ÖRKÉNY ISTVÁN

TÓTÉK MACSKAJÁTÉK

TÓTÉK
Tragikomédia két részben 1967

2

Levél a nézőhöz
Albert Camus írja a Sziszüphosz mítoszában: „Az istenek arra ítélték Sziszüphoszt, hogy egy sziklát görgessen szüntelen a hegy tetejére, ahonnan a kő mindannyiszor visszagurult a saját súlyától. Úgy gondolták, s némi joggal, hogy nincs szörnyűbb büntetés, mint a haszontalan és reménytelen munka.” Ebben az alvilági bűnhődőben látja Camus az abszurd hős típusát, akinek egész élete arra való csak, hogy semmit se vigyen véghez. Ő, amikor Sziszüphoszra gondol, mindig abban a helyzetben látja, amikor a szikla már legördült a csúcsról, s utána ereszkedik a síkságra, ahonnan újra föl kell majd hoznia. Mit érez Sziszüphosz leszállás közben? - kérdezi Camus. Néha a szikla az erősebb, s akkor a szomorúság elhatalmasodik szívén, de az is megesik, hogy öröm tölti el. „A magaslatok felé törő küzdelem elég ahhoz, hogy megtöltse az emberi szívet.” Én is sokszor gondolok Sziszüphoszra, különösen azóta, amióta megéltem a háborút, és megjártam a frontot. Odáig azonban csak a sorsával küzdő ember jelképét láttam benne, s ezt úgy értelmeztem, hogy a halál: a nehézkedési erő. A háború azonban, életem és gondolkozásom sorsfordulója, sok mindenre megtanított. Arra is, hogy a magyar sors mindig is tele volt sziszüphoszi helyzetekkel, korszakokkal, évszázadokkal, de annyira talán még soha, mint ebben a háborúban. Az a szikla, amelyet mi ott, a Donnál hengergettünk, csak visszagurulhatott ott is, később is, ahányszor nekivetettük a vállunkat. De én, az én Sziszüphoszomat, egészen másként láttam. Például, egészen más helyzetben. Nem a csúcsról lefelé indultában, mint Camus; én mindig a síkságon láttam, amikor a sziklának feszülve, görgetni kezdi fölfelé. Mit gondol ő akkor? Azt, hogy mire van ítélve, tudja. Gyötrődése hiábavaló, a szikla legurul majd, és újra meg újra legurul, az idők végeiglen. Ezt ő tudja, de hiába tudja. Az ember nemcsak tapasztalat. Az esze ugyan azt mondja, hogy minden hiába, de ösztönei nem hallgatnak az észre. Ők azt súgják, hogy ez lesz az utolsó erőfeszítése, Sziszüphosz pedig bizakodva vág neki a meredélynek, újra meg újra, mindig csalódva, de mindig új erőre kapva. Abban a paradoxonban élünk, hogy csak értelmünk veszi számba a ránk váró végzetet. Életösztönünk mást mond. Néha amannak szava győz, néha emezé. Ha a belátás, akkor az én Sziszüphoszom is szomorú, de ha az életösztön hangja az erősebb, akkor az én Sziszüphoszomnak is öröm tölti el a szívét. Tót Lajos persze nem volt Korinthosz királya, hanem csak községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: vagy lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni. A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít meg a sorsa, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább - és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk.

3

bizonyos helyzetekben. De úgy látszik. ezt értelemmel meg se tudom magyarázni. a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Egy barátom. Amikor már reménytelenül cselekszünk. akkor maga a létezés nem abszurd. aki ugyanezt megélte. A Tóték nem róluk szól. tágulni. úgy is mondhatnám. hogy félelme egy nagy országot sodort a morális abszurditásba. hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka. sőt. a jeges szélben. január 13-án.és ezt példázzák a Tóték -.Ha igaz. kifejtette egyszer. fertőzni. Tót Lajos valóban „abszurd hőssé” lesz. s ahogy ott ültek. Persze. Ilyen értelemben. talán egészen másról. a félelem pedig mindig új félelmet szül. A félelem az a közeg. A darab idillikus helyzetben kezdődik. Az. akkor az a cselekvés abszurd. A legtöbben ülve fagytak meg. hogy az ő telük. Volt már ember. a hóban. mint az egysejtűek. a reménytelenség állapotában. 1943. mellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Ezért „hagyom” gyilkolni is Tótot. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. még egy Tót Lajossal is milyen nehéz elboldogulni. Hogy vitte ezt végbe? Sokszor azt hiszem. elkezdett lefelé görögni az a szikla. „Potenciálisan” az őrnagy és az áldozata vagyok egy személyben. hajlamunk van erre a fertőzésre. osztódni akar. vagy nemcsak róluk. névtelen „kisember”. hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. ha nem kellene többé félelemben élni. időpontokban. melyben ez a változás lejátszódik. még esze sincs nagyon sok. Én azt vallom . de én írás közben mégis mindig rájuk gondoltam. csak azzá válhatik. hogy én élek. márványba fagyott arccal. még most is hátamban érzem a tekintetüket. aki annyira tudott félni. hiszen lám. a Don-kanyarban. akinek semmi hatalma. pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. hogy Tót Lajos egy Toldi Miklós. akire a rettegés harangja borul. Talán ezért van az. abban az aknatűzben. de a terror forrása mindig a félelem. Hatvanezer ember fagyott meg ott. pedig ő igazán vértezetlen. mint a gázok. korszakokban. Cseres Tibor. mint a vírusok. jó lenne. 1967 4 . hogy az ember egyetlen kiútja a tett. az őrnagy is fél.

hétéves kisfiú INAS Történik egy hegyvidéki községben. EGGENBERGER ALFRÉD. a második világháború idején. Bemutató a Thália Színházban.SZEREPLŐK AZ ŐRNAGY TÓT TÓTNÉ ÁGIKA A POSTÁS TOMAJI plébános CIPRIANI professzor GIZI GÉZÁNÉ. szomszéd ELEGÁNS őrnagy DR. 1967-ben 5 . egy rossz hírű nő A LAJT TULAJDONOSA LŐRINCKE.

... Összetépi. Szeretem a páros számokat: a harmadik gyerek csak zavar. hogy beleköpködök az ártézi kútba. Egy kolbászmérgezés néha magától elmúlik.” Na tessék. Isten ments. Van.. hat.. mert mostani idegállapotában nem akar senkinek terhére lenni.. „De még egy sokkal nagyobb örömhírem is van. Azt is mondják. ÁGIKA „De én leírtam a község klimatikus előnyeit.” Ezt félretettem. ismét jó erőben és egészségben vagyok. A POSTÁS A kedves Gyula egészségére! ÁGIKA Járt itt már őrnagy valaha? Talán soha. Kijavítottam a sürgönyt kettőre. még sört se kapok érte. A földre teszi sapkáját. elmegy. édes jó Lajosom? TÓT Hallom. Még ma sem tudják. Sikerült rávennem. Tóték! Posta! Örömhír! Az ablak kinyílik. Ez a szép! És nekik is kint van a fronton a fiuk. sőt gyógykezelt az ideg. A POSTÁS torz alak.. Postássapkát visel. Olvasd csak! ÁGIKA „... Miért örüljenek? A tanítóéknak megsebesült a fronton a fiuk.. A lányuk viszont hármas ikreket hozott a világra. az oldalán táska. Ez viszont igaz. fölteszi a sapkáját. Jó azt tudni. rongyos. odaadja a lapot a lányának. máskor viszont súlyos bajt csinál. akiről már annyi szépet írtam.. Olyankor át is ugrom. ami nem ment könnyen.. Mindezt csupán a jó érzés téteti velem. a partizánok állandó zaklatása miatt nagyon leromlott az idegrendszere. Mondják még. és átugrok két egymásra rakott kalapon. Ebből egy szó sem igaz.. Kettő. egy völgy. aki megissza. Azt mondják. Ezért egy pohár sört szoktam kapni.” MARISKA Hallod ezt. oldalt egy hordóba dobja. Van.és elmeklinikán. amit kézbesítek. mégse tudom szeretni. Tovább olvas. és emiatt most kéthetes betegszabadságra hazautazik. Mariska és Ágika izgatottan kihajol. a kilátást a Bábonyra meg a bartalaposi völgyre . a mi szép. Elővesz egy meghívót. hogy erős hasmenéssel járó kolbászmérgezésem van. Ha jön egy meghívó a kormányzó úr garden partyjára. az nincs. hogy hasmenésem elmúlt..és képzeljék! Őrnagy urunk elfogadta a meghívást. „Szeretett őrnagy urunknak. hogy manipulálok a levelekkel.. „Édes Szüleim és Ágika! Örömmel tudatom. mert ami nincs.. hogy fölemelkedem a levegőbe. MARISKA izgatottan olvas.” Örömhír? No végre! A ház felé.hogy vegye igénybe kedves szüleim vendégszeretetét. hogy valami baja essék! Most is jött egy tábori lap.. köszön. üveges verandánkat. hegyek. négy. Nem ugrik. hogy ez mit jelent nekem!” MARISKA Krisztus a kereszten! Egy pohár bort a postás bácsinak.. Hogy miért? Mert négyen vannak. Őket különösen szeretem. Viszont: úgy farba tudom rúgni önmagamat. Ezt megspóroltam nekik.. amit félreteszek. van. Állítólag orrot fújok a szárítani akasztott fehérneműbe. mit is írt legutóbb! Kalapjából egy másik lapot vesz elő.Első rész 1. Gondolhatják..” Nem bírja tovább. hogy egy félhülye nem egészen hülye. És mit ír most? Olvassa a friss tábori lapot. afféle falu bolondja.. És itt vannak Tóték. Tót is elősiet. kitépik a postás kezéből a levelet. Például Cipriani professzor úr sose bántott.. A háttérben néhány fenyő. Nézzük. KÉP Tóték háza előtt. Ágika bort nyújt a postásnak. félhülye vagyok. 6 . „Sajnálattal tudatom. amit összetépek.

vagy nincs. hogy belekezdek a szivattyúzásba. büdös van-e. amíg megnyugszik. Őszinte leszek. az ablak becsukódik. hogy olyan fogas kérdésekbe ütközöm. Fenyőszag. leülepszik. De azt nem hittem volna. mások ellenben. amit nem tud elviselni. Tót észrevesz valakit. egy négy kereken járó szivattyút húzva maga után. Kérem szépen.. Nézetem szerint a két rossz közül a kisebbiket kell választani. mint ügyvédi pályámon talán soha. TÓT Mit is írt a szagokról Gyulánk? MARISKA kebléből kivesz egy lapot. Körüljár.. A LAJT TULAJDONOSA Tessék parancsolni. pumpálok. Meg tetszett érteni a hasonlatot? TÓT a fejét törve.. TÓT Pedig azt nem ártana tudni. kedves tűzoltóparancsnok úr. kedves doktor úr. továbbá nagyon érzékenyen reagál egyes szagokra. aki nagyon érzékeny a szagokra.. MARISKA Majd rendbe jön. Mi történik? A massza megbolydul. Olvasd.. például a fenyőszag. tűzoltóparancsnok úr. Itt csak ez áll: „Nagyon érzékenyen reagál egyes szagokra.. Lássunk neki a szivattyúzásnak? TÓT Már magam se tudom. az aztán bőven van minálunk. hogy nem tudom.” MARISKA büszkén. TÓT Két hétig lesz nálunk a fiam parancsnoka. hogy milyen mértékben érzékeny az őrnagy úr a szagokra. A LAJT TULAJDONOSA mélyet szippant. ha fölkavarodik a vize. A LAJT TULAJDONOSA Igazán? Gratulálok.. TÓT Ha szaga van. kislányom! ÁGIKA „Szeretett őrnagy urunk. mert ezzel a munkával tízszer annyi a keresetem. Mert tegyük fel. De ezt önnek kell eldöntenie. valósággal megnyugtatják. Tűzoltóparancsnok úr! Még a legeslegtisztább tengerszemnél is. kristálytiszta lesz. és. kedves doktor úr. Tóthoz siet.. én könnyű szívvel hagytam ott a jogi pályát. időbe telik. Erről nem írt a kedves fia? TÓT beszól a házba. de nem kellemetlen.. Otthagyja a lajtot.. kedves doktor úr? A LAJT TULAJDONOSA sóhajt.” 7 .. nem bírja a lármát. A két nő visszamegy.. TÓT Hát most mitévők legyünk? A LAJT TULAJDONOSA Ha tetszik.TÓT Csakhogy nincs jó idegállapotban. Mariska! Ágika! Tótné és a lánya kihajol az ablakon. és ettől ne tessék megijedni. Jelenleg a Tót úr árnyékszékének a szaga kissé szúrós. nem pumpálok. szimatol.. Hát hagyjuk így. De én mérlegelek. mert én úgy megszoktam a szagot. akkor pumpáljunk! Gyulánk életéről van szó. Kérdés. Van olyan.. Halló! Doktor úr! Belép a gödörtisztító. ha nem tetszik. amit nem tud elviselni? MARISKA Arról nem ír közelebbit a mi drága Gyulánk. A LAJT TULAJDONOSA Ezt tenné a helyemben minden lelkiismeretlen gödörtisztító. TÓT De vajon mi az.

doktor úr? A LAJT TULAJDONOSA Attól függ.. TÓT Ha szabad kérdeznem. Mert ha most megbolygatom a masszát. csak hálókocsi-kalauz. Tót úr. A LAJT TULAJDONOSA Szívesen.. Köszönöm a szíves útbaigazítást. különösen vasárnap. A LAJT TULAJDONOSA Csak a szivattyúzás kerül pénzbe. hogy édesapám községszerte olyan megbecsülésnek örvend. hogy a zászlóalj gépkocsiján elkísérhetem. hogy könnyűszerrel ki fogja küszöbölni a fülnek nem kellemes zajokat. MARISKA Áthívtam a kedves szomszédokat.” A POSTÁS No tessék. Gizi Gézáné és Lőrincke úr.. A LAJT TULAJDONOSA Akkor inkább mondjunk le a pumpálásról. őrnagy urunk egyre több jelét adja rokonszenvének. Ismertetni fogom a fiam levelét. Miből gondolják. TÓT Ezt nem fogadhatom el. LŐRINCKE Hát minálunk nincsen csönd? 8 . A gödörtisztító készüléket maga után húzva elmegy. Okos légy. kedves tűzoltóparancsnok úr. Visszajön Tótné. akkor legalább két hétig tart. mennyivel tartozom? A LAJT TULAJDONOSA Semmivel. és ezért teljes csöndre van szüksége. MARISKA már olvassa. Van annyi időnk? TÓT Ő a legelső szabadságos vonattal érkezik. még engem is zavar. MARISKA „Még egy fontos dologra figyelmeztetem kedves mindnyájukat. hogy közeledik az indulás napja. de nincs benne semmi aggasztó célzás. MARISKA És egy őrnagynak mégiscsak kifinomultabb az idegrendszere! ÁGIKA Néha. ÁGIKA Pedig az nem is őrnagy volt.A LAJT TULAJDONOSA Homályosnak homályos egy kicsit. kérem. TÓT Gondolja?. hogy mikor jön a vendég. „Most. amíg újra bőrzeni kezd a tetején. édes jó Lajosom! TÓT Hogy legyek okos? Maga mit mond. Ágika és a postás. TÓT Legyenek figyelemmel. Tudom... A tanácsadás énnálam díjtalan.” LŐRINCKE Hát ez jó hír. Őrnagy urunk a nagyfokú partizánveszély miatt álmatlanságban szenved. A szabadságosvonat Novioszkolból indul.. visszaszól. és ő megígérte. pedig nem vagyok őrnagy. édes jó Lajosom. MARISKA Szaladj. Besiet a két szomszéd. GIZI GÉZÁNÉ Gratulálok. hogy épp ezt a szagot nem fogja szeretni? MARISKA Mert egyszer egy lakónk már panaszkodott rá. a szomszédokért! Bemennek. kislányom.

LŐRINCKE Nem cuppogás? MARISKA Olyasmi. ha hideg sört ittam. abból anyagi károm származik. abból. Sándor.. TÓT És más megoldás nincs a siettetésre? GIZI GÉZÁNÉ Ezt szokták meg. Milyen megértők! Milyen segíteni készek! Téged mindenki szeret. hogy olyan emberért.. TÓT Elhiszem. Még büszke is vagyok. TÓT Köszönöm szépen.. LŐRINCKE Én ugyanis. köszönöm. GIZI GÉZÁNÉ Hát akkor mi a baj ezzel a csönddel? MARISKA Úgy látszik. TÓT Viszont. Ezek nagyon derék.. az ágy fölé. és egészen elzsibbadok. mint a fekete bársony. Ha beolajozom a kiskaput. Magától mi csak egy semmiséget kérünk. MARISKA Minden jót! Utánuk néz.. De most vége!. se garázda vendéget nem szolgálok ki. GIZI GÉZÁNÉ És engem miért tetszett hívatni? Én se részeg.. Minekünk van egy vendégkönyvünk. utána mindig cuppogok. GIZI GÉZÁNÉ Ez olyan semmiség? MARISKA Csak be kell olajozni. kiviláglik. Gondterhelten. szomszéd úr. asszonyság. édes jó Lajosom.. De annak a nyikorgásnak van bizonyos szerepe az én munkakörömben. tűzoltóparancsnok úr. hogy megjött a következő gyantaszedő.. Énhozzám ugyanis főként gyantaszedők járnak... tűzoltóparancsnok úr. 9 . GIZI GÉZÁNÉ Az ám. TÓT Értem. Lőrincke és Gizi Gézáné elmennek...MARISKA Dehogyis nincs!. az ilyen magas állású személyek érzékenyek a fülnek nem kellemes zajokra..” A sertésvágóhídon dolgozik. Sőt. mint a Tót úr... ÁGIKA Sokszor elolvasom.... és éppen tefelőled... de kissé lassú természetű emberek. esőcseperészést és a madárhangokat nem szükséges kiküszöbölni.. Kárpótlást szeretne kapni a jövedelemkiesésért? GIZI GÉZÁNÉ Nem. hogy a kiskapu megnyikordul. Szűcs néninek szólni a kutya miatt. A viszontlátásra. Ez nálam ki is van szögezve a legszembetűnőbb helyre.. TÓT Ez szép tőled. LŐRINCKE Azokért kár is volna. én is tehettem valamit. áthallatszik néha valamilyen kellemetlen hang. No már most. És az egyik lakónk ezt jegyezte föl: „Itt olyan sötét és simogató csönd van.. hogy a szélzúgást. LŐRINCKE De milyen zajokra? TÓT Ezt mi úgy értelmezzük. ami sietésre nógatja az előző gyantaszedőt. Mi van még a cédulán? TÓT olvassa.. Leszokom a sörről! MARISKA Köszönöm. A kiskapuja nyikorog.

. Őt kellett volna? MARISKA Jaj. hogy ki kéne vinni az erdészházba. MARISKA mérgesen. ÁGIKA Szűcs nénit? A POSTÁS A kutyát. akkor ereszted ki. Mindhárman megnyugodtak. Hozz már egy szivart édes jó apádnak... MARISKA Ágikához. A POSTÁS Az nagyon hosszú út! TÓT Hát nem rövid. hogy két hétig ne dudáljanak a kanyarban. Mi volt még? ÁGIKA Én pedig megkértem mind a két autóbusznak a sofőrjét.. Mariskám. ÁGIKA Hát legfőbb ideje. Másvalakit megölni. fiam? A POSTÁS Én? MARISKA Ő az! Darál! A POSTÁS Ja. A POSTÁS És ha megfulladok? MARISKA egy anyatigris. dehogy! A POSTÁS A Tót úr kedvéért nagyon szívesen. Nem is! De nem! Hát persze hogy nem! A Tót úr kedvéért mindent megteszek! El. Jót akar. Együtt ledaráltuk a két hétre valót. egy lábosba zöldborsót fejt. de nem akarta elengedni. TÓT Vagy nem azt hallom? Mind hallgatóznak.. fiam. Mariska leül. de nem szükséges. hogy te a mi házunk közelében lélegezni mersz. És Kasztrinerné... megfulladsz! De amikor a mi egyetlen fiunk kint harcol a fronton. TÓT Hallgass jól ide. Ezentúl. Most mintha csönd volna.. Ha megfulladsz.. azt igen.. Te darálsz itt. beszívod a levegőt. Tót szivarra gyújt.. csak hát nincs helyén az esze.. aztán sorban a postás felé fordulnak. MARISKA Én is úgy veszem észre. TÓT hallgatózik. 10 . ha hozod a postát. amikor megérkezel a Cipriani professzor villája elé. A POSTÁS aki közben rémülten kihátrált. De hogy ő maga fulladozzon egy kicsit? TÓT Ne zaklasd föl magad.. Hallgatózik.. hallgatóznak. MARISKA Az nem lehet. akkor meg ne halljam. Én így lélegzek. TÓT Jól van.. Most is darál. Nekem ugyanis hordómellem van. TÓT Köszönöm. MARISKA Hát most mi lesz? A POSTÁS Megfojtottam.. közelebb mennek. a mákdarálójával? MARISKA Nem fog darálni.A POSTÁS Szóltam. és csak amikor a Stubenhammerék kerítésén már túl vagy.

MARISKA És nem fogja zavarni semmi. MARISKA Én most már egészen megnyugodtam. ÁGIKA derűsen. TÓT egy homlokráncolással. Egy őrnagy viszont. őt csak őrnagy úrnak kell szólítani.. Neki aranycsillaga van. Fejét forgatja. TÓT Nyughass most. ÁGIKA ábrándosan. ÁGIKA És ha nyál jut bele? MARISKA Hogy beszélsz. A luxemburgi hercegnek csak erdőségei vannak. kislányom. Egy katonatiszt. kislányom? Apádból nem jön nyál. apu? TÓT Hogyhogy milyen? ÁGIKA Hogy kell szólítani? Méltóságos úrnak. MARISKA Milyen jó füled van. Szív egyet a szivarján. hogy az apu szivarja szörcsög. kislányom. Egy szivar szelel. Lassan föláll. mi potyorog? A borsó! Mosolyognak.. Épp megfordítva.. az valaki. Egy katonatiszt.. észre fogja-e venni. MARISKA Vagy kedves őrnagy úrnak. Hallgatóznak. TÓT Nem bizony. tűzbe jön.. kötényébe pergeti a borsót.. Nem halljátok? Itt valami potyorog. ÁGIKA Hát akkor egy őrnagy kevesebb? TÓT Dehogyis. Fölneszel.ÁGIKA Holnap ilyentájt már itt lesz.. Megmondjam. Egy szivar nem szörcsög. de nem találják a zaj forrását. édes jó Lajosom. ÁGIKA hirtelen. mint a luxemburgi hercegnek. Ő katonatiszt. MARISKA Mikor olyan jó csönd van... 11 . Kíváncsi vagyok.. Mariska elteszi a lábost. neki is azt kell mondani: felség? TÓT Úgy tudom. ÁGIKA Nem tetszik haragudni. mint a tudománya. A professzor úrnak meg egyebe sincs. Hallgatóznak.. pereg. TÓT csak egy súlyos pillantást vet Ágikára. Halljátok? TÓT Mi az már megint? MARISKA Nem tudom. Egy katonatiszt. mint Cipriani professzor urat? Vagy. MARISKA Mit csinál? TÓT Potyorog. TÓT Én is. ÁGIKA Nekem az az érzésem. Milyen egy őrnagy. Ő parancsol. Hirtelen fölfigyel. Egy katonatiszt. Nem is tudom. Egy katonatiszt.. ha mondok valamit? TÓT Mondd csak.

Arca elkomorul. mert mi kértük meg a sofőrt. Istenem. esetleg egy rongyos fúvószenekar. De ha teszem föl. őt észre se veszik. A POSTÁS egy lapot olvas. Egy hordóba dobja az összetépett lapot. „Ne haragudjanak. Egy katonatiszt. egy nagyobb.. Bejönnek a mellékszereplők. Még komorabb lesz. Egy katonatiszt. milyen szép is tud lenni az apu! Felzúg az autóbusz. Megnyugodva bemennek a házba. Mindhárman újra előrenéznek. el. egy egészen kicsi. Miért nem egyformák az emberek? Ezen persze nem tudok változtatni. nehezményezni szokta. A fák előtt egy tábla: Autóbuszmegálló felirattal. Mélyen tisztelt őrnagy úr.. TÓT Ideges szegénykém. akkor a különbség mindjárt nem lenne ilyen bántó. Jóval később a másik porosan. Megszűnik a motorzúgás. aztán ünneplőben. a színen azonban nem egy. a szívem majd kiszakad! Már dudál a busz. MARISKA Én már semmit sem hallok. TÓT Itt maradsz! Majd ő szól! Mind felsorakoznak. minthogy az átlagosnál alacsonyabb növésű. fáradtan..ÁGIKA a tekintetek súlya alatt megrendülve behúzza a nyakát.. TÓT Már zakatol! Már itt van! MARISKA Én már látom is! ÁGIKA lázban elindul. hogy mindig újabb dolgok jutnak eszembe. fényes csizmában. A szín hátul kivilágosodik. ÁGIKA Milyen jó csönd van. A két nő úgy tesz. ünnepélyesen. én vagyok a Tót. Áhítattal lefújja. Nem lett poros a sisakom? ÁGIKA Egy kicsit.. egy még nagyobb. Ezt ő. Ágikát tolja oda. Esetleg rákezdik a fúvósok. Ágikánál virág. ÁGIKA Szabad valamit mondanom? A dudálást nem is hallhatja az apu. hanem több őrnagy jött volna. MARISKA Mint a fekete bársony. kopottan.. izgatottan Tóték. TÓT Most megint dudált. de nagyon tessék vigyázni. mintha semmit se vett volna észre. Nagy baj. hogy ne dudáljon a kanyarban.. nehogy beszélgetés közben elnézzenek az őrnagy úr feje fölött. Fényváltozás. Tót úr viszont az átlagosnál magasabb. ELEGÁNS ŐRNAGY És mi az óhajtása? TÓT elhúzódik. TÓT Három óra! Jaj.. nem egy.. TÓT Most már jöhet az őrnagy úr. 12 .. MARISKA Sokat beszélsz. ragyogó jelenség. nagyon halkan. TÓT elébe áll az elegáns őrnagynak.” Töprengve. De most mit csináljanak? Ezt a lapot összetépem. Még egyet szív rajta. Tót megszívja szivarját. hanem két őrnagy jelenik meg.. Előbb egy elegáns. Három derűs arc. lovaglópálcával. Aztán érezhető erőfeszítéssel elnyomja a hamutartóban..

. mélyen tisztelt őrnagy úr. elakad. ELEGÁNS ŐRNAGY végignéz rajtuk. Megint hátranéz. Dörzsöli a szemét. az éjszakai partizánveszély felőrölte az idegrendszeremet.. Tóték? Hol vannak? TÓT Szíves elnézését kérjük. mélyen tisztelt őrnagy úr. ŐRNAGY megfogja a csokor végét. Eközben Tóték is lassan előreóvakodnak. ŐRNAGY Úgy van. Más hangon. lassan mind a másik őrnagy felé indulnak. érezze jól magát szerény otthonunkban. MARISKA Nem arra. MARISKA A herceg? ELEGÁNS ŐRNAGY Én ugyanis őhozzá jöttem körvadászatra. TÓT Erre vagyunk. Hiába. Szabad valamit mondanom? A herceg úr nincs közöttünk. meglátja a másik őrnagyot. Odamutat.. ha nem zavarok. de a fogatát ott láttam a paplak előtt. és így. Ezt a napfényt is meg kell szokni. Üveghangon. körös-körül fölhányattam istállótrágyával. Ágika vezetésével nagy nehezen odatalál Tótékhoz. Hát ezért káprázik a szemem. ŐRNAGY Akkor jó.. Tót! Lát valami rendellenességet a hátam mögött? TÓT Semmi különöset. csak.. ÁGIKA még lámpalázasabb.. Mondja csak. hogy itthon vagyok. Kint a szállásomat. Idegesen hátranéz. Szeretettel üdvözöljük a mélyen tisztelt őrnagy urat... Melyik maguk közül Leonhard luxemburgi herceg? Rémült csönd. valahára. Krisztus a kereszten!.. a virágokat tolja maga helyett. mint az előbb. kérem. hanem kettő! Riadtan. ne is törődjenek. Pedig itt mindent ismerek már. Szinte el sem tudom hinni. Miről beszéltem? ÁGIKA rajongva. ugye? És ő az Ágika? Milyen szép itt minden! Ez a jó levegő! Ez a csönd! Higgyék el. Ez pedig a bartalaposi völgy. Alig látok. aztán a háta mögé néz. Szeretettel üdvözöljük a kedves őrnagy urat. és kívánjuk.. Az ott a Bábony. Mélyen tisztelt őrnagy úr! ŐRNAGY hunyorog. és kívánjuk. Köszönöm. No végre! Már jobb. Emerre. keresgél. Nem egy jött... Hogy állandó zajban és büdösségben. Már kezdek látni. ahogy a kedves fiuk leírta a dolgokat. ha nem leszek terhére senkinek... érezze jól magát szerény otthonunkban. Más hangon. mintha itt se volnék... mi van ott a hátam mögött? TÓT Csak a volt Klein-féle sörkert és a paplak. ÁGIKA simulékonyan. hogy kilenc hónapos állandó zajban és büdösségben eltöltött frontszolgálat után.. kislányom. A kedves Tót úr? És Mariska. Megmondtam mindjárt a maguk kedves fiának is: csak. piszok és por után. MARISKA körülnéz. Ott persze sötét van. No végre. Sorban kezet fog Tótékkal..ÁGIKA alig mer közeledni.. ELEGÁNS ŐRNAGY Akkor meg miért molesztálják az embert? Elsiet.. felsikolt. hogy legalább éjszaka egy kis csendhez jussak. valami iskolafélét. Tótra néz. Itt! Odalódítja Ágikát. ni.. Kedves Tót úr. De ezzel.. 13 .. Éljenek úgy. Itt. ŐRNAGY más. TÓT Őrnagy úr. kilenc hónapos sötétség.. de szintén rossz irányban.

Nem fejeztem ki magam világosan? MARISKA Jaj. mert a Tűzoltóság Ügyrendi Szabályzata értelmében a tűzoltó függőleges tengelyének és a sisak vízszintes tengelyének kilencvenfokos szöget kell bezárnia.. Tóthoz. TÓT szintén forog. TÓT méltatlankodva. Megmondtam: nekem se igényem. ezt nem. édes jó Lajosom! Tót fölnéz. édes jó Lajosom? TÓT fölsóhajt. nem okozhat az én kedves vendéglátóimnak megterhelést. hogy ez szabályellenes. Kétszer hirtelen hátrafordul. TÓT Én kizárólag a mélyen tisztelt őrnagy urat nézem. Ebben egyedül én vagyok a hibás... Hallod ezt. csinálj már valamit! TÓT De mit? ÁGIKA Szabad valamit mondanom? Ha egy kicsit a szemébe húzná a sisakját. inkább azonnal elutazom! MARISKA kétségbeesetten. Őrnagy úr! Hogy én behúzzam a szemembe a sisakomat? Arról nem is beszélek. se extra kívánságaim nincsenek. hogy hová néz az apu! ŐRNAGY Gratulálok.. Édes jó Lajosom. gyötrődik. Sőt. Vigyázz egy kicsit.. MARISKA Fölnézzél. Ha észreveszem. Ez azonban másodrendű kérdés. dehogynem.. Nem. Minek ezt a bajt még azzal is tetézni. Igazítsd meg a sisakodat. Bizonyára maga sem szereti. Hát te csak magadra gondolsz? 14 . Tóték! Már az is elég. Egyébként is. MARISKA Ő már ilyen. tekintsék a személyemet úgyszólván levegőnek. ha valakinek a pillantása úgyszólván becsúszik az ember lába alá. Hát hová nézzek? ŐRNAGY Tessék oda nézni.ŐRNAGY Mert mindig odanéz. MARISKA Szó sincs róla. TÓT ingerült. A maguk kislányának van esze. MARISKA Ezt igazán jólesik hallani. De mit szólna a község? Nem kell azt bizonygatnom a mélyen tisztelt őrnagy úrnak. Ebbe nem megyek bele. mely főképp a partizánok állandó zaklatásának a következménye. aki szemébe húzott sisakkal sétál. akkor egészen mindegy lenne. ŐRNAGY Nem. hogy valaki folyton odanéz? Valami furcsát mondtam? Tóték tanácstalanul feszengnek.. TÓT Már magam sem tudom. mit csináljak. ahová jólesik.. Most jó? ŐRNAGY Nem mondhatnám. Nem tehetem. hogy hová nézel. hogy a tűzoltónak tekintélyt kell tartania. hogy a világ egy része mindig az ember háta mögött van. az idegrendszerem romlása.. ŐRNAGY Nézzék. Tót egészen lehajtja a fejét. nem. édes jó Lajosom. mint egy részeg kocsis? Így akár négykézláb is hazamehetek! ÁGIKA Isten őrizz! Dehogy engednénk négykézláb mászkálni az aput! ŐRNAGY Hát azt nem is! El sem fogadnám. édes jó Lajosom.. Ez kényelmetlen volna... hogy feszélyezem magukat. kérem. TÓT És így? ŐRNAGY Az elébb azért jobb volt. Ki hallgat egy olyan községi tűzoltóra.

látod. Mariska az őrnagy zubbonyát vasalja. aki még tartja magát. hogy egy pillantást vessek rá? TÓT Tessék csak. hogy majd jönnek a hidegek. Egy katonatiszt. ŐRNAGY Kitűnő. Így sokkal csinosabb az apu. és szemébe húzza a sisakját. ÁGIKA egyedül. A beszélgetés suttogva folyik. édes jó Lajosom! TÓT Mit csináljak? Leteszi a vendég kofferét. MARISKA hozzásimul. kérem? Nem tudom elhinni. Tót a karjára veszi. értetlenül engedelmeskednek.. elalszik. Ennél jobb megoldást álmodni sem lehet. Az út milyen? Nincs rá az orosz nehéztüzérség belőve? Látják. a dermesztő orosz hidegek. Tót úr. Elindul. az üveges verandán. Látod. hogy itthon vagyok. Az őrnagy egyszerre horkolni kezd. Tessék. riadtan megáll. édes jó Lajosom. KÉP Tótéknál.. Egy katonatiszt! Kiszalad. de nem tudunk rajta változtatni. Tartsunk öt lépés távközt. de aztán megtörik. nagysád. Még mindig a bal oldalán fekszik. megengednék. mert a vendég alszik. De azért nem árt. ÁGIKA lábujjhegyen az ajtóhoz megy. Felzokog. benéz. mélyen tisztelt őrnagy úr. 15 . Ha már nyitva van az ajtó. MARISKA Hát csinálj már valamit. Erre tessék.. ÁGIKA Az én apukámnak nincs párja a világon! MARISKA Nem is áll rosszul. a község plébánosa. nézik. TÓT Tessék. Ágika áhítattal pucolja a csizmáját. Tóték riadtan állják körül. Egy katonatiszt. Sötét 2. Tóték szóródva elindulnak. Vigyázz! Repülő! Hasra veti magát. és fújni fog a szél. Tóték összenéznek. TOMAJI Ez nem egészséges. egy kis jóakarattal csodát lehet tenni! ŐRNAGY aggódva.TÓT sóhajt. Mariska a kofferrel utánasiet. megáll. ha széjjelszóródunk egy kicsit. Két vendég is van: Gizi Gézáné és Tomaji.. Látva az ijedt arcokat. ŐRNAGY Ez nagyon megnyugtat. észbe kap. kedves Tót? TÓT A legkevésbé sem. GIZI GÉZÁNÉ Kérem szépen. teljes lázban. Csatárlánc! Indulj! Széjjel- ŐRNAGY megijed valamitől.. Ágika oda. ÁGIKA Sőt. ŐRNAGY indul. Mindenki Tótot nézi. aztán egyesült erővel felültetik a horkoló őrnagyot.. így viszi hazafelé. De nem zavarja a látásban. Mehetünk? MARISKA Hogyne. Egy katonatiszt. MARISKA És arra nem.

Nem is tudom. Nem tetszik tudni. és megint csak gyantaszedők. de szép! Nagyon szép! Újra benéz. GIZI GÉZÁNÉ A viszontlátásra! El. és megforgatom őket.. gyantaszedők. Nem tudom. Tomajihoz. szívesen fölajánlom. Mit csináltál a sisakoddal. hátranyúlok. mit mondjak. ugye. ha kialudta magát! No. ha lábra áll egy kicsit. és azon állandóan sülnek az almák. MARISKA Hála annak a jó Istennek! GIZI GÉZÁNÉ becsukja az ajtót.. Majd nézd meg most. TOMAJI Mi lenne? ÁGIKA Jaj. ÁGIKA És nem ég az oda? GIZI GÉZÁNÉ Nálam nem. izgatottan. nem? TOMAJI Ezt te még nem érted. Tóthoz. mi baja velem. ÁGIKA És miket álmodhatik! Csak úgy dobálja magát néha.... szereti-e az őrnagy úr a sült almát? TÓT Miért kérdezi? GIZI GÉZÁNÉ Mert nekem van egy specialitásom. kedvesem. Ezt csak a fáradtság tétette vele. Én munka közben is. amim csak van. De sok igazság van a szavaidban. miért is kellett ezt nekem látnom!. TOMAJI Fiam. most nincs abban az erőbeli állapotban... A vendégeim élnek-halnak értük. Benéz az ajtón. Isten veletek. Az ágyam fejénél áll egy kis vaskályha. De majd egyszer. istenem. Ezt csak azért mondom. Észreveszi Tót ferdén álló sisakját.. megrendülve.... semmi se tetszik neki. Istenem! Átfordult! TOMAJI Nagyon helyes. Így nem nyomja meg a szívét. TÓT Nagyon kedves magától. egész gépiesen. Jaj. MIND Dicsértessék. Így múlik el az élet! Hát bűn az..... Gyantaszedők. GIZI GÉZÁNÉ Nekem az is sokat jelent. GIZI GÉZÁNÉ Nem is akartam tolakodni. TÓT Sajnos. fiam? TÓT nyomottan. MARISKA Köszönjük szépen. GIZI GÉZÁNÉ No. El.. ÁGIKA utánanéz. milyen az apu! Hiszen alig állt a lábán szegényke! MARISKA Hárman vetkeztettük..... ha valaki többre vágyik. még az sem egészen. fiam... Istenem. TÓT Akármit csinálok.ÁGIKA De innen csak a bal lába látszik. Hát mi is tudunk almát sütni. mert hátha a kedves vendégnek egyszer gusztusa támadna egy kis sült almára.... 16 . főtisztelendő úr? TOMAJI zavartan. Átaludta az egész délutánt.. Te csak a hiúságodra hallgatsz! Igazítsd szépen helyre a sisakodat. MARISKA Minden jót.. kislányom.. Ezt is ő akarta.

riadtan.. egy pisszenést se lehet hallani! Tóték boldogan összemosolyognak. Itt egy neszt. MARISKA Miért gyötröd magad? Odamegy. Tóték. és azt mondja: „Kedves Tót úr. A második meglepetésem: ez a csönd. mert amíg világos van. lője agyon. gombjai ragyognak. miket álmodott! TÓT nyomott kedvben.. Láttad. ha kinyílik az ajtó.. úgyszólván tűrhetetlen zajban és büdösségben eltöltött frontszolgálat után el sem tudom mondani. Kedves Tót úr! Tót reménykedve fölnéz. ŐRNAGY Senkiben sem szabad megbízni. Megfürödtünk. Kilenc hónapos. a jó levegő. Gyula! ŐRNAGY Ne búsuljon miatta! Ő kísért a vonathoz. MARISKA És mi hogy örülünk! Pedig nem tudtuk. édes jó Lajosom. MARISKA riadtan. szélesen rámosolyog Tótra. ÁGIKA Mint a fekete bársony. Mennyit szenvedhetett! MARISKA Ki tudja. Hát ez csak természetes. Tóték sugárzó arccal néznek utána. A lelkükre kötöttem. nincs partizánveszély. hogy sötétedés előtt induljanak vissza. Nézzék csak. Nem? Egy vendégünk mondta róla. borzasan. mit jelent ez nekem. MARISKA utánanéz. pizsamában. ŐRNAGY Olyasmi. legyen olyan szíves. de lassan földerül.. hogy elfogadtam a kedves meghívásukat. Tóték összenéznek. Borzasztó. hogy nézett rám? MARISKA Sehogy se nézett. miket álmodtam. simogatja.. mélyen tisztelt őrnagy úr! ŐRNAGY egy hosszú pillantást vet Tótra.. aki észbe kap. édes jó Lajosom? TÓT alig mer hinni. Milyen jót aludtam! Tót föláll.. de most. Ó. Légy türelmes! Csak pihenje ki magát! Csak hízzon egypár kilót! És akkor. TÓT Valami piszkálja. Megfürdött. Mariskám.. ŐRNAGY kilép az ajtón. egyenesen rád mosolyog majd. Itt ez a csönd. hogy a fiunknak ilyen áldott jó parancsnoka van. A pisztolyom ott van mindig a párnám alatt. amikor az őrnagy már kilép a szobájából. Felsóhajt.. ŐRNAGY Ez a fenyőszag! Persze. ŐRNAGY Ismerik? MARISKA Hát hogyne. 17 ..ŐRNAGY A plébánost még látjuk.. mennyire örülök. Szegény drágám! ÁGIKA rajongva. MARISKA Sörözött.. aztán söröztünk a kantinban. Az őrnagy visszavonul. és szemébe húzza a sisakját. maguk nem is sejtik. csizmája. kitárja a karját.” Elhallgat. mosolyogni kezd. Ki volt ez? MARISKA Tomaji plébános úr.. Ha még egyszer be meri tenni a lábát. Ne féljenek! A maguk Gyulája biztonságban van! Jó éjt! El. Mintha ki volnék cserélve! MARISKA Hallod ezt..

. Tót megpróbálja nadrágjába dugni az ingét. szegény. Talán minden jóra fordul. eközben nekimegy egy próbababának... az asztal mögé menekül. Már nyílik is a vendég ajtaja. MARISKA Kár. Riadtan keresi a hang forrását. pisztolyával ráüt a kakukkra. TÓT Nekem is leragad a szemem. MARISKA zavartan gombolja fodros ingét. ŐRNAGY Úgy? TÓT Ennek azonban semmi jelentősége. Bemegy a szobájába. MARISKA Úgy tessék ülni. Végre megtalálja az órát. ŐRNAGY rögtön kijön.. TÓT Istenem.. ŐRNAGY megnyugodva kibújik az asztal fedezéke mögül. anyám. A falon megszólal egy kakukkos óra.. Ijedten. Milyen szép este! Tóték rémülten sarkon fordulnak. kidugja fejét. félig már alvásra öltözötten. A szín egy pillanatra üres és sötét. Tóték is fölkerekednek. Ekkor azonban zajt hall a szomszéd szobából. eloltja a villanyt.ÁGIKA Még világosban visszaindult. Az én voltam. Talán odaveszi maga mellé a zászlóaljirodára. csak te meg ne fagyj! TÓT Eközben besötétedett. hosszú hálóingekben besiet a Tót család. melyre Mariska föltette az őrnagy frissen vasalt. Idegesen. elteszi a pisztolyt. Szeretek nyújtózkodni. ŐRNAGY végignéz rajta.. hogy az őrnagy úr alszik. melyből ki-kiugrik egy kakukk. Nem tudod. hogy apád nyújtózkodni akar? TÓT óriási nekikészüléssel nyújtózik egyet. Jólesően nyögi. jobbjában pisztoly. ŐRNAGY Mintha az anyját emlegette volna valaki. fehér nyári zubbonyát. ŐRNAGY Állj! Ki vagy? Rálő a próbababára. leül. Tanácstalanul körülnéznek. és közben nagyokat nyögök. MARISKA Ejnye. besiet az őrnagy. Társalgási hangon. Gyula. Gyula. az óra elnémul. Mi a baj? Megsebesült valaki? MARISKA Nem történt semmi. Késő van. Menj egy kicsit odébb. ÁGIKA Mikor olyan szép? Most gyulladtak ki a gyantaszedők tábortüzei.. aztán lábujjhegyen az őrnagy ajtaja felé lopakodnak. célba veszi a katonaruhás próbababát. TÓT Ez csak afféle rossz szokás. amikor a legjobban érzem magam. kicsi lányom. hogy látni lehessen a kilátást. Menjünk aludni. dinamós zseblámpa. Tót megcsókolja Ágikát. MARISKA Gyula. Épp olyankor jajgatok. ŐRNAGY Mintha nyögést hallottam volna. Ágika villanyt gyújt. keresztbe veti lábát. jó anyám. 18 . Hűvösen. mosolyt erőltetnek magukra. Bizony nálunk az esték a legszebbek. mélyen tisztelt őrnagy úr. ÁGIKA De amikor olyan jólesik simogatni az aput. csak ne legyen bajod! Gyula. Ennek igazán örülök. jó éjszakát kívánnak egymásnak. ÁGIKA Ilyenkor nincs meleg. bal kezében egy kézzel nyomható. TÓT röstelkedve. kislányom. Jaj.

jól. Gyötrelmes csönd. ŐRNAGY Igazán? TÓT Igen. Látom. ŐRNAGY Hát mi újság. de ez egyre kevésbé sikerül. De jön Mariska. Köszönöm. Tótnak már nem jut eszébe semmi. Hiláriusz Aladár. ŐRNAGY Érdekes. Özvegy Morvai Gusztávné. mind Leonhard luxemburgi herceg tulajdona. Megsebzik a fát. egy piros kötésű könyvvel. aztán odakötnek egy edényt. A Micu. Azt mondják. kedves Tót? TÓT összerezzen. ötvenezer hold fenyves. Átadja. TÓT Szüretkor az egész országból járnak ide. ŐRNAGY odanéz. hogy elszórakoztassák. Csönd.. ŐRNAGY Igazán? ÁGIKA lázban. mélyen tisztelt őrnagy úr. Semmi különös. a lármát nem kedvelő ember felüdülhet. visszaadja. Az őrnagy megnézi. MARISKA Az emlékkönyvünk. Reménykedve tovább olvas. Ő csak volt. Lassan letörnek. Mariska szárnyszegetten leül.ŐRNAGY nem fordul meg. Az őrnagy unatkozik. 19 .” Mind várakozva néznek az őrnagyra. Aztán az őrnagy lassan Tótra pillant. Lázasan igyekeznek. Nekem pedig van egy mókusom. TÓT Amit itt látni tetszik. TÓT Abba csurog a gyanta. Tóték érzik ezt.. Csend. valami tevékenységre vágyik. láthatná a tábortüzeket. mely a béke szigete. Nem kíváncsi az őrnagy úr? ŐRNAGY De. Így is látom. „Miközben a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel. „Évek óta tartó étvágytalanságom és vastagbélfeszülésem mintegy varázsütésre megszűnt az itt tapasztalt vajas koszt jóvoltából. Semmi válasz. ÁGIKA Amelyik úgy hunyorog. kislányom! ÁGIKA Ja igaz.” Megint várnak valamit. s idegessége nőttön-nő. MARISKA Ilyenkor lehelik ki az erdők a fenyőillatot. operaházi üstdobos. a legkedvesebb vendégeink bejegyzéseivel. e házban. MARISKA Miket beszélsz. ÁGIKA olvas. de a vendég fagyosan hallgat. MARISKA átadja Ágikának az emlékkönyvet. ki se nyitja. ott egyszer kutyákkal kikapartak egy több mint hétkilós borzot. ŐRNAGY Igazán? MARISKA Épp most van gyantaszüret. Ha átülne az őrnagy úr. ŐRNAGY Hogy érzi magát? TÓT Köszönöm.

hogy nem értek semmiféle társasjátékhoz. Csak nem történt valami? TÓT Nem történt semmi. aztán balra. előbb jobbra. a többiek csalódottan leülnek. ŐRNAGY felpattan. Tóték is felállnak. ŐRNAGY És mitől érzi olyan jól magát? TÓT töprengve.. Akkor lórumozni fogunk. ŐRNAGY már vibrálva. édes jó Lajosom? TÓT a dühtől rekedten. Kinéz. Hát nem nagyon. igaz. de az őrnagy visszaül. szívesen elkísérem. ŐRNAGY Inkább dominózzunk? TÓT A dolog úgy áll. te gyerek! 20 . MARISKA Te ne merj apádra szólni. a szobája felé indul. Az őrnagy csalódva leül. ül. Az őrnagy szúrósan végignéz Tóton. néha ellenőrizni szoktam. Hát miért nem játszottál vele.ŐRNAGY Szerencsés természete van. TÓT Ja. TÓT De én a kártyákat sem ismerem. hogy jól érzi magát.. Leül. A veranda ajtajához lép. ŐRNAGY És mondja. Utána visszajön. TÓT Nem olyan nagy eset. őrnagy úr. ŐRNAGY És voltaképpen mit csinál itt? TÓT Csak levegőzök. Mondok valamit. TÓT kínban. csak ül. mintha aludni akarna menni. Ha egyszer nem tudok! ÁGIKA Az apu néha egy kicsit konok. mélyen tisztelt őrnagy úr. Illetve. Hogy mitől? Csak úgy. mélyen tisztelt őrnagy úr. Becsukja az ajtaját. Játsszunk egy parti sakkot. leül. ŐRNAGY Még mindig olyan jól érzi magát? TÓT Nincs okom panaszra. ül. Nagyszerű! Ha akarja. Sajnálom. Kínos csönd. ül. Tóték is fölállnak. Gondolkozik.. Elfelejtettem leülni. Szóval. Nem tudok.. A két nő is visszaül a helyére. ŐRNAGY Nem baj. ŐRNAGY De hiszen fölállt. aztán újra Tótra tekint. Kínos csönd. Az őrnagy maga elé néz. ŐRNAGY Más semmit? TÓT egy kis gondolkozás után. és azt állítja. Föláll. ŐRNAGY sértődötten föláll. Na jó. Tót állva marad. nincs-e valahol tűz. Minden este itt szokott ülni? TÓT Hát majdnem. MARISKA majdnem sírva. ŐRNAGY Ez az egész? TÓT Ez.

ŐRNAGY még gyanakodva. mint a sötétség a hallószervekre. olyan. az anyu meg én. dobozokat szoktunk hajtogatni.TÓT fáradtan. Namármost. van-e véletlenül egy darab cukorspárga a háznál. De az szót sem érdemel. mint egy kenyérvágó gép. egy kis csönd után. ÁGIKA lelkesen. A kartonokat az egri Sanitas Kötszergyárból kapjuk. Legalább azt mondják meg. Mi csak úgy hívjuk. ŐRNAGY Nem egészen értik? Nézzék. A katonáimmal. ami jól össze van gubancolva? MARISKA Az biztosan akad. Tóték. összenéznek.. kezd neki tetszeni a dolog. mindig levágatom és visszavarratom a nadrággombjaikat. hogy mire céloztam az előbb? Tóték még tanácstalanabbul néznek össze. Szabad valamit mondanom? Hiszen mi ketten. a semmittevés úgy hat a szervezetre. Ez. ŐRNAGY Hát mit csinálnak? ÁGIKA Ilyenkor. Ezeket előbb bevagdossuk a margóvágóval. Az őrnagy ettől még idegesebb lesz. mint maguk! ÁGIKA üdén. Maguk teljesen félreértették a szavaimat. Gyerünk már lefeküdni! Mind fölkelnek. ŐRNAGY éledő érdeklődéssel elindul. ŐRNAGY elnyomva belső remegését. ha nincs semmi elfoglaltságuk. ŐRNAGY Nem tárgyi értelemben gondolom. Miért van rá szüksége a mélyen tisztelt őrnagy úrnak? ŐRNAGY remegve. Remélem. ŐRNAGY teljes letargiába süllyed. Tóték azonban zavartan állnak. ŐRNAGY odamegy. Kedves Tót. ŐRNAGY kíváncsian. MARISKA észreveszi a vendég érdeklődését. sohasem szoktunk ölbe tett kézzel ülni. A szobája felé indul. MARISKA Itt van egy.. barátságosan magyaráz. egymástól várva a magyarázatot. Dobozokat? Miféle dobozokról van szó? ÁGIKA Amibe aztán vattát meg kötszert csomagolnak. Ettől helyreáll a lelki egyensúlyuk. Ha a mélyen tisztelt őrnagy úrnak le vannak szakadva a nadrággombjai. Felerősíti a belső neszeket. Mind visszahullanak a székbe. Mert ki fogom bogozni! Én nem bírok olyan tétlenül ülni. Egy sötét szobában a legkisebb nesz is megsokszorozva hangzik. zúgást idéz elő az agyban. Vár. én csak egy kérdést teszek föl. ha nincs jobb dolgunk.. kijön a vendég. mi azokat Ágikával rögtön visszavarrjuk. most már értik. 21 . Nem hiányzik magának valami? TÓT Csak a meggyfa szipkám.. aztán körülhajtogatjuk. estefelé. káprázatokat okoz a látómezőn. de nagy önuralommal. Mi az a margóvágó? MARISKA elővesz egy kis készüléket. az ajtóban megáll. de nyílik az ajtó. Én a tevékenység hiányának káros következményeire akartam rávezetni. MARISKA nagyon bizonytalanul. ÁGIKA Ez pedig a karton.

Fölkel.. Mit szólnak hozzá? MARISKA áhítattal összecsapja a kezét. TÓT Még mit nem! ŐRNAGY abbahagyja a hajtogatást. MARISKA rémülten elébe áll. de nagyon érdekes. arról szó sem lehet! ŐRNAGY Engem csak ne kíméljen. MARISKA Neki aranykeze van.. mint az anyu vagy én! ŐRNAGY fölpillant.. Hát akkor gyerünk. ŐRNAGY Ez igen! Ez valami! Melyik oldalon kezdi a hajtogatást? Leül. Hogy én odaüljek? Megijed az őrnagy tekintetétől. és már itt se vagyok.Most minden nagyon gyors tempóban játszódik. 22 . Az őrnagy komoran nézi őket. Miért? TÓT Á. Mi rang nélküli.. De méltóztassék megérteni az én helyzetemet is. amikor végre-valahára jól érzem magam. Elégedetten fölemeli a dobozt.. És a kedves Tót úr? Ő miért nem tart velünk? TÓT meghökkenve. a szeme megáll Tóton. dobozt csinálni. Ágika! Kérek még kartonokat! MARISKA Nem... ŐRNAGY Hát csavarja! Gyorsan! MARISKA Érdekli az őrnagy urat? Ezt a kart így lecsapjuk. Ezt oda lehet csavarozni az asztalhoz... Még mit nem! Hogy én ne csinálhassak dobozokat? Akkor inkább becsomagolok. nem. őrnagy úr! ŐRNAGY leül. buzgón hajtogat.. Nem! Dobozolni! MARISKA Milyen áldott keze van! ÁGIKA Szebben csinálja. Nincs nekem olyan kézügyességem.. behajtja a négy oldalát. Nahát! Ilyet még nem is láttam! ŐRNAGY lelkesen. hogy magának a dobozolás derogál? TÓT Hogy nekem valami derogáljon. Mariskám. a szobája felé siet. mint egy félistenre. Hogy a mi legkedvesebb vendégünk ilyen alantas munkával alázza meg magát... Tóték nem nevetnek. nem. kedves Tót. Dobozt csinálni? Nem tetszik neki a szó.. ÁGIKA Itt egy dobozminta. amit a mélyen tisztelt őrnagy úr nem röstell csinálni? Nem. Én? ÁGIKA Az apu? Tóték nevetnek.. ÁGIKA úgy néz az őrnagyra. Nézi Tótot. Nem az van itt a háttérben. ÁGIKA Az apu eszkábálta össze.... ŐRNAGY Miért nem szóltak? Kitűnő dolog! MARISKA Én pedig már hajtogatom a dobozt. Nézzék. ŐRNAGY érzékenyen. Jaj nekem!. Most én bevágom a kartont. ŐRNAGY Nagyon. Mindenki őt nézi. nézzék. szerény. kezébe vesz egy kartont. Ilyet ne is tessék mondani! Foglaljon helyet.

. hogy máskor. Na. ha az anyu menne be az őrnagy úrhoz. De figyelmeztetem. fenyegető hangon. úr.. mellyel a becsületembe gázolt. belép. De azt észrevettem. ŐRNAGY föláll. És te? Mit nézel így rám? ÁGIKA Meg szabad mondanom? Nem tudom.. Micsoda? Követelem. ismételje meg! TÓT rekedten. Én csak azt mondtam. őrnagy. MARISKA Jaj. Nem.” TÓT Mi? „Szőrnagy?” MARISKA Igen! Eltakarja szemét. hogy a fronton egy ilyen sértésért főbelövés jár! Szobájába siet. ha kedve van hozzá. torkán akad a szó. ÁGIKA Én azt hiszem. nagy ritkán mondott már ilyeneket. Jaj. TÓT dühös. jobb volna. Mozdulni se mernek.. TÓT önérzetesen. mint hogy szót fogadjanak egy olyan tűzoltóparancsnoknak. mit mondtál neki. kérdezd meg tőle. hogy az őrnagy úr helyzete más. ha riadóztatnám a falut. és kisemberek között éljük le az életünket. mivel foglalatoskodom én idehaza. Nyomoznak. Tót és a lánya szelíden az ajtóhoz tuszkolják Mariskát. szaglásznak. ha híre menne. A hangja remeg. aki félénken bekopog. TÓT Ágikához. hogy te azt mondtad: „Szőrnagy. nem! A füle botját se mozdítaná senki. édes jó Lajosom? TÓT Itt voltál. Mit gondol maga rólam? Hogy beszél velem? TÓT Én? Én? Hát mit mondtam én? ŐRNAGY Nem szennyezem be magam azzal.. MARISKA Talán nem jól hallottam. MARISKA teljesen letörve kilép. Milyeneket? 23 . a keze leesik.. TÓT Ez csak valami félreértés lehet. Tóték rémülten néznek össze. MARISKA Nem merem.. mit hogy kell mondani. Inkább bennégnének. TÓT Pont fordítva. Az őrnagy úr. Látva az őrnagy arcát.. és ha kitörne egy nagy tűz.. Ő úgy értette. ŐRNAGY Tehát mégiscsak derogál magának a dobozolás. ha kedve tartja. Lajosom. Nem így mondtam? MARISKA Biztosan. esetleg szomjas.. hogy megismételjem azt a szót. A kisemberek kicsinyesek. a szemük sarkából lesik egymást. szép.. Titokban talán még rajtam is mulat. Te mindig tudod.. akinek tekintélyén folt esett. ha félreveretném a harangokat. hogy az őrnagy úr. hogy az apu most így mondta-e vagy úgy.. nem? Hallottál minden szót. határozottan becsapja az ajtót.. Egy őrnagy azt csinál. Megáll.. nem.... akkor az. ha ideges vagy fáradt. Épp azt akarom mondani. ŐRNAGY a nőkhöz.. Hallották? És némán tűrik ezt? Tóthoz. Ők feszült izgalomban állva maradnak az ajtó előtt. Én? Kérdezd meg te.névtelen kisemberek vagyunk... Menj. amit akar.. Tessék elgondolni. Én azt mondtam: Ha kedve tartja. édes jó Lajosom.

A két nő benyomja Tótot az ajtón. MARISKA már teljes meggyőződéssel. hátha egy utasnak lesegítheted a poggyászát! TÓT csak sóhajt egyet. azt még csak értem. Szabad valamit mondanom? MARISKA Mi az.. És majd jönnek a hidegek. mert tudom.. 24 .. És nem is kell az apunak bocsánatot kérni. mint egy átok. felejtsd el. hogy áskálódnak az emberek.. Mariska? Miért állnak itt? Miért búsulnak? Egy ilyen kis kibicsaklás miatt? Vagy talán történt valami? MARISKA Jaj. Helyreigazítja fején a sisakját. Csak tessék kiigazítani. Egyszer engem is így hívtál: „Zedvig!” TÓT Zedvig? Talán Hedvig? De úgy se! MARISKA Zedviget mondtál. De mióta tűzoltó lettem. ÁGIKA szuggesztíven. Kilép az őrnagy győztesen. Ott maradnak reszketve. aki félszeg.ÁGIKA „Zúristen. ÁGIKA Ez valami rossz? MARISKA eltakarja szemét. Könyörögve. mélyen tisztelt őrnagy úr. hogy az apu mit mondott. Pedig hallottam. kérem. Jönnek. azt már hallottam.. Kövesd meg. Az övükben kés van... Felejtsd el. a hóviharok és a fagyhalál. Az apu azt mondta: „Te keléses segegű!” MARISKA rémülten.. MARISKA Miket beszélsz te? Miket hallasz te? A romlásba viszel mindnyájunkat. amit mondott. A szájukban kés van. Tót lassan enged a nyomásnak. Most. Micsoda? Segegű? ÁGIKA Keléses. hogy tetszett már mondani. csak persze elfelejtetted. TÓT Lehetetlen! Talán régen.. De segegű? Van ilyen szó? Hegedű. kislányom? ÁGIKA Én csak nem mertem szólni. az ajtó felé tolja. dehogy történt. Eridj be. ŐRNAGY Mi az... ÁGIKA Anyu. felejtsd el. mert nyílik az ajtó. Hány évig jártam még a Berger úrék idejében a piszkot takarítani a moziba! Te pedig a szép vasutasruhádban odaálltál az érkezési vágányhoz. Kérj bocsánatot. mindig vigyáztam a szép magyar beszédre.” Ezt például biztosan tudom.. csupa mosoly. Mariska is az ajtó felé viszi.. amíg tanítót nevelhet a gyerekéből. szerencsétlen mosollyal lép elő.. TÓT kihúzza magát. kislányom. És majd jönnek a hóban kúszva a partizánok... Ráfonódik az apjára. Azt aztán nem. És jusson eszedbe. a vasútnál. már nekem is úgy rémlik. MARISKA Mit? ÁGIKA Nem őrnagy urat. kedvesen. mit kell küszködnie a szegény ember fiának. MARISKA rögtön átáll.... MARISKA Nekünk csak egy fiunk van. hogy ezt hallom.. a nagy orosz hidegek. Ágikának teljesen igaza van. Még csak nem is zőrnagy urat. Barátságosan veregeti Tót vállát. úgy hangzik. édes jó Lajosom. Nem is szőrnagy urat. Fölnéz.

Most nem is tudom. ŐRNAGY Tótra néz. eltűnik. Az őrnagy sebesen csapkod a margóvágóval. ŐRNAGY Kérem szépen. Ágika gyengéden visszahúzzák.. TÓT boldogan föláll. Ilyenkor nem szereti. bár nagyon igyekszik. mozog a kezünk. ŐRNAGY És a kedves Tót úr? TÓT Mit tetszett mondani? Még egy legyet hajt el. „Sötétedéskor... Ja. elásítaná magát. és múlik az idő.ŐRNAGY Akkor pedig lássunk munkához.. mozog a karunk... de remélem.” Töprengve néz maga elé. TÓT Ettől az éles. ŐRNAGY felpezsdülve intézkedik. Jól érzik magukat? MARISKA és ÁGIKA Mi nagyon! ŐRNAGY És a kedves Tót úr? Fényváltozás. de azt hiszem. A többiek hajtogatnak. 25 . nagyszerűen megvagyok. nem. Maga elé mered. Mindjárt. És Tót úr kilenckor szokott lefeküdni. Ágika odaül. De ásítani.. hegyi levegőtől még a súlyos álmatlanságban szenvedő vendégeink is elálmosodtak. Eközben elmúlt egy kis idő. különösen az ásítás. szólnak. amikor legfenyegetőbb a partizánveszély. ha tetszene szorítani egy kis helyet. az álmosság legkisebb jele. Az a fontos. megköszönném. Ő szokott nyújtózkodni. Gondolkozik. POSTÁS oldalt feltűnik. Szokott nyögni is. Most úgy érzem. Tótra pillant. ŐRNAGY Sajnos.. rossz alvó vagyok. Hát ez nem nagyon szép! ŐRNAGY Mindegy.. Csöndben dolgoznak. még sohasem voltam ilyen friss. társaságra vágyik. Minden percért kár. sőt. ha megengedik. Elfelejti. Mariska. A kedves Tót úr velünk tart. kérem! Nem a szépség a fontos.. Kár volt a levelekkel manipulálni. nem. TÓT ügyefogyottan hajtogat.. Komoran csóválja a fejét... MARISKA Aludni? Még mit nem! ÁGIKA Én nem tudom biztosan. ha Tót úr.. de a szemük sarkából Tótot nézik. hegyi levegőtől. Egy tábori lapot vesz elő. TÓT megérzi a pillantást. hogy ha aludni akarnak. Eltépi a lapot. Komoran nézi. MARISKA Mi csak a mélyen tisztelt őrnagy urat féltjük. Valami krumpli formájú doboz kerül ki a kezéből. Tót már nagyon kókadozik.. Tizenegy múlt. akkor most én venném kezelésbe ezt a margóvágót.. bár az is megjön. úgy akarja elhessenteni az őrnagy tekintetét. hány óra... hogy itt vagyunk. ha valaki aludni megy. Ettől az éles. Mégpedig. együtt vagyunk. mit akart mondani. Tót úr pedig az én helyemet foglalhatná el. nem is tudom. Mint egy legyet. pláne egy őrnagy előtt?.... azért is én vagyok a felelős. De nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni. Nem. nagymértékben fölidegesíti. kérem szeretettel. szórakozásra. vagy sem? TÓT Hát. Gyorsan munkához látnak. Hogyne szorítanánk.. csak ki kell várni az idejét. Ja? Én. órájára néz. amitől Isten őrizzen.

MARISKA az őrnagynak. Az őrnagy úr odaveszi Gyulánkat a zászlóaljirodára! ŐRNAGY Mit szól hozzá. Ebből Mariska. Elmúlt egy óra. A csöndtől Mariska is magához tér. Tóték teljesen elcsigázva hajtogatják a dobozokat. hogy én máris mintha újjászülettem volna itt maguknál. Szeme becsukódik. Észbe kap. hogy a maguk Gyuláját odavegyem magam mellé. Tóték rémülten merednek rá. ő is az urára mered. Arca szomorú.. hogy valami nincs rendjén. Fájdalmas csönd. Az őrnagy nem szól. első dolgom az lesz. amikor a maguk kedves fia biztatott. TÓT önfeledten hintázik. De azért lassan-lassan kezdenek kialudni a gyantaszedők tábortüzei. Kedves Tót úr! TÓT ocsúdik.. Fenyegetően néz. fölrezzen. elengedi a margóvágó karját. Mariska megrázza. ŐRNAGY Mondja meg a Tót úr.. És mi történt? MARISKA aki már csak gépiesen hajtogat. 26 ... MARISKA álmosan. aki nem reagál. Nem szóltam semmit. ÁGIKA Anyu. MARISKA Mi történt? Semmi válasz. nem is a fenyőszag. Jaj.. ijedten. a jól fűtött zászlóaljirodába.. Mi? Mi? ŐRNAGY Az. ŐRNAGY ránéz. Megint elmúlik egy óra. aztán visszahull. ŐRNAGY Én tudom. tetszett hallani? MARISKA már örülni sem tud.. ŐRNAGY Nincs későn? Szóljanak. végül Tót is gyanítani kezdi. Hall engem. Ásított.. ŐRNAGY Az lesz az első dolgom. ÁGIKA Nincs. ŐRNAGY El sem akartam hinni. kedves Tót? TÓT az őrnagy arcába meredve hangosan elásítja magát... őrnagy úr. Hanem ez a nagyszerű időtöltés! Ünnepélyesen. MARISKA Még hogy reggelig? TÓT bárgyún nevet. kérem.. Tót úr? Csak nem álmos? TÓT Ó. Kinyílik. Mosolyt erőltet magára. édes jó Lajosom? TÓT Én? Ásítottam. ÁGIKA És apu! Apu! Kiabálva.. Fényváltozás. Én a legszívesebben reggelig hajtogatnám a dobozokat. Fényváltozás. Nincs. aztán Ágika. a két nő is Tótra néz. Ő is. hanem jól is fogom érezni magam.. Mit csináltál már megint.ŐRNAGY Nekem ez se használ.. Ha visszamentem a frontra. mi a hála. nem. Hoppla hó. fölrezzen. igen. hogy itt nemcsak az egészségem fog helyreállni. Nem is a csönd. Hoppla hó. Nincs. Hahaha.. Ágika is az apjára néz.

Hiszen többször is kérdeztem. Akkor lássunk hozzá. TÓT Én.. mélyen tisztelt őrnagy úr? ŐRNAGY Hát akkor dobozoljunk? TÓT előre akar esni.. Engem tetszik kérdezni? ŐRNAGY Igen. ha ez még egyszer előfordulna. mert jól érzi magát? MARISKA Bizony. Nálam tudniillik az ásítás nem az álmosság jele. hogy fordulhatott ez elő. MARISKA Hogy tetszik ilyet gondolni. De nem náthás! Passziózik! ŐRNAGY vonakodva. TÓT az asztalra roskad. de erőt vesz magán. aki azonban a horkoláson kívül nem ad életjelt magáról. Igazán kellemes időtöltés volt. MARISKA De hiszen ő nem álmos. Milyen kár. aztán Tót. nem álmosak-e.én a legszívesebben még dobozolnék egy kicsit. ŐRNAGY Hát akkor miért ásított? ÁGIKA Apu! Miért tetszett ásítani? TÓT alig forog a nyelve. föltápászkodik. Egy kakas kukorékol. ŐRNAGY Remélem.. Mi is nagyon jól éreztük magunkat. Mariska a hóna alá nyúl. drága őrnagy úr! Rajongva az ajtóig kíséri.miután Mariska oldalba bökte . imbolyog. föl akarja emelni. Nem értem. 27 . holnap folytatjuk. ÁGIKA Jaj! MARISKA Kétszer olyan nehéz. arccal az asztalon. Nem kételkedem a maguk szavában. MARISKA két kézzel feltolja magát. Eközben teljesen kivilágosodik.. mélyen tisztelt őrnagy úr. de azt se szeretném. ŐRNAGY Hanem mié? Talán ásítani is azért ásított. ŐRNAGY búcsúzkodva. de tovább nem bírják cipelni. ŐRNAGY boldog. és bemegy a szobába.. TÓT Megmondjam az igazat? ŐRNAGY Hát persze. Sajnos.ŐRNAGY csalódottan. Muszáj lefeküdni. MARISKA idegen hangon. Mariska is leroskad a székbe. el is húzzák az asztal mellől. Körülnéz. rázni kezdi Tótot. horkolni kezd. Hozd ki a pokrócot.. ŐRNAGY Jó éjszakát kedves mindannyiuknak! A margóvágót kattogtatva magával viszi. kislányom! Ketten irtózatos erőfeszítéssel valahogy fölemelik Tótot. de nem bír vele. de megtámasztja magát. mint normálisan.. bizony! ÁGIKA Apu már ilyen! Sokszor nagyokat tüsszög.. MARISKA Segíts már. Csend. MARISKA De még mennyire! ÁGIKA Szép álmokat. . Dobozolnak. reggel van.

.. és eszelős arccal énekelni kezd... elalszik.. mint egy hegy. az ellenséggel folytatott harcban hősi halált halt. MARISKA félálmában. tábori posta hétszázhét per hét. Ágika párnát. POSTÁS átmegy a színen. Rázuhan az urára. Egy sürgöny. Gyula. a hordóba dobja. imbolyogni kezd. Le akarják fektetni.Ágika kisiet. Sajnálattal értesítjük. hogy Tót Gyula zászlós. A háttér megvilágosodik. pokrócot terít a földre. Gyula. Tót azonban váratlanul fölébred. ÁGIKA fölrezzen. ÁGIKA Mi az? Mintha én is elálmosodtam volna egy kicsit. Sörözött. még világosban visszaindult. megfürdött.. csak a drága vendég érezze jól magát! Visszaroskad.. MARISKA el akar indulni. Elengedi magát. TÓT Meddig turbékoltok. lefekszik. búgó vadgalambok.” Fölnéz. eltolja magától a segítő kezeket. aki úgy omlik rá. megáll. nyög... Drága kisfiam. „Magyar Vöröskereszt. Istenem... Tesz néhány lépést. Mariska most egyedül támogatja a férjét. Mit tegyek? Én ezt a sürgönyt összetépem! Összetépi. el. ő is rázuhan a kupacra.. Egy katonatiszt!! Függöny Vége az első résznek 28 . Fényváltozás. Úristen.

ÁGIKA „Tegnap is. pedig még meg se virradt. immár szertartásosan fölkészülnek a dobozolásra.. MARISKA Ja.. „Mi ketten rájöttünk. A mélyen tisztelt őrnagy úr egy hét alatt másfél kilót hízott. MARISKA ijedten. szegénykémnek. míg a leves ki nem hűl. ÁGIKA „Sajnos. és odavesz téged maga mellé a zászlóaljirodára. MARISKA átveszi a levelet. MARISKA odalép. Nyílik az ajtó. hidegen. Ágikához. imbolyogva átmegy a színen. ÁGIKA „Hála Istennek. és tévedésből az őrnagy urat csiklandozta meg. De igen. mindig meg szokta csiklandozni Ágika bokáját. Mariska kisiet az uráért.. és csókolunk. Sajnos. kiadja a postásnak. Ágika kinyújtja a bort. hogy az nem mozdul.” MARISKA a postáshoz. vidd!. csak édesapádnak.” TÓT félig alva. Tót pislog. Nem akar az őrnagy úr dobozolni? 29 .” TÓT be. édes jó Lajosom. kislányom. MARISKA Nyisd ki a szemedet.. jól vagyunk. Ilyenkor.. Fölrakják a kartonokat. készüljünk föl! Gyorsan. ő is leül. KÉP Egy héttel később. A POSTÁS Isten éltesse a maguk kedves fiát! MARISKA Jól van.. ŐRNAGY bentről. úgyhogy csak reggel bírja abbahagyni. például ebédnél. aláírja.Második rész 1. ÁGIKA az ajtóhoz lopózik. hogy egész kicsike darabokban is lehet aludni... amikor leesett egy doboz. add föl. már nem álmodik rosszakat. egyenesen a zenekar felé. De azért ne aggódj. hogy abbahagyta a dobozcsinálást. Nem hallod? POSTÁS zavartan. Látva.. vidd. szegénykém bemászott érte az asztal alá. MARISKA Olvasd csak.” Tollat vesz.. És Ágika. tudod. egy kicsit nagyon rákapott a dobozcsinálásra. Szólj neki. Még egy kicsit jobban nem tudnád kinyitni? Asztalhoz ülteti a férjét. Hallod? POSTÁS Örvendek. Őrnagy úr! Készen vagyunk! Várakozó csönd. A nyitott ablakon benéz a postás.” Elrakja a vasalását. Mariska levelet diktál Ágikának. „Ő... Na. aki ezt annyira zokon vette. adj csak egy pohár bort a postás bácsinak. beleolvas. Lássanak hozzá nélkülem.. Mariska odasiet.. Mi ketten elég jól tűrjük a fáradalmakat.. mit írtunk. nem jól tájékozódott. álmosságában néha nem jól tud tájékozódni. Szerető anyád. az üveges verandán. az őrnagy kiadja a margóvágót egy csomó dobozzal. esik nehezére a virrasztás. kikíséri. szegénykém. csupa jót írhatunk. Ágikához. ÁGIKA folytatja.. Gyere.

Majd én lemászom érte. MARISKA Már olyan jól aludt. TÓT Miért sírsz? Nem tudsz beszélni? MARISKA sírását elfojtva. és nem akart vele rosszat. Az történt. TÓT mérgesen. ÁGIKA Az a fontos. édes jó Lajosom. Ágika sóhajt. Csak egy hosszú pillantást vet az apjára. A két nő zavartan elfordul. ÁGIKA visszatér. ÁGIKA minden meggyőződés nélkül.. Mi lesz veled? Mit követtünk el? ÁGIKA Szerintem még mindig az a bokacsiklandozás bántja. TÓT Fogadjunk. Hallgat.. TÓT Mit csináltam én? MARISKA szigorúan.. kislányom? Csak nincs megsértve? ÁGIKA ijedt oldalpillantást vet az ajtóra. MARISKA összeteszi a kezét. TÓT Hát ez hallatlan! Csönd. hogy légy egy kicsit elővigyázatosabb. hogy amikor apu bemászott az asztal alá. MARISKA Ágikához. hogy az apu ne mászkáljon az asztal alatt. ÁGIKA döbbent csönd után félénken szól.. Csak arra kérünk. hogy megint velem van megakadva.. ha valami leesik. Mariska sóhajt. Fiam. Nem. hogy apádnak ez régi szokása.. MARISKA Kire? ÁGIKA Én azt nem merem elmondani. Siess! ÁGIKA besiet az őrnagyhoz. ŐRNAGY Úgyis csak a szobámban akartam sétálni. MARISKA Te nem csináltál semmi rosszat. drága jó fiam. fiam. TÓT Megbolondultatok? Csak nem hiszitek el ezt a képtelenséget? MARISKA Persze hogy nem. az apu ne csináljon semmit. Beszélj vele. Mi az? Miért csóválod a fejed? MARISKA felsír. Ágika zavartan köhint.. Csönd. Kislányom! Terád biztosan nem haragszik! Eridj be. 30 . MARISKA Hát mit tetszik akarni csinálni? ŐRNAGY Sétálni. MARISKA Mi az. Ilyenkor? Mondhatok valamit? Nálunk a közvilágítás még nincs bevezetve..ŐRNAGY Nem. rémülten néz Tótra. édes jó Lajosom. ÁGIKA És máskor. A két nő Tótot nézi. MARISKA Ez így nagyon jó lesz. Rémült csönd. Tót odanéz. Tót összevonja a szemöldökét. De. izgatottan. bokán harapta a mélyen tisztelt őrnagy urat. Már olyan szépen hízott. Ugyan már! Apád nem harap. Mondd. és csóválni kezdi a fejét. Vagy mondhatom? Sóhajt.

Elhallgat. ha nem tetszik haragudni.. az kettő. amiért ilyen dolgokkal hozakodok elő. ÁGIKA De hiszen ott sétáltam az apuval. de az nem olyan hang volt. Én? Például mit? ÁGIKA Például tavaly tavasszal. Az lehet. Normális ember ezt a kettőt nem tévesztheti össze. De azért. ha szabad valamit mondanom. ha meg szabad kérdezni. Mi lehetett az? Gondolkozik. Bemásztam érte. Ja! Talán összeroppantottam azt a leesett dobozt.. ÁGIKA Én nem akarok az apuval vitatkozni. Még nekem is feltűnt. De azért. hogy az apu egy szép dicsértessék a Jézus Krisztussal üdvözölte a főtisztelendő urat. hogy azt harapásnak is fel lehet fogni.TÓT Mire akartok kilyukadni? Én a könyökömmel lelöktem egy dobozt. MARISKA Én se hiszem. TÓT növekvő bizonytalansággal. és kész. az apu egy kicsit sokáig időzött az asztal alatt. MARISKA Nekem is ez volt az érzésem. és majd a föld alá süllyedtem. nem haraptam meg senkit. mint amikor valakinek a foga közt megroppan egy csont. MARISKA Ja úgy. vagyis azt akarjátok velem elhitetni. felhoztam. De harapni. az emberek nem szoktak ok nélkül megsértődni. hogy majdnem lerepült a kalapja. TÓT Talán aludtam egy kicsit. mert igaz ugyan. TÓT Ilyen nincs. méghozzá a vasárnapi korzón. TÓT Ez valami pletyka lehet csak. mint amikor egy doboz roppan össze. TÓT Itt megáll az ész! Ti azt hiszitek. mintha megroppant volna valami. TÓT elbizonytalanodva. bizony máskor is előfordult már. de közben egy olyan orrfricskát adott neki. hogy az apu minden ok nélkül furcsa dolgokat csinált. hogy tévedek. de az én fülemben úgy hangzott. MARISKA Az biztos. A csiklandozás és harapás. ÁGIKA Ez igaz. Ugyan kérem. 31 . ha nem tetszik haragudni. Soha életemben nem haraptam meg senkit! MARISKA Ez így van! ÁGIKA Hát az apu nem is olyan ember! De azért. vérig tetszett sérteni Tomaji főtisztelendő urat. ÁGIKA Hát akkor. mi volt az a roppanás? TÓT Milyen roppanás? Roppant valami? MARISKA Nekem is úgy rémlett. ÁGIKA Ezt senki se vonja kétségbe. Lehet. zavartan nézi őket. TÓT Hanem milyen volt? ÁGIKA Lehet. hogy az apu úgy csiklandozta meg az őrnagy úr bokáját. MARISKA Ez tény.

hogy talán el akartam hajtani egy legyet az orráról. Ezzel hozakodsz elő? Mintha nem tudnád. Álmodjuk. vagy én.. MARISKA váratlan gyűlölettel. MARISKA És a vágány mellett felsorakozott az egész vasúti személyzet. az a csöpp.. ha ez mindnyájunknak egyformán örömöt szerez! És ha már ezt a kis félreértést tisztázni sikerült. hogy a főméltóságú kormányzó úr meghívta a kis császárt bölényre vadászni. Mariska és Ágika feszült várakozással nézik az ajtót.. és bokán haraptad a fiad jótevőjét! TÓT dúltan körülnéz. De megfricskázni a plébános urat? Mondd meg te... MARISKA És amikor már minden ki volt csinosítva. Mariskám. az ajtóra mutat. akit megvesz az Isten hidege. 32 . és kivonultak a fehér ruhás lányok. az egyetlen fiunkra. Az asztalhoz lép... bemegy az őrnagyhoz. vagy mind a ketten csak álmodjuk az egészet! MARISKA fölpattan. és bocsánatot nem kérsz a mélyen tisztelt őrnagy úrtól! TÓT támolyogva. a leventék és a vasutaszenekar.. hogy az állomás személyzete éjjel-nappal meszelte a falakat. de azt tudom. ültette ki a muskátlikat. hogy egyik napról a másikra elbocsátottak a vasúttól? TÓT megbántva.. Magyarországon. Megengedem. a két tolatásrendezőig. mázolta a padokat. hogy csak akkor vagyok hajlandó hozzálátni. ha be nem mész. amikor a különvonat keresztülszáguldott az állomáson. De miért kérjek tőle bocsánatot? MARISKA Amiért elvesztetted a józan eszedet. Csakhogy nem ez történt! Hanem az történt. TÓT Ne is folytasd.. akit pedig az a szegény szerencsétlen kis császár sohase bántott. mi?! Ismerem ezt a mesét. az állomásfőnöktől le. bemásztál az asztal alá. barátságosan magával tessékeli Tótot. fütyülök rá! Te is inkább gondolj a fiunkra.... Véletlen? Neked minden csak véletlen? Az is véletlen volt. mert a lassú felfogású unokaöccsét akarta behozni tolatásrendezőnek! MARISKA kitörve.. hogy az olasz császár.éles pillantást vet Tótra -. Nem történt semmi. leeresztette a nadrágját.. kijelentem. aztán megtörik. a cserkészek. kis aranyos Viktor Emánuel épp itt járt vendégségben. TÓT Nem vagyok kíváncsi. hirtelen hátraarcot csinált. ŐRNAGY besiet. De mielőtt dobozolni kezdenénk. hogy a plébános úr néhány napig nagyon hűvösen fogadta a köszönésemet. TÓT Képzelődtök! Ez csak véletlen lehetett! MARISKA izgalomba jön... TÓT Őrület! Vagy te. elvárom. az egyik tolatásrendező . nem álmodjuk. És az történt. hogy a kedves Tót úr továbbra is ilyen őszinte legyen. És kellett a helyed.. Hallgass! És abban a pillanatban. Hát itt vagyunk. hogy a piskolti állomásfőnök azért bánt el velem olyan csúnyán. és a lehető legsértőbb módon a hátsó felét mutatta a különvonatnak. És az történt. és jelezték a különvonat érkezését. TÓT Ennek semmi köze. Ilyennek ismersz? MARISKA Én aztán igazán nem hiszek el rólad ilyen buta pletykákat.TÓT Mit adtam? Orrfricskát? Nevetséges.

Ismeri a Himnuszt. ŐRNAGY Épp csak odanézett! De közben arra gondolt. akkor ez teljesen hiábavaló erőpocsékolás. másfelől viszont. a maguk vendégszerető házában jöttem rá. még vasutas koromban sikerült fognom egy mókust.. tessék. balra. Honnan tetszik gondolni? ŐRNAGY elsétál.. megfogni. nyelés. mégpedig a dobozolás!. ŐRNAGY Ez a balhit erősen tartja magát. ahogy eddig csináltuk. a hátam mögé. Mi baj már megint? ŐRNAGY Ezt én kérdezem inkább. Értik már a gondolatmenetet? ÁGIKA Világos. Én élek-halok a dobozolásért. Furcsa ember maga. Így történt. mint a nap. hogy ennek egyetlen orvossága van.. vagy nem így történt? TÓT fejcsóválva.. hogy a semmittevés milyen veszélyekkel jár. ŐRNAGY No végre! Nézzék..” ŐRNAGY Helyes. 33 . És eszébe jutott közben valami? TÓT Most semmi. megmondja. Én nem akarok vitába szállni az őrnagy úrral....Mihelyt kifárad. „Isten áldd meg a magyart.. ŐRNAGY Milyen lepke? TÓT Két sárga folt van rajta meg egy piros. miből áll az? Sorba mondom: evés. A gyerekek egész odavoltak érte. TÓT összerezzen. mégis megszökött. agyonütni. gondolkozik. ez nem mehet tovább. Vegyük a táplálkozást.... kérem. De csak itt... TÓT Ja úgy. Ha közben mindnyájan másra gondolnak. Ha az ember agyát szabadjára hagyják. De így. Tóték. és akkor úgy járnak. A művelet összefügg.. vagy magának eszébe jutott közben valami? TÓT ábrándosan. ha valami az embernek eszébe akar jutni. Berepült egy lepke. hogy jó volna utánamenni. az a saját gondolatainak játékszere lesz. Történt valami? TÓT Semmi a világon. ŐRNAGY Mert ide nézett. Egye csak meg szépen.. visszajön. mint egy lánc. addig szívvel-lélekkel. pedig semmi alapja! De majd mondok egy példát. ŐRNAGY türelmetlenül. kedves Tót? TÓT Mindjárt. nyálképződés.. és érdekes. ameddig dobozolunk. MARISKA Én még itt-ott nem értek valamit. Még be se fejeztem a mondatot.. Vegyünk egy másik példát. Én már odakint a fronton kitapasztaltam a saját legénységemnél.. amelyet nem akaszt meg semmi. ŐRNAGY És maga dobozolás közben lepkékkel foglalkozik! TÓT Épp csak odanéztem. Tóték.. Nézzék.. No. Nos.. TÓT alázatosan. mint az előbb Tót úr a piros pettyes lepkével. TÓT Én is csak itt-ott. de már bocsásson meg a világ. Egyszer. Ingerülten lecsapja a margóvágót. Fölvesz egy süteményt. mégiscsak nehéz azt megakadályozni. Hagyjuk is abba. rágás.

. megterheljük ilyen elméleti okfejtésekkel. ha én azt megérhetném! ŐRNAGY Ez nem lesz hamar. amikor rávehető lesz az egész emberiség. valami tiszta szépség. sokkal több ember foglalkozhatna dobozhajtogatással. hogy ezt nem szabad uniformizálni.. amikor végre hozzáláthatunk! ÁGIKA Én is! MARISKA Mi is! Tótra mutat. ŐRNAGY Ezt pedig nagyrészt a dobozolásnak köszönhetem. ha már legyőztük őket. hanem meg is fiatalodtam ezen a kellemes helyen. maguk pedig hárman végzik a hajtogatást. ha győz ez az eszme. Maradjunk csak a dobozolásnál! Hogy csinálták az én ideérkezésem előtt? ÁGIKA Akkor a kartonokat én vágtam. aminek az az oka. úgy meg volt rongálódva az idegrendszerem. Szinte azt se tudom. Dobozolni a legjobb a világon! ÁGIKA lázban. bóbiskolnak. illetve csak végeznék.. hogy lidérces álmok gyötörtek. Persze. csak kicsiket. ha még több. Hallod ezt. hogy kezet csókoljak a kedves őrnagy úrnak! 34 . Ha lehetne! Istenem! ŐRNAGY Persze. Ő is! Tót nehezen rábólint. De ha sikerül. mint a gyufásskatulya. már fölébredéskor alig várom az estét. Jaj. Nem is fontos. hogy azelőtt egy volt egy ellen. Egyszer talán eljön az az idő. ÁGIKA Jaj. mi a háború! MARISKA ellágyulva. Még az oroszoknak is. szabad lenne dobozokat csinálniuk. úgy gondolom. ŐRNAGY És a kedves Tót úr mit csinált? TÓT Én csak úgy levegőztem. hogy nemcsak meggyógyultam.. és sehol sem éreztem biztonságban magam. aztán elalszanak. milyen jó lenne. ami muzsikálni tud. valami örök nyugalom. és hagyják elkalandozni a gondolataikat! ÁGIKA elragadtatva. A franciák olyant. ÁGIKA Őrnagy úr! Kedves őrnagy úr! Tessék megengedni. ÁGIKA föláll.ŐRNAGY Mindegy. Így aztán maguk csak unatkoznak. és az anyu hajtogatott. Minden nemzet más színű és más formájú dobozokat csinálhatna.. de kevés a karton. hogy ez mennyire így van! ŐRNAGY Néha elábrándozom rajta. most pedig én vagyok egyedül három ellen. édes jó Lajosom? TÓT nehezen bólint. akkor az egész emberiség áldani fogja a nevünket.. Higgyék el. Tót és Mariska összebújnak.. költőien. amikor úgyis kissé nehezen forog az agya. A hollandusok olyan gömbölyűt. Most pedig elmondhatom. ŐRNAGY No látja.. amilyen a sajtjuk.. Nahát! ŐRNAGY Nézzenek meg engem! Amikor ideérkeztem. Van ebben az elfoglaltságban valami felemelő.. Most pedig én egymagam vágom a kartonokat. hogy most. ŐRNAGY álmodozva.

kedves Tót úr? A többi már gyerekjáték. Mariskám. MARISKA Mit csinálsz. kérem! Tessék rám nézni. Várj csak.. hogy egy kicsit hozzásegítsük. hogy beleszaladjon a vér. Tót szippant.. józan hangon. hogyan volna jó? Fekve! MARISKA Nem. mit akarnak tőle... ÁGIKA Apu... Hát ezt igazán nem nehéz megérteni. Az a baj. most már megértették. a saját erejéből. Tót! Ha szűk a csizmája. Nézze.. Elfordul... Mariska és Ágika aggódva körülveszik. Addig hajtsd előre a fejedet. édes jó Lajosom? Ülj csak vissza.. 35 . Mit mondtam az előbb? TÓT Hogy ez a margóvágó kicsi. Neked most gondolkoznod kell... kedves Tóték. Akkor bicegek.... Mariska és Ágika. milyen az apu!. ÁGIKA Apu. Lázasan sürögnek-forognak körülötte. mint a tűz. ŐRNAGY Ne erőltessük. MARISKA Tudsz gondolkozni? TÓT Nem. apu!. És ebből mi következik? TÓT Semmi. Tótra néz.. Ágika elsiet. aztán elengedi. hogy a mi margóvágónk kicsi. ne tettesd már magad. édes jó Lajosom. Hát hogyne.. ŐRNAGY Azzal csak neki ártunk. Nos.. és az őrnagy úr azért nem tud bennünket utolérni! ŐRNAGY Nagyszerű! A maguk kislányának olyan az esze. körbesétálja Tótékat. Remélem. ŐRNAGY Nagyszerű..ŐRNAGY Azt nem engedhetem! Csak így! Homlokon csókolja Ágikát. MARISKA Jaj. ne zavarják a gondolkozásban. gyönyörű szép álmok. így jó? TÓT a matrac felé. aztán Tót feláll.. Szippants mélyeket. mert sebet ejtünk az önérzetén. Ő erre rá fog jönni. apu. ŐRNAGY Gratulálok.. ugye? TÓT sejtelme sincs. jó ez? TÓT Finom. mi bajom ezzel a margóvágóval?! ÁGIKA boldogan.. elindul a matraca felé. jaj. Maguk is. MARISKA Tessék megengedni. Egy kis csönd. akkor mit csinál? TÓT Mindjárt.. Majd megmasszírozom a halántékodat.. A két nő izgatottan vár... ne sürgessük.. álmok.. Tót! Tóték fölrezzennek. Álmok. Tudod.. És mi a teendő? TÓT A teendő? Nem tudom. mert talán a jelenlétem feszélyezi őt... ha birsalmát szagoltatnánk vele. elnéz a messzeségbe. ÁGIKA Jaj. Átveszi Ágikától a birsalmát. ŐRNAGY Nem szabad így beszélni. édes jó Lajosom.. Én el is fordulok. MARISKA Talán. nem.

Mintha valaminek kibontakoznának a körvonalai.. Tót óriási erővel igyekszik gondolkodni. MARISKA Hát mi? TÓT A fal.. nem az jutott eszembe. Nos. legyint.. kényelmesen. Semmi.. Ráérünk. MARISKA A fal? Menjünk ki a kertbe? TÓT Nem az a fal. Nem inna egy kávét? TÓT hirtelen integet.. ŐRNAGY Máris? Nagyszerű! És mi volna az a valami? TÓT sóhajt. Zihálni kezd. Egész teste hullámzik. A többiek csalódottan visszaülnek. mélyen tisztelt őrnagy úr. kedves Tót úr? Széna vagy szalma? TÓT Sok minden eszembe jutott. hörögve lélegzik. egyik sem volt az igazi. Jön már. Megvan! Ha ez a margóvágó kicsi... hogy ha gondolkozni kezdek. TÓT egy kis csönd után. jön már.. Kiment a fejemből. ÁGIKA Apu... kedves Tót! Mind ünneplik Tótot. Amazok hárman lassan fölállnak. Hahaha! Boldogan nevet. amit vártam... TÓT felugrik. azt hiszem.. itt van a fejemben. Ha ez a margóvágó kicsi. Sajnos. most... fojtott izgalommal. Kérem.. TÓT Hány óra? ŐRNAGY gyengéden. Hű!. mindjárt az az érzésem.. Amazok lassan fölállnak izgalmukban. TÓT hirtelen feláll. Amelyik nekem akar jönni. őrnagy úr. jön már.. Kiegyenesedik. TÓT Igazán? ŐRNAGY Szabad tanácsot adnom? Csak nyugodtan. nekem most dereng valami. A többiek körülülik. akkor egy nagyobb margóvágót kell csinálni. Gombolja ki a zubbonyát. most. Legyint. Verejtékét törli. Tót kigombolja a zubbonyát.. kedves Tót.. hogy valami nekem akar jönni. Az a baj.. hogy valami eszébe jutott. jön már. bent.. ha úgy jobb. Aha. A többiek visszaülnek... 36 . kérem.. Annyi baj legyen..TÓT eltolja őket. Sokszor én is így vagyok vele. Most. Szabad a nadrágszíjamat kiereszteni? ŐRNAGY Miért ne? Vegye le a nadrágját. Őrnagy úr! Mariskám. hogy ne zavarják. int. ŐRNAGY nyájasan odalép.. hanem valami egészen más... MARISKA Toljuk odébb a bútorokat? TÓT Nem a bútorok akarnak nekem jönni. ŐRNAGY Talán ne zavarjuk. Nagy fájdalmak lepik el. de sajnos. leül. ŐRNAGY leül. várakozással nézik.. csönd. ŐRNAGY Tudtam én ezt! Gratulálok.

Azt mondja. és. nevetése hirtelen öklendezésbe megy át... hogy itt járt egy őrnagy. kihajol. ha nem veszi tolakodásnak. De mikor? Mikor? És mit szólnának a kedves Tóték. Tessék neki megmondani. Bekopog a szobába. kedves Tótné. inkább egy kis aggódás. MARISKA az őrnagyhoz. negyedóra. És aztán lássatok hozzá! Ágika a kertbe vezeti Tótot. GIZI GÉZÁNÉ Mariskához. ŐRNAGY Az nem fog menni. Mit parancsol? MARISKA Gizi Gézánéhoz. van még szakmai tisztesség. Úgy bizony. És ugye. akár egy negyedórára itt hagynám őket? MARISKA csak egy boldog mosollyal néz rá. Tessék. az ablakhoz tántorog. és nemcsak magánál. voltaképpen vizitelnem illenék.. MARISKA hosszú pillantást vet rá. Gyulánk! GIZI GÉZÁNÉ félénken. Mert amit én csinálok. Vezesd a kertbe. 37 . könyörögve. ŐRNAGY kilép. az nem szatyorkötés! ŐRNAGY Elhiszem. kérdezze meg. Ő a Gizi Gézáné. az őrnagy a szobájába vonul. Az nem fog menni. Szeretnék beszélni az őrnagy úrral. kérem szépen. és fumigálta a munkakörömet! Pedig van még szakmai tisztesség is a világon. ŐRNAGY Negyedóra.. Nincs kedve egyszer benézni hozzám? MARISKA Hogy tessék egyszer benézni hozzá.. MARISKA elégedetten. Őrnagy úr. GIZI GÉZÁNÉ rá se mer nézni. Tótné nem akarja megosztani az érdemeit senkivel. MARISKA révedezve. fogd a homlokát.. kiöltözötten belép. Ebben nincs lenézés. MARISKA Mit kíván. Később érezhető lesz a féltékenysége. MARISKA az őrnagyhoz. hogy hozzám nemcsak gyantaszedők járnak... ŐRNAGY Tudom.. kedves Tótné. MARISKA Ágikához.. a plébános úrnak ólomecetet... asszonyság! Nekem itt. MARISKA tolmácsol. ŐRNAGY Megértem én magát.. ki vagyok én. GIZI GÉZÁNÉ Csak egy negyedórára. ha én.. Azt lehet. inkább Mariskához fordul. De most nem kell semmi! Gyere üres kézzel haza. Ha nekem annyi negyedórám lenne! MARISKA Hallotta. Jó estét. folyton kattogtatja. Hozott egy kis szivart vagy csokoládét... nagyon boldogan. Ő sose jött üres kézzel. nagysád? GIZI GÉZÁNÉ Hoztam egy kis sült almát. Csak egy negyedórára. és magával viszi a margóvágót.. kérem. GIZI GÉZÁNÉ Mondja meg neki..TÓT gyomrához kap. Jaj. Mit parancsol? GIZI GÉZÁNÉ végig nem mer az őrnagyhoz fordulni.

nagyokat döndülő gépén. mindenütt ott lenni. mindig. hidegen. rögtön elalszik. Néha megpróbálok arrafelé nézni. ŐRNAGY kivesz egy fényképet. Mi baja? MARISKA Azt hitte a drágám. 38 . GIZI GÉZÁNÉ A viszontlátásra. egy négy lábon álló. Az őrnagy elragadtatva kíséri őket..ŐRNAGY Tudniillik. ez csak olyan vágy. Őszintén sajnálom. MARISKA az őrnagyhoz. az őrnagy. ÁGIKA Köszönjük szépen. a világon a legfontosabb dolog a jelenlét. bevagdossa őket. láncban hozzákészülnek a dobozoláshoz. ahol a zászlóaljam fekszik. Átadja Mariskának. mind követik a tekintetét. Ez mindig magára néz. MARISKA továbbadja Gizi Gézánénak. Ott lenni. Gizinéhez. MARISKA elégedetten. Őszintén sajnálja. GIZI GÉZÁNÉ Köszönöm szépen. Ej. Hanem fogadja ezt szerény kárpótlásul. El. ŐRNAGY abbahagyja. ÁGIKA boldogan beszalad a kertből. őrnagy úr. ŐRNAGY Próbáljuk ki. Elkészült! Megvan! Anyu. Ne vesztegessük az időt! Tóték fölállnak. ŐRNAGY Pompás! Milyen jól meg tudta csinálni! ÁGIKA Az én apumnak aranykeze van! ŐRNAGY Talán még négyet is elvisz ez a gép! ÁGIKA Hát tessék négyet belefogni! ŐRNAGY Nem lesz az egy kicsit sok? ÁGIKA Nekem ugyan nem! Az álmosan adogató Tótnak. Lássunk hozzá. Az ágya fölé is? ŐRNAGY Akárhová.. asszonyság. Ilyennek álmodtam. mely nagyot döndül. ŐRNAGY lecsapja a kart. hatalmas szerkezetet. Bumm! Már a hangja is nagyszerű! Gratulálok. Tót és Tótné becipelik az új margóvágót. Tót adogatja a kartonokat. Kiszögezhetem? MARISKA Kiszögezheti? ŐRNAGY Hát persze. az asztal alá esik. Szerény kárpótlásul. akkora pengével. és mindjárt visszatérnek. Elnéz egy irányba. Köszöni szépen. tessék jönni segíteni! ŐRNAGY Hadd lássam! Mind kiszaladnak a kertbe. A fronton már alig várják a katonáim a visszatértemet. GIZI GÉZÁNÉ örömmel. GIZI GÉZÁNÉ Az ágyam fölé is? MARISKA az őrnagyhoz. Tót úr. de az ember nem lehet két helyen egyszerre. hogy pocok. mint egy guillotine. Apu! Négyet tessék adni! Tót hangtalanul lebillen a székről. A viszontlátásra.

se nem álmos.. Tóték. nyelni.. Ha valaki kinyitja a száját. mintha gombóc volna a szájában. MARISKA Nem akar ő mondani semmit. MARISKA kétségbeesve. se nem beteg. és lassan elkezd rágni. Mariskám? Nem csinált ő semmi rosszat! MARISKA Csak ásított. rágni. ŐRNAGY Mondja meg ő. ŐRNAGY Vagy talán rág valamit? MARISKA Újabban fölvette ezt a szokást. Mind Tótot nézik. Tessék folytatni. az még nem okvetlenül jelenti azt. Az őrnagy hátrahőköl... Lajos. míg Tót fel nem ébred. aki tovább rág. TÓT szeme kidülled. kérem. Sírva fakad. TÓT Én? Isten ments! Eszem ágában se volt ásítani! 39 . Az őrnagy abbahagyja a döngetést. Milyen apa vagy te? Hát nincs benned emberi érzés?! ŐRNAGY lassan magára talált. csak rámered az őrnagyra. hogy egy darab húst tartogat a szájában. de nem bírja visszafojtani ásítását.. ŐRNAGY lelkesen. hogy ásított. Ágikára néz. Az olyan nagy baj? ŐRNAGY Dehogy baj... MARISKA Lajos! TÓT egy utolsó erőfeszítést tesz. Ágikával nagy hajcihővel addig kergetik a képzelt pockot. Egyenesen belebődül az őrnagy arcába. és napokig nem hajlandó lenyelni. Úgy viszi. várjanak. Ijedten körülnéz. édes jó Lajosom. már kiszaladt. aztán vissza az őrnagyra. mit tettél már megint. mindnyájan arra kérjük. Mi oka lett volna rá? Se nem unatkozik.ŐRNAGY Miféle pocok? MARISKA Néha beszaladnak a kertből a mezei pockok. kedvesen. MARISKA Bár így volna! ÁGIKA Talán így is van.. nyelni. ŐRNAGY Miért nem köpi ki? ÁGIKA Apu. Na. ŐRNAGY Nem olyan biztos. kedves Tót? TÓT Én? Semmit... Lajos. nincs kedvük énekelni? ÁGIKA Énnekem van.. Lehetséges. Tót nem válaszol. hogy egy kicsit kinyitottam a számat. és nagy erőfeszítéssel rág tovább.. Most négy kartont teszek bele. Mit csinált az előbb.. Ha egyszer nem ásított. Tót megrettenve néz körül. Döngetni kezdi a gépet. Miért bántja. ŐRNAGY És a kedves Tótnak? Mit mond? Tótra néznek. mit a vajat! Mondják. és el nem foglalja a helyét.. tessék kiköpni azt a husikát.

Megnyomkodja a karját. Egy kis lakk-kofferrel tér vissza. és kész. ÁGIKA Mindig olyan komoly az apu. ÁGIKA És milyen igaz! ŐRNAGY tűzbe jön. ŐRNAGY És később? TÓT Később se lesz. Hahaha! Persze ez más. és aki elalszik. Tényleg.. Ezt mi „csipogó”-nak hívjuk odakint.. itt babra megy a játék. csak ha kedve van hozzá. amelyekkel elejét lehet venni a további ásítozásnak? TÓT Az csak természetes. mert aki ásít.. amely az ásítást kiváltja. ŐRNAGY Látja. hogy jobban lássa a száját. Elkomolyodik. azt főbe lövik. megberregteti. Használja egészséggel. hogy az őrt álló katonákkal egy szilvamagot vétetek a szájukba.. Ott azt csinálom. de azért.. lássunk hozzá. Az ásítás ugyanis. Mindegyik jó.. édes jó Lajosom. Nem olyan nagy eset. Nevet. és világítani kezd. és kiveszi a szolgálati pisztolyát. kedves Tót úr! Mind nézik a csipogót. Mariskám? Tóthoz. s ebből. kivesz egy Kodakot.. Nincs véletlenül valami gyümölcsmag a háznál. TÓT Mit beszélsz te itt? 40 .. a lámpa kigyúl.ŐRNAGY Ennek igazán örülök. ÁGIKA Pedig milyen egyszerű! TÓT nézi a lámpát. mint nem ásítani!” Nem hallották? Tőlem való.. Hát mi lenne? Kapja be az apu. viszont őszibarack még nincs.. mint a gondolkozás. A párkányról odahoz egy cserép muskátlit. Ügyes jószág.. Tót száját nézegeti. nézi Tótot.. akkor csipog... Aztán fölveszi. ŐRNAGY Most ez nem baj. Ismerik a mondást? „Ásítani könnyebb. mindig továbbadják.... Tót száját nézegeti. őrnagy úr. Parancsoljon. ha jön a váltás. pontosabban a lelkiállapot. Méregeti.. persze. a fronton ugyanis az éjszakai őrségre vezényelt katonák hajlamosak az ásításra. ŐRNAGY Annyi baj legyen! Akad valami más. Nos. Valamit értek hozzá. Nagy gesztussal Tót elé teszi. Miért? Mi legyen vele? ÁGIKA fölkacag. a lámpa berreg.. Lázas tevékenységbe kezd. kedves Tót! TÓT körülnéz. Mariskám? MARISKA Sajnos. ŐRNAGY Ezt el is vártam magától. Megengedi? MARISKA Mosolyogj már egyet. Hallják? Ha nyomom a karját. Megvan! Megvan! Hogy erre nem gondoltam hamarább! Kiszalad. ami azért nem jó. MARISKA Még ilyet! Nekem ez sose jutott volna eszembe.. s egy kis automata zseblámpával tér vissza.. miközben mindig Tót száját nézegeti.. Sőt! Gyorsan visszateszi a fényképezőgépet. de azért. És hajlandó bizonyos óvintézkedéseket tenni. de legyint. Eszerint most nincs kedve ásítani? TÓT Dehogy van. Tót arcát maga felé fordítja. és ezt. de egyik sem ideális. majdnem olyan káros hatású. Egy pillanat! Besiet a szobájába.. könnyen elalszik.. a szilvaszezonnak már vége.. ŐRNAGY elégedetten. rögtön visszateszi....

hogy kigömbölyödött az arca..... megnézi. mint a savanyúcukrot. Hát mi kifogásod van ellene? Ja úgy.. mintha össze akarná roppantani. TÓT E hangzavarban senki sem törődik vele... föláll. megsimogatja. TÓT az asztalra csap. ŐRNAGY Ettől nem kell félnie. Ez azért előnyös. se lenyelni nem szabad. megfogja a lámpát... ŐRNAGY Se megrágni. No. MARISKA fölsikolt. kedves Tót.. nekem valahogy még csinosabb az apu! MARISKA Nekem is így tetszik jobban. de sohasem fogjuk tudni meghálálni. leteszi... Szegénykém. hogy a férje végleg megtört. Mit csinálsz ott? TÓT megrázkódik. ŐRNAGY Nos. de mihelyt visszaérkezem a frontra.. az őrnagyhoz sietnek. mert az iskolaépületet. Most megpróbálok öt kartont befogni. kettőzött őrség veszi körül. Remélem. Tót fölemeli a lámpát. s zseblámpával a szájában elindul. észbe kap. ÁGIKA Köszönjük szépen. ijedten.. túl vagyunk rajta. Nagyot nyög. TÓT fölháborodva. mielőtt hozzáfognánk. ezt a. felpattan. leteszi a lámpát maga elé. nyisd ki szépen. kedves őrnagy úr! MARISKA Mi ezt soha. ÁGIKA Szabad valamit mondanom? Most. Csak szopogassa szépen. milyen sikere van? Tót mereven biccent. Mariska óvatosan beleteszi a zseblámpát. Illetve. aztán a többiekre. érzi. Hogy én ezt a holmit a számba vegyem? ÁGIKA Hát hová máshová? Fölkacag. ahol lakom. melyen észrevétlen kisétál... ezt a. és végre megtalálja az ajtót. mint egy műfogsort.. Eleinte talán furcsa lesz egy kicsit. hogy lenyeli. Mariskám? MARISKA Hát persze! És kívántam én neked valaha rosszat? TÓT Hogy én ezt. Értetlenül. Irtózva ránéz a zseblámpára. hogy eddig Mikulitz hadnagy volt a szobatársam. 41 .. Az őrnagyhoz. összecsukja férje száját. Hirtelen kitör. a csipogót a két markába veszi. a maguk kedves fia kerül a helyébe. ŐRNAGY Látja. nincs rossz íze? TÓT mereven a fejét rázza. Nekimegy a falnak. Hát akkor gyerünk dobozolni. MARISKA szelíden odalép.. Megfordul. Ezt a. De hiszen ez egy zseblámpa! MARISKA Hát persze hogy zseblámpa. Csend! Ágika elhallgat. édes jó Lajosom. És te is ezt mondod nekem. TÓT csak Mariskát nézi.. de egy zseblámpát éppúgy meg lehet szokni. Mariska és Ágika felugranak. attól fél. édes jó Lajosom! TÓT És ezt vegyem én a számba? MARISKA nem érti az ellenkezés okát. és megcsókolja az arcát. hogy le ne nyeld. még azt szeretném mondani. és elhalmozzák a hála jeleivel. akik egytől egyig mosolyogva biztatják. Tót engedelmesen kinyitja a száját. A margóvágóhoz lép...MARISKA Csak arra vigyázz. először rossz irányba.

Lovaglás közben történt a változás.. Azóta vigyázok az emberekre.. hogy mitévő legyen. Én már olyan türelmetlen vagyok! Gyerünk. Öröm lenne nézni! De jött az a sürgöny. ha Cipriani professzor úrnak volna egy fia.. nem lehetek egész nap a sarkában. két teljesen egyforma darabra esnék széjjel. melyen horkolva fekszik a plébános. Megint itt. És levelek is jönnek. Mi az? A vasalt ruhát hoztad el. vissza. Nagy feszület a falon s egy vaságy.. ha én nem vigyáznék. gyerünk!. Mariska kiszalad. TOMAJI szemét dörzsöli... Nem tudom.. MARISKA Szegénykém. már ő sehol... Hiszen. hogy össze ne kuszálódjon az életük. a parkban van egy teniszpályájuk. Ha egy percre leveszem róla a szemem. őrajta minden egyensúlyban van. egészen önzetlenül manipuláltam a levelekkel. Megjegyzem.ŐRNAGY Kérem. Milyen más az.. Nem tudom.. Hol a kedves Tót úr? Mindenki nézelődik. Akkor vittek be a klinikára. Sötét. 2. és ő kapta volna a sürgönyt. mintha még élne.. Az más... s egyre távolabbról halljuk a hívását. Az embernek nem tud megállni a szeme. pedig a levelek csak lassabban jönnek. MARISKA nyugtalanságtól hajtva a kezét tördeli. És mióta? TOMAJI Reggel még kutya baja se volt. nem. Tót sehol. Aztán megint itt van. töprengve belép.. mert nemcsak a vendégedre kell tekintettel lennünk. Az ajtóból kiszól a kertbe. Dicsértessék.. amikor Tót úr fölteszi a sisakját! Arról az emberről le nem billen semmi. TOMAJI sóhajt.. És mit tetszett tanácsolni? TOMAJI Egy kommunistának? Langyos fürdőt! De neked se lesz könnyű tanácsot adni.. MARISKA félénk kopogás után belép.. KÉP A paplak szobája. itt teljesen összegabalyodna minden! De hát azt a sürgönyt mégsem adhattam oda.. Egy horkolás hallatszik. mert meggyőződéses kommunistának érzi magát. felül.. Aztán ott. Nem mondom. főtisztelendő úr! TOMAJI Hát hová lett? MARISKA Azt én is szeretném tudni.. Mariskám? MARISKA Nincs meg az uram.. Hátul. gyerünk. MARISKA Talán a rázástól. El. A szín kivilágosodik. és ő már nem él. De ha én ezt mind kikézbesítettem volna! Nem. Ütik a labdát ide-oda. ÁGIKA Talán mindjárt jön. Hát ebben a békés egyházközségben már mindenkinek kibillent az esze? Ma délelőtt értem küldött Leonhard luxemburgi herceg. Két ellentétes dolog nem fér meg egymás mellett. Ha például egy jó kerti fűrésszel hosszában kettészelném. 42 .. de nem ment.. Nekem vendégem van.. és az a fiú volna a fronton. ne hálálkodjanak. Lajos! Semmi válasz. A POSTÁS miközben a díszlet hátul fordul. Én például már megpróbáltam egyszerre ülni meg állni. hanem az urad érzékenységére is.

Dicsértessék a Jézus Krisztus. hogy be ne másszak a reverendája alá. van-e a közelben megfelelő búvóhely. TÓT akit ketten támogatnak. Csak attól félek. édes fiam? TÓT természetesen. Mariska kimegy. talán az könnyít rajtad egy kicsit. TOMAJI Hát akkor kössetek csengőt a nyakába! Véletlenül van is egy tartalék ministrálócsengőm.. de most is. TOMAJI Fiam... küzdöttem ellene. Csodálkozva méri végig Tótot. Keresik a forrást.. ép ésszel. ez a beszéd. hogy a csengőszó idegesíteni fogja az őrnagy urat. TOMAJI Hát akkor mit mondjak? Hallod ezt? Erős horkolás. aztán megtalálják Tótot. TOMAJI De miért? TÓT Mert az ajtó be volt csukva. az újságok nap mint nap csapataink győzelméről írnak. TÓT sóváran nézi a plébános lábszárát. TOMAJI Akkor meg ki? A horkolás erősödik. fiam. Miket beszélek! Szedd össze magad.. Hiába. Akárhol vagyok. rettegünk valamitől.. ha könnyít rajtad. De inkább nem. Hát. Félek.. Hogy kerülsz te ide.MARISKA Hiszen ez az! Még egy zseblámpát se hajlandó a szájába venni! TOMAJI Hiú ő. Nagy horkolás. mert ha sokáig ül egy helyben a drágám. dehogy. Mariska? MARISKA Én? Jaj.. alig bírok ellenállni a kísértésnek. Olyan lenne.. Nagy nehezen előhúzzák. Te horkolsz. mialatt a főtisztelendő úrral beszélgetek. Nem mondom. fiam! Gondolkozz! Próbáld megmondani. mi bánt. Beszélj. hogy a kísértés egészen elhatalmasodik rajtam.. de jó volna. hogy nem szép tőlem. aztán Mariskához. TOMAJI Mi alá? TÓT Az majdnem mindegy. TOMAJI Vagyis józan megfontolással. MARISKA Ez azért nem jó. az öt érzékszerved birtokában. TOMAJI Tóthoz. Mariska idegesen hátranéz.. jó volna. csak azt lesem. Sóhajt. mindjárt elalszik. nagy keservesen lelket öntenek bele. Nem lehetne egyszerűen odakötözni a székhez? Akkor biztosan nem szökik meg. ez illik hozzád.. Tudom. És most mitévők legyünk? Háború van.. csodálkozva összenéznek.. Az ablakon át. TOMAJI Látod. fiam. aki az ágy alatt az igazak álmát alussza. körülnéz. hogy bebújjak valami alá. nem bánom. jaj. Napok óta kísért egy vágy. TÓT Mit csináljak? Tessék elhinni. fiam. TOMAJI Mindörökké. egészséges ember! Borzasztó ez! Fölemeli a reverendáját. MARISKA Csengőt? Elmosolyodik. 43 .. mássz be egy kis időre a reverendám alá.. Hagyj minket magunkra. nagyon hiú. Megint horkolás hallatszik. mint egy kis bárányka. Egy ilyen szép szál. de mi mégis félünk. egy mindennél erősebb vágy.

engem három dolog bánt. MARISKA De hát mit csináljak vele? TOMAJI Neki nem pap kell... Neki idegorvos kell! MARISKA Jaj. TOMAJI Ő sem veszi észre Tót távollétét. MARISKA Úgy bizony! És azt a megátalkodott konokságodat. aki a szívekbe látsz.. Köszönd meg szépen.” TOMAJI bosszúsan... Ez a bajod? Ez fáj neked? Kiszól az ajtón. Menj! MARISKA az ajtóból. vagy éppenséggel a halottait siratja. anyám. TOMAJI Igen. Pedig hálát adhatna az Istennek. TOMAJI Mondd. Háború van. TÓT Először is a kedves vendég úgy kívánja. hogy a homlokomba húzzam a sisakomat. hogy nem törődnek vele.. TOMAJI éktelen dühben. ő nagyszerű ember. TOMAJI Úgy. Talán ő segít rajtunk. az ajtó felé indul. Istenem. És? TÓT Ez is tilos. édes jó Lajosom. Mariskám! Mariska bejön. TOMAJI Tarts hústalan böjtöt. anyám.. És olyan nagy az a lámpa? TÓT Nagynak nem nagy. Atyám. hogy nem hallottad! A háború kellős közepén vagyunk. amiért hozzátok vezérelte a fia parancsnokát! Vidd innen.TÓT gondolkozik. Látni se akarom. kilép az ablakon. hogy én is legszívesebben bebújnék valami alá. Űzd ki szívedből a hiúság ördögét. Főtisztelendő úr. neki nem Isten kell. Közben azt szeretem mondani: „Jaj.. nehogy elásítsam magam. TOMAJI Úgy. A harmadik panaszom az. mint a savanyúcukrot. ő meg csip-csup panaszokkal áll elő. Menj békével. mint egy tyúktojás. Kár.. és szállj magadba. Gyere csak. Mérges kezd lenni. te. MARISKA aki nem vette észre férje eltűnését. mindnyájan szenvedünk miatta. Maximum. Sötét. Gyere hát. ami nevetséges és szabályellenes. TOMAJI egyedül. TÓT látva. édes jó Lajosom! Kimegy. te tudod egyedül. És le kell azt nyelned? TÓT Azt nem is szabad! Csak szopogatnom kell. TOMAJI Ez? És? TÓT Aztán szeretek néha nyújtózkodni. amikor más ember az életéért reszket. bizony. világhírű orvos. 44 . hogy muszáj vagyok az őrnagy zseblámpáját a szájamba venni. fiam.. Elviszem Cipriani professzor úrhoz.

Maga fiú vagy lány? TÓT maga elé néz. fölmutatja. A kedves férje kitűnő egészségnek örvend.. asszonyság. CIPRIANI int.. CIPRIANI Miért sopánkodik. CIPRIANI Nagyon helyes. Érdekes. CIPRIANI nevet. elsőrendű fenyőfa póznákkal aládúcolni. CIPRIANI Asszonyság. fogadja jó kívánságaimat. Ami az idegrendszerét illeti. vagy nem? TÓT Nem. Bár némely helyen le van már pattogozva. No most! Meg tudja mutatni. És ez? TÓT nézi. Nézze meg jobban. És ha valami más. az Isten szerelmére!. Jaj. Olyan van nekem is. mindenhová odanéz.. TÓT Nem furulya? MARISKA kezét tördelve. őneki most kissé nehezen forog az agya. MARISKA Ő? Hát hogy tetszik tudni ilyet mondani? Hiszen most is összevissza beszél! Azonkívül bemászik az asztal alá. Lajos. Jópofa fal lehet! Tudja.. Míg a vizsgálat folyik. kérem. és legyen büszke a kedves férjére. és harap.. hogy hallgasson. CIPRIANI a fejére mutat. maga ne szóljon bele... Tóthoz. akkor azt a valami mást be szabad mártani hideg vízbe.. KÉP Cipriani professzor dolgozószobája. És maga.3. Igen. CIPRIANI a karos gyertyatartót mutatja.. De furulya. CIPRIANI érdeklődve. CIPRIANI fölmutatja az égő cigarettát. Maga pedig vígan táncolhat. hol van föl? TÓT fölnéz. lenéz. CIPRIANI fél lábáról leveszi a cipőjét.. MARISKA a sírás határán. 45 .. CIPRIANI Kitűnő megállapítás.. Tóthoz. mit kell csinálni? Ötcolos.. sóhajt. Mi ez? TÓT sóhajt. Asszonyság. És ez mi? TÓT Nem tudom. CIPRIANI Vagy valami más? TÓT örömmel bólint rá. édes jó Lajosom. Méltóságos professzor úr.. Be akar omlani? TÓT Nekem akar jönni. Mariska oldalt áll. Lóbálja a cipőt. Valami más. asszonyság? Nincs semmi baj... csóválja a fejét. Tót átellenben. kedves Tót. A tanár az íróasztalnál ül. aztán. Sehol. ő egy vasgyúró! Most pedig sétáljanak haza. a fejét rázza. Fal? Milyen fal? Vakolt? TÓT gondolkozik. és nincs semmi baj! Föláll.. Ez egészséges? És valami fal is van a fejében. Föláll.. MARISKA kétségbeesetten.

. mégpedig az őrnagynak a hibájából. Manapság. MARISKA lábát váltja. Ez így van. Maguk ketten ennek a különbözetnek a következményeit nyögik. mi? MARISKA zavartan.. CIPRIANI Úgyse fog maga rám hallgatni. a miénké épp a fogalomzavar. hogy az emberek kutyafejű isteneket imádtak.MARISKA könyörögve. CIPRIANI Sejtettem. de azért ők se voltak elmebetegek.. hogy ki a mi vendégünk. hogy számíthatok a maguk diszkréciójára. MARISKA Ebben tessék nekünk segíteni.. aki pedig a többinél egy fejjel magasabb.. A szóban forgó személy teljes titokban tartózkodik nálam. hogy a kedvében próbálna járni.. A kis termetűek óriásoknak hiszik magukat. arra viszont én merem rámondani. álljon föl egy percre. hogy beteg. CIPRIANI Nagyon helyes. MARISKA Hallod ezt. és állandóan elbújik. Mostanában. az mindenáron kicsinek szeretne látszani. méltóságos professzor úr. édes jó Lajosom? TÓT Hallom. Hogy hívnak engem a községbeliek. És ez az ember. A testmagasságomon. de tudom.. Frédi! 46 . asszonyság. hogy fontos személy. aki egy cipőre rá meri mondani.. CIPRIANI Nem doktor Süsü? Bátran mondja meg.. Méltóságos doktor Cipriani Tihamér. ha egész nap föl kell néznie a házigazdájára. CIPRIANI Manapság ez se szégyen.. asszonyság. Az ajtóhoz megy.. még azt tetszik mondani.. Ez éppolyan kórtünet. milyen magas maga? TÓT Én az átlagosnál magasabb növésű vagyok. sajnos. Pedig már az.. összevissza ásítgat. hogy cipő.. ha a vállamig ér.... Csodálkozik? Pedig minden kornak megvan a maga jellemző vonása. professzor úr. kedves Tót. Hát normális ez? CIPRIANI Az én klinikai praxisomban az efféle tünetek mindennaposak.. asszonyság.. És az őrnagy alacsonyabb termetű magánál? TÓT A mélyen tisztelt őrnagy úr nekem legföljebb. és vérig sérti. Frédike. barátom. Legalább erre a pár napra nem húzhatnád össze magad egy kicsit? TÓT megpróbálja. mint a fogalomzavar. Manapság minden őrnagyocska azt hiszi magáról. Volt már úgy.. Mit gondol.. hogy a testmagasságát ilyen világosan látja. De hát mit csináljak? MARISKA Te csak magadra gondolsz. ugye? Majd mindjárt mutatok rá egy példát. aki a fiát a biztos halálba küldi.. asszonyság. Persze. MARISKA Én? CIPRIANI Rám senki se hallgat. ahelyett. hogy nem beteg?! CIPRIANI Megjósoltam. kedves Tót. átkukucskál mások feje fölött. mint egy gyerek... nem tudok változtatni. nyilvános rendes egyetemi tatár. vagy zsigerekből jósoltak.. Itt van a kutya eltemetve. A tanár végigméri. asszonyom. Nem megy. No. hogy nem fog nekem hinni. Én ezt még nem hallottam.. a lelki egészség legbiztosabb jele. kiszól. Gyulánk életéről van szó.. hogy menjek vele haza? Hiszen tetszik tudni. úgyszólván senki sem ismeri a saját testméreteit.. Most meg már a cipőt is furulyának nézi. Tót föláll. ha nem bír kijönni azzal az őrnaggyal. akkor magának mindez gyenge vigasz. Ha szabad kérnem. Ezt se hiszi el. MARISKA Tetszett hallani? Ezt teszi velünk! És egy apára. Mélyen tisztelt professzor úr.

Ilyen időket élünk! Az Idegorvosi Füzetekben cikk jelent meg egy zsidó orvosról. CIPRIANI Nem fogsz kikapni. Ciprianihoz. Nem gurult be semmi. mint bemászni valami alá. Ahol egy rákkutató menedéket talált. CIPRIANI Görkorcsolyám ugyan már nincs. Manapság nincs természetesebb dolog. asszonyság? A rák gyógyszerét kereste.” CIPRIANI Látja. Tóthoz. édes jó Lajosom? TÓT Van eszemben. édes jó Lajosom. de kihajították az egyetemről. Csönget. Próbálja megérteni a férjét. asszonyság. csak mondd meg a néninek. Akkor kikapok. hó! MARISKA Nem jössz le onnan. Öt nyelven jelentek meg a könyveim. Most föláll.. mindenre van orvosság. MARISKA Mi az? TÓT lehajol. aki száztíz centiméteres hasbősége ellenére is rendszeresen a kulcslyukon jár ki meg be a lakásából. kedves Tót. Tóthoz. DR. Húzza ki magát. hátranéz. MARISKA elrántja. „Kicsi vagyok én. TÓT már jó ideje sóváran nézett az íróasztal alá. Maga se féljen. Szipog. szemlélődik. EGGENBERGER körbekorcsolyázza. mint a tészta a teknőből. EGGENBERGER szépen meghajol. Mehetek már? CIPRIANI Mehetsz. Tetszik látni? És a professzor úr még biztatja is. 47 . EGGENBERGER Cholesterin tartalmú vegyületek hatása a daganatos sejtek szaporodására. Magát el fogom bújtatni. Föl a fejjel! INAS belép... DR. EGGENBERGER hétéves kisfiú.. amikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk! CIPRIANI Ne féljen. kidagadok én. Inkább mutatkozz be szépen a néninek.DR.. te. Hopp! Hopp! TÓT aki felragyogó szemmel azonnal fölpattan a lóra. énekel. mekkora vagy.. És miről szólnak a könyveid? DR.. fiacskám. nem jön-e a kutya. Semmi. mert ez a bácsi a községi tűzoltó. Gyengéden Tóthoz... DR.. de hát hintázással is jól eltelik az idő. aztán kimegy.. MARISKA Hová mész? TÓT Mintha begurult volna valami.. CIPRIANI Kérem a tűzoltóparancsnok úr lovát. kisfiam.... ott egy tűzoltónak is akad hely.. Frédike? DR. Dr. Hóha! Hó! Nevet. Gyí. EGGENBERGER Fellökött az a csúnya Hektor.... begörkorcsolyázik a szobába. Hintázik.. egy hintalovat és játékostort hoz. majd megnövök én. Eggenberger Alfréd egyetemi magántanár. Inas el. CIPRIANI Ne félj attól a kutyától. A maga férje mostantól kezdve nem fog bemászni sehová. Hajolj meg szépen. sír. INAS belép. CIPRIANI Mi baj. CIPRIANI Egy ilyen nagy fiúnak már nem szabad sírnia... EGGENBERGER szipogva.

. Rémülete lassan átragad Tótra is. hogy még jobban megzavarodjon az esze. Lajos. ami most van. én megmondtam előre. Lassan kiforog a díszlettel. arca felderül. Inas be. Mit akarsz még tőlem? Ciprianihoz. egy régi sláger ritmusára ott állnak újra Tóték. kérem. sőt.. előrejön. hogy a fiad kerüljön Mikulitz hadnagy úr helyére. hajtogatják a dobozokat. De minek is fordult énhozzám? Hiszen maga is tudja.. A szín elsötétül. Azért is adok ilyen tanácsokat. A homlokomba húztam a sisakomat. mint egy részeg kocsis. kisietnek. és ebből kifolyólag magam is. még nyújtózkodni is. Lajos!. Egy percre újra világos lesz. mi egy apa kötelessége.. egyszer vége lesz. Nekem ugyanis az a meggyőződésem. lassan kilép a sorból. MARISKA Gyere. és dobozolni fogsz. és hintázni fogok! MARISKA Szedd a sátorfádat. hogy meggyógyult a férje.. és dobozolni akar! Tóthoz. Hallod ezt. És akkor a maguk őrnagyát fel fogják akasztani. Az vagyok. Tót. Annak. TÓT ijedten nézi a tanárt. 48 . hogy tizenhat éve vezetem az ideg. fölháborodva. Ennek az átkozott háborúnak és ennek az egész.. de megtettem minden tőlem telhetőt. hogy nem lesz velem megelégedve.. Tessék már rábeszélni! Hisz nem azért hoztam el a professzor úrhoz. vágják. ásítani. amekkora. A szín kivilágosodik.. aki az adogatást kaszálásszerű mozdulatokkal végzi. még az őrnagy úr zseblámpáját se köpöm ki. láncban. észrevesz egy ajtót a háttérben. Lemondtam az alvásról. És akkor mindenki akkora lesz. Az üveges verandán vagyunk. Én is tudom.. a nyújtózkodásról. Mariska egyre nagyobb rémülettel hallgatja a tanár jósszavait. fölül a hintalóra. Segítség! Kézen fogja férjét.és elmeklinikát. ami elég nehezemre esett. bezárkózik.. növekvő izgalomban. édes jó Lajosom? CIPRIANI megy utána. ami most van. A maguk őrnagyának a parancsnokát is fel fogják akasztani. MARISKA Őnélküle? Hisz ott az őrnagy úr... átkozott világnak is vége lesz! MARISKA a hintaló elé áll. és gyerünk! TÓT Van eszemben! MARISKA Te velem jössz. nem tart örökké.. asszonyság. Rásegíti Ciprianira a kényszerzubbonyt. CIPRIANI Asszonyság. édes jó Lajosom! TÓT a hintalóról. odasiet. és menjen szépen haza. szabad lesz aludni..CIPRIANI Örüljön. professzor úr. TÓT Hogy én még egyszer dobozoljak? Inkább a halál! MARISKA Ciprianihoz. mit beszélek? Gyulánk életéről van szó. amikor beteszik a szájamba. hogy az. Hallod.. CIPRIANI lassan megnyugszik. Én itt maradok. lelép a hintalóról. Föláll. Immár csak koreográfiával jelzett mozdulatokkal adogatják. Eközben eltűntek Tóték.. eltűnt az üveges veranda. az ásításról. amit mindenki más. CIPRIANI Még az őrnagy parancsnokának a parancsnokát is fel fogják akasztani. miközben tovább kaszál a zene ritmusára. Tót a sötét színpadra néz. De nekem is csak egy életem van.

édes jó Lajosom? Erélyesen kopog. de rá se néz Ágikára. virágzó mályvák közt. lázban. ŐRNAGY öklével döngeti a budit. de most. apu. hogy az őrnagy úr is úgy van-e vele. nyilatkozz! Meddig akarsz itt ülni? TÓT bentről. a délutáni napsütésben. Még mindig bent van a budiban a papa? ÁGIKA csalódottan elszalad. és mindenen kacag.. mulat? ŐRNAGY hátranéz. Kopog.. Aztán hirtelen lebontja szép. Diszkrét köhintés. TÓT Akkor még maradok egy kicsit.4. Átmegyek a boltba. vár. MARISKA idegesen jön. és tessék kimondani a legelső dolgot. Mit művelsz te itt tegnap óta. hosszú haját. Apád itt ül. Vár. ŐRNAGY jön a ház felől. Gyere csak. máskor pedig hirtelen jókedve lesz. ÁGIKA reszkető hangon.. ÁGIKA már nagyon nyugtalanul bekopog. Eddig nem mertem szólni. ami eszébe jut. ŐRNAGY komoran jön. Diszkrét köhintés. ŐRNAGY lefojtott indulattal az ajtó felé. piheg. és elutazom. A ház felé. kacér pózba áll. Milyen szép idő van! Az őrnagy megy. hogy tessék rám nézni. Hirtelen visszatűri ruhája kivágását. Megfordul. apu. Tudom is én! El. ÁGIKA Azt szeretném tudni. Halló! TÓT diszkréten köhint. Mi az? ÁGIKA igazít a kivágáson.. KÉP Tóték budija. de azért nincs túl meleg. mit csináljon. elállja az útját. Semmi válasz. Süt a nap. be akar nyitni. Türelmetlenül. Igazít a kivágáson. Az őrnagy visszamegy. kislányom! A belépő Ágikához. ÁGIKA leül.. ki merem mondani a kívánságomat. nem tudja. Jaj. ŐRNAGY nehéz léptekkel jön. Légy szíves. Vár. az őrnagy úr a szobájában sétál. Az őrnagy továbbmegy. Miért? Elutazik az őrnagy? MARISKA Az őrnagy úr csak holnap utazik. ÁGIKA bátorságot gyűjt. Köhintés. ŐRNAGY bosszúsan. Mi lesz ott már. föláll.. 49 . Arra szeretném kérni a mélyen tisztelt őrnagy urat. Az ajtó zárva. hadar. ŐRNAGY rekedten. barátságtalanul morog. Mi az? Megnémult? Vagy truccolni akar? Mert akkor én máris csomagolok. hogy néha minden ok nélkül bánatos. Szeretnék valamit kérni az őrnagy úrtól. hátra se néz. hogy a véletlen így összehozott. Szabad valamit kérdezni az őrnagy úrtól? ŐRNAGY kényszeredetten megáll... mi? TÓT köhint. Vigyázz rájuk. bekopog. kislányom! El. ŐRNAGY még dühösebben. MARISKA Te csak a magad örömét hajkurászod? Mérgesen legyint.

. Mélyen tisztelt őrnagy úr. MARISKA fölsikolt.. a vidék. Kis csönd. ŐRNAGY Lárifári.. A budi felé. mintha szegény jó anyám ringatna a karján. ŐRNAGY koccint. ŐRNAGY Nem gondolkozik? TÓT Szó sincs róla! Én csak elülök itt.. ŐRNAGY Kellemes hely. Majd mindjárt. Föláll az ülőkéről.. ŐRNAGY Úgy! Hisz sejtettem! Ül. TÓT Csak egy kicsit primitív. MARISKA Nem.. mondok valamit. Hozom a sörnyitót. nincs neki gyomorrontása. Én nem hazudhatok az őrnagy úrnak. az vidék. ŐRNAGY Egy pillanat. Egy ideig azzal áltattam magam. miért tetszett énrólam ilyesmit föltételezni. töri a fejét. tessék egy kis türelemmel lenni. mert nem háborgat senki.. MARISKA boldogan. Sőt. Akadni akad. gondolkozik... Kedves egészségére! 50 .MARISKA rémülten beszalad... őrnagy úr.. Ágika elmegy. kedves Tót. De hiába. édes jó Lajosom? És nincs egy szavad se? Hiszen a halálba kergeted a fiadat! TÓT lassan kinyitja az ajtót. ŐRNAGY Ugyan már.. kérem. ŐRNAGY Nehogy úgy vegye. és nagyon megtisztelő. kínálja. esküszöm. A lábhoz tett tálcára teszik a poharakat. összetett kézzel könyörgök. ŐRNAGY helyet foglal az ülőkén Tót mellett. ŐRNAGY Ez a helyiség. Hát miért nem szól? És miért udvariaskodik? Parancsoljon. nekem!. Ágika sört hoz. TÓT Egészségére kívánom. Akkor meg minek bezárkózni? TÓT Mélyen tisztelt őrnagy úr. kedves Tót. egy pillanat! Ezt hallom tegnap reggel óta. és ha beriglizem az ajtót. Mélyen tisztelt őrnagy úr.. hátha csak gyomorrontása van. ŐRNAGY hirtelen megenyhül.. kilép. szűken vagyunk egy kicsit. hogy napok óta nem jutott az eszembe semmi. ŐRNAGY Hát mit csinál itt? TÓT Semmit. betölti. Lajos! Mit művelsz? Hát nincs neked szíved? Az őrnagyhoz. egyszerűen nem fér a fejembe. hogy szaladjon át ide a volt Klein-féle sörkertbe két üveg jégbe hűtött sörért. Isten éltesse.. Sajnos.. az én kívánalmaimnak tökéletesen megfelel. Tót és az őrnagy elvesznek egy pohárral. forral valamit. TÓT Sajnos. Jaj. foglaljon helyet. ahogy van. Egy pillanat. Nem számít.. de nem akadna ott még egy kicsi hely? TÓT boldogan a megtiszteltetéstől odébb rukkol. Jaj! Hallod ezt. úgy.. Mindjárt. Mariska és Ágika elsietnek. Egy kicsit fészkelődnek.. mintha ki akarnám túrni. nem. Mi most szépen megkérjük a kedves kislányát. zümmögnek a bogarak.

TÓT Hahaha.. ŐRNAGY Nagyon megértem. Tót is belekap. hogy ezt nem láthatod! Drága jó Gyulánk. ŐRNAGY De azért. Átkarolja Tót vállát. Eleinte voltak köztünk nézeteltérések. tudom. Gyulánk. TÓT Hála Istennek. ŐRNAGY Milyen szép neve van! Egy kis csönd. post molestam senectutem. ŐRNAGY És mi zúg itt? TÓT Egy bogár.. MARISKA az énekszóra odalopakodott.. este lesz szerencsénk a dobozolásnál?.. Vagy talán terhére van? TÓT Ilyet ne tessék rólam mondani. s a boldogság könnyeit törli. Sötét. Gyulánk. TÓT Nem is nagyon kívánkozom el. Egy kis csönd. isznak. Mi ez a susogás? TÓT A lombok.TÓT Viszont kívánom. Hála Istennek. remélem.. Koccintanak. Érdekes. 51 . Hallja. ŐRNAGY Hogy hívják? TÓT Zöld húslégy. ŐRNAGY Milyen jó itt! Én a maga helyében ki sem mozdulnék innen. Évődve. ŐRNAGY Mondok valamit.. Kis Tót. ŐRNAGY Nincs kedvem fölkelni.. Egymást átkarolva. ŐRNAGY Azt mondom. Tót úr.... Post jucundam juventutem.. Gaudeamus igitur Juvenes dum suumus.... jobbra-balra ingva énekelnek.. TÓT Nekem sincs. ŐRNAGY iszik. ŐRNAGY Tudom. Ne énekeljünk valamit? TÓT De mit? Az őrnagy rákezdi. de most már szerencsésen elsimult minden. Isznak. egy kicsit spicces.. Tótocskám! TÓT Tótocskám? Hahaha.

5. KÉP Az autóbuszmegálló. Bejönnek Tóték, a végső kimerültség határán. Jön az őrnagy is, frissen, kicsattanó egészségben. Esetleg szerepel a fúvószenekar is. MARISKA Itt is vagyunk. ÁGIKA Hát el kell válnunk. ŐRNAGY Higgyék el, kedves Tóték, nekem semmi kedvem elutazni. MARISKA Hogy elrepült ez a két hét! Igaz, édes jó Lajosom? TÓT szeme csukva. Időnként dőlni kezd, és akkor vagy a felesége, vagy a lánya támogatja föl, aszerint, hogy merről dől. El, el. ŐRNAGY Magával nagyon elégedett vagyok, kedves Tót. Csak vigyázzon, hogy vissza ne essen a régi hibáiba. TÓT lassan rá akar esni az őrnagyra. A két nő nagy üggyel-bajjal egyenesíti ki. Nem, nem. MARISKA És csókoljuk a fiunkat, és tessék neki átadni ezt a kis pitét. ŐRNAGY Átadom, Mariska... És, minthogy nem vagyok a szavak embere, inkább tettekkel mutatom ki a hálámat... Fölzúg az autóbusz motorja. ÁGIKA letörve. Jön a busz... MARISKA könnyeivel küzd. Boldogok vagyunk, hogy jól érezte magát szerény otthonunkban. ŐRNAGY Ha egy ilyen nehéz percben tréfához volna kedvem, azt mondanám: „Szép volt, szép volt, talán igaz se volt...” Erőltetve fölnevet. Ágika is kacagni kezd, aztán Mariska, utoljára Tót. Ebben azonban nincs semmi jókedv, inkább csak menekülnek a nevetésbe. Amikor az őrnagy abbahagyja, Tóték is egyszerre komolyodnak el. ŐRNAGY az autóbusz zúgása elhallgat. Mennem kell... Kezet nyújt Mariskának. Még egyszer köszönök mindent. MARISKA Minden jót, őrnagy úr. ŐRNAGY megsimogatja Ágika arcát. Isten vele, Ágika! ÁGIKA A viszontlátásra, őrnagy úr. TÓT érzi, hogy ő következik, de tévedésből Mariskával szorít kezet. Szerencsés utat, mélyen tisztelt őrnagy úr. MARISKA átfordítja Tótot az őrnagy felé. Ő az! TÓT kezet ráz az őrnaggyal. Köszönöm, Mariskám! ŐRNAGY Minden jót! MARISKA, ÁGIKA egyszerre. Minden jót! ŐRNAGY Isten velük! Elindul, visszaszól. Igazán nem voltam terhükre? TÓTÉK mindhárman integetnek. Nem! Dehogyis! Szerencsés utat! ŐRNAGY integetve elmegy.

52

Az autóbusz motorja felzúg. Tóték mosolyogva integetnek. A busz elindul, hangja elhalkul. Tóték arcán ennek arányában tűnik el a mosoly. Először Tót hagyja abba az integetést, aztán Mariska, végül Ágika. Három komor arc. ÁGIKA akinek a szíve hasad meg. Elment. TÓT El. Lassan dőlni kezd. MARISKA Karoljunk bele apádba, kislányom. TÓT Arra semmi szükség... Elhárítja őket, kiegyenesedik, helyreigazítja fején a sisakot. No végre! Nyugodtan, öntudattal. Mehetünk, Mariskám! Férfiasan elindul. A háttér sötét lesz. Míg a színpad megfordul, belép a postás, kezében tábori lap. A POSTÁS olvas. „Emlékszem, amikor megszökött a mi kis mókusunk, a Micu... Mi, gyerekek, bőgni kezdtünk, de édesapám azt mondta: »Ez a buta mókus is szabad akar lenni. Még a szeretetünk se kellett neki!« Milyen nagyszerű mondás! Azóta én is rájöttem, milyen nehéz jónak lenni, illetve, hogy a jóhoz rosszat is kell tudni tenni, mert mindenki egyszerre jó meg rossz, és a körülményektől függ, ilyen lesz-e, vagy olyan. Csak azt nem tudom, milyenek legyenek ezek a körülmények. Erre nem bírok rájönni, talán csak azért, mert még túl fiatal vagyok, és nem ismerem jól az életet...” Nézi a lapot, sóhajt. Négyen voltak, hárman vannak. Pedig én mindig a páros számokat szeretem: kettő, négy, hat, nyolc... Eltépi a lapot, el.

6. KÉP Az üveges verandára egymás után belépnek Tóték. Körülnéznek, sóhajtanak. MARISKA Megjöttünk... Most hagyjunk mindent úgy, ahogy van, és feküdjünk le. TÓT Hogyisne! Előbb rendet csinálunk. Szedj le, Mariska! Kislányom, tüntesd el innen ezeket a dobozokat!... Mindjárt jövök. Fölemeli és kicipeli a kertbe a margóvágót. Amikor visszatér, rend van a verandán. Elégedetten körülnéz. Megindítja a kakukkos órát, mely mindjárt elkezd kakukkolni. Mostantól kezdve reggel fogunk reggelizni, este fogunk vacsorázni, éjjel aludni fogunk, és mindent úgy csinálunk, mint azelőtt... MARISKA gyengéden. Úgy lesz, ahogy te akarod, édes jó Lajosom... Hozhatok egy szivart? TÓT Hozhatsz. Leül megszokott helyére. Mariska hozza a szivart. Ágika tüzet ad. Aztán odagyűlnek Tót köré. Esteledik. MARISKA Milyen szép este! ÁGIKA Már kigyulladtak a gyantaszedők tábortüzei. MARISKA Későn van... Nem vagy álmos? TÓT Érdekes. Most nem. Inkább nagyon jól érzem magam... Sóhajt egy jólesőt. Menj egy kicsit odébb, kislányom. ÁGIKA Nyújtózkodni akar az apu? Helyet csinálnak. TÓT élvezettel megropogtatja a csontjait, aztán. Jaj, anyám, anyám, szegény jó anyám... Torkán akad a szó, keze leesik.

53

ŐRNAGY kofferral a kezében, sugárzó arccal megjelenik a veranda ajtajában. Szélesen elmosolyodik. Látom, nem hisznek a szemüknek! Pedig én vagyok az! Általános konsternáció. Tót megpróbál feltápászkodni, de csak valamilyen pukkanásszerű hang jön ki belőle, aztán visszahull. MARISKA mozdulni se tud. ŐRNAGY Egerben le akartam pecsételtetni a szabadságoslevelemet, de a pályaudvarparancsnokságon azt a kellemes hírt közölték velem, hogy a partizánok felrobbantottak egy hidat, és emiatt három napig nem járnak a vonatok... Mit szólnak hozzá? Tóték még most se tudnak beszélni, csak dülledt szemmel bámulják az őrnagyot. ŐRNAGY leteszi a poggyászt. Úgyis olyan nehéz volt egymástól elválni, gondoltam, még eltöltök itt maguknál három szép napot... Remélem, nem leszek terhükre? MARISKA felsóhajt. Ó... ŐRNAGY tettre készen körülnéz. Nos hát, ha ilyen szépen együtt vagyunk... Mondok valamit. Ne dobozoljunk egy kicsit? Elhallgat, körülnéz. Ni csak! Hát az új margóvágó? Az hová lett, kedves Tót? TÓT nagy nehezen feltápászkodik. Természetellenes hangon. A margóvágó? Mariska, nem tudod? Ja, igaz... Levittem a kertbe, mélyen tisztelt őrnagy úr. ŐRNAGY A kertbe? A gépet? De minek? És hová? TÓT szolgálatkészen. Csak ide, a mályvákhoz... Tessék parancsolni, mindjárt megmutatom. Föléledt. Ellentmondást nem tűrően utat mutat az őrnagynak, aki kilép a kertbe. Tót vissza se néz, de mihelyt kilépett, Ágika és Mariska a rémülettől dermedten állnak. Egy kis csönd. Aztán a margóvágó tompa döndülése hallatszik. A két nő egész testében megremeg. Még kétszer megdöndül a margóvágó. Ők ugyanúgy megrázkódnak tőle. Mereven néznek maguk elé, várnak. TÓT belép, leporolja a kezét. Nyugodt. Miért álltok itt? MARISKA remegő szájjal. Téged vártunk. TÓT Későn van. Menjünk feküdni. ÁGIKA iszonyodó szemmel néz az apjára. Mariska elindul a szoba felé, de megáll. MARISKA félénken. Háromba vágtad, édes jó Lajosom? TÓT utánaszámol. Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam. Talán nem jól tettem? MARISKA De jól tetted, édes jó Lajosom! Te mindig tudod, mit hogy kell csinálni... Rövid csönd. Rémülten. Fiam! Fiam! Egyetlen, kicsi kis fiam! Függöny

54

MACSKAJÁTÉK Tragikomédia két részben 1969 55 .

a darab egyetlen színpadképe. Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával. hanem a leánya ebédlőasztala és egy eszpresszóasztal is. mintha egyetlen mondat volna. 1969 56 . Ez teszi lehetővé. a rivalda előtt egy zongoraszékkel stb. a nővérével. Az tehát. mint zaklatott lelkű hősnőjének.Ezt a darabot úgy kell eljátszani. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. az egész világgal. Így például az asztal nemcsak Orbánnéé. s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba. hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi. hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani. megállást vagy színváltozást. ami látszólag Orbánné szobája egy asztallal. Nem tűr semmiféle lelassulást. -. Ehhez kell alkalmazkodnia az előadás tempójának és a színpad berendezésének is. hiszen elejétől a végéig nem más. Ettől a színpadi tértől elkülönítve csak a béna. tolókocsiban ülő Lizának van állandó helye a szín bal első sarkában. pamlaggal. telefonnal.

bennünk. joggal mondhatjuk hát. akár az élet elején. akik a szenvedély máglyáira fellépnek. értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.A Macskajáték elé A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. végső kétségbeesésében megmérgezi magát. akik csak nézzük ezt a groteszk játékot. átvirrasztott éjszakái. a szomszédnőjével.. és hadat üzen a halálnak. akár a végén tartunk. drágán fizet érte. hullámzó és ellentmondó érzelmek ébrednek. ha nevetve: a színpadon mi magunk is ott vagyunk. hogy két ember szereti egymást. aki körülveszi: a lányával. Mi. hanem hatvan-egynéhány évesek. Hogy célját elérje. nem is huszon-. de szánalmunk mögött ott bujkál a mosoly. Bukásra ítélt küzdelem ez. hogy zűrzavaros.igaz. amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. hát még ha műfogsort. E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné. s a boldog pár oltár elé lép. mint az élet hajnalán vagy delelőjén. hogy szereplői nem tizen-. öröme inkább csak jelkép. A darab arról szól. Megvan benne minden. leselkedik és veszekszik. kiégett város füstölgő falai fölött. Körömszakadtáig harcol. és amikor már semmi sem használ. hogy ha sírva. A győzelem órája már az összeomlás. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol. ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt. szánjuk is őket. Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől.. gyógycipőt s az öregség többi kellékét viselik azok a hősök. Amikor kinevetjük. boldog föllángolásai és féltékeny leselkedései pontosan ugyanúgy játszódnak le az elmúlás küszöbén. 1971 57 . Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével. forró vallomásai. S bár úgy látszik. még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel. de akadályok lépnek föl. emberek. mert semmibe veszi az öregséget. alakoskodó. hogy a szenvedély kísérő tünetei. s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit. a kifulladás órája is. még „normális” kitöréseiben is van valami hősies és ugyanakkor nevetséges vonás. mégis ő lesz a győztese .kívülről nézve -. szájaskodó. csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni. nem riad vissza semmitől: hazudik. s a darab valójában az ő véget nem érő vitája. pletykázik. A nagy szenvedélyekben . Gizával.

SZEREPLŐK ORBÁNNÉ GIZA PAULA EGÉRKE ILUS CS. BRUCKNER ADELAIDA CSERMLÉNYI VIKTOR JÓZSI PINCÉR Bemutató a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1971-ben Budapesti bemutató a Pesti Színházban. 1971-ben 58 .

Rémes napom volt. s elejétől a végéig a közönséghez beszél. jobb kezemben egy joghurtosüveg. mert az egész környéken tejcsarnokellenes a hangulat. csak a tejcsarnokosnő kezdett magához térni. és mintha égő kanócot húznék magam után. a Szolnok megyei Létán. de azért este 8-kor. Ő kezdett engem nézni. A képet már eredetileg túlexponálták. a másikon fűzős cipő. kinyitotta az ebédlőajtót. csak állt és nézett. a cukorgyári lakótelep közelében. Orbánné a szöveghez illően mozog. drágám! Ha sok bajom van. arcunk is alig kivehető. asszonyom?” Mistótné abban a pillanatban erkölcsi halott volt. amikor fizetés nélkül eltávoztam Paulával. Orbán Béláné?” Nekem meg nem jött ki hang a torkomon. hogy ennek a zűrzavarnak a tetőfokán nyílik az ajtó. szélfútta hajjal. Szolnok megye szépei. hanem társalgónak is. a fél lábamon papucs. Nem ismertem meg. 8. Kérlek.Első rész Egy régi. de olyan természetesen szőke. mint ahogy egy pohár tiszta vizet se lehet festeni. a mögöttem álló négy öregasszony is kiabál. ugye. Rauschenigg rögtön a hogylétem felől érdeklődött. mert akkor Paula ránézett. kacagva. a Csatárka utcai tejcsarnokban! Képzelj el. hogy nemrég új ruhát kapott. aztán én mutattam meg mindenkinek a helyét. változatlan. hogy az állapotod. Én kiabálok. drága Gizám. folytatni próbálta a pofázást. Hazakísért. és a haját is barnára festette. és előbb engem gurított az asztalfőhöz. hanem a szobalány. ahol lánykorunkban laktunk. Mellesleg Mistótné. tesz-vesz. szőke haja volt. hanem a bátyja miatt. kint a Holt-Tiszánál.a telefonnal és néhány könyvvel. sajnos. már régen az idegeimre megy. a Szkalla lányok. reggel folytatom. aki a Bajor Kereskedelmi Kamara alelnöke. az ereszkedőn pedig két lányalak szalad lefelé. amin nem lehet változtatni. de hogy pont Paula szeme előtt. és mindenki szégyellte magát. Fent a gyár féderes kocsijának hátsó fele látszik (a lovak nem). benne fél deci tej. De mindez nem érdekes. bal karomon a társbérlőm macskája. elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. felgyűlik bennem a méreg. nem az én Schwesterem. idősebb asszony. aztán megkérdezte: „Ha nem tévedek. pedig 59 . kifakult. Már az első szava csupa indulat.30-kor a lány. és ott áll egy nő. aki nemcsak orvosnak nagyszerű. a két homályos lányalak azóta megsárgult. Gizám. Levelet ír. de csak egy fél kukorékolás jött ki belőle. Persze. német pontossággal. ORBÁNNÉ belép. A Schwester hozza az altatómat. mondtam. Mint írtam. Előtte egy kis asztal . És most képzeld el. még tolószékben is tiszteletet parancsoló. milyen erős vagyok. jersey angol kosztüm volt rajta. mely véletlenül rajtam maradt. München ide majdnem száz kilométer. Gratulált. tehát odahívhattam magam mellé Rauschenigg professzort. hanem az. Azok mi vagyunk. Ismersz. azt mondtam. mindenki őt bámulta. hogy nem Budapest. és mindegyiken felizgattam magam. majdnem libasorban befutottak a parkba az autók. és Misinek fontos nexusa. ilyen kisebb estélyen nincs név szerinti ültetés. Van benne valami alapvető lomposság. GIZA a színpad sarkában feltűnik. minden átmenet nélkül felrobbanok. és egy szó se jött ki belőle. Gizám. és nem nagyon válogatom meg a szavaimat. de amikor fáradt vagyok. a tejcsarnokosnő. amint az első tüllruhánkban. A nagy felfordulásban ugyanis otthon felejtettem a pénzemet is. amin az sem változtat. ORBÁNNÉ elnyűttnek látszó. A levélírásnak azonban semmi látható jele sincsen. A fénykép eltűnik. Aztán utánad kérdezett. kihagy a memóriám. Egy csomó bosszúság ért. Ez a pillanatkép 1918-ban vagy 1919-ben készült. amire rá volt írva. tárgyilagosan. de abban a szempillantásban csönd lett. Orbánné nénje. és nagyon okos dolgokat mondott. integetve szaladunk a víz felé. Mistótné szintén. mert az én kezelőorvosom. de elnyűhetetlen. amiatt nem érdemes panaszkodni. és a fejemen egy vadidegen nő kalapja. hogy még meg se szólalt. nem azért volt meghíva. és azt kérdezte: „Mit óhajt. elegáns jelenség. Mogyorószín.

hogy bevallottam volna. PAULA vonzó. de nem gyakran. PAULA Szoktad még látni? ORBÁNNÉ Szoktam. Holnap megint írok. Most befejezem. aztán megjegyezte. hogy a kalap egy vadidegen nőé. ORBÁNNÉ Erre rosszul emlékszel. végre találtam valakit. ORBÁNNÉ Ő? Mikor? PAULA A házmesterék az óvóhely legmelegebb zugában tanyáztak. mert sietek a Nárciszba. drága Gizám. az eszpresszóasztalhoz.. hogy tulajdonképpen sose mond semmi különöset. PAULA Pedig nem tévedek. ORBÁNNÉ Rémlik valami. most érzem először. Karácsony este föltettek néhány lemezt. milyen remek kis kalapom van. Azóta vagyok magamnak is fontos. tele életkedvvel. aki törődik velem. PAULA De hiszen ez szép! ORBÁNNÉ Szép? No hiszen! Csak látnád! PAULA Miért? Milyen? 60 . ő olyan hatással van rám. PAULA Milyen gyakran? ORBÁNNÉ Nálam vacsorázik minden csütörtökön. és akármit mondok. kétszázötven forintért. érdeklődik. Gizám. azt meséltem. És kedd óta mindennap ott találkozunk. PAULA Nevetve mondta. Gizám! Drága Gizám! Az a legfurcsább.Garmisch-Partenkirchenben a legjobb orvosok felügyelnek rád. Éntőlem már senki se kérdezett semmit! Amióta téged elvesztettelek. hogy fontos vagyok valakinek. Azt hiszem. koránál fiatalabbnak látszó asszony. ORBÁNNÉ Akkor lehet. PAULA Mind odahúzódtunk. ahelyett. ORBÁNNÉ Milyen jó fejed van! PAULA És a lovagod? Él? ORBÁNNÉ Él. És már le is ül: barátnője mellé. Erzsi. És kérlek. hogy kedden találkozunk a Nárciszban. és véletlenül maradt a fejemen. addig is sokszor csókol szerető húgod. És volt egy lovagod. mi a féltékenység. de én mégis mindig a hatása alá kerülök. aki figyel rám.. csókoltat. Aztán megbeszéltük.” ORBÁNNÉ Biztos ez? Szegény Bélám azt se tudta. És a férjed azt mondta: „Hallod? A lovagod. és milyen fiatal vagyok benne. Gizám. Mennyit kérdez! Mindent tudni akar. PAULA De te nem nevettél. kérdez. érdekes. PAULA Épp ő emlegette. hogy a Belvárosban vettem. ORBÁNNÉ Szegény urammal voltam végig. mint te. Azt üzente.

nem is tud másképp beszélni. de nem lélegezné ki. Már csak egy-két rövid dalra futja a lélegzete. PAULA De hisz őt mindenki ismeri! Ő világhírű! ORBÁNNÉ Volt. Ferikém. ORBÁNNÉ Hol hagytad abba? PAULA Ott. A pincérre néz. hogy nem akartad megmondani a nevét. PAULA Te túlzol! ORBÁNNÉ Még szépítem is! Múlt csütörtökön megevett egy levesbe főtt kappant. PAULA Kevés a nyugdíja? ORBÁNNÉ Nem a pénz miatt csinálja.. bólint. PAULA Nekem ez imponál! ORBÁNNÉ Mialatt az egyiket ette. A pincér el. utána másfél kiló rántott karajt. PAULA Az én kedvemért. PINCÉR Mit parancsolnak a hölgyek? PAULA Igyunk valamit. PAULA Ebben is van valami megható. PAULA Hogy is hívják? ORBÁNNÉ Kizárólag tele szájjal beszél. én nem szoktam. PAULA Jópofa lehet. Nem akarod megmondani a nevét? ORBÁNNÉ Még nem mondtam? PAULA Még nem. PAULA Ez is tetszik nekem. de a rosszullét környékez. PAULA Csermlényi Viktornak? És őt ne ismerném? ORBÁNNÉ Úgy tudom. PAULA Ne mondd. befejezésül egy tepsi rétest. mi vár rá. PAULA Mi is a neve? ORBÁNNÉ És a modora! Erre én igazán nem vagyok kényes. Mintha csak beszívná a levegőt. ha nem akarod. Most a Pamutiparban korrepetál szegény. nem vagy operabarát. már be kellett hoznom a másikat.. Paula int a pincérnek. Erzsi. ORBÁNNÉ Köszönöm. jobban mondva. ORBÁNNÉ Alig hiszem. ORBÁNNÉ Ebben csak a te gyengéd lényed talál valami meghatót. ORBÁNNÉ Csermlényi Viktornak hívják. Föllépni nem szokott már? ORBÁNNÉ Csak esztrádműsorokban. 61 . Hozzon két Hubertust. mert úgyszólván állandóan eszik. hogy ismernéd. hogy lássa.ORBÁNNÉ Csupa has. Mintha föl lenne fújva. amikor udvarol.

Ő pontosan olyan. őt viszont folyton pocskondiázod. PAULA Miért? ORBÁNNÉ Mert mint egy vizsla. PAULA Hát mutasd be! ORBÁNNÉ nevet. hogy szegény férjedről csupa jót mondasz. amíg ki nem fullad. és a következőkben is . ORBÁNNÉ Mi ezen a szép? PAULA Hogy mégis énekelni akar. mocskos. PAULA Talán ez a legszebb az egészben. ORBÁNNÉ Nagy csalódás lenne. hallak. PAULA Ez is szép. az csak benned van meg. ORBÁNNÉ Erre nem gondoltam. A következő jelenet tulajdonképpen egy interurbán beszélgetés.most is. Nézd. GIZA Ne kerülgesd a kását! Mit mondott erre a tejcsarnokosnő? ORBÁNNÉ Hogy nem köteles kiszolgálni fél deci tejet. amilyennek én látom. GIZA Halló! Halló! Hallasz engem? ORBÁNNÉ Igen. ORBÁNNÉ Miért furcsa ez? PAULA Mintha őt szeretted volna jobban. összenyalná a kezedet. ha valaki dacolni akar a tüdőtágulásával. átmegy a pamlaghoz. PAULA Miért? ORBÁNNÉ Mert amit Viktorba belemagyarázol. kibírhatatlan alak.. ORBÁNNÉ Én? Viktort? Ne nevettess! Nagyot nyel. Nagyot nevetnek. hogy a készülékhez hozzá se nyúlnak. ORBÁNNÉ Melyiket? PAULA Ezt a Csermlényit. PAULA Szeretném megismerni. rendetlen.úgy folytatják ezeket a hosszú párbeszédeket. egy lármás.PAULA Miért? ORBÁNNÉ Tüdőtágulása van.. de már útközben elkezd Gizához beszélni. ha én egyszer teljes életnagyságban megmutatnám neked az én Viktoromat. ORBÁNNÉ De a hangja nem a régi már. GIZA Hát miért nem vettél többet? 62 . PAULA Tetszik nekem. nem mondanál többé ilyen őrültségeket. ORBÁNNÉ Ezt már nem is értem. kiáll egy külvárosi pódiumra. Orbánné fölkel. Még csak ez hiányzik! Te már az első kézcsóknál rosszul lennél. ők azonban . és énekel. PAULA Furcsa.

még mindig udvariasan: „És ez miért nincs kiírva magánál. Kérdeztem. angyalom?” GIZA Erre mit mondott? ORBÁNNÉ Hogy ezt se kell kiírni. Azt mondta. GIZA Erre mit mondtál? ORBÁNNÉ Ha ki van írva. hogy azonnal hagyjam el a helyiséget. GIZA És mit mondtál? ORBÁNNÉ Azt kérdeztem. hogy a sütemények fogdosása tilos. pont a fejem fölött. 63 . Ettől már kezdett melegem lenni. Kérdeztem: és ez hol van kiírva? Azt mondta. azon a jogcímen. hogy a tejcsarnokba állatokat behozni tilos. mert fölkért. mert ez is természetes. milyen jogcímen. GIZA Erre mit mondtál? ORBÁNNÉ Hogy mindent ki kell írni. GIZA Erre mit mondott? ORBÁNNÉ Hogy különben is. GIZA Ezen vesztetek össze? ORBÁNNÉ Még nem. angyalom?” GIZA Erre mit mondott? ORBÁNNÉ Hogy ezt nem kell kiírni. GIZA Akkor neki volt igaza. GIZA Ő kezdett kiabálni? ORBÁNNÉ Én kezdtem kiabálni. GIZA Kiabáltál vele? ORBÁNNÉ Még nem. GIZA Erre mit mondtál? ORBÁNNÉ Hogy lehet. mert ez természetes. GIZA Erre mit válaszolt? ORBÁNNÉ Hogy nem lehet mindent kiírni. a tejcsarnok vasárnapi nyitva tartása a csecsemők és gyermekek tejellátását szolgálja. akkor ezt is ki lehetett volna írni. nem pedig az állatok etetését.ORBÁNNÉ Mert ennyi elég a macskának. GIZA Erre mit mondtál? ORBÁNNÉ Hogy lehet. GIZA Erre mit mondott? ORBÁNNÉ Hogy nem lehet. GIZA Tényleg ki volt írva? ORBÁNNÉ Tényleg ki volt írva. Erre én a lehető legudvariasabban megkérdeztem! „Hol van az kiírva.

GIZA Tudni szeretném. ilyenkor kiszalad valami a számon. Paula barátnőm valamiért nem tetszik neked. ORBÁNNÉ Mégis? GIZA Nem számít. 64 . hogy rendetlen öltözékben lépsz ki az utcára. GIZA Egy macska nem szokott megszökni. ORBÁNNÉ Miért kell neked minden legapróbb részletet tudni? GIZA Mert féltelek. GIZA Képzelődsz.ORBÁNNÉ Ettől lettem dühös. ORBÁNNÉ Nem volt időm felöltözni. GIZA Tévedsz. GIZA Hogy kerülsz te félig felöltözve a szomszéd lakásba? ORBÁNNÉ Hány perce beszélünk? GIZA Ne törődj vele. GIZA Hogy kerülsz te félig felöltözve a szomszédnőd üres lakásába? ORBÁNNÉ Édes Gizám. ORBÁNNÉ Nem is az én lakásomból szökött meg. ORBÁNNÉ Úgy látszik. GIZA Mit jelent ez? ORBÁNNÉ Semmi különöset. Az nem tetszik. Talán beteg a szomszédnőd? ORBÁNNÉ A szomszédnőm nem is volt otthon. mert megszökött a macska. GIZA Sértő szó? ORBÁNNÉ Hallottál már tőlem sértő szavakat? GIZA Még rád is kellett szólnom. GIZA Goromba voltál? ORBÁNNÉ Akárhogy vigyázok. ez igazán nem fontos. drágám. GIZA Miket mondtál? ORBÁNNÉ Ami már hónapok óta felgyűlt bennem. hanem a szomszédnőm lakásából. GIZA És akkor lépett be az a bizonyos Paula? ORBÁNNÉ Miért mondod ezt ilyen gúnyosan? GIZA Hol itt a gúny? ORBÁNNÉ A hanghordozásodban van a gúny. ORBÁNNÉ Te sosem szeretted az erős kifejezéseket. GIZA Mit mondtál neki? ORBÁNNÉ Hogy duplavalagú.

GIZA Abban az öltözékben. Amikor átmentem megnézni. csak nyugodj meg. hogy az egész nem más. hogy féltékenyek. amelyért én hanyag öltözékben szaladgálnék az utcán. melyre már amúgy is féltékenyek voltak. Ha hazajön a hivatalból. Egérke felel a macskának. ORBÁNNÉ Mindent elmondok. mert kíváncsiságból fölpróbáltam annak a nőnek a kalapját. GIZA Mivel csábítod el a macskájukat? ORBÁNNÉ Mennyibe kerül egy perc? GIZA Már mondtam. van egy játékunk. Tudod. ORBÁNNÉ Tudod jól. ORBÁNNÉ De engem idegesít.. átnyávog nekem. ORBÁNNÉ Miből érzed? GIZA A szavaidból is érzem. Képzelheted. hogy elkészült-e már a kalapja. csak olyan szokás. ORBÁNNÉ Így is a harmadik utcában értem utol. a macska a karomon ült. amikor az egyik vevője telefonált. mint a nálad szokásos felfordulás.ORBÁNNÉ Engem nem kell félteni. GIZA Lehet. 65 . hogy az adjunktusék végtelenül finom és udvarias emberek. a macska Egérkének. de a leveledből úgy veszem ki. GIZA Hogy tehettél ilyet? ORBÁNNÉ Te nem ezt tetted volna? GIZA Nincs olyan macska a világon. GIZA Semmibe. hogy több. mennyire ragaszkodik hozzám. ORBÁNNÉ Mit nem írtam? GIZA Te csak azt írtad. mit szóltak volna az adjunktusék. ORBÁNNÉ Hát persze.. hogy ne törődj vele. de azt nem. hogy a macska nem az enyém. ORBÁNNÉ Miből vetted ezt ki? GIZA Inkább csak érzem. nálam van a lakása kulcsa. hogy miért féltékenyek. A szomszédnőm egy drága kis szerencsétlen teremtés. és csak a szabad idejében foglalkozik kalapokkal.. GIZA És te utána. Azt is megírtam. Épp öltözködtem. mert egész nap dolgozik. ORBÁNNÉ Ez olyan érdekes? GIZA Az az érdekes. én beeresztem az adjunktusék macskáját. az visszanyávog. de egy percre letettem. GIZA Ezt nem írtad. ha nem tudom. Abban a szempillantásban leszaladt a lépcsőn. ORBÁNNÉ Mert állítólag elcsábítom a macskájukat.. Szóval. Gizám. hogy ez a beszélgetés mibe kerül. hanem a társbérlőmé. Nem is játék ez. ha megszökik az ő imádott macskájuk. Mindenki csak Egérkének nevezi.

ORBÁNNÉ Az nem lehet. GIZA A telefonszámla Misi vállalatának költségszámlájára megy. ORBÁNNÉ De a vállalat Misié. GIZA Csakhogy a telefon a rezsit terheli. ORBÁNNÉ Akkor is ő fizeti. GIZA Misi örül neki. Minél nagyobb a telefonszámlája, annál kevesebb az adó. ORBÁNNÉ Ezt nem értem. GIZA Mivel csábítod az adjunktusék macskáját? ORBÁNNÉ Egy fél deci tejet szoktam neki adni. GIZA Mást nem? ORBÁNNÉ És egy kis húst. GIZA Szerinted ez helyes? ORBÁNNÉ Ők nagyon finom emberek, de túl érzékenyek. GIZA Akkor én is túl érzékeny vagyok. ORBÁNNÉ Te is megsértődnél? GIZA Én is megsértődnék. ORBÁNNÉ Te is túl érzékeny vagy, drága Gizám. GIZA Ezt most hallom először. ORBÁNNÉ Mert most vagy először megsértve. GIZA Honnan veszed ezt? ORBÁNNÉ Ebből a telefonbeszélgetésből. GIZA Semmi jelét sem adtam annak, hogy meg volnék sértve. ORBÁNNÉ Mert nem vagy őszinte hozzám. GIZA Tudod, hogy mindig őszinte voltam hozzád. ORBÁNNÉ Elejétől fogva érzem, hogy valami bánt. GIZA Nem tudom, mire célzol. ORBÁNNÉ Paulára célzok. GIZA Megint képzelődsz. Ha neked egy új barátnőd van, akivel jól érzed magad, annak én csak örülök. ORBÁNNÉ Tudom, hogy örülsz, de valami megzavarja az örömödet. GIZA Semmi. Én legföljebb a leveled egy passzusát érzem egy kicsit elhamarkodottnak. ORBÁNNÉ Melyik passzusát? GIZA Azt írtad, hogy az a bizonyos Paula pont olyan hatással van rád, mint én. ORBÁNNÉ Nagyon csodálkozom, édes Gizám.

66

GIZA Miért csodálkozol, drágám? ORBÁNNÉ Mert ezt a legnagyobb elismerésnek szántam. Az ő finom lénye, lelki nemessége emlékeztet rád. GIZA Csakhogy ez a te Paulád mogyorószín jerseyben jár, és szőkére festi a haját. Ebben is hasonlítunk? ORBÁNNÉ Te is nagyon sokat adsz az öltözködésre, Gizám. GIZA Mert reprezentálok a fiam házában. Hidd el, hogy a legdrágább párizsi ruháim is a koromhoz illőek. És nézd meg a hajamat, drágám. Nem szőke, hanem ősz. ORBÁNNÉ Neked abban is szerencséd van, hogy gyönyörűen őszültél. De az se bűn, ha valaki befesti a haját. GIZA Még véded is? ORBÁNNÉ Paulának nincs szüksége védelemre. Milliók és milliók járnak festett hajjal. GIZA Mondd ezt még egyszer. ORBÁNNÉ Mit mondjak még egyszer? GIZA Amit utoljára mondtál. ORBÁNNÉ Azt mondtam, hogy milliók járnak festett hajjal. GIZA Sejtettem. ORBÁNNÉ Mit sejtettél? GIZA Hogy ez a Paula milyen hatással lesz rád. ORBÁNNÉ Milyen hatással? GIZA Te is szőke lettél? ORBÁNNÉ Megáll az eszem. GIZA Igen vagy nem? ORBÁNNÉ Meg kell mondanom, édes Gizám, hogy egy kicsit furcsállom ezt a feltételezést. GIZA Úgy nyugodjon békében drága jó apánk? ORBÁNNÉ Nem szoktam ilyen butaságokra esküt tenni. GIZA Akkor mégis szőke vagy. ORBÁNNÉ Nem vagyok szőke. GIZA Más színt ajánlott az a drága Paula? ORBÁNNÉ Arról beszélsz így, aki szegény férjemmel együtt megmentett az éhhaláltól az ostrom alatt? GIZA Ki mentett meg az éhhaláltól? Ezt most hallom először. ORBÁNNÉ A barátnőm. Dr. Kausz Istvánné. A Paula. Mi ugyanis együtt vészeltük át az ostromot egy budai pincében. Szegény Bélám, amilyen mulya volt, nem gondoskodott az ellátásunkról. Ha Paula nincs, ott fordultunk volna fel éhen. GIZA Én terólad beszélek.

67

ORBÁNNÉ De ez Paulára üt vissza. GIZA Engem csak a te sorsod aggaszt. ORBÁNNÉ Ne aggasszon téged az én sorsom. GIZA Öt perc múlva szégyellni fogod ezt a veszekedést. ORBÁNNÉ Soha életemben nem veszekedtem. GIZA Egész életedben imádtál veszekedni. ORBÁNNÉ Fejezzük be ezt a beszélgetést, drágám. GIZA Épp erre akartalak kérni, édesem. ORBÁNNÉ Misit üdvözlöm. GIZA Át fogom adni. ORBÁNNÉ És Hildegardot és a két unokádat is. GIZA Köszönöm szépen. ORBÁNNÉ Csókollak, Gizám. GIZA Csak vigyázz magadra! ORBÁNNÉ Nincs mire vigyázzak. GIZA Aludj jól! ORBÁNNÉ Te is! ORBÁNNÉ ülve marad, zaklatottan maga elé mered. Némán folytatja a vitát. Mintha Gizának egy újabb vádjára válaszolna, idegesen. Légy szíves, hagyjál nekem békét! Legyint, mint aki tudja, hogy hiába beszél, újra maga elé néz. Halk nyávogást hallunk. Feltűnik Egérke, egy kortalan, szürke teremtés. Kezében fácántollas, csinos női kalap. Másodszor is nyávog, barátságosan, mint aki bebocsáttatást kér. Orbánné csak odapillant, de nem reagál. Egérke harmadszor is nyávog, hangosabban, aggódva. Erre se jön válasz. Egérke kopog. ORBÁNNÉ még a telefonbeszélgetés hatása alatt. Tessék! EGÉRKE nyugtalanul belép. Erzsike drága! Nem zavarok? ORBÁNNÉ Nem. EGÉRKE Igazán nem? ORBÁNNÉ Mondtam már, hogy nem. EGÉRKE Inkább holnap jövök. Látom, hogy zavarok. ORBÁNNÉ Hányadszor mondjam, hogy nem zavarsz? Mi kell? EGÉRKE egy kalapot mutat. A Matuszné kalapja. Már kétszer alakítottam, és még mindig túl sportos neki. ORBÁNNÉ kirobban. Túl sportos? Ott egye meg a fene! Megmondtam neked, hogy majd én beszélek vele, de te minden hülye hisztérikának beadod a derekadat. Fogadjunk, hogy nekem nem merte volna visszaadni. EGÉRKE félénken. Nem tetszik fölpróbálni?
68

Egyébként a mogyorószín.ORBÁNNÉ Minek? EGÉRKE Mert hátha neki van igaza. ORBÁNNÉ odanéz. nehogy bármivel megfélemlítsék a gyerekeket. Most nem vagyok éhes. ha aggódnak értem. Gizám. Szép tőled. ORBÁNNÉ Drága Gizám. hogy lássam. És aztán lekönyörögte rólam a magas szárú fűzős cipőt. És most szeretnék egy kicsit egyedül maradni. pedig többről van itt szó. meg a Fräulein is. Mit mondjak? Talán nekik van igazuk. Lánya és a veje ebédelnek. hogy tegnap olyan ingerülten beszéltem veled a telefonba. Paulánál is csak a külsőségeket vetted észre. Orbánné izgatottan áll meg az asztal előtt. Azt mondta. és kimegy a színről. fejébe nyomja a kalapot. egy kis mosollyal átnyávog neki. azt el se mondhatom! Nem ismernél rám. bosszúsan átsiet Ilusékhoz. semmivé válik. Hildegard egyszer szólt. Neked mindig hajlamod volt rá. Üljön le. ORBÁNNÉ leül. Évezredek óta így nevelkednek az emberek. és Paulától igen? Csak furcsállom. És igaza lett! Hogy milyen más érzés. igenis. És bocsáss meg az őszinte szóért. EGÉRKE megnyugszik. Ingerültségét észre se veszik. Elegáns nő lettem. és mégsem érzem bűnösnek magam.kérdezte. Hát tessék. de a Schwester is bent marad. hogy Egérke aggódik érte. amivel Giza nénétek úgy meg van akadva. valósággal rám erőszakolta azt a bizonyos mogyorószín jerseyt. barna a hajam. nagyon szégyellem magam. hogy ez a kalap nem túl sportos. Paula vitt el a fodrászhoz. És ha van még valamilyen megjegyzése. ORBÁNNÉ fölpattan. épp veled. Kint megáll. Orbán Béláné üzeni. még ruhákat sem. elmosolyodik. ORBÁNNÉ Nekem ahhoz nem kell egy kalapot fölpróbálni. Misiék Baden-Badenben vannak. mondtam. mint egy kiszőkített haj! Én már azt se tudtam. nézd meg. bár ki nem állhatom. milyen ruha van rajtam. EGÉRKE megriadva. s mintha megérezné. komoran néz maga elé. 69 . forduljon egyenesen őhozzá! EGÉRKE Köszönöm szépen. Emlékszel még apánk esti meséire? Itt most nagyon vigyáznak. kinek van igaza. Kérlek. Az ember hozzákopik a körülményeihez. ILUS oda se figyel. Ilus. Lábujjhegyen kilopakodik. ORBÁNNÉ Szívesen. ördög. A mama kedvence. hogy a látszatról ítélj. Ez az a ruha. unalmas öregasszonyon? GIZA Csendes a ház. és csak egy közönyös oldalpillantással fogadják a mama érkezését. de diszkrét mahagóniszínt. aki mindjárt eltalálta azt a meleg. Az ősz haj megmásította a lényemet. elvesztem a fejem. Akit semmibe vesznek. Döntsétek el ti. boldogan visszanyávog. ha elég sötét árnyalatú. aki legdrágább vagy nekem a világon! Néha. medve. EGÉRKE Erzsike drága. amikor a te erkölcsi magaslatodról lenézel az emberre. Délutánonként felhozzák az unokákat. Azt fogod mondani: Asszonyom. Tudd meg. ez az én igazi egyéniségem. És olyan jól sikerült ez a nevelés? . Akkor elmegyek. És aztán Paula nekem adta. hogy az én meséimben túl sok a vasorrú bába. Inkább nem mesélek. és nyugodtan viselheted. Egybesült disznóhús. hogy aggódsz. csak nincs valami baj? ORBÁNNÉ Nincs. hogy tőlem semmiféle ajándékcsomagot se voltál hajlandó elfogadni. Úgyse tudnék velük egyedül mit kezdeni. és mutatja új ruháját. De hát mit vegyenek észre az emberek egy lompos. nem okvetlenül túl fiatalos. mama. Különben mi a magyarázata annak. lidérc.

mi baja vele. mogyorószín. Pork chop. JÓZSI Ja. Tessék hozzálátni. mutatja a ruhát. még a vasárnapi öltönyéből is árad az altatók édeskés szaga. mama. nagyon kevés akad. Te. igaz. Egy szürke anyag lehet világos vagy sötét. have a slice of roasted pork chop. S olyan fiú. Mama. a lányához lép. Hol láttál már ennél sötétebb mogyorószín jerseyt? JÓZSI Nem tudom. hogy ki jött hamarabb. hátul Ilus és Józsi tovább ebédelnek. Egybesült disznóhús. Mogyoró. ORBÁNNÉ a lányára néz. De hogy élek én? Mim van nekem? Ezek a vasárnapi ebédek a lányoméknál. Túl világos ez a ruha? JÓZSI Igen. Te ott nemcsak családtag vagy. Mi marad nekem? ILUS fölpillant. nem lenne semmi baj. A mamának enni kell. Nézz már ide. Mellesleg. ORBÁNNÉ És ez teszerinted is túl fiatalos? JÓZSI Azt én egy szóval se mondtam. miközben tizenötször összeveszünk. de tizenhat év alatt elfelejtetted. Ülsz abban a kastélyban. Mit tudsz te erről. reprezentálsz. A ruha túl világos. Nem panaszképp mondom. mama. hanem egyenrangú fél is. Ilus sorra teszi le a nyelvvizsgákat. Belelapoz a szótárba. ORBÁNNÉ Hogyhogy nem láttál? Itt látod rajtam azt a mogyorószínű jerseyt. Az nem lehet. Vagyis tudom. Én még egyáltalán nem láttam mogyorószín jerseyt. ORBÁNNÉ eközben csalódottan hátat fordít Ilusnak. mama? 70 . mert minden vizsga fizetésemelést jelent. észreveszi. De a mogyorószín. mama. Írod a szebbnél szebb leveleidet. kérem. megosztják veled az életüket. előrelép a rivaldához. Madam? Yes. Tessék már leülni. ahol megszűrik neked még a levegőt is. hogy nekem egy közönséges plomba a fogamba fél délután várakozásomba kerül. tudtommal. Józsihoz lép. ORBÁNNÉ szenvedő arccal hallgatja Ilus szövegét. Se elvenni. I love it. aztán lassan fölkel az asztaltól. És mi van a lábán? Hova tette a fűzős cipőjét. professor. angolul memorizál. drága Gizám. Please. annak nincsenek árnyalatai.JÓZSI ő is másra gondol. Orbánné elindul az asztal felé. That’s a hazelnut coloured jersey. az hazelnut. ILUS közben csak mondja az angol szöveget. That’s your favourite dish. asztalfőre ültetnek. Akkor láttam. Szerinted ez a mogyorószín világos? ILUS fölpillant. Behunyja a szemét. nincs egy rossz szavam se Ilusékra. professor. ORBÁNNÉ No jó. Helikopterrel visznek rövidhullámú kezelésre Münchenbe. Józsi. Aztán Gizának kiönti a szívét. hogy nincs ott az anyja. Do you like this shade. Fölugrik. Megvan mindenük. mint a te Misid. mint a tied. ORBÁNNÉ megint tűzbe jön. Kihűl a hús. It’s roasted pork. De így mire kellenék? Ketten dolgoznak. Hát mi ez? Mondd meg te. De hát megvan a maguk élete. azt se tudom. se hozzáadni nem tudok semmit. kérem! Nem ízlik? Tessék már megebédelni. Ha volna gyerekük. még kevesebb. tévhitben élsz. drága Gizám? Olyan élet. mama. Józsinak mindene a műtő. Ilus a cipőjére néz. Roasted pork chop. ILUS memorizál. Egybesült disznóhús.

mert neki minden gyanús. mama” . akkor beismerem a tévedésemet.. De mióta Paula velem van.. ORBÁNNÉ mindent túlharsogva. és nem arról. visszasiet a rivaldához. Tessék! Győződj meg róla! Ez a láb az anyádé. Nagyon szomorú vagyok.. JÓZSI Ki az a Paula? ORBÁNNÉ már kiabál. ORBÁNNÉ bosszúsan. az Paula! És a cipő. ILUS Ki az a Paula? ORBÁNNÉ A barátnőm. lassan leteszi a lábát a földre. JÓZSI jóakarattal közbeszól. veszünk gumiharisnyát. Nyomd meg a lábam! ILUS ijedten. és bement. meg fog dagadni a lábam. mihelyt a magyar szót meghallotta. Reggel jókedvűen kelek fel. az láb! Dühében föláll. és még mindig fél lábát előrenyújtva ugrál végig a színpadon. Hátat fordít az asztalnak. JÓZSI már újságot olvas. És épp azt mondom. de dühében mindenről megfeledkezik. Újra Gizához fordul. mutatja a lábát. A swollen foot. elég gyakran megdagadt a lábam. mindez semmivé vált. elkomorodott.” És tegnap. amit Giza sem akart elhinni: amióta félcipőt hordok. Felhúzza a szoknyáját. nincs megdagadva a lábam.. Én csak egyet kérek. hanem épp fordítva. mert nem is érti.. ezzel a mondattal fogadott: „A mama nem tud olyat kívánni. Este nem mertem lemenni. amíg fűzős cipőt viseltem. az otthoniaknak nem válaszolok. ILUS a szótárból. ORBÁNNÉ növekvő indulattal. Azt mondja.. aki téged a világra hozott! Követelem. de szerdán vizsgázom angolból.mondta. és ha a legkisebb benyomódást látod. Ezt kaptam Paulától. miért kiabál Orbánné. én mindent elhiszek az anyusnak. Szótárját kezdi lapozni. hogy falakkal beszélek! Hirtelen észbe kap. hanem az anyusnak van megdagadva a lába. De Giza persze most is berzenkedik. Paula. alig figyel oda. és azonnal fölveszem azt a rohadt fűzős cipőmet. vége. egy perc múlva kimegy belőlem a gőz. hogy amióta ezt a félcipőt hordom.magyaráztam zavartan. De nem dagad meg! Nem dagad meg! Csakhogy én azt hittem. Mintha elfújták volna. amikor leszálltam a müncheni repülőtéren. Ebben is Paulának lett igaza. és láb. JÓZSI Mert ha Gizi néninek ilyen panaszai vannak. küldjünk neki gumiharisnyát. a szobámba hozat71 . „Érezze jól magát. az itteni magyarokkal nem állok szóba. Tizenhat évvel ezelőtt. Jaj. Ha megdagad a lába. amikor a vártnál előbb visszajött Baden-Badenből. Misi azonban. ami Paulától indul ki. azt se tudom. Nekem. Hát süketek vagytok? Kinek beszélek én? Tizedszer magyarázom. Ezt is Paulának köszönhetem. amit ne teljesítenék. Amióta Németországban élek. Mert én nem tudtam. az cipő. Az én lábomról van szó. és ezt irigyled te tőlem? GIZA Misi megbántódott. Gizám! Ha összevesztem is Ilusékkal. „Egy kicsit diskuráltunk” . hogy nincs megdagadva! Fölemelt lábbal Ilushoz ugrál. emberekkel beszélek. fiam. Észrevetted? Új cipőm van. És mitől van megdagadva a lába? ILUS Nem őneki. Tessék megnyugodni. épp egy magyar házaspárral teáztam a teraszon.” Csak annyit mondtam: „Légy nyugodt.ORBÁNNÉ örül az érdeklődésnek. ILUS gépiesen. hol áll a fejem. hogy ez a láb meg van dagadva. Dehogy nyomom! Tessék elhinni. Misi bólintott. hogy nyomd bele az ujjadat. Nem érted? A mamának van megdagadva a lába. mama. nem is emlékszem már az én sok-sok esztendős nyomorúságos ébredéseimre. folytatja az imént megszakított levelet. de be sem mutatkozott. drágám.

önként vállalt. hogy csütörtökön egyedül jöttem haza a moziból. A kép tényleg Létán készült. Vagy címet nem írtam rá. és ami a legújabb. Mellesleg ez az egyedüli magatartás. elkezdtünk futni lefelé a lejtőn. Mi ugyanis Paulával épp csütörtökre vettünk mozijegyet. egy kis büszkeséggel. Etesse most már az a százhúsz éves mamája. újra végighallgattam egy operát. de megérdemelt szobafogságban. Valami egyetemi vizsga miatt Viktor csak a hajnali gyorssal indulhatott Pestről. pecsét. hogy feljöjjön. Én elborzadtam a puszta gondolatától is. És abban is tévedsz. nevettünk. „az a bizonyos Paula”. A Don Carlos-t közvetítették! És akkor én. hanem az aggódás beszél belőlem. de szegényke inkább hazament. Öreg lettem. előjött egy csomó emlék a múltból. integettünk. mint az öregséget. Civilben volt. De a legnehezebb kibírni azt az öregséget. elég az hozzá. Vagy nálad maradt. és belenyugodtam. én is kerestem a faragott dobozomban. Mert lemondtam a csütörtöki vacsorát. hogy kapcsolja be ő is a rádiót. amikor már nincs választása az embernek. Létán készült. mert még háború volt. És amióta Paula. hogy végtelen sajnálatomra kénytelen vagyok bizonytalan időre halasztani a csütörtöki vacsorát. Felhívtam Paulát. de nem hajnalban. amikor először vettem föl az első tüllruhámat. mert Paula hirtelen fejgörcsöt kapott. pótsorozásra. de nincs meg. amely vállalni meri az öregséget. és a papát. és nem bírtam választani. Végre megláttuk a féderes kocsit. vagy elveszett. mert az ágytól a telefonig mennem is nehezemre esik. amikor felmentem a lépcsőn. átjárt a zene. és azt kiabáltuk: „Papa! Papa!” ORBÁNNÉ Fantasztikus az élet. Azóta itt ülök. délután. ha ebben az esetben nem vagyok hajlandó zsebre vágni a te erkölcsi intelmeidet. az öregeknek abból a fajtájából. nehezebb elviselni az ifjúságot. hogy mozi után nálam iszunk egy csésze feketét. mely fiatalsággal áltatja magát. Amikor megláttuk a csónakot a Holt-Tisza közepén. Elkezdtünk futni lefelé. az ő ötlete volt a csónakázás. hogy telefonon se jelentkezzen. hosszú idő után először kinyitottam a rádiót. Elegem lett a zabálásaiból és a fröcsögéseiből. hogy csupa piszok. A dagadt lábamra hivatkoztam. Leültem. hogy én vagyok Garmisch-Partenkirchenben a társaság középpontja. vagy elfelejtettem bélyeget venni. és mi a papát vártuk. Nem jött. amit én érzek.tam a vacsorát. és azt terveztük. írtam neki. És képzeld. egy nyári reggelen. Azon a nyáron lépett szegény Bélám a színre. hogy állandóan leeszi. Vártam. és Bélával táncoltam át az éjszakát. 72 . Először is örök rejtély. kerestem is. Utána nagyot lélegzettem. hogy Paula ezzel az emberrel találkozzék. ORBÁNNÉ Ne haragudj. azt hallja és érzi Paula is. a majális után. Azt írtam. mi történt a Viktornak írott lemondó levelemmel. hanem a majális előtt. aki egyenruhát viselt. Nem az irigység. emelt fővel. Talán te vitted magaddal. akit újból behívtak Szolnokra. hogy volt valahol egy fénykép mirólunk. aki messziről integetett. amelyért megbocsátják létezésünket a fiatalok. Én egy öregasszony vagyok. de ezt is elviselem. ahogy te hívtad. és ezeket aztán váratlan rendszeretettel körberakja a tányérja peremén. amiről írsz. Háború volt. Csermlényi Bruckner Adelaida. hogy minden fogás után a szájába nyúl. Megbénultam. de nincs meg. faggatni kezdett. Ezért féltelek Paula barátnődtől. ott láttam Viktort az ajtóm előtt. aki évek óta zene nélkül éltem. Elegem lett abból. ahogy porzott végig a HoltTisza partján. kikapirgálja a foga közé szorult húsfoszlányokat. és a zene mellett az édes tudat. amikor a Nárciszból hazajöttem. Mondtam ugyan. hogy csak kettesben leszünk. és kiabáltunk: „Megyünk már. Hidd el. szivarhamu körülötte a szőnyeg. vagyis újra fölmentették. Viktor! Itt vagyunk!” Néha most is ilyen futhatnékom van! GIZA A képet. hogy amit én hallok. Csakhogy te rosszul emlékszel. de én meg voltam szédülve Csermlényi Viktortól. Tegnap. Kértem. Igaza van. drágám. sokat vagyok egyedül. édes Gizám. Eszembe jutott az is. Mitől félsz? Én egyszerűen csak boldog vagyok. Reggel azonban megérkezett Viktor. lemorzsázza magát. operaházi örökös tag! De nem kapta meg a levelemet.

CSERMLÉNYI De igenis. már háromszor elbúcsúztunk egymástól. Kapuzárás után ment haza. aki Paulát kinevettem. ORBÁNNÉ De mindegy. ORBÁNNÉ félszeg kacérsággal. kövér kis bolondom csakugyan nem tud semmiről.. a Metropolitanig. Nekem elég. Leültünk. örömtől reszketve meséli. Egy falat sem menne le a torkomon. az utcán nem ismertem volna meg! És a haja! Milyen a haja? ORBÁNNÉ Mit vacakol a hajammal? Ilyen. ORBÁNNÉ Ne hozzon zavarba. a hanganyaga olyan. ORBÁNNÉ boldogan. De én nem ettem.CSERMLÉNYI Orbánné ajtaja előtt várakozik. És én. mint régen. elnyomják. és nézhetem magát. a zöldségről. Neki nincs tüdőtágulása. Menjünk be.. ha ülhetek. a meglepetéstől alig tud beszélni. a Scaláig... Vagyis csak készült menni. CSERMLÉNYI Nem kell... Harsogó hangú. ORBÁNNÉ Maga hogy kerül ide? CSERMLÉNYI Nem csütörtök van? ORBÁNNÉ Nem kapta meg a levelemet? CSERMLÉNYI Húsz perce várom itt a lépcsőházban. ez telitalálat. és még mindig ott álltunk a sötét előszobában.. őt csak mellőzik. egy kolbászos rántottát talán össze tudok csapni. És beszélgettünk. egyetlenem! Ez a haj meg ez a ruha meg ez az egész.. Ő újra fel fog törni ezekről a külvárosi deszkadobogókról. hízásnak indult. Drága Gizám! Mintha kicserélték volna! Ez nem is az én Viktorom volt. egész az Operáig. hallgathatok.. Remek! ORBÁNNÉ Csak az a baj. ORBÁNNÉ Telitalálat? Csak beszéljen nekem zöldeket. de őt nem kell félteni. félrelökik... nyugdíjas operaénekes. Mindegy. hogy az én drága.. ORBÁNNÉ sugározva. CSERMLÉNYI De nem mindegy. hanem egy olyan Viktor. amilyennek Paula lefestette őt.. most majdnem sírtam. Gizám! Drága Gizám! Én ezt nem értem. De nem az evésről. CSERMLÉNYI Nahát.. CSERMLÉNYI Vannak emberek. Lázban égve a rivaldához siet. a velős csontról.. Milyen levelet? ORBÁNNÉ Most már mindegy. Mit bámul rajtam? CSERMLÉNYI Milyen ruha ez? Esküszöm. hogy azt a hat tojást fölüssem neki. akiknek megőszülni tilos. hogy hol álldogálunk.. miközben a kolbászos rántottát ette. Ugyan már. CSERMLÉNYI Kell a fenének az a vacsora. Azon a koron én már túl vagyok. hogy nem tudok vacsorát adni. Viktor és Orbánné elfogódottan állnak. aki gusztustalan szokásai ellenére is vonzó tud lenni. És aki erre rájön. és talán sose fogom megérteni... Ő egészséges. tudja. az zseni. mert nagy nehezen mégis megengedte. egyetlenem. mint a makk. Ne álldogáljunk itt. Amikor az asszonyt jönni látja. csak a könnyeimet nyeltem. CSERMLÉNYI forrón. zavarba akarom hozni. Bementünk. Ezt csak az irigyei mesélik. amikor kiderült. 73 . Illetve.

ha most meglátnám magam. ORBÁNNÉ Pedig ettől nincs oka félni. Ezt a szép estét. ORBÁNNÉ És meddig akarja még a kezemet fogni? CSERMLÉNYI Csak egy percig akarom még a kezét fogni. ORBÁNNÉ És miért nem akarja magát meglátni? CSERMLÉNYI Nem is tudom.. ORBÁNNÉ Azt én köszönöm. CSERMLÉNYI Kérem.. ORBÁNNÉ Hiszen úgyis háttal áll a tükörnek. hogy ne tudjon villanyt gyújtani. ORBÁNNÉ Miért jobb. kedves Viktor. hogy egy percig csöndben maradjunk. ORBÁNNÉ Inkább megígérem. felkattintja a villanyt. mi van velem. hol a másikra bámul. Hahaha. ORBÁNNÉ Mit köszön? Azt a kis semmi rántottát? CSERMLÉNYI Dehogy. CSERMLÉNYI zavartan nevet. Csermlényi és Orbánné messzi elhúzódnak egymástól. ne gyújtson villanyt. bűntudatosan visszahúzzák a kezüket. ORBÁNNÉ Nem tudom. engedjen el. ha nem ég a villany... Hogy így elbeszélgettünk. ORBÁNNÉ zavartan nevet. CSERMLÉNYI De én nemcsak azért fogom a kezét. CSERMLÉNYI Nem engedem el. akik zavartan. hogy ne tudjon villanyt gyújtani. egyetlenem! Ebben a percben lép be Egérke. lassan. Egérke hol az egyikre. Huszonhét éve lakom ebben a házban. hogy nem gyújtok villanyt. CSERMLÉNYI Hol a kalapom? ORBÁNNÉ A kalapja? A fején. A kapcsolót keresem. és most nem találom a kapcsolót. CSERMLÉNYI És még egyszer köszönöm. CSERMLÉNYI Jobb. Miért fogja a kezemet? CSERMLÉNYI Azért fogom a kezét. ORBÁNNÉ Jó éjszakát. CSERMLÉNYI Az ember nemcsak a tükörben láthatja magát. Éles fény vetül Viktorra és Orbánnéra. ha nem ég a villany? CSERMLÉNYI Mert akkor nem látom magamat.CSERMLÉNYI No de most már igazán elmegyek. ORBÁNNÉ Miért ne gyújtsak villanyt? CSERMLÉNYI Minek? Hiszen már itt se vagyok. egyetlenem. Csak nem szeretném. Mit csinál? ORBÁNNÉ ügyetlenül tapogatózik. ORBÁNNÉ Kérem. Mi az? Hát te hogy kerülsz ide? 74 .

csak még egyszer hallani akartam a hangját. Ők is fölkacagnak. Ellágyul.. Hát akkor mondja. Ez akkor derült ki. CSERMLÉNYI föláll. És most nevetni fogsz. és leülteti. mert Viktor arról az estéről beszél. Jó éjszakát. Sőt. Jó éjszakát.. Orbánné visszamegy a pamlaghoz. bocsánatot kérek. ORBÁNNÉ boldog mosollyal. hogy holnap délután ötkor nézzen be a Nárcisz eszpresszóba. Mert az nem este történt. Még nem volt szerencsém. Ne beszéljünk róla. Egérke kimegy.. Az ám! Csak az a kérdés. Ne is találgassa. Azt akarja. mondja! Örömmel. két ujjal megfogja Egérke orrát. Más hangon. Erről ne beszéljünk. azt most nem árulhatom el. hogy lecsapjam a kagylót? Hát azért.. Halló! Maga az? Nincs semmi különös. Nevet. hogy mikor. Nekem most nem egy. a régi Viktort hallom. sokszor azt hiszem. egyetlenem! Olyan izgatott voltam. Létán. lent. egy kis kacérsággal tiltakozik. maga úgy meg volt illetődve attól. ORBÁNNÉ a meglepetéstől alig tud beszélni.. Egyelőre csak arra kérem. hanem két jegyre volna szükségem. most én tartogatok egy meglepetést. és nem a csónakban történt. majd fölnevet. Elkomolyodik. Hogy kiről. Boldogan néz maga elé.. összecsapja a kezét. mert várták Orbánné meglepődését. És nincs jobb dolga? Boldogan elmosolyodik. ég a spirituszlámpa. EGÉRKE rajongva néz utána. De aztán? Mi volt aztán? A csónakban? Maga? Vén csaló! Hát tudja meg. PAULA Ő is nevet. És én is! Én. Csak hazajöttem.. Jó éjszakát. kezet csókol Orbánnénak. csodálkozva nevet. áhítatosan. és a valósághoz híven a kagylóba beszél. Elmegy. Hát ti? Mi ez? Hogy kerültetek össze? CSERMLÉNYI Véletlenül. Ez a szokása azóta állandósult. Mi újság még? Egy meglepetés? Kíváncsian.. a maga ötlete volt. nem Egérkéről van szó. Aludjon jól. hogy egy fél órával hamarabb értem ide. Amikor Orbánné belép.. amikor Orbánnét először megcsókolta. mert vakáció van. ahol szegény apánk a körorvossal sakkozni szokott. hogy egy Szkalla lánnyal csónakázhatik. A csónakázás. Ő pedig.. melyeknek a testetlenség ad valami varázst. édes Gizám. ORBÁNNÉ zavartan. Igen. Maguk nem ismerik egymást? CSERMLÉNYI zavartan nevet. hanem. Erzsike.EGÉRKE még zavartabban. és fölhívott telefonon. Megfogta az orrom. ORBÁNNÉ Ő az Egérke. Képzelje. Néha a késő éjszakába nyúlnak ezek a telefonbeszélgetések. s ettől kezdve az egész beszélgetés a jókedv és nevetés jegyében folyik. EGÉRKE tágra nyílt szemmel. Igazán? A mester? CSERMLÉNYI teljes zavarban. kint ülök a kertben. Zavartan nevet. emlékszem. Nem. amikor jóval kapuzárás után hazaért. Csermlényi Viktor. Még rám se mert nézni. barátom. egy széket húz oda. megáll. A Nárcisz eszpresszóban. Felhívja Csermlényit. és a jegyeket is hozza el.. Akiről meséltem. és nem a Tiszán történt... PAULA Egészen véletlenül. Miért kérsz bocsánatot? Ja úgy. mert Viktor és Paula már együtt ülnek egy kisasztalnál. Félszegen vissza-visszanézve elválnak. Jó éjszakát kívánok. ORBÁNNÉ félszegen. Még valamire szeretném megkérni. az örök későnjövő! 75 . Igazán? Gratulálok! És mikor? Most szerdán vagy jövő szerdán? Persze hogy ott leszek. EGÉRKE Jó éjszakát. Nem ért magyarul? Boldog arccal. Mit csinál? Ugyan már. Nevet. elismerem.. abban a szaletliben.. Mert aznap este mégiscsak nálam felejtette a kalapját az a bolond..

Nevet. hülyén. Én csak idejöttem. PAULA nevet. mind a ketten. És aztán bemutatkoztak egymásnak? CSERMLÉNYI nevet. Hangosan felkacag. ORBÁNNÉ nevet. ez itt az én régi barátom. boldogan nézik egymást. ORBÁNNÉ nevet. üljön le. van egy méregdrága parcella. Olyan gyanútlan voltam. asszonyom. hogy Misi a karján levihetett. Hát akkor mégiscsak én foglak egymásnak bemutatni. PAULA Én meg azt mondtam: tessék. PAULA Mint a sült hal. PAULA nevet. mert ágyban vagyok. Nevet. PAULA A Paula. A Paula? ORBÁNNÉ A Paula. Csermlényi Viktor. Én Orbán Bélánéra várok. szabad-e ez a szék. És maga kire? CSERMLÉNYI Én is Orbán Bélánéra várok. Azt mondtam: akkor nekem is hozzon még egy Hubertust. Jaj. Itt nagy divat a kriptaépítkezés. A mienk olyan tágas. hogy Hubertust iszik. ORBÁNNÉ boldog. Mi még nem is ismerjük egymást hivatalosan. Én mindenesetre megkérdeztem: bocsásson meg. Ne ijedj meg. hogy elkezd nézelődni a szeme sarkából. ORBÁNNÉ boldogan fölnevet. kész a helye az öt koporsónak. Paulám. CSERMLÉNYI megjátszva a csodálkozást. Orbánné és Viktor is nevet. CSERMLÉNYI Dehogyis. kezet csókol. PAULA nevet. de nagyobbításra is 76 . Aztán te megismerted Viktort? PAULA Én? Szó sincs róla. Arra még nem került sor. Ettől meg nekem lett gyanús a dolog.. dehogy.. CSERMLÉNYI Mert észrevettem.CSERMLÉNYI De nem volt egy szabad asztal sem. ahol minden jobb családnak megvan a kriptája. ORBÁNNÉ tréfás szertartásossággal. asszonyom. Csak azt láttam. Én csak ültem itt. CSERMLÉNYI Csak sejtettük. ORBÁNNÉ Ő is nevet a sült halon. És ti megismertétek egymást? CSERMLÉNYI boldogan meséli. hogy mi mindig Hubertust szoktunk inni. De akkor már tudtátok. ORBÁNNÉ Csermlényihez nevetve. de jó. Mindhárman szívből kacagva. És? Paulához. bár én várok valakit. egyetlenem. És azt én meséltem magának. Ferikém. és aztán megjött maga. GIZA Ma röviden írok. Elkészült a családi kripta. mert elkezdtünk beszélgetni. mint egy falusi liba... Jaj. és délelőtt Misivel és Hildegarddal a temetőben jártunk. csak elfáradtam. Ó! ORBÁNNÉ Ő pedig az én legkedvesebb barátnőm. mint a sült hal. CSERMLÉNYI Hát attól fogtam gyanút. dr. és megkérdeztem. És akkor maga bemutatkozott. Kausz Istvánné. És rögtön én is hozattam egy Hubertust. Nem ugyanarra a személyre várunk mindketten? Nevet. CSERMLÉNYI nevetve feláll.

mint egy kibékülés. aki folyton jössz-mész. GIZA Az amszterdami csipke helyett egy csukott nyakú fekete selymet küldtem. Csermlényi már szmokingban. és megetetem. minden megszűnik fájni. Te. Nem félek a haláltól. nem tudom. PAULA eközben izgatottan tárcsázza Orbánnét. És miért épp a „Mesterdalnokok” a kedvenc operám? Azért. drága Gizám! GIZA Misiék nyaralnak.. egytől egyig hozzánk illő szabásban és a lehető legtartózkodóbb színekben.. de úgy látszik. EGÉRKE az ajtó előtt nyávog egyet. ORBÁNNÉ Hogy szent legyen a béke. elküldhetnéd! Lehetne légipostán? Mert szerdához egy hétre lesz a hangverseny Pesterzsébeten. Talán az anyagtalanságát. Erzsi. Butaság. és mi Paulával elmegyünk. vagyis kisestinek alkalmas. fehér és fekete hattyúk között. hogy ezt a megfoghatatlan valamit a fülemmel. mert úgysincs semmije. milyen szép és békés egy ilyen óra a víz partján. ha majd az unokák kerülnek sorra. mondtam. mama?” Egy Hugo Victor-verssorral feleltem: „Hélas! que j’en ai vu mourir des jeunes filles. A benne levő ruhákkal Egérkét ajándékoztam meg. mennyi méltóság lakozik ebben a kecses lényben. hogy eszembe jutottál te. Bár kölcsönkérhetném a te műveltségedet! A muzsikáról különben is nehéz szavakkal magyarázatot adni. amint lázasan és egyre izgatottabban készülődnek a hangversenyre. wer kennt eure Lieder. A csomagban találsz két őszitavaszi kosztümöt. miközben egy parányi autóventillátorból hűtőzködik. mert megkérdezte: „Nem baj. hogy láttam én már meghalni fiatal lányokat is. kezében ruhaakasztó. Paula már felöltözött. a Schwester kigurít a tó partjára. aki nagyon boldog. fölaprítom. rohansz.. ahol Viktor énekelni fog. Holnap lesz a nagy nap. de fázni kezdtem. hogy Paulának tetszett. azt a fekete amszterdami csipkeruhádat. amit a hangversenyre szántam? Mindig mindentől féltelek. valósággal ostromol a kérdéseivel.. ő persze izgul. hogy nem sajnáltam volna tőled. ORBÁNNÉ A csomagot megkaptam. Misi talán észre is vette a borzongásomat. hogy kijöttünk. Vigyázz. Egérke belép. Orbánné kombinéban áll.. Az egyik ismer. De engem a zöld sápaszt. Jaj. de lásd be. Paula izgul a legjobban mindhármunk között. és a neked küldött ruhák.” Magyarul azt jelenti. a hajammal. Délutánonként a Mercedesszel kivisznek egy közeli kastélyhoz. Schwäne. de még ingujjban. Nincs zenei hallása.” Csak az bántott ebben a nagy békességben. 77 . CSERMLÉNYI hosszasan skálázik. „beskálázza” magát. és a tükörbe néz.lehetőség van. Imádkozz értem. hogy egy óráig kitartson. hogy túlzott feltűnést keltene egy kivágott Lanvin-csipkeruha abban a pesterzsébeti kultúrhodályban. Miért kellett ezeket elajándékozni? Még azt is. de szép ruha! Ez is Münchenből jött? ORBÁNNÉ Ez nem Münchenből jött. négy kardigánt. A ruhával kiviharzik a szobából. Egy kiflit szoktam vinni. Egyedül vagyok. Mindhármuk keze ügyében egy telefonkészülék. hogy mit szeretsz voltaképp a zenén? Mondtam. nem ijeszt a halál. feltéve. illetve. de nagyon lassan. A fő.. Orbánné visszanyávog. nem hiányzik az ifjúság. mi? Nem baj. ne csinálj magadból maskarát! A színpad három sarkában egyszerre látjuk a három szereplőt. Gondolhatod. Különben holnap lesz Viktor hangversenye. de nem szeretne szégyent vallani. ha ujjatlan. a tükör előtt állva. nekem a kék meg a bordó a színem. még a bőrömmel is érzem. „Schwäne. Ha hallgatom. el se képzelheted. melyről egyszer írtál. Leírhatatlan. felelj te például arra a kérdésre. azt tartja maga elé. mert olyan a zenéje. csak szépíti magát. hanem ennek az utálatos adjunktusnőnek a szekrényében találtam. három pulóvert. én még jobban izgulok. rajta egy zöld ruha.

Tíz perc múlva várlak az autóbuszmegállónál. Felkapja a telefont. Nincs ennek semmije. Köszönöm. Leteszi a hallgatót. izgatottan mutatja a ruhákat Egérkének. Csak ennyit mondok: életem legszebb napja ez.. Igen. Paulám. nekem is! ORBÁNNÉ eközben Egérke elé áll. PAULA Képzeld. Kérem. kalapban leszek. Mozognak? Miért? ORBÁNNÉ Mert fúj a szél. Erősen mozognak a fák. hogy ruháját megmutogassa. ORBÁNNÉ Rohanok. közben csókot dobál Egérkének. Orbánnéval egy időben tárcsáz. ORBÁNNÉ sietve fölveszi a kalapot. Kész vagy. PAULA aki mindvégig lázasan készülődött.. Ezt sose felejtem el.. reszket a térdem. Gyorsan. De nézd csak! Türkizkék volt mindig a színem. Ezt pedig én csináltam Erzsi néninek. istenem. CSERMLÉNYI most bújik be a szmokingjába. Dühösen elhajítja. PAULA még belekiabál a süket telefonba. csak azért szólok. nekem is reszket. de már kiment a divatból. CSERMLÉNYI Igazán? Nagyon örvendek. Leteszi a kagylót. vegyen egy könnyű sálat. ORBÁNNÉ észbe kap. Ez a bordó jól állna. boldog. Hiszen ez most nem érdekli magát.. Nos? Vagy felpróbáljam a bordót? EGÉRKE ámuldozva. CSERMLÉNYI Maga az. újra Orbánnéval beszél. ORBÁNNÉ Hát jó fogás volt. Halló. És most rohanok. Nekem is. te drága. kezében két ruhaakasztó. Viktor. Lecsapja a kagylót. Csak az utolsó simítások. Máris rohan a telefonhoz. csak a hajamat hozom rendbe egy kicsit. nem! Ez csodás! Mindenki Erzsikét fogja bámulni. Közben felhívja Paulát. Gyorsan belebújik a ruhába. Viktornál csöngeni kezd a telefon. drágám? ORBÁNNÉ Kész. Viktor. mert már meg is vagyok. Na. azt hiszi.. én is azt hiszem. Viktor? Képzelje csak.ORBÁNNÉ berohan. nézd. megnézi magát a tükörben. Majd meglátod. kinéztem az ablakon. kész. a mai est örömére. Te is úgy izgulsz? PAULA Én? Őrülten! ORBÁNNÉ Én is őrülten! Kérlek szépen. Jaj. egyetlenem? Még mit felejtett el mondani? ORBÁNNÉ eközben lázasan tárcsázza Paulát. megnézi magát.. Fölveszi. Nem is ezért telefonálok. drágám. Selyempapírból egy kalapot csomagol ki. Nem. 78 . a másikat tartja maga elé. Ez a leggyönyörűbb. egy bordó meg egy türkizkék ruhával. Eközben Paula állandóan tárcsázott. hálám jeléül. Paulám? PAULA izgatottan. ORBÁNNÉ sikerült megelőznie Paulát. PAULA És szép vagy? ORBÁNNÉ Nem mondok semmit. Nos? EGÉRKE Ez még gyönyörűbb.

Mérgesen legyint. kiviszi a ruhát. kissé fáradtan. ugye. ORBÁNNÉ mosolygó arccal kibújik a türkizkék ruhából. PAULA tárcsázni kezd. és felveszi a kagylót. Hiszen tudja. Már otthon vannak. Leteszi a kagylót. Orbánné egyedül marad a színen. Kérek egy kocsit. ne búcsúzzon. Egy pillanat múlva felmorajlik a nézők tapsa. emelt fővel áll. a három megmerevedett figura megmozdul. Hogyhogy nincs kocsi? Balesethez kell. Itt Orbán Béláné. de egy kis mosollyal fogadják. CSERMLÉNYI aki a rövid csöngetésre éppen hazaérkezik. Leteszi a kagylót.. s néhány lépéssel egyszerre előrelépnek. Mással beszél. Paula. vörösbortól származó csúnya folt éktelenkedik. kalapban. Halló! Ki van a telefonnál? ORBÁNNÉ Hát ki lenne? A jóisten van a telefonnál. Ezt mind a hárman meghajlás nélkül. Nem tudom.PAULA Itt Kauszné beszél. Arcuk külön-külön nagyon éles reflektorfényt kap. A taxi nem tud kocsit adni. A baleset súlyos. az ölében. Amikor visszajön. gyűrötten vetkőzni kezdenek. Kihal a taps. Ettől elkomolyodik. arca földerül. kombinéban.. Halló. és felhívja Csermlényit.. ha én kérem. Halló! 79 . PAULA Ez jólesett. Csatárka utca 20. mintha nekik szólna. melyen elöl. fölveszi. Aztán megállunk tenálad. CSERMLÉNYI most már óvatos. mozdulatlanul. gyorsan tárcsáz.. Aztán megállnak. Leteszi a telefont. PAULA Megpróbálom.. ORBÁNNÉ Viktort hívja. előbb a zsebkendőjével. A te címedre menjen? ORBÁNNÉ Igen. büszkén. kivel tudsz ilyenkor diskurálni.. nyilván visszaakasztja a szekrénybe. CSERMLÉNYI Köszönöm. amely rögtön csöngeni kezd. Most mi lesz velünk? Csinálj valamit. asszonyom. a zene a mindenem. A három szereplő mozdulatlanul. Paulára. A tükör előtt megnézi magát. nehogy elkéssünk. és együtt mehetünk Viktorért. PAULA kétségbeesve. Most nem tudom részletezni. de jó nekik! Kisiet. Paula máris hívja a taxit. nincs lámpaláza? CSERMLÉNYI Csak azért van lámpalázam. Na. EGÉRKE átszellemülve néz Orbánné után. De magának úgysem én tetszem. Halló. Istenem. mérgesen. Most ne köszönjön. CSERMLÉNYI A kézcsókjaimat küldöm. ORBÁNNÉ tárcsáz. ORBÁNNÉ magabiztosan. Siess. aztán egy vizes ruhával próbálja kitisztítani. ORBÁNNÉ idegesen. rohanok. szép lesz ma este. Öt perc múlva légy a kapuban. Leteszi a telefont. Egy taxi kürtjét halljuk. Halló. mert először fogok magának énekelni. PAULA csöng a telefon. Már elfelejtette a foltot. És remélem. Csak azért hívtam. Isten vele. Egyszerre kelnek fel. mindjárt van kocsi! Most mind a hárman befejezik az öltözködést. Kitágul a fény.. Remélem. PAULA Máris rendelek. Hogy hogy tud valaki ilyenkor mással beszélni. Milyen szép is lehet egy hangverseny.. Nagyon köszönöm. telefonálj taxiért. még rajta van a kalap. Az autóbuszt máris lekéstük. drágám? Ötszázszor hívtalak. órájára néz. kisasszony. Egy hangverseny. de a folt nem tűnik el. Kérlek. Te vagy. Húsz perc múlva ott leszünk a kapu előtt.

tíz évvel ezelőtt. CSERMLÉNYI Nagyon rosszul énekeltem. ORBÁNNÉ Nem vagyok elfogult.. ORBÁNNÉ Honnan tudja. CSERMLÉNYI Ez magának szép. ha nem nézte meg? 80 . van a hangjában valami új.. CSERMLÉNYI Igen. ORBÁNNÉ Vén svindler. ORBÁNNÉ Hogy mondhat ilyet? Fölálltak és őrjöngtek az emberek. ORBÁNNÉ Gyönyörűen énekelt. de vastag. ORBÁNNÉ És a bokája? CSERMLÉNYI Eddig még sose néztem. A kérdésre feleljen. Elengedem a bókjait. ORBÁNNÉ Ilyen későn? CSERMLÉNYI Hazavittem a barátnőjét is. CSERMLÉNYI A hangom már nem a régi. Egészen le voltam nyűgözve. ORBÁNNÉ Nem tetszett magának? Pedig még szebb volt. ott el kellett oltani a villanyt. ORBÁNNÉ Paula is egészen odavolt magáért. Közelség. mint régen. CSERMLÉNYI Minden pénzemet magára szeretném költeni. CSERMLÉNYI Milyen ruha volt ez? ORBÁNNÉ Müncheni. ORBÁNNÉ Maga egy vagyont eltaxizott. CSERMLÉNYI Kímélni akarom az érzékenységét. CSERMLÉNYI Mi az? ORBÁNNÉ Valami melegség. Kivételesen én szeretnék udvarolni magának. CSERMLÉNYI A jó Gizából ilyen nagyvilági nő lett? ORBÁNNÉ Mi nem tetszett Paulán? CSERMLÉNYI Nekem maga tetszett a kivágott ruhában. ORBÁNNÉ Ne hintáztasson. hogy nem az Operában vagyunk. Természetesség. mint máskor. CSERMLÉNYI Nekem maga tetszett. CSERMLÉNYI Paula véleménye nem érdekel. Az Albert Hallban. CSERMLÉNYI A ráadás után senki se tapsolt. angyalom? Ez püffedt. ORBÁNNÉ Sőt. Paula egy kicsit meg van hízva. Észre se vettem. Úgy hallgattam. ORBÁNNÉ Ne akarja megenni a kenyeremet. de az arca szép.ORBÁNNÉ Nem aludt még? CSERMLÉNYI Ebben a percben érkeztem haza.

ORBÁNNÉ Szegénykém. akkor dühbe jövök. akinek albérletbe kiadta a rendelőt. A saját szememmel láttam. Mégpedig azért. ORBÁNNÉ Miféle környezet? CSERMLÉNYI Neki nem patikus volt az ura. ORBÁNNÉ Csakhogy Paula sem a lábát. de Kanadában átállt zeneesztétikára.CSERMLÉNYI Én azt tapasztaltam az életben. a fontoskodást. mint az életét. az legalább a lelkét teszi ki. Jobban mondva. CSERMLÉNYI Bánom is én. És most jut eszembe.. Persze nemcsak ő a hibás. Utálom az álszemérmet. ORBÁNNÉ Hanem fogorvos. Képzelheti. micsoda a Paula férje? ORBÁNNÉ Nem egészen. Imádom nézni. Megfertőzte a környezet. a zene elementáris jelenség. CSERMLÉNYI Honnan veszi ezt? ORBÁNNÉ Ismertem.. CSERMLÉNYI Rosszul tudja. de nekem tetszett az éneklésed” akkor az nekem többet ért. Ő annál sokkal emelkedettebb jellem. ORBÁNNÉ Mit mondott Paula? 81 . de a fogorvosi fúrószéket saját szememmel láttam. Nem mindegy. Tudja. CSERMLÉNYI Hol? ORBÁNNÉ Az óvóhelyen. miért nem jártam össze soha szakmabeliekkel? Mert ha a maga férje azt mondta nekem előadás után: „Nézd. CSERMLÉNYI Épp az emelkedettségét sokallom. mint a tenger. mint egy egész oldalas kritika. De ha valaki odajön. annál a fogorvosnőnél. hanem elméleteit. ma is megvan a fúrószék. ORBÁNNÉ Milyen nézeteit? CSERMLÉNYI Nem nézeteit. mert aki a lábát nem mutogathatja. hogy minden vastag bokájú nőből kékharisnya lesz. én nem sokat értek hozzá. Az ő férje a Rózsavölgyi Zeneműkiadónál dolgozott. és meg akarja magyarázni a tengert. mert jobban féltette. ahová Kausz doktor lecipelte. CSERMLÉNYI Kinél? ORBÁNNÉ Paulánál. Viktorkám. milyen alak lehet. Olyasmi. angyalom. CSERMLÉNYI De ha nekem ez kell. ORBÁNNÉ Paulára céloz? CSERMLÉNYI Nem akarom szétrombolni az illúzióit. pedig nem sokat értett hozzá. ORBÁNNÉ Lehet. hogy erre rosszul emlékszem. CSERMLÉNYI Ha a férjétől nem. akkor mástól vette a nézeteit. CSERMLÉNYI Nekem. a nagyképűséget. sem a lelkét nem mutogatja. ORBÁNNÉ Ezt már nem értem.

Pesterzsébettől hazáig szintén nem. ORBÁNNÉ Csak magának? Miért? CSERMLÉNYI Nem akarom kiábrándítani a barátnőjéből. Ha valaki nem tud repülni. ORBÁNNÉ egy kis csodálkozással. ORBÁNNÉ Tudom. De a madárnak a levegő: anyag. hogy nem ért a zenéhez. sose figyelek. CSERMLÉNYI Miért olyan sietős? ORBÁNNÉ Elálmosodtam. ami szerinte egy kibékítő. mit akar mondani. Ha ilyet hallok. ORBÁNNÉ Nem ismerek rá! Nekem azt mondta. annak a levegő anyagtalan. hogy a zene anyagtalan. Ezek olyan megállapítások. ORBÁNNÉ De engem érdekelne. ORBÁNNÉ Kikezdett magával? CSERMLÉNYI Velem nem lehet kikezdeni.. CSERMLÉNYI Magának nem. CSERMLÉNYI Várattuk a taxit. CSERMLÉNYI Hát nem is. CSERMLÉNYI A taxiban. ORBÁNNÉ De nem is mondott róla véleményt. Mint például. megnyugtató mű. A sofőr legalább ötször hátranézett. CSERMLÉNYI Wagnerről magyarázott. ORBÁNNÉ De mikor? A vacsoránál nem.CSERMLÉNYI Tudom is én. aki nem ért a zenéhez. ORBÁNNÉ Ezt is ő mondta? CSERMLÉNYI Hát persze. ORBÁNNÉ Csak próbált? CSERMLÉNYI Nálam próbálkozni se lehet. Érdekes. ORBÁNNÉ Meddig? CSERMLÉNYI Soká. mialatt hazavittem.. ORBÁNNÉ És nem az? CSERMLÉNYI Annak. ORBÁNNÉ Mikor mondta ezt Paula? CSERMLÉNYI Ma este. amiknek az ellenkezője is igaz. A „Mesterdalnokok”-ról. kérem. ORBÁNNÉ Aludjon jól. CSERMLÉNYI Ugyan. ORBÁNNÉ Az ide másfél perc. CSERMLÉNYI De én még szeretnék mondani valamit. 82 .

ORBÁNNÉ Ismerted! Tudtad. azt el se bírom mondani. ORBÁNNÉ Mit csinált még? PAULA Hogy mit? Nem. PAULA Ha csak lármázott volna. ő pedig szigorló mérnök a Műegyetemen. aki patikus akar lenni. mint egy mérnök. CSERMLÉNYI Aludjon jól. CSERMLÉNYI Miért? ORBÁNNÉ Leragad a szemem. egyetlen szerelmem. Én is inkább Bélához hajlottam. inkább egy patikus. PAULA Mondj el mindent. PAULA Már ez is furcsa. nézek a sötétbe. aki énekes akar lenni. Kimegy. ha őszintén megmondanám a véleményemet? ORBÁNNÉ Nem tetszett? PAULA Mint énekest nem tudom megítélni. ORBÁNNÉ Nem aludtál? PAULA Fekszem. PAULA De téged nem olyannak képzeltelek. Azt mondta. ORBÁNNÉ Nem. és töröm a fejem. ORBÁNNÉ Halasszuk holnapra. PAULA Miért? ORBÁNNÉ Már nem is tudom. Miért? Nem szeretted? Vagy a másikat szeretted jobban? ORBÁNNÉ Szegény Bélámat a mama protezsálta. hogy lármás. modortalan. miféle ember ez? Mit gondol magában? Régen ismered? ORBÁNNÉ Még lánykoromból. ORBÁNNÉ Mi a furcsa? PAULA Hogy aztán ő lett énekes. te pedig férjhez mentél. vagy se. Orbánné azonnal tárcsázza Paulát. agresszív.CSERMLÉNYI Mit? ORBÁNNÉ Hogy más nőre rá se tudna nézni. ORBÁNNÉ Olyan borzasztó? PAULA Mondd. féltem Viktortól. Azt hiszem. Paulát látjuk elegáns pongyolában. Mint ember: szörnyeteg. CSERMLÉNYI Egészen mást. Felveszi a kagylót. ORBÁNNÉ Min? PAULA Hogy szóljak-e neked. ORBÁNNÉ Viktorról van szó? PAULA Bántana. 83 . Hol ismerkedtetek meg? ORBÁNNÉ Első éves ének szakos voltam. mint akinek a mamája parancsol.

PAULA A disznó.” PAULA Ez ő! A szörnyeteg! Talán megtette volna! ORBÁNNÉ Meg hát! Ha a blúz alatt csak megmozdult a mellem. Mohó.PAULA Nem csodálom! Mitől féltél? ORBÁNNÉ Rég volt. PAULA Olyan szép melled volt? ORBÁNNÉ Elég szép. PAULA Mit dúdolt? ORBÁNNÉ Semmit. Hát még ha lépcsőt jártam. PAULA És mit csinált ilyenkor? ORBÁNNÉ Tulajdonképpen semmi különöset. PAULA Hol? ORBÁNNÉ A főlépcsőházban. És te tűrted? ORBÁNNÉ Nem tudtam ellenállni. PAULA Járt arra valaki? ORBÁNNÉ Szerencsére senki. PAULA Akkor a nagy mell volt a divat. PAULA Mitől? ORBÁNNÉ A mellemtől. Csak beledúdolt. és ha még egyszer meglátom ezt a vackot. PAULA És? ORBÁNNÉ És ott ringatta magát. PAULA Szégyelled? ORBÁNNÉ Nem szégyellem. hogy olyan vad volt. Mindjárt veszekedni kezdett: „Én mellbolond vagyok. mert vékony voltam derékban. ORBÁNNÉ Az enyém csak nagynak látszott. PAULA Hová? ORBÁNNÉ A két mellem közé. Egyszer a Zeneakadémián nekem esett. PAULA Fűzőt viseltél? ORBÁNNÉ Csak egyszer. Odadugta az arcát. mi történt? 84 . PAULA És amikor férjhez mentél. Meg tudott őrülni. és dúdolt. nyílt utcán letépem magáról. és ott volt a keze. Kit érdekel az? PAULA Nem akarsz róla beszélni? ORBÁNNÉ Miről ne akarnék beszélni? PAULA Hogy mitől féltél? ORBÁNNÉ Attól. rögtön vörös lett. Nem is vad.

PAULA Nem Viktort? ORBÁNNÉ Minek erről beszélni? PAULA Mert különben nem bírom elmondani. egyszerre nyolc kézzel. A sarokba húzódtam. Viktort tisztelte. ORBÁNNÉ Szegénykém. Fogdosott! ORBÁNNÉ Mikor? PAULA A taxiban. Igaz.ORBÁNNÉ Mi történt volna? PAULA Szakítottatok? ORBÁNNÉ Vele nem lehet szakítani. se asszonykorodban? ORBÁNNÉ Soha. soha meg se mukkant. PAULA Jól mondod. ORBÁNNÉ Nem mondtál valamit a „Mesterdalnokok”-ról? 85 . engem szeretett. egyetlenem?!” PAULA Direkt zörgette? ORBÁNNÉ Dehogy direkt.. Vett egy zacskó cukrot.... annak lehet nemet mondani. PAULA A férjed is szerette a zenét? ORBÁNNÉ Ő mindent megtett a kedvemért... megpróbált értelmes arcot vágni. PAULA Se lánykorodban. ORBÁNNÉ Nem Viktort. nyolc. Így van. Reszkettem. ORBÁNNÉ Midet? PAULA Úgy. amitől dühbe jöttem. Ő vörös lesz. Még így is folyton visszanézett a sofőr.. mindig a nagy áriáknál zörgött a papirossal. ahogy mondtad. Eljött hozzánk vacsorára.. Szegény Bélám imádta. mindenemet. és rásziszegtem: „Mit zörgeti azt a büdös zacskót. PAULA És te? ORBÁNNÉ Én a férjemet szerettem. ő pedig minden föllépésére küldött egy páholyt. hanem mint a polipnak. És te mit csináltál? PAULA Hallgattam. PAULA És nem sejtett semmit? ORBÁNNÉ Azt nem lehetett tudni. De neki nincsenek szavai. PAULA De nem bírtál neki nemet mondani? ORBÁNNÉ Csak aki kérdez. aztán elkezd nyúlkálni. ORBÁNNÉ Mit csinált? PAULA Még most is libabőrös leszek! ORBÁNNÉ Mitől? PAULA Nem fogod elhinni. és amikor fölment a függöny. és mintha nem is két keze lenne. Velem is ezt csinálta.

az ő elrendelésében. PAULA A nevét se mondd ki. ORBÁNNÉ Nyugodj meg. ORBÁNNÉ Mert ha a zenéről beszélnek neki. hanem 1919-ben készült. és tegyük fel. abban. Az utolsó olyan dúlt és zaklatott. ORBÁNNÉ Hát ne tedd ki. mi nem apánkat vártuk azon a fényképen. PAULA Úgy félek. mint akit egy kutya mindenütt összeharapott. ORBÁNNÉ Gizához szólva. aki hattyúkkal társalog. Elfelejtetted. de azért bátran írhattad volna. GIZA Csönd van. hogy a fogsoromat se merem kitenni. hogy neked van igazad. hogy én tévedek. és akkor jobb. Még bizonyítani is próbálod a tévedéseidet. ORBÁNNÉ Ezt megígérem. hogy születésünktől fogva magunkban hordunk egy végzetet. amitől a fejembe szalad a vér. Milyen egyformán éreztünk. most tör ki belőle a lefojtott idegesség. hogy inkább a régiekben lapozgatok. PAULA Akkor meg nem tudok elaludni. ORBÁNNÉ Nem mondom. hogy tévedsz. Gizám. és szépen is halt meg.PAULA Még a nevemet se tudtam volna megmondani. Őt be se hívták pótsorozásra. Talán már nem tudok jól magyarul. ORBÁNNÉ Altatóval sem? PAULA Talán. megvadul. kik ölték meg? Tudom. Nem merem a szememet lehunyni. és tegyük fel. Paula kimegy. PAULA És ne is beszéljünk többé róla. Csak a szökőkút csobog. ha nem is gondolunk rá. ez nem levéltéma. Szegény drágám! Milyen szépen élt. hogy mégis apánkra vártunk. hogy rám tör. Hiszek Istenben. Paulám. neked nem szabad felejtened. De tegyük fel. hogy szépen élt. De a távolság megtette a magáét. még most is ökölbe szorul a kezem. ORBÁNNÉ Próbálj meg aludni. Béna vénasszony vagyok. PAULA Félek. Elővettem a leveleidet. mert már a háború elején alkalmatlannak nyilvánították az asztmája miatt. Gizám. de attól félek. PAULA Úgy érzem magam. Olvasom. Kérlek. Milyen közel voltunk. PAULA Dehogy akartam én őt vadítani. Te voltál a Liebling. te tévedsz. ORBÁNNÉ Vegyél be altatót. Ha rémeket látok. hanem valamilyen ismeretlen és kiszámíthatatlan sors felé. hogy te most nem a saját csillagod felé botladozol. És milyen csúnyán halt meg. Vége az első résznek 86 . amit drága apánk haláláról írsz. És nem elég. akkor pedig az a kép nem 1918-ban. ne hallgass rám. Ha eszembe jut az a nap.

visszajön. és énmellettem Szabó adjunktus. abba normális embernek bele kell bolondulnia. visszaakasztja a szekrénybe. 87 . fekete selyemruha. Isten engem úgy segéljen! ILUS Akkor viszont én. Sehol egy folt. kizárólag csak én tudhatom. Mindjárt mutatok valamit!” Erélyes. pedig a felesége szintén fizikus. csak nekem ne legyen. fiam. hogy milyen ruha volt rajtam a koncerten. Mert azt a tényt. szintén a feleségével. gyors léptekkel kisiet. szemrebbenés nélkül angolra kell fordítanom. A külföldiek érdeklődtek. fiam. a felesége nélkül. hanem meg is esküszöm rá. ILUS Meg fogok őrülni. amiért is az adjunktus felesége. őmellette én. ORBÁNNÉ Piszok. ILUS Hogy Gizától jött ez a bizonyos ruha? ORBÁNNÉ esküre emelt kézzel. Ahogy az anyus a szavakat kiforgatja. féltékeny banda! Elajándékozták a macskájukat! Inkább másnak adták. hogy mit csinált volna az anyus? ORBÁNNÉ Hogy én mit csináltam volna? Én azt mondtam volna: „Hölgyeim és uraim. a szép lakásnak szépséghibái is vannak. s diadalmasan hozza a Lizától kapott fekete csipkeruhát. hogy már csak piszkolás céljából jár haza. Egy csukott nyakú. ha a mama nem tudná. ORBÁNNÉ Ilyesmit az édeslányommal kapcsolatban sose mondtam. egy nagyon tágas és otthonos.Második rész Orbánné és Ilus van a színen. egy perc türelmet kérek. lóbálja a ruhaakasztón lógó ruhát. ahol a társbérlőtől igen ízletes és jutányos kosztot is kapnak. ORBÁNNÉ Nem tudom. vörösborral leöntve. Ezt hordom én. ugyebár. mint a Tudományos Akadémia hivatalos. És ezt nekem. Sajnos. elkékülve a dühtől. zöldövezeti lakásban laknak. nem tud részt venni a magfizikus-kongresszus búcsúvacsoráján. ILUS Igazán? Hát akkor hallgasson ide az anyus! A nemzetközi magfizikus-kongresszus tegnap ért véget. fekete selyemruha. Te. ILUS Ezt az anyu határozottan állítja? ORBÁNNÉ Nemcsak állítom. és este volt a Gellértben a búcsúvacsora. a Tudományos Akadémia hivatalos. Ilus már javában veszekszik az anyjával. és szó nélkül. Ezek a Szabóék ugyanis. aki fel is szólalt a kongresszuson. hogy a társbérlő az adjunktus feleségének türkizkék estélyi ruháját kiakasztja a szekrényből. legföljebb nem mondasz igazat. miért nem jött el Szabóné a búcsúvacsorára. négynyelvű tolmácsának. milyen tényekről szavalsz. ILUS Továbbá. fölveszi. őszinte sajnálatára. Az adjunktus macskáját például a társbérlő úgy átszoktatta a saját lakrészébe. Szeretném tudni. négynyelvű tolmácsának végig kellett hallgatnom és angolra kellett fordítanom Szabó adjunktus tréfás magyarázatát. ha koncertre megyek. Tessék! Ezt megnézhetik az összes fizikusok! Csukott nyakú. a tényeket pedig csűri-csavarja. hazudok. sehol egy pecsét! Mint egy zászlót. Így ültünk: egy kanadai tanár a feleségével. egy oxfordi és egy Svédországban tanító angol tudós. és akkor nekem.

Rémülten. és arra kíváncsi. a testi ruhaneműmet is csak a válás kimondása után adta ki. vigyázz. Én csak egy boldogtalan teremtés vagyok. nyugodt. Én persze nem tudhattam. Tízperceket. Pedig mi mindig tudtuk egymásról. ORBÁNNÉ Írjál csak neki! Te árulkodó vipera! GIZA Múlnak a napok. és a rivaldához lép. Ki vele! EGÉRKE reszkető kézzel a fekete ruhára mutat. példaképének tartja. behízelgő hangon. erre Szabó adjunktus a tanúm! ORBÁNNÉ Ha csak tanú kell. mit jelent. Időnként megállt. Négy-öt nap óta Erzsike járkálni kezdett. akit azóta kitettek a vasúttól. nekem is van tanúm. válasz helyett. hogy csak hosszas tépelődés után mertem tollat ragadni. Egérke.. Egérke?” Én. akit Nagykanizsán Szilveszter éjszakáján lökött ki az utcára az ura. nem ittam egy korty vörösbort. nem mer válaszolni. aztán tovább sétált. de kihez fordulhatnék? Erzsike valósággal isteníti önt. és hazarepülnék. Tessék! Ezen sincs folt? Ezen sincs pecsét? És ezt a mama viselte. roppanásról megtanultam. ma is teljesen hideg lesz. amin minden szó áthallatszik. De ha megengedi az anyus. visszajön. Úgy látszik. Átnyávog Egérkének. ezen a világon mindenki hazudik. és elhal a kezem. az adjunktusnő türkizkék estélyi ruháját lobogtatva. és még egyszer ilyen helyzetbe hoz. De a Giza név énbennem olyan tiszteletet keltő. legyen boldog ezzel a vén csepűrágóval. elsiet. kizárólag az anyusnak van igaza! Hát tessék. mi jutott eszébe. ORBÁNNÉ Mitől félsz? Csak bátran. le. odaszorította a tenyeremet az ajtófélfához. Elalvás előtt Erzsike meg szokta kérdezni: „Nem sírsz. hogy melyik ruhát viseltem Csermlényi Viktor hangversenyén? . amióta egyszer kiütést kaptam tőle. hogy húsz éve. negyedórákat járkált. le. elindulnék. Még sohasem éreztem ilyen tehernek a bénaságomat. ha sokáig írok vagy gépelek. Úgy tessék elképzelni. Erzsike ma is sokat járkált. Kisiet. Mutass rá. mint ahogy én is őt. és mindent megírok Giza néninek. A legszívesebben fölkelnék. de a lelkiállapotot ismerem. és nem kapok hírt.. Hét helyen törtek el az ujjaim. De ha ez így megy tovább. Együtt szoktunk bevásárolni a csütörtöki vacsorához. és nem tudok rólad semmit. mert megunt. Ezt! Kirohan. Gyötör a nyugtalanság. csak egy rabicfal választ el tőle. Ilus lányom jött fel. ILUS metsző gúnnyal. Almási Mihályné.. kopog. asszonyom. amit sohase felejtek el neki. hogy itt vagy.. föl. hiszen mindent neki köszönhetek. hogy egyszer megfogta a jobb karomat. aztán átszólt. ahogy a jobb kéz tudja. Bocsásson meg nekem.. Egyszer 88 . mintha eszébe jutott volna valami. és teljes erejével rácsapta az ajtót. EGÉRKE lábujjhegyen belép.. Az uram. melyen nagy folt éktelenkedik. hogy ismeretlenül molesztálom. föl.Ezt vagy azt? EGÉRKE rémülten nézi a ruhákat. mit csinálunk.. mit csinál a bal.ILUS Igazán? Nem is volna rossz. mintha együtt laknánk. Ha valamelyikünknek szüksége van a másikra. Ezért a vállalatnál egy svájci könyvelőgéphez ültettek. hiszen másfél év alatt minden nyikorgásról. Földhöz vágja a ruhát.. Jó. Erzsike segített rajtam. én is mutatok magának valamit. amin csak érinteni kell a billentyűket. amikor egy világhírű énekes jár Erzsikéhez vendégségbe. Erzsike szomszédságában lakom. vigyázz! EGÉRKE beoson. akkor én leülök. hogy öltözzek. Az uram olyan ember volt. mert a megtévesztésig tudom utánozni az adjunktusék macskáját. Azt pedig már csak egészen mellékesen mondom. ORBÁNNÉ kedves. Orbánné és Ilus egyszerre emelik a fejük fölé a két ruhát. hogy lássalak. Nem szeretnék önnek ijedtséget okozni. Eltűnik. Csak vigyázz. legtöbbször csak nyávogok egyet.

. ORBÁNNÉ telefonál. de mintha az én imádott Erzsikémnek is meg akarna zavarodni az idegrendszere. mert tudom. Viktor? Maga az? Növekvő ingerültséggel. Nagyon szépen köszönöm. mint a napok óta tartó járkálásnak. Nyolc óra. a legzsírosabb karajt emelte le a kampóról. csak fölkapta a nagy porcelántálat. és az összes fánkot. Még én mondtam: „Nem kövér egy kicsit?” Erzsike csak legyintett. hogy megkapja. és maga még otthon van? Ezekből a fánkokból. Életkérdés. Nem akarom önt megrémíteni. Nem szabad.megcsípte az orromat. ORBÁNNÉ telefonál. Fél nyolckor Erzsike bement átöltözni. A kisasszony. ötven darabot. Megszólal a telefon.. Balzac utca 20. Elvtársam. hogy Erzsike a pasaréti hentesek réme. Ötven fánkot sütöttünk. de ezt se kifogásolta. amelyekre most öröm ránézni. Ezek szerint magának a Pamutipar kórusa fontosabb. Az uram. Mozdulatlanul ott marad a színen. levelemet egy későbbi időpontban folytatom. Újra telefonál. ami szintén így szokott történni. Tegnap (azóta nem volt időm befejezni ezt a levelet) Erzsike nagyban készült a csütörtöki vacsorára. nem volt észrevehető dagadás. Fel fogom jelenteni a postát. nem tudtam bevásárolni. tíz perc múlva töpörtyű lesz. ami természetének a legjobban megfelel. szokás szerint. amit fölhívatnak velem. Köszönöm. Köszönöm. Budapest. Pamutipar? Micsoda Pamutipar? Ja úgy. Nem tudom. Mindent el kell követni. hogy a lemondásnak valami más oka van. a jegylyukasztóval támadta meg egy ittas kollégáját. nagyszerű ember. Nem akarok kitérni a részletekre. Mint ember az emberhez. Ezt látva. Micsoda beszéd ez? Muszáj. talán ugyanaz. segédkeztem neki. Egy fél órával ezelőtt föladtam egy sürgönyt Csermlényi Viktornak. Nem szólt semmit. Én. Nem lehetne valahogy utolérni? Hát kihez fordulhatnék? Újra telefonál. Erzsike égő szemmel. Budapest. Most munkaterápiás eljárással gyógykezelik erdőirtáson. Itt Orbán Béláné. és 89 . Aztán meghúzta a vizet. Pont nyolckor. Egy fél órával ezelőtt föladtam egy sürgönyt Csermlényi Viktornak. fordulok önhöz. Feltűnt. hogy önhöz forduljak. EGÉRKE Asszonyom. Ezalatt Egérke mozdulatlanul vár. halotthalványan rontott a konyhába. vacsora elmarad. Jól van. ORBÁNNÉ a telefonba. mielőtt eltávolították a vasút kötelékéből. Itt Orbán Béláné. szokás szerint. Ez a legnagyobb disznóság. hogy ön milyen kifinomult gondolkodású.” Mit tetszik mondani? Nem vicc. Ez már az ötödik szám. ha viszonozni tudom. Bármikor. Csatárka utca. Ebből az következik. Véresen komoly. egy ember életéről van szó! Igazán? Hát ez nagyszerű. A kezem elfáradt. Köszönöm. reszkető szájjal. EGÉRKE És azután elszabadult a pokol.mondta. „Így is túl jó neki” . Balzac utca 20. a hentes. belezúdította a klozettba.. amiből tragédia lehet. és miközben a fánkok ott ugráltak a vízsugárban. Ma azonban nem ismertem rá Erzsikére. a rendelkezésére állok. Ezt most töröltetni szeretném. Egy táviratot szeretnék föladni: „Lábam megdagadt. Orbán Béláné. van-e róla tudomása.” EGÉRKE Erzsike lábán. vacsora elmarad. volt alkalmam kitapasztalni az elmezavar legkülönbözőbb változatait. Balzac utca 20. Itt Orbán Béláné. nem tudtam bevásárolni.. aki gyűlöli Erzsikét. lábával berúgta a fürdőszobaajtót. legyen erős! Sajnos. kérem. Bár tévednék. Én mindig tudtam. Nem értem. Ezt most töröltetni szeretném. Egy fél órával ezelőtt föladtam egy sürgönyt Csermlényi Viktornak. Szíves elnézését kérem. azt mondta. Hát persze hogy tudom a szöveget: „Lábam megdagadt. Még egyszer köszönöm. Meg se nézte a tyúkot. Ez a nagy művész él-hal a csirkemájért. Hogy tetszik érteni? Ez nagyon nagy baj volna. aki felvette. amelyet egy kis külön levessel külön kis lábosba raktam. amennyire emlékszem. hogy a magyar posta milyen nagyszerű intézmény. kihalásztam belőle a májat. és több helyen kilyukasztotta a fülét. ő a kagyló fölé hajolt. hogy a szerdai bevásárlás se a szokott mederben folyt le. leszűrtem a tyúklevest.

mint életem megmentőjének. Te. hogy nem ő kezdett ki Viktorral. és úgy összefogdosta a taxiban. azzal is telik az idő. nyoma is veszett. Ha mutatsz nekem egy zeneesztétát. és zenéről csevegek. ez fantasztikus. Pedig őt azért vitték el Létáról. amikor az Ultraszeptilnek kezdett felmenni az ára. aki nap nap után együtt vagyok vele. A mi szegény jó drágánk az ő vita. mentsük meg ezt a drága lényt. akit még csak nem is ismersz. Aztán odainti a pincért. Orbánné egyedül ül és vár. Kioson a színpadról. megcsodálom az új ruháját. te hülye! EGÉRKE „Feküdj le a legelső férfinak. sikerült megmentenem. Egy csésze tea: az szertartás. A pince. Ferikém? PINCÉR Fél hét. Magánál hány óra.. akinek én. Még csak az hiányzik. asszonyom. mert az én szegény jó. akkor én leveszem előtte a kalapomat. lement a pincébe. hanem a tied! Lehet. ahol Paula megkínált egy kis ételmaradékkal. megkóstolja. Ez ő! Akiért megőrülnek a férfiak. hogy azon a bizonyos fényképen szegény apánkra vártunk. aortatágulásos. hogy még a sofőr is minduntalan hátranézett.egészen addig. PINCÉR odaáll az asztal mellé. ORBÁNNÉ idegesen az órájára néz. Asszonyom. bár nem vagyok erőszakos természetű. az ő epeköves.” Ezt kellett megérnem. és vége. Légy nyugodt.. mert a vörösök szétverése után egy csomó sebesültet a padlásán rejtegetett. De úgy látszik. de más is eszembe jutott. és aztán egy csomó lézengő szeme láttára fölpofozta.. akit dinamittal se lehetne lerobbantani rólam! Állítólag megtámadta. akit egy szilánk húsz évvel ezelőtt úgyszólván teljes magányra ítélt. örök és forró hálával tartozom. Most szólj hozzá. Mindennap ott ülök vele öttől hétig a Nárciszban.. hogy nem a zeneesztéta lopta el. hogy azt higgye féltékeny vagyok. amiben egész nap benne ült. Viktor. mosolygok. az oroszok azért csinálták a háborút. másfél év alatt egyetlen férfi látogatója se volt. Kausz doktor fúrószéke. vén disznó! Dögölj meg. Gizám. hogy az ő rozzant fúrószékét hazavigyék a Kremlbe! Na. Azt is megpróbálta nekem bebeszélni. Minekünk úgyszólván nem volt élelmiszerünk az óvóhelyen. menj le az utcára. ami különben rábüdösödött volna. te hülye. mintha könyvből olvasna. Milyen türelmes maga. mint én. Szétvet a düh! De azért tudok vigyázni. vén disznó” . és feküdj le az első férfinak. Egyébként nem az én memóriám hagy ki. De mi az a kávé? Az ember megissza. és főbe lőtte magát. amíg az utolsó fánk is el nem tűnt. ORBÁNNÉ erőltetetten vidám hangon. Csak akkor vett észre. Miss Arizona. Milyen igazad volt! Az a hangverseny kinyitotta a szemem.és sakkpartnerének kiszabadítására ment be Szolnokra. és biztos. drága Gizám. Szolnokról jövet. Húsz másodpercig én is elhittem. műfogsoros szekszepiljével. De ez még nem minden. Asszonyom! Nem inna egyszer egy csésze teát? Ma mindenki kávézik. vagyis a kocsijára. A Nárciszban. jobban keresztüllátsz egy emberen. aki egy felirat nélküli üvegben megszimatolja az Ultraszeptilt. hogy az ő ura „zeneesztéta” Kanadában. ORBÁNNÉ Mit bámulsz.. 90 . No de épp. Őnagysága úgy hazudik. élhetetlen uram összesen néhány tetanuszt és ötszáz Ultraszeptilt hozott magával a Janitsáry-patikából. Az ember eljátszik vele. kell-e mondanom. Akkor visszarohant a tyúklevesért.. ORBÁNNÉ Kérek még egy duplát. ahol a különítményesek parancsnoka levörösbérencezte. hanem Viktor vele. De aztán kezdtek eszembe jutni a dolgok. Ne állj itt! Öltözz fel. Ezt azonban. Az ostrom. aztán a pincérhez fordul. Ő pedig hazajött. megfeledkezel Szántó doktorról. Azt hitte. akinek. Hogy jöttem rá? Figyelj ide! A koncert után azzal próbálta szédíteni Viktort.haragtól izzó hangon beleüvöltötte: „Dögölj meg.

Emlékszem. Tudnod kell. Amikor ezt a zöldségestálat megláttam. működik bennünk valami jelzőberendezés. Nem ért meglepetés. Önt azonban. „Paulához?” . és ahogy sejtettem. lehiggadok. egy ilyen korú nő. Merem állítani. hogy fáj a fogam. a jövőben nem ismerem. hogy Paula nagysád. 91 . és csak egy szőttessel elfüggönyözött ajtó választott el Paula szobájától. Épp áthallatszott valami röfögésszerű hang. úgy látszik. Tetszik még emlékezni arra a kis szőke kávéfőző lányra? Elsején áthelyezték Budára. Sajnos. fogott magának valakit. hogy a jövőben kíméljen meg a látogatásaitól. ORBÁNNÉ Mostanában? PINCÉR Nekem az nagyon tud fájni.” Erre ő azt mondta. hogy hallgassam meg. ORBÁNNÉ döbbenten. és emelt fővel kimentem. Volt egy bizonyos helyzeti előnyöm. az orvosnő szíves elnézését kértem.mondtam neki -. Én pedig fölényes nyugalommal. hogy mi történt! Rögtön elrohantam Paulához. hogy ez a nő. „Én önt sajnálom . Letéptem a szőttest. Úgy látszik. kedves uram. akit istenítettem. Ismersz. ha egy régi vendég hűtlen lesz hozzánk. amit szintén sajnálok. elrúgta valamerre. mind a mai napig. aki sikoltott. hogy Kauszné őnagysága nincs jelen. ott ült az a vén svindler. Ez már gusztustalan. még a kezemben tartottam a szőttest. kapkodást látnod kellett volna. És most hallgasd meg. Megvan az a csúnya szokása. a zúza meg a nyaka és a grízgaluskák. de ha nincs az a leveszöldség. de kénytelen vagyok arra kérni. Olyan nyugodt voltam. de szerencsére nem szédültem meg. letettem. lepedőnyi szalvétába csomagolt pocakjával. A szavak nem hallatszottak át. Egy perc múlva már Kausz doktor fúrószékében ültem. Úgy szereti. hogy ne fordítsam el a fejem. és ráborítottam Paulára. ez persze jólesett. részben a szőttes. Az asztalnál. egy bokszban összebújva. hogy egy nyugdíjas operaénekes tyúklevest eszik. Gizám! Rajtam sokáig nem látszik semmi. hogy összehajtogattam. a zöldség. elég erélyesen félrelöktem a doktornőt. és már menet közben indulatosan magyaráz Gizának. mégpedig az. Gizám. El fogsz ítélni. A doktornő fúrni kezdett. PINCÉR Mostanában. Azt hazudtam. hogy a következő percekben remekül viselkedtem: még te is elégedett lettél volna. A napokban visszajött a fehér köpenyéért. ha ilyen pontatlan barátnőm van? Ő különben sohasem késik ok nélkül. a legjobb pillanatban toppantam be. hogy jó helyen járok. Nincs igazam? ORBÁNNÉ De igaza van. de nem találta. fölkaptam.” Azt a lihegést. de. Többször figyelmeztetett. a fogorvosnő nyitott ajtót. úgy látszik. amitől mindjárt barátságosabb lett. Biztos voltam benne. Az én szememben ez már gusztustalan. szintén külön.ORBÁNNÉ Mit csináljak.kérdezte barátságtalanul. amely csak Viktortól eredhetett. hogy Viktor hirtelenében nem bírt a székből fölállni. De amikor azt látom. Nálam váratlanul jön a robbanás. Gizám. Mihelyt kiadtam a dühöm. Azt mondta. hogy evés közben kilép a cipőjéből. Könyörgött. miközben potyogtak róla a grízgaluskák. hogy egy kislábosban félre legyen rakva a csirke mája. Mint rendesen. Ismersz. hogy nyugodt lettem volna. hogy Viktor szűrve szereti a levest. Abba még nem kell belehalni. Feláll. és azt mesélte. Ez lehetetlen. visszamegy a pamlaghoz. és egy tálon. Gizám. Benyomtam az ajtót. Nem állítom. Mégiscsak furcsa. majdnem nyájasan azt mondtam neki: „Sajnálom. és kirohant egy kis tapétaajtón. és kéjes hörgések és nyögések közepette nézte. ezt a nőt nem láttam. Azóta. hónapok munkájával kiszedte belőlem legféltettebb titkaimat. PINCÉR Hát én se nagyon akartam elhinni. Csak kereste a lábával. Mindig közbejön neki valami. talán meg tudtam volna zabolázni magam. akkor elvesztettem a fejemet. Mindennap ott ülnek. ahogy Paula kimeri a levest. hogy nem bír élni nélkülem. hogy én félremagyarázom a helyzetet. részben a fúró zúgása miatt. és harisnyában szégyellt mutatkozni. sőt. hetek.

ORBÁNNÉ A megjegyzésednek volt valami éle. és megkönnyebbülve papucsot húz. GIZA Volt időd lehiggadni. GIZA Járkálsz. önző. GIZA Rendben van. Aztán leveszi cipőjét. megtapogatja lábát. Húszéves koromban is kapkodtam. GIZA Mit? ORBÁNNÉ Ilyen hangon nem lehet egy világhírű művészről beszélni. hogy nem szoktam hazudni. Eközben feltűnik Giza. Minden percben megváltoztatod az elhatározásodat. Te már elmúltál húszéves. hogy nem vagyok szerelmes Csermlényibe. amikor szörnyetegnek neveztem. ORBÁNNÉ Ilyen vagyok. Borzadok tőle. Gizám. utálom. ORBÁNNÉ Hogy szörnyeteg és vadállat. kérlek? GIZA Semmire. az kettő. ezt nehéz elhinni. nézegeti magát. ORBÁNNÉ Honnan veszed ezt? Besúgóid vannak? GIZA Besúgónak elég a te leveleid összevisszasága. GIZA Milyen éle? ORBÁNNÉ Azt szeretném tudni. Erzsi. GIZA Mi a különbség? ORBÁNNÉ Van különbség. ORBÁNNÉ Nem igaz. ORBÁNNÉ Ne hagyjuk! Ünnepélyesen kijelentem. ORBÁNNÉ Rajtakaptál már engem hazugságon? GIZA Hagyjuk ezt most. megsértődtél. ORBÁNNÉ Ebből egy szó sem igaz. GIZA Néha úgy viselkedsz. 92 .Orbánné a tükréhez lép. Légy szíves. Mint egy vadállat. immorális. GIZA Erről nem vagyok meggyőződve. hogy az már az idegbaj határát súrolja. GIZA Ne lovagolj a hangomon. céltudatosságod. Belőlem hiányzik a te nyugalmad. Az egész lénye idegen tőlem. Igen vagy nem? ORBÁNNÉ Nem. Sőt. GIZA Az előbb. GIZA Sajnos. válaszolj őszintén: beleszerettél-e abba a csepűrágóba? ORBÁNNÉ Ezt visszautasítom. ORBÁNNÉ Ezt mire mondod. ORBÁNNÉ Tudod. GIZA Föl vagy dúlva. mert mohó.

Egérke meg a lányod. ORBÁNNÉ De én várok egy telefont. akire olyan büszke voltál. ORBÁNNÉ Mit akarsz? GIZA Megmondtam. a legjobb hangulatban. de a barátnőd. GIZA Megette? ORBÁNNÉ Azt hittem. ORBÁNNÉ Sok vékony szál együtt egy erős. marad másnapra az adjunktuséknak. ORBÁNNÉ Nem bírok elmenni. ORBÁNNÉ Miben. GIZA Most Misitől veszi a műanyag szálat a magyar állam. ORBÁNNÉ Elhiszem. ORBÁNNÉ Mióta beszélünk? GIZA Tudod. mégiscsak nekem van igazam. Mindenki elhagyott. Ezek is nagyon vékony szálak. Viktor sem. ORBÁNNÉ Erre a lázálomra már nem is felelek. édesem. GIZA Mi volt a vacsora? ORBÁNNÉ A szokásos. Viktor a múlt csütörtökön itt vacsorázott. ennél az asztalnál. és te kétségbe vagy esve. GIZA Milyen telefont? ORBÁNNÉ Egérkének egy sürgős kalaprendelése. GIZA Hát gondold meg végre az állapotodat. ahol most ülök. GIZA Egy józan érvet mondj. és utána fánk. ORBÁNNÉ Tudom. GIZA Paula nem. édesem? GIZA Abban. akkor mért nem teszed meg. amire kérlek? ORBÁNNÉ Mert engem ide ezer és egy szál köt. Három nap alatt kaphatsz útlevelet. Mi vagy te ott? Cseléd? 93 . hogy te halálosan szereted Csermlényi Viktort. de az utolsó szemig mind megette a fánkot. Ha már a legjobb barátnődben is csalódtál. ORBÁNNÉ Tavaly se kaptam útlevelet.GIZA Ne ezt vitassuk. GIZA Mik azok a szálak? ORBÁNNÉ Ezer és egy. GIZA Együtt élhetnénk. hogy nem számít. A múltkor egy miniszterhelyettes telefonált. ettől az embertől pedig szabadulni akarsz. Egy elfogadható magyarázatot. GIZA És mindened meglesz. GIZA Vagyis. elcsavarta a fejét. GIZA Erzsi.

Nagyon ideges vagyok. Mindenki figyeli. hogy a vörösök lőtték le. ORBÁNNÉ Csak nem rosszabbodott az állapotod? GIZA Tudod. ORBÁNNÉ Azt. GIZA Nem is temiattad. Azt tedd. mit csinál a másik: van. Gizám. GIZA Nekem az a legjobb. hogy erre nincs segítség. Vasárnap Misiékkel elmentünk megnézni. ORBÁNNÉ Te kinek hiszel? GIZA Ő a ház barátja. amikor a pénzkidobás. tenálad? GIZA Most nem szépen beszélünk egymással. de csalódnál bennem. ahol nem találkozunk. ORBÁNNÉ Ne kérd ezt tőlem. Ilyenkor nem lehet nemet mondani. ha idejössz. GIZA Ez nem telefontéma. GIZA Rauschenigget hívták Sztálinhoz.ORBÁNNÉ Inkább ott legyek cseléd. megnyílt egy szanatórium. hagyd abba. amilyen nincs még egy a világon. ORBÁNNÉ Apát véresre pofozták a különítményesek. Nem is a felső tízezernek. amikor a spórolás a jó modor. hanem a felső ötszáznak. hogy szükséged van rám. Gizám. GIZA Frankfurtban. próbáljuk meg. ORBÁNNÉ Ne hallgass senkire. ami neked a legjobb. GIZA A saját érdekedben. GIZA Mi mindig megértettük egymást. GIZA Ez nem telefontéma. Most már vannak pontok. GIZA Én vagyok a hibás. ORBÁNNÉ Bocsáss meg. mert különben nem kapott volna annak idején nyugdíjat a mama. GIZA Rauschenigg azt mondta. kérlek. ORBÁNNÉ Ez akkor volt. ORBÁNNÉ Csak nem akar megoperálni? Neked el van roncsolva a főideged. ORBÁNNÉ Miattam ne légy. az ő vezetése alatt. GIZA Még sose kértem tőled semmit. csak kitaláltuk. Itt kapcsolatok vannak. ORBÁNNÉ Azt hiszed. Gizám. 94 . ORBÁNNÉ Apa. kicsoda Rauschenigg professzor? ORBÁNNÉ Az orvosod. ORBÁNNÉ Lusztig bácsi viszont azt mondta. GIZA Mondj ilyen pontot. ORBÁNNÉ Apánk mint mártír van leírva egy könyvben. van.

lánykoromban is. Most már elárulom: Viktor jött Szolnokról. Mohón a telefonhoz lép. GIZA Isten veled. drága. vége. De még mindig őt szeretem. akkor bőgni kezdtem. de az én főztömet ette. kislányos hangon. Hát csak azért is beszélni fogok vele! Újra telefonál. A háborúban talán csak azért drukkoltam az angoloknak. Holnap már én se fogok emlékezni rá. Erzsi. Ez a vén dög attól fél. Leteszi a kagylót. Szántó Miklós. Hülyeségeket írok. Többé nem engedtem magamhoz nyúlni. a Pamutipar gyermekkórusától. Gizám. Nincs otthon? Leteszi a kagylót. Talán megkönnyebbültél. Pesten is. mint egy fuldokló. de ilyen hülyén szerettem. Az ölelések helyét a vacsorák foglalták el. Aludj jól. és első pillantásával engem keresett. Most azt kérdezed. Mi vagyunk az a két nővér. amit kitaláltunk. Ki nincs otthon? Hogyhogy nincs otthon? Ilyenkor a te fiad emberemlékezet óta otthon szokott lenni. a zöldséget. hogy végül mégiscsak elmondtad. illetve csak a mai napig tudtam letagadni.. amit megeszik. őfelé rohantam. De amikor az ágyon fölébredt az altatásból. amiről nem tudok? De inkább nem kérdezek semmit. és a művész bácsival szeretnék beszélni. Talán így volt jó. míg szegény jó Bélámat le nem hozták a műtőből. A nevét is szerettem. most hallod tőlem utoljára. Talán most megnyugodtál. sőt. a saját 95 . és dr. hogy tudtad ezt még saját magad előtt is letagadni? Ne kérdezd. elváltoztatott. Bevallom. A nagy hasát is szerettem. hogy azóta viszonyom volt vele. GIZA A könyvekben nem lehet hazudni? ORBÁNNÉ Mi hazudtunk. Kezit csókolom.GIZA Miféle könyvben? ORBÁNNÉ „A fehérterror rémtettei Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. asszonykoromban is. Rondán evett. mert nagyon fáj a torkom. hogy ha még egyszer beszélek vele. ORBÁNNÉ Isten veled.” Létai csak ő volt. nemcsak a Viktort. Gizám. hanem minden szót. Te vagy az. Én Fodor Panni vagyok. dühöng. nehogy még jobban fölszakítsam a régi sebeket.. Le tudtam tagadni. Hát jó. Majd fölhívom később. őneki örültem. amely Viktorra emlékeztetett. Feküdj le. ORBÁNNÉ Jól mondod. Maga elé mered. Még a bevásárlásban is volt valami öröm: fogni azt a húst. Befejeztem. GIZA Nem értjük egymást. GIZA Néha megrémülök tőled. Letagadta. drága Ádika? Viktorral szeretnék beszélni. Ezt a szót: Viktor. ORBÁNNÉ Nem nagyon. GIZA És ha így van? Ha megverték? Mit kaptál érte? Szóba állt veled valaki? ORBÁNNÉ Senki. Talán ez volt az ára. ami belőled kikívánkozott. aztán kirobban belőle a vallomás. ha ilyen őrülten szeretted. hogy ettől az emléktől megszabadulj. akinek nincs a másik előtt titka? És mit rejtegetsz te még magadban. mert Churchill V betűt mutatott a németeknek. Azon az estén lettem az övé.. egészen addig. GIZA Hát mit csináljunk? ORBÁNNÉ Nem tudom. Őt vártam azon a képen. És te elhitted. Létán is.. GIZA Hát akkor mit akarsz? Apánk emlékét akarod őrizni otthon? ORBÁNNÉ Itt akarok felfordulni. és nem éltem volna túl az elvesztését.

. Te érezhetted így magad. Rögtön tárcsáztam. EGÉRKE gyanútlanul belép. körülnéztem. EGÉRKE De hát a művész úr nincs otthon. Igenis. Amikor a szobámba léptem. Ádika. Leroskadtam az ágyra. hogy ne tessék többet elváltoztatott hangon telefonálni. hogy ővele már én fogok beszélni. Sajnos. most meg itt ólálkodsz éjszaka az ablakunk előtt. Kérem szépen Csermlényi művész urat a telefonhoz. hogy hazudik. Körülbelül egy fél órát vártam. amikor Misi levitt a családi kriptába. Régebben legalább meglátogattál néha. Ott a telefon. A sötét szobába bámultam . a művész úr mamája pedig azt üzeni Erzsikének.egészen kapuzárásig. hogy nem hozzám. Egyszer felrobbant a kezében egy villanykörte. Nem is tudom. ORBÁNNÉ Most nem érek rá. Amikor láttam. Na. ORBÁNNÉ Mi az? Ne tedd le. Megint letettem a kagylót. Én pedig. Alsónadrágra vetkezetten feküdt a pamlagon.ahol már a kis ventillátor se búgott . mint egy nagyobb méretű hússzállítmány. Nincs otthon. istenem. de hiába erőlködik. fésülködik.. Bruckner Adelaida. mint a hazugságot. Túloldalt. Ismersz. 96 . meddig vártam. hogy alig bírtam a sírást visszatartani. s inthetek neki. Paulát próbáltam láb alól eltenni különféle halálnemekkel. Átadja a telefont. Már rég nem láttam levetkőzve. hogy úgy feküdt ott. aztán fütyölgetni kezdtem. és egy tapétaajtón. Mégse bírtam hazamenni. Neked csak annyit kell mondanod: kérem szépen Csermlényi Viktor művész urat a telefonhoz.. aztán a másikban aludt ki a villany.. az a bestia még a vécéből is kirohant. Dühösen belenyugszik. hogy az anyja indult a telefonhoz. kérem. Még egy félórát álltam ott. Egérke kisurran. Szerencsére épp a lakással átellenben fölfedeztem egy nyilvános telefont. Talán megismerte a hangom. lábujjhegyre ágaskodva. egy magasföldszintes házban. ORBÁNNÉ tehetetlenül a székbe roskad. Leteszi a kagylót. átment a szobán. dagadt lábára nem megy rá a cipő.. Viktor ilyen időben. mert akkor azt kellene mondanom. Bementem. hátha Viktor az ablakhoz jön. A házmester szúrósan fixírozott. a legjobban. Gizám. feltűnik Cs. Azóta még jobban meghízott. és nincs hová menjek. barátságosan nyávog egyet. Cipőt akar fölvenni. és nincs. Csakhogy én élve vagyok idezárva. Ővele már én fogok beszélni.. csak egy nagy vérfolt maradt a helyén. de végre megmozdult Cs. Gizám. Tudtam. Meg se próbálok objektív lenni. botjára támaszkodva. erre az utolsó busszal hazajöttem.. Igenis.. és egy parányi ventillátorral hűtőzködött. be lehet kukucskálni. hogy kell a művész urat megszólítani. mint egy görög istent! És bennem egyszerre úgy megfájdult minden. eltűnt. mert ő úgyis megismeri. De én olyannak láttam. Gyerünk! EGÉRKE félénken. EGÉRKE Jaj. ORBÁNNÉ Kuss. Mi történt veled? ORBÁNNÉ Viktorral szeretnék beszélni. tárcsáztam. Ott maradtam a fülkében. nem mozdult. visszaakasztottam a hallgatót.. milyen szívós tudok lenni.. az ő légszomjával. akit felhívhatnék. Igenis. Nem tudom. azt te tudod. semmit se gyűlölök úgy. nem megy el hazulról. hogy a túlsó járdáról. sietve kifesti magát. de képzeld. mely azonban olyan alacsony fekvésű. Elindultam a Balzac utcába. Még egy utolsó kísérletet tettem. és fél lábán papuccsal indul el. Egérke! Gyere át! Szünet. Ott laknak. Előbb Viktor szobájában. de hiába. mely alkalmasint a vécébe nyílt. Bruckner Adelaida. Végre láthattam őt. Orbánné pillanatnyi csönd után hirtelen fölpattan.hangján ismétli. fölkelt. Mondtam. megállj! Átkiabál Egérkének. Ne ijedezz. Halló. ADELAIDA Kihez jössz? Fogadni mernék. át fogom adni. Lent az utca. Előbb integetéssel próbáltam Viktor figyelmét felkelteni.

nem tud a kínálásnak ellenállni. ADELAIDA Cipőt se tudsz húzni. mint egy gyerek. Ádika! ADELAIDA Minden csütörtökön megtömted. ORBÁNNÉ Nem fogom fölizgatni. mint egy libát. Én sohasem kínáltam. Egész életében te voltál a fiam rossz szelleme. ADELAIDA Hatvankettő leszel! Hatvankettő te csak szeretnél lenni. ORBÁNNÉ Csak öt percig. mintha nem tudnád. ADELAIDA Hány éves vagy te voltaképpen. Ádika. Izgalom. ADELAIDA Ha igazán szereted Viktort. fiacskám. amikor végre megnyugodott. Cipő van a lábadon vagy papucs? ORBÁNNÉ Papucs van a lábamon. Mit akarsz te tulajdonképpen Viktortól? ORBÁNNÉ Szeretem. ne gyere közelebb.. hogy annak a szegény fiúnak megzavard a fejét. Most. fiacskám. 97 . ez volt az életed! ORBÁNNÉ Csak tíz percig szeretnék vele beszélni. de idejössz. Ilyen voltál mindig. mikor születtél. ORBÁNNÉ Milyen elhatározását? ADELAIDA Ne gyere közelebb. ORBÁNNÉ Miről? ADELAIDA Hogy összeházasodnak. Az elhatározását úgyse másíthatod meg. ORBÁNNÉ Ez tévedés. Egyik injekciót kapta a másik után. Félek a bacilusoktól.. fiacskám. Én csak egyet szeretnék tudni. ADELAIDA Ha nem tudnád. amikor aludnia kellett volna! Ne akarj vele beszélni. ne beszélj velem így. nem engedem őt újra felizgatni. ORBÁNNÉ Mit kellene tudnom? ADELAIDA Hát neked nem szóltak? ORBÁNNÉ Kik? ADELAIDA A fiatalok. akkor most félre kell állnod az útjából. Ádika. És azok az éjszakai telefonok. pedig egy dekát sem szabadna híznia. ORBÁNNÉ Miféle fejleményekkel? ADELAIDA Kérlek. Ádika.ADELAIDA Tudtommal te szakítottál vele. ki kellett hívnom a körzeti orvost. kavarodás. fiacskám. Sajnos. ő olyan. ADELAIDA Tönkre akarod tenni a boldogságát? Ne tégy úgy. ORBÁNNÉ Épp azért. ADELAIDA Őrült! ORBÁNNÉ Légy szíves. Mintha nem tudnám. fiacskám? ORBÁNNÉ Hatvankettő leszek. ADELAIDA Én nagyon meg vagyok elégedve a fejleményekkel.

Te már aludtál? Ilyen korán? ILUS máris éllel. Parancsolj. kifújt tojás. amit mondok. és kérek Józsitól egy altatót. ORBÁNNÉ Bemehetek a szobájába? ADELAIDA Miért? Nem hiszel nekem? ORBÁNNÉ Szeretnék bemenni a szobájába. Altatót? Anyusnak? 98 . Nekem korán kell lefeküdnöm. ADELAIDA Légszomj? ORBÁNNÉ Nincs semmi bajom. ADELAIDA Lehet. megsértődtél. hogy én két ilyen senkiért. Kérlek. akikhez régóta semmi közöm. Paula pedig még nála is üresebb. ADELAIDA magabiztosan a szoba felé mutat. Fáradtan távozni készül. ADELAIDA Nem jól hallod. álmosan vállára kapott pongyolában. mint akit éppen fölébresztett a csengetés. Már jön is Ilus. Elindul. Viktor egy vén hólyag. gondoltam. ILUS csodálkozik. Szervusz. Egy tele fiók orvosságom van. ORBÁNNÉ odanéz. De szóltak. ADELAIDA Nekem ne add itt a bankot. ORBÁNNÉ Megnézhetem? ADELAIDA Elmentek villany-hasmelegítőt venni. ADELAIDA De nincs itthon. drágám. ORBÁNNÉ Én nem szedek gyógyszert. de nem mozdul. ADELAIDA Látom. de én nagyon elégedett vagyok. hogy nem esik jól. mert korán kelek. ORBÁNNÉ Hallom a zihálását. beugrok. drágám. Adok egy Nitromint. Ugyan. már Gizának szól. Elhiszem. egy rossz percet csinálok magamnak? Kész nevetség. ne gyere közelebb. A barátnőd pont az ellentéted: egy nyugodt és nyugalmat árasztó asszony. De nincs szükségem semmire. Csak erre jártam. ADELAIDA Mit akarsz akkor is? ORBÁNNÉ Jogom van még egyszer Viktorral beszélni. ORBÁNNÉ Az se kell. ORBÁNNÉ Akkor is akarom.ORBÁNNÉ egy pillanatig szólni sem tud. Nekem ugyanis nincs szervi bajom. Folytatja útját Ilus lakása felé. Csak nem képzeled. ADELAIDA Nem jól vagy? ORBÁNNÉ De jól vagyok. drágám. ORBÁNNÉ Nem akartalak fölzavarni. Amit útközben magában motyog. ORBÁNNÉ Nagyon kedves. ADELAIDA Kaphatsz Glück-féle asztmacigarettát is.

csak az anyus nem akarja tudni róla? ORBÁNNÉ Ha hazudott. hogy óvni akartam az anyámat a nevetségességtől. amilyen nagydarab ember. amikor már késő lesz. mint a halál? ILUS Anyus nem hatvanegy múlt. amelyben benne van az egész alamusziságod. amit mindenki tud. olyan hűség van benne. És azt. csak azért. ORBÁNNÉ Jobban tennéd. hogy a rossztól megkíméljen. hogy maskarát csinál magából? ORBÁNNÉ Szerinted. ILUS Ki szerelmes Csermlényi Viktorba? Én vagy az anyus? ORBÁNNÉ Te biztosan nem. nagyon meg fogod bánni. Adj valamit. hogy tönkretette a fiatalságát? Még az öregségét is ő rontsa meg? Hiszen már cipőt se tud húzni az anyus! ORBÁNNÉ Én egész életemben csak jót kaptam tőle. pedig dolgozom reggeltől estig. késő éjszakáig fog elhúzódni a műtét. Itthon mosom. Mama. ILUS Mert a kifestett szem nagyon rosszul áll az anyusnak. ILUS anyja után néz. Máskor meg azzal jössz. Mi baja van az anyusnak? ORBÁNNÉ Semmi. és már itt se vagyok. hogy szép. ORBÁNNÉ Ezt a megjegyzést. Egy darab fülzsír nem lehet szerelmes. ILUS De hát hogy néz ki? ORBÁNNÉ Ahogy mindig kinézni szoktam. ha te is festenéd magad. Nem elég.. ILUS Nem fogom megbánni. egyszer. valami szemet szúr neki. és az összes orvosság a fiókjában van bezárva. ILUS Én fodrászhoz se járok. hanem hatvanöt lesz. Tessék csak visszajönni. kérem. ILUS Mitől ilyen karikás a szeme? ORBÁNNÉ Hagyjál békét. Mindenkinek hazudott. 99 . azt mondta. hogy miért van kifestve a szemem.. visszamegy. ORBÁNNÉ Kíváncsi vagyok. ORBÁNNÉ Hát szervusz. ILUS Józsi még nincs itthon. fiam. amikor utánaszól.ORBÁNNÉ Nem tudok elaludni. az csak úgy nézhet ki. ILUS Mindenkit becsapott. ILUS Ne tessék megvárni. ILUS Összetett kézzel könyörgök: rúgja ki azt az otromba csepűrágót. elindul. ORBÁNNÉ Akkor megvárom. ORBÁNNÉ Egy fej káposzta is azt hiszi magáról. A csalásai csak kis csalások voltak. mégis rendes a hajam. Mit akarsz? ILUS merőn nézi az anyját. Sarkon fordul. melyikünk nevetségesebb. Orbánné éppen három lépést tett meg. aki már elmúlt hatvanegy éves. Behívták egy sürgős műtétre. és olyan nagy szív. ORBÁNNÉ megfordul. ILUS Az anyus nem tudja. Telefonált a főnővér.

Ha megvolna.. ha egy lány így beszél az anyjával. akire Erzsi húgom hallgat. ORBÁNNÉ Rám nézett szegény. még akkor is. ORBÁNNÉ Mutasd. ORBÁNNÉ Akkor is tudni akarom. De mit csináljak? Az. cserbenhagyott. hogy hallgasson rám. ILUS Valakitől. ILUS Nincs itt. akkor is fölnéztem rá. aztán elvesztette az eszméletét. ILUS Higgye el. ha kapkodni. Hiába éltem bőségben. ILUS És kit szeretett az anyus ezen a csepűrágón kívül? ORBÁNNÉ Mindenkit. akire anyus hallgat. meghatódom a tiszta naivitásán. ILUS Talán akkor is a Viktorjával szórakozott. ILUS Eltéptem. ha egyszer nem sikerült. Én anyádat mindig magam fölött állónak éreztem. fuldokolni láttam. De ha egy öregasszony szájából hallom. biztonságban. Bolondja volt szegény a mellemnek. miért ne mutatnám meg? ORBÁNNÉ Mert téged Giza se nagyon szeret. amikor a műtőből lehozták. ILUS Úgy élne. ORBÁNNÉ Egész életedben alamuszi voltál. Nem tudom. akarom-e egyáltalán. akitől segítséget kértem. anyus. Még téged is. ORBÁNNÉ Apád szigorúan megtiltotta. mert amikor én két lehetőség közül mindig a kényelmesebbiket 100 . Azt hiszem. hogy ez igaz-e. ahogy élt? ORBÁNNÉ Így volt szép. félreismered a mi valódi erőviszonyainkat. hogy Józsi meg ne lássa. ORBÁNNÉ Engem is. ORBÁNNÉ Nem mered megmutatni. ILUS Mit érdekelte anyust az apám? Anyust a gázolás után se bírtuk megtalálni. Ilus szobája elsötétedik.ILUS Ha ezt egy húszéves lány mondja. ORBÁNNÉ Micsoda? Te árulkodni mertél Gizának? ILUS Csak ismertettem a helyzetet. rosszullét fog el. Mit válaszolt? ILUS A szokásos mélyértelmű bölcsességeket. amíg kicsi voltál. ORBÁNNÉ Kitől vártál segítséget? ILUS Mindegy.. másodszor is mindent ugyanígy csinálnék. ILUS Miért nem mer az anyus a saját emlékeivel szembenézni? ORBÁNNÉ Ha újra kezdeném. nyugalomban. és azt se tudom. nem szívesen teszem. ILUS Hiszen még szoptatni sem volt hajlandó. ORBÁNNÉ Ott voltam. én vagyok az egyetlen. GIZA Kedves Ilus! Azt írod.

Orbánné mélyen alszik. mama. Csermlényi Viktort alig ismertem. hogy fáradt vagy. JÓZSI Mama. ORBÁNNÉ föláll. JÓZSI Nem sápadt maga egy kicsit? ORBÁNNÉ Mindig ilyen vagyok. Remélem. Ezek után mit mondhatnék a húgomnak? Óvakodj attól a csepűrágótól? Igyekezz te is fél életet élni? Kövesd a példámat? Kerüld a veszélyt? Ehelyett inkább neked üzenem. Józsi utánanéz. ORBÁNNÉ Hát szervusz. Lehet. Orbánné három lépést tett meg. s minden bizonnyal joggal félted tőle. JÓZSI Legalább sajnáljon egy kicsit.választottam. mama? ORBÁNNÉ Nem. Egy orvosságos fiolát hoz.. lányom. fiam. haláláig rettegett. kérem. Két ujjával masszírozza a homlokát. Feltűnik Józsi fehér köpenyben. egy olyan élet végén. és már itt se vagyok. jó erőset adtál. JÓZSI felrázza. visszamegy. Boldogult férjem. JÓZSI És ezen a kényelmetlen széken tudott? Gyanakodva nézi. JÓZSI Hát akkor miért nem tud aludni? ORBÁNNÉ Mert nem tudok. Mi baja van a mamának? ORBÁNNÉ Semmi. Mit akarsz? JÓZSI merőn nézi. JÓZSI Igen. JÓZSI Akar látni embert állva elaludni? ORBÁNNÉ Elhiszem. Köszönöm. aki nagy vagyon ura volt. Minden pontosan úgy történik. JÓZSI Puszit. Misi fiam is ennek a szorongásnak az áldozata. én sohasem követtem el hibákat. valami szemet szúr neki. ORBÁNNÉ Sajnállak. előlem mindig dugdosni próbálta. Mi az. ORBÁNNÉ megfordul. neki volt mersze vállalni a kockázatot. Sajnos. életem téli álom volt. de ugyanennyire irigylem is. hogy csepűrágó. JÓZSI Egy perc alatt? Ezen a kényelmetlen széken? És még maga kér altatót? ORBÁNNÉ Nem tudok elaludni. ami egy másik ember sorsából megtanulható. Gépiesen homlokon csókolja Orbánnét. Anyád sohase rettegett. Mindig és bármi áron vállalta az igényeit. 101 .. Nem beteg. hogy próbáld megtanulni anyád sorsából. Két béna lábammal félhalott vagyok. melyet csak félig volt bátorságom élni. mama? El tetszett aludni? ORBÁNNÉ Úgy látszik. tessék csak visszajönni. fiam. Orbánné megfordul. a zongoraszéken ülve. mert féltem a hidegtől. Én is féltem őt. mint Ilusnál. Add ide. Bezzeg nekem nem lesz szükségem altatóra. elindul. fiam. hogy el talál úszni a vagyon. amikor utánaszól.

Lefekszik. asszonyom. Ez a bizonyos harmadik személy. Halkan. amit a barátnőm kétszer is igazított. nem feledkezett-e meg valamiről. hogy ő egy sokkal kisebb kaliberű valaki. hogy sok szerencsét. Hoztam egy sokkal erősebbet. hogy bármi történjék is. eléggé megnyúlt az arcom. egyiket a másik után. főképpen jó egészséget kívánok őszinte szívvel mindkettőjüknek. Beszéljünk magyarul. maga a lehető legrosszabb percben telefonál. aztán fölkel. Amikor meghaltam. itt Orbán Béláné. Egy hajtással megissza a folyadékot. boldogságot és jó egészséget. az a szigorúság mintegy varázsütésre leolvadt rólam. de megnyugtathatom önt. Paulával. Halló! Hát. kiről van szó. kezét összekulcsolja a mellén. hogy én is ott leszek. keserű vacak. a Csatárka utcából. asszonyom.” 102 . Megvan minden? Eszébe jut. JÓZSI Jó éjszakát. az orrom meg valahogy kiegyenesedett. visszatenni az újságot. kérem. Vár. de ezúttal csalódni fog. Még egyszer felül. aztán önmagát biztatva. Ingerülten nézi fájós lábát. Az. A kettőnek együtt az lett az összhatása. újra lefeküdni. Lehet. ha tudatná Paulával. Paula ne okolja magát semmiért. lefekszik. fölveszi a kagylót. Tudom. Csak a fél lábán van cipő. mert tudom. Kedves doktornő. Megkérem. ORBÁNNÉ Nagyon szépen köszönöm. Tessék várni. hogy a múltban mindig kihasználta a barátnőm nagyfokú akaratgyengeségét. Most elmondom. lágy mozdulattal föláll. milyennek álmodta meg a halálát és a temetését. Mérgesen odanéz. szíveskedjék átadni neki egy üzenetet. a két kezét előrenyújtja. aztán a mutatóujjával megkavarja a vizet. beledobálja. méltóságteljes. És tessék visszaadni azt az altatót. Csak annyit. türelmetlenül körülnéz. asszonyom! Azt a kalapot. kezét összekulcsolja. Vár. És ugyanez vonatkozik egy harmadik személyre is. hogy Paula ilyenkor egy budai eszpresszóban található. kezét összekulcsolja. nekem a semminél is kevesebbet jelentett. Igen. Kimegy. Isten bizony? ORBÁNNÉ Isten bizony. megdörzsöli a szemét. Na végre! Zsibbadok.. És mondja meg neki. vár. fiam.JÓZSI Nincs baj? ORBÁNNÉ Nincs. kifizette és elvitte. hogy most már mindegy. milyen szép temetésem volt. Fölkel a pamlagról. mama. odalép. és elnyomja az álom. Orbán Béláné. És nagyon hálás lennék. bocsásson meg a zavarásért. És legyen szíves azt is közölni vele. hogy meg van dagadva! Előveszi a Józsitól kapott altatót. körülnéz. mintha szigorúan néznék mindenkire. igen. Elég sokáig vár. egy másik fiolát hoz. a semminél is. A kutya mindenit! Mi lesz már? Visszafekszik. Amikor megöregedtem. és arra is papucsot húz. Egy pohár vizet keres. maga a végén átvette. előrelép. Fáradtan a pamlagra roskad. kérem. hogy ő képes lenne még egyszer átigazítani azt a kalapot. most tényleg csak hatvanegynek látszik. hogy túl sportos.. Otthon rögtön a telefonhoz siet. Igen. fintorít. hangja kimért. majd dühösen leráncigálja fél lábáról a cipőt. Ekkor a színpad elsötétül. Flancos dög! Újra lefekszik. még félálomban elmondja. Kénytelen fölkelni. A mindenségét. kérem. Paula tudni fogja. hogysem bármilyen szerepe lehetett volna az én életemben. minket már nem érdekel. egy pillanatig maga elé néz. Halló. Lecsapja a telefont. újra fölül. A papír azonban lesiklik a földre. motyogva. mondja a pohárnak. Rohadt. ezt közölje. ORBÁNNÉ elindul hazafelé. Nézi a tejszerű folyadékot. csak a reflektor világítja meg Orbánnét. milyen higgadt és objektív hangon beszéltem erről a kapcsolatról. Kimegy. aki lassan fölül. legyint. papucsos lábát az újságpapírra teszi. de már azt is meg kell útközben lazítania. újságpapírt terít rá. Szervusz. míg szétesnek a tabletták. ingerülten. Egy kis idő múlva megszólal a telefon. aztán hirtelen felül. JÓZSI Akkor jó. a tablettákat. lefekszik. azért választottam ezt az időpontot a telefonálásra. JÓZSI növekvő gyanakvással. Egyet sóhajt. Na. Még Ilus lányom is több ízben elmondta: „Szegény.

lefekszik. GIZA Én azért jöttem haza. mert amikor híre ment. 103 . dühös. Óriási hangja betöltötte a temetőt. kérlek! Egy ilyen vén hülye! Hogy nem sül le a képéről a bőr! GIZA Fújd ki az orrod. és ha a többiek vissza nem rántják. de nem találja. drágám. fölháborodottan. Gizám! Édes. mélyet sóhajt. drága jó férjem mellé temessenek. mit csinálsz? ORBÁNNÉ Hogy mit csinálok? Ki fogom rúgni. és tőle kell megtudnom. Ronda disznó vagyok! Megjön a nővérem. hol a düh. Sírtak. Aztán eszébe jut az álma. azt álmodtam. Hogy került oda Mistótné? No. Liebling? ORBÁNNÉ Nem értem. egy kis összevisszaság támadt. Hát ez rémes lehetett. a tejcsarnokosnő. Misi fia hozta haza repülőgépen. Még félig sírva mondja. Gyengéden fölrázza.mondta a házmesterné. mire a széken átdobott selyemharisnyájába fújja az orrát. hogy megvigasztalj. Képzeld. hol az öröm kifejezése. aki csókra nyújtja az arcát. nem mondhattak semmit. ORBÁNNÉ teljesen felébredve és magához térve. Aztán kiegyenesedik. Észreveszi Gizát. Hát tudod. azon is túl. on devient plus fou et plus sage. és addig lökdösődött. elhallatszott egészen a főbejáratig. Sírva fakad. ORBÁNNÉ legyint. hirtelen abbahagyja a sírást. utánazuhant volna a koporsónak. akit eddig senki se látott. Liebling. GIZA És ha visszajön. sőt. ORBÁNNÉ végre ébredezik. az autóbusz-végállomásig. csak úgy feketéllett tőlük a temető. akit tizenhat éve nem láttam. Orbánné mélyen alszik. te szorulsz rá jobban. de Orbánné csak egy nagyot ásít. hogy ennyien fognak megsiratni. Liebling. Képzeld. Sohase hittem volna. bár sejtelmem sincs. a tolókocsiban ül Giza. keresni kezdi zsebkendőjét. „A homloka olyan sima. hogy jössz. GIZA kétkedve csóválja a fejét. Ez a lehetetlen fráter még a temetésemen se tudott tisztességesen viselkedni.„Még annyinak se” . mint a márvány” mondta Mistótné. ki sürgönyzött neki. ne hagyj itt! Drága egyetlenem. elkezdett lökdösődni.” Érted ezt. fölém hajoltak. hogy bemegyek ahhoz a vén dög anyjához. hogy öngyilkos lettem. gyere vissza!” Ezt beleordította a sírgödörbe. drágám? Hogy kerültél ide? GIZA Repülővel jöttem. Sírni kezd. Még nekem is összeszorul a szívem. mintha mondani szerettek volna valamit. GIZA részvevően a kezébe temeti arcát. mindenki elvesztette a fejét. Amikor leengedték a koporsót. mert Csermlényi Viktor. A repülőtérről taxival hoztak idáig. ami nem megy könnyen. drága jó Gizám! Gizához hajol. amíg végre odafurakodott a sírhoz. hogy ezek összeházasodnak. Mi az? Még megdögleni se hagyják az embert. Eközben gusztustalanul szürcsöl az orrával. tördelték a kezüket. ő tolta a tolókocsit a halottaskocsi mögött. Azt is csak Giza intézhette el. mindegy. és csak magammal vagyok elfoglalva. hogy szegény. A színpadon hirtelen nappali világosság lesz. zokogtak. felháborodva. drága Gizám. A gyászmenetet Giza néném nyitotta meg. de úgy látom. és néhány hüppögés után újra elalszik. Mellette. de nem is fontos. Hogy vagy. Utolsó utamra rengeteg ember kísért el. ORBÁNNÉ akinek jólesett ez a megjegyzés. La Rochefoucauld azt írta: „En vieillissant. ez a sírás hol a kétségbeesés. és elmentek villany-hasmelegítőt venni. visszatapogatózik a pamlaghoz. Álmomban Misi hozott haza repülőgépen. Hason csúszva fog visszajönni hozzám. A szobám tele volt ismerősökkel. Üvölteni kezdett: „Egyetlenem. de persze akkor már késő volt.

Léta. édes Gizám. ki kerülgeti a kását? GIZA Te kerülgeted a kását. úgyhogy szívesen elmegyek a pokol fenekére is. tudod. ORBÁNNÉ Pedig esküszöm szegény jó apánk emlékére. ORBÁNNÉ Én mindenbe belenyugszom. Léta. Liebling. a szép. Ott fogunk lakni. ORBÁNNÉ Mi az a bűvszó? GIZA Léta. az Léta. ORBÁNNÉ De kinek jó ez? GIZA Mindkettőnknek. hogy lelki beteg vagyok? Mert ha azt képzeled. de elsősorban neked. Liebling. édes Gizám? GIZA Léta nem vidék. 104 . kérlek szépen. GIZA Hát jó.ORBÁNNÉ Én pedig. ORBÁNNÉ Hogyhogy Léta? GIZA mosolyog. ORBÁNNÉ Ha szabad kérdeznem. GIZA Erről nem vagyok meggyőződve. hogy torkig vagyok ezzel a cigányélettel. ORBÁNNÉ De miért kellene nekünk vidékre mennünk. GIZA Ne kerülgesd a kását. Elfáradtál az úton? Ne csináljak egy kávét? Vagy hozzak szódavizet? Nem ennél rántottát? Fürödni nem akarsz? Pisilned se kell menni? GIZA Nem kell semmi. ezt kikérem magamnak. GIZA Őszintén mondod ezt? ORBÁNNÉ Egészen őszintén. édes Gizám. legjobb volna most rögtön megrendelni a kocsit. amit te akarsz. mert nem tetszik neked a létai terv. ORBÁNNÉ Csak nem képzeled. ORBÁNNÉ Ha akarod. Egyébként torkig vagyok ezzel a büdös Budapesttel. mit csináltam? Megmérgeztem magam! GIZA Mit csináltál? ORBÁNNÉ legyint. Gizám! Nekem soha semmi se sikerült. ORBÁNNÉ Kik fognak ott lakni? GIZA Mi fogunk ott lakni. GIZA Inkább nem. feltéve. hogy Pesten létezik akkora bérautó. És mondd. Liebling. megesküszöm rá. amelybe belefér az én tolókocsim. a felejthetetlen Léta. amíg ki nem mondtam a bűvszót. GIZA Ha körül akarunk nézni Létán. Megcsókolja Gizát. Bizonyára azért. Hagyjuk. lehet Pesten autót bérelni egy vidéki útra? ORBÁNNÉ Miért ne lehetne? GIZA Telefonon is lehet bérautót rendelni? ORBÁNNÉ Azt is lehet.

Istenem! Erzsike testvérnénje! Azonnal ráismertem! Igazán nagyon. Drágám! Misi se akarta megérteni. Egérke pedig visszanyávog. a szép Szkalla lányok. ORBÁNNÉ kifogyott az érvekből. kistaxi és nagytaxi. A falakat befutotta a repkény. GIZA Ez se baj. hidd el. ORBÁNNÉ Egérke hihetetlenül érzékeny. Amikor Giza meg akarja fogni a kezét. ORBÁNNÉ Azért baj. Hiszen úgyis torkig vagy már ezzel a cigányélettel. drágám. GIZA Hogyhogy semmi? ORBÁNNÉ Semmi különös. drága Gizám. széthordták a tetőket és az ablakokat. hogy Pesten is hátul pisilnek a kutyák. mert Misi boldogan segít. ingerülten visszahúzza. GIZA De miért nyávogtál? ORBÁNNÉ Mert Egérke hazajött a hivatalból. örülsz vagy nem? ORBÁNNÉ váratlan fordulattal Egérke szobája felé fordul. De mi vagyunk. GIZA nem érti. miért is vágyom vissza Létára. hogy az egész ügy. de nem ez a baj. de nagyon örülök. olvadó arccal bámul Gizára. ORBÁNNÉ Ő az Egérke. Legalább úgy építjük újjá a házat. ORBÁNNÉ De miből. nem pedig elöl. végül pedig. GIZA Talán majd máskor. Ilyenkor az a szokás. nyugalmas. És ott csönd lesz. és a régi tisztilakások lakatlanok. hanem romosak is. GIZA És ez miért baj? Legalább nem zavar bennünket senki. drága Gizám. GIZA Mi volt ez? ORBÁNNÉ Semmi. ha szabad kérdeznem? GIZA Van miből. Liebling! ORBÁNNÉ öklével döngeti a falat. békességes csönd. mert a lakások nemcsak lakatlanok. Hiszen tudod. Nekünk ott kezdődött az életünk hosszú mondata. ahogy én Garmisch-Partenkirchennel. Liebling.ORBÁNNÉ Drága Gizám. Aki olyan remekül tudja utánozni az adjunktusék macskáját. és Pesten is kétféle taxi van. A baj az. És mi csak azzal tudnánk rátenni a pontot. 105 . drágám. Ja úgy. ORBÁNNÉ Szíves engedelmeddel. Sőt. EGÉRKE azonnal megjelenik. GIZA türelmesen. hogy én átnyávogok. nem aktuális. ha te meg én most szépen visszaköltöznénk oda. Mert mi neki Léta? Egy semmitmondó helységnév. kérlek. most áthívom. GIZA Ahogy gondolod. GIZA Miért nem aktuális? ORBÁNNÉ Mert a cukorgyári családokat beköltöztették Létáról. És most hallani akarom. komoran maga elé mered. és kihívóan elnyávogja magát. ahogy nekünk a legjobb. Csak nyávogtam egyet. Pesten is lehet telefonon autót rendelni. Liebling. sajnos.

látlak. torkát köszörüli. és minden nyávogás után összeütik az orrukat. ha a két macska nem látja egymást. Giza már a derekát fogja a nevetéstől. visszamászik Gizához. Egérke orvul bevárja Orbánnét. Liebling! 106 . Orbánné a pamlag mögül hívogatja. drága Gizám? GIZA zavart mosollyal. koncentrál. Orbánné a pamlag mögül visszanyávog. miközben az orruk hegye összeér. Előbb áthajolnak az asztalon. Egérke. sokkal izgalmasabb. hogy ilyen szépen tudsz nyávogni. s ereje fogytán ülve marad a földön. hogy minél többet lásson. Nem lehetne holnap? ORBÁNNÉ Giza nem fog rád holnapig várni. Orbánné és Egérke az asztal két átellenes oldalára áll. végül is Orbánné beszorítja Egérkét az asztal alá. és más. négykézláb bemászik a szobába. fellöki és átmászik rajta. Jaj. Négykézláb előmászik. édes Gizám! Egérke. Látsz minket. Erzsike. Orbánné kiszól az asztal alól. nem. Már alig tud szólni nevettében. mint én. aztán elkomolyodik. GIZA kacagva nézi Orbánnét. és dühösen nyávogva. Gizám. Orrával bökdösi. aztán megkapaszkodnak az asztal peremében. Igazán nagyon szép volt. mert meghalok! Rémülten felvisít. GIZA teli torokból nevet. Légy szíves. EGÉRKE Jaj. drága Gizám. nevetve. és nyávognak. amikor az ember családi körben tréfál. Gizám? GIZA Látlak. Aztán Egérke az orra hegyével belöki az ajtót. ORBÁNNÉ Mit szólsz hozzá. menj ki az előszobába.EGÉRKE majd elsüllyed. aztán elnyávogja magát. hagyjátok már abba! ORBÁNNÉ És most várj. úgy kormányozza a tolószéket. és nagy békaugrásokkal kimenekül a szobából. ORBÁNNÉ Ne affektálj. izgatottan miákolva. körbejárják. Liebling. Jaj. ugye. de nem megy utána. ne tessék engem csiklandozni. mint egy énekes az ária előtt. Eközben Orbánné csiklandozni kezdi. Egérke kimegy. menj a helyedre. EGÉRKE Tessék elhinni. mert agyonütlek.. nekiront Egérkének.. ORBÁNNÉ felszólítás nélkül az arcába nyávog Gizának. azonnal nyávogj egyet! EGÉRKE Hát jó. nyögve. hogy Erzsike legalább olyan ügyes. Egérke megpróbál kiszökni az asztal alól. ORBÁNNÉ Ez még semmi. Nagy küzdelem folyik a szőnyegen. ilyet ne kívánjon tőlem. lélegzet után kapkodva. ha megismerkedik az ilyen kiváló valakivel. Egérke nyávog. Orbánné üldözi. GIZA elneveti magát. mert csiklandós. de Orbánné nem hagyja. Nem is tudtam. dehogyis. Orbánné a pamlag mögé bújik. amitől az föl-fölvisít. onnan mondja. Tudod. de ne tessék ide nézni. EGÉRKE Jaj. ORBÁNNÉ Nyávogj egyet! EGÉRKE Nem. ORBÁNNÉ Most légy szíves figyelni. édes Gizám. Más az. Elfordul.

De hogy hajnalban-e vagy késő délután. nevetve. Biztos csak az. Orbánné a padlón kuporog. Orbánné még a földön. szélfútta hajjal. Szolnok megye szépeit. becsináltam. levegő után kapkodva. Függöny 107 . Szegénykém. Pedig kétszer is kérdeztem az előbb. de már indulat nélkül. De hogy ki elé. drágám. az most már örök talány marad. Ez a pillanatkép 1918-ban vagy 1919-ben készült. kinek vagy minek örültünk. a cukorgyári lakótelep közelében.ORBÁNNÉ Mit parancsolsz. a Szolnok megyei Létán. És én nem vagyok ilyen nagy nevetésekhez szokva. ORBÁNNÉ megpróbál feltápászkodni. a Holt-Tisza partján. tárgyilagosan. Csak kifújom magam. súgva mondja. hogy bennünket ábrázol. ORBÁNNÉ Mindjárt. Kérlek. de nem tud. Gizám? GIZA előrehajol. a Szkalla lányokat. azt csak találgatni lehet. habos tüllruhában. egy domboldalról lefutva. A két nővér fölött megjelenik a háttérre vetített fénykép. GIZA Akkor még nem kellett. integetve. mi elé futottunk.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful