Az állam által vezérelt vegyesgazdaság

Ing. Dudás Tamás, PhD.

Az állam által vezérelt piacgazdaság alapkritériumai
   

A vállalati szféra szelektív befolyásolása Termelő beruházások és kutatási programok finanszírozása Kedvezményes hitelek, juttatások a vállalatok preferált csoportjának A tőkepiac viszonylag kicsi, a bankok és az állam viszonylag nagy súlya a tőke allokációjában Jelentős, közvetlen, gyakran tulajdonosi érdekeltség a vállalati

Az állam által vezérelt piacgazdaság alapkritériumai

Jelentős állami tulajdonrészek a kereskedelmi bankokban Az állam főként a bankszférán keresztül érvényesíti a gazdasági prioritásait Az állam által vezérelt vegyesgazdaság a megkésett iparosodás folyamatában jött létre

A francia modell

A gazdaság állami irányításának francia típusa
 

  

Jean Monnet – demokratikus tervezési eljárás Indikatív tervezés – aktív, a növekedést és a modernizációt segítő állami beavatkozások 5 éves tervek, amelyek rögzítették a növekedés fő vonalait A terv végső soron a társadalmi érdekegyeztetés színterévé vált A tervezés a 80-as évek végére súlyos válságba jutott – a gyorsan változó világban a francia rendszer kevéssé

A gazdaság állami irányításának francia típusa

A szakszervezetek fontos szerepe a gazdaságban A közintézmények nagy szerepe (jóléti állam) A bankrendszer nagyrészt állami kézbe került – a 80-as évek végére az állami bankok a betétek 90 %t és a hitelek 85 %t uralták Magas állami beruházások – Iparfejlesztési intézet (IDI) – 1988 –

Az állami szektor kialakulása

3 jelentős hullám figyelhető meg
  

Az 1936-os Népfrontkormány intézkedései A II. Világháború utáni államisítások, 1945-46 A baloldali kormány államosításai 1982

A II. Világháború után a modernizáció elősegítésében az állam nagy szerepet vállalt – Franciaország a gazdasági dirigizmus útját választotta Az államosítások ehhez a gazdaságpolitikához biztosítottak mozgásteret

A baloldali kormány államosításai - 1982

1982-ben a Francia Szocialista Párt nyeri a választásokat és Francois Mitterand került az ország élére Diagnózis – a munkanélküliség és az egyenlőtlen jövedelmelosztásának oka a magántulajdon dominanciája Lépések – szokatlan kiterjedésű és méretű államosítási hullám „az új állami ipari szektor” a gazdaság motorjává kellett volna válnia

Eredmény
 

A termelékenység és a beruházások kezdetben ugrásszerűen nőttek, de... Fokozatosan nőtt a szektor eladósodottsága is, annak ellenére, hogy az állami szektor állandó támogatásokban részesült Az állami vállalatok alacsony árakat alkalmaztak és önfinanszírozási képességük állandóan romlott Napirenden volt az állami pénzek pocsékolása, ami fokozott terheket rótt a francia költségvetésre Franciaország a 80. évek végére a legkiterjedtebb állami szektorral

Eredmény

Az államosítás nem segített a foglalkoztatás fenttartásában, sőt akadályozta a strukturális átalakítást és a nemzetközi versenyképességet is Nem sikerült a francia gazdaságban a csúcstechológiát meghonosítani és a tchnológiai lemaradást behozni

A felkelő nap országa – Japán modell

Történelmi kitekintés
  

Évszázados feudális magábazárkózás (Sógunok és szamurájok) Perry kapitány 1854-ben nyitásra kényszeríti Japánt 1868 – új korszak kezdődik, az ifjú Meidzsi császár magához ragadja a hatalmat Gyors modernizáció – a nyugati tudás beolvasztása a japán társadalomba (3 000 külföldi szakértő)

Történelmi kitekintés

  

Japán gyorsan nagyhatalmi státuszba emelkedik, 1895-ben legyőzi Kínát és 1905-ben Oroszországot Gazdasági fejlődés – Japán Ázsia első iparosodott országává válik Nagy állami szerep a gazdaságban A gazdaságot a zaibacuk dominálták (a nagy négyes - Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo és Yasuda.)

Történelmi kitekintés

1910-ben Japán ellenőrzi Kóreát, Taiwant és a Szakhalin szigeteket Japán expanzionizmus – hasonló a német „lebensraum” politikához A második világháború legsikeresebb napjaiban a japán seregek Indiáig hatolnak Teljes vereség – amerikai megszállás 1952-ig

Történelmi kitekintés

Gyors gazdasági növekedés, mely Japánt a világ vezető gazdaságává emelte egészen a 80. évek végéig tartott 1990-ben összeomlanak a pénzügypiacok és stagnáció kezdődik, amely a mai napig tart

A japán gazdasági rendszer fő vonásai
 

 

Az állam erős szerepe a gazdaságban Állam-vállalati szféra-bank háromszög – az állami és a magánszféra bonyolult összefonódása jellemző Nagyszintű protekcionizmus – a hazai vállalatok védelme Nagy hatalommal renelkező állami intézmények – pl. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - MITI (ma Gazdasági, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium – METI) Fontos szerepe van a gazdasági szövetségeknek – pl. Keidanren

A japán gazdasági rendszer fő vonásai
 

 

A bankrendszerre óriásbankok jellemzőek, melyek a források nagy részét tartják kezükben Speciális helyet foglal el a japán posta, mely banki üzletággal is rendelkezik és több mint 1 bln. Értékű vagyont igazgat A jegybank függetlensége korlátozott, a minisztériumok stratégiai döntései nagyban korlátozzák a munkáját Fontos szereplők – Japán Fejlesztési Bank és az EXIM Bank Duális vállalati struktúra – nagyvállalatok (keiretsu) és kisvállalatok egyvelege

A japán gazdasági rendszer fő vonásai

   

Fogékonyság a modern vállalati menedzsment eszközökre Átfogó minőségellenőrzés rendszer (TQM) Azonnali készlet szállítás (JIT) A vállalatok „családias” jellege Gyenge szakszervezetek A vámon kívüli korlátozások nagymesterei

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful