P. 1
Seneca életútja

Seneca életútja

|Views: 20|Likes:
Published by Imre Zoltán Pelyva

More info:

Published by: Imre Zoltán Pelyva on Jan 08, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/10/2013

pdf

text

original

Seneca életútja

Bevezetés Mi az a sztoicizmus? Mi a „bölcsesség csarnoka”? Ha a sztoicizmust egyetlen szóval kellene jellemezni, azt lehetne mondani, hogy az erény filozófiája. A sztoicizmus egy filozófiai irányzat, mely hétköznapi ember számára is érthető, de mégis mély gondolatokat közöl:
• • • • • • •

a létről, és az elmúlásról, a boldogságról, és szenvedésről, a jóságról, és gonoszságról, erényről és hitványságról, szerencséről, és balsorsról, gazdagságról, és szegénységről, az életről és a halálról.

A sztoiciumus a hellenisztikus és római kor egyik uralkodó filozófiája. A kitioni Zénón (i.e. 335-263) alapította, az i.e. 4. században Athénban. Nevét az iskola színhelyéről a Tarka Csarnokról („Stoa Poikilé”) kapta. Az összes alapvető tanítást neki tulajdonították, de a rendszert, a következő században Khrüszipposz (i. e. 280-207) öntötte határozott formába, művek hosszú sorában. Az i. e. 2. és 1. században Panaitiosz és Poszeidóniosz tett néhány hangsúlybeli változtatást a tanításban. A sztoikusok a filozófiát logikára, fizikára, és etikára osztották fel. A sztoicizmust csak úgy értjük meg igazán, ha folytonosan az epikureizmussal vetjük össze, mintha az egyik tanítás éppen ellenkezője lenne a másiknak. A dologban az a szép, hogy mindkét iskola ugyanarra törekedett. A cél: bölcsen élni. Az egyetlen különbség az volt köztük, hogy az epikureusok számára a bölcsesség a gyönyörrel volt azonos, még a sztoikusok számára kötelességet jelentett. Még az Epikurosz tanítása a századok során szinte semmit sem változott, a sztoikusoké olyannyira átalakult, hogy Kr. e. 3. század első sztoikusait igen nehéz összehasonlítani az utolsó, a római sztoikusokkal, akik a Kr. u. 1-2. században éltek. Tehát három időszakot különböztetünk meg:
• • •

Ókori sztoikusok: Zénón, Kleanthész, Kheiszipposz Közép időszak sztoikusai: Panaitiosy és Poszeidóniosz Az újsztoikusok, vagy római sztoikusok: Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius

Az újsztoicizmus egyértelműen itáliai jelenség. Legnagyobb képviselői: Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius, mind római lakosok voltak. Egy nemes, egy rabszolga és egy császár. Ebből is látszik, hogy a sztoikusoknál nem nagyon számított az osztálykülönbség. Az irányzat, az i. sz. 3. században tűnt el, de morális eszméi napjainkig jelen van a művelt gondolkodó elit rétegeiben…

