You are on page 1of 12

11.

evfolyam

Budapesr, 1909. evi junius I16 1-eil

11. szam

lehtrotechniha
EL~FIZETESIARA Egbsz evre .. .. .. .. .. 20 korona Felevre .. .. .. .. .. .. 10 korona

Megjelenik mitiden h6

1.

6s 15-611

A ,,MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET" HlVATALOS KÖZLÖNY E

Szerkesztäseg :

Ir., ZSIGMOND-UTCA I. SZAM
Kiadbliivatal :

VI.. EÖTVÖS-UTCA

38.

SZAM

A lap szellerni reszet illetö közlernenyek a

szerkesztösiglzez :
1. Zsigmond-utca 1. szam 1.

Az aramfogyasztas oekonomiaja
a tavirda technikaban.
lrta R6th Miksa, m. kir. posta 6s tivir6 fötiszt. A gyengearan~u elektrotechnika egyik leghatalrnasabb rnegnyilatkozisa, a tivirda. Eröforrasa különfele valtozataban PS alakjaban a galvanelem, mely alig nehany rnilliampkr erössegü ararnaval idöt, tCrt athidalva jelek adasara, atvitt ertelemben azok tovabbitasara. kival6an alkalmasnak bizonvult. Ezen eröforrasnak 6s a vegzendö munkinak ;iszonya vgltotta ki a különfkle kaocsolasi rendszereket. rnelvek munkaeredmeny, gyorc'asag, munkaerö megtakaiitas es rnkg sziintalan egyeb arnyalatok tekinteteben barmennyire is különbözzenek egymast61, vegsö elemezesükben ket csoportra oszfhat6k. Az egyik csoport az ugynevezett BllandOaraniu rendszer, melynel az ararnkeringes folytonos. 6s az egesz berendezes csakis a jelek adasanak pillanataiban Aramrnentes. Jeleket tehat ebben az esetben ararnmegszakitassal adunk. A rnasik csoport a dolgoz6 vagy munkafolyamu rendszer, rnelynkl ararnkeringes nyugalrni helyzetben nincsen, 6s csakis a jelek adisbnak pillanataiban inditunk aramot. Jelek itt mar az araminditasaval keletkeznek. Ha mir most az összes kapcsolasi rendszereknek ezen vkgsö derivalt alapforrnait kritikank targyava tesszük, csakhamar ra kell jönnünk azon következtetesre, hogy ezen a ponton megallanunk nem lehet, nagyon sok tennival6 akad, melyek között kktsegkivül egyik legfontosabb törekves az lesz, mely nemcsak teoretikus, hanem gyakorlati krtkkü oekonorniara vezet. Vizsgaljuk tehit az elöbb emlitett ket alapformat. Az aIland6 folyamu berendezesnel azon körülmkny, hogy egy tavirdavezetkken, melyen több dlomas van. aIland6an kerine az iram. 6s a ieleket az aram rnegszakitasaval hozzuk lktre ahnyib61e kedvezß, hoev az aramforrasokat bizonyos fokig centralizalhayuk; mas szbval, vezetek tdepekre iiincsen szükseg minden egyes munkahelyen. F elv itt pusztan Ö az. h o ~ v vezeteken - az ellenallasok fievelernbea v e i e l e 2 . - oly egyensulyt hozzunk letri; mely a keszülekek helves iniiködtetesere okvetlen szükskes. Nagy h2ranya ellenben nern csak teoretikus, hanem gazdasagi szempontb61 is az, hogy a munka szünetelese alkalmaval az aram minden produktiv munka nklkül kering, ennek következteben arinytalanul nagy az elektr6d fogyasztas.

elöfizetesre es hirdetesekre pedig a kiaclo'hivatalhoz : intezendök.

vonatkoz6 ertesitksek

VI.. Eötvös-utca 38. szam

A ,,Magyar Elektrotech~likai Egyesület" tagjai a lapot iiijmerrtesen kapjak. Az egyesiilet cirne : VII., Rdko'czi-ut 30.

Hirdetisek egyszeri közlesenek arai : egy egesz oldal 100 korona, fel oldal 52 korona, negyed oldal 28 korona.
~llando jellegü hirdetesek arara megfelelö engedrnknyt adunk.

Alirist keresük hirdeteseit, Iia egyesületi tagok, ket sorig dijmerlteserz es különben is rendkivül rnkrsekelt Arakon közöljük. Szerkesztö bizottsag :
ZipernowsHy Kiroly
mint egyesiileti

elnök.

Egger Cyula

Straab Sindor

nlirit egyesüle!i tirselriökiik.

Chstel Vilmos Molnar Lajos Perci Kiroly Deutsch Lajos Dr. DubsHy Alfr6d Pint& J6zsef Finger Gyula Pöschl Imre SöpH6z Sindor Fischer B6la Dr. Holitscher Pi1 Stromsziiy Sindor Holl6s JBzsef Szüllö Arpid KaHujay Kiroly Vicar Reinhold WerHner Richird

Föszerkesztö: StarH Lip6t Szerkesztök : ZsaHala Milan es ZipernowsHy Ferencz.

tol. Modern magasfeszültsegü hydro-elektromos muvek. - Lapszemle. - Szernelyi es üzleti hirek. Egyesületi hirek. - Hirdetksek.
-

Z. F.-101.

Ha vizsgil6dasunk soran ezen közismert tknvt kidomboritottÜk. mig b telepe passiv. elsö feltktel az. Hogy ezen kapcsolasi mbd mellett megnyugtato eredmenyt krhessünk el. mint az iginybevktel. akkor a sarok R jelfog6n 5. hogy a legtöbb vezetek rnunkanklküli allapota nagyobb idön at tart. Bramfogyasztas csakis a munka Piilanataban van. hogy a különben egymas ellen kapcsolt a 6s C -. Mivel azonban a jelek adisanil aramot kell inditanunk.. hogy a rnegfelelö ellenallisok figyelembe vCtele alapjan minden rnunkahely egyforma erössegü Aramforrassal rendelkezzek. a melynek segitsegkvel akar a. A billentönek leirt functi6javal lehetövk van teve. J .sarok a 8. 9 . 2. pontokon. csapigyon i t a vezetCkbe van kapcsolva. hogy ezen egesz rendszer nem egyeb mint harom telepcsoport Iancolatos kapcsolasa. Araminditassal advan a jeleket.kapcsolatba hozni alkalmas.sarok a 3..mely lehetövk teszi hogy : 1. Nyilvaiivalb. összeköttetkseken A a földre van teve. Ha mar most a 2-ik abrat vizsgaljuk. A dolgoz6 folyamu . hogy a ks C telepei egyrnas elien vannak kapcsolva. 9. hogy a 6s C telepek egyforma erösek. melyen a. abra. Ha tehat a rnunka pillanataban ezen vaitozasokat letrehozhatjuk. - Pedig a gyakorlat azt mutatja. 6.. hogy mikent lehetne e kkt rendszert ewesiteni olyform&. (az abran a pontoz~ttresz a rnunka pillanataban beallhat6 vhltozist tünteti fel.150 ELEKTROTECHNIKA 1909 junius h6 1. Az 1. 6s ez egyuttal hatranya is. majd ezzel egyidejüleg b munkahely telepe megfelelö sarkokkal reszt vegyen a munkaban. melyhez szegödik s egy masik C nem kevesbbk fontos tenyezö 6s ez: a vezetek villamos egyensulya.. Ismerve most m i r egy idealis alapforma föltkteleit. elkrtük'azt az alapformat. ugy talaljuk. mely megköveteli azt. pontjan. szinte önkknyt merül fel az a k&des. hogy a rnunka pillanataban a C C telepei Iancolatos kapcsolatba hozass sanak. csapagyon at a kzetrkbe van kap. b-ben ezen valtozas zavar6 hatas kikerülkse miatt nincs feltüntetve).. mely e felteteleket teljesitcni kkpes. folytassuk vizsgalodasainkat analogiik alapjan. A legközelebbi kerdes oly rnellkkkeszülekek alkalmazasa. az aramfogyasztas rninden fazisa munkat vegez. aramot pedig csakis a munka pillanataban inditunk: egyelöre csakis a b 6s C rnunkahelyeken. 1. akar C munkahelyeken a telepek sarkait meacserelni 6s ezaltal ellenlabasinak telep&el lancolatos. nincs minden illomason vezetektele~ : 2. melynel nyugalmi helyzetben szünetel az aramkeringks. pontokon at a földön fekszik. csolva. hogy minden allomason aramforrast kell elhelyeznünk. majd rövidzar a különfele ellenallasokon at. Nyugalmi helyzetben: sarok R ielfoebn a billent6 7.berendezesnek elönye mar rnegnevezeskben is megnyilatkozik. abra egy öt munkahelylyel rendelkezö allando aramu berendezes kapcso asat mutatja. Mindkkt alanformanak teh~tuszembeszökö elönyei 6s hitranyai\innak. A 3-ik abra egy oly billentö rajzat mutatja. C munkahelyeken vannak a vezetektelepek bekapcsolva. nyilvinval6. hogy a kialt6 hatrinyok kiküszöb"~l6s~vel mindkettö elönyei egyesittessenek? Az idealis t v ~ u s mindenesetre a i lest. ezen kapcsolasi m6d mellett aramkeringks nincsen. a rni vkgsö eredmknyben a berendezks költsk~eit tetemesen erneli. FeltCve. Kiindul6 pontunk az aIland6 aramu berendezks alapformaja. mig a . ugyanakkor: . t Ha a billentöt lenyomjuk. 1. 4.- -+ . b.

t. pontokon Bt a b telep negativ sarka.. sz. 17. Visszaterve a 2-ik ibriban felttintetett kapcsolisi vazlatra. föcelunk a tovibbi megoldasi mbdozatokban mindenesetre az lesz.... Helyezzünk most m i r b ~Ilomisonel egy oly kesztilkket. valamint b ks C Iincba hozott telepe. apad. bi-ben tehit kistil a... Mivel pedig az allandd iramu berendezes analogiijab61 indulunk ki... a ket vkgallomis telepeinek alkalmat adjon a kisülksre. Hatis ugyanaz. majd a 2. pontokon i t C telep negativja. hogy az iramkeringksnek ez az irinya polarizalb hatas folytin a sarkvalt6 kontaktpontjait megviltoztatja. ponton a polaros sarkvaltoba. hogy a jelzett helyek barmelyike billentojknek lenyomasival földet adva. 7. i. közben es6 munkahelyek kraminditissal jeleket hozhassanak lktre. a következö: a felÖ1 belkp a aram az 1.. 6. 6 2 . b... ugy latjuk. dachra annak. 7. IO. 14.. 5.munkahelyek telepei..b. Feladatunknak tehit ismkt egyik sarkalatos tktelkhez jutunk. 3. a berendezes kkt rkszre oszlik: a-bi 6s bi-C reszekre. 11. Ezzel a m6dszerrel elertük. hogy a b C aramforrasokkal rendelkezo munkahelyeken kiviil meg kkt munkahely viszonya is tisztizand6. 2. hogy a jelek lktrehozasit minden illomis iraminditassal vegezi. hogy a nyugalmi helyzetben különben Bram nklküli vezetkknkl a munka pillanatira lincolatos kapcsolatba hoztuk a telepeket. b ~ . Ha U-ban nyomjuk le a billentöt az ellenkezö iranyban halad6 aram folytan a sarkvilt6 tapad. 3. az aram tovabbi utja: + + 12. Ha pl bi munkahely ad földet.. Muködese ha peldaul C-ben lenyoniva a billentöt. i b r i n felttintetett poliros sarkvalt6. pontokon athaladva C fele igyekszik. 4.. mely szerint ne alkalmazzunk minden közben eso munkahelyen telepeket. a munka pillanatiban Iincolatos kapcsolatba jutnak. . mivel a jelfog6 most mar I.. 9. majd a positiv sarokb61 a 13. mely a munka pillanataban b telepkt megfelelö sarkokkal allitsa a vezetekbe. 5. iramot bocsatunk. 15. egyetlen m6dja: a földzarlat.. bz munkahelyek billentöi ezek szerint ugy szerkesztendök.. Tegyük fel. Ezt a celt szolgilja a 4. 6. Az aram utjat nem lesz nehkz követni. B. Ez az ellenirinyu kapcsolis termkszetkbol önkent következik. hogy az aramforrisok az aIland6 folyamu rendszer elonyei szerint bizonyos fokig összevonhat6k legyenek. b telepe inegfelelö sarokkal üzembe Ikp. Hogy 61.

a mi a mint azt a gyakorlat igazolja. . ha D dolgozik. szabatos munkat. hogy az adott 14. Vegül. uj kapcsolisi m6d szerint a kit vCgAllomison 50-50.152 ELEKTRO ' E C H N I K A 1909 junius h6 1 . B billentö. C telepei ez esetben a munkaban nem vesznek rkszt. Ennek tükörkepe keletkezik. mivel minden illomis ugyanakkor sajit jelfogojit kizirja. Egyebkent. A helyzetben rejlik azon nem kevksbbk fontos körülmeny. D. mely az erö C munka s viszonyit mutatja. összesen . A fentebb kifejtett elvek okvetlen atalakit6 hatissal lesznek az e fajta vezetekek kapcsolasi m6doza- . illomasokkal . 10400 ohm. billentö . valamint a kondenzitornak elhelyez6set Cs alkalmazisit altaliban az adott helyzet szabja meg. billentö. akkor az iram menete es munkija a következö: E billentö csapigya. C. mert nem csekkly a szimuk. . a közCp illomason 35 elem. = 2440 8 hivatal . . . egpszerü dolog ezen iramingadozist kiküszöbölni. relatibban 135 volt mellett 7 esetben 0'012 2 . sarkvilt6. . Kitünik.010 2 2 0'009 1 9. B ellendllds. 2400 0'012 ampere mellett 135 voltra van szüksegünk. C sarkvilt6ja tapadvin a tovibbi iramlisban C telep megfelelö sarokkal szerepel. billentö. m6dunkban i I I megfelelö helyeken alkalmazott ellenallisok es kondenzitorok közbeiktatasival segiteni. B 6s D illomisokon az ellenillisok csakis akkor szerepelnek. . A mennyiben ez m i g kiegkszitesre szorulna. 0. föld. A billentö. Igy elemezve egyes kkszülekek feladatit ks szerepbt. . mert a legeletreval6bb vezetekek kerülnek ki soraikbol (Hughesre berendezett vezetekek). C. Atterve most mir e kapcsolisi rendszer villamos ellensulyi allapotira. csak a v6gillomisok feszültsCg6t kell kissk emelni. az iramkeringes az elöbbinek sorrend tekinteteben tükörkepe. legc~lszerübb lesz egy gyakorlati pkldara beillitani. 6s megfelelö helyeken alkalmazott ellenillisokkal az Ampere-eket lefokozni. billentö. ha az emlitett illomisok dolgoznak. jelfog6. telep negativ pozitiv. jelfog6. 1 1 3 8 5 / ~ 00lZl + ~ ~ ~ ~ + + Ez a tiblizat reszleteiben tünteti fel az uj rendszer szerint kapcsolt vezetek ellenillis viltozatait szembeillitva a feszültsCggel. Ezzel a kombinatioval megoldottuk feladatunknak a telepelosztisira vonatkoz6 reszkt is. ha B 6s C. A. vagy C es D között esetleg meg lennenek illomisok. ha C dolgozik. Nkmetorszigban 0'007 ampere-el dolgoznak. i 1 zese seges A-ban A-H 2440 8 W 1945 / 1 . 8000 . E. A vezetek misik reszen: E $ jelfog6. D billento. Ha E illomis nyomja le a billentöt. melybe 8 hivatal van bekapcsolva. B jelfog6. nezzük most mar összhatisukat. A-H vezetek ellenillisa . akkor a vezetek egyik reszen : A jelfog6. A. legkevksbbe Sem alterilja a rendes. 0. Azonkivül C-ben kondenzitor csak akkor szükseges. C . föld. azonkivül rendkivülien fontos. Ugy a mesterseges ellenillisoknak. . C jelfog6. hogy az iraminditis pillanataban az esetleg szüksCges intenzitist kisülesCvel emelje.01 1 . Ha B allomas dolgozik. . . A jelenlegi illand6 folyamu rendszerü berendezkseknC1 egyik-misik illomas lezarisa következteben napirenden van ennel meg sokkal nagyobb iramingadozas. föld. . mely hirom helyen van elosztva Legyen az A vizsgil6dis tovabbi sorin figyelmünket okvetlen le fogjik kötni azok a tivirdavezetekek. Az adb 61lomiis kivt!telt!vel az összes jelfog6k megsz6lalnak. billentö. Nyugalmi helyzetben iramunk nincs. melyeken csak kkt allomas van. Sarkvilt6 adja E telepet. * * * A vezetek ellenillisa 8 hivatal elllenillisa .. Ez a thkma nagy horderejü. 8000 10440 . csakis A 6s E telepek sülnek ki. jelfog6 . sarkvalt6. Vegyünk peldiul egy oly aIland6 folyamu vezetkket. 0'008 amper-el dolgozunk. mig a nagyobb ellenillisu vonalszakaszon a misik kkt telep együttesen sül ki. hogy a közvetlen szomszedsigban levö telepeknek a redukil6dott ellenillishoz va16 viszonyit szabalyozza. A maxim8lis ingadozis tehit egyetlen esetben 0'004 ampere. B. billentö . hogy a kette valasztott vonalreszek alakulisaban a kisebb ellenillisu reszen csak az egyik telep. hogy Angliaban ittaliban 0'006. Ha A nyomja le a billentot. Az 5-ik i b r a ezen uj elvek alapjin szerkesztett kapcsolisi rendszert mutatja. E allomasokon vezetkktelepekkel. D jelfog6. Ennek azonban igazan csak teoretikus erteke lenne ha meggondoljuk. A rendszer termCszetCben rejlö ezen kiegyensulyozis azonban legtöbb esetben nem lesz elegseges. ha erre különös sulyt fektetnenk.

Pedig a mint m i r emlitettem. A levelezks &rammegszakitissal törtknik. pontjin R jelfog6n PR poliros atvalt6 labilis tircsijinak 4. a produktiv munkanklküli iramfogyasztasnak egyik-misik ily fajta berendezksü vonalon mar rekordszerü nagysigot elkrt foka. vagy pedig 6vrendszabalylyal Clve az ir6gkp megAllit8sara szolgil6 emeltyüvel hozzuk kapcsolatba olyformin. Ezen rendszerre va16 itterks oly vkgtelen egyszerü C annvira olcs6. es mivel aramot csakis a levelezks pillanataiban fogyasztunk. sz. hogy irarnmegszakitassal krtethesse meg magit. R.1909 junius h6 1. t Ha A lenyomja a billentöt.75Oio-ra tehetö. 5. azonban oly kapcsolissal. hogy ezen elönyt kiaknazni igyekezzek oly vezetkkek javara.. mert az illand6 folyamu berendezksnek azon nagy elönye. Ebben az esetben B illomas berendezkse is megfelelö nexusba hozand6 az automatikusan rnüködö mellkkszerkezettel. hogy billentöjenek elso lenyomisaval nem ad utat A telepeinek. ellenben a külsö vezetkket billentöjknek 3. a dolgozb folyamu berendezessel szemben pedig maga a telep berendezis 50°/o-al redukaihatb..enyhkn szimitva . pontokon A teszi lehetovk. egyuttal dolgoz6 folyamunak is minösithetö azzal a különbseggel. pontjin. ELEKTROTECHNIKA 153 taira. mely szerint A a B allomason elhelyezett automatikusan miiködö kapcsol6 szerkezetet feloldja z i r a161. A dolgoz6 iramu berendezks pedig egyenesen tagadasa minden iramforris centralisatiojinak. melyeken csakis 2 Allomis van bekapcsolva. most mir illand6an kering . mely esetben arama földzarlatot nyervkn B-ben. ha B illomis földet ad. Hogy ezt a cklt elerhessük. Vegeredmknyben a központi telep nyugalmi helyzetnel szakadisban van. hanem ezen tknykvel az egksz berendezkst iIland6 folyamu rendszerre viltoztatja. Azonban ismkt itt kiskrt e rendszer kiilt6 hitranya. hogy az ir6gkp megillitisaval egyidejüleg a tarcsa is eredeti helyzetebe kerüljön. akkor a C kondenzator kisüleskt a billento elsö lenyomas8val a 4. telepe. akkor m i r elkrtük a központi teleprendszert. ez azonban nima. A vezetkktelep A illomison van elhelyezve. t Ebben a pillanatban B aiiornis C kondenzatora PR itvilt6n. 6s most mar a berendezks alland6 folyamu rendszerre van itvaltoztatva. Ez pedig mdr az eyöforrasok teljes koncentrdldsat jelenti ! A misodik kerdks ugyancsak az elmkleti 6s gyakorlati oekonomiara vezet. 2... mert minden allomison egyenlö erösskgü telepre van szükseg. nincs masra szükskg. krintkezksi pontjihoz.. De Iissuk magit a kapcsolast a 6-ik ibran. A illornas telepknek positivje az R jelfogon. B illoinis tehat meghivhatja A allornast. ezzel megteremtvkn m6djit annak. a levelezks elsö pillanataban azonban az egksz berendezks allandb Bramu lesz mindaddig. amig a kit allomds egymdssal valb irintkezisB be nem fejezte. melyeken csak kit rillom6s van. jelfog6ja kikapcsol6dik a vezetkkböl. mir csak azkrt is. a cskve 5. Ha B illomis a kezdemknyezö. Ha tehat egy ilyen vezetkket iIland6 kramra rendezünk be. (Az egksz atalakitas mindössze mintegy 20 -25 koronaba kerüi !) Az Alland6 berendezkssel szemberi az Arammegtakaritas . Megjegyzendö. hogy az Atvhlt6 szerkezet tarcsija csakis mechanikai beavatkozassal hozhat6 vissza PR 5. nern csekkly a szArnuk.. Adva van pl. 7. az t eredmkny mir ismeretes. pontjain B illomis biiientöjknek l. mely szerint az iramforrasok bizonyos mkrtkkben megtürik az eltolist . Vagy a kezelöben bizunk meg. m i s sz6val egyes helyekre csoportosithat6k. teljesen megoldaiott. mert sajit iramforrisat ö maga kkptelen B ~ l l o m i s o ni t rövidre zarni. hogy aramkeringks csakis akkor lehetskges. hogy a jelek Ararnmegszakitissal keletkeznek. mely a jelfog6 möge megfelelö kapacitisu kondensatorral kapcsoland6. erösen izgatjdk a gondolkoz6t arra. ez a rendszer egy ad hoc allandb folyamu berendezks. . pontjinak közvetitkskvel a cskv6n A C kondenzatorra van tkve. mint egy polaros Btvilt6 szerkezetre B allomison. ponton at földre kapcsol6dik. pontjan A földre teszi. felelni nem tud. Közelfekvö tehat az a megoldis. R jelfog6n i t kisül. Ezzel a kapcsolassal a központi teleprendszer kirdise oly vezetikeknil. 3. hogv a vele elkrhetö ereds mCny nagyond is komolyan '<zambavehetij gazdasagi ktrdes. 2. a ininek viszont az lesz az eredmknye. Ha lehet ezzel a kifejezkssel klni. a ki a levelezks lebonyolitasa utan a tircsat egtsz egyszerüen rendes 6. 2. E nagy horderejü kkrdksnek megnyugtat6 megoldisara feltetlenül ravezet bennünket a mar kifejtett ujabb kombinati6. arni ketfkle m6don törtenhetik. A kisülks eredmknyekent PR Atkapcsol6 labilis tarcsaja a 6. abra illasba hozza. egy vezetkk A 6s B ~llomisokkal. billentö l.

pusztan anyagban 82 fillir. melyböl legnagyobb rksz a 40. Ezen illusztralAs ckljab6l beallitott gyakorlati pelda utan meg csak annyit kivanok megjegyezni. közepallornassal kapcsolt vezetkkek iramszolghltatisanak fontos kkrdkskre is. Manerbio. magassagban akapcsol6kkszül~kmuködtetkskre egy nyitott folyos6 szolgal. A gkpterem masik oldala mentkn vannak a turbinahoz szolgal6 vizbevezetö csövkgek lefektetve.i mu. hogy vezessen bennünket a 2. a telepek ara 150 korona.. rnelyböl viszont kkt. Cremona 6s Ponte Viggo vhrosokat pedig vilhgitasi celra elektrornos energiaval ellitni. A turbinahiz kerek 500 m2 területet foglal el.50 koronaval szarnitva. viligos. Hajt6erö gyanint az olasz-osztrhk hataron folyb 6s az ugyanott az Idro-t6ba torkol6 Caffaro viziereje önkknt kinalkozott. A csövezetkket a turbinahdzzal együtt az 1. abra. Az 5 fögepegyskgre berendezett gkpterem ez idö szerint 4 föegyskget 6s 2 gerjesztögepegyskget tartalrnaz. 2. hosszu ks 11 m. . Brescia. rnelyeken kivül egy külön helyiskgben mkg egy kisebb viligithsi csoport van felallitva. melyek 250 mkteres esksmagasshg niellett egyenkknt C rnasodpercenkknt m" vizet s 1. szeles gkpteremnek jut (1. Ha m8r most a központositassal csak egyik helyen Allitjuk fel a vezetkktelepet. melyek mindegyike külön szeleppel zarhath el. mely felett több emeleten a kapcsolok 6s egyeb kkszülkkek vannak elhelyezve. honnan a viz a reszben nyitott. Modern magasfeszults6gü hydro/elektromos muvek. De nezzünk egy pkldat.val 4000 ohmot.6 m. 3. A föegysegek turbinai 2500 Iberös. abra. A foly6 Bagolino közelkben 4 vaszsilippel ellatott falazott gattal duzzasztatik. A bresciai központi telep cklja elsö sorban az ottani szodagyarat ipari. Egy elern krtikit 1. a rnire rnig legközelebb visszatirni szandkkozom. abra tünteti elö. Abra). 2. hogy a bemutatott rendszer a dolgoz6 hramu berendezisekkel va16 összehasonlit~sreven r i kell.154 ELEKTROTECHNIKA 1909 junius h6 1. Mutasson egy 2400 ohrn külsö vezetkk ellenillasu 2 hivatalra kapcsolt dolgoz6 folyamu berendezks összes szambavehetö ellenhllash. A gkpteremben 3.25 rn. a rnihez rneg hozzaszAmitand6 a fentarMsnak szinten felkre redukalt költskge 41 korona. maga'ssagban elhelyezett t medenckbe jut. Egy kvi fentartisi költskge egy Weidinger elemnek. elsö kv megtakaritasa 116 koronat jelent.Brescia. Közli: Z. percenkint 315 fordulatu Pelton-kerekek. a telepek fentartasa tehat ivente 82 koronaba kerül. egyrnissal pirhuzarnos csövezetkken keresztül a Caffaroban levö turbinakhoz vezettetik. IV. A rnost krvknyben levö szamitas alapjan mindkkt aIlom8son 50 elemböl Al16 telepcsoport aIlitand6 fel. F. Hydraulikus rbsz. rkszben pedig fedett felvizcsatornan A a turbinahaz felett 250 rn. A Caffaro. hogy a beszerzksi költskgekben egymagaban 75 koronat takaritunk meg.

az olajjal telt kazan sulya egymagaban 12.75-11-41 13°/~. cosy = 1-nel . ibra. . A transzformitor-kazanok hirom reszböl vannak összeillitva. (5. abra tünteti elö. .A 3. A ket gerjesztogepet a velük közvetlenül kapcsolt ket Pelton-kerekkel a 4.500 volt. 1 3. mig a negyediket az utols6 generitorral egyidejüleg fogjak üzembe helyezni. cosy =075-nel rl =95'2O/o 50°/o . Egy transzformator sulya olajkazan nklkül 10. ibra. egyenkent 2720 kwa-es. ..75-nel 51 = 98'2°/~ 50°/0 .4°/~i il 1 4.75-nel ui =92°/o A feszülts~gemelked~s terhelesenil 6s cos * = I -nel teljes 13O/o. melyek mindegyike 90°/o hatisfok mellett 135 I6erönyi meghajtist igknyel. ibra. ibran Iathato. percenkenti 840 fordulatu hydroelektromos gepegyseg Iatja el.000 voltra transzformalja.155 P - ELEKTROTECHNIKA - 1909 junuis h6 I . A negy hiromfazisu generitor maximalis terhelesnel 105 volt mellett összesen 800 amper gerjesztoaramot igenyel.6OIo 50°/o . A normilis üzemfeszültseg 10. melyek közül a legfelsö kettos fallal bir.) - ' A generatorok iltal termelt iramot negy. A transzformitorok közül ez ido szerint csak harom van felillitva.500 volt mellett 2340 kva. A turhinikat a generitorokkal Oerlikon rendszerü ruealmas tengelykijtesek kapcsoliik össze.75-1161 T = 97. 3600 voltos. . cosrp =0. cosrp = 1-nel ui = 976"/0 5Oo/o . percenkint 600 fordulatu 6 polusu gerjesztögep lett eloiranyozva. melvekbol esetleges javitas vagy felülvizsgilas * celjab6l görgök segelvevel kis sülvesztett vaskocsira tolhat6k 6s ut6bbin a~transzformat6rfolyos6vegen levö javit6 mühelybe szallithat6k. ui =92. ~lektrömosreszy Ä haromfizku generatorok percenkenti 315 fordulatnak megfeleloen 42 periodusu aramot szolgiltatnak es teljesitm6nyük 9000-10. abra az egyik turbinagenerator egyseget külön tünteti elö. Az egyes transzformitorok. 42 periodusu.Maximalis tulmelegedes normilis terhelksnel 28O C. er BE.. melynek üregeben a hütoviz cirkulil. A transzformitorok hatasfoka : ui = 98'5"/0 100°/o terhelisnel es cosrp = I-nel 1OOo/~ . ibra. E celra ket 110 voltos 6s 800 amperes. mint a 6.8Oio 100"o . A generatorok kiskrletileg megallapitott hatisfoka : 100°/o terhelksnel 6s cosy = 1-nkl ui = 95. tovibbi Caffaro helyisegnek vilagitasi aramszükseglet6t egy külön kis 60 Ioerös. cosrp 0.. . A központi telepnek 6s környekenek. . P W .500 voltr6l 46. vizzel hütött olajtranszformitor 10. hasznilnak fel.000 kg. cosry = 0.. 42 periodusu. 6. cosrp = 0...000 kg. külön-külön fülkekben vannak elhelvezve.

eev feszültse~szahalvoz6 kezilkerek ks egy a generafor~6kapcso16hYoz szoig~l6 kulisszAs emeltyükar tartozik. mely egy közös voltmeter itkapcsol6val. A gkpek kapcsolisa is szabalyozasa a gepteremmel szomszedos 6s mir fentebb emlitett folyos6r61 (7. Az eeves eene~ a t o r o s z l ~ o k h o zezeken kivül egy geyeszt&hez szolgal6 kapcsol6 kezikertk.5O/0. egy gerjesz%j~rammkriit 6s ket jelzölampat talalunk. Hütövizfogyasztas 45O olajtulmelegedksnel 13 liter percenkent. . Ut6bbival bekaocsolas csakis akkor eSzközölhetö.ELEKT ROTECHNIKA 1909 junius h6 1. A negy generator gerjesztksenek szabalyozasa egyetlen kezikerkkkel is eszközölhetö. egy cieneratoraradmer~t. Az imint emlitett nagy kapcsol6tabla mellett egy kisebbet talilunk. A generatorokt6l leagaz6 lapos vörösrez- 8.) Kapcsoloberendez6s. costp =0'75-nel 4. A 'feszültseges6s teljes terhelksnel C cosy= I-nC1 s 0. abra. inely ut6bbiak az C>2 önmüködö kapcsol6k ellenörzksere szolgalnak . melyen belül a 46. ha a gerjesztö Gamkör zarva 6s a voltmeterkapcsolb az illetö gepnek inegfelelö aIl6sban van. E foIyos6 nkgy generitorkapcsol6.25O/o. 7. 4. E tabla a tavvezetekekhez szolgil6. egy gerjesztö es egy vezCroszlopot tartalmaz. A vezCroszlop a parallelkapcsoldshoz szükseges voltmetereket es itkavcsol6kat tartalmazza. abra. melyek a gerjesztögkpek fökapcsoldinak miiködtetesere szolrralnak. e Iamoakhoz eenr külön ka~csol6tartozik. abra. ket ampermeterrel C egy atkapcsol6val van s ellktva. 9. ibra. A kkt gerjesztdgep miiködtetesere közös k a p csol6oszlop szolgal.000 voltos olajkapcsol6k vannak elhelyezve. abra) törtenik. melylyel a gepek a gerjesztöiramkörröl akkumulatortöltesre iktathat6k at Az oszlop ket oldalan a kulisszas emeltyükarok vannak elhelyezve. A kapcso16foly~s6t elötüntetö Bbra baloldalan kapcsol6tablht Iatunk. A magasfeszülts~gükapcsol6berendezks az ujabban altalinosan alkalmazott cellarendszer szerint van kikipezve. tovabba a mü bÖvit6senel felhasznaland6 kapcsol6mezöket tartalmazza. melyen az akkumulatorbattkriahoz es a központi telep vilagitasahoz tartoz6 mkrömüszerek 6s kapcsol6k vannak elhelyezve. A eeneratoroszlo~okmindeeviken eev wattinitert. A centrale vilagitasahoz szükseges aramot a külön kis gepegyseg szolgaltatja (1.

abra egy normalis kivitelü racsos oszlopot. Abra). abra. A gyüjtösinek körvezetkk gyanant vannak kikkpezve 6s elrendezksük a 8. melyben egyszersmint a feszültsCgi es Aramrelaisek 6s azok reduktorai vannak elhelyezve. tovabba egy 4 o o o o / i 2 ~ volt attetelü 10 kw.1909 junius h6 1. i b r a pedig egy vedöberendez6ssel ellatott ricsos oszlopot ttintet elö. Ugyanitt vannak a Bresciiiba. reszben pedig szarvas villimharit6k. ill. A vill&mh&rit6 6s tulfeszülts6gbiztosit6 berendezesek a közuonti telep legfelsö erneleten vannak elhelyezve. Az alkalmazhst nyert oszlopok a legkülönf6lebbek. A villBmhArit6 berendezkstöl a dr6tok az als6 emelet mennyezetere erösitett indukci6stekercsekhez vezettetnek (12. ibran . Viggoba leagazd vezetekek merö C kapcsol6 kkszüs ICkei. abra. 11.000 voltos oldalai ismet egy közös gyüjtösinre vannak kapcsolva. Elöbbiek a kisebb lkgköri kisül&ek levezetesere. majd a föolajkapcsol6kon ithaladva a mirök6szül. tovabba a fötranszformatorok olajkapcsol6it 6s az azokhoz tartoz6 relaiseket tartalmazza. rnelybe a dr6tok a legfelsö emeleten lkpnek be. Cremoniaba.4kekei tartalmaz6 epületrkszbe jutnak. abra. A bresciai transzform&tor&llomhs.5 mm. a feszültseget 40. atmkröjü csupasz vörösrezdr6t vesttetik. abra. valamint annak aramreduktorai is. Manerbioba 6s Ponte -. melyröl azutin keskapcsol6k közbeiktatasiival a tivvezetkkek Bgaznak le. U vasakb61 összeallitott. . kent 6. A transzformitorok. ELEKTROTECHNIKA -- 154 10. ut6bbiak közvetlen villimhatiis elleni vkdelemre ponti telep leirasanal megismertünk volt. A gyüjtösinekröl Bgaznak le a transzformBtorokhoz vezetö összekötksek.000 voltr6l . Ut6bbiak 46. sinek bordis szigetelökön vezettetnek a magasfeszültsegü kapcsol6khoz. Erös 6s igen költseges racsos tartbk. Itt ugyanazt a villAmhirit6 6s tulfeszültsegbiztosit6 berendezest tallljuk. valamint egyszerü 6s kettös faoszlopok egyarant talaltak alkalmazast. A 10. A Caffarob61 kiindul6 tavvezetkk a bresciai transzformitorallomisba torkol. a 11. melyek gondosan kipr6balt porcellinszigetelökön nyugszanak. alul). Minden egyes generitorhoz 4 aramreduktor tartozik Cs pedig 2 a gepkapcsold relaisehez. melyek hasonl6 kivitelben kkszültek mint a Caffaroban levök. a melyet m i r a köz- 13. meliek ket vizzel {öltött ~ve~csöböl'allanak. melyek kkskapcsol6kkal iktattatnak a hil6zatra (9. Az elsö ernelet a körvezetkk gyanant kikepezett gyüjtösineket. az azokhoz tartoz6 k6skapcsol6kat. 12. abrin Iathat6.-OS transzformator egy regisztril6 vattmerö szamhra. hbrin felül). 1 az drammeröhöz 6s 1 a wattmeterhez szolgtil. ket 6s hirom timaszu Mannesmann-csötartok. Az itt aikalm~zott>illamhBrito keszülekek kktfelkk 6s uedig egvrkszt folvadkkellenallAsok (9.

A washingtoni Bureau of Standards ellenillas-etalonai tetemes. de különbözö mkrtekben. 3000 amperes. ibran IAthaM hhrom kapcsol6tabla a szbdagyarhoz. melyek mindegyike egy 3600 voltos. melyekböl azonban jelenleg meg csak 4-4 van üzemben. melybe a villAmhirit6ktol elfoly6 viz vezette- mez6böl ill. abra tik. mely a villimhBrit6 berendezesekhez szükseges vizet szolgaltatja. Rosa 6s D. A gCpek forg6rkszei egyebkent szintkn ventillitorok gyanant vannak kikepezve. 1 egypolusu minimal kikapcsol6. A vezetekek a legfelsö emeleten ICpnek az epületbe.4O/o-ot kitevö valtozAsokat mutattak.3600 voltra szillitiak le. mely egy vilagitisi celra szolgal6 rn6tordynam6nak szolgiltat iramot. illetöleg a legfelül elhelyezett gyüjtösinekre. ibra) ez idö szerint 4 iramitalakit6 mdtordynamo iII. B. Babevek azt tapasztaltak. mCg pedig Londonban jobban. - Lapszemle 6s üzleti hirek. Az egyeniramu generatorok kollektorai alatt szellöztetö nyilasok vannak. Az ez iranyban folytatott kiserletek ezt beigazoltik s azt . a misik kettö az esetleges böviteshez IPven elöirinyozva. 1 hiromagu kapcsol6t 6s biztositokat tartalmaz. Erosiramu keszülekek.-OS.5 I6erös har6mfizisu m6tor Altal hajtott centrifugalszivattyu van elhelyezve. techn. 16 polusu egyenaramu generitorbol all. E viltozisok mashol is tapasztaltattak. illetöleg a Bresciaba 6s Cremonaba szolgald leigazd vezetkkekhez tartozik. ugy hogy többször kellett azokat a kevesbbe valtoz6 1 ohmos etalonnal hitelesiteni. Minden egyes valtakoz6aramu mezö 1 ampermetert. neha jelentekeny 6vi vhltozasokat mutattak. A 13. a melyeket a nemet Phys. A Caffaro-Brescia-i mü teljes elektromos berendezeset a sveizi Oerlikon-gyir szdllitotta. A bresciai iramitalakit6 alillomAs a 3600 voltos hiromfäzisu aramot közvetlenül a transzformitorillomist61 nyeri. A bresciai Brarnatalakit6 AIlomAs. mig az egyes egyenaramu mezökön 1 egypolusu maximal kikapcsol6. A transzformiitorkavcsol6kat tartalmaz6 emeleten egy 2. n6ha 0. hogy azt a levegö nedvessege okozhatja. melyekröl többek között egy 120 kwa-es 3 C U o / ~ 2voltos harom~ fäzisu transzformator igazik le. mint Berlinben. A transzformitorok szekunder arama a közeli si6dagyir hrarnatalakitd Bllomasahoz vezettetik. A periodikusevi vttltozis arra engedett következtetni. melyeken At az elektroventilator iltal szolgaltatott hütö levegö közvetlenül a kollektorokra vezettetik. E celb61 egy külön vizgyüjtö medence van kepezve. 14. A kapcsol6thbla 5 vAlt6iramu 6s 5 egyenaramu A fögipteremben (14. kapcsolisok 6s EllenAll~setalonok valtozAsa a levegd nedvessegbvel. 42 periodusu 650 16erös haromfäzisu m6torb6l 6s egy vele közvetlenül kapcsolt 450 kw. 150 voltos. hogy oly manganin-ellenillasok. a mely viszont a transzformatorok vizhüt6sCnCI haszniltatik fel. Reichsanstalt utasitasai szerint keszitettek 10 ohm-t6l felfele. 1 ampermerö 6s egy szabalyz6 kezikereket talalunk.

A Gati-fele bolometer fogyasztasa 4. Beibl z W. mely kisebb hil6zatoknak elektromos energiaval valo ellatisara elönyösen hasznalhat6. 111. tantal. 206 drb izz0lampan elettartam-kiserleteket vkgzett. Wedding szeiint a giz. m i s esetekben pedig. azert ujabban megis nagy sulyt helyeziiek a központi telepek üzemköltsegeinek a csökkent6sere. ha a galvanometer ellenallasa 60 ohm s krzekenysege 10-6 amp.104 watt.055. hogy annak milyenskg~röl csakis huzamosabb idön A keresztülvitt gondos mkresek t adhatnak megbizhat6 adatokat. Egy m i s egyszerübb 6v6intezkedks abb61 All.2 watt.es wolfram-larnpakra terjedt ki. a következo eredinenyekre jutott. XXVIII. Elektromos telepek üzemköltsbgei. Lehüles ellen rosszul szigetelt csövezetikek 6s kkszülkkek a göztelep hatbsfokat 30°/u-al is rosszabbithatjak. nagy szklsebess6geknel a kerek szarnvfelületei a szükskenek merrfelelö rnbdon kisebbedjenek: azonkivül kivaiatos o& szabalyoz6 berendezes. a mely 1 mkteres skilatavolsagndl 12. a mely .4 1O4 watt. nem mondhato ez azonban a gözzel taplalt segedkeszülekek legnagyobb r&szerÖI. hogy a kazintipviz nem elkgge tiszta. A niai 110 voltos femszilas lampa csak ideiglenes jellegünek tekintlietö. Bull. a Brandes-fele thermoeleme pedig csak 2'104 watt. E. akkor valtozas nem tapasztalhato. Ez vas-konstantanb61 all.1909 junius 116 1'. masik reszet pedig egy faradt gözzel tiplalt gözgeppel meghajtani.025 mm. a wolfram lampakk pedig 1. Eiectr. A közvetlenül mutat6 miiszerek közül a Gati-fele bolometer a legerzekenyebb. Gyakran talalhat6. Ez vizfelvetel alkalmaval tagul s ezaltal a beagyazott dr6t sujtja. miert is celszerünek bizonyult ezeknek legalabb egy rkszet elektrom6torokka1. Espinosa a nagyfrekvencia$u aramok mei-esbre szoIg~16keszülekek erzekenyseget vizsgalva. de egyuttal drigibbak is. A szbl. A tüzelöanyagra vonatkoz6lag megjegyzendö. vastag 44 ohm ellenallasu platinadrdttal bir. mint inkabb a kezelksi es az üzernbentartasi költsegek fognak szerepet jitszani. Reichsanstalt eziranyban folytatott vizsgalatait. az energiaszallitas fentarthatisira egy kellö kapacitasu akkumulator-batteria szükseges. a mikor a szel elall. Az ilynemü kiserletek azt bizonyitjak. hogy vizsugaras kondenzitoroknal a befecskendezett hütöviz. 1908. hogy a különbözö typusu gözkazanok leggazdasagosabb üzemüket nern mind ugyanazon minöskgü szennel erik el. Ily esetekben a chemiai olajlevalaszt6 keszülekek sürgösen ajanltatnak. Paraffinolajfürdö e tekintetben kitünö 6vszernek mutatkozott. E mellett kivinatos egy kisebb teljesitmknyü reservgkp felallitasa. Hatranya. hogy az ok abban rejlik. A. hogy csaknem folytonosan valtoz6.l ohm ellenallasnal. mutattik. hogy az elektromos energia elöallitasanak önköltsege nagyobb reszt az ugynevezett indirekt költsegekböl aII. A metallizalt szalu Iampak olcsbk. de e csöveket sürün felmetszettek. Ennek ellenallasa 13. T. a melyek 1000 drinAl tovibb kgtek. Bureau o Stand. Az ellenall6sok valtozisa evek hosszu soran at alig tapasztalhato. F. A metallizilt szenszalu Iampik közepes ökonomiaja 2. a vegleges typust a 220 voltos lampa fogja kepezni. mellett 100 min. hogy a dr6ttekercsek itatasara hasznalt shellak hygroskopikus.0025 mm. mint energiaforrhs. Ekonomizerek tisztitisa rendszerint göz- Ujabb vivmhnyok az elektromos vilhgit8s teren. Az Oerlikon-gyar ily telepeknel oly berendezest lktesit. Oly idßtartamra.4. nagysagu kitörest ad. kogy az önmtiködöen a szkl iranyaba helyezkedjek. techn. evakualt terben. A szel igen olcs6 energiaforras. mely ut6bbinak faradt göze ismkt fütesre es tapvizelömelegitCsre Iiasznalhato. de klettartamuk aranylag rövid A tantall8mpak elettartama evvel szemben nagyobb. a melynek legalabb is 16 gyertyafenynyel kell birnia. Dacara annak. 0. A termoelemek közül a Brandes-fkle a leg6rzCkenyebb. Evvel a kerdessel Lindeck is foglalkozott s ismerteti a Phys. a mennyiben a Iampik egy jelentqeny ingadozasokkal bir6. hogy a drotokat rendes m6don shellakkal bevonva femcsövekre tekercseltek. Kis teljesitmCnyü telepeknel a kezelesi költsegek befolyisa az üzem gazdasagoss i g i r a igen nagy s e körülmenyek folytan a berendezest olykepen kell letesiteni.) Nagyfrekvencihju Aramok mbrßkbszUlbkei. 100 6ras közökben mkrte a közepes vizszintes 6s a közepes szferikus intenzitast. Ha a tekercseket shellakozas utan paraffinba martjik vagy legmentesen elzarjak.61 watt volt. (Jeckrll. Elektromos vilagitas es munkaatvitel. vagy a gazok hömerseklete tiil nagy mkrtekben csökkentetik. XXIX. Az egestartarn alatt a feszültseg nem volt illand6. A nedvessegokozta terfogatvaltozisokat most a csö veszi fel s az ellen~llas nem valtozik. Z. hogy az összes keszül6kek lelietöleg önall6an müködjenek. söt neha teljesen megszünik.10-Qmp. . Z.9 watt. A tüzeles füstgizainak elvezetesknel nkha eppen az ekonomizer lehet hibaforras. A legerzekenyebb tükrösmfiszer a Duddel-fkle thermogalvanometer. 5.es a villamvilagitas közötti versenyben a jöv6ben nern annyira a Iampak gazdasigos volta. Ez 0. f keresztülfuvassal eszközöltetik. de az evi peri6dikus valtozasok a levegö nedvessegkvel hatarozott összefüggest mutatnak. 19. Wedding ket különbözö gyirtminyu. a tantallampike 2. A szClerö nagy valtozisara val6 tekintettel a szklkereket ugy kell epiteni. 1908. A gözgepek hatasfoka legtöbbször teljesen kielegitö. nagy terjedelmü ararneloszto hal6zatra voltak kapcsolva. a melynel nemcsak a mechanikai hanem az elektromos resz is teljesen automatikusan müködik. Legnagyobb elettartammal a wolframlampak birtak.910 ohm. Ann. Instr. 1 milliampere erösskgü ararn a galvanometeren 10°-nyi kiterest okoz. atmerönel. a melv aital a fordulatszam hlland6an tarthat6. 4. melylyel a gazdasigossag m6g folytonosan fokozhato. 1909 IV. a mennyiben AItala a füstcsatornak keresztmetszete meg nern engedett m6don szükittetik. fogyasztasa fenti kiteresnel 0. A vizsgalatok metallizalt szknszilas.

I.053 0. Sokkal jobban nyujthat6 s e inellett igen sziv6s A kovicstuzben nem szenved. VIII. kemknyszerü iiyulvannyal. hogy a vas magneses tulajdonsigai nern csak a vegyi összetkteltöl függ hanem lenyegesen a niolekularis összetkteltöl is. P - rendszerint egy petroleum. azonkivül rezet 6s iiikkelt kb. U. OIy hengerlesi eljArasoknal. A gkpek hatisfoka teljes terhelesnel 93°/~. U . A SiemensBrothers ceg Manchesterben ket egyeniraniu turbogeneratort helyezett üzembe. a melyek erös kopasnak vannak kitkve.zhatatlan müködese folytan az üzembiztonsagot veszklyeztethetne. mint pl.102 0. esetleg a batteriat kisebb terhelesi periodusban tölti. a masik 400-480 volt feszültsegü. ker. Egyenhramu turbogenerhtorok. 1909. a mely szelcsendes idöben az akkumulatoroltkal parhuzaniosan tartja fenn az üzemet. hogy a Bessemer eljaras a basikus Martin eljirashoz kepest elrnaradt.19 0.031 0. T. V.496 0. minel jobban van töltve a batteria s a kellö pillanatban az energia-hozz~vezetks önmiiködöen meeszakad. e mellett tartalmazott 0. kovacsolas nem rontja.5O C. a melyeknkl a hengerlendö targy erösen igenybe lesz veve. U .033 - T I - Ni 2. Teljesen zart typusuak.271 0. mint volt 1907-ben. hogy a kezeles folytan hydrogen maradt a vasban. a mely csaknem teljesen tiszta volt. a mikor a szelkerkk eleri megcngedett inaximalis sebesseget. IV.715 0.032 0.227 0. A r elektroac6lrol.02 0. Nyomatott Revai es Salamon könyvnyomidhjhban Budapest. Ennkl a rendszernkl a centrifugal szabalyoz6: csusz6 szij. Grünlich is megvizsgalta s ugyanarra az eredmknyre jutott. E mellett a hidkpitesnbl. Tiszta vas hystererise. A berendezes olyan. önmüködö mechanikai tenrrelvkaocsol6 szerkezet stb. hogy a tölto aram annal kisebb. Lehet. E gepek egyike 750 kw. a mennyiben kpen ellenkezöen a hysterezisveszteseg nagyobb volt. teljesilmenyü 5u0-550 volt feszülts6gü. 111. - ELEKTROTECHNIKA - IC09 junius h6 1. a mikor az arameröss6g zirus. Ennek oka mkg nincsen felderitve. E.065 0. hogy annak szkles körben val6 dterjedkse val6szinü.160 . E vasat E. Az Eszakamerikai Egyesült Allamok az 1908. egyelöre megallapitott maximalis fordulatszarnig. 25. galvanoplasztika e s elektro.505 0. E l e k t r o c h e m i a . s a magnesbevonate 37O C. a kollektork lgO C. mig a Siemens-Martin kemenceben elöallitott sinek mennyisCge 1908-ban 124°/~-kat több lett. Ezenkiviil a g6p 6s a batteria le.191. A vas hysterezise tudvalevöleg vegyi összetktelktöl függ s evvel összefüggesben Warburg ama nkzetenek adott kifejezkst.001°/0 mangant.021 0. d. V. W..380 tonnat tett ki. X. kommutal6 p6lusokkal birnak s kompenziltak. mint a dynamolemeznel. evben 16.. s szinten külön hütkssel bir. miszerint a chemiailag abszolut tiszta vas hysterezissel nem bir. nagyon j61 hegeszthetö. Az elektroacel szilardsiga nagyobb. 13.044 0.009 nyomok 0. ugy liogy ezaltal 2 bvatteria tultöltese meg van akadilyozva. mint a Thomas.061 0. Phas.014 0. E kerdes eldöntksere S. metallurgia. S z e m e l y i e s üzleti hirek.vagy benzinmotor.vagy Martinfele eljarissal kkszitett acele. a mi kb.346 0.321 0. 1909.759 0. Az iev elöallitott sinek mennyisege 576. hogy lehetskges. függetlenül a fordulatsz~mt61 feszültseget allandban tartja. Erdekes. 0. mint a közönseges ac&. Kkntartalma ennek 50-100. ugy hogy ezen kapcsolas alkalmaval szikra egyaltalaban nern keletkezhetik. volt. Vasuti sineknel a pr6bavizsgAlatok elektroacellal igen j6 eredmenyeket adtak. a Mannesmann-fkle csövek gyartisinil az elektroackl kitünö anyag.028 074 2 d. (3es.6s rakapcsolasa egy automata altal önmüködöen törtenik akkor.212 0. hengerles. . Ennek magyarazata foleg a vasuti sinek elöallitisaban keresendö.068 0.17 0. eevaltalaban mindama alkätresz 'hianyzik.02 0. A g6p maximalis fordulatszammal akkor bir. 38°/~-kal kevesebb. a mely megb. 1909. Ar EgyesUlt Allarnok vastermelbse 1908-ban. E tulajdonsagok különösen a vasuti üzemben teszik krtkkesse különösen oly alkatreszeknel. a mely a magneses tulajdonsagot befolyisolhatja MasrCszröl val6szinübb az a felteves.016 0.079 0. A kollektor ket reszbol 811.022 0. M.98 1 0061 0. a tenger6szetnkl szinten szkles alkalmazasi teret talA1.028 0.065 0. a mennyiben a Bessemer acelsinek a nevezett kCt lvben 3 4 millibr6l 1'37 millibra apadtak.26 nyomok 0. mint 1907-ben. a melyen a hütcsre szolghl6 levegö eltivozi k. Kreusler oly vasat allitott elö. tekintet a nelkül a batteria töltesi fokara 6s a leadand6 energia nagysaghra. ÜIlöi-iit 18. minek folytan egyenlö igenybevetelek mellett kisebb dimensi6k alkalmazhat6k. 6 6ras teljes terhelks utin az armatura höfoka 31.000 tonna nyersvasat termeltek.057 0. Az Oerlikon-gyar dynamogkpe..250 0. ugy.032 0. hasonl6 mennyisegben.000-szer kisebb volt mint a közönseges dynamolemeze. A kiserletek Warburg nkzetet nem igazoltdk. sokkal homogenebb.022 0. 1500 fordulat mellett A gepek 6 sarkuak. A Völklingeni vasmüvek haromfazisu elektromos kemenckjkben elöillitott elektroacklok a következo összeteteleket mutattak: Az elektroackl töresfelülete nagyon homogen.168 0.