ANDORKA RUDOLF

:

BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
(jegyzetek)

1 . A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY
A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet a megcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz. Tudományfilozófiai vitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyre több új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, a új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezik tudományos paradigmaváltásnak (Kuhn, 1984). Nem kétséges, hogy léteznek tudományos forradalmak. A szociológia tudományának lényegéhez tartozik tehát az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való – tudományos módszerekkel végzett – összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról. A tudomány úgy működik, hogy az előkerülő problémát meg kell oldani. A szociológia művelésének két meghatározó kritériuma: - a társadalomnak el kell érnie egy bizonyos szintű fejlettséget, hogy a szociológia megjelenhessen - bizonyos mértékű demokrácia is előfeltétele a szociológiának. A társadalmi struktúra, intézmények, kultúra A társadalmi struktúrán a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (például alá- és folérendeltséget) értjük. Társadalmi intézménynek nevezzük a legáltalánosabb értelemben a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módját, mintáját. A kultúrán az anyagi javak, normák és értékek együttesét értjük. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. Három példával lehet a társadalom és az egyének viszonyát jellemezni: 1. Durkheim a társadalmat a bronzhoz hasonlította, amelynek tulajdonságai nem vezethetők le egyszerűen az alkotórészei, a réz és az ón tulajdonságainak összehasonlításából. A társadalom tehát egyszerűen a tagjainak az összege. 2. Giddens (1995) nyomán a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlíthatjuk, amelynek falai, mennyezete, ajtói és ablakai meghatározzáka benne lakók mindennapi tevékenységeit. Azonban a benne lakók folyamatosan átépítik, azaz tevékenységükkel újratermelik, de változtatják is a struktúrát, intézményeket, kultúrát. 3. Egy elkeseredett római egyszer kijelentette: „ A római szenátorok jó emberek, de a szenátu rossz bestia”. Más szóval a szenátus másképpen viselkedett, mint azt tagjainak egyenkénti tulajdonságai alapján el lehetett volna várnil. A szenátus együttes döntéseit csak úgy érthetjük meg, ha megismerjük a szenátus struktúráját (pl. kik vannak hangadó pozícióban?), és kultúráját (pl. hogyan illik az üléseken viselkedni?).

2

A társadalomtudományok történeti kialakulása A társadalomtudományok mind a filozófiáról váltak le abban a történeti korszakban, amikor erre társadalmi igény mutatkozott, és mikor az önálló tudományhoz szükséges ismeretek elégségesek voltak. Elsőként a XVII. század közepén a demográfia önállósult, amikor John Graunt a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni. Néhány évtized múlva, a XVII. század második felében jelentek meg John Locke politikatudományi munkái – politikatudomány végleges elkülönülése a filozófiától. Majnem egy évszázaddal később függetlenült Adam Smith alapmunkáival a közgazdaságtan, melynek elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy ha az állam nem avatkazik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet. Legjobb tehát a „láthatalan kézre” hagyni a gazdasági élet szabályozását. A klasszikus polgári közgazdaságtan az ember természetére (homo oeconomicus) vonatkozó egyszerű feltevésekből indult ki, s azokból deduktív módon vezette le tételeit. A „láthatatlan kéz”, azaz a piac szabad működése gazdasági növekedést idéz elő, de a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat (földjüket), s szélsőséges nyomor fenyegeti őket. Az elégedetlenség forradalomhoz vezetett. A szociológia előfutárai, Saint-Simon, Comte és Tocqueville, valamint tudományunk három nagy klasszikusa, Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig pontosan ezeket a folyamatokat próbálták megérteni. A szociálpszichológia a századforduló körül a pszichológiából alakult ki, melynek kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A társadalomnéprajz két forrásból táplálkozott. Európában és főleg Közép-Európában azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát (népdalt, népmesét stb.) és a tárgyakat (népviseletet). Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a gyarmatokon élő nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a cél. A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete A szociológia tárgya tekintetében, mint társadalomtudomány a társadalom egészét vizsgáló tudomány. A módszer tekintetében a szociológia, amely a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, továbbá ezeknek az adatoknak elemzését használja kitüntetett módszerként A szociológiát azonban a tárgyán és a módszerein kívül leginkább alapvető szemlélete különbözteti meg a többi társadalomtudománytól. A szociológusok többsége úgy véli, hogy az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete. A társadalmi helyzet befolyásolja azt, hogy mekkora jövedelmet tud elérni, milyen lakásban lakik, milyen iskolai végzettséget szerez, hány gyermeke születik, hány évig él, vagy milyen valószínűséggel válik alkoholistává, vagy kerül börtönbe. Ez a hatás természetesen nem determinisztikus jellegű, hanem inkább sztochasztikus, azaz valószínűségi jellegű.

3

Eszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. Mire jó a szociológia? Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti a társadalmat. egy település fejlődését lehet lehet politikai eszközökkel befolyásolni. Robert K. A politkatudomány többnyire abból indul ki. Eszerint az ember mindig racionálisan dönt. 3. a homo oeconomicus. A szociológus szerepei Raymond Aron francia szociológus szerint háromfajta szociológus vagy szociológiai magatartás létezik: 1. hogy az embert alapvetően a hatalomvágy. Középszintű elmélet az olyan elmélet. azonban illúzió. gyors és radikális változásokat a szociológia általában nem tud előre jelezni. kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozik 4 . változásait megjósolja. elnyomottak. Ennek alapján beszélhetünk homo psychologicusról is. Közismert a klasszikus gazdasátan emberképe.A társadalomtudományok emberképe A szociológia a többi társadalomtudománytól emberképe tekintetében is különbözik. Nagy történeti fordulatokat. kizsákmányoltak problémáit kutatja. 2. A szociológia viszont a homo sociologicus (Dahrendorf 1958. demagógiával. de valamennyi irányzat súlyt helyez az egyéni lelki tényzők szerepére. a tudomány főpapja – az egyetemeken. Társadalmi tervezés – pl. megjósolni. hogy előre jelezni tudja az eseményeket. Merton (1980) – amerikai szociológis – szerint a szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. pl. a nép orvosa – a szegények. Ezt az emberképet homo politicusnak nevezhetjük. folyamatokat. Felhasználható az előrejelzésben és tervezésben – az igazi tudomány kritériuma egyes vélemények szerint. hogy a társadalom egésze központilag tervezhető. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal. E normák hátterében értékek állnak. A pszichológiában több emberképpel is talákozhatunk. az uralkodó tanácsadója – a kormányzatnak szakértő tanácsokat. A szociológia nem alkalmas arra. amelyben él. és ezek erősebbek a haszonmaximalizálásnál és a normakövetésnél. reformjavaslatokat kidolgozó szociológus. hogy ismereteket ad ezeknek a problémáknak a megismeréséhez. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. a pszichoanalízis szerint az egyént jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. mely egy jól definiálható jelenség (pl. a haszna maximalizálására törekszik. deviáns viselkedések) előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. félrevezető nézettel szemben. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval. Andorka 1995) emberképből indul ki.

mint ő maga is tette az amerikai fekete népességről írott nagy munkájában (Myrdal 1944). ismereteit. saját témakörrel. nemre stb. s a tudományt nem befolyásolhatják a kormány. Jellemző példa erre Talcott Parsons kirekesztése a 1970-es években. mint más embert. akkor az nem érdemli meg a tudomány elnevezést. mely az emberek egy részének érdekeit szolgálja. Karl Marx szerint a tudóst ugyanúgy. a különböző társadalmi csoportok. 2. Mannheim Károly (1953) Marxszal ellentétes álláspontot foglalt el. Egysek hajlamosak azt állítani. gondolkodásmódjának. Viszon a „ szabadon lebegő értelmiségi”. mert az osztályérdekek befolyása alól egyik sem tud szabadulni. urbanizáció. Ha ugyanis ezek a nézetek befolyásolják a tudományos munkát. és szükség szerint szembe kell helyezkednie azokkal. hogy az amerikai társadalomnak egyik alapvető értéke az emberek közötti egyenlőség. módszereit – szemléletes példája szerint – a hívő katolikus és a szabadkőműves egyformán felhasználhassa. hanem egyszerűen ideológiáról van szó. A tudósnak szerinte arra kell törekednie. vagyis egy olyan világképről. Csak a proletariátushoz tartozó tudós képes objektív igazságot kimutatni. 1989) vizsgálta a legmélyebben a tudósi és a politkikai tevékenység közti különbségeket. Véleménye szerint a tudósnak az a kötelessége. A gyors iparosodás. aki nem kötődik osztályhoz és párthoz. érdekei sem. hogy hatalomra jusson. legalábbis közeledjen afelé. A szociológiai kutatások objektivitása A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. a pártok. de még a kutató saját politikai nézetei. mert a proletariátusnak ez az érdeke. mások reformista politikát támogattak. ezért a más állásponthoz közel állókat nem tekintik tudósnak. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE A szociológia mint önálló. hogy csak bizonyos értékeket elfogadó szociológusok képesek felárni a valóságot. értékeinek és normáinak 5 . ezért leghelyesebb. Szerinte sem a burzsoázia. a ahgoymányos társadalom intézményeinek. Max Weber (1970b) sokkal árnyaltabban értelmezte ezt a problémát.Szociológiai kutatás és politikai cselekvés Minden szociológusnál felvetődik a szociológia tudománya és a politikai cselekvés közötti viszony kérdése. eszményeit a társadalomban megvalósítsa. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése csak a XIX. Abból indul ki. a hatalmat megtartsa. A burzsoáziából származó tudóst a burzsoázia érdekei befolyásolják. Gunnar Myrdal (1972) szerint a társadalomtudós nem tudja az általa elfogadott értékektől függetleníteni magát a kutatásban. döntően befolyásolják társadalmi helyzetéből következő érdekei. Egyes szociológusok forradalmi mozgalmakhoz csatlakoztak. a politkus ezzel szemben arra törekszik. A tudós számára a legfőbb érték. századra tehető. sem a proletariátus pártján álló tudós nem képes objektív maradni. Max Weber (1970a. ismét mások igyekeztek magukat az aktív politizálástól távol tartani. ha ezeket az értékeket világosan kimondja. hogy megállapításait. hogy hideg fejjel nézzen szembe a mindenkori uralkodó eszményekkel. hogy a tudományos igazságot kimondja. vagy – Max Weber fennköltebb megfogalmazásában – politikai céljait. tekintet nélkül fajra. objektívan tárhatja fel a valóságot.

mert törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében. a magyar szociológia története Az előfutárok Durkheim szerint Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) volt az első szociológus.rohamos változása nemcsak pozitív eredményekkel jár. és mennyiben politikus esetleg történész. a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomora. Az első szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg. Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: a megszokás ereje. valamint az újításra való hajlam. A vitában Karl Popper képviselte a pozitivizmushoz közeli álláspontot. a prostitúció. A két világháború közti szociológusok 5. Auguste Comte-ot (1798-1857) elsősorban azért szokták az első szociológusnak tekinteni. Comte szerint a társadalmat – ugyanúgy mint a természetet – determinisztikus törvények uralják. az iparosoknak. Ma is vita tárgya. mert ő fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét. könnyebbé és kevésbé fájdalmassá tegye a fejlődést. hanem súlyos társadalmi problémákkal is. mely a szokásokban ölt testet.és az ipari társadalmat.a teológiai . „Alapítóatyák” 3. hogy a katonai eredetű régi uralkodó osztály és a dologtalan osztály nem volt hajlandó átadni a társadalom vezetését a dolgozóknak. Saint-Simon három nagy társadalmi típust különböztet meg: . Nehéz eldönteni. az alkoholizmus terjedése. vagy pedig egymástól eltérő tudományok. mint pl.pozitív korszakot – melyben természettudományos módszerrel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket Alexis de Tocqueville (1805-1859) – számos korábbi szociológiatörténeti munka nem sorolta az első szociológusok közé. Előfutárok 2. Szociológiai irányzatok a II. Szerinte az emberek kormányzását fel fogja váltani a dolgok adminisztrációja.a katonai . Ő is három korszakot különböztet meg: . A fejlődés az ipari társadalom irányában halad. Gondolatainak történeti hátterét a francia forradalom és a restauráció adta. Cseh(szlovák) ill. ezeknek a problémáknak felmérésére és magyarázatára vállalkoztak. hogy előremozdítsa. hogy a szociológia és a természettudományok azonos típusú. de ebben a gondolkodásra. a munkásosztály alacsony életszínvonala. A szociológia korszakai: 1. Következésképpen a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat.metafizikai korszakot – melyben elvont gondolatokkal magyarázzák őket . 6 . valamit tőle származik a „szociológia” elnevezése is.teológiai korszakot – melyben isteni lényeg beavatkozásával magyarázzák a jelenségeket . a filozófiára helyezte a hangsúlyt. amely a változásokra irányuló kollektív aspirációkban testesül meg. Szerinte a francia forradalmat az okozta. Ezért Saint-Simont az ipari társadalom elméletének megfogalmazójának tekintjük. mennyiben volt szociológus. A klasszikusok kortársai 4. a bűnözés. a tudósoknak. világháború után 6. családok felbomlása stb. A gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják. a Frankfurti Iskola az azzal ellentétes álláspontot (Papp 1976) Comte megfogalmazta az emberiség fejlődésének elméletét. így a szociológiának az a feladata. A 80-as és 90-es évek szociológiája 7.

melyben megszűnik a kizsákmányolás. A munkások személyileg szabadok. akik a termelőeszközök birtokában vannak. így munkára kényszeríthető.Szerinte a demokratikus rendszer lehet liberális. a Brumaire 18. mint a Kommunista kiáltvány. A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. ill. a történelem itt ér véget. Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma egy nagy történelmi fejlődési elméletbe. A korábban nagyhatalmú marxizmus hanyatlását elsősorban kétségtelenül az a marxi jóslat okozta. hanem nagy jelentőségű politikai mozgalmat is szerveztek. de megélhetésük érdekében kénytelenek eladni bérmunkásként munkájukat a tőkéseknek. A szocialista rendszer – Marx jóslatával ellentétben. mint Franciaországban. Sokkal kevesebbet írtak a kapitalizmust követő szocialista rendszerről. kik ezért különféle szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. valamint a kapitalizmus szükségszerű összeomlása állt. 3. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták a szocialista rendszer másik fő jellemzőjét. a feudális. miszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó. Friedrich Engels (1820-1895) köztudottan nemcsak tudósok voltak. mely az amerikai ill. formációelméletbe illeszkedik. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek. a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban 2. és központi gazdasági tervezés folyik. a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül. a tőkések kizsákmányolják a munkásokat. Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége. de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. az ún. A feudális társadalomban a földesúr a földet jobbágybirtokként a parasztoknak adja használatba. A kapitalista társadalom működését elemző A tőke 3. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. az Osztályharcok Franciaországban. ellentmondásainak feltárása. Az „alapító atyák” Karl Marx (1818-1883) és munkatársa. A szocialista rendszerekben a termelőeszközök többsége állami tulajdonban van. Tocqueville a valóságos társadalmi jelenségek megfigyeléséből és elemzéséből indult ki és ezáltal keresett választ az általa feltett kérdésekre. hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben. A rabszolgatartó társadalomban a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona. mint a Munkásosztály Angliában. mint Amerikában és despotikus. hogy a kapitalist a társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. hogy a 7 . Érdelődésének középpontja a demokrácia. Munkásságuk középpontjában a a kapitalista rendszer elemzése. 2. Tudományos munkásságuk kiterjedt a szociológián kívül a közgazdaságtanra és a filozófiára is. az azt mejdan felváltó kommunista rendszerről. Marx és Engels legfontosabb szociológiai gondolatait és azoknak a mai szociológiára való hatását a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. a kommunizmusban mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. a francia forradalmak következtében jött létre. míg végül a kommunista társadalomban csúcsosodik ki.Raymond Aronnal az élen többen is a legfontosabb szociológusok közé sorolják.

gazdaságilag fejlettebb országokban fog először megvalósulni a szocializmus – külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott társadalmakban valósult meg. Ezt nevezi kizsákmányolásnak.relatív elnyomorodás – a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed absz. amelyet a reprodukcióra (létfenntartásra) kell fordítani Mivel a használati értéke nagyobb mint az értéke. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. azonban nem a marxista. lakásra fordítani. konfliktuselméleti irányzata túlmegy Marxon. a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát. a kizsákmányolókat és a kizsákmányoltakat. Az osztály Marx szerint azon egyének csoportja. Az áru ára ezen értékkel azonos. munkával. és azt állítja. Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru. melyet halála után könyv alakban publikáltak is. hogy minden emberi társadalomban voltak. A szociológia konfliktuselméleti irányzatával szemben áll a funkcionalista irányzat. melynek két eltérő értéke van: a/ használati értéke – egyenlő az általa előállítható áruk értékével b/ az értéke – egyenlő azzal az árumennyiséggel. Ezeket Marx pozitívan értékelte. a bérmunkás ugyanis nem érzi sajátjának munkája termékeit. ruházkodásra. az érdekeiket. vagy harmóniaelmélet. amely a társadalmak lényegét az együttműködésben látja. Bizonyos fejlettségi szint elérése után a szocialista társadalom rendre összeomlott és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg. Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. vannak és lesznek konfliktusok. Ez határozza meg helyzetüket. melyről kétféle értelemben beszélt: . Gazdasági alap – a történelem döntő mozgatóereje. 8 . mert ezek valósítják meg egyik társadalmi formációból a másikba való átlépést. a tőkés a különbözetet elsajátítja. Értéktöbblet–elmélet – az áru értéke arányos az előállításra fordított munkával arányos. 9. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. Elidegenedés elmélete – elsősorban a munkaviszonyokban jelentkezik. a munkásoknak nincsenek termelőeszközei. vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre. A szociológia két másik klasszikusa. hanem a Jaures-féle szocializmus állt hozzá közel. Marx több. a tőkéseket és a bérmunkásokat. A mai szociológia ún. Marx szerint a szocialista társadalomban eltűnik a konfliktus. . Marx A tőkében két osztályt különböztet meg. aki Marx elméletét bírálva mondta. Marx megfigyelte a munkásosztály elnyomorodását. a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus. Ő a társadalmi integráció feltételeit kereste. sőt a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. a társadalmi tudatukat. Durkheim és Weber a közel fél évszázaddal későbbi nemzedékhez tartozik. 6. 8. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Karl Popper (1989). 4.az abszolút elnyomorodás – a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed. vagy afelé közeledett. Emile Durkheim (1858-1917) – kurzust tartott a szocializmusról. (1929-es évet követő világgazdasági válság) 5. hogy a jövőbeli történelmi fejlődés kutatása nem tudományos feledat. értelemben. Az osztályfogalomnál is erősebben hat ma is a szociológiára Marx azon tétele. 7. hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. melynek legélesebb formája a forradalom.

Ha a normákban való egyetértés meggyengül. primitív társadalmakban előforduló totemizmust. Marx társadalmi-szerkezet – felfogásást két további dimenzió bevonásával egészítette ki. a bűnözés. Az ideáltípus fogalmának megalkotása Webernél is a megértésnek és a törvényszerűségek megismerésének egyik eszköze. hogy a törzs őse. alkoholizmus és öngyilkosság. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. értékracionális (a cselekvés meghatározója az érték. amelyről úgy gondolták. hogy a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet megmagyarázni. jogszabályokat követő). hanem csakis társadalmi tényekkel. azon a tényen. hogy a termelőeszközök magántulajdonban vagy állami tulajdonban vannak-e. Az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. A társadalmi cselekvés négyfajta típusának weberi megkülönböztetése: 1. a bürokrácia. a hatalom. Szakismereteik. • a szerves vagy organikus szolidaritást – a társadalmi munkamegosztáson alapul. mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul.”Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. A társadalmi fejlődés fő mozgatóereje a növekvő munkamegosztás. Az anómia fogalmát Durkheim dolgozta ki és vezette be a szociológiába. hogy a kormányzat jogos. ennél kevésbé fontos számára az. hogy a társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. és az uralmat. A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak. hasonlóképpen gondolkodnak. a karizmatikus uralom – lényeges jellemzőinek 9 . vagyis egy totemállat tisztetét vizsgálta. Ezek szerint a társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság. mikor valaki a saját céljait követi). Weber a bürokratikus racionalizációban látja a modern gazdasági. társadalmi és politikai változások lényegét. az életmód és a megbecsültség dimenzióban. királyi – hagyományok a családon belül) • karizmatikus (pl. Ezt a tételét az öngyilkosságról írott könyvével illusztrálta. hogy …. Szemmel láthatóan nyugtalanította a munkások nyomora. Ennek okát az anómiában látta. Weber gondolatai azt a sémát követik. hogy „nagyjából igaza van ugyan Marxnak ebben és ebben a kérdésben. és ezáltal a politikának sokkal több figyelmet szentelt. a protestáns etika. Weber a hatalomnak. vagyis legitim.A szolidaritásnak két fajtáját különböztette meg: • a mechanikus szolidaritást – alapja. Max Weber (1864-1920) Marx elméleteire. ez áll a cselekvés központjában – vallás) 4. célracionális (a közgazdaságtudomány emberképe. hogy a társadalom tagjai egymáshoz hasonló munkát végeznek. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. érzelmileg motivált (az érzelemek alapján) 3. Fontos tétele. tradicionális (hagyományos normákat követő) 2. mint Marx. népvezérek) • racionális (választásokon alapuló. A legitimitás három fajtáját különböztette meg : • a tradicionális (pl. hogy a vallás fontosságát a szociológiában elfogadtassa. Vallásszociológiai könyvében az ún. de hozzá kell tegyem. Nála a bürokrácia azt jelenti. Megkülönböztette a hatalmat. melynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése. A bürokraták közt pontos munkamegosztás érvényesül. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. pontosan meghatározott követelmények alapján (végzettség) alapján választják ki őket. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokráciának Weber műveiben nincs kizárólag negatív felhangja. Az ideáltípus valamely jelenség – pl. gondolataira reagált. Durheim nagy szerepet játszott abban. megnő a különféle társadalmi problémák gyakorisága.

hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. Csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni munkáival a szociológusok. Az új elit ugyanúgy elnyomja a társadalom nagy többségét. Ezért ellenzett mindenféle szociálpolitikát: a szegények megérdemlik. Ezt nevezzük szociáldarwinizmusnak. Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba. hogy a racionális megfontolások mellett az embereket irracionális ösztönök (reziduumok) és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák (derivátumok) is mozgatják. A szegény parasztcsaládból származó tudóst taszította az amerikai újgazdagok viselkedése. Thorstein Veblen (1857-1929) az amerikai társadalomtudományok igen eredeti „fenegyereke” volt. Kortásaival ellentétben Weber szerint a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények. A társadalomban létezik elitcsere. Pareto elméletéből az következik. amely valójában Marxszal vitatkozik. az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve volt. Ezzel együtt meggyengülneka rokoni és baráti kapcsolatok. és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak el. mint ahogy azt Darwin a fajok eredetéről írt munkájában kifejtette.összefoglalása. Velük szembeni 10 . „absztrakt” kapcsolatok lépnek. művében egy nagy társadalomfejlődési elméletet próbál megfogalmazni. Vilfredo Pareto (1848-1923) – A szociológia általános elmélete (1916) c. az irracionális cselekvéssel pedig a szociológia. Egyik leghíresebb munkája A pénz filozófiája (1973) – a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közti interakciókat. Elmélete szerint a társadalmak ugyanazon törvényszerűségek szerint fejlődnek. de ezáltal nem változik meg az elitnek a társadalomban betöltött szerepe. akkor a fejlődés spontán módon kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket és segíti a legalkalmasabbak túlélését. Eszerint a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek. Ferdinand Tönnies (1855-1935) is hasonló problémákkal foglalkozott. hogy szegények maradjanak. mivel a racionális cselekvéssel ugyanúgy kíván foglalkozni. Az érzéseken alapuló személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen. mint a régi. Ezt a mai szociológia nem fogadja el. Szerinte a racionális cselekvéssel a közgazdaságtan foglalkozik. Weber és Simmel kortársa és kollégája a közösségről és a társadalomról írott munkájában (Tönnies 1983). Pareto fő mondanivalója. Marx kortársa. gátlástalansága és fényűzése. hogy a történelemben – Marx és Spencer felfogásával ellentétben – nincs semmiféle fejlődés valamilyen jobb társadalom felé. Pareto szerint a történelem a hatalmi elitek körforgásának története. Georg Simmel (1858-1918) Max Weber baráti köréhez tartozott. A klasszikusok kortársai Herbert Spencer (1820-1903) angol szociológus.

hogy az ember nem elsősorban minél nagyobb jövedelemre törekszik. Alaptétele. Ketten vizsgálták a nagy összehasonlító vizsgálatot a Lengyelországban maradt és az Amerikába vándorolt lengyel parasztok helyzetéről. Nagy hatása volt a 70-es és 80-as évek magyar szociológiájára. ill. művével a tudásszociológia egyik alapítójának számít. Pollányi Károlyt (1886-1964) gazdaságtörténésznek vagy a gazdaságantropológia meglapítójának szokták tekinteni. az alapvető emberi értékek elsikkadását bírálja.kritika a háttere a dologtalan osztályról szóló könyvének (Veblen 1958). a körülmények kialakítására való képesség vágya 4. Több német. Módszerük az életrajzok írása volt. a munkahely. de igen gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az amerikai szociológiával. melynek eredményeit A lengyel paraszt Európában és Amerikában címen tették közre. a nemzetre. a szabályozatlan kapitalizmus következményeit. értékeiről. világháború. „szabadidős” osztálynak. A két világháború közötti szociológusok Az I. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődésében. 2. a család. Két magyar emigráns. Mannheim Károly (1893-1947) az Ideológia és utópia (1996)c. a Galilei Körből. felnézzenek rá és elismerjék. elsősorban William I. s foglalkozott kultúrszociológiával. Thomasszal. az 1930-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése Németországban és Olaszországban.végül az egész emberiségre. hogy a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. az új tapasztalatok iránti vágy 3. Florian Znaniecki (1882-1952) lengyel szociológus nem volt kénytelen hazájából emigrálni. aki Chicagóban volt egyetemi tanár. hogy az elsődleges csoportokra jellemző emberi szimpátiaérzések kiterjednek a helyi közösségre. melyben az önszabályozó piac. a társadalmi ellentétek kiélesedését. Polányi Károly és Mannheim Károly hasonló társadalmi és intellektuális háttérből indult. a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájából. Az emberiség haladását abban látta. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: a reciprocitást (kölcsönös ajándékozás) és a redisztribúciót (a társadalom által termelt javak összegyűjtése és szétosztása egy központi irányzat által). hanem azt akarja. becsüljék. hogy az emberek tiszteljék. Abból indultak ki. hogyan működik a gazdaság. Művei közül leghíresebb a Nagy átalakulás (1957). Másodlagos csoportok – pl. Tudásszociológiai nézőpontból vizsgálta a korabeli konzervatív ideológiát. Cooley (1864-1929) az elsődleges csoportok. ezért nevezi a gazdagokat „dologtalan”. 11 . ahol verseny uralkodik. „hivalkodó” fogyasztás. a játszótárscsoportok. akik Nyugaton váltak nagy hírű társadalomtudóssá. vágyuk van: 1. más szóval a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. Charles H. Ennek egyik eszköze a bőséges. osztrák és magyar szociológus kivándorolt Amerikába vagy Nyugat-Európába. a biztonság vágya. azaz a társadalmi környezettől függ. hanem a szolidaritás uralkodik. Másik eszköze a sok szabadidő. Az elsődleges csoportokban nem az önérdek. az elismertség vágya. (Cooley 1964). Ebben azt fejti ki. hogy az embereknek „négy kívánságuk”.

12 . • A szociológia egyre inkább ágazatokra. azaz négy funkciója van. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek (ipar. • Az empirikus szociológia kutatás terén sokkal nagyobb eredmények születtek. amelyeket a valóságban mérni lehet. Egyetemi tanszékek és kutatóintézetek létesültek. Az 1960-as évektől lassan. normának. Csehszlovákiában is újjászületett és némileg megerősödött. Burgess (1886-1966) volt. továbbá mely városrészben összpontosulnak a társadalmi problémák. viszont több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust. Az ezen elveket követő szociológiai irányzatokat szokták – némileg pontatlanul és leegyszerűsítve – empirikus szociológiának nevezni.Az amerikai empirikus szociológia az chicagói egyetemen indult fejlődésnek. Azt hangsúlyozza. burzsoá áltudománynak tekintették. először leginkább Lengyelországban. hogy a szociológia tudományos fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változókat szerkesszenek. hiedelemnek nemcsak funkciói. kereskedelem). A funkcionalizmust Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. Park. a vallásnak vagy a büntetésnek vannak bizonyos társadalmi funkciói. azaz professzionalizálódott. A szociológusok nagy többsége elfogadta Merton programját. Abból indul ki. hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. A nyugat-európai országokban újra fellendült. mint az elméletalkotás terén. Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. mert ő hivatkozik műveiben arra.rámutatott. s azokat empirikusan igazolni. Elsősorban a módszertan szakértőjeként ismert. és ennek megfelelően minden társadalom mint rendszeren belül további alrendszer működik: • politika – a társadalom céljainak meghatározása • gazdaság – az eszközök hozzárendelése a célokhoz. szocializáció A funkcionalizmus másik kiemelkedő amerikai képviselője. Peter Lazarsfeld (1901-1976) – a nemzetizocializmus elől vándorol ki a tengerentúlra. A chicagói ún. Robert Merton (1910-) nem fogalmazott meg Parsonéhoz hasonló elméletet. A funkcionalizmust szokás a fő harmóniaelméletnek nevezni. A fő változási tendenciákat a következőképpen foglalhatjuk össze: • A szociológia szakmává vált. szakszociológiákra vált szét. pl. vagyis a célok megvalósítása. Ennek az iskolának az alapítói Robert E. a különböző társadalmi osztályok. • kultúra – a társadalom tagjainak. Statisztikai módszereket használtak A szociológia irányzatai a második világháború utáni évtizedekben A második világháború után a szociológia – nem kis részben az amerikai szociológia hatására – nagy fejlődésen ment át. A vizsgált jelenségek elemzéséhez természetesen empirikus adatokat kellett használniuk. hogy egy-egy fennálló intézménynek. (1864-1944) és Ernest W. az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. majd Magyarországon. hogy minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia. tevékenységüknek integrálása • személyiség – a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. így elfogadhatóbbá tette azt a szociológusok többsége számára: . Teljesen eltért ettől a kelet-európai országok helyzete: a sztálinista korszakban – Lengyelország kivételével – a szociológia tiltott tudomány volt. „városökológiai iskola” érdeklődésének központjában az a kérdés állt. hogy bizonyos társadalmi intézményeknek. Az 1945 utáni 20-30 évben három nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. Némileg kritikusan ugyanezt neopozitivizmusnak is nevezik. miszerint középszintű elméleteket kell alkotni.

nagy rétegződéselméleti munkáját (1966). A társadalmi különbségek gyökerét a hatalomban.megkülönböztette a manifeszt (nyílt) és a latens (rejtett) funkciókat. a közvélemény vagy a társadalom valamely vezető-irányító intézménye. Ilyen célt szolgálnak pl. norma. velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. a jelenség okainak felderítésére. sem funkcionalistáknak. ezekben nyilvánulnak meg jól láthatóan a hatalmi helyzet különbségei.). ugyanakkor nem tekinthetők sem marxistáknak. Pl. 13 . 3. mint elméleti szociológus. a hatalom pedig a politikáról.. kormányzat. Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát. tudományos akadémia) vagy a társadalomtudósok. hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztálya számára. A szociológia vizsgálatok legtöbbször nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek. s úgy véli a hatalom különbségei eredményezik a privilégiumok különbségeit.) szerint a konfliktusnak nem a magántulajdon. mutatja a pszichoanalízis hatását a gondolkodásunkra. Az osztály a hatalomról szól. Az iskolához tartozó tudósok: Max Horkheimer (1895-1973). ebben messze eltávolodott a marxizmus eredeti tanításaitól. . Marxista irányzatok .a korán elhunyt C. aki azt hangsúlyozza. A Frankfurti Iskola ma is élő és publikáló képviselője Jürgen Habermas (1929. amely Frankfurtban jött létre az 1920as években. Leginkább a weberi gondolatkörhöz sorolhatjuk Raymond Aron (1905-1983) francia szociológust és politológust. alapvető jellemzőinek feltárása. a népszámlálások. másrészt a funkcionalistákkal. Wright Mills (1916-1962) az amerikai szociológia „fenegyereke”volt. 3.). mivel ő ismeretette meg Weber munkásságát a francia szociológusokkal és olvasóközönséggel. melynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. Ide sorolhatjuk Gerhard Lenski Hatalom és privilégium c. Theodor W. Közel állt a marxizmushoz a Frankfurti Iskola.ugyanaz az intézmény. A probléma megfogalmazása Felmerül valamilyen társadalmi jelenség. ezáltal lehetővé tette. Könyvet írt a történelmi materializmus rekonstrukciójáról. A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA A szociológiai vizsgálat lépései A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése. Nehéz egyszerre a gazdasági jólétet növelni és mindenkinek – a szociális jogokat is magukban foglalaló – állampolgári jogait egyenlően biztosítani. 2. különösen Luhmann-nal. szervezete (pl. Inkább filozófus. Ralf Dahrendorf (1929. Andorn (1903-1969) továbbá – a második és harmadik nemzedékből – Jürgen Habermas. Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudománymódszertani felfogását követve a következő képpen lehet összefoglalni: 1. Ide tartozik Antony Giddens (1938. Habermas vitatkozott egyrészt a pozitivista szociológusokkal (Papp 1976). akik viszonylag sok gondolatot vettek át Max Webertől. hogy a piac alapvetően hatalmi struktúra. Neoweberiánus irányzat – azokat a szociológusokat szokás idesorolni. sokat hivatkoznak rá. hanem valamely probléma megértésére. valamely összefüggések magyarázatára. illetve a hatalomnélküliségben látja. A Frankfurti Iskola tagjai az antiszemitizmus gyökereit a személyiségben. hanem a hatalom és hatalomnélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. az antiszemitizmusra hajlamos személyiség kialakulásának okát pedig a gyermekkorban kapott nevelésben keresték. hogy a szociológiai elemzés a jelenségek felszínénél mélyebbre hatoljon.

és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak. levelek) elemzése. 4. hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra. • megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg: a külső megfigyelést. Operacionalizálás Mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. 2. • mélyinterjú. és nem elegyedik szóba a társasággal. naplók. vagyis 14 . Pl. és a részt vevő (belső) megfigyelést. A két szint között létezik az ún. 3. annak okairól). hogy közülük az egyik az egyik a másiknak oka. • egyéni adatok formájában (kazettán. hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. • dokumentumok (sajtóközlemények. Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust a kérdezett személy által bemondott szeszesital-fogyasztás mennyiségével. hogy két adatsor között körreláció áll fenn. 6. még nem következtethetünk minden további nélkül. Elemzés Elemezzük a gyűjtött adatokat. • esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. intézményt vizsgálnak igen alaposan. együtt iszik. de nem iszik. hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki. A szociológia a következő módszereket szokta alkalmazni: • publikált statisztikai adatok másodelemzése. • kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit. csoportban. • kérdőíves adatfelvétel. kötetlen beszélgetés – a kutató előre kiválasztott szempontok szerint irányított. személyt. de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel. 5. egy kocsmában tartózkodik. a továbbiakban ennek egyes lépéseit soroljuk fel: Mintavétel – megfelelő mintavétel azt jelenti. Elméleti hipotézisek A vizsgélni kívánt jelenségről elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg. az ivással összefüggő különféle problémák (pl. vagy survey-módszer. ezért ismerni kellene az elrejtését és az okait. Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermannképlettel. ahola kultúra értékei és normái elnézőek a nagymennyiségű szeszesital-fogyasztással szemben. s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni. Ilyen típusú téves következtetés sokat idézett példája a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közötti kapcsolat. vagy közvetve. Az eredmények közzététele Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni. mezoszint és lokális szint.kutatók egy csoportja felismeri. az alkoholizmus ott gyakoribb. pl. beszélget a kocsma vendégeivel. Adatgyűjtési módszerek Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. pl. Abból. CD-n) tárolt adatok másodelemzése. vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik jelenség jelenléte esetén. ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. hogy a mintába kerüljön. amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben. munkahelyi elbocsátás. Mivela szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer. családi vita) előfordulására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben. Ehhez felhasználhatók a szociológiai irodalomban található elméletek. életrajzi módszer. és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni.

de sokkal kisebb a pontatlan kitöltés veszélye.véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő személyeket. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. férfi vagy nő. a „ teljesen egyetértek” választól az „egyáltalán nem értek egyet” válaszig. Nyitott kérdés – a megkérdezett személy fogalmazhatja meg a válaszát. de a köztük levő távolságokat nem lehet összehasonlítani.a kérdőíven szerepelnek a válaszlehetőségek. skálatechnikát használunk. pl. az a legnagyobb fokú előítéletességet mutatja. f/ turista egy ország területén ?” Aki a más fajhoz tartozó egyént a családjában is szívesen látná. házasság révén b/ barátság. Más szóval meghatározzuk. gyermekkora története és az abban előforduló problematika. pl. c/ szomszédság. Kódolás – a begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosíthatjuk. Zárt kérdéseknél tisztázni kell. • ordinális szint – ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. az nyilván az előítéletesség attitűdjét a legkisebb mértékben sem mutatja. Zárt kérdés . hogy csak egy vagy több választ is alá lehet-e húzni. pl. Adatfeldolgozás – kis adatfelvételeket egyszerűen kódlapok alapján is fel lehet dolgozni. „önkitöltése” útján. d/ munkatárs. Kérdezhetjük így a társadalmi-foglalkozási helyzetet. nem adhatnak alkalmat félreértésre. A Lickert-skála esetében az egy-egy kijelentéssel való egyetértést vagy egyet nem értést 5 vagy 7 fokozatú skálán fejezik ki. A kérdőíven szereplő kérdéseknek világosaknak kell lenniük. A kitöltött kérdőívet a megkérdezés után célszerű ellenőrizni. a nemére vonatkozó kérdés. aki viszont turistaként sem engedné be őket az országba. Az ily módon választott mintát nevezzük reprezentatív mintának. A faji előítélet attitűdjének erősségét például lehet mérni azzal a kérdéssel. Erre ún. ha a megkérdezett egészségi 15 . e/ honfitárs. Vélemények és attitűdök mérése skálákkal – speciális kérdésekkel lehet attitűdöket mérni. hogy két vagy több különböző tipusról van szó. Kérdőívkészítés – a szereplő kérdéseknek két típusát különböztetjük meg: zárt vagy strukturált és nyitott vagy nem strukturált kérdések. Pl. arabok) valamely képviselőjével az alábbi kapcsolatok közül melyiket venné szívesen vagy nem szívesen: a/ közeli rokonság. A mélyinterjús módszerben ennél is tágabb kérdéseket tesznek fel. hogy az esetleges hiányokat pótolni lehessen. Mérési szintek: • nominális szint – ebben az esetben a változó különböző értékei azt fejezik ki. hogy „a kérdezett faj (pl. Megkérdezés vagy interjú – történhet személyes felkeresés útján. A Bogardus-skála esetében a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba soroljuk. A személyes megkérdezés sokkal időigényesebb. ilyenkor a megkérdezett személy egyszerűen aláhúzza a férfi vagy a nő válaszlehetőséget. és ezeket a típusokat 0-tól 9-ig terjedő kódszámmal látjuk el. vagy postán küldött vagy másképpen átadott kérdőív ún. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezettnél. és ezért költségesebb.

Néha célszerű a mediánt is kiszámítani. ezért semmit sem tudunk arról mondani. 16 . Az intervallum mérési szint példájaként a Celsius hőmérsékleti skálát szokás idézni. Egyszerű statisztikai útmutatók Ha intervallum. amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. A középértékek közül legtöbbször a számtani átlagot használjuk. hanem a zérus szintnek is van értelme. Ezért azt állíthatjuk a 0 Celsius fok és a 10 Celsius között ugyanannyi a különbség. akik el tudják érni. aránymérő szint – ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük. hogy amikor 20 fok meleg van. mint a „meglehetősen jó”. intervallumszint – nemcsak a különböző válaszkategóriák egymás utáni sorrendjét vehetjük ismertnek. a szabadidő mennyisége és eltöltésének módja. a műveltség. Ennek zéruspontját Celsius egyszerűen saját belátása alapján választotta ki. a személyes jövedelem (van olyan személy. A szociológiának kezdetei óta egyik központi kutatási témája az. mint a 10 és a 20 Celsius között. a vagyon. 5 válasz adható: . olyanok. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek. a lakóhely környezete. az egészségi állapot. SZEGÉNYSÉG Alapfogalmak Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. a munkakörülmények. de nem tételezhetjük fel egy zérus pont létét mérésre használt skálán. valamint különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. stb. hanem a közöttük lévő távolságot is. mint amikor 10 fokot mérünk. akiknek nem sikerül életcéljaikat megvalósítani. hogy mekkorák az egyenlőtlenségek.nagyon jó. de azt nem tételezhetjük fel. főleg ha a változó elosztása erősen eltér a normális elosztástól.és aránymérő szinten mért változóink vannak. és ezért elégedettek.• • állapotára vonatkozó kérdésre a köv. hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. de azt nem állíthatjuk. meglehetősen jó. az intelligencia teszteket értékelhetjük így. közepes. mi az oka és hogyan lehet enyhíteni. nagyon rossz. A felsoroltak mind társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. hogy a „nagyon jó” és a „meglehetősen jó” között ugyanakkora a távolság. A harmadik középérték. és olyanok. ezért elégedetlenek. A szociológiai tesztekben pl. Ilyenek a jövedelem. amit szeretnének. mint a „meglehetősen jó” és a „közepes” közt. hogy a „nagyon jó” válasz az egészségi állapot jobb szubjektív értékelését fejezi ki. hogy az egyik kategória hányszor magasabb a jobb másiknál. hogyan alakul – nő vagy csökken – a szegénység.akkor azt egyértelműen tudjuk. Az egyenlőtlenségnek számos dimenzióját lehet megkülönböztetni. ezeknél kiszámíthatjuk a statisztikáknál szokásos legegyszerűbb mutatókat: a középértéket és a szóródás különféle mutatóit. a lakásviszonyok. akinek semmi jövedelme sincsen). hogy az egyének és családok. Egyenlőség – egyenlőtlenség A társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük. 4. meglehetősen rossz. amelyet ki szoktunk számolni a módusz: ez az a kategória. Pl. kétszer annyira meleg van. EGYENLŐTLENSÉG. .

Méltányosság. tehát relatív lemaradást jelent. szempontjából kedvező pozíciókat elérje. mint abszolút hátrányt jelent. megbecsülésben stb. Szegénység A szegénység fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére. A relatív szegénység viszont azt jelenti. A hátrányos helyzet fogalmat a depriváció magyar fordításaként értelmezhetjük. A méltányossággal rokon fogalom az igazságosság (justice). akkor kapják meg az egy főre jutó havi jövedelmet. hogy a társadalom tagjai akkora jövedelemben. azonosak a lakásviszonyai stb. igazságosság Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívájának tekintik egyes szerzők a méltányosságot (equity). a nem megfelelő táplálkozás. 50 vagy 40 százaléka. az egy főre jutó jövedelem kevesebb. megjelölésére szokták használni. pl. A hátrányok egyszerűen csak alacsony jövedelmet és ebből adódó hátrányokat jelentenek. hogy a jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni. Amikor a szegénység megjelölésére használjuk. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg. ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. szokták meritokráciának nevezni. alacsony jövedelem és rossz egészségi állapot) jelentkezik. elmagányosodás) is vonatkozik. Ezért inkább relatív. a vagyona. Azt az elképzelt társadalmat. többnyire azt értjük alatta. és nemcsak jövedelmi. hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. mint az átlag 60. majd 12-vel. A depriváció szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent. a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. rossz lakásviszonyok stb. Ez azt jelenti. Ha a család (háztartás) összes jövedelmét elosztják a háztartástagok számával. Igazságosnak nevezik azokat az egyenlőtlenségeket. Módszerek Háztartásijövedelem-felvétel A jövedelemegyenlőtlenségekre és a szegénységre vonatkozó magyarországi adatforrások a Központi Statisztikai Hivatal által 1963-tól 1987-ig ötévenként végzett családi vagy háztartásijövedelem-felvételek. részesülnek a társadalom részéről. 17 . amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll. Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti.A társadalmi egyenlőség fogalmát is alapvetően két értelemben szokás használni. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti. hogy a társadalom minden tagjának (legalábbis életpályája elején) egyenlő esélye van arra. Abszolút szegénységről beszélünk. hanem egyéb hátrányokra (pl. akiknél egynél több hátrány (pl. hogy a jövedelem stb. ahol ez megvalósul. mint pl. amikor még senki sem tudja. amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben. hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit. A többszörösen hátrányos helyzet olyan személyekre vagy családokra utal. és inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok.

ezért magas jövedelmeket érdemelnek. Az adatfelvétel során megkérdezett személyeket vagy háztartásokat egy főre jutó háztartási jövedelmük alapján sorba rendezzük. és róluk kérdőíveket töltenek ki. A létminimum nem lehet egyszerűen biológiai fogalom. diktatúrához vezet – libertariánus álláspont. sőt kívánatosak. miszerint kívánatos. hogy mennyire indokoltak. a bennük élő kb. . meg kell vonnunk azt a határt. Eszerint a méltányos 18 . Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. a társadalom. akik erre az álláspontra helyezkednek. Azokat. Amerikában liberálisoknak. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. továbbá a szokások. Jövedelmi decilisek A jövedelmek egyenlőtlenségét többféleképpen lehet mérni. valamint 1800 gyereket – évről évre felkeresik. A XIX. majd kiszámítjuk. kevesebb ruházat kell). így végső soron szolgasághoz. A szegénységi küszöb meghatározásának egyik lehetséges módja a létminimum kiszámítása. intelligensebbek. 2. hogy az összes összeírt jövedelemből mennyit kapott az első (legalsó). hogy a legrátermettebbek emberek minél sikeresebbek legyenek és mintegy természetesen kiválasztódjanak. hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket – szám szerint kb. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. Mill álláspontja). az ún.A társadalomban szűk elitek állnak szemben a tömegekkel. századai szociáldarwinizmusra nyúlik vissza. . Létminimum Ha az egész népességre kiterjedő jövedelemvizsgálat alapján a szegénységet akarjuk elemezni. A paneljelleg lehetővé teszi. E módszerek közül a legegyszerűbb az úgynevezett jövedelmi decilisek elosztása. de az esélyek legyenek egyenlőek (J. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára – a funkcionalista szociológiai iskola álláspontja. mert mindig befolyásolják az adott társadalom objektív életkörülményei (pl. melegebb éghajlaton kevesebb kalória fogyasztása szükséges. 2000 háztartást. második stb. Ennek az álláspontnak háromféle indoklása van a szakirodalomban: . decilis. Három álláspontot különböztetünk meg: 1.Háztartáspanel-felvétel 1992 óta a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszéke háztartásipanel-felvételt végez. a kultúra fejlődését. szükségesek az egyenlőtlenségek.S. vagyis százalékos részesedések az összes jövedelemből. Elméletek Az elfogadható egyenlőség mértéke Inkább társadalomfilozófiai kérdés. 4200 16 évesnél idősebb személyt. ezek az átlagnál tehetségesebbek.A fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. Európában szociáldemokratáknak nevezik.Minden társadalmi beavatkozás a fennálló jövedelem eloszlásba a szegényebbek érdekében sérti a gazdagok szabadságjogait. ők viszik előre a gazdaság. szegénységi küszöböt. Az a lényege. hogy a háztartások és személyek helyzetében évről évre bekövetkező változásokat elemezzük. kultúra is.

és senki se szenvedjen egyéb tényezők miatt súlyos hátrányokat. 19 . és azt hangsúlyozta. hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi. Egyenlőtlenség a történelemben Másik fontos kérdés. hogy ezek többé-kevésbé öröklődnek. rokkant emberek – egyebek között rokkantak. amely a gazdasági fejlődést nem hátráltatja.jövedelemkülönbségek elfogadhatóak. hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák. és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával. s ezután a jövedelem egyenlőtlensége lassan mérséklődni kezdett. John Rawls (1972) fogalmazta meg az igazságos társadalom két fő elvét: . Továbbá a magyar társadalom jelenlegi fejlettségi viszonyai között középtávon arra kell törekedni. amely összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló teljes körű szabadságával. hogy krónikusan beteg. amely a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányokban látta a szegénység fő okát. A mai magyar társadalomban két alapelvet lehet elfogadni az egyenlőtlenséget és a szegénység kívánatos alakulását illetően: kívánatos a társadalmi egyenlőtlenségek minden olyan csökkenése. hogy miként alakult az egyenlőtlenség az emberiség történelme folyamán. ezért az elsőrendű feladat ennek megváltoztatása. amíg elősegíti a gazdaság fejlődését azáltal. E nézet fő képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. . Radikálisan társadalomkritikus szociológusok szerint a szegénység oka – legalábbis az iparosodott társadalmakban – a gazdasági-társadalmi rendszer jellege. Gerhard Lenski (1966) szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól az ipari társadalmakig az egyenlőtlenség állandóan és fokozatosan nőtt. leépült. és azt feltételezik. Az általuk felvázolt jövőkép a kommunista társadalomról valóban ilyen teljes egyenlőséget tartalmazott. ha azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik. melynek okát sokan a biológiai adottságokban látják. és képtelenek ebből a helyzetből kiemelkedni. működése. 3. alkoholisták. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak. Az 1960-as években és a 70-es évek elején sok képviselője volt annak az irányzatnak. de kórházban tartást nem igénylő elmebetegek. továbbá a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra.A társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni. Egy másik álláspont a szegények rossz testi és különösen lelki egészségi állapotára hívta fel a figyelmet. Van olyan álláspont. Az 1970-es években a gazdaságilag fejlettebb országokban a jövedelemegyenlőségek újra nőni kezdtek. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Egyik álláspont szerint a társadalmi egyenlőtlenségek az emberek közötti alapvető különbségekből származnak.A társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogok legteljesebb körére addig a határig. hogy senki se kényszerüljön a létminimumnál kisebb jövedelemből megélni. Az egyenlőtlenség azonban csak addig a határig fogadható el. amely szerint elsősorban a csonka – egyszülős – családok válnak szegénnyé. Az ipari társadalom kezdeti szakasza után azonban megfordult ez a tendencia. A fentiekkel ellentétben a teljes egyenlőség kívánatos.

A jóléti állam kiépülése Elméleti alapját T. hogy a századfordulón a munkáscsaládok először a házasságkötés után. Churchill kidolgozta a háború után megvalósított Beveridge-tervet. kiemelkednek a szegénységből. Kiépülnek az ún. hanem a közvélemény számára is nyilvánvaló volt a szegénység megléte. A nagy fellendülés azonban csak a II.H. Nemzetközi tendenciák A XIX. Ezek a jóléti programok eltérő időpontban és eltérő mértékben majdnem minden fejlett országban kiépültek a II. hogy a mégis előforduló szegénységet kezelni tudják. ebben csak azoknak nyújtanak támogatást. akik képtelenek a piacon a megfelelő jövedelemhez jutni. században nemcsak a szociológusok. Marshall fogalmazta meg. Ezt a törvényt viszont 1832-ben eltörölték. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. falut -.Empirikus vizsgálatok alapján megfogalmazták azt a hipotézist is. jóléti államok. 3. a közrend megzavarásának. században kezd elterjedni Európában. Egyik úttörő lépés a Bismarck által bevezetett kötelező munkástársadalombiztosítás volt. A szegénység. hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. 2. reziduális modell (Egyesült Államok). az intézményes modell (Svédország) minden állampolgár életkörülményeit és életesélyeit kívánja az egyenlőség felé közelíteni univerzális (mindenkinek alanyi jogon adott) támogatásokkal. baleseti. hogy a szegénység még a legfejlettebb országokban is súlyos probléma. mely arra kötelezett minden helyi közigazgatást – várost. 20 . a teljesítménymodell (Németország). a gyermekek megszületése után válnak szegénnyé. hogy az ott élő szegényekről gondoskodjék. A szegényekről való gondoskodás a XIX. munkanélküliségi támogatást nyújt. ugyanis egyesek szerint a szegénységtörvény akadályozta a szabad munkaerőpiac érvényesülését. melyektől azt remélték. Nevezetes az 1572. Némely országokban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. ebben a támogatásokat – elsősorban a nyugdíjat – a korábbi járulékbefizetéshez és azok arányában adják. A 60-as évektől kezdték felismerni. A jóléti állam azt jelenti. Angliai vizsgálatok szerint azt találták. társadalom gondoskodott szegény tagjairól. évi angol szegénytörvény. Ezzel elejét akarták venni a szegények vándorlásának. Az 1930-as évek nagy világgazdasági válsága ismét rádöbbentette a társadalomtudományokat arra. Társadalompolitika Minden emberi közösség. családi támogatásokat ad. majd mikor a gyermekek már felnőnek és keresőkké válnak. Tehát az angol társadalom vitathatatlanul gondoskodott legnyomorultabb tagjainak létfenntartásáról. nyugdíjat biztosít. a koldulásnak. világháború után a szegénység iránti érdeklődés lecsökken. A II. világháború után. hogy a fejlett országokban sem sikerült a szegénységet megszüntetni. az életszínvonal-emelkedés következtében a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai országokban fokozatosan eltűnik. betegségi. vagy legalábbis megpróbált róluk gondoskodni. világháború után következett be. Titmuss (1958) megkülönböztette a következő jóléti modelleket: 1. hogy a szegénység elsősorban életciklus-jelenség.

4. elsősorban a társadalombiztosításra támaszkodik. szociális segély 6. nyugdíjjogosult népesség aránya megnőtt. állampolgári jogon nyújtja a támogatást. vagy hátráltatja a gazdasági fejlődést. másrészt gyengítik az egyének kezdeményezőkészségét és egyéni felelősségvállalását. táppénz. családi támogatások (családi pótlék. ezáltal segíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést. a támogatás nagy részét nem a szegények. közepesen nagy összeget oszt el újra. másrészt a szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusok élességét. ezen belül a gyógyszertár támogatás. 8. ezek többé-kevésbé hasonlítanak Titmuss típusaihoz: 1. 2. meglehetősen nagy összegeket oszt el újra. viszonylag csekély összeget oszt el újra. nyugdíjazás) előfordulása esetén. oktatás. a szociális kiadásokhoz sorolni: 1.G. 9. és fejlesztésre szánt összegeket kötnek le. A munkanélküliek támogatása jelentős többletmegterhelést jelent a jóléti rendszerek számára. alacsony lakbér az állami bérlakásokban). az egészségügyben) pazarláshoz vezetett. Viták a jóléti államról Létrejötte óta folyik a vita arról. A fordulópont az 1973. • A gazdasági növekedés lelassulásával megnőtt a munkanélküliség. Esping-Andersen (1990) újabban szintén három típust különböztetett meg. hogy a nagy tömegű szegénység sok közvetett költséget jelent a társadalomnak. szociáldemokrata modell célja. hogy a kiterjedt szociális célú jövedelem-újraelosztás segíti. hogy az életkörülményeket az egyenlőség felé közelítse. lakás (építési támogatás. gyes stb. az állami bérlakások alacsony bére). A magyar jóléti rendszer Magyarországon a szocialista korszakban igen kiterjedt jóléti rendszer alakult ki. fogyasztói ártámogatások. 3. nyugdíj. Hívei viszont azt állítják. egészségügyi ellátás.) 3. konzervatív modell. hanem a jómódúak kapták (pl. munkanélküli segély 5. évi olajválság volt. a foglalkozottak jövedelmi helyzetét védi különböző azt veszélyeztető körülmények (betegség. A következő programokat szokás a magyarországi jóléti rendszerhez. Az 1970-es évek második felétől a jóléti állam további kiépítése gátolva volt. néhol megállt. • A fejlett országok népessége öregedni kezdett. lelassult a növekedési ütem. Ellenzői szerint nagy megterhelést jelentenek a gazdaság számára. liberális modell. 7. Három oka volt: • A kapitalista országoknak a második világháború utáni fellendülési korszaka véget ért. 21 . A támogatások elosztási rendszere egyes területeken (pl. így szegények maradtak. 2. elsősorban segélyezésre támaszkodik. s a közeljövőben is csökkenni fog. az idős korú. Azonban hiba lenne ezt jól működő jóléti államnak nevezni. mert sokan nem kaptak támogatást. a munkaképes korú kereső és ezáltal jövedelemadót és társadalombiztosítást fizető népesség növekedése lelassult. a rászorultsági elven alapul. Ezáltal kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni.

a csak a saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárokat (kisiparosokat. Az amerikai szociológiában ezt némelykor úgy fogalmazzák meg. kiskereskedőket. hogy ha az állami szociálpolitika mellett nem állami szervezetek. rétegek vagy más csoportok. Más szóval a társadalmaknak szerkezetük van. ill. munkahely. Társadalmi rétegződés A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek – mint a foglalkozás. követni tartozik a vezetők utasításait. hogy az ember társadalmi lény. de a társadalmi szerkezet kutatása szempontjából mégis igen fontos megállapítás. Társadalmi osztály. réteg. Alapfogalmak Társadalmi szerkezet. és azokat a tőkéseket. hogy a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. beosztás. 22 .Kívánatos lenne. Végül. státusz és szerep A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. de nem utolsó sorban a családok változatlanul igen nagy szerepet játszanak a szegénység különféle formáinak enyhítésében. nagybirtokosokat. a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. egyesületek) is minél nagyobb részt vállalnának a szegénység enyhítésében. lakóhely – alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése. így szükséges lenne a családokat ebben segíteni. 5. elit Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. akik annyi termelőeszközt birtokolnak. és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak. A társadalmi pozíciókat egyes emberek. és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. Ilyen különböző pozíciók pl. a termelőeszközöket nem birtokló munkásokat 2. A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok. csoportok foglalják el. státuszcsoport. sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik. a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói. tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek. tehát a társadalmat a mindenkinek hasznos együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. intézmények (egyházak. A bérmunkás pl. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS Közhelynek számít. ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. iskolai végzettség. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki. önálló parasztokat) 3. Három osztályt lehet megkülönböztetni: 1. Ezek a pozíciók – és az őket betöltő személyek – egyáltalán nem egyenlőek. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok.

gondolkodásáról. Önbesorolásos módszer.és rétegződésvizsgálat kitüntetett adatforrásai mégis a survey típusú adatfelvételek. hogy kisebb foglalkozási csoportok számára külön-külön presztízspontszámot lehet meghatározni. a befolyás vagy hatalom. presztízsvizsgálat. A presztízsmódszernek jellemzője és sokak szemében előnye. amelyek sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről. a társadalmi hasznosság stb. – szerint. így sok réteget és alréteget lehet megkülönböztetni. önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg. alapján definiált társadalmi kategóriákat. Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál szűkebb – csoportot. átlagos értékét vagy a hátrányos. társadalmi-gazdasági státusz Az ún.vagy ötfokozatú skálán értékelik a különböző foglalkozásokat. Módszerek A társadalmi szerkezet és rétegződés szociológiájának. Három. konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. életkörülményeiről. a lakásviszonyok stb. tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoportról. hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg. Survey-módszer A társadalmi szerkezet. lakóhely. átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát. a jövedelem nagysága stb. a jövedelem. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk. A státuszcsoport fogalmát egyes szerzők az előbb megadott rétegfogalommal azonosan használják. életmódjáról. hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat. Mi itt a fogalomnak Kolosi Tamás (1984) által bevezetett definícióját használjuk: a státuszcsoport az olyan egyének vagy családok csoportja.Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás. és az értékek átlagát tekintik a presztízs mérőszámának. Munkajellegcsoportnak nevezte Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely. Az első ilyen rétegződés típusú survey-felvétel a KSH 1963. A jelen könyv fogalmai szerint ezek társadalmi rétegek. iskolai végzettség. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriaként lehet kimutatni a jövedelmek. vagy sorba rendeztetik a foglalkozásokat valamilyen kritérium – „presztízs”. akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. így a társadalmi kategóriák közti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. A presztízsvizsgálat módszerben a megkérdezetteket arra kérik fel. központi jelentősége ellenére – vagy talán éppen annak következtében – nincs általánosan elfogadott egységes módszertana. és a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának. a megbecsülés. 23 . évi rétegződésfelvétele volt (Ferge 1969).

Elméletek Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek A társadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvetőbb elméleti, mondhatnánk filozófiai kérdés, hogy az emberi társadalmakat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés vagy a konfliktus, más szóval a csere vagy a kényszer? Ettől már csak egy lépés kell annak a kérdésnek feltételéhez, hogy jó-e vagy rossz egy-egy társadalom. A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség. A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus, és ez nem szükségképpen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. Ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotban maradna. A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, éspedig nemcsak anyagi, pénzben mérhető értékű javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is, mint a megbecsülést, engedelmességet, szeretetet, segítséget. A kényszerelméletek szerint nem mindenki számára hasznot hozó csere, sokkal inkább a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazkodott kényszer jellemzi a társadalmakat, a javak átadása nem egyenrangú csere útján, hanem kényszer fenyegetése alatt történik. Konzervatív és radikális elméletek G. Lenski (1966) a harmóniaelmélet híveit nevezi konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak, mert az előbbiek felfogásából a status quo fenntartásának kívánatossága, az utóbbiakéból pedig a társadalom minél előbbi – akár forradalom útján történő – megváltoztatásának törekvése következik. A társadalomtudományoknak a filozófiától való különválása idején Adam Smith a harmóniaelmélet felé hajlott, mert azt feltételezte, hogy a piac mint „láthatatlan kéz” összhangba hozza a gazdasági élet minden szereplőjének érdekeit. A konfliktuselmélet legegyszerűbb megfogalmazói Marx és Engels voltak. Szerintük a társadalmak története az osztályharcok története, minden társadalomban az uralkodó, kizsákmányoló osztály és az elnyomott osztály harcol egymás ellen. Az uralkodó osztály a kizsákmányoltak jövedelmének a létminimum alá szorítása útján törekedett saját jövedelmét növelni, a kizsákmányolt osztály viszont azért harcolt, hogy a munka termékeiből minél több jusson neki. Ahhoz azonban, hogy a társadalom hatékonyan működhessen, és a konfliktus következtében ne omoljék össze, a hatalmat birtokló osztály kénytelen arra törekedni, hogy hatalmát legitimizálja. Ezért többek között a többlettermék egy részét is át kell hogy engedje a hatalom nélkülieknek, továbbá a nyílt erőszak helyére intézményesített (alkotmányos) hatalomgyakorlási formákat hoz létre, valamint propagandával és ideológiával próbálja hatalmát elfogadtatni. A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai Marx és Engels szerint a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony: a termelőeszközök tulajdonosai (rabszolgatartók, nagybirtokosok, tőkések) állnak szemben azokkal, akiknek nincs a tulajdonukban termelőeszköz (rabszolgák, jobbágyok, bérmunkások).

24

Max Weber különböző műveiben megfogalmazott megállapításai közt néha ellentmondásokat is találunk. Weber három lényeges dimenziót nevez meg: - gazdasági dimenzió – a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő-piaci helyzetet (ahol a szakképzettek kedvezőbb helyzetben vannak a szakképzetleneknél) látja differenciáló tényezőnek. Ezt a dimenziót nevezte Weber osztálynak vagy gazdasági osztálynak. - hatalom – Marx szerint a hatalom a tőketulajdon függvénye. Weber szerint a politikai hatalom nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal. - rend – lényege a megbecsülés, melynek az előkelő életvitel, életmód az alapja. A háromdimenziós szerkezetmodell szerint tehát a társadalom tagjainak a szerkezetben elfoglalt helyzete nemcsak a termelőeszköz tulajdonától vagy annak hiányától, továbbá a munkaerőpiacon elfoglalt előnyös vagy előnytelen helyzettől, hanem ezek mellet a hatalom birtoklásától vagy hiányától, valamint a finom életviteltől és az ezzel összefüggő megbecsültségtől vagy annak hiányától, sőt a megvetettségtől is függ. Másik művében Max Weber háromféle osztályt különböztet meg: - a birtok szerinti osztályt (tőkés stb.), - a jövedelem szerinti osztályt (nagyobb és kisebb jövedelműek) - társadalmi osztályt – azon belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, valamint azon belül szokásos a házasságkötés, de amelynek határát nehéz átlépni akár foglalkozási mobilitás, akár házasság útján. Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek Webertől származó felismerés, hogy a társadalmi szerkezet többdimenziós fogalom, és kiindulópontját képezi a mai többdimenziós társadalmiszerkezet-modelleknek. Többdimenziós modell alapján állt T. Geiger (1949), a rétegződés fogalmának és elméletének kidolgozója. Szerinte az osztályfogalom elveszíti használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Helyette a rétegek fogalmának a használatát javasolja. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek, mint a termelőeszközökhöz való viszony, a foglalkozás, a műveltség, a jövedelem stb. Egy adott társadalomban egyszerre többféle kritérium szerinti rétegződés érvényesül egymás mellett, ezek közül valamelyik az uralkodó rétegződési kritérium, a többiek alárendelt rétegződési kritériumok Lenski (1966) szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett. Ezek a 1. politikai-hatalmi, 2. vagyoni-tőketulajdonlási, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti (férfi és nő) és 7. életkori osztályrendszerek. Közülük a foglalkozási osztályrendszert tartja a leginkább meghatározónak. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke P. Bourdieu (1979,80,83) háromféle tőkét különböztet meg: pénztőkét, kulturális tőkét - műveltség szociális tőkét – társadalmi kapcsolatok.

25

Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály. Másik fontos gondolata, hogy e tőkék egymásba „konvertálhatóak”, azaz átválthatóak. Aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé. Aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz. Hatalomelméletek A második világháború utáni évtizedekben a hatalmi elméletek váltak egyre népszerűbbekké a szerkezetvizsgálatban. R. Dahrendorf korai műve (1953) szerint a modern társadalomban már nem a tőketulajdon, hanem a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a társadalmi konfliktus nem annyira a jövedelmért, mint inkább a hatalomért folyik. Persze a jövedelemből való részesedés a hatalmi pozíciótól függ. A hatalmi elméletet Az új osztály című könyvében a szocialista országokra alkalmazta M. Gyilasz (1957) jugoszláv kommunista politikus, miután súlyos konfliktusba került Titóval és kizárták a politikai vezetésből. Szerinte a kelet-európai szocialista társadalmak ugyanolyan osztálytársadalmak, mint a kapitalisták, csak az a különbség, hogy a szocialista társadalmakban az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonos és ezáltal az uralkodó osztály. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek A termelőeszköz-tulajdonon alapuló szerkezetelméletek továbbéltek, sőt egyes szerzőknél lényegesen továbbfejlődtek a második világháború után. E.O. Wright amerikai marxista szociológus elméletének változásai. Abból indul ki, hogy a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: - a termelőeszközök tulajdona, - szervezeti tőke, - szakképzettségi tőke. Ezek közül a legfontosabb a termelőeszközök tulajdona, a termelőeszköz tőke. Ennek alapján megkülönböztet: • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni, és maguk így mentesülnek a munka alól (burzsoázia) • olyan kisebb termelőeszköz-tulajdonosokat, akik bérmunkásokat tudnak foglalkoztatni, de maguk is kénytelenek dolgozni (kisvállalkozók) • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkások foglalkoztatásához, így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel (kispolgárság) • végül a termelőeszközök birtokában nem lévő bérmunkásokat. A második dimenzió a „szervezeti tőke”, itt a szervezetben lévő vezetői hatáskör, hatalom alapján különböztet meg felsővezetőket, középvezetőket, és nem vezetőket. Végül a harmadik dimenzió, a „szakképzettségi tőke” alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és a szakképzetleneket. Ennek alapján a mai fejlett kapitalista társadalmakban három olyan osztályt definiált, amelynek helyzete egyértelmű: a burzsoáziát, a kispolgárságot és a proletariátust. Rajtuk kívül azonban négy további nem egyértelmű helyzetű kategóriát lát: 1. a felső- és középvezetőket és technokratákat (akiknek nincs termelőeszköz tulajdonuk, de van szervezeti hatalmuk és szakképzettségi tőkéjük, ezért a burzsoázia és a proletariátus között helyezkednek el), 26

diszkriminációt szenvedő csoportok. hatalmi elit. tartósan munkanélküliek. akiket nem fenyeget munkanélküliség és elszegényedés. a „társadalmi miliő”. Végül. d nincs erős osztálytudata és nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért. tartozás az emberek életét. szegények. az alsóvezetőket. réteghez stb. milyen zenét hallgat. Az egyén életét nagy mértékben befolyásolja. Hradil (1987) dolgozta ki. 9. Az elsőt „társadalmi helyzetnek” nevezte. 7. hogy mit olvas. akiket ezek közepesen fenyegetnek. felsőszintű szakemberek. Max Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az egyes emberek életesélyeit. hogy a réteg és az osztály helyett milyen fogalmakkal lehetne a társadalmakat jellemezni. peremhelyzetben lévő. a kisvállalkozókat (akik a burzsoázia és a kispolgárság között helyezkednek el) 4. Ezek elsősorban az életmód. gazdagok. ennek alapján kollektívan harcol érdekeiért és forradalomra is hajlandó. az értékek által meghatározott társadalmi csoportok. olyan „normálkeresők”. 10. egyetemi hallgatók. hogy kikkel barátkozik. 12. hogy hogyan befolyásolja a társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíció. Presztízs (tekintély. egyre többször felmerül az a gondolat. A „magának való osztály”. nyugdíjasok. A következő társadalmihelyzet-kategóriákat különítette el: 1. a munkájukat önállóan végző alkalmazottakat (akik a kispolgárság és a proletariátus között helyezkednek el). Összefoglalóan azt mondhatjuk. befolyás). az osztályhoz. 3. S. A társadalmi helyzet hatása az egyén életére. művezetőket (akiknek mind szervezeti hatalmuk. 4. Hatásos indulást jelent U. erős munkásöntudata van. a kultúra. gazdasági vezetők. elsősorban magának való munkásosztály objektív helyzete és ebből következő valóságos érdekei alapján különül el a többi osztálytól. kivel házasodik össze. mit sportol. hogy az életmód alapján lehetne vagy kellene a modern társadalomban a társadalmi kategóriákat megkülönböztetni.2. tisztán látja érdekeit és azoknak ellentétét a tőkésosztály érdekeivel. 5. Beck (1986) tanulmánya. mind szakképzettségi tőkéjük az előbbieknél kisebb). A másik fogalom. A „magáért való osztály”. 27 . A problémát Marx világosan megfogalmazta a magának való és a magáért való osztály fogalompárjával. társadalmi helyzet és társadalmi miliő A presztízsen alapuló szerkezetelméletek elsősorban az empirikus szociológia kutatásban játszottak szerepet. hogyan tölti szabad idejét stb. de nem utolsó sorban a társadalmi helyzet egyes korszakokban és társadalmakban erősen befolyásolhatja a politikai preferenciákat. 2. hagyományos munkás vagy az alternatív-baloldali miliő. 8. az ezek által erősen veszélyeztetett „normálkeresők”. 11. ill. 13. ugyanis sok országban számos presztízsvizsgálatot végeztek. olyan „normálkeresők”. nézeteire Újabb kérdés a társadalomszerkezet elméletében. A szociológusok egy része nagy érdeklődéssel fordul a különböző osztályok és rétegek életmódjának eltérései felé. hogy a társadalmi helyzet igen nagy mértékben határozza meg az egyén életmódját. melynek címe Túl az osztályon és rétegen volt. műveltségi elit. 3. amelyet Hradil javasol. 6. mint a magas szintű konzervatív.

7. hivatásos politikusok. 2. 3. kiskereskedők. értelmiségiek. 3. a vezetői beosztást és az ágazatot. az iskolai végzettség és szakképzettség szintjét. 5. félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív. felsővezetők. A mai empirikus kutatásban leggyakrabban használt szerkezetmodellt R. katonatisztek. Goldthorpe dolgozta ki. Klasszikus példája Marx és Engels társadalomképe a Kommunista kiáltványban: két osztály. alkalmazottakat tartó kisiparosok. szakképzetlen munkások. szakmunkás. G. önálló parasztok. kiskereskedők. Tíz osztályt különböztet meg foglalkozási kategóriák szerint: 1. A neoweberiánus szociológusok többnyire öt-tíz kategóriát tartalmazó modelleket használnak. segédmunkás. munkanélküliek és rabszolgamunkások. 2. alkalmazottat nem tartó kisiparosok. 8. szakmunkások. menedzserek. értelmiségi szakemberek. 5. 3. tőkés vállalkozók. 4. felső adminisztratív. 6. vagyis kétkategóriás modell. A dichotóm modell a kibékíthetetlen osztályellentétek létét sugallja. 9. 28 . parasztok. 7. Hasonlóképpen teljesen dichotóm Pareto társadalomképe: ez elit áll szemben a hatalmának alávetettekkel. 10. a végzett munka jellegét. mezőgazdasági munkások. rutin fehérgalléros. 8. a kizsákmányolók és kizsákmányoltak harcolnak egymás ellen. értelmiségi. Lenski pl. végül a kettő között az öt-tíz nagy társadalmi tömböt megkülönböztető modell. tőkések. munkásosztály. kereskedelmi foglalkozásúak. menedzser. középvezetők és középszintű szellemi szakemberek. irodai foglalkozásúak. 6. az alábbi foglalkozási osztályokat különböztette meg az ipari társadalomban: 1. rutin szellemi foglalkozásúak. 10. 2. amelyekben 30-40 vagy akár 100 kategóriát is megkülönböztetnek. Erikson és J.A társadalmi kategóriák száma Más társadalomképhez tartozik a dichotóm. Parkin a következő hat nagy foglalkozási kategóriát különbözteti meg: 1. 4. 5. Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont. betanított munkás. F. A sokkategóriás társadalmi modellek alkalmazása többnyire összekapcsolódik a matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzéssel. 9. művezetők és üzemtechnikusok. A másik végletet a presztízscsoportok és a SES-en (társadalmi-gazdasági pontszámokon) alapuló modellek jelentik. mint a nagyszámú kiskategóriát feltételező modell. 4. 6.

ebben az esetben az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük. műveltség. az egyéni megbecsültség vagy presztízs stb. Róbert Péter (1986) úgy vizsgálta a magyar társadalmi mobilitást. hogy az anyagi helyzet javulása. amely településhatár átlépésével jár. minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei. és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben. plussz az itt ideiglenesen bejelentett 29 . a demográfiai tudomány kutatási körébe tartozik. parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltoztatás. a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsivezető lesz. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. Horizontális mobilitásról akkor beszélünk. hogy a műveltség határozza meg legerősebben a státuszmobilitást. amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. valamit a lakónépességet amely az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem. ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. egy termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből. és mérnök lesz. esetleg romlott stb. pl. A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgását szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. vagy egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet. amikor pl. arányszámai közt. Ezek a foglalkozás. Tehát az egy településen belüli lakóhelyváltoztatás nem számít vándorlásnak. a lakóhelyváltozás. Állandó és lakónépesség A települések kétféle népességszámát különbözteti meg a népszámlálás: az állandó népességet.6. a munkás fia mérnökké válik. latinos nevén a migráció. a műveltség (iskolai végzettség) emelkedése és a foglalkozási helyzet hogyan függtek össze egymással. Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom. Házassági mobilitás alatt azt értjük. az anyagi helyzet és a lakóhely. TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS Alapfogalmak Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt. míg a többi változatlan maradt. pl. pl. hogy négy társadalmi dimenzióban vizsgálta mind a társadalmi származást. Azt is vizsgálta. pl. amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely. egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal. Arra a következtetésre jutott. mind az elért társadalmi helyzetet. az iskolai végzettség. alapján is. milyen gyakorisággal fordult elő. Vándorlás (migráció) A vándorlás vagy lakóhely-változtatás. azaz az ott állandó lakhellyel rendelkező népességet. hogy ezeknek csak egyike vagy másika javult.

akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. a másikban a származási kategóriákat. amikor naponta utazik a személy a lakóhelyéről. hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítéséről van szó. Strukturális mobilitás – azoknak az aránya. heti és annál ritkább ingázást. ISA-paradigma Az ISA-rövidítés a Nemzetközi Szociológiai Társaság neve. Az összes mobilak aránya. azaz a táblázatban a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el. A legközelebb áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy ökonometriához.népesség. Összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. más szóval azért kellett hogy mobillá váljanak. hogy nemcsak egyszerűen módszerről. melyben 5-10 nagyobb osztályt. 30 . melynek keretében ezt a módszert 1950-es években kidolgozták. mert az „apák” nemzedékének összetétele eltér a „fiúk” nemzedékének összetételétől. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhely változtatást. mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok. akik a megkérdezettek közül mobilak voltak. Vándorlási egyenlegnek pedig a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbségét. vagyis azoknak százalékos arányát. akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. A „paradigma” kifejezés azt jelenti. vándorlási egyenleg A vándorlás témaköréhez tartozik az ingázás. amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye. Módszerek A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere a legfejlettebb matematikai-statisztikai elemzési módszer a szociológia ágai közül. A táblázat egyik dimenziójában az elért társadalmi kategóriákat mutatják ki. Ingázás. strukturális és cirkuláris mobilitás A mobilitási táblázatokból ki lehet számítani az összes mobilak arányát. nemzetközi vándorlás. réteget különböztetnek meg. ill. Megkülönböztetünk napi ingázást. a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és kivándorlás különbségét. Ez az a jelenség. Cirkuláris mobilitás – az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége.

7. A teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. népmozgalmi statisztikák (az adott évi születések. mint a termelés növekedni. végül újabban egyre inkább alkalmazzák a szociológiában szokásos reprezentatív mintás. A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti. Ezeket az arányszámokat ezrelékben szokás megadni. A születések mutatói A nyers élveszületési arányszám: az évi születések száma osztva az évközi népességgel. Alapfogalmak Demográfia A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal a demográfia foglalkozik. 1982 óta Magyarországon többen halnak meg. A korspecifikus termékenységi arányszámok: az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. kérdőíves módszert. Elméleti módszere szerint a népesség gyorsabban képes szaporodni. ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán. A halálozások vizsgálatakor szokás a halandóság fogalmát használni. adatai). Morbiditásnak nevezzük a betegségek előfordulásának gyakoriságát. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. Az általános termékenységi arányszám: az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával. születésnapig. reprodukció. 31 . halandóság. tehát a hipotetikus gyermekszám. Termékenység. NÉPESSÉG. az éves ún. különösen az élelmiszertermelés. és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”. halálozások stb. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota. vagyis azt. pl. Ezen a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. Alapvető kérdés az egészség definíciója. korcsoportonkénti valószínűségét vagy még inkább a halandósági tábla mutatóit. morbiditás A születések vizsgálatánál használjuk a termékenység fogalmát. összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A legtöbbet emlegetett demográfus Robert Malthus (176-1843). mint ahányan születnek. hanem valamilyen finomabb mutatóját. Módszerek A demográfiai adatoknak három forrása van: a népszámlálások. melynek száma. így a népesség folyamatosan csökken. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) alapokmánya szerint „az egészség. a testi. NÉPESEDÉS. Ezen nem a halálozások számát. hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán.

Becker (1960) fogalmazott meg. • a halandóság javulni kezd. (A. A halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. században. Figyelembe veszi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket. a termékenység egyelőre változatlanul magas marad. a népesség növekedése továbbra is gyors. Demográfusok azonban fokozatosan felismerték. • a halálozási arányszám tovább csökken. • a halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik. de a születési arányszám is csökkenni kezd. • a halálozási arányszám csökkenése lelassul. Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok A szokásos halálozási arányszámokból különbözik a csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben az összes újszülöttek száma az adott évben A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezték korábban természetes szaporodási arányszámnak. A halandósági viszonyok tömör jellemzése a születéskor várható átlagos élettartamot szokás kiszámítani. a népesség gyorsan nőni kezd. korspecifikus halálozási arányszámok. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok (különféle betegségek stb.) szerint is. Az elmélet szerint a demográfiai átmenetnek öt egymást követő fázisa van: • a születési és a halálozási arányszám egyaránt igen magas. ezért a népesség növekedése lelassul. mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. chicagói iskola. halandósági táblán alapul. hogy a fejlett országokban a valóságban ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek a XIX. a gyermeknevelés költségeit. Ez az ún. amelyet az ún. a születési arányszám tovább csökken. a népesség növekedése megáll. demográfiai elméletet. Elméletek A demográfiai átmenet elmélete A halandóság javulását előbb-utóbb követte a termékenység csökkenése. a halandósági tábla A legegyszerűbb mutató a nyers halálozási arányszám: az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával. Landry -1934). elsőként G. valamint a családi jövedelmet. majd megáll. A termékenység közgazdaságtani és szociológia elméletei A termékenység közgazdaságtani elmélete. 32 . hogy a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik. A második világháború után többen továbbfejlesztették ezt az ún. A korösszetétel hatását kiszűrik az ún.A halálozás mutatói. abból indul ki.

A fiatalság szociológiájának alakulását az ösztönözte. Módszerek Népszámlálások A népszámlálások és szociológiai adatfelvételek adatai általában rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban. A fiatalkor határai Fiatalnak általában azokat tekintik.8. részben a születésszám csökkenése következtében az idős emberek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban. a társadalom egészét elutasító ifjúsági szubkultúrák kialakulásától a nyílt lázadásokig (pl. A fejlett társadalmakban erős feminista mozgalmak jöttek létre. hogy részben a halandósági viszonyok javulása. de szokás a fiatalkor kezdetét a középiskolába lépés életkorával is azonosítani. vagyis nem kezdték a rendszeres kereső munkát. mint egy bizonyos korhatár. vagyis nálunk a 18 éves kort a fiatalság felső korhatárának tekinteni. hogy az 1960-as években sok fejlett. Az idős emberek helyzete iránti szociológiai érdeklődés megnövekedésének oka az. mind a férfiak és az idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. Franciaországban 1968-ban). KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK. nem alapítottak családot. FIATALOK ÉS GYERMEKEK A demográfiai ismérvek – nem és életkor – alapján megkülönböztetett csoportok ugyanolyan egyértelműen elkülönülnek egymástól az életkörülmények és az életmód tekintetében. és azok megszüntetésére törekszenek. mint a társadalmi osztályok és a rétegek. (Ebben a könyvben a 30 évnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak). Alapfogalmak Az időskor alsó határa Az időskorúakat sokszor úgy definiálják. akik már nem gyermekek. vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokás „idős öregeknek” tekinteni. IDŐSEK. A szociológia figyelmének a középpontjába kerülnek a nők. Néha a kamaszkortól számítják a fiatalságot. 33 . A gyermekkor és a serdülőkor A fiatalság alsó határát sem egyszerű megállapítani. de még nem felnőttek. amelyek a nők helyzetének hátrányait erősen hangsúlyozzák. 60 vagy 65 év fölöttieket. A legegyszerűbb a nagykorúság életkorát. máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. magas életszínvonalú országban jelei mutatkoztak a fiatalság nagyfokú elégedetlenségének. ezért ezek mind a nők.

sem a nemi identitás nem egyértelmű ugyanis homoszexuálisok esetében. fiatalok és gyermekek szociológiai vizsgálatának másik elméleti kérdése. • gyermekkor – az 1 éves kortól kb. és egy másikra. életmódjáról. majd 1995-ben a 15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett. • felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig. kötet (Ancsel et al. a másik szerint a különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű. 12 éves korig. családalapításig. A modern családokban is szükség van egy felnőttre. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a vadászatra. az első kutatási időszak eredményeit foglalta össze A magyar ifjúság a nyolcvanas években c. a nőnek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya.). fontosabb és általánosabb. a kereső munkavállalásig. • időskor – a nyugdíjkorhatár fölött. A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint a nemek között különbségek azért fordulnak elő a legtöbb társadalomban. Sem a nemi szerepek vállalása. • a serdülőkor – 12 éves kortól kb. A következő életszakaszokat különböztetjük meg: • csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. hogy az emberi életciklus milyen életszakaszokra osztható fel. kaszálás) viszont egyedül a nők képesek gyermeket szülni és csecsemőket gondozni (szoptatni). Az egyén életciklusának szakaszai Az idősek. Eszerint a férfiak dominanciája. magatartásokat értik. a nehéz földművelési munkákra (szántás. a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki. a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű. 34 . A 80-as években az ifjúságkutatás a kiemelt társadalomtudományi kutatási témák közé tartozott. Elméletek A nemek közötti különbségek okai A férfiak és nők szociológiájának egyik legtöbbet tárgyalt elméleti kérdése a nemek közötti különbségek okai. ebből részletes adataink vannak ezeknek a korcsoportoknak az életkörülményeiről. így a demográfiai reprodukció érdekében szükséges. 1984). 14-16 éves korig. tevékenységeket.Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben. támogató) szerepet vállalja. aki az „expresszív” (érzelmi. • az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. A konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket. aki az „instrumentális” szerepet (a megélhetés biztosítja stb. Két elméleti felfogás állt egymással szemben. Az egyik szerint a különbségek a biológiában. A szociológusok megkülönböztetnek nemi (gender) szerepeket és a nemi (gender) identitást. hogy idejük jelentős részét a gyermekekre és házimunkára fordítsák. ezért egyáltalán nem szükségszerű. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek az emberi társadalmak számára.

mint jelenleg. kereset) és nem vállalják a felnőttkori kötelezettségeket (nem tudnak családot eltartani). valamint a valllási kisebbségekkel és konfliktusokkal abból a meggyőződésből kiindulva. E rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek.A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beékelődni egy sajátos életszakasz. hogy ezek hasonló jelenségek. a közös kultúrát. továbbá a közös lakóterületet. hogy létezik egy állam. elsősorban bőrszín alapján különítenek el. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik. ETNIKAI CSOPORT. hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid. és különösen meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok. hogy a társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget. A fizikai antropológia nem a bőrszín. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása A fejlett társadalmakban – úgy látszik – jobban elkülönülnek egymástól az egyes életszakaszok. NEMZET. Ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodása következtében a nyugdíjazás után egyre hosszabb életszakaszra számíthatnak. amely némileg eltér a többség identitásától. a mediterrán és a hindu.. anyanyelv. mint ma. Ezeken belül több alrassz van. amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé egy csapásra abbahagyják az aktív kereső munkát. 9. amelyet posztadoleszcenciának (utóserdülőkornak) neveztek el. és ez a kisebbség a kirekesztettség érzése következtében megpróbál védekezni. Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket. amelyben nem állnak előttük nyitva a felnőttkorral járó lehetőségek (önálló munka. Alapfogalmak Faj. Nemzet A nemzet azokból áll. kultúra vagy vallás alapján definiál. Ennek következtében felnőtt. a kaukázoid rasszon belül a nordikus. Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából. pl. FAJ. amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiailag örököltek gondolt – testi jellemzők. az alpesi. a szokásokat. mely magába foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást. KISEBBSÉGEK Ebben a fejezetben foglalkozunk az egy társadalmon belül együtt élő fajok közötti konfliktusokkal és a nemzeti-nemzetiségi-etnikai. és fehéreket. a közös történelemre vonatkozó emlékeket (amelyek nem szükségképpen felelnek meg a tényeknek ). amelyet bőrszín. akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. Újabban az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. a mongoloid és a negroid rasszt. Régebben a fiatalok korábban kezdtek munkát vállalni. Ez lehet a fiatalok között tapasztalható elégedetlenségek egyik lényeges oka. egyebek között meg akarja tartani saját identitását. munkaképes emberek hosszú ideig egy olyan szakaszban élnek. amikor is iskolába járnak. rassz Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját. amely ennek a nemzetnek az állama. 35 . Mindegyik esetben az a probléma lényege. sárgákat.

a szunnita és a síita mohamedánok elkülönülése több mohamedán országban. amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Előítélet – valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás. hogy egyáltalán nem zárható ki az. amelynek nincs ugyan állama. a többségi csoport piszkosnak. ezért nem kíván érintkezni (előítélet). mint a többi faj. ha a nemzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik – ezt nevezzük agresszív nacionalizmusnak. vagy pontosabban. A kulturális nemzet fogalma szerint a nemzet tagja az. pl. Mivel a vallás a kultúra része. mint a nemzeti kisebbség. megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia). amely szerint az a faj. erkölcstelennek. vagyis nem szükségszerű. Sztereotípia – torzításon. Az előbbi szerint a nemzet tagja mindenki. sztereotípia. Pl. Hangsúlyozni kell azt is. pl. Diszkrimináció – egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon. Rasszizmus. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Előítélet. ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). ( Pl. hogy csak egyetlen nemzethez. némely esetben nagyon is meghatározó része. amelynek van állama. és a diszkrimináció fogalmát. amelyhez tatozónak vallja magát. hogy az embernek több identitása legyen. aki a nemzet nyelvét beszéli. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. mely azon alapul. de saját állam létrehozására törekszik.Megkülönböztetünk „francia” nemzetfogalmat és „német” nemzetfogalmat. etnocentrizmus. hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Irakban). 36 . A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. nacionalizmus Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást. nemzeti kisebbségekkel. hanem egy olyan másik nemzettel. a sztereotípia. amelyhez az adott ember tartozik. akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját. etnikai csoport A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon csoportja. aki az adott állam polgára. Nem csak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek azonban el kisebbségek. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Súlyos veszélyekkel jár. erkölcsibb stb. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől. intelligensebb. vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat. a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Nemzeti és vallási kisebbség. etnikai csoporthoz vagy vallási csoporthoz tartozónak tartsa magát. nemzeti kisebbséghez. előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. magasabb rendű. diszkrimináció A rasszizmus és az agresszív nacionalizmus témakörének vizsgálatában sokan használják az előítélet.

Ezek: 1. A XVIII. Az előítéletek. a kurd nacionalizmus). Ilyen társadalmi intézmények: a család. 4. sikertelenek voltak és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. Azt azonban biztosan állíthatjuk. köztük különösen a nácizmushoz Németországban. 10 . sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába. 3. hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést. Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. tehát a IX-X. amelyek a társadalmi életet szervezik olyan módon. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő. század végétől Európában és az Egyesült Államokban – a polgárjogoknak a társadalom minden tagjára történő kiterjesztésével – a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. politikai intézmények. A szociológia társadalmi intézménynek nevezi a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét. gazdagabb. mi vezetett az agresszív nacionalizmus nagy történelmi fellángolásaihoz. hanem közöttük mintegy közvetítő szerepet játszva a társadalmi intézmények helyezkednek el. majd hódoltság pedig a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat megerősödését. Az autoritárius személyiségtípus maghatározott nevelési gyakorlatok terméke. CSALÁD Az emberi társadalmakban nem a „nagy” vagy „makrotársadalmi” struktúrák állnak szemben az egyes emberekkel. valójában eddig nem tisztázták egyértelműen. ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van. hogy a társadalom tagaji a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik. Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen. az oktatási rendszer. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Az idegen állam általi elnyomás vagy annak fenyegetése egyértelműen erősíteni látszik a nacionalizmust. A török fenyegetettség. akik hatalmukat akarják növelni. és ez a védekező nemzettudat könnyen átcsap agresszív nacionalizmusba. a gazdasági rendszer (vállalatok stb. Az autoriátus személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre a más csoportba tartozókkal szemben. akik súlyos frusztációkat szenvedtek. (pl. Az intézmények lényegét tehát a normák és a mögöttük álló értékek alkotják. sikeresebb. 2. (zsidóság elleni diszkrimináció). mint a társadalom többségét alkotó csoport. Mindezek azonban csupán feltételezések. Négy szociálpszichológiai elmélet van arról. és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén. Ennek példája a közelmúltbeli boszniai polgárháború.) és a kormányzat.A nemzettudat kialakulása A társadalmak felső rétegeiben a nemzettudat megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején. 37 . században. hogy a nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet vagy kisebbség hasonló agresszív reakcióit erősíti.

olyan háztartások. Ilyen pl. több családmagból álló háztartások – ezekben több családmag él együtt. hogy egymást személyesen ismerik. A legfontosabb elsődleges csoportok a család. különféle háztartástípusokat szokás megkülönböztetni: 1. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt. Ilyen pl. annál szűkebb fogalom az elsődleges csoport. a munkás. családmag. személyiségük fejlődése. amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat. nem házas unokatestvér. közöttük a kortársi kiscsoportok. háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személyek mintegy el kell hogy játsszanak.Ezek a normák szerepeket definiálnak. Informális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. A kiterjesztett és több családos típust szokás együtt összetett háztartásnak nevezni. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt. két egyedülálló. továbbá egy szülőt gyermekkel. ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük fejlődését. Alapfogalmak Csoportok A család a társadalmi kiscsoportok egyike. gazdagodását. a tágabb rokonság és baráti. amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak. 4. segítséget várnak és kapnak. Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan együtteseit. 5. az anya. a vállalat egy-egy osztálya. Ez az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó. amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanolyan családmaghoz. a tanár stb. egyszemélyes háztartás. ezen belül megkülönböztethetünk több sajátos típust: . hogy kik élnek együtt a háztartásban. Attól függően. nukleáris családi háztartások – ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. a gyermek. 2. Ilyen státusz pl. (munkahely. kiterjesztett családi háztartások – ezekben egy nukleáris család tagjain kívül más ehhez a családmaghoz tartozó rokonok élnek együtt (leggyakrabban az özvegy szülő. vagy leszármazás. a baráti csoport vagy klikk a vállalaton belül. a házaspárt gyermekkel. lakóhely). Kiscsoportnak nevezzük azokat a csoportokat. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. 3. akik általában. de azzal nem teljesen azonos. a diák. ezen belül a szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt.a törzscsalád–háztartást. vagy egy nem házas testvér). A kiscsoporttal rokon. szoros kapcsolatban vannak. de szükségképpen rokonok. Család. 38 . amelyeket a szervezeti szabályok definiálnak. Formális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. együtt fogyasztó emberek csoportja. amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek. pl. státusza. amelyeket nem formális szabályok definiálnak össze. Egyes csoporttagok érzelmi biztonságot. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Elsődleges csoportokban megy végbe a gyermekek szocializációja. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is nevezni. kötnek össze.

heterogámiának azt az esetet. majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia. Módszerek A családszociológia a szociológia tudományának egyik legfejlettebb ága. Homogámiának nevezik az egy adott társadalmi osztályon. amikor a vőlegény és a menyasszony más-más osztály stb. Az emberi társadalmak általában szigorúan szabályozzák. Poligám házasságnak nevezik azokat. házas. Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete A családszociológiában sokféle és szokszor egymásnak ellentmondó elméleteket találhatunk. a fejlődés első szakaszaiban a szexualitás a törzsön belül teljesen szabályozatlan volt. Ennek megfelelően módszerei is igen változatosak. tagja. Ilyen a családfejlődés evolucionista elmélete. amikor a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. Kutatási terülte a történeti családkutatásoktól a házastársi konfliktusok kutatásáig terjed. amelynek során egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. ill. özvegy. ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. Csoportházasságnak nevezik azt az esetet. a vérrokonok közötti tiltott szexuális kapcsolatot nevezik incestusnak. tehát csoportházasság létezett. nőtlen. Endogámiának nevezik a csoporton (törzsön. 3. elvált. 2. poliandria – ha a nőnek van több férje). A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. a mélyinterjúig és a pszichológiai tesztek alkalmazásáig.ha a férfinak van több felesége. (poligínia . A házasságkötések és válások adatait évente gyűjti és közli a népmozgalmi statisztika. hogy tagjaik kivel házasodhatnak és még inkább hogy kivel nem házasodhatnak. Ezt az elméletet Engels is átvette. rétegen. Monogám házasságnak nevezik egy férfi és egy nő házas együttélését. évszázados népesség-összeírások) elemzésétől a megfigyelésig. a történeti dokumentumok (pl. Ezt követően a többnejűség (egyes helyeken többférjűség) vált általánossá. hajadon.Házasságtípusok A magyar és más fejlett országok társadalomstatisztikájában házasságnak nevezik azt a jogi cselekményt. Eszerint az emberiség történetének kezdetén. Válásnak tekintik azt. amely Bachofen (1861) és az ő nyomán Morgan (1871) nevéhez fűződik. ill. amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. klánon. Később fokozatosan korlátokat vezettek be a lehetséges nemi partnereket illetően (először a szülők és gyermekeik és a testvérek közötti nemi kapcsolatokat tiltották). exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot. etnikumon belüli házasságkötést. falun) belüli házasságkötést. A vérrokonok tiltott házasságát. és megtoldotta 39 . 4. felekezeten.

ma viszont a házastársk egymás iránti érzelmei játszanak szerepet a párválasztásban. a kommunista társadalomban valamilyen közelebbről nem részletezett családforma fog uralkodóvá válni. hogy a modern társadalomban eluralkodott az instrumentális. hogy a burzsoá monogám házasság sem a fejlődés végső állomása.azzal. munkahelyi étkezés) • reprodukciós funkció – a gyermek szülése. amelyben Engels szerint megszűnik a nőknek a a férfiakkal szembeni alárendlt helyzete. Lasch (1977) nevezte a családot „menedéknek egy szívtelen világban. az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés és együttműködés vált uralkodóvá. csak a család marad meg olyan elsődleges csoportként. amely szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányában változik a fejlett társadalmakban. a mentálhigiénés és hasonló intézmények pedig a felnőttek lelki védelmét. hogy a modern gazdaság és társadalom következményeinek a családmag tagjaira korlátozó háztartás felel meg. ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt. vagyis meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. könnyebben változtatnak lakóhelyet. • fogyasztás – túlnyomó része a családban történt. A gyűjtögető-vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. a népesség fenntartása nemzedékről nemzedékre nagyrészt a család körében maradt • felnőttek pszichés védelme • a gyermekek szociológiája Egyesek szerint az iskola átvette a szocializációs funkciók egy részét. Giddens (1992) ezt úgy fogalmazta meg.” Ezen azt érti. így a nők és férfiak egyenrangúak lesznek. A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt: • termelési funkció – mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság. hogy a modern társadalomban az emberi kapcsolatok egyre felszínesebbekké válnak. elhidegülnek. kisipari műhely). Le Play (1871) nevéhez fűződik annak az elméletnek első megfogalmazása. hanem a szocialista. melynek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség. munkahelyet.) Parsons (1955) viszont azt állapította meg. ezért a házasságkötés sokkal kevésbé 40 . amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg. a modern ipari társadalmakban viszont újra a nukleaizálódási tendencia érvényesült. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. ahol érzelemgazdag kapcsolatok vannak. ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt. Másként megfogalmazva: a családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal jár. mert ennek a háztartásnak tagjai mozgékonyabbak. Ch. a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (pl. A háztartások történeti változásai Európában A háztartások összetételének történeti változásaira vonatkozóan is fogalmaztak meg elméleteket. E felfogás szerint a korábbi évszázadokban a házasságkötésnél is döntő szerepet játszottak a gazdasági szempontok. vagy egy szüló és gyermeke. ill. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága.

akik munkája a problematikus helyzetű családok segítéséből áll. Ezt nevezi a „romantikus szerelem” térhódításának. Berger (1984) a vitáról beszámoló könyvüknek azt a találó címet adták. A legszélsőségesebb feministák szerint a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc. Aries (1987) a szülő-gyermek kapcsolatokban vélt történeti változásokat felfedezni: egészen a reneszánsz korszakig a szülők nem sok szeretetet éreztek gyermekeik iránt. pszichológusokból stb. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése az emberi társadalomból. Háború a család körül Az elmúlt évtizedekben kialakult egy heves vita a családról és annak jövőjéről. A „szakmai” (professional) tábor azokból a szakemberekből (családgondozókból. hogy szolgálataikra nagy szükség van. Berger a „középső területet” szeretnék képviselni a vitában. mert a csecsemőknek és gyermekeknek közel fele meghalt. és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. Berger és P. a szexualitásukba. mielőtt a fiatal felnőttkort elérte volna. hogy a hagyományos társadalmoban az érzelmek teljesen alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Mindezen elveiknél sokkal közismertebb a művi abortusz engedélyezése elleni igen harcos fellépésük. a homoszexualitás tolerálását. 3.gazdasági kényszerűség. Három tábort különböztettek meg a vitában: 1. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. Berger és P. elfogadja. pszichiátriai problémák legfőbb okai a családban találhatóak meg. és korlátozza az állami beavatkozást a családba. 2. nem szól bele a családok magánügyeibe. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. a család reprodukcióját szolgálta. a két szülő és gyermek típusú családtípustól eltérő formák elterjedését. B. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. és nagyon szeretett kisgyermekek sorozatos elvesztése igen nagy érzelmi terhet jelentett volna a szülők számára. és a szexualitásban is egyre fontosabbá vált az örömszerzés. Nekik az az érdekük. Ezt azért sem tehették. anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondolkodásban. ezért olyan családpolitikát látnak kívánatosnak. a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. A szerelem és a szexualitás történet változásai Shorter (1975) a modern család kialakulásáról írott történeti-szociológiai munkájában azt a hipotézist állította fel. hogy a család helyzetét úgy definiálják. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. A „szexuális forradalom” során az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. Elmegyógyászok szerint a lelki betegségek. elsősorban az utódok biztosítását. az anyaság egyértelmű a rabszolgasággal. B. és a családok segítését e problémák megoldásában égetően szükségesnek tartják. pl. hogy „Háború a családról”. hogy többféle családforma létezhet. A gyermek helyzete a családban A családszociológia egyik ágazata a gyermekek családon belüli helyzetét kutatja. 41 . amely elismeri. A neotradicionalista tábor az előbbi tábor reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását.) áll.

és a szülők sok esetben tudnak gyermekeik gondozására is támaszkodni. a XVIII. A modern társadalmakban az oktatásban egyre nagyobb. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. a felnőtt gyermekek viszont az idős emberek számára a legfontosabb emberi kapcsolatot jelentik. hogy a kisgyermek a család számára értékké válik. A szülők meglehetősen sokáig nyújtanak anyagi támogatást gyermekeiknek. az irántuk érzett szeretetnek megnövekedésével párhuzamosan kialakult a gyermekkor fogalma. Míg korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni. másképpen fogalmazva a személyiség fejlesztését. A gyermekek értékének. vagyis a szűk értelemben vett oktatás. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szülei között sok esetben eléggé intenzív marad a kapcsolat. a nevelés. században láthatóak az első jelei annak. a mögöttük álló értékek átadását. OKTATÁS Alapfogalmak Oktatás. 11. továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba. egységes kultúrába vezeti be őket. Aries szerint „királlyá vált”.Aries szerint a XIV. mert egyrészt gyermekeiknek minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni. hogy egy nagyobb – többnyire nemzeti – társadalmi közösség tagjai. tehát külön nukleáris családban élő szülei közötti kapcsolatok meggyengülnek. 42 .Ide tartoznak elsősorban az oktatási és egészségügyi ráfordítások. Újabb kutatások azt igazolják. nevelés. Emberi beruházás Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat. hogy a fiatalokban megerősödik az az érzés. Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása. Végül oktatás azáltal. mely paradox módon azzal járt. ha erre rászorulnak. ami egyre költségesebbé vált. gyermekruhákat és gyermekjátékokat kapott A modern korban egyrészt a gyermek igen nagy értékké. századtól kezdve a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását. sőt túlnyomó szerepet játszanak az iskolák vagy oktatási intézmények. amikor a gyermek iskolába járt. hozzájárul ahhoz. sőt a háztartás munkájába is bevonták. A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. vagyis a személyiség fejlesztése. öltöztetni. vagyis integrálódnak a társadalomba. amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenl – a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül – emelik. hogy nagyjából egységes ismereteket ad át a fiataloknak. a társadalom integrációja Oktatásnak nevezzük általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. ezért nem vehtett részt a háztartás munkáiban.

felhasználás (alkalmazott tudomány) és átadása (oktatás) válnak a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazattá. beiskolázási arányszámok. A magas szintű ismeretekkel rendelkező népesség képes 43 . diplomával rendelkezők számát a megfelelő korú – többnyire több korcsoport – népességéhez viszonyítani. az esti és levelező hallgatókat a 18-22 éves népességhez viszonyítani). – még pontosabban – mekkora tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban való részvétel szokásos életkorában lévő összes népesség számához viszonyítva. továbbá esti és levelezőképzésben. Gazdasági elmélet – minél többen minél magasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. a szűkebb és tágabb társadalmi környezet normáira. a faluközösség voltak azok a társadalmi intézmények. Elméletek Az iskola szerepe Bár az antik és a feudális társadalomban is voltak iskolák. ezekben a társadalmakban a család a rokonság. A szülők egyre kevésbé képesek gyermekeiknek a munkavégzéshez az adott időszakban és a közeljövőben szükséges tudást átadni. két-három évtizeddel korábban az iskolában megtanult ismeretek kisebb-nagyobb mértékben idejétmúltakká váltak. középfokú vagy alapfokú végzettsége. A posztidusztriális társadalomban még fontosabbá válik az iskolai oktatás. Beiskolázási arányszámok Az egész népesség iskolai végzettségét bemutató adatok több évtizedes oktatási folyamatok eredményét tükrözik. Felnőttképzés – a foglalkozási karrier átmeneti megszakításával történik nappali oktatás formájában. Ezért szokás az oklevéllel. hány százalékának van felsőfokú. kimaradhat az oktatásból. mert megbukhat. az eredményes munkavégzéshez szükséges ismeretekre. amelyek a fiatalokat megtanították a felnőttkori szerepek ellátására. Ezért az új tudás alkotása (tudományos alapkutatás). ezért nem lenne indokolt pl. valamint az egyre jobban terjedő távokatatásban. hogy a tanuló megszerzi az adott típusú iskolai végzettséget. annál inkább nő az iskolák ezen funkciójának a jelentősége. hogy a népességnek mekkora része ért el különböző iskolai végzettségi szinteket. Az adott évi oktatást jobban jellemzik az ún. ill. Az iparosodás előrehaladásával az ezen ismeretekátadásának funkcióját majdnem teljesen átvette az iskola. mert az általuk a saját gyermekkorukban. Ezek azt fejezik ki. egyszerűen azért . Ezeknek a beiskolázási arányszámoknak több problematikus pontja van: csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe (az esti és levező tagozaton tanulók idősebbek életkorúak. hogy akölönféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. A valamilyen típusú oktatási intézetben való tanulás nem jelenti természetesen azt. mert ebben a fejlődési szakaszban a tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé (szociológiai elmélet). Minél jobban előrehalad a műszaki és gazdasági fejlődés.Módszerek Iskolai végzettségi arányszámok Az oktatás legegyszerűbb mutatói kifejezik.

aki adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról. hogy csak arra alkalmasak. hogy kellő tehetséggel és szorgalommal mindenki elérhet a legmagasabb iskolai végzettséget megkívánó legelőnyösebb társadalmi pozíciókba. viszont a társadalom többi rétegéből származó tanulók nagy részét visszatartják attól. a privilegizált családok gyermekeinek hasonlóan privilegzált társadalmi elhelyezkeését támogatják. valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen erős differenciálódás révén rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. P. előnyös vagy hátrányos pozíciót örökli. hogy az elitbe emelkedjenek. beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. éspedig éppen a legtehetségesebbekét. Tehát a látszólag objektív kritériumok alapján (nagyszámú vizsga segítségével) igazságosan értékelő iskolák valójában rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek. hogy az oktatás kiterjesztése és demokratizálása révén nagymértékben csökkenteni lehet majd a társadalmi különbségeket. végül lehetőséget biztosítani azoknak. vagy legalábbis egyenlő mobilitási esélyeket lehet biztosítani. Ezen azt értik. a változó gazdasági feltételekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni. valamint azok közt. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: oktatási eszközöket bocsátani azok rendelkezésére. innovációkat létrehozni. Miller és P. foglalkozásokba. életjövedelmet. Ilyen értelemben szokás társadalmi mobilitás helyett társadalmi reprodukcióról beszélni. hogy a társadalmi különbségek a gyermekek nyelvhasználatában is erősen megmutatkoznak. akik valamilyen társadalmi ügyben tudatni akarják a közvéleménnyel a saját álláspontjukat. elősegíteni a kommunikációt a tanulni vágyók közt. akik tanulni akarnak.továbbá a modern gazdasában elsőrendű fontosságú újításokat. Ivan Illich (1971) még ennél is élesebb. akik szívesen átadják tudásukat. Szerinte az iskola a személyi. hogy bizonyos munkakörök. Miller szerint számos munka elvégzéhes valójában nincs szükség a megkívánt iskolai végzettséghez. Kulturális tőke és nyelvi készségek Ennek egyik magyarázata szerint a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyannyira meghatározó erejű tényező. ez pedig lényeges tényezője az iskolai sikernek. Az 1950-es és 60-as években az optimista nézet uralkodott. hogy a családi háttér és az iskola erősen befolyásolják az iskolai teljesítményt és azon keresztül a későbbi foglalkozási életpályát. A társadalmi reprodukció nem azt jelenti. és ezzel elősegítik a társadalmi pozíciók nemzedékről nemzedékre való átörökítését. Bourdieu kritikájához közel áll S. Arra a következtetésre jutottak. amire az iskolai eredményeik őket predesztinálják. Eszerint az oktatás legfőbb rejtett funkciója a társadalmi struktúra reprodukciója. a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával. és a látszólag objektív követelményeik révén be is láttatják a tanulókkal. az egyes emberek kezdeményezőkészségét csökevényesítik el. Kimutatták. hanem azt. Roby (1974) bírálata a „ papírkórsággal” vagy credentializmussal szemben. hogy mindenki a szülei foglalkozási pozícióját örökli. hogy aváltozó társadalmi-foglalkozási struktúrájában elfoglalt magas vagy alacsony. M. A bizonyítványokhoz való ragaszkodás ugyanis megakadályozza a hátrányos helyzetű rétegek tagjainak társadalmi felemelkedését. Az iskolák a társadalmi mobiliátst csatornázzák. E felfogás tudományos megalapozását a híres Coleman-jelentés (1966) szolgáltatta. Ezt nevezi a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének. családi és kisközösségi autonómiát ássa alá. A nyelvhasználaton túl 44 . Illich szerint a jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert a saját motivációra épülő tanulásnak kell felváltania. Bourdie (1978) – szerinte az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. mobilitást. Ezért a formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvel.

az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. mint a magas) intelligencia nagy részben genetikai tényezőktől függ.és fiatalkorban a családi környezet. az iskola nagyon keveset tehet a kulturális különbségek kiegyenlítése érdekében. konkrétabban a tudástól és a munkateljesítménytől függene. A meritokratikus társadalom A harmadik sokat vitatott kérdés. (Herrnstein és Murray 1994). Ezért akár hatéves korban. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. Mivel mindezt nagyon nehéz elsajátítani azok számára. amely azt a célt is szolgálja. a vagyon vagy bármilyen más. akár később már nem lehet az intelligencián belül az öröklés és a környezet hatását különválasztani. az édesanya táplálkozásán. tehát nem befolyásolná a társadalmi származás. olvasnake a gyermeknek mesét) döntően alakítják az intelligenciát. A környezet hatása ugyanis már a magzati korban megkezdődik pl. elsősorban a privilegizáltak. a kulturális intézmények látogatása. az abban kapott kulturális hatások (pl. és ezért nem tudja a társadalmi származásból eredő esélykülönbségeket sem lényegesen csökkenteni. hogy azon belül mekkora részt határoz meg az öröklés és mekkorát a társadalmi környezet. A. Ezt a kulturális örökséget nevezte P. dohányzásán. Bourdieu (1978) kulturális tőkének. hogy vajon jó lenne-e egy olyan társadalom. hogy ki hol helyezkedik 45 . amelyben a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes mértékben az „érdemtől”. Az e körüli vita sokszor az intelligenciahányados (IQ) öröklött és környezeti hatásokból. a különórák. Bernstein (1964) a nyelvi készségekre helyezte a fő hangsúlyt az iskola által újratermelt egyenlőtlenségek okai között. A gyermek. A népességnek szükségszerűen van egy. sőt a szűk családon belüli beszélgetési témák is) lényegesen befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. megkülönböztessék magukat a többiektől. Öröklés A családból hozott hátrányok kiegyenlítésének eredménytelenségét az magyarázza. Amerikában az etnikai és nemzeti kisebbségek egy részének – elsősorban a feketéknek és a mexikóiaknak – gyermekei átlagosan alacsonyabb pontszámokat érnek el az intelligenciatesztekben. elsősorban a feketék alacsonyabb intelligenciáját az örökléssel magyarázza. De ha még pontosan is lehetne mérni az intelligenciát (a gyermekét és a szüleiét is).azonban az iskolában oktatott és megkövetelt „magas műveltséggel” való ritkább vagy gyakoribb érintkezés a családban (a lakásban lévő könyvek. B. és ez az alacsony (ugyanúgy. a nem vagy a bőrszín). ha a tanuló nem az anyanyelvének megfelelő iskolába jár. hogy egy meritokratikus elveken felépülő társadalom mindeképpen kívánatosabb lenne a jelenlegi társadalmaknál. akik nem tanulták meg szinte észrevétlenül a családban és a baráti körben. a szülés körülményeins stb. hogy az egyes rétegek. A szociológusok körében sokáig általános volt az a felfogás. Súlyos hátrányt jelent. a teljesítménytől független tényező (pl. Jensen (1969) pszichológus ezeket az intelligenciakülönbségeket. A vita egyik legtöbb szenvedélyt kiváltó mellékága a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül folyt és folyik. Az ilyen társadalmakat szokás meritokráciának nevezni. ahol az érdemen kívül más tényezők is jelentős szerepet játszanak abban. hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligeniájúak. ezek között az oktatásból és nevelésből származó része körüli vitára szűkül le. ezért nem sokat lehet tenni az alacsony intelligenciájú gyermekek és fiatalok érdekében. akkor sem lehetne eldönteni.

vállalat. A másfajta teljesítményeket. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásainak középpontjában.el a társadalmi hierarchiában. 11. hogy a piac ilyen eredményhez vezessen. azaz maximalizálni kívánja hasznát. hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz. Még ha ezt az elvet el is lehet fogadni. hogy mekkora jövedelemkülönbség indokolt. Számos nagy közgazdász és szociológus próbálta egyesíteni a két tudomány nézőpontjait munkásságában. Adam Smith munkásságát a közgazdaság-tudományhoz szokás sorolni. az önérdek a társadalom számára optimális gazdasági eredményhez vezessen. A közgazdaságtan és a szociológia közötti időnkénti nézeteltérésekben lényeges szerepet kapott az is. de abban sok helyütt megjelennek szociológia kérdésfeltevések is. tehát legyen a „maradékok” (leftovers) tudománya. Hangsúlyozta. A mai napig nem tisztázott a közgazdaságtan és a gazdaságszociológia egymáshoz való viszonya. elején a szociológia is önálló tudományként jelentkezett az egyetemi és tudományos életben. sz. hogy a szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. GAZDASÁG A gazdálkodás vizsgálatára még a szociológia megszületése előtt száz évvel külön tudomány jött létre. már kialakult társadalomtudomány nem foglalkozik. Ezért a meritokrácia irányában történő előrehaladást pozitív változásnak tartották. sz. Marx munkásságában a politikai gazdaságtani és szociológiai nézőpontok és gondolatok szorosan összekapcsolódnak. hogy a közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból az alapfeltevésből indult ki. végén és a XX. Kétséges. 46 . ezért amikor a XIX. vagyis hogy az egyének önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen. a közgazdászok egy részében megfogalmazódott egy olyan nézet. az egyes ember „értékességét”. hogy az egyén vagy a gazdasági egység (tervhivatal. amelyekkel a közgazdaságtan és a többi. vagyis minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt kíván elérni. a közgazdaságtan. a társadalom számára nagyon nehéz. A termelési viszonyok területén a bürokrácia.) minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el. hanem csak olyan azokkal a társadalmi jelenségekkel. háztartás stb. Max Weber –t elsősorban a gazdasági élet társadalmi feltételei érdekelték. arról semmit sem lehet mondani. éspedig nagyrészt forradalmak útján. Smith egyrészről igyekezett kimutatni. és a megváltozott termelési viszonyok. hogy a társadalom számára valóban a „tiszta jeles” tanuló lesz-e a legértékesebb. hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb fizetést kapnak. másrészt azt vizsgálta. Alapfogalmak A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya A közgazdaságtan előbb fejlődött önálló tudománnyá. vagyis társadalmi intézmények között a gazdaság működése is alapvetően megváltozik. vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. szinte lehetetlen objektívan mérni. mivel a gazdaság és társadalom fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok. hogy ezek a termelési viszonyok változnak. hogy a szociológia ne foglalkozzék a gazdasági jelenségekkel. Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre.

Második gazdaságon a jövedelemkiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységet értjük. Szürke gazdaságnak nevezzük azokat a gazdasági tevékenységeket. Parsons és Smelser (1956) gazdaságszociológiájában a gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. Ilyen pl. Ez az iskola abból indul ki. a főmunkaidőn kívüli kisipari és szolgáltatási munkát. Informális. mert a gazdaság működésének és változásának megértéséhez látni kell a társadalmi környezetét és annak változását. a könyvelési és a jogászi kiadások. A fent említett társadalomtudósok munkássága alapján megfogalmazhatjuk azt a tanulságot. amelyek a társadalom jólétét növelik. Ennek oka. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen 47 . a kis javítási munkák. hogy a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül. természeti erőforrások) költségeiből állnak. második. amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban. de növelik a társadalom jólétét. munka. biztosítási. háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek. szürke és fekete gazdaság Egyes társadalmakban különböző mértékben és formákban működnek további gazdaságok is. ez vezeti be a fejlődéshez szükséges újításokat a gazdaságba. Polányi Károly fő tétele. tehát nem tudják biztosan felmérni döntéseik gazdasági következményeinet. A piaci rendszer és a kapitalizmus jövőjét azért látta veszélyeztetve. de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétől.J. a neoinstitucionalista vagy új intézményes közgazdaságtan (North 1990). a magánlakásépítésbe és –karbantartásba fektetett családi. kereskedelmi költségek vagy pl. a hanyatló ágat pedig annak szükségessége. Schumpetert (1975) véleménye szerint a gazdasági fejlődésnek mozgatóereje a vállalkozók osztálya. továbbá a vállalati gazdasági munkaközösségekben és más hasonló formákban végzett munkát. ide tartoznak többek közt a bankügyi. amelyek nem kifejezetten tiltottak. A konjuktúraciklusok fellendülő ágát az újítások időbeni felhalmozódása okozza. a betegápolás. pl. Az elmúlt években a közgazdaságtanban is jelentkezett egy olyan irányzat. hanem a társadalomba „beágyazottan” működik. hanem a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeiből is. a törpegazdaságokban. mert ez a réteg hozza össze a termelési tényezők új kombinációit. hogy a gazdaságot és társadalmat nem helyes egymástól elszakítva vizsgálni. amely a gazdaságszociológiai szemlélethez közeledett. amelyeket a háztartások maguk fogyasztanak el vagy a piacon értékesítenek. továbbá tágabb értelemben a háztartási munka és az altruista alapon (azonnali ellenszolgáltatás nélkül) nyújtott kölcsönös segítség. mert úgy ítélte meg. személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik. Az utóbbiakat nevezik tranzakciós költségeknek. politika. hogy a neoklasszikus feltevések a gazdálkodó emberek viselkedéséről – a haszon vagy profit maximalizálására való törekvés mint egyetlen motívum feltevése – hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek megfogalmazásához. kultúra. hogy a vállalkozók újításai révén létrejött új gazdasági egységeket. Ide soroljuk a háztáji és kisegítő gazdálkodást. Informális gazdaságnak szokás nevezni a szociológiai szakirodalomban azokat a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységet. a társadalom megértéséhez pedig ismernünk kell a gazdaság működését. hogy a gazdálkodó személyek információi hiányosak. továbbá hogy a termékek és szolgáltatások költségei nemcsak a felhasznált termelési tényezők (tőke. hogy ezek fokozatosan megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját.

A szervezetnek struktúrája van. A nemzeti jövedelemből ezért többnyire kimaradnak (vagy csak megbecsülik globális értéküket). hogy az egyén milyen motivációk alapján dönt és cselekszik. Itt is használják a survey típusú adatfelvételeket (pl. a vállalaton belüli társadalmi kapcsolatokat. a feladatokat felosztják egymás közt. az ipari és az agrárszociológia – az ipari.) szervezetektől szerzi be a létfenntartáshoz szükséges javakat stb. azoknak gazdasági hatásait kutatja. mint olyan. közérthetőbben: milyen indítékok. megkérdezik. tehát szabályozza tagjai tevékenységét. megfontolások alapján dönt és cselekszik a gazdálkodó ember mint munkavállaló.legálisak. az automatizálás hatásával. ill. pl. bürokrácia A gazdálkodás egyes részterületeivel. Fekete gazdaságnak nevezzük a jólétet nem növelő. amelyet konkrét cél megvalósítására hoznak létre. mechanizmusok szociológiai vizsgálatának nincs kialakult sajátos módszertana. hogy ki kinek a fölérendeltje. Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi A gazdaságszociológiában a szociológia egyéb ágainál is aktuálisabb kérdés. fogyasztó. vállalkozó. a társadalom tagjainak jólétét növelik. alárendeltje. a munkaszociológia – a munkatermelékenységet meghatározó tényezőket vizsgálja és a termelékenység emelésének lehetőségeihez ad tanácsokat. A bürokrácia olyan szervezet. tanul (iskolában). A modern társadalmakra jellemző nagy szervezetek bürokratikusak. az intézmény viszont az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese. amely minden szervezet szociológiai sajátosságait vizsgálja. ki kinek adhat utasításokat. az egyetem. hallgatóktól elvárt viselkedési normák együttesen. 4. A szociológia definíciója szerint a szervezet egy konkrét csoport. a háztartásszociológia – a háztartáson belüli termelő. az üzemszociológia – a munkahelyen. kifejezetten alkalmazott jellegű gazdasági szociológiák: 1. 3. Szervezet. más szóval melyek a „gazdasági élet szereplőinek motivációi”. A szervezet az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja. szervezetekben (kórházakban) születik.és fogyasztó tevékenységeket vizsgálja Végül a gazdaságszociológiához közel áll a szervezetszociológia. vagyis világos. kifejezetten illegális. amelyek előírják. bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységeket. intézmény. 2. a mezőgazdasági termelés speciális sajátosságaival foglalkozik. A szervezettől meg kell különböztetni az intézményt. a gépesítés. jelenségeivel foglalkozó. Értéket termelnek. keresi jövedelmét (vállalatok. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik. 48 . stb. pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok alakulnak ki közöttük. hogy részt vett-e az interjúalany az elmúlt két évben valamilyen magánvállalkozásban). Módszerek A gazdasági rendszerek. Intézmény pl. az agrárstruktúra átalakulásával. az egyetemi oktatóktól. milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. A modern ember egész életében szervezetekkel találkozik.

hogy a nagy bürokratikus gazdasági szervezetek. de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. akik iránt szimpátiát érez. hanem azon más embertársaié is. Századi Dahomeyi Királyságot. hogy milyen mechanizmusok alapján működik a gazdaság. fogyasztása stb.modell alapfeltevéseit.A homo oeconomicus teljes mértékben individualista. ezáltal világméretekben alakítják ki üzleti politikájukat. A homo sociologicus közösségi ember. A piaci gazdaság mintapéldája a kapitalista gazdaság. és erkölcsi értékek. elsősorban a más emberek iránt érzett szolidaritás alapján dönt. Mindhárom forma érvényesül azonban a mai társadalmakban egymás mellett. és végül a piac. szerepel. hogy az ember bizonyos tevékenységeiben (elsősorban a gazdaságban) és bizonyos határok között homo oeconomicusként viselkedik. amelyek ellentétben állnak a normákkal és értékekkel. miszerint ez egyén döntésialternatíva-tartományon belül. redisztribúció. nyereségét olyan cselekvésekkel növelni. a termékek központi begyűjtése és elosztása (redisztribúció). Más szóval nem kívánja hasznát. senki mással nem törődik. Polányi Károly (1976) három ilyen mechanizmust különböztetett meg. mert a „célracionális” viselkedés fogalma megfelel a homo oeconomicus feltételezett viselkedésének. Háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: • az önzést • a szimpátiát – amikor az egyén haszonfüggvényében nemcsak a saját jövedelme. • az elkötelezettséget – amikor az egyén úgy dönt valamilyen cselekvés mellett. Sen (1982) indiai-amerikai közgazdász és filozófus. Összefoglalóan azt lehet mondani. A reciprocitás példájaként többek a Trobriand-szigeteknek Malinowski által leírt kulakereskedelmét említi. más területeken (pl. és az egész világra kiterjesztik értékesítésüket. A közelmúltban Max Weberéhez hasonló szintézist próbált megfogalmazni A. A részvénytársaságok sokkal nagyobb mérettűekké képesek válni. a családban) általában messzemenően félreteszi az individualista racionalitást. Max Weber a cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette. piac A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdésével mintegy párhuzamosan merül fel az a „makroszintű” elméleti kérdés. ajándékok (reciprocitás). a „tradicionális” viselkedés pedig egyszerűbben a hagyományos normákat követő viselkedés. a „korporációk” (részvénytársaságok) növekvő súlya megváltoztatja-e a gazdasági mechanizmus működését. az „értékracionális viselkedés” viszont az értékeket megvalósítani kívánó és ebből fakadó normákat követő viselkedés leírása. hogy nincs tekintettel arra. mert egyetlen célja. mint az egyéni vagy családi tulajdonban levő vállalatok. hogy megfeleljen közössége elvárásainak. A nem az önérdek. a redisztribúció példájaként a XVIII. Ezek: a kölcsönös adományok. A „menedzserek forradalma” A kapitalista gazdaság működésével kapcsolatos sok sok évtizedes elméleti kérdés. amelyek több országban működtetnek termelő üzemeket. hanem a normák által vezérelt ember gondolata Durkheimre megy vissza. Lindenberg (1990) fogalmazta meg a „homo socio-oeconomicus” emberkép hipotézisét. hogy annak következményei hogyan befolyásolják a saját egyéni hasznát. értékek megvalósítása vezeti. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás. 49 . csak a saját hasznát keresi. hanem kizárólag bizonyos elvek. normáinak. S. A második világháború után Dahrendorf (1958) fejtette ki a legrészletesebben a „homo sociologicus”.

Mit jelent a bürokrácia? 1. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. Másrészt. míg olyan szintre nem jut. részvénytársaságokat ténylegesen a vállalati vezetők. 3. Ezáltal. hogy a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik. tehát olyan jószággá. 4. 3. hogy meddig mehet a gazdasági fejlődés. Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek. A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének a maximalizálása a legfontosabb cél.Az ilyen nagyvállalatokat. hogy hogyan lehet a bürokrácia előnyeit biztosítani úgy. Bürokratikus szervezetek Max Weber fogalmazta meg azt a tézist. A bürokrácia hátrányos jellemzőinek ellensúlyozását a gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. hanem a vállalat növelése. hatalmának. és ki kinek tartozik engedelmességgel. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezethetnek. hogy a szervezetek méretei nőnek. Ezek a következők: 1. állítják ennek az elméletnek a képviselői. hogy növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma. Az előrelépés pontos szabályok szerint működik. 2. hogy mások birtokolják-e. hogy a bürokratikus szervezetekben egyértelmű uralmi hierarchia van. annak kiterjesztésétől reméli. Az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik. 7. A bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek. a kapitalizmus működési mechanizmusa alapvetően megváltozott. és egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben. maga a működés válik céllá. Mindezekért a bürokratikus szervezetek merevekké válnak. További szociológiai probléma. F. Ez azt jelenti. Ezek közül itt hármat említünk meg: 1. hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. hogy ki kinek adhat utasítást. A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. Hirsch (1976) angol közgazdász néhány társadalmi jellegű korlátozó tényezőre hívta fel a figyelmet. a nagy szervezeteket egyre inkább bürokratikusan igazgatják. Minél többen tudnak 50 . ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. Means 1968). A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia. A bürokrácia természetében rejlő alapvető tendencia. 5. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi. Mindenekelőtt azt. hanem attól is függ. egyre több jószág válik „pozivionális jószággá”. annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. 5. 6. A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai A makrogazdaság-szociológia által felvetett újabb elméleti kérdések közül az egyik legérdekesebb. gazdasági befolyásának erősítése (Burnham 1962). Ugyanakkor Weber már látta a bürokrácia hátrányait. 4. ők hozzák meg az üzleti döntéseket (Berle. hogy a hátrányait elkerüljük. sőt a modern ember életének egyre nagyobb része telik el bürokratikus szervezetekben. Ahogyan a társadalom kiemelkedik szegényes állapotából. pontos szabályok mondják meg. 2. a menedzserek vezetik.

hogy főképpen empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. hogy tagjainak jólétét emelkedő szinten biztosítsa. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. és nem tesz kísérletet az ideális politikai rendszerek kidolgozására. Az állam vethet ki adókat. A politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége. hanem az önérdek elve által vezettetve megvásárolhatóak. Pl. vagy legalábbis ezeket a döntéseket befolyásolhassák. együtt jár a kommercializálódás. 51 . különösen piaci viszonyok közt. vagyis az a jelenség. és egyre inkább vásárlás útján kívánnak mindenhez hozzájutni. A piaci rendszerű gazdaság fejlődése azon alapul. a hatalmat megtarthassák. ÁLLAM. politika A mai társadalmak nagy része államban él. 2. A pozicionális jószág példája a kiváló márkájú drága személygépkocsi. Állam.valamely pozicionális jószághoz hozzájutni. ill. vagyis hatalomhoz jussanak. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikai történetírástól. amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert. E különbségek ellenére az átfedés a három tudományág között meglehetősen nagy. ezeket a pozíciókat megtartsák. Hatalom és uralom A politikai élet és a politikai szociológia központi fogalma a hatalom. összefüggése a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal. Pedig semmilyen társadalom sem. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikatudománytól. A hatalom ugyanolyan viszony. a saját hasznát kívánja maximalizálni. döntések kerülnek érdeklődésének középpontjába. kormányzat. továbbá a politika társadalmi háttere. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. üzenhet hadat más államoknak stb. egy fejlett társadalom pedig a legkevésbé képes bizonyos erkölcsi normák széles körű elfogadottsága nélkül úgy működni. hanem a politikai életben megnyilvánuló törvényszerűségek. míg a kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek. A kormányzat azokból az egyénekből áll. az annál inkább veszít az értékéből. börtönözhet be bűnözőket. hogy mindent meg lehet vásárolni. hogy a gazdaság minden szereplője önérdekét követi. hogy az állam tartósan fennmarad. A gazdasági fejlődéssel. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. A különbség az állam és a kormányzat között az. hogy nem az egyedi politikai események. 3. ha a bírák nem becsületesek. KORMÁNYZAT. akkor ez az egész társadalom jólétére nézve súlyos károkat okoz. Az állam Max Weber definíciója szerint az a politikai intézmény. POLITIKA Alapfogalmak A politikai szociológia mellett két másik tudomány foglalkozik a politika vizsgálatával: a politikai történetírás és a politikatudomány vagy politológia. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. 12.

jogosan uralkodik. hogy a politikai demokrácia akkor tekinthető teljesen megszilárdultnak. kicserélhetik az uralmon lévőket. és az érvényes jogszabályoknak megfelelően. és ahol a választáson többséget kapó párt vagy koalíció alakít kormányt. Tradicionális. hogy az adott társadalomban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra. hogy a király meghatározott öröklési rend szerint örökölte királyi méltóságát. Az utóbbi esetet nevezik jogos vagy legitim hatalomnak. R. Az alattvalók elfogatták. akár nem. • Racionális-legális uralom esetén az uralkodó hatalma azon alapul. ha a társadalom tagjai . ha a hatalom birtokosa csak a hatalomnak alávetettek akarata ellenére végső soron kényszerrel tudja keresztülvinni a szándékát. hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. Más szóval a demokráciához hozzátartozik. ahol meghatározott időnként olyan parlamentáris választásokra kerül sor. Julius Ceasaron és Napóleonon keresztül Adolf Hitlerig és Sztálinig. pártok és nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. Smelser (1994) a demokráciának olyan definícióját adta. amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. politikusoknak nagyon sok változatát ismerjük a történelemből Gandhitól Kossuth Lajoson.hogy a hatalmának alávetett személyeket arra bírja. kétszer sikerült az ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alakítania. ha többségük nincs velük megelégedve. akik némelykor nagy szolgálatot tettek alattvalóiknak. az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják. A demokráciának sokféle definíciója van. totalitarizmus. mert az a hagyományokon alapul. jó vagy igazságos ember. karizmatikus és racionális-legális uralom Weber a legitim hatalomnak vagy uralomnak három típusát különböztette meg: Tradicionális uralom esetében a hatalomnak alávetettek azért fogadják el a legitimként a hatalamat birtokló személy hatalmát. bátor. Azonban a politikai rendszerekben. hogy az uralkodó annyira bölcs. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik. hogy szándékainak megfelelően viselkedjenek. autoritarizmus A politikai rendszerek két szélsőséges típusa a demokrácia és totalitarizmus. hogy alattvalóit vezesse. • Karizmatikus uralom esetén a legitimitás alapja az uralkodó személyisége. az alattvalóknak az a meggyőződése. Dahrendorfnak azon gondolata is figyelemre méltó. a hatalmat birtoklónak az utasításait végre kell hajtaniuk. ha már két alkalommal került sor ilyen parlamenti választás következtében kormányváltásra. máskor azonban a karizmatikus vezetők súlyos katasztrófákba vitték alattvalóikat. Nagy különbség természetesen. akár egyetértenek az utóbbiak ezen szándékkal. vagyis választások útján kerülnek hatalomra: a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák. • Demokrácia. másképpen uralomnak. végül a hatalmat intézményes korlátok 52 . demokrácia van. Karizmatikus uralomnak és uralkodóknak. vagy pedig a hatalmának alávetettek elfogadják azt hogy ezt a szándékot szolgálniuk kell. Ilyen volt általában a királyok hatalma a középkorban. ahol több párt indulhat. Karl Popper definíciója: demokratikus a politikai rendszer abban az esetben. azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát.

hogy az elégedetlen személy egyszerűen elhagyja azt a közösséget. hivatalos ideológiát fogalmaz meg. Az alkalmazott módszerek. az állampolgárok képviselőket választanak. amelynek működésével. A legegyszerűbb példa a fogyasztó. szintén a közvetlen demokrácia intézménye. Ez nevezte R. a jog uralma) között gyakorolják. amely a legtöbb mai fejlett demokráciában érvényesül. Elsősorban a közvetlen és a képviseleti demokráciát kell megkülönböztetni. megkínoztat. politikai pereket rendez. pl. nyomást kifejtő csoport. a mosóporának vagy személygépkocsijának vásárlásával és helyette másik cég termékeihez pártol. A mozgalom kevésbé szervezett társulás. A képviseleti demokráciában. Totalitáriusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. tehát nem szól bele abba. Párt. teljesítményével elégedetlen. a kisebbségeket. Civiltársadalom A civiltársadalom fogalma a legutóbbi években hódított tért a társadalomtudományokban. A közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz vagy legalábbis részt vehet a döntések meghozatalában. monopolizálja a kommunikáció csatornáit. hanem a társadalom valamilyen súlyosnak tartott problémáinak felismerése és az ennek orvoslására. elveivel. Tipikus példája valamely iparág érdekeinek védelmére létrehozott lobby. illetve a hatalom megtartása. amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás. sőt sokszor olyanokat is. mozgalom Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat. amelyet időnként ma is több demokratikus országban alkalmaznak. milyen nem politikai egyesületnek tagja. legtöbbször a társadalom alapvető megváltoztatására való törekvés. saját érdekeiknek megfelelően. Autoriátusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. minél több hívet akarnak szerezni céljaik megvalósítása érdekében. A kivonulás azt jelenti. Hasonló az érdekcsoport fogalma is: ez a társadalom valamely részének. amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet. amelyek célja nem a politikai hatalomra jutás. A mozgalmak sokszor nem a demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazzák. aki felhagy a nem megfelelő minőségű terméket előállító cég árujának. a televíziót és rádiót uralma alatt tartja. A civiltársadalmak alatt értik a társadalomnak mindazokat az 53 . akiknél az ellenzéki gondolatok gyanúja sem merül fel. többek között az állami és pártbürokrácia egyes tagjait is. O. amelynek megszületése nem valamilyen részcsoport érdeke. mivel tölti szabadidejét. eszközök kérdésköréhez tartozik A. ezzel ellentétes gondolatokat. A népszavazás. Tipikus példája a zöldmozgalom. világnézetet nem tűr el. pl. Ennek érdekében egypártrendszert vezet be. a nyugdíjasoknak képviseli az érdekeit. mit olvas. amelyek védik az egyént. amely nem tűri a nyílt ellenzéket. Hirschman (1970) igen szellemes megkülönböztetése a kivonulás és a kritika vagy jobbító felszólalás alternatívájáról. a magánérdekeket. milyen rádiót hallgat stb. a sajtót. Nyomást kifejtő csoportnak nevezik az olyan szervezett csoportokat. bebörtönöz. A demokráciának több fajtája van. de az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásába való beleavatkozástól többé-kevésbé tartózkodik. kivégeztet minden tényleges vagy potenciális ellenzékit. hanem a tiltakozás különböző formáit. hogy valaki a vallását gyakorolja-e vagy nem. Dahl (1989) poliarchiának.(alkotmány. Mozgósítani próbálják az egész társadalmat. a tüntetést. hanem a politikai döntések befolyásolása. pl. akik a döntéshozatalban részt vesznek. és ezen túlmenően az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni.

hasonlóan gondolkodik. A pluralista elmélet szerint (Riesman 1968) sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alalkul ki a végső döntés. hogy kinek a kezében van a hatalom. A marxisták szerint az állam és a kormányzat egyszerűen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki. és beleértik egyrészt azt a magatartást. ki határozza meg vagy befolyásolja az állami döntéseket. A szociális jogokhoz kapcsolódik a jóléti állam fogalma. Jóléti állam A demokratikus rendszer lényegéhez tartozik. hogy mi az állam és a kormányzat funkciója. akár pedig az elégedetlen tüntetők közé lövet. ez az elit szoros személyi kapcsolatban áll. nemcsak saját hasznukat keresik. éspedig akár a szegényebb rétegeket támogatja a szociálpolitikán keresztül. Gyakran használják forrásként a politikai közvélemény-kutatások eredményeit. baleseti. A jóléti állam 54 . családi támogatásokat ad. szintén két elmélet áll egymással szemben. egyházakat. amely jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára. Az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. a politikai jogokat – a választásnak és a politikai hivatalra választhatóságnak a jogát. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. Marshall (1973) háromféle jogot különböztet meg: a polgári jogokat . azaz létrehozta a jóléti államot. amelyek nem függnek az államtól. betegségi. Abban a kérdésben. hasonló érdekeket képvisel. A kapitalizmus késői szakaszában az állam az osztálykonfliktus mérséklése érdekében egyre nagyobb jóléti feladatokat vállalt magára. köröket. Jóléti államnak nevezzük az olyan államot. település hatalmi viszonyait kutatják és amikor egy-egy maghatározott politikai döntés meghozatalának körülményeit kutatják. az érdekellentéteket kiegyenlítse és a külső beavatkozástól megvédje. Speciális módszereket. Elméletetek Az állam Az állam és a kormányzati szociológiával kapcsolatos alapvető elméleti kérdés. a fennálló társadalmi rendszer fenntartására törekszik. hanem a közösség javát igyekeznek előremozdítani. némelykor a magánvállalatokat is -. hogy a társadalom tagjai minél nagyobb részének megelégedésére kormányozzon. Az állam arra törekszik. írásos dokumentumok vizsgálatát szokás használni. amikor az állampolgárok részt vesznek a közügyekben. Beleértik másrészt a demokráciában szükséges mentalitást: az udvariasságot és toleranciát a közösség többi tagjával szemben. T. nyugdíjat biztosít. Az elitelmélet szerint (Mills 1962) viszont egy szűk elit hozza meg a döntéseket. mint a szociológia más ágaiban – a leggyakrabban használt módszer a survey típusú adatfelvétel. vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről. H. mélyinterjúkat. Más szerzők kiterjesztik a fogalmat. Némely országban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. végül a szociális jogokat – az állampolgároknak azt a jogát. munkanélküliségi támogatást nyújt. Módszerek A politikai szociológiában – ugyanúgy.autonóm szervezeteit – az egyesületeket. hogy az állampolgároknak jogaik vannak. hogy a társadalom biztosítja számára az életszínvonalnak és a szociális biztonságnak valamilyen elfogadott minimumát. amikor valamely helyi társadalom.a szabadságjogokat.

A nemzetállam Az állam szerepével kapcsolatos másik elméleti kérdés. Ez a politikai kultúra azt jelenti. hogy a nemzetállam ki kívánja terjeszteni fennhatóságát. A nemzetállamokon belül megerősödik a régiók szerepe. A nemzetállam eszméjén azt az elképzelést. E két célból következik. Demokrácia és gazdasági fejlettség A szociológusokat élénken foglalkoztatja a kérdés. még 55 . században jelent meg a történelemben. mint a „mi-tudat” egyik fajtája. században. másrészt a nemzetállamnál kisebb regionális egységekkel szemben. legkorábban a XVII. Ugyanakkor az sem előnyös. F. Míg a nemzeti összetartozás érzése. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen egy adott nemzetállamnak alattvalója. és visszafordíthatatlanul győzött. veszít hatalmából. hogy „itt a történelem vége”. hogy a nemzetállam változatlanul fennmarad-e vagy fokozatosan háttérbe szorul. be kívánja olvasztani a többségi nemzetbe. az aktivitás mellett érvényesülnie kell a kormányzati intézkedések elfogadásának is. politikai célt értjük. Európában elsősorban az Európai Unióval. hogy milyen feltételek segítik elő a totalitárius és az autoritárius rendszerek létrejöttét és fenntartását. Totalitarizmuselméletek A demokrácia feltételeire vonatkozó kérdés ikerpárja az a kérdés. valószínűleg már évszázadokkal ezelőtt kisebb-nagyobb intenzitással létezett és nem mutatja az eltűnés jeleit. sokan ellentmondtak neki. területét minden. hogy az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek a politikai kérdésekben. Állampolgári kultúra A demokrácia létrejöttének és fennmaradásának másik fontos elmélete a demokratikus vagy állampolgári kultúra meglétében látja a legfontosabb tényezőt (Almond-Verba 1963).szolgáltatásai azonban egyre többe kerülnek. ugyanakkor a gazdasági növekedés lelassulása következtében az állami költségvetés és a társadalombiztosítás bevételeinek növekedése lelassul. a nemzetállam eszméje a XVIII. az adott nemzet tagjának tekintett személyre. a Bázel környéki régió). ha az állampolgárok túlságosan aktívak minden politikai kérdésben. A régiók némelykor több állam területére terjednek ki (pl. a nemzettudat. aktívan részt vesznek a politikai vitákban. hogy a gazdasági fejlettség magasabb szintjének elérése után minden totalitárius és autoritárius rendszer demokratikussá alakul át. milyen szoros a kapcsolat. Tétele nagy vitát váltott ki. így az állam és a társadalombiztosítás nem képes korábbi jóléti kiadásai vállalásának maradéktalanul eleget tenni. hatásköréből egyrészt a nemzetállam fölötti szervezetekkel. racionálisan gondolkodnak a politikai kérdésekről. továbbá az állam minden polgárát akár erőszak árán is az államalkotó nemzet tagjává akarja tenni. Más szóval lehet-e arra számítani. hogy a demokrácia és a gazdasági fejlettség szintje között van-e – mint Lipset állítja – és ha igen. mert a politikai demokrácia és a piacgazdaság egyértelműen és visszafordíthatatlanul bebizonyította felsőbbrendűségét. és hogy egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. nem lesznek többé a különféle rendszerek és ideológiák közötti harcok. Fukuyama (1994) amerikai politikatudós tétele.

művészeti. ezért támogatták azt legalább ideig-óráig. Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia. ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK. ahol nem volt kellőképpen erős a polgárság ahhoz. 56 . egyrészt úgy. 13. végül magát a nyelvet. körülmények okozzák a demokratikus rendszerek bukását és autoritárius. Demokrácia és piacgazdaság A rendszerváltás előtt elsősorban Kelet-Közép-Európában. vagy pedig autoritárius politikiai rendszer mellett is képes a piacgazdaság működni? Másképpen fogalmazva: a központilag tervezett gazdaságból a piacgazdaságba való áttérésnek demokratikus vagy autoritárius politikai rendszer mellett van-e nagyobb esélye a sikerre? Több példa van arra. hiedelmeket. munkahelyet ígért. A totalitárius politikai rendszer azonban Kornai János szerint nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. vagyis tárgyakból. Elméletileg igényesebb az a magyarázat. 2. A kérdést két részletre bonthatjuk fel: 1. bútorokat). igen nagy tömegek munkanélküliségével és gazdasági lecsúszásával magyarázzák a totalitárius rendszerek hatalomra jutását. az azokat alátámasztó értékeket. Tehát a kultúra anyagi. az elgyökértelenedés kétféleképpen is érthető. társadalmi értelemben atomizálódnak. Szükséges-e a politikai demokrácia működéséhez a piacgazdaság. továbbá értékekből. másrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait. A két világháború között elterjedt volt az a gondolat. A szociológia – a kulturális antropológiához hasonlóan – a kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi. SZOCIALIZÁCIÓ Alapfogalmak A szociológiában használt kultúrafogalom a hétköznapi fogalomnál sokkal tágabb. azok ismeretét és élvezetét. normáit. hogy a piacgazdaság autoritárius politikai rendszerben is működni képes. hogy a modernizációt demokratikus politikai rendszerben valósítsa meg. sőt totalitárius rendszer által való felvátásukat. tudásból. hogy a totalirizmus a tömegtársadalom következménye. Az eltömegesedés. vagy egy központilag tervezett és/vagy legalább részben a termelőeszközök állami tulajdonán alapuló gazdaságban is működhet demokratikus politikai rendszer. továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket. de a világ más részein is égető kérdés volt a demokrácia és a piacgazdaság összefüggése. amely a totalitárius rendszert a sikertelen vagy a megkésett modernizációval hozza összefüggésbe azokban az országokban. A legegyszerűbb totalitarizmuselméletek – elsősorban a nemzetiszocialista Németország története alapján – a piacgazdaságokban bekövetkezett súlyos gazdasági válsággal. normákból. épületeket. hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat (pl. a vallást. Ez elkeseredett. KULTÚRA. más szóval lehetséges-e szocialista demokrácia? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz a szakirodalomban. zenei alkotásokat.élesebben fogalmazva: milyen erők. hogy az iparosodás és városiasodás következtében nagy tömegű parasztszármazású és vidéki lakos költözik be a nagyvárosokba. kognitív és normatív elemekből áll. a piacgazdaságból és a demokrációból kiábrándult emberek számára a totalitárius rendszer anyagi biztonságot.

a természeti-gazdaságitársadalmi körülmények változása általában gyorsabb. amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. mert az adott társadalom normáival ellentétes. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. vagy egyszerűen azért. hogy a kultúra folyamatosan változik. A konkrét szükségletek. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. Egyszerű példája ennek a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. Vannak jogi normák. hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom. a kábítószer-fogyasztók stb. 4. és ezáltal lehetetlenné válik az együttműködés. másutt viszont súlyosan büntetik. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. hogy minden további nélkül negatívan értékeljen valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért. nem jelenti azt.) Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. A család jó példa arra. ill. amelyet egyes társadalmakban kötelezőnek tartanak vagy tartottak. amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg. hogy a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. úgy módosul lassan a kulturális alkalmazkodás is.) 5. amelyeknek megszegését a társadalom többi tagja többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással. normákat. mert a büntetőjog szabályaiba ütközik. 3. mint a kultúra. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. Értékek 57 . előfordulhat. amelyek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik. Az a tény. hogy a normák változnak. Vannak erkölcsi szabályok. de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. Ezért a szociológusnak mindig óvakodnia kell attól. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. a tehenek levágása a hindu vallásban. 2. megvetéssel bünteti. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak. Pl.(Pl. Normák Ahhoz. Egészen különlegesek a deviáns szubszkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai. Jó példája ennek a vérbosszú. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. Ahogy a szükségletek változnak. kulturális pluralizmus Minden emberi társadalomnak van kultúrája. Ilyenkor szokás kulturális késésről beszélni. tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat.Kultúra. sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom működőképes legyen. ugyanazon emberi szükséglet kielégítésének más-más módját írják elő. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. szubkultúra. máskülönben viselkedésük a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik.

amelyek kifejezik azt. Az élet minősége Az élet minősége fogalma azt jelzi. A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család.Az értékek olyan kulturális alapelvek. hanem a különböző szellemi – pénzben nem mérhető – javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. hogy tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké és nem képesek felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni. hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti szükségképpen. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. a javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el. Ez azt a folyamatot jelenti. a társadalom kultúráját. vagyis deviáns értékekre és normákra szocializálja a gyermeket vagy a serdülőt. Ilyen mindenekelőtt az iskola. A státusz egy. amelynek során a gyermekek megtanulják. a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja. hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszanak nagy szerepet. amelynek során az emberi személyiség kialakul. Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. hogy a társadalom tagjai „jól élnek”. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák. ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. Kulturális szakszociológiák 58 . míg a jólléten azt. státusz A szocializáció fogalmát a szociológia és a pszichológia egyaránt használja. A szerep viselkedési mintákból. Szocializáció. A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik. jogokból és kötelességekből áll. jónak vagy rossznak. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. amikor a szülők és gyermekeik közti interakció csökken. A gyermek elsősorban a szüleitől. mint az élelmiszer. ha ez a baráti csoport galeri jellegű. Státusz például a tanár. a ruha. a lakás. Ehhez kapcsolódik a „jólét” és a „jóllét” megkülönböztetése. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás. hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagjai. Azon az empirikus megfigyelésen alapul. továbbá testvéreitől és más rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket. az apa és az anya. A másik definíció szerint a szocializáció az a folyamat. Az egyik definíció szerint az a folyamat. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. különösen a televízió. értékeit. hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. az egyesületi tag pozíciója. szerep. Ez a szerep lehet negatív. hogyan kell a társadalomban élniük. Ebben az értelemben a szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját. A szocializáció más színterei növekvő szerephez jutnak. teszi magáévá az értékeket és normákat. Különböző státuszokhoz különbözőszerepek tartoznak. az ivóvíz stb. hogy vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei. mondván. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. normáit. hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik.

értékek. a szólásszabadság.Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. rádióműsorokat hallgatnak. Mindhárom négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. kevésbé személytelen társadalom felé. eszmék fontosabbak a pénznél. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. 4. hogy milyen televízió műsorokat néznek. széles körben alkalmazott értékskálát találhatunk. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. 2. o küzdelem a bűnözés ellen. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. Az ilyen irányú kutatások legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold (1980. Ezek a célok: 1. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák. o előrehaladás egy emberségesebb. Közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. az érdekes élet. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. Módszerek Rokeach. az önfegyelem. könyveket olvasnak. 3. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. az infláció leküzdése. Inglehart (1977. és o stabil gazdaság. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket Az attitűdök vizsgálata 59 . A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. másrészt a divat szociológiai megismeréséhez még több üzleti érdek fűződik. múzeumokat látogatnak stb. 2. A nemzetközi szakirodalomban több. közrend fenntartása. 3.1990) egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön. gyors ütemű gazdasági növekedés. a türelem. A szociológiának külön ágazatai az irodalom. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. 4. Eszközérték pl. az egyenlőség. filmeket néznek. erős honvédelem. Elsősorban azt kutatja. a városokat és tájat szebbé tenni. Egyrészt a divat is a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíthatják meg a megkérdezett személlyel. Célérték pl. 1982) volt. o előrehaladás egy olyan társadalom felé. ahol a gondolatok. Meg kell említeni a divatszociológiát is. Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. a művészet és a zene szociológiája. a hatékonyság a munkában. a béke.

hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Elméletek A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Marx szerint a gazdaság az alap. hogy a szigorú vagy az engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét. Ezzel szemben Max Weber a tudati viszonyoknak. családdal) való elégedetlenségre. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. hogy olyan munkát végez. a foglalkozási karriersikernek. hogy a vallás. és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. amely megfelel képességeinek?” vagy „Úgy érzi-e. R. a külső kötöttségektől való függetlenség. személyekre.A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. lakás. a tudomány. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. Értékek változásának elméletei Nagyjából a 60-as évek közepe-vége óta figyeltek fel a szociológusok az értékek változására. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak. a jövedelem növekedésének. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. mint az. A nevelés dilemmái Konkrét kérdések merülnek fel. hogy bizonyos tárgyakra. Anglia. melegségére és az önértékelésre. amely az alap változásának hatására változik meg. a mindennapi társadalmi kultúra különbségei következtében az Egyesült Államok. a kulturális értékek. nevezetesen az. mint pl. lakókörnyezet) és a „jóllét” nem anyagi elemeivel (pl. Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jóllét” nem anyagi elemeire. hogy az-e a a kívánatos. hogy fontos a barátai számára?”Másrészt adatokat gyűjtenek (többnyire a „nagyon elégedetlen”-ig terjedő skálákkal) az életkörülmények anyagi dimenzióival (például jövedelem. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. olyan kérdésekkel. Franciaország és Németország némileg másfajta modernizációt valósított meg. Münch (1993) a közelmúltban megjelent munkájában azt bizonyította. Az élet minőségének három dimenziója 60 . mint az emberi kapcsolatok gyakoriságára. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. „Úgy érzi-e. a szabadság.

Ezek a normák társadalmanként eltérőek lehetnek. hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élni a társadalomban. a „szeretetet” és a „létezést” vagy „önmegvalósítást”. Felmerülhet a kérdés. életbiztosítás végett is letagadják az öngyilkosság tényét). Allardt (1975) finn szociológus – A. Ezekből a dilemmákból kiutat jelenthet az. és elfogadjuk. A normaszegést nevezik devianciának. alkoholizmus. Kérdés. amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Eltérő lehet egy-egy társadalom különböző etnikai. hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik.. ha azt mondjuk: azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek. a modern társadalmakban talán még inkább. hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsünk deviáns viselkedésnek. Alapfogalmak Deviáns viselkedés Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük. DEVIÁNS VISELKEDÉSEK Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges. lakást stb. létezésen pedig az elidegenést ellentétét. A bűnözésről négyféle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 61 . és hogy a deviancia nem mindig szükségképpen káros a társadalom egésze számára. 14. E. A szociológia arra ösztönöz. továbbá hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük. az egyéni élet értelmének érzését értette. csoportjainak felfogása is a követendő normákról (pl. mint korábbi korszakokban. viselkedési szabályokhoz. vallási stb. Ilyenek a bűnözés. (pl. a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. hogy hogyan lehet a emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni. akár információhiány. öngyilkosság. hogy nem fordul-e elő. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul. a szereteten az emberi kapcsolatok iránti igényt. Módszerek Statisztikai mutatók Az öngyilkossági arányszámot a statisztikai és a demográfiai évkönyvek évente közlik.Az életminőség-vizsgálatok két fő elméleti kérdésének az látszik. hogy a ténylegesen öngyilkosság következtében meghalt személyeknél valamely más halálokot írnak be. az abortusz kérdésében). Birtokláson az emberi élet külső feltételeit. mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz. amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek. akár az öngyilkosság tényének leplezési szándéka miatt. hogy minden egyes deviáns viselkedésfajta okait és következményeit alaposan és tárgyilagosan elemzzük. Maslow amerikai pszichológus szükségelméletét továbbfejlesztve – az emberi szükségletek és a jólét három szintjét különböztette meg: a „birtoklást”. A statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő halálok. és korszakonként változhatnak. mint az étkezést.

akik nagyjából hetente-kéthetente. és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer-fogyasztás. akinek életében – családjában. Becslési módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésre. mert vannak alkoholisták. A képlet alapja az a megfontolás. Kétféle definíciót ismer a szakirodalom. az ismertté vált elkövetők száma. Az uralkodásra való képtelenségnek is legalább két változata van: van. az elítéltek száma. és vannak olyanok is. különféle veszélyességű kábítószer létezik. és a súlyos alkoholistáknak meghatározott százalékos része hal meg egy adott évben májzsugorodás következtében. amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett. Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus mérésének módszertanában az első bonyolult kérdés magának az alkoholizmusnak a definíciója. 3. és van. Az ún. Az orvosi definíció szerint az alkoholista. Viktimológiai felvételek Némely esetben úgy próbálják a bűnözés elterjedését felderíteni. Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója. akik hosszabb ideig. mert az összes fogyasztásról semmiféle adat nincsen. Az alkohológia nemzetközi gyakorlatában két közvetett módszerrel becslik az alkoholisták számát egy-egy országban vagy ennél kisebb népességcsoportban. tehát nem tud uralkodni az ivásán. hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül (pl. de a letagadás esélye minden bizonnyal még nagyobb. amikor a teljesen öntudatvesztésig lerészegednek. 4. és többnyire súlyos károkat okoznak maguknak és környezetüknek. Epidemiológiai vizsgálatok A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél hasonló problémák merülnek fel. A lakosság megkérdezésén alapuló epidemológiai felvételeket lehet végezni. a vádlottak száma. többnyire hétvégén részegednek le súlyosan. múlt évben) bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt. munkahelyén. Ezeket nevezik viktimológiai felvételeknek. 2. lakókörnyezetében. Jellinek-képlet (1960) az adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának. de még nagyobb a bizalmatlanság. Az utóbbinak is legalább két változata van. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. 62 . hogy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. egészségi állapotában – az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz. néha hónapokig is képesek elkerülni a lerészegedést. A szociológiai definíció szerint az az alkoholista. hogy a májzsugorodás okozta haláleseteknek meghatározott részét az alkoholizmus okozza. ennek 60 %-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. aki nem kképes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban. ez azoknak a cselekményeknek a száma. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel. mivel sokféle. többek között azért sem. mint az alkoholfogyasztás esetében. ha egyszer hozzákezdett.1. aki nem képes lemondani arról. akinél már kialakult az úgynevezett dependencia vagy függőség. hogy mindennap – az alkoholizmus előrehaladott szakaszában minden reggel – szeszes italt fogyasszon.

minden fejlődés leállna. Az agresszió irányulhat más személyek ellen (emberölés. Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. A frusztráció-agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. nemi erőszak) vagy önmaga ellen (öngyilkosság) is. Pszichológiai elméletek A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre. Biológiai elméletek C. frusztráció agresszív viselkedést eredményez. Azt nem lehet kizárni. A közelmúltban fogalmazták meg azt az elméletet. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése vitathatatlanul súlyos társadalmi zavarokhoz vezethet. 63 . ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól. továbbá hogy nem az egyénben. mint a mai modern emberre. skizofrénia) a neurotikus panaszokig igen változatos viselkedési zavarokat lehet besorolni. hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. Ebbe a kategóriába a súlyos betegségektől (pl. Az elmebetegségek okainak kutatásában. testi sértés. Durkheim (1978) rámutatott arra. hogy a teljesen konform társadalomban. anómiaelmélet. Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés. minden változás. hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. hanem a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban. mivel azok egyértleműen az orvostudomány területére tartoznak. hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott elmebetegségekre. amely az erőszakos bűnözést egy spericális kromoszóma-rendellenességgel hozza kapcsolatba. különösen gyakran jelennek meg olyan elméletek. genetikus alapját tételezik fel. Lomroso olasz orvos a testi jellemzők. A szociológiai elméletek jellemzői A szociológiai elméletek (kulturális elmélet. A bűnözők szerinte jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra és az ősemberekre.A mentális vagy lelki betegségek mérése hasonlóan nehéz problémákba ütközik. amelyek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. amelyek ezeknek a betegségeknek az öröklődését és biológiai. a társadalomban elfogadott normákból. hogy milyen szerepet játszi a deviancia. elsősorban a koponyaalkat és a bűnözés között látott összefüggést. A deviancia funkcióját illető legfontosabb szempont az. minősítési elmélet) közös jellemzője. hanem az adott társadalom ítéletéből. vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik.

Ezek magyarázzák ugyanis a makrotársadalom jellemzőivel. amelyek azt engdélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják. Egyben ezek azok az elméletek. Merton (1980) az 1930-as évek végén új anómiafogalmat vezetett be. Tehát egyes kábítószerek és az alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek. Ezek a kora gyermekkori élményekben. nem várható segítség az embertársaktól. az a meggyőződés. Ezek a normák kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek. Anómiaelméletek A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedés. 64 . családi viszályt. differenciális asszociáció elméletét. akik ritkán talákoznak bűnözőkkel.) Srole (1956) a mentális betegségek vizsgálatában az anómia következő dimenzióit különböztette meg: 1. amely beavatkozás a rendbe. különösképpen a szülő-gyermek kapcsolatokban látják a felnőttkori deviancia gyökerét. (Anómia – törvénynélküliségben van a társadalom. azok között is különösen a neurózisok okát. Ez egy válság. Ez többek között a gyors és nagy társadalmi változások határsára erősödik fel. a társadalom működése érthetetlen. struktúrájával. 3. hanem a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. A nagyobb fokú anómia pedig az öngyilkosság gyakoribbá válását okozza. mint azok. nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké. kábítószer-fogyasztó „aluljárós” fiataloknál az iskolai kudarcokat és konfliktusokat. 2. pl. konfliktusait. A kulturális elméletek körébe sorolhatjuk a chicagói iskola bűnözéselméletét. az alkoholisták körében a férfi-nő kapcsolatok problémáit. beteges társadalom. ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. hogy a jómódúak között ritka. az ún. Kulturális elméletek A kulturális elméletek abból a felfogásból indulnak ki. A kulturális elméletek szerint tehát azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma. öngyilkosok lesznek. ennek zavarait az emberek nem képesek feldolgozni. az életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem fontosak. elsősorban a mentális betegségek. Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társadalomban. 5. mert a világos viselkedési szabályok hiánya megnöveli az egyes emberek életében előforduló feszültségeket. hogy a deviáns viselkedéseknek közös gyökereik vannak. de a szegények között gyakori mindenfajta deviáns viselkedés. más társadalmakban viszont igen. normálistól eltérő állapot. amelyek a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet. hogy minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. amelyek a deviáns magatartás kialakulásában akut feszültséghelyzetet. haszontalannak érzi magát. Abból a megfigyelésből indul ki.Amikor egyes emberek életében azokat az okokat keressük. korlátozzák. 4. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt. kevésbé szigorúan szabályozzák. az egyén hiábavalónak. Azok. eltűrik. kiszámíthatatlan. öngyilkosság esetében az elmagányosodást.

Ennek dimenziói: a hatalomnélküliség. Minősítési elmélet Az 1960-as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg. 65 . pszichiátriai intézménynek stb. megsegítésük a társadalom egészének mintegy kötelessége. az élet értelmetlensége. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társadalmi viszonyok áldozatai. valamint egyes erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrségnek. hogy ez az elidegenedésfogalom nagyon közel áll az újabb anómiaértelmezésekhez. az önmagától való elidegenedés. mint inkább az. Látható. hogy a pszichiáterek elmebetegnek minősítik. végül normanélküliség.Az anómiához hasonló fogalom az elidegenedés. az ún. nem hibáztathatók viselkedésükért. az elmebeteget pl. minősítési vagy címkézési elmélet.) válaszreakcióján múlik. Az anómiaelméletekből adódó fontos következtetés. hanem a társadalomnak. az elmagányosodás. Ezen elmélet szerint nem magán a viselkedésen. hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e. bíróságnak. nem annyira a viselkedése különbözteti meg a társadalom többi tagjától. Egyszerűbben fogalmazva. az önértékelés elvesztése.

66 .