You are on page 1of 58

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

an17 Vadgazdálkodási ismeretek című képzéshez

A képzési program kódszáma: an17

A képzési program megnevezése: Vadgazdálkodási ismeretek című képzés

A képzés során megszerezhető kompetencia:

- a vadgazdálkodás jogszabályi keretei

ő kompetencia: - a vadgazdálkodás jogszabályi keretei - vadgazdálkodási célú él ő helyfejlesztés és az
ő kompetencia: - a vadgazdálkodás jogszabályi keretei - vadgazdálkodási célú él ő helyfejlesztés és az

- vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés és az ÚMVP kapcsolata

- apróvadgazdálkodási alapismeretek

az ÚMVP kapcsolata - apróvadgazdálkodási alapismeretek - az agrárszakigazgatás rendszere A képzésen való

- az agrárszakigazgatás rendszere

A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség:

- iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály

- ……………………………………………… szakképesítés, végzettség

A képzés óraszáma:

- elmélet: 22 óra

- gyakorlat: -

A

képzés módja:

csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)

A képzés tematikája és óraterve:

Sor-

Témakör

elméleti

gyakorlati

szám

óraszám

óraszám

1.

- a vadgazdálkodás jogszabályi keretei

20

-

2.

- vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés és az ÚMVP kapcsolata

-

3.

- apróvadgazdálkodási alapismeretek

-

4.

- az agrárszakigazgatás rendszere

2

 
4. - az agrárszakigazgatás rendszere 2   „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén)

1.–3. téma: A vadgazdálkodás jogszabályi keretei, vadgazálkodási célú

élőhelyfejlesztés

apróvadgazdálkodási

és

ÚMVP

az

kapcsolata,

alapismeretek (szerző: Rónai Ferenc)

1.

A vadgazdálkodás törvényi szabályozása

1.1

A vadászati jog gyakorlásának feltételei, formái, hasznosítása

jog gyakorlásának feltételei, formái, hasznosítása 1.1.1 A vadászati jog A vadászati jog a vadászattal és a

1.1.1 A vadászati jog

A vadászati jog a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos összetett tevékenység szabályszerű elvégzésének joga. A vadászati jog

- a vad, valamint élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok,

- a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására vonatkozó kötelezettségek és jogosultságok, valamint

vonatkozó kötelezettségek és jogosultságok, valamint a hullott agancs és a vadászható szárnyas vad

a hullott agancs és a vadászható szárnyas vad tojásainak gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének a vadászati törvény szerinti elsajátításra vonatkozó kötelezettségek és jogosultságok összessége. A vadászati jog, mint vagyonértékű jog, a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

-

jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -
jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -
jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -
jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -
jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -
jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. - A vadászati jog lehet: - önálló vadászati jog -

A vadászati jog lehet:

- önálló vadászati jog

- társult vadászati jog

1.1.2

A vadászatra jogosult

Vadászatra jogosultnak az tekinthető, aki a jogszabályok szerint végezhet vadászati és azzal összefüggő tevékenységet. Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni. Ebben az esetben a vadászterület kizárólag egy személy, ideértve a Magyar Államot is, tulajdonában van. Társult vadászati jog esetében a vadászterület több, ideértve a Magyar Államot is, tulajdonos birtokában van. Ebben az esetben a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen illeti meg. Társult vadászati jog esetén a vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. Amennyiben a tulajdonosok közössége nem kíván élni a vadászati joggal, úgy lehetősége van arra, hogy a vadászterületet haszonbérbe adja.

sége van arra, hogy a vadászterületet haszonbérbe adja. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Haszonbérlettel szerzett vadászati jog esetében a tulajdonosi közösség egy haszonbérleti szerződés keretében a vadászterületet más vadászati közösség részére adja bérbe. Ebben az esetben a vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

1.1.3 A vadászterület

Hazánk területe, amely vadászatra, vadgazdálkodásra alkalmasnak minősíthető különböző nagyságú vadászterületekre van felosztva. vadászati tevékenységet ezeken a területeken lehet végezni. Vadászterületnek minősül a hasznosítás formájától függetlenül az a földterület valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter. További követelmény, hogy a vad a szükséges táplálékot megtalálja, meglegyenek a természetes szaporodás feltételei, mozgási lehetőséget, búvóhelyet, nyugalmat megtalálja.

lehet ő séget, búvóhelyet, nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz
lehet ő séget, búvóhelyet, nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz
lehet ő séget, búvóhelyet, nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz
lehet ő séget, búvóhelyet, nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz

1.1.4. A vad tulajdonjoga

nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz „uratlan jószág”, tehát
nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz „uratlan jószág”, tehát
nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz „uratlan jószág”, tehát
nyugalmat megtalálja. 1.1.4. A vad tulajdonjoga A „res nullius” azaz „uratlan jószág”, tehát

A

„res nullius” azaz „uratlan jószág”, tehát mindenki tulajdona. Hazánkban hosszú évtizedek óta

vad tulajdonjoga a történelem során többször változott. Volt földtulajdonhoz kötött, volt un.

változott. Volt földtulajdonhoz kötött, volt un. az állam tekinthet ő a vad tulajdonosának. A jelenlegi

az állam tekinthető a vad tulajdonosának.

volt un. az állam tekinthet ő a vad tulajdonosának. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint: a vad
volt un. az állam tekinthet ő a vad tulajdonosának. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint: a vad

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint: a vad az állam tulajdonában van.

A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját), a hullott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult birtokába kerül.

vad teteme a vadászatra jogosult birtokába kerül. Abban az esetben, ha más vadászterületr ő l átváltott
vad teteme a vadászatra jogosult birtokába kerül. Abban az esetben, ha más vadászterületr ő l átváltott
vad teteme a vadászatra jogosult birtokába kerül. Abban az esetben, ha más vadászterületr ő l átváltott
vad teteme a vadászatra jogosult birtokába kerül. Abban az esetben, ha más vadászterületr ő l átváltott

Abban az esetben, ha más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el, akkor a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult a vad

tulajdonosa. A nem vadászterületnek minősített területen elhullott vad teteme, valamint a hullott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, ahonnan a vad odakerült. Ha ez nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, akkor tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni.

A

első halálos lövést leadta.

A

számít.

A vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy

elhullottan megtalálják. A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő

birtokbavétele.

többi vadászható vadfaj esetében elejtésnek a vad helyben maradását eredményező lövés

a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és
a vad helyben maradását eredményez ő lövés gímszarvas, a dám, a muflon, az ő z és

gímszarvas, a dám, a muflon, az őz és a vaddisznó esetén elejtőnek az tekinthető, aki az

a vaddisznó esetén elejt ő nek az tekinthet ő , aki az 1.1.5. Önálló vadászati jog

1.1.5. Önálló vadászati jog gyakorlása

Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül alapesetben, ha a törvényi szabályozás előírásainak megfelelően a szabályok betartáas mellett a vadászatra jogosult saját maga vadászik. Vendégvadászat: önálló joggyakorlásnak számít, ha a saját maga által meghívott vendégvadász számára biztosít vadászati lehetőséget. Ebben az esetben a vendégvadásznak

lehet ő séget. Ebben az esetben a vendégvadásznak „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

rendelkeznie kell mindazon jogszabályi feltételekkel, amelyek feljogosítják a vadászati tevékenység végzésére. Bérvadászat: ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik, ha megállapodás alapján más vadász számára biztosítja meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát. Haszonbérbe adás Önálló vadászati jog gyakorlásának számít, ha a jogosult szerződés alapján más vadászati tevékenységet jogszabály szerint végző részére a vadászat gyakorlásának jogát átengedi.

1.1.6. Társult vadászati jog gyakorlása

Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai, ideértve a Magyar Államot is, hasznosítják a vadászati jogot.

A társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok döntenek a képviselet formájáról a

képviselő személyéről és a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról,

feltételeiről.

Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos

A

megillet ő vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos A jognyilatkozatokat az állam nevében a tulajdonosi jogot

jognyilatkozatokat az állam nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv a miniszterrel, védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv ezt a jogot a kincstári vagyon kezelőjére is

átruházhatja.

A

nem vadászó földtulajdonosait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. Képviselet: A földtulajdonosok által megválasztott és ezt követően a vadászati hatóságnál

társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség

a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez
a vadászati közösség döntése alapján a közösség nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkez

nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkező képviselő külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet,

eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati
eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati
eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati

kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával hasznosításával összefüggő hatósági illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt és harmadik személyekkel szemben.

A

képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok hatvan napon belül új képviselőt kötelesek

választani.

A tulajdonosi döntést igénylő kérdések kivételével a képviselő is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.

ő is összehívhatja a földtulajdonosok gy ű lését. A társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok által
ő is összehívhatja a földtulajdonosok gy ű lését. A társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok által

A társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok által gyakorolt vadászati jognak minősül

- a társult földtulajdonosok által jogszerű feltételekkel folytatott vadászat

- a vendégvadászat

- a bérvadászat

- haszonbérbe adott vadászati jog

- a bérvadászat - haszonbérbe adott vadászati jog 1.1.7. A vadászati jog haszonbérlete A vadászati jog

1.1.7. A vadászati jog haszonbérlete

A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre

vonatkozó szabályait kell alkalmazni a Vadászati törvényben foglalt eltérések figyelembevétele mellett. Ennek megfelelően mezőgazdasági terület bérbeadása csak a

feleknek a vadászati törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.

A vadászati jog haszonbérlője lehet:

adását is. A vadászati jog haszonbérl ő je lehet: „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

- vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület- vadásztársaság

- vadásztársaságok érdekképviseleti szerve

- mezőgazdasági ágazatba sorolt Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulás, feltéve hogy a terület legalább 25% át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljára használja.

Egy haszonbérlő – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor –eltérő megállapodás

hiányában- az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű berendezések ellenértékét. Ismételt haszonbérbe adás esetén a korábbi haszonbérlőt előhaszonbérleti jog illeti meg. Az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseket azokra kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejárta napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték.

A

haszonbérleti szerződést a vadászterületre jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv

vadászterületre jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv érvényességének id ő tartamára kell kötni. A
vadászterületre jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv érvényességének id ő tartamára kell kötni. A
vadászterületre jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv érvényességének id ő tartamára kell kötni. A
vadászterületre jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv érvényességének id ő tartamára kell kötni. A

érvényességének időtartamára kell kötni. A haszonbérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható szakszerűtlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén.

tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést
tlen gazdálkodás vagy alhaszonbérletbe adás esetén . A vadászati jog haszonbérletére kötött szerz ő dést

A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtani.

A

vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási

üzemterv jóváhagyásáról valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.
üzemterv jóváhagyásáról valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba
vételéről is.
1.1.8.
A földtulajdonosi közösség határozathozatalának szabályai
A
társult vadászati jog esetén a vadászati jog és annak hasznosításával kapcsolatos
határozatok meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak tulajdoni hányaduk alapján
számított egyharmada kezdeményezheti.
A
kezdeményezőknek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata

hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviseletre vonatkozó figyelmeztetést, továbbá vadászterület kialakítása esetén a vadászterület térképi megjelölését.

Érvényes határozat csak az előírt eljárás betartása esetén hozható. Amennyiben a határozattal a tulajdoni hányad alapján számított jognyilatkozattal kisebbségben maradottak, vagy a határozathozatalban részt nem vettek nem értenek egyet, önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményezhetnek, feltéve, hogy területük természetben összefüggő egységet alkot és megfelel a törvényben előírtaknak.

egységet alkot és megfelel a törvényben el ő írtaknak. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a
egységet alkot és megfelel a törvényben el ő írtaknak. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a
egységet alkot és megfelel a törvényben el ő írtaknak. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

1.2.

A vadászterület kialakítására vonatkozó szabályok

1.2.1 A vadászterület határának megállapítása

A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának, társult vadászati jog

esetében a tulajdonosok képviselőjének kérelmére az erdészeti, természetvédelmi területtel érintett vadászterületnél a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság határozatban

állapítja meg.

A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb (3000 ha) kiterjedésétől legfeljebb ötszáz

hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása illetőleg hasznosítása egyébként biztosított. Különleges rendeltetés esetén az előző feltételek teljesülése esetén a vadászterület legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet.

kiterjedését ő l korlátozás nélkül eltérhet . A vadászterület határának megállapítása a

A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes.

A

vadászterület határának megváltoztatásakor a vadászati hatóságnak egyidejűleg

a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a
a vadászati hatóságnak egyidej ű leg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a

határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv valamint a haszonbérleti szerződés jóváhagyásáról is.

A

kérelmet, ha a kérelemben javasolt határ megfelel a törvényes előírásoknak és szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetén a felek a törvényben előírt tartalmú egyezséget kötöttek.

vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására irányuló

a vadászterület határának megállapítására irányuló 1.2.2 A vadászterület rendeltetésének megállapítása A

1.2.2 A vadászterület rendeltetésének megállapítása

1.2.2 A vadászterület rendeltetésének megállapítása A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási
1.2.2 A vadászterület rendeltetésének megállapítása A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási
1.2.2 A vadászterület rendeltetésének megállapítása A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási

A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási vagy különleges lehet.

szerint vadgazdálkodási vagy különleges lehet. A vadászterületek jelentős része vadgazdálkodási
szerint vadgazdálkodási vagy különleges lehet. A vadászterületek jelentős része vadgazdálkodási
szerint vadgazdálkodási vagy különleges lehet. A vadászterületek jelentős része vadgazdálkodási
A vadászterületek jelentős része vadgazdálkodási rendeltetésű. A vadászterület különleges rendeltetését a
A vadászterületek jelentős része vadgazdálkodási rendeltetésű. A vadászterület különleges
rendeltetését a jogosult kérelmére a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben határozatban állapítja meg ha
- azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi
- oktatási-kutatási célból szükséges
- természetvédelmi érdek ezt szükségessé teszi.
A
különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos
különleges feltételeket a határozat állapítja meg.

A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását a miniszter,

a természetvédelemért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszter a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. Az ebből fakadó esetleges többletköltségek

megtérítéséről a kezdeményező köteles gondoskodni.

1.2.3. Vadaskert létesítése

A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása,

tenyésztése vadászata céljából, arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része.

A vadaskertben történő vadászat alkalmával a vadászati törvénynek – a vadaskert

létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetében – a vadászati tilalmi időkre és

a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

„Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a őgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a minisztérium más szakminisztériumok egyetértésével határozatban engedélyezi. Vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése vaddisznó és muflon esetében 200 ha, más nagyvadfajok esetében 500 ha.

1.2.4. Vadasparkok létesítése

A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával a jogosult kérelmére a minisztérium engedélyezi. Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság az engedélyt állat-egészségügyi ok esetén az állategészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A vadászati hatóság – amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképpen nem állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány – szabályozó vadászatot rendelhet el.

1.2.5.

– szabályozó vadászatot rendelhet el. 1.2.5. A vadászati jog kényszerhasznosítása Amennyiben a
– szabályozó vadászatot rendelhet el. 1.2.5. A vadászati jog kényszerhasznosítása Amennyiben a
A vadászati jog kényszerhasznosítása
A vadászati jog kényszerhasznosítása
el. 1.2.5. A vadászati jog kényszerhasznosítása Amennyiben a vadászterületnek min ő sül ő föld
el. 1.2.5. A vadászati jog kényszerhasznosítása Amennyiben a vadászterületnek min ő sül ő föld

Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult az önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási és hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, a vadászati hatóság a vad és élőhelye védelme valamint a vadkárok megelőzése érdekében az érintett tulajdonos költségére a vadászati hatóság vadászati jog kényszerhasznosítását rendelheti el. Ha a vadgazdálkodási üzemterv lejártát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok nem hoznak érvényes határozatot, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A kényszerhasznosítás során a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamáig kell megkötni. Hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik. A föld tulajdonosa illetve a jogosult csak a felmerült költségeket, ideértve a vadgazdálkodás költségeit, meghaladó részére tarthat igényt.

költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP
költségeit, meghaladó részére tarthat igényt. 2. Él ő hely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP

2. Élőhely gazdálkodás, fejlesztés és az ÚMVP kapcsolata

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. § (1) bekezdése alapján készült, s melyet Magyarország a Kormány jóváhagyását követően hivatalosan benyújtott az Európai Bizottság részére. Az UMVP intézkedéseinek legfontosabb területei:

- a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása,

- a környezet és a vidék fejlesztése,

- a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

„Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a őgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A három intézkedési csoportban számos olyan támogatott tevékenység került felsorolásra,

amely sok tekintetben összhangban áll a vadgazdálkodás élőhely fejlesztési feladataival.

Nagy hangsúlyt fektet a program a szakmai képzésekre, amely kellő ismereteket nyújt az egyes szakterületek sajátosságainak megismerésére.

2.1. A mezei vadfajok élőhely- és táplálékigénye

2.1.1 Az apróvad állomány és az élőhely kapcsolata

Ha az elmúlt évszázad vadászati terítékadatait és annak változásai elemezzük, megállapítható, hogy a trianoni területveszteségeket is figyelembe véve a magyar apróvad állomány fénykorát az 1900-as évek első négy évtizedében élte. A maximális apróvad állományhoz tartozó környezeti feltételek az alábbiak voltak:

- kisbirtokos, kisparcellás termelés túlsúlya az országban,

- változatos termesztett növényösszetétel,

országban, - változatos termesztett növényösszetétel, - magas takarást adó növényzet (csenderesek, remízek)

- magas takarást adó növényzet (csenderesek, remízek) jelenléte,

adó növényzet (csenderesek, remízek) jelenléte, - extenzív termesztéstechnológia ( alacsony fokú

- extenzív termesztéstechnológia ( alacsony fokú gépesítés, műtrágya és vegyszerhasználat,

-

Azt követően, hogy ezek a kedvező adottságok romlani kezdtek, a kialakuló új viszonyok azonnal maguk után vonták az apróvad állomány csökkenését.

A

csökkenés mértéke akkor vált drasztikussá, amikor az 1970-es évekre már valamennyi

drasztikussá, amikor az 1970-es évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az
drasztikussá, amikor az 1970-es évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az
drasztikussá, amikor az 1970-es évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az
drasztikussá, amikor az 1970-es évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az

erős ragadozó gyérítés.

évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az optimálistól. A privatizáció és
évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az optimálistól. A privatizáció és
évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az optimálistól. A privatizáció és
évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az optimálistól. A privatizáció és
évekre már valamennyi er ő s ragadozó gyérítés. tényez ő eltért az optimálistól. A privatizáció és

tényező eltért az optimálistól. A privatizáció és a kárpótlások ellenére a mai napig fennállnak azok a kedvezőtlen környezeti

a mai napig fennállnak azok a kedvez ő tlen környezeti viszonyok, amelyek miatt az apróvad állomány
a mai napig fennállnak azok a kedvez ő tlen környezeti viszonyok, amelyek miatt az apróvad állomány
a mai napig fennállnak azok a kedvez ő tlen környezeti viszonyok, amelyek miatt az apróvad állomány
a mai napig fennállnak azok a kedvez ő tlen környezeti viszonyok, amelyek miatt az apróvad állomány

viszonyok, amelyek miatt az apróvad állomány növekedése elmarad a kívánatos és lehetséges

mértéktől. Ebből eredően szakszerűtlennek kell tartani azokat a megnyilvánulásokat, amelyek elvetik az élőhely fejlesztés szükségességét, mondván a kistáblás gazdálkodás mindent megold. Igazolják ezt a nyugat –európai tapasztalatok, ahol nem volt kollektivizálás, mégis jelentősen csökkent a kedvezőtlenné vált környezeti hatásokra az apróvad állomány.

A

vadpopulációk környezeti igényeinek összhangban kell lennie a meghatározó jelentőségű

összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő
összhangban kell lennie a meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő

környezeti feltételekkel.

meghatározó jelent ő ség ű környezeti feltételekkel. A vadállomány fejl ő désének pozitív irányba történ

A vadállomány fejlődésének pozitív irányba történő befolyásolásához elengedhetetlen az

egyes fajok környezetigényének ismerete, amely sokféle de különösen három tényező

emelhető ki:

sokféle de különösen három tényez ő emelhet ő ki: - az él ő hely szerkezetével kapcsolatos
sokféle de különösen három tényez ő emelhet ő ki: - az él ő hely szerkezetével kapcsolatos

- az élőhely szerkezetével kapcsolatos igények, a területigény és az élőhely minősége iránti igény,

- az állati és növényi eredetű táplálékigény,

- a ragadozók hatása.

2.1.2. A fogoly élőhely- és táplálékigénye

A fogoly számára ideális élőhelyek az erdősávok, a füves utak, útpadkák árokpartok. Szívesen tartózkodik tarlók szántások őszi gabonák tábláiban. A sövények kímélete a táblaszegélyek vegyszer nélküli kezelése záloga a fogolyállomány sűrűségének. Ha a fogoly számára alkalmas élőhelyet akarunk teremteni, akkor elsősorban annak szerkezetét kell megváltoztatni, és az élőhely fejlesztés hangsúlyát a táblaszegélyekre kell

hely fejlesztés hangsúlyát a táblaszegélyekre kell „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

helyezni.

A táplálékigényt tekintve a fogoly esetében megállapítható, hogy állati eredetű táplálékot

főként csibe korban mintegy 8 hetes koráig fogyaszt jelentősebb mértékben. Idősebb egyedeknél a rovarfogyasztás célja a költés közbeni fehérjeveszteség pótlása és a vedlés során

a megnövekvő fehérjeigény biztosítása. Ebből következik a nyári időszakra eső nagyobb rovarfogyasztás

2.1.3. A fácán élőhely- és táplálékigénye

A fácán otthonterületének nagysága, az egyes kakasok közötti átlagos távolság a szaporodási

időszak kezdetén mintegy 1,5 km. A tyúkok jelentős része ott tartózkodik, ahol a legerősebb, (domináns) kakasok territóriuma található és kakasválasztás után monogámok. Fészkelés idejére a kakas territóriumát elhagyják, otthonterületük mindig nagyobb mint a kakasoké.

fácán fészkelőhelye megválasztásakor előnyben részesíti a fás vegetációt, táplálkozni

A

azonban a mezőgazdasági területekre jár. Fontos a vadrejtők szerepe. télen a nádasok a legjobb eltartó területek. hasonlóan kedvező a sarjerdő és a gazdag lágyszárúval és cserjével borított remíz. Táplálkozása során a fácánnál az állati eredetű táplálék az első négy hétben kizárólagos. Eleinte a kis méretű puha vázú ízeltlábúak fontosak, később már a kitinvázas rovarokat is

fontosak, kés ő bb már a kitinvázas rovarokat is felveszik, s ő t a nagyobb test
fontosak, kés ő bb már a kitinvázas rovarokat is felveszik, s ő t a nagyobb test
fontosak, kés ő bb már a kitinvázas rovarokat is felveszik, s ő t a nagyobb test
fontosak, kés ő bb már a kitinvázas rovarokat is felveszik, s ő t a nagyobb test
fontosak, kés ő bb már a kitinvázas rovarokat is felveszik, s ő t a nagyobb test

felveszik, sőt a nagyobb testű példányokat keresik a nagyobb táplálékenergia felvétele érdekében. Ezt követően táplálékuk jelentős része már növényi eredetű.

táplálékuk jelent ő s része már növényi eredet ű . 2.1.4. A mezei nyúl él ő

2.1.4. A mezei nyúl élőhely- és táplálékigénye

2.1.5

A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem
A mezei nyúl él ő hely- és táplálékigénye 2.1.5 Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem

Mezei nyúl esetében territóriális viselkedés nem figyelhető meg.

A

szántás barázdái is jobb takarást adnak az alacsonyabb gabonánál. Táplálkozását tekintve növényevő állat. Táplálékában szerepet játszik mind a lágyszárú, mind a fás szárú növényi eredetű rész. Arányuk évszakonként eltérő. Fás eredetű táplálékot inkább télen fogyaszt

nyulak kedvelik a keskeny erdősávokat, erdőfoltokat. Ez biztonságot ad, mint ahogy a

sávokat, erd ő foltokat. Ez biztonságot ad, mint ahogy a Az ő z él ő hely-
sávokat, erd ő foltokat. Ez biztonságot ad, mint ahogy a Az ő z él ő hely-

Az őz élőhely- és táplálékigénye

Bár az őz nagyvad, de jelentős számban él mezőgazdasági területen, így célszerű élőhely igényét itt is tárgyalni, nem csak az erdei környezetben. Az őzbakra a territoriális viselkedés jellemző. A territórium nagysága szoros összefüggést mutat a táplálékforrás változatosságával és a korral. Magas táplálékszint mellett kisebb territóriumot foglalnak el. Az őz számára táplálékforrásként kedvezőbbek a változatos növénytakaróval fedett kisparcellás mozaik területek. Az őz esetében a természetes élőhely választásnak is van dinamikája. Az erdősávokat leginkább nyáron használja, a gabonatáblákat inkább tavasszal, a lucernát ősszel és tavasszal a tarlókat nyár végén és ősszel keresi fel. Az őzet válogatós vadfajnak ismerjük. Emésztőrendszeréből fakadóan a könnyen feltárható növényi táplálékot részesíti előnyben. A vegetációs időben nagyobb területeket bejárva számos növényfajt fogyaszt. Télen kisebb a mozgásigénye és ezért a környezetében lévő néhány növényfajból fedezi táplálékszükségletét

néhány növényfajból fedezi táplálékszükségletét „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.2.

A mezei élőhelyek jellemzői és fejlesztése

A mezei környezetben élő vadfajok bonyolult környezeti rendszerek tagjai. Az állatfajok

rendelkeznek bizonyos adaptációs képességgel, mely lehetővé teszi számukra, hogy a környezeti tényezők közül a számukra kedvezőt hasznosítsák, a közömböseket eltűrjék, a károsakat pedig elkerüljék.

Az élőhely gazdálkodásnak éppen az a feladata, hogy megnövelje azon hatótényezők számát, amelyeket a segíteni kívánt faj közvetlenül vagy közvetve hasznosítani tud.

2.2.1. A klimatikus tényezők szerepe

A klimatikus hatásoknak a vadpopulációk szempontjából két kritikus időszaka van. Az egyik

a tél, a másik a szaporodási időszak.

Télen a sok eső, a nagy hideg, a magas hó, a táplálék hiánya az energiaháztartás felborulását

és pusztulást okozhat.

A szaporodási időszakban a sok csapadék a fészkelést és a csibenevelést befolyásolja

csapadék a fészkelést és a csibenevelést befolyásolja negatívan. A tartós es ő zések, felh ő szakadások

negatívan. A tartós esőzések, felhőszakadások a talajon fészkelő madarak fészekaljaiban okozhatnak károkat. Mikroklíma szempontjából azt az élőhelyet tekintjük kedvezőbbnek, amelynek a legnagyobb

a

kiegyenlítettsége, azaz a szélsőségektől leginkább mentes. Legkedvezőbb mikroklímájúnak

ő l leginkább mentes. Legkedvez ő bb mikroklímájúnak a jól szerkezet ű , megfelel ő lombkorona-
ő l leginkább mentes. Legkedvez ő bb mikroklímájúnak a jól szerkezet ű , megfelel ő lombkorona-
ő l leginkább mentes. Legkedvez ő bb mikroklímájúnak a jól szerkezet ű , megfelel ő lombkorona-
ő l leginkább mentes. Legkedvez ő bb mikroklímájúnak a jól szerkezet ű , megfelel ő lombkorona-
ő l leginkább mentes. Legkedvez ő bb mikroklímájúnak a jól szerkezet ű , megfelel ő lombkorona-

a

jól szerkezetű, megfelelő lombkorona- és cserjeszinttel rendelkező erdősávok tekinthetők.

cserjeszinttel rendelkez ő erd ő sávok tekinthet ő k. 2.2.2. Az él ő hely szerkezet szerepe

2.2.2.

Az élőhely szerkezet szerepe

A

hatására eltűnnek olyan tájelemek, amelyek az állatfajok sokféleségét biztosították. Az élőhely szerkezetének leegyszerűsödése az állatfajok jelentős részének eltűnését vonja maga után.

A

elsősorban az élőhelyet.

A

megkezdődik, a másik pedig véget ér. Az ilyen határterületek gyakran egyedszámban, fajszámban gazdagabb élővilágot képesek fenntartani, mint a hozzájuk illeszkedő életközösségek bármelyike. Ezt a jelenséget szegélyhatásnak nevezzük. A szegélyek találkozása, egymás keresztezése során olyan területek jönnek létre, ahol többféle növényzet található egymás közelében. az ilyen növénycsoportok elősegítik a vadpopulációk létét. A szegélyek ilyen elrendeződését sarokhatásnak nevezzük. A vadászható apróvadjainknak legalább három élőhely típusra van szüksége az otthonterületen belül.

szegély alapvetően az a határterület, ahol az egyik élőhely típus vagy földhasználati mód

vadfajok területigénye során láttuk, hogy a mezőgazdasági táblák szegélyei jelentik

mezei élettér szerkezetének alakulása kihat az egész életközösségre. A szerkezet változás

kihat az egész életközösségre. A szerkezet változás 2.2.3 A mez ő gazdasági technológiák hatása A mez
kihat az egész életközösségre. A szerkezet változás 2.2.3 A mez ő gazdasági technológiák hatása A mez
kihat az egész életközösségre. A szerkezet változás 2.2.3 A mez ő gazdasági technológiák hatása A mez

2.2.3 A mezőgazdasági technológiák hatása

A mezőgazdálkodás extenzív időszakában a vadban okozott kár jelentéktelen volt. A

nagyüzemi gazdálkodás következtében alkalmazott vegyszerezés, a nagy táblák kialakítása és

a gépesítés hatása kedvezőtlenül hatott az apróvad állományra.

Termőhelyeink nem alkalmasak 50-100 ha-os táblák kialakítására, mert a talaj nem homogén

és az azonos technológiával termesztett növény nem tud optimálisan produkálni. Túlzottan

növény nem tud optimálisan produkálni. Túlzottan „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

nagy tábla ki van téve az eróziónak vagy a deflációnak és az alkalmazott gépek miatt nagy a taposási talajkár.

A felismerés a technológiai intenzitáson mit sem változtatott és a táblák csökkenése nem

járhatott együtt az apróvadállomány életfeltételeinek javulásával, mert a megváltozó gazdálkodási módszerek szinte mindegyike a szerkezet elszegényedését az élőhelyek degradációját, a fajok sokféleségének csökkenését okozta.

A gépek alkalmazása a fészkelési és utódnevelési időszakban okoz nagy károkat. A

kaszálások szinte a teljes szaporulatot elpusztítják. Egy öt fokozatú skálán értékelhetjük, hogy az egyes termesztett növények

termesztéstechnológiái mekkora veszélyforrást jelentenek a szárnyasvad szaporodási időszakában.

A

termesztett növények a kategóriák valamelyikébe besorolhatók. Az értékeléskor megadjuk

az

egyes kategóriákhoz tartozó földterületek %-os arányát majd ezeket beszorozzuk a

kategóriák szorzószámával. A kapott eredmény a redukált területarány, amely azt fejezi ki, hogy a kapott érték hány %-a a potenciálisnak/ maximálisnak. 100 %-nak azt az állapotot tekintjük, mintha egy területen csak 5. kategóriájú élőhelyek lennének.

2.2.4.

mintha egy területen csak 5. kategóriájú él ő helyek lennének. 2.2.4. A ragadozók hatása a populációkra
mintha egy területen csak 5. kategóriájú él ő helyek lennének. 2.2.4. A ragadozók hatása a populációkra

A ragadozók hatása a populációkra

mintha egy területen csak 5. kategóriájú él ő helyek lennének. 2.2.4. A ragadozók hatása a populációkra
mintha egy területen csak 5. kategóriájú él ő helyek lennének. 2.2.4. A ragadozók hatása a populációkra

A

klasszikus apróvad tenyésztés gyakorlatában a legnagyobb hangsúlyt a ragadozók

számának csökkentésére helyezték.

A

fácánállomány növekedésével jelentősen megnövekedett a szárnyas és a szőrmés ragadozók

fácánállomány növekedésével jelent ő sen megnövekedett a szárnyas és a sz ő rmés ragadozók
száma. A fácán legveszélyesebb sz ő rmés ragadozója a róka, de utána ott van a

száma. A fácán legveszélyesebb szőrmés ragadozója a róka, de utána ott van a kóbor kutya, kóbor macska, valamint a zárttéri fácántelepek környékén a görény ,nyest nyuszt, szárnyas

van a kóbor kutya, kóbor macska, valamint a zárttéri fácántelepek környékén a görény ,nyest nyuszt, szárnyas
van a kóbor kutya, kóbor macska, valamint a zárttéri fácántelepek környékén a görény ,nyest nyuszt, szárnyas
 

ragadozók.

mezei nyúl esetében a róka játszik kiemelt szerepet, de nem elhanyagolható a kóbor eb és

A

macska kártétele. Az ő z számára szintén a róka és - egyéb nagytest ű ragadozó
macska kártétele. Az ő z számára szintén a róka és - egyéb nagytest ű ragadozó

macska kártétele. Az őz számára szintén a róka és - egyéb nagytestű ragadozó jelenlétének hiánya miatt- a kóbor kutya jelent veszélyt. Összefoglalva elmondható, hogy a mezei környezetben az apróvad és az őz ellenségei közül a róka, a kóbor kutya, a varjúfélék létszámát célszerűen alacsony szinten kell tartani. Védett ragadozók által okozott elviselhetőnél nagyobb kár esetén a természetvédelmi hatóság segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz.

segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása
segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz. 2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása

2.3. Határvegetációk, állományszegélyek kialakítása és egyéb élőhely javítás

2.3.1.Határvegetációk élőhely fejlesztése

A mezei élőhely fejlesztés során a vadfajok élőhely igényének és táplálék szükségletének

ismeretében megfogalmazhatók azok a kritériumok, amelyek figyelembevételével az élőhelyek jelentősen fejleszthetők. Minden mezőgazdasági terület mint vadászterület többé- kevésbé utakkal feltárt, olykor vasútvonal, árokrendszer, vízfolyás található rajta vagy egyszerűen csak a táblák közötti határokkal van behálózva. Ezek fenntartása növeli a fészkelő helyek és táplálkozó helyek kínálatát.

„Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a őgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.3.2.Útszélek, vasútpartok, árokpartok gátoldalak

A felsorolt struktúrák rendszerint együtt, kombináltan jelentkeznek, hiszen a vízelvezető

árkok gyakran különböző rendű utak, vasutak mentén helyezkednek el. A határ és vízlevezető árkok azok, amelyek külön állhatnak hasonlóan a folyók védőgátjaihoz.

A kaszálások elhagyása vagy késleltetése hasonló előnyökkel jár mint a természetvédelem

gyakorlatából ismert védett madarak fészkeinek védelme során alkalmazott technológia. Különösen fontos lenne, hogy az utak mentén a partoldalak kaszálását elhagynák és nem

hasznosítanák a szénát, mert ennek a forgalom miatti szennyezettsége olyan magas, hogy takarmányozásra nem használható.

A gyepsáv, amely két tábla vagy út között húzódhat, valamint a bekerített gyepek kerítés

melletti egy méteres kaszálatlan sávja bár területre nem nagy de hossza jelentős és a szárnyas apróvad szívesen keresi fel ezeket a helyeket. A gátoldalak szerepe hasonlóan fontos lenne, mivel környezetükben rendszerint

hasonlóan fontos lenne, mivel környezetükben rendszerint mez ő gazdasági területek találhatók. A gyepes oldalak

mezőgazdasági területek találhatók. A gyepes oldalak vonzzák a fészkelő madárfajokat, a kaszálások pedig rendre tönkreteszik a fészkeket A kaszálás késleltetésével kikelhetnek a fiókák és a rézsű karbantartás sem szenved csorbát. Gátoldalakon, út és vasútpartokon struktúra javító élőhely fejlesztést alkalmazhatunk. Az említett helyeken középtájra magasabb növényeket, széleire a szárnyasvad és a nyúl által egyaránt kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk.

2.3.3.

kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen
kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen
kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen
kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen
kedvelt alacsonyabb lágyszárúakat ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen

Nem szilárd burkolatú utak

ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük
ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük
ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük
ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük
ültessünk. 2.3.3. Nem szilárd burkolatú utak Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük

Szerepük a vadászterületen többoldalú. Felszínük többé kevésbé zöld növénnyel borított ezért táplálkozó terület a szárnyas apróvadnak. A növényzet, a gyorsan felmelegedő talajfelszín vonzza az ízeltlábúakat, így az állati eredetű táplálék egyik fontos bázisa.

így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja
így az állati eredet ű táplálék egyik fontos bázisa. A felmeleged ő talajfelszín hosszabb ideig tartja

A felmelegedő talajfelszín hosszabb ideig tartja a hőt mint a növényzettel borított környezete. Poros szerkezete hűvösebb éjszakákon melegedésre, egyébként porfürdőre vonzza a szárnyasokat. Ugyanakkor nem szabad elhallgatni az utak káros hatásait sem. Mivel szívesen tartózkodnak

itt,

lehulló magvakkal is táplálkoznak, sokszor esnek áldozatul a forgalomnak.

is táplálkoznak, sokszor esnek áldozatul a forgalomnak. különösen a fiatal egyedek, amelyek az egyéb már
is táplálkoznak, sokszor esnek áldozatul a forgalomnak. különösen a fiatal egyedek, amelyek az egyéb már
is táplálkoznak, sokszor esnek áldozatul a forgalomnak. különösen a fiatal egyedek, amelyek az egyéb már
is táplálkoznak, sokszor esnek áldozatul a forgalomnak. különösen a fiatal egyedek, amelyek az egyéb már

különösen a fiatal egyedek, amelyek az egyéb már tárgyalt előnyök mellett betakarításkor

egyéb már tárgyalt el ő nyök mellett betakarításkor 2.3.4. Nád- és sásfoltok, szegélyek Nádasaink mintegy
egyéb már tárgyalt el ő nyök mellett betakarításkor 2.3.4. Nád- és sásfoltok, szegélyek Nádasaink mintegy

2.3.4. Nád- és sásfoltok, szegélyek

betakarításkor 2.3.4. Nád- és sásfoltok, szegélyek Nádasaink mintegy fele a nagyobb tavak környékén

Nádasaink mintegy fele a nagyobb tavak környékén összefüggő vegetációt képeznek, amit inkább csak a vízivad tud hasznosítani. A másik fele viszont kisebb nagyobb vizek, vízállások partján szegélyében tenyészik. Apróvad fajaink közül inkább csak a fácán kedveli a nádasokat és még a nagyobb kiterjedésű,

de

sekély vizű területeket is képes részlegesen elfoglalni. A nádasok közül a keskeny, 20-200

m

széles állományok igazán kedvezőek a fácánállománynak. Mivel jó eltartó képességük van

ezért kibocsátó helynek is számításba jöhetnek. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a náddal szegélyezett csatornák kellő nyugalom és táplálék híján elvezethetik a fácánokat. Ezt elkerülendő az ilyen élőhelyek közelében a táplálékot és megtartó képességet is biztosító vadföldet is létesíteni kell. A nádasok kedvelt búvóhelyei a rókának is, ezért e területeken a róka gyérítését intenzívebben kell folytatni.

a róka gyérítését intenzívebben kell folytatni. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Megfelelő vízgazdálkodású termőhelyen mesterségesen is létrehozhatunk nádas foltokat, nádszegélyeket. Ez a struktúra kedvező mikroklimatikus adottságai miatt jó szárnyasvad koncentrációt eredményez.

2.3.5. Gyomsávok, gyomfoltok

A korábbi mezőgazdasági szemlélet nem tűrte a gyomfoltokat a határban. Határszemléken

egyenesen szankcionálták a gyom jelenlétét. Vadgazdálkodási szempontból nem szükséges hangsúlyozni a gyomnövényeknek mint

táplálékforrásoknak és élőhelyszerkezet javító tényezőnek a szerepét.

A hosszú és keskeny gyomsávok szerepe főként a nyári időszakban válik fontossá, amikor a

gabonák beérnek, a kapások még nem adnak táplálékot. Az elégtelen vetés, műszaki tevékenység (kábelfektetés, elektromos tartóoszlop) során keletkezhetnek olyan elgyomosodott foltok amelyek táplálékot, esetenként fészkelő helyet szolgáltatnak. Gyomos területek alakulhatnak ki az emberi környezetszennyezés kapcsán a szerves és szervetlen anyagokban gazdag mezőgazdasági és kommunális hulladék lerakó területein. Egyes megítélés szerint esztétikailag kifogásolható, de táplálék és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthető.

és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthet ő . 2.3.6. Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának
és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthet ő . 2.3.6. Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának
és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthet ő . 2.3.6. Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának
és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthet ő . 2.3.6. Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának
és búvóhely szempontjából fontosnak tekinthet ő . 2.3.6. Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának

2.3.6.

Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása

Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása A szárnyasvad fészkek jelent ő s része a gabona- és

A szárnyasvad fészkek jelentős része a gabona- és pillangós táblák szegélyeiben mintegy 15-

a gabona- és pillangós táblák szegélyeiben mintegy 15- 30 m-es sávban találhatók. Ha az els ő
a gabona- és pillangós táblák szegélyeiben mintegy 15- 30 m-es sávban találhatók. Ha az els ő
a gabona- és pillangós táblák szegélyeiben mintegy 15- 30 m-es sávban találhatók. Ha az els ő

30 m-es sávban találhatók. Ha az első fészkelést és a sarjúfészkelést megsemmisítő kaszálást, illetve a sarjúfészkek esetleges pusztulását okozó aratást elhagyjuk illetőleg időben késleltetjük a táblák 15-20 m-es szegélyeiben, akkor a fészkek jelentős része megmenekül. Ezek a sávok ugyanakkor csaknem kizárólagos élelemforrások is, hiszen a kaszálással és az aratással a növényzetet szinte 100 %-ban a rovartáplálékot pedig jelentős mértékben eltávolítják a területről. A sávokban meghagyott 60-70 cm magas lucerna, az 1 m körüli gabona megfelelő fedettséget biztosít.

A

gabonasáv fennmaradhat őszi-téli takarmánysávnak. először a kipergő szemek, később a

el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.
el ő ször a kiperg ő szemek, kés ő bb a kikelt növény zöldje ad táplálékot.

kikelt növény zöldje ad táplálékot.

2.3.7.

Vegyszermentes táblaszegély kialakítása

A vegyszermentes táblaszegély kialakításának gyakorlata Angliából származik. Azt vizsgálták, hogy miként lehet fokozni a fiókák életben maradását úgy, hogy vegyszermentes vagy csökkentett dózisú peszticidet használnak fel.

A vizsgálatok szerint a táblaszegélyek gyomnövényei nem gyakorolnak lényeges hatást sem a

termésátlagra sem a termés minőségére. Becslések szerint az egész tábla össztermésének

kevesebb mint 1 % át teszi ki a csökkenés, ami elhanyagolhatónak tekinthető. A vegyszerezést csak olyan táblákban nem lehet a szegélyekben mellőzni, amelyek a vetőmagtermesztés célját szolgálják, illetőleg a szegélyekben felhalmozódott kártevők ismételt fertőzőforrások lennének az egész táblára nézve.

fert ő z ő források lennének az egész táblára nézve. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap:

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.3.8.

Tárcsázott sávok kialakítása

Létrehozásuknak többféle értelme és célja van az apróvadas élőhelyeken. Elsősorban a fiatal fogoly- és fácáncsibék felnevelkedése szempontjából fontosak ezek a tulajdonképpen feketeugar sávok a táblák szélén, vagy azon belül. Ezekben a sávokban a vad melegedhet, szárítkozhat, porfürdőzhet ami a jó közérzethez szükséges. Mindezt a táblák keskeny szegélyében és nem a veszélyes gazdasági vagy közutak mentén tudja megtenni.

A tárcsázott feketeugar sávok szélessége 2-3 m lehet. Ez megfelelő méretű terület,

biztonságos, mert ellenség közeledtével gyorsan takarásba juthatnak a szárnyasok. Kombinálva más élőhely fejlesztési móddal művelő útként is szolgálhat (pl. oldalfelfüggesztésű kaszálógép alkalmazásánál). További előnye, hogy csapadék esetén megkezdődik a gyomosodás, ami friss, zsenge táplálékot is jelent az apróvadnak.

ami friss, zsenge táplálékot is jelent az apróvadnak. 2.3.9. Ugaroltatás Az ugaroltatás célja a talaj

2.3.9.

Ugaroltatás

Az ugaroltatás célja a talaj pihentetése, miközben a gyomtalanítást talajmunkákkal igyekeznek

A

amelyben dominánsak az egynyári növények, illetőleg olyanokat, amelyeket viszonylag későn

fészek és szaporulat veszteség elkerülése végett célszerű olyan keveréket kialakítani,

kell visszavágni, továbbá melyek beforgatásakor a szervesanyag zöldtrágyaként hasznosul.

A

biztosítanak az apróvad, és táplálkozó területet az őz számára.

tartós többéves ugarok az egyévesnél kedvezőbbek, hiszen biztos fészkelő és búvóhelyet

kedvez ő bbek, hiszen biztos fészkel ő és búvóhelyet A többéves ugarok esetében alkalmazzák, hogy
kedvez ő bbek, hiszen biztos fészkel ő és búvóhelyet A többéves ugarok esetében alkalmazzák, hogy
kedvez ő bbek, hiszen biztos fészkel ő és búvóhelyet A többéves ugarok esetében alkalmazzák, hogy

A többéves ugarok esetében alkalmazzák, hogy hullámvonalban sávokat vágnak a

növényzetbe azért, hogy ne lehessen végiglátni, így az apróvad a ragadozók elől gyorsabban tud elmenekülni.
növényzetbe azért, hogy ne lehessen végiglátni, így az apróvad a ragadozók elől gyorsabban
tud
elmenekülni.
2.3.10.
Parlagterület kialakítása

A

része kikerült a művelés alól.

mezőgazdasági átalakulás azt eredményezte, hogy Magyarország szántóterületének jelentős

hogy Magyarország szántóterületének jelent ő s A m ű veletlenül hagyott mez ő gazdasági területeket
hogy Magyarország szántóterületének jelent ő s A m ű veletlenül hagyott mez ő gazdasági területeket
hogy Magyarország szántóterületének jelent ő s A m ű veletlenül hagyott mez ő gazdasági területeket
hogy Magyarország szántóterületének jelent ő s A m ű veletlenül hagyott mez ő gazdasági területeket

A műveletlenül hagyott mezőgazdasági területeket parlagnak nevezzük. A parlag alapvető és

területeket parlagnak nevezzük. A parlag alapvet ő és semmivel nem pótolható el ő nye a teljes

semmivel nem pótolható előnye a teljes éven keresztül biztosított nyugalom, a mezőgazdasági technológiák, a kemizálás, a gépesítés összes negatív hatásának elmaradása. Parlagterületeken gyorsan megnő a növények és ízeltlábúak fajszáma, az élőhely struktúrája megfelelő a fészkeléshez. Ennek kihasználása mind a vadgazdálkodás, mind a természetvédelem számára összeegyeztethető.

mind a természetvédelem számára összeegyeztethet ő . 2.3.11. Vadföldek kialakítása mezei él ő helyen A mez

2.3.11. Vadföldek kialakítása mezei élőhelyen

A mezőgazdasági területeken nem mindig nyílik lehetőség ugarok kialakítására. Olykor csak

egy két vetőgépalj szélességben van mód a táblák szegélyében vagy a nagyobb táblák monotóniáját megtörve a táblák közepébe vadföld csíkot húzni. A vadföld alapvető szerepe a növényi és állati eredetű táplálék illetve a búvóhely biztosításában van. Az apróvadas területeken folytatott vadföldgazdálkodást mindig össze kell hangolni a területen folyó mezőgazdasági tevékenységgel. El kell kerülni, hogy a vadföld vegyszermentesen kezelt növényzete visszafertőzhesse a mezőgazdasági kultúrát.

visszafert ő zhesse a mez ő gazdasági kultúrát. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.4.

Füves élőhelyek védelme

Magyarországon területének 12 %-a, összesen mintegy 1,2 millió hektár tartozik gyep (rét- legelő) művelési ágba. E gyepek mintegy 60 %-a gyenge termőképességű, jónak pedig csupán 5 %-uk minősül. Ennek alapvető oka, hogy a jó termőhelyeken már csaknem minden gyepet feltörtek. A termőhely mozaikosságából fakadóan hazánkban a gyepekre a felaprózottság jellemző, nagyobb összefüggő területeik csak az Alföldön maradtak meg. A gyepek 50%-át extenzíven kezelik még napjainkban is.

A füves élőhelyeket napjainkban az alábbi tényezők veszélyeztetik:

- a gyepek megszüntetése

- a gyepek intenzív használata

- a gyepek leromlása (degradációja)

-

egyéb emberi károkozások

-

2.4.1.

- egyéb emberi károkozások - 2.4.1. A gyepek megszüntetése A gyepek megszüntetésének

A gyepek megszüntetése

A gyepek megszüntetésének általában más művelési ág, más területhasználat bevezetése lehet

m ű velési ág, más területhasználat bevezetése lehet a célja. Ennek a jelent ő s mérték
m ű velési ág, más területhasználat bevezetése lehet a célja. Ennek a jelent ő s mérték

a célja. Ennek a jelentős mértékű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A

ű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A legkézenfekv ő bb változtatás a szántók kialakítása,
ű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A legkézenfekv ő bb változtatás a szántók kialakítása,
ű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A legkézenfekv ő bb változtatás a szántók kialakítása,
ű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A legkézenfekv ő bb változtatás a szántók kialakítása,
ű változásnak a XX. század folyamán tanúi voltunk. A legkézenfekv ő bb változtatás a szántók kialakítása,

legkézenfekvőbb változtatás a szántók kialakítása, de szőlő-, gyümölcsös- és erdőtelepítés, rizstelep vagy halastó létesítése is megtörténhet. A tevékenység következtében a korábban itt

élő

közösségek teljesen eltűnnek. A gyepmegszüntetés egyik sajátos módja annak beépítése. E

egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek
egyik sajátos módja annak beépítése. E veszélynek els ő sorban a települések menti területek

veszélynek elsősorban a települések menti területek vannak kitéve.

ő sorban a települések menti területek vannak kitéve. 2.4.2. A gyepek intenzív használata természetes gyepek

2.4.2.

A gyepek intenzív használata

vannak kitéve. 2.4.2. A gyepek intenzív használata természetes gyepek nagy részének produkciója vagy
vannak kitéve. 2.4.2. A gyepek intenzív használata természetes gyepek nagy részének produkciója vagy
vannak kitéve. 2.4.2. A gyepek intenzív használata természetes gyepek nagy részének produkciója vagy
vannak kitéve. 2.4.2. A gyepek intenzív használata természetes gyepek nagy részének produkciója vagy

természetes gyepek nagy részének produkciója vagy takarmányozási értéke nem felel meg

az

gyepeken költséges vízrendezéseket hajtanak végre. A szárazodás következtében csökken a közösségek diverzitása, növény- és állatfajok tűnnek el, megváltozik az élőhely szerkezete. A gyepek hozamfokozása érdekében műtrágyázzák azokat, amely az érzékeny fajok eltűnése mellett a vegetáció struktúrájában okozza a legnagyobb változást. Az új struktúra

A

állattenyésztés igényeinek, illetve a termesztésbiztonságnak. Ennek megfelelően e

mikroklímája kizár több növény- és állatfajt a rendszerből, s a madárfajok költése szempontjából sem előnyös, különös tekintettel a nyíltabb területeket, az alacsonyabb vegetációt kedvelő fajokra.

az alacsonyabb vegetációt kedvel ő fajokra. 2.4.3. A gyepek leromlása A gyepek védelme általában nem
az alacsonyabb vegetációt kedvel ő fajokra. 2.4.3. A gyepek leromlása A gyepek védelme általában nem

2.4.3. A gyepek leromlása

A gyepek védelme általában nem áll ellentétben azok szakszerű, kaszálással vagy

legeltetéssel, történő hasznosításával. Ellenkezőleg, a két tevékenység a rét- és legelőgazdálkodás alapja. A kaszálások elmaradása után rendszerint a gyepek gyomosodása, degradációja következik be. A gépi kaszálás során a talajtömörödésre, továbbá a növények virágzása, illetve a madárfajok fészkelése idején okozható károkozásra kell odafigyelni. A legeltetésnél a legelő eltartóképességének megfelelő mennyiségű számosállat tartására kell törekedni. A túllegeltetés a degradáció legveszélyesebb megindítója.

a degradáció legveszélyesebb megindítója. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.4.4.

Egyéb emberi károkozások

A gyepek teljes megszüntetése mellett vannak olyan emberi tevékenységek, amelyek „csak”

részterületen okozzák a vegetáció, de a teljes életközösség pusztulását. Ezek veszélye ugyanolyan, mint a korábbi tevékenységeké. E tevékenységek közé sorolható a bányászat (kő, homok, kavics, tőzeg, kőolaj, földgáz), a hulladéklerakás, amelynek még környezetszennyező következményei is vannak, az infrastruktúrafejlesztés (út-, vasút-, elektromos- és gázvezeték építés) és a sportterep (autó, motocross, quad) kialakítása. A felsorolt veszélyeztető tevékenységek a részleges megszüntetés mellett nagy zavarással, a területek felaprózódásával, vízháztartásának negatív befolyásolásával, környezetkárosítással és nem utolsó sorban a tájkép tönkretételével járnak. A villamos távvezetékek a madárpusztulások okozásában is nagy hányaddal szerepelnek.

2.4.5. A füves élőhelyek megőrzésének lehetőségei

A füves él ő helyek meg ő rzésének lehet ő ségei A füves él ő helyek
A füves él ő helyek meg ő rzésének lehet ő ségei A füves él ő helyek

A füves élőhelyek megőrzése csak akkor lehetséges, ha megteremtődnek azok a gazdaságpolitikai, jogi, tudományos és gyakorlati, személyi és tárgyi feltételek, amelyek a megőrzés feltételrendszerét és működését lehetővé teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg.

teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának
teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának
teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának
teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának
teszik. E feltételeket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának

a természetes, vagy természetközeli gyepek leltárának elkészítése, állapotfelmérése - füves területekhez kötődő fajok környezetigényének részletes feltárása

-

d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását
d ő fajok környezetigényének részletes feltárása - - a gyepterületek védelmét illetve fenntartását

- a gyepterületek védelmét illetve fenntartását biztosító gazdaságpolitikai döntések és természetvédelmi jogszabályok meghozatala

-

a gyepfenntartással kapcsolatos állattenyésztési ágazatok (juh-, szarvasmarhatartás) extenzív formáinak támogatása

-

szarvasmarhatartás) extenzív formáinak támogatása - az értékes, még nem védett füves területek védelem

az értékes, még nem védett füves területek védelem alá helyezése

még nem védett füves területek védelem alá helyezése a regionális tájtervezés során a füves területek
még nem védett füves területek védelem alá helyezése a regionális tájtervezés során a füves területek
még nem védett füves területek védelem alá helyezése a regionális tájtervezés során a füves területek
még nem védett füves területek védelem alá helyezése a regionális tájtervezés során a füves területek
még nem védett füves területek védelem alá helyezése a regionális tájtervezés során a füves területek

a regionális tájtervezés során a füves területek védelmének preferálása

során a füves területek védelmének preferálása - - az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)
során a füves területek védelmének preferálása - - az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)

-

- az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kidolgozása során a füves területek kiemelten kezelendők

A

elsősorban, de a célkitűzések, megvalósítási módjaik és természetesen eredményeik megegyeznek a vadgazdálkodó érdekeivel is, tehát a vadgazdálkodás részéről is támogatandók.

felsorolt megfontolások ugyan természetvédelmi szempontú megközelítést jelentenek

2.5.

Vizes élőhelyek védelme, fejlesztése

2.5.1.

Vizi élőhelyek fejlesztése.

A mezőgazdasági környezetben élő apróvad fajokhoz hasonlóan a vizivad populációk is

jelentős egyedszám veszteségeket szenvedtek el az elmúlt évszázad során. Ha a Kárpát- medencében folytatott folyamszabályozásokat, mocsárlecsapolásokat, csatornázásokat tekintjük, akkor ezen egyáltalán nem lehet csodálkozni. Sokan a vadászatot tették felelőssé a csökkenésért, de a kutatások hamar kimutatták, hogy a hasznosítás mértéke és az általa okozott egyedszám csökkenés eltörpül a fészkelő-, vonuló-, és telelő területek csökkenéséből adódó veszteségekhez képest. Ez a felismerés hívta életre a „Nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vizimadarak tartózkodási

ő l, különösen, mint a vizimadarak tartózkodási „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

helyéről” szóló Ramsari egyezményt, valamint az ezt megerősíteni szándékozó „ Vándorló vadonélő állatfajok védelméről” rendelkező Bonni egyezményt. Ezekben a szerződésekben sarkalatos pont az élőhelyek védelme, rekonstrukciója, sőt új vizi élőhelyek kialakítása, létesítése.

2.5.2. A vízi élőhely fejlesztés alapjai

A vízivad védelem, alapvető feladata, hogy - meghatározza az egyes élőhely típusokhoz rendelhető fajokat illetve közösségeket - meghatározza az egyes fajokhoz rendelhető élőhely típusokat.

A megfigyelések mind fészkelési, mind vonulási időszakra vonatkoznak, hiszen a fajok

igényei a fészkelési és a vonulási/telelési időszakban jelentősen eltérnek egymástól. Az élőhely fejlesztés egyik célja a fészkelőhelyek biztosítása. A vadgazdálkodási célú vízi élőhely fejlesztésnél ez viszonylag egyszerű feladat, hiszen a teríték zömét adó tőkés réce és

feladat, hiszen a teríték zömét adó t ő kés réce és szárcsa fészkel nálunk, ezen felül

szárcsa fészkel nálunk, ezen felül mindkettő viszonylag jól alkalmazkodik az élőhely javító intézkedésekhez. Nálunk költő faj még a barátréce és a böjti réce, de élőhelyeik inkább a természetvédelem hatáskörébe tartoznak. Egyéb vadászható vizivadjaink pedig nem költenek Magyarországon, így csak reménykedhetünk, hogy távoli fészkelőhelyeiken hasonlóan pozitív beavatkozások történnek.

A

vonulás során, teleléskor két meghatározó tényező kell hogy jellemezze az élőhelyet: a

tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.
tényez ő kell hogy jellemezze az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3.

táplálék kínálat és a nyugalom.

az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3. A vízivad fajok táplálkozása A
az él ő helyet: a táplálék kínálat és a nyugalom. 2.5.3. A vízivad fajok táplálkozása A

2.5.3. A vízivad fajok táplálkozása

és a nyugalom. 2.5.3. A vízivad fajok táplálkozása A táplálék fajta van túlsúlyban. vízivad fajokat

A

táplálék fajta van túlsúlyban.

vízivad fajokat növény- és állatevőkre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely

kre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely Az úszó récék többségükben növényev ő k, a
kre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely Az úszó récék többségükben növényev ő k, a
kre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely Az úszó récék többségükben növényev ő k, a
kre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely Az úszó récék többségükben növényev ő k, a
kre lehet felosztani, aszerint, hogy táplálékukban mely Az úszó récék többségükben növényev ő k, a

Az úszó récék többségükben növényevők, a bukórécék pedig inkább állatevők.

ő k, a bukórécék pedig inkább állatev ő k . A táplálékforrásaik helye meghatározza a
ő k, a bukórécék pedig inkább állatev ő k . A táplálékforrásaik helye meghatározza a
ő k, a bukórécék pedig inkább állatev ő k . A táplálékforrásaik helye meghatározza a

A táplálékforrásaik helye meghatározza a táplálékfelvétel módját. Megkülönböztetünk bukva,

„gründolva”, úszva, vizfelszínről, szárazföldön történő táplálékfelvételt.

A

összefüggés van, s egyúttal erősen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok.

ő sen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok. táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt
ő sen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok. táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt
ő sen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok. táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt
ő sen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok. táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt
ő sen differenciálódnak ez alapján a vízimadár fajok. táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt

táplálékfelvétel módja és a táplálkozásra használt vízterület mélysége között szoros

használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó
használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó
használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó
használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó
használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó
használt vízterület mélysége között szoros A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó

A vízimadár fajok jó részének széles alkalmazkodó képessége megengedi, hogy több

élőhelyen is megjelenjenek. A fajok más része pontosan a táplálkozás ökológiai okokból

más része pontosan a táplálkozás ökológiai okokból specializálódik egyes él ő hely típusokhoz. Az egyes
más része pontosan a táplálkozás ökológiai okokból specializálódik egyes él ő hely típusokhoz. Az egyes

specializálódik egyes élőhely típusokhoz. Az egyes élőhelyek nyújtotta eltérő kínálat eredményezi azt, hogy a különböző típusokban elférő fajösszetételű illetve szerkezetű vízimadár közösségek alakuljanak ki.

A madárállomány mennyiségét, fajszámát az élőhely szerves anyag termelése, a vízterület

szerkezete és a vízinövények mennyisége határozza meg.

Ha vízimadár célzatú élőhely fejlesztést akarunk végrehajtani, akkor a terület nagyságával nőni fog a fajszám és az egyedszám. A növényborítottság ugyanezt eredményezi és a szervesanyag termelés ugyancsak kedvezően hat a madármennyiségre.

A vízi élőhely rekonstrukciók a jövőben valószínűleg gyakoribbak lesznek, és méreteik is

jelentősen nőnek. Ilyen jellegű fejlesztésekbe a természetvédelem mellett akár a terület- és

vadászati jog tulajdonosok is belefoghatnak.

terület- és vadászati jog tulajdonosok is belefoghatnak. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2.5.4. Vízi élőhelyek átalakítása

Az ország területén számtalan működésen kívüli, vagy gazdaságosan nem üzemeltethető halastó van. Ezeknek a vízi élőhely fejlesztésben jelentős szerepük lehet mind természetvédelmi, mind vadgazdálkodási vonatkozásban.

A tavak gátrendszere azonban nem mindig alkalmas a vízivad számára, hiszen nem is ezzel a

céllal készült. Az átalakítása földmunkával azonban elvégezhető. A tavak közti gátak

megszüntetésével félszigeteket és szigeteket lehet kialakítani, miáltal tagoltabb, hosszabb lesz

a partvonal, megnő a fészkelési lehetőség. A mesterséges szigeteken biztonságos

körülmények között fészkelhetnek a vízivad fajok. Az ilyen jellegű tavakon aztán a vonulás időszakában eredményesen lehet vadászni. Mind az élőhely fejlesztés, mind a vadászat igényeit kielégíti az a francia módszer, mellyel nagyobb tavak elnádasodott szegélyét igyekeznek feltárni a fészkelő és vonuló vízivad számára. A szélvédett, sekély, termékeny tófelület kis öblei eszményi táplálkozó helyet is jelentenek.

kis öblei eszményi táplálkozó helyet is jelentenek. 2.5.5. Mesterséges vízi él ő helyek kialakítása Ott,

2.5.5.

Mesterséges vízi élőhelyek kialakítása

Ott, ahol nincs természetes vízi élőhely, biztonságosabb, ha a vadgazdálkodó saját vízivad állományt alakít ki. Szerencsésebb esetben a területen van valamilyen vízállás, de az a saját életét éli és nem mindig alkalmas a vízivad számára. Ha azt szeretnénk, hogy vízivad telepedjen meg, ott megfelelő átalakításokat kell elvégezni.

Az

élőhely kialakítása során néhány irányelvet okvetlenül figyelembe kell venni.

Vízgazdálkodási kritériumok

A

hogy patak, kisebb vízfolyás, belvíz összefolyásából is alakulhat ki a célra alkalmas terület, ha

víz nyerése többféle módon történhet. Bányatavak esetén a talajvíz a forrás. Előfordulhat,

Bányatavak esetén a talajvíz a forrás. El ő fordulhat, vízzáró réteget nem szabad áttörni, mert akkor
Bányatavak esetén a talajvíz a forrás. El ő fordulhat, vízzáró réteget nem szabad áttörni, mert akkor

vízzáró réteget nem szabad áttörni, mert akkor éppen az ellenkező hatást érjük el,

megfelelő a domborzat és a vízzáró réteg.

A

elszivárog a víz. Figyelemmel kell lenni a szomszédos mezőgazdasági területekre is, a

visszatartott víz ezekre nem gyakorolhat káros hatást. Alagcsövezéssel nem szabad vizet juttatni a tóba, mert véletlenül műtrágya vagy növényvédőszer bemosódás történhet.

Élőhely védelmi kritériumok Az egyre inkább mesterségessé váló világunkban az élőhely fejlesztés legfőbb feladata, hogy minél tökéletesebben simuljon a természetes környezetbe, mert a vízivíd számára is ez a természetesség adja a vonzerőt. Ennek megfelelően kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását a parti vegetáció kialakításakor. Nem kívánatos a tóba halakat telepíteni. A cél, hogy halmentes maradjon, ne alakuljon át horgászvízzé, se haltenyésztő tóvá. Úgynevezett szeméthalak megtelepedése nem probléma, ezek táplálékforrásul szolgálhatnak a vízivadnak. Emberi tartózkodásra alkalmas építmény elhelyezése nem célszerű. A partvonal enyhe lejtésű rézsű legyen. A parti növényzet kialakítását nem szabad túlzásba vinni. Néhány év alatt a természet ezt szépen megoldja. Földmunkák során a kitermelt földet el kell szállítani, vagy el kell teríteni úgy, hogy a vízimadarak költő és táplálkozó helyeit ez ne zavarja.

költ ő és táplálkozó helyeit ez ne zavarja. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

A vadászat kritériumai

A tó kialakítása során törekedni kell arra, hogy tavasztól télig legalább 500 m 2 növényzettől

mentes nyílt vízfelület álljon rendelkezésre. Ennél nagyobb természetesen csak jobb.

Ha magasabb parti vegetáció is van, legalább egy irányból szabad berepülés legyen a tóra.

Mivel a vadász általában az esti húzást használja ki, napnyugta felőli oldalon nem szabad magas növényzetet telepíteni, hogy a világos égbolton sokáig észlelhetők legyenek a húzó madarak.

A tó környékén alacsony lehetőleg tüskés növényzettel kell biztosítani a fészkelés

zavartalanságát és a költés lehetőségét.

A horgászat zavarja a tó elsődleges rendeltetését, ezért azt meg kell tiltani. A behurcolt

halikrákból kialakult halállományt a szürkegémek képesek szabályozni.

A tavat alacsony, 3 szál szögesdrót kerítéssel, faoszlopokkal célszerű körülkeríteni. Ez főleg

legelőterületeken teljesen tájbaillő.

A

tenni. Erre leginkább ládacsapdákat célszerű alkalmazni.

A

kihelyezésével. Ennek számtalan helyi változata alkalmazható, lényeg, hogy ezek a fészkelőhelyek ne legyenek „ leszálló pályával” ellátva. Inkább ereszt alakítsunk ki, amely védelmet nyújt a ragadozó madarak ellen.

tó környékét a parti növényzetet a lehető legteljesebb mértékben ragadozómentessé kell

a lehet ő legteljesebb mértékben ragadozómentessé kell fészkel ő helyek kialakítása történhet mesterséges
a lehet ő legteljesebb mértékben ragadozómentessé kell fészkel ő helyek kialakítása történhet mesterséges

fészkelő helyek kialakítása történhet mesterséges úton, akár nádkévék vagy fészkelő ládák

úton, akár nádkévék vagy fészkel ő ládák Fészkel ő helyek kialakítása A természetszer ű
úton, akár nádkévék vagy fészkel ő ládák Fészkel ő helyek kialakítása A természetszer ű
úton, akár nádkévék vagy fészkel ő ládák Fészkel ő helyek kialakítása A természetszer ű
úton, akár nádkévék vagy fészkel ő ládák Fészkel ő helyek kialakítása A természetszer ű
úton, akár nádkévék vagy fészkel ő ládák Fészkel ő helyek kialakítása A természetszer ű

Fészkelő helyek kialakítása

A természetszerű fészkelő helyeket a vízivad szívesebben fogadja el mint a művit. A megtelepült vízivad vonzza a nyárvégi kóborló és vonuló fajtársakat, más fajokat. Ezért fontos, hogy ezeken a vízterületeken saját fészkelő állományunk legyen.

2.6.

Fás vegetáció kialakítása

Az

apróvad számára kétségtelenül a leghatásosabbak az állandó védősűrűk. Ezek lehetnek

fákkal, cserjékkel kialakítottak. A védősűrű kiterjedése 25x20 m a hosszabbik oldal K-Ny-i

ő s ű r ű kiterjedése 25x20 m a hosszabbik oldal K-Ny-i „Európai Mez ő gazdasági

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

tájolású legyen. A terület északi és keleti oldalát célszerű cserjesorral lezárni. Erre az északi oldalon a fagyal, keleti oldalon a közönséges ördögcérna kiválóan alkalmas egy 5 m széles sávban és 30x50 cm-es hálózatba ültetve.

2.6.1.Csenderesek, cserjesorok, erdősávok kialakítása

A csenderesek, cserjesorok kialakítása kimondottan élőhely fejlesztési feladat, és vagy

vadgazdálkodási vagy természetvédelmi céllal végzendő. Az erdősávok kialakítása már

alapvetően erdészeti feladat ahol élőhely fejlesztési céllal befolyásolható a létesítés módja.

A csenderesek, fa és cserjesorok illetőleg erdősávok létesítése, felújítása illetve átalakítása

során az apróvad igényeit kell figyelembe venni, úgy, hogy a vegetáció struktúra elégítse ki

a fészkelő-, búvó-, és táplálkozó hellyel szemben támasztott igényeket. Ehhez ismerni kell a

fa- és cserjefajok ökológiai tulajdonságait, alakját, magasságát, szaporíthatóságát.

A telepítésre alkalmas cserjefajok között éppen az előnyös tulajdonságok miatt szerepelnek

nem őshonos fajok is. Ezek közül jó néhány kiválóan alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz és már elképzelhetetlen az alföldi táj nélkülük. Ilyenek a keskenylevelű ezüstfa, a gyalogakác. Mindezek ellenére a mai ökológiai szemlélet azt kívánja, hogy ott, ahol ez lehetséges az őshonos fajokat alkalmazzuk az élőhely fejlesztés során. Ezzel hozzájárulhatunk a mezei élettér természetes sokféleségének visszaállításához.

2.6.2.

természetes sokféleségének visszaállításához. 2.6.2. Fás vegetáció kialakítása a vadászterületen A mezei
természetes sokféleségének visszaállításához. 2.6.2. Fás vegetáció kialakítása a vadászterületen A mezei
természetes sokféleségének visszaállításához. 2.6.2. Fás vegetáció kialakítása a vadászterületen A mezei
természetes sokféleségének visszaállításához. 2.6.2. Fás vegetáció kialakítása a vadászterületen A mezei

Fás vegetáció kialakítása a vadászterületen

A mezei élőhelyek fejlesztésének egyik legegyszerűbb módja az útmenti cserjesorok, fasorok

legegyszer ű bb módja az útmenti cserjesorok, fasorok kímélete. Ezek jelent ő s részét felszámolták amikor
legegyszer ű bb módja az útmenti cserjesorok, fasorok kímélete. Ezek jelent ő s részét felszámolták amikor

kímélete. Ezek jelentős részét felszámolták amikor szélesebb utakra volt szükség. Kisebb forgalmú helyeken megmaradtak ezek a főleg kökényből, galagonyából, gyepűrózsából álló sorok, amelyek a jó hófogó képességük mellett kiváló fészkelő- és búvóhelyet is adtak az apróvadnak.

A

nyugat-európai tájhoz a mai napig hozzátartoznak azok a sövények, amelyek az egyes

napig hozzátartoznak azok a sövények, amelyek az egyes táblákat elválasztják egymástól. Ezek szélessége

táblákat elválasztják egymástól. Ezek szélessége néhány métertől akár húsz méterig is terjedhet. Hazánkban is fel lehetne újítani a telepítésüket, illetőleg segíteni a spontán kialakulásukat.

A

erdősávokéhoz. Három koronaszintet kell kialakítani, úgy, hogy a közepén legyenek a

sövények mellett kialakíthatunk fás védősűrűket. Optimális szerkezete hasonló az

legmagasabb fák a felső védelmet adva. Egyedül itt tanácsos az erdeifenyő alkalmazása. Védelmi szempontból tág hálózatban kell tartani a fenyőket. Így érhetjük el, hogy hosszú oldalágai legyenek és ne tisztuljanak fel. A fenyőtű egy idő után vastagon fedi a talajt, amely

jó hőszigetelő.

után vastagon fedi a talajt, amely jó h ő szigetel ő . „Európai Mez ő gazdasági
után vastagon fedi a talajt, amely jó h ő szigetel ő . „Európai Mez ő gazdasági

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Védősűrű kialakítása

A védősűrűk kialakítása még viszonylag keskeny, 15-25 m-es erdősávokban is olyan madár és

emlős életközösségek számára nyújt élőhelyet, melyek az adott területen nem jöttek volna létre, mivel betelepülésük erdőhöz kötöttek.

Az erdősávok struktúrájának javításával, a cserjeszint kezelésével stabil madárközösségek jönnek létre, amelyek a fészkelő állománysűrűség növekedését eredményezi.

A madárközösségeken kívül az erdősávok a kisemlős közösségek fenntartásában is fontos

szerephez jutnak, ugyanakkor megjelennek a táplálék láncban rájuk épülő kisragadozók és

ragadozó madarak. Éppen a ragadozók megtelepedése az ami bizonyos értelemben korlátja a fás vegetációval történő élőhely fejlesztésnek.

3. Mezei élőhelyek vadgazdálkodási alapismeretei

3. Mezei él ő helyek vadgazdálkodási alapismeretei 3.1. A vadeltartó képesség, különös tekintettel a mez
3. Mezei él ő helyek vadgazdálkodási alapismeretei 3.1. A vadeltartó képesség, különös tekintettel a mez

3.1. A vadeltartó képesség, különös tekintettel a mezőgazdasági területekre

különös tekintettel a mez ő gazdasági területekre 3.1.1 A vadeltartó képesség fogalma A vadeltartó

3.1.1 A vadeltartó képesség fogalma

területekre 3.1.1 A vadeltartó képesség fogalma A vadeltartó képesség az egyik leggyakrabban használt
területekre 3.1.1 A vadeltartó képesség fogalma A vadeltartó képesség az egyik leggyakrabban használt
területekre 3.1.1 A vadeltartó képesség fogalma A vadeltartó képesség az egyik leggyakrabban használt

A vadeltartó képesség az egyik leggyakrabban használt és vitatott fogalom a vadgazdálkodásban. A nagyvad-gazdálkodásban magáról az elnevezésről is gyakoriak a nézeteltérések. Sokszor vadtűrő képességnek nevezik utalva arra, hogy az erdészeti és mezőgazdasági kultúrák megvannak vad nélkül is, a vadat kényszerűen csak tűrik.

vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy
vad nélkül is, a vadat kényszer ű en csak t ű rik. Alapvet ő probléma, hogy

Alapvető probléma, hogy nem tisztázott mikor milyen jelentésben használják a kifejezést. Beszélhetünk a környezet teherbírásáról, gazdasági megfontolásokról, természetvédelmi célokról.

A

felsoroltakon túl tetten érhető olyan törekvés is, hogy a gazdaságilag ésszerű mértéknél

törekvés is, hogy a gazdaságilag ésszer ű mértéknél magasabb vads ű r ű séget tartsanak fenn

magasabb vadsűrűséget tartsanak fenn a vadászati lehetőségek bővítésére az ebből származó gazdasági előnyök érdekében.

Az apróvad fajoknál a vadeltartó képesség meghatározásának célja az, hogy a növekedést korlátozó tényezők felderítésével és hatásuk befolyásolásával a populációk sűrűségét növelni tudjuk.

3.1.2.

A vadeltartó képesség fajtái

A szakirodalom általában három csoportba szokta sorolni a vadeltartó képesség fajtáit. Mindenekelőtt beszél ökológiai vadeltartó képességről, az ebből levezetett ökonómiai vadeltartó képességről és az üzemterv szerinti vadeltartó képességről.

Ökológiai vadeltartó képesség alatt az egyedek azon maximális számát értjük, amelyet a környezet el tud tartani. Az ökológiai vadeltartó képesség időről időre változik. A változás oka a környezeti tényezők változásában keresendők. Ezek között lényegesek a ragadozók sűrűségének és a környezeti források mennyiségének változásai. Az ökológiai vadeltartó képesség meghatározása szempontjából tudnunk kell, hogy melyik környezeti forrás korlátozza, melyik szabályozza a populáció növekedését. Lényeges annak eldöntése, hogy a populáció önszabályozó-e, vagy külső tényezők szabályozzák. Mindkét esetben a magára hagyott populáció eléri az egyensúlyi pontját.

magára hagyott populáció eléri az egyensúlyi pontját. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Ökonómiai vadeltartó képesség a legnagyobb vadászati hozamot biztosító állománysűrűség. Itt kaphat helyet a „vadtűrő képesség” fogalma is, ahol azt a vadmennyiséget értjük, amelyet az erdészet, az erdőgazdálkodási ágazat stratégiai célú elsőbbségének tudatában gazdálkodási céljainak csorbítása nélkül eltűr. Nehéz azonban meghatározni azt az állapotot, amely a célok megvalósulását jelenti. Az eltűrhető minőségi vadkár mértékét nehéz objektíven megítélni. Az

is tisztázandó, hogy a cél megvalósulása érdekében milyen vadkár elleni védekezési módok

megengedettek. Az ilyen típusú eltartó képességet nevezhetjük erdészeti ökonómiai

vadeltartó képességnek

3.1.3. Az üzemterv szerinti vadeltartó képesség

Az első vadgazdálkodási üzemterveknél az állományszabályozás tervezését már a vadeltartó

képességet alapul véve tartalmazták. Ez a vadeltartó érték számítási módszer a maga idejében, nagyban elősegítette a tervszerű vadgazdálkodás bevezetését.

ő segítette a tervszer ű vadgazdálkodás bevezetését. A módszer a hiányosságai miatt pontatlan volt.

A módszer a hiányosságai miatt pontatlan volt. Irányszámai nagyjából megfeleltek a nagyvad

erdészeti ökonómiai vadeltartó képességének. Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb

Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb mértékben terhelte volna az erd ő t, ellenben a
Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb mértékben terhelte volna az erd ő t, ellenben a
Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb mértékben terhelte volna az erd ő t, ellenben a
Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb mértékben terhelte volna az erd ő t, ellenben a
Ezek betartása esetén a nagyvad jóval kisebb mértékben terhelte volna az erd ő t, ellenben a

mértékben terhelte volna az erdőt, ellenben a vadsűrűség nem érte volna el a vadászati igényeknek megfelelő szintet. Az apróvad tervezési irányszámai pedig túl derűlátóak voltak. Az átalakuló mezőgazdaság kedvezőtlen hatásai miatt az előirányzott fácánsűrűséget csak tenyésztéssel lehetett fenntartani, később a helytelen hasznosítás miatt még úgy sem.

A

hiányosságok ellenére a bevezetéskor ez a módszer korszerűnek volt mondható. Egyes

ez a módszer korszer ű nek volt mondható. Egyes elemei ma is alkalmazhatók, így célszerű közelebbről
ez a módszer korszer ű nek volt mondható. Egyes elemei ma is alkalmazhatók, így célszerű közelebbről
ez a módszer korszer ű nek volt mondható. Egyes elemei ma is alkalmazhatók, így célszerű közelebbről
elemei ma is alkalmazhatók, így célszerű közelebbről is megismerni.
elemei ma is alkalmazhatók, így célszerű közelebbről is megismerni.

Vadászterületek minősítése apróvad- gazdálkodás szempontjából

Az apróvadnál a táblaméret és a vadvédő területek százalékos aránya alapján minősítették a területeket és az ezekhez tartozó irányszámokkal megszorozva kapták az eltartandó apróvad

létszámot

megszorozva kapták az eltartandó apróvad létszámot „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
Apróvad tervezési irányszámok A módszernek ugyanakkor számos ma is megfontolandó eleme van. Az apróvad-eltartó

Apróvad tervezési irányszámok

A módszernek ugyanakkor számos ma is megfontolandó eleme van. Az apróvad-eltartó

képességnek meghatározási szempontjai ma is érvényesek az irányszámok helyesbítésével. A nagyvadfajok tervezési sémái sok tekintetben ma is helytállóak a vaddisznó esetére az előbbi

megállapítással.

3.2.A vadállomány jellemzői, ivararány, kormegoszlás

3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása

3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemz ő az
3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemz ő az
3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemz ő az
3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemz ő az
3.2.1. Az apróvad fajok ivarának meghatározása Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemz ő az

Az apróvad fajaink közül azoknál, ahol jellemző az ivari dimorfizmus, nincs különösebb probléma a nemek meghatározásával.

Ilyen faj a fácán, de például a réceféléknél a násztollazat levedlése után már nehezebb a nemek elkülönítése.

A

Mezei nyúl esetében a szexálás ad lehetőséget az ivar meghatározására. A külső ivarszervek vizsgálata egyértelműen eldöntheti a kérdést.

nyúl és a fogoly esetében pedig csak kézbe véve tudjuk az ivart meghatározni.

A fogolynál, mint ismert, a külső szárnyfedőtollak mintázata segít a nemek elkülönítésében.

A

A vízivad fajok esetében a szárnyvizsgálat ad tájékoztatást az ivarra vonatkozólag. A szárnyak bizonyos tollcsoportjainak jellegzetességei, beleértve az alakjukat, kopottságuk fokát, felhasználhatók az ivari és a kor szerinti elkülönítésre. Vannak olyan vadfajok, amelyeknél az ivar elkülönítésére csak boncolás után nyílik lehetőség. Ilyen például az erdei szalonka. Ha a herék és a petefészek már aktív állapotban van, akkor sokszorosára duzzad és a szakember számára nem jelent nehézséget a nemek megkülönböztetése. A hasüreg feltárása után az ivarok egyértelműen felismerhetők.

után az ivarok egyértelm ű en felismerhet ő k. mellen található patkó önmagában nem elegend ő

mellen található patkó önmagában nem elegendő jegy az elbíráláshoz.

patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az
patkó önmagában nem elegend ő jegy az elbíráláshoz. 3.2.2.Az ivararány jelent ő sége az

3.2.2.Az ivararány jelentősége az állományszabályozásban

A vadállomány szabályozása során fontos szerepe van az ivararány ismeretének. Az ivararány

sok tekintetben meghatározza a populáció népességének alakulását, egyedeinek viselkedését. Egy adott vadállományon belül a hímivarú és a nőivarú egyedek arányát ivararánynak

nevezzük.

A hímek túlsúlya sem szerencsés, mert a verekedések és a lehetséges sérülések számát növeli

a párzás időszakában.

A születési arány egyik vadfaj esetében sem tér el a természetes 50-50% körüli értéktől.

A hasznosított hazai nagyvadállománynál elsődleges cél a minél magasabb minőségű trófea

kihozatal. Ennek érdekében az ivararány ésszerű mértékben eltolható a hímivarú egyedek

javára.

ű mértékben eltolható a hímivarú egyedek javára. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Természetesen amikor a gazdálkodási cél az állomány növelése, az a nőivarú egyedek kíméletével érhetjük el. Állomány csökkenést pedig a nőivarú egyedek fokozott hasznosításával tudunk elérni.

A gímszarvas esetében a javasolt ivararány 1.2:1-hez. Az ivararány becslésére a legjobb

időszak a szeptember, amikor a bikák és a tehenek együtt vannak.

A dámállomány esetében is tartható az 1.2:1 ivararány a hímek javára. A gyakorlati

tapasztalatok szerint ez az állapot kedvező a trófea kihozatal szempontjából. Az ivararány a barcogás alatt becsülhető meg a legpontosabban Az őz ivararányának a bakok javára történő mesterséges eltolása nagyobb mértékben nem ajánlatos. Ilyen ivararány növeli a territórium nélküli bakok számát, ami nyugtalanságot

állandó mozgást eredményez. Nő az elhullás veszélye, fokozódik az elvándorlás.

A trófea gazdálkodás szempontjából az 1.2:1 ivararány elfogadható a bakok javára.

A muflonnál a kedvező ivararány 1:1. Akárcsak a szarvasféléknél itt is eltérhetünk a kosok

javára 1.2:1 ivararánnyal. Ez azért fogadható el, mert a kosok érzékenyebbek az időjárás

fogadható el, mert a kosok érzékenyebbek az id ő járás viszontagságaira és egy-egy szokatlanul havas tél

viszontagságaira és egy-egy szokatlanul havas tél fokozott elhulláshoz vezethet ennél a vadfajnál.

A

feladat. A faj rejtett életmódja, éjjeli aktivitása, tartózkodási helyének gyakori változása miatt már az ivararány becslése is nehéz. Az előzőekből következően megállapítható, hogy az

vaddisznó ivararányának állománykezelési szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz

szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő
szempontok szerinti beállítása rendkívül nehéz ivararánynak a n ő ivarú egyedek felé történ ő

ivararánynak a nőivarú egyedek felé történő eltolódása az állomány növekedésével jár. Fordított esetben, a nőnemű egyedek fokozott hasznosításával az állomány csökkenését érhetjük el. Az apróvad esetében egyedül a fácán ivari dimorfizmusa tesz lehetővé ivararány becslést valamelyik terepi állományfelvétel módszerével. Tudjuk, hogy ennél a vadfajnál az 1: 3-1:5 ivararány a kívánatos.

A

többi vadfajnál erre nincs lehetőség. Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával

Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy
Ivararány becslést csak terítékadatok vizsgálatával lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy

lehetséges. A mezei nyúl esetében ismert, hogy hajtásban általában a nőivarú egyedek ugranak fel későn, a hímivarúak már korábban felkelnek. Ennek ismeretében a későn kelő nyulak kíméletével a nőivarú egyedeket kímélni lehet valamelyest. A nyúlbefogás során egy kis többletmunkával ugyan de hasznos információkhoz jutunk mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében.

mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a
mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a
mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a
mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a
mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a
mind az ivararány, mind a korösszetétel tekintetében. 3.2.3. A kormegoszlás szerepe Egy adott vadállományban a

3.2.3. A kormegoszlás szerepe

Egy adott vadállományban a különböző ivarú egyedek kor szerinti arányát az állomány kormegoszlásának nevezzük. A korszerkezetet legtöbbször úgynevezett korpiramissal modellezik. A korpiramisok korosztályonként és ivaronként tartalmazzák az egyedszámot és a tervezett hasznosítást. A korpiramisok és az állományszabályozási forgók szerkesztése hasznos lehet, ha meg akarjuk ismerni a korosztályonkénti hasznosítás hatását a korszerkezet alakulására, és meg akarjuk határozni az egyes korcsoportok célszerű hasznosítási arányát.

az egyes korcsoportok célszer ű hasznosítási arányát. „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként
3.2. Vadföldgazdálkodás 3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése
3.2.
Vadföldgazdálkodás
3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése
3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként azt kell
3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként azt kell
3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként azt kell
3.2.1. Vadföldek kialakítása, művelése Állománymodell Általában érvényes elvként azt kell

Állománymodell Általában érvényes elvként azt kell szem előtt tartani, hogy minél kevesebb kilövést tervezünk

a

kevesebb érett egyed kilövésére nyílik lehetőség. Ez felhívja a figyelmet a fiatal korosztályok apasztásának fontosságára. A szaporulatból tervezett kilövésekkel ennek ellenére óvatosan kell bánnunk, mert nem ismerjük az elhullás mértékét, amely általában ebben a korosztályban a legnagyobb. Ezért célszerű viszonylag kis számú lelövést tervezni az első éves korosztályból, majd a tavaszi állománybecslés függvényében korrigálni a kilövéseket.

fiatalabb korosztályból, annál fiatalabb lesz az állomány átlagéletkora, vagyis annál

A

hiánya szükségessé teszi, hogy a fenntartani kívánt vadállomány számára mesterséges úton termeljünk táplálékot. A vadeltartó képesség alapvetően a természetes módon rendelkezésre álló táplálékbázist jelenti. A vadföldgazdálkodás során termelt táplálék nem tekinthető a vadeltartó értéket növelő tényezőnek, hanem csak a vad életfeltételeit javító táplálék kiegészítésnek. A szabad körülmények között élő és táplálkozó állatokon általában nem fordulnak elő hiánybetegségek, mégis tisztában kell lennünk azzal, hogy mit igényel az állati szervezet. Nemcsak mennyiségileg kell elegendő tápláléknak rendelkezésre állnia, hanem a megfelelő beltartalmi értékkel is rendelkeznie kell. A helyes vadföldgazdálkodás és a vadtakarmányozás egyben egyik alapvető feltétele az ellenálló egészséges vadállomány fenntartásának.

vadgazdálkodás során a vadfajok megváltozott életfeltételei és a természetes tápanyagok

életfeltételei és a természetes tápanyagok A vadföldön általában a vadgazdálkodási egység

A vadföldön általában a vadgazdálkodási egység területén kialakított olyan

mezőgazdasági művelés alatt álló szántó-, legelő-, vagy rétterületet értünk, amelynek célja az ott élő vadállomány táplálékának kiegészítése a természetes táplálékokon túlmenően különböző takarmány- növényekkel.

A vadföld fogalmával először az 1900-as évek elején találkozunk. Akkoriban az erdők között

fellelhető egy-két holdas tisztásokat törték fel, cirkot, kölest vetettek beléjük. Ezt természetesen elsősorban az apróvad értékesítette. Később a nagyvad részére csicsókásokat is telepítettek, különösen ott, ahol sok vaddisznó volt. Később a vadföldekre zabot, kukoricát is

volt. Kés ő bb a vadföldekre zabot, kukoricát is „Európai Mez ő gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

vetettek. Az 1950-es évek, tehát a termelő szövetkezetek, állami gazdaságok megszervezése után vált szükségessé az erdők közötti és az állandóan vadkárosított erdők közé benyúló mezőgazdasági területek átengedése a vadászati egységeknek.

3.2.2. A vadföld szükségessége apróvadas területeken

A szárnyas vad (fácán, fogoly, récefélék) valamint a nyúl állománysűrűségét, területi eloszlását a környezeti viszonyok határozzák meg. Az apróvad földrajzilag általában nem kötött annyira elhatárolt élőhelyhez, mint a nagyvad. Az apróvadas területeken kialakított vadföldeknek nagy a vadösszetartó szerepük, főleg a mesterségesen kihelyezett fácán- és fogolyállomány szempontjából. Annyi bizonyos, hogy ahol nagyterítékű vadászatokat terveznek, ott a fácántelep körül és a kihelyezés helyén feltétlenül szükséges a vadföldek kialakítása. A vadászterületek kisebb, nagyüzemileg nem művelhető, eldugottabb helyeit is vadföldművelésbe kell vonni. Itt a sűrűn vetett kukoricával jó fácángyűjtő helyeket alakíthatunk ki, ha a kukoricacsöveket nem szedjük le. Az alacsonyabb növésű kukorica csövei 50-70 cm magasan vannak. Ezt szívesen szemelgetik a fácánok, nagyobb hónál könnyen el is érik. Magasabb növésű növény esetében a csöveket célszerű lehajtani, és úgy hagyni a száron. Az apróvad legkedveltebb természetes tartózkodási és szaporodási helyei a táblák körül létesített mezővédő erdősávok lennének. Az élőhely fejlesztések egyik fontos eleme az erdősávok létrehozása, fenntartása, átalakítása.

erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A
erd ő sávok létrehozása, fenntartása, átalakítása. A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A

A vadföld szükségessége nagyvadas területen

A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A nagyvad fajok létfeltételeit els ő sorban a
A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A nagyvad fajok létfeltételeit els ő sorban a

3.2.3.

A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A nagyvad fajok létfeltételeit els ő sorban a környezeti
A vadföld szükségessége nagyvadas területen 3.2.3. A nagyvad fajok létfeltételeit els ő sorban a környezeti

A nagyvad fajok létfeltételeit elsősorban a környezeti tényezők szabják meg. Minthogy ezek nagyrészt az erdős területek jellemző haszonvadjai, így eléggé elhatárolható élőhelyeik alakultak ki. Nagyvadjaink léte – az őz kivételével – az év bizonyos időszakában az erdőhöz kötött. A vadföldek létesítésének egyik legfontosabb szempontja, hogy közel legyenek a vadváltó helyekhez. Így a vadat nem kell külön rászoktatni a vadföldre. Amennyiben visszarágott, eltorzult „seprűs” cserjék találhatók a területen, azokat meg kell hagyni, soha nem szabad kiirtani. A tapasztalatok szerint ugyanis ezek felérnek egy jó közepes időszakos vadfölddel.

3.2.4.

felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási
felérnek egy jó közepes id ő szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási

Rét- és legelőgazdálkodás

szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége
szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége
szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége
szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége
szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége
szakos vadfölddel. 3.2.4. Rét- és legel ő gazdálkodás Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelent ő sége

Vadgazdálkodási szempontból fokozódó jelentősége van a vadászterületen található rétek és egyéb elsősorban fűfélékkel borított kisebb nagyobb területek, gyepfelületek hasznosításának. Mivel télen az etetőkbe nem rétiszénát, hanem valamilyen pillangós szénát ajánlatos kihelyezni, az erdei tisztásokat, nyiladékokat elsősorban legelőként célszerű a vad számára vonzóbbá tenni. E területek növényzete igen változatos összetételű zöldtakarmányt ad, amelyben az egyes növényfajok beltartalmi értékei jól kiegészítik egymást és nagy biológiai értékük van. A gyep növényzetének csoportosítása

- pázsitfüvek,

- pillangós virágúak,

- savanyúfüvek,

„Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a őgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

- gyomnövények.

A gyepekben a pázsitfüvek részaránya elérheti az 50-70 %-ot. Táplálóértéke, hozama

botanikai összetételtől függ. A fű táplálóértéke a fejlettségi stádiumtól is függ. Bimbózás kezdetén a legnagyobb, de tömege ekkor még kicsi.

A pillangósok 20 % részaránya a optimális. Ez a növénycsoport ugyanis fehérjékben és

ásványi anyagokban gazdag, így táplálóértékük nagy. A nitrogén trágyázás csökkenti, a foszfor és a kálium visszapótlás növeli részarányukat a gyepnövényzetben.

A savanyúfüvek rontják a legelő értékét. A magas talajvízszintű és a vízállásos területeken a

gyepek túlnyomó többségét teszik ki. Kalciumban és foszforban ezek szegények, de rostban gazdagok. Érdes tapintásúak, éles levelűek nehezen emészthetők.

A gyomnövények jó része csökkenti a gyepek értékét, bár egyes fajaik tápértéke vetekszik sok

kultúrnövényével.

A gyepgazdálkodás feladatai:

- a gyepterületek vízgazdálkodásának rendezése, a pangóvizek elvezetése és ezáltal a mohásodás, elvizesedés megakadályozása,

- a gyomnövények irtása,

elvizesedés megakadályozása, - a gyomnövények irtása, - rendszeres tápanyag utánpótlás, - a túln ő tt,

- rendszeres tápanyag utánpótlás,

irtása, - rendszeres tápanyag utánpótlás, - a túln ő tt, elöregedett növények lekaszálása. A
irtása, - rendszeres tápanyag utánpótlás, - a túln ő tt, elöregedett növények lekaszálása. A

- a túlnőtt, elöregedett növények lekaszálása.

- a túln ő tt, elöregedett növények lekaszálása. A gyepek m ű trágyázásának jelent ő sége:

A gyepek műtrágyázásának jelentősége:

A gyepek m ű trágyázásának jelent ő sége: A foszfortartalmú m ű trágyák kijuttatásával el ő
A gyepek m ű trágyázásának jelent ő sége: A foszfortartalmú m ű trágyák kijuttatásával el ő

A foszfortartalmú műtrágyák kijuttatásával elősegítjük a pillangósok növekedését, növeljük a

el ő segítjük a pillangósok növekedését, növeljük a gyep fehérjehozamát. A foszforban gazdag legel ő a
el ő segítjük a pillangósok növekedését, növeljük a gyep fehérjehozamát. A foszforban gazdag legel ő a

gyep fehérjehozamát. A foszforban gazdag legelő a megtermékenyülést is segíti azáltal hogy a vad megfelelő mennyiségű foszforhoz jut.

A kálium műtrágyák elősegítik a növények szénhidrát anyagcseréjét, valamint beérését.

szénhidrát anyagcseréjét, valamint beérését. A nitrogén m ű trágyázás növeli a vegetatív részek
szénhidrát anyagcseréjét, valamint beérését. A nitrogén m ű trágyázás növeli a vegetatív részek

A nitrogén műtrágyázás növeli a vegetatív részek arányát, a fűhozamot. Késlelteti a növények

részek arányát, a f ű hozamot. Késlelteti a növények elöregedését. A pillangósok a nitrogénb ő séget
részek arányát, a f ű hozamot. Késlelteti a növények elöregedését. A pillangósok a nitrogénb ő séget

elöregedését. A pillangósok a nitrogénbőséget nem bírják, kiritkulnak a gyepekben. Rendszeresen gondoskodni kell a nyomelemek visszapótlásáról is, ez ugyanis növelheti a gyep

visszapótlásáról is, ez ugyanis növelheti a gyep hozamát és biológiai, egészségügyi érdekeket is
visszapótlásáról is, ez ugyanis növelheti a gyep hozamát és biológiai, egészségügyi érdekeket is
visszapótlásáról is, ez ugyanis növelheti a gyep hozamát és biológiai, egészségügyi érdekeket is

hozamát és biológiai, egészségügyi érdekeket is szolgál.

és biológiai, egészségügyi érdekeket is szolgál. 3.4. Természetes vadtakarmányok 3.4.1. A természetes

3.4.

Természetes vadtakarmányok

3.4.1. A természetes vadlegelők