You are on page 1of 16

Leíró statisztika

Turizmus Romániában

Szeminárium-vezető Szerző
Karadi Katalin Bartis Izabella
2 évfolyam, FB1
Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 3

2. Románia turisztikai helyzetének elemzése 4

2.1. Turisztikai szálláshelyek számának elemzése 2000-2005 között

2.2 Turisztikai szektorban tevékenykedő aktiv lakosság

2.3 Szálloda alkalmazottainak megoszlása jövedelmük szerint 2007ben 6

3. A piac összetétele 7

3.1 Szállódák és vendéglők száma töke megoszlás szempontjából 7

3.2 Koncentrációs mérőszám a szállodákra vonatkozóan

3.3 Külföldi tulajdonban lévő szállódák megoszlása árbevétel szerint

4. Külföldi és hazai turisták Romániában 11

4.1 Turisták száma a vendéglátó egységekben éjszakánként

11

4.2 A turisták szálláshely típus és származás szerinti megoszlása

12

2
4.3 Románia helyzete a nemzetközi turismusban

14

5. Következtetések 15

Irodalomjegyzék 16

1. Bevezetés

Románia természeti adottságai kedvezőek az idegenforgalomnak. Égig érő


hegyek, fekete tengeri partvonal, Duna-delta, igen gazdag növény és állatvilág.
Mindenki bízik Románia turizmusának fellendülésében az EU.hoz való csatlakozás
után. 2006.ban több mint 6 millió külföldi turista kereste fel az országot ami 20%-os
növekedést jelentett 2005.hez képest. Az elkövetkező évekre a látogatok száma
kétszeresére gyarapodhat. Ehhez eléréséhez azonban komoly fejlesztésekre van
szükség .Ugyanis a turizmus forgalma kis mértékben járul hozzá Románia gazdasági
teljesítményéhez. Az utóbbi években ez a szektor fejlődött, de kis mértékben a
GDP.hez viszonyítva . 2002ben a turizmus mint szolgáltatás szektor 1.26.%át képezte
a bruttó hazai terméknek. Ez csökkent 2000hez képest mindössze 1.33%al.
A román turisztikai szervek tisztában vannak az ágazat hiányosságaival ezért a
közel jövőben több mint 6 millió eurót szánnak a turizmus fejlesztésére. A
fejlesztéseket illetően számos terv van. Hatalmas lehetöséget látnak a hatóságok a
tengerpart újbóli vonzová tétele mellett. A gyógyfürdőturizmusban a fejlesztések egy
részet európai pénzekből is fedezhetik. Ugyanakkor a turisták körében egyre
népszerűbb a Duna-delta és környéke. A síközpontok kialakítására, fejlesztésére is
jelentős összegeket szánnak. A természeti adottságokon túl a jövőben a kulturális
értékeket is igyekeznek a turizmus szolgálatába állítani.
Dolgozatom során elemezni szeretném, hogyan is alakult Románia turizmusa az
elmúlt pár évben, szálláshelyek helyzete, a foglalkoztatottak száma a vendéglátó

3
szektorban, turisztikai piac összetétele. Külföldi turisták száma milyen mértékben
befolyásolja a turizmus fejlődését, illetve, hogy milyen Románia helyzete a
nemzetközi turizmusban .

2. Románia turisztikai helyzetének elemzése

2.1 Turisztikai szálláshelyek számának elemzése Romániában 2000-


2005 között

Év Helyek Bázisviszonyszám Láncviszonyszám


száma (2000=100%) (előző év=100% )

2000 280005 100% -


2001 277047 98.94% 98.94%
2002 272596 97.35% 98.39%
2003 273614 97.72% 100.37%
2004 275941 98.55% 100.85%
2005 282661 100.95% 102.44%

1.ábra Forrás: www.insse.ro


Megfigyelhető, hogy a szálláshelyek száma 2000tól 2005ig kis mértékben
növekszik. A regisztrát szálláshelyek száma 270 ezer körül van és ez több mint 500
ezer vendéget tud elszállásolni. Ez a nem túl gyors de konstans növekedés azzal
magyarázható, hogy egyre több külföldi turista választja Romániát üdülőhelyként,
ugyanakkor nőtt a befektetők száma is amelyek hozzájárultak a turisztikai
szálláshelyek növekedéséhez.. 2005ben 0,95%-al nőtt a szálláshelyek száma 2000hez
képest.Azonban 2004hez képest sokkal jelentősebb volt a növekedés , mindössze
1,59%-al nőtt a szálláshelyek száma.

4
2.2 Turisztikai szektorban tevékenykedő aktiv lakosság Romániában
2001-2004 között.
Év Foglalkoztatottak Átlag fizetés
Száma(ezer fő) (ezer lej/fő)
2001 131 2190,5

2002 112 2434,1

2003 119 3260,3

2004 148 3626,6


2.ábra Forrás: www.insse.ro
Az ágazat közel 140 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést Ugyanakkor a
turizmusban dolgozok átlagfizetésenek növekedése jelentős , ugyanis a 2001.es évhez
viszonyítva 2004ben egy alkalmazott 65%-al többet keres. A foglalkoztatottak száma
a turisztikai szektorban 2004ben 148 ezer fő, 12.9%-al több mint 2001.ben.

Turisztikai szektorban tevékenykedő


aktiv lakosság Romániában 2001-2004
között.

200
Aktiv lakosság

148
150 131 119
112
száma

Foglalkoztatottak
100
száma
50
0
2001 2002 2003 2004
Év

3.ábra
Romániában a legkissebb a alkalmazottak száma a vendéglátó ipari
egységekben Közép és Kelet Európához viszonyítva .20 álláshelyből csak 1 állás jön
létre közvetlenül vagy közvetve erre a szektorra nézve. Az éves növekedési ráta
ugyancsak alacsony, 0,8% évente.

Alkalmazottak száma a turizmus és vendéglató szektorban 2004ben.


Alkalmazottak száma (%)
Horvátország 28,9
Szlovénia 16,7

5
Görögország 16,5
Bulgária 14,4
Csehország 13,8
Magyarország 9,8
Lengyelország 8,3
Románia 5,0
4 ábra Forrás:WTTC, 2004

2.3 Egy szálloda alkalmazottainak megoszlása jövedelmük szerint 2007ben

Jövedelem( mil ron/ fő) Alkalmazottak száma Kumulált gyakoriság


5 9 9
7 11 20
9 16 36
11 18 54
14 14 68
Összesen 68
5.ábra www.wall-street.ro/

Alkalmazottak átlagjövedelme

5 * 9 + 7 * 11 + 9 * 16 + 11 *18 + 14 * 14
X= = 9.70
68
Az alkalmazottak átlagjövedelme 9,70 mil. Ron/ fő

Módusz

Leggyakrabban előforduló jövedelem 11 mil. Ron/fő

Szóródás

2 25 * 9 + 49 *11 + …..196 * 14
σ 2 = x2 − x x2 = =102.67
68

2
x =94.09 σ 2 =102.67-94.09=8.56

Az alkalmazottak jövedelme átlagosan 8,56 mil Ron/fő-vel tér el az átlagos


jövedelemtől .

6
3 A piac összetétele

A román turizmus privatizációs folyamata befejezödött. Kis számú külföldi befektető


van a turizmus piacán. Csupán 1.6%-a a müködő vállalatoknak rendelkezik külföldi
tökével.

3.1 Szállódák és vendéglök száma töke megoszlás szempontjából 1998-2002


között
1998 1999 2000 2001 2002
Állami 94 103 58 49 33
tulajdon
Magán 9955 9884 9711 10257 13280
román
tulajdon
Külföldi 98 140 160 158 222
tulajdon
Összesen 10147 10127 9929 10464 13535
6.ábra
www.insse.ro

Piac összetétele 2002ben

p 1 =33/13535*100 =0.24%

p 2 =13280/13535*100=98.11%

p 3 =222/13535*100=1.64%

2002ben a turisztikai piac tökéjének csupán 0,24%-a volt állami tulajdonban,


98.11%-a vállalatoknak rendelkezik magán tökével, és 1.6%-a pedig külföldi tökével
A mikro vállalatok dominálják a szektort, mindössze 88%-át képezi az
összvállalatoknak melyek turisztikai szolgáltatást folytatnak. A kis cégek 10.1%-a az

7
összvállalatoknak.1.7%.át a közép vállalatok képezik, és a nagy cégek mindössze csak
0.2%-a az összvállalatoknak .

Szállódák és vendéglök száma töke


megoszlás szempontjából 1998-2002
között

Külföldi Állami
tulajdon tulajdon Állami tulajdon
222 33
Magán román
tulajdon
Magán Külföldi tulajdon
román
tulajdon
13280

7.ábra

3.2 Koncentrációs mérőszám a szállodák és vendéglátó egységekre vonatkozóan

A koncentrációs mérőszám az utazásokra és a turizmusra vonatkozóan


csökkent, ezáltal mérsékelve a piaci versenyt.

Forgalom turizmus Alkalmazottak száma a


szektorban (%) turizmus szektorban(%)
1996 12,1 13
1997 14,6 13,1
1998 12,9 12,1
1999 12,8 12,1
2000 9,4 8,1
2001 8,8 7,3
2002 8,9 7,3
Fejlödés ↓ ↓
8.ábra Forrás: www.insse.ro

8
3.3 Külföldi tulajdonban lévő szállódák megoszlása árbevétel szerint 2005ben.

Árbevétel(ezer lej) Osztályközép Szállodák száma Kumulált


gyakoriság
0.1-20.0 10,05 20 20
20,1-50,0 35,5 12 32
50,1-150,0 100,05 36 68
150,1-300,0 225,05 15 83
300,1-500,0 400,05 10 93
500,1-800,0 650,05 5 98
800,1-1200,0 1000,05 2 100
Összesen 100
9..ábra www.insse.ro

Átlagos árbevétel meghatározása

X =10,05*20+35,5*12+100,05*36+225,05*15+400,05*10+650,05*5+
1000,05*2/100 =168.55 ezer lej
A külföldi tulajdonban lévő szállodák átlagos árbevétele 2005ben 168,55 ezer
lej volt .

Medián meghatározása

50dik elem lesz a középső érték.Ennek megfelelő intervalum [50.1-150.0]


50 − 32
Me=50.1+ *100=100.1
36
A szállodák felének árbevétele 100,1 ezer lej alatt van , a másik felének 100,1 ezer lej
fölött.

Módusz meghatározása

1.Módális intervalum meghatározása


A legtöbb szálloda árbevétele ezen intervalum között van [50.1-100.0]

2. Módusz kiszámítása

9
24
Mo=50.1+ * 100 = 103.43
24 + 21
A leggyakrabban előforduló árbevétel a szállodák esetében 103,43 ezer lej.

A szállodák árbevétel szerinti eloszlásának vizsgálása

1.Pearson-féle mérőszám

x − Mo 168.5 − 103.43
α= = = 0.31 => α >0 => Mo< x => Jobboldali asszimetria
σ 205.94

2. Csúcsosság-mutató

M (x − X )4
β= σ4
= ( 10.05-100.05) *20+(35.05-168.5) 4 *12 ..../100=3.54
4

β = 3.54 >3 => a csúcsosabb mint a normális eloszlás


A romániai idegenforgalom tavaly a vártnál nagyobb mértékben bővült: a
turisztikai cégek árbevétele 2005-ben 845 millió euró volt, 108 százalékkal több mint
egy évvel korábban. Az előző öt évben a bevételek stagnáltak: öt éve átlagosan évi
400 millió euró a román idegenforgalom bevétele. Az elmúlt tíz évben az üzleti
turizmus volt a húzóágazat: ez adta az éves idegenforgalmi bevételek 60-70
százalékát. Az üzleti turizmus erőteljes fejlődéséhez tavaly már nagymértékben
hozzájárult az is, hogy számos nemzetközi szállodalánc jelent meg Romániában, és a
már meglévő szállodákat is gyors ütemben újítják fel. Tavaly mintegy tíz három-
négycsillagos szálloda nyílt például Bukarestben, és szakértők szerint a két- és
háromcsillagos kategóriákban is folyamatos lesz a bővülés, sőt vidéken is egyre több
luxuskategóriájú szálló épül. Sajnos, ez nem áll a tengerpartra, ahol csak egy
ötcsillagos szálló működik, s az is az állam tulajdona.

4. Külföldi és hazai turisták Romániában

10
2002ben megközelítöleg 5 millió külföldi turista kereste fel az országot.
Külföldi vendégek többsége a következő országokból érkeznek: Magyaroszág,
Ukrajna, Bulgária, Moldva, Törökország. Fontos adatoknak tekinthetöek azok
amelyek arra vonatkoznak, hogy hány külföldi turista töltött legalább egy éjszakat
Romániában. A utazás legfőbb okai a rokonok-barátok meglátogatása (19%);
városnézés (16%); szabadság töltés (16%). Romániában átlagosan eltöltött napok
száma 4.9. 22% a barátoknál vagy rokonoknál, 19% panziókban szállt meg itt-
tartózkodása alatt. 59% százalékuk egy desztinációt, 41%-uk több célpontot nevezett
meg. A legtöbben Kolozsvárra (19%), Csíkszeredába (16%), Székelyudvarhelyre
(15%) és Nagyváradra (15%) látogattak.

4.1 Turisták száma a vendéglátó egységekben éjszakánként (ezer fő)

2001 2002 2003 2004

Külföldi 915 999 1105 1359


turisták

Összesen 4875 4847 5057 5639

10.ábra www.insse.ro

Megfigyelfető, hogy 2001től a turisták száma fokozatosan növekszik. 2004ben


már 15.6%.os növekedés észlelhető a 2001.es évhez képest.A turisták 18.76%-a volt
külföldi 2001ben, azonban 2005.ben már sokkal több külföldi turista érkezett
Romániába, a látogatok 24%-a volt külföldi .2002ben 1 millió külföldi látogató töltött
egy ejszákat Romániában, azonban 2004re ez az arány 36%al megnött, ugyanis ekkor
a külföldi turisták száma elérte a 1359000 főt.

11
Külföldi turisták száma 2001-2004
között

1500
Turisták száma 1359
1105
1000 915 999
Külföldi turisták
500

0
2001 2002 2003 2004
Év

11.ábra

4.2 A turisták szálláshely típus és származás szerinti megoszlása.Két ismérv közötti


kapcsolat vizsgálása

Hazai turista(ezer fő) Külföldi turista(ezer Összesen


fő)
Panzió 47,4 89,3 136,7
Szálloda 92,0 94,2 186,2
Összesen 139,4 183,5 322,9
12.ábra www.insse.ro
-2 minöségi ismérv közötti kapcsolatotról van szó, asszociáció.

Chi-négyzet próba

1. Ho – nincs kapcsolat a 2 ismérv között


H1- van kapcsolat a 2 ismérv között

2. Szabadságfok meghatározása
g=(r-1)(c-1)=(2-1)(2-1)=1

3. Szignifikancia szin meghatározása

12
p=0.05 => X 2 táblázat=3.841 k=3.841

4.
136.7 * 139.4
f11= = 59.01
322.9

186.2 * 139.4
f12= =80.38
322.9

136.7 * 183.5
f21= =77.68
322.9

186.2 * 183.5
f22= = 105.81
322.9

5. Chi-négyzet kiszámítása

(47.4 − 59.01) 2 (89.3 − 77.68) 2 (92.0 − 80.38) 2 (94.2 − 105.81) 2


X2= + + + =
59.01 77.68 80.38 105.81
=2.28+1.73+1.67+1.27=6.95

X 2 >k => H1 hipotézist elfogadjuk.Van kapcsolat a turisták szálláshely típus és


származás szerinti megoszlása között.

6.Kapcsolat erőssége

X2 6.95
c= = =0.145
X2 +N 6.95 + 322.9

0.145<0.3 => Kapcsolat erőssége gyenge.


Következésképpen mondhatjuk, hogy a külföldi turisták 48,6%-a panziókban
foglal szálláshelyet, és 51,33%-a a szállodai vendéglátó egységeket kedvelik. Ez azzal
is magyarázható, hogy a külföldi vendégek általában a nagyobb városokat látogatják

13
meg , illetve, hogy üzleti ügyben utaznak Romániába.Ezzel ellentétben a Bulgáriába
utazó turisták 80%-a a tengerparton választ szállás helyet. Hazánkban azonban a
tegerparti turizmus egy negativ fejlődést mutat, és egyre kevesebb külföldi nyaral a
Fekete tengerparton. Egyedüli üdülő körzet amely folyamatosan fejlödött az elmúlt 5-
10 évben a hegyi és vidéki térségekre vonatkozik. Belföldi turisták 66%-a választja a
szállodákat szálláshelyként.A szálláshely típusok között nincs jelentős kapcsolat.
Hasonló mértékben választják szálláshelyként úgy a panziókat, mint a szállódákat is.
A külföldiek tartózkodását az is magyarázza, hogy több tucat szállodába évek
óta egy lejt sem forgattak vissza a tulajdonosok. Így nem is csoda, hogy a lényegesen
kisebb Bulgária, amely jobban használja ki adottságait, a tavaly kétszer többet, vagyis
1,8 milliárd eurót vételezett be a turizmusból

4.3 Románia helyzete a nemzetközi turismusban

Románia azon országok közé sorolható, melynek éves gazdasági növekedése


nagy, de bruttó hazai termékhez való hozzájárulása alacsony. A turizmus és
vendéglátó ipar a GDP 1,4%.át alkotják.Ugyanakkor ha figyelembe vesszük az
indirekt hatásokat a a teljes hozzájárulás eléri a GDP 6%-át. Mégis a legalacsonyabb
Közép-Kelet Európában. Töke befektetések nominális értéke (1 milliárd $ 2004 ben)
nagyobb mint Bulgáriában (675 millió $), Horvátországban, Szlovákiában, és mint
Magyaroszágban.
Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a pénzügyi befektetések értéke a
turizmusba a legnagyobb Romániában, mégis teljesítménye a legkissebb az említett
országokhoz képest. A töke beruházások nem hiányoznak, a gond az, hogy nem
megfelelőképpen kerülnek felhasználásra és befektetésre.

5.Következtetések

14
A turizmus fejlesztése számos lehetőséget hordoz magában. A turizmus
fejlesztésének fontos célja a helyi bevételek növelése, a helyi értékek, hagyományok
megőrzése. A turisták számára megfelelő feltételeket kell teremteni: szálláshelyeket,
étkezési lehetőségeket kell kialakítani, a látnivalókat, kulturális értékeket megfelelő
állapotba kell hozni. Meg kell vizsgáni, hogy hol érdemes fejleszteni és ott befekteti.
Mivel Románia megfelelő töke beruházással rendelkezik, lehetőség még van.
Idegenforgalma a világ átlagánal jóval gyengébben telejesített. Bár növekedett a
külföldi vendégek száma, az itt töltött éjszakák száma csupán pár %-al növekedett az
elmúlt évekhez képest. A belföldi turista forgalom is visszaesett a magas árak miatt.
Egyre több hazai turista választ egy külföldi országot nyaralási desztinációként.
Románia infrastrukturájának fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy a turizmus
gyorsabb ütemben fejlödjön.
Annak ellenére, hogy a turisták száma növekedett az elmúlt években a
turisztikai és vendéglátó szektor mérlege negativ maradt.

15
Irodalomjegyzék

 www.insse.ro, Institutul National de Statistica


 Anuarul statistic 2004
 www.wall-street.ro
 http://www.wall-street.ro/articol/Turism/36227/Numarul-turistilor-romani-
care-au-plecat-in-strainatate-a-crescut-cu-25-anul-acesta.html
 http://stiri3.rol.ro/stiri/2005/05/190571.htm
 http://www.financiarul.ro/2007/12/19/toate-unitatile-turistice-din-romania-vor-
fi-reclasificate-in-2008/
 WTTC, 2004
 http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=249631&place=par
news

16