Susanne Bruns

00 ötl kertésze
• Az alap a helyes faitaválasztás • Védöhálók: érvek és ellenérvek • Módszerek a molytetü ellen • Bátor ember nem fél a nyúltói sem • A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok • Hogyan teriednek a levéltetvek? • Monília - a szívós betegség megelözése • Permetezzünk meleg vízzel! • Lombkomposztálás : az érés gyorsítható • Komposztálható a gyümölcs- és szölötörköly? • Növényi trágyák • Légböl kapott trágyázás.

Susanne Bruns

100 ötlet biokertészeknek
Munkatárs: Kaspar Huche

A mű eredeti címe: 100 Tips für naturgemtisses Gtirtnern ©Franckh-Kosmos Verlags-GmbH und Co., Stuttgart, 1992 Fordította Czáka Sarolta © Hungarian translation Czáka Sarolta, 1993

A színes felvételeket készítették: Toni Angermayer, Rolf Bühl, Hans Pfletschinger, Werner Hilpert, Stefan Natterer, Reinhard Tierfoto, Robert Schulzberger A rajzokat készítették: Reinhild Hoffmann és Marianne Golte-Bechtle

Pesti Szalon / Falukönyv-Ciceró, 1993 Felelős kiadó Bernáth István és Szamosi Ivánné Műszaki vezető Fraunhoffer Péter Műszaki szerkesztő Horváth Péter Kaposvári Nyomda Kft. - 130999 Felelős vezető Mike Ferenc ISBN 963 7994 96 3

A könyv valamennyi adata gondosan kipróbált és tudományosan igazolt. A természettudományok gyors fejlődésével azonban nem tud lépést tartani. Ezért azt ajánljuk, ki-ki maga is győződjék meg arról, hogy az újabb kutatások nem haladták -e túl állításainkat. A készen kapható tápanyagok, növényvédő és -ápoló szerek használati utasításait, ajánlásait olvassuk el, és gondosan tartsuk meg az előírásokat!

Egészségvédelem: új és már majdnem elfeledett módszerekkel Az első a helyes fajtaválasztás Mérgek helyett megelőzés Védőhálók: érvek és ellenérvek Hasznos kis állatok üveg és fólia alatt A káposztalégy elveszti tájékozódását Módszerek a moly tetű ellen Nyúlveszély .. A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok A csigák sem szívesen látott vendégek Hívatlan látogató: a szúnyog Szövetségeseink az almamoly ellen V értetvek a gyümölcsfán Hogyan terjednek a levéltetvek a fán? A vadnövények haszna A lisztharmat a gyümölcsfán A pókhálós almamoly fogságában .. Monília - a szívós betegség megelőzése Fülbemászók Permetezzünk meleg vízzel! ... ... A póréhagymafej-aknázólégy A levéltetvek nyári rohama ellen Félünk a boszorkánykörtől? Babbetegségek A vonzó szín csapdába csalja a cseresznyelegyet Elüldözzük a málnabogarat Gombabetegségek okozói Stratégia a gombabetegségek ellen Tetves \ dézsás növény levele?

9 9 9 10 11 12 13 13 14 14 15 16 19 19 19 20 21 21 21 22 22 23 24 24 25 25 25 26 26

Amijó az embernek, felüdíti a fát is 26 A csikófark nem csupán a gombák ellen hatásos 27 Fagyaltakarás a zöldségágyáson 27 Csípős eszköz a földibolhák ellen: a zsázsa 27 Burgonyabogár - egyszerűen letakarni! 28 Borsóvédelem : a faszén 28 A fátyolkák áttelel nek 28 A zengőlegyek is megtelepíthetők 28 Gallért kap a káposzta 29 A paradicsomot megvédjük a betegségektől 30 Burgonyavész: szár- és gumórothadás 31 Sovány tej a szár- és gumórothadás ellen 31 Az ezerlábúak áttelepítése 32 Csapda a málnabogárnak 32 A málna vesszőpusztulása 32 Szándékos fertőzés az alma moly ellen 33 Hidegre tesszük a káposzta-gyökérgolyvát 34 Megtámadjuk a burgonyabogarat .. 39 A ragadozók védelme télen 39 Elriaszt juk a bögölyöket 39 Talaj - komposzt - trágyázás: élő talajban eleven a növény Ne száradjon ki a komposzt! A komposzt védelme alulról A komposzt védelme felülről Próbacsíráztatás: gátló anyagok a komposztban ? V édjük a komposztgilisztákat Gyomok a komposzton

40 40 41 42 43 43 43

~Tartalom

Ideális rosta az ágysodrony Lombkomposztálás: az érés gyorsítható Gyümölcs- és szőlőtörköly: komposztnyersanyagok Tőzeg helyett Növényi trágyák A hó trágyaként sem megvetendő .. Az eredményes mulcsozás Talajtakarás Tujatakarás - különleges célra Tegyünk valami jót a gilisztáknak! Házilag készült mészpor Algatrágya saját kezűleg.............. Szüret után pótoljuk a talaj tápanyagait! Légből kapott trágyázás Káposztalé a paradicsom örömére Magágyiföld .)...... .. .. .. .. . Gondot okoz ~ aszat? A tarack és a podagrafű Apró szulák Lengőkapa Ósszel el ne felejtsünk öntözni! Nehézfémek a talajban? Termesztés és betakarítás: csak azt vehetjük ki a talajból, amit beletettünk ... .. .. .... .... .. Csökkentsük a nitráttartalmat! Fóliák különböző célra Békés együttműködés A tök felfuttatva levegő zik

44 45 45 45 46 46 46 47 47 48 48 48

49
49 50 50 50 51 51 52 52 52

Zöld krumpli - jó krumpli! Fölöslegesek az uborka hímvirágai? Mindenképpen szükség van szén -dioxidra Növénynevelés: kényeztetés nélkül Jelentős változások a mikroklímában Aki a rózsát szereti, ne trágyázza sokáig Mit tegyünk a csírázási nehézségek ellen? A vegyes kultúra előnyei Hogyan élnek együtt a növények? Még egyszer a vegyes kultúráról Házi őrizetben a hónapos retek Paradicsom - tűző napon? A szamócáról Kései saláta - erősebb palánta Közeleg a hagymaérés .. Gyümölcsfavédelem Hogyan hajtassunk metélőhagymát? Az alma és a körte tárolása A tárolt alma érése.

59 59 59 60 60 61 62 62 62 63 64 64 64 65 65 65 66 66 67

Kedves kertimádó Olvasó!
E kis bevezető után még tegye félre néhány percre a könyvet, és képzelje el a következőket! A zöldségágyás szélén térdel egy ember, mélyen elmerülve kiskert jének gondjaiban. Most szórakozott mozdulatokba kezd, ide-oda futkos, olykor-olykor égnek emeli a karját, és igen kétségbeesettnek látszik. De hát mi baja lehet? Nézzük csak meg egészen közelről a kis paradicsomát! Így már egyáltalán nem csodálkozunk. A káposztája siralmas állapotban van, fejletlen levelei bágyadtan csüngenek, mindenütt betegség terjeng. Lomhán szétterült komposzthalom bűzlik egy sarokban, a giliszták már rég elmenekültek belőle. Az éppen mutatkozó csekélyke termés is teljesen értéktelen. Az egész látvány rettenetesen szánalmas. Ebben a kis könyvben megadjuk a gyógymódot, amellyel szegény emberünk kikecmereghet a reményl' lenségből. Kiderül, hogy nem kilátásla· lan a helyzete. Száz célravezető lan:'i· csunk segítségével a kertész olvasó, aki gondosan és eredményesen szeretn' munkálkodni a gyümölcsös-, a veteményes- és a virágoskertjében, vidámabb lelkiállapotba kerülhet, s megkönny bbülve folytathatja munkáját. Ki gondolná, hogy egy egészen c e· kély kis gondatlanság szinte lesöpörheli a paradicsomágyás termését? Valljuk b őszintén, kedves barátaim, hogy sokan úgy vélekednek: a nyári napsütésben minden szépen beérik, nem is kell nagyon fáradoznunk a kertben! A szabadföldi káposztát nem vihetjük be, hogy megóvjuk mindentől, tehát lesz, ami lesz! Kérem tehát az Olvasót, most vegye kezébe a könyvet, és segítségével vidítsa föl kertjét és kedélyét!

57 57 58 58 58

Egészségvédelem: új és már majdnem elfeledett módszerekkel
mennek jól a környéken, minck VHII hagyománya. Az egy-egy vidéken III 'g honosodott, elterjedt fajták már alk:i1 mazkodtak a helyi éghajlati és talajviszo nyokhoz, és gyakran erőteljesebb n r 'j lődnek, mint az úgynevezett nagy hozamúak, amelyek rendszerint Ft-hibrid 'k. Ha a magtasakon a következő fcliralol olvassuk: "Csak gyorsan ható műtrágy:íval termeljük!", mi, biokeftészck 'gy fáradt mosolynál ne méltassuk többr' il fajtát.

Az eredményes kertészkedés alapvető beruházása, hogya kívánt növényből a legjobb, számunkra leginkább megfelelő fajtát válasszuk. Ugyanakkor a sikeres fajtaválasztás szerepet játszik kertünk növényvédelmi teendőiben. A következő megfontolásokkallehetne rávilágítani a fajta szerepének döntő voltára. A bab például viszonylag mindenütt, minden kertben megél; az egyik fajta mégis jobban szereti a homokot, mint a kötött talajt, akad, amelyet nem fertőznek a baktérium os betegségek, míg a másikat nagyon is, holott éppen az lenne a legízletesebb. Kénytelenek vagyunk felállítani egy sorrendet. A természetbarát kertművelés sajátos követelményeket támaszt a növén nyel szemben: lassú tápanyagfelvétel, a gyomok tűrése és más, hasonló kívánságok is lehetnek. Ezzel szemben nem mindig a legnagyobb hozamú a leggazdaságosabb fajta; akiskerti termesztésnek egyébként sem a hozam az alfája és az ómegája. A nagy terméseredményt amúgy is csak a már túlzottan elgyötört környezetünk további károsítása árán lehet kierőszakolni. Fajtaválasztáskor érdemes inkább a szomszédoktói vagy a közeli kertészetekben érdeklődni, hogy mely fajták

Az egészséges, élő talaj, az élénk talaj élet nélkülözhetetlen szerepet játszik :11', eleven növény életében. A szorgos mik roorganizmusok nem csupán a gyök '1' zeten fordulnak elő, hanem szintc ill', egész növény felülete a különböző pa 1'(1 nyi élőlények küzdőtere. Ez az élő mik roflóra és -fauna segít megvédeni a növényt a betegségokozók támadásaitól. 1\ mérgek használatának minden módjil oktalanul megzavarja és védtclcnOI hagyja a növényt egy újabb fertőzéssc:1 szemben, amelyet már csak további "szükséges" permetezésekkel Ich '1 JI ' leküzdeni. Sokkal konstruktívabb 's '1' telmesebb módszer, ha a mikronóráll'~

~

Egészségvédelem
\

-faunát óvjuk és még gazdagít juk, fejlesztjük is. Az érett komposzt vizes kivonata, amely önmagában is "élő" anyag, kitűnően bevált erre a célra. Mindenekelőtt a gombabetegségek, például a lisztharmat, a szürkepenész, a különféle rothadások ellen hatásos a rendszeres komposztlé-permetezés, amelyet már tavaszszal el kell kezdenünk. A komposztkivonat növeli a védekezőképességet, tehát a megelőzést szolgálja. A benne lévő mikroorganizmusok a már kezdődő betegséget is megállíthatják. Alapvetően minden komposzt, amely jól elkorhadt, tehát megérett, alkalmas a fölhasználásra. Kiifönösen nagy hatásúak a ló- vagy mo/ha trágyával dúsított komposztok. Jó eredményt adnak a szőlőtörkölyből előállított komposztok is, de ezeket házilag nemigen lehet készíteni. A kivonat úgy készül, hogy egy rész érett komposztot négy rész vízzel összekeverünk, legalább tíz napig állni hagyjuk, közben naponta alaposan fölkeverjük. Permetezés előtt az anyagot vászondarabon átszűrjük, hogy a permetezőgép szórófeje el ne duguljon. Kezdetben 1:20 arányú hígításban (20 liter vízben egy liter oldat) próbáljuk ki. Az időjárástól függően változtassuk a töménységet: nedves időben töményebb, száraz időben gyengébb hígításút használjunk. Ezt a permetezést ajánlatos 10-14 naponként megismételni.

Védőhálók: érvek és ellenérvek
A növényi kultúrát védőhálókkal, -fóliával ágyásonként óvhatjuk a repülő kártevőktől, például a káposztalégytől, a hagyma- és a sárgarépalégytől. Az egészen apró lyuk ú műanyag hálót vagy a fátyolfóliát már a magvetést vagy -ültetést követően fölrakhatjuk, és a termésszedésig ott is hagyhatjuk. Ügyeljünk arra, hogy a széleken a rögzítés pontos legyen, nehogy ott környékezzék meg növényeinket a kártevők. A föld nem a legjobb nyomaték, ugyanis abból gyomok jutnak át a hálón. A kártevők távol tartásán túl nem hanyagolható el a takarásnak az az előnye, hogy alatta melegebb van, korábbi az érés, és a talaj is porhanyós marad. A takarás mechanikai védőhatása kétségtelen, különösen, ha apró szemű hálót vagy fátyolfóliát használunk. Ugyanakkor nem hallgathat juk el a hátrányait sem, amelyeket meg kell fontolnunk, mielőtt megvennénk vagy használnánk. Az ágyásos rendszerben a takarás megnehezíti a vegyes kultúra bevezetését, hiszen minden alkalommal el kell távolítanunk a hálót, amikor valamilyen tennivalónk akad az ágyásban, márpedig a vegyes kultúrában ez sokkal gyakoribb, mint a monokultúrában. A takaró alatti mikrokIíma nemcsak a haszonnövénynek esik jól, hanem a gyomoknak is, dúsabban nőnek, mint szeretnénk, és ezért gyakrabban kell gyomlálnunk, mint különben.

A legtöbb rovarkárosító április-májusban rajzik, ekkor rakja petéit a kiszemelt növényre, majd gyakran még egyszer, a nyár második felében. Némelyik, mint például a sárgarépalégy , csak augusztusban tart egy kis szünetet, egyébként az egész tenyészidőben "úton van". Éppen ezért, hogy a védekezés hatásos legyen, az egész időszak alatt, tehát tavasztól őszig az ágyáson kell hagynunk a hálót vagy a fóliát. Ha valami tennivalónk akad a növényekkel, válasszunk forró vagy szeles időt, mert olyankor alig repülnek a rovarok, és viszonylag biztonságosan dolgozhatunk. A fólia alatt fel lehet ismerni ugyan a különféle növényeket, de csak homályosan. A szabadban a zöldségek, a fűszer-

növények és a virágok tarka I 'v '11'\1. amely a rovarokat éppen az ilIatIlvIlI, , színével vonzza, ingerli és tartja IIIVIlI, lényegesen élőbbnek hat, mint " II I rás, zöldesen áttetsző fólia ala ,úl. 1'11'inte csak egyetlen ágyást takarjunk , pill báljuk ki, hogyan boldogulunk v '[', 'S mit szólnak hozzá kertünk nemkív<lll;t tos vendégei.

Hasznos kis állatok üveg és fólia alatt
Ha rendben van a kert ökológiai egy 'Il súlya, nem kell hosszan és tartó an v 'sződnünk a kártevőkkel. Ilyenkor sokféle hasznos rovar is él a kertben, am '-

A fóliatakarásnak hátrányai

megvan nak az előnyei

S il

Egészségvédelem

lyek ellátják a kártevők baját. Egészen ragadozók a tripsz lárváit támadják meg. más a helyzet viszont a fólia- és üvegházA ragadozó atkákat adott esetben többban, mint a kertben. Itt a kiegyenlítetször is hasznosíthatjuk. len, mesterséges klíma (hol párás és A takácsatkákat, például a vöröspókot a Phytoseiulus ragadozó atkák puszmeleg, hol pedig száraz és meleg) kedvez a károsítók, a liszteske, a tripszek, a títják. A ragadozó atkák a kártevő tojálevéltetvek és más, nemkívánatos rovasai val táplálkoznak, de a kifejlett takácsrok szaporodásának. A természetes elatkát is elfogyasztják. A levéltetveknek nemcsak mi, hanem lenségeik pedig nemigen találnak rájuk, szám os kis állatka sem hagy békét. Kölegalábbis nem olyan könnyen, mint a zéjük tartoznak az Aphydius fürkészdaszabadföldi ágyásokban. Éppen ezért az üvegházakba a kárterazsak, amelyek a levéltetvekbe rakják a tojásaikat. Ezek a fürkészek 18 és 24 fok vők felléptekor mesterségesen viszik be a ragadozókat. Akad közöttük néhány, közötti hőmérsékleten igen aktívak. amelyet a hobbikertész is hasznosíthat. Számításba jöhetnek a fátyolkák is, ameEzek szállíthatók, és a faj tóI függően a lyeknek a lárvái nagy mennyiségű levélnövényeken, közöttü~, fölöttük vagy a tetűt pusztítanak el. talajon helyezik el Ők . Ezután eltart A kósza pajzstetvek és a gyapjastetvek néhány napig;-amíg a egítségül fogadott különösen nehezen hozzáférhetőek. Itt az ausztráliai katicabogár segít. Nyolcállomány előbújik és hozzálát a munkához. Érdemes türelmes en várni, mert a tíz napig tart, amíg a kártevők közé hatás lényegesen tartósabb, mint ha helyezett tojásokból kikelnek a lárvák. vegyszert használtunk volna. Figyeljünk Egy-egy lárva a fejlődése idején azután több száz tetűt is elpusztít. A kertbaráta levegő és a talaj hőmérsékletére. Az előbbi legalább 18 oC legyen, s az utóbbi nak érdemes tudnia, hogy a katicabogár sem lehet 13 fok alatt. (A pontos adatok lárvái csak nehezen különböztethetők szerepelnek a használati utasításban. ) meg a gyapjastetvektől, mert azokat is viasszerű bevonat borítja. Ellenőrzéskor Az egyes kártevőket a következő ellenségeikkel küzdhetjük le: pontosan nézzünk utána, hogy hibátlan-e a szállítmány, azt kaptuk-e, amit A liszteskét vagy üvegházi molytetűt egy igen apró fürkész, a molytetűfürkész megrendeltünk! (Encarsia formosa) tartja sakkban. A fürkész a liszteske lárvájába rakja tojásait. Csupán egy-két hetet kell türelem- 1 A káposztalégy elveszti mel várni, s a hatás nem marad el. 1 tájékozódását Tripszek ellen telepítsünk Amblyseius \ rabló atkák at. A védekezésnek ez a Az orvosi zsálya kiváló hatású torokfájás módja akkor térül meg, ha akártételt 1 és köhögés ellen, s a bio kertben is haszidejében, a kezdetén felismerjük, mert a 1 nát vesszük: a káposztalegyet zavarja. A

leveleiből készített vizes kivon attaI permetezzük meg a káposztát. A lé úgy készül, hogy egy maréknyi friss levelet és hajtást egy liter vízben 24 órán át áztatunk, majd leszűrjük és kipermetezzük. Az intenzív zsályaillat megakadályozza, hogy a légy a petéit a káposzta gyökérnyakára rakja. A legfőbb rajzási időben, április végétől május elejéig érdemes 4-6 naponként permetezni.

bántatlan ben van.

marad, ha ez a csali a közel-

A szobában és az üveg vagy fólia alatt nevelt növényeket különösképpen veszélyezteti az üvegházi moly tetű. Itt ugyanis száraz és meleg a levegő. A fehér invázió ellen távoli vidékekről jön a segítség. Növényházba való a szilkesark (Nicandra physalodes), a Peruból származó, csucsorféle növény. A paradicsomot, az uborkát és a többi haszonnövényt megmenti a liszteskétől. Két méter magasra nő, a virágai halványlilák. A legjobb a hasznos növényekkel vegyesen telepíteni. A hatása tulajdonképpen abban áll, hogy a virágai kellemetlen illatot árasztanak. Üveg vagy fólia alatt szabadon hagyhatunk egy kis helyet a kivételes alkalmakra. Például ha liszteskeveszély fenyeget, ültethetünk oda egy-két példányt a Solanum quitoense növényből. Ez a dél-amerikai származású csucsorféle - amely egyébként más, mint aNicandra - egy félreeső sarokban is mágikusan vonzza magához a liszteskéket. A többi növény

A szobanövények számára megint más módszer kínálkozik, ha meg akarjuk őket menteni az üvegházi moly tetű kártételétől. Ez a rovar ugyanis csak melegben szaporodik; akkor végzünk vele, amikor akarunk. Tegyük tehát a megtámadott növényt néhány hétre a hűvösebb folyosóra vagy lépcsőházba, és tapasztalhatjuk, hogy eltűnik a fehér kísértet. Azért ne legyen 16 foknáI hűvösebb a hely, mert az már kegyetlenség. A hidegre érzékeny növényekkel ezt természetesen nem tehetjük, azokat kénytelenek vagyunk más módon, például az előzőekben leírt módszerek valamelyikével oltalmazni.

A mezei nyúl látogatta kertek gazdái igen hálásak minden használható ötletért. Íme közülük néhány, szabad felhasználásra. A nyulak nagyon kedvelik a szóját. ÜItessünk szegélyt a veszélyeztetett növények köré ebből a növényből, s így megakadályozhatjuk a tarrágást. A szója nevelése, termesztése semmivel sem bonyolultabb, mint a bokorbabé. A nyulak egyáltalán nem bírják néhány növénynek az illatát. Védelemként ültessünk tehát körömvirágot, kankalint és hagymát.

Egészségvédelem

Csigák

Akinek kevés a helye, s valamely oknál fogva nem tart körömvirágot, kankalint vagy hagymát, rendszeres védőpermetezéssel segíthet magán. Hagyma és fokhagyma pépjét egy napig áztassuk vízben (mintegy három hagymafej szükséges egy liter vízhez), és ez olyan hatásos permetlé lesz, hogy nem csupán a nyulakat riasztja el, hanem a gombabetegségek ellen is védi a növényt. Általában tíznaponként, de eső után mindíg ismételjük meg a permetezést. A nyulak étvágyát azzal is csökkenthetjük, ha macskagyökér (Valeriana officinalis) virágának kivonatából teszünk egy kiskanálnyit egy liter vízbe, és ezzel permetezünk.

ne adjuk föl, nevetséges is lenne. Íme néhány turpisság, hogyacsigákat csapdába csalogassuk. A pasztinák vagy paszternák olyan növény, amelyet elkerülnek a meztelen csigák. Ezzel a répaszerű zöldséggel már a csírázó növénytől is távol tarthat juk a meztelen csigát. A hátránya, hogy kell egy kis idő, mire megnő, és a riasztó hatása érvényesül. Éppen ezért hagyjuk a helyén, áttelel, és a következő évben már kora tavasztól "őrzi" a kertet. A csigák nyilvánvalóan érzékenyek a begónia illatára. Ebből a növényből készítsünk permetlevet, mégpedig úgy,

hogy egy jó maréknyi levelet és hajtást egy napig áztassunk 10 liter vízben. Öntözzük vagy permetezzük meg ezután a veszélyeztetett növényt, meglátjuk, hogy milyen hatásos védőszer a begónialé. A palántáktól úgy téríthetjük el a meztelen csigákat, hogy a közelükbe sárga mustárt vagy zsázsát vetünk. A sárga mustárt ne hagyjuk nagyra nőni, különösen ne a káposztaágyásban. Vágjuk viszsza arasznyira, és nem kell tartanunk a káposzta -gyökérgol yvá tó 1. A csigák nincsenek elragadtatva a fokhagyma illatától sem. Éppen ezért mindenhová du ggat hatu nk egy-két gerez-, det, különösen a szamóca és a fejes saláta közé, amelyek a meztelen csigák legkedveltebb táplálékai. Ha sörcsapdát készítünk a kertben, a hatását úgy fokozhatjuk, hogy búvóhelyeket készítünk a közelében. Az estefelé előbújó csigáknak ekkor az első, ami az útjukba akad, a csapda. Mit tegyünk viszont, ha más állatokcis sorra belemennek a csapdába, és nem tudnak kijönni? Ahhoz, hogy a kisebb rovarok, például a futóbogarak kimásszanak, készítsünk egy kis "létrát"; durva dörzspapírral (smirglivel) vonjunk be egy pálcát, és dugjuk be ferdén a sörcsapdába. Ezen a bogarak megtalálják a kivezető utat, míg a csigák nem tudják használni, mert az érdes felületen képtelenek haladni.

Végül még egy egészen biztos tipp; il fülbemászók étlapján alkalmanként szerepel a csigatojás. A Forficula aurictI/1I ria faj egyáltalán nem szerény, bőv'll táplálkozik, mielőtt visszahúzódna <ol tillajba telelőre. Tehát a fülbemászót óvjuk, hagyjuk szaporodni, és ne sokat pihenjen! Később még lesz róla szó.

A "szappanos" fát elkerülik a szarvasok
Az erdőközeli kertekben a szarvasok is veszélyt jelentenek, mert szívesen fogyasztják, szinte lenyúzzák a fák kérgét. A veszélyeztetett fákra függesszünk föl néhány darabka nagyon illatos szappant, ettől bizonyosan elmegy a szarvasok étvágya.

Ötletek a csigacsapdához: a sörcsapdát a meztelen csigák búvóhelye közelében állítsuk föl. Tegyünk bele egy durva dörzspapírral bevont pálcát, amelyen a bogarak ki tudnak mászni, a csigák viszont nem

A csigák sem szívesen látott vendégek
A meztelen csigák ellen megszámlálhatatlan a jó tanács. Valószínűleg különféleképpen válaszolnak a támadásokra ezek a ravasz kis csúszómászók. Azért

A növényeknek nem ártanak ugyan a szúnyogok, de egyértelmű en a nyári kellemetlenkedők népes táborához tartoznak. A kertben megnehezítik az ember dolgát, akár dolgozni kíván, akár c ak kiülne kissé pihenni. Könyörtelenül é5 önző módon csípnek, és már a zümmögésük is bosszantó. Nem árt tehát tudnunk, hogy a legtöbb szúnyogfaj a vízbe rakja a petéit. Az új kerti medence, amelyben még nem telepedtek meg a szúnyogok ellenségei, valamint az esővízgyűjtő, ideális "óvoda" a szúnyoglárvák számára. A lárvák jól felismerhetők a víz felszínén folytatott rángatódzó mozgásukról. Ha azt szeretnénk, hogya kerti víztartályok és -medencék megszabaduljanak a szúnyoglárváktói, helyezzünk a vízbe egy jellegzetes úszónövényt, a rencét (Urticularia). Ez a gyökér nélküli, finom kis növény a levelei között lévő gömbölyű kinövésekről ismerhető fel, amelyekkel a lárvákat megfogja és elemészti. Egy négyzetméter vízfelületre négy növényt számítsu nk,

-

Egészségvédelem

'zzel megszabadíthatjuk a környezetet a kellemetlen szúnyogoktól. Az örvendeles étvágyú kis rence a nyár végén szép, sárga virágokat hoz. Mutatós és hasznos. Mit kívánunk még a segítőtársainktói?

Szövetségeseink az almamoly ellen
alma nem túl örömteli látvány. A kártevő az almamoly, a "kukac" valójában hernyó, vagyis a lárvája. A kert békéjét nem zavarja meg különösebben, ha permetezés helyett hullámpapírból hernyófogó öveket helyezünk a fák törzsére. Május elejétől, közepétől esedékes ez a munka. Mintegy 20 cm-rel a talaj fölött dróttal jól erősítsük föl a hullámpapírt, majd rendszeresen ellenőrizzük. Ha találunk alatta kártevőt, vegyük le és égessük el, majd egészen július végéig tegyünk föl helyette újat. Fáradságosabb módszer az almák at egyenként júniustói négy héten át papírzacskóba zárni. E japán eljárás csak ki ebb kertben, egy-két fiatal almafával célravezető. Esetleg keressünk magunknak az almamoly elleni harchoz szövetségeseket! A széncinege igen szorgalmas, és a nagy munkának java részét készségesen magára vállalja. Fontos, hogyaszéncinege betelepedéséről már októberben gondoskodjunk. Október végétől ugyanis már keresi ez a kedves kis madár a megfelelő téli szállást. Tegyünk ki a kertbe fészekodúkat vagy hasonló alkalmatosságokat, amelyekben a cinegék áprilisig lakhatnak. A
A "kukacos"

nagy étvágyú madarak drasztikusan csökkentik a hernyók számát, s ezzel az almamoly kártételét. A kertbarát, ha az egészen radikális fajtából való, fontolja meg alaposan, nem lenne-e érdemes denevérek betelepítéséről gondoskodnia. Nagyon komoly segítséget remélhetünk ettől a kis ragadozótóI. Májusi alkonyatokon, amikor az almamolylepkék aktívak, a denevér is vadászni indul. Egyetlen denevér naponta 500 rovart elpusztít, s természetesen a rajzás idején bőségesen jut neki az almamoly lepkéjéből is. Na, és még valami: a kétségtelenül hasznos "böregeret" akkor is megtartjuk, amikor az almamolynak már tökéletesen mindegy, tehát a többi károsÍtót is alaposan megtizedeli.

Aki a rózsát szereti, a nyár második fejében már nem trágyázza

~

A vértetű ellen télen tehetünk valamit, amikor a kéreg jólláthatóvá válik. A vattaszerű kis telepekről ismerjük fel, amelyek a tojásokat rejtik. Ezek általában az elágazásoknál vagy a törzs alján, a gyökérnyakon figyelhetők meg. A permetezés nem túl hatásos ellenük, a vegyszer ugyanis nem hatol át a "vattacsomókon". A vértetűtelepeket forró vízzel ecseteljük. A víz hőmérséklete 50-53 oC legyen! Enyhe télen a törzsön és az ágakon is több a vértetűtelep , míg szigorúbb időben csak a gyökérnyakon fedezhetők fel. A védekezéskor kénytelenek vagyunk a törzs körül a földet eltávolítani, hogy láthatóvá, hozzáférhetővé váljon a kártevő.

Hogyan terjednek a levéltctvck arán?
Az okos kertész tudja: nem mindi' il:!. egyenes út a célravezető. Közvetett illO don jobban elbánhatunk a gyümölcsfííl ellepő levéltetvekkel. Mindenekelőtt akadályozzuk meg, hogy a hangyák, a levéltetvek segítői följussanak a fára. A tetvek különösen a fiatal fáknak okoznak érzékeny veszteséget a szívoga tií sukkal. Kenjük be tehát a törzs aljrti rovarölő enyvvel, hogy a hangyák nl: jussanak föl a fára. A hangyák ugyanis a levéltetűtelepek gondozói és oltalmazói. Hatásosnak látszik az is, ha a törzset alul ismételten bedörzsöljük fokhagymával annak illata nyilvánvalóan túllépi a hangyák tűréshatárát. Ne feledkezzünk meg a kisebb fát támasztó karóról sem! Csak ezután kezdhetünk hozzá al' véltetvek elleni eredményes védekez shez. A talajt idejében megvizsgál tat juk , és szükség szerint javítjuk: lazít juk , lakarjuk (mulcsozzuk), a fák tányérjrtt beültetjük. Aki a hangyáktói sajnáljél megvollni a levéltetveket, ültessen a fák alá sarkantyúkát, csalánt vagy ta ka r mánybabot. Ezeken a növényeken szívesen tartózkodnak a levéltetvek, és talán békén hagyják a fákat, amelyek '1 így kell évente védenünk, kezelnünk.

Felül: Az alma jobban eltartható, ha szedés után néhány napig a füben hever Alul: A komposzt feldolgozásához, érleléséhez legalább két tartály szükséges

A talajtakarás a biokertben magától '1 tetődő szabály. A takaró anyag azonhan nem föltétlenül bomló szerves an ,1 '.

Egészségvédelem

A zöldségágyásban a növények egészségc érdekében egy bizonyos gyomborítottság is elviselhető, ha a vadnövényállomány meglehetősen fajgazdag, és oda-o csábítja a hasznos kis rovarokat, például a futóbogarakat. A gyomok sűrűsége, burjánzása nyilvánvalóan nem érheti el

azt a mértéket, amelytől a haszonnövények már áttekinthetetlenné válnak, vagy amely éppen elnyomja az alacsonyabb termetű zöldségeket, a spenótot, a galambbegyet vagy a sárga répát. Egyébként nyilván sokan ismerik a mondást: gyomnak azt tekintjük, amiről még nem tudjuk, hogy mi a haszna. Fennen hirdethetjük tehát: a vadvirágok az igazi barátaink és segítőink.

A pókhálós almamoly fogságában
Ahhoz, hogy az almafa lombját kiszabadítsuk a pókhálós almamoly csapdájából, meg kell találnunk az alkalmas "pórázt" . Az összesodródott levelek az árulkodó jelek, amelyeket nagyítóval közelebbről is meg kell vizsgálnunk. Olykor a leveleket is finom háló veszi körül. Itt található a moly fészke. És megvalljuk őszintén, hogy a védekezés igencsak fáradságos. Minden szövedéket levágni órákig is eltarthat. Az elérhetetlen fészkeket erős vízsugárral pusztítsuk el. Az összegyűjtött szövedékeket, pókhálós leveleket semmisítsük meg, a legjobb, ha elégetjük őket. De mit meg nem teszünk a jó almáért!

Az enyves hullám papír öv, amelynek mi ndkét oldalát bekenjük ragasztóval, hogy az apró állatok is beleragadjanak, meggátolja a hangyákat abban, hogy feljussanak a fára és gondozzák a levéltetűtelepeket

Ne okozzon gondot, nem ez az utolsó szó az előttünk álló szüret ügyében. A lisztharmattal fertőzött gyümölcsfákon az első tüneteket az elvirágzás után észlelhetjük. A hajtáscsúcsok deformálódnak, a levelek pedig olyanok, mintha szürke porral szórták volna be őket. Ilyenkor még megakadályozhatjuk a betegség elterjedését, vagy legalábbis ellenőrzésünk alatt tarthat juk. A beteg hajtásvégeket metsszük le, és az egész fát permetezzük meg megelőzésként. Alkalmas szer erre például a hígított zsurlófőzet és az algakivonat. A friss metélőhagymából készült kivonat is megteszi, amely minél erősebb, annál jobb. Egy liter forrásban lévő vízzel öntsünk le kétmaréknyi metélőhagymát, 15 percig hagyjuk állni. E permetezések visszaszorítják a fertőzést.

leveléből készült főzetet (frissen szedctt leveleket leforrázunk és kevergetve áztatunk 15 percig) négyszeresére hígítjuk, . ezzel permetezzük meg 7-10 naponként a fákat. Láthatóan visszaszorítja a fertőzést. Ugyancsak jó hatású lehet, ha a tormát a fa köré ültetjük. Igen fontos, hogy ha a nagyobb fertőzést, a betegség terjedését meg akarjuk akadályozni, rendszeresen szedjük föl és távolítsuk el a hullott gyümölcsöt, vágjuk le a nyilvánvalóan beteg hajtásvégeket. Akörültekintően, gondosan készített komposzthalomra is nyugodtan tehetjük a fertőzött hulladékot, különben semmisítsük meg, vagy legalább egy méter mélyen ássuk el.

Monília - a szívós betegség megelőzése
A monília egy gombabetegség neve, amelynek sokféle kellemetlen arca van. A legismertebb a barnán rothadó gyümölcs, felületén koncentrikus körökben sorakozó penészpárnácskákkal. A meggyfa hajtáscsúcsainak száradását ugyanez a betegség okozza. A már korábban megfertőzött gyümölcs gyakran csak a tárolóban feketedik meg. Ahhoz, hogy ennek a gyümölcsvésznek idejében elejét vegyük, amely különösen csapadékos évjáratokban megsemmisítheti a termést, már júliusban meg kell kezdenünk a megelőző permetezéseket. A torma

Ezek a kis levéltetű-pusztítók sok kiváltságnak örvendhetnek a biokertben. Faforgáccsal lazán megtöltött, szájával lefelé fordított virágcserépben készítsünk számukra búvóhelyet. A cserép száját hálóval kössük le, majd több ilyen fészket függesszünk föl a gyümölcsfákra. Az így elhelyezett cserepekben a forgács nem ázik át, s a fülbemászók szívesen veszik őket birtokba nappali rejtőzködésre. Éjszaka azután vadászni indulnak, s egyenként akár 50-100 levéltetűt is elpusztítanak. Mit tegyünk viszont, ha már a levéltetű elfogyott, és az addIg segítőkész fülbemászók rákap nak a r~gyekre és a zsenge. levelekre? SemmIképpen se mondjuk föl a barátságoll

-

Egészségvédelem

Hagymalégy -

Miután a felfüggesztett cserepek átheIyezhetők, vigyük azokat például a sövényre, vagy olyan növényeken legyen a helyük, amelyeken éppen kezd szaporodni a levéltetű.

sekor, nehogy nagyobb kárt tegyünk a növényekben, mint a rovarok, amelyeket el szeretnénk pusztítani!

nem lesz olyan hosszú, mint egyébként, a vastagodásának viszont nincs akadálya. A kártevő ellen hatásos az előzőekben leírt melegvíz-permetezés is. Megelőzésként a hagymaágyást takarjuk fátyolfóliával, s azt az egész rajzásidő alatt hagyjuk rajta.

Amint a növények felnőnek, már nem annyira érzékenyek, mint fiatal, zsenge korukban. A kifejlett példányok rövid ideig egészen jól elviselik a viszonylag magas hőmérsékletet. Egy permetező kezelés erejéig például a legtöbb növényfaj kibírja az 55 °C-nál nem melegebb vizet, s nem károsodik. A káros rovarok, a hernyók, az atkák ezzel szemben olyan rosszul tűrik ezt a hőmérsékletet, hogy jobblétre szenderülnek tőle. A károsítók elleni meleg vagy majdnem forró kezeléskor vegyük számításba, hogy csak kis mennyiségű vízre van szükségünk, ha jó a porlasztás, azt azonban annyira fel kell forrósítanunk, hogy az 'lpró állatok ne tévesszék össze a meleg zuhannyal. Számoljunk azzal is, hogy a permezetőgépben valamelyest hűl a víz, továbbá a vezeték minden méterén körülbelül 5 OC-kal csökken a hőmérsékkte. A kezelés legyen következetes! Ugyanis előfordulhat, hogya melegvíz-permetczést egyesek átvészelik egy rejtett zugl;an vagy éppen még tojás állapotban. Eppen ezért 6-8 naponként ismételjük meg mindaddig, amíg meg nem győződtünk az eredményről. Minden alkalommal használjunk hőmérőt a víz betölté-

Mindannyian tapasztaltuk, hogya fiatalabb nemzedék mindig életrevalóbb és sokkal erősebb az idősebb nél. Így van ez az állatvilágban is. Példának okáért a póréhagymafej-aknázólégy második nemzedéke július-augusztusban rajzik, és sajnos, gyakran nagyon nagy károkat okoz. (Az első nemzedék április-májusban a vöröshagymát, vagyis a zsenge zöldhagymát károsítja.) Ha a rajzás idején szemmel tartjuk a hagymaágyást, megfigyelhetjük a kártevőt. Az apró, 3-4 mm-es légy a hagymalevél csúcsán a bőrszövet alá helyezi a tojásait, és a lárvák a levelekben, illetve aszárban lefelé haladva ki szélesedő aknákat vájnak, egészen a hagymafej aljáig, vagyis a tönkig.. Ajáratokban azután bebábozód- )( nak. Am ha figyelmesek vagyunk, nem' jutnak el idáig, már jóval előbb üt az utolsó órájuk. Amikor észleljük a levelek csúcsán a szúrásnyomot, szinte kívülről is szemmel tarthat juk a lárvák, a nyüvek haladását, és a járatban az ujjunkkal összenyomhatjuk őket. Általában a járat legalján találjuk meg a tettest. Szükség esetén vágjuk le a hagyma levelét olyan hosszan, hogy megszabaduljon a nyüvektől. Ez a művelet okoz ugyan némi termésesökkenést, ám nem olyan mértékűt, hogy különösebben aggódnunk kellene. Legföljebb a póréhagyma

A levéltetvek nyári rohama ellen
A száraz nyári időjárás bizonyosan nagyon kedvező a levéltetvek számára. Ilyenkor előre megjósolható tömeges támadásuk. A mindennapos kertészrutin,

amellyel öntözünk és a talajt lazítjll k. II nemkívánt roham ellen is véti 'lill '1 nyújthat. Néha éppen a nyári rorr()s:I~' jön a segítségünkre: a levéltelvek i' '1\ érzékenyek a magas hőmérsékletre. a I() °C-nál magasabb hőmérséklet elvis 'Ih' tetlen számukra, és néhány óra leforgásiI alatt elpusztulnak tőle. Ezek szerint nyu godtan állíthatjuk, hogy a forrón tüZ) napsütés igencsak kívánatos a biokert ~s:t számára; a szaporodó tetvek miatt Sli Iyos vétek párás, ködös, nem napos időért fohászkodni! Számos szövetségesünk is akad al' véltetvek elleni küzdelemben, nem csupán a csalán, hanem a rebarbara is.

A póréhagymafej-aknázólégy ellen az egyik lehetőség, hogy a leveleket a járatok végéig levágjuk

Egészségvédelem

Málnabogár

amelyek igen eredményesek lehetnek. A durvára vágott rebarbaralevelet nyolc napig áztassuk vízben (rakjuk lazán egy vödörbe és öntsünk rá vizet), naponta keverjük meg és hígítás nélkül permetezzük ki.

A félelem minden valószínűség szerint teljesen megalapozatlan és értelmetlen. Akinek mégis vannak bizonyos fenntartásai a gyepben kör alakban fejlődő gombákkal szemben, mezei zsurlóval védekezhet ellenük. (A gombák micé-

liuma a talajban minden irányban egyenletesen növekszik, ezért a termőtestek gyűrű alakban jönnek a felszínre. Ezt hívják boszorkánykörnek vagy boszorkánygyűrűnek.) A zsurlóból készült, forrázott vagy erjesztett levet többszöri alkalommal öntözzük a gombás gyepre, hogy eltűnjön a "kísértet", sőt ha kissé babonásak vagyunk, feltétlenül mormoljunk el néhány kacskaringós kertészszólást!

A vonzó szín csapdába csalja a cseresznyelegyet
A cseresznyelégy' májustói kezdve rajzik, tojásait a zöld és az érő gyümölcsbe rakja. A már sárguló cseresznye indító jelzésként hat a légyre, ilyenkor már semmi sem állíthatja meg a konkurensünket. A rajzás idejét tekintve, amely az időjárástól függően egy héten belül változhat, az akác virágzása lehet a mérvadó. A kereskedelemben kaphatók légyfogók, illetve -csapdák (enyvesen ragadó, világító sárga háromszögek vagy körök). Ezeket függesszük föl a fára, a cseresznyefa méretétől függően 3-10 darabot. A legtöbb légy akkor ragad föl, ha a sárga ragadós lapok a fa déli oldalán vannak. Egyébként is a fa napos oldalán kezdődik az érés, tehát éppen ezt használjuk ki a csapdák elhelyezésekor. A légyfogókhoz használati utasítást mellékelnek, ezt figyelmesen olvassuk el!

bizonyosan tudod. Remélhetően a virágok halványkék színe annyira elriaszt, te vén gazember, hogy nem kívánsz többé a kertünkbe jönni!-

Nem, természetesen nem a szedő fertőzi meg a babnövényt. Ám ha tenni akarunk valamit a betegségek elterjedése ellen, tartsuk be a következő szabályokat. Először is ne szedjünk kapkodva, túl sietősen. Esős időben egyáltalán ne szedjünk babot! Szedéskor ugyanis elkerülhetetlen, hogy nyomással, körömmel kisebb sebeket ejtsünk a növényen, a még nem érett hüvelyeken. A kezünkkel is terjesztjük a gombák spóráit egyik növényről a másikra. A kisebb sérüléseken, a letépett hüvelyek sebzési helyén azután minden nehézség nélkül fertőz tovább a kórokozó. A nedves idő igencsak kedvez a kártevők szaporodásának, elősegíti a spórák csírázását.

A zsurló főzete vagy erjesztett leve ismételt permetezéssel segít leküzdeni a gyepben a gombák boszorkánygyűrűit

- Ha jól meggondoljuk, tulajdonképpen nem is vagy olyan ellenszenves, de azért tudd meg, a málnabokrainkban egyáltalán nem látjuk szívesen a hernyóidat! Vegyük csak szemügyre, hogy mit tehetünk. Először is felhívjuk a figyelmedet, hogy nem fogod nekünk hátrahagyni az utódaidat, ahol és amikor csak akarod! Félig érett komposzttal fogjuk takarni a málnabokrok alját. Hatásosnak véljük a kék nefelejcs vetését is, amint azt már

Nem szándékosan, de mégiscsak segíti a kertész a fertőzést! Gyanútlanul és a legnagyobb jóindulattal is előidézheti a gazda a pusztító kiskertijárványt. Vajon milyen gonosz erők ólálkodnak a kedvenc zöldségágyásaink körül? - ezt kérdezi a becsapott kertész, aki hiába szorgoskodott és fáradozott, szamócáját vagy salátáját évről évre megtámadja a szürkepenész vagy a lisztharmat. Jóllehet elvileg minden olyan egyszerű és áttekinthető. Hiszen emlékszik arra, hogya gombabetegségeket többnyire a nedves, meleg idő okozza, és a túltáplált, gyenge növények szeIlVednek tőlük. Éppen ezért nyári estéken nekilát, hogy gondosan megöntözze kiskertjét. Ezzel azonban különösen kedvező feltételeket teremt a gombabetegségek számára. A növények ugyanis napközben, a tűző napsütésben és melegben fölhevülnek, majd este a hideg öntözővíztől sokkot kapnak, s ez nem túl kívánatos a számukra. A nedvesség a leveleken marad, este, éjszaka nem tud fölszáradni, s ennek az ott ólálkodó kórokozók mind nagyon örülnek. Mindebből az következik, hogy inkább reggel öntözzünk! ülyáílkor a víz és a növények hőmérséklete nem nagyon különbözik, és a levelek a napon hamar megszáradnak. A

Egészségvédelem

Gyümölcsfakezelés

reggeli öntözésnek további előnye is van: estére a föld megszárad, és a nagy, nedves felület nem csalogatja oda a meztelen csigákat.

Stratégia a gomba betegségek ellen
Ilyen például a szahalini keserűfű (Reynoutria sachalinensis) leveléből készült kivonat. Tavasztól őszig használható, hatásos védőszer a gombabetegségek, mindenekelőtt a szürkepenész és a lisztharmat ellen. Á permetezésévei erősítjük, fejlesztjük a növények ellenálló képességét, és korlátozzuk a gombaspórák csírázását. A már kialakult fertőzést sajnos nem lehet vele megállítani. A keserűfű vidáman él a kertben, azonban szigorúan a kerítés mellett szabjuk meg a helyét, különben mindent benő. Ajánlatunk: erősebb fóliát vagy egy kiszuperált kádat, dézsát ássunk be a földbe, abba ültessük a keserűfüvet, hogy ne "közlekedjen" szabadon. A kivonat a következőképpen készül. 10 gramm finomra őrölt, száraz levelet 1 liter meleg vízzel elkeverünk, és 24 órán át állni hagyjuk. Ekkor hígítás nélkül használhat juk. A kezelést 7-10 naponként ismételjük meg. Ugyanilyen hatásos, ezért ajánljuk a csalángyökér kivonatát is. Ez olyan hatóanyagot tartalmaz, amely korlátozza a gombák fejlődését. Na már most, ha a kutakodó hajlamú kertész nem kívánja a kész, kipróbált recepteket felhasználni,

kénytelen saját maga kikísérletezni a számára legjobb, leginkább hatásos kivonat készítését. Azért mi is ajánlunk egyet. Hárommaréknyi apróra vágott csalángyökeret leforrázunk 2 liter vízzel, 12-24 órát állni hagyjuk. Ezután ötszörösére hígítva kipermetezzük. Szerintünk ez a legjobb, de ki-ki találhat ízlésének és a zöldségágyásának megfelelőbbet.

erőit, a gyógyulási "szándékát". A mérgező yűszűvirág, amelyet a gYógyászat sZlvgyogyszerk nt használ, a fa tányérjába ültetve erősítő hatású, elősegíti a gyógyulást. Különösen egyik fajtáját, a 140 cm magasra is megnövő Mervitát ajánljuk. A fa egészségét szolgáló növény nyár végén, augusztustói októberig virít. A szíverősítő a szemet is gyönyörködteti.

A csikófark nem csupán a gombák ellen hatásos
Többnyire azért ültetik ezt '1 Il\>V('1It II biokertbe, hogy a gombás b '1 ' '~l'l'( 1· ellen permetlevet készítsenck 1> 'Ioil' Van azonban más hasznos mell ~klllllll"ll is. Ha frissen szedve összevágjuk '~ "V vödörbe téve vizet öntünk r{j, IIl:lJd négy-hat napig erjesztjük, a iev I i\t~I'.I\ rös hígításban felhasználhatjuk mind 1l' véltetvek, mind takácsatka ellcn. Ilalil sát növeli, ha 3%-ban spirituszl VII/'V 1% -nyi kenőszappant adunk hozz(l. I'.~ természetesen a gombaelhárító halll~11 sem mellékes!

Tetves a dézsás növény levele?
A leander, a babér, a citromfa és más, a lakásban telelő, nagy növény a tél folyamán kedvelt célpontjai a levéltetveknek. A betolakodókat úgy tarthat juk legkönynyebben távol a dézsás növényektől, hogy a földjükbe néhány gerezd fokhagymát dugunk. Ezek hamarosan kihajtanak, és a tetűcsapat nagy élvezettel telepszik át a friss, zsenge, zöld levelekre. Amint felsorakoznak, szinte meg is számlálhatjuk őket.

A dézsás növények földjébe ültetett dughagyma kihajt, és vonzza a levéltetveket

Fagyaltakarás a zöldségágyáson
A fagyalsövény nyesedéke elhárfljól II káposztalepke kártételét. A miísmlik nemzedék júliusban rajzik, éppcn IIk kor, amikor a sövény nyírása is cs 'd . kes. Ezt a kedvező lehetőséget haszIlIll juk ki, amikor a levágott hajtások:il II káposztaágyásra terítjük mulcsk lll.

Ami jó az embernek, felüdíti a fát is
Az ember és a fa között kell lennie valamilyen szoros kapcsolatnak, barátságnak. Amellett, hogy az ismert módon segíti az ember a fát, például bemeszeli a törzsét, vagy hernyóenyves övet rak a derekára, s az viszonzásként életelixírként szolgáló gyümölcsöt ad neki, a betegeskedő fának képes mozgósítani az

Csípős eszköz földibolhák ellen: a zsázsa
Mindenekelőtt egy tanács: az egyéhkt'llt egészen kiváló zsázsát lehetőleg n ' Vl'~ sük a retek közelébe, mert a haliísa Illi "erős": a retek utóíze égő pokol I 'SI' I szájban. Ez a rendkívülicsípőss g 'Il/IV

Egészségvédelem

Zengőlegyek

I cnl is felfogható, csak az a kérdés, hogy mi a célunk. Ha például a zsázsát mul'sozásra használjuk, vagy a re tek ágyásbau kÖztesnÖvénykent tartjuk, távoÍ lartja a fÖldibolhákat, és rendkívüli módon ízesíti a retket.

Burgonyabogár - egyszerű en letakarni!
A kiskertben állandó gond, hogy hová h Iyczzük jÖvőre a burgonyaágyást. Anynyira távol legyen az ideitől, hogy a földből tavasszal előjÖvő bogarak ne) rjék el az ültetvényt. Itt aztán továbbfcjleszthetjük a mulcsozó technikánkat! Készítsünk szalmából, vagy még jobb, ha szénából mintegy 30 cm-es takarást a burgonyaágyásra. Ezen a burgonya szára minden további nélkül áthatol, ugyanakkor az előbújó bogarak a szinte zárt bozótban elvesznek, nem találják meg táplálékukat, a burgonya leveleit.

Ki az, aki nem kedveli őket? Abeavatottak már régen ismerik a hasznukat, vagyis azt, hogya fátyolkák lárvái rengeteg levéltetűt elpusztítanak. Éppen ezért nagyon szívesen fogadott vendégek minden kertben, de külÖnÖsen a biokertben . Most egy kissé kibeszéljük a fátyolka titkát, és itt, ezen a helyen kÖzhírré tesszük: ha meg akarjuk telepíteni, és ezért téli szállást készítünk készséges kis segítőinknek, akkor a piros színt válaszszuk, az vonzza őket. Egy szalmával töltÖtt, kívül pirosra festett ládikát szívesen elfoglalnak télire. Itt védelmet találnak a fagyok ellen. A fátyolkák tanyáját ideális esetben a fÖld felett 160 cm magasan, vagyis kb. fejmagasságban helyezzük el.

A zengőlegyek kifejezetten hasznosak ezért érde,mes őket különböző virágokkal, példáLII koromvIrággal a kertbe csalogatni

n~k~ A facél!a is azok kÖzé a nÖvények koze tartozIk, amelyek csalogatják vonzzák a zengőlegyeket. '

Gallért kap a káposzta
Nem találtunk tanácsot Aphrodité széps~.gka.t:lógusában ahhoz, hogy e nÖvény kulseJet valamilyen tetszetős Öltözékkel

A zengőlegyek is megtelepíthetők
Ha a zengőlégy lárvái nem érik is utol a fátyolkát a levéltetű-pusztítási versenyben, azért még érdemes tennünk valamit, hogy a kertünkben otthonra leljenek. Kellemes lesz számukra a természetbarát kert, ha egészen késő őszig virággal vendégeljük meg őket. A zengőlegyek fő tápláléka a nektár, amit az ernyősvirágzatúak (kÖmény, kapor, édeskÖmény, cickafark), a fészkesvirágzatúak (kÖrÖmvirág, őszirózsa, krizantém, napraforgó) és az útifűfélék szolgáltat-

~avíts~k. A belső értékei kÖzismcrlclI Jelentosek, s ezt egy éhes ember küJön(\ sen meggyőzően bizonyíthatja. Tcll1ít ~zek után a kÖvetkező szépségfejleszl otlett~l állunk elő. Készítsünk a káposz tapalanták nyaka kÖré egy több II tig hatásos" v.édő~.allért!, Agyagból vagy finomra orolt koporbol vízzel pépet k 'v . runk. Legyen jó sűrű, s terítsük sz 1 a káposzták kÖrül, a talajon. A nÖveked s

A kertészeti gyakorlatban gyakran használt anyag a faszén. Fertőtlenítő hatása kiváló. Így például a metszési felületek kezelésére alkalmas bármilyen nÖvényné!. Hogyha a borsó vetése után a sorokra egy kevés bükkfából égetett faszenet (ezt ráírják a zsákokra) szómnk, az segít a borsó betegségeinek megelőzésében, a kártevők leküzdésében.

A fátyolkának szánt téli szálláshelyet be a kedvenc színére, pirosra

f 'ssllk

1fJrJ'·... Jr. ;f~;'::.!...I"'.1 ·r'0>~~''>

l/
"

/

~

'1,.
,-

Egészségvédelem

'{/~ .,.•"","""".

vagy az időjárás okozta repedéseket valamivel hígabb péppel javíthatjuk ki. Ez a kemény káposztagallér nem csupán a kezelés évében akadályozza meg a káposztalégy támadását, hanem a jövő évit is megelőzi. A káposztalégy ugyanis gyanútlanul helyezi el tojásait a szilárd felületen, ahol azok nem tudnak kikelni, továbbfejlődni, és evilági pályájuk hamarosan véget is ér. Ezt a cseles zárógallért április-májusban és július-augusztusban ~észítsük el, mert ezekben az időszakojban rajzik a káposztalé gy.

A paradicsomot megvédjük a betegségektől .
Itt a szedési idő, érik a paradicsom, s ősidők óta ugyanaz a kép fogad bennünket: a paradicsomtermelő lemondó sóhajtással tapogatja meg titkon az ábécéáruház zöldségespultján a szélmalmok országából importált paradicsomot. Különösen nyomasztó a helyzet egyegy csapadékos esztendőben, am~kor kertjeinkben a szép, piros paradicsomot elkapja a gombabetegség, és szinte megsemmisül a termés. A kórokozó rendszerint a talajból érkezik, a vízzel és az ember közvetítésével fölverődik a lombra, majd befészkeli magát a növény föld feletti részeibe. Elég néhány érintés, a napi szedési, ápolási munkákkal a kertész is a betegség terjesztőjévé válik. Megelőző intézkedésként szedjük le a leveleket a szár alsó 20 cm-es részéről. Ennek a műveletnek további, felbecsülhetetlen előnyei is vannak: eső vagy öntözés után gyorsabban megszárad a növény, jobban szellőznek a tövek, s ez már önmagában is akadálya lehet a fertőzésnek vagy a betegség terjedésének.

Burgonyavész: szár- és gumórothadás
A tő- vagy gumórothadással fertőzött burgonya feltétlenül további fertőzések forrása lehet. Ez mindenki számára nyilvánvaló, hiszen a rothadó részekben a kórokozó is jelen van. A körültekintő, gondos kertész nem dobja az ilyen gumót gondolkodás nélkül a szemétbe, nem ez a megoldás. Aki tekintettel van a környezetre, annak az elégetés sem az igazi. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a már megkezdődött rothadási folyamat menjen is végbe, s akkor a gumóval együtt a kórokozók is elpusztulnak. Erre a célra a komposzt nem a legmegfelelőbb hely. A trágyadomb viszont, amelyet hosszan érlelünk, igen alkalmas. A fertőzött gumókat helyezzük a trágya közepébe. Tehát villával távolítsuk el kb. a fele trágyát, ott lazán terÍtsük szét a burgonyát, majd takarjuk vissza a trágyával. Ha ősszel rakjuk így össze a trágyadombot, a második nyáron felhasználható. Megfelelő gondossággal szóba jöhet a forró komposzt is, ám valójában csak akkor, ha a belsejében

biztosan eléri a hőmérséklet ti 70 "( , III A burgonyának az a hibája, hogy H)'1111111 a felszedés után is tovább "él", 's I)'y I gomba számára továbbra is kén 'Illll' táptalaj marad. Meggondolatlan dolo)' :1 szokványos komposztra dobni a hul'l'0 nyát, mert ott minden további II 'lkOI kihajt, és új gumók képződnek rajta.

Sovány tej a szár- és gumórothadás ellen
Régen bevált módszer, s minden ok nélkül a feledésbe merült, hogya pal'Hdi csom és a burgonya szár- és gumól'ot!w dását sovány tej permetezésévei m 'g előzhetjük. Keverjünk össze sovány t ' jet tízszer annyi vízzel, s ezzel permet 'Z zünk hetente egy alkalommal úgy, hogy a növényeket egyenletesen fedje a p '1 met.

A pépes, majd megszilárduló gallér távol tartja a káposztalegyet a kedvenc falatjától

Egészségvédelem

Vesszőpusztulás ..

Ezek az állatkák nemkívánatosak, sőt egyenesen kellemetlenek a zöldségágyásban, a komposztban viszont nagyon is hasznosak. A so)<-sok lábukkal felaprítanak minden Ari ss hulladékot. Ha át szeretnénk telepíteni őket a veteményesből a komposztba, készítsünk számukra csalétket. Megfordított agyagcserép alá tegyünk félbevágott burgonyát. Erre a finom ínyencfalatra odasereglenek az ezerlábúak, amelyeket ezután könnyedén a komposzt ra tehetünk.

Az ezerlábúakat elvágott krumplival összecsalogatjuk, és alkalmas helyre, például a komposztra áthelyezzük

Nemcsak a cseresznyelegyet, hanem a málnabogarat is csalogathatjuk "színes" táblácskákkal. Ha a virágzó málnabokrok fölé fehér, enyves lapokat rakunk ki, a bogarak összetévesztik azokat a fehér virágokkal, rárepülnek és ráragadnak. A lapok vagy táblák mintegy 15 cm átmérőjűek legyenek! Van azonban egy nchézsége ennek a csapdázásnak. A méheket ugyanis éppúgy csalogatja, mint a kellemetlen, kártevő málnabogarat. A méhek gazdái és mások is joggal tiltakoznának ellene. Azt ajánljuk ezért, hogy csak olyan helyen éljünk a fehér ragadós lapok kínálta lehetőséggel, ahol kevés méh szorgoskodik.

A fertőzést vagy annak elterjedését a következő műveletekkel igyekezzünk eleve elhárítani: • Telepítéskor lehetőleg enyhén savanyú, humuszban gazdag talajt válaszszunk. • A talajt állandóan takarjuk érett komposzttal, vagy vessünk zöldtrágyanövényt. • Tavasszal és ősszel permetezzünk csikófarkból készített lével. • Szüret után tőből vágjuk le a károsodott vesszőket.

Szándékos fertőzés az almamoly ellen
Egészen új terméket forgalmaz. 11 'hfll1V nyugat-európai kereskedő, egy ol :Ill I ruskészítményt, amely kizárólag :1:1, III mamoly hernyóját károsítja. "" 'SZl'11 pontosan: elpusztítja a kellemcllcn "k II kacokat". A szert tavasszal idej b 'Il l'~ többször az almafára permetczik, c 'Yl'l1 letesen elosztva. Amikor a kis hern ok elfoglalnák a gyümölcsöket, már Jlil1l'~ erejük befúrni magukat, így az alm:l 'P

A fehér ragadós lapok megfogják a málnabogarat. Figyelem, csak olyan belyen használjuk ezeket, abol nem járnak méhck!

Először is teljes nyugalommal vegyük tudomásul, hogy bár a vesszőpusztulás általánosan ismert és elterjedt betegség, a veszélyességét mégis túlbecsülik. Lilásbarna elszíneződéssel kezdődik, többnyire a leveles vesszőrészen. A legrosszabb esetben valóban elpusztulnak a vesszők, és tönkremegy az állomány. Kiskertben azonban általában nem okoz komoly bajt a vesszőpusztulás. Helyes ápolással még a fertőzöttebb évjáratokban sem csökken lényegesen a termés, nyugodtan készíthetünk málnaszörpöt. A megelőzés azonban mindig hasznosabb, mint az ültetvény cseréje vagy akár a permetezés, ami sok fáradsággal jár.

Egészségvédelem

marad. Ha már az elméletet elsajátítottuk, egy-két gyakorlati tanács is elkél: a szert Németországban Granupom, Svájcban pedig Madex 2 néven hozzák forgalomba. Figyelem! A használat előtt gondosan olvassuk el (és fordítsuk le!) a kezelési utasítást!

resen megtisztítjuk, akkor a kórokozó elpusztul. Ezt a műveletet kora tavaszszal, áprilisban kezdjük el, így nyáron már hasznosíthatjuk a területet.

Hidegre tesszük a káposzta-gyökérgolyvát
A legrosszabb esetben akitartó spórái maradnak vissza a talajban ennek a nyálkagombának, s azok évekig is megőrzik a fertőzőképességüket. Nézzük tehát a furfangot! A káposzta-gyökérgolyva szívesen pusztít minden keresztesvirágú növényt. Ebbe a nagy növénycsaládba a káposztaféléken kívül igen sok haszonés gyomnövény tartozik, egyebek között a retek, a sárgaviola, a mustár, a pásztortáska, a repce. A sárgamustár, amely zöldtrágyaként nagyon jó szolgálatot tesz, éppen ezért nem alkalmas előveteménye a káposztának. Elindítaná a spórák csírázását, s mire az utána következő kultúra, a káposzta magához térhetne a palántázásból, már el is pusztult. Na már most, ez a csírázás lesz a veszte a mi kis kórokozónknak, ezt fogjuk kihasználni. A tennivalók: Vessünk sárgamustárt a káposzta-gyökérgolyvával fertőzött ágyásba! A kitartó spórák többsége hét hét alatt kicsírázik. Ekkor a mustárt kiszánt juk vagy kihúzzuk, s a spórák nem találnak kedvükre való gyökeret. Ha ilyenkor legalább három hétig üresen áll az ágyás, még a gyomoktói is rendsze-

Jobbra fent: Munkában a rablóatka (a piros kis állat), éppen egy takácsatkát szívogat Jobbra, alul: Az ausztráliai katicabogár (Cryptolaemus montrouzieri) előszeretettel pusztítja a gyapjastetűt 36. oldal A paradicsom termése a tűző napon csíkos lesz, ha nem védik a levelek 37. oldal Ha még nem érett meg a hagymafej , ásóval vágjuk el a gyökereit, ez gyorsítja az érést 38. oldal Felül: A fejes saláta egyetlen kertből sem hiányozhat Alul: A hónapos retek kiválóan hajtatható már fűtetlen fólia alatt is

Bögölyök

Megtámadjuk a burgonyabogarat
Aki a burgonyabogarat, a lárváját és a tojásait nem akarja vagy nem tudja (bizony sokan nem tudjuk ... ) kézzel összegyűjteni, annak azt javasoljuk, hogy használjon pirétrumos permetezőszert. Ez a trópusi krizantémokból készülő méreg elpusztít minden olyan rovart, amelyik érintkezik vele. Érthetetlen, hogy miért nem használják szélesebb körben a biokertészek ezt az egyébként ártalmatlan, növényi eredetű mérget. Néhány éve fedezték föl egy baktériumfaj , a Bacillus thuringiensis új törzsét, amely nem csupán a hernyók ellen hatásos, hanem néhány levélbogárnak, közöttük a burgonyabogárnak is elpusztítja a lárváját. Ezzel acéllal látott napvilágot Németországban a közelmúlban egy Novodor nevű baktériumpreparátum. A "felvételi vizsgán" remekül vette az akadályokat. Így reméljük, hogy ennek a kis könyvnek az olvasója is rövidesen hozzájuthat a szakboltokban a csodaszerhez. Ha mégsem, hivatkozzon csak bátran és rav~szul a könyvekre és a szaklapokra! Altalában elmondhatjuk, hogya szer annál hatásosabb, minél korábban alkalmazzák. A fiatal lárvák a kezelés után három-hat nappal teljes biztonsággal elköltöznek az örök vadászmezőkre.

kásba. A fűtött szoba azonIlIlII 111111 d kalmas hely a nyugalmukhoz, olt 1111Idd az esélyük a túlélésre. Amikor 'llil'IYI kednek, nyugodtan telepít 'Uk III IliI I hűvösebb helyiségbe, például II pillll'llI vagy a lépcsőházba, tavasszal p 'di' l' gítsük elő a távozásukat. Hogy IH)l' lill' Hagyjuk nyitva a pince vagy al p 'sIlIlII ablakát, vagyegyszerűen fogjuk Illl'f' őket, és rakjuk ki a szűrüket, allliklll kint már mozgolódnak az első rov<lJ'Ok, Akinek ez túl fáradságos, bízza nl 11 nagyobb gyerekekre. A kis ragadozoJ.. óvatos összefogása és kiszabadítása hiz tosan hasznos szórakozás.

A kertben nem ritka látogató a bö II ly, Munka vagy éppen pihenés közben III • , állás nélkül gyötri az embert mindaddi!" amíg könyörtelenül meg nem leck 'zI '1 jük. Bizonyára elmegy a kedve a gazllnJ.. a csípéstől, ha a szabad bőrfelül 'let bedörzsöljük cickafarkkal. A legjohh, ha előbb egy kis helyen kipr b<'ilj 10. , II mert előfordulhat, hogya bögölyök Illi szenvedő ember a cickafarkra is ali '1' '1 ás. Ebben az esetben viszont má' sodll szer után kell nézni!

A fátyolka és a katicabogár a téli szállás keresése közben gyakran bekerül a la-

Komposztvédelem

(
\~....

(" ,,,..
. ."
,1

.,-

Talaj)- komposzt - trágyázás: élő talajban eleven a növény
ván. A bomlási folyamat csak akkor megy végbe, ha a nedvesség és a levegő megfelelő egyensúlyban van. Mindamellett el kell érni a 60-70 °C-ot, amelyen a magvak elvesztik a csírázóképességüket, és a kórokozók elpusztulnak. Néhány gombakártevő, például a szürkepenész már 50 fokon kileheli a lelkét. A robusztusabb fajok, amelyek

A komposzthalmot vagy -prizmát úgy készítsük, hogy a belsejében a hőmérséklet néhány nap múltán magas legyen. Annyira föl kell melegednie, hogy a kórokozók és a gyommagvak biztonsággal elpusztuljanak benne, ez viszont rendszeres figyelmet és ellenőrzést kí-

közé abarnarothadás kórokozói is tartoznak, csak tartósan magasabb hőmérsékleten (egy-három heti gőzben) pusztulnak el. Egészen bizonyosak lehetünk a megsemmisülésükben, ha már a kezünket is égeti a komposzt, vagyis 70 fok fölött van a hőmérséklete. Ugy lehet ilyen erősen fölfűteni a komposztot, hogy az egyik legforróbb trágyát, lótrágyát keverünk hozzá. Az apróra vágott, friss csalántól is felszökik a hőmérséklet. Emellett mindig nagyon fontos az anyag jó szellőzése, az, hogy érje a levegő. A komposzttartályban is szükség van a magas hőmérsékletre. Itt-ott már a magyar kereskedők is árusítanak e célra kész tartályokat, összerakható tárolókat, de házilag is készíthetünk ilyet. Külföldön nagy a választék; az egyszerű, nyitható fedelű tartály tói a legkorszerűbb, termométerrel felszerelt szuper komposzttárolóig sokféle kapható. A luxuskivitelűt is jól kell kezelnünk. A zárható tartályban nem cserélődik a nedvesség és a levegő. Éppen ezért a rendszeres ellenőrzésre mindenfajta komposztáláskor szükség van. A kisebb tartályban, amilyet a kiskertekben is használnak, hosszabb ideig egyenletesen magas a hőmérséklet, s ez

kedvező feltételt teremt a b 'Iq' 111\\1 nyek lebomlásához. A komposzthalmot vagy -silol Ill/Il nyos szabályok szerint készítsük. A 11'1 tőzött növényeket és a felmagzott 'VII mo kat mindig a rétegek közep 'rt' IH' lyezzük. Ott a legmagasabb a h6111 '(Sl'l let, és ott hosszabb ideig állandósul :1 forróság. A szegélyek hűvösebbck. A hőmérséklet megőrzése érdekében :1 halmot vagy silót fóliával vagy fedélit'I takarjuk le. A fólia alatt viszont a sz 'Ilo zésről is gondoskodnunk keJl, mégp 'dil' úgy, hogy az anyag közé teszünk e 'V réteg szalmát vagy faforgácsot.

Balra: A kórokozó gombák és a káros magvak, például a gyomoké, 70 OC-on ártalmatlanok lesznek. A komposzttartályban könnyebben elérjük ezt a hömérsékletet, mint a szabadon álló prizmában. A komposzthalomnak a közepe a legforróbb

A komposzthalmot nem csupán felülrol kell védenünk (lásd a következő tippet), Néha bizony, többnyire észrevétlenül, alulról is károsodhat. Ennek oka :IZ ember és a vakond között időnként f 'Itil madó érdekellentét: mindkettejüknl'k gilisztára van szüksége, mégpedig 1.:1 )1' " Mi nagyra értékeljük a giliszta nélküll)1 hetetlen szolgálatait, a vakond viszont szívesen fogyasztja őt. Ébredjen rá e 'Y szer a barátunk, hogya komposztbilll csak úgy nyüzsög az ő legkedveltebl1 tápláléka, nem kíván többé eltávozni! A vakondnak mint a legjobb magágyi föld készítőjének (a friss vakondtúrásb(1) biztos helye van a kertész szívében, (Í nl ha mérlegelünk, végül is a giliszta javáról döntünk. Az esetek többségében II 'Ill megy másként: a vakondot ej kell üldll/ nünk. Ez egy faráccsal kezdődik, ilZ kl

Talaj - komposzt - trágyázás

=-------

Vadnövények (" c"...:;$ '_ ~

rül a komposzt aljára. Arra rétegezzük a komposztnakvalót, s a hiányzó kapcsolatot a talajjal úgy pótoljuk, hogy néhány lapátnyi érett komposztot teszünk alulra. Ezzel a módszerrel a vakond nem jut be a "paradicsomba". Az ember pedig további jó pontokat szerez a gilisztánál. A komposzt alja így nincs elzárva a levegőtől, ami nélkülözhetetlen a bomláshoz.

A komposzt fóliatakarása megakadályozza értékes tápanyagok kimosódását

az

Aki nem érdeklődik különösebben a forró komposzt készítése iránt, mert nem akar felmagzott gyomokat és beteg növényeket megsemmisíteni, annak is védenie kell felülről a komposztot, mindenekelőtt a csapadéktól. Ennek környezetvédelmi megfontolásból is van jelentősége. Az eső ugyanis a nitrogén jelentős részét kimossa a komposztból, s ezáltal lényegesen gyengül a készítmény tápanyagpótló hatása. És akkor most nézzük a környezetvédelmi előnyöket! A tápanyagokat kioldó csapadék leszivárog a mélyebb rétegekbe, viszi magával a nitrogént, ezáltal jelentősen megnőhet a talajvíznek vagy a

mélyebben lévő vizeknek is a nitráttartalma. Természetesen a hatás nem azonnali, de valamikor feltétlenül végbemegy. A kimosódás ellen a legegyszerűbb, igen hatásos eszköz, különösen csapadékos évjáratokban, a fóliatakarás.

Próbacsíráztatás: gátló anyagok a komposztban?
Amikor a komposzt még nem teljesen érett, különböző növekedés- és csírázásgátló anyagokat tartalmaz. Ezek a palántanevelés során bajt okozhatnak. Igen egyszerű vizsgálattal győződhetünk meg arról, hogy a rendelkezésre álló tápanyag gátolja vagy segíti a növények fejlődését. Egy kis tálkát megtöltünk komposzttal, zsázsát vetünk bele, és megöntözzük. A kísérletező kedvű biokertészek összehasonlító vizsgálatot végezhetnek: vessenek zsázsát az előbb említettel egy időben nedves vattára vagy papírzsebkendőre is. A komposzt akkor állja ki a próbát, ha a mag hatnyolc nap múlva szépen kicsírázik, és élénkzöld leveleket hajt. A sárgás levelek, a késlekedő növekedés vagy a gyér csírázás a gátló anyagok jelenlétére utal, természetesen akkor, ha a kontroll hibátlan. Ilyenkor várjunk még, amíg megérik a komposzt, és elbomlanak a káros anyagok.

A komposzt gilisztái hervadó n/lv 'nYI 1 kel táplálkoznak. A tartályba fol 1\11101 tosanjön az utánpótlás. Gondoskodpllli arról, hogy jól érezzék magukat! Mil II helyzet a prizmában és a silóban, :"101111 anyagokat rétegezzük, s a boml{tsi fol II mat befejeztéig nem bolygat juk. /\ lj liszták nem tűnnek el hirtelen a kom poszt érésekor, ha a szerves hulllld ." gyűjtőhelyét az érőfélben lévő Im:1l '11 jelöljük ki. Ez azután a falánkabb k01l1 posztlakókat is meggyőzi, hogy s 'milli értelme visszavonulniuk a sarokba.

Tulajdonképpen csak olyan gyomok I ' rülhetnek a komposztba, amelyeket III \1' a magérlelés előtt gyomláltunk ki. EI() ször is legalább 60-70 oC szükséges (lll hoz, hogy a magvak csíraképességc hiz tonságosan megszűnjön, s ez csak ah' ves komposztálással érhető el. M{tsod szor egészen nyilvánvaló, hogya kom poszttal kezelt talajon a vadnövény 'k nem fejlődnek olyan jól, mint aterlll . szetes viszonyok között nevelkedők. V II jon miért? Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogyavadnövények (vagyis a kerti gyomok) ott nőnek, ahol "hasznukat v'· szik". Kiegyenlítik például a talaj hib{tjt, hiányait azzal, hogy mélyre hatoló gyil kereik a tápanyagokat fölhozzák az nl sóbb rétegekből. Ezzel bizonyo t kin tetben önmaguk számára is megszüntl'

Talaj - komposzt - trágyázás

tik, illetve csökkentik a kedvező életfeltételeket. Ezt a magatartást a biokertész azután a saját javára fordíthatja. Hiszen a komposztot egyebek között éppen azért készítjük, hogy a gyomokat megsemmisítsük, amelyek különben nagyon megerősödnének a veteményben. A komposzt tehát végül is tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyekkel a gyomnövény az élete során gazdagodott. Igyatermesztőfelületen, például a házikertben a gyomnövényekáltal okozott tápanyaghiányt a leghat~sosabban éppen a komposzt használatával pótolhatjuk.

Résen kell lennünk viszont a tarackoló gyomokkal. Ezek lényegesen makacsabbak, mint az egyévesek. Ha azt szeretnénk elérni, hogy többé ne kapjanak lábra, néhány napig hagyjuk őket száradni, mielőtt a komposzthalomba kerülnének.

Lombkomposztálás: az érés gyorsítható
lombból nagyon értékes, finom, különlegesen jó lazítható hatású komposzt készíthető. Agyakorló kertészcknek mégis fejtörést okozott ez a Idadat, mert a bomlási folyamat igen hosszú ideig tart. Itt azonban kivételt lehetünk, és gyorsíthatjuk az érést. Ahhoz, hogya rothadást siettessük, a lombhoz hőfejlesztő anyagokat kell adnunk. Ilyen minden nitrogéntartalmú nyers,lI1yag, például az istállótrágya, a bentonit, a szaruforgács vagy a csalán. Napjainkban jó lelkiismerettel nem ajánlhatjuk az utcai fák lehullott lombjának 'komposztálását, mert rendkívül sok káros anyagot tartalmaz. De ki tudja? Más idők - más szokások - kevesebb autó jobb komposzt.
1\ lehullott

Ideális rosta az ágysodrony
A merevített rosta nagyon jól használható eszköz, amikor apró morzsás komposztot szeretnénk kapni. Egyszerűen á~szitálluk rajta a komposztot, vagy pedIg lapattai, csavaró mozdulattal rászórjuk a darabosabb anyagot. A nedves komposzt azonban folyton eltömi a rosta nyílásait, s ez megnehezíti a munkát. Megoldást kínál a bajra egy zseniális eszköz. Egy öreg, fém ágysodrony , amely már amúgy is az utolsókat rúgja, ideális rostának látszik, már csak azért is, mert mozgatható, áthelyezhető. Enyhe lejtéssei állítsuk föl, s tapasztaljuk, hogy a sodrony rugalmassága folytán egyáltalán nem tömődnek el a lyukak. Ha valami elakad na rajta, a lapáttal egyszerű mozdulattal megérintjük a rosta túloidalát, s már mehet is tovább a munka. Ha nincs a házban kimustrált sodrony, próbálkozzunk a lomtalanításkor kitett hulladékkal vagy kutassuk fel az ócskavastelepen.

góval, vagy pedig tegyük ki ., id!III I szabadba, terítsük ki, s utána dillldpd le. Félig-meddig keverjük össZ' isllllln trágyával vagy durva komposzll.d, ~ ,Ill junk hozzá kőzetlisztet és szmlllo,!'.1 csot. Így rövid idő alatt értékes, kivll!o;lIl lazító, érett komposztot nyerünk h 'loilHa ősszel vagy kora tavasszal készIljOl , nyáron már használhat juk.

Gyümölcs- és szőlőtörköly: komposztnyersanyagok
Törköly - így nevezik a must kipréselése után visszamaradt anyagot, amely kitűnően komposztálható, különösen a beltartalmi értékei miatt. Akipréselt hulladékot, a törkölyt a feldolgozók gyakran olcsón odaadják annak, aki elszállít ja. Azt tanácsoljuk, hogy aki vásárolni akarja a törkölyt, részesítse előnyben a kiskertek hullott gyümölcséből származót az intenzív gyümölcsösök feldolgozott termékévei szemben. A gyümölcsmaradványt, amelyet már majdnem szárazra kipréseltek, aprítsuk fel szecskavá-

A kiszolgált ágysodrony a legjobb komposztrosta

A tőzegnek kétségtelenül kiválóak :1 tulajdonságai, a legtöbb kertben javítja a talajt. Ám a tőzegkitermelés káros, s hiába könyörögnek a környez tved lk, és hiába magyarázzák, hogy ez a k:1I nagyobb, mint amennyi a tőzeg hasznil a kertben, süket fülekre találnak. A tCw' , használatán kívül van más lehet6sl' günk is. A kéregkomposzt, a kéregl11ulccsnl ellentétben, nagyon finom anyag, és nlill bizonyított is. Homokkal és ko 111 [1os:tt földdel keverve a legjobb virágföld :1 szobanövények és a dézsás növén l'k számára. Szükség szerint keverhetjük szarllfo! gáccsal vagy csontliszttel. A saját kev ' rékünk esetében bizonyosak lehetíink afelől, hogy nem tartalmaz tőzeget, noha ránézésre megtévesztésig olyan, Vásárláskor azonban feltétlenül gondo san nézzünk utána. A rendkívül f 'Idi csért "bio" vagy "öko" elnevezésü, fakl' reg alapú anyagok vagy más, újfajl:1 virágföldkeverékek majd minden 's '1 ben tartalmaznak tőzeget, bár az 'l~o

Talaj - komposzt - trágyázás

Tujatakarás

benyomásunk rendszerint ezzel ellentétes. Csalókák ezek, mint az olvasatlanul aláírt szerződések. Éppen ezért azt ajánljuk, hogy a vásárló gondosan olvassa el a zsákon lévő címkét, győződjön meg az összetételről!

A gondos kertész már nyáron gondol a következő tavaszra, begyűjti és megszárítja a gyógyító füveket. Ezekből már tavasszal készíthet erjesztéssel trágyalét. Az első és legfontosabb közülük a csalán, amely aktiválja a talajéletet, de a fekete nadálytő, a körömvirág és más gyógynövények is alkalmasak erjesztett levek készítésére. Ahhoz, hogy az ültetés idején már használhassuk ezeket a trágyaleveket, februárban védett helyen, egy hordóba öntsünk vizet vagy olvasztott havat a szárított gyógynövényre. Alacsony hőmérsékleten olyankor még nagyon lassú az erjedés. Március végétől így már használhat juk a kész levet. Biztos jele a felhasználhatóságnak, hogya felkeveréskor már nem habzik, tehát az erjedés lejátszódott. A kezeléskor minden esetben a szükséges mértékben hígítsuk az erjesztett leveket!

vetkező tanáccsal válaszolunk. Tegyünk minél több havat az ágyásokra, hacsak más célunk nincs vele. A mind ritkábban előforduló vastag hótakaró védi a talajt. Olvadáskor a hólé lassan leszivárog a mélyebb rétegekbe is, s ez az értékes nedvesség a talajéletet serkenti, akárcsak egy kiegészítő trágyázás. A hó különböző vegyületeket tartalmaz, például ammóniákot, foszforsavakat, ezért segítségével a műtrágyákkal is takarékoskodhatunk. Amikor a kerti utakat, a járdát megtisztítjuk, lapátoljuk a havat az ágyásokra! A lehulló csapadék mind kevesebb ként tartalmaz. Már vannak olyan hírek, miszerint hosszabb távon a kén hiánycikk lesz a talajainkban. Ezt az anyagot a széntüzelésű erőművek sötét kéményei önzetlenül és kéretlenül ontják. Milyen egyszerű is lenne, ha ez pótolhatná a hiányt!

szálék - idővel a kötött talajt is lazít ja, kiegyenlíti a hibáit.

Jóllehet a mulcs tápanyagokat szolgáltat, ám amíg odáig jut a szerves anyag, hogy a növény számára értékes, felvehető táplálékká válik, bizony sok víz lefolyik az esőcsatornán. Mialatt ez a folyamat végbemegy, a lebomlás maga is tápanyagokat köt meg. A takaróanyag szétterítésétől a lebomlásáig átlagosan hat hét szükséges. Ez idő alatt alkalmanként ellenőrizzük a növényeket, különösen az alsó leveleket vegyük szemügyre. Ha sárgulnak, valószínűleg hiányzik a nitrogén. Folyékony trágyával (pl. csalánlével) segíthetünk ilyenkor a növényeken, hogy átvészeljék a mulcs bomlásának nitrogénfogyasztó folyamatát.

nem kell teljesen számüznUllk, li I III II eddig is ott állt a kertben. /\'1. 'I~ 1 III I ra negatív megítélését végül i~ II .'1.11 hasznunkra fordíthat juk. A tuja sok gyantát és éterikus (111'1111 tartalmaz, amelyeknek a csír6'1.ásl dhl és a növekedést megzavaró sajátos, 111,,11 régóta ismertek. Éppen ezért ,1 tUjllM vény nyírás akor keletkező nyesed 'Ill nem ajánlatos a komposzt ra tenni. /\ kerti utakon viszont nagyon jó szol ,(ilII tot tesz, sok munkát megtakaríthlllUll1 vele. A gyomnövényeknek példáulnl'll' igen van ínyére az ilyen takarás. /\ '1./ld ségágyáson azonban nincs a III 'rg .~ mulcsnak semmi keresnivalója, his'l. 'Il nemcsak a gyomokat akadályozza II 11/\ vekedésben.
I

A hó trágyaként sem megvetendő
Gyakran találkozunk mostanában azokkal a hírekkel, amelyek a levegő elsavasodásáról tudósítanak. Minderre a kö-

A talajtakarás vagy mu1csozás áldásos hatását kötött talajon majdnem közömbösíti a hátránya. Tavasszal ugyanis sokáig hidegen tartja a földet, a nedvesség nem tud elpárologni, s ez mohosodáshoz vezet. Ezért a nehezebb talajokon a téli takarást idejében távolítsuk el, és csak júniustói mulcsozzunk újra, amikor a talajélet már helyreállt, és az anyagok gyorsabban lebomianak. A célszerű, a talajviszonyokhoz igazított mu1csozás a gyakori vékony réteggel való takarás, a laza anyag, amely nem ~het friss fűka-

Tujatakarás - különleges célra
A mérgező tujafa nem nagyon illik a természetbarát módszerekkel művelt biokertbe, de azért ezt a szép örökzöldet

A mulcsréteg az idők folyamán elbomlik, átalakul és a növényeket táplálja. De vigyázat: a bomláshoz nitrogén is szükséges, hogy ne szeilVedjen hiányt a növény! Ilyenkor jó szolgálatot tesz a csalánlé

Talaj - komposzt - trágyázás

Ószi trágyázás

Tegyünk valami jót a gilisztáknak!
"Kéz kezet mos" - így szól a közmondás, s ezt tesszük az első számú kerti segítőnkkel is. (Vajon hol a keze?) Aki nem csupán a komposzttermelés során, hanem a zöldségágyásokban is jó eredményre törekszik, annak nem szabad túlzottan finnyásnak lennie. A hagymafélék hulladékát mulcsként hasznosítva tapasztalhatjuk, hogy "munkatársaink" milyen előszeretettel fogyasztják. Ezt a finom táplálékot fokozott sza~orodással hálálják meg - s mi más lehezne a célunk? A kerti vízmedence vagy az esővíztároló algásodása nem túl kívánatos, ugyanakkor az alga jól hasznosítható trágyaként. Ha algatrágyázásra készülünk, magunk is tenyészthetjük a hozzávalót. Először is szükségünk van egy hordóra, amelyet csakis erre a célra használunk. Töltsünk bele komposzttal kevert földet és vizet 1:50 arányban. A legjobb, ha a napra állít juk, ott fejlődnek a legszívesebben az algák. Ha kiveszünk ,belőle, mindig töltsük utána a vizet. Evente egyszer tegyünk bele egy lapátnyi komposztot. Az algatrágya nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz, a növények egészséges növekedéssel hálálják meg.

Szüret után pótoljuk a talaj tápanyagait!
A terméssel kivont elemeket (például a magnéziumot, a kalciumot) valahogyan vissza kell juttatnunk a talajba. A letermett növényeknek csak egy része kerül a komposztra (a termést nyilván megtartjuk magunknak), éppen ezért nem teljes a körforgás. Rendszeres trágyázással el kell érnünk, hogy a következő évben se alakuljon ki a növényeinken hiánybetegség. Az őszi tápanyagpótlásra kitűnő a kőzetliszt és az algaJiszt. Mindkettő igen értékes nitrogéntartalmú trágya. Előnyeik a következők: • Az elegendő ásványi anyagot tartalmazó talaj jobban megtartja a téli nedvességet, s kevésbé mosódik ki belőle a tápanyag. • A mulcs (például a téli lombtakarás) bomlásához ásványi anyagok szükségesek, hogy ne a talaj anyagait élje föl. • A kőzetliszt növeli a talaj kvarctartaImát, ez erősíti a napsugárzás hatását, gyorsítja a tavaszi fölmelegedést.

Ennél olcsóbb anyag már nincs i, , 1'1 II trágya szinte az égből hull. J logy 1('\111 ' juk, és ne vesszen el, bizonyos II 'IV( 1\ 1 ket kell ültetnünk: a pillang6svil i11'lIiil segítenek a csodatrágyázásban. Ilo!'YIIII is folyik ez? A gyökérgümőcsk ik S(' 'II ségévei megkötik a talajban a \ 'Vq'll nitrogéntartaimát. A virágzás ~s a 1('1 mésérielés során ennek egy r sz ,( r '\ 1 használják a növények. Eppcn '/",('1 t II nitrogéngyűjtés céljából vetett pillall/'ll" virágú növényeket a virágzás k ·zd ,( 'Il vágjuk le! A gyökerek a talajban Illallld nak, s az összegyűjtött nitrogénl a k<\Vl'1 kező kultúra hasznosítja. A levegő nitrogéntartalmának 'yCijl sére kiváló an alkalmas többek kilzilll il

Nagyon sokáig tart, amíg a tojáshéj a komposzton teljes mértékben elbomlik. Meggyorsíthatjuk ezt, ha előzőleg ledaráljuk. Néhány napig szárítsuk, majd egy régi, már másra nem használható kávédarálón daráljuk le. Az így keletkező mészport egyenesen az ágyásokra szórhat juk, ha a mésztrágyázás indokolt, vagy a komposztra tehetjük.

Mészlisztet házilag is előállíthatunk, ha egy kiszolgált kávédarál6n ledaráljuk a száraz tojáshéjakat

Az algás víz tápanyagban gazdag, és az alga tenyészetet magunk is előállíthatjuk

,.Talaj - komposzt - trágyázás

Apró szulák

takarmánybab. Ezzel célzottan megrendezhetjük a talaj nitrogéndúsítását. Amikor télen eltervezzük a következő évi vetésváltást, fagymentes időben, már akár február közepén elvethetjük a takarmánybabot a tápanyagigényes növények jövendő soraiba. A főnövény vetése, ültetése előtt ezután folyamatosan vágjuk a babot. A korai burgonya fészkeibe például két-két szem babot vetünk, s a növényt csak akkor vágjuk le, amikor a burgonyát ültetjük. A gyökereit természetesen nem szedjük ki, hiszen éppen az volt a célunk, hogy táplálják a talajt.

jük. Használjunk sütőfóliát, hogya szúrós szag ne terjedjen el a lakásban. Ha egy fél órára a 150 fokos sütőbe teszünk egy adag földet, utána az megbízhatóan csíramentes lesz, vethetünk bele akármilyenmagot. Kőzetliszt hozzáadásával a fertőző gombák fejlődését akadályozhat juk meg a magágyi földben. A magvetés után a felszínét takarjuk vékony homokréteggel. Ez gyorsan megszárad, így bizonyos mértékig óvja a csíranövényeket a túlzott nedvességtől. Végül, de nem utolsósorban: a homok megakadályozza a vetőágy (vagy szaporítóláda) talaján a mohaképződést.

A sarkantyúkából vetett sűrű növénytakaró visszaszorítja a tarackbúzát. Ugyanilyen segítséget nyújt a bükköny sűrű őszi vetése. Az így bevetett ágyást a kÖvetkező évben még ne műveljük, hanem hagyjuk rajta a védelemül szolgáló növényt. Hasonlóképpen tarthatjuk sakkban a másik kellemetlen betolakodót, a podagrafüvet.

ságosabb, mint a kapálás, ll' II 11.11 1 I sokkal tartósabb. S mit m 'g 1\ '111 ti szünk, hogy megszabaduljunk ,ttlll II kedves virágú, ám pimasz kis nllvl'l1ylllll A szulák igencsak kedveli II 1111 pili illatos virágtölcsérei szíves n SÜtkl'1 I nek. A vetést éppen ezért érti '111'S III nyékolni, s így nem tolakszik a kullllllll vény fölé,

Káposztalé a paradicsom örömére
A káposzta leveleiből készült erjesztett lé (3 kg friss levélből 10 liter vízzel) kitűnő trágya a paradicsom és a káposzta számára. Ezenkívül van még egy hasznos mellékhatása is: megakadályozza a káposzta-gyökkérgolyva terjedését, a növények megbetegedését, ha a talaj a spóráival fertőződött. A mérgező anyagok kiszórása helyett ismét egy igen egyszerű, csekély fáradsággaljáró módszert ajánlunk. A vetési aszat meglehetősen kitartó, makacs gyomnövény, karógyökere alig pusztítható ki a talajból. Ha levágjuk, kikapáljuk, hamarosan beforrnak a sebei, és újrahajt. Az okos kertész azonban túljár az eszén, a kipusztításakor két módszer közül is választhat. Vagy zuhogó esőben vágjuk le a szúrós szárát, vagy száraz időben, de akkor alaposan feltöltjük vízzel a megmaradt, üreges szárat. A vízzel telt szár nem tud kiszáradni, beforrni, így gyökerestül elrothad. És föl is jegyezhetik a krónikások az aszat fölött aratott döntő győzelmünket, ha mindezt a virágzás és magkötés előtt csináljuk.

Szépsége sem védi meg az apró szulákot, ha felüti a fejét a veteményesben . Csavarodó szárával felkúszik hasznos növényeinkre, a babra, a szamócára, s .ekkor már az sem javít a helyzetén, ha VIrágba borul, s fáradhatatlanul nyitja újabb és újabb tölcséreit. Aki tart?san meg ak,ar szabadulni ettől a szép kiS tolakodó tol , annak sok türelemre van szüksége. A kapálás csak akkor ér ~llen,e v~lamit, ha 10-14 naponként meglsmeteljuk, ugyanis ahol elvágjuk, nyom~an elágazik és nő tovább. Szerencsesebb, ha év~nte kétszer, eső után alaposan kigyomláljuk a földből, hogy ne.maradjon vissza belőle semmi. Ez valamivel fárad-

/

/

lj

Milyen is legyen a jó magágyi föld? Lehetőleg ne fertőzze a palántadőlés betegsége! Ennek az örökös gondnak úgy vehetjük elejét, hogy fertőtlenítjük a földet. Akiskerti magvetésre, palántanevelésre szánt kevés földet a konyhában, a tűzhely sütőjében fertőtleníthet-

Az aszatot 6s a bogáncsot egyszerüen "leitatjuk" , hogy elpusztuljanak

Talaj - komposzt - trágyázás

A biokertész számára, aki nem használ mérgeket, vegyi anyagokat a gyomosodás ellen, hanem más módon védekezik például többször is veszi a fáradságot, é~ l~egkapálja a kertjét, miközben egy kis hIdeg :uhannyal jutalmazza meg magát, a lengokapa a legjobb szerszám. A vágóél vízszintes mozgatásával, húzásával nem toljuk szét a földet, s sokkal közelebb lehet vele menni a növényhez, mint a szokványos kapákkal. A kapálás lényegesen könnyebb, kevésbé izzasztó ennyi testmozgás kell is az egészségünk~ höz.

szedés előtt is szükségük van a novenyeknek vízre, hiszen ha hervadtan szedjük le őket, nem várhatjuk, hogy tartosak legyenek. Különösen a szamócaágyás öntözéséről gondoskodjunk, mert a tavaszi indulás és a virágzás nagymértékben függ az őszi feltöltekezéstől.

üzemek szennyező hatásáról és más rendellenességekről mindig ők tudják a legtöbbet. A talajanalízis ma már nem olcsó mulatság, ezért csak alapos gyanú esetén ajánljuk. A talajban a következő határértékek megengedettek (1 kg légszáraz föld maximális fémtartalma mgban): arzén cink higany kadmium

Nehézfémek a talajban?
Most egy kifejezetten kényes témával kell foglalkoznunk, s ez a talajszennyezettség. A mérgező nehézfémek okozta károkról a hírközlő szervek útján vagy a helyi önkormányzatnál értesülhetünk. (Ahol van ilyen, a környezetvédelmi osztály tóI vagyelőadótói. ) A káros anyagokat kibocsátó üzemek közelében mindenesetre gyanakodhatunk. Az "illetékesek" rendszerint elzárkóznak amit mi nem fogadhatunk el. Sokat se~ gíthetnek az idős szomszédokkal folytatott beszélgetések. Az illegális szemétlerakásról, az autómosásról, a közeli

10 500
0,5 1

króm nikkel ólom réz

100 100 150 100

Ősszel ne felejtsünk el öntözni!
Amikor már elmúlik a nyári forróság, gyakran tévedésbe esünk. Ha ilyenkor hosszabb ideig nem jön eső, szinte észre se vesszük, s nem tekintjük aszályosnak az időt. Pedig a talaj vízháztartásával mindig törődnünk kell. Az őszi, a késői

Ha a vizsgálati eredmény a határértéket jelentősen túllépi, vagy mondjunk le a kerti termesztésről, vagy átfogó talajcsere szükséges. Kisebb mérgezés esetén jó hatású lehet a szahalini keserűfű (Reynoutria sachalinensis) kétéves termesztése. A növény nagy tömegü nehézfémet vesz fel, tehát amikor betakarítjuk, mentesítjük a talajt. Ilyen esetben a felszedett keserűfüvet veszélyes hulladékként kezeljük! Erősebb mérgezéskor talajt kell cserélni, ami komoly szakmunka, csak erre specializált szakcégek tudják elvégezni. Ilyen esetben kiemelt ágyakban is termeszthetünk, ennek azonban nincs sok értelme, hiszen a mérgezett talajon közlekedünk, s akárhogy szigeteljük a mesterséges közeget az eredeti talajtóI, a keveredés nemigen kerülhető el. Ha a terhelés csak mérsékelt, néhány beavatkozással csökkenthetjük növényeink nehézfémfelvételét.

• A talajt állandóan tartsuk IlIInIl, II rüljük az összetömöröclés 't, IIInil, lll" tavasszallazítsuk, majd lakni 'lIk li • Rendszeresen ellenőrizzük a pill I tékét. A magas (lúgos) pl' ill nd" lyozza a nehézfémek növényi l' -Iwtl lét, de a mikroelemekét is! EI6I1Y(\~ill enyhén lúgos, 7 és 8 közötti pll. • A növény kapjon eleget a nYOlI1 'Il mekből (magnéziumból, vasb 1, III II libdénböl, mangánból stb.), m 'rt Iln hiányt szenved, akkor több nehbl'l' met vesz föl. • Csak a szükséges mértékig (talajvi/~ gála tot követően) műtrágyázzlIlIl Kerüljük a nitrogén túladagolásá t (pl a trágyalevezést), mert az erős n 'Il '1 fém-beépülést von maga után. A ilii rogénműtrágyával kezelt nÖVl;11 'k nagyobb veszélyben vannak. • A szerves anyagok (a komposzt cs :t mulcsréteg) rendszeres adagolása s '1 kenti a hozzájuk kötődő talajéletet. humusztartalom növelése redukáljnn szabadon hozzáférhető (felvehet l) nehézfémek arányát, ezeket UgY:II11~ a talajban élő mikroszervezetd Iw építik, s így nem juthatnak mar n növényhez. A növény fajától és a hasznosított r 'SiT től is függ az, hogy mennyire terhelik n nehézfémek. A spenót vagy a salntn leveleiben halmozódik fel a leglilhh, majd a gyökérzöldségek, pl. a zeller 's n sárgarépa következnek. A levélzöld~1 geknél valamivel kevésbé terheltek .1

füszernövények, ezeket követik a káposztafélék és a hagyma. A magvak és a termések a legkevésbé mérgezettek. Ha a mérgező fémek légszennyezéssei jutnak a kertbe, akkor le kell mondanunk azoknak a növényeknek a termesztéséről, amelyeknek a felülete nehezen mosható le. Ilyen a karfiol, a brokkoli, a kelkáposzta, a fűszernövények, a szamóca, az őszibarack és az ehhez hasonlók. Gondoljunk arra, hogy a tényleges felhalmozódást csak a betakarítás után lehet megállapítani. Mindent egybevéve, a biokertész tegye azt, ami ésszerű és célravezető, hogy ne kelljen egészséget károsíto táplálékot fogyasztania. Védjük meg magunkat a túlfejlesztett ipar felhalmozódott melléktermékeitől!

Felül: Az aranyszemű fátyolka szívesen látott, hasznos rovar a ház körül Alul: Készen vásárolt fátyoIkaszállás. Fontos a piros színe és az, hogy belül töltsük meg szalmával

Termesztés és betakarítás: csak azt vehetjük ki a talajból, amit beletettünk
Csökkentsük a nitráttartalmat!
Most szóljunk néhány szót a zöldségek nitráttartalmáról, erről a sokat emlegetett bajról. Tisztában vagyunk vele, hogy a nitrát nitrogénvegyület, amely a táplálékból az emberi szervezetbe jut, és bizonyos savakkal rákkeltő nitrózamin vegyületet képez. Bizonyos nitráttartalom nélkülö~hetetlen, hiányában leáll a növekedés. Am az élelmünk nitráttartalmának mértékét nagyon is lehet szabályozni. Felsorolunk néhány gyakorlati tudnivalót arra vonatkozóan, hogy miként korlátozhatjuk a nitráttartalmat. • Fajtaválasztás. A nitrátfelhalmozódás erősen függ a fajtától. Érdeklődjünk a vetőmag-kereskedőtől, hogya spenót, a saláta, a cékla vagy a sárgarépa fajtái közül melyik a legkevésbé nitrátgyűjtő. • Termesztés. Tavasszal a fólia ódall fejlődő zöldségeknek bizony k I,~M' magas a nitráttartalma. J libás ' II kor/at, hogy a fóliát egy nappal II szedés előtt leveszik. A kutatók lJ ·hi zonyították, hogya fólia eltávo!fulSlIl követően eleinte nő a nitráttartalolll, csak 10-14 nap múltán csökkcn. Milld ebből az következik, hogy vagy ha , juk a fóliát a szedésig a növény fölilli , vagy két héttel korábban vcgyül ll'. • Szedés. A nap folyamán is nagy in 'ól dozást mutat a nitráttartalom. Re 'g '1 a legmagasabb, délután már ala ·SO nyabb. Ez összefügg a növény anyu , cseréjével: a napfényben a nitrát 'g részét "átdolgozza", például fch 'rj , vé. Ha a levél- és gyökérzöld ég 'k '1 délután szedjük, eleve kevescbb nit rát kerül a tányérunkra. Még alacsonyabb lehet e kellcm 'ti 'II anyag szint je, ha reggel egy ásóval át v:"í,. juk az odalgyökereket. Ezzel mcgszHkit juk a nitrogén utánpótlásának útját, SIl', a növény nem tud további nitrátot tl" melni, a föld feletti részben lévőt p '(lil' ártalmatlan anyagokká dolgozza át.

A növényi kivonatok, levek, teák és erjesztett levek régóta használatosak a biokertben

Uborka

Különböző célra más-más színű fóliát gyártanak. A fekete, amely nem engedi át a fényt, segít visszaszorítani a nemkívánatos gyomokat. Az áttetsző fóliák, amelyek áteresztik a fényt, a termés koraiságát biztosítják. A különböző színűek más-más célra valók. A gyakorlat bebizonyította, hogy a világoskék fólia a növények közé, a talajra takarva elhárítja, távol tartja a rovarokat. A paradicsom takarására szolgáló piros fólia növeli a terméshozamot. A burgonyának, a paprikának és a tojásgyümölcsnek tetszik a fehér fólia, és vajon ki a megmondhatója, hogy a többi növénynek mi a kedvence? (Aki tudja, attól hamarosan tanácsot kérünk!) Vigyázzunk azonban arra, hogy nem minden műanyag való a kertbe! Habozás nélkül felhasználhatjuk a polietilént (pl. az úgynevezett nejlonzacskókat). Akinek kétségei vannak, tesztelje le az anyagokat. A karalábé különösen érzékeny a műanyagok kipárolgására! Ha a tesztfólia alatt nem akar kifejlődni, akkor azt nem szabad a kertbe beengedni.

Na még egy kis elmélet, ami igen hasznos a gyakorlat számára: nagyon sok kultúrnövényünk a föld alatt nagy egyetértésben él együtt bizonyos gombák kal vagy baktériumokkal. E talaj lakó mikroorganizmusok tenn~keny kapcsolatot teremtenek a növény gyökereivel. Né-

melyikük a gyökereken, a másik bennük lakozik, míg akad olyan, amelyik félig belül, félig kívül él. Ez az életközösség mindkét fél számára előnyökkel jár. A kultúrnövény több tápanyagot kap, ezáltal jobban átvészeli a száraz időszakot és egészségesebb. A gomba vagy bakté~ rium ennek fejében kap bizonyos anyagokat, amelyeket saját maga nem tud előállítani. A szaporító képletek általában mindenütt jelen ~annak, a széllel és a csapadékkal terjednek. Nem nehéz tehát a dolgunk, ha a kertben elő kívánjuk segíteni a terjedésüket. A káposzta- és a répaféléknek nincs ilyen gyökérkapcsolatuk, ezért monokultúrában a baktériumok nem találnak maguknak megfelelő partnert. Vegyes kultúrában viszont nincs messze a legközelebbi pillangós virágú növény, amelyen akadálytalanul szaporodnak és terjednek tovább. A komposzt a talajélet gazdagításával nagyban hozzájárul amikroszervezetek elterjesztéséhez. A domboságy vagy a magaságyás készítésekor is figyelemmel kell lennünk a gombák és baktériumok hatására. Az ágyások magját, vagy is alapját érdemes régebben levágott és egy ideig tárolt ágakból készíteni. Az ilyen fán már megtelepedett például a gomba spórája, s a talajba kerülve fejti ki áldásos tevékenységét.

tési anyag, a zöld színe ugyanis '1\1'11111 tökkel sem, amelyet igencsak veszélyezlóvá teszi a gombabetegségekk '1 SIl 11\ tetnek a gombák és a baktériumos betegben. Logikus következtetés: H k\lvI t ségek. Ezek viszont nedves kö!,ülmékező évi ültetésre szánt burgony"1 11,1 nyek között szaporodnak a le?szJVesebszedés után, mihelyt kiválogallul , ll' ben. Megoldást kínál egy stabll pergola, gyük ki egy időre a napra, Li\bhs/lll rács vagy kerítés, amelyre a tök felfutforgassuk meg, ez bizonyo an 'II 'lilII hat. Eső után ilyen helyen hamar meglóbb lesz a szokásosnál. szárad minden oldala. Gondoljunk viszont az igazán tekintélyes méretű termésre, amelyet függőleges helyzetben Fölöslegesek az uborka nem nagyon bír el a szár, ezért kössük bímvirágai? bele egy vékony, de erős hálóba, annak segítségével hozzáerősíthetjük a támA legtöbb uborkafajta partenokarp, "Illi rendszerhez. A rácsra futtatott tök az azt jelenti, hogya nővirágból meglenlll' indáival szépen megkapaszkodik, s az kenyítés nélkül fejlődik a termés. 1\ egész növény díszére válik a kertnek. hímvirágok tehát nélkülözhetők, és aklll le is szedhetjük őket. Ez a férfiak S:l,1I mára nem valami hízelgő, ám vilalhlll:ll Zöld krumpli - jó krumpli! lan előnyei vannak. A megtermék 'Il í tés nélkül fejlődő termések ritkán k 'SL' Nem, kérem, a provokáció egészen tá,v~l rűek, és a magvaik is kicsik maradn"k. áll tőlünk; bizalmat kérünk az olvasotol Az Fl hibrideken már ne is keressü k " és azt, hogy olvassa csak tovább e sorohímvirágokat, mert nincsenek. I\z~11 kat! A növények, ezek az "okos" szövetmegnyugtatjuk az olvasót, hogy ez n 'Ill ségeseink, a betegségek és kár,tevők :l~ olyan nagy baj, az előnyei eléggé m ' , len kifejlesztik a maguk vedekezesl győzőek. rendszerét. A burgonyán például ennek a jele a szolanin. Ez mérgező és .zöld, azaz méregzöld, vagy ahogy tetSZIk. A zöld védőszín annál intenzívebb, minél erősebb, több fény éri a burgonyát. Feltételezhető, hogya növény így óvja a gumóit a károsítóktól, különben mié~t kerülnének folyton a felszínre? Nem IS vehetjük zokon tőle, hogy ezeket az elszíneződött gumó kat a mérgező szolanintartalmuk miatt nem tudjuk elfogyasztani. Az érem másik olda~a ;i~zont, hogya megzöldült burgonya klvalo ulte-

Mindenképpen szükség van szén-dioxidra
Az ember azt hinné, hogy már lass"l1 elegünk van ebből az an~ag?ól, g~nd()1 junk csak a Föld atmoszferá]ának 1'Im' legedésére! Az is igaz viszon~, h.o 'Y " levegő megnövekedett szén-d. xld~l:lI talmától sok növény különösen tius,," fejlődik. A növényházakban, f l\i"sat

Van egy kertészmondás: minél levegősebb, annál jobb. Nem teszünk kivételt a

Időjárás

rakban, melegágyakban megnövel hetjük a szén-dioxid-koncentrációt különösebb ráfordítás és a környezet károsítása nélkül. Terítsünk a növények alá félig érett komposztot, amelynek az érése során szén-dioxid szabadul fel. Vigyázzunk azonban, mert nem minden növény viseli ezt el! A speciális mulcsot csak a tápanyagigényes, nagyfogyasztó kultúráknak adhat juk, mint a paradicsom, a káposzta vagy az uborka.

Jelentős változások a mikroklímában
Kertünk klímáján, a termőhelyen is múlik, hogy a növények szinte kicsattanj~nak az egészségtől. E kis terület határaIll belül a különböző növények megváltoztathatják, előnyösen vagy hátrányosan módosíthatják a helyi éghajlatot. A kiegyenlített mikroklíma a legjobb, amikor az éjszakák és a nappalok között nem túlzott a hőmérséklet-ingadozás, nem okoznak nagy kárt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok, megfelelő, állandó a légcsere. A védelemre szánt berendezések nem mindig előnyösek a növények számára. A szélvédelem céljára épített fal, tömör kerítés például gyakran éppen akadály, mert ahelyett hogy megfékezné a szelet, örvénylést idéz elő. Szélcsend csak közvetlenül a fal mellett tapasztalható. A legnagyobb hátránya mégis az, hogya hideget, a fagyot visszatartja, nem engedi elvonulni. A szélcsendes helyek amúgy sem előnyösek, sokkal nagyobb a hőmérséklet-különbség az éjszakák és a nappalok között, mint a széljárta helyeken, ahol a hideg és meleg levegő szerencsésen keveredik. A nyugodt, szellő nélküli kertben a kártevők könnyen rálelnek áldozataikra, hiszen az illatok sem "mozdulnak el". A hőmérséklet-ingadozások kiegyenlítésére gondoskodjunk hőtárolókról! Ilyenek például a kövek, a sötét színű ( falak (a hidegágy hátsó fala) és a vízfelület.

A nagyon szele~ helyen a s~vény a legjobb védelem. Eppen azt a ce It szolgálja, amire a tömör fal alka~m~tla~, vagyis örvények keletkezése nelk.~l ,fekezi meg a szelet. Hegyol?al~n a soveny eltereli a fölülről érkez o hideget. "Az enyhe éjszakai fagyok ellen az elobb említett hőtárolók némileg védenek, közülük is leginkább a kerti medence.

Aki a rózsát szereti, ne trágyázza sokáig
Nem kell túlzásba vinnünk a .i ll. '1 'lill' nyeket, s ez a rózsák ápolására IS l'.1 Vl nyes. Július köze:pétől már n.' iIl,l.l1I II I kedvenceinknek llltrogént, mC111I 1111111 le idejében a növekedésük, s a lní 'Yílt:l sal serkentett hajtások csak nÓn 'k l' nőnek, mind hosszabbak Jeszn 'k, :"" nem fásodnak meg eléggé. Ezek a hllJllI sok és levelek azután igen érzék.'1l '1 lesznek a gombabetegségekre, kl>I:I~. 1 rédái a levéltetveknek, s nagy val~l~zl ~űSéggel a fagyok is erősen károSIl.plI, őket.

Növénynevelés: kényeztetés nélkül
Hajlunk arra, hogy kedvelt növényeinket a dédelgetés során túlöntözzük és annyira túltápláljuk, akárcsak egy gye~eket. Ezek után érzékenyek lesznek, mlllt a mimóza, s szünet nélkül babusgatnunk kell őket. Aki mindennap öntözi a növényeit, abban a reményben, hogy ezáltal gyorsabban nőnek, észreveszi egyszer, hogy a levelek akkor sem hervadnak, ha véletlenül kimarad az öntözés. A gyakran öntözött növény sekélyen gyökeresedik, s a gyökérzete kicsi, mert ha folyton vizet kap, nem igyekszik lefelé, nem kell mélyre bocsátania a gyökereit, tehát takarékoskodik. "Pedagógiai" megfontolásból érdemesebb ritkábban, nagyobb adagokkal öntözni. Ezáltal a gyökereket arra serkentjük, hogy mélyen a talajba hatoljanak, ahol száraz időben is hozzájutnak a szükséges nedvességhez.

A fal nem engedi át a szelet, örvények ~eletkeznek mellette. Szélfogónak j~.bb.a .kentés a mellé ültetett növény vagy az élosoveny

Termesztés és betakarítás

----_c:

Vegyes kultúra-

Mit tegyünk a csírázási nehézségek ellen?
Néhány növényfajjal szüntelenül bajunk van, ~a a magját elvetjük. Mi ennek az oka? Ime néhány ötlet a csírázási nehézségekleküzdésére. • A saláta hűvös helyen szeret csírázni. Tavasszal nincs is vele semmi baj, nyáron viszont a talaj túl meleg. Ehhez társul még felülről a tűző nap, ami azért kényelmetlen, mert a saláta fényen csírázik, tehát vékonya takaróföldje. Serkenti a csírázást, ha a vetés előtt a magvakat vagy a vetőtálcát néhány napra a hűtőszekrénybe helyezzük. • A petrezselymet laza, homokos talajba vetjük. Nagyon kötött talajon érdemes a vetést nyár derekára, július-augusztusra halasztani, amikor a talaj eléggé fölmelegszik. Ez a vetési idő egyéb ként is jobban illik a kétéves petrezselyem életritmusához, mint a tavaszi. • A hagymafélék lassan csíráznak. Részesítsük előnyben a hűvös, 15-18 oC-os hőmérsékletet a vetésükkor. 20 fok fölött már nehezen csíráznak, s a kelés után is baj van velük. A hagymasorokat a vetés után élükre állított deszkákkal árnyékolju!sJ• A paprika 22-25 fokon csírázik a legjobban. A fűtőtest fölötti ablakdeszkán vagy a kályha közelében na-

gyon jó helyet találhatunk a számára. A sárga fajták a csírázáskor nyűgösebbek, mint a piros vagy zöld termésüek. A fajtaválasztás sorsdöntő. A magyar fajták számunkra a legmegbízhatóbbak, a külföldi paprikákkal könnyen kudarcot vallunk. • Néhány növénynek a vastagabb maghéj miatt könnyebben csírázik a magja, ha a vetés előtt egy napra langyos vízbe áztat juk. Ilyen például a paprika, az új-zélandi spenót, a tojásgyümölcs vagy padlizsán.

tunk néhányat, amelyeket érdemes kipróbálni. Ha valamelyik nem válik be a kertünkben, annak oka a talajban vagy az időjárásban keresendő, ezek megakadályozhatják a kívánt hatás kibontakozását. • A lóbabot szívesen látogatja a fekete bablevéltetű. Burgonyával vagy facéliával vegyesen ültetve elhárul a veszély. • A paprika és a sárgarépa kölcsönösen segítik egymást a növekedésben, jó hatásúak a betegségek ellen. • A petrezselyem gyakran okoz gondot a lassúságával, ám a szamócaágyásban kitünően fejlődik. • A cékla lényegesen szebb és nagyobb gumójú lesz, ha póré vagy karalábé mellett nő. • A fiatal almafát, amelyet a levéltetűfertőzés nagyon megvisel, megkímélhetjük, ha ribiszkebokrokkal vesszük körül, amelyek még némi árnyékot, védelmet is szolgáltatnak a számára. • A bogyós gyümölcsü bokrok egészségesek maradnak és sokáig teremnek, ha gyöngyvirágot telepítünk alájuk. Óvjuk tőle viszont a gyerekeket, mert a gyöngyvirág piros bogyótermése erősen mérgező! A legegyszerübben úgy akadályozhat juk meg, hogya termését leszedjék vagy megegyék, ha az elnyílás után a virágkocsányt levág-

juk. A talajban a rizómáju l 'I.il'd III vább, tehát a magkötésre Ullllll'V illi szükségünk.

Mégegyszer a vegyes kultúráról
Egyik érv követi a másikat, In a vl' 'v ' kultúra előnyeiről igyekszünk lIll'!' győzni valakit. Nem csupán növ 'k 'd .. I és növény-egészségügyi okai Ich '111('1 annak, ha bizonyos növények egY"lii. rautaltságáról szólunk. Sok l'áradsill'lll

A sárgarépa természetes viszonyok között hosszú idő alatt csírázik ki. A vetéstől a kelésig a magvak a talajban szabad prédái mindenféle kártevőnek, amelyek a kis csíranövények elpusztításától sem riadnak vissza. A biztos kelés érdekében a sárga répát kaporral vegyesen vessük el. Más nehezen vagy lassan csírázó magot is keverjünk nyugodtan kapormaggal. Később az illatával segíti a többi növényt a kapor, erős aromája távol tartja a kártevőket. A sárgarépa között azért ne engedjük 20-25 cm-nél magasabbra nőni.

A póréhagymának jót tesz a bakhát. a zl'lil'1 éppen fordítva. Ideális társnövények a v' l'~ kultúrában
I

Hogyan élnek együtt a növények?
A figyelmes kertészek mindig új, kellemes társításokat találnak ki. Bemuta-

takaríthatunk meg például a következő társítással. A póré és a zeller jól megférnek egymással. A póréhagymát ugyanis rendszeresen töltögetni kell, hogy minél hosszabb legyen a fehér része, míg a zelJergumónak igen jót tesz, ha fokozatosan eltávolítjuk körülötte a földet, nagyjából júliustói kezdve.

naptól nem védjük a termést, előfordulhat, hogy a bogyó belseje 40 fokra is fölmelegszik. A következmény a súlyos minőségromlás, a bogyók fölrepedése, fertőződése. A korai, hajtatási paradicsomokrói viszont éppen azért távolítják el a leveleket, hogya bogyók több fényhez jussanak az üveg vagy a fólia alatt a tél végi fényszegény időben.

1. jó termés a korai sorokról vagy 2. palántanevelés, azaz továbbszaporítás a késői szamócáról.

Kései saláta - erősebb palánta
Aki kései fejes vagy tépősalátára vágyik, részesítse előnyben a pirosló levelű fajtákat. Ezek kevésbé érzékenyek a szürkepenész fertőzésére, s az első gyenge fagyoktói sem esnek össze. Kései termesztésre fejlettebb palántákat ültessünk!

Házi őrizetben a hónapos retek
A retket is előnevelhetjük a lakásban, ha korán szeretnénk szedni. Február végétől kezdhetjük vetni, hűvösebb vidéken valamivel későbben, hiszen a ki ültetés idejéhez kell alkalmazkodnunk. Az eredményes előnevelés sarkalatos pontjai a következők. Jól megvilágított szaporítóláda (lehet mesterséges fény is) és hűvös hely. Nagyon hamar, már a sziklevelek 1cm-es állapotában palántázzuk ki a szabadba, hogy zavartalanul nőjön tovább. Kétségtelenül igaz az a megfigyelés, hogy a későn ültetett szamóca kevesebbet terem, mint amennyit várnánk tőle. Ennek ellenére érdemes megfontolni a késői palántázást, mert az augusztusszeptemberben ültetett szamóca kevés termést hoz ugyan a következő évben, ám olyan sok indanövényt, hogy két év múlva megtérül az első évi kiesés. Így viszonylag kevés növényről is sok indanövényt nyerhetünk, míg a korán, júliusban telepítettről csak keveset. Miután az ember ésszel megáldott teremtmény, elgondolkodhatunk azon, hogy a két stratégia előnyeit hogyan kombináljuk. A korábbi és a későbbi ültetés következményei tehát:

hogy a szára, a lombja lctörjl II, l' érés ezáltal meggyorsuljon, III ",ilII .. szulja magát. A következm ny' II I 'IIV szerérés, ami nem szolgálja a jl IllilIO I get, s különösen a tárolá kor Okl)/""I nehézségeket. Ezzel szemben S('IIIIIII lyen hátránnyal nem jár, ha a 11lI1'Y"líl gyökereit augusztus közepén az ,íso ('\ vel átvágjuk, anélkül, hogya ha' I11 It kiemelnénk. Ez a módszer kíméll'tl sebb, finomabb, és ugyancsak ösztl 11'11 az érést.

A hagymát, ha nem érik be idejében, gyakran letapossák. Ez a kegyetlen módszer, amikor rálépnek a zöldségre,

Pocokrágás ellen a gyümölcsfákat szo kás fémkosárban elültetni. Óvakodjullk azonban a rozsdamentes fémtöl, allll először is megfizethetetlenül dró 'a, másrészt a gyökerek nem tudnak atti rlli rajta. A rozsdásodó, bomló fél11 n 'Ill zavarja a gyökereket, tehát 'l k:h 't 1 legolcsóbb megoldást válasszuk!

Míg a paradicsomnövény sok napot kíván, a termésekről nem állíthatjuk ugyanezt. Ha a levelek valamely okból nem szolgálnák jól ezt a feladatot (például fertőzés miatt le kell szednünk őket, vagy a fajta nem elég sűrű bokrú), gondoskodnunk kelJ a mesterséges árnyékolásról. Szóba jöhet például egy könnyű, világos színű kendő, amelyet a növények fölött kifeszítünk. Ha a tűző

A későn ültetett szamócapalánta a következő évben még nem hozza a kívánt mennyiségű termést, viszont sok a sarjnövény rajta, amelyek már a rákövetkező esztendőben is teremnek

Hogyan hajtassunk metélőhagymát?
Ha gondoskodni szeretnénk arról, hogy legyen télen snidling a konyhára, kissé előre kell dolgoznunk. Nem elegendő egyszerű en kiásni, becserepezni és a konyhába tenni. A metélőhagymát novemberben gyökérlabdával emeljük ki, és az első fagyig hagyjuk ott. Csak akkor fog szépen hajtani, ha a hideg átjárta.

Amikor bevisszük, először kapjon 12-16 órán át 40 fokos melegvíz-fürdőt. Ez után visszavágjuk a gyökereket, az elsárgult leveleket leszedjük, és a növényt becserepezzük. Rendszeresen öntözve, meleg helyen hamarosan kihajt, és kéthárom hét múltán már vágható.

csöt néhány napig a fűben hagyjuk. Ez elősegíti a védő viaszréteg képződését. Az almakedvelők más módon is növelhetik a tartósságot. Hagymahéjból főzött és lehűtött teával zuhanyozzuk le az almát, ezzel is a kívánt hatást érjük el.

Az alma és a körte tárolása
Az almának és a körtének javíthatjuk a tárolhatóságát, ha szüret után a gyümöl-

Dicső törekvés az áttelelt almakészlet tárolási idejét meghosszabbítani, ennek mindannyian csak örülhetünk. A célhoz

akövetkezőmódonjuthatullk kl II II "" Az alma érése közben etilcn 'ill VoI".1l11I1 föl. Ennek az anyagnak egy vi. /IlIlyilii' egyszerű trükkel túljárlWllIlI1 III "eszén". Takarjuk le az allllrtl Illli.lv d. kartonpapírral vagy valamily 'Il lilii 1.1 karóanyaggal. Ezáltal felt6t1clI(\1 III '1'1111 az etilén koncentrációja. A na' ohh III ménység hatására az alma böl 'S 'Il 1 III kenti az érésgyorsító gáz ICJ'llIl'il' I Ezek után már teljescn higgadillll lill neki a saját érlelésének.

.

:.:'
,, : ••••

-,.:
:.'

.
ol

).~"

:~,,";:'~"t~:":::" ::', . <>

"

A fiatal gyümölcsfát drótkosár védi a pocokrágástói

A metélőhagyma hajtatása. A fölszedett, erőteljes töveknek át kell fagyniuk. Az ezt követő melegvíz-fürdő jót tesz akihajtásnak. Ezután becserepezzük, és világos, meleg helyen tartjuk, rendszeresen öntözzük őket

Függelék

Tárgymutató --

Vizsgázik a kiskert talaja
Sok-sok fáradságtóI, fölösleges kiadástól kíméli meg magát az, aki vetés, ültetés, nagy értékű ültetvény telepítése előtt megvizsgáltatja a talajt. Ehhez mintát kell vennünk a terület több helyéről. A mintavétel ideje az ősz vagy a tavasz, a trágyázás előtti állapot, hiszen éppen a trágyázáshoz, a tápanyag-feltöltéshez kapunk tanácsot. Milyen mélységből vegyünk mintát? Lágyszárú növények termesztése előtt a felső 30 cm-es rétegből, szőlő telepíté st megelőzően O-30 cm és 30-60 cm mélyről; bogyós gyümö!csü bokrok számára O-20 és 20-40 cm-ről, gyümö!csfáknak pedig ezen kívül még 40-60 cm mélyről is. A talajminta több részmintából áll, amelyeket a terület bejárásával gyűjtünk össze. Sík területen, ha a kert nem nagyobb 1000 négyzetméternél, és a talaj egyenletes, elegendő egyetlen helyről venni mintát, ám nagyobb kertben célszerű több helyről. Az ásóval vett mintákat egy műanyag vödörben összekeverjük, és egy kilónyit veszünk ki belőle a vizsgálat céljára. Ezt műanyag zacskóba tesszük, és CÍmkét kötünk rá, amelyen minden fontos adatot feltüntetünk. A talajvizsgálat eredménYé~ a laboratóriumok néhány hét alatt, p~stán elküldik. Kívánság szerint egyes növények termesztésére vonatkozóan is adnak szaktanácsot, a szükséges trágya minőségét és mennyiségét receptszerűen leírják. A szaktanács környezetkímélő tápanyaggazdálkodást javasol. A vizsgálat kiterjedhet az esetleges növényvédőszer-maradék vagy nehézfémszennyezés megállapítására is, ám ehhez a mintavétel előtt kérjük ki az állomások véleményét és javaslatát. Magyarországon négy helyen végeznek térítés ellenében egységes módszer szerint talaj-tápanyagvizsgálatot: Fejér Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Velence, Fó u. 230. 2481 Hajdú-Bihar Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Debrecen, Böszörményi út 136. 4032 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szolnok, Vízpart krt. 32. 5000 Vas Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Tanakajd, Ambrózy sétány 2. 9762 A talaj mintákat még egy helyen fogadják, de nem ott vizsgálják, hanem a négy állomás valamelyikére továbbítják: Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás BudapestXI., Budaörsiút141-145.1118

agyag 29 agyagcserép 32 algakivonat 20 alga liszt 49 algatrágya 48 almafa 20,21,33,63 almamoly 16, 33 almatárolás 18,19,66,67 Amblyseius 12 Aphydius 12 apró szulák 51 arzén 53 atkák 22 ausztráliai katicabogár 12,34,35 bab 9 babbetegségek 24 babér 26 babszedés 24 Bacillus thuringiensis 39 baktériumpreparátum 39 barnarothadás 41 begónia permetlé 14, 15 bentonit 45 bogáncs 51 bogyósgyümölcsüek 63, 68 borsóvédelem 28 boszorkánykör 24 bögöly 39 burgonya 28,31,32,59,63 burgonyabogár 28,39 burgonyavész 31 bükkfaszén 28 bükköny 51 cékla 63 cickafark 39 cink 53 citromfa 26 Cryptolaemus montrouzieri

csalán 19,23,41,45 csalángyökér-kivonat csalánlé 46, 47 cseresznyelégy 25 csigacsapda 14 csigatojás 15 csikófark 27, 33 csírázás 62 csontliszt 45 denevér 16 dézsás növények domboságy 58

26

futóbogarak 1, O fülbemászó 1, '1 fürkészda rázs I ) fűszernöv ny'k •.• ·1 galambbegy O giliszta (földig.) "1. I \ IH gombabetcgségck 1, 'II 27,61 gombák 24 gombakártevők 40 gyapjastetü 12,34. IC, gyep 24 gyom, gyomlálás 10. 'O, 43,44 gyom magvak 40,43 gyökérzöldségck 5.• gyöngyvirág 63 gyümölcsfavédclcm M gyümölcstörköly 45 gyüszüvirág 26 hagyma, h.-félék n, ld, 22,34, 37, 54, 62, ó5 hagymaérés 65 hagymahéjtea 67 hagymalégy 10 hagymalevélmulcs 4K hangya 19 hasznos állatok II hasznos rovarok II helyi fajták 9 hernyófogó öv 16 hernyók 22 higany 53 hó 46 hónapos retek 34, 3K. (\·1 hullott gyümölcs 21 istálló trágya kadmium 53 kalcium 49 kankalin 13 45

26

Encarsia formosa 12 erjesztett levek 46 ernyősvirágzatúak 28 ezerlábúak 32 Fl-hibridek facélia 29, 63 faforgácsfészek 21 fagyaltakarás 27 fajtaválasztás 9, 57,62 faszén 28 fátyolfólia 10, 23 fátyolkák 12,28,29,39, 54,55 fátyolkalárvák 12 fehérragadóslap 32,33 fejes saláta 15,25,34,38, 53,62,65 fekete nadálytő 46 fertőzés 9 fészekodú 16 fészekvirágzatúak 28 fokhagyma 14,15,19,26 fólia 58 fóliaház kártevői 12 fóliatakarás 11,42,43, 57,58 Forficula auricularia 15 földibolhák 27,28

34, 35

Tárgymutató

kapor 62 káposzta 13,50,60 káposztafélék 34,54,58 káposztagallér 29,30 ká poszta -gyökérgolyva 15,34,50 káposztalégy 10,12,29,30 káposztalepke 27 karalábé 58, 63 katicabogár 39 katicabogár-lárvák 12 kék nefelejcs 25 kén 46 kenőszappan 27 kéregkomposzt 45 kéregmulcs 45 keresztes virágúak 34 komposzt 10,18,19,25, 31,32,33,40,43,44,53, 58 komposztálás 40,41,42, 43,45 komposztkivonat 10 komposztprizma 41,43 komposzttartály 41 kósza pajzstetvek 12 kőpor 29 körömvirág 13,29,46 körte tárolás 66, 67 kőzetliszt 49, 50 króm 53 leánder 26 lengőkapa 52 levegő hőmérséklete 12 levéltetű 12,19,21,22, 23,26,27,28,61,63 levélzöldségek 54, 57 liszteske 12,13 lisztharmat 10,20,25 lóbab 63 lombkomposztálás 45 lótrágya 10,41

macskagyökér 14 magágyi föld 50 magaságyás 58 magnézium 49 málna vesszőpusztulása 32 málnabogár 25,32,33 málnametszés 33 marhatrágya 10 mechanikai védelem 10 megelőzés 9,10 meggymonília 21 meleg víz 19,22,23 mérgek 9 mesterséges klíma 12 mészpor 48 metélőhagyma 66 metélőhagyma-kivonat 20 metszés 20 mezei nyúl 13 mezei zsurló 24 meztelen csiga 14,15,26 mikroklíma 10,60 mikroorganizmusok 9,10 molytetüfürkész 12 monília 21 monokultúra 10,63 \ mulcs, Jllulcsozás 27, 28, 46,47,53 mustár 34 nehézfémek 52,53,54 Nycandra physa/odes 13 nikkel 53 nitráttartalom 57 nitrogén 42,49,53 nitrogénműtrágyázás 53,61 növényi trágyák 46,56,57 nyálkagomba 34 nyomelemek 53 nyúlveszély 13 ólom 53 orvosi zsálya 12

ökológiai egyensúly öntözés 25,52,60

11

palántadőlés 50 palántanevelés 43 paprika 62,63 paradicsom 13,30,33,36, 60,64 partenokarp uborka 59 pasztinák 14 pásztortáska 34 petrezselyem 62,63 Phytoseiulus 12 pillangósvirágúak 49 pirétrum 39 pocok rágás 65,66 podagrafü 51 pókhálós almamoly 21 póréhagyma 22,63,64 póréhagymafej-aknázólégy 22,23 próbacsíráztatás 43 rablóatkák 12, 34, 35 ragadozók 12, 39 ragadozó atkák 12 rebarbara 23,24 rence 15,16 repce 34 retek 27,28,34 Reynoutria sachalinensis 26,53 réz 53 ribiszke 63 rostálás 44 rovarok rajzása 11, 12 rovarölő enyv 19 rothadás 10 rózsa trágyázás 16, 17,61

sárgamustár 15,34 sárgarépa 20,53,62,63 sárgarépalégy 10,11 sárgaviola 34 sarkantyúka 19,51 50lanum quitoense 13 sörcsapda 14 sövény 61 spenót 20,53 spiritusz 27 szahalini keserűfü 26,53 szalma 28 szamóca 15,25,63,64,65 szappan illat 14 szaruforgács 45 szarvasveszély 14 szélvédelem 60 szén-dioxid 59.60 széna 28 széncinege 16 szilkesark 13 színcsapda 25 szobanövények 13 szója 13 szőlőtelcpítés 68 szőlőtörköly 10,45

szúnyog 15 szürkepenész 40,65

10,25,26,

uborka 13"l),(,1I új-zélandi sp 'lIul Urticu/aria IS üveghá~ ká~ 'v lk üvegházi molyt 'Il" vadnövények vakond 41
Va/erialla

CI '

takácsatka 12,27,34,35 takarás hátránya 10 takarmánybab 19,50 talaj 12,40 talajmintavétel 68 talajtakarás 19,46,47 talajvizsgálat 53,68 tarack 51 tej 31 természetbarát művelés 9 természetes ellenségek 12 tojásgyümölcs 62 tojáshéj 48 torma 21 tormalevélfőzet 21 tök 58 törköly 45 tőzeg 45 trágyadomb 31 trágyázás 40 tripsz 12 tujatakan'Ís 47

lJ l' 1\

ll). 'll I \ I 1

ajj/cill{//is

védőfólia 10 védőhálók 10 vegyes kultúra 10, ll), vértetü 19 vetési aszat 50,51 vin'Ígföld 45 víruskészítmény vöröspók 12 zeller 53,63,64 zengőlegyek 21', 2l) zöldségágyás 27 zöldtrágyanövény :1.' zsázsa 15,27,21', 43 zsurlófőzet 20

ti \