SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2

SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

Marosvásárhelyen .2 Megjelent A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Támogatásával Lektorálták: Nagy-Tóth Ferenc Sárkány-Kiss Endre Szabó Zsigmond ISBN 973-98092-0-0 Felelős kiadó: Sipos Gábor A könyv szerkesztője: Kürti Miklós Számítógépes szedés: Vargháné Nagy Erzsébet Számítógépes tördelés: Venczel Géza Készült a LYRA Könyvnyomda Kft nyomdájában.

Szászrégen. barna-. vér-. olyan állatnak. 1994. a ragadozók április–május közepén párzanak. ugyanúgy mint a tudományos munkánál. örvös-. A koponyákról felvett méretek statisztikai feldolgozása mellett 35 – nem kiválasztott – koponyáról profilpoligont szerkesztettünk a variabilitás jobb illusztrálhatósága végett. Az évezredek alatt felhalmozódott. Dolgozatunk célja közelebb jutni ennek a nálunk annyira közönséges nagyvadnak a megismeréséhez. A rendkívül nagy változatosságot mutató szín. A szerzők . Sergiu HAIMOVICI (Iaşi) és Rudolf RÖSLER (Regensburg) uraknak a rendelkezésünkre bocsátott szakdolgozataikért. az állatkertekben vidáman játszadozó szőrgombócszerű medvebocsokat nem csak a gyerekek. a felnőttek is jóindulatúnak. A bőrök szemrevételezése.és étrendbeli sokféleséget szeretnénk bemutatni az áttanulmányozott nagyszámú dolgozat és a saját anyagunk. milyen valójában egy állat. szín-. hogy megismerjük. viselkedés. szigorúan a puszta tényekre kell szorítkoznunk. szakembernek. A méret-. amelyek szerint a többféle barnamedve fenotípust különböző genotípusba sorolja a szakirodalom. hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradványai alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak a csontozatát. medve elnevezések nagyon bonyolítják. Azokat a kétségeket szeretnénk eloszlatni. koponyaforma és méret. Ahhoz. Köszönetet mondunk Horia ALMAŞAN (Bukarest). LINDEMANN annyira elkülöníthetőnek tartotta a vér. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. valamint OLVEDI Gyulának a fényképek elkészítéséért. a rajzfilmek kedves medvebocsát. testalkat. alak-.és növényevő medvetípusokat. a megfigyelések rendszerezését. hogy többek között a párzási és szaporodási periódusukat is élesen elhatárolhatónak vélte. Szerinte a növényevő medvék július – augusztus elején. rövidkoponyájú stb. pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. becsapható tenyeres-talpas állatát. fekete-. A barnamedvét mindenki ismerni véli. hosszúkoponyájú. megfigyelésből általánosított vadászelbeszélésekre alapozó túlbuzgóság feleslegesen terheli a szakirodalomban tájékozódni akarót. nehezítik a faj megismerését. Az utóbbi négy évtizedben a szászrégeni preparátorműhelyben megfordult 144 medvetrófea. SZÁSZ Adélnak és SEPSI István Árpádnak a profilpoligonok számítógépes megszerkesztéséért. A hangyász-. A kevés anyagból.3 ELŐSZÓ A gyermekkori játékmackót. amely esetlenségével csak mulatságára van az embereknek. valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak. megfigyeléseink alapján. a meséskönyvek dörmögő medveapóját vagy buta. korántsem monográfiai szinten. július 30. a megfigyelt területről gyűjtött adatok mellett szólunk az 1993– 1994-ben „Lisztesen” (Ratosnya) látott különlegesen érdekes medvefákról. viselkedés. és okoz még ma is. kedélyesnek tartják. mint a közönséges barnamedvénkéét. ugyanannyi medvekoponya méreteinek feldolgozása késztetett a dolgozat megírására.

4 A BARNAMEDVE FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Az Ursus arctos faj mindig az északi féltekét lakta. Poroszország keleti részén 1804-ben. Landeck és Schmalkaden környékén 1789-ben láttak utoljára. században kiirtják a medvét. Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnik el. Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztul. de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen (1. 1. Ma az északi szélesség 22. században megkezdődik a mai Németországban és szomszédságában a medve kipusztulása. foka között él. Felső–Bajo- . a francia Alpokban 1912-ben és 1921-ben láttak utoljára medvét. Nagy Frigyes 1772-ben elrendeli országában a farkas és a medve teljes kiirtását. és 75. ábra. Németország délnyugati részén 1600 körül. Franciaország déli részén a Pireneusokban még ma is él. Vestfália és Münster környékén 1445–1446-ban tűnik el. Hollandia. A XVII. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt. Sziléziában 1662-ben. ábra). A barnamedve földrajzi elterjedése és elszaporodása 1950 és 1990 között Angliában már a XI.

amelyeken három vagy annál több medve él 1000 hektáron. kb. Napjainkban a barnamedve megtalálható a Pireneusokban. Finnországban 400. 1942). Kevesebb számban Vajdahunyad környékén és a Bánságban. Spanyolországban 60. de a hetvenes években épült modern autópálya úgy látszik. A mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt. valamint Észak-Amerikában. de megtalálható Dîmboviţa. A volt Szovjetunió európai és ázsiai részén.5 rországban 1835-ben lövik ki az utolsó példányokat. a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán végig. Bacău és Neamţ megyékben (NEDICI. Görögországban 30. négy különböző egyedsűrűségű területet különítettek el. 1–2 vagy 1 alatt van 1000 hektáron. Finnországban 400. Csík és Háromszék megyékben volt található. Vîlcea. Svédországban. természetesen nem egyenletes eloszlásban. Rîmnicul-Sărat környékén is. a Fogarasi-havasokban. 3 100 000 hektáron. Lengyelországban 10. Máramarosban. mert az utóbbi években nem észlelték jelenlétüket. Asztúriában. Naszód hegyeiben. Franciaországban 70. amelyeken az egyedsűrűség 2–3. Lengyelországban 40. ami már kívül esik a medve életterének szélső határán. Romániában 1000. Argeş. ahol a század elejétől nem találkoztak vele. Prahova. Úgyszintén Thaiföld és Japán területén. . Szentpétervár környékéről 1900 körül. harmadik és negyedik kategóriába pedig azok a területek. a túlszaporodás következtében. Sebes környékén. Ausztriában Szlovénia területéről jártak át medvék évszakonként. Franciaországban 30. Norvégiában 50. Észak-Európában: Norvégiában. Finnországban. Moldvában nagyobb számban Putna környékén. Jugoszláviában 700. A szakemberek. A huszadik század elején Romániában a legtöbb medve a Görgényi-havasokban. Muşcel körül. Az Ó-Királyság területén Gorj. az olasz Alpokban. később Magyarország területén is kipusztul. Jugoszláviában 2600. Az első kategóriában olyan területek tartoznak. akadályt jelent részükre. Norvégiában 100. A Kárpátok erdős területének 44%-án fordul elő. Svédországban 600 medve. Csehszlovákiában 80. kisebb számban pedig Roman. Romániában 5700. Olaszországban 100. Egy 1952-es felmérés szerint Bulgáriában 1300. Abruzziában. Ez az állomány 1979-re a következőképpen alakult: Bulgáriában 40. Svédországban 280 medve élt. A második. Görögországban 100. ahol megfelelő életkörülményeket talál magának. Sőt. Csehszlovákiában 400. Spanyolországban 100. Élelemszerzés céljából olyan mezőgazdasági területeket látogat. Olaszországban 180. figyelembe véve az ezer hektár erdőre eső egyedszámot. a Himalájától északra. olyan tengerszint feletti alacsony területeken is találkozunk vele.

Petki Istvánnéé. A minimális mennyiség 600 mm. éghajlatban és élővilágban. A Kelemen. A Görgényi-havasok nagy része a ma is álló görgényszentimrei várhoz és annak birtokosaihoz. (2.és Kelemen-havasokat a Maros völgye szeli ketté. faszállító kisvasúttal. 931. Elöljártak ebben a fejedelmek. ünnepség. Erdély leggazdagabb vadászterülete. kinek halála után kincstári birtok marad a vár és uradalom. Később Báthori Zsófiáé. Csendzónának. Görgényszentimrén 732. a völgyet pedig elzárták a kirándulók és általában a forgalom elől. Az évi átlaghőmérséklet +6°C és +8. Az erdélyi urak legszenvedélyesebb időtöltése.5 mm. Béla idejében. az Avas–Gutin–Cibles–Kelemen–Hargita vonulatnak. Ők alakítják ki a kastély körül a ma is látható dendrológiai parkot. Thököly Imréé. kinek idejében a várhoz 22 falu tartozott. A történelem eseményei nem kerülték el.és Borgói-havasok két különálló egységet képeznek. Rákóczi Györgyé. Teleki Mihály szerzi meg a birtok javai nagy részét.59%-a található itt. kik a Bornemisza előnevet viselik. akinek halála után Teleki Sámuel birtokolja. A Keleti-Kárpátok belső vonulata mentén határos a . Hegyeinek magassága 377–1777 m között váltakozik. Az évi csapadékmennyiség az országos átlag fölött van. Bocskai Istváné. Következik Békés Gáspár.9°C. majd János Zsigmondé. A januári átlag -4. Tulajdonjogilag eleinte Árpád-házi vár. Telegdy Zsófiáé. az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt. Tulajdonosai 1443-tól a következőképpen váltogatják egymást: Hunyadi János. IV.8–5 millió évvel történt. mint vadászterület és vadgazdálkodás. Báthori Zsigmondé. Bethlen Gáboré. egyike volt Erdély legjobban kihasznált és legjobban gondozott vadaskertjének. magasságban. legnagyobb öröme. csökkentették a fakitermelést. A feljegyzések szerint. Rudolf trónörökösé lesz. A görgényi híres vadászatok közismertek. Az ország erdeinek 0. kitől a kincstárra száll a tulajdonjog. Ignácé és Jánosé. Rákóczi Györgyé. február 23-án keltezett. Nélküle nem lehetett társadalmi összejövetel. környékén helyenként magasabb. de a Fancsal környéki maximum eléri az 1244. Délen a Maros. 8–10 fokos átlagemelkedéssel 100 méterenként. Bocskai Miklósé. A Görgényi-havasok. Izabella királyné menyasszonyi ajándéka. geológiai összetételben. Azután kilencvenkilenc évre Kászoni János Józsefé és fiaié. azután Kovacsóczy Farkas kancelláré. II. majd székely ispáni birtok. majd nemzeti-fejedelmi. felszínben.3 mm. Kialakulása az újharmadkorban. Majd Beregszói Hagymási Kristóf tanácsosé. ezelőtt 1. a júliusi +19.4°C között van. Rákóczi Ferencé.6 A TANULMÁNYOZOTT TERÜLET A terület. különösen fontos vadászterületnek nyilvánították. amelyről a feldolgozott anyag származik és amely megfigyeléseink tárgyát képezi.és erdőgazdálkodási szempontból a XIII–XIV. Közbelső része Európa legnagyobb vulkáni eredetű hegyláncának.2 mm-t. Ekkor a kisvasutat felszámolták. míg a Kelemen. A görgényszentimrei vár és uradalom első okleveles említése 1248. vad. kiváltságos szórakozása a vadászat volt. később vegyes uralkodóházi. I. Barcsai Ákosé. amely 160 km hosszú és átlagban 40 km széles. 1918-tól román királyi kincstári vadászterület. Különböznek korban. Kovacsóczy Istváné. sekély vizű folyásával. A Görgényi-havasok 900 négyzetkilométer területen fekszik a Maros völgye és a Nagy-Küküllő forrásvidéke között. majd újra kincstári tulajdonban kerül. A Görgény völgye 55 km hosszú. A második világháború után szintén gondozott vadászterület marad.és Borgói-havasok nagy része a marosvécsi várhoz és annak tulajdonosaihoz tartozott. ábra) A Görgényi. északon a Nagy-Szamos határolja. századtól az érdeklődés középpontjában állt Erdélyben. azután Kendi Ferencné. A hatvanas évek végéig nagyméretű fakitermelés folyt a Görgény völgyében. kissé széles.7°C.

ábra. amelyek az Erdélyi. Az Avas–Gutin–Cibles–Ke- 2. Láva. mint a Görgényi-havasok. A Kelemen-havasok szintén újharmadkori eredetűek. A tanulmányozott terület .és Pannóniai-medence süllyedése következtében jöttek létre.7 rátolódás folytán kialakult hegyekkel. kőtörmelék és vulkáni tufa felváltva képezi geológiai rétegeit.

II. míg az alacsony dombvidéken az évi átlag +10°C és +18°C között ingadozik. Legmagasabb csúcsa a Pietrosz (2102 m). átitatva vagy helyenként betakarva vulkáni lávával. Formája téglalap alakú. A magas hegyekre jellemző éghajlattól az alacsony hegyekre jellemzőig mindenféle átmenetet megtalálunk itt. melyhez tartozott az említett hegyek erdőségeinek nagy része. Télen nem ritka a 6–8 méteres hóréteg. majd Dénes királyi kincstári felügyelőé. de régebbi eredetű. Tulajdonképpen a legmagasabb vulkanikus hegység Romániában. Ő pártfogolta az 1926-ban itt megalakult és évi összejöveteleit tartó Erdélyi Helikon Társaságot. Északos. a későbbi fejedelemnek adományozza birtokostól.és Szék-medence választja el a Besztercei-hegységtől. melyek az erózió következtében részben beomlottak. amit vulkáni tufa borít. Felszínére a különböző magasságokban elhelyezkedő fennsíkok jellemzőek. Kőzeteinek egynegyedét andezit képezi vízszintes. Rákóczi Györgyé. Ekkor Kacsics Simon tulajdona. A Maros Kelemen-havasok felőli oldalán. Területe 2000 négyzetkilométer. A Kelemen. A Kelemen-havasok északnyugati – délkeleti irányban vonulnak. Keleti oldalon a Păltiniş-. Rákóczi Györgyé. A Borgói-hegységnél három lépcsőzetes magasságszintet különböztethetünk meg. nummuliteszes mészkőből. A Radnai. Délen 30 km hosszúságban a Maros a Görgényi-havasoktól választja el. aki titkárának. Később Hagymási Kristóf tanácsosé. terméskén és a borvízforrások.és Borgói-havasok egységessége rányomta bélyegét az éghajlati körülményekre. Marosvécs II. A csúcsokon a nyári szélsebesség 5 m/s-ról februárban eléri a 9 m/s-ot. Utóvulkanikus képződmények a limonit. de vihar esetén 40–50 m/s is lehet. Hófúvásban egész dombok. Délnyugaton a Dornamedence és a Borgó-hegység határolják. agyagos palából áll. eléri az 50 km-t. majd szellemi fogyatékos gyerekek otthonává lett. átlagban 200–400 m-rel magasodik a Borgói-hegység és a Görgényi-havasok fölé. széles területeken uralkodott. Endre (1205– 1235) idejében az egyik országkaput biztosító végvár. Bethlen Gáboré. 30 km széles. kisebb területet foglal el. hóhegyek alakulnak ki. A második világháború után a vár javítóintézetté. . Állítólag itt születik meg a Hármaskönyv. A keleti lépcsőzet homokkőből. aki Kemény Jánosnak. sokan versengtek birtoklásáért. Fontos ponton épült. A legmagasabb csúcsok évi átlaghőmérséklete 0°C és -2°C között van. I. Báthori Zsigmondé. Kemény János – az író – az első világháború után örökölte nagybátyjától. Számos kráter tarkítja. 60 km hosszú. A Borgói-hegység alacsonyabb. a havasok lábánál fekszik Marosvécs vára. A csapadék mennyisége meghaladja az 1200–1400 mm átlagot. Bocskai Istváné. Werbőczi Istvánnak ajándékozza. Javarészt üledékes kőzetek alkotják. A középső lépcsőzet homokkőből és agyagos palából áll. A Losonczi Bánffyak kezén közel másfélszáz évet volt. kialakulásuk a masszív lávaömléssel magyarázható. párhuzamos rétegekben. A hozzátartozó uradalom állami tulajdonba került. nyugaton az Erdélyi-medencével határos. kinek halála után kincstári tulajdonba kerül. augusztus elején még találunk havat. A nyugati lépcsőzetre megdőlt homokkő és agyagos palarétegek jellemzőek. majd Ongor János udvari vitézé. Az óharmadkorban (paleogén) alakultak ki feltüremkedett földrétegekből. nedves időjárás következtében az év hat hónapjában az átlaghőmérséklet nem emelkedik 0°C fölé. akit a Bánffyak ősének tartanak. Azután Szóbi Mihályé.és Kelemen-havasok magas hegyei közötti Borgó– Vátra Dorna– Cîmpulung depresszionális folyosó Erdélyi-medence felőli része. Első írásos említése 1228-ból való. mély völgyeiben július végén. Ettől kezdve Marosvécs vára és a hozzá tartozó birtok közel 300 évig a Kemény család tulajdona. vulkáni lávával átitatva vagy betakarva. Bélbor. Van itt 10 km átmérőjű is.8 lemen–Hargita lánc itt a legszélesebb. Drăgoiasa-. Kendi Ferencé lesz a vár. A magas hegyekben a hideg.

ahol az utóbbi években számolták fel a kisvasutat. Mindhárom havas erdőrengetegeit nagykiterjedésű havasi legelők. míg a tulajdonképpeni erdőrengeteg a „Waldindustrie A. a duzzasztógát építése miatt. majd a bükk-fenyő és a magas részek fenyőerdői helyezkednek el. Schwarz Mendel. G. A legalacsonyabb dombos részek tölgyerdői felett a tölgy-bükk.. Mint például: Farkas Mendel.9 A két világháború között a Bisztrától Hévízig a Maros két oldalán elterülő erdőségek tulajdonosai a „Besitz der Waldindustrie A. Bánffy család. kivéve a Ratosnya patak völgyét. báró Kemény Kálmán. Fritsch család. Teplánszki család.” 1922-ben szerkesztett térképe szerint a következők voltak: Ratosnyától Hévízig szélesedő ékalakban. Éltető család. Schobel. a Maros közvetlen közelében úrbéreseké volt a terület. Farkas Lajos. Az erdőzónában jól elkülöníthető öt emelet. Farkas Izsák. forrásokban gazdag völgyek tarkítják.” és magánszemélyek között oszlott meg. . felette a hegyvidéki bükkös. A második világháború után itt zavartalanul folyt és folyik a fakitermelés. Schwartz N. G. Urmánczi család.

tompult. elhagyják előbbi területüket és lehetőleg megfelelőbbet választanak. havasi legelők. csaknem 100 km távolságra a legközelebbi specifikus medveélettértől. menekülésre készteti őket. Az olyan életteret szereti. a zajtól ingerlékennyé válnak. és aránylag kis helyen. a szálláshely. A zajforrástól legkisebb távolság – amit még eltűrnek – a hiúznál 2000 m. a változatos élelemszerzési lehetőség. a temperamentum. az élelem. Természetes. alacsonyan fekvő tölgyerdőkben. Használ- . völgyeket. a sűrű erdőt ugyanúgy. Újbóli zaklatásnak kitéve.10 ADATOK A BARNAMEDVE BIOLÓGIÁJÁHOZ Biotop. a mozgásterük sokkal kisebb. mint az egyedül élő hímeké. összezárt medvék ezért tűrik el egymást? A dögre szoktatott. szoptatós anyamedvének. patakok váltanak fel. mint egymást metsző köröket. Ismételt. gyümölcsösökbe. amit ökológiai tényezők. Az évi mozgásterük több tíz kilométer. Lehetőleg két különböző biotop határához közel választja egyedi területét. Magától adódik a kérdés: a medvéknél kialakult territoriális szolitarizmus alapja kizárólag vagy főleg az élelemszerzés. Átlagban 600–1000 hektár területet igényelnek. Szászrégen mellett. Az itt található legelő tengerszint feletti magassága 450 m. hogy betartanák a „kötelező távolságot”. nem zaklatják egymást. mint a széldöntéses területeket. ahol biztosított számára a csend. Ugyanakkor feltétlenül figyelembe kell venni a napi vagy az évszakhoz kötött tevékenységéhez szükséges területváltoztatási belső késztetését. szaporodás. ültetvényekre való vándorláskor figyelhető meg. amelyeknek egy bizonyos hányada közös. a zaklatosság függvénye. élelembiztosítottság lenne? És a fogságban tartott. Az elfoglalt és védelmezett territórium a medvénél háboríthatatlan birtokot jelent fajtársaival szemben. nehezen tűrik a közeli magas zajszintet. biztonságosabban kielégítheti fiziológiai szükségleteit. akaratlagos zaklatásnak kitéve 5–7 km távolságra is elmennek. territórium A Kárpátokban a barnamedve kedveli a nagy erdőségeket. a szeméttelepre járó vagy kéregető medvék távolságtartó ösztöne. A bocsos. az emberjárta helyektől. ugyancsak 600 m alatt. és főleg ősszel a bükk és tölgyerdők gazdag makktermésére. gyümölcsösökben. Az évszakhoz kötött mozgástérváltoztatás a párzáskor. Az elfoglalt terület nagysága a nem. Bukarest környékén 1978 őszén 100 m tengerszint feletti erdős részen láttak medvét. málnások. amelyeket sziklás részek. lehetőleg távol az emberi településektől. amikor nem jellegzetes élőhelyeken is nagy számban jelennek meg. A Szászrégen–Dedrád között vezető országúton a várostól 3 km-re a nyolcvanas években őszszel az út melletti gémeskútból a tűzoltók szedtek ki egy fiatal medvét. Elkerülik a vegetációszegény gerinceket. nagy számban gyűlnek össze időlegesen. Alapjában véve úgy képzelhetjük el a különböző egyedekhez tartozó területet. Gyakran találkozhatunk medvével 600 m alatt is gabonaföldeken. a Görgényi-havasok lábánál elhelyezkedő „Mocsár-erdőben” gyakran lehet találkozni vele. kivéve az őszi élelem utáni vándorlásokat. Anélkül. óvatossága megfigyelhetően módosult. hogy két különböző vegetációs zóna ugyanabban az időben könnyebben kielégíti életszükségletét. Ennek a szükségletnek kielégítése határozza meg a medve mobilitását. a medvénél 400–500 m. mint egy. körülbelül 600–2000 m tergerszint feletti magasságig. eredeti helyükre esetleg hetek. élelem. ahol könynyebben. változatosabban. ha nagyobb mennyiségű élelemre is van szüksége. Több tíz kilométert vándorolnak. évszakhoz kötött vándorlásokkal. hónapok múlva térnek vissza. Az egyedsűrűség és az elfoglalt territórium ugyanaz egész évben. a farkasnál 1000 m. tölgyerdőkkel határos. Szeretik a csendet. csendhiány váltanak ki.

mostoha ökológiai körülmények között nagyobb területet sajátítanak ki. A kisajátított terület csak megközelítőleg egyenlő nagyságú. Tavasszal és késő ősszel gyakran lehet látni a fenyőzóna felső határán vagy azonfelül. vegetációdús helyeket kedveli. mert táplálékért meglátogatják ugyan a megművelt földeket. bolyongjon.11 hatják – de nem egyszerre – ugyanazt az erdei utat. A fennmaradás valószínűségét növelve. ha nem zavarják. Ez a viselkedés csak adott területre korlátozódik. Málnaéréskor ugyanabban a málnásban vagy a közelében választja nappali pihenőhelyét. hogy szürkülettől virradatig. annál több territóriumot kereső egyed szorul a fajra specificus élettér peremére. az adott élelemmennyiség ésszerű felhasználásán túl gátlóan hat a szaporodásra. elhatárolja. bár nem mindig kerül ki győztesen a párharcból. ivó-.vagy vegyeserdők. és ezáltal térbeli eloszlásuk viszonylag egyenletessé válik. Ez lehet barlang. táplálkozó-. ha éhes. Mivel a territórium mérete meghatározott minimum alá nem csökkenhet. fürdőző-. A területkisajátító viselkedésnek rendkívül fontos szerepe van az állatok életében. védelmezi az egyedek összességét. mert változatosságot mutat a fajon belül. egyedsűrűségtől. sem a téli pihenőhelyet. élelem után kutatva. gyümölcsösöket. Kora tavasszal a barlang elhagyása után a medvék legkedveltebb élőhelye a fenyő.és búvóhelye. Ilyenkor a környéken választja nappali pihenőhelyét. csak szorultságában vagy vegetáció hiányában vetemedik ilyen élelemszerzésre. szabályozza az egyedek sűrűségét. Ősszel többet vándorol nagyobb távolságokra. küszöböli ki a túlnépesedést. hónapos bocsokat. félreeső helyeken nappal is aktív. Az erőviszony jelöli ki a tulajdonképpeni határokat. a kopasz hegyhátakon. makkost. amelynek határai között zajlik le az állat élete. a perem felé halad. a szaporodási körülményeket nem biztosítják számukra. rejtekhelyeiket és szaporodásukat. amely megelőzi a túlnépesedést. vakaródzó-. majd a szezon lejárta után visszavándorol saját területére megválasztani. ághalom. friss vágottasok. helyhez kötöttségéből következik a betolakodó fajtárssal szembeni agresszivitás. állandóan változnak az egyedek közötti egyensúly arányában. Igaz. ennek a populáció szabályozásában is szerepe van. A terjeszkedésnek tulajdonképpen az erdőzóna szélén meg kell állnia. Az egyed izoláltságából. táplálékukat. de ezek a területek sem a napi. A határokon belül van alvó-. nagy sűrűségek. . a természeti körülményektől. előkészíteni téli szálláshelyét. A territoriális viselkedés olyan fiziológiai folyamat. viszont a tartós. Nyáron a hűvösebb. Egy terület medvepopulációjában számszerű csökkenést egyetlen állatfajta sem képes előidézni. forrást. kortól és nemtől függően. A határok rugalmasak. kikerülve a fizikai és biotikus akadályokat. menedék-. Napközben inkább alszik választott pihenőhelyén. Ellensége – az emberen kívül – nincs. más élőhely keresésére. Az anyamedve a farkascsorda ellen nem mindig tudja sikeresen védeni bocsait. Megtámadja a szarvast. Nagyon csendes. Minél rohamosabban szaporodik a megengedhető egyedsűrűségen felül egy populáció. őr-. málnást. a létfeltételekért folyó versengés az egyedeket egymástól eltávolítja. a vaddisznót. gyakran elragadják tőle. anélkül. sziklafedezék. odú. A medvének ugyanazon az élőhelyen élő más állatfajokhoz való viszonya változó. Egyedül az ember közelsége késztetheti elvándorlásra. gyümölcsöst. A medve távolságtartó viselkedése teszi lehetővé a területnek és a tápláléknak ésszerű elosztását. a sötét eldugott erdőrészeket. kidöntött fatörzs. A populáció terjeszkedése mindig a legkisebb ellenállás. hogy konfliktushelyzetbe kerülnének. ami biztosítja szabad mozgásukat. az évszaktól. és ezért közel egyenlő nagyságú területeket sajátítanak ki. nagy hideg és a sok csapadék megtizedelheti a pár hetes. szaporodó. Kedvező környezeti feltételek mellett kisebb. A territórium biztosításáért folyó harc különösen erős élelem hiányában és párosodás előtt.

gyávábbak.4%) esetben különböző erősségű harciasságot mutattak. Sok kép. A territórium határain túl vannak olyan meghatározott és rögzített pontjai. figyelmesebbek. testápoló helyek. a védelem nem szül állandó nézeteltéréseket az egyedek között. P. figyelnek. Megfigyelte. Egyetlen nap alatt a legtöbb. amely után betartottak egy laza rangsort. s ha már elismerték.és hangfelvételt készített. Hajlatokat. Ugyanakkor időlegesen – akár hosszabb ideig – egy revier az egyed vagy anyacsalád részére biztosít táplálkozási lehetőséget. mint a fajfenntartás fontos eszköze. szintvonalak mentén haladnak. Az útjukba akadt sűrűségben néha húsz percet is ülnek.12 A territóriumak csak abban az esetben van fajfenntartó értéke. Az egyedi távolság átlépése hozza létre. Főleg az őszi gyümölcsösökben. hogy az egyedek között társulási vonzalom vagy fokozottabb agresszivitás jönne létre. Ha nem a saját területükön vannak. A medvéknek nem mindig sikerül elkerülniük egymást. Célja és eredménye a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényező. Kölcsönösen szimatolnak. A személyi terület dinamikus. a betolakodóval szemben harci viselkedést vált ki. amelyeket összekötő utak kapcsolnak egybe. ivóhelyeken. mivel a más állat által frissen lerakott ürülék mellett legtöbbször közömbösen mennek el.és ivóhelytől távolabb – egészen 2 km-ig –. 200–300 méterről is felismerik egymást. felmérik egymást. Negruţiu véleménye. makkosokban. elasztikus. hogy az öreg medvék a táplálék. A területkisajátító viselkedés az egyedek megfelelő területi eloszlásával kizárja a túlnépesedést. hogy a sűrűségből előóvatoskodó medve mielőtt folytatná útját. a fiatalok akárcsak háromszáz méterre készíthetnek pihenőhelyet. táplálkozó. és ha találkoznak. váltja ki az egyedek között a konfliktusokat és a harcias viselkedést. spontánul ürít. nagyságbeli és más tulajdonságait a betolakodótól származó látási. Szerinte nem lehet területjelzés az ürülék. nehezen járható utakat. kanyargós utak mentén közlekednek. hogy az újonnan jött példányok figyelnek más ürülékére. A konfliktushelyzetek csak a területek kialakulásakor és a betolakodókkal szemben vannak napirenden. pihenőhelyeken a kedvező környezeti adottságok hozzák létre az időleges tömörülést. 1989) a Hargita nyugati részén. ami arányosan csökken a legbiztosabb zónától való távolsággal. A csapákon a medvéket a nap meghatározott időpontjában mindig meg lehet találni. A szemvonalnál magasabbra emelt orral szippantják a szelet gyors fülmozgatás kíséretében. Weber megfigyelte. akkor a védelme nem is kötelező. Forgalmas csapákon nem egyszer naponta több medvét figyelt meg. A fiatal példányok óvatosabban haladnak. anélkül. ha azt jól ismerik. mert a szomszédok nem váltanak ki vehemens harci viselkedést a területtulajdonosok részéről. Találkozáskor óvatosak. Ilyen pontok az éjszakázó. az ivari partner megszerzése a szaporodási időszakra és a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása az egyed és utódai számára. a kisebbek összehúzódva visszaugranak. pihennek és figyelnek. fürdőző. arra könnyen vissza is találnak. A territórium birtoklása. P. A medve nem tűri el. Kihasználva a terepadta fedezékeket. görbe. hogy bizonyos ponton túl a saját fajtársai vagy más fajok egyedei megközelítsék. 12 medve elcammogását ugyanazon az útszakaszon. felemelt fejjel figyelnek. a Görgényi-havasokban és a NagyKüküllő forrásvidékén 1979–1988 között 400 négyzetkilométeres területen figyelte szisztematikusan a medvéket.6%) esetben közömbösek voltak a medvék egymással szemben. idegesebbek. A 478 medve-medve találkozásnál kétszázhuszonhat (47. hallási és szagingerek tulajdonságai határozzák meg. patakmedreket vagy kiépített utat is használnak. Az egyedek el is ismerik egymás jogait a személyi területen belül. többször megállnak. amit látott. és attól eltávolodva. elkerülve a meredek. A fiatalok kétlábra . hirtelen megállnak. A főcsapák rendesen ki vannak taposva. WEBER (1988. a nemi riválisok közötti harcnak kettős jellegű szelekciós értéket biztosít. kétszázötvenkét (52.

vadgazdálkodó. nem állíthatjuk. szembetámadás galoppban. mivel a hegyvonulat folytatódik a határokon túl is. fakitermelő. Igen ám. az 5–8 medve is megél 1000 hektáron. Az utóbbi évszázadok és a huszadik század elején rendezett vadászatok alkalmával vagy egyes évek alatt kilőtt medvék számáról a vadászirodalomban találunk feljegyzéseket. Tulajdonképpen az ország medvepopulációjáról van szó. A 252 harcias magatartást kiváltó találkozáskor ijesztőmozgást vagy alárendeltségi viselkedést tanúsítottak. 860-ról 5700-ra növekedett. A 226 békés találkozáskor megszüntették előző tevékenységüket. félrenézés. mint vadász. a kilőtt vagy elpusztult állatokon kívül. és még nem is állíthatjuk. s ha figyelembe vesszük az embertényezőt. akkor csak hosszú távon érdemes populációdinamikai számításokat végezni. Elméleti számítások szerint egy nőstény barnamedve élete során átlag 17–25 utódot hozhat létre. A megadási mozgások: a fej leeresztése. A természetben ez másképp alakul. brummogás. mint egy faj összes egyedeinek száma egy adott időben. hát kidomborítása. de az 1969–70-es évben. nyakszőrzet felborzolása. A ragadozoknál olyan jól ismert szaggal való területelhatárolás a medvéknél nem figyelhető meg. más évekhez viszonyítva. a körülmények függvényében. többször perceken át figyelik a másikat. Ezek a vadászatok legtöbbször ősszel történtek. Jelen dolgozatban barnamedve-populáción Románia egész területén található barnamedvék összességét értjük. 1979). Tudjuk. egy-két lépés után menekülés. majd újrakezdték régi elfoglaltságukat. hogy messzebbre lássanak. a test első részének felemelése. Az optimális . azaz 7%-os évi átlagnövekedést jelent. és kevésbé látogatottak. genetikai. A medveállomány pontos nagyságára az 1950-es évekig nem rendelkezünk adatokkal.13 állnak. kiragadott állomány. szűkebb értelemben beszélünk a tanulmányozott terület populációjáról. hogy minél több szagmintát vehessenek. A riasztó nézés fúvással egybekötött. egy biocönózisban. A közel 3 100 000 hektár medveélőhelyre alkalmas erdős részen az 1980-as évek végéig 8000 medvét számláló populáció élt. hogy az optimális egyedsűrűség a lakott terület kedvezőségének függvénye. s így az évi állománygyarapodás csak 3% volt (NEACŞU. ami 6. amit ők egymás között nagyon jól éreznek. amelyek távol esnek az emberi településektől. vadorzó. öt-tíz másodpercet vagy többet. visszavonulás lassú lépésben.6 szoros növekedést. Bizonyára felismerték egymást. Ijesztő mozdulatok: fejfelemelés. amely kis része az egésznek. Ismerve a Kárpátok hosszúságát. frontális lassú közeledés. de közben ordíthatnak is. Félkörben kerülik meg egymást. élelemben gazdag erdős területeken. szaporodási. hogy a Kárpátokéról. Populációdinamika A populáció nem más. a szám nagyobb. néha a maximális egyedszám. amelyek utalnak az egyes területeken található medvék gyakoriságára. mesterségesen tűnik az országhatárokon belül leválasztott. természetesen – az ember orra számára is érezhető – jellegzetes állatszaga van. hogy kedvező szelet kapjanak. de állománybecslésre még hozzávetőlegesen sem alkalmasak. a hátsó lábak behajlítása. Az idősebbek úgy közelednek egymáshoz. csendesek. De. olyan helyeken. egymásra figyeltek. Például 1950–1979 között a barnamedve-állomány kb. nagyon sok medvét lőttek ki. ahol a medvék élelemgazdagság miatt tömörültek. ami a fajtárs felől hozza a szagot. számbeli fejlődésének egységességét. nincsenek szagmirigyeik. Egy panmiktikus populációban a tagok egymás között állandóan géneket cserélnek. hogy a géncsere az országhatárokon lezárulna. Az olyan. Állatkerti medvéknél. emberi munkálatoktól. Figyelembe véve a populáció ökológiai.

egy bizonyos határon túl az állat kondíciója romlik és magatartása megváltozik. ami végül is az emberi lakóhelyek körüli kéregetéshez.6 medve/1000 ha erdő. Ugyanakkor megfigyelhető a pajzsmirigy és a nemi hormonok termelésének csökkenése. Ha az ember nem avatkozik közbe. az ökológiai korlátok közé szorított. hogy az utóbbi évtizedek túlzott védelme a barnamedvéknél potenciálisan növelte a populáció túlszaporodását. gyorsul a fehérje átalakítása szénhidráttá. az izmok vérellátása fokozódik és a reakciósebesség emelkedik. kéregetnek. a faj mobilitása és az ökológiai korlátok. ami már veszélyezteti a terület tűrőképességét. mert a szeméttelepek télen is biztosítják a szükséges élelemmennyiséget. együtt guberálnak. a következők: a faj szaporasága (szaporodási képessége). A hímek kevesebb spermiumot termelnek. Túlnyomórészt a bocsos anyák látogatják a szeméttelepeket. a szeméttelepi guberáláshoz vezetett. Azok a tényezők. ha az agresszióval együtt a nemi aktivitás nő. aminek következtében a szívverés meggyorsul.56 egyedsűrűséget jelent 1000 ha-ra. az élelem biztosítottsága. Ha a medvék térben való elhelyezkedési lehetősége csökken – szűkül a territóriumuk –. az itt fellelhető élelembőség és főleg a túlszaporodott medveállományon belül felerősődött kannibalizmus miatt. a mellékvese hipertrófizál – lehet. párválasztásra. Ha az utódok megszület- . A kárpáti barnamedve túlnépesedéséből adódó problémák nemcsak az élelemszerzésre. Nyilvánvaló. Nagyon sok megtermékenyült pete még az anyában elhal és abortálodik. Természetes körülmények között funkcióba lép az ökológiai sorompó (korlát) mint fékező faktor. Az anyagcsere. Emellett az ember közelségének megszokása. A 3 1000 000 ha-ra számítva kb. a perifériára szorultak. A gyakori stresszhelyzet a mellékvesét fokozott adrenalin-termelésre készteti. Belső szervi elváltozások következnek be. A legkedvezőbb egyedsűrűség 1. a biotóp szélei felé mutató expanziós nyomást. állandó stresszállapothoz vezetnek. szaporodás után a szociobiológiailag megváltozott anyamedvék ebben a környezetben nevelik utódaikat. A 8000-es medveállomány 2. A terjeszkedési és ökológiai korlátok jellemzője a változatosság időben és térben. hogy ennek következtében csökken a termékenység is – és egyidejűleg csökken a csecsemőmirigy súlya. A terjeszkedés ritmusának növekedésével – az interspecifikus versengés az élelemért. Kitelepítés után nem tudtak beilleszkedni a normális medvepopuláció társadalmába. Ivarérettség. vagy a kiszorított egyedek arra kényszerülnek. barlangért. amelyek egy populáció terjeszkedésének sebességét. túlnépesedett állomány másik fontos problémája a gyakori találkozások. minél többször találkozik az állat a zsúfoltságban fajtársaival. és még akkor is csökken a szaporodási képesség. és csökken a peték termékenyíthetősége is. Ilyenkor az állatok között az agresszió fokozódik. irányát és határait irányítják. elsősorban a fehérje-anyagcsere változik. Nem csak az embertől való félelem módosul. az expanzió és az ökológiai korlát vagy egyensúlyban tudja tartani a populációt. 5000 medve. összehúzódása erőteljesebbé válik. a háziállatok – mint könnyű zsákmány – zaklatásához. hogy a gyakori stresszállapot (készenléti helyzet) annál gyakrabban következik be. ami maga után vonta a terjeszkedés szükségességét. A medve szaporodási képessége és mobilitása viszonylag állandó. marakodások. De nem feltétlenül szükséges a közvetlen találkozás. Példa erre a Rîuşor-on felnevelt medvebocsok. az új nemzedék neveléséhez szükséges térért – leszűkült az egyedre jutó biotikus élettér. a terjeszkedési nyomás az élőhely szélei felé. hogy a fajra nem specifikus életmódot folytassanak. Az agresszió növekedése szétrombolja a szociális struktúrát. hanem a téli álomra való hajlam is. téli szálláshely biztosítására stb. Kísérleti feltételek között mutatták ki. amelyek feszültséget váltanak ki. elegendő a fajtárs hátrahagyott szagának a megérzése is.14 élőhely szélén lehet 1/1000 hektáronként vagy ennél kevesebb. vonatkoznak. Az emberi település közelsége nagyobb biztonságot nyújt a bocsaik fajtestvéreitől – elsősorban az erős kanoktól – féltő anyamedve számára.

hetekig képesek visszaemlékezni a helyre. annál több tapasztalatra van szüksége a tevékenység fokozottabb eredményességéért. A hangyaboly kirablásához nem kell különösebb elővigyázatosság. viszont első vagy hátsó lábával a fagyökeret. és helyükbe a nyugodtság. a glükóz. helyváltoztatásban megnyilvánuló appetitív fázis beindítását az agyvelő táplálkozási (éhezési) és jóllakottsági központjai végzik. Fokozódik a helyváltoztatási készség. A táplálékfelvételt megelőző kutató. A beteg állat táplálékfogyasztása nullára is csökkenhet. A táplálkozás térhez és időhöz kötött. kutatja a táplálékot. A táplálékszerzés és -felvétel ösztönös cselekvéssort alkot. ragadozás. Táplálkozás Az éhség érzete mint kielégítésre irányuló belső szükséglet jelentkezik és kiváltja az élelem keresését. A teltségi állapot – jóllakottság – esetén a fenti jellemzők eltűnnek. olyan óvatosan közelíti meg az általa elásott dögöt. és vak merészség jellemzi az éhes állatot. akkor az anyák nem táplálják őket. az elővigyázatosság tompulása. fajtársaitól. ritmikus tevékenység. a tétlenség és a táplálékkal szembeni közöny kerül. a megelégedettség. meglehetősen szabályos időközökben jelentkező. tápláltsági fok.és hormonkoncentrációk ingadozására. 1982. ami jellegzetes és sajátságos viselkedést vált ki. (Gyakori eset állatkerti medvéknél. követ el kell mozdítani. a testhőmérséklet csökkenésére és a vízfelszabadulás . ellenállhatatlan veleszületett viselkedése minden állatnak. sajátságos mozgásformák kíséretében saját és ivadékai részére tárolja. a gátlások megszűnése. A szürkülettől hajnalig aktív medve megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztása után átlustálkodja a napot. A téli álomra készülő medvék fokozott mértékben táplálkoznak. hogy a túlnépesedett populáció a degenerálódás felé halad. Az éhség táplálékszerzésre késztet. 1979). időszakok követik. A két táplálkozási periódus között eltelt időt különböző tényezők – testsúly. A táplálkozási és jóllakottsági központok reagálnak a bennük keringő vérnek az összetételére. elrejtése emlékezőtehetség. Amilyen gátlástalan a medve ragadozás közben. amíg eszik. Ezek a központok a látótelep alatti területen foglalnak helyet. kereső mozgásban. A táplálkozási ciklusokat mindig nyugalmi. amelyik szabályosan rázta a fákat és a lepotyogó cserebogarakat előszeretettel szedegette össze. a felhalmozott anyagcseretermékek koncentrációja. hogy minél kevesebb kellemetlensége legyen. CSABA. készség kérdése.) Valószínűleg a csecsemőmirigy súlyának csökkenésével és a mellékvese súlyának növekedésével egyidejűleg előtérbe lép az immunanyagok termelődésének hiánya. A táplálékfelvétel a legalapvetőbb életjelenségek egyike. összeférhetetlenség és a támadási hajlam növekedése. a vadászati kedv fokozódása. A szociális struktúra szétrombolása nemcsak agresszióban mutatkozik meg. hőmérséklet stb. tejük nem termelődik. A mézet rabló medve óvatosabb. halászás. hanem a fiatal vagy gyengébb állatok felé mutató kannibalizmusban is. amit belső és külső késztető tényezők együttesen váltanak ki. mert napokig. pihenési ciklusok. esetleg tartani. A. Nem állandó. A felesleges hús elásása. Minél változatosabb egy állat étrendje. úgy kell megszereznie a mézet. A téli álom idején egyes példányok egyáltalán nem vagy csak időközökben esznek. Azt a következtetést vonhatjuk le. 1978. – határozzák meg. Bonyolult cselekvéssor elsajátítását igényli a gyümölcsszedés. A megszerzett táplálékot sajátos táplálékbirtoklási viselkedésével igyekszik megóvni más állattól. A pillanatnyilag szükségen felüli mennyiségű táplálékot veleszületett. Nyugtalanság. az állat keresi. HAMAR. BERGER (1914) egy fiatal medvét figyelt meg.15 nek. (REMANE.

annak mechanizmusa ösztönös és kifejezetten fajspecifikus. valamint a táplálék tulajdonságai határozzák meg. Zsákmányát úgy gyűri le. A külső ingerek gátlólag is hathatnak a táplálkozási viselkedésére. fürkésző. A táplálék minőségétől függő ingerek meghatározó jellegűek. emelkedik a testhőmérséklet. Igyekszik viselkedésén keresztül táplálékszerzését úgy megoldani. Táplálékszerzési igyekezetében a medve fajtársaival és más fajok egyedeivel állandó versengésben van. szabványosított és fajlagos formája a támadási . ha zsákmányszerzésre. Minden medve válogat a rendelkezésére álló táplálék között. A táplálék felvétele. felderíti. és célja a tájékozódás a táplálékforrásokat illetően. Közösen váltják ki. A jóllakottság érzését előidéző gyomorba jutott táplálék és a gyomor telítettségi fokának az eredményeképpen a vérben megnövekedik a cukorszint. hogy a testi sérüléseket lehetőleg elkerülje. elsősorban a száj és szájszervek jellegzetességei. A bekebelezés módját az állat struktúrája. és ezek közösen aktiválják a jóllakottsági agyközpontot. Mindenevő lévén – a medve – előnyösebb helyzetben van a ragadozók között. a zsákmányállat elrejtőzne. megtalálása. Megfelelő terület. mert ha ezt tenné. leállíthatják azt. A belső és külső késztető tényezők által kiváltott táplálkozási viselkedés időtartama az éhezés és jóllakottság arányától függ. éhes állatnál viszont csak a legerősebb ingerek érhetik el ugyanazt a hatást. Az éhség érzete – mint belső tényező – mellett a táplálkozásnál figyelembe kell venni a külső tényezőket is. A táplálék meglátása. Az erős éhség – hoszszabb éhség – a medvét. kereső mozgással. A táplálkozni kívánkozó medvének. ami bőségesen fordul elő. a táplálékot hosszú ideig és oly módon veszi magához. a legmegfelelőbb élelmet fogyasztja vagy azok iránt is közömbös. fürkészi. de hosszan tartó éhezés után nem specifikus ingerek is elégségesek lehetnek. a táplálék minőségi és mennyiségi jellemzőitől függően.16 arányára a szervezetben. ami állandóan szüli a nézeteltéréseket. aminek hatására megszűnik a táplálkozást kiváltó késztetés. az gátlás alá helyezi a táplálkozási agyközpontot. Ez a viselkedési minta a jóllakottság állapotának a bekövetkezésével ér véget. elmenekülne. A viselkedési minta második fázisát a végcselekvés megvalósítása. Az apetitív fázis a kutató. A zsákmányszerzési viselkedés veleszületett. hogy messzire elhallatszik. megtalálása után maga a táplálék. a táplálék keresése. Hatékonyságuk függ az állat jóllakottsági állapotától. ilyenkor az állat válogat. A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék megszerzésének a biztosítása talán a legfontosabb célja és eredménye a harcias viselkedésnek. de megfelelő táplálék hiányában létre veszélyeztetve van. Állandóan igazodnia kell a táplálék mennyiségéhez és minőségéhez. Jóllakottság esetén a külső késztetések hatása hiába maximális. ellenőrzése és előkészítése a gyomorba való juttatásra. Jóllakott állatnál a kedvenc táplálék sem váltja ki a táplálkozási reakciót. Ennek során a medve a táplálékot bekebelezi és nyelés útján a gyomorba juttatja. mivel a környezetében található táplálékkészlet mennyisége és minősége állandó változásnak van kitéve. indítják be a táplálkozási viselkedést. a konszummatív fázis alkotja. mint külső késztető tényező válik a táplálkozási viselkedés kiváltó késztetőjévé és elősegíti vagy gátolja a táplálkozást. ragadozásra készteti. mert többféle táplálékot találhat magának. A zsákmányállatot felkutatja. mert veleszületetten mindig arra fordítja a figyelmét. helyváltoztatással indul be. A zsákmányszerzéskor nem használja a fenyegetést. a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényezők és az ivari partner nélkül úgy-ahogy minden állat megélhet. A jóllakottsághoz közelálló egyed gyenge ingerek hatására abbahagyhatja a táplálkozást. majd erőszakosan megtámadja. hogy ő minél kevesebb sérüléssel ússza meg. jól tájékozottnak kell lennie az élettérben pillanatnyilag fellelhető és számára fontos táplálékkészletről.

. még mielőtt az észrevenné. (M. Weber szerint. minek eredményeképpen a bocsot kereső anyamedve az emberre támadhat. c– Martes sp. látásának jó a mélységélessége. f– Hiaena sp. Általános jelenség az állatvilágban az újdonság. Az evolúció során alakultak ki. a bonyolultság és az az ismeretlen valami. szaglászik. Nyugalmi vagy leshelyéről egyszerre a környezetnek csak kis részét tarthatja figyelemmel érzékszerveivel. g– Felis sp. e– Herpestes rek váltják ki a támadási sp. hogy a kínálkozó alkalmat el ne szalassza. ezért aktív felderítésre (explorációra). A felső előzápfogak és zápfogak összehasonlítása néhány ragado. Dornescu&Nekrasovnál) viselkedést. fejlett érzékszervein.. b– Ursus sp.. kíváncsiságot. A medvének környezetébe olvadó küllemén. Az esetleg megtalált zsákmányál3. a távoli tárgyakat mozgásukban veszi észre.lattól származó külső ingezónál: a– Canis sp. vizsgál. Látásélessége közelre vonatkozik. támadásra alkalmas fegyverein kívül igen jól fejlett megfigyelőképessége van. Mivel a zsákmányszerzési viselkedést előre időzíteni nem lehet – mert a találkozás majdnem véletlenszerű –. másfelől a félelmet és menekülést. a vadászó állatnak állandóan résen kell lennie. ami a vadászó állatban két ellentétes irányú viselkedést hív életre. ami lehetővé teszi a zsákmány térbeli helyzetének pontos meghatározását.17 vagy harci viselkedésnek. A medve szemének panorámaszerű látótere között nagy az átfedés. Kíváncsiságuk elcsatangolásra készteti. Nem úgy a bocsok esetében. Egyfelől a vizsgálódást.. felemel fatörzset. Messziről nagyon fejlett szaglásával és hallásával észleli áldozatát. ábra. Ebben a viselkedésben alapvetően fontos. . ami hathatósan elősegíti sikeres vadászatát. A zsákmány felderítését... hogy életére törnek. és mind azt a célt szolgálják. d– Meles sp. hogy a vadászó állat zsákmányát idejében felismerje. fejletlen veszélyérzetük következtében az emberre is rácsodálkoznak. felismerését segítik elő a medve egy bizonyos élettérhez. Éberen figyelve bejárja környezetét vagy környezete bizonyos részeit. hogy a vadászó állat zsákmányát idő előtt ne késztesse menekülésre. helyváltoztatásra van szüksége. életmódhoz igazodó érzékszervrendszerei. elmozdít köveket. A harci viselkedés kiváltója mindig az újdonság. bonyolultság és az ismeretlen valami előli menekülés.

A cellulózt nem emészti meg. Az anyamedve bemutatóvadászatokat rendez bocsai okulására.és káposztaföldek dézsmálására. 5.–III. I. amikor az állat zsír és glikogén formájában halmoz fel szervezetében táplálékot a tél átvészelése céljából. Tojást. de nem riad vissza tőlük. ábra). I.–II. dió. főleg kérödzőket és elcsatangolt háziállatokat mancsának egyetlen ütésével letaglóz. csigákat. arctos elméleti fogképlete: I. dinynye-. hús-. I. Vannak medvék.–II. berkenye. háziállatokat ejt el.–II. Az élettani tartalékolás – a készletraktározásnak formája. erdei bogyók. fiókát.és tölgyerdők. különböző gyümölcsök: alma.–III. Olyan területeken. ahol lehetősége nyílik zab-.–IV.–II. míg máshol nagyobb vadakat.–II.–II. és így megtörténik. hogy a mohón. burgonya-. vackor a székletben egészben található. A zsákmánytól származó karom.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. I. rákokat sem.–IV. málna. Jóllakás után szomját oltja. de nem veti meg a békákat. Fogazatának típusa multituberkuláris szekodont. répa.–II. A sértetlen cellulózhéj megvédi az emésztőnedvektől.–IV. bükk. Kutyamódra lefetyeli a vizet. s e tevékenységeket jellegzetes mozgásmódok. fiatal csalán. A nagyobb állatokat. Ezt a szemfogak mutatják. Az idősebb medvék szemfogai – ha mutatnak is jelentősebb kopást – sokkal fejlettebbek mint a fiataloknál. a fájdalomtól üvölt és tör-zúz maga körül.–II. I. gombák. 1.. mézevők. I. Az ökológiai tényezőknek megfelelően az egyedek táplálkozása igen különböző. dió. körte. Az összecsípett medve feje néha nagyra dagad. Tehát a fogazat a következő képlet szerint alakul: I.18 Mindenevő táplálkozási módja nem degenerálódás. cirbolyafenyőmag. szeder-. gesztenye. testhelyzetek és viselkedések kísérik. I. messzire elhallatszik. Apróemlősök után is kutat. áfonya. Érés idején előszeretettel látogatja a szőlőket. valamint a harmadik alsó előzápfog majdnem mindig. Az ürülékből. mint a többi húsevő állatnál (3. I.–III. Szereti a halat.–III. málna-. sajátos módon. I. Szarvassal és vaddisznóval nehezebben bánik el. fenyőháncsot. I. A kutyát és az embert nem eszik meg. szilvamagot találhatunk. egyenesen károssá válhat.–III. zsenge kukorica-. kotló madarat elfogyaszt.–0–III. rovarok és lárváik mellett a méhek. szilva.–III. rovar-. de legtöbbször fejletlen állapotban jelen van (4. mogyoró. valamint az alsó első előzápfog hiányozhat. Növényi tápláléklistája nagyon gazdag: zsenge fű. A hangyák és tojásaik. I. szeder.(vagy más növény). amelyek túlsúlyban gyümölcs-.–III. fű. Az Ursus a.és magyoróhéjat. hal-. gyakran következtetni lehet a medve étrendjére. A gyakorlatban a második felső és alsó. nedvdús levélnyelek. Az emészthetetlen táplálékrészeket és az anyagcsere oldott melléktermékeinek az eltávolítása székelés és vizelés útján történik. a felső első és harmadik. hüllőket.és tölgymakk.–III. A felnőtt medve 20– 22 méter hosszú bélcsatornáján a növényi rostok emésztetlenül mennek át.–0–3–IV. gyümölcsöskerteket. a benne található meg nem emésztett részekből. kökény. vörösáfonya. Ilyenkor a húst még esetleg nem fogyasztó bocsok előszeretettel nyalogatják az áldozat vérét. darazsak mézét és lárváit nagyon szereti. ábra).–II.–III. Egyes helyeken kizárólag növényi táplálékon él. egészben lenyelt vadalma. szőr és csontmaradványok mellett makk. Tépőfogai kevésbé fejlettek. . ültetvények felkeresésére ösztönzi a medvét. moha.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. gyümölcsösök. A késztetés az energiatartalék megszerzésére ősszel a táplálékban bővelkedő bükk. Az útjába kerülő földön fészkelő madarak fészkét kirabolja.

ábra A felső állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.19 4. 1954) .

20 5. ábra Az alsó állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier. 1954) .

melyek növelik alkalmasságukat. Az ivari viselkedések ösztöncselekvések. az udvarlás fajlagos cselekvéssorozata segíti elő. A medvéknél az udvarlást a hím végzi. Barnamedvénk evolúciója során a szaporodási stratégia minden összetevője kiállta a természetes szelekció próbáját. A sikeres stratégiát alkalmazó egyedek jobban alkalmazkodtak. ivari tevékenységének felkészülési foka egybeessen.21 Szaporodás A fajfenntartás szempontjából az élőlényeknek teljesen a szaporodásnak kellene szentelniük magukat. A párzás előtti viselkedés-szekvenciák apetitívek. területvédelemre. Ha az állat valamit önszántából csinál. A hajlam serkentését. a szelekció eredményeként kialakult az a legkorábbi életkor. A tényezőknek úgy kell hatniuk. A medvék úgy párzanak. hogy a két nem ivarzási hajlama. Szociobiológiai szempontból minden állat számára az a legelőnyösebb. a párzás a konszummatív fázis. Gyakorlatilag ez is történik – kissé módosulva –. Önzetlenségnek nincs helye a biológia világában. és viszonylag merev. a vemhesség. pihenés. a szaporodási időszakban teljes mértékben uralják az állatot és döntő módon befolyásolják egész tevékenységét. A változást az agyalapi mirigy ivarmirigyekre ható (gonadotrop) hormonjai idézik elő. A partnerek térbeli és időbeli találkozása a szaporodás elengedhetetlen feltétele. Az egybehangolt és megvalósított találkozással a partnerek nem készek a párzásra. sztereotíp viselkedésmintákból épül fel. udvarlásra. Együttesen befolyásolják a teljes szaporodási alkalmatosságot. küzdelemre. egybehangolását a násztevékenységek. Közvetlenül érvényes a viselkedési tevékenységre. A párzás örökletesen meghatározott módon zajlik le. mert a fenntartó tevékenységek: táplálkozás. a fajfenntartás szolgálatában állnak. Ezek a hormonok szabályozzák a szexuális viselkedést is. még le kell küzdeniük a távolságtartási ösztönüket. ami végül alkalmatossága növelését szolgálja. mert a korai kezdés maximalizálná az utódok számát. tompítaniuk kell a harcias viselkedés élességét. Szükséges. Ezt is teszik. mint a sikertelenek. A szexuális tevékenységet és sikeres szaporodást többféle tényező határozza meg. Ebből a szempontból eredményes adaptáció a korai ellés. értelmezhető mint evolúciós stratégia. a faj életképessége. összefonódó események egész sorának bekövetkezését idézzék elő. amelytől kezdve a szaporodás a túlélő utódok és a rokonok maximális számát produkálja. hogy szinkronizált. az ellés. A túlságosan fiatal korban való szaporodásnak hátránya – például a még az anyamedvével járó bocsok esetén – a lehetséges szülő és utód vagy testvérek kö- . így aztán a faj egyre inkább sikeres utódokból áll. amennyiben szükségesek. Az adaptációs összefüggések nem véletlenszerűek. hogy helyzeteket keressenek. fennmaradása. A szaporodás időzítésének kérdése a környezeti feltételekkel kapcsolatban egyszerűbb. ürítés. legyen időzített. a szoptatás pontos időzítésétől függ az utódok életben maradása. Az állatok arra szelektálódnak. A legdöntőbb tényezőnek a fiatalok rendelkezésére álló táplálék bősége látszik. amely az egyed alkalmasságát maximalizálja szaporodóképes korában. mivel serkentik a nemi hormonok termelését. hogy utódaik maximális táplálékigénye a legnagyobb táplálékbőség idejére essék. Szaporodási tevékenységüknek olyan szintje jön létre a szelekció által. kényelmi mozgások végső soron csak annyiban fontosak. ha a lehető legfiatalabb korban kezdenek szaporodni. A párzási időszak kezdetét az ivarmirigyek szerkezeti és fiziológiai állapotának változásai jelzik. A megtermékenyítés. egybehangolt. több életképes utódot hagytak maguk után.

Ha egy idegen hím jelenik meg párzáskor a területen. Majd hátrafelé lapított fülekkel. hangtalanul tűri az udvarlást. a korábbi szaporodás előnyei felülmúlják az élettani károsodást. Fogságban megfigyeltek kétéves párzó – vagy párzást imitáló – hímet (COUTURIER. tehát alkalmi poligám. bizonyos régiót. Egyik felemelt hátsó lábával. 1970). A versengés a hímek között nem ritka. Jobb tehát a szaporodás késleltetése addig. ha a versengést elkerülik. hogy valamilyen környezeti inger egymagában aktiválná.22 zötti párzás veszélye lenne. Ő megy elöl. Ha a még éretlen hímek a szexuális versengésben veszítenek az erőteljesebb. és amit az év többi periódusában elkerül (LORENZ. megnöveli a halálozási arányt. aminek eredményeként áprilisi bocsok születtek. Monogámiájuk nem tökéletes a nemek közötti arány és az ellések közötti távolság következtében. 1954). ami végzetes lett volna valamelyik számára. anélkül. a hím így több nőstényt is megtermékenyíthet. amelyek még a szétszéledés előtt párzanak. Autoerotizmus nem csak a bocsoknál figyelhető meg játszás közben. de néha az első gesztáció eltolódik egy-két évvel. 6. A nőstény medve még nem érte el a legnagyobb testi fejlettségi fokot az első elléskor. nagyon felháborítja a tulajdonost. valószínű. tapasztaltabb vetélytárssal szemben. amíg az állat elég fejlett és optimálisan viseli el a terheket. A nőstény legfennebb minden második évben párosodik. a találkozás legtöbbször a betolakodó visszavonulásával ér véget. leeresztett fejjel fejezi ki izgalmát. a már bepárosodott nőstény az idegen udvarló hímet elűzi (6. tarkóját. esetleg elégedetlenségét fejezi ki a háborgatásért. A kopuláció nagyon diszkrét. Várható lenne. A kopuláció átlagban több mint 10 percet tart. ábra). hanem a fogva tartott. Nincs tudomásunk olyan hímek közötti viadalról. hátát. Megfigyeltek későbbi – július–augusztus elején – párosodást. Így mindig az erőteljesebb hímek termékenyíthetnek meg. ahol a pár meglelése várható. De nem ez tapasztalható. de a párért való versengésben párzáshoz legtöbbször csak egy-három év múlva jutnak. így adva tudtára szándékát. A Kárpátokban a barnamedve május–június hónapban párosodik. A hímek ugyanabban a korban ivarértettek. harapdálja a pofáját. amíg életkoruk. s így azoknak a szülőknek az alkalmasságát csökkenti. A párzást hosszabb udvarlási idő előzi meg. A párzási viselkedésnek nagy része erőteljes belső ösztönzés vagy késztetés hatására történik. A harcot igyekeznek elkerülni. ráncolt homlokkal. fenntartás és meggyőződés nélkül folyik. A nőstény medve három és fél éves korára ivarérett. Másfelől a korai szaporodás élettani stressz. A nőstény eleinte közömbös. Kutyamódra történik. a hím utána cammog. A hím és a nőstény között a verekedés ritka. az optimális stratégia az. mint a hímek. Ez pedig az utódok alkalmasságának csökkenését vonja maga után. maga körül forogva. termetük és tapasztaltságuk a sikert valószínűsíti. a gyengébbek. ami a penis-csont jelenlétével magyarázható. hogy a fajon belül a nőstények későbbi szaporodásra szelektálódnának. a kevésbé impozánsak kizáródnak az aktusból. szokatlan vadászterületet látogat meg. elkülönített állatoknál is. eldugott helyeken. csendben történik az erdő mélyén. környezetet jár be. Az állat cselekvően valamely inger vagy ingersorozat keresésére indul. ábra Peniszcsontok . Legelés közben a hím gyakran bökdösi orrával a nőstényt. nyalja a nyakát.

esetleg február elején jönnek világra a bocsok. az előző kölykeit sem engedi magával egy barlangban telelni. A barlangban levő bocsok nemének megállapítása után sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a megfigyelések kevés száma miatt. Szénával. A rîuşori neveldében begyűjtött bocsok neme közötti arány 53% hím és 47% nőstény. kettő vagy három.23 Ebből arra következtetnek.1954). Ettől függetlenül – tavasszal – visszafogadhatja a nagyobb bocsokat is. sőt hatbocsos medvét is (COUTURIER. kinek lábai és egyébb tagjai alig tetszenek meg. Hasonlóan. Említenek öt-. Ritkábban december végén vagy márciusban. Homoszexualitásról is vannak megfigyelések. elméletileg kevesebb hím is elegendő. fejlődése kezdetének pillanatát szabályozó mechanizmust. Erre abból következtethetünk. Monogámiájából kifolyólag az egy az egyhez arány közel lehetne. Pontos meghatározás több száz. és két generáció utóddal láthatjuk ilyenkor. fejlődése csak a beágyazódás pillanatától indul meg. a sterilitás. hogy a betolakodó megadó viselkedése váltja ki az erősebb részéről a párosodást imitáló mozdulatokat. A későn született bocsok – ha át is vészelik első telüket – visszamaradt fejlettségűek lesznek. mohával béleli fekvőhelyét. Az anyamedve kuporgó pozíciót vesz fel elléskor.” Az egyedül született bocs sem éri el az anya súlyának 600-ad részét. vékony ágakkal. mely annak felette mezítelen és vak. 1954). nehézség nélkül megy végbe. a placentát felfalja. A faj fekundítása méretéhez viszonyítva jó. de ha figyelembe vesszük a nőstények kétévenkénti párosodását. mert a bocs kicsi. A genitális konformáció fragilis volta. Az első elléskor és öregkorban gyakran csak egy. az anyamedve tisztára nyaldossa a bocsot. sőt egyes főemlős-csoportnál is megfigyelhető dominancia-viselkedésnek. Ezt osztán nyalogatásával készitdegeli el. Apáczai Csere János „Magyar Encyclopaedia” című művében a medvebocs kicsi méretéről így vélekedik: „A medve magához képest igen kicsid magzatot nemz. A 4 éves kortól számított kétévenkénti ellés az állatkertekben megfigyelt 30 éves kori nemzőképességig elég sok utódot jelent. A folyamat kevés vérveszteséggel jár. Nehéz megállapítani a fiziológiai nyugalmi állapot hosszát. A megadó viselkedés egyik formája. miáltal a figyelem elterelődik a tulajdonképpeni harcról. . újra párosodhatnak. A bocs fejjel előre jön világra. a kutyánál 1/45. (Az embernél 1/22. Mindig egyedül van a barlangban. a kiváltott harci viselkedés levezetésének része. Valószínű a magasabb rendű emlősök. Az anyamedvét fel lehet ismerni bocsairól. A szűk környezetben egymást elviselni kénytelen összezárt medvék a dominancia-elv alapján agreszszivitásuk levezetésekor pótcselekvésre kényszerülnek. lapival. a tehénnél 1/13 az arány). A pete beágyazása késlekedik. a spontán vetélések. mások szerint pont fordítva. A gesztáció 7–8 és fél hónap között van (COUTURIER. A bocsok száma leggyakrabban egy. az egérnél nagyobbat. bizonyára a felfalástól védi az újszülöttet. Hasonló a helyzet a fogságban lévő medvéknél. Állatkerti példányoknál tapasztalták. ha elveszik a bocsokat. tudniilik a macskánál küsebbet. A nemek közötti arányra vonatkozó megfigyelések nagyon ellentmondóak. a többi medve nemének megállapítása tisztes távolságból nem ad megbízható eredményt. Ez természetesen számos körülménytől függ. minekutána az agresszivitás a részéről is megszűnik. sőt több ezer példány megszámlálása után lenne lehetséges. a betegségek a lehetséges utódszám csökkenését módosíthatják. Egy nőstény élete folyamán 17–25 bocsot hozhat világra. Egyes megfigyelések szerint kétszer annyi nősténybocs van mint hím. Januárban. Az ellés különösebb fájdalom. A téli álomra készülő vemhes medve hamarabb vonul barlangba. a természetben ha elhal a bocs. hogy a hím nem csak egy bizonyos periódusban nemzőképes évente. amikor a felkínált nemiszerv a másikban hágási viselkedést vált ki. egymás utáni évben hozva létre utódokat. minden évben párosodhatnak a nőstény medvék. sőt áprilisban is figyeltek meg medve-ellést.

borz. Az anya gondozza a kicsiket. mert abban nem tud megkapaszkodni. Hozzábújnak. felugrálnak rá később. megfelelő testhelyzetet vesz fel. alusznak vagy dorombolva nyaldossák. szárazra nyalja a bocsokat. A gondozók nem hagynak sok időt erre. illetve szőrmentes drótváz helyettesítette. amelyben az anyát drótra csavart szőr. táplálását szolgálja. amiből a kismajom táplálkozott. még akkor sem. amelyiken első kapaszkodó és átölelő reflexeit gyakorolta. a megszületett utód pedig már új fajtárs. Később növekedik a szükséglete. hiúz. Ha nem szopnak. A néphiedelem szerint még nem szereti annyira a bocsait. s ez az anyamedvét arra készteti. A nőstény medvének hat emlője van. nevelését és oktatását szolgáló viselkedéseket. nem tudnak mit kezdeni magukkal. zsíros tejből körülbelül összesen 20 grammot szív naponta a bocs. hogy a bocsok ugyancsak örökletes kereső mozdulatokkal megtalálják a tejforrást. hogyha az anyát a szőranya helyettesítette. Az anyaállat részéről a gondoskodási viselkedés egyike a legerősebb veleszületett viselkedéseknek. de a csupasz drót nem. vadmacska. A védelem és táplálkozáson kívül az ivadékgondozás – mint viselkedés – új viszonykapcsolat kialakulásának a kezdetét is jelenti az utód és szülőállat között. hisz . éspedig: a szőranyán nevelkedő majom aszociális lény lesz. hogy a köldökzsinórt el kell harapnia. Az élelemszerzésre való késztetés tompítja az óvatosságát. veleszületett kiváltó mechanizmusok hatására lép működésbe. legtöbbször különválasztják őket. elragadják a bocsokat. Ez alatt az idő alatt a róka. keresik a gondoskodást. és ezt jellegzetes viselkedéssel az anya tudomására hozzák nyüszítéssel. Az anya-kölyök kapcsolata kétoldalú. Ilyenformán az ivadékgondozási viselkedés egyben társas viselkedési forma is. Erre függesztették a tejesüveget. az utódok védelmét. a családkötelék jön létre. Nem szabad összetéveszteni az egyszerű felnevelést. leheletével is melegíti a bocsokat. Nagyobb korukban. Az anya nélkül nevelkedett bocsok megfigyelését a rîuşori neveldében figyelték meg közelebbről. kihasználva az alkalmat. Megállapították. amikor veszedelmesen védelmezi azokat. a csimpánzokkal végzett kísérletet hoznánk fel. antiszociálissá vált a medvepopuláció és az emberi társadalom számára. hogy a majom a későbbiekben is ahhoz a pótanyához ragaszkodik. a drótanyán nevelkedő azonban kifejezetten antiszociálissá válik. szopják talpukat. Ennek illusztrálására egy. A fejlődésnek indult pete már új egyednek számít. hogy a barlangban hagyja a két-három hónapos bocsokat. az anyját átölelve szőrébe kapaszkodik. Közte és az őt gondozó szülőállat között a társas élet egyik egyszerű formája. Sajnos a szélnek eresztett bocsok nagy része aszociálissá. vinnyogással. A rácsok között az anyamedvének kevés lehetősége nyílik bocsait nevelni. jelenléte biztonságot ad számára a veszélyekkel szemben. közel az emlőkhöz. belső késztetésnek engedve. Az anya nélkül felnőtt fejlődő majom soha nem lesz teljes értékű közösségi lény. Az újszülött és a csecsemő csimpánz erős ölelő és kapaszkodó reflexszel rendelkezik.24 Ivadékgondozás Az ivadékgondozás ösztönös viselkedés. mint később. és saját kulcsingerek által aktivált. híranyagot és tapasztalatot sajátítanak el. a bocs nem passzív fél. és részben érvényesek rá a társas viselkedés szabályai. A szőranyát hónapok múlva is felismeri. Ez lehet a szőranya. követik anyjukat bárhová. azok igénylik. A váratlan szabadságtól kiütközik rajtuk a tanácstalanság. farkas. táplálék után nézzen. Hosszú szőre közé bújtatja. Eleinte a sűrű. magában foglalja többek között az utódok tisztogatását. de akárhány bocsot hoz világra. csak az első kettő termel tejet. Fokozatok vannak. az anyamajom. táplálást az anyamedve gondoskodó tanításával. Az anyamedve már első fialáskor tudja. A fogságban nevelkedett medvék szabadon engedés után nem képesek beilleszkedni a medvetársadalomba. Az újszülött gyámoltalan bocsokat hason fekve mancsai között melengeti. kérik. Felépítettek egy kísérleti rendszert.

amelynél a kedvezményezett fél nyeresége nagyobb mint a kezdeményező vesztesége. Bizonyos ponton az anya érdeke már egy következő utódhoz fűződik. amikor ennek haszna – az anya számára – felülmúlja a leválasztással járó hátrányokat. hogy a ráfordítás átruházódik. amikor a saját teljes alkalmassága diktálja. A bocs akkor is igényli a maga részéről a szülői gondoskodást. mint maga a szülő. mint amennyire a másiknak használ. Ahogy a kicsi növekszik. hogy el kell térítenie utódait az olyan viselkedéstől. hogy mikor kell befejezni a gondoskodást. amíg érdekeik ismét találkoznak. A vizsgálatok arra utalnak. A szülő és utód nemcsak abban nem jut egyetértésre. amikor a további anyai befektetéssel járó hátrány több mint kétszerese az ágáló utód hasznának. hogy az utód és a szülő összeütközésbe kerül. az anya közvetve. A „szülői ráfordítás” fogalma a minden olyan utódra irányuló viselkedés. s ezzel mindketten jól járnak. hogy a megtérülés maximális legyen. Az utódok viszont csak fele annyira törődnek a szülő veszteségével. Az anyamedve szoptatja a bocsát. nem tanulhatják meg a bocsok a télre való felkészülést. Az anya annyit kíván az utódra fordítani. ami az egyik utódnak jobban árt. hogy a kritikus periódusban megalapozott normális kapcsolatok bevésődése és az ekkor kialakított szerepek tartósak. Bocsostól keresik fel télen is a szeméttelepeket. A ragadozóknál még nagyobb hátrányt jelent. Csak akkor kell belenyugodni a szülői ráfordítás megszüntetésébe. hisz a táplálékszerzést kitől tanulhatná meg. s nem szívesen látja. guberálásra. A Rîuşoron felnevelt bocsok a természetben hovatartozás-tudatuk hiányában a kéregetés.25 kitől tanulta volna a viselkedés bonyolult formáit (CSABA. utóda alkalmasságának növelésével. A bocs saját későbbi szaporodási sikerében sokkal érdekeltebb mint testvéréében. Nevezetesen. Tehát. Az anya arra szelektálódik. ha mesterséges körülmények között nevelik őket. A ráfordítás mindenkori mennyisége szintén összeütközést idéz elő. hogy bizonyos ponton abbahagyja a szoptatást és újabb utódba fektessen. 1979). Az anya számára egy bizonyos ponton túl ésszerűbb az új utód létrehozása. Az anyává vált medvék itt nevelik bocsaikat nem ragadozásra. egyre több ráfordítást igényel. barlangkeresést stb. Az elválasztással az anya és bocs ellentétben kerül addig. esetleg utódnemzésre. Az anyának akkor kell leválasztania utódját. hogy újabb utód létrehozásával és gondozásával maximalizálja saját alkalmasságát. hogy bátorítsa a testvérek egymással szembeni minden olyan önzetlen viselkedését. minthogy rokonsági fokuk 1/2. A majmoknál az anya hiánya alkalmatlanná teszi az utódot tartós érzelmi kapcsolatok kialakítására. Az anyamedve egyforma rokonságban van minden utódjával. Az így nevelkedő új generáció még jobban eltávolodik a normális populációtól. hogy maximalizálja a nyereség és veszteség közötti különbséget. amellyel ugyanolyan arányban (1/2) osztja meg génjeit. Ebből következik. Arra szelektálódik. Amíg a bocs kicsi. az anyamedve vesztesége is kicsi. ha a saját jövendő testvérére fordítandó energia továbbra is elvész. amikor a szülő azt már abba akarja hagyni. Ebben az értelemben minden utódja sikerességében egyenlő mértékben érdekelt. Az utód szempontjából viszont az önzetlenség . akkor várható. ami növeli az utódok fennmaradásának valószínűségét a szülőnek a jövőbeni utódaira irányuló befektetései terhére. pozitív szelekció van arra. a bocs is szopni akar. hanem a ráfordítás mértékében is eltérőek az érdekek. A bocs közvetlenül húz hasznot a dologból. saját családi élet képzésére és az utódnevelésre. a szeméttelepi guberálást választják táplálékszerzési formának. Ezen a ponton túl a bocs teljes alkalmasságát csökkenti. A szopós kis állat azonban a további szopás révén növelhetné alkalmasságát. Az anya szoptatni akar. amennyiben az utód a saját személyes alkalmatosságának maximalizálására irányuló törekvéseivel csökkenti az anya lehetőségét arra. s mindkettőjük haszna nagy.

füleik reagálnak a zajokra. Körülbelül háromhónapos korára nőnek ki tejfogai. Fölötte érdekes A. Hosszúk 20–25 cm. A bocs gyomrában darázslárvákat talált. Kinyílik a szemük. nincsenek magasabb agyfunkciói. Emlőkereső viselkedése a legfejlettebb. ha ellenáll a szülőnek. Erre az átmeneti életszakaszra az idegrendszeri és érzékszervi érés jellemző. amit a farkasok téptek szét. Ha fázik. minek eredményeként augusztusban születhetett ez a bocs. támogatnia kell az együttműködést és az osztozást (BARASH. a második évben nő ki (Couturier. A friss vegetáció megjelenésével gyakran magukra maradnak míg az anyamedve táplálékot keres. vinynyog. de nem képes lábra állni. ha a szóban forgó testvér nyeresége több az önzetlen testvér veszteségének kétszeresénél. . valamint a szemfogak előtt. Az anyamedve ebben a korban legfennebb a bocs fejét a szájában fogva viszi egyik helyről a másikra. A kicsi emlőkből kevés. hónapban a negyedik felső előzápfog. addig táplálkozni sem képes. önállóan táplálkozni. SPIESS (1933) írása a Görgényi-havasokban szeptember végén látott egyhónapos medvebocsról. 1954). Füleik kicsik. hónapban a második alsó és felső metszőfogak. hallják az anya hangját. kevés szőrzettel. a VIII. Az újszülött életszakaszban a kölyök reflexállat. a XII. a VII. hónapban az első alsó metszőfog. Elképzelni is nehéz a téli párzást. Fejlődés A bocs születésekor alig 400–500 g. szőrtelenek. Az utód tehát jobban teszi. bőrük világos színű. Az utódok hajlamosak a testvérek hátrányára cselekedni mindaddig. Orrát érintve a fejét jobbra-balra forgatja. A szülőnek közbe kell lépnie és el kell utasítania az utódok túlzott egoizmusát – testvérekkel szembeni önzését –.26 csak akkor hasznos. A karmaik – főleg az első lábakon – fejlettek. valamint a harmadik és negyedik alsó előzápfog. Hátára fektetve visszafordul. Háromhónapos korukig kizárólag tejjel táplálkoznak. ide-oda kúszik. 1980). hónapban az első felső metszőfog. A bocsok első fogképlete a következő: 1-2-3 1 1-2-3-4 I ——— + c — + m ———— 1-2-3 1 1-2-3-4 Háromhónapos korában a tejfogak és az első zápfog készek (7. aki a testvérek segítségére serkenti. amiből 5 cm a fej. az V. Ez a viselkedés azonban csökkenti a szülői alkalmasságot. mászik. Többnyire vak vagy alig nyílt ki a szeme. több bocs esetén egyenként nem haladják meg a 250–300 g-ot. Vakok és nincsenek fogaik. Az egyhónapos bocs nem képes az anyját követni. A bocs egyhónapos korára kezd hasonlítani medvéhez. minek kárát a medvebocsok életének fenyegetettsége sínyli meg. Mire a szemük kinyílik – 28–35 napos korukra – a szőrük is kinő és a harcias viselkedés jeleit is hamar mutatják. de dús tejet szophatnak. a XIII. Az egyre növekvő tejmennyiség-szükséglet és az anyai féltés között az előbbi késztetése a nagyobb. hónapban a harmadik felső metszőfog. A következő sorrendben jelennek meg a végleges fogak: a IV. ezzel a mozgással igyekezik a tejet adó emlőt megtalálni. Megpróbálják füleiket hegyezni és próbálkoznak felállni. míg a veszteség nem éri el a kezdeményező hasznának kétszeresét. A harmadik zápfog későn. valamint a felső második zápfog. ábra). hónapban a második alsó zápfog. hónapban a harmadik alsó metszőfog. Az anyamedve fáradhatatlanul nyalogatja és első mancsai között tartja őket. a XVI.

A játékos hancúro- .27 7. Kezd kialakulni a tájékozódási képességük. bár egyensúlyozó képességük még nem tökéletes. 1954) A harmadik életszakaszt. A bocsok sokat mászkálnak. ábra Háromhónapos medvebocs fogazatának alakulása (COUTURIER. a beilleszkedési vagy szocializálódási szakaszt a mozgástevékenység rohamos fejlődése jellemzi.

harcok eredményeképpen a hatalmi rangsor kialakulófélben van. nyolc-tíz kilogramm súlyúak. amikor veszedelmesekké válnak. A bocsok fejlődése sajátos a téli álom ideje alatt. Szükséges a mozgástevékenység tökéletesedése. A felnőttek súlyát negyvennyolc hónapos korukban közelítik meg. Az így mozgósított kalciummennyiség épül be a sokkal kevesebb mennyiséget igénylő. a növekedési zónákban található porcrészekbe. lárvát.28 zások. Megjelenik az önmutogató és behódoló viselkedés. A fogságban tartott – télen is táplálkozó – medvebocs és vadon élő társaik súlybeli gyarapodásának összehasonlítását jól megfigyelhetjük a mellékelt grafikonon (8. részt vesznek a zsákmányszerzésben. legfontosabb szaporodásbiológiai és fajfenntartási szempontból. Ebben a szakaszban fokozottan érdeklődnek a környezet iránt és már képesek megkülönböztetni a számukra kellemes és kellemetlen ingereket. és az állatok viselkedésében egyre több tapasztalat útján elsajátított elem figyelhető meg. Megszerzett tárgyaikat védelmezik. Ekkor már a párzásra készül. A következő (harmadik) tél beálltával egyedül vonulnak barlangba. ábra). A nyolc-tízhónapos boccsal az ember nem tud megbirkózni és nem is ússza meg sérülés nélkül. játszani lehet velük. Képesek halálosan megsebesíteni kecskét. hogy a csont formáját és funkcionális szerepét megváltoztatná. ami zsírokból és glikogénből áll. ez az életszakasz a leggazdaságosabb vadászati. de később jelentkezik veleszületett vadságuk. Mondhatnánk. 1968). Már az első telet a felhalmozott energiakészletük segítségével vészelik át. mert három-négyhónapos koruktól anyjuk magával viszi a barlang közvetlen közelében a szabadba és táplálkoni tanítja őket. . Hat-héthónapos korukig még szopnak. A szocializálódási szakasztól az ivarérett szakaszig a bocsok a fiatalkori életszakaszon mennek át. gyökereket. Az egész évet egyedül töltik. amikor a nősténymedve már nem táplálkozik. A tizenöt hónapos bocs vakmerő. de nem áll meg. bízik erejükben. területkisajátító viselkedésük. biztosítva a fejlődés folyamatosságát. melynek ideje alatt a bocsok magukra maradnak. bogarakat. de sohasem mutatnak ragaszkodást. Ugyanez a folyamat játszódik le a gesztáció vége felé. anélkül. juhot. Szükség esetén kioldódhat egy része. Az ivarérett életszakaszban kihangsúlyozódik a fajfenntartással kapcsolatos viselkedés. ha csökkentett formában is. de már füvet. ha egyneműek. csigákat esznek és előszeretettel nyalogatják az elejtett állatok vérét míg anyjuk lakmározik. Első év őszére 25–50 kilósak. nem félti úgy őket. Különféle mutatványokra idomíthatók. tejtermeléshez szükséges kalcium a csontrendszer kalciummennyiségéből fedeződik (DORNESCU–NECRASOV. A következő tavasszal egymástól elválnak. Meg lehet őket simogatni. ha az még megtűri maga mellett. veszélyes a háziállatokra nézve. de később csatlakoznak anyjukhoz. Az öt-hathónapos bocsok tetszetős külsejűek. Legfennebb szilárdsága csökken. ebből a viselkedésből alakul ki később a birtoklási. mint az előző évben. második év végére érik el a 80– 120 kilót. gilisztát. A veleszületett viselkedési formák tapasztalatokkal gazdagodnak. bizonyos fokig meg is szelídülnek. mert a növekedési folyamat lelassul. ritkán kísérik anyjukat. A normális fejlődésükhöz ásványi sókra és főleg kalciumra lenne szükségük. A húsz-húszonkét hónapos bocsok gyakran együtt keresnek barlangot a régi közelében. Az anya többet hagyja magukra. Az embrió fejlődéséhez és később a szoptatáshoz. annál hamarabb. A csontrendszerbe a kalciummennyiség nem véglegesen épül be egyszer s mindenkorra. Úgy táplálkoznak mint az anyjuk.

Körülbelül nyolc–kilenc éves korig a fogak fehérek. ábra A fogságban tartott és a szabadban élő medvebocs fejlődésének összehasonlítása (COMŞIA. hogy a bocsok korának megítélése lehetséges a fogazatuk fejlettsége után. mert a fogak színezete. az érzékszervi teljesítmény csökkenésével párhuzamosan. A vadon élő állatok csak ritkán érik el az élettani öregedés állapotát. A természetbeni maximális szaporodási életkor megállapításához a medve korának pontos meghatározása lenne szükséges. Ugyancsak állatkerti megfigyelések szerint harminc. Minden évben elvették anyjuktól a bocsokat. Hozzávetőlegeset.29 8. Ettől a kortól meg- . kopása nagymértékben változik az élelem és a fiziológiai állapot függvényében. 1961) ⎯ ⎯ --- a szabadon élő bocs fejlődése a fogságban élő bocs fejlődése a barlangba húzódás ideje a barlang elhagyása ellés különválás az anyamedvétől A –„hangyászmedvé”-nek nevezett fiatal egyed B – párzási időszak C –első ellés ⏐ Az öregkori életszakaszban az aktivitás minden formája csökkenő irányzatot mutat. Az állatkerti megfigyelések pontosabbak ugyan. Láttuk a fogazat kialakulásának tárgyalásakor. Későbbi korban a fogazat kopása adhat nagyon hozzávetőleges kormeghatározást. 1961) tesz említést egy állatkerti nősténymedvéről. ami több mint hármat jelent átlagban évente. SETON (COMŞIA. amelyik négyéves korától huszonöt éves koráig minden évben ellett és összesen 68 utódot hozott világra. A szaporodásképes maximális életkornak van olyan populációdinamikai jelentősége mint a minimálisnak. A szakemberek sokkal többet foglalkoznak az alsó határral mint a felsővel. keménysége. de közel sem tükrözik a természetbeni valóságot. tizenhárom– tizennégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. sőt harminc éven felüli nőstények is hoztak világra bocsokat.

Egyes vadászok szerint a májlebenyek száma megfelel a medve életkorának. gurulnak néha több métert. ölelkeznek. egy adott tárgyat vagy élőlényt.30 nnégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. harapdálják egymást és anyjukat. hogy az anyamedve állandóan beléjük botlik. Állatkerti medvék. hintáznak. e csontok kontúrjainak egybeolvadása kétségkívül az öregedés jelét mutatja. Martin völgyben a lejtőn köveket gurító medvét látott. jóval többre becsülik. Miután galoppban visszamentek a tetőre. Rendszerint a kifejlődött medvék súlyát eltúlozzák. Képesek 15–30 percet így szórakozni. Az utód látási. A St. Minden állat idomítása – mint tanítás – kivétel nélkül a feltételes reflexen . Megfigyelhető. tapintási. amelyben az egyedi élet folyamán szerzett vagy tanult viselkedésformák épülnek be. Azért van. összekucorodva mint a labda gurultak lefelé 10–25 métert. amikor a bocsok egymás között marakodnak. A felnőtt medve koponyamérete ha nem is mutat korbeli differenciálódást. A medvéknél ennél pontosabb kormeghatározásról nem tudunk. és a még kiforratlan magatartású utódok számára példaként szolgál. mert a bocsok félnek a környezetből rájuk zúduló ingerek sokaságától. ágakat. COUTURIER (1954) figyelte meg. a másik az áldozat szerepét játssza. és összefüggésbe hozzák a termetet a korral. a tanulás teszi lehetővé. A ragadozók viselkedésének az öröklött magatartási formák csupán a vázát képezik. a környezetnek az egyedhez való adaptálásában. Ha igaz. hallási és szaglási ingerek alapján felderíti a környezetét. A támadások igazi előjátéka. Alapvető jelentősége van az egyednek a környezethez való adaptációjában – és főleg a ragadozók esetén –. Mászkálnak fekvő anyjukon. kezdték elölről. 12 nősténynél pedig 303 kg-nak találta. a barlang elhagyása után a bocsok szorosan követik anyjukat. A szülői magatartás leképezhető. kergetőznek mint a kiskutyák. védekezési. farönköket gurítanak vagy húzogatják azt. ALMĂŞAN–VASILIU (1967) 33 hímnél a maximális súlyt 440 kg-nak. A változó környezeti feltételekhez. tanulás A bocsok – főleg az első életévükben – nagyon sokat játszanak. Az is bizonyos. és a szoros követés révén igyekeznek az inger erősségét állandó szinten tartani. szexuális stb. viselkedések előjátékai. kergetőznek vagy az itatóban pancsolnak mint a vásott kölykök. A fiatalkori játék „didaktikai” jelentősége – bizonyos cselekedetek begyakorlásának a mechanizmusa – a későbbi táplálékszerzési. gyakran szórakoztatják a látogatókat játékos kedvükkel. Fontos előjáték a későbbi rangsor kialakulásához. mozgáskorlátozott egyedei túlhaladhatják súlyban a vadon élő társaikat. köveket. hogy az állatkertek jól táplált. akkor a 20–25 éves medve májának ugyanannyi lebenye kellene legyen. Játék. kicsik és nagyok – külön vagy együtt –. Feltétlenül meg kell tanulniuk szelektálni és legyőzni ezeket az ingereket a saját érdekükben. támadási. Ezek az új elemek a veleszületett viselkedésminták kiválthatóságának és egymásutániságának időleges vagy állandó módosulását eredményezik. Ilyenkor az egyik a támadó. bukfenceznek. és cselekvését ettől az eredménytől teszi függővé. hogy enyhe lejtőn behúzott lábbal. 1942). Másznak. birkóznak. Ha tövig koptak és a zápfogakból már el is hullottak. annyira simulnak hozzá. A medvék később is szeretnek játszani. Kicsit sok. Ettől a kortól megsötétednek és egyre inkább lekopnak. a medve közel jár a harmincadik életévéhez (NEDICI. pofozkodnak. a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodást a személyes tapasztalatszerzés. a koponyacsontok varratainak elcsontosodása.

hogy az elsajátított tapasztalatokra vonatkozóan az állat nem nyer betekintést a dolgok közötti összefüggésekbe. akkor egész életét állandó meneküléssel tölthetné. melyek később – és hasonló körülmények között – felidézik az egész. A legfontosabb életfolyamatok fenntartását szolgáló ismeretek elsajátítását szükségszerűen meg kell tanulnia az állatnak. . meghatározója pedig a tanulási hajlam. a siker véletlenszerűen következik be. Ha nem szokna hozzá és nem tudna különbséget tenni a veszedelmes és ártatlan ingerek között. hogy konkrét esetekben azt fel is tudja használni fennmaradása érdekében. de az egyedi viselkedési szabadság alapját képezik. Ennek a tapasztalatszerzési módnak az a jellegzetessége. menekülési viselkedést vált ki.31 alapul. A környezetéből jővő valamennyi ingerre nem tud válaszolni. mindent megtesz. de az egyedi élet folyamán kell tapasztalnia. Az egyedi viselkedés. A megszokásnak fajfenntartási értéke van az állatok életében és viselkedésében. eredményes dolgokat jegyzi meg. összehangolja a kellemes vagy kellemetlen élményekkel kapcsolatos tapasztalatokat. hogy milyen környezeti ingerekre ne válaszoljon. az egyéniség kialakulására irányuló ismeretek elsajátítása nem szükségszerű. sokat játszanak. Minél fejlettebb idegrendszerrel rendelkezik egy állat. amelyek közömbösek számára. A bocsok szemmel láthatóan keresik az alkalmat a játékra. A bocsok játékának apetitív fázisa a fürkészés. hallható akusztikai vagy erős szaginger – ha új inger – a medvében önvédelmi. hogy a kellemes esemény megismétlődjön. A ragadozáskészség a ragadozónak veleszületett tulajdonsága. keresést vagy vizsgálódást a kíváncsiság váltja ki. az új iránti vonzódás pedig a kiváncsiságot vezérli. ezért nevezik „próbaszerencse” módszernek is. amelyeknek nincs lehetőségük a játékra. úgy képzelhető el. azt el kell tudja tárolni és szükség esetén fel idézni. ami tulajdonképpen egy negatív tanulási forma. Az állat megszokja. hanem csak a véletlenül sikerült. átrendeződnek. és így ismeri meg saját testét. A bocsokban a fürkészést. játékos mozdulataik szabadon kombinálódnak. mert megkíméli őket a rájuk zúduló közömbös ingerek tömegétől. zajt. fajtestvéreiről. Bármikor átválthatnak egy másik cselekvésláncolatra. megszokja. később abnormális viselkedést mutatnak. hogy hogyan is kell legbiztosabban megragadni és halálos harapással megölni vagy leütni a zsákmányt. Vagyis társítja. A pozitív élményt az állat újra keresni fogja. a már egyszer vagy többször átélt folyamatot. mert különben elpusztul. látható optikai. feltűnő és nagyon jellegzetes. Emlékezetében megmaradnak bizonyos mozzanatok. annál nagyobb mértékben képes asszociálni. Minden hirtelen mozgó tárgy. annak teljesítőképességét. amely egyaránt jelentheti a játék folytatását vagy annak befejezését. szagot az ellenség vagy zsákmány közeledtével azonosítja. Az ágropogást. A céltalannak tűnő játékokon keresztül szerez tapasztalatokat környezetéről. hogy azokra később már egyszerűen nem válaszol. Sok időt fordítanak a látszólag céltalan ismerkedésre. A kiválasztott helyes megoldás erőssége. A természetben a próbálkozások lehetnek eredményesek és eredménytelenek. mozgékonyságát. A környezetből ismételten fellépő „sem jó. A környezet bizonyos jellegzetes ingereit társítani tudja. Azok az utódok. Genetikailag adott tapasztalatszerzési képessége és készsége mellett az állatnak környezetéből és környezetéről mindjárt megszületése után híranyagot kell gyűjtenie. meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket. felderítést. Az ilyen tanulás próbálkozás és tévedés alapján történik. Több próbálkozás után az állat megtalálja a helyes megoldást. tűrőképességét. állandósága egyenesen arányos az ismételt gyakorlással. sem rossz” következményekkel járó késztető tényezőket úgy szokja meg. mint egy edzés a faj későbbi és komolyabb viselkedésére nézve. Mivel a játék szorosan kapcsolódik a fürkészéshez.

ízfelismerést igényel. Az ágropogás és fegyvertöltés keltette zaj is sok mindentől függ. emlékezetükbe vésnek bizonyos útvonalakat. A fürkészést nagyrészt külső ingerek váltják ki. helyzetét szabályozni képes. a talaj szilárdságától. amelyek révén a környezetéhez való viszonyát. A mozgás az ami a figyelmét felkelti. Az élőhelyükön bekövetkezett változások. de már 300 m-ről nem látja az embert. Számos – vadászok által megfigyelt – adat került a szakirodalomba a medve hallási képességéről. Szükség van az érzékszervek. Az észlelés és környezetfelderítés a belső késztetések közé tartoznak. a tárgyak elmozdítására. arról. Saját élőhelyükön ismerős terepjelek alapján tájékozódnak. mivel a fiatal nemzedék védelmét. de annál nagyobb inyencsége. tanulmányozza a tájékozódási. az idegközpont és a mozgásszervek összehangolt működésére. mert például a lépés keltette zaj függ a testsúlyától. éleslátása közepes. megszokott környezetében időnként vizsgálódik. Kevésbé távollátó. sebességtől. tájékozódni tudjon abban. Mielőtt elfoglalna akár egy ideiglenes pihenőhelyet. hogy észrevegye a létét biztosító vagy veszélyeztető változásait környezetének.32 A szülői példaadás. visszavonulási. a megfélemlítés és büntetés nagyban hozzájárulnak a bocsok tapasztalatszerzési képességének a megalapozásához és fokozásához. A váratlan hang. a bátorítás. a cipőtalp milyenségétől. A széles skálájú étrend fogyasztása ugyanolyan széles skálájú ízmegkülönböztetést. A tájékozódási viselkedés úgy jelenik meg az állatok törzsfejlődésében. Nézzük csak. Mindezek mellett figyelembe kell venni az erdő háttérzajszintjétés – talán a legfontosabbat – a medve pillanatnyi éberségét. a támadás és védekezés módjának megtanítását is lehetővé teszi. idegen tárgyakat. az ágropogást. mi minden befolyásolhatja a . ahol a sűrű növényzet miatt látásának. sokféle lehet. Olyan élőhely van. Azt a viselkedést az új iránti vonzódás. holott közvetlen környezetében valamilyen növényi eledel mindig akad. mint a fajfenntartás egyik legjelentősebb tényezője. híranyagcserét bonyolít le. a medve explorációs tevékenysége sosem csökken nullára. az erdő hangjai közül ki tudja szűrni az idegen hangokat.és fényingerek riadalmat váltanak ki. Relatív adatok. az erdő zajai miatt hallásának kevesebb hasznát veszi mint a légáramlatokból felismerhető szagoknak. A változatos étrend biztosításáért kisebb-nagyobb távolságokat képes megtenni. hogy milyen távolról hallja meg a lépéseket. Ismeretlen területen vaktában vagy szisztematikusan végigpásztázzák az új terepet míg ismerős kulcsingert találnak. kiismerje magát. figyelni. mozgás Az állat élő és élettelen környezetével állandó – számára létfontosságú – anyag. A környezettel való kölcsönhatás megköveteli. menekülési lehetőségeket. körülbelűl 80–100 m-ig nagyon jól észleli környezetét. s főleg az őszi élelem utáni vándorlásakor bizonyítja be. a kíváncsiság vezérli nemcsak a bocsoknál. a szülői cselekvések utánzása. Szagérzékenységéről is számos adattal szolgál a szakirodalom. manipulálására készíti. Legfejlettebb a szaglása – az ember szagát 24 óra múlva is megérzi – a tájékozódásban. a felnőtt medvéknél is. fegyvertöltést stb. Hallása jó. felderítést végez. új tárgyak megjelenése a medvét fürkészésre. Tájékozódás. tárgyakat. abbahagyják az előzőleg végzett tevékenységet. Bármennyire ismert is a környezet. Megközelítik és vizsgálgatják az új. élelemszerzésben legfontosabb a szerepe. növényzettől stb.és energiaforgalmat. A medve tájékozódási képességét a kora tavaszi. Falánksága közmondásszámban megy. Klasszikus példa a fűben elrejtett mézeskenyér. Az anyamedve agressziója az idősebb nemzedék tapasztalatainak átadását is szolgálja. fülelni kezdenek. a járás rugalmasságától. A túl erős ingerek menekülésre késztethetik.

hogy elesne. Nehézkes. málnászás. A lokomoció az önfenntartást és a fajfenntartást egyaránt szolgálja. és csak rövid távon. nagyon távol áll a ló galoppjától és gyakran csúszással párosul. Járása nehézkes. karmai is nagyobbak. egyszerre lép az ugyanazon oldalon levő lábaival. gyors galoppban nagy területeket járnak be táplálék után kutatva. mint ahogy a mozgásban lévő földet érne. 14 dorzális (tizennégy bordával). felfelé jobban halad. Ügetésben ugyanúgy lép mint rendes menéskor. És a legfontosabb a medve pillanatnyi éberségi foka. hintázó mozgás. napsütéskor a felfelé szálló meleg levegő keltette légörvénytől stb. miután a hátsó lábak teljes kinyújtásával újra elrugaszkodik a földtől. mivel a soron következő láb hamarabb emelkedik fel. mert az állat bármelyik pillanatban megállhat. mintha csípőficama lenne. A medvék általában magányosan járnak. öt szakrális – olyanféleképpen kapcsolódva végtagjaival. Könnyed. Ez egy kétütemű járás. de mintha üres ütem lenne a két diagonális lépés között. hat lombáris. Terjedése a légáramlat irányától – az állat felé.33 kísérletet. hogy az éberségéről híres medve számtalanszor pár tíz méterről veszi észre az embert gombászás. illetve telítettsége. Ezt a mozgási formát ritkán használja. A mozgásszervek felépítésében a testméretnek meghatározó szerepe van. Párosodás idején együtt látjuk a párokat. úgy kerül egyre előbbre. A négy láb a lehető legkisebb helyen ér talajt. 60 cm magas. amikor a test súlypontja a másik három láb által meghatározott háromszögben van. Úgy tűnik. Először is a méz illatának erőssége függ a méz milyenségétől. ha megriad. Azon ritka emlősök közé tartozik. Rendes járásnál a jobb első láb előrelendülését a bal hátsó láb követi. hogy a jóllakott medve nem válaszol az új élelemingerekre. majd a bal első és a jobb hátsó következik. Futásnál az első láb elé kerül a hátsó láb nyoma. A túl nagy test a mozgékonyság rovására megy. szedrészés közben. mert a testsúly egyenes arányban nő a testhossz harmadik hatványával. össze-vissza kutat. Egy-egy elrugaszkodás négy méter is lehet és kb. Erejének és karmainak köszönhetően könnyen kapaszkodik két és fél méteres szikla- . Lefelé szaladva néha orra bukik és gurul. Járásának ez az átlós jellege lehetővé teszi. törtvonalban megy. szétszórt. Leeresztett fejjel nézi a földet és jobbra-balra les. Ilyenkor hasonlít a pattanó labdához. A felszín sík vagy egyenetlen voltától. mert tudjuk. Az anyamedvét állandóan kísérik bocsai. lassú cammogással vagy. Első lábai fejlettebben. Lassú mozgásnál ellenkező lábbal lép. Fiziológiai adottságainak következtében a medve galoppja szabálytalan. hajlékony. az elsőkkel kacsázik. ha szükséges. ami lehetővé teszik nemcsak a két lábra való állást. lábheggyel kifelé lép. lassú járásával ellentétben meglepő ügyességgel halad hegyi sziklás vidékeken. a talp a hirtelen ránehezedő súlytól jobban szétlapul. nedvességtartalmával. Futásnál a karmok közötti távolság nő. Ez a legnagyobb sebessége. amelyek poroszkálva is tudnak járni. illetve ellenkező irányba terjedő szagok –. első lábai segítségével kapaszkodik. hanem a két lábon való járást és a mászást is. A medve gerincoszlopát harminckét csigolya alkotja – hét cervikális. a mézeskenyér és medve között található növényzet milyenségétől mint akadály és illatforrás stb. erősebbek mint a hátsók. hogy bármelyik láb akkor emelkedjen fel a földről. gyors. Menéskor egész talppal éri a földet. egy bizonyos sebesség elérésekor csupán két láb érinti egyszerre a talajt. Mikor ételt keres. Ha ezek a mozdulatok gyorsulnak. míg az izmok ereje keresztmetszetük négyzetével arányos. Az ilyen helyváltoztatás lassú de biztos. Ugyanez a magyarázata annak. Bármilyen lokomociós mozgásnál a mozdulatok sorrendje meghatározott. de ahogy gyorsul a mozgás. egyenesen arányos a környezet hőmérsékletével. A hátsó láb az első után ér talajt. anélkül. amelyet hosszabb távon tud végezni. megsebezték vagy az őt megsebzőre támad.

hegyes karmainak nagy hasznát veszi. Napirendjüket pontosan betartják. többször is.3-50. por vagy egyéb szennyeződés eltávolítását szolgálják. Nemcsak a bocsok szeretnek a vízben pancsolni. ha a szükség úgy kívánja. így szokták tisztítani. A filmről könnyen kiszámítható bizonyos mozgásformák nagysága és gyorsasága. mert a friss havon viszszacsúszás vagy kapaszkodás nyoma nem látszott. végtagjaikat. Az öntisztogatás vakarózás.37" alatt tett meg. Testfelületüket. Felváltva teszi az első lábait.9 km/ óra sebességet ér el rövid távon. de állatkertben néha így is lustálkodnak. Megtorpanás nélkül szelik át a vizet. tornának számít a mászás. A téli álom alatt oldalán fekszik vagy hason. A közepes nagyságú medve gyaloglási sebessége 5. 34 m távolságot 2. A medvét előszeretettel nyalogatják talpaikat. figyel. testrázás – és tágabb értelemben ide sorolják a nyújtózkodást és ásítást is – mind ebbe a kategóriába tartoznak. Alvás után. majd nyalogatással mancsait is szárazzá teszi. nyelv. Három-négy méternél magasabbra nem mászik.34 falon is. A két lábra állás nem ritka a medvéknél. a célja bizonyos élettani folyamatok szabályozása.9 km/ óra sebességet pár tíz méter távon.5 m magas volt a betonfal. a hátsó lábait maga alá húzva. vagy ha valamilyen – főleg ember – szagot érez. WEBER (1989) a Hargitában és Görgényi-havasokban végzett megfigyelései alkalmával többször filmezte a medvék mozgását. megtisztítják. fog. A medve úgy ül le mint a kutyák. menetrendszerűen pár perc. A sebek nyalogatása azok tisztántartását és gyógyulását szolgálják. kíváncsiskodáskor. A betonfal tövében hatvan-hetven cm mély a víz. Ebben az esetben a rázogatásnak jelzés értelme van: tudatja . a kisebb gyümölcsfákat választja. A bocsoknál játéknak. érzékszerveiket. a nagyok is rendszeresen fürödnek. A környezet fürkészésekor. hogy azok a patakon vezetnek át. a felnőtt élelemszerzés céljából mászik fára. P. A kapaszkodásban erős. kérget stb.9 m-es ugrásokkal 5. étkezés vagy sétálás előtt általában meg-megrázza magát. Mikor fát hánt. közben meg-megáll. A megzavart medve elérte az 50. rendre támaszkodva hol egyikre. A bocsok és fiatal egyedek játszás közben gyakran két lábon járnak. A rázó mozdulatok a test felületére tapadó víz. Több medve használja ugyanazokat a csapákat. vakargatni hátukat. felállva szaglász körbe. A fáramászás fiatal egyedeknél gyakori. Az anyamedve a bocsokat szájában szállítja a túlsó partra a fejüktől vagy nagyobb korukban a tarkójuktól fogva. módon és testtartás mellett rendszerint végtag. hol másikra. Trappoláskor 200-400 m-en 10. Galoppban – ugrásokkal váltakozva – 22. az elsőket előre nyújtja és ráhajtja a fejét. 1. vagy pár száz méter távolságból. fej vagy karmok segítségével történik. Pihenő pozició is. a túlsó oldalon pedig betonfallal megerősített part felett vezet a hegyi út. Ritkán lehet látni hátára feküdt medvét.6-2. Számára kellemes következményekkel jár. ágakat.5-6 km/ óra. de gyakran így eszik friss hajtást. A mászásra alkalmas végtagnak a tér mindhárom irányába irányíthatónak kell lennie. nincs összefüggésben a táplálkozással. valamilyen belső feszültség feloldása. amelyre felkapaszkodott. a szennyeződéseket eltávolítják. A vízből kilépő vagy megázott medve rázogatással távolítja el testfelületéről a víz nagy részét. láb. Négy lábbal körbe fogja. tüzet érez és játék közben szintén feláll. de a természetben ez a mozgásijárási forma nem jellegzetes és nem olyan gyakori mint a fogságban tartottaknál. felszinétől kb. Meghatározott helyen. tavakat. A vízből kellett felszöknie az útra. Zsákmányára felágaskodva szökik rá. olyanszerűen mint a villanyoszlopra kapaszkodó villanyszerelő a mászókampójának. ha útjukba akad. A testfelület egyes részeinek tisztogatása sajátos mozgásformákból áll. bundájukat naponta egyszer. Nyáron naponta felkeresik a közeli mélyebb vizeket. A medve kényelmi mozgásai közé tartozik a testápolás. megöleli a fát és úgy mászik fel mint az ember. Ratosnyán 1987-ben a november végi hóban a nyomokat követve láttuk.8-12 km/óra sebességgel halad.

Az őszi vándorlások idején lehet 120–150 km (P. Adaptív jellege biztosítja. Hátuk tisztítása. bioritmusról. akik hamarabb is otthagyják a táplálkozási helyeket. a harcias viselkedésről. hogy . bizonyos körülmények között. vagy fákhoz. Az évszakhoz kötött vándorlását a nagyobb élelemmennyiség. Nem maguknak kell a számításokat elvégezniük. Késő tavasszal megindul a társkeresés. WEBER. de nagymértékben befolyásolják a különböző tapasztalati tényezők – különösen a korai tapasztalatok – és a szociális környezet. játékról. A fiatalok aktivitási területe kisebb. mivel a társ értéke a medvéknél csak a párzási időszakban jelentős. bizonyos viselkedési módok szelektálódnak. ivadékgondozásról. területbirtoklásról szóló fejezetekben részleteztük az ezekkel az életfolyamatokkal kapcsolatos viselkedési formákat. szaporodásról. a maximális hasznot biztosító viselkedésű egyedekre pozitív szelekció hat. miként járnak jobban és azután eszerint viselkednek. kevés erőbefektetéssel gazdaságosabb táplálkozási lehetőség magyarázza. Ezért van az. amikor az a faj fennmaradását veszélyezteti. s gerincük tekergetésével kígyózó mozgást végeznek. ezért nagyobb vándorlásokra kényszerül. makkéréskor a tölgyesekben. főként azért. A törzsfejlődésnek ugyanabban a folyamatában nyerte el fegyverét. Az állatok nem számolják ki. hogy egyetlen csapással megölhessen egy nagyobb állatot. hogy olyan helyzetekben nyilvánuljon meg. hogy valami kellemes következik. hogy a faj olyan egyedekből áll. mintha tisztában volna érdekeivel. egy éjszaka több kilométert gyalogol egyik erdőből a másikba. védekezésről és az ezekhez szorosan kötődő viselkedési formákról szeretnénk szólni. Az agresszióra való hajlam öröklődik. Az első évben az anyamedve korlátozott mozgásában – a bocsok miatt. bükkösökben vagy azok szomszédságában veri fel tanyáját. gyümölcsösökben. dacára a változékonyságnak. A számításokat a természetes szelekció végzi. Ebben a fejezetben a társas viselkedésről. és ők azok. mert a testi felépítésnek és fajspecifikus viselkedési forma megvalósításának alapsémája egy és ugyanaz. Természetesen az egyedi élőhelyén belül mindez a táplálékgazdaság nem található meg. mert folyamatos jelentősége van. tárgyakhoz dörgölőznek. akkor a fegyver kifejlesztésével párhuzamosan ki kellett fejlesztenie azt a szociális gátlást. amely alkalmas arra. amely a fegyver használatát megakadályozza abban az esetben. Kora tavasszal élelemért nagyobb területeket barangolnak be naponta. Élőhelyén belül nomád életmódot folytat.35 környezetével. Ebben a periódusban a vándorlás fontos tényező a konszangvinitás elkerüléséért. amelyek mindegyike úgy viselkedik. viszont a párzással kapcsolatos agresszív vetélkedés idényszerű. Paradox módon. Másik jellegzetes mozgásformája a medvének az élelem utáni vándorlás. A hímek nyilvánvalóan azzal maximalizálják alkalmasságukat. Nagyobb vándorlásokat a nagy hímek tesznek. amikor a tapasztalat és az agresszív viselkedés korrelációja önmagában is adaptív. a természetes szelekció – mint minden fejlődés rugója – az adott fajon belül (a környezet állandósága mellett) kénytelen fenntartani az állati viselkedésben az egységességet. Málnaéréskor a málnásokban. a rangsorról. Például: a medve törzsfejlődése során kifejlesztett egy olyan fegyvert. Az alkalmi vándorlások élelem után átlagban 12–17 kilométer nagyságúak légvonalban. amikor ösztöneit és gátlásait kialakította. ősszel a szántóföldeken. amit a fajfenntartás ösztöne diktál. sőt szálláshelyét is átteszi a gazdagabb élelemlelőhely közelébe. 1989). A táplálkozás igen gyakran ad okot agresszióra. vakarása céljából hanyatt fekszik. mozgásról. szabványosítottságot. Magatartás A táplálkozásról.

Jellemző az agresszivitás és a meghódolás. Néha két lábra állva egymás nyakára irányuló harapdálások. és passzív a magatartás. Az inger fajtájától függően lehet offenzív vagy defenzív. amennyiben megértette az elfoglalt területről jövő fenyegetéseket. Testi harcra ritkán kerül sor. Támadó a hím magatartása. Ritka a galoppban való támadás. Aktív a magatartás ha az inger hatására tevékenység indul meg. hogy a küzdelem lehetőleg fizikai sérülés nélkül fejeződjék be. a rangsor. kevésbé agresszív. A medve távolságtartó viselkedése a társulási vonzalom ellen hat. A rangsorban elhelyezkedő középréteg a legagresszívebb. hogy a másik felnőtt megbékítését szolgáló viselkedésformák gyakran a kicsik viselkedésének utánzatai. A populáció keretén belül a rang nem állandó. A rangpozíció eldöntésénél a testnagyság. aktív vagy passzív. Az egyednek semmiféle. fürdőhelyeknél. legalábbis egy ideig. A nőstények agressziója sokkal kisebb haszonnal járna a fajfenntartás szempontjából. a túlnépesedést pszichikai természetű jelenségek kísérik. A versengés az élettérért. ha semmilyen válaszreakciót nem vált ki. A középkorúak csak egyszerű ránézéssel a kicsiket 10–15 m-re elzavarják. kisebb jelentősége van a temperamentumnak. amelyek károsak mind az egyedek. mind az egész közösségre nézve. Az egyedi távolság szokatlan leszűkítését. még ha morgással is adnak kifejezést nemtetszésüknek. brummogások közepette döntik el a felsőbbséget. mert minden irányba agresszív. Az ilyen viselkedés különösen gyakori a felnőttek között az udvarlás időszakában. ha az előnyökkel jár. agresszívebb fenyegetései elől kitér a gyengébb. A felnőtt nőstények szintén agresszívek. A beérkező idegen egyednek a legalacsonyabb státust kell elfoglalnia. illetve ambivalens. A rangsor fogalmának szemléltetéséhez elég két medve találkozása ugyanazon a csapán. Gyakran tapasztalható. Ritkán – erős felindultság esetén – a rövid távon való üldözésig. A népesség növekedése erőteljesen hat az agresszióra. kivétel az anyamedve. ha idegen hím jelenik meg az általa birtokolt területen. képességeinek fejlődésétől vagy csökkenésétől és a körülményektől függően változik. A bocsos medve igen veszélyes ellenfél. a hímnek pedig a nőstény félénkségét. sem emberre. Ezek a konfliktusok ebben az esetben hasznosak a faj szempontjából és a fajfenntartást szolgálják. A medvék közötti agresszió ritkán vezet valamelyik állat pusztulásához. a tér csökkenésével megnöveli a találkozások gyakoriságát. A felnőtt állatokban a bocsok megtámadása adaptív gátlás alatt áll. Hatékony viselkedésformái vannak. defenzív a másik hím magatartása. A hangoskodás fenyegető pózok után legfennebb a pofozkodásig jutnak el. Az erősebb. Külön kell értékelni a magatartás lehetséges formáit. Abban nyilvánulnak meg. és lényegében az elfoglalt pozícióját a populáció keretén belül a versengés határozza meg. nincs bennük nyájszellem. mint például a bocsok megvédésekor nincsenek tekintettel fajtársra. de megelőzi az első lábbal való dobbantás.36 agresszívek a többi hímmel szemben. időről-időre az állatok kondíciójától. A nemnek nincs különösebb jelentősége. többször megismételt ugrás. táplálékért és a reprodukciós lehetőségekért folyik. el is . és a távolság be nem tartása az egyedek közötti konfliktusokhoz vezet. a szülés által meghatározott helye nincs. A medvék még túlsűrűség esetén sem mutatnak tendenciát a társas életre. súly a döntő. s ezek lehetővé teszik. Hamarabb a fiatal egyedek jelennek meg és odébbállnak mikor rendre a rangsor magasabb fokán állok jönnek. A társas egység a nőstényből és ivadékaiból áll. a csapák használatánál stb. az egyednek a fajtársakhoz való viszonyát. a territoriális viselkedés és a reprodukcióval kapcsolatos magatartásformák. A rangsor megfigyelhető az etetőknél. hogy megváltoztatják az egyedek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. más állatra. amikor a nősténynek le kell győznie a hím agresszivitását.

ha a rizikó kicsi. viszont alulról felfelé ki kell harcolni a jogokat (P. A szükségtelen küzdelem valószínűsége egyenes arányban csökken a találkozások számának csökkenésével. A reprodukció és az utódnevelés gátlása csökkenti a dominánsan agresszív génekkel rendelkező egyedek utódszámát (CSABA. szaglási és érintési ingerek mérséklik vagy gátolják harcias viselkedését ebben az esetben. Előfordul. hozzájárulva az egyedek egyenletes eloszlásához. belenyugszik kiérdemelt rangjába. A megtámadott .és felérendeltségi viszonyok kialakulását. és a rangsorban betöltött helyének megfelelően irányítja viselkedését. 1979). 1988). a táplálékforrások idő előtti kimerülését. védik érdekeiket és szabadulnak meg a betolakodók jelenlététől. 1984). és neurotikus jelenségek mutatkoznak. Főbb céljuk a tényleges harc megelőzése és az. ha a bocsairól van szó. a harc káros hatásait. biztosítják az anyaállat nyugalmát ellés alatt. A környezetben bekövetkező hirtelen változások az állatoknál erős izgalmi állapotot hozhatnak létre. megadó viselkedésekből jön létre. ami tulajdonképpen a menekülési vagy kikerülési viselkedés elfojtása.37 kerülik ezért. Nem fékezik meg – a fenyegetési viselkedésekhez hasonlóan –. Ha a medve kerüli a szükségtelen veszélyt. A behódoló viselkedés a fenyegetési viselkedés ellenpólusa. A hatalmi rangsor szabványosított fenyegetési és alárendeltséget kifejező. körültekintés. annál inkább biztonságban érezheti magát – kevesebb a támadója –. Hasonlóan ítélendő meg a bátorság. A látási. hogy a gyengébb egyednek lehetőséget és esélyt adjanak a behódolásra vagy menekülésre. és nem irányul a fajtárs értelmetlen pusztítására. Agresszivitásra minden állatnak feltétlenül szüksége van. Harcra akkor kerül sor. agresszívvé válik. hogy további konfliktusok alakuljanak ki (KORÓDI. a kiváltó tárgyról másfelé terelik a figyelmet. Az átirányított viselkedések ellensúlyozzák a harcias viselkedést. A felesleges harcok elkerülése érdekében alakultak ki bizonyos fenyegetési viselkedések. Egyszerű típusát a távolságtartó állatoknál találjuk. Lehet alkalmazkodás.és fölérendeltségi viszonykapcsolat a köztük kialakult konfliktusok eredményeképpen következik be. az anyamedvék elűzik felnőtt bocsaikat. ha nem menekül. A harcias viselkedés segítségével biztosítják egymás között a kötelező távolságot. ami levezetést követel. Az agresszivitás időigényes folyamat. Az alá. mivel alapvetően védelmező jellegű. hogy az agresszív és a behódoló viselkedés ütközik egymással az állatban. A bocsokkal szemben a leggyöngédebb anyai gondoskodást mutatja. amikor elkergeti társait. szabad területet biztosít magának. ezáltal elkerülik a túlnépesedés veszélyét. csökkentik a rokonok közötti párosodási lehetőséget. amikor az állat teljesen megmerevedik. távoltartják a táplálékért versengő fajtársakat és ezzel biztosítják az utódok felnevelésére szükséges táplálékmennyiséget. Ennek jellegzetes példája. és elnyomja. Ugyancsak gátlás akadályozza meg az anyamedve mindenki felé irányuló harcias viselkedését. Biztosítja az egyedek számára a fennmaradást. felnevelésére. mozdulatlanná válik és nem tudja mitévő legyen. A konfliktusok eredménye értékének megfelelő helyet foglal el minden egyed. hallási. annál kevésbé agresszív. mérsékeli az egyedek egymás iránti harcias viselkedését. A rangsorban fentről-lefelé fenyegetéssel félemlítenek. A rangsor kialakulása után az egyedek nem egyenlő jogúak. a harcot akadályozza meg gátló hatásokkal. az nem a gyávaság jele. illetve az utódok féltéséről van szó. Veszélyt jelző ingerek hatására. létrehozza az egyedek között a nyugalmat. Ez a viselkedési forma legalább négy konfliktushelyzetet old meg: elősegíti az alá. WEBER. behódoló. Az állat ereje és nagysága fordított arányban befolyásolja az agresszivitást. Minél nagyobb az állat. tapasztalat. és ilyenformán elejét veszi. az agresszív egyednek kevés ideje és lehetősége marad az utódok létrehozására. vagy ha a szociális státusról.

Az alak. Az egyik legkisebb ok vagy kihívás nélkül. úgy összerogyik. serkenti az említett viselkedés kiváltását és lefolyását. amelyek révén az állat önmagát és a harci viselkedésen keresztül szerzett tulajdonait saját.” A barnamedvék egyik furcsa szokása. de nem mintha bántani akarna. Az egyik elősegíti. a fa kérgét lehúzva. izmos talpai terhe alatt nagy ropogással zúzza össze a vastag fagallyakat. annak nedvét nyalják.és a középagy kamra körüli idegi szerkezeteit foglalja magában. birtokában tartani.20 m magasságban 31. nem hatásos védekezési eszköz. azoknak pokoli rivalgásai közben nagy flegmával ballag. valóban mintha finom női cipőben sétálna. amint megpillantja a vadászt. Két ellentétes irányú és működésű idegrendszer szabályozza és biztosítja a harcias viselkedést. A harcias viselkedést serkentő és elősegítő rendszer a látótelep alatt. valamint más fajok egyedeivel szemben igyekszik védelmezni.38 egyedek az agresszió ellen különböző módon védekeznek. előtte megiramodott vadászt. csökkenti a konfliktus megoldásában alkalmazott erőszakot. mintha a legnagyobb veszedelem környékezné.6 cm átmérőjűek.7 cm. midőn a másik a leggondosabb meglyuggatás után is mellőzi az élhetetlen. A harcias viselkedést mérséklő rendszer a közti. eszeveszetten tőr előre. Ez az idegi mechanizmus felel és szabályozza az állatok visszavonuló. míg a másik a hajtás végin éppen a hajtók közt. Többnyire a luc. egyszerre minden nesz nélkül tűnik fel a készületlen vadász előtt. s minden kitehetőt elkövet. A védekezési viselkedés azoknak a mechanizmusoknak az összességét öleli fel. s oly halkan lépdegél. legkisebb neszre bátorságát veszti. minden botlás vagy sikamlás nélkül. mint a fajtársak ellen irányuló ösztönös harckészség megnyilvánulását.. Az egyik sebes szökésekben tör előre. Beakasztják kar- . A konfliktusba bonyolódás utáni hirtelen menekülés általában fokozza a támadó agresszivitását.és jegenyefenyő kérgét tépik le lentről-felfelé vagy fentről-lefelé. s ezen nagy tömeg azt bizonyítja. és mérsékli vagy gátolja a harcias viselkedést. mihelyt kürtöt hall. szívogatják. hanem. hogy legkisebb recsegés nélkül mehessen. és ijedtében akkorát ganélik. a másik túlságosan félénk. mintha megrakott szekér zörögne végig az erdőn. az útjába eső gallyakat s faleveleket félre húzogatja. hogy ijedtében minden gyomrában levő emésztést fenékig ürit. Az agresszivitást a fajon belüli kapcsolatformaként értelmezik. A veszély elkerülésének legbiztosabb módja a menekülési távolság betartása. forma. anélkül pedig. sűrűség és kőszállak közt. hogy szorult helyzetéből meneküljön. Némelyik egy kis pipafüstszag vagy legkisebb kézmozdulatra hirtelen visszaszökik. hogy néha az egyik lábát fölemelve. dühödten rohanja meg. menekülhessen. Néha a háncsot megrágják és lenyelik. mely bivalmarhától is sok lenne. de van száz éven felüli is. Ezután pedig hanyatt-homlok fut árkon-bokron. Az egyik. hihetetlen sebességgel. hogy keresztül-kasul szökdösve rajtuk. gátolja vagy kioltja azt. A Görgényi. az 1. Máskor pedig a fegyverropogásra.” „Többször láttam izmos medvét egy rongyos kis kopó előtt a félelem minden jeleivel hanyatt-homlok nyargalni. Talaj mentén átlagban 38.és Gyergyói-havasok területén öt év alatt megfigyelt negyvenkét lehántott fenyő középkorú.. midőn a másik a lobogó tűz körül hangosan beszélgető vadászok közé is vakon rohan. pontosabban az oldalsó és alsó-középső részen található. láthatatlan. menekülő viselkedését kiváltó környezeti ingereket. semmire se ügyelve. appetenciát fejleszt ki a környezeti ingerekkel szemben. életmód és főleg véralkatra olyan nagy variációt mutató barnamedvénket ÚJFALVI Sándor (1990) nagyon találóan jellemezte még a múlt században: „Az egyik mogorva. a másik mérsékli. Ez felel az éberségért. Ezért gyakoribb a megadó magatartás – lefegyverzi a támadót –. többnyire haragos. borzasztó robajjal halad át a sűrűségen. mintha lábait kiütnék alóla. a másik nagyon megfontolva. hogy legkevésbé is érve lenne.

hogy a fiatal medvék – és nem mindegyik – hántják a fákat. A megfigyelt erdőrészben a lehántott fenyőknél fiatalabb juhar. formája kölönbözött a fa hosszanti és kerületi irányában. Az egymásutáni megfigyelések lehetővé tették a kéregrongálások időbeni elkülönítését. harapások nyomait. I. koruk kb. magasságban – több tucat frissen lehántott luc. Régi csapákon lehet látni. nedvesen. 1963) R. Több medve is meghánthatja ugyanazt a fát egy évben. elég gyakran két méter feletti magasságig. rövidebb-szélesebb rész. emésztési zavarokkal való küszködéssel.és bükkfák érintetlenek voltak. mert látszik az ürülékükben. Szemfogaival fadarabokat harap ki. Ugyanaz a fa lehet tépett és harapott különböző évekből. Többször láttunk lehántott kérgű fenyőket elszórtan. a hím erősségi mércéjének. amit a különböző magasságú hántások. 50 m mélyen az erdőben 133 hántott fenyőt számoltunk össze. A Hargitai. míg máshol elvétve talált csak hántott fákat. hogy a legrégebbi fákat esetleg május utolsó napjaiban vagy június elején sértették meg. Két-három hét után az egész sértett felületet ellepi a gyanta. Június 19-én ugyanott még több sárgán virító törzsű.5 m magasról 1.70 m-ig felhasított kérget. POP (1964) véleménye. A lehántott részek nagysága. de találtunk 2. P. többé-kevésbé lehántott fa volt. Az úttal párhuzamosan 600 m hosszúságban és kb. . A fák talajmenti átmérője 30 cm körüli. sárgán virít a sötét erdőben. amelyek 2–2. egy-két hetes hántásokat. mérgesség levezetésével. mikor a kambium-szövetet összegyűjtötték fenntröl-lefele. vagy nevezik ivari értesítő jeleknek. hanem őrzik a harapások nyomait is. A szemfogak nyomai a fatörzsön tompaélű kisbalta-hagyta nyomokhoz hasonlított. Másoknál látszottak a harapás nyomai különböző magasságban és szélességben. területelhatárolással. hogy a fán lógott. Ezekből a megfigyelésekből következtethetünk arra. sz.és Görgényi-havasokban szerinte gyakori a lehántott lucfenyő és égerfa tavasszal. A pásztorok és egyes vadászok szerint több oka lehet a fahántásnak. (JAKUBIEC. Július 4-én és 11-én egy-egy kis helyen frissen letépett kéregdarabot találtunk (9. más szőrcsomók bizonyítanak. ritkán egynél többet ugyanazon a helyen. június 13-án a ratosnyai Lisztesen – 650–670 m t. s nem csak a kéregben tesz kárt. ábra). Jól meg lehetett különböztetni a pár napos. 1993). A fák 8–10%-a legalább félig vagy egészen körben kéreg nélkül voltak. Az egy-két napos kéregtelenített fa fényesen. de friss tépések csak tavasszal találhatók. egy hét után szürkés gyanta jelenik meg a törzsön.30–1 m-ig lefelé nem sima hántásokat mutatnak. Egyes fákon egy-egy csík kéreg volt fentről-lefele vagy lentről-felfelé hasítva úgy.60–2. vagy körbefuthat a fatörzs körül.és jegenyefenyőt találtunk egy régebbi. más karomnyomok. 1993. Magyarázzák fogés karomkoptatás szükségességével. használaton kívüli erdőkitermelési út mentén. és medveszőr csomókat. többnyire eltakarva a karom és harapások nyomait. WEBER (1980) egyes helyeken gyakrabban látott. A lehántott rész lehet hosszú-vékony sáv. A fenyők 31%-a teljesen kiszáradt a hámozás következtében (ALMĂŞAN et col. A háncsot megeszik. jól kirajzolva a karmolások. 50 év vagy annál több. de általában újakat választanak. A 600´50 m területen kívül is voltak elszórtan meghántott fák kisebb számban. 25–50 éves lucfenyők.39 maikat és le-fel vagy oldalt tépik csíkokban a kérget. JACOBI (1957) saját megfigyelései szerint gerinceken találhatók ezek a fák. A következő napokban tompul sárga fénye. Jól látszik a fás részen a karmok helye. f.

40 9. ábra Medvehántotta fenyők .

amelyek szerint ezek területelhatárolások. mégsem zavartatta magát a medve. párzási hely megjelölése lenne. téli álomban. hogy a télutói-kora tavaszi élelemhiány miatt történik. védekezési reakcióikban. amit el is fogyaszt. alkonyatkor és virradatkor aktívabb. hímerősségi mérce. csapadék stb. olyan helyen. a táplálkozással. ivari értesítő jelek. Véleményünk szerint közelebb áll a valósághoz ez a feltevés. A kis területen ilyen nagy számú fa megrongálása kizárja azoknak az állításoknak a hihetőségét. éhességet. Viszont mérgességének. pótcselekvés lehet. legfennebb az ínyencséget. napnyugta. és emésztetlenül ürít. hogyha nem a legpuhább fát választaná a vegyes erdőből. reggel vagy késő délután is lehet látni sétáló vagy legelő medvéket. egyrészt a ritmusrendszere az állat belső életfolyamatait szabályozza időben. Minden egyed sajátja. szaporodással. A biológiai órának két fontos jellemzője: a belső hajtóerő (cselekvésre késztetés) és a külső ciklus (hőmérsékletváltozás. Bioritmus A medve – mint az élővilág része – sem kivétel a biológiai ritmus egyedre jellemző és egyedenként csak minimális eltérést mutató periodicitása alól. A biológiai órának két alapeleme. téli álommal stb. Az évi ritmus és ennek szezonális változata jelentős szerepet játszik az állatok párosodásában. fény. Napközben olyan bozótos . Emésztési zavarainak orvoslására ennyi fakéreg letépése kicsit túlzás. Kétségtelenül a lehántott törzsekről leharap. Fog. de a május végi júliusi gazdag vegetáció nem indokolhatja az élelemhiányt. de szintén számos fa kérge volt többékevésbé megrongálva. A medve – valószínű üldöztetése következtében – éjjeli életmódot folytat. óra szerint mennek végbe.) szoros összefüggésben áll. Ugyancsak 1994-ben Ratosnyán egy 35–40 cm átmérőjű bükkfán figyeltünk meg hántási nyomokat.és karomkoptatás szükségességével magyarázható lehetne. lekapar kambium-szövetet. Bonyolult és eredménydús életében a biológiai óra rendkívül fontos. intenzív hőmérsékletváltozások. legfennebb – az általunk megfigyelt esetben – emésztési zavarok okozója lehet.41 1994-ben ugyanezen a területen kevésbé gyakori. A környezet ritmikus változása a belső hatóerőt a saját maga időciklusaira állította be a törzsfejlődése folyamán. Az év tavaszán medvelest építettek a közeli tisztásra. Létét és tevékenységét belső biológiai ritmusok szabályozzák. Az elég gyakori ürülék mennyiségétől. nem érthetünk egyet azzal az állítással. A központi biológiai óra ha nem jár együtt a perifériás sejtbeli órákkal. másrészt a szinkronizáló rendszer a belső életfolyamatokat vagy ritmusokat a külvilági ritmusaival hangolja össze. idegfeszültségének levezetése. fény befolyásolják. de kétségtelenül a friss nedvből és a kambium-szövetből fogyaszt. méretéből legfennebb közepes nagyságú vagy fiatal egyedre gyanakodhatunk. Aszinkron ritmus áll be a receptorérzékenység maximuma és a hormonszekréció maximuma között. A letépett kérget nem fogyasztja el. napkelte. A napi ritmus endogén jellegű. ami nélkül nem volna képes életben maradni. életfolyamatai pontosan meghatározott időben. Mivel kb. sokrétű szerepet tölt be. a populációs változások alakulásában. a párzási időszakot fedi az általunk megfigyelt kéregrongálás. illetve reflexeiben. szaporodásában. ami kóros állapothoz vezet. Néha napközben. ahol biztonságban érzik magukat. ritmusváltás áll be a két óra egymáshoz való viszonyában. Vezeti a környezetbe való helyes beilleszkedésben. Ezek szorosan összefüggnek a viselkedésben fellelhető ritmusossággal. az utódok nevelésében. teljes izolációban is fennmarad és pontosan működik.

amit majdnem kunyhószerűen képeznek ki. ritkán használják több nap ugyanazt. Az alvás és pihenés ritmikus. hogy észre ne vegye a közeledőt. ahol 60–80 napot nagyobbrészt alvással tölt. Néha földkupacot láthatunk a bejáratnál. nyújtózkodik. de néha 5–15 m-re is bevár. A medve terpesztett hasfekvésben alszik legtöbbször. Nincs hosszabb időre napi pihenőhelyük. Éjjel sohasem lustálkodnak. Néha olyannyira szűk a bejáratuk. A szervezet számára az energiaforrások nem kimeríthetetlenek. főleg hím medvéket. A medve évi biológiai ritmusának egyik sajátossága a téli álom. kutatják. MANTEUFEL 1948-ban egy medvebarlang bejáratától 170 cm-re plusz 2 Cfokot mért. Rendszerint az évszaknak megfelelő táplálkozási hely közelében tanyáznak. A test életfolyamatainak fenntartására a különböző tevékenységek végzése közben nagy mennyiségű energiát fogyaszt. Minden felesleges mozgást. Nagyon éhes kell legyen. ami arral utal. Ugyanolyan éber alvás közben mint a nyári mindennapi alváskor. hosszabb alvások kisebb szünetekkel. Téli szállásravonulás előtt pár nappal nem esznek. az eső közömbös számukra. Ha nem száraz a talaj. P. ugyanakkor a külső hőmérséklet mínusz 14°C volt (COMŞIA. Többé-kevésbé mély (60–70 cm) megtisztított lyuk a fekvőhely. mélysége és időtartama van. álcázzák. hogy napközben keresse magának az élelmet. ahol nem lehet észrevétlenül megközelíteni. ha nem érez közvetlen veszélyt. 1961). nagyobbításakor. hogy tulajdonosa kint járt a tél folyamán. inkább sziklaüreget választanak. A nőstény januárban a barlangban elli bo- . Az anyamedvék a bocsok ürülékét eltüntetik. de a hideg. a táplálékhiány és a táplálék megszerzésének nehézsége a nagy hóban késztetik a barlangba vonulásra. fenyőággal. Napi és évszakos változásokat mutat. el sem hinnénk. gallyakra fekszik. tálplálkozott. A nőstény medve már december elején visszavonul. A pihenésnek – alvási viselkedésnek – különböző fokozatai. Az erdei utaktól 600–800 m-re van legfennebb. A téli álom nem letargikus állapot. ha nagy a hó. WEBER (1989) két hektár fenyvesben 20–50 m-re egymástól három példányt figyelt meg. vagy keresnek újat. kóborolva. Figyelik. Nagyritkán lehet barlangban ürüléket találni. különösebb fáradság nélkül egy éjjel több tíz kilométert tesznek meg. száraz fűvel készíti elő fekvőhelyét. avarral bélelt fekvőhelyen telnek. Nem a hideg. ébrenléttel váltakoznak. bélcsatornájuk kiürül. azok melegebbek. néha kidőlt fa mellé. hetekkel a nagy havazások előtt keresik fel a régi barlangot. Nem ragaszkodnak okvetlenül sziklabarlanghoz. és amelyet sajátos testhelyzet (póz) felvétele követ. amely pihenőhely (alvóhely) keresésével kezdődik. A túl nagy sziklabarlangot nem szeretik. A túl nagy bejáratot eltorlaszolják. Szájában hordja rendre a barlangba és rendezi el. után és közben ásít. lehetőleg száraz sziklaüreget keresnek. Késő ősszel. gyökerek gödrébe összehordott és beépített. A napot kerülik. A hímek nem sokat adnak a komfortra. Bár kedvelik a keleti és déli fekvésű barlangokat. Ugyanazokat a csapákat használva. A nagy hó beálltával téli szállására vonul vissza. fajspecifikus ösztöncselekvés. nagyobb területeket járnak be élelemért. A biotóp felső határához közel. pihenéssel. ragadozással tölti napjait. alvással. hogyan fér be egy nagytestű állat azon. sokkal jobban ragaszkodnak a barlang biztonságosságához. de annak inkább többszöröse. végül az ürülék felgyülemlése készteti továbbállásra. A kicsik fekvőhelye két-három méterre található az anyjukétól. a szél. és később is hagyja el a barlangot mint a hím. nem lehet úgy megközelíteni. azok kimerülését meg kell akadályozni a mozgások minimumra való csökkentésével. sziklás. s ha több napig használja ugyanazt a fekvőhelyet. amit bentről kotort ki a barlang szélesítése. de máskor is találunk télen kószáló. megközelíthetetlen helyeken. Enyhe télen gyakorta. őrzik fajtársaiktól. sűrű fenyvesek. A fialni készülő vagy bocsos nőstény mohával. A barlangjából megzavart medve ritkán tér vissza oda. A felvett testhelyzetet az anatómiai sajátosságok határozzák meg. Alvás előtt.42 helyeken alszik. energiapazarlást megszüntet.

A medvezsír 86 %-a zsírsav. A hőszabályozás központja a hipotalamusz. élelemhiányban a meglevő energiamennyiséggel kell a leggazdaságosabban bánni. Olvadási pontja 110 C-fok. fehérjék. pilomotricitásra („szőrállás”) vonatkozóan. A tartalékzsírok raktározásának specifikus helye a zsírszövet. raktározásra legalkalmasabb energiahordozói. ami a 60–80 nap koplalás után nem is olyan sok. a párologtatás és hőleadás lihegéssel történik. A szabaddá vált zsírsavak oxidációja történhet többféleképpen. amelyből a szervezet normálisan többet éget el mint a másik kettőből. Fontos szerep hárul az ortoszimpatikus idegrendszerre és a noradrenalin-hormonokra is (ŞANTA–JITARIU. A kutyafélék és a medve izzadságmirigyei közül csak a lábujjak közöttiek működnek. A tartalékzsírokat legnagyobbrészt trigliceridek alkotják. A zsírsavakból és az ugyancsak magas hőértékű glicerinből felépült zsírok a szervezet legkoncentráltabb. Elviselését idegi és hormonális rendszer szabályozza. és legtöbbször a testvérek együtt töltik a telet. annál kevesebb a viszonyított hővesztesége. szívverése. ugyanis a mérsékelt égővtől a sark felé a medvék mérete nő. Fogságban és megfelelő táplálékmennyiség biztosítása esetén nem alusznak téli álmot. Ennek az adaptációnak egyik formájaként jelentkezik a pajzsmirigy és mellékvesék működésének fokozódása. Kevés sztearinsavtartalma miatt félcseppfolyós állapotban van plusz 35 C-fokon. A hideg átvészeléséhez való alkalmazkodásnak csak egyik része a zsírlerakodás. a testméret és hőháztartás közötti összefüggés alapján minél nagyobb egy test mérete. Életfolyamatainak energiaszükségletére csak egy részét használja el.43 csait. A zsírok lebontása hidrolízissel történik zsírsavakra és glicerinre. di. pajzsmirigy. melynek hátsó része a hőtermelésé. Visszakapcsolásos rendszer alapján működik. gondozza őket. A hímek mindig egyedül vonulnak barlangba. A téli álom alatt testsúlyának 10–15%-át veszíti. tavasszal válnak el.és monogliceridek és a koleszterin kis mennyiségben vannak jelen. Fiziológiás hőértéke egyenlő a fehérjéével (a fehérjék fiziológiás hőértéke azért lényegesen alacsonyabb a fizikaiénál. A hőszabályozásban fontos szerepe van a hormonális rendszernek is. Rendes körülmények között a szénhidrátok. Perifériásan az idegrendszer biztosítja a hőháztartás egyensúlyát az izomzatra. viszont az aktivitásban lévőknél valamivel alacsonyabb. A kétéves bocsok az anyjuktól nem messze keresnek barlangot. Az őszi bőséges táplálkozás következtében felhízott medve felhalmozott zsírmennyisége energiaforrás és hőszigetelő réteg télen. 202 mg kálium-hidroxid kell egy gramm zsír szaponifikálásához (COUTURIER. a meduloszuprarenális-. vérkeringésre. A törzsfejlődés folyamán kialakult adaptáció. Hogy is lehetne letargikus állapotban ilyenkor? Testhőmérséklete. de kevesebb a zsír felének.és kortikoid-hormonoknak. légzési ritmusa a nyári alváshoz lépest nem csökken. plusz 2 C-fokon keményszik meg. ammónia alakjában küszöböli ki). fajsúlya plusz 15 C-fokon 0. a barlang elhagyásakor is van a bunda alatt. erekre. Az anyamedve első éves bocsaival egy barlangba húzódik meg. 1970). csökkentve a viszonyított hőveszteséget. mert nitrogénjüket a szervezet oxidálatlanul. majd szoptatja. 1954). zsírok közül az oxidáció számára legkönnyebben hozzáférhető a szőlőcukor. A téli táplálékfelvétel hiányában a zsírok és gliceridek elégetésére szorul a szervezet. ellenkező esetben ezek csökkenése. Az öreg nőstények és a fiatal. komplex lipidek esetén más összetevőkre is. ellésre készűlök szintén. A felhízott egyedek zsírja 40 kg-nál több is lehet. az .9161. első része a hűtésé (hőleadásé). Jól alkalmazható törvény a medvékre. A hideg elviseléséhez sok energiára van szükség. elégséges hőszigetelő zsírréteg tavasszal.

A makogás a tanácstalanság jele. hogy a mutatványok alatt a medvéken mindig szájkosár van. különféle hangokkal adnak kifejezést. néha el kell különíteni egymástól őket. a kifejező mozdulatokkal. megelégedettségüket juttatják kifejezésre. Kommunikáció A társas kommunikáció ösztönös. éhségüket. fiziológiai állapotukat. fajra jellemző. Az állatok tömör és precíz. Ezt a tulajdonságát használják ki az állatidomítók cirkuszi mutatványok elvégeztetésére. sarokba szorított állat félelmetesen üvölt. Dörmögéssel ellenségeskedést. és egyéb mutatványokra. Egyértelműen a fajtársak tudomására hoznak valamit: fenyegetést. és kihasználva az alkalmat. A medvék kedélyállapotuknak megfelelő. A megsebesített. A természetben nagyon ritkán támadják meg az embert.44 összes közül a legfontosabb a szervezet számára a beta-oxidáció. felhívják a figyelmet a külvilág valamely jelenségére. A szopós bocsok úgy vakkantanak. ásítanak. sapkát. . nem úgy mint más nagy ragadozókon.). Mikor orrukon keresztül erőteljesen fújják ki a levegőt – huhogó hangot hallatva – a meglepettség. susogó bocsok az álmosságukat. közepes fájdalmat jeleznek. elkapja és szétszaggatja. nyögdécselnek. fogságban viszont igen. néhány pofon elcsattanásával. Nagyon agresszívvé válnak. néha rendesen lemosakodnak (10. félelmet. s amit elér. meglepetést. A medvék köhögnek. s ha a gondozó feléjük irányítja a vízsugarat. Az óvatlan látogatóktól fényképezőgépet. jóindulatúnak látszó medvénél. Ha félelmükben morognak. A rangsor hamar kialakul közöttük. tüsszentenek. A doromboló. Állatkerti gondozók véleménye szerint nincs kiszámíthatatlanabb a kedélyesnek. barlangja tisztaságára kényes medve az állatkerti szűk környezetben gyakoribb tisztálkodásra szorul. Az idomítás kezdetén ki szokták törni a szemfogaikat a balesetek megelőzése végett. testtartásukkal. mert pillanatok alatt kinyúl a rácson. A társas kommunikációban a póznyelv. fogaikat is szokták mutogatni. s ezt legtöbbször szigorúan be is tartják. a macskaféle nagy ragadozók viselkedéséhez hasonlóan. A lihegés és morgás között minden erősségben tompán hallatják hangjukat. félre nem érthető közlésekre szorítkoznak. arckifejezésükkel való közlés fontos helyet foglal el. táskát. nem egyszer komoly balesetet okozva. hangulatukat. Kicsi koruktól könnyen megtaníthatók bizonyos műveletekre. mint a kutyakölykök. egy másodperc figyelmetlenség. Egyik pillanatban apró szemei barátságosan csillognak. félelmet fejeznek ki. mint az etetőedény kitolása a rácson – ha éhes –. A medvetáncoltatók az állatokat kis koruktól kizárólagosan növényi táplálékkal etetik. hogy sokat verekednek. de hasonló hangon hívja az anya a bocsokat és a bocsok az anyjukat. Megfigyelhetjük. Fogság A felnőtt medve nehezen tűri a fogságot. ellenkezés jelével találkozunk. Ennek segítségével az egyedek a létfenntartással kapcsolatos alapvető szükségleteiket és törekvéseiket. A szabadban a pihenőhelye. ábra. Szeretnek a vízben pancsolni. A megmaradt glicerin lebontása két úton történik: cukrokká vagy vízzé és szén-dioxiddá való oxidálással. és annak visszahúzása. így fejezve ki fájdalmukat. csodálkozás. A kommunikáció másik formája a jelbeszéd. A jelbeszédrendszert emocionális nyelvnek is nevezik. Nem szabad a ketrechez közel menni. és a medvetáncoltatók úgyszintén. mintha indulatszavakat használnának. szándékaikat fejezik ki. párzásra vagy játékra szólítanak fel. hirtelen odacsap. A fogságban tartott medvére jellemző.

és némelyik az utódok közül elvérzik. Felnőtt korára elviselhetetlenné vált a gondozóival szemben. még a karmai sem nőttek ki. Lévén szőrtelenek. ábra Medvék a marosvásárhelyi állatkertben A nőstények gondos anyák. Olyan eseteket is említenek. ha a gondozók idejéban el nem . Egy ilyen elvett és felnevelt bocs felnőtt korára nyomorék maradt csonkolt lábára. Említenek olyan esetet. hogy az bele is pusztult. amikor az anyamedve nem tudja szoptatni a bocsait. 1990). állandóan fogait használta (PALUGYAI. nagyon hamar elpusztulnának. olykor túlságosan is azok.45 10. hogy a köldökzsínor elszakítását célzó cselekvéssor kisiklása révén bocsait a szülés után a köldöküknél sebesre nyaldossák. Néha annyira túlbuzog az anyai szeretet. amikor a bocs lábait nyalogatta olyan erősen. egyszerűen nincs teje. és ekkor a melengetésükkel sem foglalkozik.

A legtöbb látogató sajnálatból. A fogságban születettek hat hónapos koruktól fokozatosan kezdenek önállóak lenni. rágcsálnivalót. fogságban tartott állatoknál az ösztöncselekvést színtiszta voltában tanulmányozhassuk. örökletesen koordonált mozgások nagyon könnyen veszítenek intenzitásukból. Sokan a társadalomban elszenvedett sérelmeiket kívánják megtorolni a bezárt – tehát számukra ártalmatlan – állatokon.szívogatják egymás fülét. hogy az elszigetelten felnevelt. Kamrába. Az elválasztott bocsok szívesen követik ápolójukat a látogatók között szálláshelyükre. A szociális gátlások szintén veszíthetnek erejükből vagy eltűnnek. tovább mesterségesen etetik őket. Az így szerzett adatok nem nélkülözik a tudományosságot. és úgy kezelni őket mint a háziállatokat Minél zártabbnak érzik magukat. a természetbe való visszajuttatás céljából. Tejjel. amit nem lehet a tanulás elmaradására visszavezetni. kiütközik egyéniségük. szinte fotográfiai azonossága bizonyítja. de általános következtetéseket nem lehet levonni belőlük. felizgatva azokat. hogy a lehető legtöbbet megtesznek az ápolók az élelmezésük. Gyerektől-felnőttig mindenkinek kellemes időtöltés az állatkerti látogatás. óvatoskodókká vagy kötekedőkké válnak. s ami egyszer szétszedhető. mert olyan fajokkal ismerkedhetünk meg. letisztítják az ételmaradékot. A ketrecben dúló-fúló vagy fel-le sétáló medve elfogadja a bedobott édességet. sok bosszúságot okozva az ápolóknak. Ismeretterjesztő. Másik fontos rendeltetése a kipusztulóban lévő fajok védelem alatti szaporításának kísérlete. ahol a fáradság éri őket.46 veszik őket. hogy az ösztöncselekvés. Félénkekké. Ugyancsak fontos biológiai rendeltetése a tudományos megfigyelések lehetősége. dorombolva nyálazzák. Az üresjárati reakció lehetővé teszi. mellyel rendszeresen tisztogatja bundájukat. Az állatok és életkörülményeik megismerésével a vadállatokkal szembeni felfogásmód változhat meg. amikkel legtöbb ember élete folyamán nem találkozhatna. azt szét is szedik. Ott heverednek le. Természetesen nem minden látogató éri el a minimális civilizációs nívót. szekrénybe. mozgáskoordináció a legkisebb részletekig öröklötten rögzítettek. kényelmük. A szociális gátlászavar. a gátlások elmaradásának példája a húsevő és mindenevő állatoknál az újszülött gyakori felfalása. Az anya erős nyelvét. A kiskorától fogságban nevelt állat a filogenetikus alkalmazkodás eredményeként létrejött akció. s utána folytatja tevékenységét. A medve egész életében falánk. Táplálkozásuk után ellustulnak. A hat hónapos befogott bocs már nehezen szokja meg az ember közelségét. A spontán módon fellépő. Az állatkertek hasznossága mellett szól többféle rendeltetése. A pár hetes bocs nehezen táplálható. dacára annak. Szerepe van az esztétikai. szemeteskosárba kotorásznak. mindenhova. Evés után a testvérek egymás szájkörüli részét lenyalogatják. sziesztáznak. Az ösztönös mozgások intenzitásának csökkenését és a szociális gátlások fogyatékosságait . mancsaikat. Ilyenkor teljes szabadságot kell biztosítani nekik. a cselekvés biológiai értelmét betöltő lefolyása során végzett mozgásokkal mutatott. művészeti. Kiütközik rajtuk az elviselhetetlenségig menő kötődékenység. cukrozott tejjel. LORENZ (1977) szerint a külső feltételek hiányában értelmetlen ösztöncselekvés határesetének. gyümölcslével lehet etetni. ami az állatokkal szembeni viselkedését illeti. nem olyan játékos mint a fogságban született társai. annál irritáltabbak. szánalomból kényezteti a bezárt állatot. a fokozott éberség. Normális körülmények között 10–11 hetes korukban választják el a bocsokat. nedves ronggyal pótolják. mintha mi sem történt volna. érzelmi nevelésben. Laikus szemmel nézve az állatkertben tartott állatok állatkínzásnak vannak kitéve. Amint elég bátrakká válnak.és reakció-normák beláthatatlan kieséseit és zavarait mutatja. szereti az édességet. a tárgy nélkül lefolyó üresjárati reakciónak a rendes. szomorú. természetes körülményeikhez közel álló kondíciók biztosításáért. illetve kiváltó ingereik ingerküszöbe megnő. gabonalisztes tejjel. A veleszületett kiváltó mechanizmusok gyakran elveszítik rendes szelektivitásukat.

Kisebb csoportokban. hogy már a begyűjtés után kialakult egy bizonyos rangsor. Állatkerti megfigyelések szerint a medvéknél gyakori a fertőző takonykór és a . 1954). Egységes élelmezésükre napközben naponta háromszor került sor.47 semmiképp sem szabad összetéveszteni az ingermegvonással előidézett zavarokkal. Hangos zajra riadalom ütött ki. vagy gyülekeztek a fákon. Tavasszal a mohón elfogyasztott bő növényi táplálék gyakran szokott hasmenést okozni. A testvérbocsok végig egymás mellett maradtak a fogságban. nehezen széledtek szét. Betegségek A vadon élő állatok a megbetegedésekkel szemben jóval ellenállóbbak mint a fogságban tartott társaik. Ezek a bocsnevelési kísérletek igazolják. Ha ez a természetben történik – és biztos ott is megtörténhet – minimális a valószínűsége. 1949-ben a berni állatkertben két négyhónapos bocs májelégtelenségben pusztult el (COUTURIER. Részben ezzel magyarázható az erre vonatkozó adatok kevéssége. Törés. A feljegyzések arról nem szólnak. szakember kezében még kevésbé. A hetvenes évek második felében Rîuşor helységben (Aninoasa erdészeti hivatal területe) éveken át gyűjtötték be tavasszal a 3–6 hónapos bocsokat. az étkezési idő eljövetelével hangosan. A kísérletnek egyik nagy fogyatékossága a bocsok követése. A fogságban lévő állatoknál ez gyakoribb és súlyosabb. hat–tíz bocsot telepítettek ki egy-egy helyre. s mint a háziállatok. hogy az elhullott vad ritkán kerül emberi szem elé. 1989). ahol az egyedsűrűség kisebb. Egész fogságuk alatt növényi táplálékon éltek. A hat évi kísérlet alatt fertőző betegséget nem észleltek a bocsok között. a lehető legserényebben. részben pedig azzal. Az éjszakát átaludták. Az előkészített pihenőhelyeket éjszaka használták. A télen is folytatott napi három étkezés következtében nem vonultak téli álomra. Az étkezés után szükségét érezték a napon való lustálkodásnak. amit többékevésbé be is tartottak végig. hogy a felnőtt egyed a medvetársadalom teljes értékű tagjává válhasson. ilyenkor menekültek a mesterséges barlangokba. Órák hosszat pihentek elnyúlva mozdulatlanul. 1977). vagy foglalták el a jobb fekvőhelyeket. Játszás közben is megfigyelhető volt ez a jelenség. elűzve társaikat (ALMĂŞAN & ILIE. hogy a szabadbann a nappali étkezési rend maradt vagy sem. Súlyuk begyűjtéskor 10–30 kg között váltakozott (GEORGESCU. Sajnos néhány napnál tovább nem követték őket. Elbocsátásuk előtt egy hónappal természetes táplálékkal etették őket a könnyebb beilleszkedésre való tekintettel. Haláleset elvétve előfordult. Egy 2000 négyzetméteres téglalap alakú elkerített részen hat év alatt több mint 300 bocsot neveltek fel és engedtek szabadon. a tanulás ezeket nem egyenlíti ki. viszont a paraziták ellen kezelték őket. vagy elbújva a fák lombjában. hogy meg is találják. megfigyelésének a hiánya szabadon bocsátásuk után. Teljesen áttértek nappali élelemfelvételre. kórusban követelték az ételt. A domináns példányok gyakran zavarták el az ételtől társaikat. A domináns egyedek igyekeztek elfoglalni a környéket. Néha a 15–20 m magasról lepottyanó bocsok szerencsétlenül értek földet. ficam és néha haláleset lett az eredmény. hogy mennyire feltétlen szükséges a medvebocsok neveléséhez az anya-utód közötti fajspecifikus kommunikációs nyelv használata ahhoz. Szabadonbocsátásukkor átlagban 80 kilósak voltak. Az első napokban összetartottak. Télen legfennebb a nyers zöldségeket utasították vissza. tevékenységük kizárólagosan nappali volt. hogy azokat a következő év tavaszán olyan helyeken engedjék szabadon. Megfigyelték.

nedves betonkifutók artritiszt okoznak. Egy-egy esetben Dicrocelium lanceolatum. BRIOL egy elejtett felnőtt nősténymedvénél köldöksérvet állapított meg (COUTURIER. transfuga 6–230 darab volt található egy-egy állatban. A roşiori bocsneveldében az ürülékekben nagyon sok T. a kolumbácsi légy (Simulia columbacensis) által terjesztett kétajkú fonálférgekhez (Spirulina) tartozó gomolyfilária (Onchocerca vulvulus) okozta halálukat (BREHM. levertséget. Az egysejtű állatok közül a Coccidia és Ciliata rendbe tartozók okozhatnak hasmenést. A párizsi állatkertben figyelték meg. indiszpozíciót. Ezzel a parazitával való fertőzés jelentősen csökkenti a testfejlődést. RÖSLER (1984) a Beszterce környékén 1968–1974 között lőtt 244 medvét vizsgálta meg. A vadhúsfeldolgozó üzemektől kapott adatok szerint az 1970–1977 között megvizsgált 794 medve Trichinella spiralis-szal való fertőzése 14–25.48 tbc. . elősegítve a paraziták terjedését. spiralist-t. transfuga-t találtak. A rágcsálok vagy fertőzött dögök fogyasztása a legfőbb forrása ennek a betegségnek a terjesztésében. A laposférgek közül a Toxascaris transfuga. WOLF (1978) 1976-ban talál Ratosnyán egyet. A hideg. T. RÖSLER (1984) 1961 és 1976 között a besztercei részen szintén egyet-egyet. A fertőző betegségeknél sokkal gyakoribbak az élősködők. a Pulex ursi. az elszigetelt életmódnak tulajdonítható. NESTEROV– ALMĂŞAN–CIOLOFAN (1979) három parazitafajt találnak. a Dermacentor tuberculiceps.8% között mozgott. ami az általa elfoglalt élőhelynek. Az ízeltlábúak közül az atkák (Acerina) rendjéből az Ixodes ricinus . Mallász József dévai múzeumigazgató a Retyezát északi lejtőjén 1923-ban egy hét kilométeres szakaszon hét medve hulláját találta. Bár ritka. a Trichinella spiralis. A galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó élősködők közül a Bothriocephalus ursi. 1954). a Trichodectes pinguis található meg a medvéknél (COUTURIER. 1954). 1954). hogy a medve fogékony a tífuszvírussal szemben (COUTURIER. Az ország különböző megyéiben 1970–77 között lőtt medvéket vizsgálva. Az állatkertekben elhullott vagy lőtt medvék kizsigerelésekor számos élősködőt határoztak meg. T. Mint utólag megállapították. a medvénél aránylag kevés endoparazita található. Viszonyítva a többi vadállathoz. mikoris ürülékükkel a talajt befertőzik. Az állatokat Thibensollal sikerült kikezelni. összesen tíznél talált. de lehetséges a veszett medve. Toxacara nystax. contortum) főleg bélben és a nyelőcsőben.5%-os évi átlaggal. a Toxacara canis. 18. Taenia ursina. Gongylonema ursi (=G. A mégsem elhanyagolható fertőzési arányszámot megmagyarázni főleg az őszi összetömörülésekkel lehetséges. Taenia solium (borsókája a Cysticersus cellulosae néven ismert) és a Diphillobothrium latum. illetve Gongylonema pulchrum és 12 esetben Toxascaris transfuga került elő a zsigerekből. 1929). a Trichopsylla (Chaetopsylla) strandi.

Feltehető. törékenyebbek mint az U. sok eltérést találunk. A miocén közepén találkozunk először az Ursavus nemmel. és az U. mosómedvefélék (Procynonidae). arvernensis követ. Az U.49 A BARNAMEDVE RENDSZERTANA Paleontológia Harmincmillió évvel ezelőtt az oligocénben a Miacidákból alakult ki a ma élő ragadozók zöme. és főleg. formicatus minutust írja le (COUTURIER. fogazat és lábak kialakulásában a mai kutyaszerűek felé vezető fejlődési irányt jelzik. Az ázsiai Helarctos malayanus és Selenarctos thibetanus az U. Egy másik ág az észak-amerikai U. Kihaltak anélkül. etruscus megjelenése előtt (COUTURIER. és amit később U. hiénafélék (Hyaenidae) és macskafélék (Felidae) később bontakoznak ki. prearctosból ered a közép pleisztocénből. spelaeusé. az Ursus boekhi fajjal. ami a leletek ritkaságát is magyarázza az előzőhöz viszonyítva. a villafrankiumban jelent meg. Kihalásának pontos idejét nem ismerjük. A mérsékelt égővben – Angliától az Urálig – oly nagy számban élt medve Nyugat Európában egész csonttemetőket képez. ezek után a földtörténeti negyedkorban jelenik meg két nagyméretű faj: a kevésbé ismert U. 1954). etruscus tekinthető a ma élő barnamedvék ősének. amely az U. a miocén kezdetén jelenik meg a Hemicyon. 1954). A barlangi medvéket a fosszilis barnamedve maradványokkal összehasonlítva. 1954). A tulajdonképpeni kutyafélék (Canidae). menyétfélék (Mustelidae). larteti és U. ami a barlangi medvének viszont nem (COUTURIER. Boule által elnevezett U. hogy újabb fajok alakultak volna ki belőlük. Tizenöt-húszmillió évvel ezelőtt. 1969). vége felé pedig az Ursus prmaevus-szal. arctos méretre lehet nagyobb. 20 000 évvel ezelőttig (MACAROVICI. priscus ágából a felső pleisztocénbe egyenes ág vezet a mai U. A középpleisztocén U. Mind a négy előzápfoga meg volt. arvernensis leszármazottja. egy kisebb formával Magyarország és Erdély területén. Logikus.és medveféléknek. hogy az U. amelyet az U. Az U. arctos csontmaradványok vékonyabbak. deningeri és az azt követő elterjedt U. mint egy fiatal. hogy egy „minor” formát. arctos a közepes termetű. horribilis. Eurázsiában egy időben éltek a pattintott kőkorszak emberével és a mamuttal. priscus néven is ismert. nemre. cibetmacskafélék (Viverridae). fejletlen vagy nőstény barlangi medve. vagy nem azokéit találták meg a kutatók kizárólagosan. priscus főágából vált le az U. Az első szűkebb értelemben vett ragadozók a koponya. méretre való tekintet nélkül pusztulnak el. közös őse a hiéna. arctos var. a harmadik az U. . mert néha kisebb formákat is találtak. hogy töredékes állományok fenntartották magukat még a holocén első évezredeiben is. priscusnak neveztek el. amely egymillióhétszázezer évvel ezelőtt élt. A tulajdonképpeni Ursus nem az alsó pliocénben jelenik meg a Creodontákból. Ezek a családok képezik – mint önálló fejlődési vonalak – a szárazföldi ragadozók rendjét (Frissipeda) (PETZSCH. A felső pliocéntől az alsó pleisztocénig az Ursus-nem folytonosságában űr van. mint a fosszilis barnamedve. 1968). Az U. Egy fejletebb hím U. A barlangi medve nagyságát legtöbbször eltúlozzák. SCHMERLINGet. Az alsó pleisztocén különböző medvemaradványaik között találták a kisméretű U. mert az állatok korra. medvefélék (Ursidae). arctos fajig. spelaeus. faidherbi (É-Afrika). hogy egy fosszilis állatfaj kövületei méretben nagy variációt mutatnak. kb. etruscust. hogy nem a legreprezentánsabb egyedek maradványai maradtak fenn csak. Ez képezte a fejlődés egyik ágát. ami arra késztette GAUDRYt. M.

tehát a Bergmann-törvény szerint a barlangi medvéknek növekedniük kellett. Az egész fogazat inkább vegetáriánus életmódra vall (HAIMOVICI. Míg a barlangi medvénél az első lábak rendszerint erősebbek mint a hátsók. viszont kevésbé jó mászó. fokozatosan elvesztette ragadozó jellegét. Az általunk mért barnamedve koponya megfelelő szöge: ♂♂ m = 142°50'. miután bizonyos ideig kortársa a barnamedve ősének (MIHĂILESCU. Ez a tény a következő feltételezésre késztette F. E vizsgálat előtt is megfigyelték a medvék fogsorának a rövidülését. az erdősáv alsó határán élt. és az alsó negyedik előzápfog is eltérő volt. M = 179°20'. ami a medve arcorrának és fogsorának rövidüléséből származott. míg a neolitikumban mindenhol megtalálható.50 Az U. Azáltal. M. Valamikor a jégkorszak végén tűnik el. széles homlokú volt. aminek okát a táplálékmegváltozással magyarázták. A mértékcsökkenés nem állt arányban a barlangi medve általános testméreteinek megváltozásával. A Bruck és Graz közötti Drachenhöhle barlangból előkerült 150 tonna csont közül 2000 barlangi medve szemfog és egyéb medvecsontok kerültek elő – az embrionális alakoktól az újszülötteken át a fiatal és teljesen felnőtt példányokig. KOLBYt (1951): A barlangi medve jobb gyalogló. Az istállóskői leletanyagban ezt a folyamatot – egy viszonylag rövid földtörténeti idő alatt – számszerűleg ki lehetett mutatni. GEORGESCU (1970) szerint a barlangi medvénél a rhinion-sagnasimax-nasion (2-3-4 sz. Az első zápfog méretei azonban megváltoztak. a paleolitikumban tért hódít. ABEL ebből a rengeteg anyagból állapítja meg. a barnamedve ősénél rövidebbek és fejletlenebbek a hátsóknál. impozánsabb volt mint utóda. vájkáló volt. legelő és túró. és nem viselik az „emberi konyha” nyomait. 1926). Az alsó állkapocs beszorult szemfoga teljesen lehetetlené tette az állkapocs oldalsó irányba való mozgását. a ma élő barnamedvénél 175°. egyharmaddal nagyobb termetű. M = 177°30'. Eközben az első zápfog kisebbedett. Valamennyi istállóskői megfigyelés értelmében ez idő alatt az éghajlat mostohább lett. Ezek alapján EHRENBERG rekonstruálta e faj intogenézisét. Példának említjük a németországi Sirgenstein hely- . hogy növényevésre tért át. Nagyobb. koponyája erősen magasodó. VÉRTES (1957) az arckoponya eképpeni alakulását bulldogosodásnak nevezi. Ugyanakkor. A két vizsgált réteg közötti tízezer év alatt a második zápfog nem változott meg mérhető mértékben. a felső és alsó három előzápfog teljesen hiányzott. x = 171°48' (n = 9). Az ilyen rendellenes állkapcsi készülék maga után vonta az egész koponya alkatának a megváltozását és különös fiziognómiai jelleget kölcsönzött egyes egyedeknek (LAMBRECHT.) által bezárt szög 140°. hogy az alsó szemfog tengelye kifelé hajlott és a felső állkapcsi metszőfog és szemfog kissé eltolódott. és hoszszú orra tömpe bulldogorrá rövidült. bulldogosodását. s így harapáskor az alsó szemfog a felső szemfog és a felső metszőfog közé szorult. 1965). a felső fogak mély barázdákat véstek az alsó állkapocsba és az alsó állkapcsi fogak alapi részébe. A barlangi medve maradványai többnyire barlangokból kerülnek elő. A szögek változatossága nagyon jól megfigyelhető a mellékelt koponyafényképeken és a róluk készült profilpoligonokon. s így lehetetlenné vált a zápfogaknak a növényi táplálék szétmorzsolásánál elengedhetetlenül fontos örlő mozgása. Számos barlangot felváltva lakott a medve és az ember. spelaeus a mai barnamedvénél kb. viszont a mainak fejlettebb a koponya occipitális része. Az istállóskői barlang két különböző rétegében talált közel 3000 barlangi medvefog alsó első és második örlőfogát vizsgálták. A pleisztocénben a barnamedve vitalitása szembetűnő. 1970). jól elkülöníthető a kövületek rétegződéseiből. Az ilyen fogazatú barlangi medvék csak merőleges irányba tudták állkapcsukat mozgatni. Fogai erőteljesebbek voltak. A csak medve lakta barlangok rétegmaradványaiban a kövületek másként helyezkednek el. x = 167°47' (n = 25) és a nőstényeknél a m = 163°40'. nemúgy mint a barnamedve őse. ha barlanglakó is volt. ez a fog arányosan kisebb lett 2 %-kal.

1963. minden tudományos alapot nélkülöznek. Udvarhely melléki Mereşti. Egyes helyeken a legkedveltebb vadászzsákmánynak számított. a cseh Jachymka és Joachimstal barlangokban pedig túlsúlyban barnamedve csontmaradványok találhatók (NEDICI. A Baia de Fier környékén talált mousteriani csontmaradványok 90%-a medve. Ugyanúgy Moldván keresztül Ázsia felé sem határolódott el (HAIMOVICI. és szívesebben is fogyasztotta azok húsát. valószínű a hegyvidéki és a síksági medvék különböző ökológiai típusokat mutattak. mert a kis hangyászmedve megnő és idősebb lesz. Románia területén a holocénben a barnamedve elterjedt volt az alacsonyan fekvő tölgyzónában. könnyebb zsákmányt jelentett az ősembernek. hogy van kistermetű hangyászmedve. A bihari Oncsásza. 1941–42). Jelenléte a Duna árterületén következtetni enged arra a feltevésre. a ragadozó elnevezés inkább csak az állatvilágban elfoglalt helyét jelöli. barlangi medvéket pedig számos helyen: a Szeben melletti Apusdorf. az örvösmedve öreg korára elvesztheti örvét és a vérmedve is szívesen megeszi az erdei gyümölcsöt és más növényi táplálékot. 1992-ben írt dolgozatában (kézirat) pedig 32 helységről tesz említést. Guşteriţa. a Torda melletti Sohodul. Kis Küküllő menti Hărănglab. A barnamedvékhez viszonyítva a barlangi medve maradványok sokkal gyakoribbak a barlangokban. Ellene szól az ősember ittlétének a növényevők csontmaradványainak teljes hiánya. A mousteriani barnamedve kisebb lévén. Reşiţa Română.51 ségben a középpaleolitikumból (a mousteriani réteg) származó barlangi medve csontokat. A Szamos melléki Poiana Botiz. 1965). a hunyadi Binţinţ. évszázadban. hogy nem határolódott el a Balkán-félsziget felé. az aradi Moneasa. Ehringsdorf-ban 10%. Ugyanilyen eredetre vall a moráviai Sipka-barlang összetört csontjai. a Fehér megyei Bedeleu. Erdélyben a mousteriani rétegben barnamedvét a brassói Peştera-barlangban találtak. ott éltek és pusztultak el. a csíki Techereu. Az itt található Peştera Muierilor barlang lakói a felső paleolitikumban barlangi medvére vadásztak a maradványok szerint.. hogy jelentős morfológiai variációt mutatott e faj. Lorău. Cioclovina. Fînaţe.és Igric-barlangok negyedkori rétegei szintén tartalmaznak barlangi medve csontvázakat. örvösmedve. Ponor. 1977). Azok a nálunk használatos népies megjelölések. Taxonómia A medve Európa legnagyobb ragadozója. A mai szűkebb körű elterjedése az ember-faktor következtében alakult ki. nem is olyan régen. hogy a magyar pusztán át egész Európa szerte összefüggő medvepopuláció élt. Cărpiniş. de miután elsősorban növényi táplálékon él. Federi (öt barlang). 1940). (NICOLITS. a bihari Budmeasa. 1940). a Tisza melléki leletek pedig. Steierdorf Anina. a fogarasi Peştere. Elvégre az ember mindenkor könnyebben zsákmányolt a növényevők közül. a krassói Reşiţa. A brassói Peştera Mare barlang aurignacian (felső paleolitikum) rétegeiben Ursus arctos és Ursus spelaeus maradványok találhatók (NANIA. Elterjedése sokkal egyenletesebb volt mint ma. A neolitikumi maradványokból kitűnik. miként tanúsítja a Taubach-rétegben talált maradványok 21.2%-a. Ezek a barlangban laktak évezredeken át. Nandru. HAIMOVICI 1963-ban megjelent dolgozatában 14 extrakárpátikus helységet jelöl meg – dombos-sík vidéket és folyók árterületét – ahol holocéni barnamedve maradványokat találtak. Cheile Turzii. Peştere. Băile Herculane helységekben (NEDICI. Az Igric-barlangban sok száz barlangi medve és más ragadozó csontjai halmozódott fel a jégkorszak folyamán. mert az Olteţul és Galbenul patakok által a mészkőbe vájt barlangok jó lakóhelyet biztosítottak ezeknek az állatoknak. időszámításunk előtt az V–III. Számos dolgozat foglalkozik a barnamedve . vérmedve stb. Crăciuneşti.

megindokolni minden egyes elnevezést névadója szerint még nehezebb. s e változékonyság lehetővé teszi az új formák megjelenését. táplálkozású egyedek különbözőképpen válaszolnak a környezet biotikus és abiotikus hatásaira. nyilvánvaló a különbség. Az elnevezések nagy számánál jobban semmi sem tükrözi a barnamedve polimorfizmusát. koponyaforma és szőrszín. egy hosszú és egy magas koponyát. viszont az állatkerti. Klasszikus példa erre a BOLKAY által leírt Ursus arctos bosniensis egyetlen koponya alapján. Különböző viselkedésű. és amit ők gyakrabban fogyasztanak mint más élelmet. COUTURIER (1954) annak illusztrálására. COUTURIER (1954) 275 tudományos elnevezését számolja össze a barnamedvének.52 rendszertani felosztásával. Földrajzi korlátok gátolják e populáció és más medvepopulációk között a génáramlást. táplálkozási szokásokat. frontális magassága közötti arányokat. MERRIAM zoológus 17 fajnak nyilványította. hogy mennyire megtévesztő a medvekoponya polimorfizmusa. megfigyelésből sokkal egyszerűbb messzemenű következtetéseket levonni. temperamentumot. a váz. Ugyanez a helyzet a bunda színezetével. Így a mutációt kifejező fenotípus – nem lévén dominánsan örökletes tulajdonság – látszólag eltűnik. alapul véve a koponya hossza és szélessége. hogy keresgélése nem rentabilis az energiaszükséglet kielégítésére. méret. A faj plaszticitását. kevés anyagból vonnak le tudományos következtetéseket. mert különböző környezetekhez való alkalmazkodás különböző irányba tereli a természetes szelekciót. A mindenevőknek van egy-két kedveltebb élelemfélesége. amelyeket azután a természetes kiválasztás előnyben részesít. mert mindenféle köztes. rezervátumi megfigyelések beszámolnak olyan esetekről. Ezeknek a dolgozatoknak egyik hiányossága. A fenotípusos jellegeknek nincs taxonómiai jelentőségük. annál inkább elmosódik a nyilvánvalónak vélt. temperamentumú. Kevés méretből. A pleisztocén vége felé az összefüggő barnamedve-populáció kisebb egységekre oszlott területileg és a különböző irányú szelekció eredményeként az Ursus arctos faj ma élő alfajainak kialakulásához vezetett. nagyobb adaptációs készségét tükrözi az etológiai polimorfizmus a barnamedvéknél. hogy kevés megfigyelésen alapulnak. Képzeljünk el egy kevesebb mint 100 egyedet számláló pireneusi barnamedve populációszigetet. más élelemmel cserélik fel. testalkat. Összehasonlításokat végeztek a koponyaforma és táplálkozás. átmeneti formát megtalálunk az említett végletek között. táplálkozás és szőrszín. Ha az említett élelem mennyisége annyira csökken. Minél több koponyát figyelünk meg. beépül a populáció közös genetikai alapjába. Az ökológiai faktorok ráhatása eredményeként végtelen variációt hozhat létre: a szőr hossza és színe. határozott különbség. nagyon plasztikus és megfelel a szomatikus variációnak. amikor nem- . A medvepopulációk földrajzi diszkontinuitása nem enged természetbeni megfigyeléseket végezni az alfajok egymásközötti kereszteződését illetően. Egy genotípiába tartoznak azok az egyedek. Ha veszük egy aránylag széles. A fenotípia kevésbé fontos. többféle lehetőséget biztosítva a fennmaradásra. amelyek ugyanazokat a géneket hordozzák kromoszómáikban. A földrajzi elszigeteltségnek fontos szerepe van a speciáció mechanizmusában. Még felsorolni is hosszú lenne. formákat. Panmiktikus populáción belül bármely mutáns gént hordozó egyed partnerként normális géneket hordozó egyedet kap. bundaszínezetet. amit az adott körülmények nyújtanak. példának a saját gyűjteményében található 17 pireneusi koponyát hozza fel. szomatikus méreteket. Ezeket el kell különíteni a genotípusos jellegektől. amennyiben a szervezetek változékonyak. nem örökletes. A fakóbarnától a feketéig minden változatot megtalálunk ugyanabban az életsávban. A sokféleség számtalan fenotípusos variációban nyilvánul meg. amelyben ugyanabban az élettérben 17 medvefaj él. a fogazat mind a „szóma” része. A kárpáti barnamedve zoogeográfiailag jól elhatárolt populációban él. De a földrajzi elszigeteltség csak annyiban fajképző tényező. testméret és koponyaméret között.

A barnamedve az emlősök (Mammalia) osztályának Theria alosztálya. NEDICI. típust írtak le. A közel négy évtízed során összesen 144 koponya állt rendelkezésünkre. Ursus piscator (Kamcsatka). Ursidae családjában tartozik (FEIDER et all. A medvekoponya változékonysága – ami úgy a méretekben. Ursus a. PROCA. Ursus a. 50 ♀♀. csupán 8 darab a Déli-Kárpátokból. CRANDELL. Ursus a.és jegesmedvék kereszteződésével kapcsolatban.53 csak hibrid jön létre az ilyen párosodásból. BREHM (1929) HILZHEIMERT idézi a barna. Fissipeda rend. 11 – a condylus occipitalis legnagyobb szélessége. Később az alaposabb és nagyobb anyagon végzett vizsgálatok ezeket a típusokat nem támasztják alá (ALMĂŞAN–VASILIU. Úgy a színezet. kolymensis (Kolyma-medence) (COUTURIER. Ursus a. Az Ursus arctos fajnak geográfiailag hat elkülöníthető alfaja van: Ursus a. egyes méretek csak kisebb számban fordulnak elő. arctos (Európa). 1967). KOHL–STUGREN. 4 – koponyamagasság az occipitalis alsó felétől a fronto-parietalis varratig. 1952 stb). 1942. 1954). éspedig 90 ♂♂. 10 – az öreglyuk harántmérete. 6 – legnagyobb frontális-szélesség. Az Ursus nemet OGNEV (1931) öt fajra osztja: Ursus arctos. Carnivora főrend. 1954). DK. yeniseensis (Jenyiszeji-medence). mint az alakban is kifejezésre jut – okot szolgáltatott arra. valamint 4 olyan. 12 – legkisebb interorbitális szélesség. 3 – basalis-hossz. Mivel nem minden koponyán tudtunk minden adatot felvenni. 1967. caucasicus (Kaukázus). 1942. 1950 in COUTURIER. 1942. ábra): 1 – a koponya legnagyobb hossza. Örményország). Kraniológia A kárpáti barnamedve. melyeket viszont az átfogóbb vizsgálatok nem igazoltak. RÖSLER. 7 – posztorbitális szélesség. Canoidea főcsalád. K. Ursus pruinosus (Tibet. A koponyák nagy része a Kelemen. 5 – bizygomatikus-szélesség. 2 – condylobasalis-hossz. Mi sem bizonyítja jobban a közös genetikai alapot. 1984). bár gyakori és jól ismert állat. Európában előforduló medvepopulációval együtt – a kárpáti barnamedve az Ursus arctos arctos nominát alfajhoz tartozik. 1983.-Szibéria). 1916. meridionalis (Batumi. COUTUREIR (1954) kutatásai alapján – a többi. hogy több „típust” különböztessenek meg egyes szakemberek (BOTEZAT. mint a koponya alapján több változatot.. Ursus a. LINDEMANN. . 9 – mastoid-szélesség. A következő méreteket vettük fel (11. hanem a konszangvinizáció ellenére a hibridek is egymás között életképes egyedeket hoztak létre (TROUESSART.és Görgényi-havasokból származott. Ursus mandchuricus (Mandzsúria. Ursus pamirensis (Pamírhegység). melynek ivarát nem ismertük. Ezek az utódok további szaporodásra is képesek voltak. baikalensis (Bajkál vidéke).-Szibéria). 8 – a felső szemfogak közötti távolság. Ezt az állítást manapság a legtöbb szakember elfogadja. rendszertani helyzete csak kevésbé tisztázott és inkább az utóbbi időben került a kutatások előterébe.

A számok megfelelnek a szövegben ismertetettekkel. ábra Barnamedvekoponya a rajta eszközölt mérésekkel: a – dorsalis-.54 11. b – ventralis-. . c – a mandibula lateralisés d – a mandibula belső nézetből.

Az egyes méreteknél kiszámítottuk a számtani középértéket ( x ) és ennek középhibáját (m).17±3.97 11. 15 – rostralis-szélesség.26±0.61 8.5 86. 23 – a mandibula hossza.C.57±2.81 19.04 4.10 9. 17 – az orrcsontok alsó szélessége.5 204 39.95 21.05 8..78 87.69 8. 26 – a koponya űrmérete.82 6.67 V. a variációs koefficienst (V.6 109 89.3 35 122 27.96 29.58 8.6 61.06 5.68±1. 403 378 360 110 253 134. 16 – az orrcsont hossza.77 75. 21 – az akrokranion és az öreglyuk felső széle közötti távolság.81 13. 1. 19 – az orrcsont elülső szélétől a fronto-parietális varratig mért távolság. 20 – a fronto-parietális varrat és az akrokranion közötti távolság.07±2.49 3.56 9. az irányadó eltérést a számtani középértéktől (s).60 12.88 10.07 11.52 28.50 328.2 98 35.8 58 18.14 9.69 73.16±0.87±0.11±0.3 90. táblázat A koponyák paraméterei ♂♂ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 n 62 87 62 50 87 62 63 62 35 45 58 61 62 62 61 47 min.46 72. 7.06 356.39 100.10 322. 2. 27 – acranic-faciális szög nagysága.3 106.88 7.48 158. a méretek legkisebb (min.61 6. 25 – a sagittalis taraj hossza.58 44.28±3.3 58.45±1.00±0. C.97±1.41 . 24 – a mandibula szélessége a codylusok külső szélei között.60 3.53±3.5 s 27. táblázat).36 33.55 105.28 4.7 64 x m max. 18 – az interfrontális varrat hossza.43 4.31 8.59 75. 22 – a rhinion és a prosthion közötti távolság. 272 260 257 78 155 81 63. 14 – a koponya szélessége a temporo-parietális varratnál.72 8.64±0.) és feltüntettük a lemért koponyák számát (n).61 12.) és legnagyobb (max) értékeit (1.74 94.16±0.55 13 – a felső és alsó posztorbitális apophisisek közötti távolság.20 205.86 3.3 88 51.80±0.49 23.52 6.

55 125.20±0.55 111.5 24.72±3.C.58 6.83 9.02 64.5 80 45.01 17.96 7.92 71.84 4.34±2.16±1. 11.11 12.59 66. V.86 9.76 307.55 10.42 7.5 86.42 97.14 281.6 40.32 3.14 16.71±2.32 27°21'±18' 2.72±1.74 .04 5.56 Méretek Méretek 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n n 55 45 35 47 59 61 63 62 62 14 50 min.81±0.03 9.74 13.85 376.00±11.24 68. 7.00±1.09 13.24 16.85±0.64 82.66±0.53 65.99 8.5 84 83 272 215 149.4 s 22.35 7. táblázat A koponyák méretei ♀♀ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 n 34 46 29 22 50 32 32 32 21 15 25 32 31 32 33 30 31 min.4 153 35.12 29.4 105 76.91 241.65 21.57 6.74 78.4 92. 25 86.5 51 189 134 42 295 23°13' x x m m max.42±0.5 157.55±2.14 2.26 - 35.27 6.37 6.80 18.5 110.36 7.91±1.33 172.80 10.95 10.35 20.08 7.3 39. min.23±0.8 234.54 7.26 19.64 11.36 4.58 62.63 31.30 89. max.10 15.08 6.40 22.C.5 33.04 2.8 76.59 9.44±0.35 - V.8 x m max. 355 335 328 96 203 104.34 108.88 280.54 3.1 92 57.30±1. 257 240 238 72 133 72 65.12 177.40 42.5 28 60 49.11 4.57±3.3 32.94 194.5 141.43±2.50 7.8 73.52 3.26 27.5 22.26 10.24 10.62 6.72 9.50±0.65±3.86±2.45 6.18±0.80 39. 43 138.86±2.25±1.C.23±1.10 V.6 68.43 12.59 11.5 443 32°28' s s 4.90±1.97 119.

max.90 51. 1942). Neki 39 koponya állt rendelkezésére és ezeknek a posztorbitális-szélessége és a condylobasalis-hossza arányából következtetett a két típusra. 117 220 124 67. RÖSLER.3 179 121.68±3.86 - V. 1983).70 59.89 9. a méretek szélső értékei kissé kitolódnak. valamint a két méret korrelációját. I. lapos homlokkal és rövid pofával.48 23.69 104.5 74 245 169. 42.05 cm.3.89 7.27 17. hogy minden olyan koponya amelyik .3 376 30°44' s 11.27 48.57 Méretek 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n 30 22 30 28 33 33 30 32 11 21 min. 39. A mi anyagunkon elvégzett hasonló számítások nem igazolták LINDEMANN feltevését (KOHL–STUGREN.C. max.80±2.60±2. hogy a mi anyagunk nagyobb. hogy „ragadozó” és „növényevő” típust különítsenek el. a következő adatokat találtuk: ♂♂ min. Ha figyelembe vesszük. vagy egy kisebb és egy nagyobb kárpáti medvét (PROCA. 1972.30 212. amely a díjazások alapját képezi (legnagyobb hossz + bizygomatikus szélesség).18%-a tartozik. 2 – Ursus formicarius vegetarianus. a középértékek pedig kisebb mértékben módosulnak. A koponyák alaki változatossága odavezetett.77 35.96 9.7. a sagittalistaraj alakja nagyjából megkülönbözteti a két ivart. 1983. LINDEMANN szerint ez az index a „ragadozó” típusnál 0.63 9.09±7. 95 koponyán (61 ♂♂ és 34 ♀♀) kiszámítottuk azokat az értékeket is. 1962. VASILIU–STĂNESCU.06 - 94. Megadjuk a C.96 17. míg a nőstények a „növényevő” típus 64. Hasonló véleményen van LINDEMANN (1953). Az általa vizsgált anyagban a „ragadozó” típushoz a hímek 68.0. C.54 7. Bár a hímek és nőstények koponyaméretei bizonyos fokú átfedést mutatnak. által elfogadott értéket. RÖSLER. 1983.70±1. Amint a táblázatokból kitűnik az általunk megadott értékek nem különböznek lényegesen a már ismert értéktől (ALMĂŞAN–VASILIU.23-ig terjed. 11.27 338. 1954). Ursus a.56±6. Azáltal.39±1. mig a „növényevők”nél 0.3 12. csak LINDEMANN (1953) és ALMĂŞAN–VASILIU (1962) adataival vethetők össze a mi adataink. 65.8 127.2 36 47. ♀♀ min. NEDICI (1942) azon véleményének adott kifejezést. 1984).82±1. 73 153 88. x = 56.71%-át teszik ki. 54. x = 48.30 10.0. longicephalust (BOTEZAT. A taraj szétágazása a hímeknél a frontoparietális varraton vagy az előtt van. aki a kárpáti medvéket „ragadozó” és „növényevő” csoportra osztja.51 72. a nőstényeknél viszont mindig e varrat mögött helyezkedik el és egy tompább szöget zár be (COUTURIER.23 13.99 7.43 8. magas homlokkal és hosszú pofával.49. hogy két faj különböztethető meg: 1 – Ursus arctos cadaverinus. amelyek alapján a nemzetközi vadászkiállításokon a koponyákat díjazzák (teljes hossz + teljes szélesség cmben). KOHL–STUGREN.19 27°4'±22' Kiszámítottuk a legnagyobb hossz és a bizygomatikus szélesség indexét. 1942).6 32 298 24°00' x m max.26-on felülre tevődik.83 148. Mivel nem minden esetben tárgyalták a két ivart elkülönítve.82±2. brachycephalust és Ursus a.45 16.06 173.

akkor a 61 hím közül csak 6 nem éri el ezt a pontszámot.A legkisebb ilyen érték (51. L ahol B = a bizygomatikus szélességgel.89. A Rösler (1984) által is alkalmazott formafaktor R = B⋅100 . Ezek az adatok egyben azt is tükrözik. A teljes koponyahossz és a bizygomatikus szélesség közötti korreláció azt mutatja. a nőstényeknél 56.21) egy nőstényt. ábra Koponyahossz és legnagyobb szélesség közötti korreláció . hogy 12. A 34 nőstény koponya közül 12 eléri az aranyérem és 16 az ezüstérem pontszámát.0 ponton felüli aranyérmesnek számít. hogy az általunk vizsgált anyag többnyire kifejlődött.65 középértékét mutat a mi anyagunkban.58 50. öreg egyedekből áll. míg a legnagyobb érték (65. Ez a hímeknél szélesebb. L = a koponya legnagyobb hosszával) a hímeknél 58. a nőstényeknél pedig nyúltabb koponyaformát jelentene.66) egy hím koponyát illet.

A koponya változatosságát a megszerkesztett profilpoligonok is igazolják. A fajok mindenike taxonomiailag fontos értékmérő tulajdonságokat hordoz. mivel az r-érték (r = 0. A kialakult adult koponyaforma a már befejeződött ontogenetikus formaképződés eredménye.70) elég közel áll az eszményi értékhez (r = +1). mint a szám. Egy populáció tagjainak morfológiai sajátosságai még azonos viszonyok között is különbözőek. az ábrázolt jellegek közötti különbségeket jobban érzékeljük. százalékszámítások segítségével végeznek összehasonlító munkát. Általános emberi tulajdonság. és e tekintetben a koponya kiemelkedő helyet foglal el. áttekinthető grafikai ábrázolási módszert. indexek. amit profilpoligonnak nevezett el. hosszadalmassá teszik. 13. ábra). Az y egyenes az x' tengellyel egy 29°15'-es szöget zár be (12. REMÉNYI (1954) kidolgozott egy koponyamérési és egyszerű. Ennek értelmében az olyan rendszertani tanulmányok.és szöveghalmazt. hogy az ábrázolást jobban memorizáljuk. nagyszámú táblázatok. amelyeknek szerzői a mérések számtömegével. az adatok felhasználását nehézkessé. ábra A biológiai egyed élőlény. Az általunk megszerkeztett profilpoligonok mérési pontjait a 13. ábrán töntettük fel. biostatisztikai görbék. nem automata gépen előállított szabvány szériapéldány. . és nem egyszer kevésbé áttekinthetővé.59 a két méret között egy pozitív összefüggés létezik.

sz.88 181.00 26.00 106.k.36 90. táblázat Sagittalis profil ♂ = 26 P.33 227.(3.t = pontok közötti távolság mm-ben.55 99. fejlődésében követhető fiatal példány megfigyelésére lett volna szükségünk.36 99.22 76.89 142.96 122.75 150.08 315. 4.t.62 29. táblázat Baziláris profil ♂ = 26 P.40 83.80 33.00 83.36 159.68 n 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 m 122 21 115 40 74 87 82 188 108 60 120 23 M 149 27 137 54 86 107 109 220 132 78 150 36 x 139.83 180..37 137. 0–1 1–10 0–2 1–2 0–3 1–3 0–4 1–4 0–5 1–5 0–6 1–6 0–7 10–7 0–8 10–8 0–9 10–9 2–3–4 n 25 25 25 25 24 24 25 25 25 25 26 26 24 24 24 24 25 25 25 m 151 270 116 58 84 95 80 131 84 154 107 222 159 75 148 87 133 24 142°50' M 203 351 162 81 124 143 110 187 113 208 146 297 211 108 206 115 164 37 179°20' ♀=9 x 178.33 97.55 79.92 243.11 130.76 52.60 Az ontogenézis során a koponya kialakulási törvényszerűségeinek taglalásához több. Célunk párhuzamosan bemutatni a koponyákról megszerkesztett profilpoligonokat és a róluk készült fényképfelvételeket a jobb összehasonlíthatóság kedvéért.33 81.50 167°47' n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 9 m 141 246 112 51 83 85 77 122 75 143 96 201 136 66 127 72 113 24.11 90.55 272.6 163°40' M 163 286 130 63 98 115 87 147 89 169 115 243 174 86 163 91 143 29.11 212.33 95.38 190.00 158.00 .67 125. táblázat) 3.04 127.56 71.76 171°48' Rövidítések: P.22 120. 2–3–4 = e pontok által bezárt szög. 0–11 1–11 0–12 1–12 0–13 1–13 0–14 1–14 0–15 10–15 0–16 10–16 n 25 25 25 25 26 25 26 25 25 25 25 25 m 137 22 121 40 77 92 101 207 106 65 137 29 M 184 31 176 73 105 121 137 277 162 103 172 41 ♀=9 x 161.k.55 120.84 109.89 148. de ugyanakkor a maximális és minimális véglet között számos átmeneti forma és méret található.46 96.00 82.t.04 138.33 23.4 177°30' x 154.60 30.12 69.k. Ezért foglalkozunk csak a felnőtt barnamedve-koponyák egyes jellegeinek fajon belüli variabilitásával. a számszerű adatokkal kifejezhető méretbeli eltérések szembetűnőek.33 46.78 58. A nyilvánvaló formabeli különbségek. 4.83 90.68 26.55 134.67 157.12 116.28 143.96 264.28 143.28 101.66 103.

basiláris.11 169.k.33 83.33 117. A profilok megszerkesztéséhez a koponyaforma kirajzolásához szükséges kiugró vagy jellegzetes pontok közötti távolságokat mértük.t = pontok közötti távolság mm-ben.72 ±5.61 max.55 188.50 ±2. a–h ábrákat: a medvekoponyákról készült fényképeket és a megfelelő profilpoligonokat. frontális –.68 ±4.36 243.82 183.55 ±3.63 186.61 ♂ = 26 P.87 282.07 343.k. A koponyaméretek profilpoligonos ábrázolása nyilvánvalóbbá teszi a koponyák formabeli nagy variabilitását és ugyanakkor lehetetlenné a feltételezett két koponyaforma éles elkülönítésének lehetőségét.78 201.96 203. összehasonlíthatnánk a saját anyagunkkal. longicephalus és az Ursus a. A romániai kárpáti barnamedvédknél a számos szerző által megkülönböztetett két alfaj – az Ursus a.t.87 215. a három – sagittális. 403 253 376 231 351 217 .48 97.55 Rövidítések: P. Kárpát Pireneusok Méret 1 5 1 5 1 5 n 62 87 21 23 8 8 min.21 ±5. (Lásd a 14.88 m ±3. Nem jelentős méretbeli különbségeket mutat a statisztikai feldolgozás a romániai és szlovákiai Kárpátok medvéinél. Valamivel jelentősebb eltérés mutatkozik a kárpáti és pireneusi barnamedvék méretei között: 00 Rom. Kárpát Szlov.k. 1–21 (=1–8) 1–17 21–17 1–18 21–18 1–19 21–19 1–20 21–20 n 23 25 23 25 24 24 23 25 24 m 310 114 203 155 170 177 113 241 85 M 403 151 266 205 239 253 180 309 112 ♀=9 x 361.14 202.30 134. 272 155 311 165 295 157 x 356. egyenként külön síkban felvett profil egyetlen síkban való ábrázolhatóságának lehetségessége. A profilpoligonok megszerkesztéséhez felvett méretek nem adnak pontos képet az egyes koponyacsontok számszerű nagyságára vonatkozóan.t. Ha COUTURIER monográfiájában a poligonok megszerkesztéséhez szükséges méretek szerepelnének.09 328.87 153.53 205.22 126.) A módszer előnye: a fajon belüli formabeli különbségek változékonyságának grafikus ábrázolhatósága.22 243. brachycephalus – közötti élesen elhatárolhatónak vélt különbségek leírása a koponya formáján és méretein alapszik.44 160. További tanulmány alapján képezhetné az egész Kárpátvonulat különböző pontjairól begyűjtött koponyák profilpoligonos összehasonlítása.67 n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 m 271 109 175 143 148 174 110 217 74 M 325 127 216 170 181 200 140 255 90 x 306. n m M ♀=9 x n m M x Frontális profil ♂ =26 P.

a. ábra .62 14.

63 14. ábra . b.

64 14. ábra . c.

65 14. ábra . d.

ábra . e.66 14.

67

14. f. ábra

68

14. g. ábra

69

14. h. ábra

A X–XVI. A feudalizmusnak ebben a korszakában számos dokumentum említi a medvebőrt. Az utolsó glaciációtól a X. szeptember 3-án kiadott rendelkezésében Erdély egyes gazdaságaira adóként . az állatszelídítéssel kevesebb ideje jut vadászatra. Első helyen az Elephas antiquus és Rhinoceros merckii. minek következtében az igazi ragadozókra jellemző gyorsaság hiányában inkább megelégszik növényi táplálékkal. jellege megváltozik. hogy nemcsak egyes egyedek természete lehet nagyon különböző. Az emberi települések fejlődése. századig az európai állatvilág nem szenvedett különösebb változást. Ekkor már inkább bőréért vadászszák. Az ősember élelem. információk a medve vadászatáról a mai Románia területén a rómaiak visszavonulása és a középkor között nincsenek. század óta léteznek. meg sportból. kivéve Erdélyt. Szent István idejéből maradt fenn egyetlen. Fizikai alacsonyabbrendűsége a nagy vadakkal. Írásos dokumentumok. és tükrözik az akkori vadászfelfogásokat. annak figyelmét nem kerülheti el az az igazság. s főleg a ragadozókkal. és kevesebb szüksége is van rá. amely szerint a vasárnap vadászónak elveszik a lovát és kutyáit. Ugyanazokat a fajokat vadászták.és öltözetszerzés céljából ölte a medvét. számuk növekedése. második helyen a medve. Fontossági szerepe csökken. hanem az életkörülmények változatossága miatt különböző vidékeken élő medvék viselkedése. kisvad és madár szorul. a birtoklevéllel járt a vadászati jog. A későbbiekben. A történelmi idők elején ruházkodásra. Nem volt vadásztörvény még a középkorban sem. táplálkozási szokásai más és más természetű lehet. II. szenvedéllyé válik fokozatosan. a földművelés kezdetével. meg azért. szikladarabokkal dobálva ölték meg. Az utóbbi két szokás napjainkig fennmaradt. de már hatékonyabb felszereléssel. takarónak vagy szőnyegnek leterítve használják. állati fehérjékre is. Ezek a szabályok egyformán érvényesültek Magyarország és Erdély területén 1526-ig. medvékkel szemben fokozott ügyeskedésre késztette. Aki véleményt akar alkotni a medvék jelleméről. de szüksége van. Szokássá. A medvéket a gyűjtögető ősünk számtalanszor követte útján az új élelemforrás vagy friss víz reményében. míg harmadik helyre a többi nagyvad. Azoknak az elejtett nagyvadak kövületeinek. a mezőgazdaság térhódítása az erdők által elfoglalt területek kárára. mint a beszolgáltatási kötelezettségek egyik tárgyát. ötletesebb taktikával. és már az elemista gyerekeket is erre tanítják. hogy csak hasznos vagy csak káros. Béla 1138. gödrökbe becsalt. csontmaradványainak számából. nagyjából ugyanazt az összetételt mutatta. A pattintott kőkorban (paleolitikum) a vadászat fő célja a hússzerzés. szokásairól. (NEDICI. Az ősember mielőtt felfedezte a tüzet és a fémekben rejlő erőt. a rendelkezésére álló fegyvereket – kövek. botok – használta.70 A BARNAMEDVE VADÁSZATA Az ember szemszögéből hasznos és káros állatokat különböztetnek meg. valamint a lőfegyverek tökéletesítése a nagyvadak életterét fokozatosan összeszűkíti. sokkal eredményesebben. következtetni lehet egy bizonyos preferenciális sorrendre. ahonnan a X. század között a vadászat szabad volt. adatokat közölnek a vadászszabályokról. A barnamedve lomha. Egyetlen állatfajról sem lehet elmondani. sátorépítésre. nehézkes állat. A vad elejtése csak véletlenszerű lehetett életmódja ismeretének hiányában. Ettől az időszaktól fokozatosan körvonalazódnak az első vadvédelmi és vadgazdálkodási szabályozások. és ma is az. vagy szakadékokba. 1940). Pl. vallásos jellegű korlátozás. beterelt medvéket kövekkel. hogy elfoglalhassa a barlangját. melyek nyilvánvalóan viselik az ősember kezenyomát. vadászatokról. minek következtében szükségessé válik bizonyos területeken vadászati korlátozásokat érvénybe léptetni. Valószínűleg lesből.

71 nyestbőrt, medvebőrt, bőrövet és bölényszarvat ró ki. Az árpádházi királyok minden évben nagy bölény- és medvevadászatokat rendeztek Erdély északi részén. Egy dokumentum szerint 1130-ban vadászat alkalmával II. Istvánt támadta meg egy felbőszült medve. A mármarosi királyi vadászterületen (1199-es évi dokumentum) Imre király vadászat közben szinte itt lelte halálát. Egy másik dokumentum szerint IV. Béla 1255-ben Besztercének számos területet adományozott, amiért cserébe jogot nyert az ezeken a területeken rendezendő vadászatokhoz. Ebből az időszakból származik (1200 körül) egy, a bánsági Păuleaşan talált medvecsontváz, melynek egyik hátcsigolyájában vasból való nyílhegy található (NEDICI, 1940) Pontosabb adataink a XVIII. század végétől vannak Újfalvi Sándor (1990) írásaiból. Wesselényi Miklós, Bornemisza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János nagybirtokos főurak arisztokráciai fényűzéssel rendezett nagyszerű vadászatairól tudunk meg részleteket: „Wesselényi Miklós 1798-ban a Hugyin torkolatán medvére vadászott, ahol Opris János vadászát egy megsebesített medve halálra kopasztá. Mire a vadászatot megszakasztva, a havasalji helységekből tíz román pópát hozatott fel a havasra, s minden vallásos ceremóniákkal eltemettette azon a helyen, ahol a medve elütötte. Zsibóról egy márvány keresztett szállíttatott sírja felébe, melynek maradványai a későbbi időkben is láthatók valának” – írja Újfalvi Sándor. Ugyancsak ezekben az írásokban találunk adatokat Bornemisza Józsefről, „hazájának legnagyobb vadászáról”, aki nyolcvan kopó, 25 pár agár és 20 kürtös kíséretében vadászta a Görgényi-, Vécsi- és Fancsali-havasokat. Sajátos őszi utazásáról: Abafájáról (Szászrégen) indult Szamosudvarhelyre szüretre, a három napi utat három hét alatt tette meg vadászgatva. Moldvában és Havasalföldön a XVII–XVIII. században érvényes törvények (Matei Basarab és Vasile Lupu-félék) nem említik egyáltalán a vadászati jogot. A XVIII. században Dimitrie Cantemir utal egyik írásában az uralkodónak egyedüli és kizárólagos jogára, bármikor és bárhol vadászhat. Ebből az időszakból idézzük Andreas Wolfot (1780–1805), ugyanis a Moldvában töltött hosszabb idő alatt azt a következtetést vonja le, hogy itt nem rendeznek nagy vadászpartikat, mintha ebből a szempontból nem lennének igazi utódai a rómaiaknak. Mindkét fejedelemségben vérdíjat fizettek a medvéért egészen a XX. század elejéig. Kötelezettségnek számított felajánlani a medve fejét és jobb első lábát a vadászbirtok urának (NEDICI, 1940) A XIX. század elején Magyarország és Erdély jelesebb személyiségei évenként háromnégy ízben, rendesen négy napig tartó nagyszerű és jól rendezett vadászatokat tartottak, amelyből a kormány emberei és a katonák ki voltak zárva. Zsibó után a Görgényihavasokban volt a legrendezettebb a vadászat. Sorrendben első helyen a szarvas, második fontossági helyen a medve állt. Itt 1855 őszén 26 medvét lőttek, Erdély-szerte 181-et. Egy 1854-es hivatalos kormánylap szerint 1853-ban az erdélyi törvényhatóságokban több mint 600 medvét lőttek ki. 1859-ben pedig 300-at. Csak Máramarosban 1865-ben 88-at, 1866ban 89-et. Erdélyben 1909-ben 105 medvét lőttek még mindig. Ezekből a számokból következtethetünk az illető vadászterületek vadgazdagságára. Az 1868. december 25-én Bukarestben megjelent B.T.K. ír elő először szabályozást a vadászszezonra vonatkozóan, mely szerint nyolc hónapig szabad vadászni, de április 1. és augusztus 1. között minden vadászat tiltott, kivéve a vándormadarakat, kárt okozó állatokat: medve, farkas, vaddisznó stb. 1891. november 2-án megjelent újabb vadásztörvény szintén kivételt tesz a ragadozó emlősökre és madarakra vonatkozóan.

72 Az 1906. március 28-i vadásztörvény értelmében kötelező a vadászengedély kiváltása, a XIX. cikkelyben például megszabják a káros madarak és emlősök pusztításáért fizetendő díjakat. Egy medvéért 50 lejt fizettek. Az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakban jelennek meg az első szigorúbb határozatok a vadgazdálkodás és vadászat terén, de mint minden háborús időszak idején, a vadorzók felelősségrevonása elmarad. Az 1921. október 27-én megjelent 167-es Hivatalos közlönyben új vadásztörvény jelenik meg, benne foglaltatnak kezdeményezések a vadállomány felbecsülésére, vadvédelem és különböző statisztikák terén. Ezek a vadásztörvények érvényesek voltak a második világháborúig. Az 1948-as év őszén térképezték fel először Romániában a vadászterületeket, majd 1952-ben, 1960-ban ezeket újra felosztották. Tulajdonképpeni tervszerű vadgazdálkodás ettől az időtől számítható. Az 1952-es vadászati területfelosztást követően, 1953-tól az Erdészeti Minisztérium veszi át és foglalkozik a vadállománnyal. Ezzel kezdődően egy évszázadokon keresztül kifejlődött vadászetika szűnik meg. Már a fajkutya tartása is burzsoá szokásnak nyilváníttatik. Az új funkciókkal jár a vadásztátus. Nem részletezzük a vadászati módokat, a vadászfegyverek tökéletesítését. A lőfegyverek elterjedéséig a magyar történetírásban szó esik a ládzsa, nyíl, kard, árkány, karikás, parittya, buzogány, bárd, kopja, dákos és háló használatáról a vadászatban. Röviden összefoglalnánk a régebbi és a ma is használatos medvevadászati módszereket. Ilyen módszerek: lesből, követve becserkészéssel, etetőhelyeken beetetéssel, hajtókkal, kutyákkal, téli barlangban, beállított lőfegyverrel átjáróhelyeken, csapdákkal stb. Számos századeleji vadászfolyóiratban találunk leírást a medve barlangi vadászatáról. Fáklyával vagy a puskacsövére tett égő gyertyával másznak be a vadászok, nem egyszer anyamedvét lőni és a bocsait elvenni, vagy azokat is lepuffantani. Elképzelhetetlen mi történik, ha a fáklya vagy a gyertya kialszik a lövéstől – ember és medve sötétben marad. Sikeres vadászat esetén – ha az anyamedve az áldozat – marad a bocsok problémája. Az orvvadászok „kikötött puskával” is szoktak medvét ölni. A puskát a medve által járt csapás irányára derékszögben egy fára kikötik, úgy, hogy a csőtorkolat a cammogó medve szügymagasságában álljon. A felhúzott ravaszhoz hosszú spárgát kötnek rugóval, a spárgával megkerülik a fát amelyre a puska van erősítva és áthúzzák a csapás túlsó felén levő fához. A spárgának ment medve idézi elő a puska elsülését. De ha nem medve, hanem más vad vagy arra járó figyelmetlen ember, gyerek indítja meg a mechanizmust? (MOLNÁR, 1955). A csapdával való medveejtést ma már legfennebb a vadorzók használják. Erdélyben a múlt század második felében annyira elszaporodtak a medvék, hogy nemcsak puskával pusztították, hanem az akkori vadászhivataloknak csapdákat osztottak szét a medvék irtására. Még a század elején is használatos vadászati eljárás volt. NICOLITS (1941–42) „Vadászati Útmutató”-jában részletes leírást találunk a csapdák milyenségéről, használatáról, készítéséről. Ilyen használatos csapdák voltak: csapóvas-csapda, dorogcsapda, zúzócsapda, zúzó-dorong csapda, csapóketrec stb. A székelyek akkora „kaptán”-okat készítettek, amit két ember vitt a felállítás helyére. Ennek a szétfeszített két fogas kávája közötti „nyelves lappancs”-ára kellett a medvének lépnie ahhoz, hogy lecsapodjon (MOLNÁR, 1955). Ami a méreg használatát illeti, nemcsak az orvvadászok használták mindig. Akarvaakaratlan a hivatalos szervek, vadászhivatalok időnként más ragadozó vagy ragadozó madarak pusztítására kitett mérgek által mérgezték a medvét. Természetesen a kisebb ragadozóknak kitett méreg mennyisége nem elegendő egy nagytestű medvének, de fiatal bocsnak igen. Másfelől kiszámíthatatlan a szervezet reagálá-

73 sa a letális dózisnál kisebb mennyiségű méreg szervezetbe jutásakor. A ragadozók sztrichninnel való mérgezésekor gyakran a ragadozómadarak száma csökkent jenetősen. Hihetetlennek tűnik, de valóság, hogy a húszadik század végén lassan ölő méreggel vagy gombostűvel etetik, árammal üttetik, söréttel lövöldöznek medvére. Kisgazdák, egyszerű emberek cselekszik a természettől elrugaszkodott, elszemtelenkedett medveközösség riogatására (BEIER, 1992). A modern vadászati törvények szerves részei a tudományos alapokon fekvő vadgazdálkodásnak, azokat a vadászati módszereket engedélyezik, amelyek lehetővé teszik egy egészséges, fejlődőképes populáció fenntartását. Ezeknek a módszereknek szem előtt kell tartaniuk a vad szelektálhatóságát. A célnak legjobban a „lesből” vagy a „becserkészéssel” módozat felel meg. Mindkettő lehetővé teszi pontosabb megfigyelést és kizárja vagy csökkenti a tévedési lehetőséget. Nyugodt célzás esetén kevesebb baleset, kevesebb felesleges megsebesítés, anyamedvekilővés stb. történik. Ami az etetőhelyen való vadászat praktikusságát illeti, a vélemények megoszlanak. Abban az esetben, ha a háziállat-állományban kárt okozó medvét csalogatnak a dögre, idokolt az eljárás, bár nem mindig a tettest sikerült ilyenkor kilőni. Legnagyobb hátránya, hogy húsra – s mivel rendszerint elhullott háziállat a kitett dög –, háziállat húsára szoktatja a medvét. Nem indokolt az az állítás, miszerint, ha régi a dög, a medve úgysem különbözteti meg más hústól. A medveetetésnek Romániában az 1970-es évekig nem volt hagyománya. Ettől kezdődően a „medvés erdők” megteltek etetőállványokkal és magaslesekkel. Az etetés szinte csak háziállatok tetemével történt. Ceauşescu egy elkövetkező vadászatának hírére öt-hat megyében kb. 20–30 helyen kezdtek el etetni, de vadászat csak egy-két helyen ha volt. Lótetem és marhadög nem mindennapra jutott az egy etetőhöz sereglő 10–15 medvének. Nem nehéz kitalálni, hogy a heteken keresztül háziállatok húsával etetett medvék hada mit tesz az etetés elmaradása után (BEIER, 1992). A régebbi nagy felhajtással – kürttel, dobbal, hajtókkal, kutyákkal – való medvevadászatok más változatát űzték az utóbbi évtízedekben: csak hajtókkal és kutyákkal, meg egy sereg testőrrel. Sajnos ezeken a vadászatokon rendes mészárlás folyt, mindenre lőttek, ami mozgott. Nem számított, hogy medve volt, anyamedve, bocs vagy éppenséggel más vad. Ha nem menekült el idejében, pusztulnia kellett. Az 1965-ös évtől kezdődően eleinte pártfőtitkári, majd elnöki rendeletek szabályozták a medve vadászatát. A 60-as évek végén, 70-es évek elején, ha nehezen is, de hozzá lehetett jutni a medvekilővési engedélyhez, s a külföldi vadászok is jöhettek medvére vadászni. Az 1976-os vadásztörvény értelmében egy medve elpusztítása négyévi szabadságvesztést és tízezer lej pénzbüntetést helyezett kilátásba. Lelőni csak kárt okozó medvéket lehetett, s az engedélyek kiadását Ceauşescu személyesen ellenőrizte. Például 1988-ban a nyár derekáig egyetlen engedélyt sem bocsájtottak ki (RÖSLER, 1990). A túlszaporodott állomány élelemkeresése átok volt az erdészetnek, mezőgazdaságnak, embernek egyaránt.

A trófea
Az egyedfejlődés folyamán a bunda sűrűsége, jellegzetessége, színezete változik a test felületének növekedésével a felnőtt korig. Ezután ritmikus, évszakhoz kötött változás áll be. A vedlés természetesen energiaráfordítást igényel. Egy bizonyos része a bocsok élemezéséből a bunda kialakulására fordítódik. Bármilyen betegség, hiányos táplálkozás zavart okozhat a megfelelő időre való új bunda kialakulásában. A bocsok megsinylik, ha nem

A genetikailag beprogramozott ritmikus szőrzetcserében hiba csúszott. hogy a koponya legyen a trófea fő része. nem a meleg barlangban az anyjuk mellett. A barnamedve rendkívül sok színváltozatot mutat. A felnőtt medvéknél a szőrcsere részben a lekopott. közönséges kis szürke. mivel a kikészítésnél sokat lehet nyújtani a bőrt. testméret. A medvekoponya és bőr együttesen alkotja a trófeát. Ez azután a téli hidegek beállta előtt megnő és megsűrűsödik. Elméletileg megmagyarázhatná a széles színvariációs skálát. ivar és színezet között. Egy rövidebb. megtört szálak kicserélődését szolgálja. A 4–6 cm-es hosszúságú nyári szőrzet télen eléri a háton a 8–9 cm-t. Ebben az évben a Nemzetközi Vadásztársaság Konferenciáján vetették fel a kérdést. hogy kaloriaszegényebb táplálékkal etették őket ebben a periódusban. két héttel eltolni a szőrhullatás kezdetét (ALMĂŞAN & ILIE. Másrészt ugyanúgy. Rendes körülmények között a medve május-június között veti le hosszú téli szőrzetét. A bőr pontszámánál összeszorozzák a centiméterben mért legnagyobb hosszat a legkisebb szélességgel és az eredményt osztják százzal.) Azóta párhuzamosan pontozzák úgy a koponya méreteit. ezüsttel versenyző (ÚJFALVI. Az lett az eredménye. nem pedig a bőr. és ez tükröződjön a pontozásban is. (BODEA. fekete örvös.) A koponyáért ítélt pontszám nem más. a szabadban voltak. a hason és a végtagok hátsó részén hosszabb mint máshol. hogy január derekán kezdték hullatni hosszú szőrűket. hogy utána a gyérebb nyári bundát öltse magára. február végére be is fejezték a vedlést. sokszor késő öreg korig megmarad vagy kiújul. A múlt századi vadászmegfigyelések szerint Erdélyben hétféle medve különíthető el a színezet és méret után: nagy fekete. főleg a fejükön. mint a bőr szépségét és méreteit. a nyaki részen. amely összeolvadt (RÖSLER. Az idősebb példányok őszülnek. ábra. A téli bunda nemcsak hosszabb és sűrűbb szálakból áll. A kifejlett példányok bundájában jól elkülöníthető kétféle szőr. A következő évi csoporttal ezt úgy probálták elkerülni. Még a testvérbocsok színe sem mindig egyforma. mint a felhalmozott zsírréteg. Az 1964-es firenzei Nemzetközi Kiállítás alkalmával határozták el. jobb. Az 1975–1980 között Rîuşoron végzett kísérletek érdekes megfigyelésre adtak alkalmat. Itt a bocsok télen is rendszeresen táplálkoztak. selymesebb és egy hosszabb. 1967. hollófekete. A téli bunda dús.(15. mint ahogy nem sikerült összefüggéseket találni a koponyaforma. hogy sokkal reálisabb a koponyaméreteket pontozni. A későbbi kiállítások szervezői továbbá is engedélyezték a bőrök részvételét a kiállításokon. de tudományosan nem bizonyított. mint a második tizedesnyi pontosságig centiméterben mért teljes koponyahossza és a legnagyobb koponyaszélesség összege. kis hangyász. hanem nehezebb is. a fejlődésben elmaradnak. Egyes szerzők szerint az 1300-as évekig lehetett egy barna és egy fekete alfaj. s a tél derekán úgy néztek ki. A fiatalabb példányokon gyakran látható világos nyakörv. nagy szürke. 1977). majdnem feketéig. A legszebb bundát április–májusban hordják. Ehhez . Lehetővé teszi a téli álom idején a csökkentett energiaháztartás mellett – kevés energiaráfordítással – a testhőmérséklet normális szinten való tartását. A bunda színe változik a vöröses fakéreg színtől a sötétbarna. Minden cemtiméter egy pontnak számít. durvább. mint a frissen nyírt juhok. gazdaságosabb hőszigetelő.74 sikerül időben bundát cserélniök és megfelelő zsírréteget felhalmozniok. sőt díjazták is ezeket. fontos része a szervezet hőszabályozásának. a mar környékén a 10–12 cm-t is. A Rîuşoron nevelt bocsoknak december–januárban szép hosszúszőrű bundájuk volt. A szőrzet a lenyúzott nyers bőrrel együtt a testsúly 15 %-át teszi ki hozzávetőlegesen. 1952-ig a pontozásoknál csak a bőr méreteit vették figyelemben. 1990). a testalak. 1984). és sikerült kb.

a ma élő medvepopulációnak felével egyenlő. hogy a koponyájuk is nőtt volna. szabályosságáért. Minden fajra jellemző egy bizonyos szabvány. A Budapesten díjazott és Plovdivban is kiállított trófeák ugyanazzal a pontszámmal jelennek meg a katalógusban.19 pont. Vagyis a vad vitalitása nem más. Plovdivban pedig 646. Összehasonlítva az 1971-es budapesti kiállítás anyagát az 1981-es plovdivi kiállításáéval. Budapesten 1971-ben a legnagyobb koponyapontszám 65. Közvetlenül 1971 után ebben a két országban úgy látszik. vadászatát . Az 1950-es évek előtti vadgazdálkodási elgondolások. mely sajátos – az ember által nem befolyásolt – élettérben megy végbe. ábra Készülő medvetrófea zon szabályok szerint pontoztak. Azért volt lehetséges. vadakat.74. Apafi Mihály (1632– 1690) uralkodása (1661–1690) idején a leggazdagabb vadászterület a Görgényi-havasokban volt. azaz 0.40 ponttal több. amit a bizottság ítél meg az szőr hosszúságáért. mint az életképtelen egyedek kiküszöbölése vagy a hátrányos helyzetű utódok létrehozásának megelőzése. Vadgazdálkodás Vadgazdálkodáson értjük bármely faj ésszerű számbeli gyarapodását a populáción belül. 1940). megállapíthatjuk a következőket: 1. Plovdivban 1981ben 66. mert Apafi vadőrökkel védette az erdőket.74 között van. hirtelen megnőttek a medvék anélkül. A katalógus szerint ezek közül mindenik medvét a budapesti kiállítás (1971) után lőtték. fényességéért és sűrűségéért – összesen.75. Az erdélyi uralkodók és gazdagabb nemesek a középkorban nyugati mintára gondozott vadászparkokat. A bizottságok ugyana15.55. rendszerint valamely uradalom területére szorítkoznak és a tulajdonos felvilágosulságát. megtartva a lehető legmagasabb fokon az egyedek életképességét. A budapesti 65. tervek elenyészőek. előrelátását tükrözik. mint a legtökéletesebb beilleszkedés a környezetbe. Ez kb. 2. Egyetlen év alatt több mint 100 medvét lőttek ki. A Budapesten kiállított 34 medvebőr maximális pontszáma 398. és megtiltotta a bocsok befogását. A trófeagyűjteményt Scroviştean (Ilfov megye) őrzik. 4000 példány. különböző irányban és különféleképpen old meg olyan populációs problémákat. itt számos értékes elfekvő adat vár feldolgozásra. vadaskerteket létesítettek (NEDICI.75 hozzáadnak még maximum 30 pontot. Vagy a koponyát még nem tudják nyújtani? RÖSLER (1990) szerint Ceauşescu 24 év alatt átlagban 167 medvét lőtt évente.75-ös pontszámnál csak két koponya volt nagyobb Plovdivban. A Plovdivban kiállított 129 bőr közül 33 romániai és 13 jugoszláviai bőr pontszáma 400–646. a kettő közötti különbség 248.15.

hogy a vadászat – mint az erdészet körébe vágó egyik művelési ág – szakértelemmel műveltessék” (BIRÓ. táplálékszerzés. A már megérkezett fiatal medvék valoszínű az állatkertek állományát gyarapították (RÖSLER. érett és öregkori szakaszra. elszabotálni a keresztezést.és energiaráfordításra. Továbbá pedig: „. (BEIER.. megelőzendő az utánpótláshiányt vagy túlszaporodást és az állomány elöregedését. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a mezőgazdasággal. de szem előtt kell tartani a korosztályok közötti arányt. 1990). – nem tudták megtanulni. fajspecifikus jellegeinek kialakulására. Hozzájárult a túlszaporodott medvepopulációban amúgy is perifériára szoruló számos egyed számának növeléséhez. Lett kéregető medve. átalakult etológiai tartalmú. 1993). Az egyik Rîuşoron 1975–1980 között növényi táplálékon felnevelt több mint 300 bocs. turisztikával. ésszerűtlen vadászat. Összefüggő erdőségeket a bükk-fenyő és fenyő-zónában találunk. A vadőrképzésnek itt hagyománya van. A fejlődési időszakban van szükség a legnagyobb idő.. Az emberi oltalom alatt nevelkedett vályúból etetett medvelelencek a túlélésükhöz szükséges tudnivalókat – az embertől való félelem. 1992).”.. A másik kísérlet értelmében a kárpáti barnamedvét kellett volna keresztezni észak–amerikai nagymedvékkel a trófeák méreteinek növelése céljából. Ez a medveprogram a világ közvéleményét az erdőben árván kallódó bocsok begyűjtésével áltatta. zárt rendszerű tudományág. jól meghatározható identitászavarba keveredett. a vadállatok betegségmegelőzése és számos más vadgazdálkodási művelet elvégzése egységes. holott a bocsokat elszedték az anyjuktól.. Ebben a fázisban jól elkülöníthetőek súlyban a nemek. A szaporodóképesség érettségi fokának elérésétől az öregkori szakaszig tart. Az öregkornak nincs jelentősége gazdasági szempontból. Szerencsére a szakembereknek sikerült idejében. még terv formájában. védelem. Megváltozott összetételű. a földműveléssel és erdészettel foglalkozó gazdaközösség a modern kívánalmaknak megfelelő munkáskezeket nyerjen”. Nemcsak a díjazásra érdemes példányokra kell figyelemmel lenni. A vadgazdálkodás nem szűkkörű. hogy az erdélyi birtokviszonyokból eredő terhes erdőgazdasági állapotokon lehetőleg javítson.. A második szakaszra a fajfenntartással kapcsolatos fontosabb viselkedési formák jellemzőek. téli álom stb. A vadászokat a medve életének második szakasza érdekli. nevelés stb. 1942).) kapcsolatos cselekvéseket. túlzott etetés miatt nem érvényesülhetett. legelők gondozása. Az államosított erdő és földterületek. gyakran a nősténymedve agyonlövésének árán. Az első szakasz a sexuális érettségi korig tart. fejlődőképes populáció stabilitásához. mert ez a szakasz rejt magában a legtöbb veszélyt a bocsok normális. lakóteleprendezéssel. Fontos szerep hárul a vadgazdálkodásra a nemek közötti optimális számaránynak a biztosításában. 1893-tól Erdészeti Szakiskola létesült Görgényszentimrén a következő céllal: „. magában foglalja az utódgondozással (táplálás. A romániai 4-5000 példányszámot elbíró erdőterületen napjainkban kb. karbantartása. A szakszerű vadgazdálkodás három szakaszra osztja az egyed életét: fejlődési. ha a tervezés és döntéshozatal a szakemberek kezében marad.. guberáló medve. Az 1950-es évektől a tudományosan tervezett vadgazdálkodásnak látványos eredményeket kellett volna felmutatnia. 8000 medve él.76 (GOANŢA. A szelekció a túlzott védelem. Ez Európa legnagyobb medvepopulációja. „. és gazdasági értéke van. vérmedve – több gyökértelen medvenemzedék. Két – normális vadgazdálkodástól idegen – kísérletre hívnánk fel a figyelmet.. . az ember által előidézett. a fejlődőképességet és az életképesség kialakulását. az erdőterület vadállományának felelősségteljes vadászati kihasználásáról lehetett volna szó. Szükséges az egészséges.. összefüggő területen sokkal eredményesebb. erdőgazdálkodással. permetezése betegségek és kártevők ellen. a sózás.

divatszerűen űzték ezt a sportot. kötelezően betartandó sportszerűséget. Olyan íratlan törvények betartására kötelezte a vadászt. Elgondolhatjuk. 6 vármegyei tarack és 86 kopó. 800 hajtó és 341 lövész jelenlétében. A nyolc-tíz éves fiúkat és lányokat lovaglásra és fegyverrel való bánni tudásra ösztökélték. A középkortól a vadászmódszerekben nem a nagyvad ártalmatlanná tételét kell látni. vécsi.77 bányászattal stb. hogy merre irányul ennek a medvepopulációnak a fejlődése. Az eltelt idő alatt intézkedés nem született a medvék sorsát illetően. meg a cselédek hada jelenlétében vadásztak. A trófeamánia-felfogást el kell vetni a vadgazdálkodásban. ruházkodás. Ez a szokás századunkig dívott. A vadászetika kialakulása hozzájárult a vadászszenvedély nemesebbé válásához. A szolgabíró 100 fejszés emberrel mindig elöl járt éji tanyát állítani. Az 1989-es évvel lezárult egy politikai korszak. felhajtással járt egy ilyen vadászat. másoknál időre van szükség. Kétség kívül. szigorúan tudományos alapokra kell helyezni. A vadászat harmadik napján 1600 hajtó. hanem a szokások betartására is. Természetesen a ceremóniamesterek vigyáztak nemcsak a javakra. Például. 12 pisztolyos. Vadászszokások. medvére és más vadak vadászatára tanították őket. akkor megérdemelte a sorsát. ha ettől a zenebonától nem menekült el. példa arra. Szóltunk a Wesselényi birtokon. zenekar kísérete mellett ünnepeltek. amit minden valamirevaló. Az óvatos nagyvad. Az utóbbi évtizedek vadászpolitikája ilyen negatív eredményre vezetett a medvéknél. 200 szekér fát égettek el tábortűznek. Tizenöt-tizenhat éves korban vaddisznóra. Egyes ágazatokban látványosan. át kell értékelni vadgazdálkodási politikánkat. A Ciblesen. milyen zajjal. görgényi. és átalakul vadász–ragadozó kapcsolattá. Az első vadászsiker családi ünnepnek számított. Egy 1849 utáni főispáni vadászatot említsünk meg ÚJFALVI (1990) munkáiból. Ettől kezdve az újdonsült vadász gyűjtőtte a trófeákat. sport jelleget kezd ölteni. Sok mindentől függ. hajtóvadászatok alkalmával a könyörtelenül minden mozgó állatra való puffogtatást stb. vadászetika Amikortól az ember a medvét nem élelemszerzés. és nem szabad csak a vadászra bíznia. és amely nem más. . komoly veszteséggel kell majd számolni a természetvédelem terén. zöld ágakon fekvő nagyvadat zeneszó mellett hordozták körbe. Egy éjjel kb. A szolgasereg ajándékot kapott. bizonyos szabályok betartása jellemezte. téli álmot alvó medvék barlangi vadászatát. Ez a kísérlet elrettentő pálda kell legyen. mint a sebzett vad követése és szenvedésének megrövidítése. fancsali vadászatokról. hogy puska nélkül is tud az ember kárt okozni a vadállományban. a főispáni vadászaton 63 illusztris vendég 11 hajtáson vett részt. Ha nem avatkoznak be hatékonyan és idejében. magára adó vadász etikettszerűen igyekezett betartani. változásoknak kell jönniük a társadalom és tudomány minden terén. 24 kürtös. A nemesség és arisztokrácia nyugat-európai mintára sok időt töltött vadászattal. mint egy esetleges nagyobb pontszámú trófea. Megtiltja a várandós – szoptatós – bocsokat nevelő nősténymedvék. vagyis gazdasági megfontolásból vadászta. az ember-medve viszony fokozatosan időtöltés. A sportot pedig mindenkor szertartásosság. A felszalagozott. A gyerekek nevelésének fontos részét képezte a lovaglásra és vadászatra való felkészítés. bocsok kilövését. a múlt század végén (1881) a görgényszentimrei kastély udvarán tartott „medvetoron” Rudolf trónörökös és kísérete tiszteletére a zöldgally-ravatalon elhelyezett elejtett medvéket égő fáklyákkal állták körül. hogy ő döntse el azt a „genetikai vonalat”. hanem hagyományokra épülő rituális. szemmel láthatóan változnak a folyamatok. mutogatták. hogy fogalmat alkothassunk az akkori vadászdivatról. amit ő jónak lát.

és tisztelnie kell a legyőzött ellenfelet. amik nem maga a vadászat részei. A mesterlövészek csak egyszer lőttek és készenlétben álltak. Hím állat esetében a lefektetett gally hegyes fele mutatja az irányt. cserefa és égerfa ága. szervező. Egy másik eset. 1990). . Gyakorlati értelme. kifejezések gazdag leltárát dolgozta fel részletességgel RÖSLER (1991). míg egyesekre nem vonatkoztak ezek a törvények. Ezek a szokások megtalálhatók a németeknél. medve) a töretet a vadászmester vagy a vadászat szervezője nyújtja át az illető vadásznak. a varázs megfosztását látja ezek be nem tartásában. hanem az ezt követő zsákmány birtokbavételével kapcsolatosak. elkábították. míg Ceauşescu egymásután durrogtatott még a földön elterült medvére is. dönteni a vadállomány jővőjéről. Illemtelenségnek tartják rátaposni. Az ember-vad közötti párharc végeztével a győztesnek méltónak kell mutatkoznia. Kérődzők és fajdkakas esetén a vadásznak nyújtják át balkézzel tőrkésre vagy kalapra téve a megtalált vad vérébe mártott zöld gallyat. kíséret. éspedig a beszúrt ág mellé lefektetve. és a szépség. akkor a beszúrt ág mellé keresztbe két ágat fektetnek. Elhatárolják magukat azoktól a vadászoktól. még egy ágat tesznek. amikor meg lehet jelölni a helyet. amit szintén egy ággal jelölnek. ha nem is vallotta magát hozzáértőnek. Az ágat törni kell. a függőlegesen beszúrt ág mögé szúrnak egy kisebbet. Csoportos vadászatokkor (vaddisznó. szlovákoknál. Az évszázadokon keresztül kialakult vadászetika az utóbbi pár évtízed alatt megszűnt. ahol a lövést kapta. Használható a lucfenyő. Szeretett legalább tízet legyilkolni egy alkalommal.és szakelnevezések. értékelni tudja a vadászat szépségét. akár látszik azon a helyen a nyoma. cseheknél. ahonnan a lőtt vad követése kezdődik. és nem szabad meghámozni.78 A továbbiakban szeretnénk idézni Walter Frevert 1957-ben megjelent munkájából (COTTA–BODEA.magasleseken képernyőn jelentek meg a lelövendő medvék (RÖSLER. Ha a nyomok látszanak. Minden egyes használatos ágat törni kell és nem vágni. nőstény esetén ellenkezőleg teszik az ágat. jegenyefenyő. állítólag. megállapítható az eltávolodási irány. ráülni a lelőtt vadra. akár nem. 1969) olyan szokásokat. függőlegesen a földbe szúrt fenyőággal jelölik meg. meghívott stb. de az irány ismeretlen. ahol a nagyvad állt a lövés eldördülésének pillanatában. A birtokbavételi gallyat töretnek nevezik. Mutatva az irányt. lengyeleknél. A helyet. az új vadásztörvények nem pótolják a régebbi vadászatok sportszerűségének felemelő voltát. A vadászoknak az a hányada. vett részt. de nem szabad használni a bükk és egzotikus fák ágait. de alkalmasnak igen. 10–20 kutya. Ha ellenkező irányba futott a vad. egy 35–40 cm-es. Nem szabad átlépni vagy csúfot űzni belőle. A medvével kapcsolatos vadász. akik a trófea és a hús miatt pusztítják a vadat. hogy megjelölik az ággal azt a helyet. A luxus. Ezeken a vadászatokon 50–60 hajtó. megszámlálhatatlan erdész és erdésznek öltözött biztonsági személy. amelyik hódol ennek a kultusznak. Az új funkciókba jutott középszerűség. a volt Osztrák-Magyar monarchia népeinél. A romániai 40 000 vadásznak szigorú törvények szabták meg a vadászatot. Ceauşescu és tőle hátrább a két mesterlövész egyszerre lőtt. SIEGERIST (1991) szerint a medvéket előzőleg. nem vágni.

Csak egy pár különlegesebb esetet jegyeznénk le az általunk tanulmányozott területről. hogy száz birkából csak kilencven az övék. a többi a ragadozóké. s az ablak alatt alvó munkást csak úgy tudták kimenekíteni a karmaiból. állandó zaklatásokat. csendes zóna marad a medvék részére. A modern erdőgazdálkodás. Természetesen az elkóborolt vagy . a másikat hajnal felé ugyanabból az ólból.) egy kétéves bocsot értek tetten a szilvafán. Vagy próbálja megszokni a fokozott zajt. A hétvégi hazamenetelkor a lovakat bezárva hagyják. Az ember-medve viszony kezdeti szakasza kizárólagos gazdasági – élelmezési. E kapcsolat több évezredes eredménye a jószomszédsági viszony. 20) az istállóban talált rá a gazda az anyamedvére és két boccsára reggel. A mindenkori pásztorok természetesnek tartották. de a túlszaporodott. vagy egyszerre több lóban tesz kárt. sőt a favágók közeledtére sem menekült el. A régebbi és újabb vadászszakirodalom számtalan medvével való találkozásról. mint a fejszével való favágás. Ugyancsak Ratosnyán 1991 júliusában a munkástelep (volt úttörő tábor) melletti ólak közül az egyikből egyetlen éjszaka két 50–60 kilós süldőt vitt el a medve. míg a Kárpátokban ma élő kb. hogy szerszámaikkal agyonütötték a medvét. heterogén viselkedésformát mutató populáció esetében az okozott kár is fokozottabb. Az egyedre jutó élettér csökkenésével konfliktushelyzetbe kerülnek fajtársaikkal. lóval vontatás stb. hogy bőséges vagy szegényes táplálékmennyiség áll rendelkezésére. vagy mennyire szűkül élettere. 1992 nyarán többször figyeltek meg nappal a munkások egy kétbocsos anyamedvét. a szokványos viselkedésformáktól eltérő magatartást tanúsít. hogy a medve veszett volt. A Ratosnya-patak völgyében épülő duzzasztógát munkálatainál a zaj korántsem illik bele a tájba. egyiket éjféltájban. mert normális egyedsűrűség mellett a háziállatállományban fokozott kár nem jelentős. vagy olyan helyet keres. Ratosnyán (1960. IX. Télen gyakran akad olyan istálló. kalandról és a medvék okozta kárról tudósít. behúzódtak az istállóba. 8000 medve már nagy számuk miatt is összeférhetetlen konfliktushelyzetet teremtett. A Tihu völgyében (Ratosnya) 1976-ban egy este a munkásszállásra az ablakon tört be. A barnamedve aszerint. hogy mennyire üldözik. hogy a végére érnénk. kitermelés. a turistautak kiépítésével mindenhova könnyebben és nagyobb számban jut el az ember. Míg az állandóan üldözött medvék a fennmaradásukhoz feltétlenül félénkekké kellett váljanak azokban az európai államokban. IX. mint utánajárni az elveszett jószágnak. ahol kis számban még megtalálhatók.79 AZ EMBER–MEDVE VISZONY Az ember-medve viszony megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a medve viselkedésformáiról. A turizmus növekedésével. mint zavaró körülményeket. ahova még kevésbé jutott el a civilizáció. s így jól megfértek egymással. Több kötetre való kalandos történetet lehetne elmesélni. anélkül. Sajnos az igazságot nem mindig sikerül kideríteni. amelyik különösebben nem reagált a zajra. így kevesebb nyugodt. Könnyebb a medvére fogni a kárt. Visszájára fordult egy ragadozóval szembeni tolerancia. csak óvatosan legelészve továbbvonult. Az állategészségügyi vizsgálat kiderítette. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember gazdasági. miután jóllaktak szilvával a kertből. utak építése és karbantartása. turisztikai törekvéseit. rönkszállítás sokkal nagyobb zajszintet idéz elő. arról a pásztorok nagyon sokat tudnak mesélni. addig Romániában a túlszaporodás következtében elszemtelenedtek. a kertben. Libánfalván (1959. ruházkodási – kapcsolat volt. 26. A Ratosnya völgyében a falutól távol fakitermelő munkásszállások vannak vontatóló-istállóval. Hogy a havason legelő háziállatállományban mennyi kárt tesz. majd fokozatosan szociobiológiai problémává vált. amit a medve tőr fel és a menekülni nem tudó lovat szétmarcangolja.

ha az ember nem sebesíti meg. ez a legjellemzőbb . akkor is csak azért. BREHMnél (1929) olvashatjuk.) 17. vagy gyorsan feléje üget. ábra A medve által megcsúfolt „Drugău” DALMADY (1908) írja a század elején: „. 16. Megtörténik. Egyik elülső lábának gyors oldalcsapásával igyekszik zsákmányát leütni. Megtörténhet. goromba és bárdolatlan. s ha támad. hogy favágókat. leteperi a földre. hogy elvesz egy juhot a nyájból és elviszi. elmenekül. főleg sötét. Oda-oda csap. Az emberáldozat mellett nem sokat időzik. hogy szabaduljon tőle. szeles. mikor sem a kutyák. Az embert elkerüli. hogy mikor milyen hangulatban van az öreg.80 nem őrzött háziállatok a ragadozók – nem mindig a medve – áldozatául esnek. X. a medve ostoba. hogy: „. sem gazdáik nem bújnak elő. szénégetőket valósággal belopott s váratlanul. ábra... Néha harap is. mégis jobb csak elméletben kedélyeskedni vele. közvetlen közelében hirtelen felágaskodik s első lábának heves lökésével törekszik a földre teríteni áldozatát. hogy a találkozás nincs ínyére. merev karmaival az ember feje irányába kap. de előfordul. Áprily Lajos találkozott az öreg „Drugău”-val a század elején és elbeszélésben (1965) örökítette meg. Gyakoriak a skalpolások.).. Támadása többnyire nagyon gyors és hirtelen. hogy nem őrzik a nyájat. s megtörténhetik.” Bizalmatlanságát sohasem veszti el. Ha észreveszi. zivataros időben. ábra. 2. Bizony nem igen lehet tudni. többet is elhurcol és elássa őket. hogy ellenségesen lép fel.. Rudolf trónörökös egyik görgényi vadászatán egy fiatal hajtót skalpolt meg a medve és tette munkaképtelenné egész életére (16. hogy nem hajlandó ragadozásra. s ennek kifejezést is ad. azután elfut. Rudolf trónörökös a Görgényi. a medve nem szokott támadni. mivel erős. s hogy esetlensége tán komikus. hirtelen támadott meg”.havasokban lőtt első medvéjével (1884. Igaz.

és a medvéknél évekre elevenen megmaradhat. nincs fogékony időszakhoz kötve. KREMENTZt idézzük (Brehm után): „Aki valaha szabadon élő medvét figyelt. hogy soha teljesen meg nem szelídíthető. hogy oldalt vagy hátrafelé kitérhessen. az embert ellenségének fogja tekinteni. A medvének emberekkel. nem félnek megközelíteni az emberi településeket sem. támadásuk egészen váratlannak. szikla. A vadorzás vagy vadászat közben megsebzett medvék a legveszedelmesebbek. A medve cselekedetei éppen bizalmatlan természete miatt kiszámíthatatlanok. ha idejében nem veszi észre a rá leselkedő medvét. és a továbbiakban a tapasztalatnak megfelelően meghatározzák az állat cselekedeteit. Bokor. azonnal támad. leginkább bogyó. hogy nem fenyegeti veszély. Óvatossága.81 vonása és ez irányítja minden cselekedetét. A bevésődési folyamat nem tökéletes. Az erdőt járó emberek azt mondják. vagy az ijedség jeleit mutatják. vagy legrosszabb esetben néhány kevésbé gyengéd pofonnal intéződik el. de bizonyos körülmények között nem számítható ki előre a válaszreakciója. A medve „arca” teljesen kifejezéstelen és természetes alkatánál fogva érzelmek kifejezésére nem is alkalmas. ezért is tűnik ellenkezésük. A természetes körülmények között felnőtt medvékhez viszonyítva a félig-meddig megszelídített vagy felnevelt egyedek sokkal nagyobb területeket kóborolnak be. üvölt. A rîuşori bocs- . Inkább elmenekül. hogy jelen esetben nem „egy emberre” hanem „az emberre” – mint a csoportnak a része – irányul az ellenségeskedés. mindig úgy iparkodik. biztonságában háborgatott medve veszélyes. állandó veszélyt jelenthetnek. félénksége dominálja agresszivitását. nem olvasható le róla szándékuk. farönk mögé bújva várja be az őt követő vadászt. hanem csak egy bizonyos reakciószélességet. A támadásra induló medvék rendszerint félelmetesen morognak vagy velőtrázóan üvöltenek. ahol az öröklött adottságok nem határozzák meg a cselekvés tárgyát. Támad minden olyan alkalommal. ha a kutyák támadták meg. még az izgalom felhalmozódását sem.és gombaszedőkkel vagy favágokkal való találkozása majdnem mindig békés szokott lenni. s jaj annak. vagy aki medvét nevelt és vele sokat foglalkozott. Ha evés közben zavarják. Az ellenség bevésődését valamilyen lényre vagy személyre irányuló egyetlen cselekedet is kiválthatja. Egy Piteşti mellett elengedett Rîuşoron nevelt medvét 150 km-re egy gyümölcslerakatban ütöttek agyon. de a valóságban gyanús szemmel követi az ember minden lépését és ha feléje közeledik valaki. hogy a bocsok veszélyben vannak. hogy a fajon belüli bántalmazás – gondoljunk a rangsor kialakulásakor való versengésre – nem vonja maga után a huzamosabb ellenségeskedést. annak figyelmét nem kerülhette el. és hogy vadászatának a legnagyobb óvatosságra van szükség. hogy milyen bizalmatlanul ügyel minden cselekedetet és mozgást. míg biztos benne. A sebeiből kigyógyult medve nem felejti el megbosszulni a rajta esett sérelmeket. Az anyamedvének ha csak a gyanúja is feltámad. nem támad. Ha nem sikerül idejében ártalmatlanná tenni. Érdekes. nem pedig egy meghatározott személy. Tulajdonképpen része a „tapasztalat útján” való tanulásnak. és hogy látszólag egykedvűen. s csak akkor tér vissza tanyájára. legfeljebb egy dörmögéssel. A csendjében. tisztelik és nem felejtik el. Ebben keresendő annak oka is. hogy köszönt a medve és elment. hogy a medve a szállása körül megforduló erdőkerülőt addig követi nyomon. Innen adódik. sokszor csak „egy csoport” rögzítődik. és sokkal agresszívebbekké válnak. A meglepett medve „huhh” prüszköléssel menekül. Elismerik a fajtárs erősségét. Gyakran előforduló eset. Legtöbb esetben a medve menekül el”. neheztelést. erősen morog. mert bármikor bekövetkezhet az egyed életében. Az ellenség bevésődése a bevésődés negatív formája és. de nem mutatnak folytonos agresszivitást. amikor közvetlen veszélyeztetve érzi magát. mert természetes félénkségük – mint gátló tényező – nem működik.

az erdő felé figyel a fajtárs közeledtére. és megközelítik. csökkentett lévén a mozgási sebessége. Az anyamedve nehezebben kerülheti el a találkozást. bár többszáz turista nézi az etetést nagy lármával. de elég ha észre veszi az anyamedve a bocs és ember közötti veszélyes távolságot. mert az ember működési területe sok esetben átfedi a túlszaporodott medveállomány életterét. kukaborítgatást választják. üdülőtelepek medvéiről írt BEIER L. Az identitászavarban került medvék egy része a neveldéből való. gyenge fizikumú. vagy lassú iramban kénytelen menekülni. Az anyamedve a túlszaporodott medveállományon belül felerősödött kannibalizmus következtében az emberi település közelében nagyobb biztonságban érzi magát a bocsaival. El is nevezték a kirándulók „forgalmistá”-nak. a nagyediket kilőtték. és itt is kialakul a rangsorolás. Az életterükből kitaszított medvék ezeken a rájuk nem jellemző helyeken összeverődnek. A turisták által az erdőszélen felhalmozott táplálékra szintén rászoktak azok a medvék. A bocsok a biztonságos hátteret nyújtó anyamedve közelében általában semmitől sem félnek. nagyobb része viszont ezeknek a gyökérteleneknek a leszármazottai. A kitelepített bocsok egy része továbbra is az emberek közelségét kereste lakótelepek körül bolyongva. és a vadpopulációval való keveredés termékei. Alkonyattájt. botról. mint a fajtestvérei között. néha felesleges öldöklésbe fog. a rangsorolás lazább. A bocsokat nem hagyja magukra. Az anyamedve a bocsok okulására nemritkán demonstratív. de mivel ebben az esetben nincs szó territoriális viselkedésről. egyet egy raktárban öltek meg. éjszakánként néha hihetetlen számban lepik el a szeméttelepeket a medvék. Egyet dögölve találtak. Az anyamedve okozta balesetek száma azért is nő. Néha. amit ők elfogadnak. még az embertől sem. amelyek az erdei élet helyett a kéregetést. szeméttelepektől guberálva. mert akadályozta a forgalmat a transzfogarasi turistaútvonalon. a medve csak hátra.82 nevelési kísérletek eredményeként könyvelhető el a Kárpátok kanyarulatában és környékén kialakult – az utóbbi évekig nálunk nem észlelt – medveviselkedési forma. ólakba betörve vagy éppenséggel élelmet kéregetve tengette életét felnőtt koráig. ALMĂŞAN & ILIE (1970) szerint az első kitelepített csoportból már az első hónapokban 10% volt az elhullás. A rangsorban felettük álló sajátítja ki a tetemet. kézből kinálnak élelmet a várakozó medvéknek. s rendszerint ő veszít rajta. (1992). Ilyenkor „vérmedvének” nevezik. Rangsor szerinti sorrendben váltják egymást az etetőknél. . A „vérmedvék” ritkán érhetők tetten. s még azután is. izgága egyedeket. A Kárpát-kanyar városszéli szeméttelepek. nem térnek vissza a zsákmányhoz. Az utóbbi állandóan jelen volt az autópályán az autók között és a turistáktól élelmet koldult. mint a cirkuszban. Ha megijednek a bocsok. Ennek a csoportnak és az utánuk következőknek a szabadonengedés utáni megfigyelése számos későbbi megbotránkoztató viselkedésre magyarázatot adhatott volna. egy másikat az erdőben. hanem támad. ugyanúgy mint az életteréből kiszorult. már nem az elmenekülést választja. vagy felparancsolja őket egy közeli fára és ő támadásba lendül.

A vérmes. de kevés meri megharapni” – szokták mondani. Meglehetősen nagy különbség van a különböző medvefajok viselkedése között. galléros pávián. ostoba. gyorsabb felfogású és butácska egyedek. hidegvér. bátorságát hasonlította Sámuel (1. Anthony (COUTURIER. ahol medve él vagy egykor élt. akik nem láttak még tehénfejést. tenyeres-talpas nagy test nem mindig a butaság jele. Brehm a medvét „ostoba fajankó”-nak nevezi. R.. az egy fajhoz tartozó példányok is eltérő természetűek. Az Úr mindenhol jelen van. (HERCZEGH–VOJNITS. F. nem emberi nézőpontból.. és kígyó marná meg” (Ámos 5:18–20). csimpánz.17:34–36. Vannak városi gyerekek. hogy medve vérmérsékletű. amelyik gyáva. medve. és medve bukkana rá. az árvák védelmezőjeként tartja számon. különböző arculatát ismerhetjük meg. s még humorérzéke is van. A „nem szabad előre inni a medve bőrére” mondás bátorságára és kiszámíthatatlanságára vonatkozik. . Vannak vidámabb és morcosabb. 1954) szerint a medve intelligencia szempontjából a hatodik helyet foglalja el az ember után. cirkuszban biztos csodáltak medvét. 1981).”. Viszont a mogorva természet gyakran a kötekedésre való hajlammal párosul. akire rámondják.. hanem saját környezetében. mert kettőn áll a vásár. Jellemzője a megítélőképesség.. sértésnek veszi. memória. A nép körében elterjedt szokás butának hinni a medvét. Mintha valaki oroszlán elől szaladna. a következő sorrendben: ember. istentelen szülők gyerekei gúnyolják. és a Példabeszédekben (17:12): „Találjon valakire a fiától megfosztott medve. csak ne a bolond az ő bolondságában”. Éhik Gyula szerint értelem dolgában meglehetősen alacsony fokon áll. bosszúálló (bosszút végrehajtó) medvével a Királyok könyvében (2:23–25) találkozunk. és együtt feküsznek fiaik. a bűnös hiába próbál elbújni előle: „. Elizeus az Úrhoz imádkozott és büntetést kért a csúfolódó gyerekekre. A Biblia több részében találkozunk a medvével. elkeseredett szívéhez. 2. állatkertben. A medve butaságát hasonlítja össze a róka csalafintaságával az osztozkodó medvékről vagy a medve farkának rövidségéről szóló mese. Jámborságáról. az előre ki nem számítható reagálással. és átvitt értelemben. cerkófmajom. Isten profétáját gonosz. MEDVEÁBRÁZOLÁSOK Minden nép. Nem a kutya bátortalanságára vonatkozik. Leslie ellenkező véleményen van: Gyors felfogású. mertékletességéről Ézsiás könyvében (11:7) olvashatjuk: „A tehén és medve legelnek. saját életkörülményei között.83 A MEDVÉVEL KAPOCSOLATOS MONDÁK ÉS SZOKÁSOK. A mogorva. A ógörög mitológia a nősténymedvét az anyai önfeláldozás szimbólumaként. élénk. sohasem szabad megbízni benne. indiai elefánt. mire két anyamedve jött elő az erdőből és negyvenkét gyereket tépett szét. Méghozzá az Isten népének fiai közül valók. azonnali válaszreakció. a Jerikóból Bethelbe hazatérő Elizeust. vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná. de ha nem is láttak medvetáncoltatókat. számos legendát szőtt alakja köré. a medve nem egykönnyen adja a bőrét (III. Frigyes császár ismeretes meséje). Az anyamedve bátorság szempontjából ellentéte az anyafarkasnak. ami pedig jellemző a medvére. A harcosok vitézségét. Persze. szeretetre méltó vad. cselekvőképesség. „A medvét sok kutya megugatja. Hiába indul a bátor vadász medvét lőni. R. közömbös és lomha. Bár jóindulatú.17:8) a kölykeitől megfosztott medve erősségéhez. játékosság. asszociálóképesség.

Mégcsak nem is támad két lábon járva. hogy a medve kegyelmez a nőknek. akkor későre tavaszodik. hogy az arányt is megállapíthatónak vélte. későbbi esetlenségük ügyetlenekké teszi erre a cselekedetre. Flourens olyan állandónak látta a fejlődés ideje és az életkor közötti kapcsolatot. hogy a „medve talpai sok zsírt izzadnak”. hogy őket valaki erre késztetné. talpait szorgalmasan nyalogatja. de nem mászik utána. hogy ha már szemtőlszembe áll. mint a szaporodás és veszélyezettség arányának függvénye. Az anyamedve a bocsokat – ha közvetlen veszély fenyegeti és menekülésre nincs mód – felparancsolja a fára. A bocsok a felnőtt kort később érik el. még sokáig fűteni kell. hogy így sohasem fog valakit megrohanni. ha február másodikán jó idő van. Ezt különben megteszi nyáron is. lélegzetét viszszafojtva halottnak tetteti magát. az meg lehet győzödve. Középkori feljegyzések szerint az erdélyi barnamedvék nőket rabolnak el és tartanak maguknál. nedvesíti talpait halk morgások közepette – így csökkentve a kellemetlen érzést. Ma tudjuk. . hogy valamely állat anya legyen. Ma is hallja az ember. és támadása villámgyors. Mesében olvahatjuk. Ennek alapja az népi hiedelem lehet. sokáig él” (qui tarde crescunt. Sokszor olvashatjuk. Természetesen adottságuktól fogva végtagjaik alkalmasak a mászásra. nyilvánvalóan nevetségesen hatna. A megvastagodott és összerepedezett talpbőr január-februárban cserélődik. felágaskodva fog mancsaival odaütni.84 A csapdában esett farkasról. regenerálódik. Aki látta medvetáncoltatáskor vagy a cirkuszi mutatványok alkalmával.2) napján érdekel mindenkit. rókáról. Nincs az állatvilágnak még egy faja. és minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről. Pedig nem így van! Viszont az emberáldozat mellett nem időzik sokat. A prémvadászok nem támasztják alá ezt az állítást. Amikor a medve a két hátsó lábára feláll. kijött-e a mackó a barlangjából? Úgy vélik. mozdulatlanul. A télire visszavonult medve nem eszik és nem iszik. Játszadozás közben szívesen másznak fára még a fogságban tartott medvebocsok is. arcraborulásnak engednek és kegyelmeznek. annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. s néha cuppogtat. A medve mellső mancsával öl. hogy messzire lehet hallani. hogy »az ő két első láboknak édes nedvességében azért a medvék felette igen gyönyörködnek és híznak tőle«. de néha a karmait és fogait is használja. annál többet él. hogy elrágja a lábát és úgy menekül. de szívesen csak fiatal korukban másznak fára. ha öleléssel próbálna ölni. mint a többi. sunt diuturnioris vitae). annál hosszabb az élettartam. nemcsak a néphagyomány. medvéről szokták mondani.) napján is. s híres „medveölelésével” halálra szorítja. hogy a téli álmot alvó állat pihenés alatt meghízik. hogy a reális életkor nem más. mint a medve. a medve nem bántja. 1908). tájékozódik. nálunk élő ragadozó. hogyha az ember földre veti magát. milyen nehézkesen mozog kétlábra állva. Az lehetséges. quod reconditum vult natura). ostendit id. inkább csak nézelődik. 25. vagy a viszketegség miatt nyalja. A támadó medve kutyamódra ugrik négy lábon. ma már csak az Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. majd felfalja. A fára menekült embert – ha olyan hangulatban van – megprobálja lezavarni. hogy a medve nem eszik dögöt. ha vetkőzni kezdenek előtte (si mulier sublatis vestimentis. Plinius írja. Plinius föltételezi. az életkort a fejlődés tartama ötszörösének mondja. Arisztotelész szerint minél nagyobb az állat. Régebben pálforduló (I. s az állat télen ebből él. hogy a medve megragadja áldozatát. Élettani abszurdum” (DALMADY. Dalmády írja: „Miskolczi Gáspár még úgy tudja. A medve maximális életkorának találgatására számos írásban találunk adatokat. Ez mendemonda. azaz minél hosszabb idő kell ahhoz. Így tudja az írók hosszú sora. anélkül. Cardanus írja 1546-ban: „mi lassan nő. amely olyan hatalmas csapást tud mérni mancsaival. de az alázatos könyörgésnek. Ez alatt az idő alatt vagy a fájdalom. Egyetlen csapással letaglóz egy marhát.

A farsang ideje alatt a dramatikus szokásokhoz gyakran medvemaszkokat is viseltek. hogy melyikük únja meg hamarabb a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?/ Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni. talpa közé dugja az orrát s még nagyven napot aluszik tovább. Ollót. hideg tél lesz. felnőtteket. 1932). kijön széttekinteni a világban…Ha azt látja. kést nem volt szabad kezükbe venniük ezen a napon. s nem a tavaszt jósolják. ritkán hagyja el nyugvóhelyét. Ennek a hiedelemnek gyökereit Erdélyből származtatták sokáig. hogyha a medve Pokrov ünnepén barlangjába megy. akkor a medve visszamegy odújába. mint a farkas.85 Enyhe teleken csak pár hétig tartózkodik téli szállásán. addig élvezi azokat. enyhe tél fog következni. néhány nap múlva enyhülés következik be az időjárásban. melyek ők megfogulnak. Az idomításnak egyik változata volt a medvetáncoltatás.” A Volga középső folyásánál élő cseremiszek azt hiszik. mint a gólya. Kár február másodikán csak kíváncsiságból állatkertbe menni. – mert az még csak a tél kacérkodása. megtörli szemeit és kint marad. /Míg derültek az élet napjai. gonoszűző. hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. A székelyeknél a medve ünnepét Elek és Illés napján tartották teljes munkaszünettel. Az elkövetkező telet. Van aztán egy napja a télnek. hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját. Lehet. olykor előjön. egy bizonyos nagyság elérésekor elfogyasztották. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok voltak. nem is megy rabolni az erdőbe. megrázza bundáját.. az év tavaszodik.. Az Új földesúr-ban írja: „A medve igen nagy filozófus.. Ha enyhe időben fürdenek. zimakos förgeteg van. /Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve. Egészen a huszadik század derekáig lehetett látni ilyen medvetáncoltatókat Erdélyben. ha lágy hízelgő szellők lengedeznek. Mások szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. s ha zordulni kezdenek. pedig lép lesz abból. hogy rút. nem megy többet vissza odújába. ezek csődöt kellett mondjanak. a hó olvad. Ha nagy hidegben fürdenek. pihent oldalára fekszik. Elég az hozzá. aminek »gyertyaszentelő« a neve. Ha voltak is az ősembernek a medve háziasítására való törekvései. s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt. játékok nemcsak a szórakozást. mert az rendesen elmúlik magától. hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek.. Az ember-medve viszony egyik része a medve megszelídítésére. De ha Pokrov ünnepe után a hóban medvelábnyomokat látnak. mert az ünnep megszegőjének marháin a medve kérlelhetetlenül bosszút vett volna. A farsangi köszöntők. i.. míg havon fagyott medvét még senki nem látott. adománygyűjtést szolgálták. az bizonyos. idomítására való törekvés. A jegesmedvék állatkertekben a mérsékelt égövön annyira akklimatizálódtak.. biztosan lehűl az idő. Huzamosan tartó hidegben. előre kiszemelt odúba. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban? Ez még a természetbúvárok felfedezésére váró titok. mert fáznak. verőfényes nap van. A farsangi napokat szerencsejóslásra használták. . hogy ők próbálják megmenteni a medvék időjós hírét. Kétségkívül a lakosság. nem megy szolgálni. s főleg a pásztorok által befogott bocsokat.. hanem behúzza magát egy csendes. ott összekuporodik s nagy nyugvással várja.Honnét vette a medve a természettudományi. tél derekán. hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve. ha nem tudták beidomítani. bölcsészeti contemplatív irányeszméket? azt nem tudjuk megmondani. mert különben a csorda összetartását veszélyeztették volna (Székelység f. ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak. . hogy szép. hogy télen csak ritkán fürdenek. termésvarázsló. Helységről-helységre vándorolva láncravert medvével és annak mutatványaival szórakoztatták a kapuk elé sereglő gyerekeket. nem keres idegen hazát. ha még ma is vadon él. mint a kutya.

Első Gordianus császár egy nap alatt 1000 medvét hozatott a küzdőtérre. hogy a marosvécsi vár körüli sáncban medvéket tartottak. a rómaiaknál Diana testesítette meg az erdők és vadászok védelmét. A XVIII. bicikliznek. Az osztjákok és vogulok a medvében fogolyistenséget tisztelnek. Nem lehet tudni. Megvolt a régi finneknél. szidják a gaz tungúzokat. Az elejtett medveisten tiszteletére napokig tartó ünnepi tort ülnek. mint az ember. azzal táncolják körbe a medvét. ezüsttel feldíszítik. Az észak-ázsiai népek nemrég még űzték a medvevadászat rituális kultuszát. bukfenceznek. kérték az isteneket. Gyakran fognak bocsokat. de mindig felcsatolt szájkosárral. A jelenlevők nyírkéreg-álarcot viselnek. hogy a legbátrabb állatidomító sem reszkírozza meg szájkosár nélkül a medvemutatványt. hogy az ardenneki hegyekben kötelező szokásként tartottak gyűjteni egy közös alapba minden lelövendő állatért. Vadászatát ceremóniákhoz kötik. így készítik elő a 4–5 napos ünnepi torra. Utána lakoma következett. A görögöknél Artemisz. Párizsban még a múlt század elején is összeuszítottak leláncolt medvéket kutyákkal. valamennyien tőle származnak. szent állatnak tartják és félnek tőle. megelőzve ezzel a bosszúját az elkövetkező vadászatokon. bosszút áll a gonoszokon. a Nap körül. amelyik élve és holtában is szerencsét hoz. mi célból tartották őket. a Hold mellett. de az állat sohasem a medve. Kötelen mászkálnak. abban a hitben. amiket felnevelésük után hasonló ceremónia közepette áldoznak fel. a Nagy Medvecsillag vállán jött világra. miközben nem szabad a medve nevét kiejteni. Az ainók a medvét istenükként tisztelik. Lélegzetvisszafolytva nézzük a nagyragadozók nagyra tátott szájába tett kezet. A „medveleány” segíti a jókat. az asszonyok jajgatásával kísérve. Nekik tulajdonították a vadászat és vadászfegyverek feltalálását. Madridban olykor bikamedve küzdelmekben gyönyörködtek. Nem győznek előtte siránkozni. és éppen ezért a nagyvadakat megtisztelik azzal. VITA ZSIGMOND (1992) írja. Már a régi Rómában a medvék részt vettek a cirkuszi játékokban. hogy az eljövendőben is hozzon szerencsét a vadászaton. Az ünneplő közösség gazdag áldozati ajándékokkal halmozza el a medvét. drága selymekbe burkolják. mondáik bizonysága szerint a medve istenek szülötte és kedvence. míg az istenek akaratát ki nem fürkészték. Előjelekből való jóslásokba bocsátkoztak. az állatnak az a szerepe. Szerintünk minden állat úgy érez és gondolkozik. amit nagy ünnepélyeséggel. Áldozatokat mutattak be előtte és utána. segítené meg őket a vadászatban. Diana ünnepén marhát vettek a pénzen. kérlelik tetemét. szent fák agvilláiba. az emberiség szellemi fejlődése szolgálatára. ajándékokkal halmozva el őket a zsákmányból. A megölt medve fejét és bundáját a falu központi terén helyezik el. ezért kérik. bocsássa meg nekik a gyilkosságot. A szibériai jakutok az elejtett medve mellett óbégatva vádolják. és érezze jól magát. Az obi-ugor nyelvrokonaink . rajuk zúdítják a medveős bosszúját. Annyira megbízhatatlanok. hintáznak és egyéb mutatványokat visznek véghez. Mondáik szerint népüknek ősatyja volt. hogy megvédje a gazdáját a megölt medve bosszújától. Az ókorban nem indultak vadászatra. imádkoztak. lábat vagy fejet. alvósátrak szentelt zugába vagy barlangok mélyére. század elején fejedelmi szórakozás volt a fogoly medvék és a nagy kutyák között rendezett viadal. míg egyik medve megölt egy őt ingerlő lovászt. Tacitus írja. hogy ő is részt vesz a szertartáson. ahol az arra érdemes vadászkutyákat szintén megünnepelték. szertartásossággal minden adakozó jelenlétében feláldoztak. rájuk hárítják a gyilkosságot. azután a koponyát szertartásosan szent helyre teszik: templomkunyhó padkájára. hogy keresik a szellemük kiengesztelését.86 A cirkuszi mutatványoknál gyakran láthatunk idomított medvéket. A legtöbb északi népnél megfigyelték a medvekultuszt vagy legalábbis maradványait.

hogy tolvaj módjára törtek be a házakba és mindent átkutattak. felfűzött medve és farkasfogakat hordtak. a csúf és az ijedség elűzésére a pásztorok kilyukasztott. medvevadászati jelenetekről. Az ősember tűzhelyei körül talált feltört csontok. Armăşoaia (Vaslui megye) mellett találtak olyan szkíta mintára készült bronzplakettet.5 cm széles teljesen simára csíszolt kopási felületeket találtak szemfogakon. Az utóbbi évszázadokban még használták a medvebőrt lakásdíszítésre. (VÉRTES. a medvecsont-hangszerek a medvekultusz szolgálatában állottak. hogy éppen azok az őskőkori csoportok készítették fuvoláikat barlangi medvecsontokból. messziről megszólította és rábeszélte. 1957. A szerszám segítségével az ember létfenntartása alapvető szükségleteit elégíti ki. szívós metsző.87 napjainkban is rendeznek medveünnep-fesztiválokat. hogy mágikus erejű dísztárgyak voltak. amelynek hiányát a valóságban érezte. a medvekultusz legősibb bizonyítékai. melyeken virágmotívumok között számos állatrajz található. Ezeket a fogakat valószínű a nyersbőr tisztításánál a zsírréteg lekaparásakor kaparónak használták. lefekvés előtt medve vagy farkas szőrével kell befüstölni. ha bennszülött találkozott medvével. amelyben a több zoomorf forma között jól kivehető három medvefej. mint például: madarak. hogy a fog az asztallapján megállítható a lekoptatott részen. segélykérést a tudatlanságból fakadó erőtlenségben. A késői római korból Romula és Sucidava mellől cserépedényeket ástak ki. de praktikusságát nem. gyakran egészen a fog közepéig bevágódva két cm szélességben. A késői neolitikumból Cetăţeni helység mellett olyan temetkezési helyeket tártak fel. öltözködésre. Legrégibb nyomai az ember vallási elképzeléseinek. amelyekben medvecsontokat. hogy tartsanak barátságot. század elején ősi medvekultusz érdekes bizonyítékait fedezték fel Svájc és Ausztria barlangjaiban. Apor Ta- . A kezdetleges művész az önmaga alkotta képzeletvilágban véli megtalálni mindazt az erőt. mindig ugyanazt a részt fordítva befelé. Feltűnő. a szerszám viseli készítőjének a környezetéhez. szarvasok. HAJDÚ–MOHAROS. A bátorságért. amelyeket a jégkorszaki ősember szerszám gyanánt használt. Más fogak tengelyére haránt irányban húzódó mély barázdák vannak éles széllel. Valószínű. A barlangi medve kemény. NANIA (1977) Argeş környéki szokásokat ír le a medvével kapocsolatban.és medvefogakat találtak. annyira finoman lecsíszolva. eszközök mellett szabályosan eltemetett. A megijesztett gyereket este. Magyarországon az istállóskői barlangban találtak sziklahasadékokba erőszakkal bepréselt medvekoponyákat. A medvevadászat fokozatosan elveszítette kultikus értelmét. annak legyőzendő erőihez való viszonyát. főleg vaddisznó. elszenesedett búzát és bizonyára valamikor bort tartalmazó cserépedényeket találtak. A XVII-században Kamcsatkában szokás volt. Szükségét érezték a medve barátságának. A fog elhajló hegyét letörve – sok mixnitzi medvefogon látható –. A XX. Néha 6 cm hosszú és 1. a megmaradt rész teljesen beleesik az ököl ütési irányába. Romániában számos helyen találtak ilyen fogakat paleolitikumi és neolitikumi rétegekben. A kép az ősember félelmeit. Európa-szerte számos barlangrajz tanúskodik medveábrázolásról. A mixnitzi barlangban olyan medvefogakat találtak. mert ezek olyan szemtelenek voltak. A római korból Poiana Tecuci helységben olyan kilyukasztott ezüstlemezbe foglalt.és szemfogai alkalmasak voltak bizonyos munkálatok elvégzésére. az ismeretlennel szembeni gyengeséget fejezi ki. Nem ritka a háromlyukú medvecsont-fuvola. 1993). medvék. amelyeknél a medvekoponya-temetkezést és a medvekultuszt találjuk. felfordítottak. amikről feltételezik. barlangi medvebocs combcsontjából. kövekből rakott sírkamrába zárt medvekoponyákat találtak.

klérusi. oroszoknál. 1904). szív és korona körül csillagokat láthatunk. kelyhen található. A medvezsírt a gyógyászatban használták. szív és korona páncélos karban. A csíktusnádi Betegh család címere: kék pajzsban. Máramaros címerében két lábon ágaskodó medve van. Bern. vadászélmény zoomorf figurái között találunk medvét. Számos használati tárgyra vésett. baljában korona van. A protestanizmust ábrázoló medve Bernből származik. A medve baljával. de Renesse által 1895-ben kiadott „Dictionnaire des Figures Héraldiques” nyomán 825 európai híres ember vagy úri család címerében találunk medvéket. a vitéz pedig jobb kezével egy dárdára támaszkodnak. Európa-szerte számos helységnévbe beolvadt. Marosvásárhely részére Bethlen Gábor a székely nemzet régebbi címerét adományozta: kék pajzsmezőben kivont kardra szúrt medvefej. előtte magyar vitéz áll. Egy 1682-ből való csíkszeredai lőporszarun tréfás vadászjelenetet ábrázoló. belgáknál. -mancsot. 1900.. karcolt vagy rajzolt mágikus jel. rómaiaknál. a fenyőt jobbra-balra lengető medve a katolicizmust űzi. galloknál. (SZÉLL. az úri házi bútorok és szobapadlózat bölény –. kalpag. zöld téren vörös öltönyű vitéz által keresztülszúrt álló medve. amelyben előfordul a medvenév. csak medvefejet. Ungvár. Az utóbbit Venceslav Milka festette meg. jobbjában karddal. 1975). olaszoknál. Medvealak számos kézművesedényen. de gyakrabban medvebőr szőnyeggel boríttatott. lovagrendi. A Th. A magyar Helységszótár (1913) tíz magyar helységnevet sorol fel. Berlin. melyen két kétlábon álló. -karmokat. franciáknál. nyeregtartó. erő jelképeként tisztelték. Az idős görgényvölgyi „Drugău”-t Áprily Lajos. első lábbal támaszkodó medve áll egymással szemben. Az „úri” lőportartók sorába tartozó porszarun a díszített mező legnagyobb részét egy vadász és a hátsó lábain álló medve szembenéző. míg az Ágota helységében a kétlábon álló medve botra támaszkodik. 1941). Németországban 1382-ben Zsigmond herceg „Aranymedve Rend”-et alapít. városi. fertilitás. A makfalvi Albert család címere kék pajzsban. Azonkívül kacagány. Bruges címerében találhatunk medvét. A vadászati rituálé szellemi kapcsolata az istenséggel a művészetben és az irodalomban a későbbi korokban megmaradt. zöld dombon álló természetes színű medvéből áll. medvefejet. melyből félmedve és féloroszlán emelkedik ki (PÁLMAY. A vargyasi Máthé család címerén a kék pajzsban álló medve jobbjában egyenes kard. az első két lábára támaszkodva ülőt. számos családi címeren és mint ornamentáció ex libris-eken gyakran szerepel. A székelyudvarhelyi címerben a páncélos karban lévő kardra szúrt medvefej. egyenes háttal ülőt. Frigyes német császár „Saint–Gall Rend”-je szintén medvét ábrázol. Nemzeti. spanyoloknál. medvét. természeti elemekből alkotott figurális kompozíciót láthatunk. németeknél. Kelet–Karélia. 1990) írja: „. Madrid. hollandoknál. Láthatunk négy vagy két lábon álló medvét. II. A körösi Ferencz család sisakdíszén korona van.. Csak a német helységnevek közül 88-ban találunk. amely 1836-ban „Albert Aranymedve Rend”-dé alakul. A sófalvi Illyés család címerében kék pajzsban álló medve van. . Egy ExLibris-en találták meg a Stîrcea család címerét. pisztolytok s a téli gúnya is abból készíttetett”. Számos érme és bélyeg visel medvefigurát a görögöknél. A heraldika szerint a medvét az előrelátás. az elfoglalt helyének fontosságára utal.88 más (ÚJFALVI. svájciaknál. vitatkozó alakjai töltik ki (MOLNÁR. és találhatunk színezett szemű. nyelvű vagy karmú medvéket. a görgényi „öreg Vasile” medvevadászt Petelei István az irodalomban örökítette meg. A medve ábrázolásának sokfélesége a kompozícióban.

Die ungefähr aus 8000 Tieren bestehende karpatische Population aus Rumänien stellt bezüglich der Nahrunganschaffung einige Probleme. . Die Muttertiere leben nahe den männschlichen Siedlungen zusammen mit den Jungen in größerer Sicherheit als zwischen Artgenossen. die in Rîuşori aufgezogenen und in die Wildbahn ausgesetzte Jungbären und deren Nachkommenschaft. bewohnt. die schon Zeichen einer Wurzellosigkeit zeigen. Das Weibchen wird mit drei ein halb Jahren Geschlechtsreif und zu einer Begattung kann es nur jedes zweite Jahr kommen.und Nadelwälder bis zu den Alpenmatten. Noch im Jahre 1952 wurde Bulgarien mit 1200 Exemplaren als dichtestes Gebiet angegeben und Rumänien stand mit 1000 Bären an zweiter Stelle. was wieder zu einer Identitätstörung führen kann. sondern auch im Kannibalismus der Jungen und schwächeren Artgenossen gegenüber.6/ 1000 ha bis 2. Das Männchen ist gelegentlich Polygam. Die Individuendichte und das besiedelte Territorium ist während des ganzen Jahres dasselbe. wegen dem Verhältnis zwischen den Geschlechtern und eine zeitliche Verschiebung der Geburte vorkommen kann.89 ÜBER DEN KARPATISCHEN BRAUNBÄR Zusammenfassung Der Braunbär ist das größte Raubtier Europas. Die Begattung erfolgt im Mai–Juni. Obstgärten und Plantagen wo dann die Fluchtdistanz nicht mehr eingehalten wird. Bei Bären die Luderplätze und Mülldeponien besuchen ändert sich die Fluchtdistanz in eine Vorsichtsäusserung um. Die Ernährung gibt dann oft Anlass zur Aggression. auf Beobachtungen und auf die uns zugängliche Fachliteratur. wird Europa nur durch den Braunbären besiedelt. da sie ständig wichtig ist.und Căliman-Gebirge – können wir feststellen. die Dauer der Trägigkeit beträgt 7–8 1/2 Monate.56/ 1000 ha. besuchen Getreidefelder und Obstgärten. daß der Bär auch für ihn nicht spezifische Lebensräume besiedelt. Zu dieser Zeit besuchen sie Wälder mit reichen Erträgen von Eicheln und Bucheckern. haben zu einer Schichte innerhalb der Population beigetragen. Diese breite Zone umfasst Eichen-. abgesehn vom Herbst. betteln sogar an Landstraßen. Die hier aufgewachsenen Nachkömmlinge führen die erworbenen und veränderten Verhaltungsweisen weiter. Die Siedlungsdichte schwankt zwischen 1. Der größte Teil hält keinen Winterschlaf. Wenn wir das untersuchte Gebiet betrachten – daß besonders einen Teil der Ostkarpaten umfasst: Gurghiu. Schon 1979 stand Rumänien mit 5700 Tieren an erster Stelle. Aus dieser Übervölkerung geht hervor. Der stark angewachsene Bärenbestand. Der allzustarke Schutz des Bestandes kam nach dem Jahre 1989 in eine fast vollkommene Verweisung. das hier der Bär Lebensräume zwischen 300 und 2000 m ü. Sie fürchten sich nicht den Menschen. wenn auch auf die nördlichsten Teile des Kontinentes auf Treibeis gelegentlich Eisbären verschleppt werden. Der Bär ist in erster Reihe Pflanzenfresser und die Bezeichnung „Raubtier” beziecht sich eher auf seine Stellung im Tierreich. Die Monogamie der Bären ist nicht eine vollständige. Diese Schwierigkeit wird noch durch das einstellen der Futterstellen erhöht. Die Zerstörung der Populationsstruktur zeigt sich nicht nur in der Aggressivität. Unsere Arbeit stützt sich auf ein reiches Material von Jagdtrophäen (über 140 Exemplaren). Misch. wenn oft Wanderungen von mehreren Kilometern unternommen werden. rauben Haustiere. Die nötige Menge und Qualität der Nahrung bestimmen die Größe des besetzten Gebietes und zugleich auch das agressive Verhalten. M. besuchen in der männschlichen Umgebung Mülltonnen.

spinnen später wenn sie schon groß sind brummen sie und heulen. wenn es mehrere sind. sondern um eine Beruhigung der . Das Fasten von 60–80 Tagen bringt mit sich. den aggressiven Drohungen. Damit es nicht zu unnützen Kämpfen kommt. Am besten ausgebildet ist der Geruchsinn. weniger das Sehen und das Gehöhr ist auch gut. dann sogar weniger. manchmal erheben sie sich auf zwei Beine und schreiten so vorwärts. Sechs–sieben Monate lang werden sie gesäugt. Das neugeborene Junge hat ein Gewicht von 4–500 g. auch Tollwut. Verdauungsstörungen. Wie leicht Jungtiere zu behandeln sind. der aber kein letargischer Zustand ist. Es ist ja bekannt. Jungbäre aber sind dressierbar. Gewöhnlich zotteln sie langsam einher.90 Die Jungenaufzucht erfolgt ausschließlich durch die Bärin. Orientierung und Kenntnis der Umgebung wird ihnen vermittelt. sie sind fähig aus den Geräuschen des Waldes. Auf einer Strecke von einigen zehn Metern können sie eine Geschwindigkeit von 50 km/h erreichen. Bären orientieren sich nach bekannten Gelendemerkmalen. auf Gefahren aufmerksam gemacht. bergauwärts bewegen sie sich besser und abwärts rollen sie manchmal einfach hinunter.und Morgendämmerung am aktivsten. am Ende des zweiten Jahres können sie 80–120 kg wiegen. weicht der schwächere weniger aggressive aus. Es ist anzunehmen. Bis zum Herbst erreichen die Jungen ein Gewicht von 25–50 kg. Revierabgrenzung. Auf Bäume klettern sie gut (besonders die Jungtiere). Dem stärkeren. Das Fehlen der Nahrungsmenge und die Schwierigkeit der Anschaffung bei hohem Schnee. die fremden Stimmen abzusondern. Auch sind viele Parasiten bekannt. Meist sind es Fichten die zur Paarungszeit starke Kratzspuren und abgerissene Rindenstücke aufweisen. Die Aggressivität des Muttertieres dient zur Weitergabe der Erfahrungen. Ihr Gang erfolgt mit entgegengesetzten Beinen. haben sich gewisse Drohverhaltungen ausgebildet. können aber auch gut galoppieren. sie werden in die Nahrungssuche eingeführt. Während des Winterschlafes verlangsamert sich die Entwicklung. Der Braunbär verträgt die Gefangenschaft schwer. Der Bär führt ein nächtliches Leben ist so in der Abend. All diese Stimmäusserungen geben eine Kommunikation oder eine seelische Lage wieder. Bei Răstoliţa am „Lisztes” fanden wir auf einer nicht großen Fläche (600 ´ 50 m) 133 „Bärenbäume”. daß das Körpergewicht um 10–15% sich verringert. Die Aggressivität ist eine zeitaufwändige Sache und dem aggressiven Individ bleibt nur wenig Zeit und Gelegenheit für die Arterhaltung. noch um Stärkedemonstrierung der Männchen oder Verständigung zwischen den Geschlechtern handelt. In der Fachliteratur sind mehrere Krankheiten erwähnt die den Bären belasten können z. da die junge Generation dadurch den Schutz genießt und trägt zum erlernen des Angriffes oder der Verteidigung bei. ähnlich wie junge Hunde. nehmen aber inzwischen auch andere Nahrung zu sich. zwingen die Bären zum Winterschlaf. Merkwürdig und oft disputiert wurden die sogenannten „Bärenbäume”. sondern es wechseln längere Schlafperioden mit kürzeren Pausen. In der ersten Zeit winseln die Jungen. Die Jungen spielen sehr viel neben dem Muttertier. daß es sich hier nicht um Krallenwetzen. Im Trab setzen sie ihre Beine entgegengestzt. daß Bären bei Zirkusvorstellungen fast immer einen Maulkorb tragen. so schwer und unzuverlässig sind sie später. Wachseinperioden. Um ihre Rangordnung kennen zu lernen genügt wenn man die Begegnung von zwei Bären beobachtet. B. Mit dem Muttertier verständigt sich das Junge durch muksende Laute.

Sowohl die Legenden. lassen eine Trennung in mehrere Typen nicht zu. Für die Jagdwirtschaft ist es von großer Wichtigkeit das optimale Verhältnis zwischen den Geschlechtern. was die Stabilität der Population sichert.und Wildwirtschaft müßte man die Trophäenmanie auch etwas absetzen. Man muß in Betracht nehmen auch das Verhältnis zwischen den Altersklassen. Es wurde der Mittelwert und dessen Mittlerer Fehler. In zahlreichen nationalen städtischen. Die Übergänge die sowohl in den Maßen. die Streuung. Kohl– Stugren (1983). Die letzten Jahrzehnten bewiesen die negative Auswirkung auch auf diesem Gebiete und bieten ein Beispiel dafür. Unsere Werte zeigen keine wesentliche Unterschiede gegenüber denen die von Almăşan–Vasiliu (1962). verschiedenen Knochen. also Nahrungsund Kleidungsbedürfnis und wurde erst später ein sozio-biologisches Problem. kann auf die starke Vermehrung des Bärenbestandes zurückgeführt werden. Auch im Frühjahr 1994 fanden wir ab der selben Stelle wieder viele „Bärenbäume” doch viel wenigere als im Vorjahr. angeschossene. Schädeln. Für die statistische Auswertung konnten 27 Maße von einem Schädel genommen werden. der Vorsicht und der Kraft benützt. Vasiliu–Stănescu (1983) und Rösler (1984) angegeben wurden. Diese Methode erlaubt die Variation graphisch darzustellen. als auch dem Schmalz vermutet. Aus der Volkstradition und Bräuchen geht eine gewisse Verehrung des Bären hervor. In der Heraldik wurde der Bär als Vorbild der Fertilität. in die Enge getriebene Bären wurden dem Menschen gefährlich. Der Braunbär stammt vom Ursus etruscus ab. Unter den vielen Jagdmethoden wird jetz die Treibjagd und der Anstand am meisten praktiziert. konnten wir durch die von Reményi (1954) angewandten Profilpolygone demonstrieren. daß die angegebenen Werte in den weit meisten Fällen von ausgewachsenen. Aus Rumänien sind von 32 Ortschaften Bärenreste aus verschiedenen Schichten durch Paläontologen entdeckt worden. der Variationskoeffizient als auch der kleinste und größte Wert angegeben. als auch der Verälterung der Population. Wir konnten Schädel von 90 Männchen und 50 Weibchen vermessen. vorbeugen der Übervermehrung. In der Jagd. daß auch ohne Waffen dem Wildbestand Schaden beigefügt werden kann. Der Schaden den der Bär in Haustieren. ritterlichen. die Mittelwerte hingegen nur recht wenig. Wirtschaften verursacht. Die Verschiedenheit der Schädel innerhalb der Art. klerikalischen und FamilienWappen oder an Ex Libris können wir die Figur des Bären entdecken. als auch in ritualen Bärenfeste – die bis kurz bei den Seklern bekannt war – ist der Bär anwesend.oder am Luderplatz ausgeübt.91 stark beanspruchtem Nervensystems. der im unteren Pleistozen auftretendem Ursus-Gattung sich ablöste. . Da aber unser Material reicher ist. als auch in der Form sich zeigen. Das Verhältnis Mensch – Bär war zuerst nur ein rein wirtschaftliches. Als Trophäe wird die Decke und der Schädel angesehen und seit 1964 wird an erste Stelle der Schädel gesetzt. oder die Bärin die ihre Jungen führte. basilar und frontal – Ansichten in einer einzigen Ebene gezeigt sind. Am häufigsten wird die Jagd am Köder. Von den untersuchten Schädeln (69 ♂♂ und 34 ♀♀) erreichten (73 55 ♂♂ und 18 ♀♀) die Werte einer Goldmedaille und dies beweist. Nur verwundete. wo wir auch die Bilder der Schädel beifügten. da die drei – sagittal. Rösler (1972). Diese Profilpolygone wurden am Computer ausgearbeitet. adulten Tieren stammten. Unter den vielen Jagdtrophäen waren viele „Goldmedailler Bären” vertreten. Kultische und heilende Eigenschaften werden den Bärenzähnen. verschieben sich etwas die Grenzwerte.

–COTTA. – SCĂRLĂTESCU. ALMĂŞAN. H.–ILIE. AXENTE. Kriterion. Braşov. A.România. A. Leipzig. Intern. BRUGNOLI. D. G. ALMĂŞAN. 2. (1888): Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestande. BACHOFEN von ECHT (1939): Der Bär. Budapest. XLI. H. (1966): Az élőlények fejlődése. H. ALMĂŞAN. 4. Ed. (1988): Bonitatea fondurilor de vînătoare şi efectivele optime la principalele specii de vînat din R.–POPESCU. (1967): Zur Kenntnis des rumänischen Karpatenbären. E. BUICAN. vol. BOGOESCU. Bucureşti. V. (1979): Bonitatea terenurilor de vînătoare pentru ursul brun (Ursus arctos L. – STUGREN. f. V. (1967): Recoltarea şi valorificarea vînatului. C. – DABIJA. Natura. A. (1942): În jurul nutriţiunei. Studii şi Cerc. (1980): Atlas zoologic. Bukarest. (1929): Az állatok világa. marsicanus). ALMĂŞAN.–VASILIU. N. C. BOTEZAT. (1967): Ursul–obiectiv vînătoresc. S. A.92 IRODALOM ALMĂŞAN. Kolozsvár. Verh. E. ALMĂŞAN. A.) în România. A természet XLIII. Művelődés.P. Bucureşti. H.–POPESCU. (1992): Egy urbanizálódó medvepopuláció. T. (1961): Principalele specii de vînat din R. BREHM. Gh. Agro–Silvică. (1960): Ursul. – SANIELEVICI. vol. BOTEZAT. o problemă vînătorească şi ştiinţifică. zu Hermannstadt. H. Bucureşti. C. (1942): Et in arcadia ego sau pe romăneşte: m-am întîlnit şi eu cu ursul.R. (1953): Zoogeografia. BRELAND. BODEA. Budapest. Bucureşti. 7. Natura. P. Silviculturii. genetică şi ameliorare. Elbeszélések. A. Carpaţii. 7. Braşov. B. (1977): Magyar Encyclopedia. (1965). XXXVIII. vol. Bukarest. D. P. sieb. (1977): Fenomene biologice legate de popularea suplimentară a unor terenuri cu urs (Ursus arctos arctos L. O. farkasok. (1963): Contribuţii la cunoaşterea răspîndirii şi biologiei ursului (Ursus arctos L. BARASH. A. (1960): Érdekességek az állatvilágban. Ed. Bucureşti. E. BERGER. 4.) în Carpaţi.P. Simp. BIELZ. A. Naturw. V. APÁCZAI CSERE J. Budapest. Min. (1942): Ursul carpatin. Intern. Agro-Silvică. XII. 10. Mitteil. 1. XXIII. E.S.. Did. BĂNĂRESCU.–BALUŢIA. Bucureşti. H. şi Ped.S. 5. sieb Ver. Naturw. ALMĂŞAN. Ed. 11. 1. C. A. . BEIER.) în R. Budapest. (1979): Ursul brun în Abruzzi (Ursus a. V. Carpaţii. Fecskék. zu Hermannstadt. f. E. (1993): Görgényszentimre nevezetességei. Ed. Bucureşti. Acta Theriologica vol. LXIV. (1980): Szociobiológia és viselkedés. XXXV. Agro–Silvică. M. BIRÓ D.. P. D. animal insuficient cunoscut. H. Ver. „Ursul brun” (Ursus arctos). E. C. „Ursul brun” (Ursus arctos). A.S. BOBRINSCHI. Carpaţii.R. (1992): A marosvécsi vár és gazdái. ÁPRILY L. H. a reproducerii şi a ibernării ursului. Tud. Simp. Did. Studii şi Cerc. ALMĂŞAN.P. Mitteil. BIRÓ D. şi Ped. (1969): Biologie generelă. Móra Ferenc. Budapest. Művelődés. Könyvkiadó. Ed.P. (1914): Die Fauna der höheren Wirbeltiere Siebenbürgens in den letzten 40 Jahren. AL. L. őzek. Verh.

1. COTTA.–POP. E H L (1990): Gute Bären. M. . Agro–Silvică.–NECRASOV. M. Atheneum Kiadó.R. (1979): Capturarea şi creşterea în captivitate a puilor de urs în vederea populării fondurilor de vînătoare. (1979): Orvosi biológia. „Ursul brun” (Ursus arctos). 2.P. Bucureşti. (1969): Vînatul României. GRASSÉ. FENGEWISCH. M. R. P. V. GOANTA. Intern. T. XIX.–ÁBRAHÁM S. Carpaţii. FREIDER. (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România. 10 GEORGESCU. Bucureşti. (1928): In den Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens. J. N. V. S. Tg. A.und Schwarzwildbestände. Ed. München. A. 5. Ed. V. Intern. J. CYRANO (1922): Egy párbaj a rengetegben. II. D. S. Grenoble. Budapest. L. Ştiinţ. (1968): Grossraubwild in Europas Revieren. V. P. S. HAIMOVICI. Kolozsvár. P. O. – BODEA. (1942): Ursul Carpatin. (1967): Drumuri de toamnă ale ursului.S. P. Braşov. Albatros. (1979): Raport asupra urşilor din Pyreneii francezi. G. S. P. V. şi Encicl. Trav. A. Stuttgart/Bern. biologie. V.–GYURKÓ. Medicina Könyvkiadó. COTTA. Anal. Acad. M. (1970): Ursul şi lupul în Carpaţii noştri. COUTURIER. Bucureşti. V. Ver Neumann. FLORSTEDT. fasc. Ed. Cuza” Iaşi. D. I. FLORSTEDT. (1955): Traité de zoologie-anatomie systématique.–GROSSU. (1964): Le gibier des montagnes françaises. CERNOVODEANU. d'hist. (1956): Geografia animalelor. GILBERT. (1908): Mendemondák a természettudomány köréből. Agro–Silvică. „Gr. 12. B. GEORGESCU. M. (1963): Contribution ŕ l'étude morphologique et zoogéographique de l'ours brun dans le néolithique Roumain. M. CRAINGHEAD FRANK. G. HAIMOVICI. Wild und Hund. Bucureşti. 3. Mureş. J. V. 3. Mammifčres. S. Simp. I. C. M. J. M. (1942): Urşii. (1967): Radiobeobachtungen an Grislybären. Das Tier. „Ursul brun” (Ursus arctos). Z. GEORGESCU. Budapest DANETI. XVII. Tom. T. A. (1968): Anatomia comparată a vertebratelor. DALMADY. GEORGESCU. Bucureşti. CSABA GY. Basel. A. COUTURIER. Ed. Univ. FELSZEGHY Ö. Dacia Könyvkiadó. N. CHINDREA. Ed. Ştiinţ. DORNESCU. vol. (1989): Mamiferele sălbatice din România.P. Simp. (1954): L'ours brun (Ursus arctos L. I. COMSIA. (1980): Ursul din Carpaţii României. Braşov. A. R. (1961): Biologia şi principiile culturii vînatului. H.. Nat. 2. D. Ş. Tom. (1942): Cum urmăreşti ursul? Carpaţii.93 CĂLINESCU. (1963): Studiul resturilor osoase de carnivore descoperite în aşezarea de la Stînceşti. – LATES. P. Antipa” vol. Neudamm. (1970): Ursul în Sud-estul podişului Transilvaniei. P. „Al. Ed. M. M. (1969): Economia vînatului şi salmonicultura. Bucureşti.). 2. (1967): Zoologia vertebratelor. GEORGESCU. IX. (1976): A biokémia alapjai. (1971): Monografia Gurghiului. Wien. Carpaţii. Vadász Újság. Bucureşti. GOTIA. Mus. Ed. P. IV. A. Arthaud. Z. Bucureşti. V.

(1982): Viselkedések az állatvilágban. Bd. J. Ed. 1758. Z. 40 Jahrg. Urania. E. 5. LEUNIS. P. pt. XVI. LAMBRECHT. Budapest. (1970): Salamon király gyűrűje. Braşov. Dante Kiadó. P. (1970): Ursus spelaeus şi vînătoarea preistorică. Marosvásárhely. P. München. 1758 – Braunbär. Bukarest. Univ. W. Cons. – pe teritoriul R. S. sp. Kriterion. XXII. Akad. Tierkunde Dresden. Carpaţii. Tud. S. ST.–BUTNARU. Şiinţ. Mitteil. Évkönyve. A. HAJDU–MOHAROS J. G. Ceres. Ed. Könyvkiadó. Ursus arctos arctos Linné. – in Handbuch der Säugetiere Europas. . V. Budapest–Uzsgorod–Bratislava. Nat. V. LADO. 6. B. S. Budapest. Budapest.S. Sepsiszentgyörgyi Tart. MANIŢIU. NANIA. „Al. „Ursul brun” (Ursus arctos) Braşov. ed. 24. (1957): Bären und Bärenbäume. O. (1981) Plovdiv. 10. 38. R. R. Búvár. V. N. JABLOKOV. Bukarest. O. Bucureşti. XI. S. LORENZ. LINDEMANN. (1969): Căliman–Bîrgău.) aus Rumänien. (1983): Kraniometrische Untersuchungen an Braunbären (Ursus arctos L. KORODI – GAAL J. JACOBI. (1942): Cum atacă ursul. I. KÁROLI G. JERGUS. Hannover. Simp. Ed. I. 5.. J. (1993): Ursus arctos Linnarus. Bucureşti. IONESCU. Aula–Verlag Wiesbaden. 2. MOLNÁR I. Abhand. KATALOG der Jagdtrophäen. Budapest. JAKUBIEC. Csíkszereda. 10. MANIŢIU. (1991): Szent Biblia. Budapest. Anal. (1977): Válogatott tanulmányok. K. K. 12 MÁRKOS GY. V. S. NAUM. Bucureşti. f. (1979): Dare de seamă asupra urşilor din Slovenia. (1979): O contribuţie privind efectivul de urşi în Slovacia.94 HAIMOVICI. Gondolat. (1976): Beitrag zur Kenntnis der Milchmolaren der Untergattung Ursus Linné. KOHL. (1965): Răspîndirea geografică a ursului brun Ursus (Ursus) arctos L. Gondolat. ST. Leipzig/Jena. Heft 2. T. – STUGREN. Intern. (1968): Vertebratele din România. Acad. MIHĂILESCU.Ştiinţ. S. România în holocen. (1963): Amănunte despre urşii din Făgăraş. Simp. Tom. Intern. Természet Világa. porszaruk rajzai. 11. LORENZ. Múz. Säugetierk. HOCHSTRASSER. MICLEA. (1970): Biologia populaţiilor. H. XIII. (XV). Mus.R. (Ursul brun (Ursus arctos). P. (1990): A fejlődés regénye. – CONNELL. (1981): Új földesúr. I. Bucureşti. és Encikl. HAMAR M. XXV. 1758. H. Bucureşti. MOLNÁR I. Móra Kiadó–Kárpáti Kiadó–Madách Kiadó. Bukarest. I. Zool. K. JÁNOSSY D. Kiadó. Mitteil. (1955): Népi vadfogási módok az Ivópatak környékén. 12. (1960): Contribuţii la biologia ursului din Carpaţii Meridionali. JÓKAI M. MACAROVICI. (1953): Zur Rassenfrage und Fortpflanzungsbiologie des karpatischen Braunbären. (1975): Csontkarcolatok. p. 254–300. (1970): Rádiomegfigyelések grizzlimedvéken. Creangă Kiadó. fiz. A. (1926): Az ősember. (1968): Geologia cuaternarului. (1993): Utazás obi-ugor nyelvrokonainkhoz. (1860): Synopsis der Naturgeschichte des Thierreiches. Säugetierk. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Staatl. MacARTHUR. (1984): Az állatok viselkedéséről. Sofia. Cuza” din Iaşi. R. Ed. Stuttgart. (1977): Istoria vînătorilor din România.

ziar. „Ursul brun” (Ursus arctos). 1758) der rumänischen Karpaten. I. D. V. Gondolat Kiadó. H. R. „Ursul brun” (Ursus arctos). PETZSCH. (1969): Uránia állatvilága. V. Ştiinţ. 2. 6. POP. V. Vadászati útmutató. (1979): Ursul brun (Ursus arctos L. 87. – CAZACU. Böhlau Verlag. 1–2. 12. A. Bucuresti. 8. egy új koponyamérési eljárás. (1972). XII. R. Atacul mascat al unui urs. (1942). Simp. XXII. Carpaţii. Budapest. 1. V. POPESCU. NEMESKÉRI KISS G. Simp.– GLOSER. Gh. Sp. (1964): Instantanee din viaţa animalelor. NIKOLITS Gy. Marosvásárhely. 7.–BUTNARU. Carpaţii.) în România. Bucureşti. magatartás az állatvilágban. RÖSLER. Siebenbürgisches Archiv. NEDICI. 2. Ştiinţ. A. POPOVICI. Carpaţii. RAPAIČ. (1990): Ott. Gh. (1990): Zu viele Karpaten–Bären! Jagdparadies Rumänien quo vadis? Wild und Hund. R. Band 18. C. NEDICI. . H.–ALMĂŞAN. (1942): Timpul de imperechere al urşilor din Munţii României. P. (1904): Marostorda.–SCĂRLĂTESCU. R. Budapest. (1942): A hivatásos vadász. Pannon Könyvkiadó. Közl. Consideraţii asupra unor cranii de urs (Ursus arctos L. I. Wild und Hund. A. Wild und Hund. REMÉNYI K. „Ursul brun” (Ursus arctos). P. (1961): Criterii provizorii pentru determinarea bonităţii fondurilor de vînătoare din R. (1991): Offizielles zur Jagd in der Ceauşescu–Ära. Wild und Hund. G. Köln/Wien. Bucureşti. Simp. H. T. (1942): O vînătoare de urşi. NESTEROV. 8. RÖSLER. H. NEGRILA. „Universul” Bucureşti. (1991): Zu viele Bären. Pădurilor. Budapest.R. E. POP. Turism. kötet. NOTARIO. RADU. I. Braşov. (1979): Relaţii dintre om şi urs în Bosnia şi Herţegovina. Ed. I. Studii şi Cerc. NEGRUŢIU. Intern. „Ursul brun” (Ursus arctos).vármegye nemes családjai. I. 9. Carpaţii. Carpaţii. Inter. R. 5.95 NAUM. (1979): Consideraţii privind ecologia şi capturarea ursului brun în Carpaţi. (1942): Ursul. PIPER. C. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1941–42). Rev. 4. (1959): Din fauna noastră. Intern. PÁLMAY J. NEACŞU. NÉMETH J. S. V. POP. R. (1954): Profilpoligon. RÖSLER. D. PALUGYAI I. REMANE. (1989): Munţii Căliman. (1983): Viselkedés. – FELIX. A. Ed. RÖSLER.P.–NESTEROV. Intern. Ed. 12. Tip. Budapest.) din Carpaţii României. Simp. Intern. 4. Simp. Biol. Budapest VI. ) recoltate în Judeţul Bistriţa–Năsăud.–ALMĂŞAN. PÁLMAY J. E.–COTTA. Z. Braşov. Braşov. túl a rácson. (1942): O ipoteză referitor la două specii ale ursului carpatin. I. (1978): Az állatok társas viselkedése. A. Kolozsvár NÉPRAJZI KALENDÁRIUM (1993). II. (1940): Istoria vînătoarei. Braşov. (1990): Bedauerliche „Rekorde”. (1979): Contribuţii la cunoaşterea Helmintofaunei ursului brun (Ursus arctos L. (1953): Din viaţa ursului brun. (1900): Udvarhely vármegye nemes családjai. A. R. RÖSLER. PROCA. (1942): Sfatul ursului. Braşov. Székelyudvarhely.–CIOLOFAN. L. RÖSLER. (1984): Beiträge zur Kenntnis des Braunbären (Ursus arctos L. Dacia Könyvkiadó. Művelődés. Natura. (1979): Referat asupra ursului brun din Spania. Carpaţii.

SZÉKELY F. Ed. Budapest. Bucureşti. Kiadó.) din Munţii Gurghiului. STOLLMANN. 2. P. TERMÉSZETTUDOMÁNYI LEXIKON (1969): Akad. (1968): Bemerkungen zur kraniometrischen Charakteristik der westkarpatischen Braunbären – Ursus arctos Linné. (1991): Der rote Vampir. egyház könyvtárában. Jena. V. (1962): Mamiferele carnivore din R. Bucureşti. II. Did. Folia Zoologica. von A. SPIESS. Ed. STUGREN. (1933): Die Wildkammern des Retezatmassivs. (1979): Urşii mari ai lumii. Lucr. Mus. Ed. N. kígyó-ünnepe a székelyeknél. A. et col. Albatros. Braşov. Univ. „Ursul brun” (Ursus arctos). Cuza” Iaşi. (1965): Poznamky k rozsiremin a taxonometrii mäsozravkov (Carnivora) na severozapodnum Slovensku. (1970): Fiziologia animalelor şi a omului. şi Encicl. (1972): Date asupra caracterelor şi densitatea urşilor (Ursus arctos L. B. SIEGERIST. I. Ştiinţ. (1965): Ecologie generală. Kézirat a görgényszentimrei ref.R. 40 (3): 215–229. Ştiinţ. Agrártud. (1873): Görgényszentimre leírása. Natur. XI. 12 STAVROS. (1986): Gyaloglat Erdélyben. Egyetem. STURDZA–SĂUCEŞTI. Bucureşti. A. Hamburg. M. Székelység. J. SZÉKELY NÉPRAJZ (1932): A medve-.–JITARU. Krafft Co. 26. „Al. g. B. de diplomă. Dr. Lucrare de diplomă. (1986): Grunlagen der allgemeinen Ökologie. Inst. Bucureşti. (1971): Prispevok ku kraniometrii medveda hnedého (Ursus arctos) v Karpatoch. Ed. (1933): Ursul. von A. SLADEK. B. 40 (4): 333–342. SZÉLL S. E. N. Bucureşti. şi Encicl. SPIESS. Irányító Prof. SAULEA. SLADEK. A. Drotleff A. (1967): Geologie istorică. A. Fischer Verlag. D. Z. STOLLMANN. TANKO. Hermannstadt. B. Nat. Gödöllő. 9. STUGREN.. J. Ed. J. STUGREN.P. . Slov. Doc. G. Nat. (1991): Kraniometrische Charakteristik der westkarpatischen Population des Braunbären (Ursus arctos) und Hinweise zu ihrer Subspezifischen Stellung. (1982): Bazele ecologiei generale. A. (1973): Variabilitás és allometriás vizsgálatok hazai Mustelidae-fajok koponyáin. V. (1961): Ursul carpatin – Contribuţii la cunoaşterea biologiei lui. Mus. J. STUGREN. Şt. SZÉKY P. Bucureşti. Deutsche Bibelgesellschaft. Rer. S. SCHOUTEN van der VELDEN. Bucureşti. Feider. Tud. Ért. (1992): Tierwelt der Bibel.96 ŞANTA. Ed. Bratislava. Simp. şi Ped. (1982): Probleme moderne de ecologie.P. SZENTIVÁNI M. Intern. Carpaţii. (1983): Fauna României. címere és lobogója. Tud. Praha. 3–4. I: Cuza” Iaşi. Ştiinţ. şi Ped. şi importanţa lor. SIMIONESCU. (1991): Wachstumbedingte Veränderungen Kraniologischer Masse des Braunbären (Ursus arctos) und Möglichkeiten ihrer Verwendung zur Bestimmung von Alter und Geschlecht. (1941): Városaink neve. I. (1967): Momente de vînătoare. Bucureşti. Budapest. Stuttgart. Európa Könyvkiadó. Did. SLADEK. Ed. Univ. (1974): Heraldika. Bratislava. „Al. Poligr. Biologia. W. évf. Folia zoologica. Ac. farkas-. XIV. Budapest. SEPSI. Lynx. STOICA. P. TRENSE. vol.

Sibiu. Inf. 37. WEBER. WITTING. WEIDWERK Der Gegenwart (1971).97 TRÓFEA KATALÓGUS (1971) Vadászati Világkiállítás. D. Stud. (1989): Beobachtungen zu Tagesruheplätzen und zum Ortswechsel einer individuell bekannten Population des Braunbären (Ursus arctos). Szépirod. Postdam. Bukarest. G. WEBER. 6. Gondolat Kiadó. Conf. URANIA (1969): Állatvilág (Emlősök). Budapest. Brukenthal. S. (1983): Biometrische Untersuchung der Bärenschädel (Ursus arctos L. G. ÚJFALVI S. (1939): Frate Nicolae. (1942): Ursul carpatin şi vînarea lui. D. Bacău. – STĂNESCU. (1988): Observations of Brown Bear Movements in the Hargita Mountains /Romania. VITA ZS. WEBER. Budapest. Com. WITTING. (1942): Ursoaica în bîrlog de iarnă. Budapest. C. Säugetierkd. (1992): Falusi leányok nevelése a régi vécsi várban (Báró kemény Anna családi feljegyzései). VERTES L. Könyvkiadó. Budapest. (1990): Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak. 5. E. D. Muz. Folia zoologica. (1957): Medveemberek krónikája. (1958): Hasznos és káros vademlősök. P. (1990): Emlékiratok. E. ÚJFALVI S. Jena. 1. 7. VASILIU. Gondolat Kiadó. Bear Res. and Manage. 7. Művelődés. VASILIU. P. Carpaţii. – SOVA. Hamburg und Berlin. Int. Budapest. WEBER. Ungarn auf der ersten Wiener Internationalen Jagdausstellung im Jahre 1910. Studii şi Comunicări. 3. Gondolat Kiadó. P. (1988): Beobachtungen zu gegenseitigen Begegnungen von Bären innerhalb einer individuell bekannten Population.) aus den Sammlungen des Jagdmuseums in Sibiu. (1957): Grundriss der biologischen Statistik. E. Kriterion. . VÁSÁRHELYI I. Fischer Verlag. Jena. Carpaţii. (1968): Fauna vertebratica Romaniae. G. Muz. Wien. VULCU.

98 .

............... 30 Orientierung......................... 47 Die Systematik des Braunbären ....................................................................................................................................................................................................... 49 Paläontologie................................................... 13 Ernährung................................ mozgás Magatartás Bioritmus Kommunikáció Fogság Betegség A barnamedve rendszertana Paleontológia Taxonómia Kraniológia A barnamedve vadászata A trófea Vadgazdálkodás Vadászszokások........ 6 Angaben zur Biologie des Braunbären........................................................... territorium ........................ Bärdarstellungen.....................................................................................................99 TARTALOM – INHALT Előszó A barnamedve földrajzi elterjedése A tanulmányozott terület Adatok a barnamedve biológiájához Biotop........................................... Jagdethik ..................... 41 Kommunikation ......................................... 15 Fortpflanzung............ 21 Jugendaufzucht ....................................... 75 Jagdbrauchtum.............................................................. vadászetika Az ember-medve viszony A medvékkel kapcsolatos mondák és szokások...... 24 Wachstum ........................... 92 ......................... medveábrázolások Németnyelvű összefoglaló Irodalom Vorwort .................................................... Lernen .... territorium Populáciodinamika Táplálkozás Szaporodás Ivadékgondozás Fejlődés Játék...................... 3 Die geographische Verbreitung des Braunbären ................... 51 Kraniologie .................................................. Bewegung .. 79 Bärengeschichten und -bräuche........................................................................................... 44 Gefangenschaft .............. 70 Die Trophäe .................. 44 Krankheiten................ 10 Populationdynamik .......................................................... 77 Mensch-Bär Verhältnis .................................. 73 Wildwirtschaft................................................... 32 Verhalten............... 83 Deutsche Zusammenfassung .............................................................. 53 Jagd auf den Braunbären ............... 35 Biorhythmus............. 10 Biotop.................................................................................................................................. 49 Taxonomie .................... 89 Literatur............................................................................. tanulás Tájékozódás............................ 26 Spiel.. 4 Das Untersuchungsgebiet ............

100 .

100 .

3 .