ANDORKA RUDOLF

:

BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
(jegyzetek)

1 . A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY
A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológusok többsége azt vallja, hogy ha soha nem is lehetünk biztosak abban, hogy megtaláltuk az igazságot, kutatásaink közelebb visznek a megismeréshez, azaz minden új hipotézissel, amelyet a megcáfolódott korábbi hipotézis helyett fogalmazunk meg, közelebb kerülünk az igazsághoz. Tudományfilozófiai vitakérdés, hogy a tudományok – közöttük a szociológia – úgy fejlődnek-e, hogy a korábbi ismeretekre építve egyre több új ismeretet halmozunk fel, vagy pedig „tudományos forradalmak” útján, vagyis úgy, hogy idővel felismerjük, hogy halmozódó ismereteink nem magyarázzák meg a valóságot, ezért félredobjuk az addigi megközelítést, a új kérdéseket fogalmazunk meg, azaz új nézőpontból közelítünk az igazsághoz. Ezt nevezik tudományos paradigmaváltásnak (Kuhn, 1984). Nem kétséges, hogy léteznek tudományos forradalmak. A szociológia tudományának lényegéhez tartozik tehát az elméleteknek a valósággal való összevetése. A valósággal való – tudományos módszerekkel végzett – összevetés nélkül nem beszélhetünk tudományos szociológiáról. A tudomány úgy működik, hogy az előkerülő problémát meg kell oldani. A szociológia művelésének két meghatározó kritériuma: - a társadalomnak el kell érnie egy bizonyos szintű fejlettséget, hogy a szociológia megjelenhessen - bizonyos mértékű demokrácia is előfeltétele a szociológiának. A társadalmi struktúra, intézmények, kultúra A társadalmi struktúrán a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (például alá- és folérendeltséget) értjük. Társadalmi intézménynek nevezzük a legáltalánosabb értelemben a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módját, mintáját. A kultúrán az anyagi javak, normák és értékek együttesét értjük. A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük. Három példával lehet a társadalom és az egyének viszonyát jellemezni: 1. Durkheim a társadalmat a bronzhoz hasonlította, amelynek tulajdonságai nem vezethetők le egyszerűen az alkotórészei, a réz és az ón tulajdonságainak összehasonlításából. A társadalom tehát egyszerűen a tagjainak az összege. 2. Giddens (1995) nyomán a társadalmi struktúrát, intézményeket, kultúrát egy lakóházhoz hasonlíthatjuk, amelynek falai, mennyezete, ajtói és ablakai meghatározzáka benne lakók mindennapi tevékenységeit. Azonban a benne lakók folyamatosan átépítik, azaz tevékenységükkel újratermelik, de változtatják is a struktúrát, intézményeket, kultúrát. 3. Egy elkeseredett római egyszer kijelentette: „ A római szenátorok jó emberek, de a szenátu rossz bestia”. Más szóval a szenátus másképpen viselkedett, mint azt tagjainak egyenkénti tulajdonságai alapján el lehetett volna várnil. A szenátus együttes döntéseit csak úgy érthetjük meg, ha megismerjük a szenátus struktúráját (pl. kik vannak hangadó pozícióban?), és kultúráját (pl. hogyan illik az üléseken viselkedni?).

2

A társadalomtudományok történeti kialakulása A társadalomtudományok mind a filozófiáról váltak le abban a történeti korszakban, amikor erre társadalmi igény mutatkozott, és mikor az önálló tudományhoz szükséges ismeretek elégségesek voltak. Elsőként a XVII. század közepén a demográfia önállósult, amikor John Graunt a londoni halálozási adatokat kezdte tanulmányozni. Néhány évtized múlva, a XVII. század második felében jelentek meg John Locke politikatudományi munkái – politikatudomány végleges elkülönülése a filozófiától. Majnem egy évszázaddal később függetlenült Adam Smith alapmunkáival a közgazdaságtan, melynek elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy ha az állam nem avatkazik be a gazdasági életbe, akkor a piacon egyes emberek önérdeket követő viselkedése optimális gazdasági eredményhez vezet. Legjobb tehát a „láthatalan kézre” hagyni a gazdasági élet szabályozását. A klasszikus polgári közgazdaságtan az ember természetére (homo oeconomicus) vonatkozó egyszerű feltevésekből indult ki, s azokból deduktív módon vezette le tételeit. A „láthatatlan kéz”, azaz a piac szabad működése gazdasági növekedést idéz elő, de a társadalom nagy tömegei elvesztik korábbi megélhetési alapjukat (földjüket), s szélsőséges nyomor fenyegeti őket. Az elégedetlenség forradalomhoz vezetett. A szociológia előfutárai, Saint-Simon, Comte és Tocqueville, valamint tudományunk három nagy klasszikusa, Marx, Durkheim és Weber a XIX. sz. első évtizedeitől az első világháborúig pontosan ezeket a folyamatokat próbálták megérteni. A szociálpszichológia a századforduló körül a pszichológiából alakult ki, melynek kialakulásához az a felismerés vezetett, hogy az egyén a nagyobb társadalmi csoportokban másképpen viselkedik, mint elszigetelt egyénként. A társadalomnéprajz két forrásból táplálkozott. Európában és főleg Közép-Európában azzal a céllal indult, hogy összegyűjtse a népi kultúrát (népdalt, népmesét stb.) és a tárgyakat (népviseletet). Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban viszont a gyarmatokon élő nem európai kultúrájú népek gondolkodásának és viselkedésének megértése volt a cél. A szociológia tárgya, módszere és alapvető szemlélete A szociológia tárgya tekintetében, mint társadalomtudomány a társadalom egészét vizsgáló tudomány. A módszer tekintetében a szociológia, amely a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, továbbá ezeknek az adatoknak elemzését használja kitüntetett módszerként A szociológiát azonban a tárgyán és a módszerein kívül leginkább alapvető szemlélete különbözteti meg a többi társadalomtudománytól. A szociológusok többsége úgy véli, hogy az ember életének minden jellemzőjét – életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete. A társadalmi helyzet befolyásolja azt, hogy mekkora jövedelmet tud elérni, milyen lakásban lakik, milyen iskolai végzettséget szerez, hány gyermeke születik, hány évig él, vagy milyen valószínűséggel válik alkoholistává, vagy kerül börtönbe. Ez a hatás természetesen nem determinisztikus jellegű, hanem inkább sztochasztikus, azaz valószínűségi jellegű.

3

Társadalmi tervezés – pl. folyamatokat. Nagy történeti fordulatokat. elnyomottak. a pszichoanalízis szerint az egyént jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják. Eszerint az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. a nép orvosa – a szegények. a hatalom megszerzése és megtartása mozgatja. félrevezető nézettel szemben. amelyben él. az uralkodó tanácsadója – a kormányzatnak szakértő tanácsokat.A társadalomtudományok emberképe A szociológia a többi társadalomtudománytól emberképe tekintetében is különbözik. Középszintű elmélet az olyan elmélet. Ezt az emberképet homo politicusnak nevezhetjük. Andorka 1995) emberképből indul ki. hogy előre jelezni tudja az eseményeket. egy település fejlődését lehet lehet politikai eszközökkel befolyásolni. A szociológia viszont a homo sociologicus (Dahrendorf 1958. Robert K. változásait megjósolja. és ezek erősebbek a haszonmaximalizálásnál és a normakövetésnél. kizsákmányoltak problémáit kutatja. Felhasználható az előrejelzésben és tervezésben – az igazi tudomány kritériuma egyes vélemények szerint. ezért jobban tud védekezni minden manipulációval. E normák hátterében értékek állnak. A szociológia nem alkalmas arra. Közismert a klasszikus gazdasátan emberképe. A pszichológiában több emberképpel is talákozhatunk. de valamennyi irányzat súlyt helyez az egyéni lelki tényzők szerepére. Eszerint az ember mindig racionálisan dönt. a homo oeconomicus. kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozik 4 . A politkatudomány többnyire abból indul ki. 3. Konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal. Merton (1980) – amerikai szociológis – szerint a szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható. a tudomány főpapja – az egyetemeken. megjósolni. azonban illúzió. deviáns viselkedések) előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban. hogy ismereteket ad ezeknek a problémáknak a megismeréséhez. hogy a társadalom egésze központilag tervezhető. A szociológus szerepei Raymond Aron francia szociológus szerint háromfajta szociológus vagy szociológiai magatartás létezik: 1. gyors és radikális változásokat a szociológia általában nem tud előre jelezni. demagógiával. Ennek alapján beszélhetünk homo psychologicusról is. hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait. a haszna maximalizálására törekszik. reformjavaslatokat kidolgozó szociológus. hogy az embert alapvetően a hatalomvágy. Mire jó a szociológia? Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti a társadalmat. mely egy jól definiálható jelenség (pl. 2. pl. azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg.

objektívan tárhatja fel a valóságot. a politkus ezzel szemben arra törekszik. 2. módszereit – szemléletes példája szerint – a hívő katolikus és a szabadkőműves egyformán felhasználhassa. mert az osztályérdekek befolyása alól egyik sem tud szabadulni. sem a proletariátus pártján álló tudós nem képes objektív maradni. A burzsoáziából származó tudóst a burzsoázia érdekei befolyásolják. vagyis egy olyan világképről. Csak a proletariátushoz tartozó tudós képes objektív igazságot kimutatni. hogy hatalomra jusson. századra tehető. Abból indul ki. akkor az nem érdemli meg a tudomány elnevezést. hogy a tudományos igazságot kimondja. Karl Marx szerint a tudóst ugyanúgy. hogy csak bizonyos értékeket elfogadó szociológusok képesek felárni a valóságot. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE A szociológia mint önálló. Max Weber (1970b) sokkal árnyaltabban értelmezte ezt a problémát. ha ezeket az értékeket világosan kimondja. értékeinek és normáinak 5 . a hatalmat megtartsa. gondolkodásmódjának. Véleménye szerint a tudósnak az a kötelessége.Szociológiai kutatás és politikai cselekvés Minden szociológusnál felvetődik a szociológia tudománya és a politikai cselekvés közötti viszony kérdése. mely az emberek egy részének érdekeit szolgálja. mint ő maga is tette az amerikai fekete népességről írott nagy munkájában (Myrdal 1944). tekintet nélkül fajra. elméletekkel és módszertannal rendelkező tudomány megszületése csak a XIX. Egysek hajlamosak azt állítani. Gunnar Myrdal (1972) szerint a társadalomtudós nem tudja az általa elfogadott értékektől függetleníteni magát a kutatásban. ezért leghelyesebb. urbanizáció. döntően befolyásolják társadalmi helyzetéből következő érdekei. A tudós számára a legfőbb érték. saját témakörrel. hogy hideg fejjel nézzen szembe a mindenkori uralkodó eszményekkel. de még a kutató saját politikai nézetei. mások reformista politikát támogattak. ismét mások igyekeztek magukat az aktív politizálástól távol tartani. Viszon a „ szabadon lebegő értelmiségi”. A gyors iparosodás. Ha ugyanis ezek a nézetek befolyásolják a tudományos munkát. ezért a más állásponthoz közel állókat nem tekintik tudósnak. hogy az amerikai társadalomnak egyik alapvető értéke az emberek közötti egyenlőség. aki nem kötődik osztályhoz és párthoz. Jellemző példa erre Talcott Parsons kirekesztése a 1970-es években. mint más embert. Mannheim Károly (1953) Marxszal ellentétes álláspontot foglalt el. a ahgoymányos társadalom intézményeinek. A szociológiai kutatások objektivitása A tudománynak objektív megállapításokat kell megfogalmaznia. legalábbis közeledjen afelé. a különböző társadalmi csoportok. érdekei sem. ismereteit. és szükség szerint szembe kell helyezkednie azokkal. hogy megállapításait. 1989) vizsgálta a legmélyebben a tudósi és a politkikai tevékenység közti különbségeket. s a tudományt nem befolyásolhatják a kormány. nemre stb. A tudósnak szerinte arra kell törekednie. Szerinte sem a burzsoázia. Max Weber (1970a. mert a proletariátusnak ez az érdeke. vagy – Max Weber fennköltebb megfogalmazásában – politikai céljait. Egyes szociológusok forradalmi mozgalmakhoz csatlakoztak. a pártok. hanem egyszerűen ideológiáról van szó. eszményeit a társadalomban megvalósítsa.

Szerinte az emberek kormányzását fel fogja váltani a dolgok adminisztrációja. az alkoholizmus terjedése. valamint az újításra való hajlam. ezeknek a problémáknak felmérésére és magyarázatára vállalkoztak. a magyar szociológia története Az előfutárok Durkheim szerint Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) volt az első szociológus. Szociológiai irányzatok a II. A szociológia korszakai: 1. Comte szerint a társadalmat – ugyanúgy mint a természetet – determinisztikus törvények uralják. mert ő fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét. és mennyiben politikus esetleg történész. hanem súlyos társadalmi problémákkal is. Ezért Saint-Simont az ipari társadalom elméletének megfogalmazójának tekintjük. Az első szociológusok ebben a társadalmi környezetben jelentek meg. mint pl. A fejlődés az ipari társadalom irányában halad. mely a szokásokban ölt testet.rohamos változása nemcsak pozitív eredményekkel jár. világháború után 6. Ő is három korszakot különböztet meg: . hogy a katonai eredetű régi uralkodó osztály és a dologtalan osztály nem volt hajlandó átadni a társadalom vezetését a dolgozóknak. hogy a szociológia és a természettudományok azonos típusú. mert törvényszerűségeket keresett a társadalmak fejlődésében. Gondolatainak történeti hátterét a francia forradalom és a restauráció adta. Ma is vita tárgya. a prostitúció. Nehéz eldönteni. családok felbomlása stb. A klasszikusok kortársai 4. A gazdasági és társadalmi folyamatokat tervezni fogják. Cseh(szlovák) ill.a teológiai . Szerinte a francia forradalmat az okozta. a filozófiára helyezte a hangsúlyt. valamit tőle származik a „szociológia” elnevezése is. hogy előremozdítsa. Előfutárok 2. A két világháború közti szociológusok 5. mennyiben volt szociológus. az iparosoknak.és az ipari társadalmat.metafizikai korszakot – melyben elvont gondolatokkal magyarázzák őket . 6 . vagy pedig egymástól eltérő tudományok. a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomora. amely a változásokra irányuló kollektív aspirációkban testesül meg. a Frankfurti Iskola az azzal ellentétes álláspontot (Papp 1976) Comte megfogalmazta az emberiség fejlődésének elméletét. így a szociológiának az a feladata.pozitív korszakot – melyben természettudományos módszerrel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket Alexis de Tocqueville (1805-1859) – számos korábbi szociológiatörténeti munka nem sorolta az első szociológusok közé. Saint-Simon három nagy társadalmi típust különböztet meg: . könnyebbé és kevésbé fájdalmassá tegye a fejlődést. Szerinte két erő mozgatja a társadalmakat: a megszokás ereje.teológiai korszakot – melyben isteni lényeg beavatkozásával magyarázzák a jelenségeket . a bűnözés.a katonai . „Alapítóatyák” 3. Auguste Comte-ot (1798-1857) elsősorban azért szokták az első szociológusnak tekinteni. A 80-as és 90-es évek szociológiája 7. a munkásosztály alacsony életszínvonala. de ebben a gondolkodásra. a tudósoknak. Következésképpen a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat. A vitában Karl Popper képviselte a pozitivizmushoz közeli álláspontot.

A feudális társadalomban a földesúr a földet jobbágybirtokként a parasztoknak adja használatba. Tocqueville a valóságos társadalmi jelenségek megfigyeléséből és elemzéséből indult ki és ezáltal keresett választ az általa feltett kérdésekre. formációelméletbe illeszkedik. A szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el. Szerintük a kapitalista társadalom alapvető jellemzője az. a Brumaire 18. A munkások személyileg szabadok. hogy a 7 . a Parasztháború Németországban és a Forradalom és ellenforradalom Németországban 2. melyben megszűnik a kizsákmányolás. Munkásságuk középpontjában a a kapitalista rendszer elemzése. így munkára kényszeríthető. mint Franciaországban. A kapitalista és a szocialista rendszer fogalma egy nagy történelmi fejlődési elméletbe. ellentmondásainak feltárása. 2. 3. a történelem itt ér véget. de megélhetésük érdekében kénytelenek eladni bérmunkásként munkájukat a tőkéseknek. az Osztályharcok Franciaországban. Az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek. az ún. Sokkal kevesebbet írtak a kapitalizmust követő szocialista rendszerről. Az „alapító atyák” Karl Marx (1818-1883) és munkatársa. Friedrich Engels (1820-1895) köztudottan nemcsak tudósok voltak. hogy a tőkésosztály áll a munkásosztállyal szemben. Marx és Engels legfontosabb szociológiai gondolatait és azoknak a mai szociológiára való hatását a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. A korábban nagyhatalmú marxizmus hanyatlását elsősorban kétségtelenül az a marxi jóslat okozta. a kapitalista és a szocialista rendszeren megy keresztül.Raymond Aronnal az élen többen is a legfontosabb szociológusok közé sorolják. mint a Kommunista kiáltvány. Tudományos munkásságuk kiterjedt a szociológián kívül a közgazdaságtanra és a filozófiára is. A kapitalista társadalom működését elemző A tőke 3. a feudális. mint Amerikában és despotikus. mint a Munkásosztály Angliában. a kommunizmusban mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból. a tőkések kizsákmányolják a munkásokat. az azt mejdan felváltó kommunista rendszerről. ill. kik ezért különféle szolgáltatásokat kötelesek teljesíteni. A szocialista rendszer – Marx jóslatával ellentétben. valamint a kapitalizmus szükségszerű összeomlása állt.Szerinte a demokratikus rendszer lehet liberális. a francia forradalmak következtében jött létre. és központi gazdasági tervezés folyik. mely az amerikai ill. Az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek. de megélhetése érdekében kénytelen bérmunkát vállalni a tőkés üzemében. akik a termelőeszközök birtokában vannak. hanem nagy jelentőségű politikai mozgalmat is szerveztek. míg végül a kommunista társadalomban csúcsosodik ki. hogy a kapitalist a társadalom után szükségszerűen következik a szocialista társadalom. Érdelődésének középpontja a demokrácia. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1. A rabszolgatartó társadalomban a rabszolga a rabszolgatartó tulajdona. A kapitalista társadalomban a bérmunkásnak nincs jogi kötelezettsége. A szocialista rendszerekben a termelőeszközök többsége állami tulajdonban van. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételében látták a szocialista rendszer másik fő jellemzőjét. miszerint az emberiség az ősközösségi társadalom után a rabszolgatartó.

melynek legélesebb formája a forradalom. Az áru ára ezen értékkel azonos. a tőkéseket és a bérmunkásokat. Marx megfigyelte a munkásosztály elnyomorodását. a kizsákmányolókat és a kizsákmányoltakat. Marx A tőkében két osztályt különböztet meg. hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik. vannak és lesznek konfliktusok. mert ezek valósítják meg egyik társadalmi formációból a másikba való átlépést. értelemben. hogy a jövőbeli történelmi fejlődés kutatása nem tudományos feledat. 4. Az osztály Marx szerint azon egyének csoportja. A termelőeszközök a tőkések tulajdonában vannak. Durkheim és Weber a közel fél évszázaddal későbbi nemzedékhez tartozik. hogy minden emberi társadalomban voltak. Az osztályfogalomnál is erősebben hat ma is a szociológiára Marx azon tétele. konfliktuselméleti irányzata túlmegy Marxon. amelyet a reprodukcióra (létfenntartásra) kell fordítani Mivel a használati értéke nagyobb mint az értéke. melyet halála után könyv alakban publikáltak is. Ilyen a gazdasági válságok ismétlődő megjelenése. Marx szerint a munkaerő az egyetlen áru. Marx szerint a szocialista társadalomban eltűnik a konfliktus. A mai szociológia ún. aki Marx elméletét bírálva mondta. vagy afelé közeledett. amely a társadalmak lényegét az együttműködésben látja. akik a termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak. a munkásoknak nincsenek termelőeszközei. és a konfliktusban társadalmi problémát lát. azonban nem a marxista. Ezt nevezi kizsákmányolásnak. az érdekeiket. vagyis egyre kisebb bérből egyre kevesebbet tudnak élelmiszerre. Emile Durkheim (1858-1917) – kurzust tartott a szocializmusról.az abszolút elnyomorodás – a munkások életszínvonala abszolút értelemben egyre mélyebbre süllyed.gazdaságilag fejlettebb országokban fog először megvalósulni a szocializmus – külső hatalmi ráhatás nélkül a meglehetősen elmaradott társadalmakban valósult meg. Bizonyos fejlettségi szint elérése után a szocialista társadalom rendre összeomlott és helyén egy kapitalista típusú rendszer valósult meg. vagy harmóniaelmélet. Karl Popper (1989). a tőkés a különbözetet elsajátítja. Gazdasági alap – a történelem döntő mozgatóereje. Elidegenedés elmélete – elsősorban a munkaviszonyokban jelentkezik. Ez határozza meg helyzetüket. hanem a Jaures-féle szocializmus állt hozzá közel. a kommunizmusban teljes lesz a társadalmi harmónia. de a tőkések és a munkások jövedelme közötti rés egyre nagyobbá válik. a korabeli kapitalista társadalmakban megfigyelt tendenciára alapozta azt a jóslatát. 8 . (1929-es évet követő világgazdasági válság) 5. A szociológia két másik klasszikusa. a társadalmi tudatukat. Ő a társadalmi integráció feltételeit kereste. A szociológia konfliktuselméleti irányzatával szemben áll a funkcionalista irányzat. Értéktöbblet–elmélet – az áru értéke arányos az előállításra fordított munkával arányos. sőt a konfliktus a társadalmak fejlődésének egyik mozgatóereje. Marx több. 9. ruházkodásra. melynek két eltérő értéke van: a/ használati értéke – egyenlő az általa előállítható áruk értékével b/ az értéke – egyenlő azzal az árumennyiséggel. lakásra fordítani. munkával. hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus.relatív elnyomorodás – a munkások életszínvonala nem szükségképpen süllyed absz. a bérmunkás ugyanis nem érzi sajátjának munkája termékeit. 7. 8. 6. és azt állítja. . melyről kétféle értelemben beszélt: . Ezeket Marx pozitívan értékelte.

