ANDORKA RUDOLF

:

BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
(jegyzetek)

1 . A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY
A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet a megcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz. Tudományfilozófiai vitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyre több új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, a új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezik tudományos paradigmaváltásnak (Kuhn, 1984). Nem kétséges, hogy léteznek tudományos forradalmak. A szociológia tudományának lényegéhez tartozik tehát az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való – tudományos módszerekkel végzett – összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról. A tudomány úgy működik, hogy az előkerülő problémát meg kell oldani. A szociológia művelésének két meghatározó kritériuma: - a társadalomnak el kell érnie egy bizonyos szintű fejlettséget, hogy a szociológia megjelenhessen - bizonyos mértékű demokrácia is előfeltétele a szociológiának. A társadalmi struktúra, intézmények, kultúra A társadalmi struktúrán a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (például alá- és folérendeltséget) értjük. Társadalmi intézménynek nevezzük a legáltalánosabb értelemben a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módját, mintáját. A kultúrán az anyagi javak, normák és értékek együttesét értjük. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. Három példával lehet a társadalom és az egyének viszonyát jellemezni: 1. Durkheim a társadalmat a bronzhoz hasonlította, amelynek tulajdonságai nem vezethetők le egyszerűen az alkotórészei, a réz és az ón tulajdonságainak összehasonlításából. A társadalom tehát egyszerűen a tagjainak az összege. 2. Giddens (1995) nyomán a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlíthatjuk, amelynek falai, mennyezete, ajtói és ablakai meghatározzáka benne lakók mindennapi tevékenységeit. Azonban a benne lakók folyamatosan átépítik, azaz tevékenységükkel újratermelik, de változtatják is a struktúrát, intézményeket, kultúrát. 3. Egy elkeseredett római egyszer kijelentette: „ A római szenátorok jó emberek, de a szenátu rossz bestia”. Más szóval a szenátus másképpen viselkedett, mint azt tagjainak egyenkénti tulajdonságai alapján el lehetett volna várnil. A szenátus együttes döntéseit csak úgy érthetjük meg, ha megismerjük a szenátus struktúráját (pl. kik vannak hangadó pozícióban?), és kultúráját (pl. hogyan illik az üléseken viselkedni?).

2

A társadalomtudományok történeti kialakulása A társadalomtudományok mind a filozófiáról váltak le abban a történeti korszakban, amikor erre társadalmi igény mutatkozott, és mikor az önálló tudományhoz szükséges ismeretek elégségesek voltak. Elsőként a XVII. század közepén a demográfia önállósult, amikor John Graunt a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni. Néhány évtized múlva, a XVII. század második felében jelentek meg John Locke politikatudományi munkái – politikatudomány végleges elkülönülése a filozófiától. Majnem egy évszázaddal később függetlenült Adam Smith alapmunkáival a közgazdaságtan, melynek elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy ha az állam nem avatkazik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet. Legjobb tehát a „láthatalan kézre” hagyni a gazdasági élet szabályozását. A klasszikus polgári közgazdaságtan az ember természetére (homo oeconomicus) vonatkozó egyszerű feltevésekből indult ki, s azokból deduktív módon vezette le tételeit. A „láthatatlan kéz”, azaz a piac szabad működése gazdasági növekedést idéz elő, de a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat (földjüket), s szélsőséges nyomor fenyegeti őket. Az elégedetlenség forradalomhoz vezetett. A szociológia előfutárai, Saint-Simon, Comte és Tocqueville, valamint tudományunk három nagy klasszikusa, Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig pontosan ezeket a folyamatokat próbálták megérteni. A szociálpszichológia a századforduló körül a pszichológiából alakult ki, melynek kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A társadalomnéprajz két forrásból táplálkozott. Európában és főleg Közép-Európában azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát (népdalt, népmesét stb.) és a tárgyakat (népviseletet). Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a gyarmatokon élő nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a cél. A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete A szociológia tárgya tekintetében, mint társadalomtudomány a társadalom egészét vizsgáló tudomány. A módszer tekintetében a szociológia, amely a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, továbbá ezeknek az adatoknak elemzését használja kitüntetett módszerként A szociológiát azonban a tárgyán és a módszerein kívül leginkább alapvető szemlélete különbözteti meg a többi társadalomtudománytól. A szociológusok többsége úgy véli, hogy az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete. A társadalmi helyzet befolyásolja azt, hogy mekkora jövedelmet tud elérni, milyen lakásban lakik, milyen iskolai végzettséget szerez, hány gyermeke születik, hány évig él, vagy milyen valószínűséggel válik alkoholistává, vagy kerül börtönbe. Ez a hatás természetesen nem determinisztikus jellegű, hanem inkább sztochasztikus, azaz valószínűségi jellegű.

3

gyors és radikális változásokat a szociológia általában nem tud előre jelezni. deviáns viselkedések) előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. Eszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. Merton (1980) – amerikai szociológis – szerint a szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. Felhasználható az előrejelzésben és tervezésben – az igazi tudomány kritériuma egyes vélemények szerint. Mire jó a szociológia? Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti a társadalmat. reformjavaslatokat kidolgozó szociológus. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal. hogy előre jelezni tudja az eseményeket. 2. a tudomány főpapja – az egyetemeken. A szociológia viszont a homo sociologicus (Dahrendorf 1958. folyamatokat. de valamennyi irányzat súlyt helyez az egyéni lelki tényzők szerepére. Eszerint az ember mindig racionálisan dönt. az uralkodó tanácsadója – a kormányzatnak szakértő tanácsokat. egy település fejlődését lehet lehet politikai eszközökkel befolyásolni. 3. Andorka 1995) emberképből indul ki. a homo oeconomicus. A politkatudomány többnyire abból indul ki. Robert K. a nép orvosa – a szegények. demagógiával. azonban illúzió. pl. megjósolni. amelyben él. A pszichológiában több emberképpel is talákozhatunk. Ezt az emberképet homo politicusnak nevezhetjük. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. félrevezető nézettel szemben. elnyomottak. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval. Közismert a klasszikus gazdasátan emberképe. E normák hátterében értékek állnak. Nagy történeti fordulatokat. kizsákmányoltak problémáit kutatja.A társadalomtudományok emberképe A szociológia a többi társadalomtudománytól emberképe tekintetében is különbözik. kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozik 4 . a haszna maximalizálására törekszik. A szociológus szerepei Raymond Aron francia szociológus szerint háromfajta szociológus vagy szociológiai magatartás létezik: 1. hogy a társadalom egésze központilag tervezhető. a pszichoanalízis szerint az egyént jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják. Társadalmi tervezés – pl. és ezek erősebbek a haszonmaximalizálásnál és a normakövetésnél. Ennek alapján beszélhetünk homo psychologicusról is. A szociológia nem alkalmas arra. Középszintű elmélet az olyan elmélet. a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. mely egy jól definiálható jelenség (pl. hogy az embert alapvetően a hatalomvágy. változásait megjósolja. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. hogy ismereteket ad ezeknek a problémáknak a megismeréséhez.

századra tehető. vagy – Max Weber fennköltebb megfogalmazásában – politikai céljait. urbanizáció. ismét mások igyekeztek magukat az aktív politizálástól távol tartani. értékeinek és normáinak 5 . mint más embert. hogy megállapításait. Mannheim Károly (1953) Marxszal ellentétes álláspontot foglalt el. nemre stb. érdekei sem. hanem egyszerűen ideológiáról van szó. Abból indul ki. ezért leghelyesebb. Max Weber (1970a. a politkus ezzel szemben arra törekszik. Csak a proletariátushoz tartozó tudós képes objektív igazságot kimutatni. mint ő maga is tette az amerikai fekete népességről írott nagy munkájában (Myrdal 1944). a különböző társadalmi csoportok. A szociológiai kutatások objektivitása A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. hogy a tudományos igazságot kimondja. Max Weber (1970b) sokkal árnyaltabban értelmezte ezt a problémát. Gunnar Myrdal (1972) szerint a társadalomtudós nem tudja az általa elfogadott értékektől függetleníteni magát a kutatásban. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése csak a XIX. A burzsoáziából származó tudóst a burzsoázia érdekei befolyásolják. aki nem kötődik osztályhoz és párthoz. akkor az nem érdemli meg a tudomány elnevezést. vagyis egy olyan világképről. hogy csak bizonyos értékeket elfogadó szociológusok képesek felárni a valóságot. A tudósnak szerinte arra kell törekednie. A tudós számára a legfőbb érték. gondolkodásmódjának. saját témakörrel. ezért a más állásponthoz közel állókat nem tekintik tudósnak. legalábbis közeledjen afelé. Ha ugyanis ezek a nézetek befolyásolják a tudományos munkát. de még a kutató saját politikai nézetei. eszményeit a társadalomban megvalósítsa. módszereit – szemléletes példája szerint – a hívő katolikus és a szabadkőműves egyformán felhasználhassa. mert az osztályérdekek befolyása alól egyik sem tud szabadulni. objektívan tárhatja fel a valóságot. Véleménye szerint a tudósnak az a kötelessége. Egyes szociológusok forradalmi mozgalmakhoz csatlakoztak. 2. és szükség szerint szembe kell helyezkednie azokkal. s a tudományt nem befolyásolhatják a kormány. Szerinte sem a burzsoázia. hogy hatalomra jusson. A gyors iparosodás. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE A szociológia mint önálló. a ahgoymányos társadalom intézményeinek. mások reformista politikát támogattak. Egysek hajlamosak azt állítani. ismereteit. hogy az amerikai társadalomnak egyik alapvető értéke az emberek közötti egyenlőség. tekintet nélkül fajra. a pártok. mely az emberek egy részének érdekeit szolgálja. döntően befolyásolják társadalmi helyzetéből következő érdekei. Jellemző példa erre Talcott Parsons kirekesztése a 1970-es években. a hatalmat megtartsa. ha ezeket az értékeket világosan kimondja.Szociológiai kutatás és politikai cselekvés Minden szociológusnál felvetődik a szociológia tudománya és a politikai cselekvés közötti viszony kérdése. Karl Marx szerint a tudóst ugyanúgy. mert a proletariátusnak ez az érdeke. 1989) vizsgálta a legmélyebben a tudósi és a politkikai tevékenység közti különbségeket. sem a proletariátus pártján álló tudós nem képes objektív maradni. hogy hideg fejjel nézzen szembe a mindenkori uralkodó eszményekkel. Viszon a „ szabadon lebegő értelmiségi”.

a tudósoknak. így a szociológiának az a feladata. világháború után 6.metafizikai korszakot – melyben elvont gondolatokkal magyarázzák őket . Következésképpen a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat. a filozófiára helyezte a hangsúlyt. Ma is vita tárgya. „Alapítóatyák” 3. de ebben a gondolkodásra. A klasszikusok kortársai 4. ezeknek a problémáknak felmérésére és magyarázatára vállalkoztak. valamint az újításra való hajlam.pozitív korszakot – melyben természettudományos módszerrel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket Alexis de Tocqueville (1805-1859) – számos korábbi szociológiatörténeti munka nem sorolta az első szociológusok közé.a teológiai . Az első szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg. vagy pedig egymástól eltérő tudományok. Saint-Simon három nagy társadalmi típust különböztet meg: . családok felbomlása stb. az iparosoknak. 6 . a bűnözés. Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: a megszokás ereje. A gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják. Szerinte a francia forradalmat az okozta. a magyar szociológia története Az előfutárok Durkheim szerint Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) volt az első szociológus. a prostitúció. valamit tőle származik a „szociológia” elnevezése is. mint pl. mely a szokásokban ölt testet. hogy a katonai eredetű régi uralkodó osztály és a dologtalan osztály nem volt hajlandó átadni a társadalom vezetését a dolgozóknak. hogy a szociológia és a természettudományok azonos típusú. és mennyiben politikus esetleg történész. Előfutárok 2. Szociológiai irányzatok a II. A szociológia korszakai: 1. a munkásosztály alacsony életszínvonala. Szerinte az emberek kormányzását fel fogja váltani a dolgok adminisztrációja. Gondolatainak történeti hátterét a francia forradalom és a restauráció adta. mert ő fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét.és az ipari társadalmat. a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomora. mennyiben volt szociológus. könnyebbé és kevésbé fájdalmassá tegye a fejlődést. A fejlődés az ipari társadalom irányában halad. Comte szerint a társadalmat – ugyanúgy mint a természetet – determinisztikus törvények uralják. mert törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében.teológiai korszakot – melyben isteni lényeg beavatkozásával magyarázzák a jelenségeket . Nehéz eldönteni. Ezért Saint-Simont az ipari társadalom elméletének megfogalmazójának tekintjük. hogy előremozdítsa. Cseh(szlovák) ill. amely a változásokra irányuló kollektív aspirációkban testesül meg. hanem súlyos társadalmi problémákkal is. a Frankfurti Iskola az azzal ellentétes álláspontot (Papp 1976) Comte megfogalmazta az emberiség fejlődésének elméletét. A két világháború közti szociológusok 5.a katonai . az alkoholizmus terjedése. A 80-as és 90-es évek szociológiája 7. Ő is három korszakot különböztet meg: . Auguste Comte-ot (1798-1857) elsősorban azért szokták az első szociológusnak tekinteni.rohamos változása nemcsak pozitív eredményekkel jár. A vitában Karl Popper képviselte a pozitivizmushoz közeli álláspontot.

A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben. hogy a kapitalist a társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. hogy a 7 .Szerinte a demokratikus rendszer lehet liberális. A rabszolgatartó társadalomban a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona. az azt mejdan felváltó kommunista rendszerről. de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. mint Amerikában és despotikus. Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az. Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége. miszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó. a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban 2. a francia forradalmak következtében jött létre. mely az amerikai ill. kik ezért különféle szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. hanem nagy jelentőségű politikai mozgalmat is szerveztek. így munkára kényszeríthető. Marx és Engels legfontosabb szociológiai gondolatait és azoknak a mai szociológiára való hatását a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. akik a termelőeszközök birtokában vannak. a feudális. 3. mint a Kommunista kiáltvány. ellentmondásainak feltárása. Érdelődésének középpontja a demokrácia. a történelem itt ér véget. a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül. 2. és központi gazdasági tervezés folyik. A kapitalista társadalom működését elemző A tőke 3. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. A munkások személyileg szabadok. Sokkal kevesebbet írtak a kapitalizmust követő szocialista rendszerről. az ún. mint Franciaországban. A korábban nagyhatalmú marxizmus hanyatlását elsősorban kétségtelenül az a marxi jóslat okozta. A szocialista rendszerekben a termelőeszközök többsége állami tulajdonban van. valamint a kapitalizmus szükségszerű összeomlása állt. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták a szocialista rendszer másik fő jellemzőjét. Tudományos munkásságuk kiterjedt a szociológián kívül a közgazdaságtanra és a filozófiára is. formációelméletbe illeszkedik. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek. Tocqueville a valóságos társadalmi jelenségek megfigyeléséből és elemzéséből indult ki és ezáltal keresett választ az általa feltett kérdésekre. A feudális társadalomban a földesúr a földet jobbágybirtokként a parasztoknak adja használatba. Friedrich Engels (1820-1895) köztudottan nemcsak tudósok voltak. Munkásságuk középpontjában a a kapitalista rendszer elemzése. a tőkések kizsákmányolják a munkásokat. az Osztályharcok Franciaországban. mint a Munkásosztály Angliában. melyben megszűnik a kizsákmányolás. de megélhetésük érdekében kénytelenek eladni bérmunkásként munkájukat a tőkéseknek. Az „alapító atyák” Karl Marx (1818-1883) és munkatársa. a Brumaire 18. míg végül a kommunista társadalomban csúcsosodik ki. ill.Raymond Aronnal az élen többen is a legfontosabb szociológusok közé sorolják. a kommunizmusban mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. A szocialista rendszer – Marx jóslatával ellentétben. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma egy nagy történelmi fejlődési elméletbe.

Marx megfigyelte a munkásosztály elnyomorodását. a munkásoknak nincsenek termelőeszközei. 8. Ez határozza meg helyzetüket. vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. A szociológia két másik klasszikusa. a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. melynek legélesebb formája a forradalom. aki Marx elméletét bírálva mondta.gazdaságilag fejlettebb országokban fog először megvalósulni a szocializmus – külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott társadalmakban valósult meg. Ezt nevezi kizsákmányolásnak. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus. Ő a társadalmi integráció feltételeit kereste. hanem a Jaures-féle szocializmus állt hozzá közel. Az osztályfogalomnál is erősebben hat ma is a szociológiára Marx azon tétele. munkával. Ezeket Marx pozitívan értékelte. hogy a jövőbeli történelmi fejlődés kutatása nem tudományos feledat. a bérmunkás ugyanis nem érzi sajátjának munkája termékeit. (1929-es évet követő világgazdasági válság) 5. vagy harmóniaelmélet. Durkheim és Weber a közel fél évszázaddal későbbi nemzedékhez tartozik. és azt állítja. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. 7. Elidegenedés elmélete – elsősorban a munkaviszonyokban jelentkezik. 6. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. az érdekeiket. Az osztály Marx szerint azon egyének csoportja. vagy afelé közeledett. amelyet a reprodukcióra (létfenntartásra) kell fordítani Mivel a használati értéke nagyobb mint az értéke. amely a társadalmak lényegét az együttműködésben látja. 9. a tőkéseket és a bérmunkásokat.relatív elnyomorodás – a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed absz. hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik.az abszolút elnyomorodás – a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed. a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát. hogy minden emberi társadalomban voltak. melyről kétféle értelemben beszélt: . Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru. konfliktuselméleti irányzata túlmegy Marxon. 4. Marx A tőkében két osztályt különböztet meg. Marx több. Karl Popper (1989). Emile Durkheim (1858-1917) – kurzust tartott a szocializmusról. melyet halála után könyv alakban publikáltak is. 8 . ruházkodásra. értelemben. sőt a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. Gazdasági alap – a történelem döntő mozgatóereje. azonban nem a marxista. Marx szerint a szocialista társadalomban eltűnik a konfliktus. Értéktöbblet–elmélet – az áru értéke arányos az előállításra fordított munkával arányos. Bizonyos fejlettségi szint elérése után a szocialista társadalom rendre összeomlott és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg. Az áru ára ezen értékkel azonos. lakásra fordítani. a társadalmi tudatukat. a kizsákmányolókat és a kizsákmányoltakat. A mai szociológia ún. mert ezek valósítják meg egyik társadalmi formációból a másikba való átlépést. A szociológia konfliktuselméleti irányzatával szemben áll a funkcionalista irányzat. . melynek két eltérő értéke van: a/ használati értéke – egyenlő az általa előállítható áruk értékével b/ az értéke – egyenlő azzal az árumennyiséggel. vannak és lesznek konfliktusok. a tőkés a különbözetet elsajátítja.

A bürokráciának Weber műveiben nincs kizárólag negatív felhangja. Az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. A társadalmi cselekvés négyfajta típusának weberi megkülönböztetése: 1. Weber a hatalomnak. hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. hogy a kormányzat jogos. jogszabályokat követő). hogy a vallás fontosságát a szociológiában elfogadtassa. Ennek okát az anómiában látta. Az ideáltípus fogalmának megalkotása Webernél is a megértésnek és a törvényszerűségek megismerésének egyik eszköze. a bürokrácia. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. melynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése. hogy a társadalom tagjai egymáshoz hasonló munkát végeznek. célracionális (a közgazdaságtudomány emberképe. hogy ….A szolidaritásnak két fajtáját különböztette meg: • a mechanikus szolidaritást – alapja. azon a tényen. társadalmi és politikai változások lényegét. ennél kevésbé fontos számára az. A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak. hogy a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet megmagyarázni. Megkülönböztette a hatalmat. primitív társadalmakban előforduló totemizmust. Szakismereteik. • a szerves vagy organikus szolidaritást – a társadalmi munkamegosztáson alapul. a bűnözés. Nála a bürokrácia azt jelenti. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. érzelmileg motivált (az érzelemek alapján) 3. Az anómia fogalmát Durkheim dolgozta ki és vezette be a szociológiába. vagyis egy totemállat tisztetét vizsgálta. de hozzá kell tegyem. hogy a társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. Max Weber (1864-1920) Marx elméleteire. pontosan meghatározott követelmények alapján (végzettség) alapján választják ki őket. és ezáltal a politikának sokkal több figyelmet szentelt. gondolataira reagált. tradicionális (hagyományos normákat követő) 2. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. népvezérek) • racionális (választásokon alapuló. a protestáns etika. A bürokraták közt pontos munkamegosztás érvényesül. megnő a különféle társadalmi problémák gyakorisága. A társadalmi fejlődés fő mozgatóereje a növekvő munkamegosztás. a hatalom. Durheim nagy szerepet játszott abban. A legitimitás három fajtáját különböztette meg : • a tradicionális (pl. Vallásszociológiai könyvében az ún. Ezek szerint a társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság. Marx társadalmi-szerkezet – felfogásást két további dimenzió bevonásával egészítette ki. és az uralmat. amelyről úgy gondolták. értékracionális (a cselekvés meghatározója az érték. királyi – hagyományok a családon belül) • karizmatikus (pl. mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul.”Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. az életmód és a megbecsültség dimenzióban. hasonlóképpen gondolkodnak. Fontos tétele. alkoholizmus és öngyilkosság. hogy a törzs őse. hogy „nagyjából igaza van ugyan Marxnak ebben és ebben a kérdésben. Az ideáltípus valamely jelenség – pl. a karizmatikus uralom – lényeges jellemzőinek 9 . Weber a bürokratikus racionalizációban látja a modern gazdasági. vagyis legitim. Ezt a tételét az öngyilkosságról írott könyvével illusztrálta. hogy a termelőeszközök magántulajdonban vagy állami tulajdonban vannak-e. Weber gondolatai azt a sémát követik. hanem csakis társadalmi tényekkel. mint Marx. mikor valaki a saját céljait követi). Ha a normákban való egyetértés meggyengül. ez áll a cselekvés központjában – vallás) 4. Szemmel láthatóan nyugtalanította a munkások nyomora.

Pareto elméletéből az következik. hogy a történelemben – Marx és Spencer felfogásával ellentétben – nincs semmiféle fejlődés valamilyen jobb társadalom felé. Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba. Velük szembeni 10 . A szegény parasztcsaládból származó tudóst taszította az amerikai újgazdagok viselkedése. Ezért ellenzett mindenféle szociálpolitikát: a szegények megérdemlik. Vilfredo Pareto (1848-1923) – A szociológia általános elmélete (1916) c. Weber és Simmel kortársa és kollégája a közösségről és a társadalomról írott munkájában (Tönnies 1983). mint ahogy azt Darwin a fajok eredetéről írt munkájában kifejtette. hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek.összefoglalása. mivel a racionális cselekvéssel ugyanúgy kíván foglalkozni. Pareto szerint a történelem a hatalmi elitek körforgásának története. Ezt nevezzük szociáldarwinizmusnak. hogy szegények maradjanak. az irracionális cselekvéssel pedig a szociológia. A társadalomban létezik elitcsere. Thorstein Veblen (1857-1929) az amerikai társadalomtudományok igen eredeti „fenegyereke” volt. Ezzel együtt meggyengülneka rokoni és baráti kapcsolatok. gátlástalansága és fényűzése. de ezáltal nem változik meg az elitnek a társadalomban betöltött szerepe. Egyik leghíresebb munkája A pénz filozófiája (1973) – a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közti interakciókat. Eszerint a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek. Az új elit ugyanúgy elnyomja a társadalom nagy többségét. Ezt a mai szociológia nem fogadja el. művében egy nagy társadalomfejlődési elméletet próbál megfogalmazni. A klasszikusok kortársai Herbert Spencer (1820-1903) angol szociológus. Szerinte a racionális cselekvéssel a közgazdaságtan foglalkozik. Elmélete szerint a társadalmak ugyanazon törvényszerűségek szerint fejlődnek. Ferdinand Tönnies (1855-1935) is hasonló problémákkal foglalkozott. az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve volt. Kortásaival ellentétben Weber szerint a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények. mint a régi. Georg Simmel (1858-1918) Max Weber baráti köréhez tartozott. akkor a fejlődés spontán módon kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket és segíti a legalkalmasabbak túlélését. hogy a racionális megfontolások mellett az embereket irracionális ösztönök (reziduumok) és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák (derivátumok) is mozgatják. és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak el. Az érzéseken alapuló személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen. Csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni munkáival a szociológusok. Pareto fő mondanivalója. amely valójában Marxszal vitatkozik. Marx kortársa. „absztrakt” kapcsolatok lépnek.

a nemzetre.kritika a háttere a dologtalan osztályról szóló könyvének (Veblen 1958). „hivalkodó” fogyasztás. elsősorban William I. Több német. ezért nevezi a gazdagokat „dologtalan”. melynek eredményeit A lengyel paraszt Európában és Amerikában címen tették közre. Művei közül leghíresebb a Nagy átalakulás (1957). 11 . 2. Az elsődleges csoportokban nem az önérdek. Polányi Károly és Mannheim Károly hasonló társadalmi és intellektuális háttérből indult. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődésében. hogy az embereknek „négy kívánságuk”. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: a reciprocitást (kölcsönös ajándékozás) és a redisztribúciót (a társadalom által termelt javak összegyűjtése és szétosztása egy központi irányzat által). azaz a társadalmi környezettől függ. aki Chicagóban volt egyetemi tanár. Abból indultak ki. hogy az ember nem elsősorban minél nagyobb jövedelemre törekszik. hanem azt akarja. értékeiről. Ketten vizsgálták a nagy összehasonlító vizsgálatot a Lengyelországban maradt és az Amerikába vándorolt lengyel parasztok helyzetéről. a munkahely. Florian Znaniecki (1882-1952) lengyel szociológus nem volt kénytelen hazájából emigrálni. Másik eszköze a sok szabadidő. az 1930-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése Németországban és Olaszországban. Pollányi Károlyt (1886-1964) gazdaságtörténésznek vagy a gazdaságantropológia meglapítójának szokták tekinteni. Alaptétele. melyben az önszabályozó piac. az elismertség vágya. a Galilei Körből. akik Nyugaton váltak nagy hírű társadalomtudóssá. ahol verseny uralkodik. a szabályozatlan kapitalizmus következményeit. a körülmények kialakítására való képesség vágya 4. Mannheim Károly (1893-1947) az Ideológia és utópia (1996)c. vágyuk van: 1. Nagy hatása volt a 70-es és 80-as évek magyar szociológiájára. becsüljék. a család. az alapvető emberi értékek elsikkadását bírálja. Az emberiség haladását abban látta. más szóval a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájából. hogy az elsődleges csoportokra jellemző emberi szimpátiaérzések kiterjednek a helyi közösségre. világháború. hogyan működik a gazdaság. A két világháború közötti szociológusok Az I. Charles H. hanem a szolidaritás uralkodik.végül az egész emberiségre. a társadalmi ellentétek kiélesedését. s foglalkozott kultúrszociológiával. művével a tudásszociológia egyik alapítójának számít. Ebben azt fejti ki. (Cooley 1964). felnézzenek rá és elismerjék. Ennek egyik eszköze a bőséges. a játszótárscsoportok. de igen gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az amerikai szociológiával. Két magyar emigráns. hogy a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. „szabadidős” osztálynak. osztrák és magyar szociológus kivándorolt Amerikába vagy Nyugat-Európába. ill. Thomasszal. Módszerük az életrajzok írása volt. az új tapasztalatok iránti vágy 3. Tudásszociológiai nézőpontból vizsgálta a korabeli konzervatív ideológiát. hogy az emberek tiszteljék. a biztonság vágya. Másodlagos csoportok – pl. Cooley (1864-1929) az elsődleges csoportok.

miszerint középszintű elméleteket kell alkotni. Teljesen eltért ettől a kelet-európai országok helyzete: a sztálinista korszakban – Lengyelország kivételével – a szociológia tiltott tudomány volt. vagyis a célok megvalósítása. majd Magyarországon. mert ő hivatkozik műveiben arra. mint az elméletalkotás terén. pl. A funkcionalizmust Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. azaz professzionalizálódott. 12 . A nyugat-európai országokban újra fellendült. normának. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek (ipar. „városökológiai iskola” érdeklődésének központjában az a kérdés állt. viszont több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust. tevékenységüknek integrálása • személyiség – a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. Park. A fő változási tendenciákat a következőképpen foglalhatjuk össze: • A szociológia szakmává vált. • Az empirikus szociológia kutatás terén sokkal nagyobb eredmények születtek. Egyetemi tanszékek és kutatóintézetek létesültek. A vizsgált jelenségek elemzéséhez természetesen empirikus adatokat kellett használniuk. Az 1945 utáni 20-30 évben három nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. a vallásnak vagy a büntetésnek vannak bizonyos társadalmi funkciói. szakszociológiákra vált szét.Az amerikai empirikus szociológia az chicagói egyetemen indult fejlődésnek. Ennek az iskolának az alapítói Robert E. Burgess (1886-1966) volt. szocializáció A funkcionalizmus másik kiemelkedő amerikai képviselője. hogy minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia. továbbá mely városrészben összpontosulnak a társadalmi problémák. Csehszlovákiában is újjászületett és némileg megerősödött. amelyeket a valóságban mérni lehet. az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. s azokat empirikusan igazolni. Robert Merton (1910-) nem fogalmazott meg Parsonéhoz hasonló elméletet. hiedelemnek nemcsak funkciói. Némileg kritikusan ugyanezt neopozitivizmusnak is nevezik. Az 1960-as évektől lassan. Statisztikai módszereket használtak A szociológia irányzatai a második világháború utáni évtizedekben A második világháború után a szociológia – nem kis részben az amerikai szociológia hatására – nagy fejlődésen ment át. Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. Elsősorban a módszertan szakértőjeként ismert. Abból indul ki. hogy a szociológia tudományos fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változókat szerkesszenek. először leginkább Lengyelországban. A funkcionalizmust szokás a fő harmóniaelméletnek nevezni. Az ezen elveket követő szociológiai irányzatokat szokták – némileg pontatlanul és leegyszerűsítve – empirikus szociológiának nevezni. kereskedelem). hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. így elfogadhatóbbá tette azt a szociológusok többsége számára: . a különböző társadalmi osztályok. (1864-1944) és Ernest W. burzsoá áltudománynak tekintették.rámutatott. azaz négy funkciója van. és ennek megfelelően minden társadalom mint rendszeren belül további alrendszer működik: • politika – a társadalom céljainak meghatározása • gazdaság – az eszközök hozzárendelése a célokhoz. hogy bizonyos társadalmi intézményeknek. • A szociológia egyre inkább ágazatokra. A szociológusok nagy többsége elfogadta Merton programját. hogy egy-egy fennálló intézménynek. Azt hangsúlyozza. Peter Lazarsfeld (1901-1976) – a nemzetizocializmus elől vándorol ki a tengerentúlra. A chicagói ún. • kultúra – a társadalom tagjainak.

Pl. Neoweberiánus irányzat – azokat a szociológusokat szokás idesorolni. amely Frankfurtban jött létre az 1920as években. norma. ugyanakkor nem tekinthetők sem marxistáknak. másrészt a funkcionalistákkal. Habermas vitatkozott egyrészt a pozitivista szociológusokkal (Papp 1976). Inkább filozófus. velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. hogy a piac alapvetően hatalmi struktúra. Az osztály a hatalomról szól. Leginkább a weberi gondolatkörhöz sorolhatjuk Raymond Aron (1905-1983) francia szociológust és politológust. Könyvet írt a történelmi materializmus rekonstrukciójáról. Wright Mills (1916-1962) az amerikai szociológia „fenegyereke”volt. Andorn (1903-1969) továbbá – a második és harmadik nemzedékből – Jürgen Habermas. Nehéz egyszerre a gazdasági jólétet növelni és mindenkinek – a szociális jogokat is magukban foglalaló – állampolgári jogait egyenlően biztosítani. hanem valamely probléma megértésére. illetve a hatalomnélküliségben látja. az antiszemitizmusra hajlamos személyiség kialakulásának okát pedig a gyermekkorban kapott nevelésben keresték. A társadalmi különbségek gyökerét a hatalomban. mint elméleti szociológus. Ide tartozik Antony Giddens (1938. mivel ő ismeretette meg Weber munkásságát a francia szociológusokkal és olvasóközönséggel. ezáltal lehetővé tette. Ide sorolhatjuk Gerhard Lenski Hatalom és privilégium c. ebben messze eltávolodott a marxizmus eredeti tanításaitól.a korán elhunyt C. nagy rétegződéselméleti munkáját (1966). 3. Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát. a jelenség okainak felderítésére. 2. a közvélemény vagy a társadalom valamely vezető-irányító intézménye. A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA A szociológiai vizsgálat lépései A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése.). Theodor W. ezekben nyilvánulnak meg jól láthatóan a hatalmi helyzet különbségei. Marxista irányzatok .) szerint a konfliktusnak nem a magántulajdon. Ilyen célt szolgálnak pl. alapvető jellemzőinek feltárása. A szociológia vizsgálatok legtöbbször nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek.megkülönböztette a manifeszt (nyílt) és a latens (rejtett) funkciókat. akik viszonylag sok gondolatot vettek át Max Webertől.). Közel állt a marxizmushoz a Frankfurti Iskola. 13 . aki azt hangsúlyozza. A probléma megfogalmazása Felmerül valamilyen társadalmi jelenség. hanem a hatalom és hatalomnélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. a népszámlálások..ugyanaz az intézmény. 3. mutatja a pszichoanalízis hatását a gondolkodásunkra. hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztálya számára. A Frankfurti Iskola ma is élő és publikáló képviselője Jürgen Habermas (1929. Az iskolához tartozó tudósok: Max Horkheimer (1895-1973). kormányzat. valamely összefüggések magyarázatára. Ralf Dahrendorf (1929. hogy a szociológiai elemzés a jelenségek felszínénél mélyebbre hatoljon. . s úgy véli a hatalom különbségei eredményezik a privilégiumok különbségeit. Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudománymódszertani felfogását követve a következő képpen lehet összefoglalni: 1. A Frankfurti Iskola tagjai az antiszemitizmus gyökereit a személyiségben. különösen Luhmann-nal. sem funkcionalistáknak. sokat hivatkoznak rá. szervezete (pl. a hatalom pedig a politikáról. tudományos akadémia) vagy a társadalomtudósok. melynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik.

• kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit. és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról. Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni. vagyis 14 . intézményt vizsgálnak igen alaposan. Pl. életrajzi módszer. hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. 3. pl. az alkoholizmus ott gyakoribb. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak. és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni. csoportban. ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. 5. a továbbiakban ennek egyes lépéseit soroljuk fel: Mintavétel – megfelelő mintavétel azt jelenti. • megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg: a külső megfigyelést. 6. • egyéni adatok formájában (kazettán. naplók. az ivással összefüggő különféle problémák (pl. s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni. egy kocsmában tartózkodik. • esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. Elméleti hipotézisek A vizsgélni kívánt jelenségről elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg. hogy két adatsor között körreláció áll fenn. • mélyinterjú. vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik jelenség jelenléte esetén. hogy a mintába kerüljön. de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel. Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust a kérdezett személy által bemondott szeszesital-fogyasztás mennyiségével. hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki. A szociológia a következő módszereket szokta alkalmazni: • publikált statisztikai adatok másodelemzése. kötetlen beszélgetés – a kutató előre kiválasztott szempontok szerint irányított. Abból. és nem elegyedik szóba a társasággal. hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra. hogy közülük az egyik az egyik a másiknak oka. ezért ismerni kellene az elrejtését és az okait. Operacionalizálás Mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. CD-n) tárolt adatok másodelemzése. • kérdőíves adatfelvétel. pl. Ilyen típusú téves következtetés sokat idézett példája a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közötti kapcsolat. személyt. 4. amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben. még nem következtethetünk minden további nélkül. Az eredmények közzététele Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. de nem iszik. Ehhez felhasználhatók a szociológiai irodalomban található elméletek. munkahelyi elbocsátás. Adatgyűjtési módszerek Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermannképlettel. vagy survey-módszer. levelek) elemzése. beszélget a kocsma vendégeivel. A két szint között létezik az ún. annak okairól).kutatók egy csoportja felismeri. Elemzés Elemezzük a gyűjtött adatokat. 2. Mivela szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer. • dokumentumok (sajtóközlemények. családi vita) előfordulására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. vagy közvetve. amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben. ahola kultúra értékei és normái elnézőek a nagymennyiségű szeszesital-fogyasztással szemben. és a részt vevő (belső) megfigyelést. együtt iszik. mezoszint és lokális szint.

Adatfeldolgozás – kis adatfelvételeket egyszerűen kódlapok alapján is fel lehet dolgozni. a „ teljesen egyetértek” választól az „egyáltalán nem értek egyet” válaszig. A kérdőíven szereplő kérdéseknek világosaknak kell lenniük. A faji előítélet attitűdjének erősségét például lehet mérni azzal a kérdéssel. Pl. Zárt kérdéseknél tisztázni kell. A Lickert-skála esetében az egy-egy kijelentéssel való egyetértést vagy egyet nem értést 5 vagy 7 fokozatú skálán fejezik ki. aki viszont turistaként sem engedné be őket az országba. Kérdezhetjük így a társadalmi-foglalkozási helyzetet. arabok) valamely képviselőjével az alábbi kapcsolatok közül melyiket venné szívesen vagy nem szívesen: a/ közeli rokonság. Vélemények és attitűdök mérése skálákkal – speciális kérdésekkel lehet attitűdöket mérni. de sokkal kisebb a pontatlan kitöltés veszélye. de a köztük levő távolságokat nem lehet összehasonlítani. hogy „a kérdezett faj (pl. Az ily módon választott mintát nevezzük reprezentatív mintának. Kérdőívkészítés – a szereplő kérdéseknek két típusát különböztetjük meg: zárt vagy strukturált és nyitott vagy nem strukturált kérdések. Mérési szintek: • nominális szint – ebben az esetben a változó különböző értékei azt fejezik ki. és ezért költségesebb. A kitöltött kérdőívet a megkérdezés után célszerű ellenőrizni. Nyitott kérdés – a megkérdezett személy fogalmazhatja meg a válaszát. A Bogardus-skála esetében a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. Erre ún. Kódolás – a begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosíthatjuk. az a legnagyobb fokú előítéletességet mutatja. „önkitöltése” útján. skálatechnikát használunk. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. f/ turista egy ország területén ?” Aki a más fajhoz tartozó egyént a családjában is szívesen látná. hogy az esetleges hiányokat pótolni lehessen. ha a megkérdezett egészségi 15 . Más szóval meghatározzuk. gyermekkora története és az abban előforduló problematika. hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba soroljuk. pl. Zárt kérdés . • ordinális szint – ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. hogy csak egy vagy több választ is alá lehet-e húzni. Megkérdezés vagy interjú – történhet személyes felkeresés útján. d/ munkatárs. vagy postán küldött vagy másképpen átadott kérdőív ún. c/ szomszédság. A személyes megkérdezés sokkal időigényesebb. ilyenkor a megkérdezett személy egyszerűen aláhúzza a férfi vagy a nő válaszlehetőséget. e/ honfitárs. nem adhatnak alkalmat félreértésre. házasság révén b/ barátság. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezettnél. A mélyinterjús módszerben ennél is tágabb kérdéseket tesznek fel.a kérdőíven szerepelnek a válaszlehetőségek. pl. az nyilván az előítéletesség attitűdjét a legkisebb mértékben sem mutatja. pl. és ezeket a típusokat 0-tól 9-ig terjedő kódszámmal látjuk el. hogy két vagy több különböző tipusról van szó. férfi vagy nő.véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő személyeket. a nemére vonatkozó kérdés.

Az intervallum mérési szint példájaként a Celsius hőmérsékleti skálát szokás idézni. EGYENLŐTLENSÉG. hanem a zérus szintnek is van értelme.• • állapotára vonatkozó kérdésre a köv. de azt nem tételezhetjük fel. ezeknél kiszámíthatjuk a statisztikáknál szokásos legegyszerűbb mutatókat: a középértéket és a szóródás különféle mutatóit. hogy a „nagyon jó” és a „meglehetősen jó” között ugyanakkora a távolság. aránymérő szint – ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük.nagyon jó. nagyon rossz. olyanok. de azt nem állíthatjuk. 16 . amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. valamint különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. Egyenlőség – egyenlőtlenség A társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük. A középértékek közül legtöbbször a számtani átlagot használjuk. és olyanok. a lakóhely környezete. hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. ezért semmit sem tudunk arról mondani. stb. akinek semmi jövedelme sincsen). 5 válasz adható: . hogy a „nagyon jó” válasz az egészségi állapot jobb szubjektív értékelését fejezi ki. meglehetősen rossz. A felsoroltak mind társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. mint a „meglehetősen jó”. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek. mi az oka és hogyan lehet enyhíteni. főleg ha a változó elosztása erősen eltér a normális elosztástól. hanem a közöttük lévő távolságot is. a műveltség. amit szeretnének. a lakásviszonyok. meglehetősen jó. mint amikor 10 fokot mérünk. Ennek zéruspontját Celsius egyszerűen saját belátása alapján választotta ki. Az egyenlőtlenségnek számos dimenzióját lehet megkülönböztetni. de nem tételezhetjük fel egy zérus pont létét mérésre használt skálán. A szociológiának kezdetei óta egyik központi kutatási témája az. A szociológiai tesztekben pl. kétszer annyira meleg van. a személyes jövedelem (van olyan személy. intervallumszint – nemcsak a különböző válaszkategóriák egymás utáni sorrendjét vehetjük ismertnek. közepes. Egyszerű statisztikai útmutatók Ha intervallum. akiknek nem sikerül életcéljaikat megvalósítani.és aránymérő szinten mért változóink vannak. a szabadidő mennyisége és eltöltésének módja. a vagyon. a munkakörülmények. SZEGÉNYSÉG Alapfogalmak Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. A harmadik középérték. hogy az egyik kategória hányszor magasabb a jobb másiknál. mint a 10 és a 20 Celsius között. hogy amikor 20 fok meleg van. Néha célszerű a mediánt is kiszámítani. hogyan alakul – nő vagy csökken – a szegénység. ezért elégedetlenek. hogy az egyének és családok.akkor azt egyértelműen tudjuk. mint a „meglehetősen jó” és a „közepes” közt. akik el tudják érni. amelyet ki szoktunk számolni a módusz: ez az a kategória. Ezért azt állíthatjuk a 0 Celsius fok és a 10 Celsius között ugyanannyi a különbség. az intelligencia teszteket értékelhetjük így. . az egészségi állapot. hogy mekkorák az egyenlőtlenségek. 4. és ezért elégedettek. Pl. Ilyenek a jövedelem.

Méltányosság. részesülnek a társadalom részéről. a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. Azt az elképzelt társadalmat. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme.A társadalmi egyenlőség fogalmát is alapvetően két értelemben szokás használni. hanem egyéb hátrányokra (pl. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti. hogy a jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni. alacsony jövedelem és rossz egészségi állapot) jelentkezik. többnyire azt értjük alatta. hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit. A depriváció szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent. Ez azt jelenti. szokták meritokráciának nevezni. tehát relatív lemaradást jelent. igazságosság Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívájának tekintik egyes szerzők a méltányosságot (equity). és nemcsak jövedelmi. hogy a társadalom tagjai akkora jövedelemben. Ezért inkább relatív. A hátrányok egyszerűen csak alacsony jövedelmet és ebből adódó hátrányokat jelentenek. Szegénység A szegénység fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére. megjelölésére szokták használni. ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll. A méltányossággal rokon fogalom az igazságosság (justice). és inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok. ahol ez megvalósul. 17 . hogy a társadalom minden tagjának (legalábbis életpályája elején) egyenlő esélye van arra. majd 12-vel. elmagányosodás) is vonatkozik. A többszörösen hátrányos helyzet olyan személyekre vagy családokra utal. hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. akkor kapják meg az egy főre jutó havi jövedelmet. Ha a család (háztartás) összes jövedelmét elosztják a háztartástagok számával. mint pl. Módszerek Háztartásijövedelem-felvétel A jövedelemegyenlőtlenségekre és a szegénységre vonatkozó magyarországi adatforrások a Központi Statisztikai Hivatal által 1963-tól 1987-ig ötévenként végzett családi vagy háztartásijövedelem-felvételek. hogy a jövedelem stb. mint abszolút hátrányt jelent. A relatív szegénység viszont azt jelenti. a vagyona. megbecsülésben stb. mint az átlag 60. ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. A hátrányos helyzet fogalmat a depriváció magyar fordításaként értelmezhetjük. Abszolút szegénységről beszélünk. Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti. az egy főre jutó jövedelem kevesebb. a nem megfelelő táplálkozás. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg. azonosak a lakásviszonyai stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje. amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. pl. amikor még senki sem tudja. Amikor a szegénység megjelölésére használjuk. 50 vagy 40 százaléka. amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben. akiknél egynél több hátrány (pl. Igazságosnak nevezik azokat az egyenlőtlenségeket. rossz lakásviszonyok stb.

Mill álláspontja).Háztartáspanel-felvétel 1992 óta a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszéke háztartásipanel-felvételt végez. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. . Azokat.S. szükségesek az egyenlőtlenségek. hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket – szám szerint kb.A fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. valamint 1800 gyereket – évről évre felkeresik. a kultúra fejlődését. meg kell vonnunk azt a határt. 2000 háztartást. decilis. Ennek az álláspontnak háromféle indoklása van a szakirodalomban: . Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. a társadalom. ők viszik előre a gazdaság. a bennük élő kb. diktatúrához vezet – libertariánus álláspont. kultúra is. 4200 16 évesnél idősebb személyt. de az esélyek legyenek egyenlőek (J. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára – a funkcionalista szociológiai iskola álláspontja. . hogy a háztartások és személyek helyzetében évről évre bekövetkező változásokat elemezzük. és róluk kérdőíveket töltenek ki. ezek az átlagnál tehetségesebbek. Az adatfelvétel során megkérdezett személyeket vagy háztartásokat egy főre jutó háztartási jövedelmük alapján sorba rendezzük. továbbá a szokások. Amerikában liberálisoknak. Eszerint a méltányos 18 . szegénységi küszöböt. az ún. így végső soron szolgasághoz. miszerint kívánatos. hogy mennyire indokoltak. akik erre az álláspontra helyezkednek. A XIX. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. E módszerek közül a legegyszerűbb az úgynevezett jövedelmi decilisek elosztása. hogy a legrátermettebbek emberek minél sikeresebbek legyenek és mintegy természetesen kiválasztódjanak. vagyis százalékos részesedések az összes jövedelemből. A szegénységi küszöb meghatározásának egyik lehetséges módja a létminimum kiszámítása. Elméletek Az elfogadható egyenlőség mértéke Inkább társadalomfilozófiai kérdés. Az a lényege. Európában szociáldemokratáknak nevezik. századai szociáldarwinizmusra nyúlik vissza. intelligensebbek. A paneljelleg lehetővé teszi. Három álláspontot különböztetünk meg: 1. Létminimum Ha az egész népességre kiterjedő jövedelemvizsgálat alapján a szegénységet akarjuk elemezni.A társadalomban szűk elitek állnak szemben a tömegekkel. sőt kívánatosak. A létminimum nem lehet egyszerűen biológiai fogalom. 2.Minden társadalmi beavatkozás a fennálló jövedelem eloszlásba a szegényebbek érdekében sérti a gazdagok szabadságjogait. mert mindig befolyásolják az adott társadalom objektív életkörülményei (pl. kevesebb ruházat kell). hogy az összes összeírt jövedelemből mennyit kapott az első (legalsó). majd kiszámítjuk. Jövedelmi decilisek A jövedelmek egyenlőtlenségét többféleképpen lehet mérni. második stb. melegebb éghajlaton kevesebb kalória fogyasztása szükséges. ezért magas jövedelmeket érdemelnek.

Az egyenlőtlenség azonban csak addig a határig fogadható el. amíg elősegíti a gazdaság fejlődését azáltal. 3. leépült. hogy krónikusan beteg. Az 1960-as években és a 70-es évek elején sok képviselője volt annak az irányzatnak. alkoholisták. Egy másik álláspont a szegények rossz testi és különösen lelki egészségi állapotára hívta fel a figyelmet.jövedelemkülönbségek elfogadhatóak. Gerhard Lenski (1966) szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól az ipari társadalmakig az egyenlőtlenség állandóan és fokozatosan nőtt. ha azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik. 19 . ezért az elsőrendű feladat ennek megváltoztatása. E nézet fő képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával. és azt hangsúlyozta. Radikálisan társadalomkritikus szociológusok szerint a szegénység oka – legalábbis az iparosodott társadalmakban – a gazdasági-társadalmi rendszer jellege. rokkant emberek – egyebek között rokkantak. és senki se szenvedjen egyéb tényezők miatt súlyos hátrányokat. Az 1970-es években a gazdaságilag fejlettebb országokban a jövedelemegyenlőségek újra nőni kezdtek. amely a gazdasági fejlődést nem hátráltatja. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Egyik álláspont szerint a társadalmi egyenlőtlenségek az emberek közötti alapvető különbségekből származnak. de kórházban tartást nem igénylő elmebetegek. hogy ezek többé-kevésbé öröklődnek. amely a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányokban látta a szegénység fő okát. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak. hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák. Egyenlőtlenség a történelemben Másik fontos kérdés. A fentiekkel ellentétben a teljes egyenlőség kívánatos. továbbá a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra. amely szerint elsősorban a csonka – egyszülős – családok válnak szegénnyé. Az ipari társadalom kezdeti szakasza után azonban megfordult ez a tendencia. A mai magyar társadalomban két alapelvet lehet elfogadni az egyenlőtlenséget és a szegénység kívánatos alakulását illetően: kívánatos a társadalmi egyenlőtlenségek minden olyan csökkenése. amely összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló teljes körű szabadságával. melynek okát sokan a biológiai adottságokban látják. Továbbá a magyar társadalom jelenlegi fejlettségi viszonyai között középtávon arra kell törekedni.A társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogok legteljesebb körére addig a határig. hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi. és azt feltételezik. hogy miként alakult az egyenlőtlenség az emberiség történelme folyamán.A társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni. Van olyan álláspont. és képtelenek ebből a helyzetből kiemelkedni. működése. hogy senki se kényszerüljön a létminimumnál kisebb jövedelemből megélni. John Rawls (1972) fogalmazta meg az igazságos társadalom két fő elvét: . . Az általuk felvázolt jövőkép a kommunista társadalomról valóban ilyen teljes egyenlőséget tartalmazott. s ezután a jövedelem egyenlőtlensége lassan mérséklődni kezdett.

ugyanis egyesek szerint a szegénységtörvény akadályozta a szabad munkaerőpiac érvényesülését. falut -. világháború után következett be. Kiépülnek az ún. Némely országokban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. hogy az ott élő szegényekről gondoskodjék. baleseti. Ezek a jóléti programok eltérő időpontban és eltérő mértékben majdnem minden fejlett országban kiépültek a II. világháború után a szegénység iránti érdeklődés lecsökken. világháború után. A nagy fellendülés azonban csak a II. ebben a támogatásokat – elsősorban a nyugdíjat – a korábbi járulékbefizetéshez és azok arányában adják. A szegénység. hogy a szegénység elsősorban életciklus-jelenség. Nevezetes az 1572. Churchill kidolgozta a háború után megvalósított Beveridge-tervet. ebben csak azoknak nyújtanak támogatást. majd mikor a gyermekek már felnőnek és keresőkké válnak. Ezzel elejét akarták venni a szegények vándorlásának.H. Társadalompolitika Minden emberi közösség. reziduális modell (Egyesült Államok). a teljesítménymodell (Németország). hanem a közvélemény számára is nyilvánvaló volt a szegénység megléte. családi támogatásokat ad. hogy a mégis előforduló szegénységet kezelni tudják. nyugdíjat biztosít. a gyermekek megszületése után válnak szegénnyé. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. hogy a századfordulón a munkáscsaládok először a házasságkötés után. vagy legalábbis megpróbált róluk gondoskodni. A 60-as évektől kezdték felismerni. A jóléti állam azt jelenti. kiemelkednek a szegénységből. melyektől azt remélték. az intézményes modell (Svédország) minden állampolgár életkörülményeit és életesélyeit kívánja az egyenlőség felé közelíteni univerzális (mindenkinek alanyi jogon adott) támogatásokkal.Empirikus vizsgálatok alapján megfogalmazták azt a hipotézist is. jóléti államok. A szegényekről való gondoskodás a XIX. munkanélküliségi támogatást nyújt. Marshall fogalmazta meg. században nemcsak a szociológusok. Angliai vizsgálatok szerint azt találták. A II. Ezt a törvényt viszont 1832-ben eltörölték. században kezd elterjedni Európában. A jóléti állam kiépülése Elméleti alapját T. Az 1930-as évek nagy világgazdasági válsága ismét rádöbbentette a társadalomtudományokat arra. mely arra kötelezett minden helyi közigazgatást – várost. 2. 3. Titmuss (1958) megkülönböztette a következő jóléti modelleket: 1. Nemzetközi tendenciák A XIX. hogy a szegénység még a legfejlettebb országokban is súlyos probléma. Tehát az angol társadalom vitathatatlanul gondoskodott legnyomorultabb tagjainak létfenntartásáról. akik képtelenek a piacon a megfelelő jövedelemhez jutni. az életszínvonal-emelkedés következtében a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai országokban fokozatosan eltűnik. a koldulásnak. betegségi. hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. Egyik úttörő lépés a Bismarck által bevezetett kötelező munkástársadalombiztosítás volt. hogy a fejlett országokban sem sikerült a szegénységet megszüntetni. évi angol szegénytörvény. 20 . a közrend megzavarásának. társadalom gondoskodott szegény tagjairól.

másrészt gyengítik az egyének kezdeményezőkészségét és egyéni felelősségvállalását. egészségügyi ellátás. • A fejlett országok népessége öregedni kezdett. liberális modell. viszonylag csekély összeget oszt el újra. 4. szociáldemokrata modell célja. szociális segély 6. másrészt a szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusok élességét. 8. elsősorban a társadalombiztosításra támaszkodik. A fordulópont az 1973. néhol megállt.G. ezen belül a gyógyszertár támogatás. munkanélküli segély 5. táppénz. Ezáltal kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni. Ellenzői szerint nagy megterhelést jelentenek a gazdaság számára. A támogatások elosztási rendszere egyes területeken (pl. 7. közepesen nagy összeget oszt el újra. vagy hátráltatja a gazdasági fejlődést. gyes stb. nyugdíj. és fejlesztésre szánt összegeket kötnek le. állampolgári jogon nyújtja a támogatást. elsősorban segélyezésre támaszkodik. Esping-Andersen (1990) újabban szintén három típust különböztetett meg. • A gazdasági növekedés lelassulásával megnőtt a munkanélküliség. 2. ezek többé-kevésbé hasonlítanak Titmuss típusaihoz: 1. Három oka volt: • A kapitalista országoknak a második világháború utáni fellendülési korszaka véget ért. nyugdíjjogosult népesség aránya megnőtt. Az 1970-es évek második felétől a jóléti állam további kiépítése gátolva volt. Azonban hiba lenne ezt jól működő jóléti államnak nevezni. 3. mert sokan nem kaptak támogatást. meglehetősen nagy összegeket oszt el újra. fogyasztói ártámogatások. hanem a jómódúak kapták (pl. a rászorultsági elven alapul. a munkaképes korú kereső és ezáltal jövedelemadót és társadalombiztosítást fizető népesség növekedése lelassult. hogy a kiterjedt szociális célú jövedelem-újraelosztás segíti. A magyar jóléti rendszer Magyarországon a szocialista korszakban igen kiterjedt jóléti rendszer alakult ki. 9. A munkanélküliek támogatása jelentős többletmegterhelést jelent a jóléti rendszerek számára. az egészségügyben) pazarláshoz vezetett. a támogatás nagy részét nem a szegények. hogy az életkörülményeket az egyenlőség felé közelítse. Hívei viszont azt állítják.) 3. családi támogatások (családi pótlék. évi olajválság volt. hogy a nagy tömegű szegénység sok közvetett költséget jelent a társadalomnak. konzervatív modell. Viták a jóléti államról Létrejötte óta folyik a vita arról. s a közeljövőben is csökkenni fog. oktatás. A következő programokat szokás a magyarországi jóléti rendszerhez. lakás (építési támogatás. ezáltal segíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést. így szegények maradtak. a szociális kiadásokhoz sorolni: 1. lelassult a növekedési ütem. az állami bérlakások alacsony bére). 21 . az idős korú. nyugdíjazás) előfordulása esetén. 2. a foglalkozottak jövedelmi helyzetét védi különböző azt veszélyeztető körülmények (betegség. alacsony lakbér az állami bérlakásokban).

státusz és szerep A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói. tehát a társadalmat a mindenkinek hasznos együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. így szükséges lenne a családokat ebben segíteni. státuszcsoport. munkahely. 22 . hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. Társadalmi rétegződés A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek – mint a foglalkozás. ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. beosztás. Alapfogalmak Társadalmi szerkezet. de a társadalmi szerkezet kutatása szempontjából mégis igen fontos megállapítás. önálló parasztokat) 3. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok. és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak. de nem utolsó sorban a családok változatlanul igen nagy szerepet játszanak a szegénység különféle formáinak enyhítésében. Ezek a pozíciók – és az őket betöltő személyek – egyáltalán nem egyenlőek. Más szóval a társadalmaknak szerkezetük van. lakóhely – alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése. sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik. Társadalmi osztály. csoportok foglalják el. egyesületek) is minél nagyobb részt vállalnának a szegénység enyhítésében. hogy a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki. réteg. hogy az ember társadalmi lény. Az amerikai szociológiában ezt némelykor úgy fogalmazzák meg.Kívánatos lenne. Ilyen különböző pozíciók pl. intézmények (egyházak. kiskereskedőket. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. 5. és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. követni tartozik a vezetők utasításait. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS Közhelynek számít. a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek. a termelőeszközöket nem birtokló munkásokat 2. hogy ha az állami szociálpolitika mellett nem állami szervezetek. rétegek vagy más csoportok. A társadalmi pozíciókat egyes emberek. A bérmunkás pl. A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok. a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. és azokat a tőkéseket. akik annyi termelőeszközt birtokolnak. Három osztályt lehet megkülönböztetni: 1. ill. tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. nagybirtokosokat. Végül. a csak a saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárokat (kisiparosokat. iskolai végzettség. elit Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat.

A presztízsvizsgálat módszerben a megkérdezetteket arra kérik fel. Három. Önbesorolásos módszer.és rétegződésvizsgálat kitüntetett adatforrásai mégis a survey típusú adatfelvételek. – szerint. évi rétegződésfelvétele volt (Ferge 1969). hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg. a jövedelem. a jövedelem nagysága stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat. presztízsvizsgálat.vagy ötfokozatú skálán értékelik a különböző foglalkozásokat. akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoportról. iskolai végzettség. vagy sorba rendeztetik a foglalkozásokat valamilyen kritérium – „presztízs”. gondolkodásáról. így a társadalmi kategóriák közti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. hogy kisebb foglalkozási csoportok számára külön-külön presztízspontszámot lehet meghatározni. a befolyás vagy hatalom. a lakásviszonyok stb. A státuszcsoport fogalmát egyes szerzők az előbb megadott rétegfogalommal azonosan használják. átlagos értékét vagy a hátrányos. társadalmi-gazdasági státusz Az ún. központi jelentősége ellenére – vagy talán éppen annak következtében – nincs általánosan elfogadott egységes módszertana. konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. 23 . Mi itt a fogalomnak Kolosi Tamás (1984) által bevezetett definícióját használjuk: a státuszcsoport az olyan egyének vagy családok csoportja. Az első ilyen rétegződés típusú survey-felvétel a KSH 1963. Munkajellegcsoportnak nevezte Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely. A jelen könyv fogalmai szerint ezek társadalmi rétegek.Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás. életkörülményeiről. így sok réteget és alréteget lehet megkülönböztetni. a társadalmi hasznosság stb. életmódjáról. Survey-módszer A társadalmi szerkezet. A presztízsmódszernek jellemzője és sokak szemében előnye. amelyek sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről. önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg. lakóhely. Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál szűkebb – csoportot. a megbecsülés. Módszerek A társadalmi szerkezet és rétegződés szociológiájának. hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat. átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát. és a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriaként lehet kimutatni a jövedelmek. és az értékek átlagát tekintik a presztízs mérőszámának.

Elméletek Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek A társadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvetőbb elméleti, mondhatnánk filozófiai kérdés, hogy az emberi társadalmakat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés vagy a konfliktus, más szóval a csere vagy a kényszer? Ettől már csak egy lépés kell annak a kérdésnek feltételéhez, hogy jó-e vagy rossz egy-egy társadalom. A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség. A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus, és ez nem szükségképpen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. Ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotban maradna. A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, éspedig nemcsak anyagi, pénzben mérhető értékű javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is, mint a megbecsülést, engedelmességet, szeretetet, segítséget. A kényszerelméletek szerint nem mindenki számára hasznot hozó csere, sokkal inkább a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazkodott kényszer jellemzi a társadalmakat, a javak átadása nem egyenrangú csere útján, hanem kényszer fenyegetése alatt történik. Konzervatív és radikális elméletek G. Lenski (1966) a harmóniaelmélet híveit nevezi konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak, mert az előbbiek felfogásából a status quo fenntartásának kívánatossága, az utóbbiakéból pedig a társadalom minél előbbi – akár forradalom útján történő – megváltoztatásának törekvése következik. A társadalomtudományoknak a filozófiától való különválása idején Adam Smith a harmóniaelmélet felé hajlott, mert azt feltételezte, hogy a piac mint „láthatatlan kéz” összhangba hozza a gazdasági élet minden szereplőjének érdekeit. A konfliktuselmélet legegyszerűbb megfogalmazói Marx és Engels voltak. Szerintük a társadalmak története az osztályharcok története, minden társadalomban az uralkodó, kizsákmányoló osztály és az elnyomott osztály harcol egymás ellen. Az uralkodó osztály a kizsákmányoltak jövedelmének a létminimum alá szorítása útján törekedett saját jövedelmét növelni, a kizsákmányolt osztály viszont azért harcolt, hogy a munka termékeiből minél több jusson neki. Ahhoz azonban, hogy a társadalom hatékonyan működhessen, és a konfliktus következtében ne omoljék össze, a hatalmat birtokló osztály kénytelen arra törekedni, hogy hatalmát legitimizálja. Ezért többek között a többlettermék egy részét is át kell hogy engedje a hatalom nélkülieknek, továbbá a nyílt erőszak helyére intézményesített (alkotmányos) hatalomgyakorlási formákat hoz létre, valamint propagandával és ideológiával próbálja hatalmát elfogadtatni. A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai Marx és Engels szerint a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony: a termelőeszközök tulajdonosai (rabszolgatartók, nagybirtokosok, tőkések) állnak szemben azokkal, akiknek nincs a tulajdonukban termelőeszköz (rabszolgák, jobbágyok, bérmunkások).

24

Max Weber különböző műveiben megfogalmazott megállapításai közt néha ellentmondásokat is találunk. Weber három lényeges dimenziót nevez meg: - gazdasági dimenzió – a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő-piaci helyzetet (ahol a szakképzettek kedvezőbb helyzetben vannak a szakképzetleneknél) látja differenciáló tényezőnek. Ezt a dimenziót nevezte Weber osztálynak vagy gazdasági osztálynak. - hatalom – Marx szerint a hatalom a tőketulajdon függvénye. Weber szerint a politikai hatalom nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal. - rend – lényege a megbecsülés, melynek az előkelő életvitel, életmód az alapja. A háromdimenziós szerkezetmodell szerint tehát a társadalom tagjainak a szerkezetben elfoglalt helyzete nemcsak a termelőeszköz tulajdonától vagy annak hiányától, továbbá a munkaerőpiacon elfoglalt előnyös vagy előnytelen helyzettől, hanem ezek mellet a hatalom birtoklásától vagy hiányától, valamint a finom életviteltől és az ezzel összefüggő megbecsültségtől vagy annak hiányától, sőt a megvetettségtől is függ. Másik művében Max Weber háromféle osztályt különböztet meg: - a birtok szerinti osztályt (tőkés stb.), - a jövedelem szerinti osztályt (nagyobb és kisebb jövedelműek) - társadalmi osztályt – azon belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, valamint azon belül szokásos a házasságkötés, de amelynek határát nehéz átlépni akár foglalkozási mobilitás, akár házasság útján. Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek Webertől származó felismerés, hogy a társadalmi szerkezet többdimenziós fogalom, és kiindulópontját képezi a mai többdimenziós társadalmiszerkezet-modelleknek. Többdimenziós modell alapján állt T. Geiger (1949), a rétegződés fogalmának és elméletének kidolgozója. Szerinte az osztályfogalom elveszíti használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Helyette a rétegek fogalmának a használatát javasolja. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek, mint a termelőeszközökhöz való viszony, a foglalkozás, a műveltség, a jövedelem stb. Egy adott társadalomban egyszerre többféle kritérium szerinti rétegződés érvényesül egymás mellett, ezek közül valamelyik az uralkodó rétegződési kritérium, a többiek alárendelt rétegződési kritériumok Lenski (1966) szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett. Ezek a 1. politikai-hatalmi, 2. vagyoni-tőketulajdonlási, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti (férfi és nő) és 7. életkori osztályrendszerek. Közülük a foglalkozási osztályrendszert tartja a leginkább meghatározónak. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke P. Bourdieu (1979,80,83) háromféle tőkét különböztet meg: pénztőkét, kulturális tőkét - műveltség szociális tőkét – társadalmi kapcsolatok.

25

Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály. Másik fontos gondolata, hogy e tőkék egymásba „konvertálhatóak”, azaz átválthatóak. Aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé. Aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz. Hatalomelméletek A második világháború utáni évtizedekben a hatalmi elméletek váltak egyre népszerűbbekké a szerkezetvizsgálatban. R. Dahrendorf korai műve (1953) szerint a modern társadalomban már nem a tőketulajdon, hanem a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a társadalmi konfliktus nem annyira a jövedelmért, mint inkább a hatalomért folyik. Persze a jövedelemből való részesedés a hatalmi pozíciótól függ. A hatalmi elméletet Az új osztály című könyvében a szocialista országokra alkalmazta M. Gyilasz (1957) jugoszláv kommunista politikus, miután súlyos konfliktusba került Titóval és kizárták a politikai vezetésből. Szerinte a kelet-európai szocialista társadalmak ugyanolyan osztálytársadalmak, mint a kapitalisták, csak az a különbség, hogy a szocialista társadalmakban az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonos és ezáltal az uralkodó osztály. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek A termelőeszköz-tulajdonon alapuló szerkezetelméletek továbbéltek, sőt egyes szerzőknél lényegesen továbbfejlődtek a második világháború után. E.O. Wright amerikai marxista szociológus elméletének változásai. Abból indul ki, hogy a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: - a termelőeszközök tulajdona, - szervezeti tőke, - szakképzettségi tőke. Ezek közül a legfontosabb a termelőeszközök tulajdona, a termelőeszköz tőke. Ennek alapján megkülönböztet: • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni, és maguk így mentesülnek a munka alól (burzsoázia) • olyan kisebb termelőeszköz-tulajdonosokat, akik bérmunkásokat tudnak foglalkoztatni, de maguk is kénytelenek dolgozni (kisvállalkozók) • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkások foglalkoztatásához, így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel (kispolgárság) • végül a termelőeszközök birtokában nem lévő bérmunkásokat. A második dimenzió a „szervezeti tőke”, itt a szervezetben lévő vezetői hatáskör, hatalom alapján különböztet meg felsővezetőket, középvezetőket, és nem vezetőket. Végül a harmadik dimenzió, a „szakképzettségi tőke” alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és a szakképzetleneket. Ennek alapján a mai fejlett kapitalista társadalmakban három olyan osztályt definiált, amelynek helyzete egyértelmű: a burzsoáziát, a kispolgárságot és a proletariátust. Rajtuk kívül azonban négy további nem egyértelmű helyzetű kategóriát lát: 1. a felső- és középvezetőket és technokratákat (akiknek nincs termelőeszköz tulajdonuk, de van szervezeti hatalmuk és szakképzettségi tőkéjük, ezért a burzsoázia és a proletariátus között helyezkednek el), 26

melynek címe Túl az osztályon és rétegen volt. Összefoglalóan azt mondhatjuk. nyugdíjasok. hogyan tölti szabad idejét stb. 5. gazdasági vezetők. a kultúra. de nem utolsó sorban a társadalmi helyzet egyes korszakokban és társadalmakban erősen befolyásolhatja a politikai preferenciákat. A másik fogalom. erős munkásöntudata van. Az egyén életét nagy mértékben befolyásolja. Beck (1986) tanulmánya. nézeteire Újabb kérdés a társadalomszerkezet elméletében. társadalmi helyzet és társadalmi miliő A presztízsen alapuló szerkezetelméletek elsősorban az empirikus szociológia kutatásban játszottak szerepet. 12. A társadalmi helyzet hatása az egyén életére. egyre többször felmerül az a gondolat. felsőszintű szakemberek. hogy hogyan befolyásolja a társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíció. művezetőket (akiknek mind szervezeti hatalmuk. tartósan munkanélküliek. 7. hogy a réteg és az osztály helyett milyen fogalmakkal lehetne a társadalmakat jellemezni. hagyományos munkás vagy az alternatív-baloldali miliő. hatalmi elit. ill. 13. réteghez stb. 3. ugyanis sok országban számos presztízsvizsgálatot végeztek. 9. Hradil (1987) dolgozta ki. Max Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az egyes emberek életesélyeit. egyetemi hallgatók. A szociológusok egy része nagy érdeklődéssel fordul a különböző osztályok és rétegek életmódjának eltérései felé. 8. Hatásos indulást jelent U. 2. A problémát Marx világosan megfogalmazta a magának való és a magáért való osztály fogalompárjával. az ezek által erősen veszélyeztetett „normálkeresők”. Az elsőt „társadalmi helyzetnek” nevezte. A következő társadalmihelyzet-kategóriákat különítette el: 1. olyan „normálkeresők”. ennek alapján kollektívan harcol érdekeiért és forradalomra is hajlandó. a kisvállalkozókat (akik a burzsoázia és a kispolgárság között helyezkednek el) 4. befolyás). 6. elsősorban magának való munkásosztály objektív helyzete és ebből következő valóságos érdekei alapján különül el a többi osztálytól. A „magáért való osztály”. diszkriminációt szenvedő csoportok. mit sportol. mind szakképzettségi tőkéjük az előbbieknél kisebb). A „magának való osztály”. d nincs erős osztálytudata és nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért. tisztán látja érdekeit és azoknak ellentétét a tőkésosztály érdekeivel. peremhelyzetben lévő. olyan „normálkeresők”. az alsóvezetőket. 11. S. 10. akiket ezek közepesen fenyegetnek. gazdagok. hogy mit olvas. 3. hogy a társadalmi helyzet igen nagy mértékben határozza meg az egyén életmódját. műveltségi elit. mint a magas szintű konzervatív. 4. Presztízs (tekintély. hogy az életmód alapján lehetne vagy kellene a modern társadalomban a társadalmi kategóriákat megkülönböztetni. hogy kikkel barátkozik. szegények. amelyet Hradil javasol. a munkájukat önállóan végző alkalmazottakat (akik a kispolgárság és a proletariátus között helyezkednek el). az osztályhoz. a „társadalmi miliő”. Végül. az értékek által meghatározott társadalmi csoportok. Ezek elsősorban az életmód. milyen zenét hallgat.2. akiket nem fenyeget munkanélküliség és elszegényedés. tartozás az emberek életét. 27 . kivel házasodik össze.

értelmiségiek. az iskolai végzettség és szakképzettség szintjét. vagyis kétkategóriás modell. A dichotóm modell a kibékíthetetlen osztályellentétek létét sugallja. A sokkategóriás társadalmi modellek alkalmazása többnyire összekapcsolódik a matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzéssel. 9. 3. segédmunkás. értelmiségi. művezetők és üzemtechnikusok. mezőgazdasági munkások. alkalmazottakat tartó kisiparosok. 5. mint a nagyszámú kiskategóriát feltételező modell. Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont. önálló parasztok. A neoweberiánus szociológusok többnyire öt-tíz kategóriát tartalmazó modelleket használnak. Erikson és J. felső adminisztratív. rutin fehérgalléros. 5. kereskedelmi foglalkozásúak. rutin szellemi foglalkozásúak. G. szakképzetlen munkások. 9. Goldthorpe dolgozta ki. kiskereskedők. 4. szakmunkás. tőkés vállalkozók. 4. 8. menedzserek. amelyekben 30-40 vagy akár 100 kategóriát is megkülönböztetnek. Tíz osztályt különböztet meg foglalkozási kategóriák szerint: 1. Parkin a következő hat nagy foglalkozási kategóriát különbözteti meg: 1. a vezetői beosztást és az ágazatot. értelmiségi szakemberek. F. 2. irodai foglalkozásúak. 6. 10. végül a kettő között az öt-tíz nagy társadalmi tömböt megkülönböztető modell. A másik végletet a presztízscsoportok és a SES-en (társadalmi-gazdasági pontszámokon) alapuló modellek jelentik. az alábbi foglalkozási osztályokat különböztette meg az ipari társadalomban: 1. szakmunkások. 6. menedzser. alkalmazottat nem tartó kisiparosok. 10. tőkések. 3. középvezetők és középszintű szellemi szakemberek. félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív. hivatásos politikusok. 2. A mai empirikus kutatásban leggyakrabban használt szerkezetmodellt R. 6. 7. 4. Hasonlóképpen teljesen dichotóm Pareto társadalomképe: ez elit áll szemben a hatalmának alávetettekkel. kiskereskedők. betanított munkás. munkásosztály. 2. 8. Lenski pl. munkanélküliek és rabszolgamunkások. 5. parasztok. katonatisztek. 3. a kizsákmányolók és kizsákmányoltak harcolnak egymás ellen. 28 . a végzett munka jellegét.A társadalmi kategóriák száma Más társadalomképhez tartozik a dichotóm. 7. felsővezetők. Klasszikus példája Marx és Engels társadalomképe a Kommunista kiáltványban: két osztály.

Horizontális mobilitásról akkor beszélünk. esetleg romlott stb. latinos nevén a migráció. pl. parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom. pl. Azt is vizsgálta. mind az elért társadalmi helyzetet. Arra a következtetésre jutott. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt. amikor pl. hogy négy társadalmi dimenzióban vizsgálta mind a társadalmi származást. pl. plussz az itt ideiglenesen bejelentett 29 . Házassági mobilitás alatt azt értjük. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. milyen gyakorisággal fordult elő. pl. Definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltoztatás. TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS Alapfogalmak Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. hogy a műveltség határozza meg legerősebben a státuszmobilitást. amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal. a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely. amely településhatár átlépésével jár.6. műveltség. egy termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből. ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. a munkás fia mérnökké válik. valamit a lakónépességet amely az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma. a lakóhelyváltozás. hogy az anyagi helyzet javulása. az egyéni megbecsültség vagy presztízs stb. a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsivezető lesz. míg a többi változatlan maradt. amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. a demográfiai tudomány kutatási körébe tartozik. ebben az esetben az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük. az iskolai végzettség. és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben. Róbert Péter (1986) úgy vizsgálta a magyar társadalmi mobilitást. alapján is. Tehát az egy településen belüli lakóhelyváltoztatás nem számít vándorlásnak. az anyagi helyzet és a lakóhely. vagy egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet. amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. arányszámai közt. Vándorlás (migráció) A vándorlás vagy lakóhely-változtatás. A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgását szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. hogy ezeknek csak egyike vagy másika javult. Állandó és lakónépesség A települések kétféle népességszámát különbözteti meg a népszámlálás: az állandó népességet. Ezek a foglalkozás. és mérnök lesz. azaz az ott állandó lakhellyel rendelkező népességet. minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei. a műveltség (iskolai végzettség) emelkedése és a foglalkozási helyzet hogyan függtek össze egymással.

Az összes mobilak aránya. strukturális és cirkuláris mobilitás A mobilitási táblázatokból ki lehet számítani az összes mobilak arányát. mert az „apák” nemzedékének összetétele eltér a „fiúk” nemzedékének összetételétől. 30 . ISA-paradigma Az ISA-rövidítés a Nemzetközi Szociológiai Társaság neve. akik a megkérdezettek közül mobilak voltak. mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok. A „paradigma” kifejezés azt jelenti. Vándorlási egyenlegnek pedig a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbségét. a másikban a származási kategóriákat. amikor naponta utazik a személy a lakóhelyéről. hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítéséről van szó. akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. A legközelebb áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy ökonometriához. Ez az a jelenség. amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye. Strukturális mobilitás – azoknak az aránya. Megkülönböztetünk napi ingázást. akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. azaz a táblázatban a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el. melyben 5-10 nagyobb osztályt. heti és annál ritkább ingázást. Összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. vagyis azoknak százalékos arányát. Módszerek A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere a legfejlettebb matematikai-statisztikai elemzési módszer a szociológia ágai közül. A táblázat egyik dimenziójában az elért társadalmi kategóriákat mutatják ki. nemzetközi vándorlás.népesség. a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és kivándorlás különbségét. más szóval azért kellett hogy mobillá váljanak. vándorlási egyenleg A vándorlás témaköréhez tartozik az ingázás. Ingázás. Cirkuláris mobilitás – az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége. réteget különböztetnek meg. ill. hogy nemcsak egyszerűen módszerről. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhely változtatást. melynek keretében ezt a módszert 1950-es években kidolgozták.

NÉPESEDÉS. NÉPESSÉG. Az általános termékenységi arányszám: az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával. mint a termelés növekedni. Termékenység.7. A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti. A teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. hanem valamilyen finomabb mutatóját. Ezeket az arányszámokat ezrelékben szokás megadni. A születések mutatói A nyers élveszületési arányszám: az évi születések száma osztva az évközi népességgel. reprodukció. a testi. Elméleti módszere szerint a népesség gyorsabban képes szaporodni. pl. ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán. 1982 óta Magyarországon többen halnak meg. Ezen a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. így a népesség folyamatosan csökken. A legtöbbet emlegetett demográfus Robert Malthus (176-1843). összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. különösen az élelmiszertermelés. halandóság. és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”. melynek száma. Alapvető kérdés az egészség definíciója. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. Morbiditásnak nevezzük a betegségek előfordulásának gyakoriságát. születésnapig. tehát a hipotetikus gyermekszám. Módszerek A demográfiai adatoknak három forrása van: a népszámlálások. 31 . kérdőíves módszert. az éves ún. morbiditás A születések vizsgálatánál használjuk a termékenység fogalmát. halálozások stb. adatai). A halálozások vizsgálatakor szokás a halandóság fogalmát használni. korcsoportonkénti valószínűségét vagy még inkább a halandósági tábla mutatóit. végül újabban egyre inkább alkalmazzák a szociológiában szokásos reprezentatív mintás. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. vagyis azt. Ezen nem a halálozások számát. amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota. népmozgalmi statisztikák (az adott évi születések. A korspecifikus termékenységi arányszámok: az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) alapokmánya szerint „az egészség. mint ahányan születnek. Alapfogalmak Demográfia A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal a demográfia foglalkozik.

a népesség növekedése megáll. abból indul ki. a születési arányszám tovább csökken. Figyelembe veszi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket. a halandósági tábla A legegyszerűbb mutató a nyers halálozási arányszám: az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával. században. 32 . de a születési arányszám is csökkenni kezd. A halandósági viszonyok tömör jellemzése a születéskor várható átlagos élettartamot szokás kiszámítani. (A. • a halálozási arányszám csökkenése lelassul. a termékenység egyelőre változatlanul magas marad. halandósági táblán alapul. elsőként G. Demográfusok azonban fokozatosan felismerték. a népesség gyorsan nőni kezd. chicagói iskola. Elméletek A demográfiai átmenet elmélete A halandóság javulását előbb-utóbb követte a termékenység csökkenése. korspecifikus halálozási arányszámok. • a halandóság javulni kezd.A halálozás mutatói. hogy a fejlett országokban a valóságban ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek a XIX. Az elmélet szerint a demográfiai átmenetnek öt egymást követő fázisa van: • a születési és a halálozási arányszám egyaránt igen magas. ezért a népesség növekedése lelassul. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok (különféle betegségek stb. A korösszetétel hatását kiszűrik az ún. • a halálozási arányszám tovább csökken. amelyet az ún. a népesség növekedése továbbra is gyors. Landry -1934). hogy a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik. A második világháború után többen továbbfejlesztették ezt az ún. demográfiai elméletet. Ez az ún. Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok A szokásos halálozási arányszámokból különbözik a csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben az összes újszülöttek száma az adott évben A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezték korábban természetes szaporodási arányszámnak. A termékenység közgazdaságtani és szociológia elméletei A termékenység közgazdaságtani elmélete. A halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. majd megáll.) szerint is. • a halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik. a gyermeknevelés költségeit. Becker (1960) fogalmazott meg. valamint a családi jövedelmet. mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz.

8. A fejlett társadalmakban erős feminista mozgalmak jöttek létre. A legegyszerűbb a nagykorúság életkorát. részben a születésszám csökkenése következtében az idős emberek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban. de szokás a fiatalkor kezdetét a középiskolába lépés életkorával is azonosítani. hogy az 1960-as években sok fejlett. akik már nem gyermekek. Néha a kamaszkortól számítják a fiatalságot. Franciaországban 1968-ban). FIATALOK ÉS GYERMEKEK A demográfiai ismérvek – nem és életkor – alapján megkülönböztetett csoportok ugyanolyan egyértelműen elkülönülnek egymástól az életkörülmények és az életmód tekintetében. mind a férfiak és az idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. A fiatalkor határai Fiatalnak általában azokat tekintik. ezért ezek mind a nők. vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. (Ebben a könyvben a 30 évnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak). 33 . A fiatalság szociológiájának alakulását az ösztönözte. nem alapítottak családot. máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. Az idős emberek helyzete iránti szociológiai érdeklődés megnövekedésének oka az. mint a társadalmi osztályok és a rétegek. de még nem felnőttek. IDŐSEK. Alapfogalmak Az időskor alsó határa Az időskorúakat sokszor úgy definiálják. amelyek a nők helyzetének hátrányait erősen hangsúlyozzák. és azok megszüntetésére törekszenek. vagyis nálunk a 18 éves kort a fiatalság felső korhatárának tekinteni. hogy részben a halandósági viszonyok javulása. vagyis nem kezdték a rendszeres kereső munkát. magas életszínvonalú országban jelei mutatkoztak a fiatalság nagyfokú elégedetlenségének. A gyermekkor és a serdülőkor A fiatalság alsó határát sem egyszerű megállapítani. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokás „idős öregeknek” tekinteni. 60 vagy 65 év fölöttieket. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK. mint egy bizonyos korhatár. Módszerek Népszámlálások A népszámlálások és szociológiai adatfelvételek adatai általában rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban. A szociológia figyelmének a középpontjába kerülnek a nők. a társadalom egészét elutasító ifjúsági szubkultúrák kialakulásától a nyílt lázadásokig (pl.

hogy az emberi életciklus milyen életszakaszokra osztható fel. • időskor – a nyugdíjkorhatár fölött.). majd 1995-ben a 15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett. a nehéz földművelési munkákra (szántás. a nőnek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. 14-16 éves korig. A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a vadászatra. tevékenységeket. a másik szerint a különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű. támogató) szerepet vállalja. A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket. így a demográfiai reprodukció érdekében szükséges.Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben. magatartásokat értik. családalapításig. A szociológusok megkülönböztetnek nemi (gender) szerepeket és a nemi (gender) identitást. aki az „instrumentális” szerepet (a megélhetés biztosítja stb. 34 . A konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. • az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint a nemek között különbségek azért fordulnak elő a legtöbb társadalomban. aki az „expresszív” (érzelmi. fontosabb és általánosabb. amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki. Az egyik szerint a különbségek a biológiában. kaszálás) viszont egyedül a nők képesek gyermeket szülni és csecsemőket gondozni (szoptatni). az első kutatási időszak eredményeit foglalta össze A magyar ifjúság a nyolcvanas években c. kötet (Ancsel et al. • felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig. a kereső munkavállalásig. ezért egyáltalán nem szükségszerű. A következő életszakaszokat különböztetjük meg: • csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. Két elméleti felfogás állt egymással szemben. • a serdülőkor – 12 éves kortól kb. fiatalok és gyermekek szociológiai vizsgálatának másik elméleti kérdése. • gyermekkor – az 1 éves kortól kb. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek az emberi társadalmak számára. Az egyén életciklusának szakaszai Az idősek. Sem a nemi szerepek vállalása. A modern családokban is szükség van egy felnőttre. és egy másikra. a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű. életmódjáról. Elméletek A nemek közötti különbségek okai A férfiak és nők szociológiájának egyik legtöbbet tárgyalt elméleti kérdése a nemek közötti különbségek okai. Eszerint a férfiak dominanciája. 12 éves korig. ebből részletes adataink vannak ezeknek a korcsoportoknak az életkörülményeiről. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. sem a nemi identitás nem egyértelmű ugyanis homoszexuálisok esetében. A 80-as években az ifjúságkutatás a kiemelt társadalomtudományi kutatási témák közé tartozott. 1984). hogy idejük jelentős részét a gyermekekre és házimunkára fordítsák.

mint ma. munkaképes emberek hosszú ideig egy olyan szakaszban élnek. kereset) és nem vállalják a felnőttkori kötelezettségeket (nem tudnak családot eltartani). amely ennek a nemzetnek az állama.A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beékelődni egy sajátos életszakasz. a mediterrán és a hindu. Ezeken belül több alrassz van. a közös történelemre vonatkozó emlékeket (amelyek nem szükségképpen felelnek meg a tényeknek ). továbbá a közös lakóterületet. amelyet bőrszín. Alapfogalmak Faj. Újabban az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. a szokásokat. pl. a kaukázoid rasszon belül a nordikus. FAJ. és különösen meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok.. amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiailag örököltek gondolt – testi jellemzők. elsősorban bőrszín alapján különítenek el. hogy a társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget. mely magába foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást. 9. Ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodása következtében a nyugdíjazás után egyre hosszabb életszakaszra számíthatnak. és ez a kisebbség a kirekesztettség érzése következtében megpróbál védekezni. anyanyelv. KISEBBSÉGEK Ebben a fejezetben foglalkozunk az egy társadalmon belül együtt élő fajok közötti konfliktusokkal és a nemzeti-nemzetiségi-etnikai. hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid. hogy ezek hasonló jelenségek. Ennek következtében felnőtt. E rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek. amikor is iskolába járnak. hogy létezik egy állam. Mindegyik esetben az a probléma lényege. Nemzet A nemzet azokból áll. A fizikai antropológia nem a bőrszín. Régebben a fiatalok korábban kezdtek munkát vállalni. az alpesi. egyebek között meg akarja tartani saját identitását. Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket. Ez lehet a fiatalok között tapasztalható elégedetlenségek egyik lényeges oka. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik. amely némileg eltér a többség identitásától. akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása A fejlett társadalmakban – úgy látszik – jobban elkülönülnek egymástól az egyes életszakaszok. és fehéreket. amelyben nem állnak előttük nyitva a felnőttkorral járó lehetőségek (önálló munka. a mongoloid és a negroid rasszt. a közös kultúrát. mint jelenleg. kultúra vagy vallás alapján definiál. sárgákat. Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából. NEMZET. 35 . amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé egy csapásra abbahagyják az aktív kereső munkát. ETNIKAI CSOPORT. valamint a valllási kisebbségekkel és konfliktusokkal abból a meggyőződésből kiindulva. amelyet posztadoleszcenciának (utóserdülőkornak) neveztek el. rassz Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját.

előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. Diszkrimináció – egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon. a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől.Megkülönböztetünk „francia” nemzetfogalmat és „német” nemzetfogalmat. nemzeti kisebbségekkel. intelligensebb. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját. Sztereotípia – torzításon. hanem egy olyan másik nemzettel. de saját állam létrehozására törekszik. Nem csak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek azonban el kisebbségek. diszkrimináció A rasszizmus és az agresszív nacionalizmus témakörének vizsgálatában sokan használják az előítélet. Mivel a vallás a kultúra része. sztereotípia. vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat. erkölcsibb stb. akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek. pl. némely esetben nagyon is meghatározó része. Pl. etnocentrizmus. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. amely szerint az a faj. hogy az embernek több identitása legyen. Előítélet. ha a nemzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel. Rasszizmus. vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. hogy egyáltalán nem zárható ki az. Irakban). mint a többi faj. A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. Súlyos veszélyekkel jár. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. aki az adott állam polgára. amelyhez tatozónak vallja magát. nemzeti kisebbséghez. vagyis nem szükségszerű. nacionalizmus Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást. a sztereotípia. mely azon alapul. ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). Nemzeti és vallási kisebbség. magasabb rendű. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik – ezt nevezzük agresszív nacionalizmusnak. A kulturális nemzet fogalma szerint a nemzet tagja az. amelynek nincs ugyan állama. ezért nem kíván érintkezni (előítélet). amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. etnikai csoporthoz vagy vallási csoporthoz tartozónak tartsa magát. Az előbbi szerint a nemzet tagja mindenki. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia). a többségi csoport piszkosnak. mint a nemzeti kisebbség. vagy pontosabban. és a diszkrimináció fogalmát. hogy csak egyetlen nemzethez. ( Pl. a szunnita és a síita mohamedánok elkülönülése több mohamedán országban. etnikai csoport A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon csoportja. aki a nemzet nyelvét beszéli. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Előítélet – valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás. erkölcstelennek. hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Hangsúlyozni kell azt is. pl. amelynek van állama. amelyhez az adott ember tartozik. 36 .

sikeresebb. hogy a társadalom tagaji a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. majd hódoltság pedig a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat megerősödését. Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik. sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába. ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van. század végétől Európában és az Egyesült Államokban – a polgárjogoknak a társadalom minden tagjára történő kiterjesztésével – a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. 37 . 2. és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén. Ezek: 1. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Az idegen állam általi elnyomás vagy annak fenyegetése egyértelműen erősíteni látszik a nacionalizmust. Az autoritárius személyiségtípus maghatározott nevelési gyakorlatok terméke. Mindezek azonban csupán feltételezések. és ez a védekező nemzettudat könnyen átcsap agresszív nacionalizmusba. hogy a nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet vagy kisebbség hasonló agresszív reakcióit erősíti. CSALÁD Az emberi társadalmakban nem a „nagy” vagy „makrotársadalmi” struktúrák állnak szemben az egyes emberekkel. az oktatási rendszer. 3. Az előítéletek. akik súlyos frusztációkat szenvedtek. köztük különösen a nácizmushoz Németországban. gazdagabb. hanem közöttük mintegy közvetítő szerepet játszva a társadalmi intézmények helyezkednek el. Az autoriátus személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre a más csoportba tartozókkal szemben. sikertelenek voltak és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. tehát a IX-X. mint a társadalom többségét alkotó csoport. században. A XVIII. amelyek a társadalmi életet szervezik olyan módon. Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen.A nemzettudat kialakulása A társadalmak felső rétegeiben a nemzettudat megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején. (zsidóság elleni diszkrimináció). mi vezetett az agresszív nacionalizmus nagy történelmi fellángolásaihoz. a gazdasági rendszer (vállalatok stb. Ilyen társadalmi intézmények: a család. Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. 10 . akik hatalmukat akarják növelni. Négy szociálpszichológiai elmélet van arról. Az intézmények lényegét tehát a normák és a mögöttük álló értékek alkotják. Azt azonban biztosan állíthatjuk. politikai intézmények. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő. hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést. Ennek példája a közelmúltbeli boszniai polgárháború. 4. (pl. A török fenyegetettség. A szociológia társadalmi intézménynek nevezi a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét. valójában eddig nem tisztázták egyértelműen. a kurd nacionalizmus).) és a kormányzat.

továbbá egy szülőt gyermekkel. közöttük a kortársi kiscsoportok. a gyermek. két egyedülálló. Ilyen státusz pl. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ilyen pl. a baráti csoport vagy klikk a vállalaton belül. Család. státusza. az anya. családmag.a törzscsalád–háztartást. Informális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. a tágabb rokonság és baráti. pl. 38 . egyszemélyes háztartás. hogy kik élnek együtt a háztartásban. ezen belül a szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt. a tanár stb. 4. Formális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. Ilyen pl. Alapfogalmak Csoportok A család a társadalmi kiscsoportok egyike. olyan háztartások. háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személyek mintegy el kell hogy játsszanak. 3. a diák. amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak. de azzal nem teljesen azonos. legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával. a házaspárt gyermekkel. 5. de szükségképpen rokonok. akik általában. a vállalat egy-egy osztálya. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. lakóhely).Ezek a normák szerepeket definiálnak. ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük fejlődését. gazdagodását. más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. szoros kapcsolatban vannak. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt. kiterjesztett családi háztartások – ezekben egy nukleáris család tagjain kívül más ehhez a családmaghoz tartozó rokonok élnek együtt (leggyakrabban az özvegy szülő. együtt fogyasztó emberek csoportja. nukleáris családi háztartások – ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. kötnek össze. amelyeket nem formális szabályok definiálnak össze. Egyes csoporttagok érzelmi biztonságot. A kiscsoporttal rokon. vagy leszármazás. 2. amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanolyan családmaghoz. ezen belül megkülönböztethetünk több sajátos típust: . nem házas unokatestvér. Elsődleges csoportokban megy végbe a gyermekek szocializációja. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is nevezni. Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan együtteseit. amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek. amelyeket a szervezeti szabályok definiálnak. Attól függően. személyiségük fejlődése. több családmagból álló háztartások – ezekben több családmag él együtt. hogy egymást személyesen ismerik. (munkahely. Kiscsoportnak nevezzük azokat a csoportokat. amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat. A legfontosabb elsődleges csoportok a család. annál szűkebb fogalom az elsődleges csoport. Ez az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó. A kiterjesztett és több családos típust szokás együtt összetett háztartásnak nevezni. vagy egy nem házas testvér). a munkás. segítséget várnak és kapnak. különféle háztartástípusokat szokás megkülönböztetni: 1.

A házasságkötések és válások adatait évente gyűjti és közli a népmozgalmi statisztika. felekezeten. Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete A családszociológiában sokféle és szokszor egymásnak ellentmondó elméleteket találhatunk. ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia. házas. A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. Módszerek A családszociológia a szociológia tudományának egyik legfejlettebb ága. (poligínia . a történeti dokumentumok (pl. a mélyinterjúig és a pszichológiai tesztek alkalmazásáig. tagja. ill. amikor a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. amelynek során egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. etnikumon belüli házasságkötést.ha a férfinak van több felesége. özvegy.Házasságtípusok A magyar és más fejlett országok társadalomstatisztikájában házasságnak nevezik azt a jogi cselekményt. amikor a vőlegény és a menyasszony más-más osztály stb. Poligám házasságnak nevezik azokat. heterogámiának azt az esetet. Ennek megfelelően módszerei is igen változatosak. Csoportházasságnak nevezik azt az esetet. Eszerint az emberiség történetének kezdetén. poliandria – ha a nőnek van több férje). elvált. Ilyen a családfejlődés evolucionista elmélete. nőtlen. Ezt az elméletet Engels is átvette. Az emberi társadalmak általában szigorúan szabályozzák. hogy tagjaik kivel házasodhatnak és még inkább hogy kivel nem házasodhatnak. hajadon. 3. Homogámiának nevezik az egy adott társadalmi osztályon. Kutatási terülte a történeti családkutatásoktól a házastársi konfliktusok kutatásáig terjed. falun) belüli házasságkötést. a fejlődés első szakaszaiban a szexualitás a törzsön belül teljesen szabályozatlan volt. 2. rétegen. amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. ill. tehát csoportházasság létezett. a vérrokonok közötti tiltott szexuális kapcsolatot nevezik incestusnak. Endogámiának nevezik a csoporton (törzsön. Monogám házasságnak nevezik egy férfi és egy nő házas együttélését. klánon. A vérrokonok tiltott házasságát. 4. évszázados népesség-összeírások) elemzésétől a megfigyelésig. exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot. Ezt követően a többnejűség (egyes helyeken többférjűség) vált általánossá. Válásnak tekintik azt. és megtoldotta 39 . amely Bachofen (1861) és az ő nyomán Morgan (1871) nevéhez fűződik. Később fokozatosan korlátokat vezettek be a lehetséges nemi partnereket illetően (először a szülők és gyermekeik és a testvérek közötti nemi kapcsolatokat tiltották).

Giddens (1992) ezt úgy fogalmazta meg. Le Play (1871) nevéhez fűződik annak az elméletnek első megfogalmazása. • fogyasztás – túlnyomó része a családban történt. mert ennek a háztartásnak tagjai mozgékonyabbak. amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg. ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt. elhidegülnek. Lasch (1977) nevezte a családot „menedéknek egy szívtelen világban. hogy a modern társadalomban eluralkodott az instrumentális. E felfogás szerint a korábbi évszázadokban a házasságkötésnél is döntő szerepet játszottak a gazdasági szempontok. a népesség fenntartása nemzedékről nemzedékre nagyrészt a család körében maradt • felnőttek pszichés védelme • a gyermekek szociológiája Egyesek szerint az iskola átvette a szocializációs funkciók egy részét. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt. ma viszont a házastársk egymás iránti érzelmei játszanak szerepet a párválasztásban. csak a család marad meg olyan elsődleges csoportként. ezért a házasságkötés sokkal kevésbé 40 . a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (pl. vagy egy szüló és gyermeke. Másként megfogalmazva: a családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal jár.” Ezen azt érti. a kommunista társadalomban valamilyen közelebbről nem részletezett családforma fog uralkodóvá válni. melynek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség. a modern ipari társadalmakban viszont újra a nukleaizálódási tendencia érvényesült.azzal. így a nők és férfiak egyenrangúak lesznek. amelyben Engels szerint megszűnik a nőknek a a férfiakkal szembeni alárendlt helyzete. hogy a modern társadalomban az emberi kapcsolatok egyre felszínesebbekké válnak. ill. az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés és együttműködés vált uralkodóvá. ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. amely szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányában változik a fejlett társadalmakban. ahol érzelemgazdag kapcsolatok vannak. hogy a burzsoá monogám házasság sem a fejlődés végső állomása. vagyis meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. A gyűjtögető-vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. A háztartások történeti változásai Európában A háztartások összetételének történeti változásaira vonatkozóan is fogalmaztak meg elméleteket. munkahelyet. könnyebben változtatnak lakóhelyet. munkahelyi étkezés) • reprodukciós funkció – a gyermek szülése.) Parsons (1955) viszont azt állapította meg. hogy a modern gazdaság és társadalom következményeinek a családmag tagjaira korlátozó háztartás felel meg. a mentálhigiénés és hasonló intézmények pedig a felnőttek lelki védelmét. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. kisipari műhely). A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt: • termelési funkció – mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság. hanem a szocialista. Ch.

B. hogy többféle családforma létezhet. a homoszexualitás tolerálását. és nagyon szeretett kisgyermekek sorozatos elvesztése igen nagy érzelmi terhet jelentett volna a szülők számára. A gyermek helyzete a családban A családszociológia egyik ágazata a gyermekek családon belüli helyzetét kutatja. A neotradicionalista tábor az előbbi tábor reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását. a szexualitásukba. Aries (1987) a szülő-gyermek kapcsolatokban vélt történeti változásokat felfedezni: egészen a reneszánsz korszakig a szülők nem sok szeretetet éreztek gyermekeik iránt. hogy a család helyzetét úgy definiálják. 3. pl. B. és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. hogy szolgálataikra nagy szükség van. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. az anyaság egyértelmű a rabszolgasággal. elfogadja. ezért olyan családpolitikát látnak kívánatosnak. A „szexuális forradalom” során az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. elsősorban az utódok biztosítását. Berger és P. A „szakmai” (professional) tábor azokból a szakemberekből (családgondozókból.) áll. és a családok segítését e problémák megoldásában égetően szükségesnek tartják. hogy a hagyományos társadalmoban az érzelmek teljesen alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Ezt azért sem tehették. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. A legszélsőségesebb feministák szerint a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc. a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. 41 . anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondolkodásban. Ezt nevezi a „romantikus szerelem” térhódításának. Berger a „középső területet” szeretnék képviselni a vitában. 2. akik munkája a problematikus helyzetű családok segítéséből áll. nem szól bele a családok magánügyeibe. pszichológusokból stb. a két szülő és gyermek típusú családtípustól eltérő formák elterjedését. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. Mindezen elveiknél sokkal közismertebb a művi abortusz engedélyezése elleni igen harcos fellépésük. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése az emberi társadalomból. mert a csecsemőknek és gyermekeknek közel fele meghalt. Berger (1984) a vitáról beszámoló könyvüknek azt a találó címet adták. hogy „Háború a családról”.gazdasági kényszerűség. és korlátozza az állami beavatkozást a családba. Három tábort különböztettek meg a vitában: 1. A szerelem és a szexualitás történet változásai Shorter (1975) a modern család kialakulásáról írott történeti-szociológiai munkájában azt a hipotézist állította fel. Háború a család körül Az elmúlt évtizedekben kialakult egy heves vita a családról és annak jövőjéről. Berger és P. pszichiátriai problémák legfőbb okai a családban találhatóak meg. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. mielőtt a fiatal felnőttkort elérte volna. Nekik az az érdekük. a család reprodukcióját szolgálta. amely elismeri. Elmegyógyászok szerint a lelki betegségek. és a szexualitásban is egyre fontosabbá vált az örömszerzés.

a nevelés. Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását. hogy a fiatalokban megerősödik az az érzés. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szülei között sok esetben eléggé intenzív marad a kapcsolat. ha erre rászorulnak. vagyis a személyiség fejlesztése. századtól kezdve a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. sőt túlnyomó szerepet játszanak az iskolák vagy oktatási intézmények. században láthatóak az első jelei annak. és a szülők sok esetben tudnak gyermekeik gondozására is támaszkodni.Aries szerint a XIV. hozzájárul ahhoz. Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása. ami egyre költségesebbé vált. 42 . másképpen fogalmazva a személyiség fejlesztését. a XVIII. tehát külön nukleáris családban élő szülei közötti kapcsolatok meggyengülnek. amikor a gyermek iskolába járt. Újabb kutatások azt igazolják. nevelés. sőt a háztartás munkájába is bevonták. egységes kultúrába vezeti be őket. A szülők meglehetősen sokáig nyújtanak anyagi támogatást gyermekeiknek. vagyis a szűk értelemben vett oktatás. Míg korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. gyermekruhákat és gyermekjátékokat kapott A modern korban egyrészt a gyermek igen nagy értékké. A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. A modern társadalmakban az oktatásban egyre nagyobb. Aries szerint „királlyá vált”. hogy egy nagyobb – többnyire nemzeti – társadalmi közösség tagjai. mely paradox módon azzal járt. mert egyrészt gyermekeiknek minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni. Végül oktatás azáltal. A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. vagyis integrálódnak a társadalomba. a felnőtt gyermekek viszont az idős emberek számára a legfontosabb emberi kapcsolatot jelentik. továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba.Ide tartoznak elsősorban az oktatási és egészségügyi ráfordítások. öltöztetni. az irántuk érzett szeretetnek megnövekedésével párhuzamosan kialakult a gyermekkor fogalma. a mögöttük álló értékek átadását. OKTATÁS Alapfogalmak Oktatás. amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenl – a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül – emelik. hogy nagyjából egységes ismereteket ad át a fiataloknak. ezért nem vehtett részt a háztartás munkáiban. a társadalom integrációja Oktatásnak nevezzük általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. Emberi beruházás Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat. A gyermekek értékének. 11. hogy a kisgyermek a család számára értékké válik.

– még pontosabban – mekkora tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban való részvétel szokásos életkorában lévő összes népesség számához viszonyítva. ezért nem lenne indokolt pl. annál inkább nő az iskolák ezen funkciójának a jelentősége. ill. Ezért az új tudás alkotása (tudományos alapkutatás). diplomával rendelkezők számát a megfelelő korú – többnyire több korcsoport – népességéhez viszonyítani. hány százalékának van felsőfokú. az eredményes munkavégzéshez szükséges ismeretekre.Módszerek Iskolai végzettségi arányszámok Az oktatás legegyszerűbb mutatói kifejezik. Elméletek Az iskola szerepe Bár az antik és a feudális társadalomban is voltak iskolák. mert megbukhat. Ezeknek a beiskolázási arányszámoknak több problematikus pontja van: csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe (az esti és levező tagozaton tanulók idősebbek életkorúak. Ezért szokás az oklevéllel. hogy a tanuló megszerzi az adott típusú iskolai végzettséget. hogy akölönféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. két-három évtizeddel korábban az iskolában megtanult ismeretek kisebb-nagyobb mértékben idejétmúltakká váltak. Felnőttképzés – a foglalkozási karrier átmeneti megszakításával történik nappali oktatás formájában. kimaradhat az oktatásból. valamint az egyre jobban terjedő távokatatásban. beiskolázási arányszámok. A szülők egyre kevésbé képesek gyermekeiknek a munkavégzéshez az adott időszakban és a közeljövőben szükséges tudást átadni. a faluközösség voltak azok a társadalmi intézmények. középfokú vagy alapfokú végzettsége. Az iparosodás előrehaladásával az ezen ismeretekátadásának funkcióját majdnem teljesen átvette az iskola. a szűkebb és tágabb társadalmi környezet normáira. Minél jobban előrehalad a műszaki és gazdasági fejlődés. A magas szintű ismeretekkel rendelkező népesség képes 43 . Ezek azt fejezik ki. egyszerűen azért . Gazdasági elmélet – minél többen minél magasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. felhasználás (alkalmazott tudomány) és átadása (oktatás) válnak a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazattá. amelyek a fiatalokat megtanították a felnőttkori szerepek ellátására. hogy a népességnek mekkora része ért el különböző iskolai végzettségi szinteket. mert az általuk a saját gyermekkorukban. mert ebben a fejlődési szakaszban a tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé (szociológiai elmélet). ezekben a társadalmakban a család a rokonság. továbbá esti és levelezőképzésben. az esti és levelező hallgatókat a 18-22 éves népességhez viszonyítani). A valamilyen típusú oktatási intézetben való tanulás nem jelenti természetesen azt. Az adott évi oktatást jobban jellemzik az ún. A posztidusztriális társadalomban még fontosabbá válik az iskolai oktatás. Beiskolázási arányszámok Az egész népesség iskolai végzettségét bemutató adatok több évtizedes oktatási folyamatok eredményét tükrözik.

Ezért a formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvel. M. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: oktatási eszközöket bocsátani azok rendelkezésére. az egyes emberek kezdeményezőkészségét csökevényesítik el. Eszerint az oktatás legfőbb rejtett funkciója a társadalmi struktúra reprodukciója. Az iskolák a társadalmi mobiliátst csatornázzák. akik tanulni akarnak. Bourdie (1978) – szerinte az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. elősegíteni a kommunikációt a tanulni vágyók közt. éspedig éppen a legtehetségesebbekét. valamint azok közt. ez pedig lényeges tényezője az iskolai sikernek. viszont a társadalom többi rétegéből származó tanulók nagy részét visszatartják attól. Szerinte az iskola a személyi. hogy kellő tehetséggel és szorgalommal mindenki elérhet a legmagasabb iskolai végzettséget megkívánó legelőnyösebb társadalmi pozíciókba. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. és a látszólag objektív követelményeik révén be is láttatják a tanulókkal. valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen erős differenciálódás révén rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. életjövedelmet. A társadalmi reprodukció nem azt jelenti. amire az iskolai eredményeik őket predesztinálják. hogy az elitbe emelkedjenek. beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. hogy a családi háttér és az iskola erősen befolyásolják az iskolai teljesítményt és azon keresztül a későbbi foglalkozási életpályát. A bizonyítványokhoz való ragaszkodás ugyanis megakadályozza a hátrányos helyzetű rétegek tagjainak társadalmi felemelkedését. Ezen azt értik. Ivan Illich (1971) még ennél is élesebb. A nyelvhasználaton túl 44 . akik valamilyen társadalmi ügyben tudatni akarják a közvéleménnyel a saját álláspontjukat. innovációkat létrehozni. Miller és P.továbbá a modern gazdasában elsőrendű fontosságú újításokat. akik szívesen átadják tudásukat. családi és kisközösségi autonómiát ássa alá. aki adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról. Tehát a látszólag objektív kritériumok alapján (nagyszámú vizsga segítségével) igazságosan értékelő iskolák valójában rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek. hogy mindenki a szülei foglalkozási pozícióját örökli. előnyös vagy hátrányos pozíciót örökli. Ezt nevezi a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének. hogy a társadalmi különbségek a gyermekek nyelvhasználatában is erősen megmutatkoznak. Az 1950-es és 60-as években az optimista nézet uralkodott. foglalkozásokba. Miller szerint számos munka elvégzéhes valójában nincs szükség a megkívánt iskolai végzettséghez. mobilitást. vagy legalábbis egyenlő mobilitási esélyeket lehet biztosítani. Bourdieu kritikájához közel áll S. hanem azt. végül lehetőséget biztosítani azoknak. Ilyen értelemben szokás társadalmi mobilitás helyett társadalmi reprodukcióról beszélni. Kulturális tőke és nyelvi készségek Ennek egyik magyarázata szerint a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyannyira meghatározó erejű tényező. hogy bizonyos munkakörök. a változó gazdasági feltételekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni. a privilegizált családok gyermekeinek hasonlóan privilegzált társadalmi elhelyezkeését támogatják. Kimutatták. és ezzel elősegítik a társadalmi pozíciók nemzedékről nemzedékre való átörökítését. hogy aváltozó társadalmi-foglalkozási struktúrájában elfoglalt magas vagy alacsony. P. hogy az oktatás kiterjesztése és demokratizálása révén nagymértékben csökkenteni lehet majd a társadalmi különbségeket. Illich szerint a jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert a saját motivációra épülő tanulásnak kell felváltania. Roby (1974) bírálata a „ papírkórsággal” vagy credentializmussal szemben. E felfogás tudományos megalapozását a híres Coleman-jelentés (1966) szolgáltatta. Arra a következtetésre jutottak. a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával. hogy csak arra alkalmasak.

a kulturális intézmények látogatása. az abban kapott kulturális hatások (pl. Amerikában az etnikai és nemzeti kisebbségek egy részének – elsősorban a feketéknek és a mexikóiaknak – gyermekei átlagosan alacsonyabb pontszámokat érnek el az intelligenciatesztekben. A környezet hatása ugyanis már a magzati korban megkezdődik pl. Ezt a kulturális örökséget nevezte P. A meritokratikus társadalom A harmadik sokat vitatott kérdés. tehát nem befolyásolná a társadalmi származás. akár később már nem lehet az intelligencián belül az öröklés és a környezet hatását különválasztani. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. ha a tanuló nem az anyanyelvének megfelelő iskolába jár. elsősorban a privilegizáltak. B. amely azt a célt is szolgálja. akik nem tanulták meg szinte észrevétlenül a családban és a baráti körben. olvasnake a gyermeknek mesét) döntően alakítják az intelligenciát. A. ezek között az oktatásból és nevelésből származó része körüli vitára szűkül le. amelyben a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes mértékben az „érdemtől”. mint a magas) intelligencia nagy részben genetikai tényezőktől függ. De ha még pontosan is lehetne mérni az intelligenciát (a gyermekét és a szüleiét is). A vita egyik legtöbb szenvedélyt kiváltó mellékága a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül folyt és folyik. Bernstein (1964) a nyelvi készségekre helyezte a fő hangsúlyt az iskola által újratermelt egyenlőtlenségek okai között. A gyermek. Öröklés A családból hozott hátrányok kiegyenlítésének eredménytelenségét az magyarázza. A szociológusok körében sokáig általános volt az a felfogás. akkor sem lehetne eldönteni. hogy az egyes rétegek.és fiatalkorban a családi környezet. a szülés körülményeins stb. a vagyon vagy bármilyen más. az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. hogy egy meritokratikus elveken felépülő társadalom mindeképpen kívánatosabb lenne a jelenlegi társadalmaknál. az édesanya táplálkozásán. hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligeniájúak. Az e körüli vita sokszor az intelligenciahányados (IQ) öröklött és környezeti hatásokból. a teljesítménytől független tényező (pl. megkülönböztessék magukat a többiektől. Súlyos hátrányt jelent. elsősorban a feketék alacsonyabb intelligenciáját az örökléssel magyarázza. a nem vagy a bőrszín). Bourdieu (1978) kulturális tőkének. hogy vajon jó lenne-e egy olyan társadalom. az iskola nagyon keveset tehet a kulturális különbségek kiegyenlítése érdekében. dohányzásán. és ezért nem tudja a társadalmi származásból eredő esélykülönbségeket sem lényegesen csökkenteni. Az ilyen társadalmakat szokás meritokráciának nevezni. A népességnek szükségszerűen van egy. Ezért akár hatéves korban. hogy ki hol helyezkedik 45 . sőt a szűk családon belüli beszélgetési témák is) lényegesen befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. Jensen (1969) pszichológus ezeket az intelligenciakülönbségeket. hogy azon belül mekkora részt határoz meg az öröklés és mekkorát a társadalmi környezet.azonban az iskolában oktatott és megkövetelt „magas műveltséggel” való ritkább vagy gyakoribb érintkezés a családban (a lakásban lévő könyvek. (Herrnstein és Murray 1994). konkrétabban a tudástól és a munkateljesítménytől függene. Mivel mindezt nagyon nehéz elsajátítani azok számára. ezért nem sokat lehet tenni az alacsony intelligenciájú gyermekek és fiatalok érdekében. és ez az alacsony (ugyanúgy. a különórák. ahol az érdemen kívül más tényezők is jelentős szerepet játszanak abban.

amelyekkel a közgazdaságtan és a többi. GAZDASÁG A gazdálkodás vizsgálatára még a szociológia megszületése előtt száz évvel külön tudomány jött létre. 11. Kétséges. másrészt azt vizsgálta. Ezért a meritokrácia irányában történő előrehaladást pozitív változásnak tartották. arról semmit sem lehet mondani. A termelési viszonyok területén a bürokrácia. hogy az egyén vagy a gazdasági egység (tervhivatal. éspedig nagyrészt forradalmak útján. a közgazdaságtan. azaz maximalizálni kívánja hasznát. a közgazdászok egy részében megfogalmazódott egy olyan nézet. vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. hanem csak olyan azokkal a társadalmi jelenségekkel. vagyis hogy az egyének önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen. mivel a gazdaság és társadalom fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok. Alapfogalmak A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya A közgazdaságtan előbb fejlődött önálló tudománnyá. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásainak középpontjában.el a társadalmi hierarchiában. már kialakult társadalomtudomány nem foglalkozik. A közgazdaságtan és a szociológia közötti időnkénti nézeteltérésekben lényeges szerepet kapott az is. a társadalom számára nagyon nehéz.) minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el. és a megváltozott termelési viszonyok. hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb fizetést kapnak. Számos nagy közgazdász és szociológus próbálta egyesíteni a két tudomány nézőpontjait munkásságában. hogy a társadalom számára valóban a „tiszta jeles” tanuló lesz-e a legértékesebb. elején a szociológia is önálló tudományként jelentkezett az egyetemi és tudományos életben. hogy mekkora jövedelemkülönbség indokolt. hogy a szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. ezért amikor a XIX. sz. tehát legyen a „maradékok” (leftovers) tudománya. 46 . Smith egyrészről igyekezett kimutatni. végén és a XX. szinte lehetetlen objektívan mérni. vagyis társadalmi intézmények között a gazdaság működése is alapvetően megváltozik. hogy a közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból az alapfeltevésből indult ki. Még ha ezt az elvet el is lehet fogadni. vagyis minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt kíván elérni. hogy a piac ilyen eredményhez vezessen. Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre. hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz. de abban sok helyütt megjelennek szociológia kérdésfeltevések is. Hangsúlyozta. Adam Smith munkásságát a közgazdaság-tudományhoz szokás sorolni. az egyes ember „értékességét”. A másfajta teljesítményeket. hogy ezek a termelési viszonyok változnak. az önérdek a társadalom számára optimális gazdasági eredményhez vezessen. Max Weber –t elsősorban a gazdasági élet társadalmi feltételei érdekelték. hogy a szociológia ne foglalkozzék a gazdasági jelenségekkel. sz. Marx munkásságában a politikai gazdaságtani és szociológiai nézőpontok és gondolatok szorosan összekapcsolódnak. vállalat. háztartás stb. A mai napig nem tisztázott a közgazdaságtan és a gazdaságszociológia egymáshoz való viszonya.

tehát nem tudják biztosan felmérni döntéseik gazdasági következményeinet. Schumpetert (1975) véleménye szerint a gazdasági fejlődésnek mozgatóereje a vállalkozók osztálya. amely a gazdaságszociológiai szemlélethez közeledett. a magánlakásépítésbe és –karbantartásba fektetett családi. hanem a társadalomba „beágyazottan” működik. Ilyen pl. kereskedelmi költségek vagy pl. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen 47 . hogy a gazdálkodó személyek információi hiányosak. munka. Szürke gazdaságnak nevezzük azokat a gazdasági tevékenységeket. Második gazdaságon a jövedelemkiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységet értjük. a kis javítási munkák. továbbá hogy a termékek és szolgáltatások költségei nemcsak a felhasznált termelési tényezők (tőke. a főmunkaidőn kívüli kisipari és szolgáltatási munkát. Informális. politika. mert a gazdaság működésének és változásának megértéséhez látni kell a társadalmi környezetét és annak változását. személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik. Ez az iskola abból indul ki. második. Az utóbbiakat nevezik tranzakciós költségeknek. hogy a vállalkozók újításai révén létrejött új gazdasági egységeket. a könyvelési és a jogászi kiadások. ez vezeti be a fejlődéshez szükséges újításokat a gazdaságba. továbbá a vállalati gazdasági munkaközösségekben és más hasonló formákban végzett munkát. Ide soroljuk a háztáji és kisegítő gazdálkodást. A konjuktúraciklusok fellendülő ágát az újítások időbeni felhalmozódása okozza. szürke és fekete gazdaság Egyes társadalmakban különböző mértékben és formákban működnek további gazdaságok is. hogy a gazdaságot és társadalmat nem helyes egymástól elszakítva vizsgálni. természeti erőforrások) költségeiből állnak. amelyek a társadalom jólétét növelik. hogy a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül. Informális gazdaságnak szokás nevezni a szociológiai szakirodalomban azokat a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységet. háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek. mert úgy ítélte meg. Ennek oka. a társadalom megértéséhez pedig ismernünk kell a gazdaság működését. amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban. hanem a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeiből is. a hanyatló ágat pedig annak szükségessége. továbbá tágabb értelemben a háztartási munka és az altruista alapon (azonnali ellenszolgáltatás nélkül) nyújtott kölcsönös segítség. a törpegazdaságokban. mert ez a réteg hozza össze a termelési tényezők új kombinációit. Az elmúlt években a közgazdaságtanban is jelentkezett egy olyan irányzat. biztosítási. de növelik a társadalom jólétét. kultúra. a betegápolás. amelyek nem kifejezetten tiltottak. hogy a neoklasszikus feltevések a gazdálkodó emberek viselkedéséről – a haszon vagy profit maximalizálására való törekvés mint egyetlen motívum feltevése – hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek megfogalmazásához. pl. Parsons és Smelser (1956) gazdaságszociológiájában a gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. A piaci rendszer és a kapitalizmus jövőjét azért látta veszélyeztetve. ide tartoznak többek közt a bankügyi. de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétől. hogy ezek fokozatosan megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját. A fent említett társadalomtudósok munkássága alapján megfogalmazhatjuk azt a tanulságot. a neoinstitucionalista vagy új intézményes közgazdaságtan (North 1990). amelyeket a háztartások maguk fogyasztanak el vagy a piacon értékesítenek. Polányi Károly fő tétele.J.

A nemzeti jövedelemből ezért többnyire kimaradnak (vagy csak megbecsülik globális értéküket). amely minden szervezet szociológiai sajátosságait vizsgálja. 48 . 4. A szervezettől meg kell különböztetni az intézményt. A modern ember egész életében szervezetekkel találkozik. Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi A gazdaságszociológiában a szociológia egyéb ágainál is aktuálisabb kérdés. mechanizmusok szociológiai vizsgálatának nincs kialakult sajátos módszertana. Fekete gazdaságnak nevezzük a jólétet nem növelő. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik. azoknak gazdasági hatásait kutatja.és fogyasztó tevékenységeket vizsgálja Végül a gazdaságszociológiához közel áll a szervezetszociológia. az intézmény viszont az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese. A szervezetnek struktúrája van. 3. a gépesítés. intézmény. bürokrácia A gazdálkodás egyes részterületeivel. az egyetemi oktatóktól. megfontolások alapján dönt és cselekszik a gazdálkodó ember mint munkavállaló. ill. a társadalom tagjainak jólétét növelik. bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységeket. stb. más szóval melyek a „gazdasági élet szereplőinek motivációi”. pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok alakulnak ki közöttük. hallgatóktól elvárt viselkedési normák együttesen. keresi jövedelmét (vállalatok. mint olyan. jelenségeivel foglalkozó. A szociológia definíciója szerint a szervezet egy konkrét csoport. az agrárstruktúra átalakulásával. Itt is használják a survey típusú adatfelvételeket (pl. Intézmény pl. pl. Módszerek A gazdasági rendszerek. a háztartásszociológia – a háztartáson belüli termelő. kifejezetten alkalmazott jellegű gazdasági szociológiák: 1. vagyis világos. alárendeltje. A modern társadalmakra jellemző nagy szervezetek bürokratikusak. az automatizálás hatásával. közérthetőbben: milyen indítékok. a feladatokat felosztják egymás közt. milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. szervezetekben (kórházakban) születik. 2. az üzemszociológia – a munkahelyen. a vállalaton belüli társadalmi kapcsolatokat. amelyek előírják.legálisak. a mezőgazdasági termelés speciális sajátosságaival foglalkozik. fogyasztó. hogy részt vett-e az interjúalany az elmúlt két évben valamilyen magánvállalkozásban). hogy az egyén milyen motivációk alapján dönt és cselekszik. megkérdezik. hogy ki kinek a fölérendeltje. Értéket termelnek. Szervezet. tanul (iskolában). az ipari és az agrárszociológia – az ipari. amelyet konkrét cél megvalósítására hoznak létre. kifejezetten illegális. A bürokrácia olyan szervezet. vállalkozó. tehát szabályozza tagjai tevékenységét. A szervezet az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja. az egyetem.) szervezetektől szerzi be a létfenntartáshoz szükséges javakat stb. a munkaszociológia – a munkatermelékenységet meghatározó tényezőket vizsgálja és a termelékenység emelésének lehetőségeihez ad tanácsokat. ki kinek adhat utasításokat.

hogy milyen mechanizmusok alapján működik a gazdaság. hogy annak következményei hogyan befolyásolják a saját egyéni hasznát. és végül a piac. Ezek: a kölcsönös adományok. mint az egyéni vagy családi tulajdonban levő vállalatok. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás. Háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: • az önzést • a szimpátiát – amikor az egyén haszonfüggvényében nemcsak a saját jövedelme. hogy az ember bizonyos tevékenységeiben (elsősorban a gazdaságban) és bizonyos határok között homo oeconomicusként viselkedik. amelyek ellentétben állnak a normákkal és értékekkel. a családban) általában messzemenően félreteszi az individualista racionalitást. hanem a normák által vezérelt ember gondolata Durkheimre megy vissza. más területeken (pl. senki mással nem törődik. szerepel. mert egyetlen célja. ezáltal világméretekben alakítják ki üzleti politikájukat. nyereségét olyan cselekvésekkel növelni. Max Weber a cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette. 49 . Polányi Károly (1976) három ilyen mechanizmust különböztetett meg. A második világháború után Dahrendorf (1958) fejtette ki a legrészletesebben a „homo sociologicus”. piac A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdésével mintegy párhuzamosan merül fel az a „makroszintű” elméleti kérdés. hogy nincs tekintettel arra. a „tradicionális” viselkedés pedig egyszerűbben a hagyományos normákat követő viselkedés. Sen (1982) indiai-amerikai közgazdász és filozófus. hanem azon más embertársaié is. értékek megvalósítása vezeti. A „menedzserek forradalma” A kapitalista gazdaság működésével kapcsolatos sok sok évtizedes elméleti kérdés. mert a „célracionális” viselkedés fogalma megfelel a homo oeconomicus feltételezett viselkedésének. hogy a nagy bürokratikus gazdasági szervezetek. a „korporációk” (részvénytársaságok) növekvő súlya megváltoztatja-e a gazdasági mechanizmus működését. A közelmúltban Max Weberéhez hasonló szintézist próbált megfogalmazni A. hogy megfeleljen közössége elvárásainak. A részvénytársaságok sokkal nagyobb mérettűekké képesek válni. normáinak. Mindhárom forma érvényesül azonban a mai társadalmakban egymás mellett. elsősorban a más emberek iránt érzett szolidaritás alapján dönt.A homo oeconomicus teljes mértékben individualista. a termékek központi begyűjtése és elosztása (redisztribúció). S. Összefoglalóan azt lehet mondani. csak a saját hasznát keresi. hanem kizárólag bizonyos elvek. Más szóval nem kívánja hasznát. miszerint ez egyén döntésialternatíva-tartományon belül.modell alapfeltevéseit. az „értékracionális viselkedés” viszont az értékeket megvalósítani kívánó és ebből fakadó normákat követő viselkedés leírása. • az elkötelezettséget – amikor az egyén úgy dönt valamilyen cselekvés mellett. a redisztribúció példájaként a XVIII. A piaci gazdaság mintapéldája a kapitalista gazdaság. Századi Dahomeyi Királyságot. A homo sociologicus közösségi ember. A nem az önérdek. fogyasztása stb. akik iránt szimpátiát érez. redisztribúció. amelyek több országban működtetnek termelő üzemeket. Lindenberg (1990) fogalmazta meg a „homo socio-oeconomicus” emberkép hipotézisét. de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. ajándékok (reciprocitás). A reciprocitás példájaként többek a Trobriand-szigeteknek Malinowski által leírt kulakereskedelmét említi. és erkölcsi értékek. és az egész világra kiterjesztik értékesítésüket.

pontos szabályok mondják meg. ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. sőt a modern ember életének egyre nagyobb része telik el bürokratikus szervezetekben. hogy a hátrányait elkerüljük.Az ilyen nagyvállalatokat. 4. állítják ennek az elméletnek a képviselői. hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. Hirsch (1976) angol közgazdász néhány társadalmi jellegű korlátozó tényezőre hívta fel a figyelmet. A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének a maximalizálása a legfontosabb cél. hogy meddig mehet a gazdasági fejlődés. Másrészt. és egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben. Mit jelent a bürokrácia? 1. 5. hogy növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma. 2. és ki kinek tartozik engedelmességgel. Ezek a következők: 1. annak kiterjesztésétől reméli. maga a működés válik céllá. gazdasági befolyásának erősítése (Burnham 1962). Mindezekért a bürokratikus szervezetek merevekké válnak. A bürokrácia természetében rejlő alapvető tendencia. A bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek. 2. hogy a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik. A bürokrácia hátrányos jellemzőinek ellensúlyozását a gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól. a kapitalizmus működési mechanizmusa alapvetően megváltozott. Mindenekelőtt azt. ők hozzák meg az üzleti döntéseket (Berle. hogy a bürokratikus szervezetekben egyértelmű uralmi hierarchia van. egyre több jószág válik „pozivionális jószággá”. Ezek közül itt hármat említünk meg: 1. Ez azt jelenti. hogy mások birtokolják-e. 5. hanem a vállalat növelése. 7. Ezáltal. A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai A makrogazdaság-szociológia által felvetett újabb elméleti kérdések közül az egyik legérdekesebb. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi. A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia. annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezethetnek. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. További szociológiai probléma. a menedzserek vezetik. Means 1968). Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek. míg olyan szintre nem jut. a nagy szervezeteket egyre inkább bürokratikusan igazgatják. Az előrelépés pontos szabályok szerint működik. hogy a szervezetek méretei nőnek. hatalmának. Minél többen tudnak 50 . F. 3. hanem attól is függ. 3. tehát olyan jószággá. 4. 6. hogy hogyan lehet a bürokrácia előnyeit biztosítani úgy. részvénytársaságokat ténylegesen a vállalati vezetők. hogy ki kinek adhat utasítást. Ugyanakkor Weber már látta a bürokrácia hátrányait. Az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik. Ahogyan a társadalom kiemelkedik szegényes állapotából. Bürokratikus szervezetek Max Weber fogalmazta meg azt a tézist.

hogy az állam tartósan fennmarad. amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikatudománytól. a hatalmat megtarthassák. politika A mai társadalmak nagy része államban él. együtt jár a kommercializálódás. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. ezeket a pozíciókat megtartsák. A különbség az állam és a kormányzat között az. A gazdasági fejlődéssel. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. A piaci rendszerű gazdaság fejlődése azon alapul. ÁLLAM. 12. döntések kerülnek érdeklődésének középpontjába. és egyre inkább vásárlás útján kívánnak mindenhez hozzájutni. hanem az önérdek elve által vezettetve megvásárolhatóak. börtönözhet be bűnözőket. hogy nem az egyedi politikai események. 2. hogy mindent meg lehet vásárolni. A pozicionális jószág példája a kiváló márkájú drága személygépkocsi. különösen piaci viszonyok közt. üzenhet hadat más államoknak stb. 3. akkor ez az egész társadalom jólétére nézve súlyos károkat okoz. az annál inkább veszít az értékéből. Az állam Max Weber definíciója szerint az a politikai intézmény. vagyis hatalomhoz jussanak. a saját hasznát kívánja maximalizálni. KORMÁNYZAT. Hatalom és uralom A politikai élet és a politikai szociológia központi fogalma a hatalom. kormányzat. továbbá a politika társadalmi háttere. és nem tesz kísérletet az ideális politikai rendszerek kidolgozására. vagy legalábbis ezeket a döntéseket befolyásolhassák. E különbségek ellenére az átfedés a három tudományág között meglehetősen nagy. vagyis az a jelenség. 51 . Állam. POLITIKA Alapfogalmak A politikai szociológia mellett két másik tudomány foglalkozik a politika vizsgálatával: a politikai történetírás és a politikatudomány vagy politológia.valamely pozicionális jószághoz hozzájutni. A politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége. míg a kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek. hogy tagjainak jólétét emelkedő szinten biztosítsa. egy fejlett társadalom pedig a legkevésbé képes bizonyos erkölcsi normák széles körű elfogadottsága nélkül úgy működni. Pl. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikai történetírástól. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. összefüggése a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal. hogy főképpen empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. Pedig semmilyen társadalom sem. hogy a gazdaság minden szereplője önérdekét követi. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. A kormányzat azokból az egyénekből áll. A hatalom ugyanolyan viszony. Az állam vethet ki adókat. ill. ha a bírák nem becsületesek. hanem a politikai életben megnyilvánuló törvényszerűségek.

akik némelykor nagy szolgálatot tettek alattvalóiknak. Julius Ceasaron és Napóleonon keresztül Adolf Hitlerig és Sztálinig. bátor. Nagy különbség természetesen. kicserélhetik az uralmon lévőket. az alattvalóknak az a meggyőződése. akár nem.hogy a hatalmának alávetett személyeket arra bírja. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik. az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják. politikusoknak nagyon sok változatát ismerjük a történelemből Gandhitól Kossuth Lajoson. máskor azonban a karizmatikus vezetők súlyos katasztrófákba vitték alattvalóikat. ha többségük nincs velük megelégedve. R. hogy alattvalóit vezesse. Tradicionális. ha a hatalom birtokosa csak a hatalomnak alávetettek akarata ellenére végső soron kényszerrel tudja keresztülvinni a szándékát. és ahol a választáson többséget kapó párt vagy koalíció alakít kormányt. pártok és nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. végül a hatalmat intézményes korlátok 52 . másképpen uralomnak. ahol meghatározott időnként olyan parlamentáris választásokra kerül sor. totalitarizmus. Smelser (1994) a demokráciának olyan definícióját adta. Ilyen volt általában a királyok hatalma a középkorban. Az utóbbi esetet nevezik jogos vagy legitim hatalomnak. Az alattvalók elfogatták. a hatalmat birtoklónak az utasításait végre kell hajtaniuk. akár egyetértenek az utóbbiak ezen szándékkal. hogy az adott társadalomban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra. Azonban a politikai rendszerekben. vagy pedig a hatalmának alávetettek elfogadják azt hogy ezt a szándékot szolgálniuk kell. Karl Popper definíciója: demokratikus a politikai rendszer abban az esetben. hogy a politikai demokrácia akkor tekinthető teljesen megszilárdultnak. hogy a király meghatározott öröklési rend szerint örökölte királyi méltóságát. autoritarizmus A politikai rendszerek két szélsőséges típusa a demokrácia és totalitarizmus. és az érvényes jogszabályoknak megfelelően. ha a társadalom tagjai . A demokráciának sokféle definíciója van. mert az a hagyományokon alapul. hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. Dahrendorfnak azon gondolata is figyelemre méltó. Más szóval a demokráciához hozzátartozik. azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát. demokrácia van. vagyis választások útján kerülnek hatalomra: a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák. ahol több párt indulhat. jó vagy igazságos ember. Karizmatikus uralomnak és uralkodóknak. amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. jogosan uralkodik. • Karizmatikus uralom esetén a legitimitás alapja az uralkodó személyisége. kétszer sikerült az ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alakítania. karizmatikus és racionális-legális uralom Weber a legitim hatalomnak vagy uralomnak három típusát különböztette meg: Tradicionális uralom esetében a hatalomnak alávetettek azért fogadják el a legitimként a hatalamat birtokló személy hatalmát. • Racionális-legális uralom esetén az uralkodó hatalma azon alapul. hogy szándékainak megfelelően viselkedjenek. hogy az uralkodó annyira bölcs. • Demokrácia. ha már két alkalommal került sor ilyen parlamenti választás következtében kormányváltásra.

a televíziót és rádiót uralma alatt tartja. A civiltársadalmak alatt értik a társadalomnak mindazokat az 53 . A mozgalom kevésbé szervezett társulás. mozgalom Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat. bebörtönöz. amelyek célja nem a politikai hatalomra jutás. saját érdekeiknek megfelelően. a jog uralma) között gyakorolják.(alkotmány. O. mit olvas. hogy valaki a vallását gyakorolja-e vagy nem. pl. a kisebbségeket. A mozgalmak sokszor nem a demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazzák. nyomást kifejtő csoport. Tipikus példája a zöldmozgalom. amelyek védik az egyént. A képviseleti demokráciában. A demokráciának több fajtája van. A legegyszerűbb példa a fogyasztó. amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet. az állampolgárok képviselőket választanak. A közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz vagy legalábbis részt vehet a döntések meghozatalában. gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. monopolizálja a kommunikáció csatornáit. legtöbbször a társadalom alapvető megváltoztatására való törekvés. többek között az állami és pártbürokrácia egyes tagjait is. amelynek megszületése nem valamilyen részcsoport érdeke. a tüntetést. hanem a társadalom valamilyen súlyosnak tartott problémáinak felismerése és az ennek orvoslására. Ennek érdekében egypártrendszert vezet be. sőt sokszor olyanokat is. amely a legtöbb mai fejlett demokráciában érvényesül. akik a döntéshozatalban részt vesznek. a nyugdíjasoknak képviseli az érdekeit. Hasonló az érdekcsoport fogalma is: ez a társadalom valamely részének. mivel tölti szabadidejét. illetve a hatalom megtartása. Az alkalmazott módszerek. hogy az elégedetlen személy egyszerűen elhagyja azt a közösséget. amely nem tűri a nyílt ellenzéket. kivégeztet minden tényleges vagy potenciális ellenzékit. akiknél az ellenzéki gondolatok gyanúja sem merül fel. pl. minél több hívet akarnak szerezni céljaik megvalósítása érdekében. de az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásába való beleavatkozástól többé-kevésbé tartózkodik. elveivel. és ezen túlmenően az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni. Hirschman (1970) igen szellemes megkülönböztetése a kivonulás és a kritika vagy jobbító felszólalás alternatívájáról. Mozgósítani próbálják az egész társadalmat. Civiltársadalom A civiltársadalom fogalma a legutóbbi években hódított tért a társadalomtudományokban. világnézetet nem tűr el. ezzel ellentétes gondolatokat. A népszavazás. a magánérdekeket. hanem a tiltakozás különböző formáit. politikai pereket rendez. milyen nem politikai egyesületnek tagja. Elsősorban a közvetlen és a képviseleti demokráciát kell megkülönböztetni. Párt. Ez nevezte R. amelynek működésével. pl. A kivonulás azt jelenti. a sajtót. milyen rádiót hallgat stb. eszközök kérdésköréhez tartozik A. hivatalos ideológiát fogalmaz meg. tehát nem szól bele abba. aki felhagy a nem megfelelő minőségű terméket előállító cég árujának. hanem a politikai döntések befolyásolása. Nyomást kifejtő csoportnak nevezik az olyan szervezett csoportokat. Totalitáriusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. Autoriátusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás. Tipikus példája valamely iparág érdekeinek védelmére létrehozott lobby. Dahl (1989) poliarchiának. szintén a közvetlen demokrácia intézménye. teljesítményével elégedetlen. amelyet időnként ma is több demokratikus országban alkalmaznak. a mosóporának vagy személygépkocsijának vásárlásával és helyette másik cég termékeihez pártol. megkínoztat.

hogy kinek a kezében van a hatalom. mélyinterjúkat. település hatalmi viszonyait kutatják és amikor egy-egy maghatározott politikai döntés meghozatalának körülményeit kutatják. hogy az állampolgároknak jogaik vannak. amely jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára. amikor az állampolgárok részt vesznek a közügyekben. Beleértik másrészt a demokráciában szükséges mentalitást: az udvariasságot és toleranciát a közösség többi tagjával szemben. hogy mi az állam és a kormányzat funkciója. amelyek nem függnek az államtól. némelykor a magánvállalatokat is -. Jóléti államnak nevezzük az olyan államot. írásos dokumentumok vizsgálatát szokás használni. A szociális jogokhoz kapcsolódik a jóléti állam fogalma. Az állam arra törekszik. akár pedig az elégedetlen tüntetők közé lövet.a szabadságjogokat. az érdekellentéteket kiegyenlítse és a külső beavatkozástól megvédje. betegségi. azaz létrehozta a jóléti államot. egyházakat. nemcsak saját hasznukat keresik. A jóléti állam 54 . Az elitelmélet szerint (Mills 1962) viszont egy szűk elit hozza meg a döntéseket. Más szerzők kiterjesztik a fogalmat. Gyakran használják forrásként a politikai közvélemény-kutatások eredményeit. vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről. családi támogatásokat ad. ez az elit szoros személyi kapcsolatban áll. a politikai jogokat – a választásnak és a politikai hivatalra választhatóságnak a jogát. Jóléti állam A demokratikus rendszer lényegéhez tartozik. A kapitalizmus késői szakaszában az állam az osztálykonfliktus mérséklése érdekében egyre nagyobb jóléti feladatokat vállalt magára. mint a szociológia más ágaiban – a leggyakrabban használt módszer a survey típusú adatfelvétel. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. H. Marshall (1973) háromféle jogot különböztet meg: a polgári jogokat . végül a szociális jogokat – az állampolgároknak azt a jogát. köröket. T. Az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. hasonlóan gondolkodik. nyugdíjat biztosít. ki határozza meg vagy befolyásolja az állami döntéseket. A pluralista elmélet szerint (Riesman 1968) sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alalkul ki a végső döntés. a fennálló társadalmi rendszer fenntartására törekszik. Abban a kérdésben. munkanélküliségi támogatást nyújt. hogy a társadalom biztosítja számára az életszínvonalnak és a szociális biztonságnak valamilyen elfogadott minimumát. Némely országban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része.autonóm szervezeteit – az egyesületeket. Speciális módszereket. hogy a társadalom tagjai minél nagyobb részének megelégedésére kormányozzon. A marxisták szerint az állam és a kormányzat egyszerűen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki. hanem a közösség javát igyekeznek előremozdítani. Módszerek A politikai szociológiában – ugyanúgy. Elméletetek Az állam Az állam és a kormányzati szociológiával kapcsolatos alapvető elméleti kérdés. baleseti. és beleértik egyrészt azt a magatartást. amikor valamely helyi társadalom. hasonló érdekeket képvisel. éspedig akár a szegényebb rétegeket támogatja a szociálpolitikán keresztül. szintén két elmélet áll egymással szemben.

E két célból következik. és visszafordíthatatlanul győzött. az adott nemzet tagjának tekintett személyre. F. hogy a nemzetállam változatlanul fennmarad-e vagy fokozatosan háttérbe szorul. milyen szoros a kapcsolat. hogy a nemzetállam ki kívánja terjeszteni fennhatóságát. Totalitarizmuselméletek A demokrácia feltételeire vonatkozó kérdés ikerpárja az a kérdés. mert a politikai demokrácia és a piacgazdaság egyértelműen és visszafordíthatatlanul bebizonyította felsőbbrendűségét. és hogy egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. ugyanakkor a gazdasági növekedés lelassulása következtében az állami költségvetés és a társadalombiztosítás bevételeinek növekedése lelassul. Más szóval lehet-e arra számítani. Európában elsősorban az Európai Unióval. sokan ellentmondtak neki. az aktivitás mellett érvényesülnie kell a kormányzati intézkedések elfogadásának is. veszít hatalmából. valószínűleg már évszázadokkal ezelőtt kisebb-nagyobb intenzitással létezett és nem mutatja az eltűnés jeleit. században. továbbá az állam minden polgárát akár erőszak árán is az államalkotó nemzet tagjává akarja tenni. politikai célt értjük. A nemzetállam eszméjén azt az elképzelést. hogy „itt a történelem vége”. hogy a gazdasági fejlettség magasabb szintjének elérése után minden totalitárius és autoritárius rendszer demokratikussá alakul át. Ugyanakkor az sem előnyös. A régiók némelykor több állam területére terjednek ki (pl. Állampolgári kultúra A demokrácia létrejöttének és fennmaradásának másik fontos elmélete a demokratikus vagy állampolgári kultúra meglétében látja a legfontosabb tényezőt (Almond-Verba 1963). a nemzetállam eszméje a XVIII. hogy az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek a politikai kérdésekben. így az állam és a társadalombiztosítás nem képes korábbi jóléti kiadásai vállalásának maradéktalanul eleget tenni. a Bázel környéki régió). Ez a politikai kultúra azt jelenti. másrészt a nemzetállamnál kisebb regionális egységekkel szemben. hatásköréből egyrészt a nemzetállam fölötti szervezetekkel. században jelent meg a történelemben. legkorábban a XVII. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen egy adott nemzetállamnak alattvalója. még 55 . A nemzetállamokon belül megerősödik a régiók szerepe. Tétele nagy vitát váltott ki. aktívan részt vesznek a politikai vitákban. hogy a demokrácia és a gazdasági fejlettség szintje között van-e – mint Lipset állítja – és ha igen. területét minden.szolgáltatásai azonban egyre többe kerülnek. a nemzettudat. be kívánja olvasztani a többségi nemzetbe. racionálisan gondolkodnak a politikai kérdésekről. mint a „mi-tudat” egyik fajtája. Demokrácia és gazdasági fejlettség A szociológusokat élénken foglalkoztatja a kérdés. Míg a nemzeti összetartozás érzése. ha az állampolgárok túlságosan aktívak minden politikai kérdésben. nem lesznek többé a különféle rendszerek és ideológiák közötti harcok. hogy milyen feltételek segítik elő a totalitárius és az autoritárius rendszerek létrejöttét és fenntartását. A nemzetállam Az állam szerepével kapcsolatos másik elméleti kérdés. Fukuyama (1994) amerikai politikatudós tétele.

az azokat alátámasztó értékeket. Elméletileg igényesebb az a magyarázat. 2. Demokrácia és piacgazdaság A rendszerváltás előtt elsősorban Kelet-Közép-Európában. vagy egy központilag tervezett és/vagy legalább részben a termelőeszközök állami tulajdonán alapuló gazdaságban is működhet demokratikus politikai rendszer. de a világ más részein is égető kérdés volt a demokrácia és a piacgazdaság összefüggése. normáit. A legegyszerűbb totalitarizmuselméletek – elsősorban a nemzetiszocialista Németország története alapján – a piacgazdaságokban bekövetkezett súlyos gazdasági válsággal. SZOCIALIZÁCIÓ Alapfogalmak A szociológiában használt kultúrafogalom a hétköznapi fogalomnál sokkal tágabb. továbbá értékekből. sőt totalitárius rendszer által való felvátásukat. más szóval lehetséges-e szocialista demokrácia? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz a szakirodalomban. tudásból. hogy a totalirizmus a tömegtársadalom következménye. KULTÚRA. végül magát a nyelvet. épületeket. munkahelyet ígért. vagyis tárgyakból. társadalmi értelemben atomizálódnak. bútorokat). azok ismeretét és élvezetét. körülmények okozzák a demokratikus rendszerek bukását és autoritárius. hogy a modernizációt demokratikus politikai rendszerben valósítsa meg. kognitív és normatív elemekből áll. vagy pedig autoritárius politikiai rendszer mellett is képes a piacgazdaság működni? Másképpen fogalmazva: a központilag tervezett gazdaságból a piacgazdaságba való áttérésnek demokratikus vagy autoritárius politikai rendszer mellett van-e nagyobb esélye a sikerre? Több példa van arra. A két világháború között elterjedt volt az a gondolat.élesebben fogalmazva: milyen erők. hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat (pl. zenei alkotásokat. Az eltömegesedés. a piacgazdaságból és a demokrációból kiábrándult emberek számára a totalitárius rendszer anyagi biztonságot. igen nagy tömegek munkanélküliségével és gazdasági lecsúszásával magyarázzák a totalitárius rendszerek hatalomra jutását. A kérdést két részletre bonthatjuk fel: 1. hiedelmeket. művészeti. Szükséges-e a politikai demokrácia működéséhez a piacgazdaság. Ez elkeseredett. 13. hogy az iparosodás és városiasodás következtében nagy tömegű parasztszármazású és vidéki lakos költözik be a nagyvárosokba. amely a totalitárius rendszert a sikertelen vagy a megkésett modernizációval hozza összefüggésbe azokban az országokban. normákból. ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK. a vallást. az elgyökértelenedés kétféleképpen is érthető. másrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait. egyrészt úgy. 56 . Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia. továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket. A szociológia – a kulturális antropológiához hasonlóan – a kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi. Tehát a kultúra anyagi. ezért támogatták azt legalább ideig-óráig. hogy a piacgazdaság autoritárius politikai rendszerben is működni képes. ahol nem volt kellőképpen erős a polgárság ahhoz. A totalitárius politikai rendszer azonban Kornai János szerint nem egyeztethető össze a piacgazdasággal.

más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. 3. hogy minden további nélkül negatívan értékeljen valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. 4. hogy a kultúra folyamatosan változik. mert az adott társadalom normáival ellentétes. ugyanazon emberi szükséglet kielégítésének más-más módját írják elő. amelyek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. Normák Ahhoz. de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek. vagy egyszerűen azért.Kultúra. hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom. Pl. Az a tény. Jó példája ennek a vérbosszú. nem jelenti azt. hogy a normák változnak. a kábítószer-fogyasztók stb. kulturális pluralizmus Minden emberi társadalomnak van kultúrája. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. hogy a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. máskülönben viselkedésük a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik. másutt viszont súlyosan büntetik. amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. mint a kultúra.) Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. Ilyenkor szokás kulturális késésről beszélni. tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. a természeti-gazdaságitársadalmi körülmények változása általában gyorsabb. Ezért a szociológusnak mindig óvakodnia kell attól. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. előfordulhat. A konkrét szükségletek. ill. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. Egyszerű példája ennek a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. Vannak erkölcsi szabályok. amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra.) 5. és ezáltal lehetetlenné válik az együttműködés. Értékek 57 . Vannak jogi normák. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. amelyeknek megszegését a társadalom többi tagja többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással. Egészen különlegesek a deviáns szubszkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai.(Pl. megvetéssel bünteti. szubkultúra. normákat. úgy módosul lassan a kulturális alkalmazkodás is. mert a büntetőjog szabályaiba ütközik. sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom működőképes legyen. 2. Ahogy a szükségletek változnak. a tehenek levágása a hindu vallásban. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. amelyet egyes társadalmakban kötelezőnek tartanak vagy tartottak. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. A család jó példa arra.

státusz A szocializáció fogalmát a szociológia és a pszichológia egyaránt használja. amelynek során a gyermekek megtanulják. jónak vagy rossznak. továbbá testvéreitől és más rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket. hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. hogy vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei. A másik definíció szerint a szocializáció az a folyamat. Ebben az értelemben a szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját. hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik. Ez a szerep lehet negatív. a javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. ha ez a baráti csoport galeri jellegű. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. hogyan kell a társadalomban élniük. hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagjai. szerep. hogy tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké és nem képesek felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk. a társadalom kultúráját. A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. normáit. értékeit. amelynek során az emberi személyiség kialakul. Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszanak nagy szerepet. hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. jogokból és kötelességekből áll. hogy a társadalom tagjai „jól élnek”. Ez azt a folyamatot jelenti. Az egyik definíció szerint az a folyamat. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. Ilyen mindenekelőtt az iskola. az egyesületi tag pozíciója. A státusz egy. Azon az empirikus megfigyelésen alapul. A szerep viselkedési mintákból. különösen a televízió.Az értékek olyan kulturális alapelvek. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik. Szocializáció. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás. amelyek kifejezik azt. az apa és az anya. az ivóvíz stb. hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el. amikor a szülők és gyermekeik közti interakció csökken. a ruha. mint az élelmiszer. A gyermek elsősorban a szüleitől. a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. mondván. A szocializáció más színterei növekvő szerephez jutnak. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák. teszi magáévá az értékeket és normákat. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja. vagyis deviáns értékekre és normákra szocializálja a gyermeket vagy a serdülőt. Különböző státuszokhoz különbözőszerepek tartoznak. hanem a különböző szellemi – pénzben nem mérhető – javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. Státusz például a tanár. Kulturális szakszociológiák 58 . Az élet minősége Az élet minősége fogalma azt jelzi. Ehhez kapcsolódik a „jólét” és a „jóllét” megkülönböztetése. a lakás. hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti szükségképpen. míg a jólléten azt.

a szólásszabadság. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. értékek. rádióműsorokat hallgatnak. gyors ütemű gazdasági növekedés. a türelem. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíthatják meg a megkérdezett személlyel. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák. az érdekes élet. Egyrészt a divat is a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. Az ilyen irányú kutatások legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold (1980. másrészt a divat szociológiai megismeréséhez még több üzleti érdek fűződik. o előrehaladás egy emberségesebb. közrend fenntartása. Meg kell említeni a divatszociológiát is. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. az egyenlőség. Célérték pl. erős honvédelem. Mindhárom négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. o küzdelem a bűnözés ellen. a művészet és a zene szociológiája. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. ahol a gondolatok. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön. kevésbé személytelen társadalom felé. 4. múzeumokat látogatnak stb. filmeket néznek. könyveket olvasnak. az önfegyelem. eszmék fontosabbak a pénznél. széles körben alkalmazott értékskálát találhatunk.1990) egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. hogy milyen televízió műsorokat néznek. Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak.Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. a városokat és tájat szebbé tenni. A nemzetközi szakirodalomban több. Ezek a célok: 1. 2. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. Közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. és o stabil gazdaság. 3. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. Eszközérték pl. a béke. 4. A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. A szociológiának külön ágazatai az irodalom. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. Módszerek Rokeach. 3. Elsősorban azt kutatja. Inglehart (1977. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket Az attitűdök vizsgálata 59 . 2. o előrehaladás egy olyan társadalom felé. a hatékonyság a munkában. 1982) volt. az infláció leküzdése.

hogy a vallás. mint pl. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét. családdal) való elégedetlenségre. Elméletek A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Marx szerint a gazdaság az alap. hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba.A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Franciaország és Németország némileg másfajta modernizációt valósított meg. Anglia. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak. amely az alap változásának hatására változik meg. R. a jövedelem növekedésének. „Úgy érzi-e. és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. a mindennapi társadalmi kultúra különbségei következtében az Egyesült Államok. személyekre. hogy olyan munkát végez. hogy az-e a a kívánatos. nevezetesen az. a tudomány. Ezzel szemben Max Weber a tudati viszonyoknak. mint az. a foglalkozási karriersikernek. hogy fontos a barátai számára?”Másrészt adatokat gyűjtenek (többnyire a „nagyon elégedetlen”-ig terjedő skálákkal) az életkörülmények anyagi dimenzióival (például jövedelem. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. a kulturális értékek. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. lakás. Az élet minőségének három dimenziója 60 . Értékek változásának elméletei Nagyjából a 60-as évek közepe-vége óta figyeltek fel a szociológusok az értékek változására. amely megfelel képességeinek?” vagy „Úgy érzi-e. a külső kötöttségektől való függetlenség. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. hogy a szigorú vagy az engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. lakókörnyezet) és a „jóllét” nem anyagi elemeivel (pl. Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jóllét” nem anyagi elemeire. mint az emberi kapcsolatok gyakoriságára. hogy bizonyos tárgyakra. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. olyan kérdésekkel. A nevelés dilemmái Konkrét kérdések merülnek fel. a szabadság. Münch (1993) a közelmúltban megjelent munkájában azt bizonyította. melegségére és az önértékelésre.

és hogy a deviancia nem mindig szükségképpen káros a társadalom egésze számára. Ezek a normák társadalmanként eltérőek lehetnek. továbbá hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük. akár az öngyilkosság tényének leplezési szándéka miatt. Maslow amerikai pszichológus szükségelméletét továbbfejlesztve – az emberi szükségletek és a jólét három szintjét különböztette meg: a „birtoklást”. mint korábbi korszakokban. Allardt (1975) finn szociológus – A. akár információhiány. az abortusz kérdésében). 14. A normaszegést nevezik devianciának. kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek. Birtokláson az emberi élet külső feltételeit. Eltérő lehet egy-egy társadalom különböző etnikai. hogy a ténylegesen öngyilkosság következtében meghalt személyeknél valamely más halálokot írnak be. Ezekből a dilemmákból kiutat jelenthet az. alkoholizmus. vallási stb. az egyéni élet értelmének érzését értette. Módszerek Statisztikai mutatók Az öngyilkossági arányszámot a statisztikai és a demográfiai évkönyvek évente közlik. a „szeretetet” és a „létezést” vagy „önmegvalósítást”. lakást stb. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul. viselkedési szabályokhoz. Felmerülhet a kérdés. mint az étkezést. (pl. a modern társadalmakban talán még inkább. Ilyenek a bűnözés. öngyilkosság. életbiztosítás végett is letagadják az öngyilkosság tényét). Alapfogalmak Deviáns viselkedés Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük. a szereteten az emberi kapcsolatok iránti igényt. E. amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. A bűnözésről négyféle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 61 . amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. hogy nem fordul-e elő. ha azt mondjuk: azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek. hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsünk deviáns viselkedésnek.. A szociológia arra ösztönöz. létezésen pedig az elidegenést ellentétét. mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz. hogy minden egyes deviáns viselkedésfajta okait és következményeit alaposan és tárgyilagosan elemzzük. A statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő halálok. csoportjainak felfogása is a követendő normákról (pl. és elfogadjuk.Az életminőség-vizsgálatok két fő elméleti kérdésének az látszik. hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. hogy hogyan lehet a emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni. DEVIÁNS VISELKEDÉSEK Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges. és korszakonként változhatnak. Kérdés. a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élni a társadalomban.

Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója. Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus mérésének módszertanában az első bonyolult kérdés magának az alkoholizmusnak a definíciója. 3. Az alkohológia nemzetközi gyakorlatában két közvetett módszerrel becslik az alkoholisták számát egy-egy országban vagy ennél kisebb népességcsoportban. de a letagadás esélye minden bizonnyal még nagyobb. mivel sokféle. mint az alkoholfogyasztás esetében. mert az összes fogyasztásról semmiféle adat nincsen. hogy mindennap – az alkoholizmus előrehaladott szakaszában minden reggel – szeszes italt fogyasszon. Viktimológiai felvételek Némely esetben úgy próbálják a bűnözés elterjedését felderíteni. amikor a teljesen öntudatvesztésig lerészegednek. a vádlottak száma. 4. hogy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel. Az uralkodásra való képtelenségnek is legalább két változata van: van. Becslési módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésre. hogy a májzsugorodás okozta haláleseteknek meghatározott részét az alkoholizmus okozza. Az ún. akinél már kialakult az úgynevezett dependencia vagy függőség. Kétféle definíciót ismer a szakirodalom. ennek 60 %-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. és van. különféle veszélyességű kábítószer létezik. és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer-fogyasztás. és vannak olyanok is. az ismertté vált elkövetők száma. munkahelyén. Epidemiológiai vizsgálatok A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél hasonló problémák merülnek fel. akik hosszabb ideig. Ezeket nevezik viktimológiai felvételeknek. múlt évben) bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt. és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának. Az orvosi definíció szerint az alkoholista. 62 . és többnyire súlyos károkat okoznak maguknak és környezetüknek. amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett. akik nagyjából hetente-kéthetente. egészségi állapotában – az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz. ez azoknak a cselekményeknek a száma. hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül (pl. Jellinek-képlet (1960) az adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. tehát nem tud uralkodni az ivásán. ha egyszer hozzákezdett. de még nagyobb a bizalmatlanság. többnyire hétvégén részegednek le súlyosan. néha hónapokig is képesek elkerülni a lerészegedést. A szociológiai definíció szerint az az alkoholista. mert vannak alkoholisták. aki nem kképes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban. és a súlyos alkoholistáknak meghatározott százalékos része hal meg egy adott évben májzsugorodás következtében. aki nem képes lemondani arról.1. többek között azért sem. A képlet alapja az a megfontolás. A lakosság megkérdezésén alapuló epidemológiai felvételeket lehet végezni. lakókörnyezetében. Az utóbbinak is legalább két változata van. az elítéltek száma. 2. akinek életében – családjában.

hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. Biológiai elméletek C.A mentális vagy lelki betegségek mérése hasonlóan nehéz problémákba ütközik. hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott elmebetegségekre. hanem az adott társadalom ítéletéből. A közelmúltban fogalmazták meg azt az elméletet. 63 . Azt nem lehet kizárni. mivel azok egyértleműen az orvostudomány területére tartoznak. Pszichológiai elméletek A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre. hanem a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. genetikus alapját tételezik fel. hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése vitathatatlanul súlyos társadalmi zavarokhoz vezethet. amelyek ezeknek a betegségeknek az öröklődését és biológiai. Lomroso olasz orvos a testi jellemzők. A deviancia funkcióját illető legfontosabb szempont az. A bűnözők szerinte jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra és az ősemberekre. mint a mai modern emberre. Az agresszió irányulhat más személyek ellen (emberölés. minden fejlődés leállna. hogy milyen szerepet játszi a deviancia. elsősorban a koponyaalkat és a bűnözés között látott összefüggést. a társadalomban elfogadott normákból. Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés. amelyek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik. különösen gyakran jelennek meg olyan elméletek. továbbá hogy nem az egyénben. A szociológiai elméletek jellemzői A szociológiai elméletek (kulturális elmélet. minősítési elmélet) közös jellemzője. hogy a teljesen konform társadalomban. ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól. Ebbe a kategóriába a súlyos betegségektől (pl. nemi erőszak) vagy önmaga ellen (öngyilkosság) is. anómiaelmélet. Az elmebetegségek okainak kutatásában. amely az erőszakos bűnözést egy spericális kromoszóma-rendellenességgel hozza kapcsolatba. skizofrénia) a neurotikus panaszokig igen változatos viselkedési zavarokat lehet besorolni. testi sértés. minden változás. milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban. Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. A frusztráció-agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. frusztráció agresszív viselkedést eredményez. vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Durkheim (1978) rámutatott arra.

azok között is különösen a neurózisok okát. Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. korlátozzák. konfliktusait. Abból a megfigyelésből indul ki. elsősorban a mentális betegségek. öngyilkosok lesznek. amelyek a deviáns magatartás kialakulásában akut feszültséghelyzetet.) Srole (1956) a mentális betegségek vizsgálatában az anómia következő dimenzióit különböztette meg: 1. Ez egy válság. akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. eltűrik. Ezek a normák kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek. öngyilkosság esetében az elmagányosodást. hanem a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. mert a világos viselkedési szabályok hiánya megnöveli az egyes emberek életében előforduló feszültségeket. Ezek magyarázzák ugyanis a makrotársadalom jellemzőivel. Ez többek között a gyors és nagy társadalmi változások határsára erősödik fel. struktúrájával. az egyén hiábavalónak. amelyek azt engdélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják. kevésbé szigorúan szabályozzák. Merton (1980) az 1930-as évek végén új anómiafogalmat vezetett be. a társadalom működése érthetetlen. amelyek a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt. az ún. differenciális asszociáció elméletét. nem várható segítség az embertársaktól. 3. hogy minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. A kulturális elméletek körébe sorolhatjuk a chicagói iskola bűnözéselméletét. nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké. Anómiaelméletek A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társadalomban. Tehát egyes kábítószerek és az alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek. 5. pl. normálistól eltérő állapot.Amikor egyes emberek életében azokat az okokat keressük. kábítószer-fogyasztó „aluljárós” fiataloknál az iskolai kudarcokat és konfliktusokat. mint azok. Azok. amely beavatkozás a rendbe. 4. ennek zavarait az emberek nem képesek feldolgozni. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedés. Kulturális elméletek A kulturális elméletek abból a felfogásból indulnak ki. hogy a jómódúak között ritka. kiszámíthatatlan. A kulturális elméletek szerint tehát azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma. más társadalmakban viszont igen. az alkoholisták körében a férfi-nő kapcsolatok problémáit. akik ritkán talákoznak bűnözőkkel. hogy a deviáns viselkedéseknek közös gyökereik vannak. az életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem fontosak. 64 . 2. Ezek a kora gyermekkori élményekben. haszontalannak érzi magát. de a szegények között gyakori mindenfajta deviáns viselkedés. családi viszályt. különösképpen a szülő-gyermek kapcsolatokban látják a felnőttkori deviancia gyökerét. A nagyobb fokú anómia pedig az öngyilkosság gyakoribbá válását okozza. ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. beteges társadalom. az a meggyőződés. Egyben ezek azok az elméletek. (Anómia – törvénynélküliségben van a társadalom.

minősítési vagy címkézési elmélet. valamint egyes erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrségnek.) válaszreakcióján múlik. nem hibáztathatók viselkedésükért. hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e. az önértékelés elvesztése. Ezen elmélet szerint nem magán a viselkedésen. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társadalmi viszonyok áldozatai. hanem a társadalomnak. bíróságnak. az élet értelmetlensége. az ún. az elmebeteget pl. az önmagától való elidegenedés. 65 . nem annyira a viselkedése különbözteti meg a társadalom többi tagjától. hogy a pszichiáterek elmebetegnek minősítik. Látható. az elmagányosodás. pszichiátriai intézménynek stb. Egyszerűbben fogalmazva. végül normanélküliség. megsegítésük a társadalom egészének mintegy kötelessége. Minősítési elmélet Az 1960-as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg. hogy ez az elidegenedésfogalom nagyon közel áll az újabb anómiaértelmezésekhez.Az anómiához hasonló fogalom az elidegenedés. Az anómiaelméletekből adódó fontos következtetés. mint inkább az. Ennek dimenziói: a hatalomnélküliség.

66 .