P. 1
A film magába ragad több szociálpszichológiával

A film magába ragad több szociálpszichológiával

|Views: 90|Likes:
Published by Sarolta Veress

More info:

Published by: Sarolta Veress on Dec 01, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/01/2011

pdf

text

original

Veress Sarolta Szocilógia, 2 év Jane Eliott: “Akinek a szeme kék” kisérletében megjelenő szociaálpszichológiai jelenségek

A film magába ragad több szociálpszichológiával, de ugyanakkor szociológiával is kapcsolatos témakört is. Alapjában a diszkrimináció és annak megnyilvánulásait próbálja reprodukálni a kutató, viszont ezáltal sok más, ehhez kapcsolódó területet is érint a kísérlet során. A rasszizmus is egyike azon diszkriminációs formáknak, amelyet elsődlegesen vizsgáltak a kísérlet során. Mivel leginkább a feketék diszkriminációjára (és nemcsak) szerették volna felhívni a figyelmet, ezért és is ezen a vonalon vezetem tovább a vizsgálódást. Horváth (2006) szerint a rasszizmus születése a konzervatív pártok identitásmegőrző politikáinak az eredménye. Ezen csoportok egyfajta válaszreakciója az adott kor jogegyenlőség megvalósítását célzó ideológiákra. Tehát eszerint Amerikában a rasszizmus azután bontakozott és terjedt ki, amikor a feketék követelni kezdték jogaikat. Ez a folyamat azonban manapság is igen jellemző, ugyanakkor ennek a folyamatnak a magyarázata a domináns faj erős identitásának következményeként tudható be. Ezek a rétegek, ez esetben az amerikai fehérek hatalmuk fenntartása illetve növelése érdekében diszkriminálják a feketéket. A fajelméletek megjelenésével ezen konzervatív törekvések táptalajt kaptak saját meggyőződéseik érvényesítésére: „a fajelméletek… a tudományosság sikereit, evidens hatékonyságát, mindenekelőtt a fehér faj sajátosságainak betudható civilizációs fölényt értelmezték át.” (Lévi- Strauss ,1987). A 20. Század második felében a a demokratikus berendezkedésű államok lemondtak a különböző faji megkülönböztetéseket erősítő politikai gyakorlatokról, ugyanakkor ez korántsem jelentette azt, hogy teljesen megszűntek illetve hogy feledésbe merültek. Ha nem is tudatosan, de megmaradtak a hangsúlyozó motívumok. Például a népszámlálások során kategorizálják a feketéket, habár manapság már legalább az megengedett, hogy önbesorolás alapján kerüljenek a nyilvántartásba. A sztereotípia a második olyan elem, amely felvetődött a kutatás során. „Etnikai sztereotípiák forrását nem a másik etnikummal fenntartott viszonyok és tapasztalatok jelentik, hanem a saját etnikum. Vagyis a más csoportokra vonatkozó etnikai sztereotípia olyan kulturális termék, amely a saját csoporton belül alakul ki illetve a szocializációs folyamat alatt sajátítjuk el.” (Horváth, 2006). Ezen sztereotípiákat mindig az elit terméke alakítja ki. Amerikában jellegzetesen a regények, képregények segítettek hozzá a sztereotípiák uniformizálódásához. Tehát a sztereotípiák, valójában értelmezési, magyarázó illetve önigazolási sémák, melynek „feladata” ugyancsak az önazonosság illetve a saját csoport, kultúra védése.

mint szubjektív bizonytalanságérzet elmélete szerint. melyek bizonyos attitűdök rendszerét alkotják. másrészt viszont. tetszés-viszolygás dimenzióiban nyilvánulnak meg. mely szerint az egyének olyan csoportokhoz vonzódnak. A második. mely éppen hasonlóságai alapján a reprodukciót valósítják meg. hogy előítéletesek legyünk. Ez. ugyanakkor ezeknek viselkedésben való megnyilvánulását ábrázolja. ellenséges. Kolozsvár Lévi Strauss: Race at histoire. Ezek olyan viselkedési prediszpoziciók összessége. eltávolodik az egyéntől. mely a fent említett fogalmakat egyrészt magába foglalja. bizalom-bizalmatlanság. A pszichológiában több elmélet is született az előítéletek magyarázatára.visszautasítás. Horváth szerint (2006). Bibliográfia: . Mivel ugyanabba a kategóriába tartozik mindegyik a fent említettek közül . hanem elfogultságokra alapozó. többnyire negatív tartalmú ítéletalkotás. Az első. ezáltal előítéleteket szül . amely rendszerint sztereotípiákból kiinduló. kognitív vonatkozásban.az előítélet. egyfajta kettősség jellemzi. Az előítéleteket. az előítéletes emberekre jellemző a sztereotip reprezentáció és ítéletalkotás. ugyancsak Horváth szerint.Az utolsó a rettegés kezelés elmélete. az affektív.az előítélet. melyek a szimbolikus halhatatlanság tudatát sugallják. 2006. Egyetemi kiadó. visszautasító attitűd valamilyen etnikai csoporttal szemben. amelyek elfogadás. Például a hang színe vagy ereje elsődleges tényező ilyen szempontból. az egyének mindinkább olyan csoportokhoz kapcsolódnak.ezért együttesen vonjuk le róluk a következtetéseket.Horváth István: Kisebbségszociológia.A harmadik elem az előítélet. nem tapasztalatokra. A diszkrimináció tehát az. ezáltal minden olyan csoport. mint megismerési forma elmélete szerint a szocializáció során nyert képek késztetnek minket arra. tehát. összekapcsolja.1987 . amely nem teljesíti ezen feltételt. emocionális dimenzió. Egyrészt. melynek irányvonalait kognitívan kezelni tudnak.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->