Z.

Tóth Csaba

1914 – AZ ANGOLSZÁSZ FELELŐSSÉG KÉRDÉSE
A korszak A XIX. század Európában a forradalmak, a birodalmak és az ipar lendületes fejlődésének kora. 1789-et követően az európai népek lelkében feltámad a szabadságvágy, az emberi méltóság követelése, a fennálló rend emberibbé alakításának akarata. A század utolsó harmadában azonban ez a szabadságvágy mintegy leszáll az anyagi szférába, eggyé válik a technikai vívmányok, a tőke és az állam nyújtotta lehetőségekkel, sőt szinte bekebelezik ezek a lehetőségek, és a liberalizmus tágas, nemes eszméjét eredeti tartalmától eltérítve puszta jelszóvá silányítják. Ebben az eltérítésben egy hatalmi impulzus látszik megnyilatkozni, amely birtokba veszi a tudat gyökeresen új erőit, melyekkel az ember a saját bensőjéből kiindulva akarja kialakítani az életét, nem pedig külső, állami-tekintélyi előírások alapján. E szabadság-törekvés mögött eredetileg nem valamiféle konspiráció állt, nem is pusztán a külső körülmények hatása, hanem egy reális szellemi-élettani jelenség, amely a XV. század közepétől, az újkor kezdetétől megnyilatkozott, és végső alakját – mélypontját – a XX. században érte el: a gondolkodás fokozatosan a fizikai agyhoz kötődött, aminek következtében megszűnt a régi szellemi indítékok átélése, az emberi lélek mintegy üressé, a gondolkodás árnyszerűvé, absztrakttá, materialisztikussá vált, még a vallási igazságok tekintetében is. A XV. századot megelőzően az emberiség képes volt egy ösztönös szellemi inspiráció befogadására, amely nem az érzéki tapasztalásból és gondolkodásból származott a fizikai agy közvetítésével, hanem ténylegesen a szellemi világból. Másfelől, szellemi oldalról viszont új fordulóponthoz érkezett el a nyugati emberiség: ebben a belső ürességben fokozatosan felébredt az egyéni önállóság érzése, a gondolatok sajátunkként való tapasztalása, mint a jövő szellemi csírája, s ezzel a lelkek számára megnyílt egy felfelé vezető új út. Lényegében ez a kellően még nem tudatosított belső felemelkedés tette fokozottan láthatóvá, vizsgálhatóvá az anyagi világot, de az embert megigézte a látvány, és elfelejtett képességeinek forrására tekinteni: elkezdte a fizikai összetevőire visszavezetni a világmindenség szellemi erői által vezérelt életet, ami időlegesen egybentartja ezeket a fizikai összetevőket, és az agyi folyamatokra visszavezetni az ember lelki-szellemi-énbeli létét. Ennek a kettős folyamatnak a terméke az újkor materialista kultúrája a filozófiától a természettudományokon és redukcionista lélektanon, a történetíráson át a világgazdaságig, ezek minden áldásával, csapásával, ellentmondásával együtt, de csak úgy érthetjük meg ezt a jelenséget, és úgy léphetünk tovább az előző korszakhoz hasonlóan kialakult ideológiai bálványimádásból, a sokszor nagyon is tendenciózus „felvilágosult” sztereotípiákból, ha az embert és a világot fizikai és lelki-szellemi erőinek organikus összetartozása, élő kapcsolata alapján vizsgáljuk. Előbb elevenné kell tennünk a képzetalkotást, a gondolkodást, melynek „kapuján” át, az elfogulatlan figyelem megerősítésével eljuthatunk a gondolkodás nem-anyagi forrásáig. Azután képesek leszünk magunkba fogadni az élet, akár a szociális élet magasabb igazságait, melyek áldást jelenthetnek a bennünk élő szellemi jövőcsíra, a különbségek felett álló, egyetemes, krisztusi éntudat fejlődése számára. A XIX. század második felére tehát egy minden megelőzőnél kontrasztosabb, köztes „már-nem” és „még-nem” állapot alakult ki, és ez az állapot ma is fennáll, ma is ebben élünk, miközben a látótérből lassanként elvész maga az ember, maga a valóság, holott itt vannak bennünk a szükséges lelkierők, amelyek csupán megfelelő megismerésekre, szellemi impulzusokra várnak. Korunk fő problémáját abban látom, hogy ebbe a vákuumba az 1880–90-es évek óta minden korábbinál erőteljesebben beférkőzött a nyugati hatalmi elitek és egy bizo-

1

Anglia pedig a lehúzó. amit a tömegpropaganda hangoztat: Németország – 1879-től a Monarchiával az oldalán – képviselte (és persze még inkább kellett volna. Anglia külső téren jobb helyzetben volt. materialisztikus áramlatot testesítette meg. amelyben a királyt ténylegesen istennek tekintették a földön. a gazdasági imperializmusé. bár gyöngülő törekvéseivel. A németség célja az volt. század végi mérsékelt nemzeti szabadelvűségünkkel. dícsérve a korábbi korok értékeinek halott héjait. és 200 év alatt a kereskedelmi tőke felhalmozása és a gyarmatok – különösen India – megteremtették a modernizáció külső alapjait. század elejétől megjelent. felvillantva néhány jellemző töredéket képviselőinek felfogásából és tevékenységéből. mintegy a korszak szellemi alapvonásának szimptómájaként megjelent a liberális imperializmus. hogy megerősítse kontinentális helyzetét és egyensúlyt teremtsen más országok. világháborúhoz vezetett. az új köntösében önmagát túlélni akaró birodalmi-faji impulzus. amely elkerülhetetlenül elhozta az ’üres szavak’ állapotát. és nem valamely külső „birodalom” által. amelyben most élünk.nyos okkult tudással rendelkező titkos politika manipulatív akarata. melyek között kialakult e nagy átmeneti korszak fő versengése. kétségtelenül nem minden konzervatív jelleg nélkül. eltorzítani egy mélyebb helyzetértékelés lehetőségét. a valódi szabadelvűséggel pedig végképp nem). melyeket üres szavakkal lepleznek el. egyeduralmával szemben.és életpótlékok. hogy képviselje) a fejlődés morális-szellemi kiegyensúlyozó erőit. amelyek főszerepet játszottak a világháború kitörésében. amely bennünk jön el.”(Boardman. Anglia világelsőséget vívott ki magának. amely végül az I. Rudolf Steiner 1920-ban az imperializmus három történelmi áramlatáról szólva jellemzi ezt a gazdaság-centrikusságot: „az első az imperializmus keleti fázisa. bár korabeli szembenállásuk korántsem egyszerűsíthető le valamiféle „haladó-konzervatív” ellentétre. amelyhez feltétlenül ragaszkodott. különösen Anglia hegemón. század második felétől. kulturális. amikor csupán az önérdekű gazdasági realitások motíválják a politikát. A valóság ennél bonyolultabb és sok szempontból épp a fordítottja annak. az imperializmus középkori európai fázisa. a második. Itt a személyiség természetszerű önállóvá válásának folyamata. Németország pedig az újonnan megérzett szellemi önállóságból fakadóan törekedett helyet biztosítani magának és a közép-európai gondolatnak. a „mennyek országa” eljövetelét. gazdasági és katonai értelemben. A birodalmi frázisokat azóta felváltották a globalizáció frázisai a kiegyensúlyozott. mint ahogy ezt a felületes nézetet egyes történészek hirdetik – Anglia és a „haladás” javára. az individuális emberi fejlődés valódi célját: a szellemiséggel való élő kapcsolat megtalálásának lehetőségét. végső soron a szabadság értelmét. fölerősítésével igyekszik fenntartani a látszólagos és valódi ellentéteket és elfedni. Németország. amely lényegében csak a gazdasági erőket veszi figyelembe. az üres frázisokat. A német-angol ellentét Mint az tudható. A nyugati történetírás ezzel az ellentmondó fogalompárral jelöli a korszak vezető angol irányzatát (radikális volta miatt nem vehető egy kalap alá a mi XIX. és a harmadik fázis. ellenségképek útrabocsátásával. Németország és Anglia volt a két nagyhatalom. amelyben a király csupán Isten szimbóluma volt. mint egységes császárság csak 1871-ben alakult meg és szédületesen gyors fejlődésen ment át: feudális jellegű agrárországból a század végére. Az angol politikusok egy csoportja – a korszel- 2 . Nézzünk e frázis-politika álarcai mögé. emberközpontú gazdasági világfejlődés helyett. amely a legkülönbözőbb eszme. amely figyelembe akarja venni a teljes embert (az orosz-szláv kultúrához hasonlóan). egy nagyfokú materialisztikus tudatosság már a XVII. A liberális imperializmus Angliában a XIX. néhány évtized alatt ipari-katonai nagyhatalom lett. sem a hagyományos konzervativizmussal. 2).

Emellett – mint Quigley írja – közgazdaságilag még egyes pénzembereik is „fantasztikusan tudatlanok” voltak. A 90-es években az a hely. De létrejött egy ellentét a liberális párton belül is. megváltozott körülmények közé. A fő hatalom a valódi okkult csoportok nagyszabású. egyfajta nem-demokratikus szocializmusig.. Ezért a külügyek irányítása kikerült a parlament. gazdasági hatalom. melyet jelenleg csak erős megszorításokkal nevezhetünk liberális demokráciának. a korporatív – vagyis a bankok. akár egymással párhuzamosan is. Steiner nyilván a Rhodes-Milner csoportra gondolt. ami a legmeglepőbb. 1916. a háttérben természetesen a ki nem mondott oligarchikus pénzhatalommal és az egyoldalú. ami kifinomult és civilizált a modern világban. Jameson-felkelés). amikor szükségessé vált a szálak összefogása. a radikális imperialista „free trader”-ek és a „little Englander”-ek. Biztosítani akarták a brit uralom alatt létrehozandó commonwealth népeinek jólétét. Viktória királynő és VII.. és egy bizottság kezébe került. nevelés. kereskedelmi korporációk által uralt – államformába. ahogy Rudolf Steiner megállapította: „Egészen a 90-es évekig Anglia a derék. Az alapvető cél a brit-amerikai újraegyesítés volt. Cecil-blokktól (ennek a több arisztokrata családot magába foglaló befolyásolási hálózatnak a feje Salisbury márki. sajtó. az angolszász nyugat által uralt világkormány és ehhez vezető fontos lépésként egy európai unió. Később a külügyminisztériumban az ún. amely a Salisburykormány időszakában. de önérdekű intenciói szerint az ún. sőt a külügyminisztérium ellenőrzése alól is. ami így nem sokkal többet jelentett. hogy saját jólétüket keressék”. irányítható emberek kiválasztása) a Rhodes-Milner csoport kezébe került. privilégiumok osztása. miként a csoport egyik 3 . trösztök. épp úgy. hogy a jövő a munkásságé és egy adminisztratív államé” (Quigley). Robert Arthur Cecil volt) a XIX. a csoport tagjai. Ami felfogásukat illeti. Ugyanakkor úgy vélték. permanent vagy assistant under-secretary (állandó miniszterhelyettes) és a miniszteri magántitkári tisztség birtoklása volt az egyik fő befolyásolási módszerük.” (Kortörténeti vizsgálódások – az igazságtalanság karmája. hogy fenntartsa a szabadságot és világosságot a teokrácia és sötétség (azaz az önkényuralom) erőivel szemben Ázsiában. az izolacionista szabadkereskedelem-hívők között. a külügyminisztérium egy úgynevezett bizottságához.. melyet Carroll Quigley „a huszadik század egyik legjelentősebb történelmi tényezőjének” nevezett. A csoport „Angliát mindazon értékek védelmezőjének tekintette. despotikus hatalmi impulzus átmentési kísérlete az új. Ennek megfelelően például Lord Esher (1852–1930). részvénytársaságok. Boardman. ha a birodalom általuk elképzelt érdekei úgy kívánták. a csoport befolyásos tagja. hogy a közhangulathoz igazodva és azt formálva elérjék rövidebb-hosszabb távú céljaikat. Edward szürke eminenciása „a középosztály lerombolását elkerülhetetlennek tekintette és úgy érezte. 1895-ben kezdte meg működését Joseph Chamberlain. ha mindennek a parlamenttől kell jönnie. szükségessé vált egy bizonyos intézmény létrehozása. az ennek eléréséhez szükséges eszközök feletti ellenőrzés (politika. Így abban a pillanatban. s csupán elfedte azt.. század utolsó évtizedeiben a voltaképpeni liberális imperialista Rhodes-Milner csoporthoz került.. kaméleon módjára változtatták nézeteiket a kolonializmustól a rasszizmusig vagy a liberális antinacionalizmusig.. becsületes parlamentarizmus tökéletes példája volt.lemből fakadóan voltaképp helyesen – a szabadkereskedelemben látta a Brit Birodalom fennmaradásának. ahol minden szál összefutott. Britannia missziója az ő értelmezésükben az. elkülönült a külső politikától. gyarmatügyi miniszter mellett (Dél-Afrika. amely kizárólag a kabinet tagjaiból és bizonyos külügyi tisztviselőkből állt. de idővel. a nagy ipari. 1/I). „de vonakodtak megosztani ezekkel a tömegekkel a politikai hatalmat. ahogyan Athén kiállt ugyanezekért az értékekért az ősi világban. ami lehetővé tenné. befolyásos családok kapcsolata. dekadens politikai okkultizmussal.. mint árnyékpolitikát.. E generációváltást követően a csoport a nyilvános parlamentáris politikát lényegében megfosztotta önállóságától. kiterjesztésének zálogát. ami valójában történt. sőt. sőt Közép-Európában” (Quigley). A liberális imperialisták fellépésével Angliában elkezdődött egy időszerűtlen. a cselekvés színterét áthelyezték a külső tekintetek elől egy rejtett helyre. mert nem lehetséges mindenféle összeköttetéseket igénybe venni.

nem a bürokrata és a katona révén. tudósításokat jelentetett meg. és hozzájárult mindehhez az USA első gyarmati háborúja 1898-ban. világháborút úgy is tekinthetjük. (Az Astor-család révén tulajdonukba is került 1922-ben. 1901). melyeken szó szerint a „hun” veszéllyel riogatták a lakosságot. és tudnunk kell különbséget tenni a népek és vezetőik. amely 1884-től a Cecil-blokk. valamint a Westminster Gazette. a németekkel kapcsolatban is. hogy az angolok 1895-ben előre kitervelt módon megtámadták a búrokat Dél-Afrikában. hozzájárult az angol-német viszony megromlásához és az I. majd 1899-ben újra. Milner utáni vezetője. hogy az állam iránti kötelességtudat ösztönzi az embereket a szabadságra (Quigley). hogy összeomlottak a közép. és utolsó esélyét.” (My Mission to London). A csoport létrejötte óta lezajlott világeseményeket szemlélve azt kell mondanunk. és megszületett az Európai Unió. Németország jogos felháborodásában. világháború volt. az I. mint Mihály küzdelmét a sárkánnyal.7-12.B. A német-ellenes irányvonalat követte Leo Maxse a National Review-tól (ld. majd a Rhodes-Milner csoport propagandájának fő eszköze volt. amit tagjai maguk elé tűztek.. hogy hát- 4 . Boardman 2. egy gyarmatbirodalom megalapítását. oroszokhoz és japánokhoz fog tartozni. De aki a földön győzött – hiába akarja diktálni a morális vagy a történelmi igazságot is –. Túl későn jelent meg. akik szoros kapcsolatban álltak a Milner-csoport egyes tagjaival és a Cecil-blokkal (Stead bizalmasa Saunders. Lionel Curtis írta 1916-ban – nem kevésbé despotikusan és tévesen –. A gondolat és a kereskedelem révén fog uralkodni. 1900-ban. Geoffrey Miller). A lap vezetői közül ebben az időszakban Moberley Bell. frázisokba bújtatása rég bevált eszköze a hódításra berendezkedett brit külpolitikának. Ennek szolgálatában állt a The Times. Stead 1902-ben kiadta Cecil Rhodes Hitvallását –. Lord Esheré pedig Repington volt. tudatosan előkészített fázisa az I.. illetve az őket irányító politikai ideológia között. Ezzel elkezdődik. hogy az emberi élet számos területén a magasabb erőket tudva-tudatlanul az alsóbb erők szolgálatára kényszerítik.. világháború kitöréséhez.) Céljaiknak megfelelően a The Times provokatívan németellenes cikkeket. 1906-ban és 1908ban elfogadott parlamenti törvények alapján nagyarányú flottafejlesztésbe kezdett. aki az égben: a földön nagyrészt annak győzelmét látjuk. az nem az. British Foreign Policy by A. aki az emberiség üdvének tekintette a brit imperializmus terjeszkedését. megsemmisítette a világháború.C. mint német-osztrák-magyar részről egy heroikus és kétségbeesett szembeszegülést az időszerűtlen brit világuralmi impulzussal – szellemi oldalról szemlélve. és mint ilyen. aminek áldozatul estek a német érdekeltségek.. Valentine Chirol. a tudósítók közül pedig főként George Saunders – a németek „Scotus Viatora” – és A’Court-Repington ezredes nevét kell megemliteni.és kelet-európai „teokráciák” és középosztályok – azaz a leginkább riválisaik –. a Pall Mall Gazette és a Spectator lapok. „A The Times hivatalos történetírója még ma is képtelen belátni.legjelentősebb tagja. aki letaszíttatott az égből (Apokalypsis 12. önvédelemből 1898-ban.. Bár a felfelé vivő és a lehúzó erők sosem jelennek meg tisztán az egyes emberi lényben vagy egyes népekben. Elérték. A konfliktus kifejlődése A nyers hatalmi-gazdasági érdekek morális köntösbe. és mint Lichnowsky herceg (1912 és 1914 között a londoni német nagykövet) írta: „A világ az angolszászokhoz. hogy az valósult meg. erősen befolyásolva a közvéleményt és a körön kívüli vezető személyiségek nézeteit Németországgal és Közép-Európával kapcsolatban. lévén a szónak van egy „barbár hódító” jelentése az angolban. Megjelent a háború alatt több plakát is Angliában. T.” (Quigley). Ennek a hatalmas „projektnek” az első. Meg fog valósulni a nagy Rhodes terve. és a német egyedül marad Ausztriával és Magyarországgal.. MacKenzie Wallace.). Ezeket az összefüggéseket többé-kevésbé ismerték a központi hatalmak vezetői – W. hogy a lap irányvonala 1895-től 1914-ig németellenes volt. mint olyanokét. A viszony megromlása úgy kezdődött.

vagy hatalmakat támogatja a legerősebbel szemben) szükségesnek látták az új szövetségi rendszer. hogy a kormányzati kontrol a háborús időkben lehetőséget adjon az események irányítására a csoport által elképzelt háború utáni rendezéssel kapcsolatban. május 7-én. T. Miller). Grey és Asquith alelnökei voltak a Liberális Ligának. és egyúttal az angolszász politika egészére: „Maga Lord Rosebery nem volt különösebben jelentős. amelynek vezetője 1902-től Archibald Primrose. Stead volt.” (Kortörténeti vizsgálódások. korábbi külügyminiszter és miniszterelnök. B. és a félrevezetett Oroszországgal 1907-ben. akit különböző titkos csoportok támogattak. összesen tizenegyen.(vagy második marokkói) krízis idején 1911-ben (amelynek megteremtéséhez a The Times ugyancsak nem kis részben hozzájárult) – tehát az események egész sora 1906 és 1915 között a Milner-csoport szemléletét tükrözte (Quigley). 1/I. hogy válaszul a brit kereskedelmi hadviselésre és a hadijoggal ellentétes lépésekre (Anglia kereskedelmi hajókat is felfegyverzett). Olyan események. egy befolyásos és ma is fennálló angol titkos társaság tagja. mert a „segítők körének” tagjai. a haditengerészet felsőbb utasításra magára hagyta. Lloyd 5 . a titkos katonai megbeszélések Franciaországgal. aki akkor az admiralitás első lordja volt – ezt követően egy időre visszavonult –. akik ellenezték a háborúba lépést... Az entente megalakításának első nagy szogalmazója még a XIX. Rosebery lordja volt. és egy német tengeralattjáró megtorpedózta. elsősorban Közép-Ázsia tekintetében. valamint Wilsonnak. az entente kialakítását Franciaországgal 1904-ben. A hajó tragédiáját több mindenre felhasználták: Amerikában közfelháborodást keltettek vele. „. minden hajót megtámadnak. egy olyan egyén volt.. Ezt hívták az angolok német militarizmusnak. Morgan-nek.. melyeknek eredeti forrásaira meg kell tanulnunk tekinteni.rányait lefaragja. G. Quigley megemlíti a csoport visszahúzódását a hatalomból 1906 és 1915 között. mint ahogy a franciákkal való szövetség az egyiptomi és marokkói érdekeiken). (Rosebery anyai nagyapja a Kaspar Hausertörténetből ismert Lord Stanhope volt. az Orfikus Kör. majd Kitchener tábornok által vezetett külpolitika és hadügy teljes mértékben a csoport felfogását tükrözte. a hatalmi egyensúly elve mentén (Anglia a kontinensen a második legerősebb hatalmat. amely titokban nagy mennyiségű lőszert és robbanóanyagot is szállított. században W. főként amiatt. ugyancsak liberális imperialista John E. J. a tengeri versengés Németországgal. Érdekes lehet.. mely ellen a balance-ofpower. melyek eredményeként a brit kormányon belüli kis csoport már 1911 előtt elhatározta harcoló brit alakulatok bevetését Európában (e tárgyalások eredményeit Grey és társai az utolsó pillanatig eltitkolták a kabinet többsége elől. a „splendid isolation” elv megszüntetése 1902-ben. tulajdonképpen médiumi hajlamú Greyre.(Quigley). Boardman 2). és House-nak (Sutton: Wall Street & Hitler és Colin Thompson: Lusitania). a Rhodes-Milner csoport bennfentes tagja. Sir Edward Grey (Asquith külügyminisztere) és Sir Richard Haldane (hadügyminiszter 1905–1912). A németek bejelentették. de ez jellemző az ambivalens szerepet jól játszó. aztán az 1907-es egyezmény Oroszországgal (ez a két nagyhatalom érdekeinek kölcsönös figyelembevételén alapult. A katasztrófa megrendezésében része volt Winston Churchillnek. Az 1916 decemberében megalakult első Lloyd George-kormányban maga Lord Milner lett a tárca nélküli hadügyminiszter. P. hogy beléphessenek a háborúba Németország ellen. az őt követő.. Herbert Asquith (miniszterelnök 1908–1916). akkor még egy oroszellenes angol-japán szövetség érdekében. a Milner-csoport egyik alapító tagja. e titkos testvériségekben létrejött szilárd elvek visszhangoznak Lord Rosebery szavaiban. Angliában pedig vádolni lehetett a kormányt. Boardman. A New Yorkból kifutott Lusitaniát. mint a Dél-Afrikai Unió létrejötte. a brit magatartás Németországgal szemben az Agadir. Lord Rothschild veje. Seeley (1912–1914). hogyan beszél Rosebery-ről Rudolf Steiner. vagy Steadre is. 2). Entrée-jüket a nyilvános politikába a Lusitania utasszállító hajó elsüllyesztése jelezte 1915.A háború kitörése után a Milner csoport és a Cecil-blok vissza akart térni a (nyílt) hatalomba. 1916. de ez – mint egyúttal utal is rá – látszólagos volt. és a második. koalíciós (tory-liberális) Asquith-kormányban 1915 májusában megjelenhettek a Cecilblokk és a Milner csoport tagjai.

világháborúhoz vezető. augusztus 1-jén. Foglaljuk össze röviden Anglia hadbalépésének körülményeit. E.George titkára pedig Philip Kerr. mint mondotta „egy király szava elégséges számomra”. 1925. parancsol a világnak. illetve felhasználni Oroszország és Franciaország ellen”. június 28-án. Durham: The Sarajevo Crime. Andrássy). ezek az angol vívmányok. Ezt a császár jóhiszeműen ígéretnek tekintette. cikkelyében (Boardman 4. a délelőtt 11 órai kabinetülést megelőzően Grey magántitkára. hogy a Monarchia 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. és remélem. Tankosich őrnagy ugyancsak (M. mivel ennek kétértelmű. természetesen beletartozott ebbe az összefüggésrendszerbe. hogy „Szerbiát bizonyos fokig természetesen meg kell alázni” (júl. mint hivatkoztak rá később. hogy „javaslatokat tegyen Anglia semlegességére vonatkozóan. hogy „Angliának nincs vitája senkivel. Anglia fő morális önigazolása. hogy az 1919-ben Genfben általuk létrehozott Népszövetség lehet a magva az egyesült Európának. nem játszhatott valódi szerepet a háborús okok között. hogy semlegesek maradunk”. Henrik hercegnek. Már július 26-án az angol király. egy másikuk szerint pedig a felbujtók egyike. mint mondták. Amerika népének izolacionista érzülete azonban 1941-ig. parancsol a szívföldnek (Közép-Ázsia. aki a fábiánus vezetők által létrehozott Coefficients csoport. György úgy nyilatkozott II. még abban az esetben is. mert „itt nem lehetséges alkalmazni az önkormányzatiság elvét.” (Quigley) Úgy gondolták. így ez nem sérthette az érdekeiket. ugyanakkor úgy találták. majd ugyanő volt a Hitlernek teret adó „megbékéltetési” politika egyik fő irányítója. Továbbá „a csoport 1918-ban már eljátszadozott egy integrált Európa gondolatával. sőt az azt lezáró események előre tervezettségét. Vallomása szerint egyik társa. a geopolitika atyjaként tisztelt Halford J. A ma ismét többször idézett brit földrajztudós. 1904-ben három tömör mondatban fogalmazta meg ennek a brit geostratégiának. Vilmos fivérének. V. hiszen az 1878-as berlini konferencián épp az angolok és oroszok adtak felhatalmazást erre. Sir William Tyrrell útján üzenetet küldött a német nagykövetnek. Majd a brit külügyminiszter is a félrevezetés stratégiáját követte a be nem avatkozással kapcsolatban. Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet 1914. Lord Lothian lett. Mackinder. még a Karagyorgyevics és Obrenovics szerb dinasztiák kívülről is manipulált ellentétét). amelyek hasznosak lehetnek a nagy katasztrófa elkerülése érdekében”. Grey Lichnowskynak. A 19 éves Gavrilo Principet. A háború kitörése Az osztrák trónörökös. 29. egy informális asztaltársaság tagjaként rendszeresen találkozott Milnerrel és Grey-jel. parancsol a világszigetnek (EuroÁzsia-Afrika). vagy a parlamentarizmust”. ami egyik vezérfonala az angolszász külpolitika megértésének: „Aki uralja Kelet-Európát. ld. hogy a háború utáni Európában egyfajta nem-demokratikus szocializmust kell támogatni. 1914. ürügye a háborúba lépésre elsősorban Franciaország védelme volt Németországgal szemben. ha Németország háborúban lenne 6 .).” Hozzátesszük. hogy egy állandó együttműködési rendszer Anglia és az USA között a háború következménye lehet. és aki uralja a világszigetet. akinek a nevéhez fűződik többek között a központi hatalmak „háborús bűnösségéről” szóló hírhedt záradék a Versailles-i Egyezmény 231. hogy 1919ben a Párizsi Békekonferencián a Milner-csoport Németországgal kapcsolatos „célja már kettős volt: engedmények révén a megváltott bűnös szerepében tartani. Lichnowskynak: „a mostani kabinet-ülés eredményeként délután bemutathatok Önnek néhány tényt. a Black Hand nevű terrorista szervezet tagját felhasználták a merénylet elkövetésére. London. azaz a világuralomhoz vezető útnak a maximáit. aki uralja a szívföldet. Ciganovich szabadkőműves volt. Ezek a tények mind erőteljesen mutatják az I. mivel ekkor úgy hitték. Majd délután fél négykor hívatta a nagykövetet. Az a tény. „nem export-cikkek”. Nyugat-Szibéria). A merényletet és a Monarchia hadüzenetét követően maga Grey is azt nyilatkozta. a Pearl Harbor-i japán támadásig ezt nem tette lehetővé. indirekt technikája is jellemző.

Oroszországgal szemben ( a németek mellett az oroszok voltak Steadék „hatékonyan működő ördögei”). 3-án a német csapatok – meg akarván előzni a francia fenyegetést – megtámadták Belgiumot. A németeknek és szövetségeseinek fontos kérdés volt ez. Miután a németek azt az ígéretet tették Cambonnak. és a császár július végétől. melyre Vilmos császár. mint említettük. A Milner-csoportok angol és amerikai ágai között közvetítő House elárulja azt is. Miller). majd. hogy Anglia céljai közé tartozott. Mindazonáltal a korábbi félrevezető közlések az angol semlegességről – melyeket később a németek „félreértéseként” állítottak be – megtették a hatásukat és nagymértékben hozzájárultak a II. Ha Anglia bármikor hozzájárul. a vezérkari főnököt önálló cselekvésében korlátozta. aminek hatására még tábornokai sem mindig követték parancsait. század európai történelmét. Grey egy hamis kutya.” 7 . mint Franciaország védelme. a Monarchia hadüzenetét követően beavatkozott a hadsereg felvonulási stratégiájába. de ha Németország ragaszkodik az egyre növekvő flottához. a német haderő megtorpanásához Párizs alatt szeptember 5-e és 10-e között (Moltke emlékiratok). birodalmi elsőbbségét. túl sok a gyűlölet. Vilmos császár és vezérkari főnöke. Két olyan stratégiai alapgondolat ez.” (G. Miller). Lord Ismay 1952. április 4-én a szervezet három célját vázolta: „Az oroszokat kint tartani. G. mert azután egyedül kellene számolnia az ősi ellenséggel. a londoni francia nagykövetnek. hogy felhasználja Németországot az „ősi ellenséggel”. mint a világ összes többi hajóhada együttvéve. melyek House levele szerint is nyilvánvaló részét képezték az angolszász hatalmak geopolitikai felfogásának. Ezt később egyes német tábornokok is igyekeztek félremagyarázni. de augusztus 3-a délutánjáig eltitkolta a kormánya elől. Ez vezetett többek között a már-már döntő győzelmet hozó Marne-i csata körüli bonyodalmakhoz. hiszen az angol flotta akkora volt. Az elnök bizalmas tanácsadójának szavai egyértelműen feltárják. kezdetben hitt az angoloknak. a németeket lent. nyugaton pedig Franciaországgal (Schlieffen-terv).Franciaországgal és Oroszországgal” (Lichnowsky-Jagow táviratok és az angol király távirata a császárnak. Helmuth von Moltke közti viszony megromlásához – a császár. Lichnowsky aznapi utolsó távirata két perccel este tíz után érkezett meg Berlinbe. Erről a veszélyről persze szó sem volt. Az általános katonai mozgósítás közepette a franciák előbb Luxemburgnál provokálták a németeket. Grey és köre augusztus 2-án a délutánt azzal töltötte. Miller) –. Oroszországgal. és amelyek végzetesen meghatározták a XX. mi a háború egyik fő célja: a feltörekvő Németország és szövetségesei visszaszorítása. mert így nagyobb sikerrel foghattak volna a kétfrontos háborúba. aki kezdetben hitt az angol ígéreteknek. túl sok a féltékenység. hogy általunk kényszeríttesse magát. hogy az amerikaiak tudatában voltak annak. hogy megfelelőbb ürügyet találjon Anglia belépésére. Miller). Moltke nem.. hogy Mr. Amerika szerepéről „.. aki a Marne-i csata után idegösszeomlást kapott.. mire azok 2-án megszállták a nagyhercegséget – erre a franciák hadüzenet nélkül átlépték az elzász-lotharingiai határt –. bár Anglia semlegességét fontosnak tartotta (G. Anglia nem akarja teljesen szétzúzni Németországot. az amerikaiakat bent. Moltkéra hárítva a felelősséget.már néhány nap van csak egy szörnyű kataklizmáig. G. akkor Angliának nem lesz választása” – írta levelében Edward M. House ezredes Wilson amerikai elnöknek Berlinből 1914. és ez a belga semlegesség ügye volt. de aki nyíltan nem vall színt ellenünk. hogy azok ne veszélyeztessék Anglia tengeri hatalmát. Franciaország és Oroszország körülzárja Németországot és Ausztriát. május 29-én. hogy nem támadják meg Franciaországot (Grey tudott erről. már így reagált: „Az a benyomásom.. mivel a belgák nem engedték békésen felvonulni a területükön őket. keleten Oroszországgal. visszavonult és 1916-ban elhunyt. aki fél a saját hitványságától és csalárd politikájától. Anglia ezt követően augusztus 4-én intézett hadüzenetet Németországhoz. ahogy a NATO első főtitkára.

ami biztosította a hitelek korlátlan folyósítását). A materializmus uralma a rombolás erőit hordozza magában. ezeken belül él. Page a baltimore-i Johns Hopkins University-n végezte tanulmányait. A külső uralom átvétele egy természeti erő könyörtelenségével fog lezajlani.. Csatolva: 8 . hatályon kívül helyezte a Monroe-doktrinát. világhatalom kialakítása.. 1914. A háború után Rudolf Steiner az alábbi szavakat fűzte a kialakult helyzethez utalva a lehetséges jövőre: „A jelenlegi győztes az anglo-amerikai népek lénye. melyeknek a győztesek nem adnak hitelt... a másik a válasszal megbízott angol külügyminiszterhelyettesé. hogy állok szolgálatára. hogy a szellemi élet csíráját elültessék ebbe a teljesen materialisztikus birodalomba? Mi több. és ezt a lényt. Daniel Coit Gilman alapított 1876ban.. a betegség erőit a világban. A külső uralmat vállalni azt jelenti. A háború küszöbén a diplomáciai üzenetek is a feltétlen angol-amerikai együttműködésről tanúskodnak. és azok.Az angolok kezdettől fogva számíthattak az USA mindennemű segítségére – ezt a háború első éveiben óriási hitelek. Kedves Sir Edward. a be nem avatkozás elvéhez fennkölten ragaszkodó Wilson elnök semlegességi nyilatkozata. titkos hadiszállítmányok formájában kapták meg a franciákkal együtt (ld. hiszen Amerika 1917-ben. London. hiszen egyrészt az európai szövetségesekre. Walter Hines Page távirata Greynek. amelyet épp most kaptam a kormányomtól.. és nem szükséges mondanom. amikorra az entente háborús veszteségei lehetővé tettek volna Közép-Európa számára egy előnyös békét.. másrészt Oroszországgal kapcsolatban egészen más céljaik voltak. nincs sok idő ennek megtételére. Ez a mag táplál.. A szellem új magvából fog eljönni valami. hogy a propaganda-front generalisszimusza. mert ezt azoknak az erőknek a segítségével fogja tenni. Szívélyes üdvözlettel. és morális okokra hivatkozva belépett az európai háborúba. A brit külpolitika irányítóinak szeme előtt egyetlen cél lebegett: az angolszász dominanciájú világkormány. a Federal Reserve System megalapítása 1913-ban. arra rendelte a sors. Az angol táviratok mellé kívánkozott az akkor még látszólag a Monroe-elvhez. informálisan küldök Önnek egy táviratot. Könnyű lesz megalapítania a külső birodalmat. sem a második nagy háborúba. akiknek a kezébe az uralom került. július 29. különösen felelősek lesznek érte.. akik átvállalják a külső uralmat. Vajon lesz-e elegendő számú ember azok között. Walter Hines Page. hasonlóan a brit semlegességi ígéretekhez. melyet a Skull and Bones rend egyik tagja.. Ebben. és amelyet örömmel továbbítok Önnek. ahol szövetségesei magára hagyták Oroszországot).” (Boardman 3) Dokumentumok A londoni amerikai nagykövet távirata Sir Edward Greynek. a francia haderőre nem lehetett komolyan számítani. miközben Amerika a Németországgal való kereskedelmi forgalmát erősen lecsökkentette. eldöntve annak végső kimenetelét. E század közepe egy nagyon fontos időpont. Tegnapi beszélgetésünkben érintettem ezt a tárgyat. Az amerikai segítség reménye nélkül az angolok bele sem fogtak volna sem az első. az egyik az amerikai nagykövet. egy tipikus frázis-dokumentummal állunk szemben – Wilsont úgy is nevezték. amelyhez hidat képezett Európa átalakításának hosszabb távú terve. A nyilatkozat a központi hatalmak megtévesztésére született. amit az ember a jövőbe vihet. s amely azóta is a rend irányítása alatt áll (az egyetem ma az egyik központja az eugenetikai és géntechnológiai kutatásoknak). hogy valaki felveszi a rombolás erőit. akik érezni fogják a felelősséget. hogy a jövőben uralja a világot. nem a világhatalmon való osztozkodás (ez megmutatkozott már 1915-ben a gorlicei csatában. Ezekből a brit-amerikai dokumentumokból választottunk ki kettőt.

ami a részrehajlatlanság. mások a másiknak kívánnak sikert a jelenlegi kűzdelemben. ha felajánlaná közbenjárását bármilyen területen. hanem barátként. mint hogy az Egyesült Államok népe. állandó külügyminszter-helyettes feljegyzése az amerikai nagykövettel folytatott megbeszéléséről. Az Egyesült Államoknak semlegesnek kell lennie. és nehéz lecsillapítani azokat. augusztus 19.. amit a hírlapok és magazinok tartalmaznak. főként azokból a nemzetekből. az. Mr. amikor a sikernek nagyobb az esélye… WOODROW WILSON ELNÖK SEMLEGESSÉGI NYILATKOZATA 1914. amelyek most háborúban állnak egymással. és belekeveredhet a háborúba. A nemzet szellemét ebben a kritikus dologban nagymértékben az fogja meghatározni. hogy ezt később inkább lehetséges megtenni. ugyanúgy cselekedetben. Én ezért. melyek megpróbáltatást jelentenek az emberi lelkek számára. amit kinyilvánítanak az utcán. bátorkodom ünnepélyesen figyelmeztető szavakat mondani önöknek. de véleményében és hatásában. ellenséges táborokra oszolhat. akinek szeretete országa és lojalitása kormánya iránt egyesít minden amerikait. megállíthatnak bennünket. és tanácsokat adni a békével és megegyezéssel kapcsolatban. Könnyű felkelteni a szenvedélyeket. ezekben a napokban. hogy fontolja meg. felindulhat egymás ellen. ami egyik félnek kedvezhet a másikkal szemben. A kérdés: vajon hasznos lenne-e az Egyesült Államok kormánya számára. hogy a legkülönbözőbb szimpátia-megnyilatkozás és kívánság merül fel a konfliktus ügyeivel és körülményeivel kapcsolatban. mint olyan népet. féket kell tennünk érzelmeinkre. ÜZENET A KONGRESSZUSHOZ A háború hatása az Egyesült Államokra attól fog függeni. felelősséget nem kisebb dologért. (Fordította: Z. amelyre valójában ő maga válaszolhatna. az. Sir Arthur Nicolson. nem partizánként. úgy ténylegesen. 1914.Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége. augusztus 8. és komolyan megállíthatnak a mi kötelességünk helyes végrehajtásának útján. július 29. hogy ne álljanak szenvedélyesen az oldalára a semlegességet legmélyebben. Az amerikai nagykövetségen fogadott távirat. aki valóban szereti Amerikát. ugyanúgy. de szeretné a véleményemet hallani. Page feltett egy kérdést. amit az amerikai polgárok mondanak és tesznek. vagy szolgálna-e valamely magas célt az Egyesült Államok közbenjárása a jelenlegi krízisben. egyenesség és barátságosság szelleme minden vonatkozásban. békés nemzetet. mint névlegesen. aki kész eljátszani a részrehajlatlan közvetítés szerepét. amit az egyén és a társadalom és azok összessége a nyilvános találkozókon tesz és mond. T. A külügyminiszter kéri a nagykövetet. ha nem is tevőlegesen. Részrehajlatlanoknak kell lennünk gondolatban. mint minden ügyletre. Néhányan az egyik nemzetnek. polgártársaim. aki felkelti azokat. Nagy felelősséget vállal magára. legalapvetőbben megsértő partizánságnak. Minden ember. 1914. tisztelettel és odaadással gondolkodva róla és érdekeiről. a semlegesség igazi szellemében fog cselekedni és beszélni.) 9 . mint nagy. cikkelye alapján. Azt mondtam. Cs. vajon elfogadható lenne-e. Természetes és elkerülhetetlen. amit a miniszterek kimondanak a pulpitusaikon és az emberek véleménye.. Az Egyesült Államok népe számos nemzetből származik. Ezek a megosztottságok közöttünk végzetesek lennének a lelki békénk számára. ha ezt felajánlaná a Hágai egyezmény 3.

(kézirat) Függelék A marne-i csata Az I. Brachernek az idevágó közlésekért) Dr. 10 . Kelet és Nyugat között.. amikor ugyanazon a napon este a császár a vezérkari főnöknek azt mondta: “Nos. Vilmos német császár – a hadsereg főparancsnoka – és Helmuth von Moltke vezérkari főnök között a bizalom megrendült.lib. Z. A szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben.edu) G. 2002. June 28-August 4. 1993. Budapest. Dokumente zu seinem Leben und Wirken. 1898–1914. in: Szabad Gondolat. 1981. 2004). Books in Focus.5/3. amit akar”. 1918. (magyar kiadás 1995. mert rájött arra. 1914. www. 2001.edu) Geoffrey Miller: The Millstone – British Naval Policy in the Mediterranean.. Walter Johannes Stein: Mivel tartozik a Nyugat a Keletnek? 1932. a mozgósítás napján II. (3) Dark Night of the World.monju.lib.cyberone. (www. Skousen: A leleplezett kapitalista.blueyonder.. előbb) Terry M. 2003.users. (magyar kiadás 2002. P. 1917. rendkívül alaposan dokumentált. Moltke a vezérkari poszt átvétele előtt a császártól azt az ígéretet kapta./tragedy.pwp. Band I-II. (4) The Push Towards a New World Order in the 1990’s. azt csinál. (köszönet Kálmán Istvánnak és A. hogy a császár katonai ügyekbe nem fog szükségtelenül beavatkozni. Az Élet Kiadása. uo. 1998. 1916. London.byu. 1926. melléklet.). Basel.co. (2) From the British Empire to the American Empire.byu. I. London. Rudolf Steiner: Történelmi szimptomatológia. hogy Anglia semleges marad. 1900-1914.uk Francis P. 1922.Irodalom: World War I Document Archive (www. Ezt az ígéretét azonban megszegte. New York. világháború döntő ütközetének körülményei 1914 augusztus 1-én. (az oroszok szerepét eltúlozza) Helmuth von Moltke. Ez így maradt akkor is. The Outbreak of War: Foreign Office Documents. Gede testvérek kiadása. Sempa: Mackinder’s World (internet) Anssi Kullberg: The Return of Heartland (internet) Andrássy Gyula gróf: A világháború problémái. Tóth Csaba: Új napkelet – esszé az európai civilizáció és a magyar nemzet harmadik útjáról. 1916. World Economy. előadás.. hogy az állítólagos garancia arra vonatkozóan. Carroll Quigley: Tragedy and Hope. 2000. A császár egy Londonból kapott félrevezető távirat alapján beavatkozott a hadsereg felvonulási stratégiájába. tradícionalizmus és liberalizmus.net/book3/themillstone. www. Vol XI. magyarul: Cleon W.html (sok fontos részlet).manorhouse. és nem elfogult) Carroll Quigley: The Anglo-American Establishment. 1995. Lionel Curtis: The Commonwealth of Nations. Perseus Verlag.au/myers/quigley. 1848–1916.com. megtévesztő információ volt. Boardman: (1) Anthroposophy and the Question of Conspiracy in Modern History. A bizalom ezzel megrendült. The Commonwealth of God (webhely ld..html (a legújabb munka a témában. jobb és bal oldal. (Steiner-idézetek forrása) www. I-II..).html (főként a kommunizmus anglo-amerikai támogatására vonatkozó részletei.clara. Gooch-Harold Temperley: British Documents on the Origins of the World War I.

és Joffre tábornok szeptember 6-án megindította az ellenoffenzívát. Basel. Quentinnél. hogy a szomszédos hadosztály „csak selejt“. amennyiben a hadsereg jobbszárnya egyik hadosztályának főparancsnoka Lotharingiában az ő világos parancsát és útmutatását nem követte. A “negliger Paris”. hadosztály számára a visszavonulási parancsra. Walter Görlitz önmagában érthető tézise a katonai és politikai vezetés totális csődjéről. hogy az ellenséget oldalba támadja. Az OHL parancsa ellenére. Párizstól keletre. habár neki tudnia kellett. a csatateret veretlenül elhagyta.A vezérkari főnök akarata már a határmenti csatában. hogy Hentsch szept. felszakított egy 25 km széles övezetet a jobbszárny hadosztályai között. mert a császár és Moltke közötti bizalom megrendülése óta nem tartották lehetségesnek az egész főhadiszállás előrehelyezését. Csak ezáltal történhetett meg. élén Gallieni generálissal. Döntő volt az. Ezt anélkül tette. hogy ez a hadosztály teljesen intakt. Ezt a döntő tényt dokumentumok igazolják. hogy ez az egy hadosztály. A legfelsőbb hadvezetés (OHL) alapvető parancsát augusztus 27-től von Kluck főparancsnok több alkalommal nem követte. A párizsi katonai vezetés. Kétszer kerülhette el az ellenséges francia hadsereg a megsemmisítő vereséget. hogy a valóságos helyzetet felmérte volna. amely már fölkészült arra. már megelőzőleg a SambreMaas-szögnél. Így történt von Hentsch főhadnagy kiküldése. Az első hadosztály visszavonulása az OHL által szept. A vezérkari főnök nem volt szabad a hadvezetésben. azonnal felismerte az óriási esélyt. hogy a hadsereget közvetlenül a bekerítés fenyegette. Ez azonban elmaradt. hogy a hadsereg jobbszárnyának mindkét hadosztálya a csata eldöntésének órájában visszavonult. a Marne mellett. aki anélkül. Hentsch kijelentette utóbb. A Marne-folyó melletti csata a német hadsereg számára kedvezőtlen helyzetben indult. hogy déli és délkeleti irányban Párizs mellett elhaladva támadjon. Szeptember elején ugyanez a főparancsnok határozta el. Moltke már régen felismerte annak szükségességét. megbosszulta magát. a felvonulási döntésnél meghiúsult. ezzel egy kiegészítést igényel. A történelmi igazság az. A franciák megkapták a visszavonulási parancsot Tournisterbe. sőt a balszárnnyal folyamatosan támadásban volt.” – így nyilatkozott Moltke erről a hadtörténelemben hallatlan helyzetről. Technikai okokból a távbeszélés is nagy nehézségekbe ütközött. a hadsereg támadása elmaradt. és a győzelem a miénk. ahogy Gallieni kifejezte. Band I-II. Irodalom: Helmuth von Moltke. 2. Basel. éspedig St. hogy a német hadsereget oldalba és hátbatámadhatja. Perseus Verlag. a megfelelő időben a hadsereg vezetésével szemben fellépjen. hogy megbízást kapott volna a 2.. a jobbszárny védelmét figyelmen kívül hagyta. Leonhardsgraben 38a. 11 . hogy teljhatalmúlag. hogy a Moltke és a császár közötti bizalom megrendülése a háború kitörésének pillanatában Moltkét a továbbiakban akadályozta abban. a két főparancsnoknál való fellépésével elérte. 1995. 1848-1916. hogy az OHL hadműveleti osztályát előre kell hozni a hadsereg jobbszárnyának közelébe. Dokumente zu seinem Leben und wirken. CH-4051. „Két órát várni. és 4-én megparancsolt területre. hadosztály parancsnokánál nyomatékkal kijelentette. 9-én az 1.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful