SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2

SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

Marosvásárhelyen .2 Megjelent A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Támogatásával Lektorálták: Nagy-Tóth Ferenc Sárkány-Kiss Endre Szabó Zsigmond ISBN 973-98092-0-0 Felelős kiadó: Sipos Gábor A könyv szerkesztője: Kürti Miklós Számítógépes szedés: Vargháné Nagy Erzsébet Számítógépes tördelés: Venczel Géza Készült a LYRA Könyvnyomda Kft nyomdájában.

koponyaforma és méret. Köszönetet mondunk Horia ALMAŞAN (Bukarest). Szerinte a növényevő medvék július – augusztus elején. Sergiu HAIMOVICI (Iaşi) és Rudolf RÖSLER (Regensburg) uraknak a rendelkezésünkre bocsátott szakdolgozataikért. viselkedés. a meséskönyvek dörmögő medveapóját vagy buta. Ahhoz. korántsem monográfiai szinten. A barnamedvét mindenki ismerni véli. alak-. valamint OLVEDI Gyulának a fényképek elkészítéséért.és növényevő medvetípusokat. barna-. A méret-. Dolgozatunk célja közelebb jutni ennek a nálunk annyira közönséges nagyvadnak a megismeréséhez. medve elnevezések nagyon bonyolítják. nehezítik a faj megismerését. A koponyákról felvett méretek statisztikai feldolgozása mellett 35 – nem kiválasztott – koponyáról profilpoligont szerkesztettünk a variabilitás jobb illusztrálhatósága végett. olyan állatnak. hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradványai alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak a csontozatát.és étrendbeli sokféleséget szeretnénk bemutatni az áttanulmányozott nagyszámú dolgozat és a saját anyagunk. ugyanúgy mint a tudományos munkánál. ugyanannyi medvekoponya méreteinek feldolgozása késztetett a dolgozat megírására. a ragadozók április–május közepén párzanak. vér-. és okoz még ma is. A bőrök szemrevételezése. mint a közönséges barnamedvénkéét. Az utóbbi négy évtizedben a szászrégeni preparátorműhelyben megfordult 144 medvetrófea. Az évezredek alatt felhalmozódott. a megfigyelt területről gyűjtött adatok mellett szólunk az 1993– 1994-ben „Lisztesen” (Ratosnya) látott különlegesen érdekes medvefákról. megfigyeléseink alapján. valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak. becsapható tenyeres-talpas állatát. SZÁSZ Adélnak és SEPSI István Árpádnak a profilpoligonok számítógépes megszerkesztéséért. Azokat a kétségeket szeretnénk eloszlatni. hogy megismerjük. július 30. 1994. Szászrégen. milyen valójában egy állat. amelyek szerint a többféle barnamedve fenotípust különböző genotípusba sorolja a szakirodalom. szigorúan a puszta tényekre kell szorítkoznunk. hogy többek között a párzási és szaporodási periódusukat is élesen elhatárolhatónak vélte. a felnőttek is jóindulatúnak. az állatkertekben vidáman játszadozó szőrgombócszerű medvebocsokat nem csak a gyerekek. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. megfigyelésből általánosított vadászelbeszélésekre alapozó túlbuzgóság feleslegesen terheli a szakirodalomban tájékozódni akarót. viselkedés. amely esetlenségével csak mulatságára van az embereknek. fekete-. pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. a rajzfilmek kedves medvebocsát. A szerzők . A rendkívül nagy változatosságot mutató szín. A kevés anyagból. szakembernek. szín-. örvös-. hosszúkoponyájú.3 ELŐSZÓ A gyermekkori játékmackót. A hangyász-. rövidkoponyájú stb. testalkat. a megfigyelések rendszerezését. kedélyesnek tartják. LINDEMANN annyira elkülöníthetőnek tartotta a vér.

Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztul.4 A BARNAMEDVE FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Az Ursus arctos faj mindig az északi féltekét lakta. A XVII. ábra. de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen (1. és 75. Németország délnyugati részén 1600 körül. a francia Alpokban 1912-ben és 1921-ben láttak utoljára medvét. Hollandia. Vestfália és Münster környékén 1445–1446-ban tűnik el. ábra). 1. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt. Ma az északi szélesség 22. Franciaország déli részén a Pireneusokban még ma is él. Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnik el. Sziléziában 1662-ben. században kiirtják a medvét. Poroszország keleti részén 1804-ben. A barnamedve földrajzi elterjedése és elszaporodása 1950 és 1990 között Angliában már a XI. Landeck és Schmalkaden környékén 1789-ben láttak utoljára. foka között él. Nagy Frigyes 1772-ben elrendeli országában a farkas és a medve teljes kiirtását. században megkezdődik a mai Németországban és szomszédságában a medve kipusztulása. Felső–Bajo- .

A huszadik század elején Romániában a legtöbb medve a Görgényi-havasokban. 1942). Bacău és Neamţ megyékben (NEDICI. Rîmnicul-Sărat környékén is. Asztúriában. a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán végig. Élelemszerzés céljából olyan mezőgazdasági területeket látogat. Jugoszláviában 700. Spanyolországban 100. ahol a század elejétől nem találkoztak vele. Franciaországban 70. az olasz Alpokban. később Magyarország területén is kipusztul. Finnországban 400. figyelembe véve az ezer hektár erdőre eső egyedszámot. A szakemberek. Ez az állomány 1979-re a következőképpen alakult: Bulgáriában 40. Csehszlovákiában 400. Szentpétervár környékéről 1900 körül. a Himalájától északra. Svédországban. Svédországban 280 medve élt. Muşcel körül. olyan tengerszint feletti alacsony területeken is találkozunk vele. Görögországban 30. Kevesebb számban Vajdahunyad környékén és a Bánságban. Csík és Háromszék megyékben volt található. ami már kívül esik a medve életterének szélső határán. a Fogarasi-havasokban. Ausztriában Szlovénia területéről jártak át medvék évszakonként. Moldvában nagyobb számban Putna környékén. Argeş. A volt Szovjetunió európai és ázsiai részén. Sőt. Romániában 1000. . Finnországban. Norvégiában 100. Csehszlovákiában 80. Az Ó-Királyság területén Gorj. Naszód hegyeiben. Romániában 5700. Spanyolországban 60. harmadik és negyedik kategóriába pedig azok a területek. a túlszaporodás következtében. Franciaországban 30. négy különböző egyedsűrűségű területet különítettek el. amelyeken az egyedsűrűség 2–3. Úgyszintén Thaiföld és Japán területén. természetesen nem egyenletes eloszlásban. Az első kategóriában olyan területek tartoznak. Olaszországban 100. Észak-Európában: Norvégiában. Sebes környékén. de a hetvenes években épült modern autópálya úgy látszik. mert az utóbbi években nem észlelték jelenlétüket. de megtalálható Dîmboviţa. Görögországban 100. 3 100 000 hektáron. Máramarosban. A Kárpátok erdős területének 44%-án fordul elő. Lengyelországban 10. valamint Észak-Amerikában. kisebb számban pedig Roman. Jugoszláviában 2600. 1–2 vagy 1 alatt van 1000 hektáron. Olaszországban 180. akadályt jelent részükre. ahol megfelelő életkörülményeket talál magának. Lengyelországban 40. A második. Vîlcea.5 rországban 1835-ben lövik ki az utolsó példányokat. Egy 1952-es felmérés szerint Bulgáriában 1300. kb. Finnországban 400. amelyeken három vagy annál több medve él 1000 hektáron. Prahova. Norvégiában 50. Svédországban 600 medve. Abruzziában. A mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt. Napjainkban a barnamedve megtalálható a Pireneusokban.

és erdőgazdálkodási szempontból a XIII–XIV. Rákóczi Györgyé. a júliusi +19.4°C között van. geológiai összetételben. A Görgényi-havasok. Közbelső része Európa legnagyobb vulkáni eredetű hegyláncának. éghajlatban és élővilágban. Bocskai Istváné. csökkentették a fakitermelést. I. Hegyeinek magassága 377–1777 m között váltakozik. 1918-tól román királyi kincstári vadászterület. A Görgényi-havasok nagy része a ma is álló görgényszentimrei várhoz és annak birtokosaihoz. de a Fancsal környéki maximum eléri az 1244. A Görgényi-havasok 900 négyzetkilométer területen fekszik a Maros völgye és a Nagy-Küküllő forrásvidéke között. Béla idejében. Délen a Maros. Thököly Imréé. századtól az érdeklődés középpontjában állt Erdélyben. Teleki Mihály szerzi meg a birtok javai nagy részét. A hatvanas évek végéig nagyméretű fakitermelés folyt a Görgény völgyében. azután Kendi Ferencné. sekély vizű folyásával. a völgyet pedig elzárták a kirándulók és általában a forgalom elől. kinek idejében a várhoz 22 falu tartozott. amely 160 km hosszú és átlagban 40 km széles. azután Kovacsóczy Farkas kancelláré. Majd Beregszói Hagymási Kristóf tanácsosé. Petki Istvánnéé. faszállító kisvasúttal. 931.9°C. II.2 mm-t. A januári átlag -4. Később Báthori Zsófiáé. IV. Az erdélyi urak legszenvedélyesebb időtöltése. kinek halála után kincstári birtok marad a vár és uradalom.8–5 millió évvel történt. kiváltságos szórakozása a vadászat volt. A második világháború után szintén gondozott vadászterület marad. Ők alakítják ki a kastély körül a ma is látható dendrológiai parkot. Barcsai Ákosé. Nélküle nem lehetett társadalmi összejövetel. ünnepség. mint vadászterület és vadgazdálkodás. Az évi csapadékmennyiség az országos átlag fölött van.3 mm. A Görgény völgye 55 km hosszú. Ignácé és Jánosé. Elöljártak ebben a fejedelmek. február 23-án keltezett. ezelőtt 1. az Avas–Gutin–Cibles–Kelemen–Hargita vonulatnak. felszínben. Kovacsóczy Istváné. Rákóczi Györgyé.és Borgói-havasok nagy része a marosvécsi várhoz és annak tulajdonosaihoz tartozott. A görgényi híres vadászatok közismertek. Különböznek korban. északon a Nagy-Szamos határolja. majd nemzeti-fejedelmi. A görgényszentimrei vár és uradalom első okleveles említése 1248. A minimális mennyiség 600 mm. Izabella királyné menyasszonyi ajándéka. A Kelemen. Báthori Zsigmondé. majd János Zsigmondé.7°C. egyike volt Erdély legjobban kihasznált és legjobban gondozott vadaskertjének. Tulajdonjogilag eleinte Árpád-házi vár. majd újra kincstári tulajdonban kerül. A történelem eseményei nem kerülték el. Az évi átlaghőmérséklet +6°C és +8. míg a Kelemen. Görgényszentimrén 732. (2. magasságban. ábra) A Görgényi. Csendzónának. Rákóczi Ferencé. A Keleti-Kárpátok belső vonulata mentén határos a .6 A TANULMÁNYOZOTT TERÜLET A terület.és Kelemen-havasokat a Maros völgye szeli ketté. majd székely ispáni birtok. Következik Békés Gáspár.és Borgói-havasok két különálló egységet képeznek. amelyről a feldolgozott anyag származik és amely megfigyeléseink tárgyát képezi. az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt. Bocskai Miklósé. különösen fontos vadászterületnek nyilvánították. később vegyes uralkodóházi. Ekkor a kisvasutat felszámolták. Az ország erdeinek 0. Rudolf trónörökösé lesz. Tulajdonosai 1443-tól a következőképpen váltogatják egymást: Hunyadi János.59%-a található itt. Erdély leggazdagabb vadászterülete. akinek halála után Teleki Sámuel birtokolja. legnagyobb öröme. környékén helyenként magasabb. A feljegyzések szerint. Azután kilencvenkilenc évre Kászoni János Józsefé és fiaié. vad. kitől a kincstárra száll a tulajdonjog. 8–10 fokos átlagemelkedéssel 100 méterenként. Bethlen Gáboré.5 mm. Kialakulása az újharmadkorban. kik a Bornemisza előnevet viselik. kissé széles. Telegdy Zsófiáé.

mint a Görgényi-havasok.7 rátolódás folytán kialakult hegyekkel. Az Avas–Gutin–Cibles–Ke- 2. Láva. A Kelemen-havasok szintén újharmadkori eredetűek.és Pannóniai-medence süllyedése következtében jöttek létre. amelyek az Erdélyi. ábra. A tanulmányozott terület . kőtörmelék és vulkáni tufa felváltva képezi geológiai rétegeit.

Számos kráter tarkítja.és Borgói-havasok egységessége rányomta bélyegét az éghajlati körülményekre. Az óharmadkorban (paleogén) alakultak ki feltüremkedett földrétegekből. Tulajdonképpen a legmagasabb vulkanikus hegység Romániában. nyugaton az Erdélyi-medencével határos. Felszínére a különböző magasságokban elhelyezkedő fennsíkok jellemzőek. A Borgói-hegység alacsonyabb. átitatva vagy helyenként betakarva vulkáni lávával. A magas hegyekre jellemző éghajlattól az alacsony hegyekre jellemzőig mindenféle átmenetet megtalálunk itt. Endre (1205– 1235) idejében az egyik országkaput biztosító végvár. de vihar esetén 40–50 m/s is lehet. Werbőczi Istvánnak ajándékozza. Javarészt üledékes kőzetek alkotják. hóhegyek alakulnak ki. A magas hegyekben a hideg. Keleti oldalon a Păltiniş-. akit a Bánffyak ősének tartanak. majd szellemi fogyatékos gyerekek otthonává lett. A második világháború után a vár javítóintézetté.8 lemen–Hargita lánc itt a legszélesebb. Marosvécs II. A középső lépcsőzet homokkőből és agyagos palából áll. A Maros Kelemen-havasok felőli oldalán. míg az alacsony dombvidéken az évi átlag +10°C és +18°C között ingadozik. majd Ongor János udvari vitézé. A Losonczi Bánffyak kezén közel másfélszáz évet volt. Délnyugaton a Dornamedence és a Borgó-hegység határolják. aki Kemény Jánosnak. széles területeken uralkodott. párhuzamos rétegekben. Kőzeteinek egynegyedét andezit képezi vízszintes. . kinek halála után kincstári tulajdonba kerül. Azután Szóbi Mihályé. melyek az erózió következtében részben beomlottak.és Szék-medence választja el a Besztercei-hegységtől. átlagban 200–400 m-rel magasodik a Borgói-hegység és a Görgényi-havasok fölé. Délen 30 km hosszúságban a Maros a Görgényi-havasoktól választja el. Bélbor. eléri az 50 km-t. I. agyagos palából áll. Északos. Télen nem ritka a 6–8 méteres hóréteg. amit vulkáni tufa borít. A keleti lépcsőzet homokkőből. nedves időjárás következtében az év hat hónapjában az átlaghőmérséklet nem emelkedik 0°C fölé. de régebbi eredetű. Állítólag itt születik meg a Hármaskönyv. kialakulásuk a masszív lávaömléssel magyarázható. melyhez tartozott az említett hegyek erdőségeinek nagy része. aki titkárának. Bocskai Istváné. Legmagasabb csúcsa a Pietrosz (2102 m). Formája téglalap alakú. Hófúvásban egész dombok. Bethlen Gáboré. A csapadék mennyisége meghaladja az 1200–1400 mm átlagot. 30 km széles. 60 km hosszú. Ekkor Kacsics Simon tulajdona. Területe 2000 négyzetkilométer. Drăgoiasa-. Van itt 10 km átmérőjű is. A hozzátartozó uradalom állami tulajdonba került. A Radnai. nummuliteszes mészkőből. Rákóczi Györgyé. kisebb területet foglal el. terméskén és a borvízforrások. Ő pártfogolta az 1926-ban itt megalakult és évi összejöveteleit tartó Erdélyi Helikon Társaságot. Később Hagymási Kristóf tanácsosé. Fontos ponton épült. mély völgyeiben július végén. II. A nyugati lépcsőzetre megdőlt homokkő és agyagos palarétegek jellemzőek. augusztus elején még találunk havat. Ettől kezdve Marosvécs vára és a hozzá tartozó birtok közel 300 évig a Kemény család tulajdona. A Borgói-hegységnél három lépcsőzetes magasságszintet különböztethetünk meg. a havasok lábánál fekszik Marosvécs vára. A legmagasabb csúcsok évi átlaghőmérséklete 0°C és -2°C között van. A Kelemen-havasok északnyugati – délkeleti irányban vonulnak. A Kelemen. Első írásos említése 1228-ból való. Kendi Ferencé lesz a vár. majd Dénes királyi kincstári felügyelőé. vulkáni lávával átitatva vagy betakarva. Rákóczi Györgyé. a későbbi fejedelemnek adományozza birtokostól. Báthori Zsigmondé. sokan versengtek birtoklásáért. Utóvulkanikus képződmények a limonit. A csúcsokon a nyári szélsebesség 5 m/s-ról februárban eléri a 9 m/s-ot. Kemény János – az író – az első világháború után örökölte nagybátyjától.és Kelemen-havasok magas hegyei közötti Borgó– Vátra Dorna– Cîmpulung depresszionális folyosó Erdélyi-medence felőli része.

Urmánczi család. Farkas Lajos. Mint például: Farkas Mendel. Schobel.” 1922-ben szerkesztett térképe szerint a következők voltak: Ratosnyától Hévízig szélesedő ékalakban. G. majd a bükk-fenyő és a magas részek fenyőerdői helyezkednek el. a Maros közvetlen közelében úrbéreseké volt a terület. Éltető család.9 A két világháború között a Bisztrától Hévízig a Maros két oldalán elterülő erdőségek tulajdonosai a „Besitz der Waldindustrie A.” és magánszemélyek között oszlott meg. Fritsch család. A második világháború után itt zavartalanul folyt és folyik a fakitermelés. Bánffy család. forrásokban gazdag völgyek tarkítják. Az erdőzónában jól elkülöníthető öt emelet. Schwarz Mendel. Schwartz N. .. Teplánszki család. míg a tulajdonképpeni erdőrengeteg a „Waldindustrie A. G. Farkas Izsák. felette a hegyvidéki bükkös. Mindhárom havas erdőrengetegeit nagykiterjedésű havasi legelők. kivéve a Ratosnya patak völgyét. a duzzasztógát építése miatt. ahol az utóbbi években számolták fel a kisvasutat. A legalacsonyabb dombos részek tölgyerdői felett a tölgy-bükk. báró Kemény Kálmán.

Ismételt. Több tíz kilométert vándorolnak. Bukarest környékén 1978 őszén 100 m tengerszint feletti erdős részen láttak medvét. a temperamentum. ugyancsak 600 m alatt. Az olyan életteret szereti. ahol biztosított számára a csend. Az évszakhoz kötött mozgástérváltoztatás a párzáskor. lehetőleg távol az emberi településektől. ha nagyobb mennyiségű élelemre is van szüksége. és főleg ősszel a bükk és tölgyerdők gazdag makktermésére. gyümölcsösökben. Magától adódik a kérdés: a medvéknél kialakult territoriális szolitarizmus alapja kizárólag vagy főleg az élelemszerzés. szoptatós anyamedvének. a szeméttelepre járó vagy kéregető medvék távolságtartó ösztöne. az emberjárta helyektől. nehezen tűrik a közeli magas zajszintet. nem zaklatják egymást. mint egymást metsző köröket. mint a széldöntéses területeket. évszakhoz kötött vándorlásokkal. összezárt medvék ezért tűrik el egymást? A dögre szoktatott. völgyeket. Anélkül. hogy két különböző vegetációs zóna ugyanabban az időben könnyebben kielégíti életszükségletét. A bocsos. Ugyanakkor feltétlenül figyelembe kell venni a napi vagy az évszakhoz kötött tevékenységéhez szükséges területváltoztatási belső késztetését. havasi legelők. a szálláshely. szaporodás. territórium A Kárpátokban a barnamedve kedveli a nagy erdőségeket. Természetes. Az évi mozgásterük több tíz kilométer.10 ADATOK A BARNAMEDVE BIOLÓGIÁJÁHOZ Biotop. akaratlagos zaklatásnak kitéve 5–7 km távolságra is elmennek. Újbóli zaklatásnak kitéve. a farkasnál 1000 m. amikor nem jellegzetes élőhelyeken is nagy számban jelennek meg. málnások. amelyeket sziklás részek. Gyakran találkozhatunk medvével 600 m alatt is gabonaföldeken. a zaklatosság függvénye. tompult. Az elfoglalt terület nagysága a nem. tölgyerdőkkel határos. változatosabban. Átlagban 600–1000 hektár területet igényelnek. élelembiztosítottság lenne? És a fogságban tartott. az élelem. menekülésre készteti őket. mint az egyedül élő hímeké. alacsonyan fekvő tölgyerdőkben. Az elfoglalt és védelmezett territórium a medvénél háboríthatatlan birtokot jelent fajtársaival szemben. patakok váltanak fel. Az itt található legelő tengerszint feletti magassága 450 m. a zajtól ingerlékennyé válnak. mint egy. Alapjában véve úgy képzelhetjük el a különböző egyedekhez tartozó területet. amit ökológiai tényezők. óvatossága megfigyelhetően módosult. Lehetőleg két különböző biotop határához közel választja egyedi területét. kivéve az őszi élelem utáni vándorlásokat. A zajforrástól legkisebb távolság – amit még eltűrnek – a hiúznál 2000 m. a sűrű erdőt ugyanúgy. elhagyják előbbi területüket és lehetőleg megfelelőbbet választanak. Ennek a szükségletnek kielégítése határozza meg a medve mobilitását. a medvénél 400–500 m. Elkerülik a vegetációszegény gerinceket. hónapok múlva térnek vissza. Használ- . ültetvényekre való vándorláskor figyelhető meg. ahol könynyebben. a Görgényi-havasok lábánál elhelyezkedő „Mocsár-erdőben” gyakran lehet találkozni vele. élelem. a mozgásterük sokkal kisebb. hogy betartanák a „kötelező távolságot”. gyümölcsösökbe. Szászrégen mellett. Szeretik a csendet. A Szászrégen–Dedrád között vezető országúton a várostól 3 km-re a nyolcvanas években őszszel az út melletti gémeskútból a tűzoltók szedtek ki egy fiatal medvét. és aránylag kis helyen. csendhiány váltanak ki. biztonságosabban kielégítheti fiziológiai szükségleteit. Az egyedsűrűség és az elfoglalt territórium ugyanaz egész évben. amelyeknek egy bizonyos hányada közös. körülbelül 600–2000 m tergerszint feletti magasságig. eredeti helyükre esetleg hetek. csaknem 100 km távolságra a legközelebbi specifikus medveélettértől. a változatos élelemszerzési lehetőség. nagy számban gyűlnek össze időlegesen.

bár nem mindig kerül ki győztesen a párharcból. ennek a populáció szabályozásában is szerepe van. A területkisajátító viselkedésnek rendkívül fontos szerepe van az állatok életében. A medvének ugyanazon az élőhelyen élő más állatfajokhoz való viszonya változó. Kora tavasszal a barlang elhagyása után a medvék legkedveltebb élőhelye a fenyő. amely megelőzi a túlnépesedést. Minél rohamosabban szaporodik a megengedhető egyedsűrűségen felül egy populáció. a létfeltételekért folyó versengés az egyedeket egymástól eltávolítja. gyakran elragadják tőle. hónapos bocsokat. kidöntött fatörzs. Ez a viselkedés csak adott területre korlátozódik. küszöböli ki a túlnépesedést. mostoha ökológiai körülmények között nagyobb területet sajátítanak ki. táplálkozó-. Ez lehet barlang. Ilyenkor a környéken választja nappali pihenőhelyét. táplálékukat. gyümölcsösöket. Mivel a territórium mérete meghatározott minimum alá nem csökkenhet. ivó-. félreeső helyeken nappal is aktív. sem a téli pihenőhelyet. A territórium biztosításáért folyó harc különösen erős élelem hiányában és párosodás előtt. odú. Napközben inkább alszik választott pihenőhelyén. de ezek a területek sem a napi. szaporodó. mert táplálékért meglátogatják ugyan a megművelt földeket. vakaródzó-. a kopasz hegyhátakon. rejtekhelyeiket és szaporodásukat. Igaz.11 hatják – de nem egyszerre – ugyanazt az erdei utat. málnást. az adott élelemmennyiség ésszerű felhasználásán túl gátlóan hat a szaporodásra. Málnaéréskor ugyanabban a málnásban vagy a közelében választja nappali pihenőhelyét. Megtámadja a szarvast. amelynek határai között zajlik le az állat élete. Egyedül az ember közelsége késztetheti elvándorlásra. élelem után kutatva. Nagyon csendes. majd a szezon lejárta után visszavándorol saját területére megválasztani. gyümölcsöst. védelmezi az egyedek összességét. és ezért közel egyenlő nagyságú területeket sajátítanak ki. A terjeszkedésnek tulajdonképpen az erdőzóna szélén meg kell állnia. . ághalom. a vaddisznót.vagy vegyeserdők. szabályozza az egyedek sűrűségét. annál több territóriumot kereső egyed szorul a fajra specificus élettér peremére. a perem felé halad. helyhez kötöttségéből következik a betolakodó fajtárssal szembeni agresszivitás. csak szorultságában vagy vegetáció hiányában vetemedik ilyen élelemszerzésre. vegetációdús helyeket kedveli. anélkül. az évszaktól. A kisajátított terület csak megközelítőleg egyenlő nagyságú. Az erőviszony jelöli ki a tulajdonképpeni határokat. makkost. a sötét eldugott erdőrészeket. nagy sűrűségek. forrást. őr-. menedék-. nagy hideg és a sok csapadék megtizedelheti a pár hetes. Az egyed izoláltságából. A populáció terjeszkedése mindig a legkisebb ellenállás. előkészíteni téli szálláshelyét. Egy terület medvepopulációjában számszerű csökkenést egyetlen állatfajta sem képes előidézni. mert változatosságot mutat a fajon belül. egyedsűrűségtől. A határokon belül van alvó-. fürdőző-. Tavasszal és késő ősszel gyakran lehet látni a fenyőzóna felső határán vagy azonfelül. más élőhely keresésére. hogy konfliktushelyzetbe kerülnének. Ellensége – az emberen kívül – nincs.és búvóhelye. Ősszel többet vándorol nagyobb távolságokra. friss vágottasok. ha éhes. Kedvező környezeti feltételek mellett kisebb. hogy szürkülettől virradatig. a szaporodási körülményeket nem biztosítják számukra. kortól és nemtől függően. ha nem zavarják. A fennmaradás valószínűségét növelve. állandóan változnak az egyedek közötti egyensúly arányában. bolyongjon. A medve távolságtartó viselkedése teszi lehetővé a területnek és a tápláléknak ésszerű elosztását. Az anyamedve a farkascsorda ellen nem mindig tudja sikeresen védeni bocsait. elhatárolja. A határok rugalmasak. sziklafedezék. viszont a tartós. és ezáltal térbeli eloszlásuk viszonylag egyenletessé válik. Nyáron a hűvösebb. a természeti körülményektől. kikerülve a fizikai és biotikus akadályokat. ami biztosítja szabad mozgásukat. A territoriális viselkedés olyan fiziológiai folyamat.

amelyeket összekötő utak kapcsolnak egybe. Az útjukba akadt sűrűségben néha húsz percet is ülnek. WEBER (1988. szintvonalak mentén haladnak. Egyetlen nap alatt a legtöbb. Az egyedi távolság átlépése hozza létre. és attól eltávolodva. felmérik egymást. váltja ki az egyedek között a konfliktusokat és a harcias viselkedést. hogy az egyedek között társulási vonzalom vagy fokozottabb agresszivitás jönne létre. A medve nem tűri el. makkosokban. akkor a védelme nem is kötelező.6%) esetben közömbösek voltak a medvék egymással szemben. a betolakodóval szemben harci viselkedést vált ki. A területkisajátító viselkedés az egyedek megfelelő területi eloszlásával kizárja a túlnépesedést. Ha nem a saját területükön vannak. a kisebbek összehúzódva visszaugranak. a fiatalok akárcsak háromszáz méterre készíthetnek pihenőhelyet. Hajlatokat. arra könnyen vissza is találnak. A 478 medve-medve találkozásnál kétszázhuszonhat (47. 200–300 méterről is felismerik egymást. hogy az újonnan jött példányok figyelnek más ürülékére. Találkozáskor óvatosak. Forgalmas csapákon nem egyszer naponta több medvét figyelt meg. Ilyen pontok az éjszakázó. Kihasználva a terepadta fedezékeket. Kölcsönösen szimatolnak. 12 medve elcammogását ugyanazon az útszakaszon. A szemvonalnál magasabbra emelt orral szippantják a szelet gyors fülmozgatás kíséretében. felemelt fejjel figyelnek.és ivóhelytől távolabb – egészen 2 km-ig –. mert a szomszédok nem váltanak ki vehemens harci viselkedést a területtulajdonosok részéről. a Görgényi-havasokban és a NagyKüküllő forrásvidékén 1979–1988 között 400 négyzetkilométeres területen figyelte szisztematikusan a medvéket. P. A fiatalok kétlábra . anélkül. kétszázötvenkét (52. ami arányosan csökken a legbiztosabb zónától való távolsággal. hirtelen megállnak. 1989) a Hargita nyugati részén. A medvéknek nem mindig sikerül elkerülniük egymást. A konfliktushelyzetek csak a területek kialakulásakor és a betolakodókkal szemben vannak napirenden. amely után betartottak egy laza rangsort. elasztikus. pihenőhelyeken a kedvező környezeti adottságok hozzák létre az időleges tömörülést. ha azt jól ismerik. többször megállnak. elkerülve a meredek. A személyi terület dinamikus. P. A fiatal példányok óvatosabban haladnak. nehezen járható utakat. fürdőző. A csapákon a medvéket a nap meghatározott időpontjában mindig meg lehet találni. patakmedreket vagy kiépített utat is használnak. A territórium birtoklása. Az egyedek el is ismerik egymás jogait a személyi területen belül. spontánul ürít. s ha már elismerték. Célja és eredménye a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényező. testápoló helyek. hogy a sűrűségből előóvatoskodó medve mielőtt folytatná útját. Főleg az őszi gyümölcsösökben. táplálkozó. kanyargós utak mentén közlekednek. ivóhelyeken. figyelnek. amit látott. figyelmesebbek. mint a fajfenntartás fontos eszköze. Megfigyelte. idegesebbek. gyávábbak. hogy bizonyos ponton túl a saját fajtársai vagy más fajok egyedei megközelítsék. a védelem nem szül állandó nézeteltéréseket az egyedek között. mivel a más állat által frissen lerakott ürülék mellett legtöbbször közömbösen mennek el. Negruţiu véleménye.és hangfelvételt készített. nagyságbeli és más tulajdonságait a betolakodótól származó látási. Weber megfigyelte. Sok kép. Ugyanakkor időlegesen – akár hosszabb ideig – egy revier az egyed vagy anyacsalád részére biztosít táplálkozási lehetőséget.4%) esetben különböző erősségű harciasságot mutattak. hallási és szagingerek tulajdonságai határozzák meg. A territórium határain túl vannak olyan meghatározott és rögzített pontjai. a nemi riválisok közötti harcnak kettős jellegű szelekciós értéket biztosít. görbe. és ha találkoznak.12 A territóriumak csak abban az esetben van fajfenntartó értéke. Szerinte nem lehet területjelzés az ürülék. pihennek és figyelnek. az ivari partner megszerzése a szaporodási időszakra és a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása az egyed és utódai számára. hogy az öreg medvék a táplálék. A főcsapák rendesen ki vannak taposva.

Bizonyára felismerték egymást. amit ők egymás között nagyon jól éreznek. A megadási mozgások: a fej leeresztése. olyan helyeken. csendesek. frontális lassú közeledés. Az optimális . Populációdinamika A populáció nem más. mint egy faj összes egyedeinek száma egy adott időben. genetikai. élelemben gazdag erdős területeken. szűkebb értelemben beszélünk a tanulmányozott terület populációjáról. ami 6. ami a fajtárs felől hozza a szagot. többször perceken át figyelik a másikat. a test első részének felemelése. de közben ordíthatnak is. s ha figyelembe vesszük az embertényezőt. A medveállomány pontos nagyságára az 1950-es évekig nem rendelkezünk adatokkal. hát kidomborítása. Az utóbbi évszázadok és a huszadik század elején rendezett vadászatok alkalmával vagy egyes évek alatt kilőtt medvék számáról a vadászirodalomban találunk feljegyzéseket. de az 1969–70-es évben. nyakszőrzet felborzolása. hogy messzebbre lássanak. félrenézés.6 szoros növekedést. természetesen – az ember orra számára is érezhető – jellegzetes állatszaga van. A riasztó nézés fúvással egybekötött. majd újrakezdték régi elfoglaltságukat. amelyek távol esnek az emberi településektől. hogy az optimális egyedsűrűség a lakott terület kedvezőségének függvénye. amelyek utalnak az egyes területeken található medvék gyakoriságára. a szám nagyobb. mesterségesen tűnik az országhatárokon belül leválasztott. egy biocönózisban. Figyelembe véve a populáció ökológiai. de állománybecslésre még hozzávetőlegesen sem alkalmasak. Például 1950–1979 között a barnamedve-állomány kb. A természetben ez másképp alakul. 1979). Egy panmiktikus populációban a tagok egymás között állandóan géneket cserélnek. Félkörben kerülik meg egymást. a kilőtt vagy elpusztult állatokon kívül. Igen ám. egy-két lépés után menekülés. nem állíthatjuk. hogy a géncsere az országhatárokon lezárulna. akkor csak hosszú távon érdemes populációdinamikai számításokat végezni. hogy kedvező szelet kapjanak. az 5–8 medve is megél 1000 hektáron. a hátsó lábak behajlítása. néha a maximális egyedszám. más évekhez viszonyítva. 860-ról 5700-ra növekedett. mint vadász. egymásra figyeltek. Az idősebbek úgy közelednek egymáshoz. fakitermelő. szaporodási. Állatkerti medvéknél. Elméleti számítások szerint egy nőstény barnamedve élete során átlag 17–25 utódot hozhat létre. vadorzó. azaz 7%-os évi átlagnövekedést jelent. nincsenek szagmirigyeik. és még nem is állíthatjuk. nagyon sok medvét lőttek ki. szembetámadás galoppban. Tulajdonképpen az ország medvepopulációjáról van szó. Ijesztő mozdulatok: fejfelemelés. De. és kevésbé látogatottak. Az olyan. A ragadozoknál olyan jól ismert szaggal való területelhatárolás a medvéknél nem figyelhető meg.13 állnak. emberi munkálatoktól. Ismerve a Kárpátok hosszúságát. A 226 békés találkozáskor megszüntették előző tevékenységüket. hogy minél több szagmintát vehessenek. s így az évi állománygyarapodás csak 3% volt (NEACŞU. A 252 harcias magatartást kiváltó találkozáskor ijesztőmozgást vagy alárendeltségi viselkedést tanúsítottak. Jelen dolgozatban barnamedve-populáción Románia egész területén található barnamedvék összességét értjük. kiragadott állomány. a körülmények függvényében. számbeli fejlődésének egységességét. ahol a medvék élelemgazdagság miatt tömörültek. brummogás. vadgazdálkodó. amely kis része az egésznek. visszavonulás lassú lépésben. öt-tíz másodpercet vagy többet. hogy a Kárpátokéról. Tudjuk. Ezek a vadászatok legtöbbször ősszel történtek. mivel a hegyvonulat folytatódik a határokon túl is. A közel 3 100 000 hektár medveélőhelyre alkalmas erdős részen az 1980-as évek végéig 8000 medvét számláló populáció élt.

túlnépesedett állomány másik fontos problémája a gyakori találkozások. Ivarérettség. Kitelepítés után nem tudtak beilleszkedni a normális medvepopuláció társadalmába. az új nemzedék neveléséhez szükséges térért – leszűkült az egyedre jutó biotikus élettér. amelyek egy populáció terjeszkedésének sebességét. Azok a tényezők. A legkedvezőbb egyedsűrűség 1. Emellett az ember közelségének megszokása. Ha az ember nem avatkozik közbe. elsősorban a fehérje-anyagcsere változik. és még akkor is csökken a szaporodási képesség. a háziállatok – mint könnyű zsákmány – zaklatásához. 5000 medve. kéregetnek. együtt guberálnak. Nem csak az embertől való félelem módosul. Ugyanakkor megfigyelhető a pajzsmirigy és a nemi hormonok termelésének csökkenése.6 medve/1000 ha erdő. egy bizonyos határon túl az állat kondíciója romlik és magatartása megváltozik. aminek következtében a szívverés meggyorsul. Példa erre a Rîuşor-on felnevelt medvebocsok. elegendő a fajtárs hátrahagyott szagának a megérzése is. Ha a medvék térben való elhelyezkedési lehetősége csökken – szűkül a territóriumuk –. amelyek feszültséget váltanak ki. A gyakori stresszhelyzet a mellékvesét fokozott adrenalin-termelésre készteti. Kísérleti feltételek között mutatták ki. Ilyenkor az állatok között az agresszió fokozódik. Túlnyomórészt a bocsos anyák látogatják a szeméttelepeket. Természetes körülmények között funkcióba lép az ökológiai sorompó (korlát) mint fékező faktor. az itt fellelhető élelembőség és főleg a túlszaporodott medveállományon belül felerősődött kannibalizmus miatt. a mellékvese hipertrófizál – lehet. ami már veszélyezteti a terület tűrőképességét. Belső szervi elváltozások következnek be. A 8000-es medveállomány 2. a terjeszkedési nyomás az élőhely szélei felé. a perifériára szorultak. hogy az utóbbi évtizedek túlzott védelme a barnamedvéknél potenciálisan növelte a populáció túlszaporodását. Ha az utódok megszület- . a következők: a faj szaporasága (szaporodási képessége). hogy a fajra nem specifikus életmódot folytassanak. Az anyagcsere. barlangért. A hímek kevesebb spermiumot termelnek. Nyilvánvaló. vagy a kiszorított egyedek arra kényszerülnek. szaporodás után a szociobiológiailag megváltozott anyamedvék ebben a környezetben nevelik utódaikat. a faj mobilitása és az ökológiai korlátok. ami maga után vonta a terjeszkedés szükségességét. gyorsul a fehérje átalakítása szénhidráttá. Az emberi település közelsége nagyobb biztonságot nyújt a bocsaik fajtestvéreitől – elsősorban az erős kanoktól – féltő anyamedve számára. Nagyon sok megtermékenyült pete még az anyában elhal és abortálodik. minél többször találkozik az állat a zsúfoltságban fajtársaival. hanem a téli álomra való hajlam is. az expanzió és az ökológiai korlát vagy egyensúlyban tudja tartani a populációt. párválasztásra. hogy a gyakori stresszállapot (készenléti helyzet) annál gyakrabban következik be. az ökológiai korlátok közé szorított. az élelem biztosítottsága. A terjeszkedés ritmusának növekedésével – az interspecifikus versengés az élelemért. vonatkoznak.14 élőhely szélén lehet 1/1000 hektáronként vagy ennél kevesebb. a szeméttelepi guberáláshoz vezetett. a biotóp szélei felé mutató expanziós nyomást. Az agresszió növekedése szétrombolja a szociális struktúrát. A kárpáti barnamedve túlnépesedéséből adódó problémák nemcsak az élelemszerzésre. A 3 1000 000 ha-ra számítva kb. A terjeszkedési és ökológiai korlátok jellemzője a változatosság időben és térben. ha az agresszióval együtt a nemi aktivitás nő. összehúzódása erőteljesebbé válik. ami végül is az emberi lakóhelyek körüli kéregetéshez. irányát és határait irányítják. A medve szaporodási képessége és mobilitása viszonylag állandó. mert a szeméttelepek télen is biztosítják a szükséges élelemmennyiséget. az izmok vérellátása fokozódik és a reakciósebesség emelkedik. De nem feltétlenül szükséges a közvetlen találkozás. állandó stresszállapothoz vezetnek.56 egyedsűrűséget jelent 1000 ha-ra. marakodások. téli szálláshely biztosítására stb. hogy ennek következtében csökken a termékenység is – és egyidejűleg csökken a csecsemőmirigy súlya. és csökken a peték termékenyíthetősége is.

Táplálkozás Az éhség érzete mint kielégítésre irányuló belső szükséglet jelentkezik és kiváltja az élelem keresését. a megelégedettség. hogy minél kevesebb kellemetlensége legyen. mert napokig. 1978. amit belső és külső késztető tényezők együttesen váltanak ki. ellenállhatatlan veleszületett viselkedése minden állatnak. A táplálékfelvétel a legalapvetőbb életjelenségek egyike. A két táplálkozási periódus között eltelt időt különböző tényezők – testsúly. összeférhetetlenség és a támadási hajlam növekedése. esetleg tartani. HAMAR. A szociális struktúra szétrombolása nemcsak agresszióban mutatkozik meg. tápláltsági fok. az állat keresi. Fokozódik a helyváltoztatási készség. és vak merészség jellemzi az éhes állatot.és hormonkoncentrációk ingadozására. akkor az anyák nem táplálják őket. A teltségi állapot – jóllakottság – esetén a fenti jellemzők eltűnnek. elrejtése emlékezőtehetség. kereső mozgásban. A táplálkozás térhez és időhöz kötött. a glükóz. amelyik szabályosan rázta a fákat és a lepotyogó cserebogarakat előszeretettel szedegette össze. helyváltoztatásban megnyilvánuló appetitív fázis beindítását az agyvelő táplálkozási (éhezési) és jóllakottsági központjai végzik. Bonyolult cselekvéssor elsajátítását igényli a gyümölcsszedés. 1982. fajtársaitól. hogy a túlnépesedett populáció a degenerálódás felé halad. meglehetősen szabályos időközökben jelentkező. 1979). ami jellegzetes és sajátságos viselkedést vált ki. időszakok követik. sajátságos mozgásformák kíséretében saját és ivadékai részére tárolja. viszont első vagy hátsó lábával a fagyökeret. Ezek a központok a látótelep alatti területen foglalnak helyet. A pillanatnyilag szükségen felüli mennyiségű táplálékot veleszületett. Amilyen gátlástalan a medve ragadozás közben. A táplálkozási és jóllakottsági központok reagálnak a bennük keringő vérnek az összetételére. Azt a következtetést vonhatjuk le. úgy kell megszereznie a mézet. amíg eszik. követ el kell mozdítani.15 nek. tejük nem termelődik. olyan óvatosan közelíti meg az általa elásott dögöt. A. hőmérséklet stb. A táplálkozási ciklusokat mindig nyugalmi. A szürkülettől hajnalig aktív medve megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztása után átlustálkodja a napot. A felesleges hús elásása. a felhalmozott anyagcseretermékek koncentrációja. a gátlások megszűnése. ritmikus tevékenység.) Valószínűleg a csecsemőmirigy súlyának csökkenésével és a mellékvese súlyának növekedésével egyidejűleg előtérbe lép az immunanyagok termelődésének hiánya. pihenési ciklusok. a tétlenség és a táplálékkal szembeni közöny kerül. A beteg állat táplálékfogyasztása nullára is csökkenhet. hetekig képesek visszaemlékezni a helyre. A megszerzett táplálékot sajátos táplálékbirtoklási viselkedésével igyekszik megóvni más állattól. Nem állandó. annál több tapasztalatra van szüksége a tevékenység fokozottabb eredményességéért. és helyükbe a nyugodtság. hanem a fiatal vagy gyengébb állatok felé mutató kannibalizmusban is. (Gyakori eset állatkerti medvéknél. a vadászati kedv fokozódása. halászás. Minél változatosabb egy állat étrendje. A téli álom idején egyes példányok egyáltalán nem vagy csak időközökben esznek. Az éhség táplálékszerzésre késztet. Nyugtalanság. az elővigyázatosság tompulása. ragadozás. (REMANE. CSABA. a testhőmérséklet csökkenésére és a vízfelszabadulás . A táplálékszerzés és -felvétel ösztönös cselekvéssort alkot. – határozzák meg. A téli álomra készülő medvék fokozott mértékben táplálkoznak. készség kérdése. BERGER (1914) egy fiatal medvét figyelt meg. A hangyaboly kirablásához nem kell különösebb elővigyázatosság. kutatja a táplálékot. A mézet rabló medve óvatosabb. A táplálékfelvételt megelőző kutató.

az gátlás alá helyezi a táplálkozási agyközpontot. Jóllakottság esetén a külső késztetések hatása hiába maximális. fürkésző. A bekebelezés módját az állat struktúrája. mivel a környezetében található táplálékkészlet mennyisége és minősége állandó változásnak van kitéve. mert ha ezt tenné. Ennek során a medve a táplálékot bekebelezi és nyelés útján a gyomorba juttatja. Igyekszik viselkedésén keresztül táplálékszerzését úgy megoldani. A táplálék meglátása. a táplálék keresése. A jóllakottsághoz közelálló egyed gyenge ingerek hatására abbahagyhatja a táplálkozást. ami bőségesen fordul elő. Mindenevő lévén – a medve – előnyösebb helyzetben van a ragadozók között. Megfelelő terület. jól tájékozottnak kell lennie az élettérben pillanatnyilag fellelhető és számára fontos táplálékkészletről. Állandóan igazodnia kell a táplálék mennyiségéhez és minőségéhez. kereső mozgással. Ez a viselkedési minta a jóllakottság állapotának a bekövetkezésével ér véget. a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényezők és az ivari partner nélkül úgy-ahogy minden állat megélhet. elmenekülne. Táplálékszerzési igyekezetében a medve fajtársaival és más fajok egyedeivel állandó versengésben van. mert veleszületetten mindig arra fordítja a figyelmét. indítják be a táplálkozási viselkedést. fürkészi. a zsákmányállat elrejtőzne.16 arányára a szervezetben. A táplálkozni kívánkozó medvének. Az apetitív fázis a kutató. A viselkedési minta második fázisát a végcselekvés megvalósítása. megtalálása. majd erőszakosan megtámadja. Jóllakott állatnál a kedvenc táplálék sem váltja ki a táplálkozási reakciót. A táplálék minőségétől függő ingerek meghatározó jellegűek. ami állandóan szüli a nézeteltéréseket. szabványosított és fajlagos formája a támadási . A külső ingerek gátlólag is hathatnak a táplálkozási viselkedésére. a táplálék minőségi és mennyiségi jellemzőitől függően. felderíti. A táplálék felvétele. A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék megszerzésének a biztosítása talán a legfontosabb célja és eredménye a harcias viselkedésnek. hogy a testi sérüléseket lehetőleg elkerülje. ellenőrzése és előkészítése a gyomorba való juttatásra. leállíthatják azt. helyváltoztatással indul be. a táplálékot hosszú ideig és oly módon veszi magához. Közösen váltják ki. a konszummatív fázis alkotja. aminek hatására megszűnik a táplálkozást kiváltó késztetés. hogy ő minél kevesebb sérüléssel ússza meg. hogy messzire elhallatszik. Zsákmányát úgy gyűri le. de hosszan tartó éhezés után nem specifikus ingerek is elégségesek lehetnek. annak mechanizmusa ösztönös és kifejezetten fajspecifikus. ilyenkor az állat válogat. A zsákmányszerzéskor nem használja a fenyegetést. éhes állatnál viszont csak a legerősebb ingerek érhetik el ugyanazt a hatást. Az erős éhség – hoszszabb éhség – a medvét. de megfelelő táplálék hiányában létre veszélyeztetve van. és célja a tájékozódás a táplálékforrásokat illetően. ha zsákmányszerzésre. ragadozásra készteti. A belső és külső késztető tényezők által kiváltott táplálkozási viselkedés időtartama az éhezés és jóllakottság arányától függ. valamint a táplálék tulajdonságai határozzák meg. és ezek közösen aktiválják a jóllakottsági agyközpontot. mert többféle táplálékot találhat magának. mint külső késztető tényező válik a táplálkozási viselkedés kiváltó késztetőjévé és elősegíti vagy gátolja a táplálkozást. A jóllakottság érzését előidéző gyomorba jutott táplálék és a gyomor telítettségi fokának az eredményeképpen a vérben megnövekedik a cukorszint. a legmegfelelőbb élelmet fogyasztja vagy azok iránt is közömbös. Hatékonyságuk függ az állat jóllakottsági állapotától. Az éhség érzete – mint belső tényező – mellett a táplálkozásnál figyelembe kell venni a külső tényezőket is. elsősorban a száj és szájszervek jellegzetességei. A zsákmányszerzési viselkedés veleszületett. A zsákmányállatot felkutatja. emelkedik a testhőmérséklet. megtalálása után maga a táplálék. Minden medve válogat a rendelkezésére álló táplálék között.

életmódhoz igazodó érzékszervrendszerei. Egyfelől a vizsgálódást. (M. szaglászik. c– Martes sp. fejletlen veszélyérzetük következtében az emberre is rácsodálkoznak. ami lehetővé teszi a zsákmány térbeli helyzetének pontos meghatározását. elmozdít köveket. b– Ursus sp. Nyugalmi vagy leshelyéről egyszerre a környezetnek csak kis részét tarthatja figyelemmel érzékszerveivel. Weber szerint. A felső előzápfogak és zápfogak összehasonlítása néhány ragado. a vadászó állatnak állandóan résen kell lennie. ami a vadászó állatban két ellentétes irányú viselkedést hív életre. Az evolúció során alakultak ki. Ebben a viselkedésben alapvetően fontos. ábra. f– Hiaena sp. Dornescu&Nekrasovnál) viselkedést.. A medve szemének panorámaszerű látótere között nagy az átfedés. másfelől a félelmet és menekülést. hogy életére törnek.lattól származó külső ingezónál: a– Canis sp. d– Meles sp. e– Herpestes rek váltják ki a támadási sp. bonyolultság és az ismeretlen valami előli menekülés. Látásélessége közelre vonatkozik.. . fejlett érzékszervein. támadásra alkalmas fegyverein kívül igen jól fejlett megfigyelőképessége van. a bonyolultság és az az ismeretlen valami. Mivel a zsákmányszerzési viselkedést előre időzíteni nem lehet – mert a találkozás majdnem véletlenszerű –. helyváltoztatásra van szüksége.. felismerését segítik elő a medve egy bizonyos élettérhez.. vizsgál. még mielőtt az észrevenné.17 vagy harci viselkedésnek. hogy a kínálkozó alkalmat el ne szalassza. A harci viselkedés kiváltója mindig az újdonság. A zsákmány felderítését. Messziről nagyon fejlett szaglásával és hallásával észleli áldozatát. hogy a vadászó állat zsákmányát idejében felismerje.. Általános jelenség az állatvilágban az újdonság. a távoli tárgyakat mozgásukban veszi észre. minek eredményeképpen a bocsot kereső anyamedve az emberre támadhat. Éberen figyelve bejárja környezetét vagy környezete bizonyos részeit. felemel fatörzset.. és mind azt a célt szolgálják. Az esetleg megtalált zsákmányál3. kíváncsiságot. A medvének környezetébe olvadó küllemén. hogy a vadászó állat zsákmányát idő előtt ne késztesse menekülésre. ezért aktív felderítésre (explorációra). látásának jó a mélységélessége. ami hathatósan elősegíti sikeres vadászatát. g– Felis sp. Kíváncsiságuk elcsatangolásra készteti. Nem úgy a bocsok esetében.

ábra). Olyan területeken. Az útjába kerülő földön fészkelő madarak fészkét kirabolja. darazsak mézét és lárváit nagyon szereti. szilva. rákokat sem. bükk.–II. dinynye-. Tehát a fogazat a következő képlet szerint alakul: I. hús-. amelyek túlsúlyban gyümölcs-. messzire elhallatszik. rovar-. A késztetés az energiatartalék megszerzésére ősszel a táplálékban bővelkedő bükk. fiatal csalán. Az élettani tartalékolás – a készletraktározásnak formája. Tojást. I. Vannak medvék. A nagyobb állatokat. dió. burgonya-. gesztenye.–III. Az ökológiai tényezőknek megfelelően az egyedek táplálkozása igen különböző.. mézevők.–II.és magyoróhéjat.–IV.–III. Kutyamódra lefetyeli a vizet. Az ürülékből. szilvamagot találhatunk. körte.–0–III. főleg kérödzőket és elcsatangolt háziállatokat mancsának egyetlen ütésével letaglóz. ültetvények felkeresésére ösztönzi a medvét. 1. Növényi tápláléklistája nagyon gazdag: zsenge fű. ábra). de legtöbbször fejletlen állapotban jelen van (4. ahol lehetősége nyílik zab-. erdei bogyók.–III. zsenge kukorica-. Az emészthetetlen táplálékrészeket és az anyagcsere oldott melléktermékeinek az eltávolítása székelés és vizelés útján történik. a benne található meg nem emésztett részekből.–II. A hangyák és tojásaik. amikor az állat zsír és glikogén formájában halmoz fel szervezetében táplálékot a tél átvészelése céljából. a fájdalomtól üvölt és tör-zúz maga körül. szeder-. I. szőr és csontmaradványok mellett makk. testhelyzetek és viselkedések kísérik. Az idősebb medvék szemfogai – ha mutatnak is jelentősebb kopást – sokkal fejlettebbek mint a fiataloknál. valamint a harmadik alsó előzápfog majdnem mindig. I.18 Mindenevő táplálkozási módja nem degenerálódás. I. a felső első és harmadik. dió. A felnőtt medve 20– 22 méter hosszú bélcsatornáján a növényi rostok emésztetlenül mennek át.–IV. Ilyenkor a húst még esetleg nem fogyasztó bocsok előszeretettel nyalogatják az áldozat vérét.és tölgyerdők. málna. gombák.–IV. moha.(vagy más növény). fiókát. gyümölcsöskerteket. mint a többi húsevő állatnál (3.–III. rovarok és lárváik mellett a méhek.és káposztaföldek dézsmálására. hogy a mohón. I. I. A sértetlen cellulózhéj megvédi az emésztőnedvektől. A zsákmánytól származó karom. I. de nem veti meg a békákat.–II. egészben lenyelt vadalma. A kutyát és az embert nem eszik meg. hüllőket. cirbolyafenyőmag.–III. Az anyamedve bemutatóvadászatokat rendez bocsai okulására. A cellulózt nem emészti meg. I. arctos elméleti fogképlete: I. fű. I. míg máshol nagyobb vadakat. 5. berkenye.–III. Jóllakás után szomját oltja. kotló madarat elfogyaszt.–II. Az összecsípett medve feje néha nagyra dagad. Ezt a szemfogak mutatják. és így megtörténik. nedvdús levélnyelek. A gyakorlatban a második felső és alsó. vörösáfonya. Az Ursus a.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. szeder. sajátos módon. valamint az alsó első előzápfog hiányozhat. vackor a székletben egészben található. hal-. répa. málna-. s e tevékenységeket jellegzetes mozgásmódok. áfonya.–II. fenyőháncsot. I. különböző gyümölcsök: alma. Szereti a halat.–II. I. egyenesen károssá válhat. kökény. Fogazatának típusa multituberkuláris szekodont. Egyes helyeken kizárólag növényi táplálékon él. Érés idején előszeretettel látogatja a szőlőket.és tölgymakk. .–II.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I.–0–3–IV.–III. gyakran következtetni lehet a medve étrendjére.–III. de nem riad vissza tőlük. Tépőfogai kevésbé fejlettek.–III. Szarvassal és vaddisznóval nehezebben bánik el. gyümölcsösök. háziállatokat ejt el. csigákat. Apróemlősök után is kutat. mogyoró.–II.

1954) . ábra A felső állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.19 4.

ábra Az alsó állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.20 5. 1954) .

több életképes utódot hagytak maguk után. A sikeres stratégiát alkalmazó egyedek jobban alkalmazkodtak. pihenés. amely az egyed alkalmasságát maximalizálja szaporodóképes korában. tompítaniuk kell a harcias viselkedés élességét. Szociobiológiai szempontból minden állat számára az a legelőnyösebb. A párzás előtti viselkedés-szekvenciák apetitívek. a faj életképessége. Az adaptációs összefüggések nem véletlenszerűek. ami végül alkalmatossága növelését szolgálja. hogy a két nem ivarzási hajlama. Az ivari viselkedések ösztöncselekvések. Önzetlenségnek nincs helye a biológia világában. Barnamedvénk evolúciója során a szaporodási stratégia minden összetevője kiállta a természetes szelekció próbáját. Az egybehangolt és megvalósított találkozással a partnerek nem készek a párzásra. ha a lehető legfiatalabb korban kezdenek szaporodni. A szexuális tevékenységet és sikeres szaporodást többféle tényező határozza meg. mert a fenntartó tevékenységek: táplálkozás. A megtermékenyítés. a szaporodási időszakban teljes mértékben uralják az állatot és döntő módon befolyásolják egész tevékenységét. Közvetlenül érvényes a viselkedési tevékenységre. a vemhesség. kényelmi mozgások végső soron csak annyiban fontosak. A párzás örökletesen meghatározott módon zajlik le. Ha az állat valamit önszántából csinál. az ellés. A hajlam serkentését. A túlságosan fiatal korban való szaporodásnak hátránya – például a még az anyamedvével járó bocsok esetén – a lehetséges szülő és utód vagy testvérek kö- . ivari tevékenységének felkészülési foka egybeessen. Szaporodási tevékenységüknek olyan szintje jön létre a szelekció által. Ezt is teszik. Szükséges. a szelekció eredményeként kialakult az a legkorábbi életkor. a szoptatás pontos időzítésétől függ az utódok életben maradása. A medvék úgy párzanak. A párzási időszak kezdetét az ivarmirigyek szerkezeti és fiziológiai állapotának változásai jelzik. a párzás a konszummatív fázis. és viszonylag merev. Ebből a szempontból eredményes adaptáció a korai ellés. amelytől kezdve a szaporodás a túlélő utódok és a rokonok maximális számát produkálja. udvarlásra. mint a sikertelenek. A medvéknél az udvarlást a hím végzi. még le kell küzdeniük a távolságtartási ösztönüket. melyek növelik alkalmasságukat. amennyiben szükségesek. küzdelemre. ürítés. mert a korai kezdés maximalizálná az utódok számát. hogy helyzeteket keressenek. mivel serkentik a nemi hormonok termelését. A legdöntőbb tényezőnek a fiatalok rendelkezésére álló táplálék bősége látszik. Ezek a hormonok szabályozzák a szexuális viselkedést is. A szaporodás időzítésének kérdése a környezeti feltételekkel kapcsolatban egyszerűbb. egybehangolt. A változást az agyalapi mirigy ivarmirigyekre ható (gonadotrop) hormonjai idézik elő. fennmaradása. területvédelemre. a fajfenntartás szolgálatában állnak. egybehangolását a násztevékenységek.21 Szaporodás A fajfenntartás szempontjából az élőlényeknek teljesen a szaporodásnak kellene szentelniük magukat. A tényezőknek úgy kell hatniuk. legyen időzített. az udvarlás fajlagos cselekvéssorozata segíti elő. összefonódó események egész sorának bekövetkezését idézzék elő. hogy utódaik maximális táplálékigénye a legnagyobb táplálékbőség idejére essék. sztereotíp viselkedésmintákból épül fel. Együttesen befolyásolják a teljes szaporodási alkalmatosságot. értelmezhető mint evolúciós stratégia. Gyakorlatilag ez is történik – kissé módosulva –. Az állatok arra szelektálódnak. így aztán a faj egyre inkább sikeres utódokból áll. hogy szinkronizált. A partnerek térbeli és időbeli találkozása a szaporodás elengedhetetlen feltétele.

termetük és tapasztaltságuk a sikert valószínűsíti. 1970). 6. leeresztett fejjel fejezi ki izgalmát. ami végzetes lett volna valamelyik számára. Ha a még éretlen hímek a szexuális versengésben veszítenek az erőteljesebb. a kevésbé impozánsak kizáródnak az aktusból. Jobb tehát a szaporodás késleltetése addig. Ő megy elöl. Egyik felemelt hátsó lábával. Ez pedig az utódok alkalmasságának csökkenését vonja maga után. A nőstény medve három és fél éves korára ivarérett. mint a hímek. elkülönített állatoknál is. ábra). anélkül. amelyek még a szétszéledés előtt párzanak. A Kárpátokban a barnamedve május–június hónapban párosodik. a hím így több nőstényt is megtermékenyíthet. hangtalanul tűri az udvarlást. A hímek ugyanabban a korban ivarértettek. Monogámiájuk nem tökéletes a nemek közötti arány és az ellések közötti távolság következtében. amíg az állat elég fejlett és optimálisan viseli el a terheket. Legelés közben a hím gyakran bökdösi orrával a nőstényt. fenntartás és meggyőződés nélkül folyik. Megfigyeltek későbbi – július–augusztus elején – párosodást. eldugott helyeken. a hím utána cammog. tehát alkalmi poligám. 1954).22 zötti párzás veszélye lenne. A párzási viselkedésnek nagy része erőteljes belső ösztönzés vagy késztetés hatására történik. a találkozás legtöbbször a betolakodó visszavonulásával ér véget. nagyon felháborítja a tulajdonost. tarkóját. amíg életkoruk. ha a versengést elkerülik. csendben történik az erdő mélyén. Nincs tudomásunk olyan hímek közötti viadalról. Másfelől a korai szaporodás élettani stressz. A párzást hosszabb udvarlási idő előzi meg. De nem ez tapasztalható. Így mindig az erőteljesebb hímek termékenyíthetnek meg. Várható lenne. esetleg elégedetlenségét fejezi ki a háborgatásért. A hím és a nőstény között a verekedés ritka. valószínű. környezetet jár be. bizonyos régiót. A versengés a hímek között nem ritka. A nőstény eleinte közömbös. hanem a fogva tartott. megnöveli a halálozási arányt. A nőstény legfennebb minden második évben párosodik. A kopuláció átlagban több mint 10 percet tart. hátát. szokatlan vadászterületet látogat meg. Ha egy idegen hím jelenik meg párzáskor a területen. de néha az első gesztáció eltolódik egy-két évvel. ráncolt homlokkal. ahol a pár meglelése várható. hogy a fajon belül a nőstények későbbi szaporodásra szelektálódnának. az optimális stratégia az. a korábbi szaporodás előnyei felülmúlják az élettani károsodást. ami a penis-csont jelenlétével magyarázható. Fogságban megfigyeltek kétéves párzó – vagy párzást imitáló – hímet (COUTURIER. tapasztaltabb vetélytárssal szemben. így adva tudtára szándékát. aminek eredményeként áprilisi bocsok születtek. Kutyamódra történik. a már bepárosodott nőstény az idegen udvarló hímet elűzi (6. Autoerotizmus nem csak a bocsoknál figyelhető meg játszás közben. és amit az év többi periódusában elkerül (LORENZ. s így azoknak a szülőknek az alkalmasságát csökkenti. A harcot igyekeznek elkerülni. a gyengébbek. Majd hátrafelé lapított fülekkel. nyalja a nyakát. A kopuláció nagyon diszkrét. de a párért való versengésben párzáshoz legtöbbször csak egy-három év múlva jutnak. Az állat cselekvően valamely inger vagy ingersorozat keresésére indul. ábra Peniszcsontok . maga körül forogva. harapdálja a pofáját. hogy valamilyen környezeti inger egymagában aktiválná. A nőstény medve még nem érte el a legnagyobb testi fejlettségi fokot az első elléskor.

Ezt osztán nyalogatásával készitdegeli el. minekutána az agresszivitás a részéről is megszűnik. vékony ágakkal. A gesztáció 7–8 és fél hónap között van (COUTURIER. a kiváltott harci viselkedés levezetésének része. Az anyamedvét fel lehet ismerni bocsairól. kettő vagy három. Valószínű a magasabb rendű emlősök. Apáczai Csere János „Magyar Encyclopaedia” című művében a medvebocs kicsi méretéről így vélekedik: „A medve magához képest igen kicsid magzatot nemz. . a természetben ha elhal a bocs. A bocsok száma leggyakrabban egy. mohával béleli fekvőhelyét. Az anyamedve kuporgó pozíciót vesz fel elléskor. sőt egyes főemlős-csoportnál is megfigyelhető dominancia-viselkedésnek. elméletileg kevesebb hím is elegendő. az egérnél nagyobbat.” Az egyedül született bocs sem éri el az anya súlyának 600-ad részét.23 Ebből arra következtetnek. (Az embernél 1/22. A bocs fejjel előre jön világra. Erre abból következtethetünk. tudniilik a macskánál küsebbet. hogy a hím nem csak egy bizonyos periódusban nemzőképes évente. A nemek közötti arányra vonatkozó megfigyelések nagyon ellentmondóak. a placentát felfalja. sőt hatbocsos medvét is (COUTURIER. Mindig egyedül van a barlangban. és két generáció utóddal láthatjuk ilyenkor. mások szerint pont fordítva. miáltal a figyelem elterelődik a tulajdonképpeni harcról. sőt áprilisban is figyeltek meg medve-ellést. újra párosodhatnak. Ez természetesen számos körülménytől függ. Az első elléskor és öregkorban gyakran csak egy. Hasonlóan. fejlődése kezdetének pillanatát szabályozó mechanizmust. Állatkerti példányoknál tapasztalták. Az ellés különösebb fájdalom. amikor a felkínált nemiszerv a másikban hágási viselkedést vált ki.1954). Egyes megfigyelések szerint kétszer annyi nősténybocs van mint hím. kinek lábai és egyébb tagjai alig tetszenek meg. A szűk környezetben egymást elviselni kénytelen összezárt medvék a dominancia-elv alapján agreszszivitásuk levezetésekor pótcselekvésre kényszerülnek. hogy a betolakodó megadó viselkedése váltja ki az erősebb részéről a párosodást imitáló mozdulatokat. Homoszexualitásról is vannak megfigyelések. A megadó viselkedés egyik formája. Egy nőstény élete folyamán 17–25 bocsot hozhat világra. A későn született bocsok – ha át is vészelik első telüket – visszamaradt fejlettségűek lesznek. a betegségek a lehetséges utódszám csökkenését módosíthatják. A genitális konformáció fragilis volta. A folyamat kevés vérveszteséggel jár. esetleg február elején jönnek világra a bocsok. A rîuşori neveldében begyűjtött bocsok neme közötti arány 53% hím és 47% nőstény. Említenek öt-. A barlangban levő bocsok nemének megállapítása után sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a megfigyelések kevés száma miatt. 1954). egymás utáni évben hozva létre utódokat. Nehéz megállapítani a fiziológiai nyugalmi állapot hosszát. A téli álomra készülő vemhes medve hamarabb vonul barlangba. Januárban. a tehénnél 1/13 az arány). A faj fekundítása méretéhez viszonyítva jó. Ettől függetlenül – tavasszal – visszafogadhatja a nagyobb bocsokat is. lapival. Pontos meghatározás több száz. mely annak felette mezítelen és vak. fejlődése csak a beágyazódás pillanatától indul meg. mert a bocs kicsi. Hasonló a helyzet a fogságban lévő medvéknél. az anyamedve tisztára nyaldossa a bocsot. de ha figyelembe vesszük a nőstények kétévenkénti párosodását. minden évben párosodhatnak a nőstény medvék. a többi medve nemének megállapítása tisztes távolságból nem ad megbízható eredményt. bizonyára a felfalástól védi az újszülöttet. az előző kölykeit sem engedi magával egy barlangban telelni. sőt több ezer példány megszámlálása után lenne lehetséges. Szénával. a spontán vetélések. A pete beágyazása késlekedik. a sterilitás. nehézség nélkül megy végbe. A 4 éves kortól számított kétévenkénti ellés az állatkertekben megfigyelt 30 éves kori nemzőképességig elég sok utódot jelent. Ritkábban december végén vagy márciusban. a kutyánál 1/45. Monogámiájából kifolyólag az egy az egyhez arány közel lehetne. ha elveszik a bocsokat.

jelenléte biztonságot ad számára a veszélyekkel szemben. Az anyaállat részéről a gondoskodási viselkedés egyike a legerősebb veleszületett viselkedéseknek. megfelelő testhelyzetet vesz fel. borz. Az anya nélkül nevelkedett bocsok megfigyelését a rîuşori neveldében figyelték meg közelebbről. belső késztetésnek engedve. Ha nem szopnak. felugrálnak rá később. Megállapították. Nagyobb korukban. Az újszülött és a csecsemő csimpánz erős ölelő és kapaszkodó reflexszel rendelkezik. farkas. a bocs nem passzív fél. leheletével is melegíti a bocsokat. hogy a bocsok ugyancsak örökletes kereső mozdulatokkal megtalálják a tejforrást. Ez lehet a szőranya. hogy a majom a későbbiekben is ahhoz a pótanyához ragaszkodik. híranyagot és tapasztalatot sajátítanak el. követik anyjukat bárhová. Erre függesztették a tejesüveget. Közte és az őt gondozó szülőállat között a társas élet egyik egyszerű formája. A nőstény medvének hat emlője van. amikor veszedelmesen védelmezi azokat. mert abban nem tud megkapaszkodni. nem tudnak mit kezdeni magukkal. Ilyenformán az ivadékgondozási viselkedés egyben társas viselkedési forma is. a csimpánzokkal végzett kísérletet hoznánk fel. nevelését és oktatását szolgáló viselkedéseket. A fogságban nevelkedett medvék szabadon engedés után nem képesek beilleszkedni a medvetársadalomba. A váratlan szabadságtól kiütközik rajtuk a tanácstalanság. a megszületett utód pedig már új fajtárs. A néphiedelem szerint még nem szereti annyira a bocsait. és ezt jellegzetes viselkedéssel az anya tudomására hozzák nyüszítéssel. a családkötelék jön létre.24 Ivadékgondozás Az ivadékgondozás ösztönös viselkedés. vinnyogással. Hosszú szőre közé bújtatja. de a csupasz drót nem. éspedig: a szőranyán nevelkedő majom aszociális lény lesz. amelyiken első kapaszkodó és átölelő reflexeit gyakorolta. elragadják a bocsokat. Nem szabad összetéveszteni az egyszerű felnevelést. amelyben az anyát drótra csavart szőr. Az anya nélkül felnőtt fejlődő majom soha nem lesz teljes értékű közösségi lény. Felépítettek egy kísérleti rendszert. hisz . hogyha az anyát a szőranya helyettesítette. Az élelemszerzésre való késztetés tompítja az óvatosságát. még akkor sem. szopják talpukat. táplálék után nézzen. A szőranyát hónapok múlva is felismeri. A gondozók nem hagynak sok időt erre. de akárhány bocsot hoz világra. táplálását szolgálja. antiszociálissá vált a medvepopuláció és az emberi társadalom számára. Ez alatt az idő alatt a róka. kihasználva az alkalmat. legtöbbször különválasztják őket. zsíros tejből körülbelül összesen 20 grammot szív naponta a bocs. Ennek illusztrálására egy. Hozzábújnak. és részben érvényesek rá a társas viselkedés szabályai. a drótanyán nevelkedő azonban kifejezetten antiszociálissá válik. Az anyamedve már első fialáskor tudja. azok igénylik. az anyamajom. vadmacska. csak az első kettő termel tejet. Az újszülött gyámoltalan bocsokat hason fekve mancsai között melengeti. magában foglalja többek között az utódok tisztogatását. szárazra nyalja a bocsokat. az utódok védelmét. Fokozatok vannak. amiből a kismajom táplálkozott. A rácsok között az anyamedvének kevés lehetősége nyílik bocsait nevelni. Az anya-kölyök kapcsolata kétoldalú. alusznak vagy dorombolva nyaldossák. az anyját átölelve szőrébe kapaszkodik. mint később. s ez az anyamedvét arra készteti. közel az emlőkhöz. hiúz. hogy a barlangban hagyja a két-három hónapos bocsokat. Később növekedik a szükséglete. veleszületett kiváltó mechanizmusok hatására lép működésbe. Sajnos a szélnek eresztett bocsok nagy része aszociálissá. Az anya gondozza a kicsiket. és saját kulcsingerek által aktivált. Eleinte a sűrű. táplálást az anyamedve gondoskodó tanításával. A védelem és táplálkozáson kívül az ivadékgondozás – mint viselkedés – új viszonykapcsolat kialakulásának a kezdetét is jelenti az utód és szülőállat között. hogy a köldökzsinórt el kell harapnia. kérik. A fejlődésnek indult pete már új egyednek számít. illetve szőrmentes drótváz helyettesítette. keresik a gondoskodást.

25 kitől tanulta volna a viselkedés bonyolult formáit (CSABA. utóda alkalmasságának növelésével. hogy a kritikus periódusban megalapozott normális kapcsolatok bevésődése és az ekkor kialakított szerepek tartósak. minthogy rokonsági fokuk 1/2. ami növeli az utódok fennmaradásának valószínűségét a szülőnek a jövőbeni utódaira irányuló befektetései terhére. hogy a ráfordítás átruházódik. Az anyamedve egyforma rokonságban van minden utódjával. Az elválasztással az anya és bocs ellentétben kerül addig. A Rîuşoron felnevelt bocsok a természetben hovatartozás-tudatuk hiányában a kéregetés. az anya közvetve. Csak akkor kell belenyugodni a szülői ráfordítás megszüntetésébe. amíg érdekeik ismét találkoznak. a szeméttelepi guberálást választják táplálékszerzési formának. 1979). s mindkettőjük haszna nagy. Az anya annyit kíván az utódra fordítani. Az utód szempontjából viszont az önzetlenség . A szopós kis állat azonban a további szopás révén növelhetné alkalmasságát. ha mesterséges körülmények között nevelik őket. amikor a saját teljes alkalmassága diktálja. Ebben az értelemben minden utódja sikerességében egyenlő mértékben érdekelt. Az anya szoptatni akar. amennyiben az utód a saját személyes alkalmatosságának maximalizálására irányuló törekvéseivel csökkenti az anya lehetőségét arra. A bocs közvetlenül húz hasznot a dologból. Nevezetesen. hogy az utód és a szülő összeütközésbe kerül. amelynél a kedvezményezett fél nyeresége nagyobb mint a kezdeményező vesztesége. hogy bizonyos ponton abbahagyja a szoptatást és újabb utódba fektessen. nem tanulhatják meg a bocsok a télre való felkészülést. A „szülői ráfordítás” fogalma a minden olyan utódra irányuló viselkedés. s ezzel mindketten jól járnak. Az utódok viszont csak fele annyira törődnek a szülő veszteségével. esetleg utódnemzésre. hogy el kell térítenie utódait az olyan viselkedéstől. Bocsostól keresik fel télen is a szeméttelepeket. A ráfordítás mindenkori mennyisége szintén összeütközést idéz elő. A bocs saját későbbi szaporodási sikerében sokkal érdekeltebb mint testvéréében. pozitív szelekció van arra. Az anyává vált medvék itt nevelik bocsaikat nem ragadozásra. hogy maximalizálja a nyereség és veszteség közötti különbséget. az anyamedve vesztesége is kicsi. mint maga a szülő. Arra szelektálódik. Az anyamedve szoptatja a bocsát. amikor a szülő azt már abba akarja hagyni. guberálásra. Az anya arra szelektálódik. Ahogy a kicsi növekszik. hogy bátorítsa a testvérek egymással szembeni minden olyan önzetlen viselkedését. ami az egyik utódnak jobban árt. A vizsgálatok arra utalnak. hisz a táplálékszerzést kitől tanulhatná meg. hogy újabb utód létrehozásával és gondozásával maximalizálja saját alkalmasságát. Amíg a bocs kicsi. Az anyának akkor kell leválasztania utódját. A ragadozóknál még nagyobb hátrányt jelent. hogy mikor kell befejezni a gondoskodást. A bocs akkor is igényli a maga részéről a szülői gondoskodást. Tehát. A majmoknál az anya hiánya alkalmatlanná teszi az utódot tartós érzelmi kapcsolatok kialakítására. A szülő és utód nemcsak abban nem jut egyetértésre. barlangkeresést stb. amellyel ugyanolyan arányban (1/2) osztja meg génjeit. saját családi élet képzésére és az utódnevelésre. amikor a további anyai befektetéssel járó hátrány több mint kétszerese az ágáló utód hasznának. Ebből következik. Ezen a ponton túl a bocs teljes alkalmasságát csökkenti. Az anya számára egy bizonyos ponton túl ésszerűbb az új utód létrehozása. mint amennyire a másiknak használ. Az így nevelkedő új generáció még jobban eltávolodik a normális populációtól. hanem a ráfordítás mértékében is eltérőek az érdekek. s nem szívesen látja. amikor ennek haszna – az anya számára – felülmúlja a leválasztással járó hátrányokat. ha a saját jövendő testvérére fordítandó energia továbbra is elvész. hogy a megtérülés maximális legyen. akkor várható. egyre több ráfordítást igényel. Bizonyos ponton az anya érdeke már egy következő utódhoz fűződik. a bocs is szopni akar.

A bocsok első fogképlete a következő: 1-2-3 1 1-2-3-4 I ——— + c — + m ———— 1-2-3 1 1-2-3-4 Háromhónapos korában a tejfogak és az első zápfog készek (7. Az egyhónapos bocs nem képes az anyját követni. Hátára fektetve visszafordul. aki a testvérek segítségére serkenti. minek kárát a medvebocsok életének fenyegetettsége sínyli meg. valamint a harmadik és negyedik alsó előzápfog. füleik reagálnak a zajokra. Hosszúk 20–25 cm. a VII. . Fölötte érdekes A. ábra). SPIESS (1933) írása a Görgényi-havasokban szeptember végén látott egyhónapos medvebocsról. Háromhónapos korukig kizárólag tejjel táplálkoznak. Az újszülött életszakaszban a kölyök reflexállat. szőrtelenek.26 csak akkor hasznos. addig táplálkozni sem képes. Ha fázik. Megpróbálják füleiket hegyezni és próbálkoznak felállni. A friss vegetáció megjelenésével gyakran magukra maradnak míg az anyamedve táplálékot keres. bőrük világos színű. Fejlődés A bocs születésekor alig 400–500 g. Körülbelül háromhónapos korára nőnek ki tejfogai. minek eredményeként augusztusban születhetett ez a bocs. A karmaik – főleg az első lábakon – fejlettek. valamint a szemfogak előtt. az V. a VIII. Az anyamedve ebben a korban legfennebb a bocs fejét a szájában fogva viszi egyik helyről a másikra. hónapban a harmadik felső metszőfog. A harmadik zápfog későn. A következő sorrendben jelennek meg a végleges fogak: a IV. hónapban az első felső metszőfog. Mire a szemük kinyílik – 28–35 napos korukra – a szőrük is kinő és a harcias viselkedés jeleit is hamar mutatják. amit a farkasok téptek szét. ide-oda kúszik. mászik. A bocs egyhónapos korára kezd hasonlítani medvéhez. A kicsi emlőkből kevés. Ez a viselkedés azonban csökkenti a szülői alkalmasságot. támogatnia kell az együttműködést és az osztozást (BARASH. amiből 5 cm a fej. hónapban a második alsó és felső metszőfogak. Az egyre növekvő tejmennyiség-szükséglet és az anyai féltés között az előbbi késztetése a nagyobb. Az utód tehát jobban teszi. Emlőkereső viselkedése a legfejlettebb. hallják az anya hangját. A szülőnek közbe kell lépnie és el kell utasítania az utódok túlzott egoizmusát – testvérekkel szembeni önzését –. valamint a felső második zápfog. hónapban a második alsó zápfog. önállóan táplálkozni. a XVI. a XIII. Az anyamedve fáradhatatlanul nyalogatja és első mancsai között tartja őket. de dús tejet szophatnak. a második évben nő ki (Couturier. vinynyog. Füleik kicsik. több bocs esetén egyenként nem haladják meg a 250–300 g-ot. A bocs gyomrában darázslárvákat talált. ezzel a mozgással igyekezik a tejet adó emlőt megtalálni. ha a szóban forgó testvér nyeresége több az önzetlen testvér veszteségének kétszeresénél. nincsenek magasabb agyfunkciói. ha ellenáll a szülőnek. Többnyire vak vagy alig nyílt ki a szeme. 1980). Az utódok hajlamosak a testvérek hátrányára cselekedni mindaddig. míg a veszteség nem éri el a kezdeményező hasznának kétszeresét. kevés szőrzettel. 1954). de nem képes lábra állni. hónapban az első alsó metszőfog. Erre az átmeneti életszakaszra az idegrendszeri és érzékszervi érés jellemző. Elképzelni is nehéz a téli párzást. Vakok és nincsenek fogaik. Kinyílik a szemük. a XII. hónapban a negyedik felső előzápfog. Orrát érintve a fejét jobbra-balra forgatja. hónapban a harmadik alsó metszőfog.

bár egyensúlyozó képességük még nem tökéletes. a beilleszkedési vagy szocializálódási szakaszt a mozgástevékenység rohamos fejlődése jellemzi. A játékos hancúro- . 1954) A harmadik életszakaszt. ábra Háromhónapos medvebocs fogazatának alakulása (COUTURIER. A bocsok sokat mászkálnak.27 7. Kezd kialakulni a tájékozódási képességük.

veszélyes a háziállatokra nézve. mint az előző évben. Az anya többet hagyja magukra. A következő tavasszal egymástól elválnak. A veleszületett viselkedési formák tapasztalatokkal gazdagodnak. Szükséges a mozgástevékenység tökéletesedése. Szükség esetén kioldódhat egy része. Az öt-hathónapos bocsok tetszetős külsejűek. és az állatok viselkedésében egyre több tapasztalat útján elsajátított elem figyelhető meg. játszani lehet velük. A bocsok fejlődése sajátos a téli álom ideje alatt. második év végére érik el a 80– 120 kilót. Az egész évet egyedül töltik. Megszerzett tárgyaikat védelmezik. a növekedési zónákban található porcrészekbe. Ekkor már a párzásra készül. A felnőttek súlyát negyvennyolc hónapos korukban közelítik meg. juhot. ami zsírokból és glikogénből áll. bogarakat. A nyolc-tízhónapos boccsal az ember nem tud megbirkózni és nem is ússza meg sérülés nélkül. nyolc-tíz kilogramm súlyúak. Az így mozgósított kalciummennyiség épül be a sokkal kevesebb mennyiséget igénylő. A szocializálódási szakasztól az ivarérett szakaszig a bocsok a fiatalkori életszakaszon mennek át. Az embrió fejlődéséhez és később a szoptatáshoz. amikor veszedelmesekké válnak. de már füvet. Megjelenik az önmutogató és behódoló viselkedés. bizonyos fokig meg is szelídülnek. ha az még megtűri maga mellett. Különféle mutatványokra idomíthatók. harcok eredményeképpen a hatalmi rangsor kialakulófélben van. tejtermeléshez szükséges kalcium a csontrendszer kalciummennyiségéből fedeződik (DORNESCU–NECRASOV. mert a növekedési folyamat lelassul. Képesek halálosan megsebesíteni kecskét. Ugyanez a folyamat játszódik le a gesztáció vége felé. nem félti úgy őket. ábra). Meg lehet őket simogatni. A fogságban tartott – télen is táplálkozó – medvebocs és vadon élő társaik súlybeli gyarapodásának összehasonlítását jól megfigyelhetjük a mellékelt grafikonon (8. mert három-négyhónapos koruktól anyjuk magával viszi a barlang közvetlen közelében a szabadba és táplálkoni tanítja őket. A húsz-húszonkét hónapos bocsok gyakran együtt keresnek barlangot a régi közelében. de sohasem mutatnak ragaszkodást. A csontrendszerbe a kalciummennyiség nem véglegesen épül be egyszer s mindenkorra. A következő (harmadik) tél beálltával egyedül vonulnak barlangba. ha csökkentett formában is. gilisztát. csigákat esznek és előszeretettel nyalogatják az elejtett állatok vérét míg anyjuk lakmározik.28 zások. gyökereket. Legfennebb szilárdsága csökken. melynek ideje alatt a bocsok magukra maradnak. Hat-héthónapos korukig még szopnak. Az ivarérett életszakaszban kihangsúlyozódik a fajfenntartással kapcsolatos viselkedés. . ez az életszakasz a leggazdaságosabb vadászati. de később csatlakoznak anyjukhoz. részt vesznek a zsákmányszerzésben. legfontosabb szaporodásbiológiai és fajfenntartási szempontból. Már az első telet a felhalmozott energiakészletük segítségével vészelik át. ritkán kísérik anyjukat. Első év őszére 25–50 kilósak. A tizenöt hónapos bocs vakmerő. 1968). amikor a nősténymedve már nem táplálkozik. bízik erejükben. lárvát. de később jelentkezik veleszületett vadságuk. hogy a csont formáját és funkcionális szerepét megváltoztatná. Mondhatnánk. Ebben a szakaszban fokozottan érdeklődnek a környezet iránt és már képesek megkülönböztetni a számukra kellemes és kellemetlen ingereket. A normális fejlődésükhöz ásványi sókra és főleg kalciumra lenne szükségük. ebből a viselkedésből alakul ki később a birtoklási. annál hamarabb. területkisajátító viselkedésük. Úgy táplálkoznak mint az anyjuk. anélkül. ha egyneműek. biztosítva a fejlődés folyamatosságát. de nem áll meg.

hogy a bocsok korának megítélése lehetséges a fogazatuk fejlettsége után. 1961) tesz említést egy állatkerti nősténymedvéről. sőt harminc éven felüli nőstények is hoztak világra bocsokat. 1961) ⎯ ⎯ --- a szabadon élő bocs fejlődése a fogságban élő bocs fejlődése a barlangba húzódás ideje a barlang elhagyása ellés különválás az anyamedvétől A –„hangyászmedvé”-nek nevezett fiatal egyed B – párzási időszak C –első ellés ⏐ Az öregkori életszakaszban az aktivitás minden formája csökkenő irányzatot mutat. A természetbeni maximális szaporodási életkor megállapításához a medve korának pontos meghatározása lenne szükséges. keménysége. Minden évben elvették anyjuktól a bocsokat. Ettől a kortól meg- . Láttuk a fogazat kialakulásának tárgyalásakor. az érzékszervi teljesítmény csökkenésével párhuzamosan. ábra A fogságban tartott és a szabadban élő medvebocs fejlődésének összehasonlítása (COMŞIA. kopása nagymértékben változik az élelem és a fiziológiai állapot függvényében. A vadon élő állatok csak ritkán érik el az élettani öregedés állapotát. de közel sem tükrözik a természetbeni valóságot. mert a fogak színezete. Későbbi korban a fogazat kopása adhat nagyon hozzávetőleges kormeghatározást. A szakemberek sokkal többet foglalkoznak az alsó határral mint a felsővel. Körülbelül nyolc–kilenc éves korig a fogak fehérek. tizenhárom– tizennégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. Az állatkerti megfigyelések pontosabbak ugyan. SETON (COMŞIA. ami több mint hármat jelent átlagban évente.29 8. A szaporodásképes maximális életkornak van olyan populációdinamikai jelentősége mint a minimálisnak. Ugyancsak állatkerti megfigyelések szerint harminc. Hozzávetőlegeset. amelyik négyéves korától huszonöt éves koráig minden évben ellett és összesen 68 utódot hozott világra.

jóval többre becsülik. 12 nősténynél pedig 303 kg-nak találta. a másik az áldozat szerepét játssza. Feltétlenül meg kell tanulniuk szelektálni és legyőzni ezeket az ingereket a saját érdekükben. Állatkerti medvék. Megfigyelhető. mozgáskorlátozott egyedei túlhaladhatják súlyban a vadon élő társaikat. a koponyacsontok varratainak elcsontosodása. Ezek az új elemek a veleszületett viselkedésminták kiválthatóságának és egymásutániságának időleges vagy állandó módosulását eredményezik. hogy enyhe lejtőn behúzott lábbal. A felnőtt medve koponyamérete ha nem is mutat korbeli differenciálódást. farönköket gurítanak vagy húzogatják azt. ágakat. ALMĂŞAN–VASILIU (1967) 33 hímnél a maximális súlyt 440 kg-nak. és a még kiforratlan magatartású utódok számára példaként szolgál. A támadások igazi előjátéka. Kicsit sok. A fiatalkori játék „didaktikai” jelentősége – bizonyos cselekedetek begyakorlásának a mechanizmusa – a későbbi táplálékszerzési. Azért van. és összefüggésbe hozzák a termetet a korral. gyakran szórakoztatják a látogatókat játékos kedvükkel. Alapvető jelentősége van az egyednek a környezethez való adaptációjában – és főleg a ragadozók esetén –. hogy az állatkertek jól táplált. Martin völgyben a lejtőn köveket gurító medvét látott. mert a bocsok félnek a környezetből rájuk zúduló ingerek sokaságától. Játék. bukfenceznek. annyira simulnak hozzá. COUTURIER (1954) figyelte meg. Miután galoppban visszamentek a tetőre. A szülői magatartás leképezhető. Ilyenkor az egyik a támadó. hogy az anyamedve állandóan beléjük botlik. hintáznak. Az utód látási. A medvéknél ennél pontosabb kormeghatározásról nem tudunk. összekucorodva mint a labda gurultak lefelé 10–25 métert. A St. a barlang elhagyása után a bocsok szorosan követik anyjukat. támadási. Rendszerint a kifejlődött medvék súlyát eltúlozzák. Minden állat idomítása – mint tanítás – kivétel nélkül a feltételes reflexen . A medvék később is szeretnek játszani. Egyes vadászok szerint a májlebenyek száma megfelel a medve életkorának. e csontok kontúrjainak egybeolvadása kétségkívül az öregedés jelét mutatja. tanulás A bocsok – főleg az első életévükben – nagyon sokat játszanak. A változó környezeti feltételekhez. kicsik és nagyok – külön vagy együtt –. Ettől a kortól megsötétednek és egyre inkább lekopnak. amelyben az egyedi élet folyamán szerzett vagy tanult viselkedésformák épülnek be. Ha igaz. harapdálják egymást és anyjukat. viselkedések előjátékai. ölelkeznek. és a szoros követés révén igyekeznek az inger erősségét állandó szinten tartani. Mászkálnak fekvő anyjukon. védekezési. birkóznak. Másznak. amikor a bocsok egymás között marakodnak. hallási és szaglási ingerek alapján felderíti a környezetét. Az is bizonyos. pofozkodnak. a környezetnek az egyedhez való adaptálásában. a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodást a személyes tapasztalatszerzés. Ha tövig koptak és a zápfogakból már el is hullottak. kergetőznek vagy az itatóban pancsolnak mint a vásott kölykök. kergetőznek mint a kiskutyák. a medve közel jár a harmincadik életévéhez (NEDICI. a tanulás teszi lehetővé. szexuális stb. akkor a 20–25 éves medve májának ugyanannyi lebenye kellene legyen. tapintási. gurulnak néha több métert. egy adott tárgyat vagy élőlényt. 1942). Képesek 15–30 percet így szórakozni. Fontos előjáték a későbbi rangsor kialakulásához. kezdték elölről.30 nnégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. köveket. A ragadozók viselkedésének az öröklött magatartási formák csupán a vázát képezik. és cselekvését ettől az eredménytől teszi függővé.

keresést vagy vizsgálódást a kíváncsiság váltja ki. A bocsokban a fürkészést.31 alapul. azt el kell tudja tárolni és szükség esetén fel idézni. meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket. menekülési viselkedést vált ki. . mozgékonyságát. Genetikailag adott tapasztalatszerzési képessége és készsége mellett az állatnak környezetéből és környezetéről mindjárt megszületése után híranyagot kell gyűjtenie. hallható akusztikai vagy erős szaginger – ha új inger – a medvében önvédelmi. hogy azokra később már egyszerűen nem válaszol. Sok időt fordítanak a látszólag céltalan ismerkedésre. felderítést. hogy a kellemes esemény megismétlődjön. és így ismeri meg saját testét. sokat játszanak. annál nagyobb mértékben képes asszociálni. hogy milyen környezeti ingerekre ne válaszoljon. akkor egész életét állandó meneküléssel tölthetné. később abnormális viselkedést mutatnak. Bármikor átválthatnak egy másik cselekvésláncolatra. mert különben elpusztul. annak teljesítőképességét. Az egyedi viselkedés. A megszokásnak fajfenntartási értéke van az állatok életében és viselkedésében. Az ágropogást. amelyek közömbösek számára. hogy hogyan is kell legbiztosabban megragadni és halálos harapással megölni vagy leütni a zsákmányt. A környezetéből jővő valamennyi ingerre nem tud válaszolni. az egyéniség kialakulására irányuló ismeretek elsajátítása nem szükségszerű. Az állat megszokja. eredményes dolgokat jegyzi meg. de az egyedi élet folyamán kell tapasztalnia. meghatározója pedig a tanulási hajlam. sem rossz” következményekkel járó késztető tényezőket úgy szokja meg. a siker véletlenszerűen következik be. Vagyis társítja. A környezetből ismételten fellépő „sem jó. A természetben a próbálkozások lehetnek eredményesek és eredménytelenek. hanem csak a véletlenül sikerült. fajtestvéreiről. A környezet bizonyos jellegzetes ingereit társítani tudja. az új iránti vonzódás pedig a kiváncsiságot vezérli. ami tulajdonképpen egy negatív tanulási forma. amely egyaránt jelentheti a játék folytatását vagy annak befejezését. Az ilyen tanulás próbálkozás és tévedés alapján történik. amelyeknek nincs lehetőségük a játékra. A ragadozáskészség a ragadozónak veleszületett tulajdonsága. Ha nem szokna hozzá és nem tudna különbséget tenni a veszedelmes és ártatlan ingerek között. A bocsok játékának apetitív fázisa a fürkészés. Több próbálkozás után az állat megtalálja a helyes megoldást. a már egyszer vagy többször átélt folyamatot. A céltalannak tűnő játékokon keresztül szerez tapasztalatokat környezetéről. összehangolja a kellemes vagy kellemetlen élményekkel kapcsolatos tapasztalatokat. melyek később – és hasonló körülmények között – felidézik az egész. megszokja. mert megkíméli őket a rájuk zúduló közömbös ingerek tömegétől. állandósága egyenesen arányos az ismételt gyakorlással. mint egy edzés a faj későbbi és komolyabb viselkedésére nézve. zajt. Mivel a játék szorosan kapcsolódik a fürkészéshez. de az egyedi viselkedési szabadság alapját képezik. tűrőképességét. A kiválasztott helyes megoldás erőssége. játékos mozdulataik szabadon kombinálódnak. A bocsok szemmel láthatóan keresik az alkalmat a játékra. úgy képzelhető el. Minden hirtelen mozgó tárgy. látható optikai. hogy konkrét esetekben azt fel is tudja használni fennmaradása érdekében. Minél fejlettebb idegrendszerrel rendelkezik egy állat. átrendeződnek. szagot az ellenség vagy zsákmány közeledtével azonosítja. ezért nevezik „próbaszerencse” módszernek is. Ennek a tapasztalatszerzési módnak az a jellegzetessége. A legfontosabb életfolyamatok fenntartását szolgáló ismeretek elsajátítását szükségszerűen meg kell tanulnia az állatnak. mindent megtesz. Azok az utódok. feltűnő és nagyon jellegzetes. hogy az elsajátított tapasztalatokra vonatkozóan az állat nem nyer betekintést a dolgok közötti összefüggésekbe. A pozitív élményt az állat újra keresni fogja. Emlékezetében megmaradnak bizonyos mozzanatok.

mozgás Az állat élő és élettelen környezetével állandó – számára létfontosságú – anyag. s főleg az őszi élelem utáni vándorlásakor bizonyítja be. a járás rugalmasságától. a felnőtt medvéknél is. a tárgyak elmozdítására. fegyvertöltést stb.és energiaforgalmat. de annál nagyobb inyencsége. A tájékozódási viselkedés úgy jelenik meg az állatok törzsfejlődésében. Szagérzékenységéről is számos adattal szolgál a szakirodalom. mert például a lépés keltette zaj függ a testsúlyától. hogy észrevegye a létét biztosító vagy veszélyeztető változásait környezetének.és fényingerek riadalmat váltanak ki. holott közvetlen környezetében valamilyen növényi eledel mindig akad. menekülési lehetőségeket. A váratlan hang. híranyagcserét bonyolít le. tárgyakat. Nézzük csak. Bármennyire ismert is a környezet. figyelni. ahol a sűrű növényzet miatt látásának. Ismeretlen területen vaktában vagy szisztematikusan végigpásztázzák az új terepet míg ismerős kulcsingert találnak. új tárgyak megjelenése a medvét fürkészésre. a talaj szilárdságától. de már 300 m-ről nem látja az embert. Hallása jó. Az anyamedve agressziója az idősebb nemzedék tapasztalatainak átadását is szolgálja. emlékezetükbe vésnek bizonyos útvonalakat. abbahagyják az előzőleg végzett tevékenységet. Szükség van az érzékszervek. növényzettől stb. manipulálására készíti. Az élőhelyükön bekövetkezett változások. felderítést végez. A környezettel való kölcsönhatás megköveteli. Falánksága közmondásszámban megy. idegen tárgyakat. a megfélemlítés és büntetés nagyban hozzájárulnak a bocsok tapasztalatszerzési képességének a megalapozásához és fokozásához. az erdő zajai miatt hallásának kevesebb hasznát veszi mint a légáramlatokból felismerhető szagoknak. tájékozódni tudjon abban. A széles skálájú étrend fogyasztása ugyanolyan széles skálájú ízmegkülönböztetést. tanulmányozza a tájékozódási. A fürkészést nagyrészt külső ingerek váltják ki. megszokott környezetében időnként vizsgálódik. kiismerje magát. Mielőtt elfoglalna akár egy ideiglenes pihenőhelyet. mivel a fiatal nemzedék védelmét. sebességtől. a támadás és védekezés módjának megtanítását is lehetővé teszi. Számos – vadászok által megfigyelt – adat került a szakirodalomba a medve hallási képességéről. A túl erős ingerek menekülésre késztethetik. Saját élőhelyükön ismerős terepjelek alapján tájékozódnak. arról. mi minden befolyásolhatja a . Az észlelés és környezetfelderítés a belső késztetések közé tartoznak. A mozgás az ami a figyelmét felkelti. Mindezek mellett figyelembe kell venni az erdő háttérzajszintjétés – talán a legfontosabbat – a medve pillanatnyi éberségét. Klasszikus példa a fűben elrejtett mézeskenyér. sokféle lehet. amelyek révén a környezetéhez való viszonyát. mint a fajfenntartás egyik legjelentősebb tényezője. éleslátása közepes. Relatív adatok. a bátorítás.32 A szülői példaadás. a cipőtalp milyenségétől. Tájékozódás. a medve explorációs tevékenysége sosem csökken nullára. körülbelűl 80–100 m-ig nagyon jól észleli környezetét. az erdő hangjai közül ki tudja szűrni az idegen hangokat. ízfelismerést igényel. az idegközpont és a mozgásszervek összehangolt működésére. hogy milyen távolról hallja meg a lépéseket. visszavonulási. a szülői cselekvések utánzása. helyzetét szabályozni képes. A változatos étrend biztosításáért kisebb-nagyobb távolságokat képes megtenni. Olyan élőhely van. fülelni kezdenek. Kevésbé távollátó. Azt a viselkedést az új iránti vonzódás. az ágropogást. A medve tájékozódási képességét a kora tavaszi. élelemszerzésben legfontosabb a szerepe. Az ágropogás és fegyvertöltés keltette zaj is sok mindentől függ. Legfejlettebb a szaglása – az ember szagát 24 óra múlva is megérzi – a tájékozódásban. a kíváncsiság vezérli nemcsak a bocsoknál. Megközelítik és vizsgálgatják az új.

Ugyanez a magyarázata annak. az elsőkkel kacsázik. egy bizonyos sebesség elérésekor csupán két láb érinti egyszerre a talajt. hintázó mozgás. de ahogy gyorsul a mozgás. Rendes járásnál a jobb első láb előrelendülését a bal hátsó láb követi. míg az izmok ereje keresztmetszetük négyzetével arányos. Ügetésben ugyanúgy lép mint rendes menéskor. Az anyamedvét állandóan kísérik bocsai. Első lábai fejlettebben. málnászás. A túl nagy test a mozgékonyság rovására megy. Azon ritka emlősök közé tartozik. 14 dorzális (tizennégy bordával). felfelé jobban halad. Fiziológiai adottságainak következtében a medve galoppja szabálytalan. Könnyed. össze-vissza kutat. Az ilyen helyváltoztatás lassú de biztos. szétszórt. hogy bármelyik láb akkor emelkedjen fel a földről. nagyon távol áll a ló galoppjától és gyakran csúszással párosul. mert tudjuk. hogy elesne. ha megriad. A medvék általában magányosan járnak. a talp a hirtelen ránehezedő súlytól jobban szétlapul. amelyek poroszkálva is tudnak járni. hogy az éberségéről híres medve számtalanszor pár tíz méterről veszi észre az embert gombászás. mivel a soron következő láb hamarabb emelkedik fel. gyors galoppban nagy területeket járnak be táplálék után kutatva. ha szükséges. ami lehetővé teszik nemcsak a két lábra való állást. amelyet hosszabb távon tud végezni. anélkül. illetve telítettsége. A lokomoció az önfenntartást és a fajfenntartást egyaránt szolgálja. hanem a két lábon való járást és a mászást is. A hátsó láb az első után ér talajt. Erejének és karmainak köszönhetően könnyen kapaszkodik két és fél méteres szikla- . egyszerre lép az ugyanazon oldalon levő lábaival. nedvességtartalmával. Először is a méz illatának erőssége függ a méz milyenségétől. napsütéskor a felfelé szálló meleg levegő keltette légörvénytől stb. Terjedése a légáramlat irányától – az állat felé. illetve ellenkező irányba terjedő szagok –. hajlékony. miután a hátsó lábak teljes kinyújtásával újra elrugaszkodik a földtől. Úgy tűnik. Nehézkes. Egy-egy elrugaszkodás négy méter is lehet és kb.33 kísérletet. Futásnál a karmok közötti távolság nő. majd a bal első és a jobb hátsó következik. karmai is nagyobbak. lassú járásával ellentétben meglepő ügyességgel halad hegyi sziklás vidékeken. első lábai segítségével kapaszkodik. lassú cammogással vagy. a mézeskenyér és medve között található növényzet milyenségétől mint akadály és illatforrás stb. Leeresztett fejjel nézi a földet és jobbra-balra les. Futásnál az első láb elé kerül a hátsó láb nyoma. lábheggyel kifelé lép. Bármilyen lokomociós mozgásnál a mozdulatok sorrendje meghatározott. és csak rövid távon. mint ahogy a mozgásban lévő földet érne. Ezt a mozgási formát ritkán használja. úgy kerül egyre előbbre. Ez a legnagyobb sebessége. amikor a test súlypontja a másik három láb által meghatározott háromszögben van. Járása nehézkes. mintha csípőficama lenne. mert az állat bármelyik pillanatban megállhat. Párosodás idején együtt látjuk a párokat. Ilyenkor hasonlít a pattanó labdához. egyenesen arányos a környezet hőmérsékletével. törtvonalban megy. Ez egy kétütemű járás. Lefelé szaladva néha orra bukik és gurul. szedrészés közben. hogy a jóllakott medve nem válaszol az új élelemingerekre. öt szakrális – olyanféleképpen kapcsolódva végtagjaival. A mozgásszervek felépítésében a testméretnek meghatározó szerepe van. A medve gerincoszlopát harminckét csigolya alkotja – hét cervikális. A felszín sík vagy egyenetlen voltától. megsebezték vagy az őt megsebzőre támad. erősebbek mint a hátsók. gyors. hat lombáris. Járásának ez az átlós jellege lehetővé teszi. de mintha üres ütem lenne a két diagonális lépés között. És a legfontosabb a medve pillanatnyi éberségi foka. Lassú mozgásnál ellenkező lábbal lép. Menéskor egész talppal éri a földet. mert a testsúly egyenes arányban nő a testhossz harmadik hatványával. 60 cm magas. Mikor ételt keres. A négy láb a lehető legkisebb helyen ér talajt. Ha ezek a mozdulatok gyorsulnak.

Három-négy méternél magasabbra nem mászik. Nyáron naponta felkeresik a közeli mélyebb vizeket. módon és testtartás mellett rendszerint végtag. érzékszerveiket. A medvét előszeretettel nyalogatják talpaikat. megtisztítják. amelyre felkapaszkodott.8-12 km/óra sebességgel halad. bundájukat naponta egyszer. Ratosnyán 1987-ben a november végi hóban a nyomokat követve láttuk. nyelv. tüzet érez és játék közben szintén feláll. olyanszerűen mint a villanyoszlopra kapaszkodó villanyszerelő a mászókampójának. Napirendjüket pontosan betartják.9 km/ óra sebességet pár tíz méter távon.9 km/ óra sebességet ér el rövid távon. a hátsó lábait maga alá húzva.3-50. vagy ha valamilyen – főleg ember – szagot érez. Meghatározott helyen. Galoppban – ugrásokkal váltakozva – 22. így szokták tisztítani. Mikor fát hánt. P. hegyes karmainak nagy hasznát veszi. Zsákmányára felágaskodva szökik rá. vagy pár száz méter távolságból. figyel. a nagyok is rendszeresen fürödnek. ágakat. hogy azok a patakon vezetnek át. A vízből kilépő vagy megázott medve rázogatással távolítja el testfelületéről a víz nagy részét. A megzavart medve elérte az 50. A közepes nagyságú medve gyaloglási sebessége 5. A bocsoknál játéknak. az elsőket előre nyújtja és ráhajtja a fejét. ha a szükség úgy kívánja. A filmről könnyen kiszámítható bizonyos mozgásformák nagysága és gyorsasága. kérget stb. 1. Az öntisztogatás vakarózás. A testfelület egyes részeinek tisztogatása sajátos mozgásformákból áll. WEBER (1989) a Hargitában és Görgényi-havasokban végzett megfigyelései alkalmával többször filmezte a medvék mozgását. tornának számít a mászás. kíváncsiskodáskor.5 m magas volt a betonfal. felállva szaglász körbe.34 falon is. ha útjukba akad. közben meg-megáll. A téli álom alatt oldalán fekszik vagy hason. A sebek nyalogatása azok tisztántartását és gyógyulását szolgálják. 34 m távolságot 2. testrázás – és tágabb értelemben ide sorolják a nyújtózkodást és ásítást is – mind ebbe a kategóriába tartoznak. a kisebb gyümölcsfákat választja. Megtorpanás nélkül szelik át a vizet. Ebben az esetben a rázogatásnak jelzés értelme van: tudatja . a túlsó oldalon pedig betonfallal megerősített part felett vezet a hegyi út. hol másikra.37" alatt tett meg. A medve kényelmi mozgásai közé tartozik a testápolás. A betonfal tövében hatvan-hetven cm mély a víz.9 m-es ugrásokkal 5. A bocsok és fiatal egyedek játszás közben gyakran két lábon járnak. mert a friss havon viszszacsúszás vagy kapaszkodás nyoma nem látszott. A mászásra alkalmas végtagnak a tér mindhárom irányába irányíthatónak kell lennie. Felváltva teszi az első lábait. fej vagy karmok segítségével történik. A két lábra állás nem ritka a medvéknél. A fáramászás fiatal egyedeknél gyakori. de gyakran így eszik friss hajtást. a célja bizonyos élettani folyamatok szabályozása. por vagy egyéb szennyeződés eltávolítását szolgálják. fog. Az anyamedve a bocsokat szájában szállítja a túlsó partra a fejüktől vagy nagyobb korukban a tarkójuktól fogva. rendre támaszkodva hol egyikre. de állatkertben néha így is lustálkodnak. Pihenő pozició is. Testfelületüket. A rázó mozdulatok a test felületére tapadó víz. menetrendszerűen pár perc. többször is. láb. nincs összefüggésben a táplálkozással. megöleli a fát és úgy mászik fel mint az ember. A medve úgy ül le mint a kutyák. valamilyen belső feszültség feloldása. A kapaszkodásban erős. Négy lábbal körbe fogja.5-6 km/ óra. felszinétől kb. vakargatni hátukat. Trappoláskor 200-400 m-en 10. a szennyeződéseket eltávolítják. Alvás után. de a természetben ez a mozgásijárási forma nem jellegzetes és nem olyan gyakori mint a fogságban tartottaknál. Nemcsak a bocsok szeretnek a vízben pancsolni. majd nyalogatással mancsait is szárazzá teszi. A környezet fürkészésekor. Számára kellemes következményekkel jár. A vízből kellett felszöknie az útra. Több medve használja ugyanazokat a csapákat. Ritkán lehet látni hátára feküdt medvét. a felnőtt élelemszerzés céljából mászik fára. végtagjaikat. étkezés vagy sétálás előtt általában meg-megrázza magát. tavakat.6-2.

bizonyos körülmények között. amelyek mindegyike úgy viselkedik. mivel a társ értéke a medvéknél csak a párzási időszakban jelentős. bioritmusról. mintha tisztában volna érdekeivel. viszont a párzással kapcsolatos agresszív vetélkedés idényszerű. Nagyobb vándorlásokat a nagy hímek tesznek. akik hamarabb is otthagyják a táplálkozási helyeket. Az első évben az anyamedve korlátozott mozgásában – a bocsok miatt. amikor az a faj fennmaradását veszélyezteti. hogy egyetlen csapással megölhessen egy nagyobb állatot. tárgyakhoz dörgölőznek. szaporodásról.35 környezetével. A számításokat a természetes szelekció végzi. kevés erőbefektetéssel gazdaságosabb táplálkozási lehetőség magyarázza. Másik jellegzetes mozgásformája a medvének az élelem utáni vándorlás. egy éjszaka több kilométert gyalogol egyik erdőből a másikba. amikor a tapasztalat és az agresszív viselkedés korrelációja önmagában is adaptív. Kora tavasszal élelemért nagyobb területeket barangolnak be naponta. 1989). amely alkalmas arra. gyümölcsösökben. a rangsorról. Magatartás A táplálkozásról. Ebben a periódusban a vándorlás fontos tényező a konszangvinitás elkerüléséért. akkor a fegyver kifejlesztésével párhuzamosan ki kellett fejlesztenie azt a szociális gátlást. Az évszakhoz kötött vándorlását a nagyobb élelemmennyiség. vakarása céljából hanyatt fekszik. szabványosítottságot. játékról. Paradox módon. WEBER. Az agresszióra való hajlam öröklődik. a természetes szelekció – mint minden fejlődés rugója – az adott fajon belül (a környezet állandósága mellett) kénytelen fenntartani az állati viselkedésben az egységességet. hogy valami kellemes következik. amit a fajfenntartás ösztöne diktál. és ők azok. A fiatalok aktivitási területe kisebb. főként azért. Ezért van az. mert a testi felépítésnek és fajspecifikus viselkedési forma megvalósításának alapsémája egy és ugyanaz. hogy olyan helyzetekben nyilvánuljon meg. ősszel a szántóföldeken. amikor ösztöneit és gátlásait kialakította. bükkösökben vagy azok szomszédságában veri fel tanyáját. Nem maguknak kell a számításokat elvégezniük. Adaptív jellege biztosítja. A törzsfejlődésnek ugyanabban a folyamatában nyerte el fegyverét. hogy a faj olyan egyedekből áll. Természetesen az egyedi élőhelyén belül mindez a táplálékgazdaság nem található meg. Az állatok nem számolják ki. hogy . területbirtoklásról szóló fejezetekben részleteztük az ezekkel az életfolyamatokkal kapcsolatos viselkedési formákat. vagy fákhoz. A táplálkozás igen gyakran ad okot agresszióra. a maximális hasznot biztosító viselkedésű egyedekre pozitív szelekció hat. dacára a változékonyságnak. a harcias viselkedésről. miként járnak jobban és azután eszerint viselkednek. ivadékgondozásról. védekezésről és az ezekhez szorosan kötődő viselkedési formákról szeretnénk szólni. mert folyamatos jelentősége van. amely a fegyver használatát megakadályozza abban az esetben. makkéréskor a tölgyesekben. Az őszi vándorlások idején lehet 120–150 km (P. ezért nagyobb vándorlásokra kényszerül. Például: a medve törzsfejlődése során kifejlesztett egy olyan fegyvert. s gerincük tekergetésével kígyózó mozgást végeznek. bizonyos viselkedési módok szelektálódnak. Málnaéréskor a málnásokban. Hátuk tisztítása. Ebben a fejezetben a társas viselkedésről. A hímek nyilvánvalóan azzal maximalizálják alkalmasságukat. sőt szálláshelyét is átteszi a gazdagabb élelemlelőhely közelébe. Késő tavasszal megindul a társkeresés. Az alkalmi vándorlások élelem után átlagban 12–17 kilométer nagyságúak légvonalban. Élőhelyén belül nomád életmódot folytat. de nagymértékben befolyásolják a különböző tapasztalati tényezők – különösen a korai tapasztalatok – és a szociális környezet. mozgásról.

más állatra. A medvék közötti agresszió ritkán vezet valamelyik állat pusztulásához.36 agresszívek a többi hímmel szemben. s ezek lehetővé teszik. A felnőtt állatokban a bocsok megtámadása adaptív gátlás alatt áll. a szülés által meghatározott helye nincs. Néha két lábra állva egymás nyakára irányuló harapdálások. A népesség növekedése erőteljesen hat az agresszióra. aktív vagy passzív. Testi harcra ritkán kerül sor. nincs bennük nyájszellem. Külön kell értékelni a magatartás lehetséges formáit. súly a döntő. amennyiben megértette az elfoglalt területről jövő fenyegetéseket. A nemnek nincs különösebb jelentősége. A középkorúak csak egyszerű ránézéssel a kicsiket 10–15 m-re elzavarják. képességeinek fejlődésétől vagy csökkenésétől és a körülményektől függően változik. az egyednek a fajtársakhoz való viszonyát. Jellemző az agresszivitás és a meghódolás. mert minden irányba agresszív. a tér csökkenésével megnöveli a találkozások gyakoriságát. Az egyedi távolság szokatlan leszűkítését. hogy a másik felnőtt megbékítését szolgáló viselkedésformák gyakran a kicsik viselkedésének utánzatai. Ritka a galoppban való támadás. a túlnépesedést pszichikai természetű jelenségek kísérik. kisebb jelentősége van a temperamentumnak. A rangsor fogalmának szemléltetéséhez elég két medve találkozása ugyanazon a csapán. Ritkán – erős felindultság esetén – a rövid távon való üldözésig. de megelőzi az első lábbal való dobbantás. A felnőtt nőstények szintén agresszívek. A versengés az élettérért. kevésbé agresszív. A társas egység a nőstényből és ivadékaiból áll. Abban nyilvánulnak meg. Hatékony viselkedésformái vannak. A nőstények agressziója sokkal kisebb haszonnal járna a fajfenntartás szempontjából. A bocsos medve igen veszélyes ellenfél. és lényegében az elfoglalt pozícióját a populáció keretén belül a versengés határozza meg. a csapák használatánál stb. fürdőhelyeknél. Hamarabb a fiatal egyedek jelennek meg és odébbállnak mikor rendre a rangsor magasabb fokán állok jönnek. és a távolság be nem tartása az egyedek közötti konfliktusokhoz vezet. időről-időre az állatok kondíciójától. Ezek a konfliktusok ebben az esetben hasznosak a faj szempontjából és a fajfenntartást szolgálják. a rangsor. ha semmilyen válaszreakciót nem vált ki. amikor a nősténynek le kell győznie a hím agresszivitását. el is . amelyek károsak mind az egyedek. ha idegen hím jelenik meg az általa birtokolt területen. mind az egész közösségre nézve. A hangoskodás fenyegető pózok után legfennebb a pofozkodásig jutnak el. brummogások közepette döntik el a felsőbbséget. többször megismételt ugrás. legalábbis egy ideig. A rangpozíció eldöntésénél a testnagyság. mint például a bocsok megvédésekor nincsenek tekintettel fajtársra. Az erősebb. A rangsorban elhelyezkedő középréteg a legagresszívebb. Az inger fajtájától függően lehet offenzív vagy defenzív. Támadó a hím magatartása. defenzív a másik hím magatartása. a hímnek pedig a nőstény félénkségét. Az egyednek semmiféle. illetve ambivalens. A rangsor megfigyelhető az etetőknél. a territoriális viselkedés és a reprodukcióval kapcsolatos magatartásformák. agresszívebb fenyegetései elől kitér a gyengébb. kivétel az anyamedve. táplálékért és a reprodukciós lehetőségekért folyik. A beérkező idegen egyednek a legalacsonyabb státust kell elfoglalnia. A medve távolságtartó viselkedése a társulási vonzalom ellen hat. A populáció keretén belül a rang nem állandó. ha az előnyökkel jár. sem emberre. Az ilyen viselkedés különösen gyakori a felnőttek között az udvarlás időszakában. Aktív a magatartás ha az inger hatására tevékenység indul meg. és passzív a magatartás. hogy a küzdelem lehetőleg fizikai sérülés nélkül fejeződjék be. még ha morgással is adnak kifejezést nemtetszésüknek. Gyakran tapasztalható. hogy megváltoztatják az egyedek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. A medvék még túlsűrűség esetén sem mutatnak tendenciát a társas életre.

1988).és fölérendeltségi viszonykapcsolat a köztük kialakult konfliktusok eredményeképpen következik be. ami tulajdonképpen a menekülési vagy kikerülési viselkedés elfojtása. A harcias viselkedés segítségével biztosítják egymás között a kötelező távolságot. megadó viselkedésekből jön létre. ami levezetést követel. Az átirányított viselkedések ellensúlyozzák a harcias viselkedést. Minél nagyobb az állat. szaglási és érintési ingerek mérséklik vagy gátolják harcias viselkedését ebben az esetben. Ez a viselkedési forma legalább négy konfliktushelyzetet old meg: elősegíti az alá. 1984). Hasonlóan ítélendő meg a bátorság. A megtámadott . a harcot akadályozza meg gátló hatásokkal. a harc káros hatásait. illetve az utódok féltéséről van szó.37 kerülik ezért. Nem fékezik meg – a fenyegetési viselkedésekhez hasonlóan –. A rangsorban fentről-lefelé fenyegetéssel félemlítenek. tapasztalat. és neurotikus jelenségek mutatkoznak. WEBER. amikor az állat teljesen megmerevedik. mérsékeli az egyedek egymás iránti harcias viselkedését. védik érdekeiket és szabadulnak meg a betolakodók jelenlététől. az nem a gyávaság jele. távoltartják a táplálékért versengő fajtársakat és ezzel biztosítják az utódok felnevelésére szükséges táplálékmennyiséget. ha a bocsairól van szó. A felesleges harcok elkerülése érdekében alakultak ki bizonyos fenyegetési viselkedések. vagy ha a szociális státusról. csökkentik a rokonok közötti párosodási lehetőséget. A hatalmi rangsor szabványosított fenyegetési és alárendeltséget kifejező. A szükségtelen küzdelem valószínűsége egyenes arányban csökken a találkozások számának csökkenésével. hogy az agresszív és a behódoló viselkedés ütközik egymással az állatban. Az agresszivitás időigényes folyamat. ha nem menekül. és nem irányul a fajtárs értelmetlen pusztítására. belenyugszik kiérdemelt rangjába. Biztosítja az egyedek számára a fennmaradást. szabad területet biztosít magának. annál inkább biztonságban érezheti magát – kevesebb a támadója –. Agresszivitásra minden állatnak feltétlenül szüksége van. hogy a gyengébb egyednek lehetőséget és esélyt adjanak a behódolásra vagy menekülésre. mivel alapvetően védelmező jellegű. A rangsor kialakulása után az egyedek nem egyenlő jogúak. agresszívvé válik. biztosítják az anyaállat nyugalmát ellés alatt. Az alá. és elnyomja. Harcra akkor kerül sor. amikor elkergeti társait. ha a rizikó kicsi. Egyszerű típusát a távolságtartó állatoknál találjuk. hogy további konfliktusok alakuljanak ki (KORÓDI. hallási. Főbb céljuk a tényleges harc megelőzése és az. körültekintés. A konfliktusok eredménye értékének megfelelő helyet foglal el minden egyed. annál kevésbé agresszív. 1979). Előfordul. mozdulatlanná válik és nem tudja mitévő legyen. A behódoló viselkedés a fenyegetési viselkedés ellenpólusa. A reprodukció és az utódnevelés gátlása csökkenti a dominánsan agresszív génekkel rendelkező egyedek utódszámát (CSABA. Ennek jellegzetes példája. Ha a medve kerüli a szükségtelen veszélyt. felnevelésére. ezáltal elkerülik a túlnépesedés veszélyét. létrehozza az egyedek között a nyugalmat. behódoló. Az állat ereje és nagysága fordított arányban befolyásolja az agresszivitást. az anyamedvék elűzik felnőtt bocsaikat. viszont alulról felfelé ki kell harcolni a jogokat (P.és felérendeltségi viszonyok kialakulását. az agresszív egyednek kevés ideje és lehetősége marad az utódok létrehozására. A bocsokkal szemben a leggyöngédebb anyai gondoskodást mutatja. és a rangsorban betöltött helyének megfelelően irányítja viselkedését. Lehet alkalmazkodás. A látási. A környezetben bekövetkező hirtelen változások az állatoknál erős izgalmi állapotot hozhatnak létre. a kiváltó tárgyról másfelé terelik a figyelmet. Ugyancsak gátlás akadályozza meg az anyamedve mindenki felé irányuló harcias viselkedését. Veszélyt jelző ingerek hatására. a táplálékforrások idő előtti kimerülését. hozzájárulva az egyedek egyenletes eloszlásához. és ilyenformán elejét veszi.

Némelyik egy kis pipafüstszag vagy legkisebb kézmozdulatra hirtelen visszaszökik. menekülő viselkedését kiváltó környezeti ingereket. mintha lábait kiütnék alóla. izmos talpai terhe alatt nagy ropogással zúzza össze a vastag fagallyakat. Néha a háncsot megrágják és lenyelik. hogy legkisebb recsegés nélkül mehessen. A harcias viselkedést mérséklő rendszer a közti. mihelyt kürtöt hall. Az egyik legkisebb ok vagy kihívás nélkül. A harcias viselkedést serkentő és elősegítő rendszer a látótelep alatt. menekülhessen. Ez az idegi mechanizmus felel és szabályozza az állatok visszavonuló. amint megpillantja a vadászt. Többnyire a luc. Beakasztják kar- . minden botlás vagy sikamlás nélkül. többnyire haragos.6 cm átmérőjűek. dühödten rohanja meg. A Görgényi. azoknak pokoli rivalgásai közben nagy flegmával ballag. anélkül pedig. valóban mintha finom női cipőben sétálna. Ezért gyakoribb a megadó magatartás – lefegyverzi a támadót –. s minden kitehetőt elkövet. forma.38 egyedek az agresszió ellen különböző módon védekeznek. és ijedtében akkorát ganélik.. az 1. midőn a másik a leggondosabb meglyuggatás után is mellőzi az élhetetlen. láthatatlan. pontosabban az oldalsó és alsó-középső részen található. mintha a legnagyobb veszedelem környékezné. Máskor pedig a fegyverropogásra. előtte megiramodott vadászt.és Gyergyói-havasok területén öt év alatt megfigyelt negyvenkét lehántott fenyő középkorú. a másik nagyon megfontolva.és a középagy kamra körüli idegi szerkezeteit foglalja magában. hogy szorult helyzetéből meneküljön. csökkenti a konfliktus megoldásában alkalmazott erőszakot. mintha megrakott szekér zörögne végig az erdőn.20 m magasságban 31. A veszély elkerülésének legbiztosabb módja a menekülési távolság betartása. de van száz éven felüli is. s ezen nagy tömeg azt bizonyítja. az útjába eső gallyakat s faleveleket félre húzogatja. borzasztó robajjal halad át a sűrűségen. gátolja vagy kioltja azt. Az alak. hogy keresztül-kasul szökdösve rajtuk. A konfliktusba bonyolódás utáni hirtelen menekülés általában fokozza a támadó agresszivitását. hogy ijedtében minden gyomrában levő emésztést fenékig ürit. a másik túlságosan félénk. sűrűség és kőszállak közt. Talaj mentén átlagban 38. Az egyik elősegíti. amelyek révén az állat önmagát és a harci viselkedésen keresztül szerzett tulajdonait saját. midőn a másik a lobogó tűz körül hangosan beszélgető vadászok közé is vakon rohan. appetenciát fejleszt ki a környezeti ingerekkel szemben. semmire se ügyelve. de nem mintha bántani akarna. mely bivalmarhától is sok lenne.” A barnamedvék egyik furcsa szokása. Az egyik sebes szökésekben tör előre.és jegenyefenyő kérgét tépik le lentről-felfelé vagy fentről-lefelé. a másik mérsékli.. serkenti az említett viselkedés kiváltását és lefolyását. mint a fajtársak ellen irányuló ösztönös harckészség megnyilvánulását. hogy néha az egyik lábát fölemelve. Az egyik. a fa kérgét lehúzva. Ezután pedig hanyatt-homlok fut árkon-bokron. hogy legkevésbé is érve lenne. hihetetlen sebességgel. és mérsékli vagy gátolja a harcias viselkedést.7 cm. A védekezési viselkedés azoknak a mechanizmusoknak az összességét öleli fel. Ez felel az éberségért. valamint más fajok egyedeivel szemben igyekszik védelmezni. eszeveszetten tőr előre. úgy összerogyik. Az agresszivitást a fajon belüli kapcsolatformaként értelmezik. egyszerre minden nesz nélkül tűnik fel a készületlen vadász előtt.” „Többször láttam izmos medvét egy rongyos kis kopó előtt a félelem minden jeleivel hanyatt-homlok nyargalni. hanem. szívogatják. életmód és főleg véralkatra olyan nagy variációt mutató barnamedvénket ÚJFALVI Sándor (1990) nagyon találóan jellemezte még a múlt században: „Az egyik mogorva. birtokában tartani. Két ellentétes irányú és működésű idegrendszer szabályozza és biztosítja a harcias viselkedést. nem hatásos védekezési eszköz. legkisebb neszre bátorságát veszti. míg a másik a hajtás végin éppen a hajtók közt. annak nedvét nyalják. s oly halkan lépdegél.

mikor a kambium-szövetet összegyűjtötték fenntröl-lefele. 50 év vagy annál több. vagy nevezik ivari értesítő jeleknek. koruk kb. ábra). Két-három hét után az egész sértett felületet ellepi a gyanta. de általában újakat választanak.és bükkfák érintetlenek voltak. Egyes fákon egy-egy csík kéreg volt fentről-lefele vagy lentről-felfelé hasítva úgy. A 600´50 m területen kívül is voltak elszórtan meghántott fák kisebb számban. vagy körbefuthat a fatörzs körül. Magyarázzák fogés karomkoptatás szükségességével. A fák 8–10%-a legalább félig vagy egészen körben kéreg nélkül voltak. mérgesség levezetésével. egy-két hetes hántásokat.30–1 m-ig lefelé nem sima hántásokat mutatnak. 1963) R.és jegenyefenyőt találtunk egy régebbi. 1993. Az egy-két napos kéregtelenített fa fényesen. P. A lehántott rész lehet hosszú-vékony sáv. más szőrcsomók bizonyítanak. mert látszik az ürülékükben. Július 4-én és 11-én egy-egy kis helyen frissen letépett kéregdarabot találtunk (9. Ugyanaz a fa lehet tépett és harapott különböző évekből. amit a különböző magasságú hántások. hogy a fiatal medvék – és nem mindegyik – hántják a fákat. A megfigyelt erdőrészben a lehántott fenyőknél fiatalabb juhar. de friss tépések csak tavasszal találhatók. 50 m mélyen az erdőben 133 hántott fenyőt számoltunk össze. amelyek 2–2. . ritkán egynél többet ugyanazon a helyen. Régi csapákon lehet látni. Az úttal párhuzamosan 600 m hosszúságban és kb. I. míg máshol elvétve talált csak hántott fákat. más karomnyomok. A pásztorok és egyes vadászok szerint több oka lehet a fahántásnak. 25–50 éves lucfenyők. magasságban – több tucat frissen lehántott luc. harapások nyomait. WEBER (1980) egyes helyeken gyakrabban látott. Másoknál látszottak a harapás nyomai különböző magasságban és szélességben. hogy a fán lógott. Jól látszik a fás részen a karmok helye. JACOBI (1957) saját megfigyelései szerint gerinceken találhatók ezek a fák. sz. elég gyakran két méter feletti magasságig. A lehántott részek nagysága. (JAKUBIEC. A fák talajmenti átmérője 30 cm körüli. a hím erősségi mércéjének. Jól meg lehetett különböztetni a pár napos.5 m magasról 1. rövidebb-szélesebb rész. A szemfogak nyomai a fatörzsön tompaélű kisbalta-hagyta nyomokhoz hasonlított.és Görgényi-havasokban szerinte gyakori a lehántott lucfenyő és égerfa tavasszal. formája kölönbözött a fa hosszanti és kerületi irányában. Szemfogaival fadarabokat harap ki. A Hargitai.60–2. emésztési zavarokkal való küszködéssel. jól kirajzolva a karmolások. s nem csak a kéregben tesz kárt. egy hét után szürkés gyanta jelenik meg a törzsön. f. használaton kívüli erdőkitermelési út mentén. és medveszőr csomókat. Június 19-én ugyanott még több sárgán virító törzsű. június 13-án a ratosnyai Lisztesen – 650–670 m t. többé-kevésbé lehántott fa volt. A következő napokban tompul sárga fénye. de találtunk 2. POP (1964) véleménye. Az egymásutáni megfigyelések lehetővé tették a kéregrongálások időbeni elkülönítését. többnyire eltakarva a karom és harapások nyomait. A háncsot megeszik.39 maikat és le-fel vagy oldalt tépik csíkokban a kérget. A fenyők 31%-a teljesen kiszáradt a hámozás következtében (ALMĂŞAN et col. Ezekből a megfigyelésekből következtethetünk arra. hanem őrzik a harapások nyomait is. 1993). területelhatárolással. sárgán virít a sötét erdőben. Többször láttunk lehántott kérgű fenyőket elszórtan. Több medve is meghánthatja ugyanazt a fát egy évben. hogy a legrégebbi fákat esetleg május utolsó napjaiban vagy június elején sértették meg.70 m-ig felhasított kérget. nedvesen.

ábra Medvehántotta fenyők .40 9.

szaporodással. pótcselekvés lehet.41 1994-ben ugyanezen a területen kevésbé gyakori. éhességet. de szintén számos fa kérge volt többékevésbé megrongálva. méretéből legfennebb közepes nagyságú vagy fiatal egyedre gyanakodhatunk. hímerősségi mérce.) szoros összefüggésben áll. Az évi ritmus és ennek szezonális változata jelentős szerepet játszik az állatok párosodásában. legfennebb – az általunk megfigyelt esetben – emésztési zavarok okozója lehet. szaporodásában. Az elég gyakori ürülék mennyiségétől. téli álomban. az utódok nevelésében. ritmusváltás áll be a két óra egymáshoz való viszonyában. Mivel kb. reggel vagy késő délután is lehet látni sétáló vagy legelő medvéket. sokrétű szerepet tölt be. téli álommal stb. A biológiai órának két alapeleme. A kis területen ilyen nagy számú fa megrongálása kizárja azoknak az állításoknak a hihetőségét. napnyugta. idegfeszültségének levezetése. A környezet ritmikus változása a belső hatóerőt a saját maga időciklusaira állította be a törzsfejlődése folyamán. lekapar kambium-szövetet. olyan helyen. Fog. Bioritmus A medve – mint az élővilág része – sem kivétel a biológiai ritmus egyedre jellemző és egyedenként csak minimális eltérést mutató periodicitása alól. alkonyatkor és virradatkor aktívabb. csapadék stb. Ugyancsak 1994-ben Ratosnyán egy 35–40 cm átmérőjű bükkfán figyeltünk meg hántási nyomokat. Minden egyed sajátja. napkelte. hogyha nem a legpuhább fát választaná a vegyes erdőből. másrészt a szinkronizáló rendszer a belső életfolyamatokat vagy ritmusokat a külvilági ritmusaival hangolja össze. párzási hely megjelölése lenne. fény. A medve – valószínű üldöztetése következtében – éjjeli életmódot folytat. nem érthetünk egyet azzal az állítással. ami kóros állapothoz vezet. Napközben olyan bozótos . amelyek szerint ezek területelhatárolások. illetve reflexeiben. Kétségtelenül a lehántott törzsekről leharap. a populációs változások alakulásában. Az év tavaszán medvelest építettek a közeli tisztásra. Viszont mérgességének. A letépett kérget nem fogyasztja el. legfennebb az ínyencséget. a táplálkozással. egyrészt a ritmusrendszere az állat belső életfolyamatait szabályozza időben. intenzív hőmérsékletváltozások. védekezési reakcióikban. Ezek szorosan összefüggnek a viselkedésben fellelhető ritmusossággal. amit el is fogyaszt. teljes izolációban is fennmarad és pontosan működik. a párzási időszakot fedi az általunk megfigyelt kéregrongálás. óra szerint mennek végbe. ivari értesítő jelek. hogy a télutói-kora tavaszi élelemhiány miatt történik. Bonyolult és eredménydús életében a biológiai óra rendkívül fontos. fény befolyásolják. Létét és tevékenységét belső biológiai ritmusok szabályozzák. de kétségtelenül a friss nedvből és a kambium-szövetből fogyaszt. ahol biztonságban érzik magukat. A központi biológiai óra ha nem jár együtt a perifériás sejtbeli órákkal. Néha napközben. ami nélkül nem volna képes életben maradni. életfolyamatai pontosan meghatározott időben. Véleményünk szerint közelebb áll a valósághoz ez a feltevés.és karomkoptatás szükségességével magyarázható lehetne. Aszinkron ritmus áll be a receptorérzékenység maximuma és a hormonszekréció maximuma között. mégsem zavartatta magát a medve. és emésztetlenül ürít. A biológiai órának két fontos jellemzője: a belső hajtóerő (cselekvésre késztetés) és a külső ciklus (hőmérsékletváltozás. de a május végi júliusi gazdag vegetáció nem indokolhatja az élelemhiányt. Emésztési zavarainak orvoslására ennyi fakéreg letépése kicsit túlzás. A napi ritmus endogén jellegű. Vezeti a környezetbe való helyes beilleszkedésben.

Napi és évszakos változásokat mutat. nagyobb területeket járnak be élelemért. A felvett testhelyzetet az anatómiai sajátosságok határozzák meg. A téli álom nem letargikus állapot. amit bentről kotort ki a barlang szélesítése. ragadozással tölti napjait. ugyanakkor a külső hőmérséklet mínusz 14°C volt (COMŞIA. Nincs hosszabb időre napi pihenőhelyük. A medve évi biológiai ritmusának egyik sajátossága a téli álom. A nagy hó beálltával téli szállására vonul vissza. Nagyritkán lehet barlangban ürüléket találni. az eső közömbös számukra. és később is hagyja el a barlangot mint a hím. amit majdnem kunyhószerűen képeznek ki. A nőstény medve már december elején visszavonul. A nőstény januárban a barlangban elli bo- . Téli szállásravonulás előtt pár nappal nem esznek. ahol nem lehet észrevétlenül megközelíteni. végül az ürülék felgyülemlése készteti továbbállásra. de a hideg. Alvás előtt. Éjjel sohasem lustálkodnak. de annak inkább többszöröse. kutatják. ahol 60–80 napot nagyobbrészt alvással tölt. A medve terpesztett hasfekvésben alszik legtöbbször. nagyobbításakor. tálplálkozott. főleg hím medvéket. sűrű fenyvesek. avarral bélelt fekvőhelyen telnek. ritkán használják több nap ugyanazt. Ha nem száraz a talaj. Minden felesleges mozgást. Többé-kevésbé mély (60–70 cm) megtisztított lyuk a fekvőhely. és amelyet sajátos testhelyzet (póz) felvétele követ. A biotóp felső határához közel. hogy észre ne vegye a közeledőt. bélcsatornájuk kiürül. A barlangjából megzavart medve ritkán tér vissza oda. a táplálékhiány és a táplálék megszerzésének nehézsége a nagy hóban késztetik a barlangba vonulásra. azok melegebbek. Néha olyannyira szűk a bejáratuk. néha kidőlt fa mellé. A napot kerülik. A kicsik fekvőhelye két-három méterre található az anyjukétól. ébrenléttel váltakoznak. A fialni készülő vagy bocsos nőstény mohával. hogy tulajdonosa kint járt a tél folyamán. A pihenésnek – alvási viselkedésnek – különböző fokozatai. ha nem érez közvetlen veszélyt. Szájában hordja rendre a barlangba és rendezi el. sokkal jobban ragaszkodnak a barlang biztonságosságához. inkább sziklaüreget választanak. megközelíthetetlen helyeken. Nem ragaszkodnak okvetlenül sziklabarlanghoz. amely pihenőhely (alvóhely) keresésével kezdődik. Az erdei utaktól 600–800 m-re van legfennebb. Néha földkupacot láthatunk a bejáratnál. Az anyamedvék a bocsok ürülékét eltüntetik. ha nagy a hó. Ugyanolyan éber alvás közben mint a nyári mindennapi alváskor. MANTEUFEL 1948-ban egy medvebarlang bejáratától 170 cm-re plusz 2 Cfokot mért. Nagyon éhes kell legyen. sziklás. de máskor is találunk télen kószáló. őrzik fajtársaiktól. energiapazarlást megszüntet. A test életfolyamatainak fenntartására a különböző tevékenységek végzése közben nagy mennyiségű energiát fogyaszt. fajspecifikus ösztöncselekvés. nyújtózkodik. A szervezet számára az energiaforrások nem kimeríthetetlenek. hosszabb alvások kisebb szünetekkel. de néha 5–15 m-re is bevár. a szél. gallyakra fekszik. különösebb fáradság nélkül egy éjjel több tíz kilométert tesznek meg. gyökerek gödrébe összehordott és beépített. pihenéssel. 1961). hogy napközben keresse magának az élelmet. ami arral utal. A túl nagy sziklabarlangot nem szeretik.42 helyeken alszik. hetekkel a nagy havazások előtt keresik fel a régi barlangot. Enyhe télen gyakorta. hogyan fér be egy nagytestű állat azon. WEBER (1989) két hektár fenyvesben 20–50 m-re egymástól három példányt figyelt meg. Késő ősszel. Az alvás és pihenés ritmikus. Figyelik. álcázzák. Ugyanazokat a csapákat használva. vagy keresnek újat. azok kimerülését meg kell akadályozni a mozgások minimumra való csökkentésével. alvással. száraz fűvel készíti elő fekvőhelyét. A túl nagy bejáratot eltorlaszolják. kóborolva. el sem hinnénk. Rendszerint az évszaknak megfelelő táplálkozási hely közelében tanyáznak. nem lehet úgy megközelíteni. mélysége és időtartama van. lehetőleg száraz sziklaüreget keresnek. Bár kedvelik a keleti és déli fekvésű barlangokat. Nem a hideg. s ha több napig használja ugyanazt a fekvőhelyet. után és közben ásít. fenyőággal. A hímek nem sokat adnak a komfortra. P.

fajsúlya plusz 15 C-fokon 0. az . majd szoptatja. Ennek az adaptációnak egyik formájaként jelentkezik a pajzsmirigy és mellékvesék működésének fokozódása. pajzsmirigy. zsírok közül az oxidáció számára legkönnyebben hozzáférhető a szőlőcukor. Az öreg nőstények és a fiatal. Fiziológiás hőértéke egyenlő a fehérjéével (a fehérjék fiziológiás hőértéke azért lényegesen alacsonyabb a fizikaiénál. ugyanis a mérsékelt égővtől a sark felé a medvék mérete nő. szívverése. A kutyafélék és a medve izzadságmirigyei közül csak a lábujjak közöttiek működnek.43 csait. A törzsfejlődés folyamán kialakult adaptáció. Fontos szerep hárul az ortoszimpatikus idegrendszerre és a noradrenalin-hormonokra is (ŞANTA–JITARIU. csökkentve a viszonyított hőveszteséget. gondozza őket. A szabaddá vált zsírsavak oxidációja történhet többféleképpen. Életfolyamatainak energiaszükségletére csak egy részét használja el. A zsírok lebontása hidrolízissel történik zsírsavakra és glicerinre. ellenkező esetben ezek csökkenése. 202 mg kálium-hidroxid kell egy gramm zsír szaponifikálásához (COUTURIER. annál kevesebb a viszonyított hővesztesége. Hogy is lehetne letargikus állapotban ilyenkor? Testhőmérséklete. Az őszi bőséges táplálkozás következtében felhízott medve felhalmozott zsírmennyisége energiaforrás és hőszigetelő réteg télen. A téli álom alatt testsúlyának 10–15%-át veszíti. komplex lipidek esetén más összetevőkre is.és kortikoid-hormonoknak. Perifériásan az idegrendszer biztosítja a hőháztartás egyensúlyát az izomzatra. 1954). a testméret és hőháztartás közötti összefüggés alapján minél nagyobb egy test mérete. plusz 2 C-fokon keményszik meg. tavasszal válnak el. fehérjék. A felhízott egyedek zsírja 40 kg-nál több is lehet. a barlang elhagyásakor is van a bunda alatt. Elviselését idegi és hormonális rendszer szabályozza. A tartalékzsírokat legnagyobbrészt trigliceridek alkotják.és monogliceridek és a koleszterin kis mennyiségben vannak jelen. A kétéves bocsok az anyjuktól nem messze keresnek barlangot. Jól alkalmazható törvény a medvékre. elégséges hőszigetelő zsírréteg tavasszal. erekre. Az anyamedve első éves bocsaival egy barlangba húzódik meg. és legtöbbször a testvérek együtt töltik a telet. a meduloszuprarenális-. vérkeringésre. viszont az aktivitásban lévőknél valamivel alacsonyabb. Fogságban és megfelelő táplálékmennyiség biztosítása esetén nem alusznak téli álmot. Kevés sztearinsavtartalma miatt félcseppfolyós állapotban van plusz 35 C-fokon.9161. légzési ritmusa a nyári alváshoz lépest nem csökken. a párologtatás és hőleadás lihegéssel történik. pilomotricitásra („szőrállás”) vonatkozóan. A tartalékzsírok raktározásának specifikus helye a zsírszövet. Olvadási pontja 110 C-fok. A hideg elviseléséhez sok energiára van szükség. amelyből a szervezet normálisan többet éget el mint a másik kettőből. de kevesebb a zsír felének. A hőszabályozás központja a hipotalamusz. élelemhiányban a meglevő energiamennyiséggel kell a leggazdaságosabban bánni. raktározásra legalkalmasabb energiahordozói. melynek hátsó része a hőtermelésé. 1970). ami a 60–80 nap koplalás után nem is olyan sok. első része a hűtésé (hőleadásé). A hideg átvészeléséhez való alkalmazkodásnak csak egyik része a zsírlerakodás. A téli táplálékfelvétel hiányában a zsírok és gliceridek elégetésére szorul a szervezet. Rendes körülmények között a szénhidrátok. Visszakapcsolásos rendszer alapján működik. A medvezsír 86 %-a zsírsav. A hőszabályozásban fontos szerepe van a hormonális rendszernek is. ellésre készűlök szintén. mert nitrogénjüket a szervezet oxidálatlanul. di. A zsírsavakból és az ugyancsak magas hőértékű glicerinből felépült zsírok a szervezet legkoncentráltabb. ammónia alakjában küszöböli ki). A hímek mindig egyedül vonulnak barlangba.

hogy a mutatványok alatt a medvéken mindig szájkosár van. A lihegés és morgás között minden erősségben tompán hallatják hangjukat. A szabadban a pihenőhelye. Az idomítás kezdetén ki szokták törni a szemfogaikat a balesetek megelőzése végett. félelmet fejeznek ki. tüsszentenek. . A megmaradt glicerin lebontása két úton történik: cukrokká vagy vízzé és szén-dioxiddá való oxidálással. arckifejezésükkel való közlés fontos helyet foglal el. s ha a gondozó feléjük irányítja a vízsugarat. Dörmögéssel ellenségeskedést. de hasonló hangon hívja az anya a bocsokat és a bocsok az anyjukat. A jelbeszédrendszert emocionális nyelvnek is nevezik. Kicsi koruktól könnyen megtaníthatók bizonyos műveletekre. nem egyszer komoly balesetet okozva. A szopós bocsok úgy vakkantanak. fiziológiai állapotukat. néha el kell különíteni egymástól őket. Az állatok tömör és precíz. jóindulatúnak látszó medvénél. A megsebesített. A fogságban tartott medvére jellemző. Ennek segítségével az egyedek a létfenntartással kapcsolatos alapvető szükségleteiket és törekvéseiket. Szeretnek a vízben pancsolni. hogy sokat verekednek. susogó bocsok az álmosságukat. Az óvatlan látogatóktól fényképezőgépet. Egyik pillanatban apró szemei barátságosan csillognak. mintha indulatszavakat használnának. különféle hangokkal adnak kifejezést. Nem szabad a ketrechez közel menni. Nagyon agresszívvé válnak. A kommunikáció másik formája a jelbeszéd. néhány pofon elcsattanásával. testtartásukkal. és kihasználva az alkalmat. közepes fájdalmat jeleznek. éhségüket. A medvék kedélyállapotuknak megfelelő. mint a kutyakölykök.). fogságban viszont igen. párzásra vagy játékra szólítanak fel. a macskaféle nagy ragadozók viselkedéséhez hasonlóan. felhívják a figyelmet a külvilág valamely jelenségére. Kommunikáció A társas kommunikáció ösztönös. Ha félelmükben morognak. hangulatukat. ásítanak. A rangsor hamar kialakul közöttük. megelégedettségüket juttatják kifejezésre. s amit elér.44 összes közül a legfontosabb a szervezet számára a beta-oxidáció. A medvetáncoltatók az állatokat kis koruktól kizárólagosan növényi táplálékkal etetik. Ezt a tulajdonságát használják ki az állatidomítók cirkuszi mutatványok elvégeztetésére. és egyéb mutatványokra. szándékaikat fejezik ki. néha rendesen lemosakodnak (10. elkapja és szétszaggatja. csodálkozás. így fejezve ki fájdalmukat. barlangja tisztaságára kényes medve az állatkerti szűk környezetben gyakoribb tisztálkodásra szorul. fogaikat is szokták mutogatni. nem úgy mint más nagy ragadozókon. sapkát. és a medvetáncoltatók úgyszintén. hirtelen odacsap. félre nem érthető közlésekre szorítkoznak. félelmet. A makogás a tanácstalanság jele. s ezt legtöbbször szigorúan be is tartják. Mikor orrukon keresztül erőteljesen fújják ki a levegőt – huhogó hangot hallatva – a meglepettség. Egyértelműen a fajtársak tudomására hoznak valamit: fenyegetést. mint az etetőedény kitolása a rácson – ha éhes –. mert pillanatok alatt kinyúl a rácson. táskát. A medvék köhögnek. ábra. ellenkezés jelével találkozunk. sarokba szorított állat félelmetesen üvölt. Fogság A felnőtt medve nehezen tűri a fogságot. meglepetést. egy másodperc figyelmetlenség. fajra jellemző. a kifejező mozdulatokkal. Megfigyelhetjük. A társas kommunikációban a póznyelv. Állatkerti gondozók véleménye szerint nincs kiszámíthatatlanabb a kedélyesnek. A doromboló. nyögdécselnek. A természetben nagyon ritkán támadják meg az embert. és annak visszahúzása.

állandóan fogait használta (PALUGYAI. még a karmai sem nőttek ki. amikor az anyamedve nem tudja szoptatni a bocsait. egyszerűen nincs teje. és ekkor a melengetésükkel sem foglalkozik. olykor túlságosan is azok. amikor a bocs lábait nyalogatta olyan erősen. és némelyik az utódok közül elvérzik. ha a gondozók idejéban el nem . hogy az bele is pusztult. Felnőtt korára elviselhetetlenné vált a gondozóival szemben. Egy ilyen elvett és felnevelt bocs felnőtt korára nyomorék maradt csonkolt lábára. Említenek olyan esetet. nagyon hamar elpusztulnának. hogy a köldökzsínor elszakítását célzó cselekvéssor kisiklása révén bocsait a szülés után a köldöküknél sebesre nyaldossák. ábra Medvék a marosvásárhelyi állatkertben A nőstények gondos anyák.45 10. 1990). Olyan eseteket is említenek. Lévén szőrtelenek. Néha annyira túlbuzog az anyai szeretet.

felizgatva azokat. hogy a lehető legtöbbet megtesznek az ápolók az élelmezésük. LORENZ (1977) szerint a külső feltételek hiányában értelmetlen ösztöncselekvés határesetének. ahol a fáradság éri őket. ami az állatokkal szembeni viselkedését illeti. Szerepe van az esztétikai. sziesztáznak. A spontán módon fellépő. Kamrába. nedves ronggyal pótolják. Az állatok és életkörülményeik megismerésével a vadállatokkal szembeni felfogásmód változhat meg. Gyerektől-felnőttig mindenkinek kellemes időtöltés az állatkerti látogatás. Az állatkertek hasznossága mellett szól többféle rendeltetése. Az üresjárati reakció lehetővé teszi. Ilyenkor teljes szabadságot kell biztosítani nekik. mindenhova. letisztítják az ételmaradékot. mozgáskoordináció a legkisebb részletekig öröklötten rögzítettek. szomorú. A pár hetes bocs nehezen táplálható. dacára annak. Természetesen nem minden látogató éri el a minimális civilizációs nívót. érzelmi nevelésben. és úgy kezelni őket mint a háziállatokat Minél zártabbnak érzik magukat. Félénkekké. szánalomból kényezteti a bezárt állatot. nem olyan játékos mint a fogságban született társai. természetes körülményeikhez közel álló kondíciók biztosításáért. mellyel rendszeresen tisztogatja bundájukat. Evés után a testvérek egymás szájkörüli részét lenyalogatják. művészeti. Laikus szemmel nézve az állatkertben tartott állatok állatkínzásnak vannak kitéve. fogságban tartott állatoknál az ösztöncselekvést színtiszta voltában tanulmányozhassuk. szinte fotográfiai azonossága bizonyítja. s utána folytatja tevékenységét. hogy az elszigetelten felnevelt. A szociális gátlások szintén veszíthetnek erejükből vagy eltűnnek. illetve kiváltó ingereik ingerküszöbe megnő. Az ösztönös mozgások intenzitásának csökkenését és a szociális gátlások fogyatékosságait . kényelmük. A legtöbb látogató sajnálatból. Amint elég bátrakká válnak. Az anya erős nyelvét. dorombolva nyálazzák. rágcsálnivalót. a fokozott éberség. a természetbe való visszajuttatás céljából. örökletesen koordonált mozgások nagyon könnyen veszítenek intenzitásukból. amit nem lehet a tanulás elmaradására visszavezetni. hogy az ösztöncselekvés. szekrénybe. a tárgy nélkül lefolyó üresjárati reakciónak a rendes. óvatoskodókká vagy kötekedőkké válnak.és reakció-normák beláthatatlan kieséseit és zavarait mutatja. gyümölcslével lehet etetni. Normális körülmények között 10–11 hetes korukban választják el a bocsokat. mintha mi sem történt volna. mancsaikat. Az elválasztott bocsok szívesen követik ápolójukat a látogatók között szálláshelyükre. A szociális gátlászavar. Ismeretterjesztő. amikkel legtöbb ember élete folyamán nem találkozhatna. azt szét is szedik. A ketrecben dúló-fúló vagy fel-le sétáló medve elfogadja a bedobott édességet. tovább mesterségesen etetik őket. A kiskorától fogságban nevelt állat a filogenetikus alkalmazkodás eredményeként létrejött akció. mert olyan fajokkal ismerkedhetünk meg. A hat hónapos befogott bocs már nehezen szokja meg az ember közelségét.szívogatják egymás fülét. szemeteskosárba kotorásznak. szereti az édességet. kiütközik egyéniségük. Tejjel.46 veszik őket. sok bosszúságot okozva az ápolóknak. a gátlások elmaradásának példája a húsevő és mindenevő állatoknál az újszülött gyakori felfalása. Ugyancsak fontos biológiai rendeltetése a tudományos megfigyelések lehetősége. gabonalisztes tejjel. A veleszületett kiváltó mechanizmusok gyakran elveszítik rendes szelektivitásukat. Kiütközik rajtuk az elviselhetetlenségig menő kötődékenység. s ami egyszer szétszedhető. A fogságban születettek hat hónapos koruktól fokozatosan kezdenek önállóak lenni. Az így szerzett adatok nem nélkülözik a tudományosságot. a cselekvés biológiai értelmét betöltő lefolyása során végzett mozgásokkal mutatott. Sokan a társadalomban elszenvedett sérelmeiket kívánják megtorolni a bezárt – tehát számukra ártalmatlan – állatokon. Táplálkozásuk után ellustulnak. Ott heverednek le. de általános következtetéseket nem lehet levonni belőlük. annál irritáltabbak. Másik fontos rendeltetése a kipusztulóban lévő fajok védelem alatti szaporításának kísérlete. A medve egész életében falánk. cukrozott tejjel.

Súlyuk begyűjtéskor 10–30 kg között váltakozott (GEORGESCU. nehezen széledtek szét. A testvérbocsok végig egymás mellett maradtak a fogságban. elűzve társaikat (ALMĂŞAN & ILIE. Játszás közben is megfigyelhető volt ez a jelenség. tevékenységük kizárólagosan nappali volt. 1949-ben a berni állatkertben két négyhónapos bocs májelégtelenségben pusztult el (COUTURIER. s mint a háziállatok. hogy már a begyűjtés után kialakult egy bizonyos rangsor. hogy a szabadbann a nappali étkezési rend maradt vagy sem. Állatkerti megfigyelések szerint a medvéknél gyakori a fertőző takonykór és a . 1977). ficam és néha haláleset lett az eredmény. Teljesen áttértek nappali élelemfelvételre. hat–tíz bocsot telepítettek ki egy-egy helyre. 1989). vagy elbújva a fák lombjában. ahol az egyedsűrűség kisebb. hogy meg is találják. A kísérletnek egyik nagy fogyatékossága a bocsok követése. hogy azokat a következő év tavaszán olyan helyeken engedjék szabadon. hogy a felnőtt egyed a medvetársadalom teljes értékű tagjává válhasson. vagy foglalták el a jobb fekvőhelyeket. A domináns egyedek igyekeztek elfoglalni a környéket. A télen is folytatott napi három étkezés következtében nem vonultak téli álomra. megfigyelésének a hiánya szabadon bocsátásuk után. szakember kezében még kevésbé. Az előkészített pihenőhelyeket éjszaka használták. Betegségek A vadon élő állatok a megbetegedésekkel szemben jóval ellenállóbbak mint a fogságban tartott társaik. A feljegyzések arról nem szólnak. A hat évi kísérlet alatt fertőző betegséget nem észleltek a bocsok között. Egy 2000 négyzetméteres téglalap alakú elkerített részen hat év alatt több mint 300 bocsot neveltek fel és engedtek szabadon. A domináns példányok gyakran zavarták el az ételtől társaikat. Órák hosszat pihentek elnyúlva mozdulatlanul.47 semmiképp sem szabad összetéveszteni az ingermegvonással előidézett zavarokkal. Részben ezzel magyarázható az erre vonatkozó adatok kevéssége. Az étkezés után szükségét érezték a napon való lustálkodásnak. Hangos zajra riadalom ütött ki. hogy az elhullott vad ritkán kerül emberi szem elé. Néha a 15–20 m magasról lepottyanó bocsok szerencsétlenül értek földet. viszont a paraziták ellen kezelték őket. részben pedig azzal. a tanulás ezeket nem egyenlíti ki. vagy gyülekeztek a fákon. 1954). Az éjszakát átaludták. Elbocsátásuk előtt egy hónappal természetes táplálékkal etették őket a könnyebb beilleszkedésre való tekintettel. Kisebb csoportokban. Haláleset elvétve előfordult. Télen legfennebb a nyers zöldségeket utasították vissza. az étkezési idő eljövetelével hangosan. ilyenkor menekültek a mesterséges barlangokba. Szabadonbocsátásukkor átlagban 80 kilósak voltak. Sajnos néhány napnál tovább nem követték őket. amit többékevésbé be is tartottak végig. Törés. hogy mennyire feltétlen szükséges a medvebocsok neveléséhez az anya-utód közötti fajspecifikus kommunikációs nyelv használata ahhoz. Tavasszal a mohón elfogyasztott bő növényi táplálék gyakran szokott hasmenést okozni. a lehető legserényebben. A hetvenes évek második felében Rîuşor helységben (Aninoasa erdészeti hivatal területe) éveken át gyűjtötték be tavasszal a 3–6 hónapos bocsokat. Egész fogságuk alatt növényi táplálékon éltek. Ha ez a természetben történik – és biztos ott is megtörténhet – minimális a valószínűsége. Egységes élelmezésükre napközben naponta háromszor került sor. Az első napokban összetartottak. Ezek a bocsnevelési kísérletek igazolják. A fogságban lévő állatoknál ez gyakoribb és súlyosabb. Megfigyelték. kórusban követelték az ételt.

transfuga 6–230 darab volt található egy-egy állatban. 1929). A rágcsálok vagy fertőzött dögök fogyasztása a legfőbb forrása ennek a betegségnek a terjesztésében. levertséget. illetve Gongylonema pulchrum és 12 esetben Toxascaris transfuga került elő a zsigerekből. Taenia ursina. contortum) főleg bélben és a nyelőcsőben. a medvénél aránylag kevés endoparazita található. 18. A galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó élősködők közül a Bothriocephalus ursi.48 tbc. Taenia solium (borsókája a Cysticersus cellulosae néven ismert) és a Diphillobothrium latum. Viszonyítva a többi vadállathoz. összesen tíznél talált. a Pulex ursi. Bár ritka. hogy a medve fogékony a tífuszvírussal szemben (COUTURIER. nedves betonkifutók artritiszt okoznak. az elszigetelt életmódnak tulajdonítható. Az ország különböző megyéiben 1970–77 között lőtt medvéket vizsgálva. Ezzel a parazitával való fertőzés jelentősen csökkenti a testfejlődést. A vadhúsfeldolgozó üzemektől kapott adatok szerint az 1970–1977 között megvizsgált 794 medve Trichinella spiralis-szal való fertőzése 14–25. a Dermacentor tuberculiceps. A roşiori bocsneveldében az ürülékekben nagyon sok T. NESTEROV– ALMĂŞAN–CIOLOFAN (1979) három parazitafajt találnak. Az állatkertekben elhullott vagy lőtt medvék kizsigerelésekor számos élősködőt határoztak meg. transfuga-t találtak. 1954). a Trichodectes pinguis található meg a medvéknél (COUTURIER. ami az általa elfoglalt élőhelynek. Mallász József dévai múzeumigazgató a Retyezát északi lejtőjén 1923-ban egy hét kilométeres szakaszon hét medve hulláját találta. RÖSLER (1984) a Beszterce környékén 1968–1974 között lőtt 244 medvét vizsgálta meg. A hideg. a Trichopsylla (Chaetopsylla) strandi. elősegítve a paraziták terjedését. RÖSLER (1984) 1961 és 1976 között a besztercei részen szintén egyet-egyet. a Trichinella spiralis. . a kolumbácsi légy (Simulia columbacensis) által terjesztett kétajkú fonálférgekhez (Spirulina) tartozó gomolyfilária (Onchocerca vulvulus) okozta halálukat (BREHM. Az egysejtű állatok közül a Coccidia és Ciliata rendbe tartozók okozhatnak hasmenést. de lehetséges a veszett medve. a Toxacara canis. Az állatokat Thibensollal sikerült kikezelni. T. Az ízeltlábúak közül az atkák (Acerina) rendjéből az Ixodes ricinus . Gongylonema ursi (=G. spiralist-t. Egy-egy esetben Dicrocelium lanceolatum. BRIOL egy elejtett felnőtt nősténymedvénél köldöksérvet állapított meg (COUTURIER. 1954). T. A laposférgek közül a Toxascaris transfuga. Toxacara nystax. A mégsem elhanyagolható fertőzési arányszámot megmagyarázni főleg az őszi összetömörülésekkel lehetséges. 1954). A párizsi állatkertben figyelték meg. indiszpozíciót. A fertőző betegségeknél sokkal gyakoribbak az élősködők.5%-os évi átlaggal. WOLF (1978) 1976-ban talál Ratosnyán egyet.8% között mozgott. Mint utólag megállapították. mikoris ürülékükkel a talajt befertőzik.

a miocén kezdetén jelenik meg a Hemicyon. arctos var. 1954). deningeri és az azt követő elterjedt U. ami arra késztette GAUDRYt. priscusnak neveztek el. vége felé pedig az Ursus prmaevus-szal. hogy egy „minor” formát. Eurázsiában egy időben éltek a pattintott kőkorszak emberével és a mamuttal. horribilis. A középpleisztocén U. arctos a közepes termetű. cibetmacskafélék (Viverridae). ami a barlangi medvének viszont nem (COUTURIER. prearctosból ered a közép pleisztocénből. 1954). 1969). kb. Logikus. priscus néven is ismert. etruscus megjelenése előtt (COUTURIER. priscus főágából vált le az U. és az U. formicatus minutust írja le (COUTURIER. medvefélék (Ursidae).és medveféléknek. közös őse a hiéna. amelyet az U. . ezek után a földtörténeti negyedkorban jelenik meg két nagyméretű faj: a kevésbé ismert U. a harmadik az U. sok eltérést találunk. Egy fejletebb hím U. A mérsékelt égővben – Angliától az Urálig – oly nagy számban élt medve Nyugat Európában egész csonttemetőket képez. mint a fosszilis barnamedve. az Ursus boekhi fajjal. faidherbi (É-Afrika). hogy nem a legreprezentánsabb egyedek maradványai maradtak fenn csak. arvernensis követ. Mind a négy előzápfoga meg volt. Ez képezte a fejlődés egyik ágát. larteti és U. hiénafélék (Hyaenidae) és macskafélék (Felidae) később bontakoznak ki. A barlangi medve nagyságát legtöbbször eltúlozzák. arctos méretre lehet nagyobb. etruscus tekinthető a ma élő barnamedvék ősének. arctos fajig. spelaeusé. SCHMERLINGet. Ezek a családok képezik – mint önálló fejlődési vonalak – a szárazföldi ragadozók rendjét (Frissipeda) (PETZSCH. törékenyebbek mint az U. és amit később U. A barlangi medvéket a fosszilis barnamedve maradványokkal összehasonlítva. Az U. arvernensis leszármazottja. hogy egy fosszilis állatfaj kövületei méretben nagy variációt mutatnak. A tulajdonképpeni Ursus nem az alsó pliocénben jelenik meg a Creodontákból. M. Az ázsiai Helarctos malayanus és Selenarctos thibetanus az U.49 A BARNAMEDVE RENDSZERTANA Paleontológia Harmincmillió évvel ezelőtt az oligocénben a Miacidákból alakult ki a ma élő ragadozók zöme. Az alsó pleisztocén különböző medvemaradványaik között találták a kisméretű U. etruscust. A miocén közepén találkozunk először az Ursavus nemmel. amely az U. hogy újabb fajok alakultak volna ki belőlük. 1968). priscus ágából a felső pleisztocénbe egyenes ág vezet a mai U. fogazat és lábak kialakulásában a mai kutyaszerűek felé vezető fejlődési irányt jelzik. Feltehető. menyétfélék (Mustelidae). mert néha kisebb formákat is találtak. amely egymillióhétszázezer évvel ezelőtt élt. 1954). Az U. és főleg. egy kisebb formával Magyarország és Erdély területén. Tizenöt-húszmillió évvel ezelőtt. vagy nem azokéit találták meg a kutatók kizárólagosan. arctos csontmaradványok vékonyabbak. hogy töredékes állományok fenntartották magukat még a holocén első évezredeiben is. Az első szűkebb értelemben vett ragadozók a koponya. méretre való tekintet nélkül pusztulnak el. A tulajdonképpeni kutyafélék (Canidae). Egy másik ág az észak-amerikai U. mosómedvefélék (Procynonidae). nemre. ami a leletek ritkaságát is magyarázza az előzőhöz viszonyítva. Boule által elnevezett U. spelaeus. Kihalásának pontos idejét nem ismerjük. A felső pliocéntől az alsó pleisztocénig az Ursus-nem folytonosságában űr van. hogy az U. a villafrankiumban jelent meg. fejletlen vagy nőstény barlangi medve. mint egy fiatal. mert az állatok korra. 20 000 évvel ezelőttig (MACAROVICI. Az U. Kihaltak anélkül.

A pleisztocénben a barnamedve vitalitása szembetűnő. míg a neolitikumban mindenhol megtalálható. a felső és alsó három előzápfog teljesen hiányzott. ez a fog arányosan kisebb lett 2 %-kal. s így lehetetlenné vált a zápfogaknak a növényi táplálék szétmorzsolásánál elengedhetetlenül fontos örlő mozgása. Ez a tény a következő feltételezésre késztette F. nemúgy mint a barnamedve őse. Az ilyen fogazatú barlangi medvék csak merőleges irányba tudták állkapcsukat mozgatni. Az egész fogazat inkább vegetáriánus életmódra vall (HAIMOVICI. Számos barlangot felváltva lakott a medve és az ember. ABEL ebből a rengeteg anyagból állapítja meg. Példának említjük a németországi Sirgenstein hely- . egyharmaddal nagyobb termetű. hogy az alsó szemfog tengelye kifelé hajlott és a felső állkapcsi metszőfog és szemfog kissé eltolódott. a ma élő barnamedvénél 175°. és hoszszú orra tömpe bulldogorrá rövidült. x = 171°48' (n = 9). 1970). Az általunk mért barnamedve koponya megfelelő szöge: ♂♂ m = 142°50'. Nagyobb. és nem viselik az „emberi konyha” nyomait. 1965). aminek okát a táplálékmegváltozással magyarázták. viszont kevésbé jó mászó. miután bizonyos ideig kortársa a barnamedve ősének (MIHĂILESCU. vájkáló volt. és az alsó negyedik előzápfog is eltérő volt. legelő és túró. Ugyanakkor. VÉRTES (1957) az arckoponya eképpeni alakulását bulldogosodásnak nevezi. Az ilyen rendellenes állkapcsi készülék maga után vonta az egész koponya alkatának a megváltozását és különös fiziognómiai jelleget kölcsönzött egyes egyedeknek (LAMBRECHT. Míg a barlangi medvénél az első lábak rendszerint erősebbek mint a hátsók. viszont a mainak fejlettebb a koponya occipitális része. Az alsó állkapocs beszorult szemfoga teljesen lehetetlené tette az állkapocs oldalsó irányba való mozgását. Az első zápfog méretei azonban megváltoztak.50 Az U. spelaeus a mai barnamedvénél kb. ha barlanglakó is volt. Fogai erőteljesebbek voltak. koponyája erősen magasodó. az erdősáv alsó határán élt. A csak medve lakta barlangok rétegmaradványaiban a kövületek másként helyezkednek el. jól elkülöníthető a kövületek rétegződéseiből. hogy növényevésre tért át. tehát a Bergmann-törvény szerint a barlangi medvéknek növekedniük kellett. Az istállóskői barlang két különböző rétegében talált közel 3000 barlangi medvefog alsó első és második örlőfogát vizsgálták. A barlangi medve maradványai többnyire barlangokból kerülnek elő. ami a medve arcorrának és fogsorának rövidüléséből származott. A mértékcsökkenés nem állt arányban a barlangi medve általános testméreteinek megváltozásával. s így harapáskor az alsó szemfog a felső szemfog és a felső metszőfog közé szorult. a barnamedve ősénél rövidebbek és fejletlenebbek a hátsóknál. M = 177°30'. KOLBYt (1951): A barlangi medve jobb gyalogló. a felső fogak mély barázdákat véstek az alsó állkapocsba és az alsó állkapcsi fogak alapi részébe. bulldogosodását. Azáltal. a paleolitikumban tért hódít. 1926). fokozatosan elvesztette ragadozó jellegét. E vizsgálat előtt is megfigyelték a medvék fogsorának a rövidülését. Eközben az első zápfog kisebbedett. Ezek alapján EHRENBERG rekonstruálta e faj intogenézisét. Az istállóskői leletanyagban ezt a folyamatot – egy viszonylag rövid földtörténeti idő alatt – számszerűleg ki lehetett mutatni. impozánsabb volt mint utóda. széles homlokú volt. A Bruck és Graz közötti Drachenhöhle barlangból előkerült 150 tonna csont közül 2000 barlangi medve szemfog és egyéb medvecsontok kerültek elő – az embrionális alakoktól az újszülötteken át a fiatal és teljesen felnőtt példányokig. A két vizsgált réteg közötti tízezer év alatt a második zápfog nem változott meg mérhető mértékben. x = 167°47' (n = 25) és a nőstényeknél a m = 163°40'. M. Valamikor a jégkorszak végén tűnik el. A szögek változatossága nagyon jól megfigyelhető a mellékelt koponyafényképeken és a róluk készült profilpoligonokon.) által bezárt szög 140°. GEORGESCU (1970) szerint a barlangi medvénél a rhinion-sagnasimax-nasion (2-3-4 sz. M = 179°20'. Valamennyi istállóskői megfigyelés értelmében ez idő alatt az éghajlat mostohább lett.

A Szamos melléki Poiana Botiz. Cioclovina. Ugyanilyen eredetre vall a moráviai Sipka-barlang összetört csontjai.51 ségben a középpaleolitikumból (a mousteriani réteg) származó barlangi medve csontokat. Ezek a barlangban laktak évezredeken át. vérmedve stb. hogy van kistermetű hangyászmedve. Udvarhely melléki Mereşti. évszázadban. Federi (öt barlang). 1940). hogy a magyar pusztán át egész Európa szerte összefüggő medvepopuláció élt. időszámításunk előtt az V–III. Cheile Turzii. a cseh Jachymka és Joachimstal barlangokban pedig túlsúlyban barnamedve csontmaradványok találhatók (NEDICI. Guşteriţa. miként tanúsítja a Taubach-rétegben talált maradványok 21. az aradi Moneasa. a bihari Budmeasa. A neolitikumi maradványokból kitűnik. A brassói Peştera Mare barlang aurignacian (felső paleolitikum) rétegeiben Ursus arctos és Ursus spelaeus maradványok találhatók (NANIA. Az itt található Peştera Muierilor barlang lakói a felső paleolitikumban barlangi medvére vadásztak a maradványok szerint. az örvösmedve öreg korára elvesztheti örvét és a vérmedve is szívesen megeszi az erdei gyümölcsöt és más növényi táplálékot.2%-a. a csíki Techereu. Băile Herculane helységekben (NEDICI. Elterjedése sokkal egyenletesebb volt mint ma.és Igric-barlangok negyedkori rétegei szintén tartalmaznak barlangi medve csontvázakat. A mai szűkebb körű elterjedése az ember-faktor következtében alakult ki. Az Igric-barlangban sok száz barlangi medve és más ragadozó csontjai halmozódott fel a jégkorszak folyamán. A Baia de Fier környékén talált mousteriani csontmaradványok 90%-a medve. 1965). de miután elsősorban növényi táplálékon él. könnyebb zsákmányt jelentett az ősembernek. Fînaţe. Elvégre az ember mindenkor könnyebben zsákmányolt a növényevők közül. hogy jelentős morfológiai variációt mutatott e faj. a ragadozó elnevezés inkább csak az állatvilágban elfoglalt helyét jelöli. 1977). mert a kis hangyászmedve megnő és idősebb lesz. Erdélyben a mousteriani rétegben barnamedvét a brassói Peştera-barlangban találtak. Számos dolgozat foglalkozik a barnamedve . Peştere. Azok a nálunk használatos népies megjelölések. a fogarasi Peştere. Reşiţa Română. 1992-ben írt dolgozatában (kézirat) pedig 32 helységről tesz említést. 1963. A mousteriani barnamedve kisebb lévén. a Torda melletti Sohodul. Ponor. Kis Küküllő menti Hărănglab. a krassói Reşiţa. Románia területén a holocénben a barnamedve elterjedt volt az alacsonyan fekvő tölgyzónában. (NICOLITS. Taxonómia A medve Európa legnagyobb ragadozója. 1940). és szívesebben is fogyasztotta azok húsát. Ellene szól az ősember ittlétének a növényevők csontmaradványainak teljes hiánya. A bihari Oncsásza.. HAIMOVICI 1963-ban megjelent dolgozatában 14 extrakárpátikus helységet jelöl meg – dombos-sík vidéket és folyók árterületét – ahol holocéni barnamedve maradványokat találtak. Crăciuneşti. barlangi medvéket pedig számos helyen: a Szeben melletti Apusdorf. Ehringsdorf-ban 10%. Nandru. nem is olyan régen. hogy nem határolódott el a Balkán-félsziget felé. Steierdorf Anina. A barnamedvékhez viszonyítva a barlangi medve maradványok sokkal gyakoribbak a barlangokban. ott éltek és pusztultak el. 1941–42). minden tudományos alapot nélkülöznek. örvösmedve. valószínű a hegyvidéki és a síksági medvék különböző ökológiai típusokat mutattak. Cărpiniş. Ugyanúgy Moldván keresztül Ázsia felé sem határolódott el (HAIMOVICI. Egyes helyeken a legkedveltebb vadászzsákmánynak számított. Lorău. a Fehér megyei Bedeleu. a hunyadi Binţinţ. a Tisza melléki leletek pedig. mert az Olteţul és Galbenul patakok által a mészkőbe vájt barlangok jó lakóhelyet biztosítottak ezeknek az állatoknak. Jelenléte a Duna árterületén következtetni enged arra a feltevésre.

A kárpáti barnamedve zoogeográfiailag jól elhatárolt populációban él. s e változékonyság lehetővé teszi az új formák megjelenését. A pleisztocén vége felé az összefüggő barnamedve-populáció kisebb egységekre oszlott területileg és a különböző irányú szelekció eredményeként az Ursus arctos faj ma élő alfajainak kialakulásához vezetett. nagyon plasztikus és megfelel a szomatikus variációnak. amennyiben a szervezetek változékonyak. rezervátumi megfigyelések beszámolnak olyan esetekről. táplálkozási szokásokat.52 rendszertani felosztásával. méret. testalkat. alapul véve a koponya hossza és szélessége. frontális magassága közötti arányokat. egy hosszú és egy magas koponyát. formákat. Ha az említett élelem mennyisége annyira csökken. Kevés méretből. táplálkozás és szőrszín. De a földrajzi elszigeteltség csak annyiban fajképző tényező. és amit ők gyakrabban fogyasztanak mint más élelmet. többféle lehetőséget biztosítva a fennmaradásra. határozott különbség. A faj plaszticitását. A sokféleség számtalan fenotípusos variációban nyilvánul meg. Képzeljünk el egy kevesebb mint 100 egyedet számláló pireneusi barnamedve populációszigetet. Panmiktikus populáción belül bármely mutáns gént hordozó egyed partnerként normális géneket hordozó egyedet kap. más élelemmel cserélik fel. A fakóbarnától a feketéig minden változatot megtalálunk ugyanabban az életsávban. a fogazat mind a „szóma” része. Az ökológiai faktorok ráhatása eredményeként végtelen variációt hozhat létre: a szőr hossza és színe. A medvepopulációk földrajzi diszkontinuitása nem enged természetbeni megfigyeléseket végezni az alfajok egymásközötti kereszteződését illetően. Ezeknek a dolgozatoknak egyik hiányossága. beépül a populáció közös genetikai alapjába. A fenotípusos jellegeknek nincs taxonómiai jelentőségük. annál inkább elmosódik a nyilvánvalónak vélt. testméret és koponyaméret között. amelyeket azután a természetes kiválasztás előnyben részesít. A mindenevőknek van egy-két kedveltebb élelemfélesége. megindokolni minden egyes elnevezést névadója szerint még nehezebb. a váz. nagyobb adaptációs készségét tükrözi az etológiai polimorfizmus a barnamedvéknél. Különböző viselkedésű. Az elnevezések nagy számánál jobban semmi sem tükrözi a barnamedve polimorfizmusát. hogy keresgélése nem rentabilis az energiaszükséglet kielégítésére. Még felsorolni is hosszú lenne. nyilvánvaló a különbség. amikor nem- . A földrajzi elszigeteltségnek fontos szerepe van a speciáció mechanizmusában. temperamentumot. Ha veszük egy aránylag széles. amelyek ugyanazokat a géneket hordozzák kromoszómáikban. Ezeket el kell különíteni a genotípusos jellegektől. Klasszikus példa erre a BOLKAY által leírt Ursus arctos bosniensis egyetlen koponya alapján. amelyben ugyanabban az élettérben 17 medvefaj él. hogy kevés megfigyelésen alapulnak. megfigyelésből sokkal egyszerűbb messzemenű következtetéseket levonni. kevés anyagból vonnak le tudományos következtetéseket. Ugyanez a helyzet a bunda színezetével. mert mindenféle köztes. Így a mutációt kifejező fenotípus – nem lévén dominánsan örökletes tulajdonság – látszólag eltűnik. példának a saját gyűjteményében található 17 pireneusi koponyát hozza fel. temperamentumú. nem örökletes. COUTURIER (1954) 275 tudományos elnevezését számolja össze a barnamedvének. Minél több koponyát figyelünk meg. táplálkozású egyedek különbözőképpen válaszolnak a környezet biotikus és abiotikus hatásaira. amit az adott körülmények nyújtanak. szomatikus méreteket. COUTURIER (1954) annak illusztrálására. Egy genotípiába tartoznak azok az egyedek. A fenotípia kevésbé fontos. hogy mennyire megtévesztő a medvekoponya polimorfizmusa. bundaszínezetet. Földrajzi korlátok gátolják e populáció és más medvepopulációk között a génáramlást. MERRIAM zoológus 17 fajnak nyilványította. átmeneti formát megtalálunk az említett végletek között. koponyaforma és szőrszín. Összehasonlításokat végeztek a koponyaforma és táplálkozás. viszont az állatkerti. mert különböző környezetekhez való alkalmazkodás különböző irányba tereli a természetes szelekciót.

Európában előforduló medvepopulációval együtt – a kárpáti barnamedve az Ursus arctos arctos nominát alfajhoz tartozik. . NEDICI. 1954). hogy több „típust” különböztessenek meg egyes szakemberek (BOTEZAT. A koponyák nagy része a Kelemen. Kraniológia A kárpáti barnamedve. bár gyakori és jól ismert állat. Az Ursus nemet OGNEV (1931) öt fajra osztja: Ursus arctos.53 csak hibrid jön létre az ilyen párosodásból. 1954). 50 ♀♀. 11 – a condylus occipitalis legnagyobb szélessége. Ursus mandchuricus (Mandzsúria. Ursus a. meridionalis (Batumi. Ursidae családjában tartozik (FEIDER et all. Mi sem bizonyítja jobban a közös genetikai alapot. 6 – legnagyobb frontális-szélesség. Örményország). yeniseensis (Jenyiszeji-medence). caucasicus (Kaukázus). valamint 4 olyan. kolymensis (Kolyma-medence) (COUTURIER. RÖSLER. Fissipeda rend. Az Ursus arctos fajnak geográfiailag hat elkülöníthető alfaja van: Ursus a. arctos (Európa). 1983. K. ábra): 1 – a koponya legnagyobb hossza. 1952 stb). 1942. Ursus pruinosus (Tibet. BREHM (1929) HILZHEIMERT idézi a barna. A medvekoponya változékonysága – ami úgy a méretekben. 1967. A közel négy évtízed során összesen 144 koponya állt rendelkezésünkre.. 3 – basalis-hossz. 5 – bizygomatikus-szélesség. melynek ivarát nem ismertük. melyeket viszont az átfogóbb vizsgálatok nem igazoltak. 1942. Ursus pamirensis (Pamírhegység). CRANDELL. 12 – legkisebb interorbitális szélesség. hanem a konszangvinizáció ellenére a hibridek is egymás között életképes egyedeket hoztak létre (TROUESSART. csupán 8 darab a Déli-Kárpátokból. baikalensis (Bajkál vidéke). Ursus a. mint a koponya alapján több változatot. Ezek az utódok további szaporodásra is képesek voltak. DK. 2 – condylobasalis-hossz. 8 – a felső szemfogak közötti távolság. Ursus a. 1967). LINDEMANN. Canoidea főcsalád. A barnamedve az emlősök (Mammalia) osztályának Theria alosztálya. típust írtak le.-Szibéria). 4 – koponyamagasság az occipitalis alsó felétől a fronto-parietalis varratig. Mivel nem minden koponyán tudtunk minden adatot felvenni. PROCA. 1942. Később az alaposabb és nagyobb anyagon végzett vizsgálatok ezeket a típusokat nem támasztják alá (ALMĂŞAN–VASILIU. Carnivora főrend. Ursus a. 10 – az öreglyuk harántmérete. Ursus a. 9 – mastoid-szélesség. Ezt az állítást manapság a legtöbb szakember elfogadja. 7 – posztorbitális szélesség. mint az alakban is kifejezésre jut – okot szolgáltatott arra.és jegesmedvék kereszteződésével kapcsolatban. éspedig 90 ♂♂. COUTUREIR (1954) kutatásai alapján – a többi. Úgy a színezet. 1984). KOHL–STUGREN. rendszertani helyzete csak kevésbé tisztázott és inkább az utóbbi időben került a kutatások előterébe. A következő méreteket vettük fel (11.-Szibéria). egyes méretek csak kisebb számban fordulnak elő. Ursus piscator (Kamcsatka). 1916.és Görgényi-havasokból származott. 1950 in COUTURIER.

ábra Barnamedvekoponya a rajta eszközölt mérésekkel: a – dorsalis-. . c – a mandibula lateralisés d – a mandibula belső nézetből. b – ventralis-.54 11. A számok megfelelnek a szövegben ismertetettekkel.

55 105.60 12.82 6.36 33.07±2.C.. 26 – a koponya űrmérete.49 3.07 11. az irányadó eltérést a számtani középértéktől (s).28 4.48 158.39 100.) és legnagyobb (max) értékeit (1.43 4. a méretek legkisebb (min.86 3.61 8.53±3.80±0. 18 – az interfrontális varrat hossza.) és feltüntettük a lemért koponyák számát (n).20 205.7 64 x m max. 24 – a mandibula szélessége a codylusok külső szélei között. 16 – az orrcsont hossza.52 6.78 87.6 61.56 9.06 356.10 322.11±0.41 .28±3. 403 378 360 110 253 134.88 10.59 75. a variációs koefficienst (V.46 72. 7. 2.81 13.52 28. 14 – a koponya szélessége a temporo-parietális varratnál.81 19.5 86.3 106.06 5.16±0.58 44.3 88 51. 21 – az akrokranion és az öreglyuk felső széle közötti távolság.61 12.97±1.5 204 39.3 35 122 27.8 58 18.72 8. 25 – a sagittalis taraj hossza.45±1.50 328. 17 – az orrcsontok alsó szélessége.69 73.69 8.58 8.61 6.77 75.05 8. 27 – acranic-faciális szög nagysága. táblázat A koponyák paraméterei ♂♂ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 n 62 87 62 50 87 62 63 62 35 45 58 61 62 62 61 47 min.31 8.17±3. táblázat).74 94.3 90. C.55 13 – a felső és alsó posztorbitális apophisisek közötti távolság. 19 – az orrcsont elülső szélétől a fronto-parietális varratig mért távolság.00±0. 1.3 58.49 23.2 98 35.57±2.5 s 27. 15 – rostralis-szélesség.26±0.04 4.88 7.6 109 89.67 V.68±1. Az egyes méreteknél kiszámítottuk a számtani középértéket ( x ) és ennek középhibáját (m). 20 – a fronto-parietális varrat és az akrokranion közötti távolság. 23 – a mandibula hossza.10 9.97 11.14 9.60 3.96 29. 272 260 257 78 155 81 63.95 21.87±0.16±0.64±0. 22 – a rhinion és a prosthion közötti távolság.

16±1.4 s 22.58 62.5 443 32°28' s s 4.04 2.55±2.42 97.74 78.72±1.30 89.42 7.80 39.25±1.85 376.10 V.55 125.80 10.8 234.62 6. 7.5 24. 257 240 238 72 133 72 65.91±1.52 3. táblázat A koponyák méretei ♀♀ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 n 34 46 29 22 50 32 32 32 21 15 25 32 31 32 33 30 31 min.4 153 35.95 10.26 - 35.86±2.C.50±0.37 6.54 3.44±0. min.26 10.35 7.90±1.66±0.09 13. 355 335 328 96 203 104.14 16.5 80 45.55 111.53 65.74 13.3 32.4 105 76. 43 138.C.34 108.6 40.02 64. 11.36 7.84 4.96 7.71±2.36 4.5 51 189 134 42 295 23°13' x x m m max.64 11.97 119.94 194.91 241.5 141.26 27.92 71.11 4.20±0.03 9.1 92 57.04 5.58 6.72±3.00±1.80 18.72 9. 25 86.5 28 60 49.50 7.54 7.5 33.83 9.24 16. V.81±0.12 177.12 29.88 280.35 20.8 76.86 9.57 6. max.23±1.59 66.65±3.4 92.14 2.23±0.30±1.24 68.08 7.24 10.08 6.76 307.01 17.18±0.59 11.42±0.57±3.5 110.86±2.26 19.45 6.27 6.5 22.85±0.55 10.3 39.14 281.40 22.5 84 83 272 215 149.5 86.63 31.8 73.74 .32 3.C.56 Méretek Méretek 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n n 55 45 35 47 59 61 63 62 62 14 50 min.8 x m max.11 12.40 42.10 15.6 68.33 172.59 9.5 157.64 82.43 12.43±2.00±11.65 21.32 27°21'±18' 2.34±2.35 - V.99 8.

69 104.27 338.23 13. 54. brachycephalust és Ursus a. x = 56.0.56±6.8 127.3.68±3. Hasonló véleményen van LINDEMANN (1953).27 17. Neki 39 koponya állt rendelkezésére és ezeknek a posztorbitális-szélessége és a condylobasalis-hossza arányából következtetett a két típusra.45 16. mig a „növényevők”nél 0. longicephalust (BOTEZAT.6 32 298 24°00' x m max. lapos homlokkal és rövid pofával. 117 220 124 67.77 35.3 12.3 376 30°44' s 11. C. 73 153 88.51 72. Az általa vizsgált anyagban a „ragadozó” típushoz a hímek 68.18%-a tartozik. 1962.27 48. KOHL–STUGREN. RÖSLER.48 23. max. Azáltal. aki a kárpáti medvéket „ragadozó” és „növényevő” csoportra osztja. RÖSLER.3 179 121.06 173. 1983).C. a méretek szélső értékei kissé kitolódnak.05 cm.82±2.49.30 212. LINDEMANN szerint ez az index a „ragadozó” típusnál 0. 39. valamint a két méret korrelációját. csak LINDEMANN (1953) és ALMĂŞAN–VASILIU (1962) adataival vethetők össze a mi adataink.90 51. Megadjuk a C. max. 1984).30 10.96 9. I.60±2.06 - 94. 2 – Ursus formicarius vegetarianus.80±2.71%-át teszik ki. által elfogadott értéket. 1954).70 59. hogy a mi anyagunk nagyobb. x = 48. míg a nőstények a „növényevő” típus 64.43 8. A mi anyagunkon elvégzett hasonló számítások nem igazolták LINDEMANN feltevését (KOHL–STUGREN.19 27°4'±22' Kiszámítottuk a legnagyobb hossz és a bizygomatikus szélesség indexét.57 Méretek 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n 30 22 30 28 33 33 30 32 11 21 min. vagy egy kisebb és egy nagyobb kárpáti medvét (PROCA. hogy „ragadozó” és „növényevő” típust különítsenek el.82±1.09±7. 1942). NEDICI (1942) azon véleményének adott kifejezést.54 7.83 148. Ha figyelembe vesszük. A koponyák alaki változatossága odavezetett.5 74 245 169.99 7. Ursus a. 1942). 11.0. a középértékek pedig kisebb mértékben módosulnak. a sagittalistaraj alakja nagyjából megkülönbözteti a két ivart.23-ig terjed.7. Mivel nem minden esetben tárgyalták a két ivart elkülönítve. a nőstényeknél viszont mindig e varrat mögött helyezkedik el és egy tompább szöget zár be (COUTURIER. 1972.96 17.63 9. amely a díjazások alapját képezi (legnagyobb hossz + bizygomatikus szélesség).70±1. Amint a táblázatokból kitűnik az általunk megadott értékek nem különböznek lényegesen a már ismert értéktől (ALMĂŞAN–VASILIU. A taraj szétágazása a hímeknél a frontoparietális varraton vagy az előtt van.39±1. 95 koponyán (61 ♂♂ és 34 ♀♀) kiszámítottuk azokat az értékeket is.89 7.86 - V. a következő adatokat találtuk: ♂♂ min.89 9. Bár a hímek és nőstények koponyaméretei bizonyos fokú átfedést mutatnak.26-on felülre tevődik. 65. ♀♀ min. 1983.2 36 47. amelyek alapján a nemzetközi vadászkiállításokon a koponyákat díjazzák (teljes hossz + teljes szélesség cmben). 42. hogy két faj különböztethető meg: 1 – Ursus arctos cadaverinus. VASILIU–STĂNESCU. hogy minden olyan koponya amelyik . magas homlokkal és hosszú pofával. 1983.

58 50. Ezek az adatok egyben azt is tükrözik. Ez a hímeknél szélesebb. akkor a 61 hím közül csak 6 nem éri el ezt a pontszámot. míg a legnagyobb érték (65. L ahol B = a bizygomatikus szélességgel.66) egy hím koponyát illet. a nőstényeknél pedig nyúltabb koponyaformát jelentene. a nőstényeknél 56. A 34 nőstény koponya közül 12 eléri az aranyérem és 16 az ezüstérem pontszámát. L = a koponya legnagyobb hosszával) a hímeknél 58.65 középértékét mutat a mi anyagunkban.A legkisebb ilyen érték (51.89. ábra Koponyahossz és legnagyobb szélesség közötti korreláció . A Rösler (1984) által is alkalmazott formafaktor R = B⋅100 . hogy az általunk vizsgált anyag többnyire kifejlődött. hogy 12. öreg egyedekből áll. A teljes koponyahossz és a bizygomatikus szélesség közötti korreláció azt mutatja.0 ponton felüli aranyérmesnek számít.21) egy nőstényt.

amit profilpoligonnak nevezett el. A koponya változatosságát a megszerkesztett profilpoligonok is igazolják. mint a szám. áttekinthető grafikai ábrázolási módszert. az ábrázolt jellegek közötti különbségeket jobban érzékeljük. nagyszámú táblázatok. százalékszámítások segítségével végeznek összehasonlító munkát. A fajok mindenike taxonomiailag fontos értékmérő tulajdonságokat hordoz.és szöveghalmazt. és nem egyszer kevésbé áttekinthetővé. . biostatisztikai görbék. indexek. Ennek értelmében az olyan rendszertani tanulmányok. 13. Az általunk megszerkeztett profilpoligonok mérési pontjait a 13. ábra A biológiai egyed élőlény. Az y egyenes az x' tengellyel egy 29°15'-es szöget zár be (12. nem automata gépen előállított szabvány szériapéldány.59 a két méret között egy pozitív összefüggés létezik. REMÉNYI (1954) kidolgozott egy koponyamérési és egyszerű. és e tekintetben a koponya kiemelkedő helyet foglal el. ábra). hogy az ábrázolást jobban memorizáljuk. ábrán töntettük fel. mivel az r-érték (r = 0. hosszadalmassá teszik. A kialakult adult koponyaforma a már befejeződött ontogenetikus formaképződés eredménye. Egy populáció tagjainak morfológiai sajátosságai még azonos viszonyok között is különbözőek. amelyeknek szerzői a mérések számtömegével. az adatok felhasználását nehézkessé. Általános emberi tulajdonság.70) elég közel áll az eszményi értékhez (r = +1).

55 120.84 109.28 101.66 103.60 Az ontogenézis során a koponya kialakulási törvényszerűségeinek taglalásához több.04 138.55 99.33 46.83 90.11 90.83 180.96 264.22 76.08 315.62 29. a számszerű adatokkal kifejezhető méretbeli eltérések szembetűnőek.00 106.12 69.t.78 58.96 122.75 150.68 26.t.. Ezért foglalkozunk csak a felnőtt barnamedve-koponyák egyes jellegeinek fajon belüli variabilitásával.k.33 95.k.11 212.60 30.92 243.89 142. A nyilvánvaló formabeli különbségek.68 n 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 m 122 21 115 40 74 87 82 188 108 60 120 23 M 149 27 137 54 86 107 109 220 132 78 150 36 x 139.36 159.76 171°48' Rövidítések: P.28 143.40 83.00 82. táblázat Sagittalis profil ♂ = 26 P.11 130. 0–11 1–11 0–12 1–12 0–13 1–13 0–14 1–14 0–15 10–15 0–16 10–16 n 25 25 25 25 26 25 26 25 25 25 25 25 m 137 22 121 40 77 92 101 207 106 65 137 29 M 184 31 176 73 105 121 137 277 162 103 172 41 ♀=9 x 161.33 97.67 157. sz. fejlődésében követhető fiatal példány megfigyelésére lett volna szükségünk. táblázat Baziláris profil ♂ = 26 P. 4.50 167°47' n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 9 m 141 246 112 51 83 85 77 122 75 143 96 201 136 66 127 72 113 24.t = pontok közötti távolság mm-ben.46 96.00 26. 4.67 125. 0–1 1–10 0–2 1–2 0–3 1–3 0–4 1–4 0–5 1–5 0–6 1–6 0–7 10–7 0–8 10–8 0–9 10–9 2–3–4 n 25 25 25 25 24 24 25 25 25 25 26 26 24 24 24 24 25 25 25 m 151 270 116 58 84 95 80 131 84 154 107 222 159 75 148 87 133 24 142°50' M 203 351 162 81 124 143 110 187 113 208 146 297 211 108 206 115 164 37 179°20' ♀=9 x 178.36 90.00 158.(3. de ugyanakkor a maximális és minimális véglet között számos átmeneti forma és méret található.89 148.38 190.56 71.33 227.6 163°40' M 163 286 130 63 98 115 87 147 89 169 115 243 174 86 163 91 143 29.33 23.55 79.55 134.k.55 272.00 .00 83.22 120.37 137.88 181.33 81.12 116.36 99. 2–3–4 = e pontok által bezárt szög.28 143.80 33.4 177°30' x 154. táblázat) 3.76 52. Célunk párhuzamosan bemutatni a koponyákról megszerkesztett profilpoligonokat és a róluk készült fényképfelvételeket a jobb összehasonlíthatóság kedvéért.04 127.

72 ±5.63 186. Kárpát Pireneusok Méret 1 5 1 5 1 5 n 62 87 21 23 8 8 min.55 188.48 97. a–h ábrákat: a medvekoponyákról készült fényképeket és a megfelelő profilpoligonokat.67 n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 m 271 109 175 143 148 174 110 217 74 M 325 127 216 170 181 200 140 255 90 x 306.50 ±2.07 343.09 328. A koponyaméretek profilpoligonos ábrázolása nyilvánvalóbbá teszi a koponyák formabeli nagy variabilitását és ugyanakkor lehetetlenné a feltételezett két koponyaforma éles elkülönítésének lehetőségét. Kárpát Szlov. A profilpoligonok megszerkesztéséhez felvett méretek nem adnak pontos képet az egyes koponyacsontok számszerű nagyságára vonatkozóan. A profilok megszerkesztéséhez a koponyaforma kirajzolásához szükséges kiugró vagy jellegzetes pontok közötti távolságokat mértük.30 134.87 215.44 160.t.96 203. n m M ♀=9 x n m M x Frontális profil ♂ =26 P.78 201. (Lásd a 14.87 282. egyenként külön síkban felvett profil egyetlen síkban való ábrázolhatóságának lehetségessége.) A módszer előnye: a fajon belüli formabeli különbségek változékonyságának grafikus ábrázolhatósága.53 205. frontális –.k.22 243.87 153.14 202. További tanulmány alapján képezhetné az egész Kárpátvonulat különböző pontjairól begyűjtött koponyák profilpoligonos összehasonlítása. longicephalus és az Ursus a. 403 253 376 231 351 217 . Valamivel jelentősebb eltérés mutatkozik a kárpáti és pireneusi barnamedvék méretei között: 00 Rom.55 ±3.t = pontok közötti távolság mm-ben.55 Rövidítések: P. összehasonlíthatnánk a saját anyagunkkal. brachycephalus – közötti élesen elhatárolhatónak vélt különbségek leírása a koponya formáján és méretein alapszik.33 117.61 ♂ = 26 P. Nem jelentős méretbeli különbségeket mutat a statisztikai feldolgozás a romániai és szlovákiai Kárpátok medvéinél. basiláris. 272 155 311 165 295 157 x 356. 1–21 (=1–8) 1–17 21–17 1–18 21–18 1–19 21–19 1–20 21–20 n 23 25 23 25 24 24 23 25 24 m 310 114 203 155 170 177 113 241 85 M 403 151 266 205 239 253 180 309 112 ♀=9 x 361.k.82 183.21 ±5.11 169. a három – sagittális. A romániai kárpáti barnamedvédknél a számos szerző által megkülönböztetett két alfaj – az Ursus a.68 ±4.36 243. Ha COUTURIER monográfiájában a poligonok megszerkesztéséhez szükséges méretek szerepelnének.88 m ±3.33 83.k.22 126.t.61 max.

ábra .62 14. a.

63 14. b. ábra .

c.64 14. ábra .

ábra . d.65 14.

66 14. ábra . e.

67

14. f. ábra

68

14. g. ábra

69

14. h. ábra

ötletesebb taktikával. A feudalizmusnak ebben a korszakában számos dokumentum említi a medvebőrt. sokkal eredményesebben. A medvéket a gyűjtögető ősünk számtalanszor követte útján az új élelemforrás vagy friss víz reményében. ahonnan a X. Első helyen az Elephas antiquus és Rhinoceros merckii. 1940). Az utóbbi két szokás napjainkig fennmaradt. Valószínűleg lesből.és öltözetszerzés céljából ölte a medvét. a rendelkezésére álló fegyvereket – kövek. vadászatokról. hogy elfoglalhassa a barlangját. hogy csak hasznos vagy csak káros. számuk növekedése. a földművelés kezdetével. meg azért. A későbbiekben.70 A BARNAMEDVE VADÁSZATA Az ember szemszögéből hasznos és káros állatokat különböztetnek meg. és kevesebb szüksége is van rá. információk a medve vadászatáról a mai Románia területén a rómaiak visszavonulása és a középkor között nincsenek. táplálkozási szokásai más és más természetű lehet. A barnamedve lomha. vallásos jellegű korlátozás. A vad elejtése csak véletlenszerű lehetett életmódja ismeretének hiányában. minek következtében az igazi ragadozókra jellemző gyorsaság hiányában inkább megelégszik növényi táplálékkal. Fizikai alacsonyabbrendűsége a nagy vadakkal. szenvedéllyé válik fokozatosan. Pl. Ugyanazokat a fajokat vadászták. Fontossági szerepe csökken. és tükrözik az akkori vadászfelfogásokat. Az emberi települések fejlődése. gödrökbe becsalt. Írásos dokumentumok. A pattintott kőkorban (paleolitikum) a vadászat fő célja a hússzerzés. állati fehérjékre is. botok – használta. Szent István idejéből maradt fenn egyetlen. és ma is az. következtetni lehet egy bizonyos preferenciális sorrendre. takarónak vagy szőnyegnek leterítve használják. A X–XVI. mint a beszolgáltatási kötelezettségek egyik tárgyát. melyek nyilvánvalóan viselik az ősember kezenyomát. a mezőgazdaság térhódítása az erdők által elfoglalt területek kárára. A történelmi idők elején ruházkodásra. szikladarabokkal dobálva ölték meg. Egyetlen állatfajról sem lehet elmondani. csontmaradványainak számából. (NEDICI. sátorépítésre. Szokássá. és már az elemista gyerekeket is erre tanítják. míg harmadik helyre a többi nagyvad. vagy szakadékokba. minek következtében szükségessé válik bizonyos területeken vadászati korlátozásokat érvénybe léptetni. hogy nemcsak egyes egyedek természete lehet nagyon különböző. század óta léteznek. jellege megváltozik. valamint a lőfegyverek tökéletesítése a nagyvadak életterét fokozatosan összeszűkíti. az állatszelídítéssel kevesebb ideje jut vadászatra. s főleg a ragadozókkal. kisvad és madár szorul. kivéve Erdélyt. medvékkel szemben fokozott ügyeskedésre késztette. Aki véleményt akar alkotni a medvék jelleméről. Az utolsó glaciációtól a X. Az ősember élelem. nagyjából ugyanazt az összetételt mutatta. szeptember 3-án kiadott rendelkezésében Erdély egyes gazdaságaira adóként . Ettől az időszaktól fokozatosan körvonalazódnak az első vadvédelmi és vadgazdálkodási szabályozások. de már hatékonyabb felszereléssel. század között a vadászat szabad volt. de szüksége van. beterelt medvéket kövekkel. Nem volt vadásztörvény még a középkorban sem. szokásairól. századig az európai állatvilág nem szenvedett különösebb változást. Az ősember mielőtt felfedezte a tüzet és a fémekben rejlő erőt. hanem az életkörülmények változatossága miatt különböző vidékeken élő medvék viselkedése. Ezek a szabályok egyformán érvényesültek Magyarország és Erdély területén 1526-ig. II. amely szerint a vasárnap vadászónak elveszik a lovát és kutyáit. adatokat közölnek a vadászszabályokról. a birtoklevéllel járt a vadászati jog. Ekkor már inkább bőréért vadászszák. Béla 1138. nehézkes állat. Azoknak az elejtett nagyvadak kövületeinek. második helyen a medve. annak figyelmét nem kerülheti el az az igazság. meg sportból.

71 nyestbőrt, medvebőrt, bőrövet és bölényszarvat ró ki. Az árpádházi királyok minden évben nagy bölény- és medvevadászatokat rendeztek Erdély északi részén. Egy dokumentum szerint 1130-ban vadászat alkalmával II. Istvánt támadta meg egy felbőszült medve. A mármarosi királyi vadászterületen (1199-es évi dokumentum) Imre király vadászat közben szinte itt lelte halálát. Egy másik dokumentum szerint IV. Béla 1255-ben Besztercének számos területet adományozott, amiért cserébe jogot nyert az ezeken a területeken rendezendő vadászatokhoz. Ebből az időszakból származik (1200 körül) egy, a bánsági Păuleaşan talált medvecsontváz, melynek egyik hátcsigolyájában vasból való nyílhegy található (NEDICI, 1940) Pontosabb adataink a XVIII. század végétől vannak Újfalvi Sándor (1990) írásaiból. Wesselényi Miklós, Bornemisza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János nagybirtokos főurak arisztokráciai fényűzéssel rendezett nagyszerű vadászatairól tudunk meg részleteket: „Wesselényi Miklós 1798-ban a Hugyin torkolatán medvére vadászott, ahol Opris János vadászát egy megsebesített medve halálra kopasztá. Mire a vadászatot megszakasztva, a havasalji helységekből tíz román pópát hozatott fel a havasra, s minden vallásos ceremóniákkal eltemettette azon a helyen, ahol a medve elütötte. Zsibóról egy márvány keresztett szállíttatott sírja felébe, melynek maradványai a későbbi időkben is láthatók valának” – írja Újfalvi Sándor. Ugyancsak ezekben az írásokban találunk adatokat Bornemisza Józsefről, „hazájának legnagyobb vadászáról”, aki nyolcvan kopó, 25 pár agár és 20 kürtös kíséretében vadászta a Görgényi-, Vécsi- és Fancsali-havasokat. Sajátos őszi utazásáról: Abafájáról (Szászrégen) indult Szamosudvarhelyre szüretre, a három napi utat három hét alatt tette meg vadászgatva. Moldvában és Havasalföldön a XVII–XVIII. században érvényes törvények (Matei Basarab és Vasile Lupu-félék) nem említik egyáltalán a vadászati jogot. A XVIII. században Dimitrie Cantemir utal egyik írásában az uralkodónak egyedüli és kizárólagos jogára, bármikor és bárhol vadászhat. Ebből az időszakból idézzük Andreas Wolfot (1780–1805), ugyanis a Moldvában töltött hosszabb idő alatt azt a következtetést vonja le, hogy itt nem rendeznek nagy vadászpartikat, mintha ebből a szempontból nem lennének igazi utódai a rómaiaknak. Mindkét fejedelemségben vérdíjat fizettek a medvéért egészen a XX. század elejéig. Kötelezettségnek számított felajánlani a medve fejét és jobb első lábát a vadászbirtok urának (NEDICI, 1940) A XIX. század elején Magyarország és Erdély jelesebb személyiségei évenként háromnégy ízben, rendesen négy napig tartó nagyszerű és jól rendezett vadászatokat tartottak, amelyből a kormány emberei és a katonák ki voltak zárva. Zsibó után a Görgényihavasokban volt a legrendezettebb a vadászat. Sorrendben első helyen a szarvas, második fontossági helyen a medve állt. Itt 1855 őszén 26 medvét lőttek, Erdély-szerte 181-et. Egy 1854-es hivatalos kormánylap szerint 1853-ban az erdélyi törvényhatóságokban több mint 600 medvét lőttek ki. 1859-ben pedig 300-at. Csak Máramarosban 1865-ben 88-at, 1866ban 89-et. Erdélyben 1909-ben 105 medvét lőttek még mindig. Ezekből a számokból következtethetünk az illető vadászterületek vadgazdagságára. Az 1868. december 25-én Bukarestben megjelent B.T.K. ír elő először szabályozást a vadászszezonra vonatkozóan, mely szerint nyolc hónapig szabad vadászni, de április 1. és augusztus 1. között minden vadászat tiltott, kivéve a vándormadarakat, kárt okozó állatokat: medve, farkas, vaddisznó stb. 1891. november 2-án megjelent újabb vadásztörvény szintén kivételt tesz a ragadozó emlősökre és madarakra vonatkozóan.

72 Az 1906. március 28-i vadásztörvény értelmében kötelező a vadászengedély kiváltása, a XIX. cikkelyben például megszabják a káros madarak és emlősök pusztításáért fizetendő díjakat. Egy medvéért 50 lejt fizettek. Az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakban jelennek meg az első szigorúbb határozatok a vadgazdálkodás és vadászat terén, de mint minden háborús időszak idején, a vadorzók felelősségrevonása elmarad. Az 1921. október 27-én megjelent 167-es Hivatalos közlönyben új vadásztörvény jelenik meg, benne foglaltatnak kezdeményezések a vadállomány felbecsülésére, vadvédelem és különböző statisztikák terén. Ezek a vadásztörvények érvényesek voltak a második világháborúig. Az 1948-as év őszén térképezték fel először Romániában a vadászterületeket, majd 1952-ben, 1960-ban ezeket újra felosztották. Tulajdonképpeni tervszerű vadgazdálkodás ettől az időtől számítható. Az 1952-es vadászati területfelosztást követően, 1953-tól az Erdészeti Minisztérium veszi át és foglalkozik a vadállománnyal. Ezzel kezdődően egy évszázadokon keresztül kifejlődött vadászetika szűnik meg. Már a fajkutya tartása is burzsoá szokásnak nyilváníttatik. Az új funkciókkal jár a vadásztátus. Nem részletezzük a vadászati módokat, a vadászfegyverek tökéletesítését. A lőfegyverek elterjedéséig a magyar történetírásban szó esik a ládzsa, nyíl, kard, árkány, karikás, parittya, buzogány, bárd, kopja, dákos és háló használatáról a vadászatban. Röviden összefoglalnánk a régebbi és a ma is használatos medvevadászati módszereket. Ilyen módszerek: lesből, követve becserkészéssel, etetőhelyeken beetetéssel, hajtókkal, kutyákkal, téli barlangban, beállított lőfegyverrel átjáróhelyeken, csapdákkal stb. Számos századeleji vadászfolyóiratban találunk leírást a medve barlangi vadászatáról. Fáklyával vagy a puskacsövére tett égő gyertyával másznak be a vadászok, nem egyszer anyamedvét lőni és a bocsait elvenni, vagy azokat is lepuffantani. Elképzelhetetlen mi történik, ha a fáklya vagy a gyertya kialszik a lövéstől – ember és medve sötétben marad. Sikeres vadászat esetén – ha az anyamedve az áldozat – marad a bocsok problémája. Az orvvadászok „kikötött puskával” is szoktak medvét ölni. A puskát a medve által járt csapás irányára derékszögben egy fára kikötik, úgy, hogy a csőtorkolat a cammogó medve szügymagasságában álljon. A felhúzott ravaszhoz hosszú spárgát kötnek rugóval, a spárgával megkerülik a fát amelyre a puska van erősítva és áthúzzák a csapás túlsó felén levő fához. A spárgának ment medve idézi elő a puska elsülését. De ha nem medve, hanem más vad vagy arra járó figyelmetlen ember, gyerek indítja meg a mechanizmust? (MOLNÁR, 1955). A csapdával való medveejtést ma már legfennebb a vadorzók használják. Erdélyben a múlt század második felében annyira elszaporodtak a medvék, hogy nemcsak puskával pusztították, hanem az akkori vadászhivataloknak csapdákat osztottak szét a medvék irtására. Még a század elején is használatos vadászati eljárás volt. NICOLITS (1941–42) „Vadászati Útmutató”-jában részletes leírást találunk a csapdák milyenségéről, használatáról, készítéséről. Ilyen használatos csapdák voltak: csapóvas-csapda, dorogcsapda, zúzócsapda, zúzó-dorong csapda, csapóketrec stb. A székelyek akkora „kaptán”-okat készítettek, amit két ember vitt a felállítás helyére. Ennek a szétfeszített két fogas kávája közötti „nyelves lappancs”-ára kellett a medvének lépnie ahhoz, hogy lecsapodjon (MOLNÁR, 1955). Ami a méreg használatát illeti, nemcsak az orvvadászok használták mindig. Akarvaakaratlan a hivatalos szervek, vadászhivatalok időnként más ragadozó vagy ragadozó madarak pusztítására kitett mérgek által mérgezték a medvét. Természetesen a kisebb ragadozóknak kitett méreg mennyisége nem elegendő egy nagytestű medvének, de fiatal bocsnak igen. Másfelől kiszámíthatatlan a szervezet reagálá-

73 sa a letális dózisnál kisebb mennyiségű méreg szervezetbe jutásakor. A ragadozók sztrichninnel való mérgezésekor gyakran a ragadozómadarak száma csökkent jenetősen. Hihetetlennek tűnik, de valóság, hogy a húszadik század végén lassan ölő méreggel vagy gombostűvel etetik, árammal üttetik, söréttel lövöldöznek medvére. Kisgazdák, egyszerű emberek cselekszik a természettől elrugaszkodott, elszemtelenkedett medveközösség riogatására (BEIER, 1992). A modern vadászati törvények szerves részei a tudományos alapokon fekvő vadgazdálkodásnak, azokat a vadászati módszereket engedélyezik, amelyek lehetővé teszik egy egészséges, fejlődőképes populáció fenntartását. Ezeknek a módszereknek szem előtt kell tartaniuk a vad szelektálhatóságát. A célnak legjobban a „lesből” vagy a „becserkészéssel” módozat felel meg. Mindkettő lehetővé teszi pontosabb megfigyelést és kizárja vagy csökkenti a tévedési lehetőséget. Nyugodt célzás esetén kevesebb baleset, kevesebb felesleges megsebesítés, anyamedvekilővés stb. történik. Ami az etetőhelyen való vadászat praktikusságát illeti, a vélemények megoszlanak. Abban az esetben, ha a háziállat-állományban kárt okozó medvét csalogatnak a dögre, idokolt az eljárás, bár nem mindig a tettest sikerült ilyenkor kilőni. Legnagyobb hátránya, hogy húsra – s mivel rendszerint elhullott háziállat a kitett dög –, háziállat húsára szoktatja a medvét. Nem indokolt az az állítás, miszerint, ha régi a dög, a medve úgysem különbözteti meg más hústól. A medveetetésnek Romániában az 1970-es évekig nem volt hagyománya. Ettől kezdődően a „medvés erdők” megteltek etetőállványokkal és magaslesekkel. Az etetés szinte csak háziállatok tetemével történt. Ceauşescu egy elkövetkező vadászatának hírére öt-hat megyében kb. 20–30 helyen kezdtek el etetni, de vadászat csak egy-két helyen ha volt. Lótetem és marhadög nem mindennapra jutott az egy etetőhöz sereglő 10–15 medvének. Nem nehéz kitalálni, hogy a heteken keresztül háziállatok húsával etetett medvék hada mit tesz az etetés elmaradása után (BEIER, 1992). A régebbi nagy felhajtással – kürttel, dobbal, hajtókkal, kutyákkal – való medvevadászatok más változatát űzték az utóbbi évtízedekben: csak hajtókkal és kutyákkal, meg egy sereg testőrrel. Sajnos ezeken a vadászatokon rendes mészárlás folyt, mindenre lőttek, ami mozgott. Nem számított, hogy medve volt, anyamedve, bocs vagy éppenséggel más vad. Ha nem menekült el idejében, pusztulnia kellett. Az 1965-ös évtől kezdődően eleinte pártfőtitkári, majd elnöki rendeletek szabályozták a medve vadászatát. A 60-as évek végén, 70-es évek elején, ha nehezen is, de hozzá lehetett jutni a medvekilővési engedélyhez, s a külföldi vadászok is jöhettek medvére vadászni. Az 1976-os vadásztörvény értelmében egy medve elpusztítása négyévi szabadságvesztést és tízezer lej pénzbüntetést helyezett kilátásba. Lelőni csak kárt okozó medvéket lehetett, s az engedélyek kiadását Ceauşescu személyesen ellenőrizte. Például 1988-ban a nyár derekáig egyetlen engedélyt sem bocsájtottak ki (RÖSLER, 1990). A túlszaporodott állomány élelemkeresése átok volt az erdészetnek, mezőgazdaságnak, embernek egyaránt.

A trófea
Az egyedfejlődés folyamán a bunda sűrűsége, jellegzetessége, színezete változik a test felületének növekedésével a felnőtt korig. Ezután ritmikus, évszakhoz kötött változás áll be. A vedlés természetesen energiaráfordítást igényel. Egy bizonyos része a bocsok élemezéséből a bunda kialakulására fordítódik. Bármilyen betegség, hiányos táplálkozás zavart okozhat a megfelelő időre való új bunda kialakulásában. A bocsok megsinylik, ha nem

ezüsttel versenyző (ÚJFALVI. A későbbi kiállítások szervezői továbbá is engedélyezték a bőrök részvételét a kiállításokon. nem a meleg barlangban az anyjuk mellett. hanem nehezebb is. főleg a fejükön. Ehhez . jobb. s a tél derekán úgy néztek ki. ivar és színezet között. nem pedig a bőr. A bőr pontszámánál összeszorozzák a centiméterben mért legnagyobb hosszat a legkisebb szélességgel és az eredményt osztják százzal. Minden cemtiméter egy pontnak számít. Az idősebb példányok őszülnek. Az lett az eredménye. A felnőtt medvéknél a szőrcsere részben a lekopott. A téli bunda dús. a hason és a végtagok hátsó részén hosszabb mint máshol. a testalak. durvább. és ez tükröződjön a pontozásban is. mint a második tizedesnyi pontosságig centiméterben mért teljes koponyahossza és a legnagyobb koponyaszélesség összege.) A koponyáért ítélt pontszám nem más. majdnem feketéig. Rendes körülmények között a medve május-június között veti le hosszú téli szőrzetét. de tudományosan nem bizonyított. mivel a kikészítésnél sokat lehet nyújtani a bőrt. gazdaságosabb hőszigetelő. mint ahogy nem sikerült összefüggéseket találni a koponyaforma. 1984). Egyes szerzők szerint az 1300-as évekig lehetett egy barna és egy fekete alfaj. hogy sokkal reálisabb a koponyaméreteket pontozni.(15. fontos része a szervezet hőszabályozásának. amely összeolvadt (RÖSLER. A legszebb bundát április–májusban hordják. hogy január derekán kezdték hullatni hosszú szőrűket. Lehetővé teszi a téli álom idején a csökkentett energiaháztartás mellett – kevés energiaráfordítással – a testhőmérséklet normális szinten való tartását. Ebben az évben a Nemzetközi Vadásztársaság Konferenciáján vetették fel a kérdést. A szőrzet a lenyúzott nyers bőrrel együtt a testsúly 15 %-át teszi ki hozzávetőlegesen. hogy kaloriaszegényebb táplálékkal etették őket ebben a periódusban. hogy a koponya legyen a trófea fő része. Még a testvérbocsok színe sem mindig egyforma. fekete örvös. A 4–6 cm-es hosszúságú nyári szőrzet télen eléri a háton a 8–9 cm-t. megtört szálak kicserélődését szolgálja. A következő évi csoporttal ezt úgy probálták elkerülni. a mar környékén a 10–12 cm-t is. A múlt századi vadászmegfigyelések szerint Erdélyben hétféle medve különíthető el a színezet és méret után: nagy fekete. mint a felhalmozott zsírréteg. A medvekoponya és bőr együttesen alkotja a trófeát. hollófekete.) Azóta párhuzamosan pontozzák úgy a koponya méreteit. Másrészt ugyanúgy. A fiatalabb példányokon gyakran látható világos nyakörv. ábra. 1952-ig a pontozásoknál csak a bőr méreteit vették figyelemben. nagy szürke. (BODEA. 1977). sőt díjazták is ezeket. mint a bőr szépségét és méreteit. két héttel eltolni a szőrhullatás kezdetét (ALMĂŞAN & ILIE. A barnamedve rendkívül sok színváltozatot mutat. Itt a bocsok télen is rendszeresen táplálkoztak. hogy utána a gyérebb nyári bundát öltse magára. A genetikailag beprogramozott ritmikus szőrzetcserében hiba csúszott. Ez azután a téli hidegek beállta előtt megnő és megsűrűsödik. 1990). mint a frissen nyírt juhok. A téli bunda nemcsak hosszabb és sűrűbb szálakból áll. Az 1975–1980 között Rîuşoron végzett kísérletek érdekes megfigyelésre adtak alkalmat. a nyaki részen. 1967. Az 1964-es firenzei Nemzetközi Kiállítás alkalmával határozták el. február végére be is fejezték a vedlést.74 sikerül időben bundát cserélniök és megfelelő zsírréteget felhalmozniok. közönséges kis szürke. Elméletileg megmagyarázhatná a széles színvariációs skálát. Egy rövidebb. a fejlődésben elmaradnak. a szabadban voltak. sokszor késő öreg korig megmarad vagy kiújul. A bunda színe változik a vöröses fakéreg színtől a sötétbarna. és sikerült kb. kis hangyász. A kifejlett példányok bundájában jól elkülöníthető kétféle szőr. testméret. selymesebb és egy hosszabb. A Rîuşoron nevelt bocsoknak december–januárban szép hosszúszőrű bundájuk volt.

A katalógus szerint ezek közül mindenik medvét a budapesti kiállítás (1971) után lőtték. Összehasonlítva az 1971-es budapesti kiállítás anyagát az 1981-es plovdivi kiállításáéval.74 között van. vadászatát . Ez kb. Azért volt lehetséges. A trófeagyűjteményt Scroviştean (Ilfov megye) őrzik. Vadgazdálkodás Vadgazdálkodáson értjük bármely faj ésszerű számbeli gyarapodását a populáción belül. megállapíthatjuk a következőket: 1. Apafi Mihály (1632– 1690) uralkodása (1661–1690) idején a leggazdagabb vadászterület a Görgényi-havasokban volt. A Budapesten kiállított 34 medvebőr maximális pontszáma 398.74. Plovdivban 1981ben 66. fényességéért és sűrűségéért – összesen. itt számos értékes elfekvő adat vár feldolgozásra.15. Az erdélyi uralkodók és gazdagabb nemesek a középkorban nyugati mintára gondozott vadászparkokat. Budapesten 1971-ben a legnagyobb koponyapontszám 65. Az 1950-es évek előtti vadgazdálkodási elgondolások. azaz 0.40 ponttal több. a ma élő medvepopulációnak felével egyenlő. Plovdivban pedig 646. mint az életképtelen egyedek kiküszöbölése vagy a hátrányos helyzetű utódok létrehozásának megelőzése. megtartva a lehető legmagasabb fokon az egyedek életképességét. ábra Készülő medvetrófea zon szabályok szerint pontoztak. hirtelen megnőttek a medvék anélkül. 1940). A Budapesten díjazott és Plovdivban is kiállított trófeák ugyanazzal a pontszámmal jelennek meg a katalógusban. Vagyis a vad vitalitása nem más. 2. A Plovdivban kiállított 129 bőr közül 33 romániai és 13 jugoszláviai bőr pontszáma 400–646. vadakat. A budapesti 65. Közvetlenül 1971 után ebben a két országban úgy látszik.75. mint a legtökéletesebb beilleszkedés a környezetbe. vadaskerteket létesítettek (NEDICI. rendszerint valamely uradalom területére szorítkoznak és a tulajdonos felvilágosulságát. 4000 példány. Egyetlen év alatt több mint 100 medvét lőttek ki. Minden fajra jellemző egy bizonyos szabvány. a kettő közötti különbség 248.55. szabályosságáért. hogy a koponyájuk is nőtt volna. és megtiltotta a bocsok befogását. mert Apafi vadőrökkel védette az erdőket. tervek elenyészőek. A bizottságok ugyana15.75 hozzáadnak még maximum 30 pontot.19 pont. különböző irányban és különféleképpen old meg olyan populációs problémákat. Vagy a koponyát még nem tudják nyújtani? RÖSLER (1990) szerint Ceauşescu 24 év alatt átlagban 167 medvét lőtt évente. amit a bizottság ítél meg az szőr hosszúságáért.75-ös pontszámnál csak két koponya volt nagyobb Plovdivban. előrelátását tükrözik. mely sajátos – az ember által nem befolyásolt – élettérben megy végbe.

jól meghatározható identitászavarba keveredett. ésszerűtlen vadászat. hogy az erdélyi birtokviszonyokból eredő terhes erdőgazdasági állapotokon lehetőleg javítson. erdőgazdálkodással. átalakult etológiai tartalmú. mert ez a szakasz rejt magában a legtöbb veszélyt a bocsok normális. guberáló medve. A másik kísérlet értelmében a kárpáti barnamedvét kellett volna keresztezni észak–amerikai nagymedvékkel a trófeák méreteinek növelése céljából. Az egyik Rîuşoron 1975–1980 között növényi táplálékon felnevelt több mint 300 bocs. de szem előtt kell tartani a korosztályok közötti arányt. holott a bocsokat elszedték az anyjuktól. az erdőterület vadállományának felelősségteljes vadászati kihasználásáról lehetett volna szó.és energiaráfordításra... a sózás. elszabotálni a keresztezést. A második szakaszra a fajfenntartással kapcsolatos fontosabb viselkedési formák jellemzőek. 1990). A szakszerű vadgazdálkodás három szakaszra osztja az egyed életét: fejlődési. A vadászokat a medve életének második szakasza érdekli... Két – normális vadgazdálkodástól idegen – kísérletre hívnánk fel a figyelmet. Szükséges az egészséges. Nemcsak a díjazásra érdemes példányokra kell figyelemmel lenni. Ez Európa legnagyobb medvepopulációja. 8000 medve él.. Lett kéregető medve. fejlődőképes populáció stabilitásához. a vadállatok betegségmegelőzése és számos más vadgazdálkodási művelet elvégzése egységes.76 (GOANŢA. 1992). zárt rendszerű tudományág. Megváltozott összetételű. még terv formájában. védelem. 1942). karbantartása... – nem tudták megtanulni. ha a tervezés és döntéshozatal a szakemberek kezében marad. Fontos szerep hárul a vadgazdálkodásra a nemek közötti optimális számaránynak a biztosításában. túlzott etetés miatt nem érvényesülhetett. fajspecifikus jellegeinek kialakulására. Ez a medveprogram a világ közvéleményét az erdőben árván kallódó bocsok begyűjtésével áltatta. Összefüggő erdőségeket a bükk-fenyő és fenyő-zónában találunk. téli álom stb. A szelekció a túlzott védelem. Az első szakasz a sexuális érettségi korig tart. turisztikával. vérmedve – több gyökértelen medvenemzedék. A már megérkezett fiatal medvék valoszínű az állatkertek állományát gyarapították (RÖSLER.) kapcsolatos cselekvéseket. táplálékszerzés. legelők gondozása. A szaporodóképesség érettségi fokának elérésétől az öregkori szakaszig tart. Továbbá pedig: „. . az ember által előidézett. permetezése betegségek és kártevők ellen. A romániai 4-5000 példányszámot elbíró erdőterületen napjainkban kb.”. Az emberi oltalom alatt nevelkedett vályúból etetett medvelelencek a túlélésükhöz szükséges tudnivalókat – az embertől való félelem. A vadőrképzésnek itt hagyománya van. Ebben a fázisban jól elkülöníthetőek súlyban a nemek. 1893-tól Erdészeti Szakiskola létesült Görgényszentimrén a következő céllal: „. a fejlődőképességet és az életképesség kialakulását. gyakran a nősténymedve agyonlövésének árán. összefüggő területen sokkal eredményesebb. A vadgazdálkodás nem szűkkörű. A fejlődési időszakban van szükség a legnagyobb idő.. és gazdasági értéke van. megelőzendő az utánpótláshiányt vagy túlszaporodást és az állomány elöregedését. lakóteleprendezéssel. (BEIER. hogy a vadászat – mint az erdészet körébe vágó egyik művelési ág – szakértelemmel műveltessék” (BIRÓ. nevelés stb. Az öregkornak nincs jelentősége gazdasági szempontból. érett és öregkori szakaszra. „. 1993). Szerencsére a szakembereknek sikerült idejében. Az 1950-es évektől a tudományosan tervezett vadgazdálkodásnak látványos eredményeket kellett volna felmutatnia. magában foglalja az utódgondozással (táplálás. Az államosított erdő és földterületek. Hozzájárult a túlszaporodott medvepopulációban amúgy is perifériára szoruló számos egyed számának növeléséhez. a földműveléssel és erdészettel foglalkozó gazdaközösség a modern kívánalmaknak megfelelő munkáskezeket nyerjen”. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a mezőgazdasággal.

mint a sebzett vad követése és szenvedésének megrövidítése. zöld ágakon fekvő nagyvadat zeneszó mellett hordozták körbe. . amit minden valamirevaló. Megtiltja a várandós – szoptatós – bocsokat nevelő nősténymedvék. divatszerűen űzték ezt a sportot. 6 vármegyei tarack és 86 kopó. A szolgasereg ajándékot kapott. az ember-medve viszony fokozatosan időtöltés. Egyes ágazatokban látványosan. Tizenöt-tizenhat éves korban vaddisznóra. a múlt század végén (1881) a görgényszentimrei kastély udvarán tartott „medvetoron” Rudolf trónörökös és kísérete tiszteletére a zöldgally-ravatalon elhelyezett elejtett medvéket égő fáklyákkal állták körül. hogy merre irányul ennek a medvepopulációnak a fejlődése. magára adó vadász etikettszerűen igyekezett betartani. Sok mindentől függ. Ez a kísérlet elrettentő pálda kell legyen. Az utóbbi évtizedek vadászpolitikája ilyen negatív eredményre vezetett a medvéknél. hanem hagyományokra épülő rituális. változásoknak kell jönniük a társadalom és tudomány minden terén. hajtóvadászatok alkalmával a könyörtelenül minden mozgó állatra való puffogtatást stb. ruházkodás. A szolgabíró 100 fejszés emberrel mindig elöl járt éji tanyát állítani. szigorúan tudományos alapokra kell helyezni. 24 kürtös. és nem szabad csak a vadászra bíznia. A trófeamánia-felfogást el kell vetni a vadgazdálkodásban. Elgondolhatjuk. amit ő jónak lát. A középkortól a vadászmódszerekben nem a nagyvad ártalmatlanná tételét kell látni. kötelezően betartandó sportszerűséget. zenekar kísérete mellett ünnepeltek. 12 pisztolyos. görgényi. 200 szekér fát égettek el tábortűznek. akkor megérdemelte a sorsát. ha ettől a zenebonától nem menekült el. bocsok kilövését. és amely nem más. Például. Olyan íratlan törvények betartására kötelezte a vadászt. A sportot pedig mindenkor szertartásosság. Szóltunk a Wesselényi birtokon. Az eltelt idő alatt intézkedés nem született a medvék sorsát illetően. vadászetika Amikortól az ember a medvét nem élelemszerzés. vagyis gazdasági megfontolásból vadászta. hogy fogalmat alkothassunk az akkori vadászdivatról. hanem a szokások betartására is. szemmel láthatóan változnak a folyamatok. Az óvatos nagyvad.77 bányászattal stb. medvére és más vadak vadászatára tanították őket. a főispáni vadászaton 63 illusztris vendég 11 hajtáson vett részt. vécsi. komoly veszteséggel kell majd számolni a természetvédelem terén. Egy éjjel kb. másoknál időre van szükség. át kell értékelni vadgazdálkodási politikánkat. A gyerekek nevelésének fontos részét képezte a lovaglásra és vadászatra való felkészítés. példa arra. és átalakul vadász–ragadozó kapcsolattá. A felszalagozott. Vadászszokások. Kétség kívül. mint egy esetleges nagyobb pontszámú trófea. Az első vadászsiker családi ünnepnek számított. bizonyos szabályok betartása jellemezte. A nemesség és arisztokrácia nyugat-európai mintára sok időt töltött vadászattal. Az 1989-es évvel lezárult egy politikai korszak. hogy puska nélkül is tud az ember kárt okozni a vadállományban. Egy 1849 utáni főispáni vadászatot említsünk meg ÚJFALVI (1990) munkáiból. fancsali vadászatokról. Természetesen a ceremóniamesterek vigyáztak nemcsak a javakra. milyen zajjal. hogy ő döntse el azt a „genetikai vonalat”. sport jelleget kezd ölteni. mutogatták. A Ciblesen. Ha nem avatkoznak be hatékonyan és idejében. 800 hajtó és 341 lövész jelenlétében. Ettől kezdve az újdonsült vadász gyűjtőtte a trófeákat. felhajtással járt egy ilyen vadászat. A vadászetika kialakulása hozzájárult a vadászszenvedély nemesebbé válásához. téli álmot alvó medvék barlangi vadászatát. A nyolc-tíz éves fiúkat és lányokat lovaglásra és fegyverrel való bánni tudásra ösztökélték. meg a cselédek hada jelenlétében vadásztak. A vadászat harmadik napján 1600 hajtó. Ez a szokás századunkig dívott.

Ha a nyomok látszanak. akkor a beszúrt ág mellé keresztbe két ágat fektetnek. A medvével kapcsolatos vadász. kíséret. szlovákoknál. állítólag. egy 35–40 cm-es. ha nem is vallotta magát hozzáértőnek.78 A továbbiakban szeretnénk idézni Walter Frevert 1957-ben megjelent munkájából (COTTA–BODEA. amik nem maga a vadászat részei.magasleseken képernyőn jelentek meg a lelövendő medvék (RÖSLER. függőlegesen a földbe szúrt fenyőággal jelölik meg. megállapítható az eltávolodási irány. dönteni a vadállomány jővőjéről. a volt Osztrák-Magyar monarchia népeinél.és szakelnevezések. Használható a lucfenyő. és nem szabad meghámozni. ahol a lövést kapta. Kérődzők és fajdkakas esetén a vadásznak nyújtják át balkézzel tőrkésre vagy kalapra téve a megtalált vad vérébe mártott zöld gallyat. A luxus. Hím állat esetében a lefektetett gally hegyes fele mutatja az irányt. a függőlegesen beszúrt ág mögé szúrnak egy kisebbet. Egy másik eset. Az ember-vad közötti párharc végeztével a győztesnek méltónak kell mutatkoznia. de alkalmasnak igen. kifejezések gazdag leltárát dolgozta fel részletességgel RÖSLER (1991). meghívott stb. Minden egyes használatos ágat törni kell és nem vágni. Ezeken a vadászatokon 50–60 hajtó. akik a trófea és a hús miatt pusztítják a vadat. Ezek a szokások megtalálhatók a németeknél. az új vadásztörvények nem pótolják a régebbi vadászatok sportszerűségének felemelő voltát. Elhatárolják magukat azoktól a vadászoktól. ahonnan a lőtt vad követése kezdődik. akár nem. Csoportos vadászatokkor (vaddisznó. vett részt. Mutatva az irányt. értékelni tudja a vadászat szépségét. Illemtelenségnek tartják rátaposni. még egy ágat tesznek. Szeretett legalább tízet legyilkolni egy alkalommal. A helyet. és tisztelnie kell a legyőzött ellenfelet. 1990). Az ágat törni kell. a varázs megfosztását látja ezek be nem tartásában. nőstény esetén ellenkezőleg teszik az ágat. megszámlálhatatlan erdész és erdésznek öltözött biztonsági személy. amit szintén egy ággal jelölnek. Ceauşescu és tőle hátrább a két mesterlövész egyszerre lőtt. amikor meg lehet jelölni a helyet. cserefa és égerfa ága. Ha ellenkező irányba futott a vad. Nem szabad átlépni vagy csúfot űzni belőle. de nem szabad használni a bükk és egzotikus fák ágait. ahol a nagyvad állt a lövés eldördülésének pillanatában. Az új funkciókba jutott középszerűség. de az irány ismeretlen. cseheknél. amelyik hódol ennek a kultusznak. Az évszázadokon keresztül kialakult vadászetika az utóbbi pár évtízed alatt megszűnt. 1969) olyan szokásokat. míg Ceauşescu egymásután durrogtatott még a földön elterült medvére is. ráülni a lelőtt vadra. akár látszik azon a helyen a nyoma. lengyeleknél. szervező. jegenyefenyő. hogy megjelölik az ággal azt a helyet. nem vágni. A mesterlövészek csak egyszer lőttek és készenlétben álltak. A romániai 40 000 vadásznak szigorú törvények szabták meg a vadászatot. A birtokbavételi gallyat töretnek nevezik. . hanem az ezt követő zsákmány birtokbavételével kapcsolatosak. SIEGERIST (1991) szerint a medvéket előzőleg. és a szépség. Gyakorlati értelme. medve) a töretet a vadászmester vagy a vadászat szervezője nyújtja át az illető vadásznak. elkábították. míg egyesekre nem vonatkoztak ezek a törvények. A vadászoknak az a hányada. éspedig a beszúrt ág mellé lefektetve. 10–20 kutya.

Ratosnyán (1960. Visszájára fordult egy ragadozóval szembeni tolerancia. hogy szerszámaikkal agyonütötték a medvét. mint a fejszével való favágás. turisztikai törekvéseit. Libánfalván (1959. a többi a ragadozóké. ahova még kevésbé jutott el a civilizáció. A hétvégi hazamenetelkor a lovakat bezárva hagyják. vagy mennyire szűkül élettere. ruházkodási – kapcsolat volt. mint utánajárni az elveszett jószágnak. a turistautak kiépítésével mindenhova könnyebben és nagyobb számban jut el az ember. csendes zóna marad a medvék részére. de a túlszaporodott. IX. addig Romániában a túlszaporodás következtében elszemtelenedtek. A barnamedve aszerint. ahol kis számban még megtalálhatók. 1992 nyarán többször figyeltek meg nappal a munkások egy kétbocsos anyamedvét. Több kötetre való kalandos történetet lehetne elmesélni.79 AZ EMBER–MEDVE VISZONY Az ember-medve viszony megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a medve viselkedésformáiról. hogy mennyire üldözik. heterogén viselkedésformát mutató populáció esetében az okozott kár is fokozottabb. sőt a favágók közeledtére sem menekült el. 26. Az állategészségügyi vizsgálat kiderítette. kitermelés. Vagy próbálja megszokni a fokozott zajt. a szokványos viselkedésformáktól eltérő magatartást tanúsít. Ugyancsak Ratosnyán 1991 júliusában a munkástelep (volt úttörő tábor) melletti ólak közül az egyikből egyetlen éjszaka két 50–60 kilós süldőt vitt el a medve. 8000 medve már nagy számuk miatt is összeférhetetlen konfliktushelyzetet teremtett. kalandról és a medvék okozta kárról tudósít. IX. s az ablak alatt alvó munkást csak úgy tudták kimenekíteni a karmaiból. majd fokozatosan szociobiológiai problémává vált. 20) az istállóban talált rá a gazda az anyamedvére és két boccsára reggel. hogy bőséges vagy szegényes táplálékmennyiség áll rendelkezésére.) egy kétéves bocsot értek tetten a szilvafán. Télen gyakran akad olyan istálló. csak óvatosan legelészve továbbvonult. így kevesebb nyugodt. A Ratosnya völgyében a falutól távol fakitermelő munkásszállások vannak vontatóló-istállóval. A régebbi és újabb vadászszakirodalom számtalan medvével való találkozásról. Míg az állandóan üldözött medvék a fennmaradásukhoz feltétlenül félénkekké kellett váljanak azokban az európai államokban. behúzódtak az istállóba. vagy egyszerre több lóban tesz kárt. hogy a medve veszett volt. amit a medve tőr fel és a menekülni nem tudó lovat szétmarcangolja. mint zavaró körülményeket. A Ratosnya-patak völgyében épülő duzzasztógát munkálatainál a zaj korántsem illik bele a tájba. Az egyedre jutó élettér csökkenésével konfliktushelyzetbe kerülnek fajtársaikkal. A mindenkori pásztorok természetesnek tartották. anélkül. a kertben. Csak egy pár különlegesebb esetet jegyeznénk le az általunk tanulmányozott területről. míg a Kárpátokban ma élő kb. rönkszállítás sokkal nagyobb zajszintet idéz elő. mert normális egyedsűrűség mellett a háziállatállományban fokozott kár nem jelentős. arról a pásztorok nagyon sokat tudnak mesélni. Természetesen az elkóborolt vagy . lóval vontatás stb. a másikat hajnal felé ugyanabból az ólból. Hogy a havason legelő háziállatállományban mennyi kárt tesz. vagy olyan helyet keres. állandó zaklatásokat. miután jóllaktak szilvával a kertből. E kapcsolat több évezredes eredménye a jószomszédsági viszony. Az ember-medve viszony kezdeti szakasza kizárólagos gazdasági – élelmezési. amelyik különösebben nem reagált a zajra. A modern erdőgazdálkodás. hogy száz birkából csak kilencven az övék. hogy a végére érnénk. Sajnos az igazságot nem mindig sikerül kideríteni. Könnyebb a medvére fogni a kárt. egyiket éjféltájban. utak építése és karbantartása. A Tihu völgyében (Ratosnya) 1976-ban egy este a munkásszállásra az ablakon tört be. s így jól megfértek egymással. A turizmus növekedésével. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember gazdasági.

ábra A medve által megcsúfolt „Drugău” DALMADY (1908) írja a század elején: „. X.. goromba és bárdolatlan. mégis jobb csak elméletben kedélyeskedni vele. Egyik elülső lábának gyors oldalcsapásával igyekszik zsákmányát leütni. hogy ellenségesen lép fel. s ennek kifejezést is ad. Áprily Lajos találkozott az öreg „Drugău”-val a század elején és elbeszélésben (1965) örökítette meg.). hogy mikor milyen hangulatban van az öreg.. BREHMnél (1929) olvashatjuk. sem gazdáik nem bújnak elő. 16. hogy nem őrzik a nyájat. Megtörténik.. Rudolf trónörökös a Görgényi. Ha észreveszi.” Bizalmatlanságát sohasem veszti el. ábra. hogy szabaduljon tőle. a medve ostoba. szénégetőket valósággal belopott s váratlanul.80 nem őrzött háziállatok a ragadozók – nem mindig a medve – áldozatául esnek. többet is elhurcol és elássa őket. hogy favágókat. ha az ember nem sebesíti meg. ez a legjellemzőbb . s ha támad. Rudolf trónörökös egyik görgényi vadászatán egy fiatal hajtót skalpolt meg a medve és tette munkaképtelenné egész életére (16. mivel erős. azután elfut.) 17. főleg sötét. Az embert elkerüli. hirtelen támadott meg”. hogy elvesz egy juhot a nyájból és elviszi. 2. közvetlen közelében hirtelen felágaskodik s első lábának heves lökésével törekszik a földre teríteni áldozatát. merev karmaival az ember feje irányába kap.havasokban lőtt első medvéjével (1884. vagy gyorsan feléje üget. szeles. Az emberáldozat mellett nem sokat időzik. Gyakoriak a skalpolások. zivataros időben. akkor is csak azért. hogy a találkozás nincs ínyére. s megtörténhetik. Néha harap is. leteperi a földre. de előfordul.. a medve nem szokott támadni. Bizony nem igen lehet tudni. hogy: „. hogy nem hajlandó ragadozásra. Oda-oda csap. ábra. Megtörténhet. elmenekül. s hogy esetlensége tán komikus. Támadása többnyire nagyon gyors és hirtelen. mikor sem a kutyák. Igaz.

hogy a bocsok veszélyben vannak. legfeljebb egy dörmögéssel. nem olvasható le róla szándékuk. sokszor csak „egy csoport” rögzítődik. hogy a fajon belüli bántalmazás – gondoljunk a rangsor kialakulásakor való versengésre – nem vonja maga után a huzamosabb ellenségeskedést. hogy milyen bizalmatlanul ügyel minden cselekedetet és mozgást. és a továbbiakban a tapasztalatnak megfelelően meghatározzák az állat cselekedeteit. Az anyamedvének ha csak a gyanúja is feltámad. s csak akkor tér vissza tanyájára. még az izgalom felhalmozódását sem. Elismerik a fajtárs erősségét. Támad minden olyan alkalommal. ezért is tűnik ellenkezésük. Az erdőt járó emberek azt mondják. Az ellenség bevésődését valamilyen lényre vagy személyre irányuló egyetlen cselekedet is kiválthatja. Óvatossága. erősen morog.és gombaszedőkkel vagy favágokkal való találkozása majdnem mindig békés szokott lenni.81 vonása és ez irányítja minden cselekedetét. hanem csak egy bizonyos reakciószélességet. Bokor. Legtöbb esetben a medve menekül el”. de nem mutatnak folytonos agresszivitást. A csendjében. hogy soha teljesen meg nem szelídíthető. hogy a medve a szállása körül megforduló erdőkerülőt addig követi nyomon. de bizonyos körülmények között nem számítható ki előre a válaszreakciója. mindig úgy iparkodik. mert bármikor bekövetkezhet az egyed életében. szikla. Ha nem sikerül idejében ártalmatlanná tenni. A meglepett medve „huhh” prüszköléssel menekül. félénksége dominálja agresszivitását. biztonságában háborgatott medve veszélyes. tisztelik és nem felejtik el. és sokkal agresszívebbekké válnak. KREMENTZt idézzük (Brehm után): „Aki valaha szabadon élő medvét figyelt. A természetes körülmények között felnőtt medvékhez viszonyítva a félig-meddig megszelídített vagy felnevelt egyedek sokkal nagyobb területeket kóborolnak be. és a medvéknél évekre elevenen megmaradhat. hogy jelen esetben nem „egy emberre” hanem „az emberre” – mint a csoportnak a része – irányul az ellenségeskedés. míg biztos benne. Innen adódik. annak figyelmét nem kerülhette el. ha idejében nem veszi észre a rá leselkedő medvét. hogy oldalt vagy hátrafelé kitérhessen. A rîuşori bocs- . vagy legrosszabb esetben néhány kevésbé gyengéd pofonnal intéződik el. Gyakran előforduló eset. nincs fogékony időszakhoz kötve. nem pedig egy meghatározott személy. vagy az ijedség jeleit mutatják. és hogy vadászatának a legnagyobb óvatosságra van szükség. Inkább elmenekül. azonnal támad. Érdekes. amikor közvetlen veszélyeztetve érzi magát. A medvének emberekkel. ha a kutyák támadták meg. A medve „arca” teljesen kifejezéstelen és természetes alkatánál fogva érzelmek kifejezésére nem is alkalmas. Ha evés közben zavarják. A bevésődési folyamat nem tökéletes. támadásuk egészen váratlannak. hogy köszönt a medve és elment. állandó veszélyt jelenthetnek. A vadorzás vagy vadászat közben megsebzett medvék a legveszedelmesebbek. üvölt. A sebeiből kigyógyult medve nem felejti el megbosszulni a rajta esett sérelmeket. Ebben keresendő annak oka is. ahol az öröklött adottságok nem határozzák meg a cselekvés tárgyát. nem támad. de a valóságban gyanús szemmel követi az ember minden lépését és ha feléje közeledik valaki. mert természetes félénkségük – mint gátló tényező – nem működik. és hogy látszólag egykedvűen. vagy aki medvét nevelt és vele sokat foglalkozott. farönk mögé bújva várja be az őt követő vadászt. hogy nem fenyegeti veszély. Tulajdonképpen része a „tapasztalat útján” való tanulásnak. neheztelést. A támadásra induló medvék rendszerint félelmetesen morognak vagy velőtrázóan üvöltenek. Egy Piteşti mellett elengedett Rîuşoron nevelt medvét 150 km-re egy gyümölcslerakatban ütöttek agyon. A medve cselekedetei éppen bizalmatlan természete miatt kiszámíthatatlanok. leginkább bogyó. nem félnek megközelíteni az emberi településeket sem. Az ellenség bevésődése a bevésődés negatív formája és. az embert ellenségének fogja tekinteni. s jaj annak.

botról. izgága egyedeket. ALMĂŞAN & ILIE (1970) szerint az első kitelepített csoportból már az első hónapokban 10% volt az elhullás. egyet egy raktárban öltek meg. (1992). éjszakánként néha hihetetlen számban lepik el a szeméttelepeket a medvék. bár többszáz turista nézi az etetést nagy lármával. A rangsorban felettük álló sajátítja ki a tetemet. egy másikat az erdőben. mint a cirkuszban. Az anyamedve a bocsok okulására nemritkán demonstratív. Néha. Az anyamedve okozta balesetek száma azért is nő. Ilyenkor „vérmedvének” nevezik. s rendszerint ő veszít rajta. vagy lassú iramban kénytelen menekülni. és megközelítik. még az embertől sem. üdülőtelepek medvéiről írt BEIER L. kukaborítgatást választják. mint a fajtestvérei között. Alkonyattájt. Ha megijednek a bocsok. nagyobb része viszont ezeknek a gyökérteleneknek a leszármazottai. mert az ember működési területe sok esetben átfedi a túlszaporodott medveállomány életterét. a medve csak hátra. nem térnek vissza a zsákmányhoz. amit ők elfogadnak. kézből kinálnak élelmet a várakozó medvéknek. és itt is kialakul a rangsorolás. már nem az elmenekülést választja. Az életterükből kitaszított medvék ezeken a rájuk nem jellemző helyeken összeverődnek. A kitelepített bocsok egy része továbbra is az emberek közelségét kereste lakótelepek körül bolyongva. szeméttelepektől guberálva. amelyek az erdei élet helyett a kéregetést. El is nevezték a kirándulók „forgalmistá”-nak. gyenge fizikumú. az erdő felé figyel a fajtárs közeledtére. Az identitászavarban került medvék egy része a neveldéből való. de elég ha észre veszi az anyamedve a bocs és ember közötti veszélyes távolságot. A Kárpát-kanyar városszéli szeméttelepek. A „vérmedvék” ritkán érhetők tetten. ugyanúgy mint az életteréből kiszorult. a nagyediket kilőtték. a rangsorolás lazább. A bocsokat nem hagyja magukra. de mivel ebben az esetben nincs szó territoriális viselkedésről. s még azután is. néha felesleges öldöklésbe fog. és a vadpopulációval való keveredés termékei. Az anyamedve nehezebben kerülheti el a találkozást. Rangsor szerinti sorrendben váltják egymást az etetőknél. Ennek a csoportnak és az utánuk következőknek a szabadonengedés utáni megfigyelése számos későbbi megbotránkoztató viselkedésre magyarázatot adhatott volna. Egyet dögölve találtak.82 nevelési kísérletek eredményeként könyvelhető el a Kárpátok kanyarulatában és környékén kialakult – az utóbbi évekig nálunk nem észlelt – medveviselkedési forma. A turisták által az erdőszélen felhalmozott táplálékra szintén rászoktak azok a medvék. vagy felparancsolja őket egy közeli fára és ő támadásba lendül. Az anyamedve a túlszaporodott medveállományon belül felerősödött kannibalizmus következtében az emberi település közelében nagyobb biztonságban érzi magát a bocsaival. A bocsok a biztonságos hátteret nyújtó anyamedve közelében általában semmitől sem félnek. csökkentett lévén a mozgási sebessége. . ólakba betörve vagy éppenséggel élelmet kéregetve tengette életét felnőtt koráig. Az utóbbi állandóan jelen volt az autópályán az autók között és a turistáktól élelmet koldult. mert akadályozta a forgalmat a transzfogarasi turistaútvonalon. hanem támad.

istentelen szülők gyerekei gúnyolják. Persze. gyorsabb felfogású és butácska egyedek. tenyeres-talpas nagy test nem mindig a butaság jele. közömbös és lomha.. 1981). A nép körében elterjedt szokás butának hinni a medvét. és átvitt értelemben. a bűnös hiába próbál elbújni előle: „. 2. A harcosok vitézségét. Jellemzője a megítélőképesség. az előre ki nem számítható reagálással. cselekvőképesség. hidegvér. de kevés meri megharapni” – szokták mondani. cirkuszban biztos csodáltak medvét. Elizeus az Úrhoz imádkozott és büntetést kért a csúfolódó gyerekekre. A medve butaságát hasonlítja össze a róka csalafintaságával az osztozkodó medvékről vagy a medve farkának rövidségéről szóló mese. sohasem szabad megbízni benne. és a Példabeszédekben (17:12): „Találjon valakire a fiától megfosztott medve. Bár jóindulatú. hogy medve vérmérsékletű. csak ne a bolond az ő bolondságában”. s még humorérzéke is van. . ahol medve él vagy egykor élt. elkeseredett szívéhez. mert kettőn áll a vásár. játékosság. A „nem szabad előre inni a medve bőrére” mondás bátorságára és kiszámíthatatlanságára vonatkozik. Nem a kutya bátortalanságára vonatkozik. akik nem láttak még tehénfejést. Brehm a medvét „ostoba fajankó”-nak nevezi.. állatkertben. A ógörög mitológia a nősténymedvét az anyai önfeláldozás szimbólumaként. Hiába indul a bátor vadász medvét lőni. mire két anyamedve jött elő az erdőből és negyvenkét gyereket tépett szét. medve. a medve nem egykönnyen adja a bőrét (III. Frigyes császár ismeretes meséje).. saját életkörülményei között. „A medvét sok kutya megugatja.”. A mogorva.17:34–36. számos legendát szőtt alakja köré. bosszúálló (bosszút végrehajtó) medvével a Királyok könyvében (2:23–25) találkozunk. R. Vannak vidámabb és morcosabb. Méghozzá az Isten népének fiai közül valók. a következő sorrendben: ember. és kígyó marná meg” (Ámos 5:18–20).. azonnali válaszreakció. sértésnek veszi. F. asszociálóképesség. bátorságát hasonlította Sámuel (1. Meglehetősen nagy különbség van a különböző medvefajok viselkedése között. R. ami pedig jellemző a medvére. Mintha valaki oroszlán elől szaladna. ostoba. Jámborságáról. Leslie ellenkező véleményen van: Gyors felfogású. Az Úr mindenhol jelen van. Az anyamedve bátorság szempontjából ellentéte az anyafarkasnak.83 A MEDVÉVEL KAPOCSOLATOS MONDÁK ÉS SZOKÁSOK. Éhik Gyula szerint értelem dolgában meglehetősen alacsony fokon áll. memória. (HERCZEGH–VOJNITS. Vannak városi gyerekek. galléros pávián. nem emberi nézőpontból. a Jerikóból Bethelbe hazatérő Elizeust. A Biblia több részében találkozunk a medvével. Viszont a mogorva természet gyakran a kötekedésre való hajlammal párosul. indiai elefánt. amelyik gyáva. cerkófmajom. különböző arculatát ismerhetjük meg. de ha nem is láttak medvetáncoltatókat. csimpánz.17:8) a kölykeitől megfosztott medve erősségéhez. vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná. és medve bukkana rá. MEDVEÁBRÁZOLÁSOK Minden nép. az egy fajhoz tartozó példányok is eltérő természetűek. A vérmes. Isten profétáját gonosz. és együtt feküsznek fiaik. 1954) szerint a medve intelligencia szempontjából a hatodik helyet foglalja el az ember után. hanem saját környezetében. az árvák védelmezőjeként tartja számon. szeretetre méltó vad. mertékletességéről Ézsiás könyvében (11:7) olvashatjuk: „A tehén és medve legelnek. élénk. akire rámondják. Anthony (COUTURIER.

Flourens olyan állandónak látta a fejlődés ideje és az életkor közötti kapcsolatot. Egyetlen csapással letaglóz egy marhát. A bocsok a felnőtt kort később érik el. hogy a medve kegyelmez a nőknek. hogy őket valaki erre késztetné. hogy ha már szemtőlszembe áll. az meg lehet győzödve. nálunk élő ragadozó. Arisztotelész szerint minél nagyobb az állat. vagy a viszketegség miatt nyalja.2) napján érdekel mindenkit. s néha cuppogtat. hogy a reális életkor nem más. 1908). hogy elrágja a lábát és úgy menekül. még sokáig fűteni kell. hogy a medve megragadja áldozatát. annál hosszabb az élettartam. Dalmády írja: „Miskolczi Gáspár még úgy tudja. regenerálódik. hogy valamely állat anya legyen. s híres „medveölelésével” halálra szorítja. A medve maximális életkorának találgatására számos írásban találunk adatokat. a medve nem bántja. Játszadozás közben szívesen másznak fára még a fogságban tartott medvebocsok is. s az állat télen ebből él. hogy messzire lehet hallani. de szívesen csak fiatal korukban másznak fára. A fára menekült embert – ha olyan hangulatban van – megprobálja lezavarni. quod reconditum vult natura). Ez alatt az idő alatt vagy a fájdalom. Élettani abszurdum” (DALMADY. és támadása villámgyors. Mégcsak nem is támad két lábon járva. hogy a „medve talpai sok zsírt izzadnak”. Plinius írja. Természetesen adottságuktól fogva végtagjaik alkalmasak a mászásra. ha február másodikán jó idő van. Nincs az állatvilágnak még egy faja. sunt diuturnioris vitae). hogy így sohasem fog valakit megrohanni. nedvesíti talpait halk morgások közepette – így csökkentve a kellemetlen érzést. Pedig nem így van! Viszont az emberáldozat mellett nem időzik sokat. Így tudja az írók hosszú sora. mint a szaporodás és veszélyezettség arányának függvénye. sokáig él” (qui tarde crescunt. kijött-e a mackó a barlangjából? Úgy vélik. A télire visszavonult medve nem eszik és nem iszik. A prémvadászok nem támasztják alá ezt az állítást. az életkort a fejlődés tartama ötszörösének mondja. anélkül. hogy a téli álmot alvó állat pihenés alatt meghízik. Ez mendemonda. medvéről szokták mondani. mint a többi. Régebben pálforduló (I. Ma tudjuk. inkább csak nézelődik. nemcsak a néphagyomány. hogy »az ő két első láboknak édes nedvességében azért a medvék felette igen gyönyörködnek és híznak tőle«. akkor későre tavaszodik. hogy az arányt is megállapíthatónak vélte. ha vetkőzni kezdenek előtte (si mulier sublatis vestimentis. hogyha az ember földre veti magát. arcraborulásnak engednek és kegyelmeznek. hogy a medve nem eszik dögöt. Középkori feljegyzések szerint az erdélyi barnamedvék nőket rabolnak el és tartanak maguknál. ma már csak az Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. de nem mászik utána. A támadó medve kutyamódra ugrik négy lábon. és minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről. tájékozódik. nyilvánvalóan nevetségesen hatna. Sokszor olvashatjuk.84 A csapdában esett farkasról. Aki látta medvetáncoltatáskor vagy a cirkuszi mutatványok alkalmával. ha öleléssel próbálna ölni. majd felfalja. ostendit id. milyen nehézkesen mozog kétlábra állva. 25. Ma is hallja az ember. annál többet él. rókáról. de az alázatos könyörgésnek. mozdulatlanul. Cardanus írja 1546-ban: „mi lassan nő. lélegzetét viszszafojtva halottnak tetteti magát. Az lehetséges. Ennek alapja az népi hiedelem lehet. Plinius föltételezi. későbbi esetlenségük ügyetlenekké teszi erre a cselekedetre. azaz minél hosszabb idő kell ahhoz. annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Amikor a medve a két hátsó lábára feláll.) napján is. A megvastagodott és összerepedezett talpbőr január-februárban cserélődik. Az anyamedve a bocsokat – ha közvetlen veszély fenyegeti és menekülésre nincs mód – felparancsolja a fára. Ezt különben megteszi nyáron is. A medve mellső mancsával öl. mint a medve. Mesében olvahatjuk. de néha a karmait és fogait is használja. amely olyan hatalmas csapást tud mérni mancsaival. . felágaskodva fog mancsaival odaütni. talpait szorgalmasan nyalogatja.

Ollót. /Míg derültek az élet napjai. hogyha a medve Pokrov ünnepén barlangjába megy. olykor előjön. nem megy szolgálni. talpa közé dugja az orrát s még nagyven napot aluszik tovább. hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve. gonoszűző. mert az rendesen elmúlik magától. A farsangi napokat szerencsejóslásra használták.. megtörli szemeit és kint marad. hogy rút.. ha lágy hízelgő szellők lengedeznek. az bizonyos. míg havon fagyott medvét még senki nem látott. aminek »gyertyaszentelő« a neve. a hó olvad. mint a farkas. hogy melyikük únja meg hamarabb a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?/ Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni. termésvarázsló. Kétségkívül a lakosság. mint a gólya.. mert fáznak. néhány nap múlva enyhülés következik be az időjárásban. ezek csődöt kellett mondjanak.. Van aztán egy napja a télnek. A jegesmedvék állatkertekben a mérsékelt égövön annyira akklimatizálódtak. verőfényes nap van. nem megy többet vissza odújába. tél derekán. enyhe tél fog következni.85 Enyhe teleken csak pár hétig tartózkodik téli szállásán. mert az ünnep megszegőjének marháin a medve kérlelhetetlenül bosszút vett volna. kést nem volt szabad kezükbe venniük ezen a napon. Egészen a huszadik század derekáig lehetett látni ilyen medvetáncoltatókat Erdélyben. hogy télen csak ritkán fürdenek. idomítására való törekvés. az év tavaszodik. játékok nemcsak a szórakozást.. . hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. hogy szép. megrázza bundáját. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok voltak. pihent oldalára fekszik. bölcsészeti contemplatív irányeszméket? azt nem tudjuk megmondani. adománygyűjtést szolgálták. hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját. Ha nagy hidegben fürdenek. Huzamosan tartó hidegben. Ha enyhe időben fürdenek. ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak. akkor a medve visszamegy odújába. ritkán hagyja el nyugvóhelyét. Az elkövetkező telet. A farsang ideje alatt a dramatikus szokásokhoz gyakran medvemaszkokat is viseltek. mert különben a csorda összetartását veszélyeztették volna (Székelység f. felnőtteket.Honnét vette a medve a természettudományi. mint a kutya. hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. De ha Pokrov ünnepe után a hóban medvelábnyomokat látnak. kijön széttekinteni a világban…Ha azt látja. ha még ma is vadon él. A farsangi köszöntők. hogy ők próbálják megmenteni a medvék időjós hírét. s főleg a pásztorok által befogott bocsokat. s nem a tavaszt jósolják.. pedig lép lesz abból.” A Volga középső folyásánál élő cseremiszek azt hiszik. ott összekuporodik s nagy nyugvással várja. Ha voltak is az ősembernek a medve háziasítására való törekvései. . biztosan lehűl az idő. s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt. melyek ők megfogulnak. 1932). Az ember-medve viszony egyik része a medve megszelídítésére. /Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve. Ennek a hiedelemnek gyökereit Erdélyből származtatták sokáig. Mások szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. hideg tél lesz. i. Az Új földesúr-ban írja: „A medve igen nagy filozófus. hanem behúzza magát egy csendes. A székelyeknél a medve ünnepét Elek és Illés napján tartották teljes munkaszünettel. Helységről-helységre vándorolva láncravert medvével és annak mutatványaival szórakoztatták a kapuk elé sereglő gyerekeket. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban? Ez még a természetbúvárok felfedezésére váró titok. Elég az hozzá. – mert az még csak a tél kacérkodása. ha nem tudták beidomítani. nem keres idegen hazát. Az idomításnak egyik változata volt a medvetáncoltatás. előre kiszemelt odúba. addig élvezi azokat. nem is megy rabolni az erdőbe. Lehet. Kár február másodikán csak kíváncsiságból állatkertbe menni. egy bizonyos nagyság elérésekor elfogyasztották. zimakos förgeteg van. s ha zordulni kezdenek..

valamennyien tőle származnak. a Nap körül. kérték az isteneket. A szibériai jakutok az elejtett medve mellett óbégatva vádolják. század elején fejedelmi szórakozás volt a fogoly medvék és a nagy kutyák között rendezett viadal. hogy megvédje a gazdáját a megölt medve bosszújától. mint az ember. Utána lakoma következett. Az ókorban nem indultak vadászatra. ajándékokkal halmozva el őket a zsákmányból. hogy az ardenneki hegyekben kötelező szokásként tartottak gyűjteni egy közös alapba minden lelövendő állatért. bosszút áll a gonoszokon. ezüsttel feldíszítik. amit nagy ünnepélyeséggel. Gyakran fognak bocsokat. Szerintünk minden állat úgy érez és gondolkozik. Diana ünnepén marhát vettek a pénzen. Annyira megbízhatatlanok. Előjelekből való jóslásokba bocsátkoztak. segítené meg őket a vadászatban. szidják a gaz tungúzokat. hogy ő is részt vesz a szertartáson. hintáznak és egyéb mutatványokat visznek véghez. a Hold mellett. amelyik élve és holtában is szerencsét hoz. rajuk zúdítják a medveős bosszúját. A megölt medve fejét és bundáját a falu központi terén helyezik el. Nem győznek előtte siránkozni. miközben nem szabad a medve nevét kiejteni. Az észak-ázsiai népek nemrég még űzték a medvevadászat rituális kultuszát. így készítik elő a 4–5 napos ünnepi torra. Vadászatát ceremóniákhoz kötik. az emberiség szellemi fejlődése szolgálatára. A legtöbb északi népnél megfigyelték a medvekultuszt vagy legalábbis maradványait. VITA ZSIGMOND (1992) írja. Madridban olykor bikamedve küzdelmekben gyönyörködtek. Lélegzetvisszafolytva nézzük a nagyragadozók nagyra tátott szájába tett kezet. Az obi-ugor nyelvrokonaink . és éppen ezért a nagyvadakat megtisztelik azzal. Megvolt a régi finneknél. Az ainók a medvét istenükként tisztelik. Áldozatokat mutattak be előtte és utána. szent fák agvilláiba. A XVIII. Kötelen mászkálnak. bukfenceznek. Nem lehet tudni. míg az istenek akaratát ki nem fürkészték. lábat vagy fejet. szent állatnak tartják és félnek tőle. alvósátrak szentelt zugába vagy barlangok mélyére. Mondáik szerint népüknek ősatyja volt. és érezze jól magát. amiket felnevelésük után hasonló ceremónia közepette áldoznak fel. Az elejtett medveisten tiszteletére napokig tartó ünnepi tort ülnek. rájuk hárítják a gyilkosságot. a rómaiaknál Diana testesítette meg az erdők és vadászok védelmét. szertartásossággal minden adakozó jelenlétében feláldoztak. A görögöknél Artemisz. kérlelik tetemét.86 A cirkuszi mutatványoknál gyakran láthatunk idomított medvéket. az állatnak az a szerepe. de az állat sohasem a medve. Első Gordianus császár egy nap alatt 1000 medvét hozatott a küzdőtérre. bocsássa meg nekik a gyilkosságot. bicikliznek. ahol az arra érdemes vadászkutyákat szintén megünnepelték. a Nagy Medvecsillag vállán jött világra. azzal táncolják körbe a medvét. Már a régi Rómában a medvék részt vettek a cirkuszi játékokban. azután a koponyát szertartásosan szent helyre teszik: templomkunyhó padkájára. A jelenlevők nyírkéreg-álarcot viselnek. hogy keresik a szellemük kiengesztelését. mi célból tartották őket. Párizsban még a múlt század elején is összeuszítottak leláncolt medvéket kutyákkal. mondáik bizonysága szerint a medve istenek szülötte és kedvence. Az ünneplő közösség gazdag áldozati ajándékokkal halmozza el a medvét. hogy a legbátrabb állatidomító sem reszkírozza meg szájkosár nélkül a medvemutatványt. míg egyik medve megölt egy őt ingerlő lovászt. hogy a marosvécsi vár körüli sáncban medvéket tartottak. imádkoztak. az asszonyok jajgatásával kísérve. de mindig felcsatolt szájkosárral. A „medveleány” segíti a jókat. abban a hitben. Az osztjákok és vogulok a medvében fogolyistenséget tisztelnek. hogy az eljövendőben is hozzon szerencsét a vadászaton. Nekik tulajdonították a vadászat és vadászfegyverek feltalálását. ezért kérik. megelőzve ezzel a bosszúját az elkövetkező vadászatokon. Tacitus írja. drága selymekbe burkolják.

amelynek hiányát a valóságban érezte. A késői római korból Romula és Sucidava mellől cserépedényeket ástak ki. ha bennszülött találkozott medvével. Armăşoaia (Vaslui megye) mellett találtak olyan szkíta mintára készült bronzplakettet. a medvecsont-hangszerek a medvekultusz szolgálatában állottak. A megijesztett gyereket este. 1993). medvék.és medvefogakat találtak. az ismeretlennel szembeni gyengeséget fejezi ki. A mixnitzi barlangban olyan medvefogakat találtak.5 cm széles teljesen simára csíszolt kopási felületeket találtak szemfogakon. Nem ritka a háromlyukú medvecsont-fuvola. mint például: madarak. annyira finoman lecsíszolva. század elején ősi medvekultusz érdekes bizonyítékait fedezték fel Svájc és Ausztria barlangjaiban. amelyeknél a medvekoponya-temetkezést és a medvekultuszt találjuk. Feltűnő. barlangi medvebocs combcsontjából. hogy mágikus erejű dísztárgyak voltak. főleg vaddisznó. A bátorságért. hogy éppen azok az őskőkori csoportok készítették fuvoláikat barlangi medvecsontokból. mert ezek olyan szemtelenek voltak. szívós metsző. hogy a fog az asztallapján megállítható a lekoptatott részen. A medvevadászat fokozatosan elveszítette kultikus értelmét. elszenesedett búzát és bizonyára valamikor bort tartalmazó cserépedényeket találtak. hogy tolvaj módjára törtek be a házakba és mindent átkutattak. felfordítottak. a csúf és az ijedség elűzésére a pásztorok kilyukasztott. amikről feltételezik. lefekvés előtt medve vagy farkas szőrével kell befüstölni. hogy tartsanak barátságot. Az ősember tűzhelyei körül talált feltört csontok. amelyeket a jégkorszaki ősember szerszám gyanánt használt. amelyekben medvecsontokat. HAJDÚ–MOHAROS. mindig ugyanazt a részt fordítva befelé. Szükségét érezték a medve barátságának. a megmaradt rész teljesen beleesik az ököl ütési irányába. felfűzött medve és farkasfogakat hordtak. eszközök mellett szabályosan eltemetett. 1957. Legrégibb nyomai az ember vallási elképzeléseinek. A kezdetleges művész az önmaga alkotta képzeletvilágban véli megtalálni mindazt az erőt. NANIA (1977) Argeş környéki szokásokat ír le a medvével kapocsolatban. A római korból Poiana Tecuci helységben olyan kilyukasztott ezüstlemezbe foglalt. Magyarországon az istállóskői barlangban találtak sziklahasadékokba erőszakkal bepréselt medvekoponyákat. A XX. Európa-szerte számos barlangrajz tanúskodik medveábrázolásról. A barlangi medve kemény. a medvekultusz legősibb bizonyítékai. A kép az ősember félelmeit.és szemfogai alkalmasak voltak bizonyos munkálatok elvégzésére. melyeken virágmotívumok között számos állatrajz található. messziről megszólította és rábeszélte. Romániában számos helyen találtak ilyen fogakat paleolitikumi és neolitikumi rétegekben. A fog elhajló hegyét letörve – sok mixnitzi medvefogon látható –. Valószínű. segélykérést a tudatlanságból fakadó erőtlenségben. Más fogak tengelyére haránt irányban húzódó mély barázdák vannak éles széllel. öltözködésre. Ezeket a fogakat valószínű a nyersbőr tisztításánál a zsírréteg lekaparásakor kaparónak használták. Néha 6 cm hosszú és 1. A szerszám segítségével az ember létfenntartása alapvető szükségleteit elégíti ki. medvevadászati jelenetekről. gyakran egészen a fog közepéig bevágódva két cm szélességben. A XVII-században Kamcsatkában szokás volt. de praktikusságát nem. (VÉRTES. A késői neolitikumból Cetăţeni helység mellett olyan temetkezési helyeket tártak fel. Apor Ta- .87 napjainkban is rendeznek medveünnep-fesztiválokat. kövekből rakott sírkamrába zárt medvekoponyákat találtak. amelyben a több zoomorf forma között jól kivehető három medvefej. szarvasok. annak legyőzendő erőihez való viszonyát. Az utóbbi évszázadokban még használták a medvebőrt lakásdíszítésre. a szerszám viseli készítőjének a környezetéhez.

A makfalvi Albert család címere kék pajzsban. számos családi címeren és mint ornamentáció ex libris-eken gyakran szerepel. Berlin. 1941). a görgényi „öreg Vasile” medvevadászt Petelei István az irodalomban örökítette meg. Madrid. A vadászati rituálé szellemi kapcsolata az istenséggel a művészetben és az irodalomban a későbbi korokban megmaradt. A medve baljával. Marosvásárhely részére Bethlen Gábor a székely nemzet régebbi címerét adományozta: kék pajzsmezőben kivont kardra szúrt medvefej. Az idős görgényvölgyi „Drugău”-t Áprily Lajos. olaszoknál. nyeregtartó. franciáknál. németeknél. Számos érme és bélyeg visel medvefigurát a görögöknél. 1990) írja: „. A protestanizmust ábrázoló medve Bernből származik. II. pisztolytok s a téli gúnya is abból készíttetett”. első lábbal támaszkodó medve áll egymással szemben. fertilitás. az első két lábára támaszkodva ülőt. előtte magyar vitéz áll. A medve ábrázolásának sokfélesége a kompozícióban. kelyhen található. A magyar Helységszótár (1913) tíz magyar helységnevet sorol fel. Láthatunk négy vagy két lábon álló medvét. galloknál. melyen két kétlábon álló. A csíktusnádi Betegh család címere: kék pajzsban. svájciaknál. zöld téren vörös öltönyű vitéz által keresztülszúrt álló medve. -mancsot. szív és korona páncélos karban. csak medvefejet. A sófalvi Illyés család címerében kék pajzsban álló medve van. A heraldika szerint a medvét az előrelátás. lovagrendi. Az „úri” lőportartók sorába tartozó porszarun a díszített mező legnagyobb részét egy vadász és a hátsó lábain álló medve szembenéző. kalpag. jobbjában karddal. Csak a német helységnevek közül 88-ban találunk. Ungvár. A Th. vadászélmény zoomorf figurái között találunk medvét. A medvezsírt a gyógyászatban használták. 1904). A székelyudvarhelyi címerben a páncélos karban lévő kardra szúrt medvefej. Frigyes német császár „Saint–Gall Rend”-je szintén medvét ábrázol. egyenes háttal ülőt. Egy ExLibris-en találták meg a Stîrcea család címerét. medvefejet. melyből félmedve és féloroszlán emelkedik ki (PÁLMAY. Máramaros címerében két lábon ágaskodó medve van. de Renesse által 1895-ben kiadott „Dictionnaire des Figures Héraldiques” nyomán 825 európai híres ember vagy úri család címerében találunk medvéket.. . erő jelképeként tisztelték. Nemzeti. Azonkívül kacagány. Bruges címerében találhatunk medvét. szív és korona körül csillagokat láthatunk. az úri házi bútorok és szobapadlózat bölény –. vitatkozó alakjai töltik ki (MOLNÁR. az elfoglalt helyének fontosságára utal. a fenyőt jobbra-balra lengető medve a katolicizmust űzi. hollandoknál. Medvealak számos kézművesedényen. és találhatunk színezett szemű. amelyben előfordul a medvenév. Európa-szerte számos helységnévbe beolvadt. 1975). rómaiaknál. városi. baljában korona van. a vitéz pedig jobb kezével egy dárdára támaszkodnak. Egy 1682-ből való csíkszeredai lőporszarun tréfás vadászjelenetet ábrázoló. nyelvű vagy karmú medvéket. A körösi Ferencz család sisakdíszén korona van. természeti elemekből alkotott figurális kompozíciót láthatunk. medvét. amely 1836-ban „Albert Aranymedve Rend”-dé alakul. belgáknál. Kelet–Karélia. klérusi. 1900. míg az Ágota helységében a kétlábon álló medve botra támaszkodik. Németországban 1382-ben Zsigmond herceg „Aranymedve Rend”-et alapít..88 más (ÚJFALVI. Bern. karcolt vagy rajzolt mágikus jel. (SZÉLL. Számos használati tárgyra vésett. zöld dombon álló természetes színű medvéből áll. A vargyasi Máthé család címerén a kék pajzsban álló medve jobbjában egyenes kard. spanyoloknál. de gyakrabban medvebőr szőnyeggel boríttatott. -karmokat. oroszoknál. Az utóbbit Venceslav Milka festette meg.

besuchen in der männschlichen Umgebung Mülltonnen. bewohnt. haben zu einer Schichte innerhalb der Population beigetragen. Misch. . Die hier aufgewachsenen Nachkömmlinge führen die erworbenen und veränderten Verhaltungsweisen weiter. Die nötige Menge und Qualität der Nahrung bestimmen die Größe des besetzten Gebietes und zugleich auch das agressive Verhalten. Die Individuendichte und das besiedelte Territorium ist während des ganzen Jahres dasselbe. Der größte Teil hält keinen Winterschlaf. die schon Zeichen einer Wurzellosigkeit zeigen. Die Muttertiere leben nahe den männschlichen Siedlungen zusammen mit den Jungen in größerer Sicherheit als zwischen Artgenossen. wird Europa nur durch den Braunbären besiedelt. Die ungefähr aus 8000 Tieren bestehende karpatische Population aus Rumänien stellt bezüglich der Nahrunganschaffung einige Probleme. M. Der stark angewachsene Bärenbestand. wenn oft Wanderungen von mehreren Kilometern unternommen werden.89 ÜBER DEN KARPATISCHEN BRAUNBÄR Zusammenfassung Der Braunbär ist das größte Raubtier Europas. Die Monogamie der Bären ist nicht eine vollständige. Die Begattung erfolgt im Mai–Juni.und Nadelwälder bis zu den Alpenmatten. Diese breite Zone umfasst Eichen-. Noch im Jahre 1952 wurde Bulgarien mit 1200 Exemplaren als dichtestes Gebiet angegeben und Rumänien stand mit 1000 Bären an zweiter Stelle. daß der Bär auch für ihn nicht spezifische Lebensräume besiedelt. betteln sogar an Landstraßen. da sie ständig wichtig ist.und Căliman-Gebirge – können wir feststellen. sondern auch im Kannibalismus der Jungen und schwächeren Artgenossen gegenüber. das hier der Bär Lebensräume zwischen 300 und 2000 m ü. Diese Schwierigkeit wird noch durch das einstellen der Futterstellen erhöht. Sie fürchten sich nicht den Menschen. auf Beobachtungen und auf die uns zugängliche Fachliteratur. die in Rîuşori aufgezogenen und in die Wildbahn ausgesetzte Jungbären und deren Nachkommenschaft. besuchen Getreidefelder und Obstgärten. Die Zerstörung der Populationsstruktur zeigt sich nicht nur in der Aggressivität. Unsere Arbeit stützt sich auf ein reiches Material von Jagdtrophäen (über 140 Exemplaren).56/ 1000 ha. Der allzustarke Schutz des Bestandes kam nach dem Jahre 1989 in eine fast vollkommene Verweisung. Wenn wir das untersuchte Gebiet betrachten – daß besonders einen Teil der Ostkarpaten umfasst: Gurghiu.6/ 1000 ha bis 2. Der Bär ist in erster Reihe Pflanzenfresser und die Bezeichnung „Raubtier” beziecht sich eher auf seine Stellung im Tierreich. wegen dem Verhältnis zwischen den Geschlechtern und eine zeitliche Verschiebung der Geburte vorkommen kann. Die Ernährung gibt dann oft Anlass zur Aggression. Zu dieser Zeit besuchen sie Wälder mit reichen Erträgen von Eicheln und Bucheckern. wenn auch auf die nördlichsten Teile des Kontinentes auf Treibeis gelegentlich Eisbären verschleppt werden. was wieder zu einer Identitätstörung führen kann. Das Weibchen wird mit drei ein halb Jahren Geschlechtsreif und zu einer Begattung kann es nur jedes zweite Jahr kommen. Das Männchen ist gelegentlich Polygam. abgesehn vom Herbst. die Dauer der Trägigkeit beträgt 7–8 1/2 Monate. Schon 1979 stand Rumänien mit 5700 Tieren an erster Stelle. Aus dieser Übervölkerung geht hervor. Obstgärten und Plantagen wo dann die Fluchtdistanz nicht mehr eingehalten wird. Bei Bären die Luderplätze und Mülldeponien besuchen ändert sich die Fluchtdistanz in eine Vorsichtsäusserung um. rauben Haustiere. Die Siedlungsdichte schwankt zwischen 1.

daß das Körpergewicht um 10–15% sich verringert. sondern es wechseln längere Schlafperioden mit kürzeren Pausen. weniger das Sehen und das Gehöhr ist auch gut. die fremden Stimmen abzusondern. Verdauungsstörungen. am Ende des zweiten Jahres können sie 80–120 kg wiegen. B. auch Tollwut. sondern um eine Beruhigung der . Am besten ausgebildet ist der Geruchsinn. Die Jungen spielen sehr viel neben dem Muttertier. weicht der schwächere weniger aggressive aus. Ihr Gang erfolgt mit entgegengesetzten Beinen. Auch sind viele Parasiten bekannt. auf Gefahren aufmerksam gemacht. Jungbäre aber sind dressierbar. spinnen später wenn sie schon groß sind brummen sie und heulen. Meist sind es Fichten die zur Paarungszeit starke Kratzspuren und abgerissene Rindenstücke aufweisen.90 Die Jungenaufzucht erfolgt ausschließlich durch die Bärin. zwingen die Bären zum Winterschlaf. In der ersten Zeit winseln die Jungen. Dem stärkeren. Das neugeborene Junge hat ein Gewicht von 4–500 g. Um ihre Rangordnung kennen zu lernen genügt wenn man die Begegnung von zwei Bären beobachtet. Revierabgrenzung. dann sogar weniger. haben sich gewisse Drohverhaltungen ausgebildet. den aggressiven Drohungen. noch um Stärkedemonstrierung der Männchen oder Verständigung zwischen den Geschlechtern handelt. Gewöhnlich zotteln sie langsam einher. ähnlich wie junge Hunde. Wie leicht Jungtiere zu behandeln sind. Auf Bäume klettern sie gut (besonders die Jungtiere). Bei Răstoliţa am „Lisztes” fanden wir auf einer nicht großen Fläche (600 ´ 50 m) 133 „Bärenbäume”. der aber kein letargischer Zustand ist. daß es sich hier nicht um Krallenwetzen. Im Trab setzen sie ihre Beine entgegengestzt. Sechs–sieben Monate lang werden sie gesäugt. In der Fachliteratur sind mehrere Krankheiten erwähnt die den Bären belasten können z. Die Aggressivität ist eine zeitaufwändige Sache und dem aggressiven Individ bleibt nur wenig Zeit und Gelegenheit für die Arterhaltung. All diese Stimmäusserungen geben eine Kommunikation oder eine seelische Lage wieder. Das Fasten von 60–80 Tagen bringt mit sich. Orientierung und Kenntnis der Umgebung wird ihnen vermittelt. manchmal erheben sie sich auf zwei Beine und schreiten so vorwärts. Der Bär führt ein nächtliches Leben ist so in der Abend. Auf einer Strecke von einigen zehn Metern können sie eine Geschwindigkeit von 50 km/h erreichen. bergauwärts bewegen sie sich besser und abwärts rollen sie manchmal einfach hinunter. da die junge Generation dadurch den Schutz genießt und trägt zum erlernen des Angriffes oder der Verteidigung bei. können aber auch gut galoppieren. Merkwürdig und oft disputiert wurden die sogenannten „Bärenbäume”. Der Braunbär verträgt die Gefangenschaft schwer. nehmen aber inzwischen auch andere Nahrung zu sich. wenn es mehrere sind. Das Fehlen der Nahrungsmenge und die Schwierigkeit der Anschaffung bei hohem Schnee. so schwer und unzuverlässig sind sie später. Bis zum Herbst erreichen die Jungen ein Gewicht von 25–50 kg. Die Aggressivität des Muttertieres dient zur Weitergabe der Erfahrungen. Es ist anzunehmen. sie werden in die Nahrungssuche eingeführt. Mit dem Muttertier verständigt sich das Junge durch muksende Laute. Es ist ja bekannt. sie sind fähig aus den Geräuschen des Waldes. daß Bären bei Zirkusvorstellungen fast immer einen Maulkorb tragen.und Morgendämmerung am aktivsten. Während des Winterschlafes verlangsamert sich die Entwicklung. Wachseinperioden. Bären orientieren sich nach bekannten Gelendemerkmalen. Damit es nicht zu unnützen Kämpfen kommt.

kann auf die starke Vermehrung des Bärenbestandes zurückgeführt werden. der im unteren Pleistozen auftretendem Ursus-Gattung sich ablöste. In der Jagd. Diese Methode erlaubt die Variation graphisch darzustellen. Der Braunbär stammt vom Ursus etruscus ab. in die Enge getriebene Bären wurden dem Menschen gefährlich. Es wurde der Mittelwert und dessen Mittlerer Fehler. als auch in ritualen Bärenfeste – die bis kurz bei den Seklern bekannt war – ist der Bär anwesend. der Variationskoeffizient als auch der kleinste und größte Wert angegeben. daß die angegebenen Werte in den weit meisten Fällen von ausgewachsenen. Auch im Frühjahr 1994 fanden wir ab der selben Stelle wieder viele „Bärenbäume” doch viel wenigere als im Vorjahr. Kohl– Stugren (1983). vorbeugen der Übervermehrung. verschieben sich etwas die Grenzwerte. Wir konnten Schädel von 90 Männchen und 50 Weibchen vermessen. Aus Rumänien sind von 32 Ortschaften Bärenreste aus verschiedenen Schichten durch Paläontologen entdeckt worden. die Streuung. die Mittelwerte hingegen nur recht wenig. Kultische und heilende Eigenschaften werden den Bärenzähnen. Für die statistische Auswertung konnten 27 Maße von einem Schädel genommen werden. Die Verschiedenheit der Schädel innerhalb der Art.und Wildwirtschaft müßte man die Trophäenmanie auch etwas absetzen. Diese Profilpolygone wurden am Computer ausgearbeitet. Der Schaden den der Bär in Haustieren. was die Stabilität der Population sichert. basilar und frontal – Ansichten in einer einzigen Ebene gezeigt sind. also Nahrungsund Kleidungsbedürfnis und wurde erst später ein sozio-biologisches Problem. da die drei – sagittal. In zahlreichen nationalen städtischen. Schädeln. Unter den vielen Jagdmethoden wird jetz die Treibjagd und der Anstand am meisten praktiziert. Als Trophäe wird die Decke und der Schädel angesehen und seit 1964 wird an erste Stelle der Schädel gesetzt. Nur verwundete. Die Übergänge die sowohl in den Maßen. Die letzten Jahrzehnten bewiesen die negative Auswirkung auch auf diesem Gebiete und bieten ein Beispiel dafür. als auch in der Form sich zeigen. lassen eine Trennung in mehrere Typen nicht zu. Das Verhältnis Mensch – Bär war zuerst nur ein rein wirtschaftliches. Vasiliu–Stănescu (1983) und Rösler (1984) angegeben wurden. Unter den vielen Jagdtrophäen waren viele „Goldmedailler Bären” vertreten. ritterlichen. als auch der Verälterung der Population. Aus der Volkstradition und Bräuchen geht eine gewisse Verehrung des Bären hervor. Da aber unser Material reicher ist. . Am häufigsten wird die Jagd am Köder. der Vorsicht und der Kraft benützt.91 stark beanspruchtem Nervensystems. oder die Bärin die ihre Jungen führte. konnten wir durch die von Reményi (1954) angewandten Profilpolygone demonstrieren. Für die Jagdwirtschaft ist es von großer Wichtigkeit das optimale Verhältnis zwischen den Geschlechtern. wo wir auch die Bilder der Schädel beifügten. Von den untersuchten Schädeln (69 ♂♂ und 34 ♀♀) erreichten (73 55 ♂♂ und 18 ♀♀) die Werte einer Goldmedaille und dies beweist.oder am Luderplatz ausgeübt. adulten Tieren stammten. als auch dem Schmalz vermutet. Unsere Werte zeigen keine wesentliche Unterschiede gegenüber denen die von Almăşan–Vasiliu (1962). Wirtschaften verursacht. verschiedenen Knochen. In der Heraldik wurde der Bär als Vorbild der Fertilität. Rösler (1972). Sowohl die Legenden. angeschossene. Man muß in Betracht nehmen auch das Verhältnis zwischen den Altersklassen. daß auch ohne Waffen dem Wildbestand Schaden beigefügt werden kann. klerikalischen und FamilienWappen oder an Ex Libris können wir die Figur des Bären entdecken.

BERGER. (1929): Az állatok világa. (1992): A marosvécsi vár és gazdái. Bucureşti. BIRÓ D. H. BOTEZAT. (1979): Bonitatea terenurilor de vînătoare pentru ursul brun (Ursus arctos L. C. Min. zu Hermannstadt. BRELAND. P. Agro–Silvică. Verh. (1967): Zur Kenntnis des rumänischen Karpatenbären. Ed. Bukarest. 1. A. Carpaţii. D. Budapest. (1961): Principalele specii de vînat din R. – SANIELEVICI. (1980): Szociobiológia és viselkedés. XXXV. V. XXIII.–ILIE. Simp. Mitteil.) în România. (1942): În jurul nutriţiunei. BARASH. Könyvkiadó. A. Bucureşti. (1965). o problemă vînătorească şi ştiinţifică. (1914): Die Fauna der höheren Wirbeltiere Siebenbürgens in den letzten 40 Jahren. – STUGREN. BOGOESCU. S. „Ursul brun” (Ursus arctos). Braşov. 1. Leipzig. A. vol. BACHOFEN von ECHT (1939): Der Bär. ALMĂŞAN. (1977): Fenomene biologice legate de popularea suplimentară a unor terenuri cu urs (Ursus arctos arctos L. (1953): Zoogeografia.–COTTA.S. 4. 5. (1960): Ursul. Intern. V. Carpaţii. (1963): Contribuţii la cunoaşterea răspîndirii şi biologiei ursului (Ursus arctos L. APÁCZAI CSERE J. LXIV. ALMĂŞAN. 2.România. A.–VASILIU.92 IRODALOM ALMĂŞAN.P. N. H. BIRÓ D. (1966): Az élőlények fejlődése. Bukarest. ALMĂŞAN. Bucureşti. Agro–Silvică. BIELZ. XLI. Móra Ferenc. (1967): Recoltarea şi valorificarea vînatului. Elbeszélések. H. D. Natura. zu Hermannstadt. C. őzek. f.. Tud. (1967): Ursul–obiectiv vînătoresc.–BALUŢIA. H. BOBRINSCHI. (1942): Et in arcadia ego sau pe romăneşte: m-am întîlnit şi eu cu ursul.) în Carpaţi. E. 4. E. Did. (1942): Ursul carpatin.R. Kolozsvár. Acta Theriologica vol.) în R. genetică şi ameliorare. Kriterion. H. 7. V. D. XII. Did. Naturw. Simp. (1993): Görgényszentimre nevezetességei. A. Budapest. Intern. Bucureşti. BĂNĂRESCU. O. sieb. f. Verh. (1988): Bonitatea fondurilor de vînătoare şi efectivele optime la principalele specii de vînat din R. A. Ed. B. BREHM. XXXVIII. Mitteil. C. marsicanus). Budapest. şi Ped. Bucureşti. . Studii şi Cerc. A. BODEA. A. – DABIJA. AXENTE. C. A természet XLIII. Ed. H. 10. Budapest. Bucureşti. C. T. „Ursul brun” (Ursus arctos). 11. Braşov.P. vol.P. BOTEZAT. V. AL. E. sieb Ver. Fecskék. Agro-Silvică. ALMĂŞAN. Gh. E.S. Studii şi Cerc. farkasok. Naturw. Ed. A. Művelődés. M. Ed. BUICAN. E. (1977): Magyar Encyclopedia. ALMĂŞAN. ÁPRILY L. (1888): Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestande. Natura. (1980): Atlas zoologic.S.P.. L. BRUGNOLI. (1960): Érdekességek az állatvilágban. Ver. Silviculturii. G. H.–POPESCU. ALMĂŞAN.–POPESCU. vol. BEIER.R. H. (1969): Biologie generelă. Művelődés. 7. Budapest. a reproducerii şi a ibernării ursului. ALMĂŞAN. (1992): Egy urbanizálódó medvepopuláció. – SCĂRLĂTESCU. animal insuficient cunoscut. Carpaţii. şi Ped. (1979): Ursul brun în Abruzzi (Ursus a. A. Bucureşti. P. E. P.

Bucureşti. (1979): Capturarea şi creşterea în captivitate a puilor de urs în vederea populării fondurilor de vînătoare. I. (1942): Cum urmăreşti ursul? Carpaţii.–ÁBRAHÁM S. (1970): Ursul şi lupul în Carpaţii noştri. S. J. P. (1979): Orvosi biológia. Carpaţii. A. A. Arthaud. München. Ştiinţ. FELSZEGHY Ö. Bucureşti. N. Mammifčres. J. Bucureşti. Ştiinţ. biologie. (1967): Zoologia vertebratelor. A. Ed. „Gr. . (1968): Anatomia comparată a vertebratelor. Das Tier. HAIMOVICI. Budapest. Basel. A. „Al. L. T. 3. (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România.–GYURKÓ. (1964): Le gibier des montagnes françaises. GOANTA. XVII. V. Ed. COMSIA. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1942): Ursul Carpatin. Braşov. CRAINGHEAD FRANK. P. (1954): L'ours brun (Ursus arctos L.93 CĂLINESCU. GEORGESCU. GRASSÉ. G. V. Agro–Silvică. CHINDREA. (1970): Ursul în Sud-estul podişului Transilvaniei. XIX.S. Atheneum Kiadó.R. DALMADY. (1968): Grossraubwild in Europas Revieren. Univ. Albatros. 5. (1942): Urşii. M. Ed. COTTA. M. GOTIA. S. Z. P. Nat. d'hist. D. Mus. 3. CSABA GY. J. Carpaţii. Ed. V. T. Ver Neumann. Z. P. Trav. „Ursul brun” (Ursus arctos). M. Kolozsvár. (1967): Drumuri de toamnă ale ursului. IV. M. I. M. vol. şi Encicl. (1969): Economia vînatului şi salmonicultura. Vadász Újság. 2. Ed.P. Bucureşti. CYRANO (1922): Egy párbaj a rengetegben. Anal. Wild und Hund. GEORGESCU. 2. Antipa” vol. IX. V. A. O. – BODEA. (1908): Mendemondák a természettudomány köréből. P. (1955): Traité de zoologie-anatomie systématique. S. V. D. C. (1961): Biologia şi principiile culturii vînatului. (1967): Radiobeobachtungen an Grislybären. Bucureşti. Bucureşti. (1963): Contribution ŕ l'étude morphologique et zoogéographique de l'ours brun dans le néolithique Roumain. Agro–Silvică. P. Braşov. Dacia Könyvkiadó. (1971): Monografia Gurghiului. (1979): Raport asupra urşilor din Pyreneii francezi. E H L (1990): Gute Bären. M. GEORGESCU. Acad. (1989): Mamiferele sălbatice din România. (1928): In den Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens. 12. V. FREIDER. (1956): Geografia animalelor.und Schwarzwildbestände. Simp. GILBERT. II. (1963): Studiul resturilor osoase de carnivore descoperite în aşezarea de la Stînceşti. HAIMOVICI. I.–NECRASOV. M. Wien. Ed. FLORSTEDT. Intern.–GROSSU. N. V. S. Stuttgart/Bern. Mureş. FLORSTEDT. (1976): A biokémia alapjai. COTTA. Intern. DORNESCU. Tom. S. Bucureşti. Ş. D. Budapest DANETI. G. COUTURIER. M. A. COUTURIER. P. Cuza” Iaşi. R. 1. Simp. H. Bucureşti. A. – LATES. (1980): Ursul din Carpaţii României. GEORGESCU. 10 GEORGESCU. M. B.P. fasc. Neudamm. V. P.).. J. V. Medicina Könyvkiadó. R. M. FENGEWISCH. (1969): Vînatul României. Ed. CERNOVODEANU. 2. Tom. Tg.–POP. Grenoble.

Budapest–Uzsgorod–Bratislava. 1758. R. T.94 HAIMOVICI. Ed. Ursus arctos arctos Linné. 254–300. S. K. Bukarest. (1970): Ursus spelaeus şi vînătoarea preistorică. MICLEA. KOHL. Stuttgart. (1976): Beitrag zur Kenntnis der Milchmolaren der Untergattung Ursus Linné. p. – in Handbuch der Säugetiere Europas. LAMBRECHT. (1990): A fejlődés regénye. H. P. MIHĂILESCU. Anal. (1957): Bären und Bärenbäume. HOCHSTRASSER. (1953): Zur Rassenfrage und Fortpflanzungsbiologie des karpatischen Braunbären. Leipzig/Jena. I. XXII. Hannover. LORENZ. Mitteil. (1963): Amănunte despre urşii din Făgăraş. Könyvkiadó. Acad. (1977): Válogatott tanulmányok. LEUNIS. A. „Al. (1991): Szent Biblia. I. V. MANIŢIU. H. JACOBI. 5. Heft 2. Cuza” din Iaşi. Ed. Ed. 2. Ceres. (1981): Új földesúr. Mitteil. München. Bucureşti. . O. G. 11. W. Dante Kiadó. Intern. (1955): Népi vadfogási módok az Ivópatak környékén. NAUM. Zool. 5. Intern. LINDEMANN. Univ. Budapest. XVI. 10. KÁROLI G. MACAROVICI. MacARTHUR. Bucureşti. Gondolat. Budapest. Kiadó. P. IONESCU. Mus.Ştiinţ. Tierkunde Dresden. (1968): Vertebratele din România. Gondolat. Kriterion. NANIA. V. 6. (1965): Răspîndirea geografică a ursului brun Ursus (Ursus) arctos L. 10. 12 MÁRKOS GY.–BUTNARU. Búvár. Évkönyve. Múz. és Encikl. Sepsiszentgyörgyi Tart. MOLNÁR I. (1983): Kraniometrische Untersuchungen an Braunbären (Ursus arctos L. O. S. J. (1979): Dare de seamă asupra urşilor din Slovenia. R. Móra Kiadó–Kárpáti Kiadó–Madách Kiadó. JÓKAI M. 1758 – Braunbär.S. (1984): Az állatok viselkedéséről. (1969): Căliman–Bîrgău. Természet Világa. ed. Csíkszereda. (1993): Ursus arctos Linnarus. Ed. I. K. (1975): Csontkarcolatok. HAMAR M. (1981) Plovdiv. – pe teritoriul R. B. (1960): Contribuţii la biologia ursului din Carpaţii Meridionali. JAKUBIEC. Tom. Urania. S. P. JERGUS. LADO. HAJDU–MOHAROS J. Braşov. KORODI – GAAL J. Budapest. S. R. A. (1970): Rádiomegfigyelések grizzlimedvéken. E. J. Akad. 40 Jahrg. Säugetierk. KATALOG der Jagdtrophäen. – CONNELL. V. Bukarest. XIII. XXV. pt.) aus Rumänien. K. S. MOLNÁR I. Nat. (1993): Utazás obi-ugor nyelvrokonainkhoz. Bd. – STUGREN. Säugetierk. (1982): Viselkedések az állatvilágban. (1970): Salamon király gyűrűje. Creangă Kiadó. Budapest. Sofia. 38. Abhand. Şiinţ. Marosvásárhely. (1926): Az ősember. (1979): O contribuţie privind efectivul de urşi în Slovacia. Carpaţii. (1860): Synopsis der Naturgeschichte des Thierreiches. ST. România în holocen. 12.R. Bucureşti. Z. 1758. Simp. Bucureşti. (1970): Biologia populaţiilor. V. (1942): Cum atacă ursul.. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. S. N. f. JÁNOSSY D. P. (1977): Istoria vînătorilor din România. (1968): Geologia cuaternarului. Staatl. sp. (XV). MANIŢIU. XI. Cons. „Ursul brun” (Ursus arctos) Braşov. 24. Bukarest. Budapest. Aula–Verlag Wiesbaden. LORENZ. Tud. porszaruk rajzai. ST. fiz. Simp. Bucureşti. (Ursul brun (Ursus arctos). I. JABLOKOV.

REMÉNYI K. V. Pădurilor. Studii şi Cerc. Vadászati útmutató. Bucureşti. (1953): Din viaţa ursului brun. H. H. Ştiinţ. Wild und Hund. POP. C. Böhlau Verlag. Intern.–CIOLOFAN. (1990): Bedauerliche „Rekorde”. Ed. Intern.vármegye nemes családjai. 8.) din Carpaţii României. V. PÁLMAY J.–NESTEROV. POPESCU. 12. XXII. Siebenbürgisches Archiv. Carpaţii. (1991): Zu viele Bären. RÖSLER. H. A. Gh. (1942). Tip. Natura. Ed. RÖSLER. . Kolozsvár NÉPRAJZI KALENDÁRIUM (1993). I. Simp. RÖSLER. Művelődés. P. R. (1984): Beiträge zur Kenntnis des Braunbären (Ursus arctos L. (1942): A hivatásos vadász. Simp.– GLOSER. Budapest. Gh. Ştiinţ. G. Braşov. RADU. I. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1964): Instantanee din viaţa animalelor. RÖSLER. 12. Budapest. Braşov.95 NAUM. XII. Carpaţii. Wild und Hund. I. Köln/Wien. NEACŞU. 6. NEDICI. V. C. (1940): Istoria vînătoarei. A. R. R. „Universul” Bucureşti. Simp. 5. D. NEMESKÉRI KISS G.–COTTA.–ALMĂŞAN. (1900): Udvarhely vármegye nemes családjai. Turism. POPOVICI. R. 8. Simp.–ALMĂŞAN. E. 7. „Ursul brun” (Ursus arctos). A. (1979): Referat asupra ursului brun din Spania. NEGRUŢIU. I. Dacia Könyvkiadó. A. (1942): O vînătoare de urşi. RAPAIČ.P. 4. S. NEGRILA. Carpaţii. (1904): Marostorda. Pannon Könyvkiadó. Wild und Hund. R. Atacul mascat al unui urs. I. Budapest. (1979): Contribuţii la cunoaşterea Helmintofaunei ursului brun (Ursus arctos L. R. „Ursul brun” (Ursus arctos). T. ) recoltate în Judeţul Bistriţa–Năsăud. PETZSCH. REMANE. Közl. (1959): Din fauna noastră. Rev. R. (1979): Ursul brun (Ursus arctos L. Marosvásárhely. (1942): Timpul de imperechere al urşilor din Munţii României. Carpaţii. RÖSLER. – FELIX. kötet. 9. L. V. Inter. ziar. „Ursul brun” (Ursus arctos). NEDICI. Gondolat Kiadó.–SCĂRLĂTESCU. Braşov. (1941–42). D. E. P. Bucuresti. II. PIPER. 2. 1758) der rumänischen Karpaten. (1972). 1. (1990): Ott. Intern.–BUTNARU. (1942): Ursul. NESTEROV. Intern. (1969): Uránia állatvilága. NÉMETH J. Band 18. (1983): Viselkedés. „Ursul brun” (Ursus arctos). Budapest. Simp. A. Braşov. Z. Carpaţii. Braşov. egy új koponyamérési eljárás. PROCA. magatartás az állatvilágban. (1961): Criterii provizorii pentru determinarea bonităţii fondurilor de vînătoare din R. 2. Biol. Consideraţii asupra unor cranii de urs (Ursus arctos L. (1954): Profilpoligon. PALUGYAI I. 1–2. V. Carpaţii. H. (1990): Zu viele Karpaten–Bären! Jagdparadies Rumänien quo vadis? Wild und Hund. (1989): Munţii Căliman. Sp. (1942): Sfatul ursului. Bucureşti. (1978): Az állatok társas viselkedése. RÖSLER. I. POP.) în România. POP. (1991): Offizielles zur Jagd in der Ceauşescu–Ära. NIKOLITS Gy. túl a rácson. (1979): Relaţii dintre om şi urs în Bosnia şi Herţegovina. 87. Székelyudvarhely.R. 4. – CAZACU. (1942): O ipoteză referitor la două specii ale ursului carpatin. A. Budapest VI. Ed. NOTARIO. PÁLMAY J. (1979): Consideraţii privind ecologia şi capturarea ursului brun în Carpaţi.

SPIESS. Egyetem. Praha.) din Munţii Gurghiului. Bratislava. D. (1986): Grunlagen der allgemeinen Ökologie. Ştiinţ. (1970): Fiziologia animalelor şi a omului. SAULEA. V. „Al. Şt. (1933): Ursul. Fischer Verlag. Budapest. SCHOUTEN van der VELDEN. Doc. SLADEK. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1973): Variabilitás és allometriás vizsgálatok hazai Mustelidae-fajok koponyáin. STUGREN. (1991): Kraniometrische Charakteristik der westkarpatischen Population des Braunbären (Ursus arctos) und Hinweise zu ihrer Subspezifischen Stellung. şi Ped. 9. Ed. SZÉLL S. SZENTIVÁNI M. Deutsche Bibelgesellschaft. Poligr. Agrártud. (1971): Prispevok ku kraniometrii medveda hnedého (Ursus arctos) v Karpatoch. Bucureşti. W. Kézirat a görgényszentimrei ref. Kiadó. II. (1982): Probleme moderne de ecologie.P. (1941): Városaink neve. Budapest. Did. von A. TRENSE. 26. Carpaţii. Tud. (1967): Momente de vînătoare. (1982): Bazele ecologiei generale. Folia zoologica. Dr. Hermannstadt. Ed. Ért. Nat. şi Encicl. (1972): Date asupra caracterelor şi densitatea urşilor (Ursus arctos L. SPIESS. Budapest. Mus. M. A. SZÉKELY NÉPRAJZ (1932): A medve-. kígyó-ünnepe a székelyeknél. SLADEK. J. farkas-. SIMIONESCU. Lucrare de diplomă. Lucr. Ştiinţ. SLADEK. Univ. . B. Ştiinţ. TANKO. A. Ed. g. E. Z. STUGREN. Stuttgart. STOICA. (1967): Geologie istorică.. Bucureşti.P. címere és lobogója. Bucureşti. A. Intern. Folia Zoologica. I. Bucureşti. Inst. G. (1961): Ursul carpatin – Contribuţii la cunoaşterea biologiei lui. Krafft Co. Ed. Simp. Ac. N. „Al. A. Rer. 2. Jena. (1962): Mamiferele carnivore din R. de diplomă. STURDZA–SĂUCEŞTI. Bucureşti. Bucureşti. (1986): Gyaloglat Erdélyben. vol. 12 STAVROS. Székelység. (1983): Fauna României. şi Encicl. N. et col. (1974): Heraldika. TERMÉSZETTUDOMÁNYI LEXIKON (1969): Akad. Albatros. 3–4. B. Ed. (1991): Wachstumbedingte Veränderungen Kraniologischer Masse des Braunbären (Ursus arctos) und Möglichkeiten ihrer Verwendung zur Bestimmung von Alter und Geschlecht. Lynx. SEPSI. I. (1991): Der rote Vampir. Did. Nat. 40 (4): 333–342. SZÉKELY F. évf. J. (1992): Tierwelt der Bibel. Bucureşti. B. Tud. Slov. şi importanţa lor. Ed. Cuza” Iaşi. A. (1965): Poznamky k rozsiremin a taxonometrii mäsozravkov (Carnivora) na severozapodnum Slovensku. von A. J. Irányító Prof. STUGREN. şi Ped. (1933): Die Wildkammern des Retezatmassivs. egyház könyvtárában. I: Cuza” Iaşi. J. V. XIV. (1979): Urşii mari ai lumii. Bratislava. STUGREN. Ed. STOLLMANN. Hamburg. Bucureşti. P. (1968): Bemerkungen zur kraniometrischen Charakteristik der westkarpatischen Braunbären – Ursus arctos Linné. SZÉKY P. XI. Natur.–JITARU. B. Feider. S. SIEGERIST.R. Drotleff A. STOLLMANN. (1873): Görgényszentimre leírása. Braşov. Európa Könyvkiadó. 40 (3): 215–229.96 ŞANTA. (1965): Ecologie generală. Mus. Univ. Biologia. P. Gödöllő.

(1983): Biometrische Untersuchung der Bärenschädel (Ursus arctos L. WITTING. 1. Budapest. Studii şi Comunicări. Com. WEBER. Jena. Gondolat Kiadó. P. Hamburg und Berlin. Budapest. VÁSÁRHELYI I. D. Bukarest. VULCU. Carpaţii. VITA ZS. Inf. Szépirod. ÚJFALVI S. (1988): Beobachtungen zu gegenseitigen Begegnungen von Bären innerhalb einer individuell bekannten Population. P. Jena.97 TRÓFEA KATALÓGUS (1971) Vadászati Világkiállítás. 37. VASILIU. Budapest. Carpaţii. (1942): Ursoaica în bîrlog de iarnă. Művelődés. WITTING. VASILIU. Wien. G. (1957): Medveemberek krónikája. D. E. 7.) aus den Sammlungen des Jagdmuseums in Sibiu. Postdam. WEBER. (1968): Fauna vertebratica Romaniae. 3. (1958): Hasznos és káros vademlősök. (1988): Observations of Brown Bear Movements in the Hargita Mountains /Romania. Könyvkiadó. Muz. G. VERTES L. URANIA (1969): Állatvilág (Emlősök). P. Stud. (1992): Falusi leányok nevelése a régi vécsi várban (Báró kemény Anna családi feljegyzései). and Manage. (1942): Ursul carpatin şi vînarea lui. Sibiu. Kriterion. (1989): Beobachtungen zu Tagesruheplätzen und zum Ortswechsel einer individuell bekannten Population des Braunbären (Ursus arctos). . (1990): Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak. 6. C. 7. Gondolat Kiadó. Ungarn auf der ersten Wiener Internationalen Jagdausstellung im Jahre 1910. Muz. – STĂNESCU. Gondolat Kiadó. WEBER. (1957): Grundriss der biologischen Statistik. (1939): Frate Nicolae. ÚJFALVI S. E. D. WEIDWERK Der Gegenwart (1971). Brukenthal. Int. WEBER. Conf. Budapest. 5. Bear Res. (1990): Emlékiratok. S. – SOVA. E. Budapest. G. Säugetierkd. Bacău. Fischer Verlag. Folia zoologica.

98 .

.............................................................................................................. 77 Mensch-Bär Verhältnis .......... 44 Gefangenschaft ................ 49 Paläontologie........................................................................................ 35 Biorhythmus............................ 89 Literatur............................................................................................................... 15 Fortpflanzung................ tanulás Tájékozódás.............. 92 ............................................................................. medveábrázolások Németnyelvű összefoglaló Irodalom Vorwort ................ 13 Ernährung..................... territorium Populáciodinamika Táplálkozás Szaporodás Ivadékgondozás Fejlődés Játék........................ 49 Taxonomie .............................................. 24 Wachstum .......................................................... territorium .. 10 Biotop............................................. 4 Das Untersuchungsgebiet . 30 Orientierung................................. Bewegung ........... 70 Die Trophäe ................................. 44 Krankheiten......................................................... 51 Kraniologie ... 75 Jagdbrauchtum..................................... 21 Jugendaufzucht ................................................ 6 Angaben zur Biologie des Braunbären................................................ 79 Bärengeschichten und -bräuche.... 73 Wildwirtschaft......................................... 41 Kommunikation ...... Bärdarstellungen.......................................... 53 Jagd auf den Braunbären .......................................... vadászetika Az ember-medve viszony A medvékkel kapcsolatos mondák és szokások....... 83 Deutsche Zusammenfassung .. Jagdethik ............................................................................................................................. 47 Die Systematik des Braunbären ................. 32 Verhalten.................................................................................................. 3 Die geographische Verbreitung des Braunbären ...................... Lernen .. 26 Spiel...........................................................................................99 TARTALOM – INHALT Előszó A barnamedve földrajzi elterjedése A tanulmányozott terület Adatok a barnamedve biológiájához Biotop......................................................................................... mozgás Magatartás Bioritmus Kommunikáció Fogság Betegség A barnamedve rendszertana Paleontológia Taxonómia Kraniológia A barnamedve vadászata A trófea Vadgazdálkodás Vadászszokások............. 10 Populationdynamik .........................................

100 .

100 .

3 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful