Matematika emelt szintû érettségi témakörök

2011
Összeállította:
Kovácsné Németh Sarolta
(gimnáziumi tanár)
2
Tájékoztató vizsgázóknak
A szóbeli vizsga leírása:
Az emelt szintû szóbeli vizsga az Oktatási Hivatal által kiadott tételsor alapján zajlik.
A vizsgázó 25 tételbõl 1 tételt húz, amelynek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésére. A tételek az
Oktatási Hivatal által kiadott témakörökön túl a témakörhöz szorosan kapcsolódó feladatot is tartal-
maznak. A szóbeli vizsgán a vizsgázóktól a tétel címében megjelölt téma kifejtését és a kitûzött
feladat megoldását várják el.
A tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad elõadásban, önállóan
kell kifejteni.
Ehhez a felkészülési idõ alatt célszerû vázlatot készíteni. Ebben tervezze meg a címben megjelölt
témakör(ök)höz tartozó ismeretanyag rövid áttekintését, dolgozza ki azokat a részeket, amelyeket
részletesen kifejt, oldja meg a feladatot. Felelete közben a vázlatát használhatja.
A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:
• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
• a kitûzött feladat megoldása;
• a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (4 alkalmazás felsorolása, vagy egy
alkalmazás részletesebb kifejtése).
Ha a tételhez tartozó kitûzött feladat bizonyítást igényel, akkor ennek a megoldása nem helyettesíti
a témakörhöz tartozó tétel kimondását és bizonyítását.
A tétel kidolgozásához és a felelethez használható segédeszközök: az Oktatási Hivatal készített és a
vizsgán biztosított képlettár és szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológép.
A felelet, azaz a tétel kifejtése önállóan történik. A vizsgáztató csak akkor szólhat közbe, ha a vizs-
gázó elvileg hibás úton indul el, vagy elakad, vagy segítséget kér. Az utóbbi esetekben a bizottság
segítõ kérdést tesz fel, kizárólag arra szorítkozva, mit tud a vizsgázó.
A tételt szabad elõadásmódban kell kifejteni, felépítése legyen logikus. A felelet elején jó, ha a
vizsgázó elmondja, mirõl fog beszélni (vázlat), mert akkor a bizottság látja a felelet felépítését,
észreveheti az elvi hibát, és így rögtön segíthet, vagy idõcsúszás esetén figyelmeztethet a követke-
zõ vázlatpont ismertetésére.
A feleleteket az Oktatási Hivatal által kiadott központi értékelési útmutató alapján kell pontozni.
A szóbeli vizsgán szerezhetõ pontszám 35, ennek bontása a következõ:
¾ A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete 10 pont
• A témakörbe illő definíció megtalálása 1 pont
• A témakörbe illő tétel megtalálása 1 pont
• Logikus felépítés, tartalmi gazdagság 4 pont
• A felelet matematikai helyessége 4 pont
¾ A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása 2 pont
Ha több definíciót is elmond a vizsgázó, akkor a legjobbat értékelik.
¾ A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása 6 pont
• A tétel helyes kimondása 2 pont
• A tétel helyes bizonyítása 4 pont
¾ A kitûzött feladat helyes megoldása 8 pont
Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható.
3
¾ Alkalmazások ismertetése 4 pont
• Egy odaillő alkalmazás megemlítése 1 pont
• Ennek részletes kifejtése vagy további 3 lényegesen eltérő alkalmazás említése 3 pont
¾ Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség 5 pont
• Matematikai nyelvhasználat 2 pont
• Önálló, folyamatos előadásmód 2 pont
• Kommunikáció 1 pont
Ez a pont akkor is jár, ha a vizsgázó önálló felelete után nem volt szükség kérdésre.
4
Matematika emelt szintû szóbeli vizsga témakörei
(tételek) 2011.
1. Halmazok és halmazok számossága. Halmazmûveletek és logikai mûveletek kapcsolata.
2. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai), oszthatósággal kapcsolatos prob-
lémák, számrendszerek.
3. Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben.
4. Hatványozás, hatványfogalom kiterjesztése, azonosságok. Gyökvonás és azonosságai.
5. A valószínûség-számítás elemei. A valószínûség kiszámításának kombinatorikus modellje.
6. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény, a függvények tulajdonságai.
7. Egyenlet-megoldási módszerek, másodfokú, vagy másodfokúra visszavezethetõ egyenletek,
gyökvesztés, hamis gyök.
8. Adatsokaság jellemzõi. Nevezetes közepek.
9. Szélsõérték-problémák megoldása függvénytulajdonságok alapján.
10. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság, monotonitás, konvergencia). Nevezetes szám-
sorozatok, végtelen mértani sor.
11. Függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával.
12. A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában.
13. Derékszögû háromszögek.
14. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei.
15. Összefüggés az általános háromszögek oldalai között, szögei között, oldalai és szögei között.
16. Húrnégyszög, érintõnégyszög, szimmetrikus négyszögek.
17. Egybevágósági transzformációk és alkalmazásaik. Szimmetrikus sokszögek.
18. A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi
szög, középponti szög, látószög.
19. Vektorok. Vektorok alkalmazása a koordináta-geometriában.
20. Egyenesek a koordinátasíkon. A lineáris függvények grafikonja és az egyenes. Elsõfokú
egyenlõtlenségek.
21. A kör és a parabola a koordinátasíkon. Másodfokú egyenlõtlenségek.
22. Szögfüggvények értelmezése a valós számok halmazán, ezek tulajdonságai, kapcsolatok
ugyanazon valós szám szögfüggvényei között. Trigonometrikus függvények és transzfor-
máltjaik.
23. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával.
24. Kombinatorika. Gráfok.
25. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szüksé-
ges és elégséges feltétel.
5
1. Halmazok és halmazok számossága.
Halmazmûveletek és logikai mûveletek kapcsolata
Vázlat:
I. Halmazok, részhalmazok
n elemû halmaz részhalmazainak száma
II. Halmazok számossága: véges, végtelen (megszámlálhatóan, illetve nem megszámlálhatóan
végtelen) halmazok
III. Halmazmûveletek (komplementer, unió, metszet, különbség, Descartes-szorzat), mûveletek
tulajdonságai
IV. Logikai mûveletek (tagadás, diszjunkció, konjunkció), mûveletek tulajdonságai
V. Halmazok és logikai mûveletek kapcsolata
VI. Alkalmazások
Bevezetés:
A halmazelmélet a matematikán belül viszonylag új területnek számít, precíz kidolgozására csak
a XIX. század végén került sor. Ahhoz, hogy a halmazelmélet önálló tudományággá váljon, annak
a felismerése kellett, hogy a matematika minden ága különbözõ halmazokkal foglalkozik.
Kidolgozás:
I. Halmazok, részhalmazok
A halmaz és a halmaz eleme alapfogalom, ezeket a kifejezéseket nem definiáljuk. De a halmaz
megadásának szigorú követelménye van: egy halmazt úgy kell megadnunk, hogy minden szóba
jöhetõ dologról egyértelmûen eldönthetõ legyen, hogy az adott halmazhoz tartozik vagy sem.
A halmazokat nyomtatott nagybetûvel, a halmaz elemeit kisbetûvel jelöljük a következõ módon:
A = {a; b; c}, ebben az esetben a ŒA, x œA.
Halmaz megadási módjai:
• Elemeinek felsorolásával: A = {0; 2; 4; 6}
• Az elemeit egyértelmûen meghatározó utasítással: B = {egyjegyû páratlan számok}
• Venn-diagrammal:
A
1
2
DEFINÍCIÓ: Két halmaz egyenlõ, ha ugyanazokat az elemeket tartalmazzák.
DEFINÍCIÓ: Az elem nélküli halmazt üres halmaznak nevezzük.
Jele: { } vagy ∆.
DEFINÍCIÓ: Az A halmaz részhalmaza a B halmaznak, ha A minden eleme a B halmaznak is ele-
me.
Jele: A Õ B.
6
DEFINÍCIÓ: Az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha A részhalmaza a B-nek, de nem
egyenlõ vele.
Jele: A Ã B.
Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza: ∆ Õ A.
Minden halmaz önmaga részhalmaza: A Õ A.
TÉTEL: Az n elemû halmaz összes részhalmazainak száma: 2
n
(n ŒN).
BIZONYÍTÁS I.: A bizonyítást teljes indukcióval végezzük, amelynek lényege, hogy elõször belát-
juk egy konkrét n esetére az állítást, majd azt mutatjuk meg, ha az állítás igaz egy tetszõleges
n-re, akkor igaz az õt követõ (n + 1)-re is, azaz bizonyítjuk az állítás öröklõdését.
Az üres halmaznak egyetlen részhalmaza van: önmaga (2
0
= 1).
Egy egyelemû halmaznak 2 részhalmaza van: az üres halmaz és önmaga (2
1
= 2).
Egy kételemû halmaznak 4 részhalmaza van: az üres halmaz, 2 egyelemû halmaz és önmaga
(2
2
= 4).
Tegyük fel, hogy egy k elemû halmaznak 2
k
db részhalmaza van. Bizonyítani kell, hogy ez
öröklõdik, vagyis egy (k + 1) elemû halmaznak 2
k + 1
db részhalmaza van.
Tekintsük az elõbbi k elemû halmazt. Ekkor ha az eddigi elemek mellé egy (k + 1)-edik ele-
met teszünk a halmazba, akkor ezzel megkétszerezzük a lehetséges részhalmazok számát, hi-
szen az új elemet vagy kiválasztjuk az eddigi részhalmazokba, vagy nem. Vagyis a (k + 1)
elemû halmaz részhalmazainak száma 2 ◊ 2
k
= 2
k + 1
, amit bizonyítani kívántunk.
BIZONYÍTÁS II.: Az n elemû halmaznak
0
n ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
db 0 elemû,
1
n ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
db 1 elemû,
2
n ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
db 2 elemû, …
1
n
n
⎛ ⎞
⎜ ⎟

⎝ ⎠
db n - 1 elemû,
n
n
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
db n elemû részhalmaza van, mert n elembõl k db-ot kiválasztani
n
k
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
-féleképpen lehet.
Így az összes részhalmazok száma:
⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞
+ + + + +
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
...
0 1 2 1
n n n n n
n n
.
Vizsgáljuk meg
n
2 -t:
( )
0 1 1 2 2 1 1 0
2 1 1 1 1 1 1 1 1 ... 1 1 1 1
0 1 2 1
n
n n n n n n
n n n n n
n n
− − −
⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞
= + = ⋅ ⋅ + ⋅ ⋅ + ⋅ ⋅ + + ⋅ ⋅ + ⋅
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
, ami
egyenlõ
⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞
+ + + + +
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
...
0 1 2 1
n n n n n
n n
-nel a binomiális tétel miatt.
II. Halmazok számossága
DEFINÍCIÓ: Egy A halmaz számossága az A halmaz elemeinek számát jelenti. Jele: ΩAΩ. Egy
halmaz számossága lehet véges vagy végtelen.
DEFINÍCIÓ: Egy halmaz véges halmaz, ha elemeinek számát egy természetes számmal megadhat-
juk. Ellenkezõ esetben, azaz ha a halmaz elemeinek számát nem adhatjuk meg természetes
számmal, akkor végtelen halmazról beszélünk.
DEFINÍCIÓ: A végtelen halmazok között találhatunk olyat, melynek elemei sorba rendezhetõk,
tehát megadható az 1., 2., 3., 4., … eleme. A pozitív természetes számokkal megegyezõ
számosságú halmazokat megszámlálhatóan végtelen halmazoknak nevezzük.
A megszámlálhatóság és a sorba rendezhetõség egy végtelen halmaznál ugyanazt jelenti.
Minden olyan halmaz megszámlálhatóan végtelen számosságú, amelynek elemei és a termé-
szetes számok között kölcsönösen egyértelmû megfeleltetés létesíthetõ.
7
Megszámlálhatóan végtelen számosságúak: egész számok, páros számok, négyzetszámok,
racionális számok.
DEFINÍCIÓ: A valós számok számosságával megegyezõ számosságú halmazokat nem megszám-
lálhatóan végtelen vagy kontinuum számosságú halmazoknak nevezzük. Pl.: irracionális
számok halmaza, számegyenes pontjainak halmaza, intervallum pontjainak halmaza.
TÉTEL: Számosság és halmazmûveletek kapcsolata (logikai szita): A, B és C véges halmazok szá-
mosságára érvényesek a következõk:
ΩA » BΩ = ΩAΩ + ΩBΩ - ΩA « BΩ
Ω A B ∪ Ω = ΩUΩ - ΩA » BΩ
ΩA » B » CΩ = ΩAΩ + ΩBΩ + ΩCΩ - ΩA « BΩ - ΩA « CΩ - ΩB « CΩ + ΩA « B « CΩ
III. Halmazmûveletek
DEFINÍCIÓ: Azt a halmazt, amelynek a vizsgált halmazok részhalmazai, alaphalmaznak vagy
univerzumnak nevezzük. Jele: U vagy H.
DEFINÍCIÓ: Egy A halmaz komplementer halmazának az alaphalmaz azon elemeinek halmazát
nevezzük, amelyek az A halmaznak nem elemei. Jele: A.
DEFINÍCIÓ: Két vagy több halmaz uniója vagy egyesítése mindazon elemek halmaza, amelyek
legalább az egyik halmaznak elemei. Jele: ».
DEFINÍCIÓ: Két vagy több halmaz metszete vagy közös része pontosan azoknak az elemeknek
a halmaza, amelyek mindegyik halmaznak elemei. Jele: «.
DEFINÍCIÓ: Két halmaz diszjunkt, ha nincs közös elemük, vagyis a metszetük üres halmaz.
A « B = ∆.
DEFINÍCIÓ: Az A és B halmaz különbsége az A halmaz mindazon elemeinek halmaza, amelyek
a B halmaznak nem elemei. Jele: A \ B.
DEFINÍCIÓ: Az A és B halmaz Descartes-féle szorzata az a halmaz, amelynek elemei az összes
olyan rendezett (a; b) pár, amelynél a ŒA és b ŒB. Jele: A ¥ B.
U
A
A
U U
A B
A
B
U
A B
Komplementer halmaz Két halmaz uniója Két halmaz metszete
U
B A
U
A B
Diszjunkt halmazok A és B halmaz A \ B különbsége
8
Halmazmûveletek tulajdonságai
Kommutatív
(felcserélhetõ):
A » B = B » A A « B = B « A
Asszociatív
(csoportosítható):
(A » B) » C = A » (B » C) (A « B) « C = A « (B « C)
Disztributív
(széttagolható)
A » (B « C) = (A » B) « (A » C) A « (B » C) = (A « B) » (A « C)
De-Morgan azonos-
ságok:
A B A B ∪ = ∩ és A B A B ∩ = ∪
IV. Logikai mûveletek
DEFINÍCIÓ: Az állítás (vagy kijelentés) olyan kijelentõ mondat, amelyrõl egyértelmûen el lehet
dönteni, hogy igaz vagy hamis.
DEFINÍCIÓ: Az igaz és a hamis a kijelentés logikai értéke.
Ha az A állítás igaz, a B állítás hamis, akkor úgy is mondhatjuk, hogy az A logikai értéke
igaz, B logikai értéke hamis. Jelekkel: ΩAΩ = i és ΩBΩ = h.
Az igaz értéket szokták 1-gyel, a hamis értéket 0-val jelölni.
DEFINÍCIÓ: A kijelentéseket összekapcsolhatjuk. Azokat a kijelentéseket, amelyeket más kijelenté-
sekbõl lehet elõállítani, összetett kijelentéseknek nevezzük.
DEFINÍCIÓ: Ha az összetett kijelentések logikai értéke csak az õt alkotó állítások logikai értékétõl
és az elõállítás módjától függ, akkor logikai mûveletekrõl beszélünk.
A logikai mûveleteket igazságtábla segítségével végezhetjük el.
DEFINÍCIÓ: Az állítás tagadása egyváltozós mûvelet. Egy A kijelentés negációja (tagadása)
az a kijelentés, amely akkor igaz, ha A hamis és akkor hamis, ha A igaz.
Jele: A vagy ÿA.
DEFINÍCIÓ: Állítások diszjunkciója: logikai „vagy”: Két kijelentés diszjunkciója pontosan akkor
igaz, ha legalább az egyik kijelentés igaz, különben hamis.
Jele: A ⁄ B.
DEFINÍCIÓ: Állítások konjunkciója: logikai „és”: Két kijelentés konjunkciója pontosan akkor
igaz, ha mindkét kijelentés igaz, különben hamis.
Jele: A Ÿ B.
Igazságtáblával:
tagadás
negáció
vagy
diszjunkció
és
konjunkció
A A A B A ⁄ B A B A Ÿ B
i h i i i i i i
h i i h i i h h
h i i h i h
h h h h h h
9
Logikai mûveletek tulajdonságai:
Kommutatív
(felcserélhetõ):
A ⁄ B = B ⁄ A A Ÿ B = B Ÿ A
Asszociatív
(csoportosítható):
(A ⁄ B) ⁄ C = A ⁄ (B ⁄ C) (A Ÿ B) Ÿ C = A Ÿ (B Ÿ C)
Disztributív
(széttagolható)
A ⁄ (B Ÿ C) = (A ⁄ B) Ÿ (A ⁄ C) A Ÿ (B ⁄ C) = (A Ÿ B) ⁄ (A Ÿ C)
De-Morgan azonos-
ságok:
A B A B ∨ = ∧ és A B A B ∧ = ∨
V. A halmazok és a logikai mûveletek kapcsolata
A definíciókból és a mûveleti tulajdonságokból látható, hogy sok hasonlóság van a halmazok és
a kijelentések, valamint a velük végezhetõ mûveletek között.
Az alaphalmaz részhalmazai és a kijelentések egymásnak megfelelõ fogalmak. A mûveleteknél
a halmazok uniójának a kijelentések közti diszjunkció (logikai vagy), a halmazok metszetének
a kijelentések közti konjunkció (logikai és), a komplementer halmaznak a kijelentés tagadása felel
meg.
VI. Alkalmazások
• Biológiában a rendszertan, kémiában a periódusos rendszerbeli csoportosítás is halmazel-
méleti fogalmak. Mûveletek: melyik csoport melyiknek részhalmaza?
• Vércsoport szerint az emberek különbözõ halmazokba sorolhatók. Mûveletek: ki kinek adhat
vért?
• Európa országai hivatalos nyelvük alapján halmazokba sorolhatók. Mûveletek: melyik or-
szágban hivatalos nyelv az angol vagy a német?
• Az érettségin a nem kötelezõ tárgyak választása szerint is halmazokba sorolhatók a vizsgá-
zók. Mûveletek: ki vizsgázik kémiából és biológiából is?
• A halmazelmélethez hasonlóan épül fel az eseményalgebra és a matematikai logika.
• A függvényekkel kapcsolatban is használjuk a halmazokat (értelmezési tartomány, érték-
készlet).
• Egyenletek értelmezési tartományának vizsgálatakor számhalmazok metszetét képezzük.
10
2. Számhalmazok
(a valós számok halmaza és részhalmazai),
oszthatósággal kapcsolatos problémák, számrendszerek
Vázlat:
I. Számhalmazok: természetes, egész, racionális, irracionális, valós számok, ezek zártsága
II. Mûveleti tulajdonságok: kommutativitás, asszociativitás disztributivitás
III. Oszthatóság fogalma, tulajdonságai, oszthatósági szabályok.
Prímszám, összetett szám, számelmélet alaptétele, osztók száma.
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.
IV. Számrendszerek
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A számfogalom kialakulása nagyon hosszú folyamat eredménye. A fejlõdés korai szakaszában is
szükség volt az ember számára fontos dolgok megszámlálására. A számlálás igénye alakította ki
a pozitív egész számok fogalmát. A matematika fejlõdését kutatók szerint ezután hosszú idõ telt el
a nulla felfedezéséig.
Kidolgozás:
I. Számhalmazok
DEFINÍCIÓ: A természetes számok halmaza (N) a pozitív egész számokból és a 0-ból áll.
A természetes számok halmaza zárt az összeadásra és a szorzásra nézve, azaz bármely két
természetes szám összege és szorzata természetes szám. Ugyanakkor a kivonás és az osztás
már nem végezhetõ el ezen a halmazon belül, ezek a mûveletek „kimutatnak” a halmazból.
Pl. 3 - x = 5 egyenlet megoldása.
DEFINÍCIÓ: Az egész számok halmaza (Z) a természetes számokból és azok ellentettjeibõl áll.
Az egész számok halmaza az összeadáson és a szorzáson kívül a kivonásra nézve is zárt,
ugyanakkor az osztás kimutathat a halmazból. Pl. 2x + 3 = 4 egyenlet megoldása.
DEFINÍCIÓ: A racionális számok halmaza (Q) azokból a számokból áll, amelyek felírhatók két
egész szám hányadosaként, azaz
a
b
alakban, ahol a, b ŒZ, b π 0.
Az
a
b
hányados a következõ alakokban fordulhat elõ (a, b ŒZ, b π 0, és a tört végsõkig le-
egyszerûsített, azaz a és b legnagyobb közös osztója 1.):
• egész szám, ha b osztója a-nak.
• véges tizedes tört, ha b prímtényezõs felbontásában a 2 és az 5 számokon kívül nincs más
prímszám.
• végtelen szakaszos tizedes tört, ha b prímtényezõs felbontásában a 2 és az 5 számokon
kívül más prímszám is van.
Tehát a racionális számok a következõ alakúak: közönséges törtek, egészek, véges vagy
végtelen szakaszos tizedes törtek.
11
A racionális számok halmaza mind a 4 alapmûveletre zárt (osztásra, ha az osztó nem 0), de
itt is találunk olyan egyenletet, amelynek nincs megoldása ezen a halmazon. Pl.: 2x
2
- 3 = 0.
DEFINÍCIÓ: Azokat a számokat, amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként, irracio-
nális számoknak (Q*) nevezzük.
TÉTEL: 2 irracionális szám.
BIZONYÍTÁS: a bizonyítást indirekt módon végezzük, lényege, hogy a bizonyítandó állítás tagadá-
sáról bebizonyítjuk, hogy az hamis. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítandó állítás igaz.
Tegyük fel hogy 2 racionális szám, azaz felírható
a
b
alakban, ahol a, b ŒZ, b π 0,
(a; b) = 1.
Ekkor
2
2 2
2
2 2 2
a a
b a
b b
= ⇒ = ⇒ ⋅ = .
Az egyenlet jobb oldalán szereplõ (a
2
) szám prímtényezõs felbontásában a 2 mindenfélekép-
pen páros kitevõn (akár a nulladikon) szerepel, míg a bal oldalon levõ szám (2 ◊ b
2
) prímté-
nyezõs felbontásában a 2 kitevõje páratlan (legkevesebb 1).
Ez azonban lehetetlen, hiszen a számelmélet alaptétele szerint egy pozitív egész számnak
nincs két lényegesen különbözõ felbontása.
Tehát nem igaz az indirekt feltevésünk, vagyis igaz az eredeti állítás: 2 irracionális.
– Az irracionális számok halmaza nem zárt a 4 alapmûveletre
( ) ( ) 2 2 0 * + − = ∉Q ,
2 2 2 * ⋅ = ∉Q , 2 : 2 1 * = ∉Q .
– Az irracionális számok tizedes tört alakja végtelen nem szakaszos tizedes tört.
DEFINÍCIÓ: A racionális és az irracionális számok halmaza diszjunkt halmazok (Q « Q* = ∆),
a két halmaz egyesítése a valós számok halmaza: R = Q » Q*.
A valós számok halmaza zárt a 4 alapmûveletre.
A valós számok és részhalmazai:
1
947
0
–3
–1
–826
0,23 1/3
–0,61
p
2
Q R Q*
Z
N
N
+
II. Mûveleti tulajdonságok: a, b, c ŒR esetén
1. az összeadás és a szorzás kommutatív (felcserélhetõ)
a + b = b + a és a ◊ b = b ◊ a
2. az összeadás és a szorzás asszociatív (csoportosítható)
(a + b) + c = a + (b + c) és (a ◊ b) ◊ c = a ◊ (b ◊ c)
3. a szorzás az összeadásra nézve disztributív (széttagolható)
(a + b) ◊ c = a ◊ c + b ◊ c
12
III. Oszthatóság
DEFINÍCIÓ: Egy a egész szám osztója egy b egész számnak, ha található olyan c egész szám,
amelyre a ◊ c = b. Jelölés: aΩb. (Ekkor cΩb is igaz.) Ekkor azt is mondhatjuk, hogy b több-
szöröse a-nak.
Oszthatóság tulajdonságai:
Ha a, b, c ŒZ, akkor
• 1Ωa, aΩa és aΩ0, ha a π 0
• aΩb és bΩa fi a = b
• aΩb fi aΩb ◊ c
• aΩb és aΩc fi aΩb ± c
Oszthatósági szabályok:
Egy n egész szám osztható
• 2-vel, ha n páros, vagyis utolsó jegye Œ{0; 2; 4; 6; 8}.
• 3-mal, ha a számjegyek összege osztható 3-mal.
• 4-gyel, ha a két utolsó jegybõl képzett szám osztható 4-gyel.
• 5-tel, ha utolsó jegye Œ{0; 5}.
• 6-tal, ha 2-vel és 3-mal osztható.
• 8-cal, ha a három utolsó jegybõl képzett szám osztható 8-cal.
• 9-cel, ha számjegyek összege osztható 9-cel.
• 10-zel, ha utolsó jegye 0.
DEFINÍCIÓ: Azokat a pozitív egész számokat, amelyeknek pontosan két pozitív osztója van, prím-
számoknak nevezzük. Pl.: 2; 3; 5; 7; … Az 1 nem prímszám.
DEFINÍCIÓ: Azokat az 1-nél nagyobb számokat, amelyek nem prímszámok, összetett számoknak
nevezzük. Az összetett számoknak 2-nél több pozitív osztója van. Pl.: 4; 6; 8; 9; 10; …
TÉTEL: A számelmélet alaptétele: bármely összetett szám felírható prímszámok szorzataként, és
ez a felbontás a tényezõk sorrendjétõl eltekintve egyértelmû.
Kanonikus alak:
1 2 3
1 2 3
k
k
n p p p p
α α α α
= ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ … , ahol p
1
, p
2
, p
3
, ..., p
k
különbözõ prímek, a
1
, a
2
,
a
3
, ..., a
k
nemnegatív egész számok.
Ekkor az n szám prímosztói: p
1
, p
2
, p
3
, ..., p
k
.
TÉTEL: Az n szám osztóinak száma meghatározható a következõ módon: A fenti n számnak
(a
1
+ 1) ◊ (a
2
+ 1) ◊ (a
3
+ 1) ◊ ... ◊ (a
k
+ 1) darab pozitív osztója van.
DEFINÍCIÓ: Két vagy több pozitív egész szám a legnagyobb közös osztója a közös osztók közül
a legnagyobb. Jele: (a; b).
Elõállítása: felírjuk a számok prímtényezõs alakját, vesszük a közös prímtényezõket
(amelyek az összes felbontásban szerepelnek), ezeket a hozzájuk tartozó legkisebb kitevõvel
vesszük és összeszorozzuk.
DEFINÍCIÓ: Ha két pozitív egész szám legnagyobb közös osztója 1, akkor a két szám relatív prím.
DEFINÍCIÓ: Két vagy több pozitív egész szám legkisebb közös többszöröse a közös többszörösök
közül a legkisebb. Jele: [a; b].
Elõállítása: felírjuk a számok prímtényezõs alakját, vesszük az összes prímtényezõt, ezeket
a hozzájuk tartozó legnagyobb kitevõvel vesszük és összeszorozzuk.
Összefüggés két pozitív egész szám legnagyobb közös osztója és legkisebb közös többszörö-
se között: (a; b) ◊ [a; b] = a ◊ b.
13
IV. Számrendszerek
DEFINÍCIÓ: Az a alapú számrendszer helyi értékei: 1, a
1
, a
2
, a
3
, a
4
, ..., az a alapú számrendszer-
ben a-féle számjegy van: 0, 1, 2, ..., a - 1 (alaki érték), ha a > 10, akkor betûket használunk
számjegyként.
A helyi értékes ábrázolás azt jelenti, hogy a számjegyek értékén kívül a leírásuk helye is ér-
tékkel bír. Egymás után írjuk a számjegyeket és az adott ponthoz viszonyítjuk a helyüket.
Áttérés 10-es számrendszerbõl más alapúba
A számot osztjuk az új számrendszer alapszámával, majd az így kapott hányadost újra mindaddig,
míg 0 hányadost nem kapunk. Az osztásoknál kapott maradékok lesznek az új szám alaki értékei az
egyesektõl kezdve.
Pl. 948
10
a 7-es számrendszerbe átírva:
948 = 135 ◊ 7 + 3
135 = 19 ◊ 7 + 20
019 = 2 ◊ 7 + 500
002 = 0 ◊ 7 + 200
Így 948
10
= 2523
7
.
Áttérés más alapúból 10-es számrendszerbe
A megfelelõ helyi értékeknek és a hozzájuk tartozó alaki értékeknek a szorzat összege adja a 10-
esbeli értéket:
Pl.: 2523
7
a 10-es számrendszerbe átírva:
2523
7
= 2 ◊ 7
3
+ 5 ◊ 7
2
+ 2 ◊ 7
1
+ 3 ◊ 1 = 948
10
Összeadó tábla a 2-es számrendszerben: Szorzótábla a 2-es számrendszerben:
+ 0 1

0 1
0 0 1 0 0 0
1 1 10 1 0 1
Mûveletek végezhetõk pl.: táblák alapján, vagy 10-es számrendszerbe való átírással és az eredmény
adott számrendszerbe való visszaírásával.
V. Alkalmazások:
• Racionális számok: arányok, arányosság, hasonlóság
• Irracionális számok: szabályos háromszög magassága
3
2
a ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
, négyzet átlója
( )
2 a , kör
kerülete (2rp), területe (r
2
p).
• Legnagyobb közös osztó: törtek egyszerûsítése
• Legkisebb közös többszörös: törtek közös nevezõre hozása
• Kifejezések legbõvebb értelmezési tartományának meghatározása, pl.
1
2
2
x
x
+ +

.
• Függvény értékkészletének megállapítása
• Számítógépekben a 2-es számrendszer a két jegyével jól használható: folyik áram = 1, nem
folyik áram = 0 (Neumann-elv). Ma már inkább a 16-os, hexadecimális számrendszert hasz-
nálják, ami felépíthetõ a kettesbõl.
14
• Kétismeretlenes egyenlet megoldása a természetes számok halmazán (oszthatóság felhasz-
nálásával) pl.:
3 2
3 2
3 ( 2)
3 3 6 6 6
3 2 6
2 2 2 2
x y xy
x xy y
x y x
x x
y x
x x x x
+ =
= −
= −

= = + = + ∈ ⇒ −
− − − −
N Ω
Ez a következõ esetekben lehetséges:
x - 2 1 2 3 6 -1 -2 -3 -6
x
3 4 5 8 1 0 -1 -4
y
9 6 5 4 -3 0 1 2
A táblázatban szerepel az összes megoldás, az 5 megjelölt számpár felel meg a feltételnek.
15
3. Térelemek távolsága és szöge.
Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben
Vázlat:
I. Térelemek, ezek illeszkedése, párhuzamossága, szöge, távolsága
II. Nevezetes ponthalmazok: kör (gömb), párhuzamos egyenespár (hengerfelület), szakaszfelezõ
merõleges egyenes (sík), középpárhuzamos, szögfelezõ, parabola
III. Egyéb ponthalmazok: ellipszis, hiperbola, 3 ponttól, illetve 3 egyenestõl egyenlõ távolágra
lévõ pontok, látókörív
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
A geometria a matematika egyik legõsibb ága. Már Kr.e. 325 körül Eukleidész megírta Elemek
címû mûvét, amelyben a geometriát axiomatikusan felépítette, azaz a szemléletre hagyatkozva
alapfogalmakat (axiómákat) határozott meg, és ezek segítségével bizonyított állításokat. A körü-
löttünk levõ világ megismeréséhez elengedhetetlen a tér fogalmának, törvényszerûségeinek pontos
ismerete.
Kidolgozás:
I. Térelemek
Pont, egyenes, sík – alapfogalmak, nem definiáljuk õket, hanem a szemléletbõl kialakult jelenté-
sükre hagyatkozunk.
DEFINÍCIÓ: Két térelem illeszkedõ, ha egyik részhalmaza a másiknak.
DEFINÍCIÓ: Két egyenes párhuzamos, ha egy síkban vannak és nem metszik egymást.
DEFINÍCIÓ: Egyenes és sík, illetve 2 sík párhuzamos, ha nincs közös pontjuk.
DEFINÍCIÓ: Egy egyenest egy rá illeszkedõ pont két félegyenesre oszt, ez a pont mindkét félegye-
nes kezdõpontja.
DEFINÍCIÓ: Egy síkban két, azonos pontból kiinduló félegyenest és az általuk meghatározott bár-
melyik síkrészt szögnek nevezzük. A közös kezdõpont a szög csúcspontja, a két félegyenes
a szög szárai, a síkrész a szögtartomány.
DEFINÍCIÓ: Illeszkedõ vagy párhuzamos térelemek szöge 0º.
DEFINÍCIÓ: Két metszõ egyenes 4 szöget alkot, ezek közül 2-2 egyenlõ. Ha a két egyenes nem
merõleges egymásra, akkor a két egyenes hajlásszöge a kétfajta szög közül a kisebbik.
Ha a két egyenes merõleges egymásra, akkor a hajlásszögük derékszög. Eszerint két metszõ
egyenes hajlásszöge 90º-nál nem nagyobb.
16
DEFINÍCIÓ: Két egyenes kitérõ, ha nincsenek egy síkban.
DEFINÍCIÓ: Két kitérõ egyenes hajlásszöge a tér egy tetszõleges pontján átmenõ és az adott
egyenesekkel párhuzamos egyenesek hajlásszöge. Ez a szög a pont megválasztásától füg-
getlen.
TÉTEL: Egy, a síkot metszõ egyenes merõleges a síkra, ha merõleges a sík minden egyenesére
(síkra merõleges egyenes tétele).
Definíció szerint egy egyenes merõleges a síkra, ha merõleges a sík minden olyan egyenesé-
re, amely átmegy az egyenes és a sík metszéspontján.
DEFINÍCIÓ: Ha az e egyenes nem merõleges a síkra, akkor az egyenes merõleges vetülete a síkon
szintén egyenes (e’). Ebben az esetben az egyenes és a sík hajlásszögén az egyenes és a ve-
tülete hajlásszögét értjük. Ez a szög a legkisebb az egyenes és a sík egyenesei által bezárt
szögek között.
S
e
a
DEFINÍCIÓ: Ha két sík nem párhuzamos egymással, akkor metszésvonaluk egy pontjában mindkét
síkban merõlegest állítunk a metszésvonalra. A két sík hajlásszöge e két egyenes hajlásszö-
gével egyenlõ. Ez a szög a pont megválasztásától független.
a
DEFINÍCIÓ: Két illeszkedõ vagy metszõ térelem távolsága 0.
DEFINÍCIÓ: Két pont távolsága a pontokat összekötõ szakasz hossza.
DEFINÍCIÓ: Pont és egyenes távolsága a pontból az egyenesre bocsátott merõleges szakasz hosz-
sza.
DEFINÍCIÓ: Pont és sík távolsága a pontból a síkra bocsátott merõleges szakasz hossza.
S
P’
P
DEFINÍCIÓ: Párhuzamos egyenesek távolsága: bármelyik egyenes egy tetszõleges pontjának
távolsága a másik egyenestõl, azaz a két egyenest összekötõ, mindkettõre merõleges szakasz
hossza.
P
Q
f
d e f =d P f =d Q e =PQ ( ; ) ( ; ) ( ; )
e
17
DEFINÍCIÓ: Két kitérõ egyenes távolsága az õket összekötõ, mindkettõre merõleges szakasz
hossza. Azt az egyenest, mely mindig létezik és egyértelmû és amely mindkét kitérõ egye-
nesre merõleges, a két egyenes normáltranszverzálisának nevezzük. Így két kitérõ egyenes
távolsága normáltranszverzálisuk közéjük esõ részének hossza.
e
f
DEFINÍCIÓ: Egyenes és vele párhuzamos sík távolsága az egyenes egy tetszõleges pontjának
a síktól való távolságával egyenlõ, azaz az egyenes bármely pontjából a síkra bocsátott me-
rõleges szakasz hosszával egyenlõ.
S
e P
e S ,
d
P’
DEFINÍCIÓ: Két párhuzamos sík távolsága az egyik sík egy tetszõleges pontjának a másiktól vett
távolsága, azaz bármelyik sík egy tetszõleges pontjából a másik síkra bocsátott merõleges
szakasz hossza.
S
P
1
S
1
S S ,
d
P’
II. Nevezetes ponthalmazok
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon, amelyek a sík egy adott O pontjától adott
r távolságra vannak, egy O középpontú, r sugarú kör.
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a térben, amelyek a tér adott O pontjától adott r tá-
volságra vannak, egy O középpontú, r sugarú gömb.
DEFINÍCIÓ: Adott egyenestõl adott távolságra lévõ pontok halmaza a síkon az egyenessel párhu-
zamos egyenespár.
DEFINÍCIÓ: Adott egyenestõl adott távolságra lévõ pontok halmaza a térben olyan hengerfelület,
amelynek tengelye az adott egyenes.
DEFINÍCIÓ: Két ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkban a szakasz felezõ-
merõleges egyenese.
P
Q
A
F
B
18
DEFINÍCIÓ: Két ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a térben a szakasz felezõmerõle-
ges síkja.
A
B
F
DEFINÍCIÓ: Két párhuzamos egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkban olyan
egyenes, amely a két adott egyenessel párhuzamos és távolságukat felezi (középpárhu-
zamos).
DEFINÍCIÓ: Két metszõ egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza az általuk bezárt szö-
gek szögfelezõ egyenesei. Két ilyen egyenes van, ezek merõlegesek egymásra.
e
f
DEFINÍCIÓ: Egy egyenestõl és egy rajta kívül lévõ ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza
a síkon: a parabola.
d
t
P
F
T
p
III. Egyéb ponthalmazok
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon, amelynek a sík két különbözõ adott pontjától
mért távolságösszege az adott pontok távolságánál nagyobb állandó: ellipszis.
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon, amelyeknek a sík két különbözõ adott pont-
jától mért távolságkülönbségének abszolút értéke a két adott pont távolságánál kisebb állan-
dó: hiperbola.
19
TÉTEL: Három adott ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkon egy pont (ha a 3 pont
nem esik egy egyenesre), vagy üres halmaz (ha a 3 pont egy egyenesre esik).
C
A B
K
A B C
TÉTEL: A háromszög három oldalfelezõ merõlegese egy pontban metszi egymást.
BIZONYÍTÁS: Tekintsük az ABC háromszög AB és BC oldalának oldalfelezõ merõlegesét. Ezek az
egyenesek metszik egymást, mert a háromszög oldalai nem lehetnek párhuzamosak egymás-
sal. Jelöljük a két oldalfelezõ merõleges metszéspontját M-mel. Ekkor M pont egyenlõ távol-
ságra van A és B csúcsoktól (mert M illeszkedik AB szakaszfelezõ merõlegesére), illetve B és
C csúcsoktól (mert M illeszkedik BC szakaszfelezõ merõlegesére). Ebbõl következik, hogy
M egyenlõ távolságra van A és C csúcsoktól, tehát M-n áthalad AC oldalfelezõ merõlegese.
Tehát a három oldalfelezõ merõleges egy pontban metszi egymást.
A
B
C
M
f
AB
f
BC
TÉTEL: A háromszög oldalfelezõ merõlegeseinek metszéspontja a háromszög köré írt kör kö-
zéppontja.
BIZONYÍTÁS: Az elõbbi bizonyítás szerint M egyenlõ távolságra van A-tól, B-tõl és C-tõl. Legyen
ez a távolság MA = MB = MC = r. Ekkor A, B és C pontok r távolságra vannak M-tõl, azaz
illeszkednek egy M középpontú, r sugarú körre.
A háromszög köré írt kör középpontja hegyesszögû háromszög esetén a háromszögön belül,
derékszögû háromszög esetén az átfogó felezõpontjába, tompaszögû háromszög esetén a há-
romszögön kívülre esik.
O
O
O
TÉTEL: Három adott ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a térben egy olyan egyenes,
amely áthalad a három pont, mint háromszög köré írható kör középpontján, és merõleges
20
a 3 pont síkjára (ha a 3 pont nem esik egy egyenesbe), vagy üres halmaz (ha a 3 pont egy
egyenesbe esik).
TÉTEL: Három egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkon:
• Ha a 3 egyenes párhuzamos, akkor üres halmaz.
• Ha 2 egyenes párhuzamos (e
ª
f), egy pedig metszi õket (g), akkor a 2 párhuzamos egyenes
középpárhuzamosán két olyan pont, amelyek illeszkednek két metszõ egyenes (pl. e és g)
szögfelezõire.
e
g
f
M
1
M
2
• Ha a 3 egyenes 3 különbözõ pontban metszi egymást, akkor szögfelezõ egyeneseik met-
széspontjai. 4 ilyen pont van, az egyik a háromszög beírt körének, 3 pedig a háromszög
hozzáírt köreinek középpontja.
O
O
1
O
2
O
3
• Ha a 3 egyenes egy pontban metszi egymást, akkor egyetlen pont, a 3 egyenes metszés-
pontja.
e
g
f
M
21
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon, amelyekbõl egy adott szakasz adott szögben
(0º < a < 180º) látszik két, a szakasz egyenesére szimmetrikusan elhelyezkedõ körív (látó-
körívek).
O
1
A B
a
O
2
A B
O
2
a
O
1
A B
O
a
0 < < 90º a
a = 90º
90º< < 180º a
IV. Alkalmazások
• Koordináta-geometriában a kör, a parabola, az ellipszis és a hiperbola egyenletének felírása-
kor az adott görbe definícióját használjuk fel.
• Látókörívek: egy téglalap egyik oldala a szomszédos oldal mely pontjából látszik a legna-
gyobb szögben (színház, sportpálya).
• Szerkesztési feladatokban: háromszög szerkesztése egy oldal, a vele szemközti szög és az
oldalhoz tartozó magasság ismeretében, vagy adott. egy pont és egy egyenes, szerkesszük
meg az egyenest érintõ, a ponton áthaladó, adott sugarú köröket.
• Parabolaantennák.
• Két tanya közös postaládát kap az országút mentén. Hova helyezzék, hogy mindkét tanyától
egyenlõ távolságra legyen?
A
B
F
P
út
22
4. Hatványozás, a hatványfogalom kiterjesztése,
azonosságok. Gyökvonás és azonosságai
Vázlat:
I. Pozitív egész kitevõjû hatványok, hatványozás azonosságai
II. Permanencia-elv
III. Negatív egész, törtkitevõs, irracionális kitevõjû hatvány
IV. Az n-edik gyök fogalma (n ŒN
+
, n π 1)
V. Az n-edik gyökvonás azonosságai
VI. Alkalmazások
Bevezetés:
A hatványozást ugyanaz az igény hívta létre, mint a szorzást. A szorzás az ismételt összeadást je-
lenti, a hatványozást azonos számok szorzására vezették be, késõbb kiterjesztették értelmezését.
A gyökvonás mûvelete a hatványkitevõ és a hatvány ismeretében az alap kiszámolását teszi lehetõ-
vé. Kínai matematikusok már az idõszámításunk kezdetén ismerték a négyzetgyök és köbgyök
fogalmát. A mai jelölésrendszere a XVI. században alakult ki.
Kidolgozás:
I. Pozitív egész kitevõjû hatványok
DEFINÍCIÓ: Ha a tetszõleges valós szám és n 1-nél nagyobb természetes szám, akkor a
n
hatvány
azt az n tényezõs szorzatot jelenti, amelynek minden tényezõje a.
Ha n = 1, akkor a
1
= a.
Az a számot a hatvány alapjának, az n számot a hatvány kitevõjének nevezzük.
A hatványozás azonosságai pozitív egész kitevõ esetén: (a, b ŒR, m, n ŒN
+
)
TÉTEL: Azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy a közös alapot a kitevõk összegére
emeljük:
a
m
◊ a
n
= a
m + n
BIZONYÍTÁS:
hatv. def. szorzás hatv. def.
db
db db
asszoc.
( ) ( )
m n m n
m n
m n
a a a a a a a a a a a a
+
+
⋅ = ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ ⋅ = … … …
¸¸_¸¸
¸¸_¸¸ ¸¸_¸¸
.
TÉTEL: Azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk, hogy a közös alapot a kitevõk különbségére
emeljük:
m
m n
n
a
a
a

= , ha a π 0, m > n.
BIZONYÍTÁS:
db db
hatv. def. egysze- hatv. def.
rûsítés
db
1
m m n
m
m n
n
n
a a a a a a a
a
a a a a


⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅
= = =
⋅ ⋅ ⋅
¸¸¸¸¸ ¸¸¸¸¸
… …

¸¸_¸¸
.
23
TÉTEL: Szorzatot tényezõként is hatványozhatunk:
(a ◊ b)
n
= a
n
◊ b
n
Tétel „visszafele” olvasva: Azonos kitevõjû hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy az ala-
pok szorzatát a közös kitevõre emeljük.
BIZONYÍTÁS:
hatv. def. szorzás szorzás
db
asszoc. kommut.
( ) ( ) ( ) ( )
n
n
a b a b a b a b a b a b a b ⋅ = ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = … …
¸¸¸¸¸_¸¸¸¸¸
= ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = ⋅ … …
¸¸_¸¸ ¸¸_¸¸
hatv. def.
db db
n n
n n
a a a b b b a b .
TÉTEL: Törtet úgy is hatványozhatunk, hogy a számlálót és a nevezõt külön-külön hatványozzuk
és a kapott hatványoknak a kívánt sorrendben a hányadosát vesszük.
( )
n
n
n
a a
b b
= , ha b π 0.
Tétel „visszafele” olvasva: Azonos kitevõjû hatványokat úgy is oszthatunk, hogy az alapok
hányadosát a közös kitevõre emeljük.
BIZONYÍTÁS:
( ) ( ) ( ) ( )
db
hatv. def. törtek hatv. def.
szorzása
db
db
n
n
n
n
n
n
a a a a a a a a
b b b b b b b b
⋅ ⋅ ⋅
= ⋅ ⋅ ⋅ = =
⋅ ⋅ ⋅
¸¸¸¸¸



¸¸_¸¸
¸¸¸_¸¸¸
.
TÉTEL: Hatványt úgy is hatványozhatunk, hogy az alapot a kitevõk szorzatára emeljük:
(a
n
)
m
= a
n ◊ m
.
BIZONYÍTÁS:
⋅ ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎛ ⎞
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠
=
… … … … …
¸¸_¸¸ ¸¸_¸¸ ¸¸_¸¸
¸¸¸¸_¸¸¸¸
¸¸¸¸¸¸¸¸¸_¸¸¸¸¸¸¸¸¸
. hatv. def. szorzás
. hatv. def.
db db db
db
asszoc.
db
( ) ( ) ( ) ( )
n m n n n
n
m
n n n
m
m
a a a a a a a a a a a a a
hatv. def.
db
m n
m n
a a a a a a a


= ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ = …
¸¸¸¸_¸¸¸¸
.
II. Permanencia-elv
A hatványozás fogalmát kiterjesztjük minden egész kitevõre, majd egész kitevõrõl racionális kite-
võre, majd racionálisról irracionális kitevõre úgy, hogy az elõbbi, pozitív egész kitevõre teljesülõ
azonosságok továbbra is teljesüljenek. A fogalom értelmezésének kiterjesztése esetén ezt az igényt
nevezzük permanencia-elvnek.
III. A hatványozás kiterjesztése
A 2. azonosság segítségével a hatványozás fogalma kibõvíthetõ az egész számokra a következõ
módon:
DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a π 0 valós számra a
0
= 1. Minden nullától különbözõ valós számnak
a nulladik hatványa 1.
24
0
0
-t nem értelmezzük (nem lehet úgy értelmezni, hogy összhangban legyen a hatványozás értelme-
zéseivel:
• 0
0
= 0 kellene, mert 0 minden pozitív egész kitevõ hatványa 0.
• 0
0
= 1 kellene, mert minden egyéb szám nulladik hatványa 1.)
Bizonyítható, hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak.
Pl.

0 0
0
1
n n n
n n n
a a a a
a a a a
+
⎫ ⋅ = =

⋅ = ⋅ =

DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a π 0 valós szám és n pozitív egész szám esetén
1
n
n
a
a

= . Minden 0-tól
különbözõ valós szám negatív egész kitevõjû hatványa a szám megfelelõ pozitív kitevõjû
hatványának a reciproka (vagy a szám reciprokának a megfelelõ pozitív kitevõjû hatványa).
Bizonyítható, hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak.
Pl.
0
1
1
1
n n n n
n
n n n
n n
a a a a
a
a a a
a a
− − +

⎫ ⋅ = = =


⋅ = ⋅ = =


Ezzel a két definícióval a 2. azonosság igaz minden n, m ŒZ-re:
Ha n = m, akkor 1
m m
n m
a a
a a
= = .
Ha m < n, akkor m darab a-val egyszerûsítünk, a számlálóban 1, a nevezõben pedig n - m darab
a szorzótényezõ marad, ami a hatvány definíciója miatt
1
n m
a

. Alkalmazva a negatív egész kite-
võjû hatvány definícióját
( )
1 1
m n
n m m n
a
a a

− − −
= = .
A hatványozás fogalmát ezután racionális kitevõre terjesztjük ki:
DEFINÍCIÓ: Az a pozitív valós szám
p
q
-adik hatványa az a pozitív valós szám, amelynek q-adik
hatványa a
p
, azaz
( )
q
p
p q
a a = .
A definícióból következik:
p
q
p q
a a = .
Az alap csak pozitív szám lehet, mert például
1 2 1 1
2
4 4 4 2
( 2) ( 2) 4 2 2 ⎡ ⎤ − = − = = =
⎣ ⎦
értelmes,
2 1
4 2
( 2) ( 2) 2 − = − = − nem értelmezhetõ, pedig a két hatvány értékének (azonos alap, azonos
kitevõ) meg kell egyeznie.
Bizonyítható, hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak.
Pl.

( )
( )
( )
n
k k
n
k
n n
n
k
n
n k k
n
a a a
a a a



= =


= =

A hatványozást kiterjeszthetjük tetszõleges valós kitevõre. Ehhez az irracionális kitevõt kell ér-
telmeznünk.
25
Az értelmezés azon alapul, hogy bármely irracionális szám tetszõlegesen közelíthetõ két oldalról
racionális számokkal. Így ha pl.:
2
2 hatványt szeretnénk meghatározni, akkor ehhez a 2 értékét
közelítjük nála kisebb, illetve nála nagyobb racionális számokkal, majd a közelítõ értékekre, mint
kitevõre emeljük a 2-t. Bizonyítható, hogy
2
2 értéke létezik, és ily módon tetszõlegesen közelít-
hetõ (rendõr elv).
DEFINÍCIÓ: Az a pozitív valós szám a irracionális kitevõjû hatványa, azaz a
a
jelentse az a
r
so-
rozat határértékét, ahol r egy racionális számsorozat tagjait jelöli és r Æ a. Képlettel:
lim
r
r
a a
α
α →
= .
IV. Az n-edik gyök fogalma
A gyökvonás a hatványozás egyik fordított mûvelete: az a valós szám n-edik gyöke (n ŒZ
+
, n π 1)
az x
n
= a egyenlet megoldása.
Az a szám n-edik gyökének jelölése:
n
a , ha n ŒN
+
.
A gyökvonás értelmezésénél különbséget kell tenni a páros és páratlan gyökkitevõ között (hiszen
páros n-re és negatív a-ra az x
n
= a egyenletnek nincs megoldása, mivel a valós számok páros kite-
võjû hatványa nem lehet negatív. Tehát páros n-re és negatív a-ra az a szám n-edik gyöke nem
értelmezhetõ.)
DEFINÍCIÓ: Egy nemnegatív valós a szám 2k-adik (k ŒN
+
) gyökén azt a nemnegatív valós számot
értjük, amelynek 2k-adik hatványa a.
Képlettel:
( )
2
2
k
k
a a = , ahol a ≥ 0,
2
0,
k
a ≥ k ŒZ
+
.
DEFINÍCIÓ: Egy a valós szám (2k + 1)-edik (k ŒN
+
) gyökén azt a valós számot értjük, amelynek
(2k + 1)-edik hatványa a.
Képlettel:
( )
2 1
2 1
k
k
a a
+
+
= , ahol k ŒZ
+
.
A páros és páratlan gyökkitevõre vonatkozó definíciók közötti különbségbõl adódóan:
( )
2
2
k
k
a a =Ω Ω és
( )
2 1
2 1
k
k
a a
+
+
= , pl.
6 6
( 5) 5 − = , de
5 5
( 5) 5 − = − .
V. Az n-edik gyökvonás azonosságai
A gyökvonás azonosságainál nem teszünk különbséget páros és páratlan gyökkitevõ között, az
azonosságok értelmezésénél csak a feltételrendszer különbözik páros és páratlan gyökkitevõ esetén.
TÉTEL:
n n n
a b a b ⋅ = ⋅ , ha n > 1 egész; páros n-re a, b nemnegatív valós számok, páratlan n-re
a, b valós számok.
Szorzat n-edik gyöke egyenlõ a tényezõk n-edik gyökének szorzatával. Tehát szorzatból té-
nyezõnként vonhatunk gyököt.
BIZONYÍTÁS: Vizsgáljuk mindkét oldal n-edik hatványát:
( )
n
n
a b a b ⋅ = ⋅ ,
a gyök definíciója miatt.
( ) ( ) ( )
n n n
n n n n
a b a b a b ⋅ = ⋅ = ⋅ ,
a szorzat hatványa és a gyök definíciója miatt.
A két oldal n-edik hatványa egyenlõ.
Páratlan n-re, ha a két oldal n-edik hatványa azonos, akkor a két oldal is azonos.
Páros n-re, amikor mindkét oldal értelmes, vagyis nemnegatív, akkor az n-edik hatványok
azonosságából következik a két oldal egyenlõsége.
26
TÉTEL:
n
n
n
a a
b
b
= , ha n > 1 egész; páros n-re a, b nemnegatív valós számok, páratlan n-re a, b
valós számok, b π 0.
Két szám hányadosának n-edik gyöke egyenlõ a számláló és a nevezõ n-edik gyökének
hányadosával.
TÉTEL:
( )
k
n n k
a a = , ha k pozitív egész, n ≥ 2 egész, a > 0 valós szám.
Hatvány n-edik gyöke az alap n-edik gyökének hatványával egyenlõ, azaz a hatványozás és
a gyökvonás sorrendje felcserélhetõ egymással.
TÉTEL:

⋅ ⋅

⋅ ⋅ + ⋅

=

= ⎪

⋅ = ⋅


⋅ =

k n k n
n n m k k m
n k k n k n
n m n m k l k m l n
a a
a a
a b a b
a a a
Minden azonosságnál a gyökkitevõkre érvényes az n, k, m ŒN
+
\ {1} feltétel, amennyiben ez
a szám páros, a gyökjel alatti kifejezésre nemnegatív feltételt kell szabni.
VI. Alkalmazások:
Hatványozás:
• Prímtényezõs felbontásban pozitív egész kitevõjû hatványok, legnagyobb közös osztó, legki-
sebb közös többszörös, osztók száma
• Normálalakban: egyszerûbb a kicsi és a nagy számokkal való mûveletek elvégzése
• A számrendszerek felépítése a hatványozáson alapul
• Mértani sorozat: a
n
, S
n
kiszámolása
• Ismétléses variációk száma: n
k
• Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya
• Kamatos kamat számítása
• Négyzetes úttörvény:
2
2
a
s t = ⋅
• Radioaktív bomlás
• Mértékegységváltás
• Binomiális eloszlás
• Nevezetes azonosságok
Gyökvonás:
• Magasabb fokú egyenletek megoldása
• Pitagorasz-tétel (négyzetre emelés, gyökvonás)
• Mértani közép (gyökvonás)
• Magasság-, illetve befogótétel (négyzetre emelés, gyökvonás)
• Kocka élének, vagy gömb sugarának kiszámolása a térfogatból
• l hosszúságú fonálinga lengésideje: 2
l
T
g
π =
• h magasságból szabadon esõ test sebessége: 2 v gh =
• Kamatos kamatnál a kamattényezõ kiszámítása
• Harmonikus rezgõmozgás körfrekvenciájának kiszámítása
27
5. A valószínûség-számítás elemei.
A valószínûség kiszámításának kombinatorikus modellje
Vázlat:
I. Események: elemi események, eseménytér, biztos-, lehetetlen esemény
II. Mûveletek eseményekkel (A + B, A ◊ B, A)
III. Valószínûség definíciója, mûveletek valószínûsége, axiómák
IV. Nevezetes diszkrét eloszlások
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A valószínûség fogalmát is régóta ismeri az emberiség: már az ókori görög filozófusok foglalkoz-
tak azzal, hogy a természetben tapasztalt törvényszerûségek a véletleneken keresztül érvényesül-
nek.
Kidolgozás:
I. Események
A valószínûség-számítás véletlen tömegjelenségek vizsgálatával foglalkozik.
DEFINÍCIÓ: Véletlen jelenségnek nevezzük azokat a jelenségeket, amelyeket a leírható körülmé-
nyek nem határozzák meg egyértelmûen.
Pl. egy dobókocka feldobása.
DEFINÍCIÓ: Kísérletnek nevezzük a véletlen jelenség megfigyelését.
DEFINÍCIÓ: Elemi eseménynek nevezzük a kísérlet során bekövetkezõ lehetséges kimeneteleket.
Pl. a kocka dobásánál azt, hogy hányas számot dobunk.
DEFINÍCIÓ: Az eseménytér az elemi események halmaza.
Pl. a kocka dobásánál {1; 2; 3; 4; 5; 6}.
DEFINÍCIÓ: Az elemi események egy halmazát, azaz az eseménytér egy részhalmazát eseménynek
nevezzük.
Pl. esemény a kockadobásnál páros szám dobása.
Az eseményeket nagybetûvel jelöljük. Pl. A = {2; 4; 6}
DEFINÍCIÓ: Az eseménytérhez tartozó azon esemény, amely biztosan bekövetkezik, a biztos ese-
mény, amely semmiképpen sem következhet be, a lehetetlen esemény.
A biztos esemény jele: H, a lehetetlen esemény jele: ∆.
Pl. a kockadobásánál biztos esemény: 7-nél kisebb számot dobunk, lehetetlen esemény: 8-nál
nagyobbat dobunk.
II. Mûveletek eseményekkel
DEFINÍCIÓ: Az A esemény komplementere az az esemény, amely akkor következik be, amikor
A nem következik be. Jele: A.
28
DEFINÍCIÓ: Az A és B események összege az az esemény, amely akkor következik be, amikor
A vagy B bekövetkezik. Jele: A + B.
DEFINÍCIÓ: Az A és B események szorzata az az esemény, amely akkor következik be, amikor
A és B bekövetkezik. Jele: A ◊ B.
DEFINÍCIÓ: Az A és B események egymást kizárják, ha egyszerre nem következhetnek be.
Az eseményekkel kapcsolatos mûveletek tulajdonságai, azonosságai a halmazmûveletekre megis-
mert tételekhez hasonlóan leírhatók, illetve bizonyíthatók.
III. A valószínûség-számítás alapjai
DEFINÍCIÓ: Ha elvégzünk n-szer egy kísérletet, és ebbõl az A esemény k-szor következik be, akkor
az A esemény relatív gyakorisága a
k
n
hányados.
DEFINÍCIÓ: Ha sokszor elvégzünk egy kísérletet, akkor megfigyelhetjük, hogy egy A esemény
relatív gyakorisága egy szám körül ingadozik. Ezt a számot nevezzük az A esemény való-
színûségének. Jele: P(A).
DEFINÍCIÓ: A valószínûség kiszámításának klasszikus modelljét akkor alkalmazhatjuk, ha egy
kísérletnek véges sok kimenetele van és ezek valószínûsége egyenlõ. Ekkor az A esemény
valószínûsége: =
kedvezõ elemi események száma
( )
összes elemi esemény száma
P A .
A valószínûség-számítás axiómái:
• Tetszõleges A esemény esetén 0 £ P(A) £ 1.
• Biztos esemény valószínûsége 1, lehetetlen eseményé 0.
• Ha A és B egymást kizáró események, akkor P(A + B) = P(A) + P(B).
• Ha A és B tetszõleges esemény, akkor P(A + B) = P(A) + P(B) - P(A ◊ B).
• P(A) + P( A) = 1.
DEFINÍCIÓ: Az A esemény B-re vonatkozó feltételes valószínûsége:
( )
( | )
( )
P A B
P A B
P B

= .
Ez annak a valószínûsége, hogy az A esemény bekövetkezik, feltéve, hogy a B esemény be-
következik.
DEFINÍCIÓ: Az A és B események egymástól függetlenek, ha P(A | B) = P(A).
Ekkor P(A ◊ B) = P(A) ◊ P(B).
DEFINÍCIÓ: Ha egy esemény elõfordulását geometriai alakzat (vonal, síkidom, test) mértékével
jellemezzük, és az esemény bekövetkezésének valószínûségét ezek hányadosával fejezzük
ki, akkor geometriai valószínûségrõl beszélünk.
IV. Nevezetes diszkrét eloszlások:
A kísérletek kimenetelei általában számokkal jellemezhetõk. Ezekre a mennyiségekre jellemzõ,
hogy értékük a véletlentõl függ, és mindegyikük egy-egy eseményhez van hozzárendelve.
DEFINÍCIÓ: A valószínûségi változó az eseménytéren értelmezett valós értékû függvény. Jele: x.
DEFINÍCIÓ: Ha a valószínûségi változó lehetséges értékeinek száma véges vagy megszámlálhatóan
végtelen, akkor diszkrét valószínûségi változóról beszélünk.
29
DEFINÍCIÓ: A binomiális eloszlás olyan kísérletnél fordul elõ, amelynek csak két kimenetele le-
hetséges: az A esemény p valószínûséggel bekövetkezik, vagy 1 - p valószínûséggel nem
következik be.
TÉTEL: Binomiális eloszlásnál ha a kísérletet n-szer ismételjük, akkor annak valószínûsége, hogy
az A esemény k-szor következik be, éppen
( ) (1 )
k n k
n
P k p p
k

⎛ ⎞
= = ⋅ ⋅ −
⎜ ⎟
⎝ ⎠
x , ahol k £ n.
(Binomiális eloszlásra vezetnek a visszatevéses mintavétel esetei, ahol n elem közül p való-
színûséggel választunk valamilyen tulajdonsággal rendelkezõt oly módon, hogy a kivett
elemet az újabb húzás elõtt visszatesszük.)
BIZONYÍTÁS: Tegyük fel, hogy a visszatevéses mintavételeknél N db elem közül választunk ki
n db-ot. Legyen M db elem A tulajdonságú, N - M db elem A tulajdonságú.
A visszatevéses mintavétel azt jelenti, hogy minden egyes húzás után visszatesszük a kihú-
zott elemet, így a húzások egymástól függetlenek lesznek. A kérdés az, hogy mennyi a való-
színûsége annak, hogy a kihúzott n db elem között k db A tulajdonságú elem van.
A kombinatorikában tanultak szerint a kedvezõ esetek száma ( )
k n k
n
M N M
k

⎛ ⎞
⋅ ⋅ −
⎜ ⎟
⎝ ⎠
, mert
k-szor kell M db golyóból választanunk, n - k-szor kell N - M db golyó közül, és ez
n
k
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
-
féleképpen fordulhat elõ aszerint, hogy hányadik húzás az A tulajdonságú.
Az összes esetek száma N
n
, mert n-szer húzunk N elembõl.
Így
( ) ( )
( )
( )
k n k
k n k
n k k
n k n k
n
M N M
k
N M n n M M N M
P
k k
N N N N N




⎛ ⎞
⋅ ⋅ −
⎜ ⎟
− − ⎛ ⎞ ⎛ ⎞ ⎝ ⎠
= = ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅
⎜ ⎟ ⎜ ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
.
Tudjuk, hogy annak az esélye, hogy A tulajdonságút húzunk: ( )
M
P A p
N
= = , hogy nem
A tulajdonságút húzunk: ( ) 1 1
M N M
P A p
N N

= − = − = .
Ezt felhasználva kapjuk: ( ) (1 )
k n k
n
P k p p
k

⎛ ⎞
= = ⋅ ⋅ −
⎜ ⎟
⎝ ⎠
x .
DEFINÍCIÓ: A visszatevés nélküli mintavétel eloszlását hipergeometrikus eloszlásnak nevezzük.
TÉTEL: Hipergeometrikus eloszlásnál legyen N db elemünk, amelybõl M db elem rendelkezik egy
adott A tulajdonsággal, N - M db pedig nem. Kiválasztunk véletlenszerûen visszatevés nél-
kül n db-ot. Annak a valószínûsége, hogy a kihúzott n db elem közül k db rendelkezik az
A tulajdonsággal:
( )
M N M
k n k
P k
N
n
− ⎛ ⎞ ⎛ ⎞

⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠
= =
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
x , ahol k £ n.
BIZONYÍTÁS: A kérdés az, hogy mennyi a valószínûsége annak, hogy a kihúzott n db elem között
k db A tulajdonságú elem van.
30
A kombinatorikában tanultak szerint a kedvezõ esetek száma
M N M
k n k
− ⎛ ⎞ ⎛ ⎞

⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠
, mert M db-ból
kell k db-ot kiválasztani, amit
M
k
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
-féleképpen tehetünk meg, és a maradék N - M db-ból
n - k db-ot kell kiválasztanunk, amit
N M
n k
− ⎛ ⎞
⎜ ⎟

⎝ ⎠
-féleképpen tehetünk meg.
Az összes esetek száma:
N
n
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
, mert N db-ból kell n db-ot választani.
Ezt felhasználva kapjuk: ( )
M N M
k n k
P k
N
n
− ⎛ ⎞ ⎛ ⎞

⎜ ⎟ ⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎝ ⎠
= =
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
x .
TÉTEL: Mindkét eloszlásnál az A tulajdonságú elemek számának várható értéke:
( )
M
M n p n
N
= ⋅ = ⋅ x
V. Alkalmazások
• meteorológiai elõrejelzés,
• biztosítási matematika,
• kvantumfizikában a részecske helyének meghatározása: azt lehet megmondani a részecske
sebességétõl függõen, hogy hol tartózkodik legnagyobb valószínûséggel a részecske.
• szerencsejátékoknál nyerési esély megállapítása: mekkora a valószínûsége annak, hogy az
ötös lottón, a hatoslottón, a totón telitalálatos szelvényünk lesz?
• mintavételek a minõség-ellenõrzés során: a gyártósorokon elkészült termékek közül a selej-
tek számának közelítõ meghatározása várható érték segítségével.
31
6. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény,
a függvények tulajdonságai
Vázlat:
I. A logaritmus definíciója
II. A logaritmus azonosságai
III. Exponenciális függvény, tulajdonságai
IV. Logaritmusfüggvény, tulajdonságai
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A XVIII. században a kereskedelem, a hajózás, az építészet és a csillagászat fejlõdése új problémá-
kat vetett fel a matematikusok számára: az azonos alapú hatványokkal végzett szorzás és osztás
a kitevõkkel elvégezhetõ összeadásra és osztásra vezethetõ vissza. Így a mûveletek leegyszerûsöd-
nek. A logaritmuskeresés mûvelete során a hatványkitevõt keressük az alap és a hatványérték isme-
retében.
Kidolgozás:
I. Logaritmus definíciója
Az a
x
= b (a > 0, b > 0, a π 1) egyenlet megoldásakor az x kitevõt keressük. Ennek az egyenletnek
az egyetlen megoldása x = log
a
b.
DEFINÍCIÓ: A logaritmus a hatványozás egyik fordított mûvelete: log
a
b (a alapú logaritmus b) az
az egyetlen valós kitevõ, melyre a-t emelve b-t kapunk:
log
a
b
a b = , (a > 0, b > 0, a π 1), va-
gyis log
a
b = c egyenértékû azzal, hogy a
c
= b. (A kitevõt fejezzük ki a hatványalap és a hat-
ványérték ismeretében.)
Elnevezések: a = logaritmus alapja, b = hatványérték.
A logaritmus alapját azért választjuk pozitív számnak, mert
• negatív alap esetén a törtkitevõs hatvány nem értelmezhetõ.
• ha az alap 0 lenne, akkor a hatványérték bármilyen (0-tól különbözõ) kitevõre 0, így a ki-
tevõkeresés nem egyértelmû.
• ha az alap 1 lenne, a hatványérték a kitevõ bármely értékére 1, így sem egyértelmû a kite-
võkeresés.
Ha a logaritmus alapja 10, akkor a jelölés: log
10
x = lgx. Ha a logaritmus alapja e, akkor ter-
mészetes alapú logaritmusról beszélünk, így a jelölés: log
e
x = lnx.
II. Logaritmus azonosságai
TÉTEL: Szorzat logaritmusa egyenlõ a tényezõk logaritmusának összegével:
log
a
(x ◊ y) = log
a
x + log
a
y, ahol x, y > 0, a > 0, a π 1.
BIZONYÍTÁS: A logaritmus definíciója alapján:
log
a
x
x a = és
log
a
y
y a = , illetve
log ( )
a
x y
x y a

⋅ =
32
Nézzük az állítás bal oldalát:
log log log log
log ( ) log ( ) log log log
a a a a
x y x y
a a a a a
x y a a a x y
+
⋅ = ⋅ = = + ,
az azonos alapú hatványok szorzása és a logaritmus definíciója miatt.
Így a bizonyítandó állítás igaz.
TÉTEL: Tört logaritmusa megegyezik a számláló és a nevezõ logaritmusának különbségével:
log log log
a a a
x
x y
y
⎛ ⎞
= −
⎜ ⎟
⎝ ⎠
, ahol x, y > 0, a > 0, a π 1.
TÉTEL: Hatvány logaritmusa az alap logaritmusának és a kitevõnek a szorzata:
log
a
x
k
= k ◊ log
a
x, ahol x > 0, a > 0, a π 1, k ŒR.
TÉTEL: Áttérés más alapú logaritmusra:
log
log
log
c
a
c
b
b
a
= , ahol a, b, c > 0, a, c π 1.
BIZONYÍTÁS: A logaritmus definíciója alapján:
log
a
b
b a = .
Írjuk fel:
log
log log log log
a
b
c c a a
b a b c = = ⋅ ,
a logaritmus definíciója és a hatvány logaritmusa miatt.
Kaptuk: log
c
b = log
a
b ◊ log
c
a /: log
c
a π 0 a feltételek miatt.
Így:
log
log
log
c
a
c
b
b
a
= . Ez a bizonyítandó állítás.
III. Exponenciális függvény:
DEFINÍCIÓ: Az f: R Æ R, f(x) = a
x
(a > 0) függvényt exponenciális függvénynek nevezzük.
Az a = 1 esetén az exponenciális függvény konstans: f(x) = 1
x
= 1.
Jellemzés:
A függvény
f: R Æ R, f(x) = a
x
,
0 < a < 1 esetben
g: R Æ R, g(x) = a
x
,
1 < a esetben
ábrázolása:
x
y
1
1
0< <1 a
y =a
x
x
y
1
1
a>1
y =a
x
értelmezési tartománya:
valós számok halmaza: R valós számok halmaza: R
értékkészlete: pozitív valós számok halmaza:
R
+
pozitív valós számok halmaza:
R
+
monotonitása: szigorúan monoton csökken szigorúan monoton nõ
szélsõértéke: nincs nincs
görbülete: alulról konvex alulról konvex
33
zérushelye: nincs nincs
paritása: nincs: nem páros, nem páratlan nincs: nem páros, nem páratlan
korlátosság: alulról korlátos,
felülrõl nem korlátos
alulról korlátos,
felülrõl nem korlátos
invertálhatóság: invertálható: inverze az
f
-1
: R
+
Æ R, f
-1
(x) = log
a
x
függvény
invertálható: inverze az
g
-1
: R
+
Æ R, g
-1
(x) = log
a
x
függvény
Az exponenciális függvény folytonos, differenciálható, integrálható.
IV. Logaritmusfüggvény
DEFINÍCIÓ: Az f: R
+
Æ R, f(x) = log
a
x, (a > 0, a π 1) függvényt logaritmusfüggvénynek nevezzük.
Jellemzés:
A függvény
f: R Æ R, f(x) = log
a
x,
0 < a < 1 esetben
g: R Æ R, g(x) = log
a
x,
1 < a esetben
ábrázolása:
x
y
1
1
0< <1 a
y x =log
a
x
y
1
1
a>1
y x =log
a
értelmezési tartománya: pozitív valós számok halmaza:
R
+
pozitív valós számok halmaza:
R
+
értékkészlete:
valós számok halmaza: R valós számok halmaza: R
monotonitása: szigorúan monoton csökken szigorúan monoton nõ
szélsõértéke: nincs nincs
görbülete: alulról konvex alulról konkáv
zérushelye: x = 1 x = 1
paritása: nincs: nem páros, nem páratlan nincs: nem páros, nem páratlan
korlátosság: nem korlátos nem korlátos
invertálhatóság: invertálható: inverze az
f
-1
: R Æ R, f
-1
(x) = a
x
(0 < a < 1)
függvény
invertálható: inverze az
g
-1
: R Æ R, g
-1
(x) = a
x
(1 < a)
függvény
A logaritmusfüggvény folytonos, differenciálható, integrálható.
34
Kapcsolat az exponenciális és a logaritmusfüggvények között:
0 < a < 1 1 < a
0< <1 a
y x =log
a
x
y
1
1
0< <1 a
y =a
x
y x =
a>1
y x =log
a
x
y
1
1
a>1
y =a
x
y x =
V. Alkalmazások:
• 2
x
= 3 egyenlet megoldása logaritmussal
• matematikai mûveletek visszavezetése egyszerûbb mûveletek elvégzésére (szorzás helyett
összeadás, hatványozás helyett szorzás)
• kamatos kamatszámításnál az alaptõke, az n-edik év végi tõke, és a kamattényezõ ismereté-
ben az n meghatározása:
0
0
0 0 0
lg lg
lg lg lg lg
lg
n n n n n n n
n
t t t t t
t t q q q n q n
t t t q

= ⋅ ⇒ = ⇒ = ⇒ = ⋅ ⇒ =
• számolás gépbe nem férõ nagy számokkal, pl.:
= ⇒ = ⋅ − ⋅ =
= = ⋅ = ⋅
200
120
132,21 132 0,21 132
85
lg 200 lg85 120 lg130 132,21
130
10 10 10 1,6218 10
x x
x
• gravitációs erõtérben a barometrikus magasságformulában a levegõ sûrûsége a magassággal
exponenciálisan csökken
• a Richter-skála (földrengések méretét határozza meg) logaritmus alapú
• pH érték: az oldatok szabad oxónium-ion koncentrációjának negatív 10-es alapú logaritmu-
sa: pH = -lg[H
3
O
+
]
• exponenciális függvény írja le: a radioaktív izotópok bomlását, az oldódás folyamatát,
a kondenzátor feltöltõdésének és kisülésének folyamatát.
35
7. Egyenlet-megoldási módszerek, másodfokú,
vagy másodfokúra visszavezethetõ egyenletek,
gyökvesztés, hamis gyök
Vázlat:
I. Egyenlet, egyenlet gyökének fogalma
II. Egyenlet-megoldási módszerek
III. Másodfokú egyenletek, megoldásuk
IV. Új ismeretlennel másodfokúra vezetõ egyenletek
V. Gyökvesztés
VI. Hamis gyök
VII. Alkalmazások
Bevezetés:
Az ókori Mezopotámiából Kr.e. 2000-bõl származó ékírásos táblákon található jelek alapján tud-
juk, hogy az akkori írástudók már meg tudtak oldani egyenleteket és egyenletrendszereket. A leg-
régebbi írásos emléken, a Rhind-papíruszon láthatjuk a nyomait a gyakorlatból eredõ algebrai is-
mereteknek.
Kidolgozás:
I. Egyenlet
DEFINÍCIÓ: Az egyenlet bármely két egyenlõségjellel összekötött kifejezés. A kifejezésben sze-
replõ változók az ismeretlenek.
Az egyenlet olyan változótól függõ állítás (nyitott mondat), amelynek az alaphalmaza szám-
halmaz.
DEFINÍCIÓ: Az alaphalmaz az ismeretlenek azon értékeinek halmaza, ahol az egyenletet vizsgál-
juk, ahol a megoldásokat keressük.
DEFINÍCIÓ: Az egyenlet értelmezési tartománya az alaphalmaznak az a legbõvebb részhalmaza,
ahol az egyenletben szereplõ kifejezések értelmezhetõek.
DEFINÍCIÓ: Az egyenletet igazzá tevõ értékek az egyenlet megoldásai vagy gyökei.
DEFINÍCIÓ: Az alaphalmaz azon elemeinek halmaza, amelyekre az egyenlet igaz, vagyis az egyen-
let megoldásainak (vagy gyökeinek) halmaza az egyenlet megoldáshalmaza (vagy igazság-
halmaza).
DEFINÍCIÓ: Az azonosság olyan egyenlet, amelynek a megoldáshalmaza megegyezik az egyenlet
értelmezési tartományával.
36
II. Egyenlet-megoldási módszerek:
1. Mérlegelv: az egyenlet két oldalának egyforma változtatásának módszere.
A mérlegelv szerint egy egyenlet gyökeinek halmaza nem változik, ha
• az egyenlet mindkét oldalához ugyanazt a számot hozzáadjuk, vagy mindkét oldalából
kivonjuk;
• az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a 0-tól különbözõ számmal szorozzuk, osztjuk.
2. Grafikus megoldás: Az egyenlet két oldalán álló kifejezést, mint függvényt ábrázoljuk.
Ilyenkor a két grafikon közös pontjainak abszcisszái adják a megoldást.
Hátránya: pontatlan lehet a leolvasás.
3. Szorzattá alakítás: Bonyolultnak tûnõ vagy túl „magasfokú” egyenlet megoldásakor ki-
emeléssel vagy megfelelõ csoportosítás utáni kiemeléssel szorzattá alakítjuk az egyik oldalt
úgy, hogy a másik oldal 0 legyen. Egy szorzat akkor és csak akkor 0, ha legalább az egyik
tényezõje 0. Ezzel egyszerûbb, vagy alacsonyabb fokú egyenlethez jutunk. Pl.:
(x - 2)(x + 4)x + (x - 2)(3x - 2) = 0 fi (x - 2)(x
2
+ 4x + 3x - 2) = 0.
4. Értelmezési tartomány vizsgálata: Bizonyos esetekben az értelmezési tartomány egyetlen
szám, vagy üres halmaz. Ha egy szám, akkor ellenõrizzük, hogy valóban megoldás-e, ha üres
halmaz, akkor nincs megoldás.
• 1 1 0 x x − − − = fi D
f
= {1} fi ellenõrzés fi x = 1 az egyetlen megoldás.

1
1
1
x
x
− =

fi D
f
= {} fi nincs megoldás.
5. Értékkészlet vizsgálata: Bonyolultnak tûnõ vagy több ismeretlent tartalmazó egyenlet meg-
oldásakor alkalmazhatjuk, ha az egyenlet tartalmaz pl. négyzetre emelést, négyzetgyökvo-
nást, abszolút értéket, exponenciális kifejezést, szinuszt, koszinuszt.

2
3 ( 4) 2 4 0 3, 4, 2 x y z x y z − + + + + = ⇒ = = − = − .
• 2
3x - 4
= -1, de 2
3x - 4
> 0 π -1 fi nincs megoldás
• 1 2 x + = − , de 1 0 2 x + ≥ ≠ − fi nincs megoldás

2 2
sin 2sin 1 sin 4sin 4 4 sin 1 sin 2 4 x x x x x x − + + − + = ⇒ − + − =
negatív
negatív
sin 1 [ 2,0] sin 1 sin 1
1
sin 1 sin 2 4 sin
sin 2 [ 3, 1] sin 2 sin 2 2
x x x
x x x
x x x
⎫ − ∈ − ⇒ − = − +

⇒ − + − + = ⇒ = −

− ∈ − − ⇒ − = − +


¸¸_¸¸
¸¸_¸¸
6. Új ismeretlen bevezetésével: Bonyolultnak tûnõ egyenlet megoldását visszavezetjük egy
már ismert egyenlettípus megoldására. Pl.:
tg
4
x - 5tg
2
x + 4 = 0 fi a := tg
2
x fi a
2
- 5a + 4 = 0
III. Másodfokú egyismeretlenes egyenlet
DEFINÍCIÓ: Másodfokú egyismeretlenes egyenlet ax
2
+ bx + c = 0 alakra hozható, ahol a, b, c ŒR,
a π 0.
Megoldása lehetséges a megoldóképlettel, szorzattá alakítással, teljes négyzetté alakítással,
Viète-formulával.
Pl. x
2
+ 3x = 0 vagy x
2
+ 6x + 9 = 0
37
TÉTEL: Az ax
2
+ bx + c = 0 (a π 0) egyenlet megoldóképlete:
2
1,2
4
2
b b ac
x
a
− ± −
= , ahol
b
2
- 4ac ≥ 0.
BIZONYÍTÁS:
4
2
ax
2
+ 4abx + 4ac = 0 / ◊ 4a
4a
2
x
2
+ 4abx + 4ac = 0 / ◊ 4a
teljes négyzetté alakítással:
(2ax + b)
2
- b
2
+ 4ac = 0 / + b
2
- 4ac b
2
- 4ac
- b
2
+ 4ac(2ax + b)
2
= b
2
- 4ac / + b
2
- 40ac
Mivel a bal oldalon négyzetszám van, ami nem lehet negatív, így b
2
- 4ac sem lehet az. (Ha
b
2
- 4ac < 0, akkor nincs megoldás). Ha b
2
- 4ac ≥ 0, akkor vonjunk mindkét oldalból gyö-
köt, figyelve, hogy elkerüljük a gyökvesztést:
2
2
2
2
1,2
2 4
2 4
2 4
4
2
ax b b ac
ax b b ac
ax b b ac
b b ac
x
a
+ = −
+ = ± −
= − ± −
− ± −
=

DEFINÍCIÓ: Az ax
2
+ bx + c = 0 (a π 0) másodfokú egyenlet diszkriminánsa D = b
2
- 4ac.
• Ha D > 0, akkor az egyenletnek két különbözõ valós gyöke van:
2
1,2
4
2
b b ac
x
a
− ± −
= .
• Ha D = 0, akkor az egyenletnek két egymással egyenlõ gyöke, vagyis 1 valódi gyöke van:
2
b
x
a
= − , ezt kétszeres gyöknek is nevezzük, mert x
1
= x
2
.
• Ha D < 0, akkor az egyenletnek nincs valós gyöke.
TÉTEL: A másodfokú egyenlet gyöktényezõs alakja:
Ha egy ax
2
+ bx + c = 0 (a π 0) egyenlet megoldható (azaz D ≥ 0) és két gyöke van x
1
és x
2
,
akkor az ax
2
+ bx + c = a(x - x
1
)(x - x
2
) minden valós x-re igaz.
TÉTEL: Viète-formulák: másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közti összefüggések:
Az ax
2
+ bx + c = 0 (a π 0) alakban felírt (D ≥ 0) másodfokú egyenlet gyökeire:
1 2
b
x x
a
+ = − és
1 2
c
x x
a
⋅ = .
Grafikus megoldás: az x ® ax
2
+ bx + c (a π 0) függvény zérushelyei adják a megoldást. (Sõt
a > 0 esetre törekszem!)
( ) ( ) ( )
2 2
2 2
2 2
2
4
2 2 4 4
b b b b ac b
x ax bx c a x x c a x c a x
a a a a a
⎡ ⎤

+ + = + + = + − + = + +
⎢ ⎥
⎣ ⎦
÷ .
Olyan parabola a kép, amelynek tengelypontja
2
4
,
2 4
b ac b
T
a a
⎛ ⎞ −

⎜ ⎟
⎝ ⎠
.
38
IV. Speciális egyenletek
Magasabb fokú, illetve bizonyos exponenciális, logaritmikus, abszolút értékes, gyökös, trigonomet-
rikus egyenletek új ismeretlen bevezetésével másodfokú egyenletre vezethetõk vissza.
6 3
2
2
2
2
5 4 0
2 5 2 4 0
lg 5lg 4 0
( 2) 5 2 4 0
1 5 1 4 0
sin 5sin 4 0
x x
x x
x x
x x
x x
x x
⎫ − + =

− ⋅ + =


− + =


− − − + =


+ − + + =


− + =

Ezek az egyenletek mind az a
2
- 5a + 4 = 0 másodfokú egyenletre vezethetõk vissza.
V. Gyökvesztés
Gyökvesztés következhet be, ha a változót tartalmazó kifejezéssel osztjuk az egyenlet mindkét
oldalát, vagy olyan átalakítást végzünk, amely szûkíti az értelmezési tartományt.
Pl. hibás megoldás: helyes megoldás:
3 2
:
2
2 0
2 1 0
1
x
x x x
x x
x
+ + =
⇓ ←⎯⎯
+ + =
= −
3 2
2
2
2 0
( 2 1) 0
0
vagy
2 1 0 1
x x x
x x x
x
x x x
+ + =
+ + =
=
+ + = ⇔ = −
Pl. hibás megoldás: helyes megoldás:
2
lg( 2) 2lg5 { 2}
2lg( 2) 2lg5 ] 2, [
lg( 2) lg5
2 5
3
f
f
x D R
x D
x
x
x
+ = ← = − −
+ = ← = − ∞
+ =
+ =
=
2
2
2
lg( 2) 2lg5 { 2}
lg( 2) lg25
( 2) 25
2 5 3
vagy
2 5 7
f
x D R
x
x
x x
x x
+ = ← = − −
+ =
+ =
+ = ⇒ =
+ = − ⇒ = −
VI. Hamis gyök
Hamis gyököt kapunk, ha az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük, vagy mindkét oldalt az
ismeretlent tartalmazó kifejezéssel szorozzuk, vagy olyan átalakítást végzünk, ami bõvíti az értel-
mezési tartományt.
Pl.
2
7 1 /( ) x x − = − .
Eredeti feltétel: 7 - x ≥ 0 fi x £ 7 fi D
f
= ]-•, 7].
A gyöknyerés kiküszöbölhetõ közbülsõ feltétellel: 1 - x ≥ 0 fi x £ 1 fi D
f
új
= ]-•, 1].
7 - x = (1 - x)
2
fi x
2
- x - 6 = 0 fi x
1
= 3 œD
f
új
, x
2
= -2 ŒD
f
új
Pl.
1 1
2 2
1 1
x
x x
+ = +
− −
/
1
1 x


fi 2x = 2 fi x = 1.
A gyöknyerés ekkor is kiküszöbölhetõ, ha az eredeti egyenletre írunk D
f
-et.
Akár a gyökvesztés, akár a hamis gyök elkerülhetõ, ha az egyenlet megoldása során mindig figye-
lünk az értelmezési tartomány változására, ha lehet, az értékkészletet is vizsgáljuk, mert így szûkí-
teni lehet az alaphalmazt.
39
VII. Alkalmazások:
• egyenes, kör, parabola adott abszcisszájú vagy ordinátájú pontjának meghatározása
• magasabb fokú egyenletek megoldása
• Pitagorasz-tétel
• koszinusztételbõl oldal kiszámítása
• mély szakadék mélységének meghatározása: egy ledobott kõ dobásától a szakadék alján
történõ koppanás hangjának meghallásáig eltelt idõ mérésével.
40
8. Adatsokaságok jellemzõi. Nevezetes közepek
Vázlat:
I. Adatsokaságok jellemzõi (diagram, táblázat, osztályokba sorolás)
II. Adatok jellemzése: középértékek (módusz, medián, átlag), terjedelem, szórás
III. Nevezetes közepek (számtani, mértani, harmonikus, négyzetes)
Közepek közti összefüggések
IV. Nevezetes közepek alkalmazása szélsõérték-feladatokban
• összeg állandósága esetén szorzat maximalizálása
• szorzat állandósága esetén összeg maximalizálása
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A statisztika adatok gyûjtésével, rendszerezésével, elemzésével foglalkozik. Statisztikai módszere-
ket használnak a mindennapi életben például a gazdaság különbözõ mutatóinak, az idõjárási ada-
toknak a jellemzésére. A statisztika használata több mint ezer éves: népszámlálások, nyilvántartások.
Kidolgozás:
I. Adatsokaságok jellemzõi
DEFINÍCIÓ: A statisztika feladatai közé tartozik, hogy bizonyos egyedek meghatározott tulajdon-
ságairól tájékozódjék. Az elemzéshez összegyûjtött adatok halmazát adatsokaságnak, min-
tának nevezzük.
Az adatokat megadhatjuk táblázatos formában, vagy ábrázolhatjuk diagramon.
A diagramok leggyakoribb típusa az oszlopdiagram (ha az adatok egymáshoz való viszo-
nyát vizsgáljuk) és a kördiagram (ha a rész adatoknak az egészhez való viszonya érdekel).
Gyakori még a vonaldiagram, illetve sávdiagram.
Nagy méretû (sok adatból álló) adatsokaságot a jobb áttekinthetõség érdekében gyakran osz-
tályokba soroljuk. Az egyes adatok elõfordulásának a száma a gyakoriság, ezt hisztogramon
ábrázoljuk. (Hisztogram: speciális oszlopdiagram)
DEFINÍCIÓ: Az adatok összehasonlíthatósága miatt sokszor a gyakoriságnak a teljes adatsokaság-
hoz viszonyított arányával, a relatív gyakorisággal dolgozunk.
II. Statisztikai mutatók
A középértékek
Az adatsokaság egészét csak leegyszerûsítéseket alkalmazva tudjuk jellemezni. Ezt a célt szolgálják
a középértékek, amelyek egyetlen számmal írnak le egy adathalmazt.
Ezek elõnye, hogy megfelelõen alkalmazva jól jelenítik meg az egész adatsokaság valamilyen tu-
lajdonságát, ugyanakkor hátrányuk, hogy nem nyújtanak képet az egyes adatokról.
DEFINÍCIÓ: Egy adatsokaságban a leggyakrabban elõforduló adat a minta módusza.
A módusz több elem is lehet, ha ugyanakkora a gyakoriságuk.
A módusz elõnye, hogy könnyen meghatározható, hátránya, hogy csak akkor ad használható
jellemzést a mintáról, ha a többi adathoz képest sokszor fordul elõ.
41
DEFINÍCIÓ: Az adatok összegének és az adatok számának hányadosa a minta átlaga.
Az átlag fontos tulajdonsága, hogy a nála nagyobb adatoktól vett eltéréseinek összege
egyenlõ a nála kisebb adatoktól vett eltéréseinek összegével.
Hátránya, hogy egyetlen, a többitõl jelentõsen eltérõ adat eltorzíthatja, így ekkor már nem jól
jellemzi a mintát.
DEFINÍCIÓ: Páratlan számú adat mediánja a nagyság szerinti sorrendjükben a középsõ adat, páros
számú adat mediánja pedig a két középsõ adat átlaga.
Fontos tulajdonsága, hogy az adatoktól mért távolságainak összege minimális.
A medián elõnye, hogy valóban középérték, hiszen ugyanannyi adat nagyobb nála, mit
ahány kisebb.
A szóródás jellemzõi
DEFINÍCIÓ: Az adatok legkisebb és legnagyobb elemének a különbségét a minta terjedelmének
nevezzük.
Minél kisebb a minta terjedelme, annál jobban jellemzi a mintát.
DEFINÍCIÓ: Az adatok átlagtól való eltérések négyzetének átlaga a minta szórásnégyzete, ennek
négyzetgyöke a minta szórása:
2
1
( )
n
i
i
x x
S
n
=

=

.
A szórás megmutatja, hogy a minta adatai mennyire térnek el az átlagtól. Minél kisebb a szó-
rás, annál jobban jellemzi az átlag az adatsokaságot.
III. Pozitív számok nevezetes közepei
DEFINÍCIÓ: a
1
, a
2
, a
3
, ..., a
n
nemnegatív számok
számtani (aritmetikai) közepe:
1 2 3 n
a a a a
A
n
+ + + +
=

mértani (geometriai) közepe:
1 2 3
n
n
G a a a a = ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ …
négyzetes (kvadratikus) közepe:
2 2 2 2
1 2 3 n
a a a a
Q
n
+ + + +
=

harmonikus közepe:
1 2 3
1 1 1 1
n
n
H
a a a a
=
+ + + + …
, ha a
1
, a
2
, a
3
, ..., a
n
> 0.
TÉTEL: Közepek közti összefüggés: H £ G £ A £ Q.
Egyenlõség akkor és csak akkor, ha a
1
= a
2
= a
3
= ... = a
n
.
42
TÉTEL: Két nemnegatív valós szám esetén
2
a b
a b
+
⋅ ≤ .
BIZONYÍTÁS I.: Mivel az egyenlõtlenség mindkét oldala nemnegatív, ezért a négyzetre emelés az
eredetivel ekvivalens állítást fogalmaz meg. Tehát
2 2
2 2
2 2
2
2
/ 4
4
4 2 / 2
0 2 / nevezetes szorzattá alakítjuk
0 ( )
a ab b
ab
ab a ab b ab
a ab b
a b
+ +
≤ ⋅
≤ + + −
≤ − +
≤ −
Az utolsó egyenlõtlenség igaz, így az eredeti is az.
Az eredmény alapján megállapítható, hogy a két közép akkor és csak akkor lesz egymással
egyenlõ, ha a = b. Ekkor
2
a b
a ab b
+
= = = .
BIZONYÍTÁS II.: Legyen 0 < a £ b.
Vegyünk fel egy a + b oldalú négyzetet, és az oldalait osszuk fel az ábrán látható módon!
a b
a
a
a
b
b
b
t
t
t
t
b– a
A nagy négyzet területe egyenlõ a keletkezõ részek területének összegével:
(a + b)
2
= 4t + (b - a)
2
A kis téglalap területe: t = ab.
Mivel (b - a)
2
≥ 0, ezért ezt a tagot elhagyva az (a + b)
2
≥ 4t egyenlõtlenséghez jutunk.
Behelyettesítve t helyére: (a + b)
2
≥ 4ab.
Mivel a feltétel miatt mindkét oldal pozitív, ezért gyököt vonhatunk: 2 a b ab + ≥ .
Amibõl
2
a b
ab
+
≥ .
BIZONYÍTÁS III.: Legyen a, b > 0, 2r = a + b.
Vegyünk fel egy r sugarú kört, benne egy AB átmérõt, a körvonalon egy A, B-tõl különbözõ
C pontot.
a
A B
C
m
O
b
A Thalész-tétel miatt ACB¬ = 90º.
ABC háromszögre alkalmazva a magasságtételt: m ab = .
De a körben m £ r, azaz
2
a b
a b
+
⋅ ≤ .
43
IV. Nevezetes közepek alkalmazása szélsõérték-feladatokban:
1. Összeg állandósága esetén a szorzatot tudjuk maximalizálni.
Pl.: Azon téglatestek közül, amelyek éleinek összege 60 cm, melyiknek a térfogata maximális?
Legyenek a téglatest élei: a, b és c.
Ekkor a téglatest térfogata V = abc, az élek összege: 4(a + b + c) = 60.
Ebbõl a + b + c = 15.
A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva:
( ) ( )
3 3
3 3
15
5 125
3 3 3
a b c a b c
abc abc abc abc V
+ + + +
≥ ⇒ ≥ ⇒ ≥ ⇒ ≥ ⇒ ≥ .
Mivel egyenlõség csak a = b = c esetén teljesül, így a térfogat az 5 cm élû kocka esetén maximális.
2. Szorzat állandósága esetén az összeget tudjuk minimalizálni.
Pl.: Azon téglalapok közül, amelyeknek a területe 100 cm
2
, melyiknek a kerülete a minimális?
Legyenek a téglalap oldalai a és b.
Ekkor a téglalap területe t = ab = 100, kerülete k = 2(a + b), amibõl
4 2
k a b +
= .
A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva:
100 10 40
2 4 4
a b k k
ab k
+
≥ ⇒ ≥ ⇒ ≥ ⇒ ≥ .
Mivel egyenlõség csak a = b esetén teljesül, így a kerület a 10 cm oldalú négyzet esetén minimális.
Pl.: f: R
+
Æ R,
1
( ) f x x
x
= + . Határozzuk meg az f(x) függvény minimumát!
A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva:
1
1 1 1
2 1 2 ( ) 2
2
x
x
x x x f x
x x x
+
≥ ⋅ ⇔ + ≥ ⋅ ⇔ + ≥ ⇔ ≥ .
Ekkor az f minimumának értéke f(x)=2, minimum helye:
1
1 x
x
= = .
V. Alkalmazások:
• Statisztika:
– közvélemény-kutatások,
– szavazások,
– gazdasági mutatók,
– osztályátlagok, hiányzási statisztikák,
– felvételi átlagpontok.
• Nevezetes közepek:
– számtani közép: statisztikai átlag kiszámítása,
– mértani közép: átlagos növekedési ütem kiszámítása, magasságtétel, befogótétel,
– négyzetes közép: statisztikai szórás kiszámítása,
– harmonikus közép: átlagsebesség meghatározása.
44
9. Szélsõérték-problémák megoldása
függvénytulajdonságok alapján
Vázlat:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet
II. Egyváltozós függvény felírása
III. Egyváltozós függvény szélsõérték-vizsgálatának típusai:
– alapfüggvények (másodfokú-, abszolútérték-, négyzetgyök-, szinusz-, koszinuszfüggvény)
– értelmezési tartomány szûkítése
– összetett függvény vizsgálata
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
Már az ókori görög matematikusok is foglalkoztak azzal, hogy bizonyos feltételek teljesülése ese-
tén egy mennyiségnek mikor van szélsõértéke, pl. a következõ „izoperimetrikus” problémával:
A monda szerint a menekülni kényszerülõ Dido, Afrika partjaira vetõdve, az uralkodótól akkora
földdarabot kért, amekkorát egy marhabõrrel körül tud keríteni. Az uralkodó beleegyezett a kérés-
be. Az okos Dido nagyon vékony keskeny csíkokra vágta szét a marhabõrt, a csíkokat hosszú kö-
télnek csomózta össze. Az elkerített földdarabon alapította meg Karthágó városát, amelynek õ lett
a királynõje. A kérdés az volt, hogy milyen alakzatot kell formázni a kötéllel, hogy annak területe
az adott kerület mellett a lehetõ legnagyobb legyen.
A problémát csak a XIX. században oldották meg, akkor bizonyították be, hogy ez az alakzat a kör.
Kidolgozás:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet
DEFINÍCIÓ: Legyen A és B két nem üres halmaz. Azt mondjuk, hogy megadunk egy A halmazon
értelmezett B-beli értéket felvevõ függvényt, ha A minden eleméhez hozzárendeljük a B egy
és csakis egy elemét. Jele: f: A Æ B.
DEFINÍCIÓ: Értelmezési tartománynak nevezzük az A halmazt. Jele D
f
.
DEFINÍCIÓ: Értékkészlet a B halmaz azon elemeibõl álló halmaz, amelyek a hozzárendelésnél
fellépnek (vagyis az f(x) értékek). Jele az R
f
.
DEFINÍCIÓ: Ha c ŒD
f
, akkor a c helyen felvett függvényértéket f(c)-vel jelöljük, ez a helyettesítési
érték vagy függvényérték.
DEFINÍCIÓ: Ha az értelmezési tartomány és az értékkészlet is számhalmaz, akkor a függvényt gra-
fikonon tudjuk szemléltetni. A grafikon az (x; f(x)) pontok halmaza.
DEFINÍCIÓ: Az f függvénynek az x
0
ŒD
f
helyen helyi szélsõértéke, azaz lokális maximuma (illet-
ve minimuma) van, ha az x
0
-nak van olyan környezete, amelynek minden x ŒD
f
pontjában
f(x) £ f(x
0
) (illetve f(x) ≥ f(x
0
)).
A szélsõérték abszolút szélsõérték x
0
-ban, ha az értelmezési tartomány minden x pontjára
igaz, hogy f(x) £ f(x
0
) (illetve f(x) ≥ f(x
0
)).
45
II. Egyváltozós függvény felírása
A szélsõérték-feladat szövegének értelmezése után felírjuk a változók közti összefüggéseket. Ha
több változó van, akkor az egyik segítségével kifejezzük a többit, és beírjuk abba a kifejezésbe,
amelynek szélsõértékét vizsgáljuk. Így kapunk egy egyváltozós függvényt, amelynek a szélsõérté-
két kell meghatározni. Erre a függvénytulajdonságok alapján alapvetõen kétféle módszer van:
1. Függvénytranszformáció segítségével: ismert alapfüggvénybõl transzformációs lépésekkel
elõállítjuk az általunk vizsgálandó függvényt, majd végigkövetjük, hogyan változik az alap-
függvény szélsõértéke a transzformáció során.
2. Deriválással: Ha a vizsgálandó függvény differenciálható, akkor a helyi szélsõértéke azon
a helyen van, ahol a deriváltja 0, és a derivált elõjelet is vált. Minimuma van, ha a derivált
negatívból pozitívba , maximuma van, ha a derivált pozitívból negatívba vált ezen a helyen.
Pl.: f: R Æ R, f(x) = 3x - x
3
. Határozzuk meg, hol és milyen szélsõértéke van a függvény-
nek!
f’(x) = 3 - 3x
2
f’(x) = 0, ha 3 - 3x
2
= 0.
x
2
= 1
x = ±1
x
– –
1 –1
f’ x ( )
f x ( )
f(x)-nek helyi minimuma van, a minimum helye x = -1, minimum értéke f(-1) = -2,
f(x)-nek helyi maximuma van, a maximum helye x = 1, maximum értéke f(1) = 2.
III. Egyváltozós függvény szélsõérték-vizsgálatának típusai
Alapfüggvények vizsgálata
A másodfokú függvény vizsgálata:
1. módszer: Az f: R Æ R, f(x) = ax
2
+ bx + c (a π 0) másodfokú függvényt teljes négyzetté alakít-
juk, hogy tudjuk ábrázolni, így f(x) = a(x - u)
2
+ v alakot kapjuk. Tudjuk, hogy a másodfokú függ-
vény képe parabola, tengelypontja T(u; v), tehát szélsõértékének helye x = u, értéke y = v. A szélsõ-
érték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0, akkor minimuma, ha
a < 0, akkor maximuma van.
ÁLLÍTÁS: Az f: R Æ R, f(x) = ax
2
+ bx + c (a π 0) másodfokú függvény szélsõértéke a
⎛ ⎞ −
− − ⎜ ⎟
⎝ ⎠
2
4
;
2 4
b b ac
T
a a
pontban van, azaz szélsõértékének helye = − ,
2
b
x
a
értéke

= −
2
4
.
4
b ac
y
a
A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha
a > 0, akkor minimuma, ha a < 0, akkor maximuma van.
BIZONYÍTÁS: Alakítsuk teljes négyzetté a függvényt leíró kifejezést:
( ) ( ) ( )
⎡ ⎤

= + + = + + = + − + = + −
⎢ ⎥
⎣ ⎦
2 2
2 2
2 2
2
4
( )
2 2 4 4
bx b b b b ac
f x ax bx c a x c a a c a x
a a a a a
46
Bármely szám négyzete nemnegatív, tehát
( )
+ ≥
2
0
2
b
x
a
minden esetben.
Ha a > 0, akkor
( ) ( )
− −
+ ≥ ⇒ + − ≥ −
2 2
2 2
4 4
0 ,
2 2 4 4
b b b ac b ac
a x a x
a a a a
azaz

≥ −
2
4
( ) ,
4
b ac
f x
a
azaz a függvénynek minimuma van, és a minimum értéke

= −
2
4
.
4
b ac
y
a
Ha a < 0, akkor
( ) ( )
− −
+ ≤ ⇒ + − ≤ −
2 2
2 2
4 4
0 ,
2 2 4 4
b b b ac b ac
a x a x
a a a a
azaz

≤ −
2
4
( ) ,
4
b ac
f x
a
azaz a függvénynek maximuma van, és a maximum értéke

= −
2
4
.
4
b ac
y
a
A szélsõérték helyének meghatározása az

= −
2
4
( )
4
b ac
f x
a
egyenlet megoldásából adódik:
( )
( ) ( )
− −
+ − = − ⇒
+ = ⇒ + = ⇒ + = ⇒ = −
2
2 2
2 2
4 4
2 4 4
0 0 0 .
2 2 2 2
b b ac b ac
a x
a a a
b b b b
a x x x x
a a a a

2. módszer: Az f: R Æ R, f(x) = ax
2
+ bx + c (a π 0) másodfokú függvény zérushelyeit vizsgáljuk,
azaz megoldjuk az ax
2
+ bx + c = 0 egyenletet.
Ha két zérushely van (x
1
, x
2
), akkor a szélsõérték helye
+
=
1 2
,
2
x x
x ugyanis a parabola tengelye-
sen szimmetrikus alakzat, szélsõértéke a tengelypontjában van. (Megjegyzés: a Viète-formulák
miatt a másodfokú egyenlet gyökeire igaz, hogy + = −
1 2
,
b
x x
a
ezért
+
= = −
1 2
.
2 2
x x
b
x
a
)
Ha egy zérushely van, akkor ez egyben a szélsõérték helye is = − .
2
b
x
a
Ha nincs zérushelye a függvénynek, akkor ezzel a módszerrel nem tudjuk megállapítani, hogy hol
van szélsõértéke.
Mindhárom esetben a szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha
a > 0, akkor minimuma, ha a < 0, akkor maximuma van.
3. módszer: deriválással. Az f: R Æ R, f(x) = ax
2
+ bx + c (a π 0) másodfokú függvény differenci-
álható, ráadásul tudjuk, hogy van szélsõértéke. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy
maximum) a-tól függ: ha a > 0, akkor minimuma, ha a < 0, akkor maximuma van. A szélsõérték
helyét deriválással határozzuk meg:
f(x) = ax
2
+ bx + c függvény deriváltja f ′(x) = 2ax + b, aminek a zérushelye egyben az eredeti függ-
vény szélsõértékhelye is: = − .
2
b
x
a
TÉTEL: Az adott kerületû téglalapok közül a négyzet területe a legnagyobb.
BIZONYÍTÁS: Legyen a téglalap kerülete K, oldalai a és b.
Ekkor = + ⇒ = − 2 2 .
2
K
K a b b a
A téglalap területe
( )
= = − = ⋅ −
2
.
2 2
K K
T ab a a a a Keressük a terület maximumát, ami
egyenértékû a = ⋅ − = − + ⋅
2 2
( )
2 2
K K
T a a a a a függvény maximumának keresésével. A T(a)
függvénynek maximuma van, mert fõegyütthatója negatív, a maximumának helyét deriválás-
47
sal határozzuk meg: ′ = − + = ⇒ = ⇒ = − = ( ) 2 0 .
2 4 2 4 4
K K K K K
T a a a b Tehát a = b, azaz a
téglalap négyzet.

Az abszolútérték-függvény vizsgálata:
Az f: R Æ R, f(x) = aΩx - uΩ + v (a π 0) függvény képe tengelyesen szimmetrikus „V-alak”, ami-
nek tengelypontja T(u; v), tehát szélsõértékének helye x = u, értéke y = v. A szélsõérték milyensége
(abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0, akkor minimuma, ha a < 0, akkor maxi-
muma van.
A négyzetgyökfüggvény vizsgálata:
ÁLLÍTÁS: Az f: R Æ R, = − + ( ) f x a x u v (a π 0) függvény szélsõértéke a K(u; v) pontban van,
azaz szélsõértékének helye x = u, értéke y = v. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum
vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0, akkor minimuma, ha a < 0, akkor maximuma van.
BIZONYÍTÁS: Tudjuk, hogy − ≥ 0, x u ha x ≥ u feltétel teljesül.
Ha a > 0, akkor − ≥ 0, a x u vagyis − + ≥ , a x u v v azaz f(x) ≥ v, azaz a függvénynek mi-
nimuma van és a minimum értéke y = v.
Ha a < 0, akkor − ≤ 0, a x u vagyis − + ≤ , a x u v v azaz f(x) £ v, azaz a függvénynek ma-
ximuma van és a maximum értéke y = v.
A szélsõérték helyének meghatározása az f(x) = v egyenlet megoldásából adódik:
− + = ⇒ − = ⇒ − = ⇒ − = ⇒ = 0 0 0 . a x u v v a x u x u x u x u
Megjegyzés: Az f: R Æ R, = − + = − − + ( ) ( ) f x a u x v a x u v (a π 0) függvény szélsõérté-
ke a K(u; v) pontban van, azaz szélsõértékének helye x = u, értéke y = v. A szélsõérték mi-
lyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0, akkor minimuma, ha
a < 0, akkor maximuma van.
A szinuszfüggvény vizsgálata:
Az f: R Æ R, f(x) = asin(bx + c) + d függvény szélsõértékeit az elõzõktõl eltérõen nem a szélsõér-
ték helyének, hanem értékének meghatározásával kezdjük:
Az x ® sinx függvény korlátos: sinx Œ[-1; 1], azaz -1 £ sinx £ 1. Ebbõl -1 £ sin(bx + c) £ 1.
Ha a > 0, akkor
-a £ asin(bx + c) £ a
-a + d £ asin(bx + c) + d £ a + d
-a + d £ f(x) £ a + d
Tehát a függvénynek van minimuma és maximuma is (mindkettõ abszolút), a minimum értéke
y = -a + d, a maximum értéke y = a + d. Szélsõértékhelyek megállapítása:
minimumhely: maximumhely:
+ + = − +
+ = −
+ = −
+ = +
= − +
= − + ∈Z
p
p
p
p
p p
sin( )
sin( )
sin( ) 1
3
2
2
3
2
2
3 2
, .
2
a bx c d a d
a bx c a
bx c
bx c k
bx c k
c
x k k
b b b
+ + = +
+ =
+ =
+ = +
= − +
= − + ∈Z
p
p
p
p
p p
sin( )
sin( )
sin( ) 1
2
2
2
2
2
, .
2
a bx c d a d
a bx c a
bx c
bx c k
bx c k
c
x k k
b b b
48
Ha a < 0, akkor
-a ≥ asin(bx + c) ≥ a
-a + d ≥ asin(bx + c) + d ≥ a + d
-a + d ≥ f(x) ≥ a + d
Tehát a függvénynek van minimuma és maximuma is (mindkettõ abszolút), a minimum értéke
y = a + d, a maximum értéke y = -a + d. A szélsõérték helye hasonlóan állapítható meg, mint az
0 > a esetben, csak a szélsõérték milyensége változik:
maximumhely: = − +
p p 3 2
,
2
c
x k
b b b
minimumhely: = − + ∈Z
p p 2
, .
2
c
x k k
b b b
A koszinuszfüggvény vizsgálata:
Az f: R Æ R, f(x) = acos(bx + c) + d függvényt elõállítjuk a szinuszfüggvény transzformációja-
ként:
( ) ( )
+ + = + + + = + + +
p p
cos( ) sin ( ) sin .
2 2
a bx c d a bx c d a bx c d
Ennek vizsgálatát az elõbb ismertetett módon végezzük.
Az értelmezési tartomány szûkítésének hatása:
Az értelmezési tartomány szûkítése megváltoztathatja a szélsõérték helyét és értékét is, sõt azt is,
hogy helyi vagy abszolút szélsõértéke van a függvénynek.
Pl.:
f: [0; •[ Æ R, f(x) = 3x - x
3
A függvénynek helyi minimuma van az x = 0 helyen, a minimum értéke y = 0, abszolút maximuma
van az x = 1 helyen, a maximum értéke y = 2.
f: R Æ R, f(x) = (x + 2)
2
- 3
A függvénynek abszolút minimuma van az x = -2 helyen, a minimum értéke y = -3.
f: ]-•; -3] Æ R, f(x) = (x + 2)
2
- 3
A függvénynek abszolút minimuma van az x = -3 helyen, a minimum értéke y = -2.
f: ]-•; -3[ Æ R, f(x) = (x + 2)
2
- 3
A függvénynek nincs szélsõértéke.
f: ]-•; -1] Æ R, f(x) = (x + 2)
2
- 3
A függvénynek abszolút minimuma van az x = -2 helyen, a minimum értéke y = -3, helyi maxi-
muma van az x = -1 helyen, a maximum értéke y = -2.
f: [-3; 1] Æ R, f(x) = (x + 2)
2
- 3
A függvénynek helyi maximuma van az x = -3 helyen, a maximum értéke y = -2, abszolút maxi-
muma van az x = 1 helyen, a maximum értéke y = 6, abszolút minimuma van az x = -2, a minimum
értéke y = -3.
f: [-2; •[ Æ R, f(x) = 8 ◊ 2
x
- 4
A függvény szigorúan monoton nõ, ezért az x = -2-ben abszolút minimuma van, a minimum értéke
y = -2.
( )
− → = ⋅ − R
1
:[ 2;1] , ( ) 6 4
3
x
f f x
A függvény szigorúan monoton csökken, ezért az x = -2 helyen abszolút maximuma van, a maxi-
mum értéke y = 50 és az x = 1 helyen abszolút minimuma van, a minimum értéke y = -2.
49
( )
− → = ⋅ − R
1
: ] 2;1] , ( ) 6 4
3
x
f f x
A függvény szigorúan monoton csökken, ezért az x = 1 helyen abszolút minimuma van, a minimum
értéke y = -2.
Összetett függvény vizsgálata:
Pl.: f: R Æ R, f(x) = 3
1 - sinx
Az x ® sinx függvény abszolút minimum értéke y = -1, helye = +
p
p
3
2 ,
2
x k abszolút maximum
értéke y = 1, helye = + ∈Z
p
p 2 , .
2
x k k
Tehát:
-1 £ sinx £ 1
1 ≥ -sinx ≥ -1
2 ≥ 1 - sinx ≥ 0
Mivel az x ® 3
x
exponenciális függvény szigorúan monoton nõ, ezért
3
2
≥ 3
1 - sinx
≥ 3
0
9 ≥ f(x) ≥ 1.
Tehát a 3
1 - sinx
függvénynek van
• abszolút maximuma, értéke y = 9, helye pedig ott van, ahol a sinx = -1, azaz az = +
p
p
3
2
2
x k
helyen,
• abszolút minimuma is, értéke y = 0, helye ott van, ahol a sinx = 1 volt, azaz az = +
p
p 2
2
x k
helyen, k ŒZ.
Pl.: f: R Æ R, f(x) = ΩΩxΩ - 3Ω
A függvénynek abszolút minimuma van az x = -3 és az x = 3 helyeken, a minimum értéke y = 0,
helyi maximuma van az x = 0 helyen és a maximum értéke y = 3.
IV. Alkalmazások:
• Gazdasági problémák megoldása:
– Ha egy áru iránti kereslet függ a termék árától, akkor milyen ár esetén érhetõ el maximális
összbevétel?
– Ha egy termék elõállítási költsége függ a termék reklámozására fordított összegtõl, akkor
mekkora reklámköltség esetén érhetõ el egy termék minimális elõállítási költsége?
• Matematikai problémák megoldása:
– Adott térfogatú folyadéknak milyen méretekkel rendelkezõ hengeres dobozt tervezzünk,
hogy a felhasznált csomagolóanyag mennyiség minimális legyen?
– Adott sugarú gömbbe írt hengerek közül melyiknek a térfogata maximális?
50
10. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság,
monotonitás, konvergencia). Nevezetes számsorozatok
Vázlat:
I. Számsorozat definíciója, megoldási módjai
II. Tulajdonságai: monotonitás, korlátosság, konvergencia; kapcsolatuk
III. Nevezetes számsorozatok: számtani sorozat, mértani sorozat, mértani sor (alkalmazások:
kamatos kamat, gyûjtõjáradék, törlesztõjáradék)
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
Számsorozatokkal már az ókori görögök is foglakoztak. Ismerték a számtani sorozat összegzésének
a módját, az elsõ n négyzetszám összegének a kiszámítását. A sorozatok vizsgálata vezetett el ké-
sõbb a differenciál- és integrálszámításhoz.
Kidolgozás:
I. Számsorozat
DEFINÍCIÓ: A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész
számok halmaza, értékkészlete pedig valamilyen számhalmaz.
Az a
1
, a
2
, …, a
n
tagokból álló sorozatot {a
n
}-nel vagy (a
n
)-nel jelöljük. A sorozat n-edik
tagja: a
n
.
Sorozatok megadása történhet:
• Függvényszerûen: f: N
+
Æ R, x ® x
2
, tagjai 1, 4, 9, 16, …
• Az n-edik általános tagot elõállító formulával: a
n
= 3 ◊ 2
n
.
• Az elemeit egyértelmûen meghatározó utasítással: {a
n
} = {2
n
utolsó számjegye}.
• A sorozat tagjaival: 3, 6, 9, 12, 15, 18, …
• Rekurzív módon: megadjuk a sorozat elsõ néhány tagját, valamint a képzési szabályt,
amellyel a sorozat következõ tagjai a megelõzõkbõl megkaphatók.
Pl.: Fibonacci sorozat: a
1
= 1, a
2
= 1, a
n
= a
n - 1
+ a
n - 2
, ha n ≥ 3. A tagok: 1, 1, 2, 3, 5, 8,
13, 21… .
II. Sorozatok tulajdonságai:
DEFINÍCIÓ: Az {a
n
} sorozat szigorúan monoton növõ (csökkenõ), ha minden pozitív egész n-re
teljesül: a
n
< a
n + 1
(a
n
> a
n + 1
).
Ha nem a szigorú monotonitást, csak a monotonitást kérjük, akkor megengedett az egyenlõ-
ség is.
DEFINÍCIÓ: Egy {a
n
} sorozatnak K felsõ (k alsó) korlátja, ha a
n
£ K (k £ a
n
) minden pozitív egész
n-re teljesül. Ilyenkor a sorozatot felülrõl (alulról) korlátosnak nevezzük. Egy sorozat kor-
látos, ha alulról és felülrõl is korlátos.
51
DEFINÍCIÓ: Az {a
n
} sorozat konvergens és határértéke az A szám, ha minden pozitív e számhoz
létezik olyan N pozitív egész, hogy a sorozat a
N
utáni tagjai mind az A szám e sugarú kör-
nyezetébe esnek, vagyis minden pozitív e számhoz létezik olyan N pozitív egész, hogy min-
den n > N esetén Ωa
n
- AΩ < e. Jelölése: lim
n
n
a A
→∞
= , vagy a
n
Æ A.
Ez szemléletesen azt jelenti, hogy bármilyen kis pozitív e-ra a sorozatnak csak véges sok
tagja esik az ]A - e, A + e[ intervallumon kívülre.
DEFINÍCIÓ: Az olyan sorozatokat, amelyeknek nincs határértéke, divergens sorozatoknak nevez-
zük.
TÉTEL: A konvergens sorozatok tulajdonságai:
– Konvergens sorozatnak csak egy határértéke van.
– Ha egy sorozat konvergens, akkor korlátos.
– Ha egy sorozat monoton és korlátos, akkor konvergens.
– Ha minden n ŒN
+
-ra a
n
£ b
n
£ c
n
és a
n
Æ A, c
n
Æ A, akkor b
n
Æ A. Ez a rendõr-elv.
– Ha {a
n
} és {b
n
} konvergens és a
n
Æ A, b
n
Æ B, akkor
• a
n
± b
n
Æ A ± B
• a
n
◊ b
n
Æ A ◊ B
• c ◊ a
n
Æ c ◊ A, ahol c ŒR

n
n
a
A
b B
→ , ahol b
n
π 0, B π 0
III. Nevezetes számsorozatok
DEFINÍCIÓ: Azt a számsorozatot, amelyben a második tagtól kezdve bármely tag és a közvetlenül
elõtte álló tag különbsége állandó, számtani sorozatnak nevezzük. Ez a különbség a diffe-
rencia, jele d.
Ha egy számtani szorzatnál
• d > 0, akkor a sorozat szigorúan monoton növõ, és alulról korlátos.
• d = 0, akkor a sorozat konstans.
• d < 0, akkor a sorozat szigorúan monoton csökkenõ, és felülrõl korlátos.
TÉTEL: Ha egy számtani sorozat elsõ tagja a
1
, differenciája d, akkor n-edik tagja a
n
= a
1
+ (n - 1)d.
BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval.
Definíció szerint a
2
- a
1
= d ¤ a
2
= a
1
+ d.
Tegyük fel, hogy a k-adik elemre igaz az állítás, azaz a
k
= a
1
+ (k - 1)d.
Bizonyítani kell, hogy a (k + 1)-edik elemre öröklõdik, azaz a
k + 1
= a
1
+ ((k + 1) - 1)d =
= a
1
+ kd.
A definíció szerint a
k + 1
- a
k
= d ¤ a
k + 1
= a
k
+ d = a
1
+ (k - 1)d + d = a
1
+ kd. Így bebi-
zonyítottuk az öröklõdést, tehát igaz az állítás.
TÉTEL: A számtani sorozat elsõ n tagjának összege (S
n
) az elsõ és az n-edik tag számtani köze-
pének n-szeresével egyenlõ:
1
2
n
n
a a
S n
+
= ⋅ .
BIZONYÍTÁS: az összeget felírjuk az 1., aztán az n-edik tagtól kiindulva:
S
n
= a
1
+ a
2
+ a
3
+ ... + a
n - 2
+ a
n - 1
+ a
n
S
n
= a
n
+ a
n - 1
+ a
n - 2
+ ... + a
3
+ a
2
+ a
1
52
S
n
= a
1
+ (a
1
+ d) + (a
1
+ 2d) + ... + (a
1
+ (n - 3)d) + (a
1
+ (n - 2)d) + (a
1
+ (n - 1)d)
S
n
= a
n
+ (a
n
- d) + (a
n
- 2d) + ... + (a
n
- (n - 3)d) + (a
n
- (n - 2)d) + (a
n
- (n - 1)d)
Összeadva:
1 1 1
2 ( ) ( ) ( )
n n n n
n
S a a a a a a = + + + + + + …
¸¸¸¸¸¸¸_¸¸¸¸¸¸¸
.
1
1
2 ( )
2
n n
n
n
S a a n
a a
S n
= + ⋅
+
= ⋅
Ezzel a tételt bizonyítottuk.
TÉTEL: S
n
másik alakja:
1
2 ( 1)
2
n
a n d
S n
+ −
= ⋅ .
TÉTEL: Tetszõleges elem a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõknek a számtani közepe:
2
n k n k
n
a a
a
− +
+
= .
Számtani sorozat konvergenciája: Csak d = 0 esetén konvergens a számtani sorozat.
DEFINÍCIÓ: Azt a számsorozatot, amelyben a második tagtól kezdve bármely tag és a közvetlenül
elõtte álló tag hányadosa állandó, mértani sorozatnak nevezzük. Ez a hányados a kvóciens,
jele q.
A definíció kizárja, hogy a sorozat bármely eleme 0 legyen, továbbá a hányados sem lehet 0.
TÉTEL: Ha egy mértani sorozat elsõ tagja a
1
, hányadosa q, akkor n-edik tagja a
n
= a
1
◊ q
n - 1
.
BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval a számtani sorozat n-edik tagjához hasonlóan.
TÉTEL: A mértani sorozat elsõ n tagjának összege:
• ha q = 1, akkor S
n
= n ◊ a
1
• ha q π 1, akkor
1
1
1
n
n
q
S a
q

= ⋅

.
BIZONYÍTÁS:
• ha q = 1, akkor a sorozat minden tagja a
1
, így
1 1 1 1
n
n
S a a a n a = + + + = ⋅
¸¸¸¸¸¸¸
… .
• ha q π 1, akkor az összeget írjuk fel a
1
-gyel, és q-val:
S
n
= a
1
+ a
1
q + a
1
q
2
+ ... + a
1
q
n - 2
+ a
1
q
n - 1
.
Szorozzuk meg mindkét oldalt q-val:
S
n
q = a
1
q + a
1
q
2
+ a
1
q
3
+ ... + a
1
q
n - 1
+ a
1
q
n
.
Vonjuk ki a két egyenletet egymásból:
S
n
q - S
n
= a
1
q
n
- a
1
.
S
n
(q - 1) = a
1
(q
n
- 1).
Osszuk mindkét oldalt (q - 1) π 0-val:
1
1
1
n
n
q
S a
q

= ⋅

,
így állításunkat beláttuk.
53
TÉTEL: Bármely elem négyzete egyenlõ a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõ tagok szorzatával:
2
n n k n k
a a a
− +
= ⋅ .
TÉTEL: Pozitív tagú sorozatnál bármely elem a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõ elemek mértani
közepe:
n n k n k
a a a
− +
= ⋅ .
Mértani sorozat konvergenciája:
• a
n
Æ a
1
, ha q = 1.
• a
n
Æ 0, ha

q

< 1.
• {a
n
} divergens, ha q = -1, vagy

q

> 1.
DEFINÍCIÓ: Legyen adott egy {a
n
} számsorozat. Az a
1
+ a
2
+ a
3
+ ... + a
n - 2
+ a
n - 1
+ a
n
+ ...
végtelen sok tagú összeget végtelen sornak (vagy röviden sornak) nevezzük.
DEFINÍCIÓ: Ha az a
1
+ a
2
+ a
3
+ ... + a
n - 2
+ a
n - 1
+ a
n
+ ... végtelen sorban az a
1
, a
2
, a
3
, ..., a
n - 2
,
a
n - 1
, a
n
, ... tagok egy mértani sorozat tagjai, akkor a sort mértani sornak nevezzük.
Felmerül a kérdés, hogy mit értsünk végtelen sok szám összegén, hiszen a véges sok szám
esetén megszokott módszerek nem alkalmazhatók.
DEFINÍCIÓ: A sor összegén az
S
1
= a
1
S
1
= a
1
+ a
2
.
S
n
= a
1
+ a
2
+ a
3
+ ... + a
n
úgynevezett részletösszegek sorozatának határértékét értjük, amennyiben ez a határérték lé-
tezik. Tehát a sor összegét egy olyan sorozat határértékével definiáljuk, amely sorozat elsõ
tagja a
1
, n-edik tagja az eredeti sorozat elsõ n tagjának összege.
TÉTEL: Ha egy mértani sorban

q

< 1, akkor a mértani sor konvergens, és összege
1
1
a
S
q
=

, ha

q

≥ 1, akkor nem konvergens.
IV. Alkalmazások:
• Kamatoskamat-számítás: ha egy a összeg p%-kal kamatozik évente, akkor az n-edik év vé-
gére az összeg 1
100
n
n
p
a a
⎛ ⎞
= ⋅ +
⎜ ⎟
⎝ ⎠
.
Ha 1
100
p
q = + kamattényezõ, akkor a
n
= a ◊ q
n
. Ez olyan mértani sorozat n-edik eleme,
amelynek elsõ eleme aq, hányadosa q.
• Gyûjtõjáradék: minden év elején egy a összeget teszünk a bankba, és ez p%-kal kamatozik
évente úgy, hogy a következõ év elején a megnövekedett összeghez tesszük hozzá az újab-
bat. Ekkor az n-edik év végén a rendelkezésre álló összeg egy olyan mértani sorozat elsõ n
elemének összege, ahol a
1
= aq.
Ha 1
100
p
q = + kamattényezõ, akkor
1
1
n
n
q
S aq
q

= ⋅

.
54
• Törlesztõjáradék: felveszünk n évre S
n
nagyságú hitelt évi p%-os kamatra, és minden évben
a összeget törlesztünk. Ekkor
1
1
n
n
n
q
S q a
q

⋅ = ⋅

.
• Analízis: függvény határértékénél, folytonosságnál

( )
1
1
n
n
a
n
= + határértéke e, ami a természetes alapú logaritmus alapszáma.
• Irracionális kitevõjû hatvány fogalma sorozat határértékével.
• Végtelen szakaszos tizedes törtek közönséges tört alakra hozásakor a konvergens mértani sor
tulajdonságait használjuk.
55
11. A függvények vizsgálata elemi úton
és a differenciálszámítás felhasználásával
Vázlat:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet
II. Függvényvizsgálat szempontjai: D
f
, zérushely, monotonitás, szélsõérték, görbület, inflexió,
paritás, periodikusság, folytonosság, R
f
, korlátosság
III. Vizsgálat elemi úton
IV. Differenciálszámítás
V. Vizsgálat differenciaszámítással
VI. Alkalmazások
Bevezetés:
A XVII. században Descartes foglalkozott elõször a függvényekkel: bevezette a változó fogalmát,
a függvényt megfeleltetésnek tekintette. Ezután elkezdték vizsgálni a matematikusok a függvény-
görbék és azok érintõinek kapcsolatát. Az érintõket vizsgálva eljutottak a differenciálhányados
fogalmához, módszert dolgoztak ki a függvények menetének vizsgálatára, szélsõértékeinek megálla-
pítására.
Kidolgozás:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet
DEFINÍCIÓ: Legyen A és B két nem üres halmaz. Azt mondjuk, hogy megadunk egy A halmazon
értelmezett B-beli értéket felvevõ függvényt, ha A minden eleméhez hozzárendeljük a B egy
és csakis egy elemét. Jele: f: A Æ B.
DEFINÍCIÓ: Értelmezési tartománynak nevezzük az A halmazt. Jele D
f
.
DEFINÍCIÓ: Értékkészlet a B halmaz azon elemeibõl álló halmaz, amelyek a hozzárendelésnél
fellépnek (vagyis az f(x) értékek). Jele az R
f
.
DEFINÍCIÓ: Ha c ŒD
f
, akkor a c helyen felvett függvényértéket f(c)-vel jelöljük, ez a helyettesítési
vagy függvényérték.
DEFINÍCIÓ: Ha az értelmezési tartomány és az értékkészlet is számhalmaz, akkor a függvényt gra-
fikonon tudjuk szemléltetni. A grafikon az (x; f(x)) pontok halmaza.
II. Függvénytulajdonságok:
DEFINÍCIÓ: zérushely: Az értelmezési tartomány azon x
0
eleme, ahol a függvény értéke 0.
f(x
0
) = 0.
DEFINÍCIÓ: monotonitás: az f függvény az értelmezési tartományának egy intervallumában mo-
noton nõ (illetve csökken), ha az intervallum minden olyan x
1
, x
2
helyén, amelyre x
1
< x
2
,
56
akkor f(x
1
) £ f(x
2
) (illetve f(x
1
) ≥ f(x
2
)) teljesül. Ha az egyenlõtlenségben az egyenlõség nincs
megengedve, akkor szigorú monotonitásról beszélünk.
DEFINÍCIÓ: szélsõérték: Az f függvénynek az x
0
ŒD
f
helyen lokális maximuma (illetve mini-
muma) van, ha az x
0
-nak van olyan környezete, amelynek minden x ŒD
f
pontjában
f(x) £ f(x
0
) (illetve f(x) ≥ f(x
0
)).
A szélsõérték abszolút szélsõérték x
0
-ban, ha az értelmezési tartomány minden x pontjára
igaz, hogy f(x) £ f(x
0
) (illetve f(x) ≥ f(x
0
)).
DEFINÍCIÓ: görbület: A függvényt egy intervallumban konvexnek nevezzük, ha az intervallum
bármely két x
1
, x
2
pontjára teljesül az
1 2 1 2
( ) ( )
2 2
x x f x f x
f
+ + ⎛ ⎞
≤ ⎜ ⎟
⎝ ⎠
egyenlõtlenség.
Ha az egyenlõtlenség fordított irányú, akkor a függvény konkáv az adott intervallumon.
Szemléletesen a konvex (illetve konkáv) görbékre jellemzõ, hogy a görbe bármely két pont-
ját összekötõ szakasz a görbe felett (illetve alatt) halad.
x
y
x
1
x
2 1 2
+
2
x x
1 2
( )+ ( )
2
f x f x
1 2
+
2
x x
f
æ ö
ç ÷
è ø
DEFINÍCIÓ: inflexió: A függvénygörbének azt a pontját, ahol a görbe konvexbõl konkávba, vagy
konkávból konvexbe megy át, inflexiós pontnak nevezzük.
DEFINÍCIÓ: paritás: Az f függvény páros (illetve páratlan), ha értelmezési tartományának min-
den x elemére -x is eleme az értelmezési tartománynak, továbbá az értelmezési tartomány
minden x elemére f(x) = f(-x) (illetve -f(x) = f(-x)).
A páros függvénynek a grafikonja tengelyesen szimmetrikus az y tengelyre. (pl. x
2n
,

x

,
cosx).
A páratlan függvények grafikonja középpontosan szimmetrikus az origóra. (pl. x
2n + 1
,
1
x
,
sinx, tgx).
DEFINÍCIÓ: periodikusság: Az f függvény periodikus, ha létezik olyan p π 0 valós szám, hogy
a függvény értelmezési tartományának minden x elemére x + p is eleme az értelmezési tarto-
mánynak, továbbá az értelmezési tartomány minden x elemére f(x + p) = f(x), ahol p a függ-
vény periódusa (pl. trigonometrikus függvények, törtrész függvény).
DEFINÍCIÓ: folytonosság: Az f függvény az értelmezési tartománynak egy x
0
pontjában folytonos,
ha létezik az x
0
pontban határértéke és az megegyezik a helyettesítési értékkel, vagyis
0
0
( ) lim ( )
x x
f x f x

= .
Az f függvény egy nyílt intervallumban folytonos, ha az intervallum minden pontjában
folytonos (pl.: folytonos: x
n
, log
a
x, a
x
, sinx, cosx; nem folytonos: egészrész,
1
x
, tgx, ctgx.
DEFINÍCIÓ: korlátosság: Az f függvény felülrõl (illetve alulról) korlátos az értelmezési tartomá-
nyának egy intervallumában, ha létezik olyan K szám, hogy az intervallum minden x pontjá-
ban f(x) £ K (illetve f(x) ≥ K).
57
III. Vizsgálat elemi úton
Elemi tulajdonságok: R
f
, zérushely, monotonitás, szélsõérték, görbület, inflexió, paritás, periodi-
kusság, korlátosság.
Elemi vizsgálatnál általában R
f
, zérushely, monotonitás, szélsõérték, paritás, periodikusság szerint
vizsgálódunk. A görbület és az inflexió vizsgálata nehézkes.
A vizsgálat módja monotonitás, szélsõérték, görbület, inflexió esetében lényegesen különbözik az
elemi úton való, illetve a differenciálszámítás segítségével történõ elemzéskor.
Elemi úton a függvénytulajdonságok megállapításának lehetõségei:
1. A vizsgált függvény transzformációkkal elõállítható egy olyan alapfüggvénybõl, melynek
tulajdonságai a függvény definíciója alapján könnyen megállapíthatók. Ekkor csak a transz-
formációk módosító hatásait kell figyelembe venni, s a transzformált függvény tulajdonságai
máris meghatározhatóak.
Pl.: x ® 3(x - 2)
2
- 6 tulajdonságai levezethetõek az x ® x
2
függvény tulajdonságaiból.
Pl.:
( )
2sin 4
3
x x − + + ®
p
tulajdonságai következnek az x ® sinx függvény tulajdonságaiból.
2. Más függvényeknél minden szempont szerint egyedi, a definíciót közvetlenül használó mó-
don kell vizsgálódni.
Pl.: f: R
+
Æ R,
1
( ) f x x
x
= + .
Szélsõértéket a számtani és mértani közép közti összefüggéssel tudunk megállapítani:
1 1
( ) 2 2 ( ) 2 f x x x f x
x x
= + ≥ ⋅ = ⇒ ≥ . Tehát a függvény legkisebb értéke, azaz minimu-
ma y = 2. Egyenlõség
1
x
x
= esetén van, azaz x
2
= 1 fi x = 1 (x ŒR
+
). Tehát a minimum
helye x = 1.
Monotonitás: legyen x
1
, x
2
ŒR
+
, x
1
< x
2
. (Ez a vizsgálat elég bonyolult, differenciálszámí-
tással jóval egyszerûbb).
1 2
2 1 2 1 2 1 2 1
2 1 2 1 1 2
1 1 1 1
( ) ( )
x x
f x f x x x x x x x
x x x x x x

⎛ ⎞ ⎛ ⎞
− = + − − = − + − = − + =
⎜ ⎟ ⎜ ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
2 1
1 2
1
( ) 1 x x
x x
+
⎛ ⎞
= − −
⎜ ⎟
⎝ ⎠
¸¸_¸¸
1 2
1
1 0
x x
− > , ha x
1
x
2
> 1. Ez akkor teljesül, ha x
2
> x
1
> 1. fi x > 1 esetén a függvény szi-
gorúan monoton nõ,
1 2
1
1 0
x x
− < , ha x
1
x
2
< 1. Ez akkor teljesül, ha 1 > x
2
> x
1
> 0. fi 0 < x < 1 esetén a függ-
vény szigorúan monoton csökken.
IV. Differenciálszámítás:
DEFINÍCIÓ: Legyen f egy ]a, b[ intervallumon értelmezett függvény és x
0
az értelmezési tartomány
egy pontja. Ekkor a
0
0
( ) ( )
( )
f x f x
g x
x x

=

függvényt az f függvény x
0
ponthoz tartozó kü-
lönbségi hányados (differenciahányados) függvénynek nevezzük.
58
x
y
x
0
x
( ) f x
0
( ) f x
x– x
0
f x – x ( ) f( )
0
DEFINÍCIÓ: Az f függvény x
0
ponthoz tartozó különbségi hányadosának az x
0
helyen vett határér-
tékét (ha ez a határérték létezik és véges) az f függvény x
0
pontbeli differenciálhányadosá-
nak vagy deriváltjának nevezzük.
Jel:
0
0
0
( ) ( )
( ) lim
x x
f x f x
f x
x x −

′ =

.
DEFINÍCIÓ: Ha egy függvénynek egy pontban van deriváltja, akkor azt mondjuk, hogy a függvény
ebben a pontban differenciálható (deriválható).
A differenciahányados egy ábrázolható függvény esetében a függvény grafikonjának
(x
0
, f(x
0
)) pontjához húzott érintõ meredeksége.
Pl.: f: R Æ R, f(x) = x
2
- 4x + 5.
Differenciahányados x
0
= 1 pontban:
2 2 2
( 4 5) (1 4 1 5) ( 3)( 1) 4 3
( ) 3
1 1 1
x x x x x x
g x x
x x x
− + − − ⋅ + − − − +
= = = = −
− − −
, ha x π 1.
g nincs értelmezve az x = 1 helyen, de
1
lim( 3) 2
x
x

− = − létezik és véges fi f ′(x) = -2. Tehát
a parabola érintõjének meredeksége x = 1 helyen -2.
Differenciahányados x
0
-ban:
⎫ − + − − + − − +
= = =

− −


+ − − − − + −

= = = + −
⎪ − −

2 2 2 2
0 0 0 0
0 0
0 0 0 0 0
0
0 0
( 4 5) ( 4 5) 4 4
( )
( )( ) 4( ) ( )( 4)
4
x x x x x x x x
g x
x x x x
x x x x x x x x x x
x x
x x x x
ha x π x
0
f ′(x
0
) =
0
lim
x x →
(x + x
0
- 4) = 2x
0
- 4 fi tetszõleges x pontban: f ′(x) = 2x - 4.
DEFINÍCIÓ: Ha f függvénynél az értelmezési tartomány minden olyan pontjához, ahol f differenci-
álható hozzárendeljük a differenciahányados értékét, akkor az f függvény differenciahánya-
dos (derivált) függvényét kapjuk.
TÉTEL: Deriválási szabályok (f és g függvények deriválhatóak az x helyen, és deriváltjuk itt f ′(x),
illetve g′(x)):
1. f(x) = c, c = állandó fi f ′(x) = 0
2. (c ◊ f(x))′ = c ◊ f ′(x), c ŒR
3. (f(x) ± g(x))′ = f ′(x) ± g′(x)
4. (f(x) ◊ g(x))′ = f ′(x) ◊ g(x) + f(x) ◊ g′(x)
5.
2
( ) ( ) ( ) ( ) ( )
( ) ( )
f x f x g x f x g x
g x g x

′ ′ ⋅ − ⋅ ⎛ ⎞
=
⎜ ⎟
⎝ ⎠
6. (f(g(x)))′ = f ′(g(x)) ◊ g′(x)
59
TÉTEL: Elemi függvények deriváltjai:
1. (x
n
)′ = n ◊ x
n - 1
, ha x > 0, n ŒN
+
.
2. (a
x
)′ = a
x
◊ lna, ha a > 0, a π 1.
(e
x
)′ = e
x
.
3.
1
(log )
ln
a
x
x a
′ =

, ha a > 0, a π 1, x > 0.
4.
1
(ln ) x
x
′ = , ha x > 0.
5. (sinx)′ = cosx.
6. (cosx)′ = sinx.
TÉTEL: (x
n
)′ = n ◊ x
n - 1
, ha x > 0, n ŒN
+
.
BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval
n = 1-re igaz: f(x) = x
1
esetében
→ → −

− − ⎫
′ = = = = ⇒ ′ =

− −



⋅ = ⋅ = ⋅

0 0 0
0 0 1
0
0 0
1 1 0
( ) ( )
bal oldal: ( ) lim lim lim1 1 ( ) 1
igaz
jobb oldal: 1 1 1 1
x x x x x x
f x f x x x
f x x
x x x x
x x
.
Tegyük fel, hogy n = k-ra igaz: (x
k
)′ = k ◊ x
k - 1
.
Bizonyítjuk az öröklõdést: (x
k + 1
)′ = (k + 1) ◊ x
k
.
Bal oldal:
1 1
hatványozás szorzat
azonossága deriváltja
( ) ( ) ( ) 1 ( 1)
k k k k k k k k k
x x x x x x x x x k x x k x k x
+ −
′ ′ = ⋅ ′ = ⋅ + ⋅ ′ = ⋅ + ⋅ ⋅ = + ⋅ = + ⋅
Ez pedig pontosan a jobb oldal, ezzel állításunkat bebizonyítottuk.
V. Vizsgálat differenciaszámítással
TÉTEL: Az f függvény az ]a, b[ intervallum minden pontjában differenciálható. Ha az intervallum
minden x pontjában
• f ′(x) > 0, akkor f az ]a; b[-n szigorúan monoton nõ.
• f ′(x) < 0, akkor f az ]a; b[-n szigorúan monoton csökken.
• f ′(x) ≥ 0, akkor f az ]a; b[-n monoton nõ.
• f ′(x) £ 0, akkor f az ]a; b[-n monoton csökken.
TÉTEL: Legyen az f függvény az ]a, b[ minden pontjában differenciálható. Ha az intervallum egy
x
0
pontjában a deriváltja 0 és ott a derivált függvény elõjelet vált, akkor x
0
-ban az f függ-
vénynek lokális szélsõértéke van. Ha negatívból pozitívba vált a deriváltfüggvény elõjele (az
f szigorúan monoton csökkenõbõl vált szigorúan monoton növõre), akkor lokális maximu-
ma, ha pozitívból negatívba vált, akkor lokális minimuma van.
TÉTEL: Legyen az f függvény egy [a, b]-n deriválható és legyen az f ′ függvény is deriválható
[a, b]-n. Ha az [a, b] minden pontjában f ′′(x) ≥ 0, akkor f az [a, b]-n konvex, ha f ′′(x) £ 0,
akkor konkáv.
TÉTEL: Legyen az f függvény egy [a, b]-n deriválható és legyen az f ′ függvény is deriválható
[a, b]-n. Ha az intervallum egy x
0
pontjában f ′′(x) = 0 és itt az f ′′ függvény elõjelet vált, ak-
kor x
0
pontban az f függvénynek inflexiós pontja van.
60
Pl.: f: R
+
Æ R, f(x) = x
3
- 3x fi f ′(x) = 3x
2
- 3 fi f ′′(x) = 6x.
f ′(x) elõjele:
f ′(x) zérushelye: x = ±1
lokális maximum hely: x = -1
lokális minimum hely: x = +1
x

1 –1
f’ x ( )
f x ( )
f ′′(x) elõjele:
f ′′(x) zérushelye: x = 0
Inflexiós pont: x = 0
x

O
f’ x ( ) ’
f x ( )
konkáv konvex
VI. Alkalmazások:
• Szélsõérték-feladatok megoldása
• Gazdasági folyamatok elemzése
• Érintõ egyenletének felírása: y = f ′(x
0
) ◊ (x - x
0
) + f(x
0
)
• Fizikában út-idõ, sebesség-idõ, gyorsulás-idõ függvények közti kapcsolat.
61
12. A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre
vonatkozó tételek bizonyításában
Vázlat:
I. Párhuzamos szelõk és szelõszakaszok
II. Középpontos hasonlóság
III. Hasonlósági transzformáció
IV. Alakzatok hasonlósága (háromszögek, sokszögek)
V. Hasonló síkidomok kerülete, területe, hasonló testek felszíne, térfogata
VI. Hasonlóság alkalmazása háromszögekre vonatkozó tételekben
– középvonalra vonatkozó tétel
– súlyvonalakra vonatkozó tétel
– szögfelezõtétel
– magasságtétel
– befogótétel
VII. Alkalmazások
Bevezetés:
A mai Irán területén található Szúza környéki ásatások során olyan agyagcserepek kerültek elõ,
amelyek alapján feltételezhetõ, hogy kb. 4000 évvel ezelõtt a babilóniaiak már alkalmazták a ha-
sonlóság fogalmát.
Kidolgozás:
I. Párhuzamos szelõk és szelõszakaszok
A középpontos hasonlóság tulajdonságainak megértéshez szükségünk van a következõ tételekre:
TÉTEL: Párhuzamos szelõk tétele: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük, akkor az
egyik száron keletkezõ szakaszok aránya megegyezik a másik száron keletkezõ megfelelõ
szakaszok arányával.
TÉTEL: Párhuzamos szelõk tételének megfordítása: Ha két egyenes egy szög száraiból a csúcs-
tól számítva olyan szakaszokat vág le, amelyeknek aránya a két száron egyenlõ, akkor a két
egyenes párhuzamos.
TÉTEL: Párhuzamos szelõszakaszok tétele: Egy szög szárait metszõ párhuzamosokból a szárak
által kimetszett szakaszok aránya megegyezik a párhuzamosok által az egyes szárakból le-
metszett szeletek arányával (a csúcstól számítva a szeleteket).
II. Középpontos hasonlóság
DEFINÍCIÓ: Középpontos hasonlósági transzformáció: adott egy O pont és egy l 0-tól különbözõ
valós szám. A tér minden P pontjához rendeljünk hozzá egy P’ pontot a következõképpen:
1. ha P = O, akkor P’ = P.
2. ha P π O, akkor P’ az OP egyenes azon pontja, amelyre OP' =

l

◊ OP és ha l > 0, akkor
P’ az OP félegyenes pontja, ha l < 0, akkor O elválasztja egymástól P-t és P’-t.
62
Az O pont a középpontos hasonlósági transzformáció középpontja, l a középpontos ha-
sonlóság aránya.
Ha

l

> 1, akkor középpontos nagyításról, ha

l

< 1, akkor kicsinyítésrõl beszélünk, ha
pedig

l

= 1, akkor a transzformáció egybevágóság.
A középpontos hasonlósági transzformáció tulajdonságai:
1. ha l π 1, akkor egyetlen fixpont az O pont
2. ha l π 1, akkor minden O-ra illeszkedõ egyenes invariáns (ezen egyenesek képe önmaga, de
pontonként nem fixek)
3. minden, O-ra nem illeszkedõ egyenes képe az eredetivel párhuzamos egyenes (párhuzamos
szelõk tételének megfordításából)
4. szögtartó
5. aránytartó
6. irányítástartó
III. Hasonlósági transzformáció
DEFINÍCIÓ: Véges sok középpontos hasonlósági transzformáció és véges sok egybevágósági
transzformáció egymás utáni végrehajtásával kapott transzformációkat hasonlósági transz-
formációnak nevezzük.
IV. Alakzatok hasonlósága (háromszögek, sokszögek)
DEFINÍCIÓ: Két alakzat hasonló, ha van olyan hasonlósági transzformáció, amely az egyik alak-
zatot a másikba viszi. Jele: A ~ B.
TÉTEL: Két háromszög akkor és csak akkor hasonló, ha:
1. megfelelõ oldalaik hosszának aránya páronként egyenlõ, azaz
' ' '
a b c
a b c
= = = l ,
2. két-két oldalhosszuk aránya és az ezek által közbezárt szögek nagysága egyenlõ, pl.:
' '
a b
a b
= = l és g = g',
3. két-két oldalhosszuk aránya egyenlõ, és e két-két oldal közül a hosszabbikkal szemközti
szögük nagysága egyenlõ, pl.:
' '
a b
a b
= = l és a = a' (ha a > b),
4. két-két szögük páronként egyenlõ, pl.: a = a' és b = b'.
TÉTEL: Két sokszög akkor és csak akkor hasonló, ha megfelelõ oldalhosszaik aránya és megfe-
lelõ szögeik nagysága páronként egyenlõ nagyságú.
V. Hasonló síkidomok kerülete, területe, hasonló testek felszíne, térfogata
TÉTEL: Hasonló síkidomok kerületének aránya megegyezik a hasonlóság arányával, területé-
nek aránya a hasonlóság arányának négyzetével:
1
2
k
k
= l és
1 2
2
t
t
= l .
TÉTEL: Hasonló testek felszínének aránya
1 2
2
A
A
= l , térfogatának aránya
1 3
2
V
V
= l .
63
VI. Háromszögekre vonatkozó tételek:
TÉTEL: A háromszög középvonalaira vonatkozó tétel: A háromszög középvonala párhuzamos
a felezõpontokat nem tartalmazó oldalakkal, és fele olyan hosszú, mint a nem felezett oldal.
BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az ABC és EFC háromszögek hasonlóságát használjuk.
A B
C
E F
TÉTEL: A háromszög súlyvonalaira vonatkozó tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban
metszik egymást. Ez a pont mindhárom súlyvonalnak a csúcstól távolabbi harmadolópontja.
BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az ASB és SF
a
F
b
háromszögek hasonlóságát használjuk.
A B
C
S
F
a
s
a
F
b
s
b
TÉTEL: Szögfelezõtétel: Egy háromszög belsõ szögfelezõje a szemközti oldal a szomszédos olda-
lak arányában osztja.
BIZONYÍTÁS: Az ABC háromszög A csúcsából induló belsõ szögfelezõ BC oldalt az S pontban
metszi.
A
B
C
D
S
c
b
b
a
a
2
a
2
a
2
a
2
64
A BA szakaszt hosszabbítsuk meg A-n túl és legyen AD = b. Ekkor AD = AC = b, ebbõl kö-
vetkezik, hogy az ACD háromszög egyenlõ szárú, a C-nél és a D-nél levõ belsõ szögek
egyenlõk, az A-nál levõ külsõ szög a.
Tudjuk, hogy a háromszög külsõ szöge egyenlõ a vele nem szomszédos belsõ szögek össze-
gével, tehát ACD¬ = ADC¬ =
2
a
.
Ekkor viszont BAS¬ = ADC¬ =
2
a
. Ebbõl következik, hogy az AS
ª
CD. A D csúcsnál levõ
szögre alkalmazva a párhuzamos szelõk tételét kapjuk:
CS DA AC
SB AB AB
= = .
TÉTEL: Magasságtétel: Derékszögû háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza mértani
közepe azon két szakasz hosszának, amelyekre a magasság az átfogót osztja.
BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az TBC és TAC háromszögek hasonlóságát használjuk.
2
q
m
m p q m p q
p m
= ⇒ = ⋅ ⇒ = ⋅
A C
B
O
Öab
D
b a
TÉTEL: Befogótétel: Derékszögû háromszög befogójának hossza mértani közepe az átfogó és a be-
fogó átfogóra esõ merõleges vetülete hosszának.
BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az TBC és ABC háromszögek hasonlóságát használjuk.
2
a c
a p c a p c
p a
= ⇒ = ⋅ ⇒ = ⋅
A C
B
O
Öab
D
b a
VII. Alkalmazások:
• Hasonló testek térfogatának arányával csonkagúla, csonkakúp térfogata meghatározható.
• Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése derékszögû háromszögek hasonlóságán ala-
pul.
• Hasonlóságot használnak a térképészetben, az építészetben (tervek, makettek), az optikai
lencsék alkalmazásakor.
• Szakasz egyenlõ részekre osztása párhuzamos szelõk tételének segítségével történik.
• Thalész számolta az egyiptomi piramisok magasságát a hasonlóság segítségével:
65
Egy földbe szúrt bot segítségével mérte a piramisok magasságát: amikor a bot és az árnyéka
egyenlõ hosszú, akkor a piramis árnyéka is egyenlõ a piramis magasságával, így elegendõ
csak a piramis árnyékát és alapját megmérni, mert ezekbõl már számolható a piramis magas-
sága:
' '
1
' ' ' ' ' '
AC AB AC A C
A C A B AB A B
= ⇒ = =
A'B' = A'C' = y + z
A B
C
x = bot
x = árnyék
árnyék
45°
B’ A’
C’
z y
66
13. Derékszögû háromszögek
Vázlat:
I. Derékszögû háromszögek definíciója
II. Pitagorasz-tétel és megfordítása
Thalész tétel és megfordítása
Magasságtétel, befogótétel
Beírt kör sugarára vonatkozó tétel
III. Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója
IV. Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között
V. Alkalmazások
Bevezetés:
Derékszögû háromszögeket gyakran alkalmazunk a matematikában és a fizikában is. A derékszögû
háromszögekrõl fennmaradt elsõ írásos emlékek a Rhind-papíruszon kb. Kr.e. 2000-bõl találhatók.
Pitagorasz a Kr.e. VI. században élt, tételét viszont már a babilóniaiak 4000 évvel ezelõtt is ismer-
ték, Pitagoraszhoz csak azért fûzõdik a tétel, mert rájött egy új bizonyításra.
Kidolgozás:
I. Derékszögû háromszögek
DEFINÍCIÓ: Azokat a háromszögeket, amelyeknek valamely szöge 90º, azaz derékszög, derékszö-
gû háromszögeknek nevezzük.
A derékszöget bezáró két oldalt befogónak, a derékszöggel szemközti, egyben a leghosszabb
oldalt átfogónak nevezzük.
II. A derékszögû háromszögekre vonatkozó tételek közül a Pitagorasz-tétel
teremt kapcsolatot a háromszög oldalai között.
TÉTEL: Pitagorasz-tétel: Ha egy háromszög derékszögû, akkor befogóinak négyzetösszege
egyenlõ az átfogó négyzetével.
BIZONYÍTÁS I.: Bizonyítani kell: a
2
+ b
2
= c
2
.
Vegyünk fel két a + b oldalú négyzetet. A két négyzet területe egyenlõ.
a
b
a
a
a
a a
a
a
a
a
a b + 90º =
b b
b
b
b
b
b
b
a
a
b
b
b
t
3
t
2
t
1
c
c
c
c
a
a
a
a
b
b
b
b
g
g
g
g
67
Az elsõ négyzet felosztható egy t
1
= a
2
és egy t
2
= b
2
területû négyzetre (a felosztásából ere-
dõ párhuzamosság miatt), továbbá 4 olyan derékszögû háromszögre, amelynek befogói a,
illetve b. Ez a 4 háromszög egybevágó egymással és az eredeti háromszöggel, tehát területük
egyenlõ.
A második négyzetben elhelyezkedõ négyszög négyzet, mivel oldalai egyenlõ hosszúak
(egybevágó derékszögû háromszögek átfogói), szögei pedig 90º-osak (egybevágó derékszö-
gû háromszögben a + b = 90º). Ha a derékszögû háromszögek átfogója c, akkor területe
t
3
= c
2
.
b
c
a
a
b
Mindkét nagy négyzet területébõl kivonva a 4-4 egybevágó háromszög területét, a fennma-
radó területek egyenlõk lesznek.
BIZONYÍTÁS II.: Vegyünk fel egy derékszögû háromszöget, amelynek befogói a és b, és egy a + b
oldalú négyzetet. A négyzetben helyezzük el a háromszögeket:
a
b
a
a
a
a a
a
a
a
a
a b + 90º =
b b
b
b
b
b
b
b
a
a
b
b
b
t
2
t
1
c
c
c
c
a
a
a
a
b
b
b
b
g
g
g
g
ABCD négyszög négyzet, mert oldalai egyenlõk (c), és szögei 90º-osak (g = 180º - (a + b) =
= 180º - 90º = 90º), így az a + b oldalú négyzet területe kétféleképpen: t = (a + b)
2
, illetve
2
4
2
a b
t c

= ⋅ + , azaz
2 2 2 2 2 2 2 2
( ) 4 2 2
2
a b
a b c a ab b ab c a b c

+ = ⋅ + ⇒ + + = + ⇒ + = .
b
c
a
a
b
68
BIZONYÍTÁS III.: Befogótétellel
Befogótétel miatt:
= ⋅ , a p c illetve ( ) b q c c p c = ⋅ = − ⋅ .
Ebbõl a
2
= p ◊ c, illetve b
2
= (c - p) ◊ c = c
2
- p ◊ c.
a
b
c
P q
m
Összeadva az utolsó két egyenlõséget:
a
2
+ b
2
= p ◊ c + c
2
- p ◊ c = c
2
fi a
2
+ b
2
= c
2
.
BIZONYÍTÁS IV.: Koszinusztétellel
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
0
2 cos90 2 0 c a b ab a b ab a b c a b = + − ° = + − ⋅ = + ⇒ = +
¸_¸
.
TÉTEL: Pitagorasz-tétel megfordítása: ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege
egyenlõ a harmadik oldal hosszának négyzetével, akkor a háromszög derékszögû.
BIZONYÍTÁS:
b
c
a
a
C A
B
B’
c’
Tudjuk, hogy az ABC háromszög oldalaira igaz: a
2
+ b
2
= c
2
. Az a, b befogókkal rajzolunk
egy AB’C derékszögû háromszöget, amelyre Pitagorasz tétele miatt a
2
+ b
2
= (c’)
2

c
2
= (c’)
2
fi c = c’. Ekkor az ABC ill. AB’C háromszög oldalai páronként megegyeznek fi
a két háromszög egybevágó fi megfelelõ szögeik páronként egyenlõk fi C-nél ABC há-
romszögben derékszög van.
TÉTEL: Thalész-tétel: ha egy kör átmérõjének két végpontját összekötjük a kör bármely más
pontjával, akkor derékszögû háromszöget kapunk.
BIZONYÍTÁS: O középpontú kör, AB átmérõ, C tetszõleges pont a körvonalon.
A
C
O
a
b
B
a
b
OA = OC = r fi OAC háromszög egyenlõ szárú fi OAC¬ = OCA¬ = a.
OC = OB = r fi OBC háromszög egyenlõ szárú fi OBC¬ = BCO¬ = b.
Az ABC háromszög belsõ szögeinek összege 180º fi 2a + 2b = 180º fi a + b = 90º fi
ACB¬ = 90º.
69
TÉTEL: Thalész-tétel megfordítása: ha egy háromszög derékszögû, akkor köré írható körének
középpontja az átfogó felezõpontja.
BIZONYÍTÁS: ABC derékszögû háromszöget tükrözzük az átfogó F felezõpontjára. A tükrözés
tulajdonságai miatt BC = AC’ és CA = BC’ és AC’ = BC’ szögei 90º-osak. A téglalap átlói
egyenlõk és felezik egymást fi FA = FB = FC fi F az ABC háromszög köré írt középpontjá-
val egyenlõ.
C A
B C’
F
a
a
b
b
TÉTEL: Thalész-tétel és megfordítása összefoglalva: a sík azon pontjainak halmaza, amelyekbõl
egy megadott szakasz derékszögben látszik, a szakaszhoz, mint átmérõhöz tartozó kör, el-
hagyva belõle a szakasz végpontjait.
TÉTEL: Magasságtétel: Derékszögû háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza mértani
közepe azon két szakasz hosszának, amelyekre a magasság az átfogót osztja.
TÉTEL: Befogótétel: Derékszögû háromszög befogójának hossza mértani közepe az átfogó és a be-
fogó átfogóra esõ merõleges vetülete hosszának.
TÉTEL: Beírt kör sugarára vonatkozó tétel: Derékszögû háromszög átfogója a két befogó össze-
gével és a beírt kör sugarával kifejezve: c = a + b - 2r.
BIZONYÍTÁS: Körhöz húzott érintõszakaszok egyenlõsége miatt c = a - r + b - r = a + b - 2r.
r
r
r
r
r
b r –
b r –
a – r
a – r
A Thalész-tétel miatt c = 2R, ahol R a háromszög köré írt kör sugara. Ebbõl és az elõzõ
tételbõl következik: 2R = a + b - 2r fi
2
a b
R r
+
+ = .
70
III. Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója
A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögû háromszögekkel is bevezethetjük. Kihasználjuk,
hogy a két derékszögû háromszög hasonló, ha valamely hegyesszögük megegyezik. A hasonlóság
következtében egy derékszögû háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge egy-
értelmûen meghatározza. Erre a függvényszerû kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket:
DEFINÍCIÓ: Az a hegyesszöget tartalmazó tetszõleges derékszögû háromszögben
sina = a-val szemközti befogó hosszának és az átfogó hosszának hányadosa.
cosa = a melletti befogó hosszának és az átfogó hosszának a hányadosa.
tga = a-val szemközti befogó hosszának és az a melletti befogó hosszának a hányadosa.
ctga = a melletti befogó hosszának és az a-val szemköztes befogó hosszának a hányadosa.
A
B
C
a
b
c
a
sin
a
c
= a , cos
b
c
= a , tg
a
b
= a , ctg
b
a
= a
IV. Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között
A definíciók alapján könnyen igazolhatók a következõ azonosságok, ahol 0º < a < 90º:
sin
tg
cos
=
a
a
a
,
cos
ctg
sin
=
a
a
a
,
1
tg
ctg
= a
a
sina = cos(90º - a), cosa = sin(90º - a)
tga = ctg(90º - a), ctga = tg(90º - a)
sin
2
x + cos
2
x = 1
Nevezetes szögek szögfüggvényei:
sin cos tg ctg
30°
1
2
3
2
3
3
3
45°
2
2
2
2
1 1
60°
3
2
1
2
3
3
3
1
1
45°
3
2
1 1
45°
2
30°
60°
71
V. Alkalmazások:
• Pitagorasz-tétel:
– síkgeometria: háromszög, trapéz magasságának számolása
– koordinátageometria: két pont távolsága, vektor hossza
– már az ókorban ismerték terepen a derékszög kitûzését 12 csomós kötél és 3 karó segítsé-
gével:
• Thalész-tétel:
– síkgeometria: körhöz külsõ pontból húzott érintõk szerkesztése
– koordinátageometria.: érintõk egyenlete
• Magasságtétel:
– mértani közép szerkesztése
A C
B
O
Öab
D
b a
72
14. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei
Vázlat:
I. Oldalfelezõ merõlegesek, a háromszög köré írt kör középpontja
II. Szögfelezõk, háromszögbe, illetve háromszöghöz írt kör középpontja
III. Magasságvonalak, a háromszög magasságpontja
IV. Súlyvonalak, a háromszög súlypontja
V. Középvonalak
VI. Euler-egyenes
VII. Alkalmazások
Bevezetés:
A geometria görög szó, eredeti jelentése földmérés. A geometria az ókori görög matematikusok
tevékenysége által vált tudománnyá. Thalészen, a matematika atyján kívül a legnagyobb görög
geométernek tartott Apollóniosz is sokat foglalkozott a háromszögekkel és a velük kapcsolatos
összefüggésekkel. A tételben szereplõ ismeretek nagy részét már õk is tudták.
Kidolgozás:
I. Oldalfelezõ merõlegesek, a háromszög köré írt kör középpontja
DEFINÍCIÓ: A síkon egy szakasz felezõmerõlegese az az egyenes, amely a szakasz felezõpontjára
illeszkedik és merõleges a szakaszra.
TÉTEL: A szakasz felezõmerõlegese a szakasz két végpontjától egyenlõ távol lévõ pontok halmaza.
TÉTEL: A háromszög három oldalfelezõ merõlegese egy pontban metszi egymást. Ez a pont a há-
romszög köré írt kör középpontja.
BIZONYÍTÁS: ABC háromszögben AB és AC oldalfelezõ merõlegeseit tekintsük. Ezek az egyenesek
metszik egymást, mert a háromszög oldalai nem párhuzamosak egymással. Legyen a két ol-
dalfelezõ merõleges metszéspontja K. Ekkor K egyenlõ távolságra van A-tól és B-tõl (mert K
illeszkedik f
c
-re), illetve A-tól és C-tõl (mert K illeszkedik f
b
-re) is. Következésképpen
egyenlõ távol van B-tõl és C-tõl is, azaz K illeszkedik BC szakaszfelezõ merõlegesére. fi
KA = KB = KC, azaz A, B és C egyenlõ távolságra vannak K-tól fi mindhárom pont illesz-
kedik egy K középpontú KA = KB = KC = r sugarú körre.
A
B
C
M
f
c
f
b
73
K hegyesszögû háromszög esetén a háromszögön belül, derékszögû háromszögnél az át-
fogó felezõpontjába (Thalész tétele), tompaszögû háromszögnél a háromszögön kívül esik.
O
O
O
II. Szögfelezõk, háromszögbe, illetve háromszöghöz írt kör középpontja
DEFINÍCIÓ: Egy konvex szög szögfelezõje a szög csúcsából kiinduló, a szögtartományban haladó
azon félegyenes, amely a szöget két egyenlõ nagyságú szögre bontja.
TÉTEL: Egy konvex szögtartományban a száraktól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a szög-
felezõ.
TÉTEL: A háromszög három belsõ szögfelezõje egy pontban metszi egymást. Ez a pont a három-
szögbe írt kör középpontja.
BIZONYÍTÁS:
A B
C
T
3
T
2
T
1
O
f
a
f
b
a
2
b
2
Két belsõ szögfelezõ metszéspontjáról belátjuk, hogy rajta van a harmadikon. Vegyük fel az
a és b szögfelezõjét: f
a
és f
b
. Ez a két félegyenes metszi egymást, mert 0º 180º
2 2
< + <
b
a
.
Így f
a
és f
b
metszéspontja az O pont. A szögfelezõ a szög száraitól egyenlõ távol lévõ pon-
tok halmaza a szögtartományban, így mivel O illeszkedik f
a
-ra fi OT
1
= OT
3
, illetve O il-
leszkedik f
b
-ra fi OT
1
= OT
2
, tehát OT
2
= OT
3
, vagyis O egyenlõ távol van az AC és a CB
szögszáraktól, így O illeszkedik f
g
-ra, azaz O az f
a
, f
b
és f
g
egyetlen közös pontja.
A bizonyítás során kiderült, hogy O egyenlõ távol van a háromszög oldalaitól, ezért köréje
egy olyan kör írható, amely a háromszög oldalait érinti.
TÉTEL: A háromszög egy belsõ, és a másik két csúcshoz tartozó külsõ szögfelezõje egy pontban
metszi egymást, ez a pont a háromszög hozzáírt körének középpontja. A háromszögnek 3
hozzáírt köre van.
O
A
B
C
O
1
O
2
O
3
TÉTEL: A háromszög ugyanazon szögének külsõ és belsõ szögfelezõje merõleges egymásra.
74
III. Magasságvonalak, a háromszög magasságpontja
DEFINÍCIÓ: A háromszög magassága az egyik csúcsból a szemközti oldal egyenesére bocsátott
merõleges szakasz. A háromszög magasságának egyenese a háromszög magasságvonala.
TÉTEL: A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást. Ez a pont a háromszög ma-
gasságpontja.
BIZONYÍTÁS: Visszavezetjük a háromszög oldalfelezõ merõlegeseire vonatkozó tételre.
B
C
A m
c
A’ B’
C’
c
Vegyük fel az ABC háromszöget, és mindhárom csúcsán keresztül húzzunk párhozamos
egyenest a szemközti oldallal. ⇒ A’B’C’ háromszög.
Belátjuk, hogy m
c
az A’B’ oldalfelezõ merõlegese: m
c
merõleges AB-re és A’B’ párhuzamos
AB-vel ⇒ m
c
merõleges A’B’-re. AB párhuzamos A’B’-vel és BC párhuzamos B’C’-vel ⇒
ABCB’ paralelogramma ⇒ CB’ = AB, hasonlóan ABA’C paralelogramma ⇒ A’C = AB,
ebbõl B’C = CA’ ⇒ C felezõpontja A’B’-nek ⇒ m
c
oldalfelezõ merõlegese A’B’-nek.
Hasonlóan belátható, hogy m
a
és m
b
is az A’B’C’ háromszög oldalfelezõ merõlegesei. Az ol-
dalfelezõ merõlegesekre vonatkozó tétel alapján tudjuk, hogy ezek egy pontban metszik
egymást, tehát beláttuk, hogy az ABC háromszög magasságvonalai is egy pontban metszik
egymást.
A magasságpont hegyesszögû háromszög esetén a háromszög belsejében, derékszögû há-
romszögnél a derékszögû csúcsban, tompaszögû háromszögnél a háromszögön kívül helyez-
kedik el.
A
B
C=M
A
B
C
M
B
M
A
C
IV. Súlyvonalak, a háromszög súlypontja
DEFINÍCIÓ: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezõpontjával összekötõ szakasz a három-
szög súlyvonala.
75
TÉTEL: A háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást, ezt a pontot a háromszög súly-
pontjának nevezzük. A súlypont harmadolja a súlyvonalakat úgy, hogy a csúcs felé esõ sza-
kasz úgy aránylik az oldal felé esõ szakaszhoz, mint 2 : 1.
A B
C
S
F
a F
b
F
c
V. Középvonalak
DEFINÍCIÓ: A háromszög két oldalfelezõ pontját összekötõ szakaszt a háromszög középvonalá-
nak nevezzük.
Minden háromszögnek 3 középvonala van.
TÉTEL: A háromszög középvonala párhuzamos a felezõpontokat nem tartalmazó oldallal, és fele
olyan hosszú.
A B
C
c
F
a
F
b
= = ,
2 2
a b
AB c
F F
a b
F F AB
VI. Euler-egyenes
TÉTEL: A háromszög magasságpontja, súlypontja és a körülírt kör középpontja egy egyenesen van
(Euler-féle egyenes). A súlypont a másik kettõ távolságát harmadolja és a körülírt kör kö-
zéppontjához van közelebb.
A
C
B
K
S
M
F
AB
F
BC
F
AC
76
VII. Alkalmazások:
• háromszög szerkesztési feladatok
• koordináta-geometria: 3 ponton átmenõ kör egyenlete, háromszög súlypontjának kiszámítása
• súlyvonal, súlypont (homogén anyageloszlású háromszög esetén) fizikában: súlyvonal men-
tén, illetve súlypontban alátámasztva a háromszög egyensúlyban van
• kör középpontjának szerkesztése
• területszámítási feladatok a nevezetes körök sugarainak felhasználásával
4
abc
R
t
= ,
t
r
s
= , ahol
2
k
s = .
77
15. Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között
Vázlat:
I. Háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint
II. Összefüggések és a háromszög szögei között (belsõ, külsõ szögek)
III. Összefüggések a háromszög oldalai között (háromszög egyenlõtlenségek, Pitagorasz-tétel)
IV. Összefüggések a háromszög szögei és oldalai között (koszinusztétel, szinusztétel, szögfügg-
vények)
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A háromszögekkel már az ókorban sokat foglakoztak: pl. Pitagorasz, Thalész. A szamoszi Arisz-
tarkhosz Kr. e. 3. században olyan számításokat és közelítéseket végzett, amelyek burkoltan már
szögfüggvényeket tartalmaztak. A legrégibb térképeket több, mint 4000 évvel ezelõtt készítették.
Snellius holland mérnök a 17. században kidolgozott olyan, a háromszögek adatainak meghatáro-
zására épülõ (trigonometriai) módszert, amelynek alkalmazásával a térképek pontosabbá váltak.
Kidolgozás:
I. Háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint
DEFINÍCIÓ: Háromszög az a zárt szögvonal, amelyeknek 3 oldala és 3 csúcsa van.
DEFINÍCIÓ: Egy háromszög hegyesszögû, ha minden szöge hegyesszög.
DEFINÍCIÓ: Egy háromszög derékszögû, ha van egy 90º-os szöge.
DEFINÍCIÓ: Egy háromszög tompaszögû, ha van egy tompaszöge.
DEFINÍCIÓ: Egy háromszög szabályos (vagy egyenlõ oldalú), ha három oldala egyenlõ hosszú.
DEFINÍCIÓ: Egy háromszög egyenlõ szárú (vagy szimmetrikus), ha van két egyenlõ oldala.
háromszögek
hegyesszögû derékszögû tompaszögû
egyenlõ szárú
egyenlõ
oldalú
II. Összefüggések a háromszög szögei közt:
TÉTEL: A háromszög belsõ szögeinek összege 180º.
TÉTEL: A háromszög külsõ szögeinek összege 360º.
TÉTEL: A háromszög egy külsõ szöge egyenlõ a nem mellette fekvõ két belsõ szög összegével.
78
III. Összefüggések a háromszög oldalai közt:
TÉTEL: Háromszög egyenlõtlenségek: a háromszög bármely két oldalának összege nagyobb a har-
madiknál: a + b > c, a + c > b, b + c > a.
TÉTEL: Egy háromszögben bármely két oldal különbségének abszolút értéke kisebb a harmadik-
nál:

a - c

< b,

a - b

< c,

b - c

< a.
IV. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között:
TÉTEL: Egy háromszögben egyenlõ hosszúságú oldalakkal szemben egyenlõ nagyságú szögek
vannak, egyenlõ nagyságú szögekkel szemben egyenlõ hosszúságú oldalak vannak.
TÉTEL: Bármely háromszögben két oldal közül a hosszabbikkal szemben nagyobb belsõ szög van,
mint a rövidebbikkel szemben, illetve két szög közül a nagyobbikkal szemben hosszabb ol-
dal van, mint a kisebbikkel szemben.
DEFINÍCIÓ: Derékszögû háromszögben bevezetjük a szögfüggvények fogalmát a hasonló három-
szögek tulajdonságait kihasználva:
sin
a
c
= a , cos
b
c
= a , tg
a
b
= a , ctg
b
a
= a
A
B
C
a
b
c
a
TÉTEL: Szinusztétel: Egy háromszögben két oldal hosszának aránya egyenlõ a velük szemközti
szögek szinuszának arányával:
sin
sin
a
b
=
a
b
A szinusztétel a háromszög három oldalára is felírható, ekkor a : b : c = sina : sinb : sing.
TÉTEL: Koszinusztétel: egy háromszög egyik oldalhosszának négyzetét megkapjuk, ha a másik
két oldal négyzetösszegébõl kivonjuk a két oldal hosszának és a közbezárt szög koszinuszá-
nak kétszeres szorzatát: c
2
= a
2
+ b
2
- 2abcosg.
BIZONYÍTÁS: Vektorok skaláris szorzatának felhasználásával fogjuk bizonyítani, ezért a három-
szög oldalait irányítjuk:
CB a =
¸¸¸,
, CA b =
¸¸¸,
, AB c =
¸¸¸,
.
Jelölje a a = , b b = és c c = .
A B
C
g
CA
CB
AB
79
Ekkor c a b = − . Az egyenlet mindkét oldalát önmagával skalárisan szorozva:
2 2 2 2
2
( ) 2 c a b c a ab b = − ⇒ = − + .
2
2
cos0º 1 c c c c c c = ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ = .
Hasonlóan
2
2
a a = és
2
2
b b = .
cos cos a b a b a b ⋅ = ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ g g .
Ezeket beírva a
2 2 2
2 c a ab b = − + egyenletbe kapjuk: c
2
= a
2
+ b
2
- 2abcosg.
Következmények:
• ha g = 90º, vagyis a háromszög derékszögû, akkor c
2
= a
2
+ b
2
, ami a Pitagorasz-tétel.
• ha g < 90º, akkor bármely két oldalának négyzetösszege nagyobb a harmadik oldal négyzeté-
nél.
• ha g > 90º, akkor a két rövidebb oldal négyzetösszege kisebb a harmadik oldal négyzeténél.
V. Alkalmazások:
• Háromszögek szerkesztése, háromszög ismeretlen adatainak kiszámítása.
• Sokszögekben oldalak, átlók, szögek kiszámolása háromszögekre bontással.
• Földmérésben, térképészetben, csillagászatban mért adatokból távolságok és szögek kiszá-
molása.
• Terepfeladatok megoldásánál: pl.: megközelíthetetlen pontok helyének meghatározása.
• Modern helymeghatározás: GPS.
• Koszinusztétel alkalmazása: ha a háromszög két oldala és az általuk közbezárt szög, illetve
ha a 3 oldal ismert. (ez utóbbi esetben a legnagyobb szöget Æ leghosszabb oldallal szembe-
nit érdemes kiszámolni).
• Szinusztétel alkalmazása: ha a háromszög egy oldala és két szöge ismert, vagy két oldala és
nem az általuk közbezárt szög ismert.
Ha a két oldal közül a nagyobbikkal szemköztes szög ismert, akkor a háromszög egyértel-
mûen meghatározott.
Ha a két háromszög két oldalát és a rövidebbel szemköztes szöget ismerjük, akkor a három-
szög nem egyértelmûen meghatározott, tehát egy hegyesszög és egy tompaszög is megfelel
a feltételeknek, vagy ez egy derékszögû háromszög, vagy nincs az adatoknak megfelelõ há-
romszög. Ekkor inkább a koszinusz tételt alkalmazzuk és másodfokú egyenletet kapunk
a 3. oldalra.
80
16. Húrnégyszög, érintõnégyszög, szimmetrikus
négyszögek
Vázlat:
I. Húrnégyszög: definíció, tétel, terület (Heron-képlet)
II. Érintõnégyszög: definíció, tétel, terület
III. Szimmetrikus négyszögek:
– tengelyesen szimmetrikus négyszögek,
– középpontosan szimmetrikus négyszögek,
– forgásszimmetrikus négyszögek.
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
A kerületi és középponti szögek közti kapcsolatot már Hippokratész is ismerte 2500 évvel ezelõtt.
Ebbõl a tételbõl a húrnégyszögek tulajdonságaira következtethetünk. Heron megalkotta a területükre
vonatkozó összefüggést. A szimmetrikus négyszögek tulajdonságaiból tudunk következtetni a négy-
szögek és a sokszögek tulajdonságaira.
Kidolgozás:
I. Húrnégyszög
DEFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyeknek van köré írható körük, húrnégyszögeknek nevez-
zük. Ezzel ekvivalens: a húrnégyszög olyan négyszög, amelynek oldalai ugyanannak a kör-
nek a húrjai.
TÉTEL: Ha egy négyszög húrnégyszög, akkor szemközti szögeinek összege 180º.
BIZONYÍTÁS: Vegyük fel egy ABCD húrnégyszöget, és a köré írt kört. Legyen a négyszögben
DAB¬ = a, BCD¬ = b.
O
2a
g
2g
a
A
B
C
D
Ekkor a a C csúcsot tartalmazó BD ívhez, b pedig az A csúcsot tartalmazó DB ívhez tartal-
mazó kerületi szög. A kerületi és középponti szögek tételébõl következõen az ugyanezeken
az ívekhez tartozó középponti szögek nagysága 2a, illetve 2b.
81
O
2a
b
2b
a
A
B
C
D
Ezek összegérõl tudjuk, hogy 2a + 2b = 360º. Mivel a négyszög belsõ szögeinek összege
360º, ezért a másik két szemközti szög összege is 180º.
TÉTEL: Ha egy négyszög szemközti szögeinek összege 180º, akkor az húrnégyszög.
BIZONYÍTÁS: indirekt
Tegyük fel, hogy a szemközti szögeinek összege 180°, és a négyszög nem húrnégyszög. Tehát
az egyik csúcs (C) nem illeszkedik a másik három által meghatározott körre. Legyen P a DC
egyenesének és a körnek metszéspontja.
Legyen DAB¬ = a, a feltétel szerint BCD¬ = 180º - a fi BCP¬ = a.
A
B
C
D
P
Ekkor ABPD négyszög húrnégyszög, amirõl már beláttuk, hogy szemközti szögeinek összege
180º, tehát DPB¬ = 180º - a. Ebbõl viszont az következik, hogy a BPC háromszög egyik
szöge (BCP¬) a, egy másik (BPC¬) pedig 180º - a. Ezek összege a harmadik szög nélkül is
180º, ami ellentmond a belsõ szögek összegére vonatkozó tételnek. Mivel helyesen
következtettünk, csak a kiindulási feltételben lehet a hiba, tehát nem igaz, hogy C nincs a kö-
rön fi C illeszkedik a körre. Ez viszont azt jelenti, hogy ABCD mindegyik csúcsa ugyanazon
körön van fi ABCD húrnégyszög.
TÉTEL: Húrnégyszög-tétel: egy négyszög akkor és csak akkor húrnégyszög, ha szemközti szögei-
nek összege 180º.
TÉTEL: A nevezetes négyszögek közül biztosan húrnégyszög a szimmetrikus trapéz (húrtrapéz),
a téglalap és a négyzet.
TÉTEL: A paralelogramma akkor és csak akkor húrnégyszög, ha téglalap.
TÉTEL: A húrnégyszög területe kifejezhetõ a négyszög kerületével és az oldalakkal: Ha
2
k
s = ,
akkor ( )( )( )( ) t s a s b s c s d = − − − − . Ez a Heron-képlet húrnégyszögekre.
82
II. Érintõnégyszög
DEFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyeknek van beírt körük, érintõnégyszögeknek nevezzük.
Ezzel ekvivalens: az érintõ négyszög olyan négyszög, amelynek az oldalai ugyanannak
a körnek érintõi.
TÉTEL: Ha egy konvex négyszög érintõnégyszög, akkor szemközti oldalainak összege egyenlõ.
A
x
x
y
y
z
z
u
u
B
C
D
TÉTEL: Ha egy konvex négyszög szemközti oldalainak összege egyenlõ, akkor az érintõ négyszög.
TÉTEL: Érintõnégyszög tétel: Egy konvex négyszög akkor és csak akkor érintõnégyszög, ha
szemközti oldalai egyenlõ.
TÉTEL: A nevezetes négyszögek közül biztosan érintõnégyszög a deltoid, így a rombusz és
a négyzet.
TÉTEL: A paralelogramma akkor és csak akkor érintõnégyszög, ha rombusz.
TÉTEL: Érintõnégyszög területe kifejezhetõ a négyszög kerületével, és a beírt kör sugarával:
2
k r
t s r

= = ⋅ .
III. Négyszögek csoportosítása a szimmetria szempontjából:
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek:
DEFINÍCIÓ: Egy négyszög tengelyesen szimmetrikus, ha van olyan síkbeli tengelyes tükrözés,
melynek az adott négyszög invariáns alakzata. E tükrözés tengelyét a négyszög szimmetria-
tengelyének nevezzük.
1. csoportosítás a tengely minõsége szerint:
• valamelyik oldalfelezõ merõleges a tengely:
húrtrapéz

téglalap és négyzet
B
C D
A
t
B
C D
A
t
1
t
2
B
C D
A
t
1
t
2
83
A szimmetrikus trapéz tengelyes szimmetriából adódó tulajdonságai:
– szárai egyenlõ hosszúak,
– alapon fekvõ szögei egyenlõ nagyságúak,
– átlói egyenlõ hosszúak és a szimmetriatengelyen metszik egymást.
• valamelyik átló a tengely:
deltoid

rombusz és négyzet
B
C
D
A
t
B
C
D
A
t
C
B
A
D
t
1
t
2
B
C D
A
t
1
t
2
t
3
t
4
A deltoid tengelyes szimmetriából adódó tulajdonságai:
– két-két szomszédos oldala egyenlõ,
– egyik átlója merõlegesen felezi a másik átlót,
– egyik átlója felezi két szemközti szögét,
– van két szemközti, egyenlõ szöge.
2. csoportosítás a tengelyek száma szerint:
• egy szimmetria tengely:
húrtrapéz deltoid
B
C D
A
t
B
C
D
A
t
B
C
D
A
t
• két szimmetria tengely:
téglalap rombusz
B
C D
A
t
1
t
2
C
B
A
D
t
1
t
2
84
• négy szimmetria tengely:
négyzet
B
C D
A
t
1
t
2
t
3
t
4
Középpontosan szimmetrikus négyszögek:
DEFINÍCIÓ: Egy négyszög középpontosan szimmetrikus, ha van olyan középpontos tükrözés,
amelynek az adott négyszög invariáns alakzata. E tükrözés középpontját a négyszög szim-
metriaközéppontjának nevezzük.
Középpontosan szimmetrikus négyszög a paralelogramma fi rombusz, téglalap, négyzet.
A paralelogramma középpontos szimmetriából adódó tulajdonságai:
1. szemközti oldalai egyenlõ hosszúak,
2. szemközti szögei egyenlõ nagyságúak,
3. szemközti oldalai párhuzamosak,
4. bármely két szomszédos szögének az összege 180º,
5. átlói a szimmetriaközéppontban felezik egymást,
6. van egy párhuzamos és egyenlõ hosszúságú oldalpárja.
Forgásszimmetrikus négyszögek:
DEFINÍCIÓ: Egy négyszög forgásszimmetrikus, ha van a síkjában olyan (az identitástól különbö-
zõ) pont körüli forgatás, amelynek az adott négyszög invariáns alakzata. E forgatás közép-
pontját a négyszög forgáscentrumának nevezzük.
TÉTEL: Azok a négyszögek, amelyek középpontosan szimmetrikusak, egyben forgásszimmetriku-
sak is, a forgatás középpontja egybeesik a szimmetria középponttal és a = 180º.
TÉTEL: A négyzet az egyetlen négyszög, ami többszörösen is (háromszorosan) forgásszimmetri-
kus, a lehetséges forgásszögei: 90º, 180º és 270º.
IV. Alkalmazás:
• a szimmetrikus négyszögek ( téglalap, négyzetek) fontos szerepet játszanak az építészetben:
mozaikok, padlólapok
• vektorok összeadása: paralelogramma módszerrel
• csonkakúp, illetve csonkagúla beírt gömbjének sugár meghatározása megfelelõ síkmetszettel
(pl. érintõtrapéz)
• csonkakúp körülírt gömbjének sugár meghatározása
• papírsárkány készítése
85
17. Egybevágósági transzformációk, szimmetrikus
sokszögek
Vázlat:
I. Egybevágósági transzformációk, tulajdonságaik.
Eltolás, tengelyes tükrözés, pontra vonatkozó tükrözés, pont körüli elforgatás
II. Egybevágó alakzatok
III. Szimmetrikus sokszögek (tengelyes, középpontos, forgásszimmetrikus)
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
Ha síkbeli vagy térbeli alakzatokat akarunk összehasonlítani, vagy egymáshoz viszonyított hely-
zetüket szeretnénk leírni, akkor sokszor annak a megállapítása a célunk, hogyan származtatható
egyik alakzat a másikból. Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása miatt foglalkozunk
a geometriai transzformációkkal.
Kidolgozás:
I. Transzformációk:
DEFINÍCIÓ: Geometriai transzformációk azok a függvények, amelyek egy ponthalmazt ponthal-
mazra képeznek le. (D
f
= R
f
= ponthalmaz)
DEFINÍCIÓ: A geometriai transzformációk közül a távolságtartó transzformációkat egybevágósági
transzformációknak nevezzük.
Távolságtartó leképezés: bármely két pont távolsága egyenlõ képeik távolságával.
Síkbeli egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés, pontra vonatkozó tükrözés, pont
körüli elforgatás, eltolás.
Közös tulajdonságok:
– Kölcsönösen egyértelmû (egy pontnak egy képpont felel meg és fordítva).
– Szögtartó (minden szög egyenlõ nagyságú a képével).
DEFINÍCIÓ: Eltolás: adott egy v vektor. A v vektorral való eltolás a sík (tér) tetszõleges P pontjá-
hoz azt a P' pontot rendeli, amelyre ' PP v =
¸¸¸¸,
.
P
P’
v
r
Tulajdonságai:
– nincs fixpontja (fixpont olyan pont, amelynek képe önmaga), kivéve, ha 0 v = .
– az adott vektorral párhuzamos egyenesek (és síkok) invariáns alakzatok (invariáns alakzat
olyan alakzat, amelynek képe önmaga, de pontokként nem feltétlenül fix).
– körüljárástartó (minden síkidom azonos körüljárású, mint képe).
86
– egyenes és képe egybeesik (invariáns), ha az egyenes párhuzamos az eltolás vektorával.
– egyenes és képe párhuzamos, ha az egyenes nem párhuzamos az eltolás vektorával.
DEFINÍCIÓ: Tengelyes tükrözés: adott a sík egy t egyenese, ez a tengelyes tükrözés tengelye.
A t tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszõleges t-re nem illeszkedõ P pontjához
azt a P' pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a PP' szakasz felezõmerõlegese a t tengely.
A t egyenes képe önmaga.
T
P
t
P’
Tulajdonságai:
– a t egyenes minden pontja fixpont, más fixpont nincs
– a t egyenes fix egyenes (minden pontja fixpont)
– a t-re merõleges egyenesek invariánsak
– nem körüljárástartó
– egyenes és képe ugyanabban a pontban metszi egymást a tengelyen, a tengellyel azonos szö-
get bezárva.
DEFINÍCIÓ: Középpontos tükrözés: adott a sík egy O pontja, a középpontos tükrözés középpontja.
Az O pontra vonatkozó középpontos tükrözés a sík egy tetszõleges O-tól különbözõ P
pontjához azt a P' pontot rendeli, amelyre az O pont a PP' szakasz felezõpontja. Az O pont
képe önmaga.
P
O
P’
Tulajdonságai:
– O az egyetlen fixpont
– minden O-ra illeszkedõ egyenes invariáns
– fix egyenes nincs
– körüljárástartó
– ha az egyenes nem illeszkedik O-ra, akkor e párhuzamos e′ -vel.
DEFINÍCIÓ: Pont körüli forgatás: adott a sík egy O pontja és egy α irányított szög. Az O pont
körüli a szögû, adott irányú forgatás a sík egy tetszõleges O-tól különbözõ P pontjához azt
a P' pontot rendeli, amelyre teljesül, hogy POP' szög irány és nagyság szerint megegyezik
a-val. O pont képe önmaga.
a
O
Q’
P P’
Q
a >0
pozitív irányú
forgatás
a < 0
negatív irányú
forgatás
87
Tulajdonságai:
– egyetlen fixpont: O pont (ha a π 0º)
– nincs fix egyenes (ha a π 0º)
– nincs invariáns egyenes (ha a π 0º, a π 180º)
– minden O középpontú kör invariáns alakzat
– minden n oldalú szabályos sokszög invariáns alakzat, ha középpontja körül
360º
n
szöggel,
vagy a többszörösével van elforgatva
– ha a = 180º, akkor ez pontra vonatkozó tükrözés
– körüljárástartó
– a szögû elforgatás esetén az egyenes és képének szöge a, ha 0º £ a £ 90º, illetve 180º - a,
ha a tompaszög.
II. Egybevágó alakzatok
Két síkbeli alakzat egybevágó, ha van a síknak olyan egybevágósága, amely egyiket a másikba
viszi.
III. Szimmetrikus alakzatok:
DEFINÍCIÓ: Ha egy ponthalmazhoz található olyan t egyenes, amelyre vonatkozó tükörképe önma-
ga, akkor ez a ponthalmaz tengelyesen szimmetrikus alakzat, amelynek t a szimmetria-
tengelye.
DEFINÍCIÓ: Ha egy ponthalmazhoz található olyan O pont, amelyre vonatkozó képe önmaga,
akkor ez a ponthalmaz középpontosan szimmetrikus alakzat, amelynek O a szimmetria
középpontja.
DEFINÍCIÓ: Ha ez ponthalmazhoz található egy olyan O pont és egy α szög úgy, hogy az alakzat O
pont körüli α szögû elforgatása önmaga, akkor ez a ponthalmaz forgásszimmetrikus alakzat.
Tengelyesen szimmetrikus alakzatok:
Egyenlõ szárú
háromszög
Egyenlõ oldalú
háromszög
Deltoid
b b
a
t
a
a a
t
1
t
2
t
3
a a
t
b b
Húrtrapéz Rombusz Téglalap Négyzet
t
t
b b
a
c
t
1
t
2
a
a
a
a
t
1
t
2
a
b b
a
t
1
t
2
t
3
t
4
a
a a
a
88
Szabályos sokszögek: n oldalú szabályos sokszögnek n db szimmetriatengelye van. Ha n páros,
akkor a tengelyek egyik fele a szemközti csúcsokra illeszkedik, másik fele a szemközti oldalak
felezõmerõlegese. Ha n páratlan, akkor a tengelyek a csúcsokat az átellenes oldal felezõpontjával
kötik össze.
Kör Parabola
t
1
t
2
t
3
t
4
O
t
Középpontosan szimmetrikus alakzatok:
Középpontosan szimmetrikus háromszög nincs, mert nem lehetnek párhuzamos és egyenlõ oldal-
párjai.
Középpontosan szimmetrikus négyszög a paralelogramma. O = átlók metszéspontja. (fi közép-
pontosan szimmetrikus a rombusz, téglalap, négyzet is).
Középpontosan szimmetrikusak a páros oldalszámú szabályos sokszögek. O = az átellenes csú-
csokat összekötõ átlók metszéspontja.
Középpontosan szimmetrikus a kör, az ellipszis és a hiperbola is.
Forgásszimmetrikus alakzatok:
Az összes középpontosan szimmetrikus alakzat forgásszimmetrikus is, a = 180º-kal.
Minden szabályos sokszög forgásszimmetrikus. A forgatás középpontja a sokszög középpontja,
a forgatás szöge pedig lehet:
360º 360º 360º 360º
, 2 , 3 , , ( 1) n
n n n n
⋅ ⋅ − ⋅ … . Vagyis pl. egy szabályos
hatszög a középpontja körüli 60º, 120º, 180º, 240º, 300º-os forgatásra nézve invariáns.
Középpontos tükrözés alkalmazása tételek bizonyításában
TÉTEL: Thalész-tételmegfordítása: Derékszögû háromszög körülírt körének középpontja az átfo-
gó felezéspontja.
BIZONYÍTÁS: Az ABC derékszögû háromszöget tükrözzük az AB átfogó F felezõpontjára. Az ere-
deti és a képháromszög egyesítése olyan paralelogramma, amelynek szögei 90º-osak, azaz
téglalap. A téglalap középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus, ezért átlói felezik egy-
mást, és egyenlõ hosszúak. Ebbõl FA = FB = FC = FC', azaz a téglalap köré írt kör közép-
pontja F. Ez a kör az ABC derékszögû háromszögnek is körülírt köre.
A B
C
C’
a
b
F b
a
TÉTEL: A háromszög egy középvonala párhuzamos a háromszög harmadik oldalával és hossza
a harmadik oldal hosszának fele.
89
BIZONYÍTÁS: Az ABC háromszögben tekintsük az F
b
F
a
középvonalat. Tükrözzük a háromszöget
a BC oldal felezõpontjára. Az eredeti és a képháromszög egyesítésével egy középpontosan
szimmetrikus négyszöget, az ABA'C paralelogrammát kapjuk. Az AC oldal F
b
felezõ-
pontjának képe a BA' oldal F'
b
felezõpontja. Az ABA'C paralelogrammában az F
b
F'
b
szakasz
középvonal, ezért F
b
F'
b
párhuzamos AB-vel és F
b
F'
b
= AB. A tükrözés miatt F
a
felezi az F
b
F'
b
szakaszt, azaz F
b
F
a
=
2
AB
és F
b
F
a
párhuzamos AB-vel.
A B
C
c
A’
F
a
F
b
F’
b
TÉTEL: A trapéz szárainak felezõpontját összekötõ középvonala párhuzamos a trapéz alapjaival
és hossza az alapok számtani közepe.
IV. Alkalmazások:
• A kör kerületének és területének meghatározását végezhetjük a körbe, illetve a kör köré írt
szabályos sokszögek kerületének, illetve területének segítségével. Ez egyben π értékének
közelítése.
• Kristályszerkezetekben szabályos sokszögek (grafitban szabályos hatszög)
• Aranymetszés aránya = szabályos ötszög átlóinak osztásaránya
• Görbült felületekkel határolt testek számítógépes ábrázolásakor a test felületét sokszögla-
pokból álló felületekkel közelítik meg.
90
18. A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete
(elemi geometriai tárgyalásban), kerületi szög,
középponti szög
Vázlat:
I. Kör és részei (kör, körlap, körcikk, körgyûrû, körgyûrûcikk, körszelet
II. Kör és egyenes kölcsönös helyzete
III. Kerületi, középponti szög, látókörív, kerületi és középponti szögek tétele, radián
IV. Alkalmazások
Bevezetés:
A kör és részei közötti viszonyok feltárását már az ókori gondolkodóknál megtalálhatjuk. Számuk-
ra a kör a tökéletességet szimbolizálta, isteni eredetûnek tartották. Ma a matematika számos területe
támaszkodik az idõk folyamán felfedezett összefüggésekre.
Kidolgozás
I. Kör és részei
DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon amelynek a sík egy adott O pontjától adott r
távolságra (adott r távolságnál nem nagyobb / adott r távolságnál nem kisebb) vannak O kö-
zéppontú, r sugarú körnek( zárt körlapnak / nyílt körlapnak) nevezzük.
A kör területe t = r
2
p, kerülete k = 2rp.
DEFINÍCIÓ: A körvonal két különbözõ pontját összekötõ szakaszt húrnak nevezzük
DEFINÍCIÓ: A húr egyenesét szelõnek, a középponton áthaladó húrt átmérõnek nevezzük. Az át-
mérõ a kör leghosszabb húrja, hossza: 2r.
HÚR
ÁTMÉRÕ
S
Z
E
L
Õ
TÉTEL: A kör
– középpontján áthaladó tetszõleges egyenesre nézve tengelyesen szimmetrikus
– középpontjára nézve középpontosan szimmetrikus
– középpontja körüli forgatásra forgatásszimmetrikus
DEFINÍCIÓ: A körlapnak két sugár közé esõ darabja a körcikk.
DEFINÍCIÓ: Egy szelõ által a körlapból lemetszett rész a körszelet.
91
DEFINÍCIÓ: Két kör koncentrikus, ha középpontjaik egybeesnek.
DEFINÍCIÓ: Két koncentrikus körvonal közé esõ rész a körgyûrû.
DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa a kör középpontja akkor a szöget középponti szögnek nevezzük.
koncentrikus (egyközepû) körök
K
Ö
RGYÛR
Û
KÖRSZELET
KÖRCIKK
KÖRÍV
TÉTEL: Egy adott körben két középponti szöghöz tartozó ívek hosszának aránya, valamint a kör-
cikkek területének aránya megegyezik a középpont szögek arányával.
i t
i t
= =
a a
b b
a
b
a b
r
r
i
a
i
b
TÉTEL: Egy körben α középponti szögû körcikk területe:
2
2
º
º
360º 360º
t
r
t
r
= ⇒ = ⋅
a
a
a p
a
p
, illetve
2
2
2 2
t
r
t
r
= ⇒ =

a
a
a a
p p
,
a hozzátartozó ív hossza:
º 2
º
2 360º 360º
i
r
i
r
= ⇒ = ⋅
a
a
a p
a
p
, illetve
2 2
i
t r
r
= ⇒ =

a
a
a
a
p p
.
TÉTEL: Egy körben a középponti szögû körcikk területe az ívhosszal kifejezve:
2
r i
t

=
a
a
.
TÉTEL: R és r határoló körgyûrû területe t = R
2
p - r
2
p.
TÉTEL: Körszelet területe:
2 2 2
sin
( sin )
2 2 2
r r r
t

= − = −
a a
a a

.
II. A kör és egyenes kölcsönös helyzete:
Egy egyenesnek olyan pontja lehet a körön, mely a középponttól sugárnyi távolságra van. Változ-
tassuk az egyenes távolságát a kör középpontjához képest. 3 eset lehet:
– Ha az egyenes távolság a középponttól a sugárnál nagyobb, akkor nincs közös pont.
– Ha az egyenes távolsága a középponttól a sugárral egyenlõ akkor 1 közös pontjuk van.
– Ha az egyenes távolsága a középponttól a sugárnál kisebb, akkor 2 közös pontjuk van.
92
DEFINÍCIÓ: Ha egy egyenesnek pontosan egy közös pontja van a körrel, akkor az egyenest a kör
érintõjének nevezzük, közös pontjukat pedig érintési pontnak nevezzük.
TÉTEL: A kör érintõje merõleges az érintési pontba húzott sugárra.
TÉTEL: Egy külsõ pontból a körhöz húzott két érintõ szakasz egyenlõ hosszú.
DEFINÍCIÓ: Ha egy egyenesnek két közös pontja van a körrel, akkor az egyenest szelõnek nevez-
zük.
TÉTEL: Körhöz húzott érintõ- és szelõszakaszok tétele: Egy adott körhöz adott külsõ pontból
húzott érintõszakasz hossza mértani közepe az adott ponton át a körhöz húzott szelõszaka-
szoknak.
PE PA PB = ⋅
A
B
O
E
P
III. Középponti és kerületi szögek
DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa egy adott kör középpontja, akkor a szöget középponti szögnek
nevezzük, a szög szárai két sugárra illeszkednek.
DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa egy adott körvonal egy pontja, szárai a kör húrjai, akkor a szöget
kerületi szögnek nevezzük.
Speciális: érintõszárú kerületi szög: egyik szára a kör húrja, másik szára a kör érintõje a húr
egyik végpontjában.
A középponti szögek kapcsolatát egy körön belül már tárgyaltuk
TÉTEL: Középponti és kerületi szögek tétele: Adott körben adott ívhez tartozó bármely kerületi
szög nagysága fele az ugyanazon ívhez tartozó középponti szög nagyságának.
BIZONYÍTÁS: a középponti és a kerületi szögek helyzetének 4 esete van:
1. A középponti és a kerületi szög egy szára egy egyenesbe esik.
O
a
b
A
B
C
93
BOC háromszög egyenlõ szárú OB = OC = r fi OCB¬ = CBO¬ = a fi b = OBC há-
romszög külsõ szöge, ami egyenlõ a nem mellette lévõ két belsõ szög összegével b = 2a

2
=
b
a .
2. A középponti szög csúcsa a kerületi szög belsejébe esik: Húzzuk be az OC átmérõt, mely
az a szöget a
1
és a
2
, b szöget b
1
és b
2
részekre osztja.
O
b
A
B
a
1
b
1
a
2
b
2
D
C
a
A BD, illetve AD ívekhez tartozó kerületi és középponti szögek elhelyezkedése az 1. eset-
nek megfelelõ, tehát b
1
= 2a
1
és b
2
= 2a
2
. Ebbõl következik, hogy
b = b
1
+ b
2
= 2a
1
+ 2a
2
= 2(a
1
+ a
2
) = 2a fi
2
=
b
a .
3. A középponti szög csúcsa a kerületi szög szögtartományán kívül esik: Húzzuk be az OC
átmérõt. Az a = a
1
- a
2
és b = b
1
- b
2
összefüggések írhatók fel a DB és a DA ívekhez
tartozó kerületi és középponti szögek elhelyezkedésére az 1. esetnek megfelelõ, tehát
b
1
= 2a
1
és b
2
= 2a
2
. Ebbõl következik, hogy
b = b
1
- b
2
= 2a
1
- 2a
2
= 2(a
1
- a
2
) = 2a fi
2
=
b
a .
O
A
B
D
a
a
1
a
2
b
b
1
b
2
C
4. Ha a kerületi szög érintõszárú, akkor 3 eset van:
Jelölje a az AB íven nyugvó érintõszárú kerületi szög.
O
A
B
a - 90º
O
A B
a a
a
T
O
A
B
180º
a - 90º
a < 90º a = 90º 90º< a
a) b) c)
94
a) 0º < a < 90º. Ekkor
BAO¬ = ABO¬ = 90º - a fi AOB¬ = 2a = b fi
2
=
b
a .
b) a = 90º fi b = 180º fi
2
=
b
a .
c) 90º < a < 180º. Ekkor
BAO¬ = ABO¬ = a - 90º fi AOB¬ = 180º - 2(a - 90º) = 360º - 2a fi
b = 2a fi
2
=
b
a .
TÉTEL: Kerületi szögek tétele: adott kör adott ívéhet tartozó kerületi szögek egyenlõ nagyságúak
vagy adott kör adott AB húrja az AB ív belsõ pontjaiból ugyanakkora szögben látszik.
TÉTEL: Általánosan: egyenlõ sugarú körökben az azonos hosszúságú ívekhez tartozó kerületi szö-
gek egyenlõ nagyságúak.
TÉTEL: Ebbõl megfogalmazható Thalész tétele és annak megfordítása: Azon pontok halmaza
síkon, amelyekbõl a sík egy AB szakasza derékszögben látszik, az AB átmérõjû körvonal, ki-
véve az A és a B pontokat.
DEFINÍCIÓ: Tekintsünk a síkon egy AB szakaszt és egy P pontot. Legyen APB¬ = a. Ekkor azt
mondhatjuk, hogy a P pontból az AB szakasz a szög alatt látszik. Az a szöget látószögnek
nevezzük.
DEFINÍCIÓ: Azon pontok halmaza amelyekbõl a sík egy AB szakasza adott a (0º < a < 180º) szög
alatt látszik, két, az AB egyenesre szimmetrikusan elhelyezhetõ körív, melynek neve az AB
szakasz a szögû látóköríve. A szakasz két végpontja nem tartozik a ponthalmazba.
O
1
A B
a
O
2
A B
O
2
a
O
1
A B
O
a
0 < < 90º a
a = 90º
90º< < 180º a
95
IV. Alkalmazások:
• Körhöz húzott érintõ és szelõszakaszok tételével egy szakaszt aranymetszésnek megfelelõen
(a nagyobb rész és az egésznek az aránya egyenlõ a kisebb rész és a nagyobb rész arányával)
feloszthatunk.
a
x a – x

A B
O
a
a
+
x
C
a
2
x
• Körrel kapcsolatos ismeretek: Körmozgás, forgómozgás, építészet
• Látószög: háromszög szerkesztésében (pl.: adott a, α, m
a
esetén háromszög szerkesztése),
terepfeladatokban, csillagászatban
• A kör területe, kerülete: térgeometriai számítások
96
19. Vektorok. Vektorok alkalmazása
a koordinátageometriában
Vázlat:
I. Vektor, vektor hossza, vektorok egyenlõsége, párhuzamossága
II. Vektormûveletek, tulajdonságaik
III. Vektorok a koordinátasíkon
IV. Szakaszok, azok osztópontjai a koordinátasíkon
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A vektor fogalma absztrakció útján alakult ki, használata a matematikában és a fizikában végigkí-
séri tanulmányainkat. Elõször az eltolás, mint geometriai transzformáció kapcsán tanulmányozzuk,
ezalatt tapasztaljuk, hogy a vektormodellben való gondolkodás segít a problémamegoldásban, fizi-
kában a jelenségek értelmezésében, pl. elmozdulás, erõ, sebesség leírásában, a munka jellemzésé-
ben. Descartes az 1600-as években alkotta meg a derékszögû koordinátarendszert, Hamilton ír ma-
tematikus és csillagász használta elõször a vektor elnevezést az 1800-as években.
Kidolgozás:
I. Vektor
Az eltolás, mint egybevágósági transzformáció megadható az eltolás irányával és nagyságával,
vagyis egy vektorral.
Az irányított szakaszt vektornak nevezzük. Jel: =
¸¸¸,
, AB v A: kezdõpont, B: végpont (ez szemléletes
megoldás, a vektor alapfogalom, nem definiáljuk).
A B
v
r
DEFINÍCIÓ: A vektor abszolút értéke a vektort meghatározó irányított szakasz hossza. Jele: AB
¸¸¸,
.
DEFINÍCIÓ: Az a vektor amelynek abszolút értéke nulla, nullvektor. Jele: 0 . A nullvektor iránya
tetszõleges, tehát minden vektorra merõleges, és minden vektorral párhuzamos.
DEFINÍCIÓ: Két vektor egyirányú, ha a két vektor párhuzamos, és azonos irányba mutat.
DEFINÍCIÓ: Két vektor ellentétes irányú, ha a két vektor párhuzamos, de ellentétes irányba mutat.
a

a

b

b

a

b

97
DEFINÍCIÓ: Két vektor egyenlõ, ha egyirányúak és abszolút értékük egyenlõ.
DEFINÍCIÓ: Két vektor egymás ellentettje, ha ellentétes irányúak és abszolút értékük egyenlõ.
II. Vektormûveletek
DEFINÍCIÓ: Az a és b vektorok összege annak az eltolásnak a vektora, amellyel helyettesíthetõ
az a vektorral és a b vektorral történõ egymásutánja. Jele: a b + .
háromszög-szabály paralelogramma-szabály
+
a
r
a
r
b
r
b
r
+
a
r
b
r
a
r
a
r
b
r
b
r
Ellentett vektorok összege a nullvektor: ( ) 0 a a + − = .
Vektorösszeadás tulajdonságai:
1. kommutatív: a b b a + = + (összeg nem függ az összeadandók sorrendjétõl).
2. asszociatív: ( ) ( ) a b c a b c + + = + + (az összeg független az összeadandók csoportosításától).
DEFINÍCIÓ: Az a b − különbségvektor az a vektor, amelyhez a b vektort adva az a vektort
kapjuk. Jele: a b − .
– a
r
b
r
a
r
b
r
Az a b − és a b a − egymás ellentettjei.
DEFINÍCIÓ: Egy nullvektortól különbözõ a vektor tetszõleges l valós számmal (skalárral) vett
szorzata egy olyan vektor, amelynek abszolút értéke a ⋅ l és l > 0 esetén a-val egyirá-
nyú, l < 0 esetén a-val ellentétes irányú.
A nullvektort bármilyen valós számmal szorozva nullvektort kapunk.
Skalárral vett szorzás tulajdonságai:
1. disztributív:
( )
( )
a a a
a b a b
⋅ + ⋅ = + ⋅ ⎧

⋅ + ⋅ = ⋅ +

a b a b
a a a
2. asszociatív: ( ) ( ) a a ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ a b a b
DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a, b vektorokkal és a, b valós számokkal képzett v a b = ⋅ + ⋅ a b vektort
az a és b vektorok lineáris kombinációjának nevezzük.
TÉTEL: Ha a és b nullvektortól különbözõ párhuzamos vektorok, akkor pontosan egy olyan a va-
lós szám létezik, amelyre b a = ⋅ a .
98
TÉTEL: Ha a és b nullvektortól különbözõ, nem párhuzamos vektorok, akkor a velük egy síkban
levõ minden c vektor egyértelmûen elõáll a és b vektorok lineáris kombinációjaként, azaz
c a b = ⋅ + ⋅ a b alakban, ahol a és b egyértelmûen meghatározott valós számok. Ez azt je-
lenti, hogy c egyértelmûen felbontható a-val és b -vel párhuzamos összetevõkre.
DEFINÍCIÓ: A lineáris kombinációban szereplõ a és b vektorokat bázisvektoroknak nevezzük.
DEFINÍCIÓ: Két vektor szöge:
• Egyállású vektorok szöge 0º, ha egyirányúak; vagy 180º, ha ellentétes irányúak.
• Nem egyállású vektorok esetén a vektorok hajlásszögén a közös pontból kiinduló vekto-
rok félegyenesei által bezárt konvex szöget értjük.
a
r
a
r
b
r
b
r
a
a
DEFINÍCIÓ: Tetszõleges két vektor skaláris szorzata a két vektor abszolút értékének és hajlás-
szögük koszinuszának szorzata: cos a b a b ⋅ = ⋅ ⋅ a .
Skaláris szorzat tulajdonságai:
1. kommutatív: a b b a ⋅ = ⋅ .
2. disztributív:
( ) ( ) ( )
( )
a b a b a b
a b c a c b c
⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ = ⋅ ⋅ ⎧

+ ⋅ = ⋅ + ⋅

l l l
TÉTEL: Két vektor skaláris szorzata akkor és csak akkor 0, ha a két vektor merõleges egymásra:
0 a b a b ⋅ = ⇔ ⊥ .
III. Vektorok a koordináta-rendszerben
DEFINÍCIÓ: A síkbeli derékszögû (x; y) koordináta-rendszer bázisvektorai az origóból az (1; 0)
pontba mutató i és a (0; 1) pontba mutató j egységvektorok.
DEFINÍCIÓ: A derékszögû koordináta-rendszerben az A(a
1
, a
2
) pont helyvektora az origóból az
A pontba mutató vektor.
x
y
A
1
0
1
i
j
a

a
1
.
i
a
2
.
j
DEFINÍCIÓ: A derékszögû koordináta-rendszerben egy vektor koordinátáinak nevezzük az origó
kezdõpontú, vele egyenlõ helyvektor végpontjának koordinátáit. Jele:
1 2
( , ) a a a .
99
TÉTEL: (Az elõbbiek alapján) a koordinátasík összes v vektora egyértelmûen elõáll i és j vekto-
rok lineáris kombinációjaként
1 2
v v i v j = ⋅ + ⋅ alakban. Az így meghatározott (v
1
, v
2
) rende-
zett számpárt a v vektor koordinátáinak nevezzük. Jele:
1 2
( , ) v v v .
TÉTEL: Vektor koordinátáinak kiszámítása kezdõ, és végpontjának segítségével: A(a
1
, a
2
),
B(b
1
, b
2
) fi
1 1 2 2
( , ) AB b a b a − −
¸¸¸,
.
TÉTEL: Ha a v vektor koordinátái
1 2
( , ) v v v , akkor a vektor hossza
2 2
1 2
v v v = + .
Vektormûveletek koordinátákkal:
Legyenek
1 2
( , ) a a a és
1 2
( , ) b b b adott vektorok.
TÉTEL: Két vektor összegének a koordinátái az egyes vektorok megfelelõ koordinátáinak össze-
gével egyenlõk:
1 1 2 2
( , ) a b a b a b + + + .
TÉTEL: Két vektor különbségének koordinátái az egyes vektorok megfelelõ koordinátáinak
különbségével egyenlõ:
1 1 2 2
( , ) a b a b a b − − − .
TÉTEL: Vektor számszorosának koordinátái:
1 2
( , ) a a a l l l .
TÉTEL: Vektor ellentettjének koordinátái:
1 2
( , ) a a a − − − .
TÉTEL: Két vektor skaláris szorzata koordinátákkal:
1 1 2 2
a b a b a b ⋅ = + , azaz a megfelelõ koor-
dináták szorzatának összege.
BIZONYÍTÁS:
1 2 1 2
1 2 1 2
( , )
( , )
a a a a a i a j
b b b b b i b j
⇒ = +
⇒ = +
2 2
1 2 1 2 1 1 1 2 2 1 2 2
2
1 1 2 2
2
( ) ( )
1 1 cos0 1
1 1 cos0 1
1 1 cos90 0
a b a i a j b i b j a b i a b i j a b i j a b j
i
a b a b a b
j
i j j i

⋅ = + ⋅ + = + ⋅ + ⋅ +


= ⋅ ⋅ ° = ⎪
⇒ ⋅ = +

⎪ = ⋅ ⋅ ° =

⋅ = ⋅ = ⋅ ⋅ ° =

TÉTEL: Ha egy vektort 90º-kal elforgatunk, koordinátái felcserélõdnek és az egyik elõjelet vált:
Az
1 2
( , ) a a a vektor +90º-os elforgatottjának koordinátái:
2 1
'( , ) a a a − .
-90º-os elforgatottjának koordinátái:
2 1
”( , ) a a a − .
IV. Szakaszok a koordinátasíkon
TÉTEL: A síkbeli derékszögû koordinátarendszerben az ( )
2 1
, a a A és ( )
2 1
, b b B végpontokkal
meghatározott szakasz hossza az AB hossza: ( ) ( )
2
2 2
2
1 1
a b a b AB − + − = , ami egy-
ben az A és B pontok távolsága.
100
Szakasz osztópontjainak koordinátái, ahol A(a
1
, a
2
) és B(b
1
, b
2
):
TÉTEL: Szakasz felezõpontjának koordinátái
1 1 2 2
;
2 2
a b a b
F
+ + ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
.
BIZONYÍTÁS:
2 2 2
b a b a a b
AF f a
− − +
= ⇒ = + =
¸¸¸,

x
y
1
0
a
r
b
r
f
r
1
F
A( ; ) a a
1 2
B( ; ) b b
1 2
TÉTEL: Szakasz harmadolópontjainak koordinátái
1 1 2 2
1 1 2 2
2 2
;
3 3
2 2
;
3 3
a b a b
H
a b a b
G
⎧ + + ⎛ ⎞
⎜ ⎟

⎪ ⎝ ⎠

+ + ⎛ ⎞

⎜ ⎟

⎝ ⎠ ⎩
.
BIZONYÍTÁS:
2
3 3 3
2( )
2
2
3 3 3
b a a b
AB
h a AH a a
b a
a b
AB
g a AG a a
⎫ − +
= + = + = + =




+

= + = + = + =


¸¸¸,
¸¸¸,
¸¸¸,
¸¸¸,

x
y
1
0
a

g

b

h

1
G
H
A
B
TÉTEL: Az AB szakaszt p : q arányban osztó pont koordinátái:
1 1 2 2
;
qa pb qa pb
R
p q p q
+ + ⎛ ⎞
⎜ ⎟
+ +
⎝ ⎠
.
BIZONYÍTÁS:
( )
( )
( ) ( )
.
p p p
AR
AR AB b a
RB q p q p q
p
OR r OA AR a b a
p q
a p q p b a pa qa pb pa qa pb
OR
p q p q p q
= ⇒ = ⋅ = ⋅ −
+ +
= = + = + ⋅ − ⇒
+
+ + − + + − +
= = =
+ + +
¸¸¸, ¸¸¸,
¸¸¸, ¸¸¸, ¸¸¸,
¸¸¸,

101
V. Alkalmazások:
• vektorok bizonyításban: háromszög súlypontja harmadolja a súlyvonalakat; Euler-egyenes:
a háromszög köré írható kör középpontja, súlypontja, magasságpontja egy egyenesen van és
1
2
KS
SM
= .
• szögfüggvények tetszõleges forgásszögre történõ definiálása egységvektorok segítségével
történik
• fizikában vektormennyiségek (erõ, elmozdulás) összeadásában, felbontásában, munka
egyenlõ az erõ és az elmozdulás skaláris szorzatával
• skaláris szorzat: koszinusztétel bizonyítása
• koordinátageometriában az egyenes normálvektora, illetve irányvektora segítségével az
egyenes egyenletének felírása
102
20. Egyenesek a koordinátasíkon. A lineáris függvény
grafikonja és az egyenes. Elsõfokú egyenlõtlenségek
Vázlat:
I. Egyenes, egyenest meghatározó adatok, párhuzamosság, illetve merõlegesség feltételei
II. Az egyenes egyenletei
III. A lineáris függvény grafikonjának és az egyenesnek kapcsolata
IV. Elsõfokú egyenlõtlenségek (egy-, többismeretlenes egyenlõtlenségek)
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A koordinátageometria (analitikus geometria) alapvetõ jellemzõje, hogy geometriai problémákat,
feladatokat algebrai módszerekkel, a koordináta-rendszer segítségével tárgyalja és oldj meg.
A geometriának ez a megközelítése elõször Apollóniosz kúpszeletekrõl írt könyvében jelenik meg
Kr.e. 3. században. Majd foglalkozott még ezzel Hipparkhosz, Papposz is. Descartes 1637-ben
megjelent Geometria c. könyvét tekintjük az elsõ koordinátageometriai mûnek, ebben már követ-
kezetesen használja az újkori matematikai jelöléseket.
Kidolgozás:
I. Egyenest meghatározó adatok
Egy egyenest a síkban egyértelmûen meghatározhatunk 2 pontja, vagy egy pontja és egy, az állását
jellemzõ adata segítségével. Ilyen, az egyenes állását jellemzõ adat: az egyenes irányvektora, nor-
málvektora, irányszöge, iránytangense.
DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányvektora bármely, az egyenessel párhuzamos, nullvektortól különbö-
zõ vektor. Jele:
1 2
( ; ) v v v .
DEFINÍCIÓ: Az egyenes normálvektora bármely, az egyenesre merõleges, nullvektortól különbö-
zõ vektor. Jele: ( ; ) n A B .
DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányszögének nevezzük azt a
2 2
− < ≤
p p
a szöget, amelyet az egyenes az
x tengely pozitív irányával bezár.
DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányszögének tangensét (amennyiben létezik) az egyenes iránytangensé-
nek (iránytényezõjének vagy meredekségének) nevezzük. Jele: m = tga. Az 90º
2
= =
p
a
irányszögû, vagyis az y tengellyel párhuzamos egyenesnek nincs iránytangense.
103
x
y
0
v v v
r
( ; )
1 2
e

x
y
0
n A B
r
( ; )
e

x
y
0
e
a
b
a
b
> 0
< 0
f
Összefüggések az egyenes állását meghatározó adatok között:
• ha az egyenes egy irányvektora
1 2
( ; ) v v v , akkor normálvektora lehet
2 1
( ; ) n v v − vagy
2 1
( ; ) n v v − , illetve meredeksége
2
1
tg
v
m
v
= = a , ebbõl felírható az a irányszög is.
• ha az egyenes egy normálvektora ( ; ) n A B , akkor irányvektora lehet ( ; ) v B A − vagy
( ; ) v B A − ; illetve meredeksége
A
m
B
= − (B π 0) = tga, ebbõl felírható az a irányszög is.
• ha az egyenes meredeksége m, akkor ebbõl irányszöge a = arctgm, irányvektora lehet:
(1; ) v m , normálvektora ( ;1) n m − vagy ( ; 1) n m − .
• ha az egyenes irányszöge a, akkor meredeksége m = tga. Ebbõl irányvektor és normálvek-
tor is meghatározható. Ha a = 90º, akkor m nem létezik, de (0;1) v , illetve (1; 0) n .
Összefüggés az egyenes két adott pontja és az egyenes állását meghatározó adatok között:
Ha az egyenes két különbözõ pontja A(a
1
; a
2
) és B(b
1
; b
2
), akkor AB
¸¸¸,
lehet az egyenes egy irány-
vektora:
1 1 2 2
( ; ) v b a b a − − egy normálvektora
2 2 1 1
( ; ) n a b b a − − vagy
2 2 1 1
( ; ) n b a b a − − , mere-
deksége
2 2
1 1
b a
m
b a

=

; ebbõl felírható irányszöge is: a = arctgm.
Két egyenes merõlegessége és párhuzamossága:
Legyen két egyenes e és f, irányvektoraik
e
v és
f
v , normálvektoraik:
e
n és
f
n , irányszögeik a
e
és a
f
, iránytangenseik m
e
és m
f
(ha léteznek)
• e
ª
f ¤
e f
v v
ª
, azaz van olyan l (π 0) valós szám, hogy
e f
v v = ⋅ l , vagy
e f
n n
ª
, azaz van olyan l (π 0) valós szám, hogy
e f
n n = ⋅ l , vagy
a
e
= a
f
, vagy
m
e
= m
f
.
• e ^ f ¤
e f
v v
^
, azaz 0
e f
v v ⋅ = , vagy
e f
n n
^
, azaz 0
e f
n n ⋅ = , vagy
e f
n v = ⋅ l (l π 0), vagy
f e
v n = ⋅ l (l π 0), vagy
m
e
◊ m
f
= -1
104
II. Az egyenes egyenletei
DEFINÍCIÓ: Egy alakzat egyenletén, a síkbeli xy koordináta-rendszerben, olyan egyenletet értünk,
melyet az alakzat pontjainak koordinátái kielégítenek, de más síkbeli pontok nem.
TÉTEL: Ha egy egyenesnek adott a P
0
(x
0
; y
0
) pontja és egy ( ; ) n A B normálvektora, akkor az egye-
nes normálvektoros egyenlete: Ax + By = Ax
0
+ By
0
.
BIZONYÍTÁS: Egy P(x; y) pont akkor és csak akkor van rajta az e egyenesen, ha a
0
P P
¸¸¸¸,
vektor
merõleges az egyenes ( ; ) n A B normálvektorára.
Ha P
0
pont helyvektorát
0
r , a P pont helyvektorát a r jelöli, akkor
0 0
P P r r = −
¸¸¸¸,
,
koordinátákkal
0 0 0
( ; ) P P x x y y = − −
¸¸¸¸,
.
x
y
0
e
P x y ( ; )
P x y
0 0 0
( ; )
n A B
r
( ; )
r
r
r
r
0
P P r r
0 0
= –
r r
0
P P
¸¸¸¸,
akkor és csak akkor merõleges az egyenes normálvektorára, ha skaláris szorzatuk 0,
azaz
0
0 P P n ⋅ =
¸¸¸¸,
, vagyis (x - x
0
) ◊ A + (y - y
0
) ◊ B = 0, rendezve Ax + By = Ax
0
+ By
0
.
TÉTEL: Ha egy egyenesnek adott a P
0
(x
0
; y
0
) pontja és egy
1 2
( ; ) v v v irányvektora, akkor az egye-
nes irányvektoros egyenlete: v
2
x - v
1
y = v
2
x
0
- v
1
y
0
.
BIZONYÍTÁS: Ha
1 2
( ; ) v v v irányvektor, akkor
2 1
( ; ) n v v − egy normálvektor. Ezt helyettesítve
(A = v
2
; B = -v
1
) a normálvektoros egyenletbe, kész a bizonyítás.
TÉTEL: Ha adott az y tengellyel nem párhuzamos egyenes egy P
0
(x
0
; y
0
) pontja és m iránytangen-
se, akkor iránytényezõs egyenlete y - y
0
= m ◊ (x - x
0
).
BIZONYÍTÁS: Ha m iránytényezõ, akkor (1; ) v m irányvektor, vagyis ( ; 1) n m − normálvektor. Ezt
behelyettesítve (A = m; B = -1) a normálvektoros egyenletbe mx - y = mx
0
- y
0
¤ y - y
0
=
= mx - mx
0
¤ y - y
0
= m ◊ (x - x
0
).
TÉTEL: Az y tengellyel párhuzamos, P
0
(x
0
; y
0
) ponton átmenõ egyenes egyenlete: x = x
0
.
DEFINÍCIÓ: Két egyenes metszéspontja (ha létezik) egy olyan pont, amely illeszkedik mindkét
egyenesre.
A metszéspont koordinátái a két egyenes egyenletébõl álló egyenletrendszer megoldásai.
DEFINÍCIÓ: Két egyenes hajlásszöge visszavezethetõ irányvektoraik vagy normálvektoraik szögére.
Két vektor szögét skaláris szorzattal számolhatjuk ki: cos
e f
e f
n n
n n

=

j , vagy
cos
e f
e f
v v
v v

=

j .
105
III. A lineáris függvény és az egyenes
TÉTEL: egyenes fi lineáris függvény:
A fenti egyenes egyenletekbõl látható, hogy a koordinátasík minden egyenese Ax + By + C = 0
alakba írható, ahol A és B közül legalább az egyik nem 0. A megfordítás is igaz, azaz minden
Ax + By + C = 0 egyenlet, ahol A és B közül legalább az egyik nem 0, a koordinátasík vala-
melyik egyenesének egyenlete.
Ebbõl
A C
y x
B B
= − − alakú, ha B π 0, vagyis y = ax + b.
Ha B = 0, akkor Ax + C = 0 az egyenlet, de ekkor v
1
= 0, azaz e
ª
y fi
C
x
A
= − .
Nem minden egyenes lehet lineáris függvény grafikonja, mert az y tengellyel párhuzamos
egyenes nem lehet semmilyen függvénynek a grafikonja. Egyenlete x = konstans, azaz
egyetlen x értékhez több hozzárendelt érték nem lehet függvénynél.
TÉTEL: lineáris függvény fi egyenes:
A lineáris függvények x ® ax + b grafikonjának egyenlete y = ax + b. Az elõbbiek alapján
ez egyenes egyenlete.
Ha a = 0, akkor y = b, ez az x tengellyel párhuzamos egyenes.
Ha a π 0, akkor olyan egyenes, amely sem az x tengellyel, sem az y tengellyel nem párhuza-
mos.
IV. Elsõfokú egyenlõtlenségek
DEFINÍCIÓ: Elsõfokú egyismeretlenes egyenlõtlenségek ax + b > 0 (a π 0) alakba hozhatóak.
Ha a > 0, akkor
b
x
a
> − Ha a < 0, akkor
b
x
a
< −
x
y
0
b
a

y = x+b a
x
y
0
b
a

y = x+b a
Megengedett az egyenlõség is, így természetesen a megoldásban is.
DEFINÍCIÓ: Elsõfokú kétismeretlenes egyenlõtlenségek ax + by + c > 0 (a π 0) alakba hozhatóak.
Ha b > 0, akkor Ha b < 0, akkor Ha b = 0, akkor
a c
y x
b b
> − −
a c
y x
b b
< − − ax + c > 0. (egyismeretlenes)
x
c
b

=– –
a c
y x
b b
y
0
a >0
x
=– –
a c
y x
b b
c
b

y
0
a < 0
106
V. Alkalmazások:
• adott tulajdonságú ponthalmazok keresése, ha elemi módszerrel nem boldogulunk.
• kétismeretlenes egyenlõtlenségrendszer megoldása
Pl.:
7 5 0
4 12 ,
2 4
x y
x y x y
x y
− + < ⎫

+ < ∈


− < −

Z
P(2; 2) az egyetlen megfelelõ pont fi x = 2, y = 2
P
• lineáris programozás (egyes folyamatok leggazdaságosabb megszervezésének módszere)
bizonyos lineáris egyenlõtlenségrendszerek megoldásával és ennek feltételeivel foglalkozik.
• elemi geometriai problémák egyszerûbb megoldása:
• A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást. Eddig ezt geometriai módon
bizonyítottuk, koordináta-geometriai ismeretekkel beláthatjuk algebrai módszerekkel. Cél-
szerû A(a; 0), B(b; 0) C(c; 0) helyzetbe illeszteni a háromszöget.
• egyenletes mozgások út-idõ grafikonja mindig egyenes (szakasz); a mozgások vizsgálatakor
a mozgás pályájának ismeretében információkat kaphatunk a mozgásról:
t
s
107
21. A kör és a parabola a koordinátasíkon.
Másodfokú egyenlõtlenségek
Vázlat:
I. Kör definíciója, egyenlete
II. Kör és egyenes kölcsönös helyzete
III. Két kör kölcsönös helyzete
IV. Parabola definíciója, egyenletei
V. Parabola és egyenes kölcsönös helyzete
VI. Másodfokú egyenlõtlenségek
VII. Alkalmazások
Bevezetés:
Már a Kr.e. 3. században élt nagy görög matematikus, Apollóniosz is foglalkozott a kúpszeletekkel:
a körrel, az ellipszissel, a parabolával és a hiperbolával. 8 kötetes mûvének óriási hatása volt a ké-
sõbbi korok matematikusaira (Arkhimédészre, Descartes-ra, Fermat-ra). Az õ munkásságától füg-
getlenül elõször Euler írt a kúpszeletekrõl 1748-ban.
Kidolgozás
I. Kör és egyenlete
DEFINÍCIÓ: A kör azon pontok halmaza a síkon, amelyek egy adott ponttól adott távolságra van-
nak. Az adott pontot a kör középpontjának, az adott távolságot a kör sugarának nevezzük.
Tehát a kört a síkon egyértelmûen meghatározza a középpontja és sugara.
TÉTEL: A C(u; v) középpontú, r sugarú kör egyenlete (x - u)
2
+ (y - v)
2
= r
2
.
BIZONYÍTÁS: A P(x; y) pont akkor és csak akkor van a körön, ha CP távolság éppen r, azaz
CP = r.
x
y
P x y ( ; )
0
r
K u v ( ; )
k
2 2
( ) ( ) CP x u y v r = − + − = fi mivel mindkét oldal nemnegatív, négyzetre emeléssel ek-
vivalens kifejezéshez jutunk: (x - u)
2
+ (y - v)
2
= r
2
, amit a kör pontjai kielégítenek, de más
pontok nem.
A kör egyenlete kétismeretlenes másodfokú egyenlet, hiszen az egyenlete:
x
2
+ y
2
- 2ux - 2vy + u
2
+ v
2
- r
2
= 0
alakra hozható, azaz átalakítható:
x
2
+ y
2
+ Ax + By + C = 0
108
alakúra, ahol A, B, C olyan valós számok, amelyekre A
2
+ B
2
- 4C > 0.
Ekkor a kör középpontjának koordinátáira:
2 ; 2 ;
2 2
A B
u A u v B v − = ⇒ = − − = ⇒ = −
illetve
u
2
+ v
2
- r
2
= C fi
2 2
2
4 4
A B
r C + − = fi
2 2
2
4
A B
r C
+
= − fi
2 2
2
4
4
A B C
r
+ −
= fi
2 2 2 2
4 4
4 2
A B C A B C
r
+ − + −
= = .
Azaz a kör középpontja
( )
;
2 2
A B
C − − , sugara
2 2
4
2
A B C
r
+ −
= . Ebbõl láthatjuk, hogy nem min-
den x
2
+ y
2
+ Ax + By + C = 0 egyenlet kör egyenlete.
II. Kör és egyenes kölcsönös helyzete
Egy síkban egy körnek és egy egyenesnek háromféle helyzete lehet: nincs közös pontjuk, egy
közös pontjuk van (az egyenes érinti a kört), két közös pontjuk van (az egyenes metszi a kört).
e
k
E
M
1
M
2
e k Ç Æ = e k E Ç = e k M M Ç ={ ; }
1 2
e
e
Egy kör és egy egyenes közös pontjainak a meghatározása az egyenleteikbõl álló egyenletrend-
szer megoldásával történik a következõ módon:
Az egyenes egyenletébõl kifejezzük az egyik ismeretlent, és azt a kör egyenletébe behelyettesítjük.
Így egy másodfokú egyismeretlenes egyenletet kapunk.
Az egyenlet diszkriminánsa határozza meg a közös pontok számát. Ha D > 0, akkor az egyenletnek
2 megoldása van, vagyis az egyenes metszi a kört. Ha D = 0, akkor az egyenletnek egy megoldása
van, vagyis az egyenes érinti a kört. Ha D < 0, akkor az egyenletnek nincs megoldása, vagyis az
egyenesnek és a körnek nincs közös pontja.
III. Két kör kölcsönös helyzete
A síkon két körnek 0, 1 vagy 2 közös pontja lehet.
M
1
M
2
k k
1
Ç Æ =
2
k k E
1 3
Ç = k k E
1 2
Ç = , k k M M
1 2 1 2
Ç ={ , }
k
1
k
1
k
2
k
2
k
2
k
2
k
1
k
3
k
1
E
109
Két kör közös pontjainak a meghatározása az egyenleteikbõl álló egyenletrendszer megoldásá-
val történik a következõ módon:
Mindkét kör egyenletét úgy alakítjuk, hogy alakja x
2
+ y
2
+ Ax + By + C = 0 típusú legyen. Ezután
vonjuk ki a két egyenletet egymásból.
Ekkor egy elsõfokú kétismeretlenes egyenletet kapunk, ami egy egyenes egyenlete (ha azt kapjuk
a végén, hogy a két kör érinti egymást, akkor ez az egyenes az érintõ; ha azt kapjuk, hogy a körök
metszik egymást, akkor ez az egyenes a két metszéspontot összekötõ húr egyenese; ha azt kapjuk,
hogy a két körnek nincs közös pontja, akkor ez az egyenes merõleges a két kör középpontján átme-
nõ egyenesre és nincs közös pontja a körökkel).
Innen úgy folytatjuk, ahogy kör és egyenes kölcsönös helyzetének megállapításakor tettük. Ha az
egyenletrendszernek pontosan egy számpár a megoldása, akkor a két kör érinti egymást; ha a kö-
zéppontok távolsága egyenlõ a két sugár összegével, akkor a két kör kívülrõl érinti egymást,
ha a középpontok távolsága egyenlõ a két sugár különbségével, akkor a kisebb sugarú kör belülrõl
érinti a nagyobb sugarú kört.
IV. Parabola és egyenletei
DEFINÍCIÓ: A parabola azon pontok halmaza a síkon, amelyek a sík egy v egyenesétõl és az egye-
nesre nem illeszkedõ F ponttól egyenlõ távolságra vannak.
Az adott egyenes a parabola vezéregyenese (direktrixe), az adott pont a parabola fókusz-
pontja.
d
t
P
F
T
p
A vezéregyenes és a fókuszpont távolsága a parabola paramétere (p > 0).
A fókuszpontra illeszkedõ és a vezéregyenesre merõleges egyenes a parabola szimmetriaten-
gelye, röviden tengelye (t).
A parabola tengelyen lévõ pontja a parabola tengelypontja (T). A tengelypont felezi a fó-
kusz és a vezéregyenes távolságát.
TÉTEL: Az
( )
0;
2
p
F fókuszpontú
2
p
y = − vezéregyenesû parabola egyenlete:
2
1
2
y x
p
= .
Ez azt is jelenti, hogy a parabola tengelypontja T(0; 0), paramétere p (és a fókusza a tengely-
pont felett van, azaz a parabola „pozitív” állású), ekkor a parabola egyenlete
2
1
2
y x
p
= .
BIZONYÍTÁS:
x
y
0
y
P x y ( ; )
0;
2
p
F
æ ö
ç ÷
è ø
2
p
=—
2
p
y
110
A vezéregyenes egyenlete:
2
p
y = − . Egy síkbeli P pont akkor és csak akkor illeszkedik a pa-
rabolára, ha a parabola fókuszától és vezéregyenesétõl egyenlõ távolságra van. A P pont és
a vezéregyenes távolsága egyenlõ a PQ távolsággal, ahol Q a P pont merõleges vetülete a v
vezéregyenesen, ezért
( )
;
2
p
Q x − .
( ) ( )
( ) ( )
2 2
2
2 2
2 2
( )
2 2
( 0)
2 2
p p
PQ x x y y
PQ PF
p p
PF x y x y

⎪ = − + + = +

=


= − + − = + −


,
azaz
( ) ( )
2 2
2
2 2
p p
y x y + = + − .
Mivel mindkét oldal nemnegatív, a négyzetre emelés ekvivalens egyenletet ad:
( ) ( )
2 2
2
2 2
p p
y x y + = + −
2 2
2 2 2
4 4
p p
y py x y py + + = + − +
2py = x
2
fi (mivel p > 0):
2
1
2
y x
p
= (origó tengelypontú
( )
0;
2
p
F fókuszpontú parabola
tengelyponti egyenlete).
TÉTEL: A p paraméterû T(u, v) tengelypontú parabolák tengelyponti egyenlete és jellemzõik:
2
1
( )
2
y x u v
p
= − +
2
1
( )
2
y x u v
p
= − − +
; +
2
p
F u v
æ ö
ç ÷
è ø
( ; ) T u v
: –
2
p
v y v =
: t x u =
; –
2
p
F u v
æ ö
ç ÷
è ø
( ; ) T u v
: +
2
p
v y v =
: t x u =
= − +
2
1
( )
2
x y v u
p
= − − +
2
1
( )
2
x y v u
p
+ ;
2
p
F u v
æ ö
ç ÷
è ø
( ; ) T u v
: –
2
p
v x u =
: t y v =
– ;
2
p
F u v
æ ö
ç ÷
è ø
( ; ) T u v
: +
2
p
v x u =
: t y v =
111
Minden másodfokú függvény az y tengellyel párhuzamos tengelyû parabola, és minden y tengellyel
párhuzamos tengelyû parabola valamelyik másodfokú függvény grafikonja.
fi f(x) = a ◊ x
2
+ b ◊ x + c = y teljes négyzetté alakítva átalakítható
2
1
( )
2
y x u v
p
= ± − + alakba.
‹ Minden
2
1
( )
2
y x u v
p
= ± − + parabola esetén zárójelfelbontás, összevonás után megkapható az
y = a ◊ x
2
+ + b ◊ x + c alak.
V. Parabola és egyenes közös pontjainak a száma lehet 2, 1, 0.
2 közös pont 1 közös pont
vagy
0 közös pont
p
e
p
e
p
e
p
e
Az a tény, hogy a parabolának és az egyenesnek egy közös pontja van, nem jelenti azt, hogy az
egyenes érintõje a parabolának, mert az is lehetséges, hogy az egyenes párhuzamos a parabola ten-
gelyével.
DEFINÍCIÓ: A parabola érintõje olyan egyenes, melynek egy közös pontja van a parabolával és
nem párhuzamos a parabola tengelyével.
Parabola és érintõjének meghatározása kétféle módon:
• Az egyenes egyenletét egy paraméterrel felírva (célszerû paraméternek az m meredekséget
választani), ilyenkor is figyelni kell, hogy m ne a tengellyel párhuzamos egyenesre utaljon.
Olyan m értéket keresünk, amely az egyenesre felírt elsõfokú, paraméteres, kétismeretlenes
egyenletnek, vagyis egyenletrendszernek pontosan egy megoldáspárját adja.
A megoldás módja pl. a parabola egyenletébõl behelyettesítünk az egyenes egyenletébe
(vagy fordítva), ekkor egy paraméteres, egyismeretlenes, másodfokú egyenletet kapunk.
Az egyenes akkor és csak akkor érinti a parabolát, ha az egyenlet diszkriminánsa 0. Az így
kapott (általában m-re nézve másodfokú) egyenlet valós megoldásai (ha léteznek) adják
a kérdéses érintõk meredekségét, amibõl egyenletük már felírható.
• Az y tengellyel párhuzamos tengelyû parabola érintõjének meredeksége a parabola egyenle-
tébõl kapható másodfokú függvény deriváltjából határozható meg (ez jóval gyorsabb és egy-
szerûbb az elõzõ módszernél).
Az y tengellyel nem párhuzamos tengelyû, vagyis az x tengellyel párhuzamos tengelyû para-
bola érintõjének meredeksége a parabola egyenletébõl kapható gyökfüggvény (figyelni kell,
hogy melyik ágát nézzük) deriváltjából határozható meg (ez bonyolultabb, nagyobb odafi-
gyelést kíván az elõzõ módszernél).
VI. Másodfokú egyenlõtlenségek
DEFINÍCIÓ: Egyenlõtlenségrõl beszélünk, ha algebrai kifejezéseket a <, >, £, ≥ jelek valamelyiké-
vel kapcsoljuk össze. Ha ezek a kifejezések másodfokúak, akkor másodfokú egyenlõtlen-
ségrõl beszélünk.
Az egyenlõtlenségek megoldási módszerei hasonlóak az egyenletek megoldási módszereihez:
1. A mérlegelv alkalmazásánál az egyik eltérés a negatív értékkel való szorzás, illetve osztás,
mert ekkor az egyenlõtlenség iránya megváltozik. Ezért el kell kerülni az ismeretlent tartal-
mazó kifejezéssel történõ szorzást, osztást. Ehelyett 0-ra rendezés után elõjelvizsgálatot kell
112
végezni, amit célszerû grafikusan megoldani. Másik eltérés a két oldal reciprokának vétele-
kor áll fenn. Mindkét oldal reciprokát véve, ha az egyenlõtlenség mindkét oldalán negatív ki-
fejezés áll, akkor a reláció iránya megváltozik, különben a reláció nem változik.
2. Grafikus megoldás: A másodfokú egyenlõtlenségek megoldásánál fontos szerepet játszik,
hogy az egyenlõtlenségekben szereplõ másodfokú kifejezések grafikonja a koordináta-
rendszerben parabola. A másodfokú egyenlet megoldásához hasonlóan 0-ra rendezünk úgy,
hogy a fõegyüttható pozitív legyen, tehát a > 0. Ekkor ax
2
+ bx + c ≥ 0, ax
2
+ bx + c > 0,
ax
2
+ bx + c £ 0 vagy ax
2
+ bx + c < 0 alakú minden másodfokú egyenlõtlenség.
Ha a bal oldalon álló kifejezés által meghatározott függvényt (f(x) = ax
2
+ bx + c) ábrázoljuk,
akkor, mivel a értéke pozitív, ezért felül nyitott, pozitív állású parabolát kapunk. Az egyen-
lõtlenség megoldása ekkor egyenértékû az f(x) ≥ 0, f(x) £ 0, f(x) > 0, illetve f(x) < 0 vizsgá-
lattal.
Ehhez elõször határozzuk meg az f(x) függvény zérushelyeit:
• Ha két zérushely van,
1
x és
2
x (ahol
2
x <
1
x ), akkor lehetõségeink az f(x) függvény elõ-
jelére (f(x
1
) = f(x
2
) = 0):
x x
1
x
2

Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz
ax
2
+ bx + c ≥ 0 x Œ]-•, x
2
] » [x
1
, •[
ax
2
+ bx + c > 0 x Œ]-•, x
2
[ » ]x
1
, •[
ax
2
+ bx + c £ 0 x Œ[x
2
, x
1
]
ax
2
+ bx + c < 0 x Œ]x
2
, x
1
[
Azaz, ha ≥ helyett >, £ helyett < szerepel csak, akkor megoldásunkban a zárt intervallum-
végeket nyitottra cseréljük.
• Ha egy zérushely van, x
1
, akkor lehetõségeink az f(x) függvény elõjelére (f(x
1
) = 0):
x x
1
Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz
ax
2
+ bx + c ≥ 0 x ŒR
ax
2
+ bx + c > 0 x ŒR \ {x
1
}
ax
2
+ bx + c £ 0
x = x
1
ax
2
+ bx + c < 0 x Œ{ }
113
• Ha 0 zérushely van, akkor ) (x f mindenütt pozitív:
x
Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz
ax
2
+ bx + c ≥ 0 x ŒR
ax
2
+ bx + c > 0 x ŒR
ax
2
+ bx + c £ 0 x Œ{ }
ax
2
+ bx + c < 0 x Œ{ }
VII. Alkalmazások:
Koordinátageometria segítségével elemi geometriai feladatok algebrai úton oldhatók meg:
• Adott tulajdonságú ponthalmaz keresése: Mi azon P pontok halmaza, amelyekre adott A, B
esetén
1
3
PA
PB
= ?
(Apollóniosz-kör)
A B
• Kör területének meghatározása integrálással (kell hozzá az integrálandó függvény)
2
2 2 2 2 2 2 2
0
4
r
r
x y r y r x T r x dx
π
+ = ⇒ = − ⇒ = − =

y
x
r
r
• A parabolaantenna mûködésének lényege a parabola és fókuszának tulajdonságával magya-
rázható: a tengellyel párhuzamosan beesõ jel a fókuszon keresztül verõdik vissza.
114
t
b
v
E
e
• Mesterséges égitestek pályája az úgynevezett szökési sebesség esetén parabola.
• Szélsõérték-feladatok megoldása.
115
22. Szögfüggvények értelmezése a valós számhalmazon,
ezek tulajdonságai, kapcsolatok ugyanazon szög
szögfüggvényei között. Trigonometrikus függvények
transzformáltjai
Vázlat:
I. A szögfüggvények általános definíciója
II. A szögfüggvények ábrázolása és jellemzése
III. Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei közt
IV. Trigonometrikus függvények transzformáltjai
V. Alkalmazások
Bevezetés:
A trigonometria az ókori csillagászat segédeszközeként jött létre. Az elsõ írásos emlék Ptole-
maiosztól származik. Késõbb az arab és a hindu csillagászok is foglalkoztak a matematikának ezzel
az ágával, pl. ismerték a szinusztételt. A trigonometria végleges formába öntése Euler nevéhez
fûzõdik.
Kidolgozás:
I. Szögfüggvények általánosítása
A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögû háromszögekkel vezetjük be. Kihasználjuk, hogy két
derékszögû háromszög hasonló, ha valamely hegyesszögük megegyezik. A hasonlóság következté-
ben egy derékszögû háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge egyértelmûen
meghatározza. Erre a függvényszerû kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket:
a
a
b
c
DEFINÍCIÓ: sin , cos , tg , ctg
a b a b
c c b a
= = = = a a a a .
116
DEFINÍCIÓ: A koordinátarendszerben az i(1; 0) bázisvektor origó körüli a szöggel való elforga-
tásával keletkezõ e egységvektor elsõ koordinátája az a szög koszinusza, második koordi-
nátája az a szög szinusza.
a ŒI. a ŒII. a ŒIII. a ŒIV.
0
2
< <
p
a
2
< <
p
a p
3
2
< <
p
p a
3
2
2
< <
p
a p
x
O
y
(cos ; sin ) a a
a
i

e

x
O
y
(cos ; sin ) a a
a
i


180° –a
e

x
O
y
(cos ; sin ) a a
a
i

– –
a–180°
e

x
O
y
(cos ; sin ) a a
a
i


e
360° –a
cosa = -cos(p - a)
sina = sin(p - a)
cosa = -cos(a - p)
sina = -sin(a - p)
cosa = cos(2p - a)
sina = -sin(2p - a)
DEFINÍCIÓ: A
sin
cos
a
a
hányadost, ha cosa π 0, vagyis ha
2
k ≠ +
p
a p (k ŒZ), az a szög tangensé-
nek nevezzük.
A koordinátarendszerben az i vektortól a szöggel elforgatott e egységvektor egyenese által
az origó középpontú, egységsugarú kör (1; 0) pontjában húzott érintõbõl kimetszett pont 2.
koordinátája az a szög tangense.
a ŒI. a ŒII. a ŒIII. a ŒIV.
0
2
< <
p
a
2
< <
p
a p
3
2
< <
p
p a
3
2
2
< <
p
a p
y
e

tga
O
a
x
i

x
y
a
i

e

tga
x
O
y
a
i

e

tga
x
O
y
a
i

e

tga
tga = -tg(p - a) tga = tg(a - p) tga = -tg(2p - a)
117
DEFINÍCIÓ: A
cos
sin
a
a
hányadost, ha sina π 0, vagyis ha a π kp (k ŒZ), az a szög kotangensének
nevezzük.
A koordinátarendszerben az i vektortól a szöggel elforgatott e egységvektor egyenese által
az origó középpontú, egységsugarú kör (0;1) pontjában húzott érintõbõl kimetszett pont 1.
koordinátája az a szög kotangense.
a ŒI. a ŒII. a ŒIII. a ŒIV.
0
2
< <
p
a
2
< <
p
a p
3
2
< <
p
p a
3
2
2
< <
p
a p
y
e

ctga
O
a
x
i

x
y
a
i

e

ctga
x
O
y
a
i

e

ctga
x
O
y
a
i

e

ctga
ctga = -ctg(p - a) ctga = ctg(a - p) ctga = -ctg(2p - a)
II. Szögfüggvények ábrázolása és jellemzése
A függvény
f: R Æ R, f(x) = sinx g: R Æ R, g(x) = cosx
ábrázolása:
y
sin x
x p –p 2p
–1

1
3p
2

3p
2
p
2
p
2
y
cos x
x p –p 2p
–1

1
0
3p
2

3p
2
p
2
p
2
értelmezési tartománya:
valós számok halmaza: R valós számok halmaza: R
értékkészlete:
[-1; 1] [-1; 1]
monotonitása: szigorúan monoton nõ:
2 ; 2
2 2
x k k
⎤ ⎡
∈ − + +
⎥ ⎢
⎦ ⎣
p p
p p (k ŒZ)
szigorúan monoton csökken:
⎤ ⎡
∈ + +
⎥ ⎢
⎦ ⎣
p p
p p
3
2 ; 2
2 2
x k k (k ŒZ)
szigorúan monoton nõ:
x Œ]p + k2p; 2p + k2p[ (k ŒZ)
szigorúan monoton csökken:
x Œ]k2p; p + k2p[ (k ŒZ)
szélsõértéke:
max. helyek: 2
2
x k = +
p
p (k ŒZ),
érték: y = 1
min. helyek:
3
2
2
x k = +
p
p (k ŒZ),
érték: y = -1
max. helyek: x = k2p (k ŒZ),
érték: y = 1
min. helyek: x = p + k2p (k ŒZ),
érték: y = -1
periodicitás:
periodikus: p = 2p periodikus: p = 2p
zérushelyei:
x = kp (k ŒZ)
2
x k = +
p
p (k ŒZ)
paritása:
páratlan, vagyis f(-x) = -f(x) páros, vagyis g(-x) = g(x)
korlátosság: korlátos korlátos
118
A függvény
f: R \
{ }
+
p
p
2
k Æ R, f(x) = tgx
(k ŒZ)
g: R \ {kp} Æ R, g(x) = ctgx
(k ŒZ)
ábrázolása:
y x =tg y
x p –p
y
x
y x =ctg
3p
2

p
2
p
2
értelmezési tartománya:
{ }
\
2
k +
p
p R , (k ŒZ) R \ {kp}, (k ŒZ)
értékkészlete:
valós számok halmaza: R valós számok halmaza: R
monotonitása: szigorúan monoton nõ:
;
2 2
x k k
⎤ ⎡
∈ − + +
⎥ ⎢
⎦ ⎣
p p
p p (k ŒZ)
szigorúan monoton csökken:
x Œ]0 + kp; p + kp[ (k ŒZ)
szélsõértéke: nincs nincs
periodicitás:
periodikus: p = p periodikus: p = p
zérushelyei:
x = kp (k ŒZ)
2
x k = +
p
p (k ŒZ)
paritása:
páratlan, vagyis f(-x) = -f(x) páratlan, vagyis g(-x) = -g(x)
korlátosság: nem korlátos nem korlátos
III. Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei között:
TÉTEL:
1
ctg
tg
= a
a
, ha
2
k ≠
p
a (k ŒZ)
1
tg
ctg
= a
a
, ha
2
k ≠
p
a (k ŒZ)
fi tga ◊ ctga = 1
( )
2
k ≠
p
a
TÉTEL: sin
2
a + cos
2
a = 1 minden valós a-ra (Pitagoraszi összefüggés)
BIZONYÍTÁS: A szögfüggvények definíciója szerint az a irányszögû e egységvektor koordinátái:
(cosa; sina).
119
x O
y
cosa
sina
a
i
r
e
r
j
r
123
Egyrészt az egységvektor hossza 1: (

e

= 1), másrészt az e vektor hossza:

e

=
2 2
1 2
e e + =
2 2
sin cos + a a .
Ebbõl 1 =
2 2
sin cos + a a . Mivel nemnegatív számok állnak a két oldalon, négyzetre
emeléssel: sin
2
a + cos
2
a = 1.
KÖVETKEZMÉNY: tetszõleges a szög esetén:
= − a a
2
sin 1 cos , illetve
2
cos 1 sin = − a a
IV. Trigonometrikus függvények transzformáltjai
Legyen x ® f(x) valamelyik trigonometrikus függvény (x ® sinx, x ® cosx, x ® tgx, x ® ctgx).
Ebbõl elkészítjük a g: x ® c ◊ f(a ◊ x + b) + d transzformációt, amit a következõ négy alaptransz-
formációval lehet elérni:
A változó transzformációi:
• g: x ® f(a ◊ x) függvény képét az f(x) függvény képének y tengelyre való merõleges
1
a
ará-
nyú merõleges affinitás adja. A merõleges affinitás összenyomás, ha

a

> 1, nyújtás, ha

a

< 1, y tengelyre vonatkozó tükrözés, ha a = -1.
g
2p
y
x
= tg
2
x
y
y
y x = sin
y x = sin2
x
p
–p
2p
–1
1
0
3p
4
3p
2

3p
2
p
2
p
4

p
2
• g: x ® f(x + b) függvény képe úgy adódik, hogy az f(x) függvény képét eltoljuk az x tengely
mentén (-b; 0) vektorral.
120
y
x
–1
1
0
p –p
2p
3p
2

3p
2

p
2
p
2
y x = sin
æ ö
= -
ç ÷
è ø
p
sin
2
y x
y
–1
1
x
y x = cos
0
3p
4

5p
4

p
2
p
4
æ ö
= +
ç ÷
è ø
p
cos
4
y x
A függvényérték transzformációi:
• g: x ® c ◊ f(x) függvény képét az f(x) függvény képének x tengelyre való merõleges a arányú
merõleges affinitás adja. A merõleges affinitás összenyomás, ha

a

< 1, nyújtás, ha

a

> 1, x tengelyre vonatkozó tükrözés, ha a = -1.
=sin y x
1
= sin
3
y x
y
x
p
–1
1
0
–p 2p 3p
2

p
2
p
2
y
y x =2cos
x p
–2
–1
2
0
–p 2p 3p
2

p
2
p
2
y x = cos
• g: x ® f(x) + d függvény képe úgy adódik, hogy az f(x) függvény képét eltoljuk az y tengely
mentén (0; d) vektorral.
=sin y x
=sin +1 y x
y
x
p
–1
1
2
0
–p 2p 3p
2

p
2
p
2
121
y x =tg
y
x p 2p –p –2p
2
= – 2 y tgx
A g: x ® c ◊ f(a ◊ x + b) + d transzformáció az elõzõ négy transzformációval pl. a következõ mó-
don érhetõ el a
( )
( ) ( )
b
g x c f a x b d c f a x d
a
⎡ ⎤
= ⋅ ⋅ + + = ⋅ + +
⎢ ⎥
⎣ ⎦
átalakítás után:
( )
( ) ( ) ( ) ( ) ( )
b
f x f ax f a x f a x b c f a x b c f a x b d
a
⎡ ⎤
→ → + = ⋅ + → ⋅ ⋅ + → ⋅ ⋅ + +
⎢ ⎥
⎣ ⎦
=–3sin 2 + +1
2
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p
=–3sin 2 +
2
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p
=sin 2 +
2
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p
=sin2 y x =sin y x
5p
2
3p
2

p
2
p
2
y
p 2p 3p –p –2p –3p x
2
3
–3
4
3p
2

5p
2

( ) ( )
( ) ( )
( ) sin ( ) sin2 ( ) sin 2 sin 2
4 2
( ) 3 sin 2 ( ) 3 sin 2 1
2 2
f x x f x x f x x x
f x x f x x
⎡ ⎤
= → = → = + = + →
⎢ ⎥
⎣ ⎦
= − ⋅ + → = − ⋅ + +
p p
p p
3
=2cos –
2 4
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p 3
=2cos – – 2
2 4
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p 3
=cos
2
y x
3
=cos –
2 4
y x
æ ö
ç ÷
è ø
p
=cos y x
5p
2
3p
2

p
2
p
2
y
p 2p 3p –p –2p –3p x
2
3
–4
3p
2

5p
2

( ) ( )
( ) ( )
3 3 3
( ) cos ( ) cos ( ) cos cos
2 2 6 2 4
3 3
( ) 2 cos ( ) 2 cos 2
2 4 2 4
f x x f x x f x x x
f x x f x x
⎡ ⎤
= → = → = − = − →
⎢ ⎥
⎣ ⎦
= ⋅ − → = ⋅ − −
p p
p p
122
V. Alkalmazások
• Háromszög trigonometrikus területképlete
• Szinusztétel, koszinusztétel
• GPS: globális helymeghatározó rendszer (XXI. sz.-i háromszögelés)
• Négyszög területe:
sin
2
e f
t
⋅ ⋅
=
a
(e, f átlók, a = átlók szöge)
• Rezgõmozgás kitérés-idõ, sebesség-idõ, gyorsulás-idõ függvénye, trigonometrikus függvény
123
23. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás
felhasználásával
Vázlat:
I. Területszámítás
II. Síkidomok területe: téglalap, paralelogramma, háromszög, trapéz, deltoid, négyszögek, sok-
szögek, kör
III. Határozott integrál
IV. Görbe alatti terület
V. Alkalmazások
Bevezetés:
Síkidomok területével már az ókorban is foglalkoztak: Hippokratész Kr.e. 450 körül egy rendszere-
zõ matematikai mûvet írt, melyben sokat foglalkozott különbözõ egyenesek és körívek által meg-
határozott területek kiszámításának. Kb. 150 évvel késõbb Eukleidész mûveiben is találunk a terü-
letszámításról említést.
Kidolgozás
I. Területszámítás
A mérés egy egységnyinek tekintett értékkel való összehasonlítást jelent. Ahhoz, hogy mérni tud-
junk, rögzíteni kell a mérés szabályait.
DEFINÍCIÓ: A terület mérése azt jelenti, hogy minden síkidomhoz hozzárendelünk egy pozitív
valós számot, amelyet a síkidom területének nevezünk. Ez a hozzárendelés az alábbi tulaj-
donságokkal rendelkezik:
• Az egységnyi oldalhosszúságú négyzet területe egységnyi.
• Egybevágó sokszögek területe egyenlõ.
• Ha egy sokszöget véges számú sokszögre darabolunk, akkor az egyes részek területének
összege egyenlõ az eredeti sokszög területével.
II. Síkidomok területe
Bebizonyítható, hogy ilyen területértelmezés mellett igazak a következõ állítások:
TÉTEL: A téglalap területe két szomszédos oldalának szorzatával egyenlõ. t = a ◊ b.
Minden paralelogramma átdarabolható téglalappá, így
TÉTEL: a paralelogramma területe: t = a ◊ m
a
.
a a
a
m
a
m
a
x x a–x
124
Minden háromszöget valamely oldalának felezõpontjára tükrözve az eredeti háromszög és (az
eredetivel egybevágó) képe együtt egy paralelogrammát alkot, így a paralelogramma területének
a fele
a
a
a
m
a
A B
C
g
g
b
b
A’
TÉTEL: a háromszög területe:
2
a
a m
t

= .
Tükrözve bármely trapézt az egyik szárának felezõpontjára olyan paralelogrammát kapunk,
amelynek területe kétszerese a trapéz területének.
TÉTEL: A trapéz területe az alapok számtani közepének és a trapéz magasságának szorzata:
2
a c
t m
+
= ⋅ .
A B= ’ C
D C B = ’
D’
A’ a
a c
c
F
g
g
b a
a b
d
d
Minden sokszög véges számú háromszögre darabolható, így
TÉTEL: a sokszög területe egyenlõ ezeknek a háromszögeknek a területösszegével.
TÉTEL: Háromszög területei:
sin
( ) ( ) ( )
2 2 4
a
a m a b
a b c
t r s s s a s b s b
R
⋅ ⋅ ⋅
⋅ ⋅
= = = ⋅ = = ⋅ − ⋅ − ⋅ −
g
ahol r a beírt kör sugara, R a körülírt kör sugara, s a félkerület.
a
m
a
c
b
g
TÉTEL: t = r ◊ s.
BIZONYÍTÁS: A háromszög beírt körének középpontja a szögfelezõk metszéspontja.
A B
C
O
r
r
r
b
c
a
125
Berajzoljuk a szögfelezõket, így ABC háromszöget felbontjuk három db háromszögre: ABO,
BCO és CAO háromszögekre, mindhárom háromszögben az egyik oldalhoz tartozó magasság r.
Így felírható az eredeti háromszög területe a részháromszögek területének összegével.
2 2 2 2
ABC ABO BCO CAO
c r a r b r a b c
t t t t r r s
⋅ ⋅ ⋅ + +
= + + = + + = ⋅ = ⋅
è è è è
.
TÉTEL:
4
a b c
t
R
⋅ ⋅
= .
BIZONYÍTÁS: A háromszög körülírt körének középpontja az oldalfelezõ merõlegesek metszés-
pontja.
A
B
C
O
b
R
R
a
2 a
2
a
a
a
Ha CAB kerületi szög a, akkor COB középponti szög 2a (ugyanahhoz az ívhez tartoznak).
COB egyenlõ szárú háromszög fi
2
sin
2
a
a
R R
= = a .
sin
2
2 2 4
a
b c
b c a b c
R
t
R
α
⋅ ⋅
⋅ ⋅ ⋅ ⋅
= = = .
TÉTEL: Négyszög területe: az átlói hossza és az átlók által bezárt szög szinuszának a szorzatának
fele:
sin
2
e f
t
⋅ ⋅
=
j
.
BIZONYÍTÁS: Az ABCD konvex négyszög, átlóinak metszéspontja M. M az átlókat x, e - x, illetve
y, f - y részekre osztja. A két átló 4 db háromszögre osztja a négyszöget, így a négyszög te-
rülete egyenlõ a négy háromszög területének összegével:
A
B
C
D
j
j
M
x
y
e–x
f –y
180° – j
180° – j
t
ABCD
= t
ABMè
+ t
BCMè
+ t
CDMè
+ t
DAMè
126
( ) sin ( ) ( ) sin(180º ) ( ) sin sin(180º )
2 2 2 2
x f y e x f y e x y y x
t
⋅ − ⋅ − ⋅ − ⋅ − − ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ −
= + + +
j j j j
sin(180º - j) = sinj, mert 0º < j < 180º, ekkor
sin
2
j
-t kiemelve:
[ ] [ ]
sin sin
( ) ( ) ( ) ( ) ( )
2 2
t x f y e x f y e x y y x f y e y e = ⋅ ⋅ − + − ⋅ − + − ⋅ + ⋅ = ⋅ − ⋅ + ⋅ =
j j
sin sin sin
[ ]
2 2 2
e f
f y y e f e
⋅ ⋅
= ⋅ − + ⋅ = ⋅ ⋅ =
j j j
.
ABCD konkáv négyszög, átlóinak metszéspontja M a virtuális átlót x, e - x részekre osztja, míg
a valódi átló: CA = AM - CM.
A
B D
j
M
e–x
180° – j
x
y
C
f
Az ABD háromszög területe egyenlõ az ABCD négyszög területének és a BCD háromszög területé-
nek összegével
t
ABCD
= t
ABDè
- t
BCDè
= t
ABMè
+ t
AMDè
- t
CBMè
- t
CMDè
.
TÉTEL: Szabályos sokszög területét úgy kapjuk, hogy középpontjukat összekötjük a csúcsokkal
és így n db egyenlõ szárú háromszögre bontjuk a sokszöget:
2
360º
sin
2 2
R
a r
n
t n n


= ⋅ = ⋅ ,
ahol r: a beírt kör sugara, R: körülírt kör sugara.
TÉTEL: r sugarú kör területe: r
2
p (sorozatok határértékével)
III. Határozott integrál:
A határozott integrál segítségével, függvénygörbe vonalával határolt síkidomok területét is meg
tudjuk határozni. Ehhez elõször a görbe alatti területet kell vizsgálnunk.
DEFINÍCIÓ: Görbe alatti területnek nevezzük egy [a; b] intervallumon folytonos, korlátos, pozitív
értékû f függvény görbéjének az intervallumhoz tartozó íve, az x = a, az x = b egyenesek és
az x tengely által határolt területet.
y
x
= x a = x b
127
DEFINÍCIÓ: A görbe alatti területet téglalapok egyesítésével létrejött sokszögekkel közelítjük. Eh-
hez az [a; b] intervallumot az a = x
0
, x
1
, x
2
, … x
n
= b pontokkal n részre osztjuk. Ezt az in-
tervallum egy felosztásának nevezzük.
Tekintsük ennek a felosztásnak az intervallumát: [x
i - 1
; x
i
]. Jelölje m
i
az f függvénynek ebben az in-
tervallumban felvett értékeinek alsó határát (az alsó korlátok közt a legnagyobb), M
i
pedig a felsõ
határát (a felsõ korlátok közt a legkisebb). Bizonyítható, hogy korlátos függvényeknél ezek az
értékek léteznek.
y
x
0
= a x
1
x
2
x =
n
x b
M
1
m
1
m
2
M
2
1
2
3
4
4
4
4
1
2
3
4
4
4
4
1
2
3
4
4
1
2
3
4
4
Az [x
i - 1
; x
i
] intervallum fölé szerkesszünk olyan téglalapokat, amelyeknek másik oldala m
i
, illetve
M
i
. Végezzük el a szerkesztést a felosztás minden intervallumában és egyesítsük a kisebb téglala-
pokat és a nagyobb téglalapokat külön két sokszögbe. Ekkor a vizsgált tartomány egy beírt, illetve
egy körülírt sokszögét kapjuk. Ezeknek a sokszögeknek a területét vizsgáljuk.
A beírt sokszög területe az alsó közelítõ összeg:
s
n
= m
1
(x
1
- x
0
) + m
2
(x
2
- x
1
) + ... + m
n
(x
n
- x
n - 1
).
A körülírt sokszög területe a felsõ közelítõ összeg:
S
n
= M
1
(x
1
- x
0
) + M
2
(x
2
- x
1
) + ... + M
n
(x
n
- x
n - 1
).
További osztópontokat véve a meglévõkhöz a felosztást finomítjuk, akkor s
n
általában nõ, S
n
álta-
lában csökken, és ekkor a leghosszabb részintervallumok hossza is 0-hoz tart.
Így végtelen sok alsó és felsõ összeg keletkezik. Belátható, hogy bármely alsó összeg nem lehet
nagyobb bármely felsõ összegnél.
DEFINÍCIÓ: Az [a; b] intervallumon korlátos, f függvény integrálható, ha csak egyetlen olyan szám
található, amely az összes alsó és az összes felsõ közé esik. Ezt az egyetlen számot nevezzük
az f függvény [a; b] intervallumon vett határozott integráljának. Jelölés: ( ) d
b
a
f x x

.
IV. Görbe alatti terület
Így tehát nemnegatív, integrálható függvények határozott integrálja megadja a függvény alatti
területet.
Az integrál területszámítási alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy az x tengely alatti terület
negatív elõjellel adódik.
128
TÉTEL: Ha az [a; b]-on folytonos f függvény nem vált elõjelet, akkor x = a, x = b, és az x tengely
és a függvény grafikonja által közrezárt síkidom területe: =

( ) d
b
a
t f x x .
y
x
a
b
y
x
a
b
x –
De:
TÉTEL: Két függvény által közrezárt síkidom területe:
= −

( ( ) ( )) d
b
a
t f x g x x (ha f(x) > g(x))
y
x
a
b
f x ( )
g x ( )
Ilyenkor általában a két függvény metszéspontját kell elõször meghatározni. Majd a két függvény
különbségét kell integrálni, a legvégén pedig a Newton-Leibniz formulával kiszámolni a határozott
integrál értékét.
V. Alkalmazások:
• Pitagorasz-tétel bizonyítása terület-összerakással
• Geometriai valószínûségek kiszámításakor szükség van geometriai alakzatok területének
meghatározására
• Kör területe
• Síkidomokkal, illetve síkba kiteríthetõ felületekkel határolt testek felszínének meghatározása
(hasáb, henger, kúp, gúla, csonka kúp, csonka gúla)
• Hippokratész „holdacskái”: A derékszögû háromszög oldalai fölé rajzoljunk félköröket. Ek-
kor a két „holdacska” területének összege egyenlõ a háromszög területével.
a
c
A
C
B
b
129
24. Kombinatorika, gráfok
Vázlat:
I. Kombinatorika
II. Gráfok
III. Alkalmazások
Bevezetés:
A kombinatorika rendszerint dolgok megszámlálásával foglalkozik. Elõször Leibniz az 1700-as
évek elején rendszerezte a kombinatorikai ismereteket, majd Bernoulli alkalmazta valószínûség-
számítási feladatok megoldásakor.
A gráfelmélet története Euler munkásságával kezdõdött: 1736-ban a „königsbergi hidak” problé-
májával foglalkozott. Egyre több olyan geometriai problémával foglalkoztak, amely nem foglalko-
zik az alakzatok méretével, alakjával, csak az egymással való kapcsolatukkal. Az elsõ tudományos
alapú gráfelméleti könyvet König Dénes magyar matematikus írta 1936-ban.
Kidolgozás
I. Kombinatorika
A kombinatorika, a valószínûség-számítás és a matematikai statisztika a véletlen tömegjelenségek
törvényszerûségével foglalkozik. A kombinatorika tárgyát képezik a sorba rendezési és a részhal-
maz kiválasztási problémák, a kombinatorika rendszerint dolgok megszámlálásával foglalkozik.
DEFINÍCIÓ: Egy adott n elemû halmaz elemeinek egy ismétlés nélküli permutációján az n külön-
bözõ elem egy sorba rendezését (sorrendjét) értjük.
TÉTEL: Egy n elemû halmaz ismétlés nélküli összes permutációinak száma:
n ◊ (n - 1) ◊ (n - 2) ◊ ... ◊ 2 ◊ 1 = n!.
DEFINÍCIÓ: Ha az n elem között van k
1
, k
2
, …, k
m
egymással megegyezõ, akkor az elemek egy
sorba rendezését ismétléses permutációnak nevezzük.
TÉTEL: Ha n elem között k
1
, k
2
, …, k
m
db megegyezõ van, és k + k
2
+ … + k
m
= n, akkor ezeket az
elemeket
1 2
!
! ! ... !
m
n
k k k ⋅ ⋅ ⋅
különbözõ módon lehet sorba rendezni, ez az ismétléses permutá-
ciók száma.
DEFINÍCIÓ: Legyen n db egymástól különbözõ elemünk. Ha ezekbõl k (k £ n) db-ot kiválasztunk
minden lehetséges módon úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít, akkor az n
elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációját kapjuk.
TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációk száma:
!
( )!
n
n k −
.
BIZONYÍTÁS: Vegyünk egy k rekeszes dobozt. Ebben helyezzünk el az n elem közül k db elemet
minden lehetséges módon.
Az elsõ rekeszbe az n elem bármelyike tehetõ. A második rekeszbe már csak (n - 1) elem
közül választhatunk. Ez (n - 1)-féle kitöltést ad a 2. rekesz számára. Az elsõ két rekeszbe
130
n(n - 1)-féleképpen tehetõk az elemek. Minden rekeszbe 1-gyel kevesebb elem közül vá-
laszthatunk, mint az elõzõbe. A k-adik rekeszbe n - (k - 1) = n - k + 1 elem közül választ-
hatunk.
A doboz teljes kitöltésére összesen n ◊ (n - 1) ◊ ... ◊ (n - k + 1) lehetõség adódik. Ha az ered-
ményt (n - k)!-ral bõvítjük, akkor
( 1) ... ( 1) ( ) ( 1) ... 2 1 !
( 1) ... ( 1)
( )! ( )!
n n n k n k n k n
n n n k
n k n k
⋅ − ⋅ ⋅ − + ⋅ − ⋅ − − ⋅ ⋅ ⋅
⋅ − ⋅ ⋅ − + = =
− −

DEFINÍCIÓ: Legyen n db egymástól különbözõ elemünk. Ha ezekbõl kiválasztunk k db-ot minden
lehetséges módon úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít és ugyanazt az elemet
többször is választhatjuk, akkor az n elem k-ad osztályú ismétléses variációját kapjuk.
TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétléses variációk száma: n
k
.
DEFINÍCIÓ: Legyen n egymástól különbözõ elemünk. Ha ezekbõl k (k £ n) db-ot kiválasztunk
minden lehetséges módon úgy, hogy a kiválasztott elemek sorrendjére nem vagyunk tekin-
tettel, azaz n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációját kapjuk.
TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú az ismétlés nélküli kombinációinak száma:
( 1) ( 2) ... ( 1) !
( 1) ... 2 1 ! ( )!
n
n n n n k n
k k k n k
k
⎛ ⎞
⋅ − ⋅ − ⋅ ⋅ − +
= =
⎜ ⎟
⋅ − ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ −
⎝ ⎠
.
BIZONYÍTÁS: A kiválasztást úgy képzelhetjük el, mintha elõször sorba állítanánk a k db kiválasz-
tott elemet. Az elsõ helyre n db-ból, a második helyre (n - 1) db-ból, a k-adik helyre már
csak a megmaradt (n - k + 1) db-ból választhatunk, ezzel a lehetõségek száma n ◊ (n - 1) ◊
◊ (n - 2) ◊ ... ◊ (n - k + 1). Majd a sorrendek számát a k elem összes sorrendjével, k!-ral oszt-
juk, hiszen a sorrend nem számít.
( 1) ( 2) ... ( 1)
!
n n n n k
k
⋅ − ⋅ − ⋅ ⋅ − +
=
( 1) ( 2) ... ( 1) ( ) ( 1) ... 2 1 !
! ( ) ( 1) ... 2 1 ! ( )!
n n n n k n k n k n
k n k n k k n k
⋅ − ⋅ − ⋅ ⋅ − + ⋅ − ⋅ − − ⋅ ⋅ ⋅
= =
⋅ − ⋅ − − ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ −
Erre pedig bevezetjük az
n
k
⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
szimbólumot.
DEFINÍCIÓ: Ha n különbözõ elembõl kell k elemet kiválasztani úgy, hogy a kiválasztás sorrendje
nem számít és a már kiválasztott elemeket újra kiválaszthatjuk, akkor az n elem k-ad osztá-
lyú ismétléses kombinációját kapjuk.
TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációjának száma:
1 n k
k
+ − ⎛ ⎞
⎜ ⎟
⎝ ⎠
.
II. Gráfok
A gráfok nagyon jól szemléltetik egy halmaz elemei közti kapcsolatokat. Gráfokkal szemléltethe-
tõk pl. egy társaság ismeretségi viszonyai, vagy bármilyen hálózat kapcsolódási viszonyai.
DEFINÍCIÓ: A gráf pontokból és vonalakból áll. Minden vonal két (nem feltétlenül különbözõ)
pontot köt össze. A pontok a gráf pontjai, a vonalak a gráf élei.
DEFINÍCIÓ: A gráfokban elõfordulhat olyan él is, melynek mindkét végpontja ugyanaz a pont, az
ilyen él neve hurokél.
131
DEFINÍCIÓ: A gráf olyan pontját, amelybõl nem vezet él, izolált pontnak nevezzük.
DEFINÍCIÓ: Két csúcs között több élt is húzhatunk, ezek a többszörös élek.
DEFINÍCIÓ: Egy gráfot egyszerû gráfnak nevezünk, ha nincs benne sem hurokél, sem többszörös
él.
egyszerû gráf
gráf
nem egyszerû gráf
hurok
többszörös él
TÉTEL: Legalább 2 csúcsú egyszerû gráfban van 2 azonos fokú csúcs.
DEFINÍCIÓ: Egy gráf egy pontjához illeszkedõ élvégek számát a pont fokszámának (fokának) ne-
vezzük.
0
1
2
3
3
3
TÉTEL: A pontok fokszámösszege az élek számának kétszerese.
TÉTEL: Minden gráfban a pontok fokszámának összege páros szám.
TÉTEL: A páratlan fokszámú pontok halmaza páros (hiszen a páros fokszámú pontok fokszámának
az összege páros, és ehhez hozzáadva a páratlan fokszámú pontok összegét, páros számot
kell kapnunk).
DEFINÍCIÓ: Egy gráf összefüggõ gráf, ha bármely pontjából bármely másik pontjába élek mentén
el lehet jutni.
132
összefüggõ gráf nem összefüggõ gráf
DEFINÍCIÓ: Ha egy gráfnak n pontja van (n ŒZ
+
) és mindegyik pontból pontosan egy él vezet
a többi ponthoz, akkor a gráfot n pontú teljes gráfnak nevezzük.
TÉTEL: n pontú teljes gráf éleinek a száma:
( 1)
.
2
n n ⋅ −
TÉTEL: n pontú teljes gráfban a fokszámok összege: n ◊ (n - 1).
DEFINÍCIÓ: Az út az élek olyan egymáshoz kapcsolódó sora, amely egyetlen ponton sem halad át
egynél többször.
A
B
D
C
A bejárás:
ABD

A
B
D
C
A bejárás:
ACBD
DEFINÍCIÓ: A vonal a gráf csúcsainak és éleinek az a sora, amelyben az élek ezeket a pontokat
kötik össze és az élek nem ismétlõdnek, egy csúcs többször is elõfordulhat. A vonal zárt, ha
kezdõ és végpontja megegyezik, egyébként nyílt.
A
B
D
C
A bejárás:
ABACBD

A
B
D
C
A bejárás:
ABCD
DEFINÍCIÓ: A kör olyan vonal, amelynek kezdõ és végpontja megegyezik és a pontok nem ismét-
lõdnek.
DEFINÍCIÓ: Az Euler-vonal a gráf összes élét pontosan egyszer tartalmazó vonal. Lehet zárt és
lehet nyílt Euler-vonal. Zárt Euler-vonalnak nincs kezdõ és végpontja, mert egybeesik, nyílt
Euler-vonalnál két különbözõ pont van a vonal két végén.
TÉTEL: Zárt Euler vonala akkor és csak akkor van egy összefüggõ gráfnak, ha minden foka pá-
ros.
A(4) B(2)
C(2) F(2)
E(4) D(2)
2.
1.
6.
5.
9.
8.
3.
4.
7.
133
TÉTEL: Nyílt Euler vonala akkor és csak akkor van egy összefüggõ gráfnak, ha pontosan két pá-
ratlan fokú pontja van.
D(2)
E(3) C(3)
B(2) A(2) 2.
1.
3.
5.
4.
6.
1.
DEFINÍCIÓ: Két gráfot izomorfnak nevezünk, ha pontjaik és éleik kölcsönösen egyértelmûen és
illeszkedéstartóan megfeleltethetõek egymásnak.
és
DEFINÍCIÓ: A fa olyan összefüggõ gráf, amely nem tartalmaz kört.
TÉTEL: A fa maximális körmentes gráf (bármely két pontját összekötjük, amelyek között nem volt
él, akkor a gráf már tartalmaz kört).
TÉTEL: A fa minimális összefüggõ gráf (bármely élet elhagyjuk, akkor a gráf már nem összefüg-
gõ).
TÉTEL: A fa bármely két csúcsát egyetlen út köti össze
TÉTEL: n csúcsú fának n-1 éle van.
TÉTEL: Minden egynél több csúcsú fának van legalább 2 elsõfokú csúcsa.
III. Alkalmazások
Kombinatorika:
• binomiális tétel bizonyítása
• n elemû halmaz összes részhalmazainak száma
• sorbarendezési, kiválasztási és összeszámlálási problémák
• klasszikus valószínûségi modell
Gráfelmélet:
• minimális költségû hálózatok (út, kábel) tervezése
• szerencsejátékok nyerési esélyeinek meghatározása
• gráfokat jól lehet alkalmazni szociológiai, pszichológiai vizsgálatokban, elektromos hálóza-
tok, vagy közlekedési útvonalak tervezésében.
134
25. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek
bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges
és elégséges feltétel
Vázlat:
I. Bizonyítási módszerek
II. Tétel és megfordítása
Szükséges és elégséges feltétel
III. Alkalmazások
Bevezetés:
A matematika különbözõ ágai hasonlóan épülnek fel. Meghatározunk alapfogalmakat, majd ezek
segítségével további fogalmakat definiálunk. Kimondunk alaptételeket (axiómákat), amelyek
igazságtartalmát bizonyítás nélkül, a szemlélet alapján elfogadjuk. Az axiómákból elindulva a ma-
tematikai logika eszközeivel, helyes következtetéseken keresztül további tételeket bizonyítunk be.
A bizonyítás igénye már az ókorban jelen volt, Pitagorasz és Thalész munkássága is ezt mutatja.
Kidolgozás
I. Bizonyítási módszerek:
DEFINÍCIÓ: Direkt bizonyítás: a direkt bizonyítás során igaz állításokból kiindulva jutunk el a bi-
zonyítandó állításhoz. A legtöbb matematikai tétel (geometriai, algebrai) bizonyítása direkt
úton történik.
TÉTEL: Pl.: Pitagorasz-tétel: derékszögû háromszögben a befogók négyzetének összege egyenlõ
az átfogó négyzetével.
BIZONYÍTÁS: (13. tétel)
a
2
+ b
2
+ 4t = c
2
+ 4t.
+ 4ta
2
+ b
2
= c
2
. + 4t
a
b
a
a
a
a a
a
a
a
a
a b + 90º =
b b
b
b
b
b
b
b
a
a
b
b
b
t
3
t
2
t
1
c
c
c
c
a
a
a
a
b
b
b
b
g
g
g
g
135
DEFINÍCIÓ: Indirekt bizonyítás: az indirekt bizonyítás olyan eljárás, melynek során feltesszük,
hogy a bizonyítandó eljárás nem igaz, és ebbõl kiindulva helyes következtetésekkel lehetet-
len következményekhez jutunk el. Így a kiinduló feltevés volt téves, vagyis a bizonyítandó
állítás valójában igaz.
TÉTEL: Pl.: Pitagorasz-tétel megfordítása: ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetének
összege egyenlõ a harmadik oldal négyzetével, akkor a háromszög derékszögû.
BIZONYÍTÁS: (13. tétel)
Tudjuk, hogy a
2
+ b
2
= c
2
.
Tegyük fel, hogy a háromszög nem derékszögû. Ekkor tudunk szerkeszteni olyan derékszö-
gû háromszöget, aminek a befogói a és b, átfogója legyen c’. Mivel ez derékszögû három-
szög, a Pitagorasz-tétel miatt: a
2
+ b
2
= (c’)
2
. Az eredeti feltétellel összevetve c
2
= (c’)
2
,
amibõl pozitív mennyiségekrõl lévén szó, következik, hogy c = c’.
Ez ellentmond a kiinduló feltételnek, így a háromszög derékszögû.
TÉTEL: Pl.: 2 irracionális
BIZONYÍTÁS: (2. tétel)
Tegyük fel, hogy 2 racionális:
2
p
q
= (ahol p, q ŒZ, (p, q) = 1) /( )
2
2
2 2
2
2 2
p
q p
q
= ⇒ =
A négyzetszámokban minden prímtényezõ páros sokszor fordul elõ, ebbõl következik, hogy
a bal oldalon páratlan sok db 2-es van, a jobb oldalon páros sok db 2-es van. A számelmélet
alaptétele miatt ez nem lehet, mert egy szám csak egyféleképpen bontható fel prímszámok
szorzatára. Mivel ez ellentmondás, rossz volt a feltevés, vagyis 2 irracionális.
DEFINÍCIÓ: Teljes indukció: a teljes indukció olyan állítások bizonyítására alkalmas, melyek n
pozitív egész számtól függenek. A teljes indukciós eljárás soron elõször bebizonyítjuk az ál-
lítást n = 1-re (vagy valamilyen konkrét értékre), majd feltételezzük, hogy az állítás igaz
n = k-ra (indukciós feltevés), és ennek felhasználásával bebizonyítjuk, hogy az állítás igaz
n = (k + 1)-re. Ezzel az állítást minden n pozitív egész számra belátjuk.
A teljes indukciót gyakran hasonlítják egy olyan végtelen sok dominóból álló sorhoz, amelyben azt
tudjuk, hogy ha bármelyik dominó feldõl, akkor feldönti a sorban utána következõt is. Ez azt jelen-
ti, hogy ha meglökjük az elsõ dominót, akkor az összes fel fog borulni.
TÉTEL: Pl.: Az elsõ n pozitív egész szám összege:
( 1)
2
n n ⋅ +
.
BIZONYÍTÁS:
n = 1
1
1 2
1
2


=


=


n = 2
1 2 3
2 3
3
2
+ = ⎫

=


=


136
Tegyük fel, hogy n = k-ra igaz, tehát
( 1)
1 2 ...
2
k k
k
⋅ +
+ + + = .
Bizonyítani kell:
( 1) ( 2)
1 2 ... ( 1)
2
k k
k k
+ ⋅ +
+ + + + + = .
( )
⋅ + + + ⋅ +
+ + + + + = + + = + ⋅ + = + ⋅ =
( 1) ( 2) ( 1) ( 2)
1 2 ... ( 1) ( 1) ( 1) 1 ( 1)
2 2 2 2
k k k k k k
k k k k k .
TÉTEL: Pl.: az elsõ n pozitív egész szám négyzetének összege:
( 1)(2 1)
6
n n n + +
.
BIZONYÍTÁS:
n = 1
2
1 1
1 2 3
1
6
⎫ =

=

⋅ ⋅
=


n = 2
2 2
1 2 5
2 3 5
5
6
⎫ + =

=

⋅ ⋅
=


Tegyük fel, hogy n = k-ra igaz, tehát
2 2 2 2
( 1) (2 1)
1 2 3 ...
6
k k k
k
⋅ + ⋅ +
+ + + + = .
Be kellene látni, hogy
2 2 2 2 2
( 1) ( 2) (2 3)
1 2 3 ... ( 1)
6
k k k
k k
+ ⋅ + ⋅ +
+ + + + + + = .
2 2 2 2 2 2
( 1) (2 1)
1 2 3 ... ( 1) ( 1)
6
k k k
k k k
⋅ + ⋅ +
+ + + + + + = + + =
2 2
(2 1) 6 ( 1) ( 1) (2 7 6) 2 6 6
( 1) ( 1)
6 6 6
k k k k k k k k k
k k
⋅ + + ⋅ + + ⋅ + + + + +
= + ⋅ = + ⋅ = =
( 1) (2 3) ( 2)
.
6
k k k + ⋅ + ⋅ +
=
DEFINÍCIÓ: Skatulya-elv: a skatulyaelv értelmében ha n skatulyába kell n-nél több dolgot szét-
osztani, akkor a skatulyák valamelyikébe szükségképpen legalább 2 dolog kerül. Ha n ska-
tulyába k ◊ n-nél több dolgot kell szétosztani, akkor a skatulyák valamelyikébe legalább k + 1
dolog kerül (n, k ŒZ
+
).
TÉTEL: Pl.: ha adott n + 1 darab pozitív egész szám, akkor ezek között biztosan van kettõ olyan,
amelyek különbsége osztható n-nel.
BIZONYÍTÁS: Készítsünk n db skatulyát, felcímkézve õket 0, 1, …, (n - 1)-ig. A számokat aszerint
helyezzük el az n db skatulyában, hogy mennyi maradékot adnak n-nel osztva. Ekkor bizto-
san van olyan skatulya, amelybe legalább 2 szám kerül, hiszen n + 1 számot kell n skatulyá-
ba szétosztani. Ennek a két számnak a különbsége biztosan osztható lesz n-nel.
II. Tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel
A tételeket gyakran „Ha A igaz, akkor B igaz” (A fi B) formában fogalmazzuk meg. Tehát egy
A állítás igazságából következik egy B állítás igazsága (vagyis, ha az A Æ B implikáció igaz), azt
mondjuk, hogy az A állításból következik B állítás, vagy azt, hogy A állítás a B állításnak elégséges
feltétele (hiszen a B állítás igazságának bizonyításához elég az A állítás igazságát bizonyítani).
137
Ilyenkor a B állítás az A állításnak szükséges feltétele (hiszen az A állítás nem lehet igaz, ha a B
állítás nem igaz). Ha ilyen esetben az A állítás igazságából a B állítás igazságára következtetünk, az
helyes következtetés.
Ha azt akarjuk kimutatni, hogy az A állításból nem következik a B állítás, elég egyetlen példát
mutatni olyan esetre, amikor A igaz és B hamis. Ha ilyen esetben A állításból a B állításra követ-
keztetünk, az nem helyes, vagyis helytelen következtetés.
Ha az A állításból következik B állítás, és fordítva is: a B állításból következik az A állítás, akkor
azt mondjuk, hogy az A állításnak a B állítás szükséges és elégséges feltétele. Jele: A ¤ B (A akkor
és csak akkor igaz, amikor B).
Ez azt jelenti, hogy A és B egyszerre igaz, vagyis ekvivalensek (egyenértékûek).
Egy tétel feltételeinek és feltételei következményeinek a felcserélésével kapjuk a tétel megfordítá-
sát.
Így a fenti tétel megfordítása: „Ha B igaz, akkor A igaz.” (B fi A)
Ha a tétel és a megfordítása is igaz, akkor a két tétel ekvivalens. (A ¤ B)
III. Alkalmazások
Direkt bizonyítás:
• a

b és a

c fi a

b ± c
• 9

a ¤ számjegyek összege osztható 9-cel
Indirekt bizonyítás:
• végtelen sok prímszám van
Skatulya-elv:
• 25 fõs társaságban biztosan van 3 fõ, akik azonos csillagjegyben születtek
• 5 pozitív egész szám között van 2, melyek különbsége osztható 4-gyel
Teljes indukció:

1 1 1
1 2 2 3 ( 1) 1
n
n n n
+ + + =
⋅ ⋅ ⋅ + +

Tájékoztató vizsgázóknak
A szóbeli vizsga leírása:
Az emelt szintû szóbeli vizsga az Oktatási Hivatal által kiadott tételsor alapján zajlik. A vizsgázó 25 tételbõl 1 tételt húz, amelynek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésére. A tételek az Oktatási Hivatal által kiadott témakörökön túl a témakörhöz szorosan kapcsolódó feladatot is tartalmaznak. A szóbeli vizsgán a vizsgázóktól a tétel címében megjelölt téma kifejtését és a kitûzött feladat megoldását várják el. A tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad elõadásban, önállóan kell kifejteni. Ehhez a felkészülési idõ alatt célszerû vázlatot készíteni. Ebben tervezze meg a címben megjelölt témakör(ök)höz tartozó ismeretanyag rövid áttekintését, dolgozza ki azokat a részeket, amelyeket részletesen kifejt, oldja meg a feladatot. Felelete közben a vázlatát használhatja. A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek: • egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása; • egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása; • a kitûzött feladat megoldása; • a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (4 alkalmazás felsorolása, vagy egy alkalmazás részletesebb kifejtése). Ha a tételhez tartozó kitûzött feladat bizonyítást igényel, akkor ennek a megoldása nem helyettesíti a témakörhöz tartozó tétel kimondását és bizonyítását. A tétel kidolgozásához és a felelethez használható segédeszközök: az Oktatási Hivatal készített és a vizsgán biztosított képlettár és szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológép. A felelet, azaz a tétel kifejtése önállóan történik. A vizsgáztató csak akkor szólhat közbe, ha a vizsgázó elvileg hibás úton indul el, vagy elakad, vagy segítséget kér. Az utóbbi esetekben a bizottság segítõ kérdést tesz fel, kizárólag arra szorítkozva, mit tud a vizsgázó. A tételt szabad elõadásmódban kell kifejteni, felépítése legyen logikus. A felelet elején jó, ha a vizsgázó elmondja, mirõl fog beszélni (vázlat), mert akkor a bizottság látja a felelet felépítését, észreveheti az elvi hibát, és így rögtön segíthet, vagy idõcsúszás esetén figyelmeztethet a következõ vázlatpont ismertetésére. A feleleteket az Oktatási Hivatal által kiadott központi értékelési útmutató alapján kell pontozni. A szóbeli vizsgán szerezhetõ pontszám 35, ennek bontása a következõ: A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete • A témakörbe illő definíció megtalálása • A témakörbe illő tétel megtalálása • Logikus felépítés, tartalmi gazdagság • A felelet matematikai helyessége A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása Ha több definíciót is elmond a vizsgázó, akkor a legjobbat értékelik. A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása • A tétel helyes kimondása • A tétel helyes bizonyítása 10 pont 1 pont 1 pont 4 pont 4 pont 2 pont 6 pont 2 pont 4 pont

A kitûzött feladat helyes megoldása 8 pont Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható.

2

Alkalmazások ismertetése • Egy odaillő alkalmazás megemlítése • Ennek részletes kifejtése vagy további 3 lényegesen eltérő alkalmazás említése Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség • Matematikai nyelvhasználat • Önálló, folyamatos előadásmód • Kommunikáció Ez a pont akkor is jár, ha a vizsgázó önálló felelete után nem volt szükség kérdésre.

4 pont 1 pont 3 pont 5 pont 2 pont 2 pont 1 pont

3

9. 24.Matematika emelt szintû szóbeli vizsga témakörei (tételek) 2011. 12. 3. Gráfok. 23. 20. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény. szögei között. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával. szükséges és elégséges feltétel. Szögfüggvények értelmezése a valós számok halmazán. 19. 4. 25. A kör és részei. A logaritmus. Kombinatorika. 16. A valószínûség-számítás elemei. Egyenlet-megoldási módszerek. azonosságok. konvergencia). Vektorok alkalmazása a koordináta-geometriában. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság. kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). szimmetrikus négyszögek. 11. A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában. monotonitás. Adatsokaság jellemzõi. 5. 18. Szimmetrikus sokszögek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. hamis gyök. Szélsõérték-problémák megoldása függvénytulajdonságok alapján. 10. kapcsolatok ugyanazon valós szám szögfüggvényei között. Háromszögek nevezetes vonalai. Nevezetes számsorozatok. Hatványozás. hatványfogalom kiterjesztése. 8. 4 . Összefüggés az általános háromszögek oldalai között. A valószínûség kiszámításának kombinatorikus modellje. 17. tétel és megfordítása. számrendszerek. oszthatósággal kapcsolatos problémák. Másodfokú egyenlõtlenségek. 22. Derékszögû háromszögek. a függvények tulajdonságai. érintõnégyszög. 21. 2. 6. Nevezetes közepek. középponti szög. ezek tulajdonságai. vagy másodfokúra visszavezethetõ egyenletek. pontjai és körei. Elsõfokú egyenlõtlenségek. A lineáris függvények grafikonja és az egyenes. 13. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai). látószög. Egybevágósági transzformációk és alkalmazásaik. oldalai és szögei között. Gyökvonás és azonosságai. 14. 15. A kör és a parabola a koordinátasíkon. 1. végtelen mértani sor. másodfokú. Térelemek távolsága és szöge. Halmazok és halmazok számossága. Egyenesek a koordinátasíkon. Kerületi szög. Halmazmûveletek és logikai mûveletek kapcsolata. 7. Trigonometrikus függvények és transzformáltjaik. gyökvesztés. Vektorok. Húrnégyszög. Függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával.

Halmazok. Halmazok és halmazok számossága. illetve nem megszámlálhatóan végtelen) halmazok III. mûveletek tulajdonságai IV. ebben az esetben a ŒA. Halmazok. hogy a matematika minden ága különbözõ halmazokkal foglalkozik. annak a felismerése kellett. hogy az adott halmazhoz tartozik vagy sem. unió. Kidolgozás: I. végtelen (megszámlálhatóan. ha ugyanazokat az elemeket tartalmazzák. Halmazok számossága: véges. Halmazok és logikai mûveletek kapcsolata VI. Halmazmûveletek (komplementer. Ahhoz. 4. 6} • Az elemeit egyértelmûen meghatározó utasítással: B = {egyjegyû páratlan számok} • Venn-diagrammal: A 1 2 DEFINÍCIÓ: Két halmaz egyenlõ. diszjunkció. Jele: A Õ B. részhalmazok A halmaz és a halmaz eleme alapfogalom. c}. 5 . ha A minden eleme a B halmaznak is eleme. különbség. század végén került sor. Halmaz megadási módjai: • Elemeinek felsorolásával: A = {0.1. DEFINÍCIÓ: Az A halmaz részhalmaza a B halmaznak. De a halmaz megadásának szigorú követelménye van: egy halmazt úgy kell megadnunk. konjunkció). részhalmazok n elemû halmaz részhalmazainak száma II. Descartes-szorzat). Halmazmûveletek és logikai mûveletek kapcsolata Vázlat: I. hogy a halmazelmélet önálló tudományággá váljon. metszet. hogy minden szóba jöhetõ dologról egyértelmûen eldönthetõ legyen. 2. a halmaz elemeit kisbetûvel jelöljük a következõ módon: A = {a. Alkalmazások Bevezetés: A halmazelmélet a matematikán belül viszonylag új területnek számít. A halmazokat nyomtatott nagybetûvel. x œA. precíz kidolgozására csak a XIX. DEFINÍCIÓ: Az elem nélküli halmazt üres halmaznak nevezzük. ezeket a kifejezéseket nem definiáljuk. Logikai mûveletek (tagadás. b. Jele: { } vagy ∆. mûveletek tulajdonságai V.

. hogy elõször belátjuk egy konkrét n esetére az állítást. Az üres halmaznak egyetlen részhalmaza van: önmaga (2 0 = 1). ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ Vizsgáljuk meg 2 n -t: n n n n n ⎞ ⎛n⎞ 2 n = (1 + 1) = ⎛ ⎞ ⋅ 10 ⋅ 1n + ⎛ ⎞ ⋅ 11 ⋅ 1n −1 + ⎛ ⎞ ⋅ 12 ⋅ 1n −2 + ... Ekkor ha az eddigi elemek mellé egy (k + 1)-edik elemet teszünk a halmazba. ami ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ n n n n ⎞ ⎛n⎞ egyenlõ ⎛ ⎞ + ⎛ ⎞ + ⎛ ⎞ + . Egy halmaz számossága lehet véges vagy végtelen. Jele: A Ã B. ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ II. Halmazok számossága DEFINÍCIÓ: Egy A halmaz számossága az A halmaz elemeinek számát jelenti. Minden olyan halmaz megszámlálhatóan végtelen számosságú. ⎛ ⎞ db 2 elemû. vagy nem.DEFINÍCIÓ: Az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak. 4. hogy ez öröklõdik. Ellenkezõ esetben. akkor igaz az õt követõ (n + 1)-re is. hiszen az új elemet vagy kiválasztjuk az eddigi részhalmazokba. DEFINÍCIÓ: Egy halmaz véges halmaz. + ⎛ ⎜0⎟ ⎜1⎟ ⎜2⎟ ⎜ n − 1⎟ ⋅ 1n −1 ⋅ 11 + ⎜ n ⎟ ⋅ 1n10 . Egy egyelemû halmaznak 2 részhalmaza van: az üres halmaz és önmaga (2 1 = 2). Minden halmaz önmaga részhalmaza: A Õ A. DEFINÍCIÓ: A végtelen halmazok között találhatunk olyat. amelynek elemei és a természetes számok között kölcsönösen egyértelmû megfeleltetés létesíthetõ.: Az n elemû halmaznak ⎛ ⎞ db 0 elemû. A pozitív természetes számokkal megegyezõ számosságú halmazokat megszámlálhatóan végtelen halmaz oknak nevezzük.. majd azt mutatjuk meg. Vagyis a (k + 1) elemû halmaz részhalmazainak száma 2 ◊ 2k = 2k + 1. … ⎜0⎟ ⎜1⎟ ⎜2⎟ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎛ n ⎞ db n . azaz ha a halmaz elemeinek számát nem adhatjuk meg természetes számmal.1 elemû.. 6 . BIZONYÍTÁS I. amelynek lényege. de nem egyenlõ vele. tehát megadható az 1. 2. n n n BIZONYÍTÁS II. … eleme. A megszámlálhatóság és a sorba rendezhetõség egy végtelen halmaznál ugyanazt jelenti. TÉTEL: Az n elemû halmaz összes részhalmazainak száma: 2n (n ŒN). ⎛ n ⎞ db n elemû részhalmaza van. + ⎛ ⎜0⎟ ⎜1⎟ ⎜2⎟ ⎜ n − 1⎟ + ⎜ n ⎟ .. ⎜k⎟ ⎝ ⎠ n n n n ⎞ ⎛n⎞ Így az összes részhalmazok száma: ⎛ ⎞ + ⎛ ⎞ + ⎛ ⎞ + .. + ⎛ ⎜0⎟ ⎜1⎟ ⎜2⎟ ⎜ n − 1⎟ + ⎜ n ⎟ -nel a binomiális tétel miatt. 3. Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza: ∆ Õ A.: A bizonyítást teljes indukcióval végezzük. akkor végtelen halmazról beszélünk.. ha elemeinek számát egy természetes számmal megadhatjuk. Tekintsük az elõbbi k elemû halmazt. ha A részhalmaza a B-nek. Jele: ΩAΩ.. Bizonyítani kell. Tegyük fel. Egy kételemû halmaznak 4 részhalmaza van: az üres halmaz. ha az állítás igaz egy tetszõleges n-re.. ⎛ ⎞ db 1 elemû. mert n elembõl k db-ot kiválasztani ⎜n⎟ ⎜ n − 1⎟ ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎛ n ⎞ -féleképpen lehet. hogy egy k elemû halmaznak 2k db részhalmaza van. 2 egyelemû halmaz és önmaga (22 = 4). amit bizonyítani kívántunk. melynek elemei sorba rendezhetõk. vagyis egy (k + 1) elemû halmaznak 2k + 1 db részhalmaza van. akkor ezzel megkétszerezzük a lehetséges részhalmazok számát. azaz bizonyítjuk az állítás öröklõdését.

: irracionális számok halmaza. DEFINÍCIÓ: Két halmaz diszjunkt. vagyis a metszetük üres halmaz. Halmazmûveletek DEFINÍCIÓ: Azt a halmazt. amelynek elemei az összes olyan rendezett (a. U A U A B A U B U A B A Komplementer halmaz U A B Két halmaz uniója U A Két halmaz metszete B Diszjunkt halmazok A és B halmaz A \ B különbsége 7 . Jele: A \ B.ΩA « CΩ . amelyek a B halmaznak nem elemei. DEFINÍCIÓ: Két vagy több halmaz uniója vagy egyesítése mindazon elemek halmaza. amelynél a ŒA és b ŒB. DEFINÍCIÓ: Az A és B halmaz Descartes-féle szorzata az a halmaz. DEFINÍCIÓ: A valós számok számosságával megegyezõ számosságú halmazokat nem megszámlálhatóan végtelen vagy kontinuum számosságú halmazoknak nevezzük. számegyenes pontjainak halmaza. intervallum pontjainak halmaza. Jele: A ¥ B. b) pár.ΩB « CΩ + ΩA « B « CΩ III. DEFINÍCIÓ: Két vagy több halmaz metszete vagy közös része pontosan azoknak az elemeknek a halmaza.ΩA « BΩ Ω A ∪ B Ω = ΩUΩ . Jele: «. amelyek legalább az egyik halmaznak elemei. amelyek az A halmaznak nem elemei. alaphalmaznak vagy univerzumnak nevezzük. négyzetszámok. Jele: U vagy H. Jele: A . Jele: ». DEFINÍCIÓ: Az A és B halmaz különbsége az A halmaz mindazon elemeinek halmaza.ΩA » BΩ ΩA » B » CΩ = ΩAΩ + ΩBΩ + ΩCΩ .Megszámlálhatóan végtelen számosságúak: egész számok. A « B = ∆. DEFINÍCIÓ: Egy A halmaz komplementer halmazának az alaphalmaz azon elemeinek halmazát nevezzük. Pl. amelynek a vizsgált halmazok részhalmazai. TÉTEL: Számosság és halmazmûveletek kapcsolata (logikai szita): A. páros számok. amelyek mindegyik halmaznak elemei. ha nincs közös elemük. racionális számok. B és C véges halmazok számosságára érvényesek a következõk: ΩA » BΩ = ΩAΩ + ΩBΩ .ΩA « BΩ .

Logikai mûveletek DEFINÍCIÓ: Az állítás (vagy kijelentés) olyan kijelentõ mondat. ha A igaz. Egy A kijelentés negációja (tagadása) az a kijelentés. a B állítás hamis. DEFINÍCIÓ: Az igaz és a hamis a kijelentés logikai értéke. hogy igaz vagy hamis. a hamis értéket 0-val jelölni. ha legalább az egyik kijelentés igaz. Jele: A ⁄ B. DEFINÍCIÓ: A kijelentéseket összekapcsolhatjuk. A logikai mûveleteket igazságtábla segítségével végezhetjük el. összetett kijelentéseknek nevezzük. DEFINÍCIÓ: Állítások konjunkciója: logikai „és”: Két kijelentés konjunkciója pontosan akkor igaz. akkor úgy is mondhatjuk. Igazságtáblával: tagadás negáció A A A vagy diszjunkció B A⁄B A és konjunkció B AŸB i h h i i i h h i h i h i i i h i i h h i h i h i h h h 8 . Ha az A állítás igaz. amelyrõl egyértelmûen el lehet dönteni. amely akkor igaz. amelyeket más kijelentésekbõl lehet elõállítani. Azokat a kijelentéseket. akkor logikai mûveletekrõl beszélünk. B logikai értéke hamis. Jele: A vagy ÿA. ha A hamis és akkor hamis. ha mindkét kijelentés igaz. hogy az A logikai értéke igaz. különben hamis. DEFINÍCIÓ: Állítások diszjunkciója: logikai „vagy”: Két kijelentés diszjunkciója pontosan akkor igaz. DEFINÍCIÓ: Ha az összetett kijelentések logikai értéke csak az õt alkotó állítások logikai értékétõl és az elõállítás módjától függ.Halmazmûveletek tulajdonságai Kommutatív (felcserélhetõ): Asszociatív (csoportosítható): Disztributív (széttagolható) De-Morgan azonosságok: A»B=B»A A«B=B«A (A » B) » C = A » (B » C) A » (B « C) = (A » B) « (A » C) (A « B) « C = A « (B « C) A « (B » C) = (A « B) » (A « C) A ∪ B = A ∩ B és A ∩ B = A ∪ B IV. Jelekkel: ΩAΩ = i és ΩBΩ = h. Jele: A Ÿ B. különben hamis. Az igaz értéket szokták 1-gyel. DEFINÍCIÓ: Az állítás tagadása egyváltozós mûvelet.

a komplementer halmaznak a kijelentés tagadása felel meg. A mûveleteknél a halmazok uniójának a kijelentések közti diszjunkció (logikai vagy). értékkészlet). Alkalmazások • Biológiában a rendszertan. A halmazok és a logikai mûveletek kapcsolata A definíciókból és a mûveleti tulajdonságokból látható. a halmazok metszetének a kijelentések közti konjunkció (logikai és). hogy sok hasonlóság van a halmazok és a kijelentések.Logikai mûveletek tulajdonságai: Kommutatív (felcserélhetõ): Asszociatív (csoportosítható): Disztributív (széttagolható) De-Morgan azonosságok: A⁄B=B⁄A AŸB=BŸA (A ⁄ B) ⁄ C = A ⁄ (B ⁄ C) A ⁄ (B Ÿ C) = (A ⁄ B) Ÿ (A ⁄ C) (A Ÿ B) Ÿ C = A Ÿ (B Ÿ C) A Ÿ (B ⁄ C) = (A Ÿ B) ⁄ (A Ÿ C) A ∨ B = A ∧ B és A ∧ B = A ∨ B V. Mûveletek: ki kinek adhat vért? • Európa országai hivatalos nyelvük alapján halmazokba sorolhatók. Mûveletek: melyik országban hivatalos nyelv az angol vagy a német? • Az érettségin a nem kötelezõ tárgyak választása szerint is halmazokba sorolhatók a vizsgázók. Az alaphalmaz részhalmazai és a kijelentések egymásnak megfelelõ fogalmak. valamint a velük végezhetõ mûveletek között. • Egyenletek értelmezési tartományának vizsgálatakor számhalmazok metszetét képezzük. • A függvényekkel kapcsolatban is használjuk a halmazokat (értelmezési tartomány. 9 . Mûveletek: melyik csoport melyiknek részhalmaza? • Vércsoport szerint az emberek különbözõ halmazokba sorolhatók. Mûveletek: ki vizsgázik kémiából és biológiából is? • A halmazelmélethez hasonlóan épül fel az eseményalgebra és a matematikai logika. kémiában a periódusos rendszerbeli csoportosítás is halmazelméleti fogalmak. VI.

Prímszám. b π 0. valós számok. A matematika fejlõdését kutatók szerint ezután hosszú idõ telt el a nulla felfedezéséig. 10 . Számhalmazok: természetes. tulajdonságai. Tehát a racionális számok a következõ alakúak: közönséges törtek. 2x + 3 = 4 egyenlet megoldása. racionális. ezek a mûveletek „kimutatnak” a halmazból. b a hányados a következõ alakokban fordulhat elõ (a. számelmélet alaptétele. • végtelen szakaszos tizedes tört. és a tört végsõkig leAz b egyszerûsített. ezek zártsága II. Oszthatóság fogalma. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai).x = 5 egyenlet megoldása. Alkalmazások Bevezetés: A számfogalom kialakulása nagyon hosszú folyamat eredménye. legkisebb közös többszörös. Számhalmazok DEFINÍCIÓ: A természetes számok halmaza (N) a pozitív egész számokból és a 0-ból áll. számrendszerek Vázlat: I. b π 0. IV. egészek. b ŒZ. b ŒZ. Mûveleti tulajdonságok: kommutativitás. DEFINÍCIÓ: Az egész számok halmaza (Z) a természetes számokból és azok ellentettjeibõl áll. Legnagyobb közös osztó. oszthatósági szabályok. összetett szám. • véges tizedes tört. Az egész számok halmaza az összeadáson és a szorzáson kívül a kivonásra nézve is zárt. ugyanakkor az osztás kimutathat a halmazból. ahol a. A természetes számok halmaza zárt az összeadásra és a szorzásra nézve. Kidolgozás: I. azaz a és b legnagyobb közös osztója 1. Pl. DEFINÍCIÓ: A racionális számok halmaza (Q) azokból a számokból áll. véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtek. Ugyanakkor a kivonás és az osztás már nem végezhetõ el ezen a halmazon belül. irracionális.2.): • egész szám. osztók száma. azaz a alakban. oszthatósággal kapcsolatos problémák. A számlálás igénye alakította ki a pozitív egész számok fogalmát. Számrendszerek V. azaz bármely két természetes szám összege és szorzata természetes szám. ha b prímtényezõs felbontásában a 2 és az 5 számokon kívül nincs más prímszám. Pl. amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként. ha b prímtényezõs felbontásában a 2 és az 5 számokon kívül más prímszám is van. egész. ha b osztója a-nak. 3 . asszociativitás disztributivitás III. A fejlõdés korai szakaszában is szükség volt az ember számára fontos dolgok megszámlálására.

Ez azonban lehetetlen. azaz felírható a alakban. míg a bal oldalon levõ szám (2 ◊ b2) prímtényezõs felbontásában a 2 kitevõje páratlan (legkevesebb 1). TÉTEL: 2 irracionális szám. amelynek nincs megoldása ezen a halmazon. – Az irracionális számok tizedes tört alakja végtelen nem szakaszos tizedes tört. Tehát nem igaz az indirekt feltevésünk. A valós számok halmaza zárt a 4 alapmûveletre. c ŒR esetén 1. b π 0. b b Az egyenlet jobb oldalán szereplõ (a2) szám prímtényezõs felbontásában a 2 mindenféleképpen páros kitevõn (akár a nulladikon) szerepel. az összeadás és a szorzás asszociatív (csoportosítható) (a + b) + c = a + (b + c) és (a ◊ b) ◊ c = a ◊ (b ◊ c) 3. irracionális számoknak (Q*) nevezzük. A valós számok és részhalmazai: Q Z R Q* – 0. DEFINÍCIÓ: Azokat a számokat.: 2 x2 . b. hiszen a számelmélet alaptétele szerint egy pozitív egész számnak nincs két lényegesen különbözõ felbontása. Pl. vagyis igaz az eredeti állítás: 2 irracionális. hogy a bizonyítandó állítás igaz. 2 ⋅ 2 = 2 ∉ Q * . az összeadás és a szorzás kommutatív (felcserélhetõ) a + b = b + a és a ◊ b = b ◊ a 2.23 II. 2 Ekkor 2 = a ⇒ 2 = a 2 ⇒ 2 ⋅ b 2 = a2 . amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként. ha az osztó nem 0).3 = 0. Ez azt jelenti. hogy az hamis. DEFINÍCIÓ: A racionális és az irracionális számok halmaza diszjunkt halmazok (Q « Q* = ∆).A racionális számok halmaza mind a 4 alapmûveletre zárt (osztásra. hogy a bizonyítandó állítás tagadásáról bebizonyítjuk. lényege.61 N N + –3 0 –1 p 2 1/3 947 1 – 826 0. b (a. BIZONYÍTÁS: a bizonyítást indirekt módon végezzük. – Az irracionális számok halmaza nem zárt a 4 alapmûveletre ( 2 + ( − 2 )) = 0 ∉ Q * . a szorzás az összeadásra nézve disztributív (széttagolható) (a + b ) ◊ c = a ◊ c + b ◊ c 11 . Tegyük fel hogy 2 racionális szám. b) = 1. a két halmaz egyesítése a valós számok halmaza: R = Q » Q*. 2 : 2 = 1∉ Q * . b ŒZ. Mûveleti tulajdonságok: a. ahol a. de itt is találunk olyan egyenletet.

Pl. Elõállítása: felírjuk a számok prímtényezõs alakját. … TÉTEL: A számelmélet alaptétele: bármely összetett szám felírható prímszámok szorzataként.: 2. 8}.. DEFINÍCIÓ: Két vagy több pozitív egész szám a legnagyobb közös osztója a közös osztók közül a legnagyobb.: 4. Jele: (a. 9. 7... Elõállítása: felírjuk a számok prímtényezõs alakját. pk különbözõ prímek.) Ekkor azt is mondhatjuk. c ŒZ. Oszthatóság tulajdonságai: Ha a. ha a π 0 • aΩb és bΩa fi a = b • aΩb fi aΩb ◊ c • aΩb és aΩc fi aΩb ± c Oszthatósági szabályok: Egy n egész szám osztható • 2-vel.. DEFINÍCIÓ: Két vagy több pozitív egész szám legkisebb közös többszöröse a közös többszörösök közül a legkisebb. a1. ha a két utolsó jegybõl képzett szám osztható 4-gyel. • 10-zel. Oszthatóság DEFINÍCIÓ: Egy a egész szám osztója egy b egész számnak. prímszámoknak nevezzük. 10. DEFINÍCIÓ: Ha két pozitív egész szám legnagyobb közös osztója 1. a 2. pk. 2 k a 3. Összefüggés két pozitív egész szám legnagyobb közös osztója és legkisebb közös többszöröse között: (a. akkor • 1Ωa. DEFINÍCIÓ: Azokat a pozitív egész számokat. ◊ (ak + 1) darab pozitív osztója van. ha 2-vel és 3-mal osztható. vesszük az összes prímtényezõt. ha n páros. p2.. hogy b többszöröse a-nak. Jele: [a. b). Ekkor az n szám prímosztói: p1. ha a számjegyek összege osztható 3-mal. ezeket a hozzájuk tartozó legnagyobb kitevõvel vesszük és összeszorozzuk. 2. 8. • 8-cal. • 9-cel. 12 . p3.. . Az összetett számoknak 2-nél több pozitív osztója van. • 6-tal. összetett számoknak nevezzük. Jelölés: aΩb. b] = a ◊ b.. amelyeknek pontosan két pozitív osztója van. és ez a felbontás a tényezõk sorrendjétõl eltekintve egyértelmû. p3. akkor a két szám relatív prím. ha utolsó jegye Œ{0. b]. ahol p1. . 6. . b. ha található olyan c egész szám. • 5-tel.III. ha számjegyek összege osztható 9-cel. 3. ezeket a hozzájuk tartozó legkisebb kitevõvel vesszük és összeszorozzuk. aΩa és aΩ0. p2.. TÉTEL: Az n szám osztóinak száma meghatározható a következõ módon: A fenti n számnak (a1 + 1) ◊ (a2 + 1) ◊ (a3 + 1) ◊ . amelyre a ◊ c = b. α α Kanonikus alak: n = p1 1 ⋅ pα 2 ⋅ p3 3 ⋅… ⋅ pα k . a k nemnegatív egész számok.. 6. 5}. DEFINÍCIÓ: Azokat az 1-nél nagyobb számokat. vesszük a közös prímtényezõket (amelyek az összes felbontásban szerepelnek). b) ◊ [a. 5. vagyis utolsó jegye Œ{0. (Ekkor cΩb is igaz. … Az 1 nem prímszám. Pl.. • 3-mal. ha a három utolsó jegybõl képzett szám osztható 8-cal. ha utolsó jegye 0. amelyek nem prímszámok. 4. • 4-gyel..

ha a > 10. A helyi értékes ábrázolás azt jelenti. kör 2 ⎠ ⎝ kerülete (2rp)... Egymás után írjuk a számjegyeket és az adott ponthoz viszonyítjuk a helyüket. Számrendszerek DEFINÍCIÓ: Az a alapú számrendszer helyi értékei: 1. akkor betûket használunk számjegyként. Az osztásoknál kapott maradékok lesznek az új szám alaki értékei az egyesektõl kezdve. a3. .. a2.. az a alapú számrendszerben a-féle számjegy van: 0. majd az így kapott hányadost újra mindaddig. míg 0 hányadost nem kapunk. 94810 a 7-es számrendszerbe átírva: 948 = 135 ◊ 7 + 3 135 = 19 ◊ 7 + 20 019 = 2 ◊ 7 + 500 002 = 0 ◊ 7 + 200 Így 94810 = 25237.IV. ami felépíthetõ a kettesbõl. Pl. hogy a számjegyek értékén kívül a leírásuk helye is értékkel bír. négyzet átlója ( a 2 ) . . a4. 2. Áttérés más alapúból 10-es számrendszerbe A megfelelõ helyi értékeknek és a hozzájuk tartozó alaki értékeknek a szorzat összege adja a 10esbeli értéket: Pl.. V. arányosság.1 (alaki érték). pl. 2−x • Függvény értékkészletének megállapítása • Számítógépekben a 2-es számrendszer a két jegyével jól használható: folyik áram = 1. területe (r2p). • Legnagyobb közös osztó: törtek egyszerûsítése • Legkisebb közös többszörös: törtek közös nevezõre hozása • Kifejezések legbõvebb értelmezési tartományának meghatározása. hasonlóság ⎛ ⎞ • Irracionális számok: szabályos háromszög magassága ⎜ a 3 ⎟ . a . vagy 10-es számrendszerbe való átírással és az eredmény adott számrendszerbe való visszaírásával. hexadecimális számrendszert használják.: táblák alapján. 13 . 1.: 25237 a 10-es számrendszerbe átírva: 25237 = 2 ◊ 73 + 5 ◊ 72 + 2 ◊ 71 + 3 ◊ 1 = 94810 Összeadó tábla a 2-es számrendszerben: + Szorzótábla a 2-es számrendszerben: ◊ 0 0 1 1 1 10 0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 Mûveletek végezhetõk pl. Alkalmazások: • Racionális számok: arányok. nem folyik áram = 0 (Neumann-elv). Ma már inkább a 16-os. a1. Áttérés 10-es számrendszerbõl más alapúba A számot osztjuk az új számrendszer alapszámával.. x + 2 + 1 .

14 . az 5 megjelölt számpár felel meg a feltételnek.: 3x + 2 y = xy 3x = xy − 2 y 3x = y( x − 2) y = 3 x = 3 x − 6 + 6 = 3 + 6 ∈ N ⇒ x − 2Ω 6 x −2 x −2 x −2 x−2 Ez a következõ esetekben lehetséges: x-2 x y 1 3 9 2 4 6 3 5 5 6 8 4 -1 1 -3 -2 0 0 -3 -1 1 -6 -4 2 A táblázatban szerepel az összes megoldás.• Kétismeretlenes egyenlet megoldása a természetes számok halmazán (oszthatóság felhasználásával) pl.

ha egyik részhalmaza a másiknak. akkor a hajlásszögük derékszög. szögfelezõ. Ha a két egyenes nem merõleges egymásra. egyenes. ezek illeszkedése. nem definiáljuk õket. DEFINÍCIÓ: Illeszkedõ vagy párhuzamos térelemek szöge 0º. Térelemek távolsága és szöge. parabola III. illetve 3 egyenestõl egyenlõ távolágra lévõ pontok. Ha a két egyenes merõleges egymásra. azaz a szemléletre hagyatkozva alapfogalmakat (axiómákat) határozott meg. DEFINÍCIÓ: Egy egyenest egy rá illeszkedõ pont két félegyenesre oszt. azonos pontból kiinduló félegyenest és az általuk meghatározott bármelyik síkrészt szögnek nevezzük. párhuzamos egyenespár (hengerfelület). a síkrész a szögtartomány. szöge. DEFINÍCIÓ: Két metszõ egyenes 4 szöget alkot. hiperbola. Térelemek. távolsága II. sík – alapfogalmak. Nevezetes ponthalmazok: kör (gömb). szakaszfelezõ merõleges egyenes (sík). ha egy síkban vannak és nem metszik egymást. ez a pont mindkét félegyenes kezdõpontja. hanem a szemléletbõl kialakult jelentésükre hagyatkozunk. párhuzamossága. Egyéb ponthalmazok: ellipszis. 325 körül Eukleidész megírta Elemek címû mûvét. A körülöttünk levõ világ megismeréséhez elengedhetetlen a tér fogalmának. ha nincs közös pontjuk. középpárhuzamos.3. a két félegyenes a szög szárai. látókörív IV. DEFINÍCIÓ: Két egyenes párhuzamos. DEFINÍCIÓ: Egyenes és sík. Térelemek Pont. DEFINÍCIÓ: Egy síkban két. Alkalmazások Bevezetés: A geometria a matematika egyik legõsibb ága. illetve 2 sík párhuzamos. és ezek segítségével bizonyított állításokat. 3 ponttól. akkor a két egyenes hajlásszöge a kétfajta szög közül a kisebbik. Már Kr.e. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben Vázlat: I. amelyben a geometriát axiomatikusan felépítette. Eszerint két metszõ egyenes hajlásszöge 90º-nál nem nagyobb. 15 . törvényszerûségeinek pontos ismerete. ezek közül 2-2 egyenlõ. A közös kezdõpont a szög csúcspontja. Kidolgozás: I. DEFINÍCIÓ: Két térelem illeszkedõ.

ha merõleges a sík minden egyenesére (síkra merõleges egyenes tétele). DEFINÍCIÓ: Két kitérõ egyenes hajlásszöge a tér egy tetszõleges pontján átmenõ és az adott egyenesekkel párhuzamos egyenesek hajlásszöge. Ez a szög a legkisebb az egyenes és a sík egyenesei által bezárt szögek között. Ebben az esetben az egyenes és a sík hajlásszögén az egyenes és a vetülete hajlásszögét értjük. A két sík hajlásszöge e két egyenes hajlásszögével egyenlõ. akkor az egyenes merõleges vetülete a síkon szintén egyenes (e’). f ) = d ( Q. ha merõleges a sík minden olyan egyenesére. azaz a két egyenest összekötõ. P P’ S DEFINÍCIÓ: Párhuzamos egyenesek távolsága: bármelyik egyenes egy tetszõleges pontjának távolsága a másik egyenestõl. ha nincsenek egy síkban. DEFINÍCIÓ: Ha az e egyenes nem merõleges a síkra. mindkettõre merõleges szakasz hossza. DEFINÍCIÓ: Két pont távolsága a pontokat összekötõ szakasz hossza. P e f Q d ( e. Definíció szerint egy egyenes merõleges a síkra.DEFINÍCIÓ: Két egyenes kitérõ. amely átmegy az egyenes és a sík metszéspontján. e ) = PQ 16 . Ez a szög a pont megválasztásától független. akkor metszésvonaluk egy pontjában mindkét síkban merõlegest állítunk a metszésvonalra. TÉTEL: Egy. a DEFINÍCIÓ: Két illeszkedõ vagy metszõ térelem távolsága 0. e a S DEFINÍCIÓ: Ha két sík nem párhuzamos egymással. f ) = d ( P. a síkot metszõ egyenes merõleges a síkra. Ez a szög a pont megválasztásától független. DEFINÍCIÓ: Pont és sík távolsága a pontból a síkra bocsátott merõleges szakasz hossza. DEFINÍCIÓ: Pont és egyenes távolsága a pontból az egyenesre bocsátott merõleges szakasz hoszsza.

mely mindig létezik és egyértelmû és amely mindkét kitérõ egyenesre merõleges. DEFINÍCIÓ: Két ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkban a szakasz felezõmerõleges egyenese. Nevezetes ponthalmazok DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon. amelyek a sík egy adott O pontjától adott r távolságra vannak. S P’ S II. egy O középpontú. P A F B Q 17 .DEFINÍCIÓ: Két kitérõ egyenes távolsága az õket összekötõ. egy O középpontú. mindkettõre merõleges szakasz hossza. amelynek tengelye az adott egyenes. Azt az egyenest. azaz bármelyik sík egy tetszõleges pontjából a másik síkra bocsátott merõleges szakasz hossza. DEFINÍCIÓ: Adott egyenestõl adott távolságra lévõ pontok halmaza a térben olyan hengerfelület. r sugarú kör. Így két kitérõ egyenes távolsága normáltranszverzálisuk közéjük esõ részének hossza. e f DEFINÍCIÓ: Egyenes és vele párhuzamos sík távolsága az egyenes egy tetszõleges pontjának a síktól való távolságával egyenlõ. DEFINÍCIÓ: Adott egyenestõl adott távolságra lévõ pontok halmaza a síkon az egyenessel párhuzamos egyenespár. a két egyenes normáltranszverzálisának nevezzük. DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a térben. P S1 dS1. r sugarú gömb. S P’ S e DEFINÍCIÓ: Két párhuzamos sík távolsága az egyik sík egy tetszõleges pontjának a másiktól vett távolsága. amelyek a tér adott O pontjától adott r távolságra vannak. P de. azaz az egyenes bármely pontjából a síkra bocsátott merõleges szakasz hosszával egyenlõ.

DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon. t P F p d T III. Egyéb ponthalmazok DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon.DEFINÍCIÓ: Két ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a térben a szakasz felezõmerõleges síkja. DEFINÍCIÓ: Két metszõ egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza az általuk bezárt szögek szögfelezõ egyenesei. amelynek a sík két különbözõ adott pontjától mért távolságösszege az adott pontok távolságánál nagyobb állandó: ellipszis. ezek merõlegesek egymásra. Két ilyen egyenes van. e f DEFINÍCIÓ: Egy egyenestõl és egy rajta kívül lévõ ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkon: a parabola. B F A DEFINÍCIÓ: Két párhuzamos egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkban olyan egyenes. amelyeknek a sík két különbözõ adott pontjától mért távolságkülönbségének abszolút értéke a két adott pont távolságánál kisebb állandó: hiperbola. amely a két adott egyenessel párhuzamos és távolságukat felezi (középpárhuzamos). 18 .

C A K A B B C TÉTEL: A háromszög három oldalfelezõ merõlegese egy pontban metszi egymást. BIZONYÍTÁS: Az elõbbi bizonyítás szerint M egyenlõ távolságra van A-tól. Jelöljük a két oldalfelezõ merõleges metszéspontját M-mel. tompaszögû háromszög esetén a háromszögön kívülre esik. derékszögû háromszög esetén az átfogó felezõpontjába. amely áthalad a három pont. O O O TÉTEL: Három adott ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a térben egy olyan egyenes. Tehát a három oldalfelezõ merõleges egy pontban metszi egymást. A háromszög köré írt kör középpontja hegyesszögû háromszög esetén a háromszögön belül. és merõleges 19 .TÉTEL: Három adott ponttól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkon egy pont (ha a 3 pont nem esik egy egyenesre). Ebbõl következik. tehát M-n áthalad AC oldalfelezõ merõlegese. Legyen ez a távolság MA = MB = MC = r. BIZONYÍTÁS: Tekintsük az ABC háromszög AB és BC oldalának oldalfelezõ merõlegesét. B és C pontok r távolságra vannak M-tõl. hogy M egyenlõ távolságra van A és C csúcsoktól. C fBC M A fA B B TÉTEL: A háromszög oldalfelezõ merõlegeseinek metszéspontja a háromszög köré írt kör középpontja. vagy üres halmaz (ha a 3 pont egy egyenesre esik). Ekkor M pont egyenlõ távolságra van A és B csúcsoktól (mert M illeszkedik AB szakaszfelezõ merõlegesére). Ekkor A. mint háromszög köré írható kör középpontján. r sugarú körre. azaz illeszkednek egy M középpontú. mert a háromszög oldalai nem lehetnek párhuzamosak egymással. B-tõl és C-tõl. illetve B és C csúcsoktól (mert M illeszkedik BC szakaszfelezõ merõlegesére). Ezek az egyenesek metszik egymást.

O2 O1 O O3 • Ha a 3 egyenes egy pontban metszi egymást. 3 pedig a háromszög hozzáírt köreinek középpontja.a 3 pont síkjára (ha a 3 pont nem esik egy egyenesbe). akkor szögfelezõ egyeneseik metszéspontjai. akkor a 2 párhuzamos egyenes középpárhuzamosán két olyan pont. amelyek illeszkednek két metszõ egyenes (pl. TÉTEL: Három egyenestõl egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a síkon: • Ha a 3 egyenes párhuzamos. vagy üres halmaz (ha a 3 pont egy egyenesbe esik). • Ha 2 egyenes párhuzamos (e ª f). 4 ilyen pont van. a 3 egyenes metszéspontja. g e M1 M2 f • Ha a 3 egyenes 3 különbözõ pontban metszi egymást. egy pedig metszi õket (g). akkor egyetlen pont. f g M e 20 . az egyik a háromszög beírt körének. akkor üres halmaz. e és g) szögfelezõire.

amelyekbõl egy adott szakasz adott szögben (0º < a < 180º) látszik két. Alkalmazások • Koordináta-geometriában a kör. a szakasz egyenesére szimmetrikusan elhelyezkedõ körív (látókörívek). • Szerkesztési feladatokban: háromszög szerkesztése egy oldal. a vele szemközti szög és az oldalhoz tartozó magasság ismeretében. • Látókörívek: egy téglalap egyik oldala a szomszédos oldal mely pontjából látszik a legnagyobb szögben (színház.DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon. vagy adott. • Két tanya közös postaládát kap az országút mentén. a ponton áthaladó. hogy mindkét tanyától egyenlõ távolságra legyen? B F A P út 21 . szerkesszük meg az egyenest érintõ. sportpálya). a O1 a O1 a A B A O B A B O2 a = 90º O2 0 < a < 90º 90º< a < 180º IV. • Parabolaantennák. adott sugarú köröket. a parabola. az ellipszis és a hiperbola egyenletének felírásakor az adott görbe definícióját használjuk fel. Hova helyezzék. egy pont és egy egyenes.

II. hatványozás azonosságai Permanencia-elv Negatív egész. m > n. an BIZONYÍTÁS: m db m − n db am an hatv. Az a számot a hatvány alapjának. a ⋅ a ⋅ … ⋅ a egyszerûsítés n db = a ⋅ a ⋅… ⋅ a = a ⋅ a ⋅… ⋅ a = a m − n . Pozitív egész kitevõjû hatványok. def. a hatványozást azonos számok szorzására vezették be. irracionális kitevõjû hatvány Az n-edik gyök fogalma (n ŒN+. mint a szorzást. hogy a közös alapot a kitevõk összegére emeljük: am ◊ an = am + n BIZONYÍTÁS: am ⋅ an hatv. VI. akkor a1 = a. n ŒN+) TÉTEL: Azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk. III. A mai jelölésrendszere a XVI. 22 . def. TÉTEL: Azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk. akkor an hatvány azt az n tényezõs szorzatot jelenti. V. azonosságok. az n számot a hatvány kitevõjének nevezzük. Kidolgozás: I. hogy a közös alapot a kitevõk különbségére emeljük: a m = a m − n . Gyökvonás és azonosságai Vázlat: I. m. ha a π 0. Ha n = 1. m + n db hatv. Kínai matematikusok már az idõszámításunk kezdetén ismerték a négyzetgyök és köbgyök fogalmát. def. amelynek minden tényezõje a. A szorzás az ismételt összeadást jelenti. IV. def. = ( a ⋅ a ⋅ … ⋅ a) ⋅ ( a ⋅ a ⋅ … ⋅ a ) = a ⋅ a ⋅ … ⋅ a m db n db szorzás asszoc. késõbb kiterjesztették értelmezését. 1 hatv. a hatványfogalom kiterjesztése. A hatványozás azonosságai pozitív egész kitevõ esetén: (a.4. n π 1) Az n-edik gyökvonás azonosságai Alkalmazások Bevezetés: A hatványozást ugyanaz az igény hívta létre. törtkitevõs. b ŒR. században alakult ki. Pozitív egész kitevõjû hatványok DEFINÍCIÓ: Ha a tetszõleges valós szám és n 1-nél nagyobb természetes szám. Hatványozás. A gyökvonás mûvelete a hatványkitevõ és a hatvány ismeretében az alap kiszámolását teszi lehetõvé. = am+n .

⎜ = ⎛ a ⋅ a ⋅… ⋅ a ⎞ ⋅ ⎛ a ⋅ a ⋅… ⋅ a ⎞ ⋅… ⋅ ⎛ a ⋅ a ⋅… ⋅ a ⎞ = ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ n db ⎟ szorzás ⎝ n db ⎠ ⎝ n db ⎠ ⎝ ⎠ asszoc. b ⋅ b ⋅… ⋅ b hatv. hogy az alapok szorzatát a közös kitevõre emeljük. TÉTEL: Törtet úgy is hatványozhatunk. (a n ) ⋅ ( a n ) ⋅… ⋅ (a n ) m db m. def. majd racionálisról irracionális kitevõre úgy. b Tétel „visszafele” olvasva: Azonos kitevõjû hatványokat úgy is oszthatunk. Permanencia-elv A hatványozás fogalmát kiterjesztjük minden egész kitevõre. hogy az alapok hányadosát a közös kitevõre emeljük. m db = a⋅a⋅ ⋅ a ⋅ a ⋅ a ⋅… ⋅ a m⋅n db hatv. A fogalom értelmezésének kiterjesztése esetén ezt az igényt nevezzük permanencia-elvnek. def. hogy az elõbbi. hogy a számlálót és a nevezõt külön-külön hatványozzuk és a kapott hatványoknak a kívánt sorrendben a hányadosát vesszük. BIZONYÍTÁS: ( a ⋅ b )n hatv. = ( )( ) ( ) a ⋅ a ⋅… ⋅ a b b b n db törtek szorzása = a ⋅ a ⋅… ⋅ a = a n . = = a ⋅ a ⋅… ⋅ a ⋅ b ⋅ b ⋅… ⋅ b n db n db hatv. hogy az alapot a kitevõk szorzatára emeljük: (an)m = an ◊ m. b n n db TÉTEL: Hatványt úgy is hatványozhatunk. hatv. majd egész kitevõrõl racionális kitevõre. n. A hatványozás kiterjesztése A 2.TÉTEL: Szorzatot tényezõként is hatványozhatunk: (a ◊ b)n = an ◊ bn Tétel „visszafele” olvasva: Azonos kitevõjû hatványokat úgy is szorozhatunk. def. 23 . ha b π 0. n db () a b BIZONYÍTÁS: (a n )m = n hatv. szorzás kommut. pozitív egész kitevõre teljesülõ azonosságok továbbra is teljesüljenek. def. def. azonosság segítségével a hatványozás fogalma kibõvíthetõ az egész számokra a következõ módon: DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a π 0 valós számra a0 = 1. def. () a b BIZONYÍTÁS: n n = a n . Minden nullától különbözõ valós számnak a nulladik hatványa 1. = (a ⋅ b) ⋅ (a ⋅ b) ⋅… ⋅ (a ⋅ b ) = a ⋅ b ⋅ a ⋅ b ⋅… ⋅ a ⋅ b n db szorzás asszoc. III. = a m⋅n . def. = an ⋅ bn . hatv. II.

hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak. akkor m darab a-val egyszerûsítünk. a nevezõben pedig n . Ehhez az irracionális kitevõt kell értelmeznünk. mert 0 minden pozitív egész kitevõ hatványa 0. mert minden egyéb szám nulladik hatványa 1. Pl. hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak. Pl. • 00 = 1 kellene. q A definícióból következik: a q = a p . Bizonyítható. Alkalmazva a negatív egész kitea − 1 võjû hatvány definícióját n1 m = −( m − n ) = a m − n . − a a A hatványozás fogalmát ezután racionális kitevõre terjesztjük ki: DEFINÍCIÓ: Az a pozitív valós szám p -adik hatványa az a pozitív valós szám.m darab a szorzótényezõ marad. azonos kitevõ) meg kell egyeznie. hogy összhangban legyen a hatványozás értelmezéseivel: • 00 = 0 kellene. n ⎫ k k ⋅n a n = a n = ak ⎪ ⎬ n k n ⎪ n k) an = ( a = ak ⎭ 2 1 2 1 1 1 ( ) ( ) A hatványozást kiterjeszthetjük tetszõleges valós kitevõre.) Bizonyítható. Pl. mert például (−2) 4 = ⎡(−2)2 ⎤ 4 = 4 4 = 2 2 = 2 értelmes. Minden 0-tól an különbözõ valós szám negatív egész kitevõjû hatványa a szám megfelelõ pozitív kitevõjû hatványának a reciproka (vagy a szám reciprokának a megfelelõ pozitív kitevõjû hatványa). 24 . ami a hatvány definíciója miatt n1 m . a − n ⋅ a n = a − n + n = a0 = 1 ⎫ ⎪ n a − n ⋅ a n = 1 ⋅ a n = a n = 1⎬ ⎪ an a ⎭ Ezzel a két definícióval a 2. amelynek q-adik q hatványa a . Az alap csak pozitív szám lehet. a a Ha m < n. a számlálóban 1. a0 ⋅ a n = a0 + n = a n ⎫ ⎬ a0 ⋅ a n = 1 ⋅ a n = a n ⎭ DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a π 0 valós szám és n pozitív egész szám esetén a − n = 1 . ⎣ ⎦ (−2) 4 = (−2) 2 = −2 nem értelmezhetõ. azonosság igaz minden n.00-t nem értelmezzük (nem lehet úgy értelmezni. m ŒZ-re: m m Ha n = m. azaz ( a ) p p q q p = ap . hogy ezzel az értelmezéssel a hatványozás azonosságai érvényben maradnak. akkor a n = a m = 1 . pedig a két hatvány értékének (azonos alap. Bizonyítható.

mint kitevõre emeljük a 2-t. akkor az n-edik hatványok azonosságából következik a két oldal egyenlõsége. amikor mindkét oldal értelmes. k ŒZ+. Az n-edik gyök fogalma A gyökvonás a hatványozás egyik fordított mûvelete: az a valós szám n-edik gyöke (n ŒZ+. pl. ahol a ≥ 0. 6 ( −5)6 = 5 . Az n-edik gyökvonás azonosságai A gyökvonás azonosságainál nem teszünk különbséget páros és páratlan gyökkitevõ között. ha n > 1 egész. r →α IV. V. amelynek (2k + 1)-edik hatványa a. n π 1) az xn = a egyenlet megoldása. Képlettel: ( 2 k a )2 k = a . a szorzat hatványa és a gyök definíciója miatt. ha a két oldal n-edik hatványa azonos. akkor ehhez a 2 értékét közelítjük nála kisebb. az azonosságok értelmezésénél csak a feltételrendszer különbözik páros és páratlan gyökkitevõ esetén. ha n ŒN+. DEFINÍCIÓ: Az a pozitív valós szám a irracionális kitevõjû hatványa. Szorzat n-edik gyöke egyenlõ a tényezõk n-edik gyökének szorzatával. BIZONYÍTÁS: Vizsgáljuk mindkét oldal n-edik hatványát: ( n a ⋅ b )n = a ⋅ b . Képlettel: lim ar = aα . A páros és páratlan gyökkitevõre vonatkozó definíciók közötti különbségbõl adódóan: 2 k +1 ( 2 k a )2 k =ΩaΩ és ( 2 k +1 a )2 k +1 = a . b nemnegatív valós számok. Páratlan n-re. Az a szám n-edik gyökének jelölése: n a . Képlettel: ( 2 k +1 a ) = a .) DEFINÍCIÓ: Egy nemnegatív valós a szám 2k-adik (k ŒN+) gyökén azt a nemnegatív valós számot értjük. TÉTEL: n a ⋅ b = n a ⋅ n b . Így ha pl. azaz aa jelentse az ar sorozat határértékét. b valós számok. 2k a ≥ 0. Tehát szorzatból tényezõnként vonhatunk gyököt. illetve nála nagyobb racionális számokkal. akkor a két oldal is azonos. A két oldal n-edik hatványa egyenlõ. mivel a valós számok páros kitevõjû hatványa nem lehet negatív. hogy 2 2 értéke létezik. és ily módon tetszõlegesen közelíthetõ (rendõr elv). hogy bármely irracionális szám tetszõlegesen közelíthetõ két oldalról racionális számokkal. ahol r egy racionális számsorozat tagjait jelöli és r Æ a. A gyökvonás értelmezésénél különbséget kell tenni a páros és páratlan gyökkitevõ között (hiszen páros n-re és negatív a-ra az xn = a egyenletnek nincs megoldása.: 2 2 hatványt szeretnénk meghatározni. a gyök definíciója miatt. páros n-re a. páratlan n-re a. vagyis nemnegatív. Páros n-re. de 5 ( −5)5 = −5 . Tehát páros n-re és negatív a-ra az a szám n-edik gyöke nem értelmezhetõ.Az értelmezés azon alapul. majd a közelítõ értékekre. ahol k ŒZ+. amelynek 2k-adik hatványa a. 25 . DEFINÍCIÓ: Egy a valós szám (2k + 1)-edik (k ŒN+) gyökén azt a valós számot értjük. ( n a ⋅ n b )n = ( n a )n ⋅ ( n b )n = a ⋅ b . Bizonyítható.

TÉTEL: a = n a . ha n > 1 egész. k. n k TÉTEL: n a k = ( n a ) . amennyiben ez a szám páros. azaz a hatványozás és a gyökvonás sorrendje felcserélhetõ egymással. legkisebb közös többszörös. páratlan n-re a. n ≥ 2 egész. páros n-re a. a gyökjel alatti kifejezésre nemnegatív feltételt kell szabni. legnagyobb közös osztó. a > 0 valós szám. Sn kiszámolása • Ismétléses variációk száma: nk • Hasonló testek felszínének. ha k pozitív egész. térfogatának aránya • Kamatos kamat számítása • Négyzetes úttörvény: s = a ⋅ t 2 2 • Radioaktív bomlás • Mértékegységváltás • Binomiális eloszlás • Nevezetes azonosságok Gyökvonás: • Magasabb fokú egyenletek megoldása • Pitagorasz-tétel (négyzetre emelés. gyökvonás) • Kocka élének. Alkalmazások: Hatványozás: • Prímtényezõs felbontásban pozitív egész kitevõjû hatványok. osztók száma • Normálalakban: egyszerûbb a kicsi és a nagy számokkal való mûveletek elvégzése • A számrendszerek felépítése a hatványozáson alapul • Mértani sorozat: an. vagy gömb sugarának kiszámolása a térfogatból • l hosszúságú fonálinga lengésideje: T = 2π l g • h magasságból szabadon esõ test sebessége: v = 2 gh • Kamatos kamatnál a kamattényezõ kiszámítása • Harmonikus rezgõmozgás körfrekvenciájának kiszámítása 26 . Hatvány n-edik gyöke az alap n-edik gyökének hatványával egyenlõ. TÉTEL: n k ⎫ ⎪ n k a = n ⋅m a k ⋅m ⎪ ⎬ n a ⋅ k b = n ⋅k a k ⋅ b n ⎪ n k m l n⋅m k ⋅m + l ⋅n ⎪ a ⋅ a = a ⎭ a = n ⋅k a Minden azonosságnál a gyökkitevõkre érvényes az n. Két szám hányadosának n-edik gyöke egyenlõ a számláló és a nevezõ n-edik gyökének hányadosával. gyökvonás) • Mértani közép (gyökvonás) • Magasság-. b π 0. illetve befogótétel (négyzetre emelés. m ŒN+ \ {1} feltétel. b nemnegatív valós számok. VI. b b nb valós számok.

amelyeket a leírható körülmények nem határozzák meg egyértelmûen. amikor A nem következik be. a biztos esemény. Pl. A = {2. a lehetetlen esemény. a kocka dobásánál {1. 6} DEFINÍCIÓ: Az eseménytérhez tartozó azon esemény. DEFINÍCIÓ: Az eseménytér az elemi események halmaza. 6}. amely akkor következik be. amely biztosan bekövetkezik. V. DEFINÍCIÓ: Kísérletnek nevezzük a véletlen jelenség megfigyelését. 4. egy dobókocka feldobása. Az eseményeket nagybetûvel jelöljük. 27 . DEFINÍCIÓ: Elemi eseménynek nevezzük a kísérlet során bekövetkezõ lehetséges kimeneteleket. II. Kidolgozás: I. esemény a kockadobásnál páros szám dobása. lehetetlen esemény: 8-nál nagyobbat dobunk. Pl. Pl. lehetetlen esemény Mûveletek eseményekkel (A + B. Események A valószínûség-számítás véletlen tömegjelenségek vizsgálatával foglalkozik. 4. azaz az eseménytér egy részhalmazát eseménynek nevezzük. eseménytér. a kocka dobásánál azt. a kockadobásánál biztos esemény: 7-nél kisebb számot dobunk. A biztos esemény jele: H. amely semmiképpen sem következhet be. DEFINÍCIÓ: Az elemi események egy halmazát. biztos-. axiómák Nevezetes diszkrét eloszlások Alkalmazások Bevezetés: A valószínûség fogalmát is régóta ismeri az emberiség: már az ókori görög filozófusok foglalkoztak azzal. IV. DEFINÍCIÓ: Véletlen jelenségnek nevezzük azokat a jelenségeket. A ) Valószínûség definíciója. 5. Pl. mûveletek valószínûsége. Pl. hogy hányas számot dobunk. Események: elemi események. 3. A valószínûség-számítás elemei.5. A ◊ B. A valószínûség kiszámításának kombinatorikus modellje Vázlat: I. hogy a természetben tapasztalt törvényszerûségek a véletleneken keresztül érvényesülnek. Jele: A . Pl. 2. Mûveletek eseményekkel DEFINÍCIÓ: Az A esemény komplementere az az esemény. III. a lehetetlen esemény jele: ∆. II.

DEFINÍCIÓ: Az A és B események összege az az esemény. Jele: P(A). P( B ) Ez annak a valószínûsége. ha P(A | B) = P(A). Ha A és B egymást kizáró események. akkor megfigyelhetjük. Ezt a számot nevezzük az A esemény valószínûségének. és mindegyikük egy-egy eseményhez van hozzárendelve. hogy az A esemény bekövetkezik. akkor az A esemény relatív gyakorisága a k hányados. DEFINÍCIÓ: A valószínûség kiszámításának klasszikus modelljét akkor alkalmazhatjuk. síkidom. valószínûsége: P(A) = összes elemi esemény száma A valószínûség-számítás axiómái: • • • • • Tetszõleges A esemény esetén 0 £ P(A) £ 1. és ebbõl az A esemény k-szor következik be. DEFINÍCIÓ: Az A esemény B-re vonatkozó feltételes valószínûsége: P( A | B ) = P( A ⋅ B ) . Ekkor az A esemény kedvezõ elemi események száma . DEFINÍCIÓ: Az A és B események szorzata az az esemény. test) mértékével jellemezzük. IV. Ezekre a mennyiségekre jellemzõ. Jele: A ◊ B. amely akkor következik be. akkor P(A + B) = P(A) + P(B). feltéve. akkor P(A + B) = P(A) + P(B) . III. DEFINÍCIÓ: Ha a valószínûségi változó lehetséges értékeinek száma véges vagy megszámlálhatóan végtelen. hogy egy A esemény relatív gyakorisága egy szám körül ingadozik. illetve bizonyíthatók. Jele: A + B. Az eseményekkel kapcsolatos mûveletek tulajdonságai. és az esemény bekövetkezésének valószínûségét ezek hányadosával fejezzük ki. amikor A vagy B bekövetkezik. ha egyszerre nem következhetnek be. Ekkor P(A ◊ B) = P(A) ◊ P(B). Ha A és B tetszõleges esemény. lehetetlen eseményé 0. DEFINÍCIÓ: Az A és B események egymástól függetlenek. ha egy kísérletnek véges sok kimenetele van és ezek valószínûsége egyenlõ. amikor A és B bekövetkezik. Biztos esemény valószínûsége 1. DEFINÍCIÓ: A valószínûségi változó az eseménytéren értelmezett valós értékû függvény. P(A) + P( A ) = 1. DEFINÍCIÓ: Ha egy esemény elõfordulását geometriai alakzat (vonal. hogy értékük a véletlentõl függ. azonosságai a halmazmûveletekre megismert tételekhez hasonlóan leírhatók. hogy a B esemény bekövetkezik. Nevezetes diszkrét eloszlások: A kísérletek kimenetelei általában számokkal jellemezhetõk. akkor geometriai valószínûségrõl beszélünk. akkor diszkrét valószínûségi változó ról beszélünk. amely akkor következik be.P(A ◊ B). 28 . DEFINÍCIÓ: Az A és B események egymást kizárják. A valószínûség-számítás alapjai DEFINÍCIÓ: Ha elvégzünk n-szer egy kísérletet. n DEFINÍCIÓ: Ha sokszor elvégzünk egy kísérletet. Jele: x.

⎜k ⎟ ⎝ ⎠ (Binomiális eloszlásra vezetnek a visszatevéses mintavétel esetei. P(x = k ) = ⎝ ⎠ ⎝ N⎞ ⎛ ⎜n⎟ ⎝ ⎠ BIZONYÍTÁS: A kérdés az. A tulajdonságút húzunk: P( A) = 1 − p = 1 − N N n Ezt felhasználva kapjuk: P(x = k ) = ⎛ ⎞ ⋅ p k ⋅ (1 − p)n − k . hogy a visszatevéses mintavételeknél N db elem közül választunk ki n db-ot. hogy annak az esélye. hogy mennyi a valószínûsége annak. hogy a kihúzott n db elem között k db A tulajdonságú elem van. és ez ⎛ ⎞ ⎜k⎟ ⎝ ⎠ féleképpen fordulhat elõ aszerint. hogy a kivett elemet az újabb húzás elõtt visszatesszük. Az összes esetek száma Nn. ahol n elem közül p valószínûséggel választunk valamilyen tulajdonsággal rendelkezõt oly módon. Annak a valószínûsége. Tudjuk.M db golyó közül. amelynek csak két kimenetele lehetséges: az A esemény p valószínûséggel bekövetkezik. A visszatevéses mintavétel azt jelenti. amelybõl M db elem rendelkezik egy adott A tulajdonsággal. Kiválasztunk véletlenszerûen visszatevés nélkül n db-ot. hogy minden egyes húzás után visszatesszük a kihúzott elemet. hogy A tulajdonságút húzunk: P( A) = M = p . hogy nem N M = N −M . vagy 1 . Így ⎛ n ⎞ ⋅ M k ⋅ ( N − M )n − k ⎜ ⎟ k ( N − M )n − k n n ⎝k⎠ P= = ⎛ ⎞ ⋅ Mk ⋅ = ⎛ ⎞⋅ M ⎜k⎟ ⎜k⎟ n n −k N N ⎝ ⎠ N ⎝ ⎠ N − ( ) ⋅( N NM ) k n −k . mert ⎜k ⎟ ⎝ ⎠ n k-szor kell M db golyóból választanunk. A kérdés az.M db elem A tulajdonságú. éppen n P(x = k ) = ⎛ ⎞ ⋅ p k ⋅ (1 − p)n − k . így a húzások egymástól függetlenek lesznek. ⎜k ⎟ ⎝ ⎠ DEFINÍCIÓ: A visszatevés nélküli mintavétel eloszlását hipergeometrikus eloszlásnak nevezzük. ahol k £ n. hogy az A esemény k-szor következik be. mert n-szer húzunk N elembõl. hogy hányadik húzás az A tulajdonságú. n . Legyen M db elem A tulajdonságú. hogy mennyi a valószínûsége annak. n A kombinatorikában tanultak szerint a kedvezõ esetek száma ⎛ ⎞ ⋅ M k ⋅ ( N − M )n − k . hogy a kihúzott n db elem között k db A tulajdonságú elem van. TÉTEL: Binomiális eloszlásnál ha a kísérletet n-szer ismételjük. N . N .) BIZONYÍTÁS: Tegyük fel.DEFINÍCIÓ: A binomiális eloszlás olyan kísérletnél fordul elõ. ahol k £ n. 29 . akkor annak valószínûsége.p valószínûséggel nem következik be. TÉTEL: Hipergeometrikus eloszlásnál legyen N db elemünk.M db pedig nem. hogy a kihúzott n db elem közül k db rendelkezik az A tulajdonsággal: ⎛ M ⎞ ⋅⎛ N − M ⎞ ⎜ k ⎟ ⎜ n−k ⎟ ⎠ .k-szor kell N .

⎝ ⎠ N Az összes esetek száma: ⎛ ⎞ . a totón telitalálatos szelvényünk lesz? • mintavételek a minõség-ellenõrzés során: a gyártósorokon elkészült termékek közül a selejtek számának közelítõ meghatározása várható érték segítségével.M N −M⎞ A kombinatorikában tanultak szerint a kedvezõ esetek száma ⎛ ⎞ ⋅ ⎛ ⎜ k ⎟ ⎜ n − k ⎟ . amit ⎜ ⎟ -féleképpen tehetünk meg. hogy hol tartózkodik legnagyobb valószínûséggel a részecske. Alkalmazások • meteorológiai elõrejelzés. mert N db-ból kell n db-ot választani. ⎜n⎟ ⎝ ⎠ ⎛ M ⎞ ⋅⎛ N − M ⎞ ⎜ k ⎟ ⎜ n−k ⎟ ⎠. Ezt felhasználva kapjuk: P(x = k ) = ⎝ ⎠ ⎝ ⎛N⎞ ⎜n⎟ ⎝ ⎠ TÉTEL: Mindkét eloszlásnál az A tulajdonságú elemek számának várható értéke: M (x ) = n ⋅ p = n ⋅ M N V. • biztosítási matematika. hogy az ötös lottón.M db-ból ⎝k⎠ N −M⎞ n . amit ⎛ ⎜ n − k ⎟ -féleképpen tehetünk meg.k db-ot kell kiválasztanunk. • kvantumfizikában a részecske helyének meghatározása: azt lehet megmondani a részecske sebességétõl függõen. a hatoslottón. mert M db-ból ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎛M⎞ kell k db-ot kiválasztani. 30 . és a maradék N . • szerencsejátékoknál nyerési esély megállapítása: mekkora a valószínûsége annak.

(a > 0. hogy ac = b. DEFINÍCIÓ: A logaritmus a hatványozás egyik fordított mûvelete: log ab (a alapú logaritmus b) az az egyetlen valós kitevõ. ahol x. így a jelölés: log ex = lnx. akkor természetes alapú logaritmusról beszélünk. b = hatványérték. (A kitevõt fejezzük ki a hatványalap és a hatványérték ismeretében. vagyis logab = c egyenértékû azzal. IV. az építészet és a csillagászat fejlõdése új problémákat vetett fel a matematikusok számára: az azonos alapú hatványokkal végzett szorzás és osztás a kitevõkkel elvégezhetõ összeadásra és osztásra vezethetõ vissza. Ennek az egyenletnek az egyetlen megoldása x = logab. a hatványérték a kitevõ bármely értékére 1. melyre a-t emelve b-t kapunk: a loga b = b . A logaritmus. b > 0. A logaritmus alapját azért választjuk pozitív számnak. mert • negatív alap esetén a törtkitevõs hatvány nem értelmezhetõ. Ha a logaritmus alapja e. Kidolgozás: I. b > 0. így sem egyértelmû a kitevõkeresés.6. III. y > 0. Így a mûveletek leegyszerûsödnek. Logaritmus azonosságai TÉTEL: Szorzat logaritmusa egyenlõ a tényezõk logaritmusának összegével: loga(x ◊ y) = logax + logay. II. II. Logaritmus definíciója Az ax = b (a > 0. a > 0. akkor a hatványérték bármilyen (0-tól különbözõ) kitevõre 0. tulajdonságai Alkalmazások Bevezetés: A XVIII.) Elnevezések: a = logaritmus alapja. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény. a π 1) egyenlet megoldásakor az x kitevõt keressük. a π 1. században a kereskedelem. így a kitevõkeresés nem egyértelmû. V. akkor a jelölés: log 10x = lgx. • ha az alap 1 lenne. A logaritmus definíciója A logaritmus azonosságai Exponenciális függvény. a hajózás. a π 1). a függvények tulajdonságai Vázlat: I. Ha a logaritmus alapja 10. BIZONYÍTÁS: A logaritmus definíciója alapján: x = a loga x és y = a loga y . A logaritmuskeresés mûvelete során a hatványkitevõt keressük az alap és a hatványérték ismeretében. tulajdonságai Logaritmusfüggvény. illetve x ⋅ y = a loga ( x ⋅ y ) 31 . • ha az alap 0 lenne.

a π 1. ahol a. logc b Így: log a b = . Írjuk fel: logc b = log c a loga b = log a b ⋅ log a c . Exponenciális függvény: DEFINÍCIÓ: Az f: R Æ R. logc a III. Így a bizonyítandó állítás igaz. a. c > 0. a > 0. ahol x > 0. 1 < a esetben y y=ax a >1 1 1 1 x 1 x értelmezési tartománya: értékkészlete: monotonitása: szélsõértéke: görbülete: valós számok halmaza: R pozitív valós számok halmaza: R+ szigorúan monoton csökken nincs alulról konvex valós számok halmaza: R pozitív valós számok halmaza: R+ szigorúan monoton nõ nincs alulról konvex 32 . logc a BIZONYÍTÁS: A logaritmus definíciója alapján: b = a loga b . f(x) = ax. b. f(x) = ax (a > 0) függvényt exponenciális függvénynek nevezzük. Ez a bizonyítandó állítás. c π 1. ahol x. Kaptuk: logcb = logab ◊ logca /: logca π 0 a feltételek miatt. k ŒR. Jellemzés: A függvény ábrázolása: f: R Æ R. a > 0. az azonos alapú hatványok szorzása és a logaritmus definíciója miatt. a logaritmus definíciója és a hatvány logaritmusa miatt.Nézzük az állítás bal oldalát: log a ( x ⋅ y) = log a ( a log a x ⋅ a loga y ) = log a a log a x + log a y = log a x + log a y . ⎜ y⎟ ⎝ ⎠ TÉTEL: Hatvány logaritmusa az alap logaritmusának és a kitevõnek a szorzata: logaxk = k ◊ logax. 0 < a < 1 esetben y=ax 0<a<1 y g: R Æ R. a π 1. y > 0. Az a = 1 esetén az exponenciális függvény konstans: f(x) = 1x = 1. TÉTEL: Tört logaritmusa megegyezik a számláló és a nevezõ logaritmusának különbségével: log a ⎛ x ⎞ = log a x − log a y . g(x) = ax. TÉTEL: Áttérés más alapú logaritmusra: log a b = logc b .

IV. f-1(x) = logax függvény nincs nincs: nem páros. differenciálható. nem páratlan nem korlátos invertálható: inverze az g-1: R Æ R. f(x) = logax. Jellemzés: A függvény ábrázolása: f: R Æ R. g-1(x) = logax függvény Az exponenciális függvény folytonos. felülrõl nem korlátos invertálható: inverze az g-1: R+ Æ R. g-1(x) = ax (1 < a) függvény A logaritmusfüggvény folytonos. f-1(x) = ax (0 < a < 1) függvény pozitív valós számok halmaza: R+ valós számok halmaza: R szigorúan monoton nõ nincs alulról konkáv x=1 nincs: nem páros. felülrõl nem korlátos invertálható: inverze az f-1: R+ Æ R. differenciálható. nem páratlan alulról korlátos. 1 < a esetben y y = loga x a >1 1 1 1 x 1 x y = loga x 0<a<1 értelmezési tartománya: értékkészlete: monotonitása: szélsõértéke: görbülete: zérushelye: paritása: korlátosság: invertálhatóság: pozitív valós számok halmaza: R+ valós számok halmaza: R szigorúan monoton csökken nincs alulról konvex x=1 nincs: nem páros. a π 1) függvényt logaritmusfüggvénynek nevezzük. f(x) = logax. g(x) = logax. integrálható. nem páratlan alulról korlátos. 0 < a < 1 esetben y g: R Æ R. nem páratlan nem korlátos invertálható: inverze az f-1: R Æ R. integrálható. (a > 0. 33 .zérushelye: paritása: korlátosság: invertálhatóság: nincs nincs: nem páros. Logaritmusfüggvény DEFINÍCIÓ: Az f: R+ Æ R.

Kapcsolat az exponenciális és a logaritmusfüggvények között: 0<a<1 y=ax 0<a<1 y 1<a y= x y y=ax a >1 y= x y = loga x a >1 1 1 1 x 1 x y = loga x 0<a<1 V.21 = 10132 ⋅ 100.6218 ⋅ 10132 • gravitációs erõtérben a barometrikus magasságformulában a levegõ sûrûsége a magassággal exponenciálisan csökken • a Richter-skála (földrengések méretét határozza meg) logaritmus alapú • pH érték: az oldatok szabad oxónium-ion koncentrációjának negatív 10-es alapú logaritmusa: pH = -lg[H3O+] • exponenciális függvény írja le: a radioaktív izotópok bomlását. az n-edik év végi tõke.: 200 x = 85 120 ⇒ lg x = 200 ⋅ lg85 − 120 ⋅ lg130 = 132. pl. 34 . hatványozás helyett szorzás) • kamatos kamatszámításnál az alaptõke. az oldódás folyamatát. a kondenzátor feltöltõdésének és kisülésének folyamatát.21 = 1. és a kamattényezõ ismeretében az n meghatározása: t t t lg t − lg t0 tn = t0 ⋅ q n ⇒ n = q n ⇒ lg n = lg q n ⇒ lg n = n ⋅ lg q ⇒ n = n t0 t0 t0 lg q • számolás gépbe nem férõ nagy számokkal. Alkalmazások: • 2x = 3 egyenlet megoldása logaritmussal • matematikai mûveletek visszavezetése egyszerûbb mûveletek elvégzésére (szorzás helyett összeadás.21 130 x = 10132.

e. hogy az akkori írástudók már meg tudtak oldani egyenleteket és egyenletrendszereket. II. Kidolgozás: I. Egyenlet-megoldási módszerek. VI. Egyenlet. megoldásuk Új ismeretlennel másodfokúra vezetõ egyenletek Gyökvesztés Hamis gyök Alkalmazások Bevezetés: Az ókori Mezopotámiából Kr. hamis gyök Vázlat: I. III. ahol az egyenletben szereplõ kifejezések értelmezhetõek. amelynek a megoldáshalmaza megegyezik az egyenlet értelmezési tartományával. Az egyenlet olyan változótól függõ állítás (nyitott mondat). egyenlet gyökének fogalma Egyenlet-megoldási módszerek Másodfokú egyenletek. V. DEFINÍCIÓ: Az alaphalmaz az ismeretlenek azon értékeinek halmaza. 2000-bõl származó ékírásos táblákon található jelek alapján tudjuk. IV. VII. amelyekre az egyenlet igaz. DEFINÍCIÓ: Az egyenlet értelmezési tartománya az alaphalmaznak az a legbõvebb részhalmaza. gyökvesztés. ahol az egyenletet vizsgáljuk. Egyenlet DEFINÍCIÓ: Az egyenlet bármely két egyenlõségjellel összekötött kifejezés. a Rhind-papíruszon láthatjuk a nyomait a gyakorlatból eredõ algebrai ismereteknek. DEFINÍCIÓ: Az egyenletet igazzá tevõ értékek az egyenlet megoldásai vagy gyökei. vagy másodfokúra visszavezethetõ egyenletek. DEFINÍCIÓ: Az alaphalmaz azon elemeinek halmaza. ahol a megoldásokat keressük.7. A kifejezésben szereplõ változók az ismeretlenek. másodfokú. vagyis az egyenlet megoldásainak (vagy gyökeinek) halmaza az egyenlet megoldáshalmaza (vagy igazsághalmaza). 35 . amelynek az alaphalmaza számhalmaz. A legrégebbi írásos emléken. DEFINÍCIÓ: Az azonosság olyan egyenlet.

hogy valóban megoldás-e. Pl. • x − 1 − 1 − x = 0 fi Df = {1} fi ellenõrzés fi x = 1 az egyetlen megoldás. −1] ⇒ sin x − 2 = − sin x + 2 ⎪ 2 negatív ⎭ 6. de 23x . teljes négyzetté alakítással. Ha egy szám. Ezzel egyszerûbb. ha üres halmaz.2)(x + 4)x + (x . exponenciális kifejezést. Viète-formulával. Szorzattá alakítás: Bonyolultnak tûnõ vagy túl „magasfokú” egyenlet megoldásakor kiemeléssel vagy megfelelõ csoportosítás utáni kiemeléssel szorzattá alakítjuk az egyik oldalt úgy.2) = 0. mint függvényt ábrázoljuk. akkor ellenõrizzük. Egy szorzat akkor és csak akkor 0. abszolút értéket. Egyenlet-megoldási módszerek: 1. négyzetre emelést. Új ismeretlen bevezetésével: Bonyolultnak tûnõ egyenlet megoldását visszavezetjük egy már ismert egyenlettípus megoldására. Értelmezési tartomány vizsgálata: Bizonyos esetekben az értelmezési tartomány egyetlen szám. koszinuszt. de x + 1 ≥ 0 ≠ −2 fi nincs megoldás • sin 2 x − 2sin x + 1 + sin 2 x − 4sin x + 4 = 4 ⇒ sin x − 1 + sin x − 2 = 4 sin x − 1 ∈ [−2.2)(x2 + 4x + 3x . ha legalább az egyik tényezõje 0. Másodfokú egyismeretlenes egyenlet DEFINÍCIÓ: Másodfokú egyismeretlenes egyenlet ax2 + bx + c = 0 alakra hozható. A mérlegelv szerint egy egyenlet gyökeinek halmaza nem változik.: (x .2)(3x . Ilyenkor a két grafikon közös pontjainak abszcisszái adják a megoldást. osztjuk. vagy alacsonyabb fokú egyenlethez jutunk.5a + 4 = 0 III. • x −1 = 1 fi Df = {} fi nincs megoldás.4 = -1. 4. • 23x .0] ⇒ sin x − 1 = − sin x + 1 ⎫ ⎪ 1 negatív ⎬ ⇒ − sin x + 1 − sin x + 2 = 4 ⇒ sin x = − sin x − 2 ∈ [−3. 2. vagy üres halmaz. Pl.II. akkor nincs megoldás. • x − 3 + ( y + 4)2 + 2 z + 4 = 0 ⇒ x = 3. Megoldása lehetséges a megoldóképlettel. y = −4.2) = 0 fi (x . 3. c ŒR. ha • az egyenlet mindkét oldalához ugyanazt a számot hozzáadjuk. b. hogy a másik oldal 0 legyen. vagy mindkét oldalából kivonjuk. ahol a. Grafikus megoldás: Az egyenlet két oldalán álló kifejezést. ha az egyenlet tartalmaz pl.4 > 0 π -1 fi nincs megoldás • x + 1 = −2 .: tg4x . • az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a 0-tól különbözõ számmal szorozzuk. a π 0. szorzattá alakítással. 1− x 5. Hátránya: pontatlan lehet a leolvasás. Értékkészlet vizsgálata: Bonyolultnak tûnõ vagy több ismeretlent tartalmazó egyenlet megoldásakor alkalmazhatjuk. négyzetgyökvonást. x2 + 3x = 0 vagy x2 + 6x + 9 = 0 36 . z = −2 . szinuszt. Pl. Mérlegelv: az egyenlet két oldalának egyforma változtatásának módszere.5tg2x + 4 = 0 fi a := tg2x fi a2 .

TÉTEL: Viète-formulák: másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közti összefüggések: Az ax2 + bx + c = 0 (a π 0) alakban felírt (D ≥ 0) másodfokú egyenlet gyökeire: x1 + x2 = − b és x1 ⋅ x2 = c . akkor az egyenletnek két egymással egyenlõ gyöke.2 = − b ± b − 4ac .b2 + 4ac = 0 / + b2 . ahol 2a 2 b .4ac < 0. akkor az ax2 + bx + c = a(x . ezt kétszeres gyöknek is nevezzük.x2) minden valós x-re igaz. akkor vonjunk mindkét oldalból gyököt. akkor az egyenletnek két különbözõ valós gyöke van: x1.40ac Mivel a bal oldalon négyzetszám van.4ac b2 .4ac ≥ 0. a 2a 2a 4a 4a ⎦ ⎣ ( ) ( ) ( ) 2⎞ ⎛ Olyan parabola a kép.2 TÉTEL: Az ax2 + bx + c = 0 (a π 0) egyenlet megoldóképlete: x1. akkor nincs megoldás). akkor az egyenletnek nincs valós gyöke. 2a • Ha D < 0. 4 ac − b ⎟ . (Ha b2 .4ac.b2 + 4ac(2ax + b)2 = b2 . BIZONYÍTÁS: 42ax2 + 4abx + 4ac = 0 4a2x2 + 4abx + 4ac = 0 teljes négyzetté alakítással: / ◊ 4a / ◊ 4a (2ax + b)2 . ami nem lehet negatív. így b2 . 4a ⎠ ⎝ 2a 37 . hogy elkerüljük a gyökvesztést: 2 ax + b = b 2 − 4 ac 2 ax + b = ± b 2 − 4 ac 2 ax = − b ± b 2 − 4 ac 2 x1.4ac .2 = −b ± b − 4ac .4ac sem lehet az. TÉTEL: A másodfokú egyenlet gyöktényezõs alakja: Ha egy ax2 + bx + c = 0 (a π 0) egyenlet megoldható (azaz D ≥ 0) és két gyöke van x1 és x2.x1)(x . amelynek tengelypontja T ⎜ − b . mert x1 = x2. vagyis 1 valódi gyöke van: x = − b . (Sõt a > 0 esetre törekszem!) 2 2 2 ⎤ 2 ⎡ x ax 2 + bx + c = a x 2 + b x + c = a ⎢ x + b − b 2 ⎥ + c = a x + b + 4 ac − b . figyelve.2 = − b ± b − 4 ac 2a DEFINÍCIÓ: Az ax2 + bx + c = 0 (a π 0) másodfokú egyenlet diszkriminánsa D = b2 . 2a • Ha D = 0.4ac ≥ 0. a a 2 Grafikus megoldás: az x ® ax + bx + c (a π 0) függvény zérushelyei adják a megoldást. 2 • Ha D > 0. Ha b2 .4ac / + b2 .

IV.x . amely szûkíti az értelmezési tartományt. vagy olyan átalakítást végzünk. Pl.x ≥ 0 fi x £ 1 fi Dfúj = ]-•. ami bõvíti az értelmezési tartományt.x)2 fi x2 . ⎫ ⎪ +4=0 ⎪ ⎪ lg2 x − 5lg x + 4 = 0 ⎪ ⎬ ( x − 2)2 − 5 x − 2 + 4 = 0 ⎪ x +1− 5 x +1 + 4 = 0 ⎪ ⎪ ⎪ sin 2 x − 5sin x + 4 = 0 ⎭ x 6 − 5x3 + 4 = 0 − 5 ⋅ 2x 22 x Ezek az egyenletek mind az a2 . A gyöknyerés kiküszöbölhetõ közbülsõ feltétellel: 1 . hibás megoldás: x3 + 2 x2 + x = 0 :x ⇓ ←⎯ ⎯ helyes megoldás: x3 + 2 x 2 + x = 0 x( x 2 + 2 x + 1) = 0 x =0 vagy x 2 + 2 x + 1 = 0 ⇔ x = −1 x2 + 2x + 1 = 0 x = −1 Pl. illetve bizonyos exponenciális. 38 .x ≥ 0 fi x £ 7 fi Df = ]-•. Pl. 7 − x = 1 − x /( )2 .x = (1 . Eredeti feltétel: 7 .5a + 4 = 0 másodfokú egyenletre vezethetõk vissza. vagy mindkét oldalt az ismeretlent tartalmazó kifejezéssel szorozzuk. logaritmikus. gyökös. ha az egyenlet megoldása során mindig figyelünk az értelmezési tartomány változására. mert így szûkíteni lehet az alaphalmazt. Akár a gyökvesztés. ha a változót tartalmazó kifejezéssel osztjuk az egyenlet mindkét oldalát. hibás megoldás: lg( x + 2)2 = 2lg5 ← D f = R − {−2} 2lg( x + 2) = 2lg5 ← D f =] − 2. ha az eredeti egyenletre írunk Df-et. trigonometrikus egyenletek új ismeretlen bevezetésével másodfokú egyenletre vezethetõk vissza. Speciális egyenletek Magasabb fokú. ha lehet. akár a hamis gyök elkerülhetõ. x2 = -2 ŒDfúj / − 1 fi 2x = 2 fi x = 1. 2 x + 1 = 2 + 1 x −1 x −1 x −1 A gyöknyerés ekkor is kiküszöbölhetõ. Hamis gyök Hamis gyököt kapunk. 7]. az értékkészletet is vizsgáljuk. ∞[ lg( x + 2) = lg5 x+2=5 x =3 helyes megoldás: lg( x + 2)2 = 2lg5 ← D f = R − {−2} lg( x + 2)2 = lg25 ( x + 2)2 = 25 x+2=5 ⇒ x =3 vagy x + 2 = −5 ⇒ x = −7 VI.6 = 0 fi x1 = 3 œDfúj. 1]. vagy olyan átalakítást végzünk. Pl. ha az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük. 7 . abszolút értékes. Gyökvesztés Gyökvesztés következhet be. V.

Alkalmazások: • • • • • egyenes. kör. parabola adott abszcisszájú vagy ordinátájú pontjának meghatározása magasabb fokú egyenletek megoldása Pitagorasz-tétel koszinusztételbõl oldal kiszámítása mély szakadék mélységének meghatározása: egy ledobott kõ dobásától a szakadék alján történõ koppanás hangjának meghallásáig eltelt idõ mérésével. 39 .VII.

átlag). Statisztikai módszereket használnak a mindennapi életben például a gazdaság különbözõ mutatóinak. hogy nem nyújtanak képet az egyes adatokról. Statisztikai mutatók A középértékek Az adatsokaság egészét csak leegyszerûsítéseket alkalmazva tudjuk jellemezni. hátránya. nyilvántartások. Nagy méretû (sok adatból álló) adatsokaságot a jobb áttekinthetõség érdekében gyakran osztályokba soroljuk. rendszerezésével. osztályokba sorolás) II. hogy bizonyos egyedek meghatározott tulajdonságairól tájékozódjék. A statisztika használata több mint ezer éves: népszámlálások.8. négyzetes) Közepek közti összefüggések IV. Adatsokaságok jellemzõi DEFINÍCIÓ: A statisztika feladatai közé tartozik. Kidolgozás: I. Nevezetes közepek alkalmazása szélsõérték-feladatokban • összeg állandósága esetén szorzat maximalizálása • szorzat állandósága esetén összeg maximalizálása V. a relatív gyakorisággal dolgozunk. elemzésével foglalkozik. amelyek egyetlen számmal írnak le egy adathalmazt. A módusz elõnye. A módusz több elem is lehet. hogy megfelelõen alkalmazva jól jelenítik meg az egész adatsokaság valamilyen tulajdonságát. medián. mintának nevezzük. terjedelem. az idõjárási adatoknak a jellemzésére. vagy ábrázolhatjuk diagramon. Nevezetes közepek (számtani. Adatsokaságok jellemzõi (diagram. hogy könnyen meghatározható. (Hisztogram: speciális oszlopdiagram) DEFINÍCIÓ: Az adatok összehasonlíthatósága miatt sokszor a gyakoriságnak a teljes adatsokasághoz viszonyított arányával. Az elemzéshez összegyûjtött adatok halmazát adatsokaságnak. Ezek elõnye. A diagramok leggyakoribb típusa az oszlopdiagram (ha az adatok egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk) és a kördiagram (ha a rész adatoknak az egészhez való viszonya érdekel). Az egyes adatok elõfordulásának a száma a gyakoriság. ezt hisztogramon ábrázoljuk. mértani. Ezt a célt szolgálják a középértékek. Az adatokat megadhatjuk táblázatos formában. Alkalmazások Bevezetés: A statisztika adatok gyûjtésével. szórás III. ha a többi adathoz képest sokszor fordul elõ. harmonikus. hogy csak akkor ad használható jellemzést a mintáról. 40 . Adatsokaságok jellemzõi. Gyakori még a vonaldiagram. ugyanakkor hátrányuk. táblázat. II. Adatok jellemzése: középértékek (módusz. illetve sávdiagram. DEFINÍCIÓ: Egy adatsokaságban a leggyakrabban elõforduló adat a minta módusza. ha ugyanakkora a gyakoriságuk. Nevezetes közepek Vázlat: I.

Pozitív számok nevezetes közepei DEFINÍCIÓ: a1.. a többitõl jelentõsen eltérõ adat eltorzíthatja. . a2.. an nemnegatív számok számtani (aritmetikai) közepe: A= mértani (geometriai) közepe: a1 + a2 + a3 + … + an n G = n a1 ⋅ a2 ⋅ a3 ⋅… ⋅ an négyzetes (kvadratikus) közepe: Q= harmonikus közepe: H= n . 1 + 1 + 1 +… + 1 a1 a2 a3 an 2 2 2 2 a1 + a2 + a3 + … + an n TÉTEL: Közepek közti összefüggés: H £ G £ A £ Q.. hiszen ugyanannyi adat nagyobb nála. hogy valóban középérték. így ekkor már nem jól jellemzi a mintát.DEFINÍCIÓ: Az adatok összegének és az adatok számának hányadosa a minta átlaga.. = an. hogy egyetlen. . négyzetgyöke a minta szórása: S = ∑ ( xi − x ) 2 i =1 III. annál jobban jellemzi az átlag az adatsokaságot.. páros számú adat mediánja pedig a két középsõ adat átlaga.. DEFINÍCIÓ: Az adatok átlagtól való eltérések négyzetének átlaga a minta szórásnégyzete. DEFINÍCIÓ: Páratlan számú adat mediánja a nagyság szerinti sorrendjükben a középsõ adat. Az átlag fontos tulajdonsága. ha a1. an > 0. Egyenlõség akkor és csak akkor. 41 . a3. hogy az adatoktól mért távolságainak összege minimális. Minél kisebb a szórás. Hátránya. ennek n . A medián elõnye. hogy a nála nagyobb adatoktól vett eltéréseinek összege egyenlõ a nála kisebb adatoktól vett eltéréseinek összegével. a3. annál jobban jellemzi a mintát.. Minél kisebb a minta terjedelme. mit ahány kisebb. Fontos tulajdonsága. A szóródás jellemzõi DEFINÍCIÓ: Az adatok legkisebb és legnagyobb elemének a különbségét a minta terjedelmének nevezzük. n A szórás megmutatja. a2.. ha a1 = a2 = a3 = . hogy a minta adatai mennyire térnek el az átlagtól.

TÉTEL: Két nemnegatív valós szám esetén

a⋅b ≤ a + b . 2

BIZONYÍTÁS I.: Mivel az egyenlõtlenség mindkét oldala nemnegatív, ezért a négyzetre emelés az eredetivel ekvivalens állítást fogalmaz meg. Tehát
2 2 ab ≤ a + 2 ab + b 4 2 + 2 ab + b 2 4 ab ≤ a

/⋅ 4 / − 2 ab / nevezetes szorzattá alakítjuk

0≤ 0

a2

− 2 ab + b 2

≤ ( a − b )2

Az utolsó egyenlõtlenség igaz, így az eredeti is az. Az eredmény alapján megállapítható, hogy a két közép akkor és csak akkor lesz egymással egyenlõ, ha a = b. Ekkor a = ab = a + b = b . 2
BIZONYÍTÁS II.: Legyen 0 < a £ b. Vegyünk fel egy a + b oldalú négyzetet, és az oldalait osszuk fel az ábrán látható módon!
a b t b t b– a t a t b a b a

A nagy négyzet területe egyenlõ a keletkezõ részek területének összegével: (a + b)2 = 4t + (b - a)2 A kis téglalap területe: t = ab. Mivel (b - a)2 ≥ 0, ezért ezt a tagot elhagyva az (a + b)2 ≥ 4t egyenlõtlenséghez jutunk. Behelyettesítve t helyére: (a + b)2 ≥ 4ab. Mivel a feltétel miatt mindkét oldal pozitív, ezért gyököt vonhatunk: a + b ≥ 2 ab . Amibõl a + b ≥ ab . 2
BIZONYÍTÁS III.: Legyen a, b > 0, 2r = a + b. Vegyünk fel egy r sugarú kört, benne egy AB átmérõt, a körvonalon egy A, B-tõl különbözõ C pontot.
C

m O A a b B

A Thalész-tétel miatt ACB¬ = 90º. ABC háromszögre alkalmazva a magasságtételt: m = ab . De a körben m £ r, azaz a ⋅ b ≤ a + b . 2
42

IV. Nevezetes közepek alkalmazása szélsõérték-feladatokban:
1. Összeg állandósága esetén a szorzatot tudjuk maximalizálni. Pl.: Azon téglatestek közül, amelyek éleinek összege 60 cm, melyiknek a térfogata maximális? Legyenek a téglatest élei: a, b és c. Ekkor a téglatest térfogata V = abc, az élek összege: 4(a + b + c) = 60. Ebbõl a + b + c = 15. A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva:

a + b + c ≥ 3 abc ⇒ 3

(

a+b+c 3

)

3

≥ abc ⇒ 15 3

( ) ≥ abc ⇒ 5 ≥ abc ⇒ 125 ≥ V .
3 3

Mivel egyenlõség csak a = b = c esetén teljesül, így a térfogat az 5 cm élû kocka esetén maximális.
2. Szorzat állandósága esetén az összeget tudjuk minimalizálni. Pl.: Azon téglalapok közül, amelyeknek a területe 100 cm 2, melyiknek a kerülete a minimális? Legyenek a téglalap oldalai a és b. Ekkor a téglalap területe t = ab = 100, kerülete k = 2(a + b), amibõl k = a + b . 4 2 A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva:

a + b ≥ ab ⇒ k ≥ 100 ⇒ k ≥ 10 ⇒ k ≥ 40 . 2 4 4 Mivel egyenlõség csak a = b esetén teljesül, így a kerület a 10 cm oldalú négyzet esetén minimális. Pl.: f: R+ Æ R, f ( x ) = x + 1 . Határozzuk meg az f(x) függvény minimumát! x A számtani és mértani közép közti egyenlõtlenséget kihasználva: x+1 x ≥ x ⋅ 1 ⇔ x + 1 ≥ 2 ⋅ 1 ⇔ x + 1 ≥ 2 ⇔ f (x) ≥ 2 . 2 x x x Ekkor az f minimumának értéke f(x)=2, minimum helye: x = 1 = 1 . x

V. Alkalmazások:
• Statisztika: – közvélemény-kutatások, – szavazások, – gazdasági mutatók, – osztályátlagok, hiányzási statisztikák, – felvételi átlagpontok. • Nevezetes közepek: – számtani közép: statisztikai átlag kiszámítása, – mértani közép: átlagos növekedési ütem kiszámítása, magasságtétel, befogótétel, – négyzetes közép: statisztikai szórás kiszámítása, – harmonikus közép: átlagsebesség meghatározása.

43

9. Szélsõérték-problémák megoldása függvénytulajdonságok alapján
Vázlat:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet II. Egyváltozós függvény felírása III. Egyváltozós függvény szélsõérték-vizsgálatának típusai: – alapfüggvények (másodfokú-, abszolútérték-, négyzetgyök-, szinusz-, koszinuszfüggvény) – értelmezési tartomány szûkítése – összetett függvény vizsgálata IV. Alkalmazások

Bevezetés:
Már az ókori görög matematikusok is foglalkoztak azzal, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén egy mennyiségnek mikor van szélsõértéke, pl. a következõ „izoperimetrikus” problémával: A monda szerint a menekülni kényszerülõ Dido, Afrika partjaira vetõdve, az uralkodótól akkora földdarabot kért, amekkorát egy marhabõrrel körül tud keríteni. Az uralkodó beleegyezett a kérésbe. Az okos Dido nagyon vékony keskeny csíkokra vágta szét a marhabõrt, a csíkokat hosszú kötélnek csomózta össze. Az elkerített földdarabon alapította meg Karthágó városát, amelynek õ lett a királynõje. A kérdés az volt, hogy milyen alakzatot kell formázni a kötéllel, hogy annak területe az adott kerület mellett a lehetõ legnagyobb legyen. A problémát csak a XIX. században oldották meg, akkor bizonyították be, hogy ez az alakzat a kör.

Kidolgozás:
I. Függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet
DEFINÍCIÓ: Legyen A és B két nem üres halmaz. Azt mondjuk, hogy megadunk egy A halmazon értelmezett B-beli értéket felvevõ függvényt, ha A minden eleméhez hozzárendeljük a B egy és csakis egy elemét. Jele: f: A Æ B. DEFINÍCIÓ: Értelmezési tartománynak nevezzük az A halmazt. Jele Df. DEFINÍCIÓ: Értékkészlet a B halmaz azon elemeibõl álló halmaz, amelyek a hozzárendelésnél fellépnek (vagyis az f(x) értékek). Jele az Rf. DEFINÍCIÓ: Ha c ŒDf, akkor a c helyen felvett függvényértéket f(c)-vel jelöljük, ez a helyettesítési érték vagy függvényérték. DEFINÍCIÓ: Ha az értelmezési tartomány és az értékkészlet is számhalmaz, akkor a függvényt grafikonon tudjuk szemléltetni. A grafikon az (x; f(x)) pontok halmaza. DEFINÍCIÓ: Az f függvénynek az x0 ŒDf helyen helyi szélsõértéke, azaz lokális maximuma (illetve minimuma) van, ha az x0-nak van olyan környezete, amelynek minden x ŒDf pontjában f(x) £ f(x0) (illetve f(x) ≥ f(x0)). A szélsõérték abszolút szélsõérték x0-ban, ha az értelmezési tartomány minden x pontjára igaz, hogy f(x) £ f(x0) (illetve f(x) ≥ f(x0)).

44

Egyváltozós függvény felírása A szélsõérték-feladat szövegének értelmezése után felírjuk a változók közti összefüggéseket. a maximum helye x = 1. Egyváltozós függvény szélsõérték-vizsgálatának típusai Alapfüggvények vizsgálata A másodfokú függvény vizsgálata: 1. III. tehát szélsõértékének helye x = u.II. akkor minimuma.: f: R Æ R. hol és milyen szélsõértéke van a függvénynek! f’(x) = 3 . Függvénytranszformáció segítségével: ismert alapfüggvénybõl transzformációs lépésekkel elõállítjuk az általunk vizsgálandó függvényt. hogy tudjuk ábrázolni. BIZONYÍTÁS: Alakítsuk teljes négyzetté a függvényt leíró kifejezést: ⎡ f ( x ) = ax 2 + bx + c = a x 2 + bx + c = a ⎢ a + b a 2a ⎣ ( ) ( − ) − 4ba ⎤⎥⎦ + c = a( x + 2ba ) − b 4a4ac 2 2 2 2 2 45 . majd végigkövetjük. v). amelynek szélsõértékét vizsgáljuk. akkor maximuma van. Így kapunk egy egyváltozós függvényt. Erre a függvénytulajdonságok alapján alapvetõen kétféle módszer van: 1. ha a derivált negatívból pozitívba . Ha több változó van. értéke 2a 4a ⎠ ⎝ 2a 2 − 4 ac y = −b . maximum értéke f(1) = 2. és beírjuk abba a kifejezésbe. akkor a helyi szélsõértéke azon a helyen van. akkor az egyik segítségével kifejezzük a többit.u)2 + v alakot kapjuk. akkor minimuma. f(x) = ax2 + bx + c (a π 0) másodfokú függvény szélsõértéke a 2 ⎛ ⎞ T ⎜ − b . A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. ÁLLÍTÁS: Az f: R Æ R. ahol a deriváltja 0. maximuma van. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha 4a a > 0. ha a derivált pozitívból negatívba vált ezen a helyen. f(x)-nek helyi maximuma van. Határozzuk meg. Tudjuk. f(x) = ax2 + bx + c (a π 0) másodfokú függvényt teljes négyzetté alakítjuk. x2 = 1 x = ±1 f’(x) – –1 1 – x f(x) f(x)-nek helyi minimuma van. a minimum helye x = -1. Deriválással: Ha a vizsgálandó függvény differenciálható. és a derivált elõjelet is vált. módszer: Az f: R Æ R.x3.3x2 = 0. akkor maximuma van.3x2 f’(x) = 0. tengelypontja T(u. 2. ha a < 0. hogy a másodfokú függvény képe parabola. így f(x) = a(x . ha 3 . amelynek a szélsõértékét kell meghatározni. hogyan változik az alapfüggvény szélsõértéke a transzformáció során. Pl. értéke y = v. Minimuma van. azaz szélsõértékének helye x = − b . − b − 4 ac ⎟ pontban van. f(x) = 3x . ha a < 0. minimum értéke f(-1) = -2.

akkor maximuma van. aminek a zérushelye egyben az eredeti függvény szélsõértékhelye is: x = − b . szélsõértéke a tengelypontjában van. a ( x + b ) ≥ 0 ⇒ a ( x + b ) − b − 4 ac ≥ − b − 4 ac . 3. ) a 2 2a Ha egy zérushely van.Bármely szám négyzete nemnegatív. 2a TÉTEL: Az adott kerületû téglalapok közül a négyzet területe a legnagyobb. 2a Ha nincs zérushelye a függvénynek. azaz megoldjuk az ax2 + bx + c = 0 egyenletet. oldalai a és b. akkor minimuma. ami 2 2 K ⋅ a − a2 = − a2 + K ⋅ a függvény maximumának keresésével. tehát x + b 2a 2 Ha a > 0. Ekkor K = 2 a + 2 b ⇒ b = K − a. f(x) = ax2 + bx + c (a π 0) másodfokú függvény zérushelyeit vizsgáljuk. BIZONYÍTÁS: Legyen a téglalap kerülete K. akkor ) ≥ 0 minden esetben. 4a 4a 2 − 4 ac A szélsõérték helyének meghatározása az f ( x ) = − b egyenlet megoldásából adódik: 4a − − ) − b 4a4ac = − b 4a4ac ⇒ a( x + b ) = 0 ⇒ ( x + b ) = 0 ⇒ x + b = 0 ⇒ x = − b . és a minimum értéke y = − b − 4 ac . módszer: deriválással. 4a 4a Ha a < 0. 2a 2a 2a 2a a x+ b 2a 2 2 2 2 2 ( 2. f(x) = ax2 + bx + c (a π 0) másodfokú függvény differenciálható. 2a 2a 4a 4a 2 2 2 2 ( azaz 2 2 f ( x ) ≥ − b − 4 ac . hogy van szélsõértéke. akkor minimuma. 4 2 2 2 azaz 2 2 f ( x ) ≤ − b − 4 ac . mert fõegyütthatója negatív. hogy hol van szélsõértéke. azaz a függvénynek minimuma van. A T(a) egyenértékû a T (a) = 2 2 függvénynek maximuma van. ráadásul tudjuk. hogy x1 + x2 = − b . x2). azaz a függvénynek maximuma van. Keressük a terület maximumát. a maximumának helyét deriválás- ( ) 46 . akkor maximuma van. ezért x = 1 2 = − b . A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. ha a < 0. akkor ezzel a módszerrel nem tudjuk megállapítani. ha a < 0. Az f: R Æ R. Mindhárom esetben a szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. x +x Ha két zérushely van (x1. módszer: Az f: R Æ R. akkor a szélsõérték helye x = 1 2 . A szélsõérték helyét deriválással határozzuk meg: f(x) = ax2 + bx + c függvény deriváltja f ′(x) = 2ax + b. és a maximum értéke y = − b − 4 ac . akkor ez egyben a szélsõérték helye is x = − b . (Megjegyzés: a Viète-formulák x +x miatt a másodfokú egyenlet gyökeire igaz. ugyanis a parabola tengelye2 sen szimmetrikus alakzat. 2 A téglalap területe T = ab = a K − a = K ⋅ a − a2 . akkor a x+ b 2a ( ) 2 ≤0⇒a x+ b 2a ( − ) − b 4a4ac ≤ − b −a4ac .

A szélsõérték helyének meghatározása az f(x) = v egyenlet megoldásából adódik: a x − u + v = v ⇒ a x − u = 0 ⇒ x − u = 0 ⇒ x − u = 0 ⇒ x = u. azaz szélsõértékének helye x = u. Ebbõl -1 £ sin(bx + c) £ 1. értéke y = v. A szinuszfüggvény vizsgálata: Az f: R Æ R.sal határozzuk meg: T ′(a) = −2 a + K = 0 ⇒ a = K ⇒ b = K − K = K . v) pontban van. azaz a függvénynek maximuma van és a maximum értéke y = v. hogy x − u ≥ 0. vagyis a x − u + v ≤ v. a minimum értéke y = -a + d. f(x) = asin(bx + c) + d függvény szélsõértékeit az elõzõktõl eltérõen nem a szélsõérték helyének. azaz szélsõértékének helye x = u. tehát szélsõértékének helye x = u. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. Szélsõértékhelyek megállapítása: minimumhely: a sin(bx + c) + d = − a + d a sin(bx + c) = − a sin(bx + c) = −1 bx + c = 3p + k 2p 2 3p − c + k 2p bx = 2 3p − c + k 2p . ha a < 0. azaz a függvénynek minimuma van és a minimum értéke y = v. Ha a > 0. 1]. k ∈ Z. akkor a x − u ≤ 0. akkor minimuma. ha a < 0. azaz -1 £ sinx £ 1. k ∈ Z. hanem értékének meghatározásával kezdjük: Az x ® sinx függvény korlátos: sinx Œ[-1. f(x) = aΩx . ha a < 0. értéke y = v. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. A szélsõérték milyensége (abszolút minimum vagy maximum) a-tól függ: ha a > 0. v) pontban van. f ( x ) = a x − u + v (a π 0) függvény szélsõértéke a K(u. azaz f(x) £ v. vagyis a x − u + v ≥ v. akkor maximuma van. f ( x ) = a u − x + v = a −( x − u ) + v (a π 0) függvény szélsõértéke a K(u. BIZONYÍTÁS: Tudjuk. Megjegyzés: Az f: R Æ R. azaz a 2 4 2 4 4 téglalap négyzet.uΩ + v (a π 0) függvény képe tengelyesen szimmetrikus „V-alak”. akkor minimuma. x= 2b b b maximumhely: a sin(bx + c) + d = a + d a sin(bx + c) = a sin(bx + c) = 1 bx + c = p + k 2p 2 p − c + k 2p bx = 2 x = p − c + k 2p . akkor minimuma. Tehát a = b. azaz f(x) ≥ v. v). akkor maximuma van. akkor a x − u ≥ 0. a maximum értéke y = a + d. akkor -a £ asin(bx + c) £ a -a + d £ asin(bx + c) + d £ a + d -a + d £ f(x) £ a + d Tehát a függvénynek van minimuma és maximuma is (mindkettõ abszolút). 2b b b 47 . Az abszolútérték-függvény vizsgálata: Az f: R Æ R. A négyzetgyökfüggvény vizsgálata: ÁLLÍTÁS: Az f: R Æ R. ha x ≥ u feltétel teljesül. akkor maximuma van. aminek tengelypontja T(u. Ha a > 0. értéke y = v. Ha a < 0.

() x 48 .x3 A függvénynek helyi minimuma van az x = 0 helyen. k ∈ Z. f: ]-•.: f: [0. a minimum értéke y = -2. a minimum értéke y = -2. f(x) = (x + 2)2 . a maximum értéke y = -a + d. csak a szélsõérték milyensége változik: maximumhely: x = 3p − c + k 2p . -3[ Æ R. -1] Æ R. ( ) ( ) Az értelmezési tartomány szûkítésének hatása: Az értelmezési tartomány szûkítése megváltoztathatja a szélsõérték helyét és értékét is. f: ]-•. f: [-2. f :[−2. akkor -a ≥ asin(bx + c) ≥ a -a + d ≥ asin(bx + c) + d ≥ a + d -a + d ≥ f(x) ≥ a + d Tehát a függvénynek van minimuma és maximuma is (mindkettõ abszolút). Pl. 1] Æ R.4 A függvény szigorúan monoton nõ. helyi maximuma van az x = -1 helyen. f: [-3. a maximum értéke y = 6.3 A függvénynek abszolút minimuma van az x = -2 helyen. f(x) = (x + 2)2 . f(x) = (x + 2)2 . f(x) = 8 ◊ 2x . mint az a > 0 esetben. 2b b b 2b b b A koszinuszfüggvény vizsgálata: Az f: R Æ R. abszolút minimuma van az x = -2.3 A függvénynek nincs szélsõértéke. a minimum értéke y = -2. A szélsõérték helye hasonlóan állapítható meg. a minimum értéke y = -3. a minimum értéke y = -3. f: R Æ R. sõt azt is. ezért az x = -2 helyen abszolút maximuma van. ezért az x = -2-ben abszolút minimuma van. a maximum értéke y = -2. hogy helyi vagy abszolút szélsõértéke van a függvénynek.3 A függvénynek abszolút minimuma van az x = -2 helyen. a minimum értéke y = -3. -3] Æ R.1] → R. a maximum értéke y = 50 és az x = 1 helyen abszolút minimuma van. 2 2 Ennek vizsgálatát az elõbb ismertetett módon végezzük. a maximum értéke y = -2. a minimum értéke y = 0.3 A függvénynek helyi maximuma van az x = -3 helyen.Ha a < 0. minimumhely: x = p − c + k 2p . f(x) = 3x . f(x) = (x + 2)2 . •[ Æ R. f: ]-•. abszolút maximuma van az x = 1 helyen. •[ Æ R.3 A függvénynek abszolút minimuma van az x = -3 helyen. a maximum értéke y = 2. a minimum értéke y = a + d. abszolút maximuma van az x = 1 helyen. f(x) = (x + 2)2 . f ( x ) = 6 ⋅ 1 − 4 3 A függvény szigorúan monoton csökken. f(x) = acos(bx + c) + d függvényt elõállítjuk a szinuszfüggvény transzformációjaként: a cos(bx + c) + d = a sin p + (bx + c) + d = a sin bx + c + p + d .

f ( x ) = 6 ⋅ 1 − 4 3 A függvény szigorúan monoton csökken.f : ] − 2. helyi maximuma van az x = 0 helyen és a maximum értéke y = 3. Tehát a 31 . 2 Tehát: -1 £ sinx £ 1 1 ≥ -sinx ≥ -1 2 ≥ 1 . f(x) = 31 . ahol a sinx = 1 volt. ahol a sinx = -1. értéke y = 0. azaz az x = 3p + k 2p 2 helyen. helye ott van. f(x) = ΩΩxΩ . azaz az x = p + k 2p 2 helyen.1] → R. helye x = p + k 2p . Összetett függvény vizsgálata: () x Pl. a minimum értéke y = 0. ezért az x = 1 helyen abszolút minimuma van. abszolút maximum 2 értéke y = 1.: f: R Æ R.sinx ≥ 30 9 ≥ f(x) ≥ 1. értéke y = 9. • abszolút minimuma is. akkor milyen ár esetén érhetõ el maximális összbevétel? – Ha egy termék elõállítási költsége függ a termék reklámozására fordított összegtõl. Alkalmazások: • Gazdasági problémák megoldása: – Ha egy áru iránti kereslet függ a termék árától. helye x = 3p + k 2p .sinx függvénynek van • abszolút maximuma.sinx Az x ® sinx függvény abszolút minimum értéke y = -1. k ŒZ.: f: R Æ R. Pl.3Ω A függvénynek abszolút minimuma van az x = -3 és az x = 3 helyeken. hogy a felhasznált csomagolóanyag mennyiség minimális legyen? – Adott sugarú gömbbe írt hengerek közül melyiknek a térfogata maximális? 49 . ezért 32 ≥ 31 . akkor mekkora reklámköltség esetén érhetõ el egy termék minimális elõállítási költsége? • Matematikai problémák megoldása: – Adott térfogatú folyadéknak milyen méretekkel rendelkezõ hengeres dobozt tervezzünk. a minimum értéke y = -2.sinx ≥ 0 Mivel az x ® 3x exponenciális függvény szigorúan monoton nõ. helye pedig ott van. k ∈ Z. IV.

16. 13.2. ha alulról és felülrõl is korlátos. Ilyenkor a sorozatot felülrõl (alulról) korlátosnak nevezzük. mértani sor (alkalmazások: kamatos kamat. Tulajdonságai: monotonitás. 21… . 2. A sorozat n-edik tagja: an. 8. 4. Pl. monotonitás. Ismerték a számtani sorozat összegzésének a módját. 5. Alkalmazások Bevezetés: Számsorozatokkal már az ókori görögök is foglakoztak. értékkészlete pedig valamilyen számhalmaz. Sorozatok megadása történhet: • • • • • Függvényszerûen: f: N+ Æ R. 1.1 + an . x ® x2. konvergencia. 50 . a2. Kidolgozás: I. Számsorozat DEFINÍCIÓ: A számsorozat olyan függvény. akkor megengedett az egyenlõség is. an tagokból álló sorozatot {an}-nel vagy (an)-nel jelöljük. 9. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság. Egy sorozat korlátos. korlátosság. törlesztõjáradék) IV. megoldási módjai II. konvergencia). Számsorozat definíciója. an = an . amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. ha an £ K (k £ an) minden pozitív egész n-re teljesül. 12. tagjai 1.: Fibonacci sorozat: a1 = 1. A sorozat tagjaival: 3. 15. Az a1. 6. amellyel a sorozat következõ tagjai a megelõzõkbõl megkaphatók.10. kapcsolatuk III. csak a monotonitást kérjük. Sorozatok tulajdonságai: DEFINÍCIÓ: Az {an} sorozat szigorúan monoton növõ (csökkenõ). DEFINÍCIÓ: Egy {an} sorozatnak K felsõ (k alsó) korlátja. ha n ≥ 3. 18. a2 = 1. gyûjtõjáradék. Nevezetes számsorozatok Vázlat: I. 3. Ha nem a szigorú monotonitást. …. A sorozatok vizsgálata vezetett el késõbb a differenciál. A tagok: 1.és integrálszámításhoz. II. Az elemeit egyértelmûen meghatározó utasítással: {an} = {2n utolsó számjegye}. valamint a képzési szabályt. … Az n-edik általános tagot elõállító formulával: an = 3 ◊ 2n. Nevezetes számsorozatok: számtani sorozat. mértani sorozat. ha minden pozitív egész n-re teljesül: an < an + 1 (an > an + 1). … Rekurzív módon: megadjuk a sorozat elsõ néhány tagját. az elsõ n négyzetszám összegének a kiszámítását. 9.

Így bebizonyítottuk az öröklõdést. bn Æ B. aztán az n-edik tagtól kiindulva: Sn = a1 + a2 + a3 + .1)d. 2 BIZONYÍTÁS: az összeget felírjuk az 1. ahol bn π 0.a1 = d ¤ a2 = a1 + d.2 + . TÉTEL: A konvergens sorozatok tulajdonságai: – Konvergens sorozatnak csak egy határértéke van.2 + an . akkor a sorozat konstans. ahol c ŒR a • n → A . – Ha {an} és {bn} konvergens és an Æ A. • d = 0. n→∞ Ez szemléletesen azt jelenti. Ez a különbség a differencia. TÉTEL: Ha egy számtani sorozat elsõ tagja a1.1)d. DEFINÍCIÓ: Az olyan sorozatokat. azaz ak + 1 = a1 + ((k + 1) .1)d = = a1 + kd.. TÉTEL: A számtani sorozat elsõ n tagjának összege (Sn) az elsõ és az n-edik tag számtani közea +a pének n-szeresével egyenlõ: Sn = 1 n ⋅ n . Tegyük fel.e. és alulról korlátos. Ez a rendõr-elv. Definíció szerint a2 .. jele d.. hogy a k-adik elemre igaz az állítás.DEFINÍCIÓ: Az {an} sorozat konvergens és határértéke az A szám. – Ha egy sorozat monoton és korlátos. akkor a sorozat szigorúan monoton csökkenõ. amelyeknek nincs határértéke. amelyben a második tagtól kezdve bármely tag és a közvetlenül elõtte álló tag különbsége állandó. azaz ak = a1 + (k . vagyis minden pozitív e számhoz létezik olyan N pozitív egész. vagy an Æ A. akkor a sorozat szigorúan monoton növõ. – Ha egy sorozat konvergens. hogy a (k + 1)-edik elemre öröklõdik. számtani sorozatnak nevezzük. akkor bn Æ A. cn Æ A. differenciája d. ha minden pozitív e számhoz létezik olyan N pozitív egész.1)d + d = a1 + kd. akkor n-edik tagja an = a1 + (n .1 + an . A + e[ intervallumon kívülre. + a3 + a2 + a1 51 . tehát igaz az állítás.ak = d ¤ ak + 1 = ak + d = a1 + (k . Bizonyítani kell. BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval. Ha egy számtani szorzatnál • d > 0. hogy bármilyen kis pozitív e-ra a sorozatnak csak véges sok tagja esik az ]A . + an . hogy minden n > N esetén Ωan . Nevezetes számsorozatok DEFINÍCIÓ: Azt a számsorozatot. B π 0 bn B III.1 + an Sn = an + an . – Ha minden n ŒN+-ra an £ bn £ cn és an Æ A. divergens sorozatoknak nevezzük..AΩ < e.. hogy a sorozat aN utáni tagjai mind az A szám e sugarú környezetébe esnek. A definíció szerint ak + 1 . akkor korlátos. és felülrõl korlátos. akkor konvergens. • d < 0. Jelölése: lim an = A . akkor • an ± bn Æ A ± B • an ◊ bn Æ A ◊ B • c ◊ an Æ c ◊ A.

1 + a1qn. • ha q π 1. akkor Sn = n ◊ a1 qn − 1 • ha q π 1. 2 Számtani sorozat konvergenciája: Csak d = 0 esetén konvergens a számtani sorozat. amelyben a második tagtól kezdve bármely tag és a közvetlenül elõtte álló tag hányadosa állandó.(n .2 + a1qn .2d) + .1)d) Összeadva: 2 Sn = (a1 + an ) + (a1 + an ) + … + (a1 + an ) .. A definíció kizárja. TÉTEL: A mértani sorozat elsõ n tagjának összege: • ha q = 1. q −1 BIZONYÍTÁS: n • ha q = 1. n 2 Sn = (a1 + an ) ⋅ n Sn = Ezzel a tételt bizonyítottuk. TÉTEL: Ha egy mértani sorozat elsõ tagja a1.2)d) + (a1 + (n .3)d) + (a1 + (n ....1. hányadosa q. + a1qn . akkor az összeget írjuk fel a1-gyel. és q-val: Sn = a1 + a1q + a1q2 + . Szorozzuk meg mindkét oldalt q-val: Snq = a1q + a1q2 + a1q3 + .1.. így Sn = a1 + a1 + … + a1 = n ⋅ a1 . Vonjuk ki a két egyenletet egymásból: Snq .1) π 0-val: Sn = a1 ⋅ így állításunkat beláttuk. akkor Sn = a1 ⋅ .1).3)d) + (an . jele q. akkor a sorozat minden tagja a1.1)d) Sn = an + (an . qn − 1 .Sn = a1 + (a1 + d) + (a1 + 2d) + .. + (a1 + (n .2)d) + (an . + (an .1) = a1(qn .. DEFINÍCIÓ: Azt a számsorozatot. + a1qn . hogy a sorozat bármely eleme 0 legyen.a1. q −1 52 ..Sn = a1qn . Ez a hányados a kvóciens.(n . továbbá a hányados sem lehet 0. Osszuk mindkét oldalt (q . akkor n-edik tagja an = a1 ◊ qn . 2 TÉTEL: Tetszõleges elem a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõknek a számtani közepe: a + an + k an = n − k .d) + (an .(n . mértani sorozatnak nevezzük. TÉTEL: Sn másik alakja: Sn = a1 + an ⋅n 2 2 a1 + (n − 1)d ⋅n . BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval a számtani sorozat n-edik tagjához hasonlóan. Sn(q .

.2 + an . n-edik tagja az eredeti sorozat elsõ n tagjának összege.. .2 + an . Ha q = 1 + Ha q = 1 + qn − 1 p kamattényezõ. amely sorozat elsõ tagja a1.. • Gyûjtõjáradék: minden év elején egy a összeget teszünk a bankba. an .. Az a1 + a2 + a3 + .. Felmerül a kérdés.. 100 amelynek elsõ eleme aq. és ez p%-kal kamatozik évente úgy. ha q = -1. an. és összege S = a1 . an . TÉTEL: Ha egy mértani sorban ΩqΩ < 1. 100 q −1 n 53 . TÉTEL: Pozitív tagú sorozatnál bármely elem a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõ elemek mértani közepe: an = an − k ⋅ an + k . akkor Sn = aq ⋅ .. a3.1. • an Æ 0. a2. Mértani sorozat konvergenciája: • an Æ a1. Ekkor az n-edik év végén a rendelkezésre álló összeg egy olyan mértani sorozat elsõ n elemének összege. akkor an = a ◊ qn. akkor az n-edik év vé- p ⎞ ⎛ gére az összeg an = a ⋅ ⎜1 + ⎟ . akkor a sort mértani sornak nevezzük. IV.. végtelen sok tagú összeget végtelen sornak (vagy röviden sornak) nevezzük. amennyiben ez a határérték létezik. ha ΩqΩ < 1.1 + an + .2. DEFINÍCIÓ: Legyen adott egy {an} számsorozat. tagok egy mértani sorozat tagjai. • {an} divergens. hiszen a véges sok szám esetén megszokott módszerek nem alkalmazhatók.1 + an + . ahol a1 = aq.. végtelen sorban az a1. . vagy ΩqΩ > 1. DEFINÍCIÓ: Ha az a1 + a2 + a3 + . Tehát a sor összegét egy olyan sorozat határértékével definiáljuk. hogy mit értsünk végtelen sok szám összegén. Ez olyan mértani sorozat n-edik eleme.. DEFINÍCIÓ: A sor összegén az S1 = a1 S1 = a1 + a2 Sn = a1 + a2 + a3 + . akkor nem konvergens. ⎝ 100 ⎠ p kamattényezõ. hogy a következõ év elején a megnövekedett összeghez tesszük hozzá az újabbat.TÉTEL: Bármely elem négyzete egyenlõ a tõle szimmetrikusan elhelyezkedõ tagok szorzatával: 2 an = an − k ⋅ an + k . ha 1− q ΩqΩ ≥ 1.. ha q = 1.. + an . hányadosa q.. akkor a mértani sor konvergens. + an . + an úgynevezett részletösszegek sorozatának határértékét értjük. Alkalmazások: • Kamatoskamat-számítás: ha egy a összeg p%-kal kamatozik évente...

Ekkor Sn ⋅ q n = a ⋅ . ami a természetes alapú logaritmus alapszáma. • Végtelen szakaszos tizedes törtek közönséges tört alakra hozásakor a konvergens mértani sor tulajdonságait használjuk. ( ) n 54 .• Törlesztõjáradék: felveszünk n évre Sn nagyságú hitelt évi p%-os kamatra. n • Irracionális kitevõjû hatvány fogalma sorozat határértékével. és minden évben qn − 1 a összeget törlesztünk. q −1 • Analízis: függvény határértékénél. folytonosságnál • an = 1 + 1 határértéke e.

értelmezési tartomány. ha az intervallum minden olyan x1. A függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával Vázlat: I. akkor a c helyen felvett függvényértéket f(c)-vel jelöljük. f(x0) = 0. Azt mondjuk. 55 . században Descartes foglalkozott elõször a függvényekkel: bevezette a változó fogalmát. Jele az Rf. Függvénytulajdonságok: DEFINÍCIÓ: zérushely: Az értelmezési tartomány azon x0 eleme. inflexió. ahol a függvény értéke 0. akkor a függvényt grafikonon tudjuk szemléltetni. DEFINÍCIÓ: Ha c ŒDf. Differenciálszámítás V. DEFINÍCIÓ: Ha az értelmezési tartomány és az értékkészlet is számhalmaz. Ezután elkezdték vizsgálni a matematikusok a függvénygörbék és azok érintõinek kapcsolatát. DEFINÍCIÓ: Értékkészlet a B halmaz azon elemeibõl álló halmaz.11. korlátosság III. Kidolgozás: I. szélsõértékeinek megállapítására. periodikusság. f(x)) pontok halmaza. görbület. folytonosság. DEFINÍCIÓ: monotonitás: az f függvény az értelmezési tartományának egy intervallumában monoton nõ (illetve csökken). módszert dolgoztak ki a függvények menetének vizsgálatára. hogy megadunk egy A halmazon értelmezett B-beli értéket felvevõ függvényt. Rf. Függvény fogalma. szélsõérték. Alkalmazások Bevezetés: A XVII. II. A grafikon az (x. értelmezési tartomány. x2 helyén. Függvény fogalma. amelyre x1 < x2. Függvényvizsgálat szempontjai: Df. értékkészlet DEFINÍCIÓ: Legyen A és B két nem üres halmaz. értékkészlet II. Vizsgálat elemi úton IV. paritás. Az érintõket vizsgálva eljutottak a differenciálhányados fogalmához. zérushely. Vizsgálat differenciaszámítással VI. Jele Df. DEFINÍCIÓ: Értelmezési tartománynak nevezzük az A halmazt. ha A minden eleméhez hozzárendeljük a B egy és csakis egy elemét. Jele: f: A Æ B. a függvényt megfeleltetésnek tekintette. amelyek a hozzárendelésnél fellépnek (vagyis az f(x) értékek). monotonitás. ez a helyettesítési vagy függvényérték.

hogy f(x) £ f(x0) (illetve f(x) ≥ f(x0)). ha létezik olyan K szám. 56 . 2 ⎝ 2 ⎠ Ha az egyenlõtlenség fordított irányú. ahol a görbe konvexbõl konkávba.akkor f(x1) £ f(x2) (illetve f(x1) ≥ f(x2)) teljesül. sinx. ha az x0-nak van olyan környezete. A páratlan függvények grafikonja középpontosan szimmetrikus az origóra. ΩxΩ. nem folytonos: egészrész. ctgx. x sinx. trigonometrikus függvények. ha létezik az x0 pontban határértéke és az megegyezik a helyettesítési értékkel. ahol p a függvény periódusa (pl. vagyis f ( x0 ) = lim f ( x ) . törtrész függvény). logax. (pl. vagy konkávból konvexbe megy át. ha létezik olyan p π 0 valós szám. ax. tgx. inflexiós pontnak nevezzük. x → x0 Az f függvény egy nyílt intervallumban folytonos. hogy a görbe bármely két pontját összekötõ szakasz a görbe felett (illetve alatt) halad. továbbá az értelmezési tartomány minden x elemére f(x + p) = f(x). cosx). (pl. x2 pontjára teljesül az f ⎜ 1 2 ⎟ ≤ egyenlõtlenség. x2n + 1. DEFINÍCIÓ: periodikusság: Az f függvény periodikus. továbbá az értelmezési tartomány minden x elemére f(x) = f(-x) (illetve -f(x) = f(-x)). DEFINÍCIÓ: paritás: Az f függvény páros (illetve páratlan). Ha az egyenlõtlenségben az egyenlõség nincs megengedve. x2n. 1 . y f (x1)+ f (x2 ) 2 æ x + x2 ö fç 1 ÷ è 2 ø x1 x1 + x 2 2 x2 x DEFINÍCIÓ: inflexió: A függvénygörbének azt a pontját. DEFINÍCIÓ: szélsõérték: Az f függvénynek az x0 ŒDf helyen lokális maximuma (illetve minimuma) van. Szemléletesen a konvex (illetve konkáv) görbékre jellemzõ.: folytonos: xn. A szélsõérték abszolút szélsõérték x0-ban. akkor a függvény konkáv az adott intervallumon. hogy a függvény értelmezési tartományának minden x elemére x + p is eleme az értelmezési tartománynak. cosx. DEFINÍCIÓ: görbület: A függvényt egy intervallumban konvexnek nevezzük. ha az értelmezési tartomány minden x pontjára igaz. tgx). ha az intervallum minden pontjában folytonos (pl. amelynek minden x ŒDf pontjában f(x) £ f(x0) (illetve f(x) ≥ f(x0)). akkor szigorú monotonitásról beszélünk. ha értelmezési tartományának minden x elemére -x is eleme az értelmezési tartománynak. DEFINÍCIÓ: folytonosság: Az f függvény az értelmezési tartománynak egy x0 pontjában folytonos. x DEFINÍCIÓ: korlátosság: Az f függvény felülrõl (illetve alulról) korlátos az értelmezési tartományának egy intervallumában. ha az intervallum ⎛ x + x ⎞ f ( x1 ) + f ( x2 ) bármely két x1. A páros függvénynek a grafikonja tengelyesen szimmetrikus az y tengelyre. hogy az intervallum minden x pontjában f(x) £ K (illetve f(x) ≥ K). 1 .

inflexió. Elemi úton a függvénytulajdonságok megállapításának lehetõségei : 1. Vizsgálat elemi úton Elemi tulajdonságok: Rf. azaz minimux x ma y = 2. Ekkor csak a transzformációk módosító hatásait kell figyelembe venni. azaz x2 = 1 fi x = 1 (x ŒR+).2)2 . periodikusság szerint vizsgálódunk. szélsõérték. Elemi vizsgálatnál általában Rf. zérushely. zérushely. a definíciót közvetlenül használó módon kell vizsgálódni. fi 0 < x < 1 esetén a függx1 x2 vény szigorúan monoton csökken. paritás. fi x > 1 esetén a függvény szix1 x2 gorúan monoton nõ. monotonitás. periodikusság. paritás. Tehát a minimum x helye x = 1. A vizsgálat módja monotonitás. Ekkor a g( x ) = függvényt az f függvény x0 ponthoz tartozó küx − x0 lönbségi hányados (differenciahányados) függvénynek nevezzük. ha 1 > x2 > x1 > 0. A vizsgált függvény transzformációkkal elõállítható egy olyan alapfüggvénybõl. Ez akkor teljesül. x Szélsõértéket a számtani és mértani közép közti összefüggéssel tudunk megállapítani: f ( x ) = x + 1 ≥ 2 x ⋅ 1 = 2 ⇒ f ( x ) ≥ 2 . x1 < x2. s a transzformált függvény tulajdonságai máris meghatározhatóak. 57 . x2 ŒR+.: x ® 3(x .6 tulajdonságai levezethetõek az x ® x2 függvény tulajdonságaiból. melynek tulajdonságai a függvény definíciója alapján könnyen megállapíthatók. szélsõérték. ha x2 > x1 > 1. Más függvényeknél minden szempont szerint egyedi. 3 ( ) 2. görbület. (Ez a vizsgálat elég bonyolult. ha x1x2 < 1. differenciálszámítással jóval egyszerûbb). görbület. ha x1x2 > 1. Pl. Pl. szélsõérték. x −x f ( x2 ) − f ( x1 ) = ⎛ x2 + 1 ⎞ − ⎛ x1 − 1 ⎞ = x2 − x1 + 1 − 1 = x2 − x1 + 1 2 = ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ x2 ⎠ ⎝ x1 ⎠ x2 x1 x1 x2 ⎝ = ( x2 − x1 ) ⎛1 − 1 ⎞ ⎜ xx ⎟ ⎝ 1 2⎠ + 1 − 1 > 0 . illetve a differenciálszámítás segítségével történõ elemzéskor.: f: R+ Æ R. Pl.: x ® −2sin x + p + 4 tulajdonságai következnek az x ® sinx függvény tulajdonságaiból. Differenciálszámítás: DEFINÍCIÓ: Legyen f egy ]a. f ( x ) = x + 1 . korlátosság. monotonitás.III. Ez akkor teljesül. b[ intervallumon értelmezett függvény és x0 az értelmezési tartomány f ( x ) − f ( x0 ) egy pontja. Egyenlõség x = 1 esetén van. A görbület és az inflexió vizsgálata nehézkes. Tehát a függvény legkisebb értéke. IV. Monotonitás: legyen x1. 1 − 1 < 0 . inflexió esetében lényegesen különbözik az elemi úton való.

c = állandó fi f ′(x) = 0 2. (c ◊ f(x))′ = c ◊ f ′(x).4) = 2x0 . (f(x) ◊ g(x))′ = f ′(x) ◊ g(x) + f(x) ◊ g′(x) ⎛ f ( x ) ⎞ ′ f ′( x ) ⋅ g( x ) − f ( x ) ⋅ g′( x ) 5. Pl.4x + 5. (f(x) ± g(x))′ = f ′(x) ± g′(x) 4. Differenciahányados x0-ban: ⎫ ⎪ ⎪ ⎬ ha x π x0 ( x + x0 )( x − x0 ) − 4( x − x0 ) ( x − x0 )( x + x0 − 4) = = = x + x0 − 4 ⎪ ⎪ x − x0 x − x0 ⎭ g( x ) = 2 2 ( x 2 − 4 x + 5) − ( x0 − 4 x0 + 5) x 2 − x0 − 4 x + 4 x0 = = x − x0 x − x0 f ′(x0) = lim (x + x0 . hogy a függvény ebben a pontban differenciálható (deriválható). illetve g′(x)): 1.y f (x ) f(x) – f( x0) f (x 0 ) x0 x – x0 x x DEFINÍCIÓ: Az f függvény x0 ponthoz tartozó különbségi hányadosának az x0 helyen vett határértékét (ha ez a határérték létezik és véges) az f függvény x0 pontbeli differenciálhányadosának vagy deriváltjának nevezzük. f(x) = c.4. f(x) = x2 . A differenciahányados egy ábrázolható függvény esetében a függvény grafikonjának (x0. x → x0 DEFINÍCIÓ: Ha f függvénynél az értelmezési tartomány minden olyan pontjához.4 fi tetszõleges x pontban: f ′(x) = 2x . de lim ( x − 3) = −2 létezik és véges fi f ′(x) = -2. ⎜ ⎟ = g2 ( x ) ⎝ g( x ) ⎠ 6. (f(g(x)))′ = f ′(g(x)) ◊ g′(x) 58 . Differenciahányados x0 = 1 pontban: g( x ) = ( x 2 − 4 x + 5) − (12 − 4 ⋅ 1 + 5) x 2 − 4 x + 3 ( x − 3)( x − 1) = = = x − 3 . c ŒR 3. és deriváltjuk itt f ′(x). f ( x ) − f ( x0 ) . akkor az f függvény differenciahányados (derivált) függvényét kapjuk. akkor azt mondjuk. ha x π 1. TÉTEL: Deriválási szabályok (f és g függvények deriválhatóak az x helyen. ahol f differenciálható hozzárendeljük a differenciahányados értékét. Tehát a parabola érintõjének meredeksége x = 1 helyen -2. f(x0)) pontjához húzott érintõ meredeksége.: f: R Æ R. Jel: f ′( x ) = lim x − x0 x − x0 DEFINÍCIÓ: Ha egy függvénynek egy pontban van deriváltja. x −1 x −1 x −1 x →1 g nincs értelmezve az x = 1 helyen.

ha x > 0. akkor x0-ban az f függvénynek lokális szélsõértéke van. (ln x )′ = x 5. 4. 3. x ⋅ ln a 1 . ⎪ jobb oldal: 1 ⋅ x1−1 = 1 ⋅ x 0 = 1 ⋅ 1 ⎭ Tegyük fel. Bizonyítjuk az öröklõdést: (xk + 1)′ = (k + 1) ◊ xk. ha a > 0. b]-n. x > 0. (sinx)′ = cosx. V. akkor f az ]a. 2. b]-n deriválható és legyen az f ′ függvény is deriválható [a. TÉTEL: Legyen az f függvény egy [a. Ha az intervallum egy x0 pontjában f ′′(x) = 0 és itt az f ′′ függvény elõjelet vált. • f ′(x) < 0.1. akkor x0 pontban az f függvénynek inflexiós pontja van. 6. akkor f az ]a. n ŒN+. n ŒN+. a π 1. b[-n monoton csökken. b[-n monoton nõ. b]-n konvex. ha f ′′(x) £ 0. TÉTEL: (xn)′ = n ◊ xn . (ex)′ = ex. (xn)′ = n ◊ xn . akkor lokális maximuma. akkor f az [a. TÉTEL: Legyen az f függvény az ]a. akkor konkáv. BIZONYÍTÁS: teljes indukcióval n = 1-re igaz: f(x) = x1 esetében bal oldal: f ′( x0 ) = lim f ( x ) − f ( x0 ) x − x0 ⎫ = lim = lim 1 = 1 ⇒ ( x1 )′ = 1⎪ x − x0 x → x0 x → x0 x − x0 x − x0 ⎬ ⇒ igaz . b[-n szigorúan monoton csökken. • f ′(x) ≥ 0. ha pozitívból negatívba vált. 59 . Vizsgálat differenciaszámítással TÉTEL: Az f függvény az ]a. b[-n szigorúan monoton nõ. • f ′(x) £ 0. ha a > 0. hogy n = k-ra igaz: (xk)′ = k ◊ xk . (cosx)′ = sinx. akkor lokális minimuma van. ha x > 0. (log a x )′ = 1 . b[ minden pontjában differenciálható. Ha az intervallum egy x0 pontjában a deriváltja 0 és ott a derivált függvény elõjelet vált. a π 1. Ha negatívból pozitívba vált a deriváltfüggvény elõjele (az f szigorúan monoton csökkenõbõl vált szigorúan monoton növõre).1. Ha az [a. Ha az intervallum minden x pontjában • f ′(x) > 0. ha x > 0.TÉTEL: Elemi függvények deriváltjai: 1. b]-n deriválható és legyen az f ′ függvény is deriválható [a. (ax)′ = ax ◊ lna. b[ intervallum minden pontjában differenciálható. b] minden pontjában f ′′(x) ≥ 0. ezzel állításunkat bebizonyítottuk. akkor f az ]a.1. Bal oldal: ( x k +1 )′ hatványozás azonossága = ( x ⋅ x k )′ szorzat deriváltja = x ′ ⋅ x k + x ⋅ ( x k )′ = 1 ⋅ x k + x ⋅ k ⋅ x k −1 = x k + k ⋅ x k = (k + 1) ⋅ x k Ez pedig pontosan a jobb oldal. akkor f az ]a. TÉTEL: Legyen az f függvény egy [a. b]-n.

sebesség-idõ. f ′(x) elõjele: f ′(x) zérushelye: x = ±1 lokális maximum hely: x = -1 lokális minimum hely: x = +1 f’(x) – –1 1 x f(x) f ′′(x) elõjele: f ′′(x) zérushelye: x = 0 Inflexiós pont: x = 0 f’’(x) – O x f(x) konkáv konvex VI.3x fi f ′(x) = 3x2 .: f: R+ Æ R. 60 .Pl.3 fi f ′′(x) = 6x.x0) + f(x0) Fizikában út-idõ. Alkalmazások: • • • • Szélsõérték-feladatok megoldása Gazdasági folyamatok elemzése Érintõ egyenletének felírása: y = f ′(x0) ◊ (x . gyorsulás-idõ függvények közti kapcsolat. f(x) = x3 .

Kidolgozás: I. akkor P’ = P. hogy kb. Párhuzamos szelõk és szelõszakaszok A középpontos hasonlóság tulajdonságainak megértéshez szükségünk van a következõ tételekre: TÉTEL: Párhuzamos szelõk tétele: Ha egy szög szárait párhuzamosokkal metsszük. VI. 4000 évvel ezelõtt a babilóniaiak már alkalmazták a hasonlóság fogalmát. akkor az egyik száron keletkezõ szakaszok aránya megegyezik a másik száron keletkezõ megfelelõ szakaszok arányával. ha P π O. TÉTEL: Párhuzamos szelõk tételének megfordítása: Ha két egyenes egy szög száraiból a csúcstól számítva olyan szakaszokat vág le. Alkalmazások I. akkor O elválasztja egymástól P-t és P’-t. II. hasonló testek felszíne. ha P = O. amelyek alapján feltételezhetõ. Bevezetés: A mai Irán területén található Szúza környéki ásatások során olyan agyagcserepek kerültek elõ. 2. akkor P’ az OP félegyenes pontja. amelyre OP' =ΩlΩ ◊ OP és ha l > 0. A tér minden P pontjához rendeljünk hozzá egy P’ pontot a következõképpen: 1. térfogata Hasonlóság alkalmazása háromszögekre vonatkozó tételekben – középvonalra vonatkozó tétel – súlyvonalakra vonatkozó tétel – szögfelezõtétel – magasságtétel – befogótétel VII. TÉTEL: Párhuzamos szelõszakaszok tétele: Egy szög szárait metszõ párhuzamosokból a szárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik a párhuzamosok által az egyes szárakból lemetszett szeletek arányával (a csúcstól számítva a szeleteket). területe. III. amelyeknek aránya a két száron egyenlõ. IV. Középpontos hasonlóság DEFINÍCIÓ: Középpontos hasonlósági transzformáció: adott egy O pont és egy l 0-tól különbözõ valós szám. sokszögek) Hasonló síkidomok kerülete. ha l < 0. V. II.12. akkor P’ az OP egyenes azon pontja. 61 . A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek bizonyításában Vázlat: Párhuzamos szelõk és szelõszakaszok Középpontos hasonlóság Hasonlósági transzformáció Alakzatok hasonlósága (háromszögek. akkor a két egyenes párhuzamos.

A középpontos hasonlósági transzformáció tulajdonságai: 1. O-ra nem illeszkedõ egyenes képe az eredetivel párhuzamos egyenes (párhuzamos szelõk tételének megfordításából) 4. sokszögek) DEFINÍCIÓ: Két alakzat hasonló. a' b ' 3. aránytartó 6. szögtartó 5. IV. amely az egyik alakzatot a másikba viszi. ha van olyan hasonlósági transzformáció. V. területe. Hasonlósági transzformáció DEFINÍCIÓ: Véges sok középpontos hasonlósági transzformáció és véges sok egybevágósági transzformáció egymás utáni végrehajtásával kapott transzformációkat hasonlósági transzformációnak nevezzük.: a = a ' és b = b '. területék t nek aránya a hasonlóság arányának négyzetével: 1 = l és 1 = l 2 . A2 V2 62 . ha l π 1. pl. két-két oldalhosszuk aránya egyenlõ. irányítástartó III. akkor középpontos nagyításról. és e két-két oldal közül a hosszabbikkal szemközti szögük nagysága egyenlõ. ha pedig ΩlΩ= 1. Ha ΩlΩ> 1. térfogata TÉTEL: Hasonló síkidomok kerületének aránya megegyezik a hasonlóság arányával. hasonló testek felszíne. ha: 1. Alakzatok hasonlósága (háromszögek. pl.: a = b = l és g = g '. megfelelõ oldalaik hosszának aránya páronként egyenlõ. l a középpontos hasonlóság aránya. két-két szögük páronként egyenlõ. ha megfelelõ oldalhosszaik aránya és megfelelõ szögeik nagysága páronként egyenlõ nagyságú. két-két oldalhosszuk aránya és az ezek által közbezárt szögek nagysága egyenlõ. azaz a = b = c = l . akkor egyetlen fixpont az O pont 2. minden. Jele: A ~ B. akkor kicsinyítésrõl beszélünk. pl. TÉTEL: Két sokszög akkor és csak akkor hasonló. a' b ' 4. de pontonként nem fixek) 3. a' b ' c' 2. térfogatának aránya 1 = l 3 . Hasonló síkidomok kerülete.: a = b = l és a = a ' (ha a > b). akkor a transzformáció egybevágóság. k2 t2 TÉTEL: Hasonló testek felszínének aránya A1 V = l 2 . ha l π 1. akkor minden O-ra illeszkedõ egyenes invariáns (ezen egyenesek képe önmaga. TÉTEL: Két háromszög akkor és csak akkor hasonló . ha ΩlΩ< 1.Az O pont a középpontos hasonlósági transzformáció középpontja.

BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az ABC és EFC háromszögek hasonlóságát használjuk. mint a nem felezett oldal. C Fb S Fa sa A sb B TÉTEL: Szögfelezõtétel: Egy háromszög belsõ szögfelezõje a szemközti oldal a szomszédos oldalak arányában osztja. D a 2 b A a a a 2 2 c b a 2 C S B 63 . és fele olyan hosszú. C E F A B TÉTEL: A háromszög súlyvonalaira vonatkozó tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. Háromszögekre vonatkozó tételek: TÉTEL: A háromszög középvonalaira vonatkozó tétel: A háromszög középvonala párhuzamos a felezõpontokat nem tartalmazó oldalakkal.VI. BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az ASB és SFaFb háromszögek hasonlóságát használjuk. Ez a pont mindhárom súlyvonalnak a csúcstól távolabbi harmadolópontja. BIZONYÍTÁS: Az ABC háromszög A csúcsából induló belsõ szögfelezõ BC oldalt az S pontban metszi.

a = c ⇒ a2 = p ⋅ c ⇒ a = p ⋅ c p a D Öab A a O B b C VII. hogy az AS ª CD. BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az TBC és ABC háromszögek hasonlóságát használjuk. Alkalmazások: • Hasonló testek térfogatának arányával csonkagúla. A D csúcsnál levõ 2 szögre alkalmazva a párhuzamos szelõk tételét kapjuk: CS = DA = AC . • Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése derékszögû háromszögek hasonlóságán alapul. Ebbõl következik. SB AB AB TÉTEL: Magasságtétel: Derékszögû háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza mértani közepe azon két szakasz hosszának. BIZONYÍTÁS: A tétel bizonyításánál az TBC és TAC háromszögek hasonlóságát használjuk. csonkakúp térfogata meghatározható. hogy az ACD háromszög egyenlõ szárú.A BA szakaszt hosszabbítsuk meg A-n túl és legyen AD = b. • Szakasz egyenlõ részekre osztása párhuzamos szelõk tételének segítségével történik. Ekkor AD = AC = b. 2 Ekkor viszont BAS¬ = ADC¬ = a . amelyekre a magasság az átfogót osztja. az optikai lencsék alkalmazásakor. az A-nál levõ külsõ szög a. Tudjuk. ebbõl következik. • Hasonlóságot használnak a térképészetben. makettek). hogy a háromszög külsõ szöge egyenlõ a vele nem szomszédos belsõ szögek összegével. m = q ⇒ m2 = p ⋅ q ⇒ m = p ⋅ q p m D Öab A a O B b C TÉTEL: Befogótétel: Derékszögû háromszög befogójának hossza mértani közepe az átfogó és a befogó átfogóra esõ merõleges vetülete hosszának. az építészetben (tervek. tehát ACD¬ = ADC¬ = a . a C-nél és a D-nél levõ belsõ szögek egyenlõk. • Thalész számolta az egyiptomi piramisok magasságát a hasonlóság segítségével: 64 .

akkor a piramis árnyéka is egyenlõ a piramis magasságával. így elegendõ csak a piramis árnyékát és alapját megmérni. mert ezekbõl már számolható a piramis magassága: AC = AB ⇒ AC = A'C ' = 1 A'C ' A' B ' AB A' B ' A'B' = A'C' = y + z C C’ x = bot 45° A x = árnyék B A’ z árnyék y B’ 65 .Egy földbe szúrt bot segítségével mérte a piramisok magasságát: amikor a bot és az árnyéka egyenlõ hosszú.

e. azaz derékszög. egyben a leghosszabb oldalt átfogónak nevezzük. Kr.e. derékszögû háromszögeknek nevezzük. mert rájött egy új bizonyításra. Pitagorasz a Kr. tételét viszont már a babilóniaiak 4000 évvel ezelõtt is ismerték. TÉTEL: Pitagorasz-tétel: Ha egy háromszög derékszögû. amelyeknek valamely szöge 90º. befogótétel Beírt kör sugarára vonatkozó tétel III. Derékszögû háromszögek Vázlat: I. Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója IV. A két négyzet területe egyenlõ. BIZONYÍTÁS I. Derékszögû háromszögek DEFINÍCIÓ: Azokat a háromszögeket. akkor befogóinak négyzetösszege egyenlõ az átfogó négyzetével.: Bizonyítani kell: a2 + b2 = c2. A derékszögû háromszögekrõl fennmaradt elsõ írásos emlékek a Rhind-papíruszon kb. Pitagorasz-tétel és megfordítása Thalész tétel és megfordítása Magasságtétel. a a b a b a b b a b a b a b a + b = 90º a a a b g a c c b a g b c b g a b a b a g b a t1 t3 c t2 b b 66 . Pitagoraszhoz csak azért fûzõdik a tétel. a derékszöggel szemközti. Kidolgozás: I. Alkalmazások Bevezetés: Derékszögû háromszögeket gyakran alkalmazunk a matematikában és a fizikában is. Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között V. 2000-bõl találhatók.13. II. Derékszögû háromszögek definíciója II. A derékszöget bezáró két oldalt befogónak. században élt. Vegyünk fel két a + b oldalú négyzetet. VI. A derékszögû háromszögekre vonatkozó tételek közül a Pitagorasz-tétel teremt kapcsolatot a háromszög oldalai között.

szögei pedig 90º-osak (egybevágó derékszögû háromszögben a + b = 90º). a fennmaradó területek egyenlõk lesznek. Ha a derékszögû háromszögek átfogója c. így az a + b oldalú négyzet területe kétféleképpen: t = (a + b)2. b a c a b Mindkét nagy négyzet területébõl kivonva a 4-4 egybevágó háromszög területét. BIZONYÍTÁS II. akkor területe t3 = c2. illetve b.(a + b) = = 180º . és egy a + b oldalú négyzetet. A négyzetben helyezzük el a háromszögeket: a b a a b a b b a b a b a b a + b = 90º a a a b g a c c a g b c b g a b a b b a g b a t1 t2 b b c ABCD négyszög négyzet. A második négyzetben elhelyezkedõ négyszög négyzet. amelynek befogói a. amelynek befogói a és b.Az elsõ négyzet felosztható egy t1 = a2 és egy t2 = b2 területû négyzetre (a felosztásából eredõ párhuzamosság miatt). mert oldalai egyenlõk (c).90º = 90º). tehát területük egyenlõ.: Vegyünk fel egy derékszögû háromszöget. 2 b a c a b 67 . továbbá 4 olyan derékszögû háromszögre. mivel oldalai egyenlõ hosszúak (egybevágó derékszögû háromszögek átfogói). Ez a 4 háromszög egybevágó egymással és az eredeti háromszöggel. azaz 2 (a + b)2 = 4 ⋅ a ⋅ b + c 2 ⇒ a2 + 2 ab + b 2 = 2 ab + c 2 ⇒ a2 + b 2 = c 2 . illetve t = 4 ⋅ a ⋅ b + c 2 . és szögei 90º-osak (g = 180º .

akkor derékszögû háromszöget kapunk.p) ◊ c = c2 .p ◊ c. AB’C háromszög oldalai páronként megegyeznek fi a két háromszög egybevágó fi megfelelõ szögeik páronként egyenlõk fi C-nél ABC háromszögben derékszög van. illetve b2 = (c .: Koszinusztétellel c 2 = a2 + b 2 − 2 ab cos90° = a2 + b 2 − 2 ab ⋅ 0 = a2 + b 2 ⇒ c 2 = a 2 + b 2 . Ekkor az ABC ill.p ◊ c = c2 fi a2 + b2 = c2. C a b a O b A B OA = OC = r fi OAC háromszög egyenlõ szárú fi OAC¬ = OCA¬ = a.: Befogótétellel Befogótétel miatt: a = p ⋅ c . TÉTEL: Thalész-tétel: ha egy kör átmérõjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával. C tetszõleges pont a körvonalon.BIZONYÍTÁS III. Az a. b m q c P a Összeadva az utolsó két egyenlõséget: a2 + b2 = p ◊ c + c2 . b befogókkal rajzolunk egy AB’C derékszögû háromszöget. 0 TÉTEL: Pitagorasz-tétel megfordítása: ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege egyenlõ a harmadik oldal hosszának négyzetével. OC = OB = r fi OBC háromszög egyenlõ szárú fi OBC¬ = BCO¬ = b. Az ABC háromszög belsõ szögeinek összege 180º fi 2a + 2b = 180º fi a + b = 90º fi ACB¬ = 90º. BIZONYÍTÁS IV. hogy az ABC háromszög oldalaira igaz: a2 + b2 = c2. akkor a háromszög derékszögû. Ebbõl a2 = p ◊ c. BIZONYÍTÁS: B’ B a c c’ a C b A Tudjuk. 68 . amelyre Pitagorasz tétele miatt a2 + b2 = (c’)2 fi c2 = (c’)2 fi c = c’. illetve b = q ⋅ c = (c − p) ⋅ c . BIZONYÍTÁS: O középpontú kör. AB átmérõ.

B b a F a C b A C’ TÉTEL: Thalész-tétel és megfordítása összefoglalva: a sík azon pontjainak halmaza. elhagyva belõle a szakasz végpontjait. A tükrözés tulajdonságai miatt BC = AC’ és CA = BC’ és AC’ = BC’ szögei 90º-osak.2r. amelyekre a magasság az átfogót osztja. 2 69 . a–r a–r r r r r r b–r b–r A Thalész-tétel miatt c = 2R. ahol R a háromszög köré írt kör sugara. TÉTEL: Magasságtétel: Derékszögû háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza mértani közepe azon két szakasz hosszának. amelyekbõl egy megadott szakasz derékszögben látszik. Ebbõl és az elõzõ tételbõl következik: 2R = a + b . mint átmérõhöz tartozó kör. TÉTEL: Befogótétel: Derékszögû háromszög befogójának hossza mértani közepe az átfogó és a befogó átfogóra esõ merõleges vetülete hosszának. BIZONYÍTÁS: Körhöz húzott érintõszakaszok egyenlõsége miatt c = a .2r fi R + r = a + b .r = a + b .2r. a szakaszhoz.TÉTEL: Thalész-tétel megfordítása: ha egy háromszög derékszögû.r + b . akkor köré írható körének középpontja az átfogó felezõpontja. A téglalap átlói egyenlõk és felezik egymást fi FA = FB = FC fi F az ABC háromszög köré írt középpontjával egyenlõ. BIZONYÍTÁS: ABC derékszögû háromszöget tükrözzük az átfogó F felezõpontjára. TÉTEL: Beírt kör sugarára vonatkozó tétel: Derékszögû háromszög átfogója a két befogó összegével és a beírt kör sugarával kifejezve: c = a + b .

a) sin2x + cos2x = 1 Nevezetes szögek szögfüggvényei: sin 30° 45° 60° cos tg ctg 1 2 2 2 3 2 3 2 2 2 1 2 3 3 1 3 3 1 3 3 45° 30° 2 3 1 2 60° 1 1 1 45° 70 . Hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögû háromszögekkel is bevezethetjük. B a c a C b A sin a = a . tga = 1 cosa sin a ctga sina = cos(90º . Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között A definíciók alapján könnyen igazolhatók a következõ azonosságok. A hasonlóság következtében egy derékszögû háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge egyértelmûen meghatározza. ctga = cosa . cosa = b . ahol 0º < a < 90º: tga = sin a .a) tga = ctg(90º . ctga = tg(90º . hogy a két derékszögû háromszög hasonló. cosa = sin(90º . tga = a . Kihasználjuk.a). ha valamely hegyesszögük megegyezik. cosa = a melletti befogó hosszának és az átfogó hosszának a hányadosa. Erre a függvényszerû kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket: DEFINÍCIÓ: Az a hegyesszöget tartalmazó tetszõleges derékszögû háromszögben sina = a-val szemközti befogó hosszának és az átfogó hosszának hányadosa. ctg a = b c c b a IV. ctga = a melletti befogó hosszának és az a-val szemköztes befogó hosszának a hányadosa. tga = a-val szemközti befogó hosszának és az a melletti befogó hosszának a hányadosa.a).III.

Alkalmazások: • Pitagorasz-tétel: – síkgeometria: háromszög. vektor hossza – már az ókorban ismerték terepen a derékszög kitûzését 12 csomós kötél és 3 karó segítségével: • Thalész-tétel: – síkgeometria: körhöz külsõ pontból húzott érintõk szerkesztése – koordinátageometria.: érintõk egyenlete • Magasságtétel: – mértani közép szerkesztése D Öab A a O B b C 71 .V. trapéz magasságának számolása – koordinátageometria: két pont távolsága.

II. TÉTEL: A szakasz felezõmerõlegese a szakasz két végpontjától egyenlõ távol lévõ pontok halmaza. Oldalfelezõ merõlegesek. Ekkor K egyenlõ távolságra van A-tól és B-tõl (mert K illeszkedik fc-re). Következésképpen egyenlõ távol van B-tõl és C-tõl is. Ez a pont a háromszög köré írt kör középpontja. Thalészen. háromszögbe. VI. Ezek az egyenesek metszik egymást. a matematika atyján kívül a legnagyobb görög geométernek tartott Apollóniosz is sokat foglalkozott a háromszögekkel és a velük kapcsolatos összefüggésekkel. fi KA = KB = KC. a háromszög köré írt kör középpontja DEFINÍCIÓ: A síkon egy szakasz felezõmerõlegese az az egyenes. azaz A. VII. Legyen a két oldalfelezõ merõleges metszéspontja K. BIZONYÍTÁS: ABC háromszögben AB és AC oldalfelezõ merõlegeseit tekintsük. A geometria az ókori görög matematikusok tevékenysége által vált tudománnyá. Oldalfelezõ merõlegesek. TÉTEL: A háromszög három oldalfelezõ merõlegese egy pontban metszi egymást. illetve A-tól és C-tõl (mert K illeszkedik fb-re) is. a háromszög magasságpontja Súlyvonalak. IV. pontjai és körei Vázlat: I. V. mert a háromszög oldalai nem párhuzamosak egymással. eredeti jelentése földmérés.14. A tételben szereplõ ismeretek nagy részét már õk is tudták. amely a szakasz felezõpontjára illeszkedik és merõleges a szakaszra. III. B és C egyenlõ távolságra vannak K-tól fi mindhárom pont illeszkedik egy K középpontú KA = KB = KC = r sugarú körre. a háromszög súlypontja Középvonalak Euler-egyenes Alkalmazások Bevezetés: A geometria görög szó. illetve háromszöghöz írt kör középpontja Magasságvonalak. a háromszög köré írt kör középpontja Szögfelezõk. A fb M C fc B 72 . azaz K illeszkedik BC szakaszfelezõ merõlegesére. Háromszögek nevezetes vonalai. Kidolgozás: I.

A háromszögnek 3 hozzáírt köre van. Ez a két félegyenes metszi egymást. Vegyük fel az b a és b szögfelezõjét: fa és fb. tehát OT2 = OT3. amely a háromszög oldalait érinti. illetve O illeszkedik fb-ra fi OT1 = OT2. ezért köréje egy olyan kör írható. így mivel O illeszkedik fa-ra fi OT1 = OT3. TÉTEL: Egy konvex szögtartományban a száraktól egyenlõ távolságra lévõ pontok halmaza a szögfelezõ. háromszögbe. tompaszögû háromszögnél a háromszögön kívül esik. A bizonyítás során kiderült. azaz O az fa. hogy O egyenlõ távol van a háromszög oldalaitól. A szögfelezõ a szög száraitól egyenlõ távol lévõ pontok halmaza a szögtartományban. amely a szöget két egyenlõ nagyságú szögre bontja. 73 . a szögtartományban haladó azon félegyenes. TÉTEL: A háromszög egy belsõ. O O O II.K hegyesszögû háromszög esetén a háromszögön belül. TÉTEL: A háromszög három belsõ szögfelezõje egy pontban metszi egymást. mert 0º < a + < 180º . hogy rajta van a harmadikon. BIZONYÍTÁS: C T2 fb T3 O fa A a 2 T1 b 2 B Két belsõ szögfelezõ metszéspontjáról belátjuk. 2 2 Így fa és fb metszéspontja az O pont. így O illeszkedik fg-ra. Ez a pont a háromszögbe írt kör középpontja. Szögfelezõk. fb és fg egyetlen közös pontja. O2 C O A B O3 O1 TÉTEL: A háromszög ugyanazon szögének külsõ és belsõ szögfelezõje merõleges egymásra. derékszögû háromszögnél az átfogó felezõpontjába (Thalész tétele). vagyis O egyenlõ távol van az AC és a CB szögszáraktól. ez a pont a háromszög hozzáírt körének középpontja. és a másik két csúcshoz tartozó külsõ szögfelezõje egy pontban metszi egymást. illetve háromszöghöz írt kör középpontja DEFINÍCIÓ: Egy konvex szög szögfelezõje a szög csúcsából kiinduló.

tompaszögû háromszögnél a háromszögön kívül helyezkedik el. a háromszög magasságpontja DEFINÍCIÓ: A háromszög magassága az egyik csúcsból a szemközti oldal egyenesére bocsátott merõleges szakasz. B’ C A’ A c mc B C’ Vegyük fel az ABC háromszöget. Hasonlóan belátható. AB párhuzamos A’B’-vel és BC párhuzamos B’C’-vel ⇒ ABCB’ paralelogramma ⇒ CB’ = AB. hogy ezek egy pontban metszik egymást. ⇒ A’B’C’ háromszög. hasonlóan ABA’C paralelogramma ⇒ A’C = AB. hogy mc az A’B’ oldalfelezõ merõlegese: mc merõleges AB-re és A’B’ párhuzamos AB-vel ⇒ mc merõleges A’B’-re. 74 . és mindhárom csúcsán keresztül húzzunk párhozamos egyenest a szemközti oldallal. Belátjuk. hogy ma és mb is az A’B’C’ háromszög oldalfelezõ merõlegesei. Súlyvonalak. a háromszög súlypontja DEFINÍCIÓ: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezõpontjával összekötõ szakasz a háromszög súlyvonala. TÉTEL: A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást. BIZONYÍTÁS: Visszavezetjük a háromszög oldalfelezõ merõlegeseire vonatkozó tételre. ebbõl B’C = CA’ ⇒ C felezõpontja A’B’-nek ⇒ mc oldalfelezõ merõlegese A’B’-nek. derékszögû háromszögnél a derékszögû csúcsban. Ez a pont a háromszög magasságpontja. A magasságpont hegyesszögû háromszög esetén a háromszög belsejében. tehát beláttuk. hogy az ABC háromszög magasságvonalai is egy pontban metszik egymást. Magasságvonalak. A B B M B A C C= M C A M IV.III. A háromszög magasságának egyenese a háromszög magasságvonala. Az oldalfelezõ merõlegesekre vonatkozó tétel alapján tudjuk.

ezt a pontot a háromszög súlypontjának nevezzük. és fele olyan hosszú. súlypontja és a körülírt kör középpontja egy egyenesen van (Euler-féle egyenes). Euler-egyenes TÉTEL: A háromszög magasságpontja. A súlypont a másik kettõ távolságát harmadolja és a körülírt kör középpontjához van közelebb. C Fa Fb = AB c = .TÉTEL: A háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. C Fb S A Fa Fc B V. TÉTEL: A háromszög középvonala párhuzamos a felezõpontokat nem tartalmazó oldallal. hogy a csúcs felé esõ szakasz úgy aránylik az oldal felé esõ szakaszhoz. mint 2 : 1. Középvonalak DEFINÍCIÓ: A háromszög két oldalfelezõ pontját összekötõ szakaszt a háromszög középvonalának nevezzük. A súlypont harmadolja a súlyvonalakat úgy. 2 2 AB Fa Fb Fb Fa A c B VI. Minden háromszögnek 3 középvonala van. C M F AC S A K F AB B F BC 75 .

háromszög súlypontjának kiszámítása • súlyvonal. súlypont (homogén anyageloszlású háromszög esetén) fizikában: súlyvonal mentén. r = t . illetve súlypontban alátámasztva a háromszög egyensúlyban van • kör középpontjának szerkesztése • területszámítási feladatok a nevezetes körök sugarainak felhasználásával R = abc .VII. Alkalmazások: • háromszög szerkesztési feladatok • koordináta-geometria: 3 ponton átmenõ kör egyenlete. ahol s = k . 4t 2 s 76 .

DEFINÍCIÓ: Egy háromszög egyenlõ szárú (vagy szimmetrikus). ha van egy 90º-os szöge. TÉTEL: A háromszög egy külsõ szöge egyenlõ a nem mellette fekvõ két belsõ szög összegével. Háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint Összefüggések és a háromszög szögei között (belsõ. Pitagorasz-tétel) Összefüggések a háromszög szögei és oldalai között (koszinusztétel. DEFINÍCIÓ: Egy háromszög hegyesszögû. II. ha van egy tompaszöge. a háromszögek adatainak meghatározására épülõ (trigonometriai) módszert. DEFINÍCIÓ: Egy háromszög tompaszögû. IV. században olyan számításokat és közelítéseket végzett. ha minden szöge hegyesszög. Snellius holland mérnök a 17. 77 . mint 4000 évvel ezelõtt készítették. szinusztétel. ha van két egyenlõ oldala. ha három oldala egyenlõ hosszú. III. amelynek alkalmazásával a térképek pontosabbá váltak. Kidolgozás: I. DEFINÍCIÓ: Egy háromszög szabályos (vagy egyenlõ oldalú). Összefüggések a háromszög szögei közt: TÉTEL: A háromszög belsõ szögeinek összege 180º. e. Thalész. DEFINÍCIÓ: Egy háromszög derékszögû. Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között Vázlat: I.15. Alkalmazások Bevezetés: A háromszögekkel már az ókorban sokat foglakoztak: pl. Pitagorasz. amelyek burkoltan már szögfüggvényeket tartalmaztak. amelyeknek 3 oldala és 3 csúcsa van. külsõ szögek) Összefüggések a háromszög oldalai között (háromszög egyenlõtlenségek. Háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint DEFINÍCIÓ: Háromszög az a zárt szögvonal. szögfüggvények) V. században kidolgozott olyan. A legrégibb térképeket több. háromszögek hegyesszögû derékszögû tompaszögû egyenlõ oldalú egyenlõ szárú II. TÉTEL: A háromszög külsõ szögeinek összege 360º. A szamoszi Arisztarkhosz Kr. 3.

ctg a = b c c b a B a c a C b A TÉTEL: Szinusztétel: Egy háromszögben két oldal hosszának aránya egyenlõ a velük szemközti szögek szinuszának arányával: a = sin a b sin b A szinusztétel a háromszög három oldalára is felírható. mint a rövidebbikkel szemben. b = b és c = c . ezért a háromszög oldalait irányítjuk: CB = a .cΩ< a. IV. C g CA CB A AB B 78 . TÉTEL: Bármely háromszögben két oldal közül a hosszabbikkal szemben nagyobb belsõ szög van. illetve két szög közül a nagyobbikkal szemben hosszabb oldal van. tga = a . Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között: TÉTEL: Egy háromszögben egyenlõ hosszúságú oldalakkal szemben egyenlõ nagyságú szögek vannak. Ωa . TÉTEL: Egy háromszögben bármely két oldal különbségének abszolút értéke kisebb a harmadiknál: Ωa . egyenlõ nagyságú szögekkel szemben egyenlõ hosszúságú oldalak vannak.2abcosg.bΩ< c. mint a kisebbikkel szemben. ha a másik két oldal négyzetösszegébõl kivonjuk a két oldal hosszának és a közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát: c2 = a2 + b2 . BIZONYÍTÁS: Vektorok skaláris szorzatának felhasználásával fogjuk bizonyítani. Összefüggések a háromszög oldalai közt: TÉTEL: Háromszög egyenlõtlenségek: a háromszög bármely két oldalának összege nagyobb a harmadiknál: a + b > c.cΩ< b.III. Jelölje a = a . DEFINÍCIÓ: Derékszögû háromszögben bevezetjük a szögfüggvények fogalmát a hasonló háromszögek tulajdonságait kihasználva: sin a = a . AB = c . a + c > b. CA = b . b + c > a. TÉTEL: Koszinusztétel: egy háromszög egyik oldalhosszának négyzetét megkapjuk. Ωb . ekkor a : b : c = sina : sinb : sing. cosa = b .

Ekkor c = a − b . Az egyenlet mindkét oldalát önmagával skalárisan szorozva: c = (a − b)2 ⇒ c = a − 2 ab + b .
2 2 2 2

c 2 = c ⋅ c ⋅ cos0º = c ⋅ c ⋅ 1 = c 2 .
Hasonlóan a = a2 és b = b 2 .
2 2

a ⋅ b = a ⋅ b ⋅ cosg = a ⋅ b ⋅ cos g .
Ezeket beírva a c = a − 2 ab + b egyenletbe kapjuk: c2 = a2 + b2 - 2abcosg.
2 2 2

Következmények:

• ha g = 90º, vagyis a háromszög derékszögû, akkor c2 = a2 + b2, ami a Pitagorasz-tétel. • ha g < 90º, akkor bármely két oldalának négyzetösszege nagyobb a harmadik oldal négyzeténél. • ha g > 90º, akkor a két rövidebb oldal négyzetösszege kisebb a harmadik oldal négyzeténél.

V. Alkalmazások:
• Háromszögek szerkesztése, háromszög ismeretlen adatainak kiszámítása. • Sokszögekben oldalak, átlók, szögek kiszámolása háromszögekre bontással. • Földmérésben, térképészetben, csillagászatban mért adatokból távolságok és szögek kiszámolása. • Terepfeladatok megoldásánál: pl.: megközelíthetetlen pontok helyének meghatározása. • Modern helymeghatározás: GPS. • Koszinusztétel alkalmazása: ha a háromszög két oldala és az általuk közbezárt szög, illetve ha a 3 oldal ismert. (ez utóbbi esetben a legnagyobb szöget Æ leghosszabb oldallal szembenit érdemes kiszámolni). • Szinusztétel alkalmazása: ha a háromszög egy oldala és két szöge ismert, vagy két oldala és nem az általuk közbezárt szög ismert. Ha a két oldal közül a nagyobbikkal szemköztes szög ismert, akkor a háromszög egyértelmûen meghatározott. Ha a két háromszög két oldalát és a rövidebbel szemköztes szöget ismerjük, akkor a háromszög nem egyértelmûen meghatározott, tehát egy hegyesszög és egy tompaszög is megfelel a feltételeknek, vagy ez egy derékszögû háromszög, vagy nincs az adatoknak megfelelõ háromszög. Ekkor inkább a koszinusz tételt alkalmazzuk és másodfokú egyenletet kapunk a 3. oldalra.

79

16. Húrnégyszög, érintõnégyszög, szimmetrikus négyszögek
Vázlat:
I. Húrnégyszög: definíció, tétel, terület (Heron-képlet) II. Érintõnégyszög: definíció, tétel, terület III. Szimmetrikus négyszögek: – tengelyesen szimmetrikus négyszögek, – középpontosan szimmetrikus négyszögek, – forgásszimmetrikus négyszögek. IV. Alkalmazások

Bevezetés:
A kerületi és középponti szögek közti kapcsolatot már Hippokratész is ismerte 2500 évvel ezelõtt. Ebbõl a tételbõl a húrnégyszögek tulajdonságaira következtethetünk. Heron megalkotta a területükre vonatkozó összefüggést. A szimmetrikus négyszögek tulajdonságaiból tudunk következtetni a négyszögek és a sokszögek tulajdonságaira.

Kidolgozás:
I. Húrnégyszög
DEFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyeknek van köré írható körük, húrnégyszögeknek nevezzük. Ezzel ekvivalens: a húrnégyszög olyan négyszög, amelynek oldalai ugyanannak a körnek a húrjai. TÉTEL: Ha egy négyszög húrnégyszög, akkor szemközti szögeinek összege 180º. BIZONYÍTÁS: Vegyük fel egy ABCD húrnégyszöget, és a köré írt kört. Legyen a négyszögben DAB¬ = a, BCD¬ = b.
D g O 2a 2g B C

A

a

Ekkor a a C csúcsot tartalmazó BD ívhez, b pedig az A csúcsot tartalmazó DB ívhez tartalmazó kerületi szög. A kerületi és középponti szögek tételébõl következõen az ugyanezeken az ívekhez tartozó középponti szögek nagysága 2 a, illetve 2b.

80

D C

b O 2a 2b

A

a

B

Ezek összegérõl tudjuk, hogy 2a + 2b = 360º. Mivel a négyszög belsõ szögeinek összege 360º, ezért a másik két szemközti szög összege is 180º.
TÉTEL: Ha egy négyszög szemközti szögeinek összege 180º, akkor az húrnégyszög. BIZONYÍTÁS: indirekt Tegyük fel, hogy a szemközti szögeinek összege 180°, és a négyszög nem húrnégyszög. Tehát az egyik csúcs (C) nem illeszkedik a másik három által meghatározott körre. Legyen P a DC egyenesének és a körnek metszéspontja. Legyen DAB¬ = a, a feltétel szerint BCD¬ = 180º - a fi BCP¬ = a.
D

C

A

P

B

Ekkor ABPD négyszög húrnégyszög, amirõl már beláttuk, hogy szemközti szögeinek összege 180º, tehát DPB¬ = 180º - a. Ebbõl viszont az következik, hogy a BPC háromszög egyik szöge (BCP¬) a, egy másik (BPC¬) pedig 180º - a. Ezek összege a harmadik szög nélkül is 180º, ami ellentmond a belsõ szögek összegére vonatkozó tételnek. Mivel helyesen következtettünk, csak a kiindulási feltételben lehet a hiba, tehát nem igaz, hogy C nincs a körön fi C illeszkedik a körre. Ez viszont azt jelenti, hogy ABCD mindegyik csúcsa ugyanazon körön van fi ABCD húrnégyszög.
TÉTEL: Húrnégyszög-tétel: egy négyszög akkor és csak akkor húrnégyszög, ha szemközti szögeinek összege 180º. TÉTEL: A nevezetes négyszögek közül biztosan húrnégyszög a szimmetrikus trapéz (húrtrapéz), a téglalap és a négyzet. TÉTEL: A paralelogramma akkor és csak akkor húrnégyszög, ha téglalap. TÉTEL: A húrnégyszög területe kifejezhetõ a négyszög kerületével és az oldalakkal: Ha s = k , 2 akkor t = ( s − a)( s − b )(s − c)(s − d ) . Ez a Heron-képlet húrnégyszögekre.

81

II. Érintõnégyszög
DEFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyeknek van beírt körük, érintõnégyszögeknek nevezzük. Ezzel ekvivalens: az érintõ négyszög olyan négyszög, amelynek az oldalai ugyanannak a körnek érintõi. TÉTEL: Ha egy konvex négyszög érintõnégyszög, akkor szemközti oldalainak összege egyenlõ.
D u u z C z

x y A x y B

TÉTEL: Ha egy konvex négyszög szemközti oldalainak összege egyenlõ, akkor az érintõ négyszög. TÉTEL: Érintõnégyszög tétel: Egy konvex négyszög akkor és csak akkor érintõnégyszög, ha szemközti oldalai egyenlõ. TÉTEL: A nevezetes négyszögek közül biztosan érintõnégyszög a deltoid, így a rombusz és a négyzet. TÉTEL: A paralelogramma akkor és csak akkor érintõnégyszög, ha rombusz. TÉTEL: Érintõnégyszög területe kifejezhetõ a négyszög kerületével, és a beírt kör sugarával:

t = k ⋅r = s ⋅r . 2

III. Négyszögek csoportosítása a szimmetria szempontjából:
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek: DEFINÍCIÓ: Egy négyszög tengelyesen szimmetrikus, ha van olyan síkbeli tengelyes tükrözés, melynek az adott négyszög invariáns alakzata. E tükrözés tengelyét a négyszög szimmetriatengelyének nevezzük. 1. csoportosítás a tengely minõsége szerint: • valamelyik oldalfelezõ merõleges a tengely:

húrtrapéz

téglalap

és

négyzet

D

C t2

D

C t2

D

C

A t

B

A t1

B

A t1

B

82

A szimmetrikus trapéz tengelyes szimmetriából adódó tulajdonságai: – szárai egyenlõ hosszúak, – alapon fekvõ szögei egyenlõ nagyságúak, – átlói egyenlõ hosszúak és a szimmetriatengelyen metszik egymást. • valamelyik átló a tengely: deltoid
C D t B D t

rombusz
D

és
t4

négyzet

D C B t1 A B A t2 t1 C t3

C

B

A

A

t2

A deltoid tengelyes szimmetriából adódó tulajdonságai: – két-két szomszédos oldala egyenlõ, – egyik átlója merõlegesen felezi a másik átlót, – egyik átlója felezi két szemközti szögét, – van két szemközti, egyenlõ szöge. 2. csoportosítás a tengelyek száma szerint: • egy szimmetria tengely: húrtrapéz
C D C D t B

deltoid
D t

C

B

A t

B A A

• két szimmetria tengely: téglalap rombusz
D D t2 C t1 A A t1 B t2 B C

83

a lehetséges forgásszögei: 90º. Középpontosan szimmetrikus négyszög a paralelogramma fi rombusz. 4. amelyek középpontosan szimmetrikusak. négyzetek) fontos szerepet játszanak az építészetben: mozaikok. 180º és 270º. ha van olyan középpontos tükrözés. szemközti szögei egyenlõ nagyságúak. TÉTEL: Azok a négyszögek. szemközti oldalai egyenlõ hosszúak. 2. bármely két szomszédos szögének az összege 180º. TÉTEL: A négyzet az egyetlen négyszög. IV. Forgásszimmetrikus négyszögek: DEFINÍCIÓ: Egy négyszög forgásszimmetrikus. egyben forgásszimmetrikusak is. amelynek az adott négyszög invariáns alakzata. 3. amelynek az adott négyszög invariáns alakzata. van egy párhuzamos és egyenlõ hosszúságú oldalpárja. ami többszörösen is (háromszorosan) forgásszimmetrikus. 6. illetve csonkagúla beírt gömbjének sugár meghatározása megfelelõ síkmetszettel (pl. négyzet. E forgatás középpontját a négyszög forgáscentrumának nevezzük. érintõtrapéz) • csonkakúp körülírt gömbjének sugár meghatározása • papírsárkány készítése 84 . Alkalmazás: • a szimmetrikus négyszögek ( téglalap. 5. E tükrözés középpontját a négyszög szimmetriaközéppontjának nevezzük. átlói a szimmetriaközéppontban felezik egymást. téglalap. A paralelogramma középpontos szimmetriából adódó tulajdonságai: 1. ha van a síkjában olyan (az identitástól különbözõ) pont körüli forgatás. padlólapok • vektorok összeadása: paralelogramma módszerrel • csonkakúp.• négy szimmetria tengely: négyzet t4 D t3 C A t2 t1 B Középpontosan szimmetrikus négyszögek: DEFINÍCIÓ: Egy négyszög középpontosan szimmetrikus. a forgatás középpontja egybeesik a szimmetria középponttal és a = 180º. szemközti oldalai párhuzamosak.

Eltolás. Transzformációk: DEFINÍCIÓ: Geometriai transzformációk azok a függvények. Síkbeli egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés. hogyan származtatható egyik alakzat a másikból. Szimmetrikus sokszögek (tengelyes. Távolságtartó leképezés: bármely két pont távolsága egyenlõ képeik távolságával. középpontos. Egybevágósági transzformációk. ha v = 0 . Egybevágósági transzformációk. de pontokként nem feltétlenül fix). tengelyes tükrözés. pont körüli elforgatás. forgásszimmetrikus) IV. amelynek képe önmaga. (Df = Rf = ponthalmaz) DEFINÍCIÓ: A geometriai transzformációk közül a távolságtartó transzformációkat egybevágósági transzformációknak nevezzük. amelynek képe önmaga). tulajdonságaik. – Szögtartó (minden szög egyenlõ nagyságú a képével). eltolás. akkor sokszor annak a megállapítása a célunk. – körüljárástartó (minden síkidom azonos körüljárású. 85 . kivéve. amelyre PP ' = v . pontra vonatkozó tükrözés. mint képe). Alkalmazások Bevezetés: Ha síkbeli vagy térbeli alakzatokat akarunk összehasonlítani.17. – az adott vektorral párhuzamos egyenesek (és síkok) invariáns alakzatok (invariáns alakzat olyan alakzat. Egybevágó alakzatok III. Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása miatt foglalkozunk a geometriai transzformációkkal. P’ r v P Tulajdonságai: – nincs fixpontja (fixpont olyan pont. Közös tulajdonságok: – Kölcsönösen egyértelmû (egy pontnak egy képpont felel meg és fordítva). Kidolgozás: I. A v vektorral való eltolás a sík (tér) tetszõleges P pontjá- hoz azt a P' pontot rendeli. pontra vonatkozó tükrözés. pont körüli elforgatás II. amelyek egy ponthalmazt ponthalmazra képeznek le. szimmetrikus sokszögek Vázlat: I. DEFINÍCIÓ: Eltolás: adott egy v vektor. vagy egymáshoz viszonyított helyzetüket szeretnénk leírni.

a középpontos tükrözés középpontja. adott irányú forgatás a sík egy tetszõleges O-tól különbözõ P pontjához azt a P' pontot rendeli. P’ P O Tulajdonságai: – O az egyetlen fixpont – minden O-ra illeszkedõ egyenes invariáns – fix egyenes nincs – körüljárástartó – ha az egyenes nem illeszkedik O-ra. amelyre teljesül. hogy POP' szög irány és nagyság szerint megegyezik a-val. ha az egyenes párhuzamos az eltolás vektorával. A t tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszõleges t-re nem illeszkedõ P pontjához azt a P' pontot rendeli. Az O pontra vonatkozó középpontos tükrözés a sík egy tetszõleges O-tól különbözõ P pontjához azt a P' pontot rendeli. DEFINÍCIÓ: Középpontos tükrözés: adott a sík egy O pontja.– egyenes és képe egybeesik (invariáns). Az O pont körüli a szögû. DEFINÍCIÓ: Tengelyes tükrözés: adott a sík egy t egyenese. P’ Q P a O Q’ a >0 pozitív irányú forgatás a<0 negatív irányú forgatás 86 . akkor e párhuzamos e′ -vel. hogy a PP' szakasz felezõmerõlegese a t tengely. t P T P’ Tulajdonságai: – a t egyenes minden pontja fixpont. Az O pont képe önmaga. DEFINÍCIÓ: Pont körüli forgatás: adott a sík egy O pontja és egy α irányított szög. ez a tengelyes tükrözés tengelye. ha az egyenes nem párhuzamos az eltolás vektorával. a tengellyel azonos szöget bezárva. amelyre fennáll. amelyre az O pont a PP' szakasz felezõpontja. más fixpont nincs – a t egyenes fix egyenes (minden pontja fixpont) – a t-re merõleges egyenesek invariánsak – nem körüljárástartó – egyenes és képe ugyanabban a pontban metszi egymást a tengelyen. O pont képe önmaga. – egyenes és képe párhuzamos. A t egyenes képe önmaga.

III. ha van a síknak olyan egybevágósága. amelynek O a szimmetria középpontja. amely egyiket a másikba viszi. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok: Egyenlõ szárú háromszög t Egyenlõ oldalú háromszög t3 t2 Deltoid t a a b b a a b b a a t1 Húrtrapéz t c a b b t1 Rombusz Téglalap t4 Négyzet a t2 b a a a t3 b a a a a a a t t2 t1 t2 t1 87 . amelyre vonatkozó tükörképe önmaga. n vagy a többszörösével van elforgatva – ha a = 180º. Szimmetrikus alakzatok: DEFINÍCIÓ: Ha egy ponthalmazhoz található olyan t egyenes. ha középpontja körül 360º szöggel.Tulajdonságai: – – – – egyetlen fixpont: O pont (ha a π 0º) nincs fix egyenes (ha a π 0º) nincs invariáns egyenes (ha a π 0º. Egybevágó alakzatok Két síkbeli alakzat egybevágó. akkor ez pontra vonatkozó tükrözés – körüljárástartó – a szögû elforgatás esetén az egyenes és képének szöge a. DEFINÍCIÓ: Ha egy ponthalmazhoz található olyan O pont. ha 0º £ a £ 90º. illetve 180º . akkor ez a ponthalmaz középpontosan szimmetrikus alakzat.a. hogy az alakzat O pont körüli α szögû elforgatása önmaga. amelyre vonatkozó képe önmaga. II. a π 180º) minden O középpontú kör invariáns alakzat – minden n oldalú szabályos sokszög invariáns alakzat. akkor ez a ponthalmaz tengelyesen szimmetrikus alakzat. akkor ez a ponthalmaz forgásszimmetrikus alakzat. DEFINÍCIÓ: Ha ez ponthalmazhoz található egy olyan O pont és egy α szög úgy. amelynek t a szimmetriatengelye. ha a tompaszög.

akkor a tengelyek egyik fele a szemközti csúcsokra illeszkedik. Forgásszimmetrikus alakzatok: Az összes középpontosan szimmetrikus alakzat forgásszimmetrikus is. BIZONYÍTÁS: Az ABC derékszögû háromszöget tükrözzük az AB átfogó F felezõpontjára. négyzet is). C A a b F b a B C’ TÉTEL: A háromszög egy középvonala párhuzamos a háromszög harmadik oldalával és hossza a harmadik oldal hosszának fele. a = 180º-kal. (n − 1) ⋅ 360º . ….Szabályos sokszögek: n oldalú szabályos sokszögnek n db szimmetriatengelye van. az ellipszis és a hiperbola is. 120º. O = az átellenes csúcsokat összekötõ átlók metszéspontja. Középpontos tükrözés alkalmazása tételek bizonyításában TÉTEL: Thalész-tételmegfordítása: Derékszögû háromszög körülírt körének középpontja az átfogó felezéspontja. egy szabályos n n n n hatszög a középpontja körüli 60º. azaz téglalap. amelynek szögei 90º-osak. (fi középpontosan szimmetrikus a rombusz. A téglalap középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus. 240º. Ebbõl FA = FB = FC = FC'. a forgatás szöge pedig lehet: 360º . 180º. 2 ⋅ 360º . 300º-os forgatásra nézve invariáns. Középpontosan szimmetrikus négyszög a paralelogramma. 88 . Minden szabályos sokszög forgásszimmetrikus. azaz a téglalap köré írt kör középpontja F. mert nem lehetnek párhuzamos és egyenlõ oldalpárjai. Középpontosan szimmetrikus a kör. 3 ⋅ 360º . ezért átlói felezik egymást. O = átlók metszéspontja. Ha n páros. A forgatás középpontja a sokszög középpontja. és egyenlõ hosszúak. Kör t4 Parabola t3 O t2 t1 t Középpontosan szimmetrikus alakzatok: Középpontosan szimmetrikus háromszög nincs. akkor a tengelyek a csúcsokat az átellenes oldal felezõpontjával kötik össze. másik fele a szemközti oldalak felezõmerõlegese. Középpontosan szimmetrikusak a páros oldalszámú szabályos sokszögek. Az eredeti és a képháromszög egyesítése olyan paralelogramma. téglalap. Ha n páratlan. Ez a kör az ABC derékszögû háromszögnek is körülírt köre. Vagyis pl.

illetve területének segítségével. Tükrözzük a háromszöget a BC oldal felezõpontjára. Az ABA'C paralelogrammában az FbF' szakasz b b középvonal. IV. 89 . Ez egyben π értékének közelítése. A tükrözés miatt Fa felezi az FbF' b b b szakaszt. 2 C A’ Fb Fa c B F’ b A TÉTEL: A trapéz szárainak felezõpontját összekötõ középvonala párhuzamos a trapéz alapjaival és hossza az alapok számtani közepe. illetve a kör köré írt szabályos sokszögek kerületének. Az eredeti és a képháromszög egyesítésével egy középpontosan szimmetrikus négyszöget. ezért FbF' párhuzamos AB-vel és FbF' = AB. Alkalmazások: • A kör kerületének és területének meghatározását végezhetjük a körbe. • Kristályszerkezetekben szabályos sokszögek (grafitban szabályos hatszög) • Aranymetszés aránya = szabályos ötszög átlóinak osztásaránya • Görbült felületekkel határolt testek számítógépes ábrázolásakor a test felületét sokszöglapokból álló felületekkel közelítik meg. azaz FbFa = AB és FbFa párhuzamos AB-vel. az ABA'C paralelogrammát kapjuk. Az AC oldal Fb felezõpontjának képe a BA' oldal F' felezõpontja.BIZONYÍTÁS: Az ABC háromszögben tekintsük az FbFa középvonalat.

III. IV. A kör és részei. körgyûrû. Kidolgozás I. kerületi szög. Az átmérõ a kör leghosszabb húrja. DEFINÍCIÓ: Egy szelõ által a körlapból lemetszett rész a körszelet. kerületi és középponti szögek tétele. Kör és részei DEFINÍCIÓ: Azoknak a pontoknak a halmaza a síkon amelynek a sík egy adott O pontjától adott r távolságra (adott r távolságnál nem nagyobb / adott r távolságnál nem kisebb) vannak O középpontú. körcikk. 90 . Számukra a kör a tökéletességet szimbolizálta. a középponton áthaladó húrt átmérõnek nevezzük. radián Alkalmazások Bevezetés: A kör és részei közötti viszonyok feltárását már az ókori gondolkodóknál megtalálhatjuk. kerülete k = 2rp. DEFINÍCIÓ: A körvonal két különbözõ pontját összekötõ szakaszt húrnak nevezzük DEFINÍCIÓ: A húr egyenesét szelõnek. kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). r sugarú körnek( zárt körlapnak / nyílt körlapnak) nevezzük. körlap. körgyûrûcikk. A kör területe t = r2p. Ma a matematika számos területe támaszkodik az idõk folyamán felfedezett összefüggésekre. körszelet Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kerületi. hossza: 2 r. Kör és részei (kör. II. HÚR ÁTMÉRÕ LÕ SZE TÉTEL: A kör – középpontján áthaladó tetszõleges egyenesre nézve tengelyesen szimmetrikus – középpontjára nézve középpontosan szimmetrikus – középpontja körüli forgatásra forgatásszimmetrikus DEFINÍCIÓ: A körlapnak két sugár közé esõ darabja a körcikk. középponti szög. középponti szög Vázlat: I.18. látókörív. isteni eredetûnek tartották.

– Ha az egyenes távolsága a középponttól a sugárral egyenlõ akkor 1 közös pontjuk van. illetve a = a ⇒ ta = ra . 3 eset lehet: – Ha az egyenes távolság a középponttól a sugárnál nagyobb. 2 2 2 r ⋅ ia .r2p. akkor 2 közös pontjuk van. 2 II. valamint a körcikkek területének aránya megegyezik a középpont szögek arányával. 2p 360º 360º 2 r r p 2p a hozzátartozó ív hossza: ia i = a º ⇒ ia = 2rp ⋅ a º . 2 2 2 TÉTEL: Körszelet területe: t = r a − r ⋅ sin a = r (a − sin a ) . DEFINÍCIÓ: Két koncentrikus körvonal közé esõ rész a körgyûrû. – Ha az egyenes távolsága a középponttól a sugárnál kisebb. 2rp 2p 2rp 360º 360º TÉTEL: Egy körben a középponti szögû körcikk területe az ívhosszal kifejezve: ta = TÉTEL: R és r határoló körgyûrû területe t = R2p . Változtassuk az egyenes távolságát a kör középpontjához képest. a = ia = ta b ib tb r ia a r b ib TÉTEL: Egy körben α középponti szögû körcikk területe: 2 2 ta ta = a º ⇒ ta = r p ⋅ a º .DEFINÍCIÓ: Két kör koncentrikus. illetve 2 = a ⇒ ta = r a . akkor nincs közös pont. koncentrikus (egyközepû) körök KÖRSZE LET KÖRCIKK KÖRÍV KÖR GY ÛRÛ TÉTEL: Egy adott körben két középponti szöghöz tartozó ívek hosszának aránya. A kör és egyenes kölcsönös helyzete: Egy egyenesnek olyan pontja lehet a körön. 91 . DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa a kör középpontja akkor a szöget középponti szögnek nevezzük. mely a középponttól sugárnyi távolságra van. ha középpontjaik egybeesnek.

DEFINÍCIÓ: Ha egy egyenesnek két közös pontja van a körrel. C a O b A B 92 . TÉTEL: Körhöz húzott érintõ. akkor a szöget kerületi szögnek nevezzük. PE = PA ⋅ PB E P O A B III. Középponti és kerületi szögek DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa egy adott kör középpontja. a szög szárai két sugárra illeszkednek. akkor az egyenest szelõnek nevezzük. TÉTEL: A kör érintõje merõleges az érintési pontba húzott sugárra. másik szára a kör érintõje a húr egyik végpontjában. közös pontjukat pedig érintési pontnak nevezzük. DEFINÍCIÓ: Ha egy szög csúcsa egy adott körvonal egy pontja. A középponti szögek kapcsolatát egy körön belül már tárgyaltuk TÉTEL: Középponti és kerületi szögek tétele: Adott körben adott ívhez tartozó bármely kerületi szög nagysága fele az ugyanazon ívhez tartozó középponti szög nagyságának. TÉTEL: Egy külsõ pontból a körhöz húzott két érintõ szakasz egyenlõ hosszú.DEFINÍCIÓ: Ha egy egyenesnek pontosan egy közös pontja van a körrel. akkor a szöget középponti szögnek nevezzük. szárai a kör húrjai. BIZONYÍTÁS: a középponti és a kerületi szögek helyzetének 4 esete van: 1.és szelõszakaszok tétele: Egy adott körhöz adott külsõ pontból húzott érintõszakasz hossza mértani közepe az adott ponton át a körhöz húzott szelõszakaszoknak. akkor az egyenest a kör érintõjének nevezzük. Speciális: érintõszárú kerületi szög: egyik szára a kör húrja. A középponti és a kerületi szög egy szára egy egyenesbe esik.

b2 összefüggések írhatók fel a DB és a DA ívekhez tartozó kerületi és középponti szögek elhelyezkedésére az 1. C a a1 a 2 O b A b1 b2 B D A BD.90º A a = 90º A 90º< a 93 . hogy b b = b1 + b2 = 2a1 + 2a2 = 2(a1 + a2) = 2a fi a = . Ebbõl következik. 2 3. tehát b1 = 2a1 és b2 = 2a2. esetnek megfelelõ. esetnek megfelelõ. Ebbõl következik. Ha a kerületi szög érintõszárú. illetve AD ívekhez tartozó kerületi és középponti szögek elhelyezkedése az 1. Az a = a1 .BOC háromszög egyenlõ szárú OB = OC = r fi OCB¬ = CBO¬ = a fi b = OBC háromszög külsõ szöge. b szöget b1 és b2 részekre osztja. tehát b1 = 2a1 és b2 = 2a2. A középponti szög csúcsa a kerületi szög szögtartományán kívül esik: Húzzuk be az OC átmérõt. 2 C O D b2 b b1 a2 a a1 B A 4. akkor 3 eset van: Jelölje a az AB íven nyugvó érintõszárú kerületi szög. A középponti szög csúcsa a kerületi szög belsejébe esik: Húzzuk be az OC átmérõt.a2) = 2a fi a = . a) b) B c) B a .90º O aa A a T a < 90º B O 180º O a .b2 = 2a1 . mely az a szöget a1 és a2. hogy b b = b1 .a2 és b = b1 . 2 2. ami egyenlõ a nem mellette lévõ két belsõ szög összegével b = 2a b fi a= .2a2 = 2(a1 .

amelyekbõl a sík egy AB szakasza derékszögben látszik. 2 TÉTEL: Kerületi szögek tétele: adott kör adott ívéhet tartozó kerületi szögek egyenlõ nagyságúak vagy adott kör adott AB húrja az AB ív belsõ pontjaiból ugyanakkora szögben látszik. Az a szöget látószögnek nevezzük. DEFINÍCIÓ: Azon pontok halmaza amelyekbõl a sík egy AB szakasza adott a (0º < a < 180º) szög alatt látszik.a) 0º < a < 90º. A szakasz két végpontja nem tartozik a ponthalmazba.2a fi b b = 2a fi a = . a O1 a O1 a A B A O B A B O2 a = 90º O2 0 < a < 90º 90º< a < 180º 94 . Ekkor azt mondhatjuk. 2 b . Ekkor BAO¬ = ABO¬ = a . Legyen APB¬ = a. 2 c) 90º < a < 180º. TÉTEL: Ebbõl megfogalmazható Thalész tétele és annak megfordítása: Azon pontok halmaza síkon. az AB átmérõjû körvonal.90º) = 360º . DEFINÍCIÓ: Tekintsünk a síkon egy AB szakaszt és egy P pontot.2(a . Ekkor BAO¬ = ABO¬ = 90º . az AB egyenesre szimmetrikusan elhelyezhetõ körív. melynek neve az AB szakasz a szögû látóköríve.90º fi AOB¬ = 180º .a fi AOB¬ = 2a = b fi a = b) a = 90º fi b = 180º fi a = b . TÉTEL: Általánosan: egyenlõ sugarú körökben az azonos hosszúságú ívekhez tartozó kerületi szögek egyenlõ nagyságúak. kivéve az A és a B pontokat. hogy a P pontból az AB szakasz a szög alatt látszik. két.

kerülete: térgeometriai számítások 95 . a a–x x x a+ C a x O a 2 B A • Körrel kapcsolatos ismeretek: Körmozgás. α.: adott a. forgómozgás. terepfeladatokban.IV. csillagászatban • A kör területe. Alkalmazások: • Körhöz húzott érintõ és szelõszakaszok tételével egy szakaszt aranymetszésnek megfelelõen (a nagyobb rész és az egésznek az aránya egyenlõ a kisebb rész és a nagyobb rész arányával) feloszthatunk. ma esetén háromszög szerkesztése). építészet • Látószög: háromszög szerkesztésében (pl.

használata a matematikában és a fizikában végigkíséri tanulmányainkat. DEFINÍCIÓ: Két vektor egyirányú. azok osztópontjai a koordinátasíkon Alkalmazások Bevezetés: A vektor fogalma absztrakció útján alakult ki. DEFINÍCIÓ: Az a vektor amelynek abszolút értéke nulla. r v A B DEFINÍCIÓ: A vektor abszolút értéke a vektort meghatározó irányított szakasz hossza. ezalatt tapasztaljuk. tulajdonságaik Vektorok a koordinátasíkon Szakaszok. A: kezdõpont. a munka jellemzésében. fizikában a jelenségek értelmezésében. Jele: 0 . hogy a vektormodellben való gondolkodás segít a problémamegoldásban. mint geometriai transzformáció kapcsán tanulmányozzuk. Vektor. Az irányított szakaszt vektornak nevezzük. Vektorok alkalmazása a koordinátageometriában Vázlat: I. V. a vektor alapfogalom. Vektor Az eltolás. pl. de ellentétes irányba mutat. vektorok egyenlõsége. és minden vektorral párhuzamos. tehát minden vektorra merõleges. a b a b a b 96 . vagyis egy vektorral.19. mint egybevágósági transzformáció megadható az eltolás irányával és nagyságával. Jele: AB . erõ. B: végpont (ez szemléletes megoldás. nullvektor. nem definiáljuk). és azonos irányba mutat. III. II. Hamilton ír matematikus és csillagász használta elõször a vektor elnevezést az 1800-as években. elmozdulás. ha a két vektor párhuzamos. IV. sebesség leírásában. párhuzamossága Vektormûveletek. Descartes az 1600-as években alkotta meg a derékszögû koordinátarendszert. Vektorok. ha a két vektor párhuzamos. vektor hossza. Jel: AB = v. DEFINÍCIÓ: Két vektor ellentétes irányú. Kidolgozás: I. Elõször az eltolás. A nullvektor iránya tetszõleges.

2. amelyhez a b vektort adva az a vektort kapjuk. A nullvektort bármilyen valós számmal szorozva nullvektort kapunk. l < 0 esetén a -val ellentétes irányú. r b r a r r a–b Az a − b és a b − a egymás ellentettjei. Skalárral vett szorzás tulajdonságai: ⎧a ⋅ a + b ⋅ a = (a + b ) ⋅ a 1. asszociatív: a ⋅ (b ⋅ a) = (a ⋅ b ) ⋅ a DEFINÍCIÓ: Tetszõleges a . akkor pontosan egy olyan a valós szám létezik. amellyel helyettesíthetõ az a vektorral és a b vektorral történõ egymásutánja. disztributív: ⎨ ⎩a ⋅ a + a ⋅ b = a ⋅ (a + b) 2. asszociatív: (a + b ) + c = a + (b + c) (az összeg független az összeadandók csoportosításától). kommutatív: a + b = b + a (összeg nem függ az összeadandók sorrendjétõl). b valós számokkal képzett v = a ⋅ a + b ⋅ b vektort az a és b vektorok lineáris kombinációjának nevezzük. b vektorokkal és a. amelyre b = a ⋅ a . Jele: a − b . ha egyirányúak és abszolút értékük egyenlõ.DEFINÍCIÓ: Két vektor egyenlõ. 97 . ha ellentétes irányúak és abszolút értékük egyenlõ. Vektorösszeadás tulajdonságai: 1. Jele: a + b . TÉTEL: Ha a és b nullvektortól különbözõ párhuzamos vektorok. DEFINÍCIÓ: Egy nullvektortól különbözõ a vektor tetszõleges l valós számmal (skalárral) vett szorzata egy olyan vektor. DEFINÍCIÓ: Az a − b különbségvektor az a vektor. II. amelynek abszolút értéke l ⋅ a és l > 0 esetén a -val egyirá- nyú. DEFINÍCIÓ: Két vektor egymás ellentettje. Vektormûveletek DEFINÍCIÓ: Az a és b vektorok összege annak az eltolásnak a vektora. háromszög-szabály r a r b paralelogramma-szabály r a r b r r a+b r r b a+ r b r a Ellentett vektorok összege a nullvektor: a + ( − a) = 0 .

1) pontba mutató j egységvektorok. kommutatív: a ⋅ b = b ⋅ a . III. y) koordináta-rendszer bázisvektorai az origóból az (1. a2) pont helyvektora az origóból az A pontba mutató vektor. 0) pontba mutató i és a (0. ha a két vektor merõleges egymásra: a⋅b = 0 ⇔ a ⊥ b . Vektorok a koordináta-rendszerben DEFINÍCIÓ: A síkbeli derékszögû (x. Ez azt jelenti. vele egyenlõ helyvektor végpontjának koordinátáit. DEFINÍCIÓ: A lineáris kombinációban szereplõ a és b vektorokat bázisvektoroknak nevezzük. ha egyirányúak. y A a2 . vagy 180º. DEFINÍCIÓ: Két vektor szöge: • Egyállású vektorok szöge 0º. Skaláris szorzat tulajdonságai: 1. akkor a velük egy síkban levõ minden c vektor egyértelmûen elõáll a és b vektorok lineáris kombinációjaként. ahol a és b egyértelmûen meghatározott valós számok. Jele: a(a1 . a2 ) . j 1 a j 0 i 1 a1. hogy c egyértelmûen felbontható a -val és b -vel párhuzamos összetevõkre. azaz c = a ⋅ a + b ⋅ b alakban. disztributív: ⎨ ⎩(a + b) ⋅ c = a ⋅ c + b ⋅ c TÉTEL: Két vektor skaláris szorzata akkor és csak akkor 0. ha ellentétes irányúak. r b r b a a r a r a DEFINÍCIÓ: Tetszõleges két vektor skaláris szorzata a két vektor abszolút értékének és hajlásszögük koszinuszának szorzata: a ⋅ b = a ⋅ b ⋅ cosa . nem párhuzamos vektorok. DEFINÍCIÓ: A derékszögû koordináta-rendszerben az A(a1. ⎧l ⋅ (a ⋅ b) = (l ⋅ a) ⋅ b = a ⋅ (l ⋅ b ) 2. i x DEFINÍCIÓ: A derékszögû koordináta-rendszerben egy vektor koordinátáinak nevezzük az origó kezdõpontú. 98 .TÉTEL: Ha a és b nullvektortól különbözõ. • Nem egyállású vektorok esetén a vektorok hajlásszögén a közös pontból kiinduló vektorok félegyenesei által bezárt konvex szöget értjük.

koordinátái felcserélõdnek és az egyik elõjelet vált: Az a(a1 . v2 ) . BIZONYÍTÁS: a(a1 . a2 − b2 ) . TÉTEL: Vektor ellentettjének koordinátái: − a(− a1 . TÉTEL: Két vektor különbségének koordinátái az egyes vektorok megfelelõ koordinátáinak különbségével egyenlõ: a − b(a1 − b1 . a 2 ) és B (b1 . TÉTEL: Vektor számszorosának koordinátái: l a(l a1 . a2). b2 − a2 ) . b2 ) adott vektorok. v2 ) . -90º-os elforgatottjának koordinátái: a”(a2 . − a2 ) . Vektormûveletek koordinátákkal: Legyenek a(a1 . B(b1.b2 ) végpontokkal meghatározott szakasz hossza az AB hossza: AB = ben az A és B pontok távolsága. Az így meghatározott (v1. (b1 − a1 )2 + (b2 − a 2 )2 . a2 ) és b(b1 . a2 + b2 ) . a2 ) ⇒ a = a1 i + a2 j b( b1 . a1 ) .TÉTEL: (Az elõbbiek alapján) a koordinátasík összes v vektora egyértelmûen elõáll i és j vekto- rok lineáris kombinációjaként v = v1 ⋅ i + v2 ⋅ j alakban. l a2 ) . IV. ami egy- 99 . 2 2 TÉTEL: Ha a v vektor koordinátái v(v1 . azaz a megfelelõ koordináták szorzatának összege. b2) fi AB(b1 − a1 . b2 ) ⇒ b = b1 i + b2 j 2 2 a ⋅ b = (a1 i + a2 j ) ⋅ (b1 i + b2 j ) = a1b1 i + a1b2 i ⋅ j + a2 b1 i ⋅ j + a2 b2 j ⎫ ⎪ 2 ⎪ i = 1 ⋅ 1 ⋅ cos0° = 1 ⎪ ⎬ ⇒ a ⋅ b = a1b1 + a2 b2 2 j = 1 ⋅ 1 ⋅ cos0° = 1 ⎪ ⎪ i⋅ j = j ⋅ i = 1 ⋅ 1 ⋅ cos90° = 0 ⎪ ⎭ TÉTEL: Ha egy vektort 90º-kal elforgatunk. − a1 ) . Szakaszok a koordinátasíkon TÉTEL: A síkbeli derékszögû koordinátarendszerben az A(a1 . TÉTEL: Két vektor skaláris szorzata koordinátákkal: a ⋅ b = a1b1 + a2 b2 . és végpontjának segítségével: A(a1. a2 ) vektor +90º-os elforgatottjának koordinátái: a'(− a2 . Jele: v(v1 . akkor a vektor hossza v = v1 + v2 . TÉTEL: Két vektor összegének a koordinátái az egyes vektorok megfelelõ koordinátáinak összegével egyenlõk: a + b(a1 + b1 . v2) rendezett számpárt a v vektor koordinátáinak nevezzük. TÉTEL: Vektor koordinátáinak kiszámítása kezdõ.

⎜ ⎟ ⎪H ⎝ 3 3 ⎪ ⎠ TÉTEL: Szakasz harmadolópontjainak koordinátái ⎨ . p+q ⎟ ⎝ p+q ⎠ BIZONYÍTÁS: AR = p ⇒ AR = p ⋅ AB = p ⋅ (b − a) RB q p+q p+q p OR = r = OA + AR = a + ⋅ ( b − a) ⇒ p+q a( p + q) + p(b − a) pa + qa + pb − pa qa + pb . ⎪G ⎛ a1 + 2 b1 . 2 2 ⎟ . b2) r b 1 r f 0 x ⎧ ⎛ 2 a1 + b1 2 a2 + b2 ⎞ . 2 ⎠ ⎝ 2 BIZONYÍTÁS: AF = b−a b−a a+b ⇒ f =a+ = 2 2 2 A(a1 .a2 ) y F r a 1 B(b1 . . a2 + 2 b2 ⎞ ⎜ ⎟ ⎪ ⎝ 3 3 ⎠ ⎩ BIZONYÍTÁS: ⎫ b − a 2a + b h = a + AH = a + AB = a + = ⎪ ⎪ 3 3 3 ⎬ 2(b − a) a + 2 b ⎪ = g = a + AG = a + 2 AB = a + 3 3 3 ⎪ ⎭ A y H G a h 0 1 B g 1 b x ⎛ qa + pb1 qa2 + pb2 ⎞ TÉTEL: Az AB szakaszt p : q arányban osztó pont koordinátái: R ⎜ 1 . OR = = = p+q p+q p+q 100 .Szakasz osztópontjainak koordinátái. ahol A(a1. a2) és B(b1. b2): ⎛a +b a +b ⎞ TÉTEL: Szakasz felezõpontjának koordinátái F ⎜ 1 1 .

felbontásában. Alkalmazások: • vektorok bizonyításban: háromszög súlypontja harmadolja a súlyvonalakat. illetve irányvektora segítségével az egyenes egyenletének felírása 101 .V. SM 2 • szögfüggvények tetszõleges forgásszögre történõ definiálása egységvektorok segítségével történik • fizikában vektormennyiségek (erõ. magasságpontja egy egyenesen van és KS = 1 . elmozdulás) összeadásában. munka egyenlõ az erõ és az elmozdulás skaláris szorzatával • skaláris szorzat: koszinusztétel bizonyítása • koordinátageometriában az egyenes normálvektora. súlypontja. Euler-egyenes: a háromszög köré írható kör középpontja.

Egyenest meghatározó adatok Egy egyenest a síkban egyértelmûen meghatározhatunk 2 pontja. v2 ) . III. egyenest meghatározó adatok. B) . IV. hogy geometriai problémákat. ebben már következetesen használja az újkori matematikai jelöléseket. Egyenes. normálvektora. amelyet az egyenes az 2 2 x tengely pozitív irányával bezár. Jele: n( A. Kidolgozás: I. könyvét tekintjük az elsõ koordinátageometriai mûnek. az állását jellemzõ adata segítségével. II. Az a = p = 90º 2 irányszögû. Ilyen. az egyenes állását jellemzõ adat: az egyenes irányvektora. vagyis az y tengellyel párhuzamos egyenesnek nincs iránytangense. 102 . DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányszögének tangensét (amennyiben létezik) az egyenes iránytangensének (iránytényezõjének vagy meredekségének) nevezzük. V. Egyenesek a koordinátasíkon. A lineáris függvény grafikonja és az egyenes. nullvektortól különbözõ vektor. században. párhuzamosság. Jele: v(v1. feladatokat algebrai módszerekkel. vagy egy pontja és egy. irányszöge. többismeretlenes egyenlõtlenségek) Alkalmazások Bevezetés: A koordinátageometria (analitikus geometria) alapvetõ jellemzõje.e. illetve merõlegesség feltételei Az egyenes egyenletei A lineáris függvény grafikonjának és az egyenesnek kapcsolata Elsõfokú egyenlõtlenségek (egy-. nullvektortól különbözõ vektor. az egyenessel párhuzamos. Papposz is. 3. az egyenesre merõleges. a koordináta-rendszer segítségével tárgyalja és oldj meg. DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányvektora bármely. Jele: m = tga. A geometriának ez a megközelítése elõször Apollóniosz kúpszeletekrõl írt könyvében jelenik meg Kr.20. DEFINÍCIÓ: Az egyenes normálvektora bármely. DEFINÍCIÓ: Az egyenes irányszögének nevezzük azt a − p < a ≤ p szöget. Descartes 1637-ben megjelent Geometria c. Elsõfokú egyenlõtlenségek Vázlat: I. Majd foglalkozott még ezzel Hipparkhosz. iránytangense.

• e ^ f ¤ v e ^ v f . b1 − a1 ) . A) vagy v( B. v1 ) vagy v n(v2 .1) vagy n( m. irányszögeik ae és af. azaz van olyan l (π 0) valós szám. vagy me = mf. hogy n e = l ⋅ n f . illetve meredeksége m = 2 = tga . ebbõl felírható az a irányszög is. illetve n(1. ebbõl felírható irányszöge is: a = arctgm. v1 • ha az egyenes egy normálvektora n( A. b1 − a1 Két egyenes merõlegessége és párhuzamossága: Legyen két egyenes e és f. normálvektoraik: n e és n f . normálvektora n( − m. vagy n e ^ n f . B) 0 a b x 0 x x 0 a>0 b<0 f Összefüggések az egyenes állását meghatározó adatok között: • ha az egyenes egy irányvektora v(v1. hogy v e = l ⋅ v f . m) . azaz n e ⋅ n f = 0 . akkor m nem létezik. Összefüggés az egyenes két adott pontja és az egyenes állását meghatározó adatok között: Ha az egyenes két különbözõ pontja A(a1. v2 ) . b2 − a2 ) egy normálvektora n( a2 − b2 . akkor irányvektora lehet v(− B.1) . akkor normálvektora lehet n( −v2 . Ha a = 90º. • ha az egyenes irányszöge a. b1 − a1 ) vagy n( b2 − a2 . 0) . a2) és B(b1. vagy me ◊ mf = -1 103 . − A) . Ebbõl irányvektor és normálvektor is meghatározható. vagy ae = af. ebbõl felírható az a irányszög is. azaz v e ⋅ v f = 0 . akkor AB lehet az egyenes egy irányvektora: v(b1 − a1. illetve meredeksége m = − A (B π 0) = tga. de v(0. − v1 ) . azaz van olyan l (π 0) valós szám. b2). irányvektora lehet: v(1. mereb −a deksége m = 2 2 . − 1) . B • ha az egyenes meredeksége m. vagy v e = l ⋅ n f (l π 0). akkor ebbõl irányszöge a = arctgm. irányvektoraik v e és v f . B) . iránytangenseik me és mf (ha léteznek) • e ª f ¤ v e ª v f . v2 ) e y y e r n(A.y e r v (v1. vagy n e = l ⋅ v f (l π 0). akkor meredeksége m = tga. vagy n e ª n f .

y0 = m ◊ (x . A metszéspont koordinátái a két egyenes egyenletébõl álló egyenletrendszer megoldásai. y) pont akkor és csak akkor van rajta az e egyenesen. Ezt behelyettesítve (A = m. y0) pontja és m iránytangense. v2 ) irányvektor. y) r r r r0 0 r r P0 P = r – r0 P0(x0. BIZONYÍTÁS: Ha v(v1. azaz P0 P ⋅ n = 0 . ne ⋅ n f Két vektor szögét skaláris szorzattal számolhatjuk ki: cosj = .y0 ¤ y .y = mx0 . koordinátákkal P0 P = ( x − x0 . de más síkbeli pontok nem. y0) ponton átmenõ egyenes egyenlete: x = x0. vagy ne ⋅ n f cosj = ve ⋅ v f ve ⋅ v f . akkor iránytényezõs egyenlete y . P0(x0. m) irányvektor. y0) pontja és egy v(v1. rendezve Ax + By = Ax0 + By0. akkor az egyenes normálvektoros egyenlete: Ax + By = Ax0 + By0. a síkbeli xy koordináta-rendszerben. ha skaláris szorzatuk 0. TÉTEL: Ha egy egyenesnek adott a P0(x0. vagyis n( m. amely illeszkedik mindkét egyenesre. melyet az alakzat pontjainak koordinátái kielégítenek. ha a P0 P vektor merõleges az egyenes n( A. y0) x r n(A.x0). BIZONYÍTÁS: Ha m iránytényezõ. 104 . B = -v1) a normálvektoros egyenletbe. B) normálvektorára.y0) ◊ B = 0.v1y0. B) normálvektora. olyan egyenletet értünk. a P pont helyvektorát a r jelöli. DEFINÍCIÓ: Két egyenes metszéspontja (ha létezik) egy olyan pont.II. y − y0 ) . akkor v(1.v1y = v2x0 . y e P(x.x0) ◊ A + (y .y0 = m ◊ (x . Az egyenes egyenletei DEFINÍCIÓ: Egy alakzat egyenletén. B = -1) a normálvektoros egyenletbe mx . Ezt helyettesítve (A = v2.y0 = = mx . B) P0 P akkor és csak akkor merõleges az egyenes normálvektorára. TÉTEL: Ha egy egyenesnek adott a P0(x0. kész a bizonyítás. DEFINÍCIÓ: Két egyenes hajlásszöge visszavezethetõ irányvektoraik vagy normálvektoraik szögére. TÉTEL: Az y tengellyel párhuzamos. v2 ) irányvektora. TÉTEL: Ha adott az y tengellyel nem párhuzamos egyenes egy P0(x0. akkor n(v2 . akkor az egyenes irányvektoros egyenlete: v2x . vagyis (x . − 1) normálvektor. Ha P0 pont helyvektorát r 0 . y0) pontja és egy n( A.x0). BIZONYÍTÁS: Egy P(x.mx0 ¤ y . akkor P0 P = r − r 0 . − v1 ) egy normálvektor.

Ha a > 0. a koordinátasík valamelyik egyenesének egyenlete. Az elõbbiek alapján ez egyenes egyenlete. akkor x < − b a a y y = ax+b y y = ax+b – b a 0 x – b a 0 x Megengedett az egyenlõség is. Ha a = 0. sem az y tengellyel nem párhuzamos. (egyismeretlenes) a<0 a c y =– x – b b a>0 c – b 0 c – b a c y =– x – b b x 0 x 105 . A Nem minden egyenes lehet lineáris függvény grafikonja. akkor x > − b Ha a < 0. DEFINÍCIÓ: Elsõfokú kétismeretlenes egyenlõtlenségek ax + by + c > 0 (a π 0) alakba hozhatóak. azaz e ª y fi x = − C . akkor y = b. IV. azaz minden Ax + By + C = 0 egyenlet. akkor Ax + C = 0 az egyenlet. B B Ha B = 0. amely sem az x tengellyel.III. vagyis y = ax + b. Ha b > 0. A lineáris függvény és az egyenes TÉTEL: egyenes fi lineáris függvény: A fenti egyenes egyenletekbõl látható. ez az x tengellyel párhuzamos egyenes. akkor ax + c > 0. akkor y >−a x− c b b y Ha b < 0. akkor olyan egyenes. ahol A és B közül legalább az egyik nem 0. Ha a π 0. de ekkor v1 = 0. TÉTEL: lineáris függvény fi egyenes: A lineáris függvények x ® ax + b grafikonjának egyenlete y = ax + b. hogy a koordinátasík minden egyenese Ax + By + C = 0 alakba írható. A megfordítás is igaz. Egyenlete x = konstans. ahol A és B közül legalább az egyik nem 0. Elsõfokú egyenlõtlenségek DEFINÍCIÓ: Elsõfokú egyismeretlenes egyenlõtlenségek ax + b > 0 (a π 0) alakba hozhatóak. Ebbõl y = − A x − C alakú. azaz egyetlen x értékhez több hozzárendelt érték nem lehet függvénynél. akkor y< −a x− c b b y Ha b = 0. ha B π 0. így természetesen a megoldásban is. mert az y tengellyel párhuzamos egyenes nem lehet semmilyen függvénynek a grafikonja.

Eddig ezt geometriai módon bizonyítottuk. 0) helyzetbe illeszteni a háromszöget. y ∈ Z x − 2 y < −4 ⎪ ⎭ P(2.V.: 4 x + y < 12 ⎬ x . • kétismeretlenes egyenlõtlenségrendszer megoldása −7 x + 5 y < 0 ⎫ ⎪ Pl. • egyenletes mozgások út-idõ grafikonja mindig egyenes (szakasz). 0). Célszerû A(a. • elemi geometriai problémák egyszerûbb megoldása: • A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást. ha elemi módszerrel nem boldogulunk. B(b. Alkalmazások: • adott tulajdonságú ponthalmazok keresése. y = 2 P • lineáris programozás (egyes folyamatok leggazdaságosabb megszervezésének módszere) bizonyos lineáris egyenlõtlenségrendszerek megoldásával és ennek feltételeivel foglalkozik. a mozgások vizsgálatakor a mozgás pályájának ismeretében információkat kaphatunk a mozgásról: s t 106 . 2) az egyetlen megfelelõ pont fi x = 2. 0) C(c. koordináta-geometriai ismeretekkel beláthatjuk algebrai módszerekkel.

Kidolgozás I. egyenlete Kör és egyenes kölcsönös helyzete Két kör kölcsönös helyzete Parabola definíciója. Apollóniosz is foglalkozott a kúpszeletekkel: a körrel. BIZONYÍTÁS: A P(x. az ellipszissel. Másodfokú egyenlõtlenségek Vázlat: I. A kör és a parabola a koordinátasíkon.2ux .21. az adott távolságot a kör sugarának nevezzük. 8 kötetes mûvének óriási hatása volt a késõbbi korok matematikusaira (Arkhimédészre. azaz CP = r. de más pontok nem.v)2 = r2. y) 0 x CP = ( x − u )2 + ( y − v)2 = r fi mivel mindkét oldal nemnegatív. amelyek egy adott ponttól adott távolságra vannak.v)2 = r2. V.u)2 + (y . négyzetre emeléssel ekvivalens kifejezéshez jutunk: (x . a parabolával és a hiperbolával. Kör és egyenlete DEFINÍCIÓ: A kör azon pontok halmaza a síkon. VI. IV.r2 = 0 alakra hozható. hiszen az egyenlete: x2 + y2 . amit a kör pontjai kielégítenek. Fermat-ra). II. y) pont akkor és csak akkor van a körön. v) középpontú.e. Kör definíciója. VII. Descartes-ra. TÉTEL: A C(u. r sugarú kör egyenlete (x . v) P(x. A kör egyenlete kétismeretlenes másodfokú egyenlet. ha CP távolság éppen r. egyenletei Parabola és egyenes kölcsönös helyzete Másodfokú egyenlõtlenségek Alkalmazások Bevezetés: Már a Kr.2vy + u2 + v2 . y k r K(u.u)2 + (y . Az adott pontot a kör középpontjának. században élt nagy görög matematikus. III. azaz átalakítható: x2 + y2 + Ax + By + C = 0 107 . Az õ munkásságától függetlenül elõször Euler írt a kúpszeletekrõl 1748-ban. Tehát a kört a síkon egyértelmûen meghatározza a középpontja és sugara. 3.

akkor az egyenletnek egy megoldása van. Ebbõl láthatjuk.alakúra.r2 = C fi A + B − r 2 = C fi r 2 = A + B − C fi r 2 = A + B −4C fi 4 4 4 4 2 2 2 2 r = A + B −4C = A + B −4C . Ha D < 0. és azt a kör egyenletébe behelyettesítjük. k1 Ç k3 = E k1 Ç k2 = { M1 . − 2v = B ⇒ v = − B . Kör és egyenes kölcsönös helyzete Egy síkban egy körnek és egy egyenesnek háromféle helyzete lehet: nincs közös pontjuk. vagyis az egyenes metszi a kört. hogy nem min2 2 2 2 2 den x + y + Ax + By + C = 0 egyenlet kör egyenlete.4C > 0. B. e k e E M2 M1 e eÇ k=Æ eÇ k=E e Ç k = { M1 . Két kör kölcsönös helyzete A síkon két körnek 0. amelyekre A2 + B2 . akkor az egyenletnek 2 megoldása van. 4 2 2 2 Azaz a kör középpontja C − A . C olyan valós számok. k1 k2 k2 k3 k1 M1 k2 k1 k2 M2 k1 E k1 Ç k2 = Æ k1 Ç k2 = E. M2} Egy kör és egy egyenes közös pontjainak a meghatározása az egyenleteikbõl álló egyenletrendszer megoldásával történik a következõ módon: Az egyenes egyenletébõl kifejezzük az egyik ismeretlent. ( ) II. Ha D > 0. Az egyenlet diszkriminánsa határozza meg a közös pontok számát. Így egy másodfokú egyismeretlenes egyenletet kapunk. III. sugara r = A + B −4C . ahol A. 1 vagy 2 közös pontja lehet. − B . Ha D = 0. két közös pontjuk van (az egyenes metszi a kört). 2 2 illetve 2 2 2 2 2 2 u2 + v2 . egy közös pontjuk van (az egyenes érinti a kört). M2 } 108 . akkor az egyenletnek nincs megoldása. vagyis az egyenes érinti a kört. Ekkor a kör középpontjának koordinátáira: −2u = A ⇒ u = − A . vagyis az egyenesnek és a körnek nincs közös pontja.

Ezután vonjuk ki a két egyenletet egymásból. A fókuszpontra illeszkedõ és a vezéregyenesre merõleges egyenes a parabola szimmetriatengelye. akkor a kisebb sugarú kör belülrõl érinti a nagyobb sugarú kört. IV. A tengelypont felezi a fókusz és a vezéregyenes távolságát. akkor a két kör kívülrõl érinti egymást. ha azt kapjuk. akkor ez az egyenes az érintõ. 2 Ez azt is jelenti. ahogy kör és egyenes kölcsönös helyzetének megállapításakor tettük. akkor ez az egyenes a két metszéspontot összekötõ húr egyenese. paramétere p (és a fókusza a tengelypont felett van. t P F p d T A vezéregyenes és a fókuszpont távolsága a parabola paramétere (p > 0). akkor a két kör érinti egymást. ekkor a parabola egyenlete y = 1 x 2 . 0). amelyek a sík egy v egyenesétõl és az egyenesre nem illeszkedõ F ponttól egyenlõ távolságra vannak. A parabola tengelyen lévõ pontja a parabola tengelypontja (T). Ha az egyenletrendszernek pontosan egy számpár a megoldása. y) y p 2 x y= — p 2 109 . azaz a parabola „pozitív” állású). 2p BIZONYÍTÁS: y æ pö F ç0. ha a középpontok távolsága egyenlõ a két sugár különbségével. Parabola és egyenletei DEFINÍCIÓ: A parabola azon pontok halmaza a síkon. ( 2p ) fókuszpontú y = − 2p vezéregyenesû parabola egyenlete: y = 21p x . röviden tengelye (t).Két kör közös pontjainak a meghatározása az egyenleteikbõl álló egyenletrendszer megoldásával történik a következõ módon: Mindkét kör egyenletét úgy alakítjuk. TÉTEL: Az F 0. hogy alakja x2 + y2 + Ax + By + C = 0 típusú legyen. ÷ è 2ø 0 P(x. az adott pont a parabola fókuszpontja. hogy a két körnek nincs közös pontja. ha a középpontok távolsága egyenlõ a két sugár összegével. Ekkor egy elsõfokú kétismeretlenes egyenletet kapunk. Az adott egyenes a parabola vezéregyenese (direktrixe). ami egy egyenes egyenlete (ha azt kapjuk a végén. Innen úgy folytatjuk. akkor ez az egyenes merõleges a két kör középpontján átmenõ egyenesre és nincs közös pontja a körökkel). hogy a körök metszik egymást. hogy a parabola tengelypontja T(0. ha azt kapjuk. hogy a két kör érinti egymást.

p . v ) t:y =v p ö æ Fçu+ . Egy síkbeli P pont akkor és csak akkor illeszkedik a pa2 rabolára. TÉTEL: A p paraméterû T(u. v ) p 2 pö æ Fçu.v+ ÷ 2ø è T (u . 2 2 Mivel mindkét oldal nemnegatív. − . a négyzetre emelés ekvivalens egyenletet ad: p p = x2 + y − 2 2 2 p p2 y 2 + py + = x 2 + y 2 − py + 4 4 ( ) 2 ( ) p fókuszpontú parabola 2py = x2 fi (mivel p > 0): y = 1 x 2 (origó tengelypontú F 0. ⎪ ⎬ p p ⎪ ( x − 0) + ( y − ) = x + ( y − ) ⎪ 2 2 ⎭ x )2 2 p + y+ 2 2 p y+ 2 2 2 2 2 ( y + 2p ) y+ 2 = x2 + y − ( 2p ) . v ) T (u . v) tengelypontú parabolák tengelyponti egyenlete és jellemzõik: ( ) y = 1 ( x − u )2 + v 2p y = − 1 ( x − u )2 + v 2p pö æ Fçu.v – ÷ 2ø è t:x =u t:x =u x = 1 ( y − v )2 + u 2p v:x =u– p 2 x = − 1 ( y − v )2 + u 2p v : x = u+ p 2 T (u . 2 A vezéregyenes egyenlete: y = − ( ) PQ = ( x − PF = azaz ⎪ ( ) = ( ) ⎫ PQ = PF .v÷ 2 ø è 110 . ezért Q x. A P pont és a vezéregyenes távolsága egyenlõ a PQ távolsággal. v ) v:y =v – p 2 v : y =v+ T (u .v÷ 2 ø è t:y =v p ö æ Fçu – . ha a parabola fókuszától és vezéregyenesétõl egyenlõ távolságra van. 2 2p tengelyponti egyenlete). ahol Q a P pont merõleges vetülete a v p vezéregyenesen.

Ha ezek a kifejezések másodfokúak. 0. akkor másodfokú egyenlõtlenségrõl beszélünk. ekkor egy paraméteres. hogy melyik ágát nézzük) deriváltjából határozható meg (ez bonyolultabb. 1. vagyis az x tengellyel párhuzamos tengelyû parabola érintõjének meredeksége a parabola egyenletébõl kapható gyökfüggvény (figyelni kell. Másodfokú egyenlõtlenségek DEFINÍCIÓ: Egyenlõtlenségrõl beszélünk. a parabola egyenletébõl behelyettesítünk az egyenes egyenletébe (vagy fordítva). DEFINÍCIÓ: A parabola érintõje olyan egyenes. és minden y tengellyel párhuzamos tengelyû parabola valamelyik másodfokú függvény grafikonja. összevonás után megkapható az 2p 2 y = a ◊ x + + b ◊ x + c alak. Az így kapott (általában m-re nézve másodfokú) egyenlet valós megoldásai (ha léteznek) adják a kérdéses érintõk meredekségét. A megoldás módja pl. mert ekkor az egyenlõtlenség iránya megváltozik. hogy a parabolának és az egyenesnek egy közös pontja van. Az egyenlõtlenségek megoldási módszerei hasonlóak az egyenletek megoldási módszereihez: 1. Ehelyett 0-ra rendezés után elõjelvizsgálatot kell 111 . Az y tengellyel nem párhuzamos tengelyû. Parabola és érintõjének meghatározása kétféle módon: • Az egyenes egyenletét egy paraméterrel felírva (célszerû paraméternek az m meredekséget választani). osztást. £. egyismeretlenes. amibõl egyenletük már felírható. mert az is lehetséges.Minden másodfokú függvény az y tengellyel párhuzamos tengelyû parabola. Ezért el kell kerülni az ismeretlent tartalmazó kifejezéssel történõ szorzást. melynek egy közös pontja van a parabolával és nem párhuzamos a parabola tengelyével. ha az egyenlet diszkriminánsa 0. amely az egyenesre felírt elsõfokú. >. kétismeretlenes egyenletnek. illetve osztás. Parabola és egyenes közös pontjainak a száma lehet 2. Az egyenes akkor és csak akkor érinti a parabolát. VI. 2p ‹ Minden y = ± 1 ( x − u )2 + v parabola esetén zárójelfelbontás. p e p p p vagy e e e 2 közös pont 1 közös pont 0 közös pont Az a tény. A mérlegelv alkalmazásánál az egyik eltérés a negatív értékkel való szorzás. ≥ jelek valamelyikével kapcsoljuk össze. hogy m ne a tengellyel párhuzamos egyenesre utaljon. Olyan m értéket keresünk. fi f(x) = a ◊ x2 + b ◊ x + c = y teljes négyzetté alakítva átalakítható y = ± 1 ( x − u )2 + v alakba. ilyenkor is figyelni kell. vagyis egyenletrendszernek pontosan egy megoldáspárját adja. nagyobb odafigyelést kíván az elõzõ módszernél). nem jelenti azt. • Az y tengellyel párhuzamos tengelyû parabola érintõjének meredeksége a parabola egyenletébõl kapható másodfokú függvény deriváltjából határozható meg (ez jóval gyorsabb és egyszerûbb az elõzõ módszernél). ha algebrai kifejezéseket a <. V. hogy az egyenes párhuzamos a parabola tengelyével. paraméteres. másodfokú egyenletet kapunk. hogy az egyenes érintõje a parabolának.

tehát a > 0. ax2 + bx + c £ 0 vagy ax2 + bx + c < 0 alakú minden másodfokú egyenlõtlenség. Grafikus megoldás: A másodfokú egyenlõtlenségek megoldásánál fontos szerepet játszik. x2[ » ]x1. x2] » [x1. Mindkét oldal reciprokát véve. különben a reláció nem változik. 2. ha az egyenlõtlenség mindkét oldalán negatív kifejezés áll. akkor megoldásunkban a zárt intervallumvégeket nyitottra cseréljük. Az egyenlõtlenség megoldása ekkor egyenértékû az f(x) ≥ 0. Ekkor ax2 + bx + c ≥ 0. ezért felül nyitott. Másik eltérés a két oldal reciprokának vételekor áll fenn. •[ x Œ[x2. pozitív állású parabolát kapunk. x1 és x2 (ahol x2 < x1 ). • Ha egy zérushely van. akkor lehetõségeink az f(x) függvény elõjelére (f(x1) = f(x2) = 0): – x2 x1 x Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz ax2 + bx + c ≥ 0 ax2 + bx + c > 0 ax2 + bx + c £ 0 ax2 + bx + c < 0 x Œ]-•. akkor a reláció iránya megváltozik.végezni. hogy a fõegyüttható pozitív legyen. amit célszerû grafikusan megoldani. ax2 + bx + c > 0. £ helyett < szerepel csak. ha ≥ helyett >. x1] x Œ]x2. mivel a értéke pozitív. x1[ Azaz. Ha a bal oldalon álló kifejezés által meghatározott függvényt (f(x) = ax2 + bx + c) ábrázoljuk. •[ x Œ]-•. f(x) £ 0. Ehhez elõször határozzuk meg az f(x) függvény zérushelyeit: • Ha két zérushely van. f(x) > 0. akkor lehetõségeink az f(x) függvény elõjelére (f(x1) = 0): x1 x Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz ax2 + bx + c ≥ 0 ax + bx + c > 0 ax2 + bx + c £ 0 ax2 + bx + c < 0 112 2 x ŒR x ŒR \ {x1} x = x1 x Œ{ } . illetve f(x) < 0 vizsgálattal. A másodfokú egyenlet megoldásához hasonlóan 0-ra rendezünk úgy. hogy az egyenlõtlenségekben szereplõ másodfokú kifejezések grafikonja a koordinátarendszerben parabola. akkor. x1.

akkor f (x) mindenütt pozitív: x Egyenlõtlenség Megoldáshalmaz ax2 + bx + c ≥ 0 ax2 + bx + c > 0 ax2 + bx + c £ 0 ax + bx + c < 0 2 x ŒR x ŒR x Œ{ } x Œ{ } VII. Alkalmazások: Koordinátageometria segítségével elemi geometriai feladatok algebrai úton oldhatók meg: • Adott tulajdonságú ponthalmaz keresése: Mi azon P pontok halmaza. B esetén PA = 1 ? PB 3 (Apollóniosz-kör) A B • Kör területének meghatározása integrálással (kell hozzá az integrálandó függvény) 2 x 2 + y 2 = r 2 ⇒ y = r 2 − x 2 ⇒ T = ∫ r 2 − x 2 dx = r π 4 0 y r r r x • A parabolaantenna mûködésének lényege a parabola és fókuszának tulajdonságával magyarázható: a tengellyel párhuzamosan beesõ jel a fókuszon keresztül verõdik vissza. 113 . amelyekre adott A.• Ha 0 zérushely van.

t b v E e • Mesterséges égitestek pályája az úgynevezett szökési sebesség esetén parabola. 114 . • Szélsõérték-feladatok megoldása.

Szögfüggvények értelmezése a valós számhalmazon. pl. c c b a 115 . III. V. ezek tulajdonságai. ha valamely hegyesszögük megegyezik. tga = a . A trigonometria végleges formába öntése Euler nevéhez fûzõdik. Kihasználjuk. ismerték a szinusztételt. Kidolgozás: I. A hasonlóság következtében egy derékszögû háromszög oldalainak arányát a háromszög egyik hegyesszöge egyértelmûen meghatározza.22. Erre a függvényszerû kapcsolatra vezetjük be a szögfüggvényeket: a c a b DEFINÍCIÓ: sin a = a . kapcsolatok ugyanazon szög szögfüggvényei között. Késõbb az arab és a hindu csillagászok is foglalkoztak a matematikának ezzel az ágával. ctg a = b . IV. A szögfüggvények általános definíciója A szögfüggvények ábrázolása és jellemzése Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei közt Trigonometrikus függvények transzformáltjai Alkalmazások Bevezetés: A trigonometria az ókori csillagászat segédeszközeként jött létre. hogy két derékszögû háromszög hasonló. Szögfüggvények általánosítása A hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögû háromszögekkel vezetjük be. Az elsõ írásos emlék Ptolemaiosztól származik. cosa = b . II. Trigonometrikus függvények transzformáltjai Vázlat: I.

sina ) e a O i x a O i x a 180° –a e (cos a . 0 <a < p 2 y p <a <p 2 y p < a < 3p 2 y 3p < a < 2p 2 y tga tga e a O i x e a i x a O tga i x a O e i x e tga tga = -tg(p . a ŒI.p) sina = -sin(a . egységsugarú kör (1.a) DEFINÍCIÓ: A sin a hányadost. a ŒII.a) tga = tg(a .a) 116 . A koordinátarendszerben az i vektortól a szöggel elforgatott e egységvektor egyenese által az origó középpontú.p) tga = -tg(2p . koordinátája az a szög tangense. 0) bázisvektor origó körüli a szöggel való elforgatásával keletkezõ e egységvektor elsõ koordinátája az a szög koszinusza. 0 <a < p 2 y p <a <p 2 – (cos a . a ŒIV. ha cosa π 0. a ŒIII.DEFINÍCIÓ: A koordinátarendszerben az i(1. sina ) – – i O a – 180° x a O e i x 360° –a (cos a .a) sina = -sin(2p . a ŒII. a ŒIV. sina ) – cosa = -cos(p .p) cosa = cos(2p . 0) pontjában húzott érintõbõl kimetszett pont 2.a) sina = sin(p . második koordinátája az a szög szinusza. a ŒIII.a) cosa = -cos(a . vagyis ha a ≠ p + kp (k ŒZ). a ŒI. sina ) e y p < a < 3p 2 y 3p < a < 2p 2 y (cos a . az a szög tangensécosa 2 nek nevezzük.

egységsugarú kör (0. p + k2p[ (k ŒZ) szélsõértéke: max. 3p + k 2p ⎡ (k ŒZ) ⎥2 ⎢ 2 ⎦ ⎣ valós számok halmaza: R [-1. a ŒIV. vagyis f(-x) = -f(x) korlátos periodikus: p = 2p x = p + kp (k ŒZ) 2 páros. 0 <a < p 2 y p <a <p 2 ctga y p < a < 3p 2 y 3p < a < 2p 2 ctga y ctga ctga e a O i x e a i x a O e i x a O e i x ctga = -ctg(p . érték: y = 1 min. az a szög kotangensének sin a nevezzük. helyek: x = p + k 2p (k ŒZ). f(x) = sinx y 1 g: R Æ R.1) pontjában húzott érintõbõl kimetszett pont 1. érték: y = -1 periodicitás: zérushelyei: paritása: korlátosság: periodikus: p = 2p x = kp (k ŒZ) páratlan. a ŒII. vagyis g(-x) = g(x) korlátos 117 . vagyis ha a π kp (k ŒZ). 1] szigorúan monoton nõ: x ∈ ⎤ − p + k 2p . 2 érték: y = -1 max. 2p + k2p[ (k ŒZ) szigorúan monoton csökken: x Œ]k2p. Szögfüggvények ábrázolása és jellemzése A függvény ábrázolása: – – 3p 2 –p –1 f: R Æ R. A koordinátarendszerben az i vektortól a szöggel elforgatott e egységvektor egyenese által az origó középpontú.a) II. koordinátája az a szög kotangense. helyek: x = k2p (k ŒZ). g(x) = cosx y 1 p 2 sin x cos x 3p 2 3p 2 2p x – – 3p 2 –p p 2 0 p 2 p p 2 –1 p 2p x értelmezési tartománya: értékkészlete: monotonitása: valós számok halmaza: R [-1. 1] szigorúan monoton nõ: x Œ]p + k2p.a) ctga = ctg(a . a ŒIII. ha sina π 0. a ŒI. 2 érték: y = 1 min.DEFINÍCIÓ: A cosa hányadost.p) ctga = -ctg(2p . helyek: x = p + k2p (k ŒZ). p + k 2p ⎡ (k ŒZ) ⎥ 2 ⎢ 2 ⎦ ⎣ szigorúan monoton csökken: x ∈ ⎤ p + k 2p . helyek: x = 3p + k 2p (k ŒZ).

p + kp ⎡ (k ŒZ) ⎥ 2 ⎢ 2 ⎦ ⎣ nincs periodikus: p = p x = kp (k ŒZ) páratlan. (k ŒZ) 2 { } R \ {kp}. g(x) = ctgx (k ŒZ) y ábrázolása: y = tg x y = ctg x –p p x – p 2 p 2 3p 2 x értelmezési tartománya: értékkészlete: monotonitása: R \ p + kp . ha a ≠ k p (k ŒZ) tga 2 tga = 1 . p + kp[ (k ŒZ) nincs periodikus: p = p x = p + kp (k ŒZ) 2 páratlan. 118 . vagyis g(-x) = -g(x) nem korlátos szélsõértéke: periodicitás: zérushelyei: paritása: korlátosság: III. f(x) = tgx 2 (k ŒZ) y { } g: R \ {kp} Æ R. Kapcsolatok egyazon szög szögfüggvényei között: TÉTEL: ctg a = 1 . (k ŒZ) valós számok halmaza: R szigorúan monoton nõ: x ∈ ⎤ − p + kp . vagyis f(-x) = -f(x) nem korlátos valós számok halmaza: R szigorúan monoton csökken: x Œ]0 + kp. sina).A függvény f: R \ p + kp Æ R. ha a ≠ k p (k ŒZ) ctg a 2 fi tga ◊ ctga = 1 a ≠ k p 2 ( ) TÉTEL: sin2a + cos2a = 1 minden valós a-ra (Pitagoraszi összefüggés) BIZONYÍTÁS: A szögfüggvények definíciója szerint az a irányszögû e egységvektor koordinátái: (cosa.

négyzetre emeléssel: sin2a + cos2a = 1.y sina r e cosa r j a r i x 1 3O 2 Egyrészt az egységvektor hossza . ha ΩaΩ < 1. másrészt az e vektor hossza: ΩeΩ = 2 e1 2 + e2 = sin 2 a + cos2 a Ebbõl 1 = sin 2 a + cos2 a . x ® tgx. illetve cosa = 1 − sin 2 a IV. y tengelyre vonatkozó tükrözés. 1: (ΩeΩ= 1). hogy az f(x) függvény képét eltoljuk az x tengely mentén (-b. A merõleges affinitás összenyomás. amit a következõ négy alaptranszformációval lehet elérni: A változó transzformációi: • g: x ® f(a ◊ x) függvény képét az f(x) függvény képének y tengelyre való merõleges 1 aráa nyú merõleges affinitás adja. ha ΩaΩ > 1. 0) vektorral. nyújtás. Trigonometrikus függvények transzformáltjai Legyen x ® f(x) valamelyik trigonometrikus függvény (x ® sinx. ha a = -1. Mivel nemnegatív számok állnak a két oldalon. y g 2p x y = tg x 2 y 1 y = sin2x 3p 4 – 3p 2 –p y = sinx – p 2 –1 0 p 3p 2 2p p 4 p 2 x • g: x ® f(x + b) függvény képe úgy adódik. x ® cosx. x ® ctgx). Ebbõl elkészítjük a g: x ® c ◊ f(a ◊ x + b) + d transzformációt. 119 . KÖVETKEZMÉNY: tetszõleges a szög esetén: sin a = 1 − cos2 a .

d) vektorral.ö ç ÷ è 2ø 2p 0 – 3p 2 –p y = sinx p – 2 –1 p 2 p 3p 2 x y 1 p y = cos æ x + ö ç ÷ è 4ø 5p 4 – 3p 4 – p 2 0 p 4 x y = cos x –1 A függvényérték transzformációi: • g: x ® c ◊ f(x) függvény képét az f(x) függvény képének x tengelyre való merõleges a arányú merõleges affinitás adja. nyújtás.y 1 p y = sinæ x . A merõleges affinitás összenyomás. x tengelyre vonatkozó tükrözés. hogy az f(x) függvény képét eltoljuk az y tengely mentén (0. y y = sin x 1 p –p – 1 y = sin x 3 3p 2 2p x p 2 0 –1 p 2 y 2 y = 2 cos x y = cos x –p – p 2 0 –1 –2 p 2 p 3p 2 2p x • g: x ® f(x) + d függvény képe úgy adódik. ha ΩaΩ > 1. y 2 1 y = sin x +1 p –p – p 2 0 –1 p 2 3p 2 2p x y = sin x 120 . ha a = -1. ha ΩaΩ < 1.

a következõ módon érhetõ el a g( x ) = c ⋅ f (a ⋅ x + b ) + d = c ⋅ f ⎡a x + b ⎤ + d átalakítás után: ⎢ a ⎥ ⎣ ⎦ f ( x ) → f (ax ) → f ⎡a x + b ⎤ = f (a ⋅ x + b ) → c ⋅ f (a ⋅ x + b ) → c ⋅ f (a ⋅ x + b ) + d ⎢ a ⎥ ⎣ ⎦ ( ) ( ) y = sin x y = sin2 x pö æ y = sin ç 2 x + ÷ 2ø è y 4 3 2 pö æ y = –3sin ç 2 x + ÷ 2ø è pö æ y = –3sin ç 2 x + ÷ +1 2ø è –3p – 5p 2 –2p – 3p 2 –p – p 2 p 2 p 3p 2 2p 5p 2 3p x –3 f ( x ) = sin x → f ( x ) = sin2 x → f ( x ) = sin ⎡2 x + p ⎤ = sin 2 x + p → ⎢ 4 ⎥ 2 ⎣ ⎦ f ( x ) = −3 ⋅ sin 2 x + p → f ( x ) = −3 ⋅ sin 2 x + p + 1 2 2 ( ) ( ) ( ) ( ) y =cos x 3 y =cos x 2 pö æ3 y =cos ç x – ÷ 4ø è2 y 3 2 pö æ3 y =2cos ç x – ÷ 4ø è2 pö æ3 y =2cos ç x – ÷ – 2 4ø è2 –3p – 5p 2 –2p – 3p 2 –p – p 2 p 2 p 3p 2 2p 5p 2 3p x –4 f ( x ) = cos x → f ( x ) = cos 3 x → f ( x ) = cos ⎡ 3 x − p ⎤ = cos 3 x − p → ⎢2 2 6 ⎥ 2 4 ⎣ ⎦ f ( x ) = 2 ⋅ cos 3 x − p → f ( x ) = 2 ⋅ cos 3 x − p − 2 2 4 2 4 ( ) ( ( ) ) ( ) 121 .y y = tg x –2p –p 2 p 2p x y = tgx – 2 A g: x ® c ◊ f(a ◊ x + b) + d transzformáció az elõzõ négy transzformációval pl.

-i háromszögelés) e ⋅ f ⋅ sin a (e.V. gyorsulás-idõ függvénye. a = átlók szöge) • Négyszög területe: t = 2 • Rezgõmozgás kitérés-idõ. koszinusztétel • GPS: globális helymeghatározó rendszer (XXI. f átlók. sebesség-idõ. Alkalmazások • Háromszög trigonometrikus területképlete • Szinusztétel. sz. trigonometrikus függvény 122 .

hogy minden síkidomhoz hozzárendelünk egy pozitív valós számot. Kidolgozás I. II. melyben sokat foglalkozott különbözõ egyenesek és körívek által meghatározott területek kiszámításának. Minden paralelogramma átdarabolható téglalappá. paralelogramma. a ma a x a–x a x ma 123 .e. négyszögek. Területszámítás II. Ez a hozzárendelés az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: • Az egységnyi oldalhosszúságú négyzet területe egységnyi. sokszögek. akkor az egyes részek területének összege egyenlõ az eredeti sokszög területével. Területszámítás A mérés egy egységnyinek tekintett értékkel való összehasonlítást jelent. t = a ◊ b. trapéz.23. Alkalmazások Bevezetés: Síkidomok területével már az ókorban is foglalkoztak: Hippokratész Kr. rögzíteni kell a mérés szabályait. amelyet a síkidom területének nevezünk. háromszög. hogy ilyen területértelmezés mellett igazak a következõ állítások: TÉTEL: A téglalap területe két szomszédos oldalának szorzatával egyenlõ. 150 évvel késõbb Eukleidész mûveiben is találunk a területszámításról említést. Ahhoz. Görbe alatti terület V. Síkidomok területe Bebizonyítható. deltoid. Határozott integrál IV. DEFINÍCIÓ: A terület mérése azt jelenti. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával Vázlat: I. így TÉTEL: a paralelogramma területe: t = a ◊ ma. • Ha egy sokszöget véges számú sokszögre darabolunk. • Egybevágó sokszögek területe egyenlõ. hogy mérni tudjunk. 450 körül egy rendszerezõ matematikai mûvet írt. Síkidomok területe: téglalap. kör III. Kb.

így a paralelogramma területének a fele C g b a A’ a A ma a b g B TÉTEL: a háromszög területe: t = a ⋅ ma . így TÉTEL: a sokszög területe egyenlõ ezeknek a háromszögeknek a területösszegével. TÉTEL: Háromszög területei: t = a ⋅ ma a ⋅ b ⋅ sin g = = r ⋅ s = a ⋅ b ⋅ c = s ⋅ ( s − a) ⋅ ( s − b ) ⋅ ( s − b ) 2 2 4R ahol r a beírt kör sugara. c ma b g a TÉTEL: t = r ◊ s. s a félkerület. TÉTEL: A trapéz területe az alapok számtani közepének és a trapéz magasságának szorzata: t = a+c ⋅m . R a körülírt kör sugara. BIZONYÍTÁS: A háromszög beírt körének középpontja a szögfelezõk metszéspontja. 2 Tükrözve bármely trapézt az egyik szárának felezõpontjára olyan paralelogrammát kapunk.Minden háromszöget valamely oldalának felezõpontjára tükrözve az eredeti háromszög és (az eredetivel egybevágó) képe együtt egy paralelogrammát alkot. C b r O r r a A c B 124 . amelynek területe kétszerese a trapéz területének. 2 D d c C=B’ g b F a a A’ a A a b g B=C’ c d D’ Minden sokszög véges számú háromszögre darabolható.

így a négyszög területe egyenlõ a négy háromszög területének összegével: D y 180° – j x A f–y j M j e–x 180° – j C B tABCD = tABMè + tBCMè + tCDMè + tDAMè 125 . f . 4R BIZONYÍTÁS: A háromszög körülírt körének középpontja az oldalfelezõ merõlegesek metszéspontja. e . BCO és CAO háromszögekre. 2 2 2 2 TÉTEL: t = a ⋅ b ⋅ c . átlóinak metszéspontja M. akkor COB középponti szög 2a (ugyanahhoz az ívhez tartoznak).Berajzoljuk a szögfelezõket. mindhárom háromszögben az egyik oldalhoz tartozó magasság r. Így felírható az eredeti háromszög területe a részháromszögek területének összegével. illetve y. a 2= a . t= 2 2 4R TÉTEL: Négyszög területe: az átlói hossza és az átlók által bezárt szög szinuszának a szorzatának e ⋅ f ⋅ sin j . M az átlókat x. t ABCè = t ABOè + t BCOè + tCAOè = c ⋅ r + a ⋅ r + b ⋅ r = r ⋅ a + b + c = r ⋅ s . fele: t = 2 BIZONYÍTÁS: Az ABCD konvex négyszög.y részekre osztja. A a b O R B a 2 a 2 C a a R Ha CAB kerületi szög a. A két átló 4 db háromszögre osztja a négyszöget.x. így ABC háromszöget felbontjuk három db háromszögre: ABO. COB egyenlõ szárú háromszög fi sin a = R 2R b⋅c⋅ a b ⋅ c ⋅ sinα = 2R = a ⋅ b ⋅ c .

DEFINÍCIÓ: Görbe alatti területnek nevezzük egy [a. függvénygörbe vonalával határolt síkidomok területét is meg tudjuk határozni. y x=a x =b x 126 . hogy középpontjukat összekötjük a csúcsokkal és így n db egyenlõ szárú háromszögre bontjuk a sokszöget: t = n ⋅ a ⋅r = n ⋅ 2 R 2 ⋅ sin 360º n . pozitív értékû f függvény görbéjének az intervallumhoz tartozó íve. TÉTEL: Szabályos sokszög területét úgy kapjuk. 2 2 2 ABCD konkáv négyszög. az x = a. az x = b egyenesek és az x tengely által határolt területet.tBCDè = tABMè + tAMDè . korlátos. míg a valódi átló: CA = AM . 2 ahol r: a beírt kör sugara. e . b] intervallumon folytonos. ekkor -t kiemelve: 2 t= t= sin j sin j ⋅ [ x ⋅ ( f − y ) + (e − x ) ⋅ ( f − y ) + (e − x ) ⋅ y + y ⋅ x ] = ⋅ [( f − y ) ⋅ e + y ⋅ e] = 2 2 = sin j sin j e ⋅ f ⋅ sin j ⋅ [ f − y + y] ⋅ e = ⋅ f ⋅e = . TÉTEL: r sugarú kör területe: r2p (sorozatok határértékével) III. mert 0º < j < 180º. Ehhez elõször a görbe alatti területet kell vizsgálnunk. R: körülírt kör sugara.x ⋅ ( f − y) ⋅ sin j (e − x ) ⋅ ( f − y) ⋅ sin(180º − j ) (e − x ) ⋅ y ⋅ sin j y ⋅ x ⋅ sin(180º − j ) + + + 2 2 2 2 sin j sin(180º .tCMDè.x részekre osztja. átlóinak metszéspontja M a virtuális átlót x.j) = sinj.tCBMè . Határozott integrál: A határozott integrál segítségével. D x j y C f 180° – j M e–x B A Az ABD háromszög területe egyenlõ az ABCD négyszög területének és a BCD háromszög területének összegével tABCD = tABDè .CM.

Végezzük el a szerkesztést a felosztás minden intervallumában és egyesítsük a kisebb téglalapokat és a nagyobb téglalapokat külön két sokszögbe. integrálható függvények határozott integrálja megadja a függvény alatti területet. 127 . f függvény integrálható.1). xi] intervallum fölé szerkesszünk olyan téglalapokat. illetve egy körülírt sokszögét kapjuk. Ekkor a vizsgált tartomány egy beírt. A beírt sokszög területe az alsó közelítõ összeg: sn = m1(x1 . hogy korlátos függvényeknél ezek az értékek léteznek. b] intervallumot az a = x0.DEFINÍCIÓ: A görbe alatti területet téglalapok egyesítésével létrejött sokszögekkel közelítjük. y M1 m1 m2 a = x0 x1 Az [xi . Görbe alatti terület Így tehát nemnegatív.xn . hogy bármely alsó összeg nem lehet nagyobb bármely felsõ összegnél. Tekintsük ennek a felosztásnak az intervallumát: [xi . Bizonyítható. + mn(xn .1).x1) + . Ezt az intervallum egy felosztásának nevezzük. Ezeknek a sokszögeknek a területét vizsgáljuk.1. xi]. b] intervallumon korlátos. akkor sn általában nõ. Ehhez az [a. Jelölés: 4 2 4 1 4 4 3 14243 14243 M2 x2 x n = b x ∫ f ( x ) dx . … xn = b pontokkal n részre osztjuk.. Ezt az egyetlen számot nevezzük 1442443 az f függvény [a.xn . Mi pedig a felsõ határát (a felsõ korlátok közt a legkisebb). amely az összes alsó és az összes felsõ közé esik. Sn általában csökken. illetve Mi.. és ekkor a leghosszabb részintervallumok hossza is 0-hoz tart. b] intervallumon vett határozott integráljának. a b IV.x0) + M2(x2 .. DEFINÍCIÓ: Az [a. Belátható. x2. hogy az x tengely alatti terület negatív elõjellel adódik.x0) + m2(x2 . Így végtelen sok alsó és felsõ összeg keletkezik.. x1. ha csak egyetlen olyan szám található. Jelölje mi az f függvénynek ebben az intervallumban felvett értékeinek alsó határát (az alsó korlátok közt a legnagyobb).1. A körülírt sokszög területe a felsõ közelítõ összeg: Sn = M1(x1 .x1) + . Az integrál területszámítási alkalmazásánál figyelembe kell venni. + Mn(xn . amelyeknek másik oldala mi. További osztópontokat véve a meglévõkhöz a felosztást finomítjuk.

Alkalmazások: • Pitagorasz-tétel bizonyítása terület-összerakással • Geometriai valószínûségek kiszámításakor szükség van geometriai alakzatok területének meghatározására • Kör területe • Síkidomokkal. és az x tengely és a függvény grafikonja által közrezárt síkidom területe : t = y y ∫ f ( x ) dx a b . akkor x = a. Ekkor a két „holdacska” területének összege egyenlõ a háromszög területével. x = b. kúp. henger. V. csonka gúla) • Hippokratész „holdacskái”: A derékszögû háromszög oldalai fölé rajzoljunk félköröket. b]-on folytonos f függvény nem vált elõjelet. csonka kúp. a legvégén pedig a Newton-Leibniz formulával kiszámolni a határozott integrál értékét. gúla. illetve síkba kiteríthetõ felületekkel határolt testek felszínének meghatározása (hasáb. C b A c a B 128 . a b x De: – x a b x TÉTEL: Két függvény által közrezárt síkidom területe: t = ∫ ( f ( x ) − g( x )) dx (ha f(x) > g(x)) a y b f(x) a g(x) b x Ilyenkor általában a két függvény metszéspontját kell elõször meghatározni. Majd a két függvény különbségét kell integrálni.TÉTEL: Ha az [a.

Egyre több olyan geometriai problémával foglalkoztak. Az elsõ rekeszbe az n elem bármelyike tehetõ. k2. akkor az n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációját kapjuk.. Az elsõ tudományos alapú gráfelméleti könyvet König Dénes magyar matematikus írta 1936-ban. a valószínûség-számítás és a matematikai statisztika a véletlen tömegjelenségek törvényszerûségével foglalkozik.. Ha ezekbõl k (k £ n) db-ot kiválasztunk minden lehetséges módon úgy. Ebben helyezzünk el az n elem közül k db elemet minden lehetséges módon.24. DEFINÍCIÓ: Legyen n db egymástól különbözõ elemünk. A gráfelmélet története Euler munkásságával kezdõdött: 1736-ban a „königsbergi hidak” problémájával foglalkozott. alakjával. csak az egymással való kapcsolatukkal. ◊ 2 ◊ 1 = n!. Kombinatorika II. k2. …. DEFINÍCIÓ: Ha az n elem között van k1.. A kombinatorika tárgyát képezik a sorba rendezési és a részhalmaz kiválasztási problémák. A második rekeszbe már csak (n . km egymással megegyezõ. TÉTEL: Ha n elem között k1. akkor ezeket az n! elemeket különbözõ módon lehet sorba rendezni. majd Bernoulli alkalmazta valószínûségszámítási feladatok megoldásakor.2) ◊ . Gráfok III.. ez az ismétléses permuták1!⋅ k2 !⋅ . Alkalmazások Bevezetés: A kombinatorika rendszerint dolgok megszámlálásával foglalkozik. TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációk száma: n! . DEFINÍCIÓ: Egy adott n elemû halmaz elemeinek egy ismétlés nélküli permutációján az n különbözõ elem egy sorba rendezését (sorrendjét) értjük. Kidolgozás I. amely nem foglalkozik az alakzatok méretével. TÉTEL: Egy n elemû halmaz ismétlés nélküli összes permutációinak száma: n ◊ (n . Elõször Leibniz az 1700-as évek elején rendszerezte a kombinatorikai ismereteket. gráfok Vázlat: I. Kombinatorika. …. a kombinatorika rendszerint dolgok megszámlálásával foglalkozik. hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít. (n − k )! BIZONYÍTÁS: Vegyünk egy k rekeszes dobozt.1) elem közül választhatunk. Ez (n . km db megegyezõ van. rekesz számára. és k + k2 + … + km = n. Kombinatorika A kombinatorika. akkor az elemek egy sorba rendezését ismétléses permutációnak nevezzük. ⋅ k m ! ciók száma. Az elsõ két rekeszbe 129 .1) ◊ (n .1)-féle kitöltést ad a 2.

..1) ◊ .. azaz n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációját kapjuk. ⋅ (n − k + 1) ⋅ ( n − k ) ⋅ (n − k − 1) ⋅ ..1)-féleképpen tehetõk az elemek. ◊ (n .2) ◊ . hogy a kiválasztás sorrendje nem számít és a már kiválasztott elemeket újra kiválaszthatjuk. Minden vonal két (nem feltétlenül különbözõ) pontot köt össze.. Gráfokkal szemléltethetõk pl. ⎛ n + k − 1⎞ TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációjának száma : ⎜ ⎟.1) db-ból. ⋅ 2 ⋅ 1 = n! (n − k )! (n − k )! DEFINÍCIÓ: Legyen n db egymástól különbözõ elemünk. A pontok a gráf pontjai. a vonalak a gráf élei.. n ⋅ (n − 1) ⋅ ( n − 2) ⋅ . 130 . Az elsõ helyre n db-ból. ⋅ (n − k + 1) ⋅ (n − k ) ⋅ (n − k − 1) ⋅ .. k!-ral osztjuk. akkor n ⋅ (n − 1) ⋅ .k + 1) db-ból választhatunk. TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú az ismétlés nélküli kombinációinak száma: ⎛n⎞ n ⋅ (n − 1) ⋅ (n − 2) ⋅ . mintha elõször sorba állítanánk a k db kiválasztott elemet.. ⎝ k ⎠ II. A k-adik rekeszbe n . A doboz teljes kitöltésére összesen n ◊ (n . a második helyre (n .. ezzel a lehetõségek száma n ◊ (n . Ha ezekbõl k (k £ n) db-ot kiválasztunk minden lehetséges módon úgy. k ⋅ (k − 1) ⋅ . Ha az eredményt (n . ⋅ 2 ⋅ 1 k !⋅ ( n − k )! ⎝ k ⎠ BIZONYÍTÁS: A kiválasztást úgy képzelhetjük el.1) = n . melynek mindkét végpontja ugyanaz a pont. hogy a kiválasztott elemek sorrendjére nem vagyunk tekintettel. hiszen a sorrend nem számít. az ilyen él neve hurokél.. akkor az n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációját kapjuk.k + 1) lehetõség adódik.(k ..k)!-ral bõvítjük.. ⋅ 2 ⋅ 1 k !⋅ (n − k )! ⎛n⎞ Erre pedig bevezetjük az ⎜ ⎟ szimbólumot. ◊ (n . ⎝k⎠ DEFINÍCIÓ: Ha n különbözõ elembõl kell k elemet kiválasztani úgy.k + 1). ⋅ (n − k + 1) n! = =⎜ ⎟.n(n . Majd a sorrendek számát a k elem összes sorrendjével. vagy bármilyen hálózat kapcsolódási viszonyai. Gráfok A gráfok nagyon jól szemléltetik egy halmaz elemei közti kapcsolatokat. akkor az n elem k-ad osztályú ismétléses variációját kapjuk..k + 1 elem közül választhatunk. hogy a kiválasztott elemek sorrendje is számít és ugyanazt az elemet többször is választhatjuk... TÉTEL: Az n elem k-ad osztályú ismétléses variációk száma: nk.. ⋅ ( n − k + 1) = n ⋅ (n − 1) ⋅ .. DEFINÍCIÓ: Legyen n egymástól különbözõ elemünk. DEFINÍCIÓ: A gráfokban elõfordulhat olyan él is... Minden rekeszbe 1-gyel kevesebb elem közül választhatunk.. egy társaság ismeretségi viszonyai.. ⋅ ( n − k + 1) = k! n ⋅ (n − 1) ⋅ (n − 2) ⋅ . ⋅ 2 ⋅ 1 n! = = k !⋅ (n − k ) ⋅ (n − k − 1) ⋅ .. Ha ezekbõl kiválasztunk k db-ot minden lehetséges módon úgy. mint az elõzõbe. DEFINÍCIÓ: A gráf pontokból és vonalakból áll. a k-adik helyre már csak a megmaradt (n .1) ◊ ◊ (n .

ha nincs benne sem hurokél. gráf hurok többszörös él egyszerû gráf nem egyszerû gráf TÉTEL: Legalább 2 csúcsú egyszerû gráfban van 2 azonos fokú csúcs. 3 3 3 1 2 0 TÉTEL: A pontok fokszámösszege az élek számának kétszerese. 131 . páros számot kell kapnunk). DEFINÍCIÓ: Egy gráf összefüggõ gráf. és ehhez hozzáadva a páratlan fokszámú pontok összegét.DEFINÍCIÓ: A gráf olyan pontját. ha bármely pontjából bármely másik pontjába élek mentén el lehet jutni. DEFINÍCIÓ: Egy gráfot egyszerû gráfnak nevezünk. izolált pontnak nevezzük. DEFINÍCIÓ: Két csúcs között több élt is húzhatunk. sem többszörös él. TÉTEL: A páratlan fokszámú pontok halmaza páros (hiszen a páros fokszámú pontok fokszámának az összege páros. TÉTEL: Minden gráfban a pontok fokszámának összege páros szám. DEFINÍCIÓ: Egy gráf egy pontjához illeszkedõ élvégek számát a pont fokszámának (fokának) nevezzük. ezek a többszörös élek. amelybõl nem vezet él.

ha kezdõ és végpontja megegyezik. Zárt Euler-vonalnak nincs kezdõ és végpontja. 5. 7. 4. B(2) 2. DEFINÍCIÓ: Az Euler-vonal a gráf összes élét pontosan egyszer tartalmazó vonal. D(2) 8. amelyben az élek ezeket a pontokat kötik össze és az élek nem ismétlõdnek. 2 TÉTEL: n pontú teljes gráfban a fokszámok összege: n ◊ (n . nyílt Euler-vonalnál két különbözõ pont van a vonal két végén. Lehet zárt és lehet nyílt Euler-vonal. A A B C A bejárás: ABACBD B C A bejárás: ABCD D D DEFINÍCIÓ: A kör olyan vonal. amely egyetlen ponton sem halad át egynél többször. egyébként nyílt.összefüggõ gráf nem összefüggõ gráf DEFINÍCIÓ: Ha egy gráfnak n pontja van (n ŒZ+) és mindegyik pontból pontosan egy él vezet a többi ponthoz. akkor a gráfot n pontú teljes gráfnak nevezzük. 9. mert egybeesik. F(2) 132 . egy csúcs többször is elõfordulhat. C(2) 3.1). DEFINÍCIÓ: Az út az élek olyan egymáshoz kapcsolódó sora. A vonal zárt. TÉTEL: Zárt Euler vonala akkor és csak akkor van egy összefüggõ gráfnak. E(4) 1. A(4) 6. ha minden foka páros. amelynek kezdõ és végpontja megegyezik és a pontok nem ismétlõdnek. TÉTEL: n pontú teljes gráf éleinek a száma: n ⋅ (n − 1) . A A B C A bejárás: ABD B C A bejárás: ACBD D D DEFINÍCIÓ: A vonal a gráf csúcsainak és éleinek az a sora.

1. 3. C(3) 1. III. elektromos hálózatok. B(2) DEFINÍCIÓ: Két gráfot izomorfnak nevezünk. vagy közlekedési útvonalak tervezésében. A(2) 2. E(3) 4. TÉTEL: A fa bármely két csúcsát egyetlen út köti össze TÉTEL: n csúcsú fának n-1 éle van. TÉTEL: Minden egynél több csúcsú fának van legalább 2 elsõfokú csúcsa. amelyek között nem volt él. TÉTEL: A fa maximális körmentes gráf (bármely két pontját összekötjük. ha pontjaik és éleik kölcsönösen egyértelmûen és illeszkedéstartóan megfeleltethetõek egymásnak. 6. kábel) tervezése • szerencsejátékok nyerési esélyeinek meghatározása • gráfokat jól lehet alkalmazni szociológiai. kiválasztási és összeszámlálási problémák • klasszikus valószínûségi modell Gráfelmélet: • minimális költségû hálózatok (út. ha pontosan két páratlan fokú pontja van. TÉTEL: A fa minimális összefüggõ gráf (bármely élet elhagyjuk. akkor a gráf már nem összefüggõ). amely nem tartalmaz kört.TÉTEL: Nyílt Euler vonala akkor és csak akkor van egy összefüggõ gráfnak. és DEFINÍCIÓ: A fa olyan összefüggõ gráf. 133 . akkor a gráf már tartalmaz kört). D(2) 5. Alkalmazások Kombinatorika: • binomiális tétel bizonyítása • n elemû halmaz összes részhalmazainak száma • sorbarendezési. pszichológiai vizsgálatokban.

Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában. Kimondunk alaptételeket (axiómákat). tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek: DEFINÍCIÓ: Direkt bizonyítás: a direkt bizonyítás során igaz állításokból kiindulva jutunk el a bizonyítandó állításhoz.: Pitagorasz-tétel: derékszögû háromszögben a befogók négyzetének összege egyenlõ az átfogó négyzetével. Tétel és megfordítása Szükséges és elégséges feltétel III. A legtöbb matematikai tétel (geometriai. TÉTEL: Pl. algebrai) bizonyítása direkt úton történik.25. Meghatározunk alapfogalmakat. amelyek igazságtartalmát bizonyítás nélkül. helyes következtetéseken keresztül további tételeket bizonyítunk be. Kidolgozás I. Az axiómákból elindulva a matematikai logika eszközeivel. szükséges és elégséges feltétel Vázlat: I. + 4ta2 + b2 = c2. BIZONYÍTÁS: (13. majd ezek segítségével további fogalmakat definiálunk. a szemlélet alapján elfogadjuk. Alkalmazások Bevezetés: A matematika különbözõ ágai hasonlóan épülnek fel. A bizonyítás igénye már az ókorban jelen volt. + 4t a a b a b a b b a b a b a b a + b = 90º a a a b g a c c b a g b c b g a b a b a g b a t1 t3 c t2 b b 134 . tétel) a2 + b2 + 4t = c2 + 4t. Pitagorasz és Thalész munkássága is ezt mutatja. Bizonyítási módszerek II.

tétel) Tegyük fel. hogy /( )2 A négyzetszámokban minden prímtényezõ páros sokszor fordul elõ. aminek a befogói a és b. következik. BIZONYÍTÁS: (13. hogy az állítás igaz n = k-ra (indukciós feltevés). így a háromszög derékszögû. Így a kiinduló feltevés volt téves. hogy a2 + b2 = c2. hogy ha meglökjük az elsõ dominót. átfogója legyen c’. amelyben azt tudjuk. Ezzel az állítást minden n pozitív egész számra belátjuk. TÉTEL: Pl. akkor feldönti a sorban utána következõt is. q ŒZ. a jobb oldalon páros sok db 2-es van. Az eredeti feltétellel összevetve c2 = (c’)2. majd feltételezzük. A teljes indukciós eljárás soron elõször bebizonyítjuk az állítást n = 1-re (vagy valamilyen konkrét értékre). hogy a bal oldalon páratlan sok db 2-es van.: Az elsõ n pozitív egész szám összege: BIZONYÍTÁS: n=1 n ⋅ ( n + 1) . melynek során feltesszük. és ebbõl kiindulva helyes következtetésekkel lehetetlen következményekhez jutunk el. A teljes indukciót gyakran hasonlítják egy olyan végtelen sok dominóból álló sorhoz. TÉTEL: Pl. hogy ha bármelyik dominó feldõl. A számelmélet alaptétele miatt ez nem lehet. vagyis a bizonyítandó állítás valójában igaz. amibõl pozitív mennyiségekrõl lévén szó. hogy a bizonyítandó eljárás nem igaz. Ekkor tudunk szerkeszteni olyan derékszögû háromszöget. TÉTEL: Pl. vagyis 2 irracionális. Ez azt jelenti. Mivel ez derékszögû háromszög. Tegyük fel. akkor az összes fel fog borulni. 2 1 ⎫ ⎪ 1 ⋅ 2 = 1⎬ = ⎪ 2 ⎭ n=2 1 + 2 = 3⎫ ⎪ 2⋅3 = 3 ⎬ = ⎪ 2 ⎭ 135 . akkor a háromszög derékszögû. és ennek felhasználásával bebizonyítjuk. melyek n pozitív egész számtól függenek. a Pitagorasz-tétel miatt: a2 + b2 = (c’)2. Ez ellentmond a kiinduló feltételnek. q) = 1) q 2= p2 ⇒ 2 q 2 = p2 q2 BIZONYÍTÁS: (2. DEFINÍCIÓ: Teljes indukció: a teljes indukció olyan állítások bizonyítására alkalmas.DEFINÍCIÓ: Indirekt bizonyítás: az indirekt bizonyítás olyan eljárás.: Pitagorasz-tétel megfordítása: ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetének összege egyenlõ a harmadik oldal négyzetével. rossz volt a feltevés. hogy az állítás igaz n = (k + 1)-re. ebbõl következik. Mivel ez ellentmondás. hogy c = c’.: 2 irracionális 2 racionális: p 2 = (ahol p. tétel) Tudjuk. hogy a háromszög nem derékszögû. (p. mert egy szám csak egyféleképpen bontható fel prímszámok szorzatára.

amelybe legalább 2 szám kerül. hogy n = k-ra igaz. + k 2 = k ⋅ (k + 1) ⋅ (2k + 1) + (k + 1)2 = 6 2 k ⋅ (2 k + 1) + 6 ⋅ ( k + 1) (k + 1) ⋅ (2 k 2 + 7k + 6) = (k + 1) ⋅ = (k + 1) ⋅ 2 k + k + 6 k + 6 = = 6 6 6 (k + 1) ⋅ (2 k + 3) ⋅ (k + 2) = . hogy az A állításból következik B állítás. 6 Tegyük fel.: ha adott n + 1 darab pozitív egész szám.. hiszen n + 1 számot kell n skatulyába szétosztani. …. 2 2 2 2 n(n + 1)(2 n + 1) . amelyek különbsége osztható n-nel.. + k = k ⋅ (k + 1) . Ekkor biztosan van olyan skatulya. Ha n skatulyába k ◊ n-nél több dolgot kell szétosztani. + k 2 + (k + 1)2 = .1)-ig. + k 2 + (k + 1)2 = DEFINÍCIÓ: Skatulya-elv: a skatulyaelv értelmében ha n skatulyába kell n-nél több dolgot szétosztani. akkor ezek között biztosan van kettõ olyan. hogy n = k-ra igaz.. 136 . Tehát egy A állítás igazságából következik egy B állítás igazsága (vagyis.Tegyük fel. akkor a skatulyák valamelyikébe legalább k + 1 dolog kerül (n. + k + (k + 1) = 2 1 + 2 + . (n . vagy azt. azt mondjuk. hogy 12 + 22 + 32 + .: az elsõ n pozitív egész szám négyzetének összege: BIZONYÍTÁS: n=1 ⎫ 12 = 1 ⎪ 1 ⋅ 2 ⋅ 3 = 1⎬ = ⎪ 6 ⎭ n=2 12 + 22 = 5⎫ ⎪ 2 ⋅3⋅ 5 = 5 ⎬ = ⎪ 6 ⎭ k ⋅ (k + 1) ⋅ (2 k + 1) . akkor a skatulyák valamelyikébe szükségképpen legalább 2 dolog kerül.. akkor B igaz” (A fi B) formában fogalmazzuk meg.. 1.. 2 (k + 1) ⋅ (k + 2) .. tehát 1 + 2 + . TÉTEL: Pl. + k + (k + 1) = k ⋅ (k + 1) (k + 2) (k + 1) ⋅ (k + 2) + (k + 1) = (k + 1) ⋅ k + 1 = (k + 1) ⋅ = . Bizonyítani kell: 1 + 2 + .. BIZONYÍTÁS: Készítsünk n db skatulyát. szükséges és elégséges feltétel A tételeket gyakran „Ha A igaz. hogy mennyi maradékot adnak n-nel osztva. k ŒZ+). 6 12 + 22 + 32 + . 6 ( ) TÉTEL: Pl. ha az A Æ B implikáció igaz).. A számokat aszerint helyezzük el az n db skatulyában. II. hogy A állítás a B állításnak elégséges feltétele (hiszen a B állítás igazságának bizonyításához elég az A állítás igazságát bizonyítani)... Ennek a két számnak a különbsége biztosan osztható lesz n-nel. Tétel és megfordítása. tehát 12 + 22 + 32 + . felcímkézve õket 0.. 6 (k + 1) ⋅ (k + 2) ⋅ (2 k + 3) Be kellene látni.

” (B fi A) Ha a tétel és a megfordítása is igaz. akkor azt mondjuk. Ha ilyen esetben A állításból a B állításra következtetünk. az nem helyes. vagyis helytelen következtetés. Egy tétel feltételeinek és feltételei következményeinek a felcserélésével kapjuk a tétel megfordítását. Ha ilyen esetben az A állítás igazságából a B állítás igazságára következtetünk. Ez azt jelenti. (A ¤ B) III. hogy A és B egyszerre igaz. hogy az A állításból nem következik a B állítás. elég egyetlen példát mutatni olyan esetre.Ilyenkor a B állítás az A állításnak szükséges feltétele (hiszen az A állítás nem lehet igaz. Ha az A állításból következik B állítás. amikor A igaz és B hamis. Alkalmazások Direkt bizonyítás: • aΩb és aΩc fi aΩb ± c • 9Ωa ¤ számjegyek összege osztható 9-cel Indirekt bizonyítás: • végtelen sok prímszám van Skatulya-elv: • 25 fõs társaságban biztosan van 3 fõ. vagyis ekvivalensek (egyenértékûek). akkor A igaz. az helyes következtetés. Így a fenti tétel megfordítása: „Ha B igaz. akik azonos csillagjegyben születtek • 5 pozitív egész szám között van 2. ha a B állítás nem igaz). melyek különbsége osztható 4-gyel Teljes indukció: 1 • 1 + 1 +… + = n n ⋅ (n + 1) n + 1 1⋅ 2 2 ⋅ 3 137 . Ha azt akarjuk kimutatni. Jele: A ¤ B (A akkor és csak akkor igaz. amikor B). és fordítva is: a B állításból következik az A állítás. akkor a két tétel ekvivalens. hogy az A állításnak a B állítás szükséges és elégséges feltétele.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful