Joun LOT.

\-lAN (1922-1992) a modern orosz szerniotikai es strukturalista kutatasok ki:izpontjanak, iI rartui iskolanak a vezeralakja, a rartui cgyetem professzora. Lorman kctscgrclcnul kcsei strukturalizmus egyik legjeleruosebb alakja volt, a szovegek szerniotikai interprctaciojat jclcntdsen elrnelytrene, es kirnutatta, hogy az atfogo strukturalitas a kullura rendszerenek vizsgabtM is mcgkivanja. Az egyes szerniotikai rcndszcrck immanens elemzesercl attert a szemiotikui reridszcrck modellalhato kolcsonkapcsolatanak vizsgalatara. A kiJlt6i szoveg vizsgalata (Sz!ruklurCI hudois cszi venrwvv tycksztat rnellett a film jelensegevel is foglalkozott (Szeminryika kino i problemi kionesztvetyiki - Filmszemiotika cs filmesztetika - 1973). Alabbi tanulrnanya 1973-banjelent meg. Forriis: Kultura, sziiveg, narrdcio - In Honorem Juri} to/man. Szerkesztette Kovacs Arprid es v. Gilbert Edit. Pees. 1994, Janus Pannonins Egyetemi Kiudo, 16-42.

,I

A KOMMUNIKACIO KE'I'FELE MODELLJE
A KULTURA RENDSZEREBEN
A kultura es a kommunikacio szerves kapcsolata a modern kulniraelmelet egyik kiindulopontja. Ennek kovetkezmenyekent a kornmunikacioelrnelctbol kolcsonzou modelleket es szakkifejezeseket a kuluira tenileten is felhasznaljuk, A Jakobsen altal kidoIgozott alapmodell alkalrnazasa lehet6ve tette, hogy osszekapcsoljuk a nyelv, a muveszet es szelesebben a kulnira problernait a komrnunikacios rendszerek elmeletevel, Mint ismeretes, a jakobsoni model! a kovetkezokeppen fest: 1 kontextus
felad6uzenet -k6d -

cimzeu

kon taktus

A kommunikacios helyzetek egyseges modelljenek letrehozasa jelentoscn gazdagftotta a jelelruelet tudornanyat, es sok tanulrnanyban visszhangra talalt, Azonban nehezsegekbe utkozunk, ha a mar meglev6 rogalmakat akarjuk automatikusan atvinni a kultura teriiletere. A legf6bb problema a kovetkezd: a kulnira rnechanizrnusabnn legalabb ket, kiilonbozd m6don Ielepitett kommunikacios csatorna mtlkodik. Ezzel kapcsolaiban mar felhfvtuk a figyelrnct ana, hogy a kuluira egyseges rendszereben cgyarant megtalaljuk az abrazolo es sz6beli eszkozok kapcsolatat, Ezek pedig az inforrnacioatadas ket kulonbozckeppen felepftett csatomajakent foghat6k fel. Azonban mindket csatornat Jakobsen rnodelljevel szoktak lefrni, fgy egy tfpushoz tartozonak tekintik. De ha a kultura modelljet elvontabb szinren akarjuk felallitani, akkor ket cltefa tipusu kommunikacios csatornat kell ktllonvalaszranunk, melyek kozfil csak az egyik fog megegyezni az eddig alkalmazort kJasszikus modeJlel. Ehhez eloszor az informacictitadas ket lehetseges rnodjat kell kulonvalasztanunk, melyek ktizul az "EN-O"-tfpus a gyakoribb. Ebben az "EN" az uzenetatadas szubjektuma, aki az informaciokkal rendelkezik; az ,,0" pedig az objektum, a cfrnzett. Ebben az esetben felteheroen a kornrnunikacio rnegkezdeseig valamilyen kozlemeny "szamolllra" isrnert, .szamara" pedig nem. A kommunikacio ~zen }lpusanak uralkod6 jellege hatterbe szorftja az informacioatadas rnasik fajuljtit. amelyet "EN-EN"-tfpusnak Iehetne nevezni, Paradoxnak tGnhel, hogy a szubjektum
Roman Iakobson: Nyelvd.\'zel

I

e,\'

poetii;« (jeleu korerben).

,\ KOMMll~rKACl6

KETfELE MODELLJE A KUl TURA

RENDSZEREBEN

567

sajat maganak ad olyan uzeuetet, amely mar isrnert szarnara. Valojaban ez nem ritka eset, es nern k is szerepet jatszik a kuluira rendszereben, Az "EN-EN"-rendszer szerinti uzenetatadason elsosorban nem azokai az eseteket ertjiik, arnikor a szoveg mnernotechnikai (emlekezteto, felidezd) Iunkciot lit el. Itt a befogad6 masodik .,EN" funkcionalisan a harmadik szernelyhez hasonlit. A kulonbseg csupan az, hogy az "EN0" rendszerben az inforrnacio terben halad, az "EN-EN"-rendszerben pedig idoben2 Bennunket mindenekelott az az eset erdekel, amikor az "EN" es "EN" kozti informaciocsere nern jar iddbeli megszakttassal, es nem mnemotechnikai, hanem valamilyen mas kulturalis Iunkciot lat el. Mindazon esetben lehetseges a "parbeszed onrnagarnmal" (mar isrnert informaci6 onrnagamnak tdrten6 atadasa), ha az uzenet tobbletjelenseggel bdviil. fgy peldaul ha egy fiatal kolto nyorntatasban olvassa sajat verset, az uzenet szoveget tekintve (textual isan) ugyanaz marad, mint ami keziratabol isrneretes szamara. A grafikai jelek iij rendszerere lefordft va azonbun valarnifele uj, kiegeszfto jelentoseget nyer, mivel a grafikai jelek rendszere az adott kulniraban a hitelesseg mas (magasabb) szintjet jclenti, Analogikusak azok az esetek, amikor valamely kozlemeny igaz/hamis voltat vagy szocialis erteket aszerint Itelik meg, hogy szavakba van-e ontve vagy egyszeruen magatol ertetodik, szobeli vagy kezzel Irou, illetve kezi vagy nyorntatott szovegrol van-e sz6 sib. Sz.imos mas esetben is beszelhetunk "EN-EN" kozti uzenetatndasrol Ezek mindazon esetek, amikor az ember onmagahoz Iordul. Nevezetesen azok a naploteljegyzesek, amelyek nem emlekezlelolil fr6dtak, hanern azzal a cellal, hogy peldaul az Ir6 betso allapotat rnegvi lagttsak, ez pedig csak felJegyzes utjan tortenhet meg. A szovegek, beszedek, tejtcgetesek magunkhoz intezese ncrncsak a pszichologianak, hanem a kulturtortenetnek is jelentos tenye. A tovabbiakban megprobaljuk bernutatni. hogy a belso komrnunikacio sokkal jelentosebb szerepet jatszik a kulnira rendszereben, mint ezt f':ondolhatnank. Hogyan erheto el az a kiilon(is helyzet, arnikoraz "EN-EN" -rendszerben atadou uzenet nem v.ilik felesleges isrnetlesse, hanern valarnilyen kiegeszfto, uj informacioval gazdagodik? i\z ._EN-O"-rendszerben a modell szelsd elemei megvaltoznak (a felado es a cimzeu szerepet cserclnek), a kod es a kozlemeny pedig allando rnarad, A kozlemeny es a benne tarolt informricio tehat konstans, az inforrnacio hordozoja az, aki valtozik.

at

Az "EN-EN"-rendszerben

az informaciohordozo

ugyanaz marad, de a kozlerneny

a kornmu-

nikacio folyamataban atalakul es uj ertelmet nyer, Ez annak eredmenyekent jon letre, hogy beiktatodik cgy kiegeszftd - rnasodik - kod, es HZ eredeti (kiindulasi) kozlemeny strukturajanak alapelerneiben atk6dol6dik, fgy uj kozlerneny sajatossagait veszi tel. Ebben az esetben a kommunikacio vazlata a kovetkezo:
kontextus

a kontextus uzeuct 2

valtozasa

uzenet I

~
k6d 1

----------------ktid 2

Az "EN-O" kornmunikacios rendszer allando mennyisegu informacio atadasat jelenti, az .,EN-EN"-cs<llornan pedig az informacio minosegi atalakulasa rnegy vegbe, melynek kovetkezieben maga az "EN" atalakul, Az elso esetben a felad6 mrisnak, a cirnzettnek kiild uzeneret, mikozbeu maga valtozatlan rnarad, A mascdik esetben, arnikor "onrnaganak uzen", onnon lenyeget beliilrcl atepfti, arnennyiben a szemelyiseg lenyeget ertelmezhetjuk szocialisan jelentessel

'A. M. Pjatyigorszkij:

Srtrukturno-tyipotogicseszkije

isszledovanyi]u.

Moszk va, 1962. 149-150.

568

JURIJ LOTMAN

biro kodok individualis keszletekent. rnegvaltozik.

Es ez az egyeni

keszlet itt a kommunikacio

Iolyamataban

Az "EN-EN"-csatornan Wrten6 uzenetatadas nem immanens jellegu, mivel a kfviilrdl jOVQ, kiegcszftd k6dok behatolasa es a kontextusszituaciot e!mozdft6 kiHsu osztonzesek elofeltetetet kepezik. Hogy ezt igazoljuk, peldakent ernlithetjiik az utemesen ism€t!6du ritmikus hangok (kerekkattogris, ritrnikus zene) hatasat az ember bels6 monologjara. Szarnos rmlalkotast hozhatnank fel peldakent, amelyek gazdag Iantaziaval abrazoljak a lovaglas szabalyos ritmusat (Goethe: IUmkirdly es Heine 111bbverse a Lirai intermendb(1), a hajorirrgast (Tyutcsev: Afom a tengeren), a vonaizakatolast (Glinka Uri dala Kukolnyikov szovegere). Vizsgaljuk meg ebb61 a szempontbol Tyutcsev Alom a tengeren cfmli verset,

ALOM A TENGEREN
Hulldmhegyeken libegett ladikom, atom srememen, vihar a habokon; kif vegtelen eje, szeszt!lye etnelt, es szdllani tnelybe - magasba iilelt. Mint cimbalom eneke, sziklafelett muzsikaltak a ropke virek sa szelek. Hangok puha koosza via tova - nem: hangok miriadja s a kepzelelcln. StJpaduiizii. nema varazshatatom ragadott, riipitett tul e [orgaiagon. villdmok eMl tnenekidt a sotettelt rolddel a part, ragyogassal az

Lent, tornyok alutt surii sokadalom jart-keltfel-ala csodapark-utakon .

es.

.Nit! .I' fa nt ere r /ijsze rt; kiilonos are, grUfc.l' csodadllat ezer meserajz: Utam ful a metuiybe, a csucsfele tiirt.

szikrdzva terult el alattam afold. De bdrmit akart is az 610m, a kep, hallottam a viz i.l'zonyu diirejet,
s ha ndtt mursikam, 11a apadt az i:iriim, tulb rJg te jajdval a tengeroron. [Szabo Lorinc fordiuisa]

Bennunket most nem abbol a szernpontbol erdekel avers, rnikeppen kapcsolodik ("A gondolatok mint a hullamok kovettek egymast"), illetve hogyan allfthato szemhe ("A tenger bdsz hulltimai dallamokat rejtenek") az ember lelki elete es a tenger. A szoveg lathatoan rezilix elmenyanyagbol epftkezik: visszaernlekezes az 1833. evi szepternberi negynapos viharra a Munchentol Gorogorszagba [ortena utazas idejen az Adriai-tengeren. Szamunkra ez a visszaernlekezes mint a szerz6 pszichologiai onmegfigyelese erdekes (aligha tagadhato egyebek mellen a szoveg ilyen megkozelltesenek is a jogossaga). A versben kiilonvalik 11 szerzc lelkiallapotrinak kef osszetevoje, EI6szor is - a vihar uternes

zaJa EzLjelzi az anupesztusi sorok varatlan bekapcsolodasa Vkmg nienya kak kimvali zvucsali szkali
Oklikalisrja vetri i pjeli vali ...

az arnphibrachikus

szovegbe:

A KO~tMUNJK,\Cl6

KFTFELE MODELLJE ,\ KUL niRA RENDSZEREBEN

569

No nad haoszom rvukov noszilszja moj

SZUll .. ,

No vsr]« grozi naszkvoz; kak volsebnyika voj ...
Kiemelkednek az anapesztus ritmusaban rnegvalosulo vihardorgesrol sz616 sorok, es a ket "no"val kezd6d6, szinten anapesztusi szimrnetrikus sor, melyek valarnifele aU/irest abrazolnak: az alorn ,ithatolas5t a vihar zajan, illetve a viharzugas behatolasdt az alomba. A "kett6s szakadek" (,,0. k€L vegtelenscg") Iilozofiaja ternajat rnegszolaltato verssor, mely osszekoti a szoveget, mas Tyutcsevversekkel rokonitja, kitilntetett helyzetben van: az egyetlen daktilusformaba rendezett sor, Az alom hangtalan vilaganak haueretol (a "nema varazshatalorn" "surii sokadaiom" -rnal zsutoli) ugyunolyan elesen elkulonulnek a bosegesen jelen leva hanghauisok. De eppen ezek az utemes fulsiketud hangok valnak ritmikus hiitterre, amely kivaltja a gondolatok Ielszabadulasat, aradasal es tiszrasagat. Vcgyunk egy masik peldat:

36
Olvas tehdt. De PUSZla szemmel. A lelke mdsfele figyel; A vdgyak dlotn-sejtelemmel, Srorongo buval toltik cl. A nyomtatott sorok koztben 6 mas sort hit, 1I11h jar cszeben,
Kepek rajozgatjdk korii.l,

Sa lelke bennuk. elmerul: Meghit: homdlyu, messzi multnak Scjtelmes emlekkepei, Ross: szok, joslasok. remei, A loni-foltok, kusrdk, fakultak. HUSSZll mesek. szinne! tete, figy [iatal ldny {eve/e.

17
Erzes« es gondolkozdsa Lassankent zsibbadt s kusza ie If, Fdraoszinek' tarka mdsa A sok kip, melyet lelke vel".

18
... Otthon poeta-poza jot hat, Ha ul s kalldall6-tuzbe nez. S' dorombolo hangjdti ide; Benedetta-i, idol m.i6-kal, S a turbe ejt-: o'fy tneghatott Hoi papucsot, hal hlrlapot: [Puskin: Anyegin. V 1II. Aprily Lajos fordftasa]

570

JURIJLOntA~

Ebben az esctben harem kUIs6 ritmusteremto k6d adott: a nyorntatott szoveg, a tuz uternes vibralasa es (I .rtorombolas't-rnotfvum. Sajaios von as, hogy n konyv ill nern kozlemenykent szerepel: oivassak, de nem figyelnek a tartalmara (,,01 vas tehat, De puszta szemrnel. A lelke masIele figyel. .. "). A konyv itt a gondolarfelejtodes elindft6ja, de nern a tartalma az, ami stirnula16, hanern az olvasiis mechanikus, automatikus fo!yamata. Anyegin "nem olvasva olvas", mint ahogy nezi a tuzet, de nern latja, dudolgat, de eszre scm veszi. A harom, kulonbozo erzekszervekhez kapcsol6d6 ritmikus sor kozul egyik sines kozvetlen szernantikai kapcsolatban a gondolataival, kepzelete faraojaval. Ezek a sorok azonban nelkulozhetetlenek ahhoz, hogy kepes legyen .Jelki szemeivel" "masfele sorokat" olvasni. A ki.ils6 rit1ll11S benyornulasa tehat megszervezi es csztonzi a bels6 monologot V6glil szeretnenk egy harrnadik peidsit hozni: a "kdve.I' park"-ot szernleld japan buddhista szerzetes peldajat3 Az ilyen park viszonylag kis teruletet fcglal cl, es bonyolult maternatikai ritmus szeri nt elrendezett kavicsboritas diszni. Mig (I szerzetes ezeket a valtozarosan elhelyezett koveket es kavicsokat szernleli, olyan hangulatba kerul, arnelyben lebetove valik az onrnegfigyeles.

*
A szintagmatikajukat illetoen viragos kitejezettseggel rendelkezo, de 011<1116 szemantika nelkuli ritrnussorok, sokfele rendszert alkotva - a zenei ismetlodesekbdl az ismetl6d6 dfszitomotfvumokig -, ki.ilso kodokkent szerepelhernek, melyek hatasara (ltalakul a sz6beli kozlerneny." Azonban ahhoz, hogy a rendszer mukodjon, szukseges ket alapveto dolog utkozese es cgyrnasra hatasa: a meghauirozon szernantikajii kozlemertye es a tisztan szintagmatikai kiegeszftd k6d beioresee. Csak e ket farris osszekapcsolasakor jon letre az a kornmuni kacios rendszer, arnit "EN-EN"-nyelvnek nevezhetunk. Ennek alapjan az autokornmunikacio sajatos csatornajanak letel bizonyitottnak tekinthetjuk. Megjegyezzuk, hogy ez a kerdes mar Ioglalkoztatta a kutatokat. Vigotszkij hivatkozik ana, hogy letezik egy sajatos nyelv, amely funkcioja szerint specialisan bels6 kornmunikaciora hivatott, Ezl a sajiitos nyel vet Vigotszkij "be!s() beszed'I-nek nevezi, U gyaniu utalast talalunk szerkezeti jcgyeire is: "A bels6 beszedet a vokalizticio hianya killonbozreti meg gyiikeresen a klils{), hangos

beszcdtol.
A belso beszed nerna, hangtalan beszed, Ez az alapvero ismcrtet6jegye. S ennek a tulajdonsagnak a Iokozaros k ialakulasa jelenti az egocentrikus beszed evohiciojat. [... J Az a terry, hogy ez a jegy fokozatosan fejlodik (tehat az egocentrikus beszed kortibban kulornll el Iunkcionalis es srrukturalis vonatkozashan, mint a vokalizacio tekinteteben), csupan a bels6 beszcd kialakulasarol alkotott hipotezisiink alaptetelere rnutat ra. Megpedig ana, hogy a belse beszed nem a sajat hangzo oldalanak klils6 elgyengulesevel jon letre, mfg a beszedbdl suttogas, majd a suuogasbol nema beszed Iesz, hanem iigy, hogy funkciornilisan es strukturalisan elkiilonul a ki.ils6 beszerltol, mfg abbol egocerurikus, majd belso beszed Iesz.'" Megprcbaljuk leirni az autokommunikacio rendszerenek nehany jellernzd tulajdonsagat: Az els6, ami ben kulonbozik az "EN-O"-rendszert61, az, hogy e nyelv szavai redukalodnak, s ennek tendenciaja a kovetkezo: szavakbol sz6jelek, ajelek indexei Iesznek. V. K Kuchelbacker varnaplojaban fontos feljegyzes talalhato ezzel kapcsolatban: .Valarni kulonosen fedeztern fel, ami erdekes lehet a pszichol6gusok es a fiziologusok szamara. Egy ideje alrnairnban nem targyak, nern is esemenyek, hanern valamifele csodalatos ro, Katsuo Sario - Sadaji Wada: Maxic ofTrees and SII!J1es,Secrets of )O{'WlC.I·" Gorden,,,!'.. New York - Rutland - Tokyo. I no. 101-104. 4 Vii, J. Y. Knorozov koncepciojat az informacio es a Iascinatio kapcsolatarol (J. V. Knorozov eloadasa nyomtarasban megjelenr in SZinfkIW·110-lyil'%gicseszkije isszledovanvija. Moszkva. 1962, 285.). Ez a cikk mar nyomdribun volt. amikor sikerult kozelebbro! mcgismerkednem a Knorozov altai kidolgozou fnscinauo-redrtaval I 972-ben a tnrtui :II" lami egyetemen tartort eloadaxsorozata kereteberi. Ez az alapvctd fontossagu elrnelet sajnos maig nern jelent meg nyornlauisban tetjessegcben, s ez megnehezui awn szakcmberek munkajat, akik meg akarnak ismerkcdni vele. ; L. Sz. Vigotszkij: Mislenyi]« i tees. Pszihotogicsesrkije isstledovanyij«. Moszkva-Leningrad, )934, 285-2~6., 2S7-292.

A KOMMUNIKACIO

KETFElE \WIJEtUE

A KULTURA RENDS2EREBEN

571

bukkantak Iel, amelyeknek olyan a kapcsolatuk a rnogotruk lev6 dolgokkal es esernemint a hieroglifftnak az abrazolual, mint a konyv tartalomjegyzekenek magaval a konyvvel, Vajon ez nem azert van igy, mer! keyes dolog vesz koriil es keyes esemeny tortenik velem'p6 Az "EN-EN"-nyelv szavai a redukcio tele tendalnak, s ez megrnuratkozik a rovidltesekben, arnelyek a magunk szamara keszftett feljegyzesek alapjat kepezik. Vegeredmenyben az ilyen kis feljegyzesek szavai indexekke valnak, melyeket csak iigy lehet megfejteni, ha tudjuk, mi van mogottuk. Hasoulokeppen jellemzi 1. U. Kracsovszkij akademikus a Koran korai frasmodjat: "Scriptio defectiva" (hianyos [dis). Nemcsak a rovid, de a hosszu maganhangzok es a diakronikus jelek (megkulonboztetf Irasjelek) is hianyoznak. "Csak a: kepes elolvasni, aki kiviilrul. emlekezetho[ tudja.:" Az ilyenfajta kommunikacio legszebb peldaja az a jelenet azAnna Kareninabol, arnikor Kitty es Konsztantyin Levin beszelgetnek, Ez a pelda azert is figyelemre rnelto, men

vidftesek nyckkel,

Tolsztoj es a menyasszonya, Sz, A. Bersz kozt valoban lejarszodott parbeszedet jelenit meg:
.Ju van - mondta Levin, s rolfrta a kezdobeulket: a, a, v: n, J, <I, j: s, v. cs, a? Ezek a benfk azt jelentertek: »amikor aZI valaszolta: nern lehet, azt jelenteue: soha, vagy csak akkor?«

- Megertettcm - mondta (Kitty), es elpirult, - Ez a sz6 rni? - rnondta Levin az s-re mutatva, - Ez azt jelenti.o-soha« - mondia 6 ... "8

I· J

rncly a soha szot jelentette.

A fenti pcldak kozos sajatossaga, hogy az olvaso azert erti meg a szoveget, men ismeri aZI kardbbrol, (Tolsztojnal peldaul annak eredrnenyekeppen, hogy Kitty es Levin lelkileg egyseget alkotnak: a cimzeu es a telado itt a szerniink lattara olvad ossze.)
szoindexeknel megfigyeJhet6 HZ izoritmikussaghoz valo ilyen tfpusu hesz€d f6 mondattani iorekvese: befejezett mondatok helyett ritmikus isrnetlodesek vegtelen lancait hozza letre. Az altalunk hozott peldak tobbsege az "EN-EN"-kommunikacionak nern tokeletes peldaja, hanem egyfajta atrnenetet kepez: a mindennapi nyelven frott szoveg megvaltozik az "EN-EN"kornmunikacio torvenyeinek hatasara. Ezell a ponton az antikornmunikacio ket fajtfij<it kell elkiilouiteniink: a mnernonikai (felidezo) funkciojat es a mnernonikai cel nelkulit. A mnemonikai funkcioju belso beszed peldajakent emlfthetjuk Puskin feljegyzeset, melyet a Szulfftaldem kek: ege alatt cfrrnl vers letisztazon szovege alii keszitett: Hasonlo redukcio soran letrejott

kozeledes, Ezzel van kapcsolatban

liZ

Uszl. 0 SZIll. 25 U. o. sz, R. P. M. K. B: 249

Megfejiese a kovetkezo: .Riznyics halalM 1826. julius 25-en ludlam meg." .Ri lejev, Pesztyel, Muravjov, Kahovszkoj, Besztuzsev [826. julius 24-en bekovetkezett halalarol ertesultem.' C.Uszlisalo szrnertyi Riznyics 25 ijulja 1826 g.", .Llszlisa! szmertyi Rilejeva, Pesztyelja, Muravjeva, Kahovszkogo. Besztuzseva 24 ijulj 1826 g.") Ez vitathatatlunul egy ernlekeztetd Iunkcioju feljegyzes, bar nem szabad figyelmen kiviil

°

hagynunk

a rnasikat

sem, rniszerint

az "EN-EN"-rendszerben

a jelolc

es a jelolt

kozti alkalrni

, Dnyevnyik V. K, Kjuhelbekera. J. Ny, Tinyanov eloszava. Pribo], 1929, Ii 1-62. Kuchelbacker a feljegyzese idejen mar h"lOdik eve volt egyszemeiyes zrirkaban. 7 Koran. I. J, Kracskovszkij fordiulsa cs kornmentarja Moszkva, 1903,674. [Magyarul: Kunin. Simon Robert lordfrasa. Budapest, I n7. Magyar Helikon.] 'L. Ny. Tolszioj: AWill Karenina, Budapest-Uzxgoro;l, 1962, Europa Konyvk iado. 413-414. , I?(fkoi" Puskina. Koretbc nern gyCijtbtt, nyorntarasban meg nern jelenr szovegek. M. A. Cjavlovszkij, L. B. Modzalevszkij, T. G. Zenger k<',dletli:k ela nyomratasra es Iattak el jegyzetekkel. Moszkva-Leningrad, 1935.307.

572

JIIRI) LOnl,\N

kapcsolat miau a feljegyzes sokkal inkabb megfelel a titkosiras celjai ra, men az "erti, aki erti" ely szerint mukodik. A szoveg titkossa tetele kapcsolatban van azzal, hogy lefordltjuk HZ "EN6"-rendszerr61 az "EN-EN"-n)le!vre. (A kozossegnek azok a tagjai, akik hasznaljak a titkosfrast, ebb en az esetben egyseges "EN"-nek tekinthetok. Azok pedig, akik elott isrneretlen marad a szoveg, egyesult harrnadik szernelyt alkotnak.) Persze itt is jelen van egy nyil vanvaloan tudattalan, osztonos mozzanat, ami nern magyarazhato sern az emlekezteto-felidezd funkci6val, sem a Ieljegyzes titkos voila val: az elsa sorban a szavak nehany graf kai jelb61 aII6 csoportokka rovidi.ilnek, a rnasodikban pedig egy belli alkot csoportot. Az indexek cgyenl6 ter)edelem es ritmusossag fele tendalnak. Az els6 sorb an az eloljar6sz6 osszeolvad a Ionevvel. 19y ket csoport alakul ki, amelyek egyrcszt LIZ "u" es az ,,0", masreszt az "I" cs az "m" fonol6giai parhuzama mian nerncsak ritrnikailag, de fonol6giailag is megszerkesztettek. A rnasodik sorban abb61 a meggondolasbo! torrent a csaladnevek kezdobenlkre rortent rovidftese, bogy azok titokban maradjanak. Ez mas belsc ritmust hozott Ietre, es a [eibbi SZ(J is hasonlokeppen lernvidiilt, Furcsa es felettebb meresz dolog volna feltetelezni, bogy Puskin szandekosan alkotta meg ennek a szamara tragikus Ieljegyzesnek a szabalyos riunikai es fonol6giai szerkezetet, Misra! van ill szo: az autokornmunikacio immanens es osztonosen rmlkodd torvenyci lathatova tesznek nehany szerkezeti sajritossagot, arnelyeket altalaban a kalt6i szovegek peldajan figyelhetunk meg. A masodik pelda, arnelynek sern mnemonikus, sern konspiratfv funkcioja nines, meg jobban mutatja ezeket a sajatossagokat, III a bels6 kozlemeny legtisztabb forrnajaval talalkozhaumk. Arr61 az ontudatlan Puskin-feljegyzesrol van szo, amelyet Llgy keszueu, hogy talan a maga szamara is eszrevetlenul, kovene a gondolkodas folyamatat. IS] S. majus 9-en Puskin Oh.' A szerelem nyelve fecsego cfmmel verset In Anna Alekszejevna Olenyinanak, akit felesegtil kert, Itt talalhato a kovetkezd feljegyzes: III

eninelo eninelo ettenna
ettenna S mellette: "Olenina Annette"

Az "Annett" nev fole Puskin odavetette: .Pouchkine", Nem nehez megfejteni a gondolatrnenetet: Puskin llgy gondolt Annett Oleninara, mint menyasszonyara es felescgere (,,]'ouchkine"-feljegyzes). A szoveg tehat A. A. Olenina - akire Puskin
franciaul gondolt - kereszt- cs csaladi nevenek anagrammajn (jobbrol balra adodik az olvasat). Erdekes ennek a feljegyzesnek a mcchanizmusa, Eldszor a keresztnev Iorditott olvasas eredmenyekeppen Ielteteles indexsze valtozik, majd az ismetlessel ritrnus sziiletik, atrendezessel pedig a ritrnus ritrnikus megbonuisa tortenik meg. Nyilvanvalo, hogy az ilyen szerkezet vershez hason16 jellegCi.

*
tOrlen6 informacioatadas folyarnatat a kovctkezdkeppen frhatjuk Ie: adott valamilyen kozlemeny termeszetes nyelven. Majd beiktat6dik egy kiegeszlto k6d, amcly tisztan formal is szerkezetu: szintagrnatikus viszonylatban meghatarozon a Ielepitese, ugyanakkor vagy reljesen hianyzik a szemantikai oldal, vagy torekves iranyul erre. A kiinduhisi kozlemeny es a masodlagos k6d kozou feszuttseg keletkezik, melynek hauisara a szoveg szemantikai ele-

Az "EN-]~N"-csatornan

meit a kiegeszftd szintagrnatikai szerkezetbe agyazva probaljuk ertelrnezni. S ekkor a kolcsonos
Rukoj« Puskina. J 14.

I"

,\ KOM.\·IuN IK~Cl6 KtnELE

MODELLJE ,\ KULTUR,\ RENDSZEREBEN

573

osszefugges

hatasaru iij, viszonylagos jelenteshez jutunk. Azonhan annak ellenere, hogy a miisodlagos kod d akarja szaknani az elsodleges, jeleniessel biro egysegeket az altalanos nyelvi

szemantikai kapcsolatokiol, ez nem mehet vegbe. A nyelvre altalauos ervenyil szemantika megrnarad, de nirakodik egy rmisodlagos jelentes, amely a nyelv ktilonhozd ritrnusii, jelentessel bfro egysegeibolepul Iel. De nerncsak erre korlatozodik a szoveg ertelmi atalakulasa, A kozlernenyen bel u lis 7.i n tagrnat ik a i k apcso Iato k megenisodese hatterbe szo rftj a az elsodleges szeman ti k ai kapcsolatckat. A befogadzis meghanirozctt szintjen a szoveg bonyolult aszernantikus ilzenetkent kezd rmlkodni. De a s~intagmatikosan j6l szervezeu aszemantikus szovegek fokozatosan hatnak az asszociacioinkra, Altaluk regisztralodnak az asszociauv jelentesek. 19y peldaul ha alaposan megnezunk egy tapetamintat, vagy nem programzenet (aternatikus zenet) hallgatunk, ezen "szovegek" elemeinek meghatarozott jelentest tuJajdonftunk. Minel jobban dominal a szintagmatikus szerkezet, annal konnyebben asszocialunk, annal szabadabbak a szemantikai kapcsolatok, Ezert az "EN-EN"-csatullla sziivege mind jobban lei ft6dik individual is jelentesekkel, funkci6ja pedig az egyen tudatara epUI6 rendszertelen asszociaciok rendezese lesz, lgy atalakftja azt a szemelyiscget, amely az autokcmmunikacio folynmataba bekapcsolodik. A szoveg tehat harmas jelenteskorrel bir: az else a koznyelvi jelerues. Masodlagos jelentes lep fel a szoveg szintagrnarikai oldalanak atrendezese nyoman es az els6dleges jelentesil elemekkel lorlena cgym.is mel le, illetve szembeall ftasakor, H armadl agos j el entes kapunk, ha bevonj II k a hi Ion bozo szi nlli szovegeken kivu Ii asszoci oleiokat a legal talanosabbnktol a legszemel yesebbekig. Nem szukseges kuion bizonyftanunk, hogy a fent lefrt mechanizmus alkalmazhat6 azon foIyarnatok jel Iemzesere is, mel yek az al kotd tevekenyseg bazisat kepez ik a kol teszetben. Egy dolog azonban a kolteszet elve, s mas a kolt6i szoveg realiuisa. Leegyszenlsftes lenue, ha HZ utobbit az "EN-EN"-csalornan kozveuteu uzenetekkel azonosuanauk. A valcdi kolt6i szoveg egys7.erre ket csatorurin kozlekedik (kiveve a kiserleti szovegeket, a glosszakar, a jelentes nelkill i gyerrnekmondrik.ikat, a7. "ertelmen tuli" irodalmi alkotasokat es azokat a szovegeket, amelyek a hallgatosag szam.ira erthetetlen nyelven ir6dtak). A konkret rmlveszi szoveg oszcil1<11z .,EN-O"- es az "EN-EN"-rendszerjelenlesei a kozott. Att61 fuggoen, hogy az adott szoveg az inforrnacioatadas meJyik Iajtajahoz all kozelebb, versnek vagy prozanak tekintjiik. Termeszetesen <17. teny, hogy a szoveg az elsddleges nyelvi kozlemenyhez vagy a jelentea sek bonyolult atrendezddcsehez es informacionovekedesehez all kozelebb, meg nem jelenti, hogy verskent vagy prozakent rmlkodik. Ezen a ponton szamot kell vetnunk azzal, hogy milyen altalanos kulturaiis modellek szerint ertelmeztek ezeket a fogalmakat az adott korszakban. Vegul levouhatjuk azt a kovetkeztetest, hogy az ernberi kommunikticio rendszere ketfelekeppen cpUl I'el. Az cgyik esetben eldre adott intormaciorol van szo, amelyet az egyik ember a masiknak ad at olyan koddal, amely a kommunikacio tolyaman allaudo marad. A masik esetben az i nfonnacio transzformalddik, mennyisege novekszik, mas kategoriak szerint iijrafogalmazodik. Ennek kovetkezteben azonban nem Lijkozlerneny, hanem L\i kodok keletkeznek, a befogad6 es a Ielado pcdig egy szernelyben egyestil. Az ilyen belso kommunikacio Iclyarnatsiban rnagan ak a szernelyisegnek az atalakitasa tortenik meg. Kulturalis funkci6k szeles kore {ill kapcsolathan ezzel: a bizonyos tipusu kuluirakban nelkulozhetetlen sajat, kulonallo leterzekeIISs161 el kezd ve az onfel ismeresig es az all (0- pszichoterapiaig. A Iorrnalis rendszerek kulonbozd tipusai hasonl6 k6dok szerepet jatszhatjak. Ezek annal jobban IMjak el az ertelernatalakfto Iunkciot, minel aszernantikusabb a szerkezetuk, llyenek a terbeli szemlelhctd dolgok, peldaul a ki.ilOnbozo dfszitominl,'ik vagy az epfteszeti egyiittesek, illetve HZ idobeliek, mint a zene. Bonyolultabb a helyzet a verbal is kifcjezett szovegekkel. Az autokomrnunikacios rendszer ugyanis tllcazni tudja magat mas rendszerek forrnaival (peldaul az imadsag tudatosulhat ugy is, mint kapcsolat valami transzcendenuilis 16111yel, nem pedig saiM magunkkal; vagy az ismetelt olvasris, a mar isrnert szoveg 01vasasa - az elsa olvasas analogiajara - mini kapcsolat a szerzovel), A cimzeunek, aki befogadja it szobeli szoveger, el kell dontenie, mit is kozolnek vele: a

574

JURIJ LOTMAN

szoveg kodjat vagy uzenetet. Ezekben az esetekben (arnikor az adott szoveg kodkent es uzenetkent is fetfogharo, vagy a poiusok kozott oszci 113[,s fgy tekinthet6 mindkeudnek egyarant) fontos szerepet jatszik a szobeli kozlemeny befogadojanak beallftoitsaga. Itt kulon keJI valasztanunk ket aspektust: egyreszt a szoveg azon tulajdonsagair, melyek lehetove teszik, hogy kodkent ertelrnezzuk; masreszt 1ll(ikocl<~sm6djat, melynek segitsegevel a rncgfelel6 rnodon hasznaljuk magat a szoveget. Az els6 esetben nern foghatjuk fel a szoveget kozonseges kozlemenykent. Hiszen a ritmusossag, az ismetlodesek, a kiegeszttd rendszerszenl elemek a k6dolt modeilekre jellemz6k, s az "EN0" kornmunikacios rendszerben leljesen feleslegesnek bizonyulnak. A ritmus nem jatszik szerepel a termeszetes nyelvek rendszerenek felepiteseben. Nem veletlen tehat, hogy a fonologia,

a grarnmatika es a szintaxis poetikai Iunkcioi a szoveg megfelelo, nem rnuveszi szintjein megtalaljak alapjukat anakigiajukat, ugyanez a parhuzam a metrikarol azonban nem mondhat6 el. A ritmikai-rnetrikus rendszerek nem az "EN-O" kommunikacios rendszerbdl, hanern az "ENEN" strukuirnjabol szarmaznak, Az a teny, hogy az isrnetlodes elve kiterjesztodik a termesze-

es

ICs nyelv tonologiai es mas szintjeire

is, azt eredmenyezi, hogy HZ autokornmunikacio

behatol

a rajta kivul dll6 nyelvi szferaba is. A szoveg kodkeru funkcional, nem pedig uzenetkent, ha nem lij informacrot ad, hanem :Halakftja a tudatunkban mar meglevc ismereteket, es lefordftja ezeket a jelentesek uj nyelvere. Tegyi.ik fel, hogy X. olvaso ertesul arrol, hogy egy bizonyos Anna Karenina balszerencses szerelrni kapcsolata miatt a vonat ala verette magat. Ha olvas6nk ahelyett, hogy egyszenlen bekapcsolna emlekezetebe eZI a kozlemenyt a marisrnert anyagok melle, azt a kovetkeztetest vonja le, hogy "Anna Karenina - en vagyok", es feliilvizsgalja sajat tudatat, emberi kapcsolatait, esetleg meg viselkedeset is, akkor nyilvanvalo, hogy a regeny szoveget nem olyan kozlernenykent kezeli, mint az osszes tobbivel azonos tipusba tanozot, banem az onmagaval Iolytatou komrnunikacio kodjakent. Eppen fgy olvasta a regenyeket Puskin Tatjanaja: S amig az edes merget issza, Magdt h/isruinek kepzeli, S Delphine lesr, Julia, Clarissa; SarlO konyveben. megleli,

Koszdlva halk erddmagdnyban,
Vdgyuk titkos tlizrit a vdgyban,

Mely Iulfeszuit sziveben eg, Sohajt, s e mas gyonydruseg,
Mcis bl1 lesz revidetben Egesz lelken dradva szit, S h/iscnek szaM levelet Konyv nelku! mondja S onfeledten

vve

...

De - ne csoddikorrunk azon Anyegin nem volt Grandison. [Puskin: Anyegin. Ill. 10.
Aprily Lajos fordnasa] rnodelljeve valik. Tatjana nem ketelhds, csak azt nem tudja, rnilyen szereppel azonositsa:

Az olvasott regeny szovege a valosag atertelmezesenek
kedik abban, hugy Anyegin regenyszeru

Ki vagy!' 6rangyal vagy te, filtam? Vagy artom is gonosz kisertdm?

A KOM.\llJNIKACIO

KETFI'LE MODELLJE,~ KULTURA RENDSZEREBEN

575

Tatjana Anyeginhoz szolo levelenek szovege jellegzetesen ket reszre bonthato: a keretben (az elsa kettd es az utols6 versszak) Tatjana mint szerelmes kisasszony If birtokszomszedjanak, III termcszetesen magazza, De a kozepso reszben, ahol regenyalakkent szerepelteti sajat magat es Anyegint is, alter a tegezodesre. Minthogy Puskin felhfvta a figyelrnunket arra, hogy az eredeti level franciaul fr6don, fgy tehat mindket esetben csak a "VOLlS" fordulhat elo - a level kozepso reszeben talalhato megszoluas (oroszul: te) az adott szoveg nern koznapi jelleget - konyvszenlseget - kod je lleget jelzi Erdekes, hogy a rornanrikus Lenszkij is ugy ertelmezi az ernbereket (koznik sajat magat is), hogy bizonyos szovegekkel azonositja (iket. Demonstratlvan itt is ugyanazt a sablonkeszletet haszruilja Puskin: "megment6" (= ,,6rz6") - "csfibft6" (= "kfserto").

Megmentem en - gondolja rola -, Nem turiim, hogy csdbiigatoja.i,
Nyilvanvalo, hogy ezekben az esetekben a szovegek nem egy meghatarozou nyelvtl uzenetkent Iunkcionalnak (nem Puskin, hanern Tatjana es Lenszkij szamara), hanem kodokkent, meIyekben magarol a nyelv tfpusarol sz616 informacio koncentralodik. A peldakat a szepirodalombol merftettuk, de helytelen volna, ha ebbol azt a kovetkeztetest vonruink Ie, hogy a kolteszet az ..EN-EN"-kommunikfici6 tiszta forrnaja. Ez az elv kovetkezeteseb b medon nem 11 md veszi al kotasok ban ervenyesul, hanern a moral iza.16 es vall asos szovegekben, mint peldaul a peldazatok, a mitologia, a kozrnondasok. Jellemzo az ismetlesek megjelenese a kozrnondasokban abban az id6szakban, arnikor meg nem annyira esztetikai erteket kerestek bennuk, hanern java! inkabb valodi mnernonikai vagy moralis-norrnanv funkci6jukat

toltottek be.
meghatarozou epfteszeti elemek ismetlodnek, akkor ugy fogjuk nines gyakorlati, epiteszeti celja, hanern az a vilagmindenseg vagy az emberi szcmelyiseg modellje. Pontosan azert, mert ebben az esetben a templombels6 k6J, nem pedig kozlerneny, nem esztetikailag fogjuk fel, hanem vallasi, filozofiai, teol6giai vagy valarnilyen mas nem rnuveszi szempont szerint ertekeljuk. (Esztetikailag csak magat a szoveget lehet felfogni, Ielepltesenek szabalyait nern.) A rmiveszer nem korlatozodik az "EN-6"vagy az "EN-EN"-rendszer szovegeire, Mindket kornmunikacios rendszert alkalmazza, hogy a ketto ki:izt oszcillalva struktunilis feszultseget tererntsen. Az esztetikai hatas akkor lep fel, amikor a kodot kozlemenykent, a kozlemenyt pedig kodkent kezdjuk ertelmezni, amikor a szoveg a kornmunikacio egyik rendszererol atter a rnasikra, de a hallgat6k tudataban fennrnarad a kapcsolat mindkettovel. A mtlveszi szovegek termeszetuk szerint dinarnikus jelentesek, egyarant kapcsolatban vannak n kornrnunikacio mindket npusaval. Ez a tulajdonsaguk uern zarja ki azt, hogy az egyes mufajok kisebb-nagyobb mertekben a kozlernenyekhez vagy a kodokhoz a.llnak kozelebb, Terrneszeies, hogy a lfrai vel's es a karcolat nem ugyanabba a csoportjaba sorolhato be a kornmunikacios rendszereknek. Azonban a mtifajok iranyultsaga mellett szarnolnunk kell az irodalom (vagy szelesebben a rmfveszet) egeszenek orientaciojaval. Meghatarozott idoszakban mtfkodd tortenelmi, szocialis es egyeb (korhoz kotott sajatossagokkai rendelkez6) hatoerok kovetkezteben az adou korszak irodalma vagy muveszete jellemezheto azzal is, hogy az autokormnunikacio rendszerere vagy a termeszetesnyelvek rendszerere jellemz6 komrnunikaciohoz all inkabb kozel. Sokatmondo teny, hogy a sablonszovegekhez val6 elutasfto viszonyulasnak megfelel az a kriterium, hogy kozlemenyre orientalodik. Az autokomrnunikaciohoz kozelebb allo irodalom pedig nemhogy nern keriili a sablonokat, hanern egyenesen arra torekszik, hogy a szovegeket sablonokka valtoztassa, es azonositsa a .rnagas szinuft", a ,j6t" es az .j gazat" a "stabillal", az "brokkel" - azaz a sablounal. Azonban ha eltavolodunk az egyik polustol (sot ha tudatosan tessztlk ezt, mini peldaul a vilaban), egyardnt nem jelenti, hogy a strukturalis hatast is kikeruluik. Barmennyire is az a latHa egy templom belsejeben

fel, hogy a ternplom szerkezetenek

576

JURIJ LOn-IAN

szat, hogy az irodalmi rrulalkouis az ujsagbeli kozlernenyek szoveget irnitalja, megiscsak meg6rzi az auto komm un ikac i6s szij vegek azon tipi k us j ellernzoj et, min t am i Iyen a tobbszoros, ismetlddo olvasas kovetelmenye. Joval rermeszetesebb, ha ujraolvassuk a Hdboni is biktt, mint ha Tolsztoj tortenelmi forrasait iapoznank at ismctelten, Ugyanakkor barmennyire is torekszunk a szobeli mliveszi szoveget megfosztani kozlemeny jellegetdl (klserletkeppen vagy a vita kedveert), be kell liitnunk, hogy ez lehctetlen - errol gyoz meg bcnnunket a muveszet egesz tapasztalala. Az ircdalmi szovegek, amint Iatjuk, sajiitos "ingadoz6" szerkezet szerint epulnek fel: az "ENO"-rendszerben letrehozott szovegck autokomrnunikaciokent funkcionalnak es forditva; az iizenetek kodokkji valnak, a k6dok kozlernenyekke. A belso komrnunikricio torvenyeit kovetve a ki;lt6i szoveg szernbekerul a terrneszetes nyelv torvenycivel, mer! ilyenkor a szoveg ritmikus reszekre tagol6dik, a szavak indexekke valtoznak, a szernaruikai kapcsolatok gyengulnek, a szintagmatikusak pedig Ielerosodnek. Marpedig alapvet6 feltetel, hogy az alkotast terrneszetes nye!vlf szovegkent fogjuk fel, mert kiilonbcn nem letezhet es nem kepes beiolteni kommunikatfv funkciojat. Azonban ha a kolteszetet csupan termeszetes nyelvtl kozlernenynek tekintjuk, akkor pont a lenyegi sajats.igait hagyjuk figyelmen kfviil. A kolteszet magas Iokii rnodellalokepessege eppen abhan rejlik, hogy a kozlemenyt kodda kepes atalakftani. A koltoi szoveg kulonleges ingakent leng az "EN-O"- es az "EN-EN"-rendszcr kozou. A ritrnus felernclkedik a jelentesek szintjere, a jelentesek pedig ritrnusokban manifesztalodnak. A muveszi szoveg Ielepltesenek torvenyei lenyegileg a kultura mint egesz felepitesenek torvenyei is. Tekinthetjuk ugyanis magat a kulnirat olyan koziemenyek osszessegenek, amelyek kiilonbdzd cfrnzettekhez jutnak el (kozuluk barki a Ielado szamara "mas", ,,6"), de ugyanakkor egyetlen Uzenetnek is, amely egy kollektfv "en"-hcz, magahoz az emberiseghez szol. Ebbol a

szempontbol

az ernberiseg

kulturaja

az autokommunikacro

kolosszalis

peldaja.

*
Nerncsak a muvesz] szovegekre jellemz6, hogy egyszerre mindket kommunikacios csatornan kozvetitenek i nrormaciot. Ez a megallapftas a kulturara is ervenyes, ha azt egyseges kozlemenynek Iogjuk Iel. Ezzel kapcsolatban megkulonbozrethetunk olyan kuluirakat, arnelyekben az "ENO"-csalomiin atadou uzenet dominal, illetve olyanokat, amclyek kozelebb allnak az autokommunikaciohoz, Minthogy az "tizenet 1" sok inforrnacioreteget tartalmaz, arnelyck elvben az adott szernelyiseg sajatossagat alkotjak, ezeknek az informacioknak a megvaltozasa a szemelyiseg szerkezeteben valtozast eredrnenyez, Eszre kell venniink, hogy az ,,EN-O"-rendszer allando mennyisegli informacio atadasai jelenri, mig az "EN-EN"-rendszer rnukodese infonmici6niivekedisseljar egyutt (az .Iizenet 2" megjelenese nem Iojtja el az "iizenet 1"<et). Napjaink europai kuliuraja tudatosan az "EN-O" rendszerhez kozelebb, A kuluira fogyasztoja ideaiis cimzett helyzeieben van, rnert kfvulrdl kapja az inforrnaciokat. Az effajta viszonyulast nagyon pontosan fogalrnazza meg Nagy Peter: "En a tarutandok osztalyaba tartozorn, es megkovetelern, hogy tanitsanak." "Az i1jllsag tisztes tukore" el6irja a fiataloknak, hogy azt tekintsek rmlveltsegnek. arnikor az isrnereteket kfvillrol kapjak ("ne fcluletesen nezzuk a dolgokat, hanem akarjunk tanulni mindenbol").11 Ki kell ernelnunk, bogy eppen az orientaciorol van 8z6, arnennyiben a szovegi vakisag szintjen barrnely kuluira magaba foglalja rnindket kommunikaciofajtat. Ezenkivul a megjelolt jegy nem a rnai kulnira specifikurna - ktilonbozd formakban megtalalhato ez a legkulonbozdbb idoszakokban. Azert esett valasztasunk szuksegszenlen a XVlll-XIX. szazadi europai kulnirara, rnert epp itt rejlenek a gyokerei a ma hasznalatos tudornanyos fogalmainknak, tobbek kozou hogy az informa-

all

II

Junosrtyi cscsrtnoje

rcrcal«). Szenrpetervar,

1767,42.

,\ KOMMU)(IKACIO

KF.TFELE

MODF.Ll)E A KU1T\j RA RENDSZER EBEN

577

ci6 aktusat azonosltjak az inforrnaciohoz jutassal, az informaciocserevel. Holott egyaltalan nem magyanizhato a kuluirtortenet minden foutos esemenye ebbdl a nez6pontb61. Vegyuk peldaul azt a paradox helyzetet, amellyel a folklorkutatas keriil szembe. Koztudou, hogya folkkirt lehet legiukabb strukturalis parhuzarnba allitani a termeszetes nyelvelckel, es hogy a lingvisztikai modszerek alkalrnazasa epp it folkl6r teruleten jart a Jegnagyobb sikerrel. Va16ban, a kutatok megallaptthatjak, hogy a folk16r rendszeret korlatozott szarnu elem alkotja, es ezen elemek rendezesi szabalyai viszonylag egyszeruek, Azonban nem szabad figyelmen ktvul hagynuuk egy nagy kulonbseget: a nyelv a kifejezesnek csak formalis rendszeret adja, mig a tartalom teriilete (a nyelv mint olyan szempontjabol) a lehet5 legnagyobb mertekben rnegorz] szabadsagat, A folkior azonban, kulonosen a varazsmesehez kozel aH6 Iorrnak, a lehel61egnagyobb mertekben automatrzaljak mindket szferat. De ez paradox helyzet. Ha a szoveg valoban ilyen m6don epulne rei, akkor teljesen felesleges volna, Ugyanezt lehet elmondani a rmlveszet mas agairol is, arnelyek a kanonikus (altalanosan elfogadott) forrnak ervenyesttesere, alkalmazasara, nem pedig a normak es szabalyok lerombolasara torekszenek. A valasz nyilvarwaloan abban all, hogy ha az ilyen tfpusu szovegek megszuletesuk pillanalaban meghatarozott szemantikaval rendelkeztek (a varazsmese szemantikaja l5that6an kapcsolodik a ritusokhoz). ugy kesobb ezek a kapcsolatok megszakadnak, es a szovegek tiszta szintagmatikus szerkezetek tulajdonsagait kezdik telvenni. Ha a termeszetes nyelvi szinteken szemantikaval rendelkeznek is (es ez vitathatatlan), a kuluirajelensegeikent a tiszta szintagmatika fele orientalodnak, azaz szovegekbol .kod 2"-kke valnak. A mitologianak erre a funkciojara (vagyis hogy tiszuin szintagrnatikus, aszemantikus szovegge valik, nem tartalmaz kozlemenyt valamilycn esernenyrcl, hanem a kozlerneny megszerkesztesenek rendszere) mar Levi-Strauss is felfigyelt, amikor a mitol6gia zenere jellemzo SHjUIoSS[lgair6l beszeh, A kulnira olyan mechanizmus, amely koJlektfv emlekezettel es tudattal rendelkez6 kollektfv szemelyiseget szervez, Az fgy funkcionalo kuluira letezesehez pedig elengedhetetleni.i1 szukseges egy ketpolusi; szemiotikai rendszer, mint a szovegek kolcsonos egymasba Iordnhatosaganak elemi leltetele. U gyanilyen szerkezeti part alkot egyrmissal HZ "EN-6" uz ,,EN-EN" kommunikacios rendszer, (Kozbevetoleg meg kell jegyezni, hogy rorveny kent ertelmezhetjuk azt az egesz vilag kulttlr1ijfit jellernzd univerzalis szabalyt, mely szerint barmely kulturaformalo szemiotikai par egyik tagj at termes zeles nycl v kepezi, vagy legalab bis magaba fo gl al terrneszetes nye Ivet.) A valosagos kuluirak, szintugy, mint a muveszi szovegek, az ingaclv szerint epiilnek fel: ezen rendszerek kozt valtakoznak Azonban megfigyelheto egy uralkodo tendencia: a kultura elter6 trpnsai vagy az autokomrnunikacio fele orientakidnak, vagy kozlemeny forrnajaban kfvtilrdl varjak az igazsagot. Kivaltkepp megmutalkozik ez abban a mitologizalt alakban, amit minden ku luirn megalkot, mint a saj1it idealis onarckepet, Ez, tudniillik "dnmagllnk modellje", hatast gyakorol a kulturalis szovegekre, de nem uzonosfthato veluk. Egyszer a szoveg ellentmondasai rejtett strukturalis elvek altalanosftasai ezek, masker pedig ezeknek ellentetei. (A kuluira ripologizalasa saran szarnolnunk kell egy olyan gramrnatika megjelenesenek tenyevel, amely elvileg alkalrnailan azon szovegek megkozeluesere, amelyek nyelvet Ie akarja Irni.) Az uzenet Iele orierualodo kulturak dinarnikusabbak, vriitozekonyabbak; veg nelkul novelhetik a szovegek sz,tmat es gyorsan gyarapithatiak HZ ismercteket. Klasszikus peldaja ennek a XIX szazadi eur6pai kulrura, Ennek visszassaga abban mutatkozik meg, hogy a tarsadalomban elesen elki.ilbni.ilnek az ,.ad6k" es a ".vev6k", tovabba megjelenik egy olyan pszichol6giai bealIfL6das, amely elvarja, hogy mas szellemi eratol szarrnazo kesz iizenet rormajaban kapja a tudast. Ennek kovetkezieben novekszik azoknak a szocialis passziviuisa, akik a kozlemeny vevoi. Nyilvanvalo, bogy az [Ij kor europai regenyolvasoja passzfvabb, mint egy varazsmese hal Igat6j a, akinek meg kell kuzdenie azzal, hogy a kapott sablonokat atalakitsa sajat tudauinak megfelel6en. A szlnhazlatogaro passzlvabb, mint egy kameval resztvevoje, A szellemi fogyasztas feler6sOd6se azzal a veszellyel jarhat, hogy a kuluira egyoldahiva valik: megaliapodik a klvulrol JOVD informricioknal.

es

mage

578

J 1!~1J LOTMAN

Az autokommunikacio fele orientalodo kulnirak fejlesztik a szellemi aktivitast, azonban gyakran joval kevesbe dinamikusak, mint azt az ernberi tarsadalom szuksegletei rnegkfvanjak. A tortenelrni tapasztalat azt mutatja, hogy azok a rendszerek a legeletrevalobbak, amelyekben a ket struktura kozti hare nem vegzodik egyik abszolut gydzelmevel scm. Napjainkban azonban meg nagyon messze vagyunk auol a lehetosegrol. hogy akar csak megkozelftdleges pontossaggal prognosztizaljuk a kultura optimalis struknlrait, Ehhez meg ha csak lcgjellemzobb megnyilvanulasaikon is, de meg kell ertenunk s le kell Irnunk e rendszerek

mechanizmusat.
Klujber

at

Anita fordltasa