1.A történelem világrendszer jellegű megközelítése.

Európai fejlődési modell és Magyarország
Kiindulás: a történészek elsőként saját népük történelmét, kultúráját vizsgálták, később a különböző népek történelmének közös pontjaira próbáltak fényt deríteni => Magyarország történelme is része a világtörténelemnek, mely egy totális összefüggő rendszert alkot (XX. sz. közepén elterjedt szemlélet). A világrendszer vizsgálata: A történelem során mindig léteznek olyan centrum országok, olyan ország csoportok, melyek a gazdasági fejletségük alapján a legfejlettebbek. A rendszer különböző fejlettségű régiókból/ zónákból áll, ezek egymással kölcsönhatásban vannak, ezt a kölcsönhatást biztosítja az ún. világérintkezési folyamat-melyben kül. szerepet játszanak a régiók.

centrum

centrum: kisugározzák a saját fejlettségi szintjüket a többi régió felé=> kibocsájtó szerep

félperifériák

félperifériák: g-ilag közepesen fejlettek-> közvetítő szerep (pl.Mo.) perifériák: g-ilag elmaradott országok=> (információ) befogadó szerep

Perifériák

A folyamat visszafelé is működik=> kölcsönhatás. ( Ma a legelmaradottabb országokban jelennek meg világproblémák, de ezeket csak a centrum országai képesek megoldani.)

A kölcsönhatás biztosítja a történelemben a dinamizmust, a mozgást (fejlődést). Ez biztosítja az általános felemelkedést, ill. lesüllyedést egyes régiók szempontjából. Pl.:

Anglia Technika, tudás, emberanyag USA A mennyiségi kisugárzás után minőségi változás következik be: USA független, lehagyja Angliát

A világrendszer megjelenési formái a történelemben: I. BIRODALMAK: kezdetben ezek képviselték a centrumot 1. ókori birodalmak: - keleti típusú: Mükéné, Mezopotámia, Egyiptom - antik típusú Kibocsájtó szerep: hódítással történik gazdasági fejl.: extenzív(k.-i típus)+ intenzív együtt jelennek meg A hódítás után hanyatlás (pl. a perzsákat legyőzik a görögök) => antik típusú birodalmak felemelkedése-kisugárzó szerep Róma az utolsó világbirodalom; mely magába integrálja mindazt, amit az emberiség addig a legmagasabb szinten felhalmozott. Az új centrumok belőle nőnek ki: - arab világ (muzulmán) - k-i/bizánci (k-i kereszténység) minden föld az uralkodó tulajdona - ny-eu-i (római katolikus) Az V.- a XVIII.sz-ig mind a három centrum.

2.

középkori birodalmak: A nyugat-eu-i centrum (frank bir.) kerül ki győztesen, mert itt kialakul a feudális földtulajdonlás (feudum-f. birtok)=> érdekeltek lesznek a föld minőségének megőrzésében.

jobbágytelek (örökbérletes föld) majorság/allódium( a földtulajdonos kezében van) közös földek A jobbágy feudális földjáradékkal/robottal fizet- az allódiumon terményjáradék (9ed,10ed), később megjelenik a pénz is. A felesleg-felhalmozás következményeként nem kell mindenkinek mezőg.-gal foglalkoznia --> szétválik az ipar és a mg. ,megjelenik köztük a közvetítő/ kereskedő. Modell Német-római Császárság É: Hanza városok D: az é-itáliai városok lesznek a XVIII.sz. új centrumai A távolsági kereskedelemből meggazdagodnak.

Az iparban és a mg-ban felhalmozott árufelesleget a kereskedők felhasználják a távolsági ker.-ben.+ A feudális földjáradék felhasználása: átalakul kereskedő tőkévé->banki tőkévé->ipari tőkévé Az arabok elfoglalják a levantei kereskedelmet=> a világkereskedelem központja áttevődik az Atlanti-óceánra. =>új centrumként emelkedik ki Spanyolország és Portugália, de itt a feudális szokások túl mélyek ,így nem tudják átalakítani a kereskedőtőkét ipari tőkévé. Azonban a Spanyolország érdekszférájájoz tartozó Németalföldön ez sikerül. Többek között ennek következménye Hollandia létrejötte. Vége a világrendszer kialakulásának, lezárul a világbirodalmak kora.

II. TŐKÉS VILÁGGAZDASÁG(XVII.sz.)

2.Modernizáció. a tőkés átalakulás útjai a centrum országokban és a perifériákon(Az ipari forradalmak folyamata) 1.
2. Eu. Centrumai: Hollandia,Anglia, Fr.o.később félperiféria: németek lakta területek(még nincs No.), itáliai területek periféria:Skandinávia, D-Eu, Közép-Kelet-Eu,Kelet-Eu

3.

sajátos munkamegosztás:
1. tőkés ipar+ker. 2,3.élelem,nyersanyagellátó

1. Új fejlődési út: A centrumországok ún. szerves fejlődési úton (a fejlődés motorja a tőkés g., mely a még feudális viszonyokból bontakozik ki-alulról indul a fejl-) járnak. Szerves fejlődés modellje: Eredeti tőkefelhalmozás: Nagy-Britannia: tőkés bekerítés (a birt. tőkés nagybirtokká alakítja a feudális földbirtokát, kiadja nagybérlőknek, akik pénzt fizetnek; juhot tenyésztenek- alapanyag a tőkés ipar számára-, mert nincs szükség gabonára), a parasztok beözönlenek a városba, létrejönnek a manufaktúrák.  Átalakul a társadalom szerkezete: kialakulnak a tőkés, nagybérlő, bérmunkás rétegek Politikai átalakulás Polgári forradalom Követő származtatott fejlődés: perifériák A XVIII. sz-ban megindul a követőfejlődés, mivel a centrum fejlődéséhez még több nyersanyagra és élelemre van szükség. 3. perifériák: kései feudalizmus (2. jobbágyság), ebből a pontból indul el a szintemelkedés, de csak az fejlődik, amire a centrumoknak szüksége van (mg, bányászat) Magyarországon elsőként Mária Teréziában tudatosul az elmaradottság=> utolérési kényszer (fő ?: nincs g-i alap-> itt a politika lesz az első, a meghatározó) 1.Mária T. felülről jövő rendeletekkel/reformokkal próbálja modernizálni országát (politikai túlsúlyos rendszer), törvényszerű fejlődési modell, azaz az átalakulás, a fejlődés fent zajlik + ideológiai „segítség”= felvilágosult abszolutizmus A XVIII. sz-ban nálunk is elindul a követő modell, a szintemelkedés. A XIX. sz. végén átalakul a világ, bővül a centrum: Hollandia, Anglia, Franciao., Németo.+Olaszo. az egység után, Skandinávia összetűzések A XX. sz. elejére centrum lesz az USA és Japán is(a meidzsi reformok után) XX.sz. közepe: váltás->a tőkés világrendszerből kiválik Oroszország, megpróbálkozik egy új rendszerrel. ( II. vh. után megkapja az elfoglalt területeket érdekszféraként) Tőkés világ
USA, Ny-Eu., Japán+”kistigrisek”( +Kína,India)

szocialista világ
megindítja az integrációt (gazdasági közösség) Az 1970-80-as években bebizonyosodik, hogy működésképtelen.

világméretű történelmi folyamat. teljesítményorientáltság A modernizáció a tág értelemben vett ipari forradalom előfeltétele. az 1917-es bolsevik forradalom modernizációként való értelmezése 4. erre épültek az első ókori magaskultúrák 3. sz.>nagymennyiségű késztermék=> gőzhajózás. párhuzamosan zajlik több területen (ipari. létrejötte -állami élet: jogállam. közepén.harc -periféria/Oroszország: az uralkodó hozza meg felülről az „átalakító rendeleteket”(polgári reformok helyett)=>nem jut el a polgári forradalomig /Japán:Meidzsi. demográfiai átalakulás.egy folyamat. -külföldi tőke indítja el (nálunk az osztrák) -létrejön az infrastruktúra: bankrendszer. vagy klasszikus: Angliából indul a XVII. a modernizációt a fejlődéssel azonosítja Gazdasági szempont.eredményeként az emberiség történetében a tradicionális korszakot felváltja a modern polgári korszak . demokrácia. Gazdasági: -centrum : eredeti tőkefelhalmozás(bekerítések)-belső/immanens fejlődés eredményeként jön létre -fél/perifériák: önerőből az eredeti tőkefelhalmozás nem tud megvalósulni. az első korszak vége .reformok -||Tágan értelmezett ipari forradalom: -komplex társadalmi. nemzetgazdasági átalakulás. azonosítása az iparral=y az ipari forradalmak folyamata -társadalmi modernizáció: polgárosodás kibontakozása. Mo.modernizációs sor 1.perifériák.urbanizációs folyamat) és ezek egymást erősítik . vasútépítés (szén+ vas szükséglet->szén+ vaskohászat modernizálása) gépgyártó gépek megjelenése. a szocialista világrendszer szétesik.egyén: olyan új mentalitás kialakulása. mert óriási mennyiségű gyapjút halmoz fel. működésébe ipartámogató tv-ekkel Politikai feltétel: -centrum: tiszta polgári forradalmak -fél/periféria:1848-as polgári forradalmak.minden gazdasági növekedés 2. a tőkés társadalmi szerk.neolit agrárforradalom.Egy tőkés módon megszervezett világrendszer van.+ cél: szab. félperifériák utolérésére vonatkoztatva pl. társadalmi. kulcsága a textilipar(. Eu-nak van esélye MODERNIZÁCIÓ: 4 megközelítési mód: 1. Jövőkutatás szerint a hármas centrumból az USA fog kiesni és Ázsia megerősödni. infrastrukturális. közlekedés -az állam beleszól a g.történeti megközelítés: az a folyamat. marad a hármas centrum. de korszakolható: I. csatlakozott az EU-hoz. parlamentarizmus -kultúrában: a világi racionális értékek uralma . mint kooperációkészség. melynek eredményeként a tradicionális társadalmat felváltja a modern polgári társadalom. gyapot jön be-> túltelítés->manufaktúrák nem tudják feldolgozni) =>TALÁLMÁNYOK(fonó és szövőgépek)=>textilipart felváltja a gyáripar . -gazdasági szempont :a racionális piacgazdaság / kapitalizmus kialakulása.

villamos E->villamostelepek-villamosítás .elektromágneses indukció feltalálása-> elektromos energia.tőkés bérlőrendszer (Anglia).nincsen földosztás.A modernizáció komplex folyamat: agrárforradalom követi az iparit -gőzeke. ipari forr.elektromágneses hullámok feltalálása-> rádió . a II. sem jobbágy felszabadítás->nincstelen agrárproletárok tömkelege) INFRASTRUKTÚRA: -bankrendszer -modern közlekedés -tőzsde -szakképzés -postai. kihelyezés külföldre. autógyártás. a legjobb szakmunkások beemelése a középosztályba .vidékről a városokba(iparba) . kap-nak működési gondjai vannak=> => II.melyek eléggé tőkeerősek a fejlődéshez fajtái: nálunk: kartell: azonos termékeket gyártók. ipari forradalom előnyeit alkalmazza II.a centrum országokban új viszonyrendszer alakul ki: magán monopolkapitalizmus nagy g-i egységek jönnek létre: monopóliumok.telefonközpont -kémia->vegyipar -műanyag-> műtrágya. aratógép megjelenése->munkaerő felszabadítás->városba áramlása -technológiai átalakulás: vetésforgó ->term-i szerkezet is átalakul-> nagyobb szerepe van a(már belterjes istállózó)állattartásnak->növekedési ütem átalakulása: nagyobb szerep az ipari+ takarmánynövényeknek A tőkés mezőgazdaságnak 4 formája alakul ki: . megmarad a nagybirtok. repülőgépgyártás -új technológia létrejötte: tömegtechnológia/gyártás->futószalag létrejötte(Fordéknál 1x) -munkások 1 részének kiemelése. távíró szolgálat -kórházak megsokszorozódik a népesség: a születések aránya javul. kitolódik az átlagéletkor =>Anglia lakossága meg3szorozódik Kialakul a tőkés társadalmi szerkezet: -tőkések(tuajdonnal rendelkezők) -vékony középréteg(értelmiség…) -bérmunkások köztük éles ellentét Elindul az urbanizációs folyamat:.). Fro. elindulása -vasgyártás finomítása->acélipar .szabadparaszti (Hollandia.amerikai modell (D-en farmergazdálkodás) . Majd jön az1871/72/73 I.1-1 település urbanizációs szintje emelkedik(kórház. vetőgép.…) Az I.porosz utas modell (perifériák/fél perifériák. ahol olcsó a munkaerő + a nyersanyag( ez a feltétele a fél/perifériákban a modernizációnak) 2. v klasszikus ipari forr. közig.hullám 1880. A szabadversenyes kapitalizmus keretei között zajlik. nagy világgazdasági válság-> a szabadv. bizonyos árengedmény->monopol ár-többlethaszon=extraprofit ipari és banki tőke összeolvadása=> finánctőke létrejötte -> a tőkések elkezdenek differenciálódni=> finánc tőkecsoportok jönnek létre 1.

a háború után új gazdasági fellendülés: a tömeggyártás a meghatározó. vh.. repülésfejlesztés. Oroszo. nemzetközi cégek létrejötte melyek finanszírozni képesek a III.-.-> létrejönnek a középosztályos társadalmak => a kis és középosztály megerősödik( jól élnek.Anglia. világ => világgazdaság megkettőződése II.) . de szembekerültek a nemzeti viszonyrendszerrel. uis nemzetállam nem tudta kordában tartani=> =>nagy korszakváltás. Ezek uralják a világ piacát. irányításában. a globalizáció/újkapitalizmus kora) IV. a köztük lévő konfliktus visz el az I. ipari forradalmat. Japán-nem tud kilábalni belőle demokratikus úton=>totális fasizmus ill. az új ágazatok tudásigényesek-tudás . tompítják a munkás-tőkés ellentétet=> a tőkések a polgári demokrácia keretein belül tudják fenntartani a hatalmat-a félperifériák ezzel ellentétben diktatúrák) XX.az általa megszállt országokban létrehozza a kommunista rendszert.Olaszo. biotechnika.skandináv országok+ Japán és USA a világ újrafelosztásának követelése. III.ellentétbe kerül a fizetőképes kereslettel=> 1929-33: világgazdasági válság -New Deal(amcsik): az állam fokozottabb szerepvállalása -No. iparágakat kihelyezik a perifériákra a nagy multik a hagyományos nagyobb a szerepe a szolg. környezetvédelem -multi és transznacionális vállalatok. az informatikának alapú társadalom - . kommunizmus: az állam fokozottabb szerepvállalása diktatórikus eszközökkel -szoc: állam monopolkapitalizmus (tőkés rendszer). szembekerül a kapitalizmussal. sz. mert egy eddig ismeretlen válságtípus III.Fro.hullám: tudományos. után újabb átalakulás következik: -amerikai vezetés a tőkés világgazd. hullám: modernizáción túli forr. vh-ig -1917:sajátos modernizáció:szocializmus(önmagáról: proletárdikt. mely elsöpri az állammonopol kapitalizmust és a kommunizmust is -ez a válság egyben korszakváltás is. (ez most jelenleg a posztindusztriális/ modern kor.. újak: No. az eddigi ipari társadalmak kora lezárult. eleje: átalakul a centrum: régiek: Hollandia. technikai forradalom -elektronika. elsőként jöttek rá.. ny-i integráció-> Közös Piac létrejötte -Japán: sokat fektet a kulturális/ szellemi tőkébe és kevesebbet fordít fegyverkezésre. bankrendszernek.h kifogyóban vannak a természeti energiák és nyersanyagkészletek=>E takarékosságra álltak át -1971/71/73: újabb világgazdasági válság: olajválság..

s reformokat hozott a fejlődés érdekében: elindul a követő fejlődési modell alapján az előrelépés felülről jövő rendeletek-abszolutista módon kormányoz (politikai+ideológiai túlsúlyos rendszer). szerves részévé vált. és oktatásügyi(előírja a mindenkire kötelező elemi oktatást magyar nyelven. 1 bába legyen.vidéken 2 év/v városban 4 év. Cs. a földesúri g.M->20 Ft -> fizetőeszközünk az ezüst alapú Ft lesz -egységes mértékrendszer bevezetése -egészségügyi(1 városba 1 orvos. A reformkor g-i törekvései 1711-szatmári béke=> a Magyar Királyság megszűnt önállóan létezni.a felvilágosult abszolutizmus Hb.Kir. de önállóságát megőrizhette a törvényhozásban. a jobbágy fizikailag képtelen . a polgárság túl kevés. Magyar Kir: élelmiszer. önállóan működhetett a rendi ogy.cél: az alattvalók jólétének biztosítása gazdaságpolitikája: -a Birodalom egységében gondolkodott=>összbirodalmi gazdaságpolitika. elmaradottabb forma).3.örökös tartományok: ipar. 1 járásban min. keretein belül. 30% Magy. nyersanyag szolgáltató =>szintemelkedés a mg.Általános szintemelkedés a 18. sz-ban Magyarországon.kir. Mária Terézia (1740-80) felismerte az elmaradottságot. Képviselője gpol: merkantilizmus: állam által történő g-i beavatkozás -jövedelemforrások felkutatása -aktív kereskedelmi és pénzügyi mérleg -alapelve: az állam vagyonát nemesfémtulajdona határozza meg . de jobb területeken megindul 1 az önellátó gazdálkodáson túlmutató árutermelő gazd. európai munkamegosztás). alapja a rajnai Márka. a földesúri gazdálkodás dominál (II. 1. Egymás felvásárlói 2. ezüsttartalma 1 r. és a bányászat terén -egységes pénzrendszer bevezetése. kísérlet az analfabetizmus megszüntetésére) rendelet -állami jobbágyvédelem: nincs adóalap -az 1351-es ősiség tv-e alapján a nemesek nem adóznak. Budán kórház)-. jobbágyság keretei között. + vallásszabadság Gazdaság: kései feudalizmus. a Habsburg Bir. állami ellenőrzés. ker.determináció (1. célja a g-i egység Megteremtése Rendeletei:-1754-es vámrendeletében biztosítja a birodalmi munkamegosztást: kettős vámhatár HB.

jelentős posztó-. Nagykőrös).rész/A reformkor g-i törekvései .Erdély . +méhészet +állattenyésztés (szarvasmarha.szabad kerületek/ területek: jász. dohánymanufaktúra -a céhes ipar a jellemző:70-80 ezer+falusi mellékipar -protoindusztrializáció /korai iparosítás/: az ipari forradalmat megelőző időszak.ló. Selmecbánya -Selmecbányán bányászati szakiskolát létesítettek (.és nyelvrendelet birtokfelmérések jobbágyrendelet.T. hajóépítő-.a földesúr és a jobbágy kapcsolata laza.cívisvárosok (pl.hogy az uralkodó bele mert szólni a jobbágyföldesúr magánviszonyába . dohány) termelését elterjesztését támogatta M. akkor a földesúr növeli a majorság és az allódium területét-> csökken a jobbágytelek.majolika. mi Ausztrián keresztül kapcsolódtunk a világgazdaságba) A Hb.burgonya).juh) A paraszti árutermelés kiemelkedő része: .gabona-bor . Bányászat:.megszabta a teljes telek nagyságát(1 hold belső telekhez 16. a manufaktúrák időszaka.d-i területek: török után uralkodói területek lesznek->tudatos betelepítés->jelentős árutermelés Mezőgazdaság: .B. Beszterce-.külső telek járt).bányák víztelenítési rendszere) Iparfejlődés: nem jellemző -kb.sóbányák(étkezési): Felvidék. szükségleteinek 36%-át adta.a magyar export 80%-a Ausztriába ment( ez A. s az emiatt kicsi partcellákat a növekvő robot miatt nem tudják megművelni) =>úrbéri rendelet(1767):1.120-130 manufaktúra (posztó.József Intézkedései: közigazgatási. hajdú .B. 1000 ember dolgozhatott -Fiume: Mo. ekkor félperiféria. állattenyésztéssel foglalkoznak .rögzítette a haszonélvezetet és az ezért fizetett szolgáltatást . bőr.kender. Kárpátalja.tengeri kikötője.élőállat –úthálózat . kiviteleinek 45%-át. az osztrák posztóipar igényei miatt ipari növények(len.40 hold-középparaszti nagyság.biztosítja a türelmi rendelet: szabad fejleszti a mg-ot és a bányászatot jobbágyság szabad költözését vallásgyakorlás=> iparosok+kereskedők települtek be - Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a Magyar Királyság sokat fejlődött. de a Magyar Királyság periféria.kőedény). kun.de ez a fejlődés féloldalas.vasérc és szénbányák: Körmöc-.( ha megnő a termékek iránti kereslet. területén megkezdődik. ahol max. a Hb. II.szintén az osztrák és a cseh posztómanufaktúrák nyersanyagigénye miatt kezdődött el a selyemhernyó tenyésztés-eperfa ültetés. mely már alkalmas volt a paraszti árutermelésre -1 teljes telek(örökölhető) után heti 1 nap igásrobot/2 nap gyalogrobot teljesítése Az árutermelés fellendítése érdekében új fogyasztási növények (kukorica. eset.nálunk azonban nem II.

)-> a pesti termék(gabona!)nagykereskedők a hadsereget szolgálja ki (nagy kereslet. helyet kapnak a politikai hatalomban->1832-választójogi reformmal beemeli az ipari tőkéseket a hatalomba I/B-Franciaország: .Osztrák Nemzeti Bank-bankjegykibocsájtási monopólium (1924-Magyar Nemzeti Bank) -1847-Prága-fiók -takarékszövetkezetek jönnek létre -Pesti Hazai/Nemzeti Pénztár A modernizáció gazdasági előfeltételei: -centrum: belső tőkefelhalmozás -félperifériák: minimális a belső tőkefelhalmozás -perifériák.polgári átalakulás törekvése .sz. ez adja meg Pest gazdagságának alapját. de vannak tőkeerős nagytőkések.) 3. 1xre gabona. centrum:Anglia II.el nem idegeníthető(Széchenyi-Hitel) II. 1740-1815(napóleoni háb.textil feldolg.periféria: Oroszország kimaradnak I/A-Anglia: legfejlettebb centrum -XVI. értelmiség köréből kerültek ki -2 nagy kérdéskör: I.sz-ban eredeti tőkefelhalmozás -XVII. vasútvonal -’46) -dunai gőzhajózás-Óbudai hajógyár -hitelélet fejlesztése. 60 nagytőkés családot számlál-ők a reformkori vállalkozók. 2.vas.. 300 család(fele polgári. hanem a művelt arisztokrácia. fele zsidó) -léte a világgazdaság konjunkturális /dekonjunkturális időszakától függ 1.a reformok megfogalmazói nem a polgárság.1815-30: dekonjunkturális időszak -sokan elveszítik vagyonukat. emelhetik az árakat) Itt kezdődik a kereskedőtőke felhalmozása. önkéntes örökváltság.rész/1848-as forradalmi hullám: I. kötelező örökváltság állami támogatással Széchenyi:-Lánchíd-hídpénzt kellett fizetni. nehezen fogadták el a nemesek (Haynau sétált át 1x) -lóverseny -kaszinó Kossuth:-hazai tőkés ipar létrehozása -Országos Iparegyesület -Honi … -gyáralapító tv. elfogadtatása(Ganz Ábrahám vasöntödéje az 1. Külső tőke Bácskai Vera a pesti nagykereskedőket vizsgálta: kb. kötelező örökváltság. polgári forradalom modernizáció->ipari forr.) -Magyar Kereskedelmi Társaság -közlekedés(I.2. 3. új cégek alakulnak. akiknek társadalmi rangja még nem elismert III. 1830-48: a kereskedőtőke átalakul iparitőkévé -Bácskai Vera ekkor kb. szabad munkaerő/jobbágyfelszabadítás: 1. köznemesség.akik több lábon állnak(pl. a föld polgári tulajdonlása-1351-es ősiség tv-e alapján a föld csak örökölhető.keresztény.->ipari tőkések/burzsoázia létrejötte.

osztrák érdekeltségű -’46-balatoni gőzhajózás-turisztikai szempont -egységes postai és távíróforgalom Belkereskedelem: . szatócsboltok . de ez is problematikus tömegbázis hiányában -német egység.-1848 II.Oroszország -kimarad. első felében -nem elég erős az ipari tőkés=> új polgári forr.vegyeskereskedések. is igazodik->1848-győztes polgári forradalom(szabad földtulajdonlás.a célkitűzések nem valósulnak meg . vasbolt. monopolizálják az osztrák államvasutat+Duna Gőzhajózási Társaságot -osztrák bányászat: dél-keleti feketeszén -Gőzhajózási Társaság. A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharctól 1867-ig Modernizáció előfeltételei a fél/perifériákon: -politikai egyenlőség-1848/49 -gazdasági előfeltételek-1848/49-1867(nincs magyar államiság) -külföldi tőke -infrastruktúra megteremtése -állami ipartámogatás -a gazdaság fejlődése az egységes birodalom keretein belül zajlik: -nincs kettős vámhatár -nincs önálló vámterület egységes vámhatár -egységes mérték és súlyrendszer -kül.-1789-polgári forr. a magyar vasúthálózat nem önálló. vasútépítés .út) -bevezetik nálunk az osztrák adókat (egyenes adó=föld+jövedelemadó.-ből válnak ki).Osztrák Nemzeti Bank fiókjai(kb.a Magyar K.10xesére nőttek az egyenes adók) -a fogyasztási adók 12xesére nőttek a forradalomkorihoz képest -egységes posta és távíró forgalom -vasúti rend tartása egységes -beáramlott a szinte kizárólagosan osztrák külföldi tőke-> vasút.szakboltok (vegyker.Hb.kifejezetten osztrák birodalmi érdekek alapján. sz.pécsi széntermelés 80%-a osztrák kézen -vasércbányászat+vaskohászat+cukoripar. szabadságharc.megkezdődik az osztrákoktól függő tőkés fejlődés). könyvesbolt .protekcionista (piaci ker. mely az osztrák élelmiszerimportot szolgálja -Bécs központú fő vasútvonal: 1.Félperiféria(Itália. polgári forradalom.vásárcsarnokok (Borcsarnok. Vásárcsarnok-belőle nő ki 1864-ben a Pesti Tőzsde) .B.->ker+banktőkések hatalomra kerülése -modernizáció a XIX.80) Mo.rév. Szolnok-Debrecen –állatútvonal II.gőzhajózás. Szeged-Temesvár -gabonaútvonal 2. hanem az osztrák kiegészítése. vámok (híd. olasz egység.) tovább él . elmaradott:nincsen polgárság -túl erős abszolutizmus-polgári átalakítás(felülről) 1861-jobbágyfelszabadítás 4.osztrák érdekeltségű Infrastruktúra: eleme a pénzintézetek létrejötte.-on(takarékpénztárak kezelik a tőkét) -közlekedés: I.bányászat -2 nagy osztrák cég: Rothschild családhoz kötődik.termény nagykereskedők tevékenysége .) -felzárkózók->gyenge polgárság->1848 az I. pl. de a szabadságharcot leverik III. gőzhajózás: -nem önálló.

. rendszerváltás után újra működik Kereskedelmi oktatás: 1857-Kereskedelmi Akadémia elődje 1885.Alkotmány utca Mezőgazdaság tőkés átalakulása: -porosz utas modell átalakulása: az eredendően feudális alapú nagy/földbirtok alakul át agrárkapitalista nagybirtokká. magyar király.1 külső vám(belkereskedelem) Közös $rendszer: 1878-OMB-közös jegybank 1892-Monarchia (1927-ben lesz csak pengő MNB) Kossuth: A világban a nemzetállamok létrejövetelének folyamata zajlik. szeszipar (bor+pálinka). mert a Monarchia szét fog esni és Mo-ot maga alá söpri majd .gépgyárak(mg-i gépek.a felszabadultak 43%-a házas zsellér=> nincsen szántóterülete=> bérmunkára kényszerül -kb.a rákosi diktatúra 1948-ban megszünteti. csak most már szabad polgári tulajdon az eddigi allódium/majorság -nincs földosztás. Felgyorsuló tőkés fejlődés az 1867-es kiegyezéstől az 1890-es évekig Kiegyezés külső-belső okok: külső: nincs nemzeti egység.külügy.árukat a patríciuscsaládok(Börze-az 1ik család neve) -Magyarországon a gabonacsarnokban kezdődik meg az árutőzsdeforgalomnövekedésúj székházak 1905-ben adják át a tőzsdepalotát( ma MTV székház) . majd 36%ot kellett fizetnünk) Kereskedelmi és vámszövetség=>1 gazdasági egység.000 féltelekkel .Óbudán hajógyár) 5.000 családot jelent-ebből csak 17.élelmiszeripar. kiemelkedik a malomipar. 93.A tőzsde előzménye: -Brugge-családi udvarokon kezdik kicserélni az információkat. cukoripar-osztrák tőkével-gyorsan megtérül a befektetés=> új területek: .000 szabadul fel teljes telekkel. csak a telekállományos jobbágyok szabadulnak fel telekkel(1/3-uk).$ügy Gazdasági kiegyezés: tartalmazza a kvótát(közös ügyek fedezésére szolgáló $-nekünk kezdetben 30%ot. ezért nem szabad kiegyezni.20% -nak semmije sincs-nincstelen zsellérek->bérmunkások olcsó munkaerő -> nincs szüks.az európai háborúk döntenek az olasz és a német(königrätzi csata) egységről.ez kb.vasérc+szénbányászat-> vasöntödék (1844-Ganz gyár) Ózdon vasgyár . hadügy. 550. belső:Deák Húsvéti cikk 1867 utánperszonálunió(politikai értelme)2 önálló állam-2központú dualista monarchia -saját parlament -saját végrehajtás -saját kormány -közös ügyek Ferenc József-osztrák császár. gépekre -> gátja a tőkés modernizációnak Ipar: -a hagyományos ágazatok meghatározóak.

amit elérhettünk: visszaállt a történelmi Mo.nehézipar:szénbányászat: Salgótarjáni Kőszénbánya. ipari forradalom vívmányai -megjelenik a II.gabonafélék mellett elterjednek a takarmánynövények Ipar: . a helyi vonalak a ’80-as években épülnek meg>utána államosítják mint ahogyan a folyami és tengeri(Fiume) gőzhajózást is.’67-ben a gyáripar minimális szintről indul be -’67-73: alapítási láz időszaka-dominánsan a hagyományos iparágakban I. Tőkés mezőgazdaság: -fejlődik a techika(modern gőzgépek) és a technológia -bérbe adják a nagybirtokok egy részét. az európai egyensúly megvalósulása (Anglia. német). a hatalom nem tudja vámokkal fellendíteni a gazdaságot -4 ipartámogató tv.sugaras hálózat(ipari központok felé).-Eu-i Bir. Németo.Magyar Királyi Gőzhajózási Társaság -telefon és postahálózat kiépülése Az infrastruktúrában megközelítjük a C országok szintjét.Mo. külföldi tőke megjelenik az iparban. szénbányászat. Balkán) 1867-90 között megteremtődnek a modernizáció gazdasági előfeltételei felgyorsult formában. magyar ipar 40%-a külföldi tulajdonban van I. francia. ellátására Biztosítási üzletág: ’67 után sorra nyílnak a biztosítótársaságok. kébőbb:baleset+élet Közlekedés: vasútépítés(magántőkéből-jelentős osztrák tőke+ állami támogatás) Pest központú. ipari forradalom-’90 felerősítik egymást -a kezdetleges ipar fellendítése céljából jelenik meg az állami ipartámogató politika -Magyarországnak nincsen állandó vámterülete. 5 nagybank kiemelkedik. 75%belső felhasználás Növekedés 80-90-es évek:konjunktúra Századforduló Bankrendszer kiépülése: centralizált formában..magyar. majd újra 5 nagybank emelkedik ki később 2 magyar: mg. Fro. ez volt a legtöbb. a kül. és annak finomítása Bessemer. Olaszo. vasút. születik Mindennek köszönhetően Magyarország perifériából félperifériává lesz.könnyűiparon belül az élelmiszeripar->malomipar(Mechwart András acélhengerszékével világszínvonalú liszt termelése. belterjes állattatás helyett istállózó.. 1880-évektől kezdődően: .szabadabb tőkeáramlás Az Osztrák Magyar Monarchia létrejöttében nagyhatalmi szempontok döntöttek. egysége. 55% belső felhalmozásból történő befektetés III. végül megkötötte a kiegyezést. a befolyó pénzből modernizálnak 3 nyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó. formái: államkölcsön ügyletek. húsfeldolgozás-szalámigyár) II. 1867-73:világgazdaság 60%a külföldi bef.angol. megjelenik a nyersvastermelés.melynek oka a modern infrastruktúra -elterjednek az I.külföldi tőke beáramlása (osztrák mellett angol. szesziparsörgyárak jelennek meg. 5 nagybank: 3 vegyes (Magyar általános Hitelbank a legerősebb).ez fokozza a külföldi tőke beáramlását. elmaradott agrárországból közepesen fejlett agráripari ország. magyar-fr -ezek a világgazdasági válság idején szétesnek. Anglia célja a centrum pozíciójának megőrzése. II.K-K.cukoripar-osztrák kézen lévő gyárak. Martin acélművek –acélgyártás Diósgyőrben és Salgótarjánban -’80-as évek: óriási gazdasági fellendülés.a tőke 50%-át kezelik. magyar ingatlanokra jelzálogkölcsön. Oroszo. Ajkai Bányavidék Megerősödik a vasércbányászat.

kezd gépi nagyiparrá fejlődni Agrár-ipari ország: a nemzeti jövedelem 60%-a + a lakosság nagy része is ezen a területen dolgozik. 1881: 15 éves adómentességet biztosít azoknak a gyáraknak. ill. 1907: -15 évre meghosszabbította a kedvezményeket Az ipartámogató tv-ek közvetlen következménye a gyárak tömeges létesítése. az ’50-es évek elején. az állam közvetlen ipartámogató gazdaságpolitikát folytat országgá válik.Csepel Művek:hadi felszerelések gyártása -az élelmiszeripar továbbra is jellemző(szesz-.alkalmazzák.német és magyar tőke) . közepesen fejlett agráripari 3. géppel dolgozó) aránya.cukor-.az agráripari termelés a nemzeti 4. vasút villamosítás.magas infrastruktúra-megközelítjük a centrumországok szintjét 2. 85%-át -vaskohászat és nyersvas termelés: rimamurányi. -Jelentős a nagyvállalatok( 20 főnél többet foglalkoztató.továbbá az állam átvállalja az egymás közti (köz)szállításokat =>közel 500 gyár alakult.melyeket Mo-on eddig még nem. hogy vonzóbbá tették a külföldi befektetők számára hazánkat. de még mindig az 1/3-ot előállító kisipar dominál. II. ipari forr.Ganz gyár: Kandó Kálmán: elektromos áramtelepek. ipari forradalom összekapcsolódnak és megerősítik egymást 6. kevés a középvállalkozás . millenniumi beruházások 2. 1890: -kamatmentes kölcsönt nyújt olyan vállalatoknak. a régiek modernizálódtak III. Ipar-agrár ország Rákosi idején leszünk.melyek az ipari termelés mintegy 2/3-át állítják elő. melynek oka: 1. mint a gépgyártás ill. használja ki ezen kedvezményeket II. sz. Mo.mert nálunk nem jellemzőek ezek az ágazatok IV. gyógyszervegyészet(Chinoin Gyár) ×kőolaj finomítás: megjelenik az autógyártás(Győri Vagongyár) ×Weiß Manfréd Művek. salgótarjáni nagy vasmű 4 nagy társaság biztosítja a vas és acéltermelés 80-90%-át 3.1913-ban a 30%-át Bőripar+papíripar. a mg. húsfeldolgozás) -fogyasztási ipra: textilipar-a századfordulón a belső fogyasztás 14%-át meg tudja termelni . közvetett hatása pedig. külföldi tőke beáramlása-szerepe továbbra is jelentős XIX-XX. olyan termékeket gyártanak.ebből 100 él e kedvezménnyel.: I. 1899: -9 millió koronával bővítette a támogatásokat=> sok textilgyár épül+ vegyigyárak-áttörést jelent. mely még az amerikai tőkét is vonzotta -vegyipar: ×műtrágyagyártás.melyek már a II. ipari forradalomhoz kötődő iparágak -világszínvonalú a villamossági ipar 2 ágazata:. osztrák tőke: szénbányászatba áramlik -2 nagy bányatársaság:-É-Mo-i BT(osztrák+ magyar tőke) -Salgótarjáni BT( osztrák. melyek a legújabb technikát -I. I. malom-. ekkor még döntően a hagyományos ágak.A 4 ipartámogató tv.1880-tól megkezdődik egyfajta gazdasági robbanás. => több mint 200 új gyár létesül. 90-es évektől elkezdődik a II.8 bányatársaság produkálja a széntermelés kb. villamos megjelenítése -Egyesült Izzólámpa Társaság. ipari forradalom modern technikájával dolgoznak . ipari forradalom teljes körű elterjedése ekkor zajlik jövedelemnek több mint 60%-át produkálta5.

fordulóján Magyarország is a magán monopolkapitalizmus világába lépett -10 éves (kis)lemaradás -dominálnak a monopóliumok->monopol ár(a tőkés extraprofitja.h :-nagy mennyiségben közösen szerzik be az anyagot. mely a rendszer sajátos liberális jellegét adja -konzervatív-liberális rendszer -vizsgálat: van mindig felső osztály közép osztály:felső.Mon)=> a gazdaság militarizálódik.alsó alsó osztály ·Magyarországon: Felsőosztály: Nagybirtokos arisztokrácia(2000 hold felett) -monarchisták. a nagybirtokos arisztokrácia tőkéje is bekapcsolódik. és csak aztán liberális -Kb. de több mint 20 magyar ipari kartell is működik -’73-a világgazdasági válság elsöpri az 5 nagy bankot. 20. sz. s az állam 1re nagyobb befolyással rendelkezik a g-i életben -I. vh. Olo. zsidó származásúak-nem magyarok -A konzervatív ághoz igazodnak. A világ újrafelosztásának érdekében szövetségi rendszereket alakítanak a centrumok. melyek gazdasági teret próbálnak keresni maguknak.szerk. iparosok) Politikai hatás: ! a középosztály a két szélsőség ellentétét tompítja. majd kitör az I. Majd a századforduló után ismét 5 nagy bank lesz a meghatározó -létrehoznak iparvállalatokatfinánctőke. vh Társadalmi szerkezet: ·centrumországoknál: tulajdonnal rendelkező tőkések->differenciálódik->finánctőkések kiemelkednek -bérmunkások A középosztály megerősödik(szakmunkások.és középtulajdonosk. egy részük felvállalja otthonául Magyarországot: Andrássy.termékárakban(szabadversenyes piaci árnál magasabb monopol ár) Dominálnak a vegyes kartellek(50-60 db). értelmiség. Kiemelkedik 2 nagy finánctőkés csoport: Kereskedelmi Bank és Hitel Bank . kereskedők.közép. a rendszer is elsősorban konzervatív. nagyrészt Bécsben töltik idejüket. azoknak sajátos konzervatív jelleget adva.szerk. előre meghatározott nyomott áron -kizárják a versenyt -meghatározzák 1-1 vállalat termelési mennyiségét -a piac felosztásában=>nincs verseny .6. ill.mely a rendszer sajátos konzervatív jellegét adja.1 %-a tartozik ide . melyet tőkekivitelre használ) -ipari és banki tőke összeolvadásával létrejön a finánctőke -régi centrumországok+ újak (Olaszország. Széchenyi. Skandinávia.1%-az a nagybirtokos és 1/3-a az ő tulajdonukban van Nagytőkések-kp 100-150 család a-az ide tartozó finánctőkések többségében német. kis. kivéve egyet.h a tőkések a polgári demokrácia keretei között fenn tudják tartani a hatalmat ·fél/perifériák: duális/kettős/torlódott társadalmi szerkezet Még létezik a tradicionális t. elsősorban a vegyes bankok próbálkoznak tőkekivitellel a Balkánra -a Magyar Királyság csatlakozik a Központi Hatalmakhoz(No. USA. A századforduló Magyarországa: gazdaság és társadalom A XIX-XX. Japán). Németország.000 fő a mg-i társadalom 0. Batthyány Nagybirtokos nemes: örökölt vagy vásárolt föld (1200-2000 hold között) Aránytalan a mg-i birtokszerkezet: az összes földtulajdonos 0. melyek helyet kapnak az igazgatásban. Nálunk -Kartell: uazon termékeket gyártó cégek tömörülése megegyeznek .a tőkekivitel nem túl erős. közben fokozatosan mellé épül egy modern polgári t. ebből törvényszerűen következik.

mérnökök.mely nem tompítja az ellentéteket=>diktatúra.100-120.másik fele a kisiparban dolgozik -kb.tanárok. megyei igazgatók)/ katonatiszti pálya.aminek köszönhetően közvetlenül érintkeznek a köznéppel=>mintaadók a tömegek számára -mentalitásuk:nemesi címükre büszkék. kb.5 millió fő ipari bérmunkások/munkásosztály: -egyik fele a nagyiparban. nemességet vásárolt(90-200 hold közötti birtok) gazdag parasztok: (50 hold felett) „úri középosztály”/gentrik -életmódja.ügyvédek középtulajdonosok: (5-20 fő munkást foglalkoztat) -a lakosság 5 %-a. kb. hanem a kapcsolatrendszerem” értelmiség: orvosok.000.6%-át teszik ki. 4. nemességet vásárolt (200-1000 hold közötti birtok) -nagykereskedők. 1. kb. 5 millió család Alsóosztály: kistulajdonos parasztság (10 hold alatti földbirtok) 5-10 hold között elképzelhető a minimális árutermelés 5-1 hold között már csak a családra termelnek -kb.Középosztály: felső rétege: középbirtokosok: nemesi eredetű v. .közhivatalnokok. 6 millió fő kb. nem elsőszülöttek/ annak leszármazottjai -nemesi címűk van és polgári állásuk(köztisztviselők.nagyiparosok.5 millió ember.és felhasználják: kapcsolati tőke „előmenetelemben nem a munkáru minősége a fontos.000 fő Alsó rétege: birtokos parasztság (legalább 10 holdig) -gazdag parasztok (50-90 hold közötti birtok) -középbirtokos parasztság (30-50 hold közötti birtok) -kisbirtokos parasztság (10-30 hold közötti birtok-még árutermelésre alkalmas földtulajdon) kisiparosok és kiskereskedők(családi vállalkozók-1 millió család) -a lakosság 30-át teszi ki. politikai túlsúlyos rendszerek. 1 millió fő Mindez 12. akik 20 főnél többet foglalkoztatnak -az összlakosság 0. 7 milló fő mg-i bérmunkás/agrárproletár réteg: -nincs földtulajdona -kb.000 fő Középső rétege: kisbirtokkal rendelkezők: nemesi eredetű v.normarendszere modellértékű -kisbirtokos nemesek. A gazdagok vékony és a szegények vastag rétege között csak egy 1 vékony középosztály van. a magyar társadalom 2/3-a.

végrehajtói és bírói hatalmat. Károly király egy nyilatkozatban lemondott a trónról. Megkezdődött a proletárdiktatúra. . helyette okt. de szétosztás helyett rögtön TSz-esítésbe kezdenek szétosztás helyett. Háborús veszteségek: 1 millió halott. :győz a polgári demokratikus/őszirózsás/ forradalom. melynek a munkásosztály is részese a szociáldemokratákon keresztül. : megalakul a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezetésével A Tanács tevékenységében 3 párt játszik szerepet.21-aug. Béketárgyalások folynak Párizsban( Párizs környéki békék). Alapja a tanácsrendszer egyesítik a törvényhozói. Kormány-alakítás: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor).1918.-tól 1919. Agrárkérdés: minden 75 hold feletti birtokot állami tulajdonba vettek -kárpótlás nélkül-.s a parasztságot már nem sikerül megnyerni vele. november 16. 13. Az egyesüléssel létrejött Magyar Szocialista Párt hadsereget(Vörös Hadsereg) szervez és szövetséget köt SzovjetOroszországgal.31.. március 21-éig tartó időszakot Első Magyar Köztársaság néven szokás számon tartani a magyar történelemben.melyben az északi hadjárat leállítását követelik jún. Október 31-én meggyilkolták Károlyi legnagyobb politikai ellenfelét. 2millió sebesült.7. 1919 márciusában megérkezik a Vix-jegyzék..okt. és eleve elismerte az ország új államformájáról születendő döntést. Az 1919 februári földreform [200 hold feletti földterület állami tul-ba. gazdasági stabilizáció és a világgazdasági válság A feszült társadalmi helyzetet(2ős társadalmi szerk. élén direktóriumok állnak.és Földművestanácsok Országos Gyűlése. November IV. az egész ipart államosították. s egyben lemond a szociáldemokraták javára. 21-én az antant-hatalmak által küldött ultimátum hatására – amely a román közigazgatás kiterjesztését írta elő a Tisza vonaláig –lemondott az addigi polgári demokratikus koalíciós kormány.1918. A gyengülő szociáldemokraták pedig bevonták az addigra a munkások körében megerősödött Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalomba: a két párt egyesült és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.nagykereskedést.Minden 20 főnél több embert alkalmazó üzemet. Központi irányítás volt jellemző Bevezették az általános munkakötelezettséget. Magyarország a két vh. végrehajtó szerve a Forr. gróf Istvánt. államfői jogok gyakorlója az Intézőbizottság.aki a Nemzeti Tanács 3 pártjának képviselőiből alakít kormányt(ún. Ez a parasztság ellenérzetét váltja ki. márc. elfordulnak a hatalomtól amely így bázis nélkül marad! SZU: 1921-NEP 1919. November 16án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot: ebben a kifejezésben a népköztársaság nem szocialista köztársaságot jelentett – a „nép” előtaggal az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország különbségét kívánták kifejezni. évi forradalmak idején. 29-én József főherceg gróf Hadik Jánost nevezi ki) 2. 1918 elején nyilvánvalóvá válik a háború elveszítése. polgári demokrácia jön létre Magyarországon Károlyi vezetésével. A legfőbb hatalmi szerv a Munkás-. Haditermelésről megpróbálnak ’békés’ termelésre átállni.okt. között: gazdaságpolitika az 1918-19. a 100 hold feletti területet legyen az akár egyházi tulajdon. elkobozzák és szétosztják a rászorulók között] késve érkezik.) tovább szítja az elveszített háború. így a konzervatív-liberális kormány lemond.1x nem ő lesz a miniszterelnök. melyben Magyarország határait Debrecen-orosháza-Hódmezővásárhely-Szeged vonalában húzzák meg.: A történelmi kényszerhelyzet miatt bevezetik szovjet mintára a hadikommunizmust (mindent államosítanak és a Vörös Hadseregnek adnak).június 7-én megérkezik a Clemenceau-jegyzék Párizsból. népbiztosok kijelölése (külügyi: Kun Béla. Kormányzótanács. Katona. Gazdaságpol. ezek: Polgári Radikális Párt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Függetlenségi Párt-Károlyi pártja Károlyi bízik benne. A fegyverszünet megkötése után emiatt az 1918. 1.): 1919.1. 10 főnél többet alkalmazó kiskereskedést. Tanácsköztársaság(márc.hogy a balraradikalizálódást még sikerül megállítani(.jegyzék: a későbbi trianoni határ közlése (cserébe visszavonulnak a románok a Tisza vonalától).5 millió hadifogoly . A kormány a jegyzéket elutasítja. 25. 1. a tényleges politikai irányító).népkormány). Háború okozta gazdasági veszteség: a nemzeti jövedelem ¾-e A veszteségek következményének tudható be a kezdődő balra radikalizálódási folyamat. A gazdasági helyzet továbbra sem javul. 2.ill.

hanem „konzervatív liberális rendszer”. 26. 20. de csak az ország 1 részén Trianon(1920.I. =>márc. okt.  1919-20: prefasizmus 1932-36: Gömbös a miniszterelnök 1944. ezalatt visszavonnak mindent. Belső ok: a konzervatívok dominálnak. felbomlik . Az antant immár hajlandó a béketárgyalásokra.7%) maradt meg. 1920. ebből mindössze 92 607 km2(32.Clerk-misszió kompromisszuma: Horthy átveheti a hatalmat. 1920 végén Teleki és Bethlen alakítanak kormányt. Szegeden ellenforradalmi kormány (Károlyi Gyula) alakul .-et ellensúlyozni tudták -az urbanizációs fok. tck. a szélsőjobboldali csoportok elszigeteltek Külső ok: a parlamentarizmus látszatát fent kell tartani.melyet az antant éppen ezért nem ismer el. 1.jún.6 millió(41.6%) maradt és 3. Júl.hanem német) 1944.-ként emlegetett Numerus Clausust. a király távozik (Teleki-legitimista. megkezdődik a konszolidáció.első királypuccs . melyek régebben Bp.: Sztálin hatalomra kerülése.okt. Megfogalmazzák az I.második királypuccs – 1921.a románok visszaverik.Bethlen-kormány A két vh.19. Jobboldali radikalizálódás kezdődik áprilisban. márc. Királykérdés: .melyben megjelennek a jobboldali tendenciák. angol diplomata érkezése . 1919. lemond a Kormányzótanács .1921. George Clerk. m a prefasizmus nem fejlődött fasizmussá.kormány létrehozása a cél (egyeztetés a Kisgazdapárttal és a KNEP-pel)Megszálló csapatok kivonása . A szakszervezeti kormány 6 napig működik.: -fontos vasútvonalak.lemondása . javult -az „új” ország iparosodottabb lett(.4 beérkező román megszállók lemondatják. Visszatérnek a konzervatív liberális rendszerhez. a Vörös Hadsereg szétesik.: fasizmus(de nem magyar. mely a felsőoktatásban 6%-ra korlátozza a zsidók arányát. Nagyvárad.s a vörös terrorra fehérterrorral(Prónay . 27. Kolozsvár). Az ún. 1920 a perfasizmus(fehérterror) időszaka. magyar totális fasiszta hatalom-nyilasok. középosztály jut hatalomra. márc.amit a Tk. csomópontok az utódállamokhoz kerültek-> új összekötő utakat kellett építeni ( a vasúthálózatnak csak 42%-a maradt meg) -Sok. aug. Ok: a középosztály féltette egzisztenciáját a gazdag polgárságtól( nagy része zsidó) és a tanácshatalomtól( a kommunista és a szocdemvezetők nagy része zsidó). 23. Pozsony. ha nem vezet be diktatúrát. aki hatalmát nemzetgyűlésnek felelős kormányon keresztül gyakorolja.2 millió került zárt etnikumba a határon túlra => a „maradék ország” nagyon sűrűn lakottá vált Gazd.Peidl Gyulát nevezik ki miniszterelnöknek. . közepesen fejlett várost elcsatoltak(Kassa. Mindent megsemmisítenek.mert a feldolgozóipari gyárak 50%-a itt maradt).Héjjas) válaszolnak. A kormánypártokkal az antant nem hajlandó tárgyalni.zsidótv. Aug.Szolnoknál átlépik a Tiszát. Arad. alkotott. Aug. a királyt megtöri az ellenállás. ami a TK-ra emlékeztet.4): -282 874 km2 volt a történelmi Mo.1-én kormányzót választanak Horthy személyében. Horthy-IV. -18 millió lakosból 7. a legitimisták gyengesége Madeira szigetére menekül Károly 1920: Teleki-kormány 1921. Megszállják Budapestet. 23.m szembekerül saját híveivel) . Horthy nem tartja időszerűnek a király visszatérését.Elfogadják a jegyzéket.de nincs király ”király nélküli királyság”.de a nyersanyagbázis nagy része az utódállamokhoz került -embargó alá vonták Magyarországot-totális g-i önellátásra kényszerült . területe Horvátország/Dalmácia nélkül. köv. Károly találkozik. közötti Horthy-rendszer nem fasizmus. 6-Friedrich István legitimista kormánya. Bécsben Antibolsevista Comité (Bethlen István). budaörsi csata. 1920. a főváros felé tartanak.: támadás a románok ellen (nem ürítik ki a Tiszántúlt) .okt. febr. 16. A királyság intézménye fennmarad.

stb.. .bauxit. -pl. sertés.h 41. független az állam6alomtó) Állami Jegyintézet(állam kezében van) -megkezdődik az infláció-60%-os a pénzromlás -külföldről nem kapunk kölcsönt(jóvátétel összegének megállapításáig a magyar állami vagyont elzálogosították =>külföldi bankok nem adnak kölcsönt) -nem sikerül a belső erőforrásokból stabilizálódni. ami a II.de nincs tengeri kikötő(Fiume) -óriási malomipar(Bp.ló) Új gyümölcskultúrák: alma. romlik a parasztok helyzete 1920-as Nagyatádi-féle földreform csapdája.barack. Óriási aránytalanságok keletkeztek.már a külföldi tőke nem tud segíteni -jóvátétel fizetésére köteleztek.réz.a földbirtok viszonyok tovább romlottak: a nagybirtok dominál.-i export meghatározó: . modernizálódik(főleg szarvasmarha.ami minimális. a világ 2. Köv.a károk óriásiak.: külkereskedelemre utalt országgá váltunk. Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter lemond A mg.csak a család ellátására elég . -cél: No. -a vasérckitermelés 1/3 -ára esett vissza -a fekete és barnaszén ¾ -e azonban itt maradt.-nálunk nem volt ezüst .7 hold. malomvárosa) -erdőT alig maradt .először természetben(vágóállatot.arany. 50-60% 1929-30 ipar 70% mg 80% 1929 ’13-as szint Trianon hátterében: Fro.szenet szállítottak el) majd 1924:kézpénzben 179 millió aranykoronát kellett volna kifizetnünk Utolsó békeév ipar+12% 1913 Ipar.vháborúba sodor minket Elemelkedés: 1920:felülbélyegezték a koronát->magyar korona lett -osztrák-magyar bankot kettéválasztják Magyar Királyi(nem nemzeti bank.a mezőgazdaság jelentősen fejlődik.kőolaj.-i export Külföldi tőke beáramlása A folyamatot megállítja az 1929-33 –as vg-i válság. kikerültünk a világpiacra pont. -cél: egyensúly fenntartása -a Horthy korszak meghatározó eleme a revízió(1x területei.200 igénylőre 700. amikor rossz g-i pozícióban voltunk.000 hold föld jut-átlag 1. tönkretétele szövetségesei révén->ne jöjjön újra létre az Osztrák-Magyar Monarchia -a kisantant nyomása Anglia: nagyhatalmi érdekek vezérlik.kajszi A világgazdasági konjunktúra hatással van a magyar g-ra is: -meg6ározó elem: mg.550 tengerjáró hajó.:nagyhatalmi érdekek vezérlik.35-40% Mg.majd etnika).

Ez a magyarországi élelmiszerexportot kedvezően érintette. A konjunktúrát megállítja az 1929-es válság. motor.megindulnak a beruházások a Jegyintézet nyújtotta hitelekkel -szigorú vámpolitika:magas vámok.-Eu. a pengő kibocsájtása -fellendülés:’20-as évek végére Elemei: -vámpolitika> 30%-os vámvédelme a hazai iparnak->magyar ipar fellendül -külker>Ausztriával.7. USA-ból. A fejlett tőkés országok folytatták beruházásaikat. Közép-K. országok kül módon oldják meg a válsághelyzetet. fémipar.az államháztartás egyensúlyához a bevételeket növelni kell:adóemelés A kiadásokat csökkenteni:elbocsátások.ami az amerikai tőzsdekracchal kezdődik el-> beindul az árutermelés ->felhalmozódott árukészlet->nincs fizetőképes kereslet. Amerika a New Deal-állammonopol kap. teher-és személyautó -mez.de teljesen elszabdul. szoc.gazd-i gépgyártás(traktor) -bauxit.Svédországból=>1929: Mo.GANZ-gyár(villamosipar):-diesel motorok amerikai tőkebeáramlás -izzógyártás(amerikai tőke) -ORION gyár:rádió -Csepel-művek:kerékpár.Japán-totális diktatúrával Periféria SZU.. Kül.a termelés részleges/ teljes leállítása->dolgozók elbocsájtása Az amerikai tőkének nagy a jelentősége a világgazdaságbanelterjed a válság =>csökkent a fizetőképes kereslet-ez elindít egy adósságspirált. textil) ->beindítja a gazdaságot->1924-re kimozdul a holtpontból 1922-kérelem. vasipar. mely a magánmonopol kapitalizmus válságához.de nem centrum Tőkések Né.Olo. a bauxit+alumíniumiparba külföldi tőke áramlott. aluminiumiparban német tőke Ahol kettős társadalmi szerkezet van: Periféria. Magyarország fellendülése nagyrészt külföldi tőkén alapult. a Népszövetség nyújtson kölcsönt->1924: 2millió aranykorona hitel jelzálog felfüggesztése->külföldi kölcsönök beindulása .félperiféria Konzervatív MM Kap->ÁM Kap Konzervatív diktatúrák. proletár diktatúra. felében egy világméretű konjunktúra zajlott. ellenőrzést befejezik -külföldi magánhitelek:Angliából. Egyszerűsítése -költségvetési egyensúly javul-1926:stabilizáció befejeződése Népszövetség kivonul.. h függesszék fel a zálogot. behozás elleni tilalom(pl. Megoldás a centrumországoknál: Fr. 1 korszakváltáshoz vezetett. közig..8 Világgazdasági válság: Az 1920-as évek 2.-népfront kormány létesül A. Legeladósodottabb országa -1924:Magyar Nemzeti Bank létrejön 1927:új pénz. -aránya csökken textilipar.USA-polgári demokrácia keretei között ki tudott mászni belőle (A és Nl átszervezi gyarmatbirodalmait.intézkedések segítségével új piacot teremt) Magyarország -inflációt gerjesztenek.Csehszlovákiával fellendül -ipar> élelmiszeripar. 1929-erősödik a diktatúra .villamosipar -aránya nő világszínvonalú ágazatok:.azok tartalékaiból él.Nl.

h államcsőd van ill. Élelmiszeripar: 20-30%-os . létrehozásának célja) Gyártó:pl. a bankok megmenekültek. h leértékeljük a pengőt. mert ezt a SZU.3 milliárd pengő az adósságunk(jelenleg 100. melynek lényege. 1937-re meghaladja a termelés az 1929-es és ’13-as szintet-Darányi. ahol egyáltalán nincsen visszaesés.kivételt képez a konzervipar. hanem azt mondtuk. Textil-.fasiszták pl. zárolták a devizakészletet=>megszűnt a pengő szabad áramlása (nem lehetett a pengőt átváltani devizára) transzfermoratóriumot rendeltek el. A hitelválság idején az arany-és devizakészletek kimerültek. Németország tartozott-cserébe politikai kárpótlás(terület visszacsatolás).. 4. Világgazd-i konjunktúra nálunk a mg. a mg-i termékekért cserébe ipari cikkeket kaptunk.acél. Weiß Manfréd Művek. Minden év végén volt az elszámolás. h nem fizetjük ki a külföldi hitelezők hitelét( ez 1 évre szólt eredetileg.napon-a betételesek betételeiknek csak 5%-át vehették ki! Úgy tűnt. Vas-.és papíripar. kötött devizagazdaságot. A német pedig a bauxit és alumíniumiparba fektettek be.római bir.de még így sem veszik meg őket-szétnyílik az agrárolló. termékek ára 30-40%-al zuhan. azaz nem mondták ki. nem mondtuk ki. hadikonjunktúra időszaka Mezőgazdaság: közvetlen állami beavatkozás -jó minőségű termékek exportját támogatja -átvállalja a mg-i termékek fuvardíját -kedvezmények a gazdáknak:gazdaadósságok enyhítése. A villanytermelés helyett a kőolaj és földgázkitermelésbe fektetnek be.felárral váltjuk át. bőr.hogy az árut árura cseréltük. III.1930-36-Gömbös Gyula kormányfő. . ún. Hadizsákmánynak tekintette.-ban A mg-i export és a külföldi tőke kezdődik a válság Fellendülésének oka Állami beavatkozás 1920-mélypont Agrárválság: 1933 Értékesítési gondok. Ált.majd továbbtolták). 1913-az utolsó békeév ………………….és Gépgyár 2.exportfokozó intézkedés =>az ország megőrizte fizetőképességét 1. Az aranyfedezet(pengő) 40%-ról 28%-ra csökkent 1931.milliárd $)az állam közvetlenül avatkozik be.Burkoltan(trianoni békediktátumok miatt) majd nyíltan megkezdődött a fegyverkezés.három napos bankzárlat elrendelése a pénzügyi csőd elkerülése érdekében.villamos energia: keveset gyártunk belőle=>stagnálás. Gazdaság: 1937 1929………………………. Magyar Vagon. ’45 után nem kaptuk meg a különbözetet.aki gazdaságilag elkötelezi az országot a fasiszta hatalmak mellett->95 pontos nemzeti munkaterv 1930-as évek közepén külföldi tőke(amerikai)beáramlás.de súlyossága differenciált.).Az állam piacot teremt a magyar termékeknek Bethlen-Teleki csoport lemond . Kliring-szerz.hha exportot hajtunk végre.kitolta a hitel visszafizetést Kereskedelmi szerződések: 1934-2oldali kereskedelmi pótegyezményt kötünk Németországgal(új típusú. bevezették az ún. 1928-6% a bomlás/ olló a mg-i és ipari termékek között 1933-70% A bomlás átterjed az ipari szektorra. 4.és gépgyártás: 50%-os termelési visszaesés. Megrendelő: Mussolini(olasz-abesszín háború. Mo.minimális növekedés 1931-re a gond pénzügyi és hitelválsággá alakul.

1941-a SZU. és 8. De hamarosan a hadicélok szolgálatába áll a gazdaság.kettős/ hintapolitika: Anglia irányába tapogatózik. a bp-i zsidóság nagyrészt megmenekül. emelkedik a fogyasztás Gömbös halála után a Bethlen-Teleki csoportból származó min. Olaszországgal. elnökök még meg tudják akadályozni a fasizálódást. Kállay Miklós->Kállay.köszönhetően Horthy közbelépésének . de végül még szorosabb lesz a kapcsolat a területi revíziók miatt. magyar hadsereg doni katasztrófájáig. A kiugrási iroda meg is köti a fegyverszünetet.a magyar lakosság érzi. de a németek előtt semmi sem maradhatott titokban-> 1944.Csatlakozunk az antikomintern paktumhoz.1934. hústalan napokat.3 oldalú kereskedelmi szerződés Ausztriával és Olaszországgal=> a mg-i export biztosítva van.kenyér fejadagra) ill. ún.gazdasági fellendülés Munkalehetőségek nyílnak. 1937. megszületik az antifasiszta mozgalom 1944 tavaszán 1944 nyarán a románok sikeresen kiugranak a háborúból=>Horthy kiugrási tárgyalásokba kezd a SZU-val. front.h megvalósul teleki álma a békés revízió. feladta semlegességét és csatlakozott a fasiszta hatalmakhoz): Erdély 1 része. amikor nem lehetett húst vásárolni Az emberek már saját bőrükön érzik a német szövetség hátrányait. de ez a magyar hadsereg 1941. Székelyföld visszacsatolása Ekkor még ú tűnt. a gazdaságban. március 19-én megszállták Magyarországot=>totális fasizmus -teljes g-i kiszolgáltatottság -a demokratikus baolodali pártok illegalitásba kényszerülnek -megkezdődik a zsidóság deportálása(1-ként a visszacsatolt területekről. Csehország feldarabolásával visszakapjuk Felvidéket 1939. megtámadása=>teljes elköteleződés a fasiszta hatalmak irányába=> a teljes magyar gazdaság a német hadiérdekeket szolgálja/teljes bauxit. egészen a 2.3. -.mit is jelent a totális német fasizmus. az angolok felszabadítottak volna minket). Hadi konjunktúra: Darányi Kálmán ún.h mi is a fasizmus. de még mindig nem beszélhetünk fasizmus ellenességről.kender)termelési kvótát szabtak ki. szociálpolitikai intézkedéscsomag:8 órás munkaidő Megjelenik a fizetett szabadság(6 nap/év) Meghatározzák a minimálbért -A konjunktúra a ’40-es évek elejéig biztosítja ezeket. megtámadása] -1941. Történelmi fordulat a politikában. Darányi után megpróbálunk szakítani Németországgal ill. 16-án a nyilasok veszik át az ország irányítását. a parasztságnak kötött felvásárlási áron be kellett szolgáltatnia feleslege „1 részét” -bizonyos termékekre(len. fellendül a mg. létrejön 1 titkos kiugrási iroda( ha a Balkánon jön létre a 2. Horthy megzsarolása után lemond és okt. [1.Ungvár és környéke kerül vissza 1940-második bécsi döntés(háttér: csatlakoznunk kellett a 3hatalmi 1ezményhez=>Mo. Kongresszusán megfogalmazzák.A SZU.március 15. 1938-41 között jelentős területeket kapunk vissza: 1938-első bécsi döntés. 7. 1940-3hatalmi egyezmény-Mo. =>megszűnik a munkanélküliség.:Kárpátalja. áprilisi Délvidékre történő bevonulásával szertefoszlik.1944-45 Antifasiszta mozgalom: 1944 májusában létrejön a Magyar Front Előzmény: -1935 Kommunista Internacionálé/Komintern VII. Megkezdődnek a kiútkeresések(1942-43). Még a konzervatív diktatúra szerint irányítanak. feladja semlegességét!. A németek készítik Szálasiékat a hatalomátvételre. vége 9.2. de az nem volt rendesen előkészítve. kőolaj…nyersanyagkészlet/ -központi anyagellátás bevezetése -1941-42:beszolgáltatási rendszer. ->Teleki öngyilkos lesz.h a kommunista mozgalom célja a világszocializmus megteremtése .Győri programjában 1 milliárd pengőt szán fegyverkezésre. majd bevetették a -jegyrendszert(lisztre. majd trianoni területekről és utolsóként Budapestről).

-nak küldött hadüzenetért(dec. a 4 pártdelegátusai(230) megválasztják dec. a második.000 hadifogoly( többség Szibériában)-akiket [málenkij] robotra hívtak Európában a legnagyobb károkat a Németország szenvedte. A kormányt 4 párt alkotja: Kommunista Párt-3 tárca FKgP-2 tárca SZDP-2 tárca Komintern programjának 1. programot. SZU-val való kapcsolat rendezése Fegyverszüneti tárgyalások a Németo.Nagytemplom-Ideiglenes Nemzetgyűlés. fasizmus felszámolása 2. Dálnoki Miklós Béla) 1945-a program(nov. . ahol már nincsenek németek és nyilasok. 150.de Rákosit mint elsőrendű vezetőt még nem engedik haza.-nak.lezárul az 1. 22-én az Ideiglenes Kormányt. Antifasiszta Népfront létrehozását. 1947-(békekötés)ig állt Mo. lépés: Csak akkor győzhetnek.) -a bécsi döntéseket semmisnek nyilvánítják -Mo. egy ún.21: Debrecen.000 katona a fronton -kb. 100.-nak 8 hadosztályt kell kiállítania(2-t sikerül) -300 millió dollár (200 a SzU-nak. zsidó. „felszabadítja”. Mo.000 civil -kb. pontot: földreform->népszerű a parasztság körében. 30-án megfogalmazza programját-ekkor még több párt van A két vezető(Kádár János és Rajk László) illegalitásban szervezkedik. Ez egy alulról induló kezdeményezés volt-> -A demokrácia közvetlen és közvetett formája is megjelenik Közvetlen:Népi Nemzeti Bizottságok jönnek létre a frontvonalak mentén Földigénylő Bizottságok-az elmenekült nagybirtokosok földjeit osztják fel Üzemi Bizottságok. elfogadják a moszkvai vezetőket -megfogalmazzák az 1.világháborús károk: Emberáldozatok:-német koncentrációs táborokban: 450. 30) végrehajtásának ideje 1.a szovjet hads. eln. 900.dec.30 Csehszlovákiának) jóvátétel fizetése -SZEB(Szövetséges Ellenőrző Bizottság)felállítása.50e cigány) magyar állampolgár -kb. Kommunista Párt: -1944.ha a Népfrontot hatalomra juttatják 2.Nagy Imre. kifejezik.dec. szakasz: Antifasiszta Népfront Kormány jön létre az ország azon részén. A Népfronton belül a Kommunista Pártnak át kell vennie a hatalmat( szocialista átmenet) Népi demokratikus forradalom 1944. 2-3: új név.-programjukban egy antifasiszta demokratikus forradalmat/átmenetet vázolnak fel ill.70-Jugo.000(400 e.31. a felügyelete alatt a nemzeti -szovjet csapatok eltartása jövedelem 10%-át felélik II. melyek elfogadják a komm.alulról induló kezdeményezés Közvetett: a Nemzeti Bizottságokban résztvevők kiírják a választásokat 1944. lépés. vége) cserébe -megfogalmazott feltételek:-aláírása még nem jelent békét -visszaállítják a trianoni határokat(1937.ezek a:Szociáldemokrata Párt(munkásság) Magyar Kommunista Párt(illegalitásban) Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt -1.dec.h a magántulajdon alapján állnak-polgári társadalmat tételez fel-> nagybankok ellenőrzéséhez akarnak hozzányúlni+ bányák államosítása -1944. mely minden fasizmus ellenes párttal szövetkezik majd. Gerő Ernő) küldenek Moszkvából.Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 4 párt a domináns még mindig. pontja megvalósult NPP-1 tárca + független képviselők a régi rendszerből(min. azaz megszállja Mo-tkommunista vezetőket(pl. hogy átvegyék a hatalmat. nov.

a lengyel és a csehszlovák területeken élõ németek kitelepítésérõl. hogy a távol-keleten még folytak a harcok. Közellátás -hiány=>batyúzás:a városiak élelemre cserélték portékáikat a fal A batyuzás/feketézés a vidéki parasztok mellékjövedelem-szerzési formája volt(városiak eladták portékáikat élelemre). amin saját hasznukra termelhette. így Mo-ról több száz gyárat elvittek a SZU-ba.A gazdaság mélyponton van. Elfogadták a németek kollektív bűnösségét.ezért könnyebb lesz a lakosságot termelő szövetkezeti munkába bevonni. feladat. Döntés született a magyar.másrészről pedig pontosan tudta. de viszonylag gyorsan halad . Truman mellett új szereplõ volt a brit választásokon vesztes Churchillt felváltó Attlee is. megkapja azokat a területeket. -akinek nem volt más lehetősége élelemhez juthatott ún. február 27. márc. július 7.Teheráni konferencia(1943. hogy az apró földekből nem lehet hosszú távon megélni.ez a magyar nemzeti vagyon 40%-a és az 1938-as év nemzeti jövedelmének 5xöse.) Cserébe a Szovjetunió kötelezettséget vállalt.augusztus 2.hogy a SZU.bánya) visszaszivárgásának köszönhetően -üzemi bizottságok ellenőrizték a termelést -az állam feladatának tekintette a nyersanyag szétosztást -gyenge hitel és energia ellátás Közlekedés . -MKP azért osztott szét csak ennyi földet. melyeket ő szállt meg. népkonyhákban .) 660. A példán felbuzdulva Csehszlovákiában Eduard Benés diktátuma a magyarokat is kollektív bűnösnek nyilvánította. Churchill és Roosevelt rábólint. melynek során a "három nagy" találkozott egymással.-én írták alá. február 2. Jaltai konferencia (1945. az 1000 hold felettieket. A paraszti birtok legfelső határa 200 hold.hogy egy bizonyos területet mindenki kaphasson-s ezzel megnyerje a tömeget. mert a parasztok megkapták kevéske földjüket.vagy vegyesvállalattá szervezték őket(pl.(Egyedül Görögország képez vitát. Gazdasági károk: -22 milliárd pengő. A paraszti önfeláldozásnak köszönhetően megindult a termelés. Roosevelt és Sztálin megtárgyalták a háború folytatásának. valamint az azt követõ konszolidációs idõszaknak legfõbb kérdéseit.000 igénylő között osztják szét az így létrejött földalapot Átlagosan 5. Churchill.): Az idõközben elhunyt Roosevelt utódaként az amerikai elnök. a hiperinfláció idején a pénzforgalmat helyettesítő árucsere-kereskedelem.51 hold/fő -Megszűnt a nagybirtokrendszer Mo-on. Annak ellenére.a vasúthálózat helyreállítása a legnagyobb probléma. 1000 hold alatti úri birtokosok 100 holdat tarthattak meg. (A legnagyobb antifasisztáknak földbirtokát 300 holdban maximalizálták. Ilyen g-i rendszerben nem volt éhínség.NPP. Minden vesztes országban az ott lévő német tulajdon a megszállót illette. Nagy Imre mg-i miniszter Lényege:minden földet. 15-ei földreform előkészítői:KP.felszerelést eltulajdonítottak a háborús bűnösöktől ill. Potsdami konferencia(1945. mely végül Anglia fennhatósága alá került.:Újjáépítés -földigénylő/földosztó bizottságok alakulnak-spontán földosztás -1945. a potsdami konferencia tulajdonképpen a második világháború diplomáciai lezárásának tekinthetõ. A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményt 1946. Roosevelt és Sztálin felosztják egymás között a világot. 1. november 28) Az elsõ.12): Churchill. MALÉV).de megindul a tulajdonosok(bank.a beszolgáltatási rendszer(az állam kötött áron vásárolta fel a termékek 1 részét) tovább élt a jegyrendszer mellett Ipar -a termelés lassan. hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak.

A MKP a g-i tárcákat akarta megszerezni. hitelek) csak 6-8%-át fedezi. az inflációt nem sikerült megfékezni 3. nem alakíthatott egy párti kormányt-mint ahogyan más szocialista országban sem.amivel vásároltak)-sikertelen 2. vége-ideiglenes ogy-i választások. miniszterelnök:Tildy Zoltán(FKgP)-’45-ben köztársasági elnök lesz-> őt követi Nagy Ferenc(FKgP) 10. melynek vezetője elviekben a miniszterelnök.Egyedül a parlamentben/tv.nyersanyagot) => a pengő teljesen elértéktelenedik GT/állami intézkedés: 1.elosztja az energiát. „csak” a belügyet és a katonaságot-ezzel óriásit vétkezve.a névérték 75%-át jelentette a bélyeg. Győri Vagongy. de megegyeztek egy 3:1 arányú 4 párti értekezletben-ahol egyedüli jobboldaliként 50%-al képviselteti magát a FKgP. 1921 NEP politikához való visszatérés-több tulajdoni szektor egymás mellett .000 quadrillió pengő= 1 forint) A forintnak volt árfedezete. de a FKgP nem engedte át őket.aug. Vas Zoltán a GT élén-hivatalosan is.MKP. Vörös H. a kormányban fele-fele.NPP együttesen.a 38’as szint felében határozták meg a béreket. az arány változatlan. hozó hatalom/ kerültek többségbe a kisgazdák. gyakorlatilag viszont Vas Zoltán=>a MKP kerülő úton megszerzi a g-i tárcákat. nov. arany és deviza formájában lehetett. kötött gazdálkodást tovább szigorítani(az állam ellenőrzi a bankokat.tétel Infláció-stabilizáció:1946 1946-A világtörténelem legnagyobb inflációja Mo-on. hozzájutni csak munkabér formájában... 75%-os vagyondézsma(. adópengő-sikertelen. kevés pénzt bocsátottak ki.1945. hogy ütemezzék át a jóvátételt 6 évről 8 évre ->áruban kevesebbet kellett fizetnünk =>némi árukészlet felhalmozás II.SZEB.Rimamurányi V. balosként pedig 50%-al a SZDP. a tőkét. váll.m jóvátételre dolgoznak):2 Ganz. 1946-ban a GT-egész g-ot ellenőrizte. államháztartás egyensúlyának javítása -bevételek növelése:75%-os adóreform -az USA visszaadta a Magyar Nemzeti Bank arany és deviza készletét(40 millió dollár) -kiadások csökkentése(új ár és bérrendszer kidolgozása).m a SZEB nem engedélyezte.akkor a kommunisták hatalomra kerülnek. Az állam fedezetlen pénzkibocsátást rendel el(mellesleg a szovjet hadsereg is nyomtat pengőt). eltartása. melyek folyamatosan kiszorítják egymást. hiteleket. melyeket a helyhatósági választások előztek meg. Így amikor a FKgP abszolút többséggel(57%)győzött. megakadályozva ezzel a tőkefelhalmozódást-.államosít: szénbányákat.-a forint bevezetése Cél:értékének megőrzése(400. A Gazdasági Főtanács megpróbálkozik az ún. Bármi is lesz a választási eredmény. Az államháztartás bevétele a kiadásoknak (jóvátétel. új pénz kiadása Előfeltételei:I. legyen árufedezet -szigorították a beszolgáltatást -minden termelési egység termékében adózott -szigorították a jegyrendszert -követséget küldtek a SZU-ba. 1.az árakat pedig +50%-ban =>1946. tőkeképzés tudatos megakadályozása=> a gazdasági kulcspozíciókat államosítják. Ha a 4 párti értekezleten döntenek a tv-ekről.1. -mely mindig elfogadja a kormányprogramot.Weiß Manfréd. . az állam által támogatott és ellenőrzött hitelek. az 5 legnagyobb üzemet(.Ezután születik meg a Gazdasági Főtanács tervezete. A kisgazdák kerültek többségbe.

elválasztó vonal! . hogy céljuk a szocializmus megteremtése ill. Progresszívvé tették az adózást 5 hold felett 1956 végére stabilizálódik a magyar gazdaság.-i irányító szerv: Országos Tervhivatal feladat: tervvégrehajtás.AZT KÉREM. .: Rajk László – ő kezdi a „szalámi taktikát” vád az FKgP-nek: a Magyar testvéri Összeesküvés megalapításakövetelés: 50 kisgazda parlamenti képv. mivel No. 2. Kongresszus:2 új programterv. ebből: 22% .: beindul a 3 éves terv  7 mrd Ft elvárás(38-hoz képest) : az ipar 28%-os növelése.aki dolgozik is.kp. a nemzetközi jövedelem 14%-os növelése. a 38-as szint alatt 10%-kal maradjon a mg.(Kovács Béla Szibéria) • szovjet hds.itt mondják ki először. erejű rendelet (út a diktatúrába!!!) • 1947 nyár – új választások  4 koalíciós párt. parlamenti jogkör  tv. adózás : minden 50 ezer feletti vagyont progresszíven (5-25%) 2. de vezető:KP eredmény: a koalíció az összes szavazat 60%-át kapta. május: a nagybankok államosítása + a vállalatiak (ok: jelentős finánctőke)  elfogadtatás: „szalámi taktikával” min. A 3 éves terv meghirdetése Cél: a háborús károk újjáépítése (minden koalíciós párt egyetért) • 1946 vége: 6 bizottság – tervelőkészítés • 1947 eleje: tervjavaslat-egyeztetés az SZDP és a KP közt – közös terv  az FKgP 57%-os többségben van „szalámi taktika” módszer: koncepciós perek sorozata (álperek. ( a SZEB és a Vörös Hds. indok: Ausztria megszállási zóna. „a magyar sajátosságoknak megfelelően és hosszan”.-gal volt 1955: Ausztriával béke.H TEGYE FEL A HONLAPRA!!!!!!!!!!! 11.KP} az orszég legnagyobb pártja az FKgP felbomlásából való pártok: 40% • Külpolitika – 1947: békekötés. újjáépítés 3 éves terve HAVKINEK VAN BŐVEBB 11-ES ÉS 12-ES TÉTELE.villamos műveket Mezőgazdaság -tőkeképződés megakadályozása: pl. a béke aláírásáig van itt) 1947: aláírták a párizsi békét DE itt maradtak!.aug. 1947.e. tőke-kisajátítás.: Nagy Ferenc – svájci nyaralása közben lemondatták megalakul az FKgP bal oldala. de a szovjetek itt maradnak a hidegháború elindul 1946: Churchill meghirdeti a ny-i hatalmak szövetségét. vezető: Dobi István • 1947. előbb) KP-kongresszus cél: szocialista forr. a forint megtartja értékét -ezt a kommunisták saját sikerüknek tudták be=> 1946. trianoni határok. államosítások (l. DE ezek után a Varsói Szerződésre hivatkozva maradnak itt! • pénzfedezet a 3 éves tervhez:  beruházások 1.1. hamis vádak + bizonyítékok) • belügymin.VII. tétel: Az újjáépítés 3 éves terve • • 1946: inflációstabilizáció. 10 évig nem lehet elidegeníteni a kapott földet=> nincs tőkefelhalmozódás A munkakötelezettség elvének bevezetése=csak az birtokos.1. felfügg.

-t nem a SZU szabadította fel. az összhasznot elvonja.-agrár ország legyünk (a nemz. Nagy Imre(KP). gödöllői egyetem rektora lett) POLITIKA: „szalámi taktika”  már az SZDP ellen is. végrehajtás: 1949 IPAR: áll.). üzemek. a tőlük elvett föld: tsz.  az állam megszabja a gazd. agrár-ip. Albánia.Gerő álláspontja: A mg.pol. ráerőltetik a szoc. kötött áron vesz áz állam ♣ magas adók ♣ tagosítás (egyben legyen egy tsz) POLITIKA:  1 párt: MDP . fegyverkezés mindkét oldalon - Tájékoztató Iroda. föderatív államok (Mo. gyárak. tömegmozgalom a pártnak lehetett (ifi. „ a tsz a kulákság elleni osztályharc eszköze”. internálás. Jugosz. kiiktatja az áru-. (antifasiszta népfront – Jugoszláv Kommunista Szövetség) • Felgyorsítás  gazd.: folyt. országból ip. Probléma: a gazdag parasztság biztosította eedig a fölösleget. vagy: 50 mrd Ft gazd. modellt az országokra  MO. 90%-a társas gazdaság lett . 1948: SZU ⇔ Jugoszlávia (Tito)} Tito érve: Jugosz.pártállam: a párt és az állam összefonódása  tv. az államosítások IPAR: > 100 főnél fogl. piaci viszonyokat } aránytalan gazd. van szaktudás .1947: USA= világ ura  „Vasfüggöny”.egypártrendszeres parlamentarizmus . önkéntes tsz b. felzárkózás ny-hoz képest  Tito kiátkozása.. a kereskedelmet is  gyárak élén: munkásigazgatók (a párt kiszolgáltatottjai)  az ipar 70%-a állami tulajdonban.-i alapjai .-hozó hat. Románia.. > 700 vállalat MG. 1947: komm. gyorsítása a hidegháborús felkészülés miatt. vezető: Rákosi Mátyás • Tájékoztató Iroda ülése. együttműködés. követi az ipart.. külföldi tulajdonosok MG: kötelező és felgyorsított tsz-esítés a mg. Erdei Ferenc (NPP)  cél: a parasztság szabadon gazdálkodjon. modell: Jugosz. pártok tájékoztatják egymást a terveikről.: kormány. szakszerv..: újraelosztó gazd. ∅ éhínség. > 50%-a az iparból) • módszerek: tervgazdálkodás és centralizáltal kiiktatni a piaci viszonyokat  redisztributív gazd. pénz-. de egyesüléssel  Magyar Dolgozók Pártja 1948. egységeknek a tervet. hanem a saját partizánjai. célja: laza. népi demokrácia lett Cél: a szocialista forr. menny. így Sztálinnak ∅ joga beleszólni. tétel: Az első 5 éves terv • az MDP céljai: a szocializmus gazd. végrehajtó hat.  1949: > 10 főnél fogl. terv fele az iparra 90%: nehéziparra } „vas és acél osrzága” ok: SZU-modell (pedig nincs nyersanyag) vagy: . magántul.) DIKTATÚRA!!! 12. Gerő Ernő (KP): áll. a mennyiséget . „önkritikát gyakorol”. Bulgária.módszerek: ♣ nagyon magas beszolg. tömegszervezet. „az imperializmus láncos kutyája”.: parlament (van 2/3-os többség – MDP). felvette a Marshall-segélyt • 1948 vége: a szovjet modell átvétele.. Jugosz.pol. ezt fogadják el (Nagy I.jöv.: 1948 eleje – vita a pártban a. alapja Kulák = > 25 hold }  fizikai megsemmisítés.pol.

: 85 mrd Ft-os beruházási terv fele az iparra. csökken a fizetés + szabotálja a szoc. félelem (szalámi taktika. kommunista vasárnapok.és gyapottermesztés) • Mennyiségi szemlélet  extenzív gazd. emelik a normát a gyártásban  ha nem teljesítik. ferő. sztahanovista versenyek.: 1953-ra a reálbér 20%-kal csökken}tömeges elfordulás a rendszertől ♣ a mg. farkas Mihály (had. kiszolgáltatottság • Önellátásra való törekvés (szovjet minta ⇔ magyar sajátosságok)  ∅ energia. színvonala csökken + erőszakos tsz-esítés papíron: 50 %-os emelkedés. építését } 650 e fő bíróság előtt. ∅ nyersanyag (narancs. amikor új és új erőforrást kapcsolunk be (minta: SZU) munkaerő: 5 év alatt 480 ezer fővel kell növelni az alkalmazottak létszámát  Országos Tervhivatal  következmény: élelmiszerhiány 1951  jegyrendszer a 480 e 25%-a női munkaerő (muszáj) – gazd.elégedetlenség. fejlesztése • • jellemző: Állandó normarendezés: öntudatra hatás. előbb. Kádár stb. de nem vették figyelembe az ország Rákosi. perek)  Rákosi megszabadul vélt vagy valós ellenségeitől ( Rajk. létbizonytalanság. 90%: nehéziparra (18%: fegyverkezés)III. 1951. gyak. fele elítélt • Végeredmény. 1953  megáll a terv. kényszer ideológia: a női szerepet a gondoskodó állam átveszi • Tervutasításos rendszer: a kerettervet + a teljesítést is megszabják • A beruházás forrásai: ♣életszínvonal csökkenése  papíron: 50%-kal nő. kényszerítő eszközök ∇ áll. gyak.vh • • Honvédelmi Bizottság (trojka) Voluntarizmus: akaratlagosság  cél: l.: olyan bővített újratermelés.: 38-as szint alatt ♣ az infrastruktúra hatására a nehézi.pol.) . febr. ok: Sztálin halála MG: minden erőszak ellenére a szántóterület 60%-a paraszti birtok maradt IPAR: 300 e paraszt áramlott ide 1952: az ország ipari-agrár ország lett a párt megrendelése a SZOT-nak  eredmény: a magyar lakosság 1/3-a szegény  titkosítás .és belügy) } csak ők döntenek adottságait teljes gazd.

-hosszú átmenetre kell számítani a kapitalizmusból a szocializmusba. a tömeg innen értesül a változásról. elhanyagolása -erőszakos tsz-esítés -tv.magyar sajátosságoknak megfelelő gazdaságpolitika bevezetése 5.azt rögtön el is fogadják. A korrekciós határozat 3. mik a hibák okai:-a párt elszakadt a tömegtől .a világgazdaság része a külföldi kölcsönök révén. bevallás: . 1953-parlamenti ülés Új javaslat: Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése. itt használja először az „új szakasz politika” elnevezést.ami lehetővé teszi az arányos beruházásokat 4. A visszarendeződés(1953-56) Robbanásveszélyes helyzet.racionalizálás -a parasztok visszakapták földjeiket -megindult az egyéni gazdaságokban a termelés -kisebb volt az adó -TSZ-ek megszilárdításához támogatást nyújtott . áthágása 2. mindkettő elemei jelen vannak:pl. az ország elégedetlenkedik. biztosítani az új vállalkozásokat-életszínvonal emelés!-) 2. Március 5-én meghal Sztálin.mg.visszatér az 1921-es NEP politikához(ez a szu-ban a hadikommunizmus után került bevezetésre). magántulajdon(a Tsz-eket hagyni kell felbomlani. óvatos reformok hívei Hruscsov vezetésével sztük alapvető reformokra van szükség 1953 tavasz ’54 ’55-között a domináns „cikk-cakk” politika 1953. önkritika gyakorlására kényszerítik a magyar vezetőséget. tétel Az „új szakasz ” politikája. június.csak 1985-ben csempésztek ki és publikáltak: felsorolás 1.beszerzés és adók csökkentése . részét Nagy Imre részletezi a párthatározatban. 3.a magyar pártvezetőket Moszkvába rendelik(Nagy Imre kikerült a legfelsőbb vezetésből) A malenkovi vezetők követelik a gazdaságpolitika korrekcióját. gazdaságra gyakorolt hatása. nem kell fegyverkezni=>nehézipari beruházás csökkentése.hogy elég pénz juthasson az élelmezésre.állami hitelekkel kell támogatni. Az „új szakasz politika”: Az alapkoncepció más abban.h 1. 5éves terv. Nagy I. magyar gazdaság. hiszen a kormány ¾-e párttag=> amit előterjesztenek. békés egymás mellett élés politikája -tőkés és szocialista élhet békében 1más mellett. új cél:nyitás nyugat felé 6. Az új szakasz politikája SZKP Molotov vezetésével Sztálin politikáját akarják folytatni Malenkov kis.13. meghatározták az új feladatokat:-életszínvonal emelése -a nehézipari beruházások visszafogása . Korrekciós határozatot nem hozták nyilvánosságra!!!.h Rákosi mondjon le és Nagy Imre legyen a miniszterelnök.az állam és a párt összefonódott 3.Követelik. B. 1953 elején megakad az 1. a javaslat elfogadása egyértelmű.

.6. segítséget hívtak Moszkvából(2 követet küldtek. Köztársasággal is megindul a kereskedelem=>megkezdődik az ország eladósodása. megkérdőjelezik N. Ebben a feszült helyzetben a pol.I.jan. élén Kádár Jánossal a vezetőség ezt megelégelte. Hruscsov leleplezi a sztálini rendszert -hazatérnek a magyar pártvezetők Rákosi itthon már nem tudta megtartani pozícióit -Rajk-per -külső nyomás:rendezi kapcsolatát Tito-val(Rajk per 1ik vádpontja volt.felelősségre vonják.-átcsoportosította a beruházási összegeket -hitelekkel támogatta a kis-és középiparosokat. félreállítását -1955.-Nagy I-t visszaveszik a pártba -diákság/független értelmiség indítja el a mozgalmat: Szegeden létrehoznak 1 MEgyetemistákFőiskolásokEgyesültSZ nevű szervezetet.takarmány importra szorulunk! -végül a SZU-tól kapunk 1 hosszú lejáratú hitelt Nagy Imre támogatta -Hazafias Népfront mozgalmat egyéni tömegszervezetté(pártig.ahonnan nem tért haza) .akik lemondatták R-t.a mg. -1956.megalakul a Petőfi kör Megindul 1fajta ideológiai erjedés. uez létrejön bp-i a Műegyetemen is.-t leszidják.13.1re inkább forrong az ország.h kiktől is kéne meg szabadulni. Moszkvából hazatérve jobboldali opportunizmussal vádolják -Hegedűs teljesíti Rákosi akaratát -Nagy Imre házi őrizetbe kerül -1950-53-as pol-hoz való visszatérés: „minden vissza”.e-nek(nincs változás).-visszahívják a vezetőket. az importért nem tudunk ellentétezni-eleinte aranyat adunk cserébe .gabona.a Német Szövetségi Köztársaságot felvették a NATO-ba=>megerősödik a molotovi szemlélet! A visszarendeződés 1955. FKgP vonatkozott) parlamentarizmus . h Rajk titoista kém=> :S) -még 1 próbát tesz a hatalom visszaszerzésére:400 fős listát terjesztett a központi vezetőség felé. Moszkvába vitték.I: legyen újra minisztere. ahol a diákok megfogalmazzák követeléseiket 16 pontban: -a szabad csapatok hagyják el Mo.Az 1956-os forradalom menete. kereskedőket -26%-os béremelést hajtott végre=>’54-re elértük a ’49-es szintet=> többet fordítanak lakásépítésre. válságba jut:liszt. de a szellemi életet nem sikerült visszaállítani.a SZU-tól nyersanyagot kaptunk cserébe gépekkel(nyugatra eladhatatlan gépek) fizettünk -jelentős 2oldalú kapcsolat a KGST országokkal -’54-Ausztriával és Német Szöv. az írók memorandumot fogalmaznak meg. politikai és gazdasági programja 1956. vezetők az ország határain kívül tartózkodnak(Gerő Ernő Titoval.-Rajk László újratemetése -hatalmas csendes tömegdemonstráció Okt.amiben vázolja.febr. fellendült a g-i élet .((+ nagy szakasz politika)) -vonják felelősségre Rákosit és Farkast -legyen többpártrendszeres(ez itt még csak az eredetileg 1 koalícióban lévő pártokra pl.I.a pártvezetés Gerő Ernőt választotta meg min. Kongresszus a SZU-ban.XX. területét -a MDP-ja újuljon meg -N.okt. N. a lakosság emiatt elveszíti bizalmát  elindul a politikai erjedés.-al rendelkeznek) akarta szervezni -Nagy kezdeményezi az árualap teremtését -1945/55. Kádár János Kínában tárgyal) 14.

de elkéstek.) -Sztálinszobor ledöntése -Kossuth-címer visszaállítása -a magyar hadsereg viseljen magyar egyenruhát -március 15-ének megünneplése -legalizálják a MEFESZ-t Nem akartak rendszerváltást.a szovjet harckocsik támogatásával elindulnak a parlament elé követelni.ahol az eseményeket ellenforradalomnak minősítik. -Donát Ferencet és Losonczy Gézát(partizánok) beveszik a pártba -Donáték megpróbálják rávenni a pártvezetőket a váltásra. de Gerő hazatérve betiltja azt mikor a diákok személyesen keresik fel mégis engedélyezi a demonstrációt .3 irányba válnak szét: 1. amikor a munkások a munkaidő lejárta után csatlakoznak a fiatalokhoz . hogy őrizzék a parlamentet .a volt partizánokból+AVH-sokból létrehoznak egy Katonai Bizottságot. A rádió épületét elfoglalták.hogy kelepcébe csalták őket=>elkezdenek tüzelni -corvin közi események -Kovács Béla.tűzszünetet hirdetnek -új karhatalom szervezésébe kezdenek -Maléter Pál vezetésével szerveződik az új katonai vezetőség -az AVH-t feloszlatják . a szocializmus reformjában gondolkodtak!! -okt.hogy Nagy Imre beszéljen a tömegekhez 3. -A párt már nem bízik fegyveres testületében( egyszer sem lőttek a magyar felkelőkre). -Nagy Imre lesz újra a miniszterelnök-Hegedűs A-t lemondatják.24-ére kijárási tilalmat.követelik. a megfékezés nem sikerül Dec.hogy Kádár legyen a pártvezető -elkezdenek lőni a parlamentről=> a szovjetek azt hiszik. s a népfelkelésből fegyveres felkelés lett. melynek vezetője a párt volt .a tüntetés akkor válik népfelkeléssé. 28. statáriumot rendelnek el. -> ezzel a hatalom ellentétes hatást ér el.aki utólag aláírja a csapatok behívási kérelmét Pol.mert a rádióközpontot áttették a Parlament épületébe.Parlament.Magyar Rádió épülete.a SZU-ba-) -béremelés -szűntessék meg a beszolgáltatási rendszert -támogassák az egyéni gazdákat -teljes amnesztia-rehabilitálás -alapvető demokratikus szabadságjogok(pl. 23-ára diáktüntetést szerveztek -Szenov(KGB-s) végig Mo-on tartózkodik és figyeli az eseményeket . Itt az indulatok elszabadultak. szólás és sajtó szab. hogy az ellenforradalmat nyilvánítsák forradalomnak . Sztálin szobor ledöntése(Felvonulási tér) 2.8kor Gerő uszító beszédet mond a rádióban => csoportosan az épülethez vonulnak.h hová tűnt el a magyar uránérc.ezért a külvárosi szovjet laktanyákból hívnak segítséget. A párt rendkívüli ülést tart.a belügyminiszter engedélyezi a békés tüntetést. Tildy Ferenc… bekerülnek a szűkebb kabinetbe Okt.25-ére feloldják a kijárási tilalmat . Nagy Imre és Kádár újraértékelik a helyzetet-> nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítik az eseményeket.szeretnék beolvasni a 16 pontot.-érvényesüljön az egyenjogúság -legyen nyilvános az új gazdaságpolitika( azt feszegették.

-a Szolnoki Rádió bejelenti.munkásőrség -K. a szovjet belügy része.az új karhatalom-pufajkások.:1-t a forradalom alatt. 7 tagú-ebből 6 a Jug.a parasztpolitika teljesen új alapokra kerül -okt.a teljes forradalmi vezérkar menedékjogot kapott a Jugoszláv nagykövetségen -Kádár aláírta a szovjet csapatok behívási kérelmét 15. 1.-Münich és Kádár eltűnnek(Moszkvába mennek) -Kádár hirtelen átáll. Kádárt és Nagy Imrét -tárgyalások folynak a csapatok kivonásáról -elterjedt. melynek neve:MfüggetlenMunkásParasztK . hogy Kádár új kormányt alakított. és a semlegességet Nov. majd az egész országból -Kádár feloszlatja a Magyar Dolgozók Pártját. hogy tőrbe csalja a magyar vezetőket -ellentétes híreket hallani a szovjet csapatok kivonásáról -nov. sorsáról. egy 7 tagú vezetőség segítségével . Münnich.a fordulat .minden volt koalíciós pártból bevon vkit a párt szűkebb kabinetjébe -országossá válik a felkelés. Marosán György. vége: 2 új követelés 1.hogy nem voltak egyenjogúak a pártkapcsolatok.J. 4-még nincs vége a forradalomnak November 4-e után az alaphelyzetre kettősség jellemző: -2 kormányunk van: Nagy Imre és teljes forradalmi vezetőgárda. hogy a szovjet csapatokat vonják ki Bp-ről. Nagykövetségen 2-at a forradalom után -az ország 2 részre szakad: Forradalom hívei és a K.megindítja a megnyerés politikáját . hogy győzött a forradalom .de nem engedték be őket=> kitört a népharag (lincselés. ezért nem segíthet háttérben: Szuez =>Hruscsov összehív egy rendkívüli vezetői ülést.meg akarnak bizonyosodni az állítás igazságáról. elfogadják az új helyzetet.hogy a megszüntetett AVH gyülekezik és ellenlépésre készülnek=>a pártház körül fegyveres csapatok kezdenek gyülekezni. Apró Antal -szovjet csapatok árasztják el az ország T-ét .31.az USA kinyilvánítja be nem avatkozását hivatalos indok: a jaltai konferencia alapján Mo. a kül.30-án beszüntetik a begyűjtési/beszolgáltatási rendszert(’41óta működött) -engedik a szabad kilépést a TSZ-ekből . akik a jugoszláv nagykövetségen töltenek 22 napot Kádár vezette MFMPK(szolnoki rádió) -2 párt: MSZMP MSZMP mindkettőt Kádár hozta létre. létrejönnek a munkástanácsok. szervezni kezdi az MSZMP-t. 2. nem tudni.melyek átveszik az irányítást -forradalmi bizottságok jönnek létre -okt.varsói szerződésből való kilépés -okt. gazdasági útkeresés:1957-68 Nov. valódi többpártrendszer 2.hogy miért Nov. Tito cserébe ígéretet tett. által szervezett hatalom fegyveres testülete.30-úgy tűnik.egy határozatban elismerik. 3.-tárgyalnak. kettős politikája -kemény megtorlás . ahol döntenek Mo.a részvételt 4en vállalták: Kádár. a teljes megtorlásról -Brioni-szgk-i tárgyalás: Tito is egyet ért-Moszkva:Münnich Ferenc-et akarta vezetőnek Tito: Kádárt -Hruscsov megegyezett Titoval Kádár személyéről.betörés. éjjel: Nagy Imre és Kádár együtt jelentik be az új követelések elfogadását.akasztás) -okt.

autó. a többiek súlyos börtönbüntetést kapnak.télen az előző területeken megerősítették.a munkás tanácsok tovább élhettek . A politikusokat itthon perbe fogják (’56-’58-ig). katonai per. =>mindenkit Romániába szállítanak családjával együtt. Ehelyett azonban Mátyásföldre szállították őket. „új szakasz ”politika: -a tervutasításos rendszer visszatér -direkt irányítás -nehézipar fejlesztési program->befejezik a 2 nagy vasmű(Sztálin városi. A megnyerés politikája: 1957-átmeneti 1 éves program: fő célja az életszínvonal emelése -mélypontról indítva azonnal 10%-os fizetésemelést hajtottak végre.: az állam elvon mindent a gazdálkodóktól.június 15-én ítéletet hirdetnek: 3 halálbüntetés->Nagy Imrét június 16-án kivégzik. hajók fejlesztése. Maléter Pál a fővádlott 2.dunai) építését -nőtt a vegyipar súlya(Borsodi és a Tiszai Vegyi Kombinát) -hazai kőolajtermelés/ szénkészlet kimerülése->Barátság Kőolaj Vezeték.az ország 1/3-án kezdődött el az 1. szovjet villamos energia rendszerre kapcsolódás .pol.mert Hruscsov erődemonstrációt akar mutatni+szembe került Titoval és Kínával. a résztvevőket bíróság elé állítják -1956 tabu téma lett. majd összevonták őket. Mindenki írásos dokumentumot kapott róla.szerszámgépgyártás.-||a TSZekből való kilépést -a beszolgáltatási rendszert eltörölték -támogatták az egyéni gazdákat az „új szakasz” politika folytatása -1 év alatt lecsillapodott az ország. tsz-esítése felgyorsítva.segélyek) . melynek hiányzott a gazdasági alapja – elkezdődött az ország eladósodása(KGST hitelek. télen -2.műszeripar. hogy rész vegyen az új Kádár féle hatalomban -decemberben újra ellenforradalomnak minősítik a történteket. hogy hazatérhet. kölcsönök. 3.pol.a munkanélküliek segélyt kaptak -engedélyezték a kisipart és a kereskedelmet . Az ítéletek azért ilyen súlyosak. sikertelenül. 1958. az ország elnémult 2 fő pert terveztek: 1.de a termékeket csak a szovjet piacra tudjuk szállítani(silányak ill.újraelosztó/redisztributív gazd. rájuk) -megindul újra a mg. ötéves terv gazd.politikus per .Gerő nyomására I.3 év alatt (a szántóterület 78%-a magántulajdon van volt) -agitáló csoportok járják a falvakat. ’60-’61 Tele . Ny-on nincs szüks.terület bevonása: 1960-61 ’58-’59 tele 1. ahol megpróbálták rákényszeríteni őket az új hatalomban való szerepvállalásra. ekkor mutatkozott meg a rendszer igazi valója -1958-Hruscsov újra a kemény kéz politikájához nyúl -Fordulat a gazdaságban!-visszalépés -> Kádár Rákosi. Az utolsó nagy koncepciós per szálai a KGB kezében.-mindenki elutasítja a felkérést.dízelmotor. ’59-’60 tele 2. ahol nem jártak sikerrel rendőröket vetettek be -Rákosival szemben Kádár a fokozatosság elvét alkalmazta(tsz):. majd újakat vontak be -3. családjukkal Romániában közlik a hírt.majd újra eloszt -híradástechnika.

hanem minisztériumi szintig hat -van biz. nem engedte a g-i reformokat és belső(dominánsabb)-a hatalmi elit(országos döntéshozó pozícióban vannak) 1. minőség a meghatározó -középvállalatok tudtak leginkább élni a lehetőséggel =>felpezsdült a g-i élet -a nemzeti jövedelem évi 6%-al emelkedett-jó teljesítmény a reáljövedelmek pedig 5%-al (16-os első része-új g-i mech) 16. Váltásra. összeegyeztethető -korlátozott piaci versenymechanizmus.az államháztartás külső-belső egyensúlya felbomlott -megpróbálunk nyitni a tőkés országok felé-’65 nyara:likviditási csúcs -ekkor bizonyosodott be. de cserébe elvárja. hatékonyság.. Vállalati önállóság .engedélyezik a templomba járást. indirekt formában szabályoz az árpolitikával.1. közgazdasági szabályzókkal -arányos fejlesztés valósul meg.MSZMP legfelső vezetése.kerek terv. 1968-72: az új g-i mechanizmust leállítják! külső-Bezsnyev a ’prágai tavasz’(demokratizálódási folyamat) miatt bekeményített. Ellenérdekeltek a reformokban 2.mert kimerültek a források->diákság és katonaság bevonása a mg-ba -a SZU sem tudta fedezni a szükségleteinket -’65: megfogalmazódik az alapvető g-i reform igénye-> a KGST újra megbízása új g-i reform kidolgozása érdekében -’68. nagyvállalati manager réteg(az 50 legnagyobb vállalat vezetői) 3.a totális diktatúra átalakul 1 enyhébb formává->autoritárius diktatúrává(kemény->puha diktatúra) Autoritárius dikt. ha így van.az állam közvetett.pol.technokrácia:állami+pártbürokrácia összefonódva 3. mely nem vállalati.a nagyvállalatok nem tudtak élni a reformokkal. Paternalista rendszer: 1 abszolút vezető van. továbbra is veszteségesek voltak és a jó vállalatok adóiból tartotta fenn őket az állam . pol. A magyar gazdaság fő irányai 1968 után 1.jan.. Kádár elfogadása Kompromisszum: megváltozott a diktatúra lényege.Parasztság kárpótlása: -évi 1 alkalommal földjáradékot kaptak a „bevitt” föld után . hanem alattvalókból Az ország eladósodása. vége az újraelosztó politikának. amit akart =>lecsillapodás. aki megfellebbezhetetlen. s a vállalatok adózott nyereségük 1 részét megtarthatták-amit műszaki fejlesztésre.: Nem nyúl bele olyan mélyen az emberek magánéletébe(Pl. termékszerk. mely alapkoncepciójában is más: A szocializmus is árutermelő g.„új gazdasági mechanizmus”. műszaki fejlődés. -az ipari termelés lelassult .) gazd. Közömbössé tétele a pol. a társadalom nem független állampolgárokból áll.. melynek korlátja a tervgazdálkodás(nem tervutasításos formája) -azaz laza. hogy a döntően extenzív(még több munkaerő. ahol a termelékenység. a kulákok továbbtanulását…).még több nyersanyag. hozzáértő szakmunkásokra költhettek -extenzív->intenzív g. nem tartható. hogy az emberek ne politizáljanak( depolitizálás. hatnak rá a tőkés g-ra jellemzőtv-ek-> új:PIAC és TERVG.háztájéki kisegítő gazdaság-itt mindenki azt termet.öregségi biztosítás . politikai biz.a társ. iránt).

szerű a g-i reform után a pol-i reform okok miatt.-ok egy csoportjából és népiesekből(MDF. megőriztük fizetőképességünket-de nem a teljesítmény miatt.2. személyesen ismerik egymást) -nomenklatúra: a magas pozíciók olyan rendszere. aminek a betöltéséhez az MSZMP Pol-i Bizottságának engedélye kellett -Németh Miklós:rendszerváltó miniszter Medgyessy:pénzügymin. másik csoportjából) +dem. hanem mert visszafogtuk a beruházásokat.K.hiszen a SZU-t sem tudja egyben tartani. ellenzék:SZDSZ Bibó István szakkollégium:FIDESZ +FKGP újra létrejön -hatalmi elit kicserélődik: új technokrácia (1ütt járnak egyetemre. ennek ellenére a reáljövedelmek 6%-al növekedtek(. Reform Közgazdászok Csoportja 2. Horn gyula: miniszterelnök -kerekasztal tárgyalások:megbeszélik a rendszerváltás folyamatát Döntenek róla.annak fel(a különbözet is kölcsönből származik) 3. mert a tv. 2. Demokratikus Ellenzék(’70-es évektől. melynek nincs g-i alapja =>2 év alatt megduplázódik az államadósság(20 milliárd $) Nyilvánvaló a rendszerváltás szükségessége. 1972-78/79 -reform visszafogása -a külföldi kölcsönöknek köszönhetően a nemzeti jövedelem és az életszínvonal növekedik. gazdaságot-a dolgozók 75%-ának volt jövedelme a háztájiból =>megkezdődött egy önkizsákmányoló rendszer->rossz társadalmi hatás -javult az államháztartás.hogy 1990-re ogy-i választásokat írnak ki -1990:ogy-i választások Nyer az MDF(koalíció a KDNP-vel és FKgP-val) /időközben az MSZMP-ből MSZP lesz/ . a reálbérek nem növekednek) .elkezdték félteni a hatalmukat. Ref. alapvető reformokban gondolkodtak -1987-re megfogalmazódik a rendszerváltás igénye->elkezd differenciálódni az ellenzék: Reform Közg.politikát -államháztartás 1nsúlyának javítása -külső egyensúly(nemzetközi fizetőképesség megőrzése) -belső egyensúly -életszínvonal szinten tartása (ha a g.m az emberek többet dolgoztak) 15%os különbözet-háttere: megnyitották a II.’82-ben csatlakoztunk az IMF(nemzetközi valutaalap+hitelbank)-hez a SZU megkérdezése nélkül -Kornai János közgazdász kidolgozott 1 laza költségvetési korlátot Ideiglenes áthidaló megoldás 1985:Kádár nyomására beindítják a dinamizálási programot. ami az új nemzedék lehetőségeinek megfogyatkozásához vezetett-. Népiesek -1. de megkezdődik az eladósodás ’71-72:cserearányromlás-amit exportálunk lemegy az ára. Rendszerváltás: -a hatalmi elit a régi-1985-ben meghirdetik a dinamizálást -formálódni kezd az ellenzék: 1. Gorbacsov hagyja az országok kivonulását. találkozójuk: Monor.értelmiségiek) 3.amit importálunk. stagnál. 1979-85 között bevezetik a restriktív/korlátozó g.csel: a reálbérek 9-al csökkentek. csökkentettük az importunkat -hitelállományunkat átalakítottuk.

bekapcsolódunk a globális piacgazdaságba (ahol rögtön kijelölik a helyünket a nem centrumországok között) .-többpárti parlamentarizmus létrehozása.ők a nomenklatúra burzsoáziája=> a következő választásokat az MSZP nyeri meg . lebontása-> privatizáció. a szocialista tul.melynek győztesei a multik .a rendszerváltás után 1.5 millió munkahely szűnt meg -1966:g-i válság mélypontja-óriási->MSZP politikai hatalommá alakul.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful