Mezei Péter Németh László Békés Gergely Munkácsi Péter

Empirikus felmérés a 2010-es Labdarúgó Világbajnokság streaming és torrent oldalakon való követéséről

1

Dr. Békés Gergely, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) jogtanácsosa, a Szerzői jogi Szakértői Testület tagja Dr. Mezei Péter, PhD, a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézetének adjunktusa, a Szerzői jogi Szakértői Testület tagja Dr. Munkácsi Péter, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogásza, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja Dr. Németh László, a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézetének PhD hallgatója

~~~
Az InCa Információtechnológiai Kft. az 1998-ban alapított iKron Csoport tagja. A kezdetben csak szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság palettáján 1999-ben jelentek meg az outsourcing megoldások. Napjainkban az alapszintű szerverfelügyeleti szolgáltatások mellett komplett vállalati rendszerek (hardver, szoftver, hálózat) szállítását, üzemeltetését és felügyeletét biztosítják az év minden napján, a nap 24 órájában. A cég vezető terméke az InCa NMS, mely kábeltelevíziós környezetben nyújtott internet kapcsolat kezelését szolgáló szoftver. A termék 2007-ben Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet szerzett és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a jelenleg elérhető technológiák és hardverek széles körét támogatja. A termék tudását és a szolgáltatások minőségét közel száz hazai szolgáltató kamatoztatja sikeresen, több mint 140.000 háztartást szolgálva ki. www.incanms.com (A továbbiakban: InCa-NMS.)

~~~
A jelen tanulmány a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

www.nfu.hu

~~~
A tanulmány lezárásának napja: 2010. szeptember 27.

~~~
© 2010 Mezei – Németh – Békés – Munkácsi 2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Fogalom-meghatározások és rövidítések Bevezető Vizsgált torrent- és streaming oldalak és azok technológiai jellegzetességei 1. Technológiai észrevételek 2. A vizsgált torrent- és streaming oldalak Az internetes fájlcserélő televíziózás jogi problematikája 3 4 6 8 8 9 13

1. A sportközvetítések engedélyezése Magyarország és az Európai Unió 13 szabályozásában 2. A streaming és P2PTV szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzői jogi 17 észrevételek 3. Szerverrazzia Magyarországon A statisztikai adatgyűjtésből származó megállapítások Összefoglaló megállapítások 20 23 29

3

Fogalom-meghatározások és rövidítések 720p minőség: azon nagyfelbontású televízióadások (High-Definition Television, HDTV) kategóriájának rövidített neve, melyek felbontása 1280*720 pixel (a 720 a vízszintes sorok száma) és progresszív kódolással hozták létre (innen a p betű). Bérlet irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról. DMCA: Digital Millennium Copyright Act (1998). Elker-irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól. Elker-törvény: 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről. Feltételes hozzáférés irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 98/84/EK irányelve (1998. november 20.) a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről. HDTV minőség: a nagyfelbontású televízióadások gyűjtőneve. Az interneten elterjedten alkalmazzák ezt az elnevezést a HDTV-ripekre is, amelyek minőségben a DVD-ripeket közelítik meg. Az új technológiáknak köszönhetően kísérleti jelleggel már 3D-s HDTV adások is léteznek a technológiailag fejlett országokban. Infosoc-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról. Jogérvényesítési irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról. Műhold irányelv: A Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról PDTV: A Pure Digital Television rövidítése, elsősorban a fájlmegosztás területén találkozhatunk vele. Ebben az esetben a betűszó nem a fájl méretére, bitrátájára, egyéb adatára utal, hanem egyszerűen a forrás digitális voltára. Peer: A fájlcserélés alanyai, pl. a torrentezésben a seederek és leecherek együttesen.

4

Release: minden digitális másolat – film, zene, televíziós műsor, számítógépes program, stb. – interneten elterjedt neve. A kiadásukra szakosodott ún. release csoportok (groupok) a warez világában egymással versenyeznek, hogy melyiküknek sikerül az adott tartalmat leghamarabb a „scene” szigorú szabályai szerinti minőségben nyilvánosságra juttatniuk.1 A másolásvédelmi eszközök népszerűsége miatt ezek feltörésével a release elkészítése során a hozzáférhetővé tétel előtt is megvalósulhat a szerzői jogsértés. SD minőség: az analóg televíziózás szabványa, Standard-Definition Television. Általában a digitális adásokkal összehasonlításban jelenik meg a kifejezés, amikor ugyanazt a műsort gyengébb minőségben követhetjük nyomon az analóg hálózat segítségével (pl.: Eurosport HD és Eurosport). Seeder: BitTorrent szakkifejezés, amely arra a felhasználóra utal, akinek az adatok 100%-osan a birtokában vannak, azokat csak feltölti. Ezzel szemben a torrent „boly” azon tagját, aki még nem rendelkezik az adott tartalom 100%-ával (vagyis még folyamatban van a letöltés a számítógépén, a meglévő tartalmakat viszont már megosztja), leechernek hívják. Stream: „adatfolyam”, az interneten közvetített videó- és hanganyagokra használt kifejezés. Streamcap minőség: egy streamről direktben rögzített videó, általában gyenge minőségben, de kis méretben elérhető. Streaming oldal: olyan oldal, amely különböző streamekre mutató linkeket tesz elérhetővé. Általában csak az adott nap eseményei, műsorai találhatóak meg, több nappal előre nem terveznek. SzJSzT: Szerzői Jogi Szakértő Testület. Szjt.: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. Torrent oldal: közösségi oldal, amelyen torrentek formájában általában szerzői jogilag védett művek érhetőek el. Beszélhetünk nyilvános oldalakról, amelyekhez bárki hozzáférhet (opennet), valamint zárt közösségekről (darknet), amelyek regisztrációval, vagy egy tag meghívásával lehet bejutni. TRIPS Egyezmény: Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights. Magyarországon kihirdette az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. IX. törvény USCA: Az Egyesült Államok szerzői jogi törvénye *Copyright Law of the United States of America (17 U.S.C. 1976)]. Webszerver: olyan nagyteljesítményű számítógép, amely valamilyen specifikus feladat ellátására szolgál – legyen ez egy weboldal futtatása, vagy egy nagyméretű adatbázis tárolása.
1

Ezekkel a minőségi előírásokkal kapcsolatban lásd: http://scenereleases.info/2006/06/the-scene-rules.html.

5

Bevezetés A 2006-os, németországi labdarúgó világbajnokság mérkőzéseinek kumulatív nézőszáma a FIFA becslése szerint elérte a 26 milliárd főt.2 A 2010-es futball világesemény nézettségi adatira ugyan még várni kell, de vélhetően ez a szám valamelyest emelkedni fog, még akkor is, ha a 32 csapatos (64 mérkőzéses) lebonyolításra való 1998-as áttérés óta a mostani volt a „leggólszegényebb” kiírás.3 A rendelkezésünkre álló magyar televíziós nézettségi adatok is azt mutatják, hogy a hazai nézők előszeretettel kapcsoltak a közszolgálati televízióra a mérkőzések erejéig.4 Az internetes televíziózás nem új keletű dolog, sőt a televíziós műsorok fájlcserélő rendszerek keretében történő megosztása sem. Rohamos elterjedése leginkább a sávszélesség növekedésével hozható összefüggésbe. Elsődleges – de nem kizárólagos – felhasználási területe a különböző sportcsatornák műsorának terjesztése: a felhasználók kedvenc csapatuk mérkőzéseit követhetik akár tízezer kilométer távolságból is. A jelen tanulmány készítői arra vállalkoztak, hogy négy streaming és két torrentoldalra kiterjedő empirikus adatgyűjtés segítségével megpróbáljanak képet adni a rendkívüli népszerűségnek örvendő sportesemény online nyomon követésének tapasztalatairól. A kutatás nem terjedt ki a különféle jogosultak saját online közvetítéseire. A Magyar Televízió, vagy az Egyesült Államokban a világbajnokságot közvetítő ESPN sportcsatorna saját honlapján egyaránt elérhetővé tette a mérkőzéseket. Mivel azonban ezek „jogi problémára nem adnak okot”, a szerzők eltekintettek ezek vizsgálatától. A felmérés nem képes reprezentatív módon felmérni a világbajnokság ezen újszerű nyomon követésének hazai tendenciáit. Ez több okra is visszavezethető. Egyrészt a sportközvetítéseket hozzáférhetővé tevő torrentoldalak többsége zárt rendszerű, vagyis azokba csak regisztrációt követően lehet betekintést nyerni. Másrészt a vizsgálatok tárgyául választott, az előbbiek szerint funkcionáló magyar oldal, a Bitgate.org, a világverseny ideje alatt „passzív” maradt, és alig akadt futballmérkőzést tartalmazó release.5 Ráadásul később az oldal üzemeltetői, saját híradásuk szerint nem a nyári (alább ismertetésre kerülő) szerverrazzia hatására, fel is számolták az oldalt. Mindezek miatt egyedüliként a Footytorrents.co.uk oldalt sikerült nyomon követni. Ezen egyetlen magyar nyelvű torrent

2 3

WIPO Magazine, August 2010, No. 4., p. 5. A Wikipedia adatai szerint az 1998-as franciaországi versenyen 171, a Dél-Korea és Japán által közösen szervezett 2002-es világbajnokságon 161, a 2006-os német kiírásban pedig 147 gól esett. A 2010-es dél-afrikai viadalon ennél csak hajszálnyival kevesebb, összesen 145 gól született. 4 A Sorozatjunkie.hu oldalon elérhető magyar nézettségi adatok alapján a 25 labdarúgással érintett napon a listára felkerült 27 mérkőzés átlagos nézőszáma hazánkban 1.130.407 volt. A döntőt egyébként – egyedüliként – több mint két millióan követték nyomon. Az említett 25 nap közül mindössze háromszor fordult elő, hogy ne a közszolgálati televízió labdarúgó közvetítése legyen a legnézettebb műsor. 5 Az InCa-NMS által végzett adatgyűjtés fényében látható volt, hogy az oldalt viszonylag gyakran látogatták felhasználók a világbajnokság ideje alatt. Mivel azonban az oldal használata regisztrációhoz és bejelentkezéshez volt kötve, ezért az InCa-NMS adatai csupán a fogyasztóknak a nyitó oldalra való konstans érkezését igazolták. Az oldalon belüli adatforgalom ellenőrzésére már nem nyílt lehetőség. Ráadásul, ahogy az fentebb elhangzott, a Bitgate.org oldalon elsősorban nem labdarúgó mérkőzéseket (hanem televíziós sorozatok epizódjait) lehetett elérni, ezért az ily módon szerzett adatok érdemben nem igazolják, hogy az oldal használói a labdarúgó világbajnokságot letöltések segítségével követték volna nyomon.

6

sem volt elérhető, a konkrét letöltők azonosítása (esetleges magyar állampolgársága) pedig erőforrások hiányában nehezen lett volna elképzelhető. A vizsgált streaming oldalakkal kapcsolatban hasonlóak az észrevételek. A kifejezetten a magyar közszolgálati televízió adását továbbközvetítő tv.0n-line.info ugyan végig elérhető volt a világesemény ideje alatt, azonban mindössze egy „hivatalos” stream volt nyomon követhető rajta. Ráadásul ennek minősége hagyott kivetni valókat maga után, s ezért népszerűsége semmiképp sem lehetett kiugróan magas. Az InCa-NMS segítségével végzett adatgyűjtés fényében megállapítható, hogy – a vizsgálat tárgyát képező fogyasztói körben – a tv.0n-line.info oldal nézettsége elhanyagolható volt. Ráadásul e magyar tartalmat kínáló oldal a tanulmány lezárásának időpontjában már nem volt érhető el. Az ezeken felül figyelemmel kísért streaming oldalak (a kanadai szervereken működő rojadirecta.com, a svéd szervereken futó atdhe.net, valamint a holland szerverekről üzemelő www.myp2p.eu) magyarországi látogatottsága sem bizonyult szignifikánsnak. Ugyan ezen oldalak több, sok esetben rengeteg, különálló streamet tettek elérhetővé, vagyis vélhető nézettségük magas lehetett, a megtekintők nemzeti hovatartozására, illetve az adott streamek esetén a szolgáltató által feltüntetett, folyamatosan változó – sok esetben több ezresre rúgó – nézőszámok pontossága nehezen lett volna ellenőrizhető. A vizsgálatok alapján tett érdemi megállapításaink mindezeknek megfelelően a Footytorrents oldalról begyűjtött világos és nyomon követhető adatok elemzésén alapulnak. A tanulmány elsőként röviden bemutatja a vizsgálat alá vont torrent- és streaming oldalakat, majd vázlatosan ismerteti a torrent-, illetve a streaming oldalak üzemeltetéséből és használatából eredő jogi problémákat. Ezt követik a Footytorrents oldalon keresztül zajló fel- és letöltések nyomon követéséből gyűjtött adatok statisztikus elemzései, valamint a mindezek fényében tehető megállapításaink.

7

A vizsgált torrent- és streaming oldalak és azok technológiai jellegzetességei 1. Technológiai észrevételek Az internetes televíziózásnak alapvetően két, egymástól jól elkülönülő változata között tehető különbség. Az egyik ilyen a streaming alapú televíziózás.6 Ennek keretében a felhasználó számítógépéről egy webszerver segítségével egy központi streaming szerverre küldi a kívánt műsort, amit a webszerveren futtatott keresés után a streaming szerverről bárki megtekinthet.7 A technológia előnye az, hogy a tartalom állandó minőségben nézhető, s az csupán a közvetítő sávszélességétől függ. A lejátszás (és a feltöltés is) általában flash alapon működik, böngésző segítségével. Az egyik legnépszerűbb ilyen szolgáltatás a Justin.tv, amely nagyjából ugyanazon az elven működik, mint a YouTube. A felhasználók csatornákat hozhatnak létre, amelyen keresztül közvetítenek. Amíg viszont a YouTube esetén egy előre feltöltött, állandó tartalom tekinthető meg, a Justin.tv segítségével élő műsorok közvetíthetőek.8 A másik, egyre jelentősebb terület a P2P (peer-to-peer) alapú televíziózás. Ezen belül természetesen további verziók ismertek, attól függően, hogy melyik P2P protokollra épül a szolgáltatás. Így egyre inkább terjedőben vannak a videók streamelését a BitTorrent technológiával vegyítő szolgáltatások. Itt miközben a fogyasztó egy műsort néz (letölt), szimultán vissza is osztja azt (feltölt). Ebben az esetben a videó minősége alapvetően attól függ, hogy hányan nézik a „műsort”: minél többen töltik le (és osztják meg egy időben) a műsort, annál jobb lesz annak minősége. A technológiai sajátosságok miatt szükségszerű az eredeti műsorhoz képest bizonyos (akár pár perc) késéssel számolni, de az átlagos sávszélesség növekedésével ez is egyre rövidebb lesz. Az architektúra megegyezik a hagyományos BitTorrent technológia működésével, annak mintegy valós idejű változatát jelenti. Így amikor a felhasználó egy bizonyos csatorna műsorát szeretné nézni, megnyitja a kliensprogramot,9 amely csatlakozik egy szerverhez, ahol azon peerek adatai találhatóak meg, akik az adott csatornát közvetítik. A hozzájuk történő csatlakozást követően a műsor megtekinthető. A tracker pedig elmenti a felhasználó adatait, hogy ezután hozzá is tudjanak csatlakozni más letöltők. Általában sem a streamelt, sem a P2P jelleggel megosztott sportmérkőzések nem érhetők el állandó jelleggel, hanem legtöbbször csak az eredeti közvetítés ideje alatt. Ennek alapvetően az adja az okát, hogy a sportközvetítések iránti érdeklődés azok aktuális jellegében rejlik. A P2PTV esetén ugyancsak emellett szól, hogy csupán ilyenkor biztosított az olyan szintű nézőszám, amely révén élvezhető minőségben továbbítható a műsor. Természetesen elég gyakran előfordul, hogy a streamelt tartalmak a továbbközvetítés mellett rögzítésre is kerülnek, akár egy szolgáltató saját eszközén, akár a streamet megosztó személy számítógépén. Természetesen e két esetkör – ahogy az hamarosan olvasható lesz – jogi értelemben további jogsértést eredményez.

6 7

http://en.wikipedia.org/wiki/Streaming_media. http://computer.howstuffworks.com/streaming-video-and-audio3.htm. 8 http://www.justin.tv/. Ehhez hasonló szolgáltatást nyújt a Boxlive.tv. Lásd: http://www.boxlive.tv/. 9 Ilyen például a StreamTorrent. Ez az alkalmazás különböző weblapokról tölthető le.

8

Természetesen nem csupán a BitTorrent protokoll használható a videók P2P alapú megosztására, hanem más megoldások is elképzelhetők, ilyen például az elsősorban kínai televíziós csatornákat megosztó, azonban bárki számára sugárzási lehetőséget biztosító SopCast.10 A használt protokolltól eltérően azonban minden ilyen P2P szolgáltatás esetén adott a hasonlóság a műsor megosztásának szimultán jellegében, illetve a minőség, valamint a résztvevők száma között megfigyelhető egyenes arányosság terén. 2. A vizsgált torrent- és streaming oldalak A kutatás keretében két torrent-, valamint négy streaming oldal látogatottságát, és kínálatát követtük figyelemmel. A sportközvetítéseket torrent fájlok segítségével elérhetővé tevő Footytorrents oldal ugyan angol vállalati domain címmel rendelkezik, ám vizsgálataink szerint11 szerverük Hollandiában található.12
IP Address 188.95.49.164 Country (Short) NL Country (Full) Flag Region City ISP Map

NETHERLANDS ZUID-HOLLAND ROTTERDAM SERVERBOOST 1. sz. ábra – a footytorrents.co.uk oldal adatai

Ezen az oldalon a taglétszám meghaladja a 18.000 regisztrált felhasználót. Privát oldal, így bekerülni csak egy tag által kiküldött meghívóval lehet. A szolgáltatásért fizetni nem kell, de adományokat elfogadnak PayPal-on keresztül. A Footytorrents oldal abban az értelemben hagyományos torrent oldal, hogy a hozzáférhetővé tett felvételek nem csak az eredeti közvetítés ideje alatt, hanem azt követően is – természetesen az érintett seederek aktivitásától függően – lényegében bármikor elérhetőek. A másik torrentoldal a magyar BitGate volt, amely időközben megszűnt. Nem a legnagyobb magyar oldalak (ideiglenes) vesztét okozó nyári szerverrazzia áldozata lett, hanem csak azt követően, a tulajdonosok által hozott saját döntés állt a működés beszüntetésének hátterében. Az oldal kizárólag saját forrásokból működött, adományozásra sem szólította fel a legnagyobb részben meghívás útján bekerült közel 18.000 felhasználót.13 Mivel – az oldal megszűnése mellett – a labdarúgó mérkőzések kínálata is szegényesnek bizonyult, ezért az oldallal kapcsolatban távolba mutató megállapításokat nem sikerült tenni, ezért a begyűjtött rendkívül csekély adat feldolgozását mellőztük.

10 11

Lásd: http://www.sopcast.com/. A szerverek földrajzi elhelyezkedését két ingyenes online szolgáltatás segítségével határoztuk meg. Első lépésben a http://freelabs.info/UrlToIpOnline.aspx oldal segítségével kerestünk rá egy adott oldal IP címére, majd a http://www.ip2location.com/free.asp internetes címen elérhető szolgáltatás révén jutottunk a törzsszövegben található táblázatokhoz. 12 Ez semmi esetre sem meglepő, mivel egy, a zárt jelleggel működő (darknet) torrent oldalakkal kapcsolatos tanulmány 2009 nyarára datálható megállapítása szerint a világon az első/második legtöbb darknet torrent oldal Hollandiában található. Lásd: Chao Zhang, Prithula Dhungel, Di Wu, Zhengye Liu, Keith W. Ross: BitTorrent Darknets, p. 3. Table II. (http://cis.poly.edu/~ross/papers/Darknet.pdf) 13 Lásd: http://mellbimbo.eu/files/BitGate.png.

9

A vizsgált négy streaming oldal közül kizárólag a tv.0n-line.info streaming oldal tette kifejezetten magyarországi televízióállomások14 műsorait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Ahogy az már fentebb említésre került, az általa szolgáltatott minőség hagyott kivetnivalókat maga után. Az InCa-NMS adatai fényében az is megállapítható, hogy a vizsgált területeken az oldal látogatottsága csekély maradt. Az alábbi, 2. és 3. sz. ábra, az oldal egy találomra választott napjának (2010. július 7.), illetve az azt megelőző egy hétnek az adatforgalmát ábrázolja egy találomra választott – az InCa-NMS által felügyelt – ISP hálózatán. E rendkívül alacsony adatforgalomnak15 az lehet az elsődleges magyarázata, hogy a tv.0n-line.info weboldalán a mérkőzések csak beágyazott formában jelentek meg, és a tényleges adatforgalom nem az oldalt kiszolgáló webszerverről, hanem a mögötte „megbújó” streaming szerverről futott.

2. sz. ábra: a tv.0n-line.info oldal adatforgalma 2010. július 7-én

3. sz. ábra: a tv.0n-line.info oldal adatforgalma 2010. június 30. – július 7. között

14 15

Többek között az M1, az M2, a TV2, az RTL Klub, a Sport1 vagy SportKlub műsorai voltak elérhetők rajta. Mint látható, a maximális sebesség 172.63 bps volt, az átlag pedig 14.99 bps.

10

Fontos megemlíteni, hogy a tanulmány lezárásának időpontjában a tv.0n-line.info oldal már elérhetetlen volt. Ennek okáról nem tudni semmi biztosat. Ezen felül folyamatosan nyomon követtünk három „streaming gyűjtőoldalt”, gyakorlatilag „linkgyűjteményt”. Valamennyi alábbi oldal ugyanis elsősorban harmadik személyek által üzemben tartott oldalakon elérhető tartalmakra mutató linkek indexálását végezték. Semmilyen konkrét tartalmat nem tároltak szervereiken, vagyis közvetlen jogsértést semmi esetre sem követtek el. Az – IP-címe alapján svéd szerverekről futó16 – atdhe.net oldalról széles körű és jó minőségű televíziós sportműsorok voltak –– adások voltak elérhetők. Ezeknek a műsoroknak a nyomon követése azonban sok esetben P2P kliensek (például a már említett Sopcast) segítségével lehetséges. Az atdhe.net oldal kapcsán szerzett információk az alábbiak:
Country Country Flag Region City (Short) (Full) SE

IP Address 88.80.11.29

ISP

Map

SWEDEN - PRQ-NET-COLO 4. sz. ábra – az atdhe.net oldal adatai

Annak fényében, hogy milyen sok holland torrentoldal működik, az sem meglepő, hogy az egyik legnépszerűbb – ráadásul .eu-s domainnel bíró – streaming gyűjtőoldal is holland.
Country (Short) NL Country (Full) NETHERLANDS

IP Address 77.247.179.66

Flag

Region -

City -

ISP

Map

CUSTOMER 500 / MYP2P B.V 5. sz. ábra – a www.myp2p.eu oldal adatai

Ennek az oldalnak az a különlegessége, hogy nemcsak sportműsorok, hanem egyéb országos televízióadók is elérhetők a segítségével. A szóhasználat ezúttal is indokolt, mert az ide felkerülő linkek nagy hányadának megtekintéséhez valamilyen más program (pl.: SopCast, TVU Player, stb.) szükséges. Talán a legnagyobb streamekkel foglalkozó oldal az, amelynek szerverei Kanadában találhatóak, neve viszont egy futball-szakkifejezés – spanyol nyelven.
Country (Short) CA Country (Full) CANADA

IP Address 67.212.67.250

Flag

Region QUEBEC

City LAVAL

ISP

Map

NETELLIGENT HOSTING SERVICES INC 6. sz. ábra – a rojadirecta.com oldal adatai

Ez az oldal bő választékot kínál Európában is népszerű (pl. labdarúgás, kosárlabda, tenisz), illetve ott kevésbé (el)ismert (pl. krikett, golf, baseball) sporteseményekből, amelyek
16

Az oldal „származását” megerősítheti az a tény is, hogy kék alapon sárga betűvel írják ki a találkozók linkjeit – pontosan ugyanúgy, ahogyan azt a svéd lobogón láthatjuk.

11

ésszerűen csoportosítva, több nyelven és minőségben érhetőek el. Ráadásul egy oldalsó sávban olyan linkeket is elhelyeztek, amelyekre kattintva teljes mérkőzések és összefoglalók is letölthetőek. Az előzőekben említett, vizsgált oldalak tehát az 1. alpontban említett kategóriákba mind beilleszthetők, azzal a lényeges megjegyzéssel, hogy némely streaming gyűjtő oldal P2PTV-s szolgáltatásokra is utaló linkeket is elérhetővé tesz (alapvetően ilyen az atdhe.net és a myp2p.eu).

12

Az internetes fájlcserélő televíziózás jogi problematikája17 1. A sportközvetítések engedélyezése Magyarország és az Európai Unió szabályozásában A sportról szóló 2004. évi I. törvényben részletezett sportversenyek közvetítésének engedélyezése és az ebből fakadó jogok – mint vagyoni értékű jogok – nem tartoznak az Szjt. hatálya alá. A közvetítési jog alapján elkészült és nyilvánossághoz közvetített műsorok felhasználásának engedélyezésére ugyanakkor az Szjt. szabályai az irányadók, amiből az is következik, hogy a műsorok, műsorszámok felhasználási jogainak az értékesítése fejében kapott árbevétel jogdíjnak minősül. A sportközvetítések közvetítési jogának szerzői jogi megítélésével a Szerzői Jogi Szakértő Testület foglalkozott egy 2000-ben készült szakvéleményében, amely a fenti megállapítást támasztja alá.18 A téma választás szempontjából érdekes lehet, bár az idézett szakvélemény nem tér ki rá, a feltételes hozzáférés irányelv és a műsorsugárzás kapcsolata. Az irányelv közvetlenül nem tartalmaz szerzői jogi vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogi tárgyú rendelkezéseket, viszont közvetve kihatással lehet azokra. Az irányelv intézkedéseket vezet be azokkal a jogellenes eszközökkel szemben, amelyek jogosulatlan hozzáférést biztosítanak olyan védett szolgáltatásokhoz, amelyek tartalmazhatnak vagy átvihetnek szerzői jogi tartalmakat. Az irányelv alapján a védett szolgáltatások fogalmi köre nemcsak a műsorsugárzó szervezetek tevékenységeire, hanem az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatásokra is kiterjed.19 Feltételes hozzáférést biztosító eszköznek minősül valamely védett szolgáltatáshoz érthető formában vagy hozzáférésre tervezett vagy kialakított bármilyen berendezés vagy szoftver.20 Az irányelv értelmében jogellenes eszközről beszélhetünk, ha a fent definiált berendezést vagy szoftvert a szolgáltatást nyújtó engedélye nélkül tervezték vagy alakították ki.21 A jogsértő tevékenységeket az irányelv 4. cikke sorolja fel, amely szerint a tagállamok megtiltják a jogellenes eszközök gyártását, behozatalát, terjesztését, értékesítését, bérbeadását, birtoklását kereskedelmi célból. Tilos ugyancsak valamely jogellenes eszköz kereskedelmi célból történő telepítése, fenntartása és cseréje, továbbá a kereskedelmi kommunikációs csatornák használata a jogellenes eszközök támogatására.22 Az irányelv rendelkezéseit minden tagállam átültette nemzeti jogába, a Bizottság két alkalommal, 2003-ban és 2008-ban nyújtott be értékelő jelentését. Ez utóbbi érdemel különösebb figyelmet, mivel a bevezetője szerint kérdésessé vált, hogy az irányelv hatályos tartalma hasznos, és hosszú távon megfelelő-e. A jelenlegi helyzetet az új tartalomterjesztő
17

Az alábbi fejezet a Mezei Péter – Németh László: Mozgásban a fájlmegosztók – negyedik generációs fájlcserélés a láthatáron?, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2010/2. szám, p. 51-82., tanulmányon alapul, annak átdolgozott változata. 18 SzJSzT 31/2000 – „Sportesemény közvetítési jogának szerzői jogi megítélése”. Lásd: http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2000/2000PDF/szjszt_szakv_2000_031.pdf. 19 Feltételes hozzáférés irányelv, 2. cikk a) pont. Ezzel összefüggésben lásd: Walter in: Michel M. Walter and Silke von Lewinski (eds.): European Copyright Law, Oxford University Press, 2010, 15.01. 20 Feltételes hozzáférés irányelv, 2. cikk c) pont. 21 Feltételes hozzáférés irányelv, 2. cikk e) pont. 22 Walter utal arra, hogy a feltételes hozzáférés irányelv által használt „kereskedelmi cél” fogalom különbözik a bérlet-irányelv, az Infosoc-irányelv és a jogérvényesítési irányelv hasonló fogalmától. Lásd: Walter: i.m., 15.05.

13

felületek piacai által kínált lehetőségek jellemzik, ideértve az internetes televíziózást, az IPtelevíziózást, a mobil-televíziózást és a video-on-demand szolgáltatást. A Bizottság számára kérdés, hogy vajon ezek a piacok ugyanolyan védelmet igényelnek-e, mint a fizetős televíziós szolgáltatások, illetve hogy az irányelv által számukra biztosított védelem hasznos-e, sőt szükséges-e egyáltalán? A kérdésfeltevés különösen a kalózkodás új formái kapcsán hangsúlyos. Amint az értékelés megállapítja, a chipkártyáknak a jelek dekódolása céljából történő növekvő mértékű felhasználása a kalózkodási tevékenységek diverzifikációjához vezetett. A dekódereket és az üres chipkártyákat szabadon forgalomba lehet hozni, mivel azok legálisan is használhatók. A kártyák programozási kódjait az interneten – különösen a kalózok – külön közzéteszik, így gazdasági előnyhöz jutva a dekóder és a chipkártya megvásárlójának terhére, akiknek feladata a kártya programozása, amely hozzáférhetővé teszi a jogellenes szolgáltatásokat.23 A tevékenységek e megosztása az érintett szolgáltatásokhoz való jogellenes hozzáférés új módját hozta létre, amelyet nehéz bíróság előtt bizonyítani. Ezt az a tény magyarázza, hogy a kereskedelmi tevékenységek jogszerűen használható árukhoz kapcsolódnak, és a kódok interneten történő felfedése nehezen kapcsolható ezek eladásához. Végül az üres chipkártya programozását közvetlenül a fogyasztó végzi, és nem az eladó.24 Az irányelv ebben a vonatkozásban az Európai Bíróság előtt előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képezi abban a brit ügyben, amelynek felperesei a Union of European Football Associations (UEFA) és a British Sky Broadcasting Limited (BSkyB), alperese pedig a Euroview Sport Ltd.25 Az előterjesztő High Court of Justice (Chancery Division) a jelen ügy egyesítését javasolta a C-403/08 és a C-429/08 sz. Football Association Premier League és társai kontra QC Leisure és társai, valamint a Murphy kontra Media Protection Services egyesített ügyekkel. Az UEFA az európai labdarúgás vezető testülete, és a BSkyB, egyesült királyságbeli műholdas műsorszolgáltató szerzői jog megsértése iránt indított keresetet az Euroview Sport Ltd.-el szemben, aki külföldről dekódoló kártyákat importál és forgalmaz, amelyek lehetővé teszik olyan műsorok vételét is, amelyek az UEFA Bajnokok Ligája és az UEFA Európa Liga mérkőzéseit közvetítik. Az eszköz alkalmas arra is, hogy a pubokban és a bárokban is lehetővé tegye a felhasználást. Ezzel szemben UEFA Bajnokok Ligája mérkőzései élő közvetítéséhez fűződő kizárólagos jogokat az Egyesült Királyságban a BSkyB és egy másik médiatársaság szerezte meg. Az említett futballmérkőzések műhold útján történő sugárzás útján, illetve fizetős televíziós csatornán egy, a BSkyB által biztosított helyi dekódoló kártya segítségével foghatók, amely az előfizetéssel aktiválódik. A rendkívül összetett ügyben a megkereső bíróság 12 kérdést intézett az Európai Bíróság számára, érintve benne az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSZ), a bérlet

23 24

Második jelentés COM (2008) 593 végleges, Brüsszel, 30.9.2008. (A továbbiakban: Második jelentés.) Második jelentés, 3.2. pont. 25 A kérelem HL C 207, 2010.7.31., 17.oldal

14

irányelvet, az Infosoc-irányelvet és a műhold irányelvet. A feltételes hozzáférés irányelv az alábbi vonatkozásban kerül vizsgálat alá:26 1. Jogellenes eszköz a) Ha a feltételes hozzáférést biztosító eszközt a szolgáltató vagy annak hozzájárulásával más gyártja, és azt a védett szolgáltatáshoz való hozzáférést bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé tevő korlátozott engedélyhez kötve értékesítik, a 98/84/EK irányelv ( 1 ) 2. cikkének e) pontja értelmében vett „jogellenes eszköznek” minősül-e az eszköz akkor, ha azt a védett szolgáltatáshoz az engedély által nem fedett helyen, módon vagy személy által való hozzáféréshez hozzák forgalomba? b) Mi a jelentése az irányelv 2. cikkének e) pontjában szereplő „tervezett vagy kialakított” *helyesen: tervezett vagy átalakított+ kitételnek? 2. Érintettség Ha a szolgáltató audiovizuális tartalmat közvetít kódolt formában más szolgáltatónak, amely aztán e tartalmat feltételes hozzáférés alapján sugározza, mely tényezőket kell figyelembe venni az első szolgáltató érdekeinek a 98/84/EK irányelv 5. cikke értelmében vett érintettsége megállapításakor? Így különösen: Ha az első vállalkozás audiovizuális tartalmat (amely képi anyagból, háttérhangból és angol nyelvű magyarázó szövegből áll) közvetít kódolt formában más vállalkozásnak, amely a közönség számára sugározza ezt az audiovizuális tartalmat (amelyhez az saját logóját, valamint egy kiegészítő magyarázó hangfelvételt tesz hozzá): a) A 98/84/EK irányelv 2. cikkének a) pontja és a 89/552/EK irányelv ( 2 ) 1. cikkének a) pontja szerinti „televíziós műsorszolgáltatásnak” minősülő védett szolgáltatást képez-e az első vállalkozás általi közvetítés? b) Szükséges-e az, hogy az első vállalkozás a 89/552/EGK irányelv 1. cikkének b) pontja szerinti műsorszolgáltató legyen ahhoz, hogy a 98/84/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti „televíziós műsorszolgáltatást” képező védett szolgáltatás nyújtójának minősülhessen? c) Úgy kell-e értelmezni a 98/84/EK irányelv 5. cikkét, hogy az polgári jogi kereset benyújtását teszi lehetővé az első vállalkozás számára a műsor második vállalkozás által sugárzott formájához való hozzáférést biztosító jogellenes eszközöket illetően, (i) vagy azért, mert úgy kell tekinteni, hogy az ilyen eszközök a sugárzott jelek által hozzáférést biztosítanak az első vállalkozás saját szolgáltatásaihoz;

26

Megjegyzendő, hogy a kijelölt tanács elnöke 2010. augusztus 31. napján elutasította a megkereső bíróság kérelmét a gyorsított eljárás lefolytatása iránt.

15

(ii) vagy pedig azért, mert az első vállalkozás a védett szolgáltatások nyújtója, amelynek érdekeit érinti a jogsértő tevékenység (hiszen az ilyen eszközök engedély nélküli hozzáférést biztosítanak a második vállalkozás által nyújtott védett szolgáltatáshoz)? d) Befolyásolja-e a c) kérdésre adott választ az a körülmény, hogy az első és a második szolgáltató más dekódoló rendszereket és feltételes hozzáférést biztosító eszközöket használ-e? Érdemes röviden szót ejteni a megkereső bíróság kérdéseiről a feltételes hozzáférés és az Infosoc irányelvek közötti kapcsolatáról. A kérdések az utóbbi irányelv 6. cikkének értelmezését járják körül, vagyis hogy a kódolás „műszaki intézkedésnek” és egyúttal „hatásosnak”minősül-e az irányelv 6. cikkének (3) bekezdésének értelmében? Egy olyan dekódoló kártya használata, amelyet a műholdas műsorközvetítést végző szervezet azért értékesít ügyfelének előfizetési megállapodás alapján valamely tagállamban, hogy az egy másik tagállamban hozzáférjen a sugárzott műsorokhoz és szerzői jogi művekhez, a fenti műszaki intézkedések „megkerülésének” minősül-e, ha a műsorsugárzó szervezet nem járul hozzá a dekódoló kártya ilyen használatához? Azt a kereskedőt, aki dekódoló kártyákat importál egy másik tagállamba és azokat ott eladásra és használatra hirdeti, olyan készülékek importőrének vagy hirdetőjének, illetve olyan szolgáltatások nyújtójának kell-e tekinteni, aki az irányelv 6. cikkének (2) bekezdése a) - c) pontjait megvalósítja –e. Kérdés az is, vajon az itt körülírt feltételek megléte esetén melyik irányelv rendelkezései alkalmazandók, amelyre a 2008-as bizottsági értékelő jelentés megjegyzi, hogy az Infosoc-irányelv három évvel a feltételes hozzáférés irányelv elfogadása után kiegészítette az általa nyújtott védelmet.27 Az Európai Bíróságnak arra a kérdésre is megnyugtató választ kell adnia, hogy az UEFA műsorsugárzó szervezetnek minősül-e a „műholdas” - irányelv értelmében. Megnyugtató, azaz teljes körű akkor lehet a válasz, ha az EuB nemcsak a szerzői jogi, hanem a médiajogi szempontból releváns irányelv28 () tekintetében is vizsgálatot folytatna. A feltett kérdés jól tükrözi azt a tendenciát, amely a sportszervezetek megváltozott médiaszerepét jellemzi. A sportszervezetek, nagyobb egyesületek nem ritkán maguk is műsorsugárzó szervezetek (pl. a Real Madrid – „Real Madrid TV”;29 FC Barcelona – „Barca TV”;30 Videoton – „VIDI TV”31), szerkesztők, tartalom előállítók. A közösségi oldalak, különösen a YouTube sikere vezetett oda, hogy számos sportegyesület a honlapján jeles sporteseményeikről készült részletek, képbejátszások, interjúk megtekintését teszi ily módon lehetővé, míg mások szerzői jogsértés miatt indítottak eljárást.32 Az ellentmondásos helyzet egyik reflexiója a streaming oldalak és a P2PTV szolgáltatások elterjedtsége, amelyek jogi megítéléséről az alábbiakban esik szó.

27 28

Második jelentés, 3.3. pont. Ez a 2007-es audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv. 29 Lásd: http://www.realmadrid.com/cs/Satellite/en/Media/1193041540056/RealMadridTV/TV_GUIDE.htm. 30 Lásd: http://www.fcbarcelona.com/web/english/barca_tv/pre_home/pre_home.html. 31 Lásd: http://www.vidi.hu/index.php?page=video_gallery. 32 The Football Association Premier League Limited, et. al. v. YouTube, Inc., et al., 633 F.Supp.2d 159 (S.D.N.Y. 2009).

16

2. A streaming és P2PTV szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzői jogi észrevételek A fenti fejezetből világosan látható volt, hogy a televíziós sportközvetítésekhez való hozzáférés jogi problematikája egészen szerteágazó. Az alábbiakban – ahogy arra az előzőekben utaltunk – az kerül megvizsgálásra, hogy a sportközvetítések streaming és P2PTV szolgáltatások segítségével történő elérhetővé tétele mennyiben, és milyen szerzői jogi problémákat vet fel. Természetesen még az elején érdemes leszögezni, hogy az egyes internetes televíziós szolgáltatások nem feltétlenül csak olyan csatornákhoz engednek hozzáférést, amelyekre nézve engedéllyel nem rendelkeznek, hanem olyanokhoz is, amelyek továbbközvetítésére jogosultak. S ahogy arra fentebb ugyancsak utalás történt, egyre inkább terjedőben van, hogy maguk a sportszervezetek válnak műsorszolgáltatóvá. A jelen tanulmány ezeknek a jogszerű szolgáltatásoknak a vizsgálatától eltekint, és kizárólag a jogi értelemben véve problémás területekre koncentrál. Sportközvetítésekkel kapcsolatban sokáig nem igazán lehetett hallani olyan jogvitáról, amelynek valamilyen streaming vagy P2PTV szolgáltatás lekapcsolása lett volna az eredménye, azonban a jövőben vélhetően jelentősen meg fog nőni az ilyen ügyek száma. Természetesen hozható példa a közelmúltból a jogosultak és a jogsértők közötti összecsapásról. A pankrációs műsorok készítésével és sugárzásával foglalkozó UFC például 2010 során már elérte a RageStreams.net oldal bezárását, valamint két további jelentős streaming oldaltól (Justiv.tv és Ustream.tv) követelte az adott oldalon jogsértő tartalmakat megosztó személyek adatainak kiadását.33 Mivel az ilyen jogviták száma a jövőben csak emelkedni fog, ezért érdemes röviden azt is áttekinteni, hogy mely okokból tűnhet jogi szempontból vitásnak a televíziós műsorok, közöttük pedig a sportközvetítések streaming vagy P2PTV szolgáltatások keretében történő felhasználása a kontinentális Európában, illetve az Egyesült Államokban. 1.1. A streaming és P2PTV alkalmazások szoros kapcsolatban állnak a televíziószervezetek tevékenységével. E jogosulti kör számára a legáltalánosabb nemzetközi szerzői jogi védelmet a Római egyezmény34 biztosítja. Hazánkhoz hasonlóan egy kivételével (Málta) valamennyi Európai Uniós tagállam aláírta és ratifikálta ezt az egyezményt, azonban az Egyesült Államok napjainkig nem vált ennek részesévé. E döntés mögött üzleti, és egyéb szerzői jogi megfontolások állnak. Ennek eredményeként az európai kontinensen a televíziószervezetek ún. szomszédos jogi védelemben részesülnek a műsorsugárzás megszervezésében megnyilvánuló teljesítményükért,35 az Egyesült Államok azonban szerzői jogokat biztosít a televízió-szervezeteknek. Ennek eredményeként az egyes országokban a televízió-szervezetek részére biztosított vagyoni jogosultságok eltérnek.36
33 34

Lásd: http://torrentfreak.com/ufc-subpoenas-streaming-sites-to-track-down-uploaders-100726 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. évi Római Egyezmény. 35 Gyertyánfy Péter (Szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata, CompLex Kiadó, Budapest, 2006: p. 414. 36 Egészen pontosan az Egyesült Államokban szélesebb jogokkal bírnak a televízió-szervezetek.

17

Amennyiben ráadásul szerzői jogilag védett alkotások, vagy szomszédos jogi teljesítmények sugározásáról vagy nyilvánosság felé közvetítéséről esik szó, akkor ezek engedély nélküli felhasználása az adott művek szerzői, illetve szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak az érdekeit is sértik. Mindezek fényében, valamint a fenti technológiai elhatárolással összhangban jogi szempontból is ketté kell bontanunk az internetes televíziós szolgáltatások jogi felelősségének az elemzését. 1.2. A magyar szabályozás értelmében (összhangban az Európai Uniós előírásokkal) a streaming alapú szolgáltatásoknál a fogyasztók a sugárzott műsornak a streaming szerverekre való feltöltésével a televízió-szervezetek rögzítéshez, illetve többszörözéshez fűződő jogát sérti.37 Amennyiben a rögzített műsor egyéb, szerzői jogilag védett alkotásokat is tartalmaz, akkor e művek szerzői jogosultjának a többszörözéshez fűződő joga sérül.38 Ha az ily módon rögzített tartalom a nyilvánosság tagjai számára az általuk megválasztott időben és helyen hozzáférhető, úgy a televízió-szervezeteknek és az egyéb szerzői művek jogosultjainak biztosított nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételre vonatkozó kizárólagos joga is sérül.39 A rögzítést/többszörözést végző személy ezzel kapcsolatos felelősségén túl felmerül az a kérdés, hogy a szerver üzemben tartója felelhet-e az engedély nélküli felhasználásért. Mivel a más személyek által többszörözött műsorokat őrző szerver üzemben tartója az elektronikus kereskedelmi szabályozás értelmében közvetítő szolgáltatónak tekinthető,40 ezért az ő felelőssége csak az irányadó korlátozó feltételek teljesülésének elmaradása esetén áll be.41 Erre enged következtetni a RapidShare42 tárhely-szolgáltatásával kapcsolatban nemrég hozott német bírósági ítélet is.43

37 38

Szjt. 80.§ (1) bekezdés b) és c) pontja. Infosoc-irányelv, 2. cikk a) és e) pontok; Szjt. 18.§. 39 Infosoc-irányelv, 3. cikk (1) bekezdés, illetve 3. cikk (2) bekezdés d) pont; Szjt. 26.§ (8) bekezdés és 80.§ (1) bekezdés d) pont. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy nyilvánosság alatt „nagyszámú” embercsoportot kell érteni. A nyilvánosságot mindig a konkrét eset vonatkozásában kell megítélni, ahol központi tényező a résztvevők száma, a közöttük fennálló kapcsolat jellege és a hozzáférhetővé tétel célja. Így a konkrétan behatárolt, és személyesen, vagy szervezeti értelemben egymáshoz kötődő emberek csoportja, vagy épp önmagában egy ember nem tekinthető nyilvánosságnak a hozzáférhetővé tétel esetén. 40 Az adott szolgáltatás tartalmától függően a streaming szerverek üzemben tartói tárhely-szolgáltatóként, esetleg keresőszolgáltatóként is felfoghatók. Érdemes megjegyezni, hogy az Elker-irányelv ezek közül csupán a tárhely-szolgáltatókra vonatkozó előírást tartalmaz, lásd: Elker-irányelv, 14. cikk, 1. pont. A hazai szabályozás azonban kiterjed a keresőszolgáltatásokra is. Lásd: Elker-törvény, 2.§ lc) és ld) pontok. 41 Elker-irányelv, 14. cikk, 1. pont, (a)-(b) alpontok; Elker-törvény, 10-11., 13.§§. 42 Lásd: http://www.rapidshare.com/. Bár a RapidShare tárhely-szolgáltatást nyújt, a tartalmak feltöltése eredményeként generált, a letöltéshez szükséges link rendelkezésre bocsátása miatt „Direct Download Link” (DDL) szolgáltatásnak is szokás nevezni. A RapidShare szolgáltatásával kapcsolatban lásd részletesen: Mezei Péter – Németh László: A Direct Download Link (DDL) szolgáltatás szerzői jogi megítélése, Infokommunikáció és Jog, 2009. október (34. száma), p. 179-186. 43 Az ítéletről lásd: http://torrentfreak.com/rapidshare-scores-another-win-against-movie-studio-100722/. A német ítélet alapján a RapidShare értesítési és eltávolítási eljárása, még ha teljes egészében nem is alkalmas a proaktív szűrésre, alapvetően összhangban áll az elektronikus kereskedelmi szabályozással, s ennek megfelelően a szolgáltató sikerrel hivatkozhat a nemzeti jogszabályban foglalt felelősségkorlátozó („safe harbor”) rendelkezésekre.

18

Az Egyesült Államok copyright rendszerében a televíziós műsorok részét képező jogvédett tartalmak jogosultjaihoz hasonlóan a televízió-szervezetek is „általános” (hagyományos) vagyoni jogokkal rendelkeznek.44 Így a streaming szervereken való rögzítés esetén a többszörözés,45 az érintett tartalmak fogyasztók általi streamelésének lehetővé tétele pedig a nyilvános előadás jogába ütközik.46 Mivel az Európai Unió elektronikus kereskedelmi irányelve alapvetően DMCA szabályozási logikájára épített, ezért itt is érdemes hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok jogában is léteznek úgynevezett „safe harbor” rendelkezések.47 Ennek megfelelően az Egyesült Államokban is korlátozott a közvetítő szolgáltatók felelőssége, amennyiben szerepük passzív jellegű és egyben teljesülnek a törvényben rögzített feltételek (ide értve az értesítési és eltávolítási eljárást is). Ez – a fent említett német RapidShare ítélethez hasonlóan – tetten érhető a nagy sajtónyilvánosságot kapott Viacom v. YouTube ügyben hozott elsőfokú (bár egyelőre nem jogerős) ítéletben.48 Érdemes viszont megemlíteni, hogy bár internetes televíziózással kapcsolatban sok eljárás indult az Egyesült Államokban, azonban mindmáig egy sem zárult ítélettel. Valamennyi kapcsolódó esetben peren kívül egyeztek meg a felek az alperes által a felperesnek fizetendő összegéről, vagy a felperes döntött úgy, hogy eláll a keresettől (alapvetően azért, mert az alperes kanadai állampolgár volt).49 1.3. A P2P alapú szolgáltatások esetén a televíziós műsoroknak és egyéb szerzői műveknek a fogyasztók közötti megosztása a közvetítéssel alapvetően egy időben történik, még akkor is, ha a műsor tömörítése miatt a továbbközvetítésre néhány másodperces csúszással kerül sor. Az európai uniós szerzői jogi szabályok fényében lényeges kérdésként merül fel, hogy beszélhetünk-e tartós rögzítésről vagy többszörözésről. Ennek azért lehet jelentősége, mert az Infosoc-irányelv és az alapján az európai uniós tagállamok nemzeti jogszabályai szabad felhasználásként értékelik az ideiglenes többszörözést, amennyiben az valamennyi törvényi feltételnek megfelel.50 E feltételek bármelyikének a hiányában a rövid idejű, memóriában történő tárolás is jogsértést eredményez. Fontos azonban, hogy még ha valamennyi feltétel

44 45

USCA §106. USCA §106(1). 46 USCA §106(4). 47 USCA §512. 48 Viacom International Inc., et al., v. YouTube Inc., et. al., 07 CV 2103 (S.D.N.Y, 2010). Lásd: http://docs.justia.com/cases/federal/district-courts/new-york/nysdce/1:2007cv02103/302164/364/. 49 A kapcsolódó legérdekesebb jogesetek vázlatos ismertetését lásd: http://torrentfreak.com/the-war-againstmovie-and-tv-show-linking-websites-100910/. 50 Az Infosoc-irányelv, 5. cikk (1) bekezdése értelmében: „Az olyan (…) időleges többszörözési cselekmények, amelyek járulékos vagy közbenső jellegűek, valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyeknek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény a) hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelét, vagy b) jogszerű felhasználását, és önálló gazdasági jelentőséggel nem bírnak, a (…) többszörözési jog alól kivételt képeznek.” Az ezzel párhuzamos magyar szabályozást lásd: Szjt. 35.§ (6) bekezdés.

19

meg is valósulna, mind az Infosoc-irányelv,51 mind a magyar nemzeti jog az ideiglenes többszörözés további feltételéül szabja az ún. három lépcsős tesztnek való megfelelést.52 Külön figyelmet érdemel, hogy az alkalmazott technológia a műsort csak „valós időben” teszi hozzáférhetővé, amely azt jelenti, hogy a műsorvivő jelek az eredeti sugárzást követően – eltekintve a jelek ismételt feldolgozásának, illetve átvitelének akár néhány perces időigényétől – már nem lesznek hozzáférhetőek. A nyilvánosság tagjai az érintett műsorhoz tehát csak az eredeti sugárzás idejében, igaz, az általuk megválasztott helyről férhetnek hozzá. Mivel azonban az Szjt. rendszerén belül a lehívásra hozzáférhetővé tétel csak akkor állapítható meg, ha a hozzáférés helyét és idejét is a nyilvánosság tagjai választhatják meg, ezért ez a jog ebben az esetben egyetlen jogosult vonatkozásában sem sérülhet. A fentiek mellett azonban az alkalmazott technológia megvalósítja az eredeti műsor egyidejű és változatlan továbbközvetítését, amely az Szjt. 28.§ (2) bekezdése, illetve 80.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a szerző, illetve a televízió szervez kizárólagos engedélyezési körébe tartozik. Az egyidejűséget, mint követelményt jelen esetben nem befolyásolja a jelek ismételt feldolgozásának időigénye. Ezt a jogot a televízió szervezetek önállóan, a szerzői jogi valamennyi többi jogosultja azonban közös jogkezelés keretében gyakorolja. Az Egyesült Államokban – az eltérő nemzeti szabályozás folytán – a felelősség megállapítása a nyilvános előadás jogának a megsértése miatt lehetséges. 2. Szerverrazziák Magyarországon A BRFK 2010. június 17-i közleménye53 szerint a futball világbajnokság H csoportjának első csoportköre zajlott akkor, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIII. kerületi Rendőrkapitánysága az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA), és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért elnevezésű szervezet képviselőinek feljelentése alapján június 16-án házkutatást tartottak több helyen, és lefoglaltak 50 szervert, amelyen összesen 500 terabájt tartalom volt. A lefoglalások olyan népszerű oldalakat érintett, mint az nCore, a Bithorló, az Evolution és a Blue Dragon.54 A Hangfelvétel Előállítók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) június 18-án kiadott közleménye szerint55 a lefoglalások második ütemére június 18-án került sor, ahol további szervereket foglaltak le a hatóságok, közöttük több olyat szolgáltatóét is (pl. nCore), amelyet már a lefoglalások első köre is érintett.56

51 52

Lényegében ez következik a TRIPS egyezmény 13. Cikkéből is. Infosoc-irányelv, 5. cikk (5) bekezdés; Szjt. 33.§ (2) bekezdés. Ezzel összefüggésben lásd: Békés Gergely: Internetszolgáltatók a fájlcsere ellen?, Infokommunikáció és Jog, 2009. október (34. száma), p. 194-200. E helyütt eltekintünk annak megvitatásától, hogy az Szjt. említett törvényhelyén található kiszélesített, kvázi „ötlépcsős teszt” milyen gyakorlati következményekkel bír a szabad felhasználási esetkörökre. Mindössze azt jelezzük, hogy az Szjt. megszövegezése eltér az Infosoc-irányelvben található (és a hagyományos nemzetközi szerzői jogi egyezményekben foglalt) megfogalmazástól. 53 http://www.police.hu/brfk/aktualis/BRF-20100617_m2.html. 54 http://asva.info/szerdai-razzia-osszefoglalasa-2010-06.html. 55 http://www.ifpi.org/content/section_news/20100618.html. 56 http://asva.info/ma-is-folytatodott-a-p2p-razzia-2010-06.html.

20

Valószínűsíthető,57 hogy további szolgáltatók – a büntető eljárástól való félelmükben – önként felfüggesztették a tevékenységüket, ami részint növelte a lefoglalások hatását, a másik oldalról viszont megnehezíti a lefoglalások közvetlen hatásának felmérését. A hazai internetes forgalom érzékenyen reagált a lefoglalásokra. Szemben az átlagosnak tekinthető 100 Gbps-ot megközelítő, esetenként meghaladó csúcsértékkel, a lefoglalások első napján ez a mutató napközben visszaesett 70 Gbps-ra, majd a napi csúcs sem érte el a 90-et.

7. ábra: BIX-IPv4-Total, heti kimutatás, 2010. június 17. (Forrás: bix.hu)

A napi forgalom megoszlásáról szóló diagram még szemléletesebben mutatja a lefoglalások időpontját és annak hatását.

8. ábra: BIX-IPv4-Total, napi bontás, 2010. június 17. (Forrás: bix.hu)

A lefoglalások hatásukat nem a lefoglalás napján, hanem az azt követő pár napon teljesítették ki, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a hatósági intézkedésekre napközben került sor.

57

http://asva.info/razzia-info.

21

9. ábra: BIX-IPv4-Total, napi bontás, 2010. június 25. (Forrás: bix.hu)

A 9., illetve 10. ábrákból látható, hogy a hazai internetes forgalom drasztikusan visszaesett a lefoglalásokat követő nap, a visszaesés pedig – bár jelentősen csökkenő volumennel – tartós maradt a hatósági intézkedést követően is.

10. ábra: BIX-IPv4-Total, éves áttekintés, 2010. szeptember 9. (Forrás: bix.hu)

A lefoglalások után pár héttel a szolgáltatók egy része újra kezdte működését, ez nyilvánvalóan hozzájárult az internetes forgalom növekedéséhez. E körben jelentősebb lépés volt a Bithorlo (2010. július 2.58), az nCore (2010. július 4.59), a Gigatorrents (2010. július 14.60), és bitHUmen (2010. augusztus eleje61) újraindulása.

58 59

http://asva.info/razzia-info. Uo. 60 Uo. 61 http://asva.info/ujra-megy-a-bithumen-2010-08.html.

22

A statisztikai adatgyűjtésből származó megállapítások Korábban említésre került, hogy a streaming oldalak vizsgálata nehézségekbe ütközött. Egyrészt oldalanként változó mennyiségben, összességében – a világbajnokság tétjének élesedésével – egyre több stream vált ezeken az oldalakon elérhetővé. Az ilyen szolgáltatások alapvető jellegzetessége, hogy egy-egy stream csak meghatározott ideig, általában a mérkőzéssel egy időben aktív, s azt követően törlésre kerül, vagy – mivel az élő adás végeztével leállítják – nem tartalmaz közvetítést. A tanulmány készítőinek nem volt arra kapacitása, hogy ezeken az oldalakon valamennyi streamet egyenként végignézze, s nyomon kövesse, vajon valamelyik törlésre került-e (a tartalmat megosztó személynek a rendszerből való kilépése, vagy a szerzői jogosultak fellépése okán). Másrészt azt is nehéz lett volna megbízható módon rögzíteni, mekkora nézettséggel bírt egy-egy stream. Így nem is mindegyik szolgáltatás tette vizuálisan is követhetővé a streamet aktuálisan követő felhasználók számát. Ott pedig, ahol ez megoldott volt, szinte képtelenség lett volna a néhány másodpercenként frissített adatok rögzítése és utólagos átlagolása. Ennek megfelelően mindössze egy olyan megállapítás tehető a streaming oldalak működésével összefüggésben, hogy azok a világbajnokság teljes időtartama alatt elérhetők voltak, és rajtuk keresztül a mérkőzések folyamatosan, több forrásból is követhetők maradtak. Fontos megjegyezni, hogy nem a világesemény alatt, hanem csak azt követően vált a magyar tv.0n-line.info oldal elérhetetlené. Ahogy arra a fentiekben már utalás történt, a magyar viszonylatban meghatározó Bitgate.org oldal kapcsán – annak 2010. júliusi megszűnésével – a Footytorrents esetében végigvitt adatgyűjtés lehetetlennek bizonyult. Ezért valamennyi alábbi megállapítás és statisztika a footytorrents.co.uk oldalon 2010. június 12. és 2010. augusztus 11. között folytatott adatgyűjtésen alapul. Azért került 2010. június 12. kezdő dátumként kijelölésre, mert ezen a napon már értékelhető információk álltak rendelkezésre az előző (nyitó) napi mérkőzésekről. Az adatgyűjtést 2010. augusztus 11én zártuk, amely a világbajnokság döntőjét követő hónap elteltével esett egybe. Az adatgyűjtés eredményeként megállapíthatjuk, hogy összesen 361 torrent került megosztásra.62 Ezeket összesen 15.062 ízben töltötték le az oldal használói.63 Ez mérkőzésenként 235,34-es átlagot, torrentenként pedig 41,72-es átlagot jelent. A 11. sz. ábra az egyes fordulókhoz/szakaszokhoz kapcsolódó torrentek összességét, ezek mérkőzésenkénti átlagát, valamint az összes torrent letöltésének átlagát mutatja be.

62

Ezen felül feltöltésre került további két torrent, ezek azonban rövid időn belül törlésre kerültek, ezért az adatgyűjtés utolsó napján értékelhető információ nem állt róluk rendelkezésre. 63 Az adatgyűjtés utolsó napján elhanyagolható (tíz alatti) számban voltak folyamatban még letöltések. Így amennyiben ezek sikeresen végbementek, sem befolyásolták volna a tanulmányban szereplő statisztikákat.

23

450 400 350 300 250 200 Letöltések átlaga Feltöltött torrentek száma Mérkőzésenként feltöltött torrentek száma

150
100

50
0

11. sz. ábra: A feltöltött torrentek fordulónkénti/szakaszonkénti száma, mérkőzésenkénti átlaga, és letöltésük átlaga.

Rendkívül érdekesen hathat, hogy a csoportkörök során folyamatosan csökkenő aktivitás volt megfigyelhető a letöltések terén. Az első két fordulóban majdnem azonos számú torrent került feltöltésre, azonban közel 40-nel kevesebbszer töltötték le e torrenteket a második fordulóban. A harmadik fordulóban feltöltött torrentek számára világos magyarázatot ad, hogy a lebonyolítási rend alapján ekkor az adott csoportok két-két mérkőzését egy időben játszották. Nehezen magyarázható azonban az, hogy a továbbjutásról általában döntő harmadik forduló eredményezte a legkisebb letöltési átlagot a teljes világbajnokság során. Annál is inkább, mert a nyolc csoportból hat esetében világosan döntő jelentősége volt a harmadik körnek a továbbjutás szempontjából.64 Ezt követően persze „helyreállt a világ rendje”, és a döntőig – logikusan fokozatosan csökkenő torrent számok mellett – növekvő letöltési hajlandóság volt megfigyelhető. Ezzel ugyancsak összhangban a csoportkörök során 4,5 és 5.625 között mozgott a mérkőzésenként átlagban feltöltött torrentek száma.65 Az egyenes kieséses szakaszban az elődöntőkig tartott a töretlen emelkedés, a helyosztók hajszálnyival elmaradtak a két elődöntő átlagától. 66

64

Egyedül a „G” jelű csoportban volt világos, hogy Portugália és Brazília a két továbbjutó, kettejük harmadik fordulós mérkőzése csakis a csoportbeli helyezésekről szólt. Illetve az „E” jelű csoportban a harmadik kör előtt világos volt a holland csoport első helyen történő továbbjutása, a másik kiadó helyről a Dánia-Japán összecsapás döntött. Érdekesség, hogy ez utóbbi mérkőzés kiemelkedő jelentősége ellenére egyike volt azon három mérkőzésnek, amely képtelen volt hazánkban vezetni a televíziós nézettségi mutatót az adott napon (2010. június 24-én). 65 A maximumot a Németország - Szerbia mérkőzés jelentette, 8 torrenttel, a negatív rekordot két mérkőzés (Paraguay - Új-Zéland és Kamerun - Hollandia) állította be 2-2 torrenttel. 66 A nyolcaddöntők során 5,75-ös, a negyeddöntők alatt 7,25-ös, az elődöntőkben 10-es, a helyosztók során pedig 9,5-ös átlag volt megfigyelhető. A pozitív rekord az egyenes kieséses szakaszban két mérkőzéshez is köthető: a Németország - Spanyolország elődöntő, valamint a Hollandia - Spanyolország döntő egyaránt 11 feltöltést eredményezett. A legkevesebb torrentet e szakaszban három nyolcaddöntő kapcsán töltöttek fel (Spanyolország - Portugália, Hollandia - Szlovákia, USA - Ghána), egészen pontosan mindhárom esetben ötöt.

24

A 12. sz. ábra a megosztott torrentek meghatározott időszakon belüli letöltésének arányát ismerteti. Ennek megfelelően világosan látható, hogy átlagosan a letöltők 60%-a a mérkőzést követő egy napon belül, további 17%-a a mérkőzést követő negyedik napig, a fennmaradó 23%-a pedig 2010. augusztus 11-ig töltötte le a mérkőzéseket. Érdekes módon ez utóbbi (zöld színnel jelzett) átlag annak ellenére konstansnak tűnik, hogy az első forduló esetén ez az időszak több mint 50 napot, a döntő esetén már csak 30 napot jelentett. A számok közül megkülönböztetett figyelmet az elődöntők érdemelnek, mivel itt – vélhetően a mérkőzések kiemelkedő színvonala miatt67 – az egy napon belüli letöltés aránya több mint 7 százalékkel haladta meg az átlagot.

Összes átlag Helyosztók Elődöntő Negyeddöntő Nyolcaddöntő Csoportkör #3 Csoportkör #2

Másnapig
Negyedik napig 2010. aug. 11.-ig

Csoportkör #1
0% 20% 40% 60% 80% 100%

12. sz. ábra: A letöltések „gyorsasága” az egyes fordulók/szakaszok során

A 13. sz. ábra tanulságai szerint a Footytorrents oldalra a világbajnokság ideje alatt összesen 19 személy töltött fel a 64 mérkőzésből legalább egyet, közülük a 6 legaktívabb adta a találkozók 74%-át. Közülük hárman német, ketten angol, egyikőjük pedig orosz nyelvű release-eket osztott meg. A másik végletként említhető az a négy olyan személy, akik csupán egy-egy találkozót töltöttek fel. A legaktívabb feltöltő címét (53 release-zel) holtversenyben ketten szerezték meg. Érdekesség azonban, hogy a „villapark75” nevű személy 53 feltöltéséből csak három lett a legnépszerűbb az adott mérkőzés tekintetében, míg a „peacemaker” nevű feltöltő az összes torrentjéről elmondhatja ezt (a legnépszerűbb feltöltőről lásd lejjebb keretes írásunkat). Külön kiemelendő a „Lost_In_Ca” nevű feltöltő, akinek a nevéhez ugyan csak nyolc feltöltés köthető, de ebből hat az adott mérkőzés legnépszerűbbjévé vált.

67

A Németország - Spanyolország a két évvel korábbi Európa-bajnokság „újrajátszása”, az Uruguay - Hollandia mérkőzés pedig gólgazdag (2-3), fordulatos mérkőzés volt.

25

13. sz. ábra: A Footytorrents oldalra feltöltők release-einek aránya

Egy „sikertörténet” Bár a legnépszerűbb feltöltő („peacemaker”) fél évvel a VB előtt regisztrált a vizsgált torrentoldalon, release-eit a világversenyre tartogatta. 53 találkozót töltött fel (az összeset angol nyelven, 720p minőségben), ezek mindegyike a legnépszerűbb lett az adott mérkőzés tekintetében. A VB megnyitó ünnepségén, és két júliusi barátságos mérkőzésen kívül semmi mást nem osztott meg. Az oldalról semmit nem töltött le, és összesen 511 GB-nyi adatot töltött fel. Tettünk egy kósza kísérletet a megtalálására. A torrentoldalon szereplő adatlapja szerint 33 éves és kedvenc csapata a New York Yankees. A Facebook keresőjébe beírtuk felhasználónevét és a „New York” szavakat. A három találat közül az egyik személy Long Islanden él. Ő lenne a mi emberünk? Nem tudhatjuk, de azon már meg sem lepődtünk, hogy vezetékneve alapján akár még magyar származású is lehet… A 14. sz. ábra a 64 mérkőzésen dominánsnak bizonyult releasertől való letöltéseknek az adott mérkőzés esetén tapasztalt összes letöltéshez viszonyított arányát mutatja be. Ennek alapján látható, hogy az első csoportkör során egyfajta „útkeresés” jegyében még csak a letöltők valamivel több, mint 46%-a szerezte be az adott mérkőzést a domináns releasertől. Ez az arány a második csoportkörtől egészen a világbajnokság végéig nagyjából konstans jelleggel 55% körül állt be.68

68

A teljes világbajnokságot figyelembe véve a domináns releasertől 52,66%-ban töltöttek le a felhasználók.

26

60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

14. sz. ábra: Az egyes mérkőzések domináns releasereitől történő letöltések fordulónkénti/szakaszonkénti aránya

A 15. sz. ábra első sora a mérkőzések feltöltői által választott minőségét mutatja be. Látható, hogy összesen 10 féle minőségben osztottak meg a feltöltők tartalmakat. Az ábra második sorából pedig az is világosan látható, hogy e 10 féle minőségből mindössze kétfélét alkalmaztak a domináns releaserek.69 A fennmaradó nyolcból szignifikáns arányban részesül még a PDTV formátum (53 torrent került ilyen minőségben feltöltésre), az összes többi azonban – melyek között háromdimenziós HDTV felvétel, illetve kimondottan alacsony minőségű streamcap felvétel is szerepelt – csak kísérletként értékelhető.70
720p SD PDTV 1080p HDTV 1080i HQSD WS PDTV 3D-HDTV streamcap

Minőség

A domináns release minősége

0%

20%

40%

60%

80%

100%

15. sz. ábra: A feltöltött torrentek, illetve a domináns release minősége

Ugyancsak a teljes mintát alapul véve az is világosan látható, hogy három nyelv uralta a feltöltéseket. Összhangban a hat legaktívabb feltöltő nyelvével, az angol (45.43%), a német (34.35%) és az orosz (11.36%) nyelv lett dobogós. A fennmaradó négy nyelv együttesen 12.19%-os részesedést szerzett. E ponton egy érdekes torzításnak lehetünk szemtanúi. A teljes mintában ugyanis 12 olyan torrent szerepelt, amely két nyelven is tartalmazott kommentárt.71

69 70

A 64 mérkőzés körül 57 720p minőségben, hét pedig SD minőségben volt elérhető. A fennmaradó hét formátumot összesen 29 torrentnél alkalmazták a 361-ből, ami 8,03%-os arányt jelent. 71 Ennek megfelelően a 361 torrentre 373 nyelv jutott. Az egyedüli olasz kommentáros mérkőzés is ilyen dupla nyelvű torrentnél jelent meg.

27

Angol Német

Torrentek nyelve

Orosz Koreai Spanyol Francia 0% 20% 40% 60% 80% 100% Olasz

16. sz. ábra: A feltöltött torrentek nyelve

Érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a hat legaktívabb feltöltőből három német és kettő angol nyelven töltött fel, e két nyelv helyezése az összes torrent vonatkozásában megfordult. Ennek magyarázata világosan az, hogy a kevésbé aktív seederek többsége angol nyelven osztotta meg a release-eket. A Footytorrents oldalra regisztrált tagok számát figyelembe véve ugyancsak több érdekes megállapítás tehető. Az első 10 „helyezett” közül az Egyesült Államokban (#1), Kanadában (#2), az Egyesült Királyságban (#4) és Ausztráliában (#10) az angol a hivatalos államnyelv. Az angol nyelv számszerű dominanciája már csak emiatt sem meglepő. A feltöltött torrentek szempontjából „ezüstérmes” Németország a Footytorrents oldalon regisztrált tagok száma alapján a kilencedik helyezést érte el, a „bronzérmes” Oroszország valamivel „előkelőbb” módon az ötödik a Footytorrents rangsorán. A további TOP10-es országok közül továbbá mind Svédországban (#3), Finnországban (#8) és Dél-Koreában (#10) magas az angol nyelvet ismerők száma, ezért a saját nemzeti nyelvű torrentek feltöltésének elmaradása – a csekély koreai nyelvű release mellett – világosan magyarázható. A listán hatodik helyezést elérő Franciaország helyzete annyiban pikáns, hogy 12 francia nyelvű torrent közül mindössze három tartalmazott francia, és három svájci mérkőzést,72 a fennmaradó hat torrent pedig az egyenes kieséses szakasz öt mérkőzését tette elérhetővé francia nyelven.

72

Ennél is pikánsabb, hogy az egyébként morálisan összezuhant francia csapat utolsó, továbbjutási esélyekkel kecsegtető, ám elvesztett mérkőzéséről (Franciaország – Dél-Afrika, 1-2) nem került fel francia nyelvű release. Svájc esetében a csapat mindhárom mérkőzését feltöltötte a „Pens73” nevű felhasználó.

28

Összefoglaló megállapítások A fentiekből kiderült, hogy az empirikus adatgyűjtés nem lehetett teljes. Ennek ellenére a vizsgálatok konklúziójaként több olyan megállapítás is tehető, amely jól tükrözi a Labdarúgó Világbajnokság streaming és torrent oldalak segítségével való követésének tendenciáit. Bár a streaming technológiában, avagy a streaming és a BitTorrent technológiák vegyítésében óriási potenciál rejlik, ezek az előnyök egyelőre nem képesek ellensúlyozni a sportközvetítések jelenlegi üzleti modelljének előnyeit. A fentebb idézett statisztika szerint a magyar népesség átlagosan több mint 10%-a követte nyomon a mérkőzéseket televíziókészülék előtt. Ezt magyarázhatja a Magyar Televízió országos lefedettsége, valamint a közvetítés magas színvonala. Annak azonban, hogy sportközvetítések esetén az internetes felhasználások előretörése egyelőre nem tűnik meggyőzőnek, további okai is lehetnek. Ezek közül kiemelkedik a sportesemények „valós idejű” megtekintéséhez fűződő érdek. A sport jelentősége ugyanis – eltekintve természetesen egyes „klasszikus”, történelmet író sporteseményektől – annak aktualitásában rejlik. A nézők azért szeretnek leülni a televízió elé, hogy a mérkőzést végigizgulhassák. Az adott esemény eredményének ismerete pedig könnyen az érdeklődés elvesztésével járhat. Ugyancsak fontos érv a sportközvetítések engedélyezésének „politikája”. A Labdarúgó Világbajnokság – és a hozzá hasonló egyéb rendkívüli népszerűségre és nézettségre számot tartó világesemények, mint például az olimpiai játékok – közvetítése hagyományosan az országosan elérhető (általában, de nem kizárólagosan közszolgálati) csatornákon történik.73 Ezek országos lefedettsége lehet ugyanis a garancia arra, hogy a lehető legtöbb sportrajongó követhesse nyomon a mérkőzésekhez. Ez a fajta széles hozzáférés nem létezik a fájlcserélésnek egyébként hagyományosan tárgyát képező televíziós sorozatok, mozifilmek, vagy zenei tartalmak esetén. Míg a mozifilmekhez vagy zenei tartalmakhoz való jogszerű hozzáférés aránylag nagy költségekkel jár (például mozijegy, CD/DVD vásárlás), addig a televízión keresztül elérhető tartalmakért (arányaiban nézve) szinte elhanyagolható összeget kell fizetni. A televíziós sorozatok P2P oldalakon keresztül való megosztását az adott történet érdekfeszítő jellege, a karakterek tartalmas és szövevényes kapcsolatrendszere, összességében a sorozat iránti érdeklődés indokolja.74 A fenti adatokból az is kivehető, hogy csupán a legjobb minőséget nyújtó torrentek voltak versenyképesek. A Footytorrents-ről gyűjtött adatok arra is következtetni engednek, hogy az oldal használói a mérkőzéseket inkább megőrzés/gyűjtés, semmint utólagos megtekintés céljából töltötték le. Ezt tűnik alátámasztani az a tény, hogy a továbbjutás

73

Így például a labdarúgó Európa- és világbajnokságokat hagyományosan a Magyar Televízió közvetítette hazánkban, nem így azonban a 2006-os világbajnokság esetén, mert akkor az országos lefedettségű RTL Klub szerezte meg a közvetítési jogokat. Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/RTL_Klub#RTL_.C3.A9s_a_sport. 74 Hazánkban, és feltételezhetően világviszonylatban is, megfigyelhető továbbá, hogy a televíziós sorozatokat a nézők már a hazai premiert megelőzően, eredeti nyelven, legtöbbször feliratozva igyekeznek beszerezni, amely sok esetben már egy napon belül meg is történik.

29

szempontjából rendszerint sorsdöntő, „izgalmas” harmadik fordulóban került sor a legkevesebb letöltésre. A streaming oldalak folyamatos nyomon követése során az is világossá vált, hogy mind a magyar tv.0n-line.info oldal, mind a nemzetközi streaming gyűjtőoldalak által elérhető tett tartalmak minősége, kevés kivételtől eltekintve, nagyon sok kivetnivalót hagyott maga után. Mindezekből következik, hogy a jelenlegi üzleti modell alapján a mérkőzések televíziós megtekintése arányaiban olcsóbb, egyszerűbb, gyorsabb, sőt technikailag magasabb szintű, mint a streaming oldalakon való megtekintés, esetleg a torrent oldalakról való beszerzés. Ezt a helyzetet pedig tovább erősíthetik az egyre inkább terjedőben lévő IPTV szolgáltatások. Az IPTV által nyújtott előnyök – a mérkőzések nagy felbontásban való rögzítésének és visszanézésének a lehetősége – ugyanis alkalmasak arra, hogy az embereket továbbra is a televízió mellett tartsák. Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy a televíziós sportközvetítések engedély nélküli online hozzáférhetővé tétele egyelőre „gyerekcipőben” jár. A megkezdett vizsgálatot ezért a jövőben sem érdemes abbahagyni, sőt érdemes lesz azt tovább fejleszteni. Ennek egyik fontos iránya lehet, hogy a „nemzetközi” jellegű oldalakon felül „nemzeti” jellegű, vagyis például magyar, német, svéd stb. tartalmakat hozzáférhetővé tevő torrent oldalak adatforgalma kerüljön nyomon követésre. A technika folyamatos fejlődése folytán (ide értve az internetes sávszélesség folyamatos növekedését is), valamint a minden bizonnyal előbbutóbb sorra kerülő vonatkozó perek hatására ugyanis, könnyen elképzelhető, hogy például a 2012-es olimpiai játékok idején már más tapasztalatokról lehet majd beszámolni.

30

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful