Harun Yahya

2011.

A Darwinizmus és a kommunizmus szövetségének valódi arca !
A Kommunista világnézet 150 esztendőn át
vérontás okozója lett a világon. E zsarnokság hátterében azonban egy másik eszmerendszer bújt meg, ami az emberek többségének egyáltalán nem szúrt szemet. A Kommunista ideológiák és rezsimek közös szellemi támasza Darwin evolúciós elmélete volt. Darwin úgy tartotta, „ hogy Az erőszak és az összecsapás a természet megváltozhatatlan törvénye ”, ez pedig több millió ártatlan ember halálához vezetett… Ahogy átlépünk a XXI. századba, az egyik legtöbbet hallott értékelés az elmúlt századdal kapcsolatban ez volt : „ A XX.század a zavargások és a szenvedés évszázada lett.” ennek egyik legalapvetőbb oka az volt, hogy a XIX. század második felétől egyre szélesebb körben terjedtek s uralták el az egész világot azok az eszmerendszerek, amelyek pusztulásba döntötték, sőt egyenesen vértengerré változtatták az egész világot. Ezeknek az ideológiáknak az élén A Kommunizmus ált, amely alapjait a materialista filozófia merítette. A kommunizmus megfogalmazója két német filozófus volt, Karl Marx és Friedrich Engels. Ez a két név fémjelzi a „ Dialektikus ” materializmust, amely az emberiség történetének kezdetétől fogva jelen lévő materialista gondolkodásmódot új megvilágításba próbálta helyezni. A dialektika azt tételezte fel, hogy minden előrelépés az Univerzumban összecsapás eredményeként jött létre. Marx és Engels, erre a feltételezésre támaszkodva arra készült, hogy az egész világtörténelmet megmagyarázza. Marx azt állította, hogy az emberiség története összecsapásokból áll. Az akkori összecsapások, véleménye szerint, a munkásosztály és a tőkés réteg között folytak, állítása szerint a munkásosztály nem sokkal később fel fog lázadni és megvalósul a Kommunista forradalom. Marx szerint a társadalom a történelem során különféle stádiumokon ment át, melyeket a termelési eszközökben és a termelési kapcsolatokban lévő tényezők határoztak meg. Ennek a nézetnek megfelelően a gazdaság minden más meghatározója. A társadalmak a gazdasági hatások következtében fejlődési folyamatokon mentek keresztül : a rabszolgatartó társadalomból hűbéri társadalom, a hűbéri társadalomból tőkés társadalom lett, míg végül egy forradalom során létrejött a szocialista társadalom, a történelem legelőrehaladottabb szintű társadalma.

Marxnak és Engelsnek volt azonban egy jelentős hiányossága : ahhoz, hogy szélesebb körben befolyásolhassák
az embereket, ideológiájukat tudományos köntösbe kellett bújtatni. A baljóslatú szövetség, amely a XX. század szenvedéseinek és anarchiájának okozója lett, itt ezen a ponton született meg.

1

Harun Yahya

2011.

Miközben a kommunizmus tudományos köntöst keresett magának, egy „ Charles Darwin” nevű amatőr biológus kiadta „ A Fajok eredete ” című könyvét. A könyv pontosan azt tartalmazta, amit Marx és Engels keresett. A fajok eredete, úgy látszott, egyenesen „ Felkínálja ” magát a kommunizmus és a materializmus számára. Darwin ugyanis azt állította, hogy az élet élettelen anyagokból a véletlen folytán jött létre, és minden élőlény az életben maradásért való küzdelem során fejlődött és érte el a mai formáját. Ez tulajdonképpen Marx és Engels tézisének – miszerint a társadalmakban dialektikus összetűzés és küzdelem áll fenn – a természetre alkalmazott biológiai verziója volt. A másik terület, ahol Darwin jelentős mértékben Marx és Engels támaszának bizonyult, az Istenben való hitetlenség és a vallásos ellenérzület volt. Minden materialista, Marx és Engels is tagadta Isten létezését, ugyanígy Darwin is tagadta a teremtést elméletében.

Marx és Engels csodálta Darwint
A Darwinizmusnak jelentős szerepe volt a kommunizmusban. Engels, alighogy megjelent Darwin munkája, ezt írta Marxnak : „ Darwin, akinek a könyvét most olvasom, egyetlen kifejezéssel élve nagyszerű ”.

( Conway Zirkle, Evolution, Marxian Biology and the Social Scene, Philadelphia :the University of Pennsylvania Press, 1859. 527. o. )Marx pedig válaszában 1860. december 19 – én így ír Engelsnek:” „Megvan, ez az a könyv, amely tartalmazza
nézeteink szükséges történelmi alapjait.” Marx, egy másik szocialista barátjának, Lasalle – nak ezt írta : 1861. január 16 – án : „ Darwin nagyot alkotott. A természettudományok szempontjából ez a könyv a történelem osztályharcainak alapját képezi.” ( Marks Engels Mektuplar, 2. kötet, 126. o. ) iránt érzett szimpátiáját azzal fejezte ki, hogy neki ajánlotta legfontosabb munkáját a Das Kapital – t. A kötet német kiadásába ezt írta saját kezűleg : „ Charles Darwinnak, őszinte csodálójától Karl

Marx, Darwin

Marxtól”. Engels pedig így fejezte ki Darwin iránt érzett csodálatát : „ A természet nem metafizikus módon, hanem dialektikus módon működik. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Charles Darwin nevét kell megemlítenünk.” ( Friedrich Engels, Ütopik Sosyalizm – Bilimsel Sosyalizm ( A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig ), Sol,

Yayinlari, 1990., 85. o. )
Engels, dicséretében egymás mellé helyezte Darwint és Marxot, amikor azt mondta : „ Ahogyan Darwin a szerves természet evolúciós törvényét, úgy Marx az emberiség történetének evolúciós törvényét fedezte fel .” ( Gertrude Himmelfarb, Darwin and the Darwinian Revolution, London: Chatto § Windus, 1959., 348. o. ) Engels, egy másik munkájában így ír : „ Darwin, azzal, hogy bebizonyította, minden szerves élőlény, növény, állat és maga az ember, több millió éves fejlődési folyamat eredménye, a legnagyobb csapást mérte a természet metafizikai módon való szemléletére.” ( Marx – Engels, Secme Yapitlar, Sol Yainlari, 156. o. )

2

Harun Yahya

2011.

Ezen túlmenően, Engels kiadott egy könyvet „ A munka szerepe a majom emberré válásában ” címmel, mely azt mutatja, rögtön azonosult Darwin nézeteivel. Ennek függelékében Engels a Darwinizmust tünteti fel, mint a természettudomány fejlődése három legfontosabb támaszának egyikét, és azt mondja : „ 1859 –ben Charles Darwin kiadta alapművét, A fajok eredetét. Ez a mű pontot tett a több, mint egy évszázada tartó evolúciós vita végére, és lerakta a modern biológia alapjait. Ezen felfedezések filozófiai jelentősége az, hogy a természetes fejlődés dialektikus voltát lényegi módon mutatja be.”

( Friedrich Engels, Doganin Diyalektigi ( A természet dialektikája , Sol Yayinlari, 1996., 8. o. )
Az amerikai botanikus professzor Conway Zirkle, így vélekedik arról, miért azonosultak olyan határozottan a kommunizmus megalapítói a Darwinizmussal : „Marx és Engels azonnal az evolúciós elmélet hatása alá került, alighogy Darwin kiadta a fajok eredetét… Az evolúció, a kommunizmus alapítói számára válasszal szolgált arra, hogyan jöhetett létre az emberiség anélkül, hogy egy természetfeletti erő beavatkozott volna a megszületésébe, vagyis fel lehetett használni az általuk védelmezett materialista filozófia alapjainak megtámogatásában. Ráadásul Darwin evolúció – értelmezése – vagyis az a teória, miszerint az evolúció természetes kiválasztódás útján haladt volna előre – lehetőséget teremtett számukra, hogy szembeszálljanak az addig uralkodó teológiai elképzelésekkel. A természetes kiválasztódás elméletének köszönhetően a tudósoknak lehetőségük nyílt arra, hogy a szerves világot materialista terminusokkal magyarázzák meg.”

( Conway Zirkle, Evolution, Marxian Biology and the Scene, Philadelphia: the University of Pennsylvania Press, 1959., 85 – 86. o. )
Tom Bethell, a Marx és Darwin közötti kapcsolat fő okaiként pedig az alábbiakat tünteti fel : „ Marx nem gazdasági okokból kifolyólag csodálta annyira Darwin munkáját. Marx hódolatának legfőbb oka az volt, hogy Darwin az adott időszak tökéletes materialistája volt. E jelentős ponton Darwin és Marx valódi elvtársaknak számítottak.”

( Tom Bethell, „ Burning Darwin to Save Marx”, Harper’s Magazine, 1978. december , 31- 38. o. )
Marx és Engels – ez fenti megnyilatkozásaikból nyilvánvaló - annak örült meg, hogy azt hitte, Darwin evolúciós felfogása saját ateista világnézetük tudományos támasza lett. Ennek azonban elhamarkodottan örültek, hiszen az evolúciós elméletet csak azért fogadták el a XIX. században, mert az akkori tudomány még gyerekcipőben járt, valójában pedig egy olyan elmélet, ami hemzseg a tévedésektől és nélkülöz bármiféle tudományos alapot. A XX. század második felében, a fejlődő tudománynak köszönhetően napvilágra került az evolúciós elmélet érvénytelensége. Ez, amennyire a Darwinizmus bukását jelentette, olyannyira a materializmus és a kommunizmus összeomlását is előre jelezte.

3

Harun Yahya A bolsevikok Darwin iránti rajongása

2011.

Marx és Engels követői, akárcsak maga Marx és Engels, ugyanabba a tévedésbe estek : kitörő örömmel és érdeklődéssel üdvözölték az evolúciós elméletet. Marx és Engels eszmerendszere főként haláluk után hódított. Lenin volt az, aki a Marx által megálmodott kommunista forradalom tervét a gyakorlatba ültette. Lenin, aki Oroszországban a kommunista bolsevik megmozdulás vezetője volt, a cári rezsimet fegyveres úton kívánta megdönteni. Az I. világháború zűrzavara megteremtette a lehetőséget, amit a bolsevikok kerestek. 1917. októberében a Lenin vezette kommunisták fegyveres úton átvették a hatalmat. Oroszország a forradalmat követően a kommunista illetve a cári szimpatizánsok között dúló, három éves, véres belső harcok színhelye lett. Lenin is elvakult darwinista volt, akárcsak Marx és Engels, gyakran hangoztatta, hogy „ Darwin elmélete alapvető támasza a dialektikus materializmus filozófiának”,amit ő maga is védelmezett. A bolsevik diktatúra Lenin után következő legnagyobb alakja Leon Trockij is kifejezte Darwin iránti hódolatát, az alábbi szavakkal : „ Darwin felfedezése az egész szerves anyag kérdésében a dialektika által aratott legnagyobb győzelmet jelenti.”

( Alan Woods – Ted Grant, „Marxism and Darwinism”, Reasion in Revolt : Marxism and Modern Science, London: 1993.)
Lenin 1924 – ben bekövetkezett halála után a kommunista párt élére a világ legvéreskezűbbnek számító diktátora, Sztálin került. Sztálin 30 évig tartó uralma alatt bebizonyosodott, mennyire „ kegyetlen rendszer a kommunizmus”: mészárlással és kínzásokkal teli időszak következett. Sztálin első és legfontosabb feladata az volt, hogy az állam nevében rátette kezét az orosz lakosság 80 %-át képező falusi emberek földjeire. Ennek az operációnak a „ Kollektivizáció” nevet adták, és annak a politikának a részét képezte, amely a magántulajdon megszüntetését célozta meg. Az orosz falvak lakóinak minden terményét fegyveres tisztviselők gyűjtötték össze. Ennek következményeként hihetetlen éhínség következett be. Több millió nő, gyermek és idős ember vesztette életét az éhínségben, mert nem találtak semmit, amit megehettek volna. Kazahsztán lakosságának 20 %-a éhen halt. A Kaukázuson egy millióan haltak meg. Sztálin több százezer embert deportáltatott a szibériai munkatáborokba, olyan embereket, akik megpróbáltak ellen állni politikájának. A foglyokat rendkívül nehéz körülmények között dolgoztatták, a táborok a legtöbb ember sírjává váltak. Sztálin titkos rendőrsége több tízezer embert végzett ki. Az embermilliók között Krím és Türkisztán-béli törökök is voltak, őket kényszerrel Oroszország távoli sarkába telepítették. Véres politikájának következményeként Sztálin megközelítőleg 20 millió ember gyilkosa lett. A Kremlben asztalánál üldögélve imádta azokat a listákat tanulmányozni, amelyek a munkatáborokban elhunyt illetve kivégzett emberek számáról tudósítottak. Sztálint, személyes pszichés állapotán túl, a materialista filozófia, mely hite volt, tette ilyen kegyetlen gyilkossá. Ennek a filozófiának alappilérét – Sztálin saját maga is így magyarázta ezt – A Darwini evolúciós elmélet alkotta. A következő szavakkal magyarázta, miért tulajdonított olyan nagy jelentőséget ennek a kérdésnek: „ Ahhoz, hogy a fiatal generációk elméjét megtisztítsuk a teremtés gondolatától, egyetlen dolgot kell megtanítanunk nekik: azt, amit Darwin tanít.” ( Kent Hovind, The False Religion of Evolution, www.hsv.tis.net/....ke4-vol/evolve/ndxng.html ) Egy, még Sztálin életében megjelent ( életrajzi ) könyvben Sztálin ateista mivoltát a darwini hatással magyarázzák : „ A korai években, amikor még a keresztény papneveldék növedéke volt, Sztálin elvtársban kialakult egyfajta kritizáló hozzáállás és forradalmi érzület. Darwint kezdte olvasni, majd ateista lett.” ( E. Yaroslavsky,

Landmarks int he Life of Stalin, ( 1940 ) 8. o. )
Tehát a Darwinizmus volt a legnagyobb hatással ennek a kegyetlen gyilkosnak a gondolataira…

4

Harun Yahya

2011.

A bolsevikok az evolúcióért még az örökléstant is megtagadták !
A Sztálini rezsim elvakultan ragaszkodott az evolúciós elmélethez, ezt bizonyította az is, hogy a szovjet oktatási rendszer ebben az időszakban szembeszállt Mendel „genetikai törvényeivel. A XX. század elejétől kezdve az egész tudományos világ elfogadta ezeket a törvényeket, amelyek megcáfolták Lamarch állítását miszerint: „ a szerzett tulajdonságok átöröklődnek a következő generációkra”.Egy orosz tudós Liszenkó, aki úgy látta, ( Mendel törvényei ) hatalmas csapást mérnek az evolúció elméletére, felfedte aggályait Sztálin előtt. Sztálin Liszenkó gondolatainak hatása alá került. Hivatalosan is a tudományos társaság élére helyezte, és a genetika tudománya Sztálin haláláig a Szovjetunió egyetlen tudományos társasága vagy iskolája részéről sem került elfogadásra.

A Kínai kommunizmus szellemi támasza is Darwin volt …
A sztálini diktatúra alatt alakult még egy kommunista rezsim, amely a darwinizmust tudományos alapnak tekintette: Kínában. Mao Ce Tung vezetésével a kommunisták hosszú belháborúzást követően 1949-ben átvették a hatalmat. Mao, akárcsak szövetségese Sztálin, aki nagyban támogatta őt, zsarnok és véres rezsimet
hozott létre. Kína véget nem érő politikai gyilkosságok színhelye lett. Az elkövetkező években pedig Mao által „ Vörös Gárdistáknak” nevezett fiatal militánsok a szó szoros értelmében véve a terror színhelyévé változtatták az országot. Mao világosan kifejezte, hogy az általa létrehozott rendszer a „Darwinista filozófiára” támaszkodik. „ A Kínai szocializmus alapja Darwin és az evolúciós elmélet”, ( K. Mehnert, Kampf um Mao’s Erbe., Deutsche Verlags-Anstalt, 1977 ) Amikor 1950-ben a kínai kommunisták hatalomra kerültek, az evolúciós elméletet ideológiájuk alapjává tették. Sőt, a kínai értelmiségiek már egy évszázaddal korábban elfogadták az evolúció elméletét : „A XIX. században a Nyugat alvó óriásnak tekintette Kínát, amely el van szigetelve a világtól és régi hagyományait őrzi. Kevés európai értette meg, hogy a kínai értelmiségiek odavannak Darwin evolúciós elméletéért, és abban reménykednek, hogy ez hozza meg a változást. A kínai író Hu Shih azt állítja, hogy az 1898-ban Thomas Huxley tollából megszületett Evolúció és etika című könyv kínai értelmiségi körökben szinte azonnal elfogadásra talált. A tehetős emberek finanszírozták az olcsó kínai kiadásokat, így széles körökben terjedhetett el.”

( Robert Milner, Encyclopedia of Evolution ( 1990 ) 81. o. )
Azok tehát, akik az országban a Kommunizmus védelmezői lettek és a kommunista forradalom élére álltak, ezek közül az értelmiségek közül kerültek ki, akik „ nagy örömmel üdvözölték” Darwin tanait.

5

Harun Yahya

2011.

A Darwinizmus – kommunizmus
szövetségének alapja : A vallásellenesség
A kommunizmus, további számos országban gerillaháborúkhoz, véres terrorcselekményekhez és belső harcokhoz vezetett. Ezen országok sorában találjuk Törökországot is. Az 1960-as és 1970-es években egy
esetleges kommunista forradalom reményében az állam ellen fegyvert ragadó szervezetek sötét terrorhangulatot teremtettek az országban. A kommunista terror aztán 1980-ban megosztási kísérletekkel fonódott össze, és több tízezer ember halálához, rendőrök és katonák mártírhalálához vezetett. 150 esztendeje, a kommunista ideológia, mely ennyi vérontás okozója lett a világban, mindig szorosan összefonódott a Darwinizmussal. Ma a Darwinizmus leghevesebb védelmezői a kommunisták és az ateisták. Szinte bármelyik országban ha az evolúciós elmélethez görcsösen ragaszkodó köröket keresünk, élükön a marxistákat találjuk.

David Jorafsky, A szovjet marxizmust és a természettudomány című munkájában így világít rá erre a kapcsolatra :
„ Tudományos hiányossága ellenére az evolúció által tudományosnak beállított jelleget arra használták fel, hogy általa mindennemű Istentagadó rendszer és annak gyakorlati alkalmazása jogosnak tűnjön. Mindezidáig, úgy fest, a kommunizmus volt a legsikeresebb. Követőit az egész világon azzal vezették félre, hogy azt állították, a kommunizmus alapja az evolúciós tudomány.”

( David Jorafsky, Soviet Marxism and Natural Science, ( 1961 ), 4. o. )
Ma már mindenki egyértelmű tényként fogadja el a marxizmus és a darwinizmus közötti kapcsolatot. Karl Marx életrajzi könyvei is feltétlenül kitérnek erre. Így például a törökországi Öncü kiadó, mely marxista könyvek kiadásával foglalkozik, egyik életrajzi írásában így írja le ezt a kapcsolatot : „ A darwinizmus egy sor olyan ténnyel ált elő, amely támogatta a marxista filozófiát, bizonyította annak igaz voltát és tovább fejlesztette azt. A darwinista-evolúciós gondolatok terjedése megfelelő táptalajnak bizonyult ahhoz, hogy a társadalomban egységesen marxista gondolatokat a dolgozó nép felfogja…Marx, Engels és Lenin mélyen tisztelték Darwin tanait és rámutattak ennek óriási tudományos jelentőségére, így aztán ezek az eszmék nagyon gyorsan elterjedtek.”

( Karl Marx Biyografi, Öncü Yayinevi, 368. o. )
Az evolúciós elmélet, bár olyasmit állított, amit a XIX. század elavult lehetőségeihez mérten jelentettek ki és tudománytalan volt, az egész világot képes volt befolyása alá vonni. Ennek egyetlen oka az, hogy támogatott olyan ideológiákat, mint a kommunizmus illetve előkészítette a terepet ezen ideológiák gyakorlatba ültetéséhez.

6

Harun Yahya

2011.

Ahová a „Dzsungel törvénye” vezetett : A fasizmus
Ahogy a darwinizmus a rasszizmust táplálta a tizenkilencedik században, úgy képezte az alapját annak az ideológiai rendszernek is, amely a huszadik században vérbe fojtotta a világot: a nácizmusnak. A náci ideológia erőteljes darwini hatást mutat. Ha megvizsgáljuk elméleteiket, amelyeket Adolf Hitler és Alfred Rosenberg dolgoztak ki, számos olyan kifejezést találhatunk, mint például a „ Természetes kiválasztódás ” a „ szelektív párosítás ” vagy a „ túlélésért folyó küzdelem a fajok között ”, amelyek több tucatszor előfordulnak A fajok eredetében. A Mein Kampf ( Harcom ) című könyve megírására is a Darwin könyvében leírt túlélésért folytatott küzdelem adta az ihletet, és azt az elméletet, hogy ebből a küzdelemből mindig a legerősebb kerül ki győztesen. Különösen a fajok közötti küzdelemről van szó a könyvben :  „ A történelem új, eddig páratlan formájú ezredéves birodalomban csúcsosodik ki, amely azon a fajok közötti hierarchián alapul majd, amit maga a természet írt elő ”. Az 1933-as nurembergi pártgyűlésén Hitler kijelentette, hogy „ az erősebb faj maga alá veti az alacsonyabb rendűt…. olyan jog ez, amelyet a természetben is láthatunk, és amelyet az egyetlen elfogadható jognak is tarthatunk”. Az, hogy a nácikat nagyban befolyásolta a darwinizmus, olyan tény, amit csaknem az összes tájékozott történész elfogad. Hickman, a történész így írta le a darwinizmus Hitlerre gyakorolt hatását. „ ( Hitler ) szilárdan hitte és hirdette az evolúciót. Bármik is voltak lelkének mélyebb, összetettebb tényezői, az biztos, hogy (… ) könyve, a Mein Kampf egyértelműen tartalmaz evolucionista nézeteket, főleg azokat, amelyek a küzdelmet hangsúlyozzák, az erősebb túlélését, és a gyengék kiirtását egy jobb társadalom létrehozásának érdekében.”

( R. Hickman, Biocreation, Science Press, Worthington, OH, s. 51-52, 1983: Jerry Bergman, ” Darwinism and the Nazi Race Holocaust ”, Creation Ex Nihilo Technical Journal 13( 2 ): 101-111, 1999 ).
Hitler, aki ezekkel a nézetekkel állt elő, addig sohasem tapasztalt agresszióba rántotta bele a világot. Számos etnikai és politikai csoportot, elsősorban a zsidókat tették ki leírhatatlan kegyetlenségeknek és mészárlásnak a náci koncentrációs táborokban. A második világháború ötvenöt millió emberi életet követelt. És ami a világtörténelem legnagyobb mértékű tragédiája mögött állt, nem más, mint a darwinista elképzelés a létért folytatott küzdelemről.

7

Harun Yahya

2011.

A Darwini hazugság : „ Az élet küzdelem ”
Darwin egyetlen alapelvből indult ki elmélete megalkotásában : „ Az élőlények fejlődése a túlélésért folytatott harc függvénye. A küzdelmet az erősek nyerik meg. A gyengék vereségre és megsemmisülésre vannak ítélve”. Darwin szerint a természet a könyörtelen és véget nem érő konfliktusok színhelye. Az erősek mindig legyőzik a gyengét, és ez teszi lehetővé a fejlődést. A fajok eredete című könyvének ezt az alcímet adta : „ A fajok eredete természetes kiválasztódás által, avagy az erősebb fajok fennmaradása a túlélésért folytatott küzdelemben ”. Darwin azt is felvetette, hogy a „ túlélésért való küzdelem ” az emberi fajok között is érvényes. Állítása szerint az előnyösebb fajok lettek a győztesek a küzdelemben. Ezek, Darwin szerint, az európai fehérek. Az afrikaiak és az ázsiaiak lemaradtak a túlélésért folytatott küzdelemben. Darwin még ennél is tovább ment, és azt vetette fel, hogy ezek a fajok hamarosan végleg elvesztik a túlélésért folytatott küzdelmet, és el fognak tűnni : „ Valamikor a jövőben, nem is évszázadok múlva, a civilizált emberfajok csaknem biztosan ki fogják irtani, és helyettesíteni fogják a vadembereket az egész világon. Ugyanekkor az emberszabású majmok is kétségkívül ki fognak halni. A szakadék elmélyül az ember és legközelebbi rokonai között, mert, remélhetőleg, a mostani kaukázusi emberfajnál is civilizáltabb ember és alacsonyabb rendű majom, például a pávián között áll majd fenn, és nem pedig a néger vagy az ausztrál őslakos és a gorilla között, mint jelenleg ”.

( Charles Darwin, The Descent of Man, 2. baski, New York, A L . Burt Co ., 1874, s. 178 ).
Az indiai antropológus, Lalita Vidyarthi így magyarázza a darwini elmélet társadalomtudományokra gyakorolt hatását : „ Darwin elméletét a legéletrevalóbb fennmaradásáról örömmel fogadták a kor társadalomtudósai, és úgy tartották, hogy az emberiség az evolúciós fejlődés különböző szakaszait érte el, aminek betetőzését a fehér ember civilizációja jelenti. A tizenkilencedik század második felére a rasszizmust tényként fogadta el a nyugati tudósok túlnyomó többsége ”.

( Lalita Prasad Vidyarthi, Racism, Science and Pseudo – Science, Unesco, France, Vendörme, 1983. s. 54 )

8

Harun Yahya

2011.

Darwin ihletének forrása : Malthus teóriája a kegyetlenségről
Darwin gondolatainak forrása a brit közgazdász, Thomas Malthus Tanulmány a népesedés elméletéről ( An Essay ont he Principle of Population ) című könyve volt. Malthus úgy számította, hogy beavatkozás nélkül az emberiség létszáma meredeken emelkedni fog. Nézetei szerint a népességet elfogadható határokon belül tartó legfontosabb hatások a katasztrófák, mint például a háború, az éhínség és a járványok. Röviden, embertelen nézetei szerint egyes embereknek meg kell halniuk, hogy mások élhessenek. A létezés a folyamatos harcot jelentette. A tizenkilencedik század első felében egész Európában összegyűltek a vezető osztályok tagjai, hogy megbeszéljék az újonnan felfedezett népesedési problémát, és azt, hogy Malthus elméleteit megvalósítva, hogyan lehetne a szegények halálozási arányát növelni : „ Ahelyett, hogy a tisztaságot és a higiéniát ajánlanánk a szegényeknek, épp az ellenkező szokásokat kellene népszerűsítenünk. A városokban szűkebbé kellene tenni az utcákat, több embert kellene a lakásokba zsúfolni, és segíteni a pestis visszatérését. Vidéken poshadt állóvizek mellett kellene falvakat építeni, és különösen bátorítani kellene a mocsaras és egészségtelen vidékeken történő letelepedést, és így tovább ”.

( Theodore D. Hall, The Scientific Background of the Nazi Race Purification Program, http://www.trufax.org/avoid/nazi.html ).
A kegyetlen intézkedéseknek köszönhetően a gyengék, és azok, akik elvesztették a „ túlélésért folytatott küzdelmet”, elpusztulnának, és megállna a népesség gyors növekedése. Ezt a szegények elnyomására alapozó politikát meg is valósították a tizenkilencedik századi Britanniában. Olyan ipari rendszer alakult ki, amelyben a nyolc – kilencéves gyerekeket napi tizenhat órát dolgoztatták a szénbányákban, és ezrek haltak meg közülük a rettenetes körülmények között. A Malthus elméletében feltételezett „ létért folyó küzdelemnek ” köszönhetően több millió szegény brit élt szenvedésekkel teli életet. Darwin, akit erősen befolyásolt ez az elmélet, kiterjesztette az egész természetre, és azt feltételezte, hogy a létezés harcából mindig a legerősebb került ki győztesen. Mi több, azt is állította, hogy az úgynevezett létért folyó küzdelem a természet igazságos és megváltozhatatlan törvénye. És arra is hívta az embereket, hogy adják fel hitüket és vallásukat, mivel a teremtést tagadta, és ezzel voltaképpen az összes olyan erkölcsi értéket vette célba, amelyek ellentmondanának a „ túlélésért folytatott küzdelem ” könyörtelenségének. Ezeknek a hazug elméleteknek az elterjedéséért, amelyek könyörtelenségre és kegyetlenségre vezettek egyes embereket, az egész emberiségnek nagy árat kellett fizetnie a huszadik században.

9

Harun Yahya

2011.

A Darwinizmus fertőjének véget kell vetni !
A történelemben mindig voltak háborúk, zsarnokság, vérengzések, összecsapások. Az elmúlt évszázadban azonban ezek száma megsokszorozódott és a nyomukban járó katasztrófák kiterjedése sokkal nagyobb volt. Ennek oka az, hogy a darwinizmus látszólag legálisnak tünteti fel a mészárlást, az igazságtalanságot és a harcot. Mivel darwin nézeteiben a természetet illető kitalációk párhuzamba állíthatók ezen ideológiák tanaival, a gyilkos hajlamú, diktátor, kegyetlen ideológusok azt állítva „ a természet törvényei érvényesülnek a társadalomban is” , megpróbálták jogosnak feltüntetni azt, amit tettek, megpróbálták ártatlannak feltüntetni magukat. Napjainkban az evolúciós elméletet újra filozófiai és ideológiai célokkal védelmezik. A XIX. századi gyarmatosítás, mely az evolúciós elméletnek köszönhetően egyre hevesebb lett, a náci Németország vagy a Szovjetunió már a történelembe veszett, de az ezek alapjául szolgáló materialista filozófiát bizonyos körök még mindig hevesen védelmezik, romboló hatása pedig a világ minden táján tovább folytatódik. Elegendő csupán KeletTürkisztán helyzetére gondolni, vagy Törökországban a darwinizmus miatt kialakult kommunista megosztó terrorizmusra. A jogi intézkedések vagy fizikai beavatkozások csak felületesen kezelik a problémát. A biztos megoldást a tudományos és kulturális megközelítés jelentené. Ha a darwinizmus kulturális és tudományos értelemben összeomlik, azzal a belőle erőt merítő filozófiák is megbuknak, ami azt jelenti, hogy a világon megszűnik az igazságtalanság és a zsarnokság. Nagy tehát a felelősség azokon, akik lelkiismeretes, hívő emberek, akik tudatában vannak nemzeti és erkölcsi értékeiknek. Nem helyes, ha az ember úgy tesz, mintha nem látná a problémákat, amiket a darwinizmus okozott a világnak, vagy úgy érzi, ezek nem fontosak. Mindenkinek, aki megérti ennek a kérdésnek sürgősségét, kulturális és tudományos értelemben véve minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy ez a 150 éve tartó hazugság véget érjen.

www.meghivoaparadicsomba.com www.iszlam.com

HarunYahya.net
HarunYahya.com

10

Harun Yahya

2011.

A régészeti leletek
cáfolják az evolúciót !

Az evolúció elmélete szerint, minden létező faj valamilyen elődből fejlődött ki. A korábban létező faj megfelelő
időben valami mássá alakult, és ezen a módon jött létre minden létező faj. Az elmélet szerint ez az átalakulás folyamatosan, évmilliók során következett be. Ha ez lenne a valóság, akkor számtalan átmeneti fajnak kellett volna léteznie ez alatt a hosszú átalakulási folyamat alatt.

Az átmeneti formák hiánya
Az állítás szerint, a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllő élőlénynek, amelynek már voltak hüllőszerű tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzőivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli élőlényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor „ átmeneti formáknak” nevezik. Ha valóban léteztek volna ilyen élőlények, akkor több millió, sőt milliárd kellett volna, hogy legyen belőlük, számukat és fajtáikat tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találniuk a régészeknek, szerte a világon. A fajok eredetében Darwin ezt így magyarázza : „ Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett. Ebből következően korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg”. Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövőben majd megtalálja őket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért a fajok eredete című könyvének „ Az elmélet problémái” ( Difficulties on Theory ) fejezetében azt írta : „ Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot ? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk őket ? Az elmélet feltételezése szerint amennyiben számtalan átmeneti alak létezett, akkor miért nem találjuk meg maradványaikat a földrétegekbe ágyazva ? De az átmeneti időszakokban, amikor az élet átmeneti feltételei álltak fenn, miért nem találunk egymáshoz közel álló átmeneti fajokat ? Ez a probléma már régóta nyugtalanít engem. Az egyetlen magyarázat amellyel Darwin előtudott állni, az volt, hogy még nem találtak kellő számú régészeti leletet. Feltételezte, hogy kellő számú régészeti lelet feltárása és vizsgálata után nyomára akadnak a hiányzó láncszemeknek. Az evolucionisták, akik hittek Darwin jóslatában, a 19. század közepe óta kétségbeesett erőfeszítésekkel keresik a hiányzó láncszemeket az egész világon. Minden erőfeszítésük dacára „ egyetlen átmeneti alakot sem találtak. Az ásatások során előkerült valamennyi maradvány azt mutatta, hogy az evolucionisták hiedelmeivel ellentétben, az élet hírtelen, és teljesen kialakult formában jelent meg a földön. Miközben elméletüket próbálták bizonyítani, az evolucionisták éppen ellenkezőleg, megdöntötték azt. Egy híres brit régész, Derek V. Ager, elismeri ezt a tényt, annak ellenére, hogy ő maga evolucionista : „Felmerül az a probléma, ha megvizsgáljuk a régészeti leleteket, akár a fajok, akár a rendek szintjén, újra és újra azt látjuk, hogy nem fokozatos evolúció ment végbe, hanem egy-egy csoport hirtelen megjelent, egy másik pedig eltűnt”

11

Harun Yahya
Egy másik evolucionista régész, Mark Czarnecki a következő megjegyzést teszi :

2011.

„A legnagyobb probléma, amely felmerül az elmélet bizonyítása során, az eltűnt fajok maradványai, amelyek megőrződtek a Föld geológiai rétegeiben. Ezek a leletek sohasem utaltak még csak nyomokban sem Darwin feltételezett átmeneti alakjaira – ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tűnnek el-, és ez az anomália támasztja alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett „

( MarkCzarnecki, ,,TheRevival of the Creationist Crusade”, MacLean’s, 198. január 19. 56. o. )
Ez azt jelenti, hogy a kövületekben minden élő faj, hirtelen jelent meg, a maga teljesen megformált alakjában, mindenféle köztes formák és fejlődési stádiumok nélkül. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit Darwin feltételezett. Ki kell mondanunk, hogy ez az egyik legfényesebb bizonyítéka annak, hogy minden élőlény teremtve lett. A teremtés az egyetlen magyarázat arra, hogy hogyan jelentek meg az élőlények hirtelen a maguk teljes fejlettségében minden részletre kiterjedően bármiféle közös evolúciós ős közreműködése nélkül. Ezt a tényt el is ismerte a széles körben ismert megrögzött evolucionista hírében álló biológus, Douglas Futuyuma is. „Teremtés és evolúció – ez a két elmélet létezik, amely az élőlények eredetét próbálja megmagyarázni. Elméletileg két eshetőség van, az élőlények vagy kifejlettségükben jelentek meg a Földön, vagy nem. Ha nem, akkor ez azt jelenti, hogy korábban létezett fajokból kell kialakulniuk sorozatos változásokkal tarkított folyamat során. Ha pedig teljesen kifejlett formában jelennek meg, akkor egy mindenható intelligens lénynek teremteni őket”

( Douglas J. Futuyuma, Science on Trial, New York : Pantheon Books, 1983. 197. o. )
A kövületek azt mutatják, hogy az élőlények teljesen kifejlett formájukban bukkantak fel a földön. Ez azt jelenti, hogy a fajok eredetére vonatkozóan Darwin feltételezésének éppen az ellenkezője igaz – nem evolúció volt, hanem Teremtés. A régészeti leletek hiányosságai nem magyarázható azzal, hogy még nem került elő kellő számú maradvány, de egy nap majd elő fog. Az amerikai régész, R, Wesson, 1991-ben kiadott, „ A természetes kiválasztódáson túl” című könyvében megjegyzi, hogy „ a régészeti leletek hiányossága valós jelenség”: „ A régészeti leletek hiányossága tehát valós tény. Igencsak figyelemre méltó, hogy hiányzik bármiféle olyan lelet, ami alátámasztaná a fajok egymásból való kialakulását. A fajok általában változatlanok, vagy csaknem azok hosszú időn keresztül, a fajok szinte soha. a nemzetségek pedig soha nem képezik újabb fajok őseit, hanem helyettesítik egymást, és ez a változás többnyire hirtelen, váratlanul következik be”

( R. Wesson, Beyond Natural Selection, Mit Press, Cambridge. MA, 1991, 45. o. )
Volt egy véletlen elszólása is Richard Dawkinsnak ( megrögzött evolucionista tudós ), mely szerint a kambrium – kori biológiai robbanás nem más, mint Teremtés bizonyítéka. A kambriumi kőzetrétegek a legrégebbiek. Koruk kb 600 millió év. Ezekben lelhetők fel a főbb gerinctelen csoportok. Sok ilyen kövületet találunk, amely olyan állatokból származik, amelyek fejlődésüknek előrehaladott állapotában vannak már a Földön való megjelenésüknek a pillanatában is. Úgy néz ki, mintha csak odapalántázták volna őket, minden előzetes fejlődési stádium kihagyásával. Mondanunk sem kell, hogy a hirtelen palántázás jelensége örömmel töltötte el a „ Teremtés híveit”.

( Richard Dawkins, The Blind Watchmaker, London : W, W. Norton 1986, 229. o. )

12

Harun Yahya

2011.

A víz és a szárazföld közötti átmenet meséje
Az evolucionisták feltételezik, hogy azok a tengeri gerinctelenek, amelyek a kambriumi korban jelentek meg, valahogy halakká alakultak az évtízmilliók során. Azonban csakúgy, ahogyan a gerincteleneknek nem voltak őseik, ugyanúgy az átmeneti formák is hiányoznak, amelyek azt igazolnák, hogy valóban ezek alakultak át halakká. Meg kell jegyeznünk, hogy a halak és a puhatestűek között óriási szerkezeti különbségek vannak. A gerinctelenek kemény váza a testükön kívül helyezkedik el, a halaké, amelyek ráadásul gerincesek is, a testükön belül. Ilyen hatalmas mértékű „evolúcióhoz” több millió lépésre lett volna szükség, és az átmeneti alakok millióira kellene bukkannunk, amelyek ezt bizonyítják. Az evolucionisták körülbelül 140 éve kutatnak a maradványokat tartalmazó kőzetrétegekben, hogy ezeket a feltételezett átmeneti alakokat megtalálják. Több millió gerinctelen maradványait találták meg, és több millió halét – semmit sem találtak azonban, ami a kettő között lett volna. Egy evolucionista kutató, Gerald T. Todd elismeri ezt a tényt „ A csontos halak eredete és a tüdő evolúciója” című könyvében : „ A csontos halak mindhárom osztálya körülbelül egy időben jelent meg a régészeti leletek tanúsága szerint. Vajon honnan származhatnak ? Mi tette lehetővé, hogy annyi változatuk alakuljon ki ? És miért nincs nyoma a korábbi, átmeneti alakoknak ?”

( Gerald T. Todd, ,,Evolution of the Lung and the Origin of Bony Fishes : A Causal Relationship”, American Zoologist, 26. kötet, 4, szám, 1980, 757. o. )
Az evolúciós forgatókönyv azt állítja, hogy a halak is egy idő után kijöttek a vízből, és szárazföldi élőlénnyé alakultak. Pedig számos olyan fiziológiai és anatómiai tényező van, amely kizárja az effajta átalakulást. Ráadásul egyetlen lelet sem támasztja alá ezt a mesét. Az evolúciós elmélete még egy lépéssel tovább megy, és azt állítja, hogy ezek a halak, amelyek a gerinctelenekből alakultak ki, tovább fejlődtek, és belőlük lettek a kétéltűek. De ehhez a feltételezésekhez is hiányoznak a bizonyítékok. Egyetlen lelet sincs, amely bizonyítaná, hogy valaha is létezett egy félig ha, félig kétéltű teremtmény. Ezt a tényt, bár vonakodva, de elismeri a jól ismert evolúciós szaktekintély, Robert L. Carrol, a „ Gerincesek paleontológiája és evolúciója „ című könyvében : „nincsenek átmeneti maradványok a rhipidistian halak és a korai kétéltűek között”

( R. L. Carroll, Vertebrate Paleontology and Evolution, New York : W. H. Freeman and Co. 1988. 4. o. )
Két evolucionista régész, Colbert és Morales, így ír a kétéltűek három alapvető osztályáról, vagyis a békákról, szalamandrákról és gőtékről : „Nincs bizonyíték arra, hogy a paleozoikum kétéltűinek olyan tulajdonságai lettek volna, amelyek közös ősre utalnak. A legrégibb békák, gőték és szalamandrák nagyon hasonlóak voltak ma élő leszármazottaikhoz”

( Edwin H. Colbert, M. Morales, Evolution of the Vertebrates, New York : John Wiley and Sons, 1991, 99. o. )

13

Harun Yahya
Körülbelül ötven évvel ezelőttig azonban az evolucionisták azt hitték, hogy valóban létezik ilyen élőlény : Ez a hal, melynek a

2011.

Coelacanth nevet adták, amelynek korát 410 millió évre becsülték, volt szerintük az átmeneti alak. Kezdetleges tüdeje, fejlett
agya, emésztési és keringési rendszere volt, amelyek képesek voltak a szárazföldön is működni, sőt, a maga kezdetleges módján még járni is tudott. Ezeket az anatómiai magyarázatokat vitathatatlan igazságként fogadták el az 1930 – as évek végéig. A Coelachanth igazi átmeneti alak volt, amely a víz és a szárazföld közötti összekötő láncszemet alkotta. Azonban 1938. december 22-én nagyon érdekes felfedezést tettek az „ Indiai Óceánon”. Kifogták a Coelacanth család egyik tagját, amelyről eddig azt állították, hogy hetvenmillió évvel ezelőtt kihalt átmeneti alak volt. Az eleven Coelacanth felfedezése bizonnyal komoly sokkot jelentett az evolucionistáknak. Az evolucionista régész, J. L. B. Smith azt mondta : „akkor sem lepődtem volna meg jobban, ha az utcán egy dinoszaurusszal találkozom”

A rákövetkező években ugyanennek a halnak még körülbelül 200 példányát fogták ki a világ különböző részein. Az eleven Coelacanth példányok is azt bizonyítják, hogy milyen messzire képesek elmenni az evolucionisták elméleti feltételezéseikben. Amikor még nem kerültek elő élő példányok, akkor is számos különböző elmélet létezett arról, hogy valóban volt-e ennek a halnak kezdetleges tüdeje és fejlett agya. Az a szerv, amelyről az evolucionisták feltételezték, hogy primitív tüdő, valójában egy zsírzsák. Valamint a Coelacanth, amelyről azt állították, hogy a „ hüllők közvetlen őse” amely kész arra, hogy a tengerből a szárazföldre költözzön, egy olyan mélytengeri hal, amely az óceán legalsó rétegeiben él, és 180 méternél jobban sohasem közelíti meg a felszínt.
Az elmúlt négy évtizedben a a modern biokémia felfedezte a sejt titkait. Emberek tízezrei áldozták életük nagy részét a laboratóriumi kutatásokra…a sejt vizsgálatára – a molekuláris szintű élet vizsgálatára – tett összesített erőfeszítésük eredménye a hangos, tiszta, átható kiáltás: „ Tervezés” ! Az eredmény olyan egyértelmű és kétségbevonhatatlan, hogy a tudománytörténet egyik legjelentősebb felfedezésének kell tekintenünk. Ehelyett azonban furcsa, zavart csend veszi körül a sejt szerkezetének csodálatos bonyolultságát. De miért nem veszi birtokba mohón a tudományos közösség ezt az új felfedezést ? Miért forgatják a tervezésre vonatkozó megfigyelést intellektuális kesztyűben ? Mert ha elfogadják a „ tudatos tervezés” tényét, az Isten létezésének elfogadását juttatja az eszükbe, akár tetszik ez nekik, akár nem .

14

Harun Yahya

2011.

15

Harun Yahya

2011.

Darwin képzelete
Az az ember, aki a mai formájában előterjesztette az evolúció elméletét, egy amatőr angol természetbúvár, Charles Robert Darwin volt. Darwin sohasem részesült biológiai képzésben. Csak mint amatőr érdekelte a természet és az élőlények kérdése. Érdeklődése arra sarkalta, hogy önkéntesen csatlakozzék egy expedícióhoz, amely a H.M.S Beagle nevű hajó fedélzetén vágott neki 1832-ben, hogy öt éven át utazzék a világ különböző tájain. Az ifjú Darwint rendkívül lenyűgözték a különböző élőlények, főleg egy bizonyos pintyfaj egyedei, amelyeket a Galápagos- szigeteken látott. Úgy gondolta, hogy a madarak csőrformájában tapasztalható eltérések annak köszönhetőek, hogy alkalmazkodtak az élőhelyükhöz. Ezt az ötletet tartva szem előtt, feltételezte, hogy az élet és a fajok eredete a környezethez való alkalmazkodásban keresendő. Darwin szerint az egyes fajokat nem külön-külön teremtette Isten, hanem egyetlen közös őstől származnak, és a természeti hatások következtében különültek el egymástól. Darwin feltételezése nem tudományos felfedezésen vagy kísérleteken alapult, az idő múltával azonban megalkotta belőle megalapozatlan elméletét, amely lelkes támogatóira talált a kor materialista biológusainak körében. Az alapötlet az volt, hogy a környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyed örökítette tovább előnyös tulajdonságait a következő generációra, és ezek az időközben felhalmozódó tulajdonságok végül teljesen különálló fajt alakítottak ki. ( Hogy ezek az „ előnyös tulajdonságok” honnan származtak, azt nem tisztázta. ) Darwin szerint ennek a mechanizmusnak a legfejlettebb terméke az ember. Darwin ezt a kitalált folyamatot a „ természetes kiválasztódás útján bekövetkező evolúció” névvel illette. Úgy vélte, hogy megtalálta a fajok eredetét: minden faj egy másik fajból alakult ki. Nézeteit 1859-ben tette közzé, A fajok eredete természetes kiválasztódás útján című könyvében. Darwin nagyon is tudta, hogy elmélete rengeteg problémával találja szembe magát. Ezt be is vallotta a „ Fajok eredete ” című könyvében, Az elmélet nehézségei ( Difficulties on Theory ) fejezetben. Ezek a nehézségek elsősorban a régészeti maradványok, az élőlények bonyolult szervei, amelyek egyszerűen nem jöhettek létre véletlenszerűen ( például a szem ), és az élőlények ösztönei voltak. Darwin remélte, hogy ezeket a nehézségeket előbb-utóbb legyőzik majd az újabb felfedezések, de ez nem tartotta őt vissza attól, hogy némelyikre saját maga elő ne álljon valami teljesen pontatlan magyarázattal. Az amerikai fizikus, Lipson, a következő kömmentárt fűzi Darwin „ nehézségeihez ”. „ A fajok eredetét olvasva úgy találtam, hogy Darwin sokkal kevésbé biztos magában, mint ahogy azt láttatják. Az elmélet nehézségei című fejezet például figyelemreméltó kételkedést tükröz. Fizikusként különösen megragadtak megjegyzései, hogy hogyan jöhetett létre a szem ”.

( H. S. Lipson, … A Physicist’s View of Darwin’s Theory”, Evolution Trend sin Plants, 2. kötet, 1. szám, 1988, 6. o. )
Darwin legnagyobb baja az lett, hogy a tudomány, melytől azt remélte, hogy megválaszolja téziseinek problémás pontjait, valójában óriási méretre növelte azokat. Elméletének kidolgozása közben számos evolucionista biológus volt nagy hatással Darwinra, kiváltképp a francia Lamarch. Lamarch szerint az élőlények átörökítették az életük során megszerzett tulajdonságokat, és így fejlődtek. Például a zsiráfok antilopszerű állatokból fejlődtek ki úgy, hogy generációkon keresztül egyre tovább és tovább nyújtották ki nyakukat, ahogy egyre magasabb ágakat akartak elérni. Darwin a tulajdonságok átadásának ezt az elméletét tette az élőlények fejlődésének alapvető tényezőjévé.

16

Harun Yahya

2011.

De Darwin és Lamarch is tévedtek, mert az ő idejükben az életet még csak nagyon primitív eszközökkel, nagyon alacsony színvonalon lehetett tanulmányozni. Sok tudományos területnek, például a genetikának és a biokémiának még a neve sem létezett akkoriban. Elméleteik ezért teljesen a képzelet erejére hagyatkoztak. Miközben még hallatszott Darwin könyvének visszhangja, egy osztrák bonatikus, Gregor Mendel felfedezte az öröklődés szabályait 1865-ben. Mendel felfedezéséről nem sokan hallottak az évszázad végéig, de az 1900-as évek elején nagyon fontossá vált. Ez jelentette a genetika tudományának megszületését. Később a gének és kromoszómák szerkezetét is megismerték. Az 1950-es évek felfedezése, a genetikai információt tartalmazó DNSmolekula nagy krízist jelentett az evolúciós elmélet számára. Ennek oka az élet hihetetlen bonyolultsága és a Darwin által előterjesztett evolúciós mechanizmus érvénytelensége volt. Mindeme fejlődésnek azt kellett volna eredményeznie, hogy Darwin elmélete eltűnik a történelem szemétvödrében. Ez mégsem következett be, mert bizonyos körök ragaszkodtak az elmélet megújításához, átdolgozásához és tudományos fórumokon való előterjesztéséhez. Ezeket az erőfeszítéseket csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy nem tudományos, hanem ideológiai szándékok rejlenek mögötte.

A neodarwinizmus kétségbeesett erőfeszítései
Darwin elmélete komoly krízisbe került, amikor a genetika törvényeit felfedezték a 20. század elején. Ennek ellenére azok a tudósok, akik eltökélték, hogy hűségesek maradnak Darwin eszméihez, megpróbáltak előállni valamilyen megoldással. Az Amerikai Földrajzi Társulat által 1941-ben szervezett konferencián nem kisebb személyek gyűltek össze, mint G. Ledyard Stebbins és Theodosius Dobzhansky genetikus, Ernst Mayr és Juluan Huxley zoológus, George Gaylord Simpson és Glenn L. Jepsen paleontológus, és a matematikai genetikusok közül Ronald Fisher és Sewall Right. Hosszas megbeszélés után elhatározták, hogy „ befoltozzák ” a darwinizmust. Ez a tanácskozás az előnyös változatok kérdésére koncentrált, amelyek állítólag az élőlények fejlődését okozzák – olyan pont ez, amelyet maga Darwin nem tudott megmagyarázni, helyette inkább Lamarch elméletét vette át. Az új elképzelés a „ véletlen mutáció ” volt. Az új elméletnek a „modern szintetikus evolúciós elmélet ” nevet adták, és úgy alakították ki, hogy Darwin természetes kiválasztódásról szóló elképzeléséhez hozzáadták még a mutáció fogalmát. Az új elmélet rövid időn belül neodarwinizmus néven vált ismertté. A következő évtizedek azzal teltek, hogy kétségbeesetten próbálták bizonyítani a neodarwinizmus igazságát. Az már ismert tény volt, hogy a mutáció – vagyis az élőlények génjeiben külső tényezők hatására bekövetkező szakadások, helyváltoztatások, rongálódások – minden esetben káros. A neodarwinisták az „ előnyös mutáció ” létezését próbálták bizonyítani, számtalan mutáció kísérlettel. Minden erőfeszítésük teljes kudarcba fulladt.
A dogmatikus darwinizmus úgy kezdődött, hogy a meglévő bizonyítékot egyoldalúan értelmezték, és ezt nyilvánították az egyetlen tudományos útnak. Ennek kritikusait tudománytalannak bélyegzik, cikkeiket elutasítják a jó nevű tudományos folyóiratok, amelyek szerkesztőségében túlnyomó többségben vannak a dogmatikusok. Az evolúciót kritizálókat nem támogatják az állami szervezetek amelyek a támogatási kérelmeket a dogmatikusokhoz küldik felülbírálatra, és végül a kritikus tudósokat teljes egészében kirekesztik a tudományos társadalomból. Eközben a darwinista nézet ellen felhozott bizonyítékok egyszerűen eltűnnek, ahogy a maffia ellen tanúskodók szoktak eltűnni. Vagy a bizonyítékokat olyan, senki által sem olvasott kiadványokban temetik el, ahol csak az igazán elkötelezett kutató akadhat rá. És ha a kritikusokat elhallgattatták és az ellenbizonyítékokat eltüntették, a dogmatikusok kijelentik, hogy folyik a tudományos vita a témáról, de számottevő ellenbizonyíték nem merült fel. Ez hát a valóság a mögött a kijelentés mögött, hogy „az evolúciót még mindig elfogadja a tudományos világ”. Az evolúció elméletét nem azért tartják életben, mert tudományos értéke van, hanem azért, mert ez ideológiai kötelesség.

17

Harun Yahya

2011.

A variánsok és a fajok közötti áthághatatlan akadályok
A variáns a genetika tudomány terén használatos kifejezés, és azt jelenti, „változat”. Ez a genetikai elhajlás az oka annak, hogy egyetlen fajon belül egyes egyedek vagy alcsoportok egymástól eltérő tulajdonságokat mutatnak. Például, a Földön az összes ember alapjában véve ugyanazzal a genetikai kóddal rendelkezik, azonban ennek a genetikai kódnak variációs lehetőségei folytán van, aki ferde vágású szemmel születik, van aki vörös hajú, van akinek hosszú az orra és van, aki magas termetű. Az evolucionisták viszont saját elméletüket próbálják igazolni ezzel a változatossággal. Jóllehet egy-egy variáns nem bizonyít fejlődést, hiszen a már meglévő genetikai kód eltérő kombinációjából áll, és nem eredményez új tulajdonságot a genetikai kódban. A variáns mindig a genetikai kód határain belül mozog. Ez a határ a „génállomány”. Az élőlények génállományán belüli összes tulajdonság a variálódásnak köszönhetően különféle formákban jelenhet meg. Egy hüllőfajon belül például előfordulhat, hogy az egyik egyed kissé hosszabb farkú vagy rövidebb lábú, mint a másik. Hiszen a rövid illetve a hosszabb lábra vonatkozó információ is benne van a hüllők génállományában. Ellenben a variálódás nem vezet szárny – és tollnövekedéshez, vagy az anyagcsere folyamatok megváltozásához és nem alakítja az állatot madárrá. Ilyen változáshoz az élőlény genetikai állományának bővülésére lenne szükség, erről azonban a variánsok esetén nem beszélhetünk. Darwin nem volt tudatában ennek a ténynek, amikor elméletét közzétette. Azt hitte, hogy a variációk határtalanok. 1844-ben így ír egyik tanulmányában : „A szerzők többsége elfogadja, hogy a természetbeni variánsok korlátozottak, én azonban egyetlen konkrét okot sem látok, ami miatt ez a gondolat helyénvaló lenne”.

( Loren Eiseley, The Immense Journey, Vintage Books, 1958.186.0. )
A fajok eredete című könyvében is különféle variánsokat vonultat fel elméletének nyilvánvaló bizonyítékaiként. Darwin szerint például nagyobb tejhozamú szarvasmarhafajok kitenyésztéséhez különböző variánsok keresztezésére van szükség, mígnem a tenyésztők a szarvasmarhákból egy másik fajt nem nyernek. Darwin „ határtalan fejlődés” elméletét leginkább az alábbi sorok fejezik ki, melyeket A fajok eredete című könyvéből idézünk : „Semmi akadályát nem látom annak, hogy egy medvefaj természetes kiválasztódás útján idővel olyan tulajdonságokra tegyen szert, amelyek alkalmassá teszik őt a vízi életformára, hogy megnövekedjen a szájuk mérete, s végül hatalmas bálnává alakuljanak”. ( Charles Darwin, The Origin of Species: A Facsimile of the First Edition.

Harvard University Press, 1964.184.0. )
Darwin ehhez hasonló példáira, kora kezdetleges tudományos felfogása a magyarázat. A 20.századi tudomány élőlényeken végzett kísérletei során azonban megszületett a „genetikai állandóság” ( genetic Homoestatis ) alapelve. Ez az alapelv azt mondja ki, hogy egy faj megváltoztatása ( különböző variánsok létrehozása ) érdekében végzett bármiféle keresztezés vagy próbálkozás eredménytelen. Továbbá rámutat, hogy az élő fajok között áthághatatlan az akadály. Vagyis Darwin állításával ellentétben, a tenyésztőknek egészen biztosan nem fog sikerülni különböző szarvasmarha – variánsok keresztezésével egy új fajt létrehozni. Norman Macbeth, aki Darwin Retried című könyvében a darwinizmus elvakultságát fogalmazza meg, így ír a kérdésről : „A probléma a következő: Korlátlanul változnak – e az élőlények…. A fajok mindig állandóak. Mint tudjuk, a tenyésztők egy bizonyos ponton megrekednek, akár új növényfajta, akár új állatfaj kitenyésztésével próbálkoznak, sőt, e próbálkozások mindig visszavezetnek az eredeti formákhoz. Több évszázados kísérletezés után sem sikerült fekete tulipánt vagy kék rózsát előállítanunk”. ( Norman Macbeth, Darwin Retried: An Appeal to Reason,

Harvard Common Press, New York: 1971. 33. 0. )
A dániai tudós W. L. Johannsen pedig így nyilatkozik a témát illetően : „A variánsok, amelyekre Darwin minden erejével támaszkodik, valójában egy bizonyos pontnál megrekednek, vagyis a „folyamatos változás” elmarad ( nem fejlődnek tovább ). ( Loren Eiseley, The Immense Journey, Vintage Books, 1958. 227. 0. )

18

Harun Yahya

2011.

Fosszíliák – leletek !
A következő pár utolsó oldalban közzé teszek önöknek a Harun Yahya ( Adnan Oktar ), szerző, író által készült „Atlas of creation”- A teremtés atlasza – című könyvéből,- amely több ezer fosszilis leletet tartalmaz – pár olyan képet, amiket könyvéből én vágtam ki, melyben több tíz, illetve száz millió éves olyan kövületek tanúskodnak, amelyek alapjában cáfolják meg, illetve döntik romba az evolucionisták áltál kitalált, úgynevezett „ átmeneti alakoknak nevezett „ elméleteiket, amellyel már több mint 140 éven keresztül csapják be és nézik szándékosan hülyének az embereket. Ezen felül viszont van még egy nagyon fontos dolog, amit az evolúciós elmélettel kapcsolatban feltétlen tudniuk kell az embereknek. Ez pedig az, hogy a materialista ideológia megtiltja, hogy a Teremtő létezését elismerjék, és ez arra kényszeríti a materialista tudósokat, hogy vessék el azokat a tudományos tényeket, mint például a ( genetika, paleontológia, ( kövületek, kémia, fizika, biológia , stbb), amelyek ellentmondanak filozófiájuknak. Ennek eredményeképpen ezek a tudósok minden lelki - ismeret furdalás nélkül tagadnak le olyan tudományos tényeket, amelyek nézeteik ellenkezőjét bizonyítják. Ehelyett emberek tömegeire próbálják meg ráerőszakolni filozófiájukat, főképp olyan neves tudományos Tv csatornák segítségével, mint pl a Discovery, National Geographic, Spektrum, stbb, s mivel ezeknek az embereknek a legfőbb céljuk, hogy minél több embert széles körben befolyásolhassanak filozófiájukkal, a leghatásosabb módszert úgy érik el, ha elméletüket tudományos köntösbe bújtatva a fent említett valamennyi tv csatornákon keresztül a világ minden táján leközvetítik. Ezért kérdéses a materialista tudósok tisztességessége és megbízhatósága.

19

Harun Yahya

2011.

20

Harun Yahya

2011.

21

Harun Yahya

2011.

22

Harun Yahya

2011.

23

Harun Yahya

2011.

24

Harun Yahya

2011.

25

Harun Yahya

2011.

26

Harun Yahya

2011.

27

Harun Yahya

2011.

28

Harun Yahya

2011.

29

Harun Yahya

2011.

Utószó !
Intelligens tervezés, más szavakkal : Teremtés
Istennek nincs szüksége tervezésre a teremtéshez
Fontos, hogy a „ Tervezés” szó jelentését pontosan ismerjük. Az, hogy hibátlan tervezést hajtott végre, nem azt jelenti, hogy először terveket készített, majd azok alapján végezte el a kivitelezést. Istennek, aki az Egek és a Föld Ura, nincs szüksége tervek készítésére a Teremtéshez. Isten felette áll minden efféle hiányosságnak. Az Ő tervezése és teremtése ugyanabban a pillanatban ment végre. Ha Istennek az a szándéka, hogy egy dolog létrejöjjön, akkor elegendő az, hogy csupán azt mondja : Legyél ! Ahogyan azt a Korán mondja nekünk :

„ ( Allah ) az Egek és a Föld Alkotója. Amikor elrendel valamit, akkor csupán annyit mond : „ Legyél !” és az lesz.” ( Korán, 2:117 ) „ Bizony az Egek és a Föld teremtésében, az éjszaka és a nappal váltakozásában, a hajókban – melyek a tengeren haladnak az emberek hasznára – a vízben, amit Allah az égből lebocsátott, amellyel életre keltette a Földet annak halála után, azon mindenféle élőlényt terjesztve szét, a szelek irányításában, és az Ég és a Föld között szolgálatra rendelt felhőkben mind jelek vannak az ( olyan )emberek számára, akik használják az eszüket.” ( Korán, 2:164 )
30

Harun Yahya

2011.

Richard Dawkins
Az Ateista „Richard Dawkins”, mély hallgatásba burkolózott, miután felbukkant 100 millió olyan őskövület, ami a „Teremtés” igazságát támasztja alá. Szemtanúja volt, amint ezek a fosszíliák – amiket Darwin hívei éveken át oly nagy gonddal igyekeztek elrejteni – egy csapásra lerombolták a Darwinizmus intézményét, és ez rettegéssel töltötte el. Rémülten figyelte, amint A Teremtés Atlasza, mely ezeknek a kövületeknek jelentős részét közzétette, az egész világon elterjed. Ugyanígy pánik félelem fogta el, amikor azt látta, hogy az emberek tömegesen fordítanak hátat a Darwinizmusnak. Amikor Angliában, saját házában kiderült, hogy az emberek 75%-a azt állítja, „ Isten teremtette az élőlényeket”, nem szégyellte népét „ tudatlannak ” nevezni. ( Guardian, 2009. február 2,. Riazat Butt, „ Az angoloknak csupán 25%-a hisz Darwin evolúciós elméletében” ). Dawkins igen durva módszerekkel kezdte támadni a Teremtés Atlasza című könyvet és annak íróját, ( Harun Yahya ) Adnan Oktar urat. Azt hitte, a tudományosság helyett ez a módszer majd segít, de tévedett. Ezen fejlemények után Adnan Oktar úr egy találkozóra hívta Richard Dawkinst, aki nem képes tudományos válasszal reagálni a tudományos bizonyítékokra. Felkérték Dawkinst, hogy sorakoztassa fel érveit – már ha vannak neki – a Teremtés Atlaszában bemutatott tudományos bizonyítékokkal szemben,és azt is mondták neki, hogy bárhol találkozhat Adnan Oktar úrral, ahol csak akar. Ez a felhívás az egész világon mindenkihez szólt, nem csak Richard Dawkinsnak. 10 trillió Török lírát ( azaz megközelítőleg 4,5 milliárd Eurót ) adtak volna annak, aki csak egyetlen átmeneti forma kövületét is elhozza.

Dawkins azonban visszautasította a meghívásokat. Azt mondta : „ Megesküdtem, hogy nem vitatkozom a Teremtés híveivel”. Nem egészen világos, hogy mire is esküdött Dawkins, aki nem hisz Istenben, szavainak jelentése azonban nem más, mint hogy „ elfogadom, hogy legyöztek”.
Rögtön azután, hogy megijedt Adnan Oktar Úr véleménycserére való felhívásától és visszautasította az ajánlatot, hogy találkozzanak, mindjárt be is próbálkozik azzal, hogy olyan felső tagozatos általános iskolásokat akar félrevezetni, akikhez szintén eljutott az iskolába a könyv, a Teremtés Atlasza. A gyerekek azonban sokkal tudatosabbak, mint azt Dawkins képzeli. Minden istentagadó propaganda ellenére is szilárdan védelmezik az igazságot, hogy őket és minden élőlényt Isten teremtett , és rendkívül magabiztosak. Ha Dawkins valóban bízik önmagában és koholt elméletében, a Teremtés igazságára rámutató tudományos bizonyítékokkal szemben hozzon fel tudományos érveket. A kihívás még most is áll. De persze ezt soha nem fogja tudni megtenni, mert a darwinizmus az évszázad legnagyobb szégyene, legnagyobb hazugsága, legnagyobb veresége, amit a tudomány nevében propagáltak. Hamarosan az egész világ tudni fogja ezt az igazságot. Dawkins hiába is igyekszik, a romba dőlt evolúciós elméletben még a gyerekek sem hisznek.

„ Mondd: „ Adjátok elő a bizonyítékokat, ha igazat mondtok ! ”
( Korán, 2:111 )

„ Magasztaltassék az, Aki mindenféle párt teremtett: fölsarjasztotta növények között, ti magatok között és olyan ( lények ) között, amelyekről nincsen tudomásotok ! ”
( Korán, 36:36 )

31

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful