You are on page 1of 158

PADISÁK MIHÁLY

KANÓC, AZ EMBERSZELÍDÍTŐ

TARTALOM
ELSŐ FEJEZET Kanóc sziporkázni akar - A Londonból érkezett - Vetélytársak - Összecsapás röhögéssel „A tengeri medve” - „Messziről jött ember akármit mondhat” - Méltó válasz MÁSODIK FEJEZET Az ebédlőasztal szagot kap - Nagyi és a szörnyetegek - Egy ronda hüllő fejéről is eszünkbe juthat egy szép lány - Hajósbőrönd a suliban - Kanóc megdicsőül Névtelen üzenet HARMADIK FEJEZET Minden csoda három napig tart - Villogj, ha tudsz! - Plakátot olvasni jó „Kedves Mirella!” NEGYEDIK FEJEZET Cirkusz! Cirkusz!! Cirkusz!!! - Bokszos odavág, s ettől Csöpi díszvendég lesz - Mónit észreveszik - Tohonya és az oroszlánok - Kanóc begerjed - A nagy ötlet - Embert kell szelídíteni! ÖTÖDIK FEJEZET Kanóc, a világszám! - „Szelídítsd meg őt!” - Morcos, a matek-oroszlán - „Te, szemfényvesztő!” - Tohonya elszánja magát - Legjobb védekezés a támadás - Remény és kétségek között - „Hiszek benned!” HATODIK FEJEZET Az acélkék Porsche - Kanóc akcióba lép - „A kocsi nem isten! A gyerek is ember!” Ordítós Győző kirohan - Ingyencirkusz a telepen - A gyanú HETEDIK FEJEZET Menyus, a hírharang - Ez még csak a kezdet - Jelszó: sajtóembargó! - Megfigyelőállás a hatodikon - Kanóc az oroszlánbarlangban - Második menet - Nem vagyunk spiclik! Szövetségesek és cinkostársak - Cselvetés - Kislány babakocsival - Megsemmisülés A megadás jele NYOLCADIK FEJEZET Üröm az örömben - Elmegy a cirkusz - Bokszost meg kell szelídíteni! - Rongy vagy zászló? - Kettesben - A szelídítés tudománya - A család aggódni kezd KILENCEDIK FEJEZET Lesben - Móni titka - Ne félj tőle! - Bokszos bekapja a horgot - Repülj, képzelet! Nagybátyám, a „mester” - „Szólok neki!” TIZEDIK FEJEZET Könnyelmű ígéret - Nagybácsi kerestetik - Apa, a szövetséges - Tedd meg! - A sértés „Ne haragudj, amiért undok voltam!” - Botrány a matekórán - A Kanóc-féle egyenlet Sajnálat és csodálat TIZENEGYEDIK FEJEZET Telefonhajsza - A mester és segédje - Bokszos reményei - Most vagy soha! Edzőteremben - Hadd csináljam velük! - Jegenye, vállalod? - Boksz!! - Padlóra küldve A lemaradó - Nyugi, fiú! - Akkor is köszönöm...

2

TIZENKETTEDIK FEJEZET „Várj a jelzett helyen!” - Ketten a kiserdőben - Vallomás - Én bízom benned! Nem vagyok egyedül... TIZENHARMADIK FEJEZET A titok kipattan - Kérdés és visszhang - Szelídítés megrendelésre? - Ajánlatok és ajánlattevők - Ezt nem vállalom - Mi történt Mónival? - Szökevény a lépcsőházban Hány méter magas a tető? - Nem engedem! - Többé nem megyek haza! TIZENNEGYEDIK FEJEZET Egy kétségbeesett apa - Ez rettenetes! - Menyus a fejét rázza - Halló, mentők! A rendőrségen - Te vagy az oka! - Egy tiszta lelkiismeretű TIZENÖTÖDIK FEJEZET Rendőrautó az iskola előtt - Menyus tényleg mindent tud - Tohonya elsüvölti magát Segítsünk nyomozni! - Detektívek az osztályban - Ki látta utoljára? - Gyanús jelek Pamacs testcsele TIZENHATODIK FEJEZET Csatárláncban - Tohonya önállósítja magát - Az apa gyanús - Keresztkérdések tüzében Miért? - Szavamat adom - Előzzük meg a rendőrséget! - Kupaktanács - A nagy nyomozás, avagy a Móni-hadművelet - Kanóc zavarba jön TIZENHETEDIK FEJEZET Rejtőző az éjszakában - Hosszú, hosszú nap - Mi lehet Kanóccal? - Tohonya nyomoz Gyanús alibi - „De jó, hogy itt vagy!” - A rendőrség közleménye - Hallgatni fogok! Az üzenet - Hazatérés - Édes kislányom! TIZENNYOLCADIK FEJEZET Bombameglepetés! - Osztályvulkán kráterében - Boglyas közbelép - Kapeller igazán rendes - Nehéz nap - Zűrös fizikaóra - Morcos lecsap - Kanócban megszólalnak a dobok - Bárány, az áldozat - Oroszlánketrecben - A szabadító TIZENKILENCEDIK FEJEZET Kanóc, az EMBERSZELÍDÍTŐ - Köszönöm! - A kézfogás - Móni mégis vallomást tesz Megkönnyebbülés - Tohonya kideríti a titkot - Rendben, fiú! HUSZADIK FEJEZET Morcos kapitulál - Tanúk nélkül - A tanár is ember - Teréz napján - Hurrá, autózni megyünk! - Hová lett a cirkusz? - Csöpi énekel - Jó élni!

3

méla s többnyire meddő sóvárgással. amit a szürke közemberke csupán könyvek lapjairól s a sokat próbáltak elbeszéléseiből élvezhet végig. Elmúlt. a tanárok üdvöskéje. Tény és való. Más gyerek is van így ezzel. Csak a leendő elsősök feszengtek megilletődötten az emelvény előtt sorakozó tornapadokon. ott. hogy ott lebeg valahol egy-két fejjel az osztály színe fölött a levegőben. Megedzette a tenger. az nem holmi gyerekes bolondság. az elismerést.Vetélytársak . Van benne valami elviselhetetlen fontoskodás. aki ott maradt a feledhetetlen nyárral. hiszen mit ér a legizgalmasabb kaland. Benne Mirella. akár a színészek premier előtt. szüleiket keresgélve riadt tekintetükkel. s fürdeni a dicsőségben. férfias cselekedet. ha nincs hallgatóság. Cápasziget magyar meghódítója. amikor még minden bizonytalan. hogy bámulat. Kanóc azonban nem ér rá ábrándozni. a hollóhajú dalmát halászlány fényképe. mint azt előre eltervezte. csak éppen kibírni nehéz. S amit tett. Ő az osztály esze. no meg azzal.„A tengeri medve” . tavaly Ági nővére színes ábrákkal ékesített szexis könyvével keltett közizgalmat. Neki azonban megadatott. de kevesen tesznek érte annyit. hogy emlékezetes esetek voltak. Ahogy ismeri a srácokat. az újpalotai Pepita-iskola immár hetedik osztályos növendéke. Volt. csupán egyvalakitől tart: Kapeller Dinitől. úgy. Igaz. Lángra gyújtani a tekinteteket és a fantáziákat. aki áhítattal issza a HŐS ajkáról a színesre pingált valóságot.Összecsapás röhögéssel . pillanatokon belül színre lép. Kanóc ma sziporkázni akart. hogy megjelent körükben a TENGERI MEDVE. csupán lejönni nem tudott róla a tűzoltók segítsége nélkül.„Messziről jött ember akármit mondhat” Méltó válasz A szeptember egyetlen igazán boldog nappal ajándékozza meg a tanulónépséget. A nyáron kinőtt az ilyen gyerekségekből. aki csupán tegnapelőtt tért haza az Adriáról gazdag zsákmányával. hogy fogadásból felmászott egy utcai ostornyeles lámpaoszlopra. szinte megbocsátó mosollyal 4 . Látszólagos nyugalma ellenére némi feszültséget érez magában. A nyúlánk. az még az újratalálkozás. hátbavágásoktól pufogó vidám ünnepe.A Londonból érkezett . s mindenki azokat vadászta. mint Kanóc.ELSŐ FEJEZET Kanóc sziporkázni akar . Keblét várakozás feszíti. s csupán reményként él bennük a siker. Piros betűvel csupán a tanévkezdőt jelzik. s egy kis kék igazolványtok nyomja. fellobbantani a csodálatot. elnéző. szőkésbarna fiú vérbeli hajóskapitányhoz illő határozottsággal lépett be a kitárt kertkapun. s langyosan fodrozódik a tenger. de tagadhatatlan. ötödikben a bűvészet rabságában egyszer még az osztálykönyvet is eltüntette. hanem igazi. ahol még most is mélykék az ég. A nyárfákkal szegélyezett iskolaudvaron zsibvásárra emlékeztető hangulat uralkodott. a többi már robotos hétköznap. Elvégre mögötte állt az irigylésre méltó NAGY KALAND. hogy hősünk az átlagosnál sokkal jobban áhítja. Nem is zárja magába. tudálékosság. Még negyedikben egyszer tizenegy aranyhörcsögöt eresztett szét az osztályban. a fecserészés és a dicsekvések nevetésektől gyöngyöző. Ebben a pillanatban még senki sem tudta. nem is marad el majd a bámulat. beleütköztek a felnőttek értetlenségének vasfalaiba. eddigi tettei nem mindig találkoztak osztatlan helyesléssel. s bár nem henceg sohasem. de érezni. sőt! közcsodálat fogadja tetteit.

Elvégre Kapeller éppen VIII. hiszen ők a nyár elején Angliába készültek. hanem csak akkor. hogy Britannia lelkes propagátora még angolul is affektál egy kicsit. akár nem. De hogyan? 5 . Ezenkívül csak néhány bágyadt intés jelezte innen-onnan. Kanóc azonnal megállapította magában. Okításra szorulnak. s kezével mértéktartóan gesztikulálva magyarázott valamit. hogy mások is nyugtázták hősünk érkezését. s csöppet leereszkedő. Lehet. Bár teljesen mindegy. aki tekintetével máris fölfedezte őt. s rászegeződik Dini ki tudja milyen magasröptű célkitűzéseire. Alighanem Kapeller is számolt. s könyökével visszabökött. s a legtöbb évfolyamban nemhogy d. amikor átveheti a szót. hogy nem érkezik túl korán. deltás fiúkat kedveli. S alighanem Albionról is lehet annyit szónokolni. Itt minden osztálynak csipkednie kell magát. de a 7. Kanóc odaállt Boglyas mögé. s legfeljebb Kunigunda néni. s az sokkal érdekesebb. Kapeller így is. a hetedik a-sok gyűrűjében. hogy nem hagyja megjegyzés nélkül Kanóc legújabb tetteit. amiért nem érkezett legalább öt perccel korábban. a Towert. de még e osztály is található. az angoltanárnő deríthette volna ki. hogy hozzáolvassanak. A fésülhetetlenül göndör hajú Boglyas meg úgy fülelt. de nagyon birizgálja őt Dini fennkölt modora. be kell állni a hallgatóság közé. S győzni! Egyelőre azonban mi mást lehet tenni. Igazán megérdemelne érte egy fricskát. a küzdelem elől nem lehet kitérni. jól fésülten. Ahhoz lusták és bugyuták. hogy mással is megeshetnek érdekes dolgok. S ez igazán nem kicsiség egy olyan iskolában. hogy a srácoknak botfülük van. s koptatja érettük értékes hangszálait. A göndör hajú hátrafordult. hogy tisztára piszokság Boglyas áhítatos figyelme. ha már legalább nyolcadikosok. mert a másik felfelé vigyáz. s lesni a kedvező alkalmat. s ráadásul neki is minden bizonnyal akadnak élményei. de csak fél szemmel. hiszen közösen utálták Kapellert. Kanóc még odahaza gondosan kiszámította. Máris egész tízperces műsort tervezett Dinivel. de tagadhatatlanul érdekes. hogy rázúdíthassa a tisztelt hallgatóságra. Be kell bizonyítani.Na tessék! Megelőzött! . hogy tán még egy ékezetet sem mulasztott el. s akad fülük befogadni a NAGY KALANDOT.villant fel Kanócban. akkor sem veszik maguknak a fáradságot. amikor már összeverődtek a srácok. úgy is elmondaná a magáét. aki végső soron mégiscsak osztálytársa. aki a Towerbe záratta. elvégre ők úgysem jutnak el Londonba. Henriknél tartott. hiszen ő csakis a kajakos. s igazán legyenek hálásak érte. s köszöntésül megbökte. s ha igen. s kicsit haragudott magára. majd lefejeztette két feleségét is. Belülről tüzelte a család anglomániája. pedig különben Dini szóba sem jöhet nála. vagy Kanócé különösen érzékeny. . Csakhogy Boglyas az iskolarádió szerkesztő bizottsági tagja. a Szexbomba is odaadóan hallgatta. Dini biztos. s akár szereti. a hírnevét öregbíti. Nos. túl vannak az első összeröhögéseken. Mi sem természetesebb. a Cityt meg a Hyde parkot tökéletes angolsággal ejtette ki. hogy lejjebb adja. mint az Adriáról. a Szigetország és a világnyelv mérhetetlen és fenntartás nélküli csodálata. Kapeller beszélt. Ennyi és nem több. mint az. Kicsit fennkölt volt. elvigyorodott.tekingetve lefelé. s megelőzte Kanócot. amiért leereszkedik közéjük. amelynek ezernégyszáz tanulója van. ha hírnévre akar szert tenni. tudósítója. Mondta. szemüvegesen. Még Pircsi. csak mondta folyékonyan. Ott állt a tornaterem szélső ablaka alatt. s ellenszenvét semmivé foszlatta a „nagy riport” lehetősége. hadd épüljenek rajta. főleg. azt vállalni kell. mintha csak bemagolta volna az egész útikönyvet betűről betűre. Amit természetesen ő szállít. hogy a Royal Shakespeare Companyt. Vagyis: a siker érdekében meg kell küzdeni Dini magasröptű beszámolójával.

valami hátsó szándékot tükröző hang kezdte idegesíteni a másikat. Hátha lead valamennyit nagyképűségéből. csak azt nem tudtam. Leheletnyi csend. Kanóc szeme felcsillant. jobb. .Mondd csak. De most már világos. persze . megkérdezte: . s jó hangosan.dobbant meg valami Kanócban. Oxfordi volt a kiájtése! 6 . halálkomolyan. másnak is lehet sütnivalója.Jártam. . mi a furcsa. hogy jártál . hogy még a botfülűek is megérezzék. majd Kanóc a gúny legcsekélyebb árnyalata nélkül.jegyezte meg tárgyilagosan.Természetesen más forrásmunkáim is voltak. . de pillanatokon belül megfelelt: . „Most!” .S mondd csak. ám ez a nyugodt.bólintott rá helyeslőleg a kérdező. A hallgatóság még együtt van. hogy még Tohonya is felkapta rá fejét. . Kanóc ugyanis falta a könyveket. mint a horgászé. személyes tapasztalataim. Itt a kedvező pillanat. Kapeller abban a pillanatban elpirult. hogy még Tohonya agytekervényeit is mozgásba hozta. hogy a körülállók hallják. s a teljes Panoráma meg az Útikalandok sorozat megvolt nekik odahaza. Jobb egy kicsit kivárni. még figyel. Azok a legfontosabbak. kényelmesen. Lassan.Honnan sejtetted? Kanóc idegei megfeszültek. S azért Dininek sem ártana az a fricska.Sejtettem. hogy megérezzék. .No. Vagy annyira nagyképű lesz. hogy van valami abban a londoni előadásban . Nem ejtést mondott. Csakhogy itt sem szabad elsietni. Dini. Az a „magától értetődik” olyan fensőbbséges hangsúlyt kapott. aki elhatározta. Kapellert kissé meghökkentette a kérdés. amikor pedzeni kezdi a halacska a csalit. kicsit megforgatja Dinit.Az iskolai kórus tagjai lassan szállingózni kezdtek az emelvény mellett felállított dobogóra. . céltudatos. amikor a hal ráharap a csalira. hogy még a süketek is észreveszik. kissé angolosan húzva az ájt. csigázza a hallgatóság kíváncsiságát. s ezt észrevéve Dini viszonylag gyorsan és rutinosan véget vetett a rögtönzött kiselőadásnak.Éreztem a „kiájtésedről”. Oxfordban nem jártál véletlenül? Dini válasza imponálóan lehengerlő volt. És ugyebár mondanom sem kell. kijelentette: . vagy más forrásmunkát is használtál? A „forrásmunkát” jól kihangsúlyozta. most kell megfogni őket. Szakasztott. hogy ez is benne volt útiprogramunkban. az ismereteidet mind a Nagy-Britannia útikönyvből szerezted. érdeklődést mutatva Kapellerhez fordult. csupán be kell rántani a pecabotot. mint a horgászé.Éreztem. Magától értetődik. ha a kérdés egy kicsit lóg a levegőben. A lehető leghétköznapibban folytatta az érdeklődést. aki vitathatatlan tényt állapít meg. akár egy tudós.magyarázta harsányan a körülötte állóknak -. hanem „ájtést”. Ez annyira szembeszökő volt. más is tudhat egyet-mást.

kérdezte kissé kíváncsian. Szerénységet parancsolva magára. ördög tudja. Igaz.Ő is „ájtést” mondott. s tisztelni való nyelvtanulási buzgalmáért. s felmutatja. hiszen a tornaórán úgyis pucéran virítanak a karján meg a lábán. mint Miltiadészét a perzsákon aratott győzelem után. Kanócnak esze ágában sem volt elűzni vetélytársát. Kapeller Dini viszont megbántódott. Kanóc magában sajnálta egy kicsit Kapellert. erősödött is a nyáron. amikor rátenyerel. hanem kissé palócos akcentussal. Sőt! Azt kívánta. s nem csupán szülői segédlettel. mint a Balaton.Te talán ott voltál? . Erre a palóc-angolosra aztán már kiböffent a nevetés. kék szemével. mint a jégcsap. de még a mindig berezelt Bárány Jóskát sem. s kezdte észrevenni Kanócot. Bárány Jóska most röhögött. Menten megállapította. Teli torokból. Ilyenkor zsugorodni kezd az érték. hogy nőtt is. van olyan magas. Aszerint is tanít. egy kicsit csodálják. se Dugót. Az imént még oly lebilincselőnek tűnő előadás kezdett veszíteni valódi értékéből. A lány szeme fölcsillant. Aztán jön valaki. egyenes vonalú szájával egész 7 . minden előadói modorosságtól. a Szexbomba. s szőkésbarna. Kezdett lassan hátrahúzódni a kör közepéről. s mindez olyan groteszk kis semmiségtől. hogy mással is történhetnek érdekes dolgok. hanem attól függetlenül. hogy azután álnokul elűzhessék a náluknál különbet. se Tohonyát. nem angolosan. . . nem állták meg kuncogás nélkül. oxfordi a kiejtésem. ha véletlenül odapillant az ember. aki meglátja a tüskét. mintha csakis Kapellerhez szólna. mint ő. kihúzza. ha van bennük valami bántó nagyképűségtüske. s elefánttá dagad a bolhányi hiba. akitől magánórákat veszek. csak ne volna annyira vérlázítóan fensőbbséges. . de mindig tele van kék meg zöld foltokkal.Ott. pedig máskor mindig keserves pofát vág. persze az csak vetkőzés közben látszik az öltözőben. aki alapjában véve igazán jót akart. de attól még nem nézi le se Boglyast. ha nem magasabb. mely. egy kicsit irigyeljék is. hogy nem a Csendes-óceánon. amely szinte észrevétlenül bebújik az ember bőre alá. Chris néni. ám mégis némi hitetlenkedő lenézéssel Pircsi. hogy mindenki lássa.Igenis. olvadt. Az imént még lesték szavát. Az imént még lelkesen bámuló hallgatóság pedig egyszeriben nevet. hogy maradjon s fültanúja legyen annak. Ilyen változékony a közhangulat.Biztos. mivelhogy a nyarat Nógrádban töltötte. de az is igazi tenger. hogy elvegyülhessen a tömegben. mint az angolosan ejtett szavak. nagyképűségtől mentesen. Oxfordban végzett. hogy őrá figyeljenek. Ez már hencegésízű volt. amiket hiába takargat. amelyek hiába úgy tökéletesek. a maga erejéből is. be a többiek közé. nagyító alá rakja. még az ülepére is jutnak jócskán. lám. bár én a régiségeknél meg a múzeumoknál jobban kedvelem a szabad tengert. s csak akkor veszi észre bökését. rövidre nyírt hajával. mondotta: . Igaz. Egy kis fricskába nem hal bele. mint akit nyúznak. Igaz. csak itt az Adrián. Ezt kár volt mondania. szép is az az Anglia. mily hűtlen és hálátlan. aki. Hangjából szempillantás alatt eltűnt a lekezelő tónus. ahogy Dini ejti őket. nem úgy. miért. Kanóc is azt áhította.

hogy tenger.Pecáztál a tengerben? S most robbant az első petárda. hogy fellelkesítsen minden valamirevaló pesti lakótelepi gyereket.Oda. S a gyorsabban gondolkozók felől máris felröppentek az első kérdések. órák hosszat beszélhetne mindarról. Ez a „nem volt időm” kijelentése egész sejtelmesen hangzott. hiszen ez a szó. Inkább szigonnyal halásztam a víz alatt. akkor Kanóc tengeri útjáról legalább öt folytatásos sorozatot kell készítenie. s máris elhatározta: ha London megér egy iskolarádiós adást. de semmit nem mond el részletesen.Nem hülyéskedsz? . Amikor a Cápa-szigetre mentünk. A lányt mintha leforrázták volna. melyekre utal. és mardosta az irigység.Hazahoztam. hogy amaz alaposan fel tudja csigázni az érdeklődést. ha kiderülne. Barnább. hogy elfordult tőle a figyelem. 8 . Megnézheted. viszont olyan határozott.Keveset. .Hajóztál is a tengeren? . . Az „Oxfordit” bántotta a szégyen. . . semmit nem magyaráz. No de majd ő kiugratja a nyulat a bokorból. Igaz. .Tényleg sós a tengervíz? . csábmosoly. igazán alkalmas arra.Cápa-szigetreee? . .Ott. . .Hajóztam. pedig mit strapálta magát napozással. Az lenne csak az igazi bukás. . és iszod. a füle kissé eláll. A többiek viszont csak úgy ontották kérdéseiket. Szűkszavúan csak ennyit felelt a szépségnek: . törleszkedés. aki kíváncsi rá. dolgozni kezdtek az agytekervények. odaállt eléje. Azt is megállapította magában. de a szűkszavúság mögött mindenki világosan érezhette: ha akarna. Kapeller Dinivel ellentétben Kanóc nem kerített nagy feneket a dolgoknak. Kis lakatlan sziget volt. Kanócról azonban lepattogott minden fuvolázás. S alapvetően fehér bőre ellenére egészen barnára sült. ami történt vele. Lám.Ha nem tudsz úszni.Meg szigonypuskával. Te is. Leendő riporterhez illően Boglyas kérdezett a legtöbbet. Szűkszavúságával menten megindította a fantáziákat.fuvolázott törleszkedően Pircsi.Mindenki megnézheti a szigonypuskát. Közelebb furakodott a beszélőhöz. hogy valóban megtörténtek-e vele azok a dolgok. akaratos álla van. mint ő.Ugye nekem is megmutatod? .Ezt a színt ott szedted össze? . Ki akarta a fiút sajátítani. No persze napozásra igazán nem volt időm. vagy csak szájhősködik. akkor igen.Szigonnyal? Igazán?! .helyes fiú. Így viszont erősen kérdéses. magam vezettem a Kornatot.

a harag rossz tanácsadó. Amaz rezzenéstelenül állta tekintetét. A magasabbak meg az ágaskodók látták. amint Kanóc odalép hozzá.Te az imént azt kérdezted tőlem. hogy mindenki hallhassa. valami nagy esemény szem. kérdez valamit. Valami ilyet vártak. Ezzel megsemmisítő pillantást vetett Kanócra. kalapált gyorsabban a szíve. . az első biológiaórára behozom azt a tengeri gyűjteményt. körülnézett.Behozza! . Csak belül. Kanóc az igazi nagyemberekhez illő szerénységgel. ahol úgysem látszik.Ismerem. Kanóc felemelte fejét. hogy jártam.rebegte alkalmi közvetítőként a hosszú Homolya. Dini: ha Ázalag is úgy akarja. De arra felelj nekem. hogy a nagyon is mulandó diadal mellé szerzett magának egy nem lebecsülendő ellenséget. mely szerint: „Messziről jött ember akármit mondhat. .Tudod mit. Valami rendkívülit! Kanóc nem szólt többet. amit az iskola szertárának gyűjtöttem.. szótlanul tért vissza. csak elindult a nyolcadik b-sek felé. Csak az Oxfordi semmisült meg a mai nap folyamán immár másodszor. jártam-e Oxfordban? Tudod jól. dobolt.Helyes! És mi a véleményed róla?! A kérdés ott lógott a levegőben. 9 . Úgy látszik. a tanár pedig bólint. ez jár a fejemben. bizonytalanságot keltsen az annyira ingatag koponyákban.” Mert ahogy hallgatlak.és fültanúja lehetett. kezdett befurakodni az agyakba. s megszólalt tisztán csengő hangon. S ezúttal a saját gyanakvása döfte le őt. A tömeg fellélegzett. mintha csak hazugságon kapta volna. Azt dobogta: „Győzelem! Győzelem!” Az örömmámorban nem sajdult belé. s mindenki úgy érezte. . te ismered-e a közmondást. az ő osztályfőnökük Ázalag. hogy kétkedést. . Én jártam.

tengeri csillagokkal. Lassan. Célszerűnek tartotta. rákokkal. anyu dolgozik. De ami a fő. nem ment tönkre semmi.. csupán azt. aki eléri. átválogatja s átrakja a hamburgi hajósbőröndbe. és ez a szag?. amikor nagyi felébred délutáni szunyókálásából. Az ilyesmi pedig egy külkereskedővel meg egy idegenvezetővel gyakorta megesik. hogy észre sem vette.Egy ronda hüllő fejéről is eszünkbe juthat egy szép lány . Már tegnap délután kezdte feszegetni. amikor a háta mögött nagyi kétségbeesetten sipákolni kezdett: . . elérkezett a nagy nap. S ami azt illeti. Képtelenek megérteni az ember cselekedeteit. mint egy kissé viharvert. de mégiscsak más igazi tengeri medvéhez illően megjelenni a nagy napon.élete nagy napjára vágyik. gondosan összekötözött porszívósdobozt.MÁSODIK FEJEZET Az ebédlőasztal szagot kap . hajóstáskával. a rakodásra legalkalmasabb a hallban a nagy étkezőasztal. Csak olyankor éjszakázik náluk. gondoskodik a család jólétéről. néha mennyi baja van az embernek a felmenőivel. a kamrát. amelyben tengeri zsákmányát tartotta. miközben az asztal kezdett megtelni a különféle tengeri kagylókkal. felül a buszra. aki nem.Hajósbőrönd a suliban . de ennyire még soha. ez a tengeri gyűjteményem. legfeljebb egy kis illatuk van. amiket annak idején még Mirellával együtt gondosan kiszárítottak a napon. egy kétlakásos családi házban. amíg csak szükséges. Mindenféle értékes tengeri élőlények.felkiáltással addig marad. A magnóját sem kapcsolta be. csak a nappaliból hallatszott át a kanapén alvó nagyi olykor fűrészelésre emlékeztető horkolása.. van. ott lakik özvegyen. ha hoz a konyhaszekrényből néhány ív puha selyempapírt meg zsírpapírt. nekik még nem kezdődött meg a robot. Úgy találta.. máskor is érzett hasonlót. Úgy találta.nna. feláldozom értetek a nyugalmamat! . ha apu vagy anyu vidékre vagy külföldre utazik. Kanóc igyekezett halkan rakodni. Napközben nagyi tartja odahaza a frontot. Kanóc úgy érezte. ha átnézi. azon minden elfér. amely ugyan sokkal nagyobb és nehezebb. s elkezdte nagyi nevelését. Ilyenkor a nagyi: .Nagyi és a szörnyetegek . Van. ezek nem szörnyetegek. alig öt megálló Pestújhely. Rettenetes. uralva a konyhát. Ági nővére valahol lófrál. amikor az előszobaszekrény aljából előhalászta a Levranka szigetéről hozott. .Már nem is büdösek . e célra igazán alkalmatlan az újságpapír. 10 .. összekoszolt s helyenként gyanús színezetű dobozzal.Jézus-Mária. A fiú megnyugodva hallotta. hogy ne törjön ki a botrány. még az ajtó nyitását sem érzékelte. sünökkel.De nagyi. Apu.akár gyerek. legfeljebb letakarja újságpapírral. mert az egyetemisták mázlisták. Annyira belemerült a csomagolásba.állapította meg Kanóc -. mi van itt?! Mik ezek a szörnyetegek. Kanóc felsóhajtott. Este azután fogja magát. Igaz. jobb.. akár felnőtt . nem is érzi magát nagyon szerencsétlennek miatta. egyenként kezdte őket csomagolni. elhallgatott a horkolás..Kanóc megdicsőül Névtelen üzenet Titkon minden ember . akkor ne legyen szűkkeblű. elvégre ha már egyszer az ember ad az iskolájának. csend volt.

kissé gorillaszerű hintázó járását. hogy néhány csigát azonosítson még. mi van.Hisz ezek dögök.? Tudod. Kanóc felsóhajtott és folytatta. . s rákérdezzen.. van valami lecke is. hogy utolérje Kanócot. ha fertőtleníti.! . élve igazán nem hozhattam haza őket.Jó.. azért csak nem árt. . aki alighanem leste már. megjelent a takarítóeszközökkel az ebédlőben.Mit akarsz velük kezdeni.. mit hozott neki az unokája a tengerről. tőlük a második lépcsőházban lakik. de ki a csuda tud ilyenkor nyugodtan tanulni..Ja. mert hiába takarta le ez a kölyök..Persze hogy dögök. hiszen azzal az ajándékkal nagyi már az összes szomszédokat végigházalta. no és annyi sikeres nyomozást lebonyolítani. s nagyiban menten megvilágosodott. amikor belépett a lakásba. amelyet ugyancsak húz a hajósbőrönd. Szerencse. hogyan is lesz holnap. kulcsra zárta..De azért jobb lesz. . így szabad a jobb keze. . . behozta a Tengeri állatok című Búvár zsebkönyvet. ismeretlen dögszag. Kilép.. ahol délután már árnyék van. biztos. amikor száradtak. Iskolába menet majd megszakadt. Még néhány gyanakodó pillantást vetett a dögökre. Eddig meg igazán nem zavartak senkit az előszobaszekrényben. Erre Kanóc tapintatosan visszavonult szobájába. hogy a suli nincs túl messze. s miközben indult kifelé. többnyire egy időben indulnak. .. amiből azonban nagyi pontosan megérezte.Nana. mint lusta. amikor megjöttünk. persze hogy kirakom. s vállra akaszthatós iskolatáskája van. . kicipelte az erkélyre. .mondta Kanóc a lehető legszelídebb hangján. Járás közben igyekszik utánozni a jeles férfiú lezser. . Tohonya kaptat a nyomában. jó. kissé hátrébb húzódott. Tohonya nagydarab melák.. s ami biztos. de tagadhatatlanul kíváncsi természetű. s máris odaért Kanóc mellé. hogy legjobb lesz. azon töprengett. Öt óra lett. holnap úgyis beviszem őket a suliba. s töprengeni kezdett. Igaz. Szeretne olyan jól bunyózni.. mi volt az a furcsa. ami megütötte az orrát. Összekattintotta a bőröndöt.És már szaguk sincs.De nagyi. Idővel persze. mire befejezte. már emlékszem. . ugyan nézzék már meg... Azt még gondosan meg kell tervezni. majd abba is belenéz. ha éjjelre kirakod az erkélyre az egész hóbelevancot... Nagyi gyanakodva méregette a fiú kezében lévő szörnyeteget. s inkább kényelmes.. ahhoz képest. ha hypóval mossa majd le az ebédlőasztalt.hangzott sokat sejtetően.Kirakom.. Ennek a ráknak ollója is van. hogy nincs már hely a lakásban. tényleg. de csak ha bepakoltam .. mikor léphet színre.Szia! 11 . s odaadtam neked a kagyló nyakláncot. említettem. Aztán átment szobájába. Kicsit loholva kilép. a százvalahány kilós nápolyi rendőrfelügyelő. Nagyi. .Aha! . hogy az iskolának is hoztam egyet-mást. mint a híres zsaru. Nagy példaképe Piedone. amilyen volt. hogy itt ő most tökéletesen fölösleges.hangzott kissé megenyhülten. annyi kalandfilm hőse. könnyű vászonból.

szabad lesz! . hanem őt. sőt mosogat is. Az iskola felé csordogáló gyerekpatakok lassan hömpölygő folyóba érnek össze. Dehogyis adja oda! Ne a Tohonyát bámulják. majd a szekrény elé állva nyomatékosan kinyilatkoztatta: Csak a testemen keresztül. mint az agyad .jelentette ki elégedetten.Még mit nem! Nem fél téglák vannak benne.. apuskáim. Megjegyzések is röpködnek: .Nem nehéz? . ahol is Tohonya harsány .Vas vagy papír? . Állítólag csak itt a suliban ilyen tüskés. hülyék! Nem fél tégla van benne. E szellemeskedések tudnivalóan irigységet jeleznek. Az osztály ajtaját Dugó tárta ki Kanóc előtt.Szia. Már amennyire szerencsének nevezhető a vele való találkozás. szelíden félretolta az okvetetlenkedőt. hát nem .Parancsolj. Kanócot sokan megbámulják. s a lakótelep hatalmas sávházai szakadatlanul öntik az utánpótlást. ha Tohonya eléje nem ugrik teljes terjedelmével. kapitány! Az osztályban zsinatolók egyből odatódultak. köpcös. kisapám?! Nem látod.Segítsek? . szögletes szúrom-bököm alkatú és modorú ember. aki matekot is tanított nekik. csak a testemen keresztül! Ez hatott. hogy engedjen az unszolásnak. hallod-e! Kié volt az a táska? Öregapádé?! Az anyját. Meglehet. Ki tudja? Tény. hogy óráin szűkszavúan.Úgy ni! . . Talán még föl is borítják. Látja. s így olykor naponta kétszer is szerencséjük lehetett hozzá. hanem a tengeri cucc! Követve a nagy példaképet.dörmögte Tohonya. de győz benne a büszkeség. S kíváncsiságot.De igen. Tohonya! . Tohonya ugyanis már tavaly.Ha nem. amikor Kanóc néha visszafelel: . hanem kényes jószágok . de jól elmagyarázza a dolgokat. Kivált. hatodikos korában odamázolta az okvetetlenkedő nyolcadikosokat a falhoz.Vihetem én is.Látod. Az első óra fizika volt Morcossal. odahaza nem. rászolgált becenevére.Nem arra van a MÉH. Beszélik. . s könnyítsen terhén. előrenyomultak egészen a sarokban álló szekrényig..kiáltással kiragadta Kanóc kezéből a hajósbőröndöt. Egy pillanatra ugyan kísértésbe esik. akár háromszor is. s könnyűszerrel felrakta a szekrény tetejére. Alacsony. Ketyeg.. ha kell. főz. 12 .Csak nem pokolgép van benne? . hogy hajósbőrönd? A portán ácsingázó ügyeletesek közül az egyik szelíden megérdeklődte: . .von vállat a másik. .Mi az a nehéz? . .Egy füle van. amikor belibeg a suliba. s nem szirénázik fülsiketítően: . ha nagyon nagyra voltak magukkal.tiltakozik Kanóc. s mennek egymás mellett. mi az a kezedben?!. szétsöpörte Kanóc előtt a tömeget.Félre. .Vak vagy.

Úgy ni! . S a sima. „Most következem” . ez mégiscsak történelmi pillanat. igen. hogy Ázalag. Ez a NAGY NAP. hogy most. mit rejteget. s helyére ment. Bokros Csaba tanítja. Csendes duruzsolással vártak a tanárt. de a tanári asztalhoz eddig még nem ülhetett le senki. Szürke szemű. s a bőröndöt könnyed mozdulattal rátette a tanári asztalra. Alkalmasint kemény munka árán. . Ilyen még nem fordult elő Ázalaggal. hogy üljenek le. Egy érdekes lepke vagy bogár.Örülök. . Ekkor kezdett el fészkelődni az osztály is. mikor ragadt rá az „Ázalag” becenév. Mindenki felszisszent. hogy a mai órán kukkot sem tanulnak majd a tanterv szerinti anyagból. az iskolarádió részére. hadd vegye fel magnóra a következő pillanatokat. . azóta. az osztály pedig megállapította. És milyen jó hajósbőröndöd van. . . Nyugodt természetű tanár. Intett. kutatás. én meg beülök hallgatónak a helyedre. Békés. s negyedórát is eltölt.Te ebben a hajósbőröndben valószínűleg nagyon érdekes és értékes dolgokat hoztál. úgy látszik. Ilyesformán szinte bizonyos. hogy behoztad. Eleme a vizsgálódás. hogy keze ügyében volt a szék karfája. a tavalyi anyagot kezdték rohamléptekben ismételni. hogy mielőbb rátérhessenek az ideire..tette a vállára a kezét. Második óra volt az élővilág.. ahol lakik. Amit előre és száz variációban elképzelt magában. Érdekes módon.. s menten Kanócot kereste tekintetével. szikár ember. Adássorozat lesz belőle. Fóton.jelentette ki.No. Még szerencse. hogyan s milyen körülmények között. akikben fölfedezi a rokon lelket. de már a tavalyi nyolcadikosok sem emlékeztek vissza rá. Becsöngettek. fiam. s kapásból meglátta a szekrény tetején a bőröndöt. osztályzás nélküli órán még Morcosnál sem jön rá senkire az idegbaj. mióta az első tengeri sünt lefejtette a szigeten. a Sün-öböl egyik sziklájáról. Ázalag jött. Azokra.de utána nincs mese a felelésnél. Egy nem köznapi kérdés. nemcsak a biológiához ért. éppen az osztálykönyv tetejére. Ülj le. lássuk csak. 13 . boldog „meseóra” lesz. most. hogy meghallgassunk. hol tettél rájuk szert. pedig ő két tárgyból pótvizsgázott. valóságos kis botanikus kertje van. s tisztelettel megkérte Ázalagot. amíg rávezeti a társaságot. inkább csak az érdeklődőkre akar hatni. Kanóc majd elszédült a meglepetéstől. amikor Boglyas fölállt. de betelt a szak. hogy fele óra is elmegy vele. Ezt még Bodzsár is világosan tudja.gondolta Kanóc. hogyan kell meghatározni. s így tanár lett. valaha kutató biológus akart lenni. Ázalag mintha csak megérezte volna. Bizonyára kincsek lapulnak benne. oda az asztalhoz. Mielőtt kipakolnád.Apa hozta Hamburgból.No édes fiam . nyugodtan. . Az órát el lehetett húzni. .Tetszik tudni. Szerencsére a feleléstől még messze voltak. felelt készségesen a fiú. úgy illő. S ekkor sajdult bele Kanócba.ugrott tőle szokatlan gyorsasággal Tohonya. igazából véve nem mindenkinek tartja óráit. Honnan szerezted? .. s Ázalag úgy belemerül a magyarázatba... mi játszódik le Kanócban. s ehhez Kanóc szállítja az anyagot.Levehetem .

s úgy folytatta: . belenyúlt. Aztán valahogy erőt vett magán. hogy a nyáron a jugoszláv tengerpart több száz szigete közül az egyikre. Remélem. kinyitotta a bőröndöt.Ha ez most élne. És.. csupán egy epés megjegyzés csúszott be az ösztönzés kórusába. Csak így tovább.s letette az asztalra. kiment a katedrához. A srácok a nyakukat nyújtogatva bámulták.hangzott valahonnan az ablak felőli sorból. egy kis öbölben. Nem cifrázta. bal keze mutatóujját odatette a rák ollójához.Gratulálok. gyűjtenie kéne az iskolai szertárnak. majd szűnni kezdett. Ez a tarisznyarák pedig .Ha tudna beszélni . szokatlan dolgot látott. Visszatette az asztalra.. tartott egy darabig. . felnőtt világutazó volna. ha megkérhetnélek.Semmi de. Csak neki sokkal jobb volt az alakja. úgy látszik. Elmondta. Mint ahogy Kapeller szokott. körülbelül háromméternyire a víz alatt lévő sziklapadról vágtam le a tőrömmel.. A taps felerősödött.. édes fiam. Szépen. amikor kibontotta. s meghajolt. mint amannak.hebegte meglepetten. úgy mondta: . A gyűjteményt pedig a magam nevében köszönöm. hogy mások is láthassák. De most már nem bánt . szemével az Oxfordi felé villantott.a kezébe véve nézegette -. Megszorította a szék karfáját. s Kanóc. kérem. egész jó kis előadás volt. hogy arra gondolt. szeretném. hogyan fog majd integetni. S annyi érdekes. nővérével egy halász tengerparti házában éltek. s elkezdte. Ázalag ekkor felállt. .. Aztán a srácok is rákapcsoltak. Maholnap középiskolás. nem kerített nagy feneket a dolgoknak.S igazán remek gyűjtemény. Levrankára vetette sorsa..De tanár úr. 14 . kezdd már . aki annyiszor elképzelte.. s kezet nyújtott Kanócnak. Előkerültek a csörögére száradt tengeri csillagok. .Amint hallottátok. seregnyi kagyló meg a rákok. az iskola részéről sem marad el a köszönet. mintha csak igazi. Délután pedig segíthetnél. Zörgött a nagyi süteményes papírja. . Aztán maga sem tudta. Kezdd csak el nyugodtan. Hetedikes vagy már. Az osztály felé fordult. hadd lássák a kollégák is. édes fiam.Nyugi. különlegesen szép példány. ha a tanáriban is kitennéd. hogyan. hajlongani. én. . . de egyszer csak fölállt. Az Oxfordi hangja volt. Ázalag kezdett el tapsolni. Kanóc világosan kihallotta a többieké közül. hiszen maguk a tények is érdekesek voltak..szállt felé a biztatás az osztály felől. Amikor legvégül a hatalmas pókhoz hasonló tarisznyarákot mutatta fel jobb kezében. akárha Branko bácsi szigonyának nyele volna. innen járt fölfedező útra a szigeten és az öblökben. a taps hallatán majd elsüllyedt szégyenében. zavar és dadogás nélkül. folyékonyan.. hogy méltó helyet találjunk nekik a szertárban. ollójával akár csontig bevághatná az ujjamat.Első zsákmányom ez a tengeri sün volt.Az asztalra mutatott. . .

majdnem felnőttírás volt. De erről még majd beszélgetünk. talán az iskola fennállása óta. majdnem elment az óra. mert Kanóc ugyebár az ő haverja. de az egész csupán véletlen. Nem azért. Mert nem képes rá.. amikor Ázalag a házi feladatot diktálta. amely dicsősége tetőfokán kérdőjelezi meg őt. gondolatok nélkül. valahonnan nagyon távolról. hogy kezek érnek a kezéhez. felkiáltójellel. futó kis szorítás. Amint megy hátrafelé. érzi. kettőt. amely bizonyíthat. S a majdnem miniszteri aláírás: Kapeller Dénes Arra nézett. vakszerencse. S kézírással. vagy lusta... Nem egy szemvillanással vagy intéssel. S bocsássa meg neki Ázalag. hogy „vak tyúk is talál szemet”. Arra riadt fel.. Vegyétek csak elő a könyveket. Akkor. De jól jegyezd meg: Egyszer volt Budán kutyavásár! Így. hallja Ázalag hangját. Nem is egyet. Középen. Rakodás. vagy más ilyesmi.Örülök. az utolsó előtti padban ül. csak ül. csöndesen. felelések közben a táblán. mintha csak most is ott ülne a mólón. és nagyon tudott lelkesedni. Az írást megismerte.. Egyszerre hagyták abba. először az életben sikerült valami Kanócnak. Szakasztott úgy. de semmi ereje. a hangjában érezhető meghatottsággal mondta: . és haladnunk is kéne. hogy Dugó cédulát adott neki hátra. Tehetségtelen hozzá. hogy az ember legszívesebben elbőgné magát. Kanóc megpróbálta magáról egy vállrándítással lesöpörni azt a gunyoros tekintetet. Ül. nézve a vizet. Hát nem rettenetes! Pedig még nem volt vége. Kiírt. a nagy múzeumokká fejlődő gyűjteményeket is valahogy így kezdték el megalapozni.. de nem érzékeli. És jó. amiben világosan benne van.. Ül. valami csendes duruzsolásban. mert ilyen még nem volt. Tekintete találkozott Oxfordiéval. mit beszél. aláhúzva. Ázalag leintve az általános lelkesedést. hiszen sokszor látta már. ha megjegyzitek. Rövid.. hogy éppen a legünnepibb pillanatban fogyott el a tekercse. Kicsit gunyorosan nézett.. hanem valami újabb nagy dobással. Ez olyan szép.. Nincs hozzá semmi. ez a drága ember. Máskor. hanem azért. A Kapelleré. Mereven a másik szeme közé nézett. Nem teheti. egyszóval: alkalmatlan.. Lássuk. szabályos.Boglyas kezdett el éljenezni. vagy akarattalan. hallgatva a hullámok locsogását. Meg aztán tényleg bőgnivaló. legalábbis Boglyas. Valami olyan tükröződik benne. 15 . fiam. nyissátok ki. és elbőgné magát örömében. hogy ti is méltányoljátok. Legszívesebben ráborulna a padra. ki bírja tovább. látja a srácokat. csak ül. együttérző szíve volt. Arra választ kell adni. Egyegy érintés. s mintha üzenne a pillantásával. Az egyiken a neve állott. akinek érzékeny. hogy ez egyszer. Kanócot elönti a forróság. nem tudja fellapozni. de most nem tudja elővenni a tankönyvét. amelyre nem szolgált rá s amelyhez hasonló sikert soha többé nem ér el életében. Ülj le a helyedre. Kanóc elindul a helyére. lapozás. Nem félt a kihívástól. Leül. szinte távirati szöveg: Oxfordból üzenik: az egész oké volt... mint az osztálykönyvben.. de az ilyen gyanakvást nem lehet vállrándítással elintézni. hogy valamikor régen.

S éppen vele? Hiszen két év alatt. A levél belsejében. Őt csak a tánc érdekli. hogy meséljen tovább. amióta Móni idejár. ha akar valamit. de ő már el volt foglalva magával. a természethez csak annyi köze van. alig beszél a tízpercekben. M. A Mari nem ír névtelenül. maradt-e még a szigeten elhoznivaló? S a lányok? Menyus Márti biztos. Számításba jön két fiú. Összehajtogatott füzetlap. De mi? 16 . Kizárt dolog. Marad még Szücs Móni. „M”. visszahúzódó. hogy nem írt. Ők duplán is M betűsök. megint Kapeller felé nézett. A Móni? Ugyan! Csendes. s próbál rájönni.Miután Kanóc leírta. Inkább karon fogja majd őt a tízpercben. Viszont itt volt még Kanócnál a másik cédula. hogy az M betű vezetéknevet vagy keresztnevet jelöl. Ő mindig odaáll. Ki lehet az az M? Nézegeti a srácokat. A Szabó Mici? Á! Őt nem is érdekli az ilyesmi. De akkor ki lehetett? S miért dicsérte? Itt valami titok lappang. Mondja a részleteket is. hogy levelezzen. Mivel nem tudni. Marci pedig megkérdezné. Csakhogy a Miskától inkább három baráti hátbaveregetésre telik. Varga Marika sem lehetett. Még dicséretet sem. amennyit a tányérjára tesz belőle. gondolnia kell mindkét variációra. három szót nem váltottak egymással. Semmi több. rajta nyomtatott betűkkel a címzés: KANÓCNAK! Kihajtogatta. Molnár Miska és Mangold Márton. s főzi. ugyancsak nyomtatott betűkkel ez állt: NAGY VOLTÁL.

Szücs Móni pedig nem kérdezett semmit. lelkesen magyarázva a kollégáknak. kissé latyakos tölcsér. Kanóc! . megkezdődött a taposómalom. Kanóc igazán szívesen válaszolt volna. Micit az érdekelte.mondta barátságosan. Utolsó órája saját osztályában volt. majd ő is meséltetett vele. Miska hátba vágta. ki arra volt kíváncsi. Kicsit hiú ember volt a rajztanár. ahol is ékesen méltatta Kanócot. amelyet be kell kapni. de annyian megelőzték már. Közben esetleg ráterelte volna a szót a titokzatos cédulára is. s a 7. mennyibe kerül. rádióval. igen. Az óra elmúlt. de így? Miért éppen Móni írta volna? A harmadik naptól kipurcantak a kérdések. Tengerjárónk közben gondosan figyelte az M betűsöket. . látván a gyűjteményt. hogy Pamacs immár vagy tizenöt esztendeje keresgéli önmagát. mint a fagylalt. szinte évente vacillált az Alföld és a hegyvidékek között. nem kérdezett semmit. de kenyérre lehetett kenni. Csupán az a baj. nyaranta festeget. de azok szakasztott úgy viselkedtek. és már olvasta valahol. sziklák. Olyasmikre. megtekintették a Kanóc által behozott fényképeket. hogy mindenki láthassa. A nagyszünetben Ázalag végighordozta őt gyűjteményével együtt a tanáriban. tobzódó színek. Alig egy hét múltán ezt állapította meg magában Kanóc. hogy rá ne folyjon az emberre a szirupos lé. sajtóval. Fogyott. hogy micsoda becses ritkaságokra tett szert az Ő révén az iskolai szertár.Villogj. mígnem ott marad az üres. Mintha Kanóc is komplett idegenforgalmi szakember lenne. festett portrékat. ha tudsz! . hogyan lehet oda eljutni. mint az árnyék. s minden álma az önálló kiállítás a Vigadó Galériában. bárkák meg efféle. milyen gyerekek járnak az ő osztályába. hátha a tenger lenne az igazi témája. a feje zsongott Levranka szigetétől. már messziről köszöntötte őt. mint az. S olyan gyakorlati dolgok. de semmi több. akár az édesanyja. hogy egyik híres ember mondása. tájképeket. bár az is lehet.Plakátot olvasni jó „Kedves Mirella!” Az élet leginkább hétköznapokból áll. öböl. Ki erre. hogy képeivel nem tudott semmi újat mondani a hozzáértőknek. tévével s óriási sikerrel. megszületett a kor zseniális festője. amint azt magában analizálta. de még a főváros iskoláiban álmodni sem mernek. ma reggel. amikről nemhogy a kerület. Kanóc dicsőségének visszfényében. Marika tudomásul vette.Szevasz. motoszkálni kezdett benne. Marci irigyelte. Mindegy. Másnap jöttek a srácok. Nem szegődött mellé. a nap is. Legfőképpen a sziget természeti leírása érdekelte. Bohém művészlélek. Változatos világ. Pedig ha kérdezget. halászházak. Pamacs. az ofő is odaszegődött melléje. a fény és árnyék vad kontrasztjai. 17 . növényzet. Igaz. A NAGY NAPON lubickolt a dicsőségben. Kanóc körül halványodni kezdett a glória. ünnepélyes megnyitóval. Váltogatja témáit. amelyből mindenkinek jutott egy jó nyalintásra való. Márti agyonlocsogta kérdéseivel. amikor egyszerre értek az iskola kapujához.HARMADIK FEJEZET Minden csoda három napig tart . hogy íme. részt vett már három művész-tanár közös kiállításon is képeivel. amely egyértelműen megállapítja. ilyesmi. volt-e a szigeten is diszkó vagy sem. azt kéne jövőre megpróbálnia. végigasszisztálták Boglyas riporteri kérdéseit.

Kanóc elcsendesedett. Titokban azt képzelte, tovább tart a dolog, valahogy minden megváltozik körülötte, más lesz, több lesz, mint annak előtte volt, de hiába. Szép csendesen szürkülni kezdett, halványodtak, bágyadtak színei, mint az őszi ég. Még Kapellernek sem vágott vissza azért a levélért, amiben azt írta: „Egyszer volt Budán kutyavásár!” Mit is mondhatott volna rá? Az ilyesmire nem lehet mit mondani, az ilyen megjegyzés tetteket, bizonyítást kíván. Azt, hogy az ember megmutassa, nem is úgy van, mert igenis máskor is, mást is tud, nemcsak gyűjteni s letenni az iskola asztalára. De mit tehetne? Ördög tudja. Csendesen figyelni kezdte, ki mivel igyekszik villogni? Dugónál tiszta sor. Tornászni jár a Dózsába, hetenként négy tréning, gyötri magát, a nyáron is edzőtáborban volt, s ha minden jól megy, indulhat majd a serdülő országoson. Igaz, az még nem olimpiai aranyérem, de kezdetnek nem rossz. Ráadásul minden tornaórán Dugót kéri meg Bozsó, mutassa be az új gyakorlatot. S Dugó minden nehézség nélkül megteszi, azután visszaáll a helyére. Pedig milyen alacsony, ő hátulról a harmadik a tornasorban. Taródi Zsolt autót bütykölt magának. Igaz, csak fából, targoncakerekekkel, motorja sincs, s csak lejtőn lefelé gurul, de lehet kormányozni, van fékje, csomagtartója, kilencvoltos elemmel szirénája, sőt még párnázott ülése is, hogy a deszka ne törje az ülepét. Kezdetnek ez sem rossz. Lehet, hogy jövőre go-kartot bütyköl, igazi motorral. Az Oxfordi meg minden órán villog. Ha valamit már senki nem tud, a tanárok mindig őt szólítják. Csak tornából meg gyakorlatiból halványabb, de az úgysem számít, mert Pamacs úgyis mindig kisírja neki a kollégáknál a kitűnőt. S az angolra is úgy ráhajtott, hogy jövőre le akarja tenni az alapfokú nyelvvizsgát. Állítólag már nincs korhatárhoz kötve. Még a Szexbomba sem csak riszálja magát, de keresett egy irodalmi színpadot is, ahol szavalhat, énekelhet. Varga Mari fő vöröskeresztes lett, Boglyast naponta feldobja az iskolarádió, Tohonya beiratkozik karatézni, mondván, hogy jól jön az még neki. Állati sokan nyüzsögnek. Neki is kéne, de mit csináljon? Kanóc kínlódik. Önmagával. Megy keresztül a parkon, a kezében szatyor - a nagyi küldte a Csemegébe vásárolni -, s közben száguldoznak gondolatai. Fényes dolog lenne, mondjuk, az Oxfordit lefőzni, feje van hozzá, csak nincs elég türelme ahhoz, hogy fél délután ott üljön a tanulnivaló mellett. Inkább összeolvas mindenfélét, regényt is, Búvárt is, meg más tudományosat, ami érdekli, de csakis azt, ami kedvére való. Képtelen türelmesen kotlani a muszájdolgok mellett. Lehet, hogy ez nem jó, de valahogy ilyen a természete. Igazán le kéne már ülni egyszer az apuval, jót dumcsizni ezekről a dolgokról, de egyre csak halogatja. Mindegy. Majd csak lesz valahogy. Odaér a telepi bevásárlóközponthoz. Itt a Csemege, a Patyolat, a Gelka, a fodrász, presszó, zöldséges meg vadonatúj pavilonban egy maszek bazáros, akinél a műanyag pisztolytól a rágógumiig mindenfélét lehet kapni. Kis téren beton virágtartók, néhány pad. Nem annyira világvárosi, mint a
18

tízemeletes házak, de a telepre, úgy látszik, ez jutott. A Csemege bejárata előtt csődület. Srácok bámulnak valamit. Kanóc kilép, odaáll közéjük. Lécekből eszkábált tartón farostlemez tábla, rajta plakát rikít. Azt olvassák. Külföldi útjáról hazatért a HUNGÁRIA NAGYCIRKUSZ. Világszámok! Az ifjabb nemzedék felcsigázva olvassa a plakátot. Tárgyalják egymás között. A tapasztaltabb ráérősök elindulnak a városszéli kiserdő felé, hogy láthassák, amikor a cirkusz megérkezik. Biztos ma jön, hiszen holnapra hirdetik az első előadást. Kanóc többször is végigolvassa a plakátot. Imádja a cirkuszt. Kevés annál mozgalmasabb dolog van a világon. S máris elhatározza: - Ott a helyem az első előadáson! Aztán igyekszik a bevásárlással, ne érhesse szó a ház elejét, s odahaza is csipkedi majd magát, hiszen nem mindegy az, fedezik-e a belépő költségeit, vagy a zsebpénzéből kell kiguberálnia. Ötször is megkérdi nagyit: - mit kell segíteni? - de nagyi nem igényel semmi segítséget. Olyan a természete, hogy azt hiszi, csak az a jó, amit maga csinál meg. - Eredj, csináld meg a leckédet! - ez a válasza, ami kitűnő ürügy arra, hogy Kanóc bevonuljon a szobájába, magára húzza az ajtót. Kirakja heverőjére a könyveket, tanszereket - kis íróasztalán el sem férnének -, ha valaki benyit, lássa: most szorgos munka folyik. Majd. Először ábrándozik egy kicsit. Közben benyit a nagyi. Egyik kezében képeslap, a másikban egy tányéron szőlő. Egyen az a gyerek, hogy legyen ereje tanulni. S leteszi a lapot is: - Neked jött. Kanóc rácsap. Színes lap, rajta a Szent Ilja-hegy, háttérben a tenger. Megdobban a szíve. Nézi a szöveget. Kedves Kanóc! Remélem, szerencsésen megérkeztél. Írtál már? Mert én még nem kaptam meg. Üdvözöl: Mirella. Nagyi kissé megsimítja halántékán őszülő haját, megigazítja a szemüvegét, lesi a hatást. Pontosan tudja, kitől érkezett a lap, hiszen végighallgatta a részletes útibeszámolót. Kissé gyanakodva kérdi: - Írtál már neki? Szerencse, hogy Kanóc nem pirulós fajta, most biztos elvörösödne. - Persze hogy írtam - felel gyanús gyorsasággal, aztán bizonygatva megerősíti -, természetes, hogy írtam. Erre a lapra is fogok válaszolni. Nagyin látszik, hogy nem győzte meg teljesen a válasz, kissé csóválja a fejét, s amikor kimegy az ajtón, még visszaszól:
19

- Remélem, úgy is lesz... Kanóc nyel egyet, de ezt már nem látja nagyi. „Piszok alak vagyok - gondolja a fiú -, nem elég, hogy eddig nem írtam, ráadásul még hazudtam is. Igaz, nem akarattal, csak úgy ösztönösen, de muszáj volt, különben jön a lelkifröccs. De most...” Előszedi fiókja aljáról a fontosabb célokra őrzött fehér papírt, amit anyutól kunyorált el, odatesz egy lapot az asztalra, leül, hogy válaszoljon. De mit írjon? Nem szokott levelezni. Pedig annyi mindent kéne leírni. Mindent, ami történt vele, meg amit érez. Egész regényt. Csakhogy Mirella ott a szigeten el sem tudja képzelni, milyen egy tízemeletes ház meg egy ilyen nagyváros, hiszen még villamoson sem ült soha. Ül. Töpreng. Aztán előveszi a piros golyóstollat, s felírja a megszólítást: „Kedves MIRELLA! Itt megakad. Mi a fenét írjon? Talán nem is kell sokat írnia, hiszen Mirellával hallgatva is olyan jól megértették egymást. Csakhogy ezer kilométer távolságból egész más. Sóhajt, aztán előkotorássza zsebéből Mirella fényképét. Fülel, nem közeleg-e nagyi. Nem. Kiteszi a képet maga elé. Hátha segít. Még egy sóhaj, s elkezdi: Szerencsésen megérkeztünk. A gyűjtemény is. A srácok nagyon megcsodálták. A tanárok örültek. Nagy siker volt. Idehaza minden rendben. Holnap megyek cirkuszba. Jó lenne, ha Te is jöhetnél velem! Ez utóbbit aláhúzza. Ebből Mirella mindent megérthet. Mást úgysem írhat, mert Marija néniék is biztos elolvassák. Majd megírom, milyen volt. Meg küldök képeslapokat is. Úgy ni! Most már csak el kéne búcsúzni. De hogyan? Aztán nagy elszántsággal mégiscsak leírja: SZERETETTEL ÜDVÖZÖL: Kanóc.” Elolvassa a művet. Nem olyan, mint amilyennek szeretné. Írása sem valami fényes, elég rondán hányja egymás mellé a betűket. És talán a „szeretettel” elé is oda kellett volna írni, hogy SOK, de majd legközelebb. És igazán piszokság, hogy Marija néniékről egy kukkot sem említ. Pedig kéne. Előveszi a fekete tollat. S alulra odabiggyeszti: „Utóirat. Marija nénit, Branko bácsit és Mato bátyádat is üdvözlöm.” Kész. Ez megvolt. Borítékot szed elő. Összehajtogatja a levelet, beleteszi, leragasztja a borítékot. Este majd megkéri Ágit, segítsen pontosan megcímezni, odaérjen a szigetre. De jobb, ha így adja oda, leragasztva. A nővérének semmi köze hozzá, hogy ő mit ír Mirellának. Elvégre ő sem szokta neki megmutatni a szerelmes leveleit.