ennél kevésbé fontos számára az. azon a tényen. Ennek okát az anómiában látta.A szolidaritásnak két fajtáját különböztette meg: • a mechanikus szolidaritást – alapja. vagyis egy totemállat tisztetét vizsgálta. a hatalom. Durheim nagy szerepet játszott abban. melynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése. primitív társadalmakban előforduló totemizmust. vagyis legitim. A társadalmi fejlődés fő mozgatóereje a növekvő munkamegosztás. • a szerves vagy organikus szolidaritást – a társadalmi munkamegosztáson alapul. A társadalmon belüli konszenzus és szolidaritás megteremtésében nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak. Az öngyilkosság ugyan egyéni cselekedet. hogy …. hogy a társadalom különféle munkát végző tagjainak együtt kell működniük. hogy a törzs őse. Megkülönböztette a hatalmat. társadalmi és politikai szervezetekben a bürokratizálódás. A bürokráciának Weber műveiben nincs kizárólag negatív felhangja. népvezérek) • racionális (választásokon alapuló. és az uralmat. Weber gondolatai azt a sémát követik. Marx társadalmi-szerkezet – felfogásást két további dimenzió bevonásával egészítette ki. tradicionális (hagyományos normákat követő) 2. A bürokraták közt pontos munkamegosztás érvényesül. hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. jogszabályokat követő). ez áll a cselekvés központjában – vallás) 4. Weber a hatalomnak. pontosan meghatározott követelmények alapján (végzettség) alapján választják ki őket. Max Weber (1864-1920) Marx elméleteire. Ezt a tételét az öngyilkosságról írott könyvével illusztrálta. érzelmileg motivált (az érzelemek alapján) 3. mint Marx.”Marxnál kisebb jelentőséget tulajdonított a forradalomnak. Weber a bürokratikus racionalizációban látja a modern gazdasági. a protestáns etika. megnő a különféle társadalmi problémák gyakorisága. amelyről úgy gondolták. A legitimitás három fajtáját különböztette meg : • a tradicionális (pl. A racionalizálódás megnyilvánulása a gazdasági. hogy a társadalom tagjai egymáshoz hasonló munkát végeznek. a bürokrácia. hogy a kormányzat jogos. értékracionális (a cselekvés meghatározója az érték. Fontos tétele. hogy a társadalmi tényeket csak más társadalmi tényekkel lehet megmagyarázni. célracionális (a közgazdaságtudomány emberképe. alkoholizmus és öngyilkosság. Nála a bürokrácia azt jelenti. társadalmi és politikai változások lényegét. Az ideáltípus fogalmának megalkotása Webernél is a megértésnek és a törvényszerűségek megismerésének egyik eszköze. hogy a vallás fontosságát a szociológiában elfogadtassa. királyi – hagyományok a családon belül) • karizmatikus (pl. Szemmel láthatóan nyugtalanította a munkások nyomora. A társadalmi cselekvés négyfajta típusának weberi megkülönböztetése: 1. hogy „nagyjából igaza van ugyan Marxnak ebben és ebben a kérdésben. az életmód és a megbecsültség dimenzióban. Az ideáltípus valamely jelenség – pl. Vallásszociológiai könyvében az ún. Az anómia fogalmát Durkheim dolgozta ki és vezette be a szociológiába. Szakismereteik. hogy a termelőeszközök magántulajdonban vagy állami tulajdonban vannak-e. hanem csakis társadalmi tényekkel. hasonlóképpen gondolkodnak. de hozzá kell tegyem. mikor valaki a saját céljait követi). Ezek szerint a társadalmi szerkezet differenciálódik a gazdaság. a karizmatikus uralom – lényeges jellemzőinek 9 . és ezáltal a politikának sokkal több figyelmet szentelt. ezért nem magyarázható az egyének tulajdonságaival. de az öngyilkosság gyakorisága társadalmi tény. Ha a normákban való egyetértés meggyengül. gondolataira reagált. mely a fizikai kényszer fenyegetésén alapul. a bűnözés.

A szegény parasztcsaládból származó tudóst taszította az amerikai újgazdagok viselkedése. Kortásaival ellentétben Weber szerint a társadalomban és a történelemben nem determinisztikus törvények. Georg Simmel (1858-1918) Max Weber baráti köréhez tartozott. Pareto szerint a történelem a hatalmi elitek körforgásának története. Vilfredo Pareto (1848-1923) – A szociológia általános elmélete (1916) c. Ezért ellenzett mindenféle szociálpolitikát: a szegények megérdemlik. A társadalomban létezik elitcsere. mint a régi. Velük szembeni 10 . de ezáltal nem változik meg az elitnek a társadalomban betöltött szerepe. Az új elit ugyanúgy elnyomja a társadalom nagy többségét. hogy a racionális megfontolások mellett az embereket irracionális ösztönök (reziduumok) és az irracionális cselekedeteket igazoló ideológiák (derivátumok) is mozgatják. „absztrakt” kapcsolatok lépnek. Ezzel együtt meggyengülneka rokoni és baráti kapcsolatok. Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba. Az érzéseken alapuló személyes kapcsolatok helyére meghatározott célt szolgáló személytelen. gátlástalansága és fényűzése. az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve volt. Ezt nevezzük szociáldarwinizmusnak. A klasszikusok kortársai Herbert Spencer (1820-1903) angol szociológus. Elmélete szerint a társadalmak ugyanazon törvényszerűségek szerint fejlődnek. Csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni munkáival a szociológusok. Weber és Simmel kortársa és kollégája a közösségről és a társadalomról írott munkájában (Tönnies 1983). hogy a történelemben – Marx és Spencer felfogásával ellentétben – nincs semmiféle fejlődés valamilyen jobb társadalom felé. mint ahogy azt Darwin a fajok eredetéről írt munkájában kifejtette.összefoglalása. amely valójában Marxszal vitatkozik. Marx kortársa. akkor a fejlődés spontán módon kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket és segíti a legalkalmasabbak túlélését. Thorstein Veblen (1857-1929) az amerikai társadalomtudományok igen eredeti „fenegyereke” volt. Ezt a mai szociológia nem fogadja el. és a szerződéseken és személytelen kapcsolatokon alapuló társadalmi típusú szerveződések uralkodnak el. mivel a racionális cselekvéssel ugyanúgy kíván foglalkozni. Pareto fő mondanivalója. Ferdinand Tönnies (1855-1935) is hasonló problémákkal foglalkozott. hogy szegények maradjanak. Szerinte a racionális cselekvéssel a közgazdaságtan foglalkozik. Egyik leghíresebb munkája A pénz filozófiája (1973) – a pénzgazdálkodás elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek közti interakciókat. hanem valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek. Pareto elméletéből az következik. művében egy nagy társadalomfejlődési elméletet próbál megfogalmazni. az irracionális cselekvéssel pedig a szociológia. Eszerint a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek.

Polányi Károly és Mannheim Károly hasonló társadalmi és intellektuális háttérből indult. más szóval a gazdaságot nem lehet a társadalomtól függetlenül vizsgálni. ill. Művei közül leghíresebb a Nagy átalakulás (1957). a család. a társadalmi ellentétek kiélesedését. a körülmények kialakítására való képesség vágya 4. Ennek egyik eszköze a bőséges. a nemzetre. becsüljék. (Cooley 1964). „hivalkodó” fogyasztás. hanem a szolidaritás uralkodik. melyben az önszabályozó piac. ezért nevezi a gazdagokat „dologtalan”. Ebben azt fejti ki. akik Nyugaton váltak nagy hírű társadalomtudóssá. hogy az elsődleges csoportokra jellemző emberi szimpátiaérzések kiterjednek a helyi közösségre. Thomasszal. az elismertség vágya. Cooley (1864-1929) az elsődleges csoportok. Több német. hogy az embereknek „négy kívánságuk”. felnézzenek rá és elismerjék. Az emberiség haladását abban látta. ahol verseny uralkodik. hogyan működik a gazdaság. a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájából. művével a tudásszociológia egyik alapítójának számít. Alaptétele. elsősorban William I. hogy az ember nem elsősorban minél nagyobb jövedelemre törekszik. osztrák és magyar szociológus kivándorolt Amerikába vagy Nyugat-Európába. A két világháború közötti szociológusok Az I. a szabályozatlan kapitalizmus következményeit. Florian Znaniecki (1882-1952) lengyel szociológus nem volt kénytelen hazájából emigrálni. s foglalkozott kultúrszociológiával. hogy a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik. 11 . „szabadidős” osztálynak. hanem azt akarja. a Galilei Körből. a játszótárscsoportok. Két magyar emigráns. a biztonság vágya. világháború. Az elsődleges csoportokban nem az önérdek. Másodlagos csoportok – pl. az új tapasztalatok iránti vágy 3. Módszerük az életrajzok írása volt. a munkahely. hogy az emberek tiszteljék. az alapvető emberi értékek elsikkadását bírálja. értékeiről. azaz a társadalmi környezettől függ. a szomszédság fontosságát emelte ki az emberi személyiség fejlődésében. Pollányi Károlyt (1886-1964) gazdaságtörténésznek vagy a gazdaságantropológia meglapítójának szokták tekinteni.végül az egész emberiségre. Charles H. Másik eszköze a sok szabadidő. Ketten vizsgálták a nagy összehasonlító vizsgálatot a Lengyelországban maradt és az Amerikába vándorolt lengyel parasztok helyzetéről. melynek eredményeit A lengyel paraszt Európában és Amerikában címen tették közre. de igen gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki az amerikai szociológiával. Abból indultak ki. aki Chicagóban volt egyetemi tanár. Tudásszociológiai nézőpontból vizsgálta a korabeli konzervatív ideológiát. az 1930-as évek eleji nagy gazdasági válság és a szélsőjobboldali rendszerek hatalomra kerülése Németországban és Olaszországban.kritika a háttere a dologtalan osztályról szóló könyvének (Veblen 1958). vágyuk van: 1. Mannheim Károly (1893-1947) az Ideológia és utópia (1996)c. 2. A piac mellett két alternatív gazdálkodási mechanizmust elemzett: a reciprocitást (kölcsönös ajándékozás) és a redisztribúciót (a társadalom által termelt javak összegyűjtése és szétosztása egy központi irányzat által). Nagy hatása volt a 70-es és 80-as évek magyar szociológiájára.

Az 1945 utáni 20-30 évben három nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: 1. így elfogadhatóbbá tette azt a szociológusok többsége számára: . (1864-1944) és Ernest W. normának. tevékenységüknek integrálása • személyiség – a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak. azaz négy funkciója van. Burgess (1886-1966) volt. Az 1960-as évektől lassan. amelyeket a valóságban mérni lehet. Robert Merton (1910-) nem fogalmazott meg Parsonéhoz hasonló elméletet. és ennek megfelelően minden társadalom mint rendszeren belül további alrendszer működik: • politika – a társadalom céljainak meghatározása • gazdaság – az eszközök hozzárendelése a célokhoz. Elsősorban a módszertan szakértőjeként ismert. Abból indul ki. a különböző társadalmi osztályok. az őslakosok és a bevándorlók hol helyezkednek el. • kultúra – a társadalom tagjainak. hogy a szociológia tudományos fejlődéséhez szükséges vizsgálatokhoz olyan változókat szerkesszenek. Park. A szociológusok nagy többsége elfogadta Merton programját.rámutatott. hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. Peter Lazarsfeld (1901-1976) – a nemzetizocializmus elől vándorol ki a tengerentúlra. hiedelemnek nemcsak funkciói. • Az empirikus szociológia kutatás terén sokkal nagyobb eredmények születtek. A funkcionalizmust szokás a fő harmóniaelméletnek nevezni. 12 . A vizsgált jelenségek elemzéséhez természetesen empirikus adatokat kellett használniuk. A chicagói ún. viszont több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust. miszerint középszintű elméleteket kell alkotni. • A szociológia egyre inkább ágazatokra. A funkcionalizmust Talcott Parsons (1902-1979) vezette be a szociológiába. először leginkább Lengyelországban. burzsoá áltudománynak tekintették. mert ő hivatkozik műveiben arra. Egyetemi tanszékek és kutatóintézetek létesültek. A nyugat-európai országokban újra fellendült. Ennek az iskolának az alapítói Robert E.Az amerikai empirikus szociológia az chicagói egyetemen indult fejlődésnek. szakszociológiákra vált szét. Némileg kritikusan ugyanezt neopozitivizmusnak is nevezik. Az ezen elveket követő szociológiai irányzatokat szokták – némileg pontatlanul és leegyszerűsítve – empirikus szociológiának nevezni. pl. „városökológiai iskola” érdeklődésének központjában az a kérdés állt. kereskedelem). Teljesen eltért ettől a kelet-európai országok helyzete: a sztálinista korszakban – Lengyelország kivételével – a szociológia tiltott tudomány volt. továbbá mely városrészben összpontosulnak a társadalmi problémák. a vallásnak vagy a büntetésnek vannak bizonyos társadalmi funkciói. Csehszlovákiában is újjászületett és némileg megerősödött. Azt hangsúlyozza. szocializáció A funkcionalizmus másik kiemelkedő amerikai képviselője. Gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza. hogy minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia. s azokat empirikusan igazolni. hogy bizonyos társadalmi intézményeknek. vagyis a célok megvalósítása. A fő változási tendenciákat a következőképpen foglalhatjuk össze: • A szociológia szakmává vált. azaz professzionalizálódott. mint az elméletalkotás terén. Statisztikai módszereket használtak A szociológia irányzatai a második világháború utáni évtizedekben A második világháború után a szociológia – nem kis részben az amerikai szociológia hatására – nagy fejlődésen ment át. hogy egy-egy fennálló intézménynek. majd Magyarországon. hogy a nagyvárosban különféle tevékenységek (ipar.

A probléma megfogalmazása Felmerül valamilyen társadalmi jelenség. mint elméleti szociológus. másrészt a funkcionalistákkal.). hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a másik osztálya számára. Nehéz egyszerre a gazdasági jólétet növelni és mindenkinek – a szociális jogokat is magukban foglalaló – állampolgári jogait egyenlően biztosítani.a korán elhunyt C. Andorn (1903-1969) továbbá – a második és harmadik nemzedékből – Jürgen Habermas. melynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. szervezete (pl. különösen Luhmann-nal. A Frankfurti Iskola tagjai az antiszemitizmus gyökereit a személyiségben. norma. Wright Mills (1916-1962) az amerikai szociológia „fenegyereke”volt. Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát. hogy a piac alapvetően hatalmi struktúra. Közel állt a marxizmushoz a Frankfurti Iskola. Inkább filozófus. az antiszemitizmusra hajlamos személyiség kialakulásának okát pedig a gyermekkorban kapott nevelésben keresték. Az osztály a hatalomról szól.ugyanaz az intézmény.) szerint a konfliktusnak nem a magántulajdon. Ralf Dahrendorf (1929. alapvető jellemzőinek feltárása. illetve a hatalomnélküliségben látja. 3. Ide tartozik Antony Giddens (1938. Theodor W. hogy a szociológiai elemzés a jelenségek felszínénél mélyebbre hatoljon. tudományos akadémia) vagy a társadalomtudósok. Leginkább a weberi gondolatkörhöz sorolhatjuk Raymond Aron (1905-1983) francia szociológust és politológust. Pl. aki azt hangsúlyozza.megkülönböztette a manifeszt (nyílt) és a latens (rejtett) funkciókat. A szociológia vizsgálatok legtöbbször nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek. A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA A szociológiai vizsgálat lépései A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése. a közvélemény vagy a társadalom valamely vezető-irányító intézménye. sokat hivatkoznak rá. mutatja a pszichoanalízis hatását a gondolkodásunkra. Neoweberiánus irányzat – azokat a szociológusokat szokás idesorolni. sem funkcionalistáknak. kormányzat.). Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudománymódszertani felfogását követve a következő képpen lehet összefoglalni: 1. ezekben nyilvánulnak meg jól láthatóan a hatalmi helyzet különbségei. A Frankfurti Iskola ma is élő és publikáló képviselője Jürgen Habermas (1929. amely Frankfurtban jött létre az 1920as években. s úgy véli a hatalom különbségei eredményezik a privilégiumok különbségeit. .. ugyanakkor nem tekinthetők sem marxistáknak. 3. ebben messze eltávolodott a marxizmus eredeti tanításaitól. Könyvet írt a történelmi materializmus rekonstrukciójáról. hanem a hatalom és hatalomnélküliség szembenállása a legmélyebb gyökere. hanem valamely probléma megértésére. velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. A társadalmi különbségek gyökerét a hatalomban. a népszámlálások. akik viszonylag sok gondolatot vettek át Max Webertől. a jelenség okainak felderítésére. 2. mivel ő ismeretette meg Weber munkásságát a francia szociológusokkal és olvasóközönséggel. Marxista irányzatok . Az iskolához tartozó tudósok: Max Horkheimer (1895-1973). a hatalom pedig a politikáról. ezáltal lehetővé tette. Habermas vitatkozott egyrészt a pozitivista szociológusokkal (Papp 1976). 13 . nagy rétegződéselméleti munkáját (1966). valamely összefüggések magyarázatára. Ide sorolhatjuk Gerhard Lenski Hatalom és privilégium c. Ilyen célt szolgálnak pl.

Pl. • mélyinterjú. 4. A két szint között létezik az ún. még nem következtethetünk minden további nélkül. hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki. Az eredmények közzététele Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. hogy közülük az egyik az egyik a másiknak oka. amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben. egy kocsmában tartózkodik. Adatgyűjtési módszerek Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. vagy közvetve. levelek) elemzése. vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik jelenség jelenléte esetén. az ivással összefüggő különféle problémák (pl. Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni. s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni. ezért ismerni kellene az elrejtését és az okait. vagyis 14 . Ehhez felhasználhatók a szociológiai irodalomban található elméletek. és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni. a továbbiakban ennek egyes lépéseit soroljuk fel: Mintavétel – megfelelő mintavétel azt jelenti. 2. munkahelyi elbocsátás. együtt iszik. amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben. pl. intézményt vizsgálnak igen alaposan. • dokumentumok (sajtóközlemények. • kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit. Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermannképlettel. A szociológia a következő módszereket szokta alkalmazni: • publikált statisztikai adatok másodelemzése. • megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg: a külső megfigyelést. Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust a kérdezett személy által bemondott szeszesital-fogyasztás mennyiségével. mezoszint és lokális szint. • esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet. személyt. de nem iszik. hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra. 5. Operacionalizálás Mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. Elemzés Elemezzük a gyűjtött adatokat. és nem elegyedik szóba a társasággal. hogy két adatsor között körreláció áll fenn. ahola kultúra értékei és normái elnézőek a nagymennyiségű szeszesital-fogyasztással szemben. Elméleti hipotézisek A vizsgélni kívánt jelenségről elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg. beszélget a kocsma vendégeivel. hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma. • kérdőíves adatfelvétel. ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról. életrajzi módszer. és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról.kutatók egy csoportja felismeri. hogy a mintába kerüljön. csoportban. annak okairól). naplók. kötetlen beszélgetés – a kutató előre kiválasztott szempontok szerint irányított. pl. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak. Abból. vagy survey-módszer. és a részt vevő (belső) megfigyelést. Mivela szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer. CD-n) tárolt adatok másodelemzése. de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel. • egyéni adatok formájában (kazettán. az alkoholizmus ott gyakoribb. 3. családi vita) előfordulására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. Ilyen típusú téves következtetés sokat idézett példája a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közötti kapcsolat. 6.

hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba soroljuk. A személyes megkérdezés sokkal időigényesebb. A faji előítélet attitűdjének erősségét például lehet mérni azzal a kérdéssel. az nyilván az előítéletesség attitűdjét a legkisebb mértékben sem mutatja. Megkérdezés vagy interjú – történhet személyes felkeresés útján. hogy „a kérdezett faj (pl. de a köztük levő távolságokat nem lehet összehasonlítani. e/ honfitárs. hogy csak egy vagy több választ is alá lehet-e húzni. skálatechnikát használunk. arabok) valamely képviselőjével az alábbi kapcsolatok közül melyiket venné szívesen vagy nem szívesen: a/ közeli rokonság. A Bogardus-skála esetében a kérdőív olyan állításokat tartalmaz. Kérdezhetjük így a társadalmi-foglalkozási helyzetet. A kérdőíven szereplő kérdéseknek világosaknak kell lenniük. Kérdőívkészítés – a szereplő kérdéseknek két típusát különböztetjük meg: zárt vagy strukturált és nyitott vagy nem strukturált kérdések. hogy két vagy több különböző tipusról van szó. A kitöltött kérdőívet a megkérdezés után célszerű ellenőrizni. Mérési szintek: • nominális szint – ebben az esetben a változó különböző értékei azt fejezik ki. amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. A Lickert-skála esetében az egy-egy kijelentéssel való egyetértést vagy egyet nem értést 5 vagy 7 fokozatú skálán fejezik ki. és ezeket a típusokat 0-tól 9-ig terjedő kódszámmal látjuk el. a „ teljesen egyetértek” választól az „egyáltalán nem értek egyet” válaszig. „önkitöltése” útján. pl. Más szóval meghatározzuk. c/ szomszédság.a kérdőíven szerepelnek a válaszlehetőségek. hogy az esetleges hiányokat pótolni lehessen. házasság révén b/ barátság. pl. Erre ún. és ezért költségesebb. az a legnagyobb fokú előítéletességet mutatja. f/ turista egy ország területén ?” Aki a más fajhoz tartozó egyént a családjában is szívesen látná. d/ munkatárs. ilyenkor a megkérdezett személy egyszerűen aláhúzza a férfi vagy a nő válaszlehetőséget. Zárt kérdéseknél tisztázni kell. ha a megkérdezett egészségi 15 . pl.véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerülő személyeket. Kódolás – a begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosíthatjuk. gyermekkora története és az abban előforduló problematika. nem adhatnak alkalmat félreértésre. így a velük való egyetértés vagy egyet nem értés kifejezi az attitűd intenzitását a megkérdezettnél. a nemére vonatkozó kérdés. aki viszont turistaként sem engedné be őket az országba. Vélemények és attitűdök mérése skálákkal – speciális kérdésekkel lehet attitűdöket mérni. Adatfeldolgozás – kis adatfelvételeket egyszerűen kódlapok alapján is fel lehet dolgozni. Nyitott kérdés – a megkérdezett személy fogalmazhatja meg a válaszát. férfi vagy nő. vagy postán küldött vagy másképpen átadott kérdőív ún. Zárt kérdés . Az ily módon választott mintát nevezzük reprezentatív mintának. A mélyinterjús módszerben ennél is tágabb kérdéseket tesznek fel. de sokkal kisebb a pontatlan kitöltés veszélye. • ordinális szint – ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetők. Pl.

meglehetősen rossz. mint amikor 10 fokot mérünk. ezeknél kiszámíthatjuk a statisztikáknál szokásos legegyszerűbb mutatókat: a középértéket és a szóródás különféle mutatóit.nagyon jó. EGYENLŐTLENSÉG. . de azt nem állíthatjuk. amit szeretnének. az intelligencia teszteket értékelhetjük így. 5 válasz adható: . és olyanok. Egyszerű statisztikai útmutatók Ha intervallum. meglehetősen jó. A felsoroltak mind társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. hanem a közöttük lévő távolságot is. hogy az egyének és családok. a szabadidő mennyisége és eltöltésének módja. olyanok. A középértékek közül legtöbbször a számtani átlagot használjuk. Az intervallum mérési szint példájaként a Celsius hőmérsékleti skálát szokás idézni. Néha célszerű a mediánt is kiszámítani. mint a „meglehetősen jó”. 16 .• • állapotára vonatkozó kérdésre a köv. Ilyenek a jövedelem. ezért semmit sem tudunk arról mondani. hogyan alakul – nő vagy csökken – a szegénység. Ezért azt állíthatjuk a 0 Celsius fok és a 10 Celsius között ugyanannyi a különbség. a lakásviszonyok. amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak. mi az oka és hogyan lehet enyhíteni. ezért elégedetlenek. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek.akkor azt egyértelműen tudjuk. hogy az egyik kategória hányszor magasabb a jobb másiknál. intervallumszint – nemcsak a különböző válaszkategóriák egymás utáni sorrendjét vehetjük ismertnek. hogy amikor 20 fok meleg van. az egészségi állapot. főleg ha a változó elosztása erősen eltér a normális elosztástól. mint a „meglehetősen jó” és a „közepes” közt. a műveltség. stb. de azt nem tételezhetjük fel. hogy mekkorák az egyenlőtlenségek. amelyet ki szoktunk számolni a módusz: ez az a kategória. mint a 10 és a 20 Celsius között. A harmadik középérték. A szociológiának kezdetei óta egyik központi kutatási témája az. Ennek zéruspontját Celsius egyszerűen saját belátása alapján választotta ki. hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak. Egyenlőség – egyenlőtlenség A társadalmi egyenlőtlenségen azt értjük. hogy a „nagyon jó” és a „meglehetősen jó” között ugyanakkora a távolság. Az egyenlőtlenségnek számos dimenzióját lehet megkülönböztetni. akinek semmi jövedelme sincsen). a munkakörülmények. hogy a „nagyon jó” válasz az egészségi állapot jobb szubjektív értékelését fejezi ki. hanem a zérus szintnek is van értelme. a lakóhely környezete. A szociológiai tesztekben pl. akiknek nem sikerül életcéljaikat megvalósítani. akik el tudják érni. a vagyon.és aránymérő szinten mért változóink vannak. SZEGÉNYSÉG Alapfogalmak Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. aránymérő szint – ebben az esetben nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük. Pl. közepes. és ezért elégedettek. a személyes jövedelem (van olyan személy. 4. kétszer annyira meleg van. nagyon rossz. de nem tételezhetjük fel egy zérus pont létét mérésre használt skálán. valamint különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat.

hogy a jövedelem stb. 50 vagy 40 százaléka. A hátrányok egyszerűen csak alacsony jövedelmet és ebből adódó hátrányokat jelentenek. amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal.A társadalmi egyenlőség fogalmát is alapvetően két értelemben szokás használni. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg. A többszörösen hátrányos helyzet olyan személyekre vagy családokra utal. Igazságosnak nevezik azokat az egyenlőtlenségeket. hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit. megbecsülésben stb. Az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti. részesülnek a társadalom részéről. tehát relatív lemaradást jelent. szokták meritokráciának nevezni. többnyire azt értjük alatta. A méltányossággal rokon fogalom az igazságosság (justice). Ha a család (háztartás) összes jövedelmét elosztják a háztartástagok számával. majd 12-vel. igazságosság Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívájának tekintik egyes szerzők a méltányosságot (equity). a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana. akiknél egynél több hátrány (pl. mint az átlag 60. mint abszolút hátrányt jelent. elmagányosodás) is vonatkozik. Módszerek Háztartásijövedelem-felvétel A jövedelemegyenlőtlenségekre és a szegénységre vonatkozó magyarországi adatforrások a Központi Statisztikai Hivatal által 1963-tól 1987-ig ötévenként végzett családi vagy háztartásijövedelem-felvételek. akkor kapják meg az egy főre jutó havi jövedelmet. ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll. hogy a jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni. az egy főre jutó jövedelem kevesebb. Ez azt jelenti. amikor még senki sem tudja. 17 . amelyeket egy hipotetikus kiinduló helyzetben. a vagyona. ahol ez megvalósul. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti. hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme. A depriváció szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent. mint pl. és nemcsak jövedelmi. Szegénység A szegénység fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére. szempontjából kedvező pozíciókat elérje. alacsony jövedelem és rossz egészségi állapot) jelentkezik. pl. hanem egyéb hátrányokra (pl. megjelölésére szokták használni. A hátrányos helyzet fogalmat a depriváció magyar fordításaként értelmezhetjük. azonosak a lakásviszonyai stb. ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. hogy a társadalom tagjai akkora jövedelemben. Abszolút szegénységről beszélünk. rossz lakásviszonyok stb. és inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok. hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Azt az elképzelt társadalmat. Méltányosság. hogy a társadalom minden tagjának (legalábbis életpályája elején) egyenlő esélye van arra. A relatív szegénység viszont azt jelenti. Amikor a szegénység megjelölésére használjuk. a nem megfelelő táplálkozás. Ezért inkább relatív.

E módszerek közül a legegyszerűbb az úgynevezett jövedelmi decilisek elosztása. Ennek az álláspontnak háromféle indoklása van a szakirodalomban: . Jövedelmi decilisek A jövedelmek egyenlőtlenségét többféleképpen lehet mérni. . diktatúrához vezet – libertariánus álláspont. Mill álláspontja). így végső soron szolgasághoz. Az a lényege. a társadalom. a bennük élő kb.S. sőt kívánatosak. ezek az átlagnál tehetségesebbek. szegénységi küszöböt. századai szociáldarwinizmusra nyúlik vissza. kultúra is. Amerikában liberálisoknak. majd kiszámítjuk. Azokat. amely alatt szegénynek tekintjük a háztartásokat és személyeket. szükségesek az egyenlőtlenségek. a kultúra fejlődését. intelligensebbek.A társadalomban szűk elitek állnak szemben a tömegekkel.Minden társadalmi beavatkozás a fennálló jövedelem eloszlásba a szegényebbek érdekében sérti a gazdagok szabadságjogait. vagyis százalékos részesedések az összes jövedelemből. Az adatfelvétel során megkérdezett személyeket vagy háztartásokat egy főre jutó háztartási jövedelmük alapján sorba rendezzük. . 4200 16 évesnél idősebb személyt. akik erre az álláspontra helyezkednek. kevesebb ruházat kell). Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható. 2000 háztartást. ők viszik előre a gazdaság. az ún. A létminimum nem lehet egyszerűen biológiai fogalom.A fennálló jövedelemelosztás pontosan azt tükrözi. A szegénységi küszöb meghatározásának egyik lehetséges módja a létminimum kiszámítása. hogy az összes összeírt jövedelemből mennyit kapott az első (legalsó). hogy ugyanazokat a háztartásokat és személyeket – szám szerint kb. Elméletek Az elfogadható egyenlőség mértéke Inkább társadalomfilozófiai kérdés. melegebb éghajlaton kevesebb kalória fogyasztása szükséges.Háztartáspanel-felvétel 1992 óta a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszéke háztartásipanel-felvételt végez. ezért magas jövedelmeket érdemelnek. de az esélyek legyenek egyenlőek (J. hogy a háztartások és személyek helyzetében évről évre bekövetkező változásokat elemezzük. miszerint kívánatos. Létminimum Ha az egész népességre kiterjedő jövedelemvizsgálat alapján a szegénységet akarjuk elemezni. mert mindig befolyásolják az adott társadalom objektív életkörülményei (pl. decilis. Eszerint a méltányos 18 . Európában szociáldemokratáknak nevezik. második stb. meg kell vonnunk azt a határt. hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára – a funkcionalista szociológiai iskola álláspontja. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek. hogy mennyire indokoltak. A paneljelleg lehetővé teszi. hogy a legrátermettebbek emberek minél sikeresebbek legyenek és mintegy természetesen kiválasztódjanak. és róluk kérdőíveket töltenek ki. Három álláspontot különböztetünk meg: 1. A XIX. 2. valamint 1800 gyereket – évről évre felkeresik. továbbá a szokások.

és senki se szenvedjen egyéb tényezők miatt súlyos hátrányokat. Gerhard Lenski (1966) szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól az ipari társadalmakig az egyenlőtlenség állandóan és fokozatosan nőtt. hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák. hogy krónikusan beteg. és azt hangsúlyozta. hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi. rokkant emberek – egyebek között rokkantak. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Egyik álláspont szerint a társadalmi egyenlőtlenségek az emberek közötti alapvető különbségekből származnak. amely szerint elsősorban a csonka – egyszülős – családok válnak szegénnyé.A társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni. amíg elősegíti a gazdaság fejlődését azáltal. Egy másik álláspont a szegények rossz testi és különösen lelki egészségi állapotára hívta fel a figyelmet. 3. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak. és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával. Az általuk felvázolt jövőkép a kommunista társadalomról valóban ilyen teljes egyenlőséget tartalmazott. A fentiekkel ellentétben a teljes egyenlőség kívánatos. melynek okát sokan a biológiai adottságokban látják. Egyenlőtlenség a történelemben Másik fontos kérdés. ha azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik. hogy senki se kényszerüljön a létminimumnál kisebb jövedelemből megélni. E nézet fő képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. hogy miként alakult az egyenlőtlenség az emberiség történelme folyamán. amely a gazdasági fejlődést nem hátráltatja. amely a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányokban látta a szegénység fő okát. Van olyan álláspont. és képtelenek ebből a helyzetből kiemelkedni. amely összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló teljes körű szabadságával. Az 1970-es években a gazdaságilag fejlettebb országokban a jövedelemegyenlőségek újra nőni kezdtek. továbbá a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra.A társadalom minden tagjának egyenlő joga van az alapvető szabadságjogok legteljesebb körére addig a határig. s ezután a jövedelem egyenlőtlensége lassan mérséklődni kezdett. alkoholisták. ezért az elsőrendű feladat ennek megváltoztatása. Radikálisan társadalomkritikus szociológusok szerint a szegénység oka – legalábbis az iparosodott társadalmakban – a gazdasági-társadalmi rendszer jellege. . John Rawls (1972) fogalmazta meg az igazságos társadalom két fő elvét: . Az egyenlőtlenség azonban csak addig a határig fogadható el. Továbbá a magyar társadalom jelenlegi fejlettségi viszonyai között középtávon arra kell törekedni. de kórházban tartást nem igénylő elmebetegek. működése. és azt feltételezik. leépült. A mai magyar társadalomban két alapelvet lehet elfogadni az egyenlőtlenséget és a szegénység kívánatos alakulását illetően: kívánatos a társadalmi egyenlőtlenségek minden olyan csökkenése. hogy ezek többé-kevésbé öröklődnek.jövedelemkülönbségek elfogadhatóak. Az 1960-as években és a 70-es évek elején sok képviselője volt annak az irányzatnak. Az ipari társadalom kezdeti szakasza után azonban megfordult ez a tendencia. 19 .

Az 1930-as évek nagy világgazdasági válsága ismét rádöbbentette a társadalomtudományokat arra. világháború után következett be. Társadalompolitika Minden emberi közösség. reziduális modell (Egyesült Államok). világháború után. 20 . Némely országokban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. ugyanis egyesek szerint a szegénységtörvény akadályozta a szabad munkaerőpiac érvényesülését. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. évi angol szegénytörvény.Empirikus vizsgálatok alapján megfogalmazták azt a hipotézist is. hogy a szegénység még a legfejlettebb országokban is súlyos probléma. A szegénység. Nevezetes az 1572.H. Angliai vizsgálatok szerint azt találták. A jóléti állam azt jelenti. Egyik úttörő lépés a Bismarck által bevezetett kötelező munkástársadalombiztosítás volt. akik képtelenek a piacon a megfelelő jövedelemhez jutni. Churchill kidolgozta a háború után megvalósított Beveridge-tervet. Ezek a jóléti programok eltérő időpontban és eltérő mértékben majdnem minden fejlett országban kiépültek a II. Nemzetközi tendenciák A XIX. hogy a mégis előforduló szegénységet kezelni tudják. a koldulásnak. családi támogatásokat ad. társadalom gondoskodott szegény tagjairól. nyugdíjat biztosít. betegségi. ebben a támogatásokat – elsősorban a nyugdíjat – a korábbi járulékbefizetéshez és azok arányában adják. az intézményes modell (Svédország) minden állampolgár életkörülményeit és életesélyeit kívánja az egyenlőség felé közelíteni univerzális (mindenkinek alanyi jogon adott) támogatásokkal. Ezt a törvényt viszont 1832-ben eltörölték. A II. jóléti államok. 2. A szegényekről való gondoskodás a XIX. melyektől azt remélték. az életszínvonal-emelkedés következtében a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai országokban fokozatosan eltűnik. hogy az ott élő szegényekről gondoskodjék. 3. kiemelkednek a szegénységből. hogy a századfordulón a munkáscsaládok először a házasságkötés után. században nemcsak a szociológusok. hogy a fejlett országokban sem sikerült a szegénységet megszüntetni. Tehát az angol társadalom vitathatatlanul gondoskodott legnyomorultabb tagjainak létfenntartásáról. vagy legalábbis megpróbált róluk gondoskodni. Titmuss (1958) megkülönböztette a következő jóléti modelleket: 1. munkanélküliségi támogatást nyújt. hanem a közvélemény számára is nyilvánvaló volt a szegénység megléte. hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. A 60-as évektől kezdték felismerni. a közrend megzavarásának. falut -. A jóléti állam kiépülése Elméleti alapját T. században kezd elterjedni Európában. A nagy fellendülés azonban csak a II. világháború után a szegénység iránti érdeklődés lecsökken. mely arra kötelezett minden helyi közigazgatást – várost. a teljesítménymodell (Németország). Ezzel elejét akarták venni a szegények vándorlásának. ebben csak azoknak nyújtanak támogatást. majd mikor a gyermekek már felnőnek és keresőkké válnak. hogy a szegénység elsősorban életciklus-jelenség. Kiépülnek az ún. baleseti. Marshall fogalmazta meg. a gyermekek megszületése után válnak szegénnyé.

szociáldemokrata modell célja. s a közeljövőben is csökkenni fog. hanem a jómódúak kapták (pl. mert sokan nem kaptak támogatást. gyes stb. oktatás. az egészségügyben) pazarláshoz vezetett. vagy hátráltatja a gazdasági fejlődést. hogy a nagy tömegű szegénység sok közvetett költséget jelent a társadalomnak. és fejlesztésre szánt összegeket kötnek le. elsősorban segélyezésre támaszkodik. másrészt gyengítik az egyének kezdeményezőkészségét és egyéni felelősségvállalását. A munkanélküliek támogatása jelentős többletmegterhelést jelent a jóléti rendszerek számára. Viták a jóléti államról Létrejötte óta folyik a vita arról. nyugdíjazás) előfordulása esetén. munkanélküli segély 5. A fordulópont az 1973. így szegények maradtak. néhol megállt. • A fejlett országok népessége öregedni kezdett. hogy az életkörülményeket az egyenlőség felé közelítse. közepesen nagy összeget oszt el újra. fogyasztói ártámogatások. • A gazdasági növekedés lelassulásával megnőtt a munkanélküliség. ezen belül a gyógyszertár támogatás. 9. hogy a kiterjedt szociális célú jövedelem-újraelosztás segíti. lelassult a növekedési ütem. Azonban hiba lenne ezt jól működő jóléti államnak nevezni. az idős korú. táppénz. liberális modell.G. a rászorultsági elven alapul. a támogatás nagy részét nem a szegények. Ezáltal kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekvő számú állampolgár juttatásait kifizetni. ezek többé-kevésbé hasonlítanak Titmuss típusaihoz: 1. nyugdíjjogosult népesség aránya megnőtt. a munkaképes korú kereső és ezáltal jövedelemadót és társadalombiztosítást fizető népesség növekedése lelassult. viszonylag csekély összeget oszt el újra. évi olajválság volt. Esping-Andersen (1990) újabban szintén három típust különböztetett meg. 2. szociális segély 6. az állami bérlakások alacsony bére). ezáltal segíti a gazdasági fejlődéshez szükséges társadalmi együttműködést. 8. alacsony lakbér az állami bérlakásokban). Ellenzői szerint nagy megterhelést jelentenek a gazdaság számára. 3. a foglalkozottak jövedelmi helyzetét védi különböző azt veszélyeztető körülmények (betegség. családi támogatások (családi pótlék. másrészt a szegénység mérséklése csökkenti a társadalmi konfliktusok élességét. a szociális kiadásokhoz sorolni: 1. konzervatív modell. lakás (építési támogatás. Hívei viszont azt állítják. 7. nyugdíj. A következő programokat szokás a magyarországi jóléti rendszerhez. meglehetősen nagy összegeket oszt el újra. Három oka volt: • A kapitalista országoknak a második világháború utáni fellendülési korszaka véget ért. Az 1970-es évek második felétől a jóléti állam további kiépítése gátolva volt. 2. 21 .) 3. A támogatások elosztási rendszere egyes területeken (pl. elsősorban a társadalombiztosításra támaszkodik. állampolgári jogon nyújtja a támogatást. A magyar jóléti rendszer Magyarországon a szocialista korszakban igen kiterjedt jóléti rendszer alakult ki. 4. egészségügyi ellátás.

a termelőeszközöket nem birtokló munkásokat 2. Társadalmi osztály. csoportok foglalják el. 22 . nagybirtokosokat. Az amerikai szociológiában ezt némelykor úgy fogalmazzák meg. hogy ha az állami szociálpolitika mellett nem állami szervezetek. tehát a társadalmat a mindenkinek hasznos együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi.Kívánatos lenne. A társadalmi pozíciókat egyes emberek. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS Közhelynek számít. Ilyen különböző pozíciók pl. hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. rétegek vagy más csoportok. Ezek a pozíciók – és az őket betöltő személyek – egyáltalán nem egyenlőek. lakóhely – alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése. a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek. Társadalmi rétegződés A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek – mint a foglalkozás. követni tartozik a vezetők utasításait. így szükséges lenne a családokat ebben segíteni. Három osztályt lehet megkülönböztetni: 1. sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik. intézmények (egyházak. hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A bérmunkás pl. önálló parasztokat) 3. hogy a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. Végül. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki. a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. hogy az ember társadalmi lény. és azokat a tőkéseket. beosztás. iskolai végzettség. 5. Alapfogalmak Társadalmi szerkezet. réteg. Más szóval a társadalmaknak szerkezetük van. egyesületek) is minél nagyobb részt vállalnának a szegénység enyhítésében. a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói. ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. elit Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. de nem utolsó sorban a családok változatlanul igen nagy szerepet játszanak a szegénység különféle formáinak enyhítésében. a csak a saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárokat (kisiparosokat. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok. de a társadalmi szerkezet kutatása szempontjából mégis igen fontos megállapítás. kiskereskedőket. és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak. munkahely. státuszcsoport. A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok. akik annyi termelőeszközt birtokolnak. státusz és szerep A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. ill.

és az értékek átlagát tekintik a presztízs mérőszámának. Mi itt a fogalomnak Kolosi Tamás (1984) által bevezetett definícióját használjuk: a státuszcsoport az olyan egyének vagy családok csoportja. Survey-módszer A társadalmi szerkezet. a jövedelem nagysága stb. átlagos és kedvező helyzetben lévők arányát. gondolkodásáról. Módszerek A társadalmi szerkezet és rétegződés szociológiájának. központi jelentősége ellenére – vagy talán éppen annak következtében – nincs általánosan elfogadott egységes módszertana.Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás. hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat. – szerint. a megbecsülés. és a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának. amelyek sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek vagy családok társadalmi helyzetéről. hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg. iskolai végzettség. Önbesorolásos módszer. évi rétegződésfelvétele volt (Ferge 1969). presztízsvizsgálat. akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján társadalmi kategóriaként lehet kimutatni a jövedelmek. A presztízsmódszernek jellemzője és sokak szemében előnye. lakóhely. életmódjáról. 23 . vagy sorba rendeztetik a foglalkozásokat valamilyen kritérium – „presztízs”. A jelen könyv fogalmai szerint ezek társadalmi rétegek. életkörülményeiről. hogy kisebb foglalkozási csoportok számára külön-külön presztízspontszámot lehet meghatározni. a lakásviszonyok stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat.és rétegződésvizsgálat kitüntetett adatforrásai mégis a survey típusú adatfelvételek.vagy ötfokozatú skálán értékelik a különböző foglalkozásokat. konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. a jövedelem. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk. tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoportról. így a társadalmi kategóriák közti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. így sok réteget és alréteget lehet megkülönböztetni. társadalmi-gazdasági státusz Az ún. Három. Az első ilyen rétegződés típusú survey-felvétel a KSH 1963. Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál szűkebb – csoportot. Munkajellegcsoportnak nevezte Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely. a társadalmi hasznosság stb. átlagos értékét vagy a hátrányos. A státuszcsoport fogalmát egyes szerzők az előbb megadott rétegfogalommal azonosan használják. önbesorolásos módszer esetében a megkérdezetteket kérdezik meg. A presztízsvizsgálat módszerben a megkérdezetteket arra kérik fel. a befolyás vagy hatalom.

