Illés Katalin II. évfolyam, 18.

csoport

Konzulens: Dr. Borbíró Andrea

2008

-1-

Tartalomjegyzék

-2-

1915. CompLex Jogi és Üzleti Kiadó. a fiatalkori bűnözés pedig a 14. diszfunkcionális működésüket szeretném e dolgozatban bemutatni.123. Görögországban. különböző rendszer társul az egyes országokban. De előre kell bocsátani. Ez alatt azokat a színtereket.és fiatalkori bűnözés fogalma A gyermekkori vagy fiatalkori bűnözés az összbűnözés alrendszereként határozható meg. melyet Írországban alkalmaznak. hogy megfelelő megoldást találjunk a felmerülő. Kriminológiai szempontból azonban létezik gyermekbűnözés. Kriminológia – szakkriminológia.Bevezetés: a gyermek.fejezet: Gyermek. hogy ezekhez a megoldásokhoz más. 528. életévüket be nem töltött elkövetőket és cselekményeiket. Az Európa Tanács 2003.1 A Btk szabályai szerint a bűncselekmény elkövetésekor a 14.o -3- . esetleges torzulásokat. és máshova kerülnek az ítéletet követően. de nem érte el a nagykorúságot (felnőttkort)”. aki elérte a büntetőjogi felelősség alsó korhatárát. Budapest. o. amelyek a szocializációs folyamatban jelen vannak. 3 Nagy József: A fiatalkori bűnözésről. így magán viseli annak strukturális jellemzőit is. együttes működését jelenti. ajánlása szerint a „fiatalkorú olyan személy. sz. baráti társaság klasszikusan. életévüket már betöltött. feladatukat. A legalacsonyabb korhatár 7 év. életévüket be nem töltött gyermekek nem büntethetők. „A gyermekbűnözés az adott helyen és időben a 14. egyre súlyosabbá váló problémákra. amelyek vizsgálata elengedhetetlen ahhoz. évi 20. A bűnözés elleni harc egyik fő területe a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése.és fiatalkori bűnözés. Ahogy Irk Albert fogalmazott: „A gyermekvédelem ma a társadalombiztosító célszerű kriminálpolitika legalsó pillére. de a 18.”2 A büntethetőség alsó határának megállapításakor Európa és világszerte is különböző megoldások születtek. A legfontosabb „fórumokat”.”4 1. az iskola. egységesnek kimondott definíciót a nemzetközi dokumentumok sem határoznak meg. intézményeket értem. életévüket még be nem töltött bűnelkövetőket. 2002 (Rendvédelmi Füzetek) Csemáné Váradi Erika: A gyermek. században5 1 2 Nagy József: A fiatalkori bűnözésről. Egyértelmű. és bűncselekményeiket magába foglaló társadalmi tömegjelenség. A család. mely különböző fórumok egészséges. 2006. a felnőtt korú bűnözés utánpótlási bázisának felszámolása.3 Az ifjúság fejlődése. Rendőrtiszti Főiskola. Másképpen foglalkoznak a gyermekekkel. és Skóciában pedig 8 év a büntethetőség határa. de mára már a média is személyiségalakító tényezővé vált.és fiatalkorúak bűnözésének alakulása a XXI. mely alárendelt az összbűnözés változásainak. 2002 4 Irk Albert: A büntetőjog átalakulása. felnövekedése a felnőtt társadalom felelőssége.

számú ábra: Népesség 1960-2007 a népesség korcsoportok szerinti alakulása 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 0-14 1960 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2529453 1660113 1633688 1606117 1579697 1553443 1529654 655145 644705 639389 634328 627223 623637 15-19 753491 A születések száma 1990-ben 121356 volt. a társadalom „elöregedéséről”. A születésszám ingadozása pedig nyilvánvalóan érintette a népesség korösszetételét. 98-99ezerre). elkövetők szociális helyzetét. Nyilvántartási és Választási Hivatal és a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika Alkalmazási és Információs Főosztálya) -4- . hogy évente körülbelül 4000 gyermekkorú követ el büntetőjogilag szankcionált cselekményt. kiadványból származnak (Kiadja évente a BM Adatfeldolgozó. 2. az utóbbi években az elkövetések száma kevesebb lett. kiskorúak áldozattá válását. ez jelentős mértékben csökkent 2005-re. amikor 97496 volt az újszülöttek száma (ez a szám azóta emelkedett valamennyivel. Tehát a 2005-ös adatokat 5 A fejezetben hivatkozott és prezentált statisztikai adatok a 2005-ben kiadott Tájékoztató a bűnözésről c. kb. azonban egy kedvezőtlen jelenségről semmiképpen sem szabad elfelejtkezni. társadalmi meghatározottságukat. számú ábra: Ismertté vált bűnelkövetők 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2002 2003 2004 2005 2006 3959 3968 ism ertté vált fk bűnelkövetők 3554 3697 3565 ism ertté vált gyk bűnelkövetők 11689 10473 12325 12197 11287 Jól látható. azoknak különböző formáit. veszélyeztetettségét. s 11/12000 fiatalkorú. a népesség számának csökkenéséről. s világszerte egyre nagyobb aggodalommal kísérik figyelemmel a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények számát.Európa. 1. Igaz. Ebből kifolyólag. kizárólag ezeknek az adatoknak a mérlegelésével szabad értékelni a bűnözéssel kapcsolatos statisztikai adatokban megfigyelhető változásokat.

re növekedett. illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között. vagy már gyermek-.a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése. Míg 1986-ban 100000 fiatal lakosra jutott átlagosan 1795. magatartásuknak. A tanulmány a 2007. a lehető legkorábbi beavatkozást követeli.emelkedik a válások száma. s anyagi körülményeiknek. Ligeti Miklós tanulmánya adatai alapján készítettem. addig ez 1995-ben 2264. A kialakult helyzet új válaszokat. évi 20. az elkövetők. gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken. vagy például a nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozataivá váltak. ajánlásában figyelmeztet: . fiatalkorban deviáns magatartást tanúsítottak. március 23-án Pécsett „Csellengő fiatalok – az ifjúságpolitika komplexitása” című szakmai rendezvényen azonos címmel. -5- . hiszen például azok. De ugyancsak oda kell figyelni azokra a kiskorúakra.a társadalmi és gazdasági problémák és az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak koncentrálódása bizonyos területeken. 3. köszönhető ez az arány többek között a környezetüknek. különösen Közép-és Kelet-Európában. gyakoribb a családok felbomlása. emelkedő munkanélküliség a fiatal felnőttek körében. sz.„növekszik a gyermekszegénység és egyre nagyobbak a jövedelemkülönbségek. . új megoldásokat. megfelelő időben történő beavatkozás. 2005-re pedig 2457. Ez a drámai változás azonban már figyelmet követel. Recommendation Rec(2003) 20 of the Committee of Ministers to member states concerning new ways of dealing with juvenile deliquency and the role of juvenile justice 7 3.1 fiatalkorú bűnelkövető. . Többek között az Európa Tanács a 2003. akik lehetetlen körülmények között élnek. bűnelkövetők számának folyamatos emelkedése szembetűnő. illetve bűnelkövetők esetében is hasonlóan emelkedett az arány. akik valamilyen bűncselekmény. számú ábra: Veszélyeztetettség7 6 Council of Europe.egyre többen és egyre fiatalabb korban próbálják ki a különböző pszichoaktív anyagokat. és. közöttük az alkoholt. számú ábrát Dr. . . vagy bűncselekményt követtek el.”6 A gyermekkorú bűnelkövetők 60-70%-a veszélyeztetett. mint a fele munkanélküli. Ezek a kiskorúak vannak a leginkább veszélyeztetve. A gyermekkorú elkövetők.4. Dr. különösen a szakképzetlen. és valóban évek óta egyre több fórumon újra és újra foglalkoznak a problémával.8 – re. a statisztikák szerint 56%-uk. jellemzően testi sértés. az egészségüknek. így feltétlenül szükséges a megelőzés. melyben meghatározó szerepet játszik a szülők munkanélkülisége. nem feltétlenül választanak kriminális karriert.összevetve korábbi évekével. A bűnelkövetők szüleinek több.

magatartás. milyen valószínűséggel követnek el saját maguk is hasonló. A kérdésre azért nehéz választ adni. http://bunmegelozes. egyben a dolgozatom központi kérdése. számú ábra: A fiatal – és gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények. akiket vertek.easyhosting. azonban kellő. problémája is. akik áldozattá váltak. megfelelő empirikus kutatások. amely a gyermek testi. azért is kell különösképpen odafigyelni az áldozattá vált. vagy akadályozza. hogy melyek azok az egyéb területek. Gyakori kérdés. Ami mindenképpen vizsgálatra szorul. ám pontosan nem ismert hányada maga is áldozata valamely bűncselekménynek. milyen mértékben váltak maguk is ilyen eszközöket alkalmazó szülőkké? A kiskorúak sértetté válása minden esetben szomorú. Mondhatni e két kategória nagymértékben átjárható.állapot. visszaszorítása érdekében fel kell lépnie. adatok híján nem lehet megfelelő következtetéseket levonni. 2006-ban Ligeti Miklós által megtartott előadás alapján készült.doc 15 10 36 14 5 12 1 15 1 64 41 8 11 14 90 02 7 6 16 18 2 8 14 270 8 15 19 89 6 4 100000 összes gyermekés fiatalkorú elköv ető 2001 2002 2003 2004 2005 -6- . mulasztás vagy körülmény következtében kialakult . valamint elkövetővé válás a fentebb említettnél már jóval közelebbi kategóriák. mert a két kategória részben fedi egymást. értelmi. hogy –szűkítve a kört-. hogy a sértetté. akiket bántalmaztak. mert a gyermekvédelem további tragédiákat előzhet meg. A diagramon is látható. ily módon veszélyeztetett gyerekekre. hiszen a bűnelkövető fiatalok jelentős. További kérdés. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmezésében a veszélyeztetettség olyan . 4. Nem éri el az elkövetők száma a húszezret. például.hu/dok/ifjusagpolitika_bunmegelozesi_strategia. vagy akár más bűncselekményeket? Azok.09 28 23 23 81 22 53 65 22 35 94 24 23 56 73 300000 250000 200000 150000 összes v eszélyzetetett gyermek összes gyermekés fiatalkorú sértett 50000 0 1997. érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja. évi XXXI. ahol a társadalomnak a bűnözés kialakulásának megakadályozása. hogy a veszélyeztetettség egyértelműen összefügg-e a bűnelkövetéssel. míg a veszélyeztetett kiskorúak száma erős becslés alapján 230-250000 körüli.

2002/1 sz em él y -7- ra bl ás . míg a gyermekkorúak egyáltalán nem követtek el emberölést. vagy esetleg más bódító hatású anyagok hatása alatt követték el. Hiszen ebben a csoportban a testi sértés emelhető ki. za el le ko ni sn bc em s. A drogfogyasztás napjainkra meghatározó jelentőségűvé vált. 2006ban a fiatalkorúak 18 esetben. ik öz kö ös zr en ül és d el le ni ga bc s. mert a médiának köszönhetően egyre jobban foglalkoztatja a lakosságot a fiatal. kábítószerrel való visszaélés tapasztalható. akik addig rendszeresen fogyasztottak kábítószert. Ami még érdekes. hanem a gyermekkorúaké is. Nagy számban fordul elő a járművek önkényes elvétele is. hogy a bűncselekményeket kevésbé kábítószer. A bűnügyi adatok szerint 2000-2002-re már terjesztőként is tevékenykedtek a piacon azok a fiatalok. Az évek során ezen értékek körül mozogtak a statisztikai adatok. ezek közül is kisebb értékű alkalmi lopások. garázda jellegű bűncselekmények közül leggyakrabban rablást követnek el. míg az emberölés. Tovább szűkítve a kört a lopás. A kábítószerrel történő visszaélések tekintetében nemcsak a fiatalkorúak részvétele egyre jelentősebb. Az erőszakos. az a személy elleni bűncselekmények kategóriája.8 Amit viszont a drogokkal kapcsolatban ki kell emelni. zd as ág va ib gy cs on . A közrend elleni bűncselekményeken belül pedig leginkább a garázdaság. hogy túlnyomó többségben a fiatalkorúak vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. és a betöréses lopás jelentkezik legtöbbször.2006 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 el le ni 29 05 40 27 16 82 72 03 25 78 FK 12 44 1 0 3 65 18 0 8 79 17 9 2 GYK 59 14 2 2 23 11 2 1 98 28 18 0 bc s. a gépkocsik feltörése.c sa si er bc lá ős d s. hanem jellemzően azok megszerzéséért. tehát a helyzet nem változott jelentősen. el le ni bc s 5 3 33 0 10 3 lo be pá tö s ré se s lo pá s 2003-2006 közötti. illetve ezekben vesznek részt. 2000-ben 18 fiatalkorú és csak 1 gyermekkorú követett el emberölést. Azért tartom ezeket fontosnak. az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikának az adatait vizsgálva az mondható el. vagy szándékos emberölés nagyon csekély számban fordult elő az évek során. em be rö lé s te st há is kö za ér zle té ss s ke ág dé .és gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények súlyosságának 8 Czéder Andrea: A rendőrség ifjúságvédelmi munkája Pest megyében. Belügyi Szemle. az az.

Ezeken kívül még a testi sértés meghatározó mértékű. Pontosan a különböző médiumoknak köszönhetően csak egyes. mint azoknál. hiszen azok a gyermekek. megoldást sürgető problémává vált az elmúlt években. hogy az emberölés esete rendkívül ritka. 5. illetve bűnelkövetők 10 éves kor alatt 751-en voltak. Nemek szerint itt is inkább a fiúkra jellemzőbb a kriminális magatartás (2006: 85%). addig ez a látens bűnözés tekintetében 3:1 arányt jelent. közlekedési bcs. hogy a gyermekkorú elkövetők összességében egyre fiatalabb korban kapcsolódnak be. akik már ilyen korban hajlamosak normaszegő viselkedés tanúsítására. mint a lányokra. nem ritkán különös. házasság. és vesznek részt bűncselekmények elkövetésében. Továbbá igen érdekes. Jellemzően ezek a veszélyeztetett gyermekek a vagyon elleni bűncselekményeken belül lopást. illetve a büntethetőségi határok. de ennél még aggasztóbb az. család elleni bcs. 12 évesen 909-en. vagy kegyetlen esetekről értesül csupán a nagyközönség. -8- . akik szabályokat betartóan élnek. 11 évesen 579-en. hogy a lányok is egyre gyakrabban keverednek bele törvénytelen cselekményekbe (2006: 15%). ezek kapcsán pedig a büntethetőségük.növekedése. rablást követnek el. 2006-ban ilyesmi nem is történt. 2905 vagyon elleni bcs A gyermekkorú elkövetők kérdése mindenképpen kardinális. közrend elleni bcs. azok változtatása. s 12 év felett pedig 1326an. bár nem feltétlenül fogják folytatni a „megkezdett karriert”. 2006. 2006 111 172 28 330 személy elleni bcs. számú ábra: Ismertté vált gyermekkorúak bűnelkövetése Ismertté vált gyermekkorúak bűnelkövetése. betöréses lopást. évi adatok alapján az összbűnözésben résztvevő elkövetők. a valóságosnál sokkal súlyosabb összkép alakul ki a közvéleményben. hogy amíg a fiatalkorú fiúk javára 5:1 arányban dől el a mérleg nyelve a lány elkövetőkkel szemben. Bár új tendencia. ők. Már említettem. Láthatóan az elkövetések száma is igen magas ebben a korosztályban. így teljes átfogó képet sem kaphatnak a magyarországi helyzetről. azonban sokkal nagyobb a valószínűsége ennek az ő esetükben.

hogy a lányok száma is növekszik. és makrostruktúrális okokat különböztethetünk meg. körülmények egybeesésével deviáns magatartást. Mindenképpen az alább felsorolt „színterek” egyikének. A makrostruktúrális okokat tekintve távolabbról a kapitalizmussal.9 2 fejezet: A deviáns viselkedést kiváltó okok Mit is takar a deviáns viselkedés? Különböző definíciók különböző módon. (2006) -9- . gazdasági 9 Csemáné Váradi Erika: A gyermek. Gondolok itt az akciófilmek hősnőinek szerepére. közelebbről pedig a rendszerváltozással bekövetkezett társadalmi. vagy többnek is egyszerre diszfunkcionálisan „kell” működnie. pláne nem mondható ez el a gyermekek esetében. Sokféleképpen magyarázzák ezt a jelenséget. hogy többségében a fiúk vesznek részt az elkövetésekben. Van. Mindenképpen a „hagyományos” devianciaként sorolható fel a bűncselekmények elkövetése. in: Kriminológia – szakkriminológia: 537. alkoholizmus. aki a korábbi áldozattá válást tartja meghatározónak. pillanatnyi érzéseknek megfelelő cselekedetek eredményeznek különböző okok. azonban új tendencia. szűkített. érzelmekkel teli. hiszen náluk a racionális döntések helyett sokkal inkább a heves. amelyekkel az individuumok cselekedetei részben megérthetők. gazdasági. A családi közösségek társadalmi. De ugyancsak „divatos” a modernizációt támadni a lányok bűncselekmény elkövetésben való részvételének növekedése miatt. számú ábra: Ismertté vált fiatal – és gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása Ismertté vált elkövetők 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2002 2003 2004 2005 2006 3456 1345 503 3067 1375 487 3347 1647 621 3182 1807 515 3031 1569 534 10678 9098 10344 10390 9718 fk fiú gyk fiú fk lány gyk lány Látható..és fiatalkori bűnözés. old. A deviáns viselkedés nem csupán az elkövetők személyes választása. politikai változások a családok életében a mai napig éreztetik hatásukat. a videójátékok hősnőire. valamint az öngyilkosság. vagy éppen tágabb értelmezésben állapítják meg a deviancia lényegét.6. akik „képesek az erőszakot a nőiességbe integrálni”. Mikro-. a szerzett mentális betegségek.

A megbecsültség hiánya önmagában is devianciagerjesztő tényezőként hat. Ráadásul az elmúlt években jelentősen romlottak a társadalmi integráció esélyei.meghatározottsága rányomja a bélyegét a családi szocializációs légkörre. környezetre. A munkanélküliség. Az individualizáció. 10 Kerezsi Klára: A gyermek. IKVA Könyvkiadó Kft. A család. amelyeknek tehát a szocializációs folyamatban elengedhetetlen a stabilitásuk.10 - . a hajléktalanság növekedése. önbizalmának elveszítésével is jár. hanem a társadalom minden szegmensében. Veszélyes az az időszak. pénz kihangsúlyozott szerepe. nemcsak a családokon belül. mikor a lazább közegben felnövő. legszűkebb környezetükben sajátítják el a gyerekek. a peremhelyzet kialakulása nemcsak az egészség.10 De egyúttal a családon belüli kapcsolatok is megváltoztak. Ernst Kretschmert. 1995 . Budapest. A kiskorúak esetében számos olyan mikrosturktúrális okot ismerünk. ami összességében serkentően hathat a bűnözésre.. szomszédokat is. hanem a személy önbecsülésének. faluközösség felügyelete” már nem meghatározó. kevésbé szoros kapcsolatokat kiépített fiatalok a nagykorúság küszöbén képtelenek az önállósodásra. a szűk környezet hatása. Egyrészről anyagi okokból gyakori a továbbtanulási lehetőségek szertefoszlása is. különösen a városokban és a leromlott ipari övezetekben. pszichológiai fejletlenségüknek. családok helyzetének ellehetetlenülése mind . amelyek formálják. urbanizáció folyamatai az ő esetükben is éreztetik hatásukat. De ezen kívül számos kutatás a biológiai. létfenntartás szempontjából káros.11 Ilyen mikrostruktúrális tényezőként definiálható a család. Sokkal inkább az individualizáció. Az értékek. 11 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban). 1995. barátokat. célok változása. Említhetem itt a korábbi antropológiai elméletek. média szerepe. pszichológiai tényezőket is deviáns magatartást kiváltó faktorokként igazolja. in: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXXII. helyes. iskola. ikerkutatások nagyjait. az egyéni érdekek kerültek előtérbe. többek között Cesare Lombrosot. alakítják a személyiségüket. tekintélyen alapuló intézmény megszűnt létezni. ide értve a rokonokat. A fiatalkorúak felett a változások eredményeképpen a „nagycsalád. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. a fokozódó depriváció. hiszen a társadalmi együttélés alapvető normáit.és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon. A társadalmi hierarchia alján élő csoportoknál a leszakadás. Budapest. szabályait életük korai szakaszában. mint tradicionális. akikre felnézhet az ifjúság. szokásokra. nevelési technikákra.mind közvetlenül kihatnak a bűnözés alakulására. Másrészről pedig a társadalom kettészakadása a „szegénységi kultúra” kialakulásának is kedvez. megfelelő működésük. köszönhetően az iskolai évek kitolódásának. akiktől tanulhat. a növekvő jövedelemkülönbségek családok tömegeit juttatják rendkívül nehéz helyzetbe. növelte ez a pszichés terheket is. a fekete – munka elterjedése.

Johannes Lange-ot. hogy megtalálják. Állításaikat bizonyítani nem igazán tudták. Mi volt az az indítóok. amelyeknél átlagon aluli a részvétel? Melyek azok a pontok. Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar. fejezet: A mikrostruktúrális meghatározottság A későbbiekben a gyermek. mely az öröm. viselkedésüket is meghatározzák. Azonban olyan folyamatot indítottak el. mintsem a büntető igazságszolgáltatás közbelépése. valamint társadalmi megbecsültség hiányában könnyen fordulnak egyszerűnek tűnő. rendkívül alacsony intelligencia szint. hipotézis: Zűrös kapcsolatokkal jellemezhető. közbelépés szükségességét: A. de legalább a hajlandóságra. és melyek azok a bűncselekmények. s ennek a hátterét kívánom feltárni a mikrostruktúrális okok vizsgálatával. amint már említettem ezek káros környezeti hatások nélkül nem lehetnek önállóan előidézői a bűnelkövetésnek.11 - .és fiatalkorúakkal. amelyeknél az átlagosnál nagyobb a fiatal korosztály jelenléte. ahol a büntetőjognak érdemes. Nyugat Magyarországi Egyetem. mint bűncselekmények elkövetőivel fogok foglalkozni. életvezetési minták problémáinak a megoldása hozhat igazi változásokat. helyesebben mik voltak azok a hatások. Sopron. 2004 . szükséges beavatkoznia és meddig? Úgy tűnik azonban. A korai gyermekkori agyi károsodás. endokrinológiai. szociális háttér. ám illegális megoldáshoz. Konkrétabban a következő négy hipotézis mentén – bemutatva azok helyes vagy éppen helytelen voltát – próbálom feltárni a kiskorúak számára legmeghatározóbb színterek helytelen működésének veszélyeit. hogy sokkal inkább a nevelési. s igazolják azokat az örökölt biológiai. amelyek a gyermekeket olyan helyzetbe sodorták. hanem olyan faktorokat is örököl. pillanatnyi szükségleteik kielégítőjévé válik. esetleges kriminális karriernek. pszichológiai tényezőket. 3. Mégis születtek kriminológiai szempontból releváns tanulmányok. boldogság forrásává. melyeknek hatása van a bűnelkövetésre. deprivált. amelyek a szocializációt. diszfunkcionálisan működő családok gyermekei biztos anyagi. Azonban. biokémiai anomáliák hajlamosíthatnak bizonyos deviáns magatartásformákra. Ezeknek a magyarázóerejük csekély. 12 Závoti Józsefné: A fiatalkori bűnözés és az iskolai eredmények összefüggései. akik szerint a születéssel a gyermek nemcsak testi tulajdonságokat. mint a bűnelkövetést nem láttak? Mely tényezők alakítanak bűnözőt a „tabula rasa lelkű gyermekből”?12 Mik azok a jellemző bűncselekmények. in: Tudomány napja 2003. hogy más lehetőséget. mert szerepük minden más tényezőtől nehezen különíthető el. mely keretei között a kutatók arra törekedtek.

azonban nem ez a jellemző. A hagyományos értékeket felváltotta a pénz. kirekesztés megkönnyíti a szubkultúra képződését. C. rajzfilmek erőszakot közvetítő jelenetei befolyásolják a fiatalok cselekedeteit.és fiatalkorú elkövetőinek a hátterét vizsgálom. beszűrődnek a gyermekek lelkivilágába. baráti kapcsolatok kiegyensúlyozottsága ellenére pusztán filmek. azonban mindenképpen előrelépést jelentene a bűnmegelőzés területén. sportolási lehetőségek. vagy éppen heves érzelmi kitörés eredményeképpen egyszeri „botlásként” bűncselekmény elkövetőjévé válik.B. az. iskolai. A korábban valódi. s „végzetes” cselekmények elkövetésének megelőzése céljából. Iskolai foglalkozások. hogy valaki a „tökéletes” családi körülmények. játékok hatására követ el súlyos cselekményt. Tehát az egyik legnagyobb probléma az oktatási rendszerrel a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartása mellett. a vagyon . Ezek a területek nem választhatóak el egymástól élesen. olyan bűncselekmények gyermek. hogy a legveszélyeztetettebb élethelyzetekre.12 - . erősítésével. ahol számos jel utal arra. Továbbá a szociális háló területén látom az előrehaladás értelmét szemben a szankciórendszer kiszélesítésével. hogy szükség van a korai beavatkozásra a problémák halmozódásának köszönhetően. hogy volna lehetősége rá. szakkörök. deviáns viselkedéshez. A család intézménye A család funkciója a kapitalizmus kialakulásával teljesen megváltozott. az elutasítás. teljesen más társadalmi környezetbe kerülve elvesztette eredeti jellegét. hipotézis: A konvencionális lehetőségek hiánya. Előfordulhat. sokszor kitaszítottság. időszakokra nem tud alternatívát biztosítani. hipotézis: A média. A. s ez meghatározó lehet a bűncselekmények elkövetése tekintetében. az illegitim lehetőségek jelenléte hozzásegít a bűnözői magatartáshoz. A kapcsolatok a családtagok között fellazultak. annak ellenére. filmek. ahol az össztársadalmi normáknak való hátat fordítás. az egyének érvényesülése vált meghatározóvá. a szabadidő hasznos eltöltésének különböző alternatíváinak biztosításával ha nem is lehetne megoldani az iskolakerülés problémáját. a számítógépes játékok. házi közösségként definiálható egység egy új. Általánosan. D.

orvos.előtérbe kerülése a jövedelemkülönbségek növekedésével párhuzamba állítható fogyasztói társadalomnak köszönhetően. a fiatalok „szabadjára engedése”. A másik oldalon azok a deprivált. amelyben . bár talán túlzottan is elnagyolt élethelyzettel foglalkoznék.13 - . hogy ezekben az esetekben már a szülők is sokkal korábban próbálnak reagálni az esetleg „elfajult”. Így nem kérdés. hogy nem kizárólag a szükségletek kielégítésének igényére vezethető vissza a bűnelkövetés. felügyelet elhanyagolása. igaz. Sokkal inkább a családtipológiák közötti átfedésekkel jellemezhető a valóság. egyéb szakemberek segítségének az igénybevételével. mind társadalmi szinten. de mindenképpen orvosolandó helyzetre. amelyek megoldása sok helyen elképzelhetetlennek tűnik. ám az is tény. jobb esetben folyamatosan küzdő családoknál a lehető legrosszabb az. mint nap. mind a szorosabb kapcsolatokon belül. hogy kik hogyan próbálnak. A munka előtérbe helyezése. szoros együttműködés csökkenni látszik a családokban. Ebből kiindulva nem is kísérlek elfogadható csoportosításokat bemutatni. ám nem válnak el. mint „követendő példa” állnak a szülők a gyermek előtt nap. dezintegrált. főleg egy gyermek életének mindennapjaiban jelen van. A „modern kor” hozta változások mindenképpen szerepet játszanak a bűnözés alakulásában is. Egyrészről. hogy jóval kevesebb ilyen fiatalkorúval kerül szembe az igazságszolgáltatás. Az első pontba a kiegyensúlyozott családmodell állítható. Azonban legkésőbb a bíróság előtt is sokszor jelentős hatása van az egyébként rendezett családi életvitelnek látván a segítségnyújtás biztosítottságát. amikor a szülők kapcsolata megromlik. Sokkal inkább a két véglettel. Megtehetik ezt a jólszituált helyzetüknek köszönhetően. hogy a tehetősebb családoknál is ugyan úgy előfordulnak nehezen kezelhető. A munkanélküliség száma évről évre növekszik. Ilyenkor két okból is veszélyeztetett helyzetbe kerül ezeknek a szülőknek a gyermeke. A bűncselekmény elkövetését kiváltó családi háttér jellemző csoportjainak felállítása ellenére ritkán találkozhatunk az életben ilyen „tiszta” kategóriákkal. cáfolva ezzel az első hipotézisemet. készség. hogy akaratlanul is elsajátítják. hogyan tudnak érvényesülni. Ezekből kifolyólag. deviáns magatartású gyerekek. vagy éppen a túl nagy és szigorú elvárások mind törést eredményezhetnek az egészséges fejlődési rendben. úgy növekednek a terhek. Köszönhető ez annak. egyre nagyobb az elvárás. amely egy ember. pszichológus. Különböző életpályák. formális és sajnos sok esetben kihalt intézménnyé vált. A különböző nehézségekkel szembekerülő. eltanulják ezt a viselkedési formát. akik tökéletesen ellentettjei az előző végletnek. sokproblémás családok vannak. a nehézségek. Míg a problémamegoldó. Az a környezet. a nevelés. integráló képesség. családi modellek különböztethetőek meg aszerint. ahol látszólag az anyagi körülmények rendezettsége miatt nem kell semmiféle hiányt szenvednie a gyermekeknek. azonban az interperszonális viszonyok működésének helytelensége arra enged következtetni.

mentális betegségek hozhatók kapcsolatba a bűnelkövetésre való hajlandósággal. és ráadásul az életfeltételek biztosítása is sok esetben kérdéses.14 - . Ráadásul általában az édesapák. Budapest. felügyelet nélkül nem. De az idősebb testvér is jelentős hatást tud gyakorolni a fiatalabbakra. csökken a konfliktustűrő képesség. jegyeik romlását. lelki. Ez persze nem jelenti azt. Sokkal inkább ott van ennek a ténynek jelentősége. ahol sem anyagilag. hogy akik ily módon áldozattá válnak fiatalkorban. 1995 . hanem abban is. s az alacsonyabb foglalkozás-szerkezeti pozíciót eredményező iskolai végzettség anyagi problémákhoz vezethet. Ez nem csak abban mutatkozik meg. azok a későbbiekben gyakorta hasonló módon oldják meg az esetleges problémákat. az erőszakos érdekérvényesítés mindennapossá vált. feladatelvégzést igényel. kriminális viselkedési formák. A szülők erőszakosságán kívüli rossz minta még. a gyermekek magatartásában jelentkezhetnek az esetleges marginális helyzetből adódóan deviáns megnyilvánulások. Nem egy kutatásban mutatták ki. s amelyet nem lehet a szülőknek másra hárítani saját maguk helyett. mégis a kapcsolatuk jelentősen megromlott. az nagyon alacsony. olyasmit tehát. háztartás vezetését. gyógyszerfüggőség. normarendszert megmutatni. sem pszichésen nincsenek felkészülve az alapvető szükségletek biztosítására. hogy a gyermekeikre „felnőtt feladatokat” előszeretettel bíznak. Másrészt az elvárások különbözősége is releváns lehet a munkaviszonyokból adódóan. jellemzően általános iskolai. A társadalmi intolerancia növekedése nyilvánvaló az egyes csoportokkal szemben. ha több gyermeket kell ellátni egy családban. A második helyen az alkoholizmus. ami felelősségteljes hozzáállást. majd a drogfüggőség áll. ahol bár nem váltak el a szülők. s több bűncselekményeket. képesek gyermekeik nevelésekor a helyes értékrendet. hogy egyrészt jelentősen romlik a munkaerő-piaci helyzetük. Ugyancsak. hogy ezek a szülők nem alkalmasak. a családi devianciák megjelenése.felnőnek. Másrészről viszont jellemzően nem áll meg az erőszakos magatartás a házastársi kegyetlenkedéseknél. Ezeket követően a különböző játékszenvedélyek. megleckéztetéseknek akár okkal. akár ok nélkül történnek azok. ennek a hatása a család többi tagjára lényegesen érezhető 13 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. a gyermekek ugyanúgy ki vannak téve a veréseknek. öngyilkosság elkövetése. Továbbá bizonyos esetekben a szülők végzettsége is „hatóok” lehet. legalább is mértéktelenül. vagy mostohaapák követnek el gyakrabban. ha van egyáltalán valamilyen. mint az anyák. Legjellemzőbben ez a minta köszön vissza a gyermekeknél.13 Az erőszakosság kérdéskörének központivá válásával később részletesebben fogok foglalkozni. kisebb testvérekre való felügyeletet. átadni. Eddig olyan családokról írtam. hogy esetlegesen nem veszik olyan komolyan a csemeték iskolakerülését.

versenysport.14 A szülői háztartáson kívül élő kiskorúak száma még alacsonyabb. mégpedig úgy. Ez utóbbit tekintve kifejezetten érdekes. „Megfelelő anyai gondoskodás mellett az apa hiányának a fiatal későbbi bűnözői viselkedésére irányuló hatása nem volt igazolható”. vagy az anya újra megházasodik. de ez korántsem az egyedüli. 2006-os ERÜBS adatok szerint 2918 (25 %) ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetőt gondozott csak az anya vagy apa. vagy megözvegyült. különböző rendezvényekkel. hanem a különböző értékrendű. melyek a társadalmi harmónia. együtt „nevelte” a gyermeket. Legtöbbször azonban egy cél lebeg a tanárok szeme előtt: végig érni a tananyagon. hogy nincs családjuk. jogászok. speciális szükségletek biztosításával nemcsak a „szabadidő nyújtotta veszélyek” kerülhetők el. B.volt. hogy a lehető legjobb eredményeket produkálják a diákok. A 3565 gyermekkorú elkövetőből pedig. rendőrök. ugyanakkor a jelenségnek hátulütői is 14 Csemáné Váradi Erika: A gyermek. Az ifjúságpolitika erősítésével.3 %-ban mindkét szülő. Egyértelmű. olyan szülő tehát aki elvált. mint a fiúkat. beszélgetésekkel.és fiatalkori bűnözés. hogy a lányok kriminalitási mutatója magasabb a fiúkénál. vagy elhalálozásnak köszönhetően. A gyermekkorúak esetében ez az arány 13. ami arra utal.4 %. hogy a lányokat sokkal jobban megviseli az. egyéni képességek felkarolásával. Iskola. A nevelés keretein belül az együttműködés. pszichológusok által tartott előadásokkal. mint az apához való kötődés gyengesége. mégis jóval kevesebb esetben az a helyzet is. in: Kriminológia – szakkriminológia. mint ha az édesapával való kapcsolatban történik valamilyen változás. akkor ezek a körülmények sokkal jobban veszélyeztetik a kiskorúakat. hogy nem vitathatom ennek szükségességét. 2006-ban a 11287 ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetőkből 6359 esetben. nevelésben játszott főszerep miatt. tisztelet erényeit is meg kell próbálni elsajátíttatni a gyerekekkel és még folytathatnám a sort a nélkülözhetetlen (erkölcsi) értékekkel. szoptatás. a pedagógusok legfontosabb feladata a tanítás. 56. tolerancia. 2577et (72. türelem. sőt elengedhetetlenségét. Ha a gyermek az édesanyját veszíti el. mikor csak egy szülő gondozza a gyermeket a válásnak. esetleg váltogatja a partnereit. a későbbi boldogulás eléréséhez elengedhetetlenek. Gyakran fordul elő.15 - . „a gyermekek második otthona” Az iskola. 2006 . szakkörök hirdetésével. sportolás. Az egyes iskolák „szeme előtt” pedig sokkal inkább a versengés egymás között.3 %) gondoztak közösen. segítségnyújtás. s ennek a hiánya súlyosabban érinti a gyerekeket. Valószínűleg sokkal erősebb az anyai kötődés a szülés. teljesítményű diákok egymáshoz közelítése is megoldhatóvá válhat. ami 480 elkövetőt jelent.

a „korlátozott nyelvi kód” megnehezíti a 15 Lásd még: Solt Ágnes: Peremen billegő fiatalok. kitartson. Azok. hanem még beszélni sem teljesen. és diákok azokhoz. hogy sajnos a mai napig jelentős igazságtartalommal bír Cohen elmélete is. másokkal való illendő viselkedésre nem tanították meg. a szubkultúra . mint középosztálybeli értéket. vagy az egyszerűbb. ám sokkal rosszabb megoldások kézenfekvőbbek? Ezalatt azt értem.: gyenge a kommunikációs készségük. az iskola. Ennek következtében a kulturális tőke. hogy egy „feszített tempóban”. hogy a különböző létfontosságú. Pierre Bourdieu a XX. 15 Kérdés azonban. akik egy botlást követően odafigyeléssel. a napjainkban is megfigyelhető számos országban. Nyilvánvalóan nem lehet ennyire általánosítani. A társadalom által elfogadott középosztálybeli értékeket el nem sajátított alsóbb néprétegek gyermekei az iskolába kerülve (ahol pontosan a hiányzó értékeket kérik számon) jelentős hátrányokkal érkeznek. amelyet a családi szocializáció során öröklünk az egyenlőtlenségek melegágya. A többieknek más utat kell választani az érvényesüléshez. század közepén sokat foglalkozott a társadalom egyenlőtlenségeinek újratermelődésével. elvárások közepette helytálljon. Az eltérő társadalmi rétegek közötti különbségek megjelenésével. támogatással „visszacsábíthatóak” volnának a helyes útra? Próbálnak az egyes iskolák válaszokat találni a kialakult helyzetre. kudarcmentes” zónák. sokkal több szabadidővel rendelkeznek. beszédfejlődési rendellenességekkel rendelkeznek. amiket a család nem tudott. mint intézmény nem képes biztosítani. Így mikor szembesülnek ezek a diákok a tanárok által is elvárt értékekkel (teljesítmény. hogy ebben a versengő helyzetben hol kapnak helyet azok a diákok. sok problémával küzdő diákokat nem fogadják szívesen az intézményekben.pdf . pl. sajnos az általa megfogalmazott elméletek. hogy sokszor a hátrányos helyzetű. megvilágított társadalmi helyzet általánosan. Cohen is foglalkozott az 1960-as években. http://szochalo. Éles kritikaként Bourdieu fogalmazta meg. hogy az alacsonyabb társadalmi rétegekből származók nem tudják lemaradásukat behozni az oktatási rendszerben. sikeresek lehetnek. plusz azokat az elsődleges funkciókat. „küldözgetik” egyik helyről a másikra őket.16 - . Hiszen. kialakulnak a „kudarcos. a sikerélmény elmaradásának következtében inkább az iskolakerülést választják. akiket otthon nemhogy az iskolában. akik valamiféle hátránnyal kerültek be az oktatásba? Hogyan viszonyulnak a tanárok. nyelvi. szorgalom…). Azt gondolom. mintsem a küzdést. akik képesek az adott kultúra követelményeit elsajátítani. Olyan gyermekektől. nem várható el. de annyi biztos. hiperaktívak. másodlagos funkciókat. többek között hazánkban is. áthárítják a problémát a megoldás lokalizálása helyett.képződéssel az iskolai életben Albert K.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/tudomany/deviancia/peremenbillegofiatalok. a különböző „szocializációs lehetőségekkel”. gyenge a teljesítménymotiváltságuk.vannak.

teljesítménykényszernek. a képzettség hiánya jelenti ezeknek a fiataloknak. Azok esetében. míg a lányok jellemzően partneri kapcsolat miatt fordulnak el az iskolától.17 - . egymást próbára téve gyakorta követnek el kisebb – nagyobb súlyú cselekményeket.). versenyszellemnek. az újabb lehetőséget a bűnelkövetés folyamatába való bekapcsolódáshoz. mint a szabályok intellektuális úton való elsajátítása. élményeknek. de jellemzően nem is keresnek. magatartási szabályok elsajátításánál egyéni tapasztalatok felhalmozódása ugyan olyan fontos. jó tanulmányi eredményeket. munkát nem találnak. amelyek nem közvetlenül az ismeretszerzésre irányulnak. lakóhelyük oktatási kínálata.és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon . leginkább a barátok. ami a társas érintkezés minden területén fellelhető. negatív osztályismétlésnek egyenes következménye lehet az iskolakerülés. a baráti társaság berkeiben elütve ezzel az időt.18 Ezek közül foglalkoztam már a tanuláshoz elengedhetetlen A családi feltételekkel. amelyek általában a szabálysértés. ilyen társaságban. hogy bűncselekményeket követnek el. Az ismeretek és viselkedési formák magunkévá tétele nem csak az ismeretszerzésre irányuló speciális tevékenység. 2002/1 18 Kerezsi Klára: A gyermek. de nem ritkán a bűncselekmény fogalmi körét is kimerítik. szüleik iskolai végzettsége. „fölösleges energiák” feloldásához.17 Az iskolából való kimaradás következtében a szabadidő megnövekedik.szocializációt. az oktatás. Ekkor a tanulás önkéntelenül megy végbe. az iskolai sikeres integrálódást. holnap bűnöző? Belügyi Szemle. Milyen alternatív lehetőségeket tudnak biztosítani a szabadidő hasznos eltöltéséhez vagy a rossz beidegződések. fiatal felnőtteknek a következő. ebben a kötődésmentes időszakban fennáll a lehetősége a bűnözői karrier beágyazódásának. dohányzás. valamint pályaorientációs elképzeléseik. iskolai előítéletnek. a tanulás eredménye lehet. Ebben a folyamatban azonban. Hiszen végzettség hiányában a „megélhetést” ritka esetekben lehet tisztességes úton biztosítani. Az elhelyezkedés okozta nehézségek. Őket jobban is veszélyezteti. tanulmányi eredményeik. lekötéséhez? A fiatalok tanulási esélyeit különböző tényezők határozzák meg: családjuk anyagi helyzete. Már ekkor gyakori az olykor divatos. ennek következtében pedig a későbbi elhelyezkedést. jellemzően. s annak eltöltése érdekében más-más szórakozási forma elégíti ki a fiatalok igényeit..16 A címkézésnek. Továbbá így. melyek hiánya az komoly hátrányt eredményezhet. otthontól. életkori sajátosságokból adódóan. deviáns magatartások tanúsítása (alkoholfogyasztás. valamint a fiúk aránya jóval nagyobb a lányokénál. hanem más olyan tevékenységeké is. akik hamar kiesnek az oktatásból. kábítószer-élvezet. a gyermek egyéni tapasztalatokat halmoz fel. csoportosan. 16 17 Závoti Józsefné: A fiatalkori bűnözés és az iskolai eredmények összefüggései Pásztor Miklósné: Ma utcagyerek. 16 éves kor felett a csavargás kockázata a fiatalkorúaknál többszöröse 16 éves kor alattiakénak. annak minősége.

leginkább azok rovására. „rossz barátokat” és a családi hátteret (szüleim elhanyagoltak. Ám sok esetben ezek a kortárskapcsolatok túlértékelt helyzetbe kerülnek szemben a többi fontos színtérrel. mint már említettem nem az értelem. személyes elkötelezettséget elősegítő programok.. érzelmi biztonság nyújtása a fenyegető helyzetben. tudásuk átadása lehet a legkézenfekvőbb. Igaz a speciális nehézségekkel küzdő gyerekeknek a gondjait csak az általános pedagógiai eszközökkel orvosolni nem lehet. család tanítása mellett. vagy a kooperatív tanulás. ahhoz további speciális ismeretek. nagyobb körben olyan összefogott társadalmi együttműködésre van szükség. barátságoknak. C. Ebből a túlértékelt helyzetből két következtetés vonható le. alternatív. Baráti kör. bár nincs sok eszköz a tanárok kezében. versengés szabályainak elsajátítása. Dr. Pedagógusoknak is meg kell tanulniuk a valós értelmezését a gyermekek kommunikációjának. milyen szakemberekhez lehet fordulni. A szocializációs. Egyrészről a bűnelkövetésben sem lehet barátok . gyermeki fejlődési folyamatban meghatározó szerepe van a kortárskapcsolatoknak. ez pedig a tudás. Ezek az egyén személyiségfejlődésére is rányomják bélyegüket. hogy a gyermek a szabadidejét új kalandok után kutatva kizárólag csavargással töltse. leghatásosabb megoldás a problémára. 72 kérdőívet vizsgált. Kutatásában 21 lány és 51 fiú vett részt. ezen belül is a testvérkapcsolatoknak. kortárscsoport A gyermekek viselkedését. foglalkozások. Szerepük például a szülői kapcsolat lazítása. mégis a legfontosabbal rendelkezniük kell. módszerek szükségesek. Minek köszönhetően tehát az iskola. Véleményem szerint. az önkéntelen tanulási folyamatnak is fontos szerepe van a szocializáció során. beavatkozása. amely hozzásegíti az egykor problémákkal küszködő gyerekeket. Mindkét nem a kortárs csoportok hatását. együttműködés. azon. hogy a tőlük elvárható lehető legjobb eredményeket produkálják. szerelmeknek.) emelték ki a bűnelkövetői út kiinduló pontjaként. meghalt az apám. hanem az érzelmek irányítják. Závoti Józsefné a nyelvi és kommunikációs zavarok valamint a deviáns viselkedés kapcsolatát vizsgálta. nem ritkán ütköző értékek és normák biztosítása. Az érdeklődés felkeltése. De mindenekelőtt itt is a felismerésen van a hangsúly. hiszen olyan iskolarendszerre. legalább is legtöbbször nem az. ami a dolgozat szempontjából lényeges. Azonban néhányan önbírálattal is éltek: „nem használtam helyes dolgokra az eszemet”. nem engedhető meg tehát. pedagógiai gyakorlatra. alternatív viselkedési modellek nyújtása.kortársak révén. hogy a felmerülő problémákkal tudjuk kihez.18 - . figyelem lekötése. Ilyenek például a proaktív hozzáállást. Ezen a ponton kell a felkészült pedagógusok segítsége.

19 - . másrészt pedig a tudatosságnak. hogy az állandó tagokkal elkövetett bűncselekmények. sokszor fiatal felnőttekkel. könnyebben szemben a felderíthetőek változatos az elkövetési csoportosulásokkal. Ez a tény az alsóbb rétegeknek is nyilvánvaló. A nem állandó tagokat regisztráló bandák igen gyakran verődnek össze egy-egy jó balhé. takarékosság. a beilleszkedés érdekében a bűnmegelőzésbe be kell építeni. belső hierarchia nélküli csoportokba tömörülnek. A baráti körnek. Cohen kutatásai alapján megállapította. spontán módon létrejött. Sőt a nemi elkülönülés sem mutatkozik meg olyan élesen. etikai felelősség. Másrészről éppen a kortárscsoport általi támogatás. Az említett alsóbb osztályok nem tudnak azonosulni az elvárt standardokkal. ahol a taglétszám viszonylag stabil és az ideológiai többlet elválasztja őket a „piti ügyeket” elkövetőktől. Ez a felállás a jellemző a legtöbb esetben. esetleg rokon gyerekeknek összefogása különösen gyakori. azonban sokaknak nem elfogadható.mely szerint a heterogén felépítésű kultúrákban szükségszerű „ellenkultúrák” létezése. hogy ebben a korban gyakran a bűncselekményeket is erős érzelmi motiváltság. fizikai ügyesség. ezek követése gyakran konfliktusokhoz vezet – fiatalkorú személyekre is alkalmazták. neves kriminológusok tollából. hiszen a látencia igen magas. Hiszen nyilvánvaló. együttműködésük jelent olyan előnyöket. ráadásul a középosztály által vallott célok szerint meghatározottak. a fiatalkorúak 38%-a követte el tettét önállóan. 2006-ban az ismertté vált gyermekkorú bűnelkövetők csupán 33%a. egy háztömb. amelyeket a középosztály előtérbe helyez: ambíció. Az egy utca. így . Az alábbiakban egy fontosabb elméletet emelnék ki. Tehát. jellegzetességeknek törvénysértések is köszönhetően. hiszen a fiatalkorúak az általuk elkövetett cselekményeket legtöbb esetben csoportosan. Antiszociális fiatalkori csoportokat először Amerikában kezdtek el vizsgálni. A kiskorúak lazább szerkezetű. felnőttekkel együtt. Köszönhető ez egyrészt annak. jó modor. udvariasság. ésszerűség.hatását figyelmen kívül hagyni. kíváncsiság hatására követik el. valamint összetartásuk. Különböző új „szubkultúra – elméletek” születtek így. iskola mellett. vagy „újítás” kedvéért. kiszámíthatatlansággal. tehát életkortól függetlenül vesznek részt a bandákban. mint sajátos szubkultúrának is jelentősége van a család. képzettség megszerzése. de legalább ketten követik el. hogy az általánosan elfogadott értékek és normák osztályspecifikusak. Cohen meghatározza azokat az értékeket. azonban kivételként lehet említeni például a skinheadek egyes csoportjait. Albert K. Cohen klasszikus szubkultúra – elméletét .és gyermekkorúak vegyesen. amelyeket a társadalmi integráció. főleg a gyermekkorú elkövetők részvételével kapcsolatban. Azonban nehéz pontos adatokkal szolgálni. hogy a környezet a tanulási folyamatra egyértelmű hatást gyakorol. Mindenképpen ki kell térnem itt a lakókörnyékre. Jellemzően a fiatal.

1961 . és követnek. ha a pedagógiai eljárás nem gondoskodik egészséges közösség kialakításáról. a főbb jellegzetességeik. Erre reagálva. Tehát míg az antiszociális csoportosulások önmagukban nem jelentettek volna problémát. ha már nem is létezik ez a jelenség. és fiatal felnőttek vettek részt. Marvin Wolfgang. Vagy egyszerűen csak a vezér neve is rajta ragadhatott a galerin. felnőttek tagsága sem volt elhanyagolható. bisztrók. amelyekben jellemzően azért fiatalkorúak.: Ifjú Rablók Szövetsége. Szabó András pedig a közösségi alkalmazkodás új formájaként definiálta a galeri-jelenséget. Egy 1995-ben készült kutatás alapján a felnőttek részvétele 30-35%-os volt. betyárbecsületen alapuló formáit alakítja ki. Cloward.”19 A tagok a galeri elnevezését különböző módon találhatták ki. Többek között Richard A. hogy kimutatták. a kialakult helyzet elviselhetősége érdekében az azonos sorsúak csoportokba tömörülnek. a galeri összekapcsolódott a bűnözéssel. azoknak tehát. Molnár József munkája foglalkozott mélyrehatóan egy speciális fiatalkori csoportosulással. Szerinte. 196. háttere mindenképpen figyelmet érdemel a ma felmerülő problémák értelmezésekor. Lloyd E. amely 1974-ben hivatalosan is megszűnt. típusaival. Egyrészről kaphatták nevüket a galeri tevékenysége alapján.20 - . Ohlin. A külső normák elleni tiltakozásuk általában kriminális következményekkel jár.oldal. azok kiváltó okai. a galerivel. akkor az könnyen vezet illegális közösségek. a fiatalkorúaké pedig 50-60%-os a 19 Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. a hűségről és az összetartásról. mekkora szerepe van a bűnözővé válásban a társadalmi környezetnek. bárok. Ezért a galeri kifejezés leginkább negatív értékítéletet jelentett. akikkel vagy amivel nap. saját normarendszerük meghatározása kapcsán. míg a gyermekkorúaké 10%-os. de gyermekkorúak. az össztársadalmi normáktól. kortárscsoportoknak. szórakozóhelyek nevére kell itt gondolni. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. A galeri szó Molnár József értelmezésében olyan hasonló személyek – legalább három .együttességében ragadható meg. Magyarországi állapotokat vizsgálva. Az elméleteik legjelentősebb hatása. Magyarországon az 1950-es évek közepétől figyelhető meg a „galeri – jelenség” társadalmi méretekben. értékektől eltérőeket alakítanak ki. Ehhez a serdülők – a lojalitás folytán – mereven ragaszkodnak és sajátos erkölcsi kódexet alkotnak a becsületről. normarendszerével. mint nap érintkezik a talán delikvenssé váló ifjú. mert. bandák és galerik alakítására.elutasítják azokat. „A galeri és a banda a közösségi összetartás egészségtelen. amelynek fontos jelentősége volt az identitásuk. Zuglói bűnszövetkezet… Másrészről a galeri gyülekezési helye alapján is. ilyen volt pl. ahol az együttesség a társadalmi átlagnormáktól való eltérőség kifejezésére is alkalmas. hiszen tudomásulvételükkel egyúttal a saját elkeserítő helyzetüket is deklarálnák. A galeri vegyes korcsoportúak csoportosulása. Számos kutatásban foglalkoztak a fiatalok bandáinak csoportképző tényezőivel. Azért tartom fontosnak a galerik részletesebb bemutatását.

politikai szembenállás. a serdülő közösségek iránti lojalitással.. A tagok általában az utcákon. szórakozóhelyek. parkokban „unatkoztak közösen”. A függetlenedési törekvések együtt jártak a közösségi alkalmazkodás új formáival. iskola. Sokkal jellemzőbb volt. lakóterület. Tehát elmondható. más hasznos elfoglaltságuk sem volt a tagoknak. vagy csak nagyon ritkán.galerikben. nevelőintézetek.oldal . de betöréses lopást. 225. 20 Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. szociális segítség nyújtásának kérdése. akkor tapasztalható a szembe fordulás az oktatók. hanem sokkal inkább a szabadidő elütése végett „lógtak” együtt. azonban az ugyan olyan ritka volt. garázdaságot. a társak előtti feltétlen tekintélyszerzésnek. mely a fiúk esetében igen gyakran a vakmerőség fitogtatásának. motívumok és törekvések. kisebb – nagyobb csoportosulásokba. Molnár József egy egész sor körülményt felsorol. Mik ezek az életkori sajátosságok? Ilyenek lehetnek pl. A rendőrség által felszámolt csoportoknak azonban közel a fele nem is követett el bűncselekményt. társadalmi integrációban. hogy nem követtek el semmilyen törvénysértést sem. Általában a fiúk képezték a kemény magot ezekben a társaságokban. A fiatalok életkori sajátosságaikból adódóan szívesen csatlakoztak bandákba. és brutalitásnak a formájában jelentkezhetnek”. sem pedig a kollektív elkövetés miatt nem volt indokolt a túlzott reakció a hatósági oldalról.20 Azonban ezekkel a függetlenedési törekvésekkel a nevelés lépést tud tartani. s az unalom elkergetését szolgálták a különféle bűncselekmények elkövetései. hogy ugyan nem követtek el bűncselekményeket. mind a család. hogy egyrészt sem a tevékenységük miatt. de egyébként. ennek kapcsán a küzdőképes személyiséggé válás bizonyítása. amelyek szerepet játszanak a megalakulásban: mindenekelőtt az életkor. nevelők elveivel. az alkalmazkodásban. Konkrétan bűncselekmények elkövetésére „szakosodott” galerik nem jöttek igazán létre. azonban nem elég pusztán ezt figyelembe venni. hiszen a fiatalkorúak a nevelők által felállított követelmények teljesítése. míg a lányok részvétele elenyésző volt. hogy kifejezetten bűncselekmények miatt rekrutálódtak a galeri-tagok. „a függetlenedési törekvések. erőszakos nemi közösülést. ha mégsem. a család. Bár ritkán fordult elő. egyetlen megoldásként az 1980-as évekre a galeri-jelenséget hivatalosan megszüntették. mind az iskola részéről meghatározó a fejlődésben. gépkocsik feltörését is lehetett még a számlájukra írni az egyes bandáknak. Legjellemzőbben fosztogatásnak a vádja volt ellenük felhozható. teljesíthetetlensége alól menekültek szubkultúrába.21 - . A puszta létezésük. ellenőrizhetetlenségük aggasztotta őket. Tulajdonképpen a hatóságok szemszögéből mindegy is volt a kialakulási ok. Szabó András elméletében az 1950-es évekre így alakultak ki a galerik. hogy a nevelés. Egyértelmű. megfelelő megoldási probléma megkeresésének fontossága. Igaz. tereken. Nem volt a laza szerkezetű csoportnak konkrét napi célja. így szorultak közterületre.

Az ifjúság társadalmi. Ráadásul a különböző . Persze a tagok között jó intellektusú. hogy a bandák valamelyest szervezettebben kezdtek működni. elutasítás következtében. azonban jellemzően ezek az alapproblémák mindenütt figyelmet érdemelnek. paradigmaváltások következményei teljesen más hátteret jelentettek az amúgy nyugaton is kialakult orientációs minták hazai követőinek. Kivételek mindig vannak. Ez a tény is mutatja. popperek. A 70-es. Másrészt pedig a későbbi fejleményeket látva. Így nincs csodálkoznivaló azon. hogy ezek a jellemzően kiskorúak. Zenekarok köré csoportosultak. büntetés nem csak a felelősöket érintette. jellemzően Budapest aluljáróiban gyűltek össze. elmondható. garázda cselekmények.22 - . 80-as évekre a fontosabb bandatípusok a következők voltak: csövesek. és ott „csöveztek”. magas intelligenciaszintű diákok is gyakorta felbukkantak. iskolai kudarcokkal a zsebben könnyű volt a „galeri útjára” lépni. rockerek.hiszen a felszámolás. Már említettem. és a tagok azok „kemény magjává” változtak. akiket nem érdekelt az iskola. szociális segítség híján. hogy a lemorzsolódás problémáját nem tudja megoldani a rendszer. azonban az illegális csoportosulások teljes. Különösen a punk. Az akció következménye lett. vagyon elleni. hogy az elmúlt évtizedek során a szubkultúrák különféle típusaival találkozhattunk. Részeg tombolás. Az igazságszolgáltatás. hibákat. punkok. Ugyanakkor a társadalmi megítélés is eltérő a fiatalok csoportosulásainak társadalmi szereplői minősége tekintetében a nyugati országokhoz képest. ezen belül is az erőszakos természetű vagyon elleni bűncselekményeké. az eredmény is azt mutatja. Az 1960-as évek elejére egyre nőtt a galeriben elkövetett bűncselekmények száma: leginkább az erőszakos és garázda jellegű. rock zenéknek a térhódításával az atrocitások szinte mindennapossá váltak. hogy értelmes elfoglaltság hiányában. hanem az érdeklődés felkeltésére sem alkalmas. digók. hogy nem a legmegfelelőbb eszközhöz nyúltak az illetékesek. mint társadalmi összefogást sürgetni az integráció megerősítése érdekében. De sajnos nemcsak. hanem kollektíve az egész csoportot. A nyugati társadalmak különböző csoportmintáit ebben a kérdésben sem lehet elhanyagolni. Azonban itt sem lehet pusztán mintaátvételről beszélni. Könnyebb a változások hordozóiként tekinteni rájuk s szigorú megelőző intézkedések után kiáltani. bűnüldöző szervek az évtized végére erőteljesen felléptek a galerikkel szemben. fellendült a fiatalkorúak csoportos bűnözése a kilátástalanság. s az iskolának pótolnia kellene a családi struktúra meggyengülése óta számos családban felmerülő nevelési hiányosságokat. maradéktalan felszámolása váratott magára. Mások inkább a városok. Visszatérve a bandákhoz. erőszakoskodás követte a koncerteket. esetleg felnőttek nem a jó tanulókból kerültek össze.és életfeltételei eltéréseket mutatott Magyarországon. hiszen a társadalmi környezet. Az 1970-es évekre tehát ismét megerősödött. hogy az oktatási rendszer problémái nem új keletűek.

azok tagadására.23 - . szervezettebb együttműködésüket már nem pusztán az érzelmek irányítják. Budapest. sok esetben marginalizálódó csoportosulások megmaradtak. mint például a sátánisták. Tehát amennyiben a fiatalok nem voltak képesek csatlakozni az „integrált ifjúsági kultúrához”. gondolván. alkoholizálás is terjedt a kiskorúak körében. Összefoglalva az látható. 2000-től újra elkezdett emelkedni a csoportosan elkövetett. melyekre már előre készültek az elkövetők. vagy átalakultak. amely alkalmas arra. Ezért nem lehet egységes reakció pusztán a szigor mind a hatóságok. Az 1980-as. akik elmennek egy mérkőzésre. hogy minél reménytelenebb egyes csoportok társadalmi perspektívája. 90-es években pedig okkult szubkultúrák is kialakultak. Fontos. mind a társadalom részéről. annál valószínűbb. az erőszakosság leginkább a kialakított érték. Az értelmezésük szempontjából az a lényeges.drogokkal való visszaélés. futballhuligánok egyesüléseinél például. Ez annak köszönhető. Kriminológiai Tanulmányok 44. 21 Továbbá előtérbe került napjainkra a „graffiti – jelenség” és problémaköre. hogy e csoportok rendeltetése nem más. hogy melyik kiskorú melyik csoportosulást választja. vagy akár az együtt portyázó fiatalokkal. ideológiájuk kiemeli őket a többi csoportból. a divatkövetés mellett sajátos ideológiát és magatartást is kialakít. Még egyszer az. Skinhead csoportosulások is egyre gyakrabban kerültek szembe az igazságszolgáltatással. Tudatosabb. Az általuk látogatott eseményeken.és normarendszerüket védi. vagy a másik végletben befelé forduló reakció. 2007 . egyfajta ellenzékiség kifejtése. Országos Kriminológiai Intézet. nem meglepő az erre adott erőszakos. hogy ezek a különböző leszakadó. „egy-két pofon benne van a pakliban”. A fiatalok csoportosulási formái sokszínűek és többnyire az aktuális zenei vagy más divatirányzathoz igazodók. s ott bűncselekmény áldozatává válnak. amely a leszakadás eredményéhez vezetett. bár azoknak itt igencsak kiemelkedő szerepe van. hogy pozitívan értékeljék magukat szemben a környezetükkel. garázda cselekményeket. a skinheadek. valamint rock koncertek után jelentettek erőszakos. szervezett cselekmények jelensége. hogy azok. agresszív. hogy erőszakosan reagálnak a kialakult helyzetre. Így a XXI. de leginkább a focimeccsek kapcsán újfent magas látencia figyelhető meg. Számos csoportosulási forma. szellemidézők csoportjai. Rendszeresen a futballmérkőzéseken. gruftik. de leginkább a 21 Nagy László Tibor: A magyarországi futballhuliganizmus ténykutatása. nem tesznek feljelentést. A csoporttagok egymásra hatása következtében az antiszociális beállítódás folyamata felgyorsul és akár jogsértésekhez is vezethet. századra az mondható el. az az ő saját ízlésén. Az ideológiai meghatározottság miatt tehát nem lehet őket egy kalap alá venni a korábbi galeri csoportosulásokkal. mint formák teremtése a társadalmi normákkal és értékekkel való szembefordulásra. hogy ezekben az esetekben.

hiszen itt sem lehet a többi tényezőtől elvonatkoztatni. D. Évek óta többé – kevésbé a rablások 25 -% . mikor 22 23 Sárik Eszter: A gyermek – és fiatalkori bűnözés napjainkban. Tanul a szülőktől. Különböző adatokra.23 Arról sem.24 - . valamint a bűnelkövetés. Ami viszont biztos.„divaton” múlik. családi környezetben is tapasztalhatóak. Az agresszivitás vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni arról. fölösleges feszültséget. és játékokból is. Ezért nehéz ezt a területet vizsgálni. mondván. hogy a serdülő természeténél fogva impulzívabb.át és az erőszakos közösülések 10 – 15 % . 3 %. alakuló személyiség befolyásolhatósága a döntő a csoportokba tömörülés.át fiatalkorúak követik el. A gyermek – és fiatalkori bűnözés napjainkban . hogy konkrétan egy filmből merített valaki ötletet. hanem a mindennapokban.22 A gyermekkorúak esetében elmondható. hogy az erőszakos jelenetek erőszakos magatartást. Az agresszív viselkedést kiváltó hatások elemzésekor a médiának a szerepe ezekből kifolyólag kérdéses. tehát. Belügyi Szemle: 2001/1 Sárik Eszter. életszemléletet eredményeznek. Bár a fiatalkorúak körében az erőszakos elkövetések száma gyakorlatilag stagnál. mindenki máshogy reagál bizonyos képkockákra. hogy a fejlődő. mint az idősebbek. de bűncselekmények elkövetésekor is. de a televízióban látott filmekből. hogy ezek levezetik a felgyülemlett.át. mikor bizonyítást nyer. részaránya azonban jelentős az összes erőszakos cselekményen belül. Ennyiben visszakapcsolnék a fejezet bevezető gondolatához. de sok esetben azonban nyilvánvaló. Ekkor ez a fajta gondolkodásmód könnyen beépülhet a személyiségbe. A másik oldal pedig éppen hasznos időtöltésként tekint az erőszakos filmekre. Kiváltképp. az iskolában. illetve attól való visszatartás kapcsán is. Média A fiatalok egyre gyakrabban tanúsítják az erőszaknak számos formáját az iskolában a tanárokkal. kutatásokra hivatkozva igazolja az egyik szélsőséges oldal nagyon leegyszerűsítve. ha a kérdésekre adott erőszakos válaszok nemcsak a médiumokban. hogy a gyerek tanul. barátoktól. hogy az erőszakos és garázda jellegű bűnözésben való résztvevő elkövetők aránya az összes elkövetőkhöz képest: kb. De a média hatását sem lehet elhanyagolni. A média hatását sokszor egymásnak tökéletesen ellentmondó elméletek értelemszerűen különbözőképpen határozzák meg. hogy az esetek nagy részében ez a magatartás a hátrányos helyzetre egyfajta reakció. a betöréses lopások 20% . Minden gyermek más. diáktársakkal szemben. játékokra. otthon. ahol véleményem szerint az eddig elvégzett empirikus kutatások nem is teljesen megfelelőek. A fiatalkorúaknál ez 11 – 12 %. Példaként álljon itt. Ritkaszámba megy az olyan bírósági tárgyalás.

a valóság hitelesebb. Vannak fiatalok. Az erőszak előtérbe kerülése köszönhető a rengeteg filmnek. Oda kell figyelni. hiszen a gyermek – szülő bizalmi kapcsolatának felbomlása az igazi probléma. „az ifjúkori kriminalitás komolyabban veszélyezteti a tulajdont.24 A másik kérdésben csak annyit tudnak tenni. Ez az egyik. Már említettem. Nem lehet csak a televízió előtt hagyni a gyermeket. hogy mit és mikor közvetítenek. melyek alapján elkövetés előtt lehetne cselekedni. Sokkal nagyobb a szülők felelőssége az én értelmezésem szerint.és fiatalkori bűnözés napjainkban . megoldásokat keresni. hogy foglalja el magát. Látható. különleges. hogy bomba van elrejtve az iskolában. hogy meglátásom szerint nem a büntetőjog eszközeivel. kialakított ideológiájuk keretein belül.egy telefonfülkéből telefonál a diák. amivel meg lehet őket botránkoztatni. A nevelési hiányosságok ugyancsak ártó tényezőként értelmezhetőek. Kiemeli azt. rajzfilmek. ilyen formán mindenképpen káros a filmek. hogy a deviáns magatartás tanúsítása. hogy pl. legalább is nagyon ritka az ilyen előfordulása. azaz. A világ nem lett erőszakosabb. hiszen nincsenek feketefehér szabályok. fejezet: konzekvenciák Végül összefoglalásképpen a devianciák kockázati tényezőit. 4. amin viszont kizárólag a különböző médiumok tudnak változtatni. hogy mikor mit nézhetnek. Többek között a családi figyelem hiánya. vagy akár bűncselekmény elkövetése az egyes. játékoknak. fentebb vázolt tényezők hatására külön-külön nem vezethető vissza. Mások pedig éppen a barátok noszogatásának. Valamint a szórakozási formák társulása ez előző elemekhez biztos receptje lehet a deviáns viselkedésnek. hogy a média közvetítése a bűncselekményekről torz. pontosabb ábrázolásával.25 - . hiszen a jövő generációjáról van szó. gyermekek magára hagyása a családi szocializációs hátteret semmisíti meg. játékok erőszakosságának túlsúlya. a jogszabályok szigorításával. mint a testi épséget”. 24 Sárik Eszter: A gyermek. ami érdekes. vagy elképzelt. akik a média vonzásában a valóságos szituációt nehezen különböztetik meg a már egyszer átélt fikciótól. Együttes meglétük. Az eddigiekben tárgyalt területeken felmerülő problémákat látva egyértelmű. de ugyancsak annak is. valamint az ártó tényezőket veszem számba. amivel meg lehet ragadni a nézőket. kevésbé a média „kegyetlensége”. elhanyagolás. hogy égetően fontos a témával foglalkozni. több „szocializációs pont” együttes gyengesége azonban már fokozottabb figyelmet érdemel. az által felhatalmazva adják fejüket bűncselekmények elkövetésére. csak a médiának köszönhetően sokkal jobban szem előtt van. hogy az előírt jogszabályokat betartják. a látottakat érdemes megbeszélni.

jövőképen. Az európai gyakorlattal párhuzamosan. hogy hibázott. valamint a közösségi bűnmegelőzés színtereinek . 28.és fiatalkori bűnözés csökkentése. oktatáspolitikai. értelmetlen voltával. . A határozat kizárólag szoros együttműködésben látja megoldhatónak a feladatot.önkormányzatok. gyermekvédelmi. rehabilitáció. fogalmazza meg. Hiszen nincsen hasznosabb annál.26 - . problémáit megbeszéli szakemberekkel és ennél fogva önmaga vonja le a következtetéseket. család-. hogy a fiatal elkövető szembesül tettének súlyos. valamint a nyilvánosság . Sok esetben a korai beavatkozás már a csecsemőkort jelenti.szereplőknek. szociál-. azzal. civil szféra. környezetpolitikai . romapolitikai. (X.hanem sokkal inkább szociális háló hatékonyabbá tételével lehetne javítani a helyzeten. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló. sportpolitikai.együttműködésével. ami a megtorlásnál jelentősebb visszatartó erővel bír. sokkal inkább az egyénre szabott gyermekvédelmi intézkedések. a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási rendszer szereplőinek. 115/2003. de legalább is minden más esetben a gyermekkort.) OGY határozat foglalkozik a három kiemelt bűnmegelőzési feladat egyikeként. az üzleti szféra és a média.és fiatalkorúak bűnözésével. egyházak. hogy észleljük a problémákat és megpróbáljuk azokat kiküszöbölni. a gyermek . jóvátétel az. nevelés. kulturális politikai. Tehát prioritásként fogalmazódik meg a gyermek . ágazati egészségpolitikai.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.Irodalomjegyzék Berkes Károlyné: A fiatalkorú bűnözés új jellegzetességei és a fiatalkorúak előzetes letartóztatása. helyettesítheti-e a bűnmegelőzési stratégia a koherens ifjúságpolitikát c. Belügyi Szemle 2001/1. évi 20. 2005 Solt Ágnes: Peremen billegő fiatalok. p. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1995 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek (Erőszak és elhanyagolás a családban). Rendészeti Szemle 1987/3. 114 – 141 p.. Münnich Iván. Budapest. 2001 Solt Ágnes: A deviancia szociológiája nyomán.. 11-17. p. 90 – 111.. 169 – 177 p. Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar... in: Kriminológiai tanulmányok 42. Belügyi Szemle 2005/10. Budapest.Budapest. Budapest. 55-91. Kriminológiai Közlemények 59. Sopron. 244 – 255 p. Pécs. tanulmány. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.doc Molnár József: Galeribűnözés. 2001 Európa Tanács: 2003. elméletek. Kolozsvár.easyhosting. 1987 Sárik Eszter: A gyermek-és fiatalkori bűnözés napjainkban. Németh Zsolt: A magyarországi galeribűnözés néhány jellemzője. Magyar Kriminológiai Társaság. 1915 Kerezsi Klára: A gyermek. 2007 http://bunmegelozes. 2002 Rácz József: . 2007 Pásztor Miklósné: Ma utcagyerek. IKVA Könyvkiadó Kft. 3 – 20 p.és ifjúkorban. 2002 Nagy László Tibor: A magyarországi futballhuliganizmus ténykutatása.. Budapest. 1961 Závoti Józsefné: A fiatalkori bűnözés és az iskolai eredmények összefüggései.pdf Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. Bűnös fiatalok tettei. 327 – 353 p. ajánlás: a fiatalkori bűnözés kezelésének új módszereiről és a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatás szerepéről Irk Albert: A büntetőjog átalakulása. 2005 Ligeti Miklós: Csellengő fiatalok – az ifjúságpolitika komplexitása..és fiatalkorúak bűnözése és a gyermekkorú sértettek Magyarországon. Budapest. 48 – 61 p. okok. Pécsi Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Kar. Nyugat Magyarországi Egyetem. 2006 Csemáné Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés – tendenciák.és fiatalkori bűnözés. Veszélyeztető és kriminalizáló tényezők gyermek. CompLex Jogi és Üzleti Kiadó. 156 – 173 p. sz. p. Magyar Kriminológiai Társaság. 2000 Bolyky Orsolya – Sárik Eszter: A fiatalkorú bűnelkövetők gyermekkora – az elkövetővé válás előzményei. Budapest. in: Tudomány napja 2003. Országos Kriminológiai Intézet. Budapest. 154 – 190 p. holnap bűnöző?. in: Kriminológiai Közlemények 58. IKVA Könyvkiadó Kft. 1995 Kó József. in: PhD Tanulmányok 4. Kriminológiai Tanulmányok 44. 2005 Csemáné Váradi Erika: A gyermek. Szociokulturális háttér-viszonyok http://szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/tudomany/deviancia/peremenbillegofiatalok. 11 – 19 p. Gombos Ny. Budapest. Rendőrtiszti Főiskola (Rendvédelmi Füzetek). 1995 Korinek László: A fiatalkori erőszakos bűnözés másféle megközelítése a latens bűnözési vizsgálatok szempontjából. Pécs.hu/dok/ifjusagpolitika_bunmegelozesi_strategia. in: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXXII. 2004 . Országos Kriminológiai Intézet. in: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok XXXII. Belügyi Szemle 2002/1.27 - . Budapest. 1971 Nagy József: A fiatalkori bűnözésről. Budapest.. Kriminológia – szakkriminológia.

és Információs Főosztálya.115/2003. 28. Budapest. (X.) OGY határozat: a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról Statisztikai adatok: Tájékoztató a bűnözésről. 2005 .28 - . kiadja: a Belügyminisztérium Rendészeti Statisztikai Önálló Osztálya és a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai–alkalmazási.