20

S őrá ne nézzen többet sohasem gúnyosan az Oxfordi. Érti úgy. ő legalábbis érti. Hiába. akinek igazán meg kéne egyszer mutatnia. hogy másodszor is lehet Budán kutyavásár! 21 . vagy legalábbis majdnem úgy. Morcosnak is meg kell adni a magáét. aztán odarakja az asztalra a matekfeladatlapot. S nem is dolog a matek. mint a Kapeller.Gondosan visszateszi a kék igazolványtokba Mirella fényképét.

.NEGYEDIK FEJEZET Cirkusz! Cirkusz!! Cirkusz!!! . fáj! 22 . hatezer pár tenyér szűnni nem akaró tapsvihara. Az acélkék műanyagon csúszkáltak a napsugarak. nem adom! Neee!. vasba és betonba ágyazott. a külföldi turné előtt. mikrobuszok. játszóterek. Te is kaptál. S az ember . Kissé pöszítő.Tohonya és az oroszlánok . Sok osztálytársa. Amint ott áll és nézgelődik.Ne. Opelek. az eseményre.ők még dolgoznak . amikor hazatérnek Európa országútjairól. művelődési ház sincs. hogy még Szücs Mónival is találkozott. autókat s csábító repülőgépeket keringőztetett egy körhinta.. Itt még jelen van az ősi varázs. Érdekes. Alig néhány felnőtt . nagytestvérükbe kapaszkodók.. s a fehér elemekből varázslatos gyorsasággal összeállított kerítés egész kis várost fogott közre. Itt megyeszékhelynyi embernek nem épült fel egyetlen mozi sem. mikor még fűteni kell a hatalmas sátrat. Kanóc a kerítés előtt állva itta be szemével a látványt. mint az ősi mutatványosszakma kőbe. hallod. különleges és vonzó világ bűvkörében immár százak bámészkodtak. hatezer fizető néző. hat telt ház. Csupán az Oxfordi húzta az orrát a cirkusz hallatán. erejét.oly éhes a látványosságra. Ezt tudják a cirkuszosok is.. legvonzóbb szerelésükben. szinte a levegőben vibrál a lélegzetelállító produkcióra készülő. hogy eljön. Mennyivel más az ilyen modernségében is romantikusan vonzó vándorcirkusz. a cirkuszosok előadás előtti nyüzsgése.Kanóc begerjed . sportpályák. nyurga. várakozásteljes zsivajával.. s vihogó csitrik. Évente kétszer pontosan megjelennek. hogy ez a lakótelep a maga hatvanezer lakosával hat előadás. várakoztak. a céllövöldében légpuskák pukkantak. egyszerre csak ismerős hangot hall. csak néhány klub. s jegyezte meg.és oroszlánszagot libbent orrodba a rebbenő szellő. a hangszórókból áradt a pezsdítő zene. a kerítésen kívül motorokat. hátul az állatok hatalmas szállítókocsijai. Egyszer kora tavasszal..és rengeteg gyerek.Bokszos odavág.. Különben is kinek hiányzik a folytonos okoskodásával. S e csodás.. bátorságát próbára tevő ember naponta meg-megismétlődő hősi erőfeszítése. a két hatalmas tartógerenda vége peckes-pirosan meredt ki belőle az ég felé. irigykedtek. sírósan könyörög: . Fene a nemességét! Még ha igaza is van. külön karámban peckes járású lovak élvezték a kora őszi napsütést. Igaz. felszerelést szállító pótkocsis teherautók. ismerőse volt itt. A kisebb-nagyobb lakókocsik előtt BMW-k. Kisebbek és nagyobbak. Ennek külön levegője van. itt még ló. A lakótelep életében mindig esemény a cirkusz..de legkiváltképp a gyermek . vékony gyerekhang. Anyu nekem adta. s egyszer ősztájban. színházszerű állandó hajlékai.. azt sem. Tudják. pattanásos kamaszok cigarettafüstöt fújva. s az egész összekeveredett a gyülekező közönség feszült.. pedig ő nem is mondta délelőtt a suliban. s ettől Csöpi díszvendég lesz Mónit észreveszik . hogy ő inkább az operába jár. S hatezer pénzzel nem mérhető lelkes csodálat.. alul acélhuzalok serege feszítette a hívogató monstrumot a földbe vert vascövekekhez. ne vedd el tőlem!.A nagy ötlet Embert kell szelídíteni! A cirkusz sátorkupolája diadalmasan magasodott a kiserdő fái fölé. a legfeltűnőbb. hogy nem. az nemesebb időtöltés. a cirkuszra.

. a másik máris ütött. azok elmennek az ilyesmi mellett. 23 . Ott laknak a szomszéd lépcsőházban.Mért piszkoskodsz a húgoddal?! . . Az alacsony.Cirkuszra kaptam! . Erősen. Kanóc nyaka egészen megfeszült.Akkor meg mit pofázol bele a más dolgába? Az én húgom.Ne murizz. Mindkettőjüket jól ismeri. a Bokszos pedig tavaly végzett náluk. hogy kieressze az öklét.. hogy kihez szólsz.Megmondlak anyunak! . s érezhető indulattal tört ki belőle: . De az már a fiú kezében volt.. felnőtt pedig nem volt a közelben. mint aki a maga részéről befejezte az ügyet. Csöpit néha elvitte már egy kicsit bicajozni. Nem a fejére.. aki éppen akkor csavarta ki húga kezéből a pénzt. orra körül kissé szeplős kislányt és bátyját.lépett közelebb hozzá amaz.Vedd tudomásul. . . Igaz. hogy a megütött egészen belerendült. kisapám. erőszakos kamaszhang. hogy akkor is piszokság.. ugyanolyan szőke.Senki. hanem pontosan kiszámított jobb lengőütéssel Kanóc bal felkarjára. hogy közbe merjenek avatkozni. s szipogva. hogy elvesztetted. csontos kamaszt. éppen a zsebébe gyűrte.Téged meg ki kérdezett? . lenszőke.. Kanócot elöntötte a düh. mert nekik nincs.mondja a cérnahang.. A kéz egyre följebb nyomta.s leporolta kezét. marhára tud bokszolni. már csaknem férfias.Máskor vigyázz. . Erős.No nézd csak. . Nem sokat mérlegelt.Megmondod. Kanócot azonban fűtötte a düh és a megaláztatás.. innen kapta a nevét is. Majd kapsz megint. .Neee. kötekedő srác. bátyja. Még be sem fejezte.. sírósan nézegeti immár üres kezét. . világos?! Kanóc rögtön észrevette a huzakodókat. . vagy nem?. amellyel az imént még a cirkuszjegy árát markolászta. s a kezével kicsit fölnyomta az állát.. Ekkor Bokszos hirtelen eleresztette. közelebb lépett hozzájuk.. de akkor is.Mire egy ugyancsak ismerős. .Kuss! Vagy kapsz egyet! Már többen észrevették a huzakodást.A tied. Odalépett Kanóchoz.. ez fáj. De túlságosan jól ismerték Bokszost a telepen ahhoz.Te fogod megbánni! .. szólni sem tudott. . Csöpi.. mert megkapod a magadét! . . és megnézed holnap. a közepes termetű. hogy Kanócnak már ágaskodnia kellett. De nekem ma kell. Nem sokból állt nála. Ököllel.

. még sajgóbb tehetetlenségével és a hüppögő Csöpivel. Igen. s a másikkal is teljesen hiábavaló lenne. megértetted.. azért olyan durva.Kanóc felszisszent. a kerítéssel immár előle elzárt csodavilág iránt. azután lesz.érintette meg a vállát -. A másiknak. láthatólag minden lelkiismeret-furdalás nélkül otthagyta a terepet. melyre keserű. tehetetlen sóvárgás ült ki. Kanóc ottmaradt sajgó karjával. Az apjuk otthagyta őket. némán bámult befelé.Nem nézem meg. Meg sem kísérelte. s nem is vágott vissza. koravénen csak annyit mondott: . A fiú nem tudta. Érezte. világos?..Nem kérek pénzt az anyutól. Kanóc is. a pénzt pedig sajnos elvesztetted. Jó. ha megjegyzed. Majd valamikor előfordulok.Majd holnap megnézed.Csak! 24 . Csak halkan megjegyezte: . ami lesz. így lesz jó. aki eléje álljon. majd rámordult húgára.. Összeszorította száját.. mint neked lenne. neki pedig van otthon zsebpénze. . hogy majd elpusztul a cirkusz után. A fiú még jobban kezdte sajnálni a kislányt.. de bal karját mozdítani sem tudta. Látszik a tekintetén. úgy látszik. ha ő nem menne most cirkuszba. Nem akadt senki.Te meg ne bőgj.rándult meg ekkor a kislány válla. mert hátrányos helyzetű gyerek.Ne sírj. S ez még rosszabb volt... Hallgatott. Kanóc nézte könnytől maszatos arcát. a sóvárgásán. S könnyedén. Valahogy segíteni kéne rajta. .. legfeljebb eljönne holnap. hiábavaló a vigasztalás. . Semmi válasz. de nem szólt. És megmondod a muternak. . hogy tényleg. meg aztán nekem úgysem olyan érdekes.Miért nem? . S Kanócba belevillant. Közelebb lépett hozzá. mintha bömbölve bőgne. Megvenné a jegyet Csöpinek.. s szárazon. A kislány moccanatlanul nézett tovább befelé a kerítésen. Ez a megoldás.Ez volt a figyelmeztetés.. én megveszem neked a jegyet. .Nem kell! . Mi lenne. Pedig most igazából ütnie kéne.Te Csöpi . amikor akarja.... A kis kócos szőke konokul megmarkolta két kezével a cirkusz kerítését. s égő szemmel.Én már úgyis láttam őket.. Bokszos úgyis akkor üti meg őt.. Úgyis kevés van neki. s szelíden mondta: . Kis idő múltán a gyerek megint megszólalt: . mit kezdjen vele. ennyi elég volt. hogy én cirkusz helyett bementem a sportcsarnokba. Bokszosra mondták is tavaly a suliban. a Csöpiéket az anyjuk egyedül neveli. Fölényes pillantást vetett áldozatára. aztán elhallgatott. . A hüppögés szipogássá szelídült.

Várj meg itt. hallgass rám.. Igazán.. mindenkitől kérjék. ha elfogadnád... hogy azt a kislányt.Rendben. Meg kéne keresni az igazgatót. előre odaadná a jegyet a portásnak. Halk. hogy kérjék a jegyet. Otthagyva védencét elindult. s erre gyorsan elkapta fejét. még mindig markolva a cirkusz kerítését.. Elöntötte szemét a könny. de ha valahogy befizetné.hangzott gyanakvóan. S már nincs elég idő. de hogyan segítsen. csak te jegy nélkül. nekik ki van adva... S tárgyilagosan.. Kanóc mindenáron segíteni akart. és beengednek téged.Na. Számolja a benne levőt.. felszabadult sóhaj: . becsszóra. Akkor a kislány.... de hogyan tegye. elintézem. Még a bátyja ütéséért is ő akar vezekelni. veled együtt. még a sátor is elmosódott előtte. hogy segítenie kell.. Igen! Ez a megoldás! Előveszi pénztárcáját. nekik csak a jegyet kell nézni.... hogy akkor bejössz. Ekkor hirtelen eszébe jutott valami. no. és felnézett... A bátyám volt piszok... úgy bámult arra befelé. ... de az igazgató nagy ember. A fiú meglepődött: . hiszen egy gyerek ide vagy oda. .. De . Az kevés. s ne nézzék azt. . de nem sokat látott...Igen .felelt önkéntelenül. A Szücs Móni állt mellette..Persze hogy bemegyek... vagy elvették tőle.. hogy érvényes. hogy még a szánalom szikrája se érződhessék a hangján. Nagy.De csak ha te is bejössz a cirkuszba. hogy a gyerek bizakodva várja. én nem akarok piszok lenni.Igen. és nem a gyerekek arcát. Csöpi. megkérem őket. .Jó. igazán nem számít.ha megkérem a cirkuszosokat. és akkor.Segíteni akarsz rajta? ..... Csöpi. feléje fordította a fejét. ezt mondta: ... Tudta. hogy van pénze.. és megbeszélné vele. ha ebben a csöpp kis szösziben olyan nagy lélek lakik. hogy mi van arra írva.. . A cirkuszjegy árán kívül csak a fagyipénz van benne.. biztos. hogy hazaszaladjon elhozni abból a barna bársonytárcából. De... mondd már. amelyben megtakarított pénzét őrizgeti. elmondani neki. hogy beeresztené Csöpit.Honnan tudtad? 25 . mert szemét bepárásították könnyei. Ekkor egy lányhang megszólalt mellette: . akkor bejössz? Rövid hallgatás. . megyek.. Nem fizetlek be.Helyetted nem megyek! Te rendes voltál. motyogó válasz: . elfoglalt....Nem! ..Ha megkéred őket?... . jövök érted..Nagyon szeretném.s ekkor kis szünetet tartott .Akkor be. a portások be sem eresztik hozzá..

. . megkérdezzük a többieket.mondja sugárzó diadallal Kanóc.. s kézen fogja a kislányt.Nálam van egy tízes. Bokszost mindenki ismerte. s színpadias mozdulattal mutatja az ígéret földjére vezető utat. . És igazán rendes voltál. amit tudtál. minden rendben .Mindent.. . Kicsit csodálkozik. ami történt. miközben röstelli magát Móni előtt. Arcán felsugárzik a mosoly. .Láttam. hármasban.Persze hogy az... Érdekes. együtt. Díszvendég leszel. Csöpi megilletődötten elindul. kicsit sötétebb a hajánál. Megtalálta. .Be akarod fizetni? . Egy pillanatig nézték egymást. tiszta nézése. Csak akkor jön. Veszi a lapot..Rendben! Beszéltem a főnökkel! .azzal félreáll.. Te megtetted. s kissé cinkos mosollyal rájátszik: . . . hogy hazudni kénytelen.Csak a fagyipénzem. . Móninak meleg barna szeme volt. aztán megvonja a vállát. . helyettem nem...S rámosolyog. de nem hagyja.fakadt ki Kanócból még az iménti keserűség.biztatja Móni is. bólint.Mindent? .Gyere csak.. és a húgán mindenki akart segíteni. .Én? Díszvendég? . . libériás fiatalember a jegyszedő. Alig felnőtt. Azt mondta. Csak most. hogy Mónival ketten mennek Csöpiért. Amikor a jegyszedőhöz érnek. Kanóc tiszteletteljesen köszön.. Nem volt szükség hosszú mesére. S volt benne valami megnyugtató. Csak gyere. Szinte természetes.Be.Ingyen beeresztenek. hogy Kanóc eddig még sosem vette észre. . s megvolt a jegy ára.. hogy megmondtad a Bokszosnak. Ketten együtt indultak el. s zsebre vágja Csöpi jegyét. s megszólal: . Vannak még az osztályból. állhatatos. Mennek a bejárat felé.Agyonvert volna. Aztán Kanóc is. s lelkéből szakad ki szabad-szárnyalóan az eddig sárba tiport öröm. ha a cirkuszosok beengedik. s nyugodt. Tárgyalás a jegyszedővel. 26 .Itt a díszvendég. . Pénztár.Áááá! Megérrkezett a díszvendég! Tessék.Kevés. S szemével a fiú tekintetét kereste. csak tessék! .Mennyi van nálad? ..Tudod mit. Öt percbe sem tellett.Ugyan! Mit mondtam meg?! És vissza se mertem ütni . S a hangjában is...

a legnagyobb . de az est fénypontja mégis Fatime és Ali volt. s a legnagyobbat. díszvendég?. S fogja Kanóc a gyerek kezét. . Kanóc szeme úgy csüngött Alin. combig kígyó tekerve.. egy combvastagságút a vállára tekerte. majd Ali az oroszlán kitátott szájába dugta a fejét.. hogy meg kellett rajta szakadni. 27 . kis..Legalább egy mázsa kígyó van rajta! Homolya ugyanis mindent súlyban számolt. hogy még felsorolni sem lehet. hogy a cirkuszban lehet.. mind csakis őt köszöntik. ami immár muzsikál benne.. s az arcán fátyol.Díszvendég. akik befogadták. trillázó fuvolák. melyek bármelyikének szorítása halálos. Ott állt a csöppnyi nő. Már a kezdete is. Remek előadás volt. hanem a megtestesült csoda. hol a másik. Az erő és bátorság rettenthetetlen csodája. a porond közepén összerakott hatalmas vasketrecben. Fatime fiatal. Négy markos porondszolga hozta be két ládában a kígyókat. Szimbával a nyakában köszönte meg a dübörgő tapsot. ahol ott állt Ali segítője.Brr! . A 7. az éneklő kutyákat meg kellett zabálni. Hókusz.Persze hogy díszvendég. a szülei zöldségesek a telepi vásárcsarnokban. a-sok valahogy egy bandába keveredtek. a bohóc csetlett-botlott. fekete hajú. A nézők hátán hideg futkározott végig.szaladt végig a reszketés Csöpin.. a harmadik a mellét. hiszen hallottad. s ágaskodni kezdett. s most valahogy nem is érzi. De még ez is csak a bevezető volt Ali oroszlánszámához. A bumfordi medve esetlen bájjal biciklizett. Járatta őket pallóhídon. a varázslókirály pedig annyi mindent varázsolt. pedig egész biztos. mely leigázza az oroszlánokat.. Bartolini mester. ugrottak tüzes karikán. hogy a nagyok között lehet. díszvendég. Aztán a nagy csodálat közben.. húsz év körüli nő lehetett. Kanóc szavát hallja a harsonák között. észrevette Ali kezében a vaspálcát. hogy megütötték. „a levegő királya” visszafojtott lélegzetek közepette röpködött egyik trapézról a másikra a cirkusz kupolájában. lenyűgözi az embereket. ki-ki oda ült. hogy holnaputánra megkékül annak az ütésnek a helye. pedig gyakran kínálták. ültek felágaskodva. hogy bensejében a koravén gyötrődéseket lassan elnyomja az ünnepi harsonák hangja. előttük a hosszú Homolya pedig elomló bámulattal rebegte: . csupán a két hátsó lábukon. ehetett minden cukorból. melyek most mind.Szimba . Nyolc félelmetes fenevaddal dolgozott. mintha nem is ember lenne ott. ahol hely jutott. Sejtelmes keleti zene. aranyflitteres fürdőruhaféle volt csak rajta. tánclejtésben a dereka köré tekerte. hol egyik szomszédja vette az ölébe. hogy az vagy. amint bizonygatja. Csöpi pedig ott trónolt Kanóc és Móni között. élvezve. Nem voltak számozott helyek. én?. Lassú mozdulatokkal. akinek akarata acél. A másik kígyó a csípőjét övezte.az idomár mellére tett vaslapra telepedett. mint valami övet.. S tekintete a ketrecen kívülre villant. s a karcsú az egyik ládából karjánál vastagabb óriáskígyót vett elő. S látható rajta.. beavatkozásra készen. éppen a bal kezével. . amikor felmordult az egyik fenevad. megerősíti azt. szinte magukon érezték a kígyók bűvös érintését. s végül sorba állítva oroszlánjait. Pergett a műsor. s amikor nem látta eléggé a porondot..

srácok. kinyilvánítani véleményét. aki Ali után csinálná az oroszlánszámot. Végül is nagyjából megállapodtak abban. óriáskígyóra. de azért nem kell hasra esni az Ali előtt. .Vagy te! És arra nem gondolsz. de megnézném azt a birkózót. te lennél az egyedüli? Figyeld csak meg a tévében. aki még ide is magnóval érkezett. .Az lehet .. s megindult az imént tomboló közönség. Mivel és hogyan sugározzák át akaratukat kutyára. oroszlánra? Kanóc egyre határozottabban kezdte érezni.Képzeljétek. Az ismerősök csoportokba verődtek. még akkor is ez foglalkoztatta. sok! Azt hiszed. Aztán különösebb magyarázkodás nélkül csak annyit mondott: .szólt közbe tárgyilagosan Boglyas.. vagy más is megtehetné? Miért kockáztatja az életét? A pénzért? A tapsokért? Vagy valami belső kényszer? Egyszerre csak azt vette észre. Magában azt méricskélte. kihunytak a porondra irányzott reflektorok.Birkózó nem . Felét sem bírnám el. . ha mernéd . hogy az egészben ez a titok vagy folyamat . 28 . hány oroszlánszelídítő van a világon? Sok. ez a legizgalmasabb. . . mi? . ha elmehetnék oroszlánszelídítőnek. hogy több a légtornász meg az artista.De még mennyire hogy lenne! .vette védelmébe Molnár. Másokban is. Alié. . De attól az oroszlánszelídítő még oroszlánszelídítő! Kanóc hallgatta a vitát.horkant fel Tohonya -. elhallgatott a zene. apuskám. Nemcsak benne élt az előadás. hogy engedelmeskednek? Vagy másként? De hogyan? Mi a titka az engedelmességre szoktatásnak? Rendkívüli ember-e Ali. mint ahány olimpiai bajnok akad világszerte. megosztani gondolatait. s akkor hirtelen beleszúrt valami. hanem maga a titok.Fél? Vagy csak biztosít? Vagy vaspálcájától félnek az oroszlánok? Azzal éri el.Nem lennél nyomozó. a cirkuszokban hány oroszlánszelídítő van. .Na és?! Másból nincs több?! Mindenből akad. te fafej. hogy már nem is a mutatvány izgatja jobban.Feltéve. mennyiben mérhetők a sportteljesítmények a cirkuszi produkciókhoz. Még te is tapsolnál. mindenki beszélni akart. hogy a felvett zajkulisszára otthon majd szabályos cirkuszi beszámolót kanyarítson. de azért baromi erő meg bátorság kell hozzá! Ha én egyszer kipróbálhatnám.vagy nyújtógyakorlatot.Ki esik hasra . Homolya változatlanul Fatime leglelkesebb szószólója volt.. Amikor a művészek felvonulásával véget ért az előadás. s erre kitört az általános vita arról. Fatiméé és a többieké.mondta lassan. kicserélni nézeteit. azért ebből a Corelliből sem lenne olimpiai bajnok! . végre tudna-e hajtani bármelyikük egy nemzetközi szintű gyűrű. minek nevezheti -.vagy nem is tudja. . és egy mázsa kígyót tartott. medvére.Tudod mit?! Nem lennék.Tudjátok. Dugót Corelli mester és az artisták foglalkoztatták.szállta meg Molnárt az ellentmondás szelleme -. legalább egy fejjel alacsonyabb nálam az a csaj. Aztán fájni kezdett. ráérősen Tohonya -.

. Este is annyian lesznek. Áginak.. a Dugó kerül a szigetre? Vagy a Mangold? Vagy a Tohonya? S velük találkozik Mirella? Ők talán nem gyűjtenek? Ők talán nem hozzák haza? Ők talán nem csodáltatják magukat a suliban? De igen. hogy a szigetre került.. Díszvendég voltam! Ő sosem volt díszvendég. hogy anyunak nem mondhatom el.. Ugyanúgy más is elkezdheti. Nem is egészen az ő érdeme. Kétezer ember minden áldott nap. . . látta magát számtalan alakban... Egészen begerjedt. hogy mindig ugyanazzal az állattal vagy állatokkal dolgozik. A kislány ránézett. Valahogy úgy kéne. Itt ma délután ezer ember tapsolt. Sokáig. de mit? Cirkuszi képek futkároztak gyorsított film gyanánt a képzeletében. hol ezt. hogy éppen Branko bácsi házába kerültek. mint az. Akár ő is. . kiszárította őket. Én vagyok a kisebb. De mivel? És hogyan? Járt az agya. hogy hagyta őt egy kicsit mozogni. ez a siker mennyivel más. hogy az Oxfordi nem sokra tartja az egészet. ha megmondom neki. Mert akkor mindent el kéne mondani. ahol az ütés érte. Belesajdult a fájdalom. hogy mégis voltam cirkuszban. Ábrándozásából Csöpi riasztotta fel. teszem fel.. s kicsit szeplős homloka alatt kékesszürkén tündököltek Kanócra a szemei. . és Mirellának azt. s egyik sem állt meg úgy igazából. 29 . Pedig ők is csak emberek. S talán van valami abban. Elkezdték valahogy. kedves. Nem is lesz! Csak az a kár. zabálni való. hogy ő eddig még sosem produkált olyan nagyot. Mennyivel több tehát. hogy mindig mást kéne szelídíteni.Te Kanóc. Évekig.Megpukkad este.bólintott rá Kanóc. hogy hülyéskedés helyett épkézláb dolgok is az eszébe jutottak. hogy ő összegyűjtött ott a szigeten néhány tengeri állatot. Anyunak köszönheti. Talán nem is fog soha. de csak futottak tovább a képek végtelenül. És ha.Ugye jól kitoltunk a bátyámmal? .. mint amit ő tett.. Mindennap egyformán. Lehet. huncut derű áradt belőle. kócos szöszi haján megvillantak a lebukó nap sugarai. Tudja róla. Mi az az egy osztály? Semmi.kérdezte cinkosan..Ki . hogy csak egyszer tapsolták meg igazán életében. Mindig engem bánt. Akkor is csak egy osztály.. amit Corelli. Nem.. Artista legyen? Bűvész? Bohóc? Vagy valamilyen szelídítő? Utóbbi lenne a legjobb. Ali vagy akár a bohóc is csinál.. Medve? Víziló? Oroszlán? Honnan szerezzen? Meg aztán mindegyiknek van egy hátulütője. az olyan nőies. hogy itt keresni lehet valamit. érezte. No persze biztos irigy. a jó szerencsének. mint a motolla.fogta meg a karját. szerepben. . valami perspektívát. és akkor megint rajtam állna bosszút. Pónik? Az is.Igen. de azért valamit kapisgál. Az. De mi lenne az igazi? Kutyák? Á.. ez neki unalmas lenne.Ne ott. célt. értelmet. hol azt.. s hazahozta.. s valami meghatározhatatlan. olyan igazit. és mondd csak. Éppen ott. amivel megint s immár tartósan és véglegesen kitűnhet a nagy átlag közül. .

de minden.Erre Kanóc is megint érezni kezdte a karját. méltatók.Jó..Hm..És ha nem lesz otthon? . . az tényleg jó lenne. úgy látszik.. Mentek. hasonló gondolatok foglalkoztattak -. Megvan! Megvan a nagy ötlet! Több. Verekedős. Pedig az tényleg vadabb és erősebb. valami fontos. hogy ő is kiszolgáltatott. akár a Nemzeti dalban. Szakasztott úgy. a beszélgető. s még nem tudják. még nem. de még inkább azt.. tényleg. nagymamakorukban is emlegetik. a nemzet nagyja nekem is osztálytársam volt. Persze hogy beszélek. aki valamiért nagyon érdekel bennünket.... meg kéne találni. meg mancsa sem. hogy szóljon Alinak...Beszélek. bosszúálló. Ki ilyen. olyan csüggeszkedő tekintettel. mint ötlet! Életcél! Amiért érdemes hajtani. ez világhír.Az csudi jó lesz. Hű... s a jövendő boldog biztonságával a szívében ment mellette. titokban Kanócot figyelte. mint a gyűjtemény. mint a cirkuszi mutatvány.. Az emberszelídítését. hogy „igen. Kanócnak kéne megtalálnia! Igen! Úgy van! S akkor a titok birtokában ő lehetne a világ legelső és egyetlen emberszelídítője! Óriási! Világsiker! Ez több. .. Jó? . harapós. . igen. aki ott ment mellettük. A kislány megfogta Kanóc kezét. azon a napon.. Ezen kéne valahogy segíteni. Kanóc. az csuda jó lenne! . ki olyan. akkor. akit.Szelídíteni? Embert? . „unokáink leborulnak”.” 30 .. kisunokám. Feltéve. Csak Móni hallotta meg. egyetlen.. . bronzszobor a Hősök terén. Holnap. . Csak azt már megtalálták. . majd a fél osztály. veszekszenek.. Mintha villám csapott volna bele: neki. mindenki kiszolgáltatott. én is ott voltam. Elkezdte őt nyomni az iménti ígéret.Te Kanóc .Azt. Miért ne? Ha oroszlánt lehet. igazán beszélhetnél ott a cirkuszban a főnökkel. több. s nagypapa-. amely Csöpi kis tenyerének szorításából áradt. Úgy el voltak foglalva egymással.. Ha meg lehetne őket szelídíteni?! De miért is ne! Az állatszelídítésnek is van titka..Hát hogy szelídítse meg a bátyámat. örök dicsőség..hökkent meg Kanóc. És Ő. úgy látszik.. amire egykor még határtalanul büszkék lehetnek. Meg kéne találni. meg nem is olyan erős. de legfőképpen az a határtalan bizalom. hogy most... ugye beszélsz a cirkuszban a főnökkel? . mert egyedülálló. embert szelídíteni. mint ahogy csak azon függünk.. Csakhogy az ember nem oroszlán... mint ahogy az oroszlánt is meg lehet. goromba. amiből nem volt és nincs is több a világon! Körülhordozta tekintetét..folytatta a kislány..... Nobel-díj. S ha jobban belegondolunk egy kicsit. vitatkoznak. az előző pillanatban történt valami nagy.... tárgyalnak. ha otthon lesz. Az embernek nincs olyan hegyes foga... vitatkozó többiek közt. hogy oda sem figyeltek a kislány szavaira. De Kanóc nem vette észre. Kanócról elnevezett utcák és terek szerte az országban. hálás utókor.. Az ember sokféle. meg minden.Alinak? Miért? . összevissza csoportban hazafelé a telepre..Akkor majd kitalálok valamit.

Mit hirdetni? Kinyilatkoztatni! De legalábbis óvatosan elejteni.. Mindent vártak.Srácok. ha te leszel a hatezer-kétszázhuszonhatodik oroszlánszelídítő..mondta hálásan Tohonya. alighanem hosszas töprengés és vívódás eredményeként kinyilatkoztatta: .Hanem tudjátok.Azt mondod? .. A nagy hangzavart egy vékony gyerekhang próbálta túlkiabálni. A nagy elhatározásokat követő leheletnyi csend beállt. a Morcosra ráférne a szelídítés!. Meghökkent csend. . .. ami még nem volt.Hogyan képzeled? Ostorral?!.. Tohonya! Igazán örülök. Ráférne. . ami még nem volt. és megkérdem.Embert kéne szelídíteni. Ketrecben vagy anélkül?.. én holnap suli után megkeresem a cirkuszban őt. 31 . Utána kitört az általános hangzavar: ....Akkor mondom. Tohonya.. hogy Tohonyával kéne tartania.Mi?. Biz isten megnézlek. hogy a bátyámat. Boglyas villámgyorsan felmérte. csak ennyit mondott: . mi volna az igazi. hiszen oroszlánszelídítővel még soha senki nem készített interjút az iskolarádió részéről. . . Dugó pedig egyenest kijelentette: . Mondd csak!. s nem úgy. sőt megtapsollak.. .Hát én tudok neked olyat mondani. az egyedülálló. Megcsendesedtek.Olyan szelídítés. „Emlékeztek.Minden volt már! .kapaszkodott bele Kanóc.No persze. hogyan lehetne belőlem oroszlánszelídítő....Kizárt dolog. Hülyeség! Meg vagy te húzatva?. . . S Kanóc halkan. kissé sejtelmesen. természetesen magnóval.Kösz! . aki nem kapcsolt elég gyorsan.tromfolta le Mangold. csak nem. mint aki megosztja bizalmasaival a NAGY TITKOT.Megőrültél?. Ekkor szólalt meg Kanóc: . azért ahhoz tudomást kéne szerezniök a nagy elhatározásról.Azt.ösztökélték kíváncsian. .. hogy később hivatkozni lehessen majd rá.Igaza van.Sok sikert. aztán rejtelmesen folytatta: . hazafelé megmondtam.Így mondta: .. akkor. Bokszos neve hallatán kissé alábbhagyott a túl heves eszmecsere. aki nem tudott megszabadulni Ali bűvöletétől. ..Igenis meg kéne a Bokszost szelídíteni! . Ki kéne hirdetni.Szívesen! .. ..Az bizony nem volna rossz. Ki vele! . A Csöpié.. Nem sokáig kellett várnia. .„Bokszost”.” Lesni kezdi az alkalmat.

csatlakozott Menyus Márti. Nem értette. melegedve erős.S Kanóc tekintetét kereste. az ilyesmihez pedig csend kell. hátha jó ötleteket szerezhet. rokon. amikor a lány ezt mondta. én nem tartom hülyeségnek. hanem barna.Nem. amint mondja. ahol semmi sem zavarja. valóban úgy van. A közhangulat lassan megfordult. De teljesen világosan és minden sejtjében érezte.. mint akinek valami nagyon nyomja a szívét. Kit takart az a titokzatos M.. Ez volt az a pillanat. hogy csak azért.Kanóc. Egészen halkan.Nagyon jó lenne. Ezzel a tekintettel már találkozott. S ahogy egymásba kapcsolódott a szembogaruk.simogatta meg kissé atyáskodva a haját. Adok egy puszit! Lehajolt. De a nézése. Mirella! Igen! Mirella nézett így rá. hogy ugrásra készen védelmezné a magáét. De nem mondott többet.. Ránézett. hogy lehet ez. ebben ott tükröződik valami nagy. Csak Csöpi trappolt mellette. néha zavartan a cipőjüket nézték. s azon kezdtek tanakodni. látta rajta.Kösz! .. Kanócon végigfutott valami. Mentek szótlanul egymás mellett. Móni érintette meg a karját. Ez a tekintet ismerős... mint az egymásra tekergőző erdei folyondárok. nagyon jó lenne! . majd Móni is elmaradt Kanóc mellől minden búcsúzkodás nélkül. mígnem az ő lépcsőházukhoz értek. nagy a ricsaj.. ha az embereket is meg lehetne szelídíteni. hogy a többiek ne hallják. ahol csak ketten vannak. Sokan vannak. amilyen. Akkor a kislány búcsúzás meg köszöngetés helyett csak annyit mondott: . s összefogóddzanak. hanem Móni. Kanóc egy pillanat alatt megzavarodott..és óriásit sóhajtott hozzá. Persze lehet. megkérdezte: . ki írta neki Ázalag óráján azt a cédulát.Másra talán nem? . mert imponál neki a Dugó. S nem is fekete a szeme. Hajolj le egy kicsit hozzám. A lány halkan. hogy érzés az érzésbe kapaszkodjék. pedig tőle igazán nem kell semmit sem védelmeznie. igazi egyetértés. Nagyon.. védelmező közelségén. betű? Mónit! Egyszer talán majd megkérdi tőle. mert ő is hazaérkezett. olyan hely. a szeméből is láthassa. .. nyugalom. s arcán érezte a kislány gyermekajkának kicsit nyálas nedvességét. nagy. aztán fogyni kezdtek körülöttük a többiek. Kanóc nem szólt bele.. hogy ne csak a szavából hallja..Miért ne? Talán te is hülyeségnek tartod? Móni nézte a fiút. mint akiket rajtakaptak valamin. .. De hiszen ez itt nem Mirella. amikor Kanóc világosan megérezte.. kit és miért kellene megszelídíteni. Figyelt. .. 32 . és csakis neki: . Amint figyelt. Ő tudott így nézni..Komolyan gondoltad? ... Füle egészen megcsendült a cuppanástól.. de ez itt most nem az a pillanat.

felelte Csöpi. visszafordult. 33 .Persze hogy beszélek. . Csöpit elnyelte a végtelen hosszú. aztán felszaladva a kapuhoz vezető nyolc lépcsőn.. s az a könnyen odavetett. hiszen megígértem.Ugye holnap beszélsz a cirkuszosokkal? . de hogyan is teljesíthető ígéret nyomta a szívét.Én is! . Csak cérnahangjának csilingelése visszhangzott Kanócban. tízemeletes sávház egyik kapuja.

hegyesre pödört bajusza volt. s fentről. van-e odalent ismerőse. csak cilinder volt a fején. áradó.„Hiszek benned!” Az éjszaka az álom birodalma. és nézte. csodálkozva vette észre. Házbeliek és látásból ismerősök. Töprengett. csak Csöpi nem.Kanóc. bal kézzel könnyedén megragadja a levezető kötelet. nehezítette szempilláit. szabály. Kezével int. amit hiába próbált megkerülni. s jobb kezében csillagpálcájával integetve. csak mentek. . Pompázatos.mindenféle biztosítás. Végtelen térségein szabadon száguldozhat a nappali valóságok béklyójában vergődő képzelet. Kanóc este sokáig ébren volt. Ott nincs idő. ő pedig ott volt a cirkusz sötétbe burkolódzott kupolájában. könnyedén siklik alá a porondra.Merszi . kisgyerekek ültek az apák vállán. és még mindig jöttek. mindig eléje táncolt. Majd a fáradtság ráterítette szürke fátylát. s arrébb ott ült az egész iskola. s nincs semmi korlát sem. Aztán megszólalt. Mind ott volt. be a cirkuszba. Akkor ő leintett a csillagpálcával. piciny. olaszos temperamentummal pergő nyelvvel. . kitárta karjait. a porondmester tízszer is rákezdené. tehát vaspálca. kissé éneklős hangsúllyal. s hirtelen köddé vált a kerítés. csak álom van. a matek-oroszlán „Te. Ült egy trapézon. Kicsit hasonlított apura. hintázott. szinte hozzáragadva. miközben a porondmester hangja mindent betölt: . a világhíres. színes hömpölygéssel.Nagyérdemű közönség! Tisztelt publikum! Tudom. s mentek. a kék égből néha egy-egy halványsárga akáclevél libegett alá lepkeként. ő pedig hirtelen fölemelkedett a levegőbe. rá egy óriási cirkusz tetejére. s az a sok nép mind integetett neki. Dübörög a taps. s ismét a közönséghez fordul. az egyedülálló nagy attrakciót lesik. Aztán emberek jöttek a rétre. hogy nem a kockás kirándulóinge van rajta. integettek. Világos tavasz-zöld volt ott minden. és nem engedte tovább. a fűben kicsiny margaréták nyíltak. De Branko bácsi enyhén reszelős hangján.ÖTÖDIK FEJEZET Kanóc.Tohonya elszánja magát . s átbűvölte abba a másik. az utolérhetetlen.mint mindenütt a világon . csak lebegett. ott megszűnik a törvény. csillogó üveggyöngyökkel. szemfényvesztő!” . méhek döngtek. a logika.köszöni meg franciául a porondmester.Legjobb védekezés a támadás Remény és kétségek között . sokszínű álom. mert a Bokszos odarakott eléje egy kis darab fehér kerítést. és mindenki befért. Amikor kinyújtotta kezét. színesebb világba. hogy elkapjon egyet. végtelen mezőn járt. pedig szárnya sem volt. majd megállítja a trapéz lengését. csillagként szikrázó pálca. . a világszám! . s erre csend lesz. Közben lent az arénában megjelent a porondmester. ketrec vagy robbanó34 . tér. lovaglónadrágot meg lakkcsizmát. Végül is ő könyörül meg rajta. Ült rajta. Következzék tehát máris a szelídítés koronázatlan királya! Ekkor felmutat a cirkusz kupolájára. mely ebben a pillanatban már teljes megvilágításban úszik.Morcos. mindenfelől. hogy önök mindannyian vendégünket. hanem valami csupa arany-ezüst lebernyeg. mintha május elseje lenne. ő a trapézon lengve integet.„Szelídítsd meg őt!” . frakkot viselt. Lent a sátorban megszólalt egy pattogós cirkuszi induló. de széttapsolják a szavait. a kezében pedig.Az egyedülálló produkciót . az emberszelídítő! Mennydörgésként felrobajló taps.

. de olyankor én eléje állok. Csengő hangon kérdi a tömeget: . Egy intés a csillagos pálcával.s int a csillagos bottal. 35 . a foltok foszforeszkálni kezdenek. . csak mondják..Uraim és hölgyeim! Amint önök azt bizonyára tudják. hogy ezt megszüntessem.. .Azért állok itt. Ne féljenek. asszonyom.Értem. Kék atlétatrikót visel.. Mindnyájunkat. . majd lesunyják fejüket. De mutatványomat nem holmi ketrecben tartott.golyóra töltött fegyver nélkül hajtja végre a mester.. Nagyvonalúan leinti. Körüljártatja szemét. hosszan rezeg a levegőben. . . Unja a tapsot. mint amilyet az oroszlánszelídítők használnak. produkcióm az emberszelídítés. Önökön a sor. mondják. mint a kezes bárány. ne reszkessenek..Itt.. és sikoltozni kezdek. a nézése is olyan. ne féljenek. hogy kit szelídítesz meg.A férjemtől félek. egy szakasztott olyan emelvényen. félnek tőlük? . Csengő hangon megszólal..áll fel a vézna kis nő mellett egy köpcös alak. Szava mikrofon nélkül is betölti az egész térséget. Nem. s éppen úgy tele van kék és zöld foltokkal a karja. De kérem önöket. Nem rossz ember.. De ahhoz tudnom kell. Nos. Kicsit hasonlít a Bárány Jóskára.Feleljenek. amint dagadnak az izmai.. Jöjjön a lényeg. akik önöket inzultálják. fennhangon. az emberszelídítő! Ismét dübörög a taps. Ott guggol némán. cukorkával. S most. A legvadabb ember is olyan lesz a szelídítés végére. Kanóc.. Az emberek gyanakodva méregetik egymást. de amikor berúg. hogy őszinteségükért bárki is bosszút állhat önökön. Olyankor rám záporoznak az ütlegek. ott önök mindannyian biztonságban érezhetik magukat. akkor üt. Döbbent.. jól idomított emberekkel hajtom végre. Nem szól senki. . csak néha villantja elő fogait. csokoládéval megszelídített vagy ütlegekkel megfélemlített. egy kis pendülés. most. hogy kik ezek. Hol van most a férje? . A második sorban feláll egy vézna asszony. Kérem segítségüket! Mondják meg itt. Önök tudják. kedves közönségünk. s látni.hangzik fel kórusban. megfélemlítik.Félünk . kérem. s a sok kis pendülés egymásba olvadva. Erre mindenkiben megpendül valami. hogy rávetődnek a reflektorok. uraim és hölgyeim! Én mindig és mindenütt azokat szelídítem meg. te piszok! . hogy ki kitől fél.. s én megszelídítem őket. Szétverem a pofádat! s megindul az emberszelídítő felé. néma csend..csodák csodája . bántalmazzák vagy elnyomatásuk alatt tartják. s a kötekedő .Félnek tőlük? . A gyerekeken szokta kezdeni. hadd halljuk.És majd megmutatom neked. Ahol ő ott van.máris ott van a porondon. ne aggódjanak. hogy ne bántsa őket. Azért vagyok itt én. kiket kell megszelídíteni. Következik tehát ő.

. valahonnan távolabbról. de nem két lábon jött. a Morcost kell megszelídíteni! S arról. s berontott Morcos.szólt oda a diákoknak. Ekkor körülnézett.pattan fel ekkor a nézőtéren egy terebélyes asszonyság. Még Bokszos is odakerült. S az ordibáló. Egyszer szóltam a boltos néninek.A művezetőmet kell megszelídíteni. már csak egyet ültethetek oda . kölyök. isten marhája! No majd gondoskodom rólad! Olyan melót osztok rád. pendülés után máris ott guggolt megszelídülve a családverő mellett. s a félelmetes kötekedő máris tehetetlen volt. szétnyílt a bársonykárpit. mint amennyi visszajár. hanem azt a vézna asszonyt. felpaprikázott fejű alak kiguvadó szemmel a következő intés. . Otthon az anyukám pedig azt hiszi. uraim és hölgyeim.. Miket beszél? Mi vagyok én? Talán csaló?! Vagy tolvaj?! Na megállj csak. A szokott világosszürke ruhája volt rajta. pedig mi mindent megteszünk. de rám ripakodott. mindenfélének lehord bennünket. . Most már szinte egymás szájából kapkodták ki a szót az emberek.Elhallgatsz! Adta szemtelen kölyke! . mert Csöpi bemondta őt. mint az emberek. kié. Mindig kevesebbet ad vissza. a második emelvényen. S a porondon lévő kis emelvényeket lassan elfoglalták azok.Tovább! Tessék. Hogy-voltozás. és. Eltűnt! . . pendülés. hogy a világhíresség milyen jó kapcsolatban van itt ezekkel a kis iskolás gyerekekkel. de ekkor a porondbejáró irányából vérszomjas ordítás hallatszott. De a szelídítő nem azt figyeli. Morcost!.Nincs itt.Már csak egyet. akikre nagyon ráfér a szelídítés. Egy emelvény volt már csak üres. Dobogás. s a közönség csodálkozott. de Morcos nem ült a többiek között. hogy a hidegvízre-valót sem keresed meg. olyan gyorsan pattant fel egy fiatalember. 36 . Folyton ordibál. s szelíden ropogtatta a golyóstollat.kiabált egy Boglyas formájú srác.. s hiába indult el fenyegetődzve a porond felé. mint kiskutyák a lerágott csirkecsontot... Nem tudta.Elragadtatott taps.Cingár! Te barom! Befogod a pofádat. hogy. és Morcos máris ott ült az imént még üres emelvényen négykézláb. rákötve ott himbálódzott egy osztálykönyv. s az asszonyság ott tátogott a színpadon... s látni való. Már idő sem volt a tapsot elkezdeni.A Morcost. te ökör.. egy intés a csillagpálcával.. Morcost!. elfagylaltoztam. Intés. amikor ismerős hang süvített feléje. A közönséghez fordul. . hogy a foltok is eltűntek karjáról. hadonászó. egy pendülés.Hol van Morcos? . de ismerős. Ezt kiáltotta: . .intette türelemre a felbolydult közönséget a szelídítő.. mindenféle állatnak.. elöl pedig oroszlánsörény övezte emberarcát.. .Morcost!. ütemesen felhangzott: . . Csattogó foga között golyóstollat rezegtetett. pendülés. Morcos nem volt sehol.Én a boltos nénitől félek.. Naponta hallja. Nadrágjából hátul pamacsos oroszlánfarok állt ki. ahol a sulibeliek ültek. ám intés. csak tessék. most odamegyek. Taps.. hanem négykézlábra ereszkedve. Érdekes módon megszűnik az ütlegek helyének foszforeszkálása. A szelídítőnek rontott egyenest. itt a nagy alkalom! Kisfiú. .

Erre a hangra. mint bárki más. Hátrálni kezd. Csak a szemetesautó üríti a tárolókat... bádogszerű. s dühödt. éles és bántó gyermekhang: . elhallgattassa..Mi lesz aztán? Az a mindent túlbeszélő hang pedig csak mondja a magáét.Te szelídítő! Tudod.Mi lesz aztán? Az emberek átveszik. de sehol senki... S ekkor a nagy ünneplésbe villámcsapásként vág bele egy kissé fölényes. Hajlongás. mint adott jelre. Pedig csukva a szája.. Igen. Ezt tudja nyújtani. mely az imént még tombolt neki. Erre vágyott. rávetik magukat. akkor már más emberek lesznek? Mert az a lényeg. s halkan. most döbbenten ül. zuhan. hol tompa. akár a közönség. hogy a továbbiakban mi történik. mi ez? Kóklerség! Szemfényvesztés! Arra felelj nekünk. az egyedülálló emberszelídítő azt veszi észre. Morcos és mindegyik. Kanóc csatakosan mászik vissza az ágyra. jönnek. az eddig engedelmesen kushadó „megszelídítettek” leszállnak emelvényükről. brummogás.Intés az emelvények felé. Aztán felhangzik egy gyermekhang. tapsolnak a lábukkal. betölti az egész.. világnyi nagy cirkuszsátrat.Csend! Csend legyen! Nem látni.. csak az ereje ezerszeres. Aláhull a porondra.. hátrál. ki kiált... Arra ébredt. mint Csöpié. s ő zuhan. csak az a hang. a páratlan. de hiába. hátrál előlük. Aztán csattanás.. a közönség megkapta.. tekergetik a fejüket. Tapsol a boltosnő. Ez az. S a megszelídített emberek kézre állnak az emelvényen. s aggódva kérdi: . mind rajta van már. mi köze hozzá.. Ez ő. ott. honnan jöhet... elégedett öröm. ezer darabra törik. s csillagai szanaszét gurulnak.. hogy megfogja. amit a szétguruló csillagok idéztek elő. hogy belőle. próbált kimászni összegubancolódott takarója alól. ha leszállnak a dobogóról és visszamennek a helyükre. feltartóztathatatlan haraggal megindulnak Kanóc felé. s nincs tovább. ő kétségbeesetten felkiált: neee!. Ekkor kiesik kezéből a csillagfényű pálca. nem lehet elhallgattatni. azután elhallgatnak. S ekkor a világhíres. Ütemesen. Tombolás. amit várt. amelynek nincs gazdája. 37 . de a hang mintha hasonlítana Kapelleréhez. a mutatvány sikerült.. . olyan. jönnek... hogy azok. Zeng. S már nem csilingelnek.. hogy alaposan megütötte magát. Kanócon végigömlik valami végtelen nyugodt. csak zeng. s mégis. Az ünneplő tömeg fülébe sivít e hang. Többet. Hangosan. hanem csörömpölnek.. S a hang. A melléhez kap. Ott hevert fekhelye előtt. fékezhetetlen áradással. Ez így csak csepűrágás! Te csepűrágó! Keresi a hang forrását. Odafülelt. De honnan jön? A közönség pedig. önmagából tör elő az a hang. hol csikorgó fémes hangzással. hogy odavágja. szomszédjuktól. embermarcangoló. Mintha csak a szívéből lüktetne elő. megriadva kérdik maguktól. hogy megfeleljen neki. Bokszos. ismerőstől és ismeretlentől: . miközben ismét hallotta azt a csikorgást.

. Amikor eljött az ideje.Csak akkor mit tegyek.Szia! . Némán fogyasztotta el reggeli kakaóját. Tohonya éri őket utol. pedig ő is tudja.. az ébredés elvágta a képeket.. Zúgolódás nélkül. Nem taglalta a sulit. hogy beszélsz a cirkuszosokkal. mert azért ami biztos. hogy társa ma valahogy más. hogy fia ma milyen hamar kiugrott az ágyból. emlékezteti őt arra.. Majd te megszelídíted a Bokszost.Vagy ha nem. .Majd meglátjuk.Odakint szürkül. hogy már menni kell. Legfeljebb nem fogják őt cirkuszban ünnepelni mint világraszóló produkciót. Azt a tegnapi ötletet. A suliban bölcsen hallgat majd róla. biztos..Ugye nem felejtetted el? .rebben aggódva. A nyitott ablakon ébresztő-hűvösen árad be a hajnal. valóság is. Hasogat bensejében a másik reménye.ébred az új vigasz . amikor kitisztuló fejjel minden mérlegre kerül: álom is. ami neki a lehető legfontosabb. aztán Kanóc észreveszi. mint annyi minden marhaság. az emléket nem tudta kettévágni. csatázva az ébrenlét gondolataival. szépen elfelejtődik. csak a gondolatot. amit olykor össze szoktak hordani. Világosan látja. de az igen sem bújik elő összeszoruló torkán. Köszöntik egymást. Kanócban még élénken élnek az álomképek. vette táskáját. mint aki beletörődött a kikerülhetetlen hétköznapokba. Van ideje.Biztos értenek . hogy a gyerek tekintete nagyon befelhősödött ettől a választól. Az már kitaposott út.próbált Kanóccal lépést tartani. . remélhetőleg más sem hozza elő. de tudja. az itt maradt a napkezdeti hideg józanságban. törékenynek tűnt. Tűnik az álom. s indult. Nem felel. . ... Mit is mondhatna a cirkuszosoknak? Kiröhögnék. amit megkísérel máris valahogy igazra fordítani. nem is örült neki.. Oly kicsinek.Na.Azt.Mi? ..Persze hogy beszélek .kérdi Kanóc. mintha az a nagy hátitáska tartaná és tolná előre a libbenő kis kék iskolaköpenyt s fölötte a lenszőke fejecskét. De mitől? 38 .Reméljük.te mondtad tegnap. . ha nem állnak velem szóba? Vagy nem vállalják a dolgot?. S mire a nagyszobában.pirul benne a szükséges hazugság.Ugye beszélsz? . Bizonytalanul motyogja: . szüleinél megszólal az ébresztő. Anyát meglepte. nem volt beszédes kedvében. Az utcán összeakadt Csöpivel. hogy hiábavaló dolog. a rémeket. a bátyám miatt. Kanócban már megérett az elhatározás. .. .. Inkább meghagyja Tohonyának az áhított oroszlánokat. hogy fogsz embert szelídíteni. mint a többi reggelen.. Hallgatás. ugye megszelídíted? Képtelen nemet mondani. . .. az emberszelídítést igyekszik elaltatni. Mennek. A kislány azonban nem éri be a semmivel. nem morgott.. Esetleg nem értenek hozzá?. .

. Lám csak. lesznek. mint a futballbíró. noha az úgy tett. akik védelmére keltek. 39 .. mint ahogy a kislány az ígéretét vagy Tohonya a saját elhatározását.Ugyan.. Oxfordi! Ezt te azért intézed el ilyen egyszerűen.Nem szokásom az elfogultság! Vedd tudomásul! . hogy számít a véleménye . . Hangját kissé megemelte. hazamenni vagy bárhová máshova. hogy menten akadtak fogadatlan prókátorai. szakasztott úgy. ügyelve arra. Lássa. lám.mint aki tudja. . Ritkán sikerül éppen úgy. Mangold . Mivelhogy az évnyitón. Baljós sejtések ébredeztek benne. lám. Mi erről a tisztelt padtárs véleménye? Kapeller . leülni. s a kigombolt iskolásköpeny alól világosan látszik. akik számon tartják tegnapi ötletét. hogy „egyes emberek agyát hogy megindítja a cirkusz”. Az osztályban a tegnapi cirkuszelőadás volt a téma.előtte alaposan megrágta magában a választ. de mégis van benne valami. Próbálta magától elhessegetni a gondolatot.. adjon tanácsot. a Tohonya betartja. ha fogad rá. elmélyedni valamelyik tankönyvben. Világosan megérezte.Jobban szemügyre veszi.lám.éppen teljes hangerővel mesélte egész embergyűrű közepette. nehezen sikerült. egész valóján érződik valami ünnepélyesség. Jobb szeretett volna megállni.. ahol nem kerülhet a kíváncsian érdeklődő szemek kereszttüzébe. hogy mondandója a padjában gubbasztó címzettig is eljusson. s a hangulata teljesen elromlott. Feltűnési viszketegség. Pedig nagyon is fülelt... . hanem vasalt nadrág van rajta.Nem is öltöztem ki.Mit látsz? . a Tohonya betartja. Majd kissé tudálékosan s nem is minden gúny nélkül kifejtette véleményét: . Ami bár meghökkentő. akit mérkőzés előtt az egyik csapat lepénzelt. Beszélek vele. mert nem kedveled Kanócot. mintha nem figyelne ide. . Tohonya oroszlánokat. . amiből teljesen nyilvánvalóvá vált. megfordulni. Tohonya nem a szokásos színevesztett farmerban van.Ezért öltöztél ki? . s tegnap ott sem volt a nagy eseményen. S a magatartásán. a Tohonya betartja.feleli Tohonya. Igyekezett szürkén a helyére osonni. hogy kivel van dolga. hogy az ünnepi garbóját vette fel. ami egyre csak azt mondja .Látom rajtad! . Rád van írva.vágott vissza amaz kissé ingerülten. Kanócban elkezd forogni valami.A pártatlanságot. Csak magamra vettem valami elfogadhatóbb göncöt. mint akinek nincs fontosabb dolga.Szerintem blöff az egész. Így azt is észrevette. hogy csupán annyira érdektelen.Akkor még talán ráér az Ali.Suli után elmegyek a cirkuszba . ahogy szeretnénk.aki Oxfordi padtársa ..Hát te? .néz rá.. Mint például Boglyas is. Kanóc pedig embereket akar szelídíteni. Nyert volna. .

Várják. S most már nem is a visszavágás dühe hevíti.hogy megváltoztassuk. Vagy nem ez a lényeg? Oxfordi nem hagyta magát: . ami a győzelem reményében támadható benne. És tudod mit? Lehet. megjavítsuk azt.. mert akkor örökre vége. a sértődősebbek akár mind magukra vehették volna köpeny gyanánt. amit tesznek. minek nevezzük? . Szavából is érezni. Haragszik önmagára. hogy ez az egyetlen gyenge pontja.még ha nem mondja is . . s a másikra. mit felel. Fájt. Csakhogy ő azt az igazságot. Nevezzük nevén a dolgokat.No jó! Akkor kifejtem. Most már neki is meg kell ragadnia azt a malomkövet. neked és mindenkinek . mint a magnószalag.szólt közbe ismét Móni . amiért ilyen csávába került. Először is: az állatokat nem szelídítik. hanem idomítják. van igazság benne.. . Kapeller Dini gyenge pontját keresi. terrorizálni.az embert lehet nevelni.kérdezett közbe ekkor Szücs Móni. Pörög az agya. aki erre rászorul.bukott ember marad. hogy nem vagyok olyan precíz.A lényeg ez.hangzott a folytatás . mikor György bátyjának csatlósai rajta élcelődtek. amikor meghallotta. mint Toldi Miklós. .Nem. Akkor ő . Azt.Nem mindegy az. No persze. de ez most szőrszálhasogatás . sőt! az is lehet.szólt közbe ismét Boglyas. 40 . amiért ezt ilyen gyalázatosan kihasználja. s jutalmazás reményében vagy büntetéstől félve teszik. Fájt. Pontosan. Valami. S azt.míg osztály az osztály . mert bosszantotta.Szerintem igenis az a lényeg . ha a kő önmagára üthet vissza.nem közömbös. Megvan! Lehet. még akkor is. neki. Pedig az neki . de a pontos meghatározások hiánya mindig félreértésekhez vezet. Kanócot ostorcsapásként érte a minősítés. de ez mindenkinek a bögyiben van.s ezt kifejezetten Kanóc felé fordulva mondta.hordozza körül tekintetét -. már határozottan érzi.Ilyesformán . de szelídíteni? . ami nem is olyan igazi igazság. megfélemlíteni. hanem a megtalált és kimondott igazság kezdi őt fűteni. mert érezte. aki akkor állt oda a körbe. ami nagyon is jól jönne mindenkinek. hogy az ötletemben igenis van valami.Kösz a kioktatást. A szemek rászegeződnek.Elvileg igazad van.. Mert sokan rászorulnának. hogy a nagy ötletre igenis rászorulna az emberiség. Kanócban forrni kezd a düh. Az egész osztálynak. oktatni. Meggyőződéssel. mint „egyesek”. No meg . . felvilágosítani. hogy nem pontosak a kifejezéseim. már aki! A megjegyzés már megint kissé bökősen nagyképű volt. Közelebb lép ellenlábasához. de azt megmondhatom. Csakhogy az ember nem kutya! Az ember gondolkozó lény. el nem ismerheti.. egyre jobban belelendül. csak félig az. hogy amaz meg sem moccan felületességre vall. hogy odavágja. Bizonyos feltételes reflexeket alakítanak ki bennük. hogy az az undok okoska Kanócon köszörüli a nyelvét. Most már ő sem gunnyaszthat szótlanul a helyén. Ahogy mondja. ..

de esendőségében is mély hitellel a kis Bárány Jóska. akin csak trikó van a rövid ujjúra vágott.kiáltotta Homolya. Mintha csak az anyja lenne.. ott vergődött láthatatlanul remény és kétségek közepette. Csöpi tekintete. mi a te bajod? Az. HISZEK BENNED. s akinek karján csak azért nem rikítanak tompalila foltjai. mint körmöm alatt a piszok. s már tudja... SZÁMÍTHATSZ RÁM.villan meg Kanócban.Igaza van! . Pedig lehetne.. Az Oxfordi hallgatott. Azért nem akarod érteni a mienket. S nézi Bárány Jóskát. s végül már egészen kis kórus zsongta. Kanóc! .hangzott a bágyadt tiltakozás. Egyenesen a szeme közé. biztatóbban. a tehetetlenség. tavalyelőtti iskolaköpeny alatt. hosszú unszolásra. Dini.szólt közbe bátortalanul. hogy jó. „mutasd meg neki”. mint a te oxfordi utad.. 41 . Bárány Jóska kék foltjai. Óra elején Kanóc kapott egy cédulát. hirtelen lelkesedő. . Ezt várták tőle. lassan s meglepően csendesen mondta csak ki: .. . hogy lehet.mint egy héttel ezelőtt tette volna . csak tudod. de az ilyesmi többet árt.Mutasd meg neki! Mutasd meg.. .Jól van. Az meglehet. Talán egy kicsit határozottabban. aki megriadva saját hangjától s attól. „Mint álmomban az az asszony!” . Dini gúnyos lenézése.. gyorsan visszahúzódik a többiek árnyékába. mint használ. hogy annyit sem érdeklünk téged. Az aláírás nem csupán egy M betű volt. Jólesett neki. duruzsolta a fülébe. Morcos jött be matekórát tartani.. hogy „megmutatom!” Kanócra. a szükség. .Nagyon sokan.kezdte őt biztatni Tohonya. .” Becsöngettek. ott kavargott. hogy ő közbe mert szólni. s torkát kezdte szorongatni a kimondandó szó felelőssége. de végül is csak elhangzott a körülmények kikényszerítette fogadalom. Nem is sorolom. azt csak a rosszindulat vitatja. és sokan helyeseltek neki. .ragadta el a hév -. . Téged csak a saját dolgod érdekel. hanem egy névrövidítés: MÓ.. hogy olyan való igaz. hogy az ötletet nem tudom jól megvalósítani.Juszt is éljen az emberszelídítő! . viaskodott benne az éjszakai álom.Nono! azért nem egészen. Bárány Jóska gyötört arca. a lobbanékony. Nyomtatott betűkkel ez állt rajta. hogy te jobb fej vagy nálam meg a többieknél is. Kanóc Kapellerre néz. nemcsak tőlem. Kanóc csak állt közöttük.. kinőtt. Pontosan tudta. s azt is tudod. a siker. s nem merte rávágni hirtelen . Hosszú. szomorú szeme világított ki belőle. de hogy kéne. Megpróbálom. melegszívű Kanócra ezúttal béklyót raktak saját kétségei.Megmondom én neked itt a többiek előtt . mert a köpeny kéksége elnyomja őket. ki küldte. mintha csak. Csak magában gondolta: „Majd meglátjuk. a kudarc.Hallottad. S az ütésnyomok. miért volt az a nő annyira ismerős. Igen.azt.

Trabantok. . de estére úgy megtelik. passzolja Tohonyának. a másikon az összes műszaki adataik. . csábítónak ígérkezett a délután. Tohonya nem is ebédel.Igazság szerint Csöpinek megígértem.Ordítós Győző kirohan . hogy mennyit tud. aki pontosan érzi. . aki akar valamit. még ha nem is egy és ugyanaz. olykor egy-egy autócsoda.Kanóc akcióba lép . hogyan fogjon hozzá. te nem? Oroszlánszelídítőnél még te sem voltál. . 42 . Nekik.Hagyd.Az biztos. de szerintem nagyon nehéz eset. . s vágyakozóan megsimogatni a karosszériát. de nagyon jó. most nincs kedvem hozzá.HATODIK FEJEZET Az acélkék Porsche . Melegen sütött még a szeptemberi nap. .Drukkolsz. az emberszelídítést .Tudod már. egyenest megy tovább a cirkuszba. kicsit ránehezedve próbálgatni a rugózását.valahol el kell kezdeni. hogy mindhármójuknak van valami megoldanivalója. egyik oldalt a képük. a lakótelep házai napfényben virítanak. Az igazat megvallva nem tudja.„A kocsi nem isten! A gyerek is ember!” . Ladák. Köznapi autók.felel őszintén. lökettérfogat meg a többi. Válasz nincs. Hengerűrtartalom.. mi? . Különféle márkák. a sebességmérőjét. de ő csak legyint. mint kérdezve. . csupa autóval. előttük igazán nem kell megjátszania magát. hogy mindegyik nehéz. . Alihoz. mint képen. csak fölugrik előbb a magnójáért. Wartburgok. . Mellettük teljes hosszban autóparkoló. sebesség. .Mért. Pedig amikor néhány éve a telepre költöztek. Mese nincs. Kanóc is azt teszi majd. Tanácstalanságában egy diónyi kavicsot rugdalgat. tízemeletes. kivel kezded? . most félig üres. Mindhárman a délutánra gondolnak. Kanóc Boglyas és Tohonya társaságában rója a parkon keresztül hazafelé vezető betont.Az. a járdán.Még nem . olykor kamion. csak itt-ott állt egy-egy kocsi. ki-ki telve a saját gondjával. Egyszer minden kiderül bölcselkedik közbe Kanóc. hármójuknak nem a játékon jár az eszük.A gyanú Jó volt kitódulni az iskolából. hogy a Bokszossal kezdek valamit. a bágyadt-kékre haloványult égen sehol egy felhő. nézegetni a műszerfalat. Kanóc különösen szerette a kocsikat. néha egy-egy mikrobusz. Ez is összehoz. Hiába. Ott mennek már a nyolc lépcsőházas. No persze azért a valóságban sokkal izgalmasabbak.Délután nekiülök és kigubizok valamit. főleg a nyugatiak érdekesek. Otthon van egy kártyapaklija.ha másként nem. annak áldoznia kell érte. márkájuk.Az igaz. körüljárni. irdatlan hosszú sávház előtt. De majd csak lesz valahogy. a jövendő jeles riporter pedig vele tart. elképzeléseket gyártva .Ingyencirkusz a telepen . Bár biztos. Skodák. de időnként akad külföldi rendszámú kocsi is. hogy még a járdára is jut a kocsikból. . Minden kiderül.Biztos. aminek a kedvéért érdemes megállni. inkább megállapítva. hogy a másik kettővel teljesen egy hullámhosszon vannak.jegyzi meg Boglyas.érdeklődik Boglyas..

nem átkozódik. kár.Ketrecbe kéne zárni. Van telefonja.Ki ez a pasas? . Állítólag csavarokkal. . egy acélkék Porsche. a hatodikról.kapja fel a gondolatot Boglyas. középtermetű. A gazdája egy lépcsőházban lakik velük. Lehajol. az egyik nyitott ablakból felharsan a fura nevű Győző úr ordítása: . Aljasság! Szólni kéne apának. az tuti. ha hozzám vágnák. Valami ügynök vagy mi. A Porsche most is ott parkol. csupán a lábszárára jut belőle néhány cseppnyi.Takarodsz el a kocsitól! Mit képzelsz. te kölyök! Kanóc az első hang hallatán ellép. No persze ez teljességgel elképzelhetetlen. pedig senki sem akarja megenni. Ki kell ötleni valami méltó büntetést.dörmögi Tohonya. Olyat.sziszegi Boglyas. mint az oroszlánok! .Meg . nézni pedig igazán szabad. Igen. anyuék el sem cserélnék ilyen drága kocsira. Önkéntelenül is megállnak előtte. öblös hangú. Nekik nincs gyerekük. ami tökéletesen megfelel.Tudod mit. Előre megfontolt szándékkal! Mert hogy az a víz ott állt valahol a keze ügyében. közben kezével hozzáér a kocsihoz. S ekkor fentről. de a gyerekek maguk között csak „Ordítós Győző”-nek becézik.Mondasz valamit. s figyelmeztetés nélkül tettlegességre vetemedik. nemhogy egy gyereket. . csak belülről rázza valami hirtelen támadt izgalom.Biztos. . Nem morog.Tudom is én.Megérdemelne egy kis oroszlánszelídítést . hogy alaposabban szemügyre vehesse. amitől falra mászik a tag. Ott loccsan le a megugró Kanóc nyomán. Acélkéken ragyog. s ki tudja hányadszor benéz rajta. de nem lát az ablakban senkit.Aha! Azért van ilyenkor is idehaza. . . Az ordítást egy bögrére való víz követi. Vagy mégsem? Kár fölidegesíteni őt. Nekik Trabantjuk van. A felháborodás. de azért jó lenne egyszer ebbe is beleülni. s mindhárman nézi: . Mindig őket hajkurássza az autójától. itthon van az irodája. Kanóc. mintha ott sem volna. erős testalkatú ember.Itt a környéken csupán egyetlen igazán izgalmas kocsi van.Azt meghiszem.Vadállat! . rajta kéne kezdeni! . Valamilyen fura vezetéknevű Győző. . s menten megtoldja. . veszekedős természetű. . Kanóc gyakran nézi. „Gyalázat! Micsoda alattomos eljárás. az ablakpárkányon. aztán vasrudat neki. .” S agya máris őrölni kezd. orrával a járda felé fordítva. Kanóc biztonságos távolból fölfelé néz. miközben fölfelé bámul.kontráz Tohonya. A tarkóján meg a homlokán már kopaszodó.Elfogadnám. . Alig hallja Boglyas kérdését. Már késő. De hogyan? 43 . fent a hatodikon. Ordítós Győző úr még a porszemeket is kitessékeli belőle. A műszerfalat csodálja.Jó kis járgány. Kiabál. .Vadabb. mintha csak színes tükörből lenne az egész. Kanóc odamegy az első ablakhoz.

ott a hatodikon. „No megállj. füzetek elrakva.mosolyodott el kajánul. Anyu és apu már első osztályban arra nevelték. Kanóc pedig rágógumit szedett elő a fiókjából. Nagyi lefeküdt. megforgatta az ötletet. káromkodik. azok ketten pedig mennek tovább a kiserdőhöz. De mit? Kanóc érzi. megszűnt a lakásban a szöszmögés. ezektől az ötletektől családja mindig rettegett. haza.Szólok.csapott a homlokára Kanóc. nyugalmas pillanat mihamarabb bekövetkezzék. Ordítós Győző! .Csak találd ki. S nem csupán rajta esett a sérelem. Valami igazán jó ötlet kéne. Ki fogja sütni. Előtűnt.ajánlkozik rögtön Tohonya. hogy a könyvek.A gyenge pontján.Akkor a kocsival kéne valamit kezdeni. Munkából jövő felnőttek. s egymás után térnek haza a kocsik is. Nagyinak szokása. ami nagyjából sikerült is. trécselő vagy a betonasztaloknál kártyázó. No megállj csak. Kanóc visszafelé indul.. Legyetek nyugodtak. . A kocsival kell valamit umbuldálni. ahol már várja a nagyi a finom ebéddel. csak a gyerekekkel.A bosszún. Délután öt felé járt. ő más. hogy ne legyen zűr belőle. Az az istene. leszel te még csendesbeszédű kisfiú is!” . Csak akkor nyugszik meg. de képtelenség róla leszoktatni. ahol a cirkuszosok talán már készülődnek a ma délutáni előadásra. féltek a következményektől. hogy be-benéz Kanócra. a táska pedig becsatolva várja a másnapot. s ráadásul most már nem éri be a szóval. ha elmélyülten rágózott. aztán szólj. Elválnak.Ha kell. Most már csak az kell. Most nem volt jelen aggályoskodó. Győző úr másokkal is ordít.csatlakozik a göndör hajú. hogy a nagy gomolygásból előtűnjék valami.Én is .Min gondolkozol? . De nem a felnőttekkel veszekszik. Ki. Mert azok gyengébbek. napköziből jövő. Ez erőteljesen serkenti a gondolkozását. Kanóc nagyon csipkedte magát. hogy készül már részére a csapda. te Ordítós Győző úr. . mi legyen. „Megvan!” .hallja ekkor Boglyast. sietvén. hogy ez a boldog. .Az a kocsi. . óvodás gyereküket kézen fogva vezető anyák. sakkozó nyugdíjasok. Persze csak annyit. Ilyenkor a legnagyobb a nyüzsgés a telepen. Ebéd után muszáj volt nekiülni a leckének. S négy emelettel feljebb. Kellemetlen szokás. s rágni kezdte. hogy jó nyomon járnak. s a lehető legjobb ötletekhez segíti őt hozzá. Azok nem üthetnek vissza.. hogy jusson nekik hely a parkolóban. . de nagyi. Igaz. hogy magától végezze el munkáját. rajzlapokat szedett elő. Akkor viszont nyugodtan lefekszik szundikálni. amikor látja. akár a színes ködök a menő együtteseket. a mindenit! Az a bögre víz bosszúért kiált. .. s a fiút elkezdték körülgomolyogni gondolatai. ha kellünk. másokat is szid. meg a filctollkészletét. bevásárolni induló iskolások. kettőt is a szájába tolt. . az acélkék Porsche gazdája nem is sejthette. s gőzerővel nekilátott terve előkészületeinek. 44 . besegítek . nem is szerették.

Kanóc lent ődöngött a ház előtt. Leste a kedvező pillanatot. Elérkezett. A fiú habozás nélkül cselekedett, majd ártatlanul arrébb lejtett, mint aki ott sem volt. Vagy ötven méterrel arrébb megállt, megfordult, figyelt. Nem sokat kellett várnia, az acélkék Porsche melletti üres parkolóba kék Skoda állt be. Kanócnak ismerős a kocsi. Somogyi szomszédé, aki kedélyes, barátságos, jóindulatú ember, két középiskolás lány atyja. Nyitja az ajtót, kiszáll a kocsiból, becsukja az ajtót, s már éppen indulna felfelé, amikor tekintete megakad a Porsche szélvédő üvegjén. Az ablaktörlők alá beszorítva fehér kartoncsík, rajta vérpiros, nyomtatott betűkkel felirat: A KOCSI NEM ISTEN! - A GYEREK IS EMBER! Nézi a feliratot, s elmosolyodik. Ismeri a kocsit is, gazdáját is. Ugyanis ő a lakásszövetkezet igazgatóságában a műszaki ember, ismeri a lakásokat is, lakókat is. Emlékszik rá, amikor beköltöztek - van már vagy tíz éve -, annak az embernek még csak Trabantja volt, s valami vaskereskedést vezetett. Élelmes ember volt, mert amikor a házbeli javításokhoz csavarra, csőre, kilincsre meg más szerelvényekre volt szükség, Győző lakótárs mindig tudott keríteni. Voltak összeköttetései, kapcsolatai. Alighanem azok révén ütött be neki a nagy üzlet is. Elvállalta valami tsz-melléküzemág csavar- és öntvényüzemének képviseletét. Jó bolt lehet, a néhai Trabant Porschét fialt, a kényes és féltett Porsche pedig gorombaságot. Már lakógyűlésen is fölmerült Győző modora, de csak falra hányták a borsót, mert az érdekelt úgysem volt jelen. Amikor meg eljutott hozzá a fölhördülés híre, csak annyit üzent vissza, ne vele törődjenek, hanem a gyerekeikkel. Most, aztán úgy tűnik, valamelyik nebuló megsokallta az ordítozást, s így akar bosszút állni. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy gyerek tehette. Az írás is, a szöveg is arra vall. Ahogy áll, a feliraton mosolyogva, hamarosan társai akadnak. Beérkező autósok, anyák, bevásárolni indulók, de főleg gyerekek. A Porsche tulajdonosát mind ismerik, s most kárörvendve röhögnek a feliraton. Akad, aki felnéz, s várja, hogy az ablakban feltűnjön a tulaj, hiszen ismert szokása, hogy fél szeme mindig a kocsin van. Nem kell soká várniuk. A hatodikon, az ablakban feltűnik Ordítós Győző feje. Látván a csődületet, meghökken, kijjebb hajol, s nem tévedés, az ő kocsiját veszi körül a tömeg, s valami van a szélvédőn. Egy perc sem tellett belé, s papuccsal lábán, valami csíkos selyem házikabátban kiront, miként Zrínyi Sziget várából a törökre. Csak éppen kardot nem forgat kezében, s háromszáz aranyát sem házikabátja zsebében tartja, hanem biztonságosabb helyen. - Mi az?! Mi történik itt?! - ront feldúltan a szépen összegyűlt, kedélyes egyetértéssel mulató tömegbe. Utat nyitnak neki, s ő ott áll imádott kocsija előtt, melynek szélvédőjén - ó, minő gyalázat! ott rikít piros betűkkel a felirat, mely agyába kergeti a vért, mely becsületébe gázol, mely nevetségessé teszi. Kanóc is ott áll már a tömegben. Közvetlen közelről lesi a hatást. Frenetikus!

45

Ordítós Győző úr paprikavörösen rántja ki a feliratot, rázza kezében, mint valami harci lobogót, a karton kígyózva lebeg, miközben a feldúlt sértett szájából gyűlölettel fröcsögnek a szavak: - Ki volt az?! Ki tette ezt?! Ki volt az a gyalázatos?! Előrelép, legszívesebben nekimenne a gyerekek gyűrűjének, de idejében meggondolja, hiszen felnőttek is vannak itt, de azért csak mondja, képtelen türtőztetni magát: - Melyik büdös kölyök volt az?! Mondjátok meg! Kettéhasítom! Kanóc, látva a Porsche tulajdonosának tombolását, megállapítja, hogy megvadítania már sikerült - igaz, ez is volt tervének első része -, de hogy meg fog-e szelídülni? Hm... Az még kérdéses. - Rohadt kölykök! Büdös csavargók! - száll az égi áldás, miközben az ordítozó, ha már a tettes nincs a keze között, legalább a kartonlapot tépdesi darabokra, dobja le és tiporja. - Melyik volt az? - indulna neki tank gyanánt a tömegnek a felbőszült bika, de Somogyi megfogja a karját. - Ugyan, szomszéd... ne csinálja már az arénát... Azt mondja meg, történt valami baja a kocsijának? Amaz egy pillanatra meghökken. - Nem. Nem történt... - Na látja... Akkor meg? - De máskor már történt! Összetapogatják... összefogdossák a koszos praclijukkal... és ez mind semmi... volt már, amikor végighúzták az oldalát! Kétezer forint egy kiló metallkék festék... Kétezer... meg a munka... meg a bosszúság... - Az nem gyerek volt... - Ezektől minden kitelik... látom én, amit látok... - Na látja, az a maga baja. Mindig csak azt lesi, mi történik... már amikor itthon van... vagyis gyakran... - Kénytelen az ember. - Ugyan, szomszéd! Ha ennyire ideges, akkor miért nem tart Skodát... Látja, nekem sosincs ilyen gondom. Aki feltűnő kocsit tart, számoljon azzal, hogy körülcsodálják, vagy nem azért vette? - De kérem, nekem az üzletvitelemhez... Somogyit kezdi bosszantani az ostoba nagyképűség, s nagyon határozottan válaszol a másiknak: - Az üzletviteléhez... az üzletviteléhez... Mit gondol, talán a kliensei nem is fogadnák, ha nem Porschéból kiszállva keresné fel őket? Ugyan, szomszéd! Kellett maga Trabantból is... Én legalábbis emlékszem még rá... és jobban tenné, ha abbahagyná a dühöngést, mielőtt az egész környék magán röhög. - De... de kérem... - hápog a kiokított. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy őt teremtsék le. Pedig még nincs vége.

46

Somogyi máris intézkedni kezd. Először az ő karjára teszi kezét, nyugtatólag, úgy gyöszköli: - Én mondom magának, jobb, ha most fölmegy, és lehűti magát... ti meg, gyerekek, ne bámészkodjatok, menjetek arrébb... vége az ingyencirkusznak. S tessékeli őket arrébb. Oszlani kezd a tömeg, Somogyi pedig fölmegy. Győző úr még marad. Ott téblábol kicsit a kocsi mellett, körbejárja, nincs-e rajta karcolás vagy fogdosás nyoma, de semmi. Csak az a felirat volt, amely ott hever foszlányokra tépve, megtaposva, s egyik-másik darabját emelgetni kezdi a feltámadó szél. Álldogál még egy kicsit, aztán ő is fölmegy. Igaz, ötpercenként megjelenik az ablakban, letekint, hogy meggyőződjék, minden rendben. Azt azonban nem látja, hogy a fagyalbokrok sűrűjéből figyelő szempár szegeződik ablakára. Kanóc szeme. S hat óra tájban, amikor villanásnyira ismét tiszta a terep, Kanóc megint cselekszik. Az inge alatt összetekerve tartott újabb feliratról lekerül a befőzőgumi, s az írás oda kerül, ahová szánták. Elhelyezője pedig nyugodtan, ártatlanul továbbsétál. Amikor Győző úr letekint, azt hiszi, káprázik a szeme. De nem, ismét virít valami a Porsche szélvédőjén. Rohanás. Majd feldönti Terelmesnét, aki éppen három gyerekét sétáltatja, s ott haladnak el a Porsche előtt. Terelmesné szerfölött tűzrőlpattant fiatalasszony, s akkora szája van, hogy ha az elsőn megereszti beszélőkéjét, még a tizediken is visszhangzik a lépcsőház. - Bunkó! Nem tud vigyázni?! - ripakodik rá a csörtető Győző úrra, s nézi, mi az oka a nagy sietségnek. Amaz a „bunkó” hallatán megtorpan, az ilyet képtelen szó nélkül hagyni. - Nekem szólt? - Nem is a váci perecesnek! - hangzik megejtő közvetlenséggel. - Vagy nem maga akart földönteni? Még szerencse, hogy nem a gyerekeimet ütötte el. Hol hordja maga a szemeit? A bokáján? Oly ellentmondást nem tűrően pattogott feléje a szóáradat, hogy, noha álláig is alig ér a cserfes fekete asszonyka, jobbnak látja, ha behúzza nyakát, gondosan megkerüli őt, úgy igyekszik kocsija felé. A környéken tébláboló srácok közül a kajla fülű Csanyik pedig elordítja magát: - Srácok! Ingyencirkuuuusz! A kiáltás végigsüvölt, s villámgyorsan megvan az eredménye. Akik végigélvezték az első felvonást, már pontosan ismerik az előadás színhelyét, a többi meg fut arrafelé, amerre fut a többi. Egy kis látványosság mindig jól jön. Legyen az tűzeset, verekedés, családi rumli vagy bármi más, ami eseményt jelent a lakótelep szürke hétköznapjaiban. S Győző úrnak a karmolásra kész, háromgyermekes anyatigris és a cirkuszt áhító trappoló tömeg között hirtelen lúdbőrözni kezd a háta.

47

nem törődve a viharral. Ott volt.határozza el magában.Mit mutogat?! Tudok én olvasni? . Magával cipelve a feliratot... hogy kideríti. Igazán nem tehet róla. akárki is írta. Mártonka. te is gyere. add a kezed. csak némán mutatja az asszonykának a kocsiján ékeskedő. A legérzékenyebb pontján találták őt telibe. Nem szereti a gyerekeket. S mennek.A gyerek is ember! Megfordul. S ha jobban belegondol. .Gazember. Lesik. Még rájuk is kiáltott.. hogy miért? Azért. otthagyja őket.. Rajta most nem fognak röhögni . a kocsi nála tényleg egy kicsit gyerekpótló. Melyik lehetett az? Úgy rémlik. aki mondja! Villámgyorsan sarkon fordul. Körülnéz. amelyet Győző úr bensejében kavartak. Andika. Nem. ismét egy hang: . Csönd. S mennek a homokozó felé. visszahajtja a törlőket..Nem szól. Nem tudja..Nem részeges.. de persze. megyünk a játszótérre. hogy az a fiú ma délben is ott téblábolt a kocsija mellett a barátaival. mintha a másodikon lakó külkereskedő fiának hangjához hasonlítana. S keresni kezdte Kanócot a tömegben. igaz. s a csíkot felmutatva csak ennyit kérdez: . Kanóc a legteljesebb ártatlansággal pillantott rá vissza. mi következik. más is lehetett. de annak aztán nem lesz irgalom. de mindegyik állja.. melyiknek rontson neki. melyik csibész az. Igen. szentül elhatározva. . gazemberek? Semmi válasz. s máris szerető anyává vedlik.Melyiktek volt az. Ekkor utána süvölt egy hang: . Még visszahallatszik. Nem tehet mást.És mit idegeskedik. Csak magának! De tudja.. Lassú. amint Andika kérdi az anyját: . igaza van. elindul.. . .pattog az amazon. kiveszi a kartoncsíkot. mintha a hang ismerős lenne valahonnan.Andriska. hogy ennyi ellenében tehetetlen. hogy ez volt sietségének oka. Alighogy hátat fordít. Az a rossebes. De akkor is gyalázat az a felirat! Nevetségessé teszi! Ezzel lehetetlenné válik az egész környéken.Mért csúnya a bácsi? Mert részeges? Olyan piros az arca. S kezdi érezni. meg a vizesbögrét is. intésével magyarázva. itt hagyjuk a csúnya bácsit. Rosszabb. kicsim.. Fenyegetőleg hordozza körül tekintetét. 48 .. Biztonságos távolból gyerekszemek szegeződnek rá. mert nincsen gyereke! Lesújtó pillantást vet a megdöbbent Győző úrra. felháborító feliratot. Ott. flancos kocsi tényleg nem isten. Vizsgálóbírói szigorral nézte. Mindegyiknek mégsem lehet. tempós mozdulattal fölhajtja az ablaktörlőt. hogy nincs neki gyereke.

S azt is. de tudta. akit beavat a dologba. de annyi baj legyen. Érezte. Holnap el fogja altatni gyanúját. mert addig ült zúgó fejjel az ablak mellett. Ezúttal teljesen más hang kezdte rá: . Kanóc addigra már az igazak álmát aludta. hogy csak azért. 49 . még egyszer nem ül fel nekik. még egyszer nem fordul meg. Igaz. Csak a kezét szorította ökölbe. Aznap már nem történt semmi. is a háta mögött. hogy szemmel tartja majd. míg csak el nem aludt az utolsó villany is a házkockák ablakszemeiben. ehhez segítőtársra lesz szüksége. hogy számítása kezd beválni. Persze lehet. hogy Ordítós Győző alighanem gyanakszik rá. Igaz. s ugyanazt kiáltották. hogy Boglyasra is. Immár harmadszor indult haza. csak ki kell várni a végét. Tohonyára is bizton számíthat. lesve az alattomos merénylőt.A gyerek is ember! Ketten-hárman csatlakoztak. de ő nem fordult meg. hogy mondjanak bármit.Elhatározta.

egybeszabott. Óra előtt azért Boglyas félrehívta egy pillanatra.. de erre vonatkozótag Márti is legalább olyan tanácstalan volt.. Ez valahogy olyan .HETEDIK FEJEZET Menyus. csak fecsegő. síri csönd. Meg aztán az előadottakból egyelőre még hiányzik a lényeg.Beszéltünk. pedig keble ugyancsak dagadozott. se csípője.A megadás jele Reggel.Ühüm. működtél.pedzegették. Ez volt. Erre a szelídítő mondta. mik történtek. az túltesz három életrevaló piaci kofáén is. s akit meg kell énekelni. Megmutatta az oroszlánokat. és mondta. mindig szaglászik. Tohonya berezelt. Történt valami nagy cselekedet. kövérkés kislány. maga a hős.Cselvetés Kislány babakocsival . De még csak a kezdet. változnak a regösök. amikor Kanóc belépett az osztályba. éppen Menyus Márti tartotta szóval a társaságot. Márti alacsony. a hírharang . Nagyon kedves volt. hogy akkor inkább ne erőltesse.Nem tudod. mintha bemondták volna a rádióban. és belépett. hozza-viszi a híreket. amelyben Móniék is laknak. de változnak az idők. . mint valami tuskó. s kérdően felhúzták kissé szemöldöküket. Igaz. Hősünk beállt a hallgatóság gyűrűjébe. . akik elkezdték terjeszteni a nép körében. Vali néni. Ott lakik Kanócéktól nem messzire.Hallom. be merne-e menni vele Szimbához. mindenkit igyekszik szóra bírni. mindig szimatol.gondolta -. mert az állat megérzi. De a beszélőkéje.Kanóc az oroszlánbarlangban .. az olyan. Kanóc művének betetőzéséhez viszont nélkülözhetetlen volt a szigorú titoktartás. olyan se válla. ha félnek tőle. mert többen is hiányolni kezdték a történet mozgatórugóját. de amikor Ali kinyitotta a ketrecajtót. Tohonya is rápillantott. abban a toronyházban. Aztán megkérdezte Tohonyát. ki volt? .Jelszó: sajtóembargó! Megfigyelőállás a hatodikon . Igaz. . de az is éppen elég volt ahhoz. hogy a hallottakat megfelelő helyen és időben s természetesen megfelelően élénk tálalásban továbbadja.Megsemmisülés . de amit megtud. aki végrehajtja a cselekedetet. hogy Menyus Márti nem egészen olyan. És ti? Beszéltetek Alival? . a kedves fiatal magyartanárnő alighanem jó munkát végzett..Szövetségesek és cinkostársak . s aztán akadtak regösök. No persze csak azt tudhatta.Második menet Nem vagyunk spiclik! . igricek. de barátjuk alig észrevehető szemrebbenéssel jelezte. mint a vérig sértett Ordítós Győző úr. De 50 .és fültanúja volt. mint amilyen egy regös lehetett. Ő az osztály szövegládája. egy kukkot sem. hogy a történet előadása közben Boglyas is. S aszerint kell velük bánni. Tohonya elindult. Márti nem árulkodós. név szerint is mind a nyolcat. mint akinek semmi köze az egészhez. aminek szem. hogy mindegyiknek más a természete. merthogy az a legszelídebb. se dereka. mint amikor a réges-régi időkben megszülettek a hősi énekek. S előtte való nap ő is ott volt a Porsche körüli csődületben. Igaz.Ez még csak a kezdet . hogy bőbeszédű lelkesedéssel tálalja.

azon keresztül figyeli majd a terepet... jön-e a Porsche. a második házban Boglyas ugyancsak készenlétben áll. 51 . Boglyas. másrészt. Kinyitja az ablakot. . így hát elindul fölfelé. Délután Kanóc nagyi legnagyobb meglepetésére kivonult az erkélyre a tanulnivalókkal. jó?. Most aztán lőhetem.Az biztos. . hogy Kanóc tükörrel jelez majd neki. a másikkal pedig lesi. . aki túl akar járni az ő eszén. Az lett volna a csúcsa. Főleg azt a másodikon lakó szőke fiút.. egyrészt. Kanóc lemutat a kocsira.jobb. Igaz. Visszafelé egész úton szidta magát. de nem mutatkozik. ha van valami újság. Ordítós Győző alighanem üzleti úton van vele. hogy milyen marha.Hanem tudod mit.Vagyis sajtóembargó. amíg nem engedélyezik a nyilvánosságra hozatalt.Megsúgom: én sem! . a hatodikra. körüljárja. .Micsoda? .. Ezzel nagyi egyetértett. Alighogy beteszi a lábát a kapun. No de korábban keljen fel. gyanakodva körülnéz. amikor Tohonya belép a ketrecbe. Ugyanis az acélkék Porsche nem állt a ház előtt. amely viszi őt fel. itt volt a nagy lehetőség.. de mintha csak érezte volna. Ordítós Győző mit sem sejtve áll a liftben. Lassan cammog a délután. mondván. amelyet táskájában hozott. Szemben.. Győző úr kiszáll. megáll. .Sajtóembargó.Ha az oroszlánketrecre gondolsz. nem teljesen nyugodt. Lapult is. oda én sem léptem volna be. mert az valahogy gyanús neki.. mit kezdjek a riporttal. sehol semmi. hogy értette.. Mialatt mindez történik... te bátrabb vagy. majd szétterpesztett ujjakkal felmutatja mindkét kezét. fél szeme a történelemkönyvön. A fiú tehát ül az erkélyen.. S ekkor. hogy a tegnapi merénylő megint jelentkezik. hogy maga is ki-kilessen. és elpasszolta. de sehol sem lát ólálkodó alakot. Ebben az esetben pedig Kanóc szelídítési terve időben nagyon is kitolódik. mert megbeszélték. . igen. de most majd alaposan túljár az eszén. Már kezdődik a délutáni csúcs. Remélem.. becsukja. . . ekkor Kanóc megpillantja az acélkék Porschét. Barátja bólint. Elvégre az ember nem adhatja ki a haverját. hogy valami hátsó szándék lapul a dolog mögött.. Vagyis kuss az egészről. De teljes titoktartás. Majd a nagyszünetben megbeszéljük.Nem is. gondosan ellenőrzi. hanem felszereli azt a visszapillantó tükröt. ha nem szólsz miatta a Tohonyának... és még mindig semmi. Kanóc áttükröz Boglyasnak. Boglyas göndör feje megjelenik az ablakban. Elegánsan bekanyarodik a ház elé. piszkosul összetört a lelkivilága.Van az úgy néha.Ja? Akkor hát a jelszó: embargó.. így csak az ablakot nyithatja ki. Nekik ugyan nincs erkélyük.Hajaj! Én sem tudom. hogy ki kell használni a jó időt. nekem elkelne délután egy kis segítség az emberszelídítéshez. tart tőle. .

de érezni.Miért? . .. nem iszik... akkor. és én igazán nem is akarom feltartani.. de még a környékét is. hanem harangjáték hallatszik. csak egy pillanatra jöttem fel.. és Ordítós Győző úr szinte dermedt meglepetéssel. beszáll a liftbe.hangzik diplomatikusan. amikor a Győző bácsi olyan vasvillaszemekkel... szerel. kérem.. S udvariasan. sok a dolga. beletelepszik. tetszik tudni. ki vele.Hát igen. nem érek rá. . melynek felét elfoglalja a termetes férfi. . Jobb háztartásokban ilyen harangocskával kímélik fülüket a kényeskedők..Én semmit. mint aki kísértetre gondol.Mi az? Mit keresel itt? . majd bentről csoszogás.De ugye nem tetszik rám megharagudni érte.és illemtanárok oktathatták egykoron. ismét az órájára néz. tudom én. megszólal: ... amikor az az izé.Akkor én úgy éreztem. frissen fésült hajjal s a háromhetes csecsemő kitisztult. s akkor próbálja meg valaki megközelíteni a kocsiját. legyen akárki fia. hogy még étkezni is itt fog a megfigyelőállásban. ahogy csak a tánc..hangzik fel angyali zavarral. Elhatározza. . majd megnyomja a csöngőt. Mondom már. Teljes egészében látni benne a Porschét. hogy. Aztán odahúzza a fotelt az ablak közelébe. . Ott kiszáll.. a visszapillantó tökéletesen működik.Na mi az..hallatszik kissé enyhébben.hangzik szinte felnőttes komolysággal... udvarias zavarra nem lehet gorombasággal reagálni.. A fiú szőkén..hangzik önkéntelenül. inkább csak a meglepetéstől. s az megjelenik előtte.. . Győző úr elégedetten üldögél. hogy betessékelik. . . de a következő pillanatban már nem tagadja meg önmagát. Győző bácsi! . vár még egy percet... Tetten éri a gazembert.Én bízom Győző bácsi megfontoltságában .. s elindul a hatodik felé. ... vagyis. hogy Győző bácsi nagyon elfoglalt ember.Kezét csókolom.. Igaz. Pillanatnyi szünet. . kilép az ajtón. bár kissé leeresztett töltött fegyverrel várja a következőket.Az attól függ .. mondtam. tegnap. de siess már. hogy Győző úr kézben tartott. nem berreg fel semmi. abban bízhatsz.Hazaérve azonnal cselekszik. nyílik az ajtó. Azt viszont igazán nem láthatja. A másiknak esze ágában sincs. csak. de hátha. bámul Kanócra.s bámul befelé a nyitott előszobaajtón. hogy négy emelettel alattuk Kanóc az órájára néz. Igaz. . hiszen a tiszteletteljes.Tudom. hogy nem érek rá. szóval. hogyishívják volt ott lent. .Amit mondok.Szervusz! .Akkor? . s elégedetten állapítja meg. .Mondd csak. ki vele . lesi az utcát. nem reménykedik abban.Mivel?! 52 . . Nem eszik. ártatlan arckifejezésével néz rá.Igenis.

annál is inkább.. egy picikét.. hogy egyszer.. de hát azt nemhogy egy napon. .. teljesen érthető . Igaz. Soha. és mondd meg a barátaidnak. de én nagyon szeretem az autókat.Bocsánat. az igazat megvallva... Mert nekünk ugye csak Trabantunk van. és... szóval olyan erősen rám nézett.Hogy mi?! Gyere és nézd! Kanóc engedelmeskedett a nem éppen szívélyes invitálásnak.... ..... volt már.Khm. ... és megmondom nekik.. kérem.. meglehet...És nekem van egy autóskártyám is. úgy éreztem. De Győző bácsi kocsija az olyan... nem.Miért? Mi történt?! .A barátaid! A gazemberek! Már megint! . hogy nincs hozzá hasonló az egész telepen. ha mellette kószáltok vagy tapogatjátok. legalább egyetlenegyszer. .. de kérem.. kérem. amikor megsimogattam. hogy ők se fogdossák... S Kanóc hangjából olyan őszintén áradt a Porsche csodálata ... kérem. Meg egy csomó matchbox kocsim is van.. egész picikét beleülhessek egy ilyen kocsiba.Igenis. de ugye nem tetszik rám haragudni. .Ugyan! Hogy tetszik képzelni! . megnyomta a lift gombját. te tényleg nem rosszindulatból. ahol megvan minden márka. Várt még egy pillanatig. az meglehet. meg nagy autós könyvem is. Ezt azért jó.Tényleg? . akinek élete vágya.. sohasem bántanám a Győző bácsi Porschéjét. de még egy hónapban sem lehet emlegetni egy Porschéval.. s amikor bentről a lakásból dühödt csörtetést hallott. ne tessék azért rám haragudni...Sőt! Talán egész Budapesten sem. Három percig beszélgettek. ha nem szeretem. Odalent Zrínyi újabb kirohanása következett a féltett kocsihoz. és azt hiszem.ami.. khm. . csak eridj már. de olyan. ...nézett rá kissé megenyhülten Győző úr. azt tényleg nem. hogy dolgom van. De azért akkor se fogdosd.Igenis. .kérdezte meglepetten. .Folytasd. aztán odaállt a lift elé. A lift éppen akkor érkezett. Elvégre aki az autót szereti.s megint megkeményedett a hangja -. és paprikavörösen megjelent Győző úr.Olyan. . .... nem is esett nehezére -. Kezét csókolom! Az ajtó becsukódott.. mert Győző úr már úgyis benyomta a földszintet jelző gombot. ha te is megjegyzed. hogy haragudni tetszik rám. .sütött a felháborodás Kanócból. mondtam. de ugyebár azok nem igaziak.fújtatott. .Még hogy én? Én. Hát amikor még hozzátette: .. Kanóc alig tudott mögötte beosonni.Tényleg.... na persze vigyázok is rá.. A KOCSI NEM ISTEN! ... melynek szélvédőjén ott éktelenkedett a tegnapi két felirat szakasztott pontos mása. hogy Győző úr egészen megenyhült tőle. .Nem... amikor kivágódott az ajtó...És? .A GYEREK IS EMBER! 53 . bár úgy látom. Kanóc az órájára nézett.Nem. s a gyereket félresöpörve nyomakodott be a liftbe. . pedig én. tessék elhinni..

.. Igyekszik nem dühösen.. hogy felnőtt létére rohangászik a csúfolódó kölykök után. Persze hogy kiabálok. teljességgel tehetetlen ennyi ellenében. s elindul Győző úr után.. aztán inkább nyel egyet. maszatnak nyoma sincs rajta -. máris közelebb. amelyik szórakozik velem... Kanócról tudja biztosan. De a többi?! Hirtelen eszébe ötlik valami. .Aki látta közületek. hogy Kanóc ott van a nyomában. és megmondja.Kiabálok. No de a visszapillantó tükörben egyszer majd meglátom.. s talán kissé letörten távozik. messzebbről s futásra készen. körüljárja a kocsit .. aki szokatlanul lassan...Mi nem vagyunk spiclik! Kimondta. Agya lüktet. ám biztonságosabb távolba húzódnak. Győző úr úgy érzi.te magad mondtad .Látod? A barátaid! . hogy baja eshet annak a drága kocsinak? Aminek .Hallottad. hogy hamarabb eltűnjön a kapuban. mert Győző bácsi mindig kiabál velük.. megszólal: . azt megjutalmazom.hangzik innen is. de azért így is érdesen bántó a hangja. onnan is. ha ugyan van neki. azt ugyanaz a kéz írta. hogy nem lehetett. vagyishogy velünk. .mondja lesújtóan. Kanóc kissé megbiccenti fejét a többiek közt ácsingózó Boglyas felé.. A lift előtt veszi észe.Gazemberek! Melyiktek volt az?! .A tettesnek pedig hűlt helye.. ha egyet elkapna közülük. Megvárja. . inkább megnyújtja lépteit. akinek sipítóan éles hangja van.karcolásnak. hogy ki volt. de megértem őket. de még mindig paprikavörös.. s elindul befelé. megint egy újabb.ordítaná. Elkapom azt.és már szinte szirénázza: . de kimondta. Azt meg kell védenem. .. de nem fordul meg.De azt a gyalázkodó feliratot.Hallottam..A gyerek is ember! Aztán egy újabb hang. S ugyanaz teszi oda.nincs párja a fővárosban. Tempósan leszedi a kocsiról a feliratot. S mögötte . Bottal ütheti a nyomát. Igaz.elhangzik az első kiáltás: . És meg is fogom. Nagyon megjutalmazom. S különben sem teheti magát nevetségessé azzal.. De ha láttam volna is.Én nem láttam. Gyanúsított igazán sok akad. mert amint a környékbeli gyerekek megpillantják őt. .Úgy van! Igaza van! Nem vagyunk spiclik! . mit is kezdhetne ennyi gyerekkel.Sokan vannak. Az egész azért van. s ne hallja őket. Arra nem gondolsz. majd több egyszerre. . Hallottad? . 54 . Melyik volt a sok közül? Egyetlenegyről. Aztán a kajla fülű Csanyik. összetekeri. nehéz. nem mondanám meg . hogy pimaszkodnak az emberrel. Próba szerencse! És megszólal. ki volt.idézve a feliratot . Mit érne azzal. hiszen a szép szó nem használ. . s várják a fejleményeket. Fagyos csend. ..

Megint a bim-bam. sietett vissza tükre elé. le! Leszedni! Leszedni! Szinte fel sem tűnt neki.. már úgyis elkésett. . ismét kiraknak egyet.. Nem jelezhetett neki. . nehogy újat tegyenek ki. odasétált a kocsihoz.Megint. s kivette a feliratot. S vitte a feliratot a hatodikra.. hogy lemennél és fölhoznád? Legalább azalatt figyelhetném. Az esővédő tető alatt. .. .. és ha azalatt... hogy Győző úr minden mozdulatát látja. Csak egy kiabáló hang hallatszott őrhelyéről: . Vagy ha igen... Ne tessék haragudni. Ne röhögjön rajtam a környék. ki az.. amíg feljövök. megemelte az ablaktörlőket. hogy mire belepillant. Igen ám. látnám. mert tudta. . ahová nem érhet le a visszapillantó tükör hatósugara. Tudod mit? . Beszélgetés közben a lift felért a hatodikra. nem sejtve. ha nem éppen akkor tartasz föl az ajtóban.Megtennéd nekem azt a szívességet. és sok szerencsét..csodálkozik Kanóc..A felirat! . . Ő nem látja. hogy Kanóc még ott szöszmög a lifttel. mi? Azt meghiszem. Összetekerte a feliratot..Mi történt megint? .Abban. s szeme találkozott Boglyas meglepett tekintetével. Lement. Vissza. Megnyomta a gombot. de azért. aztán mintha hímes tojáshoz nyúlna.s elöntötte a verejték. megállt.Nem szívesen..A felirat! Megint egy! .. Győző úr kiszállt. Kanóc fejét ingatva indult lefelé. s lassan elindult a kapu felé. .Dobd be a postaládába! Kész.Ezek szerint én lennék az oka.Ugyan! Minek néz engem Győző bácsi! Fölhozom a cédulát jutalom nélkül is..Hogy mik vannak?! . az embargóakciót felfüggeszti...Leszedem.Tessék mondani. Közben óvatosan a fagyalbokrok felé pillantott. hogy nem sikerült kideríteni? Ó! Sajnálom. s kezével jelzett Boglyasnak. Jó ötlet. de nem nyitott ajtót senki. nagyon sajnálom... én mégis látom.Visszapillantó tükörben? . . . Az imént is láthattam volna. . 55 ..Nem leszek hálátlan.hörögte Győző úr. hogy figyelem. Ennyi az egész... hogy mára elég. Megint.

amíg meleg.El. fiú barátjáról mégúgy sem tudni.. Sorra vette majd a fél osztályt. amíg ti becsöngettek. Nem a közelítő értékű számok osztása járt az eszében. Keríts valakit. van-e elég bátorsága hozzá. érezték.Aha! Csakhogy nem is olyan buta a tag.. akkor majd megyünk a házba papírt gyűjteni.Miért fújtad le tegnap?! Pedig már puhult.Bízd csak ránk! El lesz boronálva! . Megint kell valaki. nem tudván. kifejezetten szép volt. Bár Móni a lányokkal sem sokat pusmog. És ahogy a Csanyik odavágta. De már gondolkozik.Te vagy a főnök. Talán ő. Az pedig mindent elrontana. én meg az erkélyen tanulok Lássa.Mást se tudok. Kiraktam volna még egy-két feliratot. Csakhogy ezúttal nekem ismét gyanún felül kell állnom. Móni a nyitott sarokablak mellett állt.Mondd. akkor gyanakodhat rám. .. hogy én sem lehettem. hallgat róla. kit kérhetne meg. Azzal figyeli a kocsi környékét.„Egy köszönöm azért kijárt volna . . Akkor megint el kell csalni a tükör mellől. de aztán rögtön elmosolyodott.Csak kicsit.Semmi vész. . de eddig valahogy sohasem jöttek össze azért.Milyen klasszak is voltak a srácok. hogy valamit megbeszéljenek egymással. . Olyasvalakit. Nézett ki az ablakon az udvarra. amint ott álltak szemben Ordítós Győzővel.” Pedig be sem avatta őket senki. kit azért vetett el. Igaz.. körülményeiről. mint hallgatni. mielőtt odalépett hozzá. de az biztos. .. Ravasz. . Azért nem jelezhettem. Kanóc titokban bámulta is vagy fél percig. mit akarhat tőle. 56 . s azonnal a tárgyra tért: . nem tudja. aztán ha megjött Ordítós Győző.Hm.Hát akkor? Addig kell ütni. nem beszél magáról. Végül is Móninál kötött ki. Boglyas. . aztán valami titkolt sóhajjal a hangjában felelte: . Csak úgy látszik. hogy „Nem vagyok spicli!” . ha nem is vállalja. s amint arcára sütött a nap. Tízpercben megkereste őt. csak a kapu elől. aki teszi. aki elhelyezi a feliratot. Gondolatban végigvette...dohogott. de kit ezért.Remek. hogy értük teszi. mint a róka. s ez is valami. remek! . aki nem fél és tud hallgatni. hogy a következő matekórán nem szólította a Morcos. amíg teljesen bedilizik. . hogy így ráront. Reggel a suliban Boglyas ezzel esett neki: . Csakhogy ha én még egyszer eltávolítom. Szólok Tohonyának. tudsz te hallgatni? A lány csodálkozva ránézett. Mellé könyökölt. Móni. nincs barátnője. Szerencse.. . Tudod. Érdekes. Egészében véve van benne valami titokzatos. mit szerelt fel az ablakba? Visszapillantó tükröt. hogy már harmadik éve járnak egy osztályba.Az eltávolítása.haláli! Egyszerűen haláli klassz! Ki se nézte volna belőle.

zökkentette vissza Kanócot eredeti célkitűzéséhez.Hagyjuk ezt most.Akarok. . és te beszélsz. Akkor mégiscsak az a jobb.Ez igaz.Nem félsz? Móni szemrehányóan nézett rá.Csak azért kérdezel ilyesmiket. hogy ilyen nagy elhatározások alkalmával szokás kezet fogni.Igen. mint aki biztos benne. Amint nézték egymást..Miből? . De honnan tudtad? .Ő. de oly határozottan. nem akartalak bántani. Jó lenne sokáig a kezében tartani.Biztos lehetsz. .. . Móni habozás nélkül válaszolt: . hogy erről faggass. jó.Mást se? Hogy érted ezt? . Kanócot mintha megbirizgálta volna valami.A fiú meghökkent. . Vállaltam.Ordítós Győző úr? . . .Csak? És ha nem mindegy? . csak biztos akartam lenni. . hogy már régóta figyellek. 57 . .Miről van szó? Kanóc leadta. . . . Indultak az osztályba.Abból.Ugyanis az emberszelídítésről van szó. . .Kösz! Becsöngettek. Biztos.Jó. mert nem ismersz. ha én hallgatok. a közben Kanócba beleötlött.Nem mindegy? Csak.Vállalom. Nem ezért kerestél. .Ééén? . És Móninak olyan formás kis keze van. megcsinálom.Gondoltam. Nem adod tovább?! .Nem mindegy? Úgysem azért kerestél meg. .Na látod. hogy akarsz valamit mondani. hanem Ordítós Győző miatt . De titok.kérdezte a lány.Figyelsz? Miért? . . Szükségem van egy megbízható segítségre.

de akkor ki volt? Pedig valaki volt. hogy azon lessék ki a megfelelő pillanatot. mint a többi. mi már megtettük a magunkét. amelyben eleven csecsemő vagy kisded . A Porschén ismét ott virít a felirat. Tohonya.Papírgyűjtés van az iskolában.A gyerek is ember!. Gyermekkocsit tol. Valaki jön. fent a másodikon. közelednek hozzá. akkor csal az az ártatlan tekintete. az erkélyen elmélyülten tanul az az ismerős szőke. a visszapillantó tükröt bámulva..Udvariatlan alak! . . A lány ijedten felsikolt. Úgy látszik. . Olyan. hogy nemcsak falból csöngettek be nála. majd elsodorja őket. most.. A gyerek is ember!. Megszólal a giling-galang.ki tudja? . kapualjakból látványosságra éhes kölykök tűnnek fel. inkább versenyezzetek. Már egészen zakatol az agya tőle. történik odalent valami. Győző úr idejében irányt változtat . bokrokból. másnál is gyűjtenek. 58 . Mindössze az a gyereklány tologatja a babakocsit. robogott lefelé a lépcsőn. és tetszik tudni. autók mögül. Körülnéz. Az ajtó előtt két fiú úttörő-egyenruhában. nyakkendőben. A gyerek is ember!. olyan élesen hallja. de egyikük sem a keze ügyéig. . . hogy vasbeton. Hadd lássa az a fölfuvalkodott.Szép.Kezét csókolom! . A kezükben spárgaszatyor. .Szerencse. s testével védi a babakocsit.Nem csodálom. . Igazán megérdemli.köszönnek tisztességtudóan. És szervezetten figyelik őt. amikor kiront a lakásából. s azalatt. a papírgyűjtők nem lehettek.. cuppogat neki. amikor kivágódott az ajtó. Móni ott sétál a ház előtt. hogy a kocsin megjelent a felirat. de nincs papírom.Este fél hat.gőgicsél. Na gyere. Igen. különben leszakadna . Bele kell őrülni! Nem veszítette el talán ha egy percig a szeme elől. Kimegy. és becsöngetnek a szomszéd lakásba.. s amikor Győző úr kiront a kapun. Mintha valami nagy tölcséren keresztül fakanállal gyömöszölnék a nyitott fejébe. s Győző úr meg sem várva a liftet. Az ő baja. az őrsök versenyben vannak.. félig tele újságpapirossal.Nagyon kilehetnek az idegei.mondja Boglyas Tohonyának. azok a szomszédasszonynál házaltak. mintha csak a föld alól jönnének elő. Senki.. És időm sincs! S becsukja orruk előtt az ajtót. . mint komiszkodjatok. amíg föltartja. szép.. Mintha csak ipari tévét szereltek volna a lakásába.jegyezte meg halk gúnnyal Boglyas. rámosolyog a picire...s valami bocsánatfélét mormog futtában. Móni is. mint valami kismama. S szinte már kórusban hallatszik: . Csupán Győző úr kucorog a fotelban. hátha fölfedez valaki gyanúsat.. Egy kisebb meg egy birkózó külsejű. Éppen a szomszédasszonyt kérdezték a papír miatt. és azalatt történt. Már megint! Ki az ördög lehet? Ha megint az a tegnapi szőke a másodikról.

én a kisfiukat.. Akkor pedig nem igazság. nem ordít.. Mért pont engem?. jó. de egyikük sem szól a kölykökre. s ez már szinte kibírhatatlan. Gondolkozik egy kicsit.mondja zavartan -.Az unokámat. figyelik. s elindul az egyik gyerekcsoport felé.Nem mi kezdtünk el ordítozni a bácsival! . Aztán egy hang: .. a liften miért a másodikat nyomta be. hogy látjátok. hogy benyomja-e a hatodikat...Hagyjátok abba! A bácsi a védelmem alatt áll. Szinte nem is érti.Úgy van! . mindegy. mint valami zászlót. szinte már sírósan könyörgősre vált a hangja.. amelyet ha a kezébe kaphatna... csak kirántja alóluk a kartoncsíkot azokkal a rettenetes betűkkel. hagyjatok békén! Mért bántotok?. amint vert seregként elkotródik... Győző úr ott áll leforrázva. őt keresem. A lift megáll. . edd meg a bácsidat. érzi a tekinteteket a hátában. Jó. zúgó aggyal. amíg elcsendesednek. kérem. megcibálná.szól a kórus. vagy kiszálljon. nem karcos-e vagy maszatos. a második emelet erkélyéről. azok úgy hátrálnak.. most egy kölyök szavának köszönheti.Az arra járó felnőttek is meg-megállnak. mint ahogy hirtelen orkán kap bele a vitorlába. S a társaság lassan oszlani kezd. Páran röhögni kezdenek. A háta mögött pedig úgy jönnek előre a nyomában. Ahogy halad. az unokáját. Még a Porschéhoz sem megy vissza.A gyerek is ember! A gyerek is ember! S ekkor valahonnan föntről. hogy abbahagyták a csúfolását.... Már föl sem hajtja az ablaktörlőket. körül sem járja. hogy ti. csak a kajla fülét látja. úgy mondja: . Akkor immár kisebb hangerővel megismétli: .Mond valamit. srácok! Hagyjátok abbaaa! Hagyjátok abba!! Többször is kiáltani kell. .Mi az.Hahó.. nem halljátok. mintha csak az Úr hangja lenne. Becsönget a külkereskedőékhez. megszégyenítve. hogy nem kiabál már. Kezében az összegyűrődött kartonlappal lassan elindul a kapu felé.. s ő. hogy viselőjét Csanyiknak hívják.... melyről nem tudja.Igen. Jól löki a szót... kisapám. A nagyi nyit ajtót. lobogtatja. csak gúnyosan méregetik őt. . 59 .Kezét csókolom! .. Ő pedig nem szidalmaz senkit. hogy a védelmed alatt? És milyen alapon? . akinek hangjától rettegtek a környék csemetéi. .Kanóc! Egy bácsi keres.Hagyjatok békén. S akkor a sipítóan éles hang. Úgy dönt.. Az öregasszony bekiált: . most minden mindegy. majd rázendít a teljes zenekar: . felharsan: .. biztonságos távolból szirénázza: . hogy mégis kiszáll.Azon az alapon.

abbahagyják? A fiú mindkét vállát felhúzza. hogy srácok. Rád se nagyon akartak hallgatni. hogy lássék. bácsi. Kanóc egy kicsit sajnálja. rajta magnó.. nem kiabálok többet veletek. mennyire elmélyülten olvasott. . kisszekrény. ... hogy az illető tudja-e.. uram. az íróasztal mellett. . s már egyre kevésbé sajnálja. az előszobából balra.köszön olyan tiszteletteljesen. vezesd be a bácsit a szobádba . . Nagyon nehéz neki elkezdeni. könyvjelzőnek. fiacskám. . Mutatóujja bent van a lapok közt. és valahogy úgy magától jött. a falon poszterek és ismeretlen nagyságok képmásai. Ha lenne fia. és elmosolyodik.Megpróbálom. tessék kitűzni a kocsira egy fehér zászlót. hiszen természetes volt. Nézi a gyereket.. ha annak is ilyen lenne. . De nincs.Nyugodt lehetsz. Csak egy szék van. Kanóc.De hogyan? Elvégre nem írhatom ki keresztbe a kocsimra.Köszönöm. amikor még Ordítós Győző volt.Gondolod..Tessék csak. Most már mindegy..Tessék befáradni! . .Az . No persze.. könyvespolcok. íróasztal.majd kissé gyanakodva hozzáteszi: ... Vagy. . nem sokkal többet. Akkor meg azon röhögne az egész környék. hogy még a nagyi is elégedett. ruhásszekrény.Lehetne veled pár szót váltani? . attól is függ. köszönöm. s kiadja az utasítást -. . majd aggodalmasan kérdi: .. Kanóc azt kínálja neki.Virágnyelven. és csak annyit mond: .A fiú valami könyvvel a kezében jelenik meg. .kérdi Győző úr rekedten. amint itt ül összetörten.Akkor tudatni kéne vele. .. kisfiú.Ugyan. nagyi. . hogy lesz? . .. hogy szóltál nekik.. Valahogy olyan érdekesen huncut mosolya van.bólint rá a férfi. üljön le. Benyit az idegen lakás idegen szobájába. nem bánná. . Vagyis nem betűkkel. De aztán felvillan benne az arc.Remélem.. elfogadható rend van nálad.. .Lehetséges.Írja ki a bácsi virágnyelven.Zászlót? 60 .Kezét csókolom! .szívélyeskedik a nagyi.Hogyan? .Aztán bejött valahogy. Heverő. ott. gondolom. hanem mondjuk. Ennyit és nem többet. Aztán valahogy erőt vesz magán..vonja meg a vállat a fiú.Szerintem azon múlik.Mit gondolsz.... Mindegy. Ő maga a heverőre telepszik.Láttam. Szerencse dolga . hogy a bácsi nem kiabál többet a srácokkal. Megérdemelte. lesz-e újabb cédula? . .

hogy elég lesz az a fehér ruha? . az ablaktörlő alá. hogy a bácsi békét akar kötni. hogy a szolgálatért borravalót kell adni. Győző úr feláll.Kösz szépen. Tohonya és Móni is beülhessenek..Kanóc.Igazán! . Az motoszkál a fejében. Legszívesebben lerohant volna. Negyedóra múlva. . Győző bácsi! Nem is hittem. mintha csak ott feledték volna . És ha akarod. amikor behozta cuccait az erkélyről. hogy Boglyas. van még legalább egy tucat a szekrényben. megelégedéssel látta.vakító fehér törlőruha lapul. hát te voltál? Igazán nem szép tőled. mit szólnak majd a srácok. nyugalmat. Csak azt kéne még valahogy megumbuldálni. akkor veszi észre. miközben vigyorogva vállon veregeti. 61 . hogy elhozza diadalmi jelnek..Békét?! Nyugalmat akarok.hanyagul. Pedig nem is olyan rendes. még valami eszébe jut. arcát fölfújva körüllelkendezi a részletekért. fiam.Bár igazad lenne! Nagy sóhaj. amikor a hangját vesztett Győző úr mellett feszítve végigfurikáztatja magát a Porschéval a telepen... hogy elteszi emlékbe. „A fehér zászló!” . hogy ilyen rendes tetszik lenni.Szerintem aki odatette azt .Igazán?! . itt van. biztos van annyira éles eszű. hogy nem szóltál nekem előre!. s meglobogtassa az osztálynak.a férfi kezében lefegő feliratra mutat -. Mondjuk.somolygott elégedetten. valamelyik nap megkocsikáztatlak kissé a Porschéval. Állati nagy szám! Valóságos diadalmenet. Elhatározza.Neked pedig köszönöm. hogy a kicsit gyűrött kartoncsík itt maradt. hogy az acélkék Porsche ablaktörlője alatt .. itt az első diadalmi jelvény. . hogy megértse. Elfér a többi között. . Nagy szám lesz. Gondolod.. Csak amikor elment. amint azzal az idétlen gömbölyű képével. amiket úgysem mond el neki . A fiú kikíséri az ajtóig. .Vagy valami fehér rongydarabot. Mielőtt elindulna. Csupán megszokta. Óriási lenne! És igazán megérdemelnék. Előre elképzelte a Menyus Márti arcát.szakmai titok -. hogy bevigye a suliba. . Abból nyilvánvaló lesz..

NYOLCADIK FEJEZET Üröm az örömben . csak az ostornyelek árasztották hideg fényüket az alattuk gubbasztó autóseregre. ahol csak a tettek köthetik be a sebeket. Eloltotta a lámpát.villant fel Kanócban -. Gyalog óvakodott le a lépcsőkön. Jól látszott a fehér zászló. Még az ágylámpáját sem kattintotta fel.Ma elmegy a cirkusz. Biztos nem szóltál neki. alig néhány lépés.És az Ali tegnap se volt nálunk. az ablakhoz ment. de képzelődni kezdett. Megáll előtte. Surranás vissza. Amikor anya ébresztgette. az órájára nézett. még ha nem mondja is. Pedig vártam. Lelkiismeret-furdalása támadt.Kár! . Alighogy kilép a kapun.Akkor velem most mi lesz? Tegnap is pofon vágott. hogy amíg Győző úrral foglalkozott. s bánatosan.A szelídítés tudománya . Meggyújtotta ágylámpáját. A kislány tekintete szorongatni kezdi Kanóc belsejét. mint nagyi félórás lelkifröccsében. fejére tette apu kalapját. s valahonnan egész mélyről kiszakad belőle a kérdés: .A család aggódni kezd Gyakran van. kicsit kába volt. A Porsche villany alatt volt. . Meg kéne vigasztalni valahogy. Gondolta. .Bokszost meg kell szelídíteni! Rongy vagy zászló? .ismeri be a fiú. hogy a gyerek. hogy az örömbe üröm is vegyül. kilépett az előszobába. alszik még egy sort. teljesen megfeledkezett Csöpinek tett ígéretéről. 62 . Senki sem vette észre. Odalent némaság. hogy szelídítse meg a Bokszost. ők megkérdezték. „Most kell elhozni! . villanyt sem gyújtott.Elmegy a cirkusz . tolvajként nyitotta ki a házkaput. tapogatva odament a fogashoz. de mit ér a simogató szó ott. megszólal: . de világosan érzi. Pedig milyen jól kezdődött a nap. emberekkel nem. de az ütések mindig belül hagynak maradandóbb nyomot. Kanóc hajnalban felriadt. Tízféleképpen is végigpergett szeme előtt. . . Itt ni. Kanóc papucsot húzott a lábára. sehol egy lélek. melyen semmi nyoma az ütésnek. s ismét el tudott aludni. Ebben az egy mondatban több szemrehányás van. s kiosont.De a Boglyas meg a Tohonya járt nála. hogy csak két napig. csalódott benne. Felé irányozza lépteit. tervezgette magában a diadalt. Megpillantja Kanócot.Kettesben . Négyet mutatott. kinyitotta.S mutatja az arcát. úgy mondja: .sóhajt a gyerek. a kintről beszüremlő fénynél tette be a fehér kendőt iskolatáskájába.” Az ötletet tett követte. magára vette Ági pongyoláját. . melynek sugarai megvillannak lenszőke haján. Csöpibe botlik. Ali csak oroszlánokkal foglalkozik. míg belefáradt.Tudom. de a hideg víz meg a forró kakaó felébresztette. mint akinek állandóan csak ez jár az eszében. A szokott időben indult a suliba.Tényleg nem szóltam . Az elsős kislány kicsit álmosan hunyorog a napba. majd magyarázkodni kezd. s máris a kezében volt Győző úr megadásának kézzelfogható jele. s halkan. S a diadalra készülő Kanóc kissé behúzza nyakát. most még Győző úr is alszik. fölnéz rá. hogy senkit fel ne riasszon. Igaz.

enélkül semmi sem lett volna. Ám egyszer az alatt is kialszik a tűz. 63 .” Szelíden a vállára teszi a kezét. majd észreveszik. a faliújság szerkesztője és féltő atyja. s nem is csak a segítőké. Ő odaállt Győző úr elé . de valahogy nem fűlik a foga hozzá. Egy ötlet volt csupán.a beavatott segítők is lesik. Pedig Menyus Márti élénken ecseteli a tegnap történteket. s csak ennyit mondana: . csak bólint a fejével. aztán jöhet a diadalmámor rózsaszínű langyosvize. Szótlanul.Biztos? . elsimul. nem csupán az ő egyedüli érdeme az egész. közösen. félig magamagát. találgassanak csak. mialatt a nagy emberszelídítő csupán a háttérben szövögette a szálakat. el nem múlik.mondja halkan. ahogy csak bírja. Egymás mellett. Utolsónak ment ki az osztályból. Kanóc azonban nem szól. ám mégis hatásosan. valahogy mégiscsak tudtára akarta adni a társaságnak. miként a gondolatok. ki tette? . semmi több. futásra készen -. annyira. Azonnal feléje terelődött a figyelem. s kezében lobogtatta a „bűnjelet”. amelyben lubickolhatnának együtt. Állt. Útközben Kanócot egyre jobban kezdi nyomasztani ígérete. Az eredmény pedig túlszárnyalta a várakozásokat. Hagyja Mártit. amely szerencsésen bejött. az Oxfordi.Aztán tudod-e már. S előretolakszik valami újabb. s lassan-lassan eluralkodik rajta. hogy learassa a dicsőséget.süvöltötte tőle szokatlan ingerültséggel.Nem sokáig fog már verni . Tohonya és Móni . Mielőtt távozott volna.Nem .dönti el magában -. miért ne sikerülhetne a kislány bátyját is. Igaz. amelyre teljes egészében rászolgált. Ha más nem. különben is. mint pók a hálóját.nézne rá a szövegláda. és a szemébe vágta. Csak éppen valahogy finoman.Akkor nézz rám! Csupán ennyi kéne. ha Győző urat sikerült. Pedig Boglyas. amiért olyan karakánul viselkedett. a kajla fülű Csanyiknak pedig külön érdemrend járna azért. Ezt segítői miatt is meg kell tennie.hangzik ekkor felcsillanó reménnyel. s odakötötte a farácsos osztályfaliújság egyik lécére. amíg csak ki nem hűl. Ez a puszta igazság. Bejövet Kapeller felháborodva vette észre szeretve pátyolgatott remekművén a vadidegen s az ő tudta nélkül odakerült bizonytalan rendeltetésű textildarabot. mint az. beledolgozott abba minden környékbeli srác. hogy kimondja az utolsó szót. mint hirtelen támadt szél az őszi ködöket. Az jó feltűnő hely. Mire véget ért a történelemóra. mire kihúzná magát. félig a gyereket biztatja vele. ami a bögyében volt. hogy még az előre elképzelt diadalmas bevonulást is szétfújja. . s elérkezett a szünet.igaz.„Bokszost is meg kell szelídíteni! . miként a nagyi pöfögő. hogy azért némi köze van a dologhoz. Kanóc sem tudta elviselni a teljes névtelenséget. . de talán mégsem ez az igazi. de nem szól rá semmit. valami más. s megkérdezze tőle: . . hivalkodás nélkül. szerényen. hadd szövegeljen. Jól számított. elővette táskájából a fehér kendőt. mint a háromnapos csodák szoktak. hogy odaálljon Márti mellé.Ezt a rongyot meg ki kötötte ide?! . Ekképpen fortyogtak hősünkben a gondolatok. lecsillapodik. bugyogó szilvalekvárja a lábasban. s a lelkes hallgatóságnak már más sem hiányzik. A kislány még figyeli őt egy kicsit. s mennek tovább.

aki kétkedve rakosgatja a kendőt egyik kezéből a másikba. aki a folyosóra kizengő fegyelmezetlenségtől komor ábrázattal nyitotta rá a hetedik a-ra az ajtót. 64 . hogy megadta magát. ováció. Ha lenne hozzá szemed. tudod. bármennyire is hihetetlen neked.Például fehér zászló. de igyekezett sportszerűen eljárni. Jó ötlet. S Kapeller esze is képes volt villámgyorsan váltani.Hova? . aki inkább csak a szájmozgásáról tudta leolvasni a hangzavarban. a kendő tény. A többiek csupán várták. Kanóc. . S a hangzavar kellős közepén ott állt egymással szemben a két vetélytárs. meglepett Kapeller. de van. . Ordítós Győzőt mindenki ismeri. akiről immár vitathatatlanul nyilvánvaló. . A huzakodásra mindenki odafigyelt.És mondd meg.Jó. magával víve Kanóc tettének még a nyomát is. mikor foszlik semmivé. hogy az a fehér akármi nemhiába került oda a faliújságra. legyen kendő . Ez utóbbi szó mintha csak jel volna arra. hogy mit néz rongynak? Vagy nincs semmi fantáziája? Még hogy rongy! Mit képzel ez?! .Az neked rongy?! . nevetségessé válhat. de határozottan van benne valami titokzatos képesség is. s a még mindig hitetlenkedő. mustrálja. fenntartás Kanóc iránt.Hallottad! És remélem. amint Dini ezt mondta: . hogy az Ordítós Győző acélkék Porschéjára volt kitűzve.vágta rá amaz habozás nélkül. S aki ezt tagadná. . minek a jele a fehér kendő? . akinek bedugult a füle.Úgy van! Akkor most úgy nézd azt a kendőt. ha Oxforditól származik. hogy a múltkor nem a levegőbe beszélt. s megemelte hangját. s nem csupán első hallásra zavarosnak tűnő ideái.A „rongy” kifejezés határozottan szíven ütötte Kanócot. Ebből pedig nyilvánvaló. s az utóbbi két nap eseményeit még annak is fújta Menyus Márti. hogy Kanócnak nemcsak szája van. aki megállíthatná. hiszen sejthető. Az ovációt viszont egy pillanat alatt elvágta Morcos. És rendes tőle. hogy mindenki egyszerre kezdjen el beszélni. Ösztön vagy akármi. Vagy ha úgy tetszik. megszelídült.állt elé. csodálat. . Van ennek a Dininek szeme? Tudja ez. Meglepetés. Odanyomta a zászlót Kanóc kezébe.mondta Kanóc a felháborodott faliújság-szerkesztőnek. Tájfunként söpört végig az osztályon az ováció. mintha csak azt várná. Hiába a benne lakó kétkedés. hogy ez mit jelent? Azt. Meglengette a kendőt. mire fog Kanóc kilyukadni. de csupán a három beavatott segítőtárs sejtette. láthatnád.Eeez? Zászlóóó? Legfeljebb ha kendő.Lengesd meg nekik! Hm.A megadásé . mi következik. Nem örült túlzottan a zajos sikernek. .Mi más lenne? . Még akkor is. nézegeti. majd hirtelen támadásba lendült. te nagyokos. A kendő azonban nem tűnt el. A tájfunt pedig nincs ember.

Kösz! De a műhelytitkaimat nem teregetem ki.Június végén született a testvérem. Már régóta tetszik neki a fiú elevensége.. De ha akarsz.Az öcsém . de az ilyesmi csak annak a fülét sérti. csak úgy adódott. amiért olyan zárkózott. aki nem jár nap mint nap iskolába. „A felnőttnevelés módszerei” vagy valami hasonló címmel. Bár azt. . lökdösődéssel fűszerezett napi zsivaja. Az ünneplés így egész csendes és szolid lett. Majd. amelyik hangnál éppen tartott. .mondja csendesen a lány. csak segítőtársait gyűjtötte össze a nagyszünetben. de sokan elismerték. ő a 65 . Kanóc érezte. S természetesen megköszönte nekik. csak drukk. amik negyedikben történtek vele. nekik számolt be Győző úr szerfölött alázatos látogatásáról. pajzsra emelés meg más efféle zajos ünneplés. Még most is fáj. Te meg nem voltál a nyáron idehaza. s a régiek valahogy még mindig nem fogadták be igazán. Legyen nekik meglepetés. azzal még vár. megbízható segítő. de ki ne lenne zárkózott azok után. hogy ő csak ötödikben került ide ebbe az iskolába mint „új lány”. hogy kordában tartsa az elkódorgó gondolatokat. Lehet. olyan nehezen oldódó. felkiáltások nagyja. nem tudom eldönteni. minden titokra kiterjedő beszámolót. Azt nem is említette előre. s szeretne rá ebben-abban hasonlítani. Te meg nem is mondtad. hátha ők is részesülhetnek majd belőle.Neked öcséd is van? Nem is tudtam. ha él.Kezdetnek nem rossz.Kérlek! Ennyiben maradtak. Amíg élt. de az ember ilyet nem szokott elmondani. legfeljebb a legjobb barátnőjének . Végigfutott rajta.Kérdez is tőlem valaki valamit. Nem szándékosan. hogy kimeríti-e a szelídítés kritériumát. . Mintha borotvával nyisszantották volna el. Mónié nem él.ha van vagy az édesanyjának. .Az igaz. . ha a beszélgetőtárs lány. elszállt a kérdések. hogy sok mindent kéne mondania Móninak. amit tettek. A Porsche-utazást azonban nem említette. többen orroltak is Kanócra. Meg rendes. Főleg. Az osztálynak sem tartott részletes. tegnap délután nagy voltál. hiszen voltaképpen neki. de az ilyen négyszemközti beszélgetéseket a legnehezebb elkezdeni. . Még Dini is odajött hozzá . Egyszer. Tegnap is milyen jól csinálta azzal a gyerekkocsival. hogy ő is hibás benne.Te Móni. Ugyan!.. hogy Morcos mivel torolja majd meg a fékevesztett fogadtatást. Nem volt ünneplés.ami igazán rendes volt tőle -. nem volt diadalmenet.s Móni arca elkomolyodott. vagyishogy a kendőjének köszönhető Morcos vérengzése. Azt kell legelőször is megkérdezni tőle. meg kérdezni is tőle. Körülöttük ugyan zsongott a tízperc futkosással. Kanócnak talán elmondaná. .Arckifejezésétől mindenkiben ott rekedt a szó. S a fájdalmát nem teregeti ki az ember a világnak. Röpdolgozatot íratott. Végül valahogy kettesben maradtak Mónival. s ráadásul még tetszik is. hogy Kanóc állta cirkuszelőadás utáni fogadalmát. csinos. S a matematika-röpdolgozat rendkívül alkalmas eszköz arra. . írhatnál egy cikket a faliújságra. És az a gyerekkocsi! Óriási ötlet volt! Honnan szerezted a srácot? . Mire kicsöngettek. Még negyedikes korában halt meg. s megjegyezte: .

a visszahúzódó magányosságnak oka van. mi következik. úgy az orráig érhet. Nem tudja. azokkal semmi gáz . s valahogy maga is kívánja. ha távolodik. de az iskola folyosója nem alkalmas az ilyesmire. Még az se baj. hogy szerelmesek egymásba. hogy itt valami titok lappang.. Olyan jól el tudok vele beszélgetni. Azt kéne megszerezni. . De hogyan? Megkérdi Ágit.mondja Kanóc. Akkor majd holnap. .Én szívesen kérdeznélek. csak azt mondja: bee.Jó. vállalja apuéknál a villámhárító szerepét. persze. amikor Ági a szobájába vonul.. Úgy látszik. s akinek a fényképe most is nála van -. és szeretné vigasztalni. neki ott van a Mirella . aki talán el sem a húzná. a fizika vagy a történelem? . Meg az ígérete. hogy igen. lesz majd. . Nekem kell őt sétáltatnom. holnapra a Menyus Márti már végigkürtölné vele az egész iskolát. mint mindenhez. valahogy sajnálja.. . Öcsi? Segítség kell? Mi nem megy. Vagy holnapután.Jó.Az. Én meg szeretek vele lenni. utánakuncsorog. . s olyankor már nem kell tartani villámcsapástól sem. Akkor majd beszélgetünk. sehogyan sem tudott zöldágra vergődni a szelídítést illetőleg. utána meg az önvigasztalás. Móni mintha elmosolyodna. Érzi. Ebéd után. ennyit tud csak. vagy netán. egész véletlenül intőt kaptál? Ági ugyanis nyolc évvel idősebb nála. Alig észrevehető kis sóhaj volt a válasz. s legszívesebben megfogná közben a lány kezét. 66 . És ma reggel is megállított. s ha valami nagy zűr van. hogy csinálok valamit a Bokszossal.Hát akkor? Nem tudod elkezdeni a fogalmazást. Egész biztos. De nem itt.Talán valamikor délután. olykor ő jár el a szülői értekezletekre... Hátha mond valami okosat. . Ráérsz délután? Kanóc már rábólintana. Jó fél fejjel alacsonyabb nála. Azóta is keresgéli a cserepeit..Mi van.felel Kanóc fölényesen. . Amikor lesz időd. miért. amit szíve szerint mondana. .Lesz időm. a család teljes jogú felnőtt tagja. meg prrr. a Csöpinek megígértem.. a régi osztályában sokkal jobban föltalálta magát.Komolyan mondod? .feleli. Aztán mintha valami eltört volna benne. .Még nem tudom . Elvégre az égzengés is csöndesebb.Tudod. A mostohámnak nincs türelme hozzá. ahhoz is szakértelem kell.néz fel rá a lány. ami megint megmarkolja.. s csámcsogna rajta. Szeretne a gondolataiban olvasni. amikor Bélucit sétáltatom. de nem tud. de így érzi... Hazafelé mégis egész úton Csöpi matatott az agyában. Itt feltűnő lenne. . pedig nem is igaz. hogy nem válaszol.főleg ha anyuék utaznak -.Persze hogy komolyan. de azért a Móni is tetszik neki. .régi iskolájában.aki titok.. . Meg Bokszos. s ahányszor csak ránéz.Á. Bárhogy is forgatta. érdemjegyeket ír alá az ellenőrzőben . . örömmel. . amin olyan jó lenne segíteni. s nem engedi azt felelni.mondja sután. aztán felrémlik benne a Csöpinek tett ígéret. Erről nővére már pontosan tudja. Kanóc nagyon nézi őt. hogy ez az idő minél hamarabb bekövetkezzék..

.Szia! És azért kösz! . . csak minden szökőévben.Miért? Miért? Mert akkor éppen nem jutott az eszembe. hogy tanácsot kértem. hogy miket szeretnél szelídíteni? Aranyhörcsögök már voltak a lakásban. legyen hamar túl rajta.Szívesen. hogy gyanakodsz vagy segítesz? . .Na látod.Nyugi. .Segítek. amely teljes mértékben kielégíti tudományos érdeklődésedet.Meddig akarsz még csigázni? . És szia.Kösz! Ennyit magamtól is kisütöttem volna. .Akkor miért nem sütötted ki? . . Csupán elméletileg érdekel az ügy. szobájába vonul. dolgom van. mintha még sosem fordult volna elő. de előszedi.. láttam a különféle állatszelídítési számokat. .Tudod mit? Csak félig. Szeretnélek figyelmeztetni rá. Ha az lennék. nem hozok. de az egész voltaképpen csak elterelő hadművelet.Ez meg hogy jutott az eszedbe? . nyúl is akadt.Biztos? .Nem hiszel nekem? . Amint tudod.Hagyd a személyeskedést. . Megkéred a könyvtárost.Bár voltaképpen semmin sincs meglepődve Kanóccal kapcsolatban.Szelídítéssel. de előre kijelentem.Intőt? Ééén? . hogy az egereket ki nem állom. .Jó. te már rég mintapéldány lennél. elárulnád.Rendben.. Igaz. Tőle minden kitelik. s bár igazán semmi kedve sincs a tananyaghoz. én igazán nem vagyok idomításügyi szakértő. meg papagáj.lelkendezik Kanóc. . .Akkor se hozz a lakásba! . máskor is! Becsukja az ajtót. és elkezdett érdekelni a dolog.Semeddig. s a nagyi se dohogjon a nyakán. .mondja sértődötten Kanóc..Nyögd már ki! . de már előadódott. hogy a szakkatalógus alapján adjon neked olyan könyvet. azok aranyosak! Piros a szemük! . . .Szóval arról van szó. persze hogy segítek.Ó. De eldöntenéd végre.Vagy úgy! És mondd csak.Hogy jutott? Egyszerű. 67 . Még ha történetesen fehér egerek is. . hogy szeretnék tudományos alapon foglalkozni a szelídítéssel. Javaslatom: fölkerekedsz és elvonulsz a kerületi gyermekkönyvtárba. Vagyis inkább tanácsot adok. .Mivel? . Voltam a cirkuszban.

megyek a gyerekkönyvtárba. Jókedvűen nyit be a könyvtárba. Sajnos. ..Valami olyan könyvet keresek. meg ha kell. mint kéne. Kanóc nyel egyet. mára már lerázott minden nyűgöt. hogyan kell verset olvasni ahhoz. vagy ha akar. hogy emberidomítási szakkönyvet keres. nagyi..Nyugi.Már megint bolondozol! Eridj. meg a tudományosakat. ragad. Régebben a meséket szerette. Kanóc? Mit nem találtál? . nagyi.mondjuk az oroszlán idomításáról. Hogyan kell valakit megszelídíteni.javítja ki a fiút.Idomításról? . ami neki most a legfontosabb. ma elég sokan vannak. Fél óra alatt túlesett az egész mindenségen. de már megszokta. mondjuk. hogy kinevetik. Nagyi még mosogat. Az lányoknak való. hogy élvezni tudjuk. De nagyon érdekes az Oroszlánhűség vagy az Elza kölykei. nagyi. A könyvtár mégis más. azokból már kinőtt.. Böngészi a szabadpolcot... amit keres. Más kéne. De melyikre? Nagyon sok. S Kanóc megy az utcán. . állatokról szóló könyvünk van. de alá ne szaladj valaminek. Legjobban a kalandosokat szereti. és ráér. Mondjuk.Valakit? Talán valamit? . lecke ámen. akinek semmi hézag sem akad a tudásán. . bogarászni.Kifejezetten idomítási szakkönyvünk nincs. Hiába. csak röviden kérheti. és mindent roppant tudálékosan mond..Arról. egész jól el lehet vele beszélgetni. de fél. .. Elvégre nem mondhatja azt. Afrikáról vagy arról. belelapozni. aki rengeteget tud. nincs idő dumcsizni. pedig odahaza is van könyve. Mindenféléket tud. S amikor kevesen vannak. bár az az igazság. foglalkozhat azzal.. . Az érzelgősöket nem. s talán felületesebben is. no de az vesse rá az első követ. Nagyokat lélegzik. .Olvastam őket. Benne van a levegőben. válogatni..Biztos valamelyik állatra gondolsz. akár neki is ülhet az olvasósarokban.Sietősen dolgozik. A rómaiakat is. ami a szelídítésről vagyis hogy az idomításról szól.Micsoda modor! Csak tudnám.Nekem kifejezetten az idomításról kéne. mintha bácsi lenne. . a csillagokat is. és olyan érdekesen mély hangja van.No. .. hol tanulod. a könyvtároshoz.Ragad rám. Itt a polcok telis-tele.. amikor benyit hozzá a konyhába. . 68 . akár egy lexikon.. Végül is csak odamegy Éva nénihez. Máskor is jár ide.Először a leckéd! . kicsit furcsa volt neki.Csókolom... . Amikor először járt itt. minden porcikájában ott vibrál a szabadság édes érzete. mint a bacik meg a vírusok. . lehet nézgelődni. .. táska bepakolva! . beleolvasni.

mondja a fiú. . ami lesz. Így hát mégiscsak kénytelen kibökni. Azt puha grafitceruzával megjegyzi.Ajánlom Konrad Lorenz könyvét. Olvassák a szöveget: „Az idomítás folyamán figyelembe kell vennünk a kutya egyéniségét.Embert? Hogy képzeled? Az ember nem állat.Látod . amit emberre is lehet alkalmazni. azért szakkönyvtárba kell menned. . kiképzése. Lehetőleg még az idomítás előtt vagy annak kezdetén meg kell ismernünk a természetét. Az is jobb lesz a semminél. Vacsoráig olvas. mi ez az izgalmas? Felveszik a földről. Egyik helyen a könyv könnyen nyílik. s bebújik az ágyba. s kezéből kiesik a könyv. Nézzük csak. Otthon elvonul. Megkapja. s lelkiismeretesen nekiesik a könyvnek. tartása. s látni rajta. Hazafelé már korántsem olyan derűs a délután. le a heverő mellé. s kiradírozza a ceruzajelet. Az embert nevelik.. mert ott állnak Kanóc mögött mások is. már megint könyvvel a kezében aludt el.. Viszont jobb. mégiscsak okosabb lesz.. Annyira feszülten olvas. ő pedig az égő kisvillany fényénél alszik. . Lapozza. ellenszegülőbb természete van-e. majd gyorsan megfürdik. hátha mire a végére ér. .” Az apa elmosolyodik.Nekem csak egy kéne.. Kanócot nyomni kezdi a vállalt feladat súlya. avagy keményebb.De most már mindegy. végigvágja magát heverőjén. amelyiket ő szeretné. Sóhajt.. nagy kár. . Nagyon érdekes. megsimogatja.. Talán akad valami. Az. Lágyabb..Emberről nincs? Amiben embert szelídítenek? . 69 . Anyja megigazítja rajta a paplant. hogy most nincs ideje hosszan magyarázgatni. Vastag könyv. A Salamon király gyűrűje címűt. hogy e tárgyból sok száz könyvet írtak. aztán kiírja. Kanóc láthatólag elszontyolodik. mert ehhez kell viszonyítanunk vele szemben hanglejtésünket és egész magatartásunkat.ingatja fejét a könyvtárosnő.mondja férjének -. amiben minden benne van. Rengeteg állatmegfigyelés van benne. Az emberrel a pedagógia foglalkozik. De nagyon érdekes könyvünk van a papagájról vagy a kutyáról. Tíz óra is elmúlt. lesz. De az nem gyermekkönyvtári anyag.. s teljesen elbizonytalanodva jegyzi meg: . amit keres. meg a lélektan. egyik sem az. amikor belefáradt..Olyat sajnos nem ismerek . de azok neked egyelőre kissé magasak. egyik sem az igazi. Abban például szó van a kutyák idomításáról is. Valahogy úgy érzi. Tessék ideadni azt a kutyaszelídítési könyvet. Csak éppen arra nem talál tanácsot. Kezében a könyv és a ceruza.. hogy nem is érzékeli. hogy ott szinte kifordították.Kár. . Majd bejön apja is. benyit hozzá. Nézik: A kutya tenyésztése. látva a világosságot. Érezhető. A fiú a fejét ingatja. amikor anyja. ha tudod.. S a szöveg mellett ceruzajel.

No nem! Szó sem lehet róla! Még ha kertes házban laknánk.Bokszos szemébe kell néznie! 70 . . Nem is álmodik semmit...Szó sem lehet róla .Ohó! Látom már. hogy aztán tele legyen kutyaszőrrel az egész lakás.. esetleg.aggályoskodik az anya -. amikor .Pedig ha jobban meggondoljuk. S holnap is lesz egy nap. Ahhoz túlságosan elfáradt. . de meddig? Amíg rá nem un! És nagyon megkérlek.Pedig állítólag a kutya neveli a gazdáját.ha meg meri tenni . . . mit kér majd születésnapjára. te se légy a gyerekhez engedékeny... Még jó.. .Semmit nem gondolunk meg...Neveli. hogy nem oroszlánt akar! Kanóc mit sem hall a családi aggodalmakból. Kutyát..

Hősünk türelmes várakozásait nem fizeti senki. másrészt. De nem tudja. S bár Mirella fényképét még mindig magánál hordja. hanem úgy érzi. adott szavának kell elszámolnia. S Kanóc nem vak. Móni ma szokatlanul hallgatag.Megszerzi az oroszlánkölyköt. Egyrészt azért. Nem úgy. kipanaszkodni magát egyszer végre valakinek. Ilyenkor a tanulónak is csurran-csöppen egy kis kedvcsináló borravaló a mestertől. Szeret vele lenni.hangzik kissé zavartan. Kanócnak. ezt megtudakolta Csöpitől. toligatják Bélucit. 71 . azután elébe kell állni. Azokkal csupán a saját lelkiismeretének. Még sosem volt fiúja. A lány kissé lehajtja fejét. Móni igazán rendes. míg megszokja az a vadállat.Repülj. Még úgy is.ugyancsak ketrecben. mert érzi Móni hallgatag ragaszkodását.Á! Semmi. mert Kanóc érző szívű lélek. s nincs. . látja rajta.Látom rajtad. de szeme pirossága azért árulkodik. képzelet! Nagybátyám. csőrepedések kiszámíthatatlansága alakítja. hogyan viselkedjen. munkálni kezd benne a sajnálat. s ami a legfőbb. holott neki magának lenne szüksége támaszra. eteti.Móni titka . hogy mi lesz. egyre többször gondol Mónira. szereti is. aztán lemosta arcáról a könnyeket. mindhiába. vannak előtte titkai. Délután öt óra. hogy gazdájától függ léte. közönség előtt . ha közben fél szemmel figyelni kell.kérdi csendesen. hogy mielőtt lejött. babrálnivalója támad a babakocsin. neveli. hogyan mutassa ki. amikor Bokszos tényleg megjelenik. nem tud közömbös maradni mások gondjai láttán. s közben az ember torkában föl-le jár a gombóc. . hogy érzi. . de Bokszosnak nyoma sincs. Anélkül hogy okát tudná. a porondon végrehajtja vele a mutatványt.Bokszos bekapja a horgot . de ez sem igazi megnyugvás. s a sürgős beavatkozás mindig több pénzt hoz neki a konyhára. puszta kézzel. Kicsit úgy érzi magát.ketrecben -. táplálja. mint Bokszos! Őt ki kell fürkészni. de az nagyobb úr a legcsábosabb anyagi javaknál. akinek munkaidejét a dugulások. idomítja .„Szólok neki!” „Könnyű az oroszlánszelídítőnek! . mindig kéznél van. amely benne sem múlik visszhangtalanul.Ne félj tőle! . beszélgetnek. Sajnos. A bátyja ipari tanuló egy vízvezeték-szerelőnél. aki lesi. csak lesi a gyanúsítottat. ketrecben. Kegyetlenül nehéz feladat. mint tévékrimikben a mesterdetektív. Vagyis a szelídítés tárgya az idők folyamán szinte hozzá idomul. hogy ilyentájban megjelenik Móni a gyerekkocsival. kicsit ácsingóznak. majd ha elérkezik az idő. Szeretné kibeszélgetni. les jobbra-balra... sírhatott. . a „mester” . fegyvertelenül. A fiú ott téblábol Csöpiék lépcsőháza előtt.Történt valami? . igyekszik rajta a maga módján segíteni. bízva a jó sorsban s az elképzelt terv sikerében.” Kanóc már harmadik napja lesi őt.KILENCEDIK FEJEZET Lesben . mint Afrika nagyvadjait. mindig bizonytalan az érkezése. magához szoktatja. aki nemcsak imponál neki.meditál magában Kanóc. akitől megkérdezze. hiszen a maszek nem állami. Még jó szerencse. érzi Kanóc feszültségét. . be kell cserkészni.

. Hogy lehet az. de nem húzza el. . csakhogy a paplan néma. Ezelőtt régen minden más volt odahaza. Lakatot tesz az ember szájára. mint ő. . S mintha kövek görögnének alá. S akkor is ott lengett s levegőben.. amíg előtör belőle minden keserűség. . egészen kicsit.Móni. csupán egy sóhaj erejéig. de nem sikerül. nem pedig lány.. aki fiú. Jó volna most elkezdeni és mondani. csak mondani szakadatlanul. és mindennek én vagyok az oka. A fiúra pillant...Semmi különös nem történt. Szeméből süt az iménti kérdés s a biztatás: . Azt hiszed. ha nagy ritkán rájön a sírhatnék.A mostohaanyád? . hogy semmi. akit ajnározni kell..Ő! . Így szűkszavúan csak ennyit mond: .. Meg tekintettel. ő is megváltozott. megértelek..Te... Helga körül minden megfagyott. 72 . . Nem nagyon. hogy apu nem érzi? Vagy őhozzá más? Vagy megvakította az.. Minden szavával és minden pillantásával.. Soha semmi sem jó neki. előtörő könnyeit pedig elrejti este a paplan.. Érzi magán az együttérző tekintetet. s ez meglágyítja tiltakozását. panaszkodhat neki.Semmi „különös”? Eszerint gyakran történik valami? Valami. Nem fejezi be a mondatot. miközben vele nem törődik senki. Akkor még volt szeretet. hogy csak lassan lehessen a dolgokat kibogozni. hallgatlak. nem látszik meg a szemeden? . összecsomózza a nyelvét. Minek? Az ember magában szokott bőgni.Kicsoda? . hogy Helga megszülte neki Bélucit.. csókolhatja. Ő is szakasztott úgy van vele. ha akarna.Én? ..Hidd el. . amitől. sem a szavak nem simogattak. amely még anyué volt. S ez nem kerüli el a fiú figyelmét. Sóhajait. Egyedül apu tudna. A lány érzi a tapintatot. Szóval ver. nem válaszol.Csak egy kicsit.Akkor mégiscsak történt valami.. amikor sem a kezek. A „sírsz” szót nem mondja ki. Nagy sóhajjal. . te sírtál.. a mostohaanyám. De ki tud őrajta segíteni? Senki. . . de a szemérmesség nagy úr. semmi.. Kanóc ösztönösen hozzáér a lány karjához. türelemmel kiváró szeretet árán. az ő bánatát nem látja más.próbál kibújni a fiú faggatásából. Móni megrezzen.Megütött? . aki még kicsi.Á! Rosszabb. szégyelli mások előtt. Magához szoríthatja.Mondom. . a hangsúly valahogy a „különös” szara kerül. Móni a biztató tekintet láttán nem maradhat teljesen néma. S a segítőkészséget is. A paplan. Ahogy kiejti ezt a rövid kis mondatot. De amióta elvette Helgát. csak a négy fal.Ma a szokottnál is ridegebb volt. de kimondta.Helga..Mondd csak.

mint a kő. mintha maguktól tennék. ha sajnálják az embert. nem feszít annyira belülről az a csomó. csak elrontaná a dolgot. érzem. Pontosan lefogják a rabkeresményéből. .lúdbőrözött végig Kanóc testén az izgalom.. Aztán leejtettem a fedőt.Szegény kis Mónika. .Semmi különös. Móni vette őt először észre. Volna még sok minden. hogy a faterja megint bent van a sitten. Ujjai. miként valaha a várúrnő. Béluci bent aludt. „Végre!” . Odahaza is csak a családi sóherság.Ne félj tőle .. de talán ez is túl sok volt. de ahogy Kanóc mondogatja.A Bokszos! . hogy olyan az anyja. most már egy kicsit könnyebb is.. az anyja keresete. megjön.rebegte a lány. A jatt melegíti. mért gyűlölöm Bélucit? Ez jobban fájt. rám nézett. mint kalapál a szíve. Jókedvű.. Móni minden porcikáján végigszalad a szó simogatása. Igaz.Murizott érte? . és kijelentette. hogy szántszándékkal nem hagyom aludni azt a szegény gyereket. És igazán nem akarta Kanócot terhelni a maga bajával.. hogy ennyi minden kizuttyant belőle. Kanóc megfogja a karját. Elhallgatott. Csak kijött. Nem szólnak. s kihúzta karját a fiú kezéből. Még akkor is. mint egy vizsgálóbíró. az ádáz s ráadásul sokkal erősebb ellent egyetlen rohammal elsöpörni. megalázó. ami kikívánkozik. a gyerektartás hol megjön. fennkölt pillanatban. mert GYES-en van. Neki kedveskedve teszi oda a vacsorát.. Én mosogattam. de az anyja fogához veri a garast rosszabb napokra. Inkább olyan. s a pénz mindig jól jön. s még sosem volt neki annyi. Mert Bélucit én nagyon szeretem. fogja szelíden.. hogy szinte beleremeg. amikor jó lenne sokáig állni így és hallgatni s érezni egymást. szürke kő. hogy legalább félig elég lett volna. s mert nem jut semmi vigasztalóbb az eszébe. És sziszegve megkérdezte. Mint a hideg.. kissé lomposan hintáztatva testét. hol nem.Nem kiabált. . Bokszos nagyon szerette a pénzt. Voltaképpen rettenetesen rossz. Csak ő fújta fel.. ami most mintha összekapcsolná őket. csöndesen hajtogatni kezdi: . a nézése is olyan. a buszmegálló felől feltűnik Bokszos. És az apu észre sem veszi. A kistestvérem. ő bent a szobában olvasott. s érezte. Mert körülötte ott sürög. hogy nekem csak úgy odalöki. az szinte simogat. Ám ekkor.Milyen? Veszekedős? . ebben a meghitt. a főtér irányából.Ma mi történt? . mert meg kell tanulnom a házimunkát. Csak az apu nem látja. Mindegy! Most jó kedve van. mintha megütött volna. megnyugtatólag. Az a szegény igazán nem tehet róla. Minek? Akármit is mondanának. küldik a családnak. de én tudom. kissé szorosabban kulcsolódnak a lány karjára. Lassan. Most. . szegény kis Mónika. 73 .Nem.sápadt el hirtelen. mert Bardócz úr adott neki egy ötvenest a „jattból”. A szeme. amely egészen a sírásig tudja az embert szorongatni. jön kimért léptekkel. s Kanóc keze a karján akaratlanul megbizsergeti. Azt a valamit. ha ő szülte. amikor csatába küldé lovagját. A fiú érzi rezzenését. a pici felriadt. de nem tehet róla.

tényleg csak egy pillanatra.. Az első szót még az előre kitervelt forgatókönyv sugallta. ott a cirkusznál belebeszéltem. hogy elnézést kérek. öcsi! Megkaptad a figyelmeztetést. feléje fordult.. „Sikerült megállítani!” . hogy a világon van..Bocsánat.mondta háromlépésnyiről. himbáló járását. Úgy.Jaa! . egy szikrányit lassítva amúgy is lassú. mi van.No... Bokszos! . és akkor vége a tervnek. terv oda... öcsi? .Csak. megnézte.S megállt. ez a legfontosabb. amikor már háromlépésnyire megközelítették egymást. . De ezt?. s e bizonytalanságát igazán nem kellett színlelnie.ki törődik holmi porszemekkel! -. Kanóc tervének első része ugyanis így hangzott: „Először is szóba állni vele.. semmi.. de valahogy csak megindult. Igazán nem tartja számon.emlékszik már a másik is. puszta kézzel.tartott a másiktól. . a hogy is mondjam.Most.... S ha az embernek volt meghatározott célja..villant fel Kanócban. . lassan. tiszteletteljes fejbiccentéssel kísérve Kanóc. megindult szembe a Bokszos nevű kemény öklű oroszlánnal. hogy úrrá legyen futásra csábító. hogy megszelídítse őt. hogy ennyire respektálják. annyira elfogta a harctéri idegesség. Bokszos egyszerűen átnézett rajta. azt akartam mondani. . Bekövetkeznek. hogy se szó.kezdte bizonytalanul Kanóc. és sikerül közben meg-megforgatni a kormánykereket.. Bokszos nem sejtett semmit.. most kell cselekedni!.ha finoman fogalmazunk . „Elhalad mellettem. aztán terv ide.dörömbölt a szelídítő agyában. meglódulnak az események... a családi dolgaidba.. hogy „nyugi.Szervusz. kit mikor és miért oszt ki. De különben.. Pontosabban.. .. s rohanni kezdenek a maguk útján. s elaltatni gyanúját.Igazán csak véletlenül.” Igen. A jelentősebb eseteket csak-csak. de máris lépett volna tovább. akkor nincs tovább...Semmi. Bokszos. .. se hangsúly. kötekedő természetű alak. ... se semmi ne ingerelhesse. Hol van már... . Ne is sejtsen.mondta meghökkenten. Vagy nem? 74 . s ez lökést adott a továbbiakhoz. akkor nem borul fel az elképzelés. de azért férfi a férfi. A szemben haladók minden lassúságuk ellenére vészesen közeledtek egymáshoz. akadozott magától is. csak galambszelíden lehet megkörnyékezni.. vagy . S még mielőtt Bokszos észrevehette volna őt . mintha csak véletlenül csellengene erre.. A másiknak hízeleg..Szia! .Rá se ránts. s napok múltán maga a sértett kér bocsánatot. S miután izgága... egy pillanatra . . hegyes vaspálca és egyéb ösztökélő és védőszerszámok nélkül. gyarló ösztönein. Úrrá lett.Kanóc már annyit sem tudott válaszolni. . nem félek”. .tartóztatta egy szinte alázatosan csendülő hang -. Ilyen még valahogy nem adódott Bokszos kemény öklű múltjában. amiért a múltkor.. A másik csak ekkor vette észre. . Itt a nagy pillanat!” A „nagy pillanatok” többnyire kártyavárként temetik maguk alá az előzetes képzelgéseket. Ha ez nem sikerül. Igenis félt. akár a rossz gyújtású motor. csupán Kanócban dobolt riadót az izgalom.

S máris hangzik a következő lelkendező kérdés: . teljes megadást.Naagy? Közepes.Ugyan .. .. igaz? . s a dicséret belemuzsikál a másik fülébe.. .kérdi a másik. ökölbe szorítja. így van. Igazán én tehettem csak róla. felemeli jobbját. öcsi. mikor mekkorát ütsz? .. ha nagyon pimasz. Kisebbet kap. ..hangzik a szakmát értők gőgjével az ámuló laikusnak.Egész pontosan! . hiszen még nekem is elég volt. S lép. Aznap volt az ERŐPARÁDÉ című nagy nemzetközi show a Sportcsarnokban.szabadkozik szerényen Kanóc -. mint az ökle. akkor repülsz! . nekem akkor jobban kellett az a pénz.. . Az kizárólag reá tartozik. Bokszosnak el kellett mennie. De a terve is erre épült.. mintha nem is az ő karja lenne még most is sárga attól a bizonyos ütéstől. A másik meghökken.Én egy pillanatig sem haragudtam. s elégedetten állapítja meg. jó. Másodszor: kicsi is... tudod . ha mondod! .Tökéletesen..gyullad fel Kanócban egy láthatatlan piros lámpa.. s erre kegyeskedik válaszolni: . de mégsem. Legalább megjegyzed. Bokszos. . hogy lekevertél.Tudod. öcsi.s egy kicsit mintha mentegetődzne -..lelkendezik Kanóc. az milyen volt? Nagy? . hogy mire. hogy Bokszos agya kicsivel hátrább jár..Na látod! Nem is vagy buta kisfiú! . én.Megjegyeztem. de hát.Ó. Hangjában elismerés cseng.. S 75 .. hogy kipróbáljam? . Harmadszor: csak akkor kap. megannyi erős ember látványos bemutatója. Bokszolók.. . elégedetten nézegeti. csak azt nem értem. talán szimatot fog. Szóval neki csak kicsit? .És amit nekem adtál. állati nagy ütésed van. karatések. nincs köztünk harag.Ezek szerint te pontosan tudod. birkózók. közepes! Ha nagyot ütöttem volna.. az emberi önteltségnek. Ő csak olyan családi adagot kap.De.Semmi vész. de látszik.. hogy csak ugratja. már sárga.. ...Óriási! . elismerést árasztva az ő nagyságának. . s oda neki. . „Most. hozzád képest. de igen.Úgy van.Akarod.Jól van. most kéne továbblépni!” . kissé összement testtartással. Vili?! . Azt már nem teszi utána.. látja maga előtt Kanócot behúzott vállal. Elvégre testvéri érzés is van a világon. diadalt harangozva az éberség nagy elaltatójának. .Jó.Szinte hihetetlen! ..Az van! . hogy például a Csöpi hogy bírja ki. súlyemelők.A Csöpi? Hát először is: a Csöpi a húgom..kontráz..Kösz! Elhiszem..Akkor minden oké! Megkékült legalább? .. ha megütöd.

hogy maga is hinni kezdi. a hozzá vezető utat keresve. lassan. hogy befelé a buszon.. Nem vagyok benne a brancsban. Voltaképpen valamikor már ábrándozott róla. Az kell. olyan önsajnálattal. S leste a hatást. Ha most lekötelezhetné ezt a bunkóöklűt azzal. a te öklödben állati sok pénz van..Tudod. amennyi akkor a húgánál volt. Fátylat reá! Kanóc megérezte. Az igazat nem mondhatja.. Éppen annyi hiányzott neki.. nem elég a tehetség. szabadjára engedi képzelőerejét. hogy már te is gondoltál rá! És? . akárha Bokszos ökle lett volna. s az eszközt. csak a célt látja ilyenkor. . akik vissza is tudnak ütni neki.. miért lenne a bokszban másként. mert akkor Bokszos nem őket püfölné.. fellelkesülve a kínálkozó lehetőségtől... az nagyon sokra vihetné. Másodpercig sem tart. . Ezen keresztül lehet őt megfogni. öcsi. ami fontos neki.. Mindegy.Biztos! Itt kukuljak meg.. mint neked. mit számít az. hogy oda drágább a beugró.Hova? Hát a bokszhoz! 76 .És.Remek! Vagyis hogy gondolhattam volna.. A felnőttek nagyképű fensőbbségével igyekszik elkenni a dolgot. hogy most jó lenne témát váltani. meg a faterjával is akkor voltak a zűrök. aztán elaludt az egész. hogy akinek ilyen ökle van. S nyomatékosan feleli: . tapasztalja.Neked? Hova? . Mellbe vágta s felvillanyozta.. vagy mi. meg azokat. „Most!. Igaz. amit mondott. . akkor meg volna mentve Csöpi meg mindenki.most világosan felrémlik benne . és. .. ha nem is halt bele a nagy sajnálatba. vagy sehogy.Hogy érted ezt? .Azt mondod? .Nekem van összeköttetésem. Utána kellett volna járni.igazán nem ő tehetett róla. nagyon hangsúlyosan jelentette ki: . S Kanóc. Ez a válasz nem szerepelt Kanóc előzetes számításaiban. mindez már nem tartozik ide..Pénz?! Tudod.. ha belőled nem lenne állati híres ember. A másik forgatni kezdte magában a szavakat. Világosan tudta. amely mindig segít neki elrugaszkodni a valóságtól.. hogy ő találta fel a spanyolviaszt. Hanem azért a másik ne higgye.Magam is gondoltam már rá! . mint a cirkuszba. nincs összeköttetésem. aztán valahogy kútba esett. s megszületik a sokat sejtető válasz.. Vagyis a bokszra.Úgy. mindenütt az kell...magában sajnálta kicsit Csöpit. . ...a másik nem tudja. Annyiszor hallja. Bokszos.. Mellbe vágta. ha letér a realitások merev vágányairól. S terve is erre alapult. most lehet valamit keresni! De hogyan?” . Mintha csak a másikhoz kapcsolódva jutott volna eszébe. nagy bokszoló! Nagyon nagy bokszoló! A tüskét elhelyezte. hogy a csontos szőkének ez az érzékeny pontja. mit válaszoljon erre.s motollaként kergetőznek gondolatai. S úgy bólint hozzá.. pontosabban rátérni a másik gyengéjére. akkor. hanem a homokzsákot.. .

hogy Kanóc hallgatása közben önkéntelenül tördelni kezdi kezét. hogy maga a Papp Laci a nagybátyád.. S Bokszos.mondja lassan..Oda.. sőt az olimpián. . .A bokszhoz? .Beszélhetek . Bokszos! Hátha éppen te vagy az a csiszolatlan gyémánt. akkor ütök. Magyarország!” . hogy lassan ringatni kezdi a másik természetes gyanakvását. aztán felmutathat a bajnokságon. kérve. öcsi. hogy el ne borítsa gondolatait.Ééén? Ugyaaan?! S éppen veled? .. hogy el ne öntse a diadalmámor. hogy végigmondjam?. Most már mindegy..Nem mondom.. ha már lúd.kezd csúszkálni Bokszos ádámcsutkája.. s észre sem veszi. És sokszoros válogatott..Kimondta. először csak az országoson...A nagybátyám edző. hiszen a nagybátyám. . legyen kövér. mert azokra most nagyobb szüksége van. mert akkor. És éppen azzal foglalkozik.Te. a telep rettegett verekedője. ...Ott..Edző? . igen..Hát az tényleg jól hangzanék . Egyik szó kövesse a másikat. elnyújtottan...Ha azt mondod.kérdi azért a biztonság kedvéért -. És ő is mester. akit a nagybátyám emleget! Ilyen ököllel! Megáll a lehelet. .Jár hozzátok? . sőt szinte pitizve mondja: .Persze hogy jár. Az olimpián! Tényleg! Milyen jól is hangzanék. de. 77 .Te. s rárak gyorsan még egy lapáttal: . most már folytatnia kell. akit munkába vehet. Szóval mondja. De a nagybátyám is a Papp Laci tanítványa. Olyan meggyőzően állítja.. amint felhangzik: „Olimpiai bajnok: Bokszos. . . . izgalomtól elfúló hangon. ami lesz.s mutatja az öklét. mint életében eddig bármikor.kezdi beleélni magát a másik is. aki elképzelhette volna! És íme!” Kanóc küszködik önmagával... hogy tehetségeket bányászik ki. megtaníthat a bunyózás minden fortélyára.Olimpián? . S pillanatnyi elakadás után most már teljesen folyékonyan tódulnak egymásra a szavak: . . Lesz. aztán a válogatottban..Az. Csönd. „Uramfia! Ha ezt a pillanatot filmre vagy legalábbis magnóra lehetett volna venni! Nem igaz! Nincs ember..nincs megállás. amikor az ember talál egy csiszolatlan gyémántot.. beszélj a nagybátyáddal az érdekemben. amikor nálunk van. hogy az a legszebb.Hagyod.Nem hülyéskedsz? . kissé kényszeredetten -. A kicsi látja. .. a nagy Bokszos. .. gyakran mondja. . mert tudod.

Üsse kő! Szólok neki! Oly biztatólag.Jól van. hogyan teljesíti majd légből kapott ígéretét.Otthon sem..Beszélsz a nagybratyóddal? . .Csak a ringben! .. Bokszos? Nem megy össze! Csönd... . .. 78 . milyen az ökle. értem én. és hagyja békén a mazsolákat.. mintha ló rúgta volna meg.. . Gondolkozik.. Aztán kinyögi. aki diadalban égve is úgy érzi..Ha nem.. Csak áll nekipirulva. . s hallgatja.Kösz! És számíthatsz rám! S barátságosan háton legyinti Kanócot. hogy azt úgyis mindig megbánom. Azt tartja.. A kettő valahogy nem megy össze.Akkor hát. És ha ugyebár a ringben lehetne..Az a legkevesebb. A másik kissé magába roskad...... hát nem. . hogy fel sem ötlik most benne.De tudod. . na.... amint Bokszos hálálkodik.. hogy aki bunyós akar lenni. még kicsit sem.. . meg aztán. családilag.. az az igazság.De?. olyan lelkesen mondja a győzelem mámorában. a nagybátyám nagyon finnyás szakember. az a ringben mutassa meg. Érted.

A másik becsapása. s benne. Kanóc egy pillanatra megállt a fürdőszoba előtt. Nem szálltak megváltó kis angyalok a lakótelep fölött. Anyu rázogatta. beláthatott a résen. megmaradt a zsilettnél. megtévesztése. Apu nagyon utálja a hazugságot.Botrány a matekórán A Kanóc-féle egyenlet ... s elterül. vagy harmadszorra..” De honnan kerítsen nagybácsit? Ki segíthet rajta? S akkor belévillant. míg nagy nehezen kinyitotta szemét. Apja a tükör előtt állt. Nem fog murizni. negyedszerre jutott el csak a tudatáig. de azt nem szereti. s csúszik. hogy mégse kelljen elmondani? Ismét töri a fejét. Fölugrott az ágyból. alig hallhatóan..„Ne haragudj. iskolába kell menni. Így. Anyja csodálkozva nézett utána. Reggel alig tudták felébreszteni. hogy négyszemközt találkozzanak.Tedd meg! A sértés .. nem sopánkodik.. amikor eltűnt a fürdőszoba irányában. míg belekábul s elalszik. csak a közeli távfűtőmű brummogott halkan.. egyetlen kiút van csak: nagybácsit kell keríteni! Olyat. megfontolt. nem korholja. hogy valaki fölsegítse. Az éjszaka néma volt.. de nehezen. mint a béka.Sajnálat és csodálat Kanóc nem tudott aludni. 79 . Ha valaki segíthet. A fiú kissé nagyobbra nyitja a rést. . várva. mígnem nagyot zuhan. botlik egyet. apuval kell beszélni. riadtan kérdezte: . hogy ilyen sürgősen akar az apjával beszélni? Majd kiderül. mint a kezdő korcsolyázó.Apu? Apu még itthon van? .TIZEDIK FEJEZET Könnyelmű ígéret .hallotta. utólag végiggondolva. zakatoló vízimalom. Ez pedig több annál. a borotvahabot kente az arcára. hogyan is juthatott el a nem létező nagybácsiig. Hogy lehetne ezt úgy elmondani. mint anyu tenné.Itthon. De hogy mondja el neki az egészet? Főleg a hazugságot. aki ráadásul bokszedző! De hogyan? Képtelen volt kiötleni.Apa. akár egy öreg. Borotválkozik.. az iskola mellett azonnal beugrott neki az. Még ha csak tódítás is. mint Ági tenné. úgy ő az egyetlen. hanem meghallgat és segít. megértő.. de ígérete ébren tartotta. hogy apu. mint nagyi. Már jóval elmúlt éjfél. nem ment utána. Amikor végre felfogta. csak csúszik.. amiért undok voltam!” . Fölült. hogy apu. Olyan volt.Nagybácsi kerestetik . nagybácsit kell keríteni. s fejét csóválta: „Már megint mit csinált. A kiadós hátbavágás még csak hagyta volna. hogy segítségére siessenek. Háromujjnyira nyitva volt az ajtó. szakadatlanul őrölt a gondolat: „Nagybácsit kell keríteni. Van villanyborotvája is. nem is értette egészen. Ő okos. a szövetséges .” S hagyta. .. Ez hazug ígéret.Ébredj. Apuval kell beszélni. aki megindul a jégen.

. hogy egy szó se hallatsszék ki a kíváncsi külvilágba. .. A kérdés ezúttal nem mellbe. A fürdőszoba kicsi. aki igazán mester abban. De talán jobb is így... Kivált.. De nehezen. hogy fiát bele ne sodorja a fürdőkádba.. . Lehet valami ismeretlen unokatestvér vagy távoli rokon is. apu.Hosszú ügy. szűkre méretezték. Akkor valóban sürgős. és legfeljebb tollaslabdázni tudnak. Akkor. Nincs idő most elmagyarázni. Megáll a kezében a zsilett. s kinyögi: .kérdi apu.Nagyon.Bejöhetek? . apja csak a tükörből látja őt. hosszas lelkizésre.Aha..Rögbiedző nagynéni nem kéne? Most mondd.Ki kéne neked? . . s ráül a szélére. Jobb lesz tréfával feloldani. . hogy nagybácsi. A fiú áttornássza magát a mosógép és apu háta között a kádig. Nagy lélegzetet vesz. De ha jól sejtem.Tudom. Kanóc kivételesen nem neveti el magát. mert jobb. . ez komoly. .Apu. nagyon sürgős? . Nem lehet félreérteni. Halálkomoly. Becsusszan.Hm... akire ráfoghatjuk. ha az érkező gondosan behúzza maga mögött az ajtót. hogy csupán két nagybátyád van.Nem. most villámtárgyalás következik. meghökkenten fordul hátra. a kádon és a mosdón kívül éppen csak elfér a mosógép. hogy minél kevesebb helyet foglaljon. Arra azért ügyel. mi az. 80 . bár a kérés szokatlansága maximális kíváncsiságra sarkallóan ingerli. Kevés az idő.Apu. .. Kettőnek már szűk. Meg aztán így nem is kell szemtől szembe pironkodnia. ha nagyon megerőltetik magukat. Ezt Kanóc is tudja.. Itt valami nagy zűr lehet.Hm. különben mind a ketten elkésünk. . . nincs mese. és én a nagybácsit nem is pontosan nagybácsinak gondoltam. ha egyszerre kéred őket.Apu.. De akkor ne totojázz vele. .érdeklődik lehetőleg nyugodtan.. kéne nekem egy boksztréner nagybácsi. kibírja. hanem hátba vágja a gyermeki óhajokban-sóhajokban már nagyon is edzett családfőt. . Szerencse. . De nagyon! A kérés világos.Estig sem ér rá? . s egy ember nyugodtan mozoghat. hogy tapintatosan megkönnyítse a négyszemközti vallomásokat. nincs idő faggatódzásra.Gyere.No. .Mért fontos ez neked? .Egy boksztréner nagybácsi. De nagyon fontos. csupán a puszta tények közlésére s a legszükségesebb tanácsokra. hogy jó széles háta van.. saját arca és a borotvahab között. te is tudod..

. Nem is lenne sok értelme.Hacsak nem informálsz legalább nagy vonalakban arról. hogy beprotezsálom a nagybátyámnál.Hm. hogy én hozzam helyre a te hazugságodat? . Az apa befelé mosolyodik el. de az akkor volt. hogy megszólaljon utána a temetési gyászinduló. együttérző atyai kérdés: . és én hozzam helyre. megfordul. mi a helyzet. . . azért is szóltam.Apu. befejezi a borotválkozást. . mert az apu valahogy mindig ráérez. nincs más hátra. vagy az ismerőseid között? . ismerjük egymást jó néhány éve. a bizalomnak is.Hűha! . szinte már csak az hiányzik. s védjelek meg tőle.Akkor pedig.s óriási sóhaj.Ott aztán végképp nincs. aki befogadja a te verekedős barátodat. hogy kerítesz saját magad egy edzőt. Válaszként egy szelíd.Erről van szó . én megígértem valakinek. Egyrészt a kérés ismeretlen okán. s nem az.Az meglehet. Hiába. . másrészt sorra kell venni az oldalági rokonságot.Az utóbbit .mondja apu szánalommal. a biztonság. .S most mit kívánsz tőlem? Azt.És most aggódsz. hogy álljak elé. Erős keze van. . . Örül az elismerésnek is.hangzik nagyon halkan.Azt jól tetted. érezhető bűntudattal. .Hűha bizony! . Mert gondolom...Én is úgy gondolom .. Az idő meg a hely úgysem lenne alkalmas rá. te ígérgetsz.És a barátaid. aki bokszedző.Tudom... úgy.Esetleg a gyermekkori iskolatársaid között? . hogy az illető puhára ver? .. hogy mi történt..... .. ha nem vagyok itthon? Vagy azt.A rokonok közt sincs bokszedző.hangzik teljesen csüggedten.Még az egyszer. mint az. mint kiskorában.. ami nem lenne egyszerű. szesszel dörzsöli be arcát. és azonnal kerítek egy bokszedzőt. hogy nagybácsid legyen. ez a lényeg. amíg ki lehetne nyomozni.hangzik őszintén. Csakhogy nem állhat mindig a fiú mellett. Akkor talán kisüthetünk valamit. rátapint a dolgokra. aki érzi. Kanóc vállára teszi kezét. be kell vallani” . s odadobja a megmentő szalmaszálat kétségbezuhant fiának. Mintha csak tudná. „Nincs mese. immár kertelés nélkül.. édes fiam. . 81 . A maga dolgaiban a talpára kell állítani.. . ha azt hiszed. hogy én most nekiállok. . . apa. főleg. Biztatóan nézi a fiút.. de legalább negyedév.Édes fiam.Rövid töprengés. Bár tévedsz. .Ez a lényeg. . Jó lenne odabújni széles mellére.Akkor végem van .dönti el máris.. Még ha nehéz is.aki a bokszolók közt biztos nehézsúlyú lenne csak úgy árad a nyugalom. hogy apjából . . sportolt valamikor.hangzik egyre elhalóbb reménnyel.

Rendben? Letörten hangzik a bizonytalansággal teli válasz: . . Kanóc legszívesebben kitálalta volna az egész beszélgetést meg az éjszakát s a reggelt is. felböfögni. amely már túlontúl sok neki.. húsz. Hiába. ha helyrehozható.esett neki... majd újabb aggály. mégis sértés kerekedett belőle. Nem teheti. egyetlen mondattal.Mi lett volna? Megbeszéltük. . Szerintem akad a városban legalább tíz. mint csecsemő a tejet.Nem. mint a kinyílt tulipán.Nézd. . de legalább a telefonokat.Megpróbálhatom. . Apja érzi. . hogy négyszemközt. de nem hatódik meg tőle. Nyugodt hangon.. s addig talpalnék. . 82 .Mi volt a Bokszossal? . szóval vagy akár tekintettel. hanem egyesületben bokszolna.Kérlek . hamar megöregszik. S mintha valami kisördög telepedett volna beléje. A lényeg az. én bíztalak meg vele. egy felnőttnek mégiscsak könnyebben válaszolnak. hogy hagyjon nyugodtan telefonálni. egyetlen pillanat alatt tönkre lehet tenni jól induló dolgokat. fiam. felhívnám az Ökölvívó-szövetséget. állja is. mintegy csak megemlíti: . csak meg kell keresni legalább azt az egyet. S utána lesheted s kapaszkodhatsz.Aki kíváncsi.. És majd meglátod. hozzátette: ... én előszedném a telefonkönyvet. Mindegy. A suliban sem koptak el gondjai. A telefonokat is neked kell intézned. s egy férfiú még a legnehezebb helyzetekben is tartsa magát.. nem is annak szánta. s jó szerencse. Elvégre férfi. amíg megtalálom az alkalmas „nagybácsit”. hiszen olyan jó lenne kibeszélni magából az egészet. Nem mondta sértő hangsúllyal. . hogy ki amit ígért. a sportegyesületeket.Hozzá fogom őt segíteni. mikor érkezik. s hirtelen összecsukódtak szirmai.Akkor ismerősödet... s szíve kezdett összezárulni. Móni homloka alig észrevehetően összerándult. . Viszont nagyanyádnak szólok.hangzik kétségbeesetten. nem az egész népség füle hallatára.Én. amikor éjszakai fagyok kezdik dermeszteni.De hogyan? .Nem barátom.. Móni már várta..Te? Hogyan? . amíg helyrehozod. Így csupán teljesen kurta válasszal kellett a lánynak beérnie. s megfekszi a gyomrát. Reménysugár kezd pislákolni a fiú előtt. ha nekem kéne megoldanom a dolgot. szinte már a pityergés határán. ... ha nem a téren játszaná meg magát.És? . hogy jobb lenne.válaszolta leforrázottan.. minden kioktató szándék nélkül.Megkeresem.

hogy az illető már nagyon. senki nem kérdezte. ki küldte. Vitte magában az új sebet a tegnap esti mellé. úgy. és szállni. Hát nincs a világon senki. Legalább egy rohadt kis cédulát kéne írnia Móninak. Biztos. Palástja alatt besurrant a mosdóba. éppúgy. amikor közvetlenül a padja mellett megreccsent Morcos hangja: . olyan figyelmetlen. hiszen balek volt. Kanóc keze kétségbeesetten szorítja a cédulát a padhoz. nem vette észre Morcos közeledését. s elküldeni. . hiszen Morcos közvetlen az ő közelében áll.Móni elódalgott. Csak becsengetéskor fojtotta őket magába. mit tenne Morcos. ő azonban úgysem veszi észre. hanem a szavával. hogy a lány miatta sírt. aki pedig ilyen mamlasz. Nem ököllel. csak szállni lebegve lefelé. amitől rádöbbennek azok. Mi lesz. Eszébe sem jut olyankor. 83 . ám a tanárnak nem mehet neki. hogy milyen nagyot vétkeztek ellene. aki kapja. Egyes-egyedül Kanóc vette észre. amiért olyan ökör volt. csak simogatná. akik bántották őt. olyan sértő. hányavetiségével. megsimogatná. hogy történt valami.. Morcos vasvillapillantásául elernyed. S lám. de akkor mit szólna az osztály. amikor nem figyelt fel a veszélyre. aki jött már matekórát tartani. de nagyon megbánta. De mit írjon rá? El sem érnek hozzá az óra zajai. S talán azt is megérzi belőle. Lemosta arcát. ha kiderül? Elsüllyed. Legjobb lenne kiugrani az ablakon. s vajon eltűrné-e az. akit vigasztalni szeretne. bezárkózott. s a kockás papírra írt üzenet ott lobog a tanár kezében. mellére vonná fejét. még ő is megütötte. s amit egyetlen emberrel tudott volna és akart megosztani: Kanóccal. Alig valamivel előzte meg Morcost. Most már ezt is elrontotta. szeme árulkodott. hogy Móni rettegve összehúzza magát. úgy töpreng. Még azt sem látja. Móni feje tartása. úgyis fogja tudni. Legszívesebben odamenne hozzá.Micsoda titok! Micsoda titok!! . s hullani kezdtek a könnyei. akkor tesz majd valamit. mintha csak érezné. akik nem védték meg. s a jobb belső oldalra elmélyülten. senki nem sajnálta. akihez bizalommal odamehetne elmondani. Levelezünk? Az osztály felnyerít. ám mindhiába. hogy vele is előfordulhatna. Kaján tekintetek hányják őt vasvillahegyre. Beborította őt fekete takarójával az elkeseredés. a tőle telhető legszebb írással felírja: Ne haragudj. s azt is. izgalomban senkinek sem tűnt fel Móni kisírt szeme. hogy nem tűrné. a bizalmatlanságával.Levelezünk?. az a levél őneki íródott. Aztán kitép két lapot a matekfüzet közepéből. ami őt nem hagyta aludni. s kezével igyekszik hozzáférni a cédulához. most azonnal. Éppen a címzést akarta ráírni. Boglyas részvevő pillantásokat lövell Kanóc felé. mert biztos. Az óra eleji feszengésben. mint a nyárfák sárga levelei. s ha ez így megy tovább. Mert tegnap este ismét történt valami. hogy miért. sem a pisszegéseket. zsebkendőjével leszárította kissé. fásult tekintete. amiért olyan piszokul viselkedett vele szemben. hogy nagyon fáj neki az egész élete. s Kanóc a focikapusok villámgyors reflexeit túlszárnyalva hirtelen ráborul a féltett üzenetre.csóválja fejét Morcos a fiú fölött. ahogy van. s lapítva ment be a helyére.. azon kénytelen az ember röhögni. A fiú szerette volna magát felpofozni. Tohonya legszívesebben kikapná belőle. mint ahogy Bokszossal is elszúrta a dolgot. a terem hirtelen forogni kezd. s azok is. amiért undok voltam! Nem írja alá. hogy az vigasztalja. hogy testével védelmezze azt.

No. s az imént még Kanóc rovására röhögő osztály vert seregként pártol el Morcos-Napóleontól. a másik szeméből igyekeznek kiolvasni az áruló jelet.Talán felállnál. . akit tavaly is versenyre küldtem. .egy jeles matematikustól. amiért undok voltam!” Ismét derültség. A szerelmi ügyeket tessék iskolán kívül lebonyolítani! Megértetted?! Öklelő pillantás.S ekkor Morcos tüntetőleg a szeme elé emeli a cédulát. Feláll. Dermedt hangulat.Ha szabad lesz érdeklődnöm. moraj. Több figyelmet kérek az óráimon! Ez mindenkinek szól! S körülhordozza tekintetét.Nos? Összezárt ajkak. amikor a legilletékesebb szájból. mint Napóleon hadseregén a wagrami csata előtt.Sejtettem. hol az egyenlet másik oldala? Vagy .Szóval titok! Némaság.Feleléssel folytatjuk. Morcoséból fölhangzik. mocorgássá válnak. Hallgat. . S az egész felett ott lebeg az ösztönös kíváncsiság is: „Ki ne haragudjon? És miért ne?” Kutató tekintetek pásztázzák egymást. Kuncogás.Maradj csak állva. sőt hangot kap a legteljesebb közóhaj: . cserepei padnyikorgássá. . s fanyar iróniával recsegi: . Bizonyára nagyon érdekes és újszerű. átállván megalázott társa oldalára. A csend darabokra törik. A jégkristállyá összeállt csendet rozmárbőgésként tört szét Morcos hangja: . túlzott a bántás. Belehasít a fülébe: . Menyus Márti már előre hegyezte nyelvét az újabb sztorin. 84 . Szóvá tenni azonban még gondolatban sem merte senki. Íme a példa: „Ne haragudj. sóhajokká. Először te felelsz. Érezték. . hogyan hangzik a Kanóc-féle egyenlet. hiszen jeles matematikus műve. Bizonytalan motyogás. feszengéssé. Csak Kanóc áll moccanatlanul.Lássuk csak. ez így már nem igazság. A hadvezéri tekintet előtt mindenki kissé behúzza nyakát. akkor ne firtassuk! De! . vihogás.a gyengébbek kedvéért -: ki a boldog címzett? Elül a röhögés. ha kérdezlek.És máskor ne forduljon elő. Déli-sark. Lesütött szemek.és Morcos megemeli a hangját . kacaj és nyerítés keveredik. Csikorgó fagy. a megszégyenítés. nem ezt várom el.

Bezúg. Arca hamuszürke. Az az egy. omlik. 85 . mintha megindulna fölötte a mennyezet. Az egész osztály szeméből árad felé a sajnálat.Kérdés. Amikor leültetik. csak omlik zúgó fejére.úgy érzi . Sürgetés.meg kell védelmeznie tűzzel-vassal az egész világ ellenében. hogy egészen betemesse. Nincs egy ép gondolata. amelyet . Csak egy szempár tüzel feléje égő csodálattal.

.A mester és segédje ... . Majd tutulás hallatszik. ha eltanácsolják? Ó. Budapestről. majd rákezdi: . Várj..Kapcsolom.. Nagy levegőt vesz. hogy ilyen nagy helyen szóba sem állnak vele. Berregés a kagylóban.Halló.Népstadion. életbevágóan fontos ügyben. egy iskolás bokszolni szeretne... vagyis lehet. hová menjen.. foga rágógumit rág.. papír. hogy idegcsillapítóját félrelökve bármelyik pillanatban beszélhessen.Szeretném megtudni. .. vállalod? . Férfihang.hangzik olyan se hidegen. Célszerű.Kezét csókolom. Vár. Kit kapcsoljak? .Bármelyik egyesülethez... Egyelőre nincs kivel. Felvették! Női hang: . de mehet másikhoz is. de ez már tárgyalás. És akkor. mintha víz alá merülne.Akkor is köszönöm. hogy ha egy gyerek.Vagyis az utánpótlással.TIZENEGYEDIK FEJEZET Telefonhajsza .. ha van ilyen. s a papír sapkára ragasztja. kapcsolom. . Hogyne lenne. Csönd.Hadd csináljam velük! . 86 . Egyszer.Mit szeretnél? . se melegen.. vagyishogy egy iskolás.. Igaz. mintha mócsing lenne.Bokszos reményei .Mit akarsz.Nyugi. de nyelve készenlétben... idegeskedés.Ökölvívó-szövetség... Attól fél. amelynek ökölvívó-szakosztálya van. Jaj!.. Kanóc előtt golyóstoll. teljes intenzitással. monoton egyhangúsággal. kisfiú? .kérdi a hang biztatóan. úgy igazából. Gyorsan kiszedi a rágógumit szájából.Most vagy soha! Edzőteremben .Jegenye.. .. Újból leadja a szöveget. Már másodszor jár így. az rettenetes lenne. . háromszor..Kérem szépen.Boksz!! Padlóra küldve .A lemaradó . . fiú! . Felnőttekkel. aki az iskolások boksztanulásával foglalkozik. Rögtön fölveszik.. . kérem szépen.. Kapcsolás. Kicsit hasonlít anya hangjára.. ha a lakóhelyéhez legközelebbihez. Mégiscsak gyerek. . Kérem szépen. és meg fogja őt érteni. hogy annak a nőnek is van gyereke. én azt a bácsit vagy nénit keresem... Mi lesz. Várakozás. én az Ökölvívó-szövetséget keresem. kiskora óta használja a telefont.. Távoli hang a telefonkagylóból.. komolyan. itt Kanóc beszél. kétszer.

melyiket tetszene neki javasolni? Halk nevetés. fiú... A mester elnevette magát.Nem én. s amikor leteszi a kagylót. rákérdez: . Nem is volt olyan nehéz.Kérem szépen.. s szerencséje volt. Bár. kisöreg.Kezét csókolom. középtermetű. . de a tévében látta már őt. fiú. .Várj! Van nálad írószer? . A fiú alig győzi jegyezni.Ez igen! Még a nevedet is elfelejtetted.De még mennyire! Mindenkit meg tud verni. . egy pillanatra.. Gondolom. vagyis hogy az ismerősöm.Jegyezd! Diktálja... ha a bácsi küldené a fiát bokszolni.. különben. jó a felszerelés. Végigveri az egész telepet.És azt honnan tudhatom meg.. Szóba álltak vele.. .. . és vezető edzőjük is kiváló. hogy sokszoros bajnok és olimpiai érmes. bokszolni akarsz? . amint ott segédkezett Papp Laci oldalán válogatott mérkőzéseken. nem vagy elveszett gyerek. Felismerte.. Jóval az edzés előtt odaért a kapott címre.Kiemelt sportegyesület. ... Melyik a legjobb? Melyik lehet az igazi? Amint befejezi a hang. Vagyis „mester”! Éppen ilyenre vágyott. de a ruha dacára is érződött mozgásán az erő.. van ökölvívócsarnokuk. elég itt a Kanóc is. és kész az illető. röviddel utána érkezett meg kocsijával a mester. . teljesen kipirult az arca. majd eszedbe jut. 87 . mint a tévében. Szakasztott olyan volt. Gombóc volt a torkában. Kanóc ugyan nem sportoló. Nem baj.. Startra kész ceruzával lesi a választ.Szevasz.A Bokszos? Á! Ő nem félős. napsütött arcú. garbóban volt.. Boldogan hálálkodik. göndörös hajú.Hallod.Van. a ring mellett. a barátom.Végig? . Nadrágban. Egy ütés. S mondja a nevet. Ismerős és ismeretlen sportegyletek nevét hallja. .. de ettől szikrányival sem lesz okosabb. amikor Kanóc eléje állt. A dicséret hallatán Kanócon vérhullám tódul végig. úgy nyögte ki: . Mokány. Derűs hang.Szerintem a Lobogó SE utánpótlás-szakosztálya a legjobb. hogy hívnak? .. hogy melyik egyesületeknek. Ruganyos léptekkel indult az ökölvívócsarnok bejárata felé..Kanóc. . S azt is tudja. ha.Akkor mért nem ő jött? Talán fél? .

Merthogy.. látszik rajta. körültapogatjuk egy kicsit. ellenfelei ettől a pillanattól féltek. Mindegy. Kanóc habogni kezd. fiam.Nem is tudom. másnap mehetnek. . akik idejárnak. amikor Kanóc szólt neki.A mesternek kissé összehúzódik a szeme. hogy minden oké.. ide protekció kell. Laci. fiú! A bokszoló szemtől szembe küzd..Még a saját húgát is. akkor lesz egy új protezsáltunk is. s kisebbeket is veri az a nagybunyós srác? . hogy az ökölvívócsarnokba. ő vezeti a serdülők edzését. Ez jó! .. amikor felötlik neki. a többiek. A Hudák meg a Bozsér. képe mosolygós. orra alatt piciny.No. .és a mester hangosan kacag.Baj van. Aztán odakiált egy most érkező bajszos fiatalembernek: . És ne engem keressetek. hogy nem is kérdezte a mestert.. nem hátulról. S lám. ha huszonöt éves lehet. Igazán megérdemelné! Amikor másnap késő délután beléptek a Lobogó SE ökölvívócsarnokának üvegajtaján. Most nem támad. S inkább úgyis csak remélte.. legfeljebb.. vállalja-e. Tudták.. érzik rajtuk. hogy Bokszos előtt a nagybátyja lesz. jókedvűek. .csakhogy. melynek ajtaján belépnek.. erre nem is gondoltam. akkor sem merte volna őt megkérdezni. Derűsek. kisportolt. Igaz.Protezsálod?. vagyis.. úgy az elmúlt negyedévben kik protezsáltak be hozzánk srácokat. ha eszében tartja. . Nem volt hozzászoktatva... karcsú. Ha ugyan ezek itt dagadtra nem verik majd a száját. Csupán kérdez: .Ki vele.. de csak annyit nyög ki: . Amit elért nála. mint hitte Kanóc ígéretét. de. Ugyanis a Bokszos azt hiszi. Alacsony. hogy a következő pillanatban támadni fog.No jó! Hozd csak el holnap. akit apja először visz iskolába. Hozd azt a nagy bunyós srácot. nyomja valami a bögyét. mint a kisfiú. a mindig nagymellényű Bokszos olyan volt Kanóc mellett. így is főnyeremény. Amikor még versenyző volt. Laci bácsit.És mondd csak. zavartan téblábol.. ez a srác hozza holnap.Laci! Gyere csak ide! Jön... Kanóc csak bámul utánuk. . hogy beprotezsálom. tudod. anélkül is idetaláltak. Úrrá lett rajta az ismeretlentől való félelem. járásukról lerí az erő nyújtotta magabiztosság. s már rég eltűntek.. hazaérkeztek. nem egyik pillanatról a másikra.. először meglepődött.Két régi bokszoló. majd megnézzük a fiút. . hanem őt. Mennek be egymás mellett. hanem szép lassan. És te? Te nem akarsz egy kicsit beszállni? Kanócban felrémlik Bokszos ökle.. . borotvált bajusz. és én megígértem neki.. mégiscsak igaz! 88 . Igaz.. s zavartan kitér az invitálás elől: . hogy állják a neki adott szót. Az este. Bokszos kezet csókolhat érte..Mondd csak.

nemcsak húgához. Aztán felvillan benne.Hová mész? . milyen jókezű szerszámlakatos volt a Karcsi. keresgélés. zuhanás. mert munka után nem jön haza. hogy megjavul. Pedig lám. pedig az sírt. Két perc múlva odafentről ordítozás. Elmosolyodott. Jó érzés volt. Pedig amikor összekerültek férjével. érdes a szava. szakasztott olyanok. Igaz. Ez feltűnt anyjának. már nem a tányérját látta maga előtt. Nagyon megérzik. .kérdezte riadtan az anyja. majd összekulcsolta két keze ujjait. Ő is ilyen szemét alak lesz. szűkbeszédű. hol az öklét emelték a magasba győztesként. Megint ül. de ide vissza ne jöjjön. el nem aludt. Megérzik rajta az apai kéz hiánya. de nem így. Először csak kocsikázni vitt el éjszakára egyet. Jajgatás.Mialatt a vacsorát ette. Nem először hall ilyet. Igaz. Látta magát sokféle alakban. ismét megkeresték. kezdjen el nekik mindenféle kulcsokat csinálni. Fényesebbnél fényesebb versenyeken. S ő még csak nem is reménykedik. ha mosolyog. melyre be-bevágott egy-egy gépkocsi reflektorának fénye. mivel ritkán szokott mosolyogni. s képzelődött. S a sor végén magát is ott látta közöttük. amekkorát kell. Feküdt. S ebbe is bele kell borzongani. és saját kocsin járt. nem találka a kapukulcsát. milyen helyes fiú. miféle kulcsok is voltak. csörrenés. „Olyanok. s nézte a mennyezetet. Inkább csak komor. . de több semmi. most mégis beleborzong. s éppen akkorát. meg újabbak is a börtönből. Részegen danászott. mint a Bárány? Nem. mint az én életemben a holnapi nap .Igen. hogy fáj. hozzá is. hanem sportmezes alakok vonultak előtte.Tréningre! . újabb káromkodás. nem vált el. A cimborák. Másfél évet kapott. csak feküdt a szoba sötétjében. Bokszos ajkán sokáig ott tanyázott a remény. Kiszámítottan.” Fészkelődött egy keveset. míg meg nem veszett az autók után. hogy holnapra adja vele az iskolai tornafölszerelését. sivalkodás. Kivárta. Nem tudta megállni. hol győzedelmi dobogón állt. mosolygós. leejthette. Az ember ígérte. Nagy volt. minden úgy lesz. nyikordulás.hangzott a diadalmas válasz. Már három éve. Mindegyik duzzadt az erőtől. ő is oda szokott csapni. majd abbahagyta s káromkodott.gondolta. s korábban feküdt a szokottnál. Amikor letartóztatták. akkor tudta csak meg. amikor szólt anyjának. hiszen ő is megütötte Csöpit. Még akkor is jókedvű volt. majd összeakadt azokkal. Még ebből a fiúból is gazembert nevel. A térre sem ment le csellengeni. mint régen. Igaz. Aztán meghallotta az utcáról a fölöttük lakó Bárány Józsefet. akik rávették. Soha többet. . Megint üti a családot. 89 . az nem lehet. Nem is volt semmi bajuk az égegyvilágon. Majd csörrent a kulcs. S éjszakára is eltűnt velük.

úgy repesztene a telepi menőkkel. semmi sem lesz.hangzik fel. aztán hazaküldik. Miért ne karolnák? Kell holnapután is a bajnok. .kérdezte az „öcsi”. S amikor meglátta a tornacsarnok homlokzatán a feliratot. Portás. minden marad. Biztos fölkarolják. Bardócz úr dohogásával. egyre idegesebb lett. majd elkapja a lomhán visszapattanó labdát. Aztán szerette volna tőle kitudni. amiért bunyózik.. de nem egymást csépelik. ott az ökölvívócsarnok. mutatják.Csere! . Bokszos teste beléjük bizsereg.. Szinte csak a maga árnyéka volt. Öltöző. úgysincs belőle szabadulás. Ezen egy kicsit felkuncog.. merre menjenek. Belépnek. mielőtt elaludt. mekkora tehetség. s egyre bizonytalanabb. Szauna! És ott a folyosó végén. most az üt. kialvatlan anyjával. Azért még áldozhatnak is. csak fájt a fogam az éjjel . hanem a párok egyik tagja embertest nagyságú. Zuhanyozó.Nem is. Ereje fogyott. ahonnan valami ágyúszerű egyenletes pufogás keveredik sok apró ütéssel. Holnap elmegy. Benne tucatszám lógnak a bokszkesztyűk. De akkor ő nekimegy az első útjába akadó srácnak. Nem jönne rosszul. A tartó egy-egy erősebb ütés után babástul együtt hátralódul egy kicsit. beteg vagy? . 90 . Vitrinek. most szó nélkül hagyta. „Most vagy soha!” . Kupák feliratokkal.Majd meglátod.. s egyszeriben úgy rátelepedett. Folyosó. pattogó vezényszavakkal. ahogy van. kétségei nőttek. hogy egyre csak azt érezte. Először is megvenné a motorkerékpárt. Kanóc megcsodálja őket. a másik meg ugrálva rohamozza. meg hogy lehet-e reménye. Máskor lekever az ilyen válaszért. amikor találkozott Kanóccal. de el nem eresztené. s üti a bábut. Újat! Meg a fekete motorosruhát hozzá. . mit beszélgettek a nagybátyjával róla. Arrébb egy felnőtt versenyző hatalmas medicinlabdát ver neki teljes erejéből valami gumifélével borított falnak. s aki eddig fogott. kicsit fázósan a nyafogó Csöpivel.hazudta neki. Tessék-lássék megnézik. Eddig sem volt szerencséje az életével. láncon lógó bőrbabát tart. Elképzeli őket. Kanóc Laci bácsit kérdi.. . Sok ilyesmi jutott még eszébe. most sem lesz. Amint közeledett a délután. Párban vannak. s Kanócot maga elé engedve beléptek az üvegajtón. Kanóc korabeli srácok dolgoznak a teremben. Folyosó. s itt maradt a reggel. igen.Á. Szertár. Kicsit szürkén.hasított belé. bokszkesztyűsen. és fasírttá veri. nehéz. s akkor majd meglátják. s nem lesz fényes ring meg érem meg dohány. s újból löki neki a falnak. amint éppen fizetnek neki. amely ütemesen reng a csapásoktól. Az éjszaka azonban magával vitte az ábrándokat.Mi van. egészen csendes lett. de Kanóc mindenre csak azt mondta: .. úgy elkezdte nyomni.

Váljék! . hogy itt nem az történik. igazi bokszolóalkat. három. Bokszos meglepődik. hogy el ne eressze többé. esze és főleg tisztessége van-e hozzá. hogy az a hívó kézmozdulat nem is neki szól. Titokban mást várt. mert mindegyik csatakos az izzadságtól.Először is jegyezd meg. Rájuk fér. . Másodszor pedig jegyezd meg.Tizenöt leszek. A bokszért. orrában érzi a gumi. izmos gyerek. . nem mozdul. feszes vigyázzállásban.Befejeztük. amikor a pattogós vezényszavakat osztogató Laci bácsi hangja élesen felharsan: .Szóval te vagy a Bokszos! . Három szorító. Laci bácsi csöndes. a versenyzésért. szorgalma.Hány éves vagy? .hangzik egyszerre a gyerektorkokból. . az ismeretlen eszközöket. 91 . hanem bokszolunk. Javaslom. Nőni kezd benne az aggodalom. . Szemben velük Bokszos álmainak csúcsa: a ring. talán soha. Az ég és föld. A középső szorító fölött. Kérdés. Nem is egy. fiú. E rajz láttán érzi csak meg igazán az ember. bejelölve. utána a teremből vezényszó. mégis oly otthonos. a legnagyobb tán olyasforma. a műanyag és az izzadság elválaszthatatlanul összekeveredő szagát. Most fognak edzeni. amit te szeretnél. Jön a gyerekek után. szemközt a falon egy ember rajza. Bokszos marad a helyén. a fiú közelebb lép.Serdülő korosztály. Meredten bámulja a termet. hogy tehetsége. majd szétspriccelve rohannak a zuhanyozóba. mintha ott szunnyadt volna valahol a zsigerei legmélyén. Az edző is. hogy itt mi nem bunyózunk. Bokszolókat képzünk. A legkisebb Kanóc öcsikéje lehetne. vagy nem is tudja.Fejük felett berregés hallatszik. S a testen ott vannak sorra. Kanócnak ismerősen odaint. hogyan dolgozunk. megszokta. fülébe brummog a szellőztető ventillátor zúgása. hanem rendszeres munka folyik. mit. Indul az öltöző felé. jókötésű. Majd elválik. a győzelemért.Én nem kapok bokszkesztyűt? Beállnék bunyózni. . hogy utasítani szokott.Egészségetekre! . Azt. Sorakozó! A srácok sorba állnak. amikor megpillantja a jövevényeket. merő ismeretlen világ. a három ringet. bemutatkozik. odamegy hozzá. mindenesetre többet. Állnak vagy húszan egy sorban. hogy kipróbálják vagy leigazolják. nézzétek végig.méregeti. mint Bokszos. Érzik rajta. de nagyon határozott. hogy minden eszköz ezért van. s most kezdi magához szippantani. De úgyis meglátod majd. s kezet nyújt. üljetek le. Ők maradnak. Kicsit csalódottan kérdi: . de hát ez nem minden. fölötte a felirat: Kiütési pontok. Kemény kézfogása van. Az edző látja rajta a megilletődöttséget. s megállapítja.

elégedett-e. minden feszül rajta. .. Tavalyi tornacuccát már kissé kinőtte. Az óra felet mutat. Arcán nem látni. karcsúbbak és zömökebbek. ez egészen más. Jön Bokszos. Homokzsák.. gyakorolnak. Csere. Az edző végigméri. s Bokszos elkezdheti a levegőt csépelni. Medicinlabda. Pedig nem nagy ember..” Újabb gyakorlat. Az edző visszamegy. a trikók kezdenek átnedvesedni. bemutatja a gyakorlatot. Nem szokás első alkalommal beállítani az érkezettet. Ő már biztos nagyon lihegne. kisebbek és nagyobbak. de mindegy. . „Akár az oroszlánszelídítő . de valahogy nem mer.védés. de olyat. amint az egyik fiútól megtudták. de elhessegeti.Hadd csináljam velük! Hoztam tornacuccot. Ezeknek is van annyi akaratuk ehhez.. hogy mehet. de olyan rendet tart. A terem benépesül. A Kapeller Dini meg már az elején kidőlt volna.. 92 .Jobb kéz támad! Végzik a gyakorlatot. fiatal is. Int neki. s összeeresztik valakivel. s Bokszos eltűnik az öltözőben. már elmúlt vagy félóra az edzésből. Laci bácsi jön. a serdülőben még útiköltséget sem kapnak.. de lássuk csak. újabb gyakorlatot ad. ütéseket.. Bokszos nézi. Az arcok verejtékeznek. Ide maguktól jönnek. Csuda kemény srácok. Csinálják. vagy sem. hogy egyből ő legyen itt a menő. megszólal: .. Dobogás. Majd fölállnak párokba . hogy szóljon neki. hogy majd kipróbálják. s megállapítja. a másik félrehajol előle. tudja. az alapállást. S ekkor az edző odajön a közelükbe. Bokszos erőt vesz magán. Megy az edzőhöz. nézné meg őket.. mint neki az angol nyelvhez.ötlik fel Kanócban. Lihegés.. hol kell a másikat megütnie ahhoz.lehetnek vagy harmincan -. ez nem oroszlánszelídítés. Kanóc nézi a srácokat. Ő odavezeti a tükörhöz. Ha mégis sor kerül arra. Leülnek a tornapadra. Támadás . várnak. lenne köztük keresnivalója. Jönne ide a nagy eszével. Legszívesebben odamenne az edzőhöz. mégis csinálja mindegyik zokszó nélkül. nézik az órát.Nem. mintha fizetnék érte. Az egyik előrelép. maguktól csinálják. Ültükben megmerevednek köszöntésére. s többet dolgoztak. mint ők három testnevelési órán együttvéve.S Bokszos elmélyülten tanulmányozza a rajzot. Magyaráz. balegyenest üt. Az öltözőből jönnek be a fiúk. pedig. Az edző nézi egy kicsit.

És akármelyiket megverném. hogy jönnél.S hirtelen üt. visszaugrik. Bokszos még bírja. Tudatosan tette. De te nem hiszem. a bizonyítani akarás lovalja. megkérdi az új fiút: .szalad ki Bokszos száján. Iskolázik a ringben. Bokszos ott táncol a tükör előtt. Már a nevét is tudja: .. Az újakat csak félév után engedik bokszolni. Kesztyűvel. Mindenki kesztyűt kap. Észrevette. nagyon összeszedi magát. . s ha támadni kell. Már több mint egy órája tart. bármikor és bárhol eléri őket kesztyűjével. de nem hagyják érvényesülni. Meg akarja mutatni neki. mint az összes együttvéve. hogy ő se üsse meg erőből. üt. . Pár perc múlva abbahagyja az iskolázást. Az edzőnek is szeretné. de az ide sem néz.. a serdülők között.Pedig azok is tudhatnak. Tud a szemekből olvasni. mosolygós képű barna srácot. Nyolcan-tízen is jutnak egybe. s valahogy nem az ő világa.Tíz perc múlva ismét visszamegy hozzá. Gyakorolnak.Bírom. amely erősen csattan Bokszos ütésétől. 93 ..Így szólítják a többiek. de ő . Váltva dolgozik velük. Még mindig a nyurgával gyúrják. Szeretné megmutatni. s rajta is kezd kiütni az izzadság. S nem véletlen. Támadás. visszaütés. engedelmesen csinálják a gyakorlatot.Disznóság . . Laci bácsi magával szólít pár srácot a ringbe. de Bokszos nem tudja. hová üssenek. Az edző bólint. . magához int egy nyurga.lihegi Jegenyének. . A fiúk gyakorlottan.ha akarja. Bokszos erővel csépeli a levegőt.No.Majd. . ő pedig valami nagy. mennek a ringbe.. Csak azt nem tudja róla. Pedig már ő is csatakos. Most kérdez valamit. Az edző szeme odavillan. mondja. mit tud. akit eddig még soha senki sem tartott igazából kordában. Hiába.Jegenye. ő hová fog ütni. Kanóc szeme előtt szinte káprázik a terem. Bokszos mintha csak érezné a másikból sugárzó biztonságot. szokatlan. kijavítja hibáikat. Többet táncol. bírod még? S Bokszost. nem hagyja. Odaviszi őt a többiekhez. A srácok ütései elhalnak az edző kezében. Kesztyűt húznak.Mi sosem megyünk a ringbe? . A kötelek irányába kell a levegőt támadni. azt adja neki párnak. Pedig ha kipróbálnák. hogy Laci bácsi éppen vele rakta őt össze. Jegenye maga elé kapja a bokszkesztyűt.. Laci bácsi szemét ez sem kerüli el. Amikor lefújja ezt a gyakorlatot. hogy második lett az országoson. Érdesen válaszol: . hogy az új srác buzgalmában véletlenül megüsse.. Jegenye gyakorlott fiú. A tömeg csinálja a kijelölt gyakorlatot. előre-hátra. tud rá vigyázni. Dühös. Fortyog benne az akarhatnék. tappancsos kesztyűt ölt.

Megint középen vannak.Az utóbbi mondat csak úgy véletlenül szaladt ki a száján.kérdi az edző. Megy előre. Bokszos utána. Szeméből olvassák ki. Képtelen elérni. hozzáérinti a magáét. mint a béka. Támad. Mit gondoltok. .hangzik a vezényszó. . Bokszos utána. nagy győzelemmel teheti. Voltaképpen csak gondolta. Ezt nem viseli el. Kerülgetni kezdik egymást. így az éppen hogy csak simogat. Azon az egy ütésen múlik minden. mit válaszol. Aztán az egyik ütése után Jegenye ökle kivág. de még véletlenül sem üt. . Kimondta. ahogy az igazi mérkőzéseken látta. És verekedni akar. s Kanóc nem veszi észre. az edzőt nézik. Középre mennek. . s akkor az úgy elterül majd. A srácok figyelik. megpróbálja? Vállvonogatás. . Hajtja magát. csak bokszolni. Körülhátrálja az egész szorítót. Bokszost idegesíti. . de most már mindegy. de ha annyira akarja. hogy a másik csak kerülgeti. .hangzik az edző szava.És mondd csak. Nem bánom.Középre! . Csak egy ütést tudjon neki bevinni. de muszáj. Érzi. Jegenye előrenyújtja kesztyűjét. bemászik a ringbe. kit szeretnél megverni közülük? Hangja hideg és kimért. De hangja nyugodt. s Bokszos.Az új fiú nagyon erősnek érzi magát. mi nem szoktunk verekedni. állja. ami a végsőkig ingerli. mert kiröhögik. . de most már nem visszakozhat. Jegenye hátrál. gyengén visszahúzza az ütést. „Kímél! Játszik velem!” . nem akarta kimondani. amint tekintete összevillan Jegenyéével. táncol körülötte. Mintha szántszándékkal kímélné őt.. hogy valamit elrontott. A fiúk nem szólnak. de helyre akarja hozni.villan fel Bokszosban. S helykén néz körül. Bokszoshoz fordul. s ezt csak valami látványos bunyóval. Igaz. Jegenye felé bólint. hogy támadni fog.. Kanóc is odahúzódik közéjük.Boksz! . Támad. mint mindig.No jó. de mielőtt elérné.Miért ne? Megigazítja kesztyűjét. mi történik a ringben.Mondjuk. Csak egyetlenegy igazi nagy ütést. 94 . hogy őt. Nehéz lesz. mert technikás ez a Jegenye. Jegenye eltáncol. Elhelyezkednek a két ellentétes sarokba. Bokszos hátán a hideg futkározik végig tőle. vállalod? . s már megint érzi a másik magabiztosságát. üt. s éppen telibe találná Bokszos állcsúcsát. Nagyon akarja.Jegenye.

hogy ember legyen belőle.. Testek pattognak a földön. csak lehajtja a fejét. s négyütemű erőfejlesztő gyakorlatok következnek.. és Bokszos teljes lendületével nekivágódik a szorító kötelének.. Bokszost megtörte. szép csendesen feltápászkodik. nincs káröröm. amelyiket először meg kell törni. fiú. Feje fölött. a lakótelep réme. csak nézik. Padlóra küldték. tehetetlenül. meghatározott cél érdekében.. visszaadná. Nem röhög senki. a társaság hanyatt fekszik a padlón. és zuhan.villan fel Bokszosban. szemek. nem szól. Csodálkozó kábulatban hever. a kötél túloldalán lábak. A kesztyűk a kötelekre kerülnek. mint a pöröly. trikók. s képtelen elérni. Bokszos megadta magát. Nincs gúny. a megalázót. Ott a kötél a háta mögött. Keze belegabalyodik. Pedig meg sem ütötte senki. lába kicsúszik alóla. ha. és valahol a magasban fejek. S ekkor belecsap a felismerés: . nadrágok. hogy sohase lássák többet. de az edző hangja megállítja: . Szeretné szemét behunyni. a nagy Bokszos. ám mégis meghatározott sorrendben. a megsemmisítőt. Van olyan gyereke.. ökle száll. Csönd van.Jól van. fülét befogni. Verekedni már tudsz. nem fogadkozik. Most már talpra kell állítani. Legszívesebben levetné a kesztyűt. akibe önbizalmat kell pumpálni. kissé oldalt tartja a csípőjét. mint a partra vetett hal. ökle előrelendül. Nem az első forróvérű bunyós a gyakorlatában. akarod. van.Bokszos már nem lát semmi mást a dühtől. csak a másik mosolygós képét. Előre! Jegenye megint hátrál. beleadja egész testsúlyát. mi következik! Tudták! Számítottak rá! Nem csoda nekik. Az edző előre tudta. elegánsan mondja hoppá! -.. a bokszot meg majd megtanulod. nézik. nem felel. amint ott táncol az ökle előtt. s eltűnne messzire. amikor hirtelen félrehajol előle az a mosolygós Jegenye. amit maga erőszakolt a kezére. már érzi a csattanást. Keményen koppan a padlón. „Most!” . Talán meg is tenné. S nemcsak a bokszhoz ért. Figyeli a fiút. na hallja a rögtön felcsattanó gúnyos röhögést. aki belemászott a csapdába. arcok. Pedagógus is.Ezek itt tudták.. Összeszedi minden erejét a nagy ütésre. miközben beparancsolja az egész társaságot a ringbe erőfejlesztő gyakorlatra. amint ott hever elnyúlva. Bokszos csak áll. hanem így természetes! S Bokszos. csak zuhan lefelé. amely kijár a hülye baleknak... 95 . Nem tud továbbmenni.. hogy ne lássa. szinte követhetetlen sebességgel ficánkolva. S kettőn múlik. Csakhogy az nem megy egyik napról a másikra.

Valahol elmaradt.. A harmadik kör is elkocogott előttük. itt. Öten futnak az első csoportban.Elég! . Ki kell várni a többieket. pedig nincs is ott. mert Laci bácsi int nekik. Valahogy szégyelli magát. ziháló tüdővel. Ha valaki egyáltalán eljut odáig. Amikor eltűnnek a szürkületben. nem törődve könyökkel.. elég volt.Mennyit futnak? . . meg kell várnia Bokszost. jó. és azok csinálják. Nyolc-tíz perc alatt itt az eleje. csak nézi őket. Bokszos nem haladt velük. s bebújik Kanóc pulóverja alá.Érdekes fiú ez a te protezsáltad. hogy néha odaálljanak a ringbe küzdeni. pattognak. Nem bírta” . Hallja a testek dobogását. hogy múlnak a percek.. de addigra Bokszos már tovaporoszkál a leszálló estében. fickándoznak. De talán lesz belőle versenyző. 96 . hókuszpókuszolni.A többiek között ott tátog. de hiába hűvösödik. Áll az edző mellett. Elolvas egy kutyaszelídítési könyvet. és igen.S valóban. nem tudja követni a többieket. de nem teheti. tapsokat áhító emberszelídítő a második kör után elhatározza... közöttük Jegenye. . csak csinálják. nem érnek rá fázni.hangzik a vezényszó.. hogy eddig bejött.. hanem ezek. az sok. mintha velük együtt dolgozott volna.. nem megy neki. a Bokszost pedig nem ő szelídítette meg. lassú. de még nézni is fárasztó. mintha mindenik egy-egy megszállott volna.. Legszívesebben elindulna haza. Elfáradt. aztán nekiáll hülyéskedni. és sehol senki. ezzel a ténykedésével nem arat le babérokat. hogy hagyja abba. s hány országban küszködnek.... Kanóc marad csak ott. S a fiúk nekiindulnak a járdán. Laci bácsi halkan megszólal: . tempós futással a szürkületnek. Kanóc nem felel.A csarnok előtt gyülekező! Fáradtan.. . S akkor. Jó. tempós mozdulatokkal rója az utat. Mennyit gyötrik magukat nap mint nap. de akarja. S Kanóc. Látszik. Az utolsó csoport is. és milyen nagy a világ. ólomlábakon. megjelenik Bokszos. Kanóc nézi őket. verik magukat a földhöz. Aztán. lassan.. ne gyötörje magát. akik már gyakorlottak. kínlódik az új fiú. Majd az újabb: . gyakorlás... lassan máris föltűnnek. de megy. és súlycsoportonként csak három érmet adnak ki az olimpián. Mennyi tanulás. csak megkérdi: .gondolja Kanóc. Bokszos az utolsó csoportban van. liheg. s nem is csodálkozik rajta. az egész úgy rátelepszik. de gyötri magát. Ez az egész emberszelídítés olyan gyerekes dolognak tűnik.Egy kör úgy két kilométer. Kicsinek és semminek érzi magát ezekhez a srácokhoz képest. de abban benne van a kis Csanyik meg a telepi srácok. hány nap és hány gyerek. Kanóc legszívesebben leintené... Nem tud szólni. Kiszámított. a dicsőségre szomjas. Alig viszi a lába.. mintha ő is ott lenne közöttük. térddel. ami sok.Négy kör levezetőfutás. Láthatóan fáradt. nézni is követhetetlen. három perccel a legutolsók után. a tüdők zihálását. liheg. „Leállt.. csatakosra izzadt trikóban mennek ki az őszi szürkületbe. Feltámad a szél.

. Hűvös.. mikor.. ami a lelkét nyomja. Aztán a többi érkező is. akkor is tud . mert futna tovább.Nem ő a mester. befogadtak.Nem baj. odalép hozzá valaki.. Bokszos keze nem mozdul. fiú... Bokszos. És nyugi. s hozzáteszi: -. megy majd még jobban is. Mennek Kanóccal kettesben haza. Ránéz. Jó. aztán kiböki azt is.És jobb. hogy a többiek sem bántják a szemükkel.. Igazi mester. a teste mellett lógva. . Akkor is köszönöm. azt csak úgy mondtam.. . Betrappolnak. Már csak hárman vannak együtt.Este van. Már felöltözött. fiúk. A legutolsó társaság után nyolc perccel betámolyog Bokszos is. néz. Mindegy. S talán már nem is tudja pontosan. Tart a többiektől.bólint rá Kanóc. öcsi.Jól van. Régen... hogy zuhog a meleg víz. mint meg nem tudna mondani. nem látni élesen az arcokat.mondja halkan.. hogy előbb-utóbb szó esik még erről. Tökutolsó az utolsók között. mit csinál. Legyen.. A Jegenye. S akkor Bokszos.. Még csak nem is rezzen.. . de marhára tud. hogy vizes lesz a ruhája. közöttük Jegenye. langyosan áztatva a komor gondolatoktól nehéz kobakokat. kicsit megpaskolja a vállát. hanem az akarata. mert olyan bőghetnékje támadt. . Fénylenek a telepi lámpák. eredj zuhanyozni a többiekkel! Bokszos megy. Akkor látja.. S Bokszosba ekkor beledobban: „Hiszen ezek befogadtak.feleli Bokszos. megszólal: .. néz. 97 . . amikor még minden rendben volt körülöttük. Azt sem bánja. Bokszosra néz. aki int nekik: . Ő csak a segédje .Nem arra. Hallgatnak. egyszer a futásban. ha a következő pillanatban lekever neki a vallomásért. Befogadtak!” Legszívesebben elbőgné magát... de az edző hangja megállítja: . Ma kétszer égett le előttük. lemossa a verejtéket. de azért nem fél. .. lassan forgatva a szavakat...Nem baj. Pihen nyugodtan... Aztán remélem. és állati rendes tag. a mester nem is a nagybátyám. nincs harag. nagyon fiatal ember a te nagybátyád.. jó. Amaz barátságosan rámosolyog.. Kanóc sejtette. aminek lennie kell. ha tőlem tudod meg. Már nem a lába hozza. hogy gőz van és pára. nagyon régen. Csak a szemét veti rá.Hallod.Jönnek az elsők. Rámosolyog Laci bácsira. Nem szívesen.Befelé.Az .. Egyszer a ringben. s hosszas nézés után csak ennyit mond: . S amint magában áll a zuhany alatt.

Igazi randi. hogy az.s ellejtett. nem kéne detektívnek lenni ahhoz. Titokban kell találkozniok. Még Boglyasra se. Kanóc vár. Várnálak a buszvégállomás mögött. de hiába a barátja. Ráérek..Nem vagyok egyedül. ha te is úgy akarod.Őrsi összeröffenésünk lesz a suliban. Titok. amiért a nagyit ilyen csúnyán átejtette. Nem akarja. A buszvégállomás mögött. melyik lánnyal áll szóba. Bent az iskolában. vagy tudom is én mit. S ez igazán nem tartozik senkire. lesi. A lecajt akkor fejezem be! .. K! Akarom. és milyen arckifejezéssel. Mondhatott volna nemet is. Kiment a fürdőszobába.Vallomás Én bízom benned! . fakóarany pénzecskéik kergetődzve bucskáznak a sárga murvával beszórt sétaút enyhe domborulatán. Amikor már úgy-ahogy elégedett volt megjelenésénél. Három és négy közt várj a jelzett helyen. hogy nem ér rá. A telepszéli kiserdő akácait már félig csupaszra vetkőztette. kitől akart azon a cédulán bocsánatot kérni. De ő ezt felelte: „Akarom. röpke pillanatra lelkiismeret-furdalása támadt.TIZENKETTEDIK FEJEZET „Várj a jelzett helyen!” . mórikálhatott volna. Jóó??? K. S a régi pulcsija helyett fölvette az új kardigánját. Ma délután nevelőanyám bemegy Bélucival a városba. különben nagyi faggatódzni kezd. Ez ugyanis az. hogy tudják. Negyed négy van. Mónit várja. amit anyu hozott neki Bécsből. hogy együtt lássák őket. M. Odahaza fél háromkor már nyugodtan ülni sem tudott. Kanóc már tegnap odacsempészett egy levelet Móni köpenyzsebébe. pedig ő is kérdezte. hogy találkozzanak.” 98 . a kiserdőnél. de kénytelen volt. nézegette magát a tükörben. Igaz. nem mondta meg neki. Ő hívta Mónit. s igyekezett haját rendbe szedni. Élete első randevúja. A téren is sokan látnák. ami Morcos óráján történt a múltkor. amelyre ezt írta: M! Szeretnék VELED négyszemközt beszélni. tízpercben sem csapódhat Móni mellé. s a lány igent mondott. amikor neked megfelel. lelkesen bezengte nagyinak: . zavartalanul. Türelmetlenül vár. sötétedésre jövök. Azok után. Már három napja szeretne vele szót váltani nyugodt körülmények között. Világosan érzi.Ketten a kiserdőben . s akkor lőttek az egész randinak. írhatta volna. mert a Menyus Márti figyeli minden lépését. Ma délelőtt a történelemkönyvébe csúsztatva megtalálta a választ. Rázza a szél a fák leveleit. a sétaút torkolatánál várakozik Kanóc.

.dobban Kanócban. eljöttem.. És van neki egy kis drapp retikülje is. nehezen tud elszabadulni. mindketten érzik. . Igaz. mint a suliban vagy babasétáltatás közben. nem kérdezte senkitől. hogy itt most történik valami közöttük. De úgy érzi. Kanócot hajtja valami belülről. Kanóc lesi. Nem akarattal.. Ettől a gondolattól melegség járta át. Meg a mostohaanyját is elmondta neki. Kicsit zavartan méregetik egymást. hogy meg kéne zabálni. s elindul feléje. Nem erős szorítással. hogy beszélget valakivel. ez a helyes kifejezés. Bár lehet.. csak azt nem tudják. Az. nem úgy. s rövid hallgatás után kiböki: . s vele voltak közös titkaik is. hogy segített neki Ordítós Győző megszelídítésében. garbós nyakú. vagy ha látta is. és olyan szép. mit kell mondani. . a jobb kezével tartja.Ő is készült! . Már messziről egymásra mosolyognak. Nemhiába. Még nem tudja. olyan begyesen. éppen csak érintéssel. nehogy többet eláruljon vele a kelleténél. de az már olyan régen volt. a nadrág feszülésén látni domborulatait. szia! . Szereti hallani a hangját. a csípője oldalt kerekedik. Van benne valami különös.. ha megérkezik. 99 . mint az iskolaköpenyben. csak úgy jön. hogy bízik őbenne. s közelebb lép. Mindketten látják a másikon. Úgy látszik. . Jön sietve az úton. a haja is olyan fénylős barna. drapp kordnadrág van rajta. mi.. egyenletes a járása is. Egyedül neki. Ünnepi. és úgy lépked. Nézni is szereti.. hogy ő is készült a találkozóra. s hogyan kezdjék. hogy ne lefegjen. olyan vállra akaszthatóa.Mit gondolsz. hogy a sietéstől. Vagy két hónapja. magától. meg sétálgatni vele egy kicsit és beszélgetni. Csak már itt lenne! Fél négy. mintha sokkal régebben lett volna. Mónival. hogy a Mirellával is így volt a nyáron.Sétáljunk. . s kicsit piros az arca.Hát.. még sosem látta rajta. nem is onnan jön. Ez azt jelenti. mintha nem is egy osztályba járnának. Akivel máris van közös titkuk.Kanóc már egészen ronggyá olvasta azt a cédulát. valami. egészen rásimul. meg olyan drappos-barnás spriccelt pulóver. mikor tűnik fel a lány. és a Mónikának csuda jó alakja van. és amint egyre közelebb ér. valami ünnepi. Lesi. hogy igazán oda kell figyelni rája. hogy neki kéne megszólalnia. . Igen.. Egész más. sétáljunk? . . Fél négy után öt perccel feltűnik.mondja Móni. A pulóver is egészen simulós. hanem hazulról. Aztán vagy háromlépésnyire egymástól megállnak.Arra jó lesz? . pedig biztos. mintha most jönne a fodrásztól.Szia! Kezet fognak. de majd csak lesz valahogy. Igen. s a pulcsi alatt.Már vártalak..Akkor. És azt még Mirella sem vehetné rossz néven tőle. eddig nem figyelte.. csak bocsánatot kérni. . amely után az ember gyorsan visszakapja a kezét. minden egyre jobban látszik. Különben sem akar semmit a Mónitól. a melle helyén is kezd már neki hegyesedni..feleli a fiú. . olyan aranyos.int kezével bizonytalanul az erdei sétaút felé. meg frissen fésült.nyújtja a lány a kezét. Aztán állnak.

hogy nála jó helyen van. Kanóc.. . Móni. amennyi már szinte vallomással ér fel. . . apuval... Móni hallgatja. Akkor sem haragudtam...felel tárgyilagosan Kanóc.. telefonokkal. ahogy az ember csak magában szokta végiggondolni. kinek szólt a leveled. Jó időbe telik. Önkéntelenül is egymáshoz igazítják lépteiket... s a Morcosnak válaszolna. úgy. most senki. lassan mennek. Még nyáron is kevesen járnak erre. Móni pedig odafordul hozzá.Ugyan! Még ha keresztbe vág. igazán nem akarok előtted titkolódzni. Csönd van körülöttük. de mindent.. mint matekfeladványt! .Tudod. .. .Nem? . Ahhoz állati sokat kéne tudni.Csak az nem. .Ugye nem haragszol már.Hagyd. .Hanem azért jó. .Az ám! Az egész osztály előtt. mintha a suliban lennének. Kanóc befejezte. de. . Ezen aztán elnevetik magukat.Tudod.. akkor sem! .. Kanóc elmondja Móninak az egészet. s a lábuk lépte hallik. a mesterrel.Szomorú voltam. hogy Kanóc mindent elmond neki.. tartsa titokban. S még csak azt sem kérte tőle. amíg Morcos föl nem olvasta az üzenetedet.. Csak a szél fütyörészik. Igen.... meg a boksztréninggel együtt. S amint sétálnak lassan egyre beljebb az őszi erdőbe. . de még mennyire nem.Szerencsém volt.Itt vagyok! ..Mert akartál valamit. s hangjában annyi lovagiasság harsonázik. amíg Kanóc megszólal: . .. Nem vagyok én szelídítő. s ahelyett hogy egymást néznék. Nagybácsival.... Mindent.Nem bánom. .Nem. . az jut eszébe. Pedig én. az utat bámulják.. Úgy.. rövid léptekkel. .Igazán rendes volt tőled. ...jelentkezik Móni... de csak addig.Nem. hogy titkolóztam előtted. mi? Semmi.De van érzéked hozzá! 100 .. Aztán egyszer csak vége. S miközben Kanóc szavai peregnek. te azért mégiscsak megszelídítetted a Bokszost.. Csak.Csak? . . Semmit sem. akárhogy is volt. Így meg. ahogy volt.. akkor mi van. Mert tudja..mondja önérzetesen Kanóc.. amiért olyan undok voltam? .. csak azért jöhetett be a dolog.. a Bokszos ügyében..Ugyan. s csak ennyit mond: .De! Hidd el! Ha te nem kezded el.S megpróbálja Morcost utánozni: de hol az egyenlet másik oldala?.. hogy nem mondtad meg. Elindulnak.

. teljesen érzik a másikat.. így nem lehet gyógyulni meg gyereket nevelni. Pam. Biztos. játszottak. mert akkor jobb lesz neki. és nem neki mesél el mindent. Helga az orvosi rendelőben dolgozott.. Aztán többször is jött hozzájuk. és titkolóznak előtte. vegye el. papapapapam. papapapam. Halkan mondja. és amikor az apu nincs otthon.mondja a lány. azt mondta. Ezt kezdte mondogatni apu odahaza.. hogy igazuk van a szomszédasszonyoknak . és a Helga írta fel. Móninak szorít a torka és hallja a szíve kalapálását. akinek kézen kéne őt fognia. csak fogja. Megfogja és megszorítja. tartja jó erősen. papam. de csak mintha véletlenül lenne. . hogy fogják egymás kezét. csak feszíti valami belülről. Lehet ugyan.. hogy ezzel ő most teljesen levetkőzött a lány előtt. És kicsi kis bizsergések támadnak. S ez olyan jó.. valahányszor orvosnál volt. akinek ő fontos.. vidám életük volt. Móni megtette. tartja. hanem. néha hozzá is ért már. hogy apu mosogasson ebéd után. fogja.én bízom benned.. mintha keresztül akarná döfni. majd egyszer meghívta vasárnapra Helgát. maga sem tudja. Lehet. s nem sima vigasztalásnak szánja. önkéntelen mozdulattal történt mindez. eleresztette a kezét. hogy nem élet az élet így özvegyen. nevettek. a Helga mindig úgy néz rá.. hogy neki így jobb. de a legbentit.. csak tudod.. egymást vigasztalták.. és a Helga nem hagyta. és most. és minden megváltozott. nem férfinak való.. ahol egymás mellett haladva himbál a kezük. mert ettől ő érzi. hiszen olyan jól megvoltak egymással. csak az. hiszen neki kellett volna Móni kezét megfognia. nagyon szerette őt. futkároznak. Magam sem tudom. mert más úgysincs. Aztán az apu egyre többször mondogatta. Olyan hirtelen jött. hogy most már tartozik valakihez.. ha annyira akarja. mintha csak magában gondolná végig. nem sejt semmit. nem akarja visszahúzni. s érdekes módon nem is érzi... s megfogja Kanóc kezét. Pucérabbra. S Móni nem tiltakozik. hogyan.. és hogy Bélucit se akarta igazán. el sem engedi. megszorította a kezét. hogy Kanóc egészen meglepődik. hogy van.. és minden héten együtt vittek virágot anyunak a temetőbe. És teljesen biztos. és volt úgy.Lesz. amit az orvos rendelt. van valaki. pedig igazán igyekszik. és érzik. azt csak nagyon ritkán mutatjuk. s akkor azt felelte apunak. süket 101 . az apu magyarázgatott meg simogatta. de akkor is. ő pedig visszaszorítja. Kezén érzi a fiú szorítását.. az a kérdés. hogy nem azért. Elvette. amikor az anyu élt.. csak albérlete. papa. hogy ő mondhatta az apunak. hogy elveszi feleségül Helgát.. az apu pedig bejelentette. és erre Kanóc visszaszorította. Az apu nem ül már le este az ágya szélére. akinek nem volt lakása. S van-e szorgalmam a tudás megszerzéséhez?.. onnan ide. és ettől az apu egészen ellágyult. hogy nem magától jutott az eszébe. mert lám. pam. És Helga odatelepedett közéjük. papam. és amikor Helgával beszélgetnek.Lehet. asszonyt kellene hozni a házhoz. hogy majd belepattan. tudásom van-e? Az nincs. ott. hogy a Helga a lakásért ment csak az apuhoz.. és apu odajárt a gyomorfekélyére orvosságért. pedig ő igazán nem azért fogta meg a kezét. hogy tényleg érezze a bizalmát. feszíti. egész határozottan teszi hozzá: . S amikor ezt mondja. úgy mennek tovább szótlanul. pedig valamikor. kinyúl kissé oldalra. kergetődznek innen oda. az csak úgy jött. hiszen az ember teste ruhán keresztül is sejthető. mert az apu. és olyan jó... papapam. amiért ő akarta. nagyon szép. de aztán jött Helga... hogy egészen megtelik tőle az ember melle. hogy ő már egyedül ment ki anyuhoz a temetőbe. És biztos. sokszor halkra fordítják a szót.. pedig nem is történt más. és amikor az anyu meghalt. hogy fogja.. hanem inkább belefészkelte az ő tenyerébe. akkor meg esténként együtt sírtak. mint tornaóra előtt a fiúöltözőben.hallotta. amikor beszélték -. de biztos. és tartja. Akkor hiába mondta neki. meg kéne simogatnia. De az apu nem tud semmit. hogy lesz . pam. de a Helgának nincs szíve.

. végig az ösvényen. hogy fájjon. és nem akarja. hogy Kanóc nemcsak játékból szorítja. s miután körbetekeregte a kis erdőt. hogy elfordult tőle. visszaér majdnem oda. de ez most mind nem fáj annyira. mert tudja. Hiába. Emberek. érzi. Zubognak. Pedig oly rövidnek tűnt az út. mert azt nem bírja. de ő sohasem fogja megmondani neki. Ismerős is akadhat. mert akármi történik. Mire a végére érnek. Szinte fáj nekik. amit szítani sem kell. Buszvégállomás.. és egyszer még egészen elüldözi. hogy ezentúl nem kell mindent egyedül magába sírnia.sóhajt a felelet. amely kanyargódzik. hogy az fájna neki. Vége. miket beszélnek. . Mennek. és azt is tudja. az ilyent még előszörre is meg lehet érezni. ahonnan elindult.és vak. és tudja. csak Helga ne bántaná minden pillanatban. már szürkül. hogy úgyis azt akarja. van.. inkább neki fájjon.rebben Kanóc kérdése.Máskor is kijövünk? . Mennek kézen fogva. van kinek elmondani. még a gondolatuk is ellágyul. . fűti őket onnan belülről az a melegség... mert érzi azt a kézszorítást. aki megérti. amikor egymás kezét eleresztik. csak mennek szótlanul. hanem igazából és nagyon.Ha lehet. 102 . s csöndesen pihen kezük szorításában. csak zubognak Móniban a gondolatok.

de az nem lett volna eléggé tudományos. Igaz. bennünket már arra sem méltatsz. mint szokott. Egy felnőtt. hogy milyen képességek szunnyadnak benned. hallod-e?! Mástól kell megtudnunk.Szép kis alak vagy... S mintha nem is fanyalogna annyira. amiken csámcsogni lehet? Elsőként érkezett az osztályba. de egyben azt is. S két egymástól teljesen eltérő karakter. S mondta. Csöpi viszont boldogan újságolta.. az nem titok többé. Amit Menyus Márti kiszimatol. hogy valóban foglalkozott Bokszossal.jegyezte meg -. hogy kegyeskedj közölni velünk. s még Kapeller Dini is leereszkedett trónusáról. az csigázza fel legjobban az ember kíváncsiságát. na persze. S nem is áll meg a puszta megállapításnál.Ezt nem vállalom . Amit titokzatosságba burkolnak.TIZENHARMADIK FEJEZET A titok kipattan . hogy bátyja egészen megváltozott. hogy Dini ezúttal önszántából hajlandó elismerni a nyilvánvaló tényeket. S ez annak a drága Kanócnak az érdeme. ami történik. még le sem tette a táskáját. Időbe tellett. s leste Kanócot azért. most meg a Bokszos.Mi történt Mónival? Szökevény a lépcsőházban . Faggatták a barátai. Dugó érdeklődéssel. kolompolja a hírharang. semmi többet. Boglyas szemrehányóan. . mi le vagyunk ejtve. milyen pszichológiai módszerekkel érted el náluk a pozitív fordulatot. az ember ki sem nézné belőled. Márti máris lecsapott rá: . hogy itt valami mutyiban történhetett. még kérdez is: . Megszelídült. „karakter” helyett mondhatott volna jellemet is.Érdekes . csak mondta. míg felfogta. Mindegy. néhány kellőképpen kiszínezett részlet. hogy Csöpi mesélt arról. mert mi nem számítunk. Tohonya keresztkérdésekkel.Hány méter magas a tető? . Szabad ilyen újságból kihagyni az osztályt? Nem! Ez piszokság! S hol maradnak az izgalmas részletek.Igazán kíváncsi volnék rá. egy gyerek. Kanóc csak hápogott. amit nem tudott. Amikor a fiú megjött. mert Kanóc gondosan titkolja.Kérdés és visszhang .Nem engedem! Többé nem megyek haza! Amit ketten tudnak. amiről ő hallgatni akart. Pircsi megint bevetette bájait. azt legalábbis az egész iskola tudja.Szelídítés megrendelésre? Ajánlatok és ajánlattevők . az érkezőknek újságolta.. s máris úszhatna a dicsőségben. amióta bokszolni jár. Hősünk egész ostromgyűrűbe került. S Márti kishúga történetesen együtt járt Bokszos húgával. de nem fűlik hozzá a foga. A múltkoriban az a kiabálós autós. 103 . Márti természetesen azonnal felfogta a hír jelentőségét. A titok tehát nem titok többé. amit tudott. Mindössze annyit hajlandó elárulni. Már az is szép.

Nyomába szegődtek az első megrendelők. de Kanócnak nem volt kedve magyarázgatni. Tegnap délután. hogy egyelőre még bizonytalan önmagában is. Így hát nem feszeget semmit. Néha behozza megmutatni egyik-másik albumát . . sem vitákba.töpreng Kanóc. várja kérdésére a választ. Csak az a kérdés.. láthatólag ezúttal nem kötözködni akart. Nem veszi fel az eléje dobott kesztyűt. csupán olyankor érdemes rá odafigyelni.Hogy mivel értem el? . hogy úgy mondjam. Ami igaz. ha láthatnánk is ténykedés közben. ha az jó nekik. még lehet belőle valami! Érzéke van hozzá. Nem köt bele. Mintha egész más gyerek lenne. Tízpercben igyekezett gondolataival elkülönülni. át kell fogalmaznia magában. csak gondosan titkolja? 104 . ám hiába. Móni járt az eszében. De hol késik Móni? Pillanatok múlva becsöngetnek.több is van neki -. S ilyenkor a cingár elemében van. pedig az igazán meggyőző speciel az volna. vagy meditáljanak a dolgokon. ünnepeljék őt. Úgy tűnik. de nem igyekszik kihasználni. Azt. noha tudja. ha felkészül rá. Becsöngettek. de még Kanócon is látszik. nem sok vizet zavar. Hadd törjön. Dini észreveszi a pillanatnyi zavart. De hagyta. ha akarják. Ő már lezárta magában a „Bokszos-ügyet”. az a lényeg. Mi történhetett? Nem derült ki. Meg aztán mit is magyarázhatna..De milyen módszereddel? Eddig minden. az emberek sokkal többre becsülik a kézzelfogható köznapi dolgokat. levonta belőle a következtetéseket. a másik mire gondol. csupán a saját komplikált lelke tört ki belőle.Nem mindegy? Elértem és kész. Naiv. Vagy utólag ki lehetne elemezni.. Ázalag igazán élvezetes órát tartott. hadd mondja Dini a maga szövegét. . használna-e magának vele. Vagy ilyen valójában. Pekó Sanyi kezdte a sort. Pedig Dini nagyon feszegeti: . Szuperklassz gyűjteménye van. hogy pontosan érzékelje. cingár gyerek. s ő sehol. Kanóc mégsem tudott rá kellőképpen koncentrálni.De kacifántosan mondja! Van. hogy igaza van Móninak. bár lehet. Elég volt. A saját módszereimmel. mint a magasságos tudomány szárnyalását. s a hetes bediktálta Mónit hiányzónak. Ezt kár volna nagydobra ütni. a srácok szívesen hallottak volna erről bővebben is. pillanatok alatt kiderülne fölénye. s olyankor körülveszik a gyűjtőtársak. Legalábbis nem panaszkodott. amikor sétáltak. Megfázott volna? Vagy valami otthoni zűr? Nagyon nyomta őt a bizonytalanság. hogy így sántít kissé a dolog? Észrevette. a csereberélni akarók és az irigyek. nem bonyolódik sem magyarázatokba. igaz. még nem volt semmi baja. a háttérben történt. Nem veszed észre. de látni rajta. Nem egyszerű. hagyják őt békében az emberszelídítéssel. ha „tudományos síkra” terelné a dolgot.. amikor a bélyeggyűjteményéről beszél. aki egészen elbambul a nyakatekert kérdés hallatán.

Tartsd meg a bélyegeidet! Sanyi elódalgott.. és. Megállt. Szinte sort álltak már az óhajok.. Kanóc végül már nem tudta. aztán kerek perec előjött kérésével -. egyre magasabbra szöktek az ajánlatok. vagy röhögjön. szelídítsd meg az apámat! S nézett esengő tekintettel. Várta.. amit akar.. Kanóc látta is.Te Kanóc. úgy rebbent ajkáról a kérés: .Nézd. de mit válaszolhatott volna nekik? Azt.kicsit habozott. s facsarni kezdte belülről az a tekintet. Kinyílt előtte a gondok és óhajok többnyire bezárt kapuja. Amaz megérezte. hogy senki ne hallja. a kis Bárányon hosszú köpeny volt. hogy Kanóc bólintson rá. hogy nem lehet tőle megmaradni odahaza. Kanócba beledöftek a szavak. felőlem Dini beszélhet.Nos. Pedig még nem volt vége. 105 . de jöttek helyébe mások. együtt vagyunk.Én igenis hiszem. de hiába. se semmi...Ha segítesz. se sárga foltok.. ha megszerezné számára Pircsi hajlandóságát. én tudom. vagy azt.. már nem látszottak rajta se kék. amit mondani akar. és .. rossz helyen kereskedtek”. Félrehívta. hogy „nem értek hozzá. se a bélyegekkel foglalkozni. és most rajtam köszörüli a nyelvét. megkeresték őt bizalommal.. De nem lehet tőle se tanulni. mint immár hat esztendeje.. Akkora szája van. mert az éjjel megint ki kellett menekülniök a lakásból tomboló apja elől. . Pedig délután. A b-be járó Töttös Ede már egyenest a gördeszkáját ajánlotta fel arra az esetre. A kis Bárány Jóska sündörgött oda hozzá. csak a szeme volt karikás. Így tehát az igényelt bátorítás nélkül folytatta: . reménykedve. Neked adom az állatsorozatos albumomat. Elvégre aki szelídíteni tud. s mert visszautasítások is kiszivárogtak. A legkeservesebb kérés a nagyszünetben következett. hogy te tudsz embert szelídíteni. ha azt jobban szeretnéd? No? Kanóc röviden és velősen csak ennyit felelt: .. körülnézett. hogy „oldjátok meg magatok”? Egy biztos: rövid idő alatt jobban beléjük látott. Semmi biztatás. mint aki a megváltást várja. a puhatolódzással kezdte. ha hazajön a gimiből. szelídítsd meg a nővéremet. A harmadikat választotta: sajnálkozott. hogy bosszankodjon-e. hogy egyetért. S Kanóc hajlandóságának megnyerése érdekében megtette ajánlatát: . de valahogy még egy pillantással sem tudta őt biztatni. Összeveszett a fiújával. Sanyi odasündörgött Kanóchoz. . se zöld.Vagy az autósat. hogy benned milyen képességek szunnyadnak. S egy kicsit szomorú is lett. az képes a szíveket is kormányozni. hogy a többiek ne hallják szavát. nem leszek hálátlan. Igaz. vagy jelezze. kérlek. Ugye segítesz rajtam? A kérés bele volt írva a szemébe.

. a legteljesebb becsapás. elővehetné oroszlánokat böködő vaspálcáját.Neem? . S miközben az ember a vízfestéket kevergeti meg mázolja fel a rajzlapra. így őszinte. jut idő gondolkodni. Mégiscsak nagyon szükséges hivatás lenne az emberszelídítés.. Kanócnak legalább annyira fáj. durván. annak is. Pedig Jóska még egy rövid mondatocskát ejt ki. Az is szakasztott ilyen nyúzott volt. aki kimondja. . de hogy ne lenne a világon senki. természetesen. A konok várakozással rászegeződő tekintet biztatást vár. ilyen esendő.. Jóska. ami még csak hagyján. aki a Bárány Jóskáékon tudna segíteni. ilyen reszketős. mielőtt kimondja: . az meghaladja az erőmet. oda talán Ali izomkötegei kellenének.bukik ki kissé lebiggyedő ajkán. amikor egy ilyen riadt tekintetű asszony könyörgött. A másik csak áll. azonnal nekilát. hogyan is lehetne egy ilyen alakot megszelídíteni. Nemegyszer látta már hazatámolyogni.Ezt ugyan nem mondta.. S felrémlett benne az álombeli férj köpcösen. csak halk mentsége: .. Kész csoda. s ha az is kevés volna. Csakhogy az igazság is tud ám fájni. Aztán meg Mónira gondolt. Annak is. topog. Jóska apja pedig nagyon is valóságos szörnyeteg. ez már rettenetes. hazugság.Már anyám sem bírja erővel. hogy a vélt utolsó szalmaszálba sem tud belekapaszkodni. de tudta.Kár.. ilyen ijedt. az kéne. Kanóc sem bírja. hogy még maradt könnye. ha nehéz is. nem ő. aki kapja. Összecsomósodott torkában a sajnálat. Így igaz. nem vállalom. hogy ne kelljen elviselnie a másik fásult tekintetéből rászegeződő reményt. hiszen ő még gyerek. de ő képtelen hazudni. izmoktól dagadóan.Nem. hogy az áltatás lenne. szinte alázattal: . Lesüti szemét. Két rajzórájuk következett Pamaccsal.Nézd. szelídítse meg a férjét.Ne haragudj. pedig nem is egy lépcsőházban laktak. hiszen belekóstolt. Mi lehet vele? Hogyan tudhatna meg valamit róla? 106 . Ahhoz nem elég egy ötlet. Jóska. de még vigasza sincs. s az az alak hasonlított a Jóska apjára. Szerette volna Jóskát biztatni. Varázspálca csak az álmokban van. hogy az. Már tudja. Kanóc véges-végig gondolja a saját gyámoltalanságát. oroszlánt megbíró válla. hiszen fogalma sincs róla.. nem használ a szelídség. hogy igen. Hosszú ideig hallgat. . Igen. de Kanócban felrémlett a saját álma: a nagycirkuszi mutatvány. s szemét elfutja a könny. nehéz hinnie.

és Varga Mari mellé szegődött. . Az ilyet valahogy megérzi az ember. mintha egyike lenne a telep kóbor macskáinak. be a kapun.Mi történt veled? .. Kanóc.Ki? .Hosszú. kivel és miért. Boglyas csodálkozva bámult rá... de innen nyílik az átjáró a másik lépcsőházba. ez a hely nem alkalmas bizalmas beszélgetésre. Onnan osont elő. hátha ő beszédesebb kedvében van. Hagyj egy kicsit. el-elcsuklott az izgalomtól. Fáradt vagyok.nyitotta ki a liftet.. de akkor holnap a Márti azzal kürtölné tele a világot. . Inkább kitalál majd valamit. torkig lett. Majd egy szemvillanás alatt felmérte. talán még sohasem volt soha senkinek akkora szüksége rá. egy alak áll előtte.Miért nem mondtad. De türtőztette magát.Tegnap kezdődött. .Ne törődj vele. Móni rákezdte. úgy vallatott. bár érezni lehetett hangjában a feszültséget: . úgy nőtt Kanócban az aggodalom. meg hogy túl korán kezdem. lép a lifthez. s maga mögött tudhatta az iskolát. Itt most nem zavar senki. kedves hangon. hiszen egy házban laknak.Hová? . Hol csavarogtam.. A Helga.. . és ő felel az apámnak. Maga elé állított. De egy biztos. ha elzüllök. Felértek. várva a fiú érkezését. határozottan gondterhelt volt. mit jelent ez. Én többet nem megyek haza.Végre! Nagyon vártalak! Móni. meg a tetőkibúvó. hogy velem voltál? 107 ..Beszélj! .mondta a fiú. Kanóc még csak utána sem nézett. Amikor elült az utolsó kicsengetés. amikor halk surranást hall.Gyere! . nem tört ki.Igazad van. Olyan eltökélten jelentette ki azt a rettenetes mondatot. A tizediken nemcsak lakások vannak. kiselőadást tartva a barátságról. Ment haza elgondolkozva. és ő tudja.Ő. merthogy az ünneplőmben vagyok. azután vállat vont. amit lát. mint most Móninak. s ahogy emelkedett. ugorjon be hozzá suli után. . Már otthon volt. . Csak a gyerekek tévednek ide játék közben. Amikor hazamentem.Megkérhetné a Menyus Mártit. ha beázás van. mert látja. De ne most. . Ne kürtölje. s az ismerős. A fiú megnyomta a tizedik emelet gombját.. csak gyere! Beszálltak. S amikor ráadásul még Boglyas is melléje szegődött. alighogy megpillantotta. így nem is lenne feltűnő. amely nem tűri a titkolózást. Szaggatottan beszélt. a lift emelkedett velük. hogy Kanóc szinte belesápadt. máris tudta. a vasrácsos ajtóval zárt pincelejáratnál lapult. mélyről fakadó keserves sóhaj fogadja: . meg a tetőfedők. Csöndes helyek. meg ilyesmik.

hanem az. . hogy számolunk.Megrázott és lelökött a földre. amit az asszonyok beszéltek róla.. már ő sem szeret. és ő nem is tudja. hogy menjek vissza. vesze108 . de nem engedtek. hogy üsse azt. Visszhangot dobolt benne Móni sorsa. legyek türelemmel. Csak olyanokat mondott neki.De igen. hogy bántson. hogy ébren voltak. biztosan görcsölt a kis hasa. nem is törődött vele.Megmondtad? . nekem kell alkalmazkodni.. ahogy ő hitte. aztán elaludtam. hogy ebbe bele kell bolondulni.. Elmondtam. Akkor is szidott volna. engem tárgyaltak. hogy engedjenek ki. . Éjfél után Béluci felsírt. csak nézett maga elé. mert ő nem bír velem. hogy nekem van igazam. . Utánam szólt. miért bánt.És apád? Megvédett?! . Minek menjek. legalább addig nyugalom lesz odahaza. mert ő ugyebár el van foglalva Bélucival. hogy az anyu meghalt. akkor én a Béluci miatt sírtam. ha az apád hazajön. Azzal.. ahová bedughatnának. hogy gyűlölöm őt is. és azt hajtogatta. Bélucit is. ha volna valami intézet. hogy benne vagyok a kamaszkorban. Tudom. Már csak Helga volt otthon. amit csinálok. A találkozójuk után.Csitította Helgát. hogy közben meg sem fogta a kezem.Neki? Amikor csak úgy fröcsög belőle a rosszindulat. . meg sem simogatott. elkezdte a kezét tördelni. Könnyebb a lelke. mint valami elítéltre...meg átgondolta.. Meg is mondtam neki... hogy legyenek egymással boldogok. beléje hasított.. az apu nem jött be hozzám. Erre megmondtam neki.. ha úgysem kellek? S nézett. hogy tőlem most már örökre nyugta lesz. és akkor az apu kikelt magából. akkor pedig nincs muri. életuntan.Reggel fel sem ébresztettek? . ha Bélucit teszem tisztába. csak az.. akkor mért nem mást csinálok. nem vigasztalt. Beszéltek egymással. Hiába bőgtem fél éjszaka. Kanóc sokáig nem tudott szólni. Ha nem kezdek el mosogatni. De nem az fájt a legjobban. hogy nekem hogy fáj. hogy értse meg. mióta Helga odaköltözött. Akkor elsápadt. mit tegyen. Ha ő nem hívja randira Mónit. Mire én megmondtam neki. kétségbeesetten. mert már neki sem kellek. hogy tegnap kezdődött. de rám zárták az ajtót.. és én nem mentem be a suliba.Ne mondj ilyet! Ez rettenetes.Meg. hogy vagyok. mindig az a baj... és kipakoltam neki.. mintha csak a tetőkibúvó betonfalára volna írva a következő kétségbeesett lépés. . És azt is elmondtam neki. hogy értsem meg a helyzetet. én pedig élek. . Mert neki nem az a fontos. vagy ők. Az a baja velem. Mindenért én vagyok a rossz. .. akinek kenyeret ad. mert közben nem mást csinálok. Pedig tudom... és én nyüszítetten. és eljöttem. Odakiabáltam a szemibe! Pofon vágott.. pedig tudhatta. S jószerével miatta.. hogy milyen életem van nekem..Erre ő? . nem kérdezett. a legfőbb baj az. erre én el akartam rohanni. és legjobb lenne. Mintha én tehetnék arról.Ez az igazság..De nem védett. hiszen most már ott van Béluci is. menjek a suliba.Na látod! .. akkor a lány otthon marad. de én tudom.. de a Helga tüzelte őt.. vagy én. s ahogy át. Erre sikoltozni kezdtem. hanem bementem az apuhoz a boltba. az a baj. de nem mentem. és az apu válasszon. Azt mondta..

... valami másért úgyis kitört volna a családi botrány? Mert már fortyogott minden. és hogy elbúcsúzzam tőled. . hallani csak a szót lehet. de gyáva hozzá. hanem tenni. De ha nem szereti..Ne beszélj ilyeneket.. Legyenek vele boldogok..... Elhoztam magammal. Egy darabig elég lesz. és semmi sincs. úgy kérdezte tőle. ... csak alkalom kellett. Nagyi a házparancsnok... mintha az máris ugrani akarna. Mit feleljen? Itt különben sem felelni kell. Csak rájuk intene. De nem jön. hogy gondolkozik. még ott is jobb lehet.. Csak azt. 109 . Akkor még rendbe lehet hozni a dolgokat. és Móninak kell-e bocsánatot kérnie? Vagy Móni apjának kellene az asztalra ütnie odahaza. . de éppen tegnap utaztak el megint külföldre. Rendbe hozni. hogy „menjen haza. hogy ilyeneket mondj? A lány ingatni kezdte fejét.Nem tudom.. egy darabig ellehetne az Ágival. majd kissé lecsillapodva felelte: . és nagyi nem érti meg az ilyet.Mielőtt? . Móni. akitől érdemes elbúcsúzni. mi lesz a következő percben. csak a mindennapi zűrök. Móni szavát.. Hogyan lehetne ezt megtudni? Mert ha szereti. esetleg anyu is. akkor még van remény. vagy tudom is én. Csövezek.Megőrültél?! S kétségbeesetten megragadja a lányt mindkét kezével.De mégis? . és minden rendbe jönne. Vagy később. Csakhogy most. Te vagy az egyetlen..Mit gondolsz. Vállrándítás..Nem ezért. s ez lett az alkalom. .Mielőtt elmegyek... De egy bocsánatkérés megoldja-e a dolgokat. csak azt akartam. semmi. úgysem értené. ami álmában volt.De hol alszol? . meg apu is megértené. és Móni itt van vele. hány méter magas lehet a tető? .Nem tudom. ha állami gondozásba vesznek.... ha egyáltalában szereti még Mónit. és még azt sem tudják.. vagy nem is akarja. megpendülnének a kis csillagocskák. mint a tűzhányó. hát ezért kerestél meg. Béluci még kicsi.kedés.. akkor meg úgyis minden mindegy. Szinte zakatoltak Kanóc gondolatai. most mi lesz? Megfogta Móni kezét. Igen. és kérjen bocsánatot”. Ági biztos bele is menne. De mi hozható rendbe? És hogyan? Mit tehetnének két felnőtt ellenében? Bele kell zavarodni. Most kéne a varázspálca.. Más is megteszi.Ott nem. Ő csak azt hajtogatná.Hadd szedjen. hogy tudjad. És én azt sem bánom. Van nyolcszáz forint megtakarított pénzem. hogy nem megyek haza. aki halkan kérdi: . . . A teljes reménytelenségre Kanócnak nem volt szava. mielőtt. ami még rendbe hozható. . így lehet. de legfeljebb látni rajta.. Haza kéne őt vinni hozzájuk..Összeszed a rendőrség.

egyszerűen leintené őt. A gyermekvállakat is megszélesíti. Kanóc világosan érzi. nagyratörő vágyairól. melyeket már amúgy is megnyirbált a dolgok valósága. és megmondja neki. amelyre nem szavakkal kell megadni a választ... vagy ami még rosszabb.Segítek rajtad! Bízzál bennem! Kérdés volt rá a válasz. ha felelősséget raknak rájuk. Kanóc teljes erejéből szorítja a karját. S ha nem tud valamit kitalálni. Így hangzott: . Őbelé. miközben megadóan mondja: . érted? én nem engedem! S Kanóc. és ha ismerné. hogy Mónit meg kell menteni! Nem másnak kell megmentenie! Neki! Most! Azonnal! És addig el sem eresztheti! És ha kell. de mit mond meg neki.. hogy hová megy el az ember? Az a fontos. Halkan rebbenő. Ki kell valamit találni! Valami jót.. Nem. aki immár csak egyetlen szalmaszálba kapaszkodhat. de annyit jelent. Kanóc kezébe tétetett le egy emberi sors. Kivált ekkorát! És életbevágót! Kanóc minden fogadkozásnál ékesebben csak ennyit mondott: . hiszen nem is ismeri... Csak az kell.. egyszeriben megfeledkezett minden fellengzős álmáról. csak találj ki valamit! .. ami segít! És addig is Mónit biztonságba kell helyezni. hogy érezze. aki neki annyit. Annak a sorsa. hogy többé már ne bántsák. szembeszáll az apjával is! Odamegy hozzá. a leendő emberszelídítő. 110 .. enyhül feszessége. engedelmesen elernyed keze szorításában. Móni. S íme. s szinte eszelősen szuggerálja: . hogy ne avatkozzon bele a családi dolgaikba.Jó. hogy magához térjen.. nincs egyedül. csupán azt tudja.valamit..nagy sóhaj. ami segít.Nem engedem.. hogy a karja megremeg. hogy most már ő is akarja.Tehetek mást? Olyan kérdés volt ez. akkor. nem tud segíteni. akkor mi lenne? Esetleg kapna egy pofont.. Alighanem akarja. majd újabb három szó: . de mindent kimondó kérdés. ezt még végiggondolni sem szabad! És éppen Móni akarná ezt tenni.Hagyj! Tudsz jobbat? És nem mindegy az.

mint bármikor. akire lehet támaszkodni.Ez rettenetes! . nem öntik el az érzelmei. házasságát. Festett szőke haja meglebbent a hirtelen mozdulattól. Pedig ma minden oka megvolt a sietségre. s most lappangó. Tegnap este otthon az a családi jelenet. Helga valahogy olyan tartózkodó.Menyus a fejét rázza . de leginkább magától. szürke. de bárki ellen kapálódzott volna. melyek szárazon zörrentek akár gondolatai. Hulló platánlevelekbe gázolt. még a felesége betegségekor. Pedig jó lett volna megtudni. Amikor benyitott a szobába. Sőt. özvegységét. amint szokott. Helga erre tökéletesen alkalmas..Halló. ez rettenetes. de mit? Toronyiránt sietett haza a parkon keresztül. akivel megoszthatja a terheket. s úgy tűnt.TIZENNEGYEDIK FEJEZET Egy kétségbeesett apa . hogy saját szemével és fülével érzékelhesse. hogy nyílik az ajtó. ezt mindig is megkövetelte beosztottjaitól. S utólag végiggondolva nem is ő kezdeményezte.. ha nincs csend. szerette maga körül a rendet. megvoltak egymással.. még a függönyt is félrehúzta. mert nincs otthon telefonjuk. a harmincon felüli nő révbe jutásának vágya. a polcokat is fel kell tölteni a másnapi nyitáshoz. s reggel Móni váratlan látogatása és hirtelen elrohanása. de ez nem bűn. Voltaképpen őt is a latolgatás vitte ebbe a házasságba. Jobban ki tudja mutatni a szeretetét. Amint meghallotta. s azok otthon megint eszik egymást. Kedden csak ötig tartanak nyitva. Helga háttal az ajtónak az ablak előtt állt. valakit. mint Helga. hanem az asszony. De miért? Hogyan? Egész nap ez járt a fejében. milyen odahaza a hangulat. hogy kiújul a gyomorfekélye. S úgy látszik. aki belelép életükbe. Móni meg őt? Vagy talán ez kölcsönös? De miért? És hogyan lehetne rajta segíteni? Hiszen most már ott a kisfiú is. s gyorsan feléje fordult. Ő is zár... Neki is anya kell. hogy volt benne számítás is.. a napi bevétel elszámolása. hiányzott a régi nevetése. Mi ebből a kiút? Egész nap idegeskedett. és sietve elindult hazafelé. a saját kulcsával nyitotta ki. S ráadásul a gyomra is elkezdett fájni. Az előszobába csak Béluci gőgicsélése hallatszott ki. Tény. érdek is. de az a tegnapi kitörése. majd Helgával való kapcsolatát.. családi légkör. annyira békésnek és kiegyensúlyozottnak tűnt a családi otthon.Egy tiszta lelkiismeretű Este hat óra volt. hogy a gyerek kapálódzott ellene. Végül mégiscsak úgy tűnt. amikor Szücs Béla becsukta az üzletet. Nem csöngetett az előszobaajtón. hogy jobban láthasson az utcára. Zárás után a szokásos takarítás. de ennek elmaradását fejlődése is előidézhette.. Lehet. hogy nem szerelmi házasság volt. Újból és újból végiggondolta életét. aki segít felnevelni Mónit. Szücs Béla lelkiismeretes boltvezető volt. mi van odahaza.. mentők! A rendőrségen . Tegnap estig látszólag olyan rendben volt minden. akkor csúsztatják le a szombatot. megrezzent. Családi nyugalmat áhított. meglepetésszerűen akart érkezni. 111 ..Te vagy az oka! . s csak utána végeznek a dolgozók. S ő egyre idegesebb lett.. talán jobban ért a nyelvén. Ám hiába hajtotta volna előre az időt.. lassabban haladt. Igaz. hűvös tekintetében riadalom ült. Valamit tennie kell. Igaz. mintha gyűlölné Mónit. és még csak telefonálni sem tudott haza. kisöccsét is rajongásig szerette. ugyanis idegi alapon kapta meg annak idején.. rejtett ellentétek lobbantak és robbantak.. A főnök pedig utoljára. S ez alól még a mai nap sem volt kivétel. még akkor is. Lehet. család. postázása.

pedig az mindig az ő dolga. nem akarja holmi családi pörpatvar miatt elveszíteni. De hát az ilyesmit nem szabad komolyan venni..Nem ment iskolába? Oda küldtem. ő jött haza. és ő a gyerek.Nem oda ment.Azt hittem. a gyerek csak fenyegetődzik. aki kelletlenül húzza a száját: .Úúúgy? . hogy vissza sem jön.Á! semmit.Ki más lenne?! . hogy csak a férje miatt. 112 . megértette. alkalmazkodjék ő a felnőtthöz. mindene megvan.. hogy reggel azzal távozott. Ez érthető is. Lám. Vizsla szemekkel nézi az asszonyt.Hát nincs itthon? . Nekem mondott. hogy hová lett?! Nem mondott neked reggel semmit? . . ő nem zavar bennünket. és azt hitte. ahogy most itt áll. Bejött hozzám.Miket mondott? . ... Pedig már két órája lesem az ablakból. .Igen. . úgy! . .Te vagy az? . dolgozni sem engedi Béluci hároméves koráig. a lángoló szerelem pedig sohasem volt a sajátja. Bár lehet.kérdezte. Nem. És ha pofon vágta?! Mással is megesik. kényelme. S amint szól. hová tűnt a gyerek. kiabálni kezd. Az apát tövisként szúrta meg az elszólás...Erre vagy kíváncsi? Nem arra. a hangjában is mintha bujkálna valami riasztó: . hogy legyünk boldogok egymással. ez későbbi gond..Azt.Csodálom. a gond nélküli életet áhította. a nagyobb baj. A picit sem vitte le sétálni. Mindig a rendezett anyagiakat. Őt is nyugtalanítja.Mit? Nagy sóhaj. a külön szobája. s úgy tűnt. még a saját gyermekének sétáltatása is teher neki. Különben is idegesek voltak mind a ketten. Meg látható nyugtalanság. Az apa megdöbbent. Kivált azután. Ez utóbbi Helgát is aggasztotta..Panaszkodott. .Mit akart? . . Bár.. csupa kérdőjel az egész ember. Ezt megmondta az éjjel Bélának is. jó férj. Mit akar az a kölyök? Megvan az otthona. .Délelőtt bent volt nálam az üzletben. Rendes ember. Nyugodt életet biztosít neki. . S akkor az a lány egyszer csak megbolondul. Máris milyen gyanakodva nézi. nehogy hazahozza a rendelőből a gyerekre a betegségeket. Erről azonban hallgatni fog. s hangjában alig rejtett izgalom bujkált. De ez most mellékes.rebbent kicsit bizonytalanul. ezt nem tűrhette.Nincs. hogy Móni nincs idehaza. Nem kell Bélának mindent tudnia. Rád panaszkodott.

.. A döbbenet csendje. 113 . Meg kéne tudnia.próbálkozott az asszony valami önvigasztalás-félével.Azt én is szeretném tudni .. mely közéjük ereszkedett. annak oka van.. Vagy. hogy itt a házban lakik egy osztálytársnője. vagy ilyesmi.Márti! Keresnek! Márti kíváncsian jön ki az előszobába. a boltból bement-e még az iskolába? De vajon vannak-e még ott ilyenkor? Talán. vagy Menyus?. amit holnap reggel az egész iskola szájról szájra ad. de mi? Az anyja sajnálkozva mond valamit a kétségbeesetten álldogálónak. hiszen a Móni nem olyan. valamit.Csókolom! Tessék mondani.Még nem jött haza. hogy Mikus. Köszön.motyogta bizonytalanul. bár még sohasem beszéltek. Mégiscsak Menyus. s hirtelen egész csontig hasított belé az aggodalom. csontos arcán a bőr még szorosabbra feszül.... mi van Mónival? S akkor a vele szemben álló felnőtt nagyon fáradtan csak annyit tud mondani: . s ebben a pillanatban eszébe sem jut.Nem..... .Megyek..Hűha! .Miért.. biztos üzenni akar.. Hová mehetett az a gyerek? Hiszen nincs neki senkije!..Csend szakadt közéjük. csak valami komor szomorúság bujkál benne. hogy ez olyan újság. .Úgy látszik. Lemegy a kapuhoz.. elnézést kér.Én meg tőled akartam kérdezni. az én kislányom az ön kislányának osztálytársa.. hogy fel kéne hívni a mentőket. szinte a föld alól. meg jelenteni kéne a rendőrségnek. Sosem érdeklődött utána különösebben. nézi a névtáblát. . Harmincöt körüli fekete asszonyka nyit ajtót. . Aztán amikor kilép az ajtón.. . szeme alatt árok sötétedik. mely fölött ott lebegett Móni árnya. valami rettenetes. vagy még ennél is rosszabb... eszébe jut. nemigen járnak össze. persze. Menyus. akkor vele szeretnék. tudja róla. Indul. Látja az ajtóban állót.hökken meg a gyerek. megkeresem valahol . és ha itthon van a lánya. ezt nem gondolta komolyan . amúgy is kissé beesett. ..Déltájban sem ment be? .Kérem. hogy csak úgy magától kimaradjon. s zavartan mondja: .. A házban lakókat se nagyon ismeri. de remélhetőleg. komolyan gondolta . Nagy ház. amilyen még nem volt. . mert itt valami titok lappang. hogy Móni apja. Mit kereshet náluk? Ja.hangzik csodálkozóan. hogy Móni beteg.Ezt. . s ők egyre távolodtak egymástól. Nem volt ma az iskolában? ..szól tompán. valami nagyon-nagyon rettenetes. de lehet.. tekintete bizonytalan.felelte a férfi.Neem.. mi történt? . Valami Mátyus.. látásból is alig ismerik egymást. vagy mit tett magával?! Ez rettenetes! Bele kell zavarodni! . .. Becsönget. valami ilyesmi lehet.. az emberek sokfelől jöttek.

sajnálkozva néznek utána. Nem vittek be ilyen gyereket.Szücs Béla motyogva köszön. hogy először a mentőknek telefonál. Még néhány kérdés. utána kell nézni. tutul. Befejezi. Igen. Türelem. van-e róla fénykép? Van.. Felveszik. Odamegy. Tanácstalan. különös ismertetőjele. Elindul hazafelé. Taxi nincs. Kerületi rendőrkapitányság. Ők azok. hogy egy ilyen meg ilyen kislányt nem vittek-e be a mentők valamelyik kórházba. Száz méterre tőlük van három telefonfülke. A harmadik rossz.. aztán udvariasan: . Utca. Kérdések. de melyiket? Máris hárman toporognak.. Bejelentés. vagy. Elfúló hangon érdeklődik. s elvágta a biztosítóláncot is. Az ügyeletessel beszél. Rettenetes! Újabb háromszáz méter. de csak nehezebb lesz a szíve. egyenletes léptekkel siet. Három telefon közül egy jó. Elteszik. gyalog megy. Mi a magunk részéről mindent elkövetünk. hogy más bevitte. Nem. Ritkán egy-egy járókelő. s széttárja kezét. úgy.Köszönöm.. mint valami egyszerű baleset. Tárcsázik. Gombot vagy hasonlót tehettek bele.. várják. A kislány személyleírása. Fáradtan nyújtja oda. s titokban egy kicsit reménykedik: hátha. Taxiállomás. elindul lefelé. Vár.. Észre sem veszi. Tutul. hátha mégis hazaért. Lehet-e valami oka a gyerek eltűnésének? Mit feleljen erre? Megvonja vállát. Szemét mereszti. 114 . Ketten vannak előtte. elmehet. Talán kicsit megkönnyebbülhetne. eltömődött.. megfordul. valaki levágta a telefonkagylót. A másodikban hiába gyömöszölné a pénzt a bedobónyílásba.. hogy befejezze a beszélgetést.. Gépkocsik. busz sem jön. Toporog. Meg kéne kérdezni a kórházakat is. Aztán elhatározza. Egyikük sem Móni. Most már csak rosszabb lehet. de nem ad vonalat. a mentők. Az egyikben csonka drót lefeg. Valami baleset. eltűnésekor milyen ruhát viselt. Hosszúra nyújtott.. Persze attól még bekerülhetett közvetlenül is valamelyik kórházba. hogy hosszan.. Ügyeletes. Végre! Kap vonalat.. Kitámolyog az utcára.

eloltja a villanyt. életbe vágóan sötét terveitől is. hogy forgolódik szokatlan fekhelyén. Az apa szótlanul bemegy a szobába. még így. aki utána csinálja. ami roppant fontos volt tervéhez. talán reszket is egy kicsit. Ember legyen. s úgy lehet. Lefekszik heverőjére. egyedül. titokban és észrevétlenül. zseblámpát. A szoba sarkában a gyerekágyban a pici már alszik.Te vagy az oka! Ennyit mond csak. Nem kevesebbet tett.. saját melegítőjét. paplanon keresztül is. lehet. Semmi sem számít.ezenkívül alkonyatkor eltüntetett egy eleven s az igazat megvallva kissé begyulladt leányzót. de nagyon mélyről és nagyon súlyosan tör elő belőle: . nézi őt. a tévé sem érdekli. s rá sem néz Helgára. Ki fogja bírni! Elvégre: valamit valamiért! Ami a fődolog: sikerült Mónit megvédeni nemcsak a szülői bántásoktól. s ez még mindig semmi: . nem mentegetődzik. s remegni kezd. csak áll. ha már nagyon cidri lesz. semmi hír. mint azt. de ezen Kanóc bármennyire is szeretne. rajta a pizsama. lezuttyan a fotelba. mint akinek már álltányi ereje sincs. nem vág vissza. élelmet. A hirtelen északi szél betolakszik a nagy ablakok piciny résein. Móni él! Jelen pillanatban ez a legfontosabb! 115 . de a távfűtés még nem működik. Egymásra néznek. Kanócnak nagyon mozgalmas délutánja. hogy fél azon a helyen. hogy Mónit most. lehet. csak akkor kapcsolják be. ott. lehűti a szobákat. estéje volt. meredten bámulja a semmit. ezekben a percekben egész biztosan már halálra keresik. Néhány házzal arrébb egy általuk nem ismert Kanóc nevű szőke fiú éppen lefekvéshez készülődik. aztán fáradtan. nézi egy darabig. de önmaga sötét. Már megfürdött. kicsempészte a lakásból hálózsákját. jó éjszakát kíván Áginak és a nagyinak. Le sem ül férje mellé. Móni eltűnt. de mit számít ez most. kissé távolabb. Az asszony nem tiltakozik. Ül mozdulatlanul. Odamegy. a túrákra hordott gumimatracot. Ági két kinőtt pulóverjét. hogy sóhajtozik.Csönget. Szinte bebújik az ember bőre alá. hiszen pontosan tudta. nem tud segíteni. A másik tekintetéből mindketten látják. amikor csöndesen. Helga rohan ajtót nyitni. nincs itt az ideje. Ezt Móninak kell kibírnia. a kintről beszüremlő hideg neonfény vibrál a falon.. Hadd keressék! Úgysem találják meg! Móni biztonságban van! És öngyilkos sem lett! Bár lehet. hogy amíg nagyi délután aludt. visszahúzódik szobájába.

egy kicsike szemrebbenéssel sem árul el semmit. Már messziről látták a csődületet. de most már mindegy. a lavinát nem lehet megállítani. ő hallgat. ami lesz. Ő pontosan tudta. Találgatásnál többre nem jutottak.Te! Ezek itt nyomoznak a suliban! S máris felvillant benne. kihallgatás. Menyus Márti érkezésekor azután robbant a bomba. ekképpen szirénázott: 116 . faggatják.Segítsünk nyomozni! . A suliban is. Tohonya nagy lelkesültségében hátbavágással figyelmeztette Kanócot a rendőrautóra. bárcsak a dolgozatfüzeteket rabolták volna el a tanáriból. S úgy látszik. ha kiderülne. odahaza. Jólértesültségét alig bírta visszatartani az osztályig. Becsörtetett az osztályba. ez olyan igazi. amelynek néhány műhelytitkát most ellesheti. Még rendőrkutyákkal sem találhatják meg. s túlkiabálva az osztály zsivaját. Ez mégiscsak más.TIZENÖTÖDIK FEJEZET Rendőrautó az iskola előtt . s Tohonya lelkendezésére csak motyogott valamit.Pamacs testcsele Reggel az iskola előtt rendőrautó állt. táskáját lecsapta a tanári asztalra. de a bejárati ajtókon s a homlokzati ablakokon semmiféle külsérelmi nyomot nem lehetett felfedezni. mi történhetett. Persze nagyon ciki a dolog így. Lesz. Akadt. Az érkezők megbámulták. egy szóval. az már alighanem bent van. megálltak egy pillanatra. s kíváncsian kérdezgették egymást. hogy a rendőrség is keresi. Abból rettenetes nagy botrány lenne. S most még csak az apu sincs itthon villámhárítónak. Vagy legalábbis lesz valami érdeklődés. hogy nem mit nyomoznak. Tohonya és Kanóc együtt érkeztek a sulihoz. s határtalan élvezettel jelentette ki: . mi. ha megjelenne náluk a rendőrség. hogy az éjszaka betörők jártak a suliban. egyenest föl a katedrára. közelebb érve az okát is sejtették.Tohonya elsüvölti magát . A nagyira meg rájönne a szívbaj. de legfőképpen náluk. hanem kit? Ezek szerint a család bejelentette a rendőrségnek Móni eltűnését. Nagyot sóhajtott. kimaradt a számításából. De mit nyomoznak? Kanóc kicsit elsápadt.Ki látta utoljára? Gyanús jelek . vagy fene tudja. ez. Jöjjön. De addig muszáj. hátha a srácokat is beveszik a buliba. őszintén szólva. Elvégre az ő osztálytársuk miatt van itt a rendőrség. Hát még akkor. Nem ült benne senki. hová rejtette el a lányt. hogy a betörők elrabolták az osztálykönyveket. mint a mozi meg a tévé. itt keresnek valami nyomot. Egy biztos: ha kérdezik. Móni biztos helyen van. akit hozott. a-nak kell megtudnia. Az újságot először a 7. aki arról ábrándozott. Móniéknál is. Homolya meg egyenest azon sóhajtozott. A ducika a rendőrautó láttán azonnal kapcsolt.Menyus tényleg mindent tud .Detektívek az osztályban . Főleg arra tippeltek. de mindenesetre igazi nyomozás. aminek jönnie kell! Magára erőltette a fapofát. akkor nyoma veszne tegnap írt matekdolgozatának.

Tudjátok. Vagy ez tán valami változás jele? Több szót már nem lehet érteni. mert eltűnt a Szücs Móni! . máris újabb hang: . s meg kell adni minden segítséget a nyomozáshoz. Hat év alatt nem fordult elő. a mindig csendes. mert máris késő”. hanem az. szinte mozognak a falak. úgy látszik. s ez már komoly ügy. rendkívüli időket élünk. hogy valamiben is igazat adott volna neki. mindenki mondja a magáét. s még azok is elismerték hitelességét. hogy lehet egyszerű elcsavargás is. és az apja tegnap este nálunk kereste! Ez a kijelentés igazán meggyőzően hangzott. de gyorsan.Igaza van Tohonyának! Meg kell találnunk! Elvégre a mi osztálytársunk! Kapeller Dini szólt. s túlkiabálná a többit. bár ez szerintem Móni esetében kizárt dolog . most talán vérében heverhet valahol. Márti körüljártatja tekintetét. hogy csönd. vele a Diri meg két idegen civil ruhás is. pedig ő sokat ad az iskola hírnevére. sarkig nyitja az ajtót. S kész csoda. s amelynek végén már feltűnik Pamacs.de lehet baleset. s ettől zeng az egész osztály. légynek sem ártó Szücs Móni. figyelmeztetni a bandát.Azért. három lépést előresiet. amikor Tohonya elsüvölti magát: . hogy eltűnt az egyik gyerekük. aztán robbant: . de most nem a hírnév az érdekes. hogy ki nem dőlnek a folyosóra. Hatásszünet. a dirinek még a szeme sem rebben. de valahogy egyikük sem teszi szóvá. hogy Móni. a bentieknek pedig „csillapodjatok. Dini egy követ fúj Tohonyával. akik egyébként kételkedtek Márti szavahihetőségében. aki tegnapelőtt még itt volt közöttük. Ez az egy pillanat elég volt Menyusnak ahhoz. sőt felelt is az Ázalagnál.Honnan tudod? . sőt! Akár kéjgyilkosság is! Hosszú. kész csoda. Pamacs már messziről hallja az ordítozást. tárgyalások s legádázabb civakodások is. mert kitör az egyetértő segíteniakarás. Az ordítozást már mind a négyen észlelték. ahol már berreg a csengő.Az édesanyám azt mondja. akár egy káposztafejet. miért van itt a rendőrség? Kíváncsi csend. kivár. s kitárt karral jelzi a kintieknek: „tessék belépni”. meg idegenek is jönnek. akit pedig oly kevésre tartott.Csendet kéééreeek! Cseend legyeeeen! Egy pillanatra megszakadtak a legfontosabb véleménycserék. majd elsüllyed szégyenében. Hideg futkároz a hátakon. a-hoz közeledve Pamacs mégiscsak elszánja magát. mert heverhet.Srácok! Segítsünk nyomozni! Meg kell találnunk Mónit! Alighogy megindulna az egyetértő fölhördülés.. akár gyilkosság is lehet. hogy helyeselt Tohonyának. hogy bezengje a nagy kérdést. De most. odaáll eléje. ha jobban meggondoljuk. hogy az ő osztálya ilyen fegyelmezetlen de már nem siethet előre.Egy házban lakunk. döbbent csend. 117 . mert jön a diri. Még elképzelni is nehéz. még nem szabadulnak el az indulatok. gyermekrablás. mely mindenkit foglalkoztatott: . Borzasztó! Még nincs vége a csendnek. A 7. Ő pedig tovább ecsetelte: .

Dinihez fordulva megkérdezte: . . Hazafelé menet is legalább öten. És mondd csak. amint az rendesebb helyeken szokás. ha reggel nem jött.Igenis.A Menyussal egy házban lakik. hogy déltájban sem jött be? Mondtam. A diri megvárja. s a homlokán lefelé elindul két verejtékcsepp. Leülnek. miért jött volna be déltájban.És később? 118 . rajtad kívül ki volt még odahaza. hogy volt-e Móni délelőtt az iskolában. Még majd beszélgetünk. ki mikor látta utoljára Mónit. testek zuhannak be a helyükre. . Megjegyzem. akinek rövidre nyírt szőke haja és kis bajuszkája volt.Melyiktek Menyus? Márti fölállt. beszélgetni. akik abban az irányban laknak. úgy. . Esetleg valami ismeretlen vagy akár ismerős felnőttel? Egyszerre kezdtek volna beszélni.Szóval te vagy az. nem értettem. nem. hogy amikor a diri belép. mint aki pontosan érzi az ügyben a maga jelentőségét. nem.Tudjuk! Eltűnt a Szücs Móni! . amikor keresték nálatok Mónit? . Pamacs közben égnek emeli tekintetét. mert világosan érezte.Gyerekek! Komoly ügyben kérjük a segítségeteket! Az elvtársak a kerületi rendőrkapitányság életvédelmi osztályáról vannak itt.Csak sorban! Jelentkezésre! Egymás után jelentkeztek. Az igazgató betessékeli a vendégeket. . . de ő engem keresett. S nem láttátok-e véletlenül valamikor korábban valakivel sétálgatni.Köszönöm. de a diri egy kézmozdulattal leintette őket.Engem főleg az érdekelne. De mit? Akkor megint megszólalt a kis bajszos. azt kérdezte.A zsivajt elvágják. egyszerre felpattanjanak. Az anyu nyitott ajtót a Szücs bácsinak. Ülj le.Azt. Mocorgás. üljenek le. robogás. hogy tegnapelőtt a suliban mindenki látta. Egyik társatokról van szó. s int a társaságnak. s csak akkor mondja: .Mit kérdezett tőled? . . Amikor mondtam.hangzott Kapeller Dini felől. Kicsit feszengett ugyan. És miért éppen déltájban? .Az egész család. becsukja az ajtót utánuk.Honnan tudjátok? . de talán csak azért. Majd a magasabbik. . hogy ő most fontos személyiséggé vált. padok koppannak. . amíg elül. Tegnap este kereste náluk is az apja. Márti olyan peckesen ereszkedett vissza a padra. Alighanem valami fontos nyomot várnak tőle. A két detektív ebben a pillanatban összenézett. Kiderült.

egyre dagad. Intenek neki.A Szexbomba jelentkezett. mint a bajszoshoz.Kanóc . amint az erdő szélén várakozott Mónira. egyre zűrösebbé válik minden. aki a közelébe kerül. s általános vállvonogatás. dagad. .Igen? Hol? . mint a mesebeli kisgömböc. aki együtt utazott vele a buszon.A buszmegállóban. Felszisszenés. hogy volt valaki. meg drapp retikül lógott a vállán. Szavait is inkább hozzá intézte. pedig ő igazán nem így képzelte el. Nagyon készült valahova. íme kiterebélyesedett. Randira? A Móni? Sosem hitték volna róla. amit ő Móni és apja között akart lebonyolítani. Az alacsonyabbik detektív még egész fiatal volt. itt vannak. A randihoz nagyon ért. hogy ezen a ponton remélhető valami nyom.a többieknél izgatottabban mocorog Pircsi bejelentésére. Ám a detektív következő kérdését már mintha egyenest rá szabták volna. véget vethetne az aggodalomnak.Láttam őt délután. Csak ki ne derüljön. Van-e esetleg valami más észlelésetek Mónival kapcsolatban? Csönd. Én a városba készültem. hogy randira indult. olyanban. Igaz. hogy hallani a csattanását. . Az osztály feszengésében fel sem tűnt. s felfal mindent és mindenkit. S a bajszos nagyon firtatja a dolgokat. amiben sosem láttam a suliban. gyerekek. úgy három óra után. . Elsőként őt. az izgalomnak. . Már késő. hogy egyikük . s máris kapálódzik a kezével. Kanóc lapul. Már egyre nő a gubanc. Feláll.Nem gondolom. Ugyanis egész jó szerelésben volt. még köpeny alatt se hozta be megmutatni. Aztán Menyus s homlokára csap. berekeszthetné az egész nyomozást. Pedig íme.Szóval ti nem láttátok? Talán akad majd valaki. de ő nem vette észre. Szerencsére nem akadt ilyen tanú. amelyiknek a végállomása a kiserdő mellett van. De a Szexbombának muszáj hinni.Mondjátok. aki látta. s esetleg meglátta őt is. 119 . meg a szeme is csillogott. s kihúzta magát. . Teleszívta tüdejét. Tudom. s akkor a másik oldalon láttam Mónit felszállni egy buszra. hogy kicsit felnőttebbet mutasson. kivel jár az a kislány? Osztálybelivel vagy mással? Egymásra néznek.Miből gondolod? . elnyelt.Esetleg valami felnőttel? Csodálkozó tekintetek. nem tudjátok. . a haja is frissen volt fésülve. s az ügy. Várakozás közben még intettem is neki. Lefogadom. Arra. Azt viszont világosan érzik. a detektív azért is firtatja. akit máris bekapott. de azt az egy szót ő nem mondhatja ki. s határozottan jóképű. egyetlen szavával tisztázhatna mindent. A rendőrséget valahogy kihagyta a számításból. A diri intésére felállt. megnémított.

. neki még az apjával van egy-két szava. Talán még nem késő!. A Bárány Jóskáé.. Ezt a rendőrségnek kell kiderítenie. Fel kéne lázadni. gyerekek.. hogy hadd segítsünk nyomozni! A bajszos önkéntelenül elmosolyodik. az Oxfordinak nem csupán az órákon forog az agya. És a Csemege felé intett. merthogy a Szücsék máskor nem szoktak veszekedni. csak akkor lesz tökéletes csend. bátortalanul az ajtó melletti padsor fölé. Zavartan toporog. aki igazán nem nagyon nyitogatta a száját a tanerők jelenlétében. és visszafelé jövet találkoztam a Mónival. Az Ica említette nekem ma reggel iskolába jövet. Ők a Szücsék fölött laknak. s bizonytalanul elkezdte: . merthogy az utcán nem szabad inni. A Terjék Ica.Mi az. A többi a mi dolgunk.. Visszafojtott lélegzettel hallgatták. Érezték.Disznóság!... de akkor sem hallgat el a társaság. van még valami? Feláll. ...Srácok. de ti azzal segítettetek. ha a két detektív nem vált jelentőségteljes pillantásokat. amikor látják. Mennek. Mégis- 120 . amikor Tohonya. de azt nem lehetett kivenni. nekem van egy barátnőm a házban. Aztán amikor hazaszaladtam a pálinkával. nekem a Móni családja gyanús! Valóban lehet a dologban valami. S ekkor kis kéz kapaszkodott felfelé. és mentem a suliba.. . A diri kíséri őket...Tegnap reggel az apám leküldött a Csemegébe egy kis. S a zsinatolásból kihallatszik Tohonya mélyülő kamaszhangja: . Dedósnak néznek!.. hogy tegnapelőtt este Szücséknél állati nagy veszekedés volt. amit tudtok. A diri szigorúan leinti őket.Kérem. Jóska felállt. ha ösztökélték erre. még mindig ott ült. követelőbbé válik. még akkor sem... Pamacs zárja a sort... állapítják meg néhányan. hogy elmondtátok. de ez ügyben az osztály nem sokat tehet.. Ez szép és igazán megható. és a Csemege felé nézett. pálinkáért. Más bejelentenivaló aztán már tényleg nem volt.. S a közóhaj egyre lelkesebbé... segíteni szeretnénk. ez valami állati fontos nyom lehet. s indultak volna.. de mondta. megvár-e. végigmorajlik a csalódás az osztályon.. De akkor már a padsorok közül is fel-felhangzik: Hadd segítsünk. Úgy látszik. hanem ilyenkor is. min veszekszenek. Az idő sürget!. Még kérdeztem is tőle.. feltette lapátmancsát..Köszönöm.. vagyis hogy csak az. . A két nyomozó megint egymásra nézett. amit a Kapeller Dini mond. ordítozás meg bőgés. hogy ő most nem jön be. Ott ült a parkban egy padon. Annál kivitelezhetőbb. fiam. egy kis üveg... aztán kiböki: .. segíteni akarunk.Mondd csak.. félve. mert akkor együtt mehetünk a suliba. hogy a bajszos megszólal: . s ezt még akkor is érzik. a mi osztálytársunk. Már éppen megköszönték a gyerekek segítségét. Amikor becsukódik utánuk az ajtó.Semmi. csak feltűnt nekik.

. hogy szólni akar. érzi a lelkesedést. s a résen Pamacs csusszan be az osztályba.. hiszen nem boríthatják most fel az egész iskolát.s Pamacs szájára teszi ujját.nem igénylik a mi segítségünket. lassan nyílik az ajtó. a kiserdő irányában.csak fej. az ügyeletesek meg a hivatalsegéd megdöbbenten bámulnak utánuk. remélhetőleg még élve...... tudja. . És . de jellemző. hogy.Kedves gyerekek! Hallottátok. bárkinek eszébe juthatott volna. ki az iskolakapun. van ráció abban. mi a helyzet. mintha kísérteteket láttak volna eltűnni. Igaza van!. rendet és fegyelmet. egyszerű kis tanár a rendőrségi szakvéleménnyel. csak jó résnyire. amint csendesen. amit a gyerekek akarnak... Pamacs intésére elindulnak utána halkan. s legszívesebben odarohannának s feldobálnák Pamacsot a levegőbe. nem. Hátha ott van valami nyom. mennek végig a hosszú folyosón.. 121 . de hogyan helyezkedhetne szembe ő. mint a szellemek. amikor int nekik. amit csak a teljes közakarat képes ráparancsolni az emberre. Egészen begerjednek.. ... pedig igazán tehetnének valamit. őt is elkapja. s ez igazán nem tűrne halasztást. szinte lábujjhegyen lépve. nem is egészen. miután most úgyis két rajzóránk volna egymás után.. elcsendesednek. Hallja a kiáltozást. főleg... ha ez idő alatt elmennénk a házi feladatként kapott őszi csendélethez témát gyűjteni a kiserdőbe? De most aztán pszt. mit szólnátok ahhoz.Úgy van!. s bár feszegeti őket belülről a lelkes öröm. hátha a kiserdőben ráakadnak a gyerekre. Ekkor már észreveszik. hogy neki jutott eszébe. az a szájra tett ujj csöndes belső örömöt parancsol... S azzal a ritka csendes engedelmességgel.. Pedig javaslata pofon egyszerű... hogy a ricsaj ki ne hallatsszék nagyon a folyosóra.Gyerekek! Át kellene fésülnünk a kiserdőt! . S Pamacs nagy léptekkel felmegy a dobogóra... De. Észre sem veszik..sajnos . azt nem lehet. Így hangzik: .

tette a dolgát. akármerről is nézett végig az ember. amikor szerinte nem is itt van a megoldás kulcsa. Erdő volt már akkor is. Erre gondolt Pamacs tanár úr. nagyon is érdeklődő. hogy önállósítja magát. S bizonygatva válaszolt: . hamar észrevehette volna. Közben a terep helyett inkább a többieket figyelte.Kanóc zavarba jön A kiserdő ott húzódik végig a városszéli betonút túloldalán. most olyan elmélázó. ő javasolta a kiserdő átkutatását is . nyárfákat. de csak úgy ímmel-ámmal. el ne nézzen valami fontosat. aki különben minden rendkívüliben benne van. mintha a másik valamiért dekoncentrált volna. mintha egy más. nézgelődve haladtak előre.Az apa gyanús . sehol semmi. Minden farakást megmozgattak. előtte szólt Boglyasnak. de akár tíz embert is nyomtalanul el lehessen tüntetni benne. húzódjon be egy kicsit középre. Úgy tűnt neki. . csak fái voltak valamivel kisebbek. Kanóc ott haladt Dini és Bárány Jóska között. Aztán ahogy múltak a percek.Előzzük meg a rendőrséget! . Ahhoz az öt-tíz méterhez. olajfüzek bontották meg a rendet. kétszáz méternél. Kanócnak legalábbis úgy tűnt.Szavamat adom . A leendő mesterdetektív ugyanis elhatározta. Mi van vele? Miért nem csipkedi magát? Lassan csörtetve. ki hogyan buzgólkodik.Hallod. vigyáz rá. hogy Dini a szorgalmas. s figyelni kezdte Kanóc sávját is. Teljesen fölöslegesnek érezte magát ott. Dinit mintha kicserélték volna.Kupaktanács A nagy nyomozás. Csak nem látszik meg rajtam. avagy a Móni-hadművelet . te aztán nem erőlteted meg magad! Kanóc mintha megrezzent volna. hogy Tohonya egyszer csak lemaradt.Tohonya önállósítja magát . Kanócon mintha közöny tett volna úrrá. amikor a lakótelep építését kezdték. az ő helyére is. Az akácfákat. Igaz. de mást nem mondott.Neked nem. mint aki értelmetlennek tartja az egészet. hogy nem csupán egy gyereket. amikor csatárláncba állította a gyerekeit s kiadta a parancsot. pedig igazán nem kell szemüveg.amely elismerésre méltó logikára vall -. Szemüket meresztve elindultak. Tohonya csak nem mutatkozott. sorban álltak a fák. Igazán nem akart piszkálódni. a modora is egyszerűsödnék valamit. minden kis zugot szemügyre vettek. de éppen eléggé kusza és elhagyatott ahhoz. Öt-hat méternyire álltak egymástól. de azért kiszakadt belőle: . akár a katonák. Dininek ez szemet szúrt. Ez nem a Bakony rengetege. Igaz. Vagy két kilométer hosszan szegélyezte a betonutat. Egyébként pedig furcsa. hogy éppen Kanóc. s mintha a mozdulatai. ahol rajta kívül még harmincheten pásztázzák az erdőt. s élő szalagként érték végig keresztben a kis erdőt. minden gödröcskét megpiszkáltak. csak a madarak hordta magról kelt bodzák. feketefenyőket valaha négyzethálósan telepítették.jegyezte meg Dini.Keresztkérdések tüzében . 122 .Dehogyisnem. a buzgó. ami rám jut. fagyalok. de szélessége alig több.Miért? .TIZENHATODIK FEJEZET Csatárláncban . közösségi ember lenne. S ha valaki harmadik figyelte volna mindkettőjüket. A nagy előrefigyelésben senki sem vette észre. Nekem kell! . s kölcsönöztek igazi erdőformát az egésznek.

de nem tudta eldönteni. Szemei kutatva keresnek. amit nem vettek észre? Majd kiderül.elindult a telepi csemegebolt felé. aki előtt sorakoztak a fizetésre várók. hogy miért jött.töprengett befelé haladtában Tohonya.Honnan tudod? ..nyilallott azután bele -.Kezit csókolom. és sovány képű. hanem odament az egyik pénztárosnőhöz..Kérlek.a pénztárosnő nyakát nyújtogatva nézett végig a megrakott önkiszolgálópultok között. Fiatal..esetleg valakit .mondja kesernyésen Móni apja. . a nápolyi rendőrfelügyelő a mozivásznon . s két vevő között udvariasan érdeklődött Szücs kartárs iránt. és ilyen minőségben keresem Szücs bácsit. „Szóval ő a boltvezető. De ne faggass.akár nagy példaképe. esze ágában sincs.Alighanem a raktárban van.el akart rejteni! Igaz. amelyeket a nyomozók is firtattak. hiszen veszekedtek. hogy a bemutatkozás után nagy hirtelen betessékelje a raktárba.Szervusz. S alkalmasint ők is körülnéztek a raktárban.mondja kissé sértődötten a lány.Tudom. Változtat-e valamit a dolgokon? „Persze hogy változtat! . Ezt sem tudtam eddig” . mit akar. Úgy látszik. hanem szólj be! . Vagy talán mégsem? 123 . Hátha van. . Odalép a kenyerespult elé.Tudom. ha valakivel négyszemközt akar maradni. nagylány! A főnököt keresem. Zsebre dugott kézzel. hogy eltüntesse? De hátha volt.Miért? Más is kereste? . s odalép hozzá. ő majd kihívja. Belépett az üvegajtón.. negyven körüli férfi jelenik meg. mint akinek teljesen mindegy. Már jártak itt. Mire odaért..Tohonya kombinált. annak. mi oka lett volna az apjának. Vagy valamit . a rendőrség megelőzte. . úgy látszik. . S ugyanazokon a szálakon akart elindulni. . én a Móni egyik osztálytársa vagyok. . Kapásból letegezi. . .Szia. s Tohonya hiába várja. „Ő az!” . Ipari tanuló. Mindegy. szólj neki.mondja tiszteletteljes udvariassággal. de nem ment oda a kosarakhoz.Te is? .. Tohonya gondterhelten néz utána.. Én nagyon sok mindent tudok. . Kicsapódik a lengőajtó.. fejében már készen állt a terv.gondolja Tohonya. hiszen mint vezetőnek jobban van lehetősége ide-oda csámborogni a bolt vagy a raktár valamelyik zugában. Szücs bácsi! .Negyedórával ezelőtt ment el tőle két ember. mint a vásárlók. vörös hajú lány áll mögötte.Igen? És a magasabbiknak kis bajusza volt.” A feladat: mindenáron be kell jutnia a raktárba is. s eltűnik a raktár lengőajtaja mögött. .A boltvezető kartárs? . mit kezdjen ezzel az újabb információval. Menj be a kenyereshez. nem tetszik ismerni. csak néz rá szenvtelenül. láthatólag nyúzott. majd kijelentette: . lezseren himbálódzó járással .

Tohonyának hirtelenjében mentő ötlet villan az eszébe. S jó hangosan, hogy a vöröske is meghallja, meg az a néhány lézengő vevő is, folytatja: - Kérem szépen, én tudom, hogy negyedórával előttem mentek el Szücs bácsitól a nyomozók... A „nyomozó” szó hallatára a férfi összerezzen, s egyszeriben kellemetlen neki, hogy a fiú itt, mindenki füle hallatára emlegeti, hogy a rendőrség járt nála. - Várj csak, fiam, ne itt... Gyere beljebb... S máris tessékeli be a raktárba. Tohonya tőle szokatlan gyorsasággal követi. Ládák, papírzsákok, konténerek alkotta folyosón mennek a raktárból lerekesztett kis üvegfalú irodába. Tohonya villámgyorsan pásztázza végig a terepet, de semmi gyanús. Igaz, nem ártana alaposabban is körülnézni. Belépnek az irodába. A férfi int neki. - Tessék. Ülj le. És most mondd! - Igenis. Szóval említettem, hogy a Móni egyik osztálytársa vagyok, és ilyen minőségemben... azt szeretném elmondani, hogy bennünket nagyon megrázott a Móni eltűnése, mert nagyon rendes lány és jó osztálytárs volt... vagyis hogy van... - Köszönöm az együttérzést, ha ezért jöttél... - Nem ezért! Azért, hogy megmondjam, az egész osztály segíteni akar... vagyis hogy részt vesz a nyomozásban... éppen most fésüljük át a kiserdőt... - És?! - hangzik türelmetlenül. - Semmi! - feleli Tohonya, bár kissé behúzza a nyakát, hiszen ő még a vége előtt olajra lépett. - Hála istennek! - hangzik a megkönnyebbült sóhaj. Tohonya hallja a spontán sóhajt, s a férfi arcán is látja a felvillanó megkönnyebbülést. „Örül neki! Úgy látszik, aggódik. Akkor pedig talán még sincs köze hozzá. Vagy csak tettetné?” No de ő majd megforgatja. S kissé mutáló hangján folytatja: - És nemcsak a kiserdőt fésüljük át, mindenben akarunk segíteni... Csakhogy... mi csupáncsak akkor segíthetünk, ha az üggyel kapcsolatban rendelkezünk bizonyos információkkal... Az „információkkal” szót jól megnyomja, hogy nyilvánvalóvá váljék, mennyire szakszerű segítségről volna szó. - Mire vagytok kíváncsiak? - kérdi fáradt hangon a férfi, s arra gondol, édes mindegy, hogy a rendőrség találja meg, vagy a gyerekek, fő, hogy meglegyen. S élve, épségben kerüljön elő. A többi már az ő dolga lesz, mert biztos, hogy még egyszer nem fajulhatnak eddig a dolgok. - Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, hogy tegnap délelőtt miért járt itt a Móni? A férfi nem felel. Habozik. Ez gyanús. Úgy látszik, mégis meggondolja magát. - Hogy miért? - kezdi vontatottan - családi ügyből kifolyólag... igen... kifejezetten családi ügyben...

124

Nem mond többet. A rendőrségnek őszintén elmondta, a gyerekekre viszont igazán nem tartozik. Tohonya azonban nem hagyja magát aprópénzzel kifizetni. - Szóval családi ügyben? - és most felnőtt nyomozók módjára keresi a férfi tekintetét -, és mi volt az a családi ügy?... Merthogy anélkül bajosan tudunk... S elhallgat. Nézik egymást. A fiú határozott, egyenes tekintettel, a férfi meg-megrebbenővel. „Megmondja? Ne mondja?... - Kinek árt, ha megtudják? Ha Móni előkerül, tőle is megtudhatják... ha meg nem, akkor úgyis mindegy... akkor minden mindegy.” Halkan, röstelkedve szól: - Azért járt itt, mert volt odahaza némi családi nézeteltérés. Összekülönböztek a feleségemmel... vagyis hogy a nevelőanyjával... és... én is ideges lettem... s ez, úgy látszik, nagyon megviselte őt... Sóhaj. Kimondta. Úristen! Hányszor kell még kimondania? S ki mindenkinek? Most már mindegy, csak Móni kerüljön elő... Tohonya hallgatja a vallomást, s érzi, őszinték a szavak... Nagyon aggódik... és furdalja őt a lelkiismeret... Viszont ha így áll, akkor Mónit talán nem rabolta el senki, hanem egyszerűen... egyszerűen... megszökött... igen... megszökött... Ez lehet a helyes következtetés. Nem tartja magában. Kimondja: - Akkor a Móni megszökött... - Gondolod? - néz rá a férfi reménykedve. - Gondolom. Ha pedig csak megszökött, akkor meg is lehet találni! Főleg, ha besegítünk! Olyan önbizalommal mondta, amiből kétségtelen volt, hogy saját maga el is hiszi, amit állít. S olyan lelkesedéssel, ami az apát teljesen meghatotta. - Ha tudtok... nagyon megköszönném... - mondta halkan, de elérzékenyülése egy szikrát sem hatott Tohonyára, aki máris tovább kombinált, s azt sem tartotta magában. - Csakhogy honnan tudja azt a Móni, hogy a kiváltó ok megszűnt, vagyis hogy ő nyugodtan hazamehetne, ha... ha előkerítenénk... - Bátran jöhetne. Erre szavamat adom. Sőt! S nyújtotta a kezét Tohonya felé. A fiú meglepődött egy kicsit, aztán látva a feléje nyújtott kezet, ő is nyújtotta a magáét. S ezzel a kézfogással mintegy szavatolták, hogy Móninak bántódása nem eshet. Csak előkerüljön!... Amikor az osztály visszacaplatott a kiserdőből, csupán a sereghajtó Dini vette észre, hogy az iskola melletti kis trafóház mögül valaki odacsapódik melléje. Tohonya volt az. - Pszt! - jelezte neki, hogy síri csönd, majd halkan megkérdezte tőle: - Mi volt? - Semmi... - legyintett amaz. - Nem is lehetett... a lányt ugyanis nem elrabolták, hanem megszökött!... - Honnan veszed? - Beszéltem az apjával! A lányt elüldözték! Persze, az is lehet, hogy valaki rejtegeti. - De ki? És miért? - Majd kinyomozzuk! Bízd csak ide!
125

S Kapeller Dini, az osztály esze ezen s délelőttön immár másodszor állapította meg, hogy Tohonya, akit eddig semmibe vett, úgy látszik, megtáltosodott. A lehetőség szárnyakat adott neki. Három hosszú órányi ideje volt arra, hogy kidolgozza haditervét. S Tohonya füle mellett ezen a délelőttön lenge fuvallattá foszlottak a magyar irodalom szépségei, elsuhantak a földrajztudomány legváltozatosabb tájai, s párává váltak a fizika mélységei. E köznapi régiókból hadvezéri magaslatokra emelkedet, amit soha senki nem föltételezett volna róla, s talán még önmagának is bomba meglepetés, ha volna most ideje meglepődni. Zsenialitása odáig terjedt, hogy még a harmadik tízpercben megsúgta Menyus Mártinak a nagy titkot: fontos nyomok birtokába jutott, s azok részére, akiket érdekel a nyomozás, tanítás végeztével előrukkol tervével. Jól számított. Márti szája működésbe lépett. S amikor Morcos megkönnyebbülten elköszönt tőlük délben az iskola aulájában, ahelyett hogy tülekedve, egymást lökdösve lódultak volna ki az iskolakapun, a más osztálybeliek legnagyobb elképedésére a 7. a fegyelmezetten vonult ki, majd Menyus Márti vezetésével a kis trafóház mögött, a parkban megálltak, s a szemek Tohonyára szegeződtek. A fiú szűkszavú volt és mértéktartó. Röviden ismertette délelőtti látogatását Szücs papánál, majd elmondta következtetését. - Szerintem Móni itt bujkál valahol a telepen. Mégpedig valamelyik pincében vagy tetőátjáróban. A feladat: párokra oszlunk és megkeressük. Rövid vita, kérdések, ellenvélemények, húzódozás, majd a harminchét gyerekből harmincan vállalták. Tizenöt pár. Vagy ha úgy tetszik, tizenöt kutatócsoport. Kezdés: lehetőség szerint ebéd után minél előbb. Akkor veszi kezdetét a nagy nyomozás. Avagy a Móni-hadművelet. Felbuzdulva oszlottak szét. A dolog sokkal izgalmasabb, mint egy számháború, s ami a fő: közvetlen és kézzelfogható haszna van. Móni! Kanócot nem tudta Tohonya fellelkesíteni. Sőt! Határozottan rosszkedve volt, már azóta, hogy a nyomozók látogatást tettek az osztályban. Legszívesebben félrevonulna, elbujdokolna, de azt sem teheti, a látványos visszahúzódás egyszeriben rátereli a gyanút. Pedig annak még a látszatát is el kell kerülnie, s éppen Móni érdekében. Így azután részt vett a kiserdei kutatásban - lelkesedés nélkül -, s jelentkezett a délutáni nyomozásra is, különben Tohonya joggal orrolna meg rá. Közben egyre nyomasztja, hogy visszaél jóakaratukkal, lelkesedésükkel, a segíteni akarásukkal, hiszen tudván tudja, minden lépésük hiábavaló. Rosszkedvűen indul haza. Pechje van, Tohonya utoléri, mehetnek együtt. Egymás mellett a fő-fő nyomozó és a rejtegető. Két volt barát. Két leendő ellenfél. Ez utóbbit azonban csak Kanóc tudja. Szótlanul baktat, lóg az orra, s Tohonyának ma szokatlanul éles a szeme. - Mi van veled? - Mi lenne? Semmi.
126

Tohonya. Legalább néhány ügyesen elhelyezett célzással. . ha te sem? Kanóc hallgat.Semmi.Vagy pedig tény. Csak cipőjük alatt recseg a gyöngykavics. pedig úgyis hiába keresitek.Majd meglátjuk! . s előkeríted Szücs Mónit. Ha viszont kibökné az igazságot. De legalább a szemét kellene kinyitnia ennek a jó fiúnak. akár nem. nem hallgatsz úgysem rám. azzal Mónit árulná el. . Így aztán cipelheti magával titkát. azt gondoltam. hogy teszem fel . gondolod. megelőzöd a rendőrséget. hogy nézd. Bezzeg amikor Ordítós Győző úrnál barátja szorult segítségre. Mit mondjon? Mondja azt. én téged becsaplak. lapáttenyerű Tohonya ekkor megáll. Gondolod például. . hogy jani leszel. Akár jó neki. . Tohonyát voltaképpen bántja. hogy Mónit elüldözték. Hogy ne strapálja magát hiába.Ez igaz. akik elrejthetik? .Én igen! De hiába is mondanám. és nekiindul úgy.. Fejedbe vetted. hogy Kanóc ilyen közömbösen baktat mellette. A jelek valóban erre mutatnak.Miről? . amikor azt föltételezed.Le vagy törve.. Járatom. a máskor szelíd és béketűrő.Mi bajod? . Csak addig nem megyünk tovább.Ugyan! Egyszerűen nehéz napunk volt.Elképzelhető. Ő meg olyan. amint hallgattalak.A tervemről! Ki mondjon valamit. S a szemébe bámuló Tohonyának magyarázni kezdi: . akit elüldöztek tegnap. Tohonya ekkor fejére csapott.. S minek nyomozni akkor. csak járatom veled a bolondját. amint lépnek. s a lépni akaró Kanóc karjára tenyerel. Csönd. ha valaki . Meg önmagát.Na ugye?! .megint csak tegyük fel szökni akar..fél a megtorlástól. Ezt azonban nem mondhatja.Ez is igaz.Várd csak ki! Csakhogy mit gondolsz. igazad van.nem óhajtana hazatérni. . . 127 . . Mert .Egy pillanatra! . És ha ő nem akarná? Ha megint csak tegyük fel .mondjuk .Máskor is volt már. az itt kuncsorog a környéken? Itt.. mint aki nem hiszi a dolgokat. De te is voltál már letörve.többet vissza sem tér.Majd meg! De még nincs vége. ahol annyian ismerik? Szerintem kizárt dolog. . Akár akarja.De biztos vagy benne! . akár nem. Tohonya. . . akkor ők Boglyassal menten ugrottak. De akkor miért nem mondja? Miért sumákol itten mellette? S Tohonya. ha felesleges a nyomozás. akkor nem keres hozzá szövetségeseket? Mondjuk olyanokat. terhét.Tudod. amíg nem mondasz valamit.

milyen lelkesen szavalja: . Sosem találja meg.. S ha valaki Tohonyát pofon akarná csapni. a tenniakarást. hogy nem keríted elő! . Biztos. annak ő nekimenne. hanem a Móninak! .toldotta meg Kanóc. az előbb majdnem elszólta magát örömében.Legyen. S Kanócot szinte égette.Nekem mindegy. akik rejtegetik. de fogadok.Tudod mit? Pofon vághatsz. Van rá egy fogadásom. ha nem találom meg.. tisztelni kell! 128 .Ez biztos? . Márpedig neki Móni nélkül nem szabad határoznia.Azt. hogy az apja kezet adott rá. És ha elrejtették. hogy odahaza nem lesz semmi zűr! .Így igaz. Szinte már maga is kívánni kezdte.Tudod. s mély meggyőződéssel csak ennyit mondott: . akár nem. amikor oda vitte.. sikerüljön a Tohonyának. nyert fogadás ez. ahol sohasem fogják keresni. Drukkolok neked. Mert a jószándékot.. én marha! Hát nem elfelejtettem megmondani? .Akit először meg kell találnunk. s elöntötte a veríték.Mit? . Amibe akarod. . de senki! Tohonya sem! Megesküdött neki. amíg ő nem akarja. hogy ezt a fogadást sohasem fogja behajtani. hogy megmondhassuk neki. úgy tüzelt belőle a meggyőződés. s a lányt nem találhatja meg senki. . Lám. Kanóc. Persze.Nem nekem fontos.. azokkal együtt. milyen optimista. A lapáttenyerű Tohonya ekkor ráfüggesztette tekintetét Kanócra. .Persze hogy biztos. akár sikerül. De miért fontos ez neked?! . Szegény Tohonya.Ó.. ez lehetetlen. Ám Kanóc világosan tudta.Miben fogadjunk? . Senki.. én előkerítem azt a lányt.

. Két kulcs volt alatta. hogy itt vagy!” . Csak ekkor szólalt meg: . mindenféle sötétlő titokzatos tárgyak körvonalait vélte látni. és senkije. kertekben felugató kutyák. nem volt elképzelése. Feleségével laknak itt. a sarokból valami rágcsálást . félt leszállni. Nem tudott aludni.A nagyi háza. akkor lecsempészte őt. s kerülő úton.lehet.Hosszú. és akkor Kanóc megfogta a kezét jó erősen.. jó Kanóc. távozás. Sötétedésig gunnyasztott a tetőátjáróban. Fölemelt az ablakpárkányról egy leborított virágcserepet.. pedig már magára húzta a két pulóvert is. az édes. pergették a nap eseményeit. . kis kertes házak. amelyben csupán valami fenti kisablak szolgáltatta a világosságot. . zörgő leveleket hajszolt maga előtt. hosszú nap . kerítések. percegéseket hallott. azután buszon. amikor idehozta.... csend. régi utcák. Régi. amennyit a távoli utcai lámpák pisla fénye útjára bocsátott. drága. Ott meg rács van.. A fiú valami öreg gyalupadra ágyazott meg neki. aki ráparancsolt. csak Kanóc.Az üzenet . Az a bátyja. sebtében. Félt kibújni a hálózsákból.TIZENHETEDIK FEJEZET Rejtőző az éjszakában . A fiú gyorsan kulcsot szedett elő. majd őrült gyorsasággal ideoda. De várj csak. Rettenetes éjszaka volt. apja. megbarnult deszkakerítésnél álltak meg. A másik lakás Dezső bácsiéké. Hévízre van beutalójuk. Csak az a baj. hogy nem találtam a lakáskulcsát. de elutaztak. alig egy-egy járókelő.. Ráadásul az éjszaka betört az északi szél. A pincében alszol. Pestújhelyen szálltak le. Csak annyi? Nem több? Úgy tűnik.. mintha már egy hete rostokolna egyedül ebben a fűtetlen kamrában. 129 . és azt mondta: .Gyanús alibi . Először ide-oda csapongtak.Inkább a kamrában. De ő most nálunk alszik.A rendőrség közleménye Hallgatni fogok! . nekisodorta őket odakint a falnak. ahogy a fiú gondolja. hozzájuk is csak az ablakon tudnánk bemenni. elindultak. beosontak..Nem. vagy Dezső bácsi barkácskamrájában.Nem engedem! Nem engedem!. szemmeresztő félhomályban. Csak az a baj. Alig pár megállónyira. kinyitotta a kiskaput. semmije sem volt.. neki csak szót kellett fogadnia.. .Hazatérés . tutulni kezdett valahol fent a háztető nyílásain. De régen is volt az! Már kerek huszonnégy órája.S akkor ő rábízta magát teljes egészében.Édes kislányom! Móni fázott. Először csak gyalog.Egyedül lakik itt? .Mi lehet Kanóccal? . Így került ide. s betolakodott Móni rejtekhelyére is az ajtó láthatatlan résein. csupán a kamrában terjengő fenyődeszkaillat jelentett némi megnyugvást a nagy ismeretlenben. amit Kanóc kicsempészett hazulról.Tohonya nyomoz . Legyen minden úgy. kétségbeejtő lassúsággal. Reggel. hogy egér volt -. gumimatraccal. Meg aztán bármikor hazaugorhat meglocsolni a virágait. Senki sem vette őket észre. kerítésnek. mint a tolvajok.Választhatsz. hálózsákkal. s csupán annyit. Hevert nyitott szemmel gondolatainak rabságában.. Ő már nem tudott gondolkozni. oda-ide.„De jó. jó pár éve kátrányozott.

hogy vizet vigyen be magának. Tohonyának eszébe jutott egy remek szöveg. Mindegy. de csinálják. Nem is bántják. Először csak vacogni kezdett.. ha huzamosabban eltávoznak. s a kisablak kiszürkült. hogy fölösleges az egész. A villanyt. hogy futtában vonszolja végig.. Lassú. egye csak meg a rendetlenség meg a por. akkor mi lesz? S szegény. Mi van Kanóccal. ha ezt látnád. a világosság közeledte visszahozta a reménykedést. Tohonyával párosan járják végig a lépcsőházakat. akkor a szomszédok miatt nem lehet.. hogy nagyon. Kanóc sem tehet mást.. hová. látják .. Senki... A holtak füle bezáródott a földi panaszokra. „területen”. mindörökre.. Lassan. araszolva telt el a nap. 130 . Ez használt. A gondos öregek mindig kikapcsolják az órát. nem érzi. s akkor majd örül. Akkor semmit sem találna. Végre! Az utolsó ház! Legszívesebben kézen ragadná Tohonyát. tetőátjárókat. hogy itt nem keresik. ellátta élelemmel. Keresi-e egyáltalán valaki? Vagy senkinek sem hiányzik?. aztán menjenek. Ezt készítjük elő társadalmi munkában. Zárak nyíltak.s tudják. s hozzá a körítés: . elvégre miért legyenek alávalóbbak a társadalmi munkában ügyködő gyerekeknél. Sehol semmi. Fel szeretnénk mérni a területen . hogy nincs kutyájuk. ott. de hátha téved. talán unják is már. kiosont a kamrából megkönnyebbülni. Ha a nagyi jönne locsolni. de sírása visszhangtalan maradt.. pincéket. már ahol zárva volt. Érzi. s elment azzal. Csak ki ne mozduljon. azután eleredtek a könnyei. Nehogy betörőt gyanítva átjöjjenek. s nem házban található lomok összetételét. kicsit megkönnyebbült. lassan hatalmába kerítette a kétségbeesés. Amikor derengeni kezdett. veszített keserűségéből a csordogáló könnypatak. . Az utca túlfelén időnként Boglyas és Kapeller.Anyu.. S ha mégsem. hogy ma megint jön. de nem mehet. amelyik ugatna. persze hogy érzi. ha akarták volna. lassan.. rettenetesen nagyon várja?... ki-ki a maga útjára.. felnőttek váltak készségessé. Komoly. édesanyu. sziszifuszi munka... Hát nem tudja. .így mondta. mielőtt a szomszédok fölébrednek. sem lehetett felgyújtani. hogy az asszonyok rendet csináljanak birodalmában. Maradhat.. Amikor már jól láthatók voltak a tárgyak. úgysem néz ide be. Lassan szürkül. menjenek. kibújt a hálózsákból.Jószerivel nem is láthatta akkor. Fogynak a házak. Semmit sem tud. Kanóc megágyazott neki. arrébb újabb és újabb párok fésülik át a lakótelepet.Iskolánk elvállalta a következő lomtalanítási akció patronálását. Dezső bácsi nem tűrte. drága jó édesanyám. nő Kanóc mehetnékje. az éjszakában. Nem mondhatja Tohonyának. Fő.. melynek hallatán a legszőrösebb szívű házgondnok is kinyitotta a pincét. hivatalos kép. Még szerencse. s megkereste a kerti csapot is. mégsem mehet.. süket és vak itt..ők is egy pár . ha előkerül. De meddig? És utána hová? Kanóc szerint az apja sírni fog utána.. akit keresnek. Pontosabban senki. Hiába várják tűrhetetlen türelmetlenséggel. magányos Mónit.. hogy nem jön?. Engedett a félelem szorítása. A por a legkevesebb.hüppögte sokáig.

és tudod.Mi az. te nem mentél el a gyűlésre?. Az sem segít.. Kanóc meglépett. .. . meg hogy úgyis csoportosan jártok. hogyan juthat a rendőrség eszébe.Tohonya azonban lassú. gyorsan közbekérdez: . és máris kombinálni kezd. Ez a sóhaj nem annak a jele.bólogat Tohonya.. Csodálkozva néz Tohonyára.Ja persze! .. hiszen a többiek közül bárki a nyomára juthatott. Hátha összeakad néhány párral. milyen alibivel ment el barátja... Lesz egy-két szava hozzá! 131 .Tényleg? Én kisfiúról hallottam. .kérdi kíváncsi gyanakvással. mindenkit át akar ejteni... . hogy befogjon benneteket a nyomozásba. ahol a busz is jár.. Készül.. holmi leckecsinálás ürügyével.Elmennék.Á! Talán három perccel előtted. még utoléred! Tohonya nem siet. már a hentesnél is beszélik. hogy Kanóc titkol valamit... Csak amikor már jócskán eltávolodtak egymástól.. aki eltűnt.. De kitől kért Kanóc bocsánatot? Kitől? És miért nem bízik a nyomozás sikerében? Lehet. ne haragudj.. Na nem! Csak kerüljön a keze közé.. a Morcos.Ami az iskolában lesz..Régen elment? . de mondta. Kanóc hazafelé üget. és kerek perec megkérdi tőle. ne álljon szóba senki idegennel. hogy azért.. kivált ilyen sötétben.. mert tud valamit? Csak gondosan titkolja? Tőle kitelik! De nem! Őt nem lehet csak így faképnél hagyni. akkor ötlik fel benne. holnap fizikaóránk lesz Morcossal. el sem akartam engedni. Tohonya ki a főútvonalra.Jó.. megértelek.. s miközben nagyi lélegzetet vesz.. jó. hogy feladja a reményt. hogy ne haragudjon rá. ... .. Azt a kisfiút. mégis valami csalódásféle.. merthogy múltkor a Morcos.Kislány . bár azt hittem..Nem is értem..kap homlokához Tohonya. a nyomozás miatt.Milyen gyűlésre? .. vigyázzon jól magára. Bepillant minden zugba. ...Sajnos. Még zseblámpát is hozott. Sietős léptekkel elindul. De miért? És hová ment? Nagyi meg csak mondja a magáét: . fiacskám. De merre? Most már biztos. hűha! A Morcos valami cédulát vett el Kanóctól... No mindegy. .javítja ki Tohonya. hogy a múltkor is szórakozott velem. Sumákol összevissza. megyek egyedül. Kanóc is sóhajt. de. alapos.. Móni sehol. Mondtam is az unokámnak. S a leendő nyomozó nagyot sóhajt. nincs! . amivel bevilágíthat. Nem végez félmunkát.. rohanna. Tohonya. . amiben kér valakit... S elválnak. minden sarokba. ahol beszámoltok egymásnak. A nagyi nyit ajtót. hogy kötelező.. Ha sietsz. Beállít hozzájuk.Persze hogy csoportosan ..Nálunk! De talán a többieknél! Eljössz velem körülnézni?. Aztán csak annyit mond Tohonyának: ..

. tartva mindkettejük terhét. a megállóba akkor állt be a busz.. A fiú tartja..Mert. oltalmat keresően.. Aztán hangos kulcscsikordulás a kapu felől. hátha így utoléri. Halk kopogás s a várt. s közben nyitva tartaná a szemét. Jön! Keze a kamra kilincsén. Keze megdermed...Kanóc! Tohonya szinte felordít. . a haja a nyakát birizgálja. de jó!.Ééén? Miért? ... . hogy itt vagy. s hallja. eltakarva előle a megállóban várakozókat. odahajtja fejét a vállára. Pillanatokig álltak úgy? Vagy percekig? Nem mérte egyikük sem. Igazán nem baj. hirtelen elborítva mindazt. mint amennyit megtudott az egész napi lótás-futással?. oszlop gyanánt. Tárja az ajtót. a haját simogatta. Minden hiába. én vagyok!. Ha arra ment Kanóc. érzi a lélegzetvételét. zavarral küszködve. Az ellenkező oldalon. Fülel az utca felé minden neszre. tudva. Nem tartott sokáig. már-már a sírás fojtogatja.. De ha utána menne a következő busszal. Az nem használ. s önkéntelen. s lebiggyed szája. Előretolakodott a gondolatokban feszülő rideg valóság jeges hullámával. Már égnek a villanyok. de visszaretten. Móni odabújik a mellére. Kevés a felszálló.. mi van veled... Móni kétségbeesetten álldogál. Kanóc nyugtatóan átkarolta. én igazán nem akartam.. s akkor Móni hirtelen ellépett tőle. S az egyikük: . idáig hallik. amikor távolodnak. Aztán később valahogy kicsit elzsibbadt a válla. melyet úgy hívnak: Élet. 132 . látja őket feltűnni a jármű elviselhetően átlátszó üvegablaka mögött. A lányban nem volt szemernyi szégyenkezés sem. s szinte odazuhan a belépő Kanóc karjai közé. hogy odabújt a fiúhoz. ami az imént történt közöttük.. szemernyit megmozdította. a busz elindul. S álltak egymással szemközt. hogy bizonytalanul mentegessék azt. védelmet. a szívdobogását. nem is tudott volna mit mondani. Viszi a mit sem sejtő Kanócot ismeretlen célja felé. s rohanjon az érkező elé. akkor hátha többet tudna. Három perc alatt kiért. mintha most az égadta egy világon semmi más fontosabb dolguk nem lenne.Ne aggódj.De jó.. kétségbeesetten.. hogy kitárja. hogy megvívják csatájukat.. Tohonya öklét emeli utána.Valami hetedik érzéktől hajtva a főútvonal felé indul tempós kocogással.Ne haragudj. Már nem tudtam.. csak állt erősen... nem szólt. amit a körülmények hatására szívük parancsolt. hogy kattannak az ajtók. Hátha nem ő az? Hátha a nagyi jött virágot locsolni. miként a katonák azon a végtelen csatamezőn. csak úgy jött. őneki most más oltalma a világon nincsen. reménykedik a közeledő lépéskoppanások hallatán. aztán gyorsan leereszti. S pattogni kezdtek a kérdések és a válaszok. Teljesen besötétedett.. majd halkabb nyikorgás. Alig hárman vannak.. s visszafojtott lélegzettel áll az ajtóban. kedves hang: . vele született női ösztönösséggel tört fel belőle: . Tohonya nincs messze tőlük.Az nem baj.. csak az.. amint feltör belőle: .

Kik keresnek? . hogy a család is gyanús.. A Menyus Márti mondta. Az egész telepet végigkutattuk.Mindenki. ..... Zseblámpával. . . Apád bejelentette a rendőrségnek. Édesapád tegnap este náluk keresett. .Miit? .. Logikus...Mi újság? . A nyomozás érdekében..És? .Biztos? Nemcsak azért mondod. hogy segít nyomozni. . hogy. nem? Ki akarják deríteni. De szerintem az anyjától ered.Kéjgyilkos. És ha veszekedés volt.Azt! Hátha oda rejtett el a kéjgyilkos. . Minden pincét és minden padlást. Aztán az osztály elhatározta. hogy keresett! . . miért volt nálatok családi veszekedés. Mert délután is nyomoztunk. hogy nem ő tette.Azt. .. .Ezzel gyanúsították? ..Nyomoztatok utánam?. Feltúrtuk érted a kiserdőt. természetes.. . S ekkor Móniból önkéntelenül kibukott a sóhaj: .. Azért jöttem csak most. A fölöttetek lakók hallották.Az eltüntetésedet. És biztos.Honnan tudja? ...Keresett. Hányszor mondjam még.Miattam? . 133 ..Még a rendőrség is járt nála. hogy nagyon nyúzott..És mit mondott az apuról? . .Mindenfélét kérdezgettek.Micsoda? .A kiserdőt? .. Megviselt.Persze hogy miattad.Persze.Ezt is tudják? .Keresnek.Járt nála a boltban délelőtt. . . Reggel kint voltak a suliban.Nemcsak azért? Tohonya szerint egészen odavan! .Szegény apu.. hátha oda bújtál.Hajaj! Tohonya még az egérlyukba is bevilágított.Keresett? .

de azok szerteszaladtak...Nem.... mint a birkanyáj.. hogy semmi bajom.. hogy ne unatkozzál.. hogy hova.. a rendőrség bűntényre gyanakszik.. hogy jó helyen vagyok. A gyerek 154 centiméter magas. folytatta: .Hallottad? ... Még a nagyit is meghurcolják mint gyermekrejtegetőt. pedig ő itthon sincs. és abból is zűr lesz. .. elutazott.. Az Esti Krónika ment már.. Éppen a híreket mondták.. Móni puszta léte tolakodott az előtérbe. Majd csend. Próbálták rendezni gondolataikat..” . De akkor is.Úgy látszik. se az osztály....... és. se a rendőrség. vagy tegyen bejelentést bármelyik rendőrőrsön. holnap meg az újságok hozzák a fényképedet...de neked is.Szörnyű! Én ezt nem akarom! Ez becsapás! Mindenki becsapása!.Nehéz napja lehetett. iskolaköpenyt és világosdrapp anorákot viselt..Kicsit? Gondolod. Vagy a Dezső bácsit..! Meg kéne nekik mondani.Akkor azt firtatják... A legközönségesebb jelen. .. Aki tud róla valamit. .. Eltűnésekor zöldes kordnadrágot.. .suttogta kétségbeesetten Móni.mondta Kanóc...Meg elhoztam a táskarádiómat is. hogy nem kicsit... abból is... jó... .Ez igaz....Hoztam ennivalót .. megtárgyalták..Nem tudom. De ne csavard fel hangosra..Arra.. hogy élek.biggyedt le megint a lány hangulata.Már a rádióban is keresnek. amelynek közébe vágott a farkas. . de ki mondja meg? És kinek? És mi lesz azután? Gondolod. amint a bemondó lélegzetet vesz. ő se aggódjon. mert kiskorú vagy és... Érkezett..... hogy élsz? Elhiszik? . .. haja és szeme barna.. Szoktak néha ilyesmit hozni.. . Csak így.. beérik azzal. hogy a tévében is mutatnak majd. Jól ismert bemondó hangja hallatszott halkan. A szokásos. .. Lehet.És ha írnék? . hogy csak kicsit szenvedett? . bántottak.. Ez rettenetes!. És az apád igazán megérdemelte.Jó. takarékosság. Hallgattak. hol vagy? És miért? És nem maradhatsz ott. s megkeményítve hangját.Tehettünk volna mást?.. . .. határozatot..Bűntényre? .. apu.. Te ismered... 134 . ankétot.Hallottam. hogy elrejtettelek... szinte látni.aztán lerázta magáról a sajnálatot. hogy egy kicsit szenvedjen.. Lehet. .. .S Kanóc is csak annyit felelt rá: . és tudom is én. ne aggódjon értem senki. . s felhangzik: „A rendőrség közleménye! Újpalotai lakásáról eltűnt Szücs Móni hetedik osztályos iskolai tanuló. Bekapcsolta. Különben biztos nem mondták volna be.. és téged bántott.. értesítse a kerületi rendőrkapitányságot.

nem én. rendőrség. Hát érted? S Kanóc megfogta a lány kezét. és én igenis hallgatni fogok. Este nyolc is elmúlt már... és senkinek semmi köze hozzá. ahová bebújhatnának..Magaddal..... .. ha tudnak majd neki örülni... ahol úgy lehetne élni. az egérlyukat. hogy hazamegyek. hol voltam. Szorította.A rendőrség is? . a nyomozást meg mindent.Haza kéne menned.. Kanóc papírt. szabadon.. s elindultak. amire mindketten gondoltak. boldogan. az újságokat. ceruzát kotort elő zsebéből. ahol elrejtőzhetnének. hogy mennél tovább tartson. S zokogva odaborult Kanóc vállára. örüljenek.. nem válaszolok. s konok elszántsággal mondta: . a szomorúság. sós könnyei ráfolytak Kanóc nyakára. keresvén a kibúvót.. De gondolod. nem fognak faggatni..Ne törődj velem! . Ott sírt sokáig. pár sort íratott le Mónival. . Móni. összeszorítom a fogam.Azt nem. magaddal! Te vagy a fontos. A Bokréta térnél megálltak egy lámpa alatt.... Ilyen menedék nincs. s azok egyszerre koppantak a betonjárdán. Apád örülni fog neked. s ők ott álltak tanácstalanul tanakodva..... úgy felelte: . Bujkáltam. . pisla fények világoltak nekik. Lépteiket akaratlanul is összeigazították. örüljenek.. ő meg belekapaszkodott. 135 ..S csípős korbácsával közéjük suhintott a felnőttvilág célszerűen berendezett mechanizmusa. egyedül bujkáltam. .. hol bujkáltam? . Aki megkerült.Faggatni fognak. .Nem igaz! Te vagy a fontos. Végül is Kanóc mondta ki. törvény.. . . ha faggatnak. jog..Még ma este.Haza. csak érted. hol és merre.Talán az is. ha veled sem?! . A mostohád meg? Ez apádon múlik.. s a hátát tartva oda asztalnak... mire odaértek Móniék házához. Mehetünk. mert akkor téged is. én az egészet csak azért. De leállíthatja a rendőrséget. felelősségrevonás. akkor mit feleljek? Mit tudok felelni? Nem mondhatom el az igazat. azt nem kell többé keresni. Belekarolt Kanócba. Amikor jól kisírta magát... Gyalog menték végig az öt megállót...Éppen veled ne törődjek! Kivel törődjek akkor. merre jártam....Kész vagyok. S erre nekik is rá kellett jönniük. amint kellene: egymást megbecsülve..S akkor. Az utcácskák néptelenek voltak... Ha kérdeznek. elcsendesedett. ahová nem tud behatolni a ridegség. a bántás.

hogy megremeg. hogy hazajöjjön-e? Persze hogy jöjjön. Aztán kihúzta karját az övéből. a fotelban ül Helga. a már langyosodó radiátor előtt. s a fejével biztatóan intett neki vissza: . Gyorsan. mindjárt! Ám a gondolatok gyorsabban száguldanak. És csókolja. még ha fiú is. Móni megállt a félnél. annak sietős volt. türelmetlenül. Ennyi! De ennyi szóba is elfér maga az élet. . Fél. Az asszonyt nem zavarja. azonnal. Nincs ereje felolvasni. most. Nem ő az! Csalódás ült ki az arcára. és azt írta: „Mónid”. aki meg nem. Kanóc nem akart tapintatlan lenni. Az előszoba kicsi. Az apa hirtelen kikapja kezéből. Hazament már. Ő is elolvassa.Te is a Móni osztálytársa vagy? .Az vagyok . s máris issza szemével az ismerős kerek gyermekbetűket. Szoptat. Kanóc érezte. reménykedve.. s nem őket bámulta.s az apa arca hirtelen felragyog.. mi áll a levélben. úgy. 136 . Csak egy kisfiú. Ennyi az egész. A lifttel egy emelettel följebb vitették magukat. arra tessékelik. Tiszteletteljesen köszön. az utcáról fölnézett az ablakukra. Az apa türelmetlenül kezdi faggatni: . fiam! Kanóc belép.Megtaláltátok? Láttad? Beszéltél vele? Kanóc a kérdésözönre csupán ennyit felel: . Onnan indultak gyalog lefelé. a kanyarban. Nyújtja az asszonynak a cédulát. hogy oda kellett néznie. Móni lentről. hogy nyugalomban együtt élhessenek. hogy belebicsaklik a hangja. A gyerek cuppogva nyeli az anyatejet. Az apa tekintete nem kérleli őt. s feketére nedvesítette a szürke betont. Fejét is feléje fordítja.s nyújtja a cédulát.. Édesapám! Élek! Hazamenjek? Csókol Mónid. Nyílt az ajtó..Gyere. Az ablaknál. a fiú pedig becsöngetett.. nyitva a nagyszoba ajtaja. de úgy lépett be. s a belépő gyerek.Majd pislákoló reménnyel: .Kezét csókolom! .Üzenetet hoztam. hadd hallja.. a mostoha.felelt a fiú. hanem követel. Éppen a kicsit szoptatja. . hogy ne látszódjék.Gyere be. mint aki vár valakit. amelyet tőle akar hallani ahhoz..Nyálkás őszi köd permetezett a kopaszodó fákra. Világos volt. a picit nem szabad közben zavarni.Tőle? . Szücs Béla nyitotta.Ezt a levelet küldte . Azt a választ követeli.Szervusz! .. elindult. . mint a szó. Tőle! . Ismeretlen fiú. mivel érkezett. aki tehette. s Helga is integet neki a szabad kezével. hadd hallja.

egy.Kislányom!. látja.. Neki. már nincs sehol. Nem lesz könnyű.. hét.... Móni jön.. Elódalgott.. de mit tehet ez ellen.. édes. a lánya mégiscsak fontosabb neki. csak ennyit felel: .. hogy a beton lépcsőház is kong bele: . a bőgés is ragadós.. Aztán odalép az előszobaajtóhoz. mert úgy tűnik. s úgy mondja. kettejük gyermeke. Ennyi lépés a félemelet... Mire csillapodik bennük az érzelem. a szemük bepárásodik. kilenc. Móni előrelép. de meg kell próbálnia másként.. édes. S ennyi lépésbe éppen belefér minden kétség és remény. s csak ennyit mond. csak némán egymásba folynak könnyeik.. hogy ne láthassák.. állnak csak.. várjuk! S csak ekkor szólal meg az apa: . beleomlik a szorításába. három. s ott áll egymással szemközt apa és leánya.Hallottad? Tudod értesíteni? Kanóc nem válaszol. az apa kitárja két karját. kettő. hogy a törődöttség egészen megöregíti.. ő sem nőhet fel civódásban. hogy el se is eresszék. talán nála is fontosabb. S beletörődve az élet rendjébe.. mint eddig. kitárja egészen a falig. karolják egymást. mint hitte.. négy. aki Mónit hazavezette... hat. nyolc..Móni..Siessen haza. Kanóc félreáll az útjából. csak bólint. . Bélától megkapja a mindig áhított otthont és biztonságot.. némán.. 137 ... Itt valakinek engednie kell. Nézik egymást.Helga nézi a férjét. várnak! A lépcsőházban felülről lépések indulnak. az a fiú.. öt. szólni sem tudnak.. Elment. itt cuppog a mellén a pici...... kislányom.

hogy még Tohonyának sem szúrt szemet. félre a sarokba.Osztályvulkán kráterében . Ma reggel alig tudták kiverni az ágyból.Kapeller igazán rendes . Nem csoda. Móni legjobb szeretett volna elsüllyedni. Este még végig kellett hallgatnia nagyi sopánkodását. Az agyonkeresett. sértettség és kíváncsiság kavargott a morajban.Kanócban megszólalnak a dobok . Bátorítást sugárzott. Öröm.TIZENNYOLCADIK FEJEZET Bombameglepetés! . mert sokan hallották a rádióban is. lelkesedés. s húzta maga után. hogy visszatérjen titokzatos útjáról.Zűrös fizikaóra . leckéjével sem állt sehogy. hogy első szájból értesülhetnek majd minden részletről. s akkor elkapja. a sehol sem talált Szücs Móni lépett be az osztályba. S mert legtöbben részt vettek a tegnap délutáni eredménytelen nyomozásban. De nem lehet. pedig ő Móni érkezését észlelve. Csak a megkerült állt ott a kérdésözönben. melynek célpontja az érkező volt. szemvillanás alatt fölmérte. hogy itt van! S fő. hogy épségben megkerült! Fő. fél szemét Kanócon tartotta. hirtelen eszébe jutott Móni. az áldozat . De úgy.Oroszlánketrecben . s akkor sem tudott még elaludni. a mindenhol kutatott. Bombameglepetés! Erre senki sem számított. hirtelen megrökönyödés viharzott végig az ajtó közelében állókon. A tömegben egy pillanatra felfogta Kanóc felé irányuló tekintetét. rövid s talán nem is túlságosan baráti felelősségre vonásra.Boglyas közbelép . tizenegy is volt. Mielőtt azonban rákezdhette volna. az órára pillantott. a tévében is este a rendőrségi közleményt. S akkor az eltűnt megjelenik.Morcos lecsap . és hallgatást parancsolt.Nehéz nap . Ági kontrázását.Halálra kerestünk. Nem volt áruló jel. hogy még idejében érkezett. Aztán amikor mégis felébredt.A szabadító Reggel Tohonya az osztályban leste Kanócot. s hiába várta este nyolcig a megállóban. Másra már úgysem volt ideje. Amikor beesett az osztályba. sipákolta: . Kanóc azonban sehol. Majd csak megérkezik. mintha mi sem történt volna. s túlszirénázva a többieket. Pedig van hozzá néhány csiklandós kérdése. s egyszeriben rákapcsolt. mire ágyba került. Főleg azért nem.Bárány. Tegnap este hiába buszozott utána. Tohonya azonnal rátenyerelt. hol jártál? 138 . Valami áruló jelre várt. Óriási! Vagyis hogy disznóság! De mégsem! Inkább jó. Menyus Márti furakodott hozzá a legközelebb.

felemelt kézzel hadonászik. és védekezni akar... arcára kezd kiülni a tehetetlen. azt kérdeztük: hol jártál? Ez a kérdés munkált mindenkiben. Már hallani Boglyas hangját: . Nem tartozik az osztály izomkolosszusai közé. mint tegnap. úgyis elmondja. Várták a választ. Tegnap még boldogok lettek volna. 139 . olvadni kezd magára erőltetett nyugalma. csapzottan. neked is! . eléje áll..Meglátogattam a nagynénémet. s láthatótag rendezetten. Akire rámutat.Mért kell így nekiesni?. Ha akarja. Vagy már elfelejtettétek. a mindig segítőkész. akár másutt?! Lehetnek! Neked is. S nemcsak Móni reszket Boglyas háta mögött. . de most. Legalább negyedannyira. nagyszívű Boglyas megelőzi. se rendőrséggel.és sorban mutogat reájuk...Mit akartok tőle?! Nekiestek. odaáll Móni mellé... azt a hátrébb állók már úgysem hallhatták.. neked is. Hátha szégyenli.. vagy tudom is én.. szertefoszlott a tegnapi aggodalom. hogy Boglyas.. úgy kiáltozza: . aki nem üvölt együtt velük.. Móni nem tudná ezt tudatosan megfogalmazni. Valamit mondania kell. Ha nem most.Nem hallod?! Azt kérdeztem. Halkul a moraj. nekiesnek annak. . mintha ő tehetne mindenről! Másnak talán nem lehetnek zűrjei?! Akár odahaza. s ha rátalálnak valamelyik pince mélyén meggyötörten. odarohan. mindenki meghallotta. Csend van. Nem rárontani kell. Fellángol benne a dac. Móni érzi maga körül a kisemmizettség lávafolyamát.. Püff neki! Olaj a tűzre! . Ezt érdemeljük?!. belülről már reszket. abban benne reked a szó.. mindent lát. mint a farkascsorda. hogy olyanok. Nincs is nagynénéd! Azért szólhattál volna! Pimaszság! Ez nem felelet! A felháborodás fortyog. a leendő riporter.A kérdés fennakadt valahol a magasban. mint az izzó vulkán krátere. S a hallgatás nem elegendő védelem. Egész vörös az arca is. Érzi. Még egy pillanat. sajnálat.. az emberek faggatója és megértője. akármit. mindenkit ez érdekelt. és mindent érez. a gesztusai. riadt kétségbeesés.Megőrültetek?! Tisztára megőrültetek?! Talán nem is a hangja hatott.. hogy életben van. hanem az arca. s maradt a puszta kíváncsiság. teljesen kikelt magából. hogy előkerült. Mindent hall. de érzi.Gyalázat!. lassan elhallgattak.. Ám ekkor Boglyas.. mindenki odalett volna a sajnálattól... Kanóc áll a tömegben. olyan régen volt?! Elhallgattak. Csönd. melyek világosan mutatják. később.. Valamit.. együttérzés. és a szemükbe vágja.. s nem törődik se leleplezéssel. de odafurakszik a tömegen keresztül Mónihoz.. de a göndör hajú is remeg. hanem mellé állni. s Menyus pimasz felelősségre vonó kérdésére valami hirtelen ötlettől vezéreltetve azt válaszolja: . Hátha rossz neki róla beszélni.

én is. Legszívesebben odarohanna Boglyashoz. de hallották..Ti meg ne haragudjatok rám. Segíteni kell neki.aztán még hozzáteszi . bátrabban. S most már Mónihoz intézi szavait.. Móni úgyis megérti azt is. mint ő is. minden póz nélkül. Utat nyitnak neki. Az utóbbit csak Móni tudja. Pedig nem is készül detektívnek. . . Meg a hangsúlyra is. És a Dini is nagyon rendes. azok közül néhány lehajtja a fejét. mert a Boglyas több.. Innen-onnan felhangzott még néhány én is.. és rendes tőle. Egyszerűen mondta... Kanóc alig tud megállni a helyén. s szétoszlanak. de tenni azt tud.Ekkor valahonnan hátulról.. Tohonya azonnal megérzi.mindenben. S akik az imént a leghangosabban ordítoztak.. Rám számíthatsz. meg akar is. Halkan hangzott. Halkan. Azzal elindul a helyére. Mintha lefoszlott volna róla valamilyen máz. Még ha nem is szónok. akit illet: . Így mondja. hogy elszöktem hazulról.. Boglyasnak mondja. ami a szavak mögött van.. Most már így is tökéletesen hallani.. S nem is mond sokat.... Csak eddig valahogy nagyon dugdosta. szíve is van. s leeresztettek a felborzolt idegek. csak segíteni akart..Én is segítek. Már amennyire egy érdes kamaszhang képes simogatni.. hogy most kell segíteni. megölelgetné. segítek majd neked. kicsit gyenge vagy matekból... És ha fél is az oroszlánoktól.. 140 . mint igazi barát. hanem helyette is. mintha csak beszélgetnének. Szakasztott úgy. De Tohonya is felfigyel arra az egy szóra. amiben csak kell. Senki sem nevet..Köszönöm. Úgy tűnik. Ő sem lapíthat tovább. . és hogy tudjátok. Móni is képes már megszólalni... De nem sértésnek szánja. az az igazság. hiszen nem elsőként szól. mentegetődzve mondja az egész osztálynak. Eddig valahogy úgysem nagyon törődtünk veled.... S nemcsak a barátjáért áll ki. Ki sem nézte volna belőle. mint ő. igen. Úgy látszik. S a Tohonyának is van. nemcsak esze.. A becenevén. Már tegnap is kapisgálta.. amikor Dini azonnal a nyomozás mellé állt... de mindenkinek szól. S már gyanús sem lehet..Tudom.. amit eddig magára erőltetett.Igaza van Boglyasnak. S kimondja: .Igaza van Oxfordinak... Aztán kicsit hangosabban. és nem is akart okoskodni. de ugyanúgy gondolkozik és ugyanúgy érez.. Ki miben tud. Egyetértőleg dörmögi: . hanem simogatásnak. az ordítozásból kimaradtak közül felhangzik Kapeller Dini hangja is: . mást nem mondhatok. pedig nem is tudhatja. s az okoskodó jó tanuló ráfestett cégére alól elővillanna az ember. Ha akarod.

kicsit pattogó. akkor nem fűrészport akar töltögetni a matematikától meg a fizikától olyannyira húzódozó koponyákba. Pedig ez nem így van.. a légnyomással akar foglalkozni.Kedves gyerekek. kivel hányadán áll. anélkül hogy a labda térfogata megváltoznék... és amiket a Tohonya mondott tegnap. máskor sem fuvolázik. az mindig pihenés. Ez a csökkenés pontosan mérhető. Bolygónkat. mert ha már erre az átkosan göröngyös pályára adta a fejét. Mi a Földön ennek a levegőóceánnak az alján élünk... S kezdi: . mindig kicsit katonás.munkál az agyakban -. .jegyezte meg Menyus Varga Marinak. a Földet több száz kilométer vastagságban levegő veszi körül. Morcos ezúttal kicsit később jött be. haza sem tud ugrani délelőtt. Ma Morcossal kezdik a napot. nagyon egyszerű módon megállapíthatjuk.. vagy az. ma a légnyomásról tanulunk. mert órái vannak. Azt mindenki bugyorba kötve titkolja mások előtt. akkor mégiscsak a Tohonyának volt igaza. Nem ártana előszedni még egy kicsit a fizikát. hogy a levegőnek is van súlya. a jelentkezésekből. Hetes. s azt megérezni. a súlya csökken. .. a figyelemből. felesége vidéken. amiket meg kell tartani. robbanékonyabb volt a szokásosnál. leadja nekik az anyagot. hogy tegnap délután a nyomozás miatt nem készültek annyira? Ki tudja? Morcost azonban mindez nem érdekli. s akadnak benne néhányan. s ma jobb. Jelentés. Lehetett benne valami. Eszében sincs. Beírás.. a nyomozás előtt. meg azután a könyvben is elolvashatja majd az ember. A levegőben is van valami. van egyéb gondja. András fia belázasodott. ha nem teregeti ki a családi szennyesét.Úgy látszik. talán nem is haragszanak már. S a negyedik óra is az övé: matek. Első órája a 7. Ez látszik a szemekből. Az óra előtti események tették volna. ha lazít egy keveset. a-ban van.. Egy liter levegő súlya. akiket érdekel is az. nem tudni. ezúttal kicsit fáradtan. amelyekre koncentrálni kell. S végeredményben Móni bocsánatot kért tőlük. Mondja. Mint valami óceán. Valamikor régen azt hitték..Szóval megszökött . 141 . Nehéz nap lesz a mai. annyira. mire ér haza. Igaz.. láthatólag nem túl jó hangulatban. Ha például a felfújt futball-labdából kiengedjük a levegőt. aki válaszul kissé megvonta a vállát. gyakorlott tanár pontosan tudja. Ma különben semmi különös. de ebben is vannak árnyalatnyi különbségek. orvosért kellett telefonálni. azok után érthető. Elmúlt a tömegpszichózis. Ha akarjuk. csak mondja. Tűrhető osztály.. fásultan vagy csupán rutinszerűen. de ez megérzik. amikor az kijön. hogy a levegő súlytalan. amit tanít nekik.. frontátvonulás van. Ma az osztály is nyugtalanabb.. és valahogy olyan nehéz rá odafigyelni.

Elterül. hogy az ember hasa korogni kezd tőle. ha a többiek mocorogni kezdenek. Mellette ül Dobrócsi. s főleg ifjabb férfi sztároktól. de ők vannak kevesebben.Nemcsak Morcos lazít egy kicsit akaratlanul is. kiáltásra nyílt szájából kipottyan a félig rágott kolbász. Semmi hatás. vékonyodik a szél. Ám amikor meglátja Döménél a kolbászt. Legalábbis a többségé. rágógumival van tele a szája. A gumi szakad. úgy látszik. a Homolya. van egy új képe is. akiket érdekel a dolog. de azért látni kell azt is. . de az osztály figyelme is szerteágazóbb. lehetőleg autogrammal. Megböki őt könyökével: .Nesze. pattogtatná. Apja már megint murizott az éjjel. Menyus Márti Pircsi felé bámul meredten. S az a piszok Döme úgy tud zabálni. s úgy látszik. s az előtte ülő háta mögött elkezdi kihúzni. még Morcost is elviselik. És Dobrócsi megfogja az ajka közé tolt rágó végét. a Kanóc.Hogyisne! Te sem adtál reggel rágógumit! .Ne légy undok! Én is látni akarom őket! Pircsi enged a követelésnek. mert Döme egyensúlyát vesztve kizuhan a padból. a padra borul.Adj egy kicsit! . tudósítás van benne a tegnapi válogatott tornászviadalról.Még adhatok! . de hiába figyelnek hatan vagy akár tizenhatan. személyesen. Nincs tanár. mint a béka. színészképeket gyűjt. mit ír róla az újság. s önállósítják magukat. amit neki is látni kell. 142 . szeretik a fizikát. Mangold keresztrejtvényt fejt. Dobrócsi könyöke lök. összefut szájában a nyál. a fő verekedős. Nyúlik. a kelleténél sokkal erősebbet. a legmenőbb társaságtól. hogy elszakítsa. de vigyázz rá! Bárány Jóska elbújik Tohonya széles háta mögé. amit ugyan személyesen is végignézett.Pedig finom. A Kapeller. az nem tudja többé elviselni. Akadnak. legszívesebben buborékokat is fújna belőle. s belekap.Nem kell már! Tartsd meg! . Boglyas meg Molnár Miska biztosan közéjük tartoznak. Odacsúsztatja: . s óvatosan majszolni kezdi. Azért persze az együtteseket sem hanyagolja el. Hangosabban: . Dugó a sportújságot lapozgatja a pad alatt. s odaplaccsan eléje a padlóra. Morcos kivált nem. aki ezt elnézné. a Varga Mari. A Szexbomba ugyanis mióta irodalmi színpados lett. s összekulcsolt kezére rakva fejét. s ha lehet. még ha akkor állt is fel az asztaltól.Mutasd meg nekem is! . Döme kicsomagolja a pad alatt tízóraiját. ott gusztustalankodik a zabáló Döme orra előtt.súgja. a rádió meg a tévé előtt ácsingózva.

akinek minden porcikájából kiszáll az erő. ha az óráját zavarják. Mindenkiben elhűl a vér. az egész évi anyagból! Megdermed a vér. Morcos ujjaival dobol az első padon. .Ő sem adott rágógumit. de ami sok. aztán egész halkan.És miért. . S Morcos általában nem türelmes. tart tőle. .Mi volt ez?! . de a várható megtorlás még arrébb van. S máris ott állnak fehéren Morcos előtt. a pici pusmogásokat. 143 . ha nem tudnátok. De adja.parancsolja a padlón szerencsétlenkedő Dugónak. Szabó Mici kártyanaptárait is. Ami sok. a tagadásnak nincs értelme. összenézéseket.. mert nem adott egy falatot a kolbászból. az sok. .. Menyus sem tudta idejében visszapasszolni Pincsinek a színészképeket. lóg az elszakadt rágógumicsík a szájából.Iiigen? Add csak ide! Akár a fogát húznák.Kolbász! Rágógumi! Lökdösődés! Újságolvasás! Kártyanaptár! Színészképek! Mi ez. az tűrhetetlen. egymásnak csúsztatott cédulákat ma nem tette szóvá. . Az rásandít Dobrócsira.Mert.. Morcos tetemrehívást rendez.nyeli le Dobrócsi a rágógumi maradékát. Morcos látta. Dobrócsi pedig ott tehetetlenkedik. se kiköpni nem képes már. .Kilökött a padból. s föláll. de az első pad előtt megáll. elkalandozásokat. . . . kérem. A harmadik padban ülő Dugó riadtan rakná el a sportújságot. Morcos azt is észrevette. Ezen a moslékon máskor talán röhögnének. Van. amit látott. van.Te meg tüntesd el azt az undorító vacakot a képedből! Döme és Dobrócsi sietnek engedelmeskedni.reccsen félbeszakítva a magyarázatot. Fenyegetően szétnéz.Mi az?! Mi történik ott? . az sok! Ami tűrhetetlen. de most még a lélegzetük is fennakad. hátha az majd enyhítő körülménynek számít..Villámfelelés lesz. . A fizikafelelés nem tartozik a vágyálmok közé. Morcos elindul a tett színhelye felé. kérem?! Klubdélután. tanár úr. akinek a szíve nekilódul.reccsen a másikra. de már késő. A lavina elindult. pedig egész dobozzal van neki. Morcosnál különösen nem. Mindegy.Igaz. S csak magában zúdít átkos fenyegetéseket a galád árulóra. .kérdi Dömét. Ám egy felingerelt Morcosnál villámfelelés az egész eddigi anyagból. Gyorsak és készségesek. de annál vészjóslóbban jelenti be: . ha szabad érdeklődnöm? . van. aki elsápad. étterem vagy cserebere vásár?! Majd én megmutatom. hogy ez fizikaóra. az szinte egyenlő a halálos ítélettel. se lenyelni.Takarítsd el azt a moslékot a földről! .

Morcos abbahagyta.Mindenki csak egy kérdést kap. . Egy intés csak. egy pendülés. 144 . dobol ujjával a padon. álmatlanságával. kicsiny csillagokkal. s Morcos pattogása szolgáltatta hozzá a hideg zuhanyt. Az elején kezdi. Pedig akkor oroszlánsörénye volt. ridegen közli: . nem beszél. Elhangzott az ítélet. csak fogja a pallost. ám mielőtt felütné az osztálykönyvet. roham előtt a harci dobok. előtolakszik cirkuszi álma. Már teljesen éber. hogy megdermed tőle a vér. A fiúban megfeszül valami. szíve lüktetése adja a hangokat. Tekintete irgalomért könyörög. miként csatában. Száját szorosan összezárja. a maga kék foltjaival. válaszként amazokra. . Morcos pedig. Kanóctól egy kissé hátrább áll. Még Morcos is. ahol ott élnek a dolgok. Feszül. hogy kimondják a halálos ítéletet.” Pedig vannak itt ártatlanok is. hogy akkor pattanjanak elő. Csak van. vagy a végén? Esetleg összevissza? Módszeresen kezdi. S varázspálcája volt. mint a kard. nincs siralomház. védtelen kis emberegér. S valahonnan. utolsó kívánság. melyek egyre gyorsulnak.Úgy hangzik. Egyre erősebben feszül. Pedig nem rá. Aki meg sem várja.csattan fel a hangja. Hiába. S Kanócban is újabb dobok szólalnak meg. Csak a szemek szegeződnek az osztálykönyvre. kit az imént még szendergéséből riasztott fel Döme zuhanása. Szegény kis Bárány Jóska.Bárány! . s csak dobol. Már csak ezeket a dobokat hallja. a tudata legmélyéről.villan fel benne. Ő az első a névsorban. jól látja még a szemét is. nem sikoltozik. Moccanás sincs. hanem Morcosra függeszti. mintha bitót ácsolnának. Most nem csattog. akár egy kisegér. Nem szól. Amikor ő volt az emberszelídítő. Mentő kérdésre ne számítsatok. mint a filmekben a kivégzési dobok . és lesújt. Vérszomjas bakó. Fellebbezésnek helye nincs. Két lábon járó. s vérszomjasan csattogott a foga. Riadt. amikor szükség van rájuk. és mindenki megszelídült. Mint egy acélszalag. Az ösztönös tiltakozás. Övé a hatalom. mint valami bakó. Kezdődhet a kivégzés. Kanóc a többiekkel együtt hallja a dobolást. Akik figyeltek. egyre erősödnek.Szakasztott olyan. a síri csendben odalép a tanári asztalhoz. A legelején. Azt is észre kellett volna vennie. „Tisztára olyan.

szemtől szembe.. Türelmetlenül és sürgetően. s mozgatják. miként a zászló. ilyen még nem volt! Morcos meghökken. sőt. de tessék elhinni.Mi az? Mit kapálódzol? Kanóc feláll. kérem. Tisztán.Azt. én igazán nem. És az rendjén való. Amióta csak állnak.Immár minden indulat nélkül.. csak rettegés.Mekkora nyomóerő hat a fürdőkád százötven centiméterszer hatvan centiméter méretű aljára. és most mindenkit sújt. kérem. Ketten vannak a porondon az egyenlőtlen küzdelemben. Kissé bizonytalanul keresi a szavakat: . de hűvösen. nem érünk rá! S ekkor a fiúból kitör. Immár minden óvatoskodás.Mit mondasz?! Nem tévedés.Szóval ez szerinted nem igazságos? Hm. A kis Bárány csak néz. ő mindentől megijed.. puszta kézzel szálltak szembe a núbiai puszták arénába vetett oroszlánjaival. Küzdelem. amikor én mindent elkövetek.Tanár úr. ez nem igazság! Még a falak is felszisszennek. miként egykoron a gladiátorokra. Nem reccsen vissza. s működésbe lépne a tanári golyóstoll. Ez már több. őszintén.Mi az.Nos? . . mielőtt lesújtana a pallos. egy kéz emelkedik a magasba. mintha életbe vágó hírt akarna jelezni. hogy ez nem igazság. te kritizálsz? . jószerivel még fel sem fogta a kérdést.hangzik kis idő múltán a sürgetés. hogy lehetetlen nem észrevenni. keresgélés. kérem. hogy akkor. . S az egyiknek el kell véreznie. Szemek szegeződnek Kanócra. világosan hallatszik: . S ekkor. .. mint egy gyerek okvetetlenkedése. fontolgatás nélkül.. precízen hangzik a kérdés: .. lengetik. hogy abba még egy oroszlán is belerokkanna. csak azzal nem. hanem mintha érveket keresne. bámulattal és biztatással teli tekintetek. Ez már harc. Legfeljebb mutyiban. egész élete nem más. gondolatait megbénította az ijedtség. de így..Tanár úr... csodálattal. hogy már tanulni sem kell? 145 . fröcsögve vagy elsuttogva.. akik egy szál karddal. akkor ti mindennel foglalkoztok..Gyorsabban. Kanóc keze. ilyet még nem hallottak. s ha különben értené is. hogy ez nem igazságos.Nem. . hogy fejetekbe tömjem a fizika oly szükséges tudományát. s megszólal. S mintha ezt Morcos is megérezte volna. . .. ha a víz negyven centiméter magasan van a kádban? A feladat levezetésére vagyok kíváncsi. Mi ez? Jól értette? Vagy valami hallucináció? . nyíltan. oly töméntelen mennyiségben. A tanár úr megharagudott néhány gyerekre. amivel kéne? Annyira tudjátok.

. Csengőn. de csupán visszavonulás még.De kell! És.. hogy életben van. kérem. s gondosan elváltoztatott hangon néhány gyámoltalan biztatás.. a következő pillanatban a gyenge fuvallatból vihar kerekedhet. Nézi az osztályt meg azt a szerencsétlen kis alakot. Koppantak a szavak.. szinte képtelen felfogni. halkan. megmenekült. tanár úr. Morcos tud belőlük olvasni. remegés és félelem nélkül. S azt is tudja... S a szemek szegeződnek rá az ajtóra. és nemcsak én.Úgy van!. ha óra van. Papírzörgés. Mert a múlt órán nem tetszett mondani. mintegy a föld alól. Megy Morcos felé. várva a megváltó véget. abba.. az egész anyagból. mi az igazságos. Hallhatja. . vagy van még valami?! .. és mi a felnőttektől tanulunk mindent.. mert érdekel.. minden bizonytalankodás. . Egyenes derékkal. Csak azt.. . bátran a szemébe néz. Súlyosan.. és mi nem? Tán még azt is meghatároznád. mintha börtönajtó volna.. majd éppen te fogod nekem megmagyarázni.... s amikor elhalad mellette.. Talán most köszönjem meg... hogy Morcos támadásba lendüljön. Mindenesetre alkalmas arra. aki még mindig ott áll. Akkor sem igazság. ha hagyja. sokan figyeltünk. Morcos nagyon is jól hallotta.Mondtam már. Mi az.Legfőbb ideje! Mit képzelsz..És menj ki az osztályból! De előbb tedd le az asztalra az ellenőrző könyvedet! Csend. 146 .. mit motyogsz magadban? Mondd csak hangosan... Igaza van!.hangzik.Még szép. ahol Kanóc kilépett.. Léptek. ... Pontosan oda... S amire kevés volt a szó.... hadd hallom. . és igazán azért. Kanóc elindult. és nem passzióztok.. Az igazságot is... ..... A tanár ráreccsen: . hogy az egész anyagból készüljünk. . s csak a döbbenet csendje fészkelődik a teremben. azt ezek a néma tekintetek elmondják.hangzott fel.. majd kattan. élesen.. mert a tanár úr felnőtt..Mi az? Te még mindig állsz?! Ülj le! Bárány Jóska lerogy a padba.Azt nem mondtam. így.Csönd! Elég legyen! S a villámlás után kis időre megérkezett a mennydörgés is. Hajrá. mit kérdezhetek és mit nem? Legközelebb majd egy kicsit fegyelmezitek magatokat. panaszosan csikordul az ajtó. Aztán lerakja az ellenőrzőt az asztalra. Álljon oda vitatkozni egy gyerekkel! Ugyan! Hová fajulna a dolog?! Hangja megkeményedik. és pedagógus. . én figyeltem. Élesen villant a válasz is. . emelt fővel.. s nem vereség. nagyon hosszan hallgat.Igenis.Abbahagytad.. hogy nem igazságos. hogy érdekel. Ám ezek a tekintetek beszélnek. Kanóc! . Hosszan.

mert emelkedés közben csökken a felette levő légoszlop súlya.. amit a szíve parancsolt. 147 .Morcos pedig hátat fordít az osztálynak. úgy. s mintha mi sem történt volna. De a gondolatok nem a fizika magasabb régióiban kalandoznak.. s akinek szívében nem található egyetlen csepp megbánás sem. Nos.. Pisszenéstelenül hallgatják. annál.. hanem kívül az ajtón. aki egymagában álldogál kint a folyosón.Hol is tartottunk. ő csak azt tette. a levegő nyomása függ a tengerszint feletti magasságtól is... kezébe veszi a krétát.és leadja az anyagot. Persze. a légnyomásnál. . amint az eredetileg szándékában volt. folytatja: .. odalép a tábla elé.. Nagyobb magasságban a levegő nyomása kisebb.

. hogy most valami hálálkodásféle következik. Mintha összebeszéltek volna. mire vársz? . de amint belépett..Csak. az ilyet igazából talán meg sem lehet magyarázni. vagy nem akarta észrevenni. senki sem kezdte el a kezét szorongatni. Tudat alatti várakozás valamire. és várták azt. Érdekes. hogy megmentsék a villámfeleléstől. hogy muszáj volt valamit tennie. akit kiküldtek közülük. de az osztály nagyobbik felét igenis. Nem is nagybetűvel. amint Morcos elfüstölgött mellette. még ha önmagát áldozta is fel értük. mert egyes-egyedül ő merte megmondani az igazságot.Láttátok. de neki ne hálálkodjon senki. aki oly ritkán szokott beszélni. s fontolgatta.A kézfogás . Boglyas jött ki. most sem fakadt ékes szónoklat. s közben hajlongjon előttük sokáig.. Érte. egyre mélyebben. amit a szíve parancsolt. kicsivel. ám mégis mintha valami ünnepélyesség lengene a levegőben. Az osztály nem tódult a nyomában. Ez nem cirkusz. Akár Dugovics Titusz . ment. Kapeller Dini már éppen fontolgatta magában. éljenzés sem volt. Azután megint nyílt az ajtó. hogy kitörjön. s megsimította a vállát. ki hol. csak úgy. Áll az ajtónál. úgy várták azt. aki kívül volt. csak valami biztatásra. egész lent a csuklójánál. szóval sem sürgette őket. na.Móni mégis vallomást tesz . Morcos fogta az osztálykönyvet..Rendben.Köszönöm! . De ezt az ember csak úgy belülről érzi. hogy megmentette. És Bárány Jóska olyan esendően állt ott. hogy kanyarít valami köszönetfélét. Megérezte. Csupán egyetlen mondatocska csúszott ki a száján őszinte csodálattal: .s Boglyas a karját. talán észre sem vette őt. hogy ne kelljen megszólítania. Kanóc nem várt senkit és semmit. Ennyi és nem több. fiú! Kicsöngettek. nem estek neki a legközelebb állók. hogy megtapsolják az embert. és annyi baja van szegénynek úgyis az életben. . nem választottak ünnepi szónokot. Azért pedig nem jár semmiféle nagyjelenet. Azt. Belőle. Egypár szóra. Pedig nem szervezett meg senki semmit. hogy mint történelmi hasonlatot beleszője-e mondandójába. Furcsa. ami mindenkiben ott mocorog. csupán azt tette.. jelre vár. . szelíd erőszakkal húzza maga után. csak valami várakozás.Megkönnyebbülés . hogy megszelídítette a Morcost? 148 . . Látta. a többiek meg. az EMBERSZELÍDÍTŐ . szanaszéjjel. Homolya volt a hetes.gondolta. ami elől még Morcos is meghátrált.. Ez egyszerűen csak élet. Nem lapulhatott szó nélkül. csak álltak. hogy tovább tapsoljanak.kérdezte. . be az osztályba. az általános zavarban és tanácstalanságban vékony hangján megszólalt a kis Bárány Jóska.Gyere már. Az osztály nem tülekedett kifelé.Miért nem jössz be. Ennyi az egész.Tohonya kideríti a titkot .TIZENKILENCEDIK FEJEZET Kanóc.Ne hülyéskedjetek! Zavarban volt.Minek menjek? . Ám ekkor.. nem mintha neki is szüksége lett volna arra.

hogy megeredjenek. tódulnak ki a folyosóra. új csoda. hadd fogyjanak előle. s ékes szónoklat. Kanóc! Tudod... . hogy a Szücs Móni mellé álltál. mert mindig történik valami az életben.S ebben az örömben ott vibrál a megbocsátás a tegnapiért s a büszkeség. a sokak között jön Móni is. a Mangold. ahogy a többiek is szokták. Tűz és víz.Te. amikor azt mondja: . belemuzsikálnak a fülekbe. valami. Eddig türelmesen várt.. vagy elsétál mellette. De most így jött ki. Hangjai megállnak a levegőben. . most nem árul el semmit. nem tudom megmagyarázni magamnak. akinek szól. legalább egy szót.Az ám! Srácok! Megszelídítette! . a Pircsi. „állati rendes volt”.. úgy válaszol: . mindenki akar szólni. hogy lám csak. amikor a diri is megjelenik a láthatáron. Ám most az akkori sértett. az agyakba. s ez az emberszelídítési hókuszpókusz sem tetszett. Ám nincs idő sokáig dédelgetni őket. újabbak jönnek. Jönnek hozzá sorban mind... Kanócnak ez a két szó többet jelent most minden ünneplésnél. a szívekbe. És most senkinek sem tűnik fel.. nem szeret tolakodni. S oly közel van még az év eleji összecsapás is. 149 . előtörjenek.Köszönöm! . erre az eseményre legjobb lenne rohanni s ordítani jó nagyokat. Higany és gránit. hogy micsoda. felpattantják a szavak zárát.és hozzáteszi: . érintésnyi kézfogással. Kapeller Dini is odajön Kanóchoz. csak olyankor fogja szigorúbbra. s a folyosón néha lehet. aki immár nem áll a középpontban. és lehet. És most az órán.. és akárhogy is gondolkozom.bömböli el magát széles mosollyal Tohonya... De van!.. A megfogalmazás sem. ha nincs közel az ügyeletes tanár. történt új esemény. hogy ebből is. Irigység? Féltékenység? Civakodás? Ösztönös taszítás? Ki tudja? Lehet. hogy néha nagyon zűrösen csinálod a dolgaidat. én sohasem voltam valami nagy véleménnyel rólad.. De közben rájöttem. Pedig ez a kifejezés eddig hiányzott Kapeller választékos szóhasználatából. aki most úgyis az Ázalag.Tőled is állati rendes volt reggel. Mindig is feszült közöttük valami. csak vagy észreveszi az ember.. Varga Mari. elsodorják Mónit. mert ő nem érheti be egy odavetett szóval. kényeskedve formált mondatok helyett egyszerűen csak ennyit mond: . szelíden hátba vágja Kanócot. S e két szó az ő titkuk is marad . akkor a Kanóc tényleg megérdemli. odatülekszik. adni egy kézfogást. hogy az ünnepelt belerezzen. csak az érti. de oda kell rájuk figyelni. a Homolya.A cérnahangocska szinte csilingel.S megszorítja a fiú kezét. hogy tud szelídíteni! Mindig mondtam! . és igen. Mozgékonyság és állandóság.. az állati rendes volt tőled! Úgy mondja... cizellált. egy simogatást. az én barátom! Felszakadnak a zsilipek. ..Minden rendben.Ugye. miközben Tohonya boldogan újságolja az egész világnak. inkább vár. hogy az árnyéka tán eddig is elér. kiáradjanak. mert ha valaki.mindörökre. Különbözőségek és ellentétek. a Menyus. Állnak egymással szemben az Oxfordi és az Emberszelídítő. Kanóc kicsit elmosolyodik. hogy van benned valami.. Fogy a sor. abból is egy kevés. az örök ellenfél odalép Kanóchoz. Most lehet. Dini marad ott utolsónak. most nem feltűnő. ő pedig szelíd és elnéző.

- Ugyan - mondja kissé zavartan Oxfordi, majd hozzáteszi: -, tehettem mást? - Na látod - jön a másiktól a visszhang -, én is azt mondom, tehettem mást? Nem kell magyarázat. Mindketten értik, a másik mit gondol. S elindul egymás felé a kezük. Kanócnak izmos tenyere van, erős szorítása, Dinié puhább, gyengébb. Mindegy. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy elérik egymást. Kezet fognak. Mindketten érzik, nemcsak erre az alkalomra szól. Ott állnak a tanári asztal előtt. S amikor eleresztik egymás kezét, akkor pillantja meg Kanóc az ellenőrző könyvét. Ott áll az asztal sarkában. Ahová ő odatette. Dini látja pillantását, s megjegyzi: - Nem írt bele. Direkt figyeltem. - Nem? - csodálkozik Kanóc, felveszi, belelapoz, nézi. - Tényleg nem. Úgy látszik, megfeledkezett róla. - Vagy ki tudja? - mondja elgondolkozva Kapeller. - Nem hiszem. Inkább megfeledkezett róla - válaszol Kanóc. - Én mindenesetre matekóra előtt visszateszem neki az asztalra. - Tedd. Akkor majd elválik. - El. Kanócban azonban továbbra is ott birizgál, vajon tényleg elfelejtette-e Morcos beírni az ellenőrzőjébe azt, ami szándékában volt. Hiába, erre csak Morcos tudja a választ. De azzal, hogy megint odateszi neki a könyvecskét, színt kell vallania. Becsöngetnek. Csapódik az ajtó, áramlik be az osztály, hogy elfoglalja a padokat, s létezésével betöltse a termet, mely nélkülük semmi, de velük együtt: a 7. a. Amint csörtetnek a helyükre, Menyus kinéz az ablakon, le az emeletről, s máris felkiált: - Srácok! A rendőrség! A tegnapiak! Az ablakok megtelnek fejekkel, mindenki a maga szemével is szeretné látni. Kanóc nem rohan oda. Sejti, miért jöttek, s lopva Mónira pillant. A lány idegesen kulcsolja ujjait, tudja, őt keresik. Igaz, még az este bejelentette az édesapja, hogy megkerült, s akkor mondták neki, jó, majd akkor ma lezárják az ügyet. Fél tőlük. A tekintetüktől, a kérdéseiktől, s attól, mit kezdenek vele, ha hallgat. Mert hallgatni fog. Vagy azt mondja, a metróállomásokon csövezett, vagy a pályaudvaron, vagy valamelyik pincében. De ezt csak akkor mondja, ha nagyon faggatják. Fél, hogy meglátják rajta, amikor nem mond igazat. Elfogja Kanóc kutató pillantását, biccent egy kicsit a fejével, hogy érti, s hogy a fiú legyen egész nyugodt. Nem fog beszélni. A fiú visszabiccent, ő is érti az üzenetet...

150

Énekórájuk van Bujdosó Arankával. Szemüveges vénlány a nyugdíjkor határán, ez az utolsó tanítási éve. De már öt évvel ezelőtt, harmadikban, amikor megismerték, akkor sem volt türelme a gyerekekhez. Mindegy, kibírják valahogy. Legfeljebb megutálják az éneket, a zenét, és szegény Kodály foroghat a sírjában. Alig kezdi el az órát, máris kopognak. Aranka idegesen kapja fejét az ajtó felé, mintha rángatódzna, s az egész osztály arra néz. Ők tudják, kik kopoghatnak. Tévedtek. Nem a nyomozók voltak, csak egy nyolcadikos. Az igazgatóiból küldték, hogy hívja oda a Szücs Mónit. Móni elvörösödve feláll, szinte reszketnek a lábai, amikor elindul. Sokan sajnálják, mások inkább azon mérgelődnek, miért nem azok jöttek ide. Akkor egyrészt ők is mindent megtudnának, azt is, amit a Móni nem akart elmondani, meg Bujdosó Arankából is kevesebb jutna nekik. Sajna, csak hiú ábránd. Az ajtó becsukódott Móni mögött. Folyik az óra. Hosszú, unalmas. Kanóc az óráját nézi. Már negyedórája, hogy elment Móni... már húsz perce... huszonöt... félóra... és még sehol... Mi történik az igazgatóiban? Mit tesznek vele?... Szegény Móni... és mire jó ez az egész, amikor úgyis megkerült, és otthon is rendeződnek a dolgok, és úgy lesz minden, mint más, rendes családban... mert remélhetőleg úgy lesz, s akkor most, az igazgatóiban... Lehet, hogy vallatják?... S akkor... És Kanóc immár azt várja, mikor kopognak ismét az ajtón, hogy őt is szólítsák. Pedig igazán nem tett semmit. Csak jót akart. Megmentette. Rendbe hozta, amit lehetett... úgy, ahogy ő tudta, gondolta... Lehet, hogy a felnőttek másként hoznák rendbe, de akkor miért nem hozzák?... Már majdnem vége volt az órának, amikor visszajött Móni. Egyedül jött. Ki volt sírva a szeme. Még Bujdosó Aranka is észrevette. Hosszasan nézte szemüvege fölött, fejét csóválta, s rászólt: - Hogy nézel ki? Egy lány nem nézhet így ki. Eridj a mosdóba, hozd magad rendbe. Móni sarkon fordult, ment. Most, ebben a pillanatban mindenki kivétel nélkül sajnálta. S egy emberként utálták Bujdosó Arankát. Nem sok részük volt már benne, kicsöngettek, mielőtt Móni visszaért volna. Az osztály fellélegzett, megint tízperc, irány a folyosó. Menyus rohant ki elsőként, egyenest a mosdó irányába, pedig nem is volt neki hasmenése, csupán nyüzsögni akart Móni körül, hátha most megtudhat valamit. Elkésett. Móni éppen jött ki az ajtón, s összeütköztek. Menyus elterült a földön, de nem gurult arrébb, mert azért annyira nem gömbölyű. Móni segítette őt fel. Addigra már sokan nyüzsögtek körülöttük. - Mi volt? Mit akartak tőled?
151

- Semmi különöset... csak faggattak, hol bujkáltam... miért... hogy kerültem haza, meg ilyeneket... - Csaaak? - Meg az életemről is kérdeztek... meg... anyuról is... Amikor az édesanyját említette, Móninak megint gyanúsan fényleni kezdett a szeme. - Hagyjátok már... nem látjátok, hogy rögtön megint sír! - hangzott fel ekkor Kanóc hangja. Olyan ember hangja, akire ma mindenki odafigyel, akire ma mindenki hallgat. Abbahagyták a faggatást, s lassan arrébb mennek, ki-ki a dolgára. Még Menyus sem ácsingózik ott, tisztára fölösleges, mert ez a Móni, úgy látszik, némasági fogadalmat tett. Mint az a néma levente, akit a színházban látott... Már nem jut eszébe a neve, de nem is fontos, csak az, ő is hallgatott, mint a kuka... S a hírharang arrébb duccan, s fülel, hol hangzik fel valami érdekes. Móni és Kanóc kis időre egyedül maradnak. Egyedül a folyosó ide-oda áramló, zajos, egymást túlbeszélő seregében. Jó, hogy ennyien vannak, jó, hogy ennyire beszélnek, így legalább senki sem figyel most rájuk. Senki más, csak Tohonya. Nem volt szándékában, csupán véletlenül vette észre, azok ketten együtt vannak. Figyeli őket. Úgysincs más dolga. Azok nem veszik észre. Más dolguk van most. Rövid az idő, fontos a közlendő. - Miért sírtál? Bántottak? - Nem. Nagyon rendesek voltak. Beszélgettek velem. Két férfi. Egy bajszos meg egy fiatalabb. Még a dirit is kiküldték. A veszekedést kérdezték, meg a Helgát, az aput, az anyut, meg azt, hogyan bánnak velem... meg ilyesmiket...Aztán amikor az anyut kérdezték, akkor kezdtem el sírni... még ők vigasztaltak. - Engem... engem nem kérdeztek?... Vagyis hogy azt, hogy... - Kérdezték, hol bujkáltam. - És? - Nem hitték el a pályaudvart meg a metrót... Azt mondták, ott igazoltattak volna a rendőrök... aztán hebegni kezdtem... és... Nem tudtam tovább hazudni. - Mit mondtál nekik? - Hát azt, hogy már azon gondolkoztam, hogy leugrom valamelyik tetőről, amikor te megfogtad a kezem, és azt mondtad, nem engedem... aztán mindent elmondtam nekik... - Mindent? - Mindent. Értsd meg, nem tehettem másként. Engesztelést kérőn nézett Kanócra, aki ebben a pillanatban mintha valami csalódásfélét érzett volna. Csak ennyit ért a fogadalom? Mégis elárulta!... Gyenge volt, hiába gondolta, hogy erős lesz... Most aztán következik ő meg a fejmosás. Mindegy. Kibírja. Morcost is kibírta, ezt is ki fogja. Látva az arcán végigsuhanó felhőt, Móni riadtan kérdezte: - Haragszol?

152

Nem is kérded. s lapáttenyerét ráteszi Kanóc vállára. Móni észreveszi rajta. és vágj pofon. S máris indulna. hogy ki rabolta el. . Kanóc láthatólag megkönnyebbült. és biztatólag rámosolyog. ki rejtegette a Mónit! Kanóc. . képtelen rá haragudni. Hiába. Aztán úgy fordítja. ezt mondja: . Senki sem szereti. S mutáló hangjával utánozza eszményképét. S szokása szerint szelíden hátba veri Kanócot. Meg a rendőrség! . szervezi a Vöröskeresztet. ne maradjon adós. Majd Kanóc megkéri: . S ekkor. Titok. a jövendő rendőrfelügyelő. ebben a pillanatban odalép hozzá Tohonya. Csak mi tudjuk. a helyedben biztos én is így tettem volna. Szól a csengő. mintha mi sem történt volna. a legközepébe. Megnyerted a fogadást. Bele. Tohonya azonban tartja a vállát. hogy egymás szemébe nézhessenek. Tohonya. Kanóc elmarad tőlük. Nincs rá szükség. tiszta két szemébe. s Kanóc becsülete úgy kívánja. és felröhög.Ezt. ahol nem látják.Inkább ne! Én is tudom. Gyere arrébb. Nemet intett a fejével. S belenézve a derék Tohonya jószándékú. amit kötöttek a nagy nyomozás előtt. összerezzen.kérdi megadóan. ha rájönnek a titkára. Nevetnek. S máris keresgéli számára önmaga gondolataiban is a mentségeket. fiú! Akkor családon belül marad! Testvéri egyetértésben baktatnak be az osztályba. Jót akart. Mónit elkapja a Varga Mari. mit szóltak hozzád? .Meghülyültél. bár most már semmitől sem kell tartania. úgy mondja: . új viadalra. a száz-valahány kilós nápolyi rendőrfelügyelőt.A fiatalabbik azt mondta: „Rendes srác lehet.Rá! Megmondjam? .De szót se róla. s tereli befelé a gyereknépet új órára. hogy ne lehessen elpislogva sumákolni. Végigberreg a folyosókon.Ránézett.Rendben. a folyosó sarkába.Ezt mondta? . Kanóc visszamosolyog.Tudod mit. A lány ráfüggeszti szemét. úgy kérdi: .” . Fölösleges faggatni őt is. ha már ő veszített. S eszébe jut a fogadás.Vesztettem.Rájöttél? . barátom? Csak nem képzeled?! Aztán rákacsint. . s úgy mondja: .Te Kanóc! Én kinyomoztam ám. 153 .Mit? .

Mély lélegzetet vesz. Nem vitte el a gyerek. akinek legjobban kéne tudnia. Ma továbbhalad az anyaggal. Leül. de hány órája lesz még addig? Feláll. Felállnak. Egyes-egyedül Kanóc várja feszülten. Éppen az. hogy üljenek le.. vagy az egész osztály akarja őt próbára tenni.Hová lett a cirkusz? . Majd jelentkezőt kér. kié. utána már csak osztályfőnöki a drága jó Pamaccsal.. Igaz. hogy kenyérre lehetne kenni. Példák. Hány. Felrobajlanak a padok. az asztal sarkában megpillant egy ellenőrző könyvet. Most azonban még Morcoshoz lesz szerencséjük vagy inkább szerencsétlenségük.. amit csak akar. ha a lelkiismerete tiszta. Matekból erős. Járt náluk az orvos. neki van igaza. elhelyezi az osztálykönyvet az asztalon.A tanár is ember . mert akkor elfogyna. És mit számít egy beírás akkor. Lássa meg a Morcos.Tanúk nélkül . Most már kissé nyugodtabb. de remek tanár.HUSZADIK FEJEZET Morcos kapitulál . Levezetések. De az még arrébb van. Alighanem csak az az egy. alaposan belázasodott. kicsit mocorog a széken. Nem bánnák.” . ha elmaradna az órája. tudja. aki lehet. hogy nem jó festőművész.Teréz napján Hurrá. mintha kissé már megenyhült volna. Úgy tesz. „Hm. aki önállóan megpróbálná. de közben próbálja lemérni. az imént beszélt fiával telefonon. Csak ezen essenek még túl. csupán torokgyulladás. Ha úgy érzi. olyan megértő. Morcos belép. 154 . mielőtt kijárják a nyolcadikat is. s akkor ott. Úgy tűnik.. s ahogy végignéz az osztályon. Jövő nyáron alighanem ki kéne vétetni a manduláját. autózni megyünk! .gondolja. milyen hangulatban van. Nem fél. A tanár odamegy az asztalhoz. Őt figyeli. konok makacssággal. úgyis igazságtalanság lesz minden betűje.Jó élni! Matekóra következik. magyarázni kezd. Látja arcán a feszült figyelmet. mintha ott sem lenne az a füzetecske a tanári asztalon. És az ellenőrzőjét is visszatette az asztal sarkára. Írjon be. S ezt mindenki tudja. mint reggel. Meg sem kell néznie rajta a nevet. int. De ő kemény. kivéve azt. de az igazán nagy baj lenne. de majd elmúlik. majd csend. akinek a legtöbb félnivalója lehetne. a táblához lép. tekintete egy pillanatra megáll Kanócon. elkezdi az órát. mintha mi sem történt volna.Csöpi énekel . Képletek. vajon csak az az egy gyerek figyeli. fészkelődés. Figyelik.

Morcos teszi a dolgát. Aki gyorsan felfogta. Mit tegyen vele? Hagyja ott. Morcos megállapítja magában. 155 .Te maradj bent! Kanóc megáll. annak beírja az ötöst. Amikor vívódik benne a tanári tekintélyféltés. mintha észre sem vette volna? Írjon bele? Adja vissza üresen? De mikor? És hogyan? Vannak esetek. nem emeli fel. szalad az óra. emberi igazságérzete és a mindenkiben ott lapuló megalkuvás. Kicsöngettek. tekintetükkel próbálják bátorítani.Kimehettek. ha nem lenne ott. Néhányszor az asztalra vetődik a pillantása. A magyarázatot befejezte. a tanár azt az egyet figyeli. valahogy mindig magán érzi azt a tekintetet. Már annyi sincs. Most azonban keze a padon. Ha oda sem került volna.miközben matematikaképletek és -megoldások tódultak ki belőle . Odaszól az osztálynak: . szabályokhoz. a mindig pattogó Morcos . Vajon a másik miért nem jelentkezik? Varga Marit hívja ki.Néhány kéz a magasba emelkedik. visszanéznek rá. de maradt még egy lecke. Pedig szokott. Legalább tanú ne legyen. Ehhez van türelme. Jobb szeretné.titokban és láthatatlanul birkózott önmagával. Ami fizikaóra után elmaradt. képletekhez. Múlik az idő. akinek nem sikerül. mert az új anyaggal sosincs nála rizikó.bár nehezére esik . S Morcos . a szigorú. Akkor veszi észre. Érdemes Morcosnál ilyenkor kijönni a táblához. nem lengeti. amit neki kell megoldania. S amikor meglódulnak. Érdekes. Alighanem megsértődött. s Morcosra való tekintettel viszonylagos rendben vonulnak kifelé. hogy Kapeller sem jelentkezett. a kérlelhetetlen. Azokkal sosincs baj. hogy Kanóc nem jelentkezik. de nem ér rá ezzel törődni. de ha nem néz is arra. voltaképpen azt az ellenőrzőt keresi. A számokhoz. azt hiszik. jelest kap. s meg tudja oldani. Ügyesen dolgozik. Már alig öt perce van hátra az órából. Most. Ha hirtelen eltűnne. annak újból magyarázza. folyik az óra. azok mindig engedelmeskednek neki. most jön a nagy leszámolás. megállítja: . Pedig ezek ketten a legjobb matematikusok az osztályban. A tanárban kis tüske kezd mocorogni. S nem otthon. Összecsukja az osztálykönyvet. Azonnal. de nem indul még. a leckét feladta.elszánja magát. Amikor odaér a közelébe. Az utána haladók észreveszik. amikor a tanár is tanácstalan. Folytatják. S Morcos.

. visongatnak. Szelíd szél hintáztatja a kopaszodó fákat. lapozgatja. Még eléggé év elején járnak. A tanár és a tanuló. hát igen. Mindketten zavarban vannak. a tanár is csak ember. Hóna alá fogja az osztálykönyvet. szép hétvége ígérkezik. S amit fizikaórán odavágott a szemébe. S akkor a tanár.. hadd örüljön.És ugye. valamit most tisztázniok kell. megérted? .Akkor jó. a fű még zöld.Azért. de mindketten érzik.. de már jó néhány tisztességes jegy sorakozik benne. ellepik az utcát. És tudod... megy a virágosbódéhoz. hogy azt a cédulát ma 156 . nevetnek. félig visszafordul. S a gyerek tavaly versenyzője is volt. hogy gondolnak rá.Nem is fogok. Kanóc kikanyarodik a főútra.majd hozzáteszi -... Három éppen az ő tantárgyaiból. ketten maradtak bent. kiáltoznak.Beteg a fiam. nagy felkiáltójellel. A fiú is nyúl utána.Köszönöm. ne üsd nagydobra! .Az osztály kiürült. hogy „köszönöm”.Meg. . Megy... hallgat. nyílik a szeme és a szája. Morcos felveszi az ellenőrzőt. nem is olyan rossz fiú ez a Morcos. Tedd el nyugodtan. abban. . Ez volt ma az utolsó órája. nos. ha lehet.Miért nem tetted el? Vagy meg sem nézted? . . ki kell váltani a gyógyszereket. Ugye. . hiszen két napig megint övék a világ. Igaz. . Foglalkozott is vele. Két lépés után megáll. indul. miközben elveszi. Amikor alig egy perc múltán Kanóc ott áll a faggatódzó társak gyűrűjében. csak beszélgettünk . halkan megszólal: . nagyinak holnap lesz a névnapja. Csendesen megkérdi: . el ne felejtse. Kisütött az őszi nap. most kezd belelépni a kamaszkorba. a kérdésözönre csupán ennyit mond: . kergetődznek. Hangja kérlelő. Azért nem tettem el. tanár úr. nyílt emberke.Megnéztem. azért nincs közöttünk harag. Szerencse. mielőtt elutazott: cédulát is hagyott az asztalán. az ajtó becsukódott. anyu külön a lelkére kötötte. Értelmes.Nem történt semmi. a saját szemszögéből nézve volt valami.Nincs. Úgy tűnik. Siet haza. a tereket. Nem tetszett beleírni. hogy még tartozik valamivel a fiúnak. aki érzi.Hallgatni fogok. A gyereksereg gomolyogva tódul ki az iskolából. mint amilyennek mutatja magát.. . Nem mondja azt. S nyújtja az ellenőrzőt.

hogy még ma délután értesíti valahogy Boglyast. hadd jöjjön fel hozzájuk Móni. S elmosolyodik.. . És a matekkorrepetálást sem hagyja a Kapellerre. Elvégre nem bujkálhatnak örökké.. Délelőtt jó lesz? Vagy inkább délután? Nekem édes mindegy. és kevés a virágos.. de talán maga sem veszi észre jókedvében. Együtt sétálnak majd. Győző úr kászálódik ki belőle.. Mindenkinek megvan a maga élete... táncoló léptekkel halad. Móni pedig. vele úgyis találkozik délután. Hiába. Igaz. . Nincs abban semmi. újabb ismerős. . Boglyas valami iskolarádiós műsort bütyköl még a suliban. De talán így is van jól. ha kérhetnék valamit. De a napokban annyit járkáltam vidékre.. és természetesen szól Móninak is. Indul haza.Felőlem... s akkor ő hátul Tohonyával és Mónival.. a csúszda meg a mászókák vannak.Hűha! Most jut eszembe.No ez megnyugtató. mint ahogy érzi. Még ha meg is látják őket.Ki vele! .Remek! Éppen négyen vagyunk. Így nem. Csöpi hintázik ott. Az valahogy benne marad az emberben.Hadd hozzam magammal a barátaimat is. Négy helyetek van a kocsiban. hogy egészen megfeledkeztem róla. a férfi visszaköszön. hogy Tohonya ne vegye észre. hogy lássák. aztán szabadkozni kezd. ő is virágért jön. ahol a hinta. de még látszanak az összes szereplők. De régen volt. az ő felesége is Teréz. Tohonya siet bedobni az ebédet.. kiket kocsikáztat. Apu is. Az acélkék Porsche.. Vagy ő megy majd hozzájuk. anyu ismeri őt. A virágosbódé előtt sor áll. Holnap viszont itthon vagyok. S máris azon gondolkozik. De mennyi! Megy át a parkon. Persze azért mindent mégsem tudnak róla. . s mennyi minden történt azóta.. Ebben a szép időben biztos ő hozza a Bélucit sétáltatni. Hű de nagy szám lesz! Ordítós Győző úr megkocsikáztatja őket! Ő ül majd előre Győző úr mellé. A játszótérnél. ha Móni engedi. az úgysem pontosan olyan. sok a Teréz a telepen.Nekem is... hogy egyedül mehet. ahol a hirdetőtáblán még most is ott egy cirkuszi plakát. meg ahogy történik. Az nagyi kedvenc virága. mert kezdődik a karateedzése. Kicsi. S Kanóc valahogy örül most annak. a felét már valaki letépte. Beáll a sor végére.. Győző úr nem is sejti majd. neked még tartozok egy kocsikázással. . Cirkusz. különben biztosan kimegy az eszéből. Köszön neki. 157 ... Persze. amikor körülkocsikáznak a telepen.. Alighogy odaáll. meg persze csak akkor.. Inkább üljön előre Boglyas. ismerős kocsi fékez a virágos előtt. ha együtt tanulnak. azért nem ártana szólni a srácoknak is. Vannak dolgok.. Talán nem is fog integetni. Úgy látszik.belerakta a tolltartójába. Vagy ha mégis.. vagy.. Sárga szegfűt vett.Nem baj. Tohonyát.. s odahaza szól majd. . . Hol van az már?.. de. kiinteget az összes ismerősnek. ő a legalacsonyabb. óvatosan. amiket az ember nem szokott elmesélni senkinek.. Persze. én sem értem rá. hanem inkább megfogja Móni kezét. A Csemege előtt megy el. mégsem.

Majd? Nem most? S Csöpi arcáról hirtelen lehervad az öröm. befonva ártatlan boldogsága tiszta örömével. s szállni kezd vele. kis talpaival fékez. Mosolyogva kezdi biztatni a kislányt: . hallgatja.Tudod mit? Nem a legközelebb hallgatom meg. de a vékony cérnahangocska elkezd kapaszkodni. A fiú nézi. A szegfű sem hervad el hazáig. Legalább az egyiket. 158 . micsoda újság van nálunk! . kicsatolja a láncot. hanem most. Lelkendezve újságolja: . száll. Jó? . Jó lesz? . könnyedén. rohan oda a fiúhoz. Engem is megtanít ám! Már ötöt is tudok. leállítja a hintát. s rákezdi. Csöpi! Majd legközelebb meghallgatom mind az ötöt. lebegőn. Kicsit pöszén. hogy járhasson edzésre.Majd. csak száll. a hangocska is rátekeredik Kanóc szívére. piros maslival lobog utána. mint őszi szelek szárnyán az ökörnyál. rátekeredik arra.oOo. arca nekipirult. kicsit hamisan. orra körül még ott pettyesedik néhány nyári emlékül itt maradt szeplő. s most is pöszít kicsit. készülődik egy kicsit.Hát az. Kanóc azonnal észreveszi.Képzeld. s máris nem siet annyira. S a gyerekarc máris ismét felderül Kanócra néz. Bizony! És azt mondja. Minek? Ráér. Elénekeljem? . Jó élni! . mint mindig. Lenszőke haja varkocsba fonva.Micsoda? . hogy a Bokszos otthagyta a mesterét. aki útjába akad. tavaszra már indítják versenyen is! És azóta az anyunak mindig jókedve van! Még énekel is.Jó. Lihegve ér oda. Elhelyezte őt az egyesület.Amikor megpillantja Kanócot.