mert tüdőbajos.A történelem folyamán a sztoicizmusban. – Róma i. u. vagy Marlowe. (Néró uralkodása alatt halt meg 69 éves korában)) ügyvéd. és kegyvesztetté teendő vagy kivégezendő politikusok nevét sugdosták a megfelelő fülekbe. hogy ne kívánjon olyat. mint Leibniz. Seneca tipikus példa volt erre: első alkalommal. Szövegelemzésekkel mutatta ki a vizsgálódó tudomány. és éppen ez utóbbi foglalkozása volt az. A visszavonultságra kényszerített Seneca újból ír. A dúsgazdag cordubai Annaeus-családnak ez a tehetséges sarja Rómában ügyvédkedett és állami hivatalokat viselt. Mesterei az újpüthagoreus Szótión és a sztoikus Attalosz voltak. és még sokan mások… Lucius Annaeus Seneca „Senki sem szerezheti meg mindazt. a spanyol Lopa de Vega és Calderon. másfelől kudarc és megaláztatás. Író volt. amilyen „jó” asszonyok voltak. amit csak akar. államférfi. 41-ben). Majd politikusként biztosította magának a megélhetést. Még kicsiny gyermek volt. olyan kimagasló szellemek bukkantak éltető. Descartes. a görög dramaturgiához is Seneca művei „vágták” az utat. azt azonban megteheti. 32-ig tartózkodott. természettudós. hanem asszonyaik ambíciói tették veszélyesség. ekkor készülnek a De otio (A visszavonultság-ról). Livia. amikor Rómába került. de másodszor. hamarosan meg fog halni. még nagy nehezen sikerült megmentenie az életét azzal. ahol Kr. hogy azt terjesztette magáról. de az is kétségtelen. hogy a következő évezredekben a görög bölcsességhez is. de belső értéke sokkal érdekesebb az életrajzánál. e. éjjel-nappal. lendületadó és oltalmazó támaszra. e. tartalmas és viharos volt az élete. amely bajt hozott rá. Claudius idején. Hispania Kr. Gothe. Egyfelől siker és ragyogás. Caligula alatt. hogy a császár egyik nagynénjével állt bensőséges kapcsolatban). A halhatatlan görög tragédiaköltők igazi óriások voltak latin utánzójuk mellett. a francia Corneille és Racine mindenekelőtt Seneca drámai révén kapcsolódtak az ösztönző antik drámairodalomhoz. Agrippina és Messalina. egészen addig. hogy minden jövendőre nézve oly döntő hatású drámai lángelmék. végül is nyolc évre száműzték Korzika szigetére (i. Nagy Frigyes. költő és császári nevelő. A politika akkoriban veszélyes mesterség volt.” Lucius Annaeus Seneca (Cordoba. amije nincs. . valamint ekkor fogalmazza meg leveleit is. és a közhiedelemmel ellentétben nem is annyira a császárok őröltsége. Néhány évig élt még Egyiptomban is. változatos. filozófus. egy pletyka miatt. de ezt az életet a tehetség fénye ragyogja be. mint az angol Shakespeare. 65. Érdekes. amíg Caligula eltiltotta az ügyvédkedéstől. a Quaestiones naturales (Természettudományos kérdések) című művei. sz. amelyet egyébként Messalina terjesztett róla (aki azzal vádolta. de főként éjjel fondorkodtak. 4. Spinoza.

a boldog élet. és erre az időre Róma népe. nem pedig dialógusok. hogy minden bánat és gyász az élet törvénye. Miután Nero 22 évesen magát felnőttnek és uralkodásra alkalmasnak vallotta. Poppaea. hogy nincs rossz. s ugyanehhez a műfajhoz tartoznak a vigasztalások is. Már Plutarchosnál mutatkozik a műfaj egész tárgyköre: vigasztalás a halál. Egy másik nemes hölgy. A császárné kivánságára Ő lett az ifjú Nero nevelője. ráülhetett a császári trónra. Agrippina megmérgezte férjét. ragyogón szellemes Claudius császár halála után írt gyilkos szatírája és értékes kilenc mitológiai tárgyú verses tragédiája: könyvdrámák. éppen úgy. szolgaság.).Claudiust (i. A második rámutatni. amely elejétől végig az élet gyakorlati erkölcsi kérdéseivel foglalkozik.Ha Messalina ellensége volt Senecának. és házitanítója. Polybiushoz. A harmadik bebizonyítani. Legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotása az a 124 levél. amelyekben túlteng a szónoki pátosz és a borzalom. s azok egyetlen döféssel megölték). Egyúttal megjelennek a műfaj jellegzetes témái: a stoikus – kynikos erkölcsprédikáció. nem jelentékeny.e. Amikor Nero küldönce elment hozzá. hogy értelmetlen . Ezek is erkölcsi kérdéseket tárgyalnak (a harag. s a császár saját fia mellőzött lett. Seneca három Consolatiója (Marciához. szegénység. kiitta a büröklevet. A szelíd és engedelmes tanítvány szörnyeteggé torzul. Ez a korszak 6 évig tartott. mint a biztonság és nyugalom időszakára gondolhatott vissza. a lelki nyugalom. a diatribé közhelyei. akkor Agrippina védelmébe vette: Messalina halála után Agrippina visszahívta őt Rómába. mint ahogy párbeszédei is értekezések és elmélkedések. Az erős akaratú császárné rábeszélte Claudiust. Mikor ezt megtette meg is változott. és ezzel egyidejűleg felvágta az ereit a fürdőkádban. Jelentékenyek természettudományi értekezései. az uralmat Ő és Seneca gyakorolta. száműztetés. hogy Nero legyen az örökös. megölette anyját (fegyvereseket küldött anyja hálószobájába. s ha van. A véreskezű császár azonban összeesküvésben (Piso – összeesküvés) való részvétel vádjával öngyilkosságra kényszeríttette egykori házitanítóját. Miután fia lett az örökös. Helviához) az ókori Consolatio – irodalom legérettebb és legművészibb alkotása. Seneca hosszú életét nagyarányú és változatos irodalmi munkásság töltötte be. illetve mivel megölették Agrippinát Seneca is helyesebbnek tartotta visszavonulni. öregség ellen. A műfaj elméletét röviden és tömören Cicero foglalta össze: a vigasztalás első eszköze bebizonyítani. hogy jelentse milyen kitüntető kegyben van része. a bölcs állhatatosság stb. Mindegyik valóságos értekezés. 54-ben) és mivel még Néró fiatal volt. háborút indított ellene. nem sokat teketóriázott: egy rabszolgának diktált egy búcsúlevelet a rómaiakhoz. megölte feleségét.

a sztokius iskola szellemében. Seneca ellen már ókori kritikusai is felhozták azt a vádat. hogy Seneca filozófiájának egyetlen tárgya gyakorlati etika kérdéseinek fejtegetése. aki itt hagyott bennünket. Kortársak. Végső célunk úgyis az utolsó napunk. Az antik vigasztalás – műfaj közhelyei mind szerepelnek Seneca Consolatióiban: a halál teljes megsemmisülés. A mai ember számára azonban nem csupán ez a történelmi értéke. Talán a Consolatiók mutatják legjobban. az idő meggyógyít mindent. Pesszimizmusa. de nem születni a legjobb. kozmopolitizmusa. Boldog lehet. Harsogott a zsarnokság ellen – és egy zsarnoknak a nevelője volt. a halál visszaveszi. Az élet csak kölcsön. továbbá egyes erkölcsi életszabályai már korán megragadták a keresztény írók figyelmét. ellentmondásait is. hogy testvérét oly sokáig élvezhette. erényeink mindenhová követnek bennünket. A mű a zsarnokság ellen irányul. a halálra készülni kell. az csak előre ment. Ellentmondásos egyénisége és filozófiája életművének későbbi sorsa szempontjából is figyelemre méltó. Filozófiája lényegileg rengeteg variáció a friss emberi problémák néhány témája. A Helviának írt vigasztalás is sztoikus felfogást hangoztatja a száműzetéssel kapcsolatban: a száműzetés nem szenvedés. a halott megmenekült. valamint az úgynevezett „általános emberi” gondolatai. Korában divatos volt ez az arisztokratikus – pesszimisztikus életszemlélet és magatartás. vagyis nem létezik. hanem csak helyváltoztatás. humanizmusa. gyakran epikureista mellékízzel. bármely rövid ideig. akit elvesztünk. és fel van vértezve a száműzetéssel járó szégyen és megaláztatás ellen is. de ezeket az ellentmondásokat megmagyarázza a filozófiai közhelyek. műveltek voltak. mivel túlvilág nincs. és visszatért a születés előtti állapotba.elemészteni magunkat a bánatban. a bölcs nem érezhet fájdalmat. Nero császár szörnyűségeinek személyes tanúi . fennkölt stílus és a hős hitványságának ellentétében kereshető. századból fennmaradt egy nagyon érdekes elképzelt levelezés Seneca és Szent Pál között. A halál a természet mesterműve. Aki született magában hordja a halál végzetét. miképpen jut Claudius az istenek tanácsa elé. majd az alvilágba. hogy ellentmondásos egyéniség. hogy filozófiai életműve az antik erkölcstan utolsó döntő érvényű összefoglalása. Ha elvesztettük azt. A Krisztus utáni III. örüljünk. A legjobb szépirodalmi alkotásának az Apocolocyntosis-t (Játék az isteni Claudius haláláról) tartják. versben és prózában váltakozva adja elő a megmérgezett császár istenné avatásának történetét. elutazott. Kárhoztatta a gazdagokat – és 75 millió denarius volt a vagyona. hogy élete és filozófiája szöges ellentétben van egymással. hol saját egykori szabadosának rabszolgája lesz. A váratlan halál szerencse. A bölcs az esetleges szegénységben is megőrzi lelki egyensúlyát. Teljes egészében korából kell magyarázni pesszimizmusát is. mindketten kitűnően tudtak görögül. Ebben a szatírában. az idő mindent meggyógyít. Kétségtelen. A keresztények már száz évvel a halála után nem egy ponton magukénak érzik. A Polybiusnak írt vigasztalásban ugyanezek a közhelyek sorakoznak fel: a végzet változhatatlan. a halál a legfőbb jó. Ez a személyes ismeretség a római filozófusköltő és a zsidónak született keresztény apostol között nem is tűnt képtelenségnek. az már egészen a miénk. a humor forrása a dagályos. holott világosnak tudjuk. éppen ezért idejében meghalni jótéte-mény. hanem az is. hogy miénk volt. bennünk halhatatlan. mert sok mindentől megment. A Marcia vigasztalásának vezető gondolatai: a halál közös végzetünk. akit szeretünk. hogy nincs ellene orvosság. a fájdalmat el kell altatni bölcshöz méltó egyéb foglalkozással. más is szenved.

becsületesebb hiba. de amaz. hanem az életnek tanulunk. Stílusának különös zamatait fokozzák és szüntelenül hangsúlyozzák az antik prózában mindig kötelező.gondolatnak sokáig elevenen élő hagyománya van. jelentősen befolyásolta a művelt keresztények életeszményeit. összetörése apró mondatokra. Híres idézetei: • • • • • • • • „Senki sem jó véletlenül. de Seneca prózájában páratlan művészettel csillogó időmértékes sorzáradékok. különösen erkölcsi elgondolásai valóban közel állnak a kereszténység életszemléletéhez. ez hasznosabb. „Seneca pogánynak keresztény. harmadik része észrevétlenül elfolyik…” „Ha azt akarod. sűrített.” Stílusa olyan. amelynek Seneca nagy hatású latin közvetítője volt. s mindig szellemesen vagy meglepőn csattanó mondatokat. kereszténynek pogány. a tudatos szakítása a cicerói körmondatos stílussal. Egyéni sajátossága a körmondatok feloldása. mint egyénisége: kissé mindig patétikus.voltak. világosak és kifejezők. hogy a görög filozófia.” „… időnk egy részét nyíltan elrabolják. Az is kétségtelen. mondhatnám.” „… szalmafedél éppen olyan jól megvédi az embert. Szent Pál leveleiből kiolvasható.” „A szeretet köteléke a közös akarat. Stilisztikai mutatványaiban maga is gyönyörködik. s éppen ezért szinte robbanó feszültség gyűlik bennük.” „… mind a kettő hiba: mindenkinek hinni és senkinek sem. még azután is.” „A mértéktelen harag csak esztelenséget szül. más részét ellopják tőlük. A mai olvasó ellenállhatatlanul franciásnak érzi ezeket a gondosan ötvözött. színpadias. és stílusával olvasóit is lenyűgözi. rövidek.” . mert mindig kiélezettek. Ez a style coupé az ő legegyénibb sajátossága. hogy szeressenek. tömörek. Az erényt tanulni kell. A „keresztény Seneca”. mindig szónokias. te is szeress. mint az aranyos tető. hogy Erasmus kimondta.” „Nem az iskolának. Mondatai rövidek. hogy Seneca filozófiai írásai. Ami kortársait és az utókort leginkább meghódította.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->