You are on page 1of 17

Bibliai portfólió

Készítette: 
Marussy Kristóf 9.a
Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

TARTALOMJEGYZÉK 

Ószövetség – Jónás és a hal .......................................................................................................... 3 


A történet mozzanatai ............................................................................................................... 3 
A történet elemzése ................................................................................................................... 3 
Műalkotások elemzése ..............................................................................................................4 
A római keresztény katakombák Jónás-ábrázolása .............................................................4 
Az aquileai bazilika altemplomának későromai kori, Jónást ábrázoló mozaikja ................4 
Az Admonti biblia I iniciáléja ................................................................................................ 5 
Jónás és a bálna ábrázolása a Meteora kolostorokból ......................................................... 5 
A Sixtus kápolna mennyezetfreskójának részlete .................................................................6 
Szimbólumok ............................................................................................................................. 7 
Újszövetség – Jézus megkísértése ................................................................................................9 
A történet mozzanatai ...............................................................................................................9 
A történet elemzése ...................................................................................................................9 
Műalkotások elemzése ............................................................................................................ 10 
Duccio di Buoninsegna: Megkísértés a hegyen .................................................................. 10 
Hieronymus Bosch: A gyönyörök kertje Pokol-táblája .......................................................11 
Simon Bening: Krisztus megkísértése ................................................................................ 12 
Rembrandt és Gerard Dou: Példázat a kincsrejtőről.......................................................... 12 
Ary Scheffer: Krisztus megkísértése ................................................................................... 13 
Szimbólumok ........................................................................................................................... 14 
Bibliográfia .................................................................................................................................. 16 
Olvasott ................................................................................................................................ 16 
Ajánlott................................................................................................................................. 16 
Munkanapló ................................................................................................................................ 17 

Tartalomjegyzék 2
Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

ÓSZÖVETSÉG – JÓNÁS ÉS A HAL 

A TÖRTÉNET MOZZANATAI 

1. az Úr elhívja Jónást, hogy Ninive városában prófétáljon


2. Jónás menekülni próbál az Úr elől
a. először Jáfóba megy
b. itt hajót bérel, hogy Tarsisba menjen
c. az Úr vihart támaszt
d. Jónás elmondja a legénységnek, az Úr elől menekül, ő a vihar oka
e. Jónást a tengerbe dobják
3. egy nagy hal Isten parancsára elnyeli Jónást
a. eltelik három nap és három éjszaka, miközben Jónás az Úrhoz könyörög
b. a hal, szintén Isten parancsára kiveti Jónást a szárazra
4. az Úr másodszor is elhívja Jónást, hogy Ninive városában prófétáljon
a. Jónás valóban prófétál Ninivében
b. Jónást beszél Ninive királyával
c. Ninive lakói vezekelnek, Isten mégsem törli el a várost
5. Jónás rossznak gondolja Isten kegyelmét
a. kéri az Urat, vegye el az életét
b. Jónás a város előtt várja, mi fog történni
c. Isten egy tököt rendel, ami megvédi a napfénytől
d. másnapra a tök egy féregtől elszárad
e. a hőségtől Jónás elájul, a saját halálát kívánja
f. Isten azt mondja Jónásnak: „Te szánod a tököt, a melyért nem fáradtál és a
melyet nem neveltél, a mely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett: én pedig
ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer
embernél, a kik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és
barom is sok van?!”

A TÖRTÉNET ELEMZÉSE 

A történet szereplője Jónás, Amittai fia. Istentől azt a küldetést kapja, hogy Ninive lakóinak
prófétálva mentse meg városukat a pusztulástól. Ő azonban csupán a bűnösök pusztulását
akarja látni, ezért próbál meg minél messzebbre menekülni. Végül mégis utol éri a sorsa, ám
még azt is vállalja, hogy a tengerbe dobják, csak hogy ne kelljen feladatát végrehajtsa. A hal
lenyeli, ez felfogható halálának, a hal gyomrából való kijutása pedig újjászületésének.
Másrészről, a hal felfogható a zsidók babiloni fogságára való utalásként is.

Később, a prófétálást Jónás az utasítások szerint végezve felkészül, hogy „páholyból” nézze
végig az isteni büntetést. Isten az elszáradó tök segítségével bizonyítja be: jogosan szánja
Ninivét (melyet közvetve ugyan, de maga teremtett), mikor Jónás a neki árnyékot adó
növényt is szánta, pedig semmit sem tett érte.

Ószövetség – Jónás története 3


Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

MŰALKKOTÁSOK ELLEMZÉSE 

A rómaii keresztényy katakomb
bák Jónás‐áb
brázolása 

A falfesstményen az
a látható, ahogy a ha ajósok Jónáást a tengeerbe vetik, h
hogy az Istten által
támaszttott vihar leecsendesedjjen. A hal inkább kutyyafejű tengeeri szörnyree hasonlít. A hajó a
római kori
k vízi járm művek stilizzált ábrázolá
ása több eveezővel.

Az aquilleai bazilikaa altemplom
mának későrromai kori, Jónást ábráázoló mozaikja 

A mezttelen Jónáss angyalszá árnyakkal szerepel


s a mozaikon. A háttérben halak és é hajók
láthatóa
ak. A prófétta ábrázolássa azért furccsa, mert neem a hal gyyomrában vvagy a szájáb
ban van,
hanem a parton álll, egy bottal a kezében, mellyel épp pen kifog eggyet a halak
k közül.

Ószövettség – Jónás története 4


Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

Az Admonti biblia II iniciáléja 

Az Adm monti bibliia egy az egyik legjjelentősebb b, változato


os illusztráációiról és magyar
vonatko
ozásairól (mmintegy 1000 évig a csattári bencés kolostorba
an őrizték) hhíres román
n kódex.
Feltehettőleg 1125 és
é 1150 közö
ött keletkezeett.

A Jónáss könyvét beevezető szövegrész Ion nas szavának k I iniciáléjja a prófétátt ábrázolja, amint a
hal elem
mészti. Jóná
ás középkorri ruhát viseel, a kék és aranyszínű
a h szájábóll lóg ki.
hal

Jónás éss a bálna áb
brázolása a Meteora ko
olostorokbó
ól 

A Thessszáliában léévő, a világgörökség réészét képező ő Meteora kolostorok (a XIV. században


létrehozzott) egyik ikonja
i Jóná
ást ábrázoljaa, amint a hal
h kiveti a szárazra.
s Ap
prófétát ara
anyszínű
glória em
meli ki. Kezzében papírrtekercset ta
art, kész a prófétálásra..

Ószövettség – Jónás története 5


Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

A Sixtuss kápolna m
mennyezetfrreskójának rrészlete 

Michela angelo Buon narrotti fresskójának Jó ónást ábrázo


oló részlete a közvetlen nül a kápoln na oltára
felett ta
alálható. A próféta
p ruhá ája fehér, feeje – az Adm
monti biblia
a illusztráció ójával ellenttétben –
nem ko opasz. Testee figura serppentinába csavarodik.
c A jobb olddalról felé úúszik a hal. Még két
alak található melllette, közülük az egyik k egy angyaal A feje föllött egy levveles ág taláálható, a
történettben szereplő tök.

Ószövettség – Jónás története 6


Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

SZIMBÓLUMOK 

• próféta: A próféciák jelentős eleme a Messiás-várás. Jézust kortársai prófétának


tekintették; Keresztelő Szt. János a prófétai hagyomány beteljesedését látja alakjában
(Mk 6,16; Mt 21,11). A keresztény művészetben az ószövetségi próféták közül
leggyakrabban Izajást, Jeremiást, Dánielt, Ezekielt (a négy, az evangélistákkal
megfeleltetett ún. nagyprófétát), valamint Jónást idézik és ábrázolják. A Megváltás
jövendöléseként értelmezett próféciák a keresztény ikonográfia fontos elemei.
• hajó: A kereszténységben a hajó a vallási közösséget jelöli. Jézus „bárkából tanította a
népet” (Lk 5,3). Ókeresztény síremlékeken a halott életútját szimbolizálja, amint az
öröklét kikötője felé tart. Az egyházzal való azonosításának eredete Noé bárkájának
történetéhez nyúlik vissza. A hajó megmenti a hívőket a bűnök özönétől, és az
üdvözülés felé viszi őket. Ez a felfogás tükröződik Hippolütosz Apostoli
hagyományainak záró soraiban: Isten „kormányozza az egyház hajóját, amely majd
méltó lesz a nyugodt kikötőben pihenni”.
• vihar: Bibliában az isteni beavatkozást (1Kir 19,11), Isten haragját (Jób 38,1–3; 1Sám
7,10) jelzi. A bosszúálló sorsot is jelentheti (Bölcs 5,21–23). Az isteni hatalom és
dicsőség képét is idézi, amely lesújt Jahve ellenségeire, és békét ad Jahve népének
(Zsolt 29). A vihar a Galileai-tavon jelenetének (Mt 8,23–27) allegorikus jelentései a
hagyományos keresztény szimbolikával függenek össze. A vihar lecsendesítése Jézus
elemek fölötti uralmát fejezi ki.
• hal: A Jónás prófétát elnyelő nagy hal az alvilág szimbóluma, a halban töltött három
nap a tipológiai szimbolizmus értelmezésében Krisztus halálának előképe, a hal
gyomrából való csodás kiszabadulás pedig a Megváltó feltámadására utal. A
keresztelés szertartásában a víz (aqua vitae) a hitben elnyert öröklét ígérete a lélek-hal
számára. A halastavat a keresztelőmedencének, a halakat a lelkeknek feleltették meg.
A korai kereszténységben, az üldöztetés korában, a hal magának Krisztusnak is
szimbólumává vált: a görög „hal” szó (Ikhthüsz) feloldható akrosztichonként: Jészusz
Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó).
• tenger: A Bibliában fölfedezhető az a hagyomány, amely Jahvénak tulajdonított egy,
a teremtést megelőző győzelmet; ennek értelmében Jahvénak is alávetettségben
kellett tartania a tengert és a szörnyeket. Ezt az eszmét idézi fel Jób: „Tenger vagyok
tán? Avagy tengeri szörny? Merthogy őrzésemre őrszemeket rendelsz” (Jób 7,12). A
Jelenések könyve egy olyan világot jövendöl, ahol a tenger nem létezik többé (Jel
21,1). A tenger ugyanakkor kifejezheti a felsőbb vizeket és az isteni lényeget is.
Magának az istenségnek a képe, amelyben a misztikus a halhoz hasonlóan alámerül.
• böjt: Teljes vagy részleges tartózkodást jelent ételtől, italtól és esetenként a házastársi
érintkezéstől. Szerepe, jelentése több ponton kapcsolódik az aszketikus életformához,
időleges volta miatt mégsem azonos azzal. Megtisztulást, bűnbánatot, vezeklést, ill.
előkészületet, várakozást jelent. zsidó és keresztény hagyományban mindig imádság
kíséri, s az ember alázatát fejezi ki Isten előtt (Iz 58,3–13; Zsolt 35,13). A teljes
odaadás és függés magatartása, amellyel az ember az Úr felé fordul.

Ószövetség – Jónás története 7


Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

• három (nap a hal gyomrában és járóföld Ninivéig): zsidó hagyományban


korántsem játszik olyan meghatározó szerepet, mint az egy és a kettő. Az Ábrahámnál
megjelenő három férfi alakjában a kereszténység ugyan a Szentháromságot vélte
felfedezni, ám az Ószövetségtől idegen az Isten három személyre bontása. A három
mágikus szám: valamiből három (pl. Noé három fia, Dániel három társa, Jónás három
napja a nagy hal gyomrában, az Egyiptomra szálló három sötét nap, Mózes három
napja a Sínai-hegyen, Dávid királyságának három törzse) az Úrral való kapcsolatra
utal; lehet a kiválasztottság jele, ám az isteni büntetés is három napig sújtja a bűnöst.
• tök: Kúszó szárú, nagy, kerek levelű növény, amelynek termése gömb vagy palack
alakú. A gyorsan növő és hamar hervadó növény a mulandóság jelképe. Jónás
könyvében az Úr egy tököt rendel Jónás fölé, hogy a növény levele enyhítő árnyékot
nyújtson Jónásnak. A kereszténységben Rafael arkangyal és a zarándokokat
védelmező id. Jakab apostol attribútuma.
• féreg: Az Ószövetségben a gyengeség, a legyőzöttség jele. A száműzött, babiloni
fogságban sínylődő Izráelre utal Izajásnál: „Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg” (Iz
41,14). Isten rettentő nagyságával szemben az ember esendőségét, nyomorúságát (Jób
25,6), valamint az igaz ember szenvedését és megalázottságát fejezi ki: „De én csak
féreg vagyok, nem ember” (Zsolt 22,7). A pusztulás, a végítélet képeként is szerepel: „a
férgük nem pusztul és a tüzük nem alszik el” (Iz 66,24; Mk 9,48). A gyümölcsöt
megrontó féreg a bűnre, a fertőzöttségre utal.
• napfény: A Biblia számos helyen von párhuzamot Isten, ill. Krisztus és a Nap között
(pl. Zsolt 84,12; Mal 3,20). A Nap Isten dicsőségének legfőbb természeti kifejezője:
„Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen” (Sir 43,1). A
világbíró és feltámadó Krisztust „az Igazság Napjá”-nak (Sol Justitiae) és – antik
hagyományként – „legyőzhetetlen Nap”-nak (Sol invictus) is nevezték. Halála és
leszállása az alvilágba a naplemente, a sírban eltöltött ideje a Nap éjszakai útja,
feltámadása a napkelte.

Ószövetség – Jónás története 8


Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

ÚJSZÖVETSÉG – JÉZUS MEGKÍSÉRTÉSE 

A TÖRTÉNET MOZZANATAI 

1. Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtöl, majd megéhezik


2. Az ördög először azt kéri tőle, változtassa a sziklákat kenyerekké
a. Jézus ellenáll a kísértésnek
3. Az ördög a Jeruzsálemi templom párkányára viszi, hogy onnan vesse le magát
a. Jézus ellenáll a kísértésnek
4. Az ördög Jézusnak az egész világot ajánlja fel
a. Jézus ellenáll a kísértésnek
5. Az ördög eltávozik Jézustól
6. Jézushoz angyalok mennek és szolgálják

A TÖRTÉNET ELEMZÉSE 

Krisztus életútjának azon részén kezdi meg sivatagi böjtjét, amikor ugyan már tudatára
ébredt feladatának, ám még nem teljes bizonyossága. Visszahúzódik a pusztába, hogy
elmélkedjen. Az ördög háromszor kísérti meg. Lukácsnál Mátéhoz képest az utolsó két
kísértés sorrendje felcserélődik. Bizonyos értelmezések szerint az ördög nem megkísérti,
hanem inkább próbára teszi Jézust: a szegények megsegítője, követőket maga köré gyűjtő
csodatévő mágus, vagy politikai forradalmár és a világ ura akar-e lenni.

Az első kísértés az éhséggel kapcsolatos. Arra buzdítja Jézust, ismételje meg Mózes
csodatétel, azaz hozzon létre élelmet a sivatagban a semmiből, bár most nem mannáról van
szó.

A második kísértésben (Lukácsnál ez a harmadik) az ördög megpróbálja Krisztust rávenni,


hogy látványos jelet kérjen, mutassa meg, valóban Isten fia. Ugyanakkor ez kilétének a nép
előtti felfedését is jelenti, hiszen a templom Jeruzsálem igen forgalmas helye volt.

A harmadik kísértés (Lukácsnál ez a második) egy hegyen játszódik, ahonnan az egész világ
látszik. Ez minden bizonnyal egy képzeletbeli hegyre utal, hiszen ilyen a valóságban nem
létezik. Lehetséges viszont, hogy az elbeszélő az egész, akkor ismert világ országaira gondol.
Jézus visszautasítja a Sátánt, így nemet mond a saját vágyaira. Végül angyalok mennek el
hozzá, és szolgálják, így mégis megkapja a visszautasított hatalmat, ám nem az ördögtől,
hanem Istentől.

Újszövetség – Jézus megkísértése 9


Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

MŰALKKOTÁSOK ELLEMZÉSE 

Duccio d
di Buoninseegna: Megkíísértés a heegyen 
1255–13
319, New Yorrk, Frick Gyű
űjtemény 

A kép a Máténáll harmadik kként, Luká ácsnál mássodikként szereplő,


s a hatalomm mal való
megkíséértést ábrázzolja. Jézuss vörös és fehér
f ruháb
ban áll, meellette a söttét bőrszínűű ördög,
szárnyaakkal. Hátull az angyalo
ok állnak, akkik majd „mmentek oda,, és szolgálttak neki”. Az
A alakok
a környyezethez kép pest feltűnőően nagyok k, így kiemeelkednek ab
bból. A hátttér aranyszzínű, így
alig veh
hető észre Jézus
J szintéén aranyszíínű glóriája
a. Az alant elterülő váárosok az országok,
o
melyek fölött Jézuss uralkodha atna, ha a Sá
átánt szolgá
álná.

Újszöveetség – Jézu
us megkísérttése 10
Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

Hieronyymus Bosch: A gyönyörrök kertje Pokol‐táblájaa 
1503–15
504, Madrid, Prado 

A kép, ellentétben
e a Gyönyörö ök kertje másik két panneljével, söttét hangulaatot áraszt magából.
m
A bűnössök szenved dését jelenííti meg a po
okolban. A háttérben egye égő várros található ó, amely
Dis várrosa lehet. Az előtérrben a meegkínzottak és démon ni kínzóik láthatóak. A kép
középpoontjában a „fa-ember”” áll: töröttt tojáshéjra emlékeztettő testét kéét fatörzsszeerű lába
támaszttja alá, mellyek egy-eggy csónakon n nyugodnak. A másiik fő alak a „pokol hercege”:h
csőrszerrű szájával elemészti a bűnösökeet, és egy átlátszó
á edéényen keresztül a szék ke alatti
nyílásbaa dobja őkeet. A képen több hangsszer és egy kórus is szzerepel. Enn nek oka egyyrészt az
lehet, hogy
h a közéépkorba a bujaságot
b a „lélek zenééjének” nevvezték, mássrészt pedig g a festő
vándor énekesek irránti ellenszzenve.

Újszöveetség – Jézu
us megkísérttése 11
Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

Simon B
Bening: Krisztus megkíssértése 
1525 körrül, Los Angeeles, Getty M
Múzeum 

A kép az
a első megkísértést áb brázolja. Krrisztus kék ruházattal áll
á a balold dalon; míg aza ördög
barnábaan és pirosbban, Duccio o ábrázolásá
ához hasonllóan sötét bőrszínnek,
b de szárnyakk helyett
madárláábakkal hellyezkedik ell a jobbolda alon. Kezében követ taart, utalva aaz első kísérrtésre. A
háttérbeen a jeruzsálemi tem mplomra em mlékeztető épület a második,
m m
míg a hegyycsúcs a
harmaddik kísértéstt jelölheti. Feltűnő,
F hog
gy a kép helyyszíne nem a sivatag, hhanem zöldeellő táj.

Rembraandt és Geraard Dou: Pééldázat a kin
ncsrejtőről
1630 körrül, Szépművvészeti Múzeeum 

Újszöveetség – Jézu
us megkísérttése 12
Biblia Portfolió Marussy Krristóf 9.a

A Remb brandt első


ő, leideni műhelyében
m készült 1630 körül, a csendéletii részlet peedig első
tanítvánnya, Gerard
d Dou közreeműködésérre enged kö övetkeztetnii. Témája, a kincsrejtőrről szóló
bibliai történet
t a mennyek
m orrszágára mondott példdázatok egyyike Máté eevangéliumá ának 13.
részébenn:

„Ismét hasonlatoss a mennyeeknek orszáága a szántó óföldben ellrejtett


kincsheez, a melyeet megtalállván az em
mber, elrejtéé azt; és a felett
való örrömében elmegy és ela adván minndenét a mijije van, meegveszi
azt a szzántóföldet..”

A hason nlat jelentése: a menn nyek országga olyan kinncs, melyérrt az emberr szívesen megválik
m
minden n más javátó ól. E példázzat ábrázolá
ása rendkív
vül ritka. A néző tekinttetét egybőll magára
vonja a kincsrejtő és a csilloggó arany. A szántóföld a háttér alsó részébenn van és ígyy teljes a
bibliai példázat
p képpi megjelenítése.

A képet élőben is lá
áttam a Bud
dapesti Szép
pművészeti Múzeum Régi
R Képtáráában.

Ary Scheffer: Kriszttus megkíséértése 
1854, Victoriai Nemzzeti Múzeum

A francia romantik kus festő kéépe azt a jeelenetet ábrrázolja, amiikor az ördöög Jézust ez
e magas
hegyre vezeti,
v megmmutatva neki a világ össszes ország gát. Jézust vörös
v hér ruházat és glória
és feh
emeli ki,
k kezét felfelé,
fe a mennyorszá
m ág felé tarttja. A kíséértő ördög angyalszárrnyakkal
rendelkkezik, melyeek feketék, talán jelezvve bukott angyal
a át. Ő lefelé, a föld felé tartja a
voltá
kezeit, ruhája
r pedig
g nincs, meeztelen. A kéép igen hasoonló Duccio o ugyanezt a témát meg gjelenítő
képéhezz, de az angyyalok nem szerepelnek
s k rajta.

Újszöveetség – Jézu
us megkísérttése 13
Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

SZIMBÓLUMOK 

• ördög: A gonoszság, a rontás természetfeletti megtestesítői. Az ószövetségi apokrif


iratokban és a rabbinista irodalomban a Sátán angyalai, Isten hűtlen szolgái, akik a
Gonosz akaratába állított emberfeletti hatalom megszemélyesítői. Az
Újtestamentumban a Sátán alattvalói (Mt 25,41; Jel 12,7–10), akik az Isten általi
legyőzetés óta az örök tűzben, a Pokolban bűnhődnek (Júd 6). Az emberek. Ők a
bűnösök pokolbéli kínzói (pl. Bosch A Gyönyörök kertje c. triptychonjának Pokol-
táblája, 1503–1504, Madrid, Prado).
• angyal: zsidó és ókeresztény hagyományban Isten követe (gör. angelosz ’hírnök’,
’küldött’). Szellemlény; elsődleges szerepe az isteni és a földi szféra, a teremtő és a
teremtett közötti közvetítés.
• szikla: A keresztény tipológiai szimbolizmus szerint az ószövetségi kövek Krisztus
előképei. Pál apostol értelmezésében a sziklából vizet fakasztó története Krisztusra
vonatkozik, aki önmagából fakasztja az üdvösség éltető vizét (1Kor 10,4). Krisztus a
szent templom alapja, valamint ő a templomboltozatot bezáró oromkő, zárókő is – a
befejezettség, megkoronázás köve, aki beteljesíti a próféták jövendölését és a
Törvényt. Jézus Péterre mint kősziklára építi egyházát (Péter nevének jelentése
’kőszikla’) (Mt 16,18). A krisztusi tanításokban a kő a könyörtelen bánásmódra is
utalhat az emberség életadó kenyerével szemben (Mt 7,9).
• kenyér: az élet, az egység jelképe, mivel sok gabonaszemből ered. Egyes földművelő
kultúrákban alapvető élelem, ezért a hozzá kapcsolódó munkafolyamatokkal együtt a
szakrális életben is kiemelt jelentőséget kapott. A kereszténységben az
eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus jelentését. A tipológiai
szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az eucharisztia előképének tekinti
(Ter 14,18). A bor (Krisztus vére) és a kenyér (Krisztus teste) elfogyasztása a
Krisztussal való egyesülést jelképezi. Az Utolsó vacsoránál Jézus a kenyeret kereszten
való áldozatának jelképéül használta (Lk 22,19).
• templom: A zsidó vallási életben szintén központi szerepet tölt be a templom. Az
Jahve hajléka, az áldozat bemutatásának helye. Salamon temploma (1Kir 6) a szent
sátor (Kiv 26; 36) megfelelője, az Úr dicsőségét hirdető kultikus központ. Az ősi
szentély pusztulása után Zerubbábel, majd Heródes építkezései nyomán alakult ki a
jeruzsálemi Templom. Az Ezekiel látomásában szereplő eszményi jeruzsálemi
Templom – Isten földi lakhelyeként – a mennyei minta földi mása, amelynek építése
– a benne tartott szertartásokhoz hasonlóan – az Úr utasításai alapján történik (Ez
40,5–44,9).
• szent város: A keresztény hagyományban a szent városhoz a tiszta, életadó asszony
képe kapcsolódik, szemben a parázna asszonnyal, azaz a bűnös várossal. apostol
értelmezésében az isteni kegyelemben részesített, kiválasztott asszony, Sára, Izsák
szülőanyja a „magasságbéli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk” (Gal 4,26).
• ajtó: A két világ, a két állapot közti átjáró szimbóluma. A keresztény szimbolikában a
nyitott ajtó a legfőbb keresztény erényeket szimbolizálhatja: a Hit esetében a krisztusi
tanokra való nyitottságra utal, Reményként az új életbe történő belépés lehetőségét
fejezi ki; a Szeretet jelképeként a híveket befogadó, oltalmazó isteni jóság kifejezője. A
zárt ajtó Szűz Mária csodás, szűzi foganására utal.

Újszövetség – Jézus megkísértése 14


Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

• bárány: A bárányáldozat a zsidó nép egyiptomi fogságból való szabadulásának


jelképévé vált. Ebből a helyettesítő áldozatfunkcióból bontakozott ki a keresztény
bárány-szimbolika. A nyugati kereszténységben az Agnus Dei (Isten báránya) a
legkorábbi Krisztus-szimbólum, amelynek bibliai megalapozását Keresztelő Szt.
Jánostól eredeztetik: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit” (Jn 1,29).
A Jelenések könyvében szereplő, föláldozott és megdicsőült Bárány a keresztény
(bárányhoz kapcsolódó) ikonográfiai hagyomány meghatározó forrása. A keresztes
zászlóval, koszorúval ábrázolt Bárány Krisztus feltámadását szimbolizálja.
• korona: Uralkodói jelvény, nemesfémből készült fejdísz. A korona egyaránt jelképezi
az Úr kegyét és az abszolút uralmat. Egyedül Isten, a legfőbb Úr koronázhat; Isten
segítségével szerezhető és tartható meg a korona által jelképezett hatalom. Az
Újszövetségben a koronának, mint mindenható uralmi szimbólumnak az ellentéte a
töviskoszorú (Jn 19,2); a szenvedés, a Passió eszköze, ugyanakkor a Megváltás
művében az igazság és az élet koronája (2Tim 4,8; Jel 2,4).
• olaj: Királyokat és papokat kentek fel vele, akik így hatalmat és dicsőséget kaptak az
Úrtól; a fölkentek isteni szférába nyertek bebocsáttatást, s az emberek nem
emelhettek rájuk kezet (1Sám 24,7–11; 26,9). Krisztust a Szentlélek kente fel (Lk
4,18), s mivel a korai kereszténység szorosan összekapcsolta a Szentlelket és a
keresztelést (ApCsel 2,38), az olaj megszentelő szerepet kap, a Szentlélek
adományaként a bőségre is utal.

Újszövetség – Jézus megkísértése 15


Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

BIBLIOGRÁFIA 

Olvasott 

• Szent Biblia – Jón. 1-4; II. Kir. 14, 23-29; Mát. 1, 12-13; Luk. 4, 1-13
• Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001
• Ortensio da Spinetoli: Máté – Az egyház evangéliuma, ford. Turay Alfréd
• Ortensio da Spinetoli: Lukács – A szegények evangéliuma, ford. Turay Alfréd

Az elemzések elkészítéséhez felhasználtam még a magyar és az angol nyelvű Wikipédia


szócikkeit.

Ajánlott 

• Babits Mihály: Jónás könyve


• Rapcsányi László: Beszélgetések a Bibliáról, RTV Minerva, Budapest, 1978
• Rapcsányi László: Jeruzsálem, Gondoloat, Budapest, 1984
• Röck Gyula: Jézus megkísértése
• Bibliai kislexikon, Kossuth kiadó, Budapest, 1978
• John Rogerson: A bibliai világ atlasza, Helikon
• Benedikt Peters – Bruno Schwengeler: 100 kérdés a Bibliáról, Ethos Kft., 1998

Bibliográfia 16
Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

MUNKANAPLÓ 

Október 15. Elkezdtem a portfolió elkészítését és az anyaggyűjtést, megnyitottam a


munkanaplót.

Október 16. Kiválasztottam a feldolgozandó két történetet.

November 9. Elkezdtem Jónás történetének feldolgozását a mozzanatok leírásával és a


történet elemzésével.

November 10. Elkészítettem a Jónás történetéhez kapcsolódó műalkotások elemzését.

November 11. Kidolgoztam az Ószövetségi jelképeket.

November 12. Elkezdtem Krisztus megkísértéseinek feldolgozását a történet mozzanatinak


leírásával.

November 13. Kidolgoztam az Újszövetségi jelképeket.

November 14. Elkészítettem az Újszövetséghez kapcsolódó műalkotások elemzését.

November 15. Elkészítettem a bibliográfiát.

November 16. Befejeztem a munkanaplót és megformáztam a nyers szöveget.

Sajnos a szünet ideje alatt nem tudtam foglalkozni a portfolió elkészítésével. Ennek oka az
volt, hogy a történelem témazáró dolgozatra és a Nemes Tihamér informatikaverseny iskolai
selejtezőjére kellett készüljek. Emellett a Középiskolai Matematiai és Fizikai Lapok
pontversenyének feladatait oldottam meg. Így, bár a bibliai témákhoz folytattam
anyaggyűjtést, a szöveg megírásával érdemben nem haladtam. A fenti okok miatt a
Tanárnővel egyeztetett módon a határidő után egy nappal, november 16-án e-mailben
küldöm el a kész munkát, a november 18-i órára pedig nyomtatott formában is beviszem.

Munkanapló 17