SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2

SEPSI ÁRPÁD, KOHL ISTV ÁN

A KÁRPÁTI BARNA MEDVÉRŐL

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA Kolozsvár,1997

2 Megjelent A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Támogatásával Lektorálták: Nagy-Tóth Ferenc Sárkány-Kiss Endre Szabó Zsigmond ISBN 973-98092-0-0 Felelős kiadó: Sipos Gábor A könyv szerkesztője: Kürti Miklós Számítógépes szedés: Vargháné Nagy Erzsébet Számítógépes tördelés: Venczel Géza Készült a LYRA Könyvnyomda Kft nyomdájában. Marosvásárhelyen .

és étrendbeli sokféleséget szeretnénk bemutatni az áttanulmányozott nagyszámú dolgozat és a saját anyagunk. viselkedés. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. Dolgozatunk célja közelebb jutni ennek a nálunk annyira közönséges nagyvadnak a megismeréséhez. milyen valójában egy állat. a ragadozók április–május közepén párzanak. július 30. szakembernek. mint a közönséges barnamedvénkéét. testalkat. viselkedés. vér-. a megfigyelt területről gyűjtött adatok mellett szólunk az 1993– 1994-ben „Lisztesen” (Ratosnya) látott különlegesen érdekes medvefákról. a megfigyelések rendszerezését. szigorúan a puszta tényekre kell szorítkoznunk. Köszönetet mondunk Horia ALMAŞAN (Bukarest). barna-. örvös-. nehezítik a faj megismerését. A koponyákról felvett méretek statisztikai feldolgozása mellett 35 – nem kiválasztott – koponyáról profilpoligont szerkesztettünk a variabilitás jobb illusztrálhatósága végett. Az utóbbi négy évtizedben a szászrégeni preparátorműhelyben megfordult 144 medvetrófea. A kevés anyagból. szín-. A méret-. a felnőttek is jóindulatúnak. medve elnevezések nagyon bonyolítják. olyan állatnak. hogy megismerjük. valamint OLVEDI Gyulának a fényképek elkészítéséért. valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak. a meséskönyvek dörmögő medveapóját vagy buta.és növényevő medvetípusokat. Sergiu HAIMOVICI (Iaşi) és Rudolf RÖSLER (Regensburg) uraknak a rendelkezésünkre bocsátott szakdolgozataikért. alak-. hogy többek között a párzási és szaporodási periódusukat is élesen elhatárolhatónak vélte. Az évezredek alatt felhalmozódott. és okoz még ma is. becsapható tenyeres-talpas állatát. kedélyesnek tartják.3 ELŐSZÓ A gyermekkori játékmackót. LINDEMANN annyira elkülöníthetőnek tartotta a vér. Azokat a kétségeket szeretnénk eloszlatni. megfigyelésből általánosított vadászelbeszélésekre alapozó túlbuzgóság feleslegesen terheli a szakirodalomban tájékozódni akarót. A rendkívül nagy változatosságot mutató szín. fekete-. megfigyeléseink alapján. korántsem monográfiai szinten. Szászrégen. 1994. A szerzők . koponyaforma és méret. Ahhoz. A hangyász-. hosszúkoponyájú. az állatkertekben vidáman játszadozó szőrgombócszerű medvebocsokat nem csak a gyerekek. amely esetlenségével csak mulatságára van az embereknek. Szerinte a növényevő medvék július – augusztus elején. amelyek szerint a többféle barnamedve fenotípust különböző genotípusba sorolja a szakirodalom. a rajzfilmek kedves medvebocsát. ugyanannyi medvekoponya méreteinek feldolgozása késztetett a dolgozat megírására. pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. SZÁSZ Adélnak és SEPSI István Árpádnak a profilpoligonok számítógépes megszerkesztéséért. A bőrök szemrevételezése. hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradványai alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak a csontozatát. ugyanúgy mint a tudományos munkánál. A barnamedvét mindenki ismerni véli. rövidkoponyájú stb.

században kiirtják a medvét.4 A BARNAMEDVE FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE Az Ursus arctos faj mindig az északi féltekét lakta. Hollandia. A XVII. ábra). Franciaország északi részéről a múlt század elején tűnik el. Franciaország déli részén a Pireneusokban még ma is él. Nagy Frigyes 1772-ben elrendeli országában a farkas és a medve teljes kiirtását. de az utóbbi évszázadok irtóhadjáratainak következtében ma csak szigetekben található a kontinensen (1. ábra. 1. A barnamedve földrajzi elterjedése és elszaporodása 1950 és 1990 között Angliában már a XI. a francia Alpokban 1912-ben és 1921-ben láttak utoljára medvét. Sziléziában 1662-ben. Poroszország keleti részén 1804-ben. Landeck és Schmalkaden környékén 1789-ben láttak utoljára. Három évezreddel ezelőtt egész Európa területén elterjedt volt. században megkezdődik a mai Németországban és szomszédságában a medve kipusztulása. Felső–Bajo- . Németország délnyugati részén 1600 körül. és 75. foka között él. Dánia és Belgium területén is véglegesen kipusztul. Vestfália és Münster környékén 1445–1446-ban tűnik el. Ma az északi szélesség 22.

Sőt. A huszadik század elején Romániában a legtöbb medve a Görgényi-havasokban. Norvégiában 50.5 rországban 1835-ben lövik ki az utolsó példányokat. Romániában 5700. Finnországban 400. Moldvában nagyobb számban Putna környékén. Vîlcea. olyan tengerszint feletti alacsony területeken is találkozunk vele. valamint Észak-Amerikában. 1942). amelyeken három vagy annál több medve él 1000 hektáron. Sebes környékén. később Magyarország területén is kipusztul. Finnországban. A Kárpátok erdős területének 44%-án fordul elő. ami már kívül esik a medve életterének szélső határán. . Görögországban 30. Naszód hegyeiben. a túlszaporodás következtében. A második. Franciaországban 30. Franciaországban 70. A mai Románia területén a Kárpátok mindkét oldalán elterjedt. Romániában 1000. mert az utóbbi években nem észlelték jelenlétüket. Napjainkban a barnamedve megtalálható a Pireneusokban. Muşcel körül. ahol megfelelő életkörülményeket talál magának. Spanyolországban 60. Az első kategóriában olyan területek tartoznak. Bacău és Neamţ megyékben (NEDICI. kisebb számban pedig Roman. Szentpétervár környékéről 1900 körül. Olaszországban 100. Abruzziában. Jugoszláviában 2600. Görögországban 100. Lengyelországban 10. Olaszországban 180. amelyeken az egyedsűrűség 2–3. de megtalálható Dîmboviţa. Úgyszintén Thaiföld és Japán területén. Svédországban 280 medve élt. Rîmnicul-Sărat környékén is. Csík és Háromszék megyékben volt található. a Balkánon és a Kárpátok teljes vonulatán végig. Máramarosban. az olasz Alpokban. Jugoszláviában 700. Spanyolországban 100. Ez az állomány 1979-re a következőképpen alakult: Bulgáriában 40. természetesen nem egyenletes eloszlásban. Az Ó-Királyság területén Gorj. de a hetvenes években épült modern autópálya úgy látszik. Kevesebb számban Vajdahunyad környékén és a Bánságban. Svédországban. A szakemberek. Prahova. 1–2 vagy 1 alatt van 1000 hektáron. A volt Szovjetunió európai és ázsiai részén. Asztúriában. 3 100 000 hektáron. harmadik és negyedik kategóriába pedig azok a területek. Finnországban 400. Lengyelországban 40. Észak-Európában: Norvégiában. Csehszlovákiában 80. Egy 1952-es felmérés szerint Bulgáriában 1300. Ausztriában Szlovénia területéről jártak át medvék évszakonként. Norvégiában 100. a Himalájától északra. négy különböző egyedsűrűségű területet különítettek el. Csehszlovákiában 400. Argeş. ahol a század elejétől nem találkoztak vele. Svédországban 600 medve. Élelemszerzés céljából olyan mezőgazdasági területeket látogat. akadályt jelent részükre. kb. figyelembe véve az ezer hektár erdőre eső egyedszámot. a Fogarasi-havasokban.

Barcsai Ákosé. Görgényszentimrén 732. a völgyet pedig elzárták a kirándulók és általában a forgalom elől. Izabella királyné menyasszonyi ajándéka. 1918-tól román királyi kincstári vadászterület.és erdőgazdálkodási szempontból a XIII–XIV. Hegyeinek magassága 377–1777 m között váltakozik. vad. majd nemzeti-fejedelmi. (2. amelyről a feldolgozott anyag származik és amely megfigyeléseink tárgyát képezi. északon a Nagy-Szamos határolja. később vegyes uralkodóházi. Ekkor a kisvasutat felszámolták. kinek halála után kincstári birtok marad a vár és uradalom. majd újra kincstári tulajdonban kerül. Ignácé és Jánosé. geológiai összetételben. ábra) A Görgényi. Az évi átlaghőmérséklet +6°C és +8. kinek idejében a várhoz 22 falu tartozott. kitől a kincstárra száll a tulajdonjog. Rákóczi Györgyé. Erdély leggazdagabb vadászterülete. egyike volt Erdély legjobban kihasznált és legjobban gondozott vadaskertjének. A Görgény völgye 55 km hosszú. Azután kilencvenkilenc évre Kászoni János Józsefé és fiaié. Ők alakítják ki a kastély körül a ma is látható dendrológiai parkot. sekély vizű folyásával. A görgényszentimrei vár és uradalom első okleveles említése 1248. február 23-án keltezett. éghajlatban és élővilágban. ezelőtt 1. ünnepség. Nélküle nem lehetett társadalmi összejövetel. Az erdélyi urak legszenvedélyesebb időtöltése. 8–10 fokos átlagemelkedéssel 100 méterenként. akinek halála után Teleki Sámuel birtokolja. Az évi csapadékmennyiség az országos átlag fölött van. Petki Istvánnéé. a júliusi +19. Közbelső része Európa legnagyobb vulkáni eredetű hegyláncának.8–5 millió évvel történt. A történelem eseményei nem kerülték el.59%-a található itt. IV.2 mm-t. I. kik a Bornemisza előnevet viselik. azután Kendi Ferencné. mint vadászterület és vadgazdálkodás. Elöljártak ebben a fejedelmek. majd székely ispáni birtok. felszínben.és Borgói-havasok két különálló egységet képeznek. A Görgényi-havasok nagy része a ma is álló görgényszentimrei várhoz és annak birtokosaihoz. kiváltságos szórakozása a vadászat volt. Tulajdonjogilag eleinte Árpád-házi vár. Teleki Mihály szerzi meg a birtok javai nagy részét.4°C között van. majd János Zsigmondé. míg a Kelemen. különösen fontos vadászterületnek nyilvánították. Kovacsóczy Istváné. A hatvanas évek végéig nagyméretű fakitermelés folyt a Görgény völgyében. az európai főrangúak őszi vadászatának kedvelt területe volt. A Görgényi-havasok. II. Telegdy Zsófiáé. Béla idejében. A görgényi híres vadászatok közismertek. Bethlen Gáboré.6 A TANULMÁNYOZOTT TERÜLET A terület. A Görgényi-havasok 900 négyzetkilométer területen fekszik a Maros völgye és a Nagy-Küküllő forrásvidéke között.7°C. Bocskai Istváné.9°C. Rákóczi Ferencé.és Kelemen-havasokat a Maros völgye szeli ketté. környékén helyenként magasabb. Délen a Maros. A Kelemen.5 mm. Később Báthori Zsófiáé. legnagyobb öröme. Következik Békés Gáspár. Kialakulása az újharmadkorban. Rudolf trónörökösé lesz. Különböznek korban. 931. az Avas–Gutin–Cibles–Kelemen–Hargita vonulatnak.és Borgói-havasok nagy része a marosvécsi várhoz és annak tulajdonosaihoz tartozott. A feljegyzések szerint. faszállító kisvasúttal. századtól az érdeklődés középpontjában állt Erdélyben. kissé széles. Az ország erdeinek 0. Tulajdonosai 1443-tól a következőképpen váltogatják egymást: Hunyadi János. azután Kovacsóczy Farkas kancelláré. Báthori Zsigmondé. Csendzónának. de a Fancsal környéki maximum eléri az 1244. Majd Beregszói Hagymási Kristóf tanácsosé.3 mm. magasságban. A minimális mennyiség 600 mm. A januári átlag -4. amely 160 km hosszú és átlagban 40 km széles. Bocskai Miklósé. A Keleti-Kárpátok belső vonulata mentén határos a . Thököly Imréé. csökkentették a fakitermelést. A második világháború után szintén gondozott vadászterület marad. Rákóczi Györgyé.

A tanulmányozott terület .7 rátolódás folytán kialakult hegyekkel. A Kelemen-havasok szintén újharmadkori eredetűek. Láva.és Pannóniai-medence süllyedése következtében jöttek létre. ábra. amelyek az Erdélyi. Az Avas–Gutin–Cibles–Ke- 2. mint a Görgényi-havasok. kőtörmelék és vulkáni tufa felváltva képezi geológiai rétegeit.

nedves időjárás következtében az év hat hónapjában az átlaghőmérséklet nem emelkedik 0°C fölé. A Borgói-hegység alacsonyabb. de vihar esetén 40–50 m/s is lehet. Télen nem ritka a 6–8 méteres hóréteg. A Kelemen. Délen 30 km hosszúságban a Maros a Görgényi-havasoktól választja el.és Kelemen-havasok magas hegyei közötti Borgó– Vátra Dorna– Cîmpulung depresszionális folyosó Erdélyi-medence felőli része. Rákóczi Györgyé. amit vulkáni tufa borít. Drăgoiasa-. Ekkor Kacsics Simon tulajdona. Tulajdonképpen a legmagasabb vulkanikus hegység Romániában. Báthori Zsigmondé. melyhez tartozott az említett hegyek erdőségeinek nagy része. Felszínére a különböző magasságokban elhelyezkedő fennsíkok jellemzőek. Ő pártfogolta az 1926-ban itt megalakult és évi összejöveteleit tartó Erdélyi Helikon Társaságot. A nyugati lépcsőzetre megdőlt homokkő és agyagos palarétegek jellemzőek. nummuliteszes mészkőből.és Borgói-havasok egységessége rányomta bélyegét az éghajlati körülményekre. A második világháború után a vár javítóintézetté. Ettől kezdve Marosvécs vára és a hozzá tartozó birtok közel 300 évig a Kemény család tulajdona. Bélbor. majd Dénes királyi kincstári felügyelőé. A csúcsokon a nyári szélsebesség 5 m/s-ról februárban eléri a 9 m/s-ot. Azután Szóbi Mihályé. II. Kemény János – az író – az első világháború után örökölte nagybátyjától. Van itt 10 km átmérőjű is. 30 km széles. de régebbi eredetű. Állítólag itt születik meg a Hármaskönyv. Első írásos említése 1228-ból való. kialakulásuk a masszív lávaömléssel magyarázható. Formája téglalap alakú. 60 km hosszú. augusztus elején még találunk havat. A Radnai. akit a Bánffyak ősének tartanak. A hozzátartozó uradalom állami tulajdonba került. átitatva vagy helyenként betakarva vulkáni lávával. mély völgyeiben július végén. Területe 2000 négyzetkilométer. melyek az erózió következtében részben beomlottak. A legmagasabb csúcsok évi átlaghőmérséklete 0°C és -2°C között van. A csapadék mennyisége meghaladja az 1200–1400 mm átlagot.és Szék-medence választja el a Besztercei-hegységtől. A Losonczi Bánffyak kezén közel másfélszáz évet volt. . I.8 lemen–Hargita lánc itt a legszélesebb. Javarészt üledékes kőzetek alkotják. agyagos palából áll. Rákóczi Györgyé. a későbbi fejedelemnek adományozza birtokostól. átlagban 200–400 m-rel magasodik a Borgói-hegység és a Görgényi-havasok fölé. Utóvulkanikus képződmények a limonit. A középső lépcsőzet homokkőből és agyagos palából áll. Később Hagymási Kristóf tanácsosé. A Borgói-hegységnél három lépcsőzetes magasságszintet különböztethetünk meg. A magas hegyekre jellemző éghajlattól az alacsony hegyekre jellemzőig mindenféle átmenetet megtalálunk itt. kisebb területet foglal el. Werbőczi Istvánnak ajándékozza. Kőzeteinek egynegyedét andezit képezi vízszintes. Endre (1205– 1235) idejében az egyik országkaput biztosító végvár. Marosvécs II. kinek halála után kincstári tulajdonba kerül. majd Ongor János udvari vitézé. A magas hegyekben a hideg. A Maros Kelemen-havasok felőli oldalán. Délnyugaton a Dornamedence és a Borgó-hegység határolják. eléri az 50 km-t. aki Kemény Jánosnak. aki titkárának. Kendi Ferencé lesz a vár. Hófúvásban egész dombok. a havasok lábánál fekszik Marosvécs vára. hóhegyek alakulnak ki. Bethlen Gáboré. A Kelemen-havasok északnyugati – délkeleti irányban vonulnak. Északos. Keleti oldalon a Păltiniş-. Számos kráter tarkítja. terméskén és a borvízforrások. Bocskai Istváné. míg az alacsony dombvidéken az évi átlag +10°C és +18°C között ingadozik. A keleti lépcsőzet homokkőből. párhuzamos rétegekben. nyugaton az Erdélyi-medencével határos. Legmagasabb csúcsa a Pietrosz (2102 m). Fontos ponton épült. majd szellemi fogyatékos gyerekek otthonává lett. széles területeken uralkodott. Az óharmadkorban (paleogén) alakultak ki feltüremkedett földrétegekből. sokan versengtek birtoklásáért. vulkáni lávával átitatva vagy betakarva.

Farkas Izsák. a duzzasztógát építése miatt. a Maros közvetlen közelében úrbéreseké volt a terület. G. míg a tulajdonképpeni erdőrengeteg a „Waldindustrie A. Mint például: Farkas Mendel. kivéve a Ratosnya patak völgyét. Mindhárom havas erdőrengetegeit nagykiterjedésű havasi legelők. Schobel. forrásokban gazdag völgyek tarkítják. G.9 A két világháború között a Bisztrától Hévízig a Maros két oldalán elterülő erdőségek tulajdonosai a „Besitz der Waldindustrie A. Éltető család. felette a hegyvidéki bükkös. Farkas Lajos. . majd a bükk-fenyő és a magas részek fenyőerdői helyezkednek el.. A legalacsonyabb dombos részek tölgyerdői felett a tölgy-bükk. Az erdőzónában jól elkülöníthető öt emelet.” és magánszemélyek között oszlott meg. Fritsch család. Schwartz N. ahol az utóbbi években számolták fel a kisvasutat. báró Kemény Kálmán. Teplánszki család. Urmánczi család. Bánffy család. Schwarz Mendel.” 1922-ben szerkesztett térképe szerint a következők voltak: Ratosnyától Hévízig szélesedő ékalakban. A második világháború után itt zavartalanul folyt és folyik a fakitermelés.

az emberjárta helyektől. mint egy. Az egyedsűrűség és az elfoglalt territórium ugyanaz egész évben. élelem. Az olyan életteret szereti. ugyancsak 600 m alatt. nem zaklatják egymást. a farkasnál 1000 m. territórium A Kárpátokban a barnamedve kedveli a nagy erdőségeket. patakok váltanak fel. nehezen tűrik a közeli magas zajszintet. tölgyerdőkkel határos. mint az egyedül élő hímeké. a temperamentum. Az itt található legelő tengerszint feletti magassága 450 m. Az évi mozgásterük több tíz kilométer. a szálláshely. összezárt medvék ezért tűrik el egymást? A dögre szoktatott. szoptatós anyamedvének. a zaklatosság függvénye. Magától adódik a kérdés: a medvéknél kialakult territoriális szolitarizmus alapja kizárólag vagy főleg az élelemszerzés. gyümölcsösökbe. ültetvényekre való vándorláskor figyelhető meg. akaratlagos zaklatásnak kitéve 5–7 km távolságra is elmennek. A zajforrástól legkisebb távolság – amit még eltűrnek – a hiúznál 2000 m. hogy betartanák a „kötelező távolságot”. Ismételt. elhagyják előbbi területüket és lehetőleg megfelelőbbet választanak. körülbelül 600–2000 m tergerszint feletti magasságig. szaporodás. és aránylag kis helyen. mint egymást metsző köröket. hónapok múlva térnek vissza. a medvénél 400–500 m. amelyeket sziklás részek. változatosabban. lehetőleg távol az emberi településektől. évszakhoz kötött vándorlásokkal. nagy számban gyűlnek össze időlegesen. alacsonyan fekvő tölgyerdőkben. Az évszakhoz kötött mozgástérváltoztatás a párzáskor. Több tíz kilométert vándorolnak. völgyeket. kivéve az őszi élelem utáni vándorlásokat. csendhiány váltanak ki. málnások. a mozgásterük sokkal kisebb. a változatos élelemszerzési lehetőség. Az elfoglalt terület nagysága a nem. Természetes. Bukarest környékén 1978 őszén 100 m tengerszint feletti erdős részen láttak medvét. Az elfoglalt és védelmezett territórium a medvénél háboríthatatlan birtokot jelent fajtársaival szemben. Anélkül. óvatossága megfigyelhetően módosult. Elkerülik a vegetációszegény gerinceket. a zajtól ingerlékennyé válnak. gyümölcsösökben. az élelem. Szászrégen mellett. A bocsos. amikor nem jellegzetes élőhelyeken is nagy számban jelennek meg. mint a széldöntéses területeket. a sűrű erdőt ugyanúgy. ahol könynyebben. a szeméttelepre járó vagy kéregető medvék távolságtartó ösztöne. Szeretik a csendet. eredeti helyükre esetleg hetek. Gyakran találkozhatunk medvével 600 m alatt is gabonaföldeken. A Szászrégen–Dedrád között vezető országúton a várostól 3 km-re a nyolcvanas években őszszel az út melletti gémeskútból a tűzoltók szedtek ki egy fiatal medvét. és főleg ősszel a bükk és tölgyerdők gazdag makktermésére. ahol biztosított számára a csend. Lehetőleg két különböző biotop határához közel választja egyedi területét. menekülésre készteti őket. csaknem 100 km távolságra a legközelebbi specifikus medveélettértől. amelyeknek egy bizonyos hányada közös. biztonságosabban kielégítheti fiziológiai szükségleteit. Átlagban 600–1000 hektár területet igényelnek. a Görgényi-havasok lábánál elhelyezkedő „Mocsár-erdőben” gyakran lehet találkozni vele. Ennek a szükségletnek kielégítése határozza meg a medve mobilitását. amit ökológiai tényezők. Ugyanakkor feltétlenül figyelembe kell venni a napi vagy az évszakhoz kötött tevékenységéhez szükséges területváltoztatási belső késztetését. Használ- . havasi legelők. tompult. hogy két különböző vegetációs zóna ugyanabban az időben könnyebben kielégíti életszükségletét. ha nagyobb mennyiségű élelemre is van szüksége. élelembiztosítottság lenne? És a fogságban tartott.10 ADATOK A BARNAMEDVE BIOLÓGIÁJÁHOZ Biotop. Újbóli zaklatásnak kitéve. Alapjában véve úgy képzelhetjük el a különböző egyedekhez tartozó területet.

Kedvező környezeti feltételek mellett kisebb. gyakran elragadják tőle. küszöböli ki a túlnépesedést. bár nem mindig kerül ki győztesen a párharcból.vagy vegyeserdők. Minél rohamosabban szaporodik a megengedhető egyedsűrűségen felül egy populáció. vegetációdús helyeket kedveli. sem a téli pihenőhelyet. vakaródzó-. Kora tavasszal a barlang elhagyása után a medvék legkedveltebb élőhelye a fenyő. rejtekhelyeiket és szaporodásukat. Az anyamedve a farkascsorda ellen nem mindig tudja sikeresen védeni bocsait.és búvóhelye. Tavasszal és késő ősszel gyakran lehet látni a fenyőzóna felső határán vagy azonfelül. menedék-. a természeti körülményektől. A területkisajátító viselkedésnek rendkívül fontos szerepe van az állatok életében. gyümölcsösöket. a perem felé halad. hogy szürkülettől virradatig. és ezáltal térbeli eloszlásuk viszonylag egyenletessé válik. Megtámadja a szarvast. mert táplálékért meglátogatják ugyan a megművelt földeket. egyedsűrűségtől.11 hatják – de nem egyszerre – ugyanazt az erdei utat. a vaddisznót. ivó-. kidöntött fatörzs. mostoha ökológiai körülmények között nagyobb területet sajátítanak ki. Napközben inkább alszik választott pihenőhelyén. Nagyon csendes. helyhez kötöttségéből következik a betolakodó fajtárssal szembeni agresszivitás. annál több territóriumot kereső egyed szorul a fajra specificus élettér peremére. forrást. Mivel a territórium mérete meghatározott minimum alá nem csökkenhet. Nyáron a hűvösebb. az évszaktól. csak szorultságában vagy vegetáció hiányában vetemedik ilyen élelemszerzésre. ennek a populáció szabályozásában is szerepe van. a szaporodási körülményeket nem biztosítják számukra. kortól és nemtől függően. Ellensége – az emberen kívül – nincs. A határok rugalmasak. Málnaéréskor ugyanabban a málnásban vagy a közelében választja nappali pihenőhelyét. makkost. A terjeszkedésnek tulajdonképpen az erdőzóna szélén meg kell állnia. ághalom. fürdőző-. hónapos bocsokat. A territórium biztosításáért folyó harc különösen erős élelem hiányában és párosodás előtt. A kisajátított terület csak megközelítőleg egyenlő nagyságú. az adott élelemmennyiség ésszerű felhasználásán túl gátlóan hat a szaporodásra. anélkül. a létfeltételekért folyó versengés az egyedeket egymástól eltávolítja. nagy hideg és a sok csapadék megtizedelheti a pár hetes. táplálkozó-. A határokon belül van alvó-. nagy sűrűségek. A territoriális viselkedés olyan fiziológiai folyamat. a sötét eldugott erdőrészeket. málnást. Ilyenkor a környéken választja nappali pihenőhelyét. élelem után kutatva. mert változatosságot mutat a fajon belül. . Az erőviszony jelöli ki a tulajdonképpeni határokat. táplálékukat. félreeső helyeken nappal is aktív. A medve távolságtartó viselkedése teszi lehetővé a területnek és a tápláléknak ésszerű elosztását. A medvének ugyanazon az élőhelyen élő más állatfajokhoz való viszonya változó. Az egyed izoláltságából. őr-. védelmezi az egyedek összességét. odú. Ez lehet barlang. bolyongjon. elhatárolja. előkészíteni téli szálláshelyét. Egy terület medvepopulációjában számszerű csökkenést egyetlen állatfajta sem képes előidézni. Igaz. viszont a tartós. más élőhely keresésére. ami biztosítja szabad mozgásukat. hogy konfliktushelyzetbe kerülnének. Ez a viselkedés csak adott területre korlátozódik. állandóan változnak az egyedek közötti egyensúly arányában. szaporodó. és ezért közel egyenlő nagyságú területeket sajátítanak ki. majd a szezon lejárta után visszavándorol saját területére megválasztani. A populáció terjeszkedése mindig a legkisebb ellenállás. gyümölcsöst. a kopasz hegyhátakon. amelynek határai között zajlik le az állat élete. ha éhes. A fennmaradás valószínűségét növelve. kikerülve a fizikai és biotikus akadályokat. de ezek a területek sem a napi. sziklafedezék. szabályozza az egyedek sűrűségét. friss vágottasok. Egyedül az ember közelsége késztetheti elvándorlásra. amely megelőzi a túlnépesedést. Ősszel többet vándorol nagyobb távolságokra. ha nem zavarják.

és hangfelvételt készített. WEBER (1988. elasztikus. mert a szomszédok nem váltanak ki vehemens harci viselkedést a területtulajdonosok részéről. Sok kép. az ivari partner megszerzése a szaporodási időszakra és a megfelelő mennyiségű táplálék biztosítása az egyed és utódai számára. táplálkozó. ami arányosan csökken a legbiztosabb zónától való távolsággal. mint a fajfenntartás fontos eszköze. Főleg az őszi gyümölcsösökben. Hajlatokat. anélkül. P. figyelnek. kétszázötvenkét (52. A csapákon a medvéket a nap meghatározott időpontjában mindig meg lehet találni. pihenőhelyeken a kedvező környezeti adottságok hozzák létre az időleges tömörülést. 1989) a Hargita nyugati részén. Találkozáskor óvatosak. hogy az újonnan jött példányok figyelnek más ürülékére. pihennek és figyelnek. 12 medve elcammogását ugyanazon az útszakaszon. Ha nem a saját területükön vannak. A főcsapák rendesen ki vannak taposva. Ugyanakkor időlegesen – akár hosszabb ideig – egy revier az egyed vagy anyacsalád részére biztosít táplálkozási lehetőséget. a betolakodóval szemben harci viselkedést vált ki. idegesebbek. A 478 medve-medve találkozásnál kétszázhuszonhat (47. A konfliktushelyzetek csak a területek kialakulásakor és a betolakodókkal szemben vannak napirenden. Megfigyelte. hogy az öreg medvék a táplálék. amit látott. felemelt fejjel figyelnek. Az útjukba akadt sűrűségben néha húsz percet is ülnek. hogy az egyedek között társulási vonzalom vagy fokozottabb agresszivitás jönne létre. Weber megfigyelte. makkosokban. a kisebbek összehúzódva visszaugranak. figyelmesebbek. nehezen járható utakat. gyávábbak. 200–300 méterről is felismerik egymást. nagyságbeli és más tulajdonságait a betolakodótól származó látási.4%) esetben különböző erősségű harciasságot mutattak. A medve nem tűri el. A személyi terület dinamikus. a fiatalok akárcsak háromszáz méterre készíthetnek pihenőhelyet. Kihasználva a terepadta fedezékeket. elkerülve a meredek. hogy bizonyos ponton túl a saját fajtársai vagy más fajok egyedei megközelítsék. Az egyedek el is ismerik egymás jogait a személyi területen belül. Célja és eredménye a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényező. A territórium határain túl vannak olyan meghatározott és rögzített pontjai. Forgalmas csapákon nem egyszer naponta több medvét figyelt meg. és attól eltávolodva.12 A territóriumak csak abban az esetben van fajfenntartó értéke. felmérik egymást. Kölcsönösen szimatolnak. patakmedreket vagy kiépített utat is használnak. ha azt jól ismerik. hallási és szagingerek tulajdonságai határozzák meg. Egyetlen nap alatt a legtöbb. A fiatalok kétlábra .6%) esetben közömbösek voltak a medvék egymással szemben. mivel a más állat által frissen lerakott ürülék mellett legtöbbször közömbösen mennek el. amely után betartottak egy laza rangsort.és ivóhelytől távolabb – egészen 2 km-ig –. váltja ki az egyedek között a konfliktusokat és a harcias viselkedést. hirtelen megállnak. A territórium birtoklása. ivóhelyeken. szintvonalak mentén haladnak. akkor a védelme nem is kötelező. többször megállnak. A szemvonalnál magasabbra emelt orral szippantják a szelet gyors fülmozgatás kíséretében. a nemi riválisok közötti harcnak kettős jellegű szelekciós értéket biztosít. A területkisajátító viselkedés az egyedek megfelelő területi eloszlásával kizárja a túlnépesedést. spontánul ürít. kanyargós utak mentén közlekednek. Szerinte nem lehet területjelzés az ürülék. Negruţiu véleménye. amelyeket összekötő utak kapcsolnak egybe. Az egyedi távolság átlépése hozza létre. hogy a sűrűségből előóvatoskodó medve mielőtt folytatná útját. fürdőző. A fiatal példányok óvatosabban haladnak. A medvéknek nem mindig sikerül elkerülniük egymást. Ilyen pontok az éjszakázó. P. s ha már elismerték. a védelem nem szül állandó nézeteltéréseket az egyedek között. a Görgényi-havasokban és a NagyKüküllő forrásvidékén 1979–1988 között 400 négyzetkilométeres területen figyelte szisztematikusan a medvéket. és ha találkoznak. arra könnyen vissza is találnak. görbe. testápoló helyek.

mint egy faj összes egyedeinek száma egy adott időben. hogy messzebbre lássanak. de állománybecslésre még hozzávetőlegesen sem alkalmasak. és még nem is állíthatjuk. visszavonulás lassú lépésben. 860-ról 5700-ra növekedett. vadorzó. hogy a Kárpátokéról. mesterségesen tűnik az országhatárokon belül leválasztott. Az olyan. Tudjuk. hogy kedvező szelet kapjanak. A természetben ez másképp alakul. amely kis része az egésznek. kiragadott állomány. olyan helyeken. egymásra figyeltek. vadgazdálkodó. nincsenek szagmirigyeik. de az 1969–70-es évben. A ragadozoknál olyan jól ismert szaggal való területelhatárolás a medvéknél nem figyelhető meg. Ismerve a Kárpátok hosszúságát. hogy a géncsere az országhatárokon lezárulna. mivel a hegyvonulat folytatódik a határokon túl is. Állatkerti medvéknél. azaz 7%-os évi átlagnövekedést jelent.6 szoros növekedést. A megadási mozgások: a fej leeresztése. Populációdinamika A populáció nem más. csendesek. egy-két lépés után menekülés. a szám nagyobb. Például 1950–1979 között a barnamedve-állomány kb. szűkebb értelemben beszélünk a tanulmányozott terület populációjáról. Az optimális . nagyon sok medvét lőttek ki. a körülmények függvényében. hát kidomborítása. frontális lassú közeledés. a hátsó lábak behajlítása. nyakszőrzet felborzolása. Tulajdonképpen az ország medvepopulációjáról van szó. néha a maximális egyedszám. amelyek utalnak az egyes területeken található medvék gyakoriságára. félrenézés. Ezek a vadászatok legtöbbször ősszel történtek. ami a fajtárs felől hozza a szagot. a test első részének felemelése. hogy minél több szagmintát vehessenek. s ha figyelembe vesszük az embertényezőt. emberi munkálatoktól. akkor csak hosszú távon érdemes populációdinamikai számításokat végezni. amit ők egymás között nagyon jól éreznek. és kevésbé látogatottak.13 állnak. ahol a medvék élelemgazdagság miatt tömörültek. hogy az optimális egyedsűrűség a lakott terület kedvezőségének függvénye. szembetámadás galoppban. más évekhez viszonyítva. Elméleti számítások szerint egy nőstény barnamedve élete során átlag 17–25 utódot hozhat létre. élelemben gazdag erdős területeken. fakitermelő. Az utóbbi évszázadok és a huszadik század elején rendezett vadászatok alkalmával vagy egyes évek alatt kilőtt medvék számáról a vadászirodalomban találunk feljegyzéseket. ami 6. Figyelembe véve a populáció ökológiai. mint vadász. Jelen dolgozatban barnamedve-populáción Románia egész területén található barnamedvék összességét értjük. genetikai. Az idősebbek úgy közelednek egymáshoz. De. majd újrakezdték régi elfoglaltságukat. Bizonyára felismerték egymást. Egy panmiktikus populációban a tagok egymás között állandóan géneket cserélnek. Félkörben kerülik meg egymást. 1979). s így az évi állománygyarapodás csak 3% volt (NEACŞU. A 252 harcias magatartást kiváltó találkozáskor ijesztőmozgást vagy alárendeltségi viselkedést tanúsítottak. amelyek távol esnek az emberi településektől. öt-tíz másodpercet vagy többet. Ijesztő mozdulatok: fejfelemelés. nem állíthatjuk. A közel 3 100 000 hektár medveélőhelyre alkalmas erdős részen az 1980-as évek végéig 8000 medvét számláló populáció élt. a kilőtt vagy elpusztult állatokon kívül. Igen ám. A medveállomány pontos nagyságára az 1950-es évekig nem rendelkezünk adatokkal. szaporodási. számbeli fejlődésének egységességét. A 226 békés találkozáskor megszüntették előző tevékenységüket. brummogás. az 5–8 medve is megél 1000 hektáron. természetesen – az ember orra számára is érezhető – jellegzetes állatszaga van. A riasztó nézés fúvással egybekötött. többször perceken át figyelik a másikat. de közben ordíthatnak is. egy biocönózisban.

a mellékvese hipertrófizál – lehet.6 medve/1000 ha erdő. Ugyanakkor megfigyelhető a pajzsmirigy és a nemi hormonok termelésének csökkenése.56 egyedsűrűséget jelent 1000 ha-ra. aminek következtében a szívverés meggyorsul. egy bizonyos határon túl az állat kondíciója romlik és magatartása megváltozik. az itt fellelhető élelembőség és főleg a túlszaporodott medveállományon belül felerősődött kannibalizmus miatt. elsősorban a fehérje-anyagcsere változik. ami végül is az emberi lakóhelyek körüli kéregetéshez. A terjeszkedés ritmusának növekedésével – az interspecifikus versengés az élelemért. az ökológiai korlátok közé szorított. összehúzódása erőteljesebbé válik. A kárpáti barnamedve túlnépesedéséből adódó problémák nemcsak az élelemszerzésre. Emellett az ember közelségének megszokása. A hímek kevesebb spermiumot termelnek. az izmok vérellátása fokozódik és a reakciósebesség emelkedik. a terjeszkedési nyomás az élőhely szélei felé. ami már veszélyezteti a terület tűrőképességét. Ha az ember nem avatkozik közbe. hanem a téli álomra való hajlam is. az új nemzedék neveléséhez szükséges térért – leszűkült az egyedre jutó biotikus élettér. amelyek egy populáció terjeszkedésének sebességét. Kísérleti feltételek között mutatták ki. téli szálláshely biztosítására stb. együtt guberálnak. Nagyon sok megtermékenyült pete még az anyában elhal és abortálodik. Az agresszió növekedése szétrombolja a szociális struktúrát. minél többször találkozik az állat a zsúfoltságban fajtársaival. Ivarérettség. kéregetnek. Ha az utódok megszület- . elegendő a fajtárs hátrahagyott szagának a megérzése is. Kitelepítés után nem tudtak beilleszkedni a normális medvepopuláció társadalmába. hogy a gyakori stresszállapot (készenléti helyzet) annál gyakrabban következik be. vagy a kiszorított egyedek arra kényszerülnek. a faj mobilitása és az ökológiai korlátok. szaporodás után a szociobiológiailag megváltozott anyamedvék ebben a környezetben nevelik utódaikat. Nyilvánvaló. Azok a tényezők. Ilyenkor az állatok között az agresszió fokozódik. a szeméttelepi guberáláshoz vezetett. A 3 1000 000 ha-ra számítva kb. párválasztásra. a perifériára szorultak. Ha a medvék térben való elhelyezkedési lehetősége csökken – szűkül a territóriumuk –. Természetes körülmények között funkcióba lép az ökológiai sorompó (korlát) mint fékező faktor. vonatkoznak. barlangért. Belső szervi elváltozások következnek be. gyorsul a fehérje átalakítása szénhidráttá. a biotóp szélei felé mutató expanziós nyomást. hogy az utóbbi évtizedek túlzott védelme a barnamedvéknél potenciálisan növelte a populáció túlszaporodását. Túlnyomórészt a bocsos anyák látogatják a szeméttelepeket. marakodások. és csökken a peték termékenyíthetősége is. ha az agresszióval együtt a nemi aktivitás nő.14 élőhely szélén lehet 1/1000 hektáronként vagy ennél kevesebb. Az anyagcsere. Nem csak az embertől való félelem módosul. hogy a fajra nem specifikus életmódot folytassanak. a következők: a faj szaporasága (szaporodási képessége). Példa erre a Rîuşor-on felnevelt medvebocsok. mert a szeméttelepek télen is biztosítják a szükséges élelemmennyiséget. hogy ennek következtében csökken a termékenység is – és egyidejűleg csökken a csecsemőmirigy súlya. túlnépesedett állomány másik fontos problémája a gyakori találkozások. Az emberi település közelsége nagyobb biztonságot nyújt a bocsaik fajtestvéreitől – elsősorban az erős kanoktól – féltő anyamedve számára. amelyek feszültséget váltanak ki. A medve szaporodási képessége és mobilitása viszonylag állandó. a háziállatok – mint könnyű zsákmány – zaklatásához. De nem feltétlenül szükséges a közvetlen találkozás. A 8000-es medveállomány 2. A terjeszkedési és ökológiai korlátok jellemzője a változatosság időben és térben. ami maga után vonta a terjeszkedés szükségességét. 5000 medve. az élelem biztosítottsága. az expanzió és az ökológiai korlát vagy egyensúlyban tudja tartani a populációt. állandó stresszállapothoz vezetnek. és még akkor is csökken a szaporodási képesség. A gyakori stresszhelyzet a mellékvesét fokozott adrenalin-termelésre készteti. irányát és határait irányítják. A legkedvezőbb egyedsűrűség 1.

a testhőmérséklet csökkenésére és a vízfelszabadulás . az elővigyázatosság tompulása. A teltségi állapot – jóllakottság – esetén a fenti jellemzők eltűnnek. időszakok követik. úgy kell megszereznie a mézet. A két táplálkozási periódus között eltelt időt különböző tényezők – testsúly. A táplálkozás térhez és időhöz kötött. Nem állandó. és helyükbe a nyugodtság.) Valószínűleg a csecsemőmirigy súlyának csökkenésével és a mellékvese súlyának növekedésével egyidejűleg előtérbe lép az immunanyagok termelődésének hiánya. A felesleges hús elásása. Fokozódik a helyváltoztatási készség.és hormonkoncentrációk ingadozására. a megelégedettség. a glükóz. ami jellegzetes és sajátságos viselkedést vált ki. Az éhség táplálékszerzésre késztet. esetleg tartani. A beteg állat táplálékfogyasztása nullára is csökkenhet. A megszerzett táplálékot sajátos táplálékbirtoklási viselkedésével igyekszik megóvni más állattól. a gátlások megszűnése. tejük nem termelődik. és vak merészség jellemzi az éhes állatot. (Gyakori eset állatkerti medvéknél. annál több tapasztalatra van szüksége a tevékenység fokozottabb eredményességéért. A mézet rabló medve óvatosabb. mert napokig. amíg eszik. ragadozás. HAMAR. pihenési ciklusok. tápláltsági fok. olyan óvatosan közelíti meg az általa elásott dögöt. hogy minél kevesebb kellemetlensége legyen. – határozzák meg. fajtársaitól. ellenállhatatlan veleszületett viselkedése minden állatnak. elrejtése emlékezőtehetség. BERGER (1914) egy fiatal medvét figyelt meg. amit belső és külső késztető tényezők együttesen váltanak ki. Azt a következtetést vonhatjuk le. összeférhetetlenség és a támadási hajlam növekedése. A téli álom idején egyes példányok egyáltalán nem vagy csak időközökben esznek. 1978. A. A táplálékfelvételt megelőző kutató. A szürkülettől hajnalig aktív medve megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztása után átlustálkodja a napot. kereső mozgásban. A téli álomra készülő medvék fokozott mértékben táplálkoznak. A táplálékszerzés és -felvétel ösztönös cselekvéssort alkot. a tétlenség és a táplálékkal szembeni közöny kerül. A táplálékfelvétel a legalapvetőbb életjelenségek egyike. ritmikus tevékenység. Amilyen gátlástalan a medve ragadozás közben. Ezek a központok a látótelep alatti területen foglalnak helyet. viszont első vagy hátsó lábával a fagyökeret. Táplálkozás Az éhség érzete mint kielégítésre irányuló belső szükséglet jelentkezik és kiváltja az élelem keresését. 1982. sajátságos mozgásformák kíséretében saját és ivadékai részére tárolja. 1979). a felhalmozott anyagcseretermékek koncentrációja. A szociális struktúra szétrombolása nemcsak agresszióban mutatkozik meg. Bonyolult cselekvéssor elsajátítását igényli a gyümölcsszedés. halászás. CSABA. kutatja a táplálékot.15 nek. A hangyaboly kirablásához nem kell különösebb elővigyázatosság. akkor az anyák nem táplálják őket. hogy a túlnépesedett populáció a degenerálódás felé halad. helyváltoztatásban megnyilvánuló appetitív fázis beindítását az agyvelő táplálkozási (éhezési) és jóllakottsági központjai végzik. követ el kell mozdítani. Nyugtalanság. készség kérdése. hetekig képesek visszaemlékezni a helyre. Minél változatosabb egy állat étrendje. amelyik szabályosan rázta a fákat és a lepotyogó cserebogarakat előszeretettel szedegette össze. A pillanatnyilag szükségen felüli mennyiségű táplálékot veleszületett. a vadászati kedv fokozódása. hőmérséklet stb. (REMANE. hanem a fiatal vagy gyengébb állatok felé mutató kannibalizmusban is. A táplálkozási ciklusokat mindig nyugalmi. A táplálkozási és jóllakottsági központok reagálnak a bennük keringő vérnek az összetételére. az állat keresi. meglehetősen szabályos időközökben jelentkező.

16 arányára a szervezetben. Hatékonyságuk függ az állat jóllakottsági állapotától. és ezek közösen aktiválják a jóllakottsági agyközpontot. a legmegfelelőbb élelmet fogyasztja vagy azok iránt is közömbös. Az apetitív fázis a kutató. hogy messzire elhallatszik. a táplálékot hosszú ideig és oly módon veszi magához. A bekebelezés módját az állat struktúrája. a táplálék keresése. de megfelelő táplálék hiányában létre veszélyeztetve van. Megfelelő terület. a konszummatív fázis alkotja. Igyekszik viselkedésén keresztül táplálékszerzését úgy megoldani. A zsákmányszerzéskor nem használja a fenyegetést. emelkedik a testhőmérséklet. hogy a testi sérüléseket lehetőleg elkerülje. A jóllakottsághoz közelálló egyed gyenge ingerek hatására abbahagyhatja a táplálkozást. elmenekülne. A viselkedési minta második fázisát a végcselekvés megvalósítása. hogy ő minél kevesebb sérüléssel ússza meg. A táplálék minőségétől függő ingerek meghatározó jellegűek. ami állandóan szüli a nézeteltéréseket. Mindenevő lévén – a medve – előnyösebb helyzetben van a ragadozók között. Minden medve válogat a rendelkezésére álló táplálék között. fürkészi. A táplálék meglátása. Zsákmányát úgy gyűri le. A jóllakottság érzését előidéző gyomorba jutott táplálék és a gyomor telítettségi fokának az eredményeképpen a vérben megnövekedik a cukorszint. kereső mozgással. fürkésző. a zsákmányállat elrejtőzne. Jóllakott állatnál a kedvenc táplálék sem váltja ki a táplálkozási reakciót. indítják be a táplálkozási viselkedést. helyváltoztatással indul be. és célja a tájékozódás a táplálékforrásokat illetően. de hosszan tartó éhezés után nem specifikus ingerek is elégségesek lehetnek. ha zsákmányszerzésre. A zsákmányállatot felkutatja. aminek hatására megszűnik a táplálkozást kiváltó késztetés. A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék megszerzésének a biztosítása talán a legfontosabb célja és eredménye a harcias viselkedésnek. majd erőszakosan megtámadja. leállíthatják azt. Az éhség érzete – mint belső tényező – mellett a táplálkozásnál figyelembe kell venni a külső tényezőket is. mivel a környezetében található táplálékkészlet mennyisége és minősége állandó változásnak van kitéve. Közösen váltják ki. mert többféle táplálékot találhat magának. Táplálékszerzési igyekezetében a medve fajtársaival és más fajok egyedeivel állandó versengésben van. ilyenkor az állat válogat. Állandóan igazodnia kell a táplálék mennyiségéhez és minőségéhez. ellenőrzése és előkészítése a gyomorba való juttatásra. a szaporodáshoz nélkülözhetetlen tényezők és az ivari partner nélkül úgy-ahogy minden állat megélhet. mert veleszületetten mindig arra fordítja a figyelmét. szabványosított és fajlagos formája a támadási . felderíti. megtalálása. A zsákmányszerzési viselkedés veleszületett. annak mechanizmusa ösztönös és kifejezetten fajspecifikus. A belső és külső késztető tényezők által kiváltott táplálkozási viselkedés időtartama az éhezés és jóllakottság arányától függ. Az erős éhség – hoszszabb éhség – a medvét. az gátlás alá helyezi a táplálkozási agyközpontot. éhes állatnál viszont csak a legerősebb ingerek érhetik el ugyanazt a hatást. mint külső késztető tényező válik a táplálkozási viselkedés kiváltó késztetőjévé és elősegíti vagy gátolja a táplálkozást. a táplálék minőségi és mennyiségi jellemzőitől függően. Ez a viselkedési minta a jóllakottság állapotának a bekövetkezésével ér véget. Ennek során a medve a táplálékot bekebelezi és nyelés útján a gyomorba juttatja. jól tájékozottnak kell lennie az élettérben pillanatnyilag fellelhető és számára fontos táplálékkészletről. A táplálék felvétele. A táplálkozni kívánkozó medvének. Jóllakottság esetén a külső késztetések hatása hiába maximális. ami bőségesen fordul elő. megtalálása után maga a táplálék. valamint a táplálék tulajdonságai határozzák meg. A külső ingerek gátlólag is hathatnak a táplálkozási viselkedésére. mert ha ezt tenné. ragadozásra készteti. elsősorban a száj és szájszervek jellegzetességei.

f– Hiaena sp.. hogy a vadászó állat zsákmányát idejében felismerje. .17 vagy harci viselkedésnek. hogy a vadászó állat zsákmányát idő előtt ne késztesse menekülésre. Ebben a viselkedésben alapvetően fontos. és mind azt a célt szolgálják. látásának jó a mélységélessége. még mielőtt az észrevenné. felemel fatörzset. a vadászó állatnak állandóan résen kell lennie.. e– Herpestes rek váltják ki a támadási sp. hogy életére törnek.. ábra.lattól származó külső ingezónál: a– Canis sp. vizsgál. a távoli tárgyakat mozgásukban veszi észre.. Általános jelenség az állatvilágban az újdonság. Az esetleg megtalált zsákmányál3. ami lehetővé teszi a zsákmány térbeli helyzetének pontos meghatározását. Dornescu&Nekrasovnál) viselkedést. bonyolultság és az ismeretlen valami előli menekülés. szaglászik. Weber szerint. ami a vadászó állatban két ellentétes irányú viselkedést hív életre. Az evolúció során alakultak ki. A medvének környezetébe olvadó küllemén. Kíváncsiságuk elcsatangolásra készteti. Éberen figyelve bejárja környezetét vagy környezete bizonyos részeit. fejletlen veszélyérzetük következtében az emberre is rácsodálkoznak. kíváncsiságot. Nyugalmi vagy leshelyéről egyszerre a környezetnek csak kis részét tarthatja figyelemmel érzékszerveivel. a bonyolultság és az az ismeretlen valami. ezért aktív felderítésre (explorációra). felismerését segítik elő a medve egy bizonyos élettérhez. minek eredményeképpen a bocsot kereső anyamedve az emberre támadhat. Nem úgy a bocsok esetében.. A felső előzápfogak és zápfogak összehasonlítása néhány ragado. hogy a kínálkozó alkalmat el ne szalassza. b– Ursus sp. Mivel a zsákmányszerzési viselkedést előre időzíteni nem lehet – mert a találkozás majdnem véletlenszerű –. ami hathatósan elősegíti sikeres vadászatát. támadásra alkalmas fegyverein kívül igen jól fejlett megfigyelőképessége van. helyváltoztatásra van szüksége. A zsákmány felderítését. A medve szemének panorámaszerű látótere között nagy az átfedés. d– Meles sp. (M. Messziről nagyon fejlett szaglásával és hallásával észleli áldozatát.. elmozdít köveket. c– Martes sp. életmódhoz igazodó érzékszervrendszerei. A harci viselkedés kiváltója mindig az újdonság. Egyfelől a vizsgálódást. fejlett érzékszervein. másfelől a félelmet és menekülést. g– Felis sp. Látásélessége közelre vonatkozik.

hús-. Tépőfogai kevésbé fejlettek. erdei bogyók. Az emészthetetlen táplálékrészeket és az anyagcsere oldott melléktermékeinek az eltávolítása székelés és vizelés útján történik. testhelyzetek és viselkedések kísérik. kotló madarat elfogyaszt. Kutyamódra lefetyeli a vizet. s e tevékenységeket jellegzetes mozgásmódok. bükk.–III.és tölgymakk. míg máshol nagyobb vadakat. A gyakorlatban a második felső és alsó. de nem veti meg a békákat. Érés idején előszeretettel látogatja a szőlőket.–II.–III. de nem riad vissza tőlük. hogy a mohón. fiatal csalán. ahol lehetősége nyílik zab-.–II.–0–III. fiókát. áfonya.–IV. Vannak medvék.(vagy más növény). I.–II. I. hüllőket. sajátos módon. I. nedvdús levélnyelek. szeder-.–II. különböző gyümölcsök: alma. I. háziállatokat ejt el. Az Ursus a. gyümölcsösök. csigákat. mogyoró. cirbolyafenyőmag. I.és tölgyerdők. zsenge kukorica-.–IV.és káposztaföldek dézsmálására. mint a többi húsevő állatnál (3. gesztenye. és így megtörténik.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. 5. szeder.–III. gombák. szőr és csontmaradványok mellett makk. valamint a harmadik alsó előzápfog majdnem mindig. valamint az alsó első előzápfog hiányozhat. fenyőháncsot. I. vackor a székletben egészben található. moha.–0 I —————— + C — + Pm —————— + M ———— I. I. Az anyamedve bemutatóvadászatokat rendez bocsai okulására. A késztetés az energiatartalék megszerzésére ősszel a táplálékban bővelkedő bükk. Az útjába kerülő földön fészkelő madarak fészkét kirabolja.. Az ökológiai tényezőknek megfelelően az egyedek táplálkozása igen különböző. A hangyák és tojásaik. fű. darazsak mézét és lárváit nagyon szereti. Tojást.18 Mindenevő táplálkozási módja nem degenerálódás.–III. A cellulózt nem emészti meg. vörösáfonya. dinynye-.és magyoróhéjat. egészben lenyelt vadalma.–0–3–IV. a fájdalomtól üvölt és tör-zúz maga körül. Szarvassal és vaddisznóval nehezebben bánik el. dió. hal-. berkenye.–III. I. . A kutyát és az embert nem eszik meg. málna.–III. amikor az állat zsír és glikogén formájában halmoz fel szervezetében táplálékot a tél átvészelése céljából. répa. A felnőtt medve 20– 22 méter hosszú bélcsatornáján a növényi rostok emésztetlenül mennek át. gyümölcsöskerteket. a benne található meg nem emésztett részekből. Az élettani tartalékolás – a készletraktározásnak formája. egyenesen károssá válhat.–III. Ezt a szemfogak mutatják. burgonya-.–IV. Szereti a halat. Növényi tápláléklistája nagyon gazdag: zsenge fű. málna-. amelyek túlsúlyban gyümölcs-. körte. rovarok és lárváik mellett a méhek. ábra). Olyan területeken.–II. rovar-. főleg kérödzőket és elcsatangolt háziállatokat mancsának egyetlen ütésével letaglóz. mézevők. Az összecsípett medve feje néha nagyra dagad. I. Ilyenkor a húst még esetleg nem fogyasztó bocsok előszeretettel nyalogatják az áldozat vérét. Az idősebb medvék szemfogai – ha mutatnak is jelentősebb kopást – sokkal fejlettebbek mint a fiataloknál. Az ürülékből. gyakran következtetni lehet a medve étrendjére. szilva.–III. Tehát a fogazat a következő képlet szerint alakul: I. ábra). I. Apróemlősök után is kutat. I.–II. A sértetlen cellulózhéj megvédi az emésztőnedvektől. a felső első és harmadik.–II. de legtöbbször fejletlen állapotban jelen van (4. A zsákmánytól származó karom. arctos elméleti fogképlete: I.–II. A nagyobb állatokat. Fogazatának típusa multituberkuláris szekodont. messzire elhallatszik. Egyes helyeken kizárólag növényi táplálékon él. dió. Jóllakás után szomját oltja. rákokat sem. 1. kökény. szilvamagot találhatunk. ültetvények felkeresésére ösztönzi a medvét.–III.–II.

ábra A felső állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier.19 4. 1954) .

ábra Az alsó állkapocs fogai a barnamedvénél (Couturier. 1954) .20 5.

sztereotíp viselkedésmintákból épül fel. Együttesen befolyásolják a teljes szaporodási alkalmatosságot. amely az egyed alkalmasságát maximalizálja szaporodóképes korában. A medvék úgy párzanak. Ha az állat valamit önszántából csinál. A tényezőknek úgy kell hatniuk. Szociobiológiai szempontból minden állat számára az a legelőnyösebb. ha a lehető legfiatalabb korban kezdenek szaporodni. Közvetlenül érvényes a viselkedési tevékenységre. A párzás örökletesen meghatározott módon zajlik le. ivari tevékenységének felkészülési foka egybeessen. Az állatok arra szelektálódnak. A szexuális tevékenységet és sikeres szaporodást többféle tényező határozza meg. A megtermékenyítés. legyen időzített. Ezt is teszik. és viszonylag merev. mert a korai kezdés maximalizálná az utódok számát. A partnerek térbeli és időbeli találkozása a szaporodás elengedhetetlen feltétele. értelmezhető mint evolúciós stratégia. a párzás a konszummatív fázis. melyek növelik alkalmasságukat. a faj életképessége. A hajlam serkentését. a szaporodási időszakban teljes mértékben uralják az állatot és döntő módon befolyásolják egész tevékenységét. A szaporodás időzítésének kérdése a környezeti feltételekkel kapcsolatban egyszerűbb. mint a sikertelenek. Szaporodási tevékenységüknek olyan szintje jön létre a szelekció által. a vemhesség. A változást az agyalapi mirigy ivarmirigyekre ható (gonadotrop) hormonjai idézik elő. Önzetlenségnek nincs helye a biológia világában. Szükséges. hogy helyzeteket keressenek. Az egybehangolt és megvalósított találkozással a partnerek nem készek a párzásra. az udvarlás fajlagos cselekvéssorozata segíti elő. Az ivari viselkedések ösztöncselekvések. a szelekció eredményeként kialakult az a legkorábbi életkor. Ebből a szempontból eredményes adaptáció a korai ellés. mert a fenntartó tevékenységek: táplálkozás. tompítaniuk kell a harcias viselkedés élességét. küzdelemre. ami végül alkalmatossága növelését szolgálja. A túlságosan fiatal korban való szaporodásnak hátránya – például a még az anyamedvével járó bocsok esetén – a lehetséges szülő és utód vagy testvérek kö- . fennmaradása. az ellés.21 Szaporodás A fajfenntartás szempontjából az élőlényeknek teljesen a szaporodásnak kellene szentelniük magukat. amelytől kezdve a szaporodás a túlélő utódok és a rokonok maximális számát produkálja. hogy szinkronizált. összefonódó események egész sorának bekövetkezését idézzék elő. A párzási időszak kezdetét az ivarmirigyek szerkezeti és fiziológiai állapotának változásai jelzik. amennyiben szükségesek. udvarlásra. hogy a két nem ivarzási hajlama. kényelmi mozgások végső soron csak annyiban fontosak. még le kell küzdeniük a távolságtartási ösztönüket. hogy utódaik maximális táplálékigénye a legnagyobb táplálékbőség idejére essék. így aztán a faj egyre inkább sikeres utódokból áll. több életképes utódot hagytak maguk után. területvédelemre. A sikeres stratégiát alkalmazó egyedek jobban alkalmazkodtak. A medvéknél az udvarlást a hím végzi. egybehangolását a násztevékenységek. A párzás előtti viselkedés-szekvenciák apetitívek. ürítés. Barnamedvénk evolúciója során a szaporodási stratégia minden összetevője kiállta a természetes szelekció próbáját. egybehangolt. A legdöntőbb tényezőnek a fiatalok rendelkezésére álló táplálék bősége látszik. pihenés. Gyakorlatilag ez is történik – kissé módosulva –. Ezek a hormonok szabályozzák a szexuális viselkedést is. Az adaptációs összefüggések nem véletlenszerűek. a szoptatás pontos időzítésétől függ az utódok életben maradása. a fajfenntartás szolgálatában állnak. mivel serkentik a nemi hormonok termelését.

de néha az első gesztáció eltolódik egy-két évvel. környezetet jár be. szokatlan vadászterületet látogat meg. Kutyamódra történik. A párzást hosszabb udvarlási idő előzi meg. Megfigyeltek későbbi – július–augusztus elején – párosodást. nagyon felháborítja a tulajdonost. A hím és a nőstény között a verekedés ritka. A nőstény eleinte közömbös. ha a versengést elkerülik. hanem a fogva tartott. A harcot igyekeznek elkerülni. De nem ez tapasztalható. ami végzetes lett volna valamelyik számára. esetleg elégedetlenségét fejezi ki a háborgatásért. Jobb tehát a szaporodás késleltetése addig. A kopuláció átlagban több mint 10 percet tart. hátát. tehát alkalmi poligám. bizonyos régiót. aminek eredményeként áprilisi bocsok születtek. amelyek még a szétszéledés előtt párzanak. ami a penis-csont jelenlétével magyarázható. Az állat cselekvően valamely inger vagy ingersorozat keresésére indul. Így mindig az erőteljesebb hímek termékenyíthetnek meg. csendben történik az erdő mélyén. Várható lenne. Ez pedig az utódok alkalmasságának csökkenését vonja maga után. ábra Peniszcsontok . ábra). és amit az év többi periódusában elkerül (LORENZ. Ha egy idegen hím jelenik meg párzáskor a területen. megnöveli a halálozási arányt. A kopuláció nagyon diszkrét. a gyengébbek. 1954). tarkóját. a kevésbé impozánsak kizáródnak az aktusból. eldugott helyeken. Egyik felemelt hátsó lábával. A nőstény legfennebb minden második évben párosodik. A nőstény medve három és fél éves korára ivarérett. Autoerotizmus nem csak a bocsoknál figyelhető meg játszás közben. Ő megy elöl. ráncolt homlokkal. harapdálja a pofáját. Fogságban megfigyeltek kétéves párzó – vagy párzást imitáló – hímet (COUTURIER. 6. 1970). nyalja a nyakát. s így azoknak a szülőknek az alkalmasságát csökkenti. Legelés közben a hím gyakran bökdösi orrával a nőstényt. anélkül. a már bepárosodott nőstény az idegen udvarló hímet elűzi (6. valószínű. a korábbi szaporodás előnyei felülmúlják az élettani károsodást. a hím így több nőstényt is megtermékenyíthet. elkülönített állatoknál is. A versengés a hímek között nem ritka. A Kárpátokban a barnamedve május–június hónapban párosodik. a találkozás legtöbbször a betolakodó visszavonulásával ér véget. de a párért való versengésben párzáshoz legtöbbször csak egy-három év múlva jutnak. amíg az állat elég fejlett és optimálisan viseli el a terheket. hogy a fajon belül a nőstények későbbi szaporodásra szelektálódnának. Monogámiájuk nem tökéletes a nemek közötti arány és az ellések közötti távolság következtében. Másfelől a korai szaporodás élettani stressz. leeresztett fejjel fejezi ki izgalmát.22 zötti párzás veszélye lenne. Nincs tudomásunk olyan hímek közötti viadalról. Ha a még éretlen hímek a szexuális versengésben veszítenek az erőteljesebb. fenntartás és meggyőződés nélkül folyik. hangtalanul tűri az udvarlást. mint a hímek. az optimális stratégia az. maga körül forogva. A párzási viselkedésnek nagy része erőteljes belső ösztönzés vagy késztetés hatására történik. a hím utána cammog. A nőstény medve még nem érte el a legnagyobb testi fejlettségi fokot az első elléskor. így adva tudtára szándékát. Majd hátrafelé lapított fülekkel. amíg életkoruk. tapasztaltabb vetélytárssal szemben. A hímek ugyanabban a korban ivarértettek. ahol a pár meglelése várható. hogy valamilyen környezeti inger egymagában aktiválná. termetük és tapasztaltságuk a sikert valószínűsíti.

Mindig egyedül van a barlangban. A rîuşori neveldében begyűjtött bocsok neme közötti arány 53% hím és 47% nőstény. Apáczai Csere János „Magyar Encyclopaedia” című művében a medvebocs kicsi méretéről így vélekedik: „A medve magához képest igen kicsid magzatot nemz. fejlődése kezdetének pillanatát szabályozó mechanizmust. Nehéz megállapítani a fiziológiai nyugalmi állapot hosszát. a spontán vetélések. a természetben ha elhal a bocs. sőt egyes főemlős-csoportnál is megfigyelhető dominancia-viselkedésnek. elméletileg kevesebb hím is elegendő. Egy nőstény élete folyamán 17–25 bocsot hozhat világra. A 4 éves kortól számított kétévenkénti ellés az állatkertekben megfigyelt 30 éves kori nemzőképességig elég sok utódot jelent. az egérnél nagyobbat. lapival. a kutyánál 1/45. fejlődése csak a beágyazódás pillanatától indul meg. Valószínű a magasabb rendű emlősök. minekutána az agresszivitás a részéről is megszűnik. Az első elléskor és öregkorban gyakran csak egy. A barlangban levő bocsok nemének megállapítása után sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a megfigyelések kevés száma miatt. hogy a betolakodó megadó viselkedése váltja ki az erősebb részéről a párosodást imitáló mozdulatokat. A szűk környezetben egymást elviselni kénytelen összezárt medvék a dominancia-elv alapján agreszszivitásuk levezetésekor pótcselekvésre kényszerülnek.1954). sőt áprilisban is figyeltek meg medve-ellést. A bocs fejjel előre jön világra. Januárban. A későn született bocsok – ha át is vészelik első telüket – visszamaradt fejlettségűek lesznek. Szénával. a placentát felfalja. az anyamedve tisztára nyaldossa a bocsot. a betegségek a lehetséges utódszám csökkenését módosíthatják. mohával béleli fekvőhelyét. A faj fekundítása méretéhez viszonyítva jó. Egyes megfigyelések szerint kétszer annyi nősténybocs van mint hím. bizonyára a felfalástól védi az újszülöttet. mely annak felette mezítelen és vak. a sterilitás. 1954). újra párosodhatnak. amikor a felkínált nemiszerv a másikban hágási viselkedést vált ki. Pontos meghatározás több száz. ha elveszik a bocsokat. az előző kölykeit sem engedi magával egy barlangban telelni. Erre abból következtethetünk. (Az embernél 1/22. A folyamat kevés vérveszteséggel jár. minden évben párosodhatnak a nőstény medvék. Az anyamedve kuporgó pozíciót vesz fel elléskor. A megadó viselkedés egyik formája. Ez természetesen számos körülménytől függ. de ha figyelembe vesszük a nőstények kétévenkénti párosodását. kettő vagy három. a kiváltott harci viselkedés levezetésének része. mert a bocs kicsi. Hasonló a helyzet a fogságban lévő medvéknél. A nemek közötti arányra vonatkozó megfigyelések nagyon ellentmondóak. . és két generáció utóddal láthatjuk ilyenkor. egymás utáni évben hozva létre utódokat. a többi medve nemének megállapítása tisztes távolságból nem ad megbízható eredményt. Állatkerti példányoknál tapasztalták. Ezt osztán nyalogatásával készitdegeli el. nehézség nélkül megy végbe. sőt több ezer példány megszámlálása után lenne lehetséges. esetleg február elején jönnek világra a bocsok. Monogámiájából kifolyólag az egy az egyhez arány közel lehetne. kinek lábai és egyébb tagjai alig tetszenek meg. sőt hatbocsos medvét is (COUTURIER. Ritkábban december végén vagy márciusban. A genitális konformáció fragilis volta. Az anyamedvét fel lehet ismerni bocsairól. mások szerint pont fordítva. Ettől függetlenül – tavasszal – visszafogadhatja a nagyobb bocsokat is. miáltal a figyelem elterelődik a tulajdonképpeni harcról. A téli álomra készülő vemhes medve hamarabb vonul barlangba. a tehénnél 1/13 az arány).23 Ebből arra következtetnek. Hasonlóan. vékony ágakkal. A gesztáció 7–8 és fél hónap között van (COUTURIER. A bocsok száma leggyakrabban egy.” Az egyedül született bocs sem éri el az anya súlyának 600-ad részét. Az ellés különösebb fájdalom. tudniilik a macskánál küsebbet. A pete beágyazása késlekedik. hogy a hím nem csak egy bizonyos periódusban nemzőképes évente. Említenek öt-. Homoszexualitásról is vannak megfigyelések.

Eleinte a sűrű. Az anya-kölyök kapcsolata kétoldalú. hogy a barlangban hagyja a két-három hónapos bocsokat. Ez alatt az idő alatt a róka. Később növekedik a szükséglete. hogy a majom a későbbiekben is ahhoz a pótanyához ragaszkodik. A nőstény medvének hat emlője van. az anyját átölelve szőrébe kapaszkodik. táplálást az anyamedve gondoskodó tanításával. amelyben az anyát drótra csavart szőr. magában foglalja többek között az utódok tisztogatását. hiúz. veleszületett kiváltó mechanizmusok hatására lép működésbe. felugrálnak rá később. Ez lehet a szőranya. híranyagot és tapasztalatot sajátítanak el. antiszociálissá vált a medvepopuláció és az emberi társadalom számára. mert abban nem tud megkapaszkodni. mint később. belső késztetésnek engedve. még akkor sem. Az anya nélkül felnőtt fejlődő majom soha nem lesz teljes értékű közösségi lény. azok igénylik. és saját kulcsingerek által aktivált. szopják talpukat. hogy a köldökzsinórt el kell harapnia. hisz . Ennek illusztrálására egy. táplálását szolgálja. de akárhány bocsot hoz világra. a megszületett utód pedig már új fajtárs. a csimpánzokkal végzett kísérletet hoznánk fel. Nem szabad összetéveszteni az egyszerű felnevelést. megfelelő testhelyzetet vesz fel. Nagyobb korukban. Erre függesztették a tejesüveget. kérik. A néphiedelem szerint még nem szereti annyira a bocsait. A fejlődésnek indult pete már új egyednek számít. a családkötelék jön létre. alusznak vagy dorombolva nyaldossák. A fogságban nevelkedett medvék szabadon engedés után nem képesek beilleszkedni a medvetársadalomba. csak az első kettő termel tejet. zsíros tejből körülbelül összesen 20 grammot szív naponta a bocs. Ilyenformán az ivadékgondozási viselkedés egyben társas viselkedési forma is. borz. s ez az anyamedvét arra készteti. Ha nem szopnak. Hozzábújnak. éspedig: a szőranyán nevelkedő majom aszociális lény lesz. Az újszülött és a csecsemő csimpánz erős ölelő és kapaszkodó reflexszel rendelkezik. legtöbbször különválasztják őket. Megállapították. A váratlan szabadságtól kiütközik rajtuk a tanácstalanság. közel az emlőkhöz. jelenléte biztonságot ad számára a veszélyekkel szemben. de a csupasz drót nem. kihasználva az alkalmat. az anyamajom. illetve szőrmentes drótváz helyettesítette. hogyha az anyát a szőranya helyettesítette. amelyiken első kapaszkodó és átölelő reflexeit gyakorolta. Sajnos a szélnek eresztett bocsok nagy része aszociálissá. A gondozók nem hagynak sok időt erre. Fokozatok vannak. Az anya nélkül nevelkedett bocsok megfigyelését a rîuşori neveldében figyelték meg közelebbről. Közte és az őt gondozó szülőállat között a társas élet egyik egyszerű formája. Hosszú szőre közé bújtatja. farkas. szárazra nyalja a bocsokat.24 Ivadékgondozás Az ivadékgondozás ösztönös viselkedés. vadmacska. a bocs nem passzív fél. Felépítettek egy kísérleti rendszert. Az újszülött gyámoltalan bocsokat hason fekve mancsai között melengeti. táplálék után nézzen. hogy a bocsok ugyancsak örökletes kereső mozdulatokkal megtalálják a tejforrást. vinnyogással. A rácsok között az anyamedvének kevés lehetősége nyílik bocsait nevelni. amikor veszedelmesen védelmezi azokat. a drótanyán nevelkedő azonban kifejezetten antiszociálissá válik. nem tudnak mit kezdeni magukkal. Az anya gondozza a kicsiket. és részben érvényesek rá a társas viselkedés szabályai. amiből a kismajom táplálkozott. keresik a gondoskodást. és ezt jellegzetes viselkedéssel az anya tudomására hozzák nyüszítéssel. nevelését és oktatását szolgáló viselkedéseket. az utódok védelmét. leheletével is melegíti a bocsokat. Az anyaállat részéről a gondoskodási viselkedés egyike a legerősebb veleszületett viselkedéseknek. Az élelemszerzésre való késztetés tompítja az óvatosságát. A szőranyát hónapok múlva is felismeri. A védelem és táplálkozáson kívül az ivadékgondozás – mint viselkedés – új viszonykapcsolat kialakulásának a kezdetét is jelenti az utód és szülőállat között. Az anyamedve már első fialáskor tudja. követik anyjukat bárhová. elragadják a bocsokat.

A ráfordítás mindenkori mennyisége szintén összeütközést idéz elő. nem tanulhatják meg a bocsok a télre való felkészülést. A bocs akkor is igényli a maga részéről a szülői gondoskodást. Az anya szoptatni akar. mint maga a szülő. Ebből következik. amíg érdekeik ismét találkoznak. Ebben az értelemben minden utódja sikerességében egyenlő mértékben érdekelt. s mindkettőjük haszna nagy. a bocs is szopni akar. Az anya arra szelektálódik. Az anyamedve egyforma rokonságban van minden utódjával. guberálásra. A „szülői ráfordítás” fogalma a minden olyan utódra irányuló viselkedés. ami az egyik utódnak jobban árt. A majmoknál az anya hiánya alkalmatlanná teszi az utódot tartós érzelmi kapcsolatok kialakítására. amikor a további anyai befektetéssel járó hátrány több mint kétszerese az ágáló utód hasznának. mint amennyire a másiknak használ. A vizsgálatok arra utalnak. Amíg a bocs kicsi. A szopós kis állat azonban a további szopás révén növelhetné alkalmasságát. amellyel ugyanolyan arányban (1/2) osztja meg génjeit. minthogy rokonsági fokuk 1/2. amennyiben az utód a saját személyes alkalmatosságának maximalizálására irányuló törekvéseivel csökkenti az anya lehetőségét arra. amikor ennek haszna – az anya számára – felülmúlja a leválasztással járó hátrányokat. ha mesterséges körülmények között nevelik őket. hogy bátorítsa a testvérek egymással szembeni minden olyan önzetlen viselkedését. hogy az utód és a szülő összeütközésbe kerül. A Rîuşoron felnevelt bocsok a természetben hovatartozás-tudatuk hiányában a kéregetés. s nem szívesen látja. az anyamedve vesztesége is kicsi. az anya közvetve.25 kitől tanulta volna a viselkedés bonyolult formáit (CSABA. utóda alkalmasságának növelésével. Bizonyos ponton az anya érdeke már egy következő utódhoz fűződik. a szeméttelepi guberálást választják táplálékszerzési formának. akkor várható. Az így nevelkedő új generáció még jobban eltávolodik a normális populációtól. esetleg utódnemzésre. hogy a ráfordítás átruházódik. Az utódok viszont csak fele annyira törődnek a szülő veszteségével. Az anya számára egy bizonyos ponton túl ésszerűbb az új utód létrehozása. Az utód szempontjából viszont az önzetlenség . barlangkeresést stb. hogy újabb utód létrehozásával és gondozásával maximalizálja saját alkalmasságát. hogy maximalizálja a nyereség és veszteség közötti különbséget. s ezzel mindketten jól járnak. hanem a ráfordítás mértékében is eltérőek az érdekek. hisz a táplálékszerzést kitől tanulhatná meg. A ragadozóknál még nagyobb hátrányt jelent. egyre több ráfordítást igényel. Nevezetesen. hogy a kritikus periódusban megalapozott normális kapcsolatok bevésődése és az ekkor kialakított szerepek tartósak. hogy mikor kell befejezni a gondoskodást. ha a saját jövendő testvérére fordítandó energia továbbra is elvész. amikor a saját teljes alkalmassága diktálja. Csak akkor kell belenyugodni a szülői ráfordítás megszüntetésébe. 1979). Bocsostól keresik fel télen is a szeméttelepeket. hogy bizonyos ponton abbahagyja a szoptatást és újabb utódba fektessen. ami növeli az utódok fennmaradásának valószínűségét a szülőnek a jövőbeni utódaira irányuló befektetései terhére. Az anya annyit kíván az utódra fordítani. Ahogy a kicsi növekszik. Ezen a ponton túl a bocs teljes alkalmasságát csökkenti. amelynél a kedvezményezett fél nyeresége nagyobb mint a kezdeményező vesztesége. Tehát. A bocs saját későbbi szaporodási sikerében sokkal érdekeltebb mint testvéréében. pozitív szelekció van arra. Az anyának akkor kell leválasztania utódját. Arra szelektálódik. hogy el kell térítenie utódait az olyan viselkedéstől. amikor a szülő azt már abba akarja hagyni. saját családi élet képzésére és az utódnevelésre. A bocs közvetlenül húz hasznot a dologból. Az elválasztással az anya és bocs ellentétben kerül addig. hogy a megtérülés maximális legyen. A szülő és utód nemcsak abban nem jut egyetértésre. Az anyává vált medvék itt nevelik bocsaikat nem ragadozásra. Az anyamedve szoptatja a bocsát.

A harmadik zápfog későn. Háromhónapos korukig kizárólag tejjel táplálkoznak. SPIESS (1933) írása a Görgényi-havasokban szeptember végén látott egyhónapos medvebocsról. a XIII. a XII. Mire a szemük kinyílik – 28–35 napos korukra – a szőrük is kinő és a harcias viselkedés jeleit is hamar mutatják. ha ellenáll a szülőnek. míg a veszteség nem éri el a kezdeményező hasznának kétszeresét. Az anyamedve fáradhatatlanul nyalogatja és első mancsai között tartja őket. de nem képes lábra állni. a XVI. minek eredményeként augusztusban születhetett ez a bocs. A friss vegetáció megjelenésével gyakran magukra maradnak míg az anyamedve táplálékot keres. aki a testvérek segítségére serkenti. A bocs gyomrában darázslárvákat talált. ábra). Ha fázik. A kicsi emlőkből kevés. . ha a szóban forgó testvér nyeresége több az önzetlen testvér veszteségének kétszeresénél. hónapban az első felső metszőfog. minek kárát a medvebocsok életének fenyegetettsége sínyli meg. hónapban a harmadik felső metszőfog. hónapban a harmadik alsó metszőfog. Hátára fektetve visszafordul. de dús tejet szophatnak. Az utódok hajlamosak a testvérek hátrányára cselekedni mindaddig. a VII. A bocsok első fogképlete a következő: 1-2-3 1 1-2-3-4 I ——— + c — + m ———— 1-2-3 1 1-2-3-4 Háromhónapos korában a tejfogak és az első zápfog készek (7. Többnyire vak vagy alig nyílt ki a szeme. Az utód tehát jobban teszi. 1980). nincsenek magasabb agyfunkciói. Emlőkereső viselkedése a legfejlettebb. Hosszúk 20–25 cm. Megpróbálják füleiket hegyezni és próbálkoznak felállni. a második évben nő ki (Couturier. Az anyamedve ebben a korban legfennebb a bocs fejét a szájában fogva viszi egyik helyről a másikra. szőrtelenek. valamint a harmadik és negyedik alsó előzápfog. Fejlődés A bocs születésekor alig 400–500 g. ezzel a mozgással igyekezik a tejet adó emlőt megtalálni.26 csak akkor hasznos. A következő sorrendben jelennek meg a végleges fogak: a IV. vinynyog. Orrát érintve a fejét jobbra-balra forgatja. hónapban a második alsó zápfog. amit a farkasok téptek szét. Ez a viselkedés azonban csökkenti a szülői alkalmasságot. valamint a felső második zápfog. A karmaik – főleg az első lábakon – fejlettek. hónapban a negyedik felső előzápfog. hónapban a második alsó és felső metszőfogak. Az egyhónapos bocs nem képes az anyját követni. Vakok és nincsenek fogaik. amiből 5 cm a fej. hallják az anya hangját. Elképzelni is nehéz a téli párzást. Füleik kicsik. önállóan táplálkozni. Erre az átmeneti életszakaszra az idegrendszeri és érzékszervi érés jellemző. füleik reagálnak a zajokra. támogatnia kell az együttműködést és az osztozást (BARASH. bőrük világos színű. az V. A szülőnek közbe kell lépnie és el kell utasítania az utódok túlzott egoizmusát – testvérekkel szembeni önzését –. ide-oda kúszik. több bocs esetén egyenként nem haladják meg a 250–300 g-ot. valamint a szemfogak előtt. mászik. Fölötte érdekes A. Körülbelül háromhónapos korára nőnek ki tejfogai. 1954). A bocs egyhónapos korára kezd hasonlítani medvéhez. Az egyre növekvő tejmennyiség-szükséglet és az anyai féltés között az előbbi késztetése a nagyobb. addig táplálkozni sem képes. kevés szőrzettel. Kinyílik a szemük. Az újszülött életszakaszban a kölyök reflexállat. a VIII. hónapban az első alsó metszőfog.

ábra Háromhónapos medvebocs fogazatának alakulása (COUTURIER. 1954) A harmadik életszakaszt.27 7. A bocsok sokat mászkálnak. A játékos hancúro- . a beilleszkedési vagy szocializálódási szakaszt a mozgástevékenység rohamos fejlődése jellemzi. bár egyensúlyozó képességük még nem tökéletes. Kezd kialakulni a tájékozódási képességük.

de nem áll meg. amikor veszedelmesekké válnak. de már füvet. Az így mozgósított kalciummennyiség épül be a sokkal kevesebb mennyiséget igénylő. Hat-héthónapos korukig még szopnak. részt vesznek a zsákmányszerzésben. mert három-négyhónapos koruktól anyjuk magával viszi a barlang közvetlen közelében a szabadba és táplálkoni tanítja őket. csigákat esznek és előszeretettel nyalogatják az elejtett állatok vérét míg anyjuk lakmározik. Legfennebb szilárdsága csökken. Szükség esetén kioldódhat egy része. Ekkor már a párzásra készül. ami zsírokból és glikogénből áll. lárvát.28 zások. ritkán kísérik anyjukat. Az ivarérett életszakaszban kihangsúlyozódik a fajfenntartással kapcsolatos viselkedés. A felnőttek súlyát negyvennyolc hónapos korukban közelítik meg. A következő (harmadik) tél beálltával egyedül vonulnak barlangba. juhot. A tizenöt hónapos bocs vakmerő. ábra). nyolc-tíz kilogramm súlyúak. de sohasem mutatnak ragaszkodást. Ebben a szakaszban fokozottan érdeklődnek a környezet iránt és már képesek megkülönböztetni a számukra kellemes és kellemetlen ingereket. Szükséges a mozgástevékenység tökéletesedése. legfontosabb szaporodásbiológiai és fajfenntartási szempontból. harcok eredményeképpen a hatalmi rangsor kialakulófélben van. Megjelenik az önmutogató és behódoló viselkedés. bizonyos fokig meg is szelídülnek. Az embrió fejlődéséhez és később a szoptatáshoz. A következő tavasszal egymástól elválnak. A nyolc-tízhónapos boccsal az ember nem tud megbirkózni és nem is ússza meg sérülés nélkül. bízik erejükben. Meg lehet őket simogatni. hogy a csont formáját és funkcionális szerepét megváltoztatná. mert a növekedési folyamat lelassul. ez az életszakasz a leggazdaságosabb vadászati. Mondhatnánk. ebből a viselkedésből alakul ki később a birtoklási. . és az állatok viselkedésében egyre több tapasztalat útján elsajátított elem figyelhető meg. Első év őszére 25–50 kilósak. de később csatlakoznak anyjukhoz. a növekedési zónákban található porcrészekbe. Megszerzett tárgyaikat védelmezik. de később jelentkezik veleszületett vadságuk. A fogságban tartott – télen is táplálkozó – medvebocs és vadon élő társaik súlybeli gyarapodásának összehasonlítását jól megfigyelhetjük a mellékelt grafikonon (8. Ugyanez a folyamat játszódik le a gesztáció vége felé. annál hamarabb. amikor a nősténymedve már nem táplálkozik. 1968). gilisztát. Úgy táplálkoznak mint az anyjuk. második év végére érik el a 80– 120 kilót. ha egyneműek. A csontrendszerbe a kalciummennyiség nem véglegesen épül be egyszer s mindenkorra. gyökereket. területkisajátító viselkedésük. A húsz-húszonkét hónapos bocsok gyakran együtt keresnek barlangot a régi közelében. mint az előző évben. A bocsok fejlődése sajátos a téli álom ideje alatt. Már az első telet a felhalmozott energiakészletük segítségével vészelik át. nem félti úgy őket. anélkül. biztosítva a fejlődés folyamatosságát. ha csökkentett formában is. játszani lehet velük. A normális fejlődésükhöz ásványi sókra és főleg kalciumra lenne szükségük. Az öt-hathónapos bocsok tetszetős külsejűek. ha az még megtűri maga mellett. Képesek halálosan megsebesíteni kecskét. melynek ideje alatt a bocsok magukra maradnak. Az egész évet egyedül töltik. A szocializálódási szakasztól az ivarérett szakaszig a bocsok a fiatalkori életszakaszon mennek át. veszélyes a háziállatokra nézve. Különféle mutatványokra idomíthatók. tejtermeléshez szükséges kalcium a csontrendszer kalciummennyiségéből fedeződik (DORNESCU–NECRASOV. bogarakat. A veleszületett viselkedési formák tapasztalatokkal gazdagodnak. Az anya többet hagyja magukra.

hogy a bocsok korának megítélése lehetséges a fogazatuk fejlettsége után. keménysége. 1961) tesz említést egy állatkerti nősténymedvéről. de közel sem tükrözik a természetbeni valóságot.29 8. sőt harminc éven felüli nőstények is hoztak világra bocsokat. Hozzávetőlegeset. Minden évben elvették anyjuktól a bocsokat. SETON (COMŞIA. az érzékszervi teljesítmény csökkenésével párhuzamosan. 1961) ⎯ ⎯ --- a szabadon élő bocs fejlődése a fogságban élő bocs fejlődése a barlangba húzódás ideje a barlang elhagyása ellés különválás az anyamedvétől A –„hangyászmedvé”-nek nevezett fiatal egyed B – párzási időszak C –első ellés ⏐ Az öregkori életszakaszban az aktivitás minden formája csökkenő irányzatot mutat. kopása nagymértékben változik az élelem és a fiziológiai állapot függvényében. Körülbelül nyolc–kilenc éves korig a fogak fehérek. ami több mint hármat jelent átlagban évente. Láttuk a fogazat kialakulásának tárgyalásakor. Ugyancsak állatkerti megfigyelések szerint harminc. A természetbeni maximális szaporodási életkor megállapításához a medve korának pontos meghatározása lenne szükséges. Ettől a kortól meg- . Későbbi korban a fogazat kopása adhat nagyon hozzávetőleges kormeghatározást. mert a fogak színezete. A szakemberek sokkal többet foglalkoznak az alsó határral mint a felsővel. A szaporodásképes maximális életkornak van olyan populációdinamikai jelentősége mint a minimálisnak. amelyik négyéves korától huszonöt éves koráig minden évben ellett és összesen 68 utódot hozott világra. Az állatkerti megfigyelések pontosabbak ugyan. A vadon élő állatok csak ritkán érik el az élettani öregedés állapotát. ábra A fogságban tartott és a szabadban élő medvebocs fejlődésének összehasonlítása (COMŞIA. tizenhárom– tizennégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani.

ágakat. jóval többre becsülik. Mászkálnak fekvő anyjukon. A fiatalkori játék „didaktikai” jelentősége – bizonyos cselekedetek begyakorlásának a mechanizmusa – a későbbi táplálékszerzési. mert a bocsok félnek a környezetből rájuk zúduló ingerek sokaságától. 1942). hintáznak. szexuális stb. kicsik és nagyok – külön vagy együtt –. ALMĂŞAN–VASILIU (1967) 33 hímnél a maximális súlyt 440 kg-nak.30 nnégy éves korig megbarnulnak és a kopás jelei jól kezdenek látszani. Martin völgyben a lejtőn köveket gurító medvét látott. védekezési. amelyben az egyedi élet folyamán szerzett vagy tanult viselkedésformák épülnek be. bukfenceznek. a barlang elhagyása után a bocsok szorosan követik anyjukat. 12 nősténynél pedig 303 kg-nak találta. Alapvető jelentősége van az egyednek a környezethez való adaptációjában – és főleg a ragadozók esetén –. hogy az anyamedve állandóan beléjük botlik. hogy enyhe lejtőn behúzott lábbal. támadási. Ettől a kortól megsötétednek és egyre inkább lekopnak. Képesek 15–30 percet így szórakozni. A felnőtt medve koponyamérete ha nem is mutat korbeli differenciálódást. köveket. annyira simulnak hozzá. e csontok kontúrjainak egybeolvadása kétségkívül az öregedés jelét mutatja. Fontos előjáték a későbbi rangsor kialakulásához. A medvéknél ennél pontosabb kormeghatározásról nem tudunk. Egyes vadászok szerint a májlebenyek száma megfelel a medve életkorának. Ezek az új elemek a veleszületett viselkedésminták kiválthatóságának és egymásutániságának időleges vagy állandó módosulását eredményezik. hogy az állatkertek jól táplált. farönköket gurítanak vagy húzogatják azt. a medve közel jár a harmincadik életévéhez (NEDICI. mozgáskorlátozott egyedei túlhaladhatják súlyban a vadon élő társaikat. Az is bizonyos. gyakran szórakoztatják a látogatókat játékos kedvükkel. Az utód látási. és a még kiforratlan magatartású utódok számára példaként szolgál. és cselekvését ettől az eredménytől teszi függővé. Feltétlenül meg kell tanulniuk szelektálni és legyőzni ezeket az ingereket a saját érdekükben. Minden állat idomítása – mint tanítás – kivétel nélkül a feltételes reflexen . összekucorodva mint a labda gurultak lefelé 10–25 métert. gurulnak néha több métert. Ha igaz. a másik az áldozat szerepét játssza. kergetőznek vagy az itatóban pancsolnak mint a vásott kölykök. a környezetnek az egyedhez való adaptálásában. Ilyenkor az egyik a támadó. Állatkerti medvék. és összefüggésbe hozzák a termetet a korral. Rendszerint a kifejlődött medvék súlyát eltúlozzák. A St. A ragadozók viselkedésének az öröklött magatartási formák csupán a vázát képezik. A szülői magatartás leképezhető. Másznak. harapdálják egymást és anyjukat. Játék. a tanulás teszi lehetővé. tanulás A bocsok – főleg az első életévükben – nagyon sokat játszanak. akkor a 20–25 éves medve májának ugyanannyi lebenye kellene legyen. A változó környezeti feltételekhez. a koponyacsontok varratainak elcsontosodása. Ha tövig koptak és a zápfogakból már el is hullottak. ölelkeznek. és a szoros követés révén igyekeznek az inger erősségét állandó szinten tartani. Kicsit sok. COUTURIER (1954) figyelte meg. hallási és szaglási ingerek alapján felderíti a környezetét. kergetőznek mint a kiskutyák. kezdték elölről. A támadások igazi előjátéka. Miután galoppban visszamentek a tetőre. tapintási. birkóznak. viselkedések előjátékai. Megfigyelhető. egy adott tárgyat vagy élőlényt. amikor a bocsok egymás között marakodnak. a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodást a személyes tapasztalatszerzés. pofozkodnak. A medvék később is szeretnek játszani. Azért van.

játékos mozdulataik szabadon kombinálódnak. hallható akusztikai vagy erős szaginger – ha új inger – a medvében önvédelmi. Sok időt fordítanak a látszólag céltalan ismerkedésre. A ragadozáskészség a ragadozónak veleszületett tulajdonsága. mert megkíméli őket a rájuk zúduló közömbös ingerek tömegétől. de az egyedi élet folyamán kell tapasztalnia. mindent megtesz. A bocsokban a fürkészést. eredményes dolgokat jegyzi meg.31 alapul. akkor egész életét állandó meneküléssel tölthetné. a már egyszer vagy többször átélt folyamatot. hogy hogyan is kell legbiztosabban megragadni és halálos harapással megölni vagy leütni a zsákmányt. látható optikai. később abnormális viselkedést mutatnak. ami tulajdonképpen egy negatív tanulási forma. sem rossz” következményekkel járó késztető tényezőket úgy szokja meg. összehangolja a kellemes vagy kellemetlen élményekkel kapcsolatos tapasztalatokat. menekülési viselkedést vált ki. Ha nem szokna hozzá és nem tudna különbséget tenni a veszedelmes és ártatlan ingerek között. Az egyedi viselkedés. az egyéniség kialakulására irányuló ismeretek elsajátítása nem szükségszerű. fajtestvéreiről. A megszokásnak fajfenntartási értéke van az állatok életében és viselkedésében. hogy azokra később már egyszerűen nem válaszol. Mivel a játék szorosan kapcsolódik a fürkészéshez. A környezetből ismételten fellépő „sem jó. hogy konkrét esetekben azt fel is tudja használni fennmaradása érdekében. Több próbálkozás után az állat megtalálja a helyes megoldást. mert különben elpusztul. amelyeknek nincs lehetőségük a játékra. A kiválasztott helyes megoldás erőssége. Az állat megszokja. annak teljesítőképességét. A legfontosabb életfolyamatok fenntartását szolgáló ismeretek elsajátítását szükségszerűen meg kell tanulnia az állatnak. amely egyaránt jelentheti a játék folytatását vagy annak befejezését. megszokja. az új iránti vonzódás pedig a kiváncsiságot vezérli. Minden hirtelen mozgó tárgy. Genetikailag adott tapasztalatszerzési képessége és készsége mellett az állatnak környezetéből és környezetéről mindjárt megszületése után híranyagot kell gyűjtenie. hanem csak a véletlenül sikerült. hogy az elsajátított tapasztalatokra vonatkozóan az állat nem nyer betekintést a dolgok közötti összefüggésekbe. de az egyedi viselkedési szabadság alapját képezik. hogy a kellemes esemény megismétlődjön. A pozitív élményt az állat újra keresni fogja. A környezetéből jővő valamennyi ingerre nem tud válaszolni. mint egy edzés a faj későbbi és komolyabb viselkedésére nézve. melyek később – és hasonló körülmények között – felidézik az egész. keresést vagy vizsgálódást a kíváncsiság váltja ki. úgy képzelhető el. felderítést. A természetben a próbálkozások lehetnek eredményesek és eredménytelenek. zajt. Az ilyen tanulás próbálkozás és tévedés alapján történik. Az ágropogást. annál nagyobb mértékben képes asszociálni. a siker véletlenszerűen következik be. amelyek közömbösek számára. . A bocsok játékának apetitív fázisa a fürkészés. átrendeződnek. tűrőképességét. állandósága egyenesen arányos az ismételt gyakorlással. meg kell tanulnia kiszűrni azokat az ingereket. azt el kell tudja tárolni és szükség esetén fel idézni. Minél fejlettebb idegrendszerrel rendelkezik egy állat. sokat játszanak. szagot az ellenség vagy zsákmány közeledtével azonosítja. és így ismeri meg saját testét. Ennek a tapasztalatszerzési módnak az a jellegzetessége. feltűnő és nagyon jellegzetes. Emlékezetében megmaradnak bizonyos mozzanatok. mozgékonyságát. Azok az utódok. A környezet bizonyos jellegzetes ingereit társítani tudja. ezért nevezik „próbaszerencse” módszernek is. Bármikor átválthatnak egy másik cselekvésláncolatra. meghatározója pedig a tanulási hajlam. hogy milyen környezeti ingerekre ne válaszoljon. A bocsok szemmel láthatóan keresik az alkalmat a játékra. A céltalannak tűnő játékokon keresztül szerez tapasztalatokat környezetéről. Vagyis társítja.

az ágropogást. a járás rugalmasságától. A tájékozódási viselkedés úgy jelenik meg az állatok törzsfejlődésében. de már 300 m-ről nem látja az embert. Falánksága közmondásszámban megy. Az ágropogás és fegyvertöltés keltette zaj is sok mindentől függ. A medve tájékozódási képességét a kora tavaszi. Tájékozódás. visszavonulási. körülbelűl 80–100 m-ig nagyon jól észleli környezetét. növényzettől stb. mozgás Az állat élő és élettelen környezetével állandó – számára létfontosságú – anyag. idegen tárgyakat. Hallása jó. Mindezek mellett figyelembe kell venni az erdő háttérzajszintjétés – talán a legfontosabbat – a medve pillanatnyi éberségét. éleslátása közepes. a cipőtalp milyenségétől.32 A szülői példaadás. a tárgyak elmozdítására. híranyagcserét bonyolít le. mivel a fiatal nemzedék védelmét. mert például a lépés keltette zaj függ a testsúlyától. Az észlelés és környezetfelderítés a belső késztetések közé tartoznak. Kevésbé távollátó. emlékezetükbe vésnek bizonyos útvonalakat. a szülői cselekvések utánzása. holott közvetlen környezetében valamilyen növényi eledel mindig akad. fegyvertöltést stb.és energiaforgalmat. Szükség van az érzékszervek. arról. új tárgyak megjelenése a medvét fürkészésre. Relatív adatok. tanulmányozza a tájékozódási. megszokott környezetében időnként vizsgálódik. Nézzük csak. de annál nagyobb inyencsége. abbahagyják az előzőleg végzett tevékenységet. A változatos étrend biztosításáért kisebb-nagyobb távolságokat képes megtenni. A váratlan hang. a talaj szilárdságától. Megközelítik és vizsgálgatják az új. felderítést végez. tájékozódni tudjon abban. A túl erős ingerek menekülésre késztethetik. a bátorítás. a támadás és védekezés módjának megtanítását is lehetővé teszi. mint a fajfenntartás egyik legjelentősebb tényezője. ahol a sűrű növényzet miatt látásának. az idegközpont és a mozgásszervek összehangolt működésére. az erdő zajai miatt hallásának kevesebb hasznát veszi mint a légáramlatokból felismerhető szagoknak. a megfélemlítés és büntetés nagyban hozzájárulnak a bocsok tapasztalatszerzési képességének a megalapozásához és fokozásához. Bármennyire ismert is a környezet. az erdő hangjai közül ki tudja szűrni az idegen hangokat. menekülési lehetőségeket. sokféle lehet. ízfelismerést igényel. Az anyamedve agressziója az idősebb nemzedék tapasztalatainak átadását is szolgálja. A környezettel való kölcsönhatás megköveteli.és fényingerek riadalmat váltanak ki. Legfejlettebb a szaglása – az ember szagát 24 óra múlva is megérzi – a tájékozódásban. a felnőtt medvéknél is. A fürkészést nagyrészt külső ingerek váltják ki. manipulálására készíti. A mozgás az ami a figyelmét felkelti. élelemszerzésben legfontosabb a szerepe. Klasszikus példa a fűben elrejtett mézeskenyér. helyzetét szabályozni képes. Saját élőhelyükön ismerős terepjelek alapján tájékozódnak. figyelni. hogy milyen távolról hallja meg a lépéseket. Azt a viselkedést az új iránti vonzódás. Szagérzékenységéről is számos adattal szolgál a szakirodalom. hogy észrevegye a létét biztosító vagy veszélyeztető változásait környezetének. Az élőhelyükön bekövetkezett változások. fülelni kezdenek. s főleg az őszi élelem utáni vándorlásakor bizonyítja be. Mielőtt elfoglalna akár egy ideiglenes pihenőhelyet. amelyek révén a környezetéhez való viszonyát. kiismerje magát. a medve explorációs tevékenysége sosem csökken nullára. A széles skálájú étrend fogyasztása ugyanolyan széles skálájú ízmegkülönböztetést. mi minden befolyásolhatja a . sebességtől. a kíváncsiság vezérli nemcsak a bocsoknál. Olyan élőhely van. Ismeretlen területen vaktában vagy szisztematikusan végigpásztázzák az új terepet míg ismerős kulcsingert találnak. tárgyakat. Számos – vadászok által megfigyelt – adat került a szakirodalomba a medve hallási képességéről.

gyors. Mikor ételt keres. ha megriad. össze-vissza kutat. 60 cm magas. nagyon távol áll a ló galoppjától és gyakran csúszással párosul. Ha ezek a mozdulatok gyorsulnak. Úgy tűnik. ha szükséges. 14 dorzális (tizennégy bordával). A négy láb a lehető legkisebb helyen ér talajt. A medve gerincoszlopát harminckét csigolya alkotja – hét cervikális. mint ahogy a mozgásban lévő földet érne. Bármilyen lokomociós mozgásnál a mozdulatok sorrendje meghatározott. illetve ellenkező irányba terjedő szagok –. mert tudjuk. mintha csípőficama lenne. Nehézkes. felfelé jobban halad. az elsőkkel kacsázik. amelyet hosszabb távon tud végezni. Ügetésben ugyanúgy lép mint rendes menéskor. megsebezték vagy az őt megsebzőre támad. Ugyanez a magyarázata annak. egyenesen arányos a környezet hőmérsékletével. a talp a hirtelen ránehezedő súlytól jobban szétlapul. törtvonalban megy. és csak rövid távon. A lokomoció az önfenntartást és a fajfenntartást egyaránt szolgálja. hintázó mozgás. ami lehetővé teszik nemcsak a két lábra való állást. Lassú mozgásnál ellenkező lábbal lép. lassú járásával ellentétben meglepő ügyességgel halad hegyi sziklás vidékeken. erősebbek mint a hátsók. hogy az éberségéről híres medve számtalanszor pár tíz méterről veszi észre az embert gombászás. nedvességtartalmával. hogy elesne. Futásnál a karmok közötti távolság nő. hogy bármelyik láb akkor emelkedjen fel a földről. de mintha üres ütem lenne a két diagonális lépés között. illetve telítettsége. majd a bal első és a jobb hátsó következik. Az ilyen helyváltoztatás lassú de biztos. mert a testsúly egyenes arányban nő a testhossz harmadik hatványával. A túl nagy test a mozgékonyság rovására megy. A mozgásszervek felépítésében a testméretnek meghatározó szerepe van. A medvék általában magányosan járnak. Először is a méz illatának erőssége függ a méz milyenségétől. mert az állat bármelyik pillanatban megállhat. mivel a soron következő láb hamarabb emelkedik fel. A hátsó láb az első után ér talajt. karmai is nagyobbak. szétszórt. egy bizonyos sebesség elérésekor csupán két láb érinti egyszerre a talajt. Menéskor egész talppal éri a földet. Ilyenkor hasonlít a pattanó labdához. Fiziológiai adottságainak következtében a medve galoppja szabálytalan. amikor a test súlypontja a másik három láb által meghatározott háromszögben van. Lefelé szaladva néha orra bukik és gurul. anélkül. Ez egy kétütemű járás. És a legfontosabb a medve pillanatnyi éberségi foka. Futásnál az első láb elé kerül a hátsó láb nyoma. hat lombáris. egyszerre lép az ugyanazon oldalon levő lábaival. szedrészés közben. első lábai segítségével kapaszkodik. napsütéskor a felfelé szálló meleg levegő keltette légörvénytől stb. A felszín sík vagy egyenetlen voltától. Könnyed. míg az izmok ereje keresztmetszetük négyzetével arányos. Első lábai fejlettebben. de ahogy gyorsul a mozgás. Terjedése a légáramlat irányától – az állat felé. lassú cammogással vagy. Azon ritka emlősök közé tartozik. Leeresztett fejjel nézi a földet és jobbra-balra les. hogy a jóllakott medve nem válaszol az új élelemingerekre. Rendes járásnál a jobb első láb előrelendülését a bal hátsó láb követi. Járásának ez az átlós jellege lehetővé teszi.33 kísérletet. málnászás. öt szakrális – olyanféleképpen kapcsolódva végtagjaival. miután a hátsó lábak teljes kinyújtásával újra elrugaszkodik a földtől. hajlékony. úgy kerül egyre előbbre. amelyek poroszkálva is tudnak járni. Ez a legnagyobb sebessége. a mézeskenyér és medve között található növényzet milyenségétől mint akadály és illatforrás stb. Az anyamedvét állandóan kísérik bocsai. Egy-egy elrugaszkodás négy méter is lehet és kb. Párosodás idején együtt látjuk a párokat. Ezt a mozgási formát ritkán használja. Járása nehézkes. lábheggyel kifelé lép. Erejének és karmainak köszönhetően könnyen kapaszkodik két és fél méteres szikla- . gyors galoppban nagy területeket járnak be táplálék után kutatva. hanem a két lábon való járást és a mászást is.

P. hogy azok a patakon vezetnek át. menetrendszerűen pár perc. de gyakran így eszik friss hajtást. Testfelületüket. fej vagy karmok segítségével történik. ha a szükség úgy kívánja. WEBER (1989) a Hargitában és Görgényi-havasokban végzett megfigyelései alkalmával többször filmezte a medvék mozgását. a nagyok is rendszeresen fürödnek. ha útjukba akad. A két lábra állás nem ritka a medvéknél. a kisebb gyümölcsfákat választja. A betonfal tövében hatvan-hetven cm mély a víz.6-2.5 m magas volt a betonfal. Megtorpanás nélkül szelik át a vizet. Napirendjüket pontosan betartják. a hátsó lábait maga alá húzva. 34 m távolságot 2. Meghatározott helyen. A mászásra alkalmas végtagnak a tér mindhárom irányába irányíthatónak kell lennie. 1. Mikor fát hánt. fog. Az anyamedve a bocsokat szájában szállítja a túlsó partra a fejüktől vagy nagyobb korukban a tarkójuktól fogva. de a természetben ez a mozgásijárási forma nem jellegzetes és nem olyan gyakori mint a fogságban tartottaknál. érzékszerveiket. A téli álom alatt oldalán fekszik vagy hason. A filmről könnyen kiszámítható bizonyos mozgásformák nagysága és gyorsasága. Nyáron naponta felkeresik a közeli mélyebb vizeket. A medve úgy ül le mint a kutyák. Három-négy méternél magasabbra nem mászik. többször is. a szennyeződéseket eltávolítják.34 falon is. Számára kellemes következményekkel jár. megöleli a fát és úgy mászik fel mint az ember. A bocsok és fiatal egyedek játszás közben gyakran két lábon járnak. de állatkertben néha így is lustálkodnak. hegyes karmainak nagy hasznát veszi. így szokták tisztítani. A környezet fürkészésekor. A közepes nagyságú medve gyaloglási sebessége 5. figyel.9 km/ óra sebességet ér el rövid távon. vakargatni hátukat. hol másikra. A rázó mozdulatok a test felületére tapadó víz. Galoppban – ugrásokkal váltakozva – 22. A bocsoknál játéknak. A fáramászás fiatal egyedeknél gyakori. kíváncsiskodáskor. tornának számít a mászás. mert a friss havon viszszacsúszás vagy kapaszkodás nyoma nem látszott. Felváltva teszi az első lábait.5-6 km/ óra. testrázás – és tágabb értelemben ide sorolják a nyújtózkodást és ásítást is – mind ebbe a kategóriába tartoznak. Zsákmányára felágaskodva szökik rá. A kapaszkodásban erős. étkezés vagy sétálás előtt általában meg-megrázza magát. A vízből kilépő vagy megázott medve rázogatással távolítja el testfelületéről a víz nagy részét. Több medve használja ugyanazokat a csapákat. A vízből kellett felszöknie az útra. Nemcsak a bocsok szeretnek a vízben pancsolni. vagy pár száz méter távolságból. megtisztítják. tüzet érez és játék közben szintén feláll. közben meg-megáll. Ritkán lehet látni hátára feküdt medvét. A medve kényelmi mozgásai közé tartozik a testápolás.8-12 km/óra sebességgel halad. Alvás után. Négy lábbal körbe fogja. a célja bizonyos élettani folyamatok szabályozása. Pihenő pozició is. Trappoláskor 200-400 m-en 10. a felnőtt élelemszerzés céljából mászik fára.9 m-es ugrásokkal 5. Ebben az esetben a rázogatásnak jelzés értelme van: tudatja . láb. a túlsó oldalon pedig betonfallal megerősített part felett vezet a hegyi út. vagy ha valamilyen – főleg ember – szagot érez. nincs összefüggésben a táplálkozással. majd nyalogatással mancsait is szárazzá teszi. olyanszerűen mint a villanyoszlopra kapaszkodó villanyszerelő a mászókampójának. A testfelület egyes részeinek tisztogatása sajátos mozgásformákból áll. végtagjaikat. A sebek nyalogatása azok tisztántartását és gyógyulását szolgálják. felszinétől kb. A megzavart medve elérte az 50.37" alatt tett meg. amelyre felkapaszkodott. rendre támaszkodva hol egyikre. valamilyen belső feszültség feloldása. ágakat. A medvét előszeretettel nyalogatják talpaikat. felállva szaglász körbe. Ratosnyán 1987-ben a november végi hóban a nyomokat követve láttuk. bundájukat naponta egyszer.3-50. kérget stb. módon és testtartás mellett rendszerint végtag. Az öntisztogatás vakarózás.9 km/ óra sebességet pár tíz méter távon. tavakat. az elsőket előre nyújtja és ráhajtja a fejét. nyelv. por vagy egyéb szennyeződés eltávolítását szolgálják.

sőt szálláshelyét is átteszi a gazdagabb élelemlelőhely közelébe. akik hamarabb is otthagyják a táplálkozási helyeket. Az évszakhoz kötött vándorlását a nagyobb élelemmennyiség. A fiatalok aktivitási területe kisebb. amely alkalmas arra. A hímek nyilvánvalóan azzal maximalizálják alkalmasságukat. Másik jellegzetes mozgásformája a medvének az élelem utáni vándorlás. 1989). Hátuk tisztítása. bizonyos körülmények között. WEBER. mert folyamatos jelentősége van. játékról. vakarása céljából hanyatt fekszik. amelyek mindegyike úgy viselkedik. A törzsfejlődésnek ugyanabban a folyamatában nyerte el fegyverét. tárgyakhoz dörgölőznek. A számításokat a természetes szelekció végzi. Nagyobb vándorlásokat a nagy hímek tesznek. Nem maguknak kell a számításokat elvégezniük. Málnaéréskor a málnásokban. hogy a faj olyan egyedekből áll. főként azért. vagy fákhoz. gyümölcsösökben. Például: a medve törzsfejlődése során kifejlesztett egy olyan fegyvert. Paradox módon. bioritmusról. Késő tavasszal megindul a társkeresés. védekezésről és az ezekhez szorosan kötődő viselkedési formákról szeretnénk szólni. szaporodásról. mozgásról. Kora tavasszal élelemért nagyobb területeket barangolnak be naponta. kevés erőbefektetéssel gazdaságosabb táplálkozási lehetőség magyarázza. bizonyos viselkedési módok szelektálódnak. amikor az a faj fennmaradását veszélyezteti. ősszel a szántóföldeken. hogy olyan helyzetekben nyilvánuljon meg. mert a testi felépítésnek és fajspecifikus viselkedési forma megvalósításának alapsémája egy és ugyanaz. hogy egyetlen csapással megölhessen egy nagyobb állatot. mintha tisztában volna érdekeivel. mivel a társ értéke a medvéknél csak a párzási időszakban jelentős. Az őszi vándorlások idején lehet 120–150 km (P. akkor a fegyver kifejlesztésével párhuzamosan ki kellett fejlesztenie azt a szociális gátlást. Természetesen az egyedi élőhelyén belül mindez a táplálékgazdaság nem található meg. és ők azok. bükkösökben vagy azok szomszédságában veri fel tanyáját. Ebben a fejezetben a társas viselkedésről. Magatartás A táplálkozásról. s gerincük tekergetésével kígyózó mozgást végeznek. amikor a tapasztalat és az agresszív viselkedés korrelációja önmagában is adaptív. a természetes szelekció – mint minden fejlődés rugója – az adott fajon belül (a környezet állandósága mellett) kénytelen fenntartani az állati viselkedésben az egységességet. Adaptív jellege biztosítja. miként járnak jobban és azután eszerint viselkednek. de nagymértékben befolyásolják a különböző tapasztalati tényezők – különösen a korai tapasztalatok – és a szociális környezet. amit a fajfenntartás ösztöne diktál. amikor ösztöneit és gátlásait kialakította. amely a fegyver használatát megakadályozza abban az esetben. Ebben a periódusban a vándorlás fontos tényező a konszangvinitás elkerüléséért. Ezért van az. Az alkalmi vándorlások élelem után átlagban 12–17 kilométer nagyságúak légvonalban. A táplálkozás igen gyakran ad okot agresszióra. viszont a párzással kapcsolatos agresszív vetélkedés idényszerű. a rangsorról. Az agresszióra való hajlam öröklődik. a harcias viselkedésről. Az állatok nem számolják ki. hogy valami kellemes következik. szabványosítottságot. makkéréskor a tölgyesekben. Élőhelyén belül nomád életmódot folytat. ezért nagyobb vándorlásokra kényszerül. dacára a változékonyságnak. hogy . ivadékgondozásról.35 környezetével. Az első évben az anyamedve korlátozott mozgásában – a bocsok miatt. területbirtoklásról szóló fejezetekben részleteztük az ezekkel az életfolyamatokkal kapcsolatos viselkedési formákat. a maximális hasznot biztosító viselkedésű egyedekre pozitív szelekció hat. egy éjszaka több kilométert gyalogol egyik erdőből a másikba.

és a távolság be nem tartása az egyedek közötti konfliktusokhoz vezet. legalábbis egy ideig. Ritkán – erős felindultság esetén – a rövid távon való üldözésig. amelyek károsak mind az egyedek. A népesség növekedése erőteljesen hat az agresszióra. Az erősebb. defenzív a másik hím magatartása. ha semmilyen válaszreakciót nem vált ki. illetve ambivalens. Az egyedi távolság szokatlan leszűkítését. hogy megváltoztatják az egyedek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. A nemnek nincs különösebb jelentősége. a rangsor. más állatra. de megelőzi az első lábbal való dobbantás. A társas egység a nőstényből és ivadékaiból áll. A medvék még túlsűrűség esetén sem mutatnak tendenciát a társas életre. A rangsor fogalmának szemléltetéséhez elég két medve találkozása ugyanazon a csapán. Az inger fajtájától függően lehet offenzív vagy defenzív. kisebb jelentősége van a temperamentumnak. A nőstények agressziója sokkal kisebb haszonnal járna a fajfenntartás szempontjából. ha az előnyökkel jár. fürdőhelyeknél. A felnőtt nőstények szintén agresszívek. s ezek lehetővé teszik. agresszívebb fenyegetései elől kitér a gyengébb. mert minden irányba agresszív. súly a döntő. A medve távolságtartó viselkedése a társulási vonzalom ellen hat.36 agresszívek a többi hímmel szemben. A populáció keretén belül a rang nem állandó. a tér csökkenésével megnöveli a találkozások gyakoriságát. A beérkező idegen egyednek a legalacsonyabb státust kell elfoglalnia. Ritka a galoppban való támadás. időről-időre az állatok kondíciójától. Ezek a konfliktusok ebben az esetben hasznosak a faj szempontjából és a fajfenntartást szolgálják. Külön kell értékelni a magatartás lehetséges formáit. A versengés az élettérért. A rangsor megfigyelhető az etetőknél. mint például a bocsok megvédésekor nincsenek tekintettel fajtársra. A hangoskodás fenyegető pózok után legfennebb a pofozkodásig jutnak el. Aktív a magatartás ha az inger hatására tevékenység indul meg. Támadó a hím magatartása. képességeinek fejlődésétől vagy csökkenésétől és a körülményektől függően változik. Hamarabb a fiatal egyedek jelennek meg és odébbállnak mikor rendre a rangsor magasabb fokán állok jönnek. és passzív a magatartás. még ha morgással is adnak kifejezést nemtetszésüknek. a hímnek pedig a nőstény félénkségét. Hatékony viselkedésformái vannak. A rangpozíció eldöntésénél a testnagyság. A középkorúak csak egyszerű ránézéssel a kicsiket 10–15 m-re elzavarják. amennyiben megértette az elfoglalt területről jövő fenyegetéseket. brummogások közepette döntik el a felsőbbséget. sem emberre. táplálékért és a reprodukciós lehetőségekért folyik. aktív vagy passzív. a szülés által meghatározott helye nincs. hogy a másik felnőtt megbékítését szolgáló viselkedésformák gyakran a kicsik viselkedésének utánzatai. A rangsorban elhelyezkedő középréteg a legagresszívebb. nincs bennük nyájszellem. A medvék közötti agresszió ritkán vezet valamelyik állat pusztulásához. kivétel az anyamedve. Gyakran tapasztalható. az egyednek a fajtársakhoz való viszonyát. mind az egész közösségre nézve. kevésbé agresszív. és lényegében az elfoglalt pozícióját a populáció keretén belül a versengés határozza meg. amikor a nősténynek le kell győznie a hím agresszivitását. a túlnépesedést pszichikai természetű jelenségek kísérik. Az ilyen viselkedés különösen gyakori a felnőttek között az udvarlás időszakában. Abban nyilvánulnak meg. a territoriális viselkedés és a reprodukcióval kapcsolatos magatartásformák. hogy a küzdelem lehetőleg fizikai sérülés nélkül fejeződjék be. Néha két lábra állva egymás nyakára irányuló harapdálások. ha idegen hím jelenik meg az általa birtokolt területen. Testi harcra ritkán kerül sor. A bocsos medve igen veszélyes ellenfél. Az egyednek semmiféle. többször megismételt ugrás. a csapák használatánál stb. A felnőtt állatokban a bocsok megtámadása adaptív gátlás alatt áll. el is . Jellemző az agresszivitás és a meghódolás.

a táplálékforrások idő előtti kimerülését. hogy további konfliktusok alakuljanak ki (KORÓDI. 1988). mérsékeli az egyedek egymás iránti harcias viselkedését. szabad területet biztosít magának. és ilyenformán elejét veszi. a harc káros hatásait. annál kevésbé agresszív. A hatalmi rangsor szabványosított fenyegetési és alárendeltséget kifejező. A reprodukció és az utódnevelés gátlása csökkenti a dominánsan agresszív génekkel rendelkező egyedek utódszámát (CSABA. Ha a medve kerüli a szükségtelen veszélyt. Az átirányított viselkedések ellensúlyozzák a harcias viselkedést. amikor az állat teljesen megmerevedik. A megtámadott . A konfliktusok eredménye értékének megfelelő helyet foglal el minden egyed. illetve az utódok féltéséről van szó. Harcra akkor kerül sor. amikor elkergeti társait. A felesleges harcok elkerülése érdekében alakultak ki bizonyos fenyegetési viselkedések. ha a bocsairól van szó. a harcot akadályozza meg gátló hatásokkal. az anyamedvék elűzik felnőtt bocsaikat. a kiváltó tárgyról másfelé terelik a figyelmet. A rangsor kialakulása után az egyedek nem egyenlő jogúak. hogy az agresszív és a behódoló viselkedés ütközik egymással az állatban. 1979). Hasonlóan ítélendő meg a bátorság. megadó viselkedésekből jön létre. Előfordul. és elnyomja. behódoló. csökkentik a rokonok közötti párosodási lehetőséget. biztosítják az anyaállat nyugalmát ellés alatt. Az agresszivitás időigényes folyamat. és neurotikus jelenségek mutatkoznak. hozzájárulva az egyedek egyenletes eloszlásához. belenyugszik kiérdemelt rangjába. agresszívvé válik. WEBER. és a rangsorban betöltött helyének megfelelően irányítja viselkedését. ha nem menekül. hogy a gyengébb egyednek lehetőséget és esélyt adjanak a behódolásra vagy menekülésre. A szükségtelen küzdelem valószínűsége egyenes arányban csökken a találkozások számának csökkenésével. Az alá. A rangsorban fentről-lefelé fenyegetéssel félemlítenek. Egyszerű típusát a távolságtartó állatoknál találjuk. védik érdekeiket és szabadulnak meg a betolakodók jelenlététől. A harcias viselkedés segítségével biztosítják egymás között a kötelező távolságot. A környezetben bekövetkező hirtelen változások az állatoknál erős izgalmi állapotot hozhatnak létre. távoltartják a táplálékért versengő fajtársakat és ezzel biztosítják az utódok felnevelésére szükséges táplálékmennyiséget. Az állat ereje és nagysága fordított arányban befolyásolja az agresszivitást.és fölérendeltségi viszonykapcsolat a köztük kialakult konfliktusok eredményeképpen következik be. és nem irányul a fajtárs értelmetlen pusztítására. ami levezetést követel.37 kerülik ezért. felnevelésére. 1984). A behódoló viselkedés a fenyegetési viselkedés ellenpólusa. Agresszivitásra minden állatnak feltétlenül szüksége van. Ennek jellegzetes példája. Nem fékezik meg – a fenyegetési viselkedésekhez hasonlóan –. Ez a viselkedési forma legalább négy konfliktushelyzetet old meg: elősegíti az alá. A bocsokkal szemben a leggyöngédebb anyai gondoskodást mutatja. szaglási és érintési ingerek mérséklik vagy gátolják harcias viselkedését ebben az esetben. Főbb céljuk a tényleges harc megelőzése és az. vagy ha a szociális státusról. Minél nagyobb az állat. Biztosítja az egyedek számára a fennmaradást. hallási. az agresszív egyednek kevés ideje és lehetősége marad az utódok létrehozására. létrehozza az egyedek között a nyugalmat. körültekintés.és felérendeltségi viszonyok kialakulását. Lehet alkalmazkodás. annál inkább biztonságban érezheti magát – kevesebb a támadója –. ha a rizikó kicsi. viszont alulról felfelé ki kell harcolni a jogokat (P. mivel alapvetően védelmező jellegű. ezáltal elkerülik a túlnépesedés veszélyét. A látási. Veszélyt jelző ingerek hatására. tapasztalat. Ugyancsak gátlás akadályozza meg az anyamedve mindenki felé irányuló harcias viselkedését. ami tulajdonképpen a menekülési vagy kikerülési viselkedés elfojtása. mozdulatlanná válik és nem tudja mitévő legyen. az nem a gyávaság jele.

de nem mintha bántani akarna. de van száz éven felüli is. mintha a legnagyobb veszedelem környékezné. mihelyt kürtöt hall. Az egyik elősegíti. szívogatják. úgy összerogyik.” „Többször láttam izmos medvét egy rongyos kis kopó előtt a félelem minden jeleivel hanyatt-homlok nyargalni. forma.és Gyergyói-havasok területén öt év alatt megfigyelt negyvenkét lehántott fenyő középkorú. A harcias viselkedést serkentő és elősegítő rendszer a látótelep alatt. hogy legkevésbé is érve lenne. hogy ijedtében minden gyomrában levő emésztést fenékig ürit. a másik túlságosan félénk. legkisebb neszre bátorságát veszti. többnyire haragos. Talaj mentén átlagban 38. Ez felel az éberségért. és mérsékli vagy gátolja a harcias viselkedést. birtokában tartani. midőn a másik a lobogó tűz körül hangosan beszélgető vadászok közé is vakon rohan. sűrűség és kőszállak közt. azoknak pokoli rivalgásai közben nagy flegmával ballag. a fa kérgét lehúzva. előtte megiramodott vadászt. mint a fajtársak ellen irányuló ösztönös harckészség megnyilvánulását. borzasztó robajjal halad át a sűrűségen. s minden kitehetőt elkövet. Többnyire a luc. Beakasztják kar- . A védekezési viselkedés azoknak a mechanizmusoknak az összességét öleli fel. izmos talpai terhe alatt nagy ropogással zúzza össze a vastag fagallyakat. hogy keresztül-kasul szökdösve rajtuk. a másik mérsékli. midőn a másik a leggondosabb meglyuggatás után is mellőzi az élhetetlen. eszeveszetten tőr előre.” A barnamedvék egyik furcsa szokása. hanem. nem hatásos védekezési eszköz. amint megpillantja a vadászt. az útjába eső gallyakat s faleveleket félre húzogatja.és jegenyefenyő kérgét tépik le lentről-felfelé vagy fentről-lefelé. menekülő viselkedését kiváltó környezeti ingereket. dühödten rohanja meg. Ezután pedig hanyatt-homlok fut árkon-bokron. hihetetlen sebességgel. anélkül pedig. egyszerre minden nesz nélkül tűnik fel a készületlen vadász előtt. Az egyik legkisebb ok vagy kihívás nélkül. Az alak. láthatatlan.20 m magasságban 31.38 egyedek az agresszió ellen különböző módon védekeznek. A veszély elkerülésének legbiztosabb módja a menekülési távolság betartása. Az agresszivitást a fajon belüli kapcsolatformaként értelmezik. amelyek révén az állat önmagát és a harci viselkedésen keresztül szerzett tulajdonait saját. A harcias viselkedést mérséklő rendszer a közti. Ezért gyakoribb a megadó magatartás – lefegyverzi a támadót –. A Görgényi. életmód és főleg véralkatra olyan nagy variációt mutató barnamedvénket ÚJFALVI Sándor (1990) nagyon találóan jellemezte még a múlt században: „Az egyik mogorva. A konfliktusba bonyolódás utáni hirtelen menekülés általában fokozza a támadó agresszivitását. Máskor pedig a fegyverropogásra. Az egyik. és ijedtében akkorát ganélik. az 1..7 cm.6 cm átmérőjűek. míg a másik a hajtás végin éppen a hajtók közt. Két ellentétes irányú és működésű idegrendszer szabályozza és biztosítja a harcias viselkedést.és a középagy kamra körüli idegi szerkezeteit foglalja magában. annak nedvét nyalják. Ez az idegi mechanizmus felel és szabályozza az állatok visszavonuló. menekülhessen. hogy legkisebb recsegés nélkül mehessen. valamint más fajok egyedeivel szemben igyekszik védelmezni. mintha lábait kiütnék alóla. mintha megrakott szekér zörögne végig az erdőn. hogy szorult helyzetéből meneküljön. csökkenti a konfliktus megoldásában alkalmazott erőszakot. semmire se ügyelve. minden botlás vagy sikamlás nélkül. Némelyik egy kis pipafüstszag vagy legkisebb kézmozdulatra hirtelen visszaszökik.. hogy néha az egyik lábát fölemelve. serkenti az említett viselkedés kiváltását és lefolyását. a másik nagyon megfontolva. appetenciát fejleszt ki a környezeti ingerekkel szemben. Néha a háncsot megrágják és lenyelik. mely bivalmarhától is sok lenne. valóban mintha finom női cipőben sétálna. Az egyik sebes szökésekben tör előre. s ezen nagy tömeg azt bizonyítja. gátolja vagy kioltja azt. s oly halkan lépdegél. pontosabban az oldalsó és alsó-középső részen található.

A pásztorok és egyes vadászok szerint több oka lehet a fahántásnak. Másoknál látszottak a harapás nyomai különböző magasságban és szélességben. június 13-án a ratosnyai Lisztesen – 650–670 m t. Jól meg lehetett különböztetni a pár napos. és medveszőr csomókat. A háncsot megeszik. ábra). f. de friss tépések csak tavasszal találhatók. rövidebb-szélesebb rész. mérgesség levezetésével. A fák 8–10%-a legalább félig vagy egészen körben kéreg nélkül voltak. Többször láttunk lehántott kérgű fenyőket elszórtan. Több medve is meghánthatja ugyanazt a fát egy évben. A Hargitai. amelyek 2–2. mikor a kambium-szövetet összegyűjtötték fenntröl-lefele.60–2. Ezekből a megfigyelésekből következtethetünk arra. s nem csak a kéregben tesz kárt. A következő napokban tompul sárga fénye.30–1 m-ig lefelé nem sima hántásokat mutatnak.és Görgényi-havasokban szerinte gyakori a lehántott lucfenyő és égerfa tavasszal. JACOBI (1957) saját megfigyelései szerint gerinceken találhatók ezek a fák. amit a különböző magasságú hántások. többé-kevésbé lehántott fa volt. más szőrcsomók bizonyítanak. A lehántott rész lehet hosszú-vékony sáv. Az úttal párhuzamosan 600 m hosszúságban és kb. de találtunk 2. míg máshol elvétve talált csak hántott fákat. koruk kb. Két-három hét után az egész sértett felületet ellepi a gyanta. P. hanem őrzik a harapások nyomait is. POP (1964) véleménye. 1993. emésztési zavarokkal való küszködéssel.és jegenyefenyőt találtunk egy régebbi. Július 4-én és 11-én egy-egy kis helyen frissen letépett kéregdarabot találtunk (9. A lehántott részek nagysága. Június 19-én ugyanott még több sárgán virító törzsű. Jól látszik a fás részen a karmok helye. Az egymásutáni megfigyelések lehetővé tették a kéregrongálások időbeni elkülönítését. A 600´50 m területen kívül is voltak elszórtan meghántott fák kisebb számban. vagy körbefuthat a fatörzs körül. hogy a fán lógott. elég gyakran két méter feletti magasságig. formája kölönbözött a fa hosszanti és kerületi irányában. magasságban – több tucat frissen lehántott luc. Ugyanaz a fa lehet tépett és harapott különböző évekből. mert látszik az ürülékükben. 1963) R. egy-két hetes hántásokat. de általában újakat választanak. a hím erősségi mércéjének. ritkán egynél többet ugyanazon a helyen. területelhatárolással. Régi csapákon lehet látni.és bükkfák érintetlenek voltak. 25–50 éves lucfenyők. sz. Egyes fákon egy-egy csík kéreg volt fentről-lefele vagy lentről-felfelé hasítva úgy. vagy nevezik ivari értesítő jeleknek. WEBER (1980) egyes helyeken gyakrabban látott. sárgán virít a sötét erdőben. harapások nyomait. használaton kívüli erdőkitermelési út mentén. A fenyők 31%-a teljesen kiszáradt a hámozás következtében (ALMĂŞAN et col. 50 m mélyen az erdőben 133 hántott fenyőt számoltunk össze. . A szemfogak nyomai a fatörzsön tompaélű kisbalta-hagyta nyomokhoz hasonlított. nedvesen.70 m-ig felhasított kérget. Magyarázzák fogés karomkoptatás szükségességével. 50 év vagy annál több. I.5 m magasról 1. más karomnyomok. A megfigyelt erdőrészben a lehántott fenyőknél fiatalabb juhar. 1993). Szemfogaival fadarabokat harap ki. hogy a legrégebbi fákat esetleg május utolsó napjaiban vagy június elején sértették meg. jól kirajzolva a karmolások. Az egy-két napos kéregtelenített fa fényesen. A fák talajmenti átmérője 30 cm körüli. egy hét után szürkés gyanta jelenik meg a törzsön. hogy a fiatal medvék – és nem mindegyik – hántják a fákat.39 maikat és le-fel vagy oldalt tépik csíkokban a kérget. (JAKUBIEC. többnyire eltakarva a karom és harapások nyomait.

40 9. ábra Medvehántotta fenyők .

olyan helyen. Véleményünk szerint közelebb áll a valósághoz ez a feltevés. Kétségtelenül a lehántott törzsekről leharap. Létét és tevékenységét belső biológiai ritmusok szabályozzák. és emésztetlenül ürít. idegfeszültségének levezetése. hímerősségi mérce. legfennebb az ínyencséget.) szoros összefüggésben áll. másrészt a szinkronizáló rendszer a belső életfolyamatokat vagy ritmusokat a külvilági ritmusaival hangolja össze. de a május végi júliusi gazdag vegetáció nem indokolhatja az élelemhiányt. ami nélkül nem volna képes életben maradni. Aszinkron ritmus áll be a receptorérzékenység maximuma és a hormonszekréció maximuma között. éhességet. Az évi ritmus és ennek szezonális változata jelentős szerepet játszik az állatok párosodásában. de kétségtelenül a friss nedvből és a kambium-szövetből fogyaszt. A napi ritmus endogén jellegű. A biológiai órának két fontos jellemzője: a belső hajtóerő (cselekvésre késztetés) és a külső ciklus (hőmérsékletváltozás. A letépett kérget nem fogyasztja el. ahol biztonságban érzik magukat. hogyha nem a legpuhább fát választaná a vegyes erdőből. napkelte. A medve – valószínű üldöztetése következtében – éjjeli életmódot folytat. védekezési reakcióikban. szaporodással. a párzási időszakot fedi az általunk megfigyelt kéregrongálás. Emésztési zavarainak orvoslására ennyi fakéreg letépése kicsit túlzás. Vezeti a környezetbe való helyes beilleszkedésben. hogy a télutói-kora tavaszi élelemhiány miatt történik. Az elég gyakori ürülék mennyiségétől. ivari értesítő jelek. Ezek szorosan összefüggnek a viselkedésben fellelhető ritmusossággal. mégsem zavartatta magát a medve. pótcselekvés lehet. A biológiai órának két alapeleme. Viszont mérgességének. téli álommal stb. Minden egyed sajátja. Bioritmus A medve – mint az élővilág része – sem kivétel a biológiai ritmus egyedre jellemző és egyedenként csak minimális eltérést mutató periodicitása alól. amit el is fogyaszt. legfennebb – az általunk megfigyelt esetben – emésztési zavarok okozója lehet. az utódok nevelésében. Fog. A központi biológiai óra ha nem jár együtt a perifériás sejtbeli órákkal. reggel vagy késő délután is lehet látni sétáló vagy legelő medvéket. teljes izolációban is fennmarad és pontosan működik. ritmusváltás áll be a két óra egymáshoz való viszonyában. A környezet ritmikus változása a belső hatóerőt a saját maga időciklusaira állította be a törzsfejlődése folyamán. napnyugta. Mivel kb. intenzív hőmérsékletváltozások. csapadék stb. óra szerint mennek végbe. alkonyatkor és virradatkor aktívabb. Bonyolult és eredménydús életében a biológiai óra rendkívül fontos. méretéből legfennebb közepes nagyságú vagy fiatal egyedre gyanakodhatunk. de szintén számos fa kérge volt többékevésbé megrongálva. fény. szaporodásában. egyrészt a ritmusrendszere az állat belső életfolyamatait szabályozza időben. A kis területen ilyen nagy számú fa megrongálása kizárja azoknak az állításoknak a hihetőségét. Napközben olyan bozótos . téli álomban. nem érthetünk egyet azzal az állítással. ami kóros állapothoz vezet. Az év tavaszán medvelest építettek a közeli tisztásra. párzási hely megjelölése lenne. Néha napközben. amelyek szerint ezek területelhatárolások. életfolyamatai pontosan meghatározott időben. lekapar kambium-szövetet. a táplálkozással. illetve reflexeiben. Ugyancsak 1994-ben Ratosnyán egy 35–40 cm átmérőjű bükkfán figyeltünk meg hántási nyomokat.és karomkoptatás szükségességével magyarázható lehetne. fény befolyásolják.41 1994-ben ugyanezen a területen kevésbé gyakori. a populációs változások alakulásában. sokrétű szerepet tölt be.

A medve évi biológiai ritmusának egyik sajátossága a téli álom. nagyobb területeket járnak be élelemért. Éjjel sohasem lustálkodnak. alvással. el sem hinnénk. Téli szállásravonulás előtt pár nappal nem esznek. A kicsik fekvőhelye két-három méterre található az anyjukétól. A nagy hó beálltával téli szállására vonul vissza. különösebb fáradság nélkül egy éjjel több tíz kilométert tesznek meg. azok melegebbek. MANTEUFEL 1948-ban egy medvebarlang bejáratától 170 cm-re plusz 2 Cfokot mért. Bár kedvelik a keleti és déli fekvésű barlangokat. Nagyon éhes kell legyen. P. őrzik fajtársaiktól. A túl nagy bejáratot eltorlaszolják. Az alvás és pihenés ritmikus. kóborolva. A pihenésnek – alvási viselkedésnek – különböző fokozatai. Minden felesleges mozgást. Néha földkupacot láthatunk a bejáratnál. Enyhe télen gyakorta. A test életfolyamatainak fenntartására a különböző tevékenységek végzése közben nagy mennyiségű energiát fogyaszt. inkább sziklaüreget választanak. de a hideg. 1961). fenyőággal. Késő ősszel. de annak inkább többszöröse. gyökerek gödrébe összehordott és beépített. száraz fűvel készíti elő fekvőhelyét. és amelyet sajátos testhelyzet (póz) felvétele követ. hosszabb alvások kisebb szünetekkel. a táplálékhiány és a táplálék megszerzésének nehézsége a nagy hóban késztetik a barlangba vonulásra. Rendszerint az évszaknak megfelelő táplálkozási hely közelében tanyáznak. néha kidőlt fa mellé. A barlangjából megzavart medve ritkán tér vissza oda. WEBER (1989) két hektár fenyvesben 20–50 m-re egymástól három példányt figyelt meg. nem lehet úgy megközelíteni. A nőstény medve már december elején visszavonul. után és közben ásít. Nem a hideg. ahol nem lehet észrevétlenül megközelíteni. ragadozással tölti napjait. Többé-kevésbé mély (60–70 cm) megtisztított lyuk a fekvőhely. A napot kerülik. fajspecifikus ösztöncselekvés. A túl nagy sziklabarlangot nem szeretik. Az erdei utaktól 600–800 m-re van legfennebb. Alvás előtt. sűrű fenyvesek. A biotóp felső határához közel. s ha több napig használja ugyanazt a fekvőhelyet. ugyanakkor a külső hőmérséklet mínusz 14°C volt (COMŞIA. azok kimerülését meg kell akadályozni a mozgások minimumra való csökkentésével. a szél. Ha nem száraz a talaj. energiapazarlást megszüntet. amit majdnem kunyhószerűen képeznek ki. hogy tulajdonosa kint járt a tél folyamán. lehetőleg száraz sziklaüreget keresnek. hogy észre ne vegye a közeledőt. hogy napközben keresse magának az élelmet. ahol 60–80 napot nagyobbrészt alvással tölt. de máskor is találunk télen kószáló. ébrenléttel váltakoznak. sokkal jobban ragaszkodnak a barlang biztonságosságához. ha nagy a hó. Nincs hosszabb időre napi pihenőhelyük. Nem ragaszkodnak okvetlenül sziklabarlanghoz. nyújtózkodik. Szájában hordja rendre a barlangba és rendezi el. Ugyanazokat a csapákat használva. hogyan fér be egy nagytestű állat azon. amit bentről kotort ki a barlang szélesítése. tálplálkozott. A nőstény januárban a barlangban elli bo- . Figyelik. az eső közömbös számukra. álcázzák. A téli álom nem letargikus állapot. A hímek nem sokat adnak a komfortra. de néha 5–15 m-re is bevár. A medve terpesztett hasfekvésben alszik legtöbbször. végül az ürülék felgyülemlése készteti továbbállásra. hetekkel a nagy havazások előtt keresik fel a régi barlangot. pihenéssel. ritkán használják több nap ugyanazt.42 helyeken alszik. és később is hagyja el a barlangot mint a hím. ami arral utal. megközelíthetetlen helyeken. avarral bélelt fekvőhelyen telnek. A fialni készülő vagy bocsos nőstény mohával. Napi és évszakos változásokat mutat. ha nem érez közvetlen veszélyt. mélysége és időtartama van. Nagyritkán lehet barlangban ürüléket találni. Az anyamedvék a bocsok ürülékét eltüntetik. Néha olyannyira szűk a bejáratuk. kutatják. főleg hím medvéket. Ugyanolyan éber alvás közben mint a nyári mindennapi alváskor. gallyakra fekszik. bélcsatornájuk kiürül. sziklás. A felvett testhelyzetet az anatómiai sajátosságok határozzák meg. vagy keresnek újat. A szervezet számára az energiaforrások nem kimeríthetetlenek. amely pihenőhely (alvóhely) keresésével kezdődik. nagyobbításakor.

annál kevesebb a viszonyított hővesztesége. pilomotricitásra („szőrállás”) vonatkozóan. A hideg átvészeléséhez való alkalmazkodásnak csak egyik része a zsírlerakodás. a meduloszuprarenális-. élelemhiányban a meglevő energiamennyiséggel kell a leggazdaságosabban bánni. A medvezsír 86 %-a zsírsav. A törzsfejlődés folyamán kialakult adaptáció. amelyből a szervezet normálisan többet éget el mint a másik kettőből. A kétéves bocsok az anyjuktól nem messze keresnek barlangot. a barlang elhagyásakor is van a bunda alatt. A tartalékzsírok raktározásának specifikus helye a zsírszövet. di. A hideg elviseléséhez sok energiára van szükség. Jól alkalmazható törvény a medvékre. 1970). A téli táplálékfelvétel hiányában a zsírok és gliceridek elégetésére szorul a szervezet. Ennek az adaptációnak egyik formájaként jelentkezik a pajzsmirigy és mellékvesék működésének fokozódása. az . A hőszabályozás központja a hipotalamusz. Fiziológiás hőértéke egyenlő a fehérjéével (a fehérjék fiziológiás hőértéke azért lényegesen alacsonyabb a fizikaiénál.és kortikoid-hormonoknak. Elviselését idegi és hormonális rendszer szabályozza.9161. elégséges hőszigetelő zsírréteg tavasszal.és monogliceridek és a koleszterin kis mennyiségben vannak jelen. komplex lipidek esetén más összetevőkre is. A hőszabályozásban fontos szerepe van a hormonális rendszernek is. légzési ritmusa a nyári alváshoz lépest nem csökken. erekre. 1954). A szabaddá vált zsírsavak oxidációja történhet többféleképpen. Olvadási pontja 110 C-fok. a párologtatás és hőleadás lihegéssel történik. mert nitrogénjüket a szervezet oxidálatlanul. Az öreg nőstények és a fiatal. Fontos szerep hárul az ortoszimpatikus idegrendszerre és a noradrenalin-hormonokra is (ŞANTA–JITARIU.43 csait. zsírok közül az oxidáció számára legkönnyebben hozzáférhető a szőlőcukor. A tartalékzsírokat legnagyobbrészt trigliceridek alkotják. plusz 2 C-fokon keményszik meg. tavasszal válnak el. Kevés sztearinsavtartalma miatt félcseppfolyós állapotban van plusz 35 C-fokon. vérkeringésre. A kutyafélék és a medve izzadságmirigyei közül csak a lábujjak közöttiek működnek. Rendes körülmények között a szénhidrátok. ellésre készűlök szintén. 202 mg kálium-hidroxid kell egy gramm zsír szaponifikálásához (COUTURIER. első része a hűtésé (hőleadásé). a testméret és hőháztartás közötti összefüggés alapján minél nagyobb egy test mérete. ammónia alakjában küszöböli ki). A zsírsavakból és az ugyancsak magas hőértékű glicerinből felépült zsírok a szervezet legkoncentráltabb. melynek hátsó része a hőtermelésé. de kevesebb a zsír felének. A téli álom alatt testsúlyának 10–15%-át veszíti. ellenkező esetben ezek csökkenése. Az anyamedve első éves bocsaival egy barlangba húzódik meg. Hogy is lehetne letargikus állapotban ilyenkor? Testhőmérséklete. Az őszi bőséges táplálkozás következtében felhízott medve felhalmozott zsírmennyisége energiaforrás és hőszigetelő réteg télen. pajzsmirigy. fajsúlya plusz 15 C-fokon 0. A hímek mindig egyedül vonulnak barlangba. ugyanis a mérsékelt égővtől a sark felé a medvék mérete nő. majd szoptatja. szívverése. A zsírok lebontása hidrolízissel történik zsírsavakra és glicerinre. ami a 60–80 nap koplalás után nem is olyan sok. Életfolyamatainak energiaszükségletére csak egy részét használja el. raktározásra legalkalmasabb energiahordozói. csökkentve a viszonyított hőveszteséget. A felhízott egyedek zsírja 40 kg-nál több is lehet. és legtöbbször a testvérek együtt töltik a telet. viszont az aktivitásban lévőknél valamivel alacsonyabb. fehérjék. Perifériásan az idegrendszer biztosítja a hőháztartás egyensúlyát az izomzatra. Fogságban és megfelelő táplálékmennyiség biztosítása esetén nem alusznak téli álmot. gondozza őket. Visszakapcsolásos rendszer alapján működik.

Egyik pillanatban apró szemei barátságosan csillognak. A szabadban a pihenőhelye. ásítanak. egy másodperc figyelmetlenség. a macskaféle nagy ragadozók viselkedéséhez hasonlóan. testtartásukkal. Egyértelműen a fajtársak tudomására hoznak valamit: fenyegetést. és egyéb mutatványokra. Az állatok tömör és precíz. és kihasználva az alkalmat. A kommunikáció másik formája a jelbeszéd. A fogságban tartott medvére jellemző. Ezt a tulajdonságát használják ki az állatidomítók cirkuszi mutatványok elvégeztetésére. Kicsi koruktól könnyen megtaníthatók bizonyos műveletekre. A makogás a tanácstalanság jele. megelégedettségüket juttatják kifejezésre. ábra. meglepetést. A megsebesített. néha el kell különíteni egymástól őket.). A lihegés és morgás között minden erősségben tompán hallatják hangjukat. nyögdécselnek. fiziológiai állapotukat. A jelbeszédrendszert emocionális nyelvnek is nevezik. Állatkerti gondozók véleménye szerint nincs kiszámíthatatlanabb a kedélyesnek. Az idomítás kezdetén ki szokták törni a szemfogaikat a balesetek megelőzése végett. susogó bocsok az álmosságukat. . Megfigyelhetjük. Szeretnek a vízben pancsolni. párzásra vagy játékra szólítanak fel. fogságban viszont igen. A társas kommunikációban a póznyelv. A szopós bocsok úgy vakkantanak. arckifejezésükkel való közlés fontos helyet foglal el. Mikor orrukon keresztül erőteljesen fújják ki a levegőt – huhogó hangot hallatva – a meglepettség. A természetben nagyon ritkán támadják meg az embert. félelmet. szándékaikat fejezik ki. Nagyon agresszívvé válnak.44 összes közül a legfontosabb a szervezet számára a beta-oxidáció. A medvék köhögnek. s ezt legtöbbször szigorúan be is tartják. A medvetáncoltatók az állatokat kis koruktól kizárólagosan növényi táplálékkal etetik. mert pillanatok alatt kinyúl a rácson. Fogság A felnőtt medve nehezen tűri a fogságot. s ha a gondozó feléjük irányítja a vízsugarat. táskát. nem úgy mint más nagy ragadozókon. sarokba szorított állat félelmetesen üvölt. néhány pofon elcsattanásával. tüsszentenek. s amit elér. Ennek segítségével az egyedek a létfenntartással kapcsolatos alapvető szükségleteiket és törekvéseiket. felhívják a figyelmet a külvilág valamely jelenségére. A doromboló. és a medvetáncoltatók úgyszintén. és annak visszahúzása. félre nem érthető közlésekre szorítkoznak. A rangsor hamar kialakul közöttük. néha rendesen lemosakodnak (10. nem egyszer komoly balesetet okozva. Kommunikáció A társas kommunikáció ösztönös. a kifejező mozdulatokkal. sapkát. különféle hangokkal adnak kifejezést. közepes fájdalmat jeleznek. A medvék kedélyállapotuknak megfelelő. hogy sokat verekednek. félelmet fejeznek ki. barlangja tisztaságára kényes medve az állatkerti szűk környezetben gyakoribb tisztálkodásra szorul. mintha indulatszavakat használnának. mint a kutyakölykök. így fejezve ki fájdalmukat. elkapja és szétszaggatja. Az óvatlan látogatóktól fényképezőgépet. A megmaradt glicerin lebontása két úton történik: cukrokká vagy vízzé és szén-dioxiddá való oxidálással. hogy a mutatványok alatt a medvéken mindig szájkosár van. ellenkezés jelével találkozunk. fajra jellemző. Dörmögéssel ellenségeskedést. fogaikat is szokták mutogatni. hirtelen odacsap. éhségüket. csodálkozás. mint az etetőedény kitolása a rácson – ha éhes –. de hasonló hangon hívja az anya a bocsokat és a bocsok az anyjukat. Nem szabad a ketrechez közel menni. Ha félelmükben morognak. hangulatukat. jóindulatúnak látszó medvénél.

egyszerűen nincs teje. Egy ilyen elvett és felnevelt bocs felnőtt korára nyomorék maradt csonkolt lábára.45 10. és ekkor a melengetésükkel sem foglalkozik. Említenek olyan esetet. amikor a bocs lábait nyalogatta olyan erősen. 1990). Felnőtt korára elviselhetetlenné vált a gondozóival szemben. állandóan fogait használta (PALUGYAI. nagyon hamar elpusztulnának. és némelyik az utódok közül elvérzik. amikor az anyamedve nem tudja szoptatni a bocsait. hogy az bele is pusztult. még a karmai sem nőttek ki. Olyan eseteket is említenek. Néha annyira túlbuzog az anyai szeretet. Lévén szőrtelenek. ha a gondozók idejéban el nem . hogy a köldökzsínor elszakítását célzó cselekvéssor kisiklása révén bocsait a szülés után a köldöküknél sebesre nyaldossák. ábra Medvék a marosvásárhelyi állatkertben A nőstények gondos anyák. olykor túlságosan is azok.

óvatoskodókká vagy kötekedőkké válnak. A fogságban születettek hat hónapos koruktól fokozatosan kezdenek önállóak lenni. rágcsálnivalót. kényelmük. mancsaikat. Kiütközik rajtuk az elviselhetetlenségig menő kötődékenység. a cselekvés biológiai értelmét betöltő lefolyása során végzett mozgásokkal mutatott. de általános következtetéseket nem lehet levonni belőlük. mindenhova. Táplálkozásuk után ellustulnak. A veleszületett kiváltó mechanizmusok gyakran elveszítik rendes szelektivitásukat. A szociális gátlászavar. a gátlások elmaradásának példája a húsevő és mindenevő állatoknál az újszülött gyakori felfalása. LORENZ (1977) szerint a külső feltételek hiányában értelmetlen ösztöncselekvés határesetének. letisztítják az ételmaradékot. dorombolva nyálazzák. Természetesen nem minden látogató éri el a minimális civilizációs nívót. szomorú. örökletesen koordonált mozgások nagyon könnyen veszítenek intenzitásukból. A hat hónapos befogott bocs már nehezen szokja meg az ember közelségét. mellyel rendszeresen tisztogatja bundájukat. szinte fotográfiai azonossága bizonyítja. A pár hetes bocs nehezen táplálható. azt szét is szedik.szívogatják egymás fülét. művészeti. Félénkekké. mintha mi sem történt volna. s ami egyszer szétszedhető. A spontán módon fellépő. s utána folytatja tevékenységét. Az ösztönös mozgások intenzitásának csökkenését és a szociális gátlások fogyatékosságait . felizgatva azokat. a természetbe való visszajuttatás céljából. Evés után a testvérek egymás szájkörüli részét lenyalogatják. Az állatok és életkörülményeik megismerésével a vadállatokkal szembeni felfogásmód változhat meg. mozgáskoordináció a legkisebb részletekig öröklötten rögzítettek. ami az állatokkal szembeni viselkedését illeti. nedves ronggyal pótolják. szereti az édességet. A szociális gátlások szintén veszíthetnek erejükből vagy eltűnnek. A medve egész életében falánk. Gyerektől-felnőttig mindenkinek kellemes időtöltés az állatkerti látogatás. kiütközik egyéniségük. illetve kiváltó ingereik ingerküszöbe megnő. a tárgy nélkül lefolyó üresjárati reakciónak a rendes. Az üresjárati reakció lehetővé teszi. szánalomból kényezteti a bezárt állatot. sziesztáznak. Ott heverednek le. Szerepe van az esztétikai. szemeteskosárba kotorásznak. hogy az ösztöncselekvés. annál irritáltabbak. hogy a lehető legtöbbet megtesznek az ápolók az élelmezésük. Kamrába. hogy az elszigetelten felnevelt. amikkel legtöbb ember élete folyamán nem találkozhatna. Az elválasztott bocsok szívesen követik ápolójukat a látogatók között szálláshelyükre. és úgy kezelni őket mint a háziállatokat Minél zártabbnak érzik magukat. Tejjel.és reakció-normák beláthatatlan kieséseit és zavarait mutatja. természetes körülményeikhez közel álló kondíciók biztosításáért. Ismeretterjesztő. A ketrecben dúló-fúló vagy fel-le sétáló medve elfogadja a bedobott édességet. A kiskorától fogságban nevelt állat a filogenetikus alkalmazkodás eredményeként létrejött akció. sok bosszúságot okozva az ápolóknak. Az állatkertek hasznossága mellett szól többféle rendeltetése. tovább mesterségesen etetik őket. Normális körülmények között 10–11 hetes korukban választják el a bocsokat. cukrozott tejjel. Az így szerzett adatok nem nélkülözik a tudományosságot. Laikus szemmel nézve az állatkertben tartott állatok állatkínzásnak vannak kitéve. nem olyan játékos mint a fogságban született társai. a fokozott éberség. fogságban tartott állatoknál az ösztöncselekvést színtiszta voltában tanulmányozhassuk. Sokan a társadalomban elszenvedett sérelmeiket kívánják megtorolni a bezárt – tehát számukra ártalmatlan – állatokon. amit nem lehet a tanulás elmaradására visszavezetni. Ugyancsak fontos biológiai rendeltetése a tudományos megfigyelések lehetősége. Amint elég bátrakká válnak. Az anya erős nyelvét. gabonalisztes tejjel. A legtöbb látogató sajnálatból. ahol a fáradság éri őket. dacára annak. mert olyan fajokkal ismerkedhetünk meg. Másik fontos rendeltetése a kipusztulóban lévő fajok védelem alatti szaporításának kísérlete.46 veszik őket. szekrénybe. érzelmi nevelésben. gyümölcslével lehet etetni. Ilyenkor teljes szabadságot kell biztosítani nekik.

Hangos zajra riadalom ütött ki. Egész fogságuk alatt növényi táplálékon éltek. hogy meg is találják. megfigyelésének a hiánya szabadon bocsátásuk után. Játszás közben is megfigyelhető volt ez a jelenség. A domináns példányok gyakran zavarták el az ételtől társaikat. 1954). Súlyuk begyűjtéskor 10–30 kg között váltakozott (GEORGESCU. vagy foglalták el a jobb fekvőhelyeket. szakember kezében még kevésbé. hat–tíz bocsot telepítettek ki egy-egy helyre. ahol az egyedsűrűség kisebb. hogy már a begyűjtés után kialakult egy bizonyos rangsor. kórusban követelték az ételt. Télen legfennebb a nyers zöldségeket utasították vissza. elűzve társaikat (ALMĂŞAN & ILIE. A feljegyzések arról nem szólnak. hogy a felnőtt egyed a medvetársadalom teljes értékű tagjává válhasson. vagy gyülekeztek a fákon. Az első napokban összetartottak. Teljesen áttértek nappali élelemfelvételre. a lehető legserényebben. hogy azokat a következő év tavaszán olyan helyeken engedjék szabadon. Tavasszal a mohón elfogyasztott bő növényi táplálék gyakran szokott hasmenést okozni. Megfigyelték. A domináns egyedek igyekeztek elfoglalni a környéket. Ha ez a természetben történik – és biztos ott is megtörténhet – minimális a valószínűsége. Részben ezzel magyarázható az erre vonatkozó adatok kevéssége. 1949-ben a berni állatkertben két négyhónapos bocs májelégtelenségben pusztult el (COUTURIER. Elbocsátásuk előtt egy hónappal természetes táplálékkal etették őket a könnyebb beilleszkedésre való tekintettel. hogy a szabadbann a nappali étkezési rend maradt vagy sem. Az étkezés után szükségét érezték a napon való lustálkodásnak. Egy 2000 négyzetméteres téglalap alakú elkerített részen hat év alatt több mint 300 bocsot neveltek fel és engedtek szabadon. s mint a háziállatok. 1989). amit többékevésbé be is tartottak végig.47 semmiképp sem szabad összetéveszteni az ingermegvonással előidézett zavarokkal. vagy elbújva a fák lombjában. Állatkerti megfigyelések szerint a medvéknél gyakori a fertőző takonykór és a . az étkezési idő eljövetelével hangosan. A hat évi kísérlet alatt fertőző betegséget nem észleltek a bocsok között. Egységes élelmezésükre napközben naponta háromszor került sor. Törés. Néha a 15–20 m magasról lepottyanó bocsok szerencsétlenül értek földet. 1977). Az előkészített pihenőhelyeket éjszaka használták. A testvérbocsok végig egymás mellett maradtak a fogságban. Betegségek A vadon élő állatok a megbetegedésekkel szemben jóval ellenállóbbak mint a fogságban tartott társaik. Az éjszakát átaludták. nehezen széledtek szét. a tanulás ezeket nem egyenlíti ki. Szabadonbocsátásukkor átlagban 80 kilósak voltak. ilyenkor menekültek a mesterséges barlangokba. Sajnos néhány napnál tovább nem követték őket. tevékenységük kizárólagosan nappali volt. A télen is folytatott napi három étkezés következtében nem vonultak téli álomra. Kisebb csoportokban. Órák hosszat pihentek elnyúlva mozdulatlanul. A kísérletnek egyik nagy fogyatékossága a bocsok követése. részben pedig azzal. hogy az elhullott vad ritkán kerül emberi szem elé. viszont a paraziták ellen kezelték őket. Haláleset elvétve előfordult. hogy mennyire feltétlen szükséges a medvebocsok neveléséhez az anya-utód közötti fajspecifikus kommunikációs nyelv használata ahhoz. A fogságban lévő állatoknál ez gyakoribb és súlyosabb. Ezek a bocsnevelési kísérletek igazolják. ficam és néha haláleset lett az eredmény. A hetvenes évek második felében Rîuşor helységben (Aninoasa erdészeti hivatal területe) éveken át gyűjtötték be tavasszal a 3–6 hónapos bocsokat.

a medvénél aránylag kevés endoparazita található. A párizsi állatkertben figyelték meg. NESTEROV– ALMĂŞAN–CIOLOFAN (1979) három parazitafajt találnak. Az állatokat Thibensollal sikerült kikezelni. contortum) főleg bélben és a nyelőcsőben. illetve Gongylonema pulchrum és 12 esetben Toxascaris transfuga került elő a zsigerekből. a kolumbácsi légy (Simulia columbacensis) által terjesztett kétajkú fonálférgekhez (Spirulina) tartozó gomolyfilária (Onchocerca vulvulus) okozta halálukat (BREHM. Bár ritka.8% között mozgott. 1929). ami az általa elfoglalt élőhelynek. transfuga-t találtak. elősegítve a paraziták terjedését. Az ország különböző megyéiben 1970–77 között lőtt medvéket vizsgálva. Mint utólag megállapították. Mallász József dévai múzeumigazgató a Retyezát északi lejtőjén 1923-ban egy hét kilométeres szakaszon hét medve hulláját találta. Viszonyítva a többi vadállathoz. mikoris ürülékükkel a talajt befertőzik. A fertőző betegségeknél sokkal gyakoribbak az élősködők. indiszpozíciót. A mégsem elhanyagolható fertőzési arányszámot megmagyarázni főleg az őszi összetömörülésekkel lehetséges. 1954). a Dermacentor tuberculiceps. 18. A rágcsálok vagy fertőzött dögök fogyasztása a legfőbb forrása ennek a betegségnek a terjesztésében. A roşiori bocsneveldében az ürülékekben nagyon sok T. a Trichinella spiralis. Az egysejtű állatok közül a Coccidia és Ciliata rendbe tartozók okozhatnak hasmenést. az elszigetelt életmódnak tulajdonítható. Egy-egy esetben Dicrocelium lanceolatum. 1954). spiralist-t. Toxacara nystax. A laposférgek közül a Toxascaris transfuga. Taenia solium (borsókája a Cysticersus cellulosae néven ismert) és a Diphillobothrium latum. nedves betonkifutók artritiszt okoznak. Ezzel a parazitával való fertőzés jelentősen csökkenti a testfejlődést. hogy a medve fogékony a tífuszvírussal szemben (COUTURIER. a Trichopsylla (Chaetopsylla) strandi. összesen tíznél talált. Taenia ursina. T. transfuga 6–230 darab volt található egy-egy állatban. a Trichodectes pinguis található meg a medvéknél (COUTURIER. a Pulex ursi. RÖSLER (1984) a Beszterce környékén 1968–1974 között lőtt 244 medvét vizsgálta meg. RÖSLER (1984) 1961 és 1976 között a besztercei részen szintén egyet-egyet. T. A galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó élősködők közül a Bothriocephalus ursi. . 1954). de lehetséges a veszett medve. Gongylonema ursi (=G. BRIOL egy elejtett felnőtt nősténymedvénél köldöksérvet állapított meg (COUTURIER.5%-os évi átlaggal. A vadhúsfeldolgozó üzemektől kapott adatok szerint az 1970–1977 között megvizsgált 794 medve Trichinella spiralis-szal való fertőzése 14–25. levertséget. A hideg. a Toxacara canis. Az állatkertekben elhullott vagy lőtt medvék kizsigerelésekor számos élősködőt határoztak meg.48 tbc. Az ízeltlábúak közül az atkák (Acerina) rendjéből az Ixodes ricinus . WOLF (1978) 1976-ban talál Ratosnyán egyet.

ami a leletek ritkaságát is magyarázza az előzőhöz viszonyítva. priscus főágából vált le az U. prearctosból ered a közép pleisztocénből. medvefélék (Ursidae). 1968). A középpleisztocén U. arctos fajig. és az U. arvernensis leszármazottja. hiénafélék (Hyaenidae) és macskafélék (Felidae) később bontakoznak ki. etruscus megjelenése előtt (COUTURIER. mint egy fiatal. M. Feltehető. menyétfélék (Mustelidae). mert néha kisebb formákat is találtak. Ez képezte a fejlődés egyik ágát.és medveféléknek. ezek után a földtörténeti negyedkorban jelenik meg két nagyméretű faj: a kevésbé ismert U. arctos méretre lehet nagyobb. amely egymillióhétszázezer évvel ezelőtt élt. vége felé pedig az Ursus prmaevus-szal. Az U. A mérsékelt égővben – Angliától az Urálig – oly nagy számban élt medve Nyugat Európában egész csonttemetőket képez. és főleg. fejletlen vagy nőstény barlangi medve. 20 000 évvel ezelőttig (MACAROVICI. ami arra késztette GAUDRYt. arctos a közepes termetű. amelyet az U. ami a barlangi medvének viszont nem (COUTURIER. Logikus. faidherbi (É-Afrika). cibetmacskafélék (Viverridae). . kb. priscusnak neveztek el. A barlangi medvéket a fosszilis barnamedve maradványokkal összehasonlítva. Az első szűkebb értelemben vett ragadozók a koponya. és amit később U. etruscust. Kihaltak anélkül. A felső pliocéntől az alsó pleisztocénig az Ursus-nem folytonosságában űr van. 1954). Az alsó pleisztocén különböző medvemaradványaik között találták a kisméretű U. mosómedvefélék (Procynonidae). Tizenöt-húszmillió évvel ezelőtt. hogy újabb fajok alakultak volna ki belőlük. A tulajdonképpeni Ursus nem az alsó pliocénben jelenik meg a Creodontákból. Az U. Egy másik ág az észak-amerikai U. Ezek a családok képezik – mint önálló fejlődési vonalak – a szárazföldi ragadozók rendjét (Frissipeda) (PETZSCH. a harmadik az U. Boule által elnevezett U. amely az U. hogy töredékes állományok fenntartották magukat még a holocén első évezredeiben is. hogy egy „minor” formát. A barlangi medve nagyságát legtöbbször eltúlozzák. Az ázsiai Helarctos malayanus és Selenarctos thibetanus az U. horribilis. a miocén kezdetén jelenik meg a Hemicyon. arctos csontmaradványok vékonyabbak. arvernensis követ. hogy nem a legreprezentánsabb egyedek maradványai maradtak fenn csak. formicatus minutust írja le (COUTURIER. deningeri és az azt követő elterjedt U. fogazat és lábak kialakulásában a mai kutyaszerűek felé vezető fejlődési irányt jelzik. sok eltérést találunk. spelaeus. Kihalásának pontos idejét nem ismerjük. A miocén közepén találkozunk először az Ursavus nemmel. méretre való tekintet nélkül pusztulnak el. közös őse a hiéna. Mind a négy előzápfoga meg volt. 1969). egy kisebb formával Magyarország és Erdély területén. 1954).49 A BARNAMEDVE RENDSZERTANA Paleontológia Harmincmillió évvel ezelőtt az oligocénben a Miacidákból alakult ki a ma élő ragadozók zöme. vagy nem azokéit találták meg a kutatók kizárólagosan. spelaeusé. törékenyebbek mint az U. Az U. larteti és U. a villafrankiumban jelent meg. hogy az U. Eurázsiában egy időben éltek a pattintott kőkorszak emberével és a mamuttal. mint a fosszilis barnamedve. mert az állatok korra. etruscus tekinthető a ma élő barnamedvék ősének. SCHMERLINGet. arctos var. 1954). hogy egy fosszilis állatfaj kövületei méretben nagy variációt mutatnak. priscus ágából a felső pleisztocénbe egyenes ág vezet a mai U. A tulajdonképpeni kutyafélék (Canidae). priscus néven is ismert. Egy fejletebb hím U. nemre. az Ursus boekhi fajjal.

Azáltal. A pleisztocénben a barnamedve vitalitása szembetűnő. ami a medve arcorrának és fogsorának rövidüléséből származott. ABEL ebből a rengeteg anyagból állapítja meg. hogy az alsó szemfog tengelye kifelé hajlott és a felső állkapcsi metszőfog és szemfog kissé eltolódott. A mértékcsökkenés nem állt arányban a barlangi medve általános testméreteinek megváltozásával. A Bruck és Graz közötti Drachenhöhle barlangból előkerült 150 tonna csont közül 2000 barlangi medve szemfog és egyéb medvecsontok kerültek elő – az embrionális alakoktól az újszülötteken át a fiatal és teljesen felnőtt példányokig. legelő és túró. jól elkülöníthető a kövületek rétegződéseiből. koponyája erősen magasodó. a paleolitikumban tért hódít. az erdősáv alsó határán élt. Ez a tény a következő feltételezésre késztette F. viszont kevésbé jó mászó. Az istállóskői barlang két különböző rétegében talált közel 3000 barlangi medvefog alsó első és második örlőfogát vizsgálták. Valamennyi istállóskői megfigyelés értelmében ez idő alatt az éghajlat mostohább lett. viszont a mainak fejlettebb a koponya occipitális része. hogy növényevésre tért át.) által bezárt szög 140°. miután bizonyos ideig kortársa a barnamedve ősének (MIHĂILESCU. M = 177°30'. 1965). s így harapáskor az alsó szemfog a felső szemfog és a felső metszőfog közé szorult. Ugyanakkor. ez a fog arányosan kisebb lett 2 %-kal. Az egész fogazat inkább vegetáriánus életmódra vall (HAIMOVICI. Valamikor a jégkorszak végén tűnik el. Az istállóskői leletanyagban ezt a folyamatot – egy viszonylag rövid földtörténeti idő alatt – számszerűleg ki lehetett mutatni. E vizsgálat előtt is megfigyelték a medvék fogsorának a rövidülését. a ma élő barnamedvénél 175°. míg a neolitikumban mindenhol megtalálható. a felső fogak mély barázdákat véstek az alsó állkapocsba és az alsó állkapcsi fogak alapi részébe. a felső és alsó három előzápfog teljesen hiányzott. és az alsó negyedik előzápfog is eltérő volt. KOLBYt (1951): A barlangi medve jobb gyalogló. Az általunk mért barnamedve koponya megfelelő szöge: ♂♂ m = 142°50'. Az első zápfog méretei azonban megváltoztak. Ezek alapján EHRENBERG rekonstruálta e faj intogenézisét. fokozatosan elvesztette ragadozó jellegét. a barnamedve ősénél rövidebbek és fejletlenebbek a hátsóknál. x = 171°48' (n = 9). 1970). A csak medve lakta barlangok rétegmaradványaiban a kövületek másként helyezkednek el. Eközben az első zápfog kisebbedett. 1926). Míg a barlangi medvénél az első lábak rendszerint erősebbek mint a hátsók. VÉRTES (1957) az arckoponya eképpeni alakulását bulldogosodásnak nevezi. Az alsó állkapocs beszorult szemfoga teljesen lehetetlené tette az állkapocs oldalsó irányba való mozgását. ha barlanglakó is volt. M = 179°20'. impozánsabb volt mint utóda.50 Az U. GEORGESCU (1970) szerint a barlangi medvénél a rhinion-sagnasimax-nasion (2-3-4 sz. M. spelaeus a mai barnamedvénél kb. vájkáló volt. s így lehetetlenné vált a zápfogaknak a növényi táplálék szétmorzsolásánál elengedhetetlenül fontos örlő mozgása. Fogai erőteljesebbek voltak. tehát a Bergmann-törvény szerint a barlangi medvéknek növekedniük kellett. egyharmaddal nagyobb termetű. A két vizsgált réteg közötti tízezer év alatt a második zápfog nem változott meg mérhető mértékben. bulldogosodását. Az ilyen fogazatú barlangi medvék csak merőleges irányba tudták állkapcsukat mozgatni. és nem viselik az „emberi konyha” nyomait. A szögek változatossága nagyon jól megfigyelhető a mellékelt koponyafényképeken és a róluk készült profilpoligonokon. aminek okát a táplálékmegváltozással magyarázták. Példának említjük a németországi Sirgenstein hely- . és hoszszú orra tömpe bulldogorrá rövidült. Nagyobb. széles homlokú volt. nemúgy mint a barnamedve őse. Számos barlangot felváltva lakott a medve és az ember. Az ilyen rendellenes állkapcsi készülék maga után vonta az egész koponya alkatának a megváltozását és különös fiziognómiai jelleget kölcsönzött egyes egyedeknek (LAMBRECHT. A barlangi medve maradványai többnyire barlangokból kerülnek elő. x = 167°47' (n = 25) és a nőstényeknél a m = 163°40'.

Peştere. Számos dolgozat foglalkozik a barnamedve . Az itt található Peştera Muierilor barlang lakói a felső paleolitikumban barlangi medvére vadásztak a maradványok szerint. Cioclovina. A Szamos melléki Poiana Botiz. örvösmedve. Cheile Turzii. A brassói Peştera Mare barlang aurignacian (felső paleolitikum) rétegeiben Ursus arctos és Ursus spelaeus maradványok találhatók (NANIA. miként tanúsítja a Taubach-rétegben talált maradványok 21. Steierdorf Anina. Guşteriţa. Elvégre az ember mindenkor könnyebben zsákmányolt a növényevők közül. nem is olyan régen. A mai szűkebb körű elterjedése az ember-faktor következtében alakult ki. könnyebb zsákmányt jelentett az ősembernek. 1940). A mousteriani barnamedve kisebb lévén. Ponor. Románia területén a holocénben a barnamedve elterjedt volt az alacsonyan fekvő tölgyzónában. Egyes helyeken a legkedveltebb vadászzsákmánynak számított. minden tudományos alapot nélkülöznek. barlangi medvéket pedig számos helyen: a Szeben melletti Apusdorf. A Baia de Fier környékén talált mousteriani csontmaradványok 90%-a medve. Udvarhely melléki Mereşti. mert a kis hangyászmedve megnő és idősebb lesz. Erdélyben a mousteriani rétegben barnamedvét a brassói Peştera-barlangban találtak. Fînaţe. Az Igric-barlangban sok száz barlangi medve és más ragadozó csontjai halmozódott fel a jégkorszak folyamán. Elterjedése sokkal egyenletesebb volt mint ma. a bihari Budmeasa. 1963. a Fehér megyei Bedeleu. a Tisza melléki leletek pedig. Reşiţa Română. 1992-ben írt dolgozatában (kézirat) pedig 32 helységről tesz említést. Jelenléte a Duna árterületén következtetni enged arra a feltevésre. hogy jelentős morfológiai variációt mutatott e faj. Ezek a barlangban laktak évezredeken át.. 1977). A bihari Oncsásza. a csíki Techereu. az örvösmedve öreg korára elvesztheti örvét és a vérmedve is szívesen megeszi az erdei gyümölcsöt és más növényi táplálékot. 1965). Ugyanúgy Moldván keresztül Ázsia felé sem határolódott el (HAIMOVICI. Lorău. Azok a nálunk használatos népies megjelölések. hogy van kistermetű hangyászmedve. Cărpiniş. 1941–42). A barnamedvékhez viszonyítva a barlangi medve maradványok sokkal gyakoribbak a barlangokban. Crăciuneşti. a hunyadi Binţinţ. a ragadozó elnevezés inkább csak az állatvilágban elfoglalt helyét jelöli. HAIMOVICI 1963-ban megjelent dolgozatában 14 extrakárpátikus helységet jelöl meg – dombos-sík vidéket és folyók árterületét – ahol holocéni barnamedve maradványokat találtak. Taxonómia A medve Európa legnagyobb ragadozója.2%-a. az aradi Moneasa. Kis Küküllő menti Hărănglab. vérmedve stb. a fogarasi Peştere. Băile Herculane helységekben (NEDICI. Ellene szól az ősember ittlétének a növényevők csontmaradványainak teljes hiánya. valószínű a hegyvidéki és a síksági medvék különböző ökológiai típusokat mutattak. (NICOLITS.és Igric-barlangok negyedkori rétegei szintén tartalmaznak barlangi medve csontvázakat. a Torda melletti Sohodul. a krassói Reşiţa. 1940). de miután elsősorban növényi táplálékon él. Ehringsdorf-ban 10%. Federi (öt barlang). időszámításunk előtt az V–III. Nandru. mert az Olteţul és Galbenul patakok által a mészkőbe vájt barlangok jó lakóhelyet biztosítottak ezeknek az állatoknak. Ugyanilyen eredetre vall a moráviai Sipka-barlang összetört csontjai. ott éltek és pusztultak el. A neolitikumi maradványokból kitűnik.51 ségben a középpaleolitikumból (a mousteriani réteg) származó barlangi medve csontokat. és szívesebben is fogyasztotta azok húsát. a cseh Jachymka és Joachimstal barlangokban pedig túlsúlyban barnamedve csontmaradványok találhatók (NEDICI. évszázadban. hogy a magyar pusztán át egész Európa szerte összefüggő medvepopuláció élt. hogy nem határolódott el a Balkán-félsziget felé.

COUTURIER (1954) 275 tudományos elnevezését számolja össze a barnamedvének. A fenotípia kevésbé fontos. hogy mennyire megtévesztő a medvekoponya polimorfizmusa. Panmiktikus populáción belül bármely mutáns gént hordozó egyed partnerként normális géneket hordozó egyedet kap. bundaszínezetet. Minél több koponyát figyelünk meg. megindokolni minden egyes elnevezést névadója szerint még nehezebb. Ugyanez a helyzet a bunda színezetével. Az elnevezések nagy számánál jobban semmi sem tükrözi a barnamedve polimorfizmusát. nyilvánvaló a különbség. A faj plaszticitását. frontális magassága közötti arányokat. A fakóbarnától a feketéig minden változatot megtalálunk ugyanabban az életsávban. szomatikus méreteket. Klasszikus példa erre a BOLKAY által leírt Ursus arctos bosniensis egyetlen koponya alapján. Ezeknek a dolgozatoknak egyik hiányossága. amelyek ugyanazokat a géneket hordozzák kromoszómáikban. a fogazat mind a „szóma” része. mert mindenféle köztes. hogy keresgélése nem rentabilis az energiaszükséglet kielégítésére. Egy genotípiába tartoznak azok az egyedek. rezervátumi megfigyelések beszámolnak olyan esetekről. megfigyelésből sokkal egyszerűbb messzemenű következtetéseket levonni. Kevés méretből. mert különböző környezetekhez való alkalmazkodás különböző irányba tereli a természetes szelekciót. A fenotípusos jellegeknek nincs taxonómiai jelentőségük. átmeneti formát megtalálunk az említett végletek között. Összehasonlításokat végeztek a koponyaforma és táplálkozás. A pleisztocén vége felé az összefüggő barnamedve-populáció kisebb egységekre oszlott területileg és a különböző irányú szelekció eredményeként az Ursus arctos faj ma élő alfajainak kialakulásához vezetett. Még felsorolni is hosszú lenne. testalkat. A sokféleség számtalan fenotípusos variációban nyilvánul meg. s e változékonyság lehetővé teszi az új formák megjelenését. koponyaforma és szőrszín. többféle lehetőséget biztosítva a fennmaradásra. A kárpáti barnamedve zoogeográfiailag jól elhatárolt populációban él. más élelemmel cserélik fel. táplálkozású egyedek különbözőképpen válaszolnak a környezet biotikus és abiotikus hatásaira. amikor nem- . határozott különbség. amennyiben a szervezetek változékonyak. viszont az állatkerti. annál inkább elmosódik a nyilvánvalónak vélt.52 rendszertani felosztásával. egy hosszú és egy magas koponyát. MERRIAM zoológus 17 fajnak nyilványította. Az ökológiai faktorok ráhatása eredményeként végtelen variációt hozhat létre: a szőr hossza és színe. Földrajzi korlátok gátolják e populáció és más medvepopulációk között a génáramlást. és amit ők gyakrabban fogyasztanak mint más élelmet. táplálkozási szokásokat. testméret és koponyaméret között. Ezeket el kell különíteni a genotípusos jellegektől. COUTURIER (1954) annak illusztrálására. temperamentumú. Így a mutációt kifejező fenotípus – nem lévén dominánsan örökletes tulajdonság – látszólag eltűnik. Ha az említett élelem mennyisége annyira csökken. De a földrajzi elszigeteltség csak annyiban fajképző tényező. a váz. amelyeket azután a természetes kiválasztás előnyben részesít. beépül a populáció közös genetikai alapjába. A mindenevőknek van egy-két kedveltebb élelemfélesége. A földrajzi elszigeteltségnek fontos szerepe van a speciáció mechanizmusában. Különböző viselkedésű. A medvepopulációk földrajzi diszkontinuitása nem enged természetbeni megfigyeléseket végezni az alfajok egymásközötti kereszteződését illetően. amelyben ugyanabban az élettérben 17 medvefaj él. példának a saját gyűjteményében található 17 pireneusi koponyát hozza fel. formákat. nem örökletes. nagyobb adaptációs készségét tükrözi az etológiai polimorfizmus a barnamedvéknél. nagyon plasztikus és megfelel a szomatikus variációnak. Ha veszük egy aránylag széles. kevés anyagból vonnak le tudományos következtetéseket. amit az adott körülmények nyújtanak. hogy kevés megfigyelésen alapulnak. Képzeljünk el egy kevesebb mint 100 egyedet számláló pireneusi barnamedve populációszigetet. táplálkozás és szőrszín. temperamentumot. méret. alapul véve a koponya hossza és szélessége.

Ursus pruinosus (Tibet. Carnivora főrend.és jegesmedvék kereszteződésével kapcsolatban. 6 – legnagyobb frontális-szélesség. 5 – bizygomatikus-szélesség. Örményország). 1950 in COUTURIER. Az Ursus arctos fajnak geográfiailag hat elkülöníthető alfaja van: Ursus a. 1954). melynek ivarát nem ismertük. Ursus a. Mi sem bizonyítja jobban a közös genetikai alapot. . hogy több „típust” különböztessenek meg egyes szakemberek (BOTEZAT. arctos (Európa). hanem a konszangvinizáció ellenére a hibridek is egymás között életképes egyedeket hoztak létre (TROUESSART. melyeket viszont az átfogóbb vizsgálatok nem igazoltak. 1967. CRANDELL. A közel négy évtízed során összesen 144 koponya állt rendelkezésünkre. Ursidae családjában tartozik (FEIDER et all. 12 – legkisebb interorbitális szélesség. 7 – posztorbitális szélesség. Ursus pamirensis (Pamírhegység). 1942. 1954). csupán 8 darab a Déli-Kárpátokból. A barnamedve az emlősök (Mammalia) osztályának Theria alosztálya. 9 – mastoid-szélesség. Ursus mandchuricus (Mandzsúria. BREHM (1929) HILZHEIMERT idézi a barna. Európában előforduló medvepopulációval együtt – a kárpáti barnamedve az Ursus arctos arctos nominát alfajhoz tartozik. 1967).-Szibéria).és Görgényi-havasokból származott. 10 – az öreglyuk harántmérete. K. 8 – a felső szemfogak közötti távolság. PROCA. mint a koponya alapján több változatot. Ezek az utódok további szaporodásra is képesek voltak. kolymensis (Kolyma-medence) (COUTURIER. ábra): 1 – a koponya legnagyobb hossza. yeniseensis (Jenyiszeji-medence). Ezt az állítást manapság a legtöbb szakember elfogadja.. 1952 stb).-Szibéria). NEDICI. 11 – a condylus occipitalis legnagyobb szélessége. 1983. rendszertani helyzete csak kevésbé tisztázott és inkább az utóbbi időben került a kutatások előterébe. 50 ♀♀. 4 – koponyamagasság az occipitalis alsó felétől a fronto-parietalis varratig. A koponyák nagy része a Kelemen. Ursus piscator (Kamcsatka). egyes méretek csak kisebb számban fordulnak elő. valamint 4 olyan. Később az alaposabb és nagyobb anyagon végzett vizsgálatok ezeket a típusokat nem támasztják alá (ALMĂŞAN–VASILIU. Mivel nem minden koponyán tudtunk minden adatot felvenni. COUTUREIR (1954) kutatásai alapján – a többi. Canoidea főcsalád. 1942. Fissipeda rend. LINDEMANN. Úgy a színezet. mint az alakban is kifejezésre jut – okot szolgáltatott arra. A következő méreteket vettük fel (11.53 csak hibrid jön létre az ilyen párosodásból. DK. Ursus a. KOHL–STUGREN. Ursus a. baikalensis (Bajkál vidéke). Az Ursus nemet OGNEV (1931) öt fajra osztja: Ursus arctos. Ursus a. Kraniológia A kárpáti barnamedve. caucasicus (Kaukázus). 1942. 1984). bár gyakori és jól ismert állat. típust írtak le. RÖSLER. éspedig 90 ♂♂. 3 – basalis-hossz. 2 – condylobasalis-hossz. Ursus a. 1916. meridionalis (Batumi. A medvekoponya változékonysága – ami úgy a méretekben.

. c – a mandibula lateralisés d – a mandibula belső nézetből.54 11. b – ventralis-. ábra Barnamedvekoponya a rajta eszközölt mérésekkel: a – dorsalis-. A számok megfelelnek a szövegben ismertetettekkel.

78 87.82 6. 403 378 360 110 253 134.3 88 51.61 8.36 33.45±1.14 9.7 64 x m max. 7.52 6.3 35 122 27.96 29.16±0.69 73.88 10. 17 – az orrcsontok alsó szélessége.06 356.97 11. 19 – az orrcsont elülső szélétől a fronto-parietális varratig mért távolság.43 4.28±3. 272 260 257 78 155 81 63. táblázat).56 9. C.64±0. az irányadó eltérést a számtani középértéktől (s).68±1. 18 – az interfrontális varrat hossza.10 322.8 58 18. 26 – a koponya űrmérete.97±1.52 28. 20 – a fronto-parietális varrat és az akrokranion közötti távolság.49 3.80±0.5 86.6 109 89. 24 – a mandibula szélessége a codylusok külső szélei között.60 3.16±0. 23 – a mandibula hossza. Az egyes méreteknél kiszámítottuk a számtani középértéket ( x ) és ennek középhibáját (m). 1.5 204 39.57±2.C.) és legnagyobb (max) értékeit (1.46 72.3 106. 14 – a koponya szélessége a temporo-parietális varratnál.10 9.58 44.61 12.05 8.50 328.3 58.3 90.11±0.55 105.53±3.81 19.59 75.28 4.69 8.26±0.00±0.2 98 35. 16 – az orrcsont hossza.39 100.95 21. 25 – a sagittalis taraj hossza.17±3.60 12. 22 – a rhinion és a prosthion közötti távolság.6 61.81 13.) és feltüntettük a lemért koponyák számát (n).86 3.61 6.41 .48 158. táblázat A koponyák paraméterei ♂♂ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 n 62 87 62 50 87 62 63 62 35 45 58 61 62 62 61 47 min.07 11. 15 – rostralis-szélesség.55 13 – a felső és alsó posztorbitális apophisisek közötti távolság. a variációs koefficienst (V.49 23.58 8. 21 – az akrokranion és az öreglyuk felső széle közötti távolság.67 V. 27 – acranic-faciális szög nagysága.77 75. a méretek legkisebb (min.20 205. 2.5 s 27.87±0.74 94..72 8.04 4.07±2.06 5.31 8.88 7.

71±2.42 97.43 12.18±0.88 280.12 177.80 39.32 27°21'±18' 2.42 7.86 9. 355 335 328 96 203 104.85 376.4 153 35.44±0.02 64.72±1. 25 86.72 9.14 2.91 241.72±3.09 13.54 3.96 7.26 10. táblázat A koponyák méretei ♀♀ Méretek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 n 34 46 29 22 50 32 32 32 21 15 25 32 31 32 33 30 31 min. max.58 6.24 16.C.10 15.34±2.42±0.8 x m max.5 141.5 28 60 49.76 307.25±1.35 20.24 10.37 6.8 76.35 7.52 3.80 10. 257 240 238 72 133 72 65.80 18.4 s 22.12 29. 7.97 119.36 4.30±1.8 234.6 68.03 9.56 Méretek Méretek 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n n 55 45 35 47 59 61 63 62 62 14 50 min.86±2.95 10.26 19.11 12.00±1.50±0.04 2.C.34 108.4 92.40 22.43±2.27 6.99 8.59 9.63 31.C.66±0.30 89.59 66.64 82. 43 138.08 7.55±2.94 194.5 443 32°28' s s 4.5 84 83 272 215 149.23±1.5 24.53 65.55 125.65 21. V.58 62.74 13.55 111.5 157.5 110.57±3. min.32 3.90±1.23±0.00±11.26 - 35.01 17.04 5.91±1.86±2.24 68.45 6.10 V.35 - V.8 73.16±1.83 9.26 27.65±3.5 80 45.6 40.50 7.4 105 76.85±0.1 92 57.3 32.3 39.5 51 189 134 42 295 23°13' x x m m max.14 281.92 71.08 6.5 22.11 4.62 6.20±0.54 7.5 33.59 11.74 .81±0.57 6.40 42. 11.55 10.33 172.14 16.84 4.74 78.36 7.5 86.64 11.

C.60±2. Hasonló véleményen van LINDEMANN (1953).05 cm. 1962. RÖSLER.5 74 245 169. a középértékek pedig kisebb mértékben módosulnak.3 179 121.82±1.27 17.6 32 298 24°00' x m max. RÖSLER. 1972. 1942).49. A mi anyagunkon elvégzett hasonló számítások nem igazolták LINDEMANN feltevését (KOHL–STUGREN.96 9.48 23. 73 153 88.26-on felülre tevődik.54 7. 65.3.06 173. 1954). a méretek szélső értékei kissé kitolódnak. amely a díjazások alapját képezi (legnagyobb hossz + bizygomatikus szélesség).23-ig terjed. VASILIU–STĂNESCU. NEDICI (1942) azon véleményének adott kifejezést.89 9.7.23 13.57 Méretek 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n 30 22 30 28 33 33 30 32 11 21 min.43 8. hogy a mi anyagunk nagyobb. Ursus a.19 27°4'±22' Kiszámítottuk a legnagyobb hossz és a bizygomatikus szélesség indexét.99 7.71%-át teszik ki. LINDEMANN szerint ez az index a „ragadozó” típusnál 0. a sagittalistaraj alakja nagyjából megkülönbözteti a két ivart.68±3. A taraj szétágazása a hímeknél a frontoparietális varraton vagy az előtt van.09±7.3 376 30°44' s 11.82±2. Amint a táblázatokból kitűnik az általunk megadott értékek nem különböznek lényegesen a már ismert értéktől (ALMĂŞAN–VASILIU. brachycephalust és Ursus a. 1942). 39.06 - 94. hogy minden olyan koponya amelyik . valamint a két méret korrelációját.C. Megadjuk a C. longicephalust (BOTEZAT. max.70 59.18%-a tartozik. a nőstényeknél viszont mindig e varrat mögött helyezkedik el és egy tompább szöget zár be (COUTURIER. lapos homlokkal és rövid pofával.27 48. a következő adatokat találtuk: ♂♂ min.83 148.51 72. KOHL–STUGREN.89 7.90 51.86 - V. 1983. 117 220 124 67. 1984).30 212. Az általa vizsgált anyagban a „ragadozó” típushoz a hímek 68. 54. Ha figyelembe vesszük. 2 – Ursus formicarius vegetarianus. 1983).3 12. I. Mivel nem minden esetben tárgyalták a két ivart elkülönítve. hogy két faj különböztethető meg: 1 – Ursus arctos cadaverinus. amelyek alapján a nemzetközi vadászkiállításokon a koponyákat díjazzák (teljes hossz + teljes szélesség cmben).56±6. Azáltal.77 35.45 16. csak LINDEMANN (1953) és ALMĂŞAN–VASILIU (1962) adataival vethetők össze a mi adataink. 1983.96 17.63 9. 42. Bár a hímek és nőstények koponyaméretei bizonyos fokú átfedést mutatnak.0. 95 koponyán (61 ♂♂ és 34 ♀♀) kiszámítottuk azokat az értékeket is.0. Neki 39 koponya állt rendelkezésére és ezeknek a posztorbitális-szélessége és a condylobasalis-hossza arányából következtetett a két típusra. x = 48.39±1.8 127. aki a kárpáti medvéket „ragadozó” és „növényevő” csoportra osztja.69 104. által elfogadott értéket.80±2. hogy „ragadozó” és „növényevő” típust különítsenek el. max.30 10. A koponyák alaki változatossága odavezetett.70±1. míg a nőstények a „növényevő” típus 64.27 338.2 36 47. mig a „növényevők”nél 0. 11. ♀♀ min. magas homlokkal és hosszú pofával. x = 56. vagy egy kisebb és egy nagyobb kárpáti medvét (PROCA.

66) egy hím koponyát illet. hogy az általunk vizsgált anyag többnyire kifejlődött. öreg egyedekből áll. L = a koponya legnagyobb hosszával) a hímeknél 58. Ezek az adatok egyben azt is tükrözik.65 középértékét mutat a mi anyagunkban. L ahol B = a bizygomatikus szélességgel. hogy 12. akkor a 61 hím közül csak 6 nem éri el ezt a pontszámot. a nőstényeknél pedig nyúltabb koponyaformát jelentene. A Rösler (1984) által is alkalmazott formafaktor R = B⋅100 .0 ponton felüli aranyérmesnek számít.21) egy nőstényt. ábra Koponyahossz és legnagyobb szélesség közötti korreláció . a nőstényeknél 56. míg a legnagyobb érték (65.A legkisebb ilyen érték (51.58 50. Ez a hímeknél szélesebb. A teljes koponyahossz és a bizygomatikus szélesség közötti korreláció azt mutatja. A 34 nőstény koponya közül 12 eléri az aranyérem és 16 az ezüstérem pontszámát.89.

Egy populáció tagjainak morfológiai sajátosságai még azonos viszonyok között is különbözőek. REMÉNYI (1954) kidolgozott egy koponyamérési és egyszerű.70) elég közel áll az eszményi értékhez (r = +1). ábrán töntettük fel. A fajok mindenike taxonomiailag fontos értékmérő tulajdonságokat hordoz. indexek. Az y egyenes az x' tengellyel egy 29°15'-es szöget zár be (12. biostatisztikai görbék. amelyeknek szerzői a mérések számtömegével. hogy az ábrázolást jobban memorizáljuk. Az általunk megszerkeztett profilpoligonok mérési pontjait a 13. és nem egyszer kevésbé áttekinthetővé. az ábrázolt jellegek közötti különbségeket jobban érzékeljük.és szöveghalmazt. Általános emberi tulajdonság. . ábra). amit profilpoligonnak nevezett el.59 a két méret között egy pozitív összefüggés létezik. hosszadalmassá teszik. Ennek értelmében az olyan rendszertani tanulmányok. mivel az r-érték (r = 0. az adatok felhasználását nehézkessé. áttekinthető grafikai ábrázolási módszert. 13. nagyszámú táblázatok. A koponya változatosságát a megszerkesztett profilpoligonok is igazolják. A kialakult adult koponyaforma a már befejeződött ontogenetikus formaképződés eredménye. és e tekintetben a koponya kiemelkedő helyet foglal el. százalékszámítások segítségével végeznek összehasonlító munkát. mint a szám. ábra A biológiai egyed élőlény. nem automata gépen előállított szabvány szériapéldány.

00 82. táblázat) 3.00 158.6 163°40' M 163 286 130 63 98 115 87 147 89 169 115 243 174 86 163 91 143 29.33 227.00 .40 83.46 96.37 137.36 90.33 23.55 272.k.36 99. 0–11 1–11 0–12 1–12 0–13 1–13 0–14 1–14 0–15 10–15 0–16 10–16 n 25 25 25 25 26 25 26 25 25 25 25 25 m 137 22 121 40 77 92 101 207 106 65 137 29 M 184 31 176 73 105 121 137 277 162 103 172 41 ♀=9 x 161.04 127.55 120.12 69.78 58.t.11 130.76 171°48' Rövidítések: P.88 181.68 n 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 m 122 21 115 40 74 87 82 188 108 60 120 23 M 149 27 137 54 86 107 109 220 132 78 150 36 x 139.t.(3.56 71.55 134.t = pontok közötti távolság mm-ben.04 138.89 142.33 46.89 148.55 99. A nyilvánvaló formabeli különbségek.67 125.84 109.83 180. fejlődésében követhető fiatal példány megfigyelésére lett volna szükségünk.11 212.83 90. a számszerű adatokkal kifejezhető méretbeli eltérések szembetűnőek.50 167°47' n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 9 m 141 246 112 51 83 85 77 122 75 143 96 201 136 66 127 72 113 24. 4. de ugyanakkor a maximális és minimális véglet között számos átmeneti forma és méret található.68 26.33 97.08 315.k. Ezért foglalkozunk csak a felnőtt barnamedve-koponyák egyes jellegeinek fajon belüli variabilitásával.33 95.k.00 83.00 26. táblázat Baziláris profil ♂ = 26 P.60 Az ontogenézis során a koponya kialakulási törvényszerűségeinek taglalásához több.11 90.00 106.22 120. táblázat Sagittalis profil ♂ = 26 P.28 143.75 150.36 159..22 76.92 243.96 264.96 122. Célunk párhuzamosan bemutatni a koponyákról megszerkesztett profilpoligonokat és a róluk készült fényképfelvételeket a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. 2–3–4 = e pontok által bezárt szög.60 30. sz.33 81.28 143. 4.80 33. 0–1 1–10 0–2 1–2 0–3 1–3 0–4 1–4 0–5 1–5 0–6 1–6 0–7 10–7 0–8 10–8 0–9 10–9 2–3–4 n 25 25 25 25 24 24 25 25 25 25 26 26 24 24 24 24 25 25 25 m 151 270 116 58 84 95 80 131 84 154 107 222 159 75 148 87 133 24 142°50' M 203 351 162 81 124 143 110 187 113 208 146 297 211 108 206 115 164 37 179°20' ♀=9 x 178.38 190.76 52.4 177°30' x 154.62 29.67 157.12 116.28 101.66 103.55 79.

48 97.14 202.22 126.88 m ±3. További tanulmány alapján képezhetné az egész Kárpátvonulat különböző pontjairól begyűjtött koponyák profilpoligonos összehasonlítása.22 243.33 83.68 ±4. Nem jelentős méretbeli különbségeket mutat a statisztikai feldolgozás a romániai és szlovákiai Kárpátok medvéinél. 1–21 (=1–8) 1–17 21–17 1–18 21–18 1–19 21–19 1–20 21–20 n 23 25 23 25 24 24 23 25 24 m 310 114 203 155 170 177 113 241 85 M 403 151 266 205 239 253 180 309 112 ♀=9 x 361.t. Ha COUTURIER monográfiájában a poligonok megszerkesztéséhez szükséges méretek szerepelnének.87 282.61 max.63 186. Kárpát Pireneusok Méret 1 5 1 5 1 5 n 62 87 21 23 8 8 min.55 Rövidítések: P. A profilok megszerkesztéséhez a koponyaforma kirajzolásához szükséges kiugró vagy jellegzetes pontok közötti távolságokat mértük. longicephalus és az Ursus a.96 203.) A módszer előnye: a fajon belüli formabeli különbségek változékonyságának grafikus ábrázolhatósága.61 ♂ = 26 P. egyenként külön síkban felvett profil egyetlen síkban való ábrázolhatóságának lehetségessége. Kárpát Szlov. A profilpoligonok megszerkesztéséhez felvett méretek nem adnak pontos képet az egyes koponyacsontok számszerű nagyságára vonatkozóan. 272 155 311 165 295 157 x 356.36 243.78 201.09 328. n m M ♀=9 x n m M x Frontális profil ♂ =26 P. frontális –.53 205. A romániai kárpáti barnamedvédknél a számos szerző által megkülönböztetett két alfaj – az Ursus a.11 169.67 n 9 9 9 9 9 9 9 9 9 m 271 109 175 143 148 174 110 217 74 M 325 127 216 170 181 200 140 255 90 x 306. brachycephalus – közötti élesen elhatárolhatónak vélt különbségek leírása a koponya formáján és méretein alapszik.55 188.87 215. (Lásd a 14.33 117.44 160.t. A koponyaméretek profilpoligonos ábrázolása nyilvánvalóbbá teszi a koponyák formabeli nagy variabilitását és ugyanakkor lehetetlenné a feltételezett két koponyaforma éles elkülönítésének lehetőségét.k. Valamivel jelentősebb eltérés mutatkozik a kárpáti és pireneusi barnamedvék méretei között: 00 Rom. a–h ábrákat: a medvekoponyákról készült fényképeket és a megfelelő profilpoligonokat.t = pontok közötti távolság mm-ben.k.55 ±3. a három – sagittális.50 ±2.72 ±5.87 153. basiláris.07 343. összehasonlíthatnánk a saját anyagunkkal.82 183.21 ±5. 403 253 376 231 351 217 .30 134.k.

ábra . a.62 14.

b.63 14. ábra .

c. ábra .64 14.

d.65 14. ábra .

e.66 14. ábra .

67

14. f. ábra

68

14. g. ábra

69

14. h. ábra

kivéve Erdélyt. vagy szakadékokba. vallásos jellegű korlátozás. Az utolsó glaciációtól a X. gödrökbe becsalt. a birtoklevéllel járt a vadászati jog. Nem volt vadásztörvény még a középkorban sem. Szent István idejéből maradt fenn egyetlen. Ettől az időszaktól fokozatosan körvonalazódnak az első vadvédelmi és vadgazdálkodási szabályozások. valamint a lőfegyverek tökéletesítése a nagyvadak életterét fokozatosan összeszűkíti. A barnamedve lomha. Aki véleményt akar alkotni a medvék jelleméről. de szüksége van. második helyen a medve. század között a vadászat szabad volt. és ma is az. takarónak vagy szőnyegnek leterítve használják. meg sportból. A pattintott kőkorban (paleolitikum) a vadászat fő célja a hússzerzés. szokásairól. A X–XVI. medvékkel szemben fokozott ügyeskedésre késztette. kisvad és madár szorul. jellege megváltozik. ahonnan a X. ötletesebb taktikával. szikladarabokkal dobálva ölték meg. A feudalizmusnak ebben a korszakában számos dokumentum említi a medvebőrt. 1940). Ugyanazokat a fajokat vadászták. míg harmadik helyre a többi nagyvad. amely szerint a vasárnap vadászónak elveszik a lovát és kutyáit. számuk növekedése. hogy elfoglalhassa a barlangját. század óta léteznek. és már az elemista gyerekeket is erre tanítják. Első helyen az Elephas antiquus és Rhinoceros merckii. vadászatokról. az állatszelídítéssel kevesebb ideje jut vadászatra. állati fehérjékre is. szenvedéllyé válik fokozatosan. Azoknak az elejtett nagyvadak kövületeinek. a földművelés kezdetével. Valószínűleg lesből. századig az európai állatvilág nem szenvedett különösebb változást. a mezőgazdaság térhódítása az erdők által elfoglalt területek kárára. de már hatékonyabb felszereléssel. sátorépítésre. A későbbiekben. táplálkozási szokásai más és más természetű lehet. A történelmi idők elején ruházkodásra. Az ősember mielőtt felfedezte a tüzet és a fémekben rejlő erőt. és kevesebb szüksége is van rá. hogy csak hasznos vagy csak káros. információk a medve vadászatáról a mai Románia területén a rómaiak visszavonulása és a középkor között nincsenek. Béla 1138. Az ősember élelem. Ezek a szabályok egyformán érvényesültek Magyarország és Erdély területén 1526-ig. minek következtében az igazi ragadozókra jellemző gyorsaság hiányában inkább megelégszik növényi táplálékkal. botok – használta. melyek nyilvánvalóan viselik az ősember kezenyomát. minek következtében szükségessé válik bizonyos területeken vadászati korlátozásokat érvénybe léptetni. hanem az életkörülmények változatossága miatt különböző vidékeken élő medvék viselkedése. beterelt medvéket kövekkel. Az emberi települések fejlődése. Fizikai alacsonyabbrendűsége a nagy vadakkal. Ekkor már inkább bőréért vadászszák. A medvéket a gyűjtögető ősünk számtalanszor követte útján az új élelemforrás vagy friss víz reményében. hogy nemcsak egyes egyedek természete lehet nagyon különböző. következtetni lehet egy bizonyos preferenciális sorrendre. Szokássá. meg azért. csontmaradványainak számából. s főleg a ragadozókkal. A vad elejtése csak véletlenszerű lehetett életmódja ismeretének hiányában. annak figyelmét nem kerülheti el az az igazság. nehézkes állat. nagyjából ugyanazt az összetételt mutatta. és tükrözik az akkori vadászfelfogásokat. Írásos dokumentumok. II. Az utóbbi két szokás napjainkig fennmaradt. mint a beszolgáltatási kötelezettségek egyik tárgyát. adatokat közölnek a vadászszabályokról. a rendelkezésére álló fegyvereket – kövek. sokkal eredményesebben. Fontossági szerepe csökken.70 A BARNAMEDVE VADÁSZATA Az ember szemszögéből hasznos és káros állatokat különböztetnek meg. (NEDICI. szeptember 3-án kiadott rendelkezésében Erdély egyes gazdaságaira adóként . Egyetlen állatfajról sem lehet elmondani. Pl.és öltözetszerzés céljából ölte a medvét.

71 nyestbőrt, medvebőrt, bőrövet és bölényszarvat ró ki. Az árpádházi királyok minden évben nagy bölény- és medvevadászatokat rendeztek Erdély északi részén. Egy dokumentum szerint 1130-ban vadászat alkalmával II. Istvánt támadta meg egy felbőszült medve. A mármarosi királyi vadászterületen (1199-es évi dokumentum) Imre király vadászat közben szinte itt lelte halálát. Egy másik dokumentum szerint IV. Béla 1255-ben Besztercének számos területet adományozott, amiért cserébe jogot nyert az ezeken a területeken rendezendő vadászatokhoz. Ebből az időszakból származik (1200 körül) egy, a bánsági Păuleaşan talált medvecsontváz, melynek egyik hátcsigolyájában vasból való nyílhegy található (NEDICI, 1940) Pontosabb adataink a XVIII. század végétől vannak Újfalvi Sándor (1990) írásaiból. Wesselényi Miklós, Bornemisza József és Lipót, Béldi Vencel, Bánffy Elek és János nagybirtokos főurak arisztokráciai fényűzéssel rendezett nagyszerű vadászatairól tudunk meg részleteket: „Wesselényi Miklós 1798-ban a Hugyin torkolatán medvére vadászott, ahol Opris János vadászát egy megsebesített medve halálra kopasztá. Mire a vadászatot megszakasztva, a havasalji helységekből tíz román pópát hozatott fel a havasra, s minden vallásos ceremóniákkal eltemettette azon a helyen, ahol a medve elütötte. Zsibóról egy márvány keresztett szállíttatott sírja felébe, melynek maradványai a későbbi időkben is láthatók valának” – írja Újfalvi Sándor. Ugyancsak ezekben az írásokban találunk adatokat Bornemisza Józsefről, „hazájának legnagyobb vadászáról”, aki nyolcvan kopó, 25 pár agár és 20 kürtös kíséretében vadászta a Görgényi-, Vécsi- és Fancsali-havasokat. Sajátos őszi utazásáról: Abafájáról (Szászrégen) indult Szamosudvarhelyre szüretre, a három napi utat három hét alatt tette meg vadászgatva. Moldvában és Havasalföldön a XVII–XVIII. században érvényes törvények (Matei Basarab és Vasile Lupu-félék) nem említik egyáltalán a vadászati jogot. A XVIII. században Dimitrie Cantemir utal egyik írásában az uralkodónak egyedüli és kizárólagos jogára, bármikor és bárhol vadászhat. Ebből az időszakból idézzük Andreas Wolfot (1780–1805), ugyanis a Moldvában töltött hosszabb idő alatt azt a következtetést vonja le, hogy itt nem rendeznek nagy vadászpartikat, mintha ebből a szempontból nem lennének igazi utódai a rómaiaknak. Mindkét fejedelemségben vérdíjat fizettek a medvéért egészen a XX. század elejéig. Kötelezettségnek számított felajánlani a medve fejét és jobb első lábát a vadászbirtok urának (NEDICI, 1940) A XIX. század elején Magyarország és Erdély jelesebb személyiségei évenként háromnégy ízben, rendesen négy napig tartó nagyszerű és jól rendezett vadászatokat tartottak, amelyből a kormány emberei és a katonák ki voltak zárva. Zsibó után a Görgényihavasokban volt a legrendezettebb a vadászat. Sorrendben első helyen a szarvas, második fontossági helyen a medve állt. Itt 1855 őszén 26 medvét lőttek, Erdély-szerte 181-et. Egy 1854-es hivatalos kormánylap szerint 1853-ban az erdélyi törvényhatóságokban több mint 600 medvét lőttek ki. 1859-ben pedig 300-at. Csak Máramarosban 1865-ben 88-at, 1866ban 89-et. Erdélyben 1909-ben 105 medvét lőttek még mindig. Ezekből a számokból következtethetünk az illető vadászterületek vadgazdagságára. Az 1868. december 25-én Bukarestben megjelent B.T.K. ír elő először szabályozást a vadászszezonra vonatkozóan, mely szerint nyolc hónapig szabad vadászni, de április 1. és augusztus 1. között minden vadászat tiltott, kivéve a vándormadarakat, kárt okozó állatokat: medve, farkas, vaddisznó stb. 1891. november 2-án megjelent újabb vadásztörvény szintén kivételt tesz a ragadozó emlősökre és madarakra vonatkozóan.

72 Az 1906. március 28-i vadásztörvény értelmében kötelező a vadászengedély kiváltása, a XIX. cikkelyben például megszabják a káros madarak és emlősök pusztításáért fizetendő díjakat. Egy medvéért 50 lejt fizettek. Az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakban jelennek meg az első szigorúbb határozatok a vadgazdálkodás és vadászat terén, de mint minden háborús időszak idején, a vadorzók felelősségrevonása elmarad. Az 1921. október 27-én megjelent 167-es Hivatalos közlönyben új vadásztörvény jelenik meg, benne foglaltatnak kezdeményezések a vadállomány felbecsülésére, vadvédelem és különböző statisztikák terén. Ezek a vadásztörvények érvényesek voltak a második világháborúig. Az 1948-as év őszén térképezték fel először Romániában a vadászterületeket, majd 1952-ben, 1960-ban ezeket újra felosztották. Tulajdonképpeni tervszerű vadgazdálkodás ettől az időtől számítható. Az 1952-es vadászati területfelosztást követően, 1953-tól az Erdészeti Minisztérium veszi át és foglalkozik a vadállománnyal. Ezzel kezdődően egy évszázadokon keresztül kifejlődött vadászetika szűnik meg. Már a fajkutya tartása is burzsoá szokásnak nyilváníttatik. Az új funkciókkal jár a vadásztátus. Nem részletezzük a vadászati módokat, a vadászfegyverek tökéletesítését. A lőfegyverek elterjedéséig a magyar történetírásban szó esik a ládzsa, nyíl, kard, árkány, karikás, parittya, buzogány, bárd, kopja, dákos és háló használatáról a vadászatban. Röviden összefoglalnánk a régebbi és a ma is használatos medvevadászati módszereket. Ilyen módszerek: lesből, követve becserkészéssel, etetőhelyeken beetetéssel, hajtókkal, kutyákkal, téli barlangban, beállított lőfegyverrel átjáróhelyeken, csapdákkal stb. Számos századeleji vadászfolyóiratban találunk leírást a medve barlangi vadászatáról. Fáklyával vagy a puskacsövére tett égő gyertyával másznak be a vadászok, nem egyszer anyamedvét lőni és a bocsait elvenni, vagy azokat is lepuffantani. Elképzelhetetlen mi történik, ha a fáklya vagy a gyertya kialszik a lövéstől – ember és medve sötétben marad. Sikeres vadászat esetén – ha az anyamedve az áldozat – marad a bocsok problémája. Az orvvadászok „kikötött puskával” is szoktak medvét ölni. A puskát a medve által járt csapás irányára derékszögben egy fára kikötik, úgy, hogy a csőtorkolat a cammogó medve szügymagasságában álljon. A felhúzott ravaszhoz hosszú spárgát kötnek rugóval, a spárgával megkerülik a fát amelyre a puska van erősítva és áthúzzák a csapás túlsó felén levő fához. A spárgának ment medve idézi elő a puska elsülését. De ha nem medve, hanem más vad vagy arra járó figyelmetlen ember, gyerek indítja meg a mechanizmust? (MOLNÁR, 1955). A csapdával való medveejtést ma már legfennebb a vadorzók használják. Erdélyben a múlt század második felében annyira elszaporodtak a medvék, hogy nemcsak puskával pusztították, hanem az akkori vadászhivataloknak csapdákat osztottak szét a medvék irtására. Még a század elején is használatos vadászati eljárás volt. NICOLITS (1941–42) „Vadászati Útmutató”-jában részletes leírást találunk a csapdák milyenségéről, használatáról, készítéséről. Ilyen használatos csapdák voltak: csapóvas-csapda, dorogcsapda, zúzócsapda, zúzó-dorong csapda, csapóketrec stb. A székelyek akkora „kaptán”-okat készítettek, amit két ember vitt a felállítás helyére. Ennek a szétfeszített két fogas kávája közötti „nyelves lappancs”-ára kellett a medvének lépnie ahhoz, hogy lecsapodjon (MOLNÁR, 1955). Ami a méreg használatát illeti, nemcsak az orvvadászok használták mindig. Akarvaakaratlan a hivatalos szervek, vadászhivatalok időnként más ragadozó vagy ragadozó madarak pusztítására kitett mérgek által mérgezték a medvét. Természetesen a kisebb ragadozóknak kitett méreg mennyisége nem elegendő egy nagytestű medvének, de fiatal bocsnak igen. Másfelől kiszámíthatatlan a szervezet reagálá-

73 sa a letális dózisnál kisebb mennyiségű méreg szervezetbe jutásakor. A ragadozók sztrichninnel való mérgezésekor gyakran a ragadozómadarak száma csökkent jenetősen. Hihetetlennek tűnik, de valóság, hogy a húszadik század végén lassan ölő méreggel vagy gombostűvel etetik, árammal üttetik, söréttel lövöldöznek medvére. Kisgazdák, egyszerű emberek cselekszik a természettől elrugaszkodott, elszemtelenkedett medveközösség riogatására (BEIER, 1992). A modern vadászati törvények szerves részei a tudományos alapokon fekvő vadgazdálkodásnak, azokat a vadászati módszereket engedélyezik, amelyek lehetővé teszik egy egészséges, fejlődőképes populáció fenntartását. Ezeknek a módszereknek szem előtt kell tartaniuk a vad szelektálhatóságát. A célnak legjobban a „lesből” vagy a „becserkészéssel” módozat felel meg. Mindkettő lehetővé teszi pontosabb megfigyelést és kizárja vagy csökkenti a tévedési lehetőséget. Nyugodt célzás esetén kevesebb baleset, kevesebb felesleges megsebesítés, anyamedvekilővés stb. történik. Ami az etetőhelyen való vadászat praktikusságát illeti, a vélemények megoszlanak. Abban az esetben, ha a háziállat-állományban kárt okozó medvét csalogatnak a dögre, idokolt az eljárás, bár nem mindig a tettest sikerült ilyenkor kilőni. Legnagyobb hátránya, hogy húsra – s mivel rendszerint elhullott háziállat a kitett dög –, háziállat húsára szoktatja a medvét. Nem indokolt az az állítás, miszerint, ha régi a dög, a medve úgysem különbözteti meg más hústól. A medveetetésnek Romániában az 1970-es évekig nem volt hagyománya. Ettől kezdődően a „medvés erdők” megteltek etetőállványokkal és magaslesekkel. Az etetés szinte csak háziállatok tetemével történt. Ceauşescu egy elkövetkező vadászatának hírére öt-hat megyében kb. 20–30 helyen kezdtek el etetni, de vadászat csak egy-két helyen ha volt. Lótetem és marhadög nem mindennapra jutott az egy etetőhöz sereglő 10–15 medvének. Nem nehéz kitalálni, hogy a heteken keresztül háziállatok húsával etetett medvék hada mit tesz az etetés elmaradása után (BEIER, 1992). A régebbi nagy felhajtással – kürttel, dobbal, hajtókkal, kutyákkal – való medvevadászatok más változatát űzték az utóbbi évtízedekben: csak hajtókkal és kutyákkal, meg egy sereg testőrrel. Sajnos ezeken a vadászatokon rendes mészárlás folyt, mindenre lőttek, ami mozgott. Nem számított, hogy medve volt, anyamedve, bocs vagy éppenséggel más vad. Ha nem menekült el idejében, pusztulnia kellett. Az 1965-ös évtől kezdődően eleinte pártfőtitkári, majd elnöki rendeletek szabályozták a medve vadászatát. A 60-as évek végén, 70-es évek elején, ha nehezen is, de hozzá lehetett jutni a medvekilővési engedélyhez, s a külföldi vadászok is jöhettek medvére vadászni. Az 1976-os vadásztörvény értelmében egy medve elpusztítása négyévi szabadságvesztést és tízezer lej pénzbüntetést helyezett kilátásba. Lelőni csak kárt okozó medvéket lehetett, s az engedélyek kiadását Ceauşescu személyesen ellenőrizte. Például 1988-ban a nyár derekáig egyetlen engedélyt sem bocsájtottak ki (RÖSLER, 1990). A túlszaporodott állomány élelemkeresése átok volt az erdészetnek, mezőgazdaságnak, embernek egyaránt.

A trófea
Az egyedfejlődés folyamán a bunda sűrűsége, jellegzetessége, színezete változik a test felületének növekedésével a felnőtt korig. Ezután ritmikus, évszakhoz kötött változás áll be. A vedlés természetesen energiaráfordítást igényel. Egy bizonyos része a bocsok élemezéséből a bunda kialakulására fordítódik. Bármilyen betegség, hiányos táplálkozás zavart okozhat a megfelelő időre való új bunda kialakulásában. A bocsok megsinylik, ha nem

sőt díjazták is ezeket. selymesebb és egy hosszabb. nem a meleg barlangban az anyjuk mellett. 1977). hogy kaloriaszegényebb táplálékkal etették őket ebben a periódusban. A téli bunda dús. (BODEA. a fejlődésben elmaradnak. A legszebb bundát április–májusban hordják. hollófekete. mint a második tizedesnyi pontosságig centiméterben mért teljes koponyahossza és a legnagyobb koponyaszélesség összege. Lehetővé teszi a téli álom idején a csökkentett energiaháztartás mellett – kevés energiaráfordítással – a testhőmérséklet normális szinten való tartását. a mar környékén a 10–12 cm-t is. a szabadban voltak. 1952-ig a pontozásoknál csak a bőr méreteit vették figyelemben. A felnőtt medvéknél a szőrcsere részben a lekopott. sokszor késő öreg korig megmarad vagy kiújul. A bunda színe változik a vöröses fakéreg színtől a sötétbarna. A szőrzet a lenyúzott nyers bőrrel együtt a testsúly 15 %-át teszi ki hozzávetőlegesen. A következő évi csoporttal ezt úgy probálták elkerülni. fontos része a szervezet hőszabályozásának. Minden cemtiméter egy pontnak számít. A múlt századi vadászmegfigyelések szerint Erdélyben hétféle medve különíthető el a színezet és méret után: nagy fekete. fekete örvös. Az idősebb példányok őszülnek. Az 1975–1980 között Rîuşoron végzett kísérletek érdekes megfigyelésre adtak alkalmat. és sikerült kb. s a tél derekán úgy néztek ki. megtört szálak kicserélődését szolgálja. majdnem feketéig. A genetikailag beprogramozott ritmikus szőrzetcserében hiba csúszott. A barnamedve rendkívül sok színváltozatot mutat. 1990).(15. A későbbi kiállítások szervezői továbbá is engedélyezték a bőrök részvételét a kiállításokon. Rendes körülmények között a medve május-június között veti le hosszú téli szőrzetét. február végére be is fejezték a vedlést. mint a felhalmozott zsírréteg. közönséges kis szürke. A kifejlett példányok bundájában jól elkülöníthető kétféle szőr. Ehhez . hogy a koponya legyen a trófea fő része. a hason és a végtagok hátsó részén hosszabb mint máshol. ábra.74 sikerül időben bundát cserélniök és megfelelő zsírréteget felhalmozniok. a nyaki részen. hogy utána a gyérebb nyári bundát öltse magára. és ez tükröződjön a pontozásban is. A medvekoponya és bőr együttesen alkotja a trófeát. mivel a kikészítésnél sokat lehet nyújtani a bőrt. Az 1964-es firenzei Nemzetközi Kiállítás alkalmával határozták el. főleg a fejükön. Elméletileg megmagyarázhatná a széles színvariációs skálát. Ebben az évben a Nemzetközi Vadásztársaság Konferenciáján vetették fel a kérdést. ezüsttel versenyző (ÚJFALVI. Az lett az eredménye. Még a testvérbocsok színe sem mindig egyforma. mint ahogy nem sikerült összefüggéseket találni a koponyaforma. Egyes szerzők szerint az 1300-as évekig lehetett egy barna és egy fekete alfaj. jobb. A Rîuşoron nevelt bocsoknak december–januárban szép hosszúszőrű bundájuk volt.) A koponyáért ítélt pontszám nem más. A fiatalabb példányokon gyakran látható világos nyakörv. de tudományosan nem bizonyított. gazdaságosabb hőszigetelő. a testalak. mint a frissen nyírt juhok. Egy rövidebb. testméret. ivar és színezet között. durvább. két héttel eltolni a szőrhullatás kezdetét (ALMĂŞAN & ILIE. A 4–6 cm-es hosszúságú nyári szőrzet télen eléri a háton a 8–9 cm-t. 1967. nagy szürke.) Azóta párhuzamosan pontozzák úgy a koponya méreteit. kis hangyász. Itt a bocsok télen is rendszeresen táplálkoztak. mint a bőr szépségét és méreteit. A bőr pontszámánál összeszorozzák a centiméterben mért legnagyobb hosszat a legkisebb szélességgel és az eredményt osztják százzal. amely összeolvadt (RÖSLER. hogy sokkal reálisabb a koponyaméreteket pontozni. hogy január derekán kezdték hullatni hosszú szőrűket. A téli bunda nemcsak hosszabb és sűrűbb szálakból áll. nem pedig a bőr. 1984). Ez azután a téli hidegek beállta előtt megnő és megsűrűsödik. Másrészt ugyanúgy. hanem nehezebb is.

vadakat. A Budapesten kiállított 34 medvebőr maximális pontszáma 398. és megtiltotta a bocsok befogását. megállapíthatjuk a következőket: 1. azaz 0. Vagyis a vad vitalitása nem más. Vadgazdálkodás Vadgazdálkodáson értjük bármely faj ésszerű számbeli gyarapodását a populáción belül. Azért volt lehetséges. A katalógus szerint ezek közül mindenik medvét a budapesti kiállítás (1971) után lőtték. 2. hogy a koponyájuk is nőtt volna. fényességéért és sűrűségéért – összesen. A trófeagyűjteményt Scroviştean (Ilfov megye) őrzik. A budapesti 65. Az erdélyi uralkodók és gazdagabb nemesek a középkorban nyugati mintára gondozott vadászparkokat. Az 1950-es évek előtti vadgazdálkodási elgondolások. megtartva a lehető legmagasabb fokon az egyedek életképességét. Vagy a koponyát még nem tudják nyújtani? RÖSLER (1990) szerint Ceauşescu 24 év alatt átlagban 167 medvét lőtt évente. itt számos értékes elfekvő adat vár feldolgozásra. Ez kb. előrelátását tükrözik. A bizottságok ugyana15.15. Egyetlen év alatt több mint 100 medvét lőttek ki. Összehasonlítva az 1971-es budapesti kiállítás anyagát az 1981-es plovdivi kiállításáéval. tervek elenyészőek. 1940). A Plovdivban kiállított 129 bőr közül 33 romániai és 13 jugoszláviai bőr pontszáma 400–646.75-ös pontszámnál csak két koponya volt nagyobb Plovdivban. mely sajátos – az ember által nem befolyásolt – élettérben megy végbe. Plovdivban pedig 646. amit a bizottság ítél meg az szőr hosszúságáért. Közvetlenül 1971 után ebben a két országban úgy látszik. mint az életképtelen egyedek kiküszöbölése vagy a hátrányos helyzetű utódok létrehozásának megelőzése. ábra Készülő medvetrófea zon szabályok szerint pontoztak. a ma élő medvepopulációnak felével egyenlő. rendszerint valamely uradalom területére szorítkoznak és a tulajdonos felvilágosulságát. hirtelen megnőttek a medvék anélkül. különböző irányban és különféleképpen old meg olyan populációs problémákat. vadászatát .74.55. Minden fajra jellemző egy bizonyos szabvány.75 hozzáadnak még maximum 30 pontot. A Budapesten díjazott és Plovdivban is kiállított trófeák ugyanazzal a pontszámmal jelennek meg a katalógusban. mint a legtökéletesebb beilleszkedés a környezetbe. a kettő közötti különbség 248. Plovdivban 1981ben 66. 4000 példány.40 ponttal több. Budapesten 1971-ben a legnagyobb koponyapontszám 65.75. szabályosságáért.74 között van. mert Apafi vadőrökkel védette az erdőket. Apafi Mihály (1632– 1690) uralkodása (1661–1690) idején a leggazdagabb vadászterület a Görgényi-havasokban volt. vadaskerteket létesítettek (NEDICI.19 pont.

1893-tól Erdészeti Szakiskola létesült Görgényszentimrén a következő céllal: „. az erdőterület vadállományának felelősségteljes vadászati kihasználásáról lehetett volna szó. Továbbá pedig: „. ha a tervezés és döntéshozatal a szakemberek kezében marad. Az 1950-es évektől a tudományosan tervezett vadgazdálkodásnak látványos eredményeket kellett volna felmutatnia. 1993). az ember által előidézett. A szaporodóképesség érettségi fokának elérésétől az öregkori szakaszig tart. vérmedve – több gyökértelen medvenemzedék. Az első szakasz a sexuális érettségi korig tart. táplálékszerzés. hogy a vadászat – mint az erdészet körébe vágó egyik művelési ág – szakértelemmel műveltessék” (BIRÓ. 1992)..és energiaráfordításra. Szoros kapcsolatot kell fenntartania a mezőgazdasággal. Az államosított erdő és földterületek. permetezése betegségek és kártevők ellen. de szem előtt kell tartani a korosztályok közötti arányt. átalakult etológiai tartalmú. A vadgazdálkodás nem szűkkörű. Ebben a fázisban jól elkülöníthetőek súlyban a nemek. 8000 medve él.. magában foglalja az utódgondozással (táplálás. Szerencsére a szakembereknek sikerült idejében. összefüggő területen sokkal eredményesebb. védelem. a vadállatok betegségmegelőzése és számos más vadgazdálkodási művelet elvégzése egységes. a fejlődőképességet és az életképesség kialakulását. legelők gondozása. Nemcsak a díjazásra érdemes példányokra kell figyelemmel lenni. gyakran a nősténymedve agyonlövésének árán. Fontos szerep hárul a vadgazdálkodásra a nemek közötti optimális számaránynak a biztosításában... Megváltozott összetételű. karbantartása. hogy az erdélyi birtokviszonyokból eredő terhes erdőgazdasági állapotokon lehetőleg javítson. a sózás.76 (GOANŢA. holott a bocsokat elszedték az anyjuktól. A második szakaszra a fajfenntartással kapcsolatos fontosabb viselkedési formák jellemzőek.”. megelőzendő az utánpótláshiányt vagy túlszaporodást és az állomány elöregedését. Ez a medveprogram a világ közvéleményét az erdőben árván kallódó bocsok begyűjtésével áltatta. túlzott etetés miatt nem érvényesülhetett. jól meghatározható identitászavarba keveredett.. Szükséges az egészséges. fejlődőképes populáció stabilitásához. és gazdasági értéke van. erdőgazdálkodással. téli álom stb.. A másik kísérlet értelmében a kárpáti barnamedvét kellett volna keresztezni észak–amerikai nagymedvékkel a trófeák méreteinek növelése céljából. A romániai 4-5000 példányszámot elbíró erdőterületen napjainkban kb. A szakszerű vadgazdálkodás három szakaszra osztja az egyed életét: fejlődési. zárt rendszerű tudományág.. Lett kéregető medve. Az egyik Rîuşoron 1975–1980 között növényi táplálékon felnevelt több mint 300 bocs. Két – normális vadgazdálkodástól idegen – kísérletre hívnánk fel a figyelmet. érett és öregkori szakaszra. a földműveléssel és erdészettel foglalkozó gazdaközösség a modern kívánalmaknak megfelelő munkáskezeket nyerjen”. A szelekció a túlzott védelem. 1942).) kapcsolatos cselekvéseket. – nem tudták megtanulni. 1990). turisztikával. A vadőrképzésnek itt hagyománya van. A vadászokat a medve életének második szakasza érdekli. Az öregkornak nincs jelentősége gazdasági szempontból. (BEIER. fajspecifikus jellegeinek kialakulására.. . A már megérkezett fiatal medvék valoszínű az állatkertek állományát gyarapították (RÖSLER. „. Az emberi oltalom alatt nevelkedett vályúból etetett medvelelencek a túlélésükhöz szükséges tudnivalókat – az embertől való félelem. Ez Európa legnagyobb medvepopulációja. nevelés stb. Hozzájárult a túlszaporodott medvepopulációban amúgy is perifériára szoruló számos egyed számának növeléséhez. lakóteleprendezéssel. Összefüggő erdőségeket a bükk-fenyő és fenyő-zónában találunk. elszabotálni a keresztezést. mert ez a szakasz rejt magában a legtöbb veszélyt a bocsok normális. A fejlődési időszakban van szükség a legnagyobb idő. még terv formájában. ésszerűtlen vadászat. guberáló medve.

vagyis gazdasági megfontolásból vadászta. Az eltelt idő alatt intézkedés nem született a medvék sorsát illetően. vadászetika Amikortól az ember a medvét nem élelemszerzés. a főispáni vadászaton 63 illusztris vendég 11 hajtáson vett részt. Például. hogy ő döntse el azt a „genetikai vonalat”. A sportot pedig mindenkor szertartásosság. sport jelleget kezd ölteni. akkor megérdemelte a sorsát. 24 kürtös. Egy 1849 utáni főispáni vadászatot említsünk meg ÚJFALVI (1990) munkáiból. a múlt század végén (1881) a görgényszentimrei kastély udvarán tartott „medvetoron” Rudolf trónörökös és kísérete tiszteletére a zöldgally-ravatalon elhelyezett elejtett medvéket égő fáklyákkal állták körül. medvére és más vadak vadászatára tanították őket. változásoknak kell jönniük a társadalom és tudomány minden terén. 12 pisztolyos. 6 vármegyei tarack és 86 kopó. amit minden valamirevaló. bocsok kilövését. és átalakul vadász–ragadozó kapcsolattá. A Ciblesen. vécsi. hanem hagyományokra épülő rituális. A szolgabíró 100 fejszés emberrel mindig elöl járt éji tanyát állítani. bizonyos szabályok betartása jellemezte. fancsali vadászatokról. mint a sebzett vad követése és szenvedésének megrövidítése. . Az óvatos nagyvad. át kell értékelni vadgazdálkodási politikánkat. Természetesen a ceremóniamesterek vigyáztak nemcsak a javakra. A vadászetika kialakulása hozzájárult a vadászszenvedély nemesebbé válásához. másoknál időre van szükség. görgényi. hogy fogalmat alkothassunk az akkori vadászdivatról. Az első vadászsiker családi ünnepnek számított. hogy merre irányul ennek a medvepopulációnak a fejlődése. divatszerűen űzték ezt a sportot. kötelezően betartandó sportszerűséget. Ez a kísérlet elrettentő pálda kell legyen. magára adó vadász etikettszerűen igyekezett betartani. szigorúan tudományos alapokra kell helyezni. Olyan íratlan törvények betartására kötelezte a vadászt. Ha nem avatkoznak be hatékonyan és idejében. Tizenöt-tizenhat éves korban vaddisznóra. ha ettől a zenebonától nem menekült el. mutogatták. amit ő jónak lát. A nyolc-tíz éves fiúkat és lányokat lovaglásra és fegyverrel való bánni tudásra ösztökélték. hanem a szokások betartására is. meg a cselédek hada jelenlétében vadásztak. milyen zajjal. Kétség kívül. A felszalagozott. és nem szabad csak a vadászra bíznia. Egy éjjel kb. 200 szekér fát égettek el tábortűznek. és amely nem más. A szolgasereg ajándékot kapott. Egyes ágazatokban látványosan. A vadászat harmadik napján 1600 hajtó. A középkortól a vadászmódszerekben nem a nagyvad ártalmatlanná tételét kell látni. Szóltunk a Wesselényi birtokon. zöld ágakon fekvő nagyvadat zeneszó mellett hordozták körbe. zenekar kísérete mellett ünnepeltek. Ettől kezdve az újdonsült vadász gyűjtőtte a trófeákat. A gyerekek nevelésének fontos részét képezte a lovaglásra és vadászatra való felkészítés. hajtóvadászatok alkalmával a könyörtelenül minden mozgó állatra való puffogtatást stb. Az 1989-es évvel lezárult egy politikai korszak. ruházkodás. mint egy esetleges nagyobb pontszámú trófea. Megtiltja a várandós – szoptatós – bocsokat nevelő nősténymedvék. felhajtással járt egy ilyen vadászat. Vadászszokások. A nemesség és arisztokrácia nyugat-európai mintára sok időt töltött vadászattal. példa arra. Sok mindentől függ. hogy puska nélkül is tud az ember kárt okozni a vadállományban. A trófeamánia-felfogást el kell vetni a vadgazdálkodásban.77 bányászattal stb. komoly veszteséggel kell majd számolni a természetvédelem terén. az ember-medve viszony fokozatosan időtöltés. szemmel láthatóan változnak a folyamatok. téli álmot alvó medvék barlangi vadászatát. Ez a szokás századunkig dívott. Az utóbbi évtizedek vadászpolitikája ilyen negatív eredményre vezetett a medvéknél. 800 hajtó és 341 lövész jelenlétében. Elgondolhatjuk.

az új vadásztörvények nem pótolják a régebbi vadászatok sportszerűségének felemelő voltát. nőstény esetén ellenkezőleg teszik az ágat. de alkalmasnak igen. Ha a nyomok látszanak.78 A továbbiakban szeretnénk idézni Walter Frevert 1957-ben megjelent munkájából (COTTA–BODEA. Gyakorlati értelme. Az ágat törni kell. A vadászoknak az a hányada. Az ember-vad közötti párharc végeztével a győztesnek méltónak kell mutatkoznia. ha nem is vallotta magát hozzáértőnek. Szeretett legalább tízet legyilkolni egy alkalommal. szervező. míg egyesekre nem vonatkoztak ezek a törvények. . Ezek a szokások megtalálhatók a németeknél. ahol a lövést kapta. állítólag. lengyeleknél. amik nem maga a vadászat részei. meghívott stb. még egy ágat tesznek. medve) a töretet a vadászmester vagy a vadászat szervezője nyújtja át az illető vadásznak. Csoportos vadászatokkor (vaddisznó. akik a trófea és a hús miatt pusztítják a vadat. függőlegesen a földbe szúrt fenyőággal jelölik meg. és tisztelnie kell a legyőzött ellenfelet. Mutatva az irányt. akár látszik azon a helyen a nyoma. akkor a beszúrt ág mellé keresztbe két ágat fektetnek. 1990). vett részt. ahonnan a lőtt vad követése kezdődik. Kérődzők és fajdkakas esetén a vadásznak nyújtják át balkézzel tőrkésre vagy kalapra téve a megtalált vad vérébe mártott zöld gallyat. Az évszázadokon keresztül kialakult vadászetika az utóbbi pár évtízed alatt megszűnt. Ezeken a vadászatokon 50–60 hajtó. Elhatárolják magukat azoktól a vadászoktól. és a szépség. elkábították. Ceauşescu és tőle hátrább a két mesterlövész egyszerre lőtt. A medvével kapcsolatos vadász. Az új funkciókba jutott középszerűség. jegenyefenyő. amikor meg lehet jelölni a helyet. Egy másik eset. nem vágni. 1969) olyan szokásokat. egy 35–40 cm-es. Nem szabad átlépni vagy csúfot űzni belőle. míg Ceauşescu egymásután durrogtatott még a földön elterült medvére is. Használható a lucfenyő. a volt Osztrák-Magyar monarchia népeinél. A romániai 40 000 vadásznak szigorú törvények szabták meg a vadászatot. hanem az ezt követő zsákmány birtokbavételével kapcsolatosak. amelyik hódol ennek a kultusznak. amit szintén egy ággal jelölnek. Hím állat esetében a lefektetett gally hegyes fele mutatja az irányt. SIEGERIST (1991) szerint a medvéket előzőleg. akár nem. cserefa és égerfa ága. Minden egyes használatos ágat törni kell és nem vágni. de nem szabad használni a bükk és egzotikus fák ágait. megállapítható az eltávolodási irány. ráülni a lelőtt vadra. kíséret. megszámlálhatatlan erdész és erdésznek öltözött biztonsági személy. Ha ellenkező irányba futott a vad. kifejezések gazdag leltárát dolgozta fel részletességgel RÖSLER (1991). hogy megjelölik az ággal azt a helyet.és szakelnevezések. A birtokbavételi gallyat töretnek nevezik. a függőlegesen beszúrt ág mögé szúrnak egy kisebbet. a varázs megfosztását látja ezek be nem tartásában. értékelni tudja a vadászat szépségét. Illemtelenségnek tartják rátaposni. ahol a nagyvad állt a lövés eldördülésének pillanatában. 10–20 kutya. de az irány ismeretlen. A mesterlövészek csak egyszer lőttek és készenlétben álltak. A luxus. cseheknél. dönteni a vadállomány jővőjéről. és nem szabad meghámozni. éspedig a beszúrt ág mellé lefektetve. szlovákoknál.magasleseken képernyőn jelentek meg a lelövendő medvék (RÖSLER. A helyet.

A régebbi és újabb vadászszakirodalom számtalan medvével való találkozásról. Az állategészségügyi vizsgálat kiderítette. amit a medve tőr fel és a menekülni nem tudó lovat szétmarcangolja. hogy száz birkából csak kilencven az övék. A Tihu völgyében (Ratosnya) 1976-ban egy este a munkásszállásra az ablakon tört be. Csak egy pár különlegesebb esetet jegyeznénk le az általunk tanulmányozott területről. de a túlszaporodott. hogy a medve veszett volt. 26. majd fokozatosan szociobiológiai problémává vált. Míg az állandóan üldözött medvék a fennmaradásukhoz feltétlenül félénkekké kellett váljanak azokban az európai államokban. mint utánajárni az elveszett jószágnak. 20) az istállóban talált rá a gazda az anyamedvére és két boccsára reggel. heterogén viselkedésformát mutató populáció esetében az okozott kár is fokozottabb. miután jóllaktak szilvával a kertből. A hétvégi hazamenetelkor a lovakat bezárva hagyják. Az ember-medve viszony kezdeti szakasza kizárólagos gazdasági – élelmezési. csak óvatosan legelészve továbbvonult. amelyik különösebben nem reagált a zajra. Ratosnyán (1960. ruházkodási – kapcsolat volt. Sajnos az igazságot nem mindig sikerül kideríteni. rönkszállítás sokkal nagyobb zajszintet idéz elő. a kertben. ahova még kevésbé jutott el a civilizáció. a többi a ragadozóké. hogy szerszámaikkal agyonütötték a medvét. behúzódtak az istállóba. IX. Az egyedre jutó élettér csökkenésével konfliktushelyzetbe kerülnek fajtársaikkal. a turistautak kiépítésével mindenhova könnyebben és nagyobb számban jut el az ember. kitermelés. A turizmus növekedésével. csendes zóna marad a medvék részére. Télen gyakran akad olyan istálló. A mindenkori pásztorok természetesnek tartották. míg a Kárpátokban ma élő kb. vagy egyszerre több lóban tesz kárt. a másikat hajnal felé ugyanabból az ólból. s így jól megfértek egymással. A Ratosnya-patak völgyében épülő duzzasztógát munkálatainál a zaj korántsem illik bele a tájba. ahol kis számban még megtalálhatók. A barnamedve aszerint.79 AZ EMBER–MEDVE VISZONY Az ember-medve viszony megértéséhez feltétlenül szükséges tudni a medve viselkedésformáiról. sőt a favágók közeledtére sem menekült el. lóval vontatás stb. IX. Hogy a havason legelő háziállatállományban mennyi kárt tesz. Ugyancsak Ratosnyán 1991 júliusában a munkástelep (volt úttörő tábor) melletti ólak közül az egyikből egyetlen éjszaka két 50–60 kilós süldőt vitt el a medve. E kapcsolat több évezredes eredménye a jószomszédsági viszony. a szokványos viselkedésformáktól eltérő magatartást tanúsít. hogy bőséges vagy szegényes táplálékmennyiség áll rendelkezésére. mint a fejszével való favágás. Vagy próbálja megszokni a fokozott zajt. hogy a végére érnénk. így kevesebb nyugodt.) egy kétéves bocsot értek tetten a szilvafán. Több kötetre való kalandos történetet lehetne elmesélni. vagy mennyire szűkül élettere. arról a pásztorok nagyon sokat tudnak mesélni. Könnyebb a medvére fogni a kárt. Természetesen az elkóborolt vagy . mert normális egyedsűrűség mellett a háziállatállományban fokozott kár nem jelentős. kalandról és a medvék okozta kárról tudósít. hogy mennyire üldözik. addig Romániában a túlszaporodás következtében elszemtelenedtek. egyiket éjféltájban. anélkül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember gazdasági. 1992 nyarán többször figyeltek meg nappal a munkások egy kétbocsos anyamedvét. Visszájára fordult egy ragadozóval szembeni tolerancia. Libánfalván (1959. s az ablak alatt alvó munkást csak úgy tudták kimenekíteni a karmaiból. állandó zaklatásokat. utak építése és karbantartása. turisztikai törekvéseit. A Ratosnya völgyében a falutól távol fakitermelő munkásszállások vannak vontatóló-istállóval. vagy olyan helyet keres. 8000 medve már nagy számuk miatt is összeférhetetlen konfliktushelyzetet teremtett. A modern erdőgazdálkodás. mint zavaró körülményeket.

hogy szabaduljon tőle. BREHMnél (1929) olvashatjuk. a medve ostoba. hogy nem hajlandó ragadozásra.havasokban lőtt első medvéjével (1884.. Áprily Lajos találkozott az öreg „Drugău”-val a század elején és elbeszélésben (1965) örökítette meg. vagy gyorsan feléje üget. s hogy esetlensége tán komikus. Megtörténik. hogy favágókat.).80 nem őrzött háziállatok a ragadozók – nem mindig a medve – áldozatául esnek. merev karmaival az ember feje irányába kap.. leteperi a földre. s megtörténhetik. hogy ellenségesen lép fel. Igaz. Ha észreveszi. hirtelen támadott meg”. mikor sem a kutyák. Néha harap is. ábra A medve által megcsúfolt „Drugău” DALMADY (1908) írja a század elején: „. de előfordul. főleg sötét. ábra. akkor is csak azért. hogy mikor milyen hangulatban van az öreg. Az emberáldozat mellett nem sokat időzik. hogy elvesz egy juhot a nyájból és elviszi. goromba és bárdolatlan. Megtörténhet. azután elfut. hogy a találkozás nincs ínyére. 2. Az embert elkerüli. zivataros időben. Rudolf trónörökös egyik görgényi vadászatán egy fiatal hajtót skalpolt meg a medve és tette munkaképtelenné egész életére (16. Támadása többnyire nagyon gyors és hirtelen. sem gazdáik nem bújnak elő. Rudolf trónörökös a Görgényi. közvetlen közelében hirtelen felágaskodik s első lábának heves lökésével törekszik a földre teríteni áldozatát. ábra. Bizony nem igen lehet tudni. s ennek kifejezést is ad. szeles.. 16. X. elmenekül. Gyakoriak a skalpolások. s ha támad. többet is elhurcol és elássa őket. ha az ember nem sebesíti meg. Oda-oda csap. hogy: „.” Bizalmatlanságát sohasem veszti el. Egyik elülső lábának gyors oldalcsapásával igyekszik zsákmányát leütni. szénégetőket valósággal belopott s váratlanul. mivel erős.) 17. a medve nem szokott támadni. ez a legjellemzőbb . hogy nem őrzik a nyájat.. mégis jobb csak elméletben kedélyeskedni vele.

míg biztos benne. de a valóságban gyanús szemmel követi az ember minden lépését és ha feléje közeledik valaki. leginkább bogyó. Az anyamedvének ha csak a gyanúja is feltámad. A medvének emberekkel. sokszor csak „egy csoport” rögzítődik. hogy nem fenyegeti veszély. de nem mutatnak folytonos agresszivitást. Az ellenség bevésődése a bevésődés negatív formája és. mert természetes félénkségük – mint gátló tényező – nem működik. A vadorzás vagy vadászat közben megsebzett medvék a legveszedelmesebbek. neheztelést. Óvatossága. A természetes körülmények között felnőtt medvékhez viszonyítva a félig-meddig megszelídített vagy felnevelt egyedek sokkal nagyobb területeket kóborolnak be. üvölt. annak figyelmét nem kerülhette el. nincs fogékony időszakhoz kötve. legfeljebb egy dörmögéssel. ahol az öröklött adottságok nem határozzák meg a cselekvés tárgyát.81 vonása és ez irányítja minden cselekedetét. Legtöbb esetben a medve menekül el”. és a továbbiakban a tapasztalatnak megfelelően meghatározzák az állat cselekedeteit. A bevésődési folyamat nem tökéletes. farönk mögé bújva várja be az őt követő vadászt. Érdekes. hogy oldalt vagy hátrafelé kitérhessen. nem olvasható le róla szándékuk. Támad minden olyan alkalommal. hogy soha teljesen meg nem szelídíthető. nem pedig egy meghatározott személy. hogy köszönt a medve és elment. Az ellenség bevésődését valamilyen lényre vagy személyre irányuló egyetlen cselekedet is kiválthatja. A medve „arca” teljesen kifejezéstelen és természetes alkatánál fogva érzelmek kifejezésére nem is alkalmas. és hogy látszólag egykedvűen. és a medvéknél évekre elevenen megmaradhat. tisztelik és nem felejtik el. ezért is tűnik ellenkezésük. Az erdőt járó emberek azt mondják. ha idejében nem veszi észre a rá leselkedő medvét. szikla. erősen morog. Inkább elmenekül. mindig úgy iparkodik. vagy legrosszabb esetben néhány kevésbé gyengéd pofonnal intéződik el. nem támad. nem félnek megközelíteni az emberi településeket sem. Tulajdonképpen része a „tapasztalat útján” való tanulásnak. hogy milyen bizalmatlanul ügyel minden cselekedetet és mozgást. A rîuşori bocs- . állandó veszélyt jelenthetnek. Egy Piteşti mellett elengedett Rîuşoron nevelt medvét 150 km-re egy gyümölcslerakatban ütöttek agyon. A medve cselekedetei éppen bizalmatlan természete miatt kiszámíthatatlanok. Ha evés közben zavarják. és hogy vadászatának a legnagyobb óvatosságra van szükség. A meglepett medve „huhh” prüszköléssel menekül. Ebben keresendő annak oka is. biztonságában háborgatott medve veszélyes. mert bármikor bekövetkezhet az egyed életében. vagy az ijedség jeleit mutatják.és gombaszedőkkel vagy favágokkal való találkozása majdnem mindig békés szokott lenni. A sebeiből kigyógyult medve nem felejti el megbosszulni a rajta esett sérelmeket. hogy a medve a szállása körül megforduló erdőkerülőt addig követi nyomon. Bokor. hogy jelen esetben nem „egy emberre” hanem „az emberre” – mint a csoportnak a része – irányul az ellenségeskedés. az embert ellenségének fogja tekinteni. hanem csak egy bizonyos reakciószélességet. Elismerik a fajtárs erősségét. még az izgalom felhalmozódását sem. hogy a fajon belüli bántalmazás – gondoljunk a rangsor kialakulásakor való versengésre – nem vonja maga után a huzamosabb ellenségeskedést. támadásuk egészen váratlannak. félénksége dominálja agresszivitását. Gyakran előforduló eset. A támadásra induló medvék rendszerint félelmetesen morognak vagy velőtrázóan üvöltenek. hogy a bocsok veszélyben vannak. s jaj annak. A csendjében. amikor közvetlen veszélyeztetve érzi magát. és sokkal agresszívebbekké válnak. KREMENTZt idézzük (Brehm után): „Aki valaha szabadon élő medvét figyelt. ha a kutyák támadták meg. Ha nem sikerül idejében ártalmatlanná tenni. azonnal támad. vagy aki medvét nevelt és vele sokat foglalkozott. de bizonyos körülmények között nem számítható ki előre a válaszreakciója. s csak akkor tér vissza tanyájára. Innen adódik.

Az életterükből kitaszított medvék ezeken a rájuk nem jellemző helyeken összeverődnek. bár többszáz turista nézi az etetést nagy lármával. amelyek az erdei élet helyett a kéregetést. ólakba betörve vagy éppenséggel élelmet kéregetve tengette életét felnőtt koráig. vagy lassú iramban kénytelen menekülni. A kitelepített bocsok egy része továbbra is az emberek közelségét kereste lakótelepek körül bolyongva. Ilyenkor „vérmedvének” nevezik. A rangsorban felettük álló sajátítja ki a tetemet. mert az ember működési területe sok esetben átfedi a túlszaporodott medveállomány életterét. még az embertől sem. de elég ha észre veszi az anyamedve a bocs és ember közötti veszélyes távolságot. Az anyamedve a túlszaporodott medveállományon belül felerősödött kannibalizmus következtében az emberi település közelében nagyobb biztonságban érzi magát a bocsaival.82 nevelési kísérletek eredményeként könyvelhető el a Kárpátok kanyarulatában és környékén kialakult – az utóbbi évekig nálunk nem észlelt – medveviselkedési forma. a medve csak hátra. az erdő felé figyel a fajtárs közeledtére. üdülőtelepek medvéiről írt BEIER L. botról. de mivel ebben az esetben nincs szó territoriális viselkedésről. Rangsor szerinti sorrendben váltják egymást az etetőknél. A „vérmedvék” ritkán érhetők tetten. Egyet dögölve találtak. és a vadpopulációval való keveredés termékei. amit ők elfogadnak. csökkentett lévén a mozgási sebessége. nem térnek vissza a zsákmányhoz. és megközelítik. Az anyamedve nehezebben kerülheti el a találkozást. Néha. a nagyediket kilőtték. mint a fajtestvérei között. s még azután is. szeméttelepektől guberálva. egyet egy raktárban öltek meg. és itt is kialakul a rangsorolás. Ennek a csoportnak és az utánuk következőknek a szabadonengedés utáni megfigyelése számos későbbi megbotránkoztató viselkedésre magyarázatot adhatott volna. ugyanúgy mint az életteréből kiszorult. hanem támad. nagyobb része viszont ezeknek a gyökérteleneknek a leszármazottai. Ha megijednek a bocsok. néha felesleges öldöklésbe fog. egy másikat az erdőben. már nem az elmenekülést választja. Alkonyattájt. Az identitászavarban került medvék egy része a neveldéből való. El is nevezték a kirándulók „forgalmistá”-nak. gyenge fizikumú. A Kárpát-kanyar városszéli szeméttelepek. Az anyamedve okozta balesetek száma azért is nő. vagy felparancsolja őket egy közeli fára és ő támadásba lendül. a rangsorolás lazább. A bocsokat nem hagyja magukra. izgága egyedeket. éjszakánként néha hihetetlen számban lepik el a szeméttelepeket a medvék. A bocsok a biztonságos hátteret nyújtó anyamedve közelében általában semmitől sem félnek. kukaborítgatást választják. mert akadályozta a forgalmat a transzfogarasi turistaútvonalon. s rendszerint ő veszít rajta. kézből kinálnak élelmet a várakozó medvéknek. (1992). . ALMĂŞAN & ILIE (1970) szerint az első kitelepített csoportból már az első hónapokban 10% volt az elhullás. Az utóbbi állandóan jelen volt az autópályán az autók között és a turistáktól élelmet koldult. A turisták által az erdőszélen felhalmozott táplálékra szintén rászoktak azok a medvék. Az anyamedve a bocsok okulására nemritkán demonstratív. mint a cirkuszban.

az árvák védelmezőjeként tartja számon. Vannak városi gyerekek. R. Anthony (COUTURIER. Elizeus az Úrhoz imádkozott és büntetést kért a csúfolódó gyerekekre. a bűnös hiába próbál elbújni előle: „. Nem a kutya bátortalanságára vonatkozik. csimpánz.. akire rámondják. Brehm a medvét „ostoba fajankó”-nak nevezi. medve. a medve nem egykönnyen adja a bőrét (III. indiai elefánt. asszociálóképesség. (HERCZEGH–VOJNITS. számos legendát szőtt alakja köré.17:8) a kölykeitől megfosztott medve erősségéhez. de kevés meri megharapni” – szokták mondani. Éhik Gyula szerint értelem dolgában meglehetősen alacsony fokon áll. s még humorérzéke is van. Az Úr mindenhol jelen van. mertékletességéről Ézsiás könyvében (11:7) olvashatjuk: „A tehén és medve legelnek.”. és együtt feküsznek fiaik. MEDVEÁBRÁZOLÁSOK Minden nép. galléros pávián. ami pedig jellemző a medvére. A vérmes. sértésnek veszi. Méghozzá az Isten népének fiai közül valók. elkeseredett szívéhez. amelyik gyáva. vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná. R. mert kettőn áll a vásár. élénk. állatkertben.17:34–36. cerkófmajom. és a Példabeszédekben (17:12): „Találjon valakire a fiától megfosztott medve. Leslie ellenkező véleményen van: Gyors felfogású. csak ne a bolond az ő bolondságában”. és medve bukkana rá. cselekvőképesség. Isten profétáját gonosz. Persze. A harcosok vitézségét. 2. . saját életkörülményei között. Jámborságáról.83 A MEDVÉVEL KAPOCSOLATOS MONDÁK ÉS SZOKÁSOK. Hiába indul a bátor vadász medvét lőni. 1954) szerint a medve intelligencia szempontjából a hatodik helyet foglalja el az ember után. a Jerikóból Bethelbe hazatérő Elizeust. különböző arculatát ismerhetjük meg. akik nem láttak még tehénfejést. A ógörög mitológia a nősténymedvét az anyai önfeláldozás szimbólumaként. az egy fajhoz tartozó példányok is eltérő természetűek. közömbös és lomha. A „nem szabad előre inni a medve bőrére” mondás bátorságára és kiszámíthatatlanságára vonatkozik. Vannak vidámabb és morcosabb.. hogy medve vérmérsékletű. hanem saját környezetében. gyorsabb felfogású és butácska egyedek. A nép körében elterjedt szokás butának hinni a medvét. memória. bosszúálló (bosszút végrehajtó) medvével a Királyok könyvében (2:23–25) találkozunk. nem emberi nézőpontból. Az anyamedve bátorság szempontjából ellentéte az anyafarkasnak. ahol medve él vagy egykor élt.. játékosság. de ha nem is láttak medvetáncoltatókat. Frigyes császár ismeretes meséje). hidegvér. szeretetre méltó vad. istentelen szülők gyerekei gúnyolják. Bár jóindulatú. a következő sorrendben: ember. Mintha valaki oroszlán elől szaladna. F. cirkuszban biztos csodáltak medvét. mire két anyamedve jött elő az erdőből és negyvenkét gyereket tépett szét. A medve butaságát hasonlítja össze a róka csalafintaságával az osztozkodó medvékről vagy a medve farkának rövidségéről szóló mese. Jellemzője a megítélőképesség. Meglehetősen nagy különbség van a különböző medvefajok viselkedése között. A Biblia több részében találkozunk a medvével. Viszont a mogorva természet gyakran a kötekedésre való hajlammal párosul. 1981). sohasem szabad megbízni benne. és átvitt értelemben. ostoba. „A medvét sok kutya megugatja. azonnali válaszreakció. bátorságát hasonlította Sámuel (1.. az előre ki nem számítható reagálással. és kígyó marná meg” (Ámos 5:18–20). A mogorva. tenyeres-talpas nagy test nem mindig a butaság jele.

Cardanus írja 1546-ban: „mi lassan nő. hogyha az ember földre veti magát. mozdulatlanul. milyen nehézkesen mozog kétlábra állva. A medve maximális életkorának találgatására számos írásban találunk adatokat.84 A csapdában esett farkasról. még sokáig fűteni kell. kijött-e a mackó a barlangjából? Úgy vélik. ha öleléssel próbálna ölni. de az alázatos könyörgésnek. hogy messzire lehet hallani. lélegzetét viszszafojtva halottnak tetteti magát. de szívesen csak fiatal korukban másznak fára. A télire visszavonult medve nem eszik és nem iszik. Pedig nem így van! Viszont az emberáldozat mellett nem időzik sokat. Flourens olyan állandónak látta a fejlődés ideje és az életkor közötti kapcsolatot. Plinius írja. arcraborulásnak engednek és kegyelmeznek. quod reconditum vult natura). Dalmády írja: „Miskolczi Gáspár még úgy tudja. s az állat télen ebből él. nálunk élő ragadozó. mint a szaporodás és veszélyezettség arányának függvénye. rókáról. tájékozódik. medvéről szokták mondani. ha vetkőzni kezdenek előtte (si mulier sublatis vestimentis. regenerálódik. A bocsok a felnőtt kort később érik el. Nincs az állatvilágnak még egy faja. és minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről. Mesében olvahatjuk. Ma tudjuk. hogy az arányt is megállapíthatónak vélte. azaz minél hosszabb idő kell ahhoz. majd felfalja. hogy »az ő két első láboknak édes nedvességében azért a medvék felette igen gyönyörködnek és híznak tőle«. hogy a medve kegyelmez a nőknek. a medve nem bántja. hogy a „medve talpai sok zsírt izzadnak”. Középkori feljegyzések szerint az erdélyi barnamedvék nőket rabolnak el és tartanak maguknál. amely olyan hatalmas csapást tud mérni mancsaival. nemcsak a néphagyomány.) napján is. hogy a reális életkor nem más. mint a medve. nyilvánvalóan nevetségesen hatna. Ez mendemonda. Ma is hallja az ember. vagy a viszketegség miatt nyalja. A medve mellső mancsával öl. Természetesen adottságuktól fogva végtagjaik alkalmasak a mászásra. hogy a medve nem eszik dögöt. az meg lehet győzödve. későbbi esetlenségük ügyetlenekké teszi erre a cselekedetre. és támadása villámgyors. inkább csak nézelődik. Sokszor olvashatjuk. akkor későre tavaszodik. A prémvadászok nem támasztják alá ezt az állítást. Egyetlen csapással letaglóz egy marhát.2) napján érdekel mindenkit. hogy a medve megragadja áldozatát. sunt diuturnioris vitae). s híres „medveölelésével” halálra szorítja. A támadó medve kutyamódra ugrik négy lábon. Amikor a medve a két hátsó lábára feláll. annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Az anyamedve a bocsokat – ha közvetlen veszély fenyegeti és menekülésre nincs mód – felparancsolja a fára. Régebben pálforduló (I. hogy valamely állat anya legyen. de nem mászik utána. hogy így sohasem fog valakit megrohanni. hogy a téli álmot alvó állat pihenés alatt meghízik. az életkort a fejlődés tartama ötszörösének mondja. nedvesíti talpait halk morgások közepette – így csökkentve a kellemetlen érzést. hogy elrágja a lábát és úgy menekül. Ez alatt az idő alatt vagy a fájdalom. ostendit id. A fára menekült embert – ha olyan hangulatban van – megprobálja lezavarni. 1908). mint a többi. annál többet él. Élettani abszurdum” (DALMADY. ma már csak az Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. Ezt különben megteszi nyáron is. Az lehetséges. hogy ha már szemtőlszembe áll. annál hosszabb az élettartam. s néha cuppogtat. felágaskodva fog mancsaival odaütni. Ennek alapja az népi hiedelem lehet. talpait szorgalmasan nyalogatja. hogy őket valaki erre késztetné. ha február másodikán jó idő van. de néha a karmait és fogait is használja. Mégcsak nem is támad két lábon járva. Arisztotelész szerint minél nagyobb az állat. . Plinius föltételezi. sokáig él” (qui tarde crescunt. Játszadozás közben szívesen másznak fára még a fogságban tartott medvebocsok is. anélkül. Így tudja az írók hosszú sora. Aki látta medvetáncoltatáskor vagy a cirkuszi mutatványok alkalmával. 25. A megvastagodott és összerepedezett talpbőr január-februárban cserélődik.

mint a kutya. ha még ma is vadon él. A farsangi köszöntők. nem keres idegen hazát.. mert fáznak. /Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve. Az idomításnak egyik változata volt a medvetáncoltatás. A farsang ideje alatt a dramatikus szokásokhoz gyakran medvemaszkokat is viseltek. hogy télen csak ritkán fürdenek. nem megy többet vissza odújába. játékok nemcsak a szórakozást. s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt. 1932). adománygyűjtést szolgálták. egy bizonyos nagyság elérésekor elfogyasztották. biztosan lehűl az idő. hanem behúzza magát egy csendes. . Az elkövetkező telet. Elég az hozzá. néhány nap múlva enyhülés következik be az időjárásban.85 Enyhe teleken csak pár hétig tartózkodik téli szállásán. idomítására való törekvés.” A Volga középső folyásánál élő cseremiszek azt hiszik. Ha enyhe időben fürdenek. ezek csődöt kellett mondjanak. pihent oldalára fekszik. enyhe tél fog következni. akkor a medve visszamegy odújába. mert különben a csorda összetartását veszélyeztették volna (Székelység f. ritkán hagyja el nyugvóhelyét. hogyha a medve Pokrov ünnepén barlangjába megy. Egészen a huszadik század derekáig lehetett látni ilyen medvetáncoltatókat Erdélyben. /Míg derültek az élet napjai.. aminek »gyertyaszentelő« a neve. melyek ők megfogulnak. Kétségkívül a lakosság. Helységről-helységre vándorolva láncravert medvével és annak mutatványaival szórakoztatták a kapuk elé sereglő gyerekeket. Az Új földesúr-ban írja: „A medve igen nagy filozófus. megrázza bundáját. hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját. . Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban? Ez még a természetbúvárok felfedezésére váró titok. ha nem tudták beidomítani. s nem a tavaszt jósolják.. Ha nagy hidegben fürdenek. az bizonyos. ha lágy hízelgő szellők lengedeznek. mert az ünnep megszegőjének marháin a medve kérlelhetetlenül bosszút vett volna. addig élvezi azokat. A székelyeknél a medve ünnepét Elek és Illés napján tartották teljes munkaszünettel. A jegesmedvék állatkertekben a mérsékelt égövön annyira akklimatizálódtak. Lehet. időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok voltak. megtörli szemeit és kint marad. hogy rút. De ha Pokrov ünnepe után a hóban medvelábnyomokat látnak. Huzamosan tartó hidegben. pedig lép lesz abból. az év tavaszodik. olykor előjön. hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. zimakos förgeteg van. tél derekán. Van aztán egy napja a télnek. – mert az még csak a tél kacérkodása. termésvarázsló. hogy melyikük únja meg hamarabb a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?/ Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni. Ennek a hiedelemnek gyökereit Erdélyből származtatták sokáig. mert az rendesen elmúlik magától. hogy ők próbálják megmenteni a medvék időjós hírét. Kár február másodikán csak kíváncsiságból állatkertbe menni. verőfényes nap van. bölcsészeti contemplatív irányeszméket? azt nem tudjuk megmondani. Ollót.Honnét vette a medve a természettudományi. i. ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak. talpa közé dugja az orrát s még nagyven napot aluszik tovább. s ha zordulni kezdenek. Mások szerint Jókai Mór fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. kést nem volt szabad kezükbe venniük ezen a napon. előre kiszemelt odúba. a hó olvad. gonoszűző. hogy szép. nem is megy rabolni az erdőbe. hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek.. s főleg a pásztorok által befogott bocsokat.. hideg tél lesz. A farsangi napokat szerencsejóslásra használták. Az ember-medve viszony egyik része a medve megszelídítésére.. kijön széttekinteni a világban…Ha azt látja.. ott összekuporodik s nagy nyugvással várja. Ha voltak is az ősembernek a medve háziasítására való törekvései. míg havon fagyott medvét még senki nem látott. hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve. mint a farkas. mint a gólya. felnőtteket. nem megy szolgálni.

azután a koponyát szertartásosan szent helyre teszik: templomkunyhó padkájára. bosszút áll a gonoszokon. amiket felnevelésük után hasonló ceremónia közepette áldoznak fel. szertartásossággal minden adakozó jelenlétében feláldoztak. Az ókorban nem indultak vadászatra. ahol az arra érdemes vadászkutyákat szintén megünnepelték. A jelenlevők nyírkéreg-álarcot viselnek. valamennyien tőle származnak. hogy a marosvécsi vár körüli sáncban medvéket tartottak. és éppen ezért a nagyvadakat megtisztelik azzal. kérték az isteneket. drága selymekbe burkolják. szent állatnak tartják és félnek tőle. Nekik tulajdonították a vadászat és vadászfegyverek feltalálását. míg egyik medve megölt egy őt ingerlő lovászt. Az észak-ázsiai népek nemrég még űzték a medvevadászat rituális kultuszát. hogy a legbátrabb állatidomító sem reszkírozza meg szájkosár nélkül a medvemutatványt. az asszonyok jajgatásával kísérve. mondáik bizonysága szerint a medve istenek szülötte és kedvence. azzal táncolják körbe a medvét. Tacitus írja. a Hold mellett. rájuk hárítják a gyilkosságot. Madridban olykor bikamedve küzdelmekben gyönyörködtek. A legtöbb északi népnél megfigyelték a medvekultuszt vagy legalábbis maradványait. Első Gordianus császár egy nap alatt 1000 medvét hozatott a küzdőtérre. bocsássa meg nekik a gyilkosságot. Az osztjákok és vogulok a medvében fogolyistenséget tisztelnek. mi célból tartották őket. miközben nem szabad a medve nevét kiejteni. Gyakran fognak bocsokat. a rómaiaknál Diana testesítette meg az erdők és vadászok védelmét. ajándékokkal halmozva el őket a zsákmányból. Az ünneplő közösség gazdag áldozati ajándékokkal halmozza el a medvét. Mondáik szerint népüknek ősatyja volt. Az ainók a medvét istenükként tisztelik. Nem lehet tudni. Megvolt a régi finneknél. míg az istenek akaratát ki nem fürkészték. A megölt medve fejét és bundáját a falu központi terén helyezik el. Annyira megbízhatatlanok. hogy az eljövendőben is hozzon szerencsét a vadászaton. az emberiség szellemi fejlődése szolgálatára. segítené meg őket a vadászatban. hintáznak és egyéb mutatványokat visznek véghez. Utána lakoma következett. az állatnak az a szerepe. Szerintünk minden állat úgy érez és gondolkozik. de az állat sohasem a medve. alvósátrak szentelt zugába vagy barlangok mélyére. Nem győznek előtte siránkozni. bicikliznek. megelőzve ezzel a bosszúját az elkövetkező vadászatokon. rajuk zúdítják a medveős bosszúját. A „medveleány” segíti a jókat.86 A cirkuszi mutatványoknál gyakran láthatunk idomított medvéket. Előjelekből való jóslásokba bocsátkoztak. mint az ember. és érezze jól magát. Lélegzetvisszafolytva nézzük a nagyragadozók nagyra tátott szájába tett kezet. Párizsban még a múlt század elején is összeuszítottak leláncolt medvéket kutyákkal. A görögöknél Artemisz. a Nagy Medvecsillag vállán jött világra. Diana ünnepén marhát vettek a pénzen. VITA ZSIGMOND (1992) írja. hogy az ardenneki hegyekben kötelező szokásként tartottak gyűjteni egy közös alapba minden lelövendő állatért. így készítik elő a 4–5 napos ünnepi torra. a Nap körül. lábat vagy fejet. amit nagy ünnepélyeséggel. amelyik élve és holtában is szerencsét hoz. hogy ő is részt vesz a szertartáson. imádkoztak. Áldozatokat mutattak be előtte és utána. ezért kérik. Az obi-ugor nyelvrokonaink . de mindig felcsatolt szájkosárral. szidják a gaz tungúzokat. abban a hitben. kérlelik tetemét. Már a régi Rómában a medvék részt vettek a cirkuszi játékokban. Az elejtett medveisten tiszteletére napokig tartó ünnepi tort ülnek. A XVIII. A szibériai jakutok az elejtett medve mellett óbégatva vádolják. ezüsttel feldíszítik. hogy keresik a szellemük kiengesztelését. Kötelen mászkálnak. Vadászatát ceremóniákhoz kötik. bukfenceznek. szent fák agvilláiba. század elején fejedelmi szórakozás volt a fogoly medvék és a nagy kutyák között rendezett viadal. hogy megvédje a gazdáját a megölt medve bosszújától.

Apor Ta- .és szemfogai alkalmasak voltak bizonyos munkálatok elvégzésére. A barlangi medve kemény. Az utóbbi évszázadokban még használták a medvebőrt lakásdíszítésre. mert ezek olyan szemtelenek voltak. 1957. A késői neolitikumból Cetăţeni helység mellett olyan temetkezési helyeket tártak fel. a szerszám viseli készítőjének a környezetéhez. A XX. A bátorságért. Nem ritka a háromlyukú medvecsont-fuvola. A XVII-században Kamcsatkában szokás volt.87 napjainkban is rendeznek medveünnep-fesztiválokat. a medvecsont-hangszerek a medvekultusz szolgálatában állottak. messziről megszólította és rábeszélte. hogy tolvaj módjára törtek be a házakba és mindent átkutattak. A kezdetleges művész az önmaga alkotta képzeletvilágban véli megtalálni mindazt az erőt. de praktikusságát nem. (VÉRTES. Valószínű. barlangi medvebocs combcsontjából. az ismeretlennel szembeni gyengeséget fejezi ki. amelyekben medvecsontokat. A késői római korból Romula és Sucidava mellől cserépedényeket ástak ki. hogy mágikus erejű dísztárgyak voltak. mindig ugyanazt a részt fordítva befelé. amikről feltételezik. Szükségét érezték a medve barátságának. kövekből rakott sírkamrába zárt medvekoponyákat találtak. A medvevadászat fokozatosan elveszítette kultikus értelmét. öltözködésre. Magyarországon az istállóskői barlangban találtak sziklahasadékokba erőszakkal bepréselt medvekoponyákat. szarvasok. annyira finoman lecsíszolva. hogy a fog az asztallapján megállítható a lekoptatott részen. HAJDÚ–MOHAROS. amelyeket a jégkorszaki ősember szerszám gyanánt használt. század elején ősi medvekultusz érdekes bizonyítékait fedezték fel Svájc és Ausztria barlangjaiban. medvevadászati jelenetekről. Európa-szerte számos barlangrajz tanúskodik medveábrázolásról. a medvekultusz legősibb bizonyítékai. amelynek hiányát a valóságban érezte. NANIA (1977) Argeş környéki szokásokat ír le a medvével kapocsolatban. amelyben a több zoomorf forma között jól kivehető három medvefej. Néha 6 cm hosszú és 1. hogy tartsanak barátságot.5 cm széles teljesen simára csíszolt kopási felületeket találtak szemfogakon. segélykérést a tudatlanságból fakadó erőtlenségben. gyakran egészen a fog közepéig bevágódva két cm szélességben. eszközök mellett szabályosan eltemetett. ha bennszülött találkozott medvével. A római korból Poiana Tecuci helységben olyan kilyukasztott ezüstlemezbe foglalt. szívós metsző. Armăşoaia (Vaslui megye) mellett találtak olyan szkíta mintára készült bronzplakettet. Legrégibb nyomai az ember vallási elképzeléseinek. főleg vaddisznó. A kép az ősember félelmeit. A fog elhajló hegyét letörve – sok mixnitzi medvefogon látható –. hogy éppen azok az őskőkori csoportok készítették fuvoláikat barlangi medvecsontokból. A megijesztett gyereket este. medvék. A szerszám segítségével az ember létfenntartása alapvető szükségleteit elégíti ki. lefekvés előtt medve vagy farkas szőrével kell befüstölni. annak legyőzendő erőihez való viszonyát. Feltűnő. A mixnitzi barlangban olyan medvefogakat találtak. amelyeknél a medvekoponya-temetkezést és a medvekultuszt találjuk.és medvefogakat találtak. melyeken virágmotívumok között számos állatrajz található. mint például: madarak. Az ősember tűzhelyei körül talált feltört csontok. felfűzött medve és farkasfogakat hordtak. a megmaradt rész teljesen beleesik az ököl ütési irányába. Ezeket a fogakat valószínű a nyersbőr tisztításánál a zsírréteg lekaparásakor kaparónak használták. felfordítottak. elszenesedett búzát és bizonyára valamikor bort tartalmazó cserépedényeket találtak. a csúf és az ijedség elűzésére a pásztorok kilyukasztott. Romániában számos helyen találtak ilyen fogakat paleolitikumi és neolitikumi rétegekben. 1993). Más fogak tengelyére haránt irányban húzódó mély barázdák vannak éles széllel.

de gyakrabban medvebőr szőnyeggel boríttatott. csak medvefejet. Bern. A körösi Ferencz család sisakdíszén korona van.. lovagrendi. a fenyőt jobbra-balra lengető medve a katolicizmust űzi. klérusi. első lábbal támaszkodó medve áll egymással szemben. egyenes háttal ülőt.. zöld téren vörös öltönyű vitéz által keresztülszúrt álló medve. Berlin. szív és korona páncélos karban. míg az Ágota helységében a kétlábon álló medve botra támaszkodik. A csíktusnádi Betegh család címere: kék pajzsban. amelyben előfordul a medvenév. a vitéz pedig jobb kezével egy dárdára támaszkodnak. olaszoknál. Az „úri” lőportartók sorába tartozó porszarun a díszített mező legnagyobb részét egy vadász és a hátsó lábain álló medve szembenéző. Németországban 1382-ben Zsigmond herceg „Aranymedve Rend”-et alapít. -karmokat. karcolt vagy rajzolt mágikus jel. Láthatunk négy vagy két lábon álló medvét. franciáknál. melyen két kétlábon álló. . kelyhen található. Medvealak számos kézművesedényen. vitatkozó alakjai töltik ki (MOLNÁR. A heraldika szerint a medvét az előrelátás. II. és találhatunk színezett szemű. előtte magyar vitéz áll. az úri házi bútorok és szobapadlózat bölény –. Az idős görgényvölgyi „Drugău”-t Áprily Lajos. Egy ExLibris-en találták meg a Stîrcea család címerét. hollandoknál. kalpag. Egy 1682-ből való csíkszeredai lőporszarun tréfás vadászjelenetet ábrázoló. Kelet–Karélia. németeknél. de Renesse által 1895-ben kiadott „Dictionnaire des Figures Héraldiques” nyomán 825 európai híres ember vagy úri család címerében találunk medvéket. városi. A medve ábrázolásának sokfélesége a kompozícióban. Ungvár. nyelvű vagy karmú medvéket. A magyar Helységszótár (1913) tíz magyar helységnevet sorol fel. A makfalvi Albert család címere kék pajzsban. oroszoknál. A medve baljával. 1900. jobbjában karddal. Máramaros címerében két lábon ágaskodó medve van. zöld dombon álló természetes színű medvéből áll. Számos használati tárgyra vésett. melyből félmedve és féloroszlán emelkedik ki (PÁLMAY. Számos érme és bélyeg visel medvefigurát a görögöknél. Frigyes német császár „Saint–Gall Rend”-je szintén medvét ábrázol. amely 1836-ban „Albert Aranymedve Rend”-dé alakul. vadászélmény zoomorf figurái között találunk medvét. A protestanizmust ábrázoló medve Bernből származik. medvét. Csak a német helységnevek közül 88-ban találunk. 1990) írja: „. svájciaknál. spanyoloknál. medvefejet. (SZÉLL. A Th. A sófalvi Illyés család címerében kék pajzsban álló medve van. belgáknál. A medvezsírt a gyógyászatban használták. az első két lábára támaszkodva ülőt. az elfoglalt helyének fontosságára utal. erő jelképeként tisztelték. Azonkívül kacagány. A vargyasi Máthé család címerén a kék pajzsban álló medve jobbjában egyenes kard. -mancsot. a görgényi „öreg Vasile” medvevadászt Petelei István az irodalomban örökítette meg. számos családi címeren és mint ornamentáció ex libris-eken gyakran szerepel. baljában korona van. Nemzeti. 1975).88 más (ÚJFALVI. Marosvásárhely részére Bethlen Gábor a székely nemzet régebbi címerét adományozta: kék pajzsmezőben kivont kardra szúrt medvefej. rómaiaknál. pisztolytok s a téli gúnya is abból készíttetett”. nyeregtartó. Az utóbbit Venceslav Milka festette meg. szív és korona körül csillagokat láthatunk. Madrid. A székelyudvarhelyi címerben a páncélos karban lévő kardra szúrt medvefej. A vadászati rituálé szellemi kapcsolata az istenséggel a művészetben és az irodalomban a későbbi korokban megmaradt. galloknál. Bruges címerében találhatunk medvét. fertilitás. természeti elemekből alkotott figurális kompozíciót láthatunk. 1941). 1904). Európa-szerte számos helységnévbe beolvadt.

daß der Bär auch für ihn nicht spezifische Lebensräume besiedelt. Zu dieser Zeit besuchen sie Wälder mit reichen Erträgen von Eicheln und Bucheckern. Misch.und Nadelwälder bis zu den Alpenmatten. Die Siedlungsdichte schwankt zwischen 1. Die Begattung erfolgt im Mai–Juni. Der Bär ist in erster Reihe Pflanzenfresser und die Bezeichnung „Raubtier” beziecht sich eher auf seine Stellung im Tierreich. Die hier aufgewachsenen Nachkömmlinge führen die erworbenen und veränderten Verhaltungsweisen weiter. das hier der Bär Lebensräume zwischen 300 und 2000 m ü. Unsere Arbeit stützt sich auf ein reiches Material von Jagdtrophäen (über 140 Exemplaren). Der größte Teil hält keinen Winterschlaf. Der allzustarke Schutz des Bestandes kam nach dem Jahre 1989 in eine fast vollkommene Verweisung. die in Rîuşori aufgezogenen und in die Wildbahn ausgesetzte Jungbären und deren Nachkommenschaft. wegen dem Verhältnis zwischen den Geschlechtern und eine zeitliche Verschiebung der Geburte vorkommen kann. Die Monogamie der Bären ist nicht eine vollständige. die schon Zeichen einer Wurzellosigkeit zeigen.und Căliman-Gebirge – können wir feststellen. bewohnt. wird Europa nur durch den Braunbären besiedelt. Die Ernährung gibt dann oft Anlass zur Aggression. Wenn wir das untersuchte Gebiet betrachten – daß besonders einen Teil der Ostkarpaten umfasst: Gurghiu. Aus dieser Übervölkerung geht hervor. was wieder zu einer Identitätstörung führen kann. Die Muttertiere leben nahe den männschlichen Siedlungen zusammen mit den Jungen in größerer Sicherheit als zwischen Artgenossen. Diese Schwierigkeit wird noch durch das einstellen der Futterstellen erhöht. besuchen Getreidefelder und Obstgärten. rauben Haustiere. auf Beobachtungen und auf die uns zugängliche Fachliteratur. da sie ständig wichtig ist. betteln sogar an Landstraßen. Die ungefähr aus 8000 Tieren bestehende karpatische Population aus Rumänien stellt bezüglich der Nahrunganschaffung einige Probleme. Die Zerstörung der Populationsstruktur zeigt sich nicht nur in der Aggressivität. Das Männchen ist gelegentlich Polygam. Schon 1979 stand Rumänien mit 5700 Tieren an erster Stelle.6/ 1000 ha bis 2. M. Die nötige Menge und Qualität der Nahrung bestimmen die Größe des besetzten Gebietes und zugleich auch das agressive Verhalten. Diese breite Zone umfasst Eichen-. wenn auch auf die nördlichsten Teile des Kontinentes auf Treibeis gelegentlich Eisbären verschleppt werden. abgesehn vom Herbst. Sie fürchten sich nicht den Menschen. Die Individuendichte und das besiedelte Territorium ist während des ganzen Jahres dasselbe. wenn oft Wanderungen von mehreren Kilometern unternommen werden. besuchen in der männschlichen Umgebung Mülltonnen. Der stark angewachsene Bärenbestand. die Dauer der Trägigkeit beträgt 7–8 1/2 Monate.89 ÜBER DEN KARPATISCHEN BRAUNBÄR Zusammenfassung Der Braunbär ist das größte Raubtier Europas. sondern auch im Kannibalismus der Jungen und schwächeren Artgenossen gegenüber. Bei Bären die Luderplätze und Mülldeponien besuchen ändert sich die Fluchtdistanz in eine Vorsichtsäusserung um.56/ 1000 ha. haben zu einer Schichte innerhalb der Population beigetragen. Obstgärten und Plantagen wo dann die Fluchtdistanz nicht mehr eingehalten wird. Das Weibchen wird mit drei ein halb Jahren Geschlechtsreif und zu einer Begattung kann es nur jedes zweite Jahr kommen. . Noch im Jahre 1952 wurde Bulgarien mit 1200 Exemplaren als dichtestes Gebiet angegeben und Rumänien stand mit 1000 Bären an zweiter Stelle.

den aggressiven Drohungen. dann sogar weniger. wenn es mehrere sind. da die junge Generation dadurch den Schutz genießt und trägt zum erlernen des Angriffes oder der Verteidigung bei. daß es sich hier nicht um Krallenwetzen. bergauwärts bewegen sie sich besser und abwärts rollen sie manchmal einfach hinunter. Wachseinperioden. Das Fehlen der Nahrungsmenge und die Schwierigkeit der Anschaffung bei hohem Schnee. können aber auch gut galoppieren. Revierabgrenzung. Es ist anzunehmen. am Ende des zweiten Jahres können sie 80–120 kg wiegen.90 Die Jungenaufzucht erfolgt ausschließlich durch die Bärin. Am besten ausgebildet ist der Geruchsinn. B. Mit dem Muttertier verständigt sich das Junge durch muksende Laute. sie werden in die Nahrungssuche eingeführt. Bis zum Herbst erreichen die Jungen ein Gewicht von 25–50 kg. Dem stärkeren. Im Trab setzen sie ihre Beine entgegengestzt. nehmen aber inzwischen auch andere Nahrung zu sich. so schwer und unzuverlässig sind sie später. Das Fasten von 60–80 Tagen bringt mit sich. Sechs–sieben Monate lang werden sie gesäugt. Der Braunbär verträgt die Gefangenschaft schwer. Damit es nicht zu unnützen Kämpfen kommt. Verdauungsstörungen. die fremden Stimmen abzusondern. Merkwürdig und oft disputiert wurden die sogenannten „Bärenbäume”. Während des Winterschlafes verlangsamert sich die Entwicklung. Die Jungen spielen sehr viel neben dem Muttertier. Wie leicht Jungtiere zu behandeln sind. auch Tollwut. sie sind fähig aus den Geräuschen des Waldes. Auf einer Strecke von einigen zehn Metern können sie eine Geschwindigkeit von 50 km/h erreichen. Die Aggressivität des Muttertieres dient zur Weitergabe der Erfahrungen. sondern es wechseln längere Schlafperioden mit kürzeren Pausen. Die Aggressivität ist eine zeitaufwändige Sache und dem aggressiven Individ bleibt nur wenig Zeit und Gelegenheit für die Arterhaltung. Es ist ja bekannt. Gewöhnlich zotteln sie langsam einher. weniger das Sehen und das Gehöhr ist auch gut. All diese Stimmäusserungen geben eine Kommunikation oder eine seelische Lage wieder. auf Gefahren aufmerksam gemacht. Bären orientieren sich nach bekannten Gelendemerkmalen. daß Bären bei Zirkusvorstellungen fast immer einen Maulkorb tragen. Ihr Gang erfolgt mit entgegengesetzten Beinen. zwingen die Bären zum Winterschlaf. Orientierung und Kenntnis der Umgebung wird ihnen vermittelt. noch um Stärkedemonstrierung der Männchen oder Verständigung zwischen den Geschlechtern handelt. ähnlich wie junge Hunde.und Morgendämmerung am aktivsten. In der Fachliteratur sind mehrere Krankheiten erwähnt die den Bären belasten können z. In der ersten Zeit winseln die Jungen. daß das Körpergewicht um 10–15% sich verringert. haben sich gewisse Drohverhaltungen ausgebildet. Auch sind viele Parasiten bekannt. Jungbäre aber sind dressierbar. Der Bär führt ein nächtliches Leben ist so in der Abend. weicht der schwächere weniger aggressive aus. Das neugeborene Junge hat ein Gewicht von 4–500 g. manchmal erheben sie sich auf zwei Beine und schreiten so vorwärts. Meist sind es Fichten die zur Paarungszeit starke Kratzspuren und abgerissene Rindenstücke aufweisen. spinnen später wenn sie schon groß sind brummen sie und heulen. Um ihre Rangordnung kennen zu lernen genügt wenn man die Begegnung von zwei Bären beobachtet. der aber kein letargischer Zustand ist. Auf Bäume klettern sie gut (besonders die Jungtiere). Bei Răstoliţa am „Lisztes” fanden wir auf einer nicht großen Fläche (600 ´ 50 m) 133 „Bärenbäume”. sondern um eine Beruhigung der .

in die Enge getriebene Bären wurden dem Menschen gefährlich. Unter den vielen Jagdtrophäen waren viele „Goldmedailler Bären” vertreten. die Mittelwerte hingegen nur recht wenig. daß auch ohne Waffen dem Wildbestand Schaden beigefügt werden kann. was die Stabilität der Population sichert. der im unteren Pleistozen auftretendem Ursus-Gattung sich ablöste. als auch in der Form sich zeigen. Unter den vielen Jagdmethoden wird jetz die Treibjagd und der Anstand am meisten praktiziert. Als Trophäe wird die Decke und der Schädel angesehen und seit 1964 wird an erste Stelle der Schädel gesetzt.oder am Luderplatz ausgeübt. klerikalischen und FamilienWappen oder an Ex Libris können wir die Figur des Bären entdecken. Rösler (1972). Aus Rumänien sind von 32 Ortschaften Bärenreste aus verschiedenen Schichten durch Paläontologen entdeckt worden. verschiedenen Knochen. Das Verhältnis Mensch – Bär war zuerst nur ein rein wirtschaftliches. adulten Tieren stammten. Auch im Frühjahr 1994 fanden wir ab der selben Stelle wieder viele „Bärenbäume” doch viel wenigere als im Vorjahr. Sowohl die Legenden. Diese Methode erlaubt die Variation graphisch darzustellen. angeschossene. Vasiliu–Stănescu (1983) und Rösler (1984) angegeben wurden. Wirtschaften verursacht.91 stark beanspruchtem Nervensystems. Kultische und heilende Eigenschaften werden den Bärenzähnen. Die Verschiedenheit der Schädel innerhalb der Art. kann auf die starke Vermehrung des Bärenbestandes zurückgeführt werden. Kohl– Stugren (1983). Der Schaden den der Bär in Haustieren. Die letzten Jahrzehnten bewiesen die negative Auswirkung auch auf diesem Gebiete und bieten ein Beispiel dafür. Für die Jagdwirtschaft ist es von großer Wichtigkeit das optimale Verhältnis zwischen den Geschlechtern. . als auch der Verälterung der Population. ritterlichen. daß die angegebenen Werte in den weit meisten Fällen von ausgewachsenen. Von den untersuchten Schädeln (69 ♂♂ und 34 ♀♀) erreichten (73 55 ♂♂ und 18 ♀♀) die Werte einer Goldmedaille und dies beweist. der Vorsicht und der Kraft benützt. In der Jagd. In der Heraldik wurde der Bär als Vorbild der Fertilität. Nur verwundete. Die Übergänge die sowohl in den Maßen. basilar und frontal – Ansichten in einer einzigen Ebene gezeigt sind. als auch in ritualen Bärenfeste – die bis kurz bei den Seklern bekannt war – ist der Bär anwesend. In zahlreichen nationalen städtischen. Man muß in Betracht nehmen auch das Verhältnis zwischen den Altersklassen. Da aber unser Material reicher ist. die Streuung. Schädeln. wo wir auch die Bilder der Schädel beifügten. konnten wir durch die von Reményi (1954) angewandten Profilpolygone demonstrieren. Diese Profilpolygone wurden am Computer ausgearbeitet. der Variationskoeffizient als auch der kleinste und größte Wert angegeben. Unsere Werte zeigen keine wesentliche Unterschiede gegenüber denen die von Almăşan–Vasiliu (1962). verschieben sich etwas die Grenzwerte. da die drei – sagittal.und Wildwirtschaft müßte man die Trophäenmanie auch etwas absetzen. Für die statistische Auswertung konnten 27 Maße von einem Schädel genommen werden. Aus der Volkstradition und Bräuchen geht eine gewisse Verehrung des Bären hervor. Am häufigsten wird die Jagd am Köder. als auch dem Schmalz vermutet. Der Braunbär stammt vom Ursus etruscus ab. vorbeugen der Übervermehrung. also Nahrungsund Kleidungsbedürfnis und wurde erst später ein sozio-biologisches Problem. lassen eine Trennung in mehrere Typen nicht zu. Es wurde der Mittelwert und dessen Mittlerer Fehler. oder die Bärin die ihre Jungen führte. Wir konnten Schädel von 90 Männchen und 50 Weibchen vermessen.

Ed. C. H. vol. Gh. A.–POPESCU. APÁCZAI CSERE J. Bucureşti. (1942): În jurul nutriţiunei. Leipzig. Min. BOTEZAT. Művelődés. (1992): A marosvécsi vár és gazdái. XLI. Simp. A természet XLIII. (1988): Bonitatea fondurilor de vînătoare şi efectivele optime la principalele specii de vînat din R. (1993): Görgényszentimre nevezetességei. ALMĂŞAN. . BACHOFEN von ECHT (1939): Der Bär.–BALUŢIA. N. (1992): Egy urbanizálódó medvepopuláció. B. Művelődés.–POPESCU. Budapest. ALMĂŞAN. Budapest.R. E. őzek. 4. Kolozsvár. V. (1961): Principalele specii de vînat din R. farkasok. BEIER.–VASILIU. P. D. 11. O. A. (1980): Atlas zoologic. E. zu Hermannstadt. f. H. Bucureşti. C. ALMĂŞAN. V. T. H.P. Budapest. Carpaţii. M. BIRÓ D. (1960): Ursul. 4. Naturw. Agro–Silvică. sieb. D. Bucureşti. C. BRUGNOLI. AXENTE. Braşov. genetică şi ameliorare. BIELZ. „Ursul brun” (Ursus arctos). L. – STUGREN.–COTTA. Intern. Intern. Simp. Verh. (1980): Szociobiológia és viselkedés. Studii şi Cerc. Móra Ferenc. (1977): Magyar Encyclopedia. – DABIJA. (1966): Az élőlények fejlődése. (1942): Et in arcadia ego sau pe romăneşte: m-am întîlnit şi eu cu ursul. BOBRINSCHI.) în România. (1953): Zoogeografia.) în Carpaţi. XII. E.P. (1969): Biologie generelă. Braşov. H. (1979): Ursul brun în Abruzzi (Ursus a. Bucureşti.92 IRODALOM ALMĂŞAN. BERGER. Ed.–ILIE. „Ursul brun” (Ursus arctos). V. Natura.România. H. ÁPRILY L. (1967): Recoltarea şi valorificarea vînatului. Kriterion. 2. Fecskék. E. (1965). Bucureşti. A. Agro–Silvică. A. A. ALMĂŞAN. Bukarest. Mitteil. zu Hermannstadt. H. A. 1. V. D. – SANIELEVICI. LXIV. Bucureşti. Mitteil. Studii şi Cerc. XXXVIII. A. Acta Theriologica vol. Carpaţii. şi Ped. Bucureşti. Ver. P. Elbeszélések. Ed. BIRÓ D. (1929): Az állatok világa. A. 1. E. E. H. Ed. BREHM. 7. H. animal insuficient cunoscut.P. BUICAN. G. Did. Ed. XXIII.S. BĂNĂRESCU.S. C.P. (1967): Ursul–obiectiv vînătoresc. f. a reproducerii şi a ibernării ursului.) în R. Silviculturii. ALMĂŞAN. A. ALMĂŞAN. – SCĂRLĂTESCU. Agro-Silvică. (1888): Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens nach ihrem jetzigen Bestande. BOGOESCU. 10. ALMĂŞAN. BARASH. vol. sieb Ver. C. (1960): Érdekességek az állatvilágban. Verh.S. şi Ped.. vol. 5. (1979): Bonitatea terenurilor de vînătoare pentru ursul brun (Ursus arctos L. Tud. Natura.. AL. marsicanus). Carpaţii. Did. (1963): Contribuţii la cunoaşterea răspîndirii şi biologiei ursului (Ursus arctos L. BOTEZAT. XXXV. Budapest. S. Naturw. Budapest. BODEA. A. P.R. o problemă vînătorească şi ştiinţifică. (1942): Ursul carpatin. (1977): Fenomene biologice legate de popularea suplimentară a unor terenuri cu urs (Ursus arctos arctos L. 7. (1967): Zur Kenntnis des rumänischen Karpatenbären. Könyvkiadó. BRELAND. Bukarest. (1914): Die Fauna der höheren Wirbeltiere Siebenbürgens in den letzten 40 Jahren.

Ştiinţ. M. Tg. 3.und Schwarzwildbestände. 5. (1980): Ursul din Carpaţii României. E H L (1990): Gute Bären. T. V. (1956): Geografia animalelor. P. GILBERT. Z. A. Ş. S. M. V.–ÁBRAHÁM S. Simp. Univ. Trav. H. COTTA. T. Bucureşti. FLORSTEDT. Ed. P. M. XIX. S. I. Dacia Könyvkiadó. (1942): Cum urmăreşti ursul? Carpaţii. (1942): Urşii. 1. 2. (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România. G. J. (1964): Le gibier des montagnes françaises. (1968): Anatomia comparată a vertebratelor. V. (1967): Zoologia vertebratelor. Wild und Hund. (1963): Contribution ŕ l'étude morphologique et zoogéographique de l'ours brun dans le néolithique Roumain. M. J. GEORGESCU. XVII. C. München. Z.. Braşov. D.S. M. d'hist. Arthaud. CHINDREA. Bucureşti. COMSIA. D. HAIMOVICI. Basel.–GYURKÓ. CYRANO (1922): Egy párbaj a rengetegben. Anal. 12. V. Atheneum Kiadó. Albatros. Agro–Silvică. Vadász Újság. Budapest. P. Mammifčres. S. IV. Wien. Tom. (1963): Studiul resturilor osoase de carnivore descoperite în aşezarea de la Stînceşti. M. Bucureşti.P. Medicina Könyvkiadó. Mus. Kolozsvár. Stuttgart/Bern. GOANTA. 2. vol. COUTURIER. (1942): Ursul Carpatin. A. „Ursul brun” (Ursus arctos). Cuza” Iaşi. P. Das Tier. (1968): Grossraubwild in Europas Revieren. A. B. Ştiinţ. Ed.–POP. A. M.–NECRASOV.R. Ed. Bucureşti. Tom. GEORGESCU. Ed. GOTIA. Mureş. (1989): Mamiferele sălbatice din România. – LATES. 10 GEORGESCU. Grenoble. (1969): Economia vînatului şi salmonicultura. Ed. fasc. S. P. N. Acad. O. (1961): Biologia şi principiile culturii vînatului. Bucureşti. Antipa” vol. J. (1979): Capturarea şi creşterea în captivitate a puilor de urs în vederea populării fondurilor de vînătoare. M. (1908): Mendemondák a természettudomány köréből. J. DORNESCU. (1970): Ursul şi lupul în Carpaţii noştri. (1971): Monografia Gurghiului. GEORGESCU. V. Ed. R. „Ursul brun” (Ursus arctos). Agro–Silvică. CSABA GY. FREIDER. FENGEWISCH. Simp. G. P. L. – BODEA. V. Intern. D. Bucureşti. CERNOVODEANU. Neudamm. (1954): L'ours brun (Ursus arctos L. IX. „Al. COTTA. „Gr. (1955): Traité de zoologie-anatomie systématique. V. HAIMOVICI. A. Ver Neumann. (1970): Ursul în Sud-estul podişului Transilvaniei. Ed. I. M. Intern. şi Encicl. II. . (1976): A biokémia alapjai. (1969): Vînatul României. Carpaţii. (1979): Orvosi biológia. FLORSTEDT. V. 3. biologie. (1979): Raport asupra urşilor din Pyreneii francezi. (1967): Drumuri de toamnă ale ursului. P.). 2.P. M. (1928): In den Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens. I. GEORGESCU. R. COUTURIER.93 CĂLINESCU. DALMADY. Bucureşti. A. P. Nat. N. (1967): Radiobeobachtungen an Grislybären. Carpaţii. S. V. CRAINGHEAD FRANK. Braşov. GRASSÉ. Bucureşti. FELSZEGHY Ö. Budapest DANETI.–GROSSU. A.

Şiinţ. ST. LORENZ. NANIA. Cons. Mitteil. (1977): Istoria vînătorilor din România. XIII. (1981) Plovdiv. MOLNÁR I. Gondolat. Bukarest. Acad. Intern. (1984): Az állatok viselkedéséről. Budapest. 11. LADO. Ed.) aus Rumänien. Természet Világa. Abhand. Zool.R. S. (1979): O contribuţie privind efectivul de urşi în Slovacia. XI. (1970): Ursus spelaeus şi vînătoarea preistorică. MOLNÁR I. H. KÁROLI G. Ceres. A. Mitteil. Staatl. Bucureşti. (1970): Rádiomegfigyelések grizzlimedvéken. Säugetierk. Hannover. Könyvkiadó. fiz. pt. (1993): Ursus arctos Linnarus. T. K. (1970): Salamon király gyűrűje. JÓKAI M. Tierkunde Dresden. Csíkszereda. Urania. Búvár. 5. R. Ursus arctos arctos Linné. – in Handbuch der Säugetiere Europas. J. 24. Múz. sp. Sepsiszentgyörgyi Tart.S. (1957): Bären und Bärenbäume. J. – STUGREN. Simp.94 HAIMOVICI. (1942): Cum atacă ursul. Évkönyve. KOHL. XXII.Ştiinţ. Ed. JÁNOSSY D. Mus. Braşov. JERGUS. Ed. . NAUM. p. 6. R. (1976): Beitrag zur Kenntnis der Milchmolaren der Untergattung Ursus Linné. B. Carpaţii. Leipzig/Jena.–BUTNARU. (1963): Amănunte despre urşii din Făgăraş. A. Bd. Simp. KORODI – GAAL J. I. V. LEUNIS. H. Intern. 1758 – Braunbär. Ed. Bucureşti. (1968): Vertebratele din România.. Nat. P. – pe teritoriul R. 254–300. (1926): Az ősember. P. XVI. JABLOKOV. (Ursul brun (Ursus arctos). LORENZ. Budapest. Z. N. MANIŢIU. R. O. Tud. Cuza” din Iaşi. I. 1758. MIHĂILESCU. Akad. I. Säugetierk. România în holocen. ed. Budapest. MICLEA. HAJDU–MOHAROS J. MACAROVICI. (1991): Szent Biblia. (1977): Válogatott tanulmányok. Heft 2. P. 2. „Ursul brun” (Ursus arctos) Braşov. 10. MacARTHUR. Kriterion. (1969): Căliman–Bîrgău. W. (1970): Biologia populaţiilor. Budapest. Bucureşti. 12 MÁRKOS GY. 5. S. (1953): Zur Rassenfrage und Fortpflanzungsbiologie des karpatischen Braunbären. (1990): A fejlődés regénye. Sofia. – CONNELL. „Al. 1758. S. Kiadó. Gondolat. Bukarest. Univ. JAKUBIEC. S. (1981): Új földesúr. és Encikl. Marosvásárhely. 12. LINDEMANN. (XV). Anal. ST. S. V. Budapest–Uzsgorod–Bratislava. (1960): Contribuţii la biologia ursului din Carpaţii Meridionali. Tom. V. IONESCU. (1860): Synopsis der Naturgeschichte des Thierreiches. Móra Kiadó–Kárpáti Kiadó–Madách Kiadó. (1982): Viselkedések az állatvilágban. XXV. Bucureşti. Budapest. K. E. MANIŢIU. HAMAR M. O. München. I. HOCHSTRASSER. (1979): Dare de seamă asupra urşilor din Slovenia. S. 40 Jahrg. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. (1955): Népi vadfogási módok az Ivópatak környékén. Bukarest. (1975): Csontkarcolatok. Aula–Verlag Wiesbaden. (1983): Kraniometrische Untersuchungen an Braunbären (Ursus arctos L. (1965): Răspîndirea geografică a ursului brun Ursus (Ursus) arctos L. G. (1993): Utazás obi-ugor nyelvrokonainkhoz. LAMBRECHT. K. JACOBI. Creangă Kiadó. P. KATALOG der Jagdtrophäen. 38. V. porszaruk rajzai. 10. Dante Kiadó. (1968): Geologia cuaternarului. Bucureşti. Stuttgart. f.

XII. 8. Ed. A. 87. H.–ALMĂŞAN.–COTTA. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1990): Ott. E. Ştiinţ. Kolozsvár NÉPRAJZI KALENDÁRIUM (1993). A. (1990): Bedauerliche „Rekorde”. Budapest. Budapest. Tip. – CAZACU. Biol. (1904): Marostorda. R. Studii şi Cerc. NESTEROV. Gondolat Kiadó. Wild und Hund. Pădurilor. V. (1942): Sfatul ursului. Intern. Bucureşti. T. II. Bucuresti. I. I. Carpaţii. Intern. 7. POP. V. Pannon Könyvkiadó.) din Carpaţii României. Atacul mascat al unui urs.vármegye nemes családjai. (1983): Viselkedés. 4. (1953): Din viaţa ursului brun. NEMESKÉRI KISS G.–NESTEROV. Braşov. Köln/Wien. (1979): Relaţii dintre om şi urs în Bosnia şi Herţegovina. Ed. Bucureşti. 12. POP. Simp. (1954): Profilpoligon. Band 18. (1989): Munţii Căliman. XXII. (1979): Contribuţii la cunoaşterea Helmintofaunei ursului brun (Ursus arctos L.– GLOSER. Simp. H. RÖSLER. RADU. 2. (1964): Instantanee din viaţa animalelor. NEDICI. Consideraţii asupra unor cranii de urs (Ursus arctos L. (1984): Beiträge zur Kenntnis des Braunbären (Ursus arctos L. A. Székelyudvarhely. 6. R. Dacia Könyvkiadó. NEGRILA. „Universul” Bucureşti. (1941–42).P. ) recoltate în Judeţul Bistriţa–Năsăud. . Ştiinţ. – FELIX. R. (1942): Timpul de imperechere al urşilor din Munţii României. Wild und Hund.–SCĂRLĂTESCU. POPOVICI. NOTARIO. Inter. (1979): Consideraţii privind ecologia şi capturarea ursului brun în Carpaţi. Böhlau Verlag. PALUGYAI I. PÁLMAY J. Ed. Carpaţii. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1940): Istoria vînătoarei. 1–2. NEDICI. C. (1972). 4. V. Simp. Budapest VI. (1978): Az állatok társas viselkedése. R. R. A. Budapest. Wild und Hund. NEACŞU. Intern. RÖSLER. Közl. P. Gh. Siebenbürgisches Archiv. 1758) der rumänischen Karpaten. Natura. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1942): O ipoteză referitor la două specii ale ursului carpatin. Simp. I. H. S. magatartás az állatvilágban. A. I. L. 2. Vadászati útmutató. 1. Marosvásárhely. (1990): Zu viele Karpaten–Bären! Jagdparadies Rumänien quo vadis? Wild und Hund. C. (1942): Ursul. túl a rácson. H. Turism. PROCA. REMANE. (1979): Ursul brun (Ursus arctos L. PIPER. I. Braşov. Sp. A. Braşov. ziar. Z. RAPAIČ. (1942). V. E. Intern. RÖSLER. RÖSLER. NIKOLITS Gy. (1991): Offizielles zur Jagd in der Ceauşescu–Ära.–CIOLOFAN. 5. 9. R. Simp. D. PÁLMAY J. „Ursul brun” (Ursus arctos). (1969): Uránia állatvilága. Carpaţii. egy új koponyamérési eljárás. 12. REMÉNYI K. kötet. PETZSCH. V. (1961): Criterii provizorii pentru determinarea bonităţii fondurilor de vînătoare din R. Gh.) în România. R. Carpaţii. Carpaţii. Rev. D. 8. Carpaţii.95 NAUM. POPESCU.R. (1991): Zu viele Bären. (1942): A hivatásos vadász. RÖSLER. NÉMETH J. I.–ALMĂŞAN. (1979): Referat asupra ursului brun din Spania. G.–BUTNARU. RÖSLER. NEGRUŢIU. (1942): O vînătoare de urşi. Braşov. (1959): Din fauna noastră. Budapest. „Ursul brun” (Ursus arctos). Művelődés. P. Braşov. POP. (1900): Udvarhely vármegye nemes családjai.

) din Munţii Gurghiului. Natur. 26. 9. STUGREN. TRENSE. Kiadó. vol. egyház könyvtárában. Bucureşti. SZENTIVÁNI M. A. Bucureşti. Ştiinţ. (1941): Városaink neve. A. Cuza” Iaşi. Poligr. (1971): Prispevok ku kraniometrii medveda hnedého (Ursus arctos) v Karpatoch.. (1982): Probleme moderne de ecologie. Tud. Mus. J. Lynx. S. P. Bucureşti. Inst. de diplomă. (1973): Variabilitás és allometriás vizsgálatok hazai Mustelidae-fajok koponyáin. I: Cuza” Iaşi. (1974): Heraldika. SZÉKELY NÉPRAJZ (1932): A medve-. STOLLMANN. Did. Deutsche Bibelgesellschaft. SPIESS. (1967): Geologie istorică. SAULEA. SZÉKELY F.P. II. Székelység. (1933): Die Wildkammern des Retezatmassivs. (1933): Ursul. şi Encicl. Biologia. J. 40 (4): 333–342. (1983): Fauna României. (1965): Poznamky k rozsiremin a taxonometrii mäsozravkov (Carnivora) na severozapodnum Slovensku. (1965): Ecologie generală. évf. Nat. Bucureşti. J.R. Dr. (1992): Tierwelt der Bibel. Budapest. Bucureşti. farkas-. von A. (1986): Grunlagen der allgemeinen Ökologie. M. (1991): Der rote Vampir. Irányító Prof. Simp. Lucr. Agrártud. A. Feider. „Ursul brun” (Ursus arctos). SLADEK. (1991): Kraniometrische Charakteristik der westkarpatischen Population des Braunbären (Ursus arctos) und Hinweise zu ihrer Subspezifischen Stellung. Ed. Nat. N. D. Bratislava. Bucureşti. (1982): Bazele ecologiei generale. (1968): Bemerkungen zur kraniometrischen Charakteristik der westkarpatischen Braunbären – Ursus arctos Linné. V. Krafft Co. Bucureşti. (1979): Urşii mari ai lumii. Hamburg. Hermannstadt. Fischer Verlag. A. I. STUGREN. J. STOLLMANN. TERMÉSZETTUDOMÁNYI LEXIKON (1969): Akad. (1962): Mamiferele carnivore din R. Drotleff A. (1970): Fiziologia animalelor şi a omului. „Al. et col. N. 12 STAVROS. SZÉKY P.96 ŞANTA. Ed. Rer. Folia zoologica. STOICA. Ed. von A. B. Ed. W. Praha. B. şi Encicl. Univ. SLADEK. Ért. Budapest. Tud.–JITARU. Ştiinţ. SLADEK. Braşov. Şt. címere és lobogója. Gödöllő. Ştiinţ. Ed. Ed. TANKO. (1967): Momente de vînătoare. „Al. SPIESS. (1972): Date asupra caracterelor şi densitatea urşilor (Ursus arctos L. kígyó-ünnepe a székelyeknél. Kézirat a görgényszentimrei ref. Mus. STUGREN. Jena. SIEGERIST. Doc. E. A. Slov. Lucrare de diplomă. Budapest. Albatros. Z. B. Did. Carpaţii. Európa Könyvkiadó. B. Folia Zoologica. XIV. (1961): Ursul carpatin – Contribuţii la cunoaşterea biologiei lui. SCHOUTEN van der VELDEN. Ac. G. I. Ed. STUGREN. 3–4. Intern. Bratislava. şi Ped. V. STURDZA–SĂUCEŞTI. SZÉLL S. XI. 40 (3): 215–229. . P. şi Ped. SEPSI. (1986): Gyaloglat Erdélyben. (1991): Wachstumbedingte Veränderungen Kraniologischer Masse des Braunbären (Ursus arctos) und Möglichkeiten ihrer Verwendung zur Bestimmung von Alter und Geschlecht. Univ. SIMIONESCU. Egyetem. Stuttgart.P. Bucureşti. şi importanţa lor. g. 2. (1873): Görgényszentimre leírása.

Szépirod. – SOVA. WEBER. D. G. S. Muz. (1983): Biometrische Untersuchung der Bärenschädel (Ursus arctos L. Hamburg und Berlin.) aus den Sammlungen des Jagdmuseums in Sibiu. VÁSÁRHELYI I. E. Int. WEBER. WEBER. VULCU. VASILIU. Budapest. D. Jena. 7. (1990): Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak. C. Bacău. D. Gondolat Kiadó. (1988): Observations of Brown Bear Movements in the Hargita Mountains /Romania. VITA ZS. Muz. (1957): Medveemberek krónikája. Wien. Művelődés. Folia zoologica. VASILIU. 5. E. Kriterion. Brukenthal. Ungarn auf der ersten Wiener Internationalen Jagdausstellung im Jahre 1910. ÚJFALVI S. Säugetierkd. Studii şi Comunicări. Inf. Carpaţii. Könyvkiadó. Stud. (1968): Fauna vertebratica Romaniae. Postdam. Budapest. (1988): Beobachtungen zu gegenseitigen Begegnungen von Bären innerhalb einer individuell bekannten Population. (1957): Grundriss der biologischen Statistik. 7. Fischer Verlag. WITTING. Budapest. 1. Sibiu. URANIA (1969): Állatvilág (Emlősök). and Manage. 37. E. 6. (1958): Hasznos és káros vademlősök. (1992): Falusi leányok nevelése a régi vécsi várban (Báró kemény Anna családi feljegyzései). Conf. Carpaţii. P. Budapest. (1939): Frate Nicolae. (1942): Ursul carpatin şi vînarea lui. (1942): Ursoaica în bîrlog de iarnă. Budapest. Gondolat Kiadó. (1990): Emlékiratok.97 TRÓFEA KATALÓGUS (1971) Vadászati Világkiállítás. . Bear Res. (1989): Beobachtungen zu Tagesruheplätzen und zum Ortswechsel einer individuell bekannten Population des Braunbären (Ursus arctos). 3. WEIDWERK Der Gegenwart (1971). ÚJFALVI S. WEBER. G. G. P. VERTES L. P. WITTING. Jena. – STĂNESCU. Bukarest. Gondolat Kiadó. Com.

98 .

....................................... 15 Fortpflanzung......................................... territorium Populáciodinamika Táplálkozás Szaporodás Ivadékgondozás Fejlődés Játék............................................................................. 24 Wachstum ... 44 Gefangenschaft .............. 75 Jagdbrauchtum................................................................ Bärdarstellungen............... 49 Taxonomie ................ tanulás Tájékozódás............................................................................... 83 Deutsche Zusammenfassung ......................... Lernen ................................................................................................................... medveábrázolások Németnyelvű összefoglaló Irodalom Vorwort ....... 3 Die geographische Verbreitung des Braunbären ............................. 53 Jagd auf den Braunbären .................... 79 Bärengeschichten und -bräuche...................................... 89 Literatur............................................................... Jagdethik ...... 6 Angaben zur Biologie des Braunbären.......... 49 Paläontologie....... 44 Krankheiten.......................... 73 Wildwirtschaft. 10 Populationdynamik ............................................................................................... 92 ......... mozgás Magatartás Bioritmus Kommunikáció Fogság Betegség A barnamedve rendszertana Paleontológia Taxonómia Kraniológia A barnamedve vadászata A trófea Vadgazdálkodás Vadászszokások................................................. 77 Mensch-Bär Verhältnis ..............................................99 TARTALOM – INHALT Előszó A barnamedve földrajzi elterjedése A tanulmányozott terület Adatok a barnamedve biológiájához Biotop.......... 70 Die Trophäe ....................................... Bewegung .......... 32 Verhalten........................................................... 41 Kommunikation ....................... 21 Jugendaufzucht ....................................................................................... 47 Die Systematik des Braunbären ......................... 13 Ernährung.................. 35 Biorhythmus........... 26 Spiel.......................................................................................................................................... vadászetika Az ember-medve viszony A medvékkel kapcsolatos mondák és szokások......................... 4 Das Untersuchungsgebiet ............................................ 10 Biotop...................... 30 Orientierung..................................................................................................................... 51 Kraniologie ................................... territorium ......................................

100 .

100 .

3 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful