Reformszocialist a kísérletek

Ing. Dudás Tamás, PhD.

„Nyaktörő dolog egy rendszer reformja, mert akarva-akaratlanul is magát a rendszert teszi kérdésessé.”

Kiindulópont

    

A 60.-as évek második felére többeknek nyilvánvaló volt, hogy a klasszikus tervgazdaság mély válságban van és komoly reformokra van szükség Jugoszlávia Csehszlovákia – emberarcú szocializmus Kína Magyarország – 1968 „Új mechanizmus” A reformok során bebizonyosodott, hogy a szovjet modell nem reformálható

A lehetséges reformok típusai

„A” típusú reform – a tervezés és a bürokratikus irányítás javítása, a tervgazdaság intézményeinek „áramvonalasítása”

„B” típusú reform – az alapvető intézmények radikális megváltoztatása

„A” típusú reformok
 

Felszínes reformok – „pótcselekvés” Félelem – minden nagyobb változás megbontja a rendszer egységét a felszínes reformok tehát nem tudtak segíteni a rendszer alapvető hibái

„B” típusú reformok
 

Radikális reformok Érinthetik a tulajdonviszonyokat, sőt a hatalmi szerkezetet is Semmiképpen sem szüntetheti viszont meg a kommunista párt hatalmi monopóliumát A csökkenő gazdasági hatékonyság viszont pont ilyen típusú reformokra kényszerít, mert a magasabb hatékonyság csakis a piac aktivizálásával érhető el Példa – Magyarország 1968

A tervmutatók eltörlése

 

1968 – Megszűnik a tervhivatalban a terv lebontása ágazati szintekre és megszűntek a tervutasítások Nem jelenti a vállalatok teljes függetlenségét a központtól 3 fontos elem – a tervmutatók eltörlése, szabad partnerválasztás és a vállalati pénzeszközök tetszés szerinti felhasználása Próbálkozás a piaci és a bürokratikus koordináció házasítására – a baj az volt, hogy a terv élvezett továbbra is elsőbbséget

Indirekt irányítás

Közvetett szabályozók – „játékszabályok”, normatívák az egész vállalati szektor számára

Pénzügyi szabályozók és piaci szabályozók

   

Szabályozóvoluntarizmus Szabályozóopporunizmus Szabályozási illúzió Szabályozólebontás

Montias teoréma

„Ha a naturális tervfeladatok kijelölésével nem sikerült a központi tervezésnek a kibocsátást optimalizálnia, akkor az indirekt módszerekkel sem fog sikerülni.” A sikertelenség pedig a „bevált” tervgazdasági módszerek felhasználásához vezet – ez pedig a kampány és a puccs

Változások a tulajdonjogok területén

A tulajdonjogok decentralizálása – a munkavállalók bekapcsolása a tulajdonosi jogok gyakorlásába Önigazgató vállalatok
Közgyűlés által irányított vállalatok  Vállalati tanács által irányított vállalatok

A vállalati tanácsok alkalmazása zavaros tulajdonosi viszonyokhoz vezetett A felsővezetés dominanciája volt jellemző

Tulajdonosi viszonyok az agrárszférában

1959-1961 – a mezőgazdaság (erőszakos) szocialista átszervezése Hetvenes évek – szövetkezet összevonási kampány (mega szövetkezetek) A tagságnak nem volt komoly beleszólása a szövetkezet működésébe – állami befolyás Háztáji gazdaságok – a magántulajdon beszivárog a

Kisvállalkozások

Szocializmus – fordított vállalati piramis

   

A kisvállalkozások nem illettek bele a szovjet rendszerbe 1982 – a kisvállalkozások engedélyezése Magyarországon Társas magánvállalkozások és kisszövetkezetek Kialakul a második és a harmadik gazdaság

Problémák
     

Oligopolista vállalati szervezet „pongyola gazdaság” Erős lobbicsoportok Hiányzó nemzetközi nyomás Adminisztratív ármeghatározás A pénz szerepe a gazdaságban továbbra is kicsi

A reformok ellenére a költségvetés állandó hiánnyal küszködik Az állam túlzott funkcióvállalása nem mérséklődik Az állami adminisztráció expanzív hajlama A beruházások elhúzódása többlet költségeket igényel Szükséges a veszteséges vállalatok helyzetének rendezése

Bérek és jövedelmek

A jövedelmek alakulásában nem a gazdasági teljesítmények mérvadók A képzettség nem játszik szerepet a bérkülönbségekben A vezetők sem keresnek sokkal többet mint beosztottaik Gyakoriak a jövedelmek a második és a harmadik gazdaságból

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful