ANDORKA RUDOLF

:

BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
(jegyzetek)

1 . A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY
A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet a megcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz. Tudományfilozófiai vitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyre több új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, a új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezik tudományos paradigmaváltásnak (Kuhn, 1984). Nem kétséges, hogy léteznek tudományos forradalmak. A szociológia tudományának lényegéhez tartozik tehát az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való – tudományos módszerekkel végzett – összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról. A tudomány úgy működik, hogy az előkerülő problémát meg kell oldani. A szociológia művelésének két meghatározó kritériuma: - a társadalomnak el kell érnie egy bizonyos szintű fejlettséget, hogy a szociológia megjelenhessen - bizonyos mértékű demokrácia is előfeltétele a szociológiának. A társadalmi struktúra, intézmények, kultúra A társadalmi struktúrán a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (például alá- és folérendeltséget) értjük. Társadalmi intézménynek nevezzük a legáltalánosabb értelemben a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módját, mintáját. A kultúrán az anyagi javak, normák és értékek együttesét értjük. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. Három példával lehet a társadalom és az egyének viszonyát jellemezni: 1. Durkheim a társadalmat a bronzhoz hasonlította, amelynek tulajdonságai nem vezethetők le egyszerűen az alkotórészei, a réz és az ón tulajdonságainak összehasonlításából. A társadalom tehát egyszerűen a tagjainak az összege. 2. Giddens (1995) nyomán a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlíthatjuk, amelynek falai, mennyezete, ajtói és ablakai meghatározzáka benne lakók mindennapi tevékenységeit. Azonban a benne lakók folyamatosan átépítik, azaz tevékenységükkel újratermelik, de változtatják is a struktúrát, intézményeket, kultúrát. 3. Egy elkeseredett római egyszer kijelentette: „ A római szenátorok jó emberek, de a szenátu rossz bestia”. Más szóval a szenátus másképpen viselkedett, mint azt tagjainak egyenkénti tulajdonságai alapján el lehetett volna várnil. A szenátus együttes döntéseit csak úgy érthetjük meg, ha megismerjük a szenátus struktúráját (pl. kik vannak hangadó pozícióban?), és kultúráját (pl. hogyan illik az üléseken viselkedni?).

2

A társadalomtudományok történeti kialakulása A társadalomtudományok mind a filozófiáról váltak le abban a történeti korszakban, amikor erre társadalmi igény mutatkozott, és mikor az önálló tudományhoz szükséges ismeretek elégségesek voltak. Elsőként a XVII. század közepén a demográfia önállósult, amikor John Graunt a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni. Néhány évtized múlva, a XVII. század második felében jelentek meg John Locke politikatudományi munkái – politikatudomány végleges elkülönülése a filozófiától. Majnem egy évszázaddal később függetlenült Adam Smith alapmunkáival a közgazdaságtan, melynek elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy ha az állam nem avatkazik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet. Legjobb tehát a „láthatalan kézre” hagyni a gazdasági élet szabályozását. A klasszikus polgári közgazdaságtan az ember természetére (homo oeconomicus) vonatkozó egyszerű feltevésekből indult ki, s azokból deduktív módon vezette le tételeit. A „láthatatlan kéz”, azaz a piac szabad működése gazdasági növekedést idéz elő, de a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat (földjüket), s szélsőséges nyomor fenyegeti őket. Az elégedetlenség forradalomhoz vezetett. A szociológia előfutárai, Saint-Simon, Comte és Tocqueville, valamint tudományunk három nagy klasszikusa, Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig pontosan ezeket a folyamatokat próbálták megérteni. A szociálpszichológia a századforduló körül a pszichológiából alakult ki, melynek kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A társadalomnéprajz két forrásból táplálkozott. Európában és főleg Közép-Európában azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát (népdalt, népmesét stb.) és a tárgyakat (népviseletet). Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a gyarmatokon élő nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a cél. A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete A szociológia tárgya tekintetében, mint társadalomtudomány a társadalom egészét vizsgáló tudomány. A módszer tekintetében a szociológia, amely a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, továbbá ezeknek az adatoknak elemzését használja kitüntetett módszerként A szociológiát azonban a tárgyán és a módszerein kívül leginkább alapvető szemlélete különbözteti meg a többi társadalomtudománytól. A szociológusok többsége úgy véli, hogy az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete. A társadalmi helyzet befolyásolja azt, hogy mekkora jövedelmet tud elérni, milyen lakásban lakik, milyen iskolai végzettséget szerez, hány gyermeke születik, hány évig él, vagy milyen valószínűséggel válik alkoholistává, vagy kerül börtönbe. Ez a hatás természetesen nem determinisztikus jellegű, hanem inkább sztochasztikus, azaz valószínűségi jellegű.

3

Nagy történeti fordulatokat. azonban illúzió. hogy a társadalom egésze központilag tervezhető. kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozik 4 . és ezek erősebbek a haszonmaximalizálásnál és a normakövetésnél. Mire jó a szociológia? Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti a társadalmat. mely egy jól definiálható jelenség (pl. pl.A társadalomtudományok emberképe A szociológia a többi társadalomtudománytól emberképe tekintetében is különbözik. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. demagógiával. Robert K. Középszintű elmélet az olyan elmélet. Merton (1980) – amerikai szociológis – szerint a szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. Ennek alapján beszélhetünk homo psychologicusról is. A szociológus szerepei Raymond Aron francia szociológus szerint háromfajta szociológus vagy szociológiai magatartás létezik: 1. hogy az embert alapvetően a hatalomvágy. egy település fejlődését lehet lehet politikai eszközökkel befolyásolni. félrevezető nézettel szemben. A politkatudomány többnyire abból indul ki. E normák hátterében értékek állnak. kizsákmányoltak problémáit kutatja. megjósolni. Eszerint az ember mindig racionálisan dönt. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal. gyors és radikális változásokat a szociológia általában nem tud előre jelezni. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. Eszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. A szociológia nem alkalmas arra. hogy ismereteket ad ezeknek a problémáknak a megismeréséhez. a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. Andorka 1995) emberképből indul ki. a homo oeconomicus. Ezt az emberképet homo politicusnak nevezhetjük. Közismert a klasszikus gazdasátan emberképe. A pszichológiában több emberképpel is talákozhatunk. de valamennyi irányzat súlyt helyez az egyéni lelki tényzők szerepére. deviáns viselkedések) előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. a nép orvosa – a szegények. a tudomány főpapja – az egyetemeken. folyamatokat. A szociológia viszont a homo sociologicus (Dahrendorf 1958. Felhasználható az előrejelzésben és tervezésben – az igazi tudomány kritériuma egyes vélemények szerint. az uralkodó tanácsadója – a kormányzatnak szakértő tanácsokat. változásait megjósolja. 3. 2. amelyben él. Társadalmi tervezés – pl. a haszna maximalizálására törekszik. hogy előre jelezni tudja az eseményeket. a pszichoanalízis szerint az egyént jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják. elnyomottak. reformjavaslatokat kidolgozó szociológus. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval.

Viszon a „ szabadon lebegő értelmiségi”. A tudós számára a legfőbb érték. érdekei sem. Véleménye szerint a tudósnak az a kötelessége. és szükség szerint szembe kell helyezkednie azokkal. mint ő maga is tette az amerikai fekete népességről írott nagy munkájában (Myrdal 1944). aki nem kötődik osztályhoz és párthoz. ezért a más állásponthoz közel állókat nem tekintik tudósnak. mint más embert. Csak a proletariátushoz tartozó tudós képes objektív igazságot kimutatni. saját témakörrel. A burzsoáziából származó tudóst a burzsoázia érdekei befolyásolják. hogy megállapításait. 2. Ha ugyanis ezek a nézetek befolyásolják a tudományos munkát. a politkus ezzel szemben arra törekszik. a pártok. ezért leghelyesebb. urbanizáció. hogy csak bizonyos értékeket elfogadó szociológusok képesek felárni a valóságot. Szerinte sem a burzsoázia. 1989) vizsgálta a legmélyebben a tudósi és a politkikai tevékenység közti különbségeket. századra tehető. Karl Marx szerint a tudóst ugyanúgy. értékeinek és normáinak 5 . hogy a tudományos igazságot kimondja. hogy az amerikai társadalomnak egyik alapvető értéke az emberek közötti egyenlőség. objektívan tárhatja fel a valóságot. Egysek hajlamosak azt állítani. a hatalmat megtartsa. ismereteit. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése csak a XIX. A szociológiai kutatások objektivitása A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. de még a kutató saját politikai nézetei. Jellemző példa erre Talcott Parsons kirekesztése a 1970-es években. Max Weber (1970a. döntően befolyásolják társadalmi helyzetéből következő érdekei. a ahgoymányos társadalom intézményeinek. Gunnar Myrdal (1972) szerint a társadalomtudós nem tudja az általa elfogadott értékektől függetleníteni magát a kutatásban. vagy – Max Weber fennköltebb megfogalmazásában – politikai céljait. Max Weber (1970b) sokkal árnyaltabban értelmezte ezt a problémát. ha ezeket az értékeket világosan kimondja. tekintet nélkül fajra. módszereit – szemléletes példája szerint – a hívő katolikus és a szabadkőműves egyformán felhasználhassa. eszményeit a társadalomban megvalósítsa.Szociológiai kutatás és politikai cselekvés Minden szociológusnál felvetődik a szociológia tudománya és a politikai cselekvés közötti viszony kérdése. mert a proletariátusnak ez az érdeke. ismét mások igyekeztek magukat az aktív politizálástól távol tartani. a különböző társadalmi csoportok. hogy hatalomra jusson. Abból indul ki. gondolkodásmódjának. hanem egyszerűen ideológiáról van szó. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE A szociológia mint önálló. A tudósnak szerinte arra kell törekednie. s a tudományt nem befolyásolhatják a kormány. sem a proletariátus pártján álló tudós nem képes objektív maradni. hogy hideg fejjel nézzen szembe a mindenkori uralkodó eszményekkel. A gyors iparosodás. mások reformista politikát támogattak. Mannheim Károly (1953) Marxszal ellentétes álláspontot foglalt el. akkor az nem érdemli meg a tudomány elnevezést. nemre stb. Egyes szociológusok forradalmi mozgalmakhoz csatlakoztak. mert az osztályérdekek befolyása alól egyik sem tud szabadulni. legalábbis közeledjen afelé. vagyis egy olyan világképről. mely az emberek egy részének érdekeit szolgálja.

az alkoholizmus terjedése. Cseh(szlovák) ill. Szociológiai irányzatok a II. mely a szokásokban ölt testet.rohamos változása nemcsak pozitív eredményekkel jár. így a szociológiának az a feladata. a Frankfurti Iskola az azzal ellentétes álláspontot (Papp 1976) Comte megfogalmazta az emberiség fejlődésének elméletét. Szerinte az emberek kormányzását fel fogja váltani a dolgok adminisztrációja. hogy előremozdítsa. az iparosoknak. mint pl. valamit tőle származik a „szociológia” elnevezése is. Ma is vita tárgya. A fejlődés az ipari társadalom irányában halad. Comte szerint a társadalmat – ugyanúgy mint a természetet – determinisztikus törvények uralják. a munkásosztály alacsony életszínvonala.metafizikai korszakot – melyben elvont gondolatokkal magyarázzák őket . A két világháború közti szociológusok 5. vagy pedig egymástól eltérő tudományok.a katonai .a teológiai . Gondolatainak történeti hátterét a francia forradalom és a restauráció adta. 6 . A gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják. valamint az újításra való hajlam. hogy a szociológia és a természettudományok azonos típusú. „Alapítóatyák” 3. a magyar szociológia története Az előfutárok Durkheim szerint Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) volt az első szociológus. mert ő fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét. hogy a katonai eredetű régi uralkodó osztály és a dologtalan osztály nem volt hajlandó átadni a társadalom vezetését a dolgozóknak. hanem súlyos társadalmi problémákkal is. A vitában Karl Popper képviselte a pozitivizmushoz közeli álláspontot. mert törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében. családok felbomlása stb. Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: a megszokás ereje. A klasszikusok kortársai 4. Nehéz eldönteni. a bűnözés. a prostitúció. Az első szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg. Saint-Simon három nagy társadalmi típust különböztet meg: . Ezért Saint-Simont az ipari társadalom elméletének megfogalmazójának tekintjük.pozitív korszakot – melyben természettudományos módszerrel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket Alexis de Tocqueville (1805-1859) – számos korábbi szociológiatörténeti munka nem sorolta az első szociológusok közé. Szerinte a francia forradalmat az okozta. Következésképpen a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat. A 80-as és 90-es évek szociológiája 7. Ő is három korszakot különböztet meg: .teológiai korszakot – melyben isteni lényeg beavatkozásával magyarázzák a jelenségeket . könnyebbé és kevésbé fájdalmassá tegye a fejlődést. a filozófiára helyezte a hangsúlyt. Auguste Comte-ot (1798-1857) elsősorban azért szokták az első szociológusnak tekinteni. A szociológia korszakai: 1. a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomora. Előfutárok 2. és mennyiben politikus esetleg történész. amely a változásokra irányuló kollektív aspirációkban testesül meg. de ebben a gondolkodásra.és az ipari társadalmat. a tudósoknak. mennyiben volt szociológus. ezeknek a problémáknak felmérésére és magyarázatára vállalkoztak. világháború után 6.

A rabszolgatartó társadalomban a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona. Friedrich Engels (1820-1895) köztudottan nemcsak tudósok voltak. A korábban nagyhatalmú marxizmus hanyatlását elsősorban kétségtelenül az a marxi jóslat okozta. kik ezért különféle szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. 2. mint a Kommunista kiáltvány. Érdelődésének középpontja a demokrácia. a feudális. Marx és Engels legfontosabb szociológiai gondolatait és azoknak a mai szociológiára való hatását a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. és központi gazdasági tervezés folyik. hogy a kapitalist a társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek. a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül. így munkára kényszeríthető. Az „alapító atyák” Karl Marx (1818-1883) és munkatársa. az azt mejdan felváltó kommunista rendszerről. A szocialista rendszer – Marx jóslatával ellentétben. Munkásságuk középpontjában a a kapitalista rendszer elemzése. melyben megszűnik a kizsákmányolás. akik a termelőeszközök birtokában vannak. Sokkal kevesebbet írtak a kapitalizmust követő szocialista rendszerről. ellentmondásainak feltárása. mint Franciaországban. a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban 2. mint a Munkásosztály Angliában. a Brumaire 18. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége. de megélhetésük érdekében kénytelenek eladni bérmunkásként munkájukat a tőkéseknek. az ún. Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az. hogy a 7 .Szerinte a demokratikus rendszer lehet liberális. 3. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták a szocialista rendszer másik fő jellemzőjét. az Osztályharcok Franciaországban. míg végül a kommunista társadalomban csúcsosodik ki. mely az amerikai ill. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. a tőkések kizsákmányolják a munkásokat. Tudományos munkásságuk kiterjedt a szociológián kívül a közgazdaságtanra és a filozófiára is. A feudális társadalomban a földesúr a földet jobbágybirtokként a parasztoknak adja használatba. A szocialista rendszerekben a termelőeszközök többsége állami tulajdonban van. ill. mint Amerikában és despotikus. hanem nagy jelentőségű politikai mozgalmat is szerveztek. A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. Tocqueville a valóságos társadalmi jelenségek megfigyeléséből és elemzéséből indult ki és ezáltal keresett választ az általa feltett kérdésekre. a kommunizmusban mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. valamint a kapitalizmus szükségszerű összeomlása állt. a történelem itt ér véget. A munkások személyileg szabadok. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek. formációelméletbe illeszkedik. miszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma egy nagy történelmi fejlődési elméletbe. A kapitalista társadalom működését elemző A tőke 3. de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. a francia forradalmak következtében jött létre.Raymond Aronnal az élen többen is a legfontosabb szociológusok közé sorolják. hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben.

(1929-es évet követő világgazdasági válság) 5. ruházkodásra. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre. Az osztály Marx szerint azon egyének csoportja. konfliktuselméleti irányzata túlmegy Marxon. hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus. Marx több. Ez határozza meg helyzetüket. Értéktöbblet–elmélet – az áru értéke arányos az előállításra fordított munkával arányos. Marx megfigyelte a munkásosztály elnyomorodását. vagy harmóniaelmélet. a munkásoknak nincsenek termelőeszközei. és azt állítja. amelyet a reprodukcióra (létfenntartásra) kell fordítani Mivel a használati értéke nagyobb mint az értéke. amely a társadalmak lényegét az együttműködésben látja. Karl Popper (1989). 4. Marx szerint a szocialista társadalomban eltűnik a konfliktus. a tőkéseket és a bérmunkásokat. aki Marx elméletét bírálva mondta. a kizsákmányolókat és a kizsákmányoltakat. Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. Gazdasági alap – a történelem döntő mozgatóereje. hogy a jövőbeli történelmi fejlődés kutatása nem tudományos feledat. Marx A tőkében két osztályt különböztet meg. az érdekeiket.gazdaságilag fejlettebb országokban fog először megvalósulni a szocializmus – külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott társadalmakban valósult meg. azonban nem a marxista. munkával. a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. melyről kétféle értelemben beszélt: . hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. . A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. 6. sőt a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. Az áru ára ezen értékkel azonos. 7. Ezt nevezi kizsákmányolásnak. Az osztályfogalomnál is erősebben hat ma is a szociológiára Marx azon tétele.relatív elnyomorodás – a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed absz. lakásra fordítani. melyet halála után könyv alakban publikáltak is. Ő a társadalmi integráció feltételeit kereste. értelemben. hogy minden emberi társadalomban voltak. vannak és lesznek konfliktusok. 9.az abszolút elnyomorodás – a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed. Ezeket Marx pozitívan értékelte. Durkheim és Weber a közel fél évszázaddal későbbi nemzedékhez tartozik. hanem a Jaures-féle szocializmus állt hozzá közel. melynek legélesebb formája a forradalom. 8 . A mai szociológia ún. A szociológia konfliktuselméleti irányzatával szemben áll a funkcionalista irányzat. Bizonyos fejlettségi szint elérése után a szocialista társadalom rendre összeomlott és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg. melynek két eltérő értéke van: a/ használati értéke – egyenlő az általa előállítható áruk értékével b/ az értéke – egyenlő azzal az árumennyiséggel. mert ezek valósítják meg egyik társadalmi formációból a másikba való átlépést. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát. Emile Durkheim (1858-1917) – kurzust tartott a szocializmusról. 8. Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru. Elidegenedés elmélete – elsősorban a munkaviszonyokban jelentkezik. a tőkés a különbözetet elsajátítja. a társadalmi tudatukat. vagy afelé közeledett. a bérmunkás ugyanis nem érzi sajátjának munkája termékeit. A szociológia két másik klasszikusa.

Szemmel láthatóan nyugtalanította a munkások nyomora. a bűnözés. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. amelyről úgy gondolták. és ezáltal a politikának sokkal több figyelmet szentelt. Weber gondolatai azt a sémát követik. népvezérek) • racionális (választásokon alapuló. és az uralmat. melynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése. vagyis legitim. hogy a társadalom tagjai egymáshoz hasonló munkát végeznek. érzelmileg motivált (az érzelemek alapján) 3.”Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. de hozzá kell tegyem. A társadalmi cselekvés négyfajta típusának weberi megkülönböztetése: 1. mikor valaki a saját céljait követi). hanem csakis társadalmi tényekkel. célracionális (a közgazdaságtudomány emberképe. hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. Fontos tétele. Szakismereteik. Marx társadalmi-szerkezet – felfogásást két további dimenzió bevonásával egészítette ki. társadalmi és politikai változások lényegét. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. Vallásszociológiai könyvében az ún. hogy a kormányzat jogos. megnő a különféle társadalmi problémák gyakorisága. hogy a társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. Az ideáltípus fogalmának megalkotása Webernél is a megértésnek és a törvényszerűségek megismerésének egyik eszköze. gondolataira reagált. azon a tényen. a protestáns etika. Weber a hatalomnak. Az anómia fogalmát Durkheim dolgozta ki és vezette be a szociológiába. Az ideáltípus valamely jelenség – pl. a bürokrácia. hogy a törzs őse. Megkülönböztette a hatalmat. A legitimitás három fajtáját különböztette meg : • a tradicionális (pl. a hatalom. A bürokráciának Weber műveiben nincs kizárólag negatív felhangja. pontosan meghatározott követelmények alapján (végzettség) alapján választják ki őket. Weber a bürokratikus racionalizációban látja a modern gazdasági. vagyis egy totemállat tisztetét vizsgálta. Max Weber (1864-1920) Marx elméleteire. hogy a termelőeszközök magántulajdonban vagy állami tulajdonban vannak-e. A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak. tradicionális (hagyományos normákat követő) 2. a karizmatikus uralom – lényeges jellemzőinek 9 . értékracionális (a cselekvés meghatározója az érték. hogy …. Az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. ez áll a cselekvés központjában – vallás) 4. Ha a normákban való egyetértés meggyengül. A bürokraták közt pontos munkamegosztás érvényesül. hogy „nagyjából igaza van ugyan Marxnak ebben és ebben a kérdésben. mint Marx. hogy a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet megmagyarázni. hasonlóképpen gondolkodnak. Ennek okát az anómiában látta. Ezt a tételét az öngyilkosságról írott könyvével illusztrálta. jogszabályokat követő). az életmód és a megbecsültség dimenzióban. ennél kevésbé fontos számára az. alkoholizmus és öngyilkosság. primitív társadalmakban előforduló totemizmust.A szolidaritásnak két fajtáját különböztette meg: • a mechanikus szolidaritást – alapja. • a szerves vagy organikus szolidaritást – a társadalmi munkamegosztáson alapul. A társadalmi fejlődés fő mozgatóereje a növekvő munkamegosztás. királyi – hagyományok a családon belül) • karizmatikus (pl. Nála a bürokrácia azt jelenti. Durheim nagy szerepet játszott abban. Ezek szerint a társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság. hogy a vallás fontosságát a szociológiában elfogadtassa.

hogy szegények maradjanak. mint a régi. Az új elit ugyanúgy elnyomja a társadalom nagy többségét. Ezt a mai szociológia nem fogadja el. Georg Simmel (1858-1918) Max Weber baráti köréhez tartozott. Kortásaival ellentétben Weber szerint a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények. mivel a racionális cselekvéssel ugyanúgy kíván foglalkozni. A szegény parasztcsaládból származó tudóst taszította az amerikai újgazdagok viselkedése. Velük szembeni 10 . Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba. Az érzéseken alapuló személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen. A klasszikusok kortársai Herbert Spencer (1820-1903) angol szociológus. Eszerint a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek. Pareto fő mondanivalója. Ezt nevezzük szociáldarwinizmusnak. Pareto elméletéből az következik. A társadalomban létezik elitcsere. Marx kortársa. az irracionális cselekvéssel pedig a szociológia. Ferdinand Tönnies (1855-1935) is hasonló problémákkal foglalkozott. Vilfredo Pareto (1848-1923) – A szociológia általános elmélete (1916) c. Elmélete szerint a társadalmak ugyanazon törvényszerűségek szerint fejlődnek. Egyik leghíresebb munkája A pénz filozófiája (1973) – a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közti interakciókat. mint ahogy azt Darwin a fajok eredetéről írt munkájában kifejtette. akkor a fejlődés spontán módon kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket és segíti a legalkalmasabbak túlélését. gátlástalansága és fényűzése. Csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni munkáival a szociológusok. amely valójában Marxszal vitatkozik. Ezért ellenzett mindenféle szociálpolitikát: a szegények megérdemlik. hogy a racionális megfontolások mellett az embereket irracionális ösztönök (reziduumok) és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák (derivátumok) is mozgatják. az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve volt.összefoglalása. hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. Ezzel együtt meggyengülneka rokoni és baráti kapcsolatok. hogy a történelemben – Marx és Spencer felfogásával ellentétben – nincs semmiféle fejlődés valamilyen jobb társadalom felé. Pareto szerint a történelem a hatalmi elitek körforgásának története. Thorstein Veblen (1857-1929) az amerikai társadalomtudományok igen eredeti „fenegyereke” volt. Weber és Simmel kortársa és kollégája a közösségről és a társadalomról írott munkájában (Tönnies 1983). és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak el. Szerinte a racionális cselekvéssel a közgazdaságtan foglalkozik. „absztrakt” kapcsolatok lépnek. de ezáltal nem változik meg az elitnek a társadalomban betöltött szerepe. művében egy nagy társadalomfejlődési elméletet próbál megfogalmazni.

kritika a háttere a dologtalan osztályról szóló könyvének (Veblen 1958).végül az egész emberiségre. ahol verseny uralkodik. „szabadidős” osztálynak. az 1930-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése Németországban és Olaszországban. Több német. 2. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: a reciprocitást (kölcsönös ajándékozás) és a redisztribúciót (a társadalom által termelt javak összegyűjtése és szétosztása egy központi irányzat által). azaz a társadalmi környezettől függ. a szabályozatlan kapitalizmus következményeit. Pollányi Károlyt (1886-1964) gazdaságtörténésznek vagy a gazdaságantropológia meglapítójának szokták tekinteni. a játszótárscsoportok. Cooley (1864-1929) az elsődleges csoportok. 11 . Művei közül leghíresebb a Nagy átalakulás (1957). Az emberiség haladását abban látta. hanem a szolidaritás uralkodik. Thomasszal. ill. hogyan működik a gazdaság. Módszerük az életrajzok írása volt. melynek eredményeit A lengyel paraszt Európában és Amerikában címen tették közre. más szóval a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. az új tapasztalatok iránti vágy 3. „hivalkodó” fogyasztás. a társadalmi ellentétek kiélesedését. ezért nevezi a gazdagokat „dologtalan”. az elismertség vágya. aki Chicagóban volt egyetemi tanár. hogy a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. Polányi Károly és Mannheim Károly hasonló társadalmi és intellektuális háttérből indult. becsüljék. a Galilei Körből. világháború. Ennek egyik eszköze a bőséges. vágyuk van: 1. (Cooley 1964). Florian Znaniecki (1882-1952) lengyel szociológus nem volt kénytelen hazájából emigrálni. a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájából. s foglalkozott kultúrszociológiával. Tudásszociológiai nézőpontból vizsgálta a korabeli konzervatív ideológiát. A két világháború közötti szociológusok Az I. hogy az embereknek „négy kívánságuk”. de igen gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az amerikai szociológiával. felnézzenek rá és elismerjék. melyben az önszabályozó piac. Charles H. hogy az emberek tiszteljék. Ketten vizsgálták a nagy összehasonlító vizsgálatot a Lengyelországban maradt és az Amerikába vándorolt lengyel parasztok helyzetéről. művével a tudásszociológia egyik alapítójának számít. Másodlagos csoportok – pl. Abból indultak ki. Ebben azt fejti ki. értékeiről. a nemzetre. hogy az elsődleges csoportokra jellemző emberi szimpátiaérzések kiterjednek a helyi közösségre. Az elsődleges csoportokban nem az önérdek. Mannheim Károly (1893-1947) az Ideológia és utópia (1996)c. hanem azt akarja. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődésében. akik Nyugaton váltak nagy hírű társadalomtudóssá. elsősorban William I. Nagy hatása volt a 70-es és 80-as évek magyar szociológiájára. a munkahely. Két magyar emigráns. hogy az ember nem elsősorban minél nagyobb jövedelemre törekszik. a biztonság vágya. az alapvető emberi értékek elsikkadását bírálja. a család. osztrák és magyar szociológus kivándorolt Amerikába vagy Nyugat-Európába. Másik eszköze a sok szabadidő. Alaptétele. a körülmények kialakítására való képesség vágya 4.

Egyetemi tanszékek és kutatóintézetek létesültek. viszont több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust.Az amerikai empirikus szociológia az chicagói egyetemen indult fejlődésnek. először leginkább Lengyelországban. azaz négy funkciója van. azaz professzionalizálódott. hogy bizonyos társadalmi intézményeknek. „városökológiai iskola” érdeklődésének központjában az a kérdés állt. hogy egy-egy fennálló intézménynek. pl. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek (ipar. Park. Némileg kritikusan ugyanezt neopozitivizmusnak is nevezik. • A szociológia egyre inkább ágazatokra. Csehszlovákiában is újjászületett és némileg megerősödött. tevékenységüknek integrálása • személyiség – a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. vagyis a célok megvalósítása. Az 1960-as évektől lassan. A funkcionalizmust szokás a fő harmóniaelméletnek nevezni. Ennek az iskolának az alapítói Robert E. mert ő hivatkozik műveiben arra. A szociológusok nagy többsége elfogadta Merton programját. burzsoá áltudománynak tekintették. a különböző társadalmi osztályok. így elfogadhatóbbá tette azt a szociológusok többsége számára: . amelyeket a valóságban mérni lehet. • kultúra – a társadalom tagjainak. Abból indul ki. s azokat empirikusan igazolni. normának. az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. hogy a szociológia tudományos fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változókat szerkesszenek. Statisztikai módszereket használtak A szociológia irányzatai a második világháború utáni évtizedekben A második világháború után a szociológia – nem kis részben az amerikai szociológia hatására – nagy fejlődésen ment át. • Az empirikus szociológia kutatás terén sokkal nagyobb eredmények születtek. miszerint középszintű elméleteket kell alkotni. Burgess (1886-1966) volt. Az 1945 utáni 20-30 évben három nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. és ennek megfelelően minden társadalom mint rendszeren belül további alrendszer működik: • politika – a társadalom céljainak meghatározása • gazdaság – az eszközök hozzárendelése a célokhoz. kereskedelem). (1864-1944) és Ernest W. A nyugat-európai országokban újra fellendült.rámutatott. majd Magyarországon. Az ezen elveket követő szociológiai irányzatokat szokták – némileg pontatlanul és leegyszerűsítve – empirikus szociológiának nevezni. hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. hiedelemnek nemcsak funkciói. A chicagói ún. Peter Lazarsfeld (1901-1976) – a nemzetizocializmus elől vándorol ki a tengerentúlra. Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. A vizsgált jelenségek elemzéséhez természetesen empirikus adatokat kellett használniuk. a vallásnak vagy a büntetésnek vannak bizonyos társadalmi funkciói. továbbá mely városrészben összpontosulnak a társadalmi problémák. szakszociológiákra vált szét. Elsősorban a módszertan szakértőjeként ismert. Azt hangsúlyozza. 12 . Teljesen eltért ettől a kelet-európai országok helyzete: a sztálinista korszakban – Lengyelország kivételével – a szociológia tiltott tudomány volt. A fő változási tendenciákat a következőképpen foglalhatjuk össze: • A szociológia szakmává vált. hogy minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia. Robert Merton (1910-) nem fogalmazott meg Parsonéhoz hasonló elméletet. A funkcionalizmust Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. mint az elméletalkotás terén. szocializáció A funkcionalizmus másik kiemelkedő amerikai képviselője.

Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát. a hatalom pedig a politikáról. A Frankfurti Iskola tagjai az antiszemitizmus gyökereit a személyiségben. . melynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. 3. különösen Luhmann-nal. a jelenség okainak felderítésére. akik viszonylag sok gondolatot vettek át Max Webertől. Ralf Dahrendorf (1929. Theodor W. Marxista irányzatok . ugyanakkor nem tekinthetők sem marxistáknak. Leginkább a weberi gondolatkörhöz sorolhatjuk Raymond Aron (1905-1983) francia szociológust és politológust. velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. nagy rétegződéselméleti munkáját (1966). Andorn (1903-1969) továbbá – a második és harmadik nemzedékből – Jürgen Habermas. sem funkcionalistáknak. Könyvet írt a történelmi materializmus rekonstrukciójáról. 3. az antiszemitizmusra hajlamos személyiség kialakulásának okát pedig a gyermekkorban kapott nevelésben keresték.a korán elhunyt C. sokat hivatkoznak rá. mint elméleti szociológus. Ide sorolhatjuk Gerhard Lenski Hatalom és privilégium c. Közel állt a marxizmushoz a Frankfurti Iskola. A Frankfurti Iskola ma is élő és publikáló képviselője Jürgen Habermas (1929. a népszámlálások.). Ilyen célt szolgálnak pl. kormányzat. amely Frankfurtban jött létre az 1920as években. ebben messze eltávolodott a marxizmus eredeti tanításaitól. Ide tartozik Antony Giddens (1938. Inkább filozófus. aki azt hangsúlyozza. mutatja a pszichoanalízis hatását a gondolkodásunkra. ezekben nyilvánulnak meg jól láthatóan a hatalmi helyzet különbségei. alapvető jellemzőinek feltárása.) szerint a konfliktusnak nem a magántulajdon. Habermas vitatkozott egyrészt a pozitivista szociológusokkal (Papp 1976).. norma. A szociológia vizsgálatok legtöbbször nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek.). valamely összefüggések magyarázatára. Az iskolához tartozó tudósok: Max Horkheimer (1895-1973). tudományos akadémia) vagy a társadalomtudósok.megkülönböztette a manifeszt (nyílt) és a latens (rejtett) funkciókat. 2. A társadalmi különbségek gyökerét a hatalomban. illetve a hatalomnélküliségben látja. hanem a hatalom és hatalomnélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. a közvélemény vagy a társadalom valamely vezető-irányító intézménye. hanem valamely probléma megértésére. hogy a piac alapvetően hatalmi struktúra. Nehéz egyszerre a gazdasági jólétet növelni és mindenkinek – a szociális jogokat is magukban foglalaló – állampolgári jogait egyenlően biztosítani. mivel ő ismeretette meg Weber munkásságát a francia szociológusokkal és olvasóközönséggel. Az osztály a hatalomról szól.ugyanaz az intézmény. 13 . A probléma megfogalmazása Felmerül valamilyen társadalmi jelenség. ezáltal lehetővé tette. s úgy véli a hatalom különbségei eredményezik a privilégiumok különbségeit. Pl. hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztálya számára. Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudománymódszertani felfogását követve a következő képpen lehet összefoglalni: 1. A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA A szociológiai vizsgálat lépései A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése. Neoweberiánus irányzat – azokat a szociológusokat szokás idesorolni. hogy a szociológiai elemzés a jelenségek felszínénél mélyebbre hatoljon. Wright Mills (1916-1962) az amerikai szociológia „fenegyereke”volt. másrészt a funkcionalistákkal. szervezete (pl.

5. Pl. Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust a kérdezett személy által bemondott szeszesital-fogyasztás mennyiségével. pl. 6. de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel. Abból. A szociológia a következő módszereket szokta alkalmazni: • publikált statisztikai adatok másodelemzése. Mivela szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer. amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben. levelek) elemzése. ezért ismerni kellene az elrejtését és az okait. beszélget a kocsma vendégeivel. ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról. 4. pl. és nem elegyedik szóba a társasággal. az alkoholizmus ott gyakoribb. s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni. intézményt vizsgálnak igen alaposan. ahola kultúra értékei és normái elnézőek a nagymennyiségű szeszesital-fogyasztással szemben. naplók. • dokumentumok (sajtóközlemények. a továbbiakban ennek egyes lépéseit soroljuk fel: Mintavétel – megfelelő mintavétel azt jelenti. Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermannképlettel. • megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg: a külső megfigyelést. Operacionalizálás Mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. kötetlen beszélgetés – a kutató előre kiválasztott szempontok szerint irányított. Adatgyűjtési módszerek Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. az ivással összefüggő különféle problémák (pl. mezoszint és lokális szint. Elemzés Elemezzük a gyűjtött adatokat. hogy közülük az egyik az egyik a másiknak oka.kutatók egy csoportja felismeri. • egyéni adatok formájában (kazettán. • kérdőíves adatfelvétel. családi vita) előfordulására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. vagy survey-módszer. Az eredmények közzététele Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak. 3. vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik jelenség jelenléte esetén. 2. munkahelyi elbocsátás. életrajzi módszer. még nem következtethetünk minden további nélkül. CD-n) tárolt adatok másodelemzése. amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben. hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra. A két szint között létezik az ún. hogy a mintába kerüljön. Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni. vagy közvetve. személyt. de nem iszik. annak okairól). hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki. • kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit. Ilyen típusú téves következtetés sokat idézett példája a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közötti kapcsolat. és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni. csoportban. együtt iszik. • esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. Elméleti hipotézisek A vizsgélni kívánt jelenségről elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg. hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. és a részt vevő (belső) megfigyelést. vagyis 14 . hogy két adatsor között körreláció áll fenn. • mélyinterjú. Ehhez felhasználhatók a szociológiai irodalomban található elméletek. egy kocsmában tartózkodik.

Vélemények és attitűdök mérése skálákkal – speciális kérdésekkel lehet attitűdöket mérni. házasság révén b/ barátság. aki viszont turistaként sem engedné be őket az országba. d/ munkatárs. A faji előítélet attitűdjének erősségét például lehet mérni azzal a kérdéssel. az nyilván az előítéletesség attitűdjét a legkisebb mértékben sem mutatja. f/ turista egy ország területén ?” Aki a más fajhoz tartozó egyént a családjában is szívesen látná. gyermekkora története és az abban előforduló problematika. de a köztük levő távolságokat nem lehet összehasonlítani. pl. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. Pl.véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő személyeket. vagy postán küldött vagy másképpen átadott kérdőív ún. ilyenkor a megkérdezett személy egyszerűen aláhúzza a férfi vagy a nő válaszlehetőséget. hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba soroljuk. Kódolás – a begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosíthatjuk. e/ honfitárs. pl. • ordinális szint – ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. férfi vagy nő. Erre ún. A kérdőíven szereplő kérdéseknek világosaknak kell lenniük. hogy az esetleges hiányokat pótolni lehessen. A Lickert-skála esetében az egy-egy kijelentéssel való egyetértést vagy egyet nem értést 5 vagy 7 fokozatú skálán fejezik ki. Zárt kérdés . és ezeket a típusokat 0-tól 9-ig terjedő kódszámmal látjuk el. „önkitöltése” útján. A Bogardus-skála esetében a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. a nemére vonatkozó kérdés. az a legnagyobb fokú előítéletességet mutatja. Nyitott kérdés – a megkérdezett személy fogalmazhatja meg a válaszát. A kitöltött kérdőívet a megkérdezés után célszerű ellenőrizni. hogy „a kérdezett faj (pl. Megkérdezés vagy interjú – történhet személyes felkeresés útján. a „ teljesen egyetértek” választól az „egyáltalán nem értek egyet” válaszig. hogy csak egy vagy több választ is alá lehet-e húzni. Zárt kérdéseknél tisztázni kell. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezettnél.a kérdőíven szerepelnek a válaszlehetőségek. ha a megkérdezett egészségi 15 . A személyes megkérdezés sokkal időigényesebb. hogy két vagy több különböző tipusról van szó. és ezért költségesebb. c/ szomszédság. arabok) valamely képviselőjével az alábbi kapcsolatok közül melyiket venné szívesen vagy nem szívesen: a/ közeli rokonság. Adatfeldolgozás – kis adatfelvételeket egyszerűen kódlapok alapján is fel lehet dolgozni. nem adhatnak alkalmat félreértésre. de sokkal kisebb a pontatlan kitöltés veszélye. Más szóval meghatározzuk. Kérdezhetjük így a társadalmi-foglalkozási helyzetet. Kérdőívkészítés – a szereplő kérdéseknek két típusát különböztetjük meg: zárt vagy strukturált és nyitott vagy nem strukturált kérdések. A mélyinterjús módszerben ennél is tágabb kérdéseket tesznek fel. skálatechnikát használunk. Mérési szintek: • nominális szint – ebben az esetben a változó különböző értékei azt fejezik ki. pl. Az ily módon választott mintát nevezzük reprezentatív mintának.

mint a „meglehetősen jó” és a „közepes” közt. meglehetősen rossz.• • állapotára vonatkozó kérdésre a köv.nagyon jó. A középértékek közül legtöbbször a számtani átlagot használjuk. főleg ha a változó elosztása erősen eltér a normális elosztástól. stb. amelyet ki szoktunk számolni a módusz: ez az a kategória.és aránymérő szinten mért változóink vannak. SZEGÉNYSÉG Alapfogalmak Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. A szociológiának kezdetei óta egyik központi kutatási témája az. . amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. olyanok. Egyszerű statisztikai útmutatók Ha intervallum. nagyon rossz. A felsoroltak mind társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. A harmadik középérték. az intelligencia teszteket értékelhetjük így. hogy az egyik kategória hányszor magasabb a jobb másiknál. hogy a „nagyon jó” válasz az egészségi állapot jobb szubjektív értékelését fejezi ki. Ilyenek a jövedelem. ezért elégedetlenek. a műveltség. A szociológiai tesztekben pl. hogy mekkorák az egyenlőtlenségek. ezeknél kiszámíthatjuk a statisztikáknál szokásos legegyszerűbb mutatókat: a középértéket és a szóródás különféle mutatóit. Az egyenlőtlenségnek számos dimenzióját lehet megkülönböztetni. akik el tudják érni. hogy az egyének és családok. intervallumszint – nemcsak a különböző válaszkategóriák egymás utáni sorrendjét vehetjük ismertnek. a vagyon. mint a „meglehetősen jó”. és olyanok. ezért semmit sem tudunk arról mondani. a lakóhely környezete. de azt nem állíthatjuk. hogy a „nagyon jó” és a „meglehetősen jó” között ugyanakkora a távolság. és ezért elégedettek. EGYENLŐTLENSÉG. hogyan alakul – nő vagy csökken – a szegénység. de nem tételezhetjük fel egy zérus pont létét mérésre használt skálán. mint amikor 10 fokot mérünk. a szabadidő mennyisége és eltöltésének módja. közepes. Néha célszerű a mediánt is kiszámítani. mi az oka és hogyan lehet enyhíteni. hanem a zérus szintnek is van értelme. aránymérő szint – ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük.akkor azt egyértelműen tudjuk. hogy amikor 20 fok meleg van. valamint különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. 16 . hanem a közöttük lévő távolságot is. meglehetősen jó. 5 válasz adható: . akinek semmi jövedelme sincsen). Ezért azt állíthatjuk a 0 Celsius fok és a 10 Celsius között ugyanannyi a különbség. kétszer annyira meleg van. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek. mint a 10 és a 20 Celsius között. Pl. Ennek zéruspontját Celsius egyszerűen saját belátása alapján választotta ki. Az intervallum mérési szint példájaként a Celsius hőmérsékleti skálát szokás idézni. az egészségi állapot. a munkakörülmények. 4. a személyes jövedelem (van olyan személy. Egyenlőség – egyenlőtlenség A társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük. amit szeretnének. de azt nem tételezhetjük fel. akiknek nem sikerül életcéljaikat megvalósítani. a lakásviszonyok.

50 vagy 40 százaléka. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti. részesülnek a társadalom részéről. azonosak a lakásviszonyai stb. Amikor a szegénység megjelölésére használjuk. Méltányosság. ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. a nem megfelelő táplálkozás. rossz lakásviszonyok stb. 17 .A társadalmi egyenlőség fogalmát is alapvetően két értelemben szokás használni. többnyire azt értjük alatta. A méltányossággal rokon fogalom az igazságosság (justice). A létminimumot legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg. és nemcsak jövedelmi. az egy főre jutó jövedelem kevesebb. amikor még senki sem tudja. hogy a társadalom tagjai akkora jövedelemben. hogy a társadalom minden tagjának (legalábbis életpályája elején) egyenlő esélye van arra. Ha a család (háztartás) összes jövedelmét elosztják a háztartástagok számával. igazságosság Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívájának tekintik egyes szerzők a méltányosságot (equity). akkor kapják meg az egy főre jutó havi jövedelmet. és inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok. a vagyona. Abszolút szegénységről beszélünk. A hátrányos helyzet fogalmat a depriváció magyar fordításaként értelmezhetjük. Ez azt jelenti. hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit. mint abszolút hátrányt jelent. pl. szokták meritokráciának nevezni. hogy a jövedelem stb. alacsony jövedelem és rossz egészségi állapot) jelentkezik. A relatív szegénység viszont azt jelenti. mint az átlag 60. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme. A depriváció szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent. A hátrányok egyszerűen csak alacsony jövedelmet és ebből adódó hátrányokat jelentenek. amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. A többszörösen hátrányos helyzet olyan személyekre vagy családokra utal. majd 12-vel. akiknél egynél több hátrány (pl. elmagányosodás) is vonatkozik. ahol ez megvalósul. megjelölésére szokták használni. Azt az elképzelt társadalmat. szempontjából kedvező pozíciókat elérje. mint pl. tehát relatív lemaradást jelent. Ezért inkább relatív. megbecsülésben stb. Módszerek Háztartásijövedelem-felvétel A jövedelemegyenlőtlenségekre és a szegénységre vonatkozó magyarországi adatforrások a Központi Statisztikai Hivatal által 1963-tól 1987-ig ötévenként végzett családi vagy háztartásijövedelem-felvételek. Szegénység A szegénység fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére. ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll. Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti. Igazságosnak nevezik azokat az egyenlőtlenségeket. hogy a jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni. hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben. hanem egyéb hátrányokra (pl.

Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. A szegénységi küszöb meghatározásának egyik lehetséges módja a létminimum kiszámítása. hogy a legrátermettebbek emberek minél sikeresebbek legyenek és mintegy természetesen kiválasztódjanak. E módszerek közül a legegyszerűbb az úgynevezett jövedelmi decilisek elosztása. Elméletek Az elfogadható egyenlőség mértéke Inkább társadalomfilozófiai kérdés. 4200 16 évesnél idősebb személyt. valamint 1800 gyereket – évről évre felkeresik. Amerikában liberálisoknak. sőt kívánatosak. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. hogy mennyire indokoltak. ezek az átlagnál tehetségesebbek. mert mindig befolyásolják az adott társadalom objektív életkörülményei (pl. A XIX. továbbá a szokások. majd kiszámítjuk. szegénységi küszöböt.A társadalomban szűk elitek állnak szemben a tömegekkel. századai szociáldarwinizmusra nyúlik vissza. hogy az összes összeírt jövedelemből mennyit kapott az első (legalsó). Jövedelmi decilisek A jövedelmek egyenlőtlenségét többféleképpen lehet mérni. miszerint kívánatos. és róluk kérdőíveket töltenek ki.Minden társadalmi beavatkozás a fennálló jövedelem eloszlásba a szegényebbek érdekében sérti a gazdagok szabadságjogait. Európában szociáldemokratáknak nevezik. ezért magas jövedelmeket érdemelnek. az ún. intelligensebbek. a bennük élő kb.Háztartáspanel-felvétel 1992 óta a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszéke háztartásipanel-felvételt végez. kevesebb ruházat kell). Azokat. 2000 háztartást. Az a lényege. A létminimum nem lehet egyszerűen biológiai fogalom. Eszerint a méltányos 18 . 2. vagyis százalékos részesedések az összes jövedelemből. melegebb éghajlaton kevesebb kalória fogyasztása szükséges. kultúra is. Mill álláspontja). akik erre az álláspontra helyezkednek. . . de az esélyek legyenek egyenlőek (J. ők viszik előre a gazdaság. hogy a háztartások és személyek helyzetében évről évre bekövetkező változásokat elemezzük. a társadalom. A paneljelleg lehetővé teszi. decilis. Ennek az álláspontnak háromféle indoklása van a szakirodalomban: . Létminimum Ha az egész népességre kiterjedő jövedelemvizsgálat alapján a szegénységet akarjuk elemezni. Három álláspontot különböztetünk meg: 1. meg kell vonnunk azt a határt.A fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. második stb. szükségesek az egyenlőtlenségek. Az adatfelvétel során megkérdezett személyeket vagy háztartásokat egy főre jutó háztartási jövedelmük alapján sorba rendezzük. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára – a funkcionalista szociológiai iskola álláspontja.S. diktatúrához vezet – libertariánus álláspont. így végső soron szolgasághoz. a kultúra fejlődését. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket – szám szerint kb.

jövedelemkülönbségek elfogadhatóak. Az ipari társadalom kezdeti szakasza után azonban megfordult ez a tendencia.A társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni. A fentiekkel ellentétben a teljes egyenlőség kívánatos. Az általuk felvázolt jövőkép a kommunista társadalomról valóban ilyen teljes egyenlőséget tartalmazott. Gerhard Lenski (1966) szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól az ipari társadalmakig az egyenlőtlenség állandóan és fokozatosan nőtt. és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával. továbbá a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra. hogy ezek többé-kevésbé öröklődnek. és azt feltételezik. és azt hangsúlyozta. Az egyenlőtlenség azonban csak addig a határig fogadható el. E nézet fő képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. Az 1960-as években és a 70-es évek elején sok képviselője volt annak az irányzatnak. amely összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló teljes körű szabadságával. alkoholisták. melynek okát sokan a biológiai adottságokban látják. Továbbá a magyar társadalom jelenlegi fejlettségi viszonyai között középtávon arra kell törekedni. Az 1970-es években a gazdaságilag fejlettebb országokban a jövedelemegyenlőségek újra nőni kezdtek. működése. amely a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányokban látta a szegénység fő okát. 3. rokkant emberek – egyebek között rokkantak. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak. ha azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik. Egy másik álláspont a szegények rossz testi és különösen lelki egészségi állapotára hívta fel a figyelmet. Radikálisan társadalomkritikus szociológusok szerint a szegénység oka – legalábbis az iparosodott társadalmakban – a gazdasági-társadalmi rendszer jellege. amíg elősegíti a gazdaság fejlődését azáltal. hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák. de kórházban tartást nem igénylő elmebetegek. hogy senki se kényszerüljön a létminimumnál kisebb jövedelemből megélni. . Egyenlőtlenség a történelemben Másik fontos kérdés. leépült. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Egyik álláspont szerint a társadalmi egyenlőtlenségek az emberek közötti alapvető különbségekből származnak. amely szerint elsősorban a csonka – egyszülős – családok válnak szegénnyé. John Rawls (1972) fogalmazta meg az igazságos társadalom két fő elvét: . hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi. hogy krónikusan beteg. Van olyan álláspont. A mai magyar társadalomban két alapelvet lehet elfogadni az egyenlőtlenséget és a szegénység kívánatos alakulását illetően: kívánatos a társadalmi egyenlőtlenségek minden olyan csökkenése. amely a gazdasági fejlődést nem hátráltatja. s ezután a jövedelem egyenlőtlensége lassan mérséklődni kezdett. ezért az elsőrendű feladat ennek megváltoztatása.A társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogok legteljesebb körére addig a határig. és képtelenek ebből a helyzetből kiemelkedni. és senki se szenvedjen egyéb tényezők miatt súlyos hátrányokat. hogy miként alakult az egyenlőtlenség az emberiség történelme folyamán. 19 .

hogy a szegénység még a legfejlettebb országokban is súlyos probléma. világháború után a szegénység iránti érdeklődés lecsökken. A szegényekről való gondoskodás a XIX. 20 . az intézményes modell (Svédország) minden állampolgár életkörülményeit és életesélyeit kívánja az egyenlőség felé közelíteni univerzális (mindenkinek alanyi jogon adott) támogatásokkal. a közrend megzavarásának. az életszínvonal-emelkedés következtében a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai országokban fokozatosan eltűnik. Ezt a törvényt viszont 1832-ben eltörölték. hogy a szegénység elsősorban életciklus-jelenség.Empirikus vizsgálatok alapján megfogalmazták azt a hipotézist is. Kiépülnek az ún. a koldulásnak. hogy az ott élő szegényekről gondoskodjék. A szegénység. Egyik úttörő lépés a Bismarck által bevezetett kötelező munkástársadalombiztosítás volt. Ezek a jóléti programok eltérő időpontban és eltérő mértékben majdnem minden fejlett országban kiépültek a II. Churchill kidolgozta a háború után megvalósított Beveridge-tervet. melyektől azt remélték. családi támogatásokat ad. a gyermekek megszületése után válnak szegénnyé.H. A jóléti állam azt jelenti. hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. hanem a közvélemény számára is nyilvánvaló volt a szegénység megléte. században nemcsak a szociológusok. ebben csak azoknak nyújtanak támogatást. hogy a mégis előforduló szegénységet kezelni tudják. vagy legalábbis megpróbált róluk gondoskodni. ugyanis egyesek szerint a szegénységtörvény akadályozta a szabad munkaerőpiac érvényesülését. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. világháború után. baleseti. 2. mely arra kötelezett minden helyi közigazgatást – várost. ebben a támogatásokat – elsősorban a nyugdíjat – a korábbi járulékbefizetéshez és azok arányában adják. A 60-as évektől kezdték felismerni. majd mikor a gyermekek már felnőnek és keresőkké válnak. falut -. Az 1930-as évek nagy világgazdasági válsága ismét rádöbbentette a társadalomtudományokat arra. A nagy fellendülés azonban csak a II. akik képtelenek a piacon a megfelelő jövedelemhez jutni. kiemelkednek a szegénységből. Titmuss (1958) megkülönböztette a következő jóléti modelleket: 1. hogy a fejlett országokban sem sikerült a szegénységet megszüntetni. hogy a századfordulón a munkáscsaládok először a házasságkötés után. Nemzetközi tendenciák A XIX. Némely országokban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. világháború után következett be. A jóléti állam kiépülése Elméleti alapját T. társadalom gondoskodott szegény tagjairól. Tehát az angol társadalom vitathatatlanul gondoskodott legnyomorultabb tagjainak létfenntartásáról. Marshall fogalmazta meg. reziduális modell (Egyesült Államok). Angliai vizsgálatok szerint azt találták. a teljesítménymodell (Németország). munkanélküliségi támogatást nyújt. betegségi. évi angol szegénytörvény. 3. Ezzel elejét akarták venni a szegények vándorlásának. nyugdíjat biztosít. jóléti államok. Nevezetes az 1572. A II. Társadalompolitika Minden emberi közösség. században kezd elterjedni Európában.

2. másrészt gyengítik az egyének kezdeményezőkészségét és egyéni felelősségvállalását. a támogatás nagy részét nem a szegények. nyugdíjjogosult népesség aránya megnőtt. a munkaképes korú kereső és ezáltal jövedelemadót és társadalombiztosítást fizető népesség növekedése lelassult.) 3. családi támogatások (családi pótlék. hanem a jómódúak kapták (pl. A támogatások elosztási rendszere egyes területeken (pl. Három oka volt: • A kapitalista országoknak a második világháború utáni fellendülési korszaka véget ért. hogy a kiterjedt szociális célú jövedelem-újraelosztás segíti. másrészt a szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusok élességét. viszonylag csekély összeget oszt el újra. táppénz. évi olajválság volt. állampolgári jogon nyújtja a támogatást. nyugdíj. ezek többé-kevésbé hasonlítanak Titmuss típusaihoz: 1. nyugdíjazás) előfordulása esetén. Esping-Andersen (1990) újabban szintén három típust különböztetett meg. Ellenzői szerint nagy megterhelést jelentenek a gazdaság számára. lakás (építési támogatás. • A gazdasági növekedés lelassulásával megnőtt a munkanélküliség. vagy hátráltatja a gazdasági fejlődést. s a közeljövőben is csökkenni fog. Azonban hiba lenne ezt jól működő jóléti államnak nevezni. mert sokan nem kaptak támogatást. 21 . hogy az életkörülményeket az egyenlőség felé közelítse. lelassult a növekedési ütem.G. 8. 4. oktatás. A munkanélküliek támogatása jelentős többletmegterhelést jelent a jóléti rendszerek számára. így szegények maradtak. Ezáltal kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni. Hívei viszont azt állítják. • A fejlett országok népessége öregedni kezdett. a foglalkozottak jövedelmi helyzetét védi különböző azt veszélyeztető körülmények (betegség. A fordulópont az 1973. ezen belül a gyógyszertár támogatás. a szociális kiadásokhoz sorolni: 1. munkanélküli segély 5. elsősorban a társadalombiztosításra támaszkodik. szociáldemokrata modell célja. gyes stb. Viták a jóléti államról Létrejötte óta folyik a vita arról. A magyar jóléti rendszer Magyarországon a szocialista korszakban igen kiterjedt jóléti rendszer alakult ki. Az 1970-es évek második felétől a jóléti állam további kiépítése gátolva volt. az állami bérlakások alacsony bére). 3. meglehetősen nagy összegeket oszt el újra. közepesen nagy összeget oszt el újra. konzervatív modell. szociális segély 6. fogyasztói ártámogatások. ezáltal segíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést. az egészségügyben) pazarláshoz vezetett. liberális modell. 7. elsősorban segélyezésre támaszkodik. 2. a rászorultsági elven alapul. alacsony lakbér az állami bérlakásokban). egészségügyi ellátás. A következő programokat szokás a magyarországi jóléti rendszerhez. és fejlesztésre szánt összegeket kötnek le. néhol megállt. az idős korú. 9. hogy a nagy tömegű szegénység sok közvetett költséget jelent a társadalomnak.

munkahely. tehát a társadalmat a mindenkinek hasznos együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. 5. a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói. Három osztályt lehet megkülönböztetni: 1. akik annyi termelőeszközt birtokolnak. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki.Kívánatos lenne. A bérmunkás pl. lakóhely – alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése. hogy ha az állami szociálpolitika mellett nem állami szervezetek. sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik. a termelőeszközöket nem birtokló munkásokat 2. és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak. nagybirtokosokat. Társadalmi rétegződés A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek – mint a foglalkozás. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. csoportok foglalják el. réteg. státusz és szerep A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek. ill. és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. Ilyen különböző pozíciók pl. így szükséges lenne a családokat ebben segíteni. rétegek vagy más csoportok. és azokat a tőkéseket. 22 . beosztás. a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. Más szóval a társadalmaknak szerkezetük van. elit Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. a csak a saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárokat (kisiparosokat. de a társadalmi szerkezet kutatása szempontjából mégis igen fontos megállapítás. kiskereskedőket. Az amerikai szociológiában ezt némelykor úgy fogalmazzák meg. Végül. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok. hogy a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. intézmények (egyházak. Ezek a pozíciók – és az őket betöltő személyek – egyáltalán nem egyenlőek. követni tartozik a vezetők utasításait. de nem utolsó sorban a családok változatlanul igen nagy szerepet játszanak a szegénység különféle formáinak enyhítésében. önálló parasztokat) 3. a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek. Alapfogalmak Társadalmi szerkezet. A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok. státuszcsoport. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS Közhelynek számít. Társadalmi osztály. hogy az ember társadalmi lény. tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. iskolai végzettség. ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. egyesületek) is minél nagyobb részt vállalnának a szegénység enyhítésében.

akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. Módszerek A társadalmi szerkezet és rétegződés szociológiájának. tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoportról. A presztízsmódszernek jellemzője és sokak szemében előnye. hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat. presztízsvizsgálat. iskolai végzettség. hogy kisebb foglalkozási csoportok számára külön-külön presztízspontszámot lehet meghatározni. a jövedelem. Önbesorolásos módszer. Az első ilyen rétegződés típusú survey-felvétel a KSH 1963.Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás. társadalmi-gazdasági státusz Az ún. hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg. A presztízsvizsgálat módszerben a megkérdezetteket arra kérik fel. gondolkodásáról. átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát. vagy sorba rendeztetik a foglalkozásokat valamilyen kritérium – „presztízs”. Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál szűkebb – csoportot. Három. központi jelentősége ellenére – vagy talán éppen annak következtében – nincs általánosan elfogadott egységes módszertana. és a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának. a társadalmi hasznosság stb. lakóhely. alapján definiált társadalmi kategóriákat. a lakásviszonyok stb. A jelen könyv fogalmai szerint ezek társadalmi rétegek. évi rétegződésfelvétele volt (Ferge 1969). életmódjáról. Mi itt a fogalomnak Kolosi Tamás (1984) által bevezetett definícióját használjuk: a státuszcsoport az olyan egyének vagy családok csoportja. – szerint. Survey-módszer A társadalmi szerkezet. életkörülményeiről. a megbecsülés. konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriaként lehet kimutatni a jövedelmek. és az értékek átlagát tekintik a presztízs mérőszámának. a jövedelem nagysága stb. amelyek sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről. így sok réteget és alréteget lehet megkülönböztetni. 23 . a befolyás vagy hatalom. A státuszcsoport fogalmát egyes szerzők az előbb megadott rétegfogalommal azonosan használják. Munkajellegcsoportnak nevezte Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely. önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg. átlagos értékét vagy a hátrányos.és rétegződésvizsgálat kitüntetett adatforrásai mégis a survey típusú adatfelvételek. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk.vagy ötfokozatú skálán értékelik a különböző foglalkozásokat. így a társadalmi kategóriák közti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni.

Elméletek Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek A társadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvetőbb elméleti, mondhatnánk filozófiai kérdés, hogy az emberi társadalmakat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés vagy a konfliktus, más szóval a csere vagy a kényszer? Ettől már csak egy lépés kell annak a kérdésnek feltételéhez, hogy jó-e vagy rossz egy-egy társadalom. A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség. A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus, és ez nem szükségképpen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. Ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotban maradna. A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, éspedig nemcsak anyagi, pénzben mérhető értékű javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is, mint a megbecsülést, engedelmességet, szeretetet, segítséget. A kényszerelméletek szerint nem mindenki számára hasznot hozó csere, sokkal inkább a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazkodott kényszer jellemzi a társadalmakat, a javak átadása nem egyenrangú csere útján, hanem kényszer fenyegetése alatt történik. Konzervatív és radikális elméletek G. Lenski (1966) a harmóniaelmélet híveit nevezi konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak, mert az előbbiek felfogásából a status quo fenntartásának kívánatossága, az utóbbiakéból pedig a társadalom minél előbbi – akár forradalom útján történő – megváltoztatásának törekvése következik. A társadalomtudományoknak a filozófiától való különválása idején Adam Smith a harmóniaelmélet felé hajlott, mert azt feltételezte, hogy a piac mint „láthatatlan kéz” összhangba hozza a gazdasági élet minden szereplőjének érdekeit. A konfliktuselmélet legegyszerűbb megfogalmazói Marx és Engels voltak. Szerintük a társadalmak története az osztályharcok története, minden társadalomban az uralkodó, kizsákmányoló osztály és az elnyomott osztály harcol egymás ellen. Az uralkodó osztály a kizsákmányoltak jövedelmének a létminimum alá szorítása útján törekedett saját jövedelmét növelni, a kizsákmányolt osztály viszont azért harcolt, hogy a munka termékeiből minél több jusson neki. Ahhoz azonban, hogy a társadalom hatékonyan működhessen, és a konfliktus következtében ne omoljék össze, a hatalmat birtokló osztály kénytelen arra törekedni, hogy hatalmát legitimizálja. Ezért többek között a többlettermék egy részét is át kell hogy engedje a hatalom nélkülieknek, továbbá a nyílt erőszak helyére intézményesített (alkotmányos) hatalomgyakorlási formákat hoz létre, valamint propagandával és ideológiával próbálja hatalmát elfogadtatni. A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai Marx és Engels szerint a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony: a termelőeszközök tulajdonosai (rabszolgatartók, nagybirtokosok, tőkések) állnak szemben azokkal, akiknek nincs a tulajdonukban termelőeszköz (rabszolgák, jobbágyok, bérmunkások).

24

Max Weber különböző műveiben megfogalmazott megállapításai közt néha ellentmondásokat is találunk. Weber három lényeges dimenziót nevez meg: - gazdasági dimenzió – a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő-piaci helyzetet (ahol a szakképzettek kedvezőbb helyzetben vannak a szakképzetleneknél) látja differenciáló tényezőnek. Ezt a dimenziót nevezte Weber osztálynak vagy gazdasági osztálynak. - hatalom – Marx szerint a hatalom a tőketulajdon függvénye. Weber szerint a politikai hatalom nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal. - rend – lényege a megbecsülés, melynek az előkelő életvitel, életmód az alapja. A háromdimenziós szerkezetmodell szerint tehát a társadalom tagjainak a szerkezetben elfoglalt helyzete nemcsak a termelőeszköz tulajdonától vagy annak hiányától, továbbá a munkaerőpiacon elfoglalt előnyös vagy előnytelen helyzettől, hanem ezek mellet a hatalom birtoklásától vagy hiányától, valamint a finom életviteltől és az ezzel összefüggő megbecsültségtől vagy annak hiányától, sőt a megvetettségtől is függ. Másik művében Max Weber háromféle osztályt különböztet meg: - a birtok szerinti osztályt (tőkés stb.), - a jövedelem szerinti osztályt (nagyobb és kisebb jövedelműek) - társadalmi osztályt – azon belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, valamint azon belül szokásos a házasságkötés, de amelynek határát nehéz átlépni akár foglalkozási mobilitás, akár házasság útján. Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek Webertől származó felismerés, hogy a társadalmi szerkezet többdimenziós fogalom, és kiindulópontját képezi a mai többdimenziós társadalmiszerkezet-modelleknek. Többdimenziós modell alapján állt T. Geiger (1949), a rétegződés fogalmának és elméletének kidolgozója. Szerinte az osztályfogalom elveszíti használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Helyette a rétegek fogalmának a használatát javasolja. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek, mint a termelőeszközökhöz való viszony, a foglalkozás, a műveltség, a jövedelem stb. Egy adott társadalomban egyszerre többféle kritérium szerinti rétegződés érvényesül egymás mellett, ezek közül valamelyik az uralkodó rétegződési kritérium, a többiek alárendelt rétegződési kritériumok Lenski (1966) szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett. Ezek a 1. politikai-hatalmi, 2. vagyoni-tőketulajdonlási, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti (férfi és nő) és 7. életkori osztályrendszerek. Közülük a foglalkozási osztályrendszert tartja a leginkább meghatározónak. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke P. Bourdieu (1979,80,83) háromféle tőkét különböztet meg: pénztőkét, kulturális tőkét - műveltség szociális tőkét – társadalmi kapcsolatok.

25

Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály. Másik fontos gondolata, hogy e tőkék egymásba „konvertálhatóak”, azaz átválthatóak. Aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé. Aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz. Hatalomelméletek A második világháború utáni évtizedekben a hatalmi elméletek váltak egyre népszerűbbekké a szerkezetvizsgálatban. R. Dahrendorf korai műve (1953) szerint a modern társadalomban már nem a tőketulajdon, hanem a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a társadalmi konfliktus nem annyira a jövedelmért, mint inkább a hatalomért folyik. Persze a jövedelemből való részesedés a hatalmi pozíciótól függ. A hatalmi elméletet Az új osztály című könyvében a szocialista országokra alkalmazta M. Gyilasz (1957) jugoszláv kommunista politikus, miután súlyos konfliktusba került Titóval és kizárták a politikai vezetésből. Szerinte a kelet-európai szocialista társadalmak ugyanolyan osztálytársadalmak, mint a kapitalisták, csak az a különbség, hogy a szocialista társadalmakban az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonos és ezáltal az uralkodó osztály. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek A termelőeszköz-tulajdonon alapuló szerkezetelméletek továbbéltek, sőt egyes szerzőknél lényegesen továbbfejlődtek a második világháború után. E.O. Wright amerikai marxista szociológus elméletének változásai. Abból indul ki, hogy a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: - a termelőeszközök tulajdona, - szervezeti tőke, - szakképzettségi tőke. Ezek közül a legfontosabb a termelőeszközök tulajdona, a termelőeszköz tőke. Ennek alapján megkülönböztet: • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni, és maguk így mentesülnek a munka alól (burzsoázia) • olyan kisebb termelőeszköz-tulajdonosokat, akik bérmunkásokat tudnak foglalkoztatni, de maguk is kénytelenek dolgozni (kisvállalkozók) • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkások foglalkoztatásához, így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel (kispolgárság) • végül a termelőeszközök birtokában nem lévő bérmunkásokat. A második dimenzió a „szervezeti tőke”, itt a szervezetben lévő vezetői hatáskör, hatalom alapján különböztet meg felsővezetőket, középvezetőket, és nem vezetőket. Végül a harmadik dimenzió, a „szakképzettségi tőke” alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és a szakképzetleneket. Ennek alapján a mai fejlett kapitalista társadalmakban három olyan osztályt definiált, amelynek helyzete egyértelmű: a burzsoáziát, a kispolgárságot és a proletariátust. Rajtuk kívül azonban négy további nem egyértelmű helyzetű kategóriát lát: 1. a felső- és középvezetőket és technokratákat (akiknek nincs termelőeszköz tulajdonuk, de van szervezeti hatalmuk és szakképzettségi tőkéjük, ezért a burzsoázia és a proletariátus között helyezkednek el), 26

a „társadalmi miliő”. hagyományos munkás vagy az alternatív-baloldali miliő. 3. amelyet Hradil javasol. hogy hogyan befolyásolja a társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíció. erős munkásöntudata van. akiket nem fenyeget munkanélküliség és elszegényedés. 7. A szociológusok egy része nagy érdeklődéssel fordul a különböző osztályok és rétegek életmódjának eltérései felé. 6. az értékek által meghatározott társadalmi csoportok. Presztízs (tekintély. 8. Ezek elsősorban az életmód. felsőszintű szakemberek. A következő társadalmihelyzet-kategóriákat különítette el: 1. elsősorban magának való munkásosztály objektív helyzete és ebből következő valóságos érdekei alapján különül el a többi osztálytól. A problémát Marx világosan megfogalmazta a magának való és a magáért való osztály fogalompárjával. az ezek által erősen veszélyeztetett „normálkeresők”. a kultúra. tisztán látja érdekeit és azoknak ellentétét a tőkésosztály érdekeivel. 11. peremhelyzetben lévő. hogy a réteg és az osztály helyett milyen fogalmakkal lehetne a társadalmakat jellemezni. A másik fogalom. 10. 5. de nem utolsó sorban a társadalmi helyzet egyes korszakokban és társadalmakban erősen befolyásolhatja a politikai preferenciákat. tartósan munkanélküliek. olyan „normálkeresők”. hogy kikkel barátkozik. társadalmi helyzet és társadalmi miliő A presztízsen alapuló szerkezetelméletek elsősorban az empirikus szociológia kutatásban játszottak szerepet. nyugdíjasok. 3. A „magának való osztály”. ill. 4. műveltségi elit. egyre többször felmerül az a gondolat. nézeteire Újabb kérdés a társadalomszerkezet elméletében. diszkriminációt szenvedő csoportok. hogy az életmód alapján lehetne vagy kellene a modern társadalomban a társadalmi kategóriákat megkülönböztetni. Összefoglalóan azt mondhatjuk. réteghez stb. d nincs erős osztálytudata és nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért. ugyanis sok országban számos presztízsvizsgálatot végeztek. hogyan tölti szabad idejét stb. Végül. 13. 12. Beck (1986) tanulmánya. szegények. a kisvállalkozókat (akik a burzsoázia és a kispolgárság között helyezkednek el) 4. Max Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az egyes emberek életesélyeit. hatalmi elit. gazdagok. akiket ezek közepesen fenyegetnek. mit sportol. hogy mit olvas. művezetőket (akiknek mind szervezeti hatalmuk. gazdasági vezetők. tartozás az emberek életét. S. melynek címe Túl az osztályon és rétegen volt. mint a magas szintű konzervatív. Az egyén életét nagy mértékben befolyásolja. kivel házasodik össze. hogy a társadalmi helyzet igen nagy mértékben határozza meg az egyén életmódját. ennek alapján kollektívan harcol érdekeiért és forradalomra is hajlandó. mind szakképzettségi tőkéjük az előbbieknél kisebb). 2. milyen zenét hallgat. olyan „normálkeresők”. az osztályhoz.2. egyetemi hallgatók. Hatásos indulást jelent U. 9. befolyás). Az elsőt „társadalmi helyzetnek” nevezte. A „magáért való osztály”. az alsóvezetőket. a munkájukat önállóan végző alkalmazottakat (akik a kispolgárság és a proletariátus között helyezkednek el). Hradil (1987) dolgozta ki. 27 . A társadalmi helyzet hatása az egyén életére.

28 . A neoweberiánus szociológusok többnyire öt-tíz kategóriát tartalmazó modelleket használnak. 3. 6. értelmiségiek. 6. 8. Goldthorpe dolgozta ki. 5. munkásosztály. Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont. az iskolai végzettség és szakképzettség szintjét. menedzser. mezőgazdasági munkások. 10. 3. munkanélküliek és rabszolgamunkások. értelmiségi szakemberek. 10. katonatisztek. szakképzetlen munkások. 6. tőkés vállalkozók. végül a kettő között az öt-tíz nagy társadalmi tömböt megkülönböztető modell. 5. a végzett munka jellegét. kereskedelmi foglalkozásúak. 4. 3. menedzserek. Tíz osztályt különböztet meg foglalkozási kategóriák szerint: 1. az alábbi foglalkozási osztályokat különböztette meg az ipari társadalomban: 1. betanított munkás. irodai foglalkozásúak. A sokkategóriás társadalmi modellek alkalmazása többnyire összekapcsolódik a matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzéssel. alkalmazottat nem tartó kisiparosok. 9.A társadalmi kategóriák száma Más társadalomképhez tartozik a dichotóm. vagyis kétkategóriás modell. Klasszikus példája Marx és Engels társadalomképe a Kommunista kiáltványban: két osztály. rutin fehérgalléros. F. felsővezetők. Hasonlóképpen teljesen dichotóm Pareto társadalomképe: ez elit áll szemben a hatalmának alávetettekkel. parasztok. 7. 5. hivatásos politikusok. középvezetők és középszintű szellemi szakemberek. tőkések. 2. kiskereskedők. 4. szakmunkás. félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív. felső adminisztratív. szakmunkások. 4. 2. alkalmazottakat tartó kisiparosok. Erikson és J. 2. 9. önálló parasztok. A másik végletet a presztízscsoportok és a SES-en (társadalmi-gazdasági pontszámokon) alapuló modellek jelentik. a kizsákmányolók és kizsákmányoltak harcolnak egymás ellen. 8. Lenski pl. kiskereskedők. amelyekben 30-40 vagy akár 100 kategóriát is megkülönböztetnek. segédmunkás. a vezetői beosztást és az ágazatot. mint a nagyszámú kiskategóriát feltételező modell. értelmiségi. A mai empirikus kutatásban leggyakrabban használt szerkezetmodellt R. A dichotóm modell a kibékíthetetlen osztályellentétek létét sugallja. rutin szellemi foglalkozásúak. 7. művezetők és üzemtechnikusok. G. Parkin a következő hat nagy foglalkozási kategóriát különbözteti meg: 1.

plussz az itt ideiglenesen bejelentett 29 . latinos nevén a migráció. hogy az anyagi helyzet javulása. hogy a műveltség határozza meg legerősebben a státuszmobilitást. TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS Alapfogalmak Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget.6. A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgását szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. Róbert Péter (1986) úgy vizsgálta a magyar társadalmi mobilitást. Definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltoztatás. míg a többi változatlan maradt. parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. a műveltség (iskolai végzettség) emelkedése és a foglalkozási helyzet hogyan függtek össze egymással. a lakóhelyváltozás. minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei. az anyagi helyzet és a lakóhely. azaz az ott állandó lakhellyel rendelkező népességet. egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal. milyen gyakorisággal fordult elő. egy termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből. amikor pl. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem. mind az elért társadalmi helyzetet. és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben. az egyéni megbecsültség vagy presztízs stb. a demográfiai tudomány kutatási körébe tartozik. a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsivezető lesz. ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. esetleg romlott stb. pl. pl. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. amely településhatár átlépésével jár. Horizontális mobilitásról akkor beszélünk. alapján is. a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely. amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. hogy ezeknek csak egyike vagy másika javult. vagy egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet. Azt is vizsgálta. Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom. Arra a következtetésre jutott. ebben az esetben az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük. az iskolai végzettség. műveltség. Tehát az egy településen belüli lakóhelyváltoztatás nem számít vándorlásnak. és mérnök lesz. amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. Vándorlás (migráció) A vándorlás vagy lakóhely-változtatás. Ezek a foglalkozás. amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Házassági mobilitás alatt azt értjük. arányszámai közt. valamit a lakónépességet amely az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma. Állandó és lakónépesség A települések kétféle népességszámát különbözteti meg a népszámlálás: az állandó népességet. hogy négy társadalmi dimenzióban vizsgálta mind a társadalmi származást. pl. a munkás fia mérnökké válik. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt. pl.

Összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat.népesség. ill. heti és annál ritkább ingázást. hogy nemcsak egyszerűen módszerről. a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és kivándorlás különbségét. A „paradigma” kifejezés azt jelenti. ISA-paradigma Az ISA-rövidítés a Nemzetközi Szociológiai Társaság neve. Az összes mobilak aránya. 30 . melynek keretében ezt a módszert 1950-es években kidolgozták. akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. melyben 5-10 nagyobb osztályt. Vándorlási egyenlegnek pedig a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbségét. Módszerek A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere a legfejlettebb matematikai-statisztikai elemzési módszer a szociológia ágai közül. Ingázás. amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye. azaz a táblázatban a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el. mert az „apák” nemzedékének összetétele eltér a „fiúk” nemzedékének összetételétől. Ez az a jelenség. vándorlási egyenleg A vándorlás témaköréhez tartozik az ingázás. vagyis azoknak százalékos arányát. A táblázat egyik dimenziójában az elért társadalmi kategóriákat mutatják ki. más szóval azért kellett hogy mobillá váljanak. akik a megkérdezettek közül mobilak voltak. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhely változtatást. réteget különböztetnek meg. nemzetközi vándorlás. akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. Megkülönböztetünk napi ingázást. Strukturális mobilitás – azoknak az aránya. amikor naponta utazik a személy a lakóhelyéről. A legközelebb áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy ökonometriához. hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítéséről van szó. Cirkuláris mobilitás – az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége. a másikban a származási kategóriákat. mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok. strukturális és cirkuláris mobilitás A mobilitási táblázatokból ki lehet számítani az összes mobilak arányát.

Az általános termékenységi arányszám: az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával. hanem valamilyen finomabb mutatóját. korcsoportonkénti valószínűségét vagy még inkább a halandósági tábla mutatóit. hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. A korspecifikus termékenységi arányszámok: az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. népmozgalmi statisztikák (az adott évi születések. Morbiditásnak nevezzük a betegségek előfordulásának gyakoriságát. és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”. ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán. 31 . NÉPESEDÉS. mint ahányan születnek. amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán. reprodukció. A legtöbbet emlegetett demográfus Robert Malthus (176-1843). A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti. A halálozások vizsgálatakor szokás a halandóság fogalmát használni. kérdőíves módszert. pl. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) alapokmánya szerint „az egészség. mint a termelés növekedni. a testi. morbiditás A születések vizsgálatánál használjuk a termékenység fogalmát. Termékenység. A teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50.7. tehát a hipotetikus gyermekszám. halandóság. Ezen nem a halálozások számát. Alapfogalmak Demográfia A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal a demográfia foglalkozik. Alapvető kérdés az egészség definíciója. az éves ún. 1982 óta Magyarországon többen halnak meg. így a népesség folyamatosan csökken. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. melynek száma. Elméleti módszere szerint a népesség gyorsabban képes szaporodni. A születések mutatói A nyers élveszületési arányszám: az évi születések száma osztva az évközi népességgel. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota. vagyis azt. születésnapig. Módszerek A demográfiai adatoknak három forrása van: a népszámlálások. összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. végül újabban egyre inkább alkalmazzák a szociológiában szokásos reprezentatív mintás. halálozások stb. NÉPESSÉG. adatai). Ezen a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. különösen az élelmiszertermelés. Ezeket az arányszámokat ezrelékben szokás megadni.

demográfiai elméletet. • a halandóság javulni kezd. de a születési arányszám is csökkenni kezd. Becker (1960) fogalmazott meg. Demográfusok azonban fokozatosan felismerték. hogy a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik. elsőként G. halandósági táblán alapul. 32 . Ez az ún. században. a népesség gyorsan nőni kezd. Landry -1934). A halandósági viszonyok tömör jellemzése a születéskor várható átlagos élettartamot szokás kiszámítani. a népesség növekedése megáll. chicagói iskola. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok (különféle betegségek stb. a népesség növekedése továbbra is gyors. Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok A szokásos halálozási arányszámokból különbözik a csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben az összes újszülöttek száma az adott évben A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezték korábban természetes szaporodási arányszámnak.) szerint is. a születési arányszám tovább csökken. majd megáll. Figyelembe veszi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket. a halandósági tábla A legegyszerűbb mutató a nyers halálozási arányszám: az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával. • a halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik. hogy a fejlett országokban a valóságban ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek a XIX. A termékenység közgazdaságtani és szociológia elméletei A termékenység közgazdaságtani elmélete. A második világháború után többen továbbfejlesztették ezt az ún. a termékenység egyelőre változatlanul magas marad. valamint a családi jövedelmet.A halálozás mutatói. • a halálozási arányszám csökkenése lelassul. A halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. • a halálozási arányszám tovább csökken. mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. A korösszetétel hatását kiszűrik az ún. Elméletek A demográfiai átmenet elmélete A halandóság javulását előbb-utóbb követte a termékenység csökkenése. Az elmélet szerint a demográfiai átmenetnek öt egymást követő fázisa van: • a születési és a halálozási arányszám egyaránt igen magas. amelyet az ún. korspecifikus halálozási arányszámok. ezért a népesség növekedése lelassul. a gyermeknevelés költségeit. (A. abból indul ki.

A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokás „idős öregeknek” tekinteni. A legegyszerűbb a nagykorúság életkorát. Franciaországban 1968-ban). A fejlett társadalmakban erős feminista mozgalmak jöttek létre. A szociológia figyelmének a középpontjába kerülnek a nők. A fiatalkor határai Fiatalnak általában azokat tekintik. de még nem felnőttek. A gyermekkor és a serdülőkor A fiatalság alsó határát sem egyszerű megállapítani. hogy részben a halandósági viszonyok javulása. 33 . máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. részben a születésszám csökkenése következtében az idős emberek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban.8. a társadalom egészét elutasító ifjúsági szubkultúrák kialakulásától a nyílt lázadásokig (pl. vagyis nálunk a 18 éves kort a fiatalság felső korhatárának tekinteni. hogy az 1960-as években sok fejlett. (Ebben a könyvben a 30 évnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak). IDŐSEK. de szokás a fiatalkor kezdetét a középiskolába lépés életkorával is azonosítani. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK. mind a férfiak és az idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. vagyis nem kezdték a rendszeres kereső munkát. Néha a kamaszkortól számítják a fiatalságot. mint egy bizonyos korhatár. és azok megszüntetésére törekszenek. vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. amelyek a nők helyzetének hátrányait erősen hangsúlyozzák. mint a társadalmi osztályok és a rétegek. A fiatalság szociológiájának alakulását az ösztönözte. ezért ezek mind a nők. Az idős emberek helyzete iránti szociológiai érdeklődés megnövekedésének oka az. magas életszínvonalú országban jelei mutatkoztak a fiatalság nagyfokú elégedetlenségének. FIATALOK ÉS GYERMEKEK A demográfiai ismérvek – nem és életkor – alapján megkülönböztetett csoportok ugyanolyan egyértelműen elkülönülnek egymástól az életkörülmények és az életmód tekintetében. nem alapítottak családot. akik már nem gyermekek. 60 vagy 65 év fölöttieket. Alapfogalmak Az időskor alsó határa Az időskorúakat sokszor úgy definiálják. Módszerek Népszámlálások A népszámlálások és szociológiai adatfelvételek adatai általában rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban.

• időskor – a nyugdíjkorhatár fölött.Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben. aki az „instrumentális” szerepet (a megélhetés biztosítja stb. A szociológusok megkülönböztetnek nemi (gender) szerepeket és a nemi (gender) identitást. ezért egyáltalán nem szükségszerű. A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket. sem a nemi identitás nem egyértelmű ugyanis homoszexuálisok esetében. Az egyén életciklusának szakaszai Az idősek. • felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig. A 80-as években az ifjúságkutatás a kiemelt társadalomtudományi kutatási témák közé tartozott. Sem a nemi szerepek vállalása. a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki. ebből részletes adataink vannak ezeknek a korcsoportoknak az életkörülményeiről. majd 1995-ben a 15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett. A konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. hogy idejük jelentős részét a gyermekekre és házimunkára fordítsák. magatartásokat értik. így a demográfiai reprodukció érdekében szükséges. a másik szerint a különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű. 12 éves korig. • gyermekkor – az 1 éves kortól kb. • a serdülőkor – 12 éves kortól kb. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. A következő életszakaszokat különböztetjük meg: • csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. támogató) szerepet vállalja. a kereső munkavállalásig. életmódjáról. az első kutatási időszak eredményeit foglalta össze A magyar ifjúság a nyolcvanas években c. aki az „expresszív” (érzelmi. hogy az emberi életciklus milyen életszakaszokra osztható fel. kötet (Ancsel et al. A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint a nemek között különbségek azért fordulnak elő a legtöbb társadalomban. Eszerint a férfiak dominanciája. A modern családokban is szükség van egy felnőttre. • az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. családalapításig. a nehéz földművelési munkákra (szántás. tevékenységeket. Elméletek A nemek közötti különbségek okai A férfiak és nők szociológiájának egyik legtöbbet tárgyalt elméleti kérdése a nemek közötti különbségek okai. Az egyik szerint a különbségek a biológiában. fiatalok és gyermekek szociológiai vizsgálatának másik elméleti kérdése. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek az emberi társadalmak számára. 14-16 éves korig. és egy másikra. kaszálás) viszont egyedül a nők képesek gyermeket szülni és csecsemőket gondozni (szoptatni). a nőnek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. Két elméleti felfogás állt egymással szemben. 34 . amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár.). A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a vadászatra. fontosabb és általánosabb. 1984). a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű.

sárgákat. akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. A fizikai antropológia nem a bőrszín. mely magába foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást. kereset) és nem vállalják a felnőttkori kötelezettségeket (nem tudnak családot eltartani). a közös kultúrát. anyanyelv. E rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek. Alapfogalmak Faj. KISEBBSÉGEK Ebben a fejezetben foglalkozunk az egy társadalmon belül együtt élő fajok közötti konfliktusokkal és a nemzeti-nemzetiségi-etnikai. amely ennek a nemzetnek az állama. továbbá a közös lakóterületet. pl. 9. munkaképes emberek hosszú ideig egy olyan szakaszban élnek. hogy létezik egy állam. hogy ezek hasonló jelenségek. elsősorban bőrszín alapján különítenek el.. amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé egy csapásra abbahagyják az aktív kereső munkát. amelyet bőrszín. a kaukázoid rasszon belül a nordikus. amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiailag örököltek gondolt – testi jellemzők. és fehéreket. FAJ. NEMZET. és különösen meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok. a mediterrán és a hindu. amelyben nem állnak előttük nyitva a felnőttkorral járó lehetőségek (önálló munka. amely némileg eltér a többség identitásától. kultúra vagy vallás alapján definiál. az alpesi. Újabban az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. valamint a valllási kisebbségekkel és konfliktusokkal abból a meggyőződésből kiindulva. 35 . és ez a kisebbség a kirekesztettség érzése következtében megpróbál védekezni. amikor is iskolába járnak. Ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodása következtében a nyugdíjazás után egyre hosszabb életszakaszra számíthatnak. ETNIKAI CSOPORT. egyebek között meg akarja tartani saját identitását. Régebben a fiatalok korábban kezdtek munkát vállalni. rassz Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját. Ez lehet a fiatalok között tapasztalható elégedetlenségek egyik lényeges oka. Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából. mint jelenleg. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása A fejlett társadalmakban – úgy látszik – jobban elkülönülnek egymástól az egyes életszakaszok. Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket. a szokásokat.A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beékelődni egy sajátos életszakasz. Ezeken belül több alrassz van. amelyet posztadoleszcenciának (utóserdülőkornak) neveztek el. hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid. hogy a társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget. Mindegyik esetben az a probléma lényege. Ennek következtében felnőtt. mint ma. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik. Nemzet A nemzet azokból áll. a mongoloid és a negroid rasszt. a közös történelemre vonatkozó emlékeket (amelyek nem szükségképpen felelnek meg a tényeknek ).

Az előbbi szerint a nemzet tagja mindenki. amelyhez tatozónak vallja magát. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. hogy csak egyetlen nemzethez. akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek. ha a nemzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel. megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia). 36 . nemzeti kisebbséghez. vagyis nem szükségszerű. a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. ( Pl. amelynek van állama. aki a nemzet nyelvét beszéli. etnikai csoporthoz vagy vallási csoporthoz tartozónak tartsa magát. némely esetben nagyon is meghatározó része. hanem egy olyan másik nemzettel. amely szerint az a faj. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját. Diszkrimináció – egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon.Megkülönböztetünk „francia” nemzetfogalmat és „német” nemzetfogalmat. erkölcsibb stb. nacionalizmus Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást. hogy az embernek több identitása legyen. etnikai csoport A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon csoportja. Mivel a vallás a kultúra része. ezért nem kíván érintkezni (előítélet). intelligensebb. Nem csak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek azonban el kisebbségek. mely azon alapul. magasabb rendű. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. sztereotípia. A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. mint a nemzeti kisebbség. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől. Súlyos veszélyekkel jár. Előítélet. és a diszkrimináció fogalmát. Irakban). de saját állam létrehozására törekszik. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik – ezt nevezzük agresszív nacionalizmusnak. amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Előítélet – valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás. vagy pontosabban. Hangsúlyozni kell azt is. ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). diszkrimináció A rasszizmus és az agresszív nacionalizmus témakörének vizsgálatában sokan használják az előítélet. pl. Sztereotípia – torzításon. mint a többi faj. a többségi csoport piszkosnak. Pl. Rasszizmus. hogy ezek az emberek a csoport tagjai. pl. nemzeti kisebbségekkel. vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. hogy egyáltalán nem zárható ki az. amelyhez az adott ember tartozik. amelynek nincs ugyan állama. vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat. Nemzeti és vallási kisebbség. előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. etnocentrizmus. aki az adott állam polgára. A kulturális nemzet fogalma szerint a nemzet tagja az. a szunnita és a síita mohamedánok elkülönülése több mohamedán országban. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. a sztereotípia. erkölcstelennek.

A XVIII. Azt azonban biztosan állíthatjuk. Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. valójában eddig nem tisztázták egyértelműen. és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén. hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést. politikai intézmények. és ez a védekező nemzettudat könnyen átcsap agresszív nacionalizmusba.) és a kormányzat. 3. mi vezetett az agresszív nacionalizmus nagy történelmi fellángolásaihoz. (pl. sikertelenek voltak és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. A szociológia társadalmi intézménynek nevezi a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét.A nemzettudat kialakulása A társadalmak felső rétegeiben a nemzettudat megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején. Az intézmények lényegét tehát a normák és a mögöttük álló értékek alkotják. akik hatalmukat akarják növelni. 10 . mint a társadalom többségét alkotó csoport. Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen. a kurd nacionalizmus). hogy a nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet vagy kisebbség hasonló agresszív reakcióit erősíti. 37 . akik súlyos frusztációkat szenvedtek. Négy szociálpszichológiai elmélet van arról. 4. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő. sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába. században. köztük különösen a nácizmushoz Németországban. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Az idegen állam általi elnyomás vagy annak fenyegetése egyértelműen erősíteni látszik a nacionalizmust. gazdagabb. az oktatási rendszer. majd hódoltság pedig a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat megerősödését. (zsidóság elleni diszkrimináció). Az autoriátus személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre a más csoportba tartozókkal szemben. amelyek a társadalmi életet szervezik olyan módon. CSALÁD Az emberi társadalmakban nem a „nagy” vagy „makrotársadalmi” struktúrák állnak szemben az egyes emberekkel. a gazdasági rendszer (vállalatok stb. Ilyen társadalmi intézmények: a család. Az előítéletek. Ezek: 1. tehát a IX-X. sikeresebb. Mindezek azonban csupán feltételezések. század végétől Európában és az Egyesült Államokban – a polgárjogoknak a társadalom minden tagjára történő kiterjesztésével – a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. hogy a társadalom tagaji a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. Ennek példája a közelmúltbeli boszniai polgárháború. A török fenyegetettség. Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik. Az autoritárius személyiségtípus maghatározott nevelési gyakorlatok terméke. hanem közöttük mintegy közvetítő szerepet játszva a társadalmi intézmények helyezkednek el. ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van. 2.

a vállalat egy-egy osztálya. (munkahely. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt. a házaspárt gyermekkel. továbbá egy szülőt gyermekkel. olyan háztartások. A kiterjesztett és több családos típust szokás együtt összetett háztartásnak nevezni. kiterjesztett családi háztartások – ezekben egy nukleáris család tagjain kívül más ehhez a családmaghoz tartozó rokonok élnek együtt (leggyakrabban az özvegy szülő. 3. a tágabb rokonság és baráti. szoros kapcsolatban vannak.Ezek a normák szerepeket definiálnak. Ilyen pl. a munkás. Család. hogy kik élnek együtt a háztartásban. 5. amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek. pl. családmag. hogy egymást személyesen ismerik. Ilyen pl. Formális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. amelyeket a szervezeti szabályok definiálnak. vagy egy nem házas testvér). legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával. lakóhely). a baráti csoport vagy klikk a vállalaton belül. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személyek mintegy el kell hogy játsszanak. akik általában. közöttük a kortársi kiscsoportok. státusza. nukleáris családi háztartások – ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. segítséget várnak és kapnak. több családmagból álló háztartások – ezekben több családmag él együtt. két egyedülálló. Alapfogalmak Csoportok A család a társadalmi kiscsoportok egyike. annál szűkebb fogalom az elsődleges csoport. az anya. a gyermek. Ez az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó. nem házas unokatestvér. amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanolyan családmaghoz. más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. különféle háztartástípusokat szokás megkülönböztetni: 1. személyiségük fejlődése. 38 . de szükségképpen rokonok. amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak. 4. amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat. háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. a diák. A legfontosabb elsődleges csoportok a család. 2. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Attól függően. Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan együtteseit. de azzal nem teljesen azonos. Egyes csoporttagok érzelmi biztonságot. együtt fogyasztó emberek csoportja.a törzscsalád–háztartást. ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük fejlődését. ezen belül a szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt. amelyeket nem formális szabályok definiálnak össze. Elsődleges csoportokban megy végbe a gyermekek szocializációja. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is nevezni. gazdagodását. Ilyen státusz pl. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt. A kiscsoporttal rokon. kötnek össze. Kiscsoportnak nevezzük azokat a csoportokat. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. Informális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. egyszemélyes háztartás. vagy leszármazás. ezen belül megkülönböztethetünk több sajátos típust: . a tanár stb.

klánon. poliandria – ha a nőnek van több férje). A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. tehát csoportházasság létezett. Homogámiának nevezik az egy adott társadalmi osztályon. 2. Csoportházasságnak nevezik azt az esetet. nőtlen. Válásnak tekintik azt. majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia. Monogám házasságnak nevezik egy férfi és egy nő házas együttélését. ill. ill. falun) belüli házasságkötést. (poligínia . A házasságkötések és válások adatait évente gyűjti és közli a népmozgalmi statisztika. amikor a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. Ilyen a családfejlődés evolucionista elmélete. hajadon. Eszerint az emberiség történetének kezdetén. Kutatási terülte a történeti családkutatásoktól a házastársi konfliktusok kutatásáig terjed. a mélyinterjúig és a pszichológiai tesztek alkalmazásáig. a vérrokonok közötti tiltott szexuális kapcsolatot nevezik incestusnak. özvegy.Házasságtípusok A magyar és más fejlett országok társadalomstatisztikájában házasságnak nevezik azt a jogi cselekményt. és megtoldotta 39 . amely Bachofen (1861) és az ő nyomán Morgan (1871) nevéhez fűződik. Az emberi társadalmak általában szigorúan szabályozzák. tagja. Ezt követően a többnejűség (egyes helyeken többférjűség) vált általánossá. a történeti dokumentumok (pl. évszázados népesség-összeírások) elemzésétől a megfigyelésig. Módszerek A családszociológia a szociológia tudományának egyik legfejlettebb ága. felekezeten. a fejlődés első szakaszaiban a szexualitás a törzsön belül teljesen szabályozatlan volt. Ennek megfelelően módszerei is igen változatosak. ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. 4. hogy tagjaik kivel házasodhatnak és még inkább hogy kivel nem házasodhatnak. Ezt az elméletet Engels is átvette. elvált. A vérrokonok tiltott házasságát. házas. etnikumon belüli házasságkötést. amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete A családszociológiában sokféle és szokszor egymásnak ellentmondó elméleteket találhatunk. 3.ha a férfinak van több felesége. amelynek során egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. Poligám házasságnak nevezik azokat. rétegen. Endogámiának nevezik a csoporton (törzsön. heterogámiának azt az esetet. amikor a vőlegény és a menyasszony más-más osztály stb. Később fokozatosan korlátokat vezettek be a lehetséges nemi partnereket illetően (először a szülők és gyermekeik és a testvérek közötti nemi kapcsolatokat tiltották). exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot.

az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés és együttműködés vált uralkodóvá. vagy egy szüló és gyermeke. vagyis meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. hanem a szocialista. a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (pl. kisipari műhely). a modern ipari társadalmakban viszont újra a nukleaizálódási tendencia érvényesült. E felfogás szerint a korábbi évszázadokban a házasságkötésnél is döntő szerepet játszottak a gazdasági szempontok. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. A háztartások történeti változásai Európában A háztartások összetételének történeti változásaira vonatkozóan is fogalmaztak meg elméleteket. A gyűjtögető-vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. hogy a burzsoá monogám házasság sem a fejlődés végső állomása. könnyebben változtatnak lakóhelyet. amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg. ezért a házasságkötés sokkal kevésbé 40 . A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt.) Parsons (1955) viszont azt állapította meg. melynek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség. munkahelyi étkezés) • reprodukciós funkció – a gyermek szülése. ahol érzelemgazdag kapcsolatok vannak. a népesség fenntartása nemzedékről nemzedékre nagyrészt a család körében maradt • felnőttek pszichés védelme • a gyermekek szociológiája Egyesek szerint az iskola átvette a szocializációs funkciók egy részét. ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. így a nők és férfiak egyenrangúak lesznek. hogy a modern társadalomban eluralkodott az instrumentális. ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. Ch.azzal. • fogyasztás – túlnyomó része a családban történt. hogy a modern gazdaság és társadalom következményeinek a családmag tagjaira korlátozó háztartás felel meg. ma viszont a házastársk egymás iránti érzelmei játszanak szerepet a párválasztásban. A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt: • termelési funkció – mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság. elhidegülnek. Le Play (1871) nevéhez fűződik annak az elméletnek első megfogalmazása. Másként megfogalmazva: a családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal jár. ill. Lasch (1977) nevezte a családot „menedéknek egy szívtelen világban. csak a család marad meg olyan elsődleges csoportként. a kommunista társadalomban valamilyen közelebbről nem részletezett családforma fog uralkodóvá válni. amely szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányában változik a fejlett társadalmakban.” Ezen azt érti. mert ennek a háztartásnak tagjai mozgékonyabbak. hogy a modern társadalomban az emberi kapcsolatok egyre felszínesebbekké válnak. munkahelyet. amelyben Engels szerint megszűnik a nőknek a a férfiakkal szembeni alárendlt helyzete. a mentálhigiénés és hasonló intézmények pedig a felnőttek lelki védelmét. Giddens (1992) ezt úgy fogalmazta meg.

a homoszexualitás tolerálását. a család reprodukcióját szolgálta. és a szexualitásban is egyre fontosabbá vált az örömszerzés. elfogadja. hogy „Háború a családról”. Három tábort különböztettek meg a vitában: 1. akik munkája a problematikus helyzetű családok segítéséből áll. pl. pszichológusokból stb. Berger (1984) a vitáról beszámoló könyvüknek azt a találó címet adták. A „szakmai” (professional) tábor azokból a szakemberekből (családgondozókból. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. Berger és P. Ezt nevezi a „romantikus szerelem” térhódításának. 41 . amely elismeri. Mindezen elveiknél sokkal közismertebb a művi abortusz engedélyezése elleni igen harcos fellépésük. nem szól bele a családok magánügyeibe. Elmegyógyászok szerint a lelki betegségek. hogy a hagyományos társadalmoban az érzelmek teljesen alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Aries (1987) a szülő-gyermek kapcsolatokban vélt történeti változásokat felfedezni: egészen a reneszánsz korszakig a szülők nem sok szeretetet éreztek gyermekeik iránt. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. az anyaság egyértelmű a rabszolgasággal. ezért olyan családpolitikát látnak kívánatosnak.gazdasági kényszerűség. és a családok segítését e problémák megoldásában égetően szükségesnek tartják. B. a két szülő és gyermek típusú családtípustól eltérő formák elterjedését. Ezt azért sem tehették. 3. a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. hogy szolgálataikra nagy szükség van. A „szexuális forradalom” során az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. A szerelem és a szexualitás történet változásai Shorter (1975) a modern család kialakulásáról írott történeti-szociológiai munkájában azt a hipotézist állította fel. anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondolkodásban. mielőtt a fiatal felnőttkort elérte volna. A gyermek helyzete a családban A családszociológia egyik ágazata a gyermekek családon belüli helyzetét kutatja. és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. elsősorban az utódok biztosítását. a szexualitásukba. pszichiátriai problémák legfőbb okai a családban találhatóak meg. hogy a család helyzetét úgy definiálják. és korlátozza az állami beavatkozást a családba.) áll. mert a csecsemőknek és gyermekeknek közel fele meghalt. 2. Nekik az az érdekük. A legszélsőségesebb feministák szerint a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc. Berger a „középső területet” szeretnék képviselni a vitában. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. A neotradicionalista tábor az előbbi tábor reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. B. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése az emberi társadalomból. hogy többféle családforma létezhet. Háború a család körül Az elmúlt évtizedekben kialakult egy heves vita a családról és annak jövőjéről. és nagyon szeretett kisgyermekek sorozatos elvesztése igen nagy érzelmi terhet jelentett volna a szülők számára. Berger és P.

gyermekruhákat és gyermekjátékokat kapott A modern korban egyrészt a gyermek igen nagy értékké. századtól kezdve a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. vagyis a szűk értelemben vett oktatás. vagyis integrálódnak a társadalomba. amikor a gyermek iskolába járt. a XVIII. a nevelés. sőt túlnyomó szerepet játszanak az iskolák vagy oktatási intézmények. Végül oktatás azáltal. és a szülők sok esetben tudnak gyermekeik gondozására is támaszkodni.Ide tartoznak elsősorban az oktatási és egészségügyi ráfordítások. mert egyrészt gyermekeiknek minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni. Míg korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni. továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba. 11. Aries szerint „királlyá vált”. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. a felnőtt gyermekek viszont az idős emberek számára a legfontosabb emberi kapcsolatot jelentik. A modern társadalmakban az oktatásban egyre nagyobb. ezért nem vehtett részt a háztartás munkáiban. 42 . hogy nagyjából egységes ismereteket ad át a fiataloknak. hogy a kisgyermek a család számára értékké válik. a társadalom integrációja Oktatásnak nevezzük általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. nevelés. hozzájárul ahhoz. OKTATÁS Alapfogalmak Oktatás. A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. másképpen fogalmazva a személyiség fejlesztését. mely paradox módon azzal járt. egységes kultúrába vezeti be őket. Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását. A szülők meglehetősen sokáig nyújtanak anyagi támogatást gyermekeiknek. az irántuk érzett szeretetnek megnövekedésével párhuzamosan kialakult a gyermekkor fogalma. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szülei között sok esetben eléggé intenzív marad a kapcsolat. A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenl – a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül – emelik. vagyis a személyiség fejlesztése. A gyermekek értékének. hogy a fiatalokban megerősödik az az érzés. öltöztetni. hogy egy nagyobb – többnyire nemzeti – társadalmi közösség tagjai. Újabb kutatások azt igazolják. sőt a háztartás munkájába is bevonták. tehát külön nukleáris családban élő szülei közötti kapcsolatok meggyengülnek. ha erre rászorulnak. a mögöttük álló értékek átadását.Aries szerint a XIV. ami egyre költségesebbé vált. Emberi beruházás Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat. században láthatóak az első jelei annak. Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása.

az esti és levelező hallgatókat a 18-22 éves népességhez viszonyítani). a szűkebb és tágabb társadalmi környezet normáira. mert megbukhat. amelyek a fiatalokat megtanították a felnőttkori szerepek ellátására. hogy a népességnek mekkora része ért el különböző iskolai végzettségi szinteket. két-három évtizeddel korábban az iskolában megtanult ismeretek kisebb-nagyobb mértékben idejétmúltakká váltak. annál inkább nő az iskolák ezen funkciójának a jelentősége. Ezért az új tudás alkotása (tudományos alapkutatás). továbbá esti és levelezőképzésben. valamint az egyre jobban terjedő távokatatásban. Az iparosodás előrehaladásával az ezen ismeretekátadásának funkcióját majdnem teljesen átvette az iskola. hogy akölönféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. A magas szintű ismeretekkel rendelkező népesség képes 43 .Módszerek Iskolai végzettségi arányszámok Az oktatás legegyszerűbb mutatói kifejezik. hány százalékának van felsőfokú. ezekben a társadalmakban a család a rokonság. Ezeknek a beiskolázási arányszámoknak több problematikus pontja van: csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe (az esti és levező tagozaton tanulók idősebbek életkorúak. A posztidusztriális társadalomban még fontosabbá válik az iskolai oktatás. beiskolázási arányszámok. egyszerűen azért . Felnőttképzés – a foglalkozási karrier átmeneti megszakításával történik nappali oktatás formájában. Ezek azt fejezik ki. kimaradhat az oktatásból. mert ebben a fejlődési szakaszban a tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé (szociológiai elmélet). középfokú vagy alapfokú végzettsége. – még pontosabban – mekkora tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban való részvétel szokásos életkorában lévő összes népesség számához viszonyítva. Ezért szokás az oklevéllel. Beiskolázási arányszámok Az egész népesség iskolai végzettségét bemutató adatok több évtizedes oktatási folyamatok eredményét tükrözik. Gazdasági elmélet – minél többen minél magasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. Az adott évi oktatást jobban jellemzik az ún. Elméletek Az iskola szerepe Bár az antik és a feudális társadalomban is voltak iskolák. hogy a tanuló megszerzi az adott típusú iskolai végzettséget. Minél jobban előrehalad a műszaki és gazdasági fejlődés. ill. A szülők egyre kevésbé képesek gyermekeiknek a munkavégzéshez az adott időszakban és a közeljövőben szükséges tudást átadni. A valamilyen típusú oktatási intézetben való tanulás nem jelenti természetesen azt. mert az általuk a saját gyermekkorukban. diplomával rendelkezők számát a megfelelő korú – többnyire több korcsoport – népességéhez viszonyítani. ezért nem lenne indokolt pl. felhasználás (alkalmazott tudomány) és átadása (oktatás) válnak a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazattá. a faluközösség voltak azok a társadalmi intézmények. az eredményes munkavégzéshez szükséges ismeretekre.

családi és kisközösségi autonómiát ássa alá. hogy kellő tehetséggel és szorgalommal mindenki elérhet a legmagasabb iskolai végzettséget megkívánó legelőnyösebb társadalmi pozíciókba. mobilitást. valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen erős differenciálódás révén rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. Eszerint az oktatás legfőbb rejtett funkciója a társadalmi struktúra reprodukciója. aki adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról. hogy csak arra alkalmasak. Kulturális tőke és nyelvi készségek Ennek egyik magyarázata szerint a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyannyira meghatározó erejű tényező. vagy legalábbis egyenlő mobilitási esélyeket lehet biztosítani. akik valamilyen társadalmi ügyben tudatni akarják a közvéleménnyel a saját álláspontjukat. Illich szerint a jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert a saját motivációra épülő tanulásnak kell felváltania. a változó gazdasági feltételekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni. Ezt nevezi a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének. Roby (1974) bírálata a „ papírkórsággal” vagy credentializmussal szemben. innovációkat létrehozni. és a látszólag objektív követelményeik révén be is láttatják a tanulókkal.továbbá a modern gazdasában elsőrendű fontosságú újításokat. Szerinte az iskola a személyi. E felfogás tudományos megalapozását a híres Coleman-jelentés (1966) szolgáltatta. Ezért a formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvel. hanem azt. hogy az oktatás kiterjesztése és demokratizálása révén nagymértékben csökkenteni lehet majd a társadalmi különbségeket. a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával. foglalkozásokba. Miller szerint számos munka elvégzéhes valójában nincs szükség a megkívánt iskolai végzettséghez. Ezen azt értik. valamint azok közt. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: oktatási eszközöket bocsátani azok rendelkezésére. P. Arra a következtetésre jutottak. A nyelvhasználaton túl 44 . elősegíteni a kommunikációt a tanulni vágyók közt. A bizonyítványokhoz való ragaszkodás ugyanis megakadályozza a hátrányos helyzetű rétegek tagjainak társadalmi felemelkedését. Bourdieu kritikájához közel áll S. amire az iskolai eredményeik őket predesztinálják. hogy bizonyos munkakörök. hogy mindenki a szülei foglalkozási pozícióját örökli. hogy a családi háttér és az iskola erősen befolyásolják az iskolai teljesítményt és azon keresztül a későbbi foglalkozási életpályát. beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. és ezzel elősegítik a társadalmi pozíciók nemzedékről nemzedékre való átörökítését. Miller és P. az egyes emberek kezdeményezőkészségét csökevényesítik el. a privilegizált családok gyermekeinek hasonlóan privilegzált társadalmi elhelyezkeését támogatják. akik szívesen átadják tudásukat. Tehát a látszólag objektív kritériumok alapján (nagyszámú vizsga segítségével) igazságosan értékelő iskolák valójában rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. éspedig éppen a legtehetségesebbekét. hogy a társadalmi különbségek a gyermekek nyelvhasználatában is erősen megmutatkoznak. Ilyen értelemben szokás társadalmi mobilitás helyett társadalmi reprodukcióról beszélni. Az iskolák a társadalmi mobiliátst csatornázzák. Bourdie (1978) – szerinte az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. előnyös vagy hátrányos pozíciót örökli. végül lehetőséget biztosítani azoknak. A társadalmi reprodukció nem azt jelenti. hogy az elitbe emelkedjenek. viszont a társadalom többi rétegéből származó tanulók nagy részét visszatartják attól. ez pedig lényeges tényezője az iskolai sikernek. hogy aváltozó társadalmi-foglalkozási struktúrájában elfoglalt magas vagy alacsony. akik tanulni akarnak. életjövedelmet. Az 1950-es és 60-as években az optimista nézet uralkodott. Kimutatták. Ivan Illich (1971) még ennél is élesebb. M.

Bernstein (1964) a nyelvi készségekre helyezte a fő hangsúlyt az iskola által újratermelt egyenlőtlenségek okai között. (Herrnstein és Murray 1994). az iskola nagyon keveset tehet a kulturális különbségek kiegyenlítése érdekében. hogy azon belül mekkora részt határoz meg az öröklés és mekkorát a társadalmi környezet. akkor sem lehetne eldönteni. ahol az érdemen kívül más tényezők is jelentős szerepet játszanak abban. ha a tanuló nem az anyanyelvének megfelelő iskolába jár. olvasnake a gyermeknek mesét) döntően alakítják az intelligenciát. dohányzásán. az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. a nem vagy a bőrszín). Súlyos hátrányt jelent. hogy egy meritokratikus elveken felépülő társadalom mindeképpen kívánatosabb lenne a jelenlegi társadalmaknál. A meritokratikus társadalom A harmadik sokat vitatott kérdés. elsősorban a feketék alacsonyabb intelligenciáját az örökléssel magyarázza. Jensen (1969) pszichológus ezeket az intelligenciakülönbségeket. A. tehát nem befolyásolná a társadalmi származás. Az e körüli vita sokszor az intelligenciahányados (IQ) öröklött és környezeti hatásokból. Öröklés A családból hozott hátrányok kiegyenlítésének eredménytelenségét az magyarázza. A népességnek szükségszerűen van egy. akár később már nem lehet az intelligencián belül az öröklés és a környezet hatását különválasztani. akik nem tanulták meg szinte észrevétlenül a családban és a baráti körben. hogy az egyes rétegek. sőt a szűk családon belüli beszélgetési témák is) lényegesen befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. amelyben a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes mértékben az „érdemtől”. a teljesítménytől független tényező (pl. amely azt a célt is szolgálja. megkülönböztessék magukat a többiektől. a kulturális intézmények látogatása. és ezért nem tudja a társadalmi származásból eredő esélykülönbségeket sem lényegesen csökkenteni. ezért nem sokat lehet tenni az alacsony intelligenciájú gyermekek és fiatalok érdekében. ezek között az oktatásból és nevelésből származó része körüli vitára szűkül le. A szociológusok körében sokáig általános volt az a felfogás. a vagyon vagy bármilyen más.és fiatalkorban a családi környezet. hogy ki hol helyezkedik 45 . A gyermek. B. és ez az alacsony (ugyanúgy. az abban kapott kulturális hatások (pl. a különórák. hogy vajon jó lenne-e egy olyan társadalom. a szülés körülményeins stb. Ezt a kulturális örökséget nevezte P. konkrétabban a tudástól és a munkateljesítménytől függene. Bourdieu (1978) kulturális tőkének. hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligeniájúak. elsősorban a privilegizáltak. De ha még pontosan is lehetne mérni az intelligenciát (a gyermekét és a szüleiét is).azonban az iskolában oktatott és megkövetelt „magas műveltséggel” való ritkább vagy gyakoribb érintkezés a családban (a lakásban lévő könyvek. Amerikában az etnikai és nemzeti kisebbségek egy részének – elsősorban a feketéknek és a mexikóiaknak – gyermekei átlagosan alacsonyabb pontszámokat érnek el az intelligenciatesztekben. A vita egyik legtöbb szenvedélyt kiváltó mellékága a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül folyt és folyik. az édesanya táplálkozásán. A környezet hatása ugyanis már a magzati korban megkezdődik pl. Ezért akár hatéves korban. Mivel mindezt nagyon nehéz elsajátítani azok számára. mint a magas) intelligencia nagy részben genetikai tényezőktől függ. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. Az ilyen társadalmakat szokás meritokráciának nevezni.

a társadalom számára nagyon nehéz. vagyis társadalmi intézmények között a gazdaság működése is alapvetően megváltozik. hogy ezek a termelési viszonyok változnak. hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz. vagyis minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt kíván elérni. és a megváltozott termelési viszonyok. A termelési viszonyok területén a bürokrácia. A másfajta teljesítményeket. már kialakult társadalomtudomány nem foglalkozik. Ezért a meritokrácia irányában történő előrehaladást pozitív változásnak tartották. hogy mekkora jövedelemkülönbség indokolt. 46 . Alapfogalmak A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya A közgazdaságtan előbb fejlődött önálló tudománnyá. sz. Még ha ezt az elvet el is lehet fogadni. hogy a piac ilyen eredményhez vezessen. elején a szociológia is önálló tudományként jelentkezett az egyetemi és tudományos életben. tehát legyen a „maradékok” (leftovers) tudománya. azaz maximalizálni kívánja hasznát. hanem csak olyan azokkal a társadalmi jelenségekkel. arról semmit sem lehet mondani. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásainak középpontjában. hogy az egyén vagy a gazdasági egység (tervhivatal. vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. a közgazdászok egy részében megfogalmazódott egy olyan nézet. háztartás stb. Smith egyrészről igyekezett kimutatni. Max Weber –t elsősorban a gazdasági élet társadalmi feltételei érdekelték. sz. az önérdek a társadalom számára optimális gazdasági eredményhez vezessen. hogy a szociológia ne foglalkozzék a gazdasági jelenségekkel. Hangsúlyozta.) minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el. hogy a szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. hogy a közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból az alapfeltevésből indult ki. mivel a gazdaság és társadalom fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok. de abban sok helyütt megjelennek szociológia kérdésfeltevések is. a közgazdaságtan. végén és a XX. Marx munkásságában a politikai gazdaságtani és szociológiai nézőpontok és gondolatok szorosan összekapcsolódnak. vagyis hogy az egyének önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen. Kétséges. hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb fizetést kapnak. szinte lehetetlen objektívan mérni. GAZDASÁG A gazdálkodás vizsgálatára még a szociológia megszületése előtt száz évvel külön tudomány jött létre. másrészt azt vizsgálta. A mai napig nem tisztázott a közgazdaságtan és a gazdaságszociológia egymáshoz való viszonya.el a társadalmi hierarchiában. A közgazdaságtan és a szociológia közötti időnkénti nézeteltérésekben lényeges szerepet kapott az is. ezért amikor a XIX. hogy a társadalom számára valóban a „tiszta jeles” tanuló lesz-e a legértékesebb. Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre. amelyekkel a közgazdaságtan és a többi. vállalat. Adam Smith munkásságát a közgazdaság-tudományhoz szokás sorolni. Számos nagy közgazdász és szociológus próbálta egyesíteni a két tudomány nézőpontjait munkásságában. éspedig nagyrészt forradalmak útján. 11. az egyes ember „értékességét”.

a társadalom megértéséhez pedig ismernünk kell a gazdaság működését. hogy a vállalkozók újításai révén létrejött új gazdasági egységeket. amelyek nem kifejezetten tiltottak. a neoinstitucionalista vagy új intézményes közgazdaságtan (North 1990). tehát nem tudják biztosan felmérni döntéseik gazdasági következményeinet. kultúra. hanem a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeiből is. hogy a neoklasszikus feltevések a gazdálkodó emberek viselkedéséről – a haszon vagy profit maximalizálására való törekvés mint egyetlen motívum feltevése – hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek megfogalmazásához. Ennek oka. Az elmúlt években a közgazdaságtanban is jelentkezett egy olyan irányzat. A konjuktúraciklusok fellendülő ágát az újítások időbeni felhalmozódása okozza. mert úgy ítélte meg. mert ez a réteg hozza össze a termelési tényezők új kombinációit. háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek. Ilyen pl. Polányi Károly fő tétele. a magánlakásépítésbe és –karbantartásba fektetett családi. de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétől. továbbá a vállalati gazdasági munkaközösségekben és más hasonló formákban végzett munkát. Informális. A fent említett társadalomtudósok munkássága alapján megfogalmazhatjuk azt a tanulságot. továbbá hogy a termékek és szolgáltatások költségei nemcsak a felhasznált termelési tényezők (tőke. mert a gazdaság működésének és változásának megértéséhez látni kell a társadalmi környezetét és annak változását. második. Parsons és Smelser (1956) gazdaságszociológiájában a gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. amelyeket a háztartások maguk fogyasztanak el vagy a piacon értékesítenek. amelyek a társadalom jólétét növelik. hogy a gazdaságot és társadalmat nem helyes egymástól elszakítva vizsgálni. természeti erőforrások) költségeiből állnak. politika. a betegápolás. Szürke gazdaságnak nevezzük azokat a gazdasági tevékenységeket. Ez az iskola abból indul ki. a hanyatló ágat pedig annak szükségessége. hogy a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül. hogy a gazdálkodó személyek információi hiányosak. de növelik a társadalom jólétét. A piaci rendszer és a kapitalizmus jövőjét azért látta veszélyeztetve. Informális gazdaságnak szokás nevezni a szociológiai szakirodalomban azokat a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységet. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen 47 . a főmunkaidőn kívüli kisipari és szolgáltatási munkát. szürke és fekete gazdaság Egyes társadalmakban különböző mértékben és formákban működnek további gazdaságok is. amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban. hanem a társadalomba „beágyazottan” működik. a törpegazdaságokban. ez vezeti be a fejlődéshez szükséges újításokat a gazdaságba. személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik. Schumpetert (1975) véleménye szerint a gazdasági fejlődésnek mozgatóereje a vállalkozók osztálya. amely a gazdaságszociológiai szemlélethez közeledett. munka. a kis javítási munkák. kereskedelmi költségek vagy pl. biztosítási. a könyvelési és a jogászi kiadások. Az utóbbiakat nevezik tranzakciós költségeknek. Második gazdaságon a jövedelemkiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységet értjük. továbbá tágabb értelemben a háztartási munka és az altruista alapon (azonnali ellenszolgáltatás nélkül) nyújtott kölcsönös segítség. Ide soroljuk a háztáji és kisegítő gazdálkodást. ide tartoznak többek közt a bankügyi. pl. hogy ezek fokozatosan megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját.J.

megfontolások alapján dönt és cselekszik a gazdálkodó ember mint munkavállaló. jelenségeivel foglalkozó. Fekete gazdaságnak nevezzük a jólétet nem növelő. ki kinek adhat utasításokat. vállalkozó. kifejezetten illegális. vagyis világos.és fogyasztó tevékenységeket vizsgálja Végül a gazdaságszociológiához közel áll a szervezetszociológia. pl. A szociológia definíciója szerint a szervezet egy konkrét csoport. hogy ki kinek a fölérendeltje. Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi A gazdaságszociológiában a szociológia egyéb ágainál is aktuálisabb kérdés. 48 . megkérdezik. a mezőgazdasági termelés speciális sajátosságaival foglalkozik. amelyek előírják. 4. 2. A bürokrácia olyan szervezet. 3. az automatizálás hatásával. bürokrácia A gazdálkodás egyes részterületeivel. Módszerek A gazdasági rendszerek. A szervezettől meg kell különböztetni az intézményt. a feladatokat felosztják egymás közt. Értéket termelnek. az egyetemi oktatóktól. az intézmény viszont az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese. közérthetőbben: milyen indítékok. A szervezet az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja. a gépesítés. alárendeltje. a vállalaton belüli társadalmi kapcsolatokat. az egyetem. pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok alakulnak ki közöttük. A modern társadalmakra jellemző nagy szervezetek bürokratikusak. azoknak gazdasági hatásait kutatja. a háztartásszociológia – a háztartáson belüli termelő. A szervezetnek struktúrája van. amelyet konkrét cél megvalósítására hoznak létre.) szervezetektől szerzi be a létfenntartáshoz szükséges javakat stb. hogy részt vett-e az interjúalany az elmúlt két évben valamilyen magánvállalkozásban). az üzemszociológia – a munkahelyen. milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. az ipari és az agrárszociológia – az ipari. szervezetekben (kórházakban) születik. Szervezet. az agrárstruktúra átalakulásával. mint olyan. Itt is használják a survey típusú adatfelvételeket (pl. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik. tehát szabályozza tagjai tevékenységét. amely minden szervezet szociológiai sajátosságait vizsgálja. A modern ember egész életében szervezetekkel találkozik. más szóval melyek a „gazdasági élet szereplőinek motivációi”. mechanizmusok szociológiai vizsgálatának nincs kialakult sajátos módszertana. hogy az egyén milyen motivációk alapján dönt és cselekszik. A nemzeti jövedelemből ezért többnyire kimaradnak (vagy csak megbecsülik globális értéküket). intézmény. keresi jövedelmét (vállalatok. a társadalom tagjainak jólétét növelik. ill. a munkaszociológia – a munkatermelékenységet meghatározó tényezőket vizsgálja és a termelékenység emelésének lehetőségeihez ad tanácsokat. stb.legálisak. fogyasztó. Intézmény pl. hallgatóktól elvárt viselkedési normák együttesen. bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységeket. tanul (iskolában). kifejezetten alkalmazott jellegű gazdasági szociológiák: 1.

miszerint ez egyén döntésialternatíva-tartományon belül. hanem azon más embertársaié is. elsősorban a más emberek iránt érzett szolidaritás alapján dönt. Háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: • az önzést • a szimpátiát – amikor az egyén haszonfüggvényében nemcsak a saját jövedelme. hogy az ember bizonyos tevékenységeiben (elsősorban a gazdaságban) és bizonyos határok között homo oeconomicusként viselkedik. Ezek: a kölcsönös adományok. fogyasztása stb. mert a „célracionális” viselkedés fogalma megfelel a homo oeconomicus feltételezett viselkedésének. A homo sociologicus közösségi ember. és végül a piac. A reciprocitás példájaként többek a Trobriand-szigeteknek Malinowski által leírt kulakereskedelmét említi. más területeken (pl. hanem kizárólag bizonyos elvek. hanem a normák által vezérelt ember gondolata Durkheimre megy vissza. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás. a termékek központi begyűjtése és elosztása (redisztribúció).modell alapfeltevéseit. és az egész világra kiterjesztik értékesítésüket. piac A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdésével mintegy párhuzamosan merül fel az a „makroszintű” elméleti kérdés. 49 . nyereségét olyan cselekvésekkel növelni. A második világháború után Dahrendorf (1958) fejtette ki a legrészletesebben a „homo sociologicus”. Századi Dahomeyi Királyságot. Lindenberg (1990) fogalmazta meg a „homo socio-oeconomicus” emberkép hipotézisét. Más szóval nem kívánja hasznát. értékek megvalósítása vezeti. a redisztribúció példájaként a XVIII. amelyek több országban működtetnek termelő üzemeket. senki mással nem törődik. Összefoglalóan azt lehet mondani. a „korporációk” (részvénytársaságok) növekvő súlya megváltoztatja-e a gazdasági mechanizmus működését. ezáltal világméretekben alakítják ki üzleti politikájukat. hogy megfeleljen közössége elvárásainak. A részvénytársaságok sokkal nagyobb mérettűekké képesek válni.A homo oeconomicus teljes mértékben individualista. S. Polányi Károly (1976) három ilyen mechanizmust különböztetett meg. akik iránt szimpátiát érez. ajándékok (reciprocitás). mint az egyéni vagy családi tulajdonban levő vállalatok. Sen (1982) indiai-amerikai közgazdász és filozófus. az „értékracionális viselkedés” viszont az értékeket megvalósítani kívánó és ebből fakadó normákat követő viselkedés leírása. hogy annak következményei hogyan befolyásolják a saját egyéni hasznát. normáinak. szerepel. A „menedzserek forradalma” A kapitalista gazdaság működésével kapcsolatos sok sok évtizedes elméleti kérdés. mert egyetlen célja. A piaci gazdaság mintapéldája a kapitalista gazdaság. Max Weber a cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette. a családban) általában messzemenően félreteszi az individualista racionalitást. A közelmúltban Max Weberéhez hasonló szintézist próbált megfogalmazni A. de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. redisztribúció. hogy milyen mechanizmusok alapján működik a gazdaság. amelyek ellentétben állnak a normákkal és értékekkel. hogy nincs tekintettel arra. Mindhárom forma érvényesül azonban a mai társadalmakban egymás mellett. csak a saját hasznát keresi. hogy a nagy bürokratikus gazdasági szervezetek. A nem az önérdek. • az elkötelezettséget – amikor az egyén úgy dönt valamilyen cselekvés mellett. és erkölcsi értékek. a „tradicionális” viselkedés pedig egyszerűbben a hagyományos normákat követő viselkedés.

A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai A makrogazdaság-szociológia által felvetett újabb elméleti kérdések közül az egyik legérdekesebb. egyre több jószág válik „pozivionális jószággá”. 6. Ezek közül itt hármat említünk meg: 1. További szociológiai probléma. A bürokrácia természetében rejlő alapvető tendencia. hogy hogyan lehet a bürokrácia előnyeit biztosítani úgy. 2. 5. hogy a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik. hogy a szervezetek méretei nőnek. 5. állítják ennek az elméletnek a képviselői. F. ők hozzák meg az üzleti döntéseket (Berle. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi. míg olyan szintre nem jut. A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. A bürokrácia hátrányos jellemzőinek ellensúlyozását a gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól. a menedzserek vezetik. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia. Mit jelent a bürokrácia? 1. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezethetnek. Ezek a következők: 1. pontos szabályok mondják meg. ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. gazdasági befolyásának erősítése (Burnham 1962). hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. 4. hogy mások birtokolják-e. 7. Másrészt. a kapitalizmus működési mechanizmusa alapvetően megváltozott. hogy a hátrányait elkerüljük. hogy növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma. Ezáltal. 2. A bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek. hanem attól is függ. maga a működés válik céllá. és egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben. Bürokratikus szervezetek Max Weber fogalmazta meg azt a tézist. a nagy szervezeteket egyre inkább bürokratikusan igazgatják. és ki kinek tartozik engedelmességgel. Az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik. Ahogyan a társadalom kiemelkedik szegényes állapotából. sőt a modern ember életének egyre nagyobb része telik el bürokratikus szervezetekben. tehát olyan jószággá. Az előrelépés pontos szabályok szerint működik. Means 1968). részvénytársaságokat ténylegesen a vállalati vezetők. Mindezekért a bürokratikus szervezetek merevekké válnak. annak kiterjesztésétől reméli. Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek. Minél többen tudnak 50 .Az ilyen nagyvállalatokat. 3. hatalmának. 3. 4. Ez azt jelenti. hanem a vállalat növelése. annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. hogy ki kinek adhat utasítást. A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének a maximalizálása a legfontosabb cél. hogy meddig mehet a gazdasági fejlődés. hogy a bürokratikus szervezetekben egyértelmű uralmi hierarchia van. Ugyanakkor Weber már látta a bürokrácia hátrányait. Mindenekelőtt azt. Hirsch (1976) angol közgazdász néhány társadalmi jellegű korlátozó tényezőre hívta fel a figyelmet.

különösen piaci viszonyok közt. vagy legalábbis ezeket a döntéseket befolyásolhassák. a hatalmat megtarthassák. hogy főképpen empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. börtönözhet be bűnözőket.valamely pozicionális jószághoz hozzájutni. döntések kerülnek érdeklődésének középpontjába. hanem a politikai életben megnyilvánuló törvényszerűségek. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikatudománytól. A különbség az állam és a kormányzat között az. egy fejlett társadalom pedig a legkevésbé képes bizonyos erkölcsi normák széles körű elfogadottsága nélkül úgy működni. 12. 3. hogy mindent meg lehet vásárolni. A politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége. üzenhet hadat más államoknak stb. hanem az önérdek elve által vezettetve megvásárolhatóak. hogy a gazdaság minden szereplője önérdekét követi. együtt jár a kommercializálódás. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. kormányzat. ezeket a pozíciókat megtartsák. politika A mai társadalmak nagy része államban él. akkor ez az egész társadalom jólétére nézve súlyos károkat okoz. összefüggése a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal. Az állam Max Weber definíciója szerint az a politikai intézmény. POLITIKA Alapfogalmak A politikai szociológia mellett két másik tudomány foglalkozik a politika vizsgálatával: a politikai történetírás és a politikatudomány vagy politológia. hogy tagjainak jólétét emelkedő szinten biztosítsa. ill. 51 . hogy az állam tartósan fennmarad. Állam. vagyis az a jelenség. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikai történetírástól. E különbségek ellenére az átfedés a három tudományág között meglehetősen nagy. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. továbbá a politika társadalmi háttere. Az állam vethet ki adókat. A piaci rendszerű gazdaság fejlődése azon alapul. KORMÁNYZAT. hogy nem az egyedi politikai események. Pedig semmilyen társadalom sem. ÁLLAM. a saját hasznát kívánja maximalizálni. A hatalom ugyanolyan viszony. vagyis hatalomhoz jussanak. és egyre inkább vásárlás útján kívánnak mindenhez hozzájutni. Hatalom és uralom A politikai élet és a politikai szociológia központi fogalma a hatalom. és nem tesz kísérletet az ideális politikai rendszerek kidolgozására. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. míg a kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek. 2. A kormányzat azokból az egyénekből áll. amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert. Pl. az annál inkább veszít az értékéből. ha a bírák nem becsületesek. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. A pozicionális jószág példája a kiváló márkájú drága személygépkocsi. A gazdasági fejlődéssel.

hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. Smelser (1994) a demokráciának olyan definícióját adta. Azonban a politikai rendszerekben. amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik. vagyis választások útján kerülnek hatalomra: a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák. Az utóbbi esetet nevezik jogos vagy legitim hatalomnak. hogy az uralkodó annyira bölcs. bátor. az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják.hogy a hatalmának alávetett személyeket arra bírja. másképpen uralomnak. kicserélhetik az uralmon lévőket. hogy alattvalóit vezesse. Julius Ceasaron és Napóleonon keresztül Adolf Hitlerig és Sztálinig. ha a hatalom birtokosa csak a hatalomnak alávetettek akarata ellenére végső soron kényszerrel tudja keresztülvinni a szándékát. ha már két alkalommal került sor ilyen parlamenti választás következtében kormányváltásra. ahol meghatározott időnként olyan parlamentáris választásokra kerül sor. máskor azonban a karizmatikus vezetők súlyos katasztrófákba vitték alattvalóikat. végül a hatalmat intézményes korlátok 52 . mert az a hagyományokon alapul. • Karizmatikus uralom esetén a legitimitás alapja az uralkodó személyisége. jogosan uralkodik. R. akár nem. a hatalmat birtoklónak az utasításait végre kell hajtaniuk. Dahrendorfnak azon gondolata is figyelemre méltó. Más szóval a demokráciához hozzátartozik. és ahol a választáson többséget kapó párt vagy koalíció alakít kormányt. az alattvalóknak az a meggyőződése. Az alattvalók elfogatták. ha többségük nincs velük megelégedve. A demokráciának sokféle definíciója van. vagy pedig a hatalmának alávetettek elfogadják azt hogy ezt a szándékot szolgálniuk kell. totalitarizmus. pártok és nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. hogy a király meghatározott öröklési rend szerint örökölte királyi méltóságát. • Demokrácia. demokrácia van. hogy szándékainak megfelelően viselkedjenek. Nagy különbség természetesen. akár egyetértenek az utóbbiak ezen szándékkal. hogy az adott társadalomban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra. autoritarizmus A politikai rendszerek két szélsőséges típusa a demokrácia és totalitarizmus. • Racionális-legális uralom esetén az uralkodó hatalma azon alapul. azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát. kétszer sikerült az ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alakítania. hogy a politikai demokrácia akkor tekinthető teljesen megszilárdultnak. akik némelykor nagy szolgálatot tettek alattvalóiknak. jó vagy igazságos ember. ha a társadalom tagjai . Tradicionális. politikusoknak nagyon sok változatát ismerjük a történelemből Gandhitól Kossuth Lajoson. és az érvényes jogszabályoknak megfelelően. ahol több párt indulhat. Karl Popper definíciója: demokratikus a politikai rendszer abban az esetben. Karizmatikus uralomnak és uralkodóknak. karizmatikus és racionális-legális uralom Weber a legitim hatalomnak vagy uralomnak három típusát különböztette meg: Tradicionális uralom esetében a hatalomnak alávetettek azért fogadják el a legitimként a hatalamat birtokló személy hatalmát. Ilyen volt általában a királyok hatalma a középkorban.

(alkotmány. hanem a társadalom valamilyen súlyosnak tartott problémáinak felismerése és az ennek orvoslására. saját érdekeiknek megfelelően. Mozgósítani próbálják az egész társadalmat. milyen rádiót hallgat stb. A legegyszerűbb példa a fogyasztó. milyen nem politikai egyesületnek tagja. amelynek működésével. akik a döntéshozatalban részt vesznek. A mozgalmak sokszor nem a demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazzák. hanem a tiltakozás különböző formáit. Civiltársadalom A civiltársadalom fogalma a legutóbbi években hódított tért a társadalomtudományokban. pl. Ez nevezte R. hogy az elégedetlen személy egyszerűen elhagyja azt a közösséget. amelyek célja nem a politikai hatalomra jutás. Nyomást kifejtő csoportnak nevezik az olyan szervezett csoportokat. világnézetet nem tűr el. minél több hívet akarnak szerezni céljaik megvalósítása érdekében. hanem a politikai döntések befolyásolása. tehát nem szól bele abba. mit olvas. eszközök kérdésköréhez tartozik A. az állampolgárok képviselőket választanak. legtöbbször a társadalom alapvető megváltoztatására való törekvés. a kisebbségeket. mivel tölti szabadidejét. pl. amelyet időnként ma is több demokratikus országban alkalmaznak. monopolizálja a kommunikáció csatornáit. amely a legtöbb mai fejlett demokráciában érvényesül. amelyek védik az egyént. ezzel ellentétes gondolatokat. hogy valaki a vallását gyakorolja-e vagy nem. Hasonló az érdekcsoport fogalma is: ez a társadalom valamely részének. többek között az állami és pártbürokrácia egyes tagjait is. nyomást kifejtő csoport. akiknél az ellenzéki gondolatok gyanúja sem merül fel. aki felhagy a nem megfelelő minőségű terméket előállító cég árujának. politikai pereket rendez. megkínoztat. Dahl (1989) poliarchiának. mozgalom Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat. A mozgalom kevésbé szervezett társulás. amelynek megszületése nem valamilyen részcsoport érdeke. Az alkalmazott módszerek. O. Ennek érdekében egypártrendszert vezet be. teljesítményével elégedetlen. A civiltársadalmak alatt értik a társadalomnak mindazokat az 53 . szintén a közvetlen demokrácia intézménye. gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. A kivonulás azt jelenti. de az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásába való beleavatkozástól többé-kevésbé tartózkodik. amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet. amely nem tűri a nyílt ellenzéket. hivatalos ideológiát fogalmaz meg. a televíziót és rádiót uralma alatt tartja. kivégeztet minden tényleges vagy potenciális ellenzékit. a sajtót. a tüntetést. a mosóporának vagy személygépkocsijának vásárlásával és helyette másik cég termékeihez pártol. pl. A közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz vagy legalábbis részt vehet a döntések meghozatalában. amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás. elveivel. és ezen túlmenően az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni. a nyugdíjasoknak képviseli az érdekeit. illetve a hatalom megtartása. Párt. Totalitáriusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. A képviseleti demokráciában. A demokráciának több fajtája van. Tipikus példája a zöldmozgalom. A népszavazás. sőt sokszor olyanokat is. Tipikus példája valamely iparág érdekeinek védelmére létrehozott lobby. bebörtönöz. a jog uralma) között gyakorolják. Hirschman (1970) igen szellemes megkülönböztetése a kivonulás és a kritika vagy jobbító felszólalás alternatívájáról. Elsősorban a közvetlen és a képviseleti demokráciát kell megkülönböztetni. a magánérdekeket. Autoriátusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert.

hanem a közösség javát igyekeznek előremozdítani. hasonló érdekeket képvisel. és beleértik egyrészt azt a magatartást. családi támogatásokat ad. baleseti. mélyinterjúkat. a politikai jogokat – a választásnak és a politikai hivatalra választhatóságnak a jogát. éspedig akár a szegényebb rétegeket támogatja a szociálpolitikán keresztül. ez az elit szoros személyi kapcsolatban áll. hogy a társadalom biztosítja számára az életszínvonalnak és a szociális biztonságnak valamilyen elfogadott minimumát. azaz létrehozta a jóléti államot. Jóléti állam A demokratikus rendszer lényegéhez tartozik. betegségi. Módszerek A politikai szociológiában – ugyanúgy.autonóm szervezeteit – az egyesületeket. T. a fennálló társadalmi rendszer fenntartására törekszik. akár pedig az elégedetlen tüntetők közé lövet. A jóléti állam 54 . Elméletetek Az állam Az állam és a kormányzati szociológiával kapcsolatos alapvető elméleti kérdés. nemcsak saját hasznukat keresik. vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről.a szabadságjogokat. Az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. Marshall (1973) háromféle jogot különböztet meg: a polgári jogokat . Némely országban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. amely jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára. Más szerzők kiterjesztik a fogalmat. hasonlóan gondolkodik. az érdekellentéteket kiegyenlítse és a külső beavatkozástól megvédje. Jóléti államnak nevezzük az olyan államot. H. munkanélküliségi támogatást nyújt. település hatalmi viszonyait kutatják és amikor egy-egy maghatározott politikai döntés meghozatalának körülményeit kutatják. nyugdíjat biztosít. Speciális módszereket. amikor az állampolgárok részt vesznek a közügyekben. A szociális jogokhoz kapcsolódik a jóléti állam fogalma. A marxisták szerint az állam és a kormányzat egyszerűen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. A kapitalizmus késői szakaszában az állam az osztálykonfliktus mérséklése érdekében egyre nagyobb jóléti feladatokat vállalt magára. Abban a kérdésben. hogy kinek a kezében van a hatalom. Gyakran használják forrásként a politikai közvélemény-kutatások eredményeit. szintén két elmélet áll egymással szemben. némelykor a magánvállalatokat is -. amelyek nem függnek az államtól. hogy a társadalom tagjai minél nagyobb részének megelégedésére kormányozzon. A pluralista elmélet szerint (Riesman 1968) sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alalkul ki a végső döntés. Az elitelmélet szerint (Mills 1962) viszont egy szűk elit hozza meg a döntéseket. amikor valamely helyi társadalom. egyházakat. Az állam arra törekszik. hogy mi az állam és a kormányzat funkciója. írásos dokumentumok vizsgálatát szokás használni. köröket. végül a szociális jogokat – az állampolgároknak azt a jogát. mint a szociológia más ágaiban – a leggyakrabban használt módszer a survey típusú adatfelvétel. ki határozza meg vagy befolyásolja az állami döntéseket. hogy az állampolgároknak jogaik vannak. Beleértik másrészt a demokráciában szükséges mentalitást: az udvariasságot és toleranciát a közösség többi tagjával szemben.

az adott nemzet tagjának tekintett személyre. A nemzetállam eszméjén azt az elképzelést. F. a nemzetállam eszméje a XVIII. veszít hatalmából. Más szóval lehet-e arra számítani. valószínűleg már évszázadokkal ezelőtt kisebb-nagyobb intenzitással létezett és nem mutatja az eltűnés jeleit. mint a „mi-tudat” egyik fajtája. és hogy egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. hogy „itt a történelem vége”. területét minden. hogy a demokrácia és a gazdasági fejlettség szintje között van-e – mint Lipset állítja – és ha igen. E két célból következik. továbbá az állam minden polgárát akár erőszak árán is az államalkotó nemzet tagjává akarja tenni. a nemzettudat. hogy a nemzetállam ki kívánja terjeszteni fennhatóságát. században. politikai célt értjük. Állampolgári kultúra A demokrácia létrejöttének és fennmaradásának másik fontos elmélete a demokratikus vagy állampolgári kultúra meglétében látja a legfontosabb tényezőt (Almond-Verba 1963). Ugyanakkor az sem előnyös. Európában elsősorban az Európai Unióval. Fukuyama (1994) amerikai politikatudós tétele. másrészt a nemzetállamnál kisebb regionális egységekkel szemben. legkorábban a XVII. milyen szoros a kapcsolat. A régiók némelykor több állam területére terjednek ki (pl. és visszafordíthatatlanul győzött. hogy milyen feltételek segítik elő a totalitárius és az autoritárius rendszerek létrejöttét és fenntartását. ha az állampolgárok túlságosan aktívak minden politikai kérdésben.szolgáltatásai azonban egyre többe kerülnek. Míg a nemzeti összetartozás érzése. Demokrácia és gazdasági fejlettség A szociológusokat élénken foglalkoztatja a kérdés. A nemzetállamokon belül megerősödik a régiók szerepe. A nemzetállam Az állam szerepével kapcsolatos másik elméleti kérdés. hogy a nemzetállam változatlanul fennmarad-e vagy fokozatosan háttérbe szorul. hogy a gazdasági fejlettség magasabb szintjének elérése után minden totalitárius és autoritárius rendszer demokratikussá alakul át. be kívánja olvasztani a többségi nemzetbe. nem lesznek többé a különféle rendszerek és ideológiák közötti harcok. még 55 . racionálisan gondolkodnak a politikai kérdésekről. században jelent meg a történelemben. hogy az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek a politikai kérdésekben. a Bázel környéki régió). ugyanakkor a gazdasági növekedés lelassulása következtében az állami költségvetés és a társadalombiztosítás bevételeinek növekedése lelassul. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen egy adott nemzetállamnak alattvalója. Totalitarizmuselméletek A demokrácia feltételeire vonatkozó kérdés ikerpárja az a kérdés. mert a politikai demokrácia és a piacgazdaság egyértelműen és visszafordíthatatlanul bebizonyította felsőbbrendűségét. aktívan részt vesznek a politikai vitákban. Ez a politikai kultúra azt jelenti. hatásköréből egyrészt a nemzetállam fölötti szervezetekkel. Tétele nagy vitát váltott ki. az aktivitás mellett érvényesülnie kell a kormányzati intézkedések elfogadásának is. így az állam és a társadalombiztosítás nem képes korábbi jóléti kiadásai vállalásának maradéktalanul eleget tenni. sokan ellentmondtak neki.

Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia. vagy egy központilag tervezett és/vagy legalább részben a termelőeszközök állami tulajdonán alapuló gazdaságban is működhet demokratikus politikai rendszer. továbbá értékekből. épületeket.élesebben fogalmazva: milyen erők. ezért támogatták azt legalább ideig-óráig. amely a totalitárius rendszert a sikertelen vagy a megkésett modernizációval hozza összefüggésbe azokban az országokban. tudásból. Tehát a kultúra anyagi. igen nagy tömegek munkanélküliségével és gazdasági lecsúszásával magyarázzák a totalitárius rendszerek hatalomra jutását. A két világháború között elterjedt volt az a gondolat. munkahelyet ígért. másrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait. vagyis tárgyakból. bútorokat). a piacgazdaságból és a demokrációból kiábrándult emberek számára a totalitárius rendszer anyagi biztonságot. 13. KULTÚRA. de a világ más részein is égető kérdés volt a demokrácia és a piacgazdaság összefüggése. 2. zenei alkotásokat. hogy az iparosodás és városiasodás következtében nagy tömegű parasztszármazású és vidéki lakos költözik be a nagyvárosokba. egyrészt úgy. továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket. Ez elkeseredett. hogy a totalirizmus a tömegtársadalom következménye. Az eltömegesedés. hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat (pl. normáit. kognitív és normatív elemekből áll. A kérdést két részletre bonthatjuk fel: 1. 56 . művészeti. hogy a piacgazdaság autoritárius politikai rendszerben is működni képes. hiedelmeket. sőt totalitárius rendszer által való felvátásukat. Demokrácia és piacgazdaság A rendszerváltás előtt elsősorban Kelet-Közép-Európában. a vallást. vagy pedig autoritárius politikiai rendszer mellett is képes a piacgazdaság működni? Másképpen fogalmazva: a központilag tervezett gazdaságból a piacgazdaságba való áttérésnek demokratikus vagy autoritárius politikai rendszer mellett van-e nagyobb esélye a sikerre? Több példa van arra. Szükséges-e a politikai demokrácia működéséhez a piacgazdaság. normákból. társadalmi értelemben atomizálódnak. A legegyszerűbb totalitarizmuselméletek – elsősorban a nemzetiszocialista Németország története alapján – a piacgazdaságokban bekövetkezett súlyos gazdasági válsággal. ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK. hogy a modernizációt demokratikus politikai rendszerben valósítsa meg. A totalitárius politikai rendszer azonban Kornai János szerint nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. SZOCIALIZÁCIÓ Alapfogalmak A szociológiában használt kultúrafogalom a hétköznapi fogalomnál sokkal tágabb. végül magát a nyelvet. azok ismeretét és élvezetét. A szociológia – a kulturális antropológiához hasonlóan – a kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi. körülmények okozzák a demokratikus rendszerek bukását és autoritárius. az elgyökértelenedés kétféleképpen is érthető. Elméletileg igényesebb az a magyarázat. más szóval lehetséges-e szocialista demokrácia? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz a szakirodalomban. az azokat alátámasztó értékeket. ahol nem volt kellőképpen erős a polgárság ahhoz.

ugyanazon emberi szükséglet kielégítésének más-más módját írják elő. mert a büntetőjog szabályaiba ütközik. a kábítószer-fogyasztók stb. Ahogy a szükségletek változnak. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. Ezért a szociológusnak mindig óvakodnia kell attól. előfordulhat. más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. amelyek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik.(Pl. Pl. 2. amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. úgy módosul lassan a kulturális alkalmazkodás is. hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom működőképes legyen. hogy a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek. hogy minden további nélkül negatívan értékeljen valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért. mint a kultúra. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Ilyenkor szokás kulturális késésről beszélni. szubkultúra. normákat. ill. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. Egyszerű példája ennek a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. Jó példája ennek a vérbosszú. máskülönben viselkedésük a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik. Egészen különlegesek a deviáns szubszkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai. a természeti-gazdaságitársadalmi körülmények változása általában gyorsabb. hogy a kultúra folyamatosan változik. amelyeknek megszegését a társadalom többi tagja többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással. és ezáltal lehetetlenné válik az együttműködés. tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat. A konkrét szükségletek. amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg. Értékek 57 . Az a tény. Normák Ahhoz. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. kulturális pluralizmus Minden emberi társadalomnak van kultúrája.) Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. A család jó példa arra. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. 3. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. a tehenek levágása a hindu vallásban. 4. Vannak jogi normák. mert az adott társadalom normáival ellentétes. nem jelenti azt. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett.) 5. hogy a normák változnak. vagy egyszerűen azért. megvetéssel bünteti. másutt viszont súlyosan büntetik. amelyet egyes társadalmakban kötelezőnek tartanak vagy tartottak. Vannak erkölcsi szabályok.Kultúra.

hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. míg a jólléten azt. A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik. Ez a szerep lehet negatív. ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. Ilyen mindenekelőtt az iskola. amelynek során az emberi személyiség kialakul. Az egyik definíció szerint az a folyamat. normáit. Ez azt a folyamatot jelenti. hogyan kell a társadalomban élniük. hogy tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké és nem képesek felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. amikor a szülők és gyermekeik közti interakció csökken. értékeit. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. az apa és az anya. a társadalom kultúráját. A másik definíció szerint a szocializáció az a folyamat. hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagjai. Különböző státuszokhoz különbözőszerepek tartoznak. Kulturális szakszociológiák 58 . A szerep viselkedési mintákból. a javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. hanem a különböző szellemi – pénzben nem mérhető – javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. hogy vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei. a ruha. mint az élelmiszer. hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik. A gyermek elsősorban a szüleitől. vagyis deviáns értékekre és normákra szocializálja a gyermeket vagy a serdülőt. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. Ehhez kapcsolódik a „jólét” és a „jóllét” megkülönböztetése. hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti szükségképpen. Az élet minősége Az élet minősége fogalma azt jelzi. továbbá testvéreitől és más rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket. jónak vagy rossznak. hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el. hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent.Az értékek olyan kulturális alapelvek. státusz A szocializáció fogalmát a szociológia és a pszichológia egyaránt használja. a lakás. teszi magáévá az értékeket és normákat. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja. amelynek során a gyermekek megtanulják. különösen a televízió. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. ha ez a baráti csoport galeri jellegű. A szocializáció más színterei növekvő szerephez jutnak. az ivóvíz stb. Ebben az értelemben a szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját. Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszanak nagy szerepet. az egyesületi tag pozíciója. Azon az empirikus megfigyelésen alapul. hogy a társadalom tagjai „jól élnek”. jogokból és kötelességekből áll. szerep. A státusz egy. Szocializáció. A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk. mondván. amelyek kifejezik azt. Státusz például a tanár.

kevésbé személytelen társadalom felé. a művészet és a zene szociológiája. az infláció leküzdése. a szólásszabadság. ahol a gondolatok. a városokat és tájat szebbé tenni. Módszerek Rokeach. az érdekes élet. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket Az attitűdök vizsgálata 59 .Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. Közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. rádióműsorokat hallgatnak. és o stabil gazdaság. A szociológiának külön ágazatai az irodalom. a hatékonyság a munkában. hogy milyen televízió műsorokat néznek. Inglehart (1977. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. 3. gyors ütemű gazdasági növekedés. Elsősorban azt kutatja. Meg kell említeni a divatszociológiát is. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. filmeket néznek. 4. Ezek a célok: 1. a türelem. múzeumokat látogatnak stb.1990) egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. másrészt a divat szociológiai megismeréséhez még több üzleti érdek fűződik. A nemzetközi szakirodalomban több. 2. 3. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. o előrehaladás egy olyan társadalom felé. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. Mindhárom négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön. 2. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. az egyenlőség. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. Egyrészt a divat is a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. a béke. o küzdelem a bűnözés ellen. széles körben alkalmazott értékskálát találhatunk. 4. erős honvédelem. Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. közrend fenntartása. Célérték pl. értékek. 1982) volt. könyveket olvasnak. Az ilyen irányú kutatások legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold (1980. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíthatják meg a megkérdezett személlyel. az önfegyelem. A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. eszmék fontosabbak a pénznél. o előrehaladás egy emberségesebb. Eszközérték pl.

melegségére és az önértékelésre. R. személyekre. a jövedelem növekedésének. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. a kulturális értékek. hogy bizonyos tárgyakra. mint pl. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak. Elméletek A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Marx szerint a gazdaság az alap. hogy a szigorú vagy az engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. a külső kötöttségektől való függetlenség. a mindennapi társadalmi kultúra különbségei következtében az Egyesült Államok. családdal) való elégedetlenségre. mint az. amely az alap változásának hatására változik meg. Münch (1993) a közelmúltban megjelent munkájában azt bizonyította. Az élet minőségének három dimenziója 60 . Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jóllét” nem anyagi elemeire. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. A nevelés dilemmái Konkrét kérdések merülnek fel. hogy olyan munkát végez. hogy az-e a a kívánatos. hogy a vallás. a szabadság. hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba. hogy fontos a barátai számára?”Másrészt adatokat gyűjtenek (többnyire a „nagyon elégedetlen”-ig terjedő skálákkal) az életkörülmények anyagi dimenzióival (például jövedelem. a foglalkozási karriersikernek. nevezetesen az. Ezzel szemben Max Weber a tudati viszonyoknak. „Úgy érzi-e. olyan kérdésekkel. Franciaország és Németország némileg másfajta modernizációt valósított meg. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. Anglia. lakás.A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. amely megfelel képességeinek?” vagy „Úgy érzi-e. Értékek változásának elméletei Nagyjából a 60-as évek közepe-vége óta figyeltek fel a szociológusok az értékek változására. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét. lakókörnyezet) és a „jóllét” nem anyagi elemeivel (pl. és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. a tudomány. mint az emberi kapcsolatok gyakoriságára.

hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. Felmerülhet a kérdés. E. életbiztosítás végett is letagadják az öngyilkosság tényét). és elfogadjuk. DEVIÁNS VISELKEDÉSEK Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges. továbbá hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük. az egyéni élet értelmének érzését értette. hogy a ténylegesen öngyilkosság következtében meghalt személyeknél valamely más halálokot írnak be. a modern társadalmakban talán még inkább. A bűnözésről négyféle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 61 . hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élni a társadalomban. mint korábbi korszakokban. Alapfogalmak Deviáns viselkedés Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük. a „szeretetet” és a „létezést” vagy „önmegvalósítást”. 14. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul.Az életminőség-vizsgálatok két fő elméleti kérdésének az látszik. A normaszegést nevezik devianciának. A szociológia arra ösztönöz. akár az öngyilkosság tényének leplezési szándéka miatt. a szereteten az emberi kapcsolatok iránti igényt. hogy hogyan lehet a emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni. Módszerek Statisztikai mutatók Az öngyilkossági arányszámot a statisztikai és a demográfiai évkönyvek évente közlik. mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz. mint az étkezést. Birtokláson az emberi élet külső feltételeit. Ilyenek a bűnözés. ha azt mondjuk: azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek. A statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő halálok.. alkoholizmus. amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. hogy minden egyes deviáns viselkedésfajta okait és következményeit alaposan és tárgyilagosan elemzzük. Kérdés. az abortusz kérdésében). amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. lakást stb. csoportjainak felfogása is a követendő normákról (pl. Eltérő lehet egy-egy társadalom különböző etnikai. Maslow amerikai pszichológus szükségelméletét továbbfejlesztve – az emberi szükségletek és a jólét három szintjét különböztette meg: a „birtoklást”. hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsünk deviáns viselkedésnek. Ezekből a dilemmákból kiutat jelenthet az. és korszakonként változhatnak. viselkedési szabályokhoz. és hogy a deviancia nem mindig szükségképpen káros a társadalom egésze számára. vallási stb. (pl. Ezek a normák társadalmanként eltérőek lehetnek. kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek. hogy nem fordul-e elő. öngyilkosság. Allardt (1975) finn szociológus – A. akár információhiány. a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. létezésen pedig az elidegenést ellentétét.

akinek életében – családjában. Az uralkodásra való képtelenségnek is legalább két változata van: van. az ismertté vált elkövetők száma. Becslési módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésre. 62 . többek között azért sem. mert az összes fogyasztásról semmiféle adat nincsen. aki nem képes lemondani arról. akinél már kialakult az úgynevezett dependencia vagy függőség. ez azoknak a cselekményeknek a száma. de még nagyobb a bizalmatlanság. hogy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. néha hónapokig is képesek elkerülni a lerészegedést. és van. ennek 60 %-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. és a súlyos alkoholistáknak meghatározott százalékos része hal meg egy adott évben májzsugorodás következtében. amikor a teljesen öntudatvesztésig lerészegednek. Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus mérésének módszertanában az első bonyolult kérdés magának az alkoholizmusnak a definíciója. múlt évben) bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt. 2. hogy a májzsugorodás okozta haláleseteknek meghatározott részét az alkoholizmus okozza. a vádlottak száma. különféle veszélyességű kábítószer létezik. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. és vannak olyanok is. Ezeket nevezik viktimológiai felvételeknek. munkahelyén. Az ún. tehát nem tud uralkodni az ivásán. egészségi állapotában – az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz. akik nagyjából hetente-kéthetente. az elítéltek száma. lakókörnyezetében. mint az alkoholfogyasztás esetében. hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül (pl. 3. Az alkohológia nemzetközi gyakorlatában két közvetett módszerrel becslik az alkoholisták számát egy-egy országban vagy ennél kisebb népességcsoportban. aki nem kképes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban. A szociológiai definíció szerint az az alkoholista. mert vannak alkoholisták. és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer-fogyasztás. Epidemiológiai vizsgálatok A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél hasonló problémák merülnek fel. de a letagadás esélye minden bizonnyal még nagyobb. hogy mindennap – az alkoholizmus előrehaladott szakaszában minden reggel – szeszes italt fogyasszon. Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója. és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának. Az utóbbinak is legalább két változata van. és többnyire súlyos károkat okoznak maguknak és környezetüknek. Az orvosi definíció szerint az alkoholista. Jellinek-képlet (1960) az adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. 4. A lakosság megkérdezésén alapuló epidemológiai felvételeket lehet végezni.1. akik hosszabb ideig. többnyire hétvégén részegednek le súlyosan. amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett. mivel sokféle. ha egyszer hozzákezdett. A képlet alapja az a megfontolás. Kétféle definíciót ismer a szakirodalom. Viktimológiai felvételek Némely esetben úgy próbálják a bűnözés elterjedését felderíteni. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel.

hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. Lomroso olasz orvos a testi jellemzők. A frusztráció-agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. Az elmebetegségek okainak kutatásában. amelyek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik. hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott elmebetegségekre. hanem az adott társadalom ítéletéből. a társadalomban elfogadott normákból. 63 . Durkheim (1978) rámutatott arra. nemi erőszak) vagy önmaga ellen (öngyilkosság) is. milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban. különösen gyakran jelennek meg olyan elméletek. Az agresszió irányulhat más személyek ellen (emberölés. minden fejlődés leállna. hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. testi sértés. vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. anómiaelmélet. hogy a teljesen konform társadalomban. mint a mai modern emberre. amelyek ezeknek a betegségeknek az öröklődését és biológiai. Ebbe a kategóriába a súlyos betegségektől (pl. ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól. A szociológiai elméletek jellemzői A szociológiai elméletek (kulturális elmélet. elsősorban a koponyaalkat és a bűnözés között látott összefüggést. frusztráció agresszív viselkedést eredményez. A közelmúltban fogalmazták meg azt az elméletet. továbbá hogy nem az egyénben. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése vitathatatlanul súlyos társadalmi zavarokhoz vezethet. A deviancia funkcióját illető legfontosabb szempont az. genetikus alapját tételezik fel. skizofrénia) a neurotikus panaszokig igen változatos viselkedési zavarokat lehet besorolni.A mentális vagy lelki betegségek mérése hasonlóan nehéz problémákba ütközik. Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés. hanem a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. A bűnözők szerinte jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra és az ősemberekre. Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. hogy milyen szerepet játszi a deviancia. amely az erőszakos bűnözést egy spericális kromoszóma-rendellenességgel hozza kapcsolatba. minden változás. mivel azok egyértleműen az orvostudomány területére tartoznak. Biológiai elméletek C. Pszichológiai elméletek A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre. minősítési elmélet) közös jellemzője. Azt nem lehet kizárni.

mert a világos viselkedési szabályok hiánya megnöveli az egyes emberek életében előforduló feszültségeket. az ún. de a szegények között gyakori mindenfajta deviáns viselkedés. az alkoholisták körében a férfi-nő kapcsolatok problémáit. azok között is különösen a neurózisok okát. A kulturális elméletek körébe sorolhatjuk a chicagói iskola bűnözéselméletét. hogy a jómódúak között ritka. A kulturális elméletek szerint tehát azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma. 5. 4. Ezek magyarázzák ugyanis a makrotársadalom jellemzőivel. Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota.) Srole (1956) a mentális betegségek vizsgálatában az anómia következő dimenzióit különböztette meg: 1. Ez többek között a gyors és nagy társadalmi változások határsára erősödik fel. Ez egy válság. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt. amelyek a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet. elsősorban a mentális betegségek. (Anómia – törvénynélküliségben van a társadalom. normálistól eltérő állapot. hanem a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás.Amikor egyes emberek életében azokat az okokat keressük. mint azok. Egyben ezek azok az elméletek. az egyén hiábavalónak. korlátozzák. ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. konfliktusait. amely beavatkozás a rendbe. Kulturális elméletek A kulturális elméletek abból a felfogásból indulnak ki. különösképpen a szülő-gyermek kapcsolatokban látják a felnőttkori deviancia gyökerét. Anómiaelméletek A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. Azok. kevésbé szigorúan szabályozzák. családi viszályt. Tehát egyes kábítószerek és az alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek. hogy a deviáns viselkedéseknek közös gyökereik vannak. kiszámíthatatlan. A nagyobb fokú anómia pedig az öngyilkosság gyakoribbá válását okozza. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedés. az a meggyőződés. amelyek azt engdélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják. eltűrik. pl. öngyilkosság esetében az elmagányosodást. haszontalannak érzi magát. nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké. Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társadalomban. 3. beteges társadalom. nem várható segítség az embertársaktól. akik ritkán talákoznak bűnözőkkel. kábítószer-fogyasztó „aluljárós” fiataloknál az iskolai kudarcokat és konfliktusokat. öngyilkosok lesznek. 64 . más társadalmakban viszont igen. Ezek a normák kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek. az életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem fontosak. differenciális asszociáció elméletét. Abból a megfigyelésből indul ki. ennek zavarait az emberek nem képesek feldolgozni. Ezek a kora gyermekkori élményekben. Merton (1980) az 1930-as évek végén új anómiafogalmat vezetett be. hogy minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. amelyek a deviáns magatartás kialakulásában akut feszültséghelyzetet. a társadalom működése érthetetlen. 2. struktúrájával.

az elmagányosodás. Ezen elmélet szerint nem magán a viselkedésen. 65 . bíróságnak. Egyszerűbben fogalmazva. az önértékelés elvesztése. Ennek dimenziói: a hatalomnélküliség. minősítési vagy címkézési elmélet. végül normanélküliség. az ún. mint inkább az. nem hibáztathatók viselkedésükért.Az anómiához hasonló fogalom az elidegenedés. Az anómiaelméletekből adódó fontos következtetés. Látható. hogy ez az elidegenedésfogalom nagyon közel áll az újabb anómiaértelmezésekhez. hogy a pszichiáterek elmebetegnek minősítik. nem annyira a viselkedése különbözteti meg a társadalom többi tagjától. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társadalmi viszonyok áldozatai.) válaszreakcióján múlik. az önmagától való elidegenedés. hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e. az élet értelmetlensége. megsegítésük a társadalom egészének mintegy kötelessége. valamint egyes erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrségnek. az elmebeteget pl. hanem a társadalomnak. Minősítési elmélet Az 1960-as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg. pszichiátriai intézménynek stb.

66 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful