You are on page 1of 137

1

Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra.
Baji Béla. be-jo@t-online.hu Dőlt betűvel: A második kiadás beszúrásai.

Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan, újszerű, a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében, mint amilyen a permakultúra. Ki-ki személyiségének, beállítódásának megfelelően kell, hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van, akiknek fogalmuk sincs, mi lehet ennek a könyvnek a tartalma, csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok, mint én, hogy akármiféle etikai megfontolások, és alapelvek csak akkor érdeklik őket, ha előbb megmutatják, nekik, hogy mit, és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban, azok a végén, „A permakultúra mit-hogyan”, és a „Permakultúra praktikák” c. részeknél kezdjék. Akik az Anyaföldet védő, természetszerető lelkek, netán Greenpeace aktivisták, a „Permakultúra tanítása” c. részt olvassák el először. Az olyan agrárvégzettségű, gyakorló szakembereknek, és kutatóknak, akiknek az az érzésük, hogy az „egész úgy hülyeség, ahogy van”, „A permakultúra az ökogazda szemével”, „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai, „A

2

permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”, valamint a „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. fejezeteket ajánlom figyelmébe. Leginkább azoknak ajánlom azt, hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák, mint egy regényt, akik már hallottak valamit a permakultúráról, és alig várják, hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. Éppen azért, mert nem számítok arra, hogy könyvemnek mindenki, -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa, a szöveg számos ismétlést, és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. Mindig van egy hely ahol a kérdéses, kevéssé ismert, nehezen elképzelhető fogalmat részletesen, összefüggéseiben ismertetem, de mindenhol, ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom, röviden ismertetem a lényegét, és utalok arra a helyre, ahol részletesen lehet olvasni róla. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző.

Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását, és annak rendje-módja szerint, ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem, metszettem műtrágyáztam a fákat. Termettek is szépen, de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt, a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Ez a vizsgaidőszakban volt, és a körtefák tele voltak körte levélbolhával, ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól.

3

Pár évvel később, 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. könyve. Amit ebben a könyvben olvastam, hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák, ha nem permetezzük őket gomba, és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak, addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Mégis úgy döntöttem, megpróbálom. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére, és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly, körtevarasodás, gyümölcsmolyok). A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam, helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket, teákat alkalmaztam permetező szerként. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem, némelyek viszont megjelentek. Így a levéltetvek az őszibarackfán, a cseresznyén a Blumeriella. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. 1986-ban olvastam Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát.

a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. lisztharmatot illeti. és nedves időben a burgonyavész. hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége. atkákkal kezdetben sem volt gond. szilvám. A levéltetvekkel. abban a reményben. és szépsége annyira megragadott. hanem több is. Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. Az mindenképpen érdekes. Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. természetszerűen művelt. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak a levéltetvek nagyon elszaporodni. Azonban az ajánlott módszerek természetszerűsége. alma. valószínű valami hiperparazita. Így a visnyeszéplakiak. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. Magam semmivel sem permetezem. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. Ezekről majd később szólok. őszibaracknál a levélfodrosodás. hogy úgy gondoltam. szellemessége. és meggynél a monília. hogy . Továbbra is nagy gond még kajszinál. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. ha ennek csak a fele is megvalósítható.4 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. sem a lisztharmat. Ami a varasodást. mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. és körtefáin. hanem minden hasonló. már érdemes kipróbálni. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. és bíztató. a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom.

(Gyümölcsmolyok.) .) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. általában kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát. (Levéltetvek.5 azok a károsító szervezetek. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben. kivéve az utóbbi néhány évet.

az élővilág védelmét. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. fürkészdarazsakat. virágokat ültetünk a ragadozó. Ilyenek a városok. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. építményeket. a termelők-fogyasztók szövetkezése. Egy ökogazdaságban is. szép természetes környezetet. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. stb). domborzatot táj. és a szükségleteket egészséges. létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. pozitív közösségi kapcsolatokat. . Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket. „box-rendszer”. fátyolkákat. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. embercsoportok között.6 I. gyógyszerek. kimondva-kimondatlanul. takarmány. A rendszernek része az ember is. hasznos rovaroknak. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. használhatósága javul. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek. és parazita rovarok számára. állatokat. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. és a természetes fauna tagjai között. a szívesség bank. A piaci értékesítést nagyban segíti. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. szántóföldünk. Célja az is. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél.

Hasznos lehet még a nemzeti parkok. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. Gonda Béla. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait. megfelelő . Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. vagy lelkileg sérült embereken. akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. és a XX. század. természetvédelmi területek. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára. II fejezet: A permakultúra. és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. tanítását szeretném összevetni a permakultúrával. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. mivel a permakultúrás gazdaság szebb. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára.7 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. fogyatékos. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. természetesebb tájképet nyújt.

Ugyanezért javasolják. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk. A klasszikus talajművelés tankönyveiben. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. valamint Geoff Lawton szubtrópusi „Ehető erdejé”-ben . akkor is. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. hogy az aratást minél hamarabb. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld. Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. A sorközöket befedi a növényzet. hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. Sőt. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák. A takaróanyag .8 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk. Tény. kultivátorozást. míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. ha a talaj gyommentes. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. a megfelelő talajszerkezet. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. többszintes polikultúrákat láthatunk az Robert Hart angliai erdőkertjében. kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást.

és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben. sovány homoktalajon. hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják. Megemlíthető az is. században. A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken. A tisztított szennyvíz használata. humusszá alakítják.9 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. Tápiószele határában. alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. Pythium). Az 1. Verticillium. forró nyarán. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. és a . a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben. A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják. – XX. Meg kell említenünk azt is. 2007 aszályos. az esővízgyűjtés változatos módszerei. Ezt csak rendszeres. Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. helyettem a giliszták ásnak. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. válozatosabb módon alkalmazható. Ahogy szoktam mondani. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. képen egy ilyen módon.

Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”). és az erdőket a falu népe közösen használta. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa.Medencében több gazdálkodási területen. Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát. amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. A középkorban a legelőket. Egy jó példaként említhetném a gledícsiát. ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan. Bereczky Máté munkái. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban. Három területet emelnék ki. amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. ritkás volt. míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. III. és gyümölcsöket termesztettek. és röviden ismertetnék. de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is. A . Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás. amelynek ágait az állatok szívesen legelik. különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki. amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel. Mindkettőben legeltettek. Márpedig a fák.10 takarmánytermelést. olyan módszereket írtak le. az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás. és a gyümölcsészet. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. Az erdő ligetes jellegű. előadásai a legközismertebbek.

Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. tározókba. nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak. Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba. De Szeged neve is innen származik. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken. Az alanynak alkalmas csemetéket. hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített. amikor már eléggé megnőttek ahhoz. természetszerű telepítése. hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. mélyfekvésű területekre vezették. és ott leívtak. vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. gondozása is. amelyekben a „fok”. században is őrizték ennek a szemléletnek emlékeit. amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték. Gyümölcsészet. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. Bár Mária Terézia reformintézkedései. hogy az állatok ne károsítsák. amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba. A régészeti ásatások kimutatták. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították. Drávafok. Például Siófok. míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle. amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek . A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. A fokok olyan. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik. hogy az állatok ne férjenek hozzá. beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit.11 gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő.

képen láthatjuk. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés. A gyümölcsös ápolásának metszésének népi. szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják.12 el. A ritkásan. de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás. fejezetben ismertetem majd. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit. A gyümölcsöt. társadalmiszociális előnyeit. a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. lecsúszott rétegeknek. tüzelő). vagy ne metszek” c. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. ökológiai. különböző korú valamint erdei fák. nagyméretű gyümölcsfák. és az idős fák ifjítását gyakorolják. valamint a „főúri” gyökereit. kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben. és az ebből adódó mai nézetkülönbségeket a „Metszek. kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. genetikai sokféleségének. Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét. gazdasági. . Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi. kiveszőben lévő fajták különféle használatának. megélhetést biztosítani a helyben maradt. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. (tölgy.

Fukuoka vegyeskultúrás. sőt. műveiben publikált. a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat. nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. fejezet: A permakultúra előzményei. illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. másodsorban. elő. vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt. aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit.13 III. Mollison két életműre támaszkodott elsősorban. tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban. és másodveteményes. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. fákkal kombinált. amely a XX. Egyrészt Ken Yeomans munkájára. A másik forrás a japán M. a „Vizet minden gazdaságnak!” c. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban. katasztrófákat okoz. ha a talaj felvevő képessége így . Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában Bill Mollisont megelőzve. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti. ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra. eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. sikeres útkereső munkába fogott. talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”. és a „Természetes gazdálkodás” c. könyve alapján.

a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik. Amikor öntöznek. ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. A kapatest a felszínről kiinduló réseket. akkor gyűjtőcsatornák révén. ábra). és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát. A kivezetés a tározó alsó részén. vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át. Azt gondolnánk. mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel. ábra). Ez az oka annak. a gát alatt van. az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van. ábrán megfigyelhetjük. mint az oldalvölgyekben. a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a . a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. és 3. de nem teljesen egyezik azokkal. akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. Ez azonban egyáltalán nem így van. mint az oldalvölgyekben. mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom. mely a lejtő infexiós pontja. a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. Ezért. ahol a víz egy. A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően. Amint az 1.14 sem lenne elég.

leírja. Annyiban fejleszti tovább. Megemlítem még. és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. Bill Mollison Permakultúra I-II c. félsivatagi időszakos vízfolyásokra. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. több száz hektáros. a használati vízként alkalmazás háztartásban. hogy amíg videón nem láttam. Münhausen báró meséjének gondoltam. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről . A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit.féle talajművelést. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. könyvében ismerteti a Yeomans. egy állandó köztes növénnyel. hullámzó. sőt harmatgyűjtési. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. hogyan lehet összetömörödött. erodált talajokat ily módon feljavítani. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja. amit erről a teljesen talajművelés nélküli. könyvében. (Úszó sziget. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő.15 „zászlóval” szakaszosan lezárják. Felveti. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. hogy ötleteket ad. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára). és elárasztja az alatta lévő részt. felszínen lehet kialakítani.

hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. Maszanobu Fukuoka frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. A köles október közepére érett be. 1 hétig sekélyen elárasztja. annak betakarítása előtt kb. A legnagyobb . és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. Ez vezette őt arra a gondolatra. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. A búza betakarítása után a rizst kb. ha nem akarják. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. és miért kell egyre többet permetezni ellene. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. A módszer legnagyobb furcsasága. A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre. szubtrópusi. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztesvetemény mellett. A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza. hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. Japán egyik déli. hogy mindig az elővetemény állományába. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. Arra gondolt.16 olvastam. két héttel vet. hogy az erdők kipusztuljanak. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. Télen a búzát kacsákkal legelteti.

Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. könyvében. és láp az állatvilág változatossága érdekében.” c. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre. Egyik . pl. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. Akácia sövénnyel vette körbe. főleg a tarackbúza apró szulák. amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. mezei aszat okozták.és díszfákkal. főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult. hogy jobb gyomfojtó növényekkel. Felvetődik a gondolat. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. a fákat. vetés után két alkalommal. soha sem permetezett. Fukuoka pár holdas földjén. a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására. ellentétben a szomszédjaival. A kert fontos része a mesterséges tó. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe. Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek.17 nehézséget az évelő gyomok.

Csapadék ugyan van bőven. az ehető erdő megalkotását dolgozza ki. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. hogyan lehet pár év alatt a természetes többszintes trópusi erdő mintájára pár év alatt hihetetlen bőséget árasztó. Néhol még a fenyvesekben is. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat.18 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. Mint Bill Mollison. Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holzer Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén. és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez.at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el. A gyermek Sepp Holzer észrevette például. Tapasztalataimat a „Permakultúra mit-hogyan” c. A vídeofilm bemutatja. A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa. hogy egy napsütötte kő környékén a növények hamarabb kifejlődnek. A Mollison-tanítvány Geoff Lawton viszont egy szubtrópusi változat. részben írom le. (www. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. (Geoff Lawton: Food forest: Élelmiszererdő). gondozást alig igénylő erdőt létrehozni. Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni. . A 3. Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne. hagyma. ő is rájött.krameterhof. és oktatja.

 Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. . és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. A háziállatok közül a sertést emeli ki. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. A magvakat szórva veti. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja. vetéseket előkészítő. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei. hatását felfokozza. mint a talajt feltúró. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával. A tavakban halat tenyészt.19 arra. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja. Ilyenek: Rozs-endívia.  Hangsúlyt fektet arra. Így lehetővé válik számára. A teraszok közötti rézsűkön az erdő érintetlenül marad. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti. amelyet csatornák segítségével gyűjt össze. amelyek egyébként nem volnának termelhetők. ez az egyik fő terméke. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít. A teraszokra gyümölcsfákat. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni. hullott gyümölcsöt összeszedő. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők:  A lejtőt teraszírozza. mondván: Majd az marad meg. hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva.

amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. és mélyen gyökerező fajokat társít. Az egyik ilyen a „sávos kultúra”. változatos növényzetével. kukorica. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. tavai. a tökfélék. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. melegigényes növényei számára. és a gazdálkodókat. A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik. a talajerózió mérséklésére. sekélyen. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. Ezért az . Az így létrehozott gazdaság amellett. és alkalmaznak dombvidékeken. hogy produktív. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket. és erdősávok mintázatát látjuk. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár. pl. kanyargós gabona. Madártávlatból egymást szabályosan váltogató.20 pl. természethű esztétikájával. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. Vagy olyanokat. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. domborzatával. általában kapás növények) sávjait. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják.

számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban.21 erdősávokba nitrogéngyűjtő. Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. A sávos kultúra. Mindezek. „Lombkoronaszint”) c. . amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. részben fogom bemutatni. föleg akácia fajokat ültetnek. A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. de emellett a mezőgazdasági kártevők. internetes folyóirat. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél. és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c.

(Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. A permakultúra elveinek. évelő lágyszárúak). és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. prémes állatot csapdázó (trapper). amelynek lényege. sokszor eldugott. és David Holmgren voltak. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. és az általa. sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. az ember. Munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. és működése. és energiaigényét. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. volt erdész. táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának. betelepített külországi állatfajok (nyúl. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. vagy „évelősített” növényekre. traktoros. Fukuoka életművében találta meg. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. fejezetben . (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). A közös mindezekben az volt. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. Kalandos életútja volt. majd a földrajz-biológiai doktorátust. termesztéstechnológiákra.22 IV. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz. Másrészt „évelő” kultúrákat. Ausztrália és Tasmánia számos. cserjék. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat.

ökofalvak alakultak világszerte. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. A mozgalom úgy gyarapszik. 1978-ban. Új életreményt. Indiában. Ezt a „The Global Gardener” c. Célja az. meg van győződve arról. lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban. hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. amint könyvében kifejti. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig. A permakultúra világmozgalommá vált. Meg lehet vele eleveníteni erodált. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását. majd a Föld számos pontján. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek. permakultúra szövetségek. A mintegy tíz napos tanfolyamon . „Permakultúra II” címen. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét. elhagyott vidékeken. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon. ki fogja pusztítani önmagát is.23 ismertettem. közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. Mollison. és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. vídeo is dokumentálja. szövetségek alakulnak világszerte világon.) Mollisont gondolatának finomításához. a Permakultúra I. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. így Európában is. Bebizonyosodik. lepusztított területeket. közösségek. Tanfolyamokat tart először Ausztráliában.

valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait. tanfolyamokat szerveznek. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. részt vesznek valamilyen közös projektben. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére. többek között a Gyűrűfű Alapítvány. diplomázók. amely ma is működik. vagy. Ilyen diplomások. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. míg úgy éreztem. Három-négy évig tartott.24 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. Az egyesület szervezői találkozókat. A közösség megszavazza. . valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. nem jött létre külön permakultúra szövetség. hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. fejezetben ismertetek. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. saját gazdaságot alapítanak. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett gyakorlati feladatokat hajtanak végre. Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. és kiadvány segítségével. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. Kilián Imre. kiadványokat adnak ki. Ehelyett inkább a fentiekben említett.nak elnevezett szervezet. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. gazdálkodók. Bokorliget Alapítvány.

természetszerű közösségi gazdálkodásban. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem. Csak hogy néhányat említsek: Az „Anasztáziások”. 2006-ban érett meg a helyzet arra. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. Különféle vallási. tanyasi. legújabban a városon belüli önellátó.permakultura. Magyarok Szövetségének több csoportja. eljött az ideje valaminek… . a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítvány. hogy létrehozzunk egy külön. Honlapunk: www. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”. a permakultúrával foglalkozó. és természetkímélő életmód iránt. Úgy érzem. a budapesti „Közös kertek” mozgalom. a „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja.25 Néhány évvel ezelőtt.hu. forr a világ. egyelőre informális baráti kört.

inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyarázom őket: Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára. szállítójárműveket. hogy ennek . hogy mennyi minden kell ahhoz. és nem anyagi szükségleteit. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja.26 V. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. amely mintegy "maguktól" működnek. és működtetése. előtte a vályú. mutatván. ábrapárost. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat. energiát. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele. növények. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése.a "Példabeszéd a tyúkról" c. Hátul. lakást és egyéb anyagi. vagy "öko" gazdálkodó egység. a gyógyszereit. a táj eredeti. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet. ha kell. elemei (emberek. alul is vályú. stabilitásával és rugalmasságával. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól. amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. amelyek egy konvencionális. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. létrehozása. oda pottyan a tojás. Az egész ábra gépeket. melyekben azok résztvevői. állatok. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági.

szállítják. A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. A tojóláda egy kis házban van. onnan itatóedénybe folyik. Legelnivaló zöld is van bőven. nyersanyag és munkaráfordítás. kényelmes szalma. és "melléktermékeit" (trágya. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. gép összeszerelés kell. hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni. gépekkel szántják. Azt a földet. és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. A bokrokon ízletes bogyók. A bokrok alatt vastag lombtakaró. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. Az ábrapárosból . ahol őrlik. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. Benne ülőrudak.27 a tyúknak a szükségleteit biztosítani. toll) semlegesíteni tudjuk. műtrágyázzák. Persze a csirkedrótot. magvak teremnek. amelynek nyitva az ajtaja. ahol jól láthatóan minden megvan. acélgyártás. majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába. mert éppen tojik. csőrének ingere. hogy miben. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". bogárért. Ö is bent ül egy ládában. Mindez hatalmas mennyiségű energia. keverik. ami egy tyúk szemének. A tetejéről az esővíz egy hordóba. Csak úgy sugárzik róla. háztetőt is meg kell csinálni valahol. amin a takarmányt megtermesztik. vetik. stb. alomnak. A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő. csak össze kell szedniük. villanyáram kell. Itt is pottyan a tojás. a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet.

hogy egy. és a világnak. hogy az ne ártson magunknak. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz. Osszuk meg a fölöslegeinket . az emberi közösségek élőhelyének. amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki.és vadon élő lények életét. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal. olyan közösségeket hozunk létre. hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. gazdálkodásán. hogyan tudna életén. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. Ez egyrészt azt jelenti. hogy a Föld javai nem végtelenek. Hogyan tudjuk jobbá. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést. Csökkenteni kell fogyasztásunkat.  A javak igazságos elosztása. fogyasztási szokásain úgy változtatni. Tudomásul kell vennünk.28 kiindulva hangsúlyoznom kell. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. Ez jelentheti azt. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. és háziasított lények természetes szükségleteit. hogy a permakultúra alapját. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. hogy tudomásul vesszük. egy határozott etikai állásfoglalás képezi.

a trágyát összegyűjtik. cserealap lehet a tudás. Pl: "Én megcsinálom a tetődet. annál stabilabb. ágakat fejlesztenek belőle. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. levelet. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok (nitrogén. A hullott gyümölcsöt." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok"). hogy felismeri. Egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. valamely szakértelem. kálium. és mozgási szokásaiban. foszfor. hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. A gilisztákat megint csak a tyúk. különböző ízeltlábúak. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. Szinte magától működik az egész rendszer. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. Azok gyümölcsöt. hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. információ. De nem csak anyagi dolgokat cserélhetünk egymással. . A gyümölcs javát az ember. férgek. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. csak az kellett hozzá. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. komposztálják. és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe. és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva: "Minden hulladék valami más lénynek az eledele". és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket. marék füvet beadják a kifutóba. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. te megtanítasz számítógépezni. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez.29 egymással. Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat.

ami károsítja. vagy néhány levéltetűfaj. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. akkor egy háromelemű rendszer kapnak: A termesztett gazdanövény. Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”. az egyes levéltetűfajoknak más-más a hő optimumuk. Például a kísérleti területemen kb. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. Egy permakultúrás gazdaságban vagy egy természetes élőhelyen sokféle növény. ugyanakkor „nem kár értük”. és a labdarózsa.30 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. nektárt esznek. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport. hogy a huszonnégypettyes füsskata nevű sárga. feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. és minden növényhez tartozik egy. spóráin nevelkedtek fel. és időről-időre újra kihelyezni. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. és annak parazitája vagy kórokozója. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. vagy annak vad alakja. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. Ilyenek a kecskerágó. annál stabilabb. annak sokféle kártevője-kórokozója. és kiheverik a támadást. a lisztharmatgomba fonalain. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két- . táplálék híján éhen hal. Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. a kányabangita. a kártevő szervezet. Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. életmódjuk. 40-60 növényfaj él. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. Ha végleg kifogy az „éléskamra”.

hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. és fátyolka. pótolják a többiek.31 három katicabogár faj. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. Ha valamelyik elem kiesik. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. és a Kocsolai paprika. Drávafokon. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. melyik aszalni. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. és télen az őszapók is. Ezt bizonyítja az. és melyik áll el sokáig a pincében. szén-dioxidból. Manapság. és levéltetűfürkészek. Ezt az elsődleges fogyasztók. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. Úgy tele ettem magam a harmincegynéhány féle almával. akik a borízű almát kedvelték. a ragadozó gubacsszúnyog. Ezeken túl a kétféle cinke. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet (legújabb nevén Növényi Diverzitás Központ) különböző génbanki gyűjteményeiben. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. Láttam például lilás piros virágú. vízből. a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be. néhányféle zengőlégy. Cecei. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. Lényegében a fentebb leírtak is egy. Mohácsi áttelelő kelkáposzta. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve. Nem régen részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján. ezeknek jelentőségét felismerve. stb. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. Fóti paradicsom. példánkban a levéltetvek . génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. mások az édeskéset. hogy a végén alig bírtam mozogni. Voltak. és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. Régen tudták. amely napfényből. hogy melyik alma jó a rétesbe.

Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. Lehet. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. de lehet. seregélyek. de a körülmények. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani. a verebet egy vércse. Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. aki megeszi a szőröshernyókat. De végezheti egy apró pók gyomrában. A levéltetű fürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. Ez most már egyre többször az ember. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. mint hasznot. hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék. hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. a szitakötőt egy veréb. Egyik . hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő. A következő láncszem a fátyolka.32 elfogyasztják. hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. talán a szitakötő sem. hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak. De az is lehet. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét. A harkály ugyan magának készít fészekodút. A cinke is kerülhet vércse karmai közé. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak: A levéltetveket nem biztos. hogy egy levéltetű fürkészdarázs fúr lyukat a hátán. Csak annyit jegyeznék még meg. hogy a fátyolka eszi meg.

ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy.33 permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. No. kártevőket. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. hogy visszamenjek összeszedni. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. amikor egy tenyérnyi helyen kefe sűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. azt hiszem. De ezt a raktárt a vakond éppen kitúrta. Az egerek nem . Ahogy mozognak benne. amíg a bokrok fölé. éppen olyan vastag. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte: Enyhe januári nap volt. De csak addig. és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt. A tyúkok kapirgáló szokása közismert. összeszedem a kis piszkok elől. Csak tavasszal lehet megtalálni. Azonban csak másnap jutott eszembe. Nem lepődtem meg rajta. Megláttam egy vakondtúrást egy. most gondoltam. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. ültessünk bele csicsókagumókat. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. el tudják képzelni. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túrtatni. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák. mert tudtam. Ezt nevezik csirketraktornak. A henger palástja kerítésdrótból van. akkor összeszedik a növényi maradványokat. Ebből jött az ötlet: Mi lenne. kerítsük be. vagy kétmaréknyi mogyoróval a tetején. a henger tovább gördül. Ősszel. ha megtermett a csicsóka. felgereblyézik az ágyást. Nos.

Mintázatok: A természetben a domborzati. levettem róla a fóliát. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. Szegélyeknek nevezi a permakultúra. tavak aljzata. zegzugosra. azokat a határfelületeket. mert ott több a rovar. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél. azt otthagyják. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. ahol két különböző jellegű térség. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása. azokban temérdek mogyorót találtam. Ilyenek a tó és a folyópartok. Ilyenek a hegyláncok. amit a nyári aszály meghagyott. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. amíg a mogyoró lehullik. és azok odalláncai által . és mert el szerettem volna talicskázni. a sövényt. és ráadásul még néhány fajt. erdőszélet alakítsuk hullámosra. Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. és vízrajzi viszonyok sajátos. Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó.34 szokták megvárni. a víz felülete. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. Nos. A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. vagy anyag érintkezik. közvetlen a víz felett. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával. Kirágják a kupacsból. erdők szélei. amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait.

A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek. állatitatásra használják. A hegy. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra.és domboldalak ferde "S" formájú keresztmetszeti profilja. amelyek a nagy halakat visszatartották. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. Ennek lényege az volt. és öntözési rendszerének lényege az. és vízellátási viszonyait. növelve az ott élő fajok változatosságát. amelynek méretei elérik egy . A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. Ezáltal sokféle életfeltételt. Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték.35 alkotott többnyire rácsszerű mintázat. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására. Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták. hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. kitettségi. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. élőhelyet hoz létre. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. gyümölcsösök vízellátását is javította. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer.

ezért gyakran alkalmazzák pl. természeti formációban. és ritkulások okozzák. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. (Egy patak vízgyűjtője.) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. fejezetben) Magam azt gondolom. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével. Ilyen például a csigaház. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes. és a polipszerű Nautilusok. ahol az általa létrehozott előny. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c. vagy a folyódelták ágrendszerével. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. a spirálkertet. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható. A csigák. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. amit én mesterkéltnek érzek. hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális.36 ilyen természetes formáció nagyságát. és kialakítása nehéz lehet. vagy egy hegygerinc az oldalláncaival együtt. amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. „kulcslyuk kertet". Ilyen tó a természetben nincs. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere. .

Azonban ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt.37 Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. ökológiailag nem hatékony mintázatokat. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén. részt) Ezek déli oldalukon a meleget. mesterséges domborzati kiemelkedéseket. vagy egyéb geometriai formákat. mezőgazdasági parcelláikon. a spirális falak határolt kertecske számára. déli és északi irányban homorú alapterületű fa. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. és részei változatos hőmérsékleti. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. ipari területek létesítésekor. vagy sövénnyel. bokrokból egy-egy tóval. . A hazánkban gyakori keskeny. négyszögletes. fogják a szelet. Legelőn takarmányozásra. cserje sávokat. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. nagyobb tábla szélén. "nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával. amely sok faj számára nyújt életteret. Magam szívesen alkalmazom a kétfelé. most mégis úgy érzem. települések. kiskertben. egyben esztétikusak is. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. Egyben a különböző oldalai. Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. Spirális alakú domb sincs a természetben. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. Általában fantáziaszegény. pl: ház közelében.

38 .

39 VI. vagy amivel a növények tövét takarni. ha nem szükséges. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. Erőforrás minden. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. mulcsozni lehetne. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. majd afölötti örömükben. csak tárcsázták a gabonatarlót. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának. tervezni. falevelet stb. Felelősség az erőforrások iránt. Ne szántsunk. amennyire feltétlenül szükséges. fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. Minden ajándék. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. amelyek a permakultúrás tervezés. amit komposztálni. ha a permakultúra szerint akarunk élni. Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. hogy a legtöbb helyen minden gyomot. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk. az utolsó szálig összegereblyéznek. Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. gazdálkodni. Minimális beavatkozás. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe. kiszárítanak a Napon. majd úgy vetettek .

hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel. de nem akármilyennel. Nálunk tapasztalataim szerint a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni. Ökörrel dolgoznak. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre. sok türelemmel. A szürkével dolgoznak ugyan. de az elég makrancos. Ne metsszük a fákat. A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. részt! Ennek az a lényege. sok abrak kell neki. mint a szántott kontroll. szeretettel. Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. Általában harmadszorra már nincs . ha meg tudunk lenni nélküle. ha nem szükséges. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. amikor a metszésről esik szó. A magyar tarka nem bírja a nyári meleget.40 bele gabonát ősszel. rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. mert az igényes. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat: Lásd: „A gyomirtás művészete” c. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. Nem lovat használnak. Még messzebbre megy a japán Fukuoka. talajművelési munkákat. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. Erre legjobb példa barátom. ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. Ne használjunk energiát. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. Még jobban is termett.

lényeket. Az elemeket úgy társítjuk. Két éve rájöttem. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak. hullott gyümölcsöt. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. és nem társítható fajokat.41 ereje kihajtani. Avagy: „A kár haszonba megy”. disznótök. Sötétedés után két órával. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. illetve felhasználják egymás hulladékait. uborka. Melléktermékeik. nekem volt még üvegházban is. hogy csicsóka. miközben fürödtem. Az elemek társítása. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. toll táplálják a gyümölcsfákat. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. Volt. mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. abban törpeharcsák. bábjait. mint a tarackot kiásni. Később könyvben olvastam. ezek éheznek. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. Meztelen csiga viszont legtöbbünk kertjében van. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. termékenységét. a trágya. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. Tipikus példa a baromfik társítása a gyümölcsfákkal. Lényegesen kisebb munka. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) magtermő . Minden probléma hordoz magában egy megoldást. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. egyéb létesítményeinkkel is. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. Hogyan fordíthatok káros eseményeket. Kapirgálással.

42

hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek, ráadásul nitrogént gyűjtenek. Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. A karámot falevéllel almoztam. Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. Mivel a mag kőkemény, többségét nem tudják megemészteni. Azonban miután átment az emésztőrendszerükön, a magok megpuhultak, a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett, volt miért a tyúkoknak kapirgálni. A folyamatosan kapirgált alom, amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált. De beszélhetünk létesítmények, épületek „társításáról” is. Például egy, a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli, ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest, hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire, illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon.

Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk, hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. Az életközösség kapcsolatain keresztül

43

végighalad a hálózaton, miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. Az itt tárgyalt elv arról szól, hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat. Ezt teszi az egér is, amikor mogyorót raktároz el télire. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem, és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését, tél végén pottyantva le a földre. Feketediót könnyű télire raktározni. Kiváló takarmány. A csicsókán kívül számos évelő növény van, amelyek gumóval, hagymával a talajban telelnek. Csak disznó legyen, „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert. Annak is az a lényege, hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban, és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe, amikor az szükséges. Az már Bill Mollison ötlete, hogy a tározókat föld alatti, zárt csatornákkal összekötve, és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve, akár áramot is termelhetünk. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”, egy olyan szerkezet, amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva, egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni, öntözési célokra. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is, (www.krameterhof.at). Hozamok halmozása, avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót, de még illik rá az a magyar mondás is, hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni", vagy „két legyet egy csapásra”. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről, aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot,

44

megtanulta, hogy hasznos a marháknak, ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. A marhák jobban érzik magukat, a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. Nitrogénnel dúsítják a talajt, ezért a fű is jobban nő. A virágaik jól mézelnek. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. A vége az lett a dolognak, hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott, a másik méhészkedéssel, a harmadik facsemeték neveléséből, és eladásából élt meg, ugyanazon a területen. Hazánkban a lepényfa,(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas, főleg ínség eledelként. A hozamok halmozását az teszi lehetővé, hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy, vagy több más fajjal lehet betömni. A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes, és a kukorica-bab köztes. Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás, ahol a bab, és a tök egyidejűleg nő a kukorica között. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát, aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal, díszfákkal elegyítette. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”, ahol a talajeróziót, és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg, hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. Geoff Lawton videóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi

cserjék. illetve álljunk több lábon. A fényigényes. a rozs akkor is termett valamennyit. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. illetve a paradicsomsor mellé. Ide hozható még például a feketedió. amely egyúttal polikultúrás halastónak. illetve később érik el teljes méretüket. Az állatok között járványok . vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. ha aszályos volt a nyár. de emberi tápláléknak is használható. Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. mert ha az egyik elem kiesik. és alig kell gondozni. belép helyette a másik. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes. Ez teszi lehetővé például. hogy zöldborsó. vessünk. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek. a karalábét úgyis kihúzzuk. amely azon alapul. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. de mind-mind valami ehetőt terem. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. mert mire a paradicsom megnő. komplex társítása. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől. amelyek a teljes árnyékban is megélnek. valamint fürdésre is használható. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben.45 klímán élő fák. mint a közönséges. és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. mint egy dzsungel. Szemre olyan. ezek árnyékában pedig olyanok. vagy saláta után feketeretket stb. Az időbeli. mely biztonságosabban terem. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája.

Ha ez már kész. kitúrják) használhatjuk. vagy egyéb célra felhasználható. ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom. akkor lépjünk tovább. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. Számos vadon élő. a talaj javítását célozzák. bokrok. hogyan fogyasztották valamikor. A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. "Kezdd a konyhalépcsőnél. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni. dombot emeltem. jobb egy kis siker. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. mint egy nagy kudarc." Ha van egy nagy elvadult kertünk. A csalánfőzelék talán még közismert. hullámos terepfelszín). hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák. Mindezek amellett. megszűntek a lopások. akárcsak a vasfáé. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. hogy a mikroklimatikus változatosságot. hanem csak egy kis részét. Ide tartozik az a gondolat is. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell. homoktövis. Azóta. csak kicsit nehézkes kiásni. Magja főzve ehető. kökény. amit van erőnk rendben is tartani. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. összeszedik. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya. . kutyabenge. a szegélyhatás növelését. vagy fűszernövényért az ebédhez.” Vagyis ott. és gyomnövény ehető. teába valóért. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják.46 törhetnek ki. több gödröt ástam.

mint amennyit meg tudsz enni". ne termelj többet. mint amit el tudsz végezni.47 "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról. Azaz ne vállalj többet. mint amennyire szükséged van. .

egymást megvédik. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egymásra. és a ház közé tegyük. télikertet. Az üvegházat nyárra lombhullató fával. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. Zónák. madáreleséget termelő bokrok. fejezet: A tervezés segédletei. ennek környezetében . amelyek egymást "kiszolgálják". a lakóház és a zöldséges. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei. hogy melyek azok. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. hozamai. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. mikroklimatikus hatásai vannak. növény. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. társíthatóságának vizsgálata: Számba vesszük. milyen elemekből (létesítményekből. melléktermékei. a kút. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. füvek. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. a napsugár tó. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez. azok társíthatóságáról. vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. szíve a lakóház. egymás melléktermékeit elfogyasztják. a "csirketraktor" korlátozásával.48 VII. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. baromfiak. azt a ház déli oldalára. ha nincsen zöldség a kertben. Az elemek egymásnak megfeleltetése. épületekből. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. vagy vándoroltatható ketrec. Ha szeretnénk üvegházat.

Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. mint a szőlőlugas. Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. szegletes lednek. egyéb bogyósgyümölcsűek. sárgarépáért. A ház felőli parton elég egy kb. kacsákat. a füge. zónában van gyümölcsös. az almozott baromfiudvar. és az északi oldalra árnyékadó fák. közel függőleges partszakaszt kiépíteni. Mivel naponta többször is látjuk. magas. füvekkel. és étkezési hüvelyes növény parcella (csicseriborsó. zöldhagymáért. méhkaptárak. ha vannak. ill. a téli tárolásra szánt zöldségek. edényben nevelt kedvenceinket. azaz a krumpli. lóbab). Ez lehet pl. zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. vadon élő gyógynövényekkel. ahol kitelel. Az 1. lelegelik a füvet. A keleti. A rozmaringfácskát. hamar észrevesszük. . egy-egy kistermetű gyümölcsfa. bogyós gyümölcsű. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot. a málnás. 40-cm. szója. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. a leghidegebb időszakban. A 3. hamar beérik korainak szánt paradicsom. domboságyhoz. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. vadvirágokkal. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. intenzív gabona. melyeket télikertben tartunk. pergola kerüljön. amit így a kacsák birtokba vehetnek.49 tartózkodunk legtöbbet. citrusféléket és egyéb nem télálló. Ide tesszük a gyógy. petrezselyemzöldért. a lakóháztól való távolság függvényében. sertést. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. és maghozó bokrokkal. gyöngyöst. A 2. hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe.

vagy egyéb hatások. csatornázni. a szél is. melyek ágait az állatok legelik.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. főleg a sertéseknek. illetve ha nem érik el. szarvasmarha. elterelni. A lepényfa. Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. ha tartunk. ami meleg. ló. domborzatnak. húsos. nedves helyen fűzfélék) is. zóna az ember által nem háborgatott rész. Az istállót a 3. . kérgét lerágják. hogy az éghajlatnak. és vörösgyűrű somot. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. zóna határára építjük. szamár. A 4. A 5. kecskerágót. akkor kecske. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. Még kisebb kertekben is hagyhatunk magukra helyeket terület sarkaiban.50 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . Az ilyen levágott. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. keskenylevelű ezüstfát is. levághatjuk nekik. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. rügyeit. hogy két ellentétes hatás dominál. amikor nálunk csak széna van. és 4. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg. és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. vadgyümölcsök. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat. sóskaborbolyát. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. azzal. a napsugárzás is délies irányból jön. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok. kecskerágó. Minden. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni.

a kellemetlen. az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. zónában. A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. amint ott már említettük. úgy. (Csak hogy megmutassam. Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. forró szél. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös. ami egyúttal a tűző naptól is véd. egyben gyümölcstermő kúszónövény. mint nálunk. károkat okozó északias szelek ellen. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. Némi megfontolást igényel azonban. pl. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk. de ezek ennek ellenére melegek. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is. mint az északi. Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. zaj. kellemetlen látvány.51 szelek is északnyugatról. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. A zónák. . Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. ábrán tanulmányozhatjuk. alacsonyabb lombhullató fával.) Tehát első közelítésben két szektorunk van. Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. és szektorok elhelyezkedését a 4. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga.

52 .

ötször olyan hosszú volt. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. mondjuk tüzelőt lejtős területen. Előfordulhat. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. telkek okozzák. amit induláskor megvetettem kb. méhessel. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. . hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban. mint amilyen széles. Az a földterület.53 VIII. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak. terület alakja. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. tyúkudvarral. A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. hosszú „nadrágszíj” parcellák. napsugártó. gyümölcsös. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. zónát (zöldséges. A legészakiabb. hűsölő) a legdélebbi sáv a 2-es zóna. esetleg gabonaparcellával. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1.

hogy valaki egy teljes domboldalt. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. Hazánkban ritkaságszámba megy. A dombtetőre és a lejtő felső domború. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”. részben) A lejtőn a ház és az 1. mint a völgytalp. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. Ennek okait. . Azonkívül itt a legerősebb a szél. csupán a szép kilátás kedvéért. Mégis leírom. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető.54 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. akkor ez tényleg egy pont. (Lásd még: „A domborzat. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. részben mutattam be részleteiben. Nem érdemes rá házat építeni. főleg ha lapos. A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll. és mikroklíma” c. majdnem olyan fagyos. és az első zónát az érzékeny növényekkel. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. (Találjunk rá ki jobb. Ebbe terelhetjük a csapadékvizet. és vízgazdálkodási rendszere” c. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. héjas gyümölcsűekkel. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok.

klíma. felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. idős hölgy. ahogyan nevezi magát. fejezet: A tervezés első lépése: A terület megfigyelése. hogy a mélyben szikes. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. A terület Balmazújvárosban van. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. Elővettem tehát a Világatlaszt. Györgyi Nagyi. gondoljak utána: Biztos. A klíma kontinentális. „amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. indikátorfajok előfordulása. mi az. amelyet a talajerózió. hogy alaposan megismerjük területünket. A talaj. a Hortobágy keleti széle. A természetes mikroklimatikus hatások . Megvallom. minek nézzek. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. kitettség. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. a mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak. lehet. közeli tavak. hogy magas a talajvíz a talaj fekete. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. de a helyi. stb. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. vízfolyások. amit mi szeretnénk. Nagyjából már tudtam. Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. azaz télen nagy hidegek lehetnek. mint az ott élő növény és állatvilág. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma).55 IX. hanem vizsgáljuk meg. tározók. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. Hajdúság. Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves. talajvízszint közelsége. kötött réti talaj.

majd egy hirtelen lejtő jön. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”.56 elhanyagolhatóak. és hogy érzik magukat. 2007 tavaszán megfigyelhettem. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. a közelben van egy vizenyős. alma. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. március elején. és a dió. szikes legelő található. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. amikor később. tél után fél méter mélyen állt a víz. és diófából sok volt és jól érezték magukat. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. mert a környezet majdnem tökéletes sík. mint kétszáz méterrel előtte az út. Az árokban 2006. hogy szilva. Az első. . a terep észrevehetően hullámzik. Az utcákon. milyen fák élnek ott. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. egy rendkívül csapadékos ősz. a határában mélyen fekvő sík. A mélyedésekben. Ezt akkor érzékeltem igazán. Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. meggy. Tovább haladva lassan emelkedik az út. lapos rész is. Megnyugodva állapítottam meg. Ezt követte a terepszemle. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. stb. virágzásában. amit észrevettem. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik.

Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: Az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. A cseresznyének nincs olyan alanya. Tehát nem egy fagyzugos terület. Meggyet gyökérsarjról nevelni. A szomszédoknál az ide ültetett alma. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. illetve víztűrő alanyokra kell oltani. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz. Viszont kajszit. A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. A talaj olyan volt. amit lehet. őszibarackot.57 Láttam néhány tujabokrot. amelyek jól érzik magukat. jobbra-balra tekintve látható volt. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt. Azt mondták nem. amit aztán több részletben eladogattak. és azok a gyümölcsfajok kell. vagy sarjra. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. A kert egy hosszú. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. Végigtekintve a területen jól látszott. cseresznyét alig. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle. illetve arra oltani. bár állítólag termett. amely bírja „lábvizet”. Mikor lementem az alsó részre. hogy az előbb említett . körte. szilvát és kajszit szilvamagoncra. keskeny L alakú terület volt. és nem mirabolánra. Elmondták azt is. lucfenyőt. talajvizes területen. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. hogy adják. A súlypontokat zöldség. Ezt a telket Györgyi Nagyi pár éve visszavásárolta. szilvafák is csak kínlódtak.

aztán megint körbe-körbe. A mély fekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. hogy növeljük a terület adottságaiban lévő kontrasztot: Ahol mély. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet. tűrhető csapadékviszonyok. mint hulladékot. meg a tó! (lásd:kép). mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. utcát elöntött a víz. Füge. tápdús. más eset: Balaton-felvidék. Györgyi kertje jól bírta a próbát. érdemes lesz gyümölcsfák. Igen büszke rá. hogy milyen jó az a domb.58 mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki. tönkretéve a termést. Zánkától északra kb. mikor találkozunk. meleg nyarak. azóta mindig mondja. Számos kertet. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. a magasabb pontjain magasítsunk. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. tovább mélyítsük. Az volt a tervük. ahol lehet. Szentantalfa. Györgyi Nagyi el is nevezte Zaboshegynek. mandula. fagyérzékenység nem számít. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. először a szélei mentén. A tervezés fő csapásvonala az volt. Másik terület. itt aztán többféle olyasmi is megterem. A klíma szubmediterrán. enyhe telek. Tehát az a föld jó. A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. a TSZ időkben szántónak használt területet. Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. . majd keresztbehosszába. 10km. ami kevés helyen az országban. zöldséges alá hordani. akkor karsztos. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. A helyén tavat létesítettünk.

A lejtő közepe táján. különlegesen jó volt a körte. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”. mérsékelten savanyú. felül meredekebb. hogy a Dobogó. barack. mely a platót nyugatról megkerülte. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. Térképről hamar kiderült. vízszintes irányban. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. Fehér kövek sokasága jelezte. olyan 20 fokos. utána keresi a részleteket. A lejtő közepén. Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát. ez a legtöbb növénynek jó. majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. szőlő termett. A Klímaatlaszból pedig . tehát a talajréteg elég mély. Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. Azóta találtak egy másik forrást is. Még feljebb. a közepe táján egy platószerűség. Volt egy malom is. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. a domboldalon cser. Kárász község határa.59 Először egy összképet kap az ember. ahol gyengébb fű nőtt. és egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. krumplit termeltek. Elmondták. Talán több évezredes vízmosás nyoma. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. Megkérdeztük az odavalósi. hamvas szederrel vegyesen. itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. némi parlagfűvel. a legfelső részeket kivéve. hosszában egy árkot formáló horpadás.

Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. Barátaimnak igazuk lehet abban. A juhokat a májmétely veszélyezteti. de először is tisztázzák pontosan a határokat. az az ötletem támadt. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. birset.60 az. északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. hogy a gyümölcsfaültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint. szilvát. Házigazdáim juhtenyésztéssel. ott tartsanak libát. Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. lejtői feltűnően meredekek. halat. hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. pár gyümölcsfa is elférne.majombarack”. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. Ez stimmel. néprajzosok. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. kacsát. a teteje viszont lapos. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb. de helyi magoncok afféle „. Mivel történészek. A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. Kajszi is van. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles. A helybeliek elmondták. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. . a telek hidegek. eperfát. hogy a körte. Lekvár főzésre kiváló. de kilátás van a bővítésre kb 200 hektárig. sok a csapadék. A évezredes épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok.

egerek fontos pusztítói. denevérek. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet. alig hallható egércincogás. A vadakat nyomukról. a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda irodalomban. könyvét ajánlom. melyet alkonyatkor. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. ürülékükről. esetleg rágásukról ismerhetjük fel. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. amikor fiait neveli. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. A madarak védelméről. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk. melyet késő este hallatnak. egéren is. A téli etetés. olyan. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. Ha sokan vannak. A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. menyét jelenléte. mivel a fajok . más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. Hasonlóan. vagy mintha üveget tűvel karcolnának. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. Van-e a közelben vizes élőhely. mint a nagyon magas. Fontos szempont a róka. őz.a pockok. Télen napraforgó maggal. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat. etetéséről.61 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. Egyébként elvan a pockon. kóbor kutyák.

Több faj lakik templomok tornyaiban. nagyobb épületek padlásain. odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”. hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. kérjük meg a tulajdonosokat. és denevérvédelem” c. könyve. ha felfedeztük őket.62 többsége barlangban telel. . Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó.

zöld dollárnak. Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái. egymással is kapcsolatban állnak. Az egyéni képességek. Ez a hazai ökofalvakon belül. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. amire nekem szükségem van. hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül. Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének.63 X.ek. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. felhalmozni nincs értelme. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. suskának. és a „piac” egy zárt közösség. csináljunk már valamit!” Azt.) virtuális. ahol . Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. valami olyasmi. Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. és ökofalvak között is széleskörűen működik. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte. csoportok együttműködésének szükségességét. hogy: „Na. szolgáltatással. ami pedig a rövidítés mögött rejlik. batkának. amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. amelyek civil szervezeteken belül. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. stb. Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda. szaktudások kiegészítik egymást.

Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás. Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. a permakultúra tanárunk. Az is érdekes volt. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. senkit sem érdekelt. aki ebben a városkában lakott. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. Maleny városkában. a lényeg az. Példa volt erre Ausztráliában. ki hogy áll. de egyre kevésbé érdekelte az embereket. Ahogy múlt az idő. hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. a rendszer működött tovább. . Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival.64 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát. 15 batkáért. Julis néninek . Mariskának 15. hogy mennyi az egyenlege. mesélte a tanfolyamon. Így János bácsinak marad még 10 batkája. mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. Végül annyi összegyűlt neki. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak. Lea Harrison. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat. Pedig nem is számított rá. egy fogorvos. János bácsi viszont szereti a rántottát.20. hogy ő azért kapott például bunyákat. és jóváír neki 20 batkát. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. hogy már nem tudott mit tenni vele. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re.

„Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk. amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal. Kis pénzintézetek ezek. Suska kör. olyan pénzintézeteket hoztak létre. vagy erkölcsromboló. Kevesen tudják.65 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. amiről tudok. vagy gyümölcsöt. A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói. hogy a bankok úgy működnek. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni. hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . Mostanában több alakult: Körös kör. A legutóbbit. hogy a betétesek. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket. Talentum körnek hívják. a betétesekkel. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. a marhahús visszakerül az USA. A tagok megegyeznek.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. A beruházások „etikusságát”. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. ismerik egymást. amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. a bankok nem vizsgálják. azaz hogy az adott beruházás mennyire környezet. Így születnek . stb. és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. A gödöllői „Nyitott kertek” egy ilyen próbálkozás. Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. mint amilyet a betétért adnak. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget.ba a hamburgerekbe. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA.

. permakultúrás faiskolák stb. vízpumpák. létesítésére. szélkerekek. növelik a régió lakosainak együvé tartozását. Érdekes. napkollektorok.66 kisvállalkozások pl. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket. amint ezt az ausztráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. emberarcúbbá teszik a társadalmat.

Lapos tetőkön. Ugyanezt mi is megtehetjük. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. lapos háztetőkön konténerekben. helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés.67 XI. salátaféléket nevelhetünk cserépben. vagy a Millenáris tetején. bérházi folyosó. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. Angliában. Svédországban. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. akik természetszerűbb életre vágytak. amelyen a permakultúrát művelni lehet. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések. hogy ott. mekkora az a legkisebb terület. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. Külföldön. Többen kérdezték tőlem. ahogyan például díszkerteket építettek a West End. A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. és emberléptékű közösségi lét feltételeit. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. . jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. Az erkélyen. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. csak ehető növényeket ültessünk. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. és snidlinget. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. hogy. belső udvar.

Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. levélsaláta-káposztafélék). hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. és többféle növény terem meg. amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak. Az épületek falai. Olyannyira. Sokan vannak. Egy texasi lány. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . galambbegy-saláta. ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. Suzannah mesélte nekem. szedik a termést. télen a fűtés miatt. A városi permakultúra másik formája. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. nyáron a napsütötte betonfelületek miatt. Vegyük ezért sorra. mint környezetüké. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével. Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. (rukola. több. akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet.68 Érdemes tudni.

vizsgáltassuk meg a talajt. részben ismertetem majd. két évtizedig termesztettünk fejessalátát. . vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok. használt vas. aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. egyébként emelt ágyásokban. mit sem tudva a városi permakultúráról. Faforgácsból készült közegben. sárgadinnyét ebben az üvegházban. paradicsomot. Ha van módunk rá. ládákban kb. . alapos mosással eltávolíthatóak.69 . Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére. . nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják.Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot.Kén-dioxid. és műanyaghordókban. A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c. Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl. mesterséges közegben termesszünk növényeket. a szövetekbe nem jutnak be. mínium) keveredhetett ólom.Szálló por.

hogy akármiféle etikai megfontolások. Az olyan agrárvégzettségű. ha előbb megmutatják. „A permakultúra mit-hogyan”. akiknek fogalmuk sincs. részt olvassák el először. azok a végén. hogy mit. beállítódásának megfelelően kell. gyakorló szakembereknek. hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van. valamint a . nekik. akiknek az az érzésük. „A permakultúra előzményei. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok. és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”. és alapelvek csak akkor érdeklik őket. Akik az Anyaföldet védő. mi lehet ennek a könyvnek a tartalma. és a „Permakultúra praktikák” c. részeknél kezdjék. Ki-ki személyiségének. újszerű. ahogy van”. netán Greenpeace aktivisták. csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan. „A permakultúra az ökogazda szemével”. hogy az „egész úgy hülyeség. mint én.70 Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. természetszerető lelkek. „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai. a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében. és kutatóknak. a „Permakultúra tanítása” c. mint amilyen a permakultúra.

Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását. és utalok arra a helyre. a szöveg számos ismétlést. mint egy regényt. ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem. és alig várják. hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző. röviden ismertetem a lényegét. nehezen elképzelhető fogalmat részletesen. hogy könyvemnek mindenki. összefüggéseiben ismertetem. ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom. fejezeteket ajánlom figyelmébe.71 „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. Leginkább azoknak ajánlom azt. akik már hallottak valamit a permakultúráról. Éppen azért. és annak rendje-módja szerint. kevéssé ismert. Termettek is szépen. . Mindig van egy hely ahol a kérdéses. a fákat ellepték a kártevők. ahol részletesen lehet olvasni róla. metszettem műtrágyáztam a fákat. -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa. de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt. Ez a vizsgaidőszakban volt. és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. mert nem számítok arra. hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. de mindenhol. Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. és a körtefák tele voltak körte levélbolhával. ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól. kórokozók.

1986-ban olvastam Bill Mollison. némelyek viszont megjelentek. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Fő mondanivalója az. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly. körtevarasodás. könyve. Mégis úgy döntöttem. megpróbálom. Amit ebben a könyvben olvastam. és szükségletei megtermelése során. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére. hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését. A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem. akkor el fogja pusztítani az élővilágot. a cseresznyén a Blumeriella.72 Pár évvel később. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák. 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát. hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak. és David Holmgren könyvét a permakultúráról. és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. teákat alkalmaztam permetező szerként. . és önmagát. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. ha nem permetezzük őket gomba. addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén. Így a levéltetvek az őszibarackfán. gyümölcsmolyok). helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket.

mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak nagyon elszaporodni. hanem minden hasonló. szellemessége. és szépsége annyira megragadott. már érdemes kipróbálni. abban a reményben. és bíztató. ha ennek csak a fele is megvalósítható. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben. hogy úgy gondoltam. általában . és meggynél a monília. szilvám. a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. és körtefáin.73 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. és nedves időben a burgonyavész. alma. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. természetszerűen művelt. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. hanem több is. Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. Azomban az ajánlott módszerek természetszerűsége. a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben. Ezekről majd később szólok. hogy azok a károsító szervezetek. Az mindenképpen érdekes. sem a lisztharmat. valószínű valami hiperparazita. hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége. A levéltetvekkel. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. atkákkal kezdetben sem volt gond. őszibaracknál a levélfodrosodás. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom. Magam semmivel sem permetezem. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. Ami a varasodást. Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. Továbbra is nagy gond még kajszinál. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. lisztharmatot illeti. Így a visnyeszéplakiak.

74 kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen. kivéve az utóbbi néhány évet.) . (Levéltetvek. (Gyümölcsmolyok.) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát.

a termelők-fogyasztók szövetkezése. építményeket. A rendszernek része az ember is. szép természetes környezetet. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. és a szükségleteket egészséges. stb. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I. Ilyenek a városok. állatokat. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. hasznos rovaroknak. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek.). fürkészdarazsakat. az élővilág védelmét. virágokat ültetünk a ragadozó. domborzatot táj. A piaci értékesítést nagyban segíti. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. és parazita rovarok számára. Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. pozitív közösségi kapcsolatokat. fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. kimondva-kimondatlanul. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. embercsoportok között. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket.75 I. gyógyszerek. és a természetes fauna tagjai között. használhatósága javul. a szívesség bank. takarmány. . Egy ökogazdaságban is. „box-rendszer”. szántóföldünk. fátyolkákat. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. Célja az is. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink.

és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. mivel a permakultúrás gazdaság szebb. tanítását szeretném összevetni a permakultúrával. megfelelő . és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára. és a XX. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. század. akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. természetesebb tájképet nyújt. Hasznos lehet még a nemzeti parkok. Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. fogyatékos. természetvédelmi területek. Gonda Béla. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait.76 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára. vagy lelkileg sérült embereken. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. II fejezet: A permakultúra.

Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást. Tény. többszintes polikultúrákat láthatunk az erdőkertben. ha a talaj gyommentes.77 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. Ugyanezért javasolják. akkor is. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. Sőt. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. A sorközöket befedi a növényzet. a megfelelő talajszerkezet. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével. míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. hogy az aratást minél hamarabb. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. kultivátorozást. de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori. A takaróanyag . A klasszikus talajművelés tankönyveiben. és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld.

Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. helyettem a giliszták ásnak. Pythium). képen egy ilyen módon. az esővízgyűjtés változatos módszerei. alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. válozatosabb módon alkalmazható. sovány homoktalajon. Meg kell említenünk azt is. Megemlíthető az is. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben.78 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. A tisztított szennyvíz használata. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik. Ezt csak rendszeres. Az 1. forró nyarán. Verticillium. Ahogy szoktam mondani. 2007 aszályos. A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. Tápiószele határában. században. különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken. – XX. sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben. humusszá alakítják. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. és a . A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják.

79

takarmánytermelést. Márpedig a fák, különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki, amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. Egy jó példaként említhetném a gledícsiát, amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel, míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”). Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa, amelynek ágait az állatok szívesen legelik, ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség, de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is.

III. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban.

Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát- Medencében több gazdálkodási területen, olyan módszereket írtak le, amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan, Bereczky Máté munkái, előadásai a legközismertebbek. Három területet emelnék ki, és röviden ismertetnék. Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás, az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás, és a gyümölcsészet. A középkorban a legelőket, és az erdőket a falu népe közösen használta. Mindkettőben legeltettek, és gyümölcsöket termesztettek. Az erdő ligetes jellegű, ritkás volt. A

80

gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő, hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített, hogy az állatok ne férjenek hozzá. Az alanynak alkalmas csemetéket, a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították, amikor már eléggé megnőttek ahhoz, hogy az állatok ne károsítsák. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. Bár Mária Terézia reformintézkedései, amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték, beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit, a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. században is őrizték ennek emlékeit. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik, amelyekben a „fok”, vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. Például Siófok, Drávafok. De Szeged neve is innen származik. A fokok olyan, nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak, amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba, mélyfekvésű területekre vezették. A régészeti ásatások kimutatták, hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba, tározókba, és ott leívtak. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken, míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. Gyümölcsészet. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle, természetszerű telepítése, gondozása is, amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek

81

el. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit, ökológiai, gazdasági, társadalmiszociális előnyeit. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés, különböző korú valamint erdei fák, (tölgy, kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben, nagyméretű gyümölcsfák, a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést, és az idős fák ifjítását gyakorolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi, kiveszőben lévő fajták különféle használatának, genetikai sokféleségének. A ritkásan, szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják, kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. A gyümölcsöt, de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás, tüzelő). Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét, megélhetést biztosítani a helyben maradt, lecsúszott rétegeknek. A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet, és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. képen láthatjuk.

82

III. fejezet: A permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában

Bill Mollisont megelőzve, vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt, aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit, sikeres útkereső munkába fogott. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti, eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. Mollison két életműre támaszkodott elsősorban. Egyrészt Ken Yeomans munkájára, amely a XX. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra, nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra, illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. A másik forrás a japán M. Fukuoka vegyeskultúrás, elő, és másodveteményes, fákkal kombinált, talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”, és a „Természetes gazdálkodás” c. műveiben publikált. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat, katasztrófákat okoz, sőt, a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre, tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban, ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni, a „Vizet minden gazdaságnak!” c. könyve alapján. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban, másodsorban, ha a talaj felvevő képessége így

83

sem lenne elég, akkor gyűjtőcsatornák révén, a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát, mely a lejtő infexiós pontja, vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom, a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. ábra). A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. A kapatest a felszínről kiinduló réseket, és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik, de nem teljesen egyezik azokkal. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. ábra). Azt gondolnánk, hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos. Ez azonban egyáltalán nem így van, mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken, mint az oldalvölgyekben. Amint az 1. és 3. ábrán megfigyelhetjük, az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van, mint az oldalvölgyekben. Ezért, ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk, akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. Ez az oka annak, hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően, mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel, és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. A kivezetés a tározó alsó részén, a gát alatt van, ahol a víz egy, a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. Amikor öntöznek, a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a

84 „zászlóval” szakaszosan lezárják. és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. sőt harmatgyűjtési. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. felszínen lehet kialakítani. hullámzó. egy állandó köztes növénnyel. erodált talajokat ily módon feljavítani. könyvében. leírja. A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit.féle talajművelést. hogy ötleteket ad.) Felveti. felhasznáása a háztartásban használati vízként. könyvében ismerteti a Yeomans. amit erről a teljesen talajművelés nélküli. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. Annyiban fejleszti tovább. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. félsivatagi időszakos vízfolyásokra. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. több száz hektáros. Münhausen báró meséjének gondoltam. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja. és elárasztja az alatta lévő részt. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. hogy amíg videón nem láttam. hogyan lehet összetömörödött. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről . Megemlítem még. A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. Bill Mollison Permakultúra I-II c. (Úszó sziget.

85 olvastam. A köles október közepére érett be. szubtrópusi. Arra gondolt. A búza betakarítása után a rizst kb. Japán egyik déli. hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. annak betakarítása előtt kb. A legnagyobb . Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. 1 hétig sekélyen elárasztja. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. hogy az erdők kipusztuljanak. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. két héttel vet. frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. Ez vezette őt arra a gondolatra. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza. A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam. és miért kell egyre többet permetezni ellene. ha nem akarják. A módszer legnagyobb furcsasága. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert. A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. Fukuoka Maszanobu. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. hogy mindig az elővetemény állományába. Télen a búzát kacsákkal legelteti. és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztes mellett.

Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek. és láp az állatvilág változatossága érdekében. a fákat. mezei aszat okozták. Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart. soha sem permetezett. ellentétben a szomszédaival. Akácia sövénnyel vette körbe.és díszfákkal.” c. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel. könyvében. főleg a tarackbúza apró szulák. Fukuoka pár holdas földjén. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. Felvetődik a gondolat. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására. Egyik . Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. hogy jobb gyomfojtó növényekkel. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől.86 nehézséget az évelő gyomok. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. pl. A kert fontos része a mesterséges tó. vetés után két alkalommal. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult. a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten. amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre.

és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők: . (www. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. arra. részben írom le. Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holner Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni. Csapadék ugyan van bőven. A 3. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. bár idővel ott is megfogalmazódik az erdőben való gazdálkodás szükségessége.krameterhof. Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne. hogy egy napsütötte kő környékén a nővények hamarabb kifejlődnek. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat. A gyermek Sepp Holzer észrevette például.at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el. Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja. Néhol még a fenyveskben is.87 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. hagyma. Tapasztalataimat a „permakultúra mit-hogyan” c. ő is rájött. Azonban ott a már meglévő szubtrópusi erdők ökoszisztémájának módosításával. Mint Bill Mollison. A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa.

a tökfélék.  Hangsúlyt fektet arra. A teraszok közötti rézsükön az erdő érintetlenül marad. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. A magvakat szórva veti. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni. A tavakban halat tenyészt. amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. mint a talajt feltúró. melegigényes növényei számára. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja.  Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei. hullott gyümölcsöt összeszedő. hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva. A teraszokra gyümölcsfákat. mondván: Majd az marad meg. tavai. A háziállatok közül a sertést emeli ki. Így lehetővé válik számára. ez az egyik fő terméke. és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. .88  A lejtőt teraszírozza. pl. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával. amelyek egyébként nem volnának termelhetők. hatását felfokozza. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít. Iyenek: Rozs-endívia. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. vetéseket előkészítő. amelyet csatornák segítségével gyűjt össze.

és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. hogy produktív. Az így létrehozott gazdaság amellett. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. és mélyen gyökerező fajokat társít. általában kapás növények) sávjait. és erdősávok mintázatát látjuk. pl. Vagy olyanokat. sekélyen. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. a talajerózió mérséklésére. változatos növényzetével. és alkalmaznak dombvidékeken. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket. kukorica. Madártávlatból egymást szabályosan váltogató. kanyargós gabona. Az egyik ilyen a „sávos kultúra”. „Lombkoronaszint”) c. természethű esztétikájával. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. és a gazdálkodókat. domborzatával. Ezért az erdősávokba nitrogéngyűjtő. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. föleg akácia fajokat ültetnek. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár.89 A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. . internetes folyóirat. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok.

Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. . és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c. számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban. A sávos kultúra. Mindezek. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél.90 A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. részben fogom bemutatni. de emellett a mezőgazdasági kártevők.

betelepített külországi állatfajok (nyúl. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. és munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat. fejezetben . Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. Kalandos életútja volt. Másrészt „évelő” kultúrákat. az ember. A közös mindezekben az volt. és az általa. táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák. és David Holmgren voltak. Fukuoka életművében találta meg. amelynek lényege. és működése. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. traktoros. termesztéstechnológiákra. (Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. sokszor eldugott. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent. és energiaigényét. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. cserjék. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. A permakultúra elveinek.91 IV. majd a földrajz-biológiai doktorátust. Ausztrália és Tasmánia számos. volt erdész. (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. évelő lágyszárúak). prémes állatot csapdázó (trapper). vagy „évelősített” növényekre. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz.

Tanfolyamokat tart először Ausztráliában. majd a Föld számos pontján. ökofalvak alakultak világszerte. A mintegy tíz napos tanfolyamon . lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban. lepusztított területeket. Célja az. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. Indiában. ki fogja pusztítani önmagát is. elhagyott vidékeken. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. szövetségek alakulnak világszerte világon. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. Meg lehet vele eleveníteni erodált. közösségek. A permakultúra világmozgalommá vált. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig.) Mollisont gondolatának finomításához. Új életreményt. „Permakultúra II” címen. hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását.92 ismertetem. közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. meg van győződve arról. a Permakultúra I. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. A mozgalom úgy gyarapszik. 1978-ban. vídeo dokumentálja. Mollison. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. Bebizonyosodik. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását. amint könyvében kifejti. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. Ezt a „The Global Gardener” c. permakultúra szövetségek. és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. így Európában is.

Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett végrehajtanak gyakorlati feladatokat. Három-négy évig tartott. Ilyen diplomások. amely ma is működik.nak elnevezett szervezet. A közösség megszavazza. tanfolyamokat szerveznek. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére. Kilián Imre. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. Ehelyett inkább a fentiekben említett. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. Az egyesület szervezői találkozókat. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. kiadványokat adnak ki. fejezetben ismertetek. hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. míg úgy éreztem. Bokorliget Alapítvány. részt vesznek valamilyen közös projektben. és kiadvány segítségével.93 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. nem jött létre külön permakultúra szövetség. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. vagy. gazdálkodók. Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait. valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. . saját gazdaságot alapítanak. diplomázók. többek között a Gyűrűfű Alapítvány.

a budapesti „Közös kertek” mozgalom. 2006-ban érett meg a helyzet arra. Csak hogy néhányet említsek: Az „Anasztáziások”. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”. a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítványa „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem.permakultura. Különféle vallási. hogy létrehozzunk egy külön. legújabban a városon belüli önellátó. Magyarok Szövetségének több csoportja. Úgy érzem. eljött az ideje valaminek… . a permakultúrával foglalkozó. tanyasi. egyelőre informális baráti kört. forr a világ. Honlapunk: www. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. természetszerű közösségi gazdálkodásban. és természetkímélő életmód iránt.94 Néhány évvel ezelőtt.hu. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki.

és . stabilitásával és rugalmasságával. hogy ennek a tyúknak a szükségleteit biztosítani. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. a gyógyszereit. amely mintegy "maguktól" működnek. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat. létrehozása. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. mutatván. és működtetése. energiát. hogy mennyi minden kell ahhoz." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági. ábrapárost. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele. melyekben azok résztvevői. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése.95 V. inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyaráznám őket. vagy "öko" gazdálkodó egység. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával. növények. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet. alul is vályú. elemei (emberek. a táj eredeti. és nem anyagi szükségleteit. Az egész ábra gépeket. ha kell. szállítójárműveket. lakást és egyéb anyagi. oda pottyan a tojás. előtte a vályú. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja. Hátul.a "Példabeszéd a tyúkról" c. amelyek egy konvencionális. állatok.

majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába. csőrének ingere. ahol őrlik. A tojóláda egy kis házban van. bogárért. műtrágyázzák. gépekkel szántják. A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. magvak teremnek. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. Benne ülőrudak. keverik. gép összeszerelés kell. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. csak össze kell szedniük. villanyáram kell. egy határozott etikai . acélgyártás. ami egy tyúk szemének. amin a takarmányt megtermesztik. stb. ahol jól láthatóan minden megvan. vetik. a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk. kényelmes szalma. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". mert éppen tojik. Azt a földet. A bokrok alatt vastag lombtakaró. Ö is bent ül egy ládában. Csak úgy sugárzik róla. A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő. nyersanyag és munkaráfordítás. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. alomnak. Itt is pottyan a tojás. Persze a csirkedrótot. szállítják. onnan itatóedénybe folyik. toll) semlegesíteni tudjuk. hogy miben. és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól. hogy a permakultúra alapját. Mindez hatalmas mennyiségű energia. hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. A bokrokon ízletes bogyók. háztetőt is meg kell csinálni valahol. Legelnivaló zöld is van bőven. Az ábrapárosból kiindulva azt is hangsúlyoznom kell. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet.96 "melléktermékeit" (trágya. A tetejéről az esővíz egy hordóba. amelynek nyitva az ajtaja.

fogyasztási szokásain úgy változtatni. Csökkenteni kell fogyasztásunkat. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. Hogyan tudjuk jobbá. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat. hogy egy. és háziasított lények természetes szükségleteit. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal. hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. az emberi közösségek élőhelyének. Ez jelentheti azt. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. hogyan tudna életén.  A javak igazságos elosztása. és a világnak. hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. Osszuk meg a fölöslegeinket egymással. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon. hogy a Föld javai nem végtelenek. hogy az ne ártson magunknak. De nem csak anyagi . hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. hogy tudomásul vesszük. gazdálkodásán. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények.97 állásfoglalás képezi. Tudomásul kell vennünk. olyan közösségeket hozunk létre amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. Ez egyrészt azt jelenti.és vadon élő lények életét. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme.

A gyümölcs javát az ember. Azok gyümölcsöt. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg. információ. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. marék füvet beadják a kifutóba. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. ágakat fejlesztenek belőle. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok") . Szinte magától működik az egész rendszer. komposztálják. annál stabilabb. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. a trágyát összegyűjtik. valamely szakértelem. foszfor. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. A hullott gyümölcsöt. Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok ( nitrogén. csak az kellett hozzá.98 dolgokat cserélhetünk egymással. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. különböző ízeltlábúak. és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. férgek. hogy felismeri. te megtanítasz számítógépezni. . és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva:"Minden hulladék valami más lénynek az eledele". Pl:" Én megcsinálom a tetődet. kálium.egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. A gilisztákat megint csak a tyúk. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. levelet. és mozgási szokásaiban. és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez. hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. cserealap lehet a tudás.

Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”. és minden növényhez tartozik egy. Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. vagy néhány levéltetűfaj. annál stabilabb. táplálék híján éhen hal. és időről-időre újra kihelyezni. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek. az egyes levéltetűfajoknak más-más a hőoptimumuk. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. ugyanakkor „nem kár értük”. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. a kártevő szervezet. 40-60 növényfaj él. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport. ami károsítja. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. Ilyenek a kecskerágó. Például a kísérleti területemen kb. vagy annak vad alakja. Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. nektárt esznek. és kiheverik a támadást. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. A termesztett gazdanövény. a lisztharmatgomba fonalain.99 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. és annak parazitája vagy kórokozója. és . spóráin nevelkedtek fel. Ha végleg kifogy az „éléskamra”. a kányabangita. hogy a huszonnégypettyes feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az füsskata nevű sárga. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek. akkor egy háromelemű rendszer kapnak. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. életmódjuk. erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két-három katicabogár faj. Egy permakultúrás gazdaságban vagy természetes élőhelyen sokféle növény. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. néhányféle zengőlégy. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. és a labdarózsa. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. annak sokféle kártevője-kórokozója.

Ezt az elsődleges fogyasztók. Úgy tele ettemmagam a harmincegynéhány féle almával. génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. amely napfényből. szén-dioxibó. Ezeken túl a kétféle cinke. és levéltetűfürkészek. Láttam pédául liláspiros virágú. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. és télen az őszapók is. hogy végén alig bírtam mozogni. a . Fóti paradicsom. Voltak. ezeknek jelentőségét felismerve. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet különböző génbanki gyűjteményeiben. Mohácsi áttelelő kelkáposzta.100 fátyolka. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. Lényegében a fentebb leírtak is egy. Ezt bizonyítja az. Részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján Drávafokon. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő.l és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. pótolják a többiek. Ha valamelyik elem kiesik. stb. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. és melyik áll el sokáig a pincében. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. vízből. a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. Cecei. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. Manapság. melyik aszalni. Régen tudták. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve. mások az édeskéset. példánkban a levéltetvek elfogyasztják. hogy melyik alma jó a rétesbe. akik a borízű almát kedvelték. A következő láncszem a fátyolka. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. és a Kocsolai paprika. a ragadozó gubacsszúnyog.

A cinke is kerülhet vércse karmai közé. hogy egy levéltetű fürkész fúr lyukat a hátán. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. seregélyek. Lehet. Ez most már egyre többször az ember. talán a szitakötő sem. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz.101 szitakötőt egy veréb. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét. Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. Egyik permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. hogy a fátyolka eszi meg. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. A . A levéltetveket nem biztos. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. mint hasznot. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. de lehet hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. A harkály ugyan magának készít fészekodút. Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. a verebet egy vércse.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. aki megeszi a szőröshernyókat. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani. hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. de a körülmények. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. A levéltetűfürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele. hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak. De végezheti egy apró pók gyomrában. De az is lehet. Csak annyit jegyeznék még meg. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék.

Ebből jött az ötlet: Mi lenne. összeszedem a kis piszkok elől. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. amíg a bokrok fölé. és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. kerítsük be. De ezt a raktárat a vakond éppen kitúrta. Enyhe januári nap volt. éppen olyan vastag. akkor összeszedik a növényi maradványokat. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. felgereblyézik az ágyást. . De csak addig. el tudják képzelni… Nos. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. Azonban csak másnap jutott eszembe. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte. most gondoltam. A tyúkok kapirgáló szokása közismert. azt hiszem. Nem lepődtem meg rajta mert tudtam.102 henger palástja kerítésdrótból van. és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt. ha megtermett a csicsóka. Csak tavasszal lehet megtalálni. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. hogy visszamenjek összeszedni. Ezt nevezik csirketraktornak. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. kártevőket. No. amíg a mogyoró lehullik. amikor egy tenyérnyi helyen kefesűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. vagy két maréknyi mogyoróval a tetején. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túratni ültessünk bele csicsókagumókat. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. Ahogy mozognak benne. Ősszel. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. a henger tovább gördül. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. Az egerek nem szokták megvárni. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. Megláttam egy vakondtúrást egy. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák. ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy.

A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. a sövényt. levettem róla a fóliát.és domboldalak ferde "S" formájú . Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. zegzugosra. erdők szélei. Ilyenek a tó és a folyópartok. vagy anyag érintkezik. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. közvetlen a víz felett. A hegy. és ráadásul még néhány fajt. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait. azokat a határfelületeket. Nos nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. és mert el szerettem volna talicskázni. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása. erdőszélet alakítsuk hullámosra. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával. Mintázatok: A természetben a domborzati. azt otthagyják. a víz felülete. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. tavak feneke. amit a nyári aszály meghagyott.103 kirágják a kupacsból. Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. Ilyenek a hegyláncok. amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél. és azok odalláncai által alkotott többnyire rácsszerű mintázat. és vízrajzi viszonyok sajátos. Szegélyeknek nevezi a permakultúra. azokban temérdek mogyorót találtam. mert ott több a rovar. ahol két különböző jellegű térség.

Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra. (Egy patak vízgyűjtője. amelynek méretei elérik egy ilyen természetes formáció nagyságát. A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek. élőhelyet hoz létre. Ennek lényege az volt. hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték. Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. és öntözési rendszerének lényege az. növelve az ott élő fajok változatosságát. kitettségi. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott. állatitatásra használják. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. gyümölcsösök vízellátását is javította. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták.104 keresztmetszeti profilja. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására. vagy egy hegygerinc az . és vízellátási viszonyait. A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. Ezáltal sokféle életfeltételt. A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. amelyek a nagy halakat visszatartották. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai.

valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere. és kialakítása nehéz lehet. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes.) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. fejezetben) Magam azt gondolom. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. ezért gyakran alkalmazzák pl. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható.105 oldalláncaival együtt. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. a spirálkertet. amit én mesterkéltnek érzek. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális. ahol az általa létrehozott előny. Ilyen tó a természetben nincs. hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. A csigák. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. "kulcslyuk kertet". természeti formációban. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. és ritkulások okozzák. Ilyen például a csigaház. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja. amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban. A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított. vagy a folyódelták ágrendszerével. és a polipszerű Nautilusok. Spirális alakú domb sincs a .

amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. vagy sövénnyel. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. ökológiailag nem hatékony mintázatokat. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. pl. cserje sávokat. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. vagy egyéb geometriai formákat. amely sok faj számára nyújt életteret. fogják a szelet. Egyben a különböző oldalai. Magam szívesen alkalmazom a kétfelé. mesterséges domborzati kiemelkedéseket. részt) Ezek déli oldalukon a meleget. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén. déli és északi irányban homorú alapterületű fa.106 természetben. a spirális falak határolt kertecske számára. A hazánkban gyakori keskeny. nagyobb tábla szélén. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. bokrokból egy-egy tóval. ipari területek létesítésekor Általában fantáziaszegény. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai. települések. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. és részei változatos hőmérsékleti. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. négyszögletes. . Legelőn takarmányozásra. de ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt.: ház közelében. kiskertben. mezőgazdasági parcelláikon. "nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. egyben esztétikusak is. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. most mégis úgy érzem.

amit komposztálni. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották. tervezni. falevelet stb. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. vagy amivel a növények tövét takartni. fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. ha a permakultúra szerint akarunk élni. ha nem szükséges. kiszárítanak a Napon. Erőforrás minden. majd úgy vetettek . Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. Minimális beavatkozás. mulcsozni lehetne. Ne szántsunk.107 VI. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. gazdálkodni. amelyek a permakultúrás tervezés. az utolsó szálig összegereblyéznek. majd afölötti örömükben. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Felelősség az erőforrások iránt. Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. amennyire feltétlenül szükséges. Minden ajándék. hogy a legtöbb helyen minden gyomot. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. csak tárcsázták a gabonatarlót.

A magyar tarka nem bírja a nyári meleget. sok abrak kell neki. ha nem szükséges. Nálunk tapasztalataim szerint -a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. szeretettel. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. aminek az a lényege. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. részt). Nem lovat használnak. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni. talajművelési munkákat. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre. Még messzebbre megy a japán Fukuoka. sok türelemmel. A szürkével dolgoznak ugyan. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. ha meg tudunk lenni nélküle. de az elég makrancos. ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. Ne metsszük a fákat. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. Még jobban is termett. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat (Lásd: „A gyomirtás művészete” c. mert az igényes. Ne használjunk energiát. de nem akármilyennel. Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. Erre legjobb példa barátom. Ökörrel dolgoznak. hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel.108 bele gabonát ősszel. mint a szántott kontroll. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. amikor a metszésről esik szó. Általában harmadszorra már nincs .

109 ereje kihajtani. ezek éheznek. Tipikus példa a baromfiak társítása a gyümölcsfákkal. uborka. lényeket. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket. hogy csicsóka. egyéb létesítményeinkkel is. miközben fürödtem. toll táplálják a gyümölcsfákat. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. Kapirgálással. bábjait. mint a tarackot kiásni. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. Sötétedés után két órával. és nem társítható fajokat. Hogyan fordíthatok káros eseményeket. abban törpeharcsák. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. Két éve rájöttem. Volt. illetve felhasználják egymás hulladékait. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. Az elemek társítása. hullott gyümölcsöt. káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. a trágya. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) . mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. Az elemeket úgy társítjuk. Avagy: „A kár haszonba megy”. Lényegesen kisebb munka. disznótök. nekem volt még üvegházban is. Meztelencsiga viszont legtöbbünk kertjében van. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. Melléktermékeik. termékenységét. Minden probléma hordoz magában egy megoldást. Később könyvben olvastam.

ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon. a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. Mivel a mag kőkemény. ráadásul nitrogént gyűjtenek. Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. De beszélhetünk létesítmények. Azonban miután átment az emésztőredszerükön. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. volt miért a tyúkoknak kapirgálni. Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. többségét nem tudják megemészteni. A folyamatosan kapirgált alom. amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált.110 magtermő hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek. hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak. Az életközösség kapcsolatain keresztül . épületek „társításáról” is. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk. a magok megpuhultak. Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire. a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli. illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. A karámot falevéllel almoztam. Például egy.

Feketediót könnyű télire raktározni. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is. öntözési célokra. hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat. avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem. egy olyan szerkezet. zárt csatornákkal összekötve.krameterhof. Az már Bill Mollison ötlete. hogy a tározókat föld alatti. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”. Ezt teszi az egér is. hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban. Annak is az a lényege. (www. de még illik rá az a magyar mondás is. és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve. Csak disznó legyen. hagymával a talajban telelnek. amikor mogyorót raktároz el télire. akár áramot is termelhetünk.111 végighalad a hálózaton. Hozamok halmozása. tél végén pottyantva le a földre. hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni". egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni. amelyek gumóval. . amikor az szükséges. „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert. aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. Az itt tárgyalt elv arról szól.at). A csicsókán kívül számos évelő növény van. miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. Kiváló takarmány. amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva. vagy „két legyet egy csapásra”. Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot. és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe. és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről.

Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás. A hozamok halmozását az teszi lehetővé. Nitrogénnel dúsítják a talajt. Geoff Lawton vídeóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi . A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes.(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát. A vége az lett a dolognak. hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott. és a kukorica-bab köztes. hogy hasznos a marháknak. ezért a fű is jobban nő. ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. ahol a talajeróziót. hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. a másik méhészkedéssel. és eladásából élt meg. Hazánkban a lepényfa. díszfákkal elegyítette. ahol a bab. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas. vagy több más fajjal lehet betömni. A virágaik jól mézelnek. és a tök egyidejűleg nő a kukorica között.112 megtanulta. ugyanazon a területen. és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg. hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy. a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. főleg ínség eledelként. a harmadik facsemeték neveléséből. A marhák jobban érzik magukat. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”.

mint a közönséges. valamint fürdésre is használható. Az időbeli. komplex társítása. ha aszályos volt a nyár. Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. Az állatok között járványok . és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. amely azon alapul. illetve álljunk több lábon. amely egyúttal polikultúrás halastónak. hogy zöldborsó. Ide hozható még például a feketedió. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes. cserjék. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. mert ha az egyik elem kiesik. A fényigényes. a rozs akkor is termett valamennyit. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája. illetve később érik el teljes méretüket. ezek árnyékában pedig olyanok. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra. mint egy dzsungel. de emberi tápláléknak is használható. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. a karalábét úgyis kihúzzuk. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől. és alig kell gondozni. amelyek a teljes árnyékban is megélnek.113 klímán élő fák. mely biztonságosabban terem. vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. de mind-mind valami ehetőt terem. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek. Szemre olyan. Ez teszi lehetővé például. vagy saláta után feketeretket stb. mert mire a paradicsom megnő.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. vessünk illetve a paradicsomsor mellé. belép helyette a másik.

A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom." Ha van egy nagy elvadult kertünk. hanem csak egy kis részét. kökény. kitúrják) használhatjuk. hullámos terepfelszín).114 törhetnek ki.” Vagyis ott. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell. Magja főzve ehető. hogy a mikroklimatikus változatosságot. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. Számos vadon élő. csak kicsit nehézkes kiásni. jobb egy kis siker. ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. megszűntek a lopások. teába valóért. vagy egyéb célra felhasználható. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni. több gödröt ástam. A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják. homoktövis. bokrok. Ha ez már kész. A szegélyhatás növelését. vagy fűszernövényért az . amit van erőnk rendben is tartani. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. akárcsak a vasfáé. hogyan fogyasztották valamikor. A csalánfőzelék talán még közismert. Azóta. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. akkor lépjünk tovább. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák. összeszedik. Ide tartozik az a gondolat is. A talaj javítását célozzák. mint egy nagy kudarc. kutyabenge. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. és gyomnövény ehető. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya. "Kezdd a konyhalépcsőnél. Mindezek amellett. dombot emeltem. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált.

ne termelj többet. Azaz ne vállalj többet. "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról. mint amire szükséged van. mint amit el tudsz végezni. mint amennyit meg tudsz enni". .115 ebédhez.

növény. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. mikroklimatikus hatásai vannak. szíve a lakóház. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. vagy vándoroltatható ketrec. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei. fejezet: A tervezés segédletei. Zónák. a kút. és a ház közé tegyük. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. társíthatóságának vizsgálata: Számbavesszük. télikertet. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. baromfiak. hogy melyek azok. amelyek egymást "kiszolgálják". Ha szeretnénk üvegházat. Az üvegházat nyárra lombhullató fával. ennek környezetében . Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez. hozamai. Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. a "csirketraktor" korlátozásával. melléktermékei.116 VII. azt a ház déli oldalára. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egyásra. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. a lakóház és a zöldséges. egymást megvédik. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. füvek. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. milyen elemekből (létesítményekből. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. egymás melléktermékeit elfogyasztják. ha nincsen zöldség a kertben. madáreleséget termelő bokrok. Az elemek egymásnak megfeleltetése. azok társíthatóságáról. a napsugár tó. vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. épületekből.

zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. méhkaptárak. a leghidegebb időszakban. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe. és az északi oldalra árnyékadó fák. A 2. és maghozó bokrokkal. A 3. azaz a krumpli. Az 1. 40-cm. kacsákat. vadvirágokkal. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. a téli tárolásra szánt zöldségek. Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. edényben nevelt kedvenceinket. és étkezési hüvelyesnövény parcella (csicseriborsó. Ide tesszük a gyógy. A rozmaringfácskát. amit így a kacsák birtokba vehetnek. lóbab). ahol kitelel. . az almozott baromfiudvar. intenzív gabona. korainak szánt paradicsom. ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. pergola kerüljön. bogyós gyümölcsű. citrusféléket és egyéb nem télálló. Ez lehet pl. domboságyhoz. mint a szőlőlugas. ha vannak. A ház felőli parton elég egy kb. füvekkel. szegletes lednek. zöldhagymáért. A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. Mivel naponta többször is látjuk. ill.117 tartózkodunk a legtöbbet. A keleti. zónában van gyümölcsös. petrezselyemzöldért. hamar észrevesszük. a füge. sárgarépáért. egy-egy kistermetű gyümölcsfa. a lakóháztól való távolság függvényében. magas. a málnás. sertést. egyéb bogyósgyümölcsűek. gyöngyöst. szója. közel függőleges partszakaszt kiépíteni. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot. melyeket télikertben tartunk. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. vadon élő gyógynövényekkel. lelegelik a füvet.

a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. csatornázni. Minden. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. A 4. domborzatnak. Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. zóna határára építjük. levághatjuk nekik. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni. A 5. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg. húsos. zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. ló. vadgyümölcsök. illetve ha nem érik el. kecskerágó. főleg a sertéseknek. és 4. hogy az éghajlatnak. zóna az ember által nem háborgatott rész. amikor nálunk csak széna van. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. szamár. szarvasmarha. a szél is. elterelni. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. Az istállót a 3. .118 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. rügyeit. sóskaborbolyát. nedves helyen fűzfélék) is. és vörösgyűrű somot. vagy egyéb hatások. hogy két ellentétes hatás dominál és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. Az ilyen levágott. akkor kecske. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. ami meleg. kérgét lerágják. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. a napsugárzás is délies irányból jön. A lepényfa.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. keskenylevelű ezüstfát is. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . azzal. ha tartunk. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. melyek ágait az állatok legelik. Még kisebb kertekben is hagyhatunk maguka helyeket terület sarkaiban.

de ezek ennek ellenére melegek. A zónák. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. Némi megfontolást igényel azonban. pl. és szektorok elhelyezkedését a 4. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. a kellemetlen. mint az északi. amint ott már említettük.119 szelek is északnyugatról. (Csak hogy megmutassam. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. úgy. alacsonyabb lombhullató fával. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. ami egyúttal a tűző naptól is véd. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk. egyben gyümölcstermő kúszónövény. károkat okozó északias szelek ellen. hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös. Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is.) Tehát első közelítésben két szektorunk van. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz. Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. . A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. zaj. mint nálunk. forró szél. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet. kellemetlen látvány. ábrán tanulmányozhatjuk. zónában.

120 .

Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. hosszú „nadrágszíj” parcellák. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. ötször olyan hosszú volt. hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. méhessel. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. terület alakja. hűsölő) a legdélibb sáv a 2-es zóna. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. A legészakibb. mondjuk tüzelőt lejtős területen. mint amilyen széles. Az a földterület. A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. . Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja. tyúkudvarral. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. telkek okozzák. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. amit induláskor megvetettem kb. zónát (zöldséges. Előfordulhat. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. gyümölcsös. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. esetleg gabonaparcellával. napsugártó.121 VIII.

Mégis leírom. (Találjunk rá ki jobb. és vízgazdálkodási rendszere” c. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. akkor ez tényleg egy pont A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll. A dombtetőre és a lejtő felső domború.122 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. majdnem olyan fagyos. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. részben) A lejtőn a ház és az 1. és mikroklíma” c. csupán a szép kilátás kedvéért. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. (Lásd még „A domborzat. . Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. Ennek okait. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok. főleg ha lapos. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. Ebbe terelhetjük a csapadékvizet. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. mint a völgytalp. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. részben mutatom be részleteiben. és az első zónát az érzékeny növényekkel. Hazánkban ritkaságszámba megy. hogy valaki egy teljes domboldalt. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető. Nem érdemes rá házat építeni. héjas gyümölcsűekkel. Azonkívül itt a legerősebb a szél. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos. Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”.

tározók. a Hortobágy keleti széle. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. mert a . kitettség.123 IX. minek nézzek. hanem vizsgáljuk meg. hogy alaposan megismerjük területünket. Hajdúság. réti talaj. A talaj. klíma. hogy a mélyben szikes. „amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma). hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. A klíma kontinentális. A terület Balmazújvárosban van. indikátorfajok előfordulása. Nagyjából már tudtam. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. mi az. Elővettem tehát a Világatlaszt. amit mi szeretnénk. idős hölgy. Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. azaz télen nagy hidegek lehetnek. közeli tavak. de a helyi. Dőlt betűvel: a második kiadás beszúrásai. stb. Megvallom. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. kötött. mint az ott élő növény és állatvilág. felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. A természetes mikroklimatikus hatások elhanyagolhatóak. mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. talajvízszint közelsége. fejezet: A tervezés első lépése: A terület. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. hogy magas a talajvíz a talaj fekete. megfigyelése. amelyet a talajerózió. lehet. gondoljak utána: Biztos. vízfolyások.

szikes legelő mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. 2007 tavaszán megfigyelhettem. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. meggy. március elején. és a dió. amikor később. a terep észrevehetően hullámzik. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”. A mélyedésekben. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. majd egy hirtelen lejtő jön. Láttam . Az első. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. Megnyugodva állapítottam meg. Az utcákon. milyen fák élnek ott. lapos rész is. Tovább haladva lassan emelkedik az út. alma. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. tél után fél méter mélyen állt a víz. virágzásában. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében.124 környezet majdnem tökéletes sík. Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. hogy szilva. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. stb. mint kétszáz méterrel előtte az út. és hogy érzik magukat. Ezt követte a terepszemle. a közelben van egy vizenyős. egy rendkívül csapadékos ősz. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. Ezt akkor érzékeltem igazán. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. a határában mélyen fekvő sík. Az árokban 2006. és diófából sok volt és jól érezték magukat. amit észrevettem.

A szomszédoknál az ide ültetett alma. amit lehet (meggyet gyökérsarjról nevelni. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz. hogy adják. Végigtekintve a területen jól látszott. amit aztán több részletben eladogattak. A talaj olyan volt. amely bírja „lábvizet”. Viszont kajszit. . A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. lucfenyőt. és azok a gyümölcsfajok kell. talajvizes területen. A cseresznyének nincs olyan alanya. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. Ezt a telket házigazdám pár éve visszavásárolta. bár állítólag termett. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt.125 néhány tujabokrot. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle. szilvafák is csak kínlódtak. A súlypontokat zöldség. cseresznyét alig. illetve arra oltani. körte. szilvát és kajszit szilvamagoncra. őszibarackot. Mikor lementem az alsó részre. jobbra-balra tekintve látható volt. amelyek jól érzik magukat. A kert egy hosszú. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt. keskeny L alakú terület volt. vagy sarjra. és nem mirabolánra). illetve víztűrő alanyokra kell oltani.

Tehát az a föld jó. A mélyfekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. enyhe telek. Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. Az volt a tervük. 10km. érdemes lesz gyümölcsfák. zöldséges alá hordani. Számos kertet elöntött a víz.mikor találkozunk. más eset. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet. meleg nyarak. A helyén tavat létesítettünk. Györgyi kertje jól bírta a próbát.126 A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. azóta mindig mondja. Zánkától északra kb. a TSZ időkben szántónak használt területet. majd keresztbehosszába. Füge. Másik terület. itt aztán többféle olyasmi is megterem. Tehát nem egy fagyzugos terület. mint hulladékot. Igen büszke rá. tápdús. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. először a szélei mentén. tönkretéve a termést. hogy milyen jó az a domb. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. tűrhető csapadékviszonyok. Szentantalfa. Balaton-felvidék. Györgyi Nagyi el is nevezte Zabos-hegynek. meg a tó (lásd:kép). aztán megint körbe-körbe. A klíma szubmediterrán. mandula. fagyérzékenység nem számít. Elmondták azt is. hogy az előbb említett mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki. ami kevés helyen az országban. akkor karsztos. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. Azt mondták nem. .

itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. tehát a talajréteg elég mély. A lejtő közepén. Elmondták. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. Volt egy malom is. Megkérdeztük az odavalósi. hosszában egy árkot formáló horpadás. ahol gyengébb fű nőtt. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. vízszintes irányban. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. A lejtő közepe táján. különlegesen jó volt a körte. Kárász község határa. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. felül meredekebb. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. mérsékelten savanyú. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig. szőlő termett. A Klímaatlaszból pedig . utána keresi a részleteket.127 Először egy összképet kap az ember. olyan 20 fokos. ez a legtöbb növénynek jó. Még feljebb a domboldalon cser. némi parlagfűvel. barack. Térképről hamar kiderült. krumplit termeltek. hamvas szederrel vegyesen. mely a platót nyugatról megkerülte. Fehér kövek sokasága jelezte. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. a legfelső részeket kivéve. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. Talán több évezredes vízmosás nyoma. hogy a Dobogó. Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát. Azóta találtak egy másik forrást is. majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. a közepe táján egy platószerűség.

Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. szilvát. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk.majombarack”. de kilátás van a bővítésre kb. pár gyümölcsfa is elférne. 200 hektárig. Kajszi is van de helyi magoncok afféle „. ott tartsanak libát. A juhokat a májmétely veszélyezteti. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles. Mivel történészek. Házigazdáim juhtenyésztéssel. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb. birset. A sokezer éves épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. Barátaimnak igazuk lehet abban. Lekvárfőzésre kiváló. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. kacsát. de először is tisztázzák pontosan a határokat. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. a telek hidegek. északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. Ez stimmel. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. az az ötletem támadt. A helybeliek elmondták. Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. halat. sok a csapadék. néprajzosok. A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. eperfát. .128 az. hogy a körte. lejtői feltűnően meredekek. hogy a gyümölcsfa ültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint. a teteje viszont lapos.

129 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. ürülékükről. könyvét ajánlom. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. Télen napraforgó maggal. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet. mint a nagyon magas. Egyébként elvan a pockon. a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda . A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. Ha sokan vannak. melyet alkonyatkor. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. alig hallható egércincogás. olyan. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak.a pockok. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. Van-e a közelben vizes élőhely. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. egerek fontos pusztítói. menyét jelenléte. Fontos szempont a róka. A téli etetés. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább. A madarak védelméről. A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. A vadakat nyomukról. melyet késő este hallatnak. egéren is. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. etetéséről. más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. őz. esetleg rágásukról ismerhetjük fel. amikor fiait neveli. denevérek. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. Hasonlóan. kóbor kutyák. és mintha üveget tűvel karcolnának.

nagyobb épületek padlásain. átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”. hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. . Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó. ha felfedeztük őket. odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. mivel a fajok többsége barlangban telel. Több faj lakik templomok tornyaiban. könyve. és denevérvédelem” c. kérjük meg a tulajdonosokat.130 irodalomban. A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk.

Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái. batkának. Azt. Ez a hazai ökofalvakon belül. egymással is kapcsolatban állnak. amire nekem szükségem van. suskának. és ökofalvak között is széleskörűen működik. ahol . ami pedig a rövidítés mögött rejlik. zöld dollárnak. Az egyéni képességek. felhalmozni nincs értelme. Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. valami olyasmi.) virtuális. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda. hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval. és a „piac” egy zárt közösség. Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. csoportok együttműködésének szükségességét. Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS.131 X.ek. amelyek civil szervezeteken belül. szolgáltatással. szaktudások kiegészítik egymást. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül.stb. hogy: „Na csináljunk már valamit!”. Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének.

Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. senkit sem érdekelt. a lényeg az. mesélte a tanfolyamon. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás. és jóváír neki 20 batkát. Így János bácsinak marad még 10 batkája. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát. Maleny városkában. 15 batkáért. Julis néninek – 20. egy fogorvos. Az is érdekes volt. Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. Példa volt erre Ausztráliában. Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. Lea Harrison. Végül annyi összegyűlt neki. hogy mennyi az egyenlege. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re. a permakultúra tanárunk. Ahogy múlt az idő. ki hogy áll. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. János bácsi viszont szereti a rántottát. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak. Pedig nem is számított rá. hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival. aki ebben a városkában lakott. hogy ő azért kapott például bunyákat. . hogy már nem tudott mit tenni vele. Mariskának 15.132 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. de egyre kevésbé érdekelte az embereket. hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. a rendszer működött tovább.

amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. a marhahús visszakerül az USA. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják. amiről tudok. Kevesen tudják. Talentum körnek hívják. a bankok nem vizsgálják.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. Kis pénzintézetek ezek. olyan pénzintézeteket hoztak létre.ba a hamburgerekbe. vagy gyümölcsöt. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget. hogy az adott beruházás mennyire környezet. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni. Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. mint amilyet a betétért adnak. A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói. és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. vagy erkölcsromboló. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. a betétesekkel. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. A beruházások „etikusságát”. A tagok megegyeznek. hogy a betétesek. ismerik egymást. hogy a bankok úgy működnek. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA. azaz. Így születnek . hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket.133 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. stb. Suska kör. „Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal. A legutóbbit.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. Mostanában több alakult: Körös kör.

Érdekes. napkollektorok. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban. vízpumpák. létesítésére. szélkerekek. növelik a régió lakosainak együvé tartozását . permakultúrás faiskolák stb. amint ezt az auszráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. emberarcúbbá teszik a társadalmat.134 kisvállalkozások pl. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket.

Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések. amelyen a permakultúrát művelni lehet. Angliában.135 XI. Az erkélyen. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. és snidlinget. bérházi folyosó. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. Külföldön. akik természetszerűbb életre vágytak. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. lapos háztetőkön konténerekben. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. Többen kérdezték tőlem. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. salátaféléket nevelhetünk cserépben. A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. . csak ehető növényeket ültessünk. ahogyan például díszkerteket építettek a West End. hogy ott. és emberléptékű közösségi lét feltételeit. jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. belső udvar. mekkora az a legkisebb terület. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés. Lapos tetőkön. Ugyanezt mi is megtehetjük. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. Svédországban. vagy a Millenáris tetején. hogy.

vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. Sokan vannak. nyáron a napsütötte betonfelületek miatt. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. télen a fűtés miatt. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. mint környezetüké. Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. Vegyük ezért sorra. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. levélsaláta-káposztafélék). amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . (rukola. galambbegy-saláta. ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. Egy texasi lány. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. Suzannah mesélte nekem. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. A városi permakultúra másik formája. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet. és többféle növény terem meg. több. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. szedik a termést. Az épületek falai. Olyannyira.136 Érdemes tudni.

Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl. alapos mosással eltávolíthatóak.Kén-dioxid. . két évtizedig termesztettünk fejessalátát. részben ismertetem majd. aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. mit sem tudva a városi permakultúráról…A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c. paradicsomot. vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok. sárgadinnyét ebben az üvegházban. . használt vas. Faforgácsból készült közegben. és műanyaghordókban. . mínium) keveredhetett ólom.Szálló por.Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot. ládákban kb. mesterséges közegben termesszünk növényeket. Ha van módunk rá. a szövetekbe nem jutnak be. vizsgáltassuk meg a talajt. egyébként emelt ágyásokban.137 . nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják. Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére.

0.9:.3 ..-.F79F08 549./E8.3  %--1.8.9 E9F5J9F8470030 90390990.F70.90254249473.0.4 9--8F0-.3-.84E-0.F7. 3.3900 4/00F8F.  74/.9E74O F8/030.F7.3 /030.F/002 .4--F5Q0905.348.9 4307E.3JE84.749E3 030.F/0208.42-.3E78EE8:.-F7v70 43948.1010/09Qv09  F7Q20..3 3.574/.42.8.9:3 2.99:/:-948J9.1./43484.7.7F8-0327.0     .

 5.E/4999072F.943E100990--0...3 0... 8:8E3.08E2J9OF550703/00v874/..009003-0Q ....82 4 ./ 300/802F.9988F087~032~/  03.Q31F0. 807.24.83E:32E7.4O.79:E8  F8.2 50/./O843.00900Q992~/F8F. //4E73..09J9F8F.72.29 9 .:97.3 90.43.0F7/0080--0.E80790 .34-09~8O3.3E3.. 89- ./E4/O. .000Q992~/v.9-.8E..9:/E840F8J902E89 F808F08 0F809.8070 -070802F088FF9.9E88.4  .94E8.493.8.0.009Q.. 84E9...2.0903F790208 ../..24333.84.50/23/03 2:3E9.200..  $E2:7..0F30 .8 ./.E3 703/8075439.009v8F0 4.80705..5.84547940Q992~/F8F30 8Q8F088FF9 0F3F5088F0 8..807.7..8E 84. ...3034E8. .20008J9 ..E24.   100095072.23/8./J9F829970 ..:97.0903.OQ31F01472E  00807~--1472.54220 .  5072... 109v08 30.79:E8109v0802~/v4E85..8070 -070...8070 .27030028Q8F02 ..F44507E.84..0 02E88.5.8E29.9E3... 41. -.%$ 0 .3.793070230 3028Q8F08703/0030.9:07v1477E807080/02 #03/807 F30F-030.8.3849...845479443-0Q 5072.4J147/J9.:97.43-0Q F841.8F79020 .84547944499F970.E7:. . 0E7988F 10.0.

9EF799v094E89   E348-E./0070 0. 44592E8.-E4O2O/43.84390.77843 . 0.703/807008.00300 429./v .3 01447.78E3.F8-FF7/0090.08:83F39v05709-01vF870 -.J99.F79.2.8.10.00 F39003..54995F/E:-:3E.:3.9E.7.83.0 80330802F7/00.E7.3.2J3:8.8.3. 2. ..0--03.243 4v.F90038F ..F30.79E23/039.89E9 8039802F7/009 '.03.703/807.49.33880~930 42E7 3029:/499299033..E-.9 'FQ..08  -.499 208F90.78.9 2079703/8070803E9E790/v8 3F30-08F093 !0/30288E2J94997E  8F7/008.9EF79 489:8 3F3302E7.-.9..02-07009 4E . .:97.488EE900Q992~/v88FF1472E..9E9  E348-E./4 .7E39499E9 '0890E9 -.78.9.83.49 40/09-0323/03-:O3-3F890.78E3.93E22F...80.208F9.FF32E7.   ...703/8072~/9994.8070./2F -.. E348-E.9.3E7:3 . 9.323/03 00300 7Q3.F039050/1Q089089E3 802F70  .703/0/. 4. 2J3:8.E748E-.24E8  !F/.3 .0030F9 O.33.48 0/09-0384 -:3EF79 499JJ..E39.77.E748.80370  49.  3..843980709.8.490770:897EE-.. .9473E9 E348-E.9.. F8O.9  0..4900--. :8 3F330  -03.EJ730 -.8. .O94O9.314.090vF55032~/:83F320.1Q08909989E3  42033.8..3 .7E3438.FF799099F .33.9E 499 929914.E748E-.5072.9E..0708.

&$ -F8-010909v5F3F-v 13.89O0F.3:8.83.39E -07:EE84 09:88EE9 .0803 9:/E 4F5 207E-. 90720v 14.v807/v79E84../499-07:EE8 20337073009 .88.9 4.020 .88E88E.2.7 89-  00Q992~/F8302E81472E8..F970 .209.5F324E8E3. . &$ -.83910.F038F0099~30.--.3-07:EO3. -09F9080 -0109v5F309.039:2730J.-09F9F79.O F8.33.38J74E v807/v0F32..1.  .07Q.34.8742-4O .00v09F908J9030 .24...34..9.839O7F89Q31F0-07:EE84 13..-. 3.0903Q003v709v  8Q0930  ./3.89O8.07.39E9.200.3108207.14.3.373009J2Fv90..E74873F1.2...35F339F0900949.Q2.J9E 9..342~/30 4.7.7. 239 .7478E43803/:99--030/02F30F8 0:9O--9 .8./E2E843..F55039072v/8F09  .34302.. 4.F:  85F339F09000 F8.E748.70 0v10930 ...89  9:8 -010909F80F8-07:EE8499:/: 4.9E--./3.2-:7070-0  .-..:9787 $:8.8.8.39--..F3.2.0.v0003F30 .720749072F070 002v0347.3E-.4200030 4.-.27v9:/4  %.200.7.839 .83.90720v0903900807.090090090.E 489.38J74E8E7.0Q8428F/48 .3907209/8F070 330 10F-03.8EE -09F9080.4.-09F90800 8207 02E89 -010909F8009:88E.F98078EJ9E.:897E5072.-..42-.-E7E9.F0 3029:/E43974E3 4270147/J9E./4995F3Q09 0.72074.:97.

3..8.7.E8E4.E.:97.:87E.3.5F3Q...J5:25E 5072./E80309 !072./.F 9.9E78.3 02-07.9 3.32~/300 0 7FO-.0380807.7FO. F739.E39072F80908 2O/43.F-034..E.4E845 3.23909.:97E81.0.794E8E9    ..009009 .48.9.2  10390-0310847490/02F30F80848475E7:.0Q.5409474 8F0700 ..99.  8.2.248.--E908.84E89-  F908J9F8F70 A7/008  .

O8J9. 8:5E3.009Q3 .F903FQ.-.89.F/478E-...32E7F.4 9.J8090F820099079098F908J909Q3 .E7484-..E748 0/02F30F80  %--03F7/09F9v02 4 2047.488EE9.E7485072.43 F883/309 8.F3009Q9088Q3    ..548E909v3439F3070-03  /:5.03009 4843:9E3243/42E705.548 909v3 O.O90094.E9.2003.8F097Q2F3099F509F 0920.9072F809807~--F0970.357O-E4E84 4499 0-03.F30992F3FE31Q70.:97.-03   -03.7 8v90O20.8E73.2.:97E9 2~..30928209009Q ..:9E3 :-.3-..E9.080--907Q09 .:9O--F.03E789090F3 &.4..83 0307907v...0893/ .9:3 .80003/v $E2485:-E.5..8F989.3 84.3.E74849O9E.9E-478F9:E8.8.F9030081F0.    10009.9O3.90/0-03.  8390.5089034.2039099020 400/90F02807990720323/03 9.  029F..5072.931/3...4.79.21F0F0280790720F8 F802-07F59F~88FF9109F9009 Q1/3  3E-.3.90/0O9...38 .:97..:3 0/v/90 :/..807F5-03 07F03 .7478E43.3 $.35F/E:/J8079009 F5J90990..345072.009v 3..30E07F -F7E1448O -08v :/..4 .E8:73FF34EF970 .EJ94998E84-.1FF0930.3 :897EE-.F9-000954.

 9-.Q3472E3.2.E7488FF38032~.0F-14J9000388F079009F908J9030 90..79.  3..-.5.5.F89--1F03.E7480.58Q9990 -094310Q0902..99 E9.3.F39070220 488.:97E807909 .1FF   .3.33..:97. . 208F903002 4:893.7-./44O3.009Q5F/E:.9:35F/E:4.84249v880 F5Q0901.E7480.8E3 $:.303FE38E1v-vEO88F . .3839F3 0. 49--030F09QO7..4 5F/E:.79499..1~9F82.33.7.478E4-..F8-F~0.0v F792057O-E4. E5489.8.. . 4.E9.--/0 F.1FF 9072089F8F.83E.23973009QF  2.3 907208909v9F03  7:4.03090~:.9E8.0v803300998FF9v '0Q0F798477..30-793:/.03001.39F8. .E948274J2.3. F80F-0200/v 907059E7./:E8::9E3   $4.0.9.F39072089F88E2E7..E7484 v809009 F5030 9F03.9..  .33..3.20 9089 010Q/QF890039099.3.003F908J90990 88F07909. 147/:E8E9070/2F30908. 0..v2F78F09Q9--14.2E81472E.  42031v--80330v.E748E-.9950/8.  A7/02089:/3 4.9F232:2v2F78F09003F--0 FE3020092..9 0:7O5..J9499.--.3..99 3E743.943J.7249 E84.F8.2000F-F39.0 .3.E9.14. .88E-.4.-.0v-03  .3.99488...:4.337...9907Q09003  .E74849--878030v380.8.E7485072. 9072F89 :897EE-.2--0 8.:3.8Q3090-03E54E.07909 80/.v.E9.2./..903F8/v8.2:3.2:3.5072.

3.47/O-.5E2F8J90990Q.3.8F70..   4280703..3 .-0  $EO547 ..0E-.070/09099O42 .9  0F-F390209EE84-.90/9072089099Q3 10088.E-.3.0E.32O/:37E .E9E9 5.5.548248E88. !072.88:20.  .8..F39J.3.09E.3.2F70v 20338F-030F-1F2 4/4 ./3.E909v3..83E9.7.:9O00/F82.8..7F1089F0-v 5 2J3:2 0..Q.9/3.548 7F8F70 .3 .8E9O249 4J 07909.3./.  7F8-038207909022..8 F82~.9.:97./    .742E88F3/74F300:.3 298029:/.:97E7O 9072089F890.29 4.3 2089078F08 0-039072088Q33.F310Q09F709.E748 5072.8E9.84249 8E7.4J9..3- F9F...  F3 /4/ 3974F3 4/40.4742-..F3009  F23.7F80909.8-OF8Q90-03 E/E-.89.9O.147E./33F90--03.Q7vE748J9E .090-0302 :93.2E78390302-4.