Egymás felé forduló régiók KeletKözép Európában • Approaching regions in East-Central Europe

K ISEB B SÉGI S A J T ÓF ÓK U SZ
2011. DECEMBER 10., SZOMBAT
BOÉR KRISZTINA boerkriszta@gmail.com admin@cecid.net kboer@cecid.net

Közérdekű
Elindult a Jogsegélyszolgálat új honlapja – A napokban elindult a Jogsegélyszolgálat új honlapja, méghozzá a Jogsegely.sk címen. Fontos fejlemény, hogy a jövőben már a Facebookon is lehet jelenteni a kisebbségi témát érintő jogsértéseket (http://www.facebook.com/kerekasztal.org?sk=app_170514899712780). Kapcsolódó hír, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a kettős állampolgárság gyakorlati problémái ügyében kérdéseket intézett a belügyminisztériumhoz. A változásokról és a Kerekasztal kezdeményezéséről Lancz Attila, a Jogsegélyszolgálat munkatársa egy videón is beszámol, melyet mellékelünk (http://www.youtube.com/watch?v=Cbp2qAcC7xw) (SZMK Sajtó) Tavaszi részképzős pályázat – A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, közösen a Balassi Intézettel miniszteri ösztöndíjas részképzős tanulmányutakat hirdet meg – A pályázatokat 2011. december 10-től lehet benyújtani. A pályázatok leadásának és postai beérkezésének határideje: 2012. január 10., 12.00 óra. Hiánypótlásra nincs lehetőség! (Erdély.ma)

Várható
Szeli István köszöntése – A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia újvidéki tagozata hétfőn délben (12.12.) tartja a Szeli István akadémikus életének és munkásságának kilencven éve című rendezvényt. Bori Imre akadémikus Szeli Istvánról írt méltatását Heinermann Péter olvassa fel. Előadást tart dr. Csányi Erzsébet és dr. Ispánovics Csapó Julianna egyetemi tanár. A méltatások magyar és szerb nyelven hangzanak el (Magyar Szó)

Magyarország
Semjén Zsolt: 2014-ben össznemzeti parlament alakulhat – „A következő választások után, 2014-ben már össznemzeti parlament alakulhat a határon túli magyarok szavazataival” - emelte
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

2

ki Semjén Zsolt a Civil Együttműködési Tanács (CET) első plenáris ülésén pénteken. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés mindenki Országgyűlése függetlenül attól, hogy a történelem viharai hová sodorták. Kiemelte: a magyar kormány felépítette a nemzetpolitika szerkezetét, de csak váz marad, ha nem töltik meg tartalommal. Ezért arra bíztatta a civil szervezeteket éljenek a lehetőséggel, a magyar élet minden területén legyenek ott, vállaljanak feladatot. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az, hogy magyarok vagyunk, hogy egy nemzethez tartozunk, "nem valamiféle szabadidő tevékenység, nem valamiféle hobbi, hanem a természet és a teremtés rendje által adott állapotbeli kötelesség", és "küldetésünk van a nemzet felé". Fontos tudni és tudatni, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. „Ha eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos dallammal, hanggal” - fogalmazott, hozzátéve: ezért a magyaroknak elsődleges kötelessége, hogy saját magyarságukat megőrizzék és felmutassák (MTI/kormany.hu) Fellegi szerint lemondása nem gyengíti az IMF tárgyalódelegáció súlyát – A lemondását bejelentő nemzeti fejlesztési miniszter szerint a konzultációk sikere nem a delegációt vezető pozíciójától függ majd. Fellegi Tamás szerint az, hogy jelezte a miniszterelnöknek, hogy számos feladata közül az IMF-fel induló tárgyalásokra kíván koncentrálni, nincs összefüggésben azzal, "milyen súllyal" tud részt venni ezeken a konzultációkon. A nemzeti fejlesztési miniszter Szegeden arra az újságírói felvetésre reagált, amely szerint lemondása gyengíti a magyar IMF tárgyalódelegáció súlyát. „Akik ezt mondják, arra hivatkoznak, hogy bizonyos pozíciókhoz kötött a delegáció vezetése” – mondta a tárcavezető a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadását követően (MTV) Egyik minisztere is érthetetlennek tartja Orbán szavait – „A miniszterelnök Brüsszelben pénteken nem tudott róla, hogy kormánya nemzeti fejlesztési minisztere, Fellegi Tamás felajánlotta a lemondását” - legalábbis ezt mondta újságírói kérdésre. Munkatársunknak az egyik kormánytag is „érthetetlennek” nevezte ezt, míg egy másik a fáradtságnak tudta be a nyilatkozatot. A lehetséges utódok között van Horváth Gergely, Molnár Ágnes, Baji Csaba és Rogán Antal (Nsz) A kormány mer kicsi lenni: miniképviselet az új magyar módi – Külügyi spórolás Átszervezések és elbocsátások várhatóak 2012-ben – Nagykövetség miniméretben – ilyen szójáték nem létezik a diplomáciai nyelvben, a magyar külképviseleti rendszerben azonban egyre sűrűbben fordul elő ez a „formula”. A pénzügyi megszorítások, s nem utolsósorban a forint gyengülése az euróval és a dollárral szemben jövőre is komoly spórolásra kényszeríti a külügyi tárcát. No meg kiszervezésre, vagyis arra, hogy az eddig külügyes személyzet által ellátott feladatokat – elsősorban a külképviseleti épületek karbantartását, adminisztrációs feladatokat, a rendezvények lebonyolítását – külső cégekkel végeztessék el. Maga a Külügyminisztérium egyelőre igen szűkszavú a 2012-ben várható változásokkal kapcsolatban. – Nem és nem – szólt a Martonyi János által vezetett tárca írásban adott válasza azon kérdésünkre, hogy a környező országokban, illetve Európában bezárnának-e képviseletet, vagy minimális létszámra csökkentenék-e a magyar nagykövetségek létszámát (Nsz) Orbán Viktor a költségvetés újratervezéséről tárgyal – A jövő évi költségvetés újratervezéséről tárgyal a miniszterelnök a nemzetgazdasági miniszterrel és a miniszterelnökséget vezető államtitkárral. A 2012-es büdzsé átírására egy hete van a kormánynak a végszavazásig. Már szombaton tárgyal a jövő évi költségvetés újratervezéséről a miniszterelnök a nemzetgazdasági miniszterrel és a miniszterelnökséget vezető Varga Mihállyal. Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozó után mondta el a Hír Televízió kérdésére,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

3

hogy az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása miatt át kell számolni a 2012-es magyar büdzsét. Az októberben benyújtott költségvetési tervezet végszavazását eredetileg december 19ére tervezték. A változások átvezetésére így egy hete lenne a kormánynak (MNO) Csóti György veheti át a Fidesz megüresedett parlamenti mandátumát – Csóti György volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet veheti át a Fidesz megüresedett parlamenti mandátumát, miután az elnökség javaslatára csütörtök este egyhangúlag így döntött a párt budapesti választmánya. A frakcióban azért volt üresedés, mert Balsai Istvánt, a II. kerület egy részének egyéni képviselőjét alkotmánybíróvá választották. Ez a poszt összeférhetetlen a képviselői munkával, így le kellett mondania parlamenti mandátumáról (MNO) LMP: új, valós számokra épülő költségvetés kell – Az ellenzéki párt szerint a szükséges gazdaságpolitikai fordulathoz Fellegi Tamás mellett Matolcsy Györgynek is mennie kell. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő szombaton sajtótájékoztatón azt mondta: mára a kormány előtt is világossá vált, amit az LMP hónapok óta mond, vagyis hogy a jövő évi költségvetés "mehet a kukába". Hozzátette: a rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy a büdzsé már az elfogadása előtt megbukott. A politikus hangsúlyozta, hogy az LMP szerint a jelenlegi helyzetben a pártok, illetve a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek részvételével zajló válságtanácskozásra, valamint azonnali és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra, így például a háromkulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetésére van szükség. Scheiring Gábor szerint ehhez a kormányfőnek "mindkét bukott miniszter", Fellegi Tamás mellett a gazdasági tárcát irányító Matolcsy György helyére is új vezetőt kell állítania. Ezenkívül sürgette a Költségvetési Tanács szakértői stábjának visszaállítását, mondván, az új testület alkalmatlanságát jelzi, hogy jóváhagyta a költségvetés nyilvánvalóan tarthatatlan tervezetét (Nszv) Március végén tartja tisztújító kongresszusát az MSZP – Az MSZP választmánya az elnökség javaslatát elfogadva szombaton úgy döntött, hogy március 31-re hívja össze a szocialista párt tisztújító kongresszusát - ismertette Simon Gábor szombaton sajtótájékoztatón [Frissítve: 12.10., 14:48] (Nszv) LMP: a Fidesz pusztítást végzett az alkotmányos közjogi rendszerben – Az LMP szerint a Fidesz durva pusztítást végzett az alkotmányos közjogi rendszerben az elmúlt másfél évben. Az ellenzéki párt szombaton - az emberi jogok világnapján - közleményben bírálta a kormány eddigi tevékenységét. Szabó Tímea országgyűlési képviselő, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke azt hangsúlyozta: az alkotmányos közjogi rendszer állapota nem pusztán jogelméleti kérdés, hanem meghatározza az alapvető jogok érvényesülésének lehetőségét is. Úgy látja, a Fidesz nemcsak csorbította az Alkotmánybíróság jogköreit, hanem gyakorlatilag ellehetetlenítette az utólagos normakontrollt is, továbbá visszafejlesztette az ombudsmani intézményrendszert, és támadást intézett a bírói függetlenség ellen. „Az LMP szerint a Fidesz kinevezési gyakorlatával hosszú évekre megszállta azokat az elvileg független intézményeket, amelyek a kormány ellenőrzésére lennének hivatottak, kreatív házszabályértelmezésével kiüresítette a parlamentarizmust, megkerülte a jogalkotás részvételi és nyilvánossági szabályait. A kormány és a Fidesz uralta parlament sorra korlátozta a klasszikus szabadságjogokat is. A nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvény a múltból jól ismert öncenzúrára készteti a szerkesztőségeket, és börtönnel fenyegeti azokat az oknyomozó újságírókat, akik forrásaikat védeni szeretnék” - írta Szabó Tímea (Nszv) Navracsics: a kereszténydemokrácia mindig megsemmisíthetetlen politikai erő lesz – „A kereszténydemokrácia azért lesz mindig megsemmisíthetetlen politikai erő Magyarországon és Európában, mert programja nem csak politikai program” - mondta Navracsics Tibor a
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

4

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmányi ülésén. A miniszterelnökhelyettes úgy fogalmazott: a kereszténydemokrácia küldetése az európai kultúra küldetése. "A kereszténység mindannyiunk számára azt a kulturális hátteret, műveltség- és hitbéli alapot adja, amelynek következtében bár válságok jönnek, válságok mennek, de a kereszténydemokrácia mint iránytű a legnagyobb válságban is a leghasznosabb útmutató lehet" – mondta (Nszv) „Egyformán kell küzdeni az antiszemitizmussal és a magyarellenességgel szemben” – Ha az anyaországban büntetlenül meg lehet sérteni egyes emberek méltóságát, akkor a határokon túl tovább erősödhet a magyarság hátrányos megkülönböztetése. Ezt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke mondta egy pénteki megemlékezésen. Lomnici Zoltán 2009 novemberében felhívást adott ki az emberi méltóság védelmében, amelyhez valamennyi parlamenti párt, a jelentősebb egyházak, civil személyek és a média jelentős része is csatlakozott. Most harmadik éve rendezik meg az emberi méltóság nemzeti emléknapját. „Fel kell emelni a szavunkat a rasszizmus, az antiszemitizmus, a keresztényellenesség és a magyarellenesség ellen egyaránt, és egy forma határozottsággal” – jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (ATV) Összmagyar nemzetpolitikai stratégia – A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői november végén elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek megerősítése, gyarapodása. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését (Krónika) Húsz éve testvérváros Nyíregyháza és Ungvár – „Idén már huszadik évfordulóját ünnepli Nyíregyháza és Ungvár testvérvárosi kapcsolata. A jubileum alkalmából a városházán ünnepélyes keretek között megújították a két város együttműködési szerződését” — adta hírül Nyíregyháza Megyei Jogú Város hírportálja (http://www.nyiregyhaza.hu/cimlap/els-kezbl/379-husz-evetestvervarosunk-ungvar). Testvérvárosi kapcsolatának 20. évfordulóját ünnepli Nyíregyháza és Ungvár. A jubileum alkalmából Ukrajnából Nyíregyházára látogatott Viktor Pohorelov, Ungvár polgármestere delegációjával. Az évfordulón a két város ünnepélyes keretek között megújította együttműködési szerződésüket is – ezzel is kifejezve, hogy Nyíregyháza és Ungvár a továbbiakban is ápolni kívánja jó kapcsolatukat (www.umdsz.uz.ua /2011.12.09.)

Románia
Programalkotó fórumot tartott az Erdélyi Magyar Néppárt – Az erdélyiséget és az önkormányzatiságot helyezi programja középpontjába az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A szeptemberben bejegyzett párt szombaton, Marosvásárhelyen programalkotó fórumot tartott. Toró T. Tibor megbízott elnök a párt első országos seregszemléjét követő sajtótájékoztatón elmondta, 2012 tavaszára tervezik összehívni az EMNP első kongresszusát, amely elfogadja a párt programját, alapszabályát, és megválasztja a párt vezetését. "Most még fentről lefele építkezünk, akkortól kezdődik a lentről felfele történő építkezés" - jelentette ki Toró. Hozzátette, a tiszta emberek pártját kívánják felépíteni. "Sem azoknak nincsen helye közöttünk, akik a politikában a meggazdagodás lehetőségét látják, sem pedig azoknak, akik együttműködtek a kommunista diktatúrával" - szögezte le (Nszv) Vass: a magyar tiszteletének csak egy közös polgármester tud érvényt szerezni – Pár napja kétpárti egyesség született Marosvásárhelyen. A Maros megyei RMDSZ és az EMNT helyi szervezete megállapodtak abban, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon közös
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

5

polgármesterjelöltet indítanak Marosvásárhelyen. Az egyesség a későbbiekben kiterjed egy közös megyei tanácselnökjelöltre, és a városi, illetve a megyei közös listaállításra is – Dr. Vass Levente, az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltje kifejezte örömét, hogy sikerült megegyeznie a két szervezetnek. „Így jó esély van arra, hogy 2012 végén magyar polgármestert, és magyar többségű tanácsot válasszanak Marosvásárhelyen” – fejtette ki Vass. Dr. Vass Levente bízik abban, hogy a Magyar Polgári Párt is bölcs döntést hoz, és a közös akarat mellé fog állni (mr1/Erdély.ma) Irodalmi fesztivál Kolozsváron – Kolozsváron kétnapos irodalmi fesztivál végén díjazzák az év legjobbnak ítélt erdélyi magyar szépirodalmi alkotásait. Hat erdélyi magyar író idén megjelent könyvét mutatják be Kolozsváron annak az évadzáró irodalmi fesztiválnak a keretében, amelyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMÍL), a Bretter György Irodalmi Kör, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Híradó Kiadó közösen szervezett a Bulgakov Irodalmi Kávézóban (MTI/Erdély.ma) Újraválasztotta elnökévé Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Újraválasztotta elnökévé Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tőkés egyedüli jelölt volt a tisztségre a marosvásárhelyi küldöttgyűlésen. 189 küldött támogatta szavazatával, hatan tartózkodtak. Tőkés javaslatára Sándor Krisztinát, az EMNT korábbi elnökhelyettesét választotta a testület az ügyvezető elnöki tisztségbe. „Igyekszem továbbra is rászolgálni a bizalmukra” - jelentette ki a szavazás után Tőkés László. A küldöttgyűlést videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. „Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga” – üzente Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét, sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. „Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is” - fogalmazott Semjén Zsolt. Az etnikai alapú magyar pártok karakteres politikáját is fontosnak tartotta. Mint megjegyezte az etnikai elv feladása a vegyes pártok felé tolná a magyarságot, hosszabb távon pedig a magyar érdekek feladására vezetne. Az EMNT küldöttgyűlésén a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. Köszöntőbeszédében kijelentette: „nem felkarolt nemzet akarunk lenni, hanem aktív és küzdeni tudó nemzet”. Úgy vélte, az elhivatott szívós munka, a tettrekészség, és az öngondoskodás képessége eddig is jellemezte az EMNT-t (MTI) Külön bírálatot kapnak a multikulturális és a székely értékeket felmutató pályázatok – Ezentúl külön bírálja el a sepsiszentgyörgyi tanács a multikulturális és a székely értékeket felmutató pályázatokat: egyórás vita után a testület rábólintott a már régóta vajúdó határozatra – illetve egy meglévő kiegészítésére, amelyben a művelődési és ifjú-sági rendezvények mellé immár téte-lesen is bekerült ez a két új szempont. Az itt élő, de egymás kultúráját nem ismerő román és magyar fiatalok közös programjainak támogatását Mădălin Guruianu tanácstag kezdeményezte, ezt a tanügyi és művelődési bizottság kedvezőtlenül bírálta el (egy tagja volt mellette, kettő ellene, és egy tartózkodott), és az MPP-frakción kívül Rodica Pîrvan is ellenezte, mert „ne keverjük a levest a hússal, maradjon mindenki a magáéval" (Háromszék) Kitiltanák a szélsőségeseket Háromszéken – Határozatot kell elfogadnunk arra nézve, hogy már kiadott engedélyeket is visszavonhatunk, ha egy rendezvény sérti az itt élők nyugalmát – jelentette ki a tegnapi rendkívüli tanácsülésen Antal Árpád András polgármester, miután kisebb vita kerekedett arról, hogy december elsején ki miként érezte magát Sepsiszentgyörgyön (Háromszék)

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

6

Az Alkotmányba kell foglalni az uniós egyezmény egyes részeit – „Romániának alkotmányába kell foglalnia a költségvetési előírásokra és a deficitre vonatkozó részeket, melyeket az uniós csúcson született egyezményben rögzítettek” – nyilatkozta pénteken Brüsszelben Traian Băsescu államfő (Kolozsvári Rádió) Kormányalkalmazott az Új Magyar Szó felelős szerkesztője [FRISSÍTETT] – A távközlési és informatikai minisztérium tanácsosaként dolgozik Salamon Márton László, a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője. Az újságíró 2010 elejétől, félállásban dolgozik a minisztériumi apparátusban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint önmagában nem jelent etikai vétséget, ha egy újságíró állami, kormányzati munkakörben is tevékenykedik, csak akkor, ha egyértelmű, hogy újságírói munkájával állami munkaadójának érdekeit részesíti előnyben. Az ÚMSZ egyébként idén március 15-én üres címlappal jelent meg, tiltakozva a sajtószabadság megsértése ellen. A lap jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, a munkatársak fizetését 25 százalékkal csökkentették (Krónika) A magyarságnak képviselet kell a parlamentben – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa felszólítja a Romániában tevékenykedő magyar politikai pártokat, hogy pártérdekek, pártküzdelmek és egyéb megosztást előidéző akciók félre tételével, mindenekelőtt az erdélyi magyarság érdekét tekintve, igyekezzenek minden erőt latba vetni annak érdekében, hogy legyen magyar képviselet a román parlamentben (Szatmar.ro) Ma tartotta programalkotó fórumát Marosvásárhelyen az EMNP – Ma szervezte meg Marosvásárhelyen országos programalkotó fórumát az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A rendezvényen meghívottként részt vett Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata párt elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja – "A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés" - jelentette ki az országos programalkotó fórumról Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az EMNP helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd sor kerüljön a februári alapító kongresszusra – Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnöki minőségében vett részt a rendezvényen. Kijelentette: "a magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet" (Transindex) Tőkés marad, Toró megy – Tisztújítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács berkeiben – Tőkés László maradt továbbra is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az ügyvezető elnöki tisztséget pedig ezentúl Sándor Krisztina tölti majd be. Többek közt erről szavazott az EMNT szombat esti küldöttgyűlésén (Székelyhon.ro) Erőszakos eszközzel feszültséget keltenek?! – Nyílt levélben vonta felelősségre a Bernády György iskolanévért harcoló szülői akciócsoport, illetve az ügyet felkaroló Civil Elkötelezettség Mozgalom Csegzi Sándor alpolgármestert és Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest (Népújság)
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

7

Híradás nélkül – Felmondásra kényszeríti az új tulaj a Krónika újságíróit? – Értesüléseink szerint a Krónika szerkesztőit hamarosan az Udvarhelyi Híradó Kft. alkalmazza, amelynek több ingóságát árverezik szombaton tartozásai miatt. Nagy a bizonytalanság a Krónika szerkesztőségében: a Kolozsváron szerkesztett országos magyar napilap munkatársait az Udvarhelyi Híradó Kft. (UH) veszi át, ugyanis a lapot megjelentető Krónika Kiadó Zrt.-t hamarosan felszámolják. A Székelyhon hírportált, a Vásárhelyi Hírlap, a Csíki Hírlap, a Gyergyói Hírlap és az Udvarhelyi Híradó napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-ben egy magyarországi alapítvány a többségi tulajdonos. A Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány tavaly decemberben, rögtön létrehozásakor 250 millió forintos adományt kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Júniusban 90%-os tulajdonrészt szerzett az Udvarhelyi Híradóban. Információink szerint néhány hónapja a Krónika is a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány érdekeltségi körébe tartozik (Transindex) László Attila: még idén eltávolíthatják a Iorga-táblát – „Még ebben az évben eltávolíthatják a Mátyás-szoborcsoport elől a Sorin Apostu felfüggesztett polgármester mandátuma alatt kihelyezett, Nicolae Iorgától származó idézetet tartalmazó táblát” - jelentette ki a Transindexnek László Attila (Transindex) Átadták a Pro Cultura díjakat – A megyeháza új tanácstermében tizedik alkalommal osztották ki csütörtökön délután a Pro Cultura Timisiensis díjakat és okleveleket, szenior és junior kategóriában. A Temes megye kulturális hírnevét öregbítő tevékenységért járó díj szenior változata életműdíjnak számít, a díj junior változatát kiemelkedő teljesítményükkel bizonyító fiatal művészek kapják minden évben. A Pro Cultura díj junior változatát az idén a Csiky Gergely Állami Magyar Színház két tehetséges fiatal művésze, Borbély Bartis Emília és Lőrincz Rita vehette át. Mindkettőjük laudatióját lapunk munkatársa, a temesvári színházi élet kiváló ismerője, Szekernyés Irén fogalmazta meg (Nyugati Jelen) Ünnepelt a főgimnázium – A nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium 312 éves fennállását ünnepelték ma egykori és jelenlegi tanárok, igazgatók, diákok a tanintézet dísztermében. Amint Hochhauser Enikő aligazgatótól megtudtuk, különleges alkalom ez az iskolanap, annál is inkább, mivel legutóbb tizenkét évvel ezelőtt volt ilyen, amikor a tanintézet három évszázados fennállását ünnepelték. Jelenleg tizenhárom magyar tagozatos középiskolai osztály van a főgimnáziumban, s összesen csaknem 1500 diák tanul itt. Az egyik legnagyobb változás, hogy ősztől idekerültek a volt 9. sz., jelenleg Szacsvay Imre nevét viselő iskolából a román tannyelvű alsó tagozatos osztályok (Erdon.ro) Erdélyi DSK: Tőkés becsületsértés miatt perel – Nyilatkozatban reagált Demeter Szilárd, Tőkés László EP-alelnök sajtósa a politikus körül kirobbant újabb szexbotrányra. Tőkés Lászlót az utóbbi években többször megvádolták azzal, hogy munkatársaival, fiatal beosztottjaival folytat viszonyt. „Nagyon érdekesnek találjuk, hogy ugyanakkor, amikor a ziaristionline "rátalál" Prohászka-Rád Borókára, aznap egy vélhetően álnév alól emailt küldenek ki fűnekfának, amelyben egyébként bizalmas iratok alapján inszinuálják ugyanezt. Összehangolt akcióról van szó, és én ezt már nagyon meguntam. Ezért hétfőn ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk hitelrontás, becsületsértés stb. gyanújával a román, a magyar és az EP-ben illetékes hatóságoknál (mindhárom országban élők címeire mentek ki rágalmazó levelek). Jogászaink most vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a ziaristionline és a libertatea.ro honlapokat hogyan tudjuk a legeredményesebben perbe fogni” – áll a manna.ro-hoz eljuttatott közleményben (Manna.ro) Politikamentesek Markó új verseskötetei – Markó Béla miniszterelnök-helyettes két idén megjelent verseskötetét mutatták be péntek este Kolozsváron az Állami Magyar színház
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

8

stúdiótermében. A költő-politikus kijelentette, nem érez késztetést arra, hogy a politikát is beleszője verseibe. Az „Út a hegyek közt” című kötete 99 haikut tartalmaz, a Visszabontás című kötet pedig 108 szonettet. Az utóbbit afféle szonett-naplónak nevezte Visky András dramaturg, a költő beszélgetőtársa. Visky különösnek tartotta, hogy a versek visszafogottsággal szólnak szerelemről, meghitt családi eseményekről, a természet hétköznapi csodáiról, és még csak utalás sincsen bennük a politikára (Manna.ro) Gianni Pittella, az Európai Parlament első alelnöke a Petru Maior Egyetem díszdoktora lett – Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem központi épületének nagy előadótermében díszdoktorrá avatták Gianni Pittellát, az Európai Parlament első alelnökét. A jeles politikus 1999-től EP-képviselő, mindvégig támogatta Románia integrációját. Ezért és az európai szellemiség élharcosaként a marosvásárhelyi egyetem bölcsész- és nemzetközi kapcsolatok karának javaslatára vette át az elismerést (Népújság)

Szerbia
A szerb rehabilitálási törvényről - két megközelítésben – „A szerb parlament által minap elfogadott rehabilitálási törvény egyrészt válasz a kollektív bűnösség kérdésének kezelésére, másrészt átfogóan kezeli a rehabilitálás ügyét” - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A szerb parlament által elfogadott és október 6-án hatályba lépett vagyon visszaszármaztatási és kárpótlási törvény ugyanis nem törölte a kollektív bűnösség elvét, ezért a VMSZ nem szavazott rá, s alkotmányossági felülvizsgálatot helyezett kilátásba. Eközben élesen tiltakozott a magyar kormány is, kilátásba helyezve, hogy nem fogja támogatni Belgrád uniós tagjelöltségi státusát, ha nem változtatnak a törvényen. A VMSZ ezt követően megállapodott a szerb kormánnyal, hogy egy, már érvényben volt rehabilitálási törvény módosított változatával keresnek megoldást a problémára – Matuska Márton évtizedek óta a délvidéki magyarellenes vérengzések szorgos kutatója és avatott ismerője. Az MTI tudósítójának a csúrogi eseményekről és az új rehabilitálási törvényről így nyilatkozott. "Súlyos fenntartásaim vannak a szerb parlamentben elfogadott új rehabilitálási törvénnyel kapcsolatosan. Vegyük például azt az eseménysort, ami a Csúrogon élt magyar lakossággal történt. A település teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánították. Erről a tényről dokumentummal is rendelkezem. Olyan bírósági okmányok vannak a birtokomban, amelyek szerint nem csak Csúrog magyar lakosságát nyilvánították háborús bűnössé, hanem a zsablyai magyarokat is" - magyarázza Matuska Márton (Nszv) Egyelőre nem jár a tagjelöltség – Az Európai Tanács elhalasztotta a szerbiai kérelemmel kapcsolatos döntést – Legközelebb márciusban veszik fontolóra az ügyet – Annak ellenére, hogy nem a szerb tagjelöltség képezte a fő témát, annak megvitatása során olykor parázs vita is kialakult az Európai Unió vezetőinek pénteki ülésén. Az eredmény azonban mégis az maradt, amit az elmúlt néhány napban már sejteni lehetett a szilárd német és osztrák álláspont ismeretében: Szerbia jelenleg nem nyerheti el a tagjelölti státust. A Miniszterek Tanácsa 2012 februárjában újra fel fogja mérni a helyzetet, elsősorban a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd előrelépéseit, s ezt követően márciusban az Európai Tanács jóváhagyhatja a szerb tagjelöltkérelmet, amennyiben a februári jelentés pozitív lesz. Az uniós elvárások közé tartozik az eddigi párbeszéd során született megállapodások tiszteletben tartása, így az integrált határátkelőellenőrzés megvalósítása, a Koszovó regionális szereplése körüli problémák megoldása, valamint a KFOR és az EULEX mandátumához tartozó tevékenységek elvégezhetőségének szavatolása. Az Európai Tanács döntése kapcsán megtartott sajtótájékoztatóján Boris Tadić
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

9

államelnök kijelentette, hogy a döntés ellenére Szerbia nem állhat el az európai úttól. „Minden ezzel ellentétben álló döntésnek komoly következményei lennének az ország és polgárainak jövője szempontjából” – tette hozzá (Magyar Szó) Đelić lemondott – A brüsszeli döntést követően Božidar Đelić, a kormány integrációs kérdésekkel megbízott alelnöke benyújtotta lemondását. Közölte, az Európai Tanács döntése „nincs összhangban azzal, amire Szerbia számított”, s ezért döntött a távozás mellett (Magyar Szó) Konstruktív problémafelvetés – Saša Vučinić, Szabadka polgármestere és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteken munkamegbeszélést folytattak. Ennek keretében megvitatták a helyi önkormányzat és a nemzeti tanács között felmerülő aktuális problémákat. A két fél egyetértett abban, hogy a viszonyok megfelelőek, hangsúlyozva, hogy az együttműködés mindkét fél és Szabadka polgárainak közös érdeke. A nemzeti tanácsokról szóló törvény alkalmazása a két oldal nyitottságát, valamint a konstruktív problémamegoldást feltételezi (Magyar Szó) Fokozódik a korrupcióellenes harc – Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára pénteken kijelentette, hogy az elkövetkező néhány hónapban fokozódik majd a korrupcióellenes harc az állami intézményekben. „Nagyobb akciókra számíthatnak, melyek tükrözik majd az ország felkészültségét a növekvő korrupcióval szemben, mely talán az egyik legégetőbb probléma ebben a pillanatban, ha a bűnözésről beszélünk” – mondta Homen a gazdasági minisztériumban tartott sajtótájékoztatón (Magyar Szó) Belgrád mellé helyezik át? – A szerb kormány pénteken elfogadta a Banja Koviljača-i menedékkérők, valamint az illegális bevándorlók problémájának megoldására vonatkozó intézkedési javaslatot, erősítette meg a Danas napilapnak Rasim Ljaljić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter (Magyar Szó) Tolerancia-érem a F@M-nak – Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke toleranciaéremmel tüntette ki pénteken a karlócai székhelyű Menedzserképző Kart (közismertebb nevén a F@M-ot). A kitüntetést, melyet december 10-e, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából adományozott a házelnök, a kar dékánja, dr. Dušan Ristić vette át. Ugyancsak elismerésben részesült a magánintézmény több tanulója, akik aktív szerepet vállaltak a topolyai Toleranciatáborban. A ceremóniát követően a vendéget a házigazdák körbevezették a F@M épületben (Magyar Szó) Filmek, amelyek rólunk szólnak – Csütörtökön Kortárs vajdasági magyar filmek estje címmel rendezett filmestet a muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad. Az est vendége Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező és Farkas Miklós operatőr-vágó volt. A jelenlevők három filmet láthattak (Magyar Szó) Szó sem lehet bontásról – A színházépületnek ez a végleges magassága – A gazdasági válság és az építkezés elé gördülő akadályok miatt késik a szabadkai színház épületének építése – Semmiféle bontásra nincs szükség, és ezért nem is kell, hogy sor kerüljön rá. A szabadkai Népszínház épülőfélben levő objektumának ez a mostani kell, hogy legyen a végleges magassága. Ezt Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának korábbi és most ismét kinevezett elnöke nyilatkozta lapunknak, miután a héten Saša Vučinićtyal, Szabadka polgármesterével és Oliver Dulić köztársasági környezetvédelmi és területrendezési miniszterrel munka jellegű megbeszélésen a színház építésének folytatásáról tárgyaltak (Magyar Szó) A szerb kormányfő lebeszélné Božidar Đelićet a lemondásról – Mirko Cvetković szerb kormányfő az este úgy értékelte, hogy Szerbia uniós tagjelöltségére vonatkozó brüsszeli döntés elhalasztásának nem lesznek gazdasági következményei és minden befektetőnek azt üzente,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

10

hogy Szerbia, mint az EU-s csatlakozás folyamatában levő térség része továbbra is attraktív a beruházások számára. Véleménye szerint a halasztás nem fog kihatni az életszínvonal csökkenésére és a polgárok eltökéltségére, hogy támogassák a csatlakozást az EU-hoz (Vajdaságma.info) Szabadka hozzájárul a nemzeti tanácsok tevékenységének finanszírozásához – Saša Vučinić, Szabadka polgármestere és dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap megállapodott abban, hogy jövőre a városi költségvetésből eszközöket fordítanak a nemzeti tanácsok tevékenységének pénzelésére (Vajdaságma.info)

Szlovénia
Aggódásra semmi ok: a vers továbbra is él! – A Vers mindig szép, de csak jó előadásban érheti el igazán célját. Muravidék fiataljai közül azok ezt jól tudják, akik évről-évre Ádvent idején részt vesznek a Muravidéki Magyar Szavalóversenyen. A felkészítő tanárok, a szülők, a zsűri és a többi érdeklődő fül, idén sem kellett csalódjon, hisz vannak még ennek a vidéknek tehetséges fiatal magyar versmondói (MMR) Minőségi emberré válni! – Hodosi emlékeivel indította Kányádi Sándor a tegnap esti irodalmi találkozót a lendvai Bánffy Központban. Felidézte kedves ismerőseit, akik akkor éppen egy színdarab előadására készültek, és szereplő hiányában őt is bevonták a darabba. Csakhogy a közönség lassan érkezett, és a jelenlévőket el kellett szórakoztatni valahogy. Így lett belőle irodalmi est Kányádi Sándorral, mígnem megtelt a terem, és kezdődhetett az előadás (MMR)

Szlovákia
Mikloš: újabb csúcstalálkozók kellenek – „Bár az európai vezetők megegyezése a szigorúbb költségvetési szabályokról csak középtávú megoldást jelent, már rövidtávon segíthet az euróövezet adósságválságának enyhítésében” – véli Ivan Mikloš szlovák pénzügyminiszter (Bumm.sk) Ma éjfélig kell leadni a választási listákat – A politikai pártoknak és mozgalmaknak már csak pár órájuk van leadni a belügyminisztériumnak listájukat, ha indulni akarnak a márciusban esedékes parlamenti választásokon (Bumm.sk) Egyszerre léptek a hivatalok, hallgat a szlovák sajtó – Gyors egymásutánban négy szlovákiai magyartól is megvonták szlovák állampolgárságát az utóbbi hetekben. A szlovákiai magyar sajtó Boldoghy Olivér, Gubík László és Dolník Erzsébet mellett a 99 éves Tamás Aladárné ügyétől is visszhangzott. A szlovák sajtó azonban többnyire hallgat. A hivatalok a négy érintett személy esetében viszonylag egyszerre cselekedtek, több hónappal az első bejelentés után. Öllös László politológus a Bummnak még augusztusban – miután Gubík László bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot – azt mondta: a szlovák hivatalok valószínűleg egy darabig kivárnak majd, mivel az ügy nagyon bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnik. „Az, hogy a hivatalok egy idő után reagálnak erre, az bizonyos értelemben véve logikus, hiszen megvan a maguk ügyrendje, mely szerint el kell járniuk. Az azonban, hogy éppen most teszik ezt, véleményem szerint nem mentes politikai összefüggésektől. Alighanem összefüggésben van a közelgő választásokkal” – magyarázta most kérdésünkre. Elmondása szerint nem volt még olyan parlamenti választás Szlovákiában, ahol ne került volna terítékre valamilyen módon a magyar kérdés, és nem próbáltak volna meg valahogy hatást gyakorolni ezzel a szlovák-magyar
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

11

kapcsolatokra, a magyar közvéleményre, és adott esetben a szlovák közvélemény egy részére is (Bumm.sk) Fico felsorolta, kivel alakítana kormányt – Robert Fico, a Smer elnöke úgy gondolja, hogy Szlovákiában csak négy párt kellően felkészült, és rendelkezik megfelelő politikai múlttal a kormányalakításhoz. Volt koalíciós partnerét, az SNS-t nem sorolta közéjük. „Ezek a pártok a Smer, a KDH, az SDKÚ, valamint a Híd” – sorolta fel Fico a párt közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón. Véleménye szerint ezen pártok mutatták meg, hogy képesek megegyezni a legfontosabb döntésekben, mint az előrehozott választások, az eurósánc, vagy a költségvetés. Fico azt szeretné, ha minél kevesebb politikai párt venne részt az új kormányban. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tákolmányokban vegyünk részt” – jelentette ki. A Smer a márciusi választásokig mobilizálni akarja a választópolgárokat, hogy olyan eredményeket érjenek el, mely révén kormányt alakíthatnak (Bumm.sk) Értékelt az SZMK: tanácsolnak és elemeznek – A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Diószegen tartotta meg éves konferenciáját. Tóth Károly, a kerekasztal szóvivője értékelő beszédében elmondta: egyik legfőbb változás, hogy a kerekasztal mellett működő jogsegélyszolgálat átalakult elemzőközponttá. Az elmúlt egy év további eredménye, hogy megjelent a kerekasztal Magyar állampolgárok Szlovákiában című kiadványa, amely útmutatást ad a szlovák állampolgárságukat elvesztő polgárok számára. Tóth Károly, a Kerekasztal szóvivője sikeresnek tartja a népszámlálási kampányt is. " "Gyakorlatilag minden dél-szlovákiai magyar szervezet bekapcsolódott a kampányba, több száz önkéntes dolgozott benne a „Mindenki számít” jelszó alatt"- mondta portálunknak Tóth Károly (Hírek.sk) Az euróválságtól a szlovák nyakakra lépő magyar csizmáig, á la Slota... – Ján Slota SNSelnök már bánja, hogy pártja támogatta Szlovákia belépését az eurózónába. A tőle megszokott módon pedig ebből messze menő következtetéseket is levont... (Paraméter.sk) Ismét sztrájkkészültségben az orvosok! – Marian Kollár szakszervezeti vezető sztrájkkészültséget hirdetett. Elmondta, az orvosok mindaddig sztrájkkészültségben maradnak, amíg a kormány nem teljesíti az aláírt memorandum minden pontját (Paraméter.sk) Fico: "Csak a Smer, a KDH, az SDKÚ és a Híd képes kormányt alakítani" – „Csak ezek a pártok rendelkeznek megfelelő eszközökkel és politikai múlttal ahhoz, hogy kormányt alakítsanak” - nyilatkozta Robert Fico a Smer szombati kongresszusa után (Paraméter.sk) Slota szerint Fico az ördöggel és a magyarokkal is összeállna – „A Smer bárkivel képes kormányt alakítani, még az ördöggel és a magyarokkal is” - nyilatkozta Ján Slota, miután Fico kijelentette, hogy csak a 3 jobboldali párt kormányképes tényező (Paraméter.sk) VÁLASZTÁSOK: A Dzurinda-Mikloš-Žitňanská hármas vezetésével indul az SDKÚ – Az SDKÚ-DS leadta választási jelöltlistáját a belügyminisztériumban (Paraméter.sk) Kevés a vonzó új húzónév a listákon – Jövőre várhatóan kevés új képviselője lesz a parlamentnek – hacsak nem jut be az Egyszerű Emberek. A parlamenti pártok szinte csak a jól kipróbált képviselőiket vették fel a listájukra, alig találni új nevet. Nem volt ez mindig így. Az SDKÚ például minden választásra igyekezett új személyiségekkel frissíteni a listát, így jutott be például 2006-ban a törvényhozásba többek között Iveta Radičová, 2010-ben pedig Miroslav Beblavý, Jana Dubovcová vagy Eugen Jurzyca. A többi párttól sem állt távol az újítás, ám most mindez nagyrészt elmaradt (Új Szó)

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

12

Mikloš: lehet, hogy a választások után hozzá kell nyúlni a költségvetéshez – „Elképzelhető, hogy márciusi előrehozott választások után operatív módon be kell majd avatkozni a 2011-es állami költségvetésbe” – ebben az értelemben nyilatkozott vasárnap Ivan Mikloš (SDKÚ-DS) pénzügyminiszter a TA3 hírtelevízió Politikában című vitaműsorában (Új Szó) Fico: Oroszország stratégiai partner – Szlovákia stratégiai partnerének tekinti Oroszországot Robert Fico. A Smer-SD elnöke pártja szombati kongresszusát követően beszélt erről a rendezvényre meghívott orosz vendégekkel kapcsolatban (Új Szó)

Ukrajna
Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal alakuló ülése – Mint ismeretes a Magyar Szocialista Párt elnöke az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítványt kérte fel, hogy koordinálja a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal munkáját, mely testületbe minden határon túli régió egyegy szakértőjét kérték fel. Ez az egyeztető fórum lehetőséget kíván teremteni a régiók közötti közvetlen párbeszédre, a határon túli magyar közösségekben felmerülő problémák megfogalmazására, valamint a Magyar Kormány nemzetpolitikai tevékenységének értékelésére. A pártelnök a Kerekasztal munkájától azt várja, hogy gyors és szakmailag megalapozott javaslatokkal segítse a párt nemzetpolitikájának alakítását. A beregszászi alakuló ülésen a vajdasági, horvátországi, muravidéki és kárpátaljai magyar közösségek szakértői vettek részt, a romániai magyarság képviselője levélben üdvözölte a kerekasztal munkáját – A kerekasztal levezető elnökeként Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Táncsics Alapítvány elnöke kezdeményezésére a résztvevők áttekintették a napirenden szereplő kérdéseket, így a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtását, az oktatási-nevelési támogatások folyósítását, a kedvezményes honosítási eljárás folyamatát, valamint a Magyar Állandó Értekezlet és Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tapasztalatait. Ezek mellett a munkacsoport a jelenlegi kormány támogatáspolitikai gyakorlatával is foglalkozott, külön kitérve a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására (MTI) Jubileumi 20. közgyűlését tartotta az UMDSZ Beregszászon – Elnöki beszámolójában Gajdos István, a 20 ezer bejegyzett taggal rendelkező szervezet vezetője az elmúlt nyolc évet elemezve kiemelte, hogy az UMDSZ tevékenységének három fő iránya van: a kisebbségi nyelvhasználat bővítése, a kulturális autonómia megteremtése és az 1944-ben sztálini lágerekbe hurcolt magyarok rehabilitálásának elérése. Az UMDSZ legfontosabb eredményei között megemlítette az ungvári egyetem magyar karának, a beregszászi Európa-Magyar Ház és azon belül a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet létrehozását, valamint annak kiharcolását, hogy a jövőben a magyar iskolák végzősei anyanyelvükből is felvételizhessenek a felsőoktatási intézmények magyar bölcsészkaraira. Gajdos hangsúlyozta: a 2004-es ukrajnai változások után jelentős mértékben romlott a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzete, mivel – mint fogalmazott – fikarcnyi sem valósult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, Kovács Miklósnak Viktor Juscsenko akkori ukrán elnökkel kötött megállapodásából (MTI) Rát: az ukránok is tanulnak magyarul – Az Ung-vidéki Rát több szempontból különleges településnek számít. Mindez a község általános iskolájára is igaz. Az iskola 23 fős kollektíváját nagyrészt fiatal pedagógusok alkotják. Közéjük tartozik Juhász Erika is, aki tíz éve oktat, s 2007 óta ő látja el az igazgatói teendőket (KISZO)

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

13

Ukrajna kapitulálni fog a gázkérdésekben? – A közeljövőben végre sor kerülhet az ukránorosz földgáz-problémák megoldására, legalábbis erre következtethetünk azokból a sajtóértesülésekből, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot (KárpátInfo) Megújult a makkosjánosi református templom – 2011 – És imádságuk meghallgatásra talált. 2008-ban felújították a tetőszerkezetet, majd a külső falak is új burkolatot kaptak. Mára pedig az egész templom új ruhába öltözött: hófehér falai, a belső tér megújult köntöse hirdeti: az itteniek számára fontos e hely, ahol közösségben lehetnek az Úrral, ahol imáik mindig meghallgatásra találnak. Az elmúlt vasárnap hálaadó istentiszteletre került sor, melyre a település reformátusai mellett az itt élő görög katolikusok is eljöttek, és képviseltették magukat a szomszédos település gyülekezetei is (KárpátInfo) Térségfejlesztési tervek Kárpátalja magyarlakta vidékén – Kárpátalja kormányzójának első helyettese szerint az ukrajnai megye magyarlakta térségében a közeljövőben jelentős térségfejlesztési beruházások várhatók, amelyek keretében felújítják az úthálózatot, autópályát, hulladék-feldolgozó üzemet, és új határátkelőhelyet építenek. Ivan Busko az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lap csütörtöki számának nyilatkozva a többi között elmondta, hogy tekintettel a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokságra, már most elkezdték a főútvonalak javítását Kárpátalja határ menti, főként magyarok lakta vidékén. „Az útfelújítási munkálatok, amelyekre 18 millió hrivnyát (kb. 0,5 milliárd forintot) fordítanak, jövő tavasszal folytatódnak” – tette hozzá (KárpátInfo) 5,5 millió euróból fejlesztik az Asztély-Beregsurány átkelőt – „Ukrajna és Magyarország megállapodást ír alá a szállítások ellenőrzéséről, illetve a járműforgalomról a két ország közös határszakaszán. Erről Bayer Mihály tájékoztatta a médiát” — közölte az UKRINFORM. A kijevi magyar nagykövet elmondása szerint Martonyi János, Magyarország külügyminiszterének december 12-re tervezett kijevi látogatása során kormányközi megállapodás aláírására kerül sor e témában (www.umdsz.uz.ua /2011.12.09.)

A régió hírei

Világtükör

Új bejelentés: 26 EU-tagország támogatja az új szerződést – "Egy kivételével az eurózónán kívüli valamennyi ország azt fontolgatja, hogy részt vesz" a megállapodásban - szögezte le Van Rompuy. „Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését” - erősítette meg Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezáró sajtótájékoztatón – "Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges" - fogalmaztak a közlemény új változatában – Van Rompuy a záró sajtótájékoztatón köszönetet mondott a jelenlegi lengyel és az előző féléves magyar elnökségnek azokért az eredményekért, amelyeket a horvát csatlakozás előmozdításában és az uniós gazdasági együttműködés fokozásában értek el a nehéz körülmények ellenére (MTV) Aláírták a horvát csatlakozási szerződést – Horvátország 2013 júliusától válhat az EU 28. tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. Aláírták péntek délelőtt, Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését. A ceremónián beszédet mondó uniós vezetők, valamint a Zágrábot képviselő Ivo Josipovic
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

14

köztársasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök történelmiként méltatták a pillanatot (MTI/MTV) Szinte mindenki igent mondott – Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken, Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését (MNO) Romániának nem kell részt vennie az IMF feltőkésítésében – Traian Băsescu államfő pénteken Brüsszelben kijelentette: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodást kötött országoknak nem kell részt venniük a Valutaalap feltőkésítésében. Hozzáfűzte: jóllehet nem „kiáltunk”, hogy pénzt akarunk adni, Románia megtehetné ezt, hiszen nem egy „tehetetlen” állam. Mint mondta, arról döntöttek, hogy az Európai Unió mintegy 200 milliárd euróval járul hozzá az IMF feltőkésítéséhez, ebből 150 milliárdot az euró-övezet országai biztosítanak, 50 milliárdot a többiek. „Azok az államoknak, amelyek megállapodást kötöttek a Valutaalappal, nem kell részt venniük az intézmény feltőkésítésében” – magyarázta az államfő (Nyugati Jelen) Băsescu visszaéléssel vádolja Hollandiát – Traian Băsescu államfő pénteken Brüsszelben kijelentette: visszaélésnek minősül Hollandia álláspontja Románia schengeni csatlakozása ügyében, és hozzáfűzte: nem Románia tette legálissá a prostitúciót és a drogfogyasztást tehetetlenségből. Az Európai Tanácson belül a schengeni csatlakozás ügyében folytatott tárgyalások következtetéseit firtató kérdésre Băsescu azt mondta, Hollandia ellenezte Románia schengeni csatlakozását. Mint mondta, mindenki más, még az Európai Bizottság képviselői is Hollandia ellen foglaltak állást (Nyugati Jelen) „Geostratégiai fontosságú a magyar képviselet” – Az Európai Néppárt (EPP) Marseille-i kongresszusának keretében Tim Pawlenty volt minnesotai kormányzóval és elnökjelölttel, a Republikánus Párt egyik vezetőjével, valamint Judy Van Resttel, a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) alelnökével és Jan Surotchakkal, az IRI európai igazgatójával találkozott Kelemen Hunor szövetségi elnök, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és Vincze Lóránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár. „A találkozó során a szövetségi elnök tájékoztatta beszélgetőpartnereit a romániai belpolitikai helyzetről, a romániai magyar közösség legfontosabb célkitűzéseiről és az RMDSZ eltökéltségéről, hogy a jövőben is a parlamenti demokrácia eszközeivel küzdjön a magyar közösség jogaiért” – tájékoztat az RMDSZ sajtóirodája. A Magyarországgal való kapcsolatról Kelemen Hunor elmondta, hogy biztató párbeszéd kezdődött el a Fidesszel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Beszélgetőpartnerei kérdésére válaszolva a szövetségi elnök a kisebbségi törvény elfogadását nevezte a magyar közösség legfontosabb célkitűzésének, amely főként oktatási és kulturális téren a közösség kezébe helyezi az őt érintő döntések meghozatalát. Kelemen Hunor román és magyar érdeken túl geostratégiai fontosságúnak értékelte, hogy a romániai magyarságnak parlamenti képviselete legyen, különben a meg nem oldott problémák a jövőben komoly feszültségeket kelthetnek (Szabadság)

Vélemény, publicisztika, interjú
Tamás Ilonka és az éretlen banán – „Lehet férgezni, sírni, meg hányni (az úgyis hazafias dolog), valóban pitiáner húzás, hovatovább gazemberség, amit a szlovák hatóságok műveltek a 99 éves Tamás Ilonkával, állampolgárság-elvesztés címén. Kisstílű nacionalista jogtiprás egy olyan emberrel szemben, aki valószínűleg a légynek nem ártott, pláne nem Szlovákiának, mely országtól még Komenský-emlékérmet és a Szlovák Köztársaság aranyplakettjét is megkapta. Igaz ez akkor is, ha az állampolgárság elvétele már csak a „jogszerű” következménye a saját
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

15

ostoba törvényüknek. Csak akkor egyet kérünk, ne tessék ugyanabban a lapban, mely ezt így szóba hozza, leírni olyat más témában, hogy „mivel azonban Magyarországon politikai erőnek még nem volt ilyen erős felhatalmazása, nemigen van olyan hazai előzmény, amelyhez mérni lehetne e törekvések demokratikus fokát”. Ezt a viszonylagossági logikát követve ugyanis Szlovákiánál van mihez mérni az állampolgárság elvételének demokratikusságát. A benes-i dekrétumok vonatkozó részeihez. Azok alapján kisemmizték és elzavarták a magyarokat, most csak elveszik az állampolgárságot. És úgyis van helyette másik, vagyon, lakás megmarad, magyarba meg, ha átjön, akkor jár neki ingyenes orvosi ellátás. Tiszta humánum, mi kell még? Szóval Szlovákia akkor egész szépen demokratizálódik. Már csak párat kell aludni, és akkor már talán az állampolgárságot se veszik el…” Kiss Ádám (Hírszerző) A jövő befejeződött – „Orbán Viktor „ki kapja félre előbb a kormányt” játszott az európai kamionnal. Pénteken hajnalban ütközött. Kibújva a roncsok közül, időt kért. Idő nincs. A válságban elválik egymástól a nemzeti hitelesség és a nemzetközi bizalom. Nemzetek között, nemzetek felett azoknak van hitele, akik tartják magukat bizonyos nemzetközi szabályokhoz, sztenderdekhez, illetve rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Az európai válságban mindenki elfogadja és elismeri, hogyha egy politikai erő – az adott ország kormánya vagy ellenzéke – a maga nemzeti érdekét követi. Az autonóm gazdaságpolitika igénye nem rontja az adott szereplő hitelességét. De a kisebb és nagyobb nemzetállamoktól, azok vezetőitől azt várják el, hogy válságkezelő tevékenységükkel járuljanak hozzá a nemzetközi válság kezeléséhez és ne rontsák a nemzetközi – az európai, vagy regionális – válság kezelésének esélyeit…” Lengyel László (Nsz) Kalapot emelt a nyugati sajtó hazánk előtt – Pozitív hangnemben foglalkozott szombaton az uniós csúccsal és a magyar állásponttal a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív napilap és a Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív újság (MNO) Román szirének – „Úgy tűnik, az RMDSZ-nek nem csupán a két magyar párt okoz majd fejfájást a magyarok szavazataiért zajló küzdelemben a jövő évi választások előtt. A jelek szerint a román pártok felrúgni készülnek azt az eddigi status quót, miszerint a magyarok olyan homogén szavazótábort alkotnak, amelyet a román pártok jórészt „békén hagynak”, mivel úgyis etnikai alapon szavaznak. Ezért aztán kialakult az a gyakorlat, hogy a magyar voksokat „közvetítő” útján, vagyis az RMDSZ-en keresztül „szerezték meg” – magyarán igyekeztek a maguk oldalára állítani a szövetséget. Ennek köszönheti az RMDSZ, hogy 1996 óta tulajdonképpen csupán egy évig volt ténylegesen ellenzékben. Most azonban változóban a helyzet. Az ellenzéki USL szövetség offenzívát indított a kormánykoalíció főbb pártjai ellen, és abban a régióban igyekszik megverni őket, ahol mindkettő a legerősebb: Erdélyben…” Balogh Levente (Krónika) Kormányon a magyarság? – „Ahogy közeledik a választási év, úgy változik a politikai retorika. Olyanok, akik eddig olykor nem kevés vehemenciával támadták az RMDSZ-t, egyre inkább tárgyalópartnert próbálnak keresni benne. Persze, óvatosan, sokszor burkoltan fogalmaznak, nehogy rájöjjön valaki, mit is akarnak. Egyébként szinte természetes, hogy a választások közeledtével divatba jön a magyarság: van, aki agresszív szónoklatokkal a nacionalista érzelmeket akarja felkorbácsolni, így próbálva szavazatokat gyűjteni. Legtöbbször be is jön, hiszen a „magyar kártya” a rendszerváltás első pillanatától „menő” volt…” Mózes Edith (Népújság) Miért nem merünk magyarul beszélni? – „Mi vagyunk a pozitív példa, elméletben. Jogunk van anyanyelvi tájékoztatáshoz a kórházi ágyon, és fb helyett jeleshez az ellenőrzőben. Csak gyakorlatban nem kapjuk meg, mert nem kérjük. Kedves Szerkesztőség! Szervezetünk, Civil
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

16

Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), egy emberjogi szervezet, amely az utóbbi években kisebbségi jogérvényesítéssel, ezen belül a magyar nyelvi jogok érvényesítésével foglalkozik, pontosabban a kétnyelvűség fontosságát próbáljuk minél szélesebb körben elfogadtatni, több, inkább kevesebb sikerrel. Parászka Boróka legújabb, a Vélemény rovatban megjelent írásában azt írja: „Az orvos az orvos, nem magyar és nem román. A fájdalomnak viszont nyelve van: a beteg az románul, magyarul, cigányul beteg. Ez a szemlélet azonban sem a (többségi) jogalkotásban, sem a (kisebbségi) jogérvényesítésben nem érvényesül.” Ehhez a mondathoz szeretnék hozzáfűzni egy pár gondolatot, megjegyzést…” Szigeti Enikő (Manna.ro) Örök próbatétel – „Sopron a magyarság melletti kitartás csodálatos példája. Csakhogy a hűség városának megadatott a választás lehetősége. A más országokba parancsolt, s még fel is négyelt nemzetrész tagjait nem kérdezte senki. S nem csupán bekebelezték a területeket, az új gazdák a megtorlásról sem feledkeztek meg. Felvidéki lakosságcsere, vérengzés a Vajdaságban, a Maniu-gárda rémtettei Székelyföldön. A keserű pohár legmérgezőbb cseppjeit a kárpátaljaiakkal nyelették le. Sztálin malenykij robotja az élete virágjában lévő férfiak elhurcolásával gyakorlatilag kasztrálta a birodalomba parancsolt magyarságot…” Horváth Sándor (KISZO) Választok, tehát vagyok – „Gondolkodom, tehát vagyok – szól a descartes-i alaptétel. Ámha a filozófus nem néhány száz évvel ezelőtt, hanem mostanság élt volna, minden bizonnyal a tétele is másképp szólna. Mert az ember akár gondolkodik, akár nem, választania kell. Már reggel, amikor felébred, választhat a visszaalvás és a vissza nem alvás között – és ugye ezen sokszor nem is gondolkodunk. Aztán, ha reggelizni akar, megint csak választhat: párizsit vagy lekvárt tesz a kenyérre – és hát ezen sem igazán szoktunk gondolkodni. S a fentiek még csak a nap legapróbb döntései voltak... A cogito, ergo sum azonban nemcsak emiatt hangzana másképp a kortárs Descartes megfogalmazásában. A választás lehetősége ugyanis nemcsak a banális hétköznapi döntések esetében áll fent, hanem egy igen fontos jog is. Mindendemokrácia alappillére, ismérve a szabad választójog. Ilyen megközelítésben úgy is értelmezhetnénk, hogy annál nagyobb a demokrácia egy országban, minél több alkalommal választhatnak az állampolgárai…” Balázs Bence1 (Új Szó)

História
1991: az őskáosz (és a remény) éve – „1991 igen sok szempontból az őskáosz, ugyanakkor a remény éve volt. Ezzel foglalkozó sorozatunkban visszatekintettünk a húsz évvel ezelőtti elnökválasztásra, az Ukrajna függetlenségéről, a kárpátaljai és a Bereg-vidéki autonómiáról szóló népszavazásra. Csemegéztünk a Kárpáti Igaz Szó akkor megjelent cikkei között, amelyek kiemelten foglalkoztak az önkormányzatiság kérdésével. Lapunk hasábjain visszatekintett az akkori eseményekre dr. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, volt parlamenti képviselő és Mihajlo Zan, a történelemtudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem politológiai tanszékének docense. Ezúttal arra keressük a választ, milyen irányt vettek az autonómia-törekvések az elmúlt két évtized során, mi az, amivel rendelkezünk, s milyen téren van esély az előrelépésre…” Tóth Viktor (KISZO) A FÁK nem nő az égig – Mostanság a posztszovjet térségben sok mindenről mondható el, hogy húsz éve alakult. Így van ez a Szovjetunió utódjának szánt Független Államok Közösségével (FÁK) is, melynek létezését a mindennapokban alig érzékeljük, pedig a
1

az erdélyi Szabadság szerkesztője
Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

17

létrehozásáról szóló egyezményt Oroszország és Fehéroroszország elnöke mellett az ukrán államfő is aláírta, s azt eredetileg a Szovjetunió alternatívájának szánták… (KISZO)

Elemzés, háttér
A gyömrői ruszinok – Kulturális antropológiai tanulmányok – Ruszinok, Ruszinföld és a ruszin történelem – „Hogy a jövőben hogyan fogjuk nevezni a (…) ruszinokat, attól függ, hogy ők hogyan határozzák meg önmagukat” – írja Udvari István (Udvari, 1994:182). Az önmeghatározásra később még feltétlenül visszatérünk, ami azonban a népnevet illeti, Udvari összefoglalásából is kiderül, hogy a történelem során számos változata élt és részben él még ma is. A ruszinok magukat általában ruszinoknak, ruténeknek, esetleg ruszn(y)ákoknak nevezik, ezt használjuk általában mi is. Korábbi forrásokban nagyon gyakran, illetve néha még ma is előfordul, hogy egyszerűen oroszoknak nevezik őket…” Gál Ivetta (Le Monde Diplomatique)

Cikkek
Semjén Zsolt: 2014-ben össznemzeti parlament alakulhat
MTI/kormany.hu 2011. december 9. 13:46 A következő választások után, 2014-ben már össznemzeti parlament alakulhat a határon túli magyarok szavazataival - emelte ki Semjén Zsolt a Civil Együttműködési Tanács (CET) első plenáris ülésén pénteken. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés mindenki Országgyűlése függetlenül attól, hogy a történelem viharai hová sodorták. Kiemelte: a magyar kormány felépítette a nemzetpolitika szerkezetét, de csak váz marad, ha nem töltik meg tartalommal. Ezért arra bíztatta a civil szervezeteket éljenek a lehetőséggel, a magyar élet minden területén legyenek ott, vállaljanak feladatot. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az, hogy magyarok vagyunk, hogy egy nemzethez tartozunk, "nem valamiféle szabadidő tevékenység, nem valamiféle hobbi, hanem a természet és a teremtés rendje által adott állapotbeli kötelesség", és "küldetésünk van a nemzet felé". Fontos tudni és tudatni, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Ha eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos dallammal, hanggal fogalmazott, hozzátéve: ezért a magyaroknak elsődleges kötelessége, hogy saját magyarságukat megőrizzék és felmutassák.

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

18

Semjén Zsolt szerint kétféle tévedés van a nemzet gondolatáról, az egyik, kozmpolita tévedés, amelyik tagadja a nemzetet. Az az ideológia, amely tagadja a nemzet értékét, egyben "antropológiai tévedés" - tette hozzá. Ugyanígy antropológiai tévedés az a felfogás, amely szerint egy nemzet vélt életjoga alapján tagadja más nemzetek létezéséhez való alapjogát. A keresztény emberek nem tudják elfogadni egyik felfogást sem - hangsúlyozta. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyarok soha nem kértek olyat, ami más nemzetek ellen irányul. "Amikor megakarjuk őrizni magyarságunkat, értékeinket az őseinket kapott nyelvünket, kultúránkat, történelmünket, egyúttal az egyetemes emberiségnek teszünk szolgálatot" - mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Kulcsfontosságúnak tartotta, hogy amellett, hogy a magyar nemzet kultúrnemzet, Szent István óta közjogi nemzet is. Amikor az állampolgárság lehetővé tételével közjogilag egyesítették a magyar nemzetet, hűségesek voltak a Szent István-i örökséghez - emelte ki. Semjén Zsolt leszögezte: a közjog akkor is egyben tartotta a magyar nemzetet, amikor a történelem viharai miatt politikai értelemben szét kellett volna esnie. A magyar kormány számára a legfontosabb a nemzet közjogi egyesítése, így minden magyar teljes értékű állampolgárságot kaphat, beleértve a szavazati jogot is. Szólt arról is, hogy év végére meglesz a kétszázezredik állampolgársági kérelem, és a százezredik magyar állampolgár is leheti az állampolgársági esküt. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta, hogy a XXI. században a civil szféra, az alulról jövő, öntevékeny kezdeményezések nem csupán életképes szervezetek, hanem kitörési pontok is. Kiemelte: a civil kezdeményezések mindig rámutatnak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fenntarthatóvá tehetik mind globális, mind lokális környezetünket, kapcsolódási pontot teremtenek a legalacsonyabb szinten megfogalmazódó érdekek és a döntéshozatal között. Hozzátette: ha arról beszélnek, mi a civil társadalom helye a nemzetpolitikában, akkor a válasz, hogy a magyar identitástudat erősítse, és az, hogy hozzájáruljon egy saját lábán álló, öngondoskodó magyar közösség kialakulásához.

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

19

A kulturális értékek ápolása, a jogérvényesítés, civil kontroll, illetve a szakmai érdekérvényesítés mind a civil szervezetek keretében valósul meg - jegyezte meg a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a civil szervezetek véleményformáló tényezők, és amit tesznek, mondanak, az iránymutatásul szolgál az őket körülvevő közösség számára. Kiemelte: a magyar közösségek számára elengedhetetlen jogaik megismertetésére, azok magabiztos használata: ez a civilek feladata is. Sajnos ugyanis van olyan eset, amikor nem elégséges, hogy egy adott állam biztosítja a kívánt jogi keretet - mondta Répás Zsuzsanna A Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) első plenáris ülésén Szászfalvi László úgy fogalmazott: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzetikeresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre. Meglátása szerint a valódi kérdés jelenleg az, hogy az egyházak, a civil szektor és a kormányzat hogyan tud együttműködni a közjó megvalósításában, "hogyan tudunk együtt értékalapú, ugyanakkor modern, szilárd erkölcsi alapokon álló válaszokat adni az újabb és újabb kihívásokra". Az önkéntesség európai évében különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az egyházak és a civil szervezetek az önkéntesség fontos tényezői, bennük valós demokratikus mintákat sajátíthatnak el a felnövekvő generációk, és "a magyarságunk értékeinek megbecsüléséhez nagy mértékben hozzájárulnak" - mutatott rá az államtitkár. Az új civil törvényről szólva elmondta: ezzel a jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra, kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig a civil szervezetek közpénz-felhasználásával kapcsolatban megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak. A törvény létrehozza a nemzeti együttműködési alapot, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek és azok együttműködései számára, működésük és szakmai programjaik megvalósításához - tette hozzá. Szászfalvi László kormányzati célnak nevezte a folyamatos konzultáció biztosítását az anyaországi és a külhoni magyar civil szférával, melynek keretében a nemzet és a közjó érdekeit a közösen megfogalmazott célok alapján határozzák meg, s a folyamatos konzultáció egyik meghatározó fóruma lehet a CET is. Az államtitkár utalt az alaptörvényre, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, valamint hangsúlyozta: a kormányzat egyházakkal kapcsolatos elkötelezettsége is az alaptörvényen alapul. Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyházakat érintő diszkriminatív szabályozásait a mostani kormány felszámolta, a velük való dialógust helyreállította. Egyebek mellett újraindították a szentszéki-magyar vegyes bizottság tanácskozásait, valamint a lokális egyházi kapcsolatokat is kiépítették. Történelmi eredményként értékelte, hogy ma már minden határon túli magyar egyházi szolgálatot végző lelkész megkapja a megfelelő támogatást, amivel helyreállt az egyházi intézmények egyenlő finanszírozása - hívta fel a figyelmet. vissza

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

20 Aláírták a horvát csatlakozási szerződést
MTV/MTI | 2011. december 09. péntek Horvátország 2013 júliusától válhat az EU 28. tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. Aláírták péntek délelőtt Brüsszelben Horvátország európai uniós csatlakozási szerződését. A ceremónián beszédet mondó uniós vezetők, valamint a Zágrábot képviselő Ivo Josipovic köztársasági elnök és Jadranka Kosor miniszterelnök történelmiként méltatták a pillanatot.

2013 júliusától Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. A horvát vezetők ennek ellenére - megfigyelőként - már a mostani uniós csúcsértekezlet formális, pénteki részére is meghívást kaptak. Magyarország az előző félév soros uniós elnökeként fontos szerepet játszott a horvát csatlakozási folyamat előmozdításában; erre az időszakra esett a csatlakozási tárgyalások lezárása is. A szerződést valamennyi EU-tagország jelen lévő vezető képviselője aláírta. Magyarország nevében Orbán Viktor miniszterelnök látta el kézjegyével a dokumentumot. Zágráb még nem tart az út végén A beszédet mondó uniós vezetők - Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke - mindazonáltal arra is felhívták a figyelmet, hogy Zágráb "még nem tart az út végén", a csatlakozásig, sőt azon túl is folytatódniuk kell a reformoknak. Buzek a nyugat-balkáni térség többi állama számára is modellként említette Horvátországot. Barroso egyebek között azt emelte ki, hogy az aláírás is bizonyítja: az unió bővítése folytatódik, a nemzetközi gazdasági válság sem tudja beárnyékolni. Josipovic hazája függetlenné válásához hasonlította a csatlakozás jelentőségét, Kosor pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy az ország mindig is az európai családhoz tartozott. Horvátország 2005 márciusában kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak. Szlovénia után Horvátország lesz az egykori Jugoszlávia második utódállama, amely teljes jogú tagságot nyer az Európai Unióban. vissza
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

21 Jubileumi 20. közgyűlését tartotta az UMDSZ Beregszászon
MTI 2011-12-10 Elnöki beszámolójában Gajdos István, a 20 ezer bejegyzett taggal rendelkező szervezet vezetője az elmúlt nyolc évet elemezve kiemelte, hogy az UMDSZ tevékenységének három fő iránya van: a kisebbségi nyelvhasználat bővítése, a kulturális autonómia megteremtése és az 1944-ben sztálini lágerekbe hurcolt magyarok rehabilitálásának elérése. Az UMDSZ legfontosabb eredményei között megemlítette az ungvári egyetem magyar karának, a beregszászi Európa-Magyar Ház és azon belül a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet létrehozását, valamint annak kiharcolását, hogy a jövőben a magyar iskolák végzősei anyanyelvükből is felvételizhessenek a felsőoktatási intézmények magyar bölcsészkaraira. Gajdos hangsúlyozta: a 2004-es ukrajnai változások után jelentős mértékben romlott a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzete, mivel – mint fogalmazott – fikarcnyi sem valósult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, Kovács Miklósnak Viktor Juscsenko akkori ukrán elnökkel kötött megállapodásából. Erre való tekintettel az UMDSZ feladatul tűzte ki, hogy más ukrajnai nemzetiségi szervezetekkel összefogva hatékonyabb kisebbségi érdekvédelmet valósítson meg – mondta, megjegyezve, hogy 2009-ben a magyar szervezet együttműködési megállapodást kötött az Ukrajnában élő oroszok és románok legbefolyásosabb szervezeteivel. Rámutatott: ennek az együttműködésnek köszönhetően megszületett az új ukrajnai nyelvtörvény tervezete, amelyet remélhetőleg még a jövő évi parlamenti választások előtt elfogad a kijevi törvényhozás, és ezzel a magyar regionális nyelvvé válhat egész Kárpátalján. Az UMDSZ elnöke bírálta a magyar kormány „megosztó politikáját”, amely szerinte a múlt évi ukrajnai önkormányzati választásokon a KMKSZ-nél sokkal jobban szerepelt UMDSZ-nek nyújtott támogatások igen erős megnyirbálásában és a szervezet működésének ellehetetlenítésére irányuló törekvésben nyilvánul meg. Gajdos ismételten alaptalannak nevezte a magyar kormány tisztségviselőinek azon állításait, hogy az UMDSZ visszaélt a schengeni vízumok megszerzéséhez szükséges támogató nyilatkozatok kiadásával. Szerinte a kiadás jogának megvonása nem más, mint egy egész szervezet tagságának diszkriminálása, kollektív bűnössé való nyilvánítása. Úgy vélte, a vádak alaptalanságát igazolja, hogy az ügyben „állítólag” lefolytatott vizsgálat eredményeit a magyar kormány titkosította. Egyúttal köszönetet mondott az MSZP, az LPM és a Jobbik jelen lévő képviselőinek, amiért pártjaik kiálltak az UMDSZ mellett. Gajdos István hangsúlyozta: a jövőre esedékes ukrán parlamenti választásokon ismét lehetőség nyílhat arra, hogy magyar képviselő jusson be a kijevi törvényhozásba, ehhez azonban a kárpátaljai magyarság összefogására lesz szükség. Az UMDSZ Illyés Gyula Magyarságért-díjat adományozott Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselőnek a kárpátaljai magyarság érdekében még kormányzati tisztségviselőként és honatyaként sok éven át kifejtett tevékenysége elismeréséül. A fórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között kimondja: amennyiben a magyar kormány nem vonja vissza az UMDSZ-re vonatkozó „lejárató állításait”, a szervezet kénytelen lesz jogi úton orvosolni a sérelmeit.

Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal alakuló ülése
MTI 2011-12-10 Mint ismeretes a Magyar Szocialista Párt elnöke az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítványt kérte fel, hogy koordinálja a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal munkáját, mely testületbe minden határon túli régió egy-egy szakértőjét kérték fel. Ez az egyeztető fórum lehetőséget kíván teremteni a régiók közötti közvetlen párbeszédre, a határon túli magyar közösségekben felmerülő problémák megfogalmazására, valamint a Magyar Kormány nemzetpolitikai tevékenységének értékelésére. A pártelnök a Kerekasztal munkájától azt várja, hogy gyors és szakmailag megalapozott javaslatokkal segítse a párt nemzetpolitikájának alakítását.A beregszászi alakuló ülésen a vajdasági, horvátországi, muravidéki és kárpátaljai magyar közösségek szakértői vettek részt, a romániai magyarság képviselője levélben üdvözölte a kerekasztal munkáját. A tanácskozást Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nyitotta meg, illetve üdvözölte Tóth Mihály, volt ukrajnai parlamenti képviselő, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke.A kerekasztal levezető elnökeként Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Táncsics Alapítvány elnöke kezdeményezésére a résztvevők áttekintették a napirenden szereplő kérdéseket, így a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtását, az oktatási-nevelési támogatások folyósítását, a kedvezményes honosítási eljárás folyamatát, valamint a Magyar Állandó Értekezlet és Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tapasztalatait. Ezek mellett a munkacsoport a jelenlegi kormány támogatáspolitikai gyakorlatával is foglalkozott, külön kitérve a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására.A résztvevők üdvözölték a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai megújulását, a
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

22
Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal megalakulását és ennek keretein belül a konzultáció lehetőségét. Elmondták, hogy szükség van a párbeszédre, hiszen az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy folytatódik a jobboldalnak nem tetsző legitim határon túli szervezetek politikai és támogatáspolitikai kiszorítása. A nemzetközi megállapodások felrúgásával az oktatási-nevelési pályázatokat lebonyolító szervezetek átláthatatlanságát vagy a schengeni vízum ügyében kiállítandó garancialevelek kiadásának kárpátaljai esetét külön kiemelték. vissza

Összmagyar nemzetpolitikai stratégia
Krónika 2011. december 09. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői november végén elfogadták a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek megerősítése, gyarapodása. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését. Az Orbán-kormány által kidolgozott stratégia úgy határozza meg a magyar nemzetpolitikát, mint ami a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében fogalmaz meg célokat, mert úgy véli, ezáltal valósulhat meg az összmagyar nemzet felemelkedése. Iránymutatással szolgál arra, hogy Magyarország hogyan viszonyuljon a külhoni magyarsághoz, milyen alapelvek alapján és hogyan támogassa a külhoni közösségek gyarapodását. A magyar állam a magyar nemzet letéteményeseként, az Országgyűlés által idén április 18-án elfogadott, 2012. január elsején hatályba lépő alkotmányból eredezteti nemzetpolitikai felelősségét: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” A dokumentum rendszerbe foglalja, strukturálja a magyar állam nemzetpolitikáját. A stratégia egyrészt a magyarországi politika és közigazgatás, másrészt pedig a határon túli magyar közösségek számára fogalmaz meg célokat és feladatokat. Magyarország mint anyaország – a magyar közigazgatás, a magyar állam újjászervezésének folyamatában – a nemzetpolitika területén is a hatékonyságnövelést, az eredményességet tűzte ki célul. A nemzetpolitikai stratégia a magyar állam, a magyar politika, a magyar közigazgatás minden területét érinti, így horizontális jellegéből adódóan döntéshozatali és végrehajtási szinten minden szereplőnek egyaránt figyelembe kell vennie. A nemzetpolitikai stratégia fejlesztése a magyar állam és a külhoni magyarok közös feladata, a stratégiai döntéseket pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretében a magyar állam és a külhoni magyar pártok legitim képviselői hozzák. Hiányolt területi autonómia A magyar állam nemzetpolitikája úgy összegezhető, hogy Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal. A dokumentum kidolgozói szerint az anyaországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése. Ezen a téren előrelépést csak a Vajdaságban értek el, ahol tavaly a közvetlenül, demokratikusan megválasztott Magyar Nemzeti Tanáccsal megalakult a magyar kulturális autonómia köztestülete. Számos, a külhoni magyarság helyzetével kapcsolatos, aggodalomra okot adó folyamatokra, jelenségekre is rávilágít a stratégia. Ilyen a magyarok lélekszámának csökkenése (asszimiláció, negatív szaporulat, kivándorlás következtében), a vegyes házasságok arányának – főleg a szórványban történő – növekedése, amelynek következtében az így született gyermekek nagyobb része a többségi nemzet tagjaként azonosítja önmagát; a szomszédos államokban élő magyar gyermekek viszonylag jelentős százalékát többségi oktatási intézménybe íratják; a felsőoktatásban részt vevő magyarok aránya alacsonyabb a többségi nemzethez tartozók arányánál; a „nemzet határát” képező szórványban az asszimiláció folyamata gyorsabb, a nemzeti identitást reprodukáló intézmények hálózata nem létezik. Továbbá a külhoni magyarok esetében a városokban folyamatos kulturális, oktatási, gazdasági pozícióvesztés tapasztalható, emellett folyamatosan csökken a magyar pártokra leadott szavazatok száma, ezáltal csökken a külhoni magyar politikai alakulatok súlya az adott ország politikai életében. (E téren a stratégia az összefogást szorgalmazza, példaként említve a felvidéki Magyar Koalíció Pártja 1998-as és 2002-es választási eredményét és a vajdasági magyar összefogást.) A stratégia megállapítja azt is, hogy egyetlen,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

23
Magyarországgal szomszédos államban sem sikerült olyan új területi közigazgatási egységeket létrehozni, amelyben a magyarság többségben van, ugyanakkor sehol sem jött létre területi autonómia. A nemzetpolitika terén a stratégia a legfontosabb eredmények közé sorolja a 2001-ben elfogadott státustörvényt, egyetemek létrehozását (Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, Partiumi Keresztény Egyetem, Sapientia EMTE, felvidéki Selye János Egyetem), intézményesített egyeztetési fórumok létrehozását (Máért, Magyar Diaszpóra Tanács, Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma), az állampolgársági törvény és alkotmány idei módosítását. Hibának tekinti ugyanakkor, hogy nem alakult ki nemzeti konszenzus a nemzetpolitikában, a magyarországi pártoknak nem sikerült kivonni a nemzetpolitikát a belpolitikai küzdelemből; nem létezett sem Magyarország, sem a külhoni szervezetek részéről koherens, összehangolt, prioritásokat megfogalmazó elképzelés; a nemzetpolitikai támogatások nem voltak számon kérhetőek, végezetül a nemzetpolitikát nem sikerült meggyőzően kommunikálni a magyarországi állampolgárok felé. Céltételezések, alapvetések Magyarország és a külhoni magyarság viszonyában, a külhoni magyarság fennmaradásának kérdésében a magyar kormány alapelvnek tekinti: csak akkor sikerül megakadályozni az asszimilációt, akkor léteznek életképes és fejlődő közösségek, valamint ezek növekvő támogatása csak abban az esetben lehetséges, ha Magyarország regionális szerepe (mind politikailag és gazdaságilag, mind kulturálisan) megnő. Ezen alapfeltétel nélkül semmilyen program nem lehet átütően sikeres, illetve ha ez a feltétel teljesül, úgy bizonyos mértékben különböző programok nélkül is növekszik a magyarság aránya, erősödik identitása a környező országokban. Csak egy erős Magyarország jelenthet biztos alapot egy sikeres nemzetpolitikához. Éppen ezért az anyaországnak a fejlődés és a hagyomány központjává kell lennie a régióban. Különben a stratégia leszögezi: Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoz energiát és anyagi forrásokat arra, hogy a külhoni magyar közösségek fennmaradjanak. Magyarország világos üzeneteket kíván közvetíteni a külhoni magyarság felé, amelyre partnerként tekint. Ebből következik, hogy a külhoni közösségek és a magyar állam közötti viszony alapjául a kölcsönös lojalitás és felelősség kell, hogy szolgáljon. A magyar nemzetpolitika alapvetésnek tartja, hogy a külhoni magyar közösségek a szülőföldjükön szeretnék megőrizni magyarságukat, ennek érdekében törekedni kell arra, hogy olyan pozitív gazdasági változások következzenek be a régióban, amelyek mind a fiatal, mind az idősebb korosztályok számára kellő motivációt jelentenek a szülőföldön maradáshoz. Mivel a külhoni magyar társadalmak helyzetükből adódóan korlátozva vannak abban, hogy nyelvük és kultúrájuk maradéktalanul továbböröklődjön, ezt a hiányt Magyarországnak kell kipótolnia. A stratégia célul tűzi ki a magyar közösségek számbeli gyarapodását (tagjainak száma nő, nem asszimilálódik, a pozitív szaporulat és a jó életminőség jellemzi), amelyet követ a szellemi (a közösség tagjainak identitása erős, a közösségi normákat sajátjuknak érzik, versenyképes tudást birtokolnak, a közösség kultúrkincsét megőrzik és fejlesztik), gazdasági és jogi gyarapodás (utóbbi esetben a közösség tagja jogait magabiztosan használja, azokat védi, és szükség esetén ki kívánja terjeszteni). Cél továbbá a külhoni magyar közösségek teljes intézményrendszerének kiépülése, a külhoni magyar egyének, majd közösségek integrációja által az összmagyarság integrációjának megvalósulása, továbbá hogy a külhoni magyar közösségek öngondoskodóvá váljanak. Kívánatosnak tartják a szakértők, hogy minden magyar legalább egy, de lehetőség szerint több magyar intézményhez kötődjön, mivel a nemzet határai a nemzeti intézmények hatásának határáig tartanak. A többszintű integráció terén, egyéni szinten cél a külhoni magyarok kötődésének erősítése a magyar államhoz (státusztörvény, állampolgárság) és saját közösségükhöz, közösségi szinten pedig cél a magyar közösségek kötődése a magyar államhoz és közösségként az adott államhoz (kollektív elismerés és jogok; konszociatív demokrácia, autonómia). A közösségként való integráció abban az esetben lehet sikeres, ha a magyar egyének a magyar pártokon, oktatási rendszeren, közösségi jogokon keresztül kerülnek kapcsolatba a többségi állammal. A stratégia szerint ugyanakkor a határon túli magyar közösségeknek érezniük kell a magyar állam támogatását, de képeseknek kell lenniük arra, hogy megszervezzék magukat, világosan megfogalmazzák a közösségi érdeket, képviseljék azt, és támogatókat szerezzenek a megvalósításhoz. Aktív külpolitika, konszociatív modell A stratégia értelmében Magyarországnak aktív külpolitikát kell folytatnia mind a szomszédos államokban, mind az európai porondon. A magyar államnak és a külhoni magyar politikai szervezeteknek összehangoltan és kezdeményező módon kell fellépniük a külhoni magyarság jogkiterjesztése érdekében. (Jó példa a magyar diplomácia és a külhoni szervezetek gyümölcsöző együttműködésére annak a szerb kárpótlási törvénynek a
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

24
„hatástalanítása”, amely a teljes vajdasági magyarságot kirekesztette volna a kárpótlásból. A magyar külügyminisztérium és a Vajdasági Magyar Szövetség összefogása, határozott kiállása nyomán a belgrádi parlament a napokban megszavazta a rehabilitációs jogszabályt, amely törli a kollektív bűnösség elvét a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából.) A nemzeti kisebbségek jogait univerzális, európai normaként kell kezelni a nemzetpolitikai stratégia szerint, külön hangsúlyozva, hogy őshonos közösségekről van szó. Lényeges megállapítás, hogy a szomszédos államokkal ápolt jó kapcsolat és a külhoni magyarok érdekeinek képviselete prioritások relációjában a külhoni magyar érdekek sérelme esetén a nemzeti érdek a vezérlő elv. Éppen ezért Magyarország külpolitikai eszközökkel is törekszik arra, hogy a külhoni magyar pártok törekvései, miszerint a szomszédos államok minél szélesebb körű egyéni és kollektív jogokat biztosítsanak az adott államban élő magyar közösségeknek, sikeresek legyenek. „Célunk, hogy a magyar közösségek minél nagyobb mértékben döntsenek az őket érintő kérdésekben. Ezért támogatjuk a – területi és személyi elvű – autonómiát, a hatalom decentralizációját, az önkormányzatiságot. A szomszédos államok közigazgatási, regionális átalakítása során Magyarországnak – a szomszédos államokban működő magyar pártokkal egyetemben – arra kell törekednie, hogy a régiók határai az adott országban élő magyarság számára minél kedvezőbben alakuljanak” – szögezi le a stratégia, amely változást kíván elérni a legtöbb európai állam által kimondatlanul, de természetesnek tekintett elv terén, miszerint az állam többségéhez tartozó lakosságnak többletjoga van. A magyar állam fontosnak tartja a magyar közösségek igényét, miszerint szeretnék elérni a magyar nyelv mint regionálisan hivatalos nyelv státusát, továbbá hogy maguk kívánják igazgatni oktatásügyüket és kulturális életüket. Másrészt Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek – területi és/vagy személyi elvű – autonómiáját. A kisebbségi jogegyenlőség legteljesebb eszközrendszerét biztosító autonóm státusok ugyanis elvben optimális rendezési kereteket kínálhatnak a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek belpolitikai helyzetének és anyaországi kötődéseinek rendezésére. A stratégia megállapítja, hogy elsősorban a külhoni magyar pártoknak, társadalomnak kell megegyeznie egy autonómia-koncepcióban és az ahhoz vezető útban, Magyarország feladata pedig támogatni ezen koncepciók megvalósításában az adott közösséget – de helyettük nem cselekedhet. Ezzel párhuzamosan az alapdokumentum szerzői úgy vélik, az autonómia és a regionalizmus mellett – akár az előbbiekkel párhuzamosan – a konszociális modell lehet eredményre vezető a nemzeti kisebbségek számára. Habár a modell klasszikus formájában nem valósítható meg, konszociális jellegű megegyezésekre, alkukra ez idáig is volt példa, elsősorban a kisebbségi pártok kormányzati szerepvállalása esetében, de – a budapesti kormány szerint – ebbe bármilyen kisebbség-többség alku is belefér. Irányt mutat a nemzetpolitikai stratégia a támogatáspolitika terén is, amelyet a magyar állami források célirányos – normatív, pályázati és egyéni elbírálási alapon történő – elosztásaként határoz meg. A dokumentum szerint a támogatáspolitikának elsősorban a közösségek gyarapodását biztosító intézményrendszer működését kell megcéloznia, szemben az eseti jellegű támogatásokkal. Különben a külhoni magyarok támogatására szánt összeg Magyarország központi költségvetése kiadási főösszegének 1 ezrelék körüli aránya. Az elképzelés szerint a támogatási célok és eszközök szempontjából figyelembe kell venni az Európai Unión belül és kívül adott eltérő mozgásteret (az anyaország szomszédai közül Románia, Szlovákia és Szlovénia szintén EU-tagállam, a kárpátaljai, vajdasági és horvátországi magyarság esetében ez még nem valósult meg), a szomszédos államokban a kisebbségekre fordított, célzott támogatások megjelenését, továbbá a magyarok által lakott régiók eltérő gazdasági fejlettségét. Különben a stratégia megállapítja, hogy az eddigi támogatási rendszer folytatásával számottevő, látható eredményt nem lehet elérni, ugyanakkor a demográfiai fogyás, a pozícióvesztés, az intézmények sorvadása folytatódni fog, ha nem kerül új alapokra a nemzet- és támogatáspolitika. Mivel Magyarország jelenlegi pénzügyi helyzete csak szűk mozgásteret biztosít, a források hatékony és célzott felhasználása érdekében világos prioritásokat kell megfogalmazni és számon kérhetővé tenni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az olyan területeken, ahol a korábbi támogatások nem voltak hatékonyak, nem érték el a kívánt célt, ott ezeket csökkenteni kell, és átcsoportosítani olyan területekre, amelyek a nemzeti, kulturális reprodukciót biztosítják. Emellett biztosítani kell az eddigieknél szigorúbb monitorizálást. Érték a család, a gyermek Külön fejezetben elemzi a nemzetpolitikai stratégia a külhoni magyarok demográfiai helyzetét, kilátásait. Erdély és a Vajdaság esetében az elvándorlás okozza a legnagyobb veszteséget, és mivel főleg fiatalok vándorolnak, még jobban csökken a gyerekszám; ezzel szemben a Felvidék esetében a legnagyobb gondot az asszimiláció jelenti. A 2011-es népszámlálások lezárultával a szomszédos államokban élő magyarság összlétszáma várhatóan mintegy 230–250 ezer fővel csökken: kutatók előrejelzései szerint az előző népszámlálásokhoz képest Felvidéken 60,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

25
Kárpátalján 9, a Vajdaságban 40–50, míg Erdélyben 120–130 ezerrel csökkent hozzávetőlegesen a magukat magyarnak vallók száma. A természetes népszaporulat csökkenésének lassítása, esetleges megfordítása prioritás a magyar állam számára, viszont ezzel a közeljövőben nem lehet számolni. Felhívja a figyelmet a dokumentum a határon túl élő, magyar anyanyelvű cigányokra, amelyek aránya Szlovákiában a magukat magyarnak vallók között 12,5 százalékra, a magyar anyanyelvűek között 12,9 százalékra (74 ezer fő) tehető. Erdélyben a magukat magyarnak vallók között a cigányok arányát 6,5 százalékra becsülik, ami mintegy 100 ezer, magyarul (is) beszélő romát jelent. A stratégia szerint a magyar anyanyelvű cigányok magyar nemzetiségének megvallását is ösztönözni kell, a nyelvi jogok használatát biztosító adott állambeli törvényben szabályozott kvóta elérésében minden magát magyarnak valló személy kulcsfontosságú, ugyanakkor a magyar anyanyelvű cigányok jelentős hányada választásokkor a magyar pártokra voksol. „A demográfiai helyzet, a népesedéscsökkenés minden további nemzetpolitikai jelentőségű probléma alapja. Fontos cél, hogy a család, a gyermekek és a házasság értékként jelenjen meg a közgondolkodásban mind Magyarországon, mind a külhoni magyarok körében. A tendenciák pozitív irányba változhatnának, ha a magyar közösségek tagjai nagyobb arányban vállalnának gyermeket, mint a többségi nemzethez tartozók. Szükséges az is, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek magyar iskolában tanuljanak. A magyar intézményrendszer megerősítése, főként a civil szervezetek léte és működése lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar fiatalok magyar párt válasszanak. Ez azért fontos szempont, mert az asszimiláció elsősorban a vegyes házasságok gyermekeit érinti” – tartalmazza a stratégia, amely kiemelt jelentőséget tulajdonít a szórványban élőknek, beleértve a csángókat. E téren feladatként határozza meg azoknak a településeknek, régióknak a feltérképezését, ahol az asszimiláció megállítható, a szórvány revitalizációja érdekében pedig legfontosabb intézményként az iskolát és az egyházat említi. Oktatási vonatkozásban a magyar nemzetpolitika két célt tűz ki: a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését (mennyiség) és a magyar nyelvű oktatás minőségének emelését. Fontos, hogy minél több magyar diák vegyen részt az oktatásban, ahol a magyar diákok ne legyenek kisebb arányban jelen a többségi diákokhoz képest. Amennyiben az adott állam nem nyitott újabb magyar oktatási intézmények alapítására, ahol arra igény mutatkozik, úgy a magyar államnak kell – leginkább a külhoni magyar egyházakkal együttműködve – magyar tannyelvű oktatási intézményeket, osztályokat, képzéseket indítani. A gazdaságfejlesztés terén a versenyképes és megújuló külhoni magyar gazdaság az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség víziója keretében valósulhat meg, pontosabban egységes piaci térség kialakulása, egységes munkaerőpiac megteremtése, turisztikai együttműködés összehangolása megvalósulásával. Az egységes gazdasági térség autonóm regionális gazdasági közösségek tevékenységére épülne. A Kárpát-medencei helyi vállalkozások integrációjának erősítése kiemelten szükséges a stratégia szerint, ennek érdekében ki kell építeni a vállalkozásfejlesztést ösztönző Kárpát-medencei szintű intézményrendszert, biztosítani kell a magyar vállalatok információellátását, képességfejlesztését, illetve ösztönözni kell a magyar vállalkozások Kárpát-medencei klaszterhálózatát. A kultúra és a kulturálisörökség-védelem terén olyan profilt, imázst kell kialakítani a magyarságnak, ami a világ bármely pontján mindenki számára egyazon jelentéssel bír, beazonosítható a tartalma. Ennek megfelelő közvetítő felülete, intézményi kerete a magyar kulturális intézetek hálózata. vissza Szerző(k): Rostás Szabolcs

Értékelt az SZMK: tanácsolnak és elemeznek
Hírek.sk 2011. december 11., vasárnap 8:42 | DIÓSZEG. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Diószegen tartotta meg éves konferenciáját. Tóth Károly, a kerekasztal szóvivője értékelő beszédében elmondta: egyik legfőbb változás, hogy a kerekasztal mellett működő jogsegélyszolgálat átalakult elemzőközponttá. Az elmúlt egy év további eredménye, hogy megjelent a kerekasztal Magyar állampolgárok Szlovákiában című kiadványa, amely útmutatást ad a szlovák állampolgárságukat elvesztő polgárok számára. Tóth Károly, a Kerekasztal szóvivője sikeresnek tartja a népszámlálási kampányt is. " "Gyakorlatilag minden délszlovákiai magyar szervezet bekapcsolódott a kampányba, több száz önkéntes dolgozott benne a „Mindenki számít” jelszó alatt"- mondta portálunknak Tóth Károly.

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

26
Öllős László úgy látja, bizonytalansággal hatja át a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos értékeléseket. Kiemelte, a népszámlálást, konkrétumok nélkül nem lehet értékelni, s a közelgő a választások után megalakuló új kormány is olyan tényező, ami erősíti a bizonytalanságot. A nemzetiségi pártok pozíciója nem azonos a magyar kisebbség hosszú távú igényeivel - véli Öllős László. A kerekasztal jogi szakértőcsoportja nevében Fiala János, jogász ismertette a jelenlévőkkel a nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvénytervezet általános alapelveit és szerkezetét. A tervezet országos, regionális és helyi önkormányzatok felállításával számol, olyan intézmények kialakításával, amelyekben a kisebbségek saját ügyeikről dönthetnek. "Elsősorban azt kellett megfogalmaznunk, mik azok a konkrét hiányosságok, amik egy ilyen törvény hiányából fakadnak, mik azok a problémák, amiket mondjuk a szlovákiai magyarok nem tudnak megoldani a saját önkormányzati rendszerük hiányában. Ezeket próbáltuk meg kezelni, ezekre próbáltuk a lehető legjobb megoldást megkeresni, használva a nemzetközi példákat”- nyilatkozta portálunknak Fiala János. A jogi szakértők szerint el kellene érni, hogy az általuk kidolgozott szakmai anyag törvénytervezet formájában a szlovák parlament elé kerülhessen. A szombati konferencián átadásra került a Civil díj is. Ezt posztumusz Molnárné Jakubecz Katalinnak ítélték az hidak újjáépítésében végzett áldozatos munkájáért, és ugyancsak posztumusz Csaláné Erdélyi Kornéliának, a kassai magyarok kulturális életét előmozdító sokéves tevékenységéért. vissza

Egyelőre nem jár a tagjelöltség – Az Európai Tanács elhalasztotta a szerbiai kérelemmel kapcsolatos döntést – Legközelebb márciusban veszik fontolóra az ügyet
Magyar Szó Virág Árpád 2011. december 10., szombat Annak ellenére, hogy nem a szerb tagjelöltség képezte a fő témát, annak megvitatása során olykor parázs vita is kialakult az Európai Unió vezetőinek pénteki ülésén. Az eredmény azonban mégis az maradt, amit az elmúlt néhány napban már sejteni lehetett a szilárd német és osztrák álláspont ismeretében: Szerbia jelenleg nem nyerheti el a tagjelölti státust. A Miniszterek Tanácsa 2012 februárjában újra fel fogja mérni a helyzetet, elsősorban a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd előrelépéseit, s ezt követően márciusban az Európai Tanács jóváhagyhatja a szerb tagjelölt-kérelmet, amennyiben a februári jelentés pozitív lesz. Az uniós elvárások közé tartozik az eddigi párbeszéd során született megállapodások tiszteletben tartása, így az integrált határátkelő-ellenőrzés megvalósítása, a Koszovó regionális szereplése körüli problémák megoldása, valamint a KFOR és az EULEX mandátumához tartozó tevékenységek elvégezhetőségének szavatolása. Az Európai Tanács döntése kapcsán megtartott sajtótájékoztatóján Boris Tadić államelnök kijelentette, hogy a döntés ellenére Szerbia nem állhat el az európai úttól. Minden ezzel ellentétben álló döntésnek komoly következményei lennének az ország és polgárainak jövője szempontjából – tette hozzá. Tadić közölte azonban a tagjelöltség elutasításának a közvélemény előtt eddig ismeretlennek számító legfőbb okát is. Az elnök azt mondta, a Belgrád és Prishtina között zajló tárgyalásokon világos feltételként támasztották Szerbia elé a Biztonsági Tanács 1244-es határozatától való elállást. Tadić közölte, maga soha sem lesz kész arra, hogy ettől a Szerbia szuverenitását szavatoló határozattól elálljon, s nem csupán azért, mert az garantálja a békét Koszovóban, hanem azért is, mert az az egyetlen olyan létező jogi alapdokumentum, melyre a koszovói kérdés leendő megoldását is fel lehet építeni. Újságírók kérdésére az elnök megerősítette, hogy a határozattól való eltekintés az uniós tagjelöltség elnyerésének feltételévé vált. Arra a kérdésre, hogy kik kérték Szerbiától ennek a lépésnek a megtételét, Tadić úgy válaszolt: mindenki, aki részt vett a Szerbia és Koszovó között zajló technikai megbeszéléseken. Az államelnök kifejtette, továbbra sem tér el az eddigi politikától, melynek egyik alapköve az európai integráció, a másik pedig a koszovói legitim érdekek védelme. Mint mondta, a választásokon a polgároktól erre a politikára nyert támogatást, így nem is állna módjában változtatni a lefektetett alapelveken. Tadić kritizálta az ellenzéki pártok hatalmi programtól eltérő elgondolásait, külön kitért a Fordulat programjára, illetve azokra a pártokra,
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

27
melyek az európai közeledés ellen foglalnak állást. A Fordulat kapcsán azt mondta, az államérdekektől való egyszerű elállás sem szavatolná a gyorsabb integrációt, mert egy ilyen lépés felborítaná az ország egyensúlyát, destabilizációval pedig szintén nem válhat egyetlen ország sem EU-tagállammá. – Nem szeretnék hamis optimizmust terjeszteni az unió márciusi döntésével kapcsolatban sem. Az elmúlt napokban többször is felhívtam a figyelmet arra, hogy értelmetlen ilyen derűlátásnak hangot adni a mai döntés kapcsán. Szerbia folytatni fogja a jelenlegi politikáját, s megvizsgálja, követett-e el hibát e politikai célkitűzések teljesítésekor – közölte Tadić. Szerbia az Európai Bizottság minden egyes feltételének eleget tett, húzta alá, ezért most is könnyen az EU szemébe tud nézni. Feltette viszont a kérdést az uniós tisztségviselőknek, vajon ők betartották-e korábbi ígéretüket. A VÁLASZTÁSOK IDEJE? Diplomáciai körökből már az éjszaka folyamán kiszivárgott, milyen döntést hoznak majd péntek délelőtt az EU vezetői. Vuk Jeremić külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ő fontosabbnak tartja az uniós mércék teljesítését a csatlakozásnál. Szerbia, mint mondta, években mérhető távolságra van még a tagság elérésétől, ez az idő alatt pedig esélyünk van arra, hogy eleget tegyünk az európai mércéknek. A Huffington Post portál által közölt nyilatkozatban Jeremić úgy értékelte, hogy az unió egyes részeiben a válság miatt konzervatív vélemények uralkodtak el a bővítéssel kapcsolatban, s a legfontosabb most biztosítani annak folytonosságát. Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szerbia tagjelöli státus nélkül maradt, Mirko Cvetković miniszterelnököt pedig arra szólította fel: köszönje meg a bizalmat, és mondjon le. A Betának adott nyilatkozatában Nikolić annak a meggyőződésének adott hangot, hogy eljött az ideje a miniszterelnöki mandátum visszaadásának, s a választások kiírásának. Szerbia minden tekintetben messze van még az uniótól, s a kormánynak bizonyos felelősségtudatról kellene tanúbizonyságot tennie – közölte a pártelnök. A választások kiírásával kapcsolatban hasonlóképp vélekedett Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke is. Véleménye szerint azonban Szerbia semmit sem veszített azzal, hogy nem kapta most meg a tagjelölti státust – az egyedüli vesztes a kormány, mégpedig végzetes politikája miatt, mely szerint az EU-nak nincs alternatívája. Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kifejtette, Szerbiának időben kell normális regionális együttműködésbe kezdenie „mindenkivel, beleértve Koszovót is”, ha márciusban el akarja nyerni a tagjelölti státust. Még augusztusban közölték Szerbiával az előfeltételeket, ezek többségét viszont mégsem teljesítette az ország – magyarázta a pénteki elutasítás okát Drašković. GYŐZELEM ÉS KUDARC Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke az Európa-barát erők hatalmas győzelmének nevezte a pénteki döntést, mellyel, mint mondta, megnyílt a lehetősége annak, hogy a jövő év márciusában végleges csapást mérjenek az Európa-ellenes erőkre, melyek csak lassítani, de nem megállítani voltak képesek a csatlakozás folyamatát. Az SZDP-t és az SZHP-t az orosz politikai célok közvetlen szerbiai kivitelezőinek nevezte. A Szerb Radikális Párt tisztségviselői pénteken az elnöki palota előtt tüntettek Boris Tadić integrációs politikája ellen, s a csatlakozási folyamat azonnali leállítását követelték, mert azt a szerb állam szétverésére szolgáló eszköznek tekintik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lapunkhoz eljuttatott közleményében a szerb belpolitika újabb kudarcának, a realitásokat figyelmen kívül hagyó kormányzati politika következményének nevezte a brüsszeli döntést. – Azt várjuk el az ország felelős vezetőitől, hogy a mai döntést bátorításként felfogva szakítsanak az eddigi illúziókkal. Ahhoz, hogy Szerbia a jövő év márciusában elnyerhesse a tagjelöltséget, az európai-irányultságú politikai megnyilatkozások nem lesznek elegendőek – áll a kiadott közleményben. Pásztor szerint haladéktalanul
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net +3630 904 6164, 2011-12-10.

28
hozzá kell látni az EU-csúcson megfogalmazott feladatok teljesítéséhez, mert „ellenkező esetben Szerbia lakossága, közöttük a vajdasági magyarok, egy olyan szélmalomharcnak lesznek továbbra is a túszai, amely nem vezethet sikerre.” Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke úgy fogalmazott, ezúttal sem Európa, sem Németország, sem Milošević, sem pedig a polgárok nem okolhatók az eleve kudarcra ítélt hazai politika miatt. Mint mondta, elengedhetetlen a zsákutcába vezető sikertelen politika megváltoztatása – ennek egyedüli lehetséges módja pedig a választások megtartásában van. Három éven át zajló lézengést követően ma ott tartunk, hogy sem Koszovó megőrzéséhez, sem pedig az európai csatlakozáshoz nem állunk közelebb – állapította meg az LDP vezetője. ELSAJÁTÍTANI A JÁTÉKSZABÁLYOKAT Vlastimir Matejić, a Szerbiai Európai Mozgalom vezetője úgy értékelte, hogy az unió döntése „pedagógiamentes gáncsoskodásnak” tekinthető. – Hasonló helyzetekben mindig átmenő osztályzatot adnék az egyetemi hallgatóknak, vannak viszont olyan tanárok is, akik inkább gáncsoskodni szeretnek. Ilyesmit tapasztalhattunk most az unió részéről – fogalmazott Matejić. Véleménye szerint a következő három hónapban Szerbiának ugyanazt kellene tennie, amit eddig is: a tagjelöltségre való minden tekintet nélkül rendeznie kell problémáit: a korrupciót, a bűnözést és a koszovói konfliktust. Ezeket ugyanis akkor is rendeznünk kellene – tette hozzá –, ha az unió egyáltalán nem is létezne. Mint ismeretes, a német álláspont volt az, amely az utóbbi hónapokban a leginkább rányomta a bélyegét a szerbiai várakozások kimenetelére. Wolfram Maas belgrádi német nagykövet szerint Szerbiának nincs miért haragudnia Németországra. – Első prioritásként Szerbia az európai csatlakozást jelölte meg. Ezt világosan megfogalmazta az államelnök, a kormány és a képviselőház is. Ha valaki egy bizonyos klub tagjává szeretne válni, meg kell tanulnia az azon belül uralkodó játékszabályokat, s tartania kell magát azokhoz. Szerbia most pontosan ilyen helyzetben van – fogalmazott Maas. Hozzátette, Angela Merkel német kancellár augusztusban világosan közölte a német elvárásokat, s a német vezetésnek most ezeknek az elvárásoknak a teljesítését kellett értékelnie. vissza

5,5 millió euróból fejlesztik az Asztély-Beregsurány átkelőt
www.umdsz.uz.ua /2011.12.09. Ukrajna és Magyarország megállapodást ír alá a szállítások ellenőrzéséről, illetve a járműforgalomról a két ország közös határszakaszán. Erről Bayer Mihály tájékoztatta a médiát — közölte az UKRINFORM. A kijevi magyar nagykövet elmondása szerint Martonyi János, Magyarország külügyminiszterének december 12-re tervezett kijevi látogatása során kormányközi megállapodás aláírására kerül sor e témában. A diplomata arról is tájékoztatott, hogy a megállapodás lehetővé teszi majd a két ország közös határszakaszán működő átkelők bővítését, újak megnyitását, mivel „jogi alapot teremt ahhoz, hogy Magyarország felhasználhassa az európai forrásokat a határ menti térség infrastrukturális fejlesztéséhez”. „A jövő évben 7 millió euró áll majd rendelkezésünkre a különböző projektekre határainkon” — tette hozzá. Bayer Mihály elmondása szerint e pénzből 5,5 millió eurót fordítanak majd az Asztély-Beregsurány átkelő fejlesztésére, azt célozva, hogy tehermentesítsék a Csap-Záhony átkelőt. Emellett Vásárosnaményig hosszabbítják meg az autópályát, ami 20 kilométerre van az ukrán határtól. „Azt várjuk, hogy e dokumentum nyomán az ukrán fél is fejleszti majd a Beregszászt elkerülő utat, az infrastruktúrát Magyarország felé” — hangsúlyozta a kijevi magyar nagykövet. vissza

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

29 Húsz éve testvérváros Nyíregyháza és Ungvár
www.umdsz.uz.ua /2011.12.09. Idén már huszadik évfordulóját ünnepli Nyíregyháza és Ungvár testvérvárosi kapcsolata. A jubileum alkalmából a városházán ünnepélyes keretek között megújították a két város együttműködési szerződését — adta hírül Nyíregyháza Megyei Jogú Város hírportálja (http://www.nyiregyhaza.hu/cimlap/els-kezbl/379-husz-evetestvervarosunk-ungvar). Testvérvárosi kapcsolatának 20. évfordulóját ünnepli Nyíregyháza és Ungvár. A jubileum alkalmából Ukrajnából Nyíregyházára látogatott Viktor Pohorelov, Ungvár polgármestere delegációjával. Az évfordulón a két város ünnepélyes keretek között megújította együttműködési szerződésüket is – ezzel is kifejezve, hogy Nyíregyháza és Ungvár a továbbiakban is ápolni kívánja jó kapcsolatukat. A városházán tartott ünnepségen Nagy Csaba tárogatóművész játszott a delegáció előtt, majd a megjelenteknek levetítettek egy-egy bemutató kisfilmet: ukrán nyelven Nyíregyházáról és magyar nyelven Ungvárról. A kulturális műsorok után dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza és Viktor Pohorelov, Ungvár polgármestere tartott köszöntő beszédet. Az együttműködési szerződés aláírása után az ukrán delegációt még szakmai programok várták. Az eseményen Viktor Pohorelov annak a gőzmozdonynak a makettjével ajándékozta meg a vendéglátóit, amely annak idején a két város között közlekedett. vissza

Készítette: Boér Krisztina

1 a Figyelőben előforduló rövidítések:

- Nsz = - MN = - MH = - Nszv = - EH = - MaNcs = - ÉS = - VH = - Vg = - Ng = - MR = - NYEST= - ÚMSZ = - ÚMKÚ = - KISZo = - SZFÚ = SZÚonline= - SZMH =

Népszabadság Magyar Nemzet Magyar Hírlap Népszava Esti Hírlap Magyar Narancs Élet és Irodalom Vasárnapi Hírek Világgazdaság Napi Gazdaság Magyar Rádió Nyelv és Tudomány Új Magyar Szó Új Magyar Képes Újság (Eszék) Kárpáti Igaz Szó Szatmári Friss Újság Szabad Újság Online Szatmári Magyar Hírlap

Románia

Szlovákia Szerbia Horvátország Szlovénia Ukrajna Ausztria

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó Bihari Napló, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Új Magyar Szó, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Reggeli Újság, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Szatmári Magyar Hírlap Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - Hírek, Kárpátalja.ma Bécsi Napló

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net

+3630 904 6164,

2011-12-10.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful