1

Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra.
Baji Béla. be-jo@t-online.hu Dőlt betűvel: A második kiadás beszúrásai.

Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan, újszerű, a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében, mint amilyen a permakultúra. Ki-ki személyiségének, beállítódásának megfelelően kell, hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van, akiknek fogalmuk sincs, mi lehet ennek a könyvnek a tartalma, csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok, mint én, hogy akármiféle etikai megfontolások, és alapelvek csak akkor érdeklik őket, ha előbb megmutatják, nekik, hogy mit, és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban, azok a végén, „A permakultúra mit-hogyan”, és a „Permakultúra praktikák” c. részeknél kezdjék. Akik az Anyaföldet védő, természetszerető lelkek, netán Greenpeace aktivisták, a „Permakultúra tanítása” c. részt olvassák el először. Az olyan agrárvégzettségű, gyakorló szakembereknek, és kutatóknak, akiknek az az érzésük, hogy az „egész úgy hülyeség, ahogy van”, „A permakultúra az ökogazda szemével”, „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai, „A

2

permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”, valamint a „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. fejezeteket ajánlom figyelmébe. Leginkább azoknak ajánlom azt, hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák, mint egy regényt, akik már hallottak valamit a permakultúráról, és alig várják, hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. Éppen azért, mert nem számítok arra, hogy könyvemnek mindenki, -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa, a szöveg számos ismétlést, és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. Mindig van egy hely ahol a kérdéses, kevéssé ismert, nehezen elképzelhető fogalmat részletesen, összefüggéseiben ismertetem, de mindenhol, ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom, röviden ismertetem a lényegét, és utalok arra a helyre, ahol részletesen lehet olvasni róla. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző.

Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását, és annak rendje-módja szerint, ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem, metszettem műtrágyáztam a fákat. Termettek is szépen, de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt, a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Ez a vizsgaidőszakban volt, és a körtefák tele voltak körte levélbolhával, ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól.

3

Pár évvel később, 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. könyve. Amit ebben a könyvben olvastam, hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák, ha nem permetezzük őket gomba, és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak, addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Mégis úgy döntöttem, megpróbálom. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére, és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly, körtevarasodás, gyümölcsmolyok). A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam, helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket, teákat alkalmaztam permetező szerként. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem, némelyek viszont megjelentek. Így a levéltetvek az őszibarackfán, a cseresznyén a Blumeriella. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. 1986-ban olvastam Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát.

Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. hanem több is. és körtefáin. a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. őszibaracknál a levélfodrosodás. Magam semmivel sem permetezem. Így a visnyeszéplakiak. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. szilvám. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak a levéltetvek nagyon elszaporodni. hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége.4 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. hogy úgy gondoltam. már érdemes kipróbálni. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. Ami a varasodást. és bíztató. sem a lisztharmat. és meggynél a monília. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. Továbbra is nagy gond még kajszinál. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom. Azonban az ajánlott módszerek természetszerűsége. hanem minden hasonló. mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. természetszerűen művelt. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. ha ennek csak a fele is megvalósítható. valószínű valami hiperparazita. abban a reményben. Ezekről majd később szólok. Az mindenképpen érdekes. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. atkákkal kezdetben sem volt gond. alma. hogy . szellemessége. a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben. lisztharmatot illeti. és nedves időben a burgonyavész. és szépsége annyira megragadott. Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. A levéltetvekkel.

(Levéltetvek. általában kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen. (Gyümölcsmolyok.) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben.5 azok a károsító szervezetek. kivéve az utóbbi néhány évet.) .

fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. Egy ökogazdaságban is. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. pozitív közösségi kapcsolatokat. A rendszernek része az ember is. Célja az is. A piaci értékesítést nagyban segíti. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek. a termelők-fogyasztók szövetkezése. kimondva-kimondatlanul. állatokat.6 I. stb). és a szükségleteket egészséges. az élővilág védelmét. fátyolkákat. „box-rendszer”. domborzatot táj. fürkészdarazsakat. embercsoportok között. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. használhatósága javul. Ilyenek a városok. létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. takarmány. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I. szép természetes környezetet. és a természetes fauna tagjai között. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. szántóföldünk. a szívesség bank. . A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél. Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket. gyógyszerek. és parazita rovarok számára. építményeket. virágokat ültetünk a ragadozó. hasznos rovaroknak.

akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára. tanítását szeretném összevetni a permakultúrával. II fejezet: A permakultúra. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. természetvédelmi területek. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. Gonda Béla. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára. természetesebb tájképet nyújt. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. és a XX. megfelelő . fogyatékos. Hasznos lehet még a nemzeti parkok.7 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. század. Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. vagy lelkileg sérült embereken. mivel a permakultúrás gazdaság szebb.

A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást. hogy az aratást minél hamarabb. Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori. a megfelelő talajszerkezet. de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk. hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák.8 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld. akkor is. valamint Geoff Lawton szubtrópusi „Ehető erdejé”-ben . A takaróanyag . míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk. Sőt. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. kultivátorozást. A klasszikus talajművelés tankönyveiben. Ugyanezért javasolják. ha a talaj gyommentes. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. A sorközöket befedi a növényzet. Tény. többszintes polikultúrákat láthatunk az Robert Hart angliai erdőkertjében.

sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. humusszá alakítják. a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben. A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. Ahogy szoktam mondani. században. Ezt csak rendszeres. alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. és a . helyettem a giliszták ásnak. A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják. Meg kell említenünk azt is. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják. hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. A tisztított szennyvíz használata. Megemlíthető az is. különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken. forró nyarán. és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben. 2007 aszályos. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. Tápiószele határában. az esővízgyűjtés változatos módszerei. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik. Az 1.9 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. Verticillium. – XX. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. sovány homoktalajon. Pythium). képen egy ilyen módon. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. válozatosabb módon alkalmazható.

Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”). III. A . Márpedig a fák. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan. amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel. az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás. ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség. Az erdő ligetes jellegű.10 takarmánytermelést. Bereczky Máté munkái. Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa. előadásai a legközismertebbek. Mindkettőben legeltettek. Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás. amelynek ágait az állatok szívesen legelik. és gyümölcsöket termesztettek. és az erdőket a falu népe közösen használta. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. Három területet emelnék ki. A középkorban a legelőket. olyan módszereket írtak le. amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. és a gyümölcsészet. ritkás volt. míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. Egy jó példaként említhetném a gledícsiát. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban. de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is.Medencében több gazdálkodási területen. és röviden ismertetnék. különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki.

amikor már eléggé megnőttek ahhoz.11 gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő. században is őrizték ennek a szemléletnek emlékeit. A fokok olyan. nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak. a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították. hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. hogy az állatok ne károsítsák. Gyümölcsészet. De Szeged neve is innen származik. hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. tározókba. természetszerű telepítése. hogy az állatok ne férjenek hozzá. gondozása is. amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba. míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. mélyfekvésű területekre vezették. és ott leívtak. Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. A régészeti ásatások kimutatták. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle. amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek . Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba. Az alanynak alkalmas csemetéket. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken. amelyekben a „fok”. Például Siófok. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. Drávafok. amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik. Bár Mária Terézia reformintézkedései.

A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet. különböző korú valamint erdei fák. és az idős fák ifjítását gyakorolják. A gyümölcsöt. képen láthatjuk. A ritkásan. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. és az ebből adódó mai nézetkülönbségeket a „Metszek. valamint a „főúri” gyökereit. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. tüzelő). ökológiai. megélhetést biztosítani a helyben maradt. társadalmiszociális előnyeit. nagyméretű gyümölcsfák. vagy ne metszek” c. és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés. gazdasági. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit.12 el. genetikai sokféleségének. (tölgy. A gyümölcsös ápolásának metszésének népi. Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést. kiveszőben lévő fajták különféle használatának. . de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás. Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét. lecsúszott rétegeknek. szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják. kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben. a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi. fejezetben ismertetem majd.

sikeres útkereső munkába fogott. ha a talaj felvevő képessége így . illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat. talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban. eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. a „Vizet minden gazdaságnak!” c. sőt. fákkal kombinált. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra. nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra. ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni. Mollison két életműre támaszkodott elsősorban. A másik forrás a japán M. Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre. Egyrészt Ken Yeomans munkájára. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. és a „Természetes gazdálkodás” c. aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit. amely a XX. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában Bill Mollisont megelőzve. és másodveteményes. másodsorban. elő. katasztrófákat okoz. könyve alapján. műveiben publikált. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti. vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt.13 III. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. fejezet: A permakultúra előzményei. tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban. Fukuoka vegyeskultúrás.

akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom. mely a lejtő infexiós pontja. az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van. ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk. ábra). mint az oldalvölgyekben. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát. hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos. mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel. Ez az oka annak. és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. és 3. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. Amikor öntöznek. de nem teljesen egyezik azokkal. A kapatest a felszínről kiinduló réseket. Ezért. és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. Amint az 1. A kivezetés a tározó alsó részén. Ez azonban egyáltalán nem így van. A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. ábra). ahol a víz egy. mint az oldalvölgyekben. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. ábrán megfigyelhetjük. Azt gondolnánk. A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően. a gát alatt van. vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át.14 sem lenne elég. a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a . hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. akkor gyűjtőcsatornák révén. mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken.

amit erről a teljesen talajművelés nélküli. hogy ötleteket ad. Annyiban fejleszti tovább.15 „zászlóval” szakaszosan lezárják. hogy amíg videón nem láttam. A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. egy állandó köztes növénnyel. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő. félsivatagi időszakos vízfolyásokra. leírja. Münhausen báró meséjének gondoltam. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja. Felveti.féle talajművelést. erodált talajokat ily módon feljavítani. könyvében ismerteti a Yeomans. hullámzó. és elárasztja az alatta lévő részt. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. (Úszó sziget. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. felszínen lehet kialakítani. Megemlítem még. a használati vízként alkalmazás háztartásban. több száz hektáros. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. hogyan lehet összetömörödött. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről . Bill Mollison Permakultúra I-II c. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára). és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. sőt harmatgyűjtési. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. könyvében. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja.

A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. hogy az erdők kipusztuljanak. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst. hogy mindig az elővetemény állományába. Arra gondolt. A legnagyobb . és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztesvetemény mellett. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre. Ez vezette őt arra a gondolatra. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. annak betakarítása előtt kb. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. A búza betakarítása után a rizst kb. és miért kell egyre többet permetezni ellene. és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. A köles október közepére érett be. két héttel vet. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza.16 olvastam. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. Maszanobu Fukuoka frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. A módszer legnagyobb furcsasága. ha nem akarják. 1 hétig sekélyen elárasztja. hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. Télen a búzát kacsákkal legelteti. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. Japán egyik déli. Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. szubtrópusi.

Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek. Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe.” c. a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten. mezei aszat okozták. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. Egyik . pl. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. Akácia sövénnyel vette körbe. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. ellentétben a szomszédjaival. Fukuoka pár holdas földjén. vetés után két alkalommal. Felvetődik a gondolat. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre. amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel. soha sem permetezett. és láp az állatvilág változatossága érdekében. könyvében. főleg a tarackbúza apró szulák.17 nehézséget az évelő gyomok. Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart. a fákat. A kert fontos része a mesterséges tó. hogy jobb gyomfojtó növényekkel. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására.és díszfákkal.

Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. A vídeofilm bemutatja. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. (Geoff Lawton: Food forest: Élelmiszererdő).krameterhof. és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez. ő is rájött. Tapasztalataimat a „Permakultúra mit-hogyan” c. részben írom le. Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holzer Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén. gondozást alig igénylő erdőt létrehozni. Csapadék ugyan van bőven. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat.18 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. Mint Bill Mollison. . A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa. A 3. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. és oktatja. Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne. hogy egy napsütötte kő környékén a növények hamarabb kifejlődnek. (www. A Mollison-tanítvány Geoff Lawton viszont egy szubtrópusi változat. Néhol még a fenyvesekben is. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. hagyma.at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el. hogyan lehet pár év alatt a természetes többszintes trópusi erdő mintájára pár év alatt hihetetlen bőséget árasztó. A gyermek Sepp Holzer észrevette például. az ehető erdő megalkotását dolgozza ki. Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni.

hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei. hullott gyümölcsöt összeszedő. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja. mint a talajt feltúró. és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. hatását felfokozza. ez az egyik fő terméke.  Hangsúlyt fektet arra. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával. A teraszokra gyümölcsfákat. vetéseket előkészítő. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők:  A lejtőt teraszírozza. mondván: Majd az marad meg. A háziállatok közül a sertést emeli ki. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít.19 arra. . Ilyenek: Rozs-endívia. Így lehetővé válik számára. amelyek egyébként nem volnának termelhetők. amelyet csatornák segítségével gyűjt össze. A magvakat szórva veti. A tavakban halat tenyészt.  Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. A teraszok közötti rézsűkön az erdő érintetlenül marad. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja.

általában kapás növények) sávjait. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. kanyargós gabona. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. Az egyik ilyen a „sávos kultúra”. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. a tökfélék. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok. hogy produktív. természethű esztétikájával. Vagy olyanokat. és mélyen gyökerező fajokat társít. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik.20 pl. és erdősávok mintázatát látjuk. melegigényes növényei számára. Madártávlatból egymást szabályosan váltogató. és a gazdálkodókat. Ezért az . sekélyen. kukorica. és alkalmaznak dombvidékeken. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár. domborzatával. változatos növényzetével. Az így létrehozott gazdaság amellett. pl. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. tavai. a talajerózió mérséklésére. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket.

föleg akácia fajokat ültetnek. számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban. A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. Mindezek. és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. A sávos kultúra.21 erdősávokba nitrogéngyűjtő. de emellett a mezőgazdasági kártevők. és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c. . amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél. Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. részben fogom bemutatni. internetes folyóirat. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. „Lombkoronaszint”) c.

Munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. cserjék. Másrészt „évelő” kultúrákat.22 IV. és az általa. Fukuoka életművében találta meg. prémes állatot csapdázó (trapper). A közös mindezekben az volt. évelő lágyszárúak). és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. vagy „évelősített” növényekre. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. fejezetben . és David Holmgren voltak. amelynek lényege. Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. és energiaigényét. táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). betelepített külországi állatfajok (nyúl. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz. (Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. és működése. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. Ausztrália és Tasmánia számos. traktoros. A permakultúra elveinek. volt erdész. majd a földrajz-biológiai doktorátust. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. termesztéstechnológiákra. az ember. Kalandos életútja volt. sokszor eldugott. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának.

Tanfolyamokat tart először Ausztráliában. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. elhagyott vidékeken. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét. a Permakultúra I. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. ökofalvak alakultak világszerte.) Mollisont gondolatának finomításához. A permakultúra világmozgalommá vált. közösségek. közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. Ezt a „The Global Gardener” c. majd a Föld számos pontján. Mollison. szövetségek alakulnak világszerte világon. „Permakultúra II” címen. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. így Európában is. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. Új életreményt. Bebizonyosodik. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek.23 ismertettem. vídeo is dokumentálja. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását. A mozgalom úgy gyarapszik. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon. meg van győződve arról. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. 1978-ban. ki fogja pusztítani önmagát is. amint könyvében kifejti. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. lepusztított területeket. lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban. permakultúra szövetségek. Célja az. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig. Meg lehet vele eleveníteni erodált. Indiában. A mintegy tíz napos tanfolyamon . hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását.

hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. fejezetben ismertetek. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére. Bokorliget Alapítvány. saját gazdaságot alapítanak. Ilyen diplomások. Az egyesület szervezői találkozókat.nak elnevezett szervezet. nem jött létre külön permakultúra szövetség. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. míg úgy éreztem. Három-négy évig tartott. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett gyakorlati feladatokat hajtanak végre. kiadványokat adnak ki. .24 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. részt vesznek valamilyen közös projektben. valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. Kilián Imre. A közösség megszavazza. amely ma is működik. valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. vagy. tanfolyamokat szerveznek. gazdálkodók. többek között a Gyűrűfű Alapítvány. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. Ehelyett inkább a fentiekben említett. diplomázók. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. és kiadvány segítségével.

egyelőre informális baráti kört.permakultura. a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítvány. a budapesti „Közös kertek” mozgalom.25 Néhány évvel ezelőtt. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. forr a világ. a permakultúrával foglalkozó.hu. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki. a „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja. Magyarok Szövetségének több csoportja. Csak hogy néhányat említsek: Az „Anasztáziások”. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem. hogy létrehozzunk egy külön. 2006-ban érett meg a helyzet arra. és természetkímélő életmód iránt. eljött az ideje valaminek… . tanyasi. természetszerű közösségi gazdálkodásban. legújabban a városon belüli önellátó. Különféle vallási. Úgy érzem. Honlapunk: www.

amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. lakást és egyéb anyagi. és nem anyagi szükségleteit. ha kell. melyekben azok résztvevői. alul is vályú. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. előtte a vályú. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja. amelyek egy konvencionális. stabilitásával és rugalmasságával. és működtetése. növények. állatok. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. a gyógyszereit. létrehozása. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. ábrapárost. elemei (emberek.26 V. a táj eredeti." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági. hogy ennek . szállítójárműveket. inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyarázom őket: Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára. energiát.a "Példabeszéd a tyúkról" c. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával. oda pottyan a tojás. mutatván. amely mintegy "maguktól" működnek. Hátul. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése. hogy mennyi minden kell ahhoz. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet. vagy "öko" gazdálkodó egység. Az egész ábra gépeket. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól.

és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól. Persze a csirkedrótot. ahol jól láthatóan minden megvan. Csak úgy sugárzik róla. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet. A tojóláda egy kis házban van. A bokrokon ízletes bogyók. kényelmes szalma. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. A bokrok alatt vastag lombtakaró. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". szállítják. keverik. vetik. Azt a földet. amelynek nyitva az ajtaja. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. ami egy tyúk szemének. A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. mert éppen tojik. és "melléktermékeit" (trágya. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. onnan itatóedénybe folyik. majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába. bogárért. A tetejéről az esővíz egy hordóba. acélgyártás. Ö is bent ül egy ládában. alomnak. háztetőt is meg kell csinálni valahol. gép összeszerelés kell. A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. csak össze kell szedniük. stb. csőrének ingere. Az ábrapárosból . magvak teremnek. amin a takarmányt megtermesztik. a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk. nyersanyag és munkaráfordítás.27 a tyúknak a szükségleteit biztosítani. Itt is pottyan a tojás. gépekkel szántják. ahol őrlik. Benne ülőrudak. toll) semlegesíteni tudjuk. Mindez hatalmas mennyiségű energia. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. hogy miben. műtrágyázzák. Legelnivaló zöld is van bőven. villanyáram kell. hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni.

hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme. hogyan tudna életén. hogy az ne ártson magunknak. hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok.28 kiindulva hangsúlyoznom kell. hogy a Föld javai nem végtelenek. az emberi közösségek élőhelyének. fogyasztási szokásain úgy változtatni. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények. hogy tudomásul vesszük. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést. és háziasított lények természetes szükségleteit. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. olyan közösségeket hozunk létre. hogy egy. Hogyan tudjuk jobbá.  A javak igazságos elosztása. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. hogy a permakultúra alapját. gazdálkodásán. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. Ez egyrészt azt jelenti. Osszuk meg a fölöslegeinket .és vadon élő lények életét. és a világnak. amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki. Tudomásul kell vennünk. egy határozott etikai állásfoglalás képezi. Ez jelentheti azt. Csökkenteni kell fogyasztásunkat. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon.

annál stabilabb. és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket.29 egymással. különböző ízeltlábúak. . és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva: "Minden hulladék valami más lénynek az eledele". A hullott gyümölcsöt. információ. Azok gyümölcsöt. csak az kellett hozzá. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok (nitrogén. férgek. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. Egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. ágakat fejlesztenek belőle. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. cserealap lehet a tudás. marék füvet beadják a kifutóba. a trágyát összegyűjtik. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. levelet. kálium. De nem csak anyagi dolgokat cserélhetünk egymással. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe. Pl: "Én megcsinálom a tetődet. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. te megtanítasz számítógépezni. Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat. hogy felismeri. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok"). Szinte magától működik az egész rendszer. A gyümölcs javát az ember. A gilisztákat megint csak a tyúk. hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. és mozgási szokásaiban. foszfor. valamely szakértelem. komposztálják.

a lisztharmatgomba fonalain. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két- . a kártevő szervezet.30 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek. vagy néhány levéltetűfaj. az egyes levéltetűfajoknak más-más a hő optimumuk. feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. vagy annak vad alakja. életmódjuk. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek. Például a kísérleti területemen kb. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. nektárt esznek. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. és annak parazitája vagy kórokozója. Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. annak sokféle kártevője-kórokozója. akkor egy háromelemű rendszer kapnak: A termesztett gazdanövény. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport. Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. és a labdarózsa. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. spóráin nevelkedtek fel. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. táplálék híján éhen hal. és kiheverik a támadást. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. Egy permakultúrás gazdaságban vagy egy természetes élőhelyen sokféle növény. és minden növényhez tartozik egy. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. ami károsítja. Ha végleg kifogy az „éléskamra”. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. 40-60 növényfaj él. Ilyenek a kecskerágó. annál stabilabb. ugyanakkor „nem kár értük”. és időről-időre újra kihelyezni. hogy a huszonnégypettyes füsskata nevű sárga. Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. a kányabangita.

melyik aszalni. pótolják a többiek. Úgy tele ettem magam a harmincegynéhány féle almával. Láttam például lilás piros virágú. Mohácsi áttelelő kelkáposzta. Ezt bizonyítja az. Ha valamelyik elem kiesik. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. Manapság. mások az édeskéset. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. hogy a végén alig bírtam mozogni. és a Kocsolai paprika. hogy melyik alma jó a rétesbe. Cecei. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. és melyik áll el sokáig a pincében. akik a borízű almát kedvelték. amely napfényből. és télen az őszapók is.31 három katicabogár faj. példánkban a levéltetvek . ezeknek jelentőségét felismerve. a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. Voltak. Drávafokon. néhányféle zengőlégy. a ragadozó gubacsszúnyog. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. stb. Lényegében a fentebb leírtak is egy. hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. Nem régen részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet (legújabb nevén Növényi Diverzitás Központ) különböző génbanki gyűjteményeiben. Fóti paradicsom. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. Ezt az elsődleges fogyasztók. Ezeken túl a kétféle cinke. és levéltetűfürkészek. vízből. és fátyolka. Régen tudták. szén-dioxidból.

hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. a verebet egy vércse. a szitakötőt egy veréb. hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék. A következő láncszem a fátyolka.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. hogy a fátyolka eszi meg. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő. seregélyek. Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. De végezheti egy apró pók gyomrában. A levéltetű fürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. Ez most már egyre többször az ember. Csak annyit jegyeznék még meg. de lehet. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak.32 elfogyasztják. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. De az is lehet. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak: A levéltetveket nem biztos. mint hasznot. talán a szitakötő sem. Egyik . hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. aki megeszi a szőröshernyókat. A harkály ugyan magának készít fészekodút. de a körülmények. hogy egy levéltetű fürkészdarázs fúr lyukat a hátán. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét. Lehet. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. A cinke is kerülhet vércse karmai közé.

mert tudtam. ültessünk bele csicsókagumókat. Azonban csak másnap jutott eszembe. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túrtatni. Ebből jött az ötlet: Mi lenne. azt hiszem. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. Ahogy mozognak benne. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. Az egerek nem . és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt. Csak tavasszal lehet megtalálni. akkor összeszedik a növényi maradványokat. De csak addig. a henger tovább gördül. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák.33 permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. amikor egy tenyérnyi helyen kefe sűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. éppen olyan vastag. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. hogy visszamenjek összeszedni. kerítsük be. De ezt a raktárt a vakond éppen kitúrta. A henger palástja kerítésdrótból van. kártevőket. No. és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. Nos. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. ha megtermett a csicsóka. Ezt nevezik csirketraktornak. Nem lepődtem meg rajta. amíg a bokrok fölé. Ősszel. ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy. A tyúkok kapirgáló szokása közismert. Megláttam egy vakondtúrást egy. vagy kétmaréknyi mogyoróval a tetején. összeszedem a kis piszkok elől. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte: Enyhe januári nap volt. felgereblyézik az ágyást. most gondoltam. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. el tudják képzelni.

Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. Mintázatok: A természetben a domborzati. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. és mert el szerettem volna talicskázni. erdők szélei. a víz felülete. A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. közvetlen a víz felett. zegzugosra. Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása.34 szokták megvárni. azokat a határfelületeket. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. Kirágják a kupacsból. mert ott több a rovar. Ilyenek a tó és a folyópartok. és vízrajzi viszonyok sajátos. Nos. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél. és ráadásul még néhány fajt. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait. vagy anyag érintkezik. amíg a mogyoró lehullik. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával. levettem róla a fóliát. amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. amit a nyári aszály meghagyott. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. Szegélyeknek nevezi a permakultúra. ahol két különböző jellegű térség. tavak aljzata. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört. Ilyenek a hegyláncok. azt otthagyják. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. a sövényt. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. azokban temérdek mogyorót találtam. nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. és azok odalláncai által . erdőszélet alakítsuk hullámosra.

és vízellátási viszonyait. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték. Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. élőhelyet hoz létre. amelynek méretei elérik egy . hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. Ennek lényege az volt. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai. és öntözési rendszerének lényege az. növelve az ott élő fajok változatosságát. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására. gyümölcsösök vízellátását is javította. A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták. A hegy.és domboldalak ferde "S" formájú keresztmetszeti profilja. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott.35 alkotott többnyire rácsszerű mintázat. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra. hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. állatitatásra használják. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. Ezáltal sokféle életfeltételt. A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. amelyek a nagy halakat visszatartották. kitettségi. A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek.

fejezetben) Magam azt gondolom. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. ahol az általa létrehozott előny. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. a spirálkertet.) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. Ilyen tó a természetben nincs. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. és ritkulások okozzák. és kialakítása nehéz lehet. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható. A csigák. és a polipszerű Nautilusok. amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. vagy egy hegygerinc az oldalláncaival együtt. természeti formációban. . Ilyen például a csigaház. ezért gyakran alkalmazzák pl. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes. hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben.36 ilyen természetes formáció nagyságát. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere. „kulcslyuk kertet". (Egy patak vízgyűjtője. A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c. amit én mesterkéltnek érzek. vagy a folyódelták ágrendszerével. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális.

mesterséges domborzati kiemelkedéseket. bokrokból egy-egy tóval. A hazánkban gyakori keskeny. Magam szívesen alkalmazom a kétfelé. települések. most mégis úgy érzem. vagy sövénnyel. kiskertben. . ökológiailag nem hatékony mintázatokat. cserje sávokat. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén.37 Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. ipari területek létesítésekor. Általában fantáziaszegény. a spirális falak határolt kertecske számára. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. Egyben a különböző oldalai. Azonban ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. egyben esztétikusak is. amely sok faj számára nyújt életteret. négyszögletes. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. "nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával. Spirális alakú domb sincs a természetben. Legelőn takarmányozásra. vagy egyéb geometriai formákat. és részei változatos hőmérsékleti. mezőgazdasági parcelláikon. déli és északi irányban homorú alapterületű fa. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. részt) Ezek déli oldalukon a meleget. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. pl: ház közelében. nagyobb tábla szélén. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. fogják a szelet. Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai.

38 .

Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. Erőforrás minden.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. majd úgy vetettek . fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából. gazdálkodni. Ne szántsunk. amelyek a permakultúrás tervezés. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. Minden ajándék. kiszárítanak a Napon. Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. az utolsó szálig összegereblyéznek. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának. csak tárcsázták a gabonatarlót. majd afölötti örömükben. amit komposztálni. ha nem szükséges. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották. ha a permakultúra szerint akarunk élni. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. Minimális beavatkozás. mulcsozni lehetne. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe. vagy amivel a növények tövét takarni. falevelet stb. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Felelősség az erőforrások iránt. amennyire feltétlenül szükséges.39 VI. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. tervezni. hogy a legtöbb helyen minden gyomot. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk.

Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. ha nem szükséges. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. de nem akármilyennel. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre. sok abrak kell neki. Nálunk tapasztalataim szerint a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. részt! Ennek az a lényege. amikor a metszésről esik szó. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat: Lásd: „A gyomirtás művészete” c. Még messzebbre megy a japán Fukuoka. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel. talajművelési munkákat. Erre legjobb példa barátom. A magyar tarka nem bírja a nyári meleget. sok türelemmel.40 bele gabonát ősszel. A szürkével dolgoznak ugyan. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. Ne metsszük a fákat. ha meg tudunk lenni nélküle. Nem lovat használnak. de az elég makrancos. Még jobban is termett. Ne használjunk energiát. Ökörrel dolgoznak. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. mint a szántott kontroll. szeretettel. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. mert az igényes. Általában harmadszorra már nincs . ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni.

abban törpeharcsák. uborka. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket. Kapirgálással. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. Az elemek társítása. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. termékenységét. mint a tarackot kiásni. ezek éheznek. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) magtermő . káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak. Két éve rájöttem. Volt. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. Az elemeket úgy társítjuk. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. nekem volt még üvegházban is. hogy csicsóka. Avagy: „A kár haszonba megy”. Meztelen csiga viszont legtöbbünk kertjében van. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. lényeket. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. illetve felhasználják egymás hulladékait. Sötétedés után két órával. hullott gyümölcsöt.41 ereje kihajtani. és nem társítható fajokat. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. Hogyan fordíthatok káros eseményeket. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. miközben fürödtem. bábjait. Minden probléma hordoz magában egy megoldást. Lényegesen kisebb munka. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. toll táplálják a gyümölcsfákat. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. Tipikus példa a baromfik társítása a gyümölcsfákkal. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. disznótök. egyéb létesítményeinkkel is. Melléktermékeik. Később könyvben olvastam. a trágya.

42

hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek, ráadásul nitrogént gyűjtenek. Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. A karámot falevéllel almoztam. Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. Mivel a mag kőkemény, többségét nem tudják megemészteni. Azonban miután átment az emésztőrendszerükön, a magok megpuhultak, a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett, volt miért a tyúkoknak kapirgálni. A folyamatosan kapirgált alom, amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált. De beszélhetünk létesítmények, épületek „társításáról” is. Például egy, a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli, ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest, hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire, illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon.

Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk, hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. Az életközösség kapcsolatain keresztül

43

végighalad a hálózaton, miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. Az itt tárgyalt elv arról szól, hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat. Ezt teszi az egér is, amikor mogyorót raktároz el télire. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem, és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését, tél végén pottyantva le a földre. Feketediót könnyű télire raktározni. Kiváló takarmány. A csicsókán kívül számos évelő növény van, amelyek gumóval, hagymával a talajban telelnek. Csak disznó legyen, „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert. Annak is az a lényege, hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban, és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe, amikor az szükséges. Az már Bill Mollison ötlete, hogy a tározókat föld alatti, zárt csatornákkal összekötve, és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve, akár áramot is termelhetünk. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”, egy olyan szerkezet, amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva, egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni, öntözési célokra. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is, (www.krameterhof.at). Hozamok halmozása, avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót, de még illik rá az a magyar mondás is, hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni", vagy „két legyet egy csapásra”. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről, aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot,

44

megtanulta, hogy hasznos a marháknak, ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. A marhák jobban érzik magukat, a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. Nitrogénnel dúsítják a talajt, ezért a fű is jobban nő. A virágaik jól mézelnek. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. A vége az lett a dolognak, hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott, a másik méhészkedéssel, a harmadik facsemeték neveléséből, és eladásából élt meg, ugyanazon a területen. Hazánkban a lepényfa,(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas, főleg ínség eledelként. A hozamok halmozását az teszi lehetővé, hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy, vagy több más fajjal lehet betömni. A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes, és a kukorica-bab köztes. Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás, ahol a bab, és a tök egyidejűleg nő a kukorica között. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát, aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal, díszfákkal elegyítette. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”, ahol a talajeróziót, és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg, hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. Geoff Lawton videóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi

amely egyúttal polikultúrás halastónak. ha aszályos volt a nyár. mint a közönséges. a karalábét úgyis kihúzzuk. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. illetve a paradicsomsor mellé. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben. A fényigényes. Szemre olyan. illetve később érik el teljes méretüket. Ez teszi lehetővé például.45 klímán élő fák. vessünk. Az állatok között járványok . mint egy dzsungel. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. mert mire a paradicsom megnő. amelyek a teljes árnyékban is megélnek. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra. cserjék. amely azon alapul. Ide hozható még például a feketedió. mely biztonságosabban terem. hogy zöldborsó. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. illetve álljunk több lábon. Az időbeli. Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. a rozs akkor is termett valamennyit. mert ha az egyik elem kiesik. és alig kell gondozni. de emberi tápláléknak is használható. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája. valamint fürdésre is használható. belép helyette a másik. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek. vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. ezek árnyékában pedig olyanok. de mind-mind valami ehetőt terem. komplex társítása. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes. vagy saláta után feketeretket stb.

mint egy nagy kudarc. akkor lépjünk tovább. Mindezek amellett. Számos vadon élő. több gödröt ástam." Ha van egy nagy elvadult kertünk. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják. csak kicsit nehézkes kiásni. hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák. A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom. vagy egyéb célra felhasználható.” Vagyis ott. teába valóért. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. akárcsak a vasfáé. a szegélyhatás növelését. hogy a mikroklimatikus változatosságot. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. "Kezdd a konyhalépcsőnél. Magja főzve ehető. A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. kökény. amit van erőnk rendben is tartani. jobb egy kis siker. és gyomnövény ehető. a talaj javítását célozzák. kitúrják) használhatjuk.46 törhetnek ki. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. megszűntek a lopások. bokrok. . ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. dombot emeltem. vagy fűszernövényért az ebédhez. homoktövis. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. összeszedik. Ide tartozik az a gondolat is. hullámos terepfelszín). Azóta. hogyan fogyasztották valamikor. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. kutyabenge. Ha ez már kész. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. A csalánfőzelék talán még közismert. hanem csak egy kis részét.

47 "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról. . ne termelj többet. mint amennyire szükséged van. mint amit el tudsz végezni. mint amennyit meg tudsz enni". Azaz ne vállalj többet.

épületekből. milyen elemekből (létesítményekből. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. Zónák. fejezet: A tervezés segédletei. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egymásra. egymás melléktermékeit elfogyasztják. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. Az elemek egymásnak megfeleltetése. ha nincsen zöldség a kertben. mikroklimatikus hatásai vannak. Ha szeretnénk üvegházat. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. madáreleséget termelő bokrok.48 VII. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. azt a ház déli oldalára. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. a "csirketraktor" korlátozásával. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. azok társíthatóságáról. és a ház közé tegyük. füvek. ennek környezetében . a lakóház és a zöldséges. növény. vagy vándoroltatható ketrec. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. szíve a lakóház. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. melléktermékei. hozamai. Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez. hogy melyek azok. télikertet. a napsugár tó. baromfiak. amelyek egymást "kiszolgálják". Az üvegházat nyárra lombhullató fával. Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. egymást megvédik. a kút. társíthatóságának vizsgálata: Számba vesszük.

hamar észrevesszük. 40-cm. A ház felőli parton elég egy kb. azaz a krumpli. Ide tesszük a gyógy. ha vannak. A keleti. hamar beérik korainak szánt paradicsom. és maghozó bokrokkal. és az északi oldalra árnyékadó fák. ill. zöldhagymáért. szegletes lednek. . bogyós gyümölcsű. amit így a kacsák birtokba vehetnek. egy-egy kistermetű gyümölcsfa. kacsákat. szója. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. zónában van gyümölcsös. hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe. zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. petrezselyemzöldért. az almozott baromfiudvar. domboságyhoz. magas. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot. a málnás. a füge. ahol kitelel. A 3. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. citrusféléket és egyéb nem télálló. Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. sárgarépáért. közel függőleges partszakaszt kiépíteni. füvekkel. A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. a téli tárolásra szánt zöldségek. Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. Mivel naponta többször is látjuk. ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. mint a szőlőlugas. melyeket télikertben tartunk. Ez lehet pl. vadon élő gyógynövényekkel. A rozmaringfácskát. A 2. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. sertést. vadvirágokkal. a leghidegebb időszakban. edényben nevelt kedvenceinket. pergola kerüljön. egyéb bogyósgyümölcsűek. intenzív gabona. lelegelik a füvet. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. gyöngyöst. a lakóháztól való távolság függvényében. és étkezési hüvelyes növény parcella (csicseriborsó. Az 1.49 tartózkodunk legtöbbet. méhkaptárak. lóbab).

kecskerágó. keskenylevelű ezüstfát is. zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. . Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. szarvasmarha. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. sóskaborbolyát. hogy az éghajlatnak. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. nedves helyen fűzfélék) is. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. zóna határára építjük. levághatjuk nekik. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . és 4. A lepényfa. A 5. vadgyümölcsök. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. vagy egyéb hatások. Minden. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat. a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. ami meleg. Az ilyen levágott. főleg a sertéseknek. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. elterelni. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni. amikor nálunk csak széna van. A 4. azzal. kérgét lerágják. csatornázni. ló. és vörösgyűrű somot. a szél is. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni. Még kisebb kertekben is hagyhatunk magukra helyeket terület sarkaiban. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. illetve ha nem érik el. akkor kecske. Az istállót a 3. rügyeit.50 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. kecskerágót. ha tartunk. domborzatnak. hogy két ellentétes hatás dominál. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. zóna az ember által nem háborgatott rész. szamár. a napsugárzás is délies irányból jön. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. húsos. melyek ágait az állatok legelik.

Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. kellemetlen látvány.51 szelek is északnyugatról. egyben gyümölcstermő kúszónövény. az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga. A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös. zónában. amint ott már említettük.) Tehát első közelítésben két szektorunk van. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet. A zónák. úgy. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. . (Csak hogy megmutassam. Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. ami egyúttal a tűző naptól is véd. Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. a kellemetlen. mint az északi. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. de ezek ennek ellenére melegek. zaj. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. és szektorok elhelyezkedését a 4. Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. alacsonyabb lombhullató fával. forró szél. mint nálunk. ábrán tanulmányozhatjuk. Némi megfontolást igényel azonban. pl. károkat okozó északias szelek ellen.

52 .

A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. zónát (zöldséges. esetleg gabonaparcellával. hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. gyümölcsös. . napsugártó. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja.53 VIII. Előfordulhat. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. A legészakiabb. ötször olyan hosszú volt. terület alakja. tyúkudvarral. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. mondjuk tüzelőt lejtős területen. hosszú „nadrágszíj” parcellák. Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban. telkek okozzák. mint amilyen széles. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. hűsölő) a legdélebbi sáv a 2-es zóna. Az a földterület. méhessel. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak. amit induláskor megvetettem kb.

Azonkívül itt a legerősebb a szél. Hazánkban ritkaságszámba megy. hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető. mint a völgytalp. Ebbe terelhetjük a csapadékvizet.54 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. csupán a szép kilátás kedvéért. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. Ennek okait. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos. Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok. és mikroklíma” c. . Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”. majdnem olyan fagyos. főleg ha lapos. és az első zónát az érzékeny növényekkel. Nem érdemes rá házat építeni. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. (Lásd még: „A domborzat. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. Mégis leírom. A dombtetőre és a lejtő felső domború. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. hogy valaki egy teljes domboldalt. részben mutattam be részleteiben. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. (Találjunk rá ki jobb. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. héjas gyümölcsűekkel. A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll. részben) A lejtőn a ház és az 1. és vízgazdálkodási rendszere” c. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. akkor ez tényleg egy pont.

hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. A természetes mikroklimatikus hatások . hogy a mélyben szikes. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. lehet. klíma. tározók. Elővettem tehát a Világatlaszt. Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. indikátorfajok előfordulása. stb. Hajdúság. talajvízszint közelsége. hanem vizsgáljuk meg. Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. vízfolyások. hogy magas a talajvíz a talaj fekete.55 IX. mi az. minek nézzek. hogy alaposan megismerjük területünket. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. ahogyan nevezi magát. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma). amelyet a talajerózió. Györgyi Nagyi. A terület Balmazújvárosban van. „amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. gondoljak utána: Biztos. idős hölgy. A klíma kontinentális. A talaj. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. közeli tavak. Megvallom. a mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak. de a helyi. kitettség. amit mi szeretnénk. a Hortobágy keleti széle. Nagyjából már tudtam. kötött réti talaj. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. azaz télen nagy hidegek lehetnek. mint az ott élő növény és állatvilág. fejezet: A tervezés első lépése: A terület megfigyelése.

tél után fél méter mélyen állt a víz. Tovább haladva lassan emelkedik az út. 2007 tavaszán megfigyelhettem. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. meggy. milyen fák élnek ott. és a dió.56 elhanyagolhatóak. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. Az árokban 2006. március elején. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. a közelben van egy vizenyős. szikes legelő található. Az utcákon. majd egy hirtelen lejtő jön. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében. Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. stb. lapos rész is. Ezt akkor érzékeltem igazán. . Ezt követte a terepszemle. Megnyugodva állapítottam meg. A mélyedésekben. hogy szilva. mint kétszáz méterrel előtte az út. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. alma. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. a terep észrevehetően hullámzik. amit észrevettem. egy rendkívül csapadékos ősz. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. és hogy érzik magukat. és diófából sok volt és jól érezték magukat. mert a környezet majdnem tökéletes sík. a határában mélyen fekvő sík. Az első. virágzásában. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. amikor később.

Elmondták azt is. talajvizes területen. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. Tehát nem egy fagyzugos terület. A kert egy hosszú. cseresznyét alig. A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. illetve arra oltani. Meggyet gyökérsarjról nevelni. és azok a gyümölcsfajok kell. őszibarackot. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle. hogy adják. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. A cseresznyének nincs olyan alanya. jobbra-balra tekintve látható volt. Viszont kajszit. Azt mondták nem. szilvafák is csak kínlódtak. lucfenyőt. amit lehet. keskeny L alakú terület volt. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. amit aztán több részletben eladogattak. bár állítólag termett. körte. amely bírja „lábvizet”. Végigtekintve a területen jól látszott. amelyek jól érzik magukat. A talaj olyan volt. vagy sarjra. Mikor lementem az alsó részre. hogy az előbb említett .57 Láttam néhány tujabokrot. Ezt a telket Györgyi Nagyi pár éve visszavásárolta. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. A súlypontokat zöldség. Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: Az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. illetve víztűrő alanyokra kell oltani. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. és nem mirabolánra. A szomszédoknál az ide ültetett alma. szilvát és kajszit szilvamagoncra.

10km. Számos kertet. Györgyi Nagyi el is nevezte Zaboshegynek. érdemes lesz gyümölcsfák. majd keresztbehosszába. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. először a szélei mentén. A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet.58 mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki. más eset: Balaton-felvidék. zöldséges alá hordani. aztán megint körbe-körbe. Füge. tápdús. A tervezés fő csapásvonala az volt. mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. hogy növeljük a terület adottságaiban lévő kontrasztot: Ahol mély. tűrhető csapadékviszonyok. mikor találkozunk. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. fagyérzékenység nem számít. mandula. mint hulladékot. Györgyi kertje jól bírta a próbát. . meg a tó! (lásd:kép). Szentantalfa. hogy milyen jó az a domb. ahol lehet. ami kevés helyen az országban. Az volt a tervük. A klíma szubmediterrán. itt aztán többféle olyasmi is megterem. meleg nyarak. a TSZ időkben szántónak használt területet. azóta mindig mondja. tovább mélyítsük. A helyén tavat létesítettünk. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. Tehát az a föld jó. A mély fekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. utcát elöntött a víz. enyhe telek. tönkretéve a termést. Zánkától északra kb. Igen büszke rá. a magasabb pontjain magasítsunk. Másik terület. akkor karsztos.

majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. hogy a Dobogó. Térképről hamar kiderült. Talán több évezredes vízmosás nyoma. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. olyan 20 fokos. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. ahol gyengébb fű nőtt. Kárász község határa. tehát a talajréteg elég mély. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. Fehér kövek sokasága jelezte. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. a legfelső részeket kivéve. utána keresi a részleteket. ez a legtöbb növénynek jó. felül meredekebb.59 Először egy összképet kap az ember. különlegesen jó volt a körte. hamvas szederrel vegyesen. szőlő termett. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”. A lejtő közepén. vízszintes irányban. A lejtő közepe táján. és egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. krumplit termeltek. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. mely a platót nyugatról megkerülte. a közepe táján egy platószerűség. Azóta találtak egy másik forrást is. A Klímaatlaszból pedig . Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát. itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. Elmondták. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. barack. a domboldalon cser. némi parlagfűvel. Volt egy malom is. Megkérdeztük az odavalósi. mérsékelten savanyú. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. Még feljebb. hosszában egy árkot formáló horpadás.

A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb.majombarack”. sok a csapadék. de kilátás van a bővítésre kb 200 hektárig. de helyi magoncok afféle „. de először is tisztázzák pontosan a határokat. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. Házigazdáim juhtenyésztéssel. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles. Mivel történészek. hogy a körte. Kajszi is van.60 az. Barátaimnak igazuk lehet abban. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. A juhokat a májmétely veszélyezteti. hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. hogy a gyümölcsfaültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint. a telek hidegek. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. Lekvár főzésre kiváló. birset. Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. a teteje viszont lapos. halat. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk. az az ötletem támadt. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. A évezredes épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok. eperfát. . északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. néprajzosok. Ez stimmel. Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. pár gyümölcsfa is elférne. kacsát. lejtői feltűnően meredekek. ott tartsanak libát. A helybeliek elmondták. szilvát.

a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda irodalomban. menyét jelenléte. mint a nagyon magas. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. Egyébként elvan a pockon. A madarak védelméről. Hasonlóan. A téli etetés. melyet késő este hallatnak. esetleg rágásukról ismerhetjük fel.61 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. alig hallható egércincogás. Van-e a közelben vizes élőhely. olyan. A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak. kóbor kutyák. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat. Fontos szempont a róka.a pockok. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. melyet alkonyatkor. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet. más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. őz. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. amikor fiait neveli. könyvét ajánlom. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. egerek fontos pusztítói. A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. egéren is. A vadakat nyomukról. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. mivel a fajok . Ha sokan vannak. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam. vagy mintha üveget tűvel karcolnának. ürülékükről. etetéséről. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. Télen napraforgó maggal. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. denevérek.

hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. kérjük meg a tulajdonosokat. Több faj lakik templomok tornyaiban. . ha felfedeztük őket.62 többsége barlangban telel. Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó. odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. könyve. átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”. és denevérvédelem” c. nagyobb épületek padlásain.

egymással is kapcsolatban állnak. Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül. csináljunk már valamit!” Azt. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda. amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. ahol . hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval. Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS. szaktudások kiegészítik egymást. Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. suskának. Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái. hogy: „Na. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. csoportok együttműködésének szükségességét. Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. és ökofalvak között is széleskörűen működik.63 X. és a „piac” egy zárt közösség. felhalmozni nincs értelme. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. valami olyasmi. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. Ez a hazai ökofalvakon belül. batkának. stb. ami pedig a rövidítés mögött rejlik. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte.ek. szolgáltatással. zöld dollárnak.) virtuális. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. amelyek civil szervezeteken belül. Az egyéni képességek. amire nekem szükségem van.

Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. Julis néninek . Így János bácsinak marad még 10 batkája. 15 batkáért. Maleny városkában. Végül annyi összegyűlt neki. hogy mennyi az egyenlege. mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. Lea Harrison. Példa volt erre Ausztráliában.64 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. Ahogy múlt az idő. a lényeg az. Mariskának 15. aki ebben a városkában lakott. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak. és jóváír neki 20 batkát. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. hogy már nem tudott mit tenni vele. Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. Pedig nem is számított rá. de egyre kevésbé érdekelte az embereket.20. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás. Az is érdekes volt. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. hogy ő azért kapott például bunyákat. senkit sem érdekelt. Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. . Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival. a rendszer működött tovább. a permakultúra tanárunk. ki hogy áll. hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. mesélte a tanfolyamon. egy fogorvos. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. János bácsi viszont szereti a rántottát. Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat.

Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. Kevesen tudják. a betétesekkel.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget. Mostanában több alakult: Körös kör. Kis pénzintézetek ezek. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket. Suska kör. Így születnek . stb. ismerik egymást. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. a marhahús visszakerül az USA. mint amilyet a betétért adnak. amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. azaz hogy az adott beruházás mennyire környezet.65 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. „Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk. A tagok megegyeznek. hogy a betétesek. A beruházások „etikusságát”. vagy erkölcsromboló. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA. Talentum körnek hívják. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. olyan pénzintézeteket hoztak létre. hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . A gödöllői „Nyitott kertek” egy ilyen próbálkozás. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói. A legutóbbit. a bankok nem vizsgálják. amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt. hogy a bankok úgy működnek. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal.ba a hamburgerekbe. vagy gyümölcsöt. amiről tudok.

permakultúrás faiskolák stb. növelik a régió lakosainak együvé tartozását. emberarcúbbá teszik a társadalmat.66 kisvállalkozások pl. amint ezt az ausztráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. létesítésére. Érdekes. szélkerekek. napkollektorok. . vízpumpák. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket.

ahogyan például díszkerteket építettek a West End. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. Angliában. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. lapos háztetőkön konténerekben. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. salátaféléket nevelhetünk cserépben. Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. hogy. mekkora az a legkisebb terület. Többen kérdezték tőlem. A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. akik természetszerűbb életre vágytak.67 XI. csak ehető növényeket ültessünk. Svédországban. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. hogy ott. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések. Külföldön. amelyen a permakultúrát művelni lehet. Ugyanezt mi is megtehetjük. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. és emberléptékű közösségi lét feltételeit. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés. belső udvar. jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. Lapos tetőkön. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. Az erkélyen. . és snidlinget. bérházi folyosó. vagy a Millenáris tetején.

nyáron a napsütötte betonfelületek miatt. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek.68 Érdemes tudni. A városi permakultúra másik formája. és többféle növény terem meg. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet. (rukola. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. galambbegy-saláta. télen a fűtés miatt. több. Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. Sokan vannak. levélsaláta-káposztafélék). akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. Vegyük ezért sorra. mint környezetüké. Suzannah mesélte nekem. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. szedik a termést. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. Olyannyira. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. Az épületek falai. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. Egy texasi lány. Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak.

paradicsomot. két évtizedig termesztettünk fejessalátát. Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl.69 . aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. mit sem tudva a városi permakultúráról. részben ismertetem majd.Szálló por. és műanyaghordókban. . Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére. A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c. sárgadinnyét ebben az üvegházban. Faforgácsból készült közegben. Ha van módunk rá. egyébként emelt ágyásokban. vizsgáltassuk meg a talajt.Kén-dioxid. használt vas. nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják. a szövetekbe nem jutnak be.Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot. ládákban kb. . mínium) keveredhetett ólom. alapos mosással eltávolíthatóak. mesterséges közegben termesszünk növényeket. vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok. .

„A permakultúra mit-hogyan”. és kutatóknak. Ki-ki személyiségének. csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. netán Greenpeace aktivisták. mi lehet ennek a könyvnek a tartalma. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van. akiknek az az érzésük. részt olvassák el először. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”. Az olyan agrárvégzettségű.70 Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. újszerű. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan. hogy akármiféle etikai megfontolások. részeknél kezdjék. mint én. akiknek fogalmuk sincs. a „Permakultúra tanítása” c. Akik az Anyaföldet védő. és a „Permakultúra praktikák” c. nekik. azok a végén. hogy mit. „A permakultúra az ökogazda szemével”. hogy az „egész úgy hülyeség. természetszerető lelkek. „A permakultúra előzményei. mint amilyen a permakultúra. gyakorló szakembereknek. a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében. hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok. ha előbb megmutatják. és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban. és alapelvek csak akkor érdeklik őket. beállítódásának megfelelően kell. „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai. valamint a . ahogy van”.

ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól. nehezen elképzelhető fogalmat részletesen. és annak rendje-módja szerint. kevéssé ismert. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását. és alig várják. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző. Ez a vizsgaidőszakban volt. Éppen azért. Termettek is szépen. de mindenhol. kórokozók. Leginkább azoknak ajánlom azt. Mindig van egy hely ahol a kérdéses. röviden ismertetem a lényegét. a szöveg számos ismétlést. és a körtefák tele voltak körte levélbolhával. mint egy regényt. . ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem.71 „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. mert nem számítok arra. és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. és utalok arra a helyre. de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt. hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa. hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák. akik már hallottak valamit a permakultúráról. ahol részletesen lehet olvasni róla. fejezeteket ajánlom figyelmébe. hogy könyvemnek mindenki. metszettem műtrágyáztam a fákat. összefüggéseiben ismertetem. ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom. Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. a fákat ellepték a kártevők.

A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. és elhagytam a műtrágyázást. körtevarasodás. 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. a cseresznyén a Blumeriella. és szükségletei megtermelése során. megpróbálom. és David Holmgren könyvét a permakultúráról. helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket. és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát. Mégis úgy döntöttem. hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén. Fő mondanivalója az. teákat alkalmaztam permetező szerként. Amit ebben a könyvben olvastam. némelyek viszont megjelentek.72 Pár évvel később. hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését. akkor el fogja pusztítani az élővilágot. A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. könyve. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének. és önmagát. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly. Így a levéltetvek az őszibarackfán. 1986-ban olvastam Bill Mollison. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem. gyümölcsmolyok). ha nem permetezzük őket gomba. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére. .

Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom. általában . hogy azok a károsító szervezetek. a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. ha ennek csak a fele is megvalósítható. Továbbra is nagy gond még kajszinál.73 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. szilvám. Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. valószínű valami hiperparazita. szellemessége. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak nagyon elszaporodni. abban a reményben. Magam semmivel sem permetezem. lisztharmatot illeti. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. alma. őszibaracknál a levélfodrosodás. a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben. Ezekről majd később szólok. Így a visnyeszéplakiak. hanem minden hasonló. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. sem a lisztharmat. hanem több is. A levéltetvekkel. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. Ami a varasodást. már érdemes kipróbálni. Az mindenképpen érdekes. és szépsége annyira megragadott. és meggynél a monília. hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége. és körtefáin. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. atkákkal kezdetben sem volt gond. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. természetszerűen művelt. mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. Azomban az ajánlott módszerek természetszerűsége. és bíztató. és nedves időben a burgonyavész. hogy úgy gondoltam. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben.

) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát. kivéve az utóbbi néhány évet. (Gyümölcsmolyok.74 kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen. (Levéltetvek.) .

állatokat. és a természetes fauna tagjai között. szántóföldünk. a termelők-fogyasztók szövetkezése. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket. fürkészdarazsakat. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I. Egy ökogazdaságban is. stb. a szívesség bank. „box-rendszer”. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. és a szükségleteket egészséges.75 I. domborzatot táj. A rendszernek része az ember is. gyógyszerek. takarmány. hasznos rovaroknak. fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. kimondva-kimondatlanul.). létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink. használhatósága javul. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. virágokat ültetünk a ragadozó. Célja az is. fátyolkákat. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. A piaci értékesítést nagyban segíti. pozitív közösségi kapcsolatokat. . és parazita rovarok számára. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél. embercsoportok között. az élővilág védelmét. Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. építményeket. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. szép természetes környezetet. Ilyenek a városok. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek.

természetesebb tájképet nyújt. természetvédelmi területek. megfelelő . tanítását szeretném összevetni a permakultúrával. II fejezet: A permakultúra. vagy lelkileg sérült embereken. Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. mivel a permakultúrás gazdaság szebb. Hasznos lehet még a nemzeti parkok.76 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. fogyatékos. Gonda Béla. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. század. és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára. akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. és a XX.

és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák. Sőt. kultivátorozást. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk. A sorközöket befedi a növényzet. A klasszikus talajművelés tankönyveiben. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. hogy az aratást minél hamarabb. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld. Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével. Tény. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori. hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. többszintes polikultúrákat láthatunk az erdőkertben. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. ha a talaj gyommentes. A takaróanyag .77 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. a megfelelő talajszerkezet. míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. Ugyanezért javasolják. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. akkor is. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk.

alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. válozatosabb módon alkalmazható. és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. – XX. a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben. A tisztított szennyvíz használata. sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. képen egy ilyen módon. A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. Ahogy szoktam mondani. és a . Meg kell említenünk azt is. Ezt csak rendszeres. Tápiószele határában. hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. sovány homoktalajon. különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken.78 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. Pythium). helyettem a giliszták ásnak. humusszá alakítják. Megemlíthető az is. Az 1. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. 2007 aszályos. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. forró nyarán. az esővízgyűjtés változatos módszerei. Verticillium. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják. században. A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják.

79

takarmánytermelést. Márpedig a fák, különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki, amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. Egy jó példaként említhetném a gledícsiát, amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel, míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”). Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa, amelynek ágait az állatok szívesen legelik, ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség, de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is.

III. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban.

Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát- Medencében több gazdálkodási területen, olyan módszereket írtak le, amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan, Bereczky Máté munkái, előadásai a legközismertebbek. Három területet emelnék ki, és röviden ismertetnék. Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás, az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás, és a gyümölcsészet. A középkorban a legelőket, és az erdőket a falu népe közösen használta. Mindkettőben legeltettek, és gyümölcsöket termesztettek. Az erdő ligetes jellegű, ritkás volt. A

80

gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő, hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített, hogy az állatok ne férjenek hozzá. Az alanynak alkalmas csemetéket, a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították, amikor már eléggé megnőttek ahhoz, hogy az állatok ne károsítsák. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. Bár Mária Terézia reformintézkedései, amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték, beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit, a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. században is őrizték ennek emlékeit. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik, amelyekben a „fok”, vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. Például Siófok, Drávafok. De Szeged neve is innen származik. A fokok olyan, nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak, amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba, mélyfekvésű területekre vezették. A régészeti ásatások kimutatták, hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba, tározókba, és ott leívtak. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken, míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. Gyümölcsészet. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle, természetszerű telepítése, gondozása is, amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek

81

el. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit, ökológiai, gazdasági, társadalmiszociális előnyeit. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés, különböző korú valamint erdei fák, (tölgy, kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben, nagyméretű gyümölcsfák, a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést, és az idős fák ifjítását gyakorolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi, kiveszőben lévő fajták különféle használatának, genetikai sokféleségének. A ritkásan, szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják, kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. A gyümölcsöt, de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás, tüzelő). Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét, megélhetést biztosítani a helyben maradt, lecsúszott rétegeknek. A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet, és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. képen láthatjuk.

82

III. fejezet: A permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában

Bill Mollisont megelőzve, vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt, aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit, sikeres útkereső munkába fogott. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti, eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. Mollison két életműre támaszkodott elsősorban. Egyrészt Ken Yeomans munkájára, amely a XX. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra, nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra, illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. A másik forrás a japán M. Fukuoka vegyeskultúrás, elő, és másodveteményes, fákkal kombinált, talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”, és a „Természetes gazdálkodás” c. műveiben publikált. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat, katasztrófákat okoz, sőt, a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre, tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban, ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni, a „Vizet minden gazdaságnak!” c. könyve alapján. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban, másodsorban, ha a talaj felvevő képessége így

83

sem lenne elég, akkor gyűjtőcsatornák révén, a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát, mely a lejtő infexiós pontja, vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom, a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. ábra). A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. A kapatest a felszínről kiinduló réseket, és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik, de nem teljesen egyezik azokkal. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. ábra). Azt gondolnánk, hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos. Ez azonban egyáltalán nem így van, mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken, mint az oldalvölgyekben. Amint az 1. és 3. ábrán megfigyelhetjük, az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van, mint az oldalvölgyekben. Ezért, ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk, akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. Ez az oka annak, hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően, mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel, és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. A kivezetés a tározó alsó részén, a gát alatt van, ahol a víz egy, a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. Amikor öntöznek, a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a

A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. könyvében ismerteti a Yeomans. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja. erodált talajokat ily módon feljavítani. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. hogy amíg videón nem láttam. A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről . könyvében. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. sőt harmatgyűjtési.) Felveti. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő. felhasznáása a háztartásban használati vízként. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára.84 „zászlóval” szakaszosan lezárják. Megemlítem még. hogyan lehet összetömörödött. hullámzó. Bill Mollison Permakultúra I-II c. hogy ötleteket ad. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. több száz hektáros. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. felszínen lehet kialakítani. Münhausen báró meséjének gondoltam. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. egy állandó köztes növénnyel. amit erről a teljesen talajművelés nélküli. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés. Annyiban fejleszti tovább. (Úszó sziget. leírja. és elárasztja az alatta lévő részt. félsivatagi időszakos vízfolyásokra.féle talajművelést.

Fukuoka Maszanobu. A köles október közepére érett be. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. Arra gondolt. hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. két héttel vet. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. Télen a búzát kacsákkal legelteti. A legnagyobb . A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre.85 olvastam. hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. 1 hétig sekélyen elárasztja. és miért kell egyre többet permetezni ellene. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. Ez vezette őt arra a gondolatra. A módszer legnagyobb furcsasága. ha nem akarják. Japán egyik déli. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza. A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. hogy az erdők kipusztuljanak. hogy mindig az elővetemény állományába. A búza betakarítása után a rizst kb. frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. szubtrópusi. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. annak betakarítása előtt kb. és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztes mellett.

a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. Felvetődik a gondolat. hogy jobb gyomfojtó növényekkel. amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. könyvében. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel. vetés után két alkalommal. Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart.” c. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. pl. a fákat. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. Fukuoka pár holdas földjén. ellentétben a szomszédaival. Akácia sövénnyel vette körbe. Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek. Egyik . Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe. és láp az állatvilág változatossága érdekében. mezei aszat okozták. soha sem permetezett.86 nehézséget az évelő gyomok.és díszfákkal. főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. A kert fontos része a mesterséges tó. főleg a tarackbúza apró szulák.

Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne. hagyma. arra. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők: . Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holner Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén. A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez. (www.at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el.krameterhof. A gyermek Sepp Holzer észrevette például. Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. Néhol még a fenyveskben is. hogy egy napsütötte kő környékén a nővények hamarabb kifejlődnek. bár idővel ott is megfogalmazódik az erdőben való gazdálkodás szükségessége.87 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. ő is rájött. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni. Tapasztalataimat a „permakultúra mit-hogyan” c. Azonban ott a már meglévő szubtrópusi erdők ökoszisztémájának módosításával. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat. Mint Bill Mollison. részben írom le. Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja. Csapadék ugyan van bőven. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. A 3.

amelyet csatornák segítségével gyűjt össze. tavai.  Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. A háziállatok közül a sertést emeli ki. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja.  Hangsúlyt fektet arra. mondván: Majd az marad meg. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni.88  A lejtőt teraszírozza. . amelyek egyébként nem volnának termelhetők. A teraszok közötti rézsükön az erdő érintetlenül marad. vetéseket előkészítő. és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. hullott gyümölcsöt összeszedő. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei. A tavakban halat tenyészt. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. hatását felfokozza. ez az egyik fő terméke. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. melegigényes növényei számára. A teraszokra gyümölcsfákat. amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti. a tökfélék. hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva. mint a talajt feltúró. pl. Így lehetővé válik számára. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával. Iyenek: Rozs-endívia. A magvakat szórva veti.

hogy produktív. Az így létrehozott gazdaság amellett. természethű esztétikájával. és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. sekélyen. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár. és a gazdálkodókat. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok. és alkalmaznak dombvidékeken.89 A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. domborzatával. kanyargós gabona. kukorica. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. föleg akácia fajokat ültetnek. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. Ezért az erdősávokba nitrogéngyűjtő. „Lombkoronaszint”) c. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik. változatos növényzetével. és mélyen gyökerező fajokat társít. Az egyik ilyen a „sávos kultúra”. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. internetes folyóirat. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják. a talajerózió mérséklésére. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. és erdősávok mintázatát látjuk. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. Madártávlatból egymást szabályosan váltogató. általában kapás növények) sávjait. . pl. Vagy olyanokat.

részben fogom bemutatni. és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c. A sávos kultúra.90 A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. de emellett a mezőgazdasági kártevők. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél. Mindezek. számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban. Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. .

és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. Ausztrália és Tasmánia számos. Másrészt „évelő” kultúrákat. és munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. és energiaigényét. táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. (Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. majd a földrajz-biológiai doktorátust. cserjék. betelepített külországi állatfajok (nyúl. Kalandos életútja volt. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. vagy „évelősített” növényekre.91 IV. és David Holmgren voltak. és az általa. A permakultúra elveinek. Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának. (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). volt erdész. az ember. évelő lágyszárúak). traktoros. fejezetben . sokszor eldugott. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. amelynek lényege. Fukuoka életművében találta meg. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat. vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. termesztéstechnológiákra. prémes állatot csapdázó (trapper). sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz. A közös mindezekben az volt. és működése.

Meg lehet vele eleveníteni erodált. ki fogja pusztítani önmagát is. így Európában is. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek.92 ismertetem. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. szövetségek alakulnak világszerte világon. A mintegy tíz napos tanfolyamon . és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. Ezt a „The Global Gardener” c. amint könyvében kifejti. Indiában. permakultúra szövetségek. elhagyott vidékeken. majd a Föld számos pontján. „Permakultúra II” címen. ökofalvak alakultak világszerte. Tanfolyamokat tart először Ausztráliában. közösségek. Bebizonyosodik. A permakultúra világmozgalommá vált. 1978-ban. Célja az. Mollison. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. meg van győződve arról. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig. vídeo dokumentálja. A mozgalom úgy gyarapszik. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. Új életreményt. lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon. hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. lepusztított területeket. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét.) Mollisont gondolatának finomításához. a Permakultúra I. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását.

Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait.93 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. Kilián Imre. Ilyen diplomások. hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. vagy. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. és kiadvány segítségével. Ehelyett inkább a fentiekben említett. valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. míg úgy éreztem. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. tanfolyamokat szerveznek. saját gazdaságot alapítanak. kiadványokat adnak ki. . Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. Három-négy évig tartott. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. többek között a Gyűrűfű Alapítvány. Az egyesület szervezői találkozókat. diplomázók. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. A közösség megszavazza. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. fejezetben ismertetek.nak elnevezett szervezet. gazdálkodók. részt vesznek valamilyen közös projektben. amely ma is működik. nem jött létre külön permakultúra szövetség. Bokorliget Alapítvány. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett végrehajtanak gyakorlati feladatokat. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére.

a permakultúrával foglalkozó. Úgy érzem. és természetkímélő életmód iránt. legújabban a városon belüli önellátó.hu. 2006-ban érett meg a helyzet arra. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. hogy létrehozzunk egy külön. a budapesti „Közös kertek” mozgalom. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem. egyelőre informális baráti kört. Csak hogy néhányet említsek: Az „Anasztáziások”.permakultura. Honlapunk: www. tanyasi. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki. a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítványa „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja. természetszerű közösségi gazdálkodásban. forr a világ.94 Néhány évvel ezelőtt. Különféle vallási. eljött az ideje valaminek… . Magyarok Szövetségének több csoportja.

A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. Az egész ábra gépeket. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet.a "Példabeszéd a tyúkról" c. létrehozása. oda pottyan a tojás. energiát. ábrapárost. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával. hogy mennyi minden kell ahhoz. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára. amely mintegy "maguktól" működnek. mutatván. szállítójárműveket. elemei (emberek. stabilitásával és rugalmasságával. inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyaráznám őket. állatok. és . lakást és egyéb anyagi. növények. amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. előtte a vályú. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól. és működtetése. melyekben azok résztvevői. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat. a gyógyszereit." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági. Hátul. ha kell.95 V. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja. vagy "öko" gazdálkodó egység. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele. a táj eredeti. és nem anyagi szükségleteit. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. alul is vályú. amelyek egy konvencionális. hogy ennek a tyúknak a szükségleteit biztosítani.

A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő.96 "melléktermékeit" (trágya. és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. hogy miben. ami egy tyúk szemének. amin a takarmányt megtermesztik. csőrének ingere. villanyáram kell. A tojóláda egy kis házban van. hogy a permakultúra alapját. stb. gép összeszerelés kell. bogárért. kényelmes szalma. mert éppen tojik. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk. vetik. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. műtrágyázzák. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. magvak teremnek. ahol őrlik. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. Az ábrapárosból kiindulva azt is hangsúlyoznom kell. Mindez hatalmas mennyiségű energia. toll) semlegesíteni tudjuk. keverik. A tetejéről az esővíz egy hordóba. hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni. Legelnivaló zöld is van bőven. egy határozott etikai . ahol jól láthatóan minden megvan. onnan itatóedénybe folyik. Benne ülőrudak. Itt is pottyan a tojás. nyersanyag és munkaráfordítás. A bokrok alatt vastag lombtakaró. háztetőt is meg kell csinálni valahol. amelynek nyitva az ajtaja. szállítják. Csak úgy sugárzik róla. csak össze kell szedniük. acélgyártás. Persze a csirkedrótot. Ö is bent ül egy ládában. gépekkel szántják. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. alomnak. Azt a földet. A bokrokon ízletes bogyók. A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába.

hogy az ne ártson magunknak. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal. Osszuk meg a fölöslegeinket egymással. olyan közösségeket hozunk létre amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki. gazdálkodásán. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. Ez egyrészt azt jelenti. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. hogy tudomásul vesszük. és a világnak. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. De nem csak anyagi . hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. fogyasztási szokásain úgy változtatni. és háziasított lények természetes szükségleteit. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon. hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz. Ez jelentheti azt. Csökkenteni kell fogyasztásunkat.97 állásfoglalás képezi. az emberi közösségek élőhelyének. hogy egy. Tudomásul kell vennünk. hogyan tudna életén. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. Hogyan tudjuk jobbá. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést.és vadon élő lények életét. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. hogy a Föld javai nem végtelenek.  A javak igazságos elosztása.

te megtanítasz számítógépezni. különböző ízeltlábúak.98 dolgokat cserélhetünk egymással. A gyümölcs javát az ember. és mozgási szokásaiban. Szinte magától működik az egész rendszer. Azok gyümölcsöt. Pl:" Én megcsinálom a tetődet. A gilisztákat megint csak a tyúk. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. információ. a trágyát összegyűjtik. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. foszfor. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. ágakat fejlesztenek belőle. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. A hullott gyümölcsöt. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez. valamely szakértelem. hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva:"Minden hulladék valami más lénynek az eledele". kálium. . és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe.egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. hogy felismeri. annál stabilabb. férgek. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. komposztálják. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. csak az kellett hozzá." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok") . hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok ( nitrogén. cserealap lehet a tudás. levelet. marék füvet beadják a kifutóba.

az egyes levéltetűfajoknak más-más a hőoptimumuk. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”. életmódjuk. hogy a huszonnégypettyes feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az füsskata nevű sárga. erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. és annak parazitája vagy kórokozója. spóráin nevelkedtek fel. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. Ilyenek a kecskerágó. Ha végleg kifogy az „éléskamra”. Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. és kiheverik a támadást. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két-három katicabogár faj. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. annak sokféle kártevője-kórokozója. és időről-időre újra kihelyezni. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek. A termesztett gazdanövény. vagy néhány levéltetűfaj. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. ugyanakkor „nem kár értük”. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. 40-60 növényfaj él. Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. akkor egy háromelemű rendszer kapnak. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. és minden növényhez tartozik egy. annál stabilabb. a kártevő szervezet. Például a kísérleti területemen kb. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek. néhányféle zengőlégy. Egy permakultúrás gazdaságban vagy természetes élőhelyen sokféle növény. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport.99 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. nektárt esznek. és a labdarózsa. ami károsítja. és . a kányabangita. táplálék híján éhen hal. vagy annak vad alakja. a lisztharmatgomba fonalain.

melyik aszalni. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. Cecei. Részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján Drávafokon. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. akik a borízű almát kedvelték. a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. és melyik áll el sokáig a pincében. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő. génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. A következő láncszem a fátyolka. a . és levéltetűfürkészek. és a Kocsolai paprika. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. hogy melyik alma jó a rétesbe. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. példánkban a levéltetvek elfogyasztják.100 fátyolka. Fóti paradicsom. mások az édeskéset. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. a ragadozó gubacsszúnyog. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve. Ezt bizonyítja az. amely napfényből. Ezt az elsődleges fogyasztók. pótolják a többiek. ezeknek jelentőségét felismerve. hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. Voltak. Úgy tele ettemmagam a harmincegynéhány féle almával.l és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. Mohácsi áttelelő kelkáposzta. hogy végén alig bírtam mozogni. vízből. Lényegében a fentebb leírtak is egy. stb. Ezeken túl a kétféle cinke. szén-dioxibó. Régen tudták. Ha valamelyik elem kiesik. Láttam pédául liláspiros virágú. Manapság. és télen az őszapók is. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet különböző génbanki gyűjteményeiben.

Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. A harkály ugyan magának készít fészekodút. Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. Egyik permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. De végezheti egy apró pók gyomrában. De az is lehet. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. Lehet. hogy a fátyolka eszi meg. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. A . A cinke is kerülhet vércse karmai közé. aki megeszi a szőröshernyókat. hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. A levéltetűfürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele. a verebet egy vércse. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. hogy egy levéltetű fürkész fúr lyukat a hátán. hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. de lehet hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. talán a szitakötő sem. seregélyek. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét.101 szitakötőt egy veréb. Csak annyit jegyeznék még meg. Ez most már egyre többször az ember. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. A levéltetveket nem biztos. mint hasznot.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. de a körülmények.

De csak addig. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. vagy két maréknyi mogyoróval a tetején. azt hiszem. No. amíg a mogyoró lehullik. Az egerek nem szokták megvárni. A tyúkok kapirgáló szokása közismert. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. amikor egy tenyérnyi helyen kefesűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák. Ahogy mozognak benne. De ezt a raktárat a vakond éppen kitúrta. Csak tavasszal lehet megtalálni. akkor összeszedik a növényi maradványokat. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. kártevőket. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. kerítsük be. Ősszel. Ezt nevezik csirketraktornak. éppen olyan vastag. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. a henger tovább gördül. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. . el tudják képzelni… Nos. amíg a bokrok fölé.102 henger palástja kerítésdrótból van. most gondoltam. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túratni ültessünk bele csicsókagumókat. és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt. ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy. ha megtermett a csicsóka. Nem lepődtem meg rajta mert tudtam. Megláttam egy vakondtúrást egy. hogy visszamenjek összeszedni. és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. Azonban csak másnap jutott eszembe. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. felgereblyézik az ágyást. összeszedem a kis piszkok elől. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte. Ebből jött az ötlet: Mi lenne. Enyhe januári nap volt.

Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása. A hegy. erdőszélet alakítsuk hullámosra. és vízrajzi viszonyok sajátos. Mintázatok: A természetben a domborzati. mert ott több a rovar. levettem róla a fóliát. Nos nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. a sövényt. azokat a határfelületeket. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. és ráadásul még néhány fajt. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. azt otthagyják. A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört.és domboldalak ferde "S" formájú . Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél.103 kirágják a kupacsból. Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. Ilyenek a tó és a folyópartok. és azok odalláncai által alkotott többnyire rácsszerű mintázat. vagy anyag érintkezik. tavak feneke. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. Szegélyeknek nevezi a permakultúra. erdők szélei. Ilyenek a hegyláncok. a víz felülete. amit a nyári aszály meghagyott. ahol két különböző jellegű térség. azokban temérdek mogyorót találtam. amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával. zegzugosra. közvetlen a víz felett. és mert el szerettem volna talicskázni. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait.

Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai. állatitatásra használják. hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. kitettségi. és vízellátási viszonyait. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. amelynek méretei elérik egy ilyen természetes formáció nagyságát. Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer.104 keresztmetszeti profilja. élőhelyet hoz létre. A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. amelyek a nagy halakat visszatartották. hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra. Ezáltal sokféle életfeltételt. Ennek lényege az volt. növelve az ott élő fajok változatosságát. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. (Egy patak vízgyűjtője. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására. A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek. vagy egy hegygerinc az . A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. és öntözési rendszerének lényege az. gyümölcsösök vízellátását is javította.

A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított. ezért gyakran alkalmazzák pl. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális. "kulcslyuk kertet". Ilyen például a csigaház. A csigák. és a polipszerű Nautilusok. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. és kialakítása nehéz lehet. valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. vagy a folyódelták ágrendszerével. a spirálkertet. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. Ilyen tó a természetben nincs. ahol az általa létrehozott előny. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak.105 oldalláncaival együtt. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható. fejezetben) Magam azt gondolom. Spirális alakú domb sincs a .) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben. és ritkulások okozzák. amit én mesterkéltnek érzek. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. természeti formációban. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével.

mezőgazdasági parcelláikon.: ház közelében. cserje sávokat. bokrokból egy-egy tóval. fogják a szelet. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. négyszögletes. amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. déli és északi irányban homorú alapterületű fa. ökológiailag nem hatékony mintázatokat. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. Egyben a különböző oldalai. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. . Magam szívesen alkalmazom a kétfelé.106 természetben. és részei változatos hőmérsékleti. kiskertben. most mégis úgy érzem. vagy sövénnyel. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. a spirális falak határolt kertecske számára. amely sok faj számára nyújt életteret. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. de ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt. vagy egyéb geometriai formákat. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. Legelőn takarmányozásra. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. települések. ipari területek létesítésekor Általában fantáziaszegény. pl. "nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával. mesterséges domborzati kiemelkedéseket. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai. egyben esztétikusak is. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén. A hazánkban gyakori keskeny. nagyobb tábla szélén. részt) Ezek déli oldalukon a meleget.

Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. Erőforrás minden. kiszárítanak a Napon. mulcsozni lehetne. az utolsó szálig összegereblyéznek. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották. Ne szántsunk. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. gazdálkodni. Felelősség az erőforrások iránt. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. csak tárcsázták a gabonatarlót. ha nem szükséges. Minimális beavatkozás. vagy amivel a növények tövét takartni. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. amit komposztálni. amennyire feltétlenül szükséges.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. amelyek a permakultúrás tervezés.107 VI. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. ha a permakultúra szerint akarunk élni. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából. majd afölötti örömükben. Minden ajándék. falevelet stb. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk. hogy a legtöbb helyen minden gyomot. tervezni. majd úgy vetettek .

A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. Még jobban is termett. talajművelési munkákat. Ne metsszük a fákat. Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. szeretettel. Erre legjobb példa barátom. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. A magyar tarka nem bírja a nyári meleget. sok abrak kell neki. sok türelemmel. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. mint a szántott kontroll. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. Ne használjunk energiát. Általában harmadszorra már nincs . rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. A szürkével dolgoznak ugyan. hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. ha meg tudunk lenni nélküle. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat (Lásd: „A gyomirtás művészete” c. ha nem szükséges. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. de nem akármilyennel. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre.108 bele gabonát ősszel. de az elég makrancos. ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. mert az igényes. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. Nem lovat használnak. Nálunk tapasztalataim szerint -a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. részt). amikor a metszésről esik szó. Ökörrel dolgoznak. aminek az a lényege. Még messzebbre megy a japán Fukuoka.

mint a tarackot kiásni. mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. toll táplálják a gyümölcsfákat. Sötétedés után két órával. lényeket. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. hullott gyümölcsöt. Avagy: „A kár haszonba megy”. illetve felhasználják egymás hulladékait. Meztelencsiga viszont legtöbbünk kertjében van. Minden probléma hordoz magában egy megoldást. bábjait. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. Kapirgálással. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. miközben fürödtem. Volt. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. nekem volt még üvegházban is. egyéb létesítményeinkkel is. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. abban törpeharcsák. Az elemek társítása. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. és nem társítható fajokat. Melléktermékeik. uborka. Tipikus példa a baromfiak társítása a gyümölcsfákkal. ezek éheznek. Az elemeket úgy társítjuk. termékenységét. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. Lényegesen kisebb munka. Két éve rájöttem. Hogyan fordíthatok káros eseményeket. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) . disznótök. hogy csicsóka. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket.109 ereje kihajtani. Később könyvben olvastam. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. a trágya. káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak.

Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált. hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. Az életközösség kapcsolatain keresztül . épületek „társításáról” is. Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. A folyamatosan kapirgált alom.110 magtermő hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon. A karámot falevéllel almoztam. Azonban miután átment az emésztőredszerükön. a magok megpuhultak. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. Mivel a mag kőkemény. volt miért a tyúkoknak kapirgálni. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli. Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. Például egy. többségét nem tudják megemészteni. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett. De beszélhetünk létesítmények. ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest. a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. ráadásul nitrogént gyűjtenek. hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak.

. Hozamok halmozása. vagy „két legyet egy csapásra”. öntözési célokra. Az itt tárgyalt elv arról szól. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem. miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni. és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. hogy a tározókat föld alatti. és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe. Annak is az a lényege. tél végén pottyantva le a földre. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről. avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót. hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat.krameterhof. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését. Ezt teszi az egér is. egy olyan szerkezet. zárt csatornákkal összekötve. hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban. amikor az szükséges. és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve. Az már Bill Mollison ötlete. Kiváló takarmány. de még illik rá az a magyar mondás is. (www. Feketediót könnyű télire raktározni. aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. A csicsókán kívül számos évelő növény van. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”. „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert. amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is.111 végighalad a hálózaton. amikor mogyorót raktároz el télire. amelyek gumóval.at). Csak disznó legyen. hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni". Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot. akár áramot is termelhetünk. hagymával a talajban telelnek.

hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas. Hazánkban a lepényfa. ahol a bab. hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal.(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy. hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott. A marhák jobban érzik magukat.112 megtanulta. A vége az lett a dolognak. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. a harmadik facsemeték neveléséből. díszfákkal elegyítette. vagy több más fajjal lehet betömni. A virágaik jól mézelnek. főleg ínség eledelként. és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg. A hozamok halmozását az teszi lehetővé. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”. és a tök egyidejűleg nő a kukorica között. és eladásából élt meg. ezért a fű is jobban nő. A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes. hogy hasznos a marháknak. a másik méhészkedéssel. ahol a talajeróziót. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. és a kukorica-bab köztes. Geoff Lawton vídeóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi . ugyanazon a területen. Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás. ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. Nitrogénnel dúsítják a talajt.

belép helyette a másik. illetve álljunk több lábon.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. illetve később érik el teljes méretüket. ezek árnyékában pedig olyanok. komplex társítása. de emberi tápláléknak is használható. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra. de mind-mind valami ehetőt terem. a rozs akkor is termett valamennyit. vagy saláta után feketeretket stb. a karalábét úgyis kihúzzuk. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. mert mire a paradicsom megnő. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől. Ide hozható még például a feketedió. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. mint a közönséges. és alig kell gondozni. Az időbeli. A fényigényes. Ez teszi lehetővé például. mert ha az egyik elem kiesik. amely egyúttal polikultúrás halastónak. mint egy dzsungel. vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. Szemre olyan. amelyek a teljes árnyékban is megélnek. valamint fürdésre is használható. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek.113 klímán élő fák. Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. Az állatok között járványok . ha aszályos volt a nyár. cserjék. hogy zöldborsó. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben. és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. amely azon alapul. vessünk illetve a paradicsomsor mellé. mely biztonságosabban terem.

összeszedik. bokrok. ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. Ha ez már kész. kitúrják) használhatjuk. mint egy nagy kudarc. teába valóért. akkor lépjünk tovább. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. hogyan fogyasztották valamikor. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák. vagy fűszernövényért az . "Kezdd a konyhalépcsőnél. és gyomnövény ehető. hogy a mikroklimatikus változatosságot. A szegélyhatás növelését. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. hanem csak egy kis részét. Mindezek amellett. homoktövis. amit van erőnk rendben is tartani. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya." Ha van egy nagy elvadult kertünk. akárcsak a vasfáé. Számos vadon élő.114 törhetnek ki. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják. dombot emeltem. kutyabenge. több gödröt ástam. A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom.” Vagyis ott. hullámos terepfelszín). A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált. jobb egy kis siker. A csalánfőzelék talán még közismert. Magja főzve ehető. Azóta. Ide tartozik az a gondolat is. csak kicsit nehézkes kiásni. kökény. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. vagy egyéb célra felhasználható. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. megszűntek a lopások. A talaj javítását célozzák. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni.

115 ebédhez. "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról. Azaz ne vállalj többet. mint amit el tudsz végezni. mint amennyit meg tudsz enni". mint amire szükséged van. . ne termelj többet.

Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. azok társíthatóságáról. és a ház közé tegyük. hozamai. amelyek egymást "kiszolgálják". a kút. egymást megvédik. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. egymás melléktermékeit elfogyasztják. társíthatóságának vizsgálata: Számbavesszük. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. épületekből. Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. a "csirketraktor" korlátozásával. Ha szeretnénk üvegházat. baromfiak. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. mikroklimatikus hatásai vannak. azt a ház déli oldalára. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. fejezet: A tervezés segédletei. ha nincsen zöldség a kertben. hogy melyek azok. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. növény. télikertet. szíve a lakóház. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. milyen elemekből (létesítményekből. Zónák. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. melléktermékei. vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei.116 VII. madáreleséget termelő bokrok. a lakóház és a zöldséges. Az üvegházat nyárra lombhullató fával. Az elemek egymásnak megfeleltetése. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. a napsugár tó. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egyásra. vagy vándoroltatható ketrec. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. füvek. ennek környezetében .

sárgarépáért. méhkaptárak. petrezselyemzöldért. citrusféléket és egyéb nem télálló. A keleti. hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe. ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. és maghozó bokrokkal. Ide tesszük a gyógy. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot.117 tartózkodunk a legtöbbet. a füge. zónában van gyümölcsös. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. ahol kitelel. ha vannak. A ház felőli parton elég egy kb. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. lelegelik a füvet. szegletes lednek. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. Az 1. egyéb bogyósgyümölcsűek. A 2. és étkezési hüvelyesnövény parcella (csicseriborsó. intenzív gabona. sertést. bogyós gyümölcsű. mint a szőlőlugas. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. a téli tárolásra szánt zöldségek. lóbab). edényben nevelt kedvenceinket. pergola kerüljön. egy-egy kistermetű gyümölcsfa. 40-cm. a lakóháztól való távolság függvényében. a leghidegebb időszakban. közel függőleges partszakaszt kiépíteni. füvekkel. amit így a kacsák birtokba vehetnek. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. kacsákat. A 3. Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. A rozmaringfácskát. vadon élő gyógynövényekkel. hamar észrevesszük. ill. magas. vadvirágokkal. zöldhagymáért. melyeket télikertben tartunk. gyöngyöst. domboságyhoz. a málnás. szója. A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. . a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. és az északi oldalra árnyékadó fák. Ez lehet pl. az almozott baromfiudvar. zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. Mivel naponta többször is látjuk. azaz a krumpli. korainak szánt paradicsom.

Minden. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. a szél is. vadgyümölcsök. zóna határára építjük. szarvasmarha. . főleg a sertéseknek. Az istállót a 3. sóskaborbolyát. illetve ha nem érik el. ló. ha tartunk. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. amikor nálunk csak széna van. A 4. és vörösgyűrű somot. Az ilyen levágott. rügyeit. A 5. vagy egyéb hatások. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. levághatjuk nekik. melyek ágait az állatok legelik.118 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. A lepényfa. szamár. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. csatornázni. azzal. zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok. Még kisebb kertekben is hagyhatunk maguka helyeket terület sarkaiban. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . domborzatnak. és 4. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat. kecskerágó. Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. hogy az éghajlatnak. elterelni. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. nedves helyen fűzfélék) is. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. hogy két ellentétes hatás dominál és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. a napsugárzás is délies irányból jön. a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. akkor kecske. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni. zóna az ember által nem háborgatott rész. húsos. ami meleg. kérgét lerágják.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. keskenylevelű ezüstfát is.

Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. zónában. Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. mint az északi. pl.119 szelek is északnyugatról. az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. de ezek ennek ellenére melegek. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. . alacsonyabb lombhullató fával. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. amint ott már említettük. A zónák. mint nálunk. és szektorok elhelyezkedését a 4. Némi megfontolást igényel azonban. hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös.) Tehát első közelítésben két szektorunk van. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. kellemetlen látvány. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk. forró szél. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. károkat okozó északias szelek ellen. zaj. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. a kellemetlen. ábrán tanulmányozhatjuk. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz. ami egyúttal a tűző naptól is véd. egyben gyümölcstermő kúszónövény. (Csak hogy megmutassam. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is. Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. úgy. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet.

120 .

hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja. esetleg gabonaparcellával. telkek okozzák. hűsölő) a legdélibb sáv a 2-es zóna. hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. méhessel. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. gyümölcsös. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. mint amilyen széles. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. amit induláskor megvetettem kb. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. mondjuk tüzelőt lejtős területen. Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. . ötször olyan hosszú volt. terület alakja. zónát (zöldséges. napsugártó. Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban.121 VIII. tyúkudvarral. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak. Az a földterület. hosszú „nadrágszíj” parcellák. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. A legészakibb. Előfordulhat.

főleg ha lapos. Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. Azonkívül itt a legerősebb a szél. hogy valaki egy teljes domboldalt. A dombtetőre és a lejtő felső domború. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. Mégis leírom. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető. Nem érdemes rá házat építeni. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. Ennek okait. és az első zónát az érzékeny növényekkel. Ebbe terelhetjük a csapadékvizet. részben mutatom be részleteiben. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok. Hazánkban ritkaságszámba megy. héjas gyümölcsűekkel. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. (Találjunk rá ki jobb. és mikroklíma” c. (Lásd még „A domborzat. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. és vízgazdálkodási rendszere” c. mint a völgytalp. részben) A lejtőn a ház és az 1. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. akkor ez tényleg egy pont A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll.122 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. csupán a szép kilátás kedvéért. Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. . majdnem olyan fagyos. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos.

felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. kötött. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. Dőlt betűvel: a második kiadás beszúrásai. közeli tavak. idős hölgy. amelyet a talajerózió. de a helyi. Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. stb. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma). minek nézzek. lehet. talajvízszint közelsége. fejezet: A tervezés első lépése: A terület. gondoljak utána: Biztos. hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak.123 IX. hogy alaposan megismerjük területünket. hogy a mélyben szikes. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. azaz télen nagy hidegek lehetnek. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. hanem vizsgáljuk meg. mert a . klíma. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. megfigyelése. Megvallom. hogy magas a talajvíz a talaj fekete. A talaj. A természetes mikroklimatikus hatások elhanyagolhatóak. mint az ott élő növény és állatvilág. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. mi az. a Hortobágy keleti széle. Hajdúság. vízfolyások. Nagyjából már tudtam. kitettség. amit mi szeretnénk. tározók. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. A terület Balmazújvárosban van. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. réti talaj. A klíma kontinentális. indikátorfajok előfordulása. Elővettem tehát a Világatlaszt. „amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves.

Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. Ezt követte a terepszemle. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében. március elején. lapos rész is. alma. Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. milyen fák élnek ott. hogy szilva. Tovább haladva lassan emelkedik az út. 2007 tavaszán megfigyelhettem. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. Láttam . meggy. szikes legelő mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. a közelben van egy vizenyős. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. amit észrevettem. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik. tél után fél méter mélyen állt a víz. Az árokban 2006. a határában mélyen fekvő sík. a terep észrevehetően hullámzik. és diófából sok volt és jól érezték magukat. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. majd egy hirtelen lejtő jön. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. Megnyugodva állapítottam meg. egy rendkívül csapadékos ősz. Ezt akkor érzékeltem igazán. Az első. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. stb. Az utcákon.124 környezet majdnem tökéletes sík. A mélyedésekben. és hogy érzik magukat. és a dió. virágzásában. mint kétszáz méterrel előtte az út. amikor később.

A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. lucfenyőt. Ezt a telket házigazdám pár éve visszavásárolta. Mikor lementem az alsó részre. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. amely bírja „lábvizet”. bár állítólag termett. illetve víztűrő alanyokra kell oltani. körte. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. Végigtekintve a területen jól látszott. őszibarackot. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt. amit lehet (meggyet gyökérsarjról nevelni. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt.125 néhány tujabokrot. és azok a gyümölcsfajok kell. amelyek jól érzik magukat. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. vagy sarjra. hogy adják. A szomszédoknál az ide ültetett alma. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. jobbra-balra tekintve látható volt. szilvát és kajszit szilvamagoncra. A talaj olyan volt. . amit aztán több részletben eladogattak. Viszont kajszit. A cseresznyének nincs olyan alanya. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz. szilvafák is csak kínlódtak. cseresznyét alig. keskeny L alakú terület volt. illetve arra oltani. A kert egy hosszú. A súlypontokat zöldség. és nem mirabolánra). talajvizes területen. Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle.

tűrhető csapadékviszonyok. Tehát nem egy fagyzugos terület. Szentantalfa.126 A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. Györgyi kertje jól bírta a próbát. A klíma szubmediterrán. hogy milyen jó az a domb. A mélyfekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. mandula. tápdús. A helyén tavat létesítettünk. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet. . Számos kertet elöntött a víz. Györgyi Nagyi el is nevezte Zabos-hegynek. mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. először a szélei mentén. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. meg a tó (lásd:kép). A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. Azt mondták nem. fagyérzékenység nem számít. Igen büszke rá. azóta mindig mondja. zöldséges alá hordani. a TSZ időkben szántónak használt területet. hogy az előbb említett mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki.mikor találkozunk. tönkretéve a termést. Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. 10km. érdemes lesz gyümölcsfák. Az volt a tervük. Füge. meleg nyarak. majd keresztbehosszába. ami kevés helyen az országban. aztán megint körbe-körbe. Elmondták azt is. enyhe telek. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. mint hulladékot. más eset. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. Tehát az a föld jó. itt aztán többféle olyasmi is megterem. Zánkától északra kb. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. akkor karsztos. Másik terület. Balaton-felvidék.

A Klímaatlaszból pedig . Elmondták. A lejtő közepe táján. barack. mérsékelten savanyú. hosszában egy árkot formáló horpadás. Azóta találtak egy másik forrást is. Fehér kövek sokasága jelezte. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. mely a platót nyugatról megkerülte. Még feljebb a domboldalon cser. krumplit termeltek. A lejtő közepén. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. hogy a Dobogó. Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. a közepe táján egy platószerűség. itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. Megkérdeztük az odavalósi. hamvas szederrel vegyesen. különlegesen jó volt a körte. vízszintes irányban. egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. némi parlagfűvel. olyan 20 fokos. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”.127 Először egy összképet kap az ember. tehát a talajréteg elég mély. a legfelső részeket kivéve. ahol gyengébb fű nőtt. Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. szőlő termett. felül meredekebb. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. Kárász község határa. majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. ez a legtöbb növénynek jó. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. Talán több évezredes vízmosás nyoma. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. Térképről hamar kiderült. utána keresi a részleteket. Volt egy malom is.

ott tartsanak libát. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. kacsát.majombarack”. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. Kajszi is van de helyi magoncok afféle „. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles. Lekvárfőzésre kiváló. a telek hidegek. hogy a körte. Ez stimmel. Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. lejtői feltűnően meredekek. néprajzosok. 200 hektárig. A sokezer éves épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok. a teteje viszont lapos. az az ötletem támadt. északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. pár gyümölcsfa is elférne. A juhokat a májmétely veszélyezteti. A helybeliek elmondták. de kilátás van a bővítésre kb. hogy a gyümölcsfa ültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint.128 az. halat. Mivel történészek. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb. . Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. Házigazdáim juhtenyésztéssel. hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. Barátaimnak igazuk lehet abban. eperfát. szilvát. sok a csapadék. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. birset. A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. de először is tisztázzák pontosan a határokat. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet.

A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. könyvét ajánlom. Ha sokan vannak. ürülékükről. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam. denevérek. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. amikor fiait neveli. A madarak védelméről. melyet alkonyatkor. etetéséről. olyan. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. A téli etetés. melyet késő este hallatnak. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak.a pockok. a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda . Fontos szempont a róka. A vadakat nyomukról. esetleg rágásukról ismerhetjük fel. Egyébként elvan a pockon. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. és mintha üveget tűvel karcolnának. Télen napraforgó maggal. mint a nagyon magas. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. őz. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. Hasonlóan. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat.129 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. alig hallható egércincogás. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. Van-e a közelben vizes élőhely. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. kóbor kutyák. A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. egerek fontos pusztítói. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. menyét jelenléte. egéren is. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább.

és denevérvédelem” c. Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó.130 irodalomban. hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. ha felfedeztük őket. Több faj lakik templomok tornyaiban. könyve. . átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”. mivel a fajok többsége barlangban telel. kérjük meg a tulajdonosokat. A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk. nagyobb épületek padlásain.

Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. Az egyéni képességek.131 X. Ez a hazai ökofalvakon belül.stb. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül. Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. szolgáltatással. ahol . Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS. valami olyasmi. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. csoportok együttműködésének szükségességét. suskának. Azt. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda. hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval.ek. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. hogy: „Na csináljunk már valamit!”.) virtuális. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. zöld dollárnak. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének. szaktudások kiegészítik egymást. Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. és a „piac” egy zárt közösség. Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. és ökofalvak között is széleskörűen működik. batkának. egymással is kapcsolatban állnak. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. amelyek civil szervezeteken belül. amire nekem szükségem van. felhalmozni nincs értelme. ami pedig a rövidítés mögött rejlik.

Ahogy múlt az idő. Maleny városkában. Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. de egyre kevésbé érdekelte az embereket. hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. és jóváír neki 20 batkát. Az is érdekes volt. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. hogy már nem tudott mit tenni vele. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak. senkit sem érdekelt. aki ebben a városkában lakott. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás. Így János bácsinak marad még 10 batkája. Végül annyi összegyűlt neki. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re. mesélte a tanfolyamon. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. 15 batkáért. hogy ő azért kapott például bunyákat. a rendszer működött tovább. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat. Mariskának 15. hogy mennyi az egyenlege. Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival. a lényeg az. mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. Pedig nem is számított rá. . Lea Harrison. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. Példa volt erre Ausztráliában. ki hogy áll. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. Julis néninek – 20. a permakultúra tanárunk.132 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. egy fogorvos. János bácsi viszont szereti a rántottát. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát.

olyan pénzintézeteket hoztak létre. vagy gyümölcsöt. Kevesen tudják. A tagok megegyeznek. mint amilyet a betétért adnak. a betétesekkel. A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói. amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt.ba a hamburgerekbe.133 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. Mostanában több alakult: Körös kör. „Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk. Talentum körnek hívják.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. hogy a bankok úgy működnek. Így születnek . és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. azaz. hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . stb. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni. amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. A legutóbbit. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal. amiről tudok. vagy erkölcsromboló. ismerik egymást. a bankok nem vizsgálják. Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. Kis pénzintézetek ezek. A beruházások „etikusságát”. hogy a betétesek. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. a marhahús visszakerül az USA.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják. Suska kör. hogy az adott beruházás mennyire környezet. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket.

134 kisvállalkozások pl. vízpumpák. emberarcúbbá teszik a társadalmat. növelik a régió lakosainak együvé tartozását . napkollektorok. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban. szélkerekek. permakultúrás faiskolák stb. amint ezt az auszráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. Érdekes. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket. létesítésére.

és snidlinget. Ugyanezt mi is megtehetjük. Az erkélyen. bérházi folyosó. lapos háztetőkön konténerekben. amelyen a permakultúrát művelni lehet. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. hogy. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. és emberléptékű közösségi lét feltételeit. Külföldön. vagy a Millenáris tetején. ahogyan például díszkerteket építettek a West End. Angliában. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. hogy ott. csak ehető növényeket ültessünk. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. Többen kérdezték tőlem. mekkora az a legkisebb terület.135 XI. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. belső udvar. Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések. Svédországban. salátaféléket nevelhetünk cserépben. akik természetszerűbb életre vágytak. . Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. Lapos tetőkön. helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés.

vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. Suzannah mesélte nekem. Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. A városi permakultúra másik formája. több. Vegyük ezért sorra. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet. amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. galambbegy-saláta. nyáron a napsütötte betonfelületek miatt. Az épületek falai. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. Olyannyira. Sokan vannak.136 Érdemes tudni. (rukola. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. levélsaláta-káposztafélék). Egy texasi lány. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. szedik a termést. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével. mint környezetüké. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. télen a fűtés miatt. és többféle növény terem meg.

nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják. aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. és műanyaghordókban. ládákban kb. részben ismertetem majd.Szálló por. . Ha van módunk rá. a szövetekbe nem jutnak be. mit sem tudva a városi permakultúráról…A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c.Kén-dioxid. mínium) keveredhetett ólom. mesterséges közegben termesszünk növényeket. egyébként emelt ágyásokban.Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot. Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl. vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok. paradicsomot. sárgadinnyét ebben az üvegházban. Faforgácsból készült közegben. két évtizedig termesztettünk fejessalátát.137 . . használt vas. . Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére. alapos mosással eltávolíthatóak. vizsgáltassuk meg a talajt.

1.90254249473.42-.0.F/002 .3900 4/00F8F.3 /030.  74/.0.7.99:/:-948J9.8.42.F7.0     . 3.7F8-0327..3 3.1010/09Qv09  F7Q20.348.749E3 030.9:./E8.9 4307E.-./43484.F7.3-.8.3JE84.F/0208.3  %--1.F79F08 549.3 .F70.3E78EE8:.4--F5Q0905.9E74O F8/030..4 9--8F0-.-F7v70 43948.84E-0.574/.9 E9F5J9F8470030 90390990.9:3 2.

. .9:07v1477E807080/02 #03/807 F30F-030.84547940Q992~/F8F30 8Q8F088FF9 0F3F5088F0 8. 41.20008J9 ./O843..  $E2:7...4O. -.29 9 . 89- .9E3.9E88.8 .8070 -070..3034E8.2.   100095072.793070230 3028Q8F08703/0030...3849.94E8.50/23/03 2:3E9.43.24. 109v08 30.E7:.493.09J9F8F.8E 84...3 90..4  .82 4 . 8:8E3.9:/E840F8J902E89 F808F08 0F809.43-0Q F841.:97..E24.009003-0Q ..24333. 0E7988F 10.83E:32E7.009Q.08E2J9OF550703/00v874/. 84E9..Q31F0.00900Q992~/F8F. .0 02E88.72..0.OQ31F01472E  00807~--1472.7.8070 .9-.84547944499F970./E4/O.80705.79:E8  F8. //4E73.:97.E/4999072F.27030028Q8F02 ..3E3..000Q992~/v.84../.8E.5../J9F829970 .84...0903.F44507E.3. 5..8E29.200..E3 703/8075439.E80790 ...8.0F7/0080--0..009v8F0 4.8.807.845479443-0Q 5072../.54220 . .:97..3 0. 807..79:E8109v0802~/v4E85.0903F790208 . .9988F087~032~/  03.5.8070 -070802F088FF9.8F79020 ..23/8..0..34-09~8O3..  5072.0F30 ..%$ 0 .943E100990--0../ 300/802F..4J147/J9..2 50/.

.703/807008.E748E-.08:83F39v05709-01vF870 -.49..77843 .5072.:3.E748E-.0 80330802F7/00. 44592E8.3 01447.78.1Q08909989E3  42033.314. .9 2079703/8070803E9E790/v8 3F30-08F093 !0/30288E2J94997E  8F7/008.02-07009 4E ..703/8072~/9994.83.FF799099F .7.2.F30.33.00 F39003. F8O. .F90038F .F8-FF7/0090.9E9  E348-E..93E22F.703/807.8...83.9EF79 489:8 3F3302E7. ...9E 499 929914.488EE900Q992~/v88FF1472E.9.9.78.08  -.-E4O2O/43.9E.89E9 8039802F7/009 '.3E7:3 . 2.E7. 2J3:8.78E3.  3..O94O9.0708.8070.E748.090vF55032~/:83F320./v .-. ..24E8  !F/.7E39499E9 '0890E9 -..8..48 0/09-0384 -:3EF79 499JJ.49 40/09-0323/03-:O3-3F890.9473E9 E348-E..54995F/E:-:3E. 0..00300 429.3.243 4v.80370  49.33. 4.499 208F90.F79.8./0070 0./4 . E348-E.. :8 3F330  -03.3 ..   .FF32E7.490770:897EE-..03.E39.J99.4900--..703/0/.8.33880~930 42E7 3029:/499299033.9. 9.9EF799v094E89   E348-E.9.84390.2J3:8.0--03.E-.80.77.843980709.79E23/039.F039050/1Q089089E3 802F70  .0030F9 O.208F9.323/03 00300 7Q3.EJ730 -./2F -.9E.8.:97.9  0..9 'FQ.7E3438.3 .78E3.10.3.

.8.F3.9E--.0803 9:/E 4F5 207E-.88E88E.27v9:/4  %.3907209/8F070 330 10F-03.3108207./4995F3Q09 0.  ..J9E 9.F:  85F339F09000 F8.39E9.0903Q003v709v  8Q0930  .-.4.90720v0903900807.35F339F0900949.O F8.7.-09F9F79.24.v0003F30 .9 4./499-07:EE8 20337073009 .373009J2Fv90.42-.E748.200..200./3.88.83.8EE -09F9080.70 0v10930 ..Q2.8.-.020 .-09F90800 8207 02E89 -010909F8009:88E.0Q8428F/48 .83.34.E 489.:97.720749072F070 002v0347. .7.34.38J74E8E7.3E-.--..-..v807/v79E84... 4.2-:7070-0  ./3.E74873F1.-E7E9.F98078EJ9E.342~/30 4.8742-4O ..07.5F324E8E3.14. &$ -.2.039:2730J. 239 .72074.83910.89O8. 90720v 14.2.89O0F.209. -09F9080 -0109v5F309..07Q.F0 3029:/E43974E3 4270147/J9E.39E -07:EE84 09:88EE9 .89  9:8 -010909F80F8-07:EE8499:/: 4.839 ...1.34302.7478E43803/:99--030/02F30F8 0:9O--9 ./E2E843.3-07:EO3.4200030 4.:897E5072.00v09F908J9030 ..0.7 89-  00Q992~/F8302E81472E8..7.F970 .-.090090090..:9787 $:8.38J74E v807/v0F32.F55039072v/8F09  .8.9.33.2.3:8.&$ -F8-010909v5F3F-v 13.. 3..39--.839O7F89Q31F0-07:EE84 13.3..F038F0099~30.

0380807.3..2.  8.F-034.99.J5:25E 5072.--E908.0./.7.0Q.2  10390-0310847490/02F30F80848475E7:.E.248.9E78.:97E81.5F3Q.E8E4./E80309 !072.E39072F80908 2O/43...E.794E8E9    .5409474 8F0700 .8..:87E.23909.3 02-07.F 9.009009 .84E89-  F908J9F8F70 A7/008  .9 3..9. F739.48.32~/300 0 7FO-.:97.7FO.3..4E845 3.

3.3.43 F883/309 8.30928209009Q .2...5072.J8090F820099079098F908J909Q3 .8.  029F.:97E9 2~..3 :897EE-..548 909v3 O.F903FQ.F/478E-...4 9.1FF0930.:97..O8J9.009v 3.7 8v90O20.2039099020 400/90F02807990720323/03 9.03009 4843:9E3243/42E705.4.2003.4 .:9O--F.30E07F -F7E1448O -08v :/..357O-E4E84 4499 0-03.3-.8E73.32E7F.:3 0/v/90 :/.7478E43. 8:5E3.-03   -03..F9030081F0..E74849O9E.807F5-03 07F03 .90/0-03..E748 0/02F30F80  %--03F7/09F9v02 4 2047...548E909v3439F3070-03  /:5.9:3 ..03E789090F3 &.80003/v $E2485:-E.931/3.-.0893/ .8F097Q2F3099F509F 0920.79.  8390.38 .:97.8F989.O90094.080--907Q09 .F9-000954.E7484-.F3009Q9088Q3    .9O3.:9E3 :-.83 0307907v..E9..E7485072..9072F809807~--F0970.E8:73FF34EF970 .35F/E:/J8079009 F5J90990.3 84.345072..9E-478F9:E8.E9.EJ94998E84-..009Q3 .4..    10009..3 $.21F0F0280790720F8 F802-07F59F~88FF9109F9009 Q1/3  3E-.5089034.89.488EE9.F30992F3FE31Q70.5.90/0O9.

9F232:2v2F78F09003F--0 FE3020092.4.8.E748E-. .E9.  3.39F8.3.14.337.478E4-. .3839F3 0.2.3.7-.5.7249 E84.9 0:7O5. 147/:E8E9070/2F30908.9950/8.5.:97E807909 ... 9072F89 :897EE-.33.23973009QF  2./.v...0.0F-14J9000388F079009F908J9030 90.:97.84249v880 F5Q0901.--....  A7/02089:/3 4.20 9089 010Q/QF890039099.88E-.3.33.E7485072. 4.F8-F~0.8E3 $:.9.0v-03  ..33.2--0 8.:4. 9-.v2F78F09Q9--14. 208F903002 4:893.E9.E9..3 907208909v9F03  7:4..2000F-F39.3.0 .07909 80/.F39072089F88E2E7.F89--1F03.  . .3.4 5F/E:.9907Q09003  .5072.Q3472E3.79.9E8.3. E5489../44O3.3.E7480.009Q5F/E:..-. F80F-0200/v 907059E7..E74849--878030v380.83E.1FF   .3.30-793:/.8Q3090-03E54E.2:3.2:3.7.9:35F/E:4.58Q9990 -094310Q0902. .03001.0v F792057O-E4..0v803300998FF9v '0Q0F798477.903F8/v8.79499.E7480.. 0.  42031v--80330v...-.E7484 v809009 F5030 9F03.--/0 F.. 49--030F09QO7.F39070220 488.303FE38E1v-vEO88F .1~9F82. .99488.2.8.99 3E743.E7488FF38032~.03090~:.J9499.943J.003F908J90990 88F07909..1FF 9072089F8F..99 E9.E948274J2.9.F8../:E8::9E3   $4.2E81472E.:3.

.5.147E.E748 5072.0E.  F3 /4/ 3974F3 4/40.   4280703.83E9.:97E7O 9072089F890.548248E88.Q.3.3.9O..3 2089078F08 0-039072088Q33.90/9072089099Q3 10088.5E2F8J90990Q.070/09099O42 ...E909v3.8-OF8Q90-03 E/E-.88:20.8 F82~.:97.9  0F-F390209EE84-.  .3.3 .47/O-.3 . !072.7F80909..0E-./33F90--03..4742-.89.4J9.3.3..742E88F3/74F300:./.8F70.7.2F70v 20338F-030F-1F2 4/4 .84249 8E7.E-.Q7vE748J9E .E9E9 5.7F1089F0-v 5 2J3:2 0.8.32O/:37E .8./    .3 298029:/..  7F8-038207909022..F39J...9/3.09E.8E9O249 4J 07909.548 7F8F70 ..29 4.8E9.9.3- F9F./3.F310Q09F709.2E78390302-4.:9O00/F82.F3009  F23.-0  $EO547 .3.090-0302 :93.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful