SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2

SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2 Megjelent A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Támogatásával Lektorálták: Nagy-Tóth Ferenc Sárkány-Kiss Endre Szabó Zsigmond ISBN 973-98092-0-0 Felelős kiadó: Sipos Gábor A könyv szerkesztője: Kürti Miklós Számítógépes szedés: Vargháné Nagy Erzsébet Számítógépes tördelés: Venczel Géza Készült a LYRA Könyvnyomda Kft nyomdájában. Marosvásárhelyen .

olyan állatnak. Szerinte a növényevő medvék július – augusztus elején. amely esetlenségével csak mulatságára van az embereknek. amelyek szerint a többféle barnamedve fenotípust különböző genotípusba sorolja a szakirodalom. vér-. nehezítik a faj megismerését.3 ELŐSZÓ A gyermekkori játékmackót. barna-. viselkedés. Az utóbbi négy évtizedben a szászrégeni preparátorműhelyben megfordult 144 medvetrófea. A barnamedvét mindenki ismerni véli. A koponyákról felvett méretek statisztikai feldolgozása mellett 35 – nem kiválasztott – koponyáról profilpoligont szerkesztettünk a variabilitás jobb illusztrálhatósága végett. A szerzők . becsapható tenyeres-talpas állatát. valamint OLVEDI Gyulának a fényképek elkészítéséért. medve elnevezések nagyon bonyolítják. megfigyelésből általánosított vadászelbeszélésekre alapozó túlbuzgóság feleslegesen terheli a szakirodalomban tájékozódni akarót. megfigyeléseink alapján. korántsem monográfiai szinten. A kevés anyagból. alak-. hosszúkoponyájú. ugyanúgy mint a tudományos munkánál. Dolgozatunk célja közelebb jutni ennek a nálunk annyira közönséges nagyvadnak a megismeréséhez. szigorúan a puszta tényekre kell szorítkoznunk. hogy megismerjük.és étrendbeli sokféleséget szeretnénk bemutatni az áttanulmányozott nagyszámú dolgozat és a saját anyagunk. A hangyász-. milyen valójában egy állat. hogy többek között a párzási és szaporodási periódusukat is élesen elhatárolhatónak vélte. a megfigyelt területről gyűjtött adatok mellett szólunk az 1993– 1994-ben „Lisztesen” (Ratosnya) látott különlegesen érdekes medvefákról. kedélyesnek tartják. LINDEMANN annyira elkülöníthetőnek tartotta a vér. július 30. testalkat.és növényevő medvetípusokat. 1994. Sergiu HAIMOVICI (Iaşi) és Rudolf RÖSLER (Regensburg) uraknak a rendelkezésünkre bocsátott szakdolgozataikért. a rajzfilmek kedves medvebocsát. koponyaforma és méret. ugyanannyi medvekoponya méreteinek feldolgozása késztetett a dolgozat megírására. SZÁSZ Adélnak és SEPSI István Árpádnak a profilpoligonok számítógépes megszerkesztéséért. rövidkoponyájú stb. örvös-. a meséskönyvek dörmögő medveapóját vagy buta. Köszönetet mondunk Horia ALMAŞAN (Bukarest). a megfigyelések rendszerezését. pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. A méret-. hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradványai alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak a csontozatát. a felnőttek is jóindulatúnak. viselkedés. Ahhoz. mint a közönséges barnamedvénkéét. Szászrégen. valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak. Azokat a kétségeket szeretnénk eloszlatni. szín-. szakembernek. és okoz még ma is. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. a ragadozók április–május közepén párzanak. az állatkertekben vidáman játszadozó szőrgombócszerű medvebocsokat nem csak a gyerekek. Az évezredek alatt felhalmozódott. A bőrök szemrevételezése. A rendkívül nagy változatosságot mutató szín. fekete-.

A barnamedve földrajzi elterjedése és elszaporodása 1950 és 1990 között Angliában már a XI. Franciaország déli részén a Pireneusokban még ma is él. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt. ábra). Vestfália és Münster környékén 1445–1446-ban tűnik el. Ma az északi szélesség 22. Poroszország keleti részén 1804-ben. 1. A XVII. de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen (1. és 75. Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnik el. Felső–Bajo- . Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztul. ábra. Németország délnyugati részén 1600 körül. foka között él. században megkezdődik a mai Németországban és szomszédságában a medve kipusztulása. Sziléziában 1662-ben. a francia Alpokban 1912-ben és 1921-ben láttak utoljára medvét. Nagy Frigyes 1772-ben elrendeli országában a farkas és a medve teljes kiirtását. Hollandia. században kiirtják a medvét.4 A BARNAMEDVE FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Az Ursus arctos faj mindig az északi féltekét lakta. Landeck és Schmalkaden környékén 1789-ben láttak utoljára.

de a hetvenes években épült modern autópálya úgy látszik. természetesen nem egyenletes eloszlásban. akadályt jelent részükre. kb. Szentpétervár környékéről 1900 körül. A második. Rîmnicul-Sărat környékén is. Csík és Háromszék megyékben volt található. A szakemberek. Élelemszerzés céljából olyan mezőgazdasági területeket látogat. Jugoszláviában 700. 1942). a Fogarasi-havasokban. Naszód hegyeiben. Franciaországban 30. amelyeken három vagy annál több medve él 1000 hektáron. Argeş. figyelembe véve az ezer hektár erdőre eső egyedszámot.5 rországban 1835-ben lövik ki az utolsó példányokat. Lengyelországban 10. Görögországban 30. Spanyolországban 60. ami már kívül esik a medve életterének szélső határán. Kevesebb számban Vajdahunyad környékén és a Bánságban. de megtalálható Dîmboviţa. Ausztriában Szlovénia területéről jártak át medvék évszakonként. Abruzziában. a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán végig. Jugoszláviában 2600. Finnországban 400. Vîlcea. Svédországban 600 medve. Az első kategóriában olyan területek tartoznak. Asztúriában. valamint Észak-Amerikában. Máramarosban. Svédországban. Csehszlovákiában 400. a Himalájától északra. harmadik és negyedik kategóriába pedig azok a területek. Finnországban 400. Olaszországban 100. Moldvában nagyobb számban Putna környékén. Észak-Európában: Norvégiában. Görögországban 100. négy különböző egyedsűrűségű területet különítettek el. az olasz Alpokban. Az Ó-Királyság területén Gorj. Napjainkban a barnamedve megtalálható a Pireneusokban. később Magyarország területén is kipusztul. A huszadik század elején Romániában a legtöbb medve a Görgényi-havasokban. a túlszaporodás következtében. kisebb számban pedig Roman. Norvégiában 50. 1–2 vagy 1 alatt van 1000 hektáron. . Finnországban. ahol megfelelő életkörülményeket talál magának. Úgyszintén Thaiföld és Japán területén. A Kárpátok erdős területének 44%-án fordul elő. olyan tengerszint feletti alacsony területeken is találkozunk vele. Bacău és Neamţ megyékben (NEDICI. Csehszlovákiában 80. 3 100 000 hektáron. ahol a század elejétől nem találkoztak vele. Muşcel körül. Lengyelországban 40. Sőt. Olaszországban 180. Egy 1952-es felmérés szerint Bulgáriában 1300. Spanyolországban 100. Svédországban 280 medve élt. Prahova. A mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt. A volt Szovjetunió európai és ázsiai részén. Norvégiában 100. amelyeken az egyedsűrűség 2–3. Romániában 5700. Ez az állomány 1979-re a következőképpen alakult: Bulgáriában 40. Romániában 1000. Franciaországban 70. mert az utóbbi években nem észlelték jelenlétüket. Sebes környékén.

Elöljártak ebben a fejedelmek. azután Kendi Ferencné. kinek idejében a várhoz 22 falu tartozott. A görgényi híres vadászatok közismertek. Ekkor a kisvasutat felszámolták. századtól az érdeklődés középpontjában állt Erdélyben. kinek halála után kincstári birtok marad a vár és uradalom. Tulajdonjogilag eleinte Árpád-házi vár. Kialakulása az újharmadkorban. majd János Zsigmondé. Telegdy Zsófiáé. de a Fancsal környéki maximum eléri az 1244. magasságban. később vegyes uralkodóházi.59%-a található itt. Közbelső része Európa legnagyobb vulkáni eredetű hegyláncának. Nélküle nem lehetett társadalmi összejövetel. A hatvanas évek végéig nagyméretű fakitermelés folyt a Görgény völgyében. a völgyet pedig elzárták a kirándulók és általában a forgalom elől. Délen a Maros. Báthori Zsigmondé. Bethlen Gáboré. felszínben.5 mm. Az ország erdeinek 0. sekély vizű folyásával. vad. egyike volt Erdély legjobban kihasznált és legjobban gondozott vadaskertjének. I. 1918-tól román királyi kincstári vadászterület. a júliusi +19. Kovacsóczy Istváné. kiváltságos szórakozása a vadászat volt. A Keleti-Kárpátok belső vonulata mentén határos a . A görgényszentimrei vár és uradalom első okleveles említése 1248. A Görgényi-havasok. A Görgényi-havasok 900 négyzetkilométer területen fekszik a Maros völgye és a Nagy-Küküllő forrásvidéke között.és Borgói-havasok nagy része a marosvécsi várhoz és annak tulajdonosaihoz tartozott. az Avas–Gutin–Cibles–Kelemen–Hargita vonulatnak. különösen fontos vadászterületnek nyilvánították. csökkentették a fakitermelést. ezelőtt 1. Görgényszentimrén 732. Rákóczi Györgyé. A Kelemen. Később Báthori Zsófiáé. Az évi átlaghőmérséklet +6°C és +8. Majd Beregszói Hagymási Kristóf tanácsosé.6 A TANULMÁNYOZOTT TERÜLET A terület. az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt. kitől a kincstárra száll a tulajdonjog.és Borgói-havasok két különálló egységet képeznek. kik a Bornemisza előnevet viselik.és Kelemen-havasokat a Maros völgye szeli ketté. geológiai összetételben. azután Kovacsóczy Farkas kancelláré. majd nemzeti-fejedelmi.2 mm-t. Az erdélyi urak legszenvedélyesebb időtöltése. míg a Kelemen. A második világháború után szintén gondozott vadászterület marad. környékén helyenként magasabb. Ők alakítják ki a kastély körül a ma is látható dendrológiai parkot. Petki Istvánnéé. éghajlatban és élővilágban. A feljegyzések szerint. február 23-án keltezett. 931. mint vadászterület és vadgazdálkodás. Erdély leggazdagabb vadászterülete. Bocskai Miklósé.9°C. legnagyobb öröme. majd újra kincstári tulajdonban kerül. Különböznek korban. kissé széles. A történelem eseményei nem kerülték el. IV. A Görgényi-havasok nagy része a ma is álló görgényszentimrei várhoz és annak birtokosaihoz. Ignácé és Jánosé. (2. amely 160 km hosszú és átlagban 40 km széles. Csendzónának. Rákóczi Györgyé. A januári átlag -4. Izabella királyné menyasszonyi ajándéka. Az évi csapadékmennyiség az országos átlag fölött van. Azután kilencvenkilenc évre Kászoni János Józsefé és fiaié. Thököly Imréé. Teleki Mihály szerzi meg a birtok javai nagy részét.7°C. majd székely ispáni birtok. északon a Nagy-Szamos határolja. A Görgény völgye 55 km hosszú. II. Tulajdonosai 1443-tól a következőképpen váltogatják egymást: Hunyadi János. Béla idejében. akinek halála után Teleki Sámuel birtokolja. ábra) A Görgényi. Hegyeinek magassága 377–1777 m között váltakozik. 8–10 fokos átlagemelkedéssel 100 méterenként.és erdőgazdálkodási szempontból a XIII–XIV.3 mm.8–5 millió évvel történt. amelyről a feldolgozott anyag származik és amely megfigyeléseink tárgyát képezi. Következik Békés Gáspár. A minimális mennyiség 600 mm. Rákóczi Ferencé. Bocskai Istváné. faszállító kisvasúttal. Rudolf trónörökösé lesz.4°C között van. ünnepség. Barcsai Ákosé.

és Pannóniai-medence süllyedése következtében jöttek létre.7 rátolódás folytán kialakult hegyekkel. kőtörmelék és vulkáni tufa felváltva képezi geológiai rétegeit. Láva. A Kelemen-havasok szintén újharmadkori eredetűek. A tanulmányozott terület . ábra. amelyek az Erdélyi. mint a Görgényi-havasok. Az Avas–Gutin–Cibles–Ke- 2.

I. Rákóczi Györgyé. A csapadék mennyisége meghaladja az 1200–1400 mm átlagot. A legmagasabb csúcsok évi átlaghőmérséklete 0°C és -2°C között van. Számos kráter tarkítja. párhuzamos rétegekben. . nedves időjárás következtében az év hat hónapjában az átlaghőmérséklet nem emelkedik 0°C fölé. Marosvécs II. majd szellemi fogyatékos gyerekek otthonává lett. majd Ongor János udvari vitézé. aki titkárának. Bethlen Gáboré. átlagban 200–400 m-rel magasodik a Borgói-hegység és a Görgényi-havasok fölé. augusztus elején még találunk havat. de régebbi eredetű. 60 km hosszú. a későbbi fejedelemnek adományozza birtokostól.és Borgói-havasok egységessége rányomta bélyegét az éghajlati körülményekre. Kendi Ferencé lesz a vár. A középső lépcsőzet homokkőből és agyagos palából áll. 30 km széles. Délen 30 km hosszúságban a Maros a Görgényi-havasoktól választja el. Első írásos említése 1228-ból való. akit a Bánffyak ősének tartanak. Javarészt üledékes kőzetek alkotják. kinek halála után kincstári tulajdonba kerül. A Maros Kelemen-havasok felőli oldalán. Formája téglalap alakú. Hófúvásban egész dombok. Kőzeteinek egynegyedét andezit képezi vízszintes. A második világháború után a vár javítóintézetté. A Losonczi Bánffyak kezén közel másfélszáz évet volt. kisebb területet foglal el. A csúcsokon a nyári szélsebesség 5 m/s-ról februárban eléri a 9 m/s-ot. A Borgói-hegység alacsonyabb. agyagos palából áll. melyek az erózió következtében részben beomlottak. de vihar esetén 40–50 m/s is lehet. Kemény János – az író – az első világháború után örökölte nagybátyjától. kialakulásuk a masszív lávaömléssel magyarázható. II. Ettől kezdve Marosvécs vára és a hozzá tartozó birtok közel 300 évig a Kemény család tulajdona. nyugaton az Erdélyi-medencével határos. aki Kemény Jánosnak. majd Dénes királyi kincstári felügyelőé. Északos.és Szék-medence választja el a Besztercei-hegységtől. A Kelemen-havasok északnyugati – délkeleti irányban vonulnak. Ekkor Kacsics Simon tulajdona.8 lemen–Hargita lánc itt a legszélesebb. A nyugati lépcsőzetre megdőlt homokkő és agyagos palarétegek jellemzőek. Rákóczi Györgyé. terméskén és a borvízforrások. nummuliteszes mészkőből. Azután Szóbi Mihályé. Utóvulkanikus képződmények a limonit. a havasok lábánál fekszik Marosvécs vára. A keleti lépcsőzet homokkőből. Drăgoiasa-. melyhez tartozott az említett hegyek erdőségeinek nagy része. átitatva vagy helyenként betakarva vulkáni lávával. A hozzátartozó uradalom állami tulajdonba került. Bélbor. A magas hegyekben a hideg. Van itt 10 km átmérőjű is. Endre (1205– 1235) idejében az egyik országkaput biztosító végvár. Tulajdonképpen a legmagasabb vulkanikus hegység Romániában. hóhegyek alakulnak ki. Báthori Zsigmondé. A Borgói-hegységnél három lépcsőzetes magasságszintet különböztethetünk meg. sokan versengtek birtoklásáért. Fontos ponton épült. Délnyugaton a Dornamedence és a Borgó-hegység határolják. Az óharmadkorban (paleogén) alakultak ki feltüremkedett földrétegekből. Állítólag itt születik meg a Hármaskönyv. eléri az 50 km-t. Ő pártfogolta az 1926-ban itt megalakult és évi összejöveteleit tartó Erdélyi Helikon Társaságot. Télen nem ritka a 6–8 méteres hóréteg. amit vulkáni tufa borít. Később Hagymási Kristóf tanácsosé.és Kelemen-havasok magas hegyei közötti Borgó– Vátra Dorna– Cîmpulung depresszionális folyosó Erdélyi-medence felőli része. széles területeken uralkodott. Legmagasabb csúcsa a Pietrosz (2102 m). Területe 2000 négyzetkilométer. Keleti oldalon a Păltiniş-. A Radnai. Felszínére a különböző magasságokban elhelyezkedő fennsíkok jellemzőek. míg az alacsony dombvidéken az évi átlag +10°C és +18°C között ingadozik. mély völgyeiben július végén. A magas hegyekre jellemző éghajlattól az alacsony hegyekre jellemzőig mindenféle átmenetet megtalálunk itt. Bocskai Istváné. A Kelemen. vulkáni lávával átitatva vagy betakarva. Werbőczi Istvánnak ajándékozza.

a Maros közvetlen közelében úrbéreseké volt a terület. Éltető család. a duzzasztógát építése miatt. Farkas Izsák. Mindhárom havas erdőrengetegeit nagykiterjedésű havasi legelők. Schwarz Mendel. . míg a tulajdonképpeni erdőrengeteg a „Waldindustrie A. Az erdőzónában jól elkülöníthető öt emelet.” 1922-ben szerkesztett térképe szerint a következők voltak: Ratosnyától Hévízig szélesedő ékalakban. Schwartz N. Bánffy család. forrásokban gazdag völgyek tarkítják.” és magánszemélyek között oszlott meg. kivéve a Ratosnya patak völgyét. Farkas Lajos. Mint például: Farkas Mendel. G. báró Kemény Kálmán. A második világháború után itt zavartalanul folyt és folyik a fakitermelés..9 A két világháború között a Bisztrától Hévízig a Maros két oldalán elterülő erdőségek tulajdonosai a „Besitz der Waldindustrie A. Urmánczi család. A legalacsonyabb dombos részek tölgyerdői felett a tölgy-bükk. majd a bükk-fenyő és a magas részek fenyőerdői helyezkednek el. felette a hegyvidéki bükkös. Schobel. ahol az utóbbi években számolták fel a kisvasutat. Fritsch család. Teplánszki család. G.

Elkerülik a vegetációszegény gerinceket. Gyakran találkozhatunk medvével 600 m alatt is gabonaföldeken. amelyeknek egy bizonyos hányada közös. Magától adódik a kérdés: a medvéknél kialakult territoriális szolitarizmus alapja kizárólag vagy főleg az élelemszerzés. és főleg ősszel a bükk és tölgyerdők gazdag makktermésére. eredeti helyükre esetleg hetek. gyümölcsösökbe. a szeméttelepre járó vagy kéregető medvék távolságtartó ösztöne. a medvénél 400–500 m. ha nagyobb mennyiségű élelemre is van szüksége. Több tíz kilométert vándorolnak. élelembiztosítottság lenne? És a fogságban tartott. Lehetőleg két különböző biotop határához közel választja egyedi területét. a farkasnál 1000 m. szaporodás. Ismételt. Átlagban 600–1000 hektár területet igényelnek. évszakhoz kötött vándorlásokkal. Anélkül. a Görgényi-havasok lábánál elhelyezkedő „Mocsár-erdőben” gyakran lehet találkozni vele. hónapok múlva térnek vissza. az emberjárta helyektől. hogy két különböző vegetációs zóna ugyanabban az időben könnyebben kielégíti életszükségletét.10 ADATOK A BARNAMEDVE BIOLÓGIÁJÁHOZ Biotop. és aránylag kis helyen. csendhiány váltanak ki. kivéve az őszi élelem utáni vándorlásokat. Szászrégen mellett. Ennek a szükségletnek kielégítése határozza meg a medve mobilitását. Az egyedsűrűség és az elfoglalt territórium ugyanaz egész évben. Újbóli zaklatásnak kitéve. Alapjában véve úgy képzelhetjük el a különböző egyedekhez tartozó területet. a sűrű erdőt ugyanúgy. A zajforrástól legkisebb távolság – amit még eltűrnek – a hiúznál 2000 m. ahol könynyebben. a zajtól ingerlékennyé válnak. nem zaklatják egymást. a temperamentum. körülbelül 600–2000 m tergerszint feletti magasságig. patakok váltanak fel. gyümölcsösökben. mint egy. Az elfoglalt és védelmezett territórium a medvénél háboríthatatlan birtokot jelent fajtársaival szemben. A Szászrégen–Dedrád között vezető országúton a várostól 3 km-re a nyolcvanas években őszszel az út melletti gémeskútból a tűzoltók szedtek ki egy fiatal medvét. elhagyják előbbi területüket és lehetőleg megfelelőbbet választanak. csaknem 100 km távolságra a legközelebbi specifikus medveélettértől. nagy számban gyűlnek össze időlegesen. Bukarest környékén 1978 őszén 100 m tengerszint feletti erdős részen láttak medvét. tölgyerdőkkel határos. hogy betartanák a „kötelező távolságot”. ültetvényekre való vándorláskor figyelhető meg. Az olyan életteret szereti. alacsonyan fekvő tölgyerdőkben. amelyeket sziklás részek. völgyeket. Az évszakhoz kötött mozgástérváltoztatás a párzáskor. nehezen tűrik a közeli magas zajszintet. a szálláshely. mint az egyedül élő hímeké. óvatossága megfigyelhetően módosult. Az elfoglalt terület nagysága a nem. territórium A Kárpátokban a barnamedve kedveli a nagy erdőségeket. biztonságosabban kielégítheti fiziológiai szükségleteit. összezárt medvék ezért tűrik el egymást? A dögre szoktatott. mint a széldöntéses területeket. az élelem. akaratlagos zaklatásnak kitéve 5–7 km távolságra is elmennek. amit ökológiai tényezők. a mozgásterük sokkal kisebb. szoptatós anyamedvének. A bocsos. a változatos élelemszerzési lehetőség. Az itt található legelő tengerszint feletti magassága 450 m. tompult. mint egymást metsző köröket. havasi legelők. ahol biztosított számára a csend. málnások. Használ- . változatosabban. Ugyanakkor feltétlenül figyelembe kell venni a napi vagy az évszakhoz kötött tevékenységéhez szükséges területváltoztatási belső késztetését. Az évi mozgásterük több tíz kilométer. menekülésre készteti őket. élelem. Természetes. lehetőleg távol az emberi településektől. Szeretik a csendet. amikor nem jellegzetes élőhelyeken is nagy számban jelennek meg. a zaklatosság függvénye. ugyancsak 600 m alatt.

11 hatják – de nem egyszerre – ugyanazt az erdei utat. Ellensége – az emberen kívül – nincs. Mivel a territórium mérete meghatározott minimum alá nem csökkenhet. hónapos bocsokat. A populáció terjeszkedése mindig a legkisebb ellenállás. Ősszel többet vándorol nagyobb távolságokra. A territoriális viselkedés olyan fiziológiai folyamat. A területkisajátító viselkedésnek rendkívül fontos szerepe van az állatok életében. nagy hideg és a sok csapadék megtizedelheti a pár hetes. kidöntött fatörzs. Málnaéréskor ugyanabban a málnásban vagy a közelében választja nappali pihenőhelyét. a létfeltételekért folyó versengés az egyedeket egymástól eltávolítja. szabályozza az egyedek sűrűségét. sziklafedezék. a perem felé halad. majd a szezon lejárta után visszavándorol saját területére megválasztani. ha éhes. vegetációdús helyeket kedveli. anélkül. amely megelőzi a túlnépesedést. hogy szürkülettől virradatig. küszöböli ki a túlnépesedést. egyedsűrűségtől. fürdőző-. odú. gyümölcsöst. A kisajátított terület csak megközelítőleg egyenlő nagyságú. ivó-. Minél rohamosabban szaporodik a megengedhető egyedsűrűségen felül egy populáció. vakaródzó-. A terjeszkedésnek tulajdonképpen az erdőzóna szélén meg kell állnia. ennek a populáció szabályozásában is szerepe van. elhatárolja. az évszaktól. A medve távolságtartó viselkedése teszi lehetővé a területnek és a tápláléknak ésszerű elosztását. Nyáron a hűvösebb. az adott élelemmennyiség ésszerű felhasználásán túl gátlóan hat a szaporodásra. . szaporodó. forrást. amelynek határai között zajlik le az állat élete. kortól és nemtől függően. rejtekhelyeiket és szaporodásukat. a sötét eldugott erdőrészeket. Ilyenkor a környéken választja nappali pihenőhelyét. hogy konfliktushelyzetbe kerülnének. sem a téli pihenőhelyet. A territórium biztosításáért folyó harc különösen erős élelem hiányában és párosodás előtt. a kopasz hegyhátakon. Megtámadja a szarvast. ághalom. más élőhely keresésére. Igaz. A medvének ugyanazon az élőhelyen élő más állatfajokhoz való viszonya változó. előkészíteni téli szálláshelyét. Kedvező környezeti feltételek mellett kisebb. makkost. őr-. A határokon belül van alvó-. Egyedül az ember közelsége késztetheti elvándorlásra. Egy terület medvepopulációjában számszerű csökkenést egyetlen állatfajta sem képes előidézni. nagy sűrűségek. a vaddisznót. de ezek a területek sem a napi. friss vágottasok. mert táplálékért meglátogatják ugyan a megművelt földeket. Az egyed izoláltságából. annál több territóriumot kereső egyed szorul a fajra specificus élettér peremére. Napközben inkább alszik választott pihenőhelyén.és búvóhelye. táplálékukat. Nagyon csendes. Ez a viselkedés csak adott területre korlátozódik. táplálkozó-. málnást. bár nem mindig kerül ki győztesen a párharcból. gyakran elragadják tőle. menedék-.vagy vegyeserdők. állandóan változnak az egyedek közötti egyensúly arányában. bolyongjon. ha nem zavarják. kikerülve a fizikai és biotikus akadályokat. félreeső helyeken nappal is aktív. viszont a tartós. és ezért közel egyenlő nagyságú területeket sajátítanak ki. védelmezi az egyedek összességét. ami biztosítja szabad mozgásukat. és ezáltal térbeli eloszlásuk viszonylag egyenletessé válik. élelem után kutatva. a természeti körülményektől. Kora tavasszal a barlang elhagyása után a medvék legkedveltebb élőhelye a fenyő. Tavasszal és késő ősszel gyakran lehet látni a fenyőzóna felső határán vagy azonfelül. helyhez kötöttségéből következik a betolakodó fajtárssal szembeni agresszivitás. Az erőviszony jelöli ki a tulajdonképpeni határokat. Az anyamedve a farkascsorda ellen nem mindig tudja sikeresen védeni bocsait. A határok rugalmasak. A fennmaradás valószínűségét növelve. gyümölcsösöket. csak szorultságában vagy vegetáció hiányában vetemedik ilyen élelemszerzésre. mostoha ökológiai körülmények között nagyobb területet sajátítanak ki. Ez lehet barlang. a szaporodási körülményeket nem biztosítják számukra. mert változatosságot mutat a fajon belül.

és ha találkoznak. hogy az újonnan jött példányok figyelnek más ürülékére. többször megállnak. Negruţiu véleménye. Az egyedek el is ismerik egymás jogait a személyi területen belül. 1989) a Hargita nyugati részén. Az egyedi távolság átlépése hozza létre. A szemvonalnál magasabbra emelt orral szippantják a szelet gyors fülmozgatás kíséretében. akkor a védelme nem is kötelező. hogy az egyedek között társulási vonzalom vagy fokozottabb agresszivitás jönne létre. arra könnyen vissza is találnak. A 478 medve-medve találkozásnál kétszázhuszonhat (47. A territórium határain túl vannak olyan meghatározott és rögzített pontjai.és ivóhelytől távolabb – egészen 2 km-ig –. WEBER (1988. mert a szomszédok nem váltanak ki vehemens harci viselkedést a területtulajdonosok részéről. figyelmesebbek. kanyargós utak mentén közlekednek. idegesebbek.és hangfelvételt készített. a védelem nem szül állandó nézeteltéréseket az egyedek között. görbe. Sok kép. hallási és szagingerek tulajdonságai határozzák meg. anélkül. az ivari partner megszerzése a szaporodási időszakra és a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása az egyed és utódai számára. ivóhelyeken. A konfliktushelyzetek csak a területek kialakulásakor és a betolakodókkal szemben vannak napirenden.12 A territóriumak csak abban az esetben van fajfenntartó értéke. pihenőhelyeken a kedvező környezeti adottságok hozzák létre az időleges tömörülést. P. elasztikus. 12 medve elcammogását ugyanazon az útszakaszon. s ha már elismerték. A főcsapák rendesen ki vannak taposva. P.6%) esetben közömbösek voltak a medvék egymással szemben. és attól eltávolodva. Szerinte nem lehet területjelzés az ürülék. makkosokban. A csapákon a medvéket a nap meghatározott időpontjában mindig meg lehet találni. Ugyanakkor időlegesen – akár hosszabb ideig – egy revier az egyed vagy anyacsalád részére biztosít táplálkozási lehetőséget. testápoló helyek. váltja ki az egyedek között a konfliktusokat és a harcias viselkedést. A személyi terület dinamikus.4%) esetben különböző erősségű harciasságot mutattak. Kihasználva a terepadta fedezékeket. A medve nem tűri el. figyelnek. Hajlatokat. Egyetlen nap alatt a legtöbb. mint a fajfenntartás fontos eszköze. a betolakodóval szemben harci viselkedést vált ki. amely után betartottak egy laza rangsort. Célja és eredménye a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényező. fürdőző. patakmedreket vagy kiépített utat is használnak. amit látott. A territórium birtoklása. hogy bizonyos ponton túl a saját fajtársai vagy más fajok egyedei megközelítsék. Az útjukba akadt sűrűségben néha húsz percet is ülnek. hogy az öreg medvék a táplálék. szintvonalak mentén haladnak. nehezen járható utakat. ami arányosan csökken a legbiztosabb zónától való távolsággal. A fiatal példányok óvatosabban haladnak. Forgalmas csapákon nem egyszer naponta több medvét figyelt meg. Weber megfigyelte. elkerülve a meredek. A területkisajátító viselkedés az egyedek megfelelő területi eloszlásával kizárja a túlnépesedést. gyávábbak. 200–300 méterről is felismerik egymást. a nemi riválisok közötti harcnak kettős jellegű szelekciós értéket biztosít. Megfigyelte. a fiatalok akárcsak háromszáz méterre készíthetnek pihenőhelyet. mivel a más állat által frissen lerakott ürülék mellett legtöbbször közömbösen mennek el. nagyságbeli és más tulajdonságait a betolakodótól származó látási. amelyeket összekötő utak kapcsolnak egybe. ha azt jól ismerik. a kisebbek összehúzódva visszaugranak. Ilyen pontok az éjszakázó. hogy a sűrűségből előóvatoskodó medve mielőtt folytatná útját. spontánul ürít. felemelt fejjel figyelnek. A medvéknek nem mindig sikerül elkerülniük egymást. Ha nem a saját területükön vannak. felmérik egymást. Találkozáskor óvatosak. a Görgényi-havasokban és a NagyKüküllő forrásvidékén 1979–1988 között 400 négyzetkilométeres területen figyelte szisztematikusan a medvéket. Kölcsönösen szimatolnak. A fiatalok kétlábra . táplálkozó. Főleg az őszi gyümölcsösökben. kétszázötvenkét (52. hirtelen megállnak. pihennek és figyelnek.

nem állíthatjuk.6 szoros növekedést. mesterségesen tűnik az országhatárokon belül leválasztott. vadorzó. A medveállomány pontos nagyságára az 1950-es évekig nem rendelkezünk adatokkal. Tudjuk. hogy az optimális egyedsűrűség a lakott terület kedvezőségének függvénye. hogy a Kárpátokéról. félrenézés. 1979). mint vadász. és még nem is állíthatjuk. s ha figyelembe vesszük az embertényezőt. Egy panmiktikus populációban a tagok egymás között állandóan géneket cserélnek. vadgazdálkodó. az 5–8 medve is megél 1000 hektáron. egy-két lépés után menekülés. élelemben gazdag erdős területeken. Ijesztő mozdulatok: fejfelemelés. azaz 7%-os évi átlagnövekedést jelent. Állatkerti medvéknél. számbeli fejlődésének egységességét. olyan helyeken. hogy minél több szagmintát vehessenek. ahol a medvék élelemgazdagság miatt tömörültek. a test első részének felemelése. nagyon sok medvét lőttek ki. Ismerve a Kárpátok hosszúságát. egy biocönózisban. brummogás. De. ami 6. öt-tíz másodpercet vagy többet. néha a maximális egyedszám. egymásra figyeltek. A közel 3 100 000 hektár medveélőhelyre alkalmas erdős részen az 1980-as évek végéig 8000 medvét számláló populáció élt. szaporodási. 860-ról 5700-ra növekedett. amely kis része az egésznek. visszavonulás lassú lépésben. A 252 harcias magatartást kiváltó találkozáskor ijesztőmozgást vagy alárendeltségi viselkedést tanúsítottak. Az optimális . kiragadott állomány. genetikai. A riasztó nézés fúvással egybekötött. Az olyan. amelyek távol esnek az emberi településektől. a körülmények függvényében. Az idősebbek úgy közelednek egymáshoz. akkor csak hosszú távon érdemes populációdinamikai számításokat végezni. Igen ám. s így az évi állománygyarapodás csak 3% volt (NEACŞU. mivel a hegyvonulat folytatódik a határokon túl is. amit ők egymás között nagyon jól éreznek. Populációdinamika A populáció nem más. majd újrakezdték régi elfoglaltságukat. Figyelembe véve a populáció ökológiai. Elméleti számítások szerint egy nőstény barnamedve élete során átlag 17–25 utódot hozhat létre. Az utóbbi évszázadok és a huszadik század elején rendezett vadászatok alkalmával vagy egyes évek alatt kilőtt medvék számáról a vadászirodalomban találunk feljegyzéseket. és kevésbé látogatottak. A ragadozoknál olyan jól ismert szaggal való területelhatárolás a medvéknél nem figyelhető meg. természetesen – az ember orra számára is érezhető – jellegzetes állatszaga van. szűkebb értelemben beszélünk a tanulmányozott terület populációjáról. A 226 békés találkozáskor megszüntették előző tevékenységüket. a kilőtt vagy elpusztult állatokon kívül. Jelen dolgozatban barnamedve-populáción Románia egész területén található barnamedvék összességét értjük. A megadási mozgások: a fej leeresztése. Félkörben kerülik meg egymást. hogy kedvező szelet kapjanak. A természetben ez másképp alakul. hogy messzebbre lássanak. mint egy faj összes egyedeinek száma egy adott időben. a szám nagyobb. hogy a géncsere az országhatárokon lezárulna. Ezek a vadászatok legtöbbször ősszel történtek. emberi munkálatoktól. nincsenek szagmirigyeik. más évekhez viszonyítva. de állománybecslésre még hozzávetőlegesen sem alkalmasak. frontális lassú közeledés. a hátsó lábak behajlítása. Bizonyára felismerték egymást. csendesek. amelyek utalnak az egyes területeken található medvék gyakoriságára. szembetámadás galoppban. ami a fajtárs felől hozza a szagot. többször perceken át figyelik a másikat.13 állnak. Tulajdonképpen az ország medvepopulációjáról van szó. hát kidomborítása. de az 1969–70-es évben. Például 1950–1979 között a barnamedve-állomány kb. de közben ordíthatnak is. fakitermelő. nyakszőrzet felborzolása.

Ugyanakkor megfigyelhető a pajzsmirigy és a nemi hormonok termelésének csökkenése. Nem csak az embertől való félelem módosul. minél többször találkozik az állat a zsúfoltságban fajtársaival. a következők: a faj szaporasága (szaporodási képessége). Természetes körülmények között funkcióba lép az ökológiai sorompó (korlát) mint fékező faktor. A hímek kevesebb spermiumot termelnek. a terjeszkedési nyomás az élőhely szélei felé. Belső szervi elváltozások következnek be.14 élőhely szélén lehet 1/1000 hektáronként vagy ennél kevesebb. Ha a medvék térben való elhelyezkedési lehetősége csökken – szűkül a territóriumuk –. az itt fellelhető élelembőség és főleg a túlszaporodott medveállományon belül felerősődött kannibalizmus miatt. elegendő a fajtárs hátrahagyott szagának a megérzése is. a biotóp szélei felé mutató expanziós nyomást. A 8000-es medveállomány 2. ha az agresszióval együtt a nemi aktivitás nő. Kitelepítés után nem tudtak beilleszkedni a normális medvepopuláció társadalmába. gyorsul a fehérje átalakítása szénhidráttá. hogy a gyakori stresszállapot (készenléti helyzet) annál gyakrabban következik be. téli szálláshely biztosítására stb. ami maga után vonta a terjeszkedés szükségességét. Az emberi település közelsége nagyobb biztonságot nyújt a bocsaik fajtestvéreitől – elsősorban az erős kanoktól – féltő anyamedve számára. A terjeszkedési és ökológiai korlátok jellemzője a változatosság időben és térben. a faj mobilitása és az ökológiai korlátok. A kárpáti barnamedve túlnépesedéséből adódó problémák nemcsak az élelemszerzésre. 5000 medve. ami végül is az emberi lakóhelyek körüli kéregetéshez. az expanzió és az ökológiai korlát vagy egyensúlyban tudja tartani a populációt.6 medve/1000 ha erdő. az izmok vérellátása fokozódik és a reakciósebesség emelkedik. Ivarérettség. és még akkor is csökken a szaporodási képesség. Az agresszió növekedése szétrombolja a szociális struktúrát. marakodások. Ha az utódok megszület- . A gyakori stresszhelyzet a mellékvesét fokozott adrenalin-termelésre készteti. párválasztásra. Az anyagcsere. Nyilvánvaló. az élelem biztosítottsága. A 3 1000 000 ha-ra számítva kb. az ökológiai korlátok közé szorított. Emellett az ember közelségének megszokása. hogy a fajra nem specifikus életmódot folytassanak. összehúzódása erőteljesebbé válik. vagy a kiszorított egyedek arra kényszerülnek. a perifériára szorultak. a háziállatok – mint könnyű zsákmány – zaklatásához. amelyek feszültséget váltanak ki. Nagyon sok megtermékenyült pete még az anyában elhal és abortálodik. elsősorban a fehérje-anyagcsere változik. Ha az ember nem avatkozik közbe. a szeméttelepi guberáláshoz vezetett. és csökken a peték termékenyíthetősége is. mert a szeméttelepek télen is biztosítják a szükséges élelemmennyiséget. túlnépesedett állomány másik fontos problémája a gyakori találkozások. ami már veszélyezteti a terület tűrőképességét. az új nemzedék neveléséhez szükséges térért – leszűkült az egyedre jutó biotikus élettér. barlangért.56 egyedsűrűséget jelent 1000 ha-ra. együtt guberálnak. Példa erre a Rîuşor-on felnevelt medvebocsok. A legkedvezőbb egyedsűrűség 1. amelyek egy populáció terjeszkedésének sebességét. irányát és határait irányítják. Kísérleti feltételek között mutatták ki. De nem feltétlenül szükséges a közvetlen találkozás. Ilyenkor az állatok között az agresszió fokozódik. hogy ennek következtében csökken a termékenység is – és egyidejűleg csökken a csecsemőmirigy súlya. Túlnyomórészt a bocsos anyák látogatják a szeméttelepeket. Azok a tényezők. vonatkoznak. aminek következtében a szívverés meggyorsul. egy bizonyos határon túl az állat kondíciója romlik és magatartása megváltozik. szaporodás után a szociobiológiailag megváltozott anyamedvék ebben a környezetben nevelik utódaikat. állandó stresszállapothoz vezetnek. hogy az utóbbi évtizedek túlzott védelme a barnamedvéknél potenciálisan növelte a populáció túlszaporodását. kéregetnek. A medve szaporodási képessége és mobilitása viszonylag állandó. A terjeszkedés ritmusának növekedésével – az interspecifikus versengés az élelemért. a mellékvese hipertrófizál – lehet. hanem a téli álomra való hajlam is.

a testhőmérséklet csökkenésére és a vízfelszabadulás . (Gyakori eset állatkerti medvéknél. A mézet rabló medve óvatosabb. HAMAR. amit belső és külső késztető tényezők együttesen váltanak ki. (REMANE. és helyükbe a nyugodtság. A táplálkozási ciklusokat mindig nyugalmi. Amilyen gátlástalan a medve ragadozás közben. A táplálkozási és jóllakottsági központok reagálnak a bennük keringő vérnek az összetételére. a gátlások megszűnése. Nem állandó. kereső mozgásban. az állat keresi. ellenállhatatlan veleszületett viselkedése minden állatnak. A teltségi állapot – jóllakottság – esetén a fenti jellemzők eltűnnek. hogy minél kevesebb kellemetlensége legyen. kutatja a táplálékot. A szürkülettől hajnalig aktív medve megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztása után átlustálkodja a napot. mert napokig. viszont első vagy hátsó lábával a fagyökeret. ragadozás. fajtársaitól. pihenési ciklusok. Azt a következtetést vonhatjuk le. Fokozódik a helyváltoztatási készség. A pillanatnyilag szükségen felüli mennyiségű táplálékot veleszületett. a vadászati kedv fokozódása. A táplálkozás térhez és időhöz kötött. Az éhség táplálékszerzésre késztet. készség kérdése. a felhalmozott anyagcseretermékek koncentrációja. A táplálékfelvételt megelőző kutató. akkor az anyák nem táplálják őket. A táplálékfelvétel a legalapvetőbb életjelenségek egyike. Nyugtalanság. A hangyaboly kirablásához nem kell különösebb elővigyázatosság. A szociális struktúra szétrombolása nemcsak agresszióban mutatkozik meg. BERGER (1914) egy fiatal medvét figyelt meg. elrejtése emlékezőtehetség.) Valószínűleg a csecsemőmirigy súlyának csökkenésével és a mellékvese súlyának növekedésével egyidejűleg előtérbe lép az immunanyagok termelődésének hiánya. A táplálékszerzés és -felvétel ösztönös cselekvéssort alkot. amíg eszik. A két táplálkozási periódus között eltelt időt különböző tényezők – testsúly. amelyik szabályosan rázta a fákat és a lepotyogó cserebogarakat előszeretettel szedegette össze. annál több tapasztalatra van szüksége a tevékenység fokozottabb eredményességéért. követ el kell mozdítani. 1979). olyan óvatosan közelíti meg az általa elásott dögöt. időszakok követik. hogy a túlnépesedett populáció a degenerálódás felé halad. CSABA. ami jellegzetes és sajátságos viselkedést vált ki. a tétlenség és a táplálékkal szembeni közöny kerül. sajátságos mozgásformák kíséretében saját és ivadékai részére tárolja. – határozzák meg. A felesleges hús elásása. úgy kell megszereznie a mézet. 1982. Táplálkozás Az éhség érzete mint kielégítésre irányuló belső szükséglet jelentkezik és kiváltja az élelem keresését. és vak merészség jellemzi az éhes állatot. helyváltoztatásban megnyilvánuló appetitív fázis beindítását az agyvelő táplálkozási (éhezési) és jóllakottsági központjai végzik. A téli álomra készülő medvék fokozott mértékben táplálkoznak. A megszerzett táplálékot sajátos táplálékbirtoklási viselkedésével igyekszik megóvni más állattól.és hormonkoncentrációk ingadozására.15 nek. ritmikus tevékenység. Ezek a központok a látótelep alatti területen foglalnak helyet. hanem a fiatal vagy gyengébb állatok felé mutató kannibalizmusban is. meglehetősen szabályos időközökben jelentkező. hetekig képesek visszaemlékezni a helyre. 1978. esetleg tartani. tejük nem termelődik. összeférhetetlenség és a támadási hajlam növekedése. A téli álom idején egyes példányok egyáltalán nem vagy csak időközökben esznek. A beteg állat táplálékfogyasztása nullára is csökkenhet. az elővigyázatosság tompulása. hőmérséklet stb. a glükóz. a megelégedettség. tápláltsági fok. Minél változatosabb egy állat étrendje. A. Bonyolult cselekvéssor elsajátítását igényli a gyümölcsszedés. halászás.

majd erőszakosan megtámadja. indítják be a táplálkozási viselkedést. fürkészi. A táplálkozni kívánkozó medvének. Az apetitív fázis a kutató. a táplálékot hosszú ideig és oly módon veszi magához. kereső mozgással. de hosszan tartó éhezés után nem specifikus ingerek is elégségesek lehetnek.16 arányára a szervezetben. A zsákmányszerzéskor nem használja a fenyegetést. Az éhség érzete – mint belső tényező – mellett a táplálkozásnál figyelembe kell venni a külső tényezőket is. A zsákmányállatot felkutatja. A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék megszerzésének a biztosítása talán a legfontosabb célja és eredménye a harcias viselkedésnek. mert veleszületetten mindig arra fordítja a figyelmét. megtalálása. A jóllakottsághoz közelálló egyed gyenge ingerek hatására abbahagyhatja a táplálkozást. ellenőrzése és előkészítése a gyomorba való juttatásra. megtalálása után maga a táplálék. hogy ő minél kevesebb sérüléssel ússza meg. valamint a táplálék tulajdonságai határozzák meg. Állandóan igazodnia kell a táplálék mennyiségéhez és minőségéhez. hogy messzire elhallatszik. a zsákmányállat elrejtőzne. a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényezők és az ivari partner nélkül úgy-ahogy minden állat megélhet. mert ha ezt tenné. Az erős éhség – hoszszabb éhség – a medvét. Hatékonyságuk függ az állat jóllakottsági állapotától. A belső és külső késztető tényezők által kiváltott táplálkozási viselkedés időtartama az éhezés és jóllakottság arányától függ. az gátlás alá helyezi a táplálkozási agyközpontot. A táplálék minőségétől függő ingerek meghatározó jellegűek. Mindenevő lévén – a medve – előnyösebb helyzetben van a ragadozók között. ha zsákmányszerzésre. aminek hatására megszűnik a táplálkozást kiváltó késztetés. jól tájékozottnak kell lennie az élettérben pillanatnyilag fellelhető és számára fontos táplálékkészletről. hogy a testi sérüléseket lehetőleg elkerülje. Minden medve válogat a rendelkezésére álló táplálék között. A külső ingerek gátlólag is hathatnak a táplálkozási viselkedésére. leállíthatják azt. a konszummatív fázis alkotja. elmenekülne. annak mechanizmusa ösztönös és kifejezetten fajspecifikus. a táplálék keresése. Közösen váltják ki. fürkésző. Megfelelő terület. mivel a környezetében található táplálékkészlet mennyisége és minősége állandó változásnak van kitéve. szabványosított és fajlagos formája a támadási . ami állandóan szüli a nézeteltéréseket. Ennek során a medve a táplálékot bekebelezi és nyelés útján a gyomorba juttatja. felderíti. Jóllakottság esetén a külső késztetések hatása hiába maximális. éhes állatnál viszont csak a legerősebb ingerek érhetik el ugyanazt a hatást. A zsákmányszerzési viselkedés veleszületett. és célja a tájékozódás a táplálékforrásokat illetően. ami bőségesen fordul elő. de megfelelő táplálék hiányában létre veszélyeztetve van. elsősorban a száj és szájszervek jellegzetességei. mert többféle táplálékot találhat magának. A táplálék felvétele. A jóllakottság érzését előidéző gyomorba jutott táplálék és a gyomor telítettségi fokának az eredményeképpen a vérben megnövekedik a cukorszint. Táplálékszerzési igyekezetében a medve fajtársaival és más fajok egyedeivel állandó versengésben van. és ezek közösen aktiválják a jóllakottsági agyközpontot. Zsákmányát úgy gyűri le. Jóllakott állatnál a kedvenc táplálék sem váltja ki a táplálkozási reakciót. A táplálék meglátása. helyváltoztatással indul be. A bekebelezés módját az állat struktúrája. A viselkedési minta második fázisát a végcselekvés megvalósítása. a legmegfelelőbb élelmet fogyasztja vagy azok iránt is közömbös. emelkedik a testhőmérséklet. ilyenkor az állat válogat. mint külső késztető tényező válik a táplálkozási viselkedés kiváltó késztetőjévé és elősegíti vagy gátolja a táplálkozást. Ez a viselkedési minta a jóllakottság állapotának a bekövetkezésével ér véget. ragadozásra készteti. a táplálék minőségi és mennyiségi jellemzőitől függően. Igyekszik viselkedésén keresztül táplálékszerzését úgy megoldani.

A felső előzápfogak és zápfogak összehasonlítása néhány ragado...lattól származó külső ingezónál: a– Canis sp. ami a vadászó állatban két ellentétes irányú viselkedést hív életre. szaglászik. A harci viselkedés kiváltója mindig az újdonság.. bonyolultság és az ismeretlen valami előli menekülés. hogy életére törnek. támadásra alkalmas fegyverein kívül igen jól fejlett megfigyelőképessége van. és mind azt a célt szolgálják. még mielőtt az észrevenné. Dornescu&Nekrasovnál) viselkedést. vizsgál. a távoli tárgyakat mozgásukban veszi észre. Messziről nagyon fejlett szaglásával és hallásával észleli áldozatát. hogy a vadászó állat zsákmányát idő előtt ne késztesse menekülésre. Egyfelől a vizsgálódást. Mivel a zsákmányszerzési viselkedést előre időzíteni nem lehet – mert a találkozás majdnem véletlenszerű –. f– Hiaena sp. másfelől a félelmet és menekülést. hogy a kínálkozó alkalmat el ne szalassza. elmozdít köveket. c– Martes sp. Éberen figyelve bejárja környezetét vagy környezete bizonyos részeit. Nyugalmi vagy leshelyéről egyszerre a környezetnek csak kis részét tarthatja figyelemmel érzékszerveivel. A medvének környezetébe olvadó küllemén. a bonyolultság és az az ismeretlen valami. g– Felis sp. a vadászó állatnak állandóan résen kell lennie. felismerését segítik elő a medve egy bizonyos élettérhez. látásának jó a mélységélessége. felemel fatörzset. A zsákmány felderítését.17 vagy harci viselkedésnek. . ami hathatósan elősegíti sikeres vadászatát. Weber szerint. ábra. Nem úgy a bocsok esetében. A medve szemének panorámaszerű látótere között nagy az átfedés. e– Herpestes rek váltják ki a támadási sp. Látásélessége közelre vonatkozik. Kíváncsiságuk elcsatangolásra készteti. hogy a vadászó állat zsákmányát idejében felismerje. Ebben a viselkedésben alapvetően fontos. életmódhoz igazodó érzékszervrendszerei. fejlett érzékszervein. Az evolúció során alakultak ki. ezért aktív felderítésre (explorációra). Az esetleg megtalált zsákmányál3.. kíváncsiságot. d– Meles sp. minek eredményeképpen a bocsot kereső anyamedve az emberre támadhat. helyváltoztatásra van szüksége. Általános jelenség az állatvilágban az újdonság. ami lehetővé teszi a zsákmány térbeli helyzetének pontos meghatározását. b– Ursus sp.. (M.. fejletlen veszélyérzetük következtében az emberre is rácsodálkoznak.

Olyan területeken. gesztenye.–III. Növényi tápláléklistája nagyon gazdag: zsenge fű. különböző gyümölcsök: alma.–II. A cellulózt nem emészti meg. A nagyobb állatokat.–IV. gombák. Az ürülékből. Az ökológiai tényezőknek megfelelően az egyedek táplálkozása igen különböző. Kutyamódra lefetyeli a vizet. mézevők. amelyek túlsúlyban gyümölcs-. gyümölcsöskerteket. kotló madarat elfogyaszt. málna-. áfonya. ábra). míg máshol nagyobb vadakat. főleg kérödzőket és elcsatangolt háziállatokat mancsának egyetlen ütésével letaglóz. rovarok és lárváik mellett a méhek. burgonya-. Az idősebb medvék szemfogai – ha mutatnak is jelentősebb kopást – sokkal fejlettebbek mint a fiataloknál.. I.–II. .–III. Az emészthetetlen táplálékrészeket és az anyagcsere oldott melléktermékeinek az eltávolítása székelés és vizelés útján történik.–II.18 Mindenevő táplálkozási módja nem degenerálódás. A késztetés az energiatartalék megszerzésére ősszel a táplálékban bővelkedő bükk. Szereti a halat. gyakran következtetni lehet a medve étrendjére. szilva. amikor az állat zsír és glikogén formájában halmoz fel szervezetében táplálékot a tél átvészelése céljából. szőr és csontmaradványok mellett makk. rovar-. Érés idején előszeretettel látogatja a szőlőket. mint a többi húsevő állatnál (3. rákokat sem. I.–III. dinynye-.–II. hal-. vackor a székletben egészben található. Az útjába kerülő földön fészkelő madarak fészkét kirabolja. mogyoró.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. I. I. messzire elhallatszik. I. I.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. Szarvassal és vaddisznóval nehezebben bánik el. hogy a mohón. Az Ursus a.–III.–II. I. dió. Az összecsípett medve feje néha nagyra dagad. Az anyamedve bemutatóvadászatokat rendez bocsai okulására. kökény. egészben lenyelt vadalma. fű. s e tevékenységeket jellegzetes mozgásmódok. fiatal csalán. A zsákmánytól származó karom.és tölgyerdők. Jóllakás után szomját oltja. szeder-.–IV. A gyakorlatban a második felső és alsó. I. ültetvények felkeresésére ösztönzi a medvét. málna. egyenesen károssá válhat. a felső első és harmadik. bükk.–III. Ezt a szemfogak mutatják. valamint az alsó első előzápfog hiányozhat. zsenge kukorica-. cirbolyafenyőmag. fenyőháncsot. Apróemlősök után is kutat. és így megtörténik. Tehát a fogazat a következő képlet szerint alakul: I.és káposztaföldek dézsmálására.–II. darazsak mézét és lárváit nagyon szereti.–0–III. körte. I. A hangyák és tojásaik. de nem veti meg a békákat. 1.–II. Ilyenkor a húst még esetleg nem fogyasztó bocsok előszeretettel nyalogatják az áldozat vérét.(vagy más növény). 5. sajátos módon. szilvamagot találhatunk.és tölgymakk. arctos elméleti fogképlete: I. A felnőtt medve 20– 22 méter hosszú bélcsatornáján a növényi rostok emésztetlenül mennek át.–II. a fájdalomtól üvölt és tör-zúz maga körül. de legtöbbször fejletlen állapotban jelen van (4.–0–3–IV. csigákat. de nem riad vissza tőlük. hús-. berkenye. vörösáfonya. Az élettani tartalékolás – a készletraktározásnak formája. erdei bogyók. valamint a harmadik alsó előzápfog majdnem mindig. ahol lehetősége nyílik zab-.–II.–IV. a benne található meg nem emésztett részekből. I. szeder.–III.–III. Egyes helyeken kizárólag növényi táplálékon él.–III. fiókát. moha. testhelyzetek és viselkedések kísérik. Vannak medvék. A kutyát és az embert nem eszik meg. háziállatokat ejt el. A sértetlen cellulózhéj megvédi az emésztőnedvektől. Tojást.–III.és magyoróhéjat. hüllőket. I. gyümölcsösök. ábra). répa. nedvdús levélnyelek. dió. Tépőfogai kevésbé fejlettek. Fogazatának típusa multituberkuláris szekodont.

1954) . ábra A felső állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.19 4.

1954) . ábra Az alsó állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.20 5.

A párzás örökletesen meghatározott módon zajlik le. mivel serkentik a nemi hormonok termelését. mert a korai kezdés maximalizálná az utódok számát. értelmezhető mint evolúciós stratégia. a faj életképessége. egybehangolt. ürítés. Az állatok arra szelektálódnak. A sikeres stratégiát alkalmazó egyedek jobban alkalmazkodtak. a vemhesség. Közvetlenül érvényes a viselkedési tevékenységre. A párzás előtti viselkedés-szekvenciák apetitívek. egybehangolását a násztevékenységek. Együttesen befolyásolják a teljes szaporodási alkalmatosságot. területvédelemre. melyek növelik alkalmasságukat. mint a sikertelenek. Barnamedvénk evolúciója során a szaporodási stratégia minden összetevője kiállta a természetes szelekció próbáját. hogy utódaik maximális táplálékigénye a legnagyobb táplálékbőség idejére essék. amelytől kezdve a szaporodás a túlélő utódok és a rokonok maximális számát produkálja. A medvéknél az udvarlást a hím végzi. Az adaptációs összefüggések nem véletlenszerűek. az ellés. Ezek a hormonok szabályozzák a szexuális viselkedést is. hogy a két nem ivarzási hajlama. kényelmi mozgások végső soron csak annyiban fontosak. A megtermékenyítés. amennyiben szükségesek. Az egybehangolt és megvalósított találkozással a partnerek nem készek a párzásra. ivari tevékenységének felkészülési foka egybeessen. Önzetlenségnek nincs helye a biológia világában. A tényezőknek úgy kell hatniuk. A medvék úgy párzanak. és viszonylag merev. fennmaradása. Szaporodási tevékenységüknek olyan szintje jön létre a szelekció által. tompítaniuk kell a harcias viselkedés élességét. A szexuális tevékenységet és sikeres szaporodást többféle tényező határozza meg. A változást az agyalapi mirigy ivarmirigyekre ható (gonadotrop) hormonjai idézik elő.21 Szaporodás A fajfenntartás szempontjából az élőlényeknek teljesen a szaporodásnak kellene szentelniük magukat. több életképes utódot hagytak maguk után. ha a lehető legfiatalabb korban kezdenek szaporodni. Ezt is teszik. udvarlásra. Ha az állat valamit önszántából csinál. a fajfenntartás szolgálatában állnak. A szaporodás időzítésének kérdése a környezeti feltételekkel kapcsolatban egyszerűbb. így aztán a faj egyre inkább sikeres utódokból áll. Ebből a szempontból eredményes adaptáció a korai ellés. A párzási időszak kezdetét az ivarmirigyek szerkezeti és fiziológiai állapotának változásai jelzik. összefonódó események egész sorának bekövetkezését idézzék elő. amely az egyed alkalmasságát maximalizálja szaporodóképes korában. ami végül alkalmatossága növelését szolgálja. még le kell küzdeniük a távolságtartási ösztönüket. sztereotíp viselkedésmintákból épül fel. Szükséges. Az ivari viselkedések ösztöncselekvések. A hajlam serkentését. hogy helyzeteket keressenek. mert a fenntartó tevékenységek: táplálkozás. a szaporodási időszakban teljes mértékben uralják az állatot és döntő módon befolyásolják egész tevékenységét. a párzás a konszummatív fázis. hogy szinkronizált. küzdelemre. legyen időzített. a szelekció eredményeként kialakult az a legkorábbi életkor. a szoptatás pontos időzítésétől függ az utódok életben maradása. A legdöntőbb tényezőnek a fiatalok rendelkezésére álló táplálék bősége látszik. az udvarlás fajlagos cselekvéssorozata segíti elő. pihenés. A partnerek térbeli és időbeli találkozása a szaporodás elengedhetetlen feltétele. Szociobiológiai szempontból minden állat számára az a legelőnyösebb. A túlságosan fiatal korban való szaporodásnak hátránya – például a még az anyamedvével járó bocsok esetén – a lehetséges szülő és utód vagy testvérek kö- . Gyakorlatilag ez is történik – kissé módosulva –.

hogy valamilyen környezeti inger egymagában aktiválná. Fogságban megfigyeltek kétéves párzó – vagy párzást imitáló – hímet (COUTURIER. A hím és a nőstény között a verekedés ritka. nagyon felháborítja a tulajdonost. hanem a fogva tartott. A Kárpátokban a barnamedve május–június hónapban párosodik. A nőstény eleinte közömbös. környezetet jár be. megnöveli a halálozási arányt. Nincs tudomásunk olyan hímek közötti viadalról. Legelés közben a hím gyakran bökdösi orrával a nőstényt. csendben történik az erdő mélyén. Az állat cselekvően valamely inger vagy ingersorozat keresésére indul. mint a hímek. harapdálja a pofáját. a korábbi szaporodás előnyei felülmúlják az élettani károsodást. s így azoknak a szülőknek az alkalmasságát csökkenti. maga körül forogva. A nőstény legfennebb minden második évben párosodik. de néha az első gesztáció eltolódik egy-két évvel. az optimális stratégia az. A harcot igyekeznek elkerülni. Kutyamódra történik. Megfigyeltek későbbi – július–augusztus elején – párosodást. ráncolt homlokkal. eldugott helyeken. amíg az állat elég fejlett és optimálisan viseli el a terheket. a találkozás legtöbbször a betolakodó visszavonulásával ér véget. elkülönített állatoknál is. Majd hátrafelé lapított fülekkel. leeresztett fejjel fejezi ki izgalmát. A nőstény medve még nem érte el a legnagyobb testi fejlettségi fokot az első elléskor. ha a versengést elkerülik. Jobb tehát a szaporodás késleltetése addig. Egyik felemelt hátsó lábával. tehát alkalmi poligám. 1970). termetük és tapasztaltságuk a sikert valószínűsíti. Ő megy elöl. Autoerotizmus nem csak a bocsoknál figyelhető meg játszás közben. a már bepárosodott nőstény az idegen udvarló hímet elűzi (6. Ha egy idegen hím jelenik meg párzáskor a területen. amelyek még a szétszéledés előtt párzanak. a hím utána cammog. így adva tudtára szándékát. fenntartás és meggyőződés nélkül folyik. De nem ez tapasztalható. hangtalanul tűri az udvarlást. A hímek ugyanabban a korban ivarértettek. ábra Peniszcsontok . szokatlan vadászterületet látogat meg. hátát. ami végzetes lett volna valamelyik számára. A kopuláció átlagban több mint 10 percet tart. A kopuláció nagyon diszkrét. tapasztaltabb vetélytárssal szemben. hogy a fajon belül a nőstények későbbi szaporodásra szelektálódnának. aminek eredményeként áprilisi bocsok születtek. Másfelől a korai szaporodás élettani stressz. 6. esetleg elégedetlenségét fejezi ki a háborgatásért. tarkóját. A nőstény medve három és fél éves korára ivarérett. Ha a még éretlen hímek a szexuális versengésben veszítenek az erőteljesebb. nyalja a nyakát.22 zötti párzás veszélye lenne. Várható lenne. Ez pedig az utódok alkalmasságának csökkenését vonja maga után. Így mindig az erőteljesebb hímek termékenyíthetnek meg. A párzási viselkedésnek nagy része erőteljes belső ösztönzés vagy késztetés hatására történik. ami a penis-csont jelenlétével magyarázható. de a párért való versengésben párzáshoz legtöbbször csak egy-három év múlva jutnak. a hím így több nőstényt is megtermékenyíthet. A versengés a hímek között nem ritka. ahol a pár meglelése várható. Monogámiájuk nem tökéletes a nemek közötti arány és az ellések közötti távolság következtében. a gyengébbek. anélkül. és amit az év többi periódusában elkerül (LORENZ. ábra). 1954). valószínű. a kevésbé impozánsak kizáródnak az aktusból. A párzást hosszabb udvarlási idő előzi meg. amíg életkoruk. bizonyos régiót.

esetleg február elején jönnek világra a bocsok. az előző kölykeit sem engedi magával egy barlangban telelni. Hasonló a helyzet a fogságban lévő medvéknél. nehézség nélkül megy végbe. A faj fekundítása méretéhez viszonyítva jó. A pete beágyazása késlekedik. Ezt osztán nyalogatásával készitdegeli el. Szénával. A gesztáció 7–8 és fél hónap között van (COUTURIER. Egy nőstény élete folyamán 17–25 bocsot hozhat világra. Ez természetesen számos körülménytől függ. amikor a felkínált nemiszerv a másikban hágási viselkedést vált ki. a kiváltott harci viselkedés levezetésének része. Januárban. A 4 éves kortól számított kétévenkénti ellés az állatkertekben megfigyelt 30 éves kori nemzőképességig elég sok utódot jelent. a kutyánál 1/45. A téli álomra készülő vemhes medve hamarabb vonul barlangba. lapival. a sterilitás. sőt hatbocsos medvét is (COUTURIER. A bocs fejjel előre jön világra. minden évben párosodhatnak a nőstény medvék. sőt áprilisban is figyeltek meg medve-ellést. mások szerint pont fordítva. a placentát felfalja. elméletileg kevesebb hím is elegendő. a többi medve nemének megállapítása tisztes távolságból nem ad megbízható eredményt. A genitális konformáció fragilis volta. Nehéz megállapítani a fiziológiai nyugalmi állapot hosszát. Pontos meghatározás több száz. vékony ágakkal. 1954). Egyes megfigyelések szerint kétszer annyi nősténybocs van mint hím. Apáczai Csere János „Magyar Encyclopaedia” című művében a medvebocs kicsi méretéről így vélekedik: „A medve magához képest igen kicsid magzatot nemz. kettő vagy három. Az anyamedvét fel lehet ismerni bocsairól. Az első elléskor és öregkorban gyakran csak egy. A folyamat kevés vérveszteséggel jár. Valószínű a magasabb rendű emlősök. ha elveszik a bocsokat. Állatkerti példányoknál tapasztalták. újra párosodhatnak. a betegségek a lehetséges utódszám csökkenését módosíthatják. de ha figyelembe vesszük a nőstények kétévenkénti párosodását. .23 Ebből arra következtetnek. A nemek közötti arányra vonatkozó megfigyelések nagyon ellentmondóak. Monogámiájából kifolyólag az egy az egyhez arány közel lehetne. a spontán vetélések. fejlődése kezdetének pillanatát szabályozó mechanizmust. mohával béleli fekvőhelyét. A későn született bocsok – ha át is vészelik első telüket – visszamaradt fejlettségűek lesznek. A szűk környezetben egymást elviselni kénytelen összezárt medvék a dominancia-elv alapján agreszszivitásuk levezetésekor pótcselekvésre kényszerülnek. fejlődése csak a beágyazódás pillanatától indul meg. mely annak felette mezítelen és vak. kinek lábai és egyébb tagjai alig tetszenek meg. Ritkábban december végén vagy márciusban. Az anyamedve kuporgó pozíciót vesz fel elléskor. Hasonlóan. A bocsok száma leggyakrabban egy. sőt több ezer példány megszámlálása után lenne lehetséges. Homoszexualitásról is vannak megfigyelések. tudniilik a macskánál küsebbet. minekutána az agresszivitás a részéről is megszűnik. sőt egyes főemlős-csoportnál is megfigyelhető dominancia-viselkedésnek. Az ellés különösebb fájdalom. A megadó viselkedés egyik formája. A rîuşori neveldében begyűjtött bocsok neme közötti arány 53% hím és 47% nőstény. A barlangban levő bocsok nemének megállapítása után sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a megfigyelések kevés száma miatt. az egérnél nagyobbat. Mindig egyedül van a barlangban. a tehénnél 1/13 az arány). bizonyára a felfalástól védi az újszülöttet. miáltal a figyelem elterelődik a tulajdonképpeni harcról. az anyamedve tisztára nyaldossa a bocsot.” Az egyedül született bocs sem éri el az anya súlyának 600-ad részét.1954). egymás utáni évben hozva létre utódokat. Erre abból következtethetünk. (Az embernél 1/22. és két generáció utóddal láthatjuk ilyenkor. a természetben ha elhal a bocs. Ettől függetlenül – tavasszal – visszafogadhatja a nagyobb bocsokat is. mert a bocs kicsi. hogy a betolakodó megadó viselkedése váltja ki az erősebb részéről a párosodást imitáló mozdulatokat. hogy a hím nem csak egy bizonyos periódusban nemzőképes évente. Említenek öt-.

Fokozatok vannak. kérik. Az újszülött és a csecsemő csimpánz erős ölelő és kapaszkodó reflexszel rendelkezik. Ez lehet a szőranya. a családkötelék jön létre. a bocs nem passzív fél. A néphiedelem szerint még nem szereti annyira a bocsait. zsíros tejből körülbelül összesen 20 grammot szív naponta a bocs. veleszületett kiváltó mechanizmusok hatására lép működésbe. a megszületett utód pedig már új fajtárs. Később növekedik a szükséglete. Nem szabad összetéveszteni az egyszerű felnevelést. amelyiken első kapaszkodó és átölelő reflexeit gyakorolta. A fogságban nevelkedett medvék szabadon engedés után nem képesek beilleszkedni a medvetársadalomba. A védelem és táplálkozáson kívül az ivadékgondozás – mint viselkedés – új viszonykapcsolat kialakulásának a kezdetét is jelenti az utód és szülőállat között. Ilyenformán az ivadékgondozási viselkedés egyben társas viselkedési forma is. kihasználva az alkalmat. nem tudnak mit kezdeni magukkal. amikor veszedelmesen védelmezi azokat. a drótanyán nevelkedő azonban kifejezetten antiszociálissá válik. vinnyogással. az anyját átölelve szőrébe kapaszkodik. Az újszülött gyámoltalan bocsokat hason fekve mancsai között melengeti. Hosszú szőre közé bújtatja. éspedig: a szőranyán nevelkedő majom aszociális lény lesz. Eleinte a sűrű. szárazra nyalja a bocsokat. és ezt jellegzetes viselkedéssel az anya tudomására hozzák nyüszítéssel. a csimpánzokkal végzett kísérletet hoznánk fel. táplálását szolgálja. Az anya nélkül felnőtt fejlődő majom soha nem lesz teljes értékű közösségi lény. hisz . elragadják a bocsokat. közel az emlőkhöz. azok igénylik. A rácsok között az anyamedvének kevés lehetősége nyílik bocsait nevelni. amelyben az anyát drótra csavart szőr. magában foglalja többek között az utódok tisztogatását. hogy a bocsok ugyancsak örökletes kereső mozdulatokkal megtalálják a tejforrást. alusznak vagy dorombolva nyaldossák. és saját kulcsingerek által aktivált. még akkor sem. Hozzábújnak. jelenléte biztonságot ad számára a veszélyekkel szemben. Az anyamedve már első fialáskor tudja. keresik a gondoskodást. Ez alatt az idő alatt a róka. vadmacska. mint később. hogyha az anyát a szőranya helyettesítette. nevelését és oktatását szolgáló viselkedéseket. antiszociálissá vált a medvepopuláció és az emberi társadalom számára.24 Ivadékgondozás Az ivadékgondozás ösztönös viselkedés. követik anyjukat bárhová. de a csupasz drót nem. A nőstény medvének hat emlője van. Az anyaállat részéről a gondoskodási viselkedés egyike a legerősebb veleszületett viselkedéseknek. csak az első kettő termel tejet. A szőranyát hónapok múlva is felismeri. megfelelő testhelyzetet vesz fel. A gondozók nem hagynak sok időt erre. Az élelemszerzésre való késztetés tompítja az óvatosságát. belső késztetésnek engedve. amiből a kismajom táplálkozott. leheletével is melegíti a bocsokat. Az anya nélkül nevelkedett bocsok megfigyelését a rîuşori neveldében figyelték meg közelebbről. illetve szőrmentes drótváz helyettesítette. A váratlan szabadságtól kiütközik rajtuk a tanácstalanság. táplálást az anyamedve gondoskodó tanításával. hiúz. A fejlődésnek indult pete már új egyednek számít. Sajnos a szélnek eresztett bocsok nagy része aszociálissá. az anyamajom. farkas. híranyagot és tapasztalatot sajátítanak el. Erre függesztették a tejesüveget. mert abban nem tud megkapaszkodni. hogy a majom a későbbiekben is ahhoz a pótanyához ragaszkodik. felugrálnak rá később. Felépítettek egy kísérleti rendszert. hogy a barlangban hagyja a két-három hónapos bocsokat. szopják talpukat. Ennek illusztrálására egy. táplálék után nézzen. Az anya-kölyök kapcsolata kétoldalú. s ez az anyamedvét arra készteti. az utódok védelmét. Ha nem szopnak. hogy a köldökzsinórt el kell harapnia. Megállapították. Közte és az őt gondozó szülőállat között a társas élet egyik egyszerű formája. és részben érvényesek rá a társas viselkedés szabályai. Nagyobb korukban. de akárhány bocsot hoz világra. legtöbbször különválasztják őket. borz. Az anya gondozza a kicsiket.

az anya közvetve. Az anyává vált medvék itt nevelik bocsaikat nem ragadozásra. hogy a ráfordítás átruházódik. s ezzel mindketten jól járnak. Az anyamedve egyforma rokonságban van minden utódjával. minthogy rokonsági fokuk 1/2. hogy el kell térítenie utódait az olyan viselkedéstől. amennyiben az utód a saját személyes alkalmatosságának maximalizálására irányuló törekvéseivel csökkenti az anya lehetőségét arra. esetleg utódnemzésre. Ebben az értelemben minden utódja sikerességében egyenlő mértékben érdekelt. Az utódok viszont csak fele annyira törődnek a szülő veszteségével.25 kitől tanulta volna a viselkedés bonyolult formáit (CSABA. a bocs is szopni akar. hisz a táplálékszerzést kitől tanulhatná meg. egyre több ráfordítást igényel. amelynél a kedvezményezett fél nyeresége nagyobb mint a kezdeményező vesztesége. Nevezetesen. A szülő és utód nemcsak abban nem jut egyetértésre. hogy maximalizálja a nyereség és veszteség közötti különbséget. akkor várható. hogy az utód és a szülő összeütközésbe kerül. Az anya arra szelektálódik. A ráfordítás mindenkori mennyisége szintén összeütközést idéz elő. Amíg a bocs kicsi. Csak akkor kell belenyugodni a szülői ráfordítás megszüntetésébe. amikor a saját teljes alkalmassága diktálja. hogy bátorítsa a testvérek egymással szembeni minden olyan önzetlen viselkedését. Ahogy a kicsi növekszik. Az elválasztással az anya és bocs ellentétben kerül addig. Az anyának akkor kell leválasztania utódját. A bocs közvetlenül húz hasznot a dologból. Az utód szempontjából viszont az önzetlenség . Az anya szoptatni akar. amikor a szülő azt már abba akarja hagyni. ha a saját jövendő testvérére fordítandó energia továbbra is elvész. mint maga a szülő. a szeméttelepi guberálást választják táplálékszerzési formának. az anyamedve vesztesége is kicsi. amikor a további anyai befektetéssel járó hátrány több mint kétszerese az ágáló utód hasznának. amíg érdekeik ismét találkoznak. hanem a ráfordítás mértékében is eltérőek az érdekek. hogy bizonyos ponton abbahagyja a szoptatást és újabb utódba fektessen. hogy a kritikus periódusban megalapozott normális kapcsolatok bevésődése és az ekkor kialakított szerepek tartósak. A „szülői ráfordítás” fogalma a minden olyan utódra irányuló viselkedés. nem tanulhatják meg a bocsok a télre való felkészülést. Bocsostól keresik fel télen is a szeméttelepeket. hogy mikor kell befejezni a gondoskodást. saját családi élet képzésére és az utódnevelésre. A Rîuşoron felnevelt bocsok a természetben hovatartozás-tudatuk hiányában a kéregetés. A majmoknál az anya hiánya alkalmatlanná teszi az utódot tartós érzelmi kapcsolatok kialakítására. A bocs akkor is igényli a maga részéről a szülői gondoskodást. Bizonyos ponton az anya érdeke már egy következő utódhoz fűződik. Az anya számára egy bizonyos ponton túl ésszerűbb az új utód létrehozása. guberálásra. Arra szelektálódik. hogy újabb utód létrehozásával és gondozásával maximalizálja saját alkalmasságát. Az anyamedve szoptatja a bocsát. ami növeli az utódok fennmaradásának valószínűségét a szülőnek a jövőbeni utódaira irányuló befektetései terhére. amikor ennek haszna – az anya számára – felülmúlja a leválasztással járó hátrányokat. Ebből következik. A ragadozóknál még nagyobb hátrányt jelent. A szopós kis állat azonban a további szopás révén növelhetné alkalmasságát. A bocs saját későbbi szaporodási sikerében sokkal érdekeltebb mint testvéréében. ami az egyik utódnak jobban árt. 1979). utóda alkalmasságának növelésével. Az anya annyit kíván az utódra fordítani. pozitív szelekció van arra. hogy a megtérülés maximális legyen. s nem szívesen látja. amellyel ugyanolyan arányban (1/2) osztja meg génjeit. barlangkeresést stb. A vizsgálatok arra utalnak. ha mesterséges körülmények között nevelik őket. Tehát. Ezen a ponton túl a bocs teljes alkalmasságát csökkenti. Az így nevelkedő új generáció még jobban eltávolodik a normális populációtól. mint amennyire a másiknak használ. s mindkettőjük haszna nagy.

füleik reagálnak a zajokra. hónapban a második alsó és felső metszőfogak. Ez a viselkedés azonban csökkenti a szülői alkalmasságot. a második évben nő ki (Couturier. A szülőnek közbe kell lépnie és el kell utasítania az utódok túlzott egoizmusát – testvérekkel szembeni önzését –. bőrük világos színű. A karmaik – főleg az első lábakon – fejlettek.26 csak akkor hasznos. ábra). de nem képes lábra állni. A kicsi emlőkből kevés. az V. ha ellenáll a szülőnek. amiből 5 cm a fej. Hátára fektetve visszafordul. Emlőkereső viselkedése a legfejlettebb. támogatnia kell az együttműködést és az osztozást (BARASH. Mire a szemük kinyílik – 28–35 napos korukra – a szőrük is kinő és a harcias viselkedés jeleit is hamar mutatják. Vakok és nincsenek fogaik. Megpróbálják füleiket hegyezni és próbálkoznak felállni. addig táplálkozni sem képes. Az anyamedve ebben a korban legfennebb a bocs fejét a szájában fogva viszi egyik helyről a másikra. kevés szőrzettel. A bocsok első fogképlete a következő: 1-2-3 1 1-2-3-4 I ——— + c — + m ———— 1-2-3 1 1-2-3-4 Háromhónapos korában a tejfogak és az első zápfog készek (7. ezzel a mozgással igyekezik a tejet adó emlőt megtalálni. míg a veszteség nem éri el a kezdeményező hasznának kétszeresét. Az utódok hajlamosak a testvérek hátrányára cselekedni mindaddig. nincsenek magasabb agyfunkciói. hónapban az első alsó metszőfog. hónapban az első felső metszőfog. Ha fázik. Többnyire vak vagy alig nyílt ki a szeme. amit a farkasok téptek szét. ha a szóban forgó testvér nyeresége több az önzetlen testvér veszteségének kétszeresénél. vinynyog. Az egyhónapos bocs nem képes az anyját követni. Háromhónapos korukig kizárólag tejjel táplálkoznak. ide-oda kúszik. a XVI. Körülbelül háromhónapos korára nőnek ki tejfogai. Az egyre növekvő tejmennyiség-szükséglet és az anyai féltés között az előbbi késztetése a nagyobb. szőrtelenek. A friss vegetáció megjelenésével gyakran magukra maradnak míg az anyamedve táplálékot keres. aki a testvérek segítségére serkenti. hónapban a negyedik felső előzápfog. SPIESS (1933) írása a Görgényi-havasokban szeptember végén látott egyhónapos medvebocsról. Az újszülött életszakaszban a kölyök reflexállat. 1980). a VIII. valamint a szemfogak előtt. de dús tejet szophatnak. A bocs egyhónapos korára kezd hasonlítani medvéhez. valamint a felső második zápfog. hónapban a harmadik felső metszőfog. A következő sorrendben jelennek meg a végleges fogak: a IV. Hosszúk 20–25 cm. hallják az anya hangját. Az anyamedve fáradhatatlanul nyalogatja és első mancsai között tartja őket. mászik. A harmadik zápfog későn. hónapban a harmadik alsó metszőfog. minek eredményeként augusztusban születhetett ez a bocs. Orrát érintve a fejét jobbra-balra forgatja. hónapban a második alsó zápfog. Fejlődés A bocs születésekor alig 400–500 g. 1954). Erre az átmeneti életszakaszra az idegrendszeri és érzékszervi érés jellemző. A bocs gyomrában darázslárvákat talált. Füleik kicsik. Az utód tehát jobban teszi. minek kárát a medvebocsok életének fenyegetettsége sínyli meg. a XIII. a XII. több bocs esetén egyenként nem haladják meg a 250–300 g-ot. önállóan táplálkozni. Elképzelni is nehéz a téli párzást. Fölötte érdekes A. a VII. valamint a harmadik és negyedik alsó előzápfog. Kinyílik a szemük. .

ábra Háromhónapos medvebocs fogazatának alakulása (COUTURIER. 1954) A harmadik életszakaszt.27 7. a beilleszkedési vagy szocializálódási szakaszt a mozgástevékenység rohamos fejlődése jellemzi. Kezd kialakulni a tájékozódási képességük. bár egyensúlyozó képességük még nem tökéletes. A bocsok sokat mászkálnak. A játékos hancúro- .

gyökereket. annál hamarabb. ritkán kísérik anyjukat. Megszerzett tárgyaikat védelmezik. de később jelentkezik veleszületett vadságuk. a növekedési zónákban található porcrészekbe. tejtermeléshez szükséges kalcium a csontrendszer kalciummennyiségéből fedeződik (DORNESCU–NECRASOV. A normális fejlődésükhöz ásványi sókra és főleg kalciumra lenne szükségük. Az embrió fejlődéséhez és később a szoptatáshoz. Szükséges a mozgástevékenység tökéletesedése. legfontosabb szaporodásbiológiai és fajfenntartási szempontból. Az ivarérett életszakaszban kihangsúlyozódik a fajfenntartással kapcsolatos viselkedés. Meg lehet őket simogatni. veszélyes a háziállatokra nézve. mert három-négyhónapos koruktól anyjuk magával viszi a barlang közvetlen közelében a szabadba és táplálkoni tanítja őket. lárvát. bogarakat. Ugyanez a folyamat játszódik le a gesztáció vége felé. Képesek halálosan megsebesíteni kecskét. bizonyos fokig meg is szelídülnek. Az egész évet egyedül töltik. 1968). Úgy táplálkoznak mint az anyjuk. ha az még megtűri maga mellett. A következő (harmadik) tél beálltával egyedül vonulnak barlangba. ha egyneműek. Megjelenik az önmutogató és behódoló viselkedés. de sohasem mutatnak ragaszkodást. csigákat esznek és előszeretettel nyalogatják az elejtett állatok vérét míg anyjuk lakmározik. Már az első telet a felhalmozott energiakészletük segítségével vészelik át. A húsz-húszonkét hónapos bocsok gyakran együtt keresnek barlangot a régi közelében. Szükség esetén kioldódhat egy része. de már füvet. anélkül. Az anya többet hagyja magukra. ami zsírokból és glikogénből áll. nyolc-tíz kilogramm súlyúak. melynek ideje alatt a bocsok magukra maradnak. Mondhatnánk. mint az előző évben. Ekkor már a párzásra készül. játszani lehet velük. Ebben a szakaszban fokozottan érdeklődnek a környezet iránt és már képesek megkülönböztetni a számukra kellemes és kellemetlen ingereket. harcok eredményeképpen a hatalmi rangsor kialakulófélben van. de nem áll meg. Hat-héthónapos korukig még szopnak. területkisajátító viselkedésük. hogy a csont formáját és funkcionális szerepét megváltoztatná. A tizenöt hónapos bocs vakmerő. Az öt-hathónapos bocsok tetszetős külsejűek. bízik erejükben. ez az életszakasz a leggazdaságosabb vadászati. amikor veszedelmesekké válnak. részt vesznek a zsákmányszerzésben. A szocializálódási szakasztól az ivarérett szakaszig a bocsok a fiatalkori életszakaszon mennek át. mert a növekedési folyamat lelassul. A fogságban tartott – télen is táplálkozó – medvebocs és vadon élő társaik súlybeli gyarapodásának összehasonlítását jól megfigyelhetjük a mellékelt grafikonon (8. A bocsok fejlődése sajátos a téli álom ideje alatt. és az állatok viselkedésében egyre több tapasztalat útján elsajátított elem figyelhető meg. Különféle mutatványokra idomíthatók. . amikor a nősténymedve már nem táplálkozik. nem félti úgy őket. de később csatlakoznak anyjukhoz. Első év őszére 25–50 kilósak. A veleszületett viselkedési formák tapasztalatokkal gazdagodnak. biztosítva a fejlődés folyamatosságát. A következő tavasszal egymástól elválnak. juhot. gilisztát.28 zások. második év végére érik el a 80– 120 kilót. ha csökkentett formában is. Az így mozgósított kalciummennyiség épül be a sokkal kevesebb mennyiséget igénylő. ábra). ebből a viselkedésből alakul ki később a birtoklási. A nyolc-tízhónapos boccsal az ember nem tud megbirkózni és nem is ússza meg sérülés nélkül. A csontrendszerbe a kalciummennyiség nem véglegesen épül be egyszer s mindenkorra. A felnőttek súlyát negyvennyolc hónapos korukban közelítik meg. Legfennebb szilárdsága csökken.

A szaporodásképes maximális életkornak van olyan populációdinamikai jelentősége mint a minimálisnak. 1961) tesz említést egy állatkerti nősténymedvéről. az érzékszervi teljesítmény csökkenésével párhuzamosan. 1961) ⎯ ⎯ --- a szabadon élő bocs fejlődése a fogságban élő bocs fejlődése a barlangba húzódás ideje a barlang elhagyása ellés különválás az anyamedvétől A –„hangyászmedvé”-nek nevezett fiatal egyed B – párzási időszak C –első ellés ⏐ Az öregkori életszakaszban az aktivitás minden formája csökkenő irányzatot mutat. Az állatkerti megfigyelések pontosabbak ugyan. hogy a bocsok korának megítélése lehetséges a fogazatuk fejlettsége után.29 8. tizenhárom– tizennégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. Ettől a kortól meg- . kopása nagymértékben változik az élelem és a fiziológiai állapot függvényében. Későbbi korban a fogazat kopása adhat nagyon hozzávetőleges kormeghatározást. A szakemberek sokkal többet foglalkoznak az alsó határral mint a felsővel. Ugyancsak állatkerti megfigyelések szerint harminc. ami több mint hármat jelent átlagban évente. SETON (COMŞIA. de közel sem tükrözik a természetbeni valóságot. A természetbeni maximális szaporodási életkor megállapításához a medve korának pontos meghatározása lenne szükséges. keménysége. Hozzávetőlegeset. sőt harminc éven felüli nőstények is hoztak világra bocsokat. mert a fogak színezete. Körülbelül nyolc–kilenc éves korig a fogak fehérek. ábra A fogságban tartott és a szabadban élő medvebocs fejlődésének összehasonlítása (COMŞIA. A vadon élő állatok csak ritkán érik el az élettani öregedés állapotát. Minden évben elvették anyjuktól a bocsokat. amelyik négyéves korától huszonöt éves koráig minden évben ellett és összesen 68 utódot hozott világra. Láttuk a fogazat kialakulásának tárgyalásakor.

Játék. hintáznak. Megfigyelhető. Egyes vadászok szerint a májlebenyek száma megfelel a medve életkorának. A St. Minden állat idomítása – mint tanítás – kivétel nélkül a feltételes reflexen . Ettől a kortól megsötétednek és egyre inkább lekopnak. kezdték elölről. amelyben az egyedi élet folyamán szerzett vagy tanult viselkedésformák épülnek be. Fontos előjáték a későbbi rangsor kialakulásához. Kicsit sok. és cselekvését ettől az eredménytől teszi függővé. Az is bizonyos. a környezetnek az egyedhez való adaptálásában. a koponyacsontok varratainak elcsontosodása. Alapvető jelentősége van az egyednek a környezethez való adaptációjában – és főleg a ragadozók esetén –. hogy az állatkertek jól táplált. és a szoros követés révén igyekeznek az inger erősségét állandó szinten tartani. Azért van. a medve közel jár a harmincadik életévéhez (NEDICI. A felnőtt medve koponyamérete ha nem is mutat korbeli differenciálódást. támadási. A támadások igazi előjátéka. Az utód látási. birkóznak. összekucorodva mint a labda gurultak lefelé 10–25 métert. hogy enyhe lejtőn behúzott lábbal. A medvék később is szeretnek játszani. Ezek az új elemek a veleszületett viselkedésminták kiválthatóságának és egymásutániságának időleges vagy állandó módosulását eredményezik. és összefüggésbe hozzák a termetet a korral. A szülői magatartás leképezhető. a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodást a személyes tapasztalatszerzés. hallási és szaglási ingerek alapján felderíti a környezetét. ölelkeznek. szexuális stb. e csontok kontúrjainak egybeolvadása kétségkívül az öregedés jelét mutatja. A változó környezeti feltételekhez. jóval többre becsülik. a tanulás teszi lehetővé. annyira simulnak hozzá. a barlang elhagyása után a bocsok szorosan követik anyjukat. Martin völgyben a lejtőn köveket gurító medvét látott. gyakran szórakoztatják a látogatókat játékos kedvükkel. viselkedések előjátékai. pofozkodnak. Ilyenkor az egyik a támadó. és a még kiforratlan magatartású utódok számára példaként szolgál. gurulnak néha több métert. Állatkerti medvék. bukfenceznek. ALMĂŞAN–VASILIU (1967) 33 hímnél a maximális súlyt 440 kg-nak. Mászkálnak fekvő anyjukon. A fiatalkori játék „didaktikai” jelentősége – bizonyos cselekedetek begyakorlásának a mechanizmusa – a későbbi táplálékszerzési. A medvéknél ennél pontosabb kormeghatározásról nem tudunk. kicsik és nagyok – külön vagy együtt –. a másik az áldozat szerepét játssza. hogy az anyamedve állandóan beléjük botlik. Másznak. 12 nősténynél pedig 303 kg-nak találta. Képesek 15–30 percet így szórakozni. Miután galoppban visszamentek a tetőre. mert a bocsok félnek a környezetből rájuk zúduló ingerek sokaságától. amikor a bocsok egymás között marakodnak. akkor a 20–25 éves medve májának ugyanannyi lebenye kellene legyen. tapintási. kergetőznek mint a kiskutyák. COUTURIER (1954) figyelte meg. mozgáskorlátozott egyedei túlhaladhatják súlyban a vadon élő társaikat.30 nnégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. A ragadozók viselkedésének az öröklött magatartási formák csupán a vázát képezik. Ha igaz. védekezési. harapdálják egymást és anyjukat. kergetőznek vagy az itatóban pancsolnak mint a vásott kölykök. Ha tövig koptak és a zápfogakból már el is hullottak. tanulás A bocsok – főleg az első életévükben – nagyon sokat játszanak. Feltétlenül meg kell tanulniuk szelektálni és legyőzni ezeket az ingereket a saját érdekükben. farönköket gurítanak vagy húzogatják azt. köveket. ágakat. Rendszerint a kifejlődött medvék súlyát eltúlozzák. 1942). egy adott tárgyat vagy élőlényt.

de az egyedi élet folyamán kell tapasztalnia. Genetikailag adott tapasztalatszerzési képessége és készsége mellett az állatnak környezetéből és környezetéről mindjárt megszületése után híranyagot kell gyűjtenie. mint egy edzés a faj későbbi és komolyabb viselkedésére nézve. . hallható akusztikai vagy erős szaginger – ha új inger – a medvében önvédelmi. A kiválasztott helyes megoldás erőssége. sem rossz” következményekkel járó késztető tényezőket úgy szokja meg. hogy a kellemes esemény megismétlődjön. ezért nevezik „próbaszerencse” módszernek is.31 alapul. felderítést. A megszokásnak fajfenntartási értéke van az állatok életében és viselkedésében. de az egyedi viselkedési szabadság alapját képezik. sokat játszanak. összehangolja a kellemes vagy kellemetlen élményekkel kapcsolatos tapasztalatokat. később abnormális viselkedést mutatnak. Minden hirtelen mozgó tárgy. hogy az elsajátított tapasztalatokra vonatkozóan az állat nem nyer betekintést a dolgok közötti összefüggésekbe. A bocsokban a fürkészést. feltűnő és nagyon jellegzetes. Az ilyen tanulás próbálkozás és tévedés alapján történik. állandósága egyenesen arányos az ismételt gyakorlással. hogy milyen környezeti ingerekre ne válaszoljon. A bocsok szemmel láthatóan keresik az alkalmat a játékra. az egyéniség kialakulására irányuló ismeretek elsajátítása nem szükségszerű. hogy azokra később már egyszerűen nem válaszol. A bocsok játékának apetitív fázisa a fürkészés. hanem csak a véletlenül sikerült. megszokja. annál nagyobb mértékben képes asszociálni. A ragadozáskészség a ragadozónak veleszületett tulajdonsága. amely egyaránt jelentheti a játék folytatását vagy annak befejezését. A pozitív élményt az állat újra keresni fogja. A környezetéből jővő valamennyi ingerre nem tud válaszolni. Vagyis társítja. a már egyszer vagy többször átélt folyamatot. mert megkíméli őket a rájuk zúduló közömbös ingerek tömegétől. szagot az ellenség vagy zsákmány közeledtével azonosítja. mert különben elpusztul. hogy hogyan is kell legbiztosabban megragadni és halálos harapással megölni vagy leütni a zsákmányt. átrendeződnek. melyek később – és hasonló körülmények között – felidézik az egész. Ha nem szokna hozzá és nem tudna különbséget tenni a veszedelmes és ártatlan ingerek között. Ennek a tapasztalatszerzési módnak az a jellegzetessége. Több próbálkozás után az állat megtalálja a helyes megoldást. amelyek közömbösek számára. meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket. meghatározója pedig a tanulási hajlam. mindent megtesz. annak teljesítőképességét. játékos mozdulataik szabadon kombinálódnak. A céltalannak tűnő játékokon keresztül szerez tapasztalatokat környezetéről. Az állat megszokja. úgy képzelhető el. Az egyedi viselkedés. ami tulajdonképpen egy negatív tanulási forma. Az ágropogást. a siker véletlenszerűen következik be. akkor egész életét állandó meneküléssel tölthetné. menekülési viselkedést vált ki. A környezet bizonyos jellegzetes ingereit társítani tudja. zajt. és így ismeri meg saját testét. keresést vagy vizsgálódást a kíváncsiság váltja ki. azt el kell tudja tárolni és szükség esetén fel idézni. látható optikai. amelyeknek nincs lehetőségük a játékra. Emlékezetében megmaradnak bizonyos mozzanatok. Bármikor átválthatnak egy másik cselekvésláncolatra. Azok az utódok. mozgékonyságát. eredményes dolgokat jegyzi meg. tűrőképességét. Minél fejlettebb idegrendszerrel rendelkezik egy állat. A legfontosabb életfolyamatok fenntartását szolgáló ismeretek elsajátítását szükségszerűen meg kell tanulnia az állatnak. az új iránti vonzódás pedig a kiváncsiságot vezérli. A természetben a próbálkozások lehetnek eredményesek és eredménytelenek. Sok időt fordítanak a látszólag céltalan ismerkedésre. Mivel a játék szorosan kapcsolódik a fürkészéshez. hogy konkrét esetekben azt fel is tudja használni fennmaradása érdekében. A környezetből ismételten fellépő „sem jó. fajtestvéreiről.

mozgás Az állat élő és élettelen környezetével állandó – számára létfontosságú – anyag. A medve tájékozódási képességét a kora tavaszi. körülbelűl 80–100 m-ig nagyon jól észleli környezetét. Mielőtt elfoglalna akár egy ideiglenes pihenőhelyet. hogy észrevegye a létét biztosító vagy veszélyeztető változásait környezetének. Azt a viselkedést az új iránti vonzódás.32 A szülői példaadás. Az ágropogás és fegyvertöltés keltette zaj is sok mindentől függ. ízfelismerést igényel. A túl erős ingerek menekülésre késztethetik. amelyek révén a környezetéhez való viszonyát. de már 300 m-ről nem látja az embert. Bármennyire ismert is a környezet. s főleg az őszi élelem utáni vándorlásakor bizonyítja be. Szükség van az érzékszervek.és fényingerek riadalmat váltanak ki. megszokott környezetében időnként vizsgálódik. figyelni. sokféle lehet. A tájékozódási viselkedés úgy jelenik meg az állatok törzsfejlődésében. menekülési lehetőségeket. A váratlan hang. A széles skálájú étrend fogyasztása ugyanolyan széles skálájú ízmegkülönböztetést. ahol a sűrű növényzet miatt látásának. a felnőtt medvéknél is. manipulálására készíti. Számos – vadászok által megfigyelt – adat került a szakirodalomba a medve hallási képességéről. Szagérzékenységéről is számos adattal szolgál a szakirodalom. Az észlelés és környezetfelderítés a belső késztetések közé tartoznak. az ágropogást. Az anyamedve agressziója az idősebb nemzedék tapasztalatainak átadását is szolgálja. A környezettel való kölcsönhatás megköveteli. Mindezek mellett figyelembe kell venni az erdő háttérzajszintjétés – talán a legfontosabbat – a medve pillanatnyi éberségét. sebességtől.és energiaforgalmat. A fürkészést nagyrészt külső ingerek váltják ki. Klasszikus példa a fűben elrejtett mézeskenyér. idegen tárgyakat. Nézzük csak. a támadás és védekezés módjának megtanítását is lehetővé teszi. a bátorítás. mert például a lépés keltette zaj függ a testsúlyától. tájékozódni tudjon abban. holott közvetlen környezetében valamilyen növényi eledel mindig akad. kiismerje magát. felderítést végez. emlékezetükbe vésnek bizonyos útvonalakat. A változatos étrend biztosításáért kisebb-nagyobb távolságokat képes megtenni. új tárgyak megjelenése a medvét fürkészésre. tárgyakat. de annál nagyobb inyencsége. a medve explorációs tevékenysége sosem csökken nullára. a talaj szilárdságától. az erdő zajai miatt hallásának kevesebb hasznát veszi mint a légáramlatokból felismerhető szagoknak. arról. Ismeretlen területen vaktában vagy szisztematikusan végigpásztázzák az új terepet míg ismerős kulcsingert találnak. Tájékozódás. Kevésbé távollátó. az erdő hangjai közül ki tudja szűrni az idegen hangokat. Falánksága közmondásszámban megy. élelemszerzésben legfontosabb a szerepe. Relatív adatok. A mozgás az ami a figyelmét felkelti. növényzettől stb. Megközelítik és vizsgálgatják az új. fegyvertöltést stb. mi minden befolyásolhatja a . fülelni kezdenek. híranyagcserét bonyolít le. a járás rugalmasságától. Saját élőhelyükön ismerős terepjelek alapján tájékozódnak. Legfejlettebb a szaglása – az ember szagát 24 óra múlva is megérzi – a tájékozódásban. Az élőhelyükön bekövetkezett változások. a szülői cselekvések utánzása. éleslátása közepes. helyzetét szabályozni képes. mivel a fiatal nemzedék védelmét. hogy milyen távolról hallja meg a lépéseket. a kíváncsiság vezérli nemcsak a bocsoknál. Olyan élőhely van. abbahagyják az előzőleg végzett tevékenységet. a megfélemlítés és büntetés nagyban hozzájárulnak a bocsok tapasztalatszerzési képességének a megalapozásához és fokozásához. Hallása jó. mint a fajfenntartás egyik legjelentősebb tényezője. az idegközpont és a mozgásszervek összehangolt működésére. a tárgyak elmozdítására. visszavonulási. a cipőtalp milyenségétől. tanulmányozza a tájékozódási.

mint ahogy a mozgásban lévő földet érne. a talp a hirtelen ránehezedő súlytól jobban szétlapul. Ilyenkor hasonlít a pattanó labdához. Leeresztett fejjel nézi a földet és jobbra-balra les. Ügetésben ugyanúgy lép mint rendes menéskor. Párosodás idején együtt látjuk a párokat. Futásnál a karmok közötti távolság nő. És a legfontosabb a medve pillanatnyi éberségi foka. Nehézkes. öt szakrális – olyanféleképpen kapcsolódva végtagjaival. A medve gerincoszlopát harminckét csigolya alkotja – hét cervikális. egyenesen arányos a környezet hőmérsékletével. hogy a jóllakott medve nem válaszol az új élelemingerekre. Könnyed. a mézeskenyér és medve között található növényzet milyenségétől mint akadály és illatforrás stb. mintha csípőficama lenne. lassú járásával ellentétben meglepő ügyességgel halad hegyi sziklás vidékeken. amikor a test súlypontja a másik három láb által meghatározott háromszögben van. málnászás. karmai is nagyobbak. Egy-egy elrugaszkodás négy méter is lehet és kb. szétszórt. és csak rövid távon. ami lehetővé teszik nemcsak a két lábra való állást. lassú cammogással vagy. hogy bármelyik láb akkor emelkedjen fel a földről. hogy elesne. Menéskor egész talppal éri a földet. de ahogy gyorsul a mozgás. lábheggyel kifelé lép. Rendes járásnál a jobb első láb előrelendülését a bal hátsó láb követi. első lábai segítségével kapaszkodik. majd a bal első és a jobb hátsó következik. Első lábai fejlettebben. de mintha üres ütem lenne a két diagonális lépés között. Ha ezek a mozdulatok gyorsulnak. felfelé jobban halad. Erejének és karmainak köszönhetően könnyen kapaszkodik két és fél méteres szikla- . illetve telítettsége. hanem a két lábon való járást és a mászást is. Az ilyen helyváltoztatás lassú de biztos. 14 dorzális (tizennégy bordával). hajlékony. Járásának ez az átlós jellege lehetővé teszi. ha megriad. A medvék általában magányosan járnak. Lefelé szaladva néha orra bukik és gurul. amelyet hosszabb távon tud végezni. miután a hátsó lábak teljes kinyújtásával újra elrugaszkodik a földtől. mert a testsúly egyenes arányban nő a testhossz harmadik hatványával.33 kísérletet. hogy az éberségéről híres medve számtalanszor pár tíz méterről veszi észre az embert gombászás. nedvességtartalmával. anélkül. amelyek poroszkálva is tudnak járni. hintázó mozgás. Az anyamedvét állandóan kísérik bocsai. Úgy tűnik. hat lombáris. Ez a legnagyobb sebessége. napsütéskor a felfelé szálló meleg levegő keltette légörvénytől stb. mert tudjuk. mivel a soron következő láb hamarabb emelkedik fel. megsebezték vagy az őt megsebzőre támad. az elsőkkel kacsázik. A túl nagy test a mozgékonyság rovására megy. 60 cm magas. Ez egy kétütemű járás. úgy kerül egyre előbbre. szedrészés közben. egyszerre lép az ugyanazon oldalon levő lábaival. Bármilyen lokomociós mozgásnál a mozdulatok sorrendje meghatározott. ha szükséges. A hátsó láb az első után ér talajt. A mozgásszervek felépítésében a testméretnek meghatározó szerepe van. Ezt a mozgási formát ritkán használja. Fiziológiai adottságainak következtében a medve galoppja szabálytalan. Lassú mozgásnál ellenkező lábbal lép. A négy láb a lehető legkisebb helyen ér talajt. nagyon távol áll a ló galoppjától és gyakran csúszással párosul. Azon ritka emlősök közé tartozik. míg az izmok ereje keresztmetszetük négyzetével arányos. Mikor ételt keres. Ugyanez a magyarázata annak. illetve ellenkező irányba terjedő szagok –. Terjedése a légáramlat irányától – az állat felé. erősebbek mint a hátsók. gyors. gyors galoppban nagy területeket járnak be táplálék után kutatva. mert az állat bármelyik pillanatban megállhat. A lokomoció az önfenntartást és a fajfenntartást egyaránt szolgálja. össze-vissza kutat. egy bizonyos sebesség elérésekor csupán két láb érinti egyszerre a talajt. A felszín sík vagy egyenetlen voltától. Futásnál az első láb elé kerül a hátsó láb nyoma. Először is a méz illatának erőssége függ a méz milyenségétől. törtvonalban megy. Járása nehézkes.

A fáramászás fiatal egyedeknél gyakori. 1. tüzet érez és játék közben szintén feláll. felállva szaglász körbe. de gyakran így eszik friss hajtást. A megzavart medve elérte az 50.9 km/ óra sebességet ér el rövid távon. ha a szükség úgy kívánja. A két lábra állás nem ritka a medvéknél. A vízből kilépő vagy megázott medve rázogatással távolítja el testfelületéről a víz nagy részét. hogy azok a patakon vezetnek át. de állatkertben néha így is lustálkodnak. menetrendszerűen pár perc. Ritkán lehet látni hátára feküdt medvét. hegyes karmainak nagy hasznát veszi. fej vagy karmok segítségével történik. a kisebb gyümölcsfákat választja. rendre támaszkodva hol egyikre. fog.6-2. por vagy egyéb szennyeződés eltávolítását szolgálják. A medve úgy ül le mint a kutyák. az elsőket előre nyújtja és ráhajtja a fejét. Felváltva teszi az első lábait. de a természetben ez a mozgásijárási forma nem jellegzetes és nem olyan gyakori mint a fogságban tartottaknál. A kapaszkodásban erős. láb. érzékszerveiket. nyelv.34 falon is. A medve kényelmi mozgásai közé tartozik a testápolás. Nemcsak a bocsok szeretnek a vízben pancsolni. ha útjukba akad. A mászásra alkalmas végtagnak a tér mindhárom irányába irányíthatónak kell lennie. közben meg-megáll. Ebben az esetben a rázogatásnak jelzés értelme van: tudatja . A közepes nagyságú medve gyaloglási sebessége 5. kérget stb. figyel. Több medve használja ugyanazokat a csapákat. Testfelületüket. tornának számít a mászás. végtagjaikat. Trappoláskor 200-400 m-en 10. Zsákmányára felágaskodva szökik rá. 34 m távolságot 2. tavakat. A sebek nyalogatása azok tisztántartását és gyógyulását szolgálják. a túlsó oldalon pedig betonfallal megerősített part felett vezet a hegyi út. P. a célja bizonyos élettani folyamatok szabályozása. kíváncsiskodáskor. így szokták tisztítani. A bocsok és fiatal egyedek játszás közben gyakran két lábon járnak. a hátsó lábait maga alá húzva. A vízből kellett felszöknie az útra. Mikor fát hánt. többször is. Galoppban – ugrásokkal váltakozva – 22. Megtorpanás nélkül szelik át a vizet. megöleli a fát és úgy mászik fel mint az ember. Számára kellemes következményekkel jár. vakargatni hátukat. amelyre felkapaszkodott. Négy lábbal körbe fogja. felszinétől kb. a szennyeződéseket eltávolítják. vagy pár száz méter távolságból. Nyáron naponta felkeresik a közeli mélyebb vizeket. Pihenő pozició is. Alvás után. A betonfal tövében hatvan-hetven cm mély a víz. bundájukat naponta egyszer. mert a friss havon viszszacsúszás vagy kapaszkodás nyoma nem látszott. Az öntisztogatás vakarózás. a felnőtt élelemszerzés céljából mászik fára. megtisztítják. A filmről könnyen kiszámítható bizonyos mozgásformák nagysága és gyorsasága. Az anyamedve a bocsokat szájában szállítja a túlsó partra a fejüktől vagy nagyobb korukban a tarkójuktól fogva. testrázás – és tágabb értelemben ide sorolják a nyújtózkodást és ásítást is – mind ebbe a kategóriába tartoznak. WEBER (1989) a Hargitában és Görgényi-havasokban végzett megfigyelései alkalmával többször filmezte a medvék mozgását. A testfelület egyes részeinek tisztogatása sajátos mozgásformákból áll. ágakat. A rázó mozdulatok a test felületére tapadó víz.3-50.5 m magas volt a betonfal. A téli álom alatt oldalán fekszik vagy hason. vagy ha valamilyen – főleg ember – szagot érez. módon és testtartás mellett rendszerint végtag. valamilyen belső feszültség feloldása. olyanszerűen mint a villanyoszlopra kapaszkodó villanyszerelő a mászókampójának.37" alatt tett meg.8-12 km/óra sebességgel halad. Három-négy méternél magasabbra nem mászik. A bocsoknál játéknak.9 km/ óra sebességet pár tíz méter távon. a nagyok is rendszeresen fürödnek. hol másikra. Napirendjüket pontosan betartják. étkezés vagy sétálás előtt általában meg-megrázza magát. A környezet fürkészésekor. A medvét előszeretettel nyalogatják talpaikat. majd nyalogatással mancsait is szárazzá teszi.9 m-es ugrásokkal 5.5-6 km/ óra. Meghatározott helyen. nincs összefüggésben a táplálkozással. Ratosnyán 1987-ben a november végi hóban a nyomokat követve láttuk.

Málnaéréskor a málnásokban. bioritmusról. Kora tavasszal élelemért nagyobb területeket barangolnak be naponta. a rangsorról. Hátuk tisztítása. Az évszakhoz kötött vándorlását a nagyobb élelemmennyiség. ivadékgondozásról. vakarása céljából hanyatt fekszik. amikor az a faj fennmaradását veszélyezteti. egy éjszaka több kilométert gyalogol egyik erdőből a másikba. szabványosítottságot. hogy valami kellemes következik. Ebben a fejezetben a társas viselkedésről. hogy . Az első évben az anyamedve korlátozott mozgásában – a bocsok miatt. Késő tavasszal megindul a társkeresés. játékról. Az alkalmi vándorlások élelem után átlagban 12–17 kilométer nagyságúak légvonalban. Ebben a periódusban a vándorlás fontos tényező a konszangvinitás elkerüléséért. amikor a tapasztalat és az agresszív viselkedés korrelációja önmagában is adaptív. amely a fegyver használatát megakadályozza abban az esetben. a természetes szelekció – mint minden fejlődés rugója – az adott fajon belül (a környezet állandósága mellett) kénytelen fenntartani az állati viselkedésben az egységességet. mert a testi felépítésnek és fajspecifikus viselkedési forma megvalósításának alapsémája egy és ugyanaz. főként azért. ezért nagyobb vándorlásokra kényszerül. 1989). akkor a fegyver kifejlesztésével párhuzamosan ki kellett fejlesztenie azt a szociális gátlást. Az őszi vándorlások idején lehet 120–150 km (P. a harcias viselkedésről. viszont a párzással kapcsolatos agresszív vetélkedés idényszerű. mozgásról. A számításokat a természetes szelekció végzi. amikor ösztöneit és gátlásait kialakította. Magatartás A táplálkozásról. amely alkalmas arra. mintha tisztában volna érdekeivel. bizonyos körülmények között. dacára a változékonyságnak. amelyek mindegyike úgy viselkedik. Például: a medve törzsfejlődése során kifejlesztett egy olyan fegyvert. Ezért van az. gyümölcsösökben. A törzsfejlődésnek ugyanabban a folyamatában nyerte el fegyverét. A hímek nyilvánvalóan azzal maximalizálják alkalmasságukat. akik hamarabb is otthagyják a táplálkozási helyeket. Nem maguknak kell a számításokat elvégezniük. mert folyamatos jelentősége van. Másik jellegzetes mozgásformája a medvének az élelem utáni vándorlás. területbirtoklásról szóló fejezetekben részleteztük az ezekkel az életfolyamatokkal kapcsolatos viselkedési formákat. szaporodásról. makkéréskor a tölgyesekben. amit a fajfenntartás ösztöne diktál. vagy fákhoz. de nagymértékben befolyásolják a különböző tapasztalati tényezők – különösen a korai tapasztalatok – és a szociális környezet. mivel a társ értéke a medvéknél csak a párzási időszakban jelentős. hogy egyetlen csapással megölhessen egy nagyobb állatot. Természetesen az egyedi élőhelyén belül mindez a táplálékgazdaság nem található meg.35 környezetével. Adaptív jellege biztosítja. s gerincük tekergetésével kígyózó mozgást végeznek. és ők azok. védekezésről és az ezekhez szorosan kötődő viselkedési formákról szeretnénk szólni. bizonyos viselkedési módok szelektálódnak. Élőhelyén belül nomád életmódot folytat. sőt szálláshelyét is átteszi a gazdagabb élelemlelőhely közelébe. hogy olyan helyzetekben nyilvánuljon meg. Az állatok nem számolják ki. A táplálkozás igen gyakran ad okot agresszióra. Paradox módon. Az agresszióra való hajlam öröklődik. bükkösökben vagy azok szomszédságában veri fel tanyáját. WEBER. Nagyobb vándorlásokat a nagy hímek tesznek. A fiatalok aktivitási területe kisebb. kevés erőbefektetéssel gazdaságosabb táplálkozási lehetőség magyarázza. miként járnak jobban és azután eszerint viselkednek. tárgyakhoz dörgölőznek. ősszel a szántóföldeken. hogy a faj olyan egyedekből áll. a maximális hasznot biztosító viselkedésű egyedekre pozitív szelekció hat.

Az ilyen viselkedés különösen gyakori a felnőttek között az udvarlás időszakában. amelyek károsak mind az egyedek. legalábbis egy ideig. A társas egység a nőstényből és ivadékaiból áll. Az egyedi távolság szokatlan leszűkítését. Aktív a magatartás ha az inger hatására tevékenység indul meg. a hímnek pedig a nőstény félénkségét. Az inger fajtájától függően lehet offenzív vagy defenzív. Néha két lábra állva egymás nyakára irányuló harapdálások. időről-időre az állatok kondíciójától. de megelőzi az első lábbal való dobbantás. fürdőhelyeknél. A rangsor fogalmának szemléltetéséhez elég két medve találkozása ugyanazon a csapán. más állatra. a szülés által meghatározott helye nincs. Az erősebb. Testi harcra ritkán kerül sor. kevésbé agresszív. az egyednek a fajtársakhoz való viszonyát. Hatékony viselkedésformái vannak. amikor a nősténynek le kell győznie a hím agresszivitását. Ritkán – erős felindultság esetén – a rövid távon való üldözésig. kisebb jelentősége van a temperamentumnak. a túlnépesedést pszichikai természetű jelenségek kísérik. A bocsos medve igen veszélyes ellenfél. és passzív a magatartás. A népesség növekedése erőteljesen hat az agresszióra. A rangsor megfigyelhető az etetőknél. mint például a bocsok megvédésekor nincsenek tekintettel fajtársra. mert minden irányba agresszív. kivétel az anyamedve. táplálékért és a reprodukciós lehetőségekért folyik. A beérkező idegen egyednek a legalacsonyabb státust kell elfoglalnia. A medvék még túlsűrűség esetén sem mutatnak tendenciát a társas életre. a territoriális viselkedés és a reprodukcióval kapcsolatos magatartásformák. még ha morgással is adnak kifejezést nemtetszésüknek. A nemnek nincs különösebb jelentősége. és a távolság be nem tartása az egyedek közötti konfliktusokhoz vezet. nincs bennük nyájszellem. agresszívebb fenyegetései elől kitér a gyengébb. Jellemző az agresszivitás és a meghódolás. a tér csökkenésével megnöveli a találkozások gyakoriságát. a csapák használatánál stb. ha idegen hím jelenik meg az általa birtokolt területen. A nőstények agressziója sokkal kisebb haszonnal járna a fajfenntartás szempontjából. mind az egész közösségre nézve. sem emberre. és lényegében az elfoglalt pozícióját a populáció keretén belül a versengés határozza meg. súly a döntő. brummogások közepette döntik el a felsőbbséget. többször megismételt ugrás. Támadó a hím magatartása. ha semmilyen válaszreakciót nem vált ki. aktív vagy passzív. A rangsorban elhelyezkedő középréteg a legagresszívebb. Az egyednek semmiféle. Hamarabb a fiatal egyedek jelennek meg és odébbállnak mikor rendre a rangsor magasabb fokán állok jönnek. A medve távolságtartó viselkedése a társulási vonzalom ellen hat. a rangsor. illetve ambivalens. Abban nyilvánulnak meg.36 agresszívek a többi hímmel szemben. amennyiben megértette az elfoglalt területről jövő fenyegetéseket. A felnőtt állatokban a bocsok megtámadása adaptív gátlás alatt áll. A versengés az élettérért. képességeinek fejlődésétől vagy csökkenésétől és a körülményektől függően változik. hogy a másik felnőtt megbékítését szolgáló viselkedésformák gyakran a kicsik viselkedésének utánzatai. A populáció keretén belül a rang nem állandó. ha az előnyökkel jár. defenzív a másik hím magatartása. A rangpozíció eldöntésénél a testnagyság. A medvék közötti agresszió ritkán vezet valamelyik állat pusztulásához. hogy megváltoztatják az egyedek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. A felnőtt nőstények szintén agresszívek. Ritka a galoppban való támadás. Gyakran tapasztalható. s ezek lehetővé teszik. A középkorúak csak egyszerű ránézéssel a kicsiket 10–15 m-re elzavarják. Ezek a konfliktusok ebben az esetben hasznosak a faj szempontjából és a fajfenntartást szolgálják. Külön kell értékelni a magatartás lehetséges formáit. hogy a küzdelem lehetőleg fizikai sérülés nélkül fejeződjék be. A hangoskodás fenyegető pózok után legfennebb a pofozkodásig jutnak el. el is .

A konfliktusok eredménye értékének megfelelő helyet foglal el minden egyed. ami tulajdonképpen a menekülési vagy kikerülési viselkedés elfojtása. a harc káros hatásait. amikor az állat teljesen megmerevedik. Az alá. agresszívvé válik. és neurotikus jelenségek mutatkoznak. az anyamedvék elűzik felnőtt bocsaikat. Az állat ereje és nagysága fordított arányban befolyásolja az agresszivitást.és felérendeltségi viszonyok kialakulását. A behódoló viselkedés a fenyegetési viselkedés ellenpólusa. Harcra akkor kerül sor. Egyszerű típusát a távolságtartó állatoknál találjuk. szabad területet biztosít magának. amikor elkergeti társait. szaglási és érintési ingerek mérséklik vagy gátolják harcias viselkedését ebben az esetben. viszont alulról felfelé ki kell harcolni a jogokat (P. hallási. mivel alapvetően védelmező jellegű. Nem fékezik meg – a fenyegetési viselkedésekhez hasonlóan –. az nem a gyávaság jele. Ugyancsak gátlás akadályozza meg az anyamedve mindenki felé irányuló harcias viselkedését. Veszélyt jelző ingerek hatására. és nem irányul a fajtárs értelmetlen pusztítására. megadó viselkedésekből jön létre. A reprodukció és az utódnevelés gátlása csökkenti a dominánsan agresszív génekkel rendelkező egyedek utódszámát (CSABA. csökkentik a rokonok közötti párosodási lehetőséget. védik érdekeiket és szabadulnak meg a betolakodók jelenlététől. Minél nagyobb az állat. körültekintés. annál inkább biztonságban érezheti magát – kevesebb a támadója –. WEBER. és ilyenformán elejét veszi. Hasonlóan ítélendő meg a bátorság. ha a rizikó kicsi. tapasztalat. mozdulatlanná válik és nem tudja mitévő legyen. A megtámadott . vagy ha a szociális státusról. Ez a viselkedési forma legalább négy konfliktushelyzetet old meg: elősegíti az alá. annál kevésbé agresszív. Előfordul. 1984). biztosítják az anyaállat nyugalmát ellés alatt. A hatalmi rangsor szabványosított fenyegetési és alárendeltséget kifejező. A felesleges harcok elkerülése érdekében alakultak ki bizonyos fenyegetési viselkedések. ami levezetést követel. ezáltal elkerülik a túlnépesedés veszélyét. ha nem menekül. ha a bocsairól van szó. A szükségtelen küzdelem valószínűsége egyenes arányban csökken a találkozások számának csökkenésével. A rangsor kialakulása után az egyedek nem egyenlő jogúak. a harcot akadályozza meg gátló hatásokkal. és elnyomja. behódoló. A bocsokkal szemben a leggyöngédebb anyai gondoskodást mutatja. és a rangsorban betöltött helyének megfelelően irányítja viselkedését. Ha a medve kerüli a szükségtelen veszélyt.és fölérendeltségi viszonykapcsolat a köztük kialakult konfliktusok eredményeképpen következik be. hogy az agresszív és a behódoló viselkedés ütközik egymással az állatban. A harcias viselkedés segítségével biztosítják egymás között a kötelező távolságot.37 kerülik ezért. mérsékeli az egyedek egymás iránti harcias viselkedését. Agresszivitásra minden állatnak feltétlenül szüksége van. Lehet alkalmazkodás. A rangsorban fentről-lefelé fenyegetéssel félemlítenek. Az agresszivitás időigényes folyamat. létrehozza az egyedek között a nyugalmat. 1979). illetve az utódok féltéséről van szó. hozzájárulva az egyedek egyenletes eloszlásához. Főbb céljuk a tényleges harc megelőzése és az. 1988). A látási. a táplálékforrások idő előtti kimerülését. belenyugszik kiérdemelt rangjába. Az átirányított viselkedések ellensúlyozzák a harcias viselkedést. Ennek jellegzetes példája. hogy további konfliktusok alakuljanak ki (KORÓDI. Biztosítja az egyedek számára a fennmaradást. az agresszív egyednek kevés ideje és lehetősége marad az utódok létrehozására. a kiváltó tárgyról másfelé terelik a figyelmet. A környezetben bekövetkező hirtelen változások az állatoknál erős izgalmi állapotot hozhatnak létre. távoltartják a táplálékért versengő fajtársakat és ezzel biztosítják az utódok felnevelésére szükséges táplálékmennyiséget. hogy a gyengébb egyednek lehetőséget és esélyt adjanak a behódolásra vagy menekülésre. felnevelésére.

hanem. hogy néha az egyik lábát fölemelve. többnyire haragos. Az alak.” A barnamedvék egyik furcsa szokása. az útjába eső gallyakat s faleveleket félre húzogatja. s ezen nagy tömeg azt bizonyítja. Az agresszivitást a fajon belüli kapcsolatformaként értelmezik. annak nedvét nyalják. és ijedtében akkorát ganélik. valamint más fajok egyedeivel szemben igyekszik védelmezni.és a középagy kamra körüli idegi szerkezeteit foglalja magában. de nem mintha bántani akarna. Ezután pedig hanyatt-homlok fut árkon-bokron. hogy szorult helyzetéből meneküljön. A veszély elkerülésének legbiztosabb módja a menekülési távolság betartása. hogy keresztül-kasul szökdösve rajtuk. legkisebb neszre bátorságát veszti. Talaj mentén átlagban 38. birtokában tartani. serkenti az említett viselkedés kiváltását és lefolyását. és mérsékli vagy gátolja a harcias viselkedést. forma. amint megpillantja a vadászt. Máskor pedig a fegyverropogásra. semmire se ügyelve.20 m magasságban 31. sűrűség és kőszállak közt. midőn a másik a leggondosabb meglyuggatás után is mellőzi az élhetetlen..és Gyergyói-havasok területén öt év alatt megfigyelt negyvenkét lehántott fenyő középkorú. mintha megrakott szekér zörögne végig az erdőn. Néha a háncsot megrágják és lenyelik. egyszerre minden nesz nélkül tűnik fel a készületlen vadász előtt. A harcias viselkedést serkentő és elősegítő rendszer a látótelep alatt. mintha a legnagyobb veszedelem környékezné. de van száz éven felüli is. menekülhessen. anélkül pedig. mint a fajtársak ellen irányuló ösztönös harckészség megnyilvánulását. A harcias viselkedést mérséklő rendszer a közti. eszeveszetten tőr előre. hogy legkisebb recsegés nélkül mehessen. Beakasztják kar- . életmód és főleg véralkatra olyan nagy variációt mutató barnamedvénket ÚJFALVI Sándor (1990) nagyon találóan jellemezte még a múlt században: „Az egyik mogorva. A Görgényi. minden botlás vagy sikamlás nélkül. izmos talpai terhe alatt nagy ropogással zúzza össze a vastag fagallyakat. appetenciát fejleszt ki a környezeti ingerekkel szemben.és jegenyefenyő kérgét tépik le lentről-felfelé vagy fentről-lefelé. míg a másik a hajtás végin éppen a hajtók közt. mely bivalmarhától is sok lenne. láthatatlan. gátolja vagy kioltja azt. Az egyik sebes szökésekben tör előre. A konfliktusba bonyolódás utáni hirtelen menekülés általában fokozza a támadó agresszivitását. pontosabban az oldalsó és alsó-középső részen található. Némelyik egy kis pipafüstszag vagy legkisebb kézmozdulatra hirtelen visszaszökik.6 cm átmérőjűek. hogy legkevésbé is érve lenne.” „Többször láttam izmos medvét egy rongyos kis kopó előtt a félelem minden jeleivel hanyatt-homlok nyargalni. hogy ijedtében minden gyomrában levő emésztést fenékig ürit.38 egyedek az agresszió ellen különböző módon védekeznek. Ez felel az éberségért. menekülő viselkedését kiváltó környezeti ingereket. Többnyire a luc. A védekezési viselkedés azoknak a mechanizmusoknak az összességét öleli fel. előtte megiramodott vadászt. Ez az idegi mechanizmus felel és szabályozza az állatok visszavonuló.. Az egyik elősegíti. azoknak pokoli rivalgásai közben nagy flegmával ballag. borzasztó robajjal halad át a sűrűségen. csökkenti a konfliktus megoldásában alkalmazott erőszakot. úgy összerogyik. szívogatják. Az egyik legkisebb ok vagy kihívás nélkül. az 1. nem hatásos védekezési eszköz. a fa kérgét lehúzva.7 cm. s minden kitehetőt elkövet. valóban mintha finom női cipőben sétálna. amelyek révén az állat önmagát és a harci viselkedésen keresztül szerzett tulajdonait saját. s oly halkan lépdegél. Két ellentétes irányú és működésű idegrendszer szabályozza és biztosítja a harcias viselkedést. Ezért gyakoribb a megadó magatartás – lefegyverzi a támadót –. a másik nagyon megfontolva. Az egyik. a másik mérsékli. mihelyt kürtöt hall. hihetetlen sebességgel. a másik túlságosan félénk. dühödten rohanja meg. midőn a másik a lobogó tűz körül hangosan beszélgető vadászok közé is vakon rohan. mintha lábait kiütnék alóla.

sárgán virít a sötét erdőben. egy-két hetes hántásokat. június 13-án a ratosnyai Lisztesen – 650–670 m t. Több medve is meghánthatja ugyanazt a fát egy évben. más karomnyomok. mérgesség levezetésével. Jól meg lehetett különböztetni a pár napos. hogy a legrégebbi fákat esetleg május utolsó napjaiban vagy június elején sértették meg. használaton kívüli erdőkitermelési út mentén. 25–50 éves lucfenyők. WEBER (1980) egyes helyeken gyakrabban látott. koruk kb. P.és Görgényi-havasokban szerinte gyakori a lehántott lucfenyő és égerfa tavasszal. Többször láttunk lehántott kérgű fenyőket elszórtan. ábra). A fák 8–10%-a legalább félig vagy egészen körben kéreg nélkül voltak. POP (1964) véleménye. Másoknál látszottak a harapás nyomai különböző magasságban és szélességben. többé-kevésbé lehántott fa volt. mikor a kambium-szövetet összegyűjtötték fenntröl-lefele. hanem őrzik a harapások nyomait is. Jól látszik a fás részen a karmok helye. vagy nevezik ivari értesítő jeleknek. A szemfogak nyomai a fatörzsön tompaélű kisbalta-hagyta nyomokhoz hasonlított. területelhatárolással. I. A lehántott részek nagysága. sz. Ugyanaz a fa lehet tépett és harapott különböző évekből. jól kirajzolva a karmolások.70 m-ig felhasított kérget. JACOBI (1957) saját megfigyelései szerint gerinceken találhatók ezek a fák. A lehántott rész lehet hosszú-vékony sáv. A fák talajmenti átmérője 30 cm körüli. Régi csapákon lehet látni. más szőrcsomók bizonyítanak. (JAKUBIEC.39 maikat és le-fel vagy oldalt tépik csíkokban a kérget. A megfigyelt erdőrészben a lehántott fenyőknél fiatalabb juhar. A pásztorok és egyes vadászok szerint több oka lehet a fahántásnak. harapások nyomait. Az egymásutáni megfigyelések lehetővé tették a kéregrongálások időbeni elkülönítését. mert látszik az ürülékükben. amelyek 2–2. Az egy-két napos kéregtelenített fa fényesen. emésztési zavarokkal való küszködéssel. f. Két-három hét után az egész sértett felületet ellepi a gyanta. Június 19-én ugyanott még több sárgán virító törzsű. míg máshol elvétve talált csak hántott fákat. 1963) R. rövidebb-szélesebb rész. Ezekből a megfigyelésekből következtethetünk arra. 1993. A következő napokban tompul sárga fénye. egy hét után szürkés gyanta jelenik meg a törzsön. de találtunk 2. 1993). ritkán egynél többet ugyanazon a helyen. . Július 4-én és 11-én egy-egy kis helyen frissen letépett kéregdarabot találtunk (9. vagy körbefuthat a fatörzs körül. hogy a fiatal medvék – és nem mindegyik – hántják a fákat. elég gyakran két méter feletti magasságig. A Hargitai. A 600´50 m területen kívül is voltak elszórtan meghántott fák kisebb számban. s nem csak a kéregben tesz kárt. A háncsot megeszik. Szemfogaival fadarabokat harap ki. és medveszőr csomókat. hogy a fán lógott.5 m magasról 1.és bükkfák érintetlenek voltak.30–1 m-ig lefelé nem sima hántásokat mutatnak. de friss tépések csak tavasszal találhatók. magasságban – több tucat frissen lehántott luc. 50 m mélyen az erdőben 133 hántott fenyőt számoltunk össze. a hím erősségi mércéjének. formája kölönbözött a fa hosszanti és kerületi irányában. Magyarázzák fogés karomkoptatás szükségességével. A fenyők 31%-a teljesen kiszáradt a hámozás következtében (ALMĂŞAN et col.és jegenyefenyőt találtunk egy régebbi. amit a különböző magasságú hántások. többnyire eltakarva a karom és harapások nyomait. 50 év vagy annál több. nedvesen. Az úttal párhuzamosan 600 m hosszúságban és kb. de általában újakat választanak. Egyes fákon egy-egy csík kéreg volt fentről-lefele vagy lentről-felfelé hasítva úgy.60–2.

40 9. ábra Medvehántotta fenyők .

olyan helyen. méretéből legfennebb közepes nagyságú vagy fiatal egyedre gyanakodhatunk. Véleményünk szerint közelebb áll a valósághoz ez a feltevés. szaporodásában. idegfeszültségének levezetése. Bonyolult és eredménydús életében a biológiai óra rendkívül fontos. ahol biztonságban érzik magukat. de a május végi júliusi gazdag vegetáció nem indokolhatja az élelemhiányt. ami nélkül nem volna képes életben maradni. Fog. pótcselekvés lehet. de szintén számos fa kérge volt többékevésbé megrongálva. Ugyancsak 1994-ben Ratosnyán egy 35–40 cm átmérőjű bükkfán figyeltünk meg hántási nyomokat.) szoros összefüggésben áll. Bioritmus A medve – mint az élővilág része – sem kivétel a biológiai ritmus egyedre jellemző és egyedenként csak minimális eltérést mutató periodicitása alól. Néha napközben. Ezek szorosan összefüggnek a viselkedésben fellelhető ritmusossággal. csapadék stb. Létét és tevékenységét belső biológiai ritmusok szabályozzák. hogy a télutói-kora tavaszi élelemhiány miatt történik. ivari értesítő jelek. téli álomban. Emésztési zavarainak orvoslására ennyi fakéreg letépése kicsit túlzás. A biológiai órának két alapeleme. A napi ritmus endogén jellegű. nem érthetünk egyet azzal az állítással. ritmusváltás áll be a két óra egymáshoz való viszonyában. sokrétű szerepet tölt be. amit el is fogyaszt. A biológiai órának két fontos jellemzője: a belső hajtóerő (cselekvésre késztetés) és a külső ciklus (hőmérsékletváltozás. téli álommal stb. A medve – valószínű üldöztetése következtében – éjjeli életmódot folytat. fény. A kis területen ilyen nagy számú fa megrongálása kizárja azoknak az állításoknak a hihetőségét. Vezeti a környezetbe való helyes beilleszkedésben. legfennebb az ínyencséget. párzási hely megjelölése lenne. egyrészt a ritmusrendszere az állat belső életfolyamatait szabályozza időben. szaporodással. legfennebb – az általunk megfigyelt esetben – emésztési zavarok okozója lehet.41 1994-ben ugyanezen a területen kevésbé gyakori. lekapar kambium-szövetet. a populációs változások alakulásában.és karomkoptatás szükségességével magyarázható lehetne. illetve reflexeiben. hogyha nem a legpuhább fát választaná a vegyes erdőből. éhességet. napnyugta. Minden egyed sajátja. Az évi ritmus és ennek szezonális változata jelentős szerepet játszik az állatok párosodásában. ami kóros állapothoz vezet. reggel vagy késő délután is lehet látni sétáló vagy legelő medvéket. óra szerint mennek végbe. Az év tavaszán medvelest építettek a közeli tisztásra. fény befolyásolják. amelyek szerint ezek területelhatárolások. mégsem zavartatta magát a medve. Mivel kb. A környezet ritmikus változása a belső hatóerőt a saját maga időciklusaira állította be a törzsfejlődése folyamán. Kétségtelenül a lehántott törzsekről leharap. napkelte. Viszont mérgességének. és emésztetlenül ürít. a párzási időszakot fedi az általunk megfigyelt kéregrongálás. intenzív hőmérsékletváltozások. A központi biológiai óra ha nem jár együtt a perifériás sejtbeli órákkal. a táplálkozással. Aszinkron ritmus áll be a receptorérzékenység maximuma és a hormonszekréció maximuma között. A letépett kérget nem fogyasztja el. másrészt a szinkronizáló rendszer a belső életfolyamatokat vagy ritmusokat a külvilági ritmusaival hangolja össze. alkonyatkor és virradatkor aktívabb. az utódok nevelésében. teljes izolációban is fennmarad és pontosan működik. de kétségtelenül a friss nedvből és a kambium-szövetből fogyaszt. védekezési reakcióikban. Az elég gyakori ürülék mennyiségétől. hímerősségi mérce. életfolyamatai pontosan meghatározott időben. Napközben olyan bozótos .

A túl nagy sziklabarlangot nem szeretik. ha nagy a hó. amit majdnem kunyhószerűen képeznek ki. mélysége és időtartama van. A fialni készülő vagy bocsos nőstény mohával. és később is hagyja el a barlangot mint a hím. ragadozással tölti napjait. A napot kerülik. A medve terpesztett hasfekvésben alszik legtöbbször. hosszabb alvások kisebb szünetekkel. A hímek nem sokat adnak a komfortra. után és közben ásít. MANTEUFEL 1948-ban egy medvebarlang bejáratától 170 cm-re plusz 2 Cfokot mért. alvással. Ugyanolyan éber alvás közben mint a nyári mindennapi alváskor. Enyhe télen gyakorta. végül az ürülék felgyülemlése készteti továbbállásra. Ha nem száraz a talaj. sűrű fenyvesek. nagyobbításakor. 1961). kóborolva. álcázzák. gyökerek gödrébe összehordott és beépített. tálplálkozott. de máskor is találunk télen kószáló. Szájában hordja rendre a barlangba és rendezi el. hogy tulajdonosa kint járt a tél folyamán. száraz fűvel készíti elő fekvőhelyét. ami arral utal. Nagyritkán lehet barlangban ürüléket találni. Néha földkupacot láthatunk a bejáratnál. Az anyamedvék a bocsok ürülékét eltüntetik. el sem hinnénk. de annak inkább többszöröse. gallyakra fekszik. P. Éjjel sohasem lustálkodnak. A test életfolyamatainak fenntartására a különböző tevékenységek végzése közben nagy mennyiségű energiát fogyaszt. A felvett testhelyzetet az anatómiai sajátosságok határozzák meg. de a hideg. néha kidőlt fa mellé. azok kimerülését meg kell akadályozni a mozgások minimumra való csökkentésével. megközelíthetetlen helyeken. ugyanakkor a külső hőmérséklet mínusz 14°C volt (COMŞIA. Az alvás és pihenés ritmikus. ébrenléttel váltakoznak. de néha 5–15 m-re is bevár. sokkal jobban ragaszkodnak a barlang biztonságosságához. A pihenésnek – alvási viselkedésnek – különböző fokozatai. ritkán használják több nap ugyanazt. A túl nagy bejáratot eltorlaszolják. inkább sziklaüreget választanak. Minden felesleges mozgást. Napi és évszakos változásokat mutat. és amelyet sajátos testhelyzet (póz) felvétele követ. hogy napközben keresse magának az élelmet. nagyobb területeket járnak be élelemért. A medve évi biológiai ritmusának egyik sajátossága a téli álom. Többé-kevésbé mély (60–70 cm) megtisztított lyuk a fekvőhely. fenyőággal. amit bentről kotort ki a barlang szélesítése. fajspecifikus ösztöncselekvés. hogyan fér be egy nagytestű állat azon. Késő ősszel. őrzik fajtársaiktól. amely pihenőhely (alvóhely) keresésével kezdődik. ha nem érez közvetlen veszélyt. azok melegebbek. Nincs hosszabb időre napi pihenőhelyük. bélcsatornájuk kiürül. sziklás. Bár kedvelik a keleti és déli fekvésű barlangokat. a szél. Figyelik. különösebb fáradság nélkül egy éjjel több tíz kilométert tesznek meg. A barlangjából megzavart medve ritkán tér vissza oda. Ugyanazokat a csapákat használva. Rendszerint az évszaknak megfelelő táplálkozási hely közelében tanyáznak. a táplálékhiány és a táplálék megszerzésének nehézsége a nagy hóban késztetik a barlangba vonulásra. A kicsik fekvőhelye két-három méterre található az anyjukétól. hogy észre ne vegye a közeledőt. nyújtózkodik. főleg hím medvéket. A szervezet számára az energiaforrások nem kimeríthetetlenek. energiapazarlást megszüntet. A nőstény medve már december elején visszavonul. Néha olyannyira szűk a bejáratuk. Téli szállásravonulás előtt pár nappal nem esznek. vagy keresnek újat. kutatják. az eső közömbös számukra. hetekkel a nagy havazások előtt keresik fel a régi barlangot. pihenéssel. ahol 60–80 napot nagyobbrészt alvással tölt. Nem a hideg. A biotóp felső határához közel. avarral bélelt fekvőhelyen telnek. WEBER (1989) két hektár fenyvesben 20–50 m-re egymástól három példányt figyelt meg. A téli álom nem letargikus állapot. A nőstény januárban a barlangban elli bo- . A nagy hó beálltával téli szállására vonul vissza. ahol nem lehet észrevétlenül megközelíteni. s ha több napig használja ugyanazt a fekvőhelyet. Az erdei utaktól 600–800 m-re van legfennebb.42 helyeken alszik. Nagyon éhes kell legyen. Alvás előtt. lehetőleg száraz sziklaüreget keresnek. Nem ragaszkodnak okvetlenül sziklabarlanghoz. nem lehet úgy megközelíteni.

Az őszi bőséges táplálkozás következtében felhízott medve felhalmozott zsírmennyisége energiaforrás és hőszigetelő réteg télen. Perifériásan az idegrendszer biztosítja a hőháztartás egyensúlyát az izomzatra.és kortikoid-hormonoknak. plusz 2 C-fokon keményszik meg. melynek hátsó része a hőtermelésé. zsírok közül az oxidáció számára legkönnyebben hozzáférhető a szőlőcukor. ellenkező esetben ezek csökkenése. elégséges hőszigetelő zsírréteg tavasszal. A hideg elviseléséhez sok energiára van szükség. A zsírsavakból és az ugyancsak magas hőértékű glicerinből felépült zsírok a szervezet legkoncentráltabb. A medvezsír 86 %-a zsírsav.43 csait. de kevesebb a zsír felének. A felhízott egyedek zsírja 40 kg-nál több is lehet. A téli álom alatt testsúlyának 10–15%-át veszíti. Fogságban és megfelelő táplálékmennyiség biztosítása esetén nem alusznak téli álmot. 1954). A zsírok lebontása hidrolízissel történik zsírsavakra és glicerinre. Fontos szerep hárul az ortoszimpatikus idegrendszerre és a noradrenalin-hormonokra is (ŞANTA–JITARIU. di. Rendes körülmények között a szénhidrátok. szívverése. A törzsfejlődés folyamán kialakult adaptáció. élelemhiányban a meglevő energiamennyiséggel kell a leggazdaságosabban bánni. komplex lipidek esetén más összetevőkre is. amelyből a szervezet normálisan többet éget el mint a másik kettőből. ellésre készűlök szintén. gondozza őket. 1970). légzési ritmusa a nyári alváshoz lépest nem csökken. és legtöbbször a testvérek együtt töltik a telet. csökkentve a viszonyított hőveszteséget. A tartalékzsírokat legnagyobbrészt trigliceridek alkotják. Visszakapcsolásos rendszer alapján működik. A tartalékzsírok raktározásának specifikus helye a zsírszövet. ami a 60–80 nap koplalás után nem is olyan sok. ugyanis a mérsékelt égővtől a sark felé a medvék mérete nő. A hímek mindig egyedül vonulnak barlangba. Ennek az adaptációnak egyik formájaként jelentkezik a pajzsmirigy és mellékvesék működésének fokozódása. A kutyafélék és a medve izzadságmirigyei közül csak a lábujjak közöttiek működnek. Az öreg nőstények és a fiatal. mert nitrogénjüket a szervezet oxidálatlanul. Olvadási pontja 110 C-fok. a barlang elhagyásakor is van a bunda alatt. annál kevesebb a viszonyított hővesztesége. az .és monogliceridek és a koleszterin kis mennyiségben vannak jelen. a meduloszuprarenális-. fehérjék. A hőszabályozásban fontos szerepe van a hormonális rendszernek is. Fiziológiás hőértéke egyenlő a fehérjéével (a fehérjék fiziológiás hőértéke azért lényegesen alacsonyabb a fizikaiénál. A szabaddá vált zsírsavak oxidációja történhet többféleképpen. A kétéves bocsok az anyjuktól nem messze keresnek barlangot. raktározásra legalkalmasabb energiahordozói. pilomotricitásra („szőrállás”) vonatkozóan. Kevés sztearinsavtartalma miatt félcseppfolyós állapotban van plusz 35 C-fokon.9161. Elviselését idegi és hormonális rendszer szabályozza. első része a hűtésé (hőleadásé). Hogy is lehetne letargikus állapotban ilyenkor? Testhőmérséklete. Az anyamedve első éves bocsaival egy barlangba húzódik meg. A téli táplálékfelvétel hiányában a zsírok és gliceridek elégetésére szorul a szervezet. fajsúlya plusz 15 C-fokon 0. ammónia alakjában küszöböli ki). A hőszabályozás központja a hipotalamusz. Jól alkalmazható törvény a medvékre. 202 mg kálium-hidroxid kell egy gramm zsír szaponifikálásához (COUTURIER. majd szoptatja. viszont az aktivitásban lévőknél valamivel alacsonyabb. a testméret és hőháztartás közötti összefüggés alapján minél nagyobb egy test mérete. pajzsmirigy. erekre. A hideg átvészeléséhez való alkalmazkodásnak csak egyik része a zsírlerakodás. Életfolyamatainak energiaszükségletére csak egy részét használja el. vérkeringésre. a párologtatás és hőleadás lihegéssel történik. tavasszal válnak el.

hangulatukat. mert pillanatok alatt kinyúl a rácson. hirtelen odacsap. Egyik pillanatban apró szemei barátságosan csillognak. ásítanak. A természetben nagyon ritkán támadják meg az embert. Egyértelműen a fajtársak tudomására hoznak valamit: fenyegetést. A medvetáncoltatók az állatokat kis koruktól kizárólagosan növényi táplálékkal etetik. így fejezve ki fájdalmukat. nem egyszer komoly balesetet okozva. s ezt legtöbbször szigorúan be is tartják. sarokba szorított állat félelmetesen üvölt. A kommunikáció másik formája a jelbeszéd. de hasonló hangon hívja az anya a bocsokat és a bocsok az anyjukat. A jelbeszédrendszert emocionális nyelvnek is nevezik. elkapja és szétszaggatja. Nem szabad a ketrechez közel menni. fiziológiai állapotukat. barlangja tisztaságára kényes medve az állatkerti szűk környezetben gyakoribb tisztálkodásra szorul. félelmet fejeznek ki. A szabadban a pihenőhelye. Az állatok tömör és precíz. hogy a mutatványok alatt a medvéken mindig szájkosár van. A megsebesített. fogaikat is szokták mutogatni. táskát. a macskaféle nagy ragadozók viselkedéséhez hasonlóan. A medvék köhögnek. Kommunikáció A társas kommunikáció ösztönös. és a medvetáncoltatók úgyszintén. ellenkezés jelével találkozunk. mint az etetőedény kitolása a rácson – ha éhes –. megelégedettségüket juttatják kifejezésre. párzásra vagy játékra szólítanak fel. fajra jellemző. tüsszentenek. néhány pofon elcsattanásával. szándékaikat fejezik ki. néha el kell különíteni egymástól őket. A fogságban tartott medvére jellemző. A makogás a tanácstalanság jele. Mikor orrukon keresztül erőteljesen fújják ki a levegőt – huhogó hangot hallatva – a meglepettség. testtartásukkal. és kihasználva az alkalmat. Dörmögéssel ellenségeskedést. A lihegés és morgás között minden erősségben tompán hallatják hangjukat. Kicsi koruktól könnyen megtaníthatók bizonyos műveletekre. egy másodperc figyelmetlenség. A szopós bocsok úgy vakkantanak. felhívják a figyelmet a külvilág valamely jelenségére. mintha indulatszavakat használnának. A társas kommunikációban a póznyelv. Nagyon agresszívvé válnak. A rangsor hamar kialakul közöttük. Szeretnek a vízben pancsolni. jóindulatúnak látszó medvénél. arckifejezésükkel való közlés fontos helyet foglal el. nyögdécselnek. susogó bocsok az álmosságukat. különféle hangokkal adnak kifejezést. Fogság A felnőtt medve nehezen tűri a fogságot. Ennek segítségével az egyedek a létfenntartással kapcsolatos alapvető szükségleteiket és törekvéseiket. néha rendesen lemosakodnak (10. s amit elér. Ezt a tulajdonságát használják ki az állatidomítók cirkuszi mutatványok elvégeztetésére.44 összes közül a legfontosabb a szervezet számára a beta-oxidáció. Megfigyelhetjük. mint a kutyakölykök. . Állatkerti gondozók véleménye szerint nincs kiszámíthatatlanabb a kedélyesnek. és egyéb mutatványokra.). fogságban viszont igen. ábra. meglepetést. félelmet. Az óvatlan látogatóktól fényképezőgépet. hogy sokat verekednek. A doromboló. A megmaradt glicerin lebontása két úton történik: cukrokká vagy vízzé és szén-dioxiddá való oxidálással. a kifejező mozdulatokkal. Az idomítás kezdetén ki szokták törni a szemfogaikat a balesetek megelőzése végett. s ha a gondozó feléjük irányítja a vízsugarat. sapkát. A medvék kedélyállapotuknak megfelelő. nem úgy mint más nagy ragadozókon. és annak visszahúzása. félre nem érthető közlésekre szorítkoznak. éhségüket. közepes fájdalmat jeleznek. csodálkozás. Ha félelmükben morognak.

még a karmai sem nőttek ki. ábra Medvék a marosvásárhelyi állatkertben A nőstények gondos anyák. olykor túlságosan is azok. ha a gondozók idejéban el nem . egyszerűen nincs teje. állandóan fogait használta (PALUGYAI. hogy a köldökzsínor elszakítását célzó cselekvéssor kisiklása révén bocsait a szülés után a köldöküknél sebesre nyaldossák. Lévén szőrtelenek. Említenek olyan esetet. nagyon hamar elpusztulnának. és ekkor a melengetésükkel sem foglalkozik. amikor a bocs lábait nyalogatta olyan erősen. 1990). és némelyik az utódok közül elvérzik. Felnőtt korára elviselhetetlenné vált a gondozóival szemben. Olyan eseteket is említenek. Néha annyira túlbuzog az anyai szeretet. hogy az bele is pusztult. amikor az anyamedve nem tudja szoptatni a bocsait. Egy ilyen elvett és felnevelt bocs felnőtt korára nyomorék maradt csonkolt lábára.45 10.

amit nem lehet a tanulás elmaradására visszavezetni. hogy az elszigetelten felnevelt. felizgatva azokat. illetve kiváltó ingereik ingerküszöbe megnő. mancsaikat. Amint elég bátrakká válnak. letisztítják az ételmaradékot. szekrénybe. A ketrecben dúló-fúló vagy fel-le sétáló medve elfogadja a bedobott édességet. cukrozott tejjel. dacára annak. ahol a fáradság éri őket. Az üresjárati reakció lehetővé teszi. A szociális gátlások szintén veszíthetnek erejükből vagy eltűnnek. Ismeretterjesztő. Szerepe van az esztétikai. A pár hetes bocs nehezen táplálható. mellyel rendszeresen tisztogatja bundájukat. amikkel legtöbb ember élete folyamán nem találkozhatna. de általános következtetéseket nem lehet levonni belőlük. érzelmi nevelésben. LORENZ (1977) szerint a külső feltételek hiányában értelmetlen ösztöncselekvés határesetének. Ugyancsak fontos biológiai rendeltetése a tudományos megfigyelések lehetősége. sziesztáznak. szereti az édességet. Laikus szemmel nézve az állatkertben tartott állatok állatkínzásnak vannak kitéve. Az állatkertek hasznossága mellett szól többféle rendeltetése. A spontán módon fellépő. kiütközik egyéniségük. Ott heverednek le. szemeteskosárba kotorásznak.46 veszik őket. Az elválasztott bocsok szívesen követik ápolójukat a látogatók között szálláshelyükre. Kiütközik rajtuk az elviselhetetlenségig menő kötődékenység. Normális körülmények között 10–11 hetes korukban választják el a bocsokat. Gyerektől-felnőttig mindenkinek kellemes időtöltés az állatkerti látogatás. A hat hónapos befogott bocs már nehezen szokja meg az ember közelségét. örökletesen koordonált mozgások nagyon könnyen veszítenek intenzitásukból. természetes körülményeikhez közel álló kondíciók biztosításáért. annál irritáltabbak. mintha mi sem történt volna. A legtöbb látogató sajnálatból. a fokozott éberség. s ami egyszer szétszedhető. s utána folytatja tevékenységét. Az állatok és életkörülményeik megismerésével a vadállatokkal szembeni felfogásmód változhat meg. Természetesen nem minden látogató éri el a minimális civilizációs nívót. rágcsálnivalót. hogy az ösztöncselekvés. szomorú. nedves ronggyal pótolják. A fogságban születettek hat hónapos koruktól fokozatosan kezdenek önállóak lenni. Az így szerzett adatok nem nélkülözik a tudományosságot. a gátlások elmaradásának példája a húsevő és mindenevő állatoknál az újszülött gyakori felfalása. és úgy kezelni őket mint a háziállatokat Minél zártabbnak érzik magukat. Az anya erős nyelvét. Másik fontos rendeltetése a kipusztulóban lévő fajok védelem alatti szaporításának kísérlete. művészeti. A medve egész életében falánk. mindenhova. Táplálkozásuk után ellustulnak. mert olyan fajokkal ismerkedhetünk meg. a természetbe való visszajuttatás céljából. szánalomból kényezteti a bezárt állatot. a tárgy nélkül lefolyó üresjárati reakciónak a rendes. óvatoskodókká vagy kötekedőkké válnak. gyümölcslével lehet etetni. a cselekvés biológiai értelmét betöltő lefolyása során végzett mozgásokkal mutatott. Kamrába. tovább mesterségesen etetik őket. nem olyan játékos mint a fogságban született társai. A kiskorától fogságban nevelt állat a filogenetikus alkalmazkodás eredményeként létrejött akció. sok bosszúságot okozva az ápolóknak. Evés után a testvérek egymás szájkörüli részét lenyalogatják. kényelmük. Ilyenkor teljes szabadságot kell biztosítani nekik. Az ösztönös mozgások intenzitásának csökkenését és a szociális gátlások fogyatékosságait . mozgáskoordináció a legkisebb részletekig öröklötten rögzítettek. szinte fotográfiai azonossága bizonyítja.és reakció-normák beláthatatlan kieséseit és zavarait mutatja. azt szét is szedik. fogságban tartott állatoknál az ösztöncselekvést színtiszta voltában tanulmányozhassuk. Sokan a társadalomban elszenvedett sérelmeiket kívánják megtorolni a bezárt – tehát számukra ártalmatlan – állatokon. A veleszületett kiváltó mechanizmusok gyakran elveszítik rendes szelektivitásukat.szívogatják egymás fülét. hogy a lehető legtöbbet megtesznek az ápolók az élelmezésük. gabonalisztes tejjel. dorombolva nyálazzák. A szociális gátlászavar. Tejjel. ami az állatokkal szembeni viselkedését illeti. Félénkekké.

A testvérbocsok végig egymás mellett maradtak a fogságban. vagy elbújva a fák lombjában. Egy 2000 négyzetméteres téglalap alakú elkerített részen hat év alatt több mint 300 bocsot neveltek fel és engedtek szabadon. nehezen széledtek szét. szakember kezében még kevésbé. Játszás közben is megfigyelhető volt ez a jelenség. Hangos zajra riadalom ütött ki. Részben ezzel magyarázható az erre vonatkozó adatok kevéssége. amit többékevésbé be is tartottak végig. ahol az egyedsűrűség kisebb. a tanulás ezeket nem egyenlíti ki. viszont a paraziták ellen kezelték őket. vagy foglalták el a jobb fekvőhelyeket. hogy azokat a következő év tavaszán olyan helyeken engedjék szabadon. A feljegyzések arról nem szólnak. kórusban követelték az ételt. s mint a háziállatok. Elbocsátásuk előtt egy hónappal természetes táplálékkal etették őket a könnyebb beilleszkedésre való tekintettel. 1949-ben a berni állatkertben két négyhónapos bocs májelégtelenségben pusztult el (COUTURIER. Állatkerti megfigyelések szerint a medvéknél gyakori a fertőző takonykór és a . Néha a 15–20 m magasról lepottyanó bocsok szerencsétlenül értek földet. Ha ez a természetben történik – és biztos ott is megtörténhet – minimális a valószínűsége. Tavasszal a mohón elfogyasztott bő növényi táplálék gyakran szokott hasmenést okozni. a lehető legserényebben. Az első napokban összetartottak. hogy már a begyűjtés után kialakult egy bizonyos rangsor. elűzve társaikat (ALMĂŞAN & ILIE. Ezek a bocsnevelési kísérletek igazolják. Az étkezés után szükségét érezték a napon való lustálkodásnak. Az előkészített pihenőhelyeket éjszaka használták. Haláleset elvétve előfordult. megfigyelésének a hiánya szabadon bocsátásuk után. A domináns egyedek igyekeztek elfoglalni a környéket. A kísérletnek egyik nagy fogyatékossága a bocsok követése. 1989). 1954). hogy mennyire feltétlen szükséges a medvebocsok neveléséhez az anya-utód közötti fajspecifikus kommunikációs nyelv használata ahhoz. Egész fogságuk alatt növényi táplálékon éltek. Az éjszakát átaludták. Teljesen áttértek nappali élelemfelvételre. Télen legfennebb a nyers zöldségeket utasították vissza. hogy a szabadbann a nappali étkezési rend maradt vagy sem. Sajnos néhány napnál tovább nem követték őket. Betegségek A vadon élő állatok a megbetegedésekkel szemben jóval ellenállóbbak mint a fogságban tartott társaik. az étkezési idő eljövetelével hangosan. vagy gyülekeztek a fákon. A domináns példányok gyakran zavarták el az ételtől társaikat. Megfigyelték. 1977). Kisebb csoportokban. tevékenységük kizárólagosan nappali volt. hat–tíz bocsot telepítettek ki egy-egy helyre. ficam és néha haláleset lett az eredmény. A hat évi kísérlet alatt fertőző betegséget nem észleltek a bocsok között. ilyenkor menekültek a mesterséges barlangokba.47 semmiképp sem szabad összetéveszteni az ingermegvonással előidézett zavarokkal. Órák hosszat pihentek elnyúlva mozdulatlanul. Súlyuk begyűjtéskor 10–30 kg között váltakozott (GEORGESCU. hogy az elhullott vad ritkán kerül emberi szem elé. A télen is folytatott napi három étkezés következtében nem vonultak téli álomra. Egységes élelmezésükre napközben naponta háromszor került sor. részben pedig azzal. hogy meg is találják. Törés. A hetvenes évek második felében Rîuşor helységben (Aninoasa erdészeti hivatal területe) éveken át gyűjtötték be tavasszal a 3–6 hónapos bocsokat. Szabadonbocsátásukkor átlagban 80 kilósak voltak. hogy a felnőtt egyed a medvetársadalom teljes értékű tagjává válhasson. A fogságban lévő állatoknál ez gyakoribb és súlyosabb.

de lehetséges a veszett medve. RÖSLER (1984) a Beszterce környékén 1968–1974 között lőtt 244 medvét vizsgálta meg. Egy-egy esetben Dicrocelium lanceolatum. BRIOL egy elejtett felnőtt nősténymedvénél köldöksérvet állapított meg (COUTURIER. T. A fertőző betegségeknél sokkal gyakoribbak az élősködők. NESTEROV– ALMĂŞAN–CIOLOFAN (1979) három parazitafajt találnak. illetve Gongylonema pulchrum és 12 esetben Toxascaris transfuga került elő a zsigerekből. A rágcsálok vagy fertőzött dögök fogyasztása a legfőbb forrása ennek a betegségnek a terjesztésében. 1954). a Trichinella spiralis. A galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó élősködők közül a Bothriocephalus ursi. Az egysejtű állatok közül a Coccidia és Ciliata rendbe tartozók okozhatnak hasmenést. 1954). 18. Toxacara nystax.8% között mozgott. a kolumbácsi légy (Simulia columbacensis) által terjesztett kétajkú fonálférgekhez (Spirulina) tartozó gomolyfilária (Onchocerca vulvulus) okozta halálukat (BREHM. a Trichodectes pinguis található meg a medvéknél (COUTURIER. Az állatkertekben elhullott vagy lőtt medvék kizsigerelésekor számos élősködőt határoztak meg. nedves betonkifutók artritiszt okoznak. a Dermacentor tuberculiceps. 1954). a Pulex ursi. spiralist-t. Viszonyítva a többi vadállathoz. Taenia ursina.5%-os évi átlaggal. A laposférgek közül a Toxascaris transfuga. A mégsem elhanyagolható fertőzési arányszámot megmagyarázni főleg az őszi összetömörülésekkel lehetséges. ami az általa elfoglalt élőhelynek. Az ország különböző megyéiben 1970–77 között lőtt medvéket vizsgálva. WOLF (1978) 1976-ban talál Ratosnyán egyet. a Toxacara canis. az elszigetelt életmódnak tulajdonítható. T. Ezzel a parazitával való fertőzés jelentősen csökkenti a testfejlődést. RÖSLER (1984) 1961 és 1976 között a besztercei részen szintén egyet-egyet. . a Trichopsylla (Chaetopsylla) strandi. A párizsi állatkertben figyelték meg. hogy a medve fogékony a tífuszvírussal szemben (COUTURIER. Mint utólag megállapították. contortum) főleg bélben és a nyelőcsőben. a medvénél aránylag kevés endoparazita található. levertséget. A roşiori bocsneveldében az ürülékekben nagyon sok T. A hideg. elősegítve a paraziták terjedését. 1929). indiszpozíciót. A vadhúsfeldolgozó üzemektől kapott adatok szerint az 1970–1977 között megvizsgált 794 medve Trichinella spiralis-szal való fertőzése 14–25. mikoris ürülékükkel a talajt befertőzik. Gongylonema ursi (=G. transfuga-t találtak. összesen tíznél talált. Bár ritka. Taenia solium (borsókája a Cysticersus cellulosae néven ismert) és a Diphillobothrium latum. Az állatokat Thibensollal sikerült kikezelni. Az ízeltlábúak közül az atkák (Acerina) rendjéből az Ixodes ricinus . Mallász József dévai múzeumigazgató a Retyezát északi lejtőjén 1923-ban egy hét kilométeres szakaszon hét medve hulláját találta.48 tbc. transfuga 6–230 darab volt található egy-egy állatban.

1969). amely az U. 1954). arctos méretre lehet nagyobb. cibetmacskafélék (Viverridae). a harmadik az U. prearctosból ered a közép pleisztocénből. M. Kihalásának pontos idejét nem ismerjük. Az ázsiai Helarctos malayanus és Selenarctos thibetanus az U. SCHMERLINGet. mert néha kisebb formákat is találtak. formicatus minutust írja le (COUTURIER. A mérsékelt égővben – Angliától az Urálig – oly nagy számban élt medve Nyugat Európában egész csonttemetőket képez. Az alsó pleisztocén különböző medvemaradványaik között találták a kisméretű U. kb. amelyet az U. priscusnak neveztek el. mint egy fiatal. faidherbi (É-Afrika). hogy töredékes állományok fenntartották magukat még a holocén első évezredeiben is. arvernensis követ. Kihaltak anélkül. medvefélék (Ursidae). mert az állatok korra. 20 000 évvel ezelőttig (MACAROVICI. 1954). etruscust. Egy másik ág az észak-amerikai U. Feltehető. hiénafélék (Hyaenidae) és macskafélék (Felidae) később bontakoznak ki. ezek után a földtörténeti negyedkorban jelenik meg két nagyméretű faj: a kevésbé ismert U. A tulajdonképpeni kutyafélék (Canidae). méretre való tekintet nélkül pusztulnak el. ami arra késztette GAUDRYt. deningeri és az azt követő elterjedt U. hogy nem a legreprezentánsabb egyedek maradványai maradtak fenn csak. etruscus megjelenése előtt (COUTURIER.és medveféléknek. priscus néven is ismert. arctos a közepes termetű. mosómedvefélék (Procynonidae). arctos var. Egy fejletebb hím U. A középpleisztocén U. 1954). priscus főágából vált le az U. Tizenöt-húszmillió évvel ezelőtt. fogazat és lábak kialakulásában a mai kutyaszerűek felé vezető fejlődési irányt jelzik. arctos csontmaradványok vékonyabbak.49 A BARNAMEDVE RENDSZERTANA Paleontológia Harmincmillió évvel ezelőtt az oligocénben a Miacidákból alakult ki a ma élő ragadozók zöme. és amit később U. Ezek a családok képezik – mint önálló fejlődési vonalak – a szárazföldi ragadozók rendjét (Frissipeda) (PETZSCH. hogy egy fosszilis állatfaj kövületei méretben nagy variációt mutatnak. arvernensis leszármazottja. a villafrankiumban jelent meg. a miocén kezdetén jelenik meg a Hemicyon. horribilis. Mind a négy előzápfoga meg volt. . ami a barlangi medvének viszont nem (COUTURIER. az Ursus boekhi fajjal. Az U. Ez képezte a fejlődés egyik ágát. Boule által elnevezett U. nemre. spelaeusé. Az első szűkebb értelemben vett ragadozók a koponya. sok eltérést találunk. vége felé pedig az Ursus prmaevus-szal. vagy nem azokéit találták meg a kutatók kizárólagosan. menyétfélék (Mustelidae). A barlangi medve nagyságát legtöbbször eltúlozzák. törékenyebbek mint az U. Eurázsiában egy időben éltek a pattintott kőkorszak emberével és a mamuttal. mint a fosszilis barnamedve. spelaeus. larteti és U. amely egymillióhétszázezer évvel ezelőtt élt. etruscus tekinthető a ma élő barnamedvék ősének. A tulajdonképpeni Ursus nem az alsó pliocénben jelenik meg a Creodontákból. Logikus. 1968). Az U. hogy újabb fajok alakultak volna ki belőlük. közös őse a hiéna. fejletlen vagy nőstény barlangi medve. egy kisebb formával Magyarország és Erdély területén. Az U. és főleg. arctos fajig. és az U. priscus ágából a felső pleisztocénbe egyenes ág vezet a mai U. A miocén közepén találkozunk először az Ursavus nemmel. A barlangi medvéket a fosszilis barnamedve maradványokkal összehasonlítva. ami a leletek ritkaságát is magyarázza az előzőhöz viszonyítva. hogy az U. hogy egy „minor” formát. A felső pliocéntől az alsó pleisztocénig az Ursus-nem folytonosságában űr van.

A barlangi medve maradványai többnyire barlangokból kerülnek elő. és az alsó negyedik előzápfog is eltérő volt. hogy az alsó szemfog tengelye kifelé hajlott és a felső állkapcsi metszőfog és szemfog kissé eltolódott. Számos barlangot felváltva lakott a medve és az ember. a paleolitikumban tért hódít. A mértékcsökkenés nem állt arányban a barlangi medve általános testméreteinek megváltozásával. 1970). Valamikor a jégkorszak végén tűnik el. vájkáló volt. M = 179°20'. Ez a tény a következő feltételezésre késztette F. Az alsó állkapocs beszorult szemfoga teljesen lehetetlené tette az állkapocs oldalsó irányba való mozgását.50 Az U. aminek okát a táplálékmegváltozással magyarázták. hogy növényevésre tért át. legelő és túró. Az általunk mért barnamedve koponya megfelelő szöge: ♂♂ m = 142°50'. A Bruck és Graz közötti Drachenhöhle barlangból előkerült 150 tonna csont közül 2000 barlangi medve szemfog és egyéb medvecsontok kerültek elő – az embrionális alakoktól az újszülötteken át a fiatal és teljesen felnőtt példányokig. miután bizonyos ideig kortársa a barnamedve ősének (MIHĂILESCU. Az első zápfog méretei azonban megváltoztak. 1926). M = 177°30'. M. KOLBYt (1951): A barlangi medve jobb gyalogló. a barnamedve ősénél rövidebbek és fejletlenebbek a hátsóknál. Valamennyi istállóskői megfigyelés értelmében ez idő alatt az éghajlat mostohább lett. nemúgy mint a barnamedve őse. ez a fog arányosan kisebb lett 2 %-kal. Fogai erőteljesebbek voltak. míg a neolitikumban mindenhol megtalálható. E vizsgálat előtt is megfigyelték a medvék fogsorának a rövidülését. Az istállóskői barlang két különböző rétegében talált közel 3000 barlangi medvefog alsó első és második örlőfogát vizsgálták. Azáltal. a felső fogak mély barázdákat véstek az alsó állkapocsba és az alsó állkapcsi fogak alapi részébe. viszont kevésbé jó mászó. ha barlanglakó is volt. Az ilyen fogazatú barlangi medvék csak merőleges irányba tudták állkapcsukat mozgatni. spelaeus a mai barnamedvénél kb. s így lehetetlenné vált a zápfogaknak a növényi táplálék szétmorzsolásánál elengedhetetlenül fontos örlő mozgása. Az istállóskői leletanyagban ezt a folyamatot – egy viszonylag rövid földtörténeti idő alatt – számszerűleg ki lehetett mutatni. széles homlokú volt. Példának említjük a németországi Sirgenstein hely- . Az ilyen rendellenes állkapcsi készülék maga után vonta az egész koponya alkatának a megváltozását és különös fiziognómiai jelleget kölcsönzött egyes egyedeknek (LAMBRECHT. impozánsabb volt mint utóda.) által bezárt szög 140°. A csak medve lakta barlangok rétegmaradványaiban a kövületek másként helyezkednek el. A pleisztocénben a barnamedve vitalitása szembetűnő. és hoszszú orra tömpe bulldogorrá rövidült. koponyája erősen magasodó. ami a medve arcorrának és fogsorának rövidüléséből származott. és nem viselik az „emberi konyha” nyomait. Nagyobb. Eközben az első zápfog kisebbedett. viszont a mainak fejlettebb a koponya occipitális része. GEORGESCU (1970) szerint a barlangi medvénél a rhinion-sagnasimax-nasion (2-3-4 sz. 1965). A szögek változatossága nagyon jól megfigyelhető a mellékelt koponyafényképeken és a róluk készült profilpoligonokon. jól elkülöníthető a kövületek rétegződéseiből. Az egész fogazat inkább vegetáriánus életmódra vall (HAIMOVICI. a ma élő barnamedvénél 175°. a felső és alsó három előzápfog teljesen hiányzott. az erdősáv alsó határán élt. Ezek alapján EHRENBERG rekonstruálta e faj intogenézisét. tehát a Bergmann-törvény szerint a barlangi medvéknek növekedniük kellett. Ugyanakkor. egyharmaddal nagyobb termetű. x = 167°47' (n = 25) és a nőstényeknél a m = 163°40'. VÉRTES (1957) az arckoponya eképpeni alakulását bulldogosodásnak nevezi. bulldogosodását. s így harapáskor az alsó szemfog a felső szemfog és a felső metszőfog közé szorult. A két vizsgált réteg közötti tízezer év alatt a második zápfog nem változott meg mérhető mértékben. fokozatosan elvesztette ragadozó jellegét. x = 171°48' (n = 9). Míg a barlangi medvénél az első lábak rendszerint erősebbek mint a hátsók. ABEL ebből a rengeteg anyagból állapítja meg.

Az Igric-barlangban sok száz barlangi medve és más ragadozó csontjai halmozódott fel a jégkorszak folyamán. Erdélyben a mousteriani rétegben barnamedvét a brassói Peştera-barlangban találtak. mert az Olteţul és Galbenul patakok által a mészkőbe vájt barlangok jó lakóhelyet biztosítottak ezeknek az állatoknak. Lorău. 1992-ben írt dolgozatában (kézirat) pedig 32 helységről tesz említést. Cioclovina. barlangi medvéket pedig számos helyen: a Szeben melletti Apusdorf. 1977). Nandru. 1965). miként tanúsítja a Taubach-rétegben talált maradványok 21. A bihari Oncsásza. az aradi Moneasa. Steierdorf Anina. az örvösmedve öreg korára elvesztheti örvét és a vérmedve is szívesen megeszi az erdei gyümölcsöt és más növényi táplálékot. minden tudományos alapot nélkülöznek. a csíki Techereu. A Baia de Fier környékén talált mousteriani csontmaradványok 90%-a medve. a Tisza melléki leletek pedig. 1963. Ellene szól az ősember ittlétének a növényevők csontmaradványainak teljes hiánya. Az itt található Peştera Muierilor barlang lakói a felső paleolitikumban barlangi medvére vadásztak a maradványok szerint. évszázadban. Azok a nálunk használatos népies megjelölések. Peştere. örvösmedve. Jelenléte a Duna árterületén következtetni enged arra a feltevésre.51 ségben a középpaleolitikumból (a mousteriani réteg) származó barlangi medve csontokat. a ragadozó elnevezés inkább csak az állatvilágban elfoglalt helyét jelöli. (NICOLITS. nem is olyan régen. Cheile Turzii. és szívesebben is fogyasztotta azok húsát. Cărpiniş. Guşteriţa.. a Fehér megyei Bedeleu. Ezek a barlangban laktak évezredeken át. a krassói Reşiţa. hogy a magyar pusztán át egész Európa szerte összefüggő medvepopuláció élt. A mousteriani barnamedve kisebb lévén. Ugyanilyen eredetre vall a moráviai Sipka-barlang összetört csontjai. hogy jelentős morfológiai variációt mutatott e faj. hogy nem határolódott el a Balkán-félsziget felé. 1940). Băile Herculane helységekben (NEDICI. HAIMOVICI 1963-ban megjelent dolgozatában 14 extrakárpátikus helységet jelöl meg – dombos-sík vidéket és folyók árterületét – ahol holocéni barnamedve maradványokat találtak. Ponor. a fogarasi Peştere. A Szamos melléki Poiana Botiz. de miután elsősorban növényi táplálékon él.és Igric-barlangok negyedkori rétegei szintén tartalmaznak barlangi medve csontvázakat. 1940). Ugyanúgy Moldván keresztül Ázsia felé sem határolódott el (HAIMOVICI. a bihari Budmeasa. Crăciuneşti. időszámításunk előtt az V–III. Elvégre az ember mindenkor könnyebben zsákmányolt a növényevők közül. ott éltek és pusztultak el. 1941–42). Kis Küküllő menti Hărănglab. Számos dolgozat foglalkozik a barnamedve . a hunyadi Binţinţ. Fînaţe.2%-a. könnyebb zsákmányt jelentett az ősembernek. Reşiţa Română. Elterjedése sokkal egyenletesebb volt mint ma. Egyes helyeken a legkedveltebb vadászzsákmánynak számított. a cseh Jachymka és Joachimstal barlangokban pedig túlsúlyban barnamedve csontmaradványok találhatók (NEDICI. Ehringsdorf-ban 10%. A barnamedvékhez viszonyítva a barlangi medve maradványok sokkal gyakoribbak a barlangokban. Románia területén a holocénben a barnamedve elterjedt volt az alacsonyan fekvő tölgyzónában. A neolitikumi maradványokból kitűnik. mert a kis hangyászmedve megnő és idősebb lesz. vérmedve stb. A mai szűkebb körű elterjedése az ember-faktor következtében alakult ki. valószínű a hegyvidéki és a síksági medvék különböző ökológiai típusokat mutattak. Udvarhely melléki Mereşti. a Torda melletti Sohodul. A brassói Peştera Mare barlang aurignacian (felső paleolitikum) rétegeiben Ursus arctos és Ursus spelaeus maradványok találhatók (NANIA. Federi (öt barlang). hogy van kistermetű hangyászmedve. Taxonómia A medve Európa legnagyobb ragadozója.

Földrajzi korlátok gátolják e populáció és más medvepopulációk között a génáramlást. De a földrajzi elszigeteltség csak annyiban fajképző tényező. más élelemmel cserélik fel. amennyiben a szervezetek változékonyak. Klasszikus példa erre a BOLKAY által leírt Ursus arctos bosniensis egyetlen koponya alapján. határozott különbség. s e változékonyság lehetővé teszi az új formák megjelenését. táplálkozás és szőrszín. alapul véve a koponya hossza és szélessége. A mindenevőknek van egy-két kedveltebb élelemfélesége. Ha az említett élelem mennyisége annyira csökken. többféle lehetőséget biztosítva a fennmaradásra. amelyben ugyanabban az élettérben 17 medvefaj él. Az ökológiai faktorok ráhatása eredményeként végtelen variációt hozhat létre: a szőr hossza és színe. formákat.52 rendszertani felosztásával. mert mindenféle köztes. frontális magassága közötti arányokat. testalkat. Kevés méretből. szomatikus méreteket. A pleisztocén vége felé az összefüggő barnamedve-populáció kisebb egységekre oszlott területileg és a különböző irányú szelekció eredményeként az Ursus arctos faj ma élő alfajainak kialakulásához vezetett. Különböző viselkedésű. annál inkább elmosódik a nyilvánvalónak vélt. Még felsorolni is hosszú lenne. amit az adott körülmények nyújtanak. A fenotípusos jellegeknek nincs taxonómiai jelentőségük. A faj plaszticitását. egy hosszú és egy magas koponyát. Az elnevezések nagy számánál jobban semmi sem tükrözi a barnamedve polimorfizmusát. nem örökletes. amelyeket azután a természetes kiválasztás előnyben részesít. megfigyelésből sokkal egyszerűbb messzemenű következtetéseket levonni. rezervátumi megfigyelések beszámolnak olyan esetekről. nagyon plasztikus és megfelel a szomatikus variációnak. hogy kevés megfigyelésen alapulnak. Ezeket el kell különíteni a genotípusos jellegektől. méret. példának a saját gyűjteményében található 17 pireneusi koponyát hozza fel. megindokolni minden egyes elnevezést névadója szerint még nehezebb. hogy keresgélése nem rentabilis az energiaszükséglet kielégítésére. MERRIAM zoológus 17 fajnak nyilványította. átmeneti formát megtalálunk az említett végletek között. nyilvánvaló a különbség. A földrajzi elszigeteltségnek fontos szerepe van a speciáció mechanizmusában. hogy mennyire megtévesztő a medvekoponya polimorfizmusa. Panmiktikus populáción belül bármely mutáns gént hordozó egyed partnerként normális géneket hordozó egyedet kap. Egy genotípiába tartoznak azok az egyedek. kevés anyagból vonnak le tudományos következtetéseket. táplálkozású egyedek különbözőképpen válaszolnak a környezet biotikus és abiotikus hatásaira. Minél több koponyát figyelünk meg. táplálkozási szokásokat. A fakóbarnától a feketéig minden változatot megtalálunk ugyanabban az életsávban. COUTURIER (1954) 275 tudományos elnevezését számolja össze a barnamedvének. nagyobb adaptációs készségét tükrözi az etológiai polimorfizmus a barnamedvéknél. temperamentumú. Ugyanez a helyzet a bunda színezetével. Ezeknek a dolgozatoknak egyik hiányossága. a fogazat mind a „szóma” része. amikor nem- . amelyek ugyanazokat a géneket hordozzák kromoszómáikban. viszont az állatkerti. Így a mutációt kifejező fenotípus – nem lévén dominánsan örökletes tulajdonság – látszólag eltűnik. A kárpáti barnamedve zoogeográfiailag jól elhatárolt populációban él. COUTURIER (1954) annak illusztrálására. koponyaforma és szőrszín. temperamentumot. Képzeljünk el egy kevesebb mint 100 egyedet számláló pireneusi barnamedve populációszigetet. a váz. testméret és koponyaméret között. Összehasonlításokat végeztek a koponyaforma és táplálkozás. és amit ők gyakrabban fogyasztanak mint más élelmet. A fenotípia kevésbé fontos. A sokféleség számtalan fenotípusos variációban nyilvánul meg. Ha veszük egy aránylag széles. bundaszínezetet. mert különböző környezetekhez való alkalmazkodás különböző irányba tereli a természetes szelekciót. A medvepopulációk földrajzi diszkontinuitása nem enged természetbeni megfigyeléseket végezni az alfajok egymásközötti kereszteződését illetően. beépül a populáció közös genetikai alapjába.

rendszertani helyzete csak kevésbé tisztázott és inkább az utóbbi időben került a kutatások előterébe. Carnivora főrend.-Szibéria). egyes méretek csak kisebb számban fordulnak elő. PROCA. CRANDELL. Canoidea főcsalád. arctos (Európa). 12 – legkisebb interorbitális szélesség. 1954). Örményország). 1942. A koponyák nagy része a Kelemen. Ursus a. COUTUREIR (1954) kutatásai alapján – a többi. 1942. Ursus pamirensis (Pamírhegység). yeniseensis (Jenyiszeji-medence). A barnamedve az emlősök (Mammalia) osztályának Theria alosztálya. 5 – bizygomatikus-szélesség. éspedig 90 ♂♂. 2 – condylobasalis-hossz. A következő méreteket vettük fel (11. KOHL–STUGREN. Ursus pruinosus (Tibet. ábra): 1 – a koponya legnagyobb hossza.. RÖSLER. Ursus mandchuricus (Mandzsúria. Mi sem bizonyítja jobban a közös genetikai alapot. Fissipeda rend.-Szibéria). NEDICI. Úgy a színezet. hanem a konszangvinizáció ellenére a hibridek is egymás között életképes egyedeket hoztak létre (TROUESSART. meridionalis (Batumi. hogy több „típust” különböztessenek meg egyes szakemberek (BOTEZAT. LINDEMANN. 1984). Ursidae családjában tartozik (FEIDER et all. 1967). Ursus a.53 csak hibrid jön létre az ilyen párosodásból. valamint 4 olyan. melynek ivarát nem ismertük. melyeket viszont az átfogóbb vizsgálatok nem igazoltak. 3 – basalis-hossz. csupán 8 darab a Déli-Kárpátokból. Ezek az utódok további szaporodásra is képesek voltak. típust írtak le. bár gyakori és jól ismert állat. 4 – koponyamagasság az occipitalis alsó felétől a fronto-parietalis varratig. Ursus a. baikalensis (Bajkál vidéke). BREHM (1929) HILZHEIMERT idézi a barna. Ursus a. mint a koponya alapján több változatot. 11 – a condylus occipitalis legnagyobb szélessége.és Görgényi-havasokból származott. 10 – az öreglyuk harántmérete. kolymensis (Kolyma-medence) (COUTURIER. Ursus a. 1983. Európában előforduló medvepopulációval együtt – a kárpáti barnamedve az Ursus arctos arctos nominát alfajhoz tartozik. 1942. 6 – legnagyobb frontális-szélesség. 7 – posztorbitális szélesség. 8 – a felső szemfogak közötti távolság. 9 – mastoid-szélesség. caucasicus (Kaukázus). 1954). Az Ursus arctos fajnak geográfiailag hat elkülöníthető alfaja van: Ursus a. . Mivel nem minden koponyán tudtunk minden adatot felvenni. Az Ursus nemet OGNEV (1931) öt fajra osztja: Ursus arctos. K.és jegesmedvék kereszteződésével kapcsolatban. 1967. A közel négy évtízed során összesen 144 koponya állt rendelkezésünkre. Később az alaposabb és nagyobb anyagon végzett vizsgálatok ezeket a típusokat nem támasztják alá (ALMĂŞAN–VASILIU. mint az alakban is kifejezésre jut – okot szolgáltatott arra. Ursus piscator (Kamcsatka). Kraniológia A kárpáti barnamedve. 50 ♀♀. DK. Ezt az állítást manapság a legtöbb szakember elfogadja. 1916. 1950 in COUTURIER. 1952 stb). A medvekoponya változékonysága – ami úgy a méretekben.

ábra Barnamedvekoponya a rajta eszközölt mérésekkel: a – dorsalis-. A számok megfelelnek a szövegben ismertetettekkel. c – a mandibula lateralisés d – a mandibula belső nézetből.54 11. . b – ventralis-.

10 9.78 87. 26 – a koponya űrmérete.97±1.50 328.04 4. 2.36 33.07 11.49 3.88 10.64±0.61 12.3 35 122 27.80±0. Az egyes méreteknél kiszámítottuk a számtani középértéket ( x ) és ennek középhibáját (m).07±2.61 8.7 64 x m max. C. a variációs koefficienst (V.48 158. 16 – az orrcsont hossza.56 9.77 75.5 86.3 106.8 58 18.39 100.86 3.31 8.74 94.59 75.00±0. táblázat). 19 – az orrcsont elülső szélétől a fronto-parietális varratig mért távolság.58 44.06 356.69 8.11±0.52 6.95 21. 22 – a rhinion és a prosthion közötti távolság. 20 – a fronto-parietális varrat és az akrokranion közötti távolság.88 7. 14 – a koponya szélessége a temporo-parietális varratnál.61 6.60 3.57±2. 25 – a sagittalis taraj hossza.3 88 51.82 6.68±1. az irányadó eltérést a számtani középértéktől (s). 15 – rostralis-szélesség.97 11.55 13 – a felső és alsó posztorbitális apophisisek közötti távolság.45±1.2 98 35.5 204 39. 18 – az interfrontális varrat hossza. 1.52 28.17±3.) és feltüntettük a lemért koponyák számát (n).16±0. 23 – a mandibula hossza.58 8.67 V.6 61.10 322. táblázat A koponyák paraméterei ♂♂ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 n 62 87 62 50 87 62 63 62 35 45 58 61 62 62 61 47 min.81 13. 403 378 360 110 253 134.46 72.69 73.28 4.41 .87±0. 24 – a mandibula szélessége a codylusok külső szélei között..5 s 27.20 205. 27 – acranic-faciális szög nagysága.28±3.05 8.53±3.43 4.72 8.3 58.3 90.C. 17 – az orrcsontok alsó szélessége. 272 260 257 78 155 81 63. 7.26±0.16±0.14 9.81 19.55 105. a méretek legkisebb (min.06 5. 21 – az akrokranion és az öreglyuk felső széle közötti távolság.) és legnagyobb (max) értékeit (1.49 23.60 12.96 29.6 109 89.

97 119.1 92 57.6 40.5 51 189 134 42 295 23°13' x x m m max.55 125.23±0.58 6.26 19.40 42.03 9.80 39.59 9.74 .65±3.00±1.8 234.36 7.43 12.86 9.37 6.65 21.95 10.66±0.24 10.11 4.14 2.01 17.96 7.04 5.72±1.00±11.40 22.34 108.8 x m max.18±0.85±0.20±0.50±0.58 62.4 92.80 10.5 110.12 177.94 194.55 10.4 105 76.64 11.44±0. min.85 376.72 9.52 3.42 97.86±2.32 27°21'±18' 2.23±1.30±1.76 307.74 78.C.5 24.24 16.74 13.55±2.10 15. V.53 65.6 68.4 s 22.5 84 83 272 215 149.32 3.5 86.81±0.16±1.36 4.24 68.27 6.08 6.26 10.5 80 45.30 89. táblázat A koponyák méretei ♀♀ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 n 34 46 29 22 50 32 32 32 21 15 25 32 31 32 33 30 31 min.91±1.42±0.64 82.C.42 7.14 16.54 7.02 64.5 443 32°28' s s 4.45 6.4 153 35.12 29.35 7.50 7. 25 86.3 39.5 141.26 27.57±3.14 281.3 32.5 28 60 49.35 - V. 257 240 238 72 133 72 65.84 4.71±2.88 280.59 66.56 Méretek Méretek 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n n 55 45 35 47 59 61 63 62 62 14 50 min.62 6.08 7. 43 138.57 6.92 71.54 3.09 13.5 157.11 12.91 241.C.8 76.72±3.86±2.43±2.90±1.99 8.35 20.59 11. 7.80 18.25±1.55 111.63 31.10 V.83 9. 355 335 328 96 203 104.5 22. 11.26 - 35.5 33.33 172.8 73. max.04 2.34±2.

49. Hasonló véleményen van LINDEMANN (1953).70±1.09±7.70 59. Megadjuk a C.06 173. VASILIU–STĂNESCU. 42. NEDICI (1942) azon véleményének adott kifejezést.18%-a tartozik. hogy minden olyan koponya amelyik . 95 koponyán (61 ♂♂ és 34 ♀♀) kiszámítottuk azokat az értékeket is. míg a nőstények a „növényevő” típus 64. longicephalust (BOTEZAT. x = 56.82±2.3 179 121.7. 1962.45 16.3 376 30°44' s 11. hogy „ragadozó” és „növényevő” típust különítsenek el. Bár a hímek és nőstények koponyaméretei bizonyos fokú átfedést mutatnak.56±6.23 13. max.30 10.69 104.90 51.96 17.19 27°4'±22' Kiszámítottuk a legnagyobb hossz és a bizygomatikus szélesség indexét. 73 153 88. 1984). magas homlokkal és hosszú pofával. 1972. A mi anyagunkon elvégzett hasonló számítások nem igazolták LINDEMANN feltevését (KOHL–STUGREN. C.0. KOHL–STUGREN.89 7.57 Méretek 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n 30 22 30 28 33 33 30 32 11 21 min.06 - 94.51 72. hogy a mi anyagunk nagyobb. 1983. 1954). Azáltal.82±1. aki a kárpáti medvéket „ragadozó” és „növényevő” csoportra osztja. Ha figyelembe vesszük.48 23. I. 2 – Ursus formicarius vegetarianus.63 9. 1983.30 212.43 8. 54.68±3. 65. a következő adatokat találtuk: ♂♂ min.27 338. a nőstényeknél viszont mindig e varrat mögött helyezkedik el és egy tompább szöget zár be (COUTURIER. A koponyák alaki változatossága odavezetett.83 148. a középértékek pedig kisebb mértékben módosulnak.89 9.5 74 245 169.3 12.60±2.71%-át teszik ki. lapos homlokkal és rövid pofával.96 9. brachycephalust és Ursus a. ♀♀ min. a méretek szélső értékei kissé kitolódnak.86 - V. x = 48. 1942).3.8 127.05 cm. RÖSLER.99 7. 11. vagy egy kisebb és egy nagyobb kárpáti medvét (PROCA. 39. Mivel nem minden esetben tárgyalták a két ivart elkülönítve.77 35. A taraj szétágazása a hímeknél a frontoparietális varraton vagy az előtt van. csak LINDEMANN (1953) és ALMĂŞAN–VASILIU (1962) adataival vethetők össze a mi adataink. Amint a táblázatokból kitűnik az általunk megadott értékek nem különböznek lényegesen a már ismert értéktől (ALMĂŞAN–VASILIU. max.27 48. valamint a két méret korrelációját. 117 220 124 67.23-ig terjed. LINDEMANN szerint ez az index a „ragadozó” típusnál 0.39±1.54 7. RÖSLER.80±2. mig a „növényevők”nél 0. amelyek alapján a nemzetközi vadászkiállításokon a koponyákat díjazzák (teljes hossz + teljes szélesség cmben). 1983).6 32 298 24°00' x m max. Ursus a. Neki 39 koponya állt rendelkezésére és ezeknek a posztorbitális-szélessége és a condylobasalis-hossza arányából következtetett a két típusra. a sagittalistaraj alakja nagyjából megkülönbözteti a két ivart.2 36 47. amely a díjazások alapját képezi (legnagyobb hossz + bizygomatikus szélesség). hogy két faj különböztethető meg: 1 – Ursus arctos cadaverinus. 1942).C.26-on felülre tevődik. Az általa vizsgált anyagban a „ragadozó” típushoz a hímek 68. által elfogadott értéket.27 17.0.

A Rösler (1984) által is alkalmazott formafaktor R = B⋅100 . ábra Koponyahossz és legnagyobb szélesség közötti korreláció . a nőstényeknél pedig nyúltabb koponyaformát jelentene. Ez a hímeknél szélesebb.A legkisebb ilyen érték (51.89. L ahol B = a bizygomatikus szélességgel.58 50. A 34 nőstény koponya közül 12 eléri az aranyérem és 16 az ezüstérem pontszámát.65 középértékét mutat a mi anyagunkban. Ezek az adatok egyben azt is tükrözik.0 ponton felüli aranyérmesnek számít. A teljes koponyahossz és a bizygomatikus szélesség közötti korreláció azt mutatja. akkor a 61 hím közül csak 6 nem éri el ezt a pontszámot. míg a legnagyobb érték (65. hogy 12. hogy az általunk vizsgált anyag többnyire kifejlődött.66) egy hím koponyát illet.21) egy nőstényt. L = a koponya legnagyobb hosszával) a hímeknél 58. a nőstényeknél 56. öreg egyedekből áll.

13. amit profilpoligonnak nevezett el. nagyszámú táblázatok. indexek. Ennek értelmében az olyan rendszertani tanulmányok. biostatisztikai görbék. és nem egyszer kevésbé áttekinthetővé. áttekinthető grafikai ábrázolási módszert. Az y egyenes az x' tengellyel egy 29°15'-es szöget zár be (12. Az általunk megszerkeztett profilpoligonok mérési pontjait a 13. százalékszámítások segítségével végeznek összehasonlító munkát. hogy az ábrázolást jobban memorizáljuk. REMÉNYI (1954) kidolgozott egy koponyamérési és egyszerű. az adatok felhasználását nehézkessé. az ábrázolt jellegek közötti különbségeket jobban érzékeljük. A kialakult adult koponyaforma a már befejeződött ontogenetikus formaképződés eredménye. mint a szám. A koponya változatosságát a megszerkesztett profilpoligonok is igazolják. Egy populáció tagjainak morfológiai sajátosságai még azonos viszonyok között is különbözőek. amelyeknek szerzői a mérések számtömegével. ábra). és e tekintetben a koponya kiemelkedő helyet foglal el. hosszadalmassá teszik. ábra A biológiai egyed élőlény. Általános emberi tulajdonság.és szöveghalmazt.70) elég közel áll az eszményi értékhez (r = +1). nem automata gépen előállított szabvány szériapéldány. mivel az r-érték (r = 0. ábrán töntettük fel. A fajok mindenike taxonomiailag fontos értékmérő tulajdonságokat hordoz. .59 a két méret között egy pozitív összefüggés létezik.

sz.6 163°40' M 163 286 130 63 98 115 87 147 89 169 115 243 174 86 163 91 143 29. 0–1 1–10 0–2 1–2 0–3 1–3 0–4 1–4 0–5 1–5 0–6 1–6 0–7 10–7 0–8 10–8 0–9 10–9 2–3–4 n 25 25 25 25 24 24 25 25 25 25 26 26 24 24 24 24 25 25 25 m 151 270 116 58 84 95 80 131 84 154 107 222 159 75 148 87 133 24 142°50' M 203 351 162 81 124 143 110 187 113 208 146 297 211 108 206 115 164 37 179°20' ♀=9 x 178.80 33.28 143.76 171°48' Rövidítések: P.68 n 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 m 122 21 115 40 74 87 82 188 108 60 120 23 M 149 27 137 54 86 107 109 220 132 78 150 36 x 139. a számszerű adatokkal kifejezhető méretbeli eltérések szembetűnőek.67 125.84 109.60 30.55 134.68 26.12 116.. 0–11 1–11 0–12 1–12 0–13 1–13 0–14 1–14 0–15 10–15 0–16 10–16 n 25 25 25 25 26 25 26 25 25 25 25 25 m 137 22 121 40 77 92 101 207 106 65 137 29 M 184 31 176 73 105 121 137 277 162 103 172 41 ♀=9 x 161.60 Az ontogenézis során a koponya kialakulási törvényszerűségeinek taglalásához több.28 143.(3. de ugyanakkor a maximális és minimális véglet között számos átmeneti forma és méret található.00 26.k.89 148. 2–3–4 = e pontok által bezárt szög.t = pontok közötti távolság mm-ben.00 83.78 58.36 159.33 97.55 99.33 227.11 90.55 120.89 142.k. A nyilvánvaló formabeli különbségek.38 190.83 90. táblázat Baziláris profil ♂ = 26 P.t. 4.36 90.33 81.11 130.92 243.37 137.40 83.83 180.76 52.4 177°30' x 154.k.96 122.11 212. 4.04 127.55 79.96 264. Ezért foglalkozunk csak a felnőtt barnamedve-koponyák egyes jellegeinek fajon belüli variabilitásával.00 82.56 71.62 29.46 96.22 120.88 181.00 106.04 138.28 101. fejlődésében követhető fiatal példány megfigyelésére lett volna szükségünk. táblázat Sagittalis profil ♂ = 26 P.22 76.00 . táblázat) 3.08 315.00 158.33 95.33 46.50 167°47' n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 9 m 141 246 112 51 83 85 77 122 75 143 96 201 136 66 127 72 113 24.75 150.36 99. Célunk párhuzamosan bemutatni a koponyákról megszerkesztett profilpoligonokat és a róluk készült fényképfelvételeket a jobb összehasonlíthatóság kedvéért.33 23.66 103.t.12 69.67 157.55 272.

61 ♂ = 26 P. A koponyaméretek profilpoligonos ábrázolása nyilvánvalóbbá teszi a koponyák formabeli nagy variabilitását és ugyanakkor lehetetlenné a feltételezett két koponyaforma éles elkülönítésének lehetőségét. A profilpoligonok megszerkesztéséhez felvett méretek nem adnak pontos képet az egyes koponyacsontok számszerű nagyságára vonatkozóan.50 ±2.96 203.22 243.k.87 282. a három – sagittális.07 343.) A módszer előnye: a fajon belüli formabeli különbségek változékonyságának grafikus ábrázolhatósága.t. Kárpát Pireneusok Méret 1 5 1 5 1 5 n 62 87 21 23 8 8 min.33 117.87 215. 1–21 (=1–8) 1–17 21–17 1–18 21–18 1–19 21–19 1–20 21–20 n 23 25 23 25 24 24 23 25 24 m 310 114 203 155 170 177 113 241 85 M 403 151 266 205 239 253 180 309 112 ♀=9 x 361.88 m ±3.61 max. longicephalus és az Ursus a.68 ±4. brachycephalus – közötti élesen elhatárolhatónak vélt különbségek leírása a koponya formáján és méretein alapszik. frontális –.33 83.55 188. egyenként külön síkban felvett profil egyetlen síkban való ábrázolhatóságának lehetségessége. Kárpát Szlov.36 243. összehasonlíthatnánk a saját anyagunkkal.14 202.09 328. (Lásd a 14.t = pontok közötti távolság mm-ben.k.87 153.22 126.82 183. További tanulmány alapján képezhetné az egész Kárpátvonulat különböző pontjairól begyűjtött koponyák profilpoligonos összehasonlítása.78 201. Ha COUTURIER monográfiájában a poligonok megszerkesztéséhez szükséges méretek szerepelnének. 403 253 376 231 351 217 . n m M ♀=9 x n m M x Frontális profil ♂ =26 P.53 205. 272 155 311 165 295 157 x 356.48 97. A romániai kárpáti barnamedvédknél a számos szerző által megkülönböztetett két alfaj – az Ursus a.67 n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 m 271 109 175 143 148 174 110 217 74 M 325 127 216 170 181 200 140 255 90 x 306.k. Valamivel jelentősebb eltérés mutatkozik a kárpáti és pireneusi barnamedvék méretei között: 00 Rom.63 186.11 169.21 ±5.t. Nem jelentős méretbeli különbségeket mutat a statisztikai feldolgozás a romániai és szlovákiai Kárpátok medvéinél.55 Rövidítések: P.72 ±5. a–h ábrákat: a medvekoponyákról készült fényképeket és a megfelelő profilpoligonokat. A profilok megszerkesztéséhez a koponyaforma kirajzolásához szükséges kiugró vagy jellegzetes pontok közötti távolságokat mértük. basiláris.44 160.30 134.55 ±3.

ábra .62 14. a.

63 14. ábra . b.

64 14. c. ábra .

ábra . d.65 14.

66 14. e. ábra .

67

14. f. ábra

68

14. g. ábra

69

14. h. ábra

táplálkozási szokásai más és más természetű lehet. hogy elfoglalhassa a barlangját. számuk növekedése. és kevesebb szüksége is van rá. melyek nyilvánvalóan viselik az ősember kezenyomát. vallásos jellegű korlátozás. Az utóbbi két szokás napjainkig fennmaradt. a rendelkezésére álló fegyvereket – kövek. szeptember 3-án kiadott rendelkezésében Erdély egyes gazdaságaira adóként . A X–XVI. század óta léteznek. meg sportból. hogy csak hasznos vagy csak káros. Szent István idejéből maradt fenn egyetlen. A barnamedve lomha. nehézkes állat. A feudalizmusnak ebben a korszakában számos dokumentum említi a medvebőrt. Az ősember élelem. Nem volt vadásztörvény még a középkorban sem. a mezőgazdaság térhódítása az erdők által elfoglalt területek kárára. adatokat közölnek a vadászszabályokról. minek következtében az igazi ragadozókra jellemző gyorsaság hiányában inkább megelégszik növényi táplálékkal. de már hatékonyabb felszereléssel. hogy nemcsak egyes egyedek természete lehet nagyon különböző. Ezek a szabályok egyformán érvényesültek Magyarország és Erdély területén 1526-ig. míg harmadik helyre a többi nagyvad. szenvedéllyé válik fokozatosan. ahonnan a X. ötletesebb taktikával. második helyen a medve. kivéve Erdélyt. nagyjából ugyanazt az összetételt mutatta. Fizikai alacsonyabbrendűsége a nagy vadakkal. Pl. gödrökbe becsalt. és ma is az. medvékkel szemben fokozott ügyeskedésre késztette. beterelt medvéket kövekkel. és tükrözik az akkori vadászfelfogásokat. Ugyanazokat a fajokat vadászták. valamint a lőfegyverek tökéletesítése a nagyvadak életterét fokozatosan összeszűkíti. de szüksége van. A vad elejtése csak véletlenszerű lehetett életmódja ismeretének hiányában. Valószínűleg lesből. amely szerint a vasárnap vadászónak elveszik a lovát és kutyáit. mint a beszolgáltatási kötelezettségek egyik tárgyát. botok – használta. századig az európai állatvilág nem szenvedett különösebb változást. Egyetlen állatfajról sem lehet elmondani. Az emberi települések fejlődése. II. következtetni lehet egy bizonyos preferenciális sorrendre. sokkal eredményesebben. sátorépítésre. csontmaradványainak számából. Első helyen az Elephas antiquus és Rhinoceros merckii. állati fehérjékre is. vagy szakadékokba. Az utolsó glaciációtól a X. A medvéket a gyűjtögető ősünk számtalanszor követte útján az új élelemforrás vagy friss víz reményében. Azoknak az elejtett nagyvadak kövületeinek. Fontossági szerepe csökken.és öltözetszerzés céljából ölte a medvét. a földművelés kezdetével. minek következtében szükségessé válik bizonyos területeken vadászati korlátozásokat érvénybe léptetni. Szokássá. s főleg a ragadozókkal. meg azért. szikladarabokkal dobálva ölték meg. A későbbiekben. 1940). Ettől az időszaktól fokozatosan körvonalazódnak az első vadvédelmi és vadgazdálkodási szabályozások. takarónak vagy szőnyegnek leterítve használják. (NEDICI. szokásairól. annak figyelmét nem kerülheti el az az igazság. a birtoklevéllel járt a vadászati jog. vadászatokról. kisvad és madár szorul. Béla 1138. jellege megváltozik. Az ősember mielőtt felfedezte a tüzet és a fémekben rejlő erőt. A történelmi idők elején ruházkodásra. Ekkor már inkább bőréért vadászszák. az állatszelídítéssel kevesebb ideje jut vadászatra. Aki véleményt akar alkotni a medvék jelleméről. hanem az életkörülmények változatossága miatt különböző vidékeken élő medvék viselkedése. század között a vadászat szabad volt. Írásos dokumentumok. A pattintott kőkorban (paleolitikum) a vadászat fő célja a hússzerzés.70 A BARNAMEDVE VADÁSZATA Az ember szemszögéből hasznos és káros állatokat különböztetnek meg. és már az elemista gyerekeket is erre tanítják. információk a medve vadászatáról a mai Románia területén a rómaiak visszavonulása és a középkor között nincsenek.

71 nyestbőrt, medvebőrt, bőrövet és bölényszarvat ró ki. Az árpádházi királyok minden évben nagy bölény- és medvevadászatokat rendeztek Erdély északi részén. Egy dokumentum szerint 1130-ban vadászat alkalmával II. Istvánt támadta meg egy felbőszült medve. A mármarosi királyi vadászterületen (1199-es évi dokumentum) Imre király vadászat közben szinte itt lelte halálát. Egy másik dokumentum szerint IV. Béla 1255-ben Besztercének számos területet adományozott, amiért cserébe jogot nyert az ezeken a területeken rendezendő vadászatokhoz. Ebből az időszakból származik (1200 körül) egy, a bánsági Păuleaşan talált medvecsontváz, melynek egyik hátcsigolyájában vasból való nyílhegy található (NEDICI, 1940) Pontosabb adataink a XVIII. század végétől vannak Újfalvi Sándor (1990) írásaiból. Wesselényi Miklós, Bornemisza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János nagybirtokos főurak arisztokráciai fényűzéssel rendezett nagyszerű vadászatairól tudunk meg részleteket: „Wesselényi Miklós 1798-ban a Hugyin torkolatán medvére vadászott, ahol Opris János vadászát egy megsebesített medve halálra kopasztá. Mire a vadászatot megszakasztva, a havasalji helységekből tíz román pópát hozatott fel a havasra, s minden vallásos ceremóniákkal eltemettette azon a helyen, ahol a medve elütötte. Zsibóról egy márvány keresztett szállíttatott sírja felébe, melynek maradványai a későbbi időkben is láthatók valának” – írja Újfalvi Sándor. Ugyancsak ezekben az írásokban találunk adatokat Bornemisza Józsefről, „hazájának legnagyobb vadászáról”, aki nyolcvan kopó, 25 pár agár és 20 kürtös kíséretében vadászta a Görgényi-, Vécsi- és Fancsali-havasokat. Sajátos őszi utazásáról: Abafájáról (Szászrégen) indult Szamosudvarhelyre szüretre, a három napi utat három hét alatt tette meg vadászgatva. Moldvában és Havasalföldön a XVII–XVIII. században érvényes törvények (Matei Basarab és Vasile Lupu-félék) nem említik egyáltalán a vadászati jogot. A XVIII. században Dimitrie Cantemir utal egyik írásában az uralkodónak egyedüli és kizárólagos jogára, bármikor és bárhol vadászhat. Ebből az időszakból idézzük Andreas Wolfot (1780–1805), ugyanis a Moldvában töltött hosszabb idő alatt azt a következtetést vonja le, hogy itt nem rendeznek nagy vadászpartikat, mintha ebből a szempontból nem lennének igazi utódai a rómaiaknak. Mindkét fejedelemségben vérdíjat fizettek a medvéért egészen a XX. század elejéig. Kötelezettségnek számított felajánlani a medve fejét és jobb első lábát a vadászbirtok urának (NEDICI, 1940) A XIX. század elején Magyarország és Erdély jelesebb személyiségei évenként háromnégy ízben, rendesen négy napig tartó nagyszerű és jól rendezett vadászatokat tartottak, amelyből a kormány emberei és a katonák ki voltak zárva. Zsibó után a Görgényihavasokban volt a legrendezettebb a vadászat. Sorrendben első helyen a szarvas, második fontossági helyen a medve állt. Itt 1855 őszén 26 medvét lőttek, Erdély-szerte 181-et. Egy 1854-es hivatalos kormánylap szerint 1853-ban az erdélyi törvényhatóságokban több mint 600 medvét lőttek ki. 1859-ben pedig 300-at. Csak Máramarosban 1865-ben 88-at, 1866ban 89-et. Erdélyben 1909-ben 105 medvét lőttek még mindig. Ezekből a számokból következtethetünk az illető vadászterületek vadgazdagságára. Az 1868. december 25-én Bukarestben megjelent B.T.K. ír elő először szabályozást a vadászszezonra vonatkozóan, mely szerint nyolc hónapig szabad vadászni, de április 1. és augusztus 1. között minden vadászat tiltott, kivéve a vándormadarakat, kárt okozó állatokat: medve, farkas, vaddisznó stb. 1891. november 2-án megjelent újabb vadásztörvény szintén kivételt tesz a ragadozó emlősökre és madarakra vonatkozóan.

72 Az 1906. március 28-i vadásztörvény értelmében kötelező a vadászengedély kiváltása, a XIX. cikkelyben például megszabják a káros madarak és emlősök pusztításáért fizetendő díjakat. Egy medvéért 50 lejt fizettek. Az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakban jelennek meg az első szigorúbb határozatok a vadgazdálkodás és vadászat terén, de mint minden háborús időszak idején, a vadorzók felelősségrevonása elmarad. Az 1921. október 27-én megjelent 167-es Hivatalos közlönyben új vadásztörvény jelenik meg, benne foglaltatnak kezdeményezések a vadállomány felbecsülésére, vadvédelem és különböző statisztikák terén. Ezek a vadásztörvények érvényesek voltak a második világháborúig. Az 1948-as év őszén térképezték fel először Romániában a vadászterületeket, majd 1952-ben, 1960-ban ezeket újra felosztották. Tulajdonképpeni tervszerű vadgazdálkodás ettől az időtől számítható. Az 1952-es vadászati területfelosztást követően, 1953-tól az Erdészeti Minisztérium veszi át és foglalkozik a vadállománnyal. Ezzel kezdődően egy évszázadokon keresztül kifejlődött vadászetika szűnik meg. Már a fajkutya tartása is burzsoá szokásnak nyilváníttatik. Az új funkciókkal jár a vadásztátus. Nem részletezzük a vadászati módokat, a vadászfegyverek tökéletesítését. A lőfegyverek elterjedéséig a magyar történetírásban szó esik a ládzsa, nyíl, kard, árkány, karikás, parittya, buzogány, bárd, kopja, dákos és háló használatáról a vadászatban. Röviden összefoglalnánk a régebbi és a ma is használatos medvevadászati módszereket. Ilyen módszerek: lesből, követve becserkészéssel, etetőhelyeken beetetéssel, hajtókkal, kutyákkal, téli barlangban, beállított lőfegyverrel átjáróhelyeken, csapdákkal stb. Számos századeleji vadászfolyóiratban találunk leírást a medve barlangi vadászatáról. Fáklyával vagy a puskacsövére tett égő gyertyával másznak be a vadászok, nem egyszer anyamedvét lőni és a bocsait elvenni, vagy azokat is lepuffantani. Elképzelhetetlen mi történik, ha a fáklya vagy a gyertya kialszik a lövéstől – ember és medve sötétben marad. Sikeres vadászat esetén – ha az anyamedve az áldozat – marad a bocsok problémája. Az orvvadászok „kikötött puskával” is szoktak medvét ölni. A puskát a medve által járt csapás irányára derékszögben egy fára kikötik, úgy, hogy a csőtorkolat a cammogó medve szügymagasságában álljon. A felhúzott ravaszhoz hosszú spárgát kötnek rugóval, a spárgával megkerülik a fát amelyre a puska van erősítva és áthúzzák a csapás túlsó felén levő fához. A spárgának ment medve idézi elő a puska elsülését. De ha nem medve, hanem más vad vagy arra járó figyelmetlen ember, gyerek indítja meg a mechanizmust? (MOLNÁR, 1955). A csapdával való medveejtést ma már legfennebb a vadorzók használják. Erdélyben a múlt század második felében annyira elszaporodtak a medvék, hogy nemcsak puskával pusztították, hanem az akkori vadászhivataloknak csapdákat osztottak szét a medvék irtására. Még a század elején is használatos vadászati eljárás volt. NICOLITS (1941–42) „Vadászati Útmutató”-jában részletes leírást találunk a csapdák milyenségéről, használatáról, készítéséről. Ilyen használatos csapdák voltak: csapóvas-csapda, dorogcsapda, zúzócsapda, zúzó-dorong csapda, csapóketrec stb. A székelyek akkora „kaptán”-okat készítettek, amit két ember vitt a felállítás helyére. Ennek a szétfeszített két fogas kávája közötti „nyelves lappancs”-ára kellett a medvének lépnie ahhoz, hogy lecsapodjon (MOLNÁR, 1955). Ami a méreg használatát illeti, nemcsak az orvvadászok használták mindig. Akarvaakaratlan a hivatalos szervek, vadászhivatalok időnként más ragadozó vagy ragadozó madarak pusztítására kitett mérgek által mérgezték a medvét. Természetesen a kisebb ragadozóknak kitett méreg mennyisége nem elegendő egy nagytestű medvének, de fiatal bocsnak igen. Másfelől kiszámíthatatlan a szervezet reagálá-

73 sa a letális dózisnál kisebb mennyiségű méreg szervezetbe jutásakor. A ragadozók sztrichninnel való mérgezésekor gyakran a ragadozómadarak száma csökkent jenetősen. Hihetetlennek tűnik, de valóság, hogy a húszadik század végén lassan ölő méreggel vagy gombostűvel etetik, árammal üttetik, söréttel lövöldöznek medvére. Kisgazdák, egyszerű emberek cselekszik a természettől elrugaszkodott, elszemtelenkedett medveközösség riogatására (BEIER, 1992). A modern vadászati törvények szerves részei a tudományos alapokon fekvő vadgazdálkodásnak, azokat a vadászati módszereket engedélyezik, amelyek lehetővé teszik egy egészséges, fejlődőképes populáció fenntartását. Ezeknek a módszereknek szem előtt kell tartaniuk a vad szelektálhatóságát. A célnak legjobban a „lesből” vagy a „becserkészéssel” módozat felel meg. Mindkettő lehetővé teszi pontosabb megfigyelést és kizárja vagy csökkenti a tévedési lehetőséget. Nyugodt célzás esetén kevesebb baleset, kevesebb felesleges megsebesítés, anyamedvekilővés stb. történik. Ami az etetőhelyen való vadászat praktikusságát illeti, a vélemények megoszlanak. Abban az esetben, ha a háziállat-állományban kárt okozó medvét csalogatnak a dögre, idokolt az eljárás, bár nem mindig a tettest sikerült ilyenkor kilőni. Legnagyobb hátránya, hogy húsra – s mivel rendszerint elhullott háziállat a kitett dög –, háziállat húsára szoktatja a medvét. Nem indokolt az az állítás, miszerint, ha régi a dög, a medve úgysem különbözteti meg más hústól. A medveetetésnek Romániában az 1970-es évekig nem volt hagyománya. Ettől kezdődően a „medvés erdők” megteltek etetőállványokkal és magaslesekkel. Az etetés szinte csak háziállatok tetemével történt. Ceauşescu egy elkövetkező vadászatának hírére öt-hat megyében kb. 20–30 helyen kezdtek el etetni, de vadászat csak egy-két helyen ha volt. Lótetem és marhadög nem mindennapra jutott az egy etetőhöz sereglő 10–15 medvének. Nem nehéz kitalálni, hogy a heteken keresztül háziállatok húsával etetett medvék hada mit tesz az etetés elmaradása után (BEIER, 1992). A régebbi nagy felhajtással – kürttel, dobbal, hajtókkal, kutyákkal – való medvevadászatok más változatát űzték az utóbbi évtízedekben: csak hajtókkal és kutyákkal, meg egy sereg testőrrel. Sajnos ezeken a vadászatokon rendes mészárlás folyt, mindenre lőttek, ami mozgott. Nem számított, hogy medve volt, anyamedve, bocs vagy éppenséggel más vad. Ha nem menekült el idejében, pusztulnia kellett. Az 1965-ös évtől kezdődően eleinte pártfőtitkári, majd elnöki rendeletek szabályozták a medve vadászatát. A 60-as évek végén, 70-es évek elején, ha nehezen is, de hozzá lehetett jutni a medvekilővési engedélyhez, s a külföldi vadászok is jöhettek medvére vadászni. Az 1976-os vadásztörvény értelmében egy medve elpusztítása négyévi szabadságvesztést és tízezer lej pénzbüntetést helyezett kilátásba. Lelőni csak kárt okozó medvéket lehetett, s az engedélyek kiadását Ceauşescu személyesen ellenőrizte. Például 1988-ban a nyár derekáig egyetlen engedélyt sem bocsájtottak ki (RÖSLER, 1990). A túlszaporodott állomány élelemkeresése átok volt az erdészetnek, mezőgazdaságnak, embernek egyaránt.

A trófea
Az egyedfejlődés folyamán a bunda sűrűsége, jellegzetessége, színezete változik a test felületének növekedésével a felnőtt korig. Ezután ritmikus, évszakhoz kötött változás áll be. A vedlés természetesen energiaráfordítást igényel. Egy bizonyos része a bocsok élemezéséből a bunda kialakulására fordítódik. Bármilyen betegség, hiányos táplálkozás zavart okozhat a megfelelő időre való új bunda kialakulásában. A bocsok megsinylik, ha nem

Ebben az évben a Nemzetközi Vadásztársaság Konferenciáján vetették fel a kérdést. a fejlődésben elmaradnak.74 sikerül időben bundát cserélniök és megfelelő zsírréteget felhalmozniok. 1952-ig a pontozásoknál csak a bőr méreteit vették figyelemben. (BODEA. kis hangyász. 1967. mint ahogy nem sikerült összefüggéseket találni a koponyaforma. a mar környékén a 10–12 cm-t is. 1984). selymesebb és egy hosszabb.) Azóta párhuzamosan pontozzák úgy a koponya méreteit. Másrészt ugyanúgy. A téli bunda dús. testméret. mint a frissen nyírt juhok. A genetikailag beprogramozott ritmikus szőrzetcserében hiba csúszott. nem a meleg barlangban az anyjuk mellett. Elméletileg megmagyarázhatná a széles színvariációs skálát. A múlt századi vadászmegfigyelések szerint Erdélyben hétféle medve különíthető el a színezet és méret után: nagy fekete. hogy sokkal reálisabb a koponyaméreteket pontozni. Az idősebb példányok őszülnek. két héttel eltolni a szőrhullatás kezdetét (ALMĂŞAN & ILIE. nagy szürke. a nyaki részen. A kifejlett példányok bundájában jól elkülöníthető kétféle szőr. fekete örvös. ivar és színezet között. főleg a fejükön. A Rîuşoron nevelt bocsoknak december–januárban szép hosszúszőrű bundájuk volt. Még a testvérbocsok színe sem mindig egyforma. hogy január derekán kezdték hullatni hosszú szőrűket. február végére be is fejezték a vedlést. A 4–6 cm-es hosszúságú nyári szőrzet télen eléri a háton a 8–9 cm-t. a hason és a végtagok hátsó részén hosszabb mint máshol. nem pedig a bőr. durvább. A felnőtt medvéknél a szőrcsere részben a lekopott. közönséges kis szürke.) A koponyáért ítélt pontszám nem más. hogy a koponya legyen a trófea fő része. majdnem feketéig. és ez tükröződjön a pontozásban is. A későbbi kiállítások szervezői továbbá is engedélyezték a bőrök részvételét a kiállításokon. a testalak. a szabadban voltak. Ehhez . Az lett az eredménye. 1977). Ez azután a téli hidegek beállta előtt megnő és megsűrűsödik. A téli bunda nemcsak hosszabb és sűrűbb szálakból áll. jobb. mint a felhalmozott zsírréteg. A következő évi csoporttal ezt úgy probálták elkerülni. gazdaságosabb hőszigetelő. Minden cemtiméter egy pontnak számít. sőt díjazták is ezeket. hogy utána a gyérebb nyári bundát öltse magára. sokszor késő öreg korig megmarad vagy kiújul. Lehetővé teszi a téli álom idején a csökkentett energiaháztartás mellett – kevés energiaráfordítással – a testhőmérséklet normális szinten való tartását. A bőr pontszámánál összeszorozzák a centiméterben mért legnagyobb hosszat a legkisebb szélességgel és az eredményt osztják százzal. A barnamedve rendkívül sok színváltozatot mutat. A szőrzet a lenyúzott nyers bőrrel együtt a testsúly 15 %-át teszi ki hozzávetőlegesen. Itt a bocsok télen is rendszeresen táplálkoztak. fontos része a szervezet hőszabályozásának. A legszebb bundát április–májusban hordják. hogy kaloriaszegényebb táplálékkal etették őket ebben a periódusban. mint a második tizedesnyi pontosságig centiméterben mért teljes koponyahossza és a legnagyobb koponyaszélesség összege. Egy rövidebb.(15. 1990). de tudományosan nem bizonyított. s a tél derekán úgy néztek ki. amely összeolvadt (RÖSLER. mivel a kikészítésnél sokat lehet nyújtani a bőrt. Egyes szerzők szerint az 1300-as évekig lehetett egy barna és egy fekete alfaj. Az 1964-es firenzei Nemzetközi Kiállítás alkalmával határozták el. A fiatalabb példányokon gyakran látható világos nyakörv. hollófekete. Az 1975–1980 között Rîuşoron végzett kísérletek érdekes megfigyelésre adtak alkalmat. megtört szálak kicserélődését szolgálja. mint a bőr szépségét és méreteit. A medvekoponya és bőr együttesen alkotja a trófeát. ezüsttel versenyző (ÚJFALVI. Rendes körülmények között a medve május-június között veti le hosszú téli szőrzetét. és sikerült kb. hanem nehezebb is. ábra. A bunda színe változik a vöröses fakéreg színtől a sötétbarna.

és megtiltotta a bocsok befogását. mint az életképtelen egyedek kiküszöbölése vagy a hátrányos helyzetű utódok létrehozásának megelőzése.15. 1940). A katalógus szerint ezek közül mindenik medvét a budapesti kiállítás (1971) után lőtték.75-ös pontszámnál csak két koponya volt nagyobb Plovdivban. mert Apafi vadőrökkel védette az erdőket. Közvetlenül 1971 után ebben a két országban úgy látszik. Egyetlen év alatt több mint 100 medvét lőttek ki. Az erdélyi uralkodók és gazdagabb nemesek a középkorban nyugati mintára gondozott vadászparkokat. azaz 0. A Budapesten kiállított 34 medvebőr maximális pontszáma 398.75. Apafi Mihály (1632– 1690) uralkodása (1661–1690) idején a leggazdagabb vadászterület a Görgényi-havasokban volt.19 pont. mint a legtökéletesebb beilleszkedés a környezetbe. Az 1950-es évek előtti vadgazdálkodási elgondolások. A Plovdivban kiállított 129 bőr közül 33 romániai és 13 jugoszláviai bőr pontszáma 400–646.40 ponttal több. vadaskerteket létesítettek (NEDICI. amit a bizottság ítél meg az szőr hosszúságáért.74. itt számos értékes elfekvő adat vár feldolgozásra. előrelátását tükrözik. vadakat. különböző irányban és különféleképpen old meg olyan populációs problémákat. A budapesti 65. megállapíthatjuk a következőket: 1. Vagyis a vad vitalitása nem más. Vadgazdálkodás Vadgazdálkodáson értjük bármely faj ésszerű számbeli gyarapodását a populáción belül. mely sajátos – az ember által nem befolyásolt – élettérben megy végbe. szabályosságáért. fényességéért és sűrűségéért – összesen. A Budapesten díjazott és Plovdivban is kiállított trófeák ugyanazzal a pontszámmal jelennek meg a katalógusban.74 között van.75 hozzáadnak még maximum 30 pontot. A bizottságok ugyana15. 4000 példány. Ez kb. a kettő közötti különbség 248.55. a ma élő medvepopulációnak felével egyenlő. hogy a koponyájuk is nőtt volna. 2. Azért volt lehetséges. vadászatát . Budapesten 1971-ben a legnagyobb koponyapontszám 65. ábra Készülő medvetrófea zon szabályok szerint pontoztak. rendszerint valamely uradalom területére szorítkoznak és a tulajdonos felvilágosulságát. Vagy a koponyát még nem tudják nyújtani? RÖSLER (1990) szerint Ceauşescu 24 év alatt átlagban 167 medvét lőtt évente. megtartva a lehető legmagasabb fokon az egyedek életképességét. hirtelen megnőttek a medvék anélkül. tervek elenyészőek. Plovdivban 1981ben 66. Plovdivban pedig 646. Minden fajra jellemző egy bizonyos szabvány. Összehasonlítva az 1971-es budapesti kiállítás anyagát az 1981-es plovdivi kiállításáéval. A trófeagyűjteményt Scroviştean (Ilfov megye) őrzik.

1990).. (BEIER. Az öregkornak nincs jelentősége gazdasági szempontból. A már megérkezett fiatal medvék valoszínű az állatkertek állományát gyarapították (RÖSLER.. túlzott etetés miatt nem érvényesülhetett.”.és energiaráfordításra. érett és öregkori szakaszra.. ésszerűtlen vadászat. Nemcsak a díjazásra érdemes példányokra kell figyelemmel lenni. az erdőterület vadállományának felelősségteljes vadászati kihasználásáról lehetett volna szó. zárt rendszerű tudományág. és gazdasági értéke van. Az államosított erdő és földterületek. Az első szakasz a sexuális érettségi korig tart. A szaporodóképesség érettségi fokának elérésétől az öregkori szakaszig tart. – nem tudták megtanulni. A vadőrképzésnek itt hagyománya van. a fejlődőképességet és az életképesség kialakulását. összefüggő területen sokkal eredményesebb. vérmedve – több gyökértelen medvenemzedék. 1992). ha a tervezés és döntéshozatal a szakemberek kezében marad. hogy az erdélyi birtokviszonyokból eredő terhes erdőgazdasági állapotokon lehetőleg javítson.76 (GOANŢA. Az egyik Rîuşoron 1975–1980 között növényi táplálékon felnevelt több mint 300 bocs.. guberáló medve. 1993). védelem. a sózás. Hozzájárult a túlszaporodott medvepopulációban amúgy is perifériára szoruló számos egyed számának növeléséhez. Szükséges az egészséges. karbantartása. nevelés stb. téli álom stb. megelőzendő az utánpótláshiányt vagy túlszaporodást és az állomány elöregedését. magában foglalja az utódgondozással (táplálás. A romániai 4-5000 példányszámot elbíró erdőterületen napjainkban kb. Szerencsére a szakembereknek sikerült idejében. Az emberi oltalom alatt nevelkedett vályúból etetett medvelelencek a túlélésükhöz szükséges tudnivalókat – az embertől való félelem. hogy a vadászat – mint az erdészet körébe vágó egyik művelési ág – szakértelemmel műveltessék” (BIRÓ. gyakran a nősténymedve agyonlövésének árán. turisztikával. 8000 medve él. A szelekció a túlzott védelem.) kapcsolatos cselekvéseket. legelők gondozása. még terv formájában. mert ez a szakasz rejt magában a legtöbb veszélyt a bocsok normális. Összefüggő erdőségeket a bükk-fenyő és fenyő-zónában találunk. az ember által előidézett. Ez a medveprogram a világ közvéleményét az erdőben árván kallódó bocsok begyűjtésével áltatta. Az 1950-es évektől a tudományosan tervezett vadgazdálkodásnak látványos eredményeket kellett volna felmutatnia. Lett kéregető medve. A vadgazdálkodás nem szűkkörű. Ebben a fázisban jól elkülöníthetőek súlyban a nemek. A szakszerű vadgazdálkodás három szakaszra osztja az egyed életét: fejlődési. fajspecifikus jellegeinek kialakulására. A vadászokat a medve életének második szakasza érdekli. táplálékszerzés. jól meghatározható identitászavarba keveredett. elszabotálni a keresztezést. A másik kísérlet értelmében a kárpáti barnamedvét kellett volna keresztezni észak–amerikai nagymedvékkel a trófeák méreteinek növelése céljából. holott a bocsokat elszedték az anyjuktól. átalakult etológiai tartalmú. . Továbbá pedig: „.. Fontos szerep hárul a vadgazdálkodásra a nemek közötti optimális számaránynak a biztosításában. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a mezőgazdasággal. a földműveléssel és erdészettel foglalkozó gazdaközösség a modern kívánalmaknak megfelelő munkáskezeket nyerjen”.. lakóteleprendezéssel. A fejlődési időszakban van szükség a legnagyobb idő.. permetezése betegségek és kártevők ellen. A második szakaszra a fajfenntartással kapcsolatos fontosabb viselkedési formák jellemzőek. a vadállatok betegségmegelőzése és számos más vadgazdálkodási művelet elvégzése egységes. de szem előtt kell tartani a korosztályok közötti arányt. Két – normális vadgazdálkodástól idegen – kísérletre hívnánk fel a figyelmet. Megváltozott összetételű. erdőgazdálkodással. 1942). Ez Európa legnagyobb medvepopulációja. 1893-tól Erdészeti Szakiskola létesült Görgényszentimrén a következő céllal: „.. fejlődőképes populáció stabilitásához. „.

bocsok kilövését. és átalakul vadász–ragadozó kapcsolattá. Vadászszokások.77 bányászattal stb. Ha nem avatkoznak be hatékonyan és idejében. mutogatták. Az utóbbi évtizedek vadászpolitikája ilyen negatív eredményre vezetett a medvéknél. vécsi. fancsali vadászatokról. szemmel láthatóan változnak a folyamatok. a főispáni vadászaton 63 illusztris vendég 11 hajtáson vett részt. Kétség kívül. milyen zajjal. hanem a szokások betartására is. 200 szekér fát égettek el tábortűznek. vadászetika Amikortól az ember a medvét nem élelemszerzés. 800 hajtó és 341 lövész jelenlétében. ha ettől a zenebonától nem menekült el. hogy merre irányul ennek a medvepopulációnak a fejlődése. Ez a szokás századunkig dívott. A Ciblesen. Az 1989-es évvel lezárult egy politikai korszak. meg a cselédek hada jelenlétében vadásztak. Egyes ágazatokban látványosan. Egy 1849 utáni főispáni vadászatot említsünk meg ÚJFALVI (1990) munkáiból. Az első vadászsiker családi ünnepnek számított. A középkortól a vadászmódszerekben nem a nagyvad ártalmatlanná tételét kell látni. amit minden valamirevaló. Ez a kísérlet elrettentő pálda kell legyen. felhajtással járt egy ilyen vadászat. téli álmot alvó medvék barlangi vadászatát. hanem hagyományokra épülő rituális. A nyolc-tíz éves fiúkat és lányokat lovaglásra és fegyverrel való bánni tudásra ösztökélték. át kell értékelni vadgazdálkodási politikánkat. és amely nem más. ruházkodás. a múlt század végén (1881) a görgényszentimrei kastély udvarán tartott „medvetoron” Rudolf trónörökös és kísérete tiszteletére a zöldgally-ravatalon elhelyezett elejtett medvéket égő fáklyákkal állták körül. Szóltunk a Wesselényi birtokon. A szolgabíró 100 fejszés emberrel mindig elöl járt éji tanyát állítani. kötelezően betartandó sportszerűséget. Tizenöt-tizenhat éves korban vaddisznóra. Megtiltja a várandós – szoptatós – bocsokat nevelő nősténymedvék. amit ő jónak lát. bizonyos szabályok betartása jellemezte. . magára adó vadász etikettszerűen igyekezett betartani. Például. A sportot pedig mindenkor szertartásosság. A trófeamánia-felfogást el kell vetni a vadgazdálkodásban. szigorúan tudományos alapokra kell helyezni. A felszalagozott. Sok mindentől függ. hajtóvadászatok alkalmával a könyörtelenül minden mozgó állatra való puffogtatást stb. hogy ő döntse el azt a „genetikai vonalat”. A gyerekek nevelésének fontos részét képezte a lovaglásra és vadászatra való felkészítés. 12 pisztolyos. A vadászetika kialakulása hozzájárult a vadászszenvedély nemesebbé válásához. A szolgasereg ajándékot kapott. hogy fogalmat alkothassunk az akkori vadászdivatról. hogy puska nélkül is tud az ember kárt okozni a vadállományban. mint egy esetleges nagyobb pontszámú trófea. A nemesség és arisztokrácia nyugat-európai mintára sok időt töltött vadászattal. 24 kürtös. Ettől kezdve az újdonsült vadász gyűjtőtte a trófeákat. medvére és más vadak vadászatára tanították őket. Elgondolhatjuk. zenekar kísérete mellett ünnepeltek. Természetesen a ceremóniamesterek vigyáztak nemcsak a javakra. Olyan íratlan törvények betartására kötelezte a vadászt. sport jelleget kezd ölteni. akkor megérdemelte a sorsát. divatszerűen űzték ezt a sportot. komoly veszteséggel kell majd számolni a természetvédelem terén. Az eltelt idő alatt intézkedés nem született a medvék sorsát illetően. mint a sebzett vad követése és szenvedésének megrövidítése. A vadászat harmadik napján 1600 hajtó. Az óvatos nagyvad. 6 vármegyei tarack és 86 kopó. Egy éjjel kb. vagyis gazdasági megfontolásból vadászta. zöld ágakon fekvő nagyvadat zeneszó mellett hordozták körbe. és nem szabad csak a vadászra bíznia. változásoknak kell jönniük a társadalom és tudomány minden terén. görgényi. másoknál időre van szükség. példa arra. az ember-medve viszony fokozatosan időtöltés.

akár látszik azon a helyen a nyoma. amit szintén egy ággal jelölnek. a varázs megfosztását látja ezek be nem tartásában. 1990). 10–20 kutya. Ha ellenkező irányba futott a vad. amikor meg lehet jelölni a helyet. de alkalmasnak igen. A mesterlövészek csak egyszer lőttek és készenlétben álltak. szervező. Ezeken a vadászatokon 50–60 hajtó. Az ember-vad közötti párharc végeztével a győztesnek méltónak kell mutatkoznia.78 A továbbiakban szeretnénk idézni Walter Frevert 1957-ben megjelent munkájából (COTTA–BODEA. . nem vágni. a függőlegesen beszúrt ág mögé szúrnak egy kisebbet. Az új funkciókba jutott középszerűség. függőlegesen a földbe szúrt fenyőággal jelölik meg. ha nem is vallotta magát hozzáértőnek. A birtokbavételi gallyat töretnek nevezik. A helyet. Egy másik eset. de nem szabad használni a bükk és egzotikus fák ágait. kifejezések gazdag leltárát dolgozta fel részletességgel RÖSLER (1991). Minden egyes használatos ágat törni kell és nem vágni. az új vadásztörvények nem pótolják a régebbi vadászatok sportszerűségének felemelő voltát. amik nem maga a vadászat részei. Az ágat törni kell. Használható a lucfenyő. Az évszázadokon keresztül kialakult vadászetika az utóbbi pár évtízed alatt megszűnt. Kérődzők és fajdkakas esetén a vadásznak nyújtják át balkézzel tőrkésre vagy kalapra téve a megtalált vad vérébe mártott zöld gallyat. de az irány ismeretlen. Illemtelenségnek tartják rátaposni. A medvével kapcsolatos vadász. állítólag. A vadászoknak az a hányada. hogy megjelölik az ággal azt a helyet. Nem szabad átlépni vagy csúfot űzni belőle. vett részt. Mutatva az irányt. 1969) olyan szokásokat. és tisztelnie kell a legyőzött ellenfelet. egy 35–40 cm-es.magasleseken képernyőn jelentek meg a lelövendő medvék (RÖSLER. és a szépség. akkor a beszúrt ág mellé keresztbe két ágat fektetnek. akár nem. Csoportos vadászatokkor (vaddisznó. amelyik hódol ennek a kultusznak. Hím állat esetében a lefektetett gally hegyes fele mutatja az irányt. ráülni a lelőtt vadra. megszámlálhatatlan erdész és erdésznek öltözött biztonsági személy. cseheknél. ahol a nagyvad állt a lövés eldördülésének pillanatában. akik a trófea és a hús miatt pusztítják a vadat. SIEGERIST (1991) szerint a medvéket előzőleg. és nem szabad meghámozni. míg Ceauşescu egymásután durrogtatott még a földön elterült medvére is. A romániai 40 000 vadásznak szigorú törvények szabták meg a vadászatot.és szakelnevezések. kíséret. cserefa és égerfa ága. szlovákoknál. Gyakorlati értelme. Szeretett legalább tízet legyilkolni egy alkalommal. értékelni tudja a vadászat szépségét. meghívott stb. ahonnan a lőtt vad követése kezdődik. A luxus. Elhatárolják magukat azoktól a vadászoktól. lengyeleknél. hanem az ezt követő zsákmány birtokbavételével kapcsolatosak. dönteni a vadállomány jővőjéről. elkábították. medve) a töretet a vadászmester vagy a vadászat szervezője nyújtja át az illető vadásznak. nőstény esetén ellenkezőleg teszik az ágat. megállapítható az eltávolodási irány. ahol a lövést kapta. jegenyefenyő. még egy ágat tesznek. Ezek a szokások megtalálhatók a németeknél. Ceauşescu és tőle hátrább a két mesterlövész egyszerre lőtt. éspedig a beszúrt ág mellé lefektetve. a volt Osztrák-Magyar monarchia népeinél. míg egyesekre nem vonatkoztak ezek a törvények. Ha a nyomok látszanak.

a kertben. rönkszállítás sokkal nagyobb zajszintet idéz elő. arról a pásztorok nagyon sokat tudnak mesélni. amelyik különösebben nem reagált a zajra. A hétvégi hazamenetelkor a lovakat bezárva hagyják. Libánfalván (1959. mint zavaró körülményeket. A Ratosnya völgyében a falutól távol fakitermelő munkásszállások vannak vontatóló-istállóval. Ratosnyán (1960. A barnamedve aszerint. anélkül. A mindenkori pásztorok természetesnek tartották. hogy a végére érnénk. Ugyancsak Ratosnyán 1991 júliusában a munkástelep (volt úttörő tábor) melletti ólak közül az egyikből egyetlen éjszaka két 50–60 kilós süldőt vitt el a medve. vagy egyszerre több lóban tesz kárt. Míg az állandóan üldözött medvék a fennmaradásukhoz feltétlenül félénkekké kellett váljanak azokban az európai államokban. A Tihu völgyében (Ratosnya) 1976-ban egy este a munkásszállásra az ablakon tört be. Természetesen az elkóborolt vagy . mint a fejszével való favágás. kalandról és a medvék okozta kárról tudósít. behúzódtak az istállóba. de a túlszaporodott. hogy száz birkából csak kilencven az övék. A Ratosnya-patak völgyében épülő duzzasztógát munkálatainál a zaj korántsem illik bele a tájba. Az egyedre jutó élettér csökkenésével konfliktushelyzetbe kerülnek fajtársaikkal. A régebbi és újabb vadászszakirodalom számtalan medvével való találkozásról. a turistautak kiépítésével mindenhova könnyebben és nagyobb számban jut el az ember. a szokványos viselkedésformáktól eltérő magatartást tanúsít. kitermelés. lóval vontatás stb. Az ember-medve viszony kezdeti szakasza kizárólagos gazdasági – élelmezési. IX.) egy kétéves bocsot értek tetten a szilvafán. mert normális egyedsűrűség mellett a háziállatállományban fokozott kár nem jelentős. Hogy a havason legelő háziállatállományban mennyi kárt tesz. Visszájára fordult egy ragadozóval szembeni tolerancia. Az állategészségügyi vizsgálat kiderítette. hogy mennyire üldözik. hogy szerszámaikkal agyonütötték a medvét. utak építése és karbantartása. állandó zaklatásokat. hogy bőséges vagy szegényes táplálékmennyiség áll rendelkezésére. a többi a ragadozóké. sőt a favágók közeledtére sem menekült el. egyiket éjféltájban. A modern erdőgazdálkodás. 20) az istállóban talált rá a gazda az anyamedvére és két boccsára reggel.79 AZ EMBER–MEDVE VISZONY Az ember-medve viszony megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a medve viselkedésformáiról. majd fokozatosan szociobiológiai problémává vált. Télen gyakran akad olyan istálló. hogy a medve veszett volt. heterogén viselkedésformát mutató populáció esetében az okozott kár is fokozottabb. csendes zóna marad a medvék részére. a másikat hajnal felé ugyanabból az ólból. 8000 medve már nagy számuk miatt is összeférhetetlen konfliktushelyzetet teremtett. A turizmus növekedésével. Több kötetre való kalandos történetet lehetne elmesélni. Csak egy pár különlegesebb esetet jegyeznénk le az általunk tanulmányozott területről. míg a Kárpátokban ma élő kb. ruházkodási – kapcsolat volt. ahova még kevésbé jutott el a civilizáció. vagy olyan helyet keres. amit a medve tőr fel és a menekülni nem tudó lovat szétmarcangolja. miután jóllaktak szilvával a kertből. E kapcsolat több évezredes eredménye a jószomszédsági viszony. csak óvatosan legelészve továbbvonult. Sajnos az igazságot nem mindig sikerül kideríteni. addig Romániában a túlszaporodás következtében elszemtelenedtek. ahol kis számban még megtalálhatók. s az ablak alatt alvó munkást csak úgy tudták kimenekíteni a karmaiból. 26. IX. s így jól megfértek egymással. vagy mennyire szűkül élettere. mint utánajárni az elveszett jószágnak. 1992 nyarán többször figyeltek meg nappal a munkások egy kétbocsos anyamedvét. így kevesebb nyugodt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember gazdasági. Vagy próbálja megszokni a fokozott zajt. turisztikai törekvéseit. Könnyebb a medvére fogni a kárt.

ábra.” Bizalmatlanságát sohasem veszti el. goromba és bárdolatlan. szeles. Az embert elkerüli.. hogy mikor milyen hangulatban van az öreg. közvetlen közelében hirtelen felágaskodik s első lábának heves lökésével törekszik a földre teríteni áldozatát. ha az ember nem sebesíti meg. BREHMnél (1929) olvashatjuk. hogy ellenségesen lép fel. X. hogy nem őrzik a nyájat. hogy: „. Az emberáldozat mellett nem sokat időzik. ábra. de előfordul. Támadása többnyire nagyon gyors és hirtelen. vagy gyorsan feléje üget. Ha észreveszi. hirtelen támadott meg”. Megtörténik. merev karmaival az ember feje irányába kap. hogy elvesz egy juhot a nyájból és elviszi. 16. hogy favágókat. s megtörténhetik. Egyik elülső lábának gyors oldalcsapásával igyekszik zsákmányát leütni. a medve nem szokott támadni. sem gazdáik nem bújnak elő. hogy szabaduljon tőle.80 nem őrzött háziállatok a ragadozók – nem mindig a medve – áldozatául esnek.). Oda-oda csap. elmenekül.. akkor is csak azért. mivel erős. Gyakoriak a skalpolások.) 17.havasokban lőtt első medvéjével (1884. mégis jobb csak elméletben kedélyeskedni vele. Áprily Lajos találkozott az öreg „Drugău”-val a század elején és elbeszélésben (1965) örökítette meg. többet is elhurcol és elássa őket. a medve ostoba. Igaz. Rudolf trónörökös a Görgényi. szénégetőket valósággal belopott s váratlanul. ábra A medve által megcsúfolt „Drugău” DALMADY (1908) írja a század elején: „. s ha támad. mikor sem a kutyák. Bizony nem igen lehet tudni. főleg sötét. hogy a találkozás nincs ínyére. azután elfut. Rudolf trónörökös egyik görgényi vadászatán egy fiatal hajtót skalpolt meg a medve és tette munkaképtelenné egész életére (16.. 2. ez a legjellemzőbb . hogy nem hajlandó ragadozásra.. leteperi a földre. zivataros időben. s ennek kifejezést is ad. s hogy esetlensége tán komikus. Megtörténhet. Néha harap is.

és hogy látszólag egykedvűen. Támad minden olyan alkalommal. Az ellenség bevésődését valamilyen lényre vagy személyre irányuló egyetlen cselekedet is kiválthatja. A medve cselekedetei éppen bizalmatlan természete miatt kiszámíthatatlanok. A meglepett medve „huhh” prüszköléssel menekül. vagy az ijedség jeleit mutatják. nem pedig egy meghatározott személy. KREMENTZt idézzük (Brehm után): „Aki valaha szabadon élő medvét figyelt. hogy nem fenyegeti veszély. A rîuşori bocs- . de a valóságban gyanús szemmel követi az ember minden lépését és ha feléje közeledik valaki. Egy Piteşti mellett elengedett Rîuşoron nevelt medvét 150 km-re egy gyümölcslerakatban ütöttek agyon. A medvének emberekkel. még az izgalom felhalmozódását sem. A bevésődési folyamat nem tökéletes. hogy soha teljesen meg nem szelídíthető. legfeljebb egy dörmögéssel. hogy milyen bizalmatlanul ügyel minden cselekedetet és mozgást. Ha nem sikerül idejében ártalmatlanná tenni. farönk mögé bújva várja be az őt követő vadászt. hogy köszönt a medve és elment. Legtöbb esetben a medve menekül el”. s jaj annak. biztonságában háborgatott medve veszélyes. mert bármikor bekövetkezhet az egyed életében. és sokkal agresszívebbekké válnak. ahol az öröklött adottságok nem határozzák meg a cselekvés tárgyát. Gyakran előforduló eset. hogy a fajon belüli bántalmazás – gondoljunk a rangsor kialakulásakor való versengésre – nem vonja maga után a huzamosabb ellenségeskedést. A sebeiből kigyógyult medve nem felejti el megbosszulni a rajta esett sérelmeket. sokszor csak „egy csoport” rögzítődik. Elismerik a fajtárs erősségét. nincs fogékony időszakhoz kötve. Ha evés közben zavarják. amikor közvetlen veszélyeztetve érzi magát. hogy jelen esetben nem „egy emberre” hanem „az emberre” – mint a csoportnak a része – irányul az ellenségeskedés. és hogy vadászatának a legnagyobb óvatosságra van szükség. tisztelik és nem felejtik el. míg biztos benne. Az anyamedvének ha csak a gyanúja is feltámad. hogy a bocsok veszélyben vannak. Ebben keresendő annak oka is. állandó veszélyt jelenthetnek. Innen adódik. ha a kutyák támadták meg. Óvatossága. A csendjében.és gombaszedőkkel vagy favágokkal való találkozása majdnem mindig békés szokott lenni. Bokor. hogy oldalt vagy hátrafelé kitérhessen. erősen morog. és a továbbiakban a tapasztalatnak megfelelően meghatározzák az állat cselekedeteit. az embert ellenségének fogja tekinteni. hogy a medve a szállása körül megforduló erdőkerülőt addig követi nyomon. ha idejében nem veszi észre a rá leselkedő medvét. Az ellenség bevésődése a bevésődés negatív formája és. A természetes körülmények között felnőtt medvékhez viszonyítva a félig-meddig megszelídített vagy felnevelt egyedek sokkal nagyobb területeket kóborolnak be. neheztelést.81 vonása és ez irányítja minden cselekedetét. leginkább bogyó. de nem mutatnak folytonos agresszivitást. A támadásra induló medvék rendszerint félelmetesen morognak vagy velőtrázóan üvöltenek. Érdekes. üvölt. nem félnek megközelíteni az emberi településeket sem. hanem csak egy bizonyos reakciószélességet. mindig úgy iparkodik. annak figyelmét nem kerülhette el. Inkább elmenekül. A medve „arca” teljesen kifejezéstelen és természetes alkatánál fogva érzelmek kifejezésére nem is alkalmas. és a medvéknél évekre elevenen megmaradhat. félénksége dominálja agresszivitását. mert természetes félénkségük – mint gátló tényező – nem működik. Tulajdonképpen része a „tapasztalat útján” való tanulásnak. nem támad. támadásuk egészen váratlannak. Az erdőt járó emberek azt mondják. s csak akkor tér vissza tanyájára. de bizonyos körülmények között nem számítható ki előre a válaszreakciója. vagy legrosszabb esetben néhány kevésbé gyengéd pofonnal intéződik el. A vadorzás vagy vadászat közben megsebzett medvék a legveszedelmesebbek. vagy aki medvét nevelt és vele sokat foglalkozott. azonnal támad. szikla. nem olvasható le róla szándékuk. ezért is tűnik ellenkezésük.

A kitelepített bocsok egy része továbbra is az emberek közelségét kereste lakótelepek körül bolyongva. mint a fajtestvérei között. A turisták által az erdőszélen felhalmozott táplálékra szintén rászoktak azok a medvék. csökkentett lévén a mozgási sebessége. de elég ha észre veszi az anyamedve a bocs és ember közötti veszélyes távolságot. nagyobb része viszont ezeknek a gyökérteleneknek a leszármazottai. . üdülőtelepek medvéiről írt BEIER L. és itt is kialakul a rangsorolás. Alkonyattájt. még az embertől sem. amit ők elfogadnak. Az életterükből kitaszított medvék ezeken a rájuk nem jellemző helyeken összeverődnek. A rangsorban felettük álló sajátítja ki a tetemet. kukaborítgatást választják. egyet egy raktárban öltek meg. és megközelítik. bár többszáz turista nézi az etetést nagy lármával. Ilyenkor „vérmedvének” nevezik. A „vérmedvék” ritkán érhetők tetten. éjszakánként néha hihetetlen számban lepik el a szeméttelepeket a medvék. Az anyamedve okozta balesetek száma azért is nő. s még azután is. gyenge fizikumú. kézből kinálnak élelmet a várakozó medvéknek. mert akadályozta a forgalmat a transzfogarasi turistaútvonalon.82 nevelési kísérletek eredményeként könyvelhető el a Kárpátok kanyarulatában és környékén kialakult – az utóbbi évekig nálunk nem észlelt – medveviselkedési forma. az erdő felé figyel a fajtárs közeledtére. Az anyamedve a túlszaporodott medveállományon belül felerősödött kannibalizmus következtében az emberi település közelében nagyobb biztonságban érzi magát a bocsaival. Egyet dögölve találtak. vagy lassú iramban kénytelen menekülni. ALMĂŞAN & ILIE (1970) szerint az első kitelepített csoportból már az első hónapokban 10% volt az elhullás. nem térnek vissza a zsákmányhoz. s rendszerint ő veszít rajta. de mivel ebben az esetben nincs szó territoriális viselkedésről. A bocsok a biztonságos hátteret nyújtó anyamedve közelében általában semmitől sem félnek. mint a cirkuszban. amelyek az erdei élet helyett a kéregetést. szeméttelepektől guberálva. vagy felparancsolja őket egy közeli fára és ő támadásba lendül. ólakba betörve vagy éppenséggel élelmet kéregetve tengette életét felnőtt koráig. A bocsokat nem hagyja magukra. ugyanúgy mint az életteréből kiszorult. a rangsorolás lazább. Az utóbbi állandóan jelen volt az autópályán az autók között és a turistáktól élelmet koldult. Ennek a csoportnak és az utánuk következőknek a szabadonengedés utáni megfigyelése számos későbbi megbotránkoztató viselkedésre magyarázatot adhatott volna. a nagyediket kilőtték. Rangsor szerinti sorrendben váltják egymást az etetőknél. a medve csak hátra. mert az ember működési területe sok esetben átfedi a túlszaporodott medveállomány életterét. El is nevezték a kirándulók „forgalmistá”-nak. A Kárpát-kanyar városszéli szeméttelepek. Az anyamedve a bocsok okulására nemritkán demonstratív. Az anyamedve nehezebben kerülheti el a találkozást. néha felesleges öldöklésbe fog. botról. és a vadpopulációval való keveredés termékei. Ha megijednek a bocsok. egy másikat az erdőben. Az identitászavarban került medvék egy része a neveldéből való. már nem az elmenekülést választja. hanem támad. Néha. izgága egyedeket. (1992).

élénk. MEDVEÁBRÁZOLÁSOK Minden nép. vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná. mire két anyamedve jött elő az erdőből és negyvenkét gyereket tépett szét. Jellemzője a megítélőképesség. az árvák védelmezőjeként tartja számon. Isten profétáját gonosz. Méghozzá az Isten népének fiai közül valók.17:8) a kölykeitől megfosztott medve erősségéhez. A mogorva. az egy fajhoz tartozó példányok is eltérő természetűek.. a medve nem egykönnyen adja a bőrét (III. az előre ki nem számítható reagálással. és kígyó marná meg” (Ámos 5:18–20). de kevés meri megharapni” – szokták mondani. memória. Elizeus az Úrhoz imádkozott és büntetést kért a csúfolódó gyerekekre. közömbös és lomha. állatkertben. R. galléros pávián. amelyik gyáva. Nem a kutya bátortalanságára vonatkozik. cirkuszban biztos csodáltak medvét. Az Úr mindenhol jelen van. Leslie ellenkező véleményen van: Gyors felfogású. cselekvőképesség. a következő sorrendben: ember. elkeseredett szívéhez. és medve bukkana rá. csak ne a bolond az ő bolondságában”. és átvitt értelemben. asszociálóképesség. ostoba. 1954) szerint a medve intelligencia szempontjából a hatodik helyet foglalja el az ember után. Anthony (COUTURIER. akire rámondják. Brehm a medvét „ostoba fajankó”-nak nevezi. a Jerikóból Bethelbe hazatérő Elizeust.. „A medvét sok kutya megugatja. Mintha valaki oroszlán elől szaladna. Meglehetősen nagy különbség van a különböző medvefajok viselkedése között. bosszúálló (bosszút végrehajtó) medvével a Királyok könyvében (2:23–25) találkozunk. A ógörög mitológia a nősténymedvét az anyai önfeláldozás szimbólumaként. Jámborságáról. Vannak városi gyerekek. 2.17:34–36. ami pedig jellemző a medvére. A medve butaságát hasonlítja össze a róka csalafintaságával az osztozkodó medvékről vagy a medve farkának rövidségéről szóló mese. csimpánz. sohasem szabad megbízni benne. A harcosok vitézségét. játékosság. és a Példabeszédekben (17:12): „Találjon valakire a fiától megfosztott medve. a bűnös hiába próbál elbújni előle: „. 1981). mertékletességéről Ézsiás könyvében (11:7) olvashatjuk: „A tehén és medve legelnek. mert kettőn áll a vásár. számos legendát szőtt alakja köré. és együtt feküsznek fiaik. medve. Éhik Gyula szerint értelem dolgában meglehetősen alacsony fokon áll. nem emberi nézőpontból. különböző arculatát ismerhetjük meg. gyorsabb felfogású és butácska egyedek. Frigyes császár ismeretes meséje). szeretetre méltó vad. tenyeres-talpas nagy test nem mindig a butaság jele. ahol medve él vagy egykor élt. A nép körében elterjedt szokás butának hinni a medvét. Vannak vidámabb és morcosabb. Az anyamedve bátorság szempontjából ellentéte az anyafarkasnak. F. bátorságát hasonlította Sámuel (1. cerkófmajom. hidegvér. Hiába indul a bátor vadász medvét lőni. de ha nem is láttak medvetáncoltatókat. hogy medve vérmérsékletű.83 A MEDVÉVEL KAPOCSOLATOS MONDÁK ÉS SZOKÁSOK. Bár jóindulatú. hanem saját környezetében. akik nem láttak még tehénfejést. A vérmes. R.. A Biblia több részében találkozunk a medvével. indiai elefánt. istentelen szülők gyerekei gúnyolják. sértésnek veszi. azonnali válaszreakció.. saját életkörülményei között. s még humorérzéke is van.”. (HERCZEGH–VOJNITS. Persze. . A „nem szabad előre inni a medve bőrére” mondás bátorságára és kiszámíthatatlanságára vonatkozik. Viszont a mogorva természet gyakran a kötekedésre való hajlammal párosul.

hogy a medve nem eszik dögöt. nálunk élő ragadozó. Régebben pálforduló (I. hogy a téli álmot alvó állat pihenés alatt meghízik. Sokszor olvashatjuk. és támadása villámgyors. Arisztotelész szerint minél nagyobb az állat. hogy a reális életkor nem más. Ezt különben megteszi nyáron is.2) napján érdekel mindenkit. nemcsak a néphagyomány. inkább csak nézelődik. A prémvadászok nem támasztják alá ezt az állítást. ma már csak az Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. az meg lehet győzödve. de nem mászik utána. amely olyan hatalmas csapást tud mérni mancsaival. A medve maximális életkorának találgatására számos írásban találunk adatokat. Mégcsak nem is támad két lábon járva. Pedig nem így van! Viszont az emberáldozat mellett nem időzik sokat. milyen nehézkesen mozog kétlábra állva. A medve mellső mancsával öl. medvéről szokták mondani.84 A csapdában esett farkasról. Mesében olvahatjuk. sunt diuturnioris vitae). ha öleléssel próbálna ölni. későbbi esetlenségük ügyetlenekké teszi erre a cselekedetre. a medve nem bántja. akkor későre tavaszodik. hogy a medve kegyelmez a nőknek. mint a medve. mint a többi. Az anyamedve a bocsokat – ha közvetlen veszély fenyegeti és menekülésre nincs mód – felparancsolja a fára. Középkori feljegyzések szerint az erdélyi barnamedvék nőket rabolnak el és tartanak maguknál. Természetesen adottságuktól fogva végtagjaik alkalmasak a mászásra. Ennek alapja az népi hiedelem lehet. A megvastagodott és összerepedezett talpbőr január-februárban cserélődik. lélegzetét viszszafojtva halottnak tetteti magát. hogy az arányt is megállapíthatónak vélte. kijött-e a mackó a barlangjából? Úgy vélik. Ma tudjuk. Játszadozás közben szívesen másznak fára még a fogságban tartott medvebocsok is. s néha cuppogtat. quod reconditum vult natura). Plinius írja. hogy őket valaki erre késztetné. az életkort a fejlődés tartama ötszörösének mondja. ha február másodikán jó idő van. arcraborulásnak engednek és kegyelmeznek. de az alázatos könyörgésnek. majd felfalja. mint a szaporodás és veszélyezettség arányának függvénye. mozdulatlanul. hogyha az ember földre veti magát. nedvesíti talpait halk morgások közepette – így csökkentve a kellemetlen érzést. Flourens olyan állandónak látta a fejlődés ideje és az életkor közötti kapcsolatot. A támadó medve kutyamódra ugrik négy lábon. de néha a karmait és fogait is használja. . tájékozódik. azaz minél hosszabb idő kell ahhoz. Nincs az állatvilágnak még egy faja. hogy a „medve talpai sok zsírt izzadnak”. Cardanus írja 1546-ban: „mi lassan nő. anélkül. Az lehetséges. Egyetlen csapással letaglóz egy marhát. annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. s az állat télen ebből él. A bocsok a felnőtt kort később érik el. hogy »az ő két első láboknak édes nedvességében azért a medvék felette igen gyönyörködnek és híznak tőle«. hogy így sohasem fog valakit megrohanni. talpait szorgalmasan nyalogatja. Ma is hallja az ember.) napján is. Élettani abszurdum” (DALMADY. még sokáig fűteni kell. regenerálódik. A télire visszavonult medve nem eszik és nem iszik. felágaskodva fog mancsaival odaütni. nyilvánvalóan nevetségesen hatna. Ez mendemonda. ha vetkőzni kezdenek előtte (si mulier sublatis vestimentis. sokáig él” (qui tarde crescunt. ostendit id. hogy valamely állat anya legyen. A fára menekült embert – ha olyan hangulatban van – megprobálja lezavarni. 1908). de szívesen csak fiatal korukban másznak fára. Aki látta medvetáncoltatáskor vagy a cirkuszi mutatványok alkalmával. 25. hogy messzire lehet hallani. vagy a viszketegség miatt nyalja. Dalmády írja: „Miskolczi Gáspár még úgy tudja. Plinius föltételezi. s híres „medveölelésével” halálra szorítja. Amikor a medve a két hátsó lábára feláll. és minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről. rókáról. annál többet él. hogy a medve megragadja áldozatát. annál hosszabb az élettartam. hogy ha már szemtőlszembe áll. Így tudja az írók hosszú sora. Ez alatt az idő alatt vagy a fájdalom. hogy elrágja a lábát és úgy menekül.

akkor a medve visszamegy odújába. aminek »gyertyaszentelő« a neve. az bizonyos. Az elkövetkező telet. Lehet. mint a farkas. hanem behúzza magát egy csendes. mert az rendesen elmúlik magától. biztosan lehűl az idő.. nem is megy rabolni az erdőbe. ezek csődöt kellett mondjanak. A farsangi köszöntők. 1932). Kétségkívül a lakosság. termésvarázsló.. s főleg a pásztorok által befogott bocsokat. hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját. talpa közé dugja az orrát s még nagyven napot aluszik tovább.. idomítására való törekvés.Honnét vette a medve a természettudományi. .. Ennek a hiedelemnek gyökereit Erdélyből származtatták sokáig. pihent oldalára fekszik. ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak. Az ember-medve viszony egyik része a medve megszelídítésére. Ollót.. kijön széttekinteni a világban…Ha azt látja. Van aztán egy napja a télnek. Ha nagy hidegben fürdenek. ott összekuporodik s nagy nyugvással várja. zimakos förgeteg van. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok voltak. hogy télen csak ritkán fürdenek. hogy melyikük únja meg hamarabb a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?/ Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni. mert az ünnep megszegőjének marháin a medve kérlelhetetlenül bosszút vett volna. i. mint a gólya. Ha enyhe időben fürdenek. . hogyha a medve Pokrov ünnepén barlangjába megy. De ha Pokrov ünnepe után a hóban medvelábnyomokat látnak. hideg tél lesz. Mások szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve. /Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve. hogy ők próbálják megmenteni a medvék időjós hírét.” A Volga középső folyásánál élő cseremiszek azt hiszik.85 Enyhe teleken csak pár hétig tartózkodik téli szállásán. előre kiszemelt odúba. Az Új földesúr-ban írja: „A medve igen nagy filozófus. hogy rút. hogy szép. Huzamosan tartó hidegben. olykor előjön. addig élvezi azokat. gonoszűző. – mert az még csak a tél kacérkodása.. s ha zordulni kezdenek. nem keres idegen hazát. hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. /Míg derültek az élet napjai. Ha voltak is az ősembernek a medve háziasítására való törekvései. A székelyeknél a medve ünnepét Elek és Illés napján tartották teljes munkaszünettel. játékok nemcsak a szórakozást. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban? Ez még a természetbúvárok felfedezésére váró titok. s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt. ha még ma is vadon él.. A jegesmedvék állatkertekben a mérsékelt égövön annyira akklimatizálódtak. a hó olvad. megrázza bundáját. Kár február másodikán csak kíváncsiságból állatkertbe menni. ritkán hagyja el nyugvóhelyét. Helységről-helységre vándorolva láncravert medvével és annak mutatványaival szórakoztatták a kapuk elé sereglő gyerekeket. mint a kutya. melyek ők megfogulnak. bölcsészeti contemplatív irányeszméket? azt nem tudjuk megmondani. megtörli szemeit és kint marad. kést nem volt szabad kezükbe venniük ezen a napon. az év tavaszodik. felnőtteket. A farsang ideje alatt a dramatikus szokásokhoz gyakran medvemaszkokat is viseltek. ha nem tudták beidomítani. adománygyűjtést szolgálták. mert különben a csorda összetartását veszélyeztették volna (Székelység f. A farsangi napokat szerencsejóslásra használták. egy bizonyos nagyság elérésekor elfogyasztották. nem megy szolgálni. Az idomításnak egyik változata volt a medvetáncoltatás. ha lágy hízelgő szellők lengedeznek. mert fáznak. Elég az hozzá. pedig lép lesz abból. néhány nap múlva enyhülés következik be az időjárásban. Egészen a huszadik század derekáig lehetett látni ilyen medvetáncoltatókat Erdélyben. verőfényes nap van. nem megy többet vissza odújába. míg havon fagyott medvét még senki nem látott. tél derekán. hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. s nem a tavaszt jósolják. enyhe tél fog következni.

A legtöbb északi népnél megfigyelték a medvekultuszt vagy legalábbis maradványait. század elején fejedelmi szórakozás volt a fogoly medvék és a nagy kutyák között rendezett viadal. Nem lehet tudni. bosszút áll a gonoszokon. rajuk zúdítják a medveős bosszúját. VITA ZSIGMOND (1992) írja. hogy az ardenneki hegyekben kötelező szokásként tartottak gyűjteni egy közös alapba minden lelövendő állatért. imádkoztak. mi célból tartották őket. hogy az eljövendőben is hozzon szerencsét a vadászaton. amit nagy ünnepélyeséggel. és éppen ezért a nagyvadakat megtisztelik azzal. hogy a marosvécsi vár körüli sáncban medvéket tartottak. Már a régi Rómában a medvék részt vettek a cirkuszi játékokban. szertartásossággal minden adakozó jelenlétében feláldoztak. rájuk hárítják a gyilkosságot. Tacitus írja. Madridban olykor bikamedve küzdelmekben gyönyörködtek. Mondáik szerint népüknek ősatyja volt. Utána lakoma következett. a Nagy Medvecsillag vállán jött világra. megelőzve ezzel a bosszúját az elkövetkező vadászatokon. Kötelen mászkálnak. kérték az isteneket. hogy a legbátrabb állatidomító sem reszkírozza meg szájkosár nélkül a medvemutatványt. ezüsttel feldíszítik. Első Gordianus császár egy nap alatt 1000 medvét hozatott a küzdőtérre. az állatnak az a szerepe. Megvolt a régi finneknél. mondáik bizonysága szerint a medve istenek szülötte és kedvence. Nem győznek előtte siránkozni. ezért kérik. amiket felnevelésük után hasonló ceremónia közepette áldoznak fel. amelyik élve és holtában is szerencsét hoz. míg egyik medve megölt egy őt ingerlő lovászt. lábat vagy fejet. drága selymekbe burkolják. bukfenceznek. bicikliznek. A jelenlevők nyírkéreg-álarcot viselnek. a rómaiaknál Diana testesítette meg az erdők és vadászok védelmét. Előjelekből való jóslásokba bocsátkoztak. Annyira megbízhatatlanok. miközben nem szabad a medve nevét kiejteni. Az észak-ázsiai népek nemrég még űzték a medvevadászat rituális kultuszát. azután a koponyát szertartásosan szent helyre teszik: templomkunyhó padkájára. A szibériai jakutok az elejtett medve mellett óbégatva vádolják. hogy megvédje a gazdáját a megölt medve bosszújától. Lélegzetvisszafolytva nézzük a nagyragadozók nagyra tátott szájába tett kezet. Az osztjákok és vogulok a medvében fogolyistenséget tisztelnek. az emberiség szellemi fejlődése szolgálatára. A görögöknél Artemisz. Az ókorban nem indultak vadászatra. bocsássa meg nekik a gyilkosságot. így készítik elő a 4–5 napos ünnepi torra. Az obi-ugor nyelvrokonaink .86 A cirkuszi mutatványoknál gyakran láthatunk idomított medvéket. a Hold mellett. Az ainók a medvét istenükként tisztelik. valamennyien tőle származnak. de mindig felcsatolt szájkosárral. A XVIII. szidják a gaz tungúzokat. hintáznak és egyéb mutatványokat visznek véghez. az asszonyok jajgatásával kísérve. a Nap körül. hogy keresik a szellemük kiengesztelését. Az ünneplő közösség gazdag áldozati ajándékokkal halmozza el a medvét. kérlelik tetemét. Nekik tulajdonították a vadászat és vadászfegyverek feltalálását. Diana ünnepén marhát vettek a pénzen. Áldozatokat mutattak be előtte és utána. Szerintünk minden állat úgy érez és gondolkozik. ajándékokkal halmozva el őket a zsákmányból. és érezze jól magát. szent fák agvilláiba. azzal táncolják körbe a medvét. Vadászatát ceremóniákhoz kötik. hogy ő is részt vesz a szertartáson. szent állatnak tartják és félnek tőle. de az állat sohasem a medve. Az elejtett medveisten tiszteletére napokig tartó ünnepi tort ülnek. abban a hitben. ahol az arra érdemes vadászkutyákat szintén megünnepelték. A megölt medve fejét és bundáját a falu központi terén helyezik el. alvósátrak szentelt zugába vagy barlangok mélyére. A „medveleány” segíti a jókat. Párizsban még a múlt század elején is összeuszítottak leláncolt medvéket kutyákkal. mint az ember. Gyakran fognak bocsokat. míg az istenek akaratát ki nem fürkészték. segítené meg őket a vadászatban.

Valószínű. 1993). Armăşoaia (Vaslui megye) mellett találtak olyan szkíta mintára készült bronzplakettet. Néha 6 cm hosszú és 1. A barlangi medve kemény. annak legyőzendő erőihez való viszonyát. barlangi medvebocs combcsontjából. főleg vaddisznó. Nem ritka a háromlyukú medvecsont-fuvola. Feltűnő. lefekvés előtt medve vagy farkas szőrével kell befüstölni. messziről megszólította és rábeszélte. medvevadászati jelenetekről. A XVII-században Kamcsatkában szokás volt. A fog elhajló hegyét letörve – sok mixnitzi medvefogon látható –. század elején ősi medvekultusz érdekes bizonyítékait fedezték fel Svájc és Ausztria barlangjaiban. gyakran egészen a fog közepéig bevágódva két cm szélességben. ha bennszülött találkozott medvével. eszközök mellett szabályosan eltemetett. amelyeket a jégkorszaki ősember szerszám gyanánt használt.87 napjainkban is rendeznek medveünnep-fesztiválokat. mindig ugyanazt a részt fordítva befelé. A késői neolitikumból Cetăţeni helység mellett olyan temetkezési helyeket tártak fel. A szerszám segítségével az ember létfenntartása alapvető szükségleteit elégíti ki. Ezeket a fogakat valószínű a nyersbőr tisztításánál a zsírréteg lekaparásakor kaparónak használták. 1957. annyira finoman lecsíszolva. hogy tartsanak barátságot. a megmaradt rész teljesen beleesik az ököl ütési irányába. medvék. az ismeretlennel szembeni gyengeséget fejezi ki. Más fogak tengelyére haránt irányban húzódó mély barázdák vannak éles széllel. segélykérést a tudatlanságból fakadó erőtlenségben. NANIA (1977) Argeş környéki szokásokat ír le a medvével kapocsolatban. A késői római korból Romula és Sucidava mellől cserépedényeket ástak ki. hogy tolvaj módjára törtek be a házakba és mindent átkutattak. Szükségét érezték a medve barátságának. hogy a fog az asztallapján megállítható a lekoptatott részen.és medvefogakat találtak.5 cm széles teljesen simára csíszolt kopási felületeket találtak szemfogakon. elszenesedett búzát és bizonyára valamikor bort tartalmazó cserépedényeket találtak. a csúf és az ijedség elűzésére a pásztorok kilyukasztott. szívós metsző. amelyekben medvecsontokat. Magyarországon az istállóskői barlangban találtak sziklahasadékokba erőszakkal bepréselt medvekoponyákat. a medvecsont-hangszerek a medvekultusz szolgálatában állottak. hogy mágikus erejű dísztárgyak voltak. hogy éppen azok az őskőkori csoportok készítették fuvoláikat barlangi medvecsontokból. Európa-szerte számos barlangrajz tanúskodik medveábrázolásról. mint például: madarak. Az utóbbi évszázadokban még használták a medvebőrt lakásdíszítésre. A XX. felfűzött medve és farkasfogakat hordtak. melyeken virágmotívumok között számos állatrajz található. HAJDÚ–MOHAROS.és szemfogai alkalmasak voltak bizonyos munkálatok elvégzésére. mert ezek olyan szemtelenek voltak. (VÉRTES. A kezdetleges művész az önmaga alkotta képzeletvilágban véli megtalálni mindazt az erőt. amikről feltételezik. a szerszám viseli készítőjének a környezetéhez. amelyeknél a medvekoponya-temetkezést és a medvekultuszt találjuk. de praktikusságát nem. felfordítottak. Legrégibb nyomai az ember vallási elképzeléseinek. A medvevadászat fokozatosan elveszítette kultikus értelmét. A római korból Poiana Tecuci helységben olyan kilyukasztott ezüstlemezbe foglalt. kövekből rakott sírkamrába zárt medvekoponyákat találtak. A kép az ősember félelmeit. szarvasok. A bátorságért. amelynek hiányát a valóságban érezte. A megijesztett gyereket este. öltözködésre. A mixnitzi barlangban olyan medvefogakat találtak. Apor Ta- . amelyben a több zoomorf forma között jól kivehető három medvefej. Romániában számos helyen találtak ilyen fogakat paleolitikumi és neolitikumi rétegekben. Az ősember tűzhelyei körül talált feltört csontok. a medvekultusz legősibb bizonyítékai.

Máramaros címerében két lábon ágaskodó medve van. Számos használati tárgyra vésett. medvét. A vargyasi Máthé család címerén a kék pajzsban álló medve jobbjában egyenes kard. Nemzeti. baljában korona van. A protestanizmust ábrázoló medve Bernből származik. Németországban 1382-ben Zsigmond herceg „Aranymedve Rend”-et alapít. 1900. Marosvásárhely részére Bethlen Gábor a székely nemzet régebbi címerét adományozta: kék pajzsmezőben kivont kardra szúrt medvefej.. melyből félmedve és féloroszlán emelkedik ki (PÁLMAY. klérusi. hollandoknál. Bern. a fenyőt jobbra-balra lengető medve a katolicizmust űzi. Egy ExLibris-en találták meg a Stîrcea család címerét. Láthatunk négy vagy két lábon álló medvét. Azonkívül kacagány. galloknál. . -karmokat. nyelvű vagy karmú medvéket. Csak a német helységnevek közül 88-ban találunk. Medvealak számos kézművesedényen. spanyoloknál.. A makfalvi Albert család címere kék pajzsban. szív és korona körül csillagokat láthatunk. pisztolytok s a téli gúnya is abból készíttetett”. egyenes háttal ülőt. A csíktusnádi Betegh család címere: kék pajzsban. Számos érme és bélyeg visel medvefigurát a görögöknél. svájciaknál. A medvezsírt a gyógyászatban használták. 1941). (SZÉLL. Az utóbbit Venceslav Milka festette meg. előtte magyar vitéz áll. németeknél. vadászélmény zoomorf figurái között találunk medvét. zöld téren vörös öltönyű vitéz által keresztülszúrt álló medve. a görgényi „öreg Vasile” medvevadászt Petelei István az irodalomban örökítette meg. első lábbal támaszkodó medve áll egymással szemben. kelyhen található. szív és korona páncélos karban. erő jelképeként tisztelték. az első két lábára támaszkodva ülőt. A vadászati rituálé szellemi kapcsolata az istenséggel a művészetben és az irodalomban a későbbi korokban megmaradt. jobbjában karddal.88 más (ÚJFALVI. és találhatunk színezett szemű. a vitéz pedig jobb kezével egy dárdára támaszkodnak. A medve ábrázolásának sokfélesége a kompozícióban. Kelet–Karélia. Berlin. A heraldika szerint a medvét az előrelátás. II. Az idős görgényvölgyi „Drugău”-t Áprily Lajos. zöld dombon álló természetes színű medvéből áll. rómaiaknál. amelyben előfordul a medvenév. lovagrendi. az elfoglalt helyének fontosságára utal. belgáknál. városi. az úri házi bútorok és szobapadlózat bölény –. természeti elemekből alkotott figurális kompozíciót láthatunk. Madrid. Az „úri” lőportartók sorába tartozó porszarun a díszített mező legnagyobb részét egy vadász és a hátsó lábain álló medve szembenéző. nyeregtartó. A székelyudvarhelyi címerben a páncélos karban lévő kardra szúrt medvefej. A körösi Ferencz család sisakdíszén korona van. oroszoknál. számos családi címeren és mint ornamentáció ex libris-eken gyakran szerepel. A Th. A sófalvi Illyés család címerében kék pajzsban álló medve van. 1975). -mancsot. amely 1836-ban „Albert Aranymedve Rend”-dé alakul. Egy 1682-ből való csíkszeredai lőporszarun tréfás vadászjelenetet ábrázoló. A magyar Helységszótár (1913) tíz magyar helységnevet sorol fel. de gyakrabban medvebőr szőnyeggel boríttatott. de Renesse által 1895-ben kiadott „Dictionnaire des Figures Héraldiques” nyomán 825 európai híres ember vagy úri család címerében találunk medvéket. kalpag. melyen két kétlábon álló. karcolt vagy rajzolt mágikus jel. A medve baljával. 1990) írja: „. csak medvefejet. olaszoknál. franciáknál. 1904). Frigyes német császár „Saint–Gall Rend”-je szintén medvét ábrázol. fertilitás. medvefejet. míg az Ágota helységében a kétlábon álló medve botra támaszkodik. vitatkozó alakjai töltik ki (MOLNÁR. Ungvár. Európa-szerte számos helységnévbe beolvadt. Bruges címerében találhatunk medvét.

und Nadelwälder bis zu den Alpenmatten. Das Weibchen wird mit drei ein halb Jahren Geschlechtsreif und zu einer Begattung kann es nur jedes zweite Jahr kommen. die in Rîuşori aufgezogenen und in die Wildbahn ausgesetzte Jungbären und deren Nachkommenschaft. die Dauer der Trägigkeit beträgt 7–8 1/2 Monate. das hier der Bär Lebensräume zwischen 300 und 2000 m ü.89 ÜBER DEN KARPATISCHEN BRAUNBÄR Zusammenfassung Der Braunbär ist das größte Raubtier Europas. abgesehn vom Herbst. Der stark angewachsene Bärenbestand. wegen dem Verhältnis zwischen den Geschlechtern und eine zeitliche Verschiebung der Geburte vorkommen kann. Die Monogamie der Bären ist nicht eine vollständige. sondern auch im Kannibalismus der Jungen und schwächeren Artgenossen gegenüber. Die Individuendichte und das besiedelte Territorium ist während des ganzen Jahres dasselbe. Diese Schwierigkeit wird noch durch das einstellen der Futterstellen erhöht. da sie ständig wichtig ist. daß der Bär auch für ihn nicht spezifische Lebensräume besiedelt. wenn oft Wanderungen von mehreren Kilometern unternommen werden. Bei Bären die Luderplätze und Mülldeponien besuchen ändert sich die Fluchtdistanz in eine Vorsichtsäusserung um. Noch im Jahre 1952 wurde Bulgarien mit 1200 Exemplaren als dichtestes Gebiet angegeben und Rumänien stand mit 1000 Bären an zweiter Stelle. Die Siedlungsdichte schwankt zwischen 1.und Căliman-Gebirge – können wir feststellen. Die ungefähr aus 8000 Tieren bestehende karpatische Population aus Rumänien stellt bezüglich der Nahrunganschaffung einige Probleme. Obstgärten und Plantagen wo dann die Fluchtdistanz nicht mehr eingehalten wird. wenn auch auf die nördlichsten Teile des Kontinentes auf Treibeis gelegentlich Eisbären verschleppt werden. . Die Begattung erfolgt im Mai–Juni. Zu dieser Zeit besuchen sie Wälder mit reichen Erträgen von Eicheln und Bucheckern. bewohnt. Der Bär ist in erster Reihe Pflanzenfresser und die Bezeichnung „Raubtier” beziecht sich eher auf seine Stellung im Tierreich. Unsere Arbeit stützt sich auf ein reiches Material von Jagdtrophäen (über 140 Exemplaren). Die hier aufgewachsenen Nachkömmlinge führen die erworbenen und veränderten Verhaltungsweisen weiter. Die Muttertiere leben nahe den männschlichen Siedlungen zusammen mit den Jungen in größerer Sicherheit als zwischen Artgenossen.6/ 1000 ha bis 2. Misch. haben zu einer Schichte innerhalb der Population beigetragen. Diese breite Zone umfasst Eichen-. Der allzustarke Schutz des Bestandes kam nach dem Jahre 1989 in eine fast vollkommene Verweisung. betteln sogar an Landstraßen. die schon Zeichen einer Wurzellosigkeit zeigen. Schon 1979 stand Rumänien mit 5700 Tieren an erster Stelle. Sie fürchten sich nicht den Menschen. besuchen in der männschlichen Umgebung Mülltonnen. Die Ernährung gibt dann oft Anlass zur Aggression.56/ 1000 ha. besuchen Getreidefelder und Obstgärten. Wenn wir das untersuchte Gebiet betrachten – daß besonders einen Teil der Ostkarpaten umfasst: Gurghiu. Der größte Teil hält keinen Winterschlaf. Die nötige Menge und Qualität der Nahrung bestimmen die Größe des besetzten Gebietes und zugleich auch das agressive Verhalten. Aus dieser Übervölkerung geht hervor. was wieder zu einer Identitätstörung führen kann. auf Beobachtungen und auf die uns zugängliche Fachliteratur. wird Europa nur durch den Braunbären besiedelt. rauben Haustiere. Das Männchen ist gelegentlich Polygam. Die Zerstörung der Populationsstruktur zeigt sich nicht nur in der Aggressivität. M.

In der ersten Zeit winseln die Jungen. Auch sind viele Parasiten bekannt. Es ist ja bekannt. Auf einer Strecke von einigen zehn Metern können sie eine Geschwindigkeit von 50 km/h erreichen. Damit es nicht zu unnützen Kämpfen kommt. Auf Bäume klettern sie gut (besonders die Jungtiere). Wie leicht Jungtiere zu behandeln sind. daß Bären bei Zirkusvorstellungen fast immer einen Maulkorb tragen. Die Jungen spielen sehr viel neben dem Muttertier. wenn es mehrere sind. sie werden in die Nahrungssuche eingeführt. auf Gefahren aufmerksam gemacht. Der Braunbär verträgt die Gefangenschaft schwer. daß das Körpergewicht um 10–15% sich verringert. Jungbäre aber sind dressierbar. nehmen aber inzwischen auch andere Nahrung zu sich. noch um Stärkedemonstrierung der Männchen oder Verständigung zwischen den Geschlechtern handelt. Während des Winterschlafes verlangsamert sich die Entwicklung. Wachseinperioden. können aber auch gut galoppieren. Gewöhnlich zotteln sie langsam einher. sie sind fähig aus den Geräuschen des Waldes.und Morgendämmerung am aktivsten. bergauwärts bewegen sie sich besser und abwärts rollen sie manchmal einfach hinunter. sondern es wechseln längere Schlafperioden mit kürzeren Pausen. den aggressiven Drohungen. Bei Răstoliţa am „Lisztes” fanden wir auf einer nicht großen Fläche (600 ´ 50 m) 133 „Bärenbäume”. Der Bär führt ein nächtliches Leben ist so in der Abend. haben sich gewisse Drohverhaltungen ausgebildet. dann sogar weniger. Die Aggressivität ist eine zeitaufwändige Sache und dem aggressiven Individ bleibt nur wenig Zeit und Gelegenheit für die Arterhaltung. der aber kein letargischer Zustand ist. Das Fehlen der Nahrungsmenge und die Schwierigkeit der Anschaffung bei hohem Schnee. Es ist anzunehmen. Das Fasten von 60–80 Tagen bringt mit sich. In der Fachliteratur sind mehrere Krankheiten erwähnt die den Bären belasten können z. Ihr Gang erfolgt mit entgegengesetzten Beinen. da die junge Generation dadurch den Schutz genießt und trägt zum erlernen des Angriffes oder der Verteidigung bei. spinnen später wenn sie schon groß sind brummen sie und heulen. weniger das Sehen und das Gehöhr ist auch gut. Um ihre Rangordnung kennen zu lernen genügt wenn man die Begegnung von zwei Bären beobachtet. am Ende des zweiten Jahres können sie 80–120 kg wiegen. Bären orientieren sich nach bekannten Gelendemerkmalen. Dem stärkeren. B. so schwer und unzuverlässig sind sie später. die fremden Stimmen abzusondern. Bis zum Herbst erreichen die Jungen ein Gewicht von 25–50 kg. Meist sind es Fichten die zur Paarungszeit starke Kratzspuren und abgerissene Rindenstücke aufweisen. zwingen die Bären zum Winterschlaf. Orientierung und Kenntnis der Umgebung wird ihnen vermittelt. manchmal erheben sie sich auf zwei Beine und schreiten so vorwärts. weicht der schwächere weniger aggressive aus. Merkwürdig und oft disputiert wurden die sogenannten „Bärenbäume”. daß es sich hier nicht um Krallenwetzen. Die Aggressivität des Muttertieres dient zur Weitergabe der Erfahrungen. Sechs–sieben Monate lang werden sie gesäugt. ähnlich wie junge Hunde. auch Tollwut. Am besten ausgebildet ist der Geruchsinn. Im Trab setzen sie ihre Beine entgegengestzt. Das neugeborene Junge hat ein Gewicht von 4–500 g. Verdauungsstörungen.90 Die Jungenaufzucht erfolgt ausschließlich durch die Bärin. Revierabgrenzung. Mit dem Muttertier verständigt sich das Junge durch muksende Laute. sondern um eine Beruhigung der . All diese Stimmäusserungen geben eine Kommunikation oder eine seelische Lage wieder.

konnten wir durch die von Reményi (1954) angewandten Profilpolygone demonstrieren. ritterlichen. daß auch ohne Waffen dem Wildbestand Schaden beigefügt werden kann. als auch der Verälterung der Population. Kultische und heilende Eigenschaften werden den Bärenzähnen. als auch dem Schmalz vermutet. Die letzten Jahrzehnten bewiesen die negative Auswirkung auch auf diesem Gebiete und bieten ein Beispiel dafür. Am häufigsten wird die Jagd am Köder. Der Braunbär stammt vom Ursus etruscus ab. verschiedenen Knochen. Die Übergänge die sowohl in den Maßen. Für die Jagdwirtschaft ist es von großer Wichtigkeit das optimale Verhältnis zwischen den Geschlechtern. Sowohl die Legenden. als auch in ritualen Bärenfeste – die bis kurz bei den Seklern bekannt war – ist der Bär anwesend. lassen eine Trennung in mehrere Typen nicht zu. Als Trophäe wird die Decke und der Schädel angesehen und seit 1964 wird an erste Stelle der Schädel gesetzt. also Nahrungsund Kleidungsbedürfnis und wurde erst später ein sozio-biologisches Problem. Wir konnten Schädel von 90 Männchen und 50 Weibchen vermessen. Aus der Volkstradition und Bräuchen geht eine gewisse Verehrung des Bären hervor.und Wildwirtschaft müßte man die Trophäenmanie auch etwas absetzen. Unter den vielen Jagdmethoden wird jetz die Treibjagd und der Anstand am meisten praktiziert. Kohl– Stugren (1983). Schädeln. Der Schaden den der Bär in Haustieren. oder die Bärin die ihre Jungen führte.91 stark beanspruchtem Nervensystems. verschieben sich etwas die Grenzwerte. daß die angegebenen Werte in den weit meisten Fällen von ausgewachsenen. Rösler (1972). basilar und frontal – Ansichten in einer einzigen Ebene gezeigt sind. Da aber unser Material reicher ist. Diese Methode erlaubt die Variation graphisch darzustellen. Die Verschiedenheit der Schädel innerhalb der Art. als auch in der Form sich zeigen. Auch im Frühjahr 1994 fanden wir ab der selben Stelle wieder viele „Bärenbäume” doch viel wenigere als im Vorjahr. Das Verhältnis Mensch – Bär war zuerst nur ein rein wirtschaftliches. adulten Tieren stammten. da die drei – sagittal. klerikalischen und FamilienWappen oder an Ex Libris können wir die Figur des Bären entdecken. vorbeugen der Übervermehrung. Nur verwundete. Für die statistische Auswertung konnten 27 Maße von einem Schädel genommen werden. die Streuung. der Variationskoeffizient als auch der kleinste und größte Wert angegeben. die Mittelwerte hingegen nur recht wenig. Es wurde der Mittelwert und dessen Mittlerer Fehler. was die Stabilität der Population sichert. Vasiliu–Stănescu (1983) und Rösler (1984) angegeben wurden. Aus Rumänien sind von 32 Ortschaften Bärenreste aus verschiedenen Schichten durch Paläontologen entdeckt worden. In der Jagd. Wirtschaften verursacht. angeschossene. Man muß in Betracht nehmen auch das Verhältnis zwischen den Altersklassen. in die Enge getriebene Bären wurden dem Menschen gefährlich. kann auf die starke Vermehrung des Bärenbestandes zurückgeführt werden. der Vorsicht und der Kraft benützt. Unsere Werte zeigen keine wesentliche Unterschiede gegenüber denen die von Almăşan–Vasiliu (1962). Unter den vielen Jagdtrophäen waren viele „Goldmedailler Bären” vertreten. Diese Profilpolygone wurden am Computer ausgearbeitet. wo wir auch die Bilder der Schädel beifügten. In zahlreichen nationalen städtischen. .oder am Luderplatz ausgeübt. In der Heraldik wurde der Bär als Vorbild der Fertilität. Von den untersuchten Schädeln (69 ♂♂ und 34 ♀♀) erreichten (73 55 ♂♂ und 18 ♀♀) die Werte einer Goldmedaille und dies beweist. der im unteren Pleistozen auftretendem Ursus-Gattung sich ablöste.

E. ALMĂŞAN. E. Ed. Ed. marsicanus). Kolozsvár. C. A. genetică şi ameliorare.–COTTA. C. BIRÓ D.92 IRODALOM ALMĂŞAN.S. Ver. (1988): Bonitatea fondurilor de vînătoare şi efectivele optime la principalele specii de vînat din R. Did. Agro-Silvică. Budapest. E. Ed. B. C. A. BARASH. P.R. Verh. Verh. 4. Agro–Silvică. P. XXIII. BODEA. – SCĂRLĂTESCU. 10. Budapest.–POPESCU. Bukarest. Móra Ferenc. (1977): Magyar Encyclopedia. vol.R. Bucureşti. Bucureşti. (1929): Az állatok világa. f. Bucureşti. f. animal insuficient cunoscut. H. AL.) în R.P. Mitteil. o problemă vînătorească şi ştiinţifică. A. Acta Theriologica vol. LXIV. „Ursul brun” (Ursus arctos). A. Budapest. T. (1977): Fenomene biologice legate de popularea suplimentară a unor terenuri cu urs (Ursus arctos arctos L.P. G. (1967): Ursul–obiectiv vînătoresc. ÁPRILY L. Did. farkasok. (1942): Ursul carpatin. Min. L. sieb. BOGOESCU. ALMĂŞAN. P. (1992): A marosvécsi vár és gazdái. APÁCZAI CSERE J. a reproducerii şi a ibernării ursului. V. Agro–Silvică. Carpaţii. BREHM. E. A. Mitteil. XII. 2.. BERGER. M. Elbeszélések. A természet XLIII. (1992): Egy urbanizálódó medvepopuláció. E. Studii şi Cerc. (1979): Ursul brun în Abruzzi (Ursus a. zu Hermannstadt. XXXVIII. vol. BĂNĂRESCU. Bucureşti. şi Ped. (1963): Contribuţii la cunoaşterea răspîndirii şi biologiei ursului (Ursus arctos L. 1. N. Ed. V. ALMĂŞAN. (1960): Ursul. E. C.S. Carpaţii. őzek.–BALUŢIA. XXXV. H. BRUGNOLI. Bucureşti. (1969): Biologie generelă. (1967): Zur Kenntnis des rumänischen Karpatenbären. H. Budapest.) în România. ALMĂŞAN. zu Hermannstadt. ALMĂŞAN. (1953): Zoogeografia. (1942): Et in arcadia ego sau pe romăneşte: m-am întîlnit şi eu cu ursul. Fecskék. (1980): Szociobiológia és viselkedés. BIRÓ D. 7. „Ursul brun” (Ursus arctos). – STUGREN. BOTEZAT. – SANIELEVICI. Bucureşti. Braşov. . Ed..P. – DABIJA. Művelődés. A. Intern. BIELZ. 1. (1979): Bonitatea terenurilor de vînătoare pentru ursul brun (Ursus arctos L. 11. C. 5. Naturw. ALMĂŞAN. O. 7. S. BACHOFEN von ECHT (1939): Der Bär. BEIER. H. BUICAN. A. (1980): Atlas zoologic. Natura. (1993): Görgényszentimre nevezetességei. XLI. A. Leipzig. sieb Ver. H.–ILIE. 4. Silviculturii. Studii şi Cerc. Kriterion. (1961): Principalele specii de vînat din R. Tud. H. AXENTE. Natura. vol. BOTEZAT. ALMĂŞAN. (1914): Die Fauna der höheren Wirbeltiere Siebenbürgens in den letzten 40 Jahren. Intern. (1960): Érdekességek az állatvilágban. BRELAND. Simp. Művelődés. V. Bucureşti. D. A. (1888): Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestande. (1966): Az élőlények fejlődése. H. Könyvkiadó. Carpaţii. Naturw.–POPESCU.România. V. Budapest. Bukarest. (1967): Recoltarea şi valorificarea vînatului. H. BOBRINSCHI. şi Ped. Gh. (1942): În jurul nutriţiunei.–VASILIU. A.P.) în Carpaţi. D.S. D. (1965). Simp. Braşov.

A. Anal. II. Z.93 CĂLINESCU. C. GEORGESCU. S. Das Tier. V. GRASSÉ. (1928): In den Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens.S. I. J. GEORGESCU.–GROSSU. P. S. (1971): Monografia Gurghiului. V. (1968): Anatomia comparată a vertebratelor. (1976): A biokémia alapjai. „Ursul brun” (Ursus arctos). Budapest DANETI. (1963): Studiul resturilor osoase de carnivore descoperite în aşezarea de la Stînceşti. J. H. Simp. . J. O. (1989): Mamiferele sălbatice din România. – BODEA. IV. 3. Ştiinţ. 1. (1954): L'ours brun (Ursus arctos L. P. J. fasc. M. P. 2. – LATES. B. V. (1967): Zoologia vertebratelor. Tom. E H L (1990): Gute Bären. Grenoble. G. A. Acad. Intern. (1942): Ursul Carpatin. „Al. DORNESCU. d'hist. GILBERT. COUTURIER. P.). A. XIX. Wien. CSABA GY. Intern. (1908): Mendemondák a természettudomány köréből. COMSIA. Medicina Könyvkiadó. I. P. R. (1970): Ursul în Sud-estul podişului Transilvaniei. Carpaţii. V. A. Ver Neumann. Ed. D. Nat. Bucureşti. (1963): Contribution ŕ l'étude morphologique et zoogéographique de l'ours brun dans le néolithique Roumain. CYRANO (1922): Egy párbaj a rengetegben. M. Trav. Ed. S.–POP. (1967): Drumuri de toamnă ale ursului. M. Neudamm. A. CHINDREA. Kolozsvár. I. Braşov. Bucureşti. Braşov. 2. COUTURIER. (1967): Radiobeobachtungen an Grislybären. A. Basel. 5. Dacia Könyvkiadó.. M. (1980): Ursul din Carpaţii României. Bucureşti. (1979): Orvosi biológia. Bucureşti. V. München. M. COTTA.und Schwarzwildbestände. DALMADY. şi Encicl. vol. GEORGESCU. GEORGESCU. 2. P. FELSZEGHY Ö. (1979): Capturarea şi creşterea în captivitate a puilor de urs în vederea populării fondurilor de vînătoare. FLORSTEDT. FREIDER. Ed. Mammifčres. D. (1942): Cum urmăreşti ursul? Carpaţii. Ed. „Ursul brun” (Ursus arctos). Wild und Hund. „Gr. FLORSTEDT. Ed. (1969): Economia vînatului şi salmonicultura. CRAINGHEAD FRANK. (1979): Raport asupra urşilor din Pyreneii francezi. V. Vadász Újság. R. T. XVII. Simp. 10 GEORGESCU. M. Ed. Ştiinţ. (1964): Le gibier des montagnes françaises. (1955): Traité de zoologie-anatomie systématique. Agro–Silvică. (1942): Urşii. (1956): Geografia animalelor. (1970): Ursul şi lupul în Carpaţii noştri. GOTIA. biologie. HAIMOVICI. Stuttgart/Bern.–ÁBRAHÁM S. T. (1968): Grossraubwild in Europas Revieren. Budapest. M. Bucureşti. A. Cuza” Iaşi. Mus. L. P. Arthaud. V. 12.R. Albatros. M. P. Univ. D. Z. Antipa” vol. Bucureşti. Ş. S. (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România. Ed. FENGEWISCH. Carpaţii.–NECRASOV. GOANTA. Mureş. Bucureşti. G. N. Bucureşti.–GYURKÓ. M. Agro–Silvică. Atheneum Kiadó.P. 3.P. V. CERNOVODEANU. M. Tom. N. (1969): Vînatul României. Tg. (1961): Biologia şi principiile culturii vînatului. V. HAIMOVICI. IX. COTTA. S.

Budapest–Uzsgorod–Bratislava. Ceres. Creangă Kiadó. LINDEMANN. HAJDU–MOHAROS J. (1984): Az állatok viselkedéséről. „Al. (1981) Plovdiv. K. Bd. (1981): Új földesúr. V. (XV). P. KORODI – GAAL J. S. LADO. (1993): Ursus arctos Linnarus. O. 11. Mitteil. I. (1977): Istoria vînătorilor din România. sp. W. 38. Säugetierk. J. 5. P. Bukarest. JÓKAI M. Acad. HAMAR M. V. KATALOG der Jagdtrophäen. Budapest. Kiadó. V. S. R. Sofia.R. XXV. Heft 2. Bucureşti. Tud. Abhand. (1982): Viselkedések az állatvilágban. Z.–BUTNARU.Ştiinţ. S. (1955): Népi vadfogási módok az Ivópatak környékén. Akad. Dante Kiadó. München. A. IONESCU. Intern. T. Ed. LORENZ. P. MANIŢIU. – CONNELL. XVI. (1963): Amănunte despre urşii din Făgăraş. K. (1970): Ursus spelaeus şi vînătoarea preistorică. K. MACAROVICI. KOHL. Budapest. Budapest. Cons. JERGUS. Ed. (1975): Csontkarcolatok. (Ursul brun (Ursus arctos). I. ed. Természet Világa. 1758. ST. Cuza” din Iaşi. MICLEA. Múz. XI. Budapest. 10. Bucureşti. (1993): Utazás obi-ugor nyelvrokonainkhoz. Budapest.) aus Rumänien. R. Nat. Anal. Stuttgart. LORENZ. HOCHSTRASSER. 6. 1758. Búvár. (1970): Salamon király gyűrűje. (1970): Biologia populaţiilor. (1970): Rádiomegfigyelések grizzlimedvéken. – pe teritoriul R. és Encikl. XIII. I. Carpaţii. Aula–Verlag Wiesbaden. (1977): Válogatott tanulmányok. Bukarest. (1979): Dare de seamă asupra urşilor din Slovenia. 12. Säugetierk. MANIŢIU. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Tierkunde Dresden. Simp.94 HAIMOVICI. S. JACOBI. Ed. Sepsiszentgyörgyi Tart. 40 Jahrg. JÁNOSSY D. MOLNÁR I. S. B. Tom. Kriterion. MIHĂILESCU. România în holocen. (1926): Az ősember. 10. (1965): Răspîndirea geografică a ursului brun Ursus (Ursus) arctos L. LAMBRECHT. NANIA. Braşov. (1968): Vertebratele din România. Ed. (1860): Synopsis der Naturgeschichte des Thierreiches. (1991): Szent Biblia. ST. f. Könyvkiadó. V. LEUNIS. 5.. MOLNÁR I. 24. R. Hannover. Leipzig/Jena. (1953): Zur Rassenfrage und Fortpflanzungsbiologie des karpatischen Braunbären. 12 MÁRKOS GY. Marosvásárhely. fiz. (1968): Geologia cuaternarului. Csíkszereda. N. (1942): Cum atacă ursul. Gondolat. G. I. 1758 – Braunbär. Intern. Gondolat. XXII. pt. Urania. „Ursul brun” (Ursus arctos) Braşov. JAKUBIEC. (1957): Bären und Bärenbäume. Évkönyve. (1979): O contribuţie privind efectivul de urşi în Slovacia. A. JABLOKOV. Staatl. S. – in Handbuch der Säugetiere Europas. Zool. KÁROLI G. (1976): Beitrag zur Kenntnis der Milchmolaren der Untergattung Ursus Linné. p. Univ. NAUM. Bucureşti. (1969): Căliman–Bîrgău. H. Bucureşti. P. Móra Kiadó–Kárpáti Kiadó–Madách Kiadó. . – STUGREN. E. Mitteil. Şiinţ. (1983): Kraniometrische Untersuchungen an Braunbären (Ursus arctos L. H. (1960): Contribuţii la biologia ursului din Carpaţii Meridionali.S. Bucureşti. O. MacARTHUR. 2. Bukarest. Mus. J. (1990): A fejlődés regénye. Ursus arctos arctos Linné. 254–300. porszaruk rajzai. Simp.

(1978): Az állatok társas viselkedése. Intern. Dacia Könyvkiadó. Wild und Hund. (1942): O ipoteză referitor la două specii ale ursului carpatin. L. 4. I. Köln/Wien. 1. 9. Wild und Hund. 8. 2. T. V. H. PETZSCH. Pădurilor. Művelődés. Simp. Carpaţii. D. (1900): Udvarhely vármegye nemes családjai. Közl. PÁLMAY J. Székelyudvarhely. POP. Ştiinţ. NEGRUŢIU. 1–2.–BUTNARU. NEGRILA. Simp. D.– GLOSER. Bucuresti. „Universul” Bucureşti. ) recoltate în Judeţul Bistriţa–Năsăud. Böhlau Verlag. V. RÖSLER. RÖSLER. NEMESKÉRI KISS G. (1989): Munţii Căliman. Wild und Hund. (1942): Timpul de imperechere al urşilor din Munţii României. H. RÖSLER. Bucureşti. I.R. RÖSLER. XII. 5. magatartás az állatvilágban. Ştiinţ.–SCĂRLĂTESCU. NEDICI. (1979): Relaţii dintre om şi urs în Bosnia şi Herţegovina. II. Natura.–CIOLOFAN. 2. RÖSLER. Braşov.) din Carpaţii României. – CAZACU. REMÉNYI K. (1984): Beiträge zur Kenntnis des Braunbären (Ursus arctos L. 1758) der rumänischen Karpaten. R. P. A. Pannon Könyvkiadó. R. A. NOTARIO. G. (1979): Ursul brun (Ursus arctos L. POPESCU. „Ursul brun” (Ursus arctos). Rev. Z. (1983): Viselkedés. 12. 6. V. REMANE. (1942). Gh. Gondolat Kiadó. Band 18. RÖSLER. 8. PALUGYAI I. Siebenbürgisches Archiv. Vadászati útmutató. Carpaţii. NEDICI. Marosvásárhely. A. (1942): Sfatul ursului. Simp. (1942): O vînătoare de urşi.–ALMĂŞAN. I. (1953): Din viaţa ursului brun. Carpaţii. A. „Ursul brun” (Ursus arctos). Turism. ziar. (1969): Uránia állatvilága. túl a rácson. E. (1979): Consideraţii privind ecologia şi capturarea ursului brun în Carpaţi. Ed. Gh. Braşov. I. H. 87. R. Intern. NIKOLITS Gy. (1990): Bedauerliche „Rekorde”. I. R. Budapest VI. PÁLMAY J. Braşov. (1904): Marostorda. Sp. S. 4. . Budapest. (1979): Contribuţii la cunoaşterea Helmintofaunei ursului brun (Ursus arctos L. kötet. Carpaţii. Braşov. Carpaţii. PROCA. (1961): Criterii provizorii pentru determinarea bonităţii fondurilor de vînătoare din R. R. Simp. Intern. (1959): Din fauna noastră. RADU. (1940): Istoria vînătoarei. POP. (1979): Referat asupra ursului brun din Spania.) în România. (1964): Instantanee din viaţa animalelor. Inter. 12. H. XXII. (1942): Ursul. (1941–42). Tip. (1972). – FELIX. Simp.–COTTA. POPOVICI. PIPER. (1990): Zu viele Karpaten–Bären! Jagdparadies Rumänien quo vadis? Wild und Hund. Ed. C. V.–ALMĂŞAN. Ed. A. I. RAPAIČ. Budapest. Budapest. P. 7. (1991): Zu viele Bären.vármegye nemes családjai. C. NÉMETH J. Atacul mascat al unui urs. Consideraţii asupra unor cranii de urs (Ursus arctos L. egy új koponyamérési eljárás.–NESTEROV. R. (1942): A hivatásos vadász. R. „Ursul brun” (Ursus arctos). NESTEROV. Intern. „Ursul brun” (Ursus arctos). Kolozsvár NÉPRAJZI KALENDÁRIUM (1993). NEACŞU. Budapest. (1991): Offizielles zur Jagd in der Ceauşescu–Ära. V. Braşov. Biol.95 NAUM. Bucureşti.P. (1990): Ott. E. POP. A. (1954): Profilpoligon. „Ursul brun” (Ursus arctos). Carpaţii. Studii şi Cerc.

Ştiinţ. Deutsche Bibelgesellschaft. vol. E. Rer. SLADEK. Budapest. B. SIMIONESCU. címere és lobogója. „Ursul brun” (Ursus arctos). egyház könyvtárában. (1967): Geologie istorică. Székelység. Feider. STOLLMANN. A. STUGREN. (1973): Variabilitás és allometriás vizsgálatok hazai Mustelidae-fajok koponyáin. A. Şt. „Al. Bucureşti. g. I. Bucureşti. (1967): Momente de vînătoare. SZÉLL S. 40 (3): 215–229. (1983): Fauna României. (1982): Probleme moderne de ecologie. (1991): Wachstumbedingte Veränderungen Kraniologischer Masse des Braunbären (Ursus arctos) und Möglichkeiten ihrer Verwendung zur Bestimmung von Alter und Geschlecht. Jena. 26. von A. Doc. P. B.96 ŞANTA. STUGREN. Univ. N. Ért. Bucureşti. (1941): Városaink neve. (1971): Prispevok ku kraniometrii medveda hnedého (Ursus arctos) v Karpatoch. SIEGERIST. Bucureşti. STOLLMANN. kígyó-ünnepe a székelyeknél.. Folia Zoologica.R. Nat. STURDZA–SĂUCEŞTI. Ed. Lucrare de diplomă. Agrártud. Ac. (1933): Die Wildkammern des Retezatmassivs. Cuza” Iaşi.) din Munţii Gurghiului. J. TERMÉSZETTUDOMÁNYI LEXIKON (1969): Akad. Poligr. SCHOUTEN van der VELDEN. TRENSE. I. SPIESS. N. Drotleff A. de diplomă. Ed. Mus. Folia zoologica. SZÉKELY NÉPRAJZ (1932): A medve-. B. Bucureşti. Budapest.–JITARU. şi Ped. SPIESS. Fischer Verlag. V. J. Irányító Prof. A. Európa Könyvkiadó. SLADEK. Ştiinţ. Bucureşti. Bucureşti. Carpaţii. V. von A. şi Encicl. XI. (1991): Der rote Vampir. şi Encicl. Egyetem. Biologia. Intern. SZÉKELY F. Mus. 2. Bucureşti. SZENTIVÁNI M. I: Cuza” Iaşi. (1970): Fiziologia animalelor şi a omului. évf. A. P. SAULEA. Ştiinţ. 40 (4): 333–342. Lucr.P. W. SZÉKY P. 3–4. S. Ed. Did. J. Nat. XIV. J. G. Praha. B. et col. STOICA. 12 STAVROS. TANKO. Dr. Ed. Tud. Z. (1986): Gyaloglat Erdélyben. (1933): Ursul. Bratislava. Gödöllő. Natur. (1965): Ecologie generală. (1992): Tierwelt der Bibel. Slov. . Tud. Budapest. Inst. Bratislava. Hermannstadt. (1873): Görgényszentimre leírása. D. A. (1991): Kraniometrische Charakteristik der westkarpatischen Population des Braunbären (Ursus arctos) und Hinweise zu ihrer Subspezifischen Stellung. Lynx. Braşov. II. 9. STUGREN. şi Ped. Ed. Ed. SEPSI. STUGREN. Ed. Albatros. Hamburg. M. (1979): Urşii mari ai lumii. (1962): Mamiferele carnivore din R. „Al. şi importanţa lor. (1961): Ursul carpatin – Contribuţii la cunoaşterea biologiei lui. (1986): Grunlagen der allgemeinen Ökologie. Did. Kiadó.P. (1965): Poznamky k rozsiremin a taxonometrii mäsozravkov (Carnivora) na severozapodnum Slovensku. (1968): Bemerkungen zur kraniometrischen Charakteristik der westkarpatischen Braunbären – Ursus arctos Linné. Kézirat a görgényszentimrei ref. farkas-. (1982): Bazele ecologiei generale. Univ. Simp. Krafft Co. SLADEK. (1974): Heraldika. (1972): Date asupra caracterelor şi densitatea urşilor (Ursus arctos L. Stuttgart.

WEBER. VÁSÁRHELYI I. Budapest. Könyvkiadó. Gondolat Kiadó. (1942): Ursoaica în bîrlog de iarnă. E. – SOVA. 7. G. C. Bacău. Gondolat Kiadó. VERTES L. Budapest. Folia zoologica. ÚJFALVI S. Budapest. URANIA (1969): Állatvilág (Emlősök). (1957): Medveemberek krónikája. G. WEBER. (1939): Frate Nicolae. (1988): Observations of Brown Bear Movements in the Hargita Mountains /Romania. G. Művelődés. D.) aus den Sammlungen des Jagdmuseums in Sibiu. Budapest. . D. Budapest. Szépirod. E. S. (1992): Falusi leányok nevelése a régi vécsi várban (Báró kemény Anna családi feljegyzései). Inf. 37. Sibiu. Int. (1989): Beobachtungen zu Tagesruheplätzen und zum Ortswechsel einer individuell bekannten Population des Braunbären (Ursus arctos). VASILIU. Carpaţii. Hamburg und Berlin. WITTING. Kriterion. VITA ZS. 6. 3. (1990): Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak. 1. Gondolat Kiadó.97 TRÓFEA KATALÓGUS (1971) Vadászati Világkiállítás. (1957): Grundriss der biologischen Statistik. VULCU. Studii şi Comunicări. (1988): Beobachtungen zu gegenseitigen Begegnungen von Bären innerhalb einer individuell bekannten Population. WEIDWERK Der Gegenwart (1971). D. WEBER. WEBER. P. Bukarest. Com. Jena. (1968): Fauna vertebratica Romaniae. Bear Res. Muz. P. (1990): Emlékiratok. Postdam. Conf. Brukenthal. Stud. (1958): Hasznos és káros vademlősök. 7. ÚJFALVI S. Ungarn auf der ersten Wiener Internationalen Jagdausstellung im Jahre 1910. and Manage. Fischer Verlag. VASILIU. WITTING. Carpaţii. Muz. Säugetierkd. – STĂNESCU. E. 5. Wien. (1942): Ursul carpatin şi vînarea lui. P. (1983): Biometrische Untersuchung der Bärenschädel (Ursus arctos L. Jena.

98 .

...............99 TARTALOM – INHALT Előszó A barnamedve földrajzi elterjedése A tanulmányozott terület Adatok a barnamedve biológiájához Biotop..................................... 47 Die Systematik des Braunbären .... 49 Paläontologie. tanulás Tájékozódás......... territorium Populáciodinamika Táplálkozás Szaporodás Ivadékgondozás Fejlődés Játék............ Lernen ....................................................................................................................... 49 Taxonomie ........................................................................................................................................................................................................ 41 Kommunikation ..................................................................................................................................................... 21 Jugendaufzucht ........................................................................... 26 Spiel............ 75 Jagdbrauchtum........................................................ 70 Die Trophäe .................................................... 73 Wildwirtschaft................ 35 Biorhythmus.............................. 15 Fortpflanzung............................ 53 Jagd auf den Braunbären .................... 32 Verhalten.............. 24 Wachstum . mozgás Magatartás Bioritmus Kommunikáció Fogság Betegség A barnamedve rendszertana Paleontológia Taxonómia Kraniológia A barnamedve vadászata A trófea Vadgazdálkodás Vadászszokások............................ Bärdarstellungen................... 92 ............................... 51 Kraniologie ................................... 30 Orientierung............................................... medveábrázolások Németnyelvű összefoglaló Irodalom Vorwort ............ vadászetika Az ember-medve viszony A medvékkel kapcsolatos mondák és szokások.................................................. 44 Gefangenschaft ..................................... 10 Populationdynamik ..... 13 Ernährung........... 6 Angaben zur Biologie des Braunbären................................. 3 Die geographische Verbreitung des Braunbären ......................... Bewegung ................................................................................................................................................................. 10 Biotop.............................. territorium ............................. 44 Krankheiten................................................ 79 Bärengeschichten und -bräuche............................................................................. 4 Das Untersuchungsgebiet ...................................... 83 Deutsche Zusammenfassung .......... 77 Mensch-Bär Verhältnis ...... Jagdethik . 89 Literatur............

100 .

100 .

3 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful