Budapesti Mőszaki Fıiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fıiskolai Kar AGI Gépgyártástechnológiai Tanszék

CNC– CNC–programozás alapjai

2006.

CNC-programozás alapjai

Tartalom
NC-és CNC-technika....................................................................................................... 2 1.1 Ellenırzı kérdések .................................................................................................. 5 2 A geometriai információk meghatározása....................................................................... 6 2.1 Méretmegadási módok ............................................................................................ 6 2.2 Az NC-gépek koordináta rendszerei ....................................................................... 7 2.3 NC-gépek jellegzetes pontjai ................................................................................ 11 2.4 Nullponteltolás, nullpont felvétel .......................................................................... 13 2.5 Szerszámkorrekció ................................................................................................ 16 2.6 Jellegzetes mozgástípusok útinformációi.............................................................. 22 2.7 Útinformációk számítása pályavezérlés esetén ..................................................... 27 2.8 Ellenırzı kérdések ................................................................................................ 29 3 CNC-programozás......................................................................................................... 30 3.1 A gyártási folyamat információ áramlása ............................................................. 30 3.2 A CNC programozás utasításkészlete ................................................................... 31 3.3 A program felépítése ............................................................................................. 34 3.4 Jellegzetes megmunkálási feladatok és programozásuk ....................................... 39 3.5 Ellenırzı kérdések ................................................................................................ 56 4 IRODALOM ................................................................................................................. 58 1

1

CNC-programozás alapjai

1 NC-és CNC-technika
A számvezérléső gépek kialakulása és fejlıdése. A negyvenes évek végére a repülıgépipar fejlıdése felvetette azt a gondolatot, hogy érdemes lenne a hagyományos szerszámgépvezérléseket megváltoztatni. Elsısorban a bonyolult alakú munkadarabok gyártásáról volt szó, amelyeket ez idı tájt másolással állítottak elı. A gondolatot megvalósítás követte és szerencsére az elektronika nagymértékő fejlıdése is segítette az NC -technika (Numerical Control = számvezérlés) megjelenését. 1949-ben az USA légiereje megbízást adott a Massachusetts Institute of Technology részére az aerodinamikai profilok gyártására alkalmas számvezérléső marógép kifejlesztésére. Ezt a vezérlést 1952-ben mutatták be. 1956-ban az USA repülıgépipara már kb. száz pályavezérléső szerszámgépet üzemeltetett. Európában is ebben az idıben jelentek meg az elsı kivétel nélkül USA gyártású NC szerszámgépek. 1960 és 1970 közé tehetı az NC -gépek általános elterjedése. 1970-tıl már találkozhatunk a DNC- és a CNC- (Direct és Computerized Numerical Control) technikával. A nyolcvanas évek elejétıl új NC -szerszámgép már csak CNC -re készül. 1983-tól az NC szerszámgépek 65%-a a DNC -vel üzemel. 1992-tıl az NC- gépek jelentıs része rugalmas gyártócellában vagy gyártórendszerben mőködik. Bár ez a technika Amerikából indult el világhódító útjára, az eltelt évek alatt más nemzetek is jelentıs mértékben hozzájárultak a fejlıdéséhez. Az NC- és a CNC- gépek összehasonlítása. Az NC - technika elve tulajdonképpen Neumann János számítástechnikai elgondolásának alkalmazása a szerszámgép irányítására. Neumann alapgondolata az, hogy az adatokat és a parancsokat (tehát azt, hogy mit kell tenni az adatokkal) is számok formájában rögzíthetjük és tárolhatjuk. A technológus a munkadarab elkészítéséhez szükséges tevékenységeket (pl.: oldalazás, beszúrás, keretmarás stb.) a gépesített eszközeink számára tovább nem osztható mőveletekre bontja. Ezek tehát a szerszámgép gépesített eszközeinek legegyszerőbb tevékenységei, pl.: meghatározott tengelyirányú szánmozgatás, fıorsó megállítása, fıorsó forgás irányváltása, revolver rögzítésének oldása. Rendeljünk ezekhez a mőveletelemekhez számokat, egy mővelethez természetesen csakis egyetlen számot! Hozzunk létre olyan berendezést (a vezérlıt), amely meghatározott szám beadása esetén gépesített beavatkozó elemmel végrehajtja az adott számhoz rendelt mőveletelemet. Ha e feltételeket kielégítjük, és a vezérlıt megalkotjuk, akkor az adott munkadarab megmunkálása a mőveletelemek megfelelı sorba főzésével végrehajtható. Ez pedig lehetséges, ha az egyes mőveletelemekhez rendelt számokat megfelelı sorrendben a vezérlıbe beadjuk. A számokat megfelelı sorrendben leírni, ezzel út- és kapcsolási információkat meghatározni sokkal könnyebb, mint pl. a mechanikus információhordozókat (vezérlıtárcsa, ütközıléc) gyártani. Mivel az ember számokat nehezebben jegyez meg, mint neveket vagy betőket, jelöljük (kódoljuk) az egyes parancsokat (tehát számokat) betővel vagy szóval, így pl.

2

CNC-programozás alapjai

Mőveletelem

A mőveletelemhez rendelt szám, a parancs 90 770

A parancs kódja

Szánmozgatás hosszirányban a tokmánytól el (esztergán) Szerszámtár forgatása (szerszámváltás) Fordulatszámváltás

Z M

83

S

Ha tehát a programot a kódok (betőszimbólumok) segítségével írjuk le, a vezérlıbe adás elıtt szükségünk van a parancsok számokká fordítására. Ezt oldják meg az ún. adat-elıkészítı berendezések, amelyek a fordítás után a parancsokat számok formájában információhordozón (lyukszalag, mágnesszalag stb.) tárolják. Az információhordozóról a vezérlı beolvashatja a számokat, amelyeket ezután tárolni és értelmezni tud. Az elızı példából is egyértelmően következik, hogy csupán a parancsok megadása nem elegendı az adott munkadarab megmunkálásához. Szükség van az egyes parancsok mennyiségi behatárolására. Például: Mekkora utat tegyünk meg Z irányban? Hányadik szerszámot vigyük a megmunkálási helyzetbe? Milyen fordulatszámmal forogjon a fıorsó? Ezt a parancsokra vonatkozó adatokkal írhatjuk elı (pl. Z500, M06, S14). Az utasításszó tehát két részre bontható: • a végrehajtandó mőveletelemet megadó parancskódra, • a parancs végrehajtásának mértékét elıíró adatra. Az adott munkadarab megmunkálásához szükséges mőveletelemek és mennyiségi jellemzıjük, vagyis az utasítások sorba főzésével alakul ki a program. Hogy a vezérlı a program hatására végrehajthassa az elıírt megmunkálást a szerszámgéppel, a beadott számokat, valamint a program által közölt információkat • értelmeznie kell, • tárolnia kell, • aritmetikailag és logikailag fel kell dolgoznia. E feladatok megoldására a vezérlıket az 1.1. ábrán látható szerkezeti felépítésnek (struktúrának) megfelelıen tervezik. Az adathordozóra a technológusnak olyan formában (számokban) kell rögzítenie a programját, hogy az információátvitel megbízható legyen. A program értelmezése azt jelenti, hogy a programvezérlés a számokból (illetve ezek kódjaiból) meg tudja határozni a hozzárendelt mőveletet (vagyis, hogy mit kell végrehajtani). Az azonosított információt meg kell ırizni (tárolni kell), legalább addig, amíg a végrehajtása befejezıdik. Ezt is általában a programvezérlı végzi.

3

CNC-programozás alapjai

1.1 ábra. A vezérlı elvi felépítése (struktúrája) Mivel a programvezérlı az adatokon logikai és aritmetikai mőveleteket végez, ezeket át kell alakítani az erre legkedvezıbb információábrázolási formára. Az információfeldolgozás másik feladata a felismert mőveletelemek végrehajtása. Ezt az illesztıvezérlı végzi azáltal, hogy ismeri a szerszámgép végrehajtó-mőködtetı elemeinek irányítási lehetıségét, meg tudja határozni, hogyan kell a mőveletelemeknek megfelelı út- és kapcsolási feladatokat megoldani. Az eddig bemutatott szerkezeti felépítés a hagyományos NC- vezérlı, amelyet egyes irodalmakban KNC néven ismertetnek (Konvencionális NC). A KNC- vezérlık logikai egységei az ún. kombinációs logikai hálózatokból épültek fel. A vezérlı által megoldható logikai feladatokban bekövetkezı változások esetén az ilyen rendszert teljesen át kell tervezni, és át kell építeni. Ez azt jelenti, hogy minden alap géptípushoz más és más logikai hálózatú vezérlıt kell gyártani, ami költséges. A fejlıdés ezen a területen azt eredményezte, hogy a kombinációs logikai egységeket - a számítógépes technika fejlıdése eredményeként - lecserélték programozható logikára. Az olyan vezérlıket, amelyekben a logikai és aritmetikai mőveleteket számítógép végzi, CNC típusú vezérlıknek nevezzük (Computer Numerical Control = számítógépes számvezérlı). 4

de ma már az illesztı vezérlık is CNC jellegőek. de lehetıség van a számítógépes hálózatra csatlakozásra is. helyette a CNC. a PLC. 1. ez pedig az NC. RAM (Random Acces Memory = írható-olvasható memória) típusú. Ez a tár helyettesíti a KNCvezérlıknél megszokott információhordozót. amelynek a feladatokat leíró programjait a rendszerprogramtárba teszik. Az alkatrészprogram-tár ún. Az adatok bevihetık kezelıpultról. amely egyben az alkatrészprogram tárolója volt.technika hatalmas fejlıdését eredményezte.vezérlı gyártása az 1970-es években megszőnt. tehát tartalmaz legalább egy programozható folyamatirányító számítógépet. ROM (Read Only Memory = csak olvasható memória) típusú és a rendszer mőködéséhez szükséges programok mindegyike itt található. Ilyenek pl. Illesztı vezérlıkben más. A programvezérlı egység CNC jellegő. amelybe a megoldandó feladatot tárolják.vezérlık jelentek meg. illetve valamilyen információhordozóról (ez ma többnyire mágnesszalag). Ez a tár ún.s (Programmable Logic Controller = programozható logikai vezérlı) alapú illesztések. egyszerőbb megoldásokat is találunk a kombinációs logika kiváltására.CNC-programozás alapjai A CNC elsısorban a programvezérlıben kapott helyet. A másik lényeges tár az alkatrészprogramtár. A KNC.1 Ellenırzı kérdések Mi a számvezérlés elve? Milyen fıbb egységekbıl áll a számvezérlés? Mit nevezünk KNC-nek? Milyen a CNC felépítése? 5 .

Az útvonalra vonatkozó információkat az alkatrészrajz tartalmazza. hogy a 2. A két méretmegadási módot a 2. mert az átmérıkülönbségeket sokkal körülményesebb megmérni. A géprajzban a méreteket a tervezı többféleképpen is megadhatja. ha egy ponttól adjuk meg a méreteket (2. (Meg kell jegyezni. c) vegyes méretmegadás A bázistól való méretezést az NC. ábrán esztergált lépcsıs tengely látható. ha a méretek egymástól vannak megadva (2. b) növekményes méretmegadás láncméretezéssel. Méretmegadasi módok a) abszolút méretmegadás: méretezés bázistól. másrészt a mozgásokhoz tartozó sebességeket.és kapcsolási parancsok formájú kiadása a szerszámgépre és a parancsok végrehajtásának ellenırzése a belsı adatfeldolgozás. a technológiai adatokat.technikában abszolút méretmegadásnak.1.1. 6 . a ábra).1 Méretmegadási módok Számvezérléső szerszámgépen a szerszámot olyan útvonal mentén kell mozgatni. átalakítása. láncméretezés.) b) a) c) 2. ábra hasonlítja össze. A programozáshoz tehát egyrészt meg kell határozni a mozgásokat.1. ezek a geometriai információk. feldolgozása.1. ábra. amelynek eredménye az információhordozó elkészítése: ezt nevezzük külsı adatfeldolgozásnak. Bázistól való méretezés. b ábra megoldását a gyakorlatban nem használják. mint magát az átmérıt.gépek programozása tevékenységek láncolata. A 2. b ábra). a láncméretezést növekményes méretmegadásnak nevezzük. c ábra). gyakran elıfordul azonban a vegyes méretezési mód is (2.1.CNC-programozás alapjai 2 A geometriai információk meghatározása Az NC. az átalakított adatok út.2. Az információhordozón lévı adatok leolvasása. 2. amelynek a végeredménye a kívánt geometriájú munkadarab.1.

3.2 Az NC-gépek koordináta rendszerei A számvezérléső szerszámgépek szerszámainak pontosan rögzített relatív mozgáspályát kell leírniuk a munkadarab megmunkálása során. A harmadik furat megmunkálása után növekményes rendszerben a szerszámot vissza kell állítani a W kezdıpontba. A. ha a mozgás iránya a koordinátatengely negatív irányába esik.szerszámgépek fı mozgási irányait a jobbkéz-szabály szerint elhelyezett derékszögő koordináta-rendszer határozza meg (2. 2. A táblázat növekményes méretmegadásának oszlopában az elmozdulásnövekmények vannak feltüntetve. Ennek megvalósításához a szerszámgép munkaterében lévı összes pontot egyértelmően kell azonosítani. ennek elmulasztása esetén a következı munkadarab selejt lenne. Y.CNC-programozás alapjai Abszolút 1 2 3 X 300 650 500 y 240 180 340 0 Növekmény ∆x 300 350 ∆y 240 -60 -150 160 -500 -340 W 0 2. Abszolút és növekményes méretmegadás pontvezérlésnél A példa egy pontvezérléses feladat (fúrás) megoldását szemlélteti. 7 . a mozgásokat a szerszám végzi.3. ábra szerinti. ábra. ábra. Cvel jelölik. A mozgásfolyamatokat a programban pontosan rögzíteni kell. ábra). ha a mozgás iránya a munkadarab koordinátarendszerének pozitív tengelye irányában történik és negatív. 2. Az X.2. ha a forgást a pozitív tengely irányába nézzük. NC-szerszámgépek koordinátatengelyei Programozáskor a munkadarabot álló helyzetőnek kell feltételezni. A szerszámot a munkadarab koordináta-rendszerének W kezdıpontjából kell az egyes furatok 1. Z koordinátatengelyek körüli forgatási tengelyeket a 2. Az egyértelmő megfeleltetéshez koordináta-rendszereket használunk. Az NC. A pozitív forgásirány megegyezik az óramutató járásával. amely mindig a munkadarabra vonatkozik. Az elmozdulás értéke akkor pozitív.3. B. 2. 3 középpontjaira pozícionálni.

M kezdıpontját pedig gépi nullapontnak. A hossz. amelyet a szerszám beállításához kell figyelembe venni. amelyet gépi koordináta-rendszernek nevezünk.és keresztirányú állíthatóságot a szerszám konstrukciója teszi lehetıvé. a PF távolság X. amelyben N beállító nullapont. a munkadarab. A 2. A szerszámhoz is rendelhetı koordinátarendszer különösen elızetes szerszámbeállítás esetén. ábra. Vizsgáljuk a három koordináta-rendszert esztergán. Az A felfogási nullapont a munkadarab felfogásakor az ütközési síkba kerül. A munkadarab alakjának elıírásához. a P szerszámélpont) L hosszúságú és K keresztirányú kinyúlása. • a szerszámgép koordináta-rendszere. Y.) A hibátlan gyártáshoz biztosítani kell a munkadarab és a gépi koordinátarendszer azonosságát. NC. A tényleges szánhelyzetet nyilvántartó regiszterek a szánrendszer kitüntetett pontjának. Y. 2. Z irányú derékszögő összetevıi az ún. ábrán látható munkadarabnál Xw Zw a munkadarab-koordinátarendszere W nullaponttal.5.4. amelynek kezdıpontja W. nullapont-eltolási értékek. 8 .nél a korrekciós tárba beírni. A munkadarab. A szerszámgép viszont a saját koordináta-rendszerében dolgozik. ábra): MF = MW + WP + PF . Ez az a munkadarab-koordinátarendszer (vagy programozási koordináta-rendszer). A beállító nullaponthoz képest változtatható a szerszámcsúcs (ill. A technológus a megmunkálási programban a P programozott pont koordinátáit (vagy elıjeles elmozdulásnövekményeit) írja elı. altánosságban az F pont koordinátái az M kezdıpontú rendszerben három részbıl állnak (2. Z irányú összetevıit a vezérlıszalag tartalmazza (ezek a program geometriai adatai). tehát a következı három koordináta-rendszer egymáshoz való viszonyát kell megfelelı módon meghatározni: • a munkadarab koordináta-rendszere. Z irányú összetevıi a szerszámkorrekciós értékek.(programozási) nullapont (növekményes méretmegadás esetén a felvett koordináta-rendszer csak az elmozdulási irányok elıjelének és a megmunkálás kezdıpontjának meghatározásához szükséges). ennek feltétele a koordinátairányoknak és a nullpontoknak az azonossága. a szerszámgép és a szerszám koordináta-rendszere A pozícionálási folyamatokat az NC. a WP távolság X. az F vonatkoztatási pontnak a koordinátáit (az MF távolság összetevıit) tartalmazzák. ahol az MW távolság X.CNC-programozás alapjai Az útinformációk meghatározásakor a programozó technológus koordináta-rendszert rendel a munkadarabhoz.vezérlés a gépi koordináta-rendszerben nyitja. amelyet a programozó vesz fel. amelyeket a vezérlıpulton kell beállítani.4. A szerszámgép XM ZM koordinátarendszerének nullapontja M. Y. • a szerszám koordináta-rendszere. A szerszámhoz az XT ZT koordináta-rendszert rendeltük.

amelyek irányában a munkadarab végzi a mozgást. alapelv ismeretében bármely szerszámgép koordinátatengelyirányait meg lehet határozni. mozgó szerszám-nyugvó munkadarab. V és W. így tehát adott.6.6. továbbá az MSZ 7789 a 2. a gépi és a munkadarab-koordinátarendszer tengelyeinek iránya megegyezik. 2. P.5. illetve a vezérlırendszer illesztése során valósítják meg. a Z tengely iránya mindig a szerszám fı mozgási (támadási) irányába mutat. ábra A koordinátarendszerek és jellegzetes pontok (M. Bár a gép és a vezérlés szempontjából szinte közömbös. ábra.CNC-programozás alapjai 2. Az 1968-ban átdolgozott VDI. • azon koordinátatengelyeknél. programozáskor sok nehézséget okozna a gépenként más és más módon elhelyezett koordináta-rendszer. A gépi koordináta-rendszer irányait a gép tervezésekor. a harmadlagos mozgásokat P. F) értelmezése 2. a vezérlést illeszteni? Tekintsük a szerszámgép munkaterét egyetlen tér-nyolcadnak. amelyek irányában a szerszám végzi a mozgást. A munkadarab koordinátarendszere A programozás egyik alapelve: 1. Q és R jelöli. ábra szerinti jobb sodrású XYZ rendszert rendel a munkadarabhoz. A másodlagos mozgásokat rendre U. amelynek segítségével két egyszerő iránymeghatározási szabályt alkothatunk: • azon koordinátatengelyeknél.javaslat és az ISO/R 841. Milyen elhelyezkedéső koordináta-rendszerrel célszerő a gépet tervezni. Az 1. 9 . Eszterga koordináta-rendszere Másik fontos alapelv: 2.7. és 2. A bal és jobb sodrású rendszer együttesen 8x3x2 = 48 lehetıséget ad. hogy melyiket választjuk. ábra. W. a gépi és a munkadarab-koordinátarendszer tengelyeinek iránya ellentétes.

ábrán látható. mozgótornyos. mert a gerendán lévı fıorsó lehet vízszintes vagy függıleges. Szerszámmarógép koordinátatengelyei 2.10. ami a koordináta irányok megváltoztatását jelenti. A szerszámmarógépek kissé eltérnek a marógépektıl. a ábrán a gép és a koordináta-rendszerek láthatóak. a különbség annyi. illetve portálsíkmarógép koordinátatengely-irányait szemlélteti a 2. míg a 2. ezért a marógép koordináta-rendszerét is tanulmányozhatjuk az ábrán. Ez a fúrógép függıleges orsójú síkmarógépnek is tekinthetı. ábra. 2. Megmunkálóközpontok koordináta-rendszerei esetén a két fontos alapelv érvényben marad. tehát a háromtengelyes megmunkálás mellett a négy.9. ábrán. A 2. a Z és Y tengely irányában a gépi és a munkadarab-koordinátairányok megegyeznek.7. amely a vízszintes konzolos NC. Mivel a gép ún. ábra. a szerszámgép koordináta-rendszerét pedig X'Z'-vel jelöltük.8.10. G18. ábra. Kétoszlopos függıleges fúrógép és marógép mozgásirányai 10 . Függıleges portálfúrógép.11. Ugyancsak belépnek a másodlagos. Fúrógép koordináta-rendszere Hasonló módon szemlélteti a 2. de megjelenik a többoldalas megmunkálási lehetıség. ábra. b ábrán a munkadarab a saját koordinátarendszerében látható. hogy a +Z' irányba megfordul. esetleg harmadlagos mozgások. a) 2. Ez a 2.CNC-programozás alapjai Eszterga koordinátatengelyei láthatók a 2. ábra a fúrógép koordináta-rendszerét. G19 megmunkálási síkokat és a fıorsó tengelyirányait is váltani lehet.9.marógép koordinátairányait is tartalmazza. ahol a munkadarab koordinátarendszerét XZ-vel. továbbá a gerenda az egyik mozgást is elvégzi (Z tengely).és öttengelyes megmunkálás is elıfordulhat. ábra egyszerő megmunkálóközpont koordinátatengelyeit szemlélteti.8.8. Ilyenkor a G17. A 2.8.

és egybeesik a referenciaponttal. amely a mőködı rendszer mérési bázisa (a gép koordinátarendszerének a kezdıpontja).szerszámgép mozgástartományán belül villamos helyzetkapcsolókon keresztül rögzített pont. a gépi koordináta-rendszer origója. Ez a három pont a következı.CNC-programozás alapjai 2. Az NC.12. Az NC. Jellege szerint a vezérlés lehet: • lebegı nullapontos vezérlés. hogy a mérırendszer felvehesse a gépi nullapontokhoz viszonyított koordinátaértékeket.szerszámgépek vezérlırendszerének bekapcsolásakor a vezérlés értéktárolói üresek. A referenciapont az NC. minden NC. Bekapcsolás után elıször a referenciapontra kell vezérelni a szánokat. A referenciapontról való távozás után a mérırendszer és a szabályozókörön keresztül a szerszám beállított élpontja a gépi koordináta-rendszerben megadott koordinátaértékekre áll. ábra. míg a Z 11 .szerszámgép ebben az állapotban nem alkalmas az üzemszerő mőködésre. rögzített pont. amikor a gépi nullapont a mozgástartományon belüli.3 NC-gépek jellegzetes pontjai A megismert három koordináta-rendszer kezdıpontjának (nullapontjának) viszonya a gép pontos mőködésének feltétele. amikor a gépi nullapont a szerszámgép mozgástartományán kívül esı elméleti pont. Megmunkálóközpont mozgásirányai 2. ábra szemlélteti. nullát vagy valamilyen állandó számértéket tartalmaznak. A referenciapontra állás külön üzemmód. A gépi nullapont az irányítórendszer méréstartományán belül elektronikusan beállítható pont. A fix nullapontos és a lebegı nullapontos vezérlés gépi nullapontját a 2. illetve a kijelzıben mindig ugyanazok az értékek jelennek meg. és azokat az útértéktárolóba beírhassa.11. • fix nullapontos vezérlés (ez a gyakoribb). A lebegı nullapontos vezérléskor az X tárolóba az x referenciaérték. az értéktárolóban. A szánok bármilyen helyzetében kapcsolják be a vezérlırendszert. ahova a számokat vezérelve a vezérlés mérırendszere felveszi a gépi nullaponthoz viszonyított koordinátaértékeket.szerszámgépen megtalálható.

ill. Megmunkálóközpontokon.12. ábra.CNC-programozás alapjai tárolóba a z referenciaérték íródik. b) fix nullapontos vezérlés Mozgástartomány b) 2. Mozgástartomány Mozgástartomány 2. 12 . ábra szemlélteti. Méretmegadás a) lebegı nullapontos. ha a gép szerszámcserélıvel és asztalcserélıvel van felszerelve.szintén a megmunkálóközpontokra jellemzı . a kijelezhetı koordinátaértékeket különbözı megmunkálási helyzetekben a 2. Ez a folyamat zajlik le fix nullapontos vezérléskor is. b) fix nullapontos vezérlés esetén a) A gépi nullapont felvétele után a tárolt. Másodlagos nullapont a szerszámcserélés. A munkadarab-nullapont a programozás során alkalmazott pont.többet lehet meghatározni. akkor nem egy gépi nullapont van. mivel a z: referencia = x referencia = 0. ábra. A munkadarab koordinátarendszerét a programozó határozza meg (irányai a jobbkéz-szabály szerintiek) úgy.13. Az irányítástechnikailag szükséges gépi nullapont programozása nagyon körülményes. harmadlagos nullapont az asztalcserélés nullapontja. Ellenkezı esetben a méreteket át kell számítani és ez hibalehetıséget jelent. hanem több. Elsıdleges gépi nullapontból . amely a munkadarab koordináta-rendszerének kezdıpontja. Az ilyen nullapont-elhelyezés nagymértékben könnyíti a programozó munkáját. de itt a tárolók nullázódnak. Vezérlés és referenciapont a) lebegı nullapontos vezérlés. Ez a többoldalas.13. illetve több nullapontos munkadarabok megmunkálása esetén fontos. hogy a munkadarab természetes (rajz szerinti) méretei legyenek a koordinátaértékek.

akkor a megmunkáláshoz nem kell újra és újra elkészíteni a megmunkáló programot.14. ábra.4 Nullponteltolás. Ezeket az értékeket a vezérlés hozzáadja a programozott . Nullaponteltolás ismétlıdı alakzatok esetén A nullaponteltolás segítségével a programozási munka egyszerősíthetı: • ismétlıdı alakzatok programozása. • több azonos munkadarab (készülék) egy asztalra rögzítése esetén. Ha egy alkatrészen azonos geometriai alakzatok találhatók. x2. A gépi és a munkadarab-koordinátarendszer közötti eltérés ∆x és ∆z koordinátánként állandó érték. Régi KNCvezérlés esetén ezt a mőveletet kézi adatbevitellel.CNC-programozás alapjai 2. hanem elegendı az alakzatok közötti távolságot meghatározni. z1. • simítási ráhagyások létrehozása. a program geometriai adatait a munkadarab-koordinátarendszerben határozták meg. ábra. ezeket elıjelhelyesen nullaponteltolásként értelmezni.15. A mai CNC. z2). hanem csak a regisztertartalom átírását.14. A nullapont-eltolási értékek a nullaponttárolókba (regiszterek) lesznek beírva. 2. Nullaponteltolás 2.a munkadarab-koordinátarendszerében meghatározott .vezérléseknél címezhetı regiszterek tartalmazzák a nullapont értékeit.koordinátaértékekhez (x1. nullpont felvétel A munkadarab-nullapont és gépi nullapont közötti kapcsolat a 2. ezért a ∆x és a ∆z értékek az ún. amelynek megfelelıen a szán az elsı mozgási utasítást tartalmazó mondat végrehajtása során mozog (ezt nevezzük transzformációs nullaponteltolásnak). A nullapont-eltolási programmondat beolvasása nem eredményezi a szán mozgását. A vezérlés géprendszere a gépi koordináta-rendszerben dolgozik. ábrán látható. nullapont-eltolási értékek. dekádkapcsolókkal lehetett elvégezni (ez volt az aritmetikai nullapontmegadás). A regiszterek tartalmát a programból írhatjuk át. A 13 .

majd ebben a helyzetben a regiszterekbe automatikusan. Megmunkálóközpontokon. Nullapontfelvétel. Lebegı nullapont esetén a szán bármely pozíciójában felvehetjük a gépi nullapontot.17. Ezt a tevékenységet nevezzük nullapontfelvételnek (gépi nullapont). amelynek az elméletét már ismerjük. Ez két módon lehetséges: • a munkadarab-befogó készülék nullapontjának megérintésével (közvetlen vagy közvetett módon). ahol szerszámcserélı és esetleg asztalcserélı is van.17. Nullaponteltolás simítási ráhagyáshoz Wn a nagyolás nullapontja. majd a nullapontot az eredeti helyre visszatolva a simítás elvégezhetı. Az NC. ábra). 14 . Két befogókészülékes marógépasztal 2. Marógépekhez a módszer azonos az esztergánál ismertetett folyamattal. A 2. több gépi nullapont is lehet. ábra. • a befogott munkadarab megérintésével. A másodlagos nullapont a szerszámcserélés pozíciója. ábra. ha a munkadarab nullapontjának a helyét a gép munkaterében megkeressük. A nullapont-beállítás sikeresen alkalmazható simítási ráhagyáshoz.CNC-programozás alapjai nullaponteltolás után a 2. hogy mindegyikhez saját nullapontot rendelünk hozzá (2. csak a koordinátairányok száma lehet több. Mindezek a helyek rögzített értékek. A munkadarab nullapontjának a beállítása az a nullaponteltolás. ábra szerint a W’ munkadarab-nullapontból megírt programot a W2 nullaponttól meg kell ismételni. ábrán a nagyoláskor a simítási ráhagyásnak megfelelı ∆x és ∆z nullaponteltolással esztergálható a munkadarab.15. így a programozás lényegesen egyszerősíthetı. Ws a simítás nullapontja Ha több. A szerszámgép szánjait automatikusan. Az elsıdleges nullapont (amit eddig megismertünk) mellett megjelenik a másodlagos és a harmadlagos nullapont is. 2.16. a harmadlagos nullapont az asztalcserélési pozíció. vagy kézi vezérléssel célszerően választott. A gépi nullapont a munkadarab nullapontjába csak akkor helyezhetı át. csak az adott helyen nullázni kell az elmozdulásregisztereket koordinátairányonként. melyekre az üzemelés közben szükség van.gép bekapcsolásakor a regiszterek tartalma és a szánok tényleges helyzete között nincs azonnali és közvetlen kapcsolat. vagy kézi adatbevitellel alkalmasan választott értékeket írunk be. akkor ugyanazzal a programmal munkálhatók meg úgy. kisebb mérető és rövid megmunkálási idejő munkadarabot kell készíteni. Esztergán fix nullapontos vezérlés esetén a nullapontfelvétel a koordinátairányonkénti referenciapontra állást jelenti.16. vagy a gép szerkezeti kialakítása által megadott helyzetbe visszük. ezért a regiszterek tartalmát és a tényleges szánhelyzetet egyeztetni kell.

20. Amikor az indikátor megérinti a munkadarab valamely ismert felületét. ZW a munkadarab koordináta-rendszerének tengelye Az ütközési bázist a szerszámtartóba befogott és ismert mérető szerszámmal kézi üzemmódban érintjük (általában inkrementálisan 1 mm-es. Ha a nullapont a munkadarab homlokfelületén van (2. W a munkadarab koordinátarendszerének nullapontja. akkor a munkadarab hosszméretét megtestesítı mérıhasábot kell az ütközési bázishoz támasztani. akkor az alsó rész a felsıhöz képest határozottan eltolódik. 0. ábra. vagy a munkadarab-befogó készülék nullapontját kell megkeresnie a gépkezelınek. XW.19.20. Nullapont a munkadarab homlokfelületén 2. amely a fıorsóba van befogva (2. M a gép koordináta-rendszerének nullapontja. 2 fıorsóperem. Az indikátor két részbıl álló tüske. A legegyszerőbb és leggyorsabb nullapontkeresı eszköz a nullapont-indikátor. Az ábrán ez ∆z (amit a vezérlésbe kell beírni).CNC-programozás alapjai Az eszterga befogókészüléke többnyire esztergatokmány. így valamelyik ütközési bázisát lehet nullapontként felhasználni (2. és a köszörült felületen megfigyelhetı fénycsíkok megtörnek. XM. ábra. 5 ütközési bázis. vagy 15 .1 mm-es vagy 0. ábra). A két rész egytengelyőn forog. A két részt rugó fogja össze. A nullapont indikátor Az Y irányt hasonlóan kell bemérni. 3 központosító kúp.19. 2. Az ábrán az X irány érintése látható 10 mm-es nullapont-indikátorral. 2. Nullapont az ütközési felületen 1 fıorsó. ábra). ábra. a Z tengely irányában is fel kell venni a nullapontot: • a fıorsóba befogott szerszámmal és a munkadarab felületének megérintésével. a fıorsó pozíciója az érintéskor tehát x— 5. és azt kell az elıbb leírt módon megérintve a munkadarab nullapontjának rögzíteni. a méretkijelzın szereplı érték lesz a nullaponteltolás értéke. ismert mérető munkadarab befogásával és átmérıjének megérintésével.01 mm-es lépésekben) és amikor befejezıdik. A másik irányban a forgástengelyt kell megkeresni.18. Marógépen a gép asztalára felfogott munkadarab. A harmadik. pl.18. 4 tokmány. ábra). ZM a gép koordináta-rendszerének tengelye (ebben dolgozik a gép).

amely a szerszám kopását veszi figyelembe és legfeljebb • 1 mm nagyságú. szerszámkorrekciónak nevezzük. az összes szerszám méretét módosítani kell. 2. A fıorsóba befogott szerszámmal megérintjük a munkadarab felületét (2. • b) a) 2. c) Több szerszám esetén mindegyik szerszámmal meg kell érinteni a munkadarabot. c ábra).vagy sugárirányú méretével azonos nagyságrendő.21.5 Szerszámkorrekció A programozott útinformációk a szerszámmérettıl függetlenek. 16 .21. b ábra). a méreteit nem (vagy csak részben) ismerjük. de az elsı szerszám (vezérszerszám) után a Z tengelyt nullázzuk. a) Nullapontfelvétel érintéssel. Szerszám nélkül a fıorsó homlokfelületét (a szerszám ütköztetési bázisát) hozzuk kapcsolatba a munkadarab felületével. A módszer hátránya. A vezérlésnek azt a szolgáltatását. hogy ha a vezérszerszám mérete változik. • szerszámkopás-korrekció. fıorsóval c) mérıhasáb alkalmazásával. és így az útinformációk számításához nem kell figyelembe venni e méreteket. ábra. a ábra).22. pl. ábra. majd a Z tengelyt nullázzuk.21. mivel a program írásakor csak a szerszám típusát határozzuk meg. ha csak egy szerszámmal dolgozunk. amely a szerszámnak a programozás szempontjából jellegzetes hossz. a többi szerszám esetén az érintési pozíciónak az értékeit (amelyeket a kijelzı mutat) kell a szerszámhossz korrekciós tárába beírni (2. A szerszámkorrekció lehet: • szerszámméret-korrekció.CNC-programozás alapjai a fıorsó homloksíkjának felhasználásával. b) több szerszám esetén.21. A módszer gyors és jól használható. hogy a szerszám tényleges (valóságos) méreteit vegye figyelembe. 50 mm-es mérıhasáb alkalmazásával (2. Ennek a szerszámnak tehát a hosszát nullára vettük. vagyis a programban az elkészítendı munkadarab kontúrját írhatjuk le. A szerszámméret-korrekció során a szerszámok méreteit megmunkálás elıtt közöljük a vezérléssel. Fúrógépeken és fúró-maró mőveken a furatok megmunkálásához célszerő szerszámhosszkorrekció elvét szemlélteti a 2.

de ugyanannak a munkadarabnak a megmunkálására. b ábra szemlélteti. ezért a P2 programozott pont nem a szerszámon.növekményes méretmegadás esetén az egymást követı szerszámok hosszeltérését kell figyelembe venni az útinformációk számításakor. a leggyakrabban szükséges szerszámok hosszát).ha a szerszámhosszak különbözıek. gép 70 20 2.22. A 2. A 3. b) elvi ábra b) Sorszám 1 2 3 Abszolút 1. A tényleges és a programozásnál figyelembe vett értek különbségét a vezérléssel közli. Ha meggondoljuk. szerszámméret-korrekciós. Szerszámhossz-korrekció forgó szerszámos gépen Az ábrán számpélda is látható három különféle gépre. tehát a P. Az 1. gép abszolút programozású. a programozónak nem kell számolnia a szerszámonként változó hosszméretekkel. Az ábra szerinti 3 gép növekményes programozású. A különbözı hosszúságú szerszámok hosszméretébıl adódó méreteltérések kiküszöbölésének másik elvét a 2. gép -90 -50 90 240 +70 2. gép növekményes programozású (lebegı nullapontos). A programozó minden szerszámnál azonos L hosszat vesz figyelembe (pl. a P2 revolverfejközéppontot kell programozni. ezért pl. gép abszolút programozású. Több egymást követı szerszám használatakor . 17 .22. különbözı hosszúságú szerszám kell. szerszámcsúcs a programozott pont. A 2. irány és nagyság szerint. gép 220 170 Növekmény 3. gép szintén abszolút programozású.23. Természetesen a szerszámok hosszméretét megmunkálás elıtt közölni kell a vezérléssel.és keresztirányban egyaránt értelmezhetı. és nincs korrekciós lehetıség . szerszámhossz-korrekciós.CNC-programozás alapjai a) a) számpélda. de a példa jól szemlélteti a korrekció elınyét). gépen nincs korrekciós lehetıség (ma már ilyen vezérlés nincs. mert a hosszeltérések befolyásolják a szerszámváltás (vagy csere) után megteendı elsı útszakasz nagyságát. ábra. akkor nyilvánvaló a hosszkorrekció elınye. hanem az orsó F homlokfelületén van. Esztergán a szerszámméret-korrekció hossz. A 2. de itt nincs hosszkorrekció. A programozott pont a P1 szerszámcsúcs. hogy egyetlen munkadarabhoz általában több. ábrán az 1.

ábra. Ha a vezérlés szerszámméret-korrekciós. A célhelyzet: 18 . gép X 140 154 60 Z 82 30 300 - 2. amelyik irányban az elmozdulás történik.24. ábra).23. pontba mozgása közben megmunkálja a téglalap alakzat alsó élét. pont az indulási hely). Az esztergák vezérlıberendezéseinek egy részénél szintén elterjedt a különbözı mérető szerszámok eltéréseinek. a 2.R. akkor a munkadarab méreteit lehet programozni. y = y1 . A szerszámmozgást a szerszámközéppont elmozdulásával programozzuk. gép X 190 204 110 Z 567 515 785 - Növekmény 3. A vezérlés a beállított korrekció értékének és a programban elıírt elıjelének figyelembevételével határozza meg a szerszámpályát. W X 2.22. ábra.CNC-programozás alapjai 2. akkor a négyszög ciklusmarást kell megadni (2. Szerszámméret-korrekció esztergán Sorszám 1 2 3 4 5 6 Abszolút 1. A szerszám 2. Koordinátaértéke: x = x1 . hogy a programozott pontot az alapszerszám csúcspontjában célszerő felvenni. Az 1.24. gép ±∆X ± ∆Z +40 -128 -52 +7 +270 -47 - Minden mozgásszakaszra csak azt az útinformációt adtuk meg. Marógépeken a szerszámpálya függ a marószerszám átmérıjétıl. b ábra szerinti korrekciós kiküszöbölése. azzal a különbséggel. Marógépek szerszámsugár-korrekciója Ha a vezérlésnek nincs korrekciós lehetısége. pont az alakzat bal alsó sarkától egyaránt balra és lefelé egy-egy szerszámsugárnyira van.R. továbbá abszolút programozásnál keresztirányban átmérıméreteket írtunk elı (az ábrán a 6.

bázison túl +R). az elıírandó koordináták: W: 1: 2: 3: 4: 1: W: x = 0. Növekményes méretmegadás esetén az indulási és érkezési bázis közötti távolságot kell elıjelhelyesen elıírni. ábrán látható abszolút programozású. x= (x2-x1)+2 R. x2. ábra.26. L + R. A bázisokhoz képest indulásnál is. illetve annak jobb vagy bal oldalán foglal-e helyet. 2. y =y2 + R ponton keresztül a kiinduló 1 pontba visszatér.2R. y = 0.a ábra). y = y1 . x = -(x1 – R).R. y2 méreteket kell megadni. A korrekciós igények: +R. A korrekció a szerszámközéppont érkezési helyzetétıl függ (bázis elıtt –R. 1.24. hogy az indulás és befejezés a koordináta-rendszer W pontjában van.26. -R. y1. x= -[(x2-x1)+2 R]. y = y1 . y= (y2-y1)+2 R. Az indulási és érkezési bázis értelmezése A korrekció megadásának többféle módja lehet: A korrekció a megtett útszakasz és a programozott bázistávolság különbségeként számítható (2. b ábra szemlélteti. 19 .R. szerszámméret-korrekciós vezérléssel kell megvalósítani. ahogyan a 2. y= 0 y= -[(y2-y1)+2 R]. akkor az ábra szerint x1. L . Az indulási és érkezési bázis értelmezése látható a 2. csak a korrekciós értékeket kell megváltoztatni a simítási ráhagyásnak megfelelıen. függetlenül a mozgásiránytól (2. A korrekció önkéntes jelei: 0. Ha a 2. A 2. ábra jelöléseivel és azzal a megjegyzéssel. hogy a korrekcióval dolgozó marógépekkel (természetesen az esztergákkal is) a nagyolás és a simítás ugyanazon útinformációkkal (programmal) végezhetı. ábrán.25. y = 0.CNC-programozás alapjai x = x2 + R.25.24. amikor a szerszám a 4 ponton.R. L + 2R. c ábra). x=0. A szerszám a valóságban: L = x2 – x1 + 2R utat tett meg. 0.R. 2. felette vagy alatta. x = 0. bázison 0. y = -(y1 – R). amelynek koordinátája: x = x2 + R. y = y2 + R. Korrekcióként azt kell megadni. A megmunkálás befejezıdik.26. hogy a szerszám az érkezési bázison. érkezésnél is három különbözı helyet foglalhat el és ettıl függıen változik a szerszámközéppont által megtett útszakasz nagysága: L. az x= x1 – R. L . Az alakzat körüljárása során a szerszám a 3 pontba kerül. x = x1 . Egyszerően belátható.

b) a szerszámközéppont érkezési helyzete szerint. hogy a programozott pont a szerszám csúcspontja. c) az érkezési bázishoz viszonyított helyzet szerint Csúcssugár-korrekció. esztergáláskor feltételeztük. A programozott pont vezetése a tengelyekkel párhuzamosan 20 . ábra.CNC-programozás alapjai x1 y x y4 2.26. Korrekció meghatározása a) a megtett útszakasz és bázistávolság különbségeként. ábrán vázoltakat látjuk. A szerszámsugár 2. akkor a 2. Az eddigiek során pl. ábra. Ha mérımikroszkóp segítségével megvizsgáljuk a szerszám csúcsát.28.27.27. ábra. 2.

ábra.42 ⋅ R b ahol max a maximális hiba. A hiba számolni.28. Profilhiba a) kúpesztergálás. ábra. ábra).30. ábra).30. Elsısorban simítószerszámokhoz indokolt. Ez a csúcssugár-korrekció. Az adott forgácsolási elıtolásnak a koordinátatengelytıl való elhajlása szerint a hiba kisebb vagy nagyobb lesz. ha a P pont pályáját számítjuk ki (2. A hibák miatt a pályamozgások programozása során a P pontot programozni nem szabad. a P pont pontosan az egyenes munkadarab-útvonalon mozog.30. illetve a Z tengelyekkel párhuzamosak. Ehelyett inkább olyan ponttal kell 2. akkor negatív elıjelő lesz. akkor a kopáskorrekció értéke: D ∆x k = x p − m 2 A kopáskorrekció láthatóan elıjeles érték.29. a koordinátatengelyekkel párhuzamos körvonalak programozása esetén általában elegendı. mint 2·xP. amely a szerszám forgácsolópontjától mindig azonos meghatározása távolságra van. A gyakorlatban a kopáskorrekciót növekményes méretmegadással veszik figyelembe. Mivel a szerszámél alakmeghatározó érintıi az X. bmax = PS − R PS = R 2 + R 2 = R 2 bmax = R 2 − R = R( 2 − 1) bmax = 0. ábra).29. Például külsı hengeres felületnél legyen: • xP a programban elıírt és megvalósítani kívánt sugárérték. A szerszámkopás-korrekció a szerszámok kopásából és a beállítási pontatlanságokból adódó méretváltozások kompenzálását teszi lehetıvé. ábrán az S pont). R a szerszám lekerekítési sugara. a csúcssugárral eltolt kontúr kezeléséhez (pályaadatok meghatározásához) a vezérlésnek szüksége van az R csúcssugár értékére. Beadáskor a szerszámméret-korrekciós tár tartalmát módosítja.CNC-programozás alapjai a) b) 2. Ha Dm nagyobb. a P pont pedig a két egymásra merıleges érintın fekszik. mert itt van a P programozott pont a legtávolabb a forgácsolóponttól (2. PS a programozott pont és a szerszámsugár-középpontjának távolsága. Ez a pont a csúcssugár középpontja (2. A csúcssugárral eltolt pályát nevezzük egyenköző vonalnak (eqvidisztansnak). Kúp vagy körív megmunkálása esetén a P pont programozásával a munkadarab kontúrján torzulások lépnek fel (2. A legnagyobb eltérés az elıírt profiltól 45°-os kúp esztergálásakor lép fel. b) körív esztergálása esetén Egyszerő. Mivel különbözı csúcssugarú szerszámokkal dolgozhatunk. 21 . amelynek elsısorban a pályavezérléseknél van jelentısége. • Dm megmunkálás után a munkadarabon mért átmérıérték.

A pontvezérlés mozgásviszonyai 2. Ezeket a vezérléseket aszerint csoportosítottuk.31.33. A kiterjesztett szakaszvezérlés esetén már a tengelyekkel szöget bezárva. A gépipari gyakorlatban másodfokú görbékkel általában minden munkadarabkontúr leírható. lineáris matematikai feladatnak megfelelıen is végezhetünk megmunkálást. Ehhez a vezérlésben már lineáris interpolátorra van szükség. illetve elıállítható. ábra). ábra.34. A pályavezérlés megfelelı szerszámgépek esetén a tengelymozgások között másod. 22 . 2. ábra.6 Jellegzetes mozgástípusok útinformációi A jellegzetes mozgástípusok azok a vezérlések által megvalósítható geometriák. A mozgásokat a 2. Két pont közötti mozgatás az alapmeghatározás szerint csak a tengelyekkel párhuzamosan lehetséges. A kibıvített szakaszvezérlés mozgásviszonyai 2. Pontvezérlés esetén megmunkálás csak a koordináta-rendszer adott pontjában folyik. A szerszámgép mechanikai felépítése szempontjából van. a vezérlés szempontjából nincs különbség pont. ábra. A pályavezérlés mozgásviszonyai Ha a tárgyalt mozgásokat jellegzetes fıtípusokra vetítjük. Pontvezérlés esetén az útinformációkat egy méretszóval (X vagy Y) kell megadni. amelyek elsısorban a hagyományos NC. ábra tartalmazza.vagy magasabb fokú összefüggések létrehozására is képes. Szakaszvezérlés esetén már a tengelyekkel párhuzamos mozgás mentén is lehetséges megmunkálás. akkor az alkalmazásokat kapjuk. A viszonyokat az XY síkban vizsgáljuk. A P3 pont a célhelyzet. A P1 pont az indulási pont.és szakaszvezérlési feladat megvalósítása között. de az elmondottak értelemszerően vonatkoznak az XZ és az YZ síkokra is. hogy mőködésük közben milyen jellegő elmozdulásokat tudnak létrehozni (2.CNC-programozás alapjai 2. a P2 pont a célhelyzethez (P3 pont) tartozó ponttal azonos x értékő közbensı pont.32.vezérléseknél fordulnak elı.32.

Y. K interpolációs adatok tartoznak.CNC-programozás alapjai Szakaszvezérlés esetén az útinformációkat csak egyetlen (X vagy Y) méretszóval szabad megadni. Az ábrán két értelmezés is látható. A mozgásviszonyokat a 2. Másféle vezérlésekhez a kör középpontjának koordinátáit kell megadni interpolációs útadatként. J). 23 . J. Körinterpoláció esetén tehát négyzetadatot kell programozni (X. A pályavezérlés mozgásviszonyait a 2. Körinterpolációhoz meg kell adni az interpolációs adatokat is. hogy az érkezési pont a P3 legyen. C-vel lehet jelölni. ábra szemlélteti körinterpolációs példa alapján. A mozgások tehát azonosak a 2. I. ábra szemlélteti. amely az elıtolás ismeretében meghatározza a ux és vy sebességeket úgy. Az egyik értelmezés szerint az interpolációs útadat X irányban az I1 pont. ahol α radiánban van. Z tengelyekhez rendre az I. Ugyanez Y irányban J1.32. A kívánt elmozdulás a ux és vy sebességő mozgások eredıje. amely a R körközéppont és a mozgás P1 kezdıpontja közötti távolság. Ilyenkor a programmondat két méretszót (X és Y) tartalmaz. Y. Háromnál több tengelyes megmunkálás esetén (megmunkálóközpontok) az X. A P1 pont az indulási helyzet. Lehetıség van az a szög programozására is. Az adott meredekségő egyenes létrehozása az interpolátor feladata. Ezek értelmezése vezérléstıl függıen változik. Pályavezérlés esetén általában lineáris és körinterpoláció programozható. Z tengelyekhez tartoznak még tengelyforgatási adatok is. Az X. Ez itt I2 X irányban és J2 Y irányban.34. ábrán látható mozgásokkal.33. a P2 pont a célhelyzet. B. Kibıvített szakaszvezérlés esetén általában lineáris interpoláció programozható. Y. Ezeket rendre A.

• esztergák: 2L vagy 2C.CNC-programozás alapjai Vezérléstípus Mozgásviszony Szerszám Alkalmazás Pontvezérlés Pozicionálásnál a szerszám nincs fogásban Fúrás Ponthegesztés Interpolátor nem szükséges Szakaszvezérlés Két pont közötti megmunkálás is lehetséges Esztergálás (palást)marás (a tengelyekkel párhuzamosan) Interpolátor nem szükséges Kiterjesztett Szakaszvezérlés Megmunkálás a két tengellyel szöget bezárva. • L Line (szakaszvezérlés). • C Contur (pályavezérlés).31.34. • megmunkálóközpontok: 2P + L vagy 2C + L vagy 3C + L vagy 4C vagy 5C. ábra. A 2. • marógépek: 2L vagy 3L vagy 2C + L. szakaszok) Hajtómővonszolással vagy lineáris interpolátorral Pályavezérlés Megmunkálás tetszıleges görbe mentén Esztergálás Marás Lángvágás (tetszıleges kontúr mentén) Esztergálás (kúpos) Marás (tetszıleges egyenes) Pályainterpolátor (2. Vezérlésfajták és az általuk megvalósítható mozgásviszonyok Vezessük be a következı jelöléseket: • P Point (pontvezérlés). 24 . fokú függvény szerint) 2. Ezek után néhány alapvetı géptípus vezérlése a következı (a számok a különbözı koordináták mentén vezérelt mozgások számát jelentik): • fúrógépek: 2P vagy 2P+ L. ábra segítségével tekintsük át a mozgásviszonyokat.

Az interpolátorral szemben támasztott követelmények: • jól közelítse meg az elıírt kontúrt. hogy a szerszámot a 2.N. E követelményeknek a digitális elven mőködı. akkor: n n x + xA y + yA . akkor a tengelyekkel szöget bezáró ferde irányú mozgás jön létre. Ha több tengely hajtómővének azonos idıben adunk impulzusokat. 1 ms) alatt kiadott impulzusok száma megfelel az adott tengely menti mozgatási sebességnek (pl. a sebességkomponensek numerikus integrációján alapuló DDA. y f ( t ) = y f ( n∆t ) = y A + ∑ E x f (t ) = x f ( n∆t ) = x A + ∑ E N N 1 1 T = N ⋅ ∆t t = N ⋅ ∆t ahol n = l. Jellegzetes géptípusok és a pozicionális módok útinformációi A 2. Tételezzük fel. Lineáris interpoláció. hogy a jellegzetes géptípusokhoz milyen útinformációk megadására van szükség.. interpolációs növekménnyel növekednek. Elegendı rövid ferde szakaszt sorba főzve (meghatározható hibaeltéréssel) megközelíthetık az elıírt görbe kontúrfelületek. ∆s = 1 µm. A koordinátaértékek tehát minden egyes összegzés után egy konstanssal. Meghatározott idıegység (pl.(Digital Differential Analizer = digitális differenciák analízise) interpolátor felel meg. 1 ms alatt kiadott impulzusok száma az x tengely mentén 103 akkor az x tengely mozgási sebessége 103 µm/1 ms. ábra összefoglalja.. Ha T idıt N azonos ∆t idıegységre bontjuk. 25 . A DDA-interpolátor az egyenes tengelyek mentén mozgó szánok hajtómővei számára külön-külön hajtásimpulzusokat állít elı. átszámolva ez 1 m/s). Ezek a növekmények a 45°-os egyenes esetét kivéve különbözıek. az egyenes interpolációja és a kör interpolációja.36. Interpoláció. Az interpolátor feladata az egyidejő elmozdulások közötti függvénykapcsolat létrehozása. ábra PA és PE pontjai közötti ferde szakaszon T interpolációs idı alatt kell végigmozgatni állandó elıtolási sebességgel. Egy hajtómő egy impulzus hatására egy növekménnyel (inkremenssel) mozdítja el a szánt. • a létrejövı mozgatási sebesség széles határok között legyen változtatható. ún.35. Alkalmazásával az egyenesbıl és körívekbıl felépített kontúr követhetı a szerszámmal. 1 inkremens = ∆s. • a kitőzött végpontot pontosan érje el.CNC-programozás alapjai Gép Fúrógépek Marógépek Vezérlés 2P 2P + L 2L 3L 2C+L 3C X Y Z I J K Esztergák 2L 2C 2. A gyakorlatban két kontúrelem-közelítés fontos. • a programozáshoz szükséges adatok száma kevés legyen.35. ábra.

A kört hosszabb szakaszokból álló húrokkal közelítjük meg. Mindezen feladatokat a vezérlés automatikusan oldja meg. T = N∆t.38. y f (t ) = y p + R cos . PE végpont) xn = x A + ∑ n Cirkulációs interpolációt a körkontúrt megközelítı érintıegyenesek sorba főzésével valósítjuk meg. ábra alapján: X = xp+Rcosφ és Y = yp+Rsinφ A teljes kör elıállításához rendelkezésre álló idı a megadott állandó értéken tartandó pályairányú elıtolásból (sebességbıl) számítható: 2πR 2πT v= . Körkontúr 1 1 N N (PA a kezdıpont. ábra. Ehhez az érintıirányú sebességkomponensek számítása ís szükséges: a 2. Ehhez elıször durva interpolációra. hanem a másik tengely irányában már megtett elmozdulás függvénye.. A mozgatás ez esetben is az idı függvényében történik. nem terheli a programozót. ahol t=0…T így 2πt 2πt x f (t ) = x p + R cos . ábra.36.T = T v t ϕ = 2π T . a húrok és a kör metszéspontjainak.y f (t ) = x f (n∆t ) + ∑ 2. T T A további levezetést mellızve a lineáris interpolációhoz hasonló összefüggést kapunk. A kör interpolálása lassú a sok aritmetikai mővelet miatt.37. n x f ( n∆t ) − y p n x f ( n∆t ) − x x f (t ) = x f (n∆t ) + ∑ . A finom interpolációt már egy lineáris interpolátor is elvégzi a húrok által alkotott egyenes szakaszok mentén. hogy az interpolációs növekmény itt nem konstans.37. t = n∆t ahol n = l. az interpolációs fıpontoknak a számítására van szükség. ábra). Lineáris interpoláció elve ( PA kezdıpont. majd a húrokon lineáris interpolációt hajtunk végre (2.CNC-programozás alapjai n xE − x A y − yA yn = y A + ∑ E N N 1 1 2. 26 .N.. P a kör középpontja) Látható. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzuk az interpolációs fıpontok számítását.

39. Az adott sugarú kör z tőrése határozza meg. ábra). A helyettesítés során a közelítés hibája nem lépheti túl a megengedett tőrést (2. b) finom interpoláció Sebességinterpoláció szükséges minden olyan feladat elvégzéséhez. hogy milyen nagy lehet az a távolság.7 Útinformációk számítása pályavezérlés esetén A pályavezérléső NC-szerszámgépeken általában csak egyenes és körív menti elmozdulás programozható (néhány vezérlésnél lehetıség van parabola. Kör közelítése fıpontok számításával és a közöttük végzett lineáris interpolációval a) durva interpoláció. akkor az alkatrész lineáris és körinterpoláció programozásával elıállítható. Ebbıl következik. l/min.38. sıt térgörbe menti elmozdulásra is. A sebességinterpolátor tehát meghatározza az n-hez tartozó v sebességet és ezzel a sebességgel indítja a szán mozgását. hiperbola. amelyet a vezérlı gépkönyve tartalmaz. húrokkal. Az elıírt görbe helyettesíthetı szelıkkel. hogy a fıorsófordulathoz rendeli az elıtolási sebességet a következı összefüggés szerint: v = P·n mm/min. 2. ezekkel azonban itt nem foglalkozunk). n a fıorsó fordulatszáma. Ha a kontúr egyenes szakaszokból és körívekbıl áll. így a mozgás mindig ugyanakkor indul. Legjobb példa erre a menetvágás NC-esztergán. Az ábra jelöléseivel: 27 . Kétdimenziós marás esetén a munkadarab kontúrja y = f(x). Az indítás pillanata a fıorsón lévı jeladótól függ. ábra. simuló körökkel stb. hogy a menetvágásnál a kés mindig ugyanabban a menetárokban halad. amikor a szerszámmozgás és a munkadarab mozgása között kényszerkapcsolatot kell létesíteni. érintıkkel. az esztergálásnál x= f(z) függvényekkel írható le. A feladatot a sebességinterpolátor úgy oldja meg. (Lásd még a menetvágás témakörében leírtakat!) A jelfeldolgozás sebessége és az útmérık felbontóképessége meghatározza a maximális szánsebességet. Menetvágáskor a fıorsó fordulatszáma és a menetvágó szerszám elıtolása között szoros kapcsolat van: egy fıorsófordulat alatt a szerszám egy menetemelkedésnyi távolságot tesz meg. ahol P a menetemelkedés.CNC-programozás alapjai b)Az egyenes szakaszok felosztása a)A görbe felosztása egyenes interpolációs növekményekre szakaszokra 2. mm. Más jellegő függvénykapcsolat esetén az elıírt kontúrt egyenesekkel és körívekkel helyettesítjük.

4. Ezt a pályát egyentávolságú vonalnak nevezzük. az A. Az egyentávolságú vonal 2. Az egyentávolságú vonal egyenes szakaszokból és körívekbıl áll. ábrán az 1. 4 pontok a munkadarabkontúr jellegzetes pontjai. tehát a jellegzetes csatlakozások: egyenes egyenessel. egyenes körívvel.40. Legyen pl.83mm Ekkora távolságként kell interpolációs fıpontot képeznie az interpolátornak. 2. R2=b2+R2-2Rz+z2 a 2   = 2 Rz + z 2 a2=8Rz+4z2 2 a = 8 Rz + 4 z 2 2. Egyentávolságú vonal marásnál Marás esetén hasonlóan lehet értelmezni az egyentávolságú vonalat. amely a munkadarab kontúrjától R szerszámsugárral van távolabb (2. körív körívvel. 5 és 6 a munkadarab programtechnikailag jellegzetes pontja. 2. ha a kört durva és finom interpolációval közelítjük. C. A vesszıvel jelzett pontokat kell 28 . ábra. 3.CNC-programozás alapjai R2=b2+(R-z)2 vagyis egyszerősítés után b2=2Rz+z2.39. 3. ábra). z tőrés A képletbıl a 4z2-es rész elhanyagolható. ábra). A 2. 2. a z = 10 mm = 0. Az ábrán 1.83mm mm v max = = 141. a b = −t 2 behelyettesítve a . ábra. 50 fıpontot tud kiszámítani. Számoljuk ki az a távolságot: a = 8 Rz = 8 ⋅ 100 ⋅ 0 . ábra.40. Ha az interpolátor másodpercenként pl. akkor a legnagyobb elıtolási sebesség: 50 ⋅ 2. Háromdimenziós pályavezérlés esetén a szerszámközéppont az egyentávolságú felületen halad. marógépen és megmunkálóközpontok marószerszámain a szerszámközéppont pályája a munkadarab körvonalától mindenütt a szerszámsugárral megegyezı távolságra van (2.40. D pedig az egyentávolságú vonal illeszkedési pontjai.5 1s s Pályavezérléső esztergán.01 = 2 . az R = 100 mm. így az eredmény a = 8 Rz .41. A hiba értelmezése húrmódszer esetén a szakaszhossz.41.01 µm. B.

8 Ellenırzı kérdések Mit nevezünk külsı és mit belsı adatfeldolgozásnak? Milyen méretmegadási módok vannak? Melyek az NC-gépek koordináta-rendszerei? Mi a munkadarab-koordinátarendszer szerepe? Ismertesse a jellegzetes megmunkálógépek koordináta-rendszereit! Mit nevezünk a szerszám-koordinátarendszernek? Ismertesse az NC-gépek jellegzetes pontjait! Milyen gépi nullapontok vannak? Mi a referenciapont és mi a szerepe? Mi a munkadarab-nullapont és hogyan kell alkalmazni? Mi a nullaponteltolás fogalma? Ismertesse a nullaponteltolás alkalmazásait! Mi a nullapontfelvétel. B2.CNC-programozás alapjai programozni. B3-mal jelölt körív. 2. Az SP pont a startpont és a befejezési pont is egyúttal. hogyan végezzük? Ismertesse a munkadarab nullapontjának felvételi lehetıségeit! Ismertesse a munkadarab nullapontfelvételét marógépen! Ismertesse a szerszámkorrekció jelentıségét és fajtáit! Ismertesse a szerszámsugár-korrekciót marógépeken! Ismertesse a sugárkorrekció megadási módjait! Mit jelent a csúcssugár-korrekció és mi a jelentısége? Mi a szerszámkopás-korrekció? Milyen jellegzetes mozgástípusok vannak? Mi az interpoláció és melyek a fajtái? Mi a lineáris interpoláció? Mi a körinterpoláció? Mi a sebességinterpoláció? Ismertesse a hiba nagyságát húrmódszer esetén! Mit jelent az egyentávolságú vonal kifejezés? Mi a nullakör és mikor alkalmazzuk? 29 . Ezeket az áthidaló köríveket nullaköröknek nevezzük. ahol a megelızı és a következı kontúrelemek nem simulnak egymáshoz. Érdekesség a B1. amelyet minden olyan kontúrpontnál alkalmazni kell. T a szerszám.

a programlap és a gyártásszervezési adatok a programozás eredményei.1. az adatmegadás. A programozó a felhasznált szerszámok. kartotékokból. a mágneses adattároláson kívül a vezérlı írható-olvasható memóriájában (RAM) tároljuk a programot. a külsı és a belsı adatfeldolgozást. Mint minden gyártásnak. A belsı adatfeldolgozás feladata a számvezérlésen belüli és az NC-gépen belüli programadatok feldolgozása. a kódolás adott vezérlıre jellemzı szabályait. Az elıgyártmány és az alkatrészrajz ismeretében a technológus kiválaszthatja a szükséges szerszámokat. 30 . elıírhatja a technológiai adatokat. Az NCtechnika kezdetén lyukszalagokat. A mőveletterv összeállítása nagy tapasztalatot. Gyakran elıfordul. CAM) esetén hálózaton keresztül jut el az információ a számítógéptıl a szerszámgép vezérlıjéig. ábra. A programozás feladata. jellemzıit katalógusokból.CNC-programozás alapjai 3 CNC-programozás 3. Ezután elkészíthetı a mőveletterv. Számításba kell venni az elıgyártás tőréseit. hogy a mőveletterv adatait a szerszámgépvezérlı számára érthetı alakra hozza. elektronikus adatbankokból állítja össze. Az NC-gyártáshoz pontosan meg kell határozni az elıgyártmány alakját és a kiindulási méreteket. A programlap adatait a vezérlı számára is olvasható adathordozón kell tárolni.1 A gyártási folyamat információ áramlása A számvezérléső szerszámgépeken végzett alkatrészgyártás információáramlását szemlélteti a 3. A CNC-gépek vezérlıiben az adathordozó fizikailag ritkán jelenik meg. A beállítási lap. technológiai tudást igényel. A külsı adatfeldolgozás tartalmazza a számvezérlésen kívüli összes programadat felmérését és elıkészítését. A programozáshoz és a gyártáshoz minden segédeszközt integrálni kell az információáramlásban. a lyukkártyákat használták ma már a mágneses adathordozókat részesítik elınyben. Az NC-gyártás nem igényel semmilyen különlegességet az alkatrészrajz felépítésétıl. A programozás folyamán be kell tartani a programfelépítés. befogóeszközök és mérıeszközök méreteit. pontosságát. az NC-technológia alkalmazásának is az alkatrészrajz az alapja. meg lehet különböztetni két egymástól eltérı részt. Az ábra az alkatrésztıl a kész gyártmányig szemlélteti a gyártási folyamatot. hogy számítógépes munkadarab-tervezés és gyártás (CAD.

A számvezérlés programozásának egységesítése céljából kidolgozták a DIN 66025 német szabványt. Ha az egyik gép valamilyen okból kiesett a termelésbıl. a megmunkálást és a raktárak tevékenységét. nyelvét. mert ahány NC-gépet használt. a gép programját nem lehetett átvinni egy másik gépre. A gyártási folyamat információáramlása Az NC-gépek egyenletes és folyamatos kihasználása érdekében össze kell hangolni a gyártás-elıkészítést.CNC-programozás alapjai 3. ábra. annyiféle szerkezető programot kellett készíteni.2 A CNC programozás utasításkészlete Az NC-gépek és vezérlık megjelenése után minden gyártó a saját elképzelése szerint alakította ki a programozás szintaktikáját. Ezzel a tervezett gyártáshoz a megfelelı idıpontban rendelkezésre áll az adott gyártmány megmunkálásához szükséges összes információ.1. 3. jelrendszerét. az elıre beállított szerszám és az elıgyártmány. gyártási segédeszköz. amelyet szerte a világon a vezetı gyártók elfogadtak és ennek köszönhetıen ma már 31 . A jelenség a felhasználók számára okozott komoly gondot.

amelyhez a számkód csatlakozik. P. R harmadlagos mozgás a z tengellyel párhuzamosan vagy a szerszámmozgás jellemzıje. kézikönyvét tanulmányoznia kell. / Mondatkihagyás kezdete vagy vége. K interpolációs jellemzı vagy menetemelkedés a z tengely irányában. Az a programozó. Speciális karakterek: % Programkezdet. Q. Útinformációk. Geometriai utasítások: az X. V másodlagos mozgás az y tengely irányában. A felhasználható kódok: A elfordulás az x tengely körül. T szerszámleírás. hogy hibátlan vezérlıprogramot ír egy konkrét vezérlıre. D elfordulás különleges tengely körül vagy harmadlagos elıtolás. S orsófordulatszám. E fejezet célja a programozási rendszer alapjainak megismertetése. Q harmadlagos mozgás az y tengellyel párhuzamosan vagy a szerszámkorrekció jellemzıje. vagy milyen forgómozgást kell végezni. segédfunkciók. N mondatszám. Ma néhány sajátos esettıl eltekintve címkódos rendszer használatos. A program áttekinthetıségét javíthatjuk a szöveges megjegyzésekkel. L szabadon felhasználható. U. V. 32 . mely tengelyek mentén. A gömbölyő zárójelek közé tetszıleges szöveget lehet elhelyezni. W másodlagos mozgás a z tengely irányában. amelyek valamilyen állapotra. elıbb annak leírását. U másodlagos mozgás az x tengely irányában. Programtechnikai utasítással a vezérlınek olyan parancsokat lehet adni. ha kisebb eltérések elıfordulnak. B. Programtechnikai utasítások. C betőjelő címkódok alapján tájékozódik a vezérlı arról. Y. P harmadlagos mozgás az x tengellyel párhuzamosan vagy a szerszámkorrekció jellemzıje. F elıtolás. J interpolációs jellemzı vagy menetemelkedés az y tengely irányában. C elfordulás a z tengely körül. ( Megjegyzés (comment) kezdete. Csoportosíthatók • hatásuk idıpontja alapján. A programozott funkciónak betőjelet adunk. I interpolációs jellemzı vagy menetemelkedés az x tengely irányában. • hatásuk idıtartama alapján. W. speciális karakterek. : Fımondat. Z. H szabadon felhasználható. B elfordulás az y tengely körül. még akkor is. R. aki megismerte ezt a szabványt. M kiegészítı (vegyes) funkció. milyen utat kell megtenni. ) Megjegyzés (comment) vége.CNC-programozás alapjai azonos elvek szerint épülnek fel az alkatrészprogramok. a vezérlı ezeket az üzeneteket nem hajtja végre. O nem használható (összetéveszthetı a nullával). még nem biztos. G útfeltétel. E elfordulás különleges tengely körül vagy másodlagos elıtolás. A. kapcsolásra vonatkoznak.

3. A szerszám-azonosítóval írjuk elı a használandó szerszámot.2. Z tengelyirányokban a kör középpontjának helyzetét. Az eltéréseket a vezérlıvel manuálisan vagy adathordozón lehet közölni. A programozott szerszám-azonosító hatására a vezérlı a megadott azonosítószámú tárolóhelyrıl kiveszi a szerszámot. a szerszámtár tárolóhelyeinek a vezérlı által olvasható jelölése van. A programozott szerszám-azonosító hatására a vezérlı a megadott azonosítójú szerszámot veszi ki a szerszámtárból és juttatja el a szerszámbefogó helyére. Minden szerszám mérete eltérhet a programozó által elıirányzott szerszámméretektıl. Minden szerszámnak önálló. Útcímzések a derékszögő koordináta-rendszerben 3. 2. csoportjával lehívhatók a vezérlıben tárolt szerszámkorrekciós jellemzık és ezekkel számítható az egyenköző pálya. A szerszámokat tetszılegesen jelölhetjük. A 3. a vezérlı által olvasható jelölése van. • Kódolt megadás tetszıleges kódszámmal. T szerszámcímkód: A tetszılegesen kódolható szerszámkód felosztása: csoport. csoport. Szerszámtár nélküli gépeken a soron következı szerszámot jelezzük és a gépkezelınek kell a kijelölt szerszámot kézzel a gép szerszámtartójába helyezni. A korszerő vezérlık elterjedésével ez a módszer visszaszorul. Interpolációs adatok S fordulatszámkód: A fordulatszámot az elıtoláshoz hasonlóan közvetlenül vagy kódolt formában programozhatjuk. Y. K kódok adják meg az X. ábra. A T szerszámcímkód 2. Interpolációs paraméterek. 3. 33 . ábra. A megmunkálás végén a szerszámot ugyanarra a tárolóhelyre kell visszajuttatni. -Szerszámtár szerszámcímzéssel. vagy aritmetikai és geometriai kódolással. Technológiai utasítások: E elıtoláskód: az elıtolás a vezérlı típusától függıen többféle módon adható meg: • Közvetlen megadás a leggyakoribb és a programozás szempontjából a legkényelmesebb rendszer. Szerszám-azonosító.2. A körív menti elmozduláskor (G02 és G03) az I. ábra szemlélteti. ahonnan elvettük. majd eljuttatja a szerszámtartóhoz.CNC-programozás alapjai Az útcímzések elhelyezkedését a derékszögő koordináta-rendszerben a 3. J. ábra abszolút és növekményes rendszerben mutatja a címek értelmezését az X-Y síkban.3. A szerszámtáras NCszerszámgépeken két lehetıség van: -Szerszámtár tárolóhelycímzéssel. Szerszámkorrekció-lehívás.

vagy már elızıleg megadták és az így definiált szó öröklıdı. • a szerszám és a szerszámkorrekció szava. Y. amit végre lehet hajtani.CNC-programozás alapjai A mondatfelépítés szabályai. A programkezdet elıtt bármilyen szöveg lehet az adathordozón. a programmondatokban használt kódok függnek a konkrét vezérlı által megkívánt programszerkesztési elvektıl. Az elıjelek közül a pozitív elıjel elhagyható. A program végét az M02 kiegészítı funkció jelöli. D. W. amelyekkel a felhasználók a munkájukat megkönnyíthetik. A betőrıl a vezérlıberendezés felismeri a szó fajtáját. a programozó utasításait közölheti a gép kezelıjével stb. amelyekre a vezérlıberendezésnek szüksége van egy megmunkálási szakasz végrehajtásához. Az ilyen szöveg alkalmas a programok azonosítására. amelynek nincs konkrét értéke. U. A program a mondatkezdet jelzésétıl az utána következı mondatok sorozatából áll. felbontja a lehetı legkisebb egységekre (a mondatra). C. R. A ma szinte kizárólagosan használt címkódos írásmódban minden szó egy betőt. amelyeket a nyelvtani analógia mintájára szavaknak nevezünk. • az I. Például: 34 . • a kiegészítı funkció szava. E koordinátatengelyek szavai. • az útfeltétel szava. elıjelet és számot tartalmaz.3 A program felépítése Az NC-alkatrészprogram tartalmazza mindazokat az információkat. Az elızı fejezet szerint a szükséges információkat kódolja. V. Q. P. Általában a program futásának sorrendje megegyezik a programmondatok sorszámával. ezt nevezzük fıprogramnak. Z. 3. geometriai vagy programozástechnikai részadatokat. K interpolációs adatok szavai. A szó elején lévı bető a szó címkódja. J. A mondat az a legkisebb önálló programrészlet. A fıprogram a program azonosítójától a program vége karakterig terjed (3. A mondaton belül minden olyan szó kihagyható. A fıprogram felépítése. Ez a szöveg bármilyen karaktert tartalmazhat (kivéve a program kezdetének jelét). B. Ezek a különös programrészletek mindig azonos módon mőködnek.4. ábra). A. A sorrend a következı: • a mondat sorszáma. amelyek a munkadarab gyártásához szükségesek. A programozó technológus végiggondolja a megmunkálás sorrendjét. A fıprogram. A programmondat önálló adatokból áll. • az X. A CNC-vezérlık gyártói definiálnak különbözı speciális programrészleteket. Mondatnak nevezzük mindazon adatok összességét. • az orsófordulatszám szava. A ciklus. Minden egyes alkatrészhez rendelhetı egy NC-program. A mondat szavainak megadási sorrendje a DIN 66025 szerint kötött. Minden szó tartalmaz technológiai. csak a negatív elıjelet kell kiírni. • az elıtolás szava.

5. a konkrét technológiai és 35 .7. A menetfúróval biztonsági távolsággal a furat középpontja fölé kell állni. A szerszámot ki kell emelni a fogásból. A szerszámot a kívánt menetmélységig mozgatjuk az elıtolással.6. Az override kapcsolók mőködését le kell tiltani. A gyártóktól függ. ábra. Fogást kell venni. Menetvágás a kívánt hosszon.6. ábra): 1. Az így definiált gépi fix ciklusok mindig egyformán mőködnek. A fúrót az anyagba a kívánt mélységig az elıtolással kell mozgatni. ábra. fordulatszámot. ábra. 5. 2. 4. A fúróval biztonsági távolságot tartva a furat középpontja fölé kell állni.7. tehát eltorzítanák a menet geometriai jellemzıit. A szükséges menetmélység elérése után ellenkezı forgásirányt kell kapcsolni. hány ilyen ciklust építenek be a vezérlıkbe.5. ábra): 1. ábra. A fúrás b biztonsági távolság. 2. Meg kell adni a szükséges elıtolást és fordulatszámot. 3. 2. 3. A menetvágás 3. Meg kell adni a fordulatszámot és az elıtolást. Az override kapcsolók hatásosságát meg kell szüntetni. ábra): 1. Menetfúrás (3. Azonnal ki kell forgatni a menetfúrót. 8. A fıprogram 3. 7. a furatból elıtolással. L a fúrás mélysége 3.4. 4. A menetfúrás b biztonsági távolság. Fúrás (3. A szerszám visszapozícionál a kiindulási pontra. A szerszámmal a névleges méretre kell pozícionálni. 4. A furat elkészülte után a szerszám a kiindulási pontba gyorsjárattal visszatér. L a menetfúrás mélysége Menetvágás (3. Meg kell adni az elıtolást. 6. mert az elıtolás és a fordulatszám módosítása eltorzítaná a menetemelkedést. 5.CNC-programozás alapjai 3. 3. mert ezek módosítják a fordulatszámot és az elıtolást. Az override kapcsolók hatásosságát vissza kell állítani. A kiindulási pontra való visszaérkezés után az orsót újra eredeti irányba kell forgatni és az override kapcsolók hatásosságát vissza kell állítani.

ábra szemlélteti. A 3. amely a megmunkálás folyamatát tartalmazza. vagy nullaponteltolással) függetlenné tenni a zseb geometriájának helyzetétıl. Az alprogram. S.9. a 3. hogy az egyik mondatszámról a másikra lehessen ugrani. Bizonyos geometriai elemcsoportok több alkatrészen is elıfordulnak. ábra. 36 . vagyis attól a mondatszámtól folytatódjon a megmunkálás.2. Így az adott geometriára megírt programrészlet tetszıleges helyen és számban megismételhetı. pontban a G81-G89 útfeltétel kódjait). Használatuk nagymértékben leegyszerősíti a programozó munkáját. A szubrutin. A 3. amelyek a fıprogramban találhatók. növekményes programozással. Ez esetben elegendı csak az egyik zsebet programozni és valamilyen programtechnikai fogással (pl. L szimbólumokkal a ciklus aktuális paramétereit jelöltük.CNC-programozás alapjai geometriai adatokat a programozónak kell megadnia a fıprogramban.9. és ez a programrészlet a fıprogramba behívható. alprogramnak nevezzük. A fıprogramban F. ábra a szubrutin szervezését szemlélteti. elegendı egyszer elkészíteni azt a programrészletet. ábra. ábrán látható munkadarabon négy egyforma „zseb" található. Az önállóan is mőködı rövid programokat. b. A CNC-vezérlık szinte kivétel nélkül lehetıvé teszik. A ciklusok behívását a 3. elhelyezésüket tekintve a programvége kód után következnek és többször felhasználhatók. Zsebek marása A gépi fix ciklusok közül több szabványos (lsd. Szubrutinok azok a programrészletek. A ciklusok behívása 3.8.8.különösen megmunkálóközpontokon egy programrészletet olykor többször is fel lehet használni. mert a munkadarabon azonos geometriájú felületelemek. Ezeket felesleges minden egyes alkatrész megmunkálásakor újra és újra leírni.10. 3. vagy felületelem-csoportok találhatók. Egy alkatrész megmunkálása közben . amelyeket bármely fıprogramba be lehet illeszteni.

10.CNC-programozás alapjai 3. Példa az alprogram alkalmazására 3.11. ábra. ábra.12.11. amelyben ugyanaz a geometriai felületelemcsoport van. Nullaponteltolással vagy növekményes programtechnikával függetlenné tehetı a 37 . A szubrutin 3. ábrán két olyan alkatrész látható. ábra. Az alprogram A 3.

5:1:2. összeadások. ábra a paraméteres alprogram használatát szemlélteti. osztások. A méreteket paraméterként kezelve.13. a program elkészíthetı. de méretben különbözı alakzat található. amelynek azonosítója a $ jel. A 3. B = 1 és B = 2 paramétereket mint nagyításfokokat értelmezve.14. szorzások. hanem akkor is ha az alakzat különbözı munkadarabon található. Az alprogram bármely fıprogramból elérhetı (3.CNC-programozás alapjai felületelem-csoport a munkadarabon elfoglalt helyétıl. hanem az egyes programváltozókat megengedik paraméterekként kezelni. esetleg magasabb fokú matematikai mőveletek (3. Az alprogram más és más fıprogramokból ugyanígy aktivizálható. ha az alakzat egy alkatrészen belül különbözı mérető. 3. negációk.12. Az alakzatok méreteinek aránya 0.5. 38 . Példa paraméteres alprogram alkalmazására A munkadarabon három hasonló. Paraméteres alprogram. és a B = 0. Az így megírt alprogram nemcsak akkor használható. ábra). ábra. így kell megírni az alprogramot.13. kivonások. A korszerő CNC-vezérlık nemcsak egyszerő alprogramozást tesznek lehetıvé. ábra). egyenlıségek. A mőveletek lehetnek relációk. A paraméterekkel logikai és aritmetikai mőveletek is végezhetık.

. A paraméteres alprogram 3. 3. hogy a fıorsóba fogott munkadarabon célszerő a felületelemek méreteit polárkoordinátákban megadni. marógépen és megmunkáló-központokon is megmunkálhatók.CNC-programozás alapjai 3. Némi eltérést jelent. ábra. Az ábra jelölései: d a furat átmérıje.5D-s vezérlések.15. Központfurat és csúcsfészek fúrása (3. Esztergán a forgácsoló fımozgást a munkadarab végzi és a furat tengelye egybeesik a munkadarab tengelyével. Központfurat 3. ábra). A hazai gépparkban még szép számban található 2. A következı típusgeometriák nemcsak számvezérléső fúrógépen. hanem esztergán. ábra. 3. ameddig . a forgó szerszám sugárirányban és tengelyirányban egyaránt elérheti a munkadarab homlok. Csúcsfészek Meghatározzuk a furat fölött azt a biztonsági (megközelítési) távolságot.16.vagy palástfelületét és azon az itt ismertetett fúrás jellegő megmunkálások elvégezhetık.15. ezt a megközelítést elıször az X-Y síkban végzik el. l a furat mélysége.a szerszámváltás helyétıl vagy valamilyen elızı pozícióból indulva . φ a csúcsfurat szöge. ábra.4 Jellegzetes megmunkálási feladatok és programozásuk Típusgeometriák és megmunkálásuk fúrógépen. majd a Z 39 .14. A forgószerszámos eszterga-megmunkálóközponton a pozícionált fıorsóba fogott munkadarab a fúrógép vagy marógép körasztalára rögzített munkadarabként viselkedik.a szerszám akadálytalanul közlekedhet gyorsmenettel a furat középpontja fölé.16.

az elıtolás mm/ford-ban. A várakozási idı után a szerszám gyorsmenetben elhagyja a munkadarab anyagát a biztonsági távolságig vagy a programozó által definiált visszahúzási magasságig. Az l méret elérésekor néhány fordulat idejére várakozási idıt kell programozni.CNC-programozás alapjai tengely mentén mozog. a különbség a furat mélységében van. .. Az ábra jelölései: d a furat átmérıje. . hogy a mozgás útjába ne kerüljön semmi akadály (pl. . a felületet roncsolná. fıorsó-fordulatszám és elıtolás megadása. A mővelet végrehajtása megegyezik a központfurat fúrásával.. szerszámcsere indul. . vagy ha a vezérlı szolgáltatása lehetıvé teszi a tilos munkaterületeken keresztüli mozgást. Ezt az akadályt ki kell kerülni. A korszerő 3D-s vezérlık mindhárom tengely mentén egyszerre mozdulnak el. A központfurat és csúcsfészek megmunkálására alkalmas programrészlet: % 3411 N1 G17 G90 G95 G00 X. ábra. ellenkezı esetben pedig mélyfúrásról. ábra). Általános szabályként elmondható. Megjegyzés: M02 program vége helyett gyakran használatos az M30 eredetileg lyukszalag vége kód is. akkor azt mőködtetni kell. Használatukat a különbözı fúrási feladatok részben mutatjuk be. N5 Program vége.. Y. az l/d kisebb 3. leszorítóvas). .. . N4 G00 Z.. N5 M02 N1 Az X-Y fısík kiválasztása. egyszerőbb telibe fúrásról van szó. . Mélyfúrás esetén gondoskodni kell a fúró idınkénti kiemelésérıl. ezért a programozónak különösen figyelnie kell. . abszolút méret megadása. 40 . N3 G04 L. l a furat mélysége.17. S. hogy az utolsóként leválasztott forgács keresztmetszete is nullává váljon. Megközelítés után a vezérlı munkamenetre kapcsol.. N3 Várakozás a megadott ideig (L címen). N4 Visszahúzás a biztonsági távolságig. T. a furat mélységi méretének eléréséig a programozott elıtolással mozog. .. A CNCgépeken fix ciklus használható a fúrás végrehajtására. hogy ha a furat átmérıjének és a mélységének aránya. M03 M06 M08 N2 G01 Z. ellenkezı esetben a hirtelen gyorsmenetben visszainduló szerszám a teljes forgácskeresztmetszetet szakítaná. A CNC-vezérléső gépeken a különbözı furatmegmunkálási feladatokra rendszerint a gyártó gondoskodik beépített fix ciklusokról. gyorsmenet a furat középpontjára a munkadarab síkja fölé. hőtés bekapcsol. a szerszám éle károsodna. → gyorsmenet Zsákfurat telibe fúrása (3. Z. 3. N2 Elıtolás a furat megadott mélységéig.17. . Zsákfurat telibe fúrás ⇒ elıtolás. .. forgásirány az óramutatóval megegyezı irányba.4-nél. . F. .

. Végrehajtása a 3.. mint öröklıdı kódot értelmezve a következı X. Y. T. Mélyfurat telibe fúrásához a programrészlet: %3413 NI G17 G90 G95 G00 X. Y. L. . Z. T.CNC-programozás alapjai A telibe fúrás programrészlete: %3412 NI G17 G90 G95 G00 X. S.. F. a) b) 3. . S. . és abszolút adat... Z.. . a második az egy menetben fúrható fúrásmélység (inkrementális adat). ... Y koordináták a furat középpontját adják meg.. X. .. ábra). az elsı Z a megközelítési magasság. a technológiai paraméterek meghatározása. Z. . L. ekkor a visszahúzás síkját kell megadni (3. M03 M06 M08 … N55 G83 X. majd a várakozási idı paramétere. Az ábra jelölései: d a furat átmérıje... akkor a fúrást érdemes mélyfúrásként kezelni.. l a furat mélysége. Z. .. . N56 G80 … N55 A zsákfurat megmunkálására alkalmas fúróciklus definiálása. az L megadása következik.. Y.. A fúró kúpjának túl kell futnia a munkadarab vastagsági méretén. . . . de nem kell várakozási idıt programozni az l méret elérésekor... .. . M03 M06 M08 41 . . . a harmadik Z a visszahúzás mérete. ellenkezı esetben. N56 G80 … N55 X. . . . . Mélyfurat telibe fúrása ⇒ elıtolás. . erre szintén fix ciklus van a vezérlıben. . Az elsı Z a furat mélysége.. ábra. . viszont a programozó technológusnak kell gondoskodnia a fúró túlfutásáról.18 a ábra). Az átmenıfurat fúrásának programrészlete: %3414 N1 G17 G90 G95 G00 X. S.19. ... . N56 a fúrás befejezése után a meghívott ciklust törölni kell. F. mint zsákfurat esetén. Z. Y koordinátákon is fúrást hajt végre a vezérlı. ábrán látható.F. → gyorsmenet Átmenıfurat telibe fúrása (3. S.. . Ha l/d> 3. Y. T. . M03 M06 M08 …... Y. . N55 G82 X.18 b ábra). Z.. Y a furat középpontjának helye. .. T. . ..18.. . F. S. .. ha a fúrószerszámot öblítés céljából akarjuk kiemelni a furatból. Z. a második a fúrás mélysége.. A fúrás hasonló. . T... Inkrementális adat. ha csak forgácstörést akarunk (3.. Z.. ha elızıleg más adat volt érvényben. . F. .18.

Felfúrás zsákfuratban 3. ábra). hogy a G82 fúrás várakozással.. l a felfúrás mélysége.. ábra. akkor a G81 ciklust használjuk. 3. Felfúrás zsákfuratban (3.22. Homloksüllyesztés (3. L. A várakozási idı paraméterének nulla vagy minimális értéket szokás adni.. Szintaktikája megegyezik az elızıkkel. A második Z a furat mélységét definiálja.21.. d2 a felfúrás átmérıje. általában a G83 ciklust használjuk... l a süllyesztés mélysége.19. Kúpos süllyesztés és kúpos fenéksüllyesztés (3.22.. d2 a homloksüllyesztés átmérıje. Az ábra jelölései: d1 az elıfúrás átmérıje.. N56 G80 . Y. ábra.. ábra. Átmenıfurat felfúrása (3. az X.20. hogy ha nem mélyfuratot fúrunk. d2 a felfúrás átmérıje. Átmenıfurat felfúrása 3. Z. az elsı Z a biztonsági távolságot adja.. φ a süllyesztés kúpszöge. Kúpos süllyesztés d − d1 A program írása során a 2 oldalankénti ráhagyást mint technológiai paramétert 2 használjuk. ábra..24. Az l/d > 3 arányú furatok megmunkálására a zsákfurat megmunkálásánál elmondottak érvényesek.. T. Z. Kúpos fenéksüllyesztés 3. Az ábra jelölései: d1 az elıfúrás átmérıje.20.. ábra. ezért a várakozási idıvel kombinált G82 ajánlott. 3... d2 a süllyesztés átmérıje. N55 G81 általában az átmenıfurat fix ciklusa. vagy a G83 mélyfúrás kiemeléssel ciklust választjuk. Az ábra jelölései: d1 az elıfúrás átmérıje. Az ábra jelölései: d1 az elıfúrás átmérıje. ábra).21.. Y koordináták a furat középpontjának helyét. S. F.. A furat l méretének függvényében döntjük el.CNC-programozás alapjai … N55 G81 X.23. A mővelet lényege az l méret beállítása. . l a felfúrás mélysége. . ábra).23. A zsákfurat felfúrásánál említettek itt is érvényesek azzal az eltéréssel. l a süllyesztés mélysége. ábra). 42 . Atmenıfurat telibe fúrása 3.

.. A menetfúrás programrészlete: %3415 NI G17 G90 G95 G00 X. Y.27. Menetfúrás átmenıfuratban 3. ábra. Z.27.27. . a második Z pedig a menet mélysége. 3.24. M03 M06 M08 … N55 G84 X. h a menet emelkedése. ábra). ábra szerint.. F. . .CNC-programozás alapjai 3. ábra. . ábra. Menetfúrás a 3. S. . A menetfúrás mozgásviszonyai ⇒ elıtolás 3.26. . Z. Y.26. .. T. az elsı Z biztonsági távolság.. . ábra.25. Mozgások: a szerszámmal a furat középpontja fölé b biztonsági távolságra kell pozícionálni gyorsmenettel (3. . F.. ábra.25. N56 G80 … N55 menetfúróciklus (G84).28.. . . Z. T... Az ábra jelölései: M a menet névleges mérete. Menetfúrás zsákfuratban és átmenıfuratban (3. Menetfúrás zsákfuratban 3... ábra).. az X.. 43 .. Homloksüllyesztés 3.. . Dörzsölés ⇒ elıtolás A megmunkáláskor a d2-nél nagyobb átmérıjő homloksüllyesztıt használunk és G82-vel munkáljuk meg a felületet. S. l a menet mélysége. Y a menetes furat középpontja.

F. . . . ellenkezı esetben a szerszám éle lepattan. Y a furat középpontja. ... . A második esetben nincs a fıorsón jeladó. .. A szerszám kialakítása miatt a furatból munkamenettel kell kiemelni a szerszámot. S. az elsı Z a biztonsági távolság. . A dörzsölés programrészlete: %3416 NI G17 G90 G95 GOO X... . .29. Z.. M03 M0 6 M08 … N55 G8 6 X. A menetmélység elérése után a szerszám forgásirányát meg kell változtatni és szintén elıtolással húzzuk vissza a szerszámot az indulási pontig.. . A szerszámot mindig álló fıorsó mellett emeljük ki. T.. 1/min. a második Z pedig a furat mélysége. . Y a furat középpontja. S.. . N56 G80 … N55 furatkiesztergáló ciklus (G86). .. és ezt követheti a kiemelés..CNC-programozás alapjai A biztonsági távolság a menetemelkedés 2. .. Z. . T. F.. a második Z a furat mélysége.gépi rutin szerinti mértékben és irányban el kell távolítani a furat felületétıl. . S. hogy a furat méretpontosságát és felületi érdességét készre munkáljuk. . . Y. T. . S.. F. . Z. . Dörzsölés (3. n a fordulatszám. ... 44 . A furat kiesztergálásának programrészlete: %3417 N1 G17 G90 G95 G00 X. . . . Y. T.3-szorosa. . A menetfúrás elıtolással történik. A G84es menetfúróciklus a vezérlı technológiai módosítókapcsolóit (override kapcsolók) automatikusan üzemen kívül helyezi. . . Furat kiesztergálása(3. Az elıtolás és a szerszám fordulatszáma ennél a mőveletnél kötött: f= nP. Z. A G85-ös jelő ciklus alkalmas a mővelet végrehajtására. . M03 M06 M08 N55 G85 X. N56 G80 … N55 dörzsölésciklus (G85). . . az elsı Z a biztonsági távolság. Furat kiesztergálásakor a furat pontos méretét és az elıírt felületi érdességet állítjuk be... ábra). mm/min. mm.. ilyenkor kiemeléskor a szerszám hegye érintkezik a munkadarab felületével és vékony karcot hagy a furat felületén.. A szerszámgép felépítésétıl függıen a fıorsó vagy meghatározott pozíciót vesz fel. Z. Y. Z.28. vagy nem. F. . . ahol f az elıtolás. . . az X. Az elsı esetben a fıorsó indexálása után a szerszám élét . az X. . a kapcsolók le vannak tiltva.. Y. . A dörzsölés célja. P a menetemelkedés. ábra).

. Az esztergán megmunkálható alkatrészek jellegzetes geometriai elemekre bonthatók.. Ezt a mozgást nevezzük külsı hengeres felületet esztergáló ciklusnak. Simításkor értelemszerően a jellegzetes négyszögmozgást csak egyszer kell elvégezni.30. d2 a kész átmérı. mert a κ> 90° fıél-elhelyezési szögő szerszámok használata esetén a szerszám élén maradó forgácskeresztmetszet gyorsmozgással leszakíthatja a szerszám hegyét. A fogásszám szerint ismételni kell a fenti mozgássort a teljes ráhagyás eltávolításáig.CNC-programozás alapjai 3. 45 . A fogásvétel a munkadarab tengelye felé (X mozgás) gyorsjárattal. Furat kiesztergálása ⇒ elıtolás. ábra. a a fogásmélység.29. Az esztergált felület végén (l méret elérésekor) kiemelés elıtolással d1-re. Az elıtolást azért kell alkalmazni. Külsı hengeres felület esztergálása (3. ábra).2 mm a darab elıtt a d1 átmérın. Következik az esztergálás elıtolással. Következik a visszaállás az induló pozícióra gyorsmenettel. l a megmunkált felület hossza. Külsı hengeres felület esztergálása ⇒ elıtolás. ábra. Megmunkálásukhoz hozzárendelhetı egy-egy szintén jellegzetes megmunkálási mód is. → gyorsmenet Mozgások: a szerszámmal biztonsági távolságra a darab elé kell pozícionálni gyorsmenettel. 3. ez 1. → gyorsmenet Típusgeometriák és megmunkálásuk esztergán.30. Az ábra jelölései: d1 a kiinduló átmérı.

31. gyorsmeneti kiemelés. Az ábra jelölései: d1 a kiinduló átmérı. Visszaállás a kiinduló pozícióra gyorsmenettel. ábra). a fogásmélység. Visszaállás az induló pozícióra gyorsmenettel. d2 a homlokfelület vége. 46 . Mozgások: A szerszámmal b biztonsági távolságra a munkadarab elé kell állni d1 átmérıre gyorsmenettel. Ezt a mozgást nevezzük belsı hengeres felületesztergáló ciklusnak.31. ábra. Mozgások logikája megegyezik a külsı homlokfelület esztergálásával. Esztergálás d2 átmérıig elıtolással. l a ráhagyás..2 mm). Belsı hengeres felület esztergálása ⇒ elıtolás.. Belsı homlokfelület esztergálása (3. Az ábra jelölései: d1 kiinduló átmérı.32. Mozgások: A szerszámmal d1 átmérıtıl b biztonsági távolságra kell pozícionálni gyorsmenettel (b = 1. l a megmunkált felület hossza. Külsı homlokfelület esztergálása (3. d2 a kész átmérı.33. → gyorsmenet Belsı hengeres felület esztergálása (3. Tengelyirányú. Következik az esztergálás elıtolással. A fogásvétel szintén gyorsmenető. ábra). l ráhagyás. A fogásszám szerint a mozgást ismételni kell a teljes ráhagyás eltávolításáig. Az esztergált felület végén (l méret elérésekor) kiemelés elıtolással d1-re. Simításkor értelemszerően a jellegzetes négyszögmozgást csak egyszer kell elvégezni. Fogásvétel a munkadarab tengelyétıl távolodva gyorsmenettel. A fogásszám szerint a mozgást ismételni kell a teljes ráhagyás eltávolításáig.CNC-programozás alapjai 3. Simításkor a mozgást értelemszerően egyszer kell végrehajtani. figyelembe véve a kiemelések irányát. Az ábra jelölése: d1 a kiinduló átmérı. d2 a homlokfelület vége. ábra).

Külsı kúpfelület megmunkálása Külsı kúpfelület esztergálása (3.34.35. → gyorsmenet 3. d1 a kúp végének mérete.33.34. ábra.32. ábra.CNC-programozás alapjai 3. 47 . α a kúpszög. Belsı homlokfelület esztergálása ⇒ elıtolás. Külsı homlokfelület esztergálása ⇒ elıtolás.35. → gyorsmenet 3. → gyorsmenet 3.. Az ábra jelölései: d2 a kúp kezdımérete. Külsı kúpfelület esztergálása ⇒ elıtolás. l a kúp hossza. ábra). 3. ábra. ábra.

Az ábra jelölései: d1 a beszúrás kezdıátmérıje. 48 . Mozgások: a belsı kúpfelület megmunkálásának analógiájára. ábra). b a beszúrás szélessége. hogy a beszúrókés jobb és bal oldali élével egy-egy beszúrást végzünk. → gyorsmenet Belsı kúpfelület esztergálása (3. Belsı kúpfelület ⇒ elıtolás. Nem szabad megfeledkezni arról. hogy a szerszámkorrekciót a jobb és a bal oldali élére át kell helyezni a mozgás sorrendjének megfelelıen.36. Külsı beszúrás (3. mint a beszúrás b szélessége. d2 a kúp végének mérete. Mozgások: A CNC-esztergálás esetén a beszúrókést mindig keskenyebbre választjuk.37.36. Simításkor értelemszerően a d2 méretre pozícionálunk. Az eddig ismertetett esztergálási stratégia szerint a mozgássort addig kell ismételni. ábra). Az ábra jelölései: d1 a kúp kezdımérete. míg a kúp d2 átmérıjét el nem érjük. 3. d2 a beszúrás végének átmérıje.CNC-programozás alapjai Mozgások: fogásvétel után az esztergálás a Z tengely mentén egészen a kúp alkotójának és a fogásmélység egyenesének metszéspontjáig tart. majd a kúp alkotóját követve elvégezzük a simítást. A metszésponttól az elıtoló mozgás a kúp alkotóját követi. A beszúrás szélességének mérete és tőrése úgy tartható be pontosan. l a kúp hossza. ábra.

ábra). ezért a technológiai adatok megválasztásakor körültekintıen kell eljárni. ábra).49. hogy a szerszám élgeometriáját a d illetve a d+b körgyőrők által határolt területen belül kell kialakítani. Felhívjuk a figyelmet arra. Az ábra jelölései: d a homlokbeszúrás mérete.39. majd elıtolással elvégzi a munkafolyamatot. d a letörés névleges átmérıje. 3. d2 a beszúrás végének átmérıje. → gyorsmenet Mozgások: A külsı beszúrásnál ismertetett elvek itt is igazak. Külsı élletörés (3. majd fokozatosan nullára csökken. így nem marad sorja a letörés végén.38. Belsı beszúrás ⇒ elıtolás. Mozgások: A szerszám a munkadarab elé pozícionál a letörés vonalának meghosszabbításában gyorsmenettel. Az esetek döntı többségében a forgácsolás körülményei igen kedvezıtlenek (kicsi a forgácstér). → gyorsmenet 3. ábra. b szélessége. Mozgások: A külsı beszúrás megmunkálásakor ismertetett elvek figyelembevételével. l mélysége. ábra. Homlokbeszúrás ⇒ elıtolás. → gyorsmenet Belsı beszúrás (3. Külsı beszúrás ⇒ elıtolás.CNC-programozás alapjai 3. ábra). Homlokbeszúrás (3.40. A mőveletelemet célszerő az azt követı palástfelület simításával összekapcsolni. ábra. b a beszúrás szélessége. Az ábra jelölései: d1 a beszúrás kezdıátmérıje.38.37. 49 . Az ábra jelölései: a×45° a letörés mérete. Kezdéskor a fogásmélység maximális.

41.41. Külsı éllettörés ( ⇒ elıtolás. → gyorsmenet Külsı alászúrás (3. Mozgások: a szerszámmal az alászúrás irányának meghosszabbításába kell pozícionálni. → gyorsmenet) Belsı élletörés (3. Az ábra jelölései: R a lekerekítés sugara. Az ábra jelölései: a×45° a letörés mérete. ábra. Belsı éllettörés ( ⇒ elıtolás. Belsı éllekerekítés ⇒ elıtolás. majd rövid várakozás után gyorsmenettel ugyanazon az útvonalon vissza kell húzni a szerszámot.40. ábra.42. A mőveletelemet célszerő összevonni a névleges átmérı simításával. Mozgások: A szerszámmal a munkadarab elé a lekerekítés kezdıátmérıjére kell pozícionálni. Külsı éllekerekítés ⇒ elıtolás. 50 .43.42. és nem képzıdik sorja a lekerekítés végén. ábra). → gyorsmenet) 3.44. Az ábra jelölései: R a lekerekítés sugara. l az alászúrás mélysége. Belsı éllekerekítés (3. Külsı éllekerekítés (3. ábra). majd újra nullára csökken. d a letörés névleges átmérıje. majd a munkadarab megérintése következik elıtolással. ábra). A lekerekítés esztergálása során a fogásmélység nulláról maximumig nı. ábra. ábra). b az alászúrás szélessége. 3. d a lekerekítés átmérıje. d a lekerekítés névleges átmérıje. A gyakorlatilag nulla forgácstér miatt indokolt a technológiai jellemzık csökkentése. Mozgások: a külsı élletörésnél elmondottak figyelembevételével. Elıtolással elvégezzük az alászúrást.43. → gyorsmenet 3. Mozgások: a külsı éllekerekítésnél elmondottak szerint. Az ábra jelölései: d az alászúrás névleges átmérıje.CNC-programozás alapjai 3. így a szerszámnak az anyagból való kilépése elmarad. ábra.

ez a fordulatszám-emelés folyamatos. d2 a leszúrás végének átmérıje. Az ábra jelölései: M a menet névleges átmérıje. l a menethossz. ábra.45. Az ábra jelölései: d az alászúrás névleges átmérıje. 3. b a leszúrás szélessége. P a menetemelkedés. → gyorsmenet 3. Mozgások: A szerszámmal a munkadarab fölé kell pozícionálni gyorsmenetben. ábra).45. 51 . ábra). Külsı alászúrás ⇒ elıtolás. A munkadarab leesése elıtt célszerő az elıtolást egy vagy több lépésben csökkenteni.44. Belsı alászúrás ⇒ elıtolás. Leszúrás (3. Külsı menet esztergálása (3. Keresztirányú mozgás elıtolással. b az alászúrás szélessége. hogy a forgácsoló sebesség ne csökkenjen. → gyorsmenet Mozgások: hasonlók a külsı alászúrás megmunkálásához.46. Hasznos a szerszám középpont (forgástengely) felé mozgása közben a fordulatszámot egy vagy több lépésben megemelni azért.47. ábra). l az alászúrás mélysége. A korszerő CNCesztergákon. ábra. ahol fokozat nélküli fıhajtás van. Az ábra jelölései: d1 a leszúrás kezdıátmérıje. ábra. → gyorsmenet Belsı alászúrás (3.CNC-programozás alapjai 3. Leszúrás ⇒ elıtolás.46.

akkor elıtolással veszünk fogást. Síkfelület marása (3. hogy a vezérlınek legyen elég ideje az álló szánt felgyorsítani a szinkronizált menetesztergáló mozgás sebességére. A megmunkálás jellemzıi: M a menet névleges átmérıje. Sarokfelület marása (3. Ebben a pontban az override kapcsolókat újra engedélyezni kell. 3. A fogásvételt elıtolással végezzük. ábra). ábra. A pozícionálás hosszmérete a munkadarab elıtt 2.mindig szélesebbre kell választani. l a menethossz.. 52 . mint a B méret. A kést gyorsmenettel emeljük ki a menet névleges átmérıje fölé. Gyorsmenetben fél szerszámátmérıvel a darab elé pozícionálunk és fogást veszünk. A fogásszámnak megfelelıen ezt a ciklust meg kell ismételni.47. ábra. tehát egy fél szerszámátmérıvel túlmegyünk az l méreten.. Külsı menet esztergálása ⇒ elıtolás. de a pályavezérlések széles körő elterjedése miatt nem teszünk különbséget aközött. A következı geometriák munkálhatók meg marógépen és megmunkálóközpontokon. Síkfelület marása Mozgások: A szerszámot . Mozgások: Ha a sarokfelületnek van szabad kifutása.49. P a menetemelkedés.CNC-programozás alapjai 3. Mozgások: Hasonlók. → gyorsmenet Mozgások: A szerszámmal a menet névleges átmérıjére kell pozícionálni.48. A szerszám visszahúzása a kiindulási hosszra gyorsmenettel. Belsı menet esztergálása. Így a megmunkált felületet a maró nem karcolja össze. Típusgeometriák és megmunkálásuk marógépen. mint a külsı menet esztergálásakor.ha a marógép teljesítményviszonyai megengedik . Az ábra jelölései: B a felület szélessége. Ha nincs a sarokfelületnek szabad kifutása.3 menetemelkedésre célszerő. B a felület mélysége. de most magméretre pozícionálunk. a a fogásmélység. ábra). és a fogásvétel a forgástengelytıl kifelé irányul. Az ábra jelölései: l a felület hossza. Elıtolással végigmunkáljuk a felületet úgy. Az l hossz marása után ki kell futtatni a marót a felületrıl. l a felület hossza. akkor gyorsjáratban a felület elé kell pozícionálni fél átmérıvel B mélységben a fogásvételnek megfelelıen. így végezzük el a menetesztergálást. hogy a szerszám utolsó foga is elhagyja a mart felületet. hogy milyen geometria munkálható meg milyen vezérléső szerszámgépen. a a fogásvétel. Az override kapcsolók tiltása után vezérlı szinkronizálja a fıorsó fordulatszámát és az elıtolást (sebesség interpoláció). Általában elégséges a szakaszvezérlésre alkalmas berendezés.48.

például fúrással. ábra. ezt a marás hosszának meghatározásakor kell figyelembe venni. a a horony mélysége. ábra).CNC-programozás alapjai 3.50. a fogásmélység.51. Ujjmarót akkor használunk. d1 a furat átmérıje. A tárcsa átmérıjétıl függ. Külsı horony marása. hogy mekkora a szerszám kifutása. Mozgások: A tárcsamaróval a horony fölé pozícionálunk. Fogásvétel elıtolással. és elıtolással fogást veszünk. Mozgások: A horony valamelyik végére pozícionáljuk a szerszámot. Mozgások: A szerszámmal a munkadarab fölé pozícionálunk gyorsmenettel. ábra. I. ha a horony nincs tőrésezve. A marás befejeztével kikapcsoljuk az automatikus szerszámsugár-korrekciót. így a maró éle nem sérül meg. ábra.51. Az ábra jelölései: l a horony hossza. Az ábra jelölései: B a horony szélessége. Külsı horony marása II. Méretes szerszámot (amelynek megegyezik az átmérıje a horony szélességével) csak akkor használjunk. Az ábra jelölései: d2 a horony átmérıje. l a horony hossza. B a horony szélessége. A marás mélységét elıtolással érjük el. A marás befejeztével a marót is elıtolással emeljük ki. Az automatikus szerszámsugár-korrekció bekapcsolása után a kontúrt körbe járjuk a programozott elıtolással. (3. ábra). Ellenkezı esetben kontúrmarással dolgozzunk. 3. (3. ábra). Sarokfelület marása Kontúrpalást-felület marása (3. ha a szerszámnak elızetesen férıhelyet munkálunk ki. a a horony mélysége. B a horony szélessége. a a fogásmélység.53.50. Külsı horony marása.49. ábra. 3. Az ábra jelölései: B a marás mélysége.52. 53 . majd gyorsmenettel kiemeljük a szerszámot a munkadarab fölé. Kontúrpalást-felület marása Külsı horony marása I. ábra). II Belsı horony marása (3.52. 3.

. A menetmarás mozgásai A háromtengelyes egyenes megmunkálására alkalmas programrészlet: %3441 N1 G17 G90 G54 G00 X..CNC-programozás alapjai Mozgások: A tárcsamaróval. F. Visszaállva a furat tengelyvonalába. .. Z. A fúrás fejezetben ismertetett megmunkálóciklusok közül mindegyiket lehet CNCmarógépeken is programozni. majd gyorsjárattal a szerszám kiemelhetı. Z.55. Mozgások: Hosszlyukmaróval vagy ujjmaróval a furat fölé pozícionálunk.. Y. N56 G01 Z. A fogásmélységet elıtolással érjük el. A megmunkálás végén újra a furat közepére állunk. mert akkor a szerszám geometriája . ezért gömbvégő marószerszámot kell használni. ábra. ábra..56.. M03 M06 N55 G00 X. A 3D megjelölés a három irányú (direction) mozgást jelenti. A gömb érintési pontja és a gömb középpontján átmenı egyenes mindig merıleges a felületre.54.) A 3D-s marógép fıorsója nem billenthetı. Belsı horony marása 3. d2 a süllyesztés átmérıje.... Az ábra jelölései: d1 a furat átmérıje.biztosítja. Fenéksüllyesztés (3. ábra). 3.. Elıtolással fogást veszünk. .a gömb .54. . amelynek átmérıje kisebb d1-nél a furatba pozícionálunk. Fenéksüllyesztés Egyenes interpoláció 3D-s megmunkálás esetén (3. T. ábra. 3..53.. ábra. . (A hétköznapi szóhasználatban helytelenül a háromdimenziós megmunkálás terjedt el.. a szerszám kiemelhetı a furatból gyorsmenettel. majd körinterpolációval körbe kell járni a süllyesztést. ezért azokat nem tárgyaljuk még egyszer. Y. S.55. Az egyenköző pályáról tanultakat kell kiterjeszteni három irányban. Fel kell venni a d2 méretet. 54 . ábra). a fogásmélység. majd körinterpolációval elkészítjük a hornyot. ... 3D-s lineáris interpoláció 3. hogy a munkadarab felületére merılegesen helyezkedjen el a pillanatnyi látszólagos szerszámtengely.

3.58 b ábrán a balos emelkedéső menet megmunkálásához szükséges mozgások láthatók. kezdıpont fölé pozícionálunk A programrészlet N55 jelő sorában a kezdıpont fölé pozícionálunk. A szerszámmal megközelítjük a munkadarabot. 55 . A menetmaró szerszámnak a mozgásviszonya utánozza a menet keletkezésének módját.CNC-programozás alapjai N57 G01 X.felosztjuk a bekezdések számától függıen egész részekre... F.. A marón a fogak geometriája alakítja ki a menetárkot.. Z. A menetemelkedés marásának mozgásai a) jobbos.56....58 b ábrán látható módon többször. a menet bekezdéseinek megfelelıen ismételjük a menetmarást. ábra).58 a ábra szemlélteti. majd az N57-es mondatban az egyenes végpontját határozzuk meg mind a három koordináta adatával. akkor a 3.a munkadarab hengeres részének a kerületét . A menet megmunkálását a 3.. elıtoló mozgással érjük el a menetmélységet. Z.57. a 3. ábra.. A körinterpoláció indításának helyét úgy kell meghatározni. Menet marása körinterpolációval (3. ezek eredıje a menetemelkedésnek megfelelı elmozdulás. az N56-ban elıtolással fogást veszünk.58 a ábrán a jobbos emelkedéső menet.. Ha több-bekezdéső menetet kell marni. A kellı menetmélység elérése után indítható a körinterpoláció és a Z tengely irányú egyenes elıtoló mozgás. b) balos A 3. N58 G00 Z. A szerszám forgó körinterpolációs mozgásához egy tengelyirányú mozgás járul. és ezeknek a részeknek a kerületen lévı pontjait tekintjük kiindulási pontnak. akkor a szerszámot szintén elıtolással kiemeljük a fogásból. hogy a kört . Ha elérjük a szükséges menethosszat.

és hogyan programozza? Hogyan nagyoljuk és simítjuk a külsı hengeres felületeket? Miben különbözik a belsı hengeres felület megmunkálása a külsı hengeres felületétıl? Hogyan munkálja meg a külsı és a belsı homlokfelületet? Hogyan munkálja meg a kúpfelületet? Ismertesse a különbözı beszúrások készítését.CNC-programozás alapjai a) b) 3. és hogyan programozza? Mi a furatesztergálás lényege. mire használjuk ıket? Mi a szerepük az útinformációt meghatározó kódoknak? Milyen interpolációs paraméterek vannak? Ismertesse a technológiai utasítások kódjait! Melyek a mondatfelépítés szabályai? Hogyan épül fel a fıprogram? Mit nevezünk ciklusnak? Mutasson be gyakran használatos megmunkálást mint ciklust! Mit nevezünk szubrutinnak? Hogyan szervezi a szubrutint a program írása során? Mi az alprogram fogalma? Mutasson példát az alprogram alkalmazására! Mi a paraméteres alprogram? Mutasson példát a paraméteres alprogram alkalmazására! A fúrógépen alkalmazott megmunkálásoknak melyek a közös jellemzıik? Ismertesse a csúcsfészek és központfurat megmunkálását! Ismertesse a zsákfurat telibe fúrását és programozását! Mi a különbség a zsákfurat és az átmenıfurat telibe fúrása között? Hogyan programozzuk a különféle süllyesztések megmunkálását? Hogyan kell a menetfúrást elvégezni. ábra.58. hogyan munkálja meg? Ismertesse a horonymarás módozatait és mozgásait! Miben különbözik a fenéksüllyesztés marógépen és fúrógépen végezve? Hogyan kell elvégezni a háromtengelyes egyenes marást? 56 .5 Ellenırzı kérdések Ismertesse a gyártási folyamat információ áramlását! Az ábécé betői közül melyeket használhatjuk a DIN 66025 programozási szabvány szerint? Milyen kódokat nevezünk programtechnikai utasításnak (segédfunkciónak)? Milyen speciális karaktereket ismer. milyen mozgásokkal végezzük el? Hogyan végzi el a különféle alászúrásokat? Ismertesse a menetesztergálást és programozást! Hogyan munkálunk meg síkfelületet? Hogyan marunk sarokfelületet? Mi a kontúrpalást-felület. A menetmarás végrehajtása 3. és hogyan kell programozni? Hogyan végzi a dörzsölést.

marógépen? 57 .CNC-programozás alapjai Hogyan lehet marógépen menetet megmunkálni? Milyen interpolációkat kell egyidejőleg a menetmaráskor használni? Hogyan kell menetet marni háromtengelyes megmunkálással? Hogyan mar több-bekezdéső menetet CNC.

Hervay Péter: MAZAK gyártócella a Bánki Donát Mőszaki Fıiskolán. 1988. 58 . Budapest. Mőszaki Könyvkiadó. Budapest. Budapest. Tankönyvkiadó. 1972. Farkas János . Palásti Kovács Béla . Budapest.Rezek Ödön . december Csányi Egon: NC-technika a gyakorlatban. Budapest. Czéh Mihály . Dobor Lászlóné . Weck. 1978. Héberger Károly . 1982. Hervay Péter: HUNOR PNC 722 vezérlés programozása. Budapest.Dr.Norbert Kerp . Mőszaki Könyvkiadó.CNC-programozás alapjai 4 IRODALOM Dr. Mőszaki Könyvkiadó. Budapest. Mőszaki Könyvkiadó. 1975. Gépgyártástechnológia. I-II.Cselle Tibor: Szerszámgépek számjegyes programvezérlése.Dr. Mőszaki Könyvkiadó. 1995. Band 3. 1988. 1978. Sautter: NC-szerszámgépek programozása.Hervay Péter: NC-gépek programozása. Hermann Wellers . VDI Verlag Düsseldorf.Fritz Lieberwirth: Bevezetés a CNC-gépek programozásába. 1996.Dr.Sípos Sándor: A forgácsolás és szerszámai.Tóth István: A gépgyártás technológiája II. Tankönyvkiadó.Tóth István: A gépgyártás technológiája III. Band 4. Czéh Mihály . Farkas Emil: Bevezetés az NC-gépek programozásába.Dr. 1990.Iliász Dimitrisz . 1981. Budapest. Héberger Károly . Angyal Béla .Rezek Ödön . Manfred: Werkzeukmaschinen Band 1. 1987. SZTÁV. Budapest. BDGMF. Czéh Mihály . Dr.Dr Ránky Miklós . Budapest. Kalászi István . Band 2.Programozási Egyesülés. NCT 90M programozási leírás.. 1974. Mőszaki Könyvkiadó. Szerszámgép . 1982. NC Technika Kft. Fogel László: Alkalmazástechnikai továbbképzés.