Elméletek Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek A társadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvetőbb elméleti, mondhatnánk filozófiai kérdés, hogy az emberi társadalmakat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés vagy a konfliktus, más szóval a csere vagy a kényszer? Ettől már csak egy lépés kell annak a kérdésnek feltételéhez, hogy jó-e vagy rossz egy-egy társadalom. A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség. A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus, és ez nem szükségképpen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. Ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotban maradna. A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, éspedig nemcsak anyagi, pénzben mérhető értékű javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is, mint a megbecsülést, engedelmességet, szeretetet, segítséget. A kényszerelméletek szerint nem mindenki számára hasznot hozó csere, sokkal inkább a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazkodott kényszer jellemzi a társadalmakat, a javak átadása nem egyenrangú csere útján, hanem kényszer fenyegetése alatt történik. Konzervatív és radikális elméletek G. Lenski (1966) a harmóniaelmélet híveit nevezi konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak, mert az előbbiek felfogásából a status quo fenntartásának kívánatossága, az utóbbiakéból pedig a társadalom minél előbbi – akár forradalom útján történő – megváltoztatásának törekvése következik. A társadalomtudományoknak a filozófiától való különválása idején Adam Smith a harmóniaelmélet felé hajlott, mert azt feltételezte, hogy a piac mint „láthatatlan kéz” összhangba hozza a gazdasági élet minden szereplőjének érdekeit. A konfliktuselmélet legegyszerűbb megfogalmazói Marx és Engels voltak. Szerintük a társadalmak története az osztályharcok története, minden társadalomban az uralkodó, kizsákmányoló osztály és az elnyomott osztály harcol egymás ellen. Az uralkodó osztály a kizsákmányoltak jövedelmének a létminimum alá szorítása útján törekedett saját jövedelmét növelni, a kizsákmányolt osztály viszont azért harcolt, hogy a munka termékeiből minél több jusson neki. Ahhoz azonban, hogy a társadalom hatékonyan működhessen, és a konfliktus következtében ne omoljék össze, a hatalmat birtokló osztály kénytelen arra törekedni, hogy hatalmát legitimizálja. Ezért többek között a többlettermék egy részét is át kell hogy engedje a hatalom nélkülieknek, továbbá a nyílt erőszak helyére intézményesített (alkotmányos) hatalomgyakorlási formákat hoz létre, valamint propagandával és ideológiával próbálja hatalmát elfogadtatni. A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai Marx és Engels szerint a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony: a termelőeszközök tulajdonosai (rabszolgatartók, nagybirtokosok, tőkések) állnak szemben azokkal, akiknek nincs a tulajdonukban termelőeszköz (rabszolgák, jobbágyok, bérmunkások).

24

Max Weber különböző műveiben megfogalmazott megállapításai közt néha ellentmondásokat is találunk. Weber három lényeges dimenziót nevez meg: - gazdasági dimenzió – a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő-piaci helyzetet (ahol a szakképzettek kedvezőbb helyzetben vannak a szakképzetleneknél) látja differenciáló tényezőnek. Ezt a dimenziót nevezte Weber osztálynak vagy gazdasági osztálynak. - hatalom – Marx szerint a hatalom a tőketulajdon függvénye. Weber szerint a politikai hatalom nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal. - rend – lényege a megbecsülés, melynek az előkelő életvitel, életmód az alapja. A háromdimenziós szerkezetmodell szerint tehát a társadalom tagjainak a szerkezetben elfoglalt helyzete nemcsak a termelőeszköz tulajdonától vagy annak hiányától, továbbá a munkaerőpiacon elfoglalt előnyös vagy előnytelen helyzettől, hanem ezek mellet a hatalom birtoklásától vagy hiányától, valamint a finom életviteltől és az ezzel összefüggő megbecsültségtől vagy annak hiányától, sőt a megvetettségtől is függ. Másik művében Max Weber háromféle osztályt különböztet meg: - a birtok szerinti osztályt (tőkés stb.), - a jövedelem szerinti osztályt (nagyobb és kisebb jövedelműek) - társadalmi osztályt – azon belül könnyű a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, valamint azon belül szokásos a házasságkötés, de amelynek határát nehéz átlépni akár foglalkozási mobilitás, akár házasság útján. Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek Webertől származó felismerés, hogy a társadalmi szerkezet többdimenziós fogalom, és kiindulópontját képezi a mai többdimenziós társadalmiszerkezet-modelleknek. Többdimenziós modell alapján állt T. Geiger (1949), a rétegződés fogalmának és elméletének kidolgozója. Szerinte az osztályfogalom elveszíti használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Helyette a rétegek fogalmának a használatát javasolja. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek, mint a termelőeszközökhöz való viszony, a foglalkozás, a műveltség, a jövedelem stb. Egy adott társadalomban egyszerre többféle kritérium szerinti rétegződés érvényesül egymás mellett, ezek közül valamelyik az uralkodó rétegződési kritérium, a többiek alárendelt rétegződési kritériumok Lenski (1966) szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett. Ezek a 1. politikai-hatalmi, 2. vagyoni-tőketulajdonlási, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti (férfi és nő) és 7. életkori osztályrendszerek. Közülük a foglalkozási osztályrendszert tartja a leginkább meghatározónak. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke P. Bourdieu (1979,80,83) háromféle tőkét különböztet meg: pénztőkét, kulturális tőkét - műveltség szociális tőkét – társadalmi kapcsolatok.

25

Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály. Másik fontos gondolata, hogy e tőkék egymásba „konvertálhatóak”, azaz átválthatóak. Aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé. Aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz. Hatalomelméletek A második világháború utáni évtizedekben a hatalmi elméletek váltak egyre népszerűbbekké a szerkezetvizsgálatban. R. Dahrendorf korai műve (1953) szerint a modern társadalomban már nem a tőketulajdon, hanem a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a társadalmi konfliktus nem annyira a jövedelmért, mint inkább a hatalomért folyik. Persze a jövedelemből való részesedés a hatalmi pozíciótól függ. A hatalmi elméletet Az új osztály című könyvében a szocialista országokra alkalmazta M. Gyilasz (1957) jugoszláv kommunista politikus, miután súlyos konfliktusba került Titóval és kizárták a politikai vezetésből. Szerinte a kelet-európai szocialista társadalmak ugyanolyan osztálytársadalmak, mint a kapitalisták, csak az a különbség, hogy a szocialista társadalmakban az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonos és ezáltal az uralkodó osztály. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek A termelőeszköz-tulajdonon alapuló szerkezetelméletek továbbéltek, sőt egyes szerzőknél lényegesen továbbfejlődtek a második világháború után. E.O. Wright amerikai marxista szociológus elméletének változásai. Abból indul ki, hogy a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: - a termelőeszközök tulajdona, - szervezeti tőke, - szakképzettségi tőke. Ezek közül a legfontosabb a termelőeszközök tulajdona, a termelőeszköz tőke. Ennek alapján megkülönböztet: • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni, és maguk így mentesülnek a munka alól (burzsoázia) • olyan kisebb termelőeszköz-tulajdonosokat, akik bérmunkásokat tudnak foglalkoztatni, de maguk is kénytelenek dolgozni (kisvállalkozók) • olyan termelőeszköz-tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkások foglalkoztatásához, így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel (kispolgárság) • végül a termelőeszközök birtokában nem lévő bérmunkásokat. A második dimenzió a „szervezeti tőke”, itt a szervezetben lévő vezetői hatáskör, hatalom alapján különböztet meg felsővezetőket, középvezetőket, és nem vezetőket. Végül a harmadik dimenzió, a „szakképzettségi tőke” alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és a szakképzetleneket. Ennek alapján a mai fejlett kapitalista társadalmakban három olyan osztályt definiált, amelynek helyzete egyértelmű: a burzsoáziát, a kispolgárságot és a proletariátust. Rajtuk kívül azonban négy további nem egyértelmű helyzetű kategóriát lát: 1. a felső- és középvezetőket és technokratákat (akiknek nincs termelőeszköz tulajdonuk, de van szervezeti hatalmuk és szakképzettségi tőkéjük, ezért a burzsoázia és a proletariátus között helyezkednek el), 26

Hradil (1987) dolgozta ki. hogy a társadalmi helyzet igen nagy mértékben határozza meg az egyén életmódját. 3. gazdasági vezetők. A szociológusok egy része nagy érdeklődéssel fordul a különböző osztályok és rétegek életmódjának eltérései felé. melynek címe Túl az osztályon és rétegen volt. művezetőket (akiknek mind szervezeti hatalmuk. Max Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az egyes emberek életesélyeit. társadalmi helyzet és társadalmi miliő A presztízsen alapuló szerkezetelméletek elsősorban az empirikus szociológia kutatásban játszottak szerepet. hogy hogyan befolyásolja a társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíció. tartósan munkanélküliek. egyre többször felmerül az a gondolat. elsősorban magának való munkásosztály objektív helyzete és ebből következő valóságos érdekei alapján különül el a többi osztálytól. 11. Presztízs (tekintély. nyugdíjasok. az ezek által erősen veszélyeztetett „normálkeresők”. hagyományos munkás vagy az alternatív-baloldali miliő. műveltségi elit. A másik fogalom. amelyet Hradil javasol. gazdagok. 3. mint a magas szintű konzervatív. Az egyén életét nagy mértékben befolyásolja. Ezek elsősorban az életmód. 8. akiket ezek közepesen fenyegetnek. egyetemi hallgatók. Az elsőt „társadalmi helyzetnek” nevezte. diszkriminációt szenvedő csoportok. Végül. akiket nem fenyeget munkanélküliség és elszegényedés. peremhelyzetben lévő. ugyanis sok országban számos presztízsvizsgálatot végeztek. de nem utolsó sorban a társadalmi helyzet egyes korszakokban és társadalmakban erősen befolyásolhatja a politikai preferenciákat. hatalmi elit. a „társadalmi miliő”. A „magáért való osztály”. A „magának való osztály”. a kisvállalkozókat (akik a burzsoázia és a kispolgárság között helyezkednek el) 4. 27 . Beck (1986) tanulmánya. kivel házasodik össze.2. 2. S. az osztályhoz. A következő társadalmihelyzet-kategóriákat különítette el: 1. a kultúra. mit sportol. ennek alapján kollektívan harcol érdekeiért és forradalomra is hajlandó. 10. milyen zenét hallgat. befolyás). nézeteire Újabb kérdés a társadalomszerkezet elméletében. Összefoglalóan azt mondhatjuk. hogy kikkel barátkozik. 7. hogyan tölti szabad idejét stb. szegények. d nincs erős osztálytudata és nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért. erős munkásöntudata van. felsőszintű szakemberek. réteghez stb. 4. a munkájukat önállóan végző alkalmazottakat (akik a kispolgárság és a proletariátus között helyezkednek el). A problémát Marx világosan megfogalmazta a magának való és a magáért való osztály fogalompárjával. 12. 9. mind szakképzettségi tőkéjük az előbbieknél kisebb). 6. hogy az életmód alapján lehetne vagy kellene a modern társadalomban a társadalmi kategóriákat megkülönböztetni. 5. az alsóvezetőket. Hatásos indulást jelent U. olyan „normálkeresők”. ill. tartozás az emberek életét. A társadalmi helyzet hatása az egyén életére. tisztán látja érdekeit és azoknak ellentétét a tőkésosztály érdekeivel. hogy mit olvas. hogy a réteg és az osztály helyett milyen fogalmakkal lehetne a társadalmakat jellemezni. 13. az értékek által meghatározott társadalmi csoportok. olyan „normálkeresők”.

A mai empirikus kutatásban leggyakrabban használt szerkezetmodellt R. 6. rutin szellemi foglalkozásúak. F. menedzserek. 8. segédmunkás. 4. Ebben a modellben figyelembe veszik a termelőeszköz-tulajdont. 6. amelyekben 30-40 vagy akár 100 kategóriát is megkülönböztetnek. mezőgazdasági munkások. értelmiségiek. mint a nagyszámú kiskategóriát feltételező modell. Goldthorpe dolgozta ki. tőkések. A dichotóm modell a kibékíthetetlen osztályellentétek létét sugallja. 5. munkásosztály. tőkés vállalkozók. önálló parasztok. 6. rutin fehérgalléros. alkalmazottakat tartó kisiparosok. menedzser. a kizsákmányolók és kizsákmányoltak harcolnak egymás ellen. 4. Tíz osztályt különböztet meg foglalkozási kategóriák szerint: 1. értelmiségi szakemberek. szakképzetlen munkások. felső adminisztratív. művezetők és üzemtechnikusok. 8. katonatisztek. 3. Klasszikus példája Marx és Engels társadalomképe a Kommunista kiáltványban: két osztály.A társadalmi kategóriák száma Más társadalomképhez tartozik a dichotóm. 2. Hasonlóképpen teljesen dichotóm Pareto társadalomképe: ez elit áll szemben a hatalmának alávetettekkel. az iskolai végzettség és szakképzettség szintjét. 5. munkanélküliek és rabszolgamunkások. 2. 3. felsővezetők. Parkin a következő hat nagy foglalkozási kategóriát különbözteti meg: 1. kiskereskedők. az alábbi foglalkozási osztályokat különböztette meg az ipari társadalomban: 1. irodai foglalkozásúak. félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív. Erikson és J. a végzett munka jellegét. értelmiségi. végül a kettő között az öt-tíz nagy társadalmi tömböt megkülönböztető modell. 7. szakmunkás. 4. alkalmazottat nem tartó kisiparosok. Lenski pl. A sokkategóriás társadalmi modellek alkalmazása többnyire összekapcsolódik a matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzéssel. hivatásos politikusok. 10. a vezetői beosztást és az ágazatot. vagyis kétkategóriás modell. középvezetők és középszintű szellemi szakemberek. 5. 28 . A másik végletet a presztízscsoportok és a SES-en (társadalmi-gazdasági pontszámokon) alapuló modellek jelentik. 7. A neoweberiánus szociológusok többnyire öt-tíz kategóriát tartalmazó modelleket használnak. parasztok. kereskedelmi foglalkozásúak. betanított munkás. 2. 10. G. szakmunkások. 3. 9. kiskereskedők. 9.

azaz az ott állandó lakhellyel rendelkező népességet. Horizontális mobilitásról akkor beszélünk. hogy az anyagi helyzet javulása. a demográfiai tudomány kutatási körébe tartozik. a lakóhelyváltozás. Vándorlás (migráció) A vándorlás vagy lakóhely-változtatás. és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben. amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt. Tehát az egy településen belüli lakóhelyváltoztatás nem számít vándorlásnak. amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. hogy négy társadalmi dimenzióban vizsgálta mind a társadalmi származást. pl. Házassági mobilitás alatt azt értjük. Arra a következtetésre jutott. A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgását szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. ebben az esetben az ilyen kategóriák közötti mozgást is mobilitásnak tekintjük. az anyagi helyzet és a lakóhely. Definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltoztatás. Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom. hogy ezeknek csak egyike vagy másika javult. parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. vagy egy szakmunkás elvégzi a műszaki egyetemet. pl. műveltség. a munkás fia mérnökké válik. míg a többi változatlan maradt. egy termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből. az iskolai végzettség. latinos nevén a migráció. hogy a műveltség határozza meg legerősebben a státuszmobilitást. és mérnök lesz. a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsivezető lesz. Ezek a foglalkozás. esetleg romlott stb. milyen gyakorisággal fordult elő. pl. plussz az itt ideiglenesen bejelentett 29 . TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS Alapfogalmak Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. Róbert Péter (1986) úgy vizsgálta a magyar társadalmi mobilitást. mind az elért társadalmi helyzetet. az egyéni megbecsültség vagy presztízs stb. amely településhatár átlépésével jár. a műveltség (iskolai végzettség) emelkedése és a foglalkozási helyzet hogyan függtek össze egymással. minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei. valamit a lakónépességet amely az állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma. Állandó és lakónépesség A települések kétféle népességszámát különbözteti meg a népszámlálás: az állandó népességet. A társadalmi helyzetet azonban meghatározhatjuk a jövedelem.6. Azt is vizsgálta. pl. a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget. amikor pl. arányszámai közt. alapján is. egy asszisztensnő házasságot köt egy orvossal.

ill. melynek keretében ezt a módszert 1950-es években kidolgozták. azaz a táblázatban a „nagyátlón” kívüli cellákban helyezkednek el. akik a megkérdezettek közül mobilak voltak. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhely változtatást. Vándorlási egyenlegnek pedig a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbségét. Ez az a jelenség. Strukturális mobilitás – azoknak az aránya. melyben 5-10 nagyobb osztályt. hogy nemcsak egyszerűen módszerről. a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és kivándorlás különbségét. amikor naponta utazik a személy a lakóhelyéről. vagyis azoknak százalékos arányát. Összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. réteget különböztetnek meg. 30 . A „paradigma” kifejezés azt jelenti.népesség. Az összes mobilak aránya. A legközelebb áll a matematikai közgazdaságtanhoz vagy ökonometriához. A táblázat egyik dimenziójában az elért társadalmi kategóriákat mutatják ki. amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye. ISA-paradigma Az ISA-rövidítés a Nemzetközi Szociológiai Társaság neve. Cirkuláris mobilitás – az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége. Ingázás. heti és annál ritkább ingázást. Megkülönböztetünk napi ingázást. nemzetközi vándorlás. vándorlási egyenleg A vándorlás témaköréhez tartozik az ingázás. a másikban a származási kategóriákat. más szóval azért kellett hogy mobillá váljanak. Módszerek A társadalmi mobilitás vizsgálatának módszere a legfejlettebb matematikai-statisztikai elemzési módszer a szociológia ágai közül. strukturális és cirkuláris mobilitás A mobilitási táblázatokból ki lehet számítani az összes mobilak arányát. mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok. akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és módszertani megközelítéséről van szó. mert az „apák” nemzedékének összetétele eltér a „fiúk” nemzedékének összetételétől. akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt.

A teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. Termékenység. szellemi és társadalmi jólét teljes állapota. A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti. NÉPESEDÉS. Morbiditásnak nevezzük a betegségek előfordulásának gyakoriságát. NÉPESSÉG. Ezen a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értjük. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. kérdőíves módszert. végül újabban egyre inkább alkalmazzák a szociológiában szokásos reprezentatív mintás. tehát a hipotetikus gyermekszám. Ezen nem a halálozások számát.7. Ezeket az arányszámokat ezrelékben szokás megadni. így a népesség folyamatosan csökken. a testi. hanem valamilyen finomabb mutatóját. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) alapokmánya szerint „az egészség. hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán. halálozások stb. összetétele messzemenően befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A korspecifikus termékenységi arányszámok: az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán. adatai). melynek száma. különösen az élelmiszertermelés. vagyis azt. elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot értjük. népmozgalmi statisztikák (az adott évi születések. pl. 31 . és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”. reprodukció. morbiditás A születések vizsgálatánál használjuk a termékenység fogalmát. Elméleti módszere szerint a népesség gyorsabban képes szaporodni. A születések mutatói A nyers élveszületési arányszám: az évi születések száma osztva az évközi népességgel. 1982 óta Magyarországon többen halnak meg. az éves ún. Módszerek A demográfiai adatoknak három forrása van: a népszámlálások. Az általános termékenységi arányszám: az évi születések száma osztva a 15-49 éves nők számával. születésnapig. mint ahányan születnek. Alapvető kérdés az egészség definíciója. halandóság. A halálozások vizsgálatakor szokás a halandóság fogalmát használni. Alapfogalmak Demográfia A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal a demográfia foglalkozik. mint a termelés növekedni. A legtöbbet emlegetett demográfus Robert Malthus (176-1843). korcsoportonkénti valószínűségét vagy még inkább a halandósági tábla mutatóit.

chicagói iskola. a termékenység egyelőre változatlanul magas marad. amelyet az ún. Ez az ún. A második világháború után többen továbbfejlesztették ezt az ún. A termékenység közgazdaságtani és szociológia elméletei A termékenység közgazdaságtani elmélete. A halandóság hosszú távú javulását és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. demográfiai elméletet. A korösszetétel hatását kiszűrik az ún. hogy a fejlett országokban a valóságban ezzel ellentétes tendenciák érvényesülnek a XIX. hogy a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik. halandósági táblán alapul. • a halálozási arányszám csökkenése lelassul. a népesség növekedése továbbra is gyors. Landry -1934). korspecifikus halálozási arányszámok.A halálozás mutatói. Az elmélet szerint a demográfiai átmenetnek öt egymást követő fázisa van: • a születési és a halálozási arányszám egyaránt igen magas. a születési arányszám tovább csökken.) szerint is. A halandósági viszonyok tömör jellemzése a születéskor várható átlagos élettartamot szokás kiszámítani. elsőként G. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok (különféle betegségek stb. de a születési arányszám is csökkenni kezd. • a halálozási arányszám tovább csökken. a népesség gyorsan nőni kezd. a gyermeknevelés költségeit. században. Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok A szokásos halálozási arányszámokból különbözik a csecsemőhalandósági arányszám: az összes 1 éven aluli korban meghaltak száma az adott évben az összes újszülöttek száma az adott évben A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezték korábban természetes szaporodási arányszámnak. 32 . ezért a népesség növekedése lelassul. Figyelembe veszi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket. a népesség növekedése megáll. abból indul ki. • a halandóság javulni kezd. majd megáll. (A. Demográfusok azonban fokozatosan felismerték. • a halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik. a halandósági tábla A legegyszerűbb mutató a nyers halálozási arányszám: az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával. Becker (1960) fogalmazott meg. mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz. Elméletek A demográfiai átmenet elmélete A halandóság javulását előbb-utóbb követte a termékenység csökkenése. valamint a családi jövedelmet.

A gyermekkor és a serdülőkor A fiatalság alsó határát sem egyszerű megállapítani. Néha a kamaszkortól számítják a fiatalságot. IDŐSEK. FIATALOK ÉS GYERMEKEK A demográfiai ismérvek – nem és életkor – alapján megkülönböztetett csoportok ugyanolyan egyértelműen elkülönülnek egymástól az életkörülmények és az életmód tekintetében. magas életszínvonalú országban jelei mutatkoztak a fiatalság nagyfokú elégedetlenségének. de még nem felnőttek. 60 vagy 65 év fölöttieket. hogy részben a halandósági viszonyok javulása. A fiatalság szociológiájának alakulását az ösztönözte. (Ebben a könyvben a 30 évnél fiatalabbakat tekintem fiatalnak). Alapfogalmak Az időskor alsó határa Az időskorúakat sokszor úgy definiálják. ezért ezek mind a nők. vagyis nálunk a 18 éves kort a fiatalság felső korhatárának tekinteni. A fejlett társadalmakban erős feminista mozgalmak jöttek létre. nem alapítottak családot. de szokás a fiatalkor kezdetét a középiskolába lépés életkorával is azonosítani. Franciaországban 1968-ban). vagyis nem kezdték a rendszeres kereső munkát. 33 . részben a születésszám csökkenése következtében az idős emberek aránya erősen megnőtt a fejlett társadalmakban.8. A legegyszerűbb a nagykorúság életkorát. és azok megszüntetésére törekszenek. Módszerek Népszámlálások A népszámlálások és szociológiai adatfelvételek adatai általában rendelkezésre állnak részletes nem és korcsoport szerinti bontásban. A fiatalkor határai Fiatalnak általában azokat tekintik. mind a férfiak és az idősek életkörülményeinek vizsgálatához alapvető források. A szociológia figyelmének a középpontjába kerülnek a nők. vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. amelyek a nők helyzetének hátrányait erősen hangsúlyozzák. akik már nem gyermekek. KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK. Az idős emberek helyzete iránti szociológiai érdeklődés megnövekedésének oka az. máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. hogy az 1960-as években sok fejlett. mint a társadalmi osztályok és a rétegek. mint egy bizonyos korhatár. a társadalom egészét elutasító ifjúsági szubkultúrák kialakulásától a nyílt lázadásokig (pl. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokás „idős öregeknek” tekinteni.

14-16 éves korig. sem a nemi identitás nem egyértelmű ugyanis homoszexuálisok esetében. a kereső munkavállalásig. és egy másikra. Az egyik szerint a különbségek a biológiában. magatartásokat értik. • időskor – a nyugdíjkorhatár fölött. fiatalok és gyermekek szociológiai vizsgálatának másik elméleti kérdése. 12 éves korig. 34 . A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a vadászatra. amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. A konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. családalapításig. a másik szerint a különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű. Sem a nemi szerepek vállalása. Két elméleti felfogás állt egymással szemben. ebből részletes adataink vannak ezeknek a korcsoportoknak az életkörülményeiről. A következő életszakaszokat különböztetjük meg: • csecsemőkor – születéstől az 1 éves korig. mint az uralkodó osztályok és az alávetett osztályok közötti konfliktus. • felnőttkor – a nyugdíjkorhatár eléréséig. • gyermekkor – az 1 éves kortól kb. ezért egyáltalán nem szükségszerű. életmódjáról. A modern családokban is szükség van egy felnőttre. aki az „expresszív” (érzelmi. 1984).). Eszerint a férfiak dominanciája. fontosabb és általánosabb. hogy idejük jelentős részét a gyermekekre és házimunkára fordítsák. a nehéz földművelési munkákra (szántás. majd 1995-ben a 15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett. hogy az emberi életciklus milyen életszakaszokra osztható fel. a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki. A férfiak és a nők közötti munkamegosztás A funkcionalista iskola szerint a nemek között különbségek azért fordulnak elő a legtöbb társadalomban. tevékenységeket.Szociológiai adatfelvételek A KSH 1984-ben. • a serdülőkor – 12 éves kortól kb. a nőnek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya. támogató) szerepet vállalja. aki az „instrumentális” szerepet (a megélhetés biztosítja stb. a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű. • az ifjúság – 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. A 80-as években az ifjúságkutatás a kiemelt társadalomtudományi kutatási témák közé tartozott. az első kutatási időszak eredményeit foglalta össze A magyar ifjúság a nyolcvanas években c. Az egyén életciklusának szakaszai Az idősek. így a demográfiai reprodukció érdekében szükséges. Elméletek A nemek közötti különbségek okai A férfiak és nők szociológiájának egyik legtöbbet tárgyalt elméleti kérdése a nemek közötti különbségek okai. kötet (Ancsel et al. mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek az emberi társadalmak számára. A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket. A szociológusok megkülönböztetnek nemi (gender) szerepeket és a nemi (gender) identitást. kaszálás) viszont egyedül a nők képesek gyermeket szülni és csecsemőket gondozni (szoptatni).

a mediterrán és a hindu. sárgákat. valamint a valllási kisebbségekkel és konfliktusokkal abból a meggyőződésből kiindulva. amelyet posztadoleszcenciának (utóserdülőkornak) neveztek el. hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid. akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. Ezeken belül több alrassz van. Régebben a fiatalok korábban kezdtek munkát vállalni. hogy ezek hasonló jelenségek. amikor is iskolába járnak. egyebek között meg akarja tartani saját identitását. anyanyelv. KISEBBSÉGEK Ebben a fejezetben foglalkozunk az egy társadalmon belül együtt élő fajok közötti konfliktusokkal és a nemzeti-nemzetiségi-etnikai. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik. munkaképes emberek hosszú ideig egy olyan szakaszban élnek. pl. az alpesi. amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiailag örököltek gondolt – testi jellemzők. a kaukázoid rasszon belül a nordikus. Nemzet A nemzet azokból áll. amely ennek a nemzetnek az állama. elsősorban bőrszín alapján különítenek el. 9. Alapfogalmak Faj. Az idős emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosan váltak ki a jövedelmet biztosító munkából. mint jelenleg. hogy a társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget.A modern társadalmakban az ifjúkor és a felnőttkor közé kezd beékelődni egy sajátos életszakasz. FAJ. hogy létezik egy állam. A fizikai antropológia nem a bőrszín. Ennek következtében felnőtt. Ez lehet a fiatalok között tapasztalható elégedetlenségek egyik lényeges oka. mint ma. NEMZET. Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket. a mongoloid és a negroid rasszt. a szokásokat. továbbá a közös lakóterületet. A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása A fejlett társadalmakban – úgy látszik – jobban elkülönülnek egymástól az egyes életszakaszok. és ez a kisebbség a kirekesztettség érzése következtében megpróbál védekezni. Újabban az iskoláztatás meghosszabbodásával a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. ETNIKAI CSOPORT. kereset) és nem vállalják a felnőttkori kötelezettségeket (nem tudnak családot eltartani). amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé egy csapásra abbahagyják az aktív kereső munkát. Mindegyik esetben az a probléma lényege. Ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodása következtében a nyugdíjazás után egyre hosszabb életszakaszra számíthatnak.. 35 . és fehéreket. a közös történelemre vonatkozó emlékeket (amelyek nem szükségképpen felelnek meg a tényeknek ). E rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek. a közös kultúrát. rassz Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját. kultúra vagy vallás alapján definiál. amelyben nem állnak előttük nyitva a felnőttkorral járó lehetőségek (önálló munka. amely némileg eltér a többség identitásától. és különösen meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni egyes szakaszok. amelyet bőrszín. mely magába foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást.

etnikai csoport A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon csoportja. Nem csak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek azonban el kisebbségek. vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. pl. amelynek nincs ugyan állama. a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Rasszizmus. Pl. A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. és a diszkrimináció fogalmát. Súlyos veszélyekkel jár. a sztereotípia. Diszkrimináció – egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon. előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. hogy csak egyetlen nemzethez. erkölcsibb stb. vagyis nem szükségszerű. amelynek van állama. magasabb rendű. amelyhez tatozónak vallja magát. Mivel a vallás a kultúra része. intelligensebb.Megkülönböztetünk „francia” nemzetfogalmat és „német” nemzetfogalmat. etnikai csoporthoz vagy vallási csoporthoz tartozónak tartsa magát. A kulturális nemzet fogalma szerint a nemzet tagja az. vagy pontosabban. sztereotípia. Előítélet – valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás. diszkrimináció A rasszizmus és az agresszív nacionalizmus témakörének vizsgálatában sokan használják az előítélet. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Irakban). hanem egy olyan másik nemzettel. nemzeti kisebbséghez. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől. túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések. de saját állam létrehozására törekszik. ha a nemzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel. mint a nemzeti kisebbség. Sztereotípia – torzításon. a szunnita és a síita mohamedánok elkülönülése több mohamedán országban. megbízhatatlannak tarthatja valamely kisebbség tagjait (sztereotípia). pl. nacionalizmus Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást. ( Pl. a többségi csoport piszkosnak. némely esetben nagyon is meghatározó része. akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek. ezért nem kíván érintkezni (előítélet). Hangsúlyozni kell azt is. Előítélet. amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. amely szerint az a faj. etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik – ezt nevezzük agresszív nacionalizmusnak. hogy egyáltalán nem zárható ki az. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját. mely azon alapul. mint a többi faj. hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Az előbbi szerint a nemzet tagja mindenki. aki a nemzet nyelvét beszéli. etnocentrizmus. Nemzeti és vallási kisebbség. hogy az embernek több identitása legyen. nemzeti kisebbségekkel. ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként az irányítása alatt álló munkahelyeken (diszkrimináció). amelyhez az adott ember tartozik. erkölcstelennek. vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat. aki az adott állam polgára. hogy ezek az emberek a csoport tagjai. 36 .

A szociológia társadalmi intézménynek nevezi a normák és értékek valamilyen egymással összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét. ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van. Az autoritárius személyiségtípus maghatározott nevelési gyakorlatok terméke. Azt azonban biztosan állíthatjuk. a gazdasági rendszer (vállalatok stb. Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. akik hatalmukat akarják növelni. Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen. Ennek példája a közelmúltbeli boszniai polgárháború. Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik. hanem közöttük mintegy közvetítő szerepet játszva a társadalmi intézmények helyezkednek el. mi vezetett az agresszív nacionalizmus nagy történelmi fellángolásaihoz. 37 . A török fenyegetettség. köztük különösen a nácizmushoz Németországban.) és a kormányzat.A nemzettudat kialakulása A társadalmak felső rétegeiben a nemzettudat megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején. (zsidóság elleni diszkrimináció). hogy a nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet vagy kisebbség hasonló agresszív reakcióit erősíti. akik súlyos frusztációkat szenvedtek. sikeresebb. az oktatási rendszer. amelyek a társadalmi életet szervezik olyan módon. A XVIII. gazdagabb. politikai intézmények. hogy a társadalom tagaji a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. CSALÁD Az emberi társadalmakban nem a „nagy” vagy „makrotársadalmi” struktúrák állnak szemben az egyes emberekkel. tehát a IX-X. Az autoriátus személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre a más csoportba tartozókkal szemben. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő. Ezek: 1. mint a társadalom többségét alkotó csoport. majd hódoltság pedig a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat megerősödését. és ez a védekező nemzettudat könnyen átcsap agresszív nacionalizmusba. 10 . valójában eddig nem tisztázták egyértelműen. sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába. század végétől Európában és az Egyesült Államokban – a polgárjogoknak a társadalom minden tagjára történő kiterjesztésével – a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Az idegen állam általi elnyomás vagy annak fenyegetése egyértelműen erősíteni látszik a nacionalizmust. Az előítéletek. Négy szociálpszichológiai elmélet van arról. 4. 3. sikertelenek voltak és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. (pl. Mindezek azonban csupán feltételezések. Ilyen társadalmi intézmények: a család. hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést. században. 2. a kurd nacionalizmus). Az intézmények lényegét tehát a normák és a mögöttük álló értékek alkotják. és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén.

Alapfogalmak Csoportok A család a társadalmi kiscsoportok egyike. ezek a kapcsolatok elősegítik személyiségük fejlődését. a baráti csoport vagy klikk a vállalaton belül. olyan háztartások. a házaspárt gyermekkel. más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. Informális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. Egyes csoporttagok érzelmi biztonságot. több családmagból álló háztartások – ezekben több családmag él együtt. kötnek össze. legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával. Család. Elsődleges csoportokban megy végbe a gyermekek szocializációja. (munkahely. hogy egymást személyesen ismerik. segítséget várnak és kapnak. amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanolyan családmaghoz. A kiterjesztett és több családos típust szokás együtt összetett háztartásnak nevezni. 3. gazdagodását. 2. amelyeket a különböző státuszokat betöltő személyek mintegy el kell hogy játsszanak. annál szűkebb fogalom az elsődleges csoport. nem házas unokatestvér. a gyermek. szoros kapcsolatban vannak. két egyedülálló. lakóhely). de szükségképpen rokonok. vagy egy nem házas testvér). A kiscsoporttal rokon. a tágabb rokonság és baráti. különféle háztartástípusokat szokás megkülönböztetni: 1. amelyeket nem formális szabályok definiálnak össze. akik általában. nukleáris családi háztartások – ezekben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. amelyeket a szervezeti szabályok definiálnak. melyben a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt. vagy leszármazás. de azzal nem teljesen azonos. háztartás Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot. amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt. az anya. a vállalat egy-egy osztálya. Attól függően. A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. családmag. Ilyen pl.Ezek a normák szerepeket definiálnak. amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak. hogy kik élnek együtt a háztartásban. egyszemélyes háztartás. ezen belül a szülők egyetlen házas gyermekükkel élnek együtt. 5. Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan együtteseit. Ilyen pl. 4. 38 . személyiségük fejlődése. Kiscsoportnak nevezzük azokat a csoportokat. továbbá egy szülőt gyermekkel. közöttük a kortársi kiscsoportok. együtt fogyasztó emberek csoportja. a diák. Formális csoportnak nevezzük azokat a csoportokat. kiterjesztett családi háztartások – ezekben egy nukleáris család tagjain kívül más ehhez a családmaghoz tartozó rokonok élnek együtt (leggyakrabban az özvegy szülő. a munkás. a tanár stb. Ilyen státusz pl. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is nevezni. ezen belül megkülönböztethetünk több sajátos típust: . amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek. státusza.a törzscsalád–háztartást. A legfontosabb elsődleges csoportok a család. Ez az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó. pl.

nőtlen. heterogámiának azt az esetet. majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia. Eszerint az emberiség történetének kezdetén. klánon. falun) belüli házasságkötést. és megtoldotta 39 . rétegen. amely Bachofen (1861) és az ő nyomán Morgan (1871) nevéhez fűződik. A házasságkötések és válások adatait évente gyűjti és közli a népmozgalmi statisztika. amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. A vérrokonok tiltott házasságát. hajadon. Ezt követően a többnejűség (egyes helyeken többférjűség) vált általánossá. elvált. Később fokozatosan korlátokat vezettek be a lehetséges nemi partnereket illetően (először a szülők és gyermekeik és a testvérek közötti nemi kapcsolatokat tiltották). a fejlődés első szakaszaiban a szexualitás a törzsön belül teljesen szabályozatlan volt. Az emberi társadalmak általában szigorúan szabályozzák. tagja. tehát csoportházasság létezett. Kutatási terülte a történeti családkutatásoktól a házastársi konfliktusok kutatásáig terjed. amikor a bíróság a fennálló jogszabályok értelmében kimondja a válást. évszázados népesség-összeírások) elemzésétől a megfigyelésig. ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. ill. Monogám házasságnak nevezik egy férfi és egy nő házas együttélését. (poligínia . poliandria – ha a nőnek van több férje). amikor a vőlegény és a menyasszony más-más osztály stb.ha a férfinak van több felesége. amelynek során egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. házas. a vérrokonok közötti tiltott szexuális kapcsolatot nevezik incestusnak. Ilyen a családfejlődés evolucionista elmélete. Endogámiának nevezik a csoporton (törzsön. a mélyinterjúig és a pszichológiai tesztek alkalmazásáig. 3. Ezt az elméletet Engels is átvette. Ennek megfelelően módszerei is igen változatosak. felekezeten.Házasságtípusok A magyar és más fejlett országok társadalomstatisztikájában házasságnak nevezik azt a jogi cselekményt. etnikumon belüli házasságkötést. ill. Poligám házasságnak nevezik azokat. hogy tagjaik kivel házasodhatnak és még inkább hogy kivel nem házasodhatnak. a történeti dokumentumok (pl. Válásnak tekintik azt. Elméletek A családfejlődés evolucionista elmélete A családszociológiában sokféle és szokszor egymásnak ellentmondó elméleteket találhatunk. 2. 4. exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot. Módszerek A családszociológia a szociológia tudományának egyik legfejlettebb ága. Csoportházasságnak nevezik azt az esetet. Homogámiának nevezik az egy adott társadalmi osztályon. A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg: 1. özvegy.

Lasch (1977) nevezte a családot „menedéknek egy szívtelen világban. A gyűjtögető-vadásztársadalmakban a nukleáris családtípus volt az uralkodó. munkahelyi étkezés) • reprodukciós funkció – a gyermek szülése. elhidegülnek. a modern ipari társadalmakban viszont újra a nukleaizálódási tendencia érvényesült. hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. hogy a modern társadalomban az emberi kapcsolatok egyre felszínesebbekké válnak. A múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt. amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg. hogy a burzsoá monogám házasság sem a fejlődés végső állomása. így a nők és férfiak egyenrangúak lesznek. mert ennek a háztartásnak tagjai mozgékonyabbak. A háztartások történeti változásai Európában A háztartások összetételének történeti változásaira vonatkozóan is fogalmaztak meg elméleteket. mert nagy mozgékonyságra volt szükség. csak a család marad meg olyan elsődleges csoportként. hogy a modern társadalomban eluralkodott az instrumentális. Ch. Másként megfogalmazva: a családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal jár. ahol érzelemgazdag kapcsolatok vannak.azzal. kisipari műhely). melynek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség.) Parsons (1955) viszont azt állapította meg. ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt. hanem a szocialista.” Ezen azt érti. ezért a házasságkötés sokkal kevésbé 40 . A család funkciói A családnak öt fontos funkciója volt: • termelési funkció – mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság. a népesség fenntartása nemzedékről nemzedékre nagyrészt a család körében maradt • felnőttek pszichés védelme • a gyermekek szociológiája Egyesek szerint az iskola átvette a szocializációs funkciók egy részét. ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra. a kommunista társadalomban valamilyen közelebbről nem részletezett családforma fog uralkodóvá válni. munkahelyet. ma viszont a házastársk egymás iránti érzelmei játszanak szerepet a párválasztásban. E felfogás szerint a korábbi évszázadokban a házasságkötésnél is döntő szerepet játszottak a gazdasági szempontok. amelyben Engels szerint megszűnik a nőknek a a férfiakkal szembeni alárendlt helyzete. hogy a modern gazdaság és társadalom következményeinek a családmag tagjaira korlátozó háztartás felel meg. vagyis meghatározott célt szolgáló kapcsolatok. vagy egy szüló és gyermeke. könnyebben változtatnak lakóhelyet. Giddens (1992) ezt úgy fogalmazta meg. a mentálhigiénés és hasonló intézmények pedig a felnőttek lelki védelmét. Le Play (1871) nevéhez fűződik annak az elméletnek első megfogalmazása. ill. a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (pl. • fogyasztás – túlnyomó része a családban történt. az agrártársadalmakban a többcsaládos együttélés és együttműködés vált uralkodóvá. amely szerint a háztartás a többcsaládos és törzscsaládos típus uralma felől a nukleáris háztartástípus túlsúlya irányában változik a fejlett társadalmakban.

A „szexuális forradalom” során az érzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a párválasztásban. hogy a család helyzetét úgy definiálják. a homoszexualitás tolerálását. Háború a család körül Az elmúlt évtizedekben kialakult egy heves vita a családról és annak jövőjéről. Nekik az az érdekük. hogy a hagyományos társadalmoban az érzelmek teljesen alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. pl. A neotradicionalista tábor az előbbi tábor reakciójaként jött létre: ellenzi a családok felbomlását. Mindezen elveiknél sokkal közismertebb a művi abortusz engedélyezése elleni igen harcos fellépésük. és korlátozza az állami beavatkozást a családba. A legszélsőségesebb feministák szerint a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc. hogy a család a társadalom számára fontos intézmény. a két szülő és gyermek típusú családtípustól eltérő formák elterjedését. Aries (1987) a szülő-gyermek kapcsolatokban vélt történeti változásokat felfedezni: egészen a reneszánsz korszakig a szülők nem sok szeretetet éreztek gyermekeik iránt. hogy többféle családforma létezhet. 2. elsősorban az utódok biztosítását. Berger (1984) a vitáról beszámoló könyvüknek azt a találó címet adták. 41 . nem szól bele a családok magánügyeibe. elfogadja. és nagyon szeretett kisgyermekek sorozatos elvesztése igen nagy érzelmi terhet jelentett volna a szülők számára. a család reprodukcióját szolgálta. Berger a „középső területet” szeretnék képviselni a vitában. pszichiátriai problémák legfőbb okai a családban találhatóak meg.gazdasági kényszerűség. 3. ezért olyan családpolitikát látnak kívánatosnak. Berger és P. Ezt nevezi a „romantikus szerelem” térhódításának. Három tábort különböztettek meg a vitában: 1. a szexualitás is többé-kevésbé érzelemmentes volt. A szerelem és a szexualitás történet változásai Shorter (1975) a modern család kialakulásáról írott történeti-szociológiai munkájában azt a hipotézist állította fel. és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. a heteroszexuális kapcsolat egyértelmű az erőszakkal. Ezért kívánatos lenne a család teljes eltűnése az emberi társadalomból. a szexualitásukba. mielőtt a fiatal felnőttkort elérte volna. Elmegyógyászok szerint a lelki betegségek. akik munkája a problematikus helyzetű családok segítéséből áll. és a szexualitásban is egyre fontosabbá vált az örömszerzés. hogy szolgálataikra nagy szükség van. anyagilag támogatja a családokat az eltartottakról való gondolkodásban. A kritikus tábor szerint a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. A gyermek helyzete a családban A családszociológia egyik ágazata a gyermekek családon belüli helyzetét kutatja. A „szakmai” (professional) tábor azokból a szakemberekből (családgondozókból. hogy „Háború a családról”. Ezért a családok problémáit súlyosnak és igen elterjedtnek mondják. B. amely elismeri. és a családok segítését e problémák megoldásában égetően szükségesnek tartják. Ezt azért sem tehették. az anyaság egyértelmű a rabszolgasággal. pszichológusokból stb. Berger és P.) áll. B. mert a csecsemőknek és gyermekeknek közel fele meghalt.

nevelés. 11. A gyermekek értékének. egységes kultúrába vezeti be őket.Ide tartoznak elsősorban az oktatási és egészségügyi ráfordítások. ha erre rászorulnak. hogy nagyjából egységes ismereteket ad át a fiataloknak. hozzájárul ahhoz. amikor a gyermek iskolába járt. a nevelés. tehát külön nukleáris családban élő szülei közötti kapcsolatok meggyengülnek. a XVIII. hogy a felnőtt házas gyermekek és idősebb szülei között sok esetben eléggé intenzív marad a kapcsolat. Aries szerint „királlyá vált”. Míg korábban a gyermekeket a csecsemőkor és az egész fiatal kisgyermekkor után mindjárt felnőttként kezdték kezelni. hogy egy nagyobb – többnyire nemzeti – társadalmi közösség tagjai. Nevelésnek szokás nevezni a viselkedési normák megtanítását. amelyek az egyén munkájának termékenységét közvetlenl – a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül – emelik. hogy a családok kevesebb gyermeket vállalnak. OKTATÁS Alapfogalmak Oktatás. vagyis a személyiség fejlesztése. mely paradox módon azzal járt. öltöztetni. a társadalom integrációja Oktatásnak nevezzük általánosságban a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak. Emberi beruházás Emberi beruházásnak tekintik mindazokat a ráfordításokat. században láthatóak az első jelei annak. ami egyre költségesebbé vált. a felnőtt gyermekek viszont az idős emberek számára a legfontosabb emberi kapcsolatot jelentik. vagyis a szűk értelemben vett oktatás.Aries szerint a XIV. A felnőtt gyermekek és a külön háztartásban. hogy a kisgyermek a család számára értékké válik. és a szülők sok esetben tudnak gyermekeik gondozására is támaszkodni. A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. A modern társadalmakban az oktatásban egyre nagyobb. Végül oktatás azáltal. századtól kezdve a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki. másképpen fogalmazva a személyiség fejlesztését. Újabb kutatások azt igazolják. 42 . sőt a háztartás munkájába is bevonták. az irántuk érzett szeretetnek megnövekedésével párhuzamosan kialakult a gyermekkor fogalma. A szülők meglehetősen sokáig nyújtanak anyagi támogatást gyermekeiknek. hogy a fiatalokban megerősödik az az érzés. ezért nem vehtett részt a háztartás munkáiban. gyermekruhákat és gyermekjátékokat kapott A modern korban egyrészt a gyermek igen nagy értékké. Az oktatási intézmények funkciói tehát: az ismeretek átadása. vagyis integrálódnak a társadalomba. a mögöttük álló értékek átadását. továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba. mert egyrészt gyermekeiknek minél kedvezőbb anyagi feltételeket akarnak teremteni. sőt túlnyomó szerepet játszanak az iskolák vagy oktatási intézmények.

ezért nem lenne indokolt pl. a faluközösség voltak azok a társadalmi intézmények. – még pontosabban – mekkora tanulók száma az adott típusú iskolai oktatásban való részvétel szokásos életkorában lévő összes népesség számához viszonyítva. valamint az egyre jobban terjedő távokatatásban. Az iparosodás előrehaladásával az ezen ismeretekátadásának funkcióját majdnem teljesen átvette az iskola. mert az általuk a saját gyermekkorukban. amelyek a fiatalokat megtanították a felnőttkori szerepek ellátására. két-három évtizeddel korábban az iskolában megtanult ismeretek kisebb-nagyobb mértékben idejétmúltakká váltak. annál inkább nő az iskolák ezen funkciójának a jelentősége. középfokú vagy alapfokú végzettsége. a szűkebb és tágabb társadalmi környezet normáira. Ezek azt fejezik ki. mert megbukhat. hogy a népességnek mekkora része ért el különböző iskolai végzettségi szinteket. ill. Az adott évi oktatást jobban jellemzik az ún. mert ebben a fejlődési szakaszban a tudás válik a gazdasági és társadalmi fejlődés fő hajtóerejévé (szociológiai elmélet).Módszerek Iskolai végzettségi arányszámok Az oktatás legegyszerűbb mutatói kifejezik. kimaradhat az oktatásból. A szülők egyre kevésbé képesek gyermekeiknek a munkavégzéshez az adott időszakban és a közeljövőben szükséges tudást átadni. Minél jobban előrehalad a műszaki és gazdasági fejlődés. felhasználás (alkalmazott tudomány) és átadása (oktatás) válnak a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazattá. A magas szintű ismeretekkel rendelkező népesség képes 43 . Ezeknek a beiskolázási arányszámoknak több problematikus pontja van: csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe (az esti és levező tagozaton tanulók idősebbek életkorúak. Gazdasági elmélet – minél többen minél magasabb iskolai végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. A valamilyen típusú oktatási intézetben való tanulás nem jelenti természetesen azt. beiskolázási arányszámok. továbbá esti és levelezőképzésben. hány százalékának van felsőfokú. hogy a tanuló megszerzi az adott típusú iskolai végzettséget. diplomával rendelkezők számát a megfelelő korú – többnyire több korcsoport – népességéhez viszonyítani. Felnőttképzés – a foglalkozási karrier átmeneti megszakításával történik nappali oktatás formájában. Elméletek Az iskola szerepe Bár az antik és a feudális társadalomban is voltak iskolák. ezekben a társadalmakban a család a rokonság. Ezért szokás az oklevéllel. hogy akölönféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak. Ezért az új tudás alkotása (tudományos alapkutatás). A posztidusztriális társadalomban még fontosabbá válik az iskolai oktatás. az esti és levelező hallgatókat a 18-22 éves népességhez viszonyítani). Beiskolázási arányszámok Az egész népesség iskolai végzettségét bemutató adatok több évtizedes oktatási folyamatok eredményét tükrözik. az eredményes munkavégzéshez szükséges ismeretekre. egyszerűen azért .

hogy kellő tehetséggel és szorgalommal mindenki elérhet a legmagasabb iskolai végzettséget megkívánó legelőnyösebb társadalmi pozíciókba. beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. M. Az iskolák a társadalmi mobiliátst csatornázzák. akik szívesen átadják tudásukat. Eszerint az oktatás legfőbb rejtett funkciója a társadalmi struktúra reprodukciója. Roby (1974) bírálata a „ papírkórsággal” vagy credentializmussal szemben. Ilyen értelemben szokás társadalmi mobilitás helyett társadalmi reprodukcióról beszélni. Az 1950-es és 60-as években az optimista nézet uralkodott. előnyös vagy hátrányos pozíciót örökli. valamint azok közt. ez pedig lényeges tényezője az iskolai sikernek. éspedig éppen a legtehetségesebbekét. P. hogy bizonyos munkakörök. elősegíteni a kommunikációt a tanulni vágyók közt. Illich szerint a jelenlegi kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert a saját motivációra épülő tanulásnak kell felváltania. Kimutatták. Bourdie (1978) – szerinte az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását. Kulturális tőke és nyelvi készségek Ennek egyik magyarázata szerint a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyannyira meghatározó erejű tényező. Ivan Illich (1971) még ennél is élesebb. a változó gazdasági feltételekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni. hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta. Ezért a formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvel. az egyes emberek kezdeményezőkészségét csökevényesítik el. hogy az elitbe emelkedjenek. a privilegizált családok gyermekeinek hasonlóan privilegzált társadalmi elhelyezkeését támogatják. hogy a családi háttér és az iskola erősen befolyásolják az iskolai teljesítményt és azon keresztül a későbbi foglalkozási életpályát. foglalkozásokba. és a látszólag objektív követelményeik révén be is láttatják a tanulókkal.továbbá a modern gazdasában elsőrendű fontosságú újításokat. A társadalmi reprodukció nem azt jelenti. hanem azt. Miller szerint számos munka elvégzéhes valójában nincs szükség a megkívánt iskolai végzettséghez. hogy mindenki a szülei foglalkozási pozícióját örökli. viszont a társadalom többi rétegéből származó tanulók nagy részét visszatartják attól. Tehát a látszólag objektív kritériumok alapján (nagyszámú vizsga segítségével) igazságosan értékelő iskolák valójában rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek. akik tanulni akarnak. E felfogás tudományos megalapozását a híres Coleman-jelentés (1966) szolgáltatta. hogy az oktatás kiterjesztése és demokratizálása révén nagymértékben csökkenteni lehet majd a társadalmi különbségeket. hogy aváltozó társadalmi-foglalkozási struktúrájában elfoglalt magas vagy alacsony. aki adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról. innovációkat létrehozni. életjövedelmet. végül lehetőséget biztosítani azoknak. amire az iskolai eredményeik őket predesztinálják. Arra a következtetésre jutottak. és ezzel elősegítik a társadalmi pozíciók nemzedékről nemzedékre való átörökítését. hogy a társadalmi különbségek a gyermekek nyelvhasználatában is erősen megmutatkoznak. Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne: oktatási eszközöket bocsátani azok rendelkezésére. akik valamilyen társadalmi ügyben tudatni akarják a közvéleménnyel a saját álláspontjukat. Szerinte az iskola a személyi. Ezen azt értik. Bourdieu kritikájához közel áll S. vagy legalábbis egyenlő mobilitási esélyeket lehet biztosítani. hogy csak arra alkalmasak. A nyelvhasználaton túl 44 . A bizonyítványokhoz való ragaszkodás ugyanis megakadályozza a hátrányos helyzetű rétegek tagjainak társadalmi felemelkedését. Ezt nevezi a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének. a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával. családi és kisközösségi autonómiát ássa alá. valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen erős differenciálódás révén rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. mobilitást. Miller és P.

hogy az egyes rétegek. a nem vagy a bőrszín). hogy ki hol helyezkedik 45 . tehát nem befolyásolná a társadalmi származás. konkrétabban a tudástól és a munkateljesítménytől függene. Bourdieu (1978) kulturális tőkének. A környezet hatása ugyanis már a magzati korban megkezdődik pl. A meritokratikus társadalom A harmadik sokat vitatott kérdés. az abban kapott kulturális hatások (pl. olvasnake a gyermeknek mesét) döntően alakítják az intelligenciát. ezek között az oktatásból és nevelésből származó része körüli vitára szűkül le. akik nem tanulták meg szinte észrevétlenül a családban és a baráti körben. Bernstein (1964) a nyelvi készségekre helyezte a fő hangsúlyt az iskola által újratermelt egyenlőtlenségek okai között. a vagyon vagy bármilyen más. Ezért akár hatéves korban. Ezt a kulturális örökséget nevezte P. Mivel mindezt nagyon nehéz elsajátítani azok számára. Az e körüli vita sokszor az intelligenciahányados (IQ) öröklött és környezeti hatásokból. Amerikában az etnikai és nemzeti kisebbségek egy részének – elsősorban a feketéknek és a mexikóiaknak – gyermekei átlagosan alacsonyabb pontszámokat érnek el az intelligenciatesztekben. hogy vajon jó lenne-e egy olyan társadalom. megkülönböztessék magukat a többiektől. az átlagosnál jóval alacsonyabb intelligenciájú része. hogy egy meritokratikus elveken felépülő társadalom mindeképpen kívánatosabb lenne a jelenlegi társadalmaknál. ahol az érdemen kívül más tényezők is jelentős szerepet játszanak abban. akkor sem lehetne eldönteni. és ez az alacsony (ugyanúgy. elsősorban a feketék alacsonyabb intelligenciáját az örökléssel magyarázza. Öröklés A családból hozott hátrányok kiegyenlítésének eredménytelenségét az magyarázza. elsősorban a privilegizáltak. ha a tanuló nem az anyanyelvének megfelelő iskolába jár. ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. mint a magas) intelligencia nagy részben genetikai tényezőktől függ. A vita egyik legtöbb szenvedélyt kiváltó mellékága a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül folyt és folyik. a kulturális intézmények látogatása. az iskola nagyon keveset tehet a kulturális különbségek kiegyenlítése érdekében. Az ilyen társadalmakat szokás meritokráciának nevezni. hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligeniájúak. a különórák. sőt a szűk családon belüli beszélgetési témák is) lényegesen befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. A. (Herrnstein és Murray 1994). akár később már nem lehet az intelligencián belül az öröklés és a környezet hatását különválasztani. a teljesítménytől független tényező (pl.és fiatalkorban a családi környezet.azonban az iskolában oktatott és megkövetelt „magas műveltséggel” való ritkább vagy gyakoribb érintkezés a családban (a lakásban lévő könyvek. A gyermek. Jensen (1969) pszichológus ezeket az intelligenciakülönbségeket. dohányzásán. amely azt a célt is szolgálja. amelyben a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes mértékben az „érdemtől”. A szociológusok körében sokáig általános volt az a felfogás. és ezért nem tudja a társadalmi származásból eredő esélykülönbségeket sem lényegesen csökkenteni. ezért nem sokat lehet tenni az alacsony intelligenciájú gyermekek és fiatalok érdekében. a szülés körülményeins stb. az édesanya táplálkozásán. Súlyos hátrányt jelent. B. A népességnek szükségszerűen van egy. De ha még pontosan is lehetne mérni az intelligenciát (a gyermekét és a szüleiét is). hogy azon belül mekkora részt határoz meg az öröklés és mekkorát a társadalmi környezet.

sz. éspedig nagyrészt forradalmak útján. tehát legyen a „maradékok” (leftovers) tudománya. amelyekkel a közgazdaságtan és a többi. hogy a szociológia ne foglalkozzék a gazdasági jelenségekkel. 46 . A termelési viszonyok területén a bürokrácia. vagyis minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt kíván elérni. másrészt azt vizsgálta. vagyis társadalmi intézmények között a gazdaság működése is alapvetően megváltozik. A mai napig nem tisztázott a közgazdaságtan és a gazdaságszociológia egymáshoz való viszonya. a közgazdaságtan. Hangsúlyozta. vállalat. hogy a szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. de abban sok helyütt megjelennek szociológia kérdésfeltevések is. szinte lehetetlen objektívan mérni. Adam Smith munkásságát a közgazdaság-tudományhoz szokás sorolni. Alapfogalmak A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya A közgazdaságtan előbb fejlődött önálló tudománnyá. hanem csak olyan azokkal a társadalmi jelenségekkel. arról semmit sem lehet mondani. vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. Smith egyrészről igyekezett kimutatni. a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásainak középpontjában. már kialakult társadalomtudomány nem foglalkozik. sz. A közgazdaságtan és a szociológia közötti időnkénti nézeteltérésekben lényeges szerepet kapott az is. azaz maximalizálni kívánja hasznát.el a társadalmi hierarchiában. Még ha ezt az elvet el is lehet fogadni. az egyes ember „értékességét”. Számos nagy közgazdász és szociológus próbálta egyesíteni a két tudomány nézőpontjait munkásságában. mivel a gazdaság és társadalom fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok. elején a szociológia is önálló tudományként jelentkezett az egyetemi és tudományos életben. A másfajta teljesítményeket. 11. az önérdek a társadalom számára optimális gazdasági eredményhez vezessen. hogy a piac ilyen eredményhez vezessen. Marx munkásságában a politikai gazdaságtani és szociológiai nézőpontok és gondolatok szorosan összekapcsolódnak. hogy az egyén vagy a gazdasági egység (tervhivatal. a közgazdászok egy részében megfogalmazódott egy olyan nézet. hogy a közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból az alapfeltevésből indult ki. hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb fizetést kapnak. vagyis hogy az egyének önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen. végén és a XX. Ezért a meritokrácia irányában történő előrehaladást pozitív változásnak tartották. ezért amikor a XIX. és a megváltozott termelési viszonyok. a társadalom számára nagyon nehéz. hogy mekkora jövedelemkülönbség indokolt. Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre. hogy ezek a termelési viszonyok változnak. GAZDASÁG A gazdálkodás vizsgálatára még a szociológia megszületése előtt száz évvel külön tudomány jött létre. Max Weber –t elsősorban a gazdasági élet társadalmi feltételei érdekelték. Kétséges. háztartás stb.) minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el. hogy a társadalom számára valóban a „tiszta jeles” tanuló lesz-e a legértékesebb. hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz.

A konjuktúraciklusok fellendülő ágát az újítások időbeni felhalmozódása okozza. mert úgy ítélte meg. Ide soroljuk a háztáji és kisegítő gazdálkodást. hogy ezek fokozatosan megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját. de növelik a társadalom jólétét. amelyeket a háztartások maguk fogyasztanak el vagy a piacon értékesítenek. de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen 47 . hanem a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeiből is. a betegápolás. továbbá tágabb értelemben a háztartási munka és az altruista alapon (azonnali ellenszolgáltatás nélkül) nyújtott kölcsönös segítség. amelyek a társadalom jólétét növelik. Ez az iskola abból indul ki. A piaci rendszer és a kapitalizmus jövőjét azért látta veszélyeztetve. hogy a neoklasszikus feltevések a gazdálkodó emberek viselkedéséről – a haszon vagy profit maximalizálására való törekvés mint egyetlen motívum feltevése – hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek megfogalmazásához. hogy a gazdaságot és társadalmat nem helyes egymástól elszakítva vizsgálni. A fent említett társadalomtudósok munkássága alapján megfogalmazhatjuk azt a tanulságot. kereskedelmi költségek vagy pl. Parsons és Smelser (1956) gazdaságszociológiájában a gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság. továbbá hogy a termékek és szolgáltatások költségei nemcsak a felhasznált termelési tényezők (tőke. mert a gazdaság működésének és változásának megértéséhez látni kell a társadalmi környezetét és annak változását. pl. Schumpetert (1975) véleménye szerint a gazdasági fejlődésnek mozgatóereje a vállalkozók osztálya. a könyvelési és a jogászi kiadások. Polányi Károly fő tétele. Második gazdaságon a jövedelemkiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységet értjük. a magánlakásépítésbe és –karbantartásba fektetett családi. hogy a gazdálkodó személyek információi hiányosak. hogy a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül.J. a neoinstitucionalista vagy új intézményes közgazdaságtan (North 1990). a társadalom megértéséhez pedig ismernünk kell a gazdaság működését. biztosítási. munka. háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek. Ennek oka. második. Az elmúlt években a közgazdaságtanban is jelentkezett egy olyan irányzat. hogy a vállalkozók újításai révén létrejött új gazdasági egységeket. ide tartoznak többek közt a bankügyi. hanem a társadalomba „beágyazottan” működik. Az utóbbiakat nevezik tranzakciós költségeknek. a hanyatló ágat pedig annak szükségessége. a kis javítási munkák. a törpegazdaságokban. szürke és fekete gazdaság Egyes társadalmakban különböző mértékben és formákban működnek további gazdaságok is. amelyek nem kifejezetten tiltottak. politika. amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban. kultúra. a főmunkaidőn kívüli kisipari és szolgáltatási munkát. de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétől. Informális. mert ez a réteg hozza össze a termelési tényezők új kombinációit. ez vezeti be a fejlődéshez szükséges újításokat a gazdaságba. Ilyen pl. Szürke gazdaságnak nevezzük azokat a gazdasági tevékenységeket. Informális gazdaságnak szokás nevezni a szociológiai szakirodalomban azokat a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységet. személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik. tehát nem tudják biztosan felmérni döntéseik gazdasági következményeinet. továbbá a vállalati gazdasági munkaközösségekben és más hasonló formákban végzett munkát. természeti erőforrások) költségeiből állnak. amely a gazdaságszociológiai szemlélethez közeledett.

milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. a vállalaton belüli társadalmi kapcsolatokat. azoknak gazdasági hatásait kutatja. az egyetemi oktatóktól. A szociológia definíciója szerint a szervezet egy konkrét csoport. amelyek előírják. vállalkozó. a feladatokat felosztják egymás közt. az automatizálás hatásával. amely minden szervezet szociológiai sajátosságait vizsgálja. ill. Értéket termelnek. szervezetekben (kórházakban) születik. jelenségeivel foglalkozó. pl. hallgatóktól elvárt viselkedési normák együttesen. hogy részt vett-e az interjúalany az elmúlt két évben valamilyen magánvállalkozásban). amelyet konkrét cél megvalósítására hoznak létre. a mezőgazdasági termelés speciális sajátosságaival foglalkozik. amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik. 2.) szervezetektől szerzi be a létfenntartáshoz szükséges javakat stb. stb. A szervezetnek struktúrája van. fogyasztó. Itt is használják a survey típusú adatfelvételeket (pl. Módszerek A gazdasági rendszerek. Elméletek A gazdasági élet szereplőinek motivációi A gazdaságszociológiában a szociológia egyéb ágainál is aktuálisabb kérdés. az intézmény viszont az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese. Fekete gazdaságnak nevezzük a jólétet nem növelő. közérthetőbben: milyen indítékok. 48 . bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységeket. Intézmény pl. hogy ki kinek a fölérendeltje. A szervezettől meg kell különböztetni az intézményt. alárendeltje. ki kinek adhat utasításokat.legálisak. pontosan meghatározott hierarchikus viszonyok alakulnak ki közöttük. keresi jövedelmét (vállalatok. az agrárstruktúra átalakulásával. mechanizmusok szociológiai vizsgálatának nincs kialakult sajátos módszertana. A modern társadalmakra jellemző nagy szervezetek bürokratikusak.és fogyasztó tevékenységeket vizsgálja Végül a gazdaságszociológiához közel áll a szervezetszociológia. a gépesítés. tehát szabályozza tagjai tevékenységét. intézmény. kifejezetten alkalmazott jellegű gazdasági szociológiák: 1. az ipari és az agrárszociológia – az ipari. A modern ember egész életében szervezetekkel találkozik. A szervezet az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja. az egyetem. A bürokrácia olyan szervezet. Szervezet. más szóval melyek a „gazdasági élet szereplőinek motivációi”. kifejezetten illegális. megfontolások alapján dönt és cselekszik a gazdálkodó ember mint munkavállaló. a munkaszociológia – a munkatermelékenységet meghatározó tényezőket vizsgálja és a termelékenység emelésének lehetőségeihez ad tanácsokat. tanul (iskolában). a háztartásszociológia – a háztartáson belüli termelő. mint olyan. hogy az egyén milyen motivációk alapján dönt és cselekszik. A nemzeti jövedelemből ezért többnyire kimaradnak (vagy csak megbecsülik globális értéküket). a társadalom tagjainak jólétét növelik. az üzemszociológia – a munkahelyen. vagyis világos. 4. bürokrácia A gazdálkodás egyes részterületeivel. megkérdezik. 3.

a „korporációk” (részvénytársaságok) növekvő súlya megváltoztatja-e a gazdasági mechanizmus működését. és végül a piac. mert egyetlen célja. A második világháború után Dahrendorf (1958) fejtette ki a legrészletesebben a „homo sociologicus”. nyereségét olyan cselekvésekkel növelni. értékek megvalósítása vezeti. szerepel.A homo oeconomicus teljes mértékben individualista. piac A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdésével mintegy párhuzamosan merül fel az a „makroszintű” elméleti kérdés. ajándékok (reciprocitás). A reciprocitás példájaként többek a Trobriand-szigeteknek Malinowski által leírt kulakereskedelmét említi. hogy nincs tekintettel arra. és erkölcsi értékek. és az egész világra kiterjesztik értékesítésüket. Ezek: a kölcsönös adományok. akik iránt szimpátiát érez. • az elkötelezettséget – amikor az egyén úgy dönt valamilyen cselekvés mellett. hanem azon más embertársaié is. normáinak. Háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: • az önzést • a szimpátiát – amikor az egyén haszonfüggvényében nemcsak a saját jövedelme. A homo sociologicus közösségi ember. amelyek több országban működtetnek termelő üzemeket. mint az egyéni vagy családi tulajdonban levő vállalatok. A közelmúltban Max Weberéhez hasonló szintézist próbált megfogalmazni A. Polányi Károly (1976) három ilyen mechanizmust különböztetett meg. az „értékracionális viselkedés” viszont az értékeket megvalósítani kívánó és ebből fakadó normákat követő viselkedés leírása. Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás. a családban) általában messzemenően félreteszi az individualista racionalitást. Összefoglalóan azt lehet mondani. hogy az ember bizonyos tevékenységeiben (elsősorban a gazdaságban) és bizonyos határok között homo oeconomicusként viselkedik. hogy a nagy bürokratikus gazdasági szervezetek. Más szóval nem kívánja hasznát. 49 . hanem kizárólag bizonyos elvek. hogy milyen mechanizmusok alapján működik a gazdaság. A részvénytársaságok sokkal nagyobb mérettűekké képesek válni.modell alapfeltevéseit. S. A nem az önérdek. elsősorban a más emberek iránt érzett szolidaritás alapján dönt. redisztribúció. hanem a normák által vezérelt ember gondolata Durkheimre megy vissza. A piaci gazdaság mintapéldája a kapitalista gazdaság. A „menedzserek forradalma” A kapitalista gazdaság működésével kapcsolatos sok sok évtizedes elméleti kérdés. miszerint ez egyén döntésialternatíva-tartományon belül. fogyasztása stb. de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. Mindhárom forma érvényesül azonban a mai társadalmakban egymás mellett. csak a saját hasznát keresi. hogy megfeleljen közössége elvárásainak. amelyek ellentétben állnak a normákkal és értékekkel. a redisztribúció példájaként a XVIII. Századi Dahomeyi Királyságot. Max Weber a cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette. más területeken (pl. Lindenberg (1990) fogalmazta meg a „homo socio-oeconomicus” emberkép hipotézisét. senki mással nem törődik. a termékek központi begyűjtése és elosztása (redisztribúció). hogy annak következményei hogyan befolyásolják a saját egyéni hasznát. ezáltal világméretekben alakítják ki üzleti politikájukat. Sen (1982) indiai-amerikai közgazdász és filozófus. a „tradicionális” viselkedés pedig egyszerűbben a hagyományos normákat követő viselkedés. mert a „célracionális” viselkedés fogalma megfelel a homo oeconomicus feltételezett viselkedésének.

hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. hogy a bürokratikus szervezetekben egyértelmű uralmi hierarchia van. Mit jelent a bürokrácia? 1. Ezek közül itt hármat említünk meg: 1. Ahogyan a társadalom kiemelkedik szegényes állapotából. 6. 5. tehát olyan jószággá. 2. A bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek. annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. Minél többen tudnak 50 . A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak. Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek. részvénytársaságokat ténylegesen a vállalati vezetők. és ki kinek tartozik engedelmességgel. míg olyan szintre nem jut. hanem a vállalat növelése. hogy meddig mehet a gazdasági fejlődés. hogy mások birtokolják-e. Az előrelépés pontos szabályok szerint működik. ők hozzák meg az üzleti döntéseket (Berle. egyre több jószág válik „pozivionális jószággá”. 7. 2. ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. hogy növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma. Az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik. hatalmának. 3. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezethetnek. Mindenekelőtt azt. 4. F. a menedzserek vezetik. hogy a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik. 3. hogy a szervezetek méretei nőnek. pontos szabályok mondják meg. 4. A bürokrácia hátrányos jellemzőinek ellensúlyozását a gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól. Ezáltal. a nagy szervezeteket egyre inkább bürokratikusan igazgatják. Means 1968). A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai A makrogazdaság-szociológia által felvetett újabb elméleti kérdések közül az egyik legérdekesebb. gazdasági befolyásának erősítése (Burnham 1962). A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének a maximalizálása a legfontosabb cél. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi. állítják ennek az elméletnek a képviselői. annak kiterjesztésétől reméli. maga a működés válik céllá. hanem attól is függ. Másrészt. amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van. és egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben. hogy a hátrányait elkerüljük. Ugyanakkor Weber már látta a bürokrácia hátrányait. hogy ki kinek adhat utasítást. A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia. Ezek a következők: 1. sőt a modern ember életének egyre nagyobb része telik el bürokratikus szervezetekben. A bürokrácia természetében rejlő alapvető tendencia. hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában. 5. Mindezekért a bürokratikus szervezetek merevekké válnak. hogy hogyan lehet a bürokrácia előnyeit biztosítani úgy. a kapitalizmus működési mechanizmusa alapvetően megváltozott. Bürokratikus szervezetek Max Weber fogalmazta meg azt a tézist. Hirsch (1976) angol közgazdász néhány társadalmi jellegű korlátozó tényezőre hívta fel a figyelmet. Ez azt jelenti.Az ilyen nagyvállalatokat. További szociológiai probléma.

az annál inkább veszít az értékéből. és nem tesz kísérletet az ideális politikai rendszerek kidolgozására. 3. továbbá a politika társadalmi háttere. 51 . 2. ha a bírák nem becsületesek. hogy a gazdaság minden szereplője önérdekét követi. A gazdasági fejlődéssel. hogy főképpen empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményeit magyarázni. A különbség az állam és a kormányzat között az. döntések kerülnek érdeklődésének középpontjába. E különbségek ellenére az átfedés a három tudományág között meglehetősen nagy. vagy legalábbis ezeket a döntéseket befolyásolhassák. A hatalom ugyanolyan viszony. Hatalom és uralom A politikai élet és a politikai szociológia központi fogalma a hatalom. hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak. hanem a politikai életben megnyilvánuló törvényszerűségek. POLITIKA Alapfogalmak A politikai szociológia mellett két másik tudomány foglalkozik a politika vizsgálatával: a politikai történetírás és a politikatudomány vagy politológia. különösen piaci viszonyok közt. a saját hasznát kívánja maximalizálni. hogy nem az egyedi politikai események. A pozicionális jószág példája a kiváló márkájú drága személygépkocsi. együtt jár a kommercializálódás. akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. míg a kormányzatban részt vevő személyek előbb-utóbb kicserélődnek. ezeket a pozíciókat megtartsák. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikai történetírástól. Állam. amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert. összefüggése a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal. A piaci rendszerű gazdaság fejlődése azon alapul. amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra. politika A mai társadalmak nagy része államban él. hogy mindent meg lehet vásárolni. hogy tagjainak jólétét emelkedő szinten biztosítsa. A politológiai szociológia elsősorban abban különbözik a politikatudománytól. a hatalmat megtarthassák. hanem az önérdek elve által vezettetve megvásárolhatóak. hogy az állam tartósan fennmarad. Az állam Max Weber definíciója szerint az a politikai intézmény. ÁLLAM. Pl. börtönözhet be bűnözőket. üzenhet hadat más államoknak stb. Az állam vethet ki adókat. ill. Pedig semmilyen társadalom sem. akkor ez az egész társadalom jólétére nézve súlyos károkat okoz. 12.valamely pozicionális jószághoz hozzájutni. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. vagyis hatalomhoz jussanak. és egyre inkább vásárlás útján kívánnak mindenhez hozzájutni. kormányzat. A politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége. KORMÁNYZAT. A kormányzat azokból az egyénekből áll. egy fejlett társadalom pedig a legkevésbé képes bizonyos erkölcsi normák széles körű elfogadottsága nélkül úgy működni. vagyis az a jelenség.

Karl Popper definíciója: demokratikus a politikai rendszer abban az esetben. Az alattvalók elfogatták. mert az a hagyományokon alapul. akik némelykor nagy szolgálatot tettek alattvalóiknak. hogy a kormánypárti és az ellenzéki szerep a pártok között időnként felcserélődik. jó vagy igazságos ember. akár nem. hogy ennek alapján teljesen jogosult arra. hogy a politikai demokrácia akkor tekinthető teljesen megszilárdultnak. végül a hatalmat intézményes korlátok 52 . • Karizmatikus uralom esetén a legitimitás alapja az uralkodó személyisége. • Demokrácia. vagy pedig a hatalmának alávetettek elfogadják azt hogy ezt a szándékot szolgálniuk kell. kicserélhetik az uralmon lévőket. ha a társadalom tagjai . totalitarizmus. jogosan uralkodik. hogy az adott társadalomban elfogadott alkotmányjogi szabályok szerint került uralomra. Azonban a politikai rendszerekben. ahol meghatározott időnként olyan parlamentáris választásokra kerül sor. demokrácia van.hogy a hatalmának alávetett személyeket arra bírja. • Racionális-legális uralom esetén az uralkodó hatalma azon alapul. azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát. kétszer sikerült az ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alakítania. hogy a király meghatározott öröklési rend szerint örökölte királyi méltóságát. Más szóval a demokráciához hozzátartozik. Karizmatikus uralomnak és uralkodóknak. karizmatikus és racionális-legális uralom Weber a legitim hatalomnak vagy uralomnak három típusát különböztette meg: Tradicionális uralom esetében a hatalomnak alávetettek azért fogadják el a legitimként a hatalamat birtokló személy hatalmát. politikusoknak nagyon sok változatát ismerjük a történelemből Gandhitól Kossuth Lajoson. Dahrendorfnak azon gondolata is figyelemre méltó. bátor. az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják. Tradicionális. amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján. akár egyetértenek az utóbbiak ezen szándékkal. ahol több párt indulhat. és az érvényes jogszabályoknak megfelelően. autoritarizmus A politikai rendszerek két szélsőséges típusa a demokrácia és totalitarizmus. Az utóbbi esetet nevezik jogos vagy legitim hatalomnak. az alattvalóknak az a meggyőződése. ha a hatalom birtokosa csak a hatalomnak alávetettek akarata ellenére végső soron kényszerrel tudja keresztülvinni a szándékát. hogy szándékainak megfelelően viselkedjenek. A demokráciának sokféle definíciója van. R. hogy az uralkodó annyira bölcs. vagyis választások útján kerülnek hatalomra: a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák. Nagy különbség természetesen. hogy alattvalóit vezesse. a hatalmat birtoklónak az utasításait végre kell hajtaniuk. ha többségük nincs velük megelégedve. ha már két alkalommal került sor ilyen parlamenti választás következtében kormányváltásra. Ilyen volt általában a királyok hatalma a középkorban. Smelser (1994) a demokráciának olyan definícióját adta. Julius Ceasaron és Napóleonon keresztül Adolf Hitlerig és Sztálinig. és ahol a választáson többséget kapó párt vagy koalíció alakít kormányt. pártok és nyomást kifejtő csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket. másképpen uralomnak. máskor azonban a karizmatikus vezetők súlyos katasztrófákba vitték alattvalóikat.

megkínoztat. hanem a politikai döntések befolyásolása. A legegyszerűbb példa a fogyasztó. Mozgósítani próbálják az egész társadalmat. bebörtönöz. mivel tölti szabadidejét. pl. hivatalos ideológiát fogalmaz meg. hogy valaki a vallását gyakorolja-e vagy nem. Tipikus példája valamely iparág érdekeinek védelmére létrehozott lobby. A közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz vagy legalábbis részt vehet a döntések meghozatalában. pl. A civiltársadalmak alatt értik a társadalomnak mindazokat az 53 . teljesítményével elégedetlen. politikai pereket rendez. illetve a hatalom megtartása. szintén a közvetlen demokrácia intézménye. aki felhagy a nem megfelelő minőségű terméket előállító cég árujának. hanem a társadalom valamilyen súlyosnak tartott problémáinak felismerése és az ennek orvoslására. Civiltársadalom A civiltársadalom fogalma a legutóbbi években hódított tért a társadalomtudományokban. a jog uralma) között gyakorolják. Totalitáriusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. pl. O. gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. Tipikus példája a zöldmozgalom. világnézetet nem tűr el. Elsősorban a közvetlen és a képviseleti demokráciát kell megkülönböztetni. ezzel ellentétes gondolatokat. mozgalom Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat. Az alkalmazott módszerek. a nyugdíjasoknak képviseli az érdekeit. A demokráciának több fajtája van. kivégeztet minden tényleges vagy potenciális ellenzékit. a kisebbségeket. elveivel. amely nem tűri a nyílt ellenzéket. A kivonulás azt jelenti. Párt. legtöbbször a társadalom alapvető megváltoztatására való törekvés. és ezen túlmenően az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni. Nyomást kifejtő csoportnak nevezik az olyan szervezett csoportokat. A mozgalmak sokszor nem a demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazzák. többek között az állami és pártbürokrácia egyes tagjait is. amelynek működésével. Hirschman (1970) igen szellemes megkülönböztetése a kivonulás és a kritika vagy jobbító felszólalás alternatívájáról. amelyek védik az egyént. a sajtót. a mosóporának vagy személygépkocsijának vásárlásával és helyette másik cég termékeihez pártol. Dahl (1989) poliarchiának. Hasonló az érdekcsoport fogalma is: ez a társadalom valamely részének. eszközök kérdésköréhez tartozik A. Ennek érdekében egypártrendszert vezet be. nyomást kifejtő csoport. milyen rádiót hallgat stb. sőt sokszor olyanokat is. de az állampolgárok magánéletébe és gondolkodásába való beleavatkozástól többé-kevésbé tartózkodik. amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás. Ez nevezte R. hogy az elégedetlen személy egyszerűen elhagyja azt a közösséget. amely a legtöbb mai fejlett demokráciában érvényesül. amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet. milyen nem politikai egyesületnek tagja. amelyet időnként ma is több demokratikus országban alkalmaznak. amelyek célja nem a politikai hatalomra jutás. akik a döntéshozatalban részt vesznek.(alkotmány. a tüntetést. saját érdekeiknek megfelelően. mit olvas. a magánérdekeket. A képviseleti demokráciában. akiknél az ellenzéki gondolatok gyanúja sem merül fel. tehát nem szól bele abba. hanem a tiltakozás különböző formáit. monopolizálja a kommunikáció csatornáit. a televíziót és rádiót uralma alatt tartja. az állampolgárok képviselőket választanak. Autoriátusnak nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert. A mozgalom kevésbé szervezett társulás. A népszavazás. minél több hívet akarnak szerezni céljaik megvalósítása érdekében. amelynek megszületése nem valamilyen részcsoport érdeke.

Jóléti állam A demokratikus rendszer lényegéhez tartozik. H. némelykor a magánvállalatokat is -. Gyakran használják forrásként a politikai közvélemény-kutatások eredményeit. Módszerek A politikai szociológiában – ugyanúgy. nemcsak saját hasznukat keresik. Az állam arra törekszik. hanem a közösség javát igyekeznek előremozdítani. hogy a társadalom biztosítja számára az életszínvonalnak és a szociális biztonságnak valamilyen elfogadott minimumát. amikor valamely helyi társadalom. végül a szociális jogokat – az állampolgároknak azt a jogát. szintén két elmélet áll egymással szemben. hogy a társadalom tagjai minél nagyobb részének megelégedésére kormányozzon.a szabadságjogokat. egyházakat. a politikai jogokat – a választásnak és a politikai hivatalra választhatóságnak a jogát. hasonló érdekeket képvisel. mint a szociológia más ágaiban – a leggyakrabban használt módszer a survey típusú adatfelvétel. éspedig akár a szegényebb rétegeket támogatja a szociálpolitikán keresztül. A jóléti állam 54 . Marshall (1973) háromféle jogot különböztet meg: a polgári jogokat . A kapitalizmus késői szakaszában az állam az osztálykonfliktus mérséklése érdekében egyre nagyobb jóléti feladatokat vállalt magára. A szociális jogokhoz kapcsolódik a jóléti állam fogalma. Speciális módszereket. Más szerzők kiterjesztik a fogalmat. hogy kinek a kezében van a hatalom. amely jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára. betegségi. hogy az állampolgároknak jogaik vannak. Jóléti államnak nevezzük az olyan államot. hogy mi az állam és a kormányzat funkciója. ki határozza meg vagy befolyásolja az állami döntéseket. munkanélküliségi támogatást nyújt. továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. és beleértik egyrészt azt a magatartást. akár pedig az elégedetlen tüntetők közé lövet. ez az elit szoros személyi kapcsolatban áll. Abban a kérdésben. hasonlóan gondolkodik. baleseti. település hatalmi viszonyait kutatják és amikor egy-egy maghatározott politikai döntés meghozatalának körülményeit kutatják. Elméletetek Az állam Az állam és a kormányzati szociológiával kapcsolatos alapvető elméleti kérdés.autonóm szervezeteit – az egyesületeket. azaz létrehozta a jóléti államot. Az elitelmélet szerint (Mills 1962) viszont egy szűk elit hozza meg a döntéseket. a fennálló társadalmi rendszer fenntartására törekszik. nyugdíjat biztosít. A pluralista elmélet szerint (Riesman 1968) sok különböző érdekcsoport közötti vitában és versenyben alalkul ki a végső döntés. családi támogatásokat ad. az érdekellentéteket kiegyenlítse és a külső beavatkozástól megvédje. T. Némely országban az ingyenes oktatás is a jóléti állam része. amelyek nem függnek az államtól. Az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében. amikor az állampolgárok részt vesznek a közügyekben. írásos dokumentumok vizsgálatát szokás használni. A marxisták szerint az állam és a kormányzat egyszerűen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki. mélyinterjúkat. köröket. vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről. Beleértik másrészt a demokráciában szükséges mentalitást: az udvariasságot és toleranciát a közösség többi tagjával szemben.

hogy a nemzetállam ki kívánja terjeszteni fennhatóságát. A nemzetállam eszméjén azt az elképzelést. hogy egy nemzetnek minden tagja legyen egy adott nemzetállamnak alattvalója. racionálisan gondolkodnak a politikai kérdésekről. hogy az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek a politikai kérdésekben. ha az állampolgárok túlságosan aktívak minden politikai kérdésben. a nemzettudat. F. politikai célt értjük. másrészt a nemzetállamnál kisebb regionális egységekkel szemben. valószínűleg már évszázadokkal ezelőtt kisebb-nagyobb intenzitással létezett és nem mutatja az eltűnés jeleit. mert a politikai demokrácia és a piacgazdaság egyértelműen és visszafordíthatatlanul bebizonyította felsőbbrendűségét. még 55 . hogy a demokrácia és a gazdasági fejlettség szintje között van-e – mint Lipset állítja – és ha igen. veszít hatalmából. a Bázel környéki régió). aktívan részt vesznek a politikai vitákban. ugyanakkor a gazdasági növekedés lelassulása következtében az állami költségvetés és a társadalombiztosítás bevételeinek növekedése lelassul. Tétele nagy vitát váltott ki. hatásköréből egyrészt a nemzetállam fölötti szervezetekkel. az aktivitás mellett érvényesülnie kell a kormányzati intézkedések elfogadásának is. Európában elsősorban az Európai Unióval.szolgáltatásai azonban egyre többe kerülnek. hogy a nemzetállam változatlanul fennmarad-e vagy fokozatosan háttérbe szorul. században jelent meg a történelemben. században. Állampolgári kultúra A demokrácia létrejöttének és fennmaradásának másik fontos elmélete a demokratikus vagy állampolgári kultúra meglétében látja a legfontosabb tényezőt (Almond-Verba 1963). továbbá az állam minden polgárát akár erőszak árán is az államalkotó nemzet tagjává akarja tenni. hogy milyen feltételek segítik elő a totalitárius és az autoritárius rendszerek létrejöttét és fenntartását. milyen szoros a kapcsolat. a nemzetállam eszméje a XVIII. nem lesznek többé a különféle rendszerek és ideológiák közötti harcok. az adott nemzet tagjának tekintett személyre. Fukuyama (1994) amerikai politikatudós tétele. be kívánja olvasztani a többségi nemzetbe. A régiók némelykor több állam területére terjednek ki (pl. és visszafordíthatatlanul győzött. hogy a gazdasági fejlettség magasabb szintjének elérése után minden totalitárius és autoritárius rendszer demokratikussá alakul át. E két célból következik. hogy „itt a történelem vége”. Demokrácia és gazdasági fejlettség A szociológusokat élénken foglalkoztatja a kérdés. és hogy egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. Totalitarizmuselméletek A demokrácia feltételeire vonatkozó kérdés ikerpárja az a kérdés. Más szóval lehet-e arra számítani. legkorábban a XVII. A nemzetállam Az állam szerepével kapcsolatos másik elméleti kérdés. mint a „mi-tudat” egyik fajtája. Míg a nemzeti összetartozás érzése. így az állam és a társadalombiztosítás nem képes korábbi jóléti kiadásai vállalásának maradéktalanul eleget tenni. Ez a politikai kultúra azt jelenti. területét minden. sokan ellentmondtak neki. A nemzetállamokon belül megerősödik a régiók szerepe. Ugyanakkor az sem előnyös.

A két világháború között elterjedt volt az a gondolat. 56 . hiedelmeket. ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK. munkahelyet ígért. A kérdést két részletre bonthatjuk fel: 1. hogy a piacgazdaság autoritárius politikai rendszerben is működni képes. más szóval lehetséges-e szocialista demokrácia? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz a szakirodalomban. végül magát a nyelvet. a piacgazdaságból és a demokrációból kiábrándult emberek számára a totalitárius rendszer anyagi biztonságot. hogy a totalirizmus a tömegtársadalom következménye. Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia. ahol nem volt kellőképpen erős a polgárság ahhoz. vagy egy központilag tervezett és/vagy legalább részben a termelőeszközök állami tulajdonán alapuló gazdaságban is működhet demokratikus politikai rendszer. amely a totalitárius rendszert a sikertelen vagy a megkésett modernizációval hozza összefüggésbe azokban az országokban. 2. továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket. Az eltömegesedés. körülmények okozzák a demokratikus rendszerek bukását és autoritárius. 13. másrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait. Ez elkeseredett. A totalitárius politikai rendszer azonban Kornai János szerint nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat (pl. SZOCIALIZÁCIÓ Alapfogalmak A szociológiában használt kultúrafogalom a hétköznapi fogalomnál sokkal tágabb. a vallást. egyrészt úgy. továbbá értékekből. igen nagy tömegek munkanélküliségével és gazdasági lecsúszásával magyarázzák a totalitárius rendszerek hatalomra jutását. Elméletileg igényesebb az a magyarázat. művészeti. hogy a modernizációt demokratikus politikai rendszerben valósítsa meg. azok ismeretét és élvezetét. az elgyökértelenedés kétféleképpen is érthető. vagyis tárgyakból. hogy az iparosodás és városiasodás következtében nagy tömegű parasztszármazású és vidéki lakos költözik be a nagyvárosokba. de a világ más részein is égető kérdés volt a demokrácia és a piacgazdaság összefüggése. A szociológia – a kulturális antropológiához hasonlóan – a kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi. KULTÚRA. normáit. Szükséges-e a politikai demokrácia működéséhez a piacgazdaság. sőt totalitárius rendszer által való felvátásukat. Demokrácia és piacgazdaság A rendszerváltás előtt elsősorban Kelet-Közép-Európában. ezért támogatták azt legalább ideig-óráig. az azokat alátámasztó értékeket. normákból. épületeket. kognitív és normatív elemekből áll. A legegyszerűbb totalitarizmuselméletek – elsősorban a nemzetiszocialista Németország története alapján – a piacgazdaságokban bekövetkezett súlyos gazdasági válsággal. zenei alkotásokat. tudásból.élesebben fogalmazva: milyen erők. vagy pedig autoritárius politikiai rendszer mellett is képes a piacgazdaság működni? Másképpen fogalmazva: a központilag tervezett gazdaságból a piacgazdaságba való áttérésnek demokratikus vagy autoritárius politikai rendszer mellett van-e nagyobb esélye a sikerre? Több példa van arra. bútorokat). Tehát a kultúra anyagi. társadalmi értelemben atomizálódnak.

Értékek 57 . előfordulhat. sőt az egész emberiséget átfogó világtársadalom működőképes legyen. máskülönben viselkedésük a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik. hogy a kultúra folyamatosan változik. mert az adott társadalom normáival ellentétes. de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek.) 5. Egyszerű példája ennek a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban. hogy minden további nélkül negatívan értékeljen valamilyen jelenséget vagy viselkedést csak azért. Pl. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. a kábítószer-fogyasztók stb. A konkrét szükségletek. Egészen különlegesek a deviáns szubszkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. Ezért a szociológusnak mindig óvakodnia kell attól. Ilyenkor szokás kulturális késésről beszélni. ugyanazon emberi szükséglet kielégítésének más-más módját írják elő. más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. vagy egyszerűen azért. hogy a normák változnak. A család jó példa arra. 2. hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. mint a kultúra. szubkultúra. a természeti-gazdaságitársadalmi körülmények változása általában gyorsabb. hogy egy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Vannak erkölcsi szabályok. Az a tény. nem jelenti azt. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. Ahogy a szükségletek változnak. amelyeknek megszegését a társadalom többi tagja többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással. ill.) Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. Jó példája ennek a vérbosszú. normákat. kulturális pluralizmus Minden emberi társadalomnak van kultúrája. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. megvetéssel bünteti. hogy a büntetőjog büntet olyan cselekményeket. amelyek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik. másutt viszont súlyosan büntetik. amelyet egyes társadalmakban kötelezőnek tartanak vagy tartottak. A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet: 1. a tehenek levágása a hindu vallásban. mert a büntetőjog szabályaiba ütközik. Vannak jogi normák. amelyeknek megszegését kényszereszközökkel torolja meg. 3. 4. hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg. és ezáltal lehetetlenné válik az együttműködés. tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat. az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak.(Pl.Kultúra. úgy módosul lassan a kulturális alkalmazkodás is. Normák Ahhoz.

A gyermek elsősorban a szüleitől. hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében. mint az élelmiszer. ha nem számít külső negatív szankcióra a norma megszegése esetén. Az élet minősége Az élet minősége fogalma azt jelzi. teszi magáévá az értékeket és normákat. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma. különösen a televízió. a társadalom kultúráját. vagyis deviáns értékekre és normákra szocializálja a gyermeket vagy a serdülőt. értékeit. hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. a javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák. Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszanak nagy szerepet. az ivóvíz stb. továbbá testvéreitől és más rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket. Ehhez kapcsolódik a „jólét” és a „jóllét” megkülönböztetése. A szocializáció más színterei növekvő szerephez jutnak. hogy vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei. hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagjai. A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család. A szerep viselkedési mintákból. Azon az empirikus megfigyelésen alapul. Ez azt a folyamatot jelenti. A másik definíció szerint a szocializáció az a folyamat. A státusz egy. jónak vagy rossznak. Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is. az apa és az anya. szerep. Szocializáció. ha ez a baráti csoport galeri jellegű. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. az egyesületi tag pozíciója. Ebben az értelemben a szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját. amelynek során az emberi személyiség kialakul. amelynek során a gyermekek megtanulják. normáit. míg a jólléten azt. ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja. Ez a szerep lehet negatív. hanem a különböző szellemi – pénzben nem mérhető – javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. mondván. amelyek kifejezik azt. Az egyik definíció szerint az a folyamat. Kulturális szakszociológiák 58 . hogy a társadalom tagjai „jól élnek”. A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik. Különböző státuszokhoz különbözőszerepek tartoznak. Státusz például a tanár.Az értékek olyan kulturális alapelvek. Ilyen mindenekelőtt az iskola. hogy tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké és nem képesek felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni. a ruha. hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik. A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás. jogokból és kötelességekből áll. amikor a szülők és gyermekeik közti interakció csökken. a lakás. státusz A szocializáció fogalmát a szociológia és a pszichológia egyaránt használja. hogyan kell a társadalomban élniük. hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti szükségképpen. A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk.

Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. Eszközérték pl. Az ilyen irányú kutatások legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold (1980. a türelem. A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát. 2. o előrehaladás egy olyan társadalom felé. széles körben alkalmazott értékskálát találhatunk. A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal. eszmék fontosabbak a pénznél. a béke. értékek. A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania. az egyenlőség. 3. amelyet a legfontosabbnak tart: 1. gyors ütemű gazdasági növekedés. a művészet és a zene szociológiája. a szólásszabadság. Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára A normák. Célérték pl. és o stabil gazdaság. hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan. rádióműsorokat hallgatnak. a városokat és tájat szebbé tenni. a hatékonyság a munkában. az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket Az attitűdök vizsgálata 59 . Egyrészt a divat is a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze. A nemzetközi szakirodalomban több. Elsősorban azt kutatja. Módszerek Rokeach. attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az. filmeket néznek. Inglehart (1977.1990) egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. múzeumokat látogatnak stb. az önfegyelem. az érdekes élet. A szociológiának külön ágazatai az irodalom.Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia. másrészt a divat szociológiai megismeréséhez még több üzleti érdek fűződik. o küzdelem a bűnözés ellen. 1982) volt. Mindhárom négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket. Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíthatják meg a megkérdezett személlyel. Ezek a célok: 1. művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. 2. kevésbé személytelen társadalom felé. Meg kell említeni a divatszociológiát is. az infláció leküzdése. ahol a gondolatok. Közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer. hogy milyen televízió műsorokat néznek. az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba. könyveket olvasnak. hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön. 3. az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe. o előrehaladás egy emberségesebb. 4. 4. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. közrend fenntartása. erős honvédelem.

hogy a szigorú vagy az engedékeny gyermeknevelés a helyesebb. hogy az-e a a kívánatos. családdal) való elégedetlenségre. a kulturális értékek. és egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok. személyekre. hogy bizonyos tárgyakra. hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba. Az élet minőségének vizsgálata Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jóllét” nem anyagi elemeire. Az élet minőségének három dimenziója 60 . a jövedelem növekedésének. melegségére és az önértékelésre. a mindennapi társadalmi kultúra különbségei következtében az Egyesült Államok. nevezetesen az. „Úgy érzi-e. hogy fontos a barátai számára?”Másrészt adatokat gyűjtenek (többnyire a „nagyon elégedetlen”-ig terjedő skálákkal) az életkörülmények anyagi dimenzióival (például jövedelem. Franciaország és Németország némileg másfajta modernizációt valósított meg. helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Attitűdnek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét. Münch (1993) a közelmúltban megjelent munkájában azt bizonyította. Elméletek A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai Marx szerint a gazdaság az alap. a tudomány. amely az alap változásának hatására változik meg. teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. lakás. a külső kötöttségektől való függetlenség. lakókörnyezet) és a „jóllét” nem anyagi elemeivel (pl. a foglalkozási karriersikernek. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet. Elsősorban a fiatalok között egyre kisebb értéke van az anyagi javaknak. a szabadság. és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak. különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta. hogy olyan munkát végez. A nevelés dilemmái Konkrét kérdések merülnek fel. mint az emberi kapcsolatok gyakoriságára. olyan kérdésekkel. R. mint pl. Értékek változásának elméletei Nagyjából a 60-as évek közepe-vége óta figyeltek fel a szociológusok az értékek változására. A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés. Ezzel szemben Max Weber a tudati viszonyoknak. hogy a vallás. mint az. Anglia.A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. amely megfelel képességeinek?” vagy „Úgy érzi-e.

kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek. hogy hogyan lehet a emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni. Ezek a normák társadalmanként eltérőek lehetnek. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul. hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsünk deviáns viselkedésnek.Az életminőség-vizsgálatok két fő elméleti kérdésének az látszik. vallási stb. A normaszegést nevezik devianciának. életbiztosítás végett is letagadják az öngyilkosság tényét). DEVIÁNS VISELKEDÉSEK Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges. csoportjainak felfogása is a követendő normákról (pl. a modern társadalmakban talán még inkább. E. viselkedési szabályokhoz. továbbá hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük. Kérdés. és elfogadjuk. hogy a ténylegesen öngyilkosság következtében meghalt személyeknél valamely más halálokot írnak be. A bűnözésről négyféle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 61 . lakást stb. mint az étkezést. hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. Ilyenek a bűnözés. mint korábbi korszakokban. létezésen pedig az elidegenést ellentétét.. Ezekből a dilemmákból kiutat jelenthet az. akár az öngyilkosság tényének leplezési szándéka miatt. Eltérő lehet egy-egy társadalom különböző etnikai. a „szeretetet” és a „létezést” vagy „önmegvalósítást”. hogy nem fordul-e elő. A statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő halálok. amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. öngyilkosság. ha azt mondjuk: azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek. amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz. hogy minden egyes deviáns viselkedésfajta okait és következményeit alaposan és tárgyilagosan elemzzük. Birtokláson az emberi élet külső feltételeit. A szociológia arra ösztönöz. és korszakonként változhatnak. akár információhiány. alkoholizmus. Módszerek Statisztikai mutatók Az öngyilkossági arányszámot a statisztikai és a demográfiai évkönyvek évente közlik. (pl. Felmerülhet a kérdés. Maslow amerikai pszichológus szükségelméletét továbbfejlesztve – az emberi szükségletek és a jólét három szintjét különböztette meg: a „birtoklást”. Allardt (1975) finn szociológus – A. 14. a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. az abortusz kérdésében). a szereteten az emberi kapcsolatok iránti igényt. hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élni a társadalomban. és hogy a deviancia nem mindig szükségképpen káros a társadalom egésze számára. Alapfogalmak Deviáns viselkedés Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük. az egyéni élet értelmének érzését értette.

de még nagyobb a bizalmatlanság. az ismertté vált elkövetők száma. mert vannak alkoholisták. Az alkohológia nemzetközi gyakorlatában két közvetett módszerrel becslik az alkoholisták számát egy-egy országban vagy ennél kisebb népességcsoportban. hogy mindennap – az alkoholizmus előrehaladott szakaszában minden reggel – szeszes italt fogyasszon. mint az alkoholfogyasztás esetében. Kétféle definíciót ismer a szakirodalom. A képlet alapja az a megfontolás. amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett. lakókörnyezetében. Ezeket nevezik viktimológiai felvételeknek. 2. akik nagyjából hetente-kéthetente. és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának. 62 . ez azoknak a cselekményeknek a száma. akik hosszabb ideig. Az uralkodásra való képtelenségnek is legalább két változata van: van. egészségi állapotában – az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz. aki nem kképes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban. különféle veszélyességű kábítószer létezik. mert az összes fogyasztásról semmiféle adat nincsen. A szociológiai definíció szerint az az alkoholista. hogy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg. és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer-fogyasztás. a vádlottak száma. többek között azért sem. és a súlyos alkoholistáknak meghatározott százalékos része hal meg egy adott évben májzsugorodás következtében. tehát nem tud uralkodni az ivásán. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel. akinek életében – családjában. aki nem képes lemondani arról. Az ún. többnyire hétvégén részegednek le súlyosan. hogy a májzsugorodás okozta haláleseteknek meghatározott részét az alkoholizmus okozza. és többnyire súlyos károkat okoznak maguknak és környezetüknek. múlt évben) bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt.1. Az orvosi definíció szerint az alkoholista. de a letagadás esélye minden bizonnyal még nagyobb. 3. és vannak olyanok is. hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül (pl. ennek 60 %-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. Jellinek-képlet (1960) az adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. ha egyszer hozzákezdett. Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus mérésének módszertanában az első bonyolult kérdés magának az alkoholizmusnak a definíciója. amikor a teljesen öntudatvesztésig lerészegednek. Az utóbbinak is legalább két változata van. néha hónapokig is képesek elkerülni a lerészegedést. Epidemiológiai vizsgálatok A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél hasonló problémák merülnek fel. 4. mivel sokféle. Viktimológiai felvételek Némely esetben úgy próbálják a bűnözés elterjedését felderíteni. az elítéltek száma. Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója. Becslési módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésre. munkahelyén. és van. akinél már kialakult az úgynevezett dependencia vagy függőség. A lakosság megkérdezésén alapuló epidemológiai felvételeket lehet végezni.

hogy a teljesen konform társadalomban. Az agresszió irányulhat más személyek ellen (emberölés. hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják. mint a mai modern emberre. hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott elmebetegségekre. Lomroso olasz orvos a testi jellemzők. Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól. 63 . Az elmebetegségek okainak kutatásában. A közelmúltban fogalmazták meg azt az elméletet.A mentális vagy lelki betegségek mérése hasonlóan nehéz problémákba ütközik. anómiaelmélet. hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik. testi sértés. minden fejlődés leállna. hanem az adott társadalom ítéletéből. vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. elsősorban a koponyaalkat és a bűnözés között látott összefüggést. Azt nem lehet kizárni. amely az erőszakos bűnözést egy spericális kromoszóma-rendellenességgel hozza kapcsolatba. frusztráció agresszív viselkedést eredményez. különösen gyakran jelennek meg olyan elméletek. hogy milyen szerepet játszi a deviancia. a társadalomban elfogadott normákból. Biológiai elméletek C. minden változás. Ebbe a kategóriába a súlyos betegségektől (pl. hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik. A bűnözők szerinte jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra és az ősemberekre. nemi erőszak) vagy önmaga ellen (öngyilkosság) is. hanem a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. skizofrénia) a neurotikus panaszokig igen változatos viselkedési zavarokat lehet besorolni. Pszichológiai elméletek A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre. A frusztráció-agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség. genetikus alapját tételezik fel. mivel azok egyértleműen az orvostudomány területére tartoznak. Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés. A deviancia funkcióját illető legfontosabb szempont az. továbbá hogy nem az egyénben. A szociológiai elméletek jellemzői A szociológiai elméletek (kulturális elmélet. Durkheim (1978) rámutatott arra. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése vitathatatlanul súlyos társadalmi zavarokhoz vezethet. amelyek társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. amelyek ezeknek a betegségeknek az öröklődését és biológiai. milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban. minősítési elmélet) közös jellemzője.

korlátozzák. Tehát egyes kábítószerek és az alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek. normálistól eltérő állapot. kevésbé szigorúan szabályozzák. Ez többek között a gyors és nagy társadalmi változások határsára erősödik fel. akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel. nem várható segítség az embertársaktól.) Srole (1956) a mentális betegségek vizsgálatában az anómia következő dimenzióit különböztette meg: 1. más társadalmakban viszont igen. A kulturális elméletek körébe sorolhatjuk a chicagói iskola bűnözéselméletét. akik ritkán talákoznak bűnözőkkel. hogy a deviáns viselkedéseknek közös gyökereik vannak. Ez egy válság. amelyek azt engdélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják. pl. 64 . eltűrik. 5. azok között is különösen a neurózisok okát. kiszámíthatatlan. Ezek magyarázzák ugyanis a makrotársadalom jellemzőivel. A kulturális elméletek szerint tehát azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma. amelyek a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet. struktúrájával. de a szegények között gyakori mindenfajta deviáns viselkedés. haszontalannak érzi magát. hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt. beteges társadalom. amely beavatkozás a rendbe. az a meggyőződés. családi viszályt. elsősorban a mentális betegségek. az alkoholisták körében a férfi-nő kapcsolatok problémáit. az életcélok megvalósíthatatlanok és ezért nem fontosak. öngyilkosok lesznek. Anómiaelméletek A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. Azok. (Anómia – törvénynélküliségben van a társadalom. ennek zavarait az emberek nem képesek feldolgozni. Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társadalomban. nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké. 3. öngyilkosság esetében az elmagányosodást. Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. hanem a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Egyben ezek azok az elméletek. amelyek a deviáns magatartás kialakulásában akut feszültséghelyzetet. kábítószer-fogyasztó „aluljárós” fiataloknál az iskolai kudarcokat és konfliktusokat. hogy a jómódúak között ritka. konfliktusait. mint azok. differenciális asszociáció elméletét.Amikor egyes emberek életében azokat az okokat keressük. az ún. A nagyobb fokú anómia pedig az öngyilkosság gyakoribbá válását okozza. 2. mert a világos viselkedési szabályok hiánya megnöveli az egyes emberek életében előforduló feszültségeket. hogy minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. Kulturális elméletek A kulturális elméletek abból a felfogásból indulnak ki. a társadalom működése érthetetlen. Abból a megfigyelésből indul ki. az egyén hiábavalónak. ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. különösképpen a szülő-gyermek kapcsolatokban látják a felnőttkori deviancia gyökerét. Ezek a normák kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek. Merton (1980) az 1930-as évek végén új anómiafogalmat vezetett be. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedés. Ezek a kora gyermekkori élményekben. 4.

Az anómiához hasonló fogalom az elidegenedés. nem annyira a viselkedése különbözteti meg a társadalom többi tagjától. az ún. 65 . hogy ez az elidegenedésfogalom nagyon közel áll az újabb anómiaértelmezésekhez. Látható.) válaszreakcióján múlik. Minősítési elmélet Az 1960-as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg. Ennek dimenziói: a hatalomnélküliség. megsegítésük a társadalom egészének mintegy kötelessége. Az anómiaelméletekből adódó fontos következtetés. az elmebeteget pl. mint inkább az. hogy a pszichiáterek elmebetegnek minősítik. minősítési vagy címkézési elmélet. az elmagányosodás. nem hibáztathatók viselkedésükért. Ezen elmélet szerint nem magán a viselkedésen. az önértékelés elvesztése. pszichiátriai intézménynek stb. az önmagától való elidegenedés. hanem a társadalomnak. hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társadalmi viszonyok áldozatai. valamint egyes erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrségnek. hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e. végül normanélküliség. Egyszerűbben fogalmazva. bíróságnak. az élet értelmetlensége.

66 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful