SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2

SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

Marosvásárhelyen .2 Megjelent A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Támogatásával Lektorálták: Nagy-Tóth Ferenc Sárkány-Kiss Endre Szabó Zsigmond ISBN 973-98092-0-0 Felelős kiadó: Sipos Gábor A könyv szerkesztője: Kürti Miklós Számítógépes szedés: Vargháné Nagy Erzsébet Számítógépes tördelés: Venczel Géza Készült a LYRA Könyvnyomda Kft nyomdájában.

szakembernek. viselkedés. A barnamedvét mindenki ismerni véli. olyan állatnak. 1994. a felnőttek is jóindulatúnak. Azokat a kétségeket szeretnénk eloszlatni. hosszúkoponyájú. milyen valójában egy állat. a rajzfilmek kedves medvebocsát. a megfigyelt területről gyűjtött adatok mellett szólunk az 1993– 1994-ben „Lisztesen” (Ratosnya) látott különlegesen érdekes medvefákról. megfigyeléseink alapján. hogy többek között a párzási és szaporodási periódusukat is élesen elhatárolhatónak vélte. A kevés anyagból. a megfigyelések rendszerezését. mint a közönséges barnamedvénkéét.3 ELŐSZÓ A gyermekkori játékmackót. szigorúan a puszta tényekre kell szorítkoznunk. korántsem monográfiai szinten. nehezítik a faj megismerését. Sergiu HAIMOVICI (Iaşi) és Rudolf RÖSLER (Regensburg) uraknak a rendelkezésünkre bocsátott szakdolgozataikért. ugyanannyi medvekoponya méreteinek feldolgozása késztetett a dolgozat megírására. A szerzők . és okoz még ma is. örvös-. vér-. Az utóbbi négy évtizedben a szászrégeni preparátorműhelyben megfordult 144 medvetrófea. pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak. testalkat. LINDEMANN annyira elkülöníthetőnek tartotta a vér. amelyek szerint a többféle barnamedve fenotípust különböző genotípusba sorolja a szakirodalom. július 30. barna-. medve elnevezések nagyon bonyolítják. fekete-. koponyaforma és méret. kedélyesnek tartják. Ahhoz. A bőrök szemrevételezése. az állatkertekben vidáman játszadozó szőrgombócszerű medvebocsokat nem csak a gyerekek. hogy megismerjük. A koponyákról felvett méretek statisztikai feldolgozása mellett 35 – nem kiválasztott – koponyáról profilpoligont szerkesztettünk a variabilitás jobb illusztrálhatósága végett. A rendkívül nagy változatosságot mutató szín. alak-. amely esetlenségével csak mulatságára van az embereknek. viselkedés. hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradványai alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak a csontozatát. Szászrégen. A méret-. Az évezredek alatt felhalmozódott. Dolgozatunk célja közelebb jutni ennek a nálunk annyira közönséges nagyvadnak a megismeréséhez. a ragadozók április–május közepén párzanak. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. SZÁSZ Adélnak és SEPSI István Árpádnak a profilpoligonok számítógépes megszerkesztéséért.és étrendbeli sokféleséget szeretnénk bemutatni az áttanulmányozott nagyszámú dolgozat és a saját anyagunk. Köszönetet mondunk Horia ALMAŞAN (Bukarest). becsapható tenyeres-talpas állatát. szín-. ugyanúgy mint a tudományos munkánál. a meséskönyvek dörmögő medveapóját vagy buta. Szerinte a növényevő medvék július – augusztus elején.és növényevő medvetípusokat. rövidkoponyájú stb. megfigyelésből általánosított vadászelbeszélésekre alapozó túlbuzgóság feleslegesen terheli a szakirodalomban tájékozódni akarót. valamint OLVEDI Gyulának a fényképek elkészítéséért. A hangyász-.

foka között él. Sziléziában 1662-ben. Franciaország déli részén a Pireneusokban még ma is él. században megkezdődik a mai Németországban és szomszédságában a medve kipusztulása. Poroszország keleti részén 1804-ben. Ma az északi szélesség 22. Vestfália és Münster környékén 1445–1446-ban tűnik el. Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztul. Hollandia. Landeck és Schmalkaden környékén 1789-ben láttak utoljára. Németország délnyugati részén 1600 körül. században kiirtják a medvét. a francia Alpokban 1912-ben és 1921-ben láttak utoljára medvét. 1. ábra). Nagy Frigyes 1772-ben elrendeli országában a farkas és a medve teljes kiirtását. A XVII.4 A BARNAMEDVE FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Az Ursus arctos faj mindig az északi féltekét lakta. Felső–Bajo- . Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnik el. ábra. de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen (1. A barnamedve földrajzi elterjedése és elszaporodása 1950 és 1990 között Angliában már a XI. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt. és 75.

Szentpétervár környékéről 1900 körül. Asztúriában. valamint Észak-Amerikában. Az első kategóriában olyan területek tartoznak. de a hetvenes években épült modern autópálya úgy látszik. Csehszlovákiában 80. Máramarosban. Franciaországban 70. Spanyolországban 60. Olaszországban 180. Spanyolországban 100. Napjainkban a barnamedve megtalálható a Pireneusokban. harmadik és negyedik kategóriába pedig azok a területek. Romániában 5700. A második. olyan tengerszint feletti alacsony területeken is találkozunk vele. Úgyszintén Thaiföld és Japán területén. Rîmnicul-Sărat környékén is. Abruzziában. a túlszaporodás következtében. Lengyelországban 40. Sőt. 1–2 vagy 1 alatt van 1000 hektáron. Lengyelországban 10. Naszód hegyeiben.5 rországban 1835-ben lövik ki az utolsó példányokat. a Himalájától északra. Csehszlovákiában 400. figyelembe véve az ezer hektár erdőre eső egyedszámot. Észak-Európában: Norvégiában. amelyeken három vagy annál több medve él 1000 hektáron. a Fogarasi-havasokban. Ez az állomány 1979-re a következőképpen alakult: Bulgáriában 40. Finnországban 400. Egy 1952-es felmérés szerint Bulgáriában 1300. . mert az utóbbi években nem észlelték jelenlétüket. Ausztriában Szlovénia területéről jártak át medvék évszakonként. A Kárpátok erdős területének 44%-án fordul elő. Svédországban 600 medve. Sebes környékén. Finnországban. Vîlcea. ami már kívül esik a medve életterének szélső határán. de megtalálható Dîmboviţa. amelyeken az egyedsűrűség 2–3. Jugoszláviában 2600. a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán végig. kb. Görögországban 30. Élelemszerzés céljából olyan mezőgazdasági területeket látogat. A szakemberek. Prahova. ahol a század elejétől nem találkoztak vele. Svédországban. kisebb számban pedig Roman. A huszadik század elején Romániában a legtöbb medve a Görgényi-havasokban. A mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt. 3 100 000 hektáron. A volt Szovjetunió európai és ázsiai részén. Olaszországban 100. Az Ó-Királyság területén Gorj. az olasz Alpokban. Csík és Háromszék megyékben volt található. négy különböző egyedsűrűségű területet különítettek el. Moldvában nagyobb számban Putna környékén. 1942). Muşcel körül. Argeş. Norvégiában 50. Svédországban 280 medve élt. Franciaországban 30. később Magyarország területén is kipusztul. Görögországban 100. Finnországban 400. Kevesebb számban Vajdahunyad környékén és a Bánságban. Romániában 1000. akadályt jelent részükre. természetesen nem egyenletes eloszlásban. Jugoszláviában 700. ahol megfelelő életkörülményeket talál magának. Norvégiában 100. Bacău és Neamţ megyékben (NEDICI.

II. a júliusi +19. A hatvanas évek végéig nagyméretű fakitermelés folyt a Görgény völgyében. 931. A minimális mennyiség 600 mm. A második világháború után szintén gondozott vadászterület marad. A Görgényi-havasok.és Borgói-havasok két különálló egységet képeznek. Izabella királyné menyasszonyi ajándéka. majd újra kincstári tulajdonban kerül.és Borgói-havasok nagy része a marosvécsi várhoz és annak tulajdonosaihoz tartozott. február 23-án keltezett. kiváltságos szórakozása a vadászat volt. amelyről a feldolgozott anyag származik és amely megfigyeléseink tárgyát képezi. századtól az érdeklődés középpontjában állt Erdélyben.3 mm. Kovacsóczy Istváné. kinek idejében a várhoz 22 falu tartozott. A Kelemen. Tulajdonjogilag eleinte Árpád-házi vár. Nélküle nem lehetett társadalmi összejövetel. kissé széles. Báthori Zsigmondé. A történelem eseményei nem kerülték el. A feljegyzések szerint. Az ország erdeinek 0. az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt. Bocskai Istváné. kik a Bornemisza előnevet viselik. Telegdy Zsófiáé. Bethlen Gáboré. Barcsai Ákosé. Rákóczi Györgyé. Ők alakítják ki a kastély körül a ma is látható dendrológiai parkot. A januári átlag -4. Béla idejében. északon a Nagy-Szamos határolja. amely 160 km hosszú és átlagban 40 km széles.59%-a található itt. Ignácé és Jánosé. Petki Istvánnéé. akinek halála után Teleki Sámuel birtokolja. sekély vizű folyásával. Rudolf trónörökösé lesz. egyike volt Erdély legjobban kihasznált és legjobban gondozott vadaskertjének. Délen a Maros. ábra) A Görgényi. Görgényszentimrén 732. A Görgényi-havasok 900 négyzetkilométer területen fekszik a Maros völgye és a Nagy-Küküllő forrásvidéke között. ezelőtt 1.4°C között van. Bocskai Miklósé. Majd Beregszói Hagymási Kristóf tanácsosé. Elöljártak ebben a fejedelmek. faszállító kisvasúttal. A Görgény völgye 55 km hosszú. felszínben. Csendzónának. mint vadászterület és vadgazdálkodás. Hegyeinek magassága 377–1777 m között váltakozik. Ekkor a kisvasutat felszámolták. Kialakulása az újharmadkorban. míg a Kelemen. azután Kovacsóczy Farkas kancelláré. Az erdélyi urak legszenvedélyesebb időtöltése. környékén helyenként magasabb. 8–10 fokos átlagemelkedéssel 100 méterenként. kitől a kincstárra száll a tulajdonjog. éghajlatban és élővilágban.és erdőgazdálkodási szempontból a XIII–XIV. I. csökkentették a fakitermelést. vad. Azután kilencvenkilenc évre Kászoni János Józsefé és fiaié. Az évi átlaghőmérséklet +6°C és +8. Az évi csapadékmennyiség az országos átlag fölött van. ünnepség.és Kelemen-havasokat a Maros völgye szeli ketté. Különböznek korban. A görgényi híres vadászatok közismertek. 1918-tól román királyi kincstári vadászterület.8–5 millió évvel történt. különösen fontos vadászterületnek nyilvánították. az Avas–Gutin–Cibles–Kelemen–Hargita vonulatnak. de a Fancsal környéki maximum eléri az 1244. azután Kendi Ferencné. geológiai összetételben. később vegyes uralkodóházi.9°C.2 mm-t.7°C. kinek halála után kincstári birtok marad a vár és uradalom. IV. majd székely ispáni birtok. Később Báthori Zsófiáé. Erdély leggazdagabb vadászterülete. magasságban. majd nemzeti-fejedelmi. legnagyobb öröme. Következik Békés Gáspár. A Görgényi-havasok nagy része a ma is álló görgényszentimrei várhoz és annak birtokosaihoz. majd János Zsigmondé. (2. Tulajdonosai 1443-tól a következőképpen váltogatják egymást: Hunyadi János.6 A TANULMÁNYOZOTT TERÜLET A terület. A Keleti-Kárpátok belső vonulata mentén határos a . Rákóczi Györgyé. Teleki Mihály szerzi meg a birtok javai nagy részét. a völgyet pedig elzárták a kirándulók és általában a forgalom elől. Közbelső része Európa legnagyobb vulkáni eredetű hegyláncának.5 mm. Thököly Imréé. A görgényszentimrei vár és uradalom első okleveles említése 1248. Rákóczi Ferencé.

és Pannóniai-medence süllyedése következtében jöttek létre. A Kelemen-havasok szintén újharmadkori eredetűek. kőtörmelék és vulkáni tufa felváltva képezi geológiai rétegeit. ábra. A tanulmányozott terület . amelyek az Erdélyi. Az Avas–Gutin–Cibles–Ke- 2. mint a Görgényi-havasok.7 rátolódás folytán kialakult hegyekkel. Láva.

kinek halála után kincstári tulajdonba kerül. . párhuzamos rétegekben. kisebb területet foglal el. melyhez tartozott az említett hegyek erdőségeinek nagy része. A Kelemen. Van itt 10 km átmérőjű is. I. A Borgói-hegységnél három lépcsőzetes magasságszintet különböztethetünk meg.és Borgói-havasok egységessége rányomta bélyegét az éghajlati körülményekre. II. Állítólag itt születik meg a Hármaskönyv.és Szék-medence választja el a Besztercei-hegységtől.8 lemen–Hargita lánc itt a legszélesebb. nummuliteszes mészkőből. Fontos ponton épült. Ettől kezdve Marosvécs vára és a hozzá tartozó birtok közel 300 évig a Kemény család tulajdona. Marosvécs II. Keleti oldalon a Păltiniş-. Télen nem ritka a 6–8 méteres hóréteg. aki Kemény Jánosnak. A magas hegyekre jellemző éghajlattól az alacsony hegyekre jellemzőig mindenféle átmenetet megtalálunk itt. míg az alacsony dombvidéken az évi átlag +10°C és +18°C között ingadozik. Első írásos említése 1228-ból való. Ekkor Kacsics Simon tulajdona. Legmagasabb csúcsa a Pietrosz (2102 m). Rákóczi Györgyé. Drăgoiasa-. Azután Szóbi Mihályé. Kőzeteinek egynegyedét andezit képezi vízszintes. Endre (1205– 1235) idejében az egyik országkaput biztosító végvár. A magas hegyekben a hideg. Rákóczi Györgyé. Utóvulkanikus képződmények a limonit. A második világháború után a vár javítóintézetté. vulkáni lávával átitatva vagy betakarva. A csúcsokon a nyári szélsebesség 5 m/s-ról februárban eléri a 9 m/s-ot. 60 km hosszú. A hozzátartozó uradalom állami tulajdonba került. a későbbi fejedelemnek adományozza birtokostól. A keleti lépcsőzet homokkőből. A Maros Kelemen-havasok felőli oldalán. aki titkárának. széles területeken uralkodott. de vihar esetén 40–50 m/s is lehet. de régebbi eredetű. majd szellemi fogyatékos gyerekek otthonává lett. A középső lépcsőzet homokkőből és agyagos palából áll. Az óharmadkorban (paleogén) alakultak ki feltüremkedett földrétegekből. a havasok lábánál fekszik Marosvécs vára. A Radnai. kialakulásuk a masszív lávaömléssel magyarázható. A legmagasabb csúcsok évi átlaghőmérséklete 0°C és -2°C között van. Formája téglalap alakú. melyek az erózió következtében részben beomlottak. átlagban 200–400 m-rel magasodik a Borgói-hegység és a Görgényi-havasok fölé. Bocskai Istváné. 30 km széles. Kemény János – az író – az első világháború után örökölte nagybátyjától. Tulajdonképpen a legmagasabb vulkanikus hegység Romániában. nedves időjárás következtében az év hat hónapjában az átlaghőmérséklet nem emelkedik 0°C fölé. A Kelemen-havasok északnyugati – délkeleti irányban vonulnak. Területe 2000 négyzetkilométer. Délen 30 km hosszúságban a Maros a Görgényi-havasoktól választja el. Báthori Zsigmondé. eléri az 50 km-t. augusztus elején még találunk havat. nyugaton az Erdélyi-medencével határos. agyagos palából áll. átitatva vagy helyenként betakarva vulkáni lávával. Javarészt üledékes kőzetek alkotják. Werbőczi Istvánnak ajándékozza. A Losonczi Bánffyak kezén közel másfélszáz évet volt. terméskén és a borvízforrások. Számos kráter tarkítja. majd Dénes királyi kincstári felügyelőé. hóhegyek alakulnak ki. Északos. A nyugati lépcsőzetre megdőlt homokkő és agyagos palarétegek jellemzőek. mély völgyeiben július végén. Délnyugaton a Dornamedence és a Borgó-hegység határolják. Felszínére a különböző magasságokban elhelyezkedő fennsíkok jellemzőek. A csapadék mennyisége meghaladja az 1200–1400 mm átlagot. akit a Bánffyak ősének tartanak. A Borgói-hegység alacsonyabb.és Kelemen-havasok magas hegyei közötti Borgó– Vátra Dorna– Cîmpulung depresszionális folyosó Erdélyi-medence felőli része. Hófúvásban egész dombok. majd Ongor János udvari vitézé. Bélbor. Bethlen Gáboré. sokan versengtek birtoklásáért. Később Hagymási Kristóf tanácsosé. Ő pártfogolta az 1926-ban itt megalakult és évi összejöveteleit tartó Erdélyi Helikon Társaságot. amit vulkáni tufa borít. Kendi Ferencé lesz a vár.

Farkas Lajos. . báró Kemény Kálmán.9 A két világháború között a Bisztrától Hévízig a Maros két oldalán elterülő erdőségek tulajdonosai a „Besitz der Waldindustrie A. Farkas Izsák. kivéve a Ratosnya patak völgyét.” 1922-ben szerkesztett térképe szerint a következők voltak: Ratosnyától Hévízig szélesedő ékalakban. G. felette a hegyvidéki bükkös. Mindhárom havas erdőrengetegeit nagykiterjedésű havasi legelők. a duzzasztógát építése miatt. Bánffy család. G. A legalacsonyabb dombos részek tölgyerdői felett a tölgy-bükk. forrásokban gazdag völgyek tarkítják. Urmánczi család. míg a tulajdonképpeni erdőrengeteg a „Waldindustrie A. Az erdőzónában jól elkülöníthető öt emelet. a Maros közvetlen közelében úrbéreseké volt a terület. Fritsch család. Mint például: Farkas Mendel. majd a bükk-fenyő és a magas részek fenyőerdői helyezkednek el. Schwartz N.” és magánszemélyek között oszlott meg. ahol az utóbbi években számolták fel a kisvasutat.. Éltető család. Schobel. A második világháború után itt zavartalanul folyt és folyik a fakitermelés. Schwarz Mendel. Teplánszki család.

óvatossága megfigyelhetően módosult. tölgyerdőkkel határos. alacsonyan fekvő tölgyerdőkben. Természetes. Anélkül. Alapjában véve úgy képzelhetjük el a különböző egyedekhez tartozó területet. ugyancsak 600 m alatt. málnások. Az évi mozgásterük több tíz kilométer. hónapok múlva térnek vissza. az élelem. a mozgásterük sokkal kisebb. és aránylag kis helyen. amit ökológiai tényezők. ültetvényekre való vándorláskor figyelhető meg. és főleg ősszel a bükk és tölgyerdők gazdag makktermésére. változatosabban. a sűrű erdőt ugyanúgy. Több tíz kilométert vándorolnak. Az elfoglalt és védelmezett territórium a medvénél háboríthatatlan birtokot jelent fajtársaival szemben. a farkasnál 1000 m. völgyeket. A zajforrástól legkisebb távolság – amit még eltűrnek – a hiúznál 2000 m. eredeti helyükre esetleg hetek. csendhiány váltanak ki. Bukarest környékén 1978 őszén 100 m tengerszint feletti erdős részen láttak medvét. a változatos élelemszerzési lehetőség. Szászrégen mellett. évszakhoz kötött vándorlásokkal. biztonságosabban kielégítheti fiziológiai szükségleteit. Használ- . mint egymást metsző köröket. gyümölcsösökbe. A Szászrégen–Dedrád között vezető országúton a várostól 3 km-re a nyolcvanas években őszszel az út melletti gémeskútból a tűzoltók szedtek ki egy fiatal medvét. a temperamentum. összezárt medvék ezért tűrik el egymást? A dögre szoktatott. csaknem 100 km távolságra a legközelebbi specifikus medveélettértől. mint egy. az emberjárta helyektől. amelyeknek egy bizonyos hányada közös. A bocsos. Ismételt. mint a széldöntéses területeket. a medvénél 400–500 m. Az olyan életteret szereti. menekülésre készteti őket. akaratlagos zaklatásnak kitéve 5–7 km távolságra is elmennek. amelyeket sziklás részek. Az évszakhoz kötött mozgástérváltoztatás a párzáskor. lehetőleg távol az emberi településektől. ha nagyobb mennyiségű élelemre is van szüksége. hogy betartanák a „kötelező távolságot”. Az itt található legelő tengerszint feletti magassága 450 m. amikor nem jellegzetes élőhelyeken is nagy számban jelennek meg. a zajtól ingerlékennyé válnak. elhagyják előbbi területüket és lehetőleg megfelelőbbet választanak. Ennek a szükségletnek kielégítése határozza meg a medve mobilitását. Elkerülik a vegetációszegény gerinceket. Az elfoglalt terület nagysága a nem. Magától adódik a kérdés: a medvéknél kialakult territoriális szolitarizmus alapja kizárólag vagy főleg az élelemszerzés. ahol könynyebben. körülbelül 600–2000 m tergerszint feletti magasságig. patakok váltanak fel. Átlagban 600–1000 hektár területet igényelnek. ahol biztosított számára a csend. kivéve az őszi élelem utáni vándorlásokat. a Görgényi-havasok lábánál elhelyezkedő „Mocsár-erdőben” gyakran lehet találkozni vele.10 ADATOK A BARNAMEDVE BIOLÓGIÁJÁHOZ Biotop. élelem. Újbóli zaklatásnak kitéve. a szeméttelepre járó vagy kéregető medvék távolságtartó ösztöne. havasi legelők. Gyakran találkozhatunk medvével 600 m alatt is gabonaföldeken. nem zaklatják egymást. Az egyedsűrűség és az elfoglalt territórium ugyanaz egész évben. a szálláshely. nehezen tűrik a közeli magas zajszintet. Ugyanakkor feltétlenül figyelembe kell venni a napi vagy az évszakhoz kötött tevékenységéhez szükséges területváltoztatási belső késztetését. szaporodás. Szeretik a csendet. mint az egyedül élő hímeké. nagy számban gyűlnek össze időlegesen. szoptatós anyamedvének. gyümölcsösökben. tompult. a zaklatosság függvénye. hogy két különböző vegetációs zóna ugyanabban az időben könnyebben kielégíti életszükségletét. Lehetőleg két különböző biotop határához közel választja egyedi területét. élelembiztosítottság lenne? És a fogságban tartott. territórium A Kárpátokban a barnamedve kedveli a nagy erdőségeket.

menedék-. hónapos bocsokat.vagy vegyeserdők. de ezek a területek sem a napi. A populáció terjeszkedése mindig a legkisebb ellenállás. bolyongjon. A medve távolságtartó viselkedése teszi lehetővé a területnek és a tápláléknak ésszerű elosztását. a perem felé halad. kortól és nemtől függően. A terjeszkedésnek tulajdonképpen az erdőzóna szélén meg kell állnia. Ez lehet barlang. Egyedül az ember közelsége késztetheti elvándorlásra. Nyáron a hűvösebb. félreeső helyeken nappal is aktív. A területkisajátító viselkedésnek rendkívül fontos szerepe van az állatok életében. Ellensége – az emberen kívül – nincs. Tavasszal és késő ősszel gyakran lehet látni a fenyőzóna felső határán vagy azonfelül. vegetációdús helyeket kedveli. táplálkozó-. amelynek határai között zajlik le az állat élete. Kedvező környezeti feltételek mellett kisebb. gyümölcsöst. csak szorultságában vagy vegetáció hiányában vetemedik ilyen élelemszerzésre. A fennmaradás valószínűségét növelve. gyümölcsösöket. viszont a tartós. Az erőviszony jelöli ki a tulajdonképpeni határokat. mostoha ökológiai körülmények között nagyobb területet sajátítanak ki. annál több territóriumot kereső egyed szorul a fajra specificus élettér peremére. Ősszel többet vándorol nagyobb távolságokra. A territórium biztosításáért folyó harc különösen erős élelem hiányában és párosodás előtt. őr-. rejtekhelyeiket és szaporodásukat. ivó-.és búvóhelye. ami biztosítja szabad mozgásukat. ennek a populáció szabályozásában is szerepe van. vakaródzó-. egyedsűrűségtől. helyhez kötöttségéből következik a betolakodó fajtárssal szembeni agresszivitás. hogy szürkülettől virradatig. Ez a viselkedés csak adott területre korlátozódik. a kopasz hegyhátakon. az évszaktól. szaporodó. Mivel a territórium mérete meghatározott minimum alá nem csökkenhet. anélkül. és ezért közel egyenlő nagyságú területeket sajátítanak ki. ha nem zavarják. táplálékukat. nagy sűrűségek. Ilyenkor a környéken választja nappali pihenőhelyét. forrást. A medvének ugyanazon az élőhelyen élő más állatfajokhoz való viszonya változó. Megtámadja a szarvast. a létfeltételekért folyó versengés az egyedeket egymástól eltávolítja.11 hatják – de nem egyszerre – ugyanazt az erdei utat. gyakran elragadják tőle. előkészíteni téli szálláshelyét. kidöntött fatörzs. az adott élelemmennyiség ésszerű felhasználásán túl gátlóan hat a szaporodásra. a szaporodási körülményeket nem biztosítják számukra. küszöböli ki a túlnépesedést. szabályozza az egyedek sűrűségét. Napközben inkább alszik választott pihenőhelyén. ha éhes. más élőhely keresésére. A határokon belül van alvó-. mert változatosságot mutat a fajon belül. bár nem mindig kerül ki győztesen a párharcból. A határok rugalmasak. élelem után kutatva. odú. Egy terület medvepopulációjában számszerű csökkenést egyetlen állatfajta sem képes előidézni. elhatárolja. és ezáltal térbeli eloszlásuk viszonylag egyenletessé válik. nagy hideg és a sok csapadék megtizedelheti a pár hetes. védelmezi az egyedek összességét. majd a szezon lejárta után visszavándorol saját területére megválasztani. málnást. mert táplálékért meglátogatják ugyan a megművelt földeket. Az anyamedve a farkascsorda ellen nem mindig tudja sikeresen védeni bocsait. Kora tavasszal a barlang elhagyása után a medvék legkedveltebb élőhelye a fenyő. a sötét eldugott erdőrészeket. Minél rohamosabban szaporodik a megengedhető egyedsűrűségen felül egy populáció. kikerülve a fizikai és biotikus akadályokat. hogy konfliktushelyzetbe kerülnének. makkost. . fürdőző-. a vaddisznót. A territoriális viselkedés olyan fiziológiai folyamat. ághalom. friss vágottasok. Málnaéréskor ugyanabban a málnásban vagy a közelében választja nappali pihenőhelyét. Nagyon csendes. sziklafedezék. A kisajátított terület csak megközelítőleg egyenlő nagyságú. sem a téli pihenőhelyet. amely megelőzi a túlnépesedést. Igaz. Az egyed izoláltságából. állandóan változnak az egyedek közötti egyensúly arányában. a természeti körülményektől.

makkosokban. Az útjukba akadt sűrűségben néha húsz percet is ülnek. a kisebbek összehúzódva visszaugranak. a nemi riválisok közötti harcnak kettős jellegű szelekciós értéket biztosít. amit látott. felmérik egymást. hogy az öreg medvék a táplálék. A medvéknek nem mindig sikerül elkerülniük egymást. spontánul ürít. patakmedreket vagy kiépített utat is használnak. Ugyanakkor időlegesen – akár hosszabb ideig – egy revier az egyed vagy anyacsalád részére biztosít táplálkozási lehetőséget. görbe. A szemvonalnál magasabbra emelt orral szippantják a szelet gyors fülmozgatás kíséretében. és attól eltávolodva. hallási és szagingerek tulajdonságai határozzák meg. hogy a sűrűségből előóvatoskodó medve mielőtt folytatná útját. gyávábbak. Ha nem a saját területükön vannak. hogy bizonyos ponton túl a saját fajtársai vagy más fajok egyedei megközelítsék.4%) esetben különböző erősségű harciasságot mutattak. mivel a más állat által frissen lerakott ürülék mellett legtöbbször közömbösen mennek el. P. anélkül. fürdőző. felemelt fejjel figyelnek. kétszázötvenkét (52.és hangfelvételt készített.6%) esetben közömbösek voltak a medvék egymással szemben. táplálkozó. Weber megfigyelte. nehezen járható utakat. nagyságbeli és más tulajdonságait a betolakodótól származó látási. többször megállnak. ivóhelyeken. s ha már elismerték. ami arányosan csökken a legbiztosabb zónától való távolsággal. A fiatalok kétlábra . a fiatalok akárcsak háromszáz méterre készíthetnek pihenőhelyet. az ivari partner megszerzése a szaporodási időszakra és a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása az egyed és utódai számára. Sok kép. Az egyedi távolság átlépése hozza létre. és ha találkoznak. a betolakodóval szemben harci viselkedést vált ki. Szerinte nem lehet területjelzés az ürülék. Kölcsönösen szimatolnak. A 478 medve-medve találkozásnál kétszázhuszonhat (47. Negruţiu véleménye. A csapákon a medvéket a nap meghatározott időpontjában mindig meg lehet találni. kanyargós utak mentén közlekednek. A medve nem tűri el. 1989) a Hargita nyugati részén. figyelnek. hogy az újonnan jött példányok figyelnek más ürülékére. mert a szomszédok nem váltanak ki vehemens harci viselkedést a területtulajdonosok részéről. hirtelen megállnak. elasztikus. P. váltja ki az egyedek között a konfliktusokat és a harcias viselkedést. pihenőhelyeken a kedvező környezeti adottságok hozzák létre az időleges tömörülést. Forgalmas csapákon nem egyszer naponta több medvét figyelt meg. A fiatal példányok óvatosabban haladnak. A személyi terület dinamikus. Hajlatokat. WEBER (1988. amelyeket összekötő utak kapcsolnak egybe. figyelmesebbek. 200–300 méterről is felismerik egymást. A territórium birtoklása. amely után betartottak egy laza rangsort.12 A territóriumak csak abban az esetben van fajfenntartó értéke. a Görgényi-havasokban és a NagyKüküllő forrásvidékén 1979–1988 között 400 négyzetkilométeres területen figyelte szisztematikusan a medvéket. Főleg az őszi gyümölcsösökben.és ivóhelytől távolabb – egészen 2 km-ig –. Az egyedek el is ismerik egymás jogait a személyi területen belül. elkerülve a meredek. hogy az egyedek között társulási vonzalom vagy fokozottabb agresszivitás jönne létre. A területkisajátító viselkedés az egyedek megfelelő területi eloszlásával kizárja a túlnépesedést. akkor a védelme nem is kötelező. Ilyen pontok az éjszakázó. arra könnyen vissza is találnak. Egyetlen nap alatt a legtöbb. Kihasználva a terepadta fedezékeket. szintvonalak mentén haladnak. a védelem nem szül állandó nézeteltéréseket az egyedek között. A főcsapák rendesen ki vannak taposva. mint a fajfenntartás fontos eszköze. Megfigyelte. 12 medve elcammogását ugyanazon az útszakaszon. ha azt jól ismerik. Találkozáskor óvatosak. A territórium határain túl vannak olyan meghatározott és rögzített pontjai. Célja és eredménye a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényező. idegesebbek. pihennek és figyelnek. A konfliktushelyzetek csak a területek kialakulásakor és a betolakodókkal szemben vannak napirenden. testápoló helyek.

Az idősebbek úgy közelednek egymáshoz. Ijesztő mozdulatok: fejfelemelés. a szám nagyobb. természetesen – az ember orra számára is érezhető – jellegzetes állatszaga van. mesterségesen tűnik az országhatárokon belül leválasztott. A természetben ez másképp alakul. hogy a Kárpátokéról. de az 1969–70-es évben. Állatkerti medvéknél. Ismerve a Kárpátok hosszúságát. és kevésbé látogatottak. az 5–8 medve is megél 1000 hektáron. Elméleti számítások szerint egy nőstény barnamedve élete során átlag 17–25 utódot hozhat létre.6 szoros növekedést. Például 1950–1979 között a barnamedve-állomány kb. A ragadozoknál olyan jól ismert szaggal való területelhatárolás a medvéknél nem figyelhető meg. s így az évi állománygyarapodás csak 3% volt (NEACŞU. mivel a hegyvonulat folytatódik a határokon túl is. olyan helyeken. Tudjuk. nincsenek szagmirigyeik. 860-ról 5700-ra növekedett. nem állíthatjuk. ami a fajtárs felől hozza a szagot. akkor csak hosszú távon érdemes populációdinamikai számításokat végezni. De. szűkebb értelemben beszélünk a tanulmányozott terület populációjáról. vadgazdálkodó. de állománybecslésre még hozzávetőlegesen sem alkalmasak. 1979). Egy panmiktikus populációban a tagok egymás között állandóan géneket cserélnek. A közel 3 100 000 hektár medveélőhelyre alkalmas erdős részen az 1980-as évek végéig 8000 medvét számláló populáció élt. hogy minél több szagmintát vehessenek. A megadási mozgások: a fej leeresztése. s ha figyelembe vesszük az embertényezőt. Tulajdonképpen az ország medvepopulációjáról van szó. szaporodási. vadorzó. Az utóbbi évszázadok és a huszadik század elején rendezett vadászatok alkalmával vagy egyes évek alatt kilőtt medvék számáról a vadászirodalomban találunk feljegyzéseket. Bizonyára felismerték egymást. amelyek távol esnek az emberi településektől. de közben ordíthatnak is. Populációdinamika A populáció nem más. ami 6. kiragadott állomány. csendesek. a test első részének felemelése. Figyelembe véve a populáció ökológiai. szembetámadás galoppban. nyakszőrzet felborzolása. Jelen dolgozatban barnamedve-populáción Románia egész területén található barnamedvék összességét értjük. amely kis része az egésznek. más évekhez viszonyítva. Félkörben kerülik meg egymást. a kilőtt vagy elpusztult állatokon kívül. Igen ám. a körülmények függvényében. A riasztó nézés fúvással egybekötött. A 226 békés találkozáskor megszüntették előző tevékenységüket. hogy az optimális egyedsűrűség a lakott terület kedvezőségének függvénye. egy-két lépés után menekülés. azaz 7%-os évi átlagnövekedést jelent. ahol a medvék élelemgazdagság miatt tömörültek. Ezek a vadászatok legtöbbször ősszel történtek. Az optimális . és még nem is állíthatjuk. számbeli fejlődésének egységességét. A 252 harcias magatartást kiváltó találkozáskor ijesztőmozgást vagy alárendeltségi viselkedést tanúsítottak. nagyon sok medvét lőttek ki. élelemben gazdag erdős területeken. egymásra figyeltek. amit ők egymás között nagyon jól éreznek. visszavonulás lassú lépésben. félrenézés. hogy a géncsere az országhatárokon lezárulna. amelyek utalnak az egyes területeken található medvék gyakoriságára. fakitermelő. hát kidomborítása. mint egy faj összes egyedeinek száma egy adott időben. frontális lassú közeledés. mint vadász. hogy messzebbre lássanak. öt-tíz másodpercet vagy többet. a hátsó lábak behajlítása. néha a maximális egyedszám. egy biocönózisban. hogy kedvező szelet kapjanak. Az olyan. emberi munkálatoktól. genetikai. A medveállomány pontos nagyságára az 1950-es évekig nem rendelkezünk adatokkal.13 állnak. majd újrakezdték régi elfoglaltságukat. többször perceken át figyelik a másikat. brummogás.

5000 medve. Ha az utódok megszület- . Nagyon sok megtermékenyült pete még az anyában elhal és abortálodik. elegendő a fajtárs hátrahagyott szagának a megérzése is. mert a szeméttelepek télen is biztosítják a szükséges élelemmennyiséget. minél többször találkozik az állat a zsúfoltságban fajtársaival. Természetes körülmények között funkcióba lép az ökológiai sorompó (korlát) mint fékező faktor. amelyek egy populáció terjeszkedésének sebességét. a terjeszkedési nyomás az élőhely szélei felé. az új nemzedék neveléséhez szükséges térért – leszűkült az egyedre jutó biotikus élettér. állandó stresszállapothoz vezetnek. A gyakori stresszhelyzet a mellékvesét fokozott adrenalin-termelésre készteti. téli szálláshely biztosítására stb. A legkedvezőbb egyedsűrűség 1. gyorsul a fehérje átalakítása szénhidráttá. A kárpáti barnamedve túlnépesedéséből adódó problémák nemcsak az élelemszerzésre. az expanzió és az ökológiai korlát vagy egyensúlyban tudja tartani a populációt. az itt fellelhető élelembőség és főleg a túlszaporodott medveállományon belül felerősődött kannibalizmus miatt. az élelem biztosítottsága. Ha az ember nem avatkozik közbe. marakodások. az izmok vérellátása fokozódik és a reakciósebesség emelkedik. és még akkor is csökken a szaporodási képesség. Ilyenkor az állatok között az agresszió fokozódik. a perifériára szorultak. hogy az utóbbi évtizedek túlzott védelme a barnamedvéknél potenciálisan növelte a populáció túlszaporodását. szaporodás után a szociobiológiailag megváltozott anyamedvék ebben a környezetben nevelik utódaikat. irányát és határait irányítják. párválasztásra.14 élőhely szélén lehet 1/1000 hektáronként vagy ennél kevesebb. a mellékvese hipertrófizál – lehet. Ivarérettség.6 medve/1000 ha erdő. a biotóp szélei felé mutató expanziós nyomást. A terjeszkedés ritmusának növekedésével – az interspecifikus versengés az élelemért. Kitelepítés után nem tudtak beilleszkedni a normális medvepopuláció társadalmába. Azok a tényezők. Kísérleti feltételek között mutatták ki. Példa erre a Rîuşor-on felnevelt medvebocsok. Nyilvánvaló. a faj mobilitása és az ökológiai korlátok. De nem feltétlenül szükséges a közvetlen találkozás. a háziállatok – mint könnyű zsákmány – zaklatásához. hanem a téli álomra való hajlam is. aminek következtében a szívverés meggyorsul. ami maga után vonta a terjeszkedés szükségességét. A terjeszkedési és ökológiai korlátok jellemzője a változatosság időben és térben. elsősorban a fehérje-anyagcsere változik. hogy a gyakori stresszállapot (készenléti helyzet) annál gyakrabban következik be. Emellett az ember közelségének megszokása. vagy a kiszorított egyedek arra kényszerülnek. A medve szaporodási képessége és mobilitása viszonylag állandó. amelyek feszültséget váltanak ki. összehúzódása erőteljesebbé válik. A hímek kevesebb spermiumot termelnek. hogy a fajra nem specifikus életmódot folytassanak.56 egyedsűrűséget jelent 1000 ha-ra. ha az agresszióval együtt a nemi aktivitás nő. Az agresszió növekedése szétrombolja a szociális struktúrát. és csökken a peték termékenyíthetősége is. A 3 1000 000 ha-ra számítva kb. a szeméttelepi guberáláshoz vezetett. a következők: a faj szaporasága (szaporodási képessége). egy bizonyos határon túl az állat kondíciója romlik és magatartása megváltozik. ami már veszélyezteti a terület tűrőképességét. hogy ennek következtében csökken a termékenység is – és egyidejűleg csökken a csecsemőmirigy súlya. Nem csak az embertől való félelem módosul. Ugyanakkor megfigyelhető a pajzsmirigy és a nemi hormonok termelésének csökkenése. Az emberi település közelsége nagyobb biztonságot nyújt a bocsaik fajtestvéreitől – elsősorban az erős kanoktól – féltő anyamedve számára. túlnépesedett állomány másik fontos problémája a gyakori találkozások. Az anyagcsere. kéregetnek. Ha a medvék térben való elhelyezkedési lehetősége csökken – szűkül a territóriumuk –. együtt guberálnak. vonatkoznak. Belső szervi elváltozások következnek be. Túlnyomórészt a bocsos anyák látogatják a szeméttelepeket. A 8000-es medveállomány 2. ami végül is az emberi lakóhelyek körüli kéregetéshez. az ökológiai korlátok közé szorított. barlangért.

A táplálékszerzés és -felvétel ösztönös cselekvéssort alkot. Az éhség táplálékszerzésre késztet. olyan óvatosan közelíti meg az általa elásott dögöt. tápláltsági fok. A két táplálkozási periódus között eltelt időt különböző tényezők – testsúly. a testhőmérséklet csökkenésére és a vízfelszabadulás . időszakok követik. A pillanatnyilag szükségen felüli mennyiségű táplálékot veleszületett. tejük nem termelődik. hanem a fiatal vagy gyengébb állatok felé mutató kannibalizmusban is. helyváltoztatásban megnyilvánuló appetitív fázis beindítását az agyvelő táplálkozási (éhezési) és jóllakottsági központjai végzik. Amilyen gátlástalan a medve ragadozás közben. A téli álomra készülő medvék fokozott mértékben táplálkoznak. annál több tapasztalatra van szüksége a tevékenység fokozottabb eredményességéért. amit belső és külső késztető tényezők együttesen váltanak ki. ellenállhatatlan veleszületett viselkedése minden állatnak. a vadászati kedv fokozódása. A szürkülettől hajnalig aktív medve megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztása után átlustálkodja a napot. 1982. (Gyakori eset állatkerti medvéknél. sajátságos mozgásformák kíséretében saját és ivadékai részére tárolja. BERGER (1914) egy fiatal medvét figyelt meg. ritmikus tevékenység. hőmérséklet stb. ami jellegzetes és sajátságos viselkedést vált ki. mert napokig. a megelégedettség. A téli álom idején egyes példányok egyáltalán nem vagy csak időközökben esznek. Ezek a központok a látótelep alatti területen foglalnak helyet. akkor az anyák nem táplálják őket. amíg eszik. kutatja a táplálékot. esetleg tartani. Azt a következtetést vonhatjuk le. és vak merészség jellemzi az éhes állatot. készség kérdése. összeférhetetlenség és a támadási hajlam növekedése. Táplálkozás Az éhség érzete mint kielégítésre irányuló belső szükséglet jelentkezik és kiváltja az élelem keresését. Bonyolult cselekvéssor elsajátítását igényli a gyümölcsszedés. halászás. A hangyaboly kirablásához nem kell különösebb elővigyázatosság. A. CSABA. kereső mozgásban. a glükóz. 1978. és helyükbe a nyugodtság. A táplálékfelvétel a legalapvetőbb életjelenségek egyike. a felhalmozott anyagcseretermékek koncentrációja.) Valószínűleg a csecsemőmirigy súlyának csökkenésével és a mellékvese súlyának növekedésével egyidejűleg előtérbe lép az immunanyagok termelődésének hiánya. hogy minél kevesebb kellemetlensége legyen. Nem állandó. (REMANE. A megszerzett táplálékot sajátos táplálékbirtoklási viselkedésével igyekszik megóvni más állattól. A táplálkozás térhez és időhöz kötött. A mézet rabló medve óvatosabb. az elővigyázatosság tompulása. a gátlások megszűnése. 1979).és hormonkoncentrációk ingadozására. az állat keresi. A szociális struktúra szétrombolása nemcsak agresszióban mutatkozik meg. A felesleges hús elásása. A táplálékfelvételt megelőző kutató. Nyugtalanság. Minél változatosabb egy állat étrendje. HAMAR. A beteg állat táplálékfogyasztása nullára is csökkenhet. pihenési ciklusok. hetekig képesek visszaemlékezni a helyre.15 nek. – határozzák meg. a tétlenség és a táplálékkal szembeni közöny kerül. Fokozódik a helyváltoztatási készség. viszont első vagy hátsó lábával a fagyökeret. meglehetősen szabályos időközökben jelentkező. fajtársaitól. A táplálkozási ciklusokat mindig nyugalmi. követ el kell mozdítani. hogy a túlnépesedett populáció a degenerálódás felé halad. A teltségi állapot – jóllakottság – esetén a fenti jellemzők eltűnnek. úgy kell megszereznie a mézet. ragadozás. A táplálkozási és jóllakottsági központok reagálnak a bennük keringő vérnek az összetételére. elrejtése emlékezőtehetség. amelyik szabályosan rázta a fákat és a lepotyogó cserebogarakat előszeretettel szedegette össze.

mert többféle táplálékot találhat magának. mert veleszületetten mindig arra fordítja a figyelmét. majd erőszakosan megtámadja. a legmegfelelőbb élelmet fogyasztja vagy azok iránt is közömbös. A zsákmányszerzési viselkedés veleszületett. a konszummatív fázis alkotja. ellenőrzése és előkészítése a gyomorba való juttatásra. A viselkedési minta második fázisát a végcselekvés megvalósítása. A jóllakottság érzését előidéző gyomorba jutott táplálék és a gyomor telítettségi fokának az eredményeképpen a vérben megnövekedik a cukorszint. mivel a környezetében található táplálékkészlet mennyisége és minősége állandó változásnak van kitéve. A táplálkozni kívánkozó medvének. Állandóan igazodnia kell a táplálék mennyiségéhez és minőségéhez. megtalálása. Mindenevő lévén – a medve – előnyösebb helyzetben van a ragadozók között. ilyenkor az állat válogat. A zsákmányszerzéskor nem használja a fenyegetést. Jóllakottság esetén a külső késztetések hatása hiába maximális. ami bőségesen fordul elő. a táplálék minőségi és mennyiségi jellemzőitől függően. és ezek közösen aktiválják a jóllakottsági agyközpontot. mert ha ezt tenné. fürkészi. hogy a testi sérüléseket lehetőleg elkerülje. hogy messzire elhallatszik. leállíthatják azt. szabványosított és fajlagos formája a támadási . Hatékonyságuk függ az állat jóllakottsági állapotától. A jóllakottsághoz közelálló egyed gyenge ingerek hatására abbahagyhatja a táplálkozást. Igyekszik viselkedésén keresztül táplálékszerzését úgy megoldani.16 arányára a szervezetben. jól tájékozottnak kell lennie az élettérben pillanatnyilag fellelhető és számára fontos táplálékkészletről. elsősorban a száj és szájszervek jellegzetességei. és célja a tájékozódás a táplálékforrásokat illetően. Ennek során a medve a táplálékot bekebelezi és nyelés útján a gyomorba juttatja. de hosszan tartó éhezés után nem specifikus ingerek is elégségesek lehetnek. de megfelelő táplálék hiányában létre veszélyeztetve van. valamint a táplálék tulajdonságai határozzák meg. annak mechanizmusa ösztönös és kifejezetten fajspecifikus. a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényezők és az ivari partner nélkül úgy-ahogy minden állat megélhet. éhes állatnál viszont csak a legerősebb ingerek érhetik el ugyanazt a hatást. elmenekülne. aminek hatására megszűnik a táplálkozást kiváltó késztetés. Az éhség érzete – mint belső tényező – mellett a táplálkozásnál figyelembe kell venni a külső tényezőket is. helyváltoztatással indul be. ami állandóan szüli a nézeteltéréseket. Minden medve válogat a rendelkezésére álló táplálék között. a táplálékot hosszú ideig és oly módon veszi magához. Zsákmányát úgy gyűri le. mint külső késztető tényező válik a táplálkozási viselkedés kiváltó késztetőjévé és elősegíti vagy gátolja a táplálkozást. A zsákmányállatot felkutatja. Az erős éhség – hoszszabb éhség – a medvét. A bekebelezés módját az állat struktúrája. ha zsákmányszerzésre. a táplálék keresése. Közösen váltják ki. az gátlás alá helyezi a táplálkozási agyközpontot. Az apetitív fázis a kutató. A külső ingerek gátlólag is hathatnak a táplálkozási viselkedésére. Táplálékszerzési igyekezetében a medve fajtársaival és más fajok egyedeivel állandó versengésben van. A táplálék meglátása. A táplálék minőségétől függő ingerek meghatározó jellegűek. hogy ő minél kevesebb sérüléssel ússza meg. kereső mozgással. fürkésző. megtalálása után maga a táplálék. Ez a viselkedési minta a jóllakottság állapotának a bekövetkezésével ér véget. ragadozásra készteti. A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék megszerzésének a biztosítása talán a legfontosabb célja és eredménye a harcias viselkedésnek. emelkedik a testhőmérséklet. a zsákmányállat elrejtőzne. A táplálék felvétele. Jóllakott állatnál a kedvenc táplálék sem váltja ki a táplálkozási reakciót. Megfelelő terület. A belső és külső késztető tényezők által kiváltott táplálkozási viselkedés időtartama az éhezés és jóllakottság arányától függ. indítják be a táplálkozási viselkedést. felderíti.

ami lehetővé teszi a zsákmány térbeli helyzetének pontos meghatározását. támadásra alkalmas fegyverein kívül igen jól fejlett megfigyelőképessége van. szaglászik. b– Ursus sp. bonyolultság és az ismeretlen valami előli menekülés. ami hathatósan elősegíti sikeres vadászatát. a bonyolultság és az az ismeretlen valami.. fejlett érzékszervein. Az evolúció során alakultak ki. és mind azt a célt szolgálják. Általános jelenség az állatvilágban az újdonság.. g– Felis sp. minek eredményeképpen a bocsot kereső anyamedve az emberre támadhat.. hogy életére törnek. ezért aktív felderítésre (explorációra). Egyfelől a vizsgálódást. Weber szerint.. a vadászó állatnak állandóan résen kell lennie. fejletlen veszélyérzetük következtében az emberre is rácsodálkoznak. elmozdít köveket. másfelől a félelmet és menekülést. ábra. Kíváncsiságuk elcsatangolásra készteti. Messziről nagyon fejlett szaglásával és hallásával észleli áldozatát.. a távoli tárgyakat mozgásukban veszi észre. c– Martes sp.17 vagy harci viselkedésnek. A zsákmány felderítését. Dornescu&Nekrasovnál) viselkedést. A felső előzápfogak és zápfogak összehasonlítása néhány ragado. Éberen figyelve bejárja környezetét vagy környezete bizonyos részeit. hogy a vadászó állat zsákmányát idejében felismerje.lattól származó külső ingezónál: a– Canis sp. . d– Meles sp. Nem úgy a bocsok esetében.. f– Hiaena sp. látásának jó a mélységélessége. Látásélessége közelre vonatkozik. vizsgál. helyváltoztatásra van szüksége. ami a vadászó állatban két ellentétes irányú viselkedést hív életre. kíváncsiságot. A medve szemének panorámaszerű látótere között nagy az átfedés. A medvének környezetébe olvadó küllemén. felemel fatörzset. Mivel a zsákmányszerzési viselkedést előre időzíteni nem lehet – mert a találkozás majdnem véletlenszerű –. Nyugalmi vagy leshelyéről egyszerre a környezetnek csak kis részét tarthatja figyelemmel érzékszerveivel. hogy a kínálkozó alkalmat el ne szalassza. még mielőtt az észrevenné. Ebben a viselkedésben alapvetően fontos. felismerését segítik elő a medve egy bizonyos élettérhez. Az esetleg megtalált zsákmányál3. (M. hogy a vadászó állat zsákmányát idő előtt ne késztesse menekülésre. A harci viselkedés kiváltója mindig az újdonság. életmódhoz igazodó érzékszervrendszerei. e– Herpestes rek váltják ki a támadási sp.

18 Mindenevő táplálkozási módja nem degenerálódás. szilva. vörösáfonya. áfonya.–III. Tépőfogai kevésbé fejlettek. Az anyamedve bemutatóvadászatokat rendez bocsai okulására. A zsákmánytól származó karom. Egyes helyeken kizárólag növényi táplálékon él. háziállatokat ejt el. fenyőháncsot. I. Szarvassal és vaddisznóval nehezebben bánik el. Az ökológiai tényezőknek megfelelően az egyedek táplálkozása igen különböző. rovarok és lárváik mellett a méhek. de legtöbbször fejletlen állapotban jelen van (4. ábra). a felső első és harmadik. Növényi tápláléklistája nagyon gazdag: zsenge fű. ültetvények felkeresésére ösztönzi a medvét. messzire elhallatszik. I. szilvamagot találhatunk.–III. erdei bogyók.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. A késztetés az energiatartalék megszerzésére ősszel a táplálékban bővelkedő bükk. sajátos módon. a fájdalomtól üvölt és tör-zúz maga körül. dió. Az élettani tartalékolás – a készletraktározásnak formája.–II.és tölgyerdők.–II. egészben lenyelt vadalma.és káposztaföldek dézsmálására. dió. szeder. fiatal csalán. I. I. Az útjába kerülő földön fészkelő madarak fészkét kirabolja.–II. rovar-. málna-.–II. dinynye-. gesztenye. A sértetlen cellulózhéj megvédi az emésztőnedvektől. A cellulózt nem emészti meg.–II. Jóllakás után szomját oltja. berkenye. amelyek túlsúlyban gyümölcs-. ábra). mogyoró. I. gyümölcsöskerteket. csigákat. I. Ezt a szemfogak mutatják.és tölgymakk. s e tevékenységeket jellegzetes mozgásmódok. míg máshol nagyobb vadakat.–0–3–IV. burgonya-. Ilyenkor a húst még esetleg nem fogyasztó bocsok előszeretettel nyalogatják az áldozat vérét. gyümölcsösök. vackor a székletben egészben található. Az összecsípett medve feje néha nagyra dagad. valamint az alsó első előzápfog hiányozhat. arctos elméleti fogképlete: I. főleg kérödzőket és elcsatangolt háziállatokat mancsának egyetlen ütésével letaglóz.(vagy más növény). 5. ahol lehetősége nyílik zab-. fiókát. A gyakorlatban a második felső és alsó. szőr és csontmaradványok mellett makk. bükk. rákokat sem. de nem veti meg a békákat. szeder-. hús-.–0–III. de nem riad vissza tőlük. I. . Az emészthetetlen táplálékrészeket és az anyagcsere oldott melléktermékeinek az eltávolítása székelés és vizelés útján történik. kökény. Érés idején előszeretettel látogatja a szőlőket.–III. Az Ursus a. kotló madarat elfogyaszt.–IV.–II.–III. Kutyamódra lefetyeli a vizet. I. Tojást.–IV.–III. moha. Olyan területeken.és magyoróhéjat. a benne található meg nem emésztett részekből. mézevők. egyenesen károssá válhat.–II. A nagyobb állatokat. gyakran következtetni lehet a medve étrendjére. Tehát a fogazat a következő képlet szerint alakul: I. hogy a mohón.–II. különböző gyümölcsök: alma. I. nedvdús levélnyelek..–II. gombák. fű. és így megtörténik. Vannak medvék. körte. zsenge kukorica-. Apróemlősök után is kutat. valamint a harmadik alsó előzápfog majdnem mindig.–III. cirbolyafenyőmag. Fogazatának típusa multituberkuláris szekodont.–IV. répa. A kutyát és az embert nem eszik meg.–III. A felnőtt medve 20– 22 méter hosszú bélcsatornáján a növényi rostok emésztetlenül mennek át. 1. I. A hangyák és tojásaik. mint a többi húsevő állatnál (3.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. hal-. testhelyzetek és viselkedések kísérik. málna. I. amikor az állat zsír és glikogén formájában halmoz fel szervezetében táplálékot a tél átvészelése céljából. hüllőket.–III. Az idősebb medvék szemfogai – ha mutatnak is jelentősebb kopást – sokkal fejlettebbek mint a fiataloknál. darazsak mézét és lárváit nagyon szereti. Szereti a halat. Az ürülékből.–III.

1954) . ábra A felső állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.19 4.

ábra Az alsó állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.20 5. 1954) .

ivari tevékenységének felkészülési foka egybeessen. A szaporodás időzítésének kérdése a környezeti feltételekkel kapcsolatban egyszerűbb. ha a lehető legfiatalabb korban kezdenek szaporodni. A változást az agyalapi mirigy ivarmirigyekre ható (gonadotrop) hormonjai idézik elő. területvédelemre. Együttesen befolyásolják a teljes szaporodási alkalmatosságot. udvarlásra. még le kell küzdeniük a távolságtartási ösztönüket. mint a sikertelenek. mert a fenntartó tevékenységek: táplálkozás. A szexuális tevékenységet és sikeres szaporodást többféle tényező határozza meg. A túlságosan fiatal korban való szaporodásnak hátránya – például a még az anyamedvével járó bocsok esetén – a lehetséges szülő és utód vagy testvérek kö- . ami végül alkalmatossága növelését szolgálja. Szociobiológiai szempontból minden állat számára az a legelőnyösebb. legyen időzített. a szoptatás pontos időzítésétől függ az utódok életben maradása. melyek növelik alkalmasságukat. Ezt is teszik. Ebből a szempontból eredményes adaptáció a korai ellés. Szükséges. és viszonylag merev. Önzetlenségnek nincs helye a biológia világában. értelmezhető mint evolúciós stratégia. egybehangolását a násztevékenységek. A medvéknél az udvarlást a hím végzi. sztereotíp viselkedésmintákból épül fel. Az adaptációs összefüggések nem véletlenszerűek. A medvék úgy párzanak. A párzási időszak kezdetét az ivarmirigyek szerkezeti és fiziológiai állapotának változásai jelzik. az ellés. A partnerek térbeli és időbeli találkozása a szaporodás elengedhetetlen feltétele. Az ivari viselkedések ösztöncselekvések. a vemhesség. Ha az állat valamit önszántából csinál. a szaporodási időszakban teljes mértékben uralják az állatot és döntő módon befolyásolják egész tevékenységét. Ezek a hormonok szabályozzák a szexuális viselkedést is. mert a korai kezdés maximalizálná az utódok számát. egybehangolt. A legdöntőbb tényezőnek a fiatalok rendelkezésére álló táplálék bősége látszik. az udvarlás fajlagos cselekvéssorozata segíti elő. fennmaradása. hogy utódaik maximális táplálékigénye a legnagyobb táplálékbőség idejére essék. mivel serkentik a nemi hormonok termelését. kényelmi mozgások végső soron csak annyiban fontosak. Szaporodási tevékenységüknek olyan szintje jön létre a szelekció által. így aztán a faj egyre inkább sikeres utódokból áll. több életképes utódot hagytak maguk után. a párzás a konszummatív fázis. amelytől kezdve a szaporodás a túlélő utódok és a rokonok maximális számát produkálja. hogy szinkronizált. A hajlam serkentését. amely az egyed alkalmasságát maximalizálja szaporodóképes korában. Az állatok arra szelektálódnak. összefonódó események egész sorának bekövetkezését idézzék elő. A párzás örökletesen meghatározott módon zajlik le. tompítaniuk kell a harcias viselkedés élességét. A tényezőknek úgy kell hatniuk. Közvetlenül érvényes a viselkedési tevékenységre. pihenés. A megtermékenyítés. Az egybehangolt és megvalósított találkozással a partnerek nem készek a párzásra. Gyakorlatilag ez is történik – kissé módosulva –. amennyiben szükségesek. A párzás előtti viselkedés-szekvenciák apetitívek.21 Szaporodás A fajfenntartás szempontjából az élőlényeknek teljesen a szaporodásnak kellene szentelniük magukat. a fajfenntartás szolgálatában állnak. küzdelemre. hogy helyzeteket keressenek. hogy a két nem ivarzási hajlama. ürítés. a szelekció eredményeként kialakult az a legkorábbi életkor. Barnamedvénk evolúciója során a szaporodási stratégia minden összetevője kiállta a természetes szelekció próbáját. A sikeres stratégiát alkalmazó egyedek jobban alkalmazkodtak. a faj életképessége.

hanem a fogva tartott. a találkozás legtöbbször a betolakodó visszavonulásával ér véget. Kutyamódra történik. A nőstény medve három és fél éves korára ivarérett. amíg életkoruk. tapasztaltabb vetélytárssal szemben. bizonyos régiót. maga körül forogva. szokatlan vadászterületet látogat meg. 1954). amelyek még a szétszéledés előtt párzanak. tehát alkalmi poligám. így adva tudtára szándékát. aminek eredményeként áprilisi bocsok születtek. termetük és tapasztaltságuk a sikert valószínűsíti. Monogámiájuk nem tökéletes a nemek közötti arány és az ellések közötti távolság következtében. De nem ez tapasztalható. környezetet jár be. Fogságban megfigyeltek kétéves párzó – vagy párzást imitáló – hímet (COUTURIER. eldugott helyeken. esetleg elégedetlenségét fejezi ki a háborgatásért. A versengés a hímek között nem ritka. tarkóját. Másfelől a korai szaporodás élettani stressz. Így mindig az erőteljesebb hímek termékenyíthetnek meg. A hím és a nőstény között a verekedés ritka. A nőstény eleinte közömbös. s így azoknak a szülőknek az alkalmasságát csökkenti. ami végzetes lett volna valamelyik számára. a korábbi szaporodás előnyei felülmúlják az élettani károsodást. fenntartás és meggyőződés nélkül folyik. az optimális stratégia az. 1970). de néha az első gesztáció eltolódik egy-két évvel. Autoerotizmus nem csak a bocsoknál figyelhető meg játszás közben. a hím utána cammog. Várható lenne. mint a hímek. A párzást hosszabb udvarlási idő előzi meg. ha a versengést elkerülik. A nőstény legfennebb minden második évben párosodik. Legelés közben a hím gyakran bökdösi orrával a nőstényt. elkülönített állatoknál is. Nincs tudomásunk olyan hímek közötti viadalról. Ez pedig az utódok alkalmasságának csökkenését vonja maga után. de a párért való versengésben párzáshoz legtöbbször csak egy-három év múlva jutnak. leeresztett fejjel fejezi ki izgalmát. megnöveli a halálozási arányt. Ha a még éretlen hímek a szexuális versengésben veszítenek az erőteljesebb. A párzási viselkedésnek nagy része erőteljes belső ösztönzés vagy késztetés hatására történik. A harcot igyekeznek elkerülni. Ha egy idegen hím jelenik meg párzáskor a területen. harapdálja a pofáját. hátát. a gyengébbek. a kevésbé impozánsak kizáródnak az aktusból. amíg az állat elég fejlett és optimálisan viseli el a terheket. ráncolt homlokkal. és amit az év többi periódusában elkerül (LORENZ. ábra). A kopuláció átlagban több mint 10 percet tart.22 zötti párzás veszélye lenne. A Kárpátokban a barnamedve május–június hónapban párosodik. ábra Peniszcsontok . hogy a fajon belül a nőstények későbbi szaporodásra szelektálódnának. ami a penis-csont jelenlétével magyarázható. Majd hátrafelé lapított fülekkel. A kopuláció nagyon diszkrét. a már bepárosodott nőstény az idegen udvarló hímet elűzi (6. Megfigyeltek későbbi – július–augusztus elején – párosodást. a hím így több nőstényt is megtermékenyíthet. anélkül. A nőstény medve még nem érte el a legnagyobb testi fejlettségi fokot az első elléskor. Jobb tehát a szaporodás késleltetése addig. valószínű. hogy valamilyen környezeti inger egymagában aktiválná. nagyon felháborítja a tulajdonost. Egyik felemelt hátsó lábával. Ő megy elöl. csendben történik az erdő mélyén. hangtalanul tűri az udvarlást. Az állat cselekvően valamely inger vagy ingersorozat keresésére indul. nyalja a nyakát. A hímek ugyanabban a korban ivarértettek. ahol a pár meglelése várható. 6.

az egérnél nagyobbat. . Nehéz megállapítani a fiziológiai nyugalmi állapot hosszát. Monogámiájából kifolyólag az egy az egyhez arány közel lehetne. Állatkerti példányoknál tapasztalták. A 4 éves kortól számított kétévenkénti ellés az állatkertekben megfigyelt 30 éves kori nemzőképességig elég sok utódot jelent. Az első elléskor és öregkorban gyakran csak egy. Pontos meghatározás több száz. Hasonló a helyzet a fogságban lévő medvéknél. újra párosodhatnak. tudniilik a macskánál küsebbet. Az anyamedve kuporgó pozíciót vesz fel elléskor. és két generáció utóddal láthatjuk ilyenkor. lapival. Az ellés különösebb fájdalom. hogy a hím nem csak egy bizonyos periódusban nemzőképes évente. A faj fekundítása méretéhez viszonyítva jó. amikor a felkínált nemiszerv a másikban hágási viselkedést vált ki. sőt hatbocsos medvét is (COUTURIER. Említenek öt-. a sterilitás. elméletileg kevesebb hím is elegendő. A barlangban levő bocsok nemének megállapítása után sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a megfigyelések kevés száma miatt.” Az egyedül született bocs sem éri el az anya súlyának 600-ad részét. sőt egyes főemlős-csoportnál is megfigyelhető dominancia-viselkedésnek. fejlődése csak a beágyazódás pillanatától indul meg. A nemek közötti arányra vonatkozó megfigyelések nagyon ellentmondóak. Ez természetesen számos körülménytől függ. A folyamat kevés vérveszteséggel jár. nehézség nélkül megy végbe. A későn született bocsok – ha át is vészelik első telüket – visszamaradt fejlettségűek lesznek. A szűk környezetben egymást elviselni kénytelen összezárt medvék a dominancia-elv alapján agreszszivitásuk levezetésekor pótcselekvésre kényszerülnek. Erre abból következtethetünk. Januárban. egymás utáni évben hozva létre utódokat. mások szerint pont fordítva. az anyamedve tisztára nyaldossa a bocsot. Szénával. a kiváltott harci viselkedés levezetésének része. Az anyamedvét fel lehet ismerni bocsairól. minekutána az agresszivitás a részéről is megszűnik. esetleg február elején jönnek világra a bocsok. Apáczai Csere János „Magyar Encyclopaedia” című művében a medvebocs kicsi méretéről így vélekedik: „A medve magához képest igen kicsid magzatot nemz. Homoszexualitásról is vannak megfigyelések. a tehénnél 1/13 az arány). Egy nőstény élete folyamán 17–25 bocsot hozhat világra. A pete beágyazása késlekedik. A téli álomra készülő vemhes medve hamarabb vonul barlangba. (Az embernél 1/22. mert a bocs kicsi. mely annak felette mezítelen és vak. kinek lábai és egyébb tagjai alig tetszenek meg. bizonyára a felfalástól védi az újszülöttet. de ha figyelembe vesszük a nőstények kétévenkénti párosodását. fejlődése kezdetének pillanatát szabályozó mechanizmust. minden évben párosodhatnak a nőstény medvék. A megadó viselkedés egyik formája. A bocsok száma leggyakrabban egy. A genitális konformáció fragilis volta. 1954). a kutyánál 1/45. Egyes megfigyelések szerint kétszer annyi nősténybocs van mint hím. a placentát felfalja. a természetben ha elhal a bocs. A gesztáció 7–8 és fél hónap között van (COUTURIER. az előző kölykeit sem engedi magával egy barlangban telelni. a spontán vetélések. Hasonlóan. ha elveszik a bocsokat. A rîuşori neveldében begyűjtött bocsok neme közötti arány 53% hím és 47% nőstény. hogy a betolakodó megadó viselkedése váltja ki az erősebb részéről a párosodást imitáló mozdulatokat. sőt több ezer példány megszámlálása után lenne lehetséges. a betegségek a lehetséges utódszám csökkenését módosíthatják. miáltal a figyelem elterelődik a tulajdonképpeni harcról. sőt áprilisban is figyeltek meg medve-ellést. Mindig egyedül van a barlangban. Ezt osztán nyalogatásával készitdegeli el. a többi medve nemének megállapítása tisztes távolságból nem ad megbízható eredményt. mohával béleli fekvőhelyét.23 Ebből arra következtetnek. Ritkábban december végén vagy márciusban. Ettől függetlenül – tavasszal – visszafogadhatja a nagyobb bocsokat is. A bocs fejjel előre jön világra. vékony ágakkal. kettő vagy három. Valószínű a magasabb rendű emlősök.1954).

A rácsok között az anyamedvének kevés lehetősége nyílik bocsait nevelni. Később növekedik a szükséglete. belső késztetésnek engedve. hogyha az anyát a szőranya helyettesítette. Nagyobb korukban. még akkor sem. A fogságban nevelkedett medvék szabadon engedés után nem képesek beilleszkedni a medvetársadalomba. Ez lehet a szőranya. Az anya nélkül nevelkedett bocsok megfigyelését a rîuşori neveldében figyelték meg közelebbről. zsíros tejből körülbelül összesen 20 grammot szív naponta a bocs. amikor veszedelmesen védelmezi azokat. Közte és az őt gondozó szülőállat között a társas élet egyik egyszerű formája. hogy a majom a későbbiekben is ahhoz a pótanyához ragaszkodik. az utódok védelmét. amelyben az anyát drótra csavart szőr. hiúz. amiből a kismajom táplálkozott. éspedig: a szőranyán nevelkedő majom aszociális lény lesz. Hozzábújnak. leheletével is melegíti a bocsokat. de a csupasz drót nem. táplálást az anyamedve gondoskodó tanításával. hogy a bocsok ugyancsak örökletes kereső mozdulatokkal megtalálják a tejforrást. hisz . A fejlődésnek indult pete már új egyednek számít. szopják talpukat. kihasználva az alkalmat.24 Ivadékgondozás Az ivadékgondozás ösztönös viselkedés. s ez az anyamedvét arra készteti. táplálék után nézzen. illetve szőrmentes drótváz helyettesítette. A váratlan szabadságtól kiütközik rajtuk a tanácstalanság. A nőstény medvének hat emlője van. az anyamajom. Az újszülött gyámoltalan bocsokat hason fekve mancsai között melengeti. a csimpánzokkal végzett kísérletet hoznánk fel. táplálását szolgálja. farkas. veleszületett kiváltó mechanizmusok hatására lép működésbe. A néphiedelem szerint még nem szereti annyira a bocsait. Eleinte a sűrű. Az újszülött és a csecsemő csimpánz erős ölelő és kapaszkodó reflexszel rendelkezik. keresik a gondoskodást. Ilyenformán az ivadékgondozási viselkedés egyben társas viselkedési forma is. Megállapították. Ez alatt az idő alatt a róka. a családkötelék jön létre. hogy a barlangban hagyja a két-három hónapos bocsokat. A szőranyát hónapok múlva is felismeri. Az élelemszerzésre való késztetés tompítja az óvatosságát. Az anya gondozza a kicsiket. a drótanyán nevelkedő azonban kifejezetten antiszociálissá válik. de akárhány bocsot hoz világra. A gondozók nem hagynak sok időt erre. megfelelő testhelyzetet vesz fel. amelyiken első kapaszkodó és átölelő reflexeit gyakorolta. és saját kulcsingerek által aktivált. Fokozatok vannak. Felépítettek egy kísérleti rendszert. elragadják a bocsokat. Nem szabad összetéveszteni az egyszerű felnevelést. Az anya nélkül felnőtt fejlődő majom soha nem lesz teljes értékű közösségi lény. antiszociálissá vált a medvepopuláció és az emberi társadalom számára. borz. és részben érvényesek rá a társas viselkedés szabályai. nevelését és oktatását szolgáló viselkedéseket. kérik. Az anyamedve már első fialáskor tudja. híranyagot és tapasztalatot sajátítanak el. nem tudnak mit kezdeni magukkal. alusznak vagy dorombolva nyaldossák. legtöbbször különválasztják őket. mert abban nem tud megkapaszkodni. magában foglalja többek között az utódok tisztogatását. az anyját átölelve szőrébe kapaszkodik. azok igénylik. követik anyjukat bárhová. Ha nem szopnak. felugrálnak rá később. közel az emlőkhöz. vadmacska. jelenléte biztonságot ad számára a veszélyekkel szemben. csak az első kettő termel tejet. mint később. Ennek illusztrálására egy. és ezt jellegzetes viselkedéssel az anya tudomására hozzák nyüszítéssel. Az anyaállat részéről a gondoskodási viselkedés egyike a legerősebb veleszületett viselkedéseknek. Sajnos a szélnek eresztett bocsok nagy része aszociálissá. szárazra nyalja a bocsokat. Az anya-kölyök kapcsolata kétoldalú. A védelem és táplálkozáson kívül az ivadékgondozás – mint viselkedés – új viszonykapcsolat kialakulásának a kezdetét is jelenti az utód és szülőállat között. hogy a köldökzsinórt el kell harapnia. Erre függesztették a tejesüveget. Hosszú szőre közé bújtatja. vinnyogással. a bocs nem passzív fél. a megszületett utód pedig már új fajtárs.

A bocs akkor is igényli a maga részéről a szülői gondoskodást. s mindkettőjük haszna nagy. amikor a további anyai befektetéssel járó hátrány több mint kétszerese az ágáló utód hasznának. Az anyának akkor kell leválasztania utódját. 1979). ha a saját jövendő testvérére fordítandó energia továbbra is elvész. ha mesterséges körülmények között nevelik őket. az anyamedve vesztesége is kicsi. hogy a kritikus periódusban megalapozott normális kapcsolatok bevésődése és az ekkor kialakított szerepek tartósak. A ragadozóknál még nagyobb hátrányt jelent. ami az egyik utódnak jobban árt. hogy el kell térítenie utódait az olyan viselkedéstől. Tehát. guberálásra. A Rîuşoron felnevelt bocsok a természetben hovatartozás-tudatuk hiányában a kéregetés. Az utódok viszont csak fele annyira törődnek a szülő veszteségével. hogy mikor kell befejezni a gondoskodást. utóda alkalmasságának növelésével. Csak akkor kell belenyugodni a szülői ráfordítás megszüntetésébe. barlangkeresést stb. A bocs saját későbbi szaporodási sikerében sokkal érdekeltebb mint testvéréében. hogy a megtérülés maximális legyen. Ebben az értelemben minden utódja sikerességében egyenlő mértékben érdekelt. hogy bátorítsa a testvérek egymással szembeni minden olyan önzetlen viselkedését. Ahogy a kicsi növekszik. a szeméttelepi guberálást választják táplálékszerzési formának. Az anyává vált medvék itt nevelik bocsaikat nem ragadozásra. hogy bizonyos ponton abbahagyja a szoptatást és újabb utódba fektessen. egyre több ráfordítást igényel. amikor a szülő azt már abba akarja hagyni. Amíg a bocs kicsi. Az anyamedve szoptatja a bocsát. mint maga a szülő. Az anya annyit kíván az utódra fordítani. Az anya arra szelektálódik. pozitív szelekció van arra. s nem szívesen látja. s ezzel mindketten jól járnak. amennyiben az utód a saját személyes alkalmatosságának maximalizálására irányuló törekvéseivel csökkenti az anya lehetőségét arra. Az anya számára egy bizonyos ponton túl ésszerűbb az új utód létrehozása. Ezen a ponton túl a bocs teljes alkalmasságát csökkenti. amelynél a kedvezményezett fél nyeresége nagyobb mint a kezdeményező vesztesége. hogy az utód és a szülő összeütközésbe kerül. minthogy rokonsági fokuk 1/2. mint amennyire a másiknak használ. akkor várható. hisz a táplálékszerzést kitől tanulhatná meg. hanem a ráfordítás mértékében is eltérőek az érdekek. amíg érdekeik ismét találkoznak. Az így nevelkedő új generáció még jobban eltávolodik a normális populációtól. A szülő és utód nemcsak abban nem jut egyetértésre. hogy újabb utód létrehozásával és gondozásával maximalizálja saját alkalmasságát. amikor ennek haszna – az anya számára – felülmúlja a leválasztással járó hátrányokat. A vizsgálatok arra utalnak. Az anyamedve egyforma rokonságban van minden utódjával. A majmoknál az anya hiánya alkalmatlanná teszi az utódot tartós érzelmi kapcsolatok kialakítására. Az elválasztással az anya és bocs ellentétben kerül addig. A bocs közvetlenül húz hasznot a dologból. amellyel ugyanolyan arányban (1/2) osztja meg génjeit. a bocs is szopni akar. Bocsostól keresik fel télen is a szeméttelepeket. Nevezetesen. nem tanulhatják meg a bocsok a télre való felkészülést. hogy maximalizálja a nyereség és veszteség közötti különbséget. esetleg utódnemzésre. Arra szelektálódik. ami növeli az utódok fennmaradásának valószínűségét a szülőnek a jövőbeni utódaira irányuló befektetései terhére. Ebből következik.25 kitől tanulta volna a viselkedés bonyolult formáit (CSABA. az anya közvetve. A ráfordítás mindenkori mennyisége szintén összeütközést idéz elő. A „szülői ráfordítás” fogalma a minden olyan utódra irányuló viselkedés. Az anya szoptatni akar. Az utód szempontjából viszont az önzetlenség . saját családi élet képzésére és az utódnevelésre. hogy a ráfordítás átruházódik. Bizonyos ponton az anya érdeke már egy következő utódhoz fűződik. amikor a saját teljes alkalmassága diktálja. A szopós kis állat azonban a további szopás révén növelhetné alkalmasságát.

hallják az anya hangját. Az utód tehát jobban teszi. önállóan táplálkozni. Vakok és nincsenek fogaik. addig táplálkozni sem képes. de dús tejet szophatnak. A bocs egyhónapos korára kezd hasonlítani medvéhez. A harmadik zápfog későn. Elképzelni is nehéz a téli párzást. Megpróbálják füleiket hegyezni és próbálkoznak felállni. Ez a viselkedés azonban csökkenti a szülői alkalmasságot. kevés szőrzettel. hónapban az első felső metszőfog. Füleik kicsik. Az anyamedve fáradhatatlanul nyalogatja és első mancsai között tartja őket. a XVI. A karmaik – főleg az első lábakon – fejlettek. ide-oda kúszik. Hátára fektetve visszafordul. Az utódok hajlamosak a testvérek hátrányára cselekedni mindaddig. füleik reagálnak a zajokra. ha a szóban forgó testvér nyeresége több az önzetlen testvér veszteségének kétszeresénél. a VIII. támogatnia kell az együttműködést és az osztozást (BARASH. míg a veszteség nem éri el a kezdeményező hasznának kétszeresét. A bocsok első fogképlete a következő: 1-2-3 1 1-2-3-4 I ——— + c — + m ———— 1-2-3 1 1-2-3-4 Háromhónapos korában a tejfogak és az első zápfog készek (7. A friss vegetáció megjelenésével gyakran magukra maradnak míg az anyamedve táplálékot keres. Mire a szemük kinyílik – 28–35 napos korukra – a szőrük is kinő és a harcias viselkedés jeleit is hamar mutatják. hónapban a harmadik felső metszőfog. Többnyire vak vagy alig nyílt ki a szeme. Az anyamedve ebben a korban legfennebb a bocs fejét a szájában fogva viszi egyik helyről a másikra. Erre az átmeneti életszakaszra az idegrendszeri és érzékszervi érés jellemző. minek kárát a medvebocsok életének fenyegetettsége sínyli meg. Fölötte érdekes A. . hónapban a harmadik alsó metszőfog. 1980). Ha fázik. 1954). aki a testvérek segítségére serkenti. Emlőkereső viselkedése a legfejlettebb. Kinyílik a szemük. a XII. amiből 5 cm a fej. Az újszülött életszakaszban a kölyök reflexállat. valamint a felső második zápfog. A kicsi emlőkből kevés. minek eredményeként augusztusban születhetett ez a bocs. Orrát érintve a fejét jobbra-balra forgatja. amit a farkasok téptek szét. hónapban a második alsó és felső metszőfogak. Háromhónapos korukig kizárólag tejjel táplálkoznak. mászik. vinynyog. ezzel a mozgással igyekezik a tejet adó emlőt megtalálni. Az egyhónapos bocs nem képes az anyját követni. az V. ha ellenáll a szülőnek. a XIII. hónapban a második alsó zápfog. a második évben nő ki (Couturier. több bocs esetén egyenként nem haladják meg a 250–300 g-ot. A következő sorrendben jelennek meg a végleges fogak: a IV. SPIESS (1933) írása a Görgényi-havasokban szeptember végén látott egyhónapos medvebocsról. valamint a szemfogak előtt. Fejlődés A bocs születésekor alig 400–500 g. Körülbelül háromhónapos korára nőnek ki tejfogai. Hosszúk 20–25 cm.26 csak akkor hasznos. szőrtelenek. valamint a harmadik és negyedik alsó előzápfog. A szülőnek közbe kell lépnie és el kell utasítania az utódok túlzott egoizmusát – testvérekkel szembeni önzését –. a VII. de nem képes lábra állni. bőrük világos színű. nincsenek magasabb agyfunkciói. hónapban az első alsó metszőfog. Az egyre növekvő tejmennyiség-szükséglet és az anyai féltés között az előbbi késztetése a nagyobb. ábra). hónapban a negyedik felső előzápfog. A bocs gyomrában darázslárvákat talált.

1954) A harmadik életszakaszt. bár egyensúlyozó képességük még nem tökéletes. a beilleszkedési vagy szocializálódási szakaszt a mozgástevékenység rohamos fejlődése jellemzi. A bocsok sokat mászkálnak.27 7. Kezd kialakulni a tájékozódási képességük. A játékos hancúro- . ábra Háromhónapos medvebocs fogazatának alakulása (COUTURIER.

Első év őszére 25–50 kilósak. . A tizenöt hónapos bocs vakmerő. juhot. de már füvet. Megjelenik az önmutogató és behódoló viselkedés. bízik erejükben. Megszerzett tárgyaikat védelmezik. Hat-héthónapos korukig még szopnak. Legfennebb szilárdsága csökken. ebből a viselkedésből alakul ki később a birtoklási. ha az még megtűri maga mellett. mert három-négyhónapos koruktól anyjuk magával viszi a barlang közvetlen közelében a szabadba és táplálkoni tanítja őket. veszélyes a háziállatokra nézve. anélkül. gyökereket. A következő (harmadik) tél beálltával egyedül vonulnak barlangba. bizonyos fokig meg is szelídülnek. tejtermeléshez szükséges kalcium a csontrendszer kalciummennyiségéből fedeződik (DORNESCU–NECRASOV. bogarakat. második év végére érik el a 80– 120 kilót. és az állatok viselkedésében egyre több tapasztalat útján elsajátított elem figyelhető meg. A csontrendszerbe a kalciummennyiség nem véglegesen épül be egyszer s mindenkorra. ha csökkentett formában is. nem félti úgy őket. Az egész évet egyedül töltik. A nyolc-tízhónapos boccsal az ember nem tud megbirkózni és nem is ússza meg sérülés nélkül. Az anya többet hagyja magukra. Mondhatnánk. de nem áll meg. amikor veszedelmesekké válnak. Ugyanez a folyamat játszódik le a gesztáció vége felé. A húsz-húszonkét hónapos bocsok gyakran együtt keresnek barlangot a régi közelében. gilisztát. A felnőttek súlyát negyvennyolc hónapos korukban közelítik meg. ha egyneműek. A veleszületett viselkedési formák tapasztalatokkal gazdagodnak. ritkán kísérik anyjukat. de később csatlakoznak anyjukhoz. ábra). amikor a nősténymedve már nem táplálkozik. biztosítva a fejlődés folyamatosságát. Meg lehet őket simogatni. hogy a csont formáját és funkcionális szerepét megváltoztatná. csigákat esznek és előszeretettel nyalogatják az elejtett állatok vérét míg anyjuk lakmározik. annál hamarabb. A következő tavasszal egymástól elválnak. A fogságban tartott – télen is táplálkozó – medvebocs és vadon élő társaik súlybeli gyarapodásának összehasonlítását jól megfigyelhetjük a mellékelt grafikonon (8. mert a növekedési folyamat lelassul. mint az előző évben. harcok eredményeképpen a hatalmi rangsor kialakulófélben van. Az így mozgósított kalciummennyiség épül be a sokkal kevesebb mennyiséget igénylő. lárvát. ez az életszakasz a leggazdaságosabb vadászati. Az embrió fejlődéséhez és később a szoptatáshoz. Úgy táplálkoznak mint az anyjuk. részt vesznek a zsákmányszerzésben. Különféle mutatványokra idomíthatók. A normális fejlődésükhöz ásványi sókra és főleg kalciumra lenne szükségük. Képesek halálosan megsebesíteni kecskét. területkisajátító viselkedésük. legfontosabb szaporodásbiológiai és fajfenntartási szempontból. melynek ideje alatt a bocsok magukra maradnak.28 zások. A bocsok fejlődése sajátos a téli álom ideje alatt. ami zsírokból és glikogénből áll. Az öt-hathónapos bocsok tetszetős külsejűek. A szocializálódási szakasztól az ivarérett szakaszig a bocsok a fiatalkori életszakaszon mennek át. de sohasem mutatnak ragaszkodást. játszani lehet velük. 1968). Ekkor már a párzásra készül. nyolc-tíz kilogramm súlyúak. a növekedési zónákban található porcrészekbe. Az ivarérett életszakaszban kihangsúlyozódik a fajfenntartással kapcsolatos viselkedés. Ebben a szakaszban fokozottan érdeklődnek a környezet iránt és már képesek megkülönböztetni a számukra kellemes és kellemetlen ingereket. Szükséges a mozgástevékenység tökéletesedése. de később jelentkezik veleszületett vadságuk. Már az első telet a felhalmozott energiakészletük segítségével vészelik át. Szükség esetén kioldódhat egy része.

Ugyancsak állatkerti megfigyelések szerint harminc. mert a fogak színezete. Láttuk a fogazat kialakulásának tárgyalásakor. tizenhárom– tizennégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. 1961) ⎯ ⎯ --- a szabadon élő bocs fejlődése a fogságban élő bocs fejlődése a barlangba húzódás ideje a barlang elhagyása ellés különválás az anyamedvétől A –„hangyászmedvé”-nek nevezett fiatal egyed B – párzási időszak C –első ellés ⏐ Az öregkori életszakaszban az aktivitás minden formája csökkenő irányzatot mutat. az érzékszervi teljesítmény csökkenésével párhuzamosan. de közel sem tükrözik a természetbeni valóságot. sőt harminc éven felüli nőstények is hoztak világra bocsokat. A vadon élő állatok csak ritkán érik el az élettani öregedés állapotát. Hozzávetőlegeset. Az állatkerti megfigyelések pontosabbak ugyan. keménysége. hogy a bocsok korának megítélése lehetséges a fogazatuk fejlettsége után. Körülbelül nyolc–kilenc éves korig a fogak fehérek. SETON (COMŞIA. 1961) tesz említést egy állatkerti nősténymedvéről. Ettől a kortól meg- . amelyik négyéves korától huszonöt éves koráig minden évben ellett és összesen 68 utódot hozott világra. A szakemberek sokkal többet foglalkoznak az alsó határral mint a felsővel. ami több mint hármat jelent átlagban évente. ábra A fogságban tartott és a szabadban élő medvebocs fejlődésének összehasonlítása (COMŞIA. Minden évben elvették anyjuktól a bocsokat. A természetbeni maximális szaporodási életkor megállapításához a medve korának pontos meghatározása lenne szükséges. Későbbi korban a fogazat kopása adhat nagyon hozzávetőleges kormeghatározást.29 8. A szaporodásképes maximális életkornak van olyan populációdinamikai jelentősége mint a minimálisnak. kopása nagymértékben változik az élelem és a fiziológiai állapot függvényében.

ágakat. harapdálják egymást és anyjukat. hallási és szaglási ingerek alapján felderíti a környezetét. e csontok kontúrjainak egybeolvadása kétségkívül az öregedés jelét mutatja. ALMĂŞAN–VASILIU (1967) 33 hímnél a maximális súlyt 440 kg-nak. A fiatalkori játék „didaktikai” jelentősége – bizonyos cselekedetek begyakorlásának a mechanizmusa – a későbbi táplálékszerzési. Minden állat idomítása – mint tanítás – kivétel nélkül a feltételes reflexen . és a még kiforratlan magatartású utódok számára példaként szolgál. farönköket gurítanak vagy húzogatják azt. gurulnak néha több métert. kergetőznek vagy az itatóban pancsolnak mint a vásott kölykök. Megfigyelhető. és a szoros követés révén igyekeznek az inger erősségét állandó szinten tartani. kezdték elölről. Feltétlenül meg kell tanulniuk szelektálni és legyőzni ezeket az ingereket a saját érdekükben. viselkedések előjátékai. annyira simulnak hozzá. Ettől a kortól megsötétednek és egyre inkább lekopnak. Az is bizonyos. 12 nősténynél pedig 303 kg-nak találta. Miután galoppban visszamentek a tetőre. bukfenceznek. szexuális stb. hintáznak. COUTURIER (1954) figyelte meg.30 nnégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. Egyes vadászok szerint a májlebenyek száma megfelel a medve életkorának. a tanulás teszi lehetővé. hogy enyhe lejtőn behúzott lábbal. ölelkeznek. köveket. pofozkodnak. A változó környezeti feltételekhez. hogy az anyamedve állandóan beléjük botlik. Ezek az új elemek a veleszületett viselkedésminták kiválthatóságának és egymásutániságának időleges vagy állandó módosulását eredményezik. jóval többre becsülik. akkor a 20–25 éves medve májának ugyanannyi lebenye kellene legyen. A támadások igazi előjátéka. Játék. és cselekvését ettől az eredménytől teszi függővé. Másznak. A ragadozók viselkedésének az öröklött magatartási formák csupán a vázát képezik. mozgáskorlátozott egyedei túlhaladhatják súlyban a vadon élő társaikat. amikor a bocsok egymás között marakodnak. 1942). a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodást a személyes tapasztalatszerzés. kicsik és nagyok – külön vagy együtt –. a környezetnek az egyedhez való adaptálásában. A felnőtt medve koponyamérete ha nem is mutat korbeli differenciálódást. Ilyenkor az egyik a támadó. és összefüggésbe hozzák a termetet a korral. A szülői magatartás leképezhető. hogy az állatkertek jól táplált. A medvéknél ennél pontosabb kormeghatározásról nem tudunk. Alapvető jelentősége van az egyednek a környezethez való adaptációjában – és főleg a ragadozók esetén –. a barlang elhagyása után a bocsok szorosan követik anyjukat. tapintási. a másik az áldozat szerepét játssza. mert a bocsok félnek a környezetből rájuk zúduló ingerek sokaságától. Az utód látási. amelyben az egyedi élet folyamán szerzett vagy tanult viselkedésformák épülnek be. Ha tövig koptak és a zápfogakból már el is hullottak. összekucorodva mint a labda gurultak lefelé 10–25 métert. Képesek 15–30 percet így szórakozni. Mászkálnak fekvő anyjukon. Azért van. Ha igaz. a koponyacsontok varratainak elcsontosodása. gyakran szórakoztatják a látogatókat játékos kedvükkel. A medvék később is szeretnek játszani. védekezési. egy adott tárgyat vagy élőlényt. Rendszerint a kifejlődött medvék súlyát eltúlozzák. a medve közel jár a harmincadik életévéhez (NEDICI. Fontos előjáték a későbbi rangsor kialakulásához. Kicsit sok. kergetőznek mint a kiskutyák. támadási. Martin völgyben a lejtőn köveket gurító medvét látott. Állatkerti medvék. tanulás A bocsok – főleg az első életévükben – nagyon sokat játszanak. A St. birkóznak.

sem rossz” következményekkel járó késztető tényezőket úgy szokja meg. A pozitív élményt az állat újra keresni fogja. és így ismeri meg saját testét. a siker véletlenszerűen következik be. Több próbálkozás után az állat megtalálja a helyes megoldást. A környezetből ismételten fellépő „sem jó. állandósága egyenesen arányos az ismételt gyakorlással. a már egyszer vagy többször átélt folyamatot. mint egy edzés a faj későbbi és komolyabb viselkedésére nézve. mindent megtesz. A bocsokban a fürkészést. annak teljesítőképességét. játékos mozdulataik szabadon kombinálódnak. Genetikailag adott tapasztalatszerzési képessége és készsége mellett az állatnak környezetéből és környezetéről mindjárt megszületése után híranyagot kell gyűjtenie. ami tulajdonképpen egy negatív tanulási forma. A környezetéből jővő valamennyi ingerre nem tud válaszolni. sokat játszanak. A természetben a próbálkozások lehetnek eredményesek és eredménytelenek. akkor egész életét állandó meneküléssel tölthetné. azt el kell tudja tárolni és szükség esetén fel idézni. mert különben elpusztul. hogy a kellemes esemény megismétlődjön. A céltalannak tűnő játékokon keresztül szerez tapasztalatokat környezetéről. Minél fejlettebb idegrendszerrel rendelkezik egy állat.31 alapul. hogy az elsajátított tapasztalatokra vonatkozóan az állat nem nyer betekintést a dolgok közötti összefüggésekbe. amelyeknek nincs lehetőségük a játékra. mert megkíméli őket a rájuk zúduló közömbös ingerek tömegétől. hogy konkrét esetekben azt fel is tudja használni fennmaradása érdekében. Bármikor átválthatnak egy másik cselekvésláncolatra. A bocsok szemmel láthatóan keresik az alkalmat a játékra. A bocsok játékának apetitív fázisa a fürkészés. A legfontosabb életfolyamatok fenntartását szolgáló ismeretek elsajátítását szükségszerűen meg kell tanulnia az állatnak. A megszokásnak fajfenntartási értéke van az állatok életében és viselkedésében. hogy milyen környezeti ingerekre ne válaszoljon. Az egyedi viselkedés. amelyek közömbösek számára. megszokja. Sok időt fordítanak a látszólag céltalan ismerkedésre. meghatározója pedig a tanulási hajlam. de az egyedi viselkedési szabadság alapját képezik. feltűnő és nagyon jellegzetes. Ha nem szokna hozzá és nem tudna különbséget tenni a veszedelmes és ártatlan ingerek között. összehangolja a kellemes vagy kellemetlen élményekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A ragadozáskészség a ragadozónak veleszületett tulajdonsága. menekülési viselkedést vált ki. ezért nevezik „próbaszerencse” módszernek is. Azok az utódok. Mivel a játék szorosan kapcsolódik a fürkészéshez. keresést vagy vizsgálódást a kíváncsiság váltja ki. úgy képzelhető el. fajtestvéreiről. Az ilyen tanulás próbálkozás és tévedés alapján történik. . hallható akusztikai vagy erős szaginger – ha új inger – a medvében önvédelmi. A környezet bizonyos jellegzetes ingereit társítani tudja. eredményes dolgokat jegyzi meg. A kiválasztott helyes megoldás erőssége. hogy azokra később már egyszerűen nem válaszol. szagot az ellenség vagy zsákmány közeledtével azonosítja. Az ágropogást. Ennek a tapasztalatszerzési módnak az a jellegzetessége. hanem csak a véletlenül sikerült. melyek később – és hasonló körülmények között – felidézik az egész. az egyéniség kialakulására irányuló ismeretek elsajátítása nem szükségszerű. Az állat megszokja. Vagyis társítja. az új iránti vonzódás pedig a kiváncsiságot vezérli. annál nagyobb mértékben képes asszociálni. felderítést. de az egyedi élet folyamán kell tapasztalnia. mozgékonyságát. hogy hogyan is kell legbiztosabban megragadni és halálos harapással megölni vagy leütni a zsákmányt. később abnormális viselkedést mutatnak. tűrőképességét. Minden hirtelen mozgó tárgy. meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket. látható optikai. Emlékezetében megmaradnak bizonyos mozzanatok. átrendeződnek. zajt. amely egyaránt jelentheti a játék folytatását vagy annak befejezését.

a bátorítás. növényzettől stb. A medve tájékozódási képességét a kora tavaszi. A mozgás az ami a figyelmét felkelti. felderítést végez. tanulmányozza a tájékozódási. A környezettel való kölcsönhatás megköveteli. ízfelismerést igényel. Szagérzékenységéről is számos adattal szolgál a szakirodalom. sebességtől. Az észlelés és környezetfelderítés a belső késztetések közé tartoznak. Nézzük csak. Az anyamedve agressziója az idősebb nemzedék tapasztalatainak átadását is szolgálja. hogy milyen távolról hallja meg a lépéseket. Tájékozódás. élelemszerzésben legfontosabb a szerepe. A túl erős ingerek menekülésre késztethetik. új tárgyak megjelenése a medvét fürkészésre. sokféle lehet. fülelni kezdenek. mert például a lépés keltette zaj függ a testsúlyától. Mielőtt elfoglalna akár egy ideiglenes pihenőhelyet. Kevésbé távollátó. Megközelítik és vizsgálgatják az új. a talaj szilárdságától. ahol a sűrű növényzet miatt látásának. A változatos étrend biztosításáért kisebb-nagyobb távolságokat képes megtenni. Mindezek mellett figyelembe kell venni az erdő háttérzajszintjétés – talán a legfontosabbat – a medve pillanatnyi éberségét. fegyvertöltést stb.és fényingerek riadalmat váltanak ki. az ágropogást. Az ágropogás és fegyvertöltés keltette zaj is sok mindentől függ. Falánksága közmondásszámban megy. Szükség van az érzékszervek. a szülői cselekvések utánzása. Olyan élőhely van.32 A szülői példaadás. A széles skálájú étrend fogyasztása ugyanolyan széles skálájú ízmegkülönböztetést. emlékezetükbe vésnek bizonyos útvonalakat. Hallása jó. mozgás Az állat élő és élettelen környezetével állandó – számára létfontosságú – anyag. Klasszikus példa a fűben elrejtett mézeskenyér. Legfejlettebb a szaglása – az ember szagát 24 óra múlva is megérzi – a tájékozódásban. a támadás és védekezés módjának megtanítását is lehetővé teszi. éleslátása közepes. a felnőtt medvéknél is. a medve explorációs tevékenysége sosem csökken nullára. tárgyakat. az idegközpont és a mozgásszervek összehangolt működésére. Bármennyire ismert is a környezet. de már 300 m-ről nem látja az embert. Számos – vadászok által megfigyelt – adat került a szakirodalomba a medve hallási képességéről. mivel a fiatal nemzedék védelmét. helyzetét szabályozni képes. az erdő hangjai közül ki tudja szűrni az idegen hangokat. a megfélemlítés és büntetés nagyban hozzájárulnak a bocsok tapasztalatszerzési képességének a megalapozásához és fokozásához. amelyek révén a környezetéhez való viszonyát. a járás rugalmasságától. kiismerje magát. idegen tárgyakat. mint a fajfenntartás egyik legjelentősebb tényezője. A fürkészést nagyrészt külső ingerek váltják ki. figyelni. A váratlan hang. holott közvetlen környezetében valamilyen növényi eledel mindig akad. s főleg az őszi élelem utáni vándorlásakor bizonyítja be. a cipőtalp milyenségétől. a tárgyak elmozdítására. abbahagyják az előzőleg végzett tevékenységet. megszokott környezetében időnként vizsgálódik. de annál nagyobb inyencsége. tájékozódni tudjon abban. hogy észrevegye a létét biztosító vagy veszélyeztető változásait környezetének. híranyagcserét bonyolít le. az erdő zajai miatt hallásának kevesebb hasznát veszi mint a légáramlatokból felismerhető szagoknak. arról.és energiaforgalmat. Ismeretlen területen vaktában vagy szisztematikusan végigpásztázzák az új terepet míg ismerős kulcsingert találnak. mi minden befolyásolhatja a . Relatív adatok. visszavonulási. manipulálására készíti. menekülési lehetőségeket. A tájékozódási viselkedés úgy jelenik meg az állatok törzsfejlődésében. a kíváncsiság vezérli nemcsak a bocsoknál. Az élőhelyükön bekövetkezett változások. Azt a viselkedést az új iránti vonzódás. Saját élőhelyükön ismerős terepjelek alapján tájékozódnak. körülbelűl 80–100 m-ig nagyon jól észleli környezetét.

A lokomoció az önfenntartást és a fajfenntartást egyaránt szolgálja. lassú cammogással vagy. Az ilyen helyváltoztatás lassú de biztos. mintha csípőficama lenne. lábheggyel kifelé lép. Ezt a mozgási formát ritkán használja. mert a testsúly egyenes arányban nő a testhossz harmadik hatványával. A medve gerincoszlopát harminckét csigolya alkotja – hét cervikális. lassú járásával ellentétben meglepő ügyességgel halad hegyi sziklás vidékeken. A négy láb a lehető legkisebb helyen ér talajt. amelyet hosszabb távon tud végezni. mivel a soron következő láb hamarabb emelkedik fel. mint ahogy a mozgásban lévő földet érne. míg az izmok ereje keresztmetszetük négyzetével arányos. majd a bal első és a jobb hátsó következik. Járása nehézkes.33 kísérletet. erősebbek mint a hátsók. 60 cm magas. Menéskor egész talppal éri a földet. napsütéskor a felfelé szálló meleg levegő keltette légörvénytől stb. úgy kerül egyre előbbre. Ilyenkor hasonlít a pattanó labdához. amikor a test súlypontja a másik három láb által meghatározott háromszögben van. És a legfontosabb a medve pillanatnyi éberségi foka. Futásnál a karmok közötti távolság nő. illetve telítettsége. Mikor ételt keres. Első lábai fejlettebben. Párosodás idején együtt látjuk a párokat. Futásnál az első láb elé kerül a hátsó láb nyoma. A mozgásszervek felépítésében a testméretnek meghatározó szerepe van. Ez egy kétütemű járás. Úgy tűnik. Ha ezek a mozdulatok gyorsulnak. szedrészés közben. hogy elesne. Könnyed. Leeresztett fejjel nézi a földet és jobbra-balra les. anélkül. törtvonalban megy. miután a hátsó lábak teljes kinyújtásával újra elrugaszkodik a földtől. megsebezték vagy az őt megsebzőre támad. Erejének és karmainak köszönhetően könnyen kapaszkodik két és fél méteres szikla- . karmai is nagyobbak. Járásának ez az átlós jellege lehetővé teszi. Ügetésben ugyanúgy lép mint rendes menéskor. A túl nagy test a mozgékonyság rovására megy. egy bizonyos sebesség elérésekor csupán két láb érinti egyszerre a talajt. Rendes járásnál a jobb első láb előrelendülését a bal hátsó láb követi. A felszín sík vagy egyenetlen voltától. illetve ellenkező irányba terjedő szagok –. 14 dorzális (tizennégy bordával). Lefelé szaladva néha orra bukik és gurul. a mézeskenyér és medve között található növényzet milyenségétől mint akadály és illatforrás stb. de mintha üres ütem lenne a két diagonális lépés között. öt szakrális – olyanféleképpen kapcsolódva végtagjaival. első lábai segítségével kapaszkodik. nedvességtartalmával. Nehézkes. egyenesen arányos a környezet hőmérsékletével. hajlékony. hogy az éberségéről híres medve számtalanszor pár tíz méterről veszi észre az embert gombászás. ha szükséges. gyors galoppban nagy területeket járnak be táplálék után kutatva. mert az állat bármelyik pillanatban megállhat. gyors. Lassú mozgásnál ellenkező lábbal lép. amelyek poroszkálva is tudnak járni. össze-vissza kutat. Ugyanez a magyarázata annak. az elsőkkel kacsázik. mert tudjuk. hogy a jóllakott medve nem válaszol az új élelemingerekre. Először is a méz illatának erőssége függ a méz milyenségétől. Egy-egy elrugaszkodás négy méter is lehet és kb. hogy bármelyik láb akkor emelkedjen fel a földről. egyszerre lép az ugyanazon oldalon levő lábaival. Azon ritka emlősök közé tartozik. felfelé jobban halad. de ahogy gyorsul a mozgás. hanem a két lábon való járást és a mászást is. A hátsó láb az első után ér talajt. Az anyamedvét állandóan kísérik bocsai. ami lehetővé teszik nemcsak a két lábra való állást. szétszórt. és csak rövid távon. hintázó mozgás. málnászás. a talp a hirtelen ránehezedő súlytól jobban szétlapul. ha megriad. Terjedése a légáramlat irányától – az állat felé. Ez a legnagyobb sebessége. Fiziológiai adottságainak következtében a medve galoppja szabálytalan. hat lombáris. A medvék általában magányosan járnak. nagyon távol áll a ló galoppjától és gyakran csúszással párosul. Bármilyen lokomociós mozgásnál a mozdulatok sorrendje meghatározott.

figyel. kíváncsiskodáskor. A kapaszkodásban erős. A medvét előszeretettel nyalogatják talpaikat. bundájukat naponta egyszer. vakargatni hátukat.9 m-es ugrásokkal 5.5-6 km/ óra. Trappoláskor 200-400 m-en 10. Számára kellemes következményekkel jár.37" alatt tett meg. többször is. rendre támaszkodva hol egyikre. ha a szükség úgy kívánja. Alvás után. A filmről könnyen kiszámítható bizonyos mozgásformák nagysága és gyorsasága.8-12 km/óra sebességgel halad. mert a friss havon viszszacsúszás vagy kapaszkodás nyoma nem látszott. A közepes nagyságú medve gyaloglási sebessége 5. nyelv. végtagjaikat.6-2. 34 m távolságot 2. felszinétől kb. 1. Pihenő pozició is. ágakat. de a természetben ez a mozgásijárási forma nem jellegzetes és nem olyan gyakori mint a fogságban tartottaknál. fej vagy karmok segítségével történik. Testfelületüket. a túlsó oldalon pedig betonfallal megerősített part felett vezet a hegyi út. A testfelület egyes részeinek tisztogatása sajátos mozgásformákból áll. megtisztítják. megöleli a fát és úgy mászik fel mint az ember. érzékszerveiket. Az öntisztogatás vakarózás. a hátsó lábait maga alá húzva. Nyáron naponta felkeresik a közeli mélyebb vizeket. kérget stb. a nagyok is rendszeresen fürödnek. a célja bizonyos élettani folyamatok szabályozása. Az anyamedve a bocsokat szájában szállítja a túlsó partra a fejüktől vagy nagyobb korukban a tarkójuktól fogva. A medve kényelmi mozgásai közé tartozik a testápolás. de gyakran így eszik friss hajtást. hol másikra. A megzavart medve elérte az 50. testrázás – és tágabb értelemben ide sorolják a nyújtózkodást és ásítást is – mind ebbe a kategóriába tartoznak. a szennyeződéseket eltávolítják. A fáramászás fiatal egyedeknél gyakori. valamilyen belső feszültség feloldása. majd nyalogatással mancsait is szárazzá teszi.34 falon is. Ebben az esetben a rázogatásnak jelzés értelme van: tudatja . Több medve használja ugyanazokat a csapákat. WEBER (1989) a Hargitában és Görgényi-havasokban végzett megfigyelései alkalmával többször filmezte a medvék mozgását. menetrendszerűen pár perc.5 m magas volt a betonfal. Meghatározott helyen. így szokták tisztítani. A környezet fürkészésekor. A betonfal tövében hatvan-hetven cm mély a víz. A két lábra állás nem ritka a medvéknél. A bocsoknál játéknak.9 km/ óra sebességet ér el rövid távon. amelyre felkapaszkodott. tavakat. A medve úgy ül le mint a kutyák. felállva szaglász körbe. tüzet érez és játék közben szintén feláll. a kisebb gyümölcsfákat választja. közben meg-megáll. a felnőtt élelemszerzés céljából mászik fára. Négy lábbal körbe fogja. az elsőket előre nyújtja és ráhajtja a fejét. Napirendjüket pontosan betartják. Ritkán lehet látni hátára feküdt medvét. Megtorpanás nélkül szelik át a vizet.3-50. por vagy egyéb szennyeződés eltávolítását szolgálják. Nemcsak a bocsok szeretnek a vízben pancsolni. étkezés vagy sétálás előtt általában meg-megrázza magát. olyanszerűen mint a villanyoszlopra kapaszkodó villanyszerelő a mászókampójának. Felváltva teszi az első lábait. de állatkertben néha így is lustálkodnak. A rázó mozdulatok a test felületére tapadó víz. hegyes karmainak nagy hasznát veszi. Mikor fát hánt. A téli álom alatt oldalán fekszik vagy hason. A vízből kilépő vagy megázott medve rázogatással távolítja el testfelületéről a víz nagy részét. tornának számít a mászás. ha útjukba akad. A bocsok és fiatal egyedek játszás közben gyakran két lábon járnak. fog. Három-négy méternél magasabbra nem mászik. nincs összefüggésben a táplálkozással. láb. Galoppban – ugrásokkal váltakozva – 22. vagy pár száz méter távolságból. A sebek nyalogatása azok tisztántartását és gyógyulását szolgálják. hogy azok a patakon vezetnek át. P. A mászásra alkalmas végtagnak a tér mindhárom irányába irányíthatónak kell lennie.9 km/ óra sebességet pár tíz méter távon. Zsákmányára felágaskodva szökik rá. módon és testtartás mellett rendszerint végtag. A vízből kellett felszöknie az útra. vagy ha valamilyen – főleg ember – szagot érez. Ratosnyán 1987-ben a november végi hóban a nyomokat követve láttuk.

de nagymértékben befolyásolják a különböző tapasztalati tényezők – különösen a korai tapasztalatok – és a szociális környezet. sőt szálláshelyét is átteszi a gazdagabb élelemlelőhely közelébe. a maximális hasznot biztosító viselkedésű egyedekre pozitív szelekció hat. amit a fajfenntartás ösztöne diktál. szaporodásról. Természetesen az egyedi élőhelyén belül mindez a táplálékgazdaság nem található meg. a rangsorról. Hátuk tisztítása. Az agresszióra való hajlam öröklődik. amikor a tapasztalat és az agresszív viselkedés korrelációja önmagában is adaptív. bükkösökben vagy azok szomszédságában veri fel tanyáját. Málnaéréskor a málnásokban. Nem maguknak kell a számításokat elvégezniük. amikor az a faj fennmaradását veszélyezteti. A hímek nyilvánvalóan azzal maximalizálják alkalmasságukat. A törzsfejlődésnek ugyanabban a folyamatában nyerte el fegyverét. Élőhelyén belül nomád életmódot folytat. amely a fegyver használatát megakadályozza abban az esetben. gyümölcsösökben. dacára a változékonyságnak. Paradox módon. mintha tisztában volna érdekeivel. akik hamarabb is otthagyják a táplálkozási helyeket. A számításokat a természetes szelekció végzi. A fiatalok aktivitási területe kisebb. akkor a fegyver kifejlesztésével párhuzamosan ki kellett fejlesztenie azt a szociális gátlást. amikor ösztöneit és gátlásait kialakította. Az őszi vándorlások idején lehet 120–150 km (P. Az évszakhoz kötött vándorlását a nagyobb élelemmennyiség. Például: a medve törzsfejlődése során kifejlesztett egy olyan fegyvert. kevés erőbefektetéssel gazdaságosabb táplálkozási lehetőség magyarázza.35 környezetével. Kora tavasszal élelemért nagyobb területeket barangolnak be naponta. vagy fákhoz. ivadékgondozásról. Ebben a periódusban a vándorlás fontos tényező a konszangvinitás elkerüléséért. szabványosítottságot. mert folyamatos jelentősége van. viszont a párzással kapcsolatos agresszív vetélkedés idényszerű. ezért nagyobb vándorlásokra kényszerül. hogy egyetlen csapással megölhessen egy nagyobb állatot. amely alkalmas arra. mert a testi felépítésnek és fajspecifikus viselkedési forma megvalósításának alapsémája egy és ugyanaz. a természetes szelekció – mint minden fejlődés rugója – az adott fajon belül (a környezet állandósága mellett) kénytelen fenntartani az állati viselkedésben az egységességet. Ebben a fejezetben a társas viselkedésről. főként azért. területbirtoklásról szóló fejezetekben részleteztük az ezekkel az életfolyamatokkal kapcsolatos viselkedési formákat. 1989). Másik jellegzetes mozgásformája a medvének az élelem utáni vándorlás. hogy . Magatartás A táplálkozásról. ősszel a szántóföldeken. WEBER. A táplálkozás igen gyakran ad okot agresszióra. miként járnak jobban és azután eszerint viselkednek. játékról. Az alkalmi vándorlások élelem után átlagban 12–17 kilométer nagyságúak légvonalban. amelyek mindegyike úgy viselkedik. a harcias viselkedésről. Az első évben az anyamedve korlátozott mozgásában – a bocsok miatt. tárgyakhoz dörgölőznek. hogy olyan helyzetekben nyilvánuljon meg. és ők azok. Ezért van az. Nagyobb vándorlásokat a nagy hímek tesznek. mivel a társ értéke a medvéknél csak a párzási időszakban jelentős. mozgásról. védekezésről és az ezekhez szorosan kötődő viselkedési formákról szeretnénk szólni. Késő tavasszal megindul a társkeresés. Az állatok nem számolják ki. hogy a faj olyan egyedekből áll. bioritmusról. egy éjszaka több kilométert gyalogol egyik erdőből a másikba. hogy valami kellemes következik. bizonyos körülmények között. makkéréskor a tölgyesekben. s gerincük tekergetésével kígyózó mozgást végeznek. vakarása céljából hanyatt fekszik. Adaptív jellege biztosítja. bizonyos viselkedési módok szelektálódnak.

mint például a bocsok megvédésekor nincsenek tekintettel fajtársra. Az ilyen viselkedés különösen gyakori a felnőttek között az udvarlás időszakában. A beérkező idegen egyednek a legalacsonyabb státust kell elfoglalnia. A medve távolságtartó viselkedése a társulási vonzalom ellen hat. illetve ambivalens. amikor a nősténynek le kell győznie a hím agresszivitását. Az egyednek semmiféle. A nőstények agressziója sokkal kisebb haszonnal járna a fajfenntartás szempontjából. nincs bennük nyájszellem. A medvék közötti agresszió ritkán vezet valamelyik állat pusztulásához. a túlnépesedést pszichikai természetű jelenségek kísérik. a rangsor. A rangsor fogalmának szemléltetéséhez elég két medve találkozása ugyanazon a csapán. Ritka a galoppban való támadás. még ha morgással is adnak kifejezést nemtetszésüknek. Néha két lábra állva egymás nyakára irányuló harapdálások. Hatékony viselkedésformái vannak. A bocsos medve igen veszélyes ellenfél. A népesség növekedése erőteljesen hat az agresszióra. Ezek a konfliktusok ebben az esetben hasznosak a faj szempontjából és a fajfenntartást szolgálják. Támadó a hím magatartása. Ritkán – erős felindultság esetén – a rövid távon való üldözésig. Jellemző az agresszivitás és a meghódolás. ha az előnyökkel jár. kisebb jelentősége van a temperamentumnak. sem emberre. A felnőtt nőstények szintén agresszívek. amennyiben megértette az elfoglalt területről jövő fenyegetéseket. A hangoskodás fenyegető pózok után legfennebb a pofozkodásig jutnak el. Az erősebb. Az egyedi távolság szokatlan leszűkítését. Aktív a magatartás ha az inger hatására tevékenység indul meg. A középkorúak csak egyszerű ránézéssel a kicsiket 10–15 m-re elzavarják. A rangsor megfigyelhető az etetőknél. A rangpozíció eldöntésénél a testnagyság. a hímnek pedig a nőstény félénkségét. A populáció keretén belül a rang nem állandó. aktív vagy passzív. ha semmilyen válaszreakciót nem vált ki. az egyednek a fajtársakhoz való viszonyát. hogy a másik felnőtt megbékítését szolgáló viselkedésformák gyakran a kicsik viselkedésének utánzatai. amelyek károsak mind az egyedek. A nemnek nincs különösebb jelentősége. és lényegében az elfoglalt pozícióját a populáció keretén belül a versengés határozza meg.36 agresszívek a többi hímmel szemben. legalábbis egy ideig. defenzív a másik hím magatartása. a szülés által meghatározott helye nincs. A felnőtt állatokban a bocsok megtámadása adaptív gátlás alatt áll. Az inger fajtájától függően lehet offenzív vagy defenzív. A medvék még túlsűrűség esetén sem mutatnak tendenciát a társas életre. el is . a csapák használatánál stb. Gyakran tapasztalható. A versengés az élettérért. Hamarabb a fiatal egyedek jelennek meg és odébbállnak mikor rendre a rangsor magasabb fokán állok jönnek. és a távolság be nem tartása az egyedek közötti konfliktusokhoz vezet. többször megismételt ugrás. a territoriális viselkedés és a reprodukcióval kapcsolatos magatartásformák. A társas egység a nőstényből és ivadékaiból áll. időről-időre az állatok kondíciójától. táplálékért és a reprodukciós lehetőségekért folyik. brummogások közepette döntik el a felsőbbséget. Abban nyilvánulnak meg. képességeinek fejlődésétől vagy csökkenésétől és a körülményektől függően változik. a tér csökkenésével megnöveli a találkozások gyakoriságát. hogy a küzdelem lehetőleg fizikai sérülés nélkül fejeződjék be. és passzív a magatartás. Külön kell értékelni a magatartás lehetséges formáit. de megelőzi az első lábbal való dobbantás. fürdőhelyeknél. mind az egész közösségre nézve. más állatra. agresszívebb fenyegetései elől kitér a gyengébb. A rangsorban elhelyezkedő középréteg a legagresszívebb. s ezek lehetővé teszik. Testi harcra ritkán kerül sor. mert minden irányba agresszív. súly a döntő. kevésbé agresszív. kivétel az anyamedve. ha idegen hím jelenik meg az általa birtokolt területen. hogy megváltoztatják az egyedek egymásra gyakorolt kölcsönhatását.

védik érdekeiket és szabadulnak meg a betolakodók jelenlététől. vagy ha a szociális státusról. ha nem menekül. A megtámadott . viszont alulról felfelé ki kell harcolni a jogokat (P. a táplálékforrások idő előtti kimerülését. hallási. szabad területet biztosít magának. az nem a gyávaság jele. és neurotikus jelenségek mutatkoznak. Főbb céljuk a tényleges harc megelőzése és az. Agresszivitásra minden állatnak feltétlenül szüksége van. mérsékeli az egyedek egymás iránti harcias viselkedését. Az alá. csökkentik a rokonok közötti párosodási lehetőséget. hozzájárulva az egyedek egyenletes eloszlásához. annál kevésbé agresszív. Ha a medve kerüli a szükségtelen veszélyt. Előfordul. a kiváltó tárgyról másfelé terelik a figyelmet. és a rangsorban betöltött helyének megfelelően irányítja viselkedését. körültekintés. Ennek jellegzetes példája. A hatalmi rangsor szabványosított fenyegetési és alárendeltséget kifejező. Biztosítja az egyedek számára a fennmaradást. mivel alapvetően védelmező jellegű. A felesleges harcok elkerülése érdekében alakultak ki bizonyos fenyegetési viselkedések. ami levezetést követel. Harcra akkor kerül sor. hogy további konfliktusok alakuljanak ki (KORÓDI. tapasztalat. és ilyenformán elejét veszi. amikor az állat teljesen megmerevedik. az anyamedvék elűzik felnőtt bocsaikat. ami tulajdonképpen a menekülési vagy kikerülési viselkedés elfojtása.37 kerülik ezért. és elnyomja. belenyugszik kiérdemelt rangjába. az agresszív egyednek kevés ideje és lehetősége marad az utódok létrehozására. A látási. A rangsorban fentről-lefelé fenyegetéssel félemlítenek. 1984).és felérendeltségi viszonyok kialakulását. amikor elkergeti társait. ha a bocsairól van szó. Lehet alkalmazkodás. hogy a gyengébb egyednek lehetőséget és esélyt adjanak a behódolásra vagy menekülésre. A környezetben bekövetkező hirtelen változások az állatoknál erős izgalmi állapotot hozhatnak létre. létrehozza az egyedek között a nyugalmat. A behódoló viselkedés a fenyegetési viselkedés ellenpólusa. Hasonlóan ítélendő meg a bátorság. biztosítják az anyaállat nyugalmát ellés alatt. behódoló. a harcot akadályozza meg gátló hatásokkal. A reprodukció és az utódnevelés gátlása csökkenti a dominánsan agresszív génekkel rendelkező egyedek utódszámát (CSABA. Ez a viselkedési forma legalább négy konfliktushelyzetet old meg: elősegíti az alá. agresszívvé válik. Nem fékezik meg – a fenyegetési viselkedésekhez hasonlóan –. A harcias viselkedés segítségével biztosítják egymás között a kötelező távolságot. ha a rizikó kicsi. Ugyancsak gátlás akadályozza meg az anyamedve mindenki felé irányuló harcias viselkedését. távoltartják a táplálékért versengő fajtársakat és ezzel biztosítják az utódok felnevelésére szükséges táplálékmennyiséget. Az állat ereje és nagysága fordított arányban befolyásolja az agresszivitást. illetve az utódok féltéséről van szó. szaglási és érintési ingerek mérséklik vagy gátolják harcias viselkedését ebben az esetben. megadó viselkedésekből jön létre. és nem irányul a fajtárs értelmetlen pusztítására. Az átirányított viselkedések ellensúlyozzák a harcias viselkedést. 1988). ezáltal elkerülik a túlnépesedés veszélyét. Egyszerű típusát a távolságtartó állatoknál találjuk. Minél nagyobb az állat. felnevelésére.és fölérendeltségi viszonykapcsolat a köztük kialakult konfliktusok eredményeképpen következik be. annál inkább biztonságban érezheti magát – kevesebb a támadója –. hogy az agresszív és a behódoló viselkedés ütközik egymással az állatban. Az agresszivitás időigényes folyamat. A konfliktusok eredménye értékének megfelelő helyet foglal el minden egyed. A szükségtelen küzdelem valószínűsége egyenes arányban csökken a találkozások számának csökkenésével. mozdulatlanná válik és nem tudja mitévő legyen. WEBER. A rangsor kialakulása után az egyedek nem egyenlő jogúak. a harc káros hatásait. Veszélyt jelző ingerek hatására. A bocsokkal szemben a leggyöngédebb anyai gondoskodást mutatja. 1979).

menekülő viselkedését kiváltó környezeti ingereket. a másik nagyon megfontolva. Az egyik. Beakasztják kar- . birtokában tartani. hogy néha az egyik lábát fölemelve. nem hatásos védekezési eszköz. de van száz éven felüli is. míg a másik a hajtás végin éppen a hajtók közt. semmire se ügyelve.38 egyedek az agresszió ellen különböző módon védekeznek. legkisebb neszre bátorságát veszti. gátolja vagy kioltja azt. de nem mintha bántani akarna. Az egyik legkisebb ok vagy kihívás nélkül. láthatatlan.20 m magasságban 31. s oly halkan lépdegél. A konfliktusba bonyolódás utáni hirtelen menekülés általában fokozza a támadó agresszivitását. hogy szorult helyzetéből meneküljön. borzasztó robajjal halad át a sűrűségen. Máskor pedig a fegyverropogásra. midőn a másik a lobogó tűz körül hangosan beszélgető vadászok közé is vakon rohan. Ez felel az éberségért. eszeveszetten tőr előre. Az alak. Az egyik elősegíti. az 1.7 cm. appetenciát fejleszt ki a környezeti ingerekkel szemben. dühödten rohanja meg. Többnyire a luc. A harcias viselkedést mérséklő rendszer a közti. hanem. s ezen nagy tömeg azt bizonyítja. csökkenti a konfliktus megoldásában alkalmazott erőszakot. hogy legkisebb recsegés nélkül mehessen. Néha a háncsot megrágják és lenyelik. mintha a legnagyobb veszedelem környékezné. A védekezési viselkedés azoknak a mechanizmusoknak az összességét öleli fel. hogy legkevésbé is érve lenne. annak nedvét nyalják. hogy keresztül-kasul szökdösve rajtuk. mint a fajtársak ellen irányuló ösztönös harckészség megnyilvánulását. Ez az idegi mechanizmus felel és szabályozza az állatok visszavonuló. életmód és főleg véralkatra olyan nagy variációt mutató barnamedvénket ÚJFALVI Sándor (1990) nagyon találóan jellemezte még a múlt században: „Az egyik mogorva. amint megpillantja a vadászt. forma. sűrűség és kőszállak közt.és a középagy kamra körüli idegi szerkezeteit foglalja magában. A harcias viselkedést serkentő és elősegítő rendszer a látótelep alatt. az útjába eső gallyakat s faleveleket félre húzogatja. A Görgényi.” A barnamedvék egyik furcsa szokása. azoknak pokoli rivalgásai közben nagy flegmával ballag.és jegenyefenyő kérgét tépik le lentről-felfelé vagy fentről-lefelé. mely bivalmarhától is sok lenne. valóban mintha finom női cipőben sétálna. pontosabban az oldalsó és alsó-középső részen található. hogy ijedtében minden gyomrában levő emésztést fenékig ürit. úgy összerogyik. mintha lábait kiütnék alóla. Az agresszivitást a fajon belüli kapcsolatformaként értelmezik. Talaj mentén átlagban 38. menekülhessen. midőn a másik a leggondosabb meglyuggatás után is mellőzi az élhetetlen. a fa kérgét lehúzva. Némelyik egy kis pipafüstszag vagy legkisebb kézmozdulatra hirtelen visszaszökik. serkenti az említett viselkedés kiváltását és lefolyását. a másik mérsékli. amelyek révén az állat önmagát és a harci viselkedésen keresztül szerzett tulajdonait saját. mihelyt kürtöt hall. mintha megrakott szekér zörögne végig az erdőn.. előtte megiramodott vadászt. A veszély elkerülésének legbiztosabb módja a menekülési távolság betartása. a másik túlságosan félénk. izmos talpai terhe alatt nagy ropogással zúzza össze a vastag fagallyakat. egyszerre minden nesz nélkül tűnik fel a készületlen vadász előtt. szívogatják. Ezért gyakoribb a megadó magatartás – lefegyverzi a támadót –.” „Többször láttam izmos medvét egy rongyos kis kopó előtt a félelem minden jeleivel hanyatt-homlok nyargalni. Két ellentétes irányú és működésű idegrendszer szabályozza és biztosítja a harcias viselkedést. hihetetlen sebességgel. minden botlás vagy sikamlás nélkül. és ijedtében akkorát ganélik. többnyire haragos..és Gyergyói-havasok területén öt év alatt megfigyelt negyvenkét lehántott fenyő középkorú. s minden kitehetőt elkövet.6 cm átmérőjűek. valamint más fajok egyedeivel szemben igyekszik védelmezni. anélkül pedig. Az egyik sebes szökésekben tör előre. Ezután pedig hanyatt-homlok fut árkon-bokron. és mérsékli vagy gátolja a harcias viselkedést.

60–2. I. WEBER (1980) egyes helyeken gyakrabban látott. magasságban – több tucat frissen lehántott luc. (JAKUBIEC. nedvesen. f. A megfigyelt erdőrészben a lehántott fenyőknél fiatalabb juhar. amelyek 2–2. 50 év vagy annál több. de találtunk 2. többnyire eltakarva a karom és harapások nyomait.39 maikat és le-fel vagy oldalt tépik csíkokban a kérget. A szemfogak nyomai a fatörzsön tompaélű kisbalta-hagyta nyomokhoz hasonlított. P. 1963) R. hanem őrzik a harapások nyomait is. sz. Két-három hét után az egész sértett felületet ellepi a gyanta. június 13-án a ratosnyai Lisztesen – 650–670 m t. más karomnyomok. POP (1964) véleménye. többé-kevésbé lehántott fa volt. 1993. Többször láttunk lehántott kérgű fenyőket elszórtan. Magyarázzák fogés karomkoptatás szükségességével. A pásztorok és egyes vadászok szerint több oka lehet a fahántásnak. JACOBI (1957) saját megfigyelései szerint gerinceken találhatók ezek a fák.30–1 m-ig lefelé nem sima hántásokat mutatnak. A lehántott részek nagysága. 50 m mélyen az erdőben 133 hántott fenyőt számoltunk össze. de általában újakat választanak. Egyes fákon egy-egy csík kéreg volt fentről-lefele vagy lentről-felfelé hasítva úgy. Több medve is meghánthatja ugyanazt a fát egy évben. amit a különböző magasságú hántások. jól kirajzolva a karmolások. hogy a fán lógott.és jegenyefenyőt találtunk egy régebbi. vagy nevezik ivari értesítő jeleknek. de friss tépések csak tavasszal találhatók. a hím erősségi mércéjének. mikor a kambium-szövetet összegyűjtötték fenntröl-lefele. egy-két hetes hántásokat.5 m magasról 1. hogy a legrégebbi fákat esetleg május utolsó napjaiban vagy június elején sértették meg. A fák talajmenti átmérője 30 cm körüli. formája kölönbözött a fa hosszanti és kerületi irányában. Az úttal párhuzamosan 600 m hosszúságban és kb. A Hargitai. míg máshol elvétve talált csak hántott fákat. s nem csak a kéregben tesz kárt. Szemfogaival fadarabokat harap ki. rövidebb-szélesebb rész. 1993). ritkán egynél többet ugyanazon a helyen. Június 19-én ugyanott még több sárgán virító törzsű. és medveszőr csomókat. Jól meg lehetett különböztetni a pár napos.és Görgényi-havasokban szerinte gyakori a lehántott lucfenyő és égerfa tavasszal. Jól látszik a fás részen a karmok helye. A fenyők 31%-a teljesen kiszáradt a hámozás következtében (ALMĂŞAN et col. sárgán virít a sötét erdőben. A következő napokban tompul sárga fénye. A 600´50 m területen kívül is voltak elszórtan meghántott fák kisebb számban. A háncsot megeszik. koruk kb. Az egymásutáni megfigyelések lehetővé tették a kéregrongálások időbeni elkülönítését. A fák 8–10%-a legalább félig vagy egészen körben kéreg nélkül voltak. Az egy-két napos kéregtelenített fa fényesen. A lehántott rész lehet hosszú-vékony sáv.70 m-ig felhasított kérget. hogy a fiatal medvék – és nem mindegyik – hántják a fákat.és bükkfák érintetlenek voltak. más szőrcsomók bizonyítanak. . Július 4-én és 11-én egy-egy kis helyen frissen letépett kéregdarabot találtunk (9. egy hét után szürkés gyanta jelenik meg a törzsön. elég gyakran két méter feletti magasságig. Ezekből a megfigyelésekből következtethetünk arra. harapások nyomait. Ugyanaz a fa lehet tépett és harapott különböző évekből. Régi csapákon lehet látni. használaton kívüli erdőkitermelési út mentén. Másoknál látszottak a harapás nyomai különböző magasságban és szélességben. mert látszik az ürülékükben. területelhatárolással. ábra). emésztési zavarokkal való küszködéssel. mérgesség levezetésével. 25–50 éves lucfenyők. vagy körbefuthat a fatörzs körül.

ábra Medvehántotta fenyők .40 9.

Napközben olyan bozótos . Mivel kb. méretéből legfennebb közepes nagyságú vagy fiatal egyedre gyanakodhatunk. Az évi ritmus és ennek szezonális változata jelentős szerepet játszik az állatok párosodásában. napkelte. hímerősségi mérce. az utódok nevelésében. egyrészt a ritmusrendszere az állat belső életfolyamatait szabályozza időben.és karomkoptatás szükségességével magyarázható lehetne. de a május végi júliusi gazdag vegetáció nem indokolhatja az élelemhiányt. illetve reflexeiben. Viszont mérgességének. de kétségtelenül a friss nedvből és a kambium-szövetből fogyaszt. Kétségtelenül a lehántott törzsekről leharap. Ezek szorosan összefüggnek a viselkedésben fellelhető ritmusossággal. A központi biológiai óra ha nem jár együtt a perifériás sejtbeli órákkal. szaporodásában. mégsem zavartatta magát a medve. fény. amelyek szerint ezek területelhatárolások. ami kóros állapothoz vezet. Fog. Minden egyed sajátja. szaporodással. másrészt a szinkronizáló rendszer a belső életfolyamatokat vagy ritmusokat a külvilági ritmusaival hangolja össze. idegfeszültségének levezetése. éhességet. A környezet ritmikus változása a belső hatóerőt a saját maga időciklusaira állította be a törzsfejlődése folyamán. A napi ritmus endogén jellegű. Az elég gyakori ürülék mennyiségétől. Létét és tevékenységét belső biológiai ritmusok szabályozzák. ritmusváltás áll be a két óra egymáshoz való viszonyában. A medve – valószínű üldöztetése következtében – éjjeli életmódot folytat. olyan helyen. A letépett kérget nem fogyasztja el.41 1994-ben ugyanezen a területen kevésbé gyakori. A biológiai órának két alapeleme. alkonyatkor és virradatkor aktívabb. teljes izolációban is fennmarad és pontosan működik. Vezeti a környezetbe való helyes beilleszkedésben. védekezési reakcióikban. nem érthetünk egyet azzal az állítással. legfennebb – az általunk megfigyelt esetben – emésztési zavarok okozója lehet. téli álommal stb. napnyugta. reggel vagy késő délután is lehet látni sétáló vagy legelő medvéket. Véleményünk szerint közelebb áll a valósághoz ez a feltevés. Néha napközben. Emésztési zavarainak orvoslására ennyi fakéreg letépése kicsit túlzás. A kis területen ilyen nagy számú fa megrongálása kizárja azoknak az állításoknak a hihetőségét. pótcselekvés lehet. hogy a télutói-kora tavaszi élelemhiány miatt történik. Az év tavaszán medvelest építettek a közeli tisztásra. lekapar kambium-szövetet. hogyha nem a legpuhább fát választaná a vegyes erdőből.) szoros összefüggésben áll. a populációs változások alakulásában. párzási hely megjelölése lenne. de szintén számos fa kérge volt többékevésbé megrongálva. Aszinkron ritmus áll be a receptorérzékenység maximuma és a hormonszekréció maximuma között. csapadék stb. fény befolyásolják. a párzási időszakot fedi az általunk megfigyelt kéregrongálás. amit el is fogyaszt. óra szerint mennek végbe. intenzív hőmérsékletváltozások. életfolyamatai pontosan meghatározott időben. Bioritmus A medve – mint az élővilág része – sem kivétel a biológiai ritmus egyedre jellemző és egyedenként csak minimális eltérést mutató periodicitása alól. A biológiai órának két fontos jellemzője: a belső hajtóerő (cselekvésre késztetés) és a külső ciklus (hőmérsékletváltozás. sokrétű szerepet tölt be. a táplálkozással. téli álomban. ahol biztonságban érzik magukat. Ugyancsak 1994-ben Ratosnyán egy 35–40 cm átmérőjű bükkfán figyeltünk meg hántási nyomokat. ivari értesítő jelek. Bonyolult és eredménydús életében a biológiai óra rendkívül fontos. ami nélkül nem volna képes életben maradni. legfennebb az ínyencséget. és emésztetlenül ürít.

MANTEUFEL 1948-ban egy medvebarlang bejáratától 170 cm-re plusz 2 Cfokot mért. A szervezet számára az energiaforrások nem kimeríthetetlenek. megközelíthetetlen helyeken. bélcsatornájuk kiürül. A fialni készülő vagy bocsos nőstény mohával. azok melegebbek. A nagy hó beálltával téli szállására vonul vissza. Rendszerint az évszaknak megfelelő táplálkozási hely közelében tanyáznak. Az erdei utaktól 600–800 m-re van legfennebb. hogy napközben keresse magának az élelmet. A pihenésnek – alvási viselkedésnek – különböző fokozatai. Ha nem száraz a talaj. hogyan fér be egy nagytestű állat azon. hogy tulajdonosa kint járt a tél folyamán. álcázzák. nyújtózkodik. sziklás. Figyelik. gyökerek gödrébe összehordott és beépített. ahol 60–80 napot nagyobbrészt alvással tölt. lehetőleg száraz sziklaüreget keresnek. A felvett testhelyzetet az anatómiai sajátosságok határozzák meg. amely pihenőhely (alvóhely) keresésével kezdődik. A hímek nem sokat adnak a komfortra. A túl nagy sziklabarlangot nem szeretik. Nagyon éhes kell legyen. Enyhe télen gyakorta. ha nem érez közvetlen veszélyt. sokkal jobban ragaszkodnak a barlang biztonságosságához. de annak inkább többszöröse. Nagyritkán lehet barlangban ürüléket találni. Nincs hosszabb időre napi pihenőhelyük. végül az ürülék felgyülemlése készteti továbbállásra. A téli álom nem letargikus állapot. Szájában hordja rendre a barlangba és rendezi el. A kicsik fekvőhelye két-három méterre található az anyjukétól. Alvás előtt. a táplálékhiány és a táplálék megszerzésének nehézsége a nagy hóban késztetik a barlangba vonulásra. Ugyanazokat a csapákat használva. és később is hagyja el a barlangot mint a hím. az eső közömbös számukra. ahol nem lehet észrevétlenül megközelíteni. Nem ragaszkodnak okvetlenül sziklabarlanghoz. A nőstény medve már december elején visszavonul. A test életfolyamatainak fenntartására a különböző tevékenységek végzése közben nagy mennyiségű energiát fogyaszt. A medve terpesztett hasfekvésben alszik legtöbbször. de a hideg. nem lehet úgy megközelíteni. nagyobbításakor. Néha földkupacot láthatunk a bejáratnál. ragadozással tölti napjait. s ha több napig használja ugyanazt a fekvőhelyet. Nem a hideg. Bár kedvelik a keleti és déli fekvésű barlangokat. inkább sziklaüreget választanak. amit majdnem kunyhószerűen képeznek ki. néha kidőlt fa mellé. ébrenléttel váltakoznak. vagy keresnek újat. Ugyanolyan éber alvás közben mint a nyári mindennapi alváskor. A medve évi biológiai ritmusának egyik sajátossága a téli álom. Téli szállásravonulás előtt pár nappal nem esznek. Többé-kevésbé mély (60–70 cm) megtisztított lyuk a fekvőhely. tálplálkozott. A nőstény januárban a barlangban elli bo- . sűrű fenyvesek. pihenéssel. kóborolva. Minden felesleges mozgást. fenyőággal. száraz fűvel készíti elő fekvőhelyét. mélysége és időtartama van. gallyakra fekszik. Az anyamedvék a bocsok ürülékét eltüntetik. a szél. azok kimerülését meg kell akadályozni a mozgások minimumra való csökkentésével. alvással. és amelyet sajátos testhelyzet (póz) felvétele követ. főleg hím medvéket. ritkán használják több nap ugyanazt. ha nagy a hó. Néha olyannyira szűk a bejáratuk. WEBER (1989) két hektár fenyvesben 20–50 m-re egymástól három példányt figyelt meg. el sem hinnénk. kutatják. Éjjel sohasem lustálkodnak. Az alvás és pihenés ritmikus. A napot kerülik. energiapazarlást megszüntet. Késő ősszel. de néha 5–15 m-re is bevár. ami arral utal. P. A barlangjából megzavart medve ritkán tér vissza oda.42 helyeken alszik. fajspecifikus ösztöncselekvés. után és közben ásít. különösebb fáradság nélkül egy éjjel több tíz kilométert tesznek meg. avarral bélelt fekvőhelyen telnek. amit bentről kotort ki a barlang szélesítése. hetekkel a nagy havazások előtt keresik fel a régi barlangot. 1961). ugyanakkor a külső hőmérséklet mínusz 14°C volt (COMŞIA. A biotóp felső határához közel. hogy észre ne vegye a közeledőt. de máskor is találunk télen kószáló. A túl nagy bejáratot eltorlaszolják. Napi és évszakos változásokat mutat. őrzik fajtársaiktól. hosszabb alvások kisebb szünetekkel. nagyobb területeket járnak be élelemért.

zsírok közül az oxidáció számára legkönnyebben hozzáférhető a szőlőcukor. A hőszabályozás központja a hipotalamusz. gondozza őket. A hímek mindig egyedül vonulnak barlangba. A zsírsavakból és az ugyancsak magas hőértékű glicerinből felépült zsírok a szervezet legkoncentráltabb.9161. pilomotricitásra („szőrállás”) vonatkozóan. mert nitrogénjüket a szervezet oxidálatlanul. 1970). Fogságban és megfelelő táplálékmennyiség biztosítása esetén nem alusznak téli álmot. a barlang elhagyásakor is van a bunda alatt. Olvadási pontja 110 C-fok. Fiziológiás hőértéke egyenlő a fehérjéével (a fehérjék fiziológiás hőértéke azért lényegesen alacsonyabb a fizikaiénál. A hideg átvészeléséhez való alkalmazkodásnak csak egyik része a zsírlerakodás. az . légzési ritmusa a nyári alváshoz lépest nem csökken. A zsírok lebontása hidrolízissel történik zsírsavakra és glicerinre. a testméret és hőháztartás közötti összefüggés alapján minél nagyobb egy test mérete. és legtöbbször a testvérek együtt töltik a telet. Visszakapcsolásos rendszer alapján működik. a meduloszuprarenális-. A hideg elviseléséhez sok energiára van szükség. ammónia alakjában küszöböli ki). ellésre készűlök szintén. de kevesebb a zsír felének. A szabaddá vált zsírsavak oxidációja történhet többféleképpen. A felhízott egyedek zsírja 40 kg-nál több is lehet. amelyből a szervezet normálisan többet éget el mint a másik kettőből. Az anyamedve első éves bocsaival egy barlangba húzódik meg. di. Rendes körülmények között a szénhidrátok. tavasszal válnak el. első része a hűtésé (hőleadásé). a párologtatás és hőleadás lihegéssel történik. raktározásra legalkalmasabb energiahordozói. erekre. élelemhiányban a meglevő energiamennyiséggel kell a leggazdaságosabban bánni. annál kevesebb a viszonyított hővesztesége.43 csait. elégséges hőszigetelő zsírréteg tavasszal. A tartalékzsírok raktározásának specifikus helye a zsírszövet. A kutyafélék és a medve izzadságmirigyei közül csak a lábujjak közöttiek működnek. szívverése. pajzsmirigy. A kétéves bocsok az anyjuktól nem messze keresnek barlangot.és kortikoid-hormonoknak. ugyanis a mérsékelt égővtől a sark felé a medvék mérete nő. A tartalékzsírokat legnagyobbrészt trigliceridek alkotják. A medvezsír 86 %-a zsírsav. Perifériásan az idegrendszer biztosítja a hőháztartás egyensúlyát az izomzatra. Az őszi bőséges táplálkozás következtében felhízott medve felhalmozott zsírmennyisége energiaforrás és hőszigetelő réteg télen. plusz 2 C-fokon keményszik meg. Hogy is lehetne letargikus állapotban ilyenkor? Testhőmérséklete. A téli táplálékfelvétel hiányában a zsírok és gliceridek elégetésére szorul a szervezet. fajsúlya plusz 15 C-fokon 0. Elviselését idegi és hormonális rendszer szabályozza. komplex lipidek esetén más összetevőkre is. csökkentve a viszonyított hőveszteséget. Jól alkalmazható törvény a medvékre. majd szoptatja. Az öreg nőstények és a fiatal. viszont az aktivitásban lévőknél valamivel alacsonyabb.és monogliceridek és a koleszterin kis mennyiségben vannak jelen. A törzsfejlődés folyamán kialakult adaptáció. 202 mg kálium-hidroxid kell egy gramm zsír szaponifikálásához (COUTURIER. Ennek az adaptációnak egyik formájaként jelentkezik a pajzsmirigy és mellékvesék működésének fokozódása. A téli álom alatt testsúlyának 10–15%-át veszíti. Fontos szerep hárul az ortoszimpatikus idegrendszerre és a noradrenalin-hormonokra is (ŞANTA–JITARIU. vérkeringésre. melynek hátsó része a hőtermelésé. Kevés sztearinsavtartalma miatt félcseppfolyós állapotban van plusz 35 C-fokon. fehérjék. 1954). Életfolyamatainak energiaszükségletére csak egy részét használja el. ellenkező esetben ezek csökkenése. A hőszabályozásban fontos szerepe van a hormonális rendszernek is. ami a 60–80 nap koplalás után nem is olyan sok.

A fogságban tartott medvére jellemző. ellenkezés jelével találkozunk. A medvék köhögnek. Fogság A felnőtt medve nehezen tűri a fogságot. susogó bocsok az álmosságukat. félelmet. A lihegés és morgás között minden erősségben tompán hallatják hangjukat. Megfigyelhetjük. A társas kommunikációban a póznyelv. mintha indulatszavakat használnának. és kihasználva az alkalmat. A doromboló. fiziológiai állapotukat. Egyértelműen a fajtársak tudomására hoznak valamit: fenyegetést. meglepetést. nyögdécselnek. megelégedettségüket juttatják kifejezésre. Kicsi koruktól könnyen megtaníthatók bizonyos műveletekre. néhány pofon elcsattanásával. sarokba szorított állat félelmetesen üvölt. A megsebesített. fajra jellemző. s ha a gondozó feléjük irányítja a vízsugarat. hirtelen odacsap. fogaikat is szokták mutogatni. közepes fájdalmat jeleznek. de hasonló hangon hívja az anya a bocsokat és a bocsok az anyjukat. párzásra vagy játékra szólítanak fel. fogságban viszont igen. ábra. nem úgy mint más nagy ragadozókon. Kommunikáció A társas kommunikáció ösztönös. Szeretnek a vízben pancsolni. ásítanak. felhívják a figyelmet a külvilág valamely jelenségére. félelmet fejeznek ki. Ennek segítségével az egyedek a létfenntartással kapcsolatos alapvető szükségleteiket és törekvéseiket. mint az etetőedény kitolása a rácson – ha éhes –. Ezt a tulajdonságát használják ki az állatidomítók cirkuszi mutatványok elvégeztetésére. A makogás a tanácstalanság jele. s ezt legtöbbször szigorúan be is tartják. A természetben nagyon ritkán támadják meg az embert. különféle hangokkal adnak kifejezést. Az idomítás kezdetén ki szokták törni a szemfogaikat a balesetek megelőzése végett.44 összes közül a legfontosabb a szervezet számára a beta-oxidáció. félre nem érthető közlésekre szorítkoznak. a macskaféle nagy ragadozók viselkedéséhez hasonlóan. így fejezve ki fájdalmukat. Nagyon agresszívvé válnak.). barlangja tisztaságára kényes medve az állatkerti szűk környezetben gyakoribb tisztálkodásra szorul. csodálkozás. Az állatok tömör és precíz. jóindulatúnak látszó medvénél. s amit elér. Az óvatlan látogatóktól fényképezőgépet. hangulatukat. nem egyszer komoly balesetet okozva. A kommunikáció másik formája a jelbeszéd. sapkát. éhségüket. és egyéb mutatványokra. Dörmögéssel ellenségeskedést. hogy a mutatványok alatt a medvéken mindig szájkosár van. szándékaikat fejezik ki. elkapja és szétszaggatja. . testtartásukkal. táskát. és annak visszahúzása. tüsszentenek. Mikor orrukon keresztül erőteljesen fújják ki a levegőt – huhogó hangot hallatva – a meglepettség. A szopós bocsok úgy vakkantanak. A jelbeszédrendszert emocionális nyelvnek is nevezik. néha rendesen lemosakodnak (10. néha el kell különíteni egymástól őket. A medvetáncoltatók az állatokat kis koruktól kizárólagosan növényi táplálékkal etetik. Nem szabad a ketrechez közel menni. arckifejezésükkel való közlés fontos helyet foglal el. a kifejező mozdulatokkal. Ha félelmükben morognak. A megmaradt glicerin lebontása két úton történik: cukrokká vagy vízzé és szén-dioxiddá való oxidálással. A rangsor hamar kialakul közöttük. mert pillanatok alatt kinyúl a rácson. A szabadban a pihenőhelye. A medvék kedélyállapotuknak megfelelő. és a medvetáncoltatók úgyszintén. Állatkerti gondozók véleménye szerint nincs kiszámíthatatlanabb a kedélyesnek. Egyik pillanatban apró szemei barátságosan csillognak. hogy sokat verekednek. egy másodperc figyelmetlenség. mint a kutyakölykök.

Lévén szőrtelenek. Említenek olyan esetet. ábra Medvék a marosvásárhelyi állatkertben A nőstények gondos anyák. még a karmai sem nőttek ki.45 10. hogy a köldökzsínor elszakítását célzó cselekvéssor kisiklása révén bocsait a szülés után a köldöküknél sebesre nyaldossák. és némelyik az utódok közül elvérzik. Felnőtt korára elviselhetetlenné vált a gondozóival szemben. nagyon hamar elpusztulnának. hogy az bele is pusztult. Néha annyira túlbuzog az anyai szeretet. Olyan eseteket is említenek. egyszerűen nincs teje. állandóan fogait használta (PALUGYAI. 1990). és ekkor a melengetésükkel sem foglalkozik. olykor túlságosan is azok. Egy ilyen elvett és felnevelt bocs felnőtt korára nyomorék maradt csonkolt lábára. amikor az anyamedve nem tudja szoptatni a bocsait. ha a gondozók idejéban el nem . amikor a bocs lábait nyalogatta olyan erősen.

Evés után a testvérek egymás szájkörüli részét lenyalogatják. Normális körülmények között 10–11 hetes korukban választják el a bocsokat. hogy az elszigetelten felnevelt. mindenhova. érzelmi nevelésben. Természetesen nem minden látogató éri el a minimális civilizációs nívót. s utána folytatja tevékenységét. amit nem lehet a tanulás elmaradására visszavezetni. szereti az édességet. Laikus szemmel nézve az állatkertben tartott állatok állatkínzásnak vannak kitéve. örökletesen koordonált mozgások nagyon könnyen veszítenek intenzitásukból. a cselekvés biológiai értelmét betöltő lefolyása során végzett mozgásokkal mutatott. a fokozott éberség. mintha mi sem történt volna. Tejjel. művészeti. dacára annak. mozgáskoordináció a legkisebb részletekig öröklötten rögzítettek. Az állatok és életkörülményeik megismerésével a vadállatokkal szembeni felfogásmód változhat meg. szomorú. Sokan a társadalomban elszenvedett sérelmeiket kívánják megtorolni a bezárt – tehát számukra ártalmatlan – állatokon. Szerepe van az esztétikai. szánalomból kényezteti a bezárt állatot. és úgy kezelni őket mint a háziállatokat Minél zártabbnak érzik magukat. annál irritáltabbak. azt szét is szedik. sok bosszúságot okozva az ápolóknak.szívogatják egymás fülét. Amint elég bátrakká válnak. Gyerektől-felnőttig mindenkinek kellemes időtöltés az állatkerti látogatás. Az elválasztott bocsok szívesen követik ápolójukat a látogatók között szálláshelyükre. hogy az ösztöncselekvés. A kiskorától fogságban nevelt állat a filogenetikus alkalmazkodás eredményeként létrejött akció. letisztítják az ételmaradékot. de általános következtetéseket nem lehet levonni belőlük. illetve kiváltó ingereik ingerküszöbe megnő. mert olyan fajokkal ismerkedhetünk meg.46 veszik őket. Az üresjárati reakció lehetővé teszi. szinte fotográfiai azonossága bizonyítja. Kamrába. fogságban tartott állatoknál az ösztöncselekvést színtiszta voltában tanulmányozhassuk. A veleszületett kiváltó mechanizmusok gyakran elveszítik rendes szelektivitásukat. dorombolva nyálazzák. Másik fontos rendeltetése a kipusztulóban lévő fajok védelem alatti szaporításának kísérlete. gyümölcslével lehet etetni. nem olyan játékos mint a fogságban született társai. óvatoskodókká vagy kötekedőkké válnak. mellyel rendszeresen tisztogatja bundájukat. tovább mesterségesen etetik őket. Ott heverednek le. szemeteskosárba kotorásznak. kiütközik egyéniségük. ahol a fáradság éri őket. cukrozott tejjel. Az állatkertek hasznossága mellett szól többféle rendeltetése. A spontán módon fellépő. A legtöbb látogató sajnálatból. a gátlások elmaradásának példája a húsevő és mindenevő állatoknál az újszülött gyakori felfalása. a természetbe való visszajuttatás céljából. sziesztáznak. Ilyenkor teljes szabadságot kell biztosítani nekik. ami az állatokkal szembeni viselkedését illeti. LORENZ (1977) szerint a külső feltételek hiányában értelmetlen ösztöncselekvés határesetének. s ami egyszer szétszedhető. A szociális gátlászavar. amikkel legtöbb ember élete folyamán nem találkozhatna. nedves ronggyal pótolják. felizgatva azokat. Az anya erős nyelvét. Ugyancsak fontos biológiai rendeltetése a tudományos megfigyelések lehetősége. A fogságban születettek hat hónapos koruktól fokozatosan kezdenek önállóak lenni. rágcsálnivalót. a tárgy nélkül lefolyó üresjárati reakciónak a rendes. természetes körülményeikhez közel álló kondíciók biztosításáért. Az így szerzett adatok nem nélkülözik a tudományosságot. A ketrecben dúló-fúló vagy fel-le sétáló medve elfogadja a bedobott édességet. A szociális gátlások szintén veszíthetnek erejükből vagy eltűnnek. A hat hónapos befogott bocs már nehezen szokja meg az ember közelségét.és reakció-normák beláthatatlan kieséseit és zavarait mutatja. Kiütközik rajtuk az elviselhetetlenségig menő kötődékenység. kényelmük. szekrénybe. Az ösztönös mozgások intenzitásának csökkenését és a szociális gátlások fogyatékosságait . Félénkekké. Ismeretterjesztő. Táplálkozásuk után ellustulnak. mancsaikat. gabonalisztes tejjel. A pár hetes bocs nehezen táplálható. hogy a lehető legtöbbet megtesznek az ápolók az élelmezésük. A medve egész életében falánk.

vagy elbújva a fák lombjában.47 semmiképp sem szabad összetéveszteni az ingermegvonással előidézett zavarokkal. megfigyelésének a hiánya szabadon bocsátásuk után. Az előkészített pihenőhelyeket éjszaka használták. Sajnos néhány napnál tovább nem követték őket. Szabadonbocsátásukkor átlagban 80 kilósak voltak. Betegségek A vadon élő állatok a megbetegedésekkel szemben jóval ellenállóbbak mint a fogságban tartott társaik. vagy foglalták el a jobb fekvőhelyeket. Egységes élelmezésükre napközben naponta háromszor került sor. A domináns példányok gyakran zavarták el az ételtől társaikat. 1989). Az étkezés után szükségét érezték a napon való lustálkodásnak. Törés. A feljegyzések arról nem szólnak. hogy azokat a következő év tavaszán olyan helyeken engedjék szabadon. a tanulás ezeket nem egyenlíti ki. nehezen széledtek szét. hogy már a begyűjtés után kialakult egy bizonyos rangsor. A kísérletnek egyik nagy fogyatékossága a bocsok követése. A domináns egyedek igyekeztek elfoglalni a környéket. s mint a háziállatok. Télen legfennebb a nyers zöldségeket utasították vissza. Súlyuk begyűjtéskor 10–30 kg között váltakozott (GEORGESCU. az étkezési idő eljövetelével hangosan. részben pedig azzal. hogy mennyire feltétlen szükséges a medvebocsok neveléséhez az anya-utód közötti fajspecifikus kommunikációs nyelv használata ahhoz. A fogságban lévő állatoknál ez gyakoribb és súlyosabb. Haláleset elvétve előfordult. ahol az egyedsűrűség kisebb. Egy 2000 négyzetméteres téglalap alakú elkerített részen hat év alatt több mint 300 bocsot neveltek fel és engedtek szabadon. Ezek a bocsnevelési kísérletek igazolják. Az éjszakát átaludták. hogy a felnőtt egyed a medvetársadalom teljes értékű tagjává válhasson. hogy meg is találják. Az első napokban összetartottak. 1977). ilyenkor menekültek a mesterséges barlangokba. 1949-ben a berni állatkertben két négyhónapos bocs májelégtelenségben pusztult el (COUTURIER. hogy a szabadbann a nappali étkezési rend maradt vagy sem. viszont a paraziták ellen kezelték őket. szakember kezében még kevésbé. tevékenységük kizárólagosan nappali volt. Ha ez a természetben történik – és biztos ott is megtörténhet – minimális a valószínűsége. A télen is folytatott napi három étkezés következtében nem vonultak téli álomra. Játszás közben is megfigyelhető volt ez a jelenség. hogy az elhullott vad ritkán kerül emberi szem elé. Tavasszal a mohón elfogyasztott bő növényi táplálék gyakran szokott hasmenést okozni. Részben ezzel magyarázható az erre vonatkozó adatok kevéssége. hat–tíz bocsot telepítettek ki egy-egy helyre. Kisebb csoportokban. Megfigyelték. amit többékevésbé be is tartottak végig. Elbocsátásuk előtt egy hónappal természetes táplálékkal etették őket a könnyebb beilleszkedésre való tekintettel. Állatkerti megfigyelések szerint a medvéknél gyakori a fertőző takonykór és a . kórusban követelték az ételt. Órák hosszat pihentek elnyúlva mozdulatlanul. A hat évi kísérlet alatt fertőző betegséget nem észleltek a bocsok között. Teljesen áttértek nappali élelemfelvételre. elűzve társaikat (ALMĂŞAN & ILIE. A hetvenes évek második felében Rîuşor helységben (Aninoasa erdészeti hivatal területe) éveken át gyűjtötték be tavasszal a 3–6 hónapos bocsokat. a lehető legserényebben. vagy gyülekeztek a fákon. 1954). Hangos zajra riadalom ütött ki. A testvérbocsok végig egymás mellett maradtak a fogságban. ficam és néha haláleset lett az eredmény. Egész fogságuk alatt növényi táplálékon éltek. Néha a 15–20 m magasról lepottyanó bocsok szerencsétlenül értek földet.

transfuga 6–230 darab volt található egy-egy állatban. A roşiori bocsneveldében az ürülékekben nagyon sok T. A laposférgek közül a Toxascaris transfuga. Az egysejtű állatok közül a Coccidia és Ciliata rendbe tartozók okozhatnak hasmenést. T. A galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó élősködők közül a Bothriocephalus ursi. A hideg. a Pulex ursi. elősegítve a paraziták terjedését. Az ízeltlábúak közül az atkák (Acerina) rendjéből az Ixodes ricinus . A rágcsálok vagy fertőzött dögök fogyasztása a legfőbb forrása ennek a betegségnek a terjesztésében. Gongylonema ursi (=G. 18. Az ország különböző megyéiben 1970–77 között lőtt medvéket vizsgálva. A fertőző betegségeknél sokkal gyakoribbak az élősködők. Az állatokat Thibensollal sikerült kikezelni. indiszpozíciót. Az állatkertekben elhullott vagy lőtt medvék kizsigerelésekor számos élősködőt határoztak meg. . transfuga-t találtak. összesen tíznél talált. BRIOL egy elejtett felnőtt nősténymedvénél köldöksérvet állapított meg (COUTURIER. nedves betonkifutók artritiszt okoznak. az elszigetelt életmódnak tulajdonítható. Ezzel a parazitával való fertőzés jelentősen csökkenti a testfejlődést. A mégsem elhanyagolható fertőzési arányszámot megmagyarázni főleg az őszi összetömörülésekkel lehetséges. Mallász József dévai múzeumigazgató a Retyezát északi lejtőjén 1923-ban egy hét kilométeres szakaszon hét medve hulláját találta. a medvénél aránylag kevés endoparazita található. Bár ritka. Mint utólag megállapították. contortum) főleg bélben és a nyelőcsőben. 1929). Egy-egy esetben Dicrocelium lanceolatum. levertséget. a Dermacentor tuberculiceps. a Trichopsylla (Chaetopsylla) strandi. Taenia ursina. A vadhúsfeldolgozó üzemektől kapott adatok szerint az 1970–1977 között megvizsgált 794 medve Trichinella spiralis-szal való fertőzése 14–25. A párizsi állatkertben figyelték meg. de lehetséges a veszett medve. a Trichinella spiralis. spiralist-t. Taenia solium (borsókája a Cysticersus cellulosae néven ismert) és a Diphillobothrium latum. RÖSLER (1984) a Beszterce környékén 1968–1974 között lőtt 244 medvét vizsgálta meg. a Toxacara canis. mikoris ürülékükkel a talajt befertőzik. 1954). 1954). RÖSLER (1984) 1961 és 1976 között a besztercei részen szintén egyet-egyet.48 tbc. hogy a medve fogékony a tífuszvírussal szemben (COUTURIER.5%-os évi átlaggal. a kolumbácsi légy (Simulia columbacensis) által terjesztett kétajkú fonálférgekhez (Spirulina) tartozó gomolyfilária (Onchocerca vulvulus) okozta halálukat (BREHM. 1954). NESTEROV– ALMĂŞAN–CIOLOFAN (1979) három parazitafajt találnak. WOLF (1978) 1976-ban talál Ratosnyán egyet. Toxacara nystax. Viszonyítva a többi vadállathoz. ami az általa elfoglalt élőhelynek.8% között mozgott. a Trichodectes pinguis található meg a medvéknél (COUTURIER. illetve Gongylonema pulchrum és 12 esetben Toxascaris transfuga került elő a zsigerekből. T.

arctos var. Ez képezte a fejlődés egyik ágát. 1954). 1954). Kihaltak anélkül. fogazat és lábak kialakulásában a mai kutyaszerűek felé vezető fejlődési irányt jelzik. nemre. hogy egy fosszilis állatfaj kövületei méretben nagy variációt mutatnak. Boule által elnevezett U. hogy újabb fajok alakultak volna ki belőlük. priscus néven is ismert. és az U. Az ázsiai Helarctos malayanus és Selenarctos thibetanus az U.és medveféléknek. 1968). Az U. A miocén közepén találkozunk először az Ursavus nemmel. A barlangi medvéket a fosszilis barnamedve maradványokkal összehasonlítva. Az alsó pleisztocén különböző medvemaradványaik között találták a kisméretű U. Kihalásának pontos idejét nem ismerjük. A felső pliocéntől az alsó pleisztocénig az Ursus-nem folytonosságában űr van. és főleg. amelyet az U. deningeri és az azt követő elterjedt U. mert néha kisebb formákat is találtak. A barlangi medve nagyságát legtöbbször eltúlozzák. egy kisebb formával Magyarország és Erdély területén. vége felé pedig az Ursus prmaevus-szal. Mind a négy előzápfoga meg volt. Tizenöt-húszmillió évvel ezelőtt. a miocén kezdetén jelenik meg a Hemicyon. spelaeusé. sok eltérést találunk. formicatus minutust írja le (COUTURIER. mosómedvefélék (Procynonidae). faidherbi (É-Afrika). és amit később U. méretre való tekintet nélkül pusztulnak el. medvefélék (Ursidae). A tulajdonképpeni Ursus nem az alsó pliocénben jelenik meg a Creodontákból. arctos a közepes termetű. etruscust. mint a fosszilis barnamedve. Az első szűkebb értelemben vett ragadozók a koponya. 1969). amely az U. Egy fejletebb hím U. hogy nem a legreprezentánsabb egyedek maradványai maradtak fenn csak. arvernensis követ. arctos méretre lehet nagyobb.49 A BARNAMEDVE RENDSZERTANA Paleontológia Harmincmillió évvel ezelőtt az oligocénben a Miacidákból alakult ki a ma élő ragadozók zöme. arctos fajig. a villafrankiumban jelent meg. prearctosból ered a közép pleisztocénből. hiénafélék (Hyaenidae) és macskafélék (Felidae) később bontakoznak ki. cibetmacskafélék (Viverridae). ami a barlangi medvének viszont nem (COUTURIER. törékenyebbek mint az U. Egy másik ág az észak-amerikai U. hogy egy „minor” formát. priscus ágából a felső pleisztocénbe egyenes ág vezet a mai U. arvernensis leszármazottja. hogy az U. ezek után a földtörténeti negyedkorban jelenik meg két nagyméretű faj: a kevésbé ismert U. kb. arctos csontmaradványok vékonyabbak. Eurázsiában egy időben éltek a pattintott kőkorszak emberével és a mamuttal. 1954). Ezek a családok képezik – mint önálló fejlődési vonalak – a szárazföldi ragadozók rendjét (Frissipeda) (PETZSCH. etruscus tekinthető a ma élő barnamedvék ősének. priscus főágából vált le az U. ami a leletek ritkaságát is magyarázza az előzőhöz viszonyítva. a harmadik az U. mint egy fiatal. Az U. fejletlen vagy nőstény barlangi medve. horribilis. M. amely egymillióhétszázezer évvel ezelőtt élt. Feltehető. menyétfélék (Mustelidae). Logikus. SCHMERLINGet. etruscus megjelenése előtt (COUTURIER. A tulajdonképpeni kutyafélék (Canidae). ami arra késztette GAUDRYt. Az U. . 20 000 évvel ezelőttig (MACAROVICI. mert az állatok korra. az Ursus boekhi fajjal. larteti és U. hogy töredékes állományok fenntartották magukat még a holocén első évezredeiben is. spelaeus. A középpleisztocén U. A mérsékelt égővben – Angliától az Urálig – oly nagy számban élt medve Nyugat Európában egész csonttemetőket képez. vagy nem azokéit találták meg a kutatók kizárólagosan. priscusnak neveztek el. közös őse a hiéna.

miután bizonyos ideig kortársa a barnamedve ősének (MIHĂILESCU. széles homlokú volt. GEORGESCU (1970) szerint a barlangi medvénél a rhinion-sagnasimax-nasion (2-3-4 sz. Az ilyen rendellenes állkapcsi készülék maga után vonta az egész koponya alkatának a megváltozását és különös fiziognómiai jelleget kölcsönzött egyes egyedeknek (LAMBRECHT. spelaeus a mai barnamedvénél kb. a barnamedve ősénél rövidebbek és fejletlenebbek a hátsóknál.50 Az U. nemúgy mint a barnamedve őse. Az istállóskői barlang két különböző rétegében talált közel 3000 barlangi medvefog alsó első és második örlőfogát vizsgálták. 1970). Számos barlangot felváltva lakott a medve és az ember. 1965). fokozatosan elvesztette ragadozó jellegét. bulldogosodását. jól elkülöníthető a kövületek rétegződéseiből. ez a fog arányosan kisebb lett 2 %-kal. hogy növényevésre tért át. egyharmaddal nagyobb termetű. VÉRTES (1957) az arckoponya eképpeni alakulását bulldogosodásnak nevezi. Az első zápfog méretei azonban megváltoztak. vájkáló volt. Eközben az első zápfog kisebbedett. ha barlanglakó is volt. A szögek változatossága nagyon jól megfigyelhető a mellékelt koponyafényképeken és a róluk készült profilpoligonokon. A mértékcsökkenés nem állt arányban a barlangi medve általános testméreteinek megváltozásával. Fogai erőteljesebbek voltak. Valamikor a jégkorszak végén tűnik el. A Bruck és Graz közötti Drachenhöhle barlangból előkerült 150 tonna csont közül 2000 barlangi medve szemfog és egyéb medvecsontok kerültek elő – az embrionális alakoktól az újszülötteken át a fiatal és teljesen felnőtt példányokig. E vizsgálat előtt is megfigyelték a medvék fogsorának a rövidülését. A barlangi medve maradványai többnyire barlangokból kerülnek elő. s így harapáskor az alsó szemfog a felső szemfog és a felső metszőfog közé szorult. a felső és alsó három előzápfog teljesen hiányzott. M = 179°20'. a felső fogak mély barázdákat véstek az alsó állkapocsba és az alsó állkapcsi fogak alapi részébe. ABEL ebből a rengeteg anyagból állapítja meg. Az általunk mért barnamedve koponya megfelelő szöge: ♂♂ m = 142°50'. a paleolitikumban tért hódít. A pleisztocénben a barnamedve vitalitása szembetűnő. és hoszszú orra tömpe bulldogorrá rövidült. legelő és túró. 1926). tehát a Bergmann-törvény szerint a barlangi medvéknek növekedniük kellett. Az alsó állkapocs beszorult szemfoga teljesen lehetetlené tette az állkapocs oldalsó irányba való mozgását. Míg a barlangi medvénél az első lábak rendszerint erősebbek mint a hátsók. ami a medve arcorrának és fogsorának rövidüléséből származott. és nem viselik az „emberi konyha” nyomait. Ez a tény a következő feltételezésre késztette F. KOLBYt (1951): A barlangi medve jobb gyalogló. a ma élő barnamedvénél 175°. viszont a mainak fejlettebb a koponya occipitális része. impozánsabb volt mint utóda. Az egész fogazat inkább vegetáriánus életmódra vall (HAIMOVICI. az erdősáv alsó határán élt. A csak medve lakta barlangok rétegmaradványaiban a kövületek másként helyezkednek el. Példának említjük a németországi Sirgenstein hely- . Az ilyen fogazatú barlangi medvék csak merőleges irányba tudták állkapcsukat mozgatni. A két vizsgált réteg közötti tízezer év alatt a második zápfog nem változott meg mérhető mértékben.) által bezárt szög 140°. viszont kevésbé jó mászó. aminek okát a táplálékmegváltozással magyarázták. x = 171°48' (n = 9). s így lehetetlenné vált a zápfogaknak a növényi táplálék szétmorzsolásánál elengedhetetlenül fontos örlő mozgása. Valamennyi istállóskői megfigyelés értelmében ez idő alatt az éghajlat mostohább lett. hogy az alsó szemfog tengelye kifelé hajlott és a felső állkapcsi metszőfog és szemfog kissé eltolódott. M. koponyája erősen magasodó. míg a neolitikumban mindenhol megtalálható. Az istállóskői leletanyagban ezt a folyamatot – egy viszonylag rövid földtörténeti idő alatt – számszerűleg ki lehetett mutatni. Ugyanakkor. Azáltal. M = 177°30'. és az alsó negyedik előzápfog is eltérő volt. Nagyobb. x = 167°47' (n = 25) és a nőstényeknél a m = 163°40'. Ezek alapján EHRENBERG rekonstruálta e faj intogenézisét.

1963. Ezek a barlangban laktak évezredeken át. Elvégre az ember mindenkor könnyebben zsákmányolt a növényevők közül. 1977). Cheile Turzii. Lorău. A brassói Peştera Mare barlang aurignacian (felső paleolitikum) rétegeiben Ursus arctos és Ursus spelaeus maradványok találhatók (NANIA. hogy van kistermetű hangyászmedve. A Szamos melléki Poiana Botiz. Jelenléte a Duna árterületén következtetni enged arra a feltevésre. Peştere. Ugyanilyen eredetre vall a moráviai Sipka-barlang összetört csontjai. ott éltek és pusztultak el. a csíki Techereu. Cărpiniş. az aradi Moneasa. Az Igric-barlangban sok száz barlangi medve és más ragadozó csontjai halmozódott fel a jégkorszak folyamán. vérmedve stb. A barnamedvékhez viszonyítva a barlangi medve maradványok sokkal gyakoribbak a barlangokban. Az itt található Peştera Muierilor barlang lakói a felső paleolitikumban barlangi medvére vadásztak a maradványok szerint.. A bihari Oncsásza. a Torda melletti Sohodul. A mai szűkebb körű elterjedése az ember-faktor következtében alakult ki. Băile Herculane helységekben (NEDICI. a Fehér megyei Bedeleu.51 ségben a középpaleolitikumból (a mousteriani réteg) származó barlangi medve csontokat. a krassói Reşiţa. hogy nem határolódott el a Balkán-félsziget felé. hogy jelentős morfológiai variációt mutatott e faj. 1992-ben írt dolgozatában (kézirat) pedig 32 helységről tesz említést. a fogarasi Peştere. 1940). A Baia de Fier környékén talált mousteriani csontmaradványok 90%-a medve. hogy a magyar pusztán át egész Európa szerte összefüggő medvepopuláció élt. 1940). Számos dolgozat foglalkozik a barnamedve . Ugyanúgy Moldván keresztül Ázsia felé sem határolódott el (HAIMOVICI. 1941–42). Reşiţa Română. az örvösmedve öreg korára elvesztheti örvét és a vérmedve is szívesen megeszi az erdei gyümölcsöt és más növényi táplálékot. Elterjedése sokkal egyenletesebb volt mint ma. mert az Olteţul és Galbenul patakok által a mészkőbe vájt barlangok jó lakóhelyet biztosítottak ezeknek az állatoknak. Románia területén a holocénben a barnamedve elterjedt volt az alacsonyan fekvő tölgyzónában. de miután elsősorban növényi táplálékon él. Egyes helyeken a legkedveltebb vadászzsákmánynak számított. A mousteriani barnamedve kisebb lévén. Nandru. Fînaţe. Erdélyben a mousteriani rétegben barnamedvét a brassói Peştera-barlangban találtak. barlangi medvéket pedig számos helyen: a Szeben melletti Apusdorf. valószínű a hegyvidéki és a síksági medvék különböző ökológiai típusokat mutattak. Kis Küküllő menti Hărănglab. Crăciuneşti. miként tanúsítja a Taubach-rétegben talált maradványok 21. Udvarhely melléki Mereşti. HAIMOVICI 1963-ban megjelent dolgozatában 14 extrakárpátikus helységet jelöl meg – dombos-sík vidéket és folyók árterületét – ahol holocéni barnamedve maradványokat találtak. nem is olyan régen. Azok a nálunk használatos népies megjelölések. könnyebb zsákmányt jelentett az ősembernek. időszámításunk előtt az V–III. Guşteriţa. Federi (öt barlang). minden tudományos alapot nélkülöznek. a cseh Jachymka és Joachimstal barlangokban pedig túlsúlyban barnamedve csontmaradványok találhatók (NEDICI. Steierdorf Anina. évszázadban.és Igric-barlangok negyedkori rétegei szintén tartalmaznak barlangi medve csontvázakat. (NICOLITS. a ragadozó elnevezés inkább csak az állatvilágban elfoglalt helyét jelöli. 1965). a hunyadi Binţinţ. mert a kis hangyászmedve megnő és idősebb lesz. a bihari Budmeasa. Ponor. A neolitikumi maradványokból kitűnik. és szívesebben is fogyasztotta azok húsát. Cioclovina. Ellene szól az ősember ittlétének a növényevők csontmaradványainak teljes hiánya. Taxonómia A medve Európa legnagyobb ragadozója. örvösmedve.2%-a. a Tisza melléki leletek pedig. Ehringsdorf-ban 10%.

A fakóbarnától a feketéig minden változatot megtalálunk ugyanabban az életsávban. amelyek ugyanazokat a géneket hordozzák kromoszómáikban. formákat. MERRIAM zoológus 17 fajnak nyilványította. A faj plaszticitását. többféle lehetőséget biztosítva a fennmaradásra. amikor nem- . A medvepopulációk földrajzi diszkontinuitása nem enged természetbeni megfigyeléseket végezni az alfajok egymásközötti kereszteződését illetően. A pleisztocén vége felé az összefüggő barnamedve-populáció kisebb egységekre oszlott területileg és a különböző irányú szelekció eredményeként az Ursus arctos faj ma élő alfajainak kialakulásához vezetett. A fenotípia kevésbé fontos. beépül a populáció közös genetikai alapjába. amelyeket azután a természetes kiválasztás előnyben részesít. egy hosszú és egy magas koponyát. táplálkozás és szőrszín. Ezeket el kell különíteni a genotípusos jellegektől. és amit ők gyakrabban fogyasztanak mint más élelmet. Még felsorolni is hosszú lenne. méret. Így a mutációt kifejező fenotípus – nem lévén dominánsan örökletes tulajdonság – látszólag eltűnik. Ezeknek a dolgozatoknak egyik hiányossága. a váz. Ha veszük egy aránylag széles. testalkat. szomatikus méreteket. alapul véve a koponya hossza és szélessége. viszont az állatkerti. A mindenevőknek van egy-két kedveltebb élelemfélesége. Minél több koponyát figyelünk meg. átmeneti formát megtalálunk az említett végletek között. határozott különbség. temperamentumot. testméret és koponyaméret között. Földrajzi korlátok gátolják e populáció és más medvepopulációk között a génáramlást. táplálkozási szokásokat. más élelemmel cserélik fel. hogy kevés megfigyelésen alapulnak.52 rendszertani felosztásával. frontális magassága közötti arányokat. A földrajzi elszigeteltségnek fontos szerepe van a speciáció mechanizmusában. A kárpáti barnamedve zoogeográfiailag jól elhatárolt populációban él. mert mindenféle köztes. De a földrajzi elszigeteltség csak annyiban fajképző tényező. Panmiktikus populáción belül bármely mutáns gént hordozó egyed partnerként normális géneket hordozó egyedet kap. COUTURIER (1954) 275 tudományos elnevezését számolja össze a barnamedvének. bundaszínezetet. példának a saját gyűjteményében található 17 pireneusi koponyát hozza fel. COUTURIER (1954) annak illusztrálására. nyilvánvaló a különbség. amit az adott körülmények nyújtanak. amelyben ugyanabban az élettérben 17 medvefaj él. Különböző viselkedésű. megindokolni minden egyes elnevezést névadója szerint még nehezebb. Kevés méretből. mert különböző környezetekhez való alkalmazkodás különböző irányba tereli a természetes szelekciót. A sokféleség számtalan fenotípusos variációban nyilvánul meg. Összehasonlításokat végeztek a koponyaforma és táplálkozás. Egy genotípiába tartoznak azok az egyedek. koponyaforma és szőrszín. Ha az említett élelem mennyisége annyira csökken. a fogazat mind a „szóma” része. táplálkozású egyedek különbözőképpen válaszolnak a környezet biotikus és abiotikus hatásaira. temperamentumú. hogy keresgélése nem rentabilis az energiaszükséglet kielégítésére. Ugyanez a helyzet a bunda színezetével. hogy mennyire megtévesztő a medvekoponya polimorfizmusa. megfigyelésből sokkal egyszerűbb messzemenű következtetéseket levonni. nem örökletes. rezervátumi megfigyelések beszámolnak olyan esetekről. nagyobb adaptációs készségét tükrözi az etológiai polimorfizmus a barnamedvéknél. Klasszikus példa erre a BOLKAY által leírt Ursus arctos bosniensis egyetlen koponya alapján. s e változékonyság lehetővé teszi az új formák megjelenését. kevés anyagból vonnak le tudományos következtetéseket. annál inkább elmosódik a nyilvánvalónak vélt. Képzeljünk el egy kevesebb mint 100 egyedet számláló pireneusi barnamedve populációszigetet. Az ökológiai faktorok ráhatása eredményeként végtelen variációt hozhat létre: a szőr hossza és színe. A fenotípusos jellegeknek nincs taxonómiai jelentőségük. Az elnevezések nagy számánál jobban semmi sem tükrözi a barnamedve polimorfizmusát. amennyiben a szervezetek változékonyak. nagyon plasztikus és megfelel a szomatikus variációnak.

mint az alakban is kifejezésre jut – okot szolgáltatott arra. Ezt az állítást manapság a legtöbb szakember elfogadja. valamint 4 olyan. A következő méreteket vettük fel (11.-Szibéria). melyeket viszont az átfogóbb vizsgálatok nem igazoltak. caucasicus (Kaukázus). Ursus mandchuricus (Mandzsúria. Ursus piscator (Kamcsatka). 8 – a felső szemfogak közötti távolság. Úgy a színezet. meridionalis (Batumi. 1942. A koponyák nagy része a Kelemen. 1967). Ursus a. KOHL–STUGREN. baikalensis (Bajkál vidéke). 50 ♀♀. 6 – legnagyobb frontális-szélesség. 1954). Ursus a. Carnivora főrend. Ursidae családjában tartozik (FEIDER et all.. hanem a konszangvinizáció ellenére a hibridek is egymás között életképes egyedeket hoztak létre (TROUESSART. PROCA. Ezek az utódok további szaporodásra is képesek voltak. 3 – basalis-hossz. Fissipeda rend. Az Ursus arctos fajnak geográfiailag hat elkülöníthető alfaja van: Ursus a. csupán 8 darab a Déli-Kárpátokból. 4 – koponyamagasság az occipitalis alsó felétől a fronto-parietalis varratig. Európában előforduló medvepopulációval együtt – a kárpáti barnamedve az Ursus arctos arctos nominát alfajhoz tartozik. K. Később az alaposabb és nagyobb anyagon végzett vizsgálatok ezeket a típusokat nem támasztják alá (ALMĂŞAN–VASILIU. éspedig 90 ♂♂. CRANDELL. 10 – az öreglyuk harántmérete. Ursus a. Ursus a. bár gyakori és jól ismert állat. Örményország). RÖSLER. LINDEMANN. 1984).-Szibéria). Ursus pamirensis (Pamírhegység). . 2 – condylobasalis-hossz. hogy több „típust” különböztessenek meg egyes szakemberek (BOTEZAT. 1942. 11 – a condylus occipitalis legnagyobb szélessége. Ursus pruinosus (Tibet. NEDICI. rendszertani helyzete csak kevésbé tisztázott és inkább az utóbbi időben került a kutatások előterébe. Kraniológia A kárpáti barnamedve. yeniseensis (Jenyiszeji-medence). melynek ivarát nem ismertük. 12 – legkisebb interorbitális szélesség. Canoidea főcsalád. 9 – mastoid-szélesség. 1954). Az Ursus nemet OGNEV (1931) öt fajra osztja: Ursus arctos. BREHM (1929) HILZHEIMERT idézi a barna. 5 – bizygomatikus-szélesség. 1942. A közel négy évtízed során összesen 144 koponya állt rendelkezésünkre. egyes méretek csak kisebb számban fordulnak elő. 1952 stb). A barnamedve az emlősök (Mammalia) osztályának Theria alosztálya. ábra): 1 – a koponya legnagyobb hossza. arctos (Európa). COUTUREIR (1954) kutatásai alapján – a többi.53 csak hibrid jön létre az ilyen párosodásból. 7 – posztorbitális szélesség. mint a koponya alapján több változatot. 1916.és Görgényi-havasokból származott. A medvekoponya változékonysága – ami úgy a méretekben. 1967. Ursus a. DK. 1983. Mi sem bizonyítja jobban a közös genetikai alapot. kolymensis (Kolyma-medence) (COUTURIER.és jegesmedvék kereszteződésével kapcsolatban. típust írtak le. 1950 in COUTURIER. Mivel nem minden koponyán tudtunk minden adatot felvenni.

. A számok megfelelnek a szövegben ismertetettekkel. b – ventralis-. ábra Barnamedvekoponya a rajta eszközölt mérésekkel: a – dorsalis-. c – a mandibula lateralisés d – a mandibula belső nézetből.54 11.

21 – az akrokranion és az öreglyuk felső széle közötti távolság.61 6.49 23.05 8. 17 – az orrcsontok alsó szélessége.) és feltüntettük a lemért koponyák számát (n).87±0.69 73.95 21.11±0. 1.81 13.81 19.60 3.10 9. a variációs koefficienst (V.31 8.86 3.10 322.64±0.88 10.53±3.16±0. a méretek legkisebb (min.3 58.55 13 – a felső és alsó posztorbitális apophisisek közötti távolság.5 204 39.8 58 18.14 9.74 94.55 105. 24 – a mandibula szélessége a codylusok külső szélei között.3 88 51.28±3.C.50 328. táblázat).80±0..46 72.) és legnagyobb (max) értékeit (1. Az egyes méreteknél kiszámítottuk a számtani középértéket ( x ) és ennek középhibáját (m). C.06 356.5 s 27.57±2.72 8. 27 – acranic-faciális szög nagysága.52 6.45±1.26±0.67 V. 7. 19 – az orrcsont elülső szélétől a fronto-parietális varratig mért távolság. 22 – a rhinion és a prosthion közötti távolság.3 90.3 35 122 27.88 7.6 61.5 86.48 158.36 33. 23 – a mandibula hossza.52 28. 18 – az interfrontális varrat hossza.17±3.97 11. 26 – a koponya űrmérete.00±0.7 64 x m max.6 109 89.58 44. 403 378 360 110 253 134.16±0. 25 – a sagittalis taraj hossza.56 9.97±1.28 4.82 6.07 11.58 8. 272 260 257 78 155 81 63.77 75. 16 – az orrcsont hossza.39 100. 14 – a koponya szélessége a temporo-parietális varratnál.78 87.06 5.61 8.07±2.68±1. 2.69 8.59 75.04 4.41 .2 98 35.96 29. táblázat A koponyák paraméterei ♂♂ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 n 62 87 62 50 87 62 63 62 35 45 58 61 62 62 61 47 min.60 12.49 3. 15 – rostralis-szélesség.61 12. az irányadó eltérést a számtani középértéktől (s).43 4.3 106.20 205. 20 – a fronto-parietális varrat és az akrokranion közötti távolság.

35 7.16±1.57±3.3 32.74 13.65 21.92 71.86±2.55 111.99 8.56 Méretek Méretek 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n n 55 45 35 47 59 61 63 62 62 14 50 min.5 80 45.57 6. 25 86.54 7. max.55 125.55±2.85±0.34±2.C.95 10.01 17. V.30 89.8 234.91±1. 43 138.72±3.5 443 32°28' s s 4.8 x m max.53 65.65±3.08 7.43±2.84 4.58 62.80 39. 7.40 42.62 6.C.40 22.5 141.85 376.5 86.4 92.12 29.55 10.97 119.42±0.59 11.4 105 76.88 280.43 12.04 5.14 16.14 281.66±0.23±1.C.94 194.32 27°21'±18' 2.5 24.26 27.09 13.5 110.71±2.24 10.5 84 83 272 215 149.42 7.36 7.11 12.96 7.44±0.64 11.00±1.20±0.6 40.80 18.86±2.10 V.45 6.5 157.03 9.52 3.4 153 35. 355 335 328 96 203 104.8 73.5 51 189 134 42 295 23°13' x x m m max.5 28 60 49.08 6.36 4.33 172.90±1.14 2. min.25±1.37 6.76 307.54 3.81±0.74 78.8 76.12 177.59 9.74 .10 15.64 82.63 31.26 - 35.24 16.32 3.27 6.26 19.24 68.80 10.11 4.72±1.3 39.42 97.91 241.34 108.18±0.5 22.58 6.6 68.26 10.50 7.1 92 57.35 20. 11.72 9.30±1.83 9.4 s 22.00±11.59 66. táblázat A koponyák méretei ♀♀ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 n 34 46 29 22 50 32 32 32 21 15 25 32 31 32 33 30 31 min.5 33.23±0. 257 240 238 72 133 72 65.50±0.86 9.02 64.35 - V.04 2.

27 338. ♀♀ min. longicephalust (BOTEZAT. lapos homlokkal és rövid pofával.71%-át teszik ki. 1972.18%-a tartozik. amely a díjazások alapját képezi (legnagyobb hossz + bizygomatikus szélesség).60±2.39±1. csak LINDEMANN (1953) és ALMĂŞAN–VASILIU (1962) adataival vethetők össze a mi adataink. hogy a mi anyagunk nagyobb.45 16. VASILIU–STĂNESCU.23 13. a következő adatokat találtuk: ♂♂ min.27 48. hogy két faj különböztethető meg: 1 – Ursus arctos cadaverinus.51 72. 39. 42.77 35.82±2. A koponyák alaki változatossága odavezetett.43 8.80±2. 73 153 88. 11.0.96 9. valamint a két méret korrelációját. 1983. Ursus a. 65. vagy egy kisebb és egy nagyobb kárpáti medvét (PROCA. RÖSLER. Amint a táblázatokból kitűnik az általunk megadott értékek nem különböznek lényegesen a már ismert értéktől (ALMĂŞAN–VASILIU.26-on felülre tevődik. mig a „növényevők”nél 0. 2 – Ursus formicarius vegetarianus. Ha figyelembe vesszük.89 9. RÖSLER.09±7.7. hogy „ragadozó” és „növényevő” típust különítsenek el. A mi anyagunkon elvégzett hasonló számítások nem igazolták LINDEMANN feltevését (KOHL–STUGREN. NEDICI (1942) azon véleményének adott kifejezést. 1962.83 148. LINDEMANN szerint ez az index a „ragadozó” típusnál 0.3 179 121. 95 koponyán (61 ♂♂ és 34 ♀♀) kiszámítottuk azokat az értékeket is. Megadjuk a C. 1954).30 10. amelyek alapján a nemzetközi vadászkiállításokon a koponyákat díjazzák (teljes hossz + teljes szélesség cmben). 117 220 124 67.8 127.C.30 212. 1983). a sagittalistaraj alakja nagyjából megkülönbözteti a két ivart.2 36 47.6 32 298 24°00' x m max. által elfogadott értéket.56±6. A taraj szétágazása a hímeknél a frontoparietális varraton vagy az előtt van. Az általa vizsgált anyagban a „ragadozó” típushoz a hímek 68. 54. míg a nőstények a „növényevő” típus 64. Bár a hímek és nőstények koponyaméretei bizonyos fokú átfedést mutatnak.96 17. 1942). a nőstényeknél viszont mindig e varrat mögött helyezkedik el és egy tompább szöget zár be (COUTURIER. KOHL–STUGREN.48 23. 1942). hogy minden olyan koponya amelyik .70 59.49.27 17. Neki 39 koponya állt rendelkezésére és ezeknek a posztorbitális-szélessége és a condylobasalis-hossza arányából következtetett a két típusra.06 173. x = 56. Mivel nem minden esetben tárgyalták a két ivart elkülönítve.19 27°4'±22' Kiszámítottuk a legnagyobb hossz és a bizygomatikus szélesség indexét. 1983.89 7. magas homlokkal és hosszú pofával. I. a méretek szélső értékei kissé kitolódnak.68±3.3. max. Hasonló véleményen van LINDEMANN (1953).3 12.99 7.82±1.54 7.23-ig terjed.63 9.90 51. aki a kárpáti medvéket „ragadozó” és „növényevő” csoportra osztja. a középértékek pedig kisebb mértékben módosulnak. C. x = 48.06 - 94.05 cm.70±1. brachycephalust és Ursus a.57 Méretek 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n 30 22 30 28 33 33 30 32 11 21 min.5 74 245 169.86 - V.3 376 30°44' s 11.0. Azáltal.69 104. max. 1984).

A legkisebb ilyen érték (51.65 középértékét mutat a mi anyagunkban. a nőstényeknél pedig nyúltabb koponyaformát jelentene. Ezek az adatok egyben azt is tükrözik. L = a koponya legnagyobb hosszával) a hímeknél 58.66) egy hím koponyát illet. a nőstényeknél 56. A Rösler (1984) által is alkalmazott formafaktor R = B⋅100 . míg a legnagyobb érték (65. hogy 12. hogy az általunk vizsgált anyag többnyire kifejlődött. L ahol B = a bizygomatikus szélességgel. A teljes koponyahossz és a bizygomatikus szélesség közötti korreláció azt mutatja. akkor a 61 hím közül csak 6 nem éri el ezt a pontszámot. Ez a hímeknél szélesebb.58 50. A 34 nőstény koponya közül 12 eléri az aranyérem és 16 az ezüstérem pontszámát.0 ponton felüli aranyérmesnek számít.89. ábra Koponyahossz és legnagyobb szélesség közötti korreláció . öreg egyedekből áll.21) egy nőstényt.

mint a szám. REMÉNYI (1954) kidolgozott egy koponyamérési és egyszerű. ábrán töntettük fel. az ábrázolt jellegek közötti különbségeket jobban érzékeljük. ábra). és nem egyszer kevésbé áttekinthetővé. áttekinthető grafikai ábrázolási módszert. indexek. ábra A biológiai egyed élőlény. és e tekintetben a koponya kiemelkedő helyet foglal el. mivel az r-érték (r = 0.70) elég közel áll az eszményi értékhez (r = +1). nem automata gépen előállított szabvány szériapéldány. hosszadalmassá teszik. . Az y egyenes az x' tengellyel egy 29°15'-es szöget zár be (12. amit profilpoligonnak nevezett el. nagyszámú táblázatok. Ennek értelmében az olyan rendszertani tanulmányok. az adatok felhasználását nehézkessé. hogy az ábrázolást jobban memorizáljuk. biostatisztikai görbék. A kialakult adult koponyaforma a már befejeződött ontogenetikus formaképződés eredménye. A koponya változatosságát a megszerkesztett profilpoligonok is igazolják.59 a két méret között egy pozitív összefüggés létezik. A fajok mindenike taxonomiailag fontos értékmérő tulajdonságokat hordoz. amelyeknek szerzői a mérések számtömegével. 13. százalékszámítások segítségével végeznek összehasonlító munkát.és szöveghalmazt. Az általunk megszerkeztett profilpoligonok mérési pontjait a 13. Általános emberi tulajdonság. Egy populáció tagjainak morfológiai sajátosságai még azonos viszonyok között is különbözőek.

sz.55 120.04 138. A nyilvánvaló formabeli különbségek.t.33 46.68 n 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 m 122 21 115 40 74 87 82 188 108 60 120 23 M 149 27 137 54 86 107 109 220 132 78 150 36 x 139. fejlődésében követhető fiatal példány megfigyelésére lett volna szükségünk.66 103.11 90.t.6 163°40' M 163 286 130 63 98 115 87 147 89 169 115 243 174 86 163 91 143 29.67 157.33 227.33 81. 0–11 1–11 0–12 1–12 0–13 1–13 0–14 1–14 0–15 10–15 0–16 10–16 n 25 25 25 25 26 25 26 25 25 25 25 25 m 137 22 121 40 77 92 101 207 106 65 137 29 M 184 31 176 73 105 121 137 277 162 103 172 41 ♀=9 x 161.36 159. 4.67 125.50 167°47' n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 9 m 141 246 112 51 83 85 77 122 75 143 96 201 136 66 127 72 113 24.84 109. táblázat Sagittalis profil ♂ = 26 P.28 143.55 79.60 30.12 116.22 120.33 23.33 97..08 315.96 264.37 137.(3.28 143.89 148.89 142.k.55 134.00 83.88 181. táblázat) 3. Célunk párhuzamosan bemutatni a koponyákról megszerkesztett profilpoligonokat és a róluk készült fényképfelvételeket a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. 4.k.33 95.00 158. táblázat Baziláris profil ♂ = 26 P.40 83.46 96.55 272.00 106.28 101.11 130.83 90.36 99.80 33. Ezért foglalkozunk csak a felnőtt barnamedve-koponyák egyes jellegeinek fajon belüli variabilitásával.83 180.92 243.68 26.36 90.12 69.56 71.60 Az ontogenézis során a koponya kialakulási törvényszerűségeinek taglalásához több.11 212.62 29.75 150.00 26.04 127.38 190.00 .22 76. 2–3–4 = e pontok által bezárt szög.78 58.4 177°30' x 154.k.76 171°48' Rövidítések: P.55 99.t = pontok közötti távolság mm-ben. de ugyanakkor a maximális és minimális véglet között számos átmeneti forma és méret található. 0–1 1–10 0–2 1–2 0–3 1–3 0–4 1–4 0–5 1–5 0–6 1–6 0–7 10–7 0–8 10–8 0–9 10–9 2–3–4 n 25 25 25 25 24 24 25 25 25 25 26 26 24 24 24 24 25 25 25 m 151 270 116 58 84 95 80 131 84 154 107 222 159 75 148 87 133 24 142°50' M 203 351 162 81 124 143 110 187 113 208 146 297 211 108 206 115 164 37 179°20' ♀=9 x 178. a számszerű adatokkal kifejezhető méretbeli eltérések szembetűnőek.00 82.76 52.96 122.

basiláris.48 97. longicephalus és az Ursus a. brachycephalus – közötti élesen elhatárolhatónak vélt különbségek leírása a koponya formáján és méretein alapszik.53 205. A koponyaméretek profilpoligonos ábrázolása nyilvánvalóbbá teszi a koponyák formabeli nagy variabilitását és ugyanakkor lehetetlenné a feltételezett két koponyaforma éles elkülönítésének lehetőségét. 403 253 376 231 351 217 .t. Kárpát Pireneusok Méret 1 5 1 5 1 5 n 62 87 21 23 8 8 min. A profilok megszerkesztéséhez a koponyaforma kirajzolásához szükséges kiugró vagy jellegzetes pontok közötti távolságokat mértük.87 215.44 160.55 188.22 126. További tanulmány alapján képezhetné az egész Kárpátvonulat különböző pontjairól begyűjtött koponyák profilpoligonos összehasonlítása. Nem jelentős méretbeli különbségeket mutat a statisztikai feldolgozás a romániai és szlovákiai Kárpátok medvéinél.33 83.87 282. egyenként külön síkban felvett profil egyetlen síkban való ábrázolhatóságának lehetségessége.07 343.k.96 203.k. Valamivel jelentősebb eltérés mutatkozik a kárpáti és pireneusi barnamedvék méretei között: 00 Rom.67 n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 m 271 109 175 143 148 174 110 217 74 M 325 127 216 170 181 200 140 255 90 x 306.68 ±4.22 243.61 max. Ha COUTURIER monográfiájában a poligonok megszerkesztéséhez szükséges méretek szerepelnének.t = pontok közötti távolság mm-ben. A romániai kárpáti barnamedvédknél a számos szerző által megkülönböztetett két alfaj – az Ursus a.87 153.50 ±2. n m M ♀=9 x n m M x Frontális profil ♂ =26 P. a–h ábrákat: a medvekoponyákról készült fényképeket és a megfelelő profilpoligonokat. A profilpoligonok megszerkesztéséhez felvett méretek nem adnak pontos képet az egyes koponyacsontok számszerű nagyságára vonatkozóan.t.k.61 ♂ = 26 P.33 117.30 134. összehasonlíthatnánk a saját anyagunkkal.21 ±5. (Lásd a 14. frontális –.72 ±5.55 Rövidítések: P.11 169. 1–21 (=1–8) 1–17 21–17 1–18 21–18 1–19 21–19 1–20 21–20 n 23 25 23 25 24 24 23 25 24 m 310 114 203 155 170 177 113 241 85 M 403 151 266 205 239 253 180 309 112 ♀=9 x 361.55 ±3.) A módszer előnye: a fajon belüli formabeli különbségek változékonyságának grafikus ábrázolhatósága. a három – sagittális.36 243.88 m ±3.63 186.09 328. 272 155 311 165 295 157 x 356.14 202.78 201.82 183. Kárpát Szlov.

ábra .62 14. a.

ábra . b.63 14.

ábra .64 14. c.

d. ábra .65 14.

e.66 14. ábra .

67

14. f. ábra

68

14. g. ábra

69

14. h. ábra

takarónak vagy szőnyegnek leterítve használják. Az ősember mielőtt felfedezte a tüzet és a fémekben rejlő erőt. század között a vadászat szabad volt. század óta léteznek. szenvedéllyé válik fokozatosan. Nem volt vadásztörvény még a középkorban sem. századig az európai állatvilág nem szenvedett különösebb változást. Valószínűleg lesből. nagyjából ugyanazt az összetételt mutatta. Fizikai alacsonyabbrendűsége a nagy vadakkal. a mezőgazdaság térhódítása az erdők által elfoglalt területek kárára. A pattintott kőkorban (paleolitikum) a vadászat fő célja a hússzerzés. csontmaradványainak számából. adatokat közölnek a vadászszabályokról. számuk növekedése. (NEDICI. hogy csak hasznos vagy csak káros. A történelmi idők elején ruházkodásra. Az utóbbi két szokás napjainkig fennmaradt. sátorépítésre. és ma is az. melyek nyilvánvalóan viselik az ősember kezenyomát. Írásos dokumentumok. Szokássá. Aki véleményt akar alkotni a medvék jelleméről.és öltözetszerzés céljából ölte a medvét. annak figyelmét nem kerülheti el az az igazság. s főleg a ragadozókkal. ötletesebb taktikával. Első helyen az Elephas antiquus és Rhinoceros merckii. botok – használta. hanem az életkörülmények változatossága miatt különböző vidékeken élő medvék viselkedése. ahonnan a X. meg azért. és tükrözik az akkori vadászfelfogásokat. az állatszelídítéssel kevesebb ideje jut vadászatra. második helyen a medve. beterelt medvéket kövekkel. és már az elemista gyerekeket is erre tanítják. és kevesebb szüksége is van rá. A vad elejtése csak véletlenszerű lehetett életmódja ismeretének hiányában. medvékkel szemben fokozott ügyeskedésre késztette. gödrökbe becsalt. de szüksége van. vallásos jellegű korlátozás. hogy nemcsak egyes egyedek természete lehet nagyon különböző. A későbbiekben. Ugyanazokat a fajokat vadászták. Szent István idejéből maradt fenn egyetlen. 1940). a földművelés kezdetével.70 A BARNAMEDVE VADÁSZATA Az ember szemszögéből hasznos és káros állatokat különböztetnek meg. vagy szakadékokba. a birtoklevéllel járt a vadászati jog. Azoknak az elejtett nagyvadak kövületeinek. Béla 1138. Ettől az időszaktól fokozatosan körvonalazódnak az első vadvédelmi és vadgazdálkodási szabályozások. minek következtében szükségessé válik bizonyos területeken vadászati korlátozásokat érvénybe léptetni. de már hatékonyabb felszereléssel. A barnamedve lomha. minek következtében az igazi ragadozókra jellemző gyorsaság hiányában inkább megelégszik növényi táplálékkal. meg sportból. a rendelkezésére álló fegyvereket – kövek. sokkal eredményesebben. Az utolsó glaciációtól a X. vadászatokról. állati fehérjékre is. valamint a lőfegyverek tökéletesítése a nagyvadak életterét fokozatosan összeszűkíti. Az ősember élelem. szokásairól. hogy elfoglalhassa a barlangját. míg harmadik helyre a többi nagyvad. információk a medve vadászatáról a mai Románia területén a rómaiak visszavonulása és a középkor között nincsenek. Ekkor már inkább bőréért vadászszák. következtetni lehet egy bizonyos preferenciális sorrendre. amely szerint a vasárnap vadászónak elveszik a lovát és kutyáit. szikladarabokkal dobálva ölték meg. táplálkozási szokásai más és más természetű lehet. mint a beszolgáltatási kötelezettségek egyik tárgyát. jellege megváltozik. kisvad és madár szorul. Az emberi települések fejlődése. A X–XVI. Pl. Fontossági szerepe csökken. nehézkes állat. kivéve Erdélyt. A medvéket a gyűjtögető ősünk számtalanszor követte útján az új élelemforrás vagy friss víz reményében. A feudalizmusnak ebben a korszakában számos dokumentum említi a medvebőrt. szeptember 3-án kiadott rendelkezésében Erdély egyes gazdaságaira adóként . Egyetlen állatfajról sem lehet elmondani. II. Ezek a szabályok egyformán érvényesültek Magyarország és Erdély területén 1526-ig.

71 nyestbőrt, medvebőrt, bőrövet és bölényszarvat ró ki. Az árpádházi királyok minden évben nagy bölény- és medvevadászatokat rendeztek Erdély északi részén. Egy dokumentum szerint 1130-ban vadászat alkalmával II. Istvánt támadta meg egy felbőszült medve. A mármarosi királyi vadászterületen (1199-es évi dokumentum) Imre király vadászat közben szinte itt lelte halálát. Egy másik dokumentum szerint IV. Béla 1255-ben Besztercének számos területet adományozott, amiért cserébe jogot nyert az ezeken a területeken rendezendő vadászatokhoz. Ebből az időszakból származik (1200 körül) egy, a bánsági Păuleaşan talált medvecsontváz, melynek egyik hátcsigolyájában vasból való nyílhegy található (NEDICI, 1940) Pontosabb adataink a XVIII. század végétől vannak Újfalvi Sándor (1990) írásaiból. Wesselényi Miklós, Bornemisza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János nagybirtokos főurak arisztokráciai fényűzéssel rendezett nagyszerű vadászatairól tudunk meg részleteket: „Wesselényi Miklós 1798-ban a Hugyin torkolatán medvére vadászott, ahol Opris János vadászát egy megsebesített medve halálra kopasztá. Mire a vadászatot megszakasztva, a havasalji helységekből tíz román pópát hozatott fel a havasra, s minden vallásos ceremóniákkal eltemettette azon a helyen, ahol a medve elütötte. Zsibóról egy márvány keresztett szállíttatott sírja felébe, melynek maradványai a későbbi időkben is láthatók valának” – írja Újfalvi Sándor. Ugyancsak ezekben az írásokban találunk adatokat Bornemisza Józsefről, „hazájának legnagyobb vadászáról”, aki nyolcvan kopó, 25 pár agár és 20 kürtös kíséretében vadászta a Görgényi-, Vécsi- és Fancsali-havasokat. Sajátos őszi utazásáról: Abafájáról (Szászrégen) indult Szamosudvarhelyre szüretre, a három napi utat három hét alatt tette meg vadászgatva. Moldvában és Havasalföldön a XVII–XVIII. században érvényes törvények (Matei Basarab és Vasile Lupu-félék) nem említik egyáltalán a vadászati jogot. A XVIII. században Dimitrie Cantemir utal egyik írásában az uralkodónak egyedüli és kizárólagos jogára, bármikor és bárhol vadászhat. Ebből az időszakból idézzük Andreas Wolfot (1780–1805), ugyanis a Moldvában töltött hosszabb idő alatt azt a következtetést vonja le, hogy itt nem rendeznek nagy vadászpartikat, mintha ebből a szempontból nem lennének igazi utódai a rómaiaknak. Mindkét fejedelemségben vérdíjat fizettek a medvéért egészen a XX. század elejéig. Kötelezettségnek számított felajánlani a medve fejét és jobb első lábát a vadászbirtok urának (NEDICI, 1940) A XIX. század elején Magyarország és Erdély jelesebb személyiségei évenként háromnégy ízben, rendesen négy napig tartó nagyszerű és jól rendezett vadászatokat tartottak, amelyből a kormány emberei és a katonák ki voltak zárva. Zsibó után a Görgényihavasokban volt a legrendezettebb a vadászat. Sorrendben első helyen a szarvas, második fontossági helyen a medve állt. Itt 1855 őszén 26 medvét lőttek, Erdély-szerte 181-et. Egy 1854-es hivatalos kormánylap szerint 1853-ban az erdélyi törvényhatóságokban több mint 600 medvét lőttek ki. 1859-ben pedig 300-at. Csak Máramarosban 1865-ben 88-at, 1866ban 89-et. Erdélyben 1909-ben 105 medvét lőttek még mindig. Ezekből a számokból következtethetünk az illető vadászterületek vadgazdagságára. Az 1868. december 25-én Bukarestben megjelent B.T.K. ír elő először szabályozást a vadászszezonra vonatkozóan, mely szerint nyolc hónapig szabad vadászni, de április 1. és augusztus 1. között minden vadászat tiltott, kivéve a vándormadarakat, kárt okozó állatokat: medve, farkas, vaddisznó stb. 1891. november 2-án megjelent újabb vadásztörvény szintén kivételt tesz a ragadozó emlősökre és madarakra vonatkozóan.

72 Az 1906. március 28-i vadásztörvény értelmében kötelező a vadászengedély kiváltása, a XIX. cikkelyben például megszabják a káros madarak és emlősök pusztításáért fizetendő díjakat. Egy medvéért 50 lejt fizettek. Az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakban jelennek meg az első szigorúbb határozatok a vadgazdálkodás és vadászat terén, de mint minden háborús időszak idején, a vadorzók felelősségrevonása elmarad. Az 1921. október 27-én megjelent 167-es Hivatalos közlönyben új vadásztörvény jelenik meg, benne foglaltatnak kezdeményezések a vadállomány felbecsülésére, vadvédelem és különböző statisztikák terén. Ezek a vadásztörvények érvényesek voltak a második világháborúig. Az 1948-as év őszén térképezték fel először Romániában a vadászterületeket, majd 1952-ben, 1960-ban ezeket újra felosztották. Tulajdonképpeni tervszerű vadgazdálkodás ettől az időtől számítható. Az 1952-es vadászati területfelosztást követően, 1953-tól az Erdészeti Minisztérium veszi át és foglalkozik a vadállománnyal. Ezzel kezdődően egy évszázadokon keresztül kifejlődött vadászetika szűnik meg. Már a fajkutya tartása is burzsoá szokásnak nyilváníttatik. Az új funkciókkal jár a vadásztátus. Nem részletezzük a vadászati módokat, a vadászfegyverek tökéletesítését. A lőfegyverek elterjedéséig a magyar történetírásban szó esik a ládzsa, nyíl, kard, árkány, karikás, parittya, buzogány, bárd, kopja, dákos és háló használatáról a vadászatban. Röviden összefoglalnánk a régebbi és a ma is használatos medvevadászati módszereket. Ilyen módszerek: lesből, követve becserkészéssel, etetőhelyeken beetetéssel, hajtókkal, kutyákkal, téli barlangban, beállított lőfegyverrel átjáróhelyeken, csapdákkal stb. Számos századeleji vadászfolyóiratban találunk leírást a medve barlangi vadászatáról. Fáklyával vagy a puskacsövére tett égő gyertyával másznak be a vadászok, nem egyszer anyamedvét lőni és a bocsait elvenni, vagy azokat is lepuffantani. Elképzelhetetlen mi történik, ha a fáklya vagy a gyertya kialszik a lövéstől – ember és medve sötétben marad. Sikeres vadászat esetén – ha az anyamedve az áldozat – marad a bocsok problémája. Az orvvadászok „kikötött puskával” is szoktak medvét ölni. A puskát a medve által járt csapás irányára derékszögben egy fára kikötik, úgy, hogy a csőtorkolat a cammogó medve szügymagasságában álljon. A felhúzott ravaszhoz hosszú spárgát kötnek rugóval, a spárgával megkerülik a fát amelyre a puska van erősítva és áthúzzák a csapás túlsó felén levő fához. A spárgának ment medve idézi elő a puska elsülését. De ha nem medve, hanem más vad vagy arra járó figyelmetlen ember, gyerek indítja meg a mechanizmust? (MOLNÁR, 1955). A csapdával való medveejtést ma már legfennebb a vadorzók használják. Erdélyben a múlt század második felében annyira elszaporodtak a medvék, hogy nemcsak puskával pusztították, hanem az akkori vadászhivataloknak csapdákat osztottak szét a medvék irtására. Még a század elején is használatos vadászati eljárás volt. NICOLITS (1941–42) „Vadászati Útmutató”-jában részletes leírást találunk a csapdák milyenségéről, használatáról, készítéséről. Ilyen használatos csapdák voltak: csapóvas-csapda, dorogcsapda, zúzócsapda, zúzó-dorong csapda, csapóketrec stb. A székelyek akkora „kaptán”-okat készítettek, amit két ember vitt a felállítás helyére. Ennek a szétfeszített két fogas kávája közötti „nyelves lappancs”-ára kellett a medvének lépnie ahhoz, hogy lecsapodjon (MOLNÁR, 1955). Ami a méreg használatát illeti, nemcsak az orvvadászok használták mindig. Akarvaakaratlan a hivatalos szervek, vadászhivatalok időnként más ragadozó vagy ragadozó madarak pusztítására kitett mérgek által mérgezték a medvét. Természetesen a kisebb ragadozóknak kitett méreg mennyisége nem elegendő egy nagytestű medvének, de fiatal bocsnak igen. Másfelől kiszámíthatatlan a szervezet reagálá-

73 sa a letális dózisnál kisebb mennyiségű méreg szervezetbe jutásakor. A ragadozók sztrichninnel való mérgezésekor gyakran a ragadozómadarak száma csökkent jenetősen. Hihetetlennek tűnik, de valóság, hogy a húszadik század végén lassan ölő méreggel vagy gombostűvel etetik, árammal üttetik, söréttel lövöldöznek medvére. Kisgazdák, egyszerű emberek cselekszik a természettől elrugaszkodott, elszemtelenkedett medveközösség riogatására (BEIER, 1992). A modern vadászati törvények szerves részei a tudományos alapokon fekvő vadgazdálkodásnak, azokat a vadászati módszereket engedélyezik, amelyek lehetővé teszik egy egészséges, fejlődőképes populáció fenntartását. Ezeknek a módszereknek szem előtt kell tartaniuk a vad szelektálhatóságát. A célnak legjobban a „lesből” vagy a „becserkészéssel” módozat felel meg. Mindkettő lehetővé teszi pontosabb megfigyelést és kizárja vagy csökkenti a tévedési lehetőséget. Nyugodt célzás esetén kevesebb baleset, kevesebb felesleges megsebesítés, anyamedvekilővés stb. történik. Ami az etetőhelyen való vadászat praktikusságát illeti, a vélemények megoszlanak. Abban az esetben, ha a háziállat-állományban kárt okozó medvét csalogatnak a dögre, idokolt az eljárás, bár nem mindig a tettest sikerült ilyenkor kilőni. Legnagyobb hátránya, hogy húsra – s mivel rendszerint elhullott háziállat a kitett dög –, háziállat húsára szoktatja a medvét. Nem indokolt az az állítás, miszerint, ha régi a dög, a medve úgysem különbözteti meg más hústól. A medveetetésnek Romániában az 1970-es évekig nem volt hagyománya. Ettől kezdődően a „medvés erdők” megteltek etetőállványokkal és magaslesekkel. Az etetés szinte csak háziállatok tetemével történt. Ceauşescu egy elkövetkező vadászatának hírére öt-hat megyében kb. 20–30 helyen kezdtek el etetni, de vadászat csak egy-két helyen ha volt. Lótetem és marhadög nem mindennapra jutott az egy etetőhöz sereglő 10–15 medvének. Nem nehéz kitalálni, hogy a heteken keresztül háziállatok húsával etetett medvék hada mit tesz az etetés elmaradása után (BEIER, 1992). A régebbi nagy felhajtással – kürttel, dobbal, hajtókkal, kutyákkal – való medvevadászatok más változatát űzték az utóbbi évtízedekben: csak hajtókkal és kutyákkal, meg egy sereg testőrrel. Sajnos ezeken a vadászatokon rendes mészárlás folyt, mindenre lőttek, ami mozgott. Nem számított, hogy medve volt, anyamedve, bocs vagy éppenséggel más vad. Ha nem menekült el idejében, pusztulnia kellett. Az 1965-ös évtől kezdődően eleinte pártfőtitkári, majd elnöki rendeletek szabályozták a medve vadászatát. A 60-as évek végén, 70-es évek elején, ha nehezen is, de hozzá lehetett jutni a medvekilővési engedélyhez, s a külföldi vadászok is jöhettek medvére vadászni. Az 1976-os vadásztörvény értelmében egy medve elpusztítása négyévi szabadságvesztést és tízezer lej pénzbüntetést helyezett kilátásba. Lelőni csak kárt okozó medvéket lehetett, s az engedélyek kiadását Ceauşescu személyesen ellenőrizte. Például 1988-ban a nyár derekáig egyetlen engedélyt sem bocsájtottak ki (RÖSLER, 1990). A túlszaporodott állomány élelemkeresése átok volt az erdészetnek, mezőgazdaságnak, embernek egyaránt.

A trófea
Az egyedfejlődés folyamán a bunda sűrűsége, jellegzetessége, színezete változik a test felületének növekedésével a felnőtt korig. Ezután ritmikus, évszakhoz kötött változás áll be. A vedlés természetesen energiaráfordítást igényel. Egy bizonyos része a bocsok élemezéséből a bunda kialakulására fordítódik. Bármilyen betegség, hiányos táplálkozás zavart okozhat a megfelelő időre való új bunda kialakulásában. A bocsok megsinylik, ha nem

hollófekete. hanem nehezebb is. de tudományosan nem bizonyított. mint a bőr szépségét és méreteit. Az lett az eredménye. és ez tükröződjön a pontozásban is. Elméletileg megmagyarázhatná a széles színvariációs skálát. Minden cemtiméter egy pontnak számít. selymesebb és egy hosszabb. két héttel eltolni a szőrhullatás kezdetét (ALMĂŞAN & ILIE. A későbbi kiállítások szervezői továbbá is engedélyezték a bőrök részvételét a kiállításokon. ezüsttel versenyző (ÚJFALVI. 1967. A barnamedve rendkívül sok színváltozatot mutat. A kifejlett példányok bundájában jól elkülöníthető kétféle szőr. A következő évi csoporttal ezt úgy probálták elkerülni. Az 1964-es firenzei Nemzetközi Kiállítás alkalmával határozták el. Még a testvérbocsok színe sem mindig egyforma.) Azóta párhuzamosan pontozzák úgy a koponya méreteit. a nyaki részen. sokszor késő öreg korig megmarad vagy kiújul. A 4–6 cm-es hosszúságú nyári szőrzet télen eléri a háton a 8–9 cm-t. hogy sokkal reálisabb a koponyaméreteket pontozni. A fiatalabb példányokon gyakran látható világos nyakörv. a szabadban voltak. A szőrzet a lenyúzott nyers bőrrel együtt a testsúly 15 %-át teszi ki hozzávetőlegesen. amely összeolvadt (RÖSLER. Ez azután a téli hidegek beállta előtt megnő és megsűrűsödik. mint ahogy nem sikerült összefüggéseket találni a koponyaforma. Lehetővé teszi a téli álom idején a csökkentett energiaháztartás mellett – kevés energiaráfordítással – a testhőmérséklet normális szinten való tartását. fontos része a szervezet hőszabályozásának. A legszebb bundát április–májusban hordják. A bunda színe változik a vöröses fakéreg színtől a sötétbarna. nagy szürke. Egy rövidebb. A medvekoponya és bőr együttesen alkotja a trófeát. mint a második tizedesnyi pontosságig centiméterben mért teljes koponyahossza és a legnagyobb koponyaszélesség összege. gazdaságosabb hőszigetelő. nem a meleg barlangban az anyjuk mellett. 1952-ig a pontozásoknál csak a bőr méreteit vették figyelemben. s a tél derekán úgy néztek ki. mivel a kikészítésnél sokat lehet nyújtani a bőrt. testméret. hogy a koponya legyen a trófea fő része. jobb. Másrészt ugyanúgy. sőt díjazták is ezeket. A Rîuşoron nevelt bocsoknak december–januárban szép hosszúszőrű bundájuk volt. Ebben az évben a Nemzetközi Vadásztársaság Konferenciáján vetették fel a kérdést. Ehhez . a fejlődésben elmaradnak. A téli bunda nemcsak hosszabb és sűrűbb szálakból áll. Az idősebb példányok őszülnek. a mar környékén a 10–12 cm-t is. hogy utána a gyérebb nyári bundát öltse magára. A felnőtt medvéknél a szőrcsere részben a lekopott. főleg a fejükön. A bőr pontszámánál összeszorozzák a centiméterben mért legnagyobb hosszat a legkisebb szélességgel és az eredményt osztják százzal. Egyes szerzők szerint az 1300-as évekig lehetett egy barna és egy fekete alfaj. a hason és a végtagok hátsó részén hosszabb mint máshol. Rendes körülmények között a medve május-június között veti le hosszú téli szőrzetét. nem pedig a bőr. hogy kaloriaszegényebb táplálékkal etették őket ebben a periódusban. február végére be is fejezték a vedlést. 1990). majdnem feketéig. ábra. (BODEA. ivar és színezet között.(15.) A koponyáért ítélt pontszám nem más. A múlt századi vadászmegfigyelések szerint Erdélyben hétféle medve különíthető el a színezet és méret után: nagy fekete. A genetikailag beprogramozott ritmikus szőrzetcserében hiba csúszott. Itt a bocsok télen is rendszeresen táplálkoztak. a testalak. megtört szálak kicserélődését szolgálja.74 sikerül időben bundát cserélniök és megfelelő zsírréteget felhalmozniok. durvább. 1984). közönséges kis szürke. és sikerült kb. fekete örvös. A téli bunda dús. 1977). mint a frissen nyírt juhok. mint a felhalmozott zsírréteg. hogy január derekán kezdték hullatni hosszú szőrűket. Az 1975–1980 között Rîuşoron végzett kísérletek érdekes megfigyelésre adtak alkalmat. kis hangyász.

Vadgazdálkodás Vadgazdálkodáson értjük bármely faj ésszerű számbeli gyarapodását a populáción belül. Az erdélyi uralkodók és gazdagabb nemesek a középkorban nyugati mintára gondozott vadászparkokat. Közvetlenül 1971 után ebben a két országban úgy látszik.19 pont. a ma élő medvepopulációnak felével egyenlő. Apafi Mihály (1632– 1690) uralkodása (1661–1690) idején a leggazdagabb vadászterület a Görgényi-havasokban volt. Összehasonlítva az 1971-es budapesti kiállítás anyagát az 1981-es plovdivi kiállításáéval.75. tervek elenyészőek. Plovdivban 1981ben 66. és megtiltotta a bocsok befogását. előrelátását tükrözik. Egyetlen év alatt több mint 100 medvét lőttek ki. vadaskerteket létesítettek (NEDICI. A trófeagyűjteményt Scroviştean (Ilfov megye) őrzik. Plovdivban pedig 646. mely sajátos – az ember által nem befolyásolt – élettérben megy végbe. itt számos értékes elfekvő adat vár feldolgozásra. A Budapesten díjazott és Plovdivban is kiállított trófeák ugyanazzal a pontszámmal jelennek meg a katalógusban.75-ös pontszámnál csak két koponya volt nagyobb Plovdivban. A Plovdivban kiállított 129 bőr közül 33 romániai és 13 jugoszláviai bőr pontszáma 400–646.55. A budapesti 65. vadakat. Azért volt lehetséges. hirtelen megnőttek a medvék anélkül. A Budapesten kiállított 34 medvebőr maximális pontszáma 398. megtartva a lehető legmagasabb fokon az egyedek életképességét. Minden fajra jellemző egy bizonyos szabvány.40 ponttal több. Ez kb. mint az életképtelen egyedek kiküszöbölése vagy a hátrányos helyzetű utódok létrehozásának megelőzése. megállapíthatjuk a következőket: 1. rendszerint valamely uradalom területére szorítkoznak és a tulajdonos felvilágosulságát. Budapesten 1971-ben a legnagyobb koponyapontszám 65. különböző irányban és különféleképpen old meg olyan populációs problémákat.74 között van. fényességéért és sűrűségéért – összesen. Az 1950-es évek előtti vadgazdálkodási elgondolások.15. vadászatát . A katalógus szerint ezek közül mindenik medvét a budapesti kiállítás (1971) után lőtték. azaz 0.75 hozzáadnak még maximum 30 pontot. mint a legtökéletesebb beilleszkedés a környezetbe. mert Apafi vadőrökkel védette az erdőket. szabályosságáért. 4000 példány. a kettő közötti különbség 248. A bizottságok ugyana15. 1940). Vagy a koponyát még nem tudják nyújtani? RÖSLER (1990) szerint Ceauşescu 24 év alatt átlagban 167 medvét lőtt évente. 2. amit a bizottság ítél meg az szőr hosszúságáért.74. hogy a koponyájuk is nőtt volna. Vagyis a vad vitalitása nem más. ábra Készülő medvetrófea zon szabályok szerint pontoztak.

) kapcsolatos cselekvéseket. Az 1950-es évektől a tudományosan tervezett vadgazdálkodásnak látványos eredményeket kellett volna felmutatnia. 1993).. A vadgazdálkodás nem szűkkörű.és energiaráfordításra. még terv formájában. Két – normális vadgazdálkodástól idegen – kísérletre hívnánk fel a figyelmet. 1942). hogy a vadászat – mint az erdészet körébe vágó egyik művelési ág – szakértelemmel műveltessék” (BIRÓ. az erdőterület vadállományának felelősségteljes vadászati kihasználásáról lehetett volna szó. 1992). Az emberi oltalom alatt nevelkedett vályúból etetett medvelelencek a túlélésükhöz szükséges tudnivalókat – az embertől való félelem. Nemcsak a díjazásra érdemes példányokra kell figyelemmel lenni. Megváltozott összetételű. erdőgazdálkodással.”. táplálékszerzés. magában foglalja az utódgondozással (táplálás. lakóteleprendezéssel. hogy az erdélyi birtokviszonyokból eredő terhes erdőgazdasági állapotokon lehetőleg javítson. összefüggő területen sokkal eredményesebb. Az első szakasz a sexuális érettségi korig tart. A vadászokat a medve életének második szakasza érdekli. megelőzendő az utánpótláshiányt vagy túlszaporodást és az állomány elöregedését. 1990). Fontos szerep hárul a vadgazdálkodásra a nemek közötti optimális számaránynak a biztosításában. fejlődőképes populáció stabilitásához. ésszerűtlen vadászat. a fejlődőképességet és az életképesség kialakulását. mert ez a szakasz rejt magában a legtöbb veszélyt a bocsok normális. vérmedve – több gyökértelen medvenemzedék. Hozzájárult a túlszaporodott medvepopulációban amúgy is perifériára szoruló számos egyed számának növeléséhez. Szerencsére a szakembereknek sikerült idejében.. karbantartása. és gazdasági értéke van. védelem. Ebben a fázisban jól elkülöníthetőek súlyban a nemek. érett és öregkori szakaszra. A vadőrképzésnek itt hagyománya van.76 (GOANŢA. a vadállatok betegségmegelőzése és számos más vadgazdálkodási művelet elvégzése egységes. Ez a medveprogram a világ közvéleményét az erdőben árván kallódó bocsok begyűjtésével áltatta. A fejlődési időszakban van szükség a legnagyobb idő. ha a tervezés és döntéshozatal a szakemberek kezében marad. Lett kéregető medve. permetezése betegségek és kártevők ellen. elszabotálni a keresztezést. de szem előtt kell tartani a korosztályok közötti arányt. gyakran a nősténymedve agyonlövésének árán. a sózás. A szelekció a túlzott védelem. téli álom stb. zárt rendszerű tudományág.. A már megérkezett fiatal medvék valoszínű az állatkertek állományát gyarapították (RÖSLER.. 1893-tól Erdészeti Szakiskola létesült Görgényszentimrén a következő céllal: „. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a mezőgazdasággal. turisztikával. túlzott etetés miatt nem érvényesülhetett. A szaporodóképesség érettségi fokának elérésétől az öregkori szakaszig tart. 8000 medve él. A szakszerű vadgazdálkodás három szakaszra osztja az egyed életét: fejlődési. holott a bocsokat elszedték az anyjuktól. nevelés stb. Szükséges az egészséges. az ember által előidézett. Összefüggő erdőségeket a bükk-fenyő és fenyő-zónában találunk.. Az egyik Rîuşoron 1975–1980 között növényi táplálékon felnevelt több mint 300 bocs. fajspecifikus jellegeinek kialakulására. átalakult etológiai tartalmú. a földműveléssel és erdészettel foglalkozó gazdaközösség a modern kívánalmaknak megfelelő munkáskezeket nyerjen”. (BEIER. A második szakaszra a fajfenntartással kapcsolatos fontosabb viselkedési formák jellemzőek. . A romániai 4-5000 példányszámot elbíró erdőterületen napjainkban kb. – nem tudták megtanulni. jól meghatározható identitászavarba keveredett... Az öregkornak nincs jelentősége gazdasági szempontból. A másik kísérlet értelmében a kárpáti barnamedvét kellett volna keresztezni észak–amerikai nagymedvékkel a trófeák méreteinek növelése céljából.. Továbbá pedig: „. Ez Európa legnagyobb medvepopulációja. „. legelők gondozása. guberáló medve. Az államosított erdő és földterületek.

hogy ő döntse el azt a „genetikai vonalat”. A középkortól a vadászmódszerekben nem a nagyvad ártalmatlanná tételét kell látni. Az utóbbi évtizedek vadászpolitikája ilyen negatív eredményre vezetett a medvéknél. A Ciblesen. 12 pisztolyos. vagyis gazdasági megfontolásból vadászta. A vadászetika kialakulása hozzájárult a vadászszenvedély nemesebbé válásához. és átalakul vadász–ragadozó kapcsolattá. 24 kürtös. hanem hagyományokra épülő rituális. bocsok kilövését. másoknál időre van szükség. kötelezően betartandó sportszerűséget. Megtiltja a várandós – szoptatós – bocsokat nevelő nősténymedvék. Egy 1849 utáni főispáni vadászatot említsünk meg ÚJFALVI (1990) munkáiból. meg a cselédek hada jelenlétében vadásztak. Olyan íratlan törvények betartására kötelezte a vadászt. a főispáni vadászaton 63 illusztris vendég 11 hajtáson vett részt. Egyes ágazatokban látványosan. A szolgabíró 100 fejszés emberrel mindig elöl járt éji tanyát állítani. Az óvatos nagyvad. fancsali vadászatokról. magára adó vadász etikettszerűen igyekezett betartani. szemmel láthatóan változnak a folyamatok. zöld ágakon fekvő nagyvadat zeneszó mellett hordozták körbe. amit minden valamirevaló. görgényi. felhajtással járt egy ilyen vadászat. Kétség kívül. Természetesen a ceremóniamesterek vigyáztak nemcsak a javakra. Vadászszokások. hogy puska nélkül is tud az ember kárt okozni a vadállományban. Az eltelt idő alatt intézkedés nem született a medvék sorsát illetően. mint egy esetleges nagyobb pontszámú trófea. példa arra. Sok mindentől függ. milyen zajjal. téli álmot alvó medvék barlangi vadászatát. Ez a szokás századunkig dívott. A felszalagozott. ruházkodás. Ha nem avatkoznak be hatékonyan és idejében. Ettől kezdve az újdonsült vadász gyűjtőtte a trófeákat. A szolgasereg ajándékot kapott. . hajtóvadászatok alkalmával a könyörtelenül minden mozgó állatra való puffogtatást stb. A sportot pedig mindenkor szertartásosság. Tizenöt-tizenhat éves korban vaddisznóra. hanem a szokások betartására is. hogy fogalmat alkothassunk az akkori vadászdivatról. és nem szabad csak a vadászra bíznia. A trófeamánia-felfogást el kell vetni a vadgazdálkodásban. akkor megérdemelte a sorsát.77 bányászattal stb. hogy merre irányul ennek a medvepopulációnak a fejlődése. 6 vármegyei tarack és 86 kopó. Elgondolhatjuk. A nyolc-tíz éves fiúkat és lányokat lovaglásra és fegyverrel való bánni tudásra ösztökélték. a múlt század végén (1881) a görgényszentimrei kastély udvarán tartott „medvetoron” Rudolf trónörökös és kísérete tiszteletére a zöldgally-ravatalon elhelyezett elejtett medvéket égő fáklyákkal állták körül. vadászetika Amikortól az ember a medvét nem élelemszerzés. változásoknak kell jönniük a társadalom és tudomány minden terén. 800 hajtó és 341 lövész jelenlétében. A vadászat harmadik napján 1600 hajtó. Szóltunk a Wesselényi birtokon. komoly veszteséggel kell majd számolni a természetvédelem terén. amit ő jónak lát. mutogatták. szigorúan tudományos alapokra kell helyezni. ha ettől a zenebonától nem menekült el. bizonyos szabályok betartása jellemezte. az ember-medve viszony fokozatosan időtöltés. Egy éjjel kb. A gyerekek nevelésének fontos részét képezte a lovaglásra és vadászatra való felkészítés. Az első vadászsiker családi ünnepnek számított. divatszerűen űzték ezt a sportot. át kell értékelni vadgazdálkodási politikánkat. vécsi. sport jelleget kezd ölteni. medvére és más vadak vadászatára tanították őket. zenekar kísérete mellett ünnepeltek. és amely nem más. A nemesség és arisztokrácia nyugat-európai mintára sok időt töltött vadászattal. Ez a kísérlet elrettentő pálda kell legyen. Például. 200 szekér fát égettek el tábortűznek. Az 1989-es évvel lezárult egy politikai korszak. mint a sebzett vad követése és szenvedésének megrövidítése.

még egy ágat tesznek. ha nem is vallotta magát hozzáértőnek. állítólag. A romániai 40 000 vadásznak szigorú törvények szabták meg a vadászatot. elkábították. Ezeken a vadászatokon 50–60 hajtó. és a szépség. megállapítható az eltávolodási irány. a függőlegesen beszúrt ág mögé szúrnak egy kisebbet. míg Ceauşescu egymásután durrogtatott még a földön elterült medvére is. akkor a beszúrt ág mellé keresztbe két ágat fektetnek. és tisztelnie kell a legyőzött ellenfelet.és szakelnevezések. a varázs megfosztását látja ezek be nem tartásában. de nem szabad használni a bükk és egzotikus fák ágait. Minden egyes használatos ágat törni kell és nem vágni. Mutatva az irányt. ahol a lövést kapta. Az ágat törni kell. 1990). dönteni a vadállomány jővőjéről. ahol a nagyvad állt a lövés eldördülésének pillanatában. kifejezések gazdag leltárát dolgozta fel részletességgel RÖSLER (1991). Illemtelenségnek tartják rátaposni. akik a trófea és a hús miatt pusztítják a vadat. A mesterlövészek csak egyszer lőttek és készenlétben álltak. függőlegesen a földbe szúrt fenyőággal jelölik meg. A vadászoknak az a hányada. Ceauşescu és tőle hátrább a két mesterlövész egyszerre lőtt. meghívott stb. cserefa és égerfa ága. SIEGERIST (1991) szerint a medvéket előzőleg. amik nem maga a vadászat részei. jegenyefenyő. Ha ellenkező irányba futott a vad.78 A továbbiakban szeretnénk idézni Walter Frevert 1957-ben megjelent munkájából (COTTA–BODEA. Elhatárolják magukat azoktól a vadászoktól. Kérődzők és fajdkakas esetén a vadásznak nyújtják át balkézzel tőrkésre vagy kalapra téve a megtalált vad vérébe mártott zöld gallyat. Nem szabad átlépni vagy csúfot űzni belőle. cseheknél. akár nem. 10–20 kutya. A luxus. Egy másik eset. a volt Osztrák-Magyar monarchia népeinél. medve) a töretet a vadászmester vagy a vadászat szervezője nyújtja át az illető vadásznak. akár látszik azon a helyen a nyoma. Szeretett legalább tízet legyilkolni egy alkalommal. értékelni tudja a vadászat szépségét. Ha a nyomok látszanak. A birtokbavételi gallyat töretnek nevezik. Használható a lucfenyő. de alkalmasnak igen. Az ember-vad közötti párharc végeztével a győztesnek méltónak kell mutatkoznia. nem vágni. ahonnan a lőtt vad követése kezdődik. A helyet. vett részt. Ezek a szokások megtalálhatók a németeknél. szervező. hanem az ezt követő zsákmány birtokbavételével kapcsolatosak. nőstény esetén ellenkezőleg teszik az ágat. Az évszázadokon keresztül kialakult vadászetika az utóbbi pár évtízed alatt megszűnt. de az irány ismeretlen. kíséret. szlovákoknál. Csoportos vadászatokkor (vaddisznó. amikor meg lehet jelölni a helyet. éspedig a beszúrt ág mellé lefektetve. amit szintén egy ággal jelölnek. Az új funkciókba jutott középszerűség. míg egyesekre nem vonatkoztak ezek a törvények. A medvével kapcsolatos vadász. Gyakorlati értelme. az új vadásztörvények nem pótolják a régebbi vadászatok sportszerűségének felemelő voltát. lengyeleknél. 1969) olyan szokásokat. és nem szabad meghámozni.magasleseken képernyőn jelentek meg a lelövendő medvék (RÖSLER. . egy 35–40 cm-es. hogy megjelölik az ággal azt a helyet. amelyik hódol ennek a kultusznak. Hím állat esetében a lefektetett gally hegyes fele mutatja az irányt. ráülni a lelőtt vadra. megszámlálhatatlan erdész és erdésznek öltözött biztonsági személy.

Ratosnyán (1960. Sajnos az igazságot nem mindig sikerül kideríteni. vagy mennyire szűkül élettere. hogy száz birkából csak kilencven az övék. s az ablak alatt alvó munkást csak úgy tudták kimenekíteni a karmaiból. sőt a favágók közeledtére sem menekült el.79 AZ EMBER–MEDVE VISZONY Az ember-medve viszony megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a medve viselkedésformáiról. heterogén viselkedésformát mutató populáció esetében az okozott kár is fokozottabb. 20) az istállóban talált rá a gazda az anyamedvére és két boccsára reggel. amelyik különösebben nem reagált a zajra. hogy szerszámaikkal agyonütötték a medvét. a szokványos viselkedésformáktól eltérő magatartást tanúsít. Az ember-medve viszony kezdeti szakasza kizárólagos gazdasági – élelmezési. IX. ahol kis számban még megtalálhatók. míg a Kárpátokban ma élő kb. lóval vontatás stb. Libánfalván (1959. ahova még kevésbé jutott el a civilizáció. E kapcsolat több évezredes eredménye a jószomszédsági viszony. anélkül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember gazdasági. A barnamedve aszerint. csak óvatosan legelészve továbbvonult. A Ratosnya-patak völgyében épülő duzzasztógát munkálatainál a zaj korántsem illik bele a tájba. A turizmus növekedésével. csendes zóna marad a medvék részére. 26. Hogy a havason legelő háziállatállományban mennyi kárt tesz. miután jóllaktak szilvával a kertből. A Tihu völgyében (Ratosnya) 1976-ban egy este a munkásszállásra az ablakon tört be. utak építése és karbantartása. Télen gyakran akad olyan istálló. a másikat hajnal felé ugyanabból az ólból. de a túlszaporodott. hogy a végére érnénk. turisztikai törekvéseit. Több kötetre való kalandos történetet lehetne elmesélni. hogy bőséges vagy szegényes táplálékmennyiség áll rendelkezésére. mint utánajárni az elveszett jószágnak. hogy a medve veszett volt. mint a fejszével való favágás. rönkszállítás sokkal nagyobb zajszintet idéz elő. Visszájára fordult egy ragadozóval szembeni tolerancia. kitermelés. mint zavaró körülményeket. behúzódtak az istállóba. Csak egy pár különlegesebb esetet jegyeznénk le az általunk tanulmányozott területről. kalandról és a medvék okozta kárról tudósít. Természetesen az elkóborolt vagy .) egy kétéves bocsot értek tetten a szilvafán. majd fokozatosan szociobiológiai problémává vált. Míg az állandóan üldözött medvék a fennmaradásukhoz feltétlenül félénkekké kellett váljanak azokban az európai államokban. állandó zaklatásokat. ruházkodási – kapcsolat volt. mert normális egyedsűrűség mellett a háziállatállományban fokozott kár nem jelentős. A hétvégi hazamenetelkor a lovakat bezárva hagyják. addig Romániában a túlszaporodás következtében elszemtelenedtek. A mindenkori pásztorok természetesnek tartották. amit a medve tőr fel és a menekülni nem tudó lovat szétmarcangolja. Az egyedre jutó élettér csökkenésével konfliktushelyzetbe kerülnek fajtársaikkal. egyiket éjféltájban. vagy egyszerre több lóban tesz kárt. Könnyebb a medvére fogni a kárt. A régebbi és újabb vadászszakirodalom számtalan medvével való találkozásról. 8000 medve már nagy számuk miatt is összeférhetetlen konfliktushelyzetet teremtett. a turistautak kiépítésével mindenhova könnyebben és nagyobb számban jut el az ember. A Ratosnya völgyében a falutól távol fakitermelő munkásszállások vannak vontatóló-istállóval. hogy mennyire üldözik. Vagy próbálja megszokni a fokozott zajt. a kertben. 1992 nyarán többször figyeltek meg nappal a munkások egy kétbocsos anyamedvét. így kevesebb nyugodt. vagy olyan helyet keres. s így jól megfértek egymással. a többi a ragadozóké. Az állategészségügyi vizsgálat kiderítette. arról a pásztorok nagyon sokat tudnak mesélni. IX. A modern erdőgazdálkodás. Ugyancsak Ratosnyán 1991 júliusában a munkástelep (volt úttörő tábor) melletti ólak közül az egyikből egyetlen éjszaka két 50–60 kilós süldőt vitt el a medve.

hirtelen támadott meg”. a medve nem szokott támadni. Áprily Lajos találkozott az öreg „Drugău”-val a század elején és elbeszélésben (1965) örökítette meg.. elmenekül. ábra. hogy nem hajlandó ragadozásra. mikor sem a kutyák. hogy: „. goromba és bárdolatlan. Bizony nem igen lehet tudni. Rudolf trónörökös egyik görgényi vadászatán egy fiatal hajtót skalpolt meg a medve és tette munkaképtelenné egész életére (16. szénégetőket valósággal belopott s váratlanul. BREHMnél (1929) olvashatjuk.. többet is elhurcol és elássa őket. s hogy esetlensége tán komikus. Oda-oda csap. s ha támad. merev karmaival az ember feje irányába kap. Támadása többnyire nagyon gyors és hirtelen. Egyik elülső lábának gyors oldalcsapásával igyekszik zsákmányát leütni. ábra.) 17.” Bizalmatlanságát sohasem veszti el. hogy mikor milyen hangulatban van az öreg. Megtörténik. ábra A medve által megcsúfolt „Drugău” DALMADY (1908) írja a század elején: „. de előfordul.havasokban lőtt első medvéjével (1884. akkor is csak azért. Az emberáldozat mellett nem sokat időzik. Megtörténhet. hogy elvesz egy juhot a nyájból és elviszi. szeles. ha az ember nem sebesíti meg. Igaz. a medve ostoba.. 16. mégis jobb csak elméletben kedélyeskedni vele. közvetlen közelében hirtelen felágaskodik s első lábának heves lökésével törekszik a földre teríteni áldozatát. X. hogy a találkozás nincs ínyére. hogy szabaduljon tőle. ez a legjellemzőbb . hogy ellenségesen lép fel. Néha harap is. Gyakoriak a skalpolások. főleg sötét. Az embert elkerüli. hogy favágókat.. s ennek kifejezést is ad. Ha észreveszi. vagy gyorsan feléje üget. zivataros időben. 2. hogy nem őrzik a nyájat. azután elfut. s megtörténhetik.). sem gazdáik nem bújnak elő. mivel erős.80 nem őrzött háziállatok a ragadozók – nem mindig a medve – áldozatául esnek. leteperi a földre. Rudolf trónörökös a Görgényi.

hogy jelen esetben nem „egy emberre” hanem „az emberre” – mint a csoportnak a része – irányul az ellenségeskedés. hogy a fajon belüli bántalmazás – gondoljunk a rangsor kialakulásakor való versengésre – nem vonja maga után a huzamosabb ellenségeskedést. Az ellenség bevésődését valamilyen lényre vagy személyre irányuló egyetlen cselekedet is kiválthatja. támadásuk egészen váratlannak. s csak akkor tér vissza tanyájára. A medve cselekedetei éppen bizalmatlan természete miatt kiszámíthatatlanok. ezért is tűnik ellenkezésük. de nem mutatnak folytonos agresszivitást. félénksége dominálja agresszivitását. mert bármikor bekövetkezhet az egyed életében. ha idejében nem veszi észre a rá leselkedő medvét. A csendjében. hogy milyen bizalmatlanul ügyel minden cselekedetet és mozgást. A bevésődési folyamat nem tökéletes. Ebben keresendő annak oka is. hogy oldalt vagy hátrafelé kitérhessen. és hogy vadászatának a legnagyobb óvatosságra van szükség. amikor közvetlen veszélyeztetve érzi magát. sokszor csak „egy csoport” rögzítődik. hogy köszönt a medve és elment. Ha evés közben zavarják. nem támad. A rîuşori bocs- . A támadásra induló medvék rendszerint félelmetesen morognak vagy velőtrázóan üvöltenek.81 vonása és ez irányítja minden cselekedetét. neheztelést. Az erdőt járó emberek azt mondják. vagy az ijedség jeleit mutatják. A sebeiből kigyógyult medve nem felejti el megbosszulni a rajta esett sérelmeket. még az izgalom felhalmozódását sem. mindig úgy iparkodik. ha a kutyák támadták meg. míg biztos benne. legfeljebb egy dörmögéssel. és hogy látszólag egykedvűen. de a valóságban gyanús szemmel követi az ember minden lépését és ha feléje közeledik valaki. és a medvéknél évekre elevenen megmaradhat. hogy soha teljesen meg nem szelídíthető. és sokkal agresszívebbekké válnak. és a továbbiakban a tapasztalatnak megfelelően meghatározzák az állat cselekedeteit.és gombaszedőkkel vagy favágokkal való találkozása majdnem mindig békés szokott lenni. vagy aki medvét nevelt és vele sokat foglalkozott. vagy legrosszabb esetben néhány kevésbé gyengéd pofonnal intéződik el. A medvének emberekkel. A meglepett medve „huhh” prüszköléssel menekül. hogy a medve a szállása körül megforduló erdőkerülőt addig követi nyomon. állandó veszélyt jelenthetnek. Inkább elmenekül. de bizonyos körülmények között nem számítható ki előre a válaszreakciója. nem félnek megközelíteni az emberi településeket sem. az embert ellenségének fogja tekinteni. Innen adódik. Gyakran előforduló eset. Ha nem sikerül idejében ártalmatlanná tenni. Az anyamedvének ha csak a gyanúja is feltámad. A medve „arca” teljesen kifejezéstelen és természetes alkatánál fogva érzelmek kifejezésére nem is alkalmas. Támad minden olyan alkalommal. nem olvasható le róla szándékuk. Egy Piteşti mellett elengedett Rîuşoron nevelt medvét 150 km-re egy gyümölcslerakatban ütöttek agyon. A vadorzás vagy vadászat közben megsebzett medvék a legveszedelmesebbek. leginkább bogyó. annak figyelmét nem kerülhette el. hanem csak egy bizonyos reakciószélességet. azonnal támad. KREMENTZt idézzük (Brehm után): „Aki valaha szabadon élő medvét figyelt. Az ellenség bevésődése a bevésődés negatív formája és. hogy nem fenyegeti veszély. üvölt. Bokor. mert természetes félénkségük – mint gátló tényező – nem működik. s jaj annak. ahol az öröklött adottságok nem határozzák meg a cselekvés tárgyát. biztonságában háborgatott medve veszélyes. Tulajdonképpen része a „tapasztalat útján” való tanulásnak. Óvatossága. Érdekes. Legtöbb esetben a medve menekül el”. erősen morog. A természetes körülmények között felnőtt medvékhez viszonyítva a félig-meddig megszelídített vagy felnevelt egyedek sokkal nagyobb területeket kóborolnak be. farönk mögé bújva várja be az őt követő vadászt. tisztelik és nem felejtik el. nincs fogékony időszakhoz kötve. nem pedig egy meghatározott személy. szikla. Elismerik a fajtárs erősségét. hogy a bocsok veszélyben vannak.

A kitelepített bocsok egy része továbbra is az emberek közelségét kereste lakótelepek körül bolyongva. Ha megijednek a bocsok. az erdő felé figyel a fajtárs közeledtére. Ilyenkor „vérmedvének” nevezik. csökkentett lévén a mozgási sebessége.82 nevelési kísérletek eredményeként könyvelhető el a Kárpátok kanyarulatában és környékén kialakult – az utóbbi évekig nálunk nem észlelt – medveviselkedési forma. s még azután is. éjszakánként néha hihetetlen számban lepik el a szeméttelepeket a medvék. a rangsorolás lazább. izgága egyedeket. hanem támad. Egyet dögölve találtak. nagyobb része viszont ezeknek a gyökérteleneknek a leszármazottai. Az utóbbi állandóan jelen volt az autópályán az autók között és a turistáktól élelmet koldult. Az anyamedve nehezebben kerülheti el a találkozást. Rangsor szerinti sorrendben váltják egymást az etetőknél. szeméttelepektől guberálva. Az anyamedve okozta balesetek száma azért is nő. A bocsok a biztonságos hátteret nyújtó anyamedve közelében általában semmitől sem félnek. de elég ha észre veszi az anyamedve a bocs és ember közötti veszélyes távolságot. néha felesleges öldöklésbe fog. egyet egy raktárban öltek meg. vagy lassú iramban kénytelen menekülni. gyenge fizikumú. El is nevezték a kirándulók „forgalmistá”-nak. már nem az elmenekülést választja. Az anyamedve a túlszaporodott medveállományon belül felerősödött kannibalizmus következtében az emberi település közelében nagyobb biztonságban érzi magát a bocsaival. ALMĂŞAN & ILIE (1970) szerint az első kitelepített csoportból már az első hónapokban 10% volt az elhullás. bár többszáz turista nézi az etetést nagy lármával. Az életterükből kitaszított medvék ezeken a rájuk nem jellemző helyeken összeverődnek. üdülőtelepek medvéiről írt BEIER L. mint a cirkuszban. ugyanúgy mint az életteréből kiszorult. és itt is kialakul a rangsorolás. s rendszerint ő veszít rajta. botról. A rangsorban felettük álló sajátítja ki a tetemet. Néha. mert az ember működési területe sok esetben átfedi a túlszaporodott medveállomány életterét. mert akadályozta a forgalmat a transzfogarasi turistaútvonalon. Az anyamedve a bocsok okulására nemritkán demonstratív. amit ők elfogadnak. vagy felparancsolja őket egy közeli fára és ő támadásba lendül. A Kárpát-kanyar városszéli szeméttelepek. ólakba betörve vagy éppenséggel élelmet kéregetve tengette életét felnőtt koráig. a medve csak hátra. és megközelítik. A turisták által az erdőszélen felhalmozott táplálékra szintén rászoktak azok a medvék. Az identitászavarban került medvék egy része a neveldéből való. kézből kinálnak élelmet a várakozó medvéknek. még az embertől sem. de mivel ebben az esetben nincs szó territoriális viselkedésről. amelyek az erdei élet helyett a kéregetést. nem térnek vissza a zsákmányhoz. (1992). Alkonyattájt. A „vérmedvék” ritkán érhetők tetten. A bocsokat nem hagyja magukra. . kukaborítgatást választják. és a vadpopulációval való keveredés termékei. mint a fajtestvérei között. egy másikat az erdőben. Ennek a csoportnak és az utánuk következőknek a szabadonengedés utáni megfigyelése számos későbbi megbotránkoztató viselkedésre magyarázatot adhatott volna. a nagyediket kilőtték.

mertékletességéről Ézsiás könyvében (11:7) olvashatjuk: „A tehén és medve legelnek. sértésnek veszi. Az Úr mindenhol jelen van. Bár jóindulatú. Jellemzője a megítélőképesség. Meglehetősen nagy különbség van a különböző medvefajok viselkedése között. A medve butaságát hasonlítja össze a róka csalafintaságával az osztozkodó medvékről vagy a medve farkának rövidségéről szóló mese. és a Példabeszédekben (17:12): „Találjon valakire a fiától megfosztott medve. Anthony (COUTURIER. a medve nem egykönnyen adja a bőrét (III. cirkuszban biztos csodáltak medvét. bátorságát hasonlította Sámuel (1. medve. mire két anyamedve jött elő az erdőből és negyvenkét gyereket tépett szét. akire rámondják. Méghozzá az Isten népének fiai közül valók. MEDVEÁBRÁZOLÁSOK Minden nép. Nem a kutya bátortalanságára vonatkozik. élénk. istentelen szülők gyerekei gúnyolják. tenyeres-talpas nagy test nem mindig a butaság jele. Persze. a Jerikóból Bethelbe hazatérő Elizeust. A ógörög mitológia a nősténymedvét az anyai önfeláldozás szimbólumaként. a bűnös hiába próbál elbújni előle: „. hanem saját környezetében. A vérmes. Vannak városi gyerekek. és medve bukkana rá. Mintha valaki oroszlán elől szaladna. különböző arculatát ismerhetjük meg. A mogorva. szeretetre méltó vad. a következő sorrendben: ember.83 A MEDVÉVEL KAPOCSOLATOS MONDÁK ÉS SZOKÁSOK. amelyik gyáva. állatkertben. cerkófmajom. Frigyes császár ismeretes meséje).. bosszúálló (bosszút végrehajtó) medvével a Királyok könyvében (2:23–25) találkozunk. Brehm a medvét „ostoba fajankó”-nak nevezi. R. játékosság. indiai elefánt. mert kettőn áll a vásár. vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná. s még humorérzéke is van. hogy medve vérmérsékletű. és átvitt értelemben. .17:8) a kölykeitől megfosztott medve erősségéhez. memória. 2.17:34–36. R. és kígyó marná meg” (Ámos 5:18–20). de ha nem is láttak medvetáncoltatókat. Leslie ellenkező véleményen van: Gyors felfogású. Jámborságáról.. akik nem láttak még tehénfejést. azonnali válaszreakció. A „nem szabad előre inni a medve bőrére” mondás bátorságára és kiszámíthatatlanságára vonatkozik. Elizeus az Úrhoz imádkozott és büntetést kért a csúfolódó gyerekekre. cselekvőképesség. és együtt feküsznek fiaik. ami pedig jellemző a medvére. A nép körében elterjedt szokás butának hinni a medvét. F. az árvák védelmezőjeként tartja számon. galléros pávián. gyorsabb felfogású és butácska egyedek. csak ne a bolond az ő bolondságában”. Az anyamedve bátorság szempontjából ellentéte az anyafarkasnak. elkeseredett szívéhez. ostoba. A Biblia több részében találkozunk a medvével.. Vannak vidámabb és morcosabb. Éhik Gyula szerint értelem dolgában meglehetősen alacsony fokon áll.. Isten profétáját gonosz. nem emberi nézőpontból. (HERCZEGH–VOJNITS. számos legendát szőtt alakja köré. közömbös és lomha. 1981). A harcosok vitézségét. asszociálóképesség. de kevés meri megharapni” – szokták mondani. sohasem szabad megbízni benne. az egy fajhoz tartozó példányok is eltérő természetűek. az előre ki nem számítható reagálással. Hiába indul a bátor vadász medvét lőni.”. „A medvét sok kutya megugatja. saját életkörülményei között. csimpánz. ahol medve él vagy egykor élt. 1954) szerint a medve intelligencia szempontjából a hatodik helyet foglalja el az ember után. hidegvér. Viszont a mogorva természet gyakran a kötekedésre való hajlammal párosul.

tájékozódik. Plinius föltételezi. az életkort a fejlődés tartama ötszörösének mondja. Ez mendemonda. Plinius írja. anélkül. Sokszor olvashatjuk. majd felfalja. Az anyamedve a bocsokat – ha közvetlen veszély fenyegeti és menekülésre nincs mód – felparancsolja a fára. de szívesen csak fiatal korukban másznak fára. regenerálódik. Egyetlen csapással letaglóz egy marhát. nedvesíti talpait halk morgások közepette – így csökkentve a kellemetlen érzést. A medve maximális életkorának találgatására számos írásban találunk adatokat. Természetesen adottságuktól fogva végtagjaik alkalmasak a mászásra. hogy ha már szemtőlszembe áll. medvéről szokták mondani. hogy »az ő két első láboknak édes nedvességében azért a medvék felette igen gyönyörködnek és híznak tőle«. hogyha az ember földre veti magát. Dalmády írja: „Miskolczi Gáspár még úgy tudja. annál hosszabb az élettartam. nálunk élő ragadozó. milyen nehézkesen mozog kétlábra állva. hogy messzire lehet hallani. de néha a karmait és fogait is használja. hogy az arányt is megállapíthatónak vélte. arcraborulásnak engednek és kegyelmeznek. és támadása villámgyors. Ma tudjuk. Így tudja az írók hosszú sora. felágaskodva fog mancsaival odaütni. mozdulatlanul. hogy a téli álmot alvó állat pihenés alatt meghízik. Játszadozás közben szívesen másznak fára még a fogságban tartott medvebocsok is. A télire visszavonult medve nem eszik és nem iszik. A megvastagodott és összerepedezett talpbőr január-februárban cserélődik. talpait szorgalmasan nyalogatja. Ma is hallja az ember. Amikor a medve a két hátsó lábára feláll. ha vetkőzni kezdenek előtte (si mulier sublatis vestimentis. Mégcsak nem is támad két lábon járva. ma már csak az Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. Ennek alapja az népi hiedelem lehet. Aki látta medvetáncoltatáskor vagy a cirkuszi mutatványok alkalmával. ha öleléssel próbálna ölni. annál többet él. . vagy a viszketegség miatt nyalja. mint a szaporodás és veszélyezettség arányának függvénye. mint a többi. 1908). A fára menekült embert – ha olyan hangulatban van – megprobálja lezavarni. hogy a medve nem eszik dögöt. hogy a reális életkor nem más. a medve nem bántja. de nem mászik utána. hogy a medve megragadja áldozatát. Középkori feljegyzések szerint az erdélyi barnamedvék nőket rabolnak el és tartanak maguknál. hogy így sohasem fog valakit megrohanni. hogy őket valaki erre késztetné.) napján is. A támadó medve kutyamódra ugrik négy lábon. ostendit id. quod reconditum vult natura). hogy a medve kegyelmez a nőknek. hogy a „medve talpai sok zsírt izzadnak”. kijött-e a mackó a barlangjából? Úgy vélik. hogy elrágja a lábát és úgy menekül. Ez alatt az idő alatt vagy a fájdalom. akkor későre tavaszodik. lélegzetét viszszafojtva halottnak tetteti magát. Nincs az állatvilágnak még egy faja. mint a medve. Arisztotelész szerint minél nagyobb az állat. és minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről. Ezt különben megteszi nyáron is. amely olyan hatalmas csapást tud mérni mancsaival. inkább csak nézelődik. annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Pedig nem így van! Viszont az emberáldozat mellett nem időzik sokat. Régebben pálforduló (I. s néha cuppogtat. Cardanus írja 1546-ban: „mi lassan nő. hogy valamely állat anya legyen. rókáról. Flourens olyan állandónak látta a fejlődés ideje és az életkor közötti kapcsolatot. még sokáig fűteni kell. de az alázatos könyörgésnek. azaz minél hosszabb idő kell ahhoz. Mesében olvahatjuk. s az állat télen ebből él. nyilvánvalóan nevetségesen hatna. A prémvadászok nem támasztják alá ezt az állítást. A medve mellső mancsával öl. az meg lehet győzödve. későbbi esetlenségük ügyetlenekké teszi erre a cselekedetre. 25. sunt diuturnioris vitae). nemcsak a néphagyomány.84 A csapdában esett farkasról. Az lehetséges. ha február másodikán jó idő van. sokáig él” (qui tarde crescunt.2) napján érdekel mindenkit. s híres „medveölelésével” halálra szorítja. A bocsok a felnőtt kort később érik el. Élettani abszurdum” (DALMADY.

hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját. Lehet. s főleg a pásztorok által befogott bocsokat. bölcsészeti contemplatív irányeszméket? azt nem tudjuk megmondani. ha nem tudták beidomítani. hogy ők próbálják megmenteni a medvék időjós hírét. Kétségkívül a lakosság. adománygyűjtést szolgálták.85 Enyhe teleken csak pár hétig tartózkodik téli szállásán. A farsangi köszöntők. nem keres idegen hazát. Ha nagy hidegben fürdenek. Az Új földesúr-ban írja: „A medve igen nagy filozófus. játékok nemcsak a szórakozást. olykor előjön. /Míg derültek az élet napjai. ezek csődöt kellett mondjanak. verőfényes nap van. ha lágy hízelgő szellők lengedeznek. i. idomítására való törekvés. mert különben a csorda összetartását veszélyeztették volna (Székelység f. Elég az hozzá. /Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve. hanem behúzza magát egy csendes. De ha Pokrov ünnepe után a hóban medvelábnyomokat látnak. ha még ma is vadon él. az bizonyos. . Ha enyhe időben fürdenek. ritkán hagyja el nyugvóhelyét. ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak. Az idomításnak egyik változata volt a medvetáncoltatás. egy bizonyos nagyság elérésekor elfogyasztották. mert fáznak. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban? Ez még a természetbúvárok felfedezésére váró titok. Kár február másodikán csak kíváncsiságból állatkertbe menni. A székelyeknél a medve ünnepét Elek és Illés napján tartották teljes munkaszünettel. aminek »gyertyaszentelő« a neve.... nem megy szolgálni.” A Volga középső folyásánál élő cseremiszek azt hiszik. Ollót. A farsang ideje alatt a dramatikus szokásokhoz gyakran medvemaszkokat is viseltek. Az elkövetkező telet. Huzamosan tartó hidegben. mint a kutya. gonoszűző. Van aztán egy napja a télnek. mert az rendesen elmúlik magától. talpa közé dugja az orrát s még nagyven napot aluszik tovább. – mert az még csak a tél kacérkodása. míg havon fagyott medvét még senki nem látott. Ha voltak is az ősembernek a medve háziasítására való törekvései. hogy szép. biztosan lehűl az idő. Helységről-helységre vándorolva láncravert medvével és annak mutatványaival szórakoztatták a kapuk elé sereglő gyerekeket. ott összekuporodik s nagy nyugvással várja. mert az ünnep megszegőjének marháin a medve kérlelhetetlenül bosszút vett volna. A farsangi napokat szerencsejóslásra használták. nem is megy rabolni az erdőbe. megtörli szemeit és kint marad.. mint a gólya. megrázza bundáját. Ennek a hiedelemnek gyökereit Erdélyből származtatták sokáig.. a hó olvad. akkor a medve visszamegy odújába. pihent oldalára fekszik. hogy télen csak ritkán fürdenek. kijön széttekinteni a világban…Ha azt látja. zimakos förgeteg van. hogyha a medve Pokrov ünnepén barlangjába megy. kést nem volt szabad kezükbe venniük ezen a napon. nem megy többet vissza odújába. s ha zordulni kezdenek. addig élvezi azokat. hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve. az év tavaszodik. pedig lép lesz abból. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok voltak. hogy melyikük únja meg hamarabb a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?/ Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni. Mások szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. néhány nap múlva enyhülés következik be az időjárásban. melyek ők megfogulnak. felnőtteket.. hogy rút. enyhe tél fog következni. mint a farkas. A jegesmedvék állatkertekben a mérsékelt égövön annyira akklimatizálódtak. 1932).. tél derekán. hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt. termésvarázsló. Egészen a huszadik század derekáig lehetett látni ilyen medvetáncoltatókat Erdélyben. s nem a tavaszt jósolják.Honnét vette a medve a természettudományi. . hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. előre kiszemelt odúba. hideg tél lesz. Az ember-medve viszony egyik része a medve megszelídítésére.

hogy az ardenneki hegyekben kötelező szokásként tartottak gyűjteni egy közös alapba minden lelövendő állatért. A „medveleány” segíti a jókat. hogy keresik a szellemük kiengesztelését. Párizsban még a múlt század elején is összeuszítottak leláncolt medvéket kutyákkal. Az elejtett medveisten tiszteletére napokig tartó ünnepi tort ülnek. kérték az isteneket. Az obi-ugor nyelvrokonaink . abban a hitben. bicikliznek. szidják a gaz tungúzokat. mondáik bizonysága szerint a medve istenek szülötte és kedvence. alvósátrak szentelt zugába vagy barlangok mélyére. Első Gordianus császár egy nap alatt 1000 medvét hozatott a küzdőtérre. szertartásossággal minden adakozó jelenlétében feláldoztak. míg az istenek akaratát ki nem fürkészték. de az állat sohasem a medve. Diana ünnepén marhát vettek a pénzen.86 A cirkuszi mutatványoknál gyakran láthatunk idomított medvéket. ezért kérik. Már a régi Rómában a medvék részt vettek a cirkuszi játékokban. A legtöbb északi népnél megfigyelték a medvekultuszt vagy legalábbis maradványait. a rómaiaknál Diana testesítette meg az erdők és vadászok védelmét. rájuk hárítják a gyilkosságot. az emberiség szellemi fejlődése szolgálatára. bocsássa meg nekik a gyilkosságot. hogy az eljövendőben is hozzon szerencsét a vadászaton. A XVIII. ajándékokkal halmozva el őket a zsákmányból. Annyira megbízhatatlanok. Vadászatát ceremóniákhoz kötik. Nekik tulajdonították a vadászat és vadászfegyverek feltalálását. Gyakran fognak bocsokat. A megölt medve fejét és bundáját a falu központi terén helyezik el. ezüsttel feldíszítik. de mindig felcsatolt szájkosárral. hogy a marosvécsi vár körüli sáncban medvéket tartottak. valamennyien tőle származnak. mint az ember. század elején fejedelmi szórakozás volt a fogoly medvék és a nagy kutyák között rendezett viadal. Utána lakoma következett. Nem lehet tudni. megelőzve ezzel a bosszúját az elkövetkező vadászatokon. Madridban olykor bikamedve küzdelmekben gyönyörködtek. bosszút áll a gonoszokon. Szerintünk minden állat úgy érez és gondolkozik. Megvolt a régi finneknél. Mondáik szerint népüknek ősatyja volt. VITA ZSIGMOND (1992) írja. amiket felnevelésük után hasonló ceremónia közepette áldoznak fel. Kötelen mászkálnak. a Nap körül. amit nagy ünnepélyeséggel. A szibériai jakutok az elejtett medve mellett óbégatva vádolják. azután a koponyát szertartásosan szent helyre teszik: templomkunyhó padkájára. azzal táncolják körbe a medvét. miközben nem szabad a medve nevét kiejteni. hogy a legbátrabb állatidomító sem reszkírozza meg szájkosár nélkül a medvemutatványt. az állatnak az a szerepe. imádkoztak. Nem győznek előtte siránkozni. hintáznak és egyéb mutatványokat visznek véghez. hogy ő is részt vesz a szertartáson. segítené meg őket a vadászatban. Tacitus írja. Előjelekből való jóslásokba bocsátkoztak. Áldozatokat mutattak be előtte és utána. Lélegzetvisszafolytva nézzük a nagyragadozók nagyra tátott szájába tett kezet. Az észak-ázsiai népek nemrég még űzték a medvevadászat rituális kultuszát. míg egyik medve megölt egy őt ingerlő lovászt. a Hold mellett. drága selymekbe burkolják. a Nagy Medvecsillag vállán jött világra. és érezze jól magát. szent állatnak tartják és félnek tőle. lábat vagy fejet. rajuk zúdítják a medveős bosszúját. így készítik elő a 4–5 napos ünnepi torra. amelyik élve és holtában is szerencsét hoz. hogy megvédje a gazdáját a megölt medve bosszújától. Az ókorban nem indultak vadászatra. Az osztjákok és vogulok a medvében fogolyistenséget tisztelnek. kérlelik tetemét. ahol az arra érdemes vadászkutyákat szintén megünnepelték. és éppen ezért a nagyvadakat megtisztelik azzal. bukfenceznek. Az ainók a medvét istenükként tisztelik. A görögöknél Artemisz. Az ünneplő közösség gazdag áldozati ajándékokkal halmozza el a medvét. A jelenlevők nyírkéreg-álarcot viselnek. mi célból tartották őket. az asszonyok jajgatásával kísérve. szent fák agvilláiba.

A késői római korból Romula és Sucidava mellől cserépedényeket ástak ki. amikről feltételezik. segélykérést a tudatlanságból fakadó erőtlenségben. az ismeretlennel szembeni gyengeséget fejezi ki. A XVII-században Kamcsatkában szokás volt. elszenesedett búzát és bizonyára valamikor bort tartalmazó cserépedényeket találtak. szarvasok. a medvecsont-hangszerek a medvekultusz szolgálatában állottak. A bátorságért. A barlangi medve kemény. Az utóbbi évszázadokban még használták a medvebőrt lakásdíszítésre. medvevadászati jelenetekről. eszközök mellett szabályosan eltemetett. öltözködésre. Más fogak tengelyére haránt irányban húzódó mély barázdák vannak éles széllel. barlangi medvebocs combcsontjából. A kép az ősember félelmeit. ha bennszülött találkozott medvével. Romániában számos helyen találtak ilyen fogakat paleolitikumi és neolitikumi rétegekben. hogy tartsanak barátságot. mindig ugyanazt a részt fordítva befelé. A XX. a medvekultusz legősibb bizonyítékai. felfordítottak. hogy tolvaj módjára törtek be a házakba és mindent átkutattak. HAJDÚ–MOHAROS. 1957. messziről megszólította és rábeszélte. de praktikusságát nem. annak legyőzendő erőihez való viszonyát. Magyarországon az istállóskői barlangban találtak sziklahasadékokba erőszakkal bepréselt medvekoponyákat. Legrégibb nyomai az ember vallási elképzeléseinek. Feltűnő. hogy éppen azok az őskőkori csoportok készítették fuvoláikat barlangi medvecsontokból. Armăşoaia (Vaslui megye) mellett találtak olyan szkíta mintára készült bronzplakettet.és medvefogakat találtak. A fog elhajló hegyét letörve – sok mixnitzi medvefogon látható –. 1993). kövekből rakott sírkamrába zárt medvekoponyákat találtak. mint például: madarak. főleg vaddisznó. Valószínű. A római korból Poiana Tecuci helységben olyan kilyukasztott ezüstlemezbe foglalt. Az ősember tűzhelyei körül talált feltört csontok. amelyeket a jégkorszaki ősember szerszám gyanánt használt. Nem ritka a háromlyukú medvecsont-fuvola. amelynek hiányát a valóságban érezte. század elején ősi medvekultusz érdekes bizonyítékait fedezték fel Svájc és Ausztria barlangjaiban. Apor Ta- . A szerszám segítségével az ember létfenntartása alapvető szükségleteit elégíti ki. Néha 6 cm hosszú és 1. A kezdetleges művész az önmaga alkotta képzeletvilágban véli megtalálni mindazt az erőt. felfűzött medve és farkasfogakat hordtak. szívós metsző. a megmaradt rész teljesen beleesik az ököl ütési irányába. gyakran egészen a fog közepéig bevágódva két cm szélességben. lefekvés előtt medve vagy farkas szőrével kell befüstölni. Szükségét érezték a medve barátságának. NANIA (1977) Argeş környéki szokásokat ír le a medvével kapocsolatban. a szerszám viseli készítőjének a környezetéhez.87 napjainkban is rendeznek medveünnep-fesztiválokat. hogy a fog az asztallapján megállítható a lekoptatott részen. A medvevadászat fokozatosan elveszítette kultikus értelmét. Ezeket a fogakat valószínű a nyersbőr tisztításánál a zsírréteg lekaparásakor kaparónak használták. amelyekben medvecsontokat.és szemfogai alkalmasak voltak bizonyos munkálatok elvégzésére. melyeken virágmotívumok között számos állatrajz található. A mixnitzi barlangban olyan medvefogakat találtak. Európa-szerte számos barlangrajz tanúskodik medveábrázolásról. amelyeknél a medvekoponya-temetkezést és a medvekultuszt találjuk.5 cm széles teljesen simára csíszolt kopási felületeket találtak szemfogakon. medvék. (VÉRTES. A megijesztett gyereket este. annyira finoman lecsíszolva. hogy mágikus erejű dísztárgyak voltak. a csúf és az ijedség elűzésére a pásztorok kilyukasztott. A késői neolitikumból Cetăţeni helység mellett olyan temetkezési helyeket tártak fel. mert ezek olyan szemtelenek voltak. amelyben a több zoomorf forma között jól kivehető három medvefej.

spanyoloknál. baljában korona van. olaszoknál. A magyar Helységszótár (1913) tíz magyar helységnevet sorol fel. Bern. szív és korona páncélos karban. amelyben előfordul a medvenév. 1941). 1975). Európa-szerte számos helységnévbe beolvadt.. Ungvár. természeti elemekből alkotott figurális kompozíciót láthatunk. -mancsot. az elfoglalt helyének fontosságára utal. nyelvű vagy karmú medvéket. Németországban 1382-ben Zsigmond herceg „Aranymedve Rend”-et alapít. vitatkozó alakjai töltik ki (MOLNÁR. egyenes háttal ülőt. szív és korona körül csillagokat láthatunk. míg az Ágota helységében a kétlábon álló medve botra támaszkodik. 1904). -karmokat. kalpag. erő jelképeként tisztelték. Máramaros címerében két lábon ágaskodó medve van. de gyakrabban medvebőr szőnyeggel boríttatott. A vadászati rituálé szellemi kapcsolata az istenséggel a művészetben és az irodalomban a későbbi korokban megmaradt. csak medvefejet. Az idős görgényvölgyi „Drugău”-t Áprily Lajos. fertilitás. nyeregtartó. A székelyudvarhelyi címerben a páncélos karban lévő kardra szúrt medvefej. pisztolytok s a téli gúnya is abból készíttetett”. számos családi címeren és mint ornamentáció ex libris-eken gyakran szerepel. melyből félmedve és féloroszlán emelkedik ki (PÁLMAY. Kelet–Karélia. lovagrendi. Az utóbbit Venceslav Milka festette meg. A körösi Ferencz család sisakdíszén korona van. Medvealak számos kézművesedényen. A heraldika szerint a medvét az előrelátás. Egy 1682-ből való csíkszeredai lőporszarun tréfás vadászjelenetet ábrázoló. Frigyes német császár „Saint–Gall Rend”-je szintén medvét ábrázol. franciáknál. svájciaknál. és találhatunk színezett szemű. A protestanizmust ábrázoló medve Bernből származik. melyen két kétlábon álló. A medvezsírt a gyógyászatban használták. Csak a német helységnevek közül 88-ban találunk. hollandoknál. (SZÉLL. Láthatunk négy vagy két lábon álló medvét. a fenyőt jobbra-balra lengető medve a katolicizmust űzi. Számos használati tárgyra vésett. karcolt vagy rajzolt mágikus jel. rómaiaknál. oroszoknál. II. A vargyasi Máthé család címerén a kék pajzsban álló medve jobbjában egyenes kard. de Renesse által 1895-ben kiadott „Dictionnaire des Figures Héraldiques” nyomán 825 európai híres ember vagy úri család címerében találunk medvéket. A makfalvi Albert család címere kék pajzsban. kelyhen található. zöld téren vörös öltönyű vitéz által keresztülszúrt álló medve. Számos érme és bélyeg visel medvefigurát a görögöknél. A Th. Berlin. Nemzeti. Egy ExLibris-en találták meg a Stîrcea család címerét. a görgényi „öreg Vasile” medvevadászt Petelei István az irodalomban örökítette meg. a vitéz pedig jobb kezével egy dárdára támaszkodnak. A medve baljával. zöld dombon álló természetes színű medvéből áll. az úri házi bútorok és szobapadlózat bölény –. Azonkívül kacagány. belgáknál.. medvefejet. amely 1836-ban „Albert Aranymedve Rend”-dé alakul. németeknél. városi. medvét. A medve ábrázolásának sokfélesége a kompozícióban. előtte magyar vitéz áll. A csíktusnádi Betegh család címere: kék pajzsban. 1990) írja: „. Marosvásárhely részére Bethlen Gábor a székely nemzet régebbi címerét adományozta: kék pajzsmezőben kivont kardra szúrt medvefej. . Bruges címerében találhatunk medvét. első lábbal támaszkodó medve áll egymással szemben. galloknál.88 más (ÚJFALVI. az első két lábára támaszkodva ülőt. Az „úri” lőportartók sorába tartozó porszarun a díszített mező legnagyobb részét egy vadász és a hátsó lábain álló medve szembenéző. klérusi. A sófalvi Illyés család címerében kék pajzsban álló medve van. Madrid. 1900. vadászélmény zoomorf figurái között találunk medvét. jobbjában karddal.

M. wegen dem Verhältnis zwischen den Geschlechtern und eine zeitliche Verschiebung der Geburte vorkommen kann. Die Monogamie der Bären ist nicht eine vollständige. Unsere Arbeit stützt sich auf ein reiches Material von Jagdtrophäen (über 140 Exemplaren). die in Rîuşori aufgezogenen und in die Wildbahn ausgesetzte Jungbären und deren Nachkommenschaft. besuchen Getreidefelder und Obstgärten. Obstgärten und Plantagen wo dann die Fluchtdistanz nicht mehr eingehalten wird. daß der Bär auch für ihn nicht spezifische Lebensräume besiedelt. bewohnt. Sie fürchten sich nicht den Menschen. auf Beobachtungen und auf die uns zugängliche Fachliteratur. Noch im Jahre 1952 wurde Bulgarien mit 1200 Exemplaren als dichtestes Gebiet angegeben und Rumänien stand mit 1000 Bären an zweiter Stelle. die schon Zeichen einer Wurzellosigkeit zeigen. Der allzustarke Schutz des Bestandes kam nach dem Jahre 1989 in eine fast vollkommene Verweisung. Die Ernährung gibt dann oft Anlass zur Aggression. Schon 1979 stand Rumänien mit 5700 Tieren an erster Stelle. Das Weibchen wird mit drei ein halb Jahren Geschlechtsreif und zu einer Begattung kann es nur jedes zweite Jahr kommen. das hier der Bär Lebensräume zwischen 300 und 2000 m ü.56/ 1000 ha. Diese Schwierigkeit wird noch durch das einstellen der Futterstellen erhöht. Die hier aufgewachsenen Nachkömmlinge führen die erworbenen und veränderten Verhaltungsweisen weiter. haben zu einer Schichte innerhalb der Population beigetragen. die Dauer der Trägigkeit beträgt 7–8 1/2 Monate. Das Männchen ist gelegentlich Polygam. wenn auch auf die nördlichsten Teile des Kontinentes auf Treibeis gelegentlich Eisbären verschleppt werden. Die nötige Menge und Qualität der Nahrung bestimmen die Größe des besetzten Gebietes und zugleich auch das agressive Verhalten. Misch. Die Siedlungsdichte schwankt zwischen 1.und Nadelwälder bis zu den Alpenmatten. wenn oft Wanderungen von mehreren Kilometern unternommen werden. wird Europa nur durch den Braunbären besiedelt. Die Muttertiere leben nahe den männschlichen Siedlungen zusammen mit den Jungen in größerer Sicherheit als zwischen Artgenossen. Die Begattung erfolgt im Mai–Juni. Der Bär ist in erster Reihe Pflanzenfresser und die Bezeichnung „Raubtier” beziecht sich eher auf seine Stellung im Tierreich. Aus dieser Übervölkerung geht hervor. Diese breite Zone umfasst Eichen-. Die ungefähr aus 8000 Tieren bestehende karpatische Population aus Rumänien stellt bezüglich der Nahrunganschaffung einige Probleme. Die Individuendichte und das besiedelte Territorium ist während des ganzen Jahres dasselbe. . Zu dieser Zeit besuchen sie Wälder mit reichen Erträgen von Eicheln und Bucheckern. besuchen in der männschlichen Umgebung Mülltonnen. rauben Haustiere. sondern auch im Kannibalismus der Jungen und schwächeren Artgenossen gegenüber.89 ÜBER DEN KARPATISCHEN BRAUNBÄR Zusammenfassung Der Braunbär ist das größte Raubtier Europas. Wenn wir das untersuchte Gebiet betrachten – daß besonders einen Teil der Ostkarpaten umfasst: Gurghiu.6/ 1000 ha bis 2. Bei Bären die Luderplätze und Mülldeponien besuchen ändert sich die Fluchtdistanz in eine Vorsichtsäusserung um. Der stark angewachsene Bärenbestand. da sie ständig wichtig ist. Die Zerstörung der Populationsstruktur zeigt sich nicht nur in der Aggressivität.und Căliman-Gebirge – können wir feststellen. Der größte Teil hält keinen Winterschlaf. was wieder zu einer Identitätstörung führen kann. betteln sogar an Landstraßen. abgesehn vom Herbst.

Der Bär führt ein nächtliches Leben ist so in der Abend. weniger das Sehen und das Gehöhr ist auch gut. auch Tollwut. bergauwärts bewegen sie sich besser und abwärts rollen sie manchmal einfach hinunter. Orientierung und Kenntnis der Umgebung wird ihnen vermittelt. nehmen aber inzwischen auch andere Nahrung zu sich. Es ist ja bekannt. da die junge Generation dadurch den Schutz genießt und trägt zum erlernen des Angriffes oder der Verteidigung bei. Meist sind es Fichten die zur Paarungszeit starke Kratzspuren und abgerissene Rindenstücke aufweisen. Auf Bäume klettern sie gut (besonders die Jungtiere). manchmal erheben sie sich auf zwei Beine und schreiten so vorwärts. der aber kein letargischer Zustand ist. die fremden Stimmen abzusondern. ähnlich wie junge Hunde. Verdauungsstörungen. Die Jungen spielen sehr viel neben dem Muttertier. Merkwürdig und oft disputiert wurden die sogenannten „Bärenbäume”. Sechs–sieben Monate lang werden sie gesäugt.90 Die Jungenaufzucht erfolgt ausschließlich durch die Bärin. sie sind fähig aus den Geräuschen des Waldes. auf Gefahren aufmerksam gemacht.und Morgendämmerung am aktivsten. Ihr Gang erfolgt mit entgegengesetzten Beinen. Um ihre Rangordnung kennen zu lernen genügt wenn man die Begegnung von zwei Bären beobachtet. Das Fasten von 60–80 Tagen bringt mit sich. sondern es wechseln längere Schlafperioden mit kürzeren Pausen. Auf einer Strecke von einigen zehn Metern können sie eine Geschwindigkeit von 50 km/h erreichen. Im Trab setzen sie ihre Beine entgegengestzt. Am besten ausgebildet ist der Geruchsinn. wenn es mehrere sind. All diese Stimmäusserungen geben eine Kommunikation oder eine seelische Lage wieder. Während des Winterschlafes verlangsamert sich die Entwicklung. Revierabgrenzung. zwingen die Bären zum Winterschlaf. daß das Körpergewicht um 10–15% sich verringert. Die Aggressivität des Muttertieres dient zur Weitergabe der Erfahrungen. den aggressiven Drohungen. Gewöhnlich zotteln sie langsam einher. sie werden in die Nahrungssuche eingeführt. Mit dem Muttertier verständigt sich das Junge durch muksende Laute. weicht der schwächere weniger aggressive aus. dann sogar weniger. Dem stärkeren. können aber auch gut galoppieren. Wachseinperioden. sondern um eine Beruhigung der . Bis zum Herbst erreichen die Jungen ein Gewicht von 25–50 kg. daß Bären bei Zirkusvorstellungen fast immer einen Maulkorb tragen. In der ersten Zeit winseln die Jungen. so schwer und unzuverlässig sind sie später. Auch sind viele Parasiten bekannt. Das neugeborene Junge hat ein Gewicht von 4–500 g. Die Aggressivität ist eine zeitaufwändige Sache und dem aggressiven Individ bleibt nur wenig Zeit und Gelegenheit für die Arterhaltung. spinnen später wenn sie schon groß sind brummen sie und heulen. Der Braunbär verträgt die Gefangenschaft schwer. Bei Răstoliţa am „Lisztes” fanden wir auf einer nicht großen Fläche (600 ´ 50 m) 133 „Bärenbäume”. am Ende des zweiten Jahres können sie 80–120 kg wiegen. B. noch um Stärkedemonstrierung der Männchen oder Verständigung zwischen den Geschlechtern handelt. Jungbäre aber sind dressierbar. haben sich gewisse Drohverhaltungen ausgebildet. daß es sich hier nicht um Krallenwetzen. Wie leicht Jungtiere zu behandeln sind. Damit es nicht zu unnützen Kämpfen kommt. Es ist anzunehmen. In der Fachliteratur sind mehrere Krankheiten erwähnt die den Bären belasten können z. Bären orientieren sich nach bekannten Gelendemerkmalen. Das Fehlen der Nahrungsmenge und die Schwierigkeit der Anschaffung bei hohem Schnee.

Für die Jagdwirtschaft ist es von großer Wichtigkeit das optimale Verhältnis zwischen den Geschlechtern. Der Braunbär stammt vom Ursus etruscus ab. In der Jagd. Für die statistische Auswertung konnten 27 Maße von einem Schädel genommen werden. was die Stabilität der Population sichert. Vasiliu–Stănescu (1983) und Rösler (1984) angegeben wurden. der im unteren Pleistozen auftretendem Ursus-Gattung sich ablöste. . Wir konnten Schädel von 90 Männchen und 50 Weibchen vermessen. Der Schaden den der Bär in Haustieren. Das Verhältnis Mensch – Bär war zuerst nur ein rein wirtschaftliches. verschiedenen Knochen. Auch im Frühjahr 1994 fanden wir ab der selben Stelle wieder viele „Bärenbäume” doch viel wenigere als im Vorjahr. Aus Rumänien sind von 32 Ortschaften Bärenreste aus verschiedenen Schichten durch Paläontologen entdeckt worden. Da aber unser Material reicher ist. in die Enge getriebene Bären wurden dem Menschen gefährlich. Schädeln.und Wildwirtschaft müßte man die Trophäenmanie auch etwas absetzen. Unter den vielen Jagdtrophäen waren viele „Goldmedailler Bären” vertreten. basilar und frontal – Ansichten in einer einzigen Ebene gezeigt sind. verschieben sich etwas die Grenzwerte. Unter den vielen Jagdmethoden wird jetz die Treibjagd und der Anstand am meisten praktiziert. Am häufigsten wird die Jagd am Köder. als auch dem Schmalz vermutet. Von den untersuchten Schädeln (69 ♂♂ und 34 ♀♀) erreichten (73 55 ♂♂ und 18 ♀♀) die Werte einer Goldmedaille und dies beweist.91 stark beanspruchtem Nervensystems. oder die Bärin die ihre Jungen führte. klerikalischen und FamilienWappen oder an Ex Libris können wir die Figur des Bären entdecken. als auch in ritualen Bärenfeste – die bis kurz bei den Seklern bekannt war – ist der Bär anwesend. Diese Methode erlaubt die Variation graphisch darzustellen. also Nahrungsund Kleidungsbedürfnis und wurde erst später ein sozio-biologisches Problem. Nur verwundete. als auch der Verälterung der Population. die Streuung. Die Übergänge die sowohl in den Maßen. Diese Profilpolygone wurden am Computer ausgearbeitet. daß die angegebenen Werte in den weit meisten Fällen von ausgewachsenen. daß auch ohne Waffen dem Wildbestand Schaden beigefügt werden kann. Kultische und heilende Eigenschaften werden den Bärenzähnen.oder am Luderplatz ausgeübt. Wirtschaften verursacht. adulten Tieren stammten. Aus der Volkstradition und Bräuchen geht eine gewisse Verehrung des Bären hervor. konnten wir durch die von Reményi (1954) angewandten Profilpolygone demonstrieren. In zahlreichen nationalen städtischen. da die drei – sagittal. angeschossene. als auch in der Form sich zeigen. Es wurde der Mittelwert und dessen Mittlerer Fehler. die Mittelwerte hingegen nur recht wenig. lassen eine Trennung in mehrere Typen nicht zu. kann auf die starke Vermehrung des Bärenbestandes zurückgeführt werden. In der Heraldik wurde der Bär als Vorbild der Fertilität. Kohl– Stugren (1983). Man muß in Betracht nehmen auch das Verhältnis zwischen den Altersklassen. Rösler (1972). Sowohl die Legenden. ritterlichen. Unsere Werte zeigen keine wesentliche Unterschiede gegenüber denen die von Almăşan–Vasiliu (1962). der Vorsicht und der Kraft benützt. Als Trophäe wird die Decke und der Schädel angesehen und seit 1964 wird an erste Stelle der Schädel gesetzt. Die Verschiedenheit der Schädel innerhalb der Art. vorbeugen der Übervermehrung. wo wir auch die Bilder der Schädel beifügten. Die letzten Jahrzehnten bewiesen die negative Auswirkung auch auf diesem Gebiete und bieten ein Beispiel dafür. der Variationskoeffizient als auch der kleinste und größte Wert angegeben.

XXXV. Naturw. E. B.) în România. sieb. – DABIJA. vol. şi Ped. T. Ed. A. Kriterion.P. BĂNĂRESCU. A. BARASH.. – STUGREN. 7. Ed. 10. XXXVIII. (1960): Ursul. (1980): Atlas zoologic. Min. Braşov.–BALUŢIA. H. Simp. Did. (1966): Az élőlények fejlődése. (1942): În jurul nutriţiunei. . Natura. BREHM. P. marsicanus). 4. Ed. A. sieb Ver. – SANIELEVICI. V. zu Hermannstadt. ALMĂŞAN. BOGOESCU.P. N. A. A. Acta Theriologica vol. Verh. Simp. H. Leipzig. AL. (1977): Magyar Encyclopedia. Művelődés. G. Bucureşti. Ed.P. ALMĂŞAN. BEIER. „Ursul brun” (Ursus arctos). BOBRINSCHI. zu Hermannstadt.–COTTA. BOTEZAT. Agro–Silvică. (1967): Zur Kenntnis des rumänischen Karpatenbären. Budapest. P. ALMĂŞAN. BOTEZAT. Gh.) în Carpaţi. BUICAN. 11. vol. Ver. V.–VASILIU. (1993): Görgényszentimre nevezetességei. ALMĂŞAN. 5. (1942): Ursul carpatin. (1979): Ursul brun în Abruzzi (Ursus a. (1942): Et in arcadia ego sau pe romăneşte: m-am întîlnit şi eu cu ursul. Tud. AXENTE. (1969): Biologie generelă. Kolozsvár. Mitteil. Elbeszélések. C.–POPESCU. Budapest. Művelődés. E. (1929): Az állatok világa. BRELAND. Bucureşti. A. (1977): Fenomene biologice legate de popularea suplimentară a unor terenuri cu urs (Ursus arctos arctos L. Agro–Silvică. S. a reproducerii şi a ibernării ursului.S. BACHOFEN von ECHT (1939): Der Bär. Budapest. Braşov. (1953): Zoogeografia. Verh. Ed. A. 7. BIELZ. BIRÓ D. A.R. A természet XLIII.) în R. C. XLI. Agro-Silvică. ALMĂŞAN. Bucureşti. f.S. H.–POPESCU. BIRÓ D. O. Studii şi Cerc. Fecskék.R. Budapest. BODEA. A.–ILIE. (1967): Recoltarea şi valorificarea vînatului. Bucureşti. ÁPRILY L. farkasok.P. M. Móra Ferenc. Budapest. f.. Bucureşti. Intern. C. Did. Bucureşti.92 IRODALOM ALMĂŞAN. Naturw. C. (1914): Die Fauna der höheren Wirbeltiere Siebenbürgens in den letzten 40 Jahren. şi Ped. 4. V. D. (1967): Ursul–obiectiv vînătoresc. Silviculturii. LXIV. C. (1961): Principalele specii de vînat din R. L. őzek. BERGER. (1988): Bonitatea fondurilor de vînătoare şi efectivele optime la principalele specii de vînat din R. D. Intern. BRUGNOLI. 1. Bukarest. E. E. Natura. (1979): Bonitatea terenurilor de vînătoare pentru ursul brun (Ursus arctos L. H. P. 1. H. ALMĂŞAN. Carpaţii. vol. E. H. XII. (1965). animal insuficient cunoscut. E. Bucureşti. o problemă vînătorească şi ştiinţifică. Carpaţii. XXIII. genetică şi ameliorare. Könyvkiadó. (1888): Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestande. (1992): Egy urbanizálódó medvepopuláció. (1992): A marosvécsi vár és gazdái. Carpaţii. V. 2. „Ursul brun” (Ursus arctos). A. H.S. H. Bukarest. Mitteil. (1980): Szociobiológia és viselkedés. (1960): Érdekességek az állatvilágban. APÁCZAI CSERE J. – SCĂRLĂTESCU. D. Studii şi Cerc. (1963): Contribuţii la cunoaşterea răspîndirii şi biologiei ursului (Ursus arctos L. ALMĂŞAN.România.

Neudamm. – BODEA. (1961): Biologia şi principiile culturii vînatului. V. (1989): Mamiferele sălbatice din România. – LATES. München. V. Dacia Könyvkiadó. D.–ÁBRAHÁM S. S. Ed. (1942): Urşii. Bucureşti. V. Tom. d'hist. M. 2. 10 GEORGESCU. Kolozsvár. Mammifčres. Stuttgart/Bern. DALMADY. B. COTTA. V. Vadász Újság. Cuza” Iaşi. (1942): Cum urmăreşti ursul? Carpaţii. GOANTA. Ed. Simp.). Bucureşti. (1971): Monografia Gurghiului. J. Wien. V.–POP. CHINDREA. FLORSTEDT. GEORGESCU. Bucureşti. Bucureşti. CRAINGHEAD FRANK. V. Ştiinţ. C. Tom. M. Arthaud. Ed. Ştiinţ. M. Ed. L. Agro–Silvică. XIX. Z.93 CĂLINESCU. (1964): Le gibier des montagnes françaises.R. COTTA. 5. HAIMOVICI. 3. COMSIA. O. Univ. V.P.–GYURKÓ.S. Bucureşti.und Schwarzwildbestände. T. „Ursul brun” (Ursus arctos). COUTURIER. D. A. E H L (1990): Gute Bären. CSABA GY. M. Budapest. R. (1967): Radiobeobachtungen an Grislybären. (1928): In den Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens. CYRANO (1922): Egy párbaj a rengetegben. şi Encicl. biologie. (1979): Orvosi biológia. P. IX. „Gr. A. GRASSÉ. J. A. (1942): Ursul Carpatin. G. (1955): Traité de zoologie-anatomie systématique. A. Anal. 12. S. Acad. (1976): A biokémia alapjai. J. . (1956): Geografia animalelor. Ver Neumann. Bucureşti. G. DORNESCU. Antipa” vol. FELSZEGHY Ö. (1908): Mendemondák a természettudomány köréből. GEORGESCU. Medicina Könyvkiadó. 2. P. Basel. (1954): L'ours brun (Ursus arctos L. V. fasc. GEORGESCU. Carpaţii. Braşov. Das Tier. S. Nat. M. GILBERT. (1970): Ursul şi lupul în Carpaţii noştri. M. GOTIA. Agro–Silvică. XVII. Intern. M. (1969): Economia vînatului şi salmonicultura. II. A. (1968): Anatomia comparată a vertebratelor. Carpaţii. Bucureşti. P. Atheneum Kiadó. (1970): Ursul în Sud-estul podişului Transilvaniei. CERNOVODEANU. T. Budapest DANETI. Braşov. P.. (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România. I. (1979): Raport asupra urşilor din Pyreneii francezi. Wild und Hund. I. GEORGESCU. Z. Ed. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1963): Contribution ŕ l'étude morphologique et zoogéographique de l'ours brun dans le néolithique Roumain. „Al. R. Mureş.P.–NECRASOV. P. (1967): Drumuri de toamnă ale ursului. Grenoble. (1979): Capturarea şi creşterea în captivitate a puilor de urs în vederea populării fondurilor de vînătoare. P. Simp. H. S. D. Bucureşti.–GROSSU. M. 1. M. A. M. S. COUTURIER. FLORSTEDT. 2. Albatros. (1967): Zoologia vertebratelor. Ed. FENGEWISCH. vol. N. Ed. Tg. FREIDER. P. I. P. Mus. Trav. Ş. 3. V. (1980): Ursul din Carpaţii României. Intern. IV. (1968): Grossraubwild in Europas Revieren. (1963): Studiul resturilor osoase de carnivore descoperite în aşezarea de la Stînceşti. J. A. HAIMOVICI. N. (1969): Vînatul României.

I. IONESCU. XVI. ST. sp. (1982): Viselkedések az állatvilágban. JÁNOSSY D. Budapest. Şiinţ. 12 MÁRKOS GY. S. A. „Al. XXV. Acad. N. G. 2. Zool. (1993): Ursus arctos Linnarus. I. V. Bukarest. 24. Ceres. (1955): Népi vadfogási módok az Ivópatak környékén. Akad. J. JAKUBIEC. KORODI – GAAL J. V. Ed. Múz. (1965): Răspîndirea geografică a ursului brun Ursus (Ursus) arctos L. Nat. Ursus arctos arctos Linné. O. (XV). Simp. Urania. Budapest. 1758. S. MICLEA. H. R. Tierkunde Dresden. – pe teritoriul R.R. Természet Világa. 40 Jahrg. 10. S. Carpaţii. Móra Kiadó–Kárpáti Kiadó–Madách Kiadó. (1983): Kraniometrische Untersuchungen an Braunbären (Ursus arctos L. Simp. XIII. (1975): Csontkarcolatok. fiz.) aus Rumänien. (1991): Szent Biblia. Anal. Ed. V. P. Sepsiszentgyörgyi Tart. HAMAR M. P. Kriterion. S. pt. HOCHSTRASSER. és Encikl. (1953): Zur Rassenfrage und Fortpflanzungsbiologie des karpatischen Braunbären. T. S. Aula–Verlag Wiesbaden. Bucureşti. Tom. (1860): Synopsis der Naturgeschichte des Thierreiches. ed. (1970): Rádiomegfigyelések grizzlimedvéken. – STUGREN. Univ. Z. JÓKAI M. Cuza” din Iaşi. Stuttgart. 12. „Ursul brun” (Ursus arctos) Braşov. MANIŢIU. – in Handbuch der Säugetiere Europas. Kiadó. B. Ed. (1968): Vertebratele din România. MacARTHUR. (1926): Az ősember. Búvár. Bucureşti. Budapest. 10. 254–300. Csíkszereda. Leipzig/Jena. KATALOG der Jagdtrophäen. (1970): Biologia populaţiilor. . A. (1957): Bären und Bärenbäume. LINDEMANN. (1968): Geologia cuaternarului. Bd. Bukarest. V.94 HAIMOVICI. (1977): Istoria vînătorilor din România. (1984): Az állatok viselkedéséről. Budapest–Uzsgorod–Bratislava. 1758. (1981): Új földesúr. ST. (Ursul brun (Ursus arctos). 11. 1758 – Braunbär. O. LORENZ. (1960): Contribuţii la biologia ursului din Carpaţii Meridionali. 5. 6. (1979): Dare de seamă asupra urşilor din Slovenia. (1990): A fejlődés regénye. Tud.S. Mus.–BUTNARU. (1969): Căliman–Bîrgău. E. Budapest. NAUM. Creangă Kiadó. Mitteil. LORENZ. Sofia. Intern. Gondolat. J. KOHL. (1993): Utazás obi-ugor nyelvrokonainkhoz.Ştiinţ. K. XI. Dante Kiadó. P. H. LAMBRECHT. München. – CONNELL. MANIŢIU. LADO. 38. Staatl. Säugetierk. MIHĂILESCU. Bucureşti. K. f. Gondolat. I. Braşov. Hannover. România în holocen. Heft 2. (1977): Válogatott tanulmányok. Intern. (1963): Amănunte despre urşii din Făgăraş. NANIA. Évkönyve. W. Cons. MOLNÁR I. JABLOKOV. Säugetierk. Marosvásárhely. porszaruk rajzai. P. R. 5. p. I. Könyvkiadó. Ed. JERGUS. (1970): Ursus spelaeus şi vînătoarea preistorică. Budapest. LEUNIS. MOLNÁR I. (1976): Beitrag zur Kenntnis der Milchmolaren der Untergattung Ursus Linné. HAJDU–MOHAROS J. Mitteil. (1942): Cum atacă ursul. Bucureşti.. Abhand. MACAROVICI. JACOBI. XXII. KÁROLI G. S. Bukarest. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Bucureşti. K. (1979): O contribuţie privind efectivul de urşi în Slovacia. R. (1970): Salamon király gyűrűje. (1981) Plovdiv.

PÁLMAY J. E. Művelődés. (1979): Consideraţii privind ecologia şi capturarea ursului brun în Carpaţi. Studii şi Cerc. A. 1–2. Braşov. NEDICI. A. 1758) der rumänischen Karpaten. D.–BUTNARU. Ştiinţ.–CIOLOFAN. (1969): Uránia állatvilága. „Universul” Bucureşti. (1954): Profilpoligon. Pannon Könyvkiadó. Bucureşti. POP. NEGRUŢIU. 4. H.P. Intern. (1972). Band 18. Bucureşti. Braşov. (1942): Timpul de imperechere al urşilor din Munţii României. (1991): Zu viele Bären. „Ursul brun” (Ursus arctos). Intern. POP. 87. A. (1991): Offizielles zur Jagd in der Ceauşescu–Ära. Braşov. Pădurilor. (1978): Az állatok társas viselkedése. REMANE. RÖSLER. C. Ed. Intern. Simp. Simp. L. Ed. (1979): Relaţii dintre om şi urs în Bosnia şi Herţegovina. REMÉNYI K. Wild und Hund. Dacia Könyvkiadó. NEDICI. V. R. 8. – CAZACU. (1941–42). P. Z. G. Vadászati útmutató. „Ursul brun” (Ursus arctos). H. A. (1940): Istoria vînătoarei. I. Simp. A. R. „Ursul brun” (Ursus arctos). 8. 1. 9. (1983): Viselkedés. PALUGYAI I.– GLOSER. NEMESKÉRI KISS G. (1979): Ursul brun (Ursus arctos L. RADU. Braşov. 4. Közl. 2. Atacul mascat al unui urs. Biol. (1942): O vînătoare de urşi. (1942): O ipoteză referitor la două specii ale ursului carpatin. V. PIPER. I. Budapest. „Ursul brun” (Ursus arctos). Ştiinţ. Carpaţii. Carpaţii. POPOVICI. I. Gondolat Kiadó.–COTTA. (1979): Contribuţii la cunoaşterea Helmintofaunei ursului brun (Ursus arctos L. Gh. (1942): A hivatásos vadász. POPESCU. R. Tip. (1990): Bedauerliche „Rekorde”. NIKOLITS Gy. 5. I. Gh. (1900): Udvarhely vármegye nemes családjai. C. 6. magatartás az állatvilágban.) din Carpaţii României. R.–NESTEROV. II. . Simp.–ALMĂŞAN. Sp. XII. Rev. NÉMETH J. H. Wild und Hund. egy új koponyamérési eljárás. 12. (1953): Din viaţa ursului brun. Carpaţii. Wild und Hund. 2. H.–SCĂRLĂTESCU. (1990): Zu viele Karpaten–Bären! Jagdparadies Rumänien quo vadis? Wild und Hund. Siebenbürgisches Archiv. I. túl a rácson. (1961): Criterii provizorii pentru determinarea bonităţii fondurilor de vînătoare din R. (1942): Sfatul ursului. PETZSCH. RÖSLER. Natura. (1984): Beiträge zur Kenntnis des Braunbären (Ursus arctos L. PROCA. NEGRILA. Kolozsvár NÉPRAJZI KALENDÁRIUM (1993). P. XXII.vármegye nemes családjai. T. E. Budapest. NEACŞU.R. (1964): Instantanee din viaţa animalelor. Braşov. Budapest. (1990): Ott. RAPAIČ. (1959): Din fauna noastră. (1989): Munţii Căliman.) în România. NOTARIO. (1942). 7. ) recoltate în Judeţul Bistriţa–Năsăud. Simp. Bucuresti. RÖSLER. V. (1904): Marostorda. Carpaţii. Intern. Köln/Wien. V. (1942): Ursul. Turism. Inter. Marosvásárhely. 12. I. RÖSLER. Budapest VI. NESTEROV. A.–ALMĂŞAN. Budapest. Carpaţii. R. kötet. Ed. S.95 NAUM. R. Consideraţii asupra unor cranii de urs (Ursus arctos L. – FELIX. POP. V. RÖSLER. RÖSLER. Böhlau Verlag. „Ursul brun” (Ursus arctos). D. PÁLMAY J. ziar. (1979): Referat asupra ursului brun din Spania. Székelyudvarhely. Carpaţii. R.

J. Krafft Co. SPIESS. Bucureşti. Kézirat a görgényszentimrei ref.) din Munţii Gurghiului. STOLLMANN. I: Cuza” Iaşi. 12 STAVROS. E. 3–4.96 ŞANTA. Agrártud. SLADEK. (1972): Date asupra caracterelor şi densitatea urşilor (Ursus arctos L. Bucureşti. A. G. Bratislava. Jena. Folia Zoologica. (1965): Poznamky k rozsiremin a taxonometrii mäsozravkov (Carnivora) na severozapodnum Slovensku. Dr. egyház könyvtárában. STUGREN. J. P. Bucureşti.R. TERMÉSZETTUDOMÁNYI LEXIKON (1969): Akad. SIMIONESCU. évf. A. (1933): Die Wildkammern des Retezatmassivs. SLADEK. Ed. vol. A. Fischer Verlag. von A. Poligr. Hamburg. (1982): Bazele ecologiei generale. Budapest. N. Univ. kígyó-ünnepe a székelyeknél. SZÉKELY F. SZÉKY P. (1983): Fauna României. şi Ped. Drotleff A. (1986): Gyaloglat Erdélyben. STOLLMANN. SZENTIVÁNI M. Feider. Simp. 26. Európa Könyvkiadó. STUGREN. (1965): Ecologie generală. Ed. 40 (4): 333–342. Bucureşti. Deutsche Bibelgesellschaft. Lynx. Biologia.P. Tud. Irányító Prof. SCHOUTEN van der VELDEN. „Al. (1961): Ursul carpatin – Contribuţii la cunoaşterea biologiei lui. SLADEK. Folia zoologica. A. Şt. şi Encicl. SPIESS. g. (1979): Urşii mari ai lumii. XI. Doc. Kiadó. Bucureşti. D. (1992): Tierwelt der Bibel. II.P. (1967): Momente de vînătoare. Mus. Bucureşti. N. 9. (1973): Variabilitás és allometriás vizsgálatok hazai Mustelidae-fajok koponyáin. S. I. (1991): Der rote Vampir. Did. Albatros. Ştiinţ. (1986): Grunlagen der allgemeinen Ökologie. J. Székelység. Nat. I. SEPSI. Z. Inst. (1941): Városaink neve. SZÉLL S. SZÉKELY NÉPRAJZ (1932): A medve-. Ed. (1982): Probleme moderne de ecologie. A. B. B. Ştiinţ. Gödöllő. (1971): Prispevok ku kraniometrii medveda hnedého (Ursus arctos) v Karpatoch. Intern. TANKO. Did. SAULEA.–JITARU. (1962): Mamiferele carnivore din R. STUGREN. STOICA. TRENSE. Natur. şi Ped. Stuttgart. P. B. (1967): Geologie istorică. (1933): Ursul. Ed. Ért. SIEGERIST. de diplomă. Ac. W. STURDZA–SĂUCEŞTI. Lucrare de diplomă. Ed. XIV. Budapest. Hermannstadt. Ed. Bucureşti. M. 2. 40 (3): 215–229. Bratislava. Braşov. STUGREN. Budapest. Tud. Mus. Bucureşti. Praha. Ştiinţ. J. et col. „Ursul brun” (Ursus arctos). V. Ed. (1873): Görgényszentimre leírása. Cuza” Iaşi. şi importanţa lor. (1991): Kraniometrische Charakteristik der westkarpatischen Population des Braunbären (Ursus arctos) und Hinweise zu ihrer Subspezifischen Stellung. címere és lobogója. (1970): Fiziologia animalelor şi a omului. Rer. B. von A. V. (1991): Wachstumbedingte Veränderungen Kraniologischer Masse des Braunbären (Ursus arctos) und Möglichkeiten ihrer Verwendung zur Bestimmung von Alter und Geschlecht. Egyetem. Carpaţii. Slov. . Univ. „Al. farkas-. Nat. (1968): Bemerkungen zur kraniometrischen Charakteristik der westkarpatischen Braunbären – Ursus arctos Linné. (1974): Heraldika. şi Encicl.. Lucr.

7. VITA ZS. P. WEBER. Budapest. Ungarn auf der ersten Wiener Internationalen Jagdausstellung im Jahre 1910. D. Conf. Postdam. Budapest. Sibiu. Muz. 1. – STĂNESCU. VASILIU. P. D. Bukarest. Jena. Gondolat Kiadó. Wien. Jena. G. Bear Res. Budapest. – SOVA. E. (1983): Biometrische Untersuchung der Bärenschädel (Ursus arctos L. Szépirod. VULCU. WITTING. P. (1988): Observations of Brown Bear Movements in the Hargita Mountains /Romania. Carpaţii. (1990): Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak. (1992): Falusi leányok nevelése a régi vécsi várban (Báró kemény Anna családi feljegyzései). Inf. Művelődés. 5. VÁSÁRHELYI I. G.) aus den Sammlungen des Jagdmuseums in Sibiu. Studii şi Comunicări. Kriterion. Carpaţii. Budapest. (1942): Ursul carpatin şi vînarea lui. (1990): Emlékiratok. Stud. WEBER. Bacău. WITTING. (1988): Beobachtungen zu gegenseitigen Begegnungen von Bären innerhalb einer individuell bekannten Population. Hamburg und Berlin. Com. (1942): Ursoaica în bîrlog de iarnă. 37. 6. Int. S. E. ÚJFALVI S. 7.97 TRÓFEA KATALÓGUS (1971) Vadászati Világkiállítás. D. and Manage. (1989): Beobachtungen zu Tagesruheplätzen und zum Ortswechsel einer individuell bekannten Population des Braunbären (Ursus arctos). Folia zoologica. (1957): Grundriss der biologischen Statistik. Gondolat Kiadó. URANIA (1969): Állatvilág (Emlősök). (1939): Frate Nicolae. WEBER. ÚJFALVI S. C. Gondolat Kiadó. Könyvkiadó. Fischer Verlag. VERTES L. . E. Säugetierkd. (1958): Hasznos és káros vademlősök. 3. VASILIU. Budapest. Brukenthal. Muz. WEIDWERK Der Gegenwart (1971). (1957): Medveemberek krónikája. WEBER. G. (1968): Fauna vertebratica Romaniae.

98 .

............ territorium Populáciodinamika Táplálkozás Szaporodás Ivadékgondozás Fejlődés Játék.... 92 .......................... 21 Jugendaufzucht .............................. 79 Bärengeschichten und -bräuche........................................................ 44 Gefangenschaft .............. 26 Spiel........................................ 6 Angaben zur Biologie des Braunbären........................................................... territorium ............................................................................................... mozgás Magatartás Bioritmus Kommunikáció Fogság Betegség A barnamedve rendszertana Paleontológia Taxonómia Kraniológia A barnamedve vadászata A trófea Vadgazdálkodás Vadászszokások.. 47 Die Systematik des Braunbären ............... 70 Die Trophäe ...... Bewegung ........................................................ 15 Fortpflanzung....................................................................... vadászetika Az ember-medve viszony A medvékkel kapcsolatos mondák és szokások................................................ tanulás Tájékozódás................. 30 Orientierung....................................... 83 Deutsche Zusammenfassung .......... 53 Jagd auf den Braunbären ................................................................................................ 10 Biotop.... medveábrázolások Németnyelvű összefoglaló Irodalom Vorwort .................... 10 Populationdynamik ........................................................ 49 Taxonomie .......................................................................................................................................... 49 Paläontologie........... Bärdarstellungen.................................................... 41 Kommunikation ............................. 24 Wachstum .................................................................................................................................................... 13 Ernährung........... 73 Wildwirtschaft............... 77 Mensch-Bär Verhältnis ...... 89 Literatur.................................. Jagdethik ...... 32 Verhalten...99 TARTALOM – INHALT Előszó A barnamedve földrajzi elterjedése A tanulmányozott terület Adatok a barnamedve biológiájához Biotop.......................................................... 35 Biorhythmus.......................................................................................................................................... 3 Die geographische Verbreitung des Braunbären ..................................................... 51 Kraniologie .... 75 Jagdbrauchtum............................................................................... Lernen ......... 4 Das Untersuchungsgebiet .... 44 Krankheiten.....................

100 .

100 .

3 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful