You are on page 1of 12

11.

evfolyam

Budapesr, 1909. evi junius I16 1-eil

11. szam

lehtrotechniha
EL~FIZETESIARA Egbsz evre .. .. .. .. .. 20 korona Felevre .. .. .. .. .. .. 10 korona

Megjelenik mitiden h6

1.

6s 15-611

A ,,MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESLET" HlVATALOS KZLNY E

Szerkesztseg :

Ir., ZSIGMOND-UTCA I. SZAM


Kiadbliivatal :

VI.. ETVS-UTCA

38.

SZAM

A lap szellerni reszet illet kzlernenyek a

szerkesztsiglzez :
1. Zsigmond-utca 1. szam 1.

Az aramfogyasztas oekonomiaja
a tavirda technikaban.
lrta R6th Miksa, m. kir. posta 6s tivir6 ftiszt. A gyengearan~u elektrotechnika egyik leghatalrnasabb rnegnyilatkozisa, a tivirda. Erforrasa klnfele valtozataban PS alakjaban a galvanelem, mely alig nehany rnilliampkr ersseg ararnaval idt, tCrt athidalva jelek adasara, atvitt ertelemben azok tovabbitasara. kival6an alkalmasnak bizonvult. Ezen erforrasnak 6s a vegzend munkinak ;iszonya vgltotta ki a klnfkle kaocsolasi rendszereket. rnelvek munkaeredmeny, gyorc'asag, munkaer megtakaiitas es rnkg sziintalan egyeb arnyalatok tekinteteben barmennyire is klnbzzenek egymast61, vegs elemezeskben ket csoportra oszfhat6k. Az egyik csoport az ugynevezett BllandOaraniu rendszer, melynel az ararnkeringes folytonos. 6s az egesz berendezes csakis a jelek adasanak pillanataiban Aramrnentes. Jeleket tehat ebben az esetben ararnmegszakitassal adunk. A rnasik csoport a dolgoz6 vagy munkafolyamu rendszer, rnelynkl ararnkeringes nyugalrni helyzetben nincsen, 6s csakis a jelek adisbnak pillanataiban inditunk aramot. Jelek itt mar az araminditasaval keletkeznek. Ha mir most az sszes kapcsolasi rendszereknek ezen vkgs derivalt alapforrnait kritikank targyava tesszk, csakhamar ra kell jnnnk azon kvetkeztetesre, hogy ezen a ponton megallanunk nem lehet, nagyon sok tennival6 akad, melyek kztt kktsegkivl egyik legfontosabb trekves az lesz, mely nemcsak teoretikus, hanem gyakorlati krtkk oekonorniara vezet. Vizsgaljuk tehit az elbb emlitett ket alapformat. Az aIland6 folyamu berendezesnel azon krlmkny, hogy egy tavirdavezetkken, melyen tbb dlomas van. aIland6an kerine az iram. 6s a ieleket az aram rnegszakitasaval hozzuk lktre ahnyib61e kedvez, hoev az aramforrasokat bizonyos fokig centralizalhayuk; mas szbval, vezetek tdepekre iiincsen szkseg minden egyes munkahelyen. F elv itt pusztan az. h o ~ v vezeteken - az ellenallasok fievelernbea v e i e l e 2 . - oly egyensulyt hozzunk letri; mely a keszlekek helves iniikdtetesere okvetlen szkskes. Nagy h2ranya ellenben nern csak teoretikus, hanem gazdasagi szempontb61 is az, hogy a munka sznetelese alkalmaval az aram minden produktiv munka nklkl kering, ennek kvetkezteben arinytalanul nagy az elektr6d fogyasztas.

elfizetesre es hirdetesekre pedig a kiaclo'hivatalhoz : intezendk.

vonatkoz6 ertesitksek

VI.. Etvs-utca 38. szam

A ,,Magyar Elektrotech~likai Egyeslet" tagjai a lapot iiijmerrtesen kapjak. Az egyesiilet cirne : VII., Rdko'czi-ut 30.

Hirdetisek egyszeri kzlesenek arai : egy egesz oldal 100 korona, fel oldal 52 korona, negyed oldal 28 korona.
~llando jelleg hirdetesek arara megfelel engedrnknyt adunk.

Alirist keresk hirdeteseit, Iia egyesleti tagok, ket sorig dijmerlteserz es klnben is rendkivl rnkrsekelt Arakon kzljk. Szerkeszt bizottsag :
ZipernowsHy Kiroly
mint egyesiileti

elnk.

Egger Cyula

Straab Sindor

nlirit egyesle!i tirselrikiik.

Chstel Vilmos Molnar Lajos Perci Kiroly Deutsch Lajos Dr. DubsHy Alfr6d Pint& J6zsef Finger Gyula Pschl Imre SpH6z Sindor Fischer B6la Dr. Holitscher Pi1 Stromsziiy Sindor Holl6s JBzsef Szll Arpid KaHujay Kiroly Vicar Reinhold WerHner Richird

Fszerkeszt: StarH Lip6t Szerkesztk : ZsaHala Milan es ZipernowsHy Ferencz.

tol. Modern magasfeszltseg hydro-elektromos muvek. - Lapszemle. - Szernelyi es zleti hirek. Egyesleti hirek. - Hirdetksek.
-

Z. F.-101.

150

ELEKTROTECHNIKA

1909 junius h6 1.

Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtbb vezetek rnunkanklkli allapota nagyobb idn at tart, mint az iginybevktel. A dolgoz6 folyamu ,berendezesnek elnye mar rnegnevezeskben is megnyilatkozik. Araminditassal advan a jeleket, az aramfogyasztas rninden fazisa munkat vegez. Mivel azonban a jelek adisanil aramot kell inditanunk, nyilvinval6, hogy minden allomason aramforrast kell elhelyeznnk. 6s ez egyuttal hatranya is, melyhez szegdik s egy masik C nem kevesbbk fontos tenyez 6s ez: a vezetek villamos egyensulya, mely megkveteli azt,

1. abra.
9 .

hogy a rnegfelel ellenallisok figyelembe vCtele alapjan minden rnunkahely egyforma ersseg Aramforrassal rendelkezzek, a rni vkgs eredmknyben a berendezks kltsk~eit tetemesen erneli. Mindkkt alanformanak teh~tuszembeszk elnyei 6s hitranyai\innak. Ha vizsgil6dasunk soran ezen kzismert tknvt kidomboritottk, szinte nkknyt merl fel az a k&des, hogy mikent lehetne e kkt rendszert ewesiteni olyform&, hogy a kialt6 hatrinyok kikszb"~l6s~vel mindkett elnyei egyesittessenek? Az idealis t v ~ u s mindenesetre a i lest- mely lehetvk teszi hogy : 1. nincs minden illomason vezetektele~ : 2. Bramfogyasztas csakis a munka Piilanataban van.
J .

Ismerve most m i r egy idealis alapforma fltkteleit, folytassuk vizsgalodasainkat analogiik alapjan. Kiindul6 pontunk az aIland6 aramu berendezks alapformaja. Az 1.. abra egy t munkahelylyel rendelkez allando aramu berendezes kapcso asat mutatja, melyen a, b, C munkahelyeken vannak a vezetektelepek bekapcsolva. Nyilvaiivalb, hogy ezen egesz rendszer nem egyeb mint harom telepcsoport Iancolatos kapcsolasa, majd rvidzar a klnfele ellenallasokon at. Ha mar most a 2-ik abrat vizsgaljuk, ugy talaljuk, hogy a ks C telepei egyrnas elien vannak kapcsolva, mig b telepe passiv. FeltCve, hogy a 6s C telepek egyforma ersek, ezen kapcsolasi m6d mellett aramkeringks nincsen. Hogy ezen kapcsolasi mbd mellett megnyugtato eredmenyt krhessnk el, els feltktel az, hogy a rnunka pillanataban a C C telepei Iancolatos kapcsolatba hozass sanak; majd ezzel egyidejleg b munkahely telepe megfelel sarkokkal reszt vegyen a munkaban, (az abran a pontoz~ttresz a rnunka pillanataban beallhat6 vhltozist tnteti fel, b-ben ezen valtozas zavar6 hatas kikerlkse miatt nincs feltntetve). Ha tehat a rnunka pillanataban ezen vaitozasokat letrehozhatjuk, elkrtk'azt az alapformat, melynel nyugalmi helyzetben sznetel az aramkeringks, aramot pedig csakis a munka pillanataban inditunk: egyelre csakis a b 6s C rnunkahelyeken. A legkzelebbi kerdes oly rnellkkkeszlekek alkalmazasa, mely e felteteleket teljesitcni kkpes. A 3-ik abra egy oly billent rajzat mutatja, a melynek segitsegkvel akar a, akar C munkahelyeken a telepek sarkait meacserelni 6s ezaltal ellenlabasinak telep&el lancolatos- kapcsolatba hozni alkalmas. Nyugalmi helyzetben: sarok R ielfoebn a billent6 7; 2. pontjan, csapagyon at a kzetrkbe van kap. csolva, ugyanakkor: - sarok a 3., 4., 9. sszekttetkseken A a fldre van teve. t Ha a billentt lenyomjuk, akkor a sarok R jelfog6n 5., 6. pontokon at a fldn fekszik, mig a - sarok a 8., 1. pontokon, csapigyon i t a vezetCkbe van kapcsolva. A billentnek leirt functi6javal lehetvk van teve. hogy a klnben egymas ellen kapcsolt a 6s C

-,-

-+

munkahelyek telepei, a munka pillanatiban Iincolatos kapcsolatba jutnak. Helyezznk most m i r b ~Ilomisonel egy oly kesztilkket, mely a munka pillanataban b telepkt megfelel sarkokkal allitsa a vezetekbe. Ezt a celt szolgilja a 4. i b r i n felttintetett poliros sarkvalt6. Mukdese ha peldaul C-ben lenyoniva

a billentt, iramot bocsatunk, a kvetkez: a fel1 belkp a aram az 1. sz. ponton a polaros sarkvaltoba, majd a 2., 3., 4., 5., 6., 7., B., 9. pontokon athaladva C fele igyekszik. Tegyk fel, hogy az iramkeringksnek ez az irinya polarizalb hatas folytin a sarkvalt6 kontaktpontjait megviltoztatja; mivel a jelfog6 most mar I,, 2., 3., IO., 11,. apad, az aram tovabbi utja:

12. pontokon Bt a b telep negativ sarka, majd a positiv sarokb61 a 13., 7., 6., 5., 14., 15., 17. pontokon i t C telep negativja. Ha U-ban nyomjuk le a billentt az ellenkez iranyban halad6 aram folytan a sarkvilt6 tapad. Az aram utjat nem lesz nehkz kvetni. Hatis ugyanaz, t. i. b telepe inegfelel sarokkal zembe Ikp. Ezzel a m6dszerrel elertk, hogy a nyugalmi helyzetben klnben Bram nklkli vezetkknkl a munka pillanatira lincolatos kapcsolatba hoztuk a telepeket. Visszaterve a 2-ik ibriban felttintetett kapcsolisi vazlatra, ugy latjuk, hogy a b C aramforrasokkal rendelkezo munkahelyeken kiviil meg kkt munkahely viszonya is tisztizand6. Mivel pedig az allandd iramu berendezes analogiijab61 indulunk ki, fcelunk a tovibbi megoldasi mbdozatokban mindenesetre az lesz, hogy az aramforrisok az aIland6 folyamu rendszer elonyei szerint bizonyos fokig sszevonhat6k legyenek. Feladatunknak tehit ismkt egyik sarkalatos tktelkhez jutunk, mely szerint ne alkalmazzunk minden kzben eso munkahelyen telepeket, dachra annak, hogy a jelek lktrehozasit minden illomis iraminditassal vegezi. Hogy 61, b, 6 2 , kzben es6 munkahelyek kraminditissal jeleket hozhassanak lktre, egyetlen m6dja: a fldzarlat. Ez az ellenirinyu kapcsolis termkszetkbol nkent kvetkezik. b ~ ,b, bz munkahelyek billenti ezek szerint ugy szerkesztendk, hogy a jelzett helyek barmelyike billentojknek lenyomasival fldet adva, a ket vkgallomis telepeinek alkalmat adjon a kislksre. Ha pl bi munkahely ad fldet, a berendezes kkt rkszre oszlik: a-bi 6s bi-C reszekre. bi-ben tehit kistil a, valamint b ks C Iincba hozott telepe.

152

ELEKTRO ' E C H N I K A

1909 junius h6 1 .

Ezzel a kombinatioval megoldottuk feladatunknak a telepelosztisira vonatkoz6 reszkt is. A helyzetben rejlik azon nem kevksbbk fontos krlmeny, hogy a kette valasztott vonalreszek alakulisaban a kisebb ellenillisu reszen csak az egyik telep, mig a nagyobb ellenillisu vonalszakaszon a misik kkt telep egyttesen sl ki. A rendszer termCszetCben rejl ezen kiegyensulyozis azonban legtbb esetben nem lesz elegseges. A mennyiben ez m i g kiegkszitesre szorulna, m6dunkban i I I megfelel helyeken alkalmazott ellenallisok es kondenzitorok kzbeiktatasival segiteni. Igy elemezve egyes kkszlekek feladatit ks szerepbt, nezzk most mar sszhatisukat. Az 5-ik i b r a ezen uj elvek alapjin szerkesztett kapcsolisi rendszert mutatja, A, B, C, D, E, illomasokkal ; A, C, E allomasokon vezetkktelepekkel. Nyugalmi helyzetben iramunk nincs. Ha A nyomja le a billentot, akkor az iram menete es munkija a kvetkez: E billent csapigya; D billento, jelfog6 ; C jelfog6, sarkvalt6, billent ; B jelfog6, billent ; A billent, telep negativ pozitiv, jelfog6. fld. C sarkvilt6ja tapadvin a tovibbi iramlisban C telep megfelel sarokkal szerepel. Az adb 61lomiis kivt!telt!vel az sszes jelfog6k megsz6lalnak. Ha E illomis nyomja le a billentt. az iramkeringes az elbbinek sorrend tekinteteben tkrkepe. Ha B allomas dolgozik, akkor a vezetek egyik reszen : A jelfog6, billent, B ellendllds, fld. A vezetek misik reszen: E $ jelfog6, billent, D jelfog6, billent, C . jelfog6, sarkvilt6, billent, B billent, fld. Sarkvilt6 adja E telepet. Ennek tkrkepe keletkezik, ha D dolgozik. Vegl, ha C dolgozik, mivel minden illomis ugyanakkor sajit jelfogojit kizirja, csakis A 6s E telepek slnek ki, C telepei ez esetben a munkaban nem vesznek rkszt. B 6s D illomisokon az ellenillisok csakis akkor szerepelnek, ha az emlitett illomisok dolgoznak, hogy a kzvetlen szomszedsigban lev telepeknek a redukil6dott ellenillishoz va16 viszonyit szabalyozza. Azonkivl C-ben kondenzitor csak akkor szkseges, ha B 6s C, vagy C es D kztt esetleg meg lennenek illomisok, hogy az iraminditis pillanataban az esetleg szksCges intenzitist kislesCvel emelje. Ugy a mesterseges ellenillisoknak, valamint a kondenzitornak elhelyez6set Cs alkalmazisit altaliban az adott helyzet szabja meg. Atterve most mir e kapcsolisi rendszer villamos ellensulyi allapotira, mely az er C munka s viszonyit mutatja, legc~lszerbb lesz egy gyakorlati pkldara beillitani. Vegynk peldiul egy oly aIland6 folyamu vezetkket, melybe 8 hivatal van bekapcsolva.

uj kapcsolisi m6d szerint a kit vCgAllomison 50-50, a kzCp illomason 35 elem. A-H vezetek ellenillisa . = 2440 8 hivatal . 8000 10440

. .

. .

i 1

zese

seges

A-ban A-H 2440 8 W 1945

- , 1 1 3 8 5 / ~ 00lZl + ~ ~ ~ ~

Ez a tiblizat reszleteiben tnteti fel az uj rendszer szerint kapcsolt vezetek ellenillis viltozatait szembeillitva a feszltsCggel. Kitnik, hogy az adott 14. relatibban 135 volt mellett 7 esetben 0'012 2 , 0.01 1 , 0.010 2 2 0'009 1 9, 0'008 amper-el dolgozunk. A maxim8lis ingadozis tehit egyetlen esetben 0'004 ampere, a mi a mint azt a gyakorlat igazolja, legkevksbbe Sem alterilja a rendes, szabatos munkat. A jelenlegi illand6 folyamu rendszer berendezkseknC1 egyik-misik illomas lezarisa kvetkezteben napirenden van ennel meg sokkal nagyobb iramingadozas. Egyebkent, ha erre klns sulyt fektetnenk, egpszer dolog ezen iramingadozist kikszblni, csak a v6gillomisok feszltsCg6t kell kissk emelni, 6s megfelel helyeken alkalmazott ellenillisokkal az Ampere-eket lefokozni. Ennek azonban igazan csak teoretikus erteke lenne ha meggondoljuk, hogy Angliaban ittaliban 0'006, Nkmetorszigban 0'007 ampere-el dolgoznak.

* * *

A vezetek ellenillisa 8 hivatal elllenillisa

. . . . .
. . .

sszesen

. 8000 . 10400 ohm.

2400

0'012 ampere mellett 135 voltra van szksegnk, mely hirom helyen van elosztva Legyen az

A vizsgil6dis tovabbi sorin figyelmnket okvetlen le fogjik ktni azok a tivirdavezetekek, melyeken csak kkt allomas van. Ez a thkma nagy horderej, mert nem csekkly a szimuk, azonkivl rendkivlien fontos, mert a legeletreval6bb vezetekek kerlnek ki soraikbol (Hughesre berendezett vezetekek). A fentebb kifejtett elvek okvetlen atalakit6 hatissal lesznek az e fajta vezetekek kapcsolasi m6doza-

1909 junius h6 1.

ELEKTROTECHNIKA

153

taira, mir csak azkrt is, mert az illand6 folyamu berendezksnek azon nagy elnye, mely szerint az iramforrasok bizonyos mkrtkkben megtrik az eltolist ; m i s sz6val egyes helyekre csoportosithat6k, ersen izgatjdk a gondolkoz6t arra, hogy ezen elnyt kiaknazni igyekezzek oly vezetkkek javara, melyeken csakis 2 Allomis van bekapcsolva. Ez pedig mdr az eyforrasok teljes koncentrdldsat jelenti ! A misodik kerdks ugyancsak az elmkleti 6s gyakorlati oekonomiara vezet. Ha tehat egy ilyen vezetkket iIland6 kramra rendeznk be, akkor m i r elkrtk a kzponti teleprendszert. Azonban ismkt itt kiskrt e rendszer kiilt6 hitranya, a produktiv munkanklkli iramfogyasztasnak egyik-misik ily fajta berendezks vonalon mar rekordszer nagysigot elkrt foka. A dolgoz6 iramu berendezks pedig egyenesen tagadasa minden iramforris centralisatiojinak, mert minden allomison egyenl ersskg telepre van szkseg. E nagy horderej kkrdksnek megnyugtat6 megoldisara feltetlenl ravezet bennnket a mar kifejtett ujabb kombinati6. Adva van pl. egy vezetkk A 6s B ~llomisokkal. A vezetkktelep A illomison van elhelyezve, azonban oly kapcsolissal, hogy aramkeringks csakis akkor lehetskges, ha B illomis fldet ad. B illoinis tehat meghivhatja A allornast, ez azonban nima, felelni nem tud, mert sajit iramforrisat maga kkptelen B ~ l l o m i s o ni t rvidre zarni. Kzelfekv tehat az a megoldis, mely szerint A a B allomason elhelyezett automatikusan miikd kapcsol6 szerkezetet feloldja z i r a161, mely esetben arama fldzarlatot nyervkn B-ben, most mir illand6an kering ; ezzel megteremtvkn m6djit annak, hogy irarnmegszakitassal krtethesse meg magit. Ebben az esetben B illomas berendezkse is megfelel nexusba hozand6 az automatikusan rnkd mellkkszerkezettel, a ininek viszont az lesz az eredmknye, hogy billentjenek elso lenyomisaval nem ad utat A telepeinek, hanem ezen tknykvel az egksz berendezkst iIland6 folyamu rendszerre viltoztatja. Vegeredmknyben a kzponti telep nyugalmi helyzetnel szakadisban van, a levelezks els pillanataban azonban az egksz berendezks allandb Bramu lesz mindaddig, amig a kit allomds egymdssal valb irintkezisB be nem fejezte. Ha lehet ezzel a kifejezkssel klni, ez a rendszer egy ad hoc allandb folyamu berendezks; es mivel aramot csakis a levelezks pillanataiban fogyasztunk, egyuttal dolgoz6 folyamunak is minsithet azzal a klnbseggel, hogy a jelek Ararnmegszakitissal keletkeznek. Hogy ezt a cklt elerhessk, nincs masra szkskg, mint egy polaros Btvilt6 szerkezetre B allomison, mely a jelfog6 mge megfelel kapacitisu kondensatorral kapcsoland6. De Iissuk magit a kapcsolast a 6-ik ibran. A illornas telepknek positivje az R jelfogon, billent l., 2. pontjain B illomis biiientjknek l., 2. pontjin R jelfog6n PR poliros atvalt6 labilis tircsijinak 4. pontjin, a cskve 5. pontjinak kzvetitkskvel a cskv6n A C kondenzatorra van tkve. t

Ha A lenyomja a billentt, telepe, jelfog6ja kikapcsol6dik a vezetkkbl, ellenben a kls vezetkket billentjknek 3. pontjan A fldre teszi. t Ebben a pillanatban B aiiornis C kondenzatora PR itvilt6n, R jelfog6n i t kisl. A kislks eredmknyekent PR Atkapcsol6 labilis tarcsaja a 6. ponton at fldre kapcsol6dik, 6s most mar a berendezks alland6 folyamu rendszerre van itvaltoztatva. A levelezks &rammegszakitissal trtknik. Megjegyzend, hogy az Atvhlt6 szerkezet tarcsija csakis mechanikai beavatkozassal hozhat6 vissza PR 5. sz. krintkezksi pontjihoz; arni ketfkle m6don trtenhetik. Vagy a kezelben bizunk meg, a ki a levelezks lebonyolitasa utan a tircsat egtsz egyszeren rendes

6. abra

illasba hozza, vagy pedig 6vrendszabalylyal Clve az ir6gkp megAllit8sara szolgil6 emeltyvel hozzuk kapcsolatba olyformin, hogy az ir6gkp megillitisaval egyidejleg a tarcsa is eredeti helyzetebe kerljn. Ha B illomis a kezdemknyez, akkor a C kondenzator kisleskt a billento els lenyomas8val a 4., 5., R, 2., 3., 7. pontokon A teszi lehetovk; az t eredmkny mir ismeretes. Ezzel a kapcsolassal a kzponti teleprendszer kirdise oly vezetikeknil, melyeken csak kit rillom6s van, teljesen megoldaiott. Pedig a mint m i r emlitettem, nern csekkly a szArnuk. Ezen rendszerre va16 itterks oly vkgtelen egyszer C annvira olcs6, hogv a vele elkrhet ereds mCny nagyond is komolyan '<zambavehetij gazdasagi ktrdes. (Az egksz atalakitas mindssze mintegy 20 -25 koronaba keri !) Az Alland6 berendezkssel szemberi az Arammegtakaritas - enyhkn szimitva - 75Oio-ra tehet; a dolgozb folyamu berendezessel szemben pedig maga a telep berendezis 50/o-al redukaihatb.

154

ELEKTROTECHNIKA

1909 junius h6 1.

De nezznk egy pkldat. Mutasson egy 2400 ohrn kls vezetkk ellenillasu 2 hivatalra kapcsolt dolgoz6 folyamu berendezks sszes szambavehet ellenhllash.val 4000 ohmot. A rnost krvknyben lev szamitas alapjan mindkkt aIlom8son 50 elembl Al16 telepcsoport aIlitand6 fel. Egy elern krtikit 1.50 koronaval szarnitva, a telepek ara 150 korona. Egy kvi fentartisi kltskge egy Weidinger elemnek, pusztan anyagban 82 fillir, a telepek fentartasa tehat ivente 82 koronaba kerl. Ha m8r most a kzpontositassal csak egyik

helyen Allitjuk fel a vezetkktelepet, viligos, hogy a beszerzksi kltskgekben egymagaban 75 koronat takaritunk meg, a rnihez rneg hozzaszAmitand6 a fentarMsnak szinten felkre redukalt kltskge 41 korona; els kv megtakaritasa 116 koronat jelent. Ezen illusztralAs ckljab6l beallitott gyakorlati pelda utan meg csak annyit kivanok megjegyezni, hogy a bemutatott rendszer a dolgoz6 hramu berendezisekkel va16 sszehasonlit~sreven r i kell, hogy vezessen bennnket a 2., 3. kzepallornassal kapcsolt vezetkkek iramszolghltatisanak fontos kkrdkskre is, a rnire rnig legkzelebb visszatirni szandkkozom.

Modern magasfeszults6g hydro/elektromos muvek.


Kzli: Z. F.

IV. A

Caffaro.Brescia.i mu.

Hydraulikus rbsz. A bresciai kzponti telep cklja els sorban az ottani szodagyarat ipari, Brescia, Manerbio, Cremona 6s Ponte Viggo vhrosokat pedig vilhgitasi celra elektrornos energiaval ellitni. Hajt6er gyanint az olasz-osztrhk hataron folyb 6s az ugyanott az Idro-t6ba torkol6 Caffaro viziereje nkknt kinalkozott. A foly6 Bagolino kzelkben 4 vaszsilippel ellatott falazott gattal duzzasztatik, honnan a viz a reszben nyitott, rkszben pedig fedett felvizcsatornan A a turbinahaz felett 250 rn. maga'ssagban elhelyezett t medenckbe jut, rnelybl viszont kkt, egyrnissal pirhuzarnos csvezetkken keresztl a Caffaroban lev turbinakhoz vezettetik. A csvezetkket a turbinahdzzal egytt az 1. abra tnteti el.

A turbinahiz kerek 500 m2 terletet foglal el, melybl legnagyobb rksz a 40.6 m. hosszu ks 11 m. szeles gkpteremnek jut (1. 2. Abra). A gkpteremben 3.25 rn. magassagban akapcsol6kkszl~kmukdtetkskre egy nyitott folyos6 szolgal, mely felett tbb emeleten a kapcsolok 6s egyeb kkszlkkek vannak elhelyezve. A gkpterem masik oldala mentkn vannak a turbinahoz szolgal6 vizbevezet csvkgek lefektetve, melyek mindegyike kln szeleppel zarhath el. Az 5 fgepegyskgre berendezett gkpterem ez id szerint 4 fegyskget 6s 2 gerjesztgepegyskget tartalrnaz, rnelyeken kivl egy kln helyiskgben mkg egy kisebb viligithsi csoport van felallitva. A fegysegek turbinai 2500 Ibers, percenkint 315 fordulatu Pelton-kerekek, melyek 250 mkteres esksmagasshg niellett egyenkknt C rnasodpercenkknt m" vizet s

1. abra.

2. abra.

155
P -

ELEKTROTECHNIKA -

1909 junuis h6 I .

er BE.

3. ibra.

hasznilnak fel. A turhinikat a generitorokkal Oerlikon rendszer ruealmas tengelykijtesek kapcsoliik ssze. ~lektrmosreszy haromfizku generatorok percenkenti 315 fordulatnak megfeleloen 42 periodusu aramot szolgiltatnak es teljesitm6nyk 9000-10,500 volt mellett 2340 kva. A normilis zemfeszltseg 10,500 volt. A generatorok kiskrletileg megallapitott hatisfoka : 100/o terhelksnel 6s cosy = 1-nkl ui = 95.8Oio 100"o ,, cosy =075-nel rl =95'2O/o 50/o ,, , cosy = 1-nel , ui =92.6OIo 50/o ,, ,, cosrp 0.75-nel ui =92/o A feszlts~gemelked~s terhelesenil 6s cos * = I -nel teljes 13O/o, cosrp =0.75-11-41 13/~.Maximalis tulmelegedes normilis terhelksnel 28O C. - A 3. abra az egyik turbinagenerator egyseget kln tnteti el. A negy hiromfazisu generitor maximalis terhelesnel 105 volt mellett sszesen 800 amper gerjesztoaramot igenyel. E celra ket 110 voltos 6s 800 amperes, percenkint 600 fordulatu 6 polusu gerjesztgep lett eloiranyozva, melyek mindegyike 90/o hatisfok mellett 135 I6ernyi meghajtist igknyel. A ket gerjesztogepet a velk kzvetlenl kapcsolt ket Pelton-kerekkel a 4. abra tnteti el. A kzponti telepnek 6s krnyekenek, tovibbi Caffaro helyisegnek vilagitasi aramszkseglet6t egy kln kis 60 Ioers, 3600 voltos, 42 periodusu, percenkenti 840 fordulatu hydroelektromos gepegyseg Iatja el. (5. ibra.)

'

A generatorok iltal termelt iramot negy, egyenkent 2720 kwa-es, 42 periodusu, vizzel httt olajtranszformitor 10,500 voltr6l 46,000 voltra transzformalja. A transzformitorok kzl ez ido szerint csak harom van felillitva, mig a negyediket az utols6 generitorral egyidejleg fogjak zembe helyezni. Az egyes transzformitorok, mint a 6. ibran Iathato, kln-kln flkekben vannak elhelvezve, melvekbol esetleges javitas vagy fellvizsgilas * celjab6l grgk segelvevel kis slvesztett vaskocsira tolhat6k 6s ut6bbin a~transzformat6rfolyos6vegen lev javit6 mhelybe szallithat6k. A transzformitor-kazanok hirom reszbl vannak sszeillitva, melyek kzl a legfels kettos fallal bir, melynek regeben a htoviz cirkulil. Egy transzformator sulya olajkazan nklkl 10,000 kg. ; az olajjal telt kazan sulya egymagaban 12,000 kg. A transzformitorok hatasfoka : ui = 98'5"/0 100/o terhelisnel es cosrp = I-nel 1OOo/~ ,, ,, cosrp = 0.75-nel 51 = 98'2/~ 50/0 , cosrp = 1-nel ui = 976"/0 5Oo/o , cosry = 0.75-1161 T = 97.4/~i

il

4. ibra.

6. ibra.

ELEKT ROTECHNIKA

1909 junius h6 1.

7. abra.

A 'feszltseges6s teljes terhelksnel C cosy= I-nC1 s


0.5O/0, costp =0'75-nel 4.25O/o. Htvizfogyasztas 45O

olajtulmelegedksnel 13 liter percenkent. A centrale vilagitasahoz szkseges aramot a kln kis gepegyseg szolgaltatja (1. 4. ibra.) Kapcsoloberendez6s. A gkpek kapcsolisa is szabalyozasa a gepteremmel szomszedos 6s mir fentebb emlitett folyos6r61 (7. abra) trtenik. E foIyos6 nkgy generitorkapcsol6, egy gerjeszt es egy vezCroszlopot tartalmaz. A eeneratoroszlo~okmindeeviken eev wattinitert, egy cieneratoraradmer~t, egy gerjesz%j~rammkriit 6s ket jelzlampat talalunk, inely ut6bbiak az
C>2

nmkd kapcsol6k ellenrzksere szolgalnak ; e Iamoakhoz eenr kln ka~csol6tartozik. Az eeves eene~ a t o r o s z l ~ o k h o zezeken kivl egy geyeszt&hez szolgal6 kapcsol6 kezikertk. eev feszltse~szahalvoz6 kezilkerek ks egy a generafor~6kapcso16hYoz szoig~l6 kulisszAs emeltykar tartozik. Ut6bbival bekaocsolas csakis akkor eSzkzlhet, ha a gerjeszt Gamkr zarva 6s a voltmeterkapcsolb az illet gepnek inegfelel aIl6sban van. A negy generator gerjesztksenek szabalyozasa egyetlen kezikerkkkel is eszkzlhet. A kkt gerjesztdgep miikdtetesere kzs k a p csol6oszlop szolgal, mely egy kzs voltmeter itkapcsol6val, ket ampermeterrel C egy atkapcsol6val van s ellktva, melylyel a gepek a gerjesztiramkrrl akkumulatortltesre iktathat6k at Az oszlop ket oldalan a kulisszas emeltykarok vannak elhelyezve, melyek a gerjesztgkpek fkapcsoldinak miikdtetesere szolrralnak. A vezCroszlop a parallelkapcsoldshoz szkseges voltmetereket es itkavcsol6kat tartalmazza. A kapcso16foly~s6t eltntet Bbra baloldalan kapcsol6tablht Iatunk, melyen bell a 46,000 voltos olajkapcsol6k vannak elhelyezve. E tabla a tavvezetekekhez szolgil6, tovabba a m bvit6senel felhasznaland6 kapcsol6mezket tartalmazza. Az imint emlitett nagy kapcsol6tabla mellett egy kisebbet talilunk, melyen az akkumulatorbattkriahoz es a kzponti telep vilagitasahoz tartoz6 mkrmszerek 6s kapcsol6k vannak elhelyezve. A magasfeszlts~gkapcsol6berendezks az ujabban altalinosan alkalmazott cellarendszer szerint van kikipezve. A generatorokt6l leagaz6 lapos vrsrez-

8. abra.

9. abra.

1909 junius h6 1.

ELEKTROTECHNIKA
--

154

10. abra.

11. abra.

12. abra.

sinek bordis szigetelkn vezettetnek a magasfeszltseg kapcsol6khoz. Minden egyes generitorhoz 4 aramreduktor tartozik Cs pedig 2 a gepkapcsold relaisehez, 1 az drammerhz 6s 1 a wattmeterhez szolgtil. A gyjtsinek krvezetkk gyanant vannak kikkpezve 6s elrendezksk a 8. abrin Iathat6. A gyjtsinekrl Bgaznak le a transzformBtorokhoz vezet sszektksek. Ut6bbiak 46,000 voltos oldalai ismet egy kzs gyjtsinre vannak kapcsolva, melyrl azutin keskapcsol6k kzbeiktatasiival a tivvezetkkek Bgaznak le. A vill&mh&rit6 6s tulfeszlts6gbiztosit6 berendezesek a kzuonti telep legfels erneleten vannak elhelyezve. Az itt aikalm~zott>illamhBrito keszlekek kktfelkk 6s uedig egvrkszt folvadkkellenallAsok (9. ibran . , alul), meliek ket vizzel {lttt ~ve~csbl'allanak, reszben pedig szarvas villimharit6k, melyek kkskapcsol6kkal iktattatnak a hil6zatra (9. hbrin fell). Elbbiek a kisebb lkgkri kisl&ek levezetesere, ut6bbiak kzvetlen villimhatiis elleni vkdelemre

ponti telep leirasanal megismertnk volt. A villBmhArit6 berendezkstl a dr6tok az als6 emelet mennyezetere ersitett indukci6stekercsekhez vezettetnek (12. Abra), majd a folajkapcsol6kon ithaladva a mirk6szl.4kekei tartalmaz6 epletrkszbe jutnak, melyben egyszersmint a feszltsCgi es Aramrelaisek 6s azok reduktorai vannak elhelyezve. Ugyanitt vannak a Bresciiiba, Cremoniaba, ill. Manerbioba 6s Ponte

-.

kent 6.5 mm. atmkrj csupasz vrsrezdr6t vesttetik, melyek gondosan kipr6balt porcellinszigetelkn nyugszanak. Az alkalmazhst nyert oszlopok a legklnf6lebbek. Ers 6s igen kltseges racsos tartbk, ket 6s hirom timaszu Mannesmann-cstartok, U vasakb61 sszeallitott, valamint egyszer 6s ketts faoszlopok egyarant talaltak alkalmazast. A 10. abra egy normalis kivitel racsos oszlopot, a 11. i b r a pedig egy vedberendez6ssel ellatott ricsos oszlopot ttintet el. A bresciai transzform&tor&llomhs. A Caffarob61 kiindul6 tavvezetkk a bresciai transzformitorallomisba torkol, rnelybe a dr6tok a legfels emeleten lkpnek be. Itt ugyanazt a villAmhirit6 6s tulfeszltsegbiztosit6 berendezest tallljuk, a melyet m i r a kz-

13. abra.

Viggoba leagazd vezetekek mer C kapcsol6 kkszs ICkei, tovabba egy 4 o o o o / i 2 ~ volt attetel 10 kw.-OS transzformator egy regisztril6 vattmer szamhra, valamint annak aramreduktorai is. Az els ernelet a krvezetkk gyanant kikepezett gyjtsineket, az azokhoz tartoz6 k6skapcsol6kat, tovabba a ftranszformatorok olajkapcsol6it 6s az azokhoz tartoz6 relaiseket tartalmazza. A transzformitorok, melyek hasonl6 kivitelben kkszltek mint a Caffaroban levk, a feszltseget 40,000 voltr6l

3600 voltra szillitiak le. A transzformitorok szekunder arama a kzeli si6dagyir hrarnatalakitd Bllomasahoz vezettetik. A transzformiitorkavcsol6kat tartalmaz6 emeleten egy 2.5 I6ers har6mfizisu m6tor Altal hajtott centrifugalszivattyu van elhelyezve, mely a villimhBrit6 berendezesekhez szkseges vizet szolgaltatja. E celb61 egy kln vizgyjt medence van kepezve, melybe a villAmhirit6ktol elfoly6 viz vezette-

mez6bl ill, melyekbl azonban jelenleg meg csak 4-4 van zemben, a misik kett az esetleges bviteshez IPven elirinyozva. Minden egyes valtakoz6aramu mez 1 ampermetert, 1 hiromagu kapcsol6t 6s biztositokat tartalmaz, mig az egyes egyenaramu mezkn 1 egypolusu maximal kikapcsol6, 1 egypolusu minimal kikapcsol6, 1 ampermer 6s egy szabalyz6 kezikereket talalunk.

14. abra

tik, a mely viszont a transzformatorok vizht6sCnCI haszniltatik fel. A 13. ibran IAthaM hhrom kapcsol6tabla a szbdagyarhoz, illetleg a Bresciaba 6s Cremonaba szolgald leigazd vezetkkekhez tartozik. A bresciai Brarnatalakit6 AIlomAs. A bresciai iramitalakit6 alillomAs a 3600 voltos hiromfzisu aramot kzvetlenl a transzformitorillomist61 nyeri. A vezetekek a legfels emeleten ICpnek az epletbe, illetleg a legfell elhelyezett gyjtsinekre, melyekrl tbbek kztt egy 120 kwa-es 3 C U o / ~ 2voltos harom~ fzisu transzformator igazik le, mely egy vilagitisi celra szolgal6 rn6tordynam6nak szolgiltat iramot. A kapcsol6thbla 5 vAlt6iramu 6s 5 egyenaramu

A fgipteremben (14. ibra) ez id szerint 4 iramitalakit6 mdtordynamo iII, melyek mindegyike egy 3600 voltos, 42 periodusu 650 16ers haromfzisu m6torb6l 6s egy vele kzvetlenl kapcsolt 450 kw.-OS, 150 voltos, 3000 amperes, 16 polusu egyenaramu generitorbol all. Az egyeniramu generatorok kollektorai alatt szellztet nyilasok vannak, melyeken At az elektroventilator iltal szolgaltatott ht leveg kzvetlenl a kollektorokra vezettetik. A gCpek forg6rkszei egyebkent szintkn ventillitorok gyanant vannak kikepezve. A Caffaro-Brescia-i m teljes elektromos berendezeset a sveizi Oerlikon-gyir szdllitotta.
-

Lapszemle 6s zleti hirek.


Erosiramu keszlekek, kapcsolisok 6s
EllenAll~setalonok valtozAsa a levegd nedvessegbvel. B. Rosa 6s D. Babevek azt tapasztaltak, hogy oly manganin-ellenillasok, a melyeket a nemet Phys. techn. Reichsanstalt utasitasai szerint keszitettek 10 ohm-t6l felfele, neha jelentekeny 6vi vhltozasokat mutattak. E viltozisok mashol is tapasztaltattak, de klnbz mkrtekben, mCg pedig Londonban jobban, mint Berlinben. A washingtoni Bureau of Standards ellenillas-etalonai tetemes, n6ha 0,4O/o-ot kitev valtozAsokat mutattak, ugy hogy tbbszr kellett azokat a kevesbbe valtoz6 1 ohmos etalonnal hitelesiteni. A periodikusevi vttltozis arra engedett kvetkeztetni, hogy azt a leveg nedvessege okozhatja. Az ez iranyban folytatott kiserletek ezt beigazoltik s azt

1909 junius 116 1'. mutattik, hogy az ok abban rejlik, hogy a dr6ttekercsek itatasara hasznalt shellak hygroskopikus. Ez vizfelvetel alkalmaval tagul s ezaltal a beagyazott dr6t sujtja. Ha a tekercseket shellakozas utan paraffinba martjik vagy legmentesen elzarjak, akkor valtozas nem tapasztalhato. Evvel a kerdessel Lindeck is foglalkozott s ismerteti a Phys. techn. Reichsanstalt eziranyban folytatott vizsgalatait. Az ellenall6sok valtozisa evek hosszu soran at alig tapasztalhato, de az evi peri6dikus valtozasok a leveg nedvessegkvel hatarozott sszefggest mutatnak. Paraffinolajfrd e tekintetben kitn 6vszernek mutatkozott. Egy m i s egyszerbb 6v6intezkedks abb61 All, hogy a drotokat rendes m6don shellakkal bevonva femcsvekre tekercseltek, de e csveket srn felmetszettek. A nedvessegokozta terfogatvaltozisokat most a cs veszi fel s az ellen~llas nem valtozik.
Bull. Bureau o Stand. 4. Z. F. Instr. XXVIII. f

keresztlfuvassal eszkzltetik. A tzeles fstgizainak elvezetesknel nkha eppen az ekonomizer lehet hibaforras, a mennyiben AItala a fstcsatornak keresztmetszete meg nern engedett m6don szkittetik, vagy a gazok hmerseklete tiil nagy mkrtekben cskkentetik. Lehles ellen rosszul szigetelt csvezetikek 6s kkszlkkek a gztelep hatbsfokat 30/u-al is rosszabbithatjak. A gzgepek hatasfoka legtbbszr teljesen kielegit, nem mondhato ez azonban a gzzel taplalt segedkeszlekek legnagyobb r&szerI, miert is celszernek bizonyult ezeknek legalabb egy rkszet elektrom6torokka1, masik reszet pedig egy faradt gzzel tiplalt gzgeppel meghajtani, mely ut6bbinak faradt gze ismkt ftesre es tapvizelmelegitCsre Iiasznalhato.
(Jeckrll. Eiectr. 1908. 111. 19.)

Nagyfrekvencihju Aramok mbrkbszUlbkei. A. Espinosa a nagyfrekvencia$u aramok mei-esbre szoIg~16keszlekek erzekenyseget vizsgalva, a kvetkezo eredinenyekre jutott. A kzvetlenl mutat6 miiszerek kzl a Gati-fele bolometer a legerzekenyebb. Ez 0,0025 mm. vastag 44 ohm ellenallasu platinadrdttal bir. 1 milliampere ersskg ararn a galvanometeren 10-nyi kiterest okoz, ha a galvanometer ellenallasa 60 ohm s krzekenysege 10-6 amp. A termoelemek kzl a Brandes-fkle a leg6rzCkenyebb. Ez vas-konstantanb61 all, 0,025 mm. atmernel, 5,l ohm ellenallasnal, evakualt terben. A legerzekenyebb tkrsmfiszer a Duddel-fkle thermogalvanometer, a mely 1 mkteres skilatavolsagndl 12,4.10-Qmp. mellett 100 min. nagysagu kitrest ad. Ennek ellenallasa 13,910 ohm, fogyasztasa fenti kiteresnel 0,055.104 watt. A Gati-fele bolometer fogyasztasa 4,4 1O4 watt, a Brandes-fele thermoeleme pedig csak 2'104 watt.
Beibl z W. Ann. 1909 IV.

Elektromos vilagitas es munkaatvitel.

Elektromos telepek zemkltsbgei. Dacara annak, hogy az elektromos energia elallitasanak nkltsege nagyobb reszt az ugynevezett indirekt kltsegekbl aII, azert ujabban megis nagy sulyt helyeziiek a kzponti telepek zemkltsegeinek a cskkent6sere, melylyel a gazdasigossag m6g folytonosan fokozhato. A tzelanyagra vonatkoz6lag megjegyzend, hogy annak milyenskg~rl csakis huzamosabb idn A keresztlvitt gondos mkresek t adhatnak megbizhat6 adatokat. Az ilynem kiserletek azt bizonyitjak, hogy a klnbz typusu gzkazanok leggazdasagosabb zemket nern mind ugyanazon minskg szennel erik el. Gyakran talalhat6, hogy vizsugaras kondenzitoroknal a befecskendezett htviz, m i s esetekben pedig, hogy a kazintipviz nem elkgge tiszta. Ily esetekben a chemiai olajlevalaszt6 keszlekek srgsen ajanltatnak. Ekonomizerek tisztitisa rendszerint gz-

Ujabb vivmhnyok az elektromos vilhgit8s teren. Wedding ket klnbz gyirtminyu, 206 drb izz0lampan elettartam-kiserleteket vkgzett. A vizsgalatok metallizalt szknszilas, tantal- es wolfram-larnpakra terjedt ki. Az egestartarn alatt a feszltseg nem volt illand6. , a mennyiben a Iampik egy jelentqeny ingadozasokkal bir6, nagy terjedelm ararneloszto hal6zatra voltak kapcsolva. 100 6ras kzkben mkrte a kzepes vizszintes 6s a kzepes szferikus intenzitast. A metallizilt szenszalu Iampik kzepes konomiaja 2,9 watt, a tantallampike 2,2 watt, a wolfram lampakk pedig 1,61 watt volt. A metallizalt szalu Iampak olcsbk, de klettartamuk aranylag rvid A tantall8mpak elettartama evvel szemben nagyobb, de egyuttal drigibbak is. Legnagyobb elettartammal a wolframlampak birtak, a melyek 1000 drinAl tovibb kgtek. Wedding szeiint a giz- es a villamvilagitas kztti versenyben a jv6ben nern annyira a Iampak gazdasigos volta, mint inkabb a kezelksi es az zernbentartasi kltsegek fognak szerepet jitszani. A niai 110 voltos femszilas lampa csak ideiglenes jellegnek tekintliet, a vegleges typust a 220 voltos lampa fogja kepezni, a melynek legalabb is 16 gyertyafenynyel kell birnia. E. T. Z. 1908. XXIX. A szbl, mint energiaforrhs. A szel igen olcs6 energiaforras, mely kisebb hil6zatoknak elektromos energiaval valo ellatisara elnysen hasznalhat6. Hatranya, hogy csaknem folytonosan valtoz6, st neha teljesen megsznik. Kis teljesitmCny telepeknel a kezelesi kltsegek befolyisa az zem gazdasagoss i g i r a igen nagy s e krlmenyek folytan a berendezest olykepen kell letesiteni, hogy az sszes keszl6kek lelietleg nall6an mkdjenek. A szCler nagy valtozisara val6 tekintettel a szklkereket ugy kell epiteni, kogy az nmtikden a szkl iranyaba helyezkedjek, nagy szklsebess6geknel a kerek szarnvfelletei a szkskenek merrfelel rnbdon kisebbedjenek: azonkivl kivaiatos o& szabalyoz6 berendezes. a melv aital a fordulatszam hlland6an tarthat6. Az Oerlikon-gyar ily telepeknel oly berendezest lktesit, a melynel nemcsak a mechanikai hanem az elektromos resz is teljesen automatikusan mkdik. Oly idtartamra, a mikor a szel elall, az energiaszallitas fentarthatisira egy kell kapacitasu akkumulator-batteria szkseges. E mellett kivinatos egy kisebb teljesitmkny reservgkp felallitasa, a mely

160
- .

ELEKTROTECHNIKA
-

IC09 junius h6 1.
P -

rendszerint egy petroleum- vagy benzinmotor, a mely szelcsendes idben az akkumulatoroltkal parhuzaniosan tartja fenn az zemet, esetleg a batteriat kisebb terhelesi periodusban tlti. Az Oerlikon-gyar dynamogkpe, egyelre megallapitott maximalis fordulatszarnig, fggetlenl a fordulatsz~mt61 feszltseget allandban tartja, tekintet a nelkl a batteria tltesi fokara 6s a leadand6 energia nagysaghra. Ezenkiviil a g6p 6s a batteria le- 6s rakapcsolasa egy automata altal nmkden trtenik akkor, a mikor az aramerss6g zirus, ugy hogy ezen kapcsolas alkalmaval szikra egyaltalaban nern keletkezhetik. A g6p maximalis fordulatszammal akkor bir, a mikor a szelkerkk eleri megcngedett inaximalis sebesseget, ugy liogy ezaltal 2 bvatteria tultltese meg van akadilyozva. A berendezes olyan, hogy a tlto aram annal kisebb, minel jobban van tltve a batteria s a kell pillanatban az energia-hozz~vezetks nmiikden meeszakad. Ennkl a rendszernkl a centrifugal szabalyoz6: csusz6 szij, nmkd mechanikai tenrrelvkaocsol6 szerkezet stb. eevaltalaban mindama alktresz 'hianyzik, a mely megb.zhatatlan mkdese folytan az zembiztonsagot veszklyeztethetne. Egyenhramu turbogenerhtorok. A SiemensBrothers ceg Manchesterben ket egyeniraniu turbogeneratort helyezett zembe. E gepek egyike 750 kw. teljesilmeny 5u0-550 volt feszlts6g, a masik 400-480 volt feszltseg, 1500 fordulat mellett A gepek 6 sarkuak, kommutal6 p6lusokkal birnak s kompenziltak. Teljesen zart typusuak, kemknyszer iiyulvannyal, a melyen a htcsre szolghl6 leveg eltivozi k. A kollektor ket reszbol 811, s szinten kln htkssel bir. 6 6ras teljes terhelks utin az armatura hfoka 31,5O C., a kollektork lgO C. s a magnesbevonate 37O C. volt. A gkpek hatisfoka teljes terhelesnel 93/~. E. U . M. 1909. IV. 25. E l e k t r o c h e m i a , galvanoplasztika e s elektro, metallurgia.
A r elektroac6lrol. A Vlklingeni vasmvek haromfazisu elektromos kemenckjkben elillitott elektroacklok a kvetkezo sszeteteleket mutattak:

Az elektroackl tresfellete nagyon homogen, sokkal homogenebb, mint a Thomas- vagy Martinfele eljarissal kkszitett acele. Sokkal jobban nyujthat6 s e inellett igen sziv6s A kovicstuzben nem szenved, hengerles, kovacsolas nem rontja, nagyon j61 hegeszthet. E tulajdonsagok klnsen a vasuti zemben teszik krtkkesse klnsen oly alkatreszeknel, a melyek ers kopasnak vannak kitkve. E mellett a hidkpitesnbl, a tenger6szetnkl szinten szkles alkalmazasi teret talA1. OIy hengerlesi eljArasoknal, a melyeknkl a hengerlend targy ersen igenybe lesz veve, mint pl. a Mannesmann-fkle csvek gyartisinil az elektroackl kitn anyag. Az elektroacel szilardsiga nagyobb, mint a kznseges ac&, minek folytan egyenl igenybevetelek mellett kisebb dimensi6k alkalmazhat6k. Vasuti sineknel a pr6bavizsgAlatok elektroacellal igen j6 eredmenyeket adtak, ugy, hogy annak szkles krben val6 dterjedkse val6szin. T. U. W. V. 1909.

Tiszta vas hystererise. A vas hysterezise tudvalevleg vegyi sszetktelktl fgg s evvel sszefggesben Warburg ama nkzetenek adott kifejezkst, hogy lehetskges, miszerint a chemiailag abszolut tiszta vas hysterezissel nem bir. E kerdes eldntksere S. Kreusler oly vasat allitott el, a mely csaknem teljesen tiszta volt. Kkntartalma ennek 50-100,000-szer kisebb volt mint a kznseges dynamolemeze, e mellett tartalmazott 0,001/0 mangant, azonkivl rezet 6s iiikkelt kb. hasonl6 mennyisegben. A kiserletek Warburg nkzetet nem igazoltdk, a mennyiben kpen ellenkezen a hysterezisveszteseg nagyobb volt, mint a dynamolemeznel. E vasat E. Grnlich is megvizsgalta s ugyanarra az eredmknyre jutott. Ennek oka mkg nincsen felderitve. Lehet, hogy a kezeles folytan hydrogen maradt a vasban, a mely a magneses tulajdonsagot befolyisolhatja MasrCszrl val6szinbb az a felteves, hogy a vas magneses tulajdonsigai nern csak a vegyi sszetkteltl fgg hanem lenyegesen a niolekularis sszetkteltl is. Phas. (3es. X. S z e m e l y i e s zleti hirek. Ar EgyesUlt Allarnok vastermelbse 1908-ban. Az Eszakamerikai Egyeslt Allamok az 1908. evben 16.191,000 tonna nyersvasat termeltek, a mi kb. 38/~-kal kevesebb, mint 1907-ben. Erdekes, hogy a Bessemer eljaras a basikus Martin eljirashoz kepest elrnaradt. Ennek magyarazata foleg a vasuti sinek elallitisaban keresend, a mennyiben a Bessemer acelsinek a nevezett kCt lvben 3 4 millibr6l 1'37 millibra apadtak, mig a Siemens-Martin kemenceben elallitott sinek mennyisCge 1908-ban 124/~-kat tbb lett, mint volt 1907-ben. Az iev elallitott sinek mennyisege 576.380 tonnat tett ki.
U ,

0,057 0,079 0,065 0,068 0,168 0,102 0,321 0.212

0,271 0,346 0,227 0,250 0,496 0,759 0,715 0,505

0,022 0,02 0,022 0,032 0,17 0,014 0,19 0,26

nyomok 0,009 nyomok 0,02 0,028 0,031 0,021 0,016

0,053 0,065 0,044 0,061 0,032 0,033

Ni 2,98

0061 0,028

074

2 d. V. d. I. 1909. 111. 13.

Nyomatott Revai es Salamon knyvnyomidhjhban Budapest, VIII. ker., Ili-iit 18.

Rate