A Szalmabála-ház áttekintése, építése

ÄEgyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt három malacka. Azok egy kicsi szalmaházban éltek. Egy éjszaka rájuk talált a farkas, majd bekapta a legkisebb malacot, de mind a hárman elszaladtak. ...´ Szinte mindenkinek ez a mese ugrik be, ha a szalmaházról hall...

A valóság is mesébe ill ! A szalmaház építés története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Kanadában és Amerikában az 1800-as években jöttek rá, hogy az aratás után a földeken hever szalma másra is használható, mint tüzel nek vagy jószág alá alomnak. A szalmabálákból falat raktak. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült, azóta köszöni jól van. Miért szalma? ± Környezetbarát, ± Természetes anyag, ± Mindenhol rendelkezésre áll, ± Olcsó, ± Gyors és egyszer építési mód. ± Energiatakarékos (mind az építkezés, mind a kés bbi f tési igény szempontjából). Szalmabála-házban lakni életfilozófia. A harmónia, a Földanya minél közelebbi megélése. Mivel f ként megújuló anyagokat használunk fel hozzá (k , szalma, agyag, fa), a lehet legkevésbé szennyezzük vele környezetünket. A szalmaház rendkívül jó h - és hangszigetel , ezt több tulajdonságának együttesen köszönheti. Maga a szalmabála 55 cm széles, erre jön rá kívül 3, belül 2 réteg tapasz, mellyel a végleges falvastagság eléri a 65-70 cm-t is. Néhány adat: (1. táblázat) A szalmaházban a közfalak vagy k b l, vagy vályogból készülnek (általában). Maga a szalma nem jó h tároló, viszont a bels falak annál inkább. A szalma jól szigetel kintr l, míg a vályog egész nyáron meg rzi bent a h vös leveg t. A technológia A lehet legegyszer bb, hiszen kitalálói híján voltak gépeknek, nyersanyagoknak. Alapvet en két típus létezik, az önhordó ill. a faszerkezetes szalmaház. Az el bbi esetében ugyanúgy építkeznek a szalmabálából mint bármely egyéb anyagból: kötésbe rakják, majd erre kerül a tet . Ez a módszer kevésbé elterjedt, mivel nehéz kiszámítani a bálák terhelés hatására

végbemen tömörödését. A faszerkezetes ház már jóval biztonságosabb és gyorsabban is építhet . Itt gyakorlatilag a fa szerkezet tartja a terhet (akár tet teret is). Hogyan épül a szalmabála-ház?

Az alapnál kezd dik minden ház építése. Itt sincs másként, pusztán annyi a különbség, hogy az alap szélesebb (kb. 65 cm) és magasabb (40-60 cm). Készület betonból, de a természetes anyagok kedvel i inkább k b l vagy téglából készítik el. A szigetelés m anyag fólia vagy kátránypapír, esetleg más szigetel réteg lehet. Az alapból vasrudak állnak ki (kb. 30-40 cm), melyre ráhúzzák az els réteg szalmabálát. Az alapra kerül egy fa keret, mely a szalma és az alap közé fog kerülni, míg a keret bels részét cseréptörmelékkel töltik ki (szigetelés). A fakerethez kívülr l 30-40 cm távolságba függ legesen léceket szegelnek, melyek felfutnak a fels koszorúhoz. Ehhez épül a szalmafal. Miután az els réteget lerakják, a szalmabálák között kis réseket kitöltik szalmával. A második sor fél bálányi eltolással jön fölé, pont mintha téglából építenék a házat. El fordul az is, hogy fél, vagy harmad bálára van szükség (bár tervezéskor ezt igyekeznek minimálisra csökkenteni), ezt kézi megoldással egyszer en meg lehet oldani. Többek között erre használható a bálázó t . Ez egy méteres vasrúd, mellyel a bálákat át lehet kötözni. Maga a falrakás nagyon gyorsan megy, egy kisebb társaság egy nap alatt felhúzza a ház szalmafalait. Amikor a fal elérte teljes magasságát, az alapon lév keret bels felére is léceket szögelnek (a másikfelét pedig a fels koszorúhoz), majd ezekhez bálázó t vel hozzákötik a szalmabálákat. A sarkokat sor bála után 3 függ leges fa rúddal er sítik meg. A nyílászárók helyére már el re fa keretet helyeznek, melyet meger sítenek 2 keresztbe tett léccel, hogy amikor a fal a helyére kerül, a keretnek feszül szalma ne torzítsa az el. Ezután a falra kívül, belül rabicháló kerül (bár ezt egyes épít k feleslegesnek tartják). Ez részint megkönnyíti a tapaszanyag feljuttatását, másrészt segít a rágcsálók távoltartásában (lásd: keretes írás). A falnak szell znie kell, ezért csak természetes anyagokat lehet felhasználni ennél a munkafolyamatnál is. A törekb l, pelyvából, vízb l és agyagos sárból álló tapaszt három rétegben kell felhordani (belül elég kett ), majd erre kerül a meszelés. Így a fal er s, mégis jól szell z és remekül szigetel lesz. Veszélyek A szalmának két f ellensége van, a víz és a rágcsálók. Megfelel el készítéssel mindkét rizikófaktor jelent sen lecsökkenthet . Nedvesség: A szalma száraz, alacsony páratartalmú (18-20 %) helyen több ezer évig is eláll, de még nedves földben is több mint egy év kell a teljes elbomláshoz. A falak vizesedése ellen a következ dolgokkal védekezhetünk: ± Körbe legyen legalább egy méteres eresz. Ezzel az es szinte sose fog közvetlenül a falra

esni. Ezáltal ritkábban is kell meszelni. ± Az alap a föld felett legyen legalább 30, de inkább 50 cm-el. Így a talajvíz, vagy a házban történt cs repedés esetén sem fog károsodni a szalma. ± A ház körül építsünk gangot, vagy legalább vízelfolyót a felgyülemlett csapadék elvezetésére. ± A bútorokat 10cm-nél ne toljuk közelebb a falhoz, mert akkor megakadályozzuk a fal szell zését. ± Sem kívül, sem belül nem szabad vízzáró (szintetikus) festékkel kezelni a felületet. Csak meszelni lehet, ill. természetes színez anyagokkal színezni. Rágcsálók: a tapasztalat azt mutatja, hogy a rágcsálók ritkán rágják be magukat a szalmaház falába. ± Tartsunk macskát... ± Az alsó 30 cm-en, valamint a nyílászárók ill. a fels koszorú mentén er sebb rabichálót használjunk, és azt is kett - vagy háromszoros rétegben. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a rákcsálók bejutásának valószín ségét.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful