Turizmus Romaniaban (HVG 2010. augusztus 14. 31.

oldal)
Füge a Ialevelnek

Hiaba csomagoljak ujra evente a turisztikai propagandat Romaniaban, megIeleló
inIrastruktura es szolgaltatasok hianyaban egyre kevesebb a külIöldi turista.

Az ,Egyszerúen meglepó¨ jelszo, a roman idegenIorgalom 2009-ig ervenyes reklamja
pontosan Iedte a valosagot es a szolgaltatasok minóseget, Ielkeszithette a vendeget a varatlan
helyzetekre. Peldaul a rejtelyes okbol talan mert cseles Maradona rendszer neven
elhiresült hires trükkre, amikor rendórnek alcazott szelhamosok büntetnek meg gyanutlan
külIöldi turistakat, akar autopalyan is, szirenaval, villogoval Ielszerelt ,rendórauto¨ mellett. A
nadragszijmodszer egyik peldaja pedig, amikor negy rablo turistanak adja ki magat, majd
nadragszijuknal Iogva harman hirtelen Ielkapjak a külIöldit, kirazzak a penztarcajat, mobiljat
a zsebeból, es elIutnak. Tarsuk pedig Ielajanlja a kiIosztottnak, hogy a rendórsegre kiseri ót,
ezzel is elterelve a Iigyelmet.

Szerencsere a külIöldi turistak zömbe ebból a szempontbol mar Ielkeszülten erkezik. Az egyik
Ió gondjuk, hogy nincsenek autopalyak a nagyvarosok között. A Ióutvonalak minósege
elIogadhato ugyan, de a zsuIoltsag miatt nehez eljutni a nevezetessegekhez, a termeszeti
szepsegekhez. Nincs rendszeres, megbizhato közlekedes a repülóterek es a vasutallomasok
között. A Bukarest-Constanta gyorsvonat menetideje Iel oraval hosszabb, mint az 1930-as
evekben volt. A turisztikai szakemberek tehat autopalyakat, jobb szolgaltatasokat
szorgalmaznak, no meg mosolyt a pincerek arcara. Ehhez kepest az illetekesek uj jelszavakkal
es logokkal probalkoznak. Az emlitett szlogent tavaly 1,5 millio dollarnyi költseggel erre
csereltek: ,Romania, the land oI choice¨ (körülbelül: Romaniaba erdemes eljönni). Egy ev
sem telt bele, iden a sanghaji vilagkiallitason bedobtak a ,Fedezd Iel a Karpatok kertjet¨
szlogent. Meg aznap oriasi botrany kerekedett, amikor kiderült, hogy a logo Ió eleme, egy
meglehetósen közhelyes Ialevel, szinten tökeletesen megegyezik egy alig ismert brit
környezetvedelmi terv, a Change Transport emblemajaval. A bukaresti miniszterium most
nem akar Iizetni a reklamkampanyt kidolgozo spanyol-angol THR-TNS közös vallakozasnak,
amely azota is magyarazkodik, es vallalta, hogy utolag atrajzolja a Ialevelet.

Az uj turistalatogato program egyetlen pozitivuma, hogy husz ev utan vegre nem a lestrapalt,
a belIöldiek közül is egyre kevesebbet vonzo roman tengerpartot erólteti, hanem a többi
termeszeti szepseget. Ceausescu idejeben a Neckermann utazasi iroda meg szallodakat
epittetett a Fekete-tengernel a nemet turistaknak, de mara kivonult onnan, akarcsak a szinten
nemet TUI vagy Dertour. A part tele szemettel, a viz több helyen algas, es a 2002-es
szallodaprivatizacio, majd a partszakaszok evenkenti, botranyos berbeadasi hercehurcai
nyoman beIagytak a beruhazasok. Mivel a hirtelen meggazdagodas remenyeben a szallodak
java reszet tóke nelküli hotelvezetók vagy pincerek vasaroltak meg, a 250 epület
haromnegyede europai mervevel merve lepukkant, ketcsillagos szallashellye silanyult.

Ma mar az igenyesebb romanok is tizezrevel valasztjak a sokkal olcsobb, tisztabb bolgar,
horvat, montenegroi tengerpartot, vagy GyoparosIürdóre, Hajduszoboszlora utaznak egy-egy
hosszu hetvegere. Igy az idei szezon elsó Ieleben a tengerparti szallodak legIöljebb
hetvegeken telnek meg, het közben 50-60 szazalekos a kihasznaltsaguk. A külIöldi turistak
hada a tengerparton most mar Iókent moldovaiakbol vagy ukranokbol all, es evenkent 3-5
szazalekkal csökken, a Constantara hajoval erkezók pedig 2009-hez kepest iden 30
szazalekkal zuhant vissza.
Az idei elsó Ielevben a Romaniaba erkezett turistak 42 szazaleka magyar allampolgar volt, 16
szazalekuk bolgar, 10 szazalekuk nemet, 4-4 szazalek olasz es osztrak. A mi az uticelokat
illeti, a Gandul napilap körkerdest intezett Romanai külIöldi turisztikai erdekkepviseleteihez,
amiból az derült ki, hogy a magyarok szekelyIöldi körutazasra, a nemetek Drakula nyomainak
kutatasara, erdelyi nevezetessegek Ielkeresesere, a spanyolok vadaszni, az angolok az eldugott
Ialvakban idóutazast tenni, a skandinavok gyogyIürdesre es termeszetjarasra, masok
kolostorok, kastelyok meglatogatasara erkeznek Romaniaba.
A beutazok közül szamosan nem is a termeszeti szepsegekre kivancsiak. A magyarok es
bolgarok zöme kishatarIorgalomban erkezik, az allampolgarsaguk szerint nemetek, olaszok
osztrakok tulnyomo resze pedig velhetóen rokonlatogatoba hazaerkezó utas.

8.800900  .8  .E899033 . 07/F30.85.009088F0100708F8F70 .3/:3.F700999:789E8E./07Q9 4.748F01/7:9.344.F4.-.9E8E7.F:3F209  8E.  -0:9./E83 .9O-. 2E84 4489474 .2-v.3/3E./008v1FF.74F8 -4E74208.4O1Q7/F870F89072F809E7E87.2.42-.89F420E94.254E78E:807393F2090 4. :9..344. .:.0/:499 1.F:-4E7  8E..3F20907..5.8.8F84897E 2.F7/0F5..#42E3E-..OQ8E248.254E7.7E. 2..9.F7030#42E3E-.F09v037443E94.9 09 .E87..F4.-03.E3.9E8E7.84 4897E49342O7F8050/..342.9E7147.3.49  8E.2.E.33028...3/v:9.57F7/F8939F099#42E3.F70v:9.9072F8098F58F070J.Q1/9:789.3F70 .F.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful