Balogh László

A tanulók egyéni tanulási módszerei fejlesztésének pszichológiai háttere*
Bevezetés
A gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében sokféle tényező állhat. Egyike ezeknek az, hogy nem rendelkeznek a tanulók megfelelő tanulási stratégiákkal. Ezzel összhangban nem véletlen, hogy jó ideje megfogalmazódik az iskolával szemben a hatékony tanulási módszerek kialakításának igénye. Néhány idézet és gondolat ennek bizonyítására.

– Barkóczi-Putnoky (1967): Nagy súlyt kell fektetnünk a tanulás során annak módszereire, technikájára, az alapelvek tudatosítására, az ismeret elsajátításának stratégiájára. – Coombs (1971): A jövőben nem annyira kiképzett embereket kell az oktatásnak produkálnia, mint inkább képezhető embereket, akik képesek tanulni. – Kiss Á. (1973): A tanulás megtanulása alapkövetelmény. Megfelelő tanulási minták, szokások, rendszerek birtokában hamar tudunk dönteni arról, hogyan kell a leggazdaságosabban tanulni egy adott helyzetben. – Skinner (1973): „Fontos dolog, hogy a tanuló megtanuljon tanítás nélkül is tanulni, problémákat önállóan megoldani, kutatni az ismeretlent, tanuljon meg dönteni és eredeti módon viselkedni. Amennyiben lehetséges, ezeket a tevékenységeket tanítani is kell.” (i. m. 107. o.)

A dátumok bizonyító értékűek: évtizedek óta megfogalmazódó követelmény az önálló és hatékony tanulási technikák kialakítása a tanítási-tanulási folyamatban. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy az iskola ezen követelményeknek csak részben tud eleget tenni: sok gyerek van, akinek egyáltalán nincs kialakult egyéni tanulási módszere, s alig van, aki hatékony tanulási technikákkal rendelkezik. Ezek hiányában pedig aligha képzelhető el eredményes képességfejlesztés, ismeretfeldolgozás – bármilyen korszerű tantervi alapokat is fogalmazunk meg.

Tanulási stratégiák, tanulási stílusok

Tanulási stratégiák, tanulási technikák
Sokféle csoportosítása található a szakirodalomban a tanulási stratégiáknak. A gyakorlati fejlesztésben jól használható az, amelyiket Kozéki és Entwistle közöl (1986). Ez három alaptípust különböztet meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

A mélyrehatoló tanulási stratégiára jellemző, hogy a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet. A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül. A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját. A következőkben egy csokorra valót nyújtunk át a leggyakoribb elemi tanulási technikákból. (Vö.: Szitó, 1987)

– Szöveg hangos olvasása. – Néma olvasás. – Az elolvasott szöveg elmondása. – Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül. – Elmondás más személynek. – Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása. – Ismétlés (bármely módon). – Beszélgetés a társakkal a tanult információról. – Áttekintés. Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.

. Szótárak. – Parafrazeálás: egyes mondatok. – Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. hogy tanulmányoztam a szöveget? stb. felbontása alapján. egyéni jelek. lexikonok. Alá. szövegrészek átfogalmazása. – Kérdések feltevése. Ellentétes fogalmak. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. Ok-okozati kapcsolat. Hallott anyag alapján. – Összefoglalás készítése.) – Tanári vázlat vagy ábra értelmezése. – Jegyzetelés. Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez. kisegítő könyvek felhasználása.és fölérendeltségi viszonyok. A szövegkörnyezet elemzése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most. nagybetűs írás. nyilak. saját vagy tanári jegyzettel való összevetése. – Kulcsfogalmak kiírása. színek. stb. betűk és számok. – Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás. Szöveg olvasása közben. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. (Aláhúzás. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. – Ismeretlen szó meghatározása. – Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.Utólagos: aláhúzások áttekintése.

Gyakran azonban ez az út nem járható. A gondot az jelenti igazán. hogy direkt módon azokat az értelmi képességeket fejlesztjük. A figyelem fejlesztése és mérése . képlet megtanulása). a megértés. a másikat közvetettnek nevezhetjük. Gazdag pedig a választék – a fenti felsorolás bizonyítja ezt –. szabály. A fenti elemi tanulási technikák más-más értéket képviselnek az ismeretfeldolgozás mélysége és a képességfejlesztés intenzitása szempontjából. amelyek fejlesztése nélkül többnyire hiábavaló próbálkozás a hatékonyabb tanulási technikák kialakítása? Ezek a képességek négy nagy csoportba sorolhatók: a figyelem. bármennyire is igyekszünk a gyakoroltatással eredményt elérni. hogy sokszor leragadnak a gyerekek a mechanikus tanulási formáknál. amelyek feltételei az intenzívebb – mélyrehatoló – tanulási technikáknak. – Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján. hogy beépülnek az új technikák a tanulási tevékenységébe. de itt sem lehet átütő sikereket elérni a pedagógus irányító. s ezzel kialakulhat a korábbinál gazdaságosabb. Ismételten hangsúlyozva: a hatékony tanulási technikák kifejlesztése csak bizonyos alapképességek színvonalának emelésével együtt lehetséges. Így van esély arra. Közvetlen vagy közvetett fejlesztés? A tanulók tanulási stratégiáinak feltérképezése után felvetődik a kérdés: hogyan fogjunk hozzá a fejlesztéshez? Két út kínálkozik erre. vers. ha gazdag a repertoár. A közvetett fejlesztés lényege az. s nem alakulnak ki a tanulási technikák hatékonyabb. Meg kell teremteni az alapját a fejlesztésnek. az egyiket közvetlennek. hogy gyakoroltatjuk a gyerekekkel azokat a tanulási technikákat. amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását. A következőkben ezen funkciók fejlesztésének néhány elméleti szempontját villantjuk fel. s nem épül be a gyerek tanulási módszereibe. Bizonyos esetekben a reprodukáló technikákra is szükség van (pl. a mélyrehatolást elősegítő formái. segítő tevékenysége nélkül. mert nem egyszer hiányoznak a tanulókból azok az értelmi képességek. Ezek közül több is szerepet játszhat egy tanuló tanulási stratégiájában. enélkül „levegőben lóg” bármely tanulási technika. tanulás. az a szerencsés.– Ábra készítése. A közvetlen fejlesztés lényege. Ezért kell beszélnünk a közvetett fejlesztés módjairól. hiszen így tud alkalmazkodni az egyes tantárgyak követelményeihez. s gyakorlati kapaszkodókat is adunk e munka végzéséhez. az emlékezet és a problémamegoldás pszichikus funkcióihoz kötődnek. amelyek hiányoznak tanulási módszerei közül. Melyek azok az általános értelmi képességek. hatékonyabb ismeretfeldolgozás.

hogyan tudjuk váltogatni figyelmünket egyik jelenségről a másikra. s nélküle nehezen képzelhető el hatékony önálló tanulás. Melyek a figyelemnek azon elemei. – A figyelem tartóssága: ez abban mutatkozik meg. Fontos itt arról is szólni. amelyek fejlesztése különösen fontos a tanulási módszerek elsajátításához? Tekintsük át ezeket. – A figyelem átvitele: ez azt fejezi ki. Minél kitartóbb munkára vagyunk képesek. tehát alapvető ennek fejlesztése. megragadása. A szándékos figyelem tudatosan irányított és szabályozott. hogy a megértés a dolog lényegének és alapvető összefüggéseinek feltárása. annál intenzívebb lehet tanulásunk. Az önkéntelen figyelem reflexszerű beállítódásokkal kapcsolatos. Minél több információt tudunk befogadni egy adott időegységben. A figyelem ezen sajátosságai gyakorlással jól fejleszthetők. mert ennek funkcionálása nélkül nem működhet hatékonyan egyetlen intellektuális képesség sem. így enélkül elképzelhetetlen a hatékony tanulási technika. A megértésben két fő tényező különíthető el: . hogy mennyi ideig vagyunk képesek lekötni tevékenységünket egy dologgal. hogy a figyelem működhet önkéntelenül is és szándékosan is. – A figyelem megoszlása: ez azt biztosítja. hogy hány tárgyra tudunk egy adott pillanatban figyelni. – A figyelem terjedelme: ez abban nyilvánul meg. amely optimális feltételeket biztosíthat az információk felfogásához és feldolgozásához. Azért kiemelkedő jelentőségű ez. annál jobb lehet a tanulmányi teljesítmény. amelyre a figyelem irányul. fejlesztése A megértés folyamatának pszichológiai összetevői A megértés a gondolkodás egyik alapvető fajtája. Röviden úgy jellemezhetnénk. az ember tudatos elhatározásától függetlenül funkcionál.A figyelmi működés elemei az önálló tanulásban A gyakorlatban gyakran lebecsüljük a figyelem szerepét. pedig ez az a képességegyüttes. ennek működésekor az egyén saját elhatározásából választja ki azt a jelenséget. a következőkben az egyes elemeket fejlesztő gyakorlatokat mutatunk be. A megértő gondolkodás jellemzői. hogy párhuzamosan két vagy több tevékenységet is tudunk végezni.

amelyek megszerzése során feltárulnak az adott jelenség sajátosságai.– egyrészt a részektől haladunk az egész felé (ez az alulról felfelé történő építkezés). hogyan tudja azokat a tanuló az önálló tanulás. (Vö. hogy egy fogalmat megalkothassunk. . 1970. mint a fogalomalkotás). hanem azt is. 1986) A megértés különböző gondolkodási tevékenységek összefoglaló elnevezése. – másrészt már meglevő sémáink. hogy csak „bevésik” az ismereteket a tanulók. – felismerés. de az iskolai tanítás-tanulás egész folyamatának kritikus pontja: hogyan alakulnak ki a tanulókban az ismeretek alapjait képező fogalmak? A fogalomalkotás jellemzői nemcsak a szerzett ismeretek maradandóságát befolyásolják. hogy a tanuló adekvát tevékenység során megszerezze a fogalom tapasztalati bázisát. Úgy kell tehát szervezni már a tanítási-tanulási folyamatot is.: Piaget. Nem mindegy tehát. – összefüggések feltárása. Fogalomalkotás Nemcsak az önálló tanulásnak. Skemp. Ahhoz. Ezen követelményeknek három kritikus pontja van. A. közös jegyei. s kibontásuk a következő kérdésekre adandó válaszokkal lehetséges. – Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét? – Milyen belső mechanizmusokra épül? – Mi a szerepe a nyelvnek ebben a folyamatban? a) Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét? A fogalmak létrejöttének alapja a tapasztalat.: Pléh. általában szükségünk van sok olyan tapasztalatra. a következő főbb típusai vannak: – a dolgok lényegének kiemelése (ez nem más. (Vö. ismereteink adják a keretet a folyamat lejátszódásához. illetve problémamegoldás során felhasználni. 1975) Ha ez nem történik meg. vagy megtörténik azoknak a feldolgozása a fogalomkialakítás pszichológiai követelményeinek figyelembevételével.

ismeretlen fogalmat magyarázzuk közvetítjük. egységbe foglalni. Fontos tehát. A nyelv tehát szerves része a fogalomalkotás folyamatának. Addig beolvadnak a gondolkodási folyamatba. Ez is akadályozza az önálló tanulás sikerességét. a lényeges ismérvek kiválasztása. amikor nem értjük a jelentésüket. a tulajdonságokat azonosítani és elkülöníteni. Bizonyítja ezt. amikor ez nem is lehetséges. csak akkor kezdjük észrevenni. hogy a szavakat. megalapozásához van szükség tevékenységben szerzett tapasztalatra – van. a különbözés és egyezés feltárása. de vajón elegendő-e csak a nyelvre építeni a folyamatot? Lehetséges ez. felhasználása az önálló tanulás során komoly gondot okoz a tanulóknak. A mai tanítási-tanulási gyakorlatban azonban sokszor akkor is elmarad a tapasztalatszerzés. Vannak olyan fogalmak. a közös jegyeket kiemelni. hogy a fogalomalkotás folyamatában kialakuljon a kapcsolat a jel és a fogalmi tartalom között. A gondolkodási műveletek segítségével tudjuk az egyes dolgokat elemezni. ha a tanítási-tanulási folyamat a tanulók tevékenységére épül. amikor szükség lenne rá. A szavak mintegy átlátszóak a jelentés számára. s ezen belül is a nyelvi jeleknek van kiemelkedő jelentőségük a fogalmi gondolkodásban. mint önálló létezőket. amelyekkel az új. értelmetlen nyelvi és egyéb jelek kezelése. . a fogalmi tartalmak hátterében maradva. amint azt oktatási folyamatunk is bizonyítja. A szó önmagában üres valami. Természetesen nem minden fogalom kialakításához. Ha hiányzik a felhasznált fogalmak ismerete. nem szemléletes jellegű. E műveletek fejlesztése is akkor lehet hatékony – mint minden más képességé –. amögött nincs valóságos tartalom. a gondolkodási műveletek közreműködése nélkül nem lesz maradandó a fogalom. Ugyanakkor szigorú feltétele is van a fogalmi tartalmak nyelv útján történő elsajátításnak: a tanuló legyen birtokában azon jelek tartalmának.akkor a jelentéssel nem bíró. a fogalom jellegéből következően. b) Milyen belső mechanizmusokra épül a fogalom? A fogalmak hatékony kialakításához nem elegendő csak a külső tapasztalás (cselekvés). mint a tapasztalatszerzés és műveletvégzés során elsajátított fogalom. Hiába tanulják meg ilyenkor a meghatározást. Az egészrész viszony. a tanuló csak verbálisan. c) Mi a szerepe a nyelvnek a fogalomalkotási folyamatban? A fogalom – amint az közismert – általánosított ismeret. erősíti a fogalom tartalmának stabilitását is. s az összefüggések feltárása alapján a jelenségeket megfelelő kategóriába sorolni. Ennek az absztrakt. de a fogalmi tartalommal összekapcsolódva. hogy csak a szavak segítségével kialakított fogalom sokkal labilisabb. absztrakt. Azonban azt is világosan kell látnunk. amelyek más módon nem alakíthatók ki. tartalom és értelem nélkül sajátíthatja el a fogalmat. az egymáshoz kapcsolódás tisztázása nem lehetséges e belső értelmi műveletek nélkül. alkalmazásának sincs meg a feltétele. így a fogalom felhasználásának. A szó az absztrakt ismeret hordozója. nem szemléletes tartalomnak a hordozói a jelek.

Például ilyen a nyelvtani elemzés. – dolgok eredetének feltárása. hogy fogalomrendszer legyen a tanuló fejében. Emiatt aztán nemcsak a jelenségek felismerése megy nehezen. hanem aktív gondolkodási tevékenységre épülő megértés. egyébként csak sötétben való tapogatózás e folyamat. talán leggyakrabban előforduló formája az összefüggések feltárása. – emberi cselekvések indítóokainak felismerése stb. – A strukturált minta kitöltése elősegíti az emlékezet jobb működését is.: 32. hanem könnyen elillannak a megszerzett ismeretek is. s az egyes tárgyak struktúrájának elsajátításával kapcsolatban a következő előnyökre hívja fel a figyelmet. s felhasználásukat is akadályozza az „összefüggéstelenség”. Napjaink egyik legnagyobb gondja az iskolában.) – Az alapelvek elsajátítása egy bizonyos területen nemcsak az alapelvek megértését jelenti. Összefüggések megragadása A megértésnek sajátos. o.” (I. Bruner (1968) szisztematikusan elemzi ezt a problémakört. jelenségnek egy logikai osztályban vagy fogalomrendszerben való elhelyezését jelenti. – Az alapvető törvényszerűségek tanítása a tárgyat érthetőbbé teszi. hanem képesek leszünk továbbra is ily módon az emlékezetünkben maradt körvonalak alapján szükség esetén a részleteket is rekonstruálni. Fontos feltétele. növények meghatározása stb. – szerkezeti összefüggések megragadása. Felismerés Ugyancsak gyakran előforduló formája az iskolai tanulás során a megértésnek a logikai felismerés: ez egy dolognak.) C.B. hanem „egy bizonyos magatartás kialakulását is a tanulás és . – célok feltárása. s ez gyakran nem épül rendszerré a tanulók fejében. Ez sokféle műveleti variációban fordulhat elő. hogy a felejtés nem jelenti a dolgok teljes elfelejtését. – logikai alap felismerése. ezért erre a problémakörre átfogóbban is kitekintünk. m. A fogalomrendszerek kialakítása kapcsán igen sok probléma vetődik fel a tanítási-tanulási folyamatban. hogy hatalmas ismeretanyagot közvetítünk. néhány példa ezek közül: – okok és következmények kapcsolatának megragadása. (Ezekre gyakorlati példákat mutatunk majd be a következő részben. „Az általános vagy alapvető elvek tanulásának jelentősége abban áll. E felismerés sem egyszerű besorolás.

hogy gyakran megértés nélkül tanulják meg az ismeretanyagot. fontos megvizsgálni ezeket az elemeket egyenként. azonban fontos.” (I. Az emlékezet működése és fejlesztése Legkevésbé kell érvelni a képességek közül az emlékezet mellett. hogy kapaszkodókat kapjunk a gyakorlati fejlesztéshez. elősegíti az átvitelt a memóriába. . ha jelentőségét bizonyítani akarjuk a tanulásban. m. Most vizsgáljuk tovább az információ bevitel folyamatát. vonatkozásoknak a segítségével. Az emlékezet működésének három kritikus eleme van: – Hogyan tudjuk bejuttatni az információkat a memóriába? – Hogyan tudjuk azokat ott megőrizni? – Hogyan tudjuk szükség esetén kiemelni a memóriából az információkat? Hallatlanul összetett tehát ez a folyamat már első pillantásra is. hozzáférhetővé teszi a memóriába korábban bevitt információkat. hogy kialakítsuk a tanulók egyéni tanulási gyakorlatában a megértést elősegítő mélyrehatoló tanulási technikákat. A. Az ismételgetés több funkciót is betölt: biztosítja egyrészt az információ megtartását a rövid idejű emlékezetben.) az információ átvitelére a rövid idejű emlékezetből a memóriába (hosszú távú emlékezet) két fő mechanizmus működik: az egyik az ismételgetés. Egyik legnagyobb probléma az. A kódolás lényege: egy jelenség. ahogyan mi szervezzük a tanítási-tanulási folyamatot az iskolában. vagy az azt képviselő jel percepciója különböző tulajdonságoknak.: 29. A hatékony önálló tanulás formáit nem lehet kialakítani a gyerekeknél.) Az előző részekben megfogalmazottak egyértelműen bizonyítják. valamint a probléma önálló megoldása dolgában. a sejtés és problémafelismerés. ha ezt nem alapozzuk meg a tanórákon tartalmi (ismeret) és műveleti szempontból egyaránt. ez pedig csak látszateredményekhez vezethet. A megértést a pedagógusok is elősegíthetik magyarázataikkal. Hogyan tudjuk bejuttatni az információkat a memóriába? A kutatások szerint (Vö. o. a másik a kódolás.: Oláh-Pléh.kérdésfelvetés. 1988. hogy nem lehet szétválasztani a tanulók önálló tanulását attól. ezeket a gyakorlatokban mutatjuk be. ennek során az új dolgot igyekszünk kapcsolni valamihez. Sokféle mechanizmusa van az utóbbinak.

ha az anyagból magunk készítünk írott jegyzetet. Olvasunk egy regényt. elveszíti funkcióját. átfogó képet az egészről. Ezt tagolással érjük el: az azonos rangú fogalmakat azonos jelöléssel. azonban önállóan is ki kell ezt emelni. Például az anyag ritmusa. majd ezeket megválaszolni. Gondoljunk arra. gondolatokat stb. – hatékony formája lehet a bevésésnek a kulcsszavak kiemelése. ha sok szöveget húzunk alá. rendszerezés. hogy egy anyag vázát emlékezetünkbe vésve könnyebb az egyes elemekhez a megfelelő részleteket felidézni. hogy ne olvassunk egyszerre hosszú szövegrészeket egyfolytában. próbáljuk meg magunkban összegezni. Itt fontos szabály. Fontos az is. Tehát a bevésést alapvetően befolyásolja annak a tevékenységnek a jellege. amelyben az végbemegy. – Megkönnyíthetik a bevésést a strukturális kapcsolatok is. amíg nem kaptunk teljes. hogy mennyire értettük meg az anyagot. hogy ne egyszerűen másoljuk ki a fontosabb elemeket. . mint egy összefüggéstelen szöveget. hogy mit tudunk annak tárgyáról. s ha nem is célunk az események megjegyzése.A bevésés rögzítéssel kezdődik. bejelölés. időnként álljunk meg. – Az aláhúzásnál is hatékonyabb forma. Erre már az előző alapelvek is utaltak implicite. azokra mégis tudunk emlékezni. Ez egyik fokmérője annak. Az olvasást megelőzően és közben is igyekezzünk kérdéseket megfogalmazni. amelynek nem célja közvetlenül a bevésés. hogy a kulcsszavak az anyag logikus felépítését kövessék és tükrözzék. Az aktív olvasás egyik eleme. – A saját jegyzet és kulcsszavak kiemelésének integrált formája a vázlat. hogy a legnagyobb jelentéstartalmat foglalják magukban. hanem a szöveget alkossuk meg saját szavainkkal. az alárendelteket az előzőtől megkülönböztetett jelöléssel emeljük ki. szimmetrikus elhelyezkedése stb. hogy addig ne lássunk az olvasottak bevéséséhez. jelölés közben óvatosan bánjunk a ceruzával. – Az előzőhöz szorosan kapcsolódó alapelv. Ezekre is érdemes figyelni. önkéntelenül is megjegyezzük a szereplők nevét. Az aláhúzás. a legfontosabb eseményeket. kapaszkodókat jelenthetnek a felidézésnél. – Fontos feltétele a sikeres bevésésnek az aktív olvasás. A kulcsszavak jelentősége abban áll. Fontos az is. Milyen főbb szempontok fogalmazhatók meg e tevékenység hatékony voltának kialakításához? – Mindenekelőtt nagyon fontos szerepe van a rögzítésben az anyagban levő értelmi kapcsolatok feltárásának. és saját szavainkkal próbáljuk megfogalmazni a lényeget. mennyivel könnyebben tudunk egy logikusan egymáshoz kapcsolódó mondatokból álló szöveget megtanulni. értelmezés döntő szerepet játszik az emlékezésben. a lényeg kiemelését elősegíti az aláhúzás. Ez eredetileg önkéntelenül megy végbe olyan tevékenység során. Az analízis. hogy mielőtt az anyagot kezdjük feldolgozni. Korábban már esett szó arról. – Az értelmi kapcsolatok feltárását.

amit Ebbinghaus felejtés-görbéje szemléletesen fejez ki: kezdetben a felejtés jóval gyorsabb. lényeges. mint később. Gazdaságosabb. A második a tényleges olvasás. a részletekre bontott pedig az ismétléseket hosszabb időközökre bontja fel. de az információ jobb megőrzését is. ha a tananyag mennyisége meglehetősen nagy. – Az is fontos szempont az információk megtartásához.– Nem szabad elfelejtenünk azt sem. nem tudják azokat felidézni. – Az a kérdés is felvetődik. rögzítés a szubjektumnak az anyaghoz fűződő viszonyától is döntően függ. hogy a bevésés. C. ritkábban is elegendő az ismétlés. B. hogy az újabban tanult anyagot az első időkben sűrűbben kell ismételnünk. ha már megülepedett az információ a memóriában. hogy hiába dolgozták fel az anyagot. hogyan történik az ismétlés. ha az anyag terjedelme viszonylag csekély. Fontos tehát az információk megőrzése szempontjából. Hogyan védekezhetünk a felejtés ellen? Erre jobb módszer ma sincs. mint az ismétlés. hogy ne hagyjuk ezt el. Később. A harmadszori olvasás elsősorban az ismétlés. Mire kell itt tekintettel lennünk? – Már a feldolgozás során a „háromszori átolvasás” módszere elősegítheti nemcsak a hatékony bevésést. Hogyan tudjuk szükség esetén a memóriából kiemelni az információkat? A tanulók emlékezeti teljesítménye gyakran azon bukik el. ha a tananyagot az ismétléskor több kisebb részletekre bontjuk fel. Mi segít megőrizni az információkat a memóriában? A gyakorlat bizonyítja. A . hogy az ismétlések hosszabb időre való elosztása a sikeresebb módszer. összegezés funkcióját látja el. s vitték be a memóriába az információkat. hogy rövid időn belül többször ismételünk. Mit jelent ez? Az első olvasás a skimming: ennek során kapunk átfogó képet a szövegről. Melyik a hatékonyabb? Egyértelműen bizonyították a kísérletek. E viszonyt a személyiség irányulása határozza meg: azt jegyezzük meg könnyebben. ez a szöveg valóságos feldolgozása. hogy komplex vagy részenkénti legyen – az ismétlés. ami számunkra fontos. A tömény tanulás pedig akkor. érdekes. Ez össze függésben van azzal a jelenséggel. a korábban bemutatott aktív olvasás funkcióit foglalja magába. Nem mindegy azonban. A frakcionáló tanulás akkor célszerű. de megtartani is legalább annyira nehéz. – A további ismétlésekben fontos kérdés az ismétlés részletekre bontásának vagy tömörítésének a problémája. A tömörített ismétlés azt jelenti. Természetesen figyelembe kell venni az anyag terjedelmét is. hogy nem könnyű bevinni az információt a memóriába.

amelyben bizonyos célt akarunk elérni. A problémamegoldás pszichológiai menetét sokan vizsgálták itthon és világszerte. A kérdés és a feladat között nem lehet éles határt vonni. Bizonyítja ezt a következőkben a problémamegoldás pszichológiai elemzése. hanem elsősorban a már megszerzett ismereteink gyakorlati alkalmazásáról. mindkettőben közös. de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. a feladatmegoldások során mindig meg kell küzdeni a problémaszituációval. Az elsőről az előző részben szóltunk. a gyakorlatoknál ilyeneket is bemutatunk. Bár szűkebben értelmezve itt már nem új ismeretek szerzéséről van szó. a tárolási hely gyorsan megtalálható. hogy a felidézés is bonyolult feladat. az nem megy automatikusan. Problémának nevezzük a legáltalánosabb értelemben azt a helyzetet. s ez hosszabb időt igényel. – Ha nincsenek ilyen jegyei. akkor a „produkáló blokk”-ba kerül a válasz. Még is ez tekinthető a legmagasabb szintű.) Tehát minden olyan kérdés. az alkalmazáshoz pedig sokfajta képessége kialakítása szükséges. Az elméleti tudás a fejünkben alig ér valamit. 1978. Ez a séma is mutatja. feladat problémának tekinthető. most az ő kutatási eredményeiket foglaljuk össze. amelyre a választ nem tudjuk azonnal pontosan megtalálni. mintegy bevezetésként. általában nem egyszeri aktus. A problémamegoldó gondolkodás összetevői Mindenekelőtt tisztázzuk a probléma fogalmát. Ezek a műveletek is fejleszthetők. legösszetettebb tanulási folyamatnak: a problémamegoldáshoz nem elegendő a már megszerzett ismeret. most nézzük meg. akkor nagy területet kell átfésülni. A további fejezetekben – az aktuális problémáknak megfelelően – a . ha nem tudjuk azt gyakorlatban alkalmazni. tudásra van szükség. (Lénárd. Kiemelkedő hazai kutatóink is voltak. – Ha megtaláltuk az információt. s mindkettő megválaszolásához ismeretre. hogy választ igényel. s ennek megoldása jelenti az igazi tanulást. – Kapott-e már ilyen információt? – Ha kiugró jegyei vannak az információnak. hanem műveletekre épül. A problémamegoldás jellemzői és fejlesztésük Az önálló tanulás legmagasabb szintje a problémamegoldás. mi a keresési stratégia általános menete.kudarcnak két fő oka lehet: az információ elégtelen tárolása vagy a helytelen keresési stratégia.

aminek hasznát vehetnéd? – Nem tudnád átfogalmazni a feladatot? – Felhasználtál minden adatot? – Végül készítsd el a megoldás tervét. Lénárd Ferenc.legjelentősebb külföldi kutatási eredmények is előkerülnek. Ezen belül a következőkre kell figyelnünk: – Mit keresünk? Mi van adva? Mit kötünk ki? – Kielégítő-e a kikötés? – Válasszuk szét a kikötés egyes részeit. D/ A megoldás vizsgálata. A problémamegoldásban négy fő mozzanatot különböztet meg. A/ A feladat megértése. – Próbáljuk másképp levezetni az eredményt. – Ellenőrizzünk minden lépést a végrehajtáskor. Ez adhatja a kiindulási alapot a problémamegoldás gyakorlati fejlesztéséhez. – Ellenőrizzük az eredményt. B/ Tervkészítés. s támpontokat ad a megoldás menetéhez. . Pólya György.) a feladatmegoldások problémáját elsősorban a gyakorlat oldaláról közelíti meg. Három nagy név: Kelemen László. ezek a következők. hasonlóan a bizonyítást is. A következőkben a problémamegoldásra vonatkozó koncepciójukat adjuk közre. C/ A terv végrehajtása. – Nem találkoztál már a feladattal? – Nem ismersz olyan tételt. – Próbáljuk be is bizonyítani. Pólya György (1971. hogy egy adott lépés helyes.

szemléletmódunkat. Az előző háromhoz kapcsolódik. azokba beépülnek. c) Megoldási javaslat. korábbi tapasztalatok. az utolsó az „igazi”. s erre a megoldási javaslat. A megoldási folyamatban az alábbi fázisokat különíti el. ezt pedig csak a sokoldalú elemzés biztosíthatja. ha a megoldás érdekében célszerű változtatásokat hajtunk végre.) a) Ténymegállapítás. A másik: a feladatmegoldás során többször változtatni kell nézőpontunkat. Több ilyen születik a megoldás során. d) Kritika. Az f/. erre épül a módosítás. tetszés. i) A munka feladása.Ezek mind nagyon fontos elemei a problémamegoldási folyamatnak. (1975. e) Mellékes mozzanatok említése. h) Kételkedés. g) Bosszankodás. g/. hogy a gondolkodás az adott pillanatban zsákutcába jutott. Neki is az a véleménye. A fenti fázisok közül alapvető a ténymegállapítás. két mozzanatot azonban külön is hangsúlyoz a szerző. A legtöbb probléma csak akkor oldható meg. ennek eredményeként lesz egyre tökéletesebb és differenciáltabb a feladatról alkotott képünk. A probléma adatainak vagy bármilyen összefüggésnek a megnevezése. Az egyik: a megoldásnak feltétele a feladat megértése. hogy a feladat tudatosulásával kezdődik a gondolkodási tevékenység. Ez azt jelzi. Ebben két tényező játszik szerepet: a feladat objektív adatai és a gondolkodó ember szubjektív tényezői – motívumok. b) A probléma módosítása. f) Csodálkozás. A kritika valamennyi fázist kísérleti. . Lénárd Ferenc elemzése is sok gyakorlati kapaszkodót ad a problémamegoldás fejlesztéséhez. h/ elsősorban szubjektív alapozottságú érzelmi mozzanatokat foglal magába. amelyek az alapfázisokat kísérik.

hogy a feladatok elemzésében járatlanok. ábra) A Kelemen-féle módszerből a mi szempontunkból a nehézségekre érdemes különös tekintettel lennünk. Ahogyan a Pólya. márpedig enélkül nincs feladatértés és tudatos megoldás. probléma megértése nélkül. . (1. a következőkben ezeket tekintjük át. ábra A problémamegoldó gondolkodás tényezőinek kölcsönös kapcsolata Feladatértés vagy sötétben való tapogatózás? Tanulóink ismereteiket gyakran akkor sem tudják felhasználni konkrét feladatszituációban. Ennek azonban sok gyakorlati nehézsége van. 1. amikor azokat megfelelően feldolgozták. Ennek oka többnyire az. s ez nem megy a feladat.és Lénárd-féle koncepcióban szereplő problémamegoldási összetevők is jól felismerhetők és fejleszthetők. Ezek leküzdésére fel kell készítenünk a tanulókat a tanítási-tanulási folyamat során. a megoldáshoz azt aktualizálni kell az adott feladatszituációban.Kelemen László (1970) táblázatban foglalta össze a problémamegoldás tényezőire és ezek kapcsolatára vonatkozó koncepcióját. Hiába van a fejben az ismeret. elsajátították a tanításitanulási folyamatban. sz.

pedig a megértéshez is időre van szükség. „rábeszélésre” gyakorlás nélkül kialakulnak a fenti képességek.A leggyakrabban előforduló hibák a feladatok elemzésében a következők: – A feladatmegoldások során nem veszik figyelembe a tényezőket. Sajnos. Gyakran türelmetlenül noszogatjuk a tanulót. hogy ne csak a megoldás menetét gyakoroltassuk a tanulókkal. nem különböztetik meg azokat fontosságuk szerint. hogy ne kezdjék el a feladat megoldását addig. Természetesen nemcsak az időhiány és az ebből gyakran következő türelmetlenség okozza. hogy nem látják a tényezők közötti összefüggéseket. azonban előbb nézzük a problémamegoldás további kritikus pontjait. hogy ne értsük meg a feladatot. tényezőire. s elég egynek a hibája is ahhoz. – Ha valamelyest tekintettel is vannak a feladat adataira. – Ha meg is történik alkalmanként némi differenciálás a tényezők között. – A tanulók önálló munkájának lényegesebb helyet kell szentelnünk. hogy a tanulók feladatértéséhez szükséges képességei magasabb szintre jussanak? Itt három fontos elemét emeljük ki a tanítási-tanulási folyamatnak. amelyekben nem érvényesülnek az iskolai feladatokkal szembeni pszichológiai követelmények. Sok olyan feladat található a munkafüzetekben. Több feltétele is van tehát a feladatok megértésének. Ma inkább az ellenkező beállítódás tapasztalható: amint megkapják a feladatot. újabb akadályt jelent. sokszor hiába próbáljuk kialakítani tanulóinkban a feladat megértéséhez szükséges képességeket. Nehezen képzelhető el. mint azt eddig tettük. hogy külső „sugallatra”. – Fontos az. hogy gyenge tanulóink feladatelemző tevékenysége. Hogyan lehet segíteni a fenti bajokon? Mivel tudjuk elérni. – Ki kellene alakítanunk a tanulókban azt a beállítódást. hanem a feladatok megoldásának a keresését is. A megoldás szempontjából pedig ezek nem egyenrangúak. Erre az eddiginél jóval több időt kell szánni. nekiugranak kellő tájékozódás nélkül. tankönyvekben. ha nem kezdi el a feladat megoldását. amíg nem elemezték a feladatszituációt. . Ezekre a követelményekre a későbbiekben visszatérünk. a felhasználható feladatok nem alkalmasak erre. s máris a vak próbálkozás szintjére száll alá a tanulók feladatmegoldása.

Sok gyakorlással. nem képes a megoldás során irányváltoztatásokra. A tanítási-tanulási folyamatban túlságosan gyakran fordul elő az első típus. Bizonyítja ezt a következő kutatók véleménye. hogy lépésről lépésre halad előre. Természetesen a konvergens gondolkodás is igen lényeges. úgy. a műveletsorok tudatosításával ez viszonylag könnyebben fejleszthető. akik az eredményhez maguktól nem jutnak el. A tanítási-tanulási folyamatban mindkét gondolkodásmódnak a fejlesztése fontos tennivaló. eljárások kialakítása. Nem véletlen.m. minél szigorúbb és egzaktabb módszereken alapul a helyes megoldás. s a megoldó számot tud adni róluk. rugalmasságának fokozására kell törekedni. hogy a probléma megoldásához vezető út nem írható le meghatározott sorrendben. Lehet azonban a valószínűségét növelni annak. 136. az egyik a konvergens. a divergens produkcióra kevés lehetőséget adunk. A gondolkodás rugalmasságát a heurisztikus (intuitív) módszerrel fejleszthetjük. o. – Skinner (1973) szerint a gondolkodás iskolázásának lényege. csak nehezen meghatározható lépésekben halad előre a megoldó. a másik a divergens. mint a másik. egymás után következő lépések szekvenciáival. minél gazdagabb tapasztalatokkal rendelkezik az ember. iránya széttartó.) – Bruner (1968): kiegészítő viszonyban van egymással az analitikus és intuitív gondolkodás. Erre az jellemző. A konvergens megoldásmódra jellemző. másrészt a gondolkodás hajlékonyságának. .” (I. Ennek feltétele a gondolkodás résztevékenységeinek (műveleteinek) az elsajátítása. Ennek jellemzője. hogy önálló gondolatok támadjanak. Szerinte nem tanítható az ötlet. automatizálása az analitikus (algoritmikus) gondolkodás fejlesztésével lehetséges. a felvillanó szikra – közvetlen úton. Ez a típusú megoldás látszólag messze esik az analitikus gondolkodástól. hogy a gondolkodás egyfelől rugalmas. a lépések világosak. Ezek a tapasztalatok legeredményesebben az egzakt módszerekre támaszkodó feladatmegoldásokban halmozódnak fel. Ugyanakkor újat teremteni divergens úton lehet. másfelől azonban nem rugaszkodik el a realitás követelményeitől. azonban közelebbről nézve egy tőről is fakadnak. Egyrészt tehát a gondolkodási műveletek helyes beidegzésére. hogy az eredményhez vezető utat mutatjuk meg azoknak. hogy ez a gondolkodásmód jóval fejlettebb tanulóinknál.Konvergens vagy divergens problémamegoldások? A feladatmegoldások során két fő típusát különböztetjük meg a gondolkodási módnak. – Landa (1969): „Annál fejlettebb lesz az intuíció. A divergens módszerrel az adott információk alapján új variációkat keresünk. Hogyan lehet ezt megoldani? Gondolkodási műveletek. ez teszi lehetővé. hogy szűkítő irányú. hogy mások tapasztalatait felhasználjuk.

1983. Ellenkezőleg: takarékosság mindkettővel. 1974. ami könnyen megy. A bemelegítő tevékenység más jellegű is lehet. Befejező gondolatok A tanulók önálló tanulási módszerei fejlesztése a pedagógus sokirányú tevékenységét feltételezi. Hiszen minél hasonlóbb a két tanulnivaló. Landau. ezeken túl azonban a tanárok figyelmébe ajánljuk a következő műveket: Balogh. mint a későbbi feladat. Cropley. mind a divergens gondolkodási módszerek fejlesztéséhez. hajlékonyságot megkövetelő feladatszituációk felhasználása is. annál közelebbi a megfelelő posztmentális izgalmak agyi szomszédsága is. 1989. Pietrasinski. Másrészt a közvetlen fejlesztés csak akkor lehetséges.és energiapocsékolás. 1990. Először olyasmit vegyünk elő. Kísérletekkel bizonyítható. Kelemen. 1967. hogyan . Például az a negyedóra. Vizsgára készülve célszerű tanulási tervet készíteni. minél több közöttük a hasonlóság. 1978. 1991. megkönnyíti majd a matematikatanulást. hogy két megtanulandó anyag annál inkább zavarja egymást. Ranschburg. 1981. Egyrészt nem lehet ezt elszakítani a tanórai munkától. 1978. Lénárd-Demeter. A divergens gondolkodás fejlesztésének egyik feltétele éppen a gondolkodási műveletek automatizálása. Természetesen elengedhetetlen a rugalmasságot. Nem felejtünk el semmit. Kálmánchey. Ezért is fontos. ebből ma még kevés fordul elő a tanítási-tanulási folyamatban. mint a távoliak. ha folyamatosan erősítjük az ezek alapjául szolgáló értelmi képességeket. hogy minden tanulási folyamat bemelegítéssel kezdődik. Ezek a művek jól hasznosíthatók mind a konvergens. Lénárd. 1970. Jó tudni. ott kell megalapozni a hatékony tanulási stratégiákat. A fejlesztő gyakorlatok között mutatunk majd be néhány típust. hogy a mindennapi megfigyeléseken túl mérésekkel kövessük nyomon a fejlődést. magas szintre fejlesztése. ha a fejlesztésüket nézzük. Két szomszédos folyamat pedig érthetően sokkal jobban zavarja egymást. Weiss. Vagyis egymás után lehetőleg egymástól minél eltérőbb tananyagokkal foglalkozzunk. és pontosan látjuk. áttekintést szerzünk tennivalóinkról. Az agyunk csak bizonyos idő után lesz igazán fogékony.Nem áll tehát messze egymástól a két gondolkodásmód. hogy ne a legnehezebb tárggyal kezdjük a tanulást. A tanulástervezésnek több előnye is van. 1971. Ezek a legfőbb alapelvei a pedagógusok ilyen irányú tevékenységének. amelyet a történelemlecke elolvasásával töltünk el. Harmadrészt fontos ebben az egész folyamatban. Pólya. Tanulási módszerek Jády Mónika A tanulástervezés nem idő. különösen.

Vizsgákra és dolgozatokra napokkal.. mit olvastam. mert ezzel sok izgalmat takaríthatunk meg. Ilyenkor először fel kell idézni azokat az ismereteket. annál valószínűbb. ha már az első félévtől többet foglalkoztam volna a matekkal . annál jobb lesz a teljesítmény. Minél távolabbi a kitűzött cél. ami így sokkal könnyebb. amelyeket az adott témáról tudunk. Tanulás tankönyvből 2011. hogy nekem az a legjobb. Vannak olyan feladatok. például egy félévre vagy az egész iskolaévre.állunk. Nagyon sok gyerek tett már hasonló utólagos felismerést: „Bezzeg. A motiváció és a teljesítmény összefüggése teljesen egyértelmű: minél erősebb a pozitív motiváció. Átgondolom. Ezek feldolgozását előre be lehet osztani egy meghatározott időtartamra. A hatékony tanulás ráhangolódással kezdődik. hogy tudjam miről van szó 3. ha idejében fogunk hozzá. Én az az igazság. Átlapozom a tananyagot 2. annál kisebb a motiváció hatása. Ez motiválóan hat. és a diák (legalábbis az értelmesebbje) sem csak egyik napról a másikra tanul. hogy tudom-e a rövidített változatot. 6. Faragóné Hajdok I. és amelyeket máról holnapra nem is tudnánk elvégezni. A vizsgán meg lehet hozzá rizsázni. amikor a húgom hülyének néz: Leülök a számítógép elé. és rájöttem. hogy meg is valósítjuk őket. Lehetőleg egyenlő részekre bontsuk fel az anyagot. hogy középiskolában még nem tudtam tanulni. Kiragadom a fontos dolgokat. A hosszú távra szóló tervezésnek azonban csak akkor van értelme. Fontos dolgok kiemelve. és elkezdek pötyögni. Elolvasom a tananyagot 4. Most negyedéves vagyok. a főiskolán tanultam meg. Készítsünk tehát rövid távra szóló terveket is! Minél rövidebb időre szól egy-egy terv vagy részletterv.. sőt hetekkel előre fel kell készülni. Hogy mit? A tankönyv extra rövidített változatát. legalábbis egy bizonyos szintig. 7. ha a következőt csinálom: 1.. Amivel elkészültünk. tartalomjegyzéket. mert a saját szavaimmal van leírva.. . március 24. Feltétlenül szükséges messzebre is előrenézni. azt kipipáljuk.” Gondoljunk idejében a nagy feladatokra is. Leellenőrzöm. Amit tudunk máris: kulcsszavak és asszociációk segítik a megértést és emlékezést. 5. És itt jön. röviden leírva. nyitok egy word-öt. amelyekről már előre tudunk. Az ember nem máról holnapra él. Aztán már csak ezt tanulom meg. Nagyjából átolvasom a fejezetcímeket.

Elolvassuk a vastag betűs kiemelt vagy bekeretezett részeket. félhangosan elmormoljuk. a fő vázlatpontokat esetleg leírjuk. skicceljük stb. A főiskolán. nem vagyunk kíváncsiak egy szövegre. fejezet. ha hiányzik az érdeklődés. . Áttekintés A könyv átlapozásával benyomást kapunk a könyv tartalmáról. . azt könnyebben megjegyezzük. Ismétlő áttekintés A helyes ismétlő áttekintés valahogy így fest: . az összefüggéseket kell felismerni. hogy történjen. Az információ redukálásának technikái: . adatokat. A szakasz témáinak címei. redukálás.Ha ez nincs meg. ahol épp megakad a szemünk. folytathatjuk a könyv olvasását. a magolás. minden rendben. a tipográfiailag kiugró szavakat. hogy az írásos szövegből való tanulást probléma megoldásos folyamatnak tekintsük és az olvasott szöveget több lépcsőben dolgozzuk fel. Olvasás közben érdemes időnként megállni (és a könyvbe nem belenézve) saját szavainkkal (nem feltétlenül hangosan) elmondani a lényeget. hiszen mellőzi a gondolkodást. A kérdések megfogalmazása minden egyes olvasott szakasz elején is meg kell. Öt lépés a hatékony tanuláshoz : 1. A tanulás érzelmi viszony: nehéz olyat tanulni.A legfontosabb gondolatok. amelyekre a szakasz olvasásával majd választ tudunk adni. Hosszú távon mindenképpen káros. szakkifejezések aláhúzása. Magunkban elmondjuk. szükséges-e most a számunkra a könyv témája? Ha igen. 3. és tetszőlegesen bele-bele olvasunk a szövegbe ott. téma átolvasása. tétel. akkor a szöveget redukálnunk kell a lényegre. ahol nagy anyagokat kell megtanulni és a vizsgán.Egy nagyobb anyagrész. amit tudni akarunk? Fontos-e. egyetemen. Ha előzőleg feldolgoztuk az előbb leírtak szerint. fontos részletek. Tesszük mindezt a felfedezés kíváncsiságával. sorokat. Ami érdekel. 5. Számos olvasáspszichológiával foglalkozó szerző. kialakul saját technikánk mely tanulásstílus függő. Így leszünk képesek értően olvasni. kiemelése (szövegkiemelővel) 4. 2. Önellenőrzés Az önellenőrzés mondhatni legősibb formája a felmondás. Ez könnyen szokássá válik. sokkal nehezebb hatékonyan olvasni. Az aktív olvasás alapos és elemző jellegű gondolkodási folyamat kell legyen. amelyet nem szeretünk. arra figyelünk. Erre idővel. Kérdések megfogalmazása Erre az információra van-e szükségünk? Célunkkal kapcsolatosan ez az. Az érdeklődés lényege a figyelem bizonyos általános irányulása. esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk meg a kérdéseinket. akkor ez gyorsan megy. Amikor a tanulás szándékával olvasunk. így például Dansereau és munkatársai arra buzdítanak.Újbóli felidézés fejből. ezzel a tanulási technikával biztosan nem lehet boldogulni. mindenféle teljesítménykényszer nélkül. és amire figyelünk. és látszólag sikeres is lehet. rögzítés Nagyon gyakori tanulási hiba az értelem nélküli tanulás. Aktív olvasás: megértés.

alkohol. csak esetleg sajátosan (és gyakran nem is tudatosan). mely a leghatékonyabb a számára! TIPPEK A FITT MEMÓRIÁHOZ Van jó néhány idős ember.Interferenciafelejtés. Nyolcvanéves kor körül a hippokampusz (a memóriáért és tanulásért felelős agyi terület) sejtállománya már 25-30% csökkenést mutathat. Itt kell beszélnünk a felejtésről is. Ennek ellenére nem törvényszerű az idősödő korban a szellemi hanyatlás. . hogy milyen lehet az az optimális technika. Több esemény egyidejű történése zavarja a bevésést. Mindenkinek magának kell eldöntenie. ugyanis aki jól tanul. koffein. pont a tanulásban fontos agyterületeken. vagyis átfutjuk a felidézett anyagrészt. Vizsgálatok bizonyítják. A sejtszámcsökkenést ugyanis ellensúlyozni . amikor nem rögzítettük eléggé az információkat.Spontán kiesés.Felejtés kémiai anyagok hatására. vagy azért mert rosszul osztottuk be a vizsgáinkat. hogy ezek fogyasztását túlzásba viszi. pedig túl a negyedik X-en már szellemi teljesítőképességünk hanyatlani kezd. lényegében ezeket. az alapszabályokat alkalmazza. ha abba a hibába esik. és a szellemi teljesítőképesség nagymértékű "eltorzulása". Ha a felidézés során bizonytalanok voltunk valamiben. ha tudjuk. hogy helyes volt-e az emlékezetből felidézés. Hogyan lehetséges mégis a gondolkodás és a memória állandó frissen tartása? Az évek múlásával csökken az agy sejtállománya Vajon milyen időskor vár ránk? Szellemileg frissen vagy eltompulva fogunk-e élni? Képese az idősebb agy a tanulásra. hogy milyen tanulási elveket vesz figyelembe.Traumás felejtés baleset miatt (fejet ért ütés következtében) vagy organikus felejtés valamilyen idegrendszert érintő betegség miatt. Hibás felidézés. mit kell elkerülnünk. A könyvekből való hatékony tanulásnak a fent leírt alapszabályait azonban érdemes figyelembe venni.Ellenőrizzük. . nem gyakoroltuk. hogy az idegsejtek az életkor előrehaladtával pusztulni kezdenek. és kikísérleteznie. azért mert tantárgyismétlések miatt erre kényszerülünk. amikor egyszerre több vizsgára készülünk. . Ezek lehetnek drog. serkentőszerek. megtalálnia. gyógyszer. aki szellemi frissességével szinte "lekörözi" a nála jóval fiatalabbakat. hiszen esetenként már az is segíthet. A tanulót a vizsgaidőszakban az utóbbi három veszélyeztetheti. Záró megjegyzések az ötlépcsős módszerhez A tanulás során mindenki egyéni módszere alapján közelíti meg a megtanulandó anyagot. A felejtésnek különféle fajtái vannak: . Értelemszerűen ezt tanácsos elkerülni. nem ismételtük. vagy elkerülhetetlenül beleütközik szellemi képességeinek csökkenésébe? Ezeket bizony jó lenne tudni. akkor azt a részt gondosabban átolvassuk. Ez állhat elő például olyankor. Ennek oka az előzőhöz hasonló.

Rosszul láthatók a kijelzők. azaz a motiváció elengedhetetlen. edzenünk kell agyunkat. Az idős ember mozgása és gondolkodása természetszerűleg kissé lassúbb. hogy milyen módszerrel tanulunk. Nem mindegy. ezeket kapcsoljuk be és idézzük föl. ezek mind-mind kapcsolódási pontokat jelenthetnek időskorban. amire a fiatal agy. Érdemes megkérdezni a fiatalabb rokonokat.képes az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulása. más szempontból viszont alaposabb. akkor valószínűleg nem fog érdekelni minket az új tartalom sem. hanem gyakorlati módon is. hogy ismétlés nélkül a tanulás lehetetlen. hogyan alkalmazzuk ezt az egyszerű módszert. Sőt. Az információ elhangzása után azonnal érdemes ismételgetni. és biztosan menni fog. A szellemi frissesség megtartása az agy fiatalkori "terhelésével" kezdődik. mert a tervezők nem gondolnak az idősebb korosztály adottságaira. amikor egy területen új információkat kapunk. A megszerzett tudást módszeresen kell gyakorolni. Ismétlés a tudás anyja "Az ismétlés a tudás anyja" nem csak az iskoláskor unásig ismételt mondása. kényelmetlenül gyors a működés. Ha nincs mit bekapcsolni. hogy minél hosszabb ideig megmaradhasson az agy fiatalkori teljesítőképessége. mit. Számos tanulási technikák léteznek. hogyan. azaz nincs háttértudás. hogy minden tanulás és tudás jól jöhet még később.ha csak átmenetileg is. segítenek megőrizni kíváncsiságunkat. amikor . így például az észlelés változatlanul hatékony. Olykor tudatosan kell keresni a tudás hasznát. az sem mellékes. hogy az idősebb korosztályok idegenkednek a technikai vívmányoktól.megbízhatatlanná válik. A sejtpusztulás és a sejtek közötti kapcsolatépülés aránya a különböző agyi területeken eltérő. Miután sémákban. A helyzet azonban nem reménytelen. Viszont jó tudni. Ne zárkózzunk be! Senkit nem lehet tanítani akarata ellenére. barátokat. a legújabb berendezések használatától. kivehetetlenek a gombok. A rövid távú memória befogadóképességének korlátait és mulandóságát tréninggel kicselezhetjük. Memóriánk működésére azért kell odafigyelnünk. Az ismétlés szükségessége nem annak a jele. Az okok a lelki tényezőktől kezdve a gyógyszer-mellékhatásokon át egészen a helytelen táplálkozásig húzódhatnak. mert számos kóros állapotot jelezhet. Eddzük az agyunkat Ahhoz. a gondolkodás pedig képes arra. és nemcsak elméletben visszaidézni. Olykor joggal. . hogy erőt merítsünk a tanuláshoz. Tipikusan megfigyelhető. de . A kezdeti ismétlés után időről-időre fel kell idéznünk a frissen megszerzett tudást. Ebből következik. hogy agyunk rosszul fog. mert a módszer meghatározza a hatékonyságot is. emlékekben gondolkodunk. A frissen megjegyzendő dolgokat a hosszú távú memóriából szedett tudáshoz társítva sokkal több mindent vagyunk képesek megjegyezni. picik és rosszul megtalálhatók. mire célszerű használni. amelyek tanuláspszichológiailag alátámasztott módszerekre épülnek. csak kimutathatóan lassabban.

melynek hátterében többnyire munkahelyi. magánéleti konfliktusok. elég hamar kitehetné a "megtelt" táblát. Idősebb korban a csökkent teljesítményű szív. Csupán a gondolkodás sebessége hagyhat alább. Ezek között szerepel a tápanyaghiány. Hiszen. sőt a felejtésre való képtelenség. A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben egészséges embereknél is csődöt mond. ha mindent befogadna. hogy agyunk gazdaságosságra törekedvén kiszűri a számunkra fontos információkat. Az időskor többféleképpen is veszélyeztetheti a hippokampusz területét. alig néhány centiméter kiterjedésű agyterület. . hosszabb idő óta görgetett problémák állnak. A memóriazavar ilyenkor egyszerű védekező reflex: agyunk megfelelő részei azért "bojkottálják" az információk előbányászását.és tápanyagot tud szállítani. Sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén. hogy tökéletesítsük a már megtanultakat. a sérült érrendszer kevesebb oxigént. A hippokampusz a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő.Néhány gondolat a memóriáról A memória és emlékezés folyamatát szemügyre véve működése . az ismeretek rögzítésének. sőt! Bonyolultabb kapcsolatokkal nagyobb háttérismeretet képes mozgósítani.leegyszerűsítve úgy kezdődik. A kutatókat régóta kutatják a hippokampusznak nevezett agyi területet. és a stressz-hormonok hatását is rosszul viselik. a memóriaműködés egy rendkívül fontos elemének ad otthont. ami a memóriáért és tanulásért felelős. mert az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerültünk. Nem volna módunk mindig újat tanulni. megakadályozna minket abban. A tapasztalatok szerint az idős agy gondolkodása nem marad el a fiatalétól.és tápanyaghiányra. így a hippokampusz teljesítménye is csökkenni fog.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful