I.

Síkgeometria I
Bevezetés a síkgeometriába
Szakaszok; sokszögek átlói
1. A szakasz kétszeresébôl az eredeti szakaszt a szakaszfelezô merôleges és a kétszeres szakasz
metszéspontjának megjelölésével kaphatjuk. A felezéspont és a kétszeres szakasz bármelyik végpontja meghatározza a szerkesztendô szakaszt. 2 2. A 3m - 2n szakasz csak akkor szerkeszthetô, ha 3m - 2n $ 0 & m $ n . Egyenlôség esetén 3 a keresett szakasz 0 hosszúságú. 3. Legyen a két szakasz összege a + b, különbsége a - b és a + b > a - b! Az összeg- és különbségszakasz összege a nagyobb szakasz kétszeresét adja (a + b + a - b = 2a), így ennek felezésével a nagyobb szakaszhoz jutunk. Az összeg- és különbségszakasz különbsége a kisebb szakasz kétszeresét adja (a + b - (a - b) = 2b), így ennek felezésével a kisebb szakaszhoz jutunk. 4. Legyen a két adott szakasz 2a + b és 2a - b! 2a + b + 2a - b = 4a & A 4a szakasz felének felezésével az egyik szakaszhoz jutunk. 2a + b - (2a - b) = 2b & A 2b szakasz felezésével a másik szakaszhoz jutunk. 5. CD = CB + BD & BD = CD - CB = 8 cm ; AD = AB + BD = 10 cm + 8 cm = 18 cm .

6. a) AC + BD < AB miatt a pontok A; C; D; B sorrendben helyezkednek el.
CD = AB - AC - BD = 14 m ; b) AC + BD > AB miatt a pontok A; D; C; B sorrendben helyezkednek el. DC = AC + BD - AB = 4,7 m . 5 17 cm ; BC = 17 cm & BF2 = cm ; F1 F2 = F1 B + BF2 = 11 cm . 2 2 8. Legyen az AB szakasz felezôpontja F1, az AC szakasz felezôpontja pedig F2. a) 1. eset: B elválasztja A-t és C-t. AF1 = 50 m ; AF2 = 80 m ; AF2 = AF1 + F1 F2 & F1 F2 = AF2 - AF1 = 30 m .

7. AB = 5 cm & F1 B =

2. eset: A elválasztja B-t és C-t. AF1 = 50 m ; F2 A = 80 m ; F1 F2 = F1 A + AF2 = 130 m . a b b) 1. eset: C elválasztja A-t és B-t. AF1 = ; AF2 = ; 2 2 a-b AF2 + F2 F1 = AF1 & F2 F1 = AF1 - AF2 = . C és F1 sorrendje nem befolyásolja a meg2 oldást. a b a+b . 2. eset: A elválasztja B-t és C-t. AF1 = ; F2 A = ; F2 A + AF1 = F2 F1 = 2 2 2

10

Bevezetés a síkgeometriába 1 2 a+b 2 ;

I

9. AC = AB + BC = a + b ;

AF =

$ AC = a

. PB = 54 m . a ; PB = c $

10. AP : PB = 2 : 3 & 2x + 3x = 90 m & x = 18 m ; 11. AP : PB = b : c & b $ x + c $ x = a & x =
b+c

AP = 36 m ; AP = b $

a . b+c 35 m; 12. Jelöljük a felezôpontot F-fel, a 2 : 3 arányú osztópontot G-vel! AF = FB = 2 AG : GB = 2 : 3 & 2x + 3x = 35 m & x = 7 m & AG = 14 m ; 1 AG + GF = AF & GF = AF - AG = 3 m . 2 2 4 13. Jelöljük a felezôpontot F-fel, a : arányú osztópontot G-vel! 3 15 5, 6 2 4 2 4 AF = FB = m = 2, 8 m ; AG : GB = : & x + x = 5, 6 m & x = 6 m & 2 3 15 3 15 & AG = 4 m ; AG = AF + FG & FG = AG - AF = 1, 2 m . 14. AC : CB = 2 : 5 & 2x + 5x = 42 cm & x = 6 cm & AC = 12 cm ; AD : DB = 3 : 4 & & 3x + 4x = 42 cm & x = 6 cm & AD = 18 cm ; AD = AC + CD & CD = AD - AC = 6 cm . b+c

15. AC = AB + BC; DB = DC + CB = - CD - BC;

AD = AB + BC + CD; AB $ CD + AC $ DB + AD $ BC = = AB $ CD + _ AB + BCi $ #- CD - BC- + _ AB + BC + CDi $ BC = = AB $ CD - AB $ CD - BC $ CD - AB $ BC - BC2 + AB $ BC + BC2 + CD $ BC = 0 . A feladat általánosítható. A pontok más sorrendben való elhelyezkedésekor is fennáll az elôjeles szakaszok között felírt összes egyenlôség. Például A, D, C, B sorrend esetén: AC = AB - CB = AB + BC; DB = DC + CB = - CD - BC; AD = AB - CB - DC = = AB + BC + CD. 16. AC = AB + BC; BD = BC + CD; AD = AB + BC + CD. (1) AC 2 $ BD + CD2 $ AB = _ AB + BCi $ _ BC + CDi + CD2 $ AB = =` AB2 + 2AB $ BC + BC2j $ _ BC + CDi + CD2 $ AB = = AB2 $ BC + AB2 $ CD + 2AB $ BC2 + 2AB $ BC $ CD + BC3 + BC2 $ CD + CD2 $ AB. (2) BC2 $ AD + AB $ BD $ AD = BC2 $ _ AB + BC + CDi + AB $ _ BC + CDi $ _ AB + BC + CDi = = AB $ BC2 + BC3 + BC2 $ CD + _ AB $ BC + AB $ CDi $ _ AB + BC + CDi = = AB $ BC2 + BC3 + BC2 $ CD + AB2 $ BC + AB2 $ CD + AB $ BC2 + 2AB $ BC $ CD + AB $ CD2 = = AB2 $ BC + AB2 $ CD + 2AB $ BC2 + 2AB $ BC $ CD + BC3 + BC2 $ CD + CD2 $ AB. (1) és (2) összefüggések jobb oldala egyenlô, tehát az állítás igaz. 4$3 5$4 = 6 lehetséges egyenes van. b) 5 pont esetén = 10 lehetséges 17. a) 4 pont esetén 2 2 212 $ 211 = 22 366 lehetséges egyenes van. d) n pont esetén egyenes van. c) 212 pont esetén 2 n $ _ n - 1i lehetséges egyenes van. Bármely két pont egyetlen egyenest határoz meg, mivel 2 semelyik három nincs egy egyenesen. Annyi egyenes van, ahányféleképpen n pontból 2-t ki lehet választani.
2

tehát 45 -os szöget kell felezni. c) n . 7 játékos 7 $ 6 = 42 helyre. tehát 60 -os szöget kell felezni.2) db háromszögre bontják. b) Az egy csúcsból kiinduló átlók száma 12 . Az n oldalú konvex sokszöget az egy csúcsból induló átlók (n . 23.2 = 18 & n = 20 . b) 1 játékos 6 helyre cserélhet. 1 1 30 = $ 60 . A kiválasztott csúcsból önmagába és a két szomszédjába nem indul átló. a 3.3 .. c) _ n .3 = 13. 22.3) db átló húzható.3) db átló indul. 19.3 = 9. A szabályos háromszög mindhárom szöge 60 . tehát szabályos háromszöget kell szerkeszteni. szögpárok 11 18.3) db átló indul.3 = 12 & n = 15. 2 4 .3i = 6n. tehát a 60 -os szög felét kell felezni. A 2. átló 1 db háromszöget és egy tizenegyszöget hoz létre a tizenkétszögbôl. A feltétel szerint: 2 n $ _ n . Ebbôl a pozitív megoldás n = 15. A feltétel = 27 . Az n oldalú konvex sokszög egy csúcsából (n .3i .3 = 2. 22. a) Egy kiszemelt gyerek minden társával helyet cserélhet. 21. tehát 6 cserepartnere lehet. háromszöget és egy kilencszöget. 45 = 90 : 2. Az n oldalú sokszög egy csúcsából (n . Az n oldalú konvex sokszög átlóinak száma 2 n $ _ n . A feltétel szerint: 2 Szögek. háromszöget és még egy háromszöget. de minden cserében ketten szerepel7$6 = 21. azaz összesen 10 db-ot hoz létre. n . nek.3i n $ _ n . 25. I 20. tehát -et kell felezni.3i = n. tehát az összes átlók száma: szerint: n $ _ n . 5 = $ 45 . átló újabb háromszöget és egy tízszöget. átló a 3. Az egy csúcsból induló átlók száma: a) 5 . Az n oldalú konvex sokszög átlóinak száma 2 n $ _ n . b) 16 .3i = 17 & n = 10 . a) Az egyik csúcsból kiinduló 2 átló 3 db háromszöget hoz létre.Szögek.. de így minden átlót kétszer számoltunk. n csúcsból n $ (n . n . n + _ n . 26.2i db háromszög keletkezik. átló a 9. Ebbôl a pozitív megoldás n = 9 . szögpárok 27. 2 24. a 9.3i . Az 1. 2 2 1 1 15 = $ 30 = $ 60 . Ebbôl a pozitív megoldás n = 5 . így a valóságos cserék száma: 2 n $ _ n .3i 2 . .

óra alatt a kismutató a 30 háromnegyedét tette meg. megoldását az olvasóra bízzuk.b = f a másik megadott szög! Az értelmezés miatt b d+f a> & az egyik szög megkapható a megés d > f . Az elsô és a második egyenlet különbségébôl b = 2 kisebb szög megkapható a megadott szögek különbségének felezésével. 2a . 96 .5 -ot for4 dult. a) negyed hét. & f = 18 & a = 90 és = 180 & b = 72 és a = 144 . 5 = 1 2 $ 60 + 1 4 $ 90 . 5 = 97. óra alatt a kismutató a 30 felét tette meg. 2 35. 67. 180 .5 -ot fordult a kismutató. 1 3 3 $ _60 + 90 i . 90 (270 ). 120 . 5 -os szöget zár be. A feltétel szerint: 5f = 2f + 54 b = 36 . 135 = $ 90 . a . A szögek nagysága: 30 . 120 (240 ). 33. A bezárt szög 60 . például: 105 = 60 + 75 = 1 2 $ 90 . 39. 48 .12 Bevezetés a síkgeometriába I 28. A nagymutató pil2 lanatnyi állásával 90 + 15 = 105 -os szöget zár be. Szerkesztési feladat.22. 50 . a kismutató a 2-höz képest 1 3 $ 30 = 10 -ot. a : b = 7 : 3 & a = 7f és b = 3f . 3 c) háromnegyed öt. Jelöljük az elsô és a második sugár szögét a-val! a + 2a + 4a + 8a = 360 A keresett szögek: 24 . 1 óra alatt a kismutató 30 -ot fordul el. Legyen 2a + b = d az egyik. 5 i = 127. 34. óra alatt a 30 negyedét tette 4 meg. 1 38. a) 2 óra 20 perc. 0 órától 12 óráig rendre a mutatók által bezárt szög: 0 . & a = 24 . 60 . A feltétel szerint: 7f = 3f + 72 & f = 18 & a + b = 180 . A két egyenlet összegébôl a = 2 d-f &a szögek összegének felezésével. A 90 -os és a 60 -os szögekbôl szögfelezéssel és összeadással többféleképpen is szerkeszthetôk a kérdéses szögek. a nagymutató pedig 60 -ot haladt. 30 (330 ) és 0 (360 ). . 52. 1 b) fél tíz. 40 . 2 4 2 29. 150 . így a 6-ostól számítva 7. Az elsô és a második egyenlet különbségébôl d-f b= & a másik szög megkapható a megadott szögek különbségének felezésével. 1 óra alatt a kismutató 30 -ot fordul el. így 15 -ot fordult. 192 . 5 = $ 90 . A két egyenlet összegébôl a = 2 4 adott szögek összegének kétszeri felezésével. 5 -os szöget zár be.b = f a másik megadott szög! Az értelmezés miatt a > b d+f & a nagyobb szög megkapható a megadott és d > f. A nagymutató pillanatnyi állásával 90 + 30 + _30 . A nagymutató pillanatnyi állásával 90 + 7. a + b = 216 es a + b 36. 150 (210 ). 37.10 = 50 . a: b = 5: 2 & a = 5f és b = 2f . 60 (300 ). Legyen a + b = d az egyik. 60 . 31. 90 . 30 . így 22. 2 32. 30. a + a + 10 + a + 20 + a + 30 = 180 & a = 30 .

e) 100. 180 . b = c = 180 . a nagymutató pedig 90 + 12 = 40. a = 90 . h = ~ = 180 . 5 = 157. hanem egymás kiegészítô szögei.a + 16 28l & a = 53 14l . A bezárt szög 102 .a = 30 . 3 16 $ 180 51.25 .15 .a & a = 90 . 180 . 41.32 42l = 147 18l.ai + _180 . Az ábra jelöléseit használva a = 45 + 90 + 22. mert a társszögei. Akkor egyenlô a szög a társszögével. d) 17 27l 45ll = 17. c) 51 24l 18ll = 51. 7 = 20 42l .16 = 86 . a) a = 3 $ _180 . a = 180 . szögpárok 13 I 40.a = 45 . mert váltószögek.ai & a = 54 . a) 21 36l = 21. a = 180 . $ 30 = 16 -ot. 50.ai = 1 b) a + _180 .ai & a = 150 . 5 48. a) a = c) a = 3 5 2 3 $ _180 . 43. $ _180 . a kismutató a 3-hoz képest 32 41. b) a = 3 7 $ _180 . a) a + _180 . 46. b) 49 9l = 49. b) 3 óra 32 perc. 60 = 102 -ot haladt. c) 18. 52.32 42l = 147 18l. 45.5 . .ai + _180 . 42.ai = 1 5 & a = 146.405 . a = 67. a = $ _180 .6 . mert csúcsszögek. b) 20. c) a = 3 $ _180 . f = a = 32 42l. 9 52. A feltételeknek megfelelô merôleges szárú szögek nem egyenlôk. d = a = 32 42l. ha 90 -os. b) a = 4 $ _180 . v = a = 32 42l. a) 108.ai & a = 67. 180 .4625 . $ 180 & a = 80 . 3 = 18 18l .a & a = 90 .ai & a = 30 . 5 & a hajó nyugat-északnyugati irányban halad. 1 47.5 = 108 30l . 5 = 45 + 22. 5 . 42.ai & a = 144 . 49. 01 = 100 36ll .a = 36 . d) 59. 44. 7 = 59 42l .ai & a = 72 . mert egyállású szögek.Szögek. A repülôgép délkelet felé halad. mert a mellékszögei.ai & a = 135 .

b + 90 + b = 180 & b = 45 . b + a = 180 . a = b + 90 . feladat állítása szerint merôleges. b = 155 . _ a. 60. A párhuzamos szárú konvex szögek nagysága csak akkor különbözhet egymástól. 62. c) b = & a = 135 .5 . 63. Az állítás is párhuzamosságot vagy merôlegességet fogalmazott meg. A csúcsszögeknek közös a szögfelezôjük. A feltételeknek megfelelô merôleges szárú szögek nem egyenlôk. a mellékszögeknek az 58. 1. A másik állítás hasonlóan belátható. & a = 52.5 . Az ábra jelöléseit használva: d1 = 127 17l. b = 127. 61.14 Bevezetés a síkgeometriába I 53. TCA3-ben CTA = 90 & TCA = 90 . b = 135 .a. hanem egymás kiegészítô szögei. 7 b = 165 . 3 57. feladat állítását felhasználva: a + b = 180 . . így az elôzô állítással összevetve TCA = b adódik. b = 45 . ábra jelöléseivel: d2 = 47 6l 42ll. 2 2 2 2 59. fa= fb miatt az 59. b = 120 + a . = 72 . b = 75 + a . 58. eset: A tompaszög az A csúcsnál van. b) b = 1 3 a & a+ 1 3 a = 180 & a & a + a = 180 & a = 40 .a.36 = 180 = 90 . 58. ha társszögek. a társszögeknek pedig merôleges. bi = 2a . 7 56. felezôje f2. 144 2 b = 150 . ci = 2b . a + b = 180 . B1AC1M négyszögben 360 = a + 90 + 90 + 47 6l 42ll & a = 132 53l 18ll . 2 2 54. d = 1 $ 90 = 144 . c) = 2a + 2b = 180 & a és c egy egyenest alkot. az egyállású szögeknek párhuzamos. 2 $ +2$ & _ f1 . ha társszögek. A 63/I. c) a + b = 180 . b) a + b = 180 . a) a + b = 180 . 55. A párhuzamos szárú konvex szögek nagysága csak akkor különbözô. f1= f2 & a + b = 90 & & (a. a = 135 . B1AC1M négyszögben 360 = a + 90 + 90 + 127 17l & a = 52 43l . f 2 i = 62.d = 36 . ADB 5 ADB3-ben DAB b a & a = 30 . b = 90 + a . = 180 . A feltétel szerint: b = a + 130 & a + a + 130 = 180 & a = 25 . A keletkezett szögek vagy csúcsszögek vagy mellékszögek vagy egyállású szögek vagy társszögek. Az ABC3-ben b = 90 . b = 140 . & a = 45 . felezôje f1 és _ b . mert d-val társszögek. 57. a) b = 11a & a + 11a = 180 & a = 15 .

és együtt 360 -ot alkotnak. szögeik összege n $ 180 . Az n oldalú konvex sokszög egy csúcsból induló átlói (n . hogy a négyszög a. BC1M derékszögû háromszögben MBC1 = 90 . ábra.2) $ 180 = 16 920 . c. Ezért az állítás igaz. 70. 15 63/I. c) tizenháromszög esetében (13 . & n = 11. (n . hogy az (n + k) oldalú sokszögnek n db 90 -os és k db 270 -os szöge van! A belsô 10 _ n . azaz 360 -kal. Tizenegy oldalú a sokszög. A konkáv csúcsból induló átló a konkáv négyszöget 2 db háromszögre bontja. Ha bármely két szomszédos oldal merôleges egymásra. A négyszög 67. AB1B derékszögû háromszögben B1BA (= MBC1 ) = 90 . = 144 . a) négyszög esetében (4 .2i $ 180 = 108 . = 128. .2) $ 180 = = 1080 . Tegyük fel. I Sokszögek szögösszege 64. A sokszög belsô szögeinek összege: (n .2i $ 180 = 120 . _5 .2) db háromszögre bontják a sokszöget. b) 70/II. A háromszögek szögei részben vagy egészen a sokszög szögeit alkotják. amelyeknek csúcsa az adott pont. ami ellentmond annak. hogy a négyszög belsô szögeinek összege 360 .2) $ 180 = 1620 belsô szögeinek összege egyenlô a két háromszög belsô szögeinek összegével.57 .2) $ 180 = 1980 .d2. . A két egyenlôséget összevetve: a = d 2 = 47 6l42ll .2i $ 180 68.2) $ 180 = 360 . n darab háromszög keletkezett. Tegyük fel. Például: a) 70/I. b. a) egyenlô szögû ötszög: a 5 = b) egyenlô szögû hatszög: a 6 = c) egyenlô szögû hétszög: a 7 = d) egyenlô szögû tízszög: a10 = e) egyenlô szögû n-szög: a n = 5 _6 . 70/I.a. 65. A bizonyítás indirekt. 6 _7 .2i $ 180 7 _10 . d) kilencvenhatszög esetében (96 . eset: A tompaszög a C csúcsnál van. nem tartoznak a sokszög belsô szögeihez. E szögek közül azok.Sokszögek szögösszege 2. d szögei 90 -nál kisebbek! & & a + b + c + d < 90 + 90 + 90 + 90 = 360 . 66. n 69. 63/II. b) nyolcszög esetében (8 . akkor a sokszögnek csak 90 -os és 270 -os szögei lehetnek.2i $ 180 70/II. és a sokszög minden szöge ezen háromszögek szögeibôl adódik. ábra.2) $ 180 . 71.

A belsô szögek összege (n . 2 A két szögfelezô hajlásszöge: 180 ._ n . 77. A jobb oldal csak akkor lehet osztható. (n . 79. Az ötszög belsô és külsô szögeinek összege: 5 $ 180 = 900 .36 . 108 . 2n oldalú sokszög belsô szögeinek összege: (2n ..4) $ 180 + 360 = 2 $ (n . A szögösszeg (s + 360 )-kal nôtt.2) $ 180 . Tekintsük át az egyes háromszögtípusok belsô és külsô szögeinek számát az alábbi táblázat segítségével! Belsô szögek Külsô szögek hegyesszög tompaszög derékszög hegyesszög tompaszög derékszög Hegyesszögû háromszög Derékszögû háromszög Tompaszögû háromszög 3 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 3 db 2 db 2 db 1 db A külsô szögek között legfeljebb egy volt hegyesszög és legalább kettô a tompaszög. 180 .2) $ 180 + 360 = 2s + 360 . a b b) Legyen a és b szögfelezôjének metszéspontja P! ABP3-ben d = 180 .2) $ 180 = (2n . _ n . 75.2) $ 180 .AMC = 360 a -bc 80.2) $ 180 . 73. 74._a + b + ci = = 540 .540 = 360 .= 2 2 = 180 .34 = 168 .2) $ 180 = s.2) $ 180 + al = 1846 . b + bl = 180 & a + b + al + bl = 360 .2) $ 180 . Mivel belsô szög nem lehet 180 .2i $ 180 = 3 $ 360 & & n = 8 oldalú a sokszög.4 & k és n azonos paritásúak. n oldalú sokszög belsô szögeinek összege: (n . 72. Tekintsük a négyszög egyik oldalegyenesén lévô belsô és külsô szögek összegét! a + al = = 180 . 144 .122 . A négyszög belsô szögeinek összege 360 : a + b + c + d = 360 = a + b + al + bl & al + bl = c + d. a külsô szögeké 360 . ha al = 46 & n = 12 . 2 = 12 .1800 + al = 46 .180 = 360 . A külsô szögek összege: 900 .16 Bevezetés a síkgeometriába I szögek összegére fennáll: n $ 90 + k $ 270 = (n + k .12) $ 180 = 46 . tehát az összegük (a sokszög oldalszáma) páros. c) Az a) pontban látott gondolatmenetet követjük.36 . 76. 72 . .2) $ 180 & k = n . (n + 4) oldalú sokszög belsô szögeinek összege: (n + 2) $ 180 . A változás 4 $ 180 = 720 növekedés. a) Tekintsük a háromszög belsô és külsô szögeinek összegét! a + al + b + bl + c + cl = = 180 + 180 + 180 . al + bl + cl = 540 . b) Az a) pontban látott gondolatmenetet követjük. a külsô szög 46 .61 = 83 .al. Az n oldalú konvex sokszög belsô és külsô szögeinek összege: n $ 180 . 78. A külsô szögek összege: n $ 180 . A keresett szögek: 36 . A két szögfelezô hajlásszöge: d = 83 . (n . így ilyen ötszög nem létezik.2i $ 180 = 2 $ 180 = 360 . A feladat feltételei szerint az ötszög belsô szögeinek összege: x + 2x + 3x + 4x +5x = 540 & & x = 36 . a belsô szögek összege: (n . a + b + c + al + bl + cl = 540 . A sokszög 12 oldalú. a) Legyen a és c szögfelezôjének metszéspontja M! AMCB négyszögben AMC = 360 . (n . Az egyenlet bal oldala osztható 180-nal. Az n oldalú sokszög belsô szögeinek összege: (n . 0 < al < 180 . A belsô szögek összege: 540 .

Háromszögek belsô és külsô szögei 17 84/III. 2 2 2 a) d = 90 . b = 70 . c = 5x + 1 .a = = 2 2 2 2 84.b . Tehát n $ 5 esetén biztosan van a külsô szögek között hegyesszög.a = 180 . b = 7x . tehát d a szögfelezôk hajlásszöge. c = 60 . Háromszögek belsô és külsô szögei $ 180 = 5x + 10 . b) Az alapon fekvô szögek 60 -osak & a szárszög 180 . I 81. a) A szárszög 60 & az alapon fekvô szögek 2 bályos.a al = c & b = c & c = b. az A-nál lévô külsô szögfelezôt pedig e-vel! 180 -a 180 -a . Jelöljük az A csúcsnál lévô külsô szög felezôjét e-vel! a . ATB3-ben: d = 90 . 84/II.16. ACi = 2 2 A két egyenlô szög egyik szára ugyanannak az egyenesnek két ellentétes irányú félegyenese. b = 180 .7 . Jelöljük a keresett sokszög oldalainak számát n-nel! Tegyük fel. 86. F az AB alap felezéspontja & CF szimmetriatengely felezi a c c = 90 . mert váltószögek. CFB3-ben: 2 2 85.a 180 . & A két szög váltószög & e . az ABP3 P-nél lévô külsô szöge d! a b c d = + = 90 .75 7l = 14 53l . BCA = & _ e . Jelöljük a háromszög alapját BC-vel. 88. így fennáll a 360 $ n $ 90 & n # 4 egyenlôtlenség.45 = 45 . 3 = 73.< 90 .60 = 60 -osak & a háromszög sza87. 2 al 180 . a feladat feltétele szerint: al = 2b. _ e . A három18 szög belsô szögeinek összege: 5x + 7x + 5x + 10 = 180 & x = 10 & a = 50 . 180 . b) d = 90 . al 83. Legyen a és b szögfelezôjének metszéspontja P.2 $ 60 = 60 & a háromszög szabályos. e & c = . A feladat feltételei szerint: a = 5x . ACi = BCA . A két állítást összevetve: b = c & a háromszög egyenlô szárú. a. hogy a sokszög minden külsô szöge legalább 90 ! A külsô szögek összege 360 . 82. Az állításokból d = adódik. c) d = 90 . A külsô szögre vonatkozó tételbôl: al = b + c. másik száruk a fenti egyenes által határolt más-más félsíkban van. 84/I.b. szárszöget és merôleges az alapra.

Ilyen háromszög nem létezik. 2 98. mert egyaránt hegyesszögek. a). A feladat feltételei szerint: a = 42 24l. c = 6x. b = 5x. 91. A bizonyítás indirekt. a) 1. ezért c és d kiegészítô szögek. Legyen al = 87 ! & a = 93 . A feladat feltételei szerint a = 2cl.cl= 180 & cl= 0 . cl cl = 64 & c = 116 & a = b = = 32 . A feladat feltételei szerint al = 128 & a = 52 . A T1T2 P3 belsô szögeinek összege 90 + 90 + c > 180 . eset: Az adott szög az alapon fekvô egyik szög külsô szöge: al = 96 & a = 84 & b = 84 & & c = 180 . A háromszög belsô szögeinek öszszege: x + 2x + 3x = 180 & x = 30 & a = 30 .18 Bevezetés a síkgeometriába I 89. A belsô szögek összegébôl: c = 180 . szögek: a = b = 2 cl = 48 . és ahhoz tompaszög a külsô szög. a) A feladat feltételei szerint: a = x. 93. c és d merôleges szárú szögek. c = 3x. b) a = 15 .. b = 60 . 97. 5 & d = 82. B1 a B-bôl induló magasság talppontját. & Nem létezhet a két merôleges. A feladat feltételei szerint: a = 70 . c) A megoldásmenet a)-hoz hasonló: a = 30 .2 $ 84 = 12 . . és bl = 116 & b = 64 . c) esetben c tompaszög. & c = 70 & d = 70 a hajlásszög. 5 . 96. Tegyük fel. Az adott szög a szárszög külsô szöge. A háromszög belsô szögeinek összege: 42 24l + c + 27 6l + c = 180 & c = 55 15l & b = 82 21l . b = 3cl. mivel alapon fekvô szög csak hegyesszög lehet. Jelölje A1 az A-ból induló.cl. 2 2 2 99. ami lehetetlen. 90. eset: Az adott szög a szárszög külsô szöge: cl = 96 & c = 84 & a = b = 2 2. 95. Legyen a és b szögfelezôjének metszéspontja P. b = 60 . b = 45 d) a = 90 . b = c + 27. Az alapon fekvô cl = 43. b) 64 -os szög csak szárszög külsô szöge lehet. az ABP3 P-nél lévô külsô szöge a b c d & d = + = 90 . c = 90 . M a két magasságvonal metszéspontját. c = 60 . 94. c = 80 . A háromszög belsô szögeinek összege: 2cl + 3cl + 180 . & c = 105 & d = 75 a hajlásszög. a) a = 22. b = 70 . 5 a hajlásszög. b = 75 & c = 82. mivel hozzá tompaszög tartozik belsô szögként. b) és d) esetben egyenlôk. b = 105 c) a = 30 . hogy a P pontból az e egyenesre két merôleges egyenes Y húzható! Legyen ezeknek e-vel való metszéspontja T1 és T2! T1 = T2 & A két merôleges egymással bezárt szöge: c > 0. cl = 87 & c = 93 a háromszög szárszöge.52 . Jelöljük a 27 -os szöget b-val! A harmadik szög c = 180 . d # 90 a két magasságvonal hajlásszögét! d az MBA1 derékszögû háromszögben hegyesszög. c = 75 . b = 2x.1 = c + 27 6l. b) A megoldásmenet a)-hoz hasonló: a = 45 . c = 180 .5 ._a + bi = 60 .64 = 64 . b = 20 & c = 60 & d = 60 a hajlásszög. A háromszög belsô szögeinek öszszege: 70 + 5x + 6x = 180 & x = 10 & b = 50 . 92.

102. 103. d = a 2 + b = 97 1l . BC1 C3 -bôl BCC1 = 90 . 105. ma) = 0 . eset: A háromszög befogói különbözôk.30 102. b = 34 20l & & c = 180 .13 = 77 & a = 77 & c = 180 . b) f = a . Abban az esetben. Legyen az a szögfelezôjének a BC oldallal vett metszéspontja P. ACB = 90 104. valamint olyan derékszögû háromszög esetén.13 . f = a . amire teljesül. eset: A háromszög egyenlô szárú derékszögû & a = b = 45 & & P / C1 & C1 CP = 0 . és f + d = a & d = 13 .73 10l = = 59 8l . 1. 2.13 + 90 + a = 180 & a = 34 20l .b = 15 = 75 . Az ABC3-ben: a = b = d = 90 . eset: A szárszög tompaszög.2 $ 77 = 26 . ha a és b a derékszögû háromszög befogói: (a.2 $ 34 20l = 111 20l . Hegyesszögû.45 . mint a 45 -os hegyesszögek. 180 . BTC3-bôl d = 90 . a) Az ATB3 belsô szögeinek összegébôl: 2 a szárhoz tartozó magasságvonal és az alap által bezárt szög.97 1l = 82 59l . ATB3-bôl a + f + 90 + b = 180 & a + a . . Az APB3-ben d a P-nél levô külsô szög. tompaszögû. tehát egyenlôk.d = 27 . 106. 2.47 42l .13 .d = 60 a szárhoz tartozó magasságvonal és a másik szár által bezárt szög. A feladat feltételeibôl a = b és f = a .Háromszögek belsô és külsô szögei 19 104. a vizsgált szögek merôleges szárú hegyesszögek. 1. metszéspontjuk M! Az ma és mb magasságvonalak szöge a B1MA1C húrnégyszög M-nél levô külsô szöge: d = c = 180 . ATB3-bôl b = 90 . a) Legyen a két szögfelezô metszéspontja P és az ABP3 P-nél lévô külsô szöge d! = 60 26l . A hajlásszög 180 . d= a + b = 47 42l + 73 10l 101._90 . C1 CP = 45 . b > a & C1 ! BP .d = 180 . aminek a vagy b az átfogója. hogy 45 -kal kisebb. A 102.bi = b . eset: A szárszög hegyesszög. 2 2 2 2 b) Legyen a magasságok talppontja A1. ábra jelöléseit használva: A feladat feltételeibôl a = b . mb) = (b. illetve B1. hogy 106.b = 63 . A szögfelezés miatt BCP = 45 . így feltehetô. I 100. 103.b . & f = 90 .

2 110.a .K + bO = c . Legyen a 109.a . C1CP = 2 2 c 180 . eset: 0 < b < a < 90 .20 Bevezetés a síkgeometriába I 108. 110.90 a=b= = 45 . A / C1. 109.. Ez azt jelenti. 3.al = 2 2 2 111. eset: a = 90 . ábra jelöléseit használva: b < a & C1 ! AP & C1 CP = c 180 .b a-b + a . J a bN a b AQB3-ben f = 180 ._90 .b .b a-b = . 2 2 107.. b = 33 C1CP = c & c = 80 . ábra jelölései szerint a = 67 . C1CP = + 90 .b a-b = .K 90 . BCOa3-ben BCOa = a 108. 2 bl 360 . 2. Legyen a a külsô szögfelezôk metszéspontja.ai = . 2 2 2 90 . Az ABC egyenlô szárú háromszög c szárszögének felezôje merôlegesen felezi az AB alapot F-ben. uAPB . a > b miatt C1 ! AP.ai = .=180 = = 90 .O = + < 90 a külsô szögfelezôk hajlásszöge._90 . K O 2 2 2 2 L P cl 108. . CBOa = 2 2 2 2 2 2 b c Hasonlóan belátható. 1._90 . hogy COb A = 90 és AOc B = 90 . c = 90 . Legyen az a szögfelezôjének metszéspontja a BC oldallal P! APB külsô szög az APC3a a ben & APB = + c . APC külsô szög az APB3-ben & APC = + b . f pedig az AQB3 Q-nál lévô belsô szöge.+ 90 . 180 . 109.al al a cl bl & COaB = 180 .APC u = K2 O 2 L P 112. A 109. 2 2 Ja N a + c .ai = 17 .. ábra jelölései szerint. eset: a > 90 (110. ábra). 2 . hogy a szárszög az AFC = 90 -kal egyenlô.90 = .

45 .5 . Az APB3 belsô szögeinek összege: a + + a = 180 & a = 72 & c = 36 . 2 3.c = 90 + c .Háromszögek belsô és külsô szögei 21 113. 36 . Szárszöge ECD = 180 . n 117.2bi .a .a .2 $ 67. 72 . (n + 1) egyenlô szakasz fér el.2ci . E a pontok sorrendje. 2 2 119.b = 90 + b . ADE külsô szöge az ACD3-nek a & + c = 45 & b = 180 . AD = AE és AD merôleges AE miatt az ADE3 egyenlô szárú derékszögû & ADE = 45 . AB < AC & E. így AB < AC összefüggés áll fenn az oldalak között & a = 22 . ha 90 > n $ a & 90 ._90 .c .b = 180 . 115. 60 . Így nem jöhet létre az E pont. 2 114. Legyen az a szögfelezôjének metszéspontja a BC szárral P! Az ABC3 belsô szögeinek összegébôl: a = a = 72 & = 36 & APB = ABP = 72 & ABP3 egyenlô szárú. 75 az egymást követô szögek nagysága. ami lezárja a sort. 180 .5 -osak.5 . D. D.a . a) A töröttvonal egyes szakaszai az adott szög száraival rendre 15 -kal nagyobb szögeket zárnak be. Ezeket követné a 90 . B. CEB3 egyenlô szárú & CEB = = ECB = 67. alapon fekvô szögei 67. AD = AE és AD merôleges AE miatt az ADE3 egyenlô szárú derékszögû & ADE = 45 . 10 -nál kisebbnek kell választani a-t. c) (n + 1) szakasz esetén b = n $ a. DEB3-ben a belsô szögek összege: DBE + + = = CEB = 2 2 2 a c = 180 & DBE = + . Legyen az a szögfelezôjének metszéspontja a BC szárral P! AP = AB & APB = ABP = a = a. ABD3 egyenlô szárú & ABC = ADB = 2 180 . ha 90 > 9a & 10 > a . a) 1.1) $ a._90 . 2.c 180 . A háromszög 2 szögei: 72 . eset: AB > AC. eset: AB < AC. C a pontok sorrendje. külsô szögfelezôje pedig párhuzamos vele. 30 . ADC3 egyenlô szárú & ACD = ADC = 67. ADC = 67.a 180 .36 I 116. és az AD = AE állítás sem teljesülhet. 5 = 45 . mert a következô háromszögnek már nem lehet 2 db 90 -os szöge. > a. AB > AC & B. b) n szakasz esetén b = (n .c = 180 . CEB3 egyenlô szárú & CBE = 118. b = 124 . A színessel húzott szakaszok és az a szögszárai által határolt egyenlô szárú háromszögekre többször alkalmazva a háromszög külsô és belsô szögeire vonatkozó összefüggéseket: b = 75 .5 = CEB & EDC3 egyenlô szárú. 2 b) c = 34 esetén a c = 90 + b egyenlôség nem teljesülhet. 2 2 a ACP = c = 36 = = CAP & APC3 egyenlô szárú. 15 . eset: AB = AC. Egyenlô szárú háromszögben a szárszög belsô szögfelezôje merôleges az alapra. ADE külsô szöge az ABD3-nek a & + b = 45 & c = 180 . 180 . C. 10 egyenlô szakasz fér el.

BP = PC & BPC = 180 .. 124.2a adódik.. Az ABC3 belsô szögeinek összege: 2{ + 2d + 2f = 180 . Mivel Q és A a PB egyenes által 2 2 határolt ugyanazon félsíkban találhatók. = f. BPC = 180 .2f. 124. 125. külsô szöge c & c c & PAC = APC = d = . AC = CF & FAC = AFC = 90 . AB = BE & BEA = BAE = b c = 90 .. APC = QCB egyállású szögek & AP . Legyen a szögfelezô metszéspontja AB-vel P.EAC = 90 . AQ & BCP = BQA = . Az ABC3 belsô szögeinek összege: 2d + 2f = 126. AP = PB & APB = 180 . CP = PA & CPA = = 180 . Az ABC3 belsô szögeinek összege: 2d + 2{ + 2f = 180 & d + { + f = 90 . Az ABT3 belsô szögeinek összege: d + { + f + ATB = 180 & ATB = 90 & AT=CB & AT magasságvonal az ABC3-ben. 2 123. 2 2 2 121. mert egyállású szögek. 2 2 122. QC. AD = AC és a a DAC3 külsô szöge & a a a & ADC = ACD = .2d. PC . ECA3 E-nél fekvô külsô szöge FEA = 2 2 b b = 90 . A külsô szög tétel miatt FEA = ECA + EAC & 90 . Hasonlóan belátható. BCD = 90 .= c + EAC & 2 2 N b c J b & EAC = 90 . az A-ból húzott párhuzamos metszéspontja c a BC egyenessel pedig Q! PC . AB + AC > BC & B. . Az állításokból & CAQ3 egyenlô szárú & CA = CQ. A PAC3 egyenlô szárú. Felhasználva az a = f + { egyenlôséget 2d = 180 .. A szögfelezés miatt BCQ = . AB = AC & ABC = ACB = 90 - .2{.22 Bevezetés a síkgeometriába a 2 I 120. C a pontok sorrendje. Legyen F az AB oldal felezéspontja és AB = 2CF! BCF3 és ACF3 egyenlô szárú & & CAF = ACF = d és FCB = CBF = 180 & d + f = 90 & ACB = 90 .. Legyen a szögfelezô metszéspontja AB-vel Q._180 . F.K 90 .c & FAE = FAC . E. AQ & 2 c & PCA = CAQ = . Hasonlóan belátható az állítás a többi szakaszra is.2ai = 2a . 125. mert váltószögek.cO = O 2 2 K 2 L P b c = + .+ = 90 .. hogy APB = 2c és CPA = 2b .

128. Az ABC3 egyenlô szárú derékszögû: CAB = ECF = 45 & EFC = 45 & CE = EF . hogy a PQR…Z nyolcszög szabályos. mert K középpontú 45 -os forgásszimmetriája van. (2) és (3) állításokból következik. 130. szárszögének külsô szöge 60 & { = 30 & AG2E2 = 60 + 30 = 90 . KQ a 45 -os középponti szögû AC : 2 sugarú AQK körcikk húrja. Az állítás a többi szögre is hasonlóan belátható. AB = AE & ABE = AEB = 67. 129.Háromszögek belsô és külsô szögei 23 130. CB = CC* & CC*B = CBC* = f. A harmadszakaszok egyenlôsége miatt G2 A = AE1. Az (1). 131. ABC*3-ben 131. 132. AKQ3 egyenlô szárú & a + 45 = a + { & { = = 45 (2). KP a 45 -os középponti szögû BD : 2 = AC : 2 sugarú körcikk húrja. EAJ3 & & EF = EJ + JK + KF = a + 2e a keletkezett négyzet oldala. 132.67. Legyen az ABC3 alapja AB. & KP = KQ (1). a + (a + f) + f = 180 & a + f = 90 & ABC* = 90 . Hasonlóan: KP = KR = KS = = … = KZ. 129. 5 = 22. A két megállapításból következik. FBK3 . 128. a meghosszabbítással nyert pont C*! A háromszög egyenlô szárú & CAB = CBA = = a. . hogy az AE1G23 szabályos & G2 E1 = E1 A = = E1 E2 & GE1 E2 3 egyenlô szárú. FD = DC = a & FDC3 egyenlô szárú & DFC = = FCD = a. FCE = 45 + + a & EFC = FCE & ECF3 egyenlô szárú. 5 & EF = FB. AKB = 90 & a = 45 : 2 és QKR = 2 $ a = 45 (3). EFC3-ben EFC = 45 + a. A meghosszabbítással egybevágó egyenlô szárú derékszögû háromszögek keletkeznek: ABO3 . ABC3 szabályos & G2 AE1 = 60 .5 & & f = ~ = 90 . I 127.

mert O1P1E3 egyenlô szárú. 134. O2P2E = O2EP2 = a. mert váltószögek & DOA3 egyenlô szárú. ABC3 egyenlô szárú & CF b 2 . E. O1P1P2 = O2P2P1 = a. P2 az O1O2 egyenes által határolt más-más félsíkban van & & O1EP1 és O2EP2 csúcsszögek & másik száruk is egy egyenesen van & P1. BTC derékszögû háromszögben BC átfogó nagyobb. 2 2 2 2 a a 136. EOB = OBA = . XCY = XCA + ACB + BCY = 2 a b 180 . XAC3 egyenlô szárú. így PQ > PT. YBC3 egyenlô 2 b szárú. mert váltószögek.c c = +c+ =c+ = 90 + . O1P1E = O1EP1 = a. külsô szöge CAB = a & CXA = XCA = . mert O2P2E3 egyenlô szárú. Az ABC3 C derékszögû csúcsának vetülete az átfogóra T. mint AT befogó: AC > AT .24 Bevezetés a síkgeometriába I 133. = 90 - Az állításokból CPQ = PQC = 90 - & CPQ3 egyenlô szárú & CP = CQ . a 135. P2 egy egyenesen vannak. Mivel a legnagyobb szöggel szemben van a legnagyobb oldal. PT befogó. PCB3 derékszögû és PBC = b 2 & CPB = 90 - b 2 . 138. mert két szöge & 2 2 b & DA = DO. Legyen T a P külsô pontból az e egyenesre állított merôleges talppontja! Legyen Q = T az „e” egyenes tetszôleges pontja! A PQT derékszögû háromszögben PQ átfogó. . szöge 2 Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között Y 137. DOA = OAB = . ATC derékszögû háromszögben AC átfogó nagyobb. PQC és FQB b 2 csúcs- merôlegesen felezi AB-t & FBQ3 derékszögû & FQB szögek & PQC = FQB = 90 b 2 . O1EP1 = O2EP2 = a. O2 egy egyenesen van és P1. mint BT befogó: BC > BT . külsô szöge ABC = b & BYC = YCB = . Az aláhúzott állításokból & DE = DO + OE = DA + EB. Tehát a lehetséges összekötô szakaszok közül PT a legrövidebb. E. 134. mert váltószögek & EBO3 egyenlô szárú. 133. mert két 2 b & EB = EO. O1.

142. Legyen P az AB oldal tetszôleges pontja! 1. Legyen c1 > c2! Vegyünk fel A2 B2C23-gel egybevágó háromszöget úgy. P2 képe C.a. ATQ = AlTQ = 90 . CBD3-ben b > c & c 2 > a 2 . c2 < c1 miatt C1B* a c1 szög belsô tartományában halad. . 144. PE a PC2B3 szárhoz tartozó magassága & PD + PE = AD1 + PE. 145. AlTQ = BTR = 90 . ami az ABC3 BC-hez tartozó magasságával egyenlô. Tükrözzük az ACP23-et a CP2 oldal P1 felezéspontjára! A képe Al. Az állításokból & APB > PQA > QCB = ACB . mint A1B1B* -gel szemben & c1> c2 . így a vele szemben levô AC oldal a háromszög leghosszabb oldala: AC > CP . A1B*B1 > d & A1B*B1 -gel szemben nagyobb oldal van. ezért P2 A > b. A tükrözés törvénye szerint a beesési szög egyenlô a visszaverôdési szöggel: ATP = BTP = a. 146. 141. C képe P2. ahol P az AB alap tetszôleges pontja! & APC $ & APC3-ben az APC a legnagyobb. illetve BPC derékszögû háromszögekben. ABD3-ben a > d & c1> a1 . Húzzunk párhuzamost az alap P pontjából a háromszög száraival! & C1. hiszen a kérdéses háromszögben a derékszög helyett tompaszöget találunk a legnagyobb szög helyén. I 139. mert csúcsszögek & & BT valóban a visszavert fénysugár. és ez P-tôl függetlenül állandó. Legyen AP # PB. 143. Az AlAP23-ben AlP2 = b<P2 A. eset: CP merôleges AB-re & CP befogó az APC. AC és BC átfogók a fenti háromszögekben & & AC > CP és BC > CP.a a tükrözés miatt. P2 A átfogó az ACP23-ben. CAP1 képe P1 AlP2 = a1. A1B*B13ben A1B1B* < d. 146. mint a P2 A-val szemközti a1 szög & a2 < a1.Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között 25 143. hogy A1C1 / A2C2 legyen. B) + AC = Q! APB külsô szög az APQ3-ben & APB = PAQ + PQA & APB > PQA . eset: CP nem merôleges AB-re & CPA és CPB közül az egyik tompaszög & a megfelelô részháromszögben vele szemben CP-nél nagyobb oldal lesz. PQA külsô szög a BQC3-ben & PQA = QCB + CBQ & PQA > QCB . ezért a vele szemben levô a2 szög is kisebb. C1B*B13 egyenlô szárú & C1B*B1 = C1B1B* = d. 2. Tükrözzük az A pontot a t egyenesre! AlB egyenese kijelöli a t egyenesnek azt a pontját. 139. APC13 és BPC23 egyenlô szárú & PD az APC13 egyik szárához tartozó magassága. C2. c1 + c 2 > a1 + a 2 & ADC > ABC . ami felé irányítani kell a fénysugarat. Legyen e(P. & A1C1B*3. 140. CA = b képe P2 Al = b. 145. Ezt a gondolatmenetet a további szögekre is folytathatjuk. ami egyenlô a másik szárhoz tartozó magassággal & PD = AD1.

A háromszög-egyenlôtlenségek: 0. PB + PC < AB + AC. 0. 2 2 Ilyen háromszög nem létezik. c) + = > .1. Az aláhúzott állításokból: AP + PB > AB = CB > CP & AP + PB > CP. PC + AP > AC. b) 1 + 2 = 3 miatt nem teljesülnek a háromszög-egyenlôtlenségek & nem létezik ilyen 1 2 7 3 háromszög. BC) = = PE + PG + PF. P6 pontok. Húzzunk párhuzamost a P ponton át a háromszög 154.8 > c & 2. tehát a ségeket: 2 $ _ AP + PB + PCi > AB + BC + AC & AP + PB + PC > 2 belsô pont csúcsoktól mért távolságösszege nagyobb a fél kerületnél. A két feltételnek csak a 2 tesz eleget az egész számok közül & c = 2 m . P3. 150. 155. CB) = PF. P1 P2 P3 egybevágó az AP6 oldalú szabályos háromszöggel & AH = PE. eset: A háromszög alapja 6 cm. ABP3-re a háromszög-egyenlôtlenség: AP + PB > AB. b b 2. 156. 2a oldalú háromszögre. Teljesülnek a háromszög-egyenlôtlenségek & létezik ilyen háromszög. mert 4 + 4 < 13 miatt nem teljesül a háromszög-egyenlôtlenség.5 > c. Adjuk össze az egyenlôtlenségeket: 2 $ _ PA + PB + PCi < 2 $ _ AB + BC + ACi & . P2 P5) = P6G1 = PG. d(A. eset: a + = 6 cm . a = 1 cm . PB + PC < AB + AC . eset: A háromszög alapja 3 cm. szárai 6 cm hosszúak. A feltételek szerint b # a és c # a & b + c # 2a & nem teljesülhet a háromszög-egyenlôtlenség a b. c. b + = 15 cm & b = 10 cm . szárai 3 cm hosszúak lennének. 10 + 10 > 1. P) = X. Legyen AB + e(C. PC + PA < < BC + BA. Adjuk össze a két egyenlôtlenséget: PB + CP + PX < PX + XB + AX + AC . 2 2 10 + 1 > 10. 147. a) 10 + 12 > 13 & Teljesülnek a háromszög-egyenlôtlenségek & létezik ilyen háromszög. Hasonlóan belátható. a+ b + c >c & 153. ami az egyenlô oldalú háromszög magassága. hogy s > a és s > b. P4. Hasonlóan belátható. b b 151.26 Bevezetés a síkgeometriába I oldalaival! & P1. P6 PP53 szabályos & d(P6. és ezt akartuk belátni. Teljesülnek a háromszög2 3 6 4 egyenlôtlenségek & létezik ilyen háromszög. Legyen a belsô pont P és AC + e(P. 149. PB + PC < AX + XB + AC . mert 3 + 3 = 6 miatt nem teljesül a háromszög-egyenlôtlenség. tehát ilyen háromszög nem létezik. Adjuk össze az egyenlôtlenAB + BC + AC = s . feladat állítását az ABC3 P belsô pontjára: PA + PB < CA + CB. P5.7 + 1.7 + c > 1. 147. d(P. d) 1911 + 1918 = = 3829 > 3826. hogy AP + PC > PB és BP + PC > AP.8 & c > 1. Alkalmazzuk a 155. Háromszög-egyenlôtlenség az AXC3-re: CX = CP + PX < AX + AC. b + = 6 cm & b = 4 cm . 2. 152. feladat állítását & & CP < CB. Ilyen háromszög létezik. 1. 148. Háromszög-egyenlôtlenség a PXB3-re: PB < PX + XB. 1 + 10 > 10. B) = Q! QCB3-re alkalmazzuk a 141. 1. eset: a + = 15 cm . P2. de ilyen háromszög nem létezik. PB + PC > BC. szárai 10 cm hosszúak. a = 13 cm . Háromszög-egyenlôtlenségek az ABC3 csúcsai és a P belsô pont által alkotott rész-háromszögekre: AP + PB>AB. alapja 1 cm . A háromszög-egyenlôtlenségbôl kiindulva: a + b > c & a + b + c > 2c & 2 & s > c.

y > a. a átfogó. Az egyik befogóhoz tartozó magasság mc = b . Adjuk össze a három egyenlôtlenséget: sa + sb + sc > a + b + c & 3 _ a + b + ci . Adjuk össze az egyenlôtlenségeket! AB + BC < AD + DC + 2DB & & AB + BC < AC + 2BD & AB + BC . I 160.AC < 2BD. 4 3 CSA3-re: sa> b . Az állítás a másik szemköztes oldalpárra hasonlóan látható be. 157. amelynél a magasságtalppont nem azonos a derékszögû csúccsal. ahol a T magasságtalppont azonos az A derékszögû csúccsal. hogy b + c > 2sa és a + c > 2sb. Hasonlóan megmutatható. egyenlôtlenségeket: ma + mb + mc < 2 159.x + f . Háromszög-egyenlôtlenség az ABD3-re: AB < AD + DB. 163. feladat állítása szerint: ma< 2 2 2 b+c+a+c+a+b = a + b + c= K. Jelöljük az átlók metszéspontjától a csúcsokig terjedô szakaszokat a 163. Az állítás helyett elég belátni. eset: Derékszögû háromszög olyan magassággal. mc < . Adjuk össze a három egyenlôtlenséget: 2a + 2b + 2c > 2sc + 2sa + 2sb & & a + b + c > sc + sa + sb . CDM3-re: x + y > c. tompaszögû háromszög és olyan derékszögû háromszög. Adjuk össze az egyenlôtlenségeket! e . Adjuk össze az 158. átfogó & mc < b. Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenséget a súlypont és a háromszög két-két csúcsa által meghatározott háromszögekre! ASB3-re: 2 3 sc + 2 3 2 3 sa + 2 3 sb > c . b a+b . Legyen T a C csúcsból induló magasság talppontja! BTC3-ben mc befogó. Az aláhúzott részekbôl kö163. Háromszög-egyenlôtlenség a BDC3-re: BC < DC + DB. CA1 + A1 B = CA1 + A1 B *> >CB * = CA + AB * = CA + AB. 1. Adjuk össze az összefüggéseket! 2mc < a + b & a+b & mc< . BSC3-re: 4 3 2 3 sb + 4 3 2 3 sc > a. 161. Adjuk össze az egyenlôtlenségeket! 2mc < a + b & mc < 2 b+c a+c a+b .x + f . tehát a belsô pont csúcsoktól mért távolságösszege kisebb a kerületnél. 2 2. 4 162. ezért mc < a. Tükrözzük az ABC3-et az AB oldal C1 felezôpontjára! C képe Cl lesz. ATC3-ben mc befogó. ábra szerint! Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenséget az átlók által létrehozott háromszögekre! ABM3re: e . & sa + sb + sc> . A 157.y + x + y > a + c & e + f > a + c. vetkezik az állítás. mb < . hogy CA1 + A1B > CA + AB. a átfogó & mc < a. Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenséget a CClB3-re: a + b > 2sc. Ebben a háromszögben mc befogó. eset: Hegyesszögû háromszög.Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között 27 & PA + PB + PC < AB + BC + AC . Legyen B tükörképe az AA1 külsô szögfelezôre B*! A tükrözés miatt B*A1 = A1B és B*A = AB.

x + f . Konkáv négyszög esetében (a konkáv szög d) CD < CA + AD. 167. Alkalmazzuk a háromszög-egyenlôtlenséget az ABD3-re: BD < 6 cm + 2 cm = 8 cm < 9 cm . Ha bármely kiválasztáskor csak hegyesszögû háromszöget kapnánk. eset: Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenséget az átlók metszéspontja és a csúcsok által létrehozott háromszögekre! ABM3-re: e . Ha bármely kiválasztásnál csak hegyesszögû háromszöget kapnánk. Konvex négyszögeknél ez a gondolatmenet bármelyik oldalra megismételhetô.. CDM3-re: x + y > c. An sokszög szomszédos csúcsai és a tetszôleges P pont által meghatározott i-edik háromszögre: PAi + PAi+1 > Ai Ai+1. 165. Vegyük az egyenlôtlenségek összegét: PA + PB + PC + PD $ MD + MB+ MA+ MC. DAM3-re: y + e . eset: A négy pont konkáv négyszöget határoz meg. akkor a konkáv szög csúcsánál levô két szög összege kisebb lenne 180 -nál. hogy 2 BP + BQ > BF . akkor a négyszögben minden szög hegyesszög lenne. a kettôt együtt tekintve: CD < CA + AD < AB + BC + AD. Adjuk össze az egyenlôtlen1 ségeket: 2e + 2f > a + b + c + d & e + f > _ a + b + c + di . BCM3-re: f . Három pont kiválasztásakor az összekötô szakaszaik között egy átló és két oldal van. CDA3-re: c + d > e. ábra jelöléseivel: 1. AF súlyvonal az APQ3-ben. Tehát az átlók metszéspontjára a legkisebb a csúcsoktól mért távolságok összege. 170. 171.y > a. eset: Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenségeket az átlók által létrehozott háromszögekre! ABC3-re: a + b > e. ahol 1 # i # n és An+1 = A1. Alkalmazzuk a háromszög-egyenlôtlenséget az ACD3-re: AD + DC > AC. A 170. 1. Legyen az A pont F-re vonatkozó tükörképe Al! Írjuk fel a háromszög-egyenlôtlenséget az AAlP3-re: AP + AQ = AP + PAl > AP + AQ >2AF & > AF . Adjuk össze az egyenlôtlenségeket! AF + BF < 2 AP + AQ + BP + BQ k+k _ AP + PBi + _ AQ + QBi < = = = k. A 163. Háromszög-egyenlôtlenség az A1 A2 . Háromszög-egyenlôtlenség a ACP3-re (egyenlôség P ! AC esetén): PC + PA $ AC = AM + + MC. 2. 166. ami lehetetlen. Hasonlóan megmutatható. Egyenlôség csak akkor áll fenn. A kettôt együtt tekintve: AB < AC + CB < AD + DC + CB. Alkalmazzuk a háromszög-egyenlôtlenséget az ABC3-re: AC < 6 cm + 3 cm = 9 cm . ábrán jelzett szögek mindegyike tompaszög. eset: A négy pont konvex négyszöget határoz meg. Legyen M az átlók metszéspontja és P egy tetszôleges pont az ABCD négyszög síkjában! Háromszög-egyenlôtlenség a DBP3-re (egyenlôség P ! DB esetén): PD + PB $ DB = DM + + MB. i=1 i=1 i=1 i=1 n n n n 169. ha P ! DB és P ! AC. ami lehetetlen. . a befoglaló háromszögre CA < AB + BC. Adjuk össze az egyenlôtlenségeket! !_ PAi + PAi + 1i > ! Ai Ai + 1 & 2 $ ! PAi > K & ! PAi > s . 168. 2 2. DAB3-re: d + a > f. BCD3-re: b + c > f. Alkalmazzuk a háromszög-egyenlôtlenséget az ABC3-re: AC + CB > AB. 2 2 2 170.y + x > b.x > d. Adjuk össze az egyenlôtlenségeket: 2a + 2b + 2c + 2d > 2e + 2f & a + b + c + d > e + f .28 Bevezetés a síkgeometriába I 164.. azaz P / AC + DB = M. így a belsô szögek összege kisebb lenne 360 -nál.

ami mindkét feltételnek megfelel. ha d(O. Az e egyenestôl 1 cm távolságra húzódó e1 és e2 párhuzamos egyenespárnak az f egyenestôl 1 cm-re húzódó f1 és f2 párhuzamos egyenespárral vett közös része adja a keresett ponthalmazt. 184. 187. 182.Ponthalmazok 29 Adott tulajdonságú pontok halmazának meghatározása a síkon Ponthalmazok 172. A P középpontú. 3 cm belsô sugarú. A keresett ponthalmazt az ábrák mutatják az egyenesek elhelyezkedésétôl függôen. 181. 177. 4. 174. Az e egyenestôl x távolságra levô e1 és e2 párhuzamos egyenespárnak az f egyenestôl y távolságra levô f1 és f2 párhuzamos egyenespárral vett közös része a keresett ponthalmaz. 2. e) < 3 cm. Ha e D f. 183. 3 cm sugarú k kör és az e egyenestôl 2 cm-re húzódó f és g párhuzamosok által meghatározott sáv közös része alkotja. 2. 1 vagy 0 megoldás lehet a P és Q távolságától függôen. akkor egy egyenes a megoldás. 2. 1 vagy 0 megoldása lehet a feladatnak. Ha e párhuzamos f-fel és d(e. Az e egyenestôl 3 cm-re húzódó párhuzamos egyenespár f és g. 175. 2. A keresett ponthalmazt az A középpontú. f) = 2 cm. 186. Ha e párhuzamos f-fel és 186/I. Az f és g egyenesek által létrehozott. 2 cm sugarú körlap és a Q középpontú. A P pont mint középpont köré rajzolt 3 cm sugarú k kör és az e egyenestôl 2 cm-re húzódó f és g párhuzamos egyenespár közös része adja a keresett ponthalmazt. 4 cm + 2. 3 cm sugarú kör külsô pontjai által alkotott ponthalmaz közös része a keresett ponthalmaz. 6 cm sugarú kör és a B középpontú. ha d(O. A keresett ponthalmazt a P középpontú.5 cm < 8 cm & kA + kB = Y & nincs olyan pont. Két megoldás van. 185. A P középpontú. A keresett ponthalmazt az e egyenestôl 3 cm távolságra húzódó párhuzamos egyenespár pontjai alkotják. 3 cm sugarú k kör külsô pontjainak és az e egyenestôl 2 cm-re húzódó f és g párhuzamosok által meghatározott sáv belsô pontjainak közös része alkotja. f) = 2 cm. a határpontok kivételével. harmadik esetben két szakaszt kapunk. 3 cm sugarú körlap közös belsô pontjai adják a keresett ponthalmazt. A P középpontú. 179. 4 cm sugarú kA kör és a B középpontú. e) = 3 cm. akkor 4 pont a megoldás. A keresett ponthalmazt a P középpontú. akkor nincs megoldás. Egy megoldás van. Nincs megoldás. 2 cm sugarú kör és a Q középpontú.5 cm 0 sugarú kB kör közös része alkotja. 176. ha d(O. . 4 cm külsô sugarú körgyûrû belsô pontjai és külsô határvonala adják a keresett ponthalmazt. e-t nem tartalmazó félsíkok pontjai tartoznak a ponthalmazba. 1 vagy 0 megoldás lehet A és B távolságától függôen. A megoldások száma függ a P pont és az e egyenes helyzetétôl. A megoldások száma függ a P pont és az e egyenes helyzetétôl. 180. e) > 3 cm. Az O középpontú. A P középpontú. 3 cm sugarú kör közös része adja a keresett ponthalmazt. 178. Y d(e. második esetben két pontot. 3. A keresett pontok az A középpontú. Az e egyenestôl 3 cm-re levô párhuzamos egyenespár egy „sávot” jelöl ki a síkból. 3 cm sugarú kör és az egyenes közös pontja a megoldás. Ha e nem párhuzamos f-fel. Elsô esetben üres halmazt. E „sáv” pontjai tartoznak a keresett ponthalmazba. akkor 4 pont a megoldás. I 173. 6 cm sugarú kör közös pontjai. 2 cm sugarú körlap és a Q középpontú.

melynek középpontja a merôlegesek metszéspontja. f Y Y és d(e. g2. a három belsô szögfelezô. Négy ilyen pont van.y vagy d(e. f) = x + y . ami megfelel a feltételeknek. Két ilyen pont van: 1 Az A-nál keletkezett a szög szögfelezôjének az e és f egyenesek g középpárhuzamosával való metszéspontja. 4 Az a oldalhoz hozzáírt kör középpontja. e) = d(g1. B és C. ábra mutatja. 190. 189. 192. Q.30 Adott tulajdonságú pontok halmazának meghatározása a síkon I 186/II. A k egyenest az e és f egyenesek középpárhuzamosának nevezzük. 4. illetve egy belsô és két külsô szögfelezô metszéspontja. a megfelelô szögfelezôk metszéspontjaként kapjuk meg ôket: 1 A beírható kör középpontja. a négyzet középpontja. Oa. eset: A három egyenesnek három különbözô metszéspontja van: A. f) / 2 $ d(g2. Ob. amelyre d( f. f) = x . akkor a keresett ponthalmaz üres. 3 A b oldalhoz hozzáírt kör középpontja. 191. f) = d(g4. a háromszög oldalfelezô merôlegeseinek közös pontja. Az a és c oldalegyenesektôl egyenlô távolságra levô pontok halmaza a k1 középpárhuzamos. 193. pontja. A ponthalmaz egy olyan 6 cm oldalú négyzet belsô pontjaiból áll. a b és d oldalegyenesektôl pedig a k2 középpárhuzamos.y. g3. g1. 186/III. 3. Egyetlen ilyen pont van. Megjegyzés: a B-nél keletkezô szögek felezésével is ugyanezekhez a pontokhoz jutottunk volna. d(e. f) = x + y . 1. A keresett ponthalmaz az e és f egyenesekkel párhuzamos k egyenes. P. akkor egy egyenes a keresett ponthalmaz. 193. b) A keresett ponthalmazt a 190. f) / / 2 $ d(g4. Nincs a feltételnek eleget tevô pont. M az egyetlen pont. 2. f. A keresett ponthalmaz az e és f egyenesek által meghatározott szögek szögfelezôinek pontjaiból áll. eset: Két egyenes párhuzamos. f) = x . oldalai pedig párhuhamosak a merôleges egyenesekkel. 195. eset: A három egyenesnek egy közös pontja van: M. g4 . e) 194. k) = d(e. Ha e . a harmadik metszi ôket. Ha e . 188. k1 + k2 = O. eset: Mindhárom egyenes párhuzamos. 2 Az A-nál keletkezô al szög szögfelezôjének a g egyenessel való metszés190. 2 $ d(g1. a) Egyetlen ilyen pont van. e) / 2 $ d(g3. mivel a BQAP négyszög téglalap. . k). O0. e . 2 A c oldalhoz hozzáírt kör középpontja. a négyzet középpontja. Oc. 196. f) = d(g2. f és d(e. Négy ilyen pont van. e) = d(g3.

mert ebben az esetben nem jön létre háromszög. 196/III. Ennek a félegyenesnek minden pontja megfelelô. 200. tôlük m távolságra levô c1 és c2 egyeneseken vannak. és ezen egyenesek minden pontja megfelel a feltételnek. . 199. 201. A két félegyenes 45 -os szöget zár be egymással. A keresett egyenesek a P középpontú. fal + fAB = M2. A keresett egyenesek a P középpontú. ami e-vel (-a) szöget zár be! Szerkesszünk P-n át párhuzamost f-fel és g-vel! & fl és gl a keresett egyenesek. A feltételnek eleget tevô C pontok két olyan r sugarú kört alkotnak. 204. 202. A és B pont nem tartozik a keresett ponthalmazhoz. Négy ilyen egyenes van. fa + fAB = M1. amelyeknek a középpontja A-tól és B-tôl r távolságra van. 4 cm sugarú kör olyan érintôi. 202. 196/I. 4 cm sugarú kör e-vel párhuzamos érintôi. mert váltószögek. amelyek az e egyenessel 30 -os szöget zárnak be. A C pontok az AB egyenessel párhuzamosan. 198.Ponthalmazok 31 196/II. A keresett pontok az adott félegyenessel közös kezdôpontú félegyenesen vannak. ami e-vel (+a) és olyan g egyenest. fAB szakaszfelezô merôleges pontjai egyenlô távol vannak az A és B pontoktól. 204. r i q & ROQ = OQP . M1 és M2 a keresett pontok. Vegyünk fel e tetszôleges pontján át olyan f egyenest. fa és fal szögfelezôk pontjai egyenlô távol vannak AB és AC egyenesétôl. POQ = PQO = ROQ & OQ szögfelezô. A szögfelezô félegyenes minden pontja rendelkezik a tulajdonsággal. OPQ3 egyenlô szárú & POQ = PQO . I 197. 198. 203.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful