P. 1
A redisztribúciós kereslet az európai országokban

A redisztribúciós kereslet az európai országokban

|Views: 36|Likes:
Published by TARKI_Research
Keller Tamás és Tóth István György "A redisztribúciós kereslet az európai országokban" című prezentációja a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2011. decemberi konferenciáján.
Keller Tamás és Tóth István György "A redisztribúciós kereslet az európai országokban" című prezentációja a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2011. decemberi konferenciáján.

More info:

Categories:Types, Research
Published by: TARKI_Research on Dec 20, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/05/2012

pdf

text

original

Tóth István György – KellerTamás

A redisztribúciós kereslet az európai országokban
[Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims in European societies]

Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2011. december 19.

Az előadás felépítése
I. II. III. IV. V. VI. Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

 • • • • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Bevezetés

Keret és kérdések
Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján):
1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát a szavazók döntik el. 2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul. Mitől függ a medián szavazó preferenciája? 1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. szubjektív várakozások) 2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb.) 3. Általános kulturális beállítottságok 4. Egyéb

Meltzer & Richard (1981) előrejelzése:
Ha az átlag és medián közötti távolság A redisztribúció nyertesei, redisztribúciót akarnak nő, a medián szavazó relatív pozíciója romlik, nő az újraelosztás.

Medián jövedelem

Személyek száma

A redisztribúció vesztesi, nem akarnak redisztibúciót Átlag jövedelem

Jövedelem (J)

Néhány egyéb feltételezés
Meltzer & Richard feltételezései
Saját relatív helyzetre vonatkozó becslés

Alternatív feltételezések
És ha rosszul mérik fel a helyzetüket? Közjó? Altruizmus? És az egyéni várakozások szerepe? A valóságban bonyolult kalkulációk
És ha mégis vannak? Nincs mindig így És, ha fordítva van?

A motivációk önérdek követésére épülnek Önérdekkövetés = pénzbeli/anyagi helyzet Az adóráták egyértelmű definiálása
Nincsenek morális megfontolások A politikai rendszer egyértelműen közvetít Redisztribúció → Értékek

Eddig vizsgált lényeges magyarázótényezők
Egyenlőtlenségek
Mobilitási várakozás Mobilitási tapasztalat
Meltzer – Richard (1981)
Benabou – Ok (2001) Picketty (1995) Alesina et al (2001) Coreno – Grüner (2002)

Etnikai hatás Társadalmi rivalizálás A szegénység indoklása Kultúra Osztályhelyzet

Alesina et al (2001) Alesina et al (2006) Svallfors (1997)

 

• • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Kutatási kérdés

E tanulmány kutatási kérdései
• Q1: Milyen egyéni (társadalmi-demográfiai) tényezők magyarázzák az újraelosztás iránti keresletet? • Q2: Milyen ország szintű tényezők (legfőképpen aggregát egyenlőtlenségi mutatók) alakítják az újraelosztás iránti igényt?

Közvetítő mechanizmusok
Újraelosztás
Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenségformáló hatása
Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig

Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb)

Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között

Egyenlőtlenség

Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök

   • • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Adatok és módszerek

Adatok
• Egyéni szintű adatok: Special Eurobarometer Survey Reference number: 321, wave: EB.72.1 2009-es adatfelvétel • Ország szintű adatok Luxembourg Income Study V. (1999/2000) és VI. (2004/2005) hullám adatai

Függő változó
• RPI: redisztributív preferencia index • Elemei:
– Vertikális rediszribúció iránti igény – Állami vagy Piaci megoldások igénylése a:
• • • • munkahely teremtés, oktatás finanszírozás, jóléti kiadások és öngondoskodás területén

• Változóképzés: kompozit indexek PCA eljárással

A függő változó eloszlása
Az RPI átlaga országok szerint
1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 NL BE LT CZ DK SI SE UK FR LU AT DE EE FI EU SK PL PT RO IT MT IE LV ES BG HU CY GR -0,2 -0,4 -0,6 -0,8

Adatok: EB72.1.

Redisztribúció és redisztributív preferencia
0,8 0,6 GR CY

R2 = 0,2055

Redisztributív preferencia index

0,4 BG 0,2 RO 0 EE -0,2 LT -0,4 -0,6 CZ SK LV IE MT

HU ES PLPT IT FI LU SI UK BE DE AT FR DK SE

NL -0,8 10 15 20 25 30 35

Jóléti kiadások a GDP %-ában (átlag, 1990-2008)

Mi a redisztributív preferenciával foglalkozunk, ami nem azonos a tényleges újraelosztással!

Magyarázó változó
Ország szintű változók (Z) • Egyenlőtlenség (társadalmi távolságok) • Ország fix hatások
Egyéni szintű változók (X.j) • Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) • Anyagi helyzet (jövedelem v. depriváció, munkaerőpiaci helyzet) • Szubjektív mobilitás (várakozások) • Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) • Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció

Becslési eljárás
A redisztribúciós keresletet (RPI) egyéni változókkal (X) ÉS kontextuális változókkal akarjuk magyarázni (Z) RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij
i j a b és c Eij U0j egyének száma az elemzésben (1. szint) országok száma (2. szint, ha van) konstans egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) reziduális (1. szint) reziduális (2. szint, ha van)

Az egyéni változók hatását OLS regresszióval becsültük meg (országok szerint csoportosított standard hibákkal) RPI = a + bXij + Eij

    • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Egyéni hatások

Egyéni hatások, OLS regresszió
Várakozások
*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Demográfia

Önérdek

Percepció
Referencia kategóriák: Nő, Életkor (41-50), Középfokú végzettség, Lakóhely (kisváros), Alkalmazott, Várakozások az anyagi helyzetről (nem fog változni), A szegénység oka (balszerencse).

Okok

Eredmények (egyéni szintű hatások)
Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az
• Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul • Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) • Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást • Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak • Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár

     •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Ország szintű hatások

Ország hatások
Az egyenlőtlenségi mutatók és az RPI között pozitív a kapcsolat Az RPI-t jobban magyarázza a jövelemeloszlás alján mért távolságok
0.8 GR 0.8 GR 0.8 GR

Újraelosztás Iránti Igény, EB.72.1, 2009.

Újraelosztás Iránti Igény, EB.72.1, 2009.

Újraelosztás Iránti Igény), EB.72.1, 2009.

0.6 0.4 IE 0.2 PL 0 SE -0.2 -0.4 -0.6 NL -0.8 1.5 1.75 2 2.25 2.5 2.75 3 DK FI SI AT DE LU BE EE UK ES IT

0.6 0.4 0.2 IT 0 FI -0.2 SE -0.4 -0.6 NL -0.8 1.9 2.1 2.3 2.5 2.7 2.9 3.1 DK AT LU BE DE SI UK PL EE

0.6 0.4 0.2 0 FI AT -0.2 DK -0.4 -0.6 NL -0.8 3 4 5 6 7 8 SE SI BE LU DE UK

HU

HU IE ES

HU IE ES PL IT EE

R2=0,23 R = 0.2331
2

R = 0.4806 R2=0,48
2

R = 0.3742 R2=0,37
2

P95/P50, (LIS V. és VI. hullám )

P50/P5, (LIS V. és VI. hullám )

P95/P5, (LIS V. és VI. hullám )

P95/P50

P50/P5

P95/P5

A kontextuális változók hatása
Különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben?
.5

RPI különbségek az egyenlőtlen országokban

-0.02**
0

-0.1***
RPI különbségek az egyenlő országokban
-.5
1 2 3 4 Anyagi státus index

-0.05
5 Közepes egyenlőtlenség 6

Alacsony egyenlőtlenség Magas egyenlőtlenség

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10
Egyenlő országok: DK, NL, SE, FI / Közepes egyenlőtlenség: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Egyenlőtlen orszáhok: PL, UK, ES, GR, IT, EE

     

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Összefoglalás

Összefoglalás
1. A redisztribúció iránti keresletet a racionális önérdeken kívül más attribútumok (a szegénység vélt oka, az észlelt szegénység mértéke) is befolyásolják 2. A jövedelem egyenlőtlenségek szintje részben megmagyarázza a redisztribúciós kereslet országok közötti szórását. 3. Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb újraelosztási igényekkel kapcsolódnak össze (az országok szintjén) 4. Azokban az országokban, ahol nagyobbak az egyenlőtlenségek, általában a redisztribúciós igény is magasabb (a gazdagok, a közepes jövedelműek és a szegények esetében is)

+1 A társadalmi-gazdasági lejtő meredeksége azonban azokban az országokban nagyobb, ahol közepes méretűek az egyenlőtlenségek. Miért? További kutatás szükséges!

Köszönjük a figyelmet!
A bemutatott kutatások dokumentációja:

www.tarki.hu
www.gini-research.org

Függő változó/Felhasznált kérdések
Vertikális redisztribúció
A kormánynak biztosítani kell, hogy a jövedelmek egyenlően legyenek elosztva az állampolgárok között Teljesen egyetért Inkább egyetért Egyáltalán Inkább nem nem ért ért egyet egyet Nem tudja

Függő változó/Felhasznált kérdések
Az emberek különféleképpen gondolkodnak arról, miként lehet megoldani az ország társadalmi és gazdasági problémáit. Két egymással ellentétes állítást olvasok fel. Kérem, mondja meg, melyik áll közelebb az Ön véleményéhez

Állam

Piac

Elsősorban a kormány felelőssége, hogy A munkahelyteremtés elsősorban a Munkahely teremtés a piac feladata állást biztosítson a munkanélkülieknek magánvállalatok és Az oktatásnak teljesen ingyenesnek A tandíj szükséges a magas minőségű kellene lennie, még akkor is, haOktatás finanszírozás ez oktatás biztosításához, akkor is, ha lesznek alacsonyabb szintű oktatási színvonalat olyanok, akik nem tudják majd kifizetni jelent Magasabb szintű egészségügyi ellátást, Az adókat csökkenteni kell, akkor is, ha ez Jóléti kiadások oktatást és jóléti ellátást kell biztosítani, alacsonyabb szintű egészségügyi ellátást, akkor is, ha ez adóemeléssel jár oktatást és jóléti ellátást jelent. A kormánynak nagyobb felelősséget kell Az embereknek önmaguknak kell nagyobb vállalni abban, hogy mindenkiről Öngondoskodás felelősséget vállalniuk abban, hogy gondoskodjon. gondoskodjanak magukról.

Függő változó/kialakítása
Az redisztribúció iránti keresletet mérő indexet (RPI) főkomponens elemzéssel hoztuk létre

Korrelació RPI
Qa14_3 (“Vertikális redisztribúció”) Qa25_a (“Munkahelyteremtés”) Qa25_b (“Oktatásfinanszírozás”) Qa25_c (“Jóléti kiadások ”) Qa25_d (“Öngondoskodás”) Sajátérték Magyarázott variancia 0.59 0.65 0.53 0.12 0.74 1.62 32.47%

Data and Definitions Egyéni szintű magyarázó változók
RPI = a + bXij + Eij
I. Alap modell Ország dummy változók [ referencia: Németország] Férfi =1 [Nő] II. Demográfiai változók Életkor: 18-30, 31-40, [41-50], 51-60, 61-70 és 70+ Iskola: kevesebb mint alapfokú, alapfokú, [középfokú], felsőfokú Településtípus: falu [kisváros], nagy város Háztartásnagyság

Anyagi státus index III. Önérdek
Munkaerő-piaci pozíció: vállalkozó, [alkalmazott], nem dolgozik

Egyéni szintű magyarázó változók
IV. Várakozások „Mik az Ön várakozásai, ha háztartása következő 12 hónapra vonatkozó anyagi helyzetére gondol. Javulni fog / Romlani fog / [Változatlan marad]” Három dummy változó „Az Ön véleménye szerint miért élnek az emberek szegénységben? Az alábbi négy válaszlehetőség közül melyik áll legközelebb az Ön véleményéhez?: [balszerencse], lustaság, társadalmi igazságtalanság, a fejlődés része. Négy darab dummy változó. Mekkora szegénységet észlelnek maguk között az emberek? Mekkora feszültséget látnak szegény és gazdag, idős és fiatal, főnök és beosztott, illetve különféle etnikai csoporthoz tartozó emberek között?

V. A szegénység oka

VI. A szegénység észlelése

IV: az életszínvonal változása ≠ társadalmi mobilitás. V: A szegénységet egyéni vagy társadalmi okokkal magyarázzák?

Ország szintű magyarázó változók
RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij
Változó P95/P5 P95/P50 P50/P5 Definíció A teljes jövedelemeloszlás terjedelme (P95/P5), A jövedelemeloszlás alsó részén mért távolság (P50/P5) A jövedelemeloszlás felső részén mért távolság (P95/P50) Országok száma 17 17 17

LIS, VI. hullám: AT, DE, DK, ES, FI, GR, HU, IT LV, PL, SE, UK LIS, V. hullám: BE, EE, IE, NL, SI

Data and Definitions
Measuring material status

No objective income data was available!!!

1

2

3

4

5

6

missing
= 6
=1 =6 =1

• “much higher” income (qa43) than 2000 Euro/months (qa42)
• “much lower” income (qa43) than 500 Euro/month (qa42) • make ends meet (qa35) “very easy” • make ends meet (qa35) “with great difficulty”

Kitérő: egyéni hatások, Magyarország
EU HU Főhatás × HU

EU => RPI = a + b×XEU27 HU => RPI = a + b×XHU Főhatás × HU => RPI = a + b1×XEU27 + b2×XHU

R2=17.79%

R2=18,6%

R2=17. 89%

Következtetések, Magyarország
• Magyarországon az EU átlaghoz képest magasabb az állami beavatkozás támogatottsága. • Hazánkban az állami megoldások iránti elkötelezettség minden rétegben magasabb, mint amit sok más országban lehet tapasztalni – így aztán az egyes rétegek közötti eltérések kisebbnek is látszanak. • Magyarországon inkább az egyéni várakozások, a szegénységről alkotott elképzelések határozzák meg az újraelosztás iránti keresletet • Az egyének között tapasztalt objektív különbségek másodlagosak.

Q1: individual covariates - multivariate analysis
Adj. R square change attributed to different explanatory mechanisms
Robust explanatory variables
25%

3.0%

1.9%
20%

20.6% 17.6%

4.4%
15.7%

15%

11.1%
10%

11.3%

8.6% 6.9%

5%

0% Basic model Demography Material self interest Expectations Failure attribution Social context / value Inequality sensitivity

Q2. The role of contextual factors
Random intercept models, different inequality measures
In countries with large inequalities, respondent are more pro-redistribution. Between-country differences in RPI can partly be attributed to inequality.
A. B. Model VI. 7.78% Proportion of variance attributed to the random between-country effect 5.68% 6.74% 4.60% 6.74% C. Proportion of between country variance transmitted through the inequality measure 26.95% 13.32% 40.89% 13.32%

Inequality measure's Inequality measure estimated fixed effect

P95/P5 P95/P50 P50/P5 Gini

0.17*** 0.69** 0.72*** 5.09**

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Q2. The role of contextual factors
Standardized regression coefficients of material status and inequality

The difference between rich and poor respondents’ RPI is the largest in countries where inequalities are in the middle range.
0.1

0.1
ES

Standardized regression coefficient of material status in model VI.

0.05

Standardized regression coefficient of material status in model VI.

ES 0.05

0

LU AT UK SE NL DK

0

IT

LU AT SE NL DK

IT

UK

-0.05

BE HU

-0.05

BE HU PL GR FI IE DE

-0.1 FI -0.15 DE -0.2 1.9 2.1 2.3 2.5 SI

EE PL GR IE

-0.1

EE

-0.15

SI

-0.2
2.7 2.9 3.1

1.5

2

2.5

3

P50/P5 Not significant Significant

P95/P50 Not significant Significant

Standardized regression coefficients are calculated from country level OLS regressions, using Model VI. The level of significance used in the grouping (p<0.1)

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->