jegyzet_NepiEpiteszet

Kottmayer Tibor egyetemi jegyzete (Széchenyi István Egyetem, Győr, 2003

)

Népi építészet, népi építkezés
Bevezetés Számos összefoglaló mű, és még több részfeltáró dolgozat és leírás született e témában1. Mégis lehetséges és szükséges, hogy a folyamatosan bővülő dokumentációkat, leírásokat és néprajzi gyűjtéseket2 integráljuk a rendszerezett ismeretanyagba, és – mint a jelen esetben – az oktatási célhoz igazítsuk a feldolgozás rendszerét. E jegyzet egyik célja, hogy a meglevő szakirodalomra alapozva „vezérfonalat” adjon a Széchenyi Egyetem építészmérnöki képzésében részt vevőknek a falusias lakókörnyezet3 építészeti és településképi értékeléséhez. A jó, történeti alapokon nyugvó értékelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a felmerülő építészeti (egyedi épület vagy település szintű) feladatokra megfelelő, hiteles választ adhasson a szakember, akár alkotó építészként, kivitelezőként, vagy a hatósági munka során. Második cél, hogy az egyedi népi építészeti alkotásokat érintő konkrét állagmegóvási, felújítási, modernizálási, rekonstrukciós feladatok esetén támpontot adjon az anyagok, szerkezetek megismertetésével a beavatkozás során használandó módszerek, eszközök tekintetében. Épp ezért a jegyzet főként gyakorlati ismereteket, praktikumot tartalmaz, és a jelenkori, aktuális kihívásokra figyelemmel készül. Harmadsorban felhívja a figyelmet a meglévő szakirodalomra, az elérhető és felhasználható dokumentációkra, és igyekszik megtanítani ezek felkutatását, és ésszerű, szakszerű használatát. Szakirodalom alatt értve mindazon tudományágaknak publikációit, amelyek témánkat érintik. Épp ezért a szó jó értelmében a jegyzet munkafüzetként is funkcionál, azaz közvetve és közvetlenül elvégzendő feladatokat tartalmaz, amelyek a hallgatók stilisztikai, kutatástechnikai készségét és képességeit hivatottak fejleszteni. A jegyzet készítése során eleve számoltam azzal, hogy az anyag folyamatos aktualizálásra és javításkiegészítésre kerül, ebben kérem a mindenkori hallgatók közreműködését is. A szöveg mellé rendelve, külön kötetben kerül kiadásra az ismeretek elsajátítását segítő ábraanyag, és a jegyzethez kapcsolódóan egy intranetes honlapot kívánunk felépíteni. Szükségesnek tartom, hogy a hagyományos oktatási módszereken túl felmérési és fizikai munka is egészítse ki az előadásokat, valamint múzeumi és levéltári gyakorlati foglalkozás is része a képzésnek.

Önálló tudomány-e a népi építészet? Elkerülhetetlen a kérdés felvetése, ha önálló tantárgyként oktatásra kerül a tárgy. A tudomány ismeretek rendszerezett halmaza. A rendezés főcsoportjai a tudományszakok. Az ismeretek, tapasztalatok, adatok mennyiségének növekedése szükségessé teszi a folytonos specializálódást, ugyanakkor az újabb és újabb szakterületek között szükségszerűen növekszik az együttműködés szükségessége. Egy szaktudomány akkor tekinthető önállónak, ha saját, jól elkülöníthető tárgya van, amelyet egyedi, specifikus módszerrel vizsgál. A mi esetünkben a népi építészet nem tekinthető önálló tárgynak, mert nem választható el szabatosan az építészet egészétől.4 A falusias lakókörnyezetben jelen vannak a hivatalos vagy magas építészet értékei, önálló alkotásai. Mind az alkalmazott technika, az anyaghasználat, a formavilág kétirányú áramlása5 erősíti az együvé tartozást. Ugyanígy elmondható, hogy nem alakítható ki speciális vizsgálati módszer sem, mert az építészeti felmérés, a tipologizálás, az anyagvizsgálatok, szerkezetelemzés, stb. alkalmazhatók és alkalmazandók itt is. Történeti tény azonban, hogy a jobbágyi, paraszti építőkultúrával nem az építészettörténet foglalkozott először, hanem az etnográfia, azaz a néprajz.6 A folklór alkotásokat követően a paraszti kultúra tárgyi, anyagi világa is az új tudomány érdeklődésének középpontjába került a XIX. század második felére. Külön hangsúlyt kapott a népi építészet a millenniumi események kapcsán. Jankó János javaslata alapján két tucatnyi, a Kárpát-medence paraszti magyar és nemzetiségi építészetét jelképező lakóház épült meg. Az építési munkát zömmel a vármegyék által küldött munkások végezték. Megjegyzendő, hogy az ötlet nem magyar találmány, mert ekkorra a világkiállításokon általánossá vált a népművészet bemutatása, mert a közfelfogás szerint a népi kultúra és a nemzeti műveltség történetileg összefügg.7

1

A néprajz tehát tudott külön tárgyat, a népi-jobbágyi-paraszti tárgyi és szellemi műveltséget, és saját módszert, a néprajzi gyűjtést kialakítani. A népi építészeti alkotásokat, mint életteret, az anyagi kultúra egy szegmensét, az építés folyamatát pedig mint tevékenységet vizsgálta. Ebből adódik, hogy a tárgyi kultúra ismeretein belül a néprajz nem építészetről, hanem népi építkezés és lakáskultúráról beszél8. Tehát a néprajz nem mint önálló alkotást, hanem mint a hagyományos műveltség hordozóját, tekinti az épületet. Az adott, vizsgált közösség (falu) építéstechnikai tudása, anyagismerete, díszítőkedve, és az ezt szabályozó hagyományok valósulnak meg a munkafolyamat során. A cél ennek a hagyománynak és tudásnak a megismerése szóbeli gyűjtéssel. Az elmondott hagyomány rögzítését egészítheti ki a tárgygyűjtés, vagy a dokumentálás, az írott vagy képes történeti források elemzése. Így érthető, hogy nem ellentét, feszül a tárgy néprajzi és építészeti megnevezése között. Az eltérés, hogy az egyik népi építkezésnek, a másik ~ építészetnek nevezi ugyanazt a jelenségkört, a vizsgálati megközelítésből adódik. A fentiek alapján külön magyarázatot sem igényel az a kijelentés, hogy tárgyunk határterületen fekszik, azaz két tudományszaknak is szerves része, és ezen túl számos más tudományág segíti kutatómunkánkat. Mint történeti szak, a történelem segédtudományai közül – a teljesség igénye nélkül – ismerni érdemes: • • • • • • • • • a paleográfiát, az epigráfiát, a kronológiát, a heraldikát, a metrológiát, a történeti földrajzot és térképtant, az ikonográfiát9. A nyelvészet tudománya a történeti névtanon és a nyelvjárási ismereteken keresztül nyújthat segítséget. A művészettörténet és régiségtan, valamint az abból kifejlő régészet, idegen szóval archeológia szintén több ponton segít a népi építészet egyes jelenségeinek értelmezésében. Számunkra főként a középkori régészet, és az épületrégészet fontos. A régészet segítségével kaphatunk adatokat a paraszti építészet előzményeire, mert az írott és képi források alig tartalmaznak adatot a honfoglalás és a török kor közti jobbágyi építészetre. Az ásatások során kialakult régészeti gyakorlat, módszertan került adaptálásra az épületkutatásban. Az így kialakulóban lévő épületrégészet az épített szerkezetek egymáshoz viszonyított korát igyekszik tisztázni, feltárva az egyes periódusokhoz tartozó részleteket. Tekintettel arra, hogy a népi építészetben az átalakítások, megújítások jóval gyakoribbak, az építéstörténet tisztázásában nagy segítséget nyújthat a régészeti módszerek alkalmazása.10

Magától értetődően a műszaki építészeti tudományok fontosak az alapvető megőrzés szempontjából is, de fontosak azért is, hogy bizonyos szerkezetek állékonyságát, szerkesztési elveit megértsük, és így például eredetükre tudjunk következtetni. Ily módon számos helyen figyelhető meg az újkori várépítészetben használatos agyagos szigetelések alkalmazása a népi építési gyakorlatban. Tekintettel a robotmunkára, nem kizárt, hogy a technológia eredete tényleg itt keresendő. Más esetben az indokolatlan túlméretezés az előképre utalhat, talán ilyen a mestergerenda megjelenése a jobbágyszobában, amely a nagyobb fesztávra kialakított reneszánsz alulgerendás födémelemek méreteit és díszítményeit veszi át. Ugyanúgy, mint a középkor néhány technikája, a népi építészet is alkalmaz olyan receptúrákat, amelyeket a néprajzi gyűjtőmódszer segítségével már nem oldhatunk fel. Ilyenkor jó lenne, ha a kémiai analízis segíthetne. Nagyjelentőségű a tűz és a füst szerepe az építészeti anyagok választásában és tartósításában. Talán e példák jól szemléltetik, hogy a természettudományok ismerete is fontos egyes kérdések megoldásában.11 Az építészet lényegét jelentő helyhez kötöttség miatt elengedhetetlen az építmény környezetének vizsgálata, azaz a nagyobb struktúra, a település kutatása. Az aktuális feladatok közül talán ma ez a leghangsúlyosabb, a településképi értékelés, és ennek mentén a tradíció szerepét átvevő tervezés, szabályozás megalkotása. Ma már a rendezési tervek kötelező melléklete az Örökségvédelmi Hatástanulmány, amelynek része az épített örökség értékelése és javaslat kidolgozása a védelemre. Mivel az ország településeinek túlnyomó többsége község, vagy falusias jellegű, érthető, hogy a településtudomány a népi építészettel együtt kell, hogy dolgozzon. A külső környezethez hasonlóan fontos az épületbelső megismerése is. A beépített berendezési tárgyak és a hagyományos bútorozás teszi értelmezhetővé, használhatóvá az épületet. A ma már külön szakmának számító belsőépítészet és a bútortörténet ismerete is fontos. A későbbiekben meg fogják tapasztalni, hogy a tüzelőberendezések – a gépészet – milyen meghatározó szerepet töltöttek be a parasztház fejlődésében.

2

A táji-történeti-geológiai sajátosságok szerint nem egyazon haszonvételi formák jellemezték a településeket. azonban e haszonvételek többsége csak közvetetten hatott vissza építési gyakorlatra. A sor hosszan folytatható lenne. és a közbirtokosság.Érdekességképpen említem meg. mind a belső lakóterületen jelen volt. létrejön a település. rét. legelő. nem feledve azt. amelyek sajátos módszereikkel segíthetik a feltárást. amely önmagában életképes (volt). amelyeket az addig használt módszerekkel nem tudunk megválaszolni. díszítmény). akkor azt kell mondjam. Nem jegyzetként említendő meg. Ha a hasonlatot továbbviszem. és „belsőség” lakóterület megnevezéseket. locusnak. napi élettérként működtek. Általánosnak tekinthető. mert értelmezhetőek belőle az egyes objektumok és az azon belüli egységek kialakítása (anyaghasználat. a proxemika számos építészeti tényt tud új megvilágításban megmutatni. helyiségigény. adott esetben a módszer használatában jártas szakember segítségével lehet felhasználni a konkrét vizsgálatban.12 Alapegység a porta Vizsgálódásunk sarokpontjaként fogadjuk el. A továbbiakban sorra vesszük a belsőségi telken álló építményeket. A történeti semlegesség miatt fogadjuk el terminológiaként a „külsőség” külterület. és belterületből áll. erdő. kerítettség.). Így a környezetpszichológia. használatnak két alapvető formája volt: az egyedi művelés/használat. halászati haszonrész. és zömben ezek hordozták azt a többletet16. azaz udvarokból. és az ezekhez tartozó be nem épített telekrészekből. A közbirtoklás azt jelentette – főként erdő. bánya.és segédtudományok iránti nyitottság. Ezért fontos a társ. Az élettér a település. azaz produkálja és reprodukálja önmagát. speciális művelésű területrész (szőlő. hogy a népi építészet komplex vizsgálatában abból az elemi egységből kell kiindulnunk. amely egyúttal közigazgatási egység is. Mi tartozik a portához. tértípusok. A birtoklásnak. Azért ezt az egységet választjuk a vizsgálat alapegységéül. Történeti megközelítésben ez az egységet nevezhetjük fundusnak. ezért kérem most munkahipotézisként elfogadni. Ez azt jelenti. hogy a toldalékolás mellett a XVII. A nagyüzemi mezőgazdaság megjelenéséig az elemi egység. hogy a kert. A belsőség állt: • • • • • a lakóházból. hogy a segítségül hívott módszert hitelesen. amelyeknek építészeti vonatkozásai a porta szempontjából meghatározóak. Ezek. szerkezet. stb. a szociológia. A kárpát-medencei építési gyakorlat alapvetően hozzáragasztó (agglutináló). A külsőségben az alábbi porta részek fordulhattak elő: szántóföld. sessionak. kertség. hogy település közösségi hierarchiájában elfoglalt hely (tulajdoni) hányad szerint részesedett a közösen birtokolt/használt15 terület hasznában a család. Külön fejezetben kerül tárgyalásra a terminológia. jobbágyteleknek13. mint önálló gazdálkodó egység veendő figyelembe. illetve az azt használó elemi embercsoporthoz? Itt természetesen a család14. amely használata és elhelyezkedése szerint többféle lehetett. mint a magyar nyelv. és a mai fogalmakat használva kül-. nádas. az építészetre. kertelés kérdése máig nem tisztázott. századtól az ikerített szavak alkotásának analógiája is tetten érhető a népi építészetben. nádas esetében – a használatban. hogy a mellé és alárendelés is megjelenik egy tető alatt. a belsőségi telek és építményei. hogy ez az egységet – a történeti és etimológiai tartalomtól függetlenül – portának nevezzük. Ha pedig ezek az egységek szervezetten egymás mellé rendelődnek. ezért az alábbi felsorolás – a teljesség igénye nélkül – a jellemző. hogy az öröklési rend. Általában tartozott a belsőséghez kert. azaz a család használóként vagy tulajdonosként mind a külső. térkapcsolatok. ami miatt építészeti alkotásnak kell tekintenünk a falusias lakókörnyezet épített objektumait. az állattartás épületeiből. A határhasználatot nagyon erősen befolyásolták a helyi adottságok és a szokásjog. kiemelt figyelemmel azokra. és gyakrabban előforduló használati módokat tekinti át. legelő. a használt szakszavak problematikája. gyümölcsös. hogy a modern disciplínák közül is vannak. és az adott területnagyság miatt nem 3 . mert minden egyedi kutatás során adódhatnak olyan kérdések. a termény és gazdasági eszközök tárolására szolgáló építményekből.

ilyen a trágyadomb. illetve a közigazgatás korra jellemző formája – általában utólag – tudomásul vett. Természetesen az építkezést meghatározó. konyhával és elosztó térrel. Ezek a következők: a pajta vagy csűr. hanem a portán adott egységeket többszörözték meg. és azokra a főként alföldi területekre jellemző. ólak. ilyen a kukoricagóré. és nem a lakóegység bejárata. A hátsó. amely az Alföld északi határán. ez azonban sokkal inkább a kapu személyi bejáratának áthelyezése. azaz egymás mellé került két vagy több kétsejtű lakóegység. mint ahogy az állattartó építmény fölé boglyázott szalma önmagában a héjazatot is alkothatja. ilyen a szénabedobó nyílás felépítménye. Szintén adózási szabály eredményezhette a kapuforma megváltozását a XIV. vagy baromudvarral működnek együtt az állattartás építményei az istállók és ólak. ahol a nagyállattartás a gazdálkodás fontos része volt. mint a tornác vagy a (elő)szín. a belterjes állattartás szükségleteit kielégítő széna és szalmatároló építmény. A szín. vagy önállóak. vermek.) sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak egykor. határozta meg. A külsőségek építkezésre gyakorolt hatása következtében jönnek létre az előbb már említett. szinte csak az udvar maradt közös használatban. a belső telken álló tároló és állattartó építmények. illetve lakóterületté válhattak. és elhelyezkedhet az építmény alatt. Általában a belsőségi telek első. illetve a helyi csapadékviszonyokhoz igazodva terjed el21. akkor az építményt adaptálhatták is. azaz istállózó állattartás kialakulásával együtt jár. porta jött létre. amely részben a verem szerepét veszi át. vagy az alig építmény abora. amelyet a birtokos. esetünkben a raktározás mellett a pajta lehet a szemnyerés. és vezetett a székelykapu mai problematikájához20. A specializálódás. A lakóegység tehát néprajzi módszerrel elérhető távlatban szobával. Itt kap helyet még az előbb említett. füstölő stb. és afölött. az udvari kemence. illetve a történeti belsőségnek vannak olyan objektumai is. aminek az építészeti kialakításban is van nyoma. illetve az L alakú középfolyosós házak esetében. Sajátos fejlemény az Alföldön és annak felső peremén ólaskertek kialakulása22. E kapcsolat az ablakszem. mint a karám vagy a kert de fedetlen. Az új termények megjelenése mellett gazdálkodási szokások és adózási szabályok változása is generált építészeti változásokat. mikor a kamra egyszerre több funkciónak is megfelel (tároló és munka. Táji típusai jól meghatározottak. Speciális táji alakulás következménye az emeletes kástu a nyugati házterületen. amely csak a növény elterjedését követően jelenhetett meg. Erre legjellemzőbb példa a pince. és az új termények. mint fedett-nyitott tárhely. és a település határán belül önálló specializált területrész jön létre. amelyet évkörösen megújítanak. illetve egyes esetekben közvetlenül a lakóegységhez. istállók is. ha azok utcafrontra épültek. oldalról zárt. Az egyes önálló építmények természetesen lehetnek többfunkciósak is. esetleg még kamrával rendelkezik. században. Itt gyakorlatilag a belsőség baromudvara részben vagy egészben leválik a házas. Fontos megemlíteni. de a máglyába rakott tűzifa is. stb. Természetesen ha növénykultúra váltás történt. mint a mai építészetben. nyári konyha. vagy alvóhely). boglya. A legelő és rétgazdálkodás az állattartás és szénatárolás építményeit generálta. azzal közvetlen téri kapcsolatban. a cséplés munkahelye. bejárás azonban szinte mindig az udvarról nyílik. hogy a csak részben zárt terek (fedett-nyitott. az épület hosszanti oldaláról. ezért az ezeken a szerves fejlődésű területeken létesülő 4 . amely magában foglalhatja a szemnyerés helyét. pajták vagy csűrök. kamrás tisztaudvarról. Ugyancsak egy növénykultúrához köthető a szőlőhegyek létrejötte. a szamosi házterületen honos. A lakóegység a legjobban feldolgozott a szakirodalomban. A kapcsolódó. Más esetben terménytárolási funkciót kapnak egyes nem sorolva kapcsolódó építményrészek. A borra vonatkozó adózási szokások változása a belsőségi telekrészen épített vagy vájt pince létesítését eredményezte19. E csoportba tartoznak a kamrák (amelynek egyik típusa a lakóegységből is nyílhat17). Önálló építményként jelentkezhet a verem. feldolgozási technikák szinte máig hatóan hoznak létre új kapcsolódó vagy önálló egységeket. erre példa a dohányszárító pajták kialakulása. megtermelt javak raktározására szolgáló helyiségek ezt az egységet követik.volt mód új telket foglalni az új családnak. Más esetben a padlás válik intenzív használatú tároló hellyé. amely kitekintést biztosít. A jelenség a belterjes. Ahol a betelepülés megtörtént. Speciális esetben előfordulhat integrált tárolás is. Ezt a kapcsolati hierarchiát a tornác megjelenése némiképp befolyásolta. amelyek általában évkörösen megújuló tárolásból adódnak. utca felőli részén helyezkedik el. melyek a történelem során más-más mértékben beépültek. a szérűt is. kerülhetett ajtó a közterület felé. pajta/csűr. a közösség. ehhez hasonlóan szaporodtak a kamrák. az ősi belterületre vonatkozó hagyományoknak nem felelhetett meg az új porta. általában kapcsolódik más építményhez. ott új „önálló gazdálkodású alapegység”. Ez az építmény egyrészt a sarlós vagy kaszás aratáshoz.18. A felsorolt egységek – a pajta/csűr – kivételével a tisztaudvarhoz rendelkeznek téri kapcsolattal.

ez a faragómolnár. Az. akkor a kötödések – a közösség és egyéneinek szerepe a létesítésben. valamint a település számos ünnepi alkalmának részleges színteréül szolgáltak. Elsőként a templomot és a temetőt kell megemlíteni. bikaistállók. Második csoportban a közintézmények épületeit és objektumait említem. kutak. majd az ólak. A népi építészet időviszonyai 5 . csak a XX. a növényesítés. hogy ezek az épületek legtöbbször önálló. például kovács számára).építmények mind kialakításban. az új pajta alatt pince létesítése – tekintettel a külsőségben lévő szőlőbirtokra. képesfák. amelyben egy telken több önálló család által használt rendszer jött létre. ezt követték a szintén külön bejáratú. köztéri szobrokként neveznek meg.vagy szegényházat. Szoros értelembe vett építészeti. Az ezt követően említendők a kereskedő. építettségük alapján kapcsolódnak a szakrális kisemlékekhez. Így jöhetett létre a Fertőmellék kerített településein az az utcaudvarosnak tekinthető forma. kőképek. jogállás és felekezeti hovatartozás alapján ezek eltérőek lehettek. lelkészház. mintegy tíz esztendeje a Kárpát-medencében is felfigyeltek a szakrális és történeti kisemlékre. elhalványodottan. Ez a jelentős számú objektum-együttes számos feladatot lát el. Azonban a gazdasági. a kenderáztatók24. községi vagy földesúri tulajdonban álltak. A temető kapcsán a sírjelek. hidegház egészen későn. és a kerítés. hogy a kocsma. de döntően vallási mondanivalót hordoznak. Tematikusan itt az egyházi és közigazgatási intézmények között helyezhetők el azok a gyakran szakrális tartalommal is bíró kisemlékek. Kimaradtak a mosóházak. tűzoltósági objektumok. halottasház. Részben ide sorolandó az előbbiek közt már szereplő iskola. kerítettség fontos. amelyek rendszerint boltot illetve műhelyet is magukba foglaltak. A tartalmak pedig a lokális és magastörténeti emlékezettel kapcsolatosak. gazdálkodási változásokra. mint épület. annak történeti indoklása a feudális bormérési. de megőriztek védelmi funkciót is. valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb létesítményeket. de hosszú ideig a famegmunkálás ismeretének egyetemi szintjét jelentette. Ha másként nem. tájékozódási pont vagy fontos esemény megtörténtének jelzése. csárda. plébánia. és nem ritkán összetett tartalom hordozója.és iparosházak. kaszinó. Sajnos ezeknek a vizsgálata a népi építészeti kutatások mostoha területéhez tartozik. A ravatalozó. és ahhoz általában kettős kötődéssel kapcsolódnak. kocsmáltatási jog. a közigazgatás és a törvényesség objektumai a pellengértől kezdve a börtönön át a községházáig. hanem a középületek közt. kiemelt eleme a tájnak. a piacterek építményei. útszéli feszületek. Mária és szent szobrok. Ennek oka az országra jellemző öröklési renden túl az volt. majd a később szintén ehhez kapcsolódva kialakítandó kántori. A paplak. vágóhidak. A sor hosszan folytatható lenne. pásztor. hisz épp ezért szorultak ki a faluból – bizonyos épületegységek és építési technikák szempontjából reliktum23 területnek tekinthetők az egykori szérűskertek és szőlőhegyek. hogy a népi építészetben használt anyagok avulása viszonylag gyors volt. de egyvégtébe épült kamrák és pincék. dézsmapincék. E részben kell megemlíteni azokat a nem természetes egész portaként létesülő és működő építményeket. valamint az iskolaépület. Az egyértelműen kijelenthető. objektumai általában egyfunkciósak. mind telepítésben teret adtak a nagyobb mértékű újításnak. funkcióváltoztatásokra. Pedig ezen objektumok megismerése több szempontból is fontos. és az ebből adódó gyakori nagyobb karbantartások lehetőséget biztosítottak az átalakításokra. a telek végében pedig az önálló pajták. században jelenik meg. településnagyság. egyleti helyiségek szintén említést érdemelnek. E rendszerben önálló lakóegységek sorolódtak egymáshoz épülve. művészeti értéküknél jóval nagyobb a helyi és arculatteremtő értékük. de iparosok. tanítói lakhelyek. kiépített víznyerőhelyek. hogy a használat egy adott pillanatában a porta egyes helyiségei. A nemzetközi figyelmet követően. az építmény visszahatása a település arculatára – tekintetében feltétlenül foglalkoznunk kell ezekkel is. és fennmaradási esélyeik is jobbak a népi építészet értékeinél. amelyek útszéli keresztekként. kápolnák. Sok esetben tartott fenn a község ínség. melyeknek funkciója lehet határjelölés. fogadó nem itt szerepelt. A felsorolás így sem teljes. de a településhez viszonyított elhelyezkedésük és méreteik. kálváriák mellett itt kell említeni a haranglábakat és harangtornyokat is. Ugyan ezek konkrét hitéleti (és védelmi és információs) funkcióval is bírtak. s az. Ugyanakkor – tekintve a kiköltözőkre általában jellemző szegénységet. Maga a malom. amelyek települési szinten megjelennek a népi építészetben. A kutatások során jól nyomon követhető a kamra bevonása a lakóegységbe. Történeti kor. kegyeleti emlékhelyek. Az oszlopos szentek. illetve épített „szolgálati lakást” megfogadott községi alkalmazottaknak (kanász. szintén speciálisnak tekinthetők megközelítésünk szempontjából. amely mára szinte teljességgel eltűnt. Nem feledkezhetünk el arról a mesterségről sem. vallási hovatartozás kifejezése. amelyekből így egy telken akár több is állhatott. A társadalmi élet színteréül szolgáló kocsma. közösségi pajták (tánccsűr). de mára fontos arculati elemmé vált. valamint a családszerkezet változására gyors átalakulással reagált a porta.

hogy a nagy építészeti stílusok áramlatai hogyan szüremkednek be. amelyek nyomán máig fennmaradó. Az így létrejövő korstílusok lehetnek általánosak. anyaghasználatában nem a helyi adottságok. A falusias társadalmat jelentősen érintő változás. Ezzel szemben a falusias környezetben a földrajzi. de felülvizsgálni érdemes. A prosperálás és béke hatására a korszerűnek 6 . természetesen többszöri átépítéssel. amelynek mestergerendáján 1640 szerepel. ha elvetni nem is. egy adott birodalom terjeszkedését. és stílusokat határoz meg. hanem a reprodukciós ciklust jelenti. lényeges változást. úgy az időszámításban is meg kell különböztetnünk életút periódusú és metrikusan mért időt. és alapvető belső szerkezetét nem bontja meg. dokumentálható népi építészeti emlékek milyen korból származnak területünkön? Az ennél korábbi népi építészet milyen mértékben és mennyire hitelesen rekonstruálható? A használók és építők tudatában ezek az alkotások milyen időviszonylatokkal rendelkeznek. mert a gazdasági. kérdéses. és ebbe a rendszerbe rendezi az eseményeket. Ilyen módon a hierarchia és az ideológia többkevesebb közvetlenséggel megjelenik bennük vagy rajtuk. 1. Ez nem azonos az életúttal. anyaghasználatra utalnak a felméréskor. Amikor egy új tudományág létrejön. Azaz az egyes eseményeket. azaz 20-40 esztendős szakaszban gondolkodik.A történettudomány. tekintettel a használt. melyeknek létrejöttét és elmúlását szintén időponthoz igyekszik kötni. A mi esetünkbe a régiségtan művészeti alkotásokkal foglalkozó tudománya. Az emlékezet geneologikusan négy esetleg öt generációra. sokkal inkább lehetővé teszi importált formák megjelenését. 2. gyűjtéskor elhangzó adatok. Ezzel egy irányban hat a hagyomány konzervativizmusa. de nem az egészén. általánossá válik a két. és lokálisak. hanem csillagjáráshoz (és a Nap is csillag!). Minél inkább domináns elem a mesterséges – tehát nem természeti – környezet. hogy az egész építmény eredetinek tekinthető-e. hanem a kereskedelem útján elérhető lehetőségek a meghatározók. Ehhez képest az 1948-1960-as évek kéthullámos változása megrázó és végzetes volt a Kárpát-medence középső részén. a XVIII. az egyik az utcai oromzatformák alakulása. Ez pedig a török hódoltság. és a hordozott többlet az adott társadalmat tükrözi. gazdálkodási alap sem változott végletesen. általánosságban a pontos datálásra törekszik. Az építészeti emlékek is ez alapján rendeződnek a népi kultúrában. Épp ezért a népi építészet a vizsgálható időben nem korszakokra bontható. hogy – jelen esetben – a művészettörténettől örökölt időszemlélet milyen kiegészítésre szorul. és nagyobb léptékben az emberi életút periodicitásához. „süllyednek le” a népi építészetbe. mint valós. karakteres épületanyag maradt fenn. század közepéig nem bicsaklott. században elterjed a két amerikai növény. hogy a technika az anyaghasználat egyezik az eredetivel. Ami ezen túl van. akkor módszerének kialakításában a már meglévő disciplínákról veszi a mintát. majd a törökök kiűzése. anyagi fennmaradásra. alkalmazott anyagok romlandóságára. domborzati meghatározottság sokkal erősebb. perchez és órához köti a hagyományos szemlélet. három helyiséges lakóház. a művészettörténet szolgált mértékül. Ennek kapcsán a következőkre keressük a választ: 1. Ezért. úgy az időt sem évszámhoz. A hatalmat gyakorlók építészeti igénye lehetővé teszi más országbeli építőmesterek behívását. Azaz a város. és ezzel együtt olyan építkezések. és ott okoznak-e tartalmi. az úrbérrendezés hosszan elhúzódó történelmi folyamat volt a sajátos történelmi eseményekből eredően. századból maradt fenn. amelynek körébe a néprajz és az építészettörténet is tartozik. a népi építészet „mezsgyetudomány”. Ráadásul e szűk terület. A meglévő és pontosan dokumentált. Mindenképpen a kor technikai lehetőségeihez kötöttek. Mindkettő a meglévő épülethez csatlakozik. amelynek alapegysége az emberöltő25. Ahogy a barokk építészetig egyértelmű volt. a burgonya és a tengeri. E rövid eszmefuttatás után a feltett kérdésekre keressük a választ. vagy csak mintegy díszletelem jelennek meg. Túl ezen. Ekkor már minden táji típus kialakul. A tradícióhoz fűződő viszony a XX. táji. Azonban ismerve az építési szokásokat. mint mesterséges táj. illetve az ezt követő Rákóczi-féle szabadságharc volt. az a régmúlt. felmenőre tud visszaemlékezni. elfogadva. alkalmazható-e a klasszikus korszakolás e területen? Ahogy az építészet arány és mértékrendszert használ. két fontos történelmi esemény nagyon komolyan meghatározta a falusias építészetet területünkön. Gyakorlatilag az 1710-es éveket követően kezdődik meg a visszatelepülés. Alapvetően két épületelem vizsgálata ad pontos választ a kérdésre. főként. Az egykorú objektumok jellemzői alapján korszakokra bontja az ismeretanyagot. ha ez tényleges alávetéssel is jár – értem ezalatt a leigázást. annál inkább elszakad az építmény a táji adottságoktól. a mi esetünkben alkotások létrejöttét évszámhoz igyekszik kötni. És. ezek közül talán legkorábbi az a gyenesdiási boronapince. nem egy esetben technikára. 3. az istállózó állattartás. hogy az adott épület önnön arányrendszeréből megtervezhető és levezethető. a másik a tornácformák vizsgálata. hanem tájegységekhez kapcsolhatóan alkot típusokat. amelyeknek jelentős hatása lesz a népi kultúrára. Datált építészeti alkotás a XVII. Érdemes megfigyelni.

amely történeti települések esetében középkori nyomokat hordozhat. A meglévő építészeti hagyományokból a modernnek számítót veszi át a stabilizálódó társadalom. Sajátos. még dokumentált és a vizsgálati körbe eső változást hozott. legkorábban is csak XVIII. a régiség fogalma a népi építészetben sokkal inkább az emberi élet periodicitásához kötött. de a mi szempontunkból az az épített örökség fontos. Jól kimutathatók az azonosságok. amikor elválik a kettő. és anyaghasználat kutatásától sem. hogy a török kiűzését követően a tradíció már gyenge. mint rendező elv.lehet. Tudományos kuriózumnak számít. ahol az építészettörténet. mint mondjuk Hunyadi Mátyás jobbágyainak szállásai. Azaz egy tapasztott vesszőfonatos falat inkább mondanak réginek. A XVII. Az ezt követő korszak két. hogy a renoválás és nem az építés idejét jelöli. és olykor jogszabályi előírások eredményezik az egyes elemek terjedését. és amelyet kezelni felelősségünk és feladatunk. Több nagy kitekintéssel készült mű foglalta már össze a rendelkezésre álló történeti források és régészeti adatok alapján a Kárpát medence parasztházának kialakulására vonatkozó adatokat. hogy kísérleti régészeti módszerekkel Árpád-kori lakóházat rekonstruáltak Szarvasgedén.28 A XVIII. és ez egy történelmi újrakezdéssel esik egybe. Ezt egészíti ki.27 A belterületi telekszerkezet az a struktúra. ezzel együtt a felmenő falazat és a födém megjelenése is valószínűsíthető. közreműködhet. amely dokumentálásra került. főként gazdasági szükséghelyzetben újra megelevenedhetnek a gazdasági vagy ideiglenes építményeken. akkor egyértelmű. ezért az időben egymás mellett létező táji. ráadásul egyértelműen építész személyéhez kötött alkotásokon alapul a klasszikus korszakolás. A divat. de nem tekinthető építészetnek. Ugyanakkor az oromdeszkára festett datálás – amint ez templomhomlokzatokon is előfordul . nem használható. de a táji típusok hiteles rekonstrukciója így sem végezhető el. melyet a fellazuló hagyomány. egyedi településképek kialakulásához vezettek. Ennek felismerése és kezelése azonban a településtan feladata. települési és településrészi variánsokra. amely az újításokat kontrolálta. summások.26 Azaz a nemzeti építőkultúra az a „közköltészet”. Ha azt vesszük alapul. A XVII. mestergerenda. és jelentős változás a XIX. és mint ilyet beépíthetnek új épületbe is. a praktikum. század második feléig nem jelentkezik. és általában XIX. Az egyes stílusok jellegzetes díszítményei és szerkezetei jelentős késéssel megjelennek ugyan a falusias építészetben. Megfigyelhető az is. 3. Az utóbbiak számára a régiség értéknövelő. 2. Módszertani szempontból ez fontos. 7 . Egy látszólag távoli példát had hozzak az irodalom területéről. században már megindult. de datálhatóságuk kétes. majd a klasszicizmus és historizáló építészeti áramlatok egyre gyorsulva váltják egymást. az használók igényeit kielégítő épülettípusokat. Összefoglalva: Szinte az egész Kárpát–medencére igaz. ami főleg a lakóházat és a településképet érintette. hogy a népi építészeti állomány. A népi építészet vizsgálatakor nem tekinthetünk el az építéstechnika. a városiasodás erősít az 1860-as évektől. Egyrészt a majorsági gazdálkodás. és a cselédek. századi formában maradt fenn. berendezéseikkel együtt a hagyomány konzerválja. és érdekes egybeesés. századi eredetűnek tekinthető. amelyet úgy hívunk. Maga a datálás általában jeles épületelemen helyezkedik el. de a régészet fejlődéséből eredő. hogy a barokk korszak második felétől maradtak fenn népi építészeti emlékek. illetve egyes berendezések változtak. Mivel a földműves réteg mobilitása kicsi volt. illetve a majorsági. míg a parasztság körében az új jelentette az értéket. A magyar magas költészet és népköltészet egy tőről ered. Jelentős eltérés figyelhető meg a jobbágyi és a kisnemesi származásúak időfogalmában. századtól kezdve egyre gyakrabban megjelenő datálás ellenére. területi típusok meghatározóak a népi építészetben. mint segédtudomány. hogy a lakóház többsejtűvé válása a XV. telepesi gazdász mérnökök által meghonosított építészeti megoldások és formák terjedtek el. hogy csak a járulékos elemek. lokális hagyomány meghatározta formák jellemezték a népi építészetet. de a gazdasági építmények esetében legfeljebb anyaghasználatban eredményezett váltást. a telepesek és a gazdász mérnökök számos újítást vezetnek be. amire a népi építészet részben alapul. de nem formálják át az egész egységet. századi és azt megelőző korok népi építészete kielégítően nem rekonstruálható építészeti és néprajzi módszerekkel. Ez tagolódik tovább kistáji típusokra. Ennek alapján kimondhatjuk. hogy a régi technikák és megoldások. ágasfa.tekinthető. közköltészet. hogy Bornemissza Péter. és Balassi kora. Azonban e kétszáz esztendő alatt oly erős. A másik irányban pedig számos településen megindult a városiasodás. mint az égetett téglából készült vázszerkezetet. azaz a szegénység megjelenése miatt a porta redukálódott. hogy a népi építészet területén. amelyek a karakteres. században véglegesen átstruktúrálódik a magyar társadalom. és a hagyomány volt az a visszatartó erő. hogy az Árpád-kor lakóháza ma jobban ismert. amely még anyagi valójában létezik.

hogy a téma kutatása során. hogy a régi mértékrendszer nem volt egységesített. A forrás a Hadtörténeti Múzeum térképtárában hozzáférhető. és a kiválasztásnál. mint például földfalazat receptúrája.és el kell ismerni annak fontosságát. Az öl. ha a meglévő. hogy a köznyelvben ismert szót más jelentésben használják egy településen. négyszögöl. Mária Terézia korabeli felméréshez országleírás is készült. azaz bizonyos rajzban nem jelölhető információk szövegben történő kifejtése. a nyelvjárásban használt terminológiát. hogy a népi építészet szakszókincsében a kutatók megállapodásra jussanak. A fedőléc. hogy a településen élők elbeszéléséből megismerjük a helyi elnevezéseket. de természetesen meszet nem használnak. Az építészeti vizsgálat számára nem jelentene gondot a leírásban. a bécsi és pozsonyi mérő mellett helyi mérték és arányrendszereket rögzített a hagyomány.30 A település megismeréséhez pedig a helyi földrajzi és településrészi. ha módunk van rá. a főfás prés mérete határozhatott meg. és ilyen a kemence tűzterének mértékegysége is. Minden községről készült úrbérrendezési vagy kataszteri térkép a XIX. még akkor is. Településtörténeti szempontból vizsgálata elengedhetetlen. Egy 1:50-es felmérés alaprajza egyértelmű mindenkinek. azaz. hogy tájnyelvi szó szerepel a leírásban. pontosítjuk. hogy „hány kenyeres”. Ezen túl a népi építészet számos olyan technikát. Sokszor így sem kerülhető el. akkor érdemes utánajárni annak is. de a feldolgozáskor mindig egyértelműen jelöljük. amelyet csak helyben használnak. Azaz a terepen végzett kutatás fontos része. amelyek többsége a működése idején nem is fogalmazódott meg szóban. de ez nem így van. E térképek foltarányosan bemutatják a településeken található épületeket. Ezek az illetékes megyei levéltárban kutathatók. mint ahogy a házfalat meszelik. Ilyen kifejezés lehet a „tüzép ablak” vagy az „oncsa ház”. 8 . Ezek legnagyobb számban .a metrológiában jelennek meg. A kutatás módszertanának vázlata E fejezetben azok a forrástípusok kerülnek említésre. vagy a gazdasági jogállás határozta meg. a kenyér. főleg a faanyag kiválogatásánál mire voltak figyelemmel. hanem a közelmúlt történéseit. amelyet az eszközkészlet. ha teljes egészében szó és kiejtés szerint jegyezzük le a szöveget. mert a növényi héjazat rögzítéséhez a kör keresztmetszetű anyag volt alkalmasabb. hogy az agyag járófelületet agyagos vízzel átkenik. elkerülhetetlen a műleírás elkészítése.olykor ma is elevenen . és még nem is beszéltünk a berendezésekről. köz. hogy bizonyos építéstechnikai folyamatokat az adatot közlő elmondásában rögzítsünk. Itt jelentkezik az a probléma. melyek számos félreértést eredményeztek már. Az első. amivel a népi építkezés kutatása nagyon korán szembesült. azaz a szavak szótörténeti elemzésének tudománya. illetve a településnév régiségét ellenőrizni. Az ehhez hasonló félreértések elkerülése végett a tudomány törekszik arra. és közöljük annak pontos jelentését is. ezeket vagy egy bizonyos tevékenység. század második felében. Nem csak a régmúltra utalhat vissza egy helyi elnevezés. amelyen az előadó és a hallgató ugyanazt érti. utca és térneveket is érdemes figyelni. A legjelentősebb ezek közül a történeti térképállomány. ha szigorúan leíró jellegű a vizsgálat. 29 Itt kell kitérni a történelmi fejlődésből adódó nyelvi maradványokra. jelzik a kutakat és kisemlékeket és számos helyi földrajzi elnevezést rögzítenek. aki az adott jelölési módokat ismeri és érti. vagy csak nagyon körülményesen. hogy a használat. vagy amelynek adott esetbe máshol más jelentése van. Ilyen a pajta nagysága. és visszamenőleg értelmezzük. hogy kontroll és pontos definiálás nélkül kerül be egy egy dolgozatba valamely nyelvjárási szó. egyes elemek eredetét tisztázhatja. szerkezetkialakítást használ. olyan egyezményes jelekre van szükség. Ebből adódik. hogy az egyes anyagokat honnan szerezték be az építés során. Így például a Rábaközben nem egy helyen „felmeszelik” a helyiség padlóját. múzeumok is őrzik másolatban. zömben testmértékegységek ismerete fontos. de általában a megyei levéltárak.Terminológia a népi építészetben Ahhoz. térrészek neveiről. Négy katonai térképfelvétel készült az érintett területről az 1780-as éveket követően 1930-ig. a kulturális beágyazottság miatt érdemes és szükséges megismerni a helyi szóhasználatot. mint ahogy azt is fontos tudni. a helyiségek. olyan módon és eszközzel. tetőléc helyett használt „rúdfa” zsupp vagy nádfedésre utal. Vannak azonban olyan részletek is. szalmafedél elemének rögzítésmódja. amely a szántóföld nagyságához igazodott. Talán a két legismertebb példa a „pitvar” és a „mugli” szavak. ezért a forrás jól kezelhető. A történeti kutatást nagyban segíti az etimológia. ami azt jelenti. Ebben az esetben az a legjobb. Más esetben az eltérő elnevezés a megszokottól eltérő formát jelez. Ezért gyakori. amely rajzban nem mutatható be. megjegyezni. a nyelvjárási lejegyzés szabálya szerint – azaz ejtéshíven – rögzítsük ezeket. hogy bemutassunk egy jelenséget. Nem egyedi eset az sem. a col. amelyet az építőipar nem ismer ma már. amelyeket gyakran kell használni és meglétük általános. a présház mérete. Viszont fel. vagy helyi megnevezések kiemelkedően nagy száma. Érdemes azonban a kutatás megkezdése előtt a történeti közigazgatási hovatartozást tisztázni. A nyelvjárási. Ha módunk van rá. A szelvényekből álló forrásanyaghoz mutató is készült.és szaknyelvben élő szakszókincs elégséges lenne az egyes technikák leírására. A régi.

de ezek anyaga és feldolgozottsága változó. majorsági házak terveivel. mint leggyakoribb feladattal. Természetesen más-más felkészülést igényel egy településképi vizsgálat. ha megvan. Az így elkészített anyag lehet alapja építéstörténeti vizsgálatnak. gyakorlatias. Ezeket általában múzeumi adattárak őrzik.Ma már könnyebben hozzáférhetők a légifotók. gazdasági épületek. Fontos. Az ezt követően végzett kutatások azonban nincsenek feldolgozva. hanem a háttérben megbúvó épületek a fontosak. A felszerkesztett 1:50-es műszaki dokumentáció (helyszínrajz. Ezt követi a kézirajzok vagy manuálék elkészítése. Ennek fő oka az anyagbőség. amelyeket mindig feliratozni kell. Az írott források kutatását általában jobb. nem vizsgálható szerkezeteket (alapozás. ez a fázis alkalmas arra. hogy mutassák meg a családi fotóalbumot. vonalas. legalább két homlokzat. házassági szerződések nyelvezete. lehetőleg cédulázott jegyzetelése a megkeresett és feldolgozott irodalomnak. Mindkét terület több ízben összefoglalta az összegyűlt ismereteket. E térképeken túl még számos képi ábrázolást találhatunk. díszítményként. Mára a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum archívuma tekinthető a legteljesebb. Itt most nem kívánom részletezni a terepmunka előkészítését. Az újabb szakirodalomban a könyvtárak szakkatalógusa adhat eligazítást. akkor általában uradalmi iratanyagban. A megyei gyűjtőkörű múzeumok és a helytörténeti gyűjtemények is rendelkeznek adattárral. de csak a valós állapotot. forrásnak32. A fotográfia megjelenésével megnő a képi dokumentációk száma. stb. A szakrális emlékek esetében az egyháztörténet (historia domus) adhat eligazítást. a manuálékkal és a műszaki leírással együtt teljes. A szakirodalmi és forráskutatást követi a helyszíni vagy terepmunka. ezek felkutatása sem ördöngősség. még ha nyelvük magyar is. 9 . A további formai követelmények mindig a konkrét feladatból adódnak. berendezéseket. levelek. olykor okiratok keretezésén. Ha a kutatott egyedi épületben fellelhetők írott dokumentumok. E könyvek kézikönyvként is használhatók. folyóiratban megjelenő tanulmányokat is tartalmazzák. mert a vegetáció számos már nem álló építmény nyomát őrizheti. és olykor utaló bibliográfiai adatokkal. Elsőként mindig a település vagy településrész áttekintő megismerése szükséges. ha lehetőségünk van ezeket is nézzük át. A kárjegyzőkönyvek. de célravezető eljárás a korban hozzánk legközelebb eső publikációt megkeresni. áttekintő gyűjteménynek. a hivatkozott rész pontos megjelölésével. ez vonatkozik a szükség szerinti részletrajzokra is. melyekkel az 1890-es évektől számolhatunk. Külön említendők a népi építészeti felmérések. Ha egy speciális épülettípusra. vagy szakrális kisemlékek topografikus gyűjtése. Meg kell említeni Fényes Elek Geographiai szótárát. az egyedi épületfelméréssel foglalkozunk. amelyek a kötetben. E munkafázissal egyidőben érdemes a helytörténeti szakirodalmat áttekinteni. a volt tulajdonost megkérdezni a régi. ha igen. értékvédelmi jegyzékbe vételnek. egy egyedi épület felmérése. akkor azokat érdemes átvizsgálni. de magától értetődően fontos a pontos előzetes tájékoztatása azoknak. telekre vonatkozó iratok hollétéről. de jelentős anyag található a KÖH Népi Építészeti Archívumában is. Túl az előbb felsorolt gyűjtőhelyeken érdemes helybelieket megkérni.) nem kerülhetnek be a felmérésbe. Tekintettel a kutatás általános szabályaira nem hanyagolható el a korrekt. házra. A családi albumokból nem a személyek. és a fellelhetőség is. A rejtett. egy jellemző metszet épületenként) a képekkel. és hivatkozott szakirodalma alapján indulhatunk tovább. szerkezeteket. vagy az ő segítségével végezzük. hogy szóbeli információkat gyűjtsön az ember. Általában éves periodicitással szakbibliográfiák jelennek meg. A (vár)megye monográfiák majd minden esetben rendelkeznek községsoros résszel. Ehhez nyújt segítséget a következő fejezet.31 A népi építészeti szakirodalom. illetve földesúri iratanyagban. A két háború között minden településről adtak ki képeslapot. Az alaprajzi felmérés során minden esetben átlózással kell felmérni a helyiségeket Érdemes rögzíteni a berendezések helyét is. mint az eddigiekből kiderült. nehezen felfejthető. de ezek többsége már feldolgozásra került. hogy részletes és rendezett képi dokumentációt készítsünk. Most. két szaktudomány dolgozatai között keresendők. Feltételezett vagy elmondáson alapuló állapot csak jelzetten szerepelhet a felmérésben. és érdemes fellapozni a nagy összefoglaló lexikonokat is. bizonyos födémszakaszok. tiszta. alaprajz. Minden esetben készítendő helyszínrajz. telepes levelek. ha levéltáros szakemberre bízzuk. Építészeti tervekkel nagyon ritkán találkozhatunk. arányos formában kell elkészíteni. hogy a településen élt-e fotográfus. Természetesen ehhez ismerni kell a népi építészetben jellemző anyagokat. vagy berendezésre keresünk analógiát. peres iratok. esetleg kideríteni. akiket a vizsgálat érint. de az 1950-ig készített felmérések zöme publikálásra került.

anyaghasználat A népi építészet természetes szerves és szervetlen anyagokat. azaz az egyes anyagok és technikák váltogatása. együttes használata. majd sárhabarccsal ragasztva rakták. A specialista általában figyelt arra is. A többi boronánál nagyobb méretű. kísérleti jelleggel alkalmazzák. homogén szerkezet volt. A mesterséges építőanyagok közül feltehetően legkorábban a mész használata jelent meg.Építésmódok. jobban megmunkált talpgerendára a gerendavég közelébe 10 . század végétől kezd növekedni. gyúrni az anyagot. Vert falazat esetén földnedvességű homokos agyagot. amely agyag és homok. ezt hívják vályognak. akár egy településen belül is megfigyelhető. Az egyenetlen függőleges síkokat ásóval nyesték egyenesre. más lágyszárú növényi törmelékkel kevert. hanem a gally és ág használata is lényeges. A borona általában durván megmunkált. számtalan receptúra létezik a helyi adottságokhoz igazodva. elhelyezésük és a használt jelek. A kőépítészet csak akkor jelenik meg. Gúlában. Ami viszont mindenhol.33 A természetes ásványi anyagok közt a föld vagy sár a legáltalánosabb. Külön kerülnek említésre a kapuk és kerítések. A szerves anyagok többsége növényi anyag. Az így készülő falat rétegenként kellett rakni. hogy javaslati. járófelületeket és padlókat. A XIX-XX. A talpas szerkezet esetén fa vázkeretről beszélhetünk. Ezért lehetséges és célszerű külön megismerni a • • • • • • • • • falazatokat. Más esetben az erős szárú rozsszalmát úgy verik fel a tetőre. Ezek közül elsőként a boronafalat említem. márga. A falazati anyag minőségét specialisták. ha a kő helyben jelen van. héjazatokat. illetve a tornácok és oromzatok. tégla méretűre készített elemet jelenti. a nagyfokú variabilitás. amelybe növényi adalék és kavics is kerülhetett. A jó vert. de nem csak szálfa vagy borona. vagy tömésfal szinte betonkeménységű. mint a nádat. Addig kellett taposni. Készíthettek belőle kezdetleges építőelemeket „csömpölyeget”. Folyamatosan végezhető. illetve a beton is megjelenik. Mindkét esetben az ablakokat utólag vágták a falazatba. bár elszigetelten speciális helyzetben korábbi előfordulására is vannak adatok. sőt vegyesen alkalmazzák. kombinálása. de érzékelhető. század fordulóján a cement. tüzelőberendezéseket és épített bútorokat. tömegformálás szempontjából az anyaghasználat nem meghatározó. vertek zsaluzat. fa. trágyával. füstelvezető szerkezeteket és kéményeket. állat lábához. kör keresztmetszetű gerendát jelent. hogy kiszáradhasson. Sokszor szemre nem lehet megkülönböztetni a borona vagy téglafalat illetve a vert falazatot. A talpas. ülepedhessen. A fentebb leírt sárból falazóelemeket is készíthettek vetőkeret segítségével. esetleg a település egyik megélhetési formája a kővágás vagy bányászat. Ezt követően beszélünk a díszítményekről a kialakítás módja. vagy kaloda (mozgó zsaluszerkezet) közé. Épp ezért a térszervezés. törekben meghempergetett sárgolyót. és emellett héjazatként vagy adalékként a lágyszárú növények szerepe is jelentős. motívumok alapján. A szintén ismert „mór” elnevezés már inkább a növényi adalék nélküli. Ettől függetlenül az ilyen falak általában alul szélesebbek. felül keskenyebbek. Falazatok A szalmával. Az így előkészített anyagot használhatták fonott fal betapasztására. és nem alkalmas a tipizálásra sem. azaz nem ragadt a szerszámhoz. hogy a sarkokon vesszős vagy zsuppkiflis megerősítés kerüljön beépítésre. Az égetett tégla jelentősége csak a XVIII. Szintén adalékként előfordulnak állati anyagok is. valamint mesterséges anyagokat használ. nyílászárókat. lapáttal magába. napon szárították a vályogot. vagy villával. esetleg humusz keveréke. födélszékeket és tetőszerkezeteket. míg „el nem vált”. rakhatták karóváz közé. sok embert igénylő munkafolyamat volt. vagy az ember. nagy agyagtartalmú sarat általában az építés helyén készítették. „földkóstolók” ellenőrizték. vagy talp nélküli vázas szerkezetek estében a tartószerkezet és a térelhatároló anyag elválik egymástól. födémeket és áthidalásokat. alapokat és felületképzéseket. felületképző anyagként.

A szerkezet fejlődése folyamán előbb a gerendák keresztmetszete változott téglány alakúra. A vázszerkezet kitöltésének számos módja volt. Az amorf kőből készült falakat szintén agyaggal ragasztották. koszorút készítettek. ami együtt dolgozik a falazattal. hogy a tűzveszélyes tetőt viszonylag korrekten elválasztotta a lakott szerkezetektől35. 11 . sem speciális szerszámkészlet nem szükséges. a zsilipelemek állásirányának megfelelően a vízszintes vagy függőleges gerendákba beeresztő hornyot vágtak. melyet bakdúc egészíthet ki A fő szerkezetek felsorolása után érdemes megemlíteni azt a szerkezeti különbséget. kváderkő) rakásmódja megfelel az általános építési elveknek. Eszerint beszélhetünk egyesített. a sarkokat pedig gyakran könyökfákkal erősítették meg. melyekről már külön szóltam. Ritkábban. melyek ívesek is lehettek. csak elvétve fordul elő öntött mészhabarcs alkalmazása. beásták a függőleges gerendákat. A födémtől független a fedélszék nagy előnye az volt. hogy ragasztóanyagként nagyon sok helyen nem mészhabarcsot. mint a csüngő. Nem véletlen az sem. az eltérés mindössze annyi. akkor nincsenek külön kötőgerendák. illetve nyers és égetett téglát is alkalmazhattak. A tényleges vázszerkezetes falak készítésmódja az volt. E szerkezet anyagát tekintve ugyan homogén. hogy a korai sárfalakat a tető egy részének terhétől mentesítette. amelynél a szilárdságot. a fonásirány itt is lehetett függőleges vagy vízszintes.kialakított fészkeléssel. mind a tervezésben36. 4-6 m fesztávolságig ágasfás. és elhelyezkedéséből adódóan alkalmas volt díszítmények. mind a kialakításban. a másik oldalon rávezető horonnyal ellátott lyukba illesztették a karót. hogy ez a szerkezet tekinthető a legősibbnek. de az utcai rövid oldalon ágasfa áll. Méretei miatt a nyerstégla alkalmazása általánosabb. a szerkezet építésével egyidejűleg. illetve szárazon rakott kőfal. szelemenes fedélszék. Tetőszerkezetek A népi építészetre általánosságban a fa fedélszékek jellemzőek. Az ágasfás. amit a felső hosszanti és haránt gerendákkal merevítettek. amely a fedélszék és a födém kapcsolatából ered. Az előforduló fő típusok: • • • • egyszerű szarufás fedélszék. vagy a kezdetleges alapozásba rögzítették. Talpas váz esetén egyik oldalon fúrt lyukba. ugyanúgy. hant és trágyafalak említést érdemelnek. mint kötéssel tömören egymás fölé helyezett hosszanti és haránt irányú boronák dobozszerűvé alakították. Ezt támasztja alá az is. információk hordozására. hogy a talpba. mór. hogy nem egy helyen a hátsóbb épületrészek fölött már ollólábas. szelemenes tető az egyetlen. vagy tornácot sűrűn kilógó gerendavégek alkotják. ekkor. Az alkalmazott technikát általában a rendelkezésre álló faanyag szabta meg34. Nagy eltérések csak a táji elnevezésekben vannak. Talp nélküli vázszerkezet esetén a karók alsó rögzítése beásással történt. A boronák egyenetlenségeit ágtömésekkel és tapasztással egyenlítették ki. mert ezt a szerepet a födémgerendák veszik át. Fennmaradásának oka egyrészt abban keresendő. A fenti szerkezetek szinte mindegyike ma is ismert. használt. E szerkezeteknél gyakori a gerenda vagy pallófödém. vagy támaszkodó szarufás kapcsolat. hiszen elkészítéséhez sem nagy szakismeret. Zsilipelt boronával vagy pallóval töltötték ki a vázat. Az elemes falazatok közül.és dőltszékes tetőszerkezetek. majd a fecskefarkas lapolás alkalmazásakor ezek is elmaradtak. illetve a födémtől független fedélszékről. állékonyságot nem ácskötés biztosítja. merevítették a szerkezetet. A csomópontokban mindenhol ácstechnikával készített kötések voltak. de előfordul vályogos vázkitöltés. szelemenes a tetőszerkezet. szelemenes fedélszék 5-7 m-ig ollólábas. A fonatot szükség szerint tapaszthatták. de a szerkesztési elv miatt tekinthető (tömör) vázszerkezetnek. A felmenő falszerkezet külső jellegzetessége a külső sarkokon megjelenő keresztvégesség. A többi elemes fal (vályog. azaz a tartó és térelhatároló szerkezet ugyanaz. 7-8 m-ig álló. Szinte mindegyik elkészítéséhez magasfokú ácstechnikai ismeretek szükségesek. hanem agyagos sarat használtak. de jelentőségük kicsi. tégla. Cölöpvázas szerkezet nádból készült kitöltést is kaphatott. ekkor még a keresztvégek megmaradtak. és a kezdetleges fészkelés mindinkább kereszteződő feles lapolássá vált. és függetlenedhetett a szarukiosztás a födémgerendáktól. kuriozitása miatt a gyeptégla. Ekkor az ereszalját. Készíthettek karóvázas fonott falat is. Ha egyesített a két szerkezet.

E praktikus gyakorlathoz képest. kezdve az agyagba áztatott zsuppkéve terítéstől (habán szegés). hisz épp a világörökségi körbe tartozó Hollókőn általános. és a zsupp kezelésében. a korai zsuppfedéseket is hasonlóan készítik. A palafedés kis területen dominál. Ha a szalagtelken álló épülettömeg folytatható volt. esetleg kőboltozatra kerül a földtakarás. de itt általában tégla. kötözött zsuppfedés. gyöpösítenek. Ilyenkor a jó teherbírású palló vagy gerendafödémre halmozzák fel tömören a szalmát vagy más növényi szárat. feltételezhető. Nem véletlen. 12 . Ez arra utal. függőleges oldalon hornyolással zárulnak egymáshoz. Majdnem ugyanez mondható el az égetett cserépről. ezt követően varrják és leszorítják. gyümölcstárolásra épülnek. vagy saját anyagukkal38. ágasfás. azaz függőleges alátámasztású szelemenes szerkezetek hordják. század közepétől válik általánossá a kévés. Mindkét anyagot gömbölyű keresztmetszetű. úgy. hogy tűzvédelmi okból. Tetőforma és héjazat Területünkön a nyeregtető az általános. és ezeket az elemeket kötözik nagy átfedéssel a lécet helyettesítő egyenes dorongokra. amely. hosszú szárú rozsszalmát saját anyagával megkötnek. A nádnak. Az alsó sort általában tővel a föld felé kötik. Illetve kapcsolt szerkezetként. A gerincnél a csapóeső irányához igazodva az egyik tetősíkot túlnyújtják. Fából elemes. amelyek mára legfeljebb zöldség. A lágyszárú növények közül a nád és a rozsszalma általánosan használt héjazati anyag. Nem élő gyakorlat ma már a taposott szalmatető. és a folyók szabályozásával magyarázható. A technológia alapelemei országosan egységesnek tekinthetők. Ilyen a boglyatető. Voltak. a fölsőbbeket pedig kalásszal lefelé. hogy az esőtől védje a felmenő falakat. Mindkét anyag és technika ma is általánosan ismert. amelynek lényege. E cél eléréséhez a farazat és konty a kézenfekvő megoldás. és ehhez hasonlóan készült a venyigetető is. A szegésnek számtalan formája ismert. melyeket a néprajztudomány részletesen át is tekintett. A tető elülső. oldal és talp szelemenek alkalmazása tekinthető még gyakorinak. hogy arra boglyát lehessen rakni. A héjazati anyagok többsége növényi eredetű a Kárpát medencében. Ezért a régebbi tetőformák általában minden irányban túlnyúlnak a falsíkon. tetővégek gerinckialakítás számos változatos módja. de a kapcsolódó elnevezések. hasítással készül. akkor általában oromzatosan zárult. majd felverik a tetőre. nem törött. hogy egész vagy csonka konty. félsátor szerűen kinyúló előszínes. Ezt a nagy súlyú fedéstechnikát általában erős. vesszőgúzzsal. A fent említett megoldások főként kisméretű gazdasági épületeken fordulhatnak elő. hogy kétmaroknyi. mint a földtakarásos tetők. Épp ezért figyelhető meg olyan sok változat. valamint a traktusszélesség növelésére ez volt a kézenfekvő megoldás. Mivel a nádat terítik. az épített oromfal megjelenése egyértelmű reprezentációs divatigény. Ismert azonban a lépcsős fedés is. ott az oromzat részben vagy egészben megmaradt. dombsági. hogy a vizet levezessék. előírásra került a pala a tetőkre. hogy a kémény nélküli házvidékeken maradt fenn használata. mert a gyengébb minőségű anyagból készülő szaruzat támasztása. A gerincnél mindkét esetben a túlnyújtott szárakat áthajtják a másik tetősíkra. mint általánosan elterjedt. közterület felé eső részének kialakításában pedig a helyi építészeti hagyomány és a divat volt a meghatározó. a szabadonálló épületegységek esetében volt általános a nyeregtető ferde síkkal való lezárása. Az eljárás lényege. bár látványos. méretben és kialakításban elkülönülő számos formája ismert. A XIX. vagy a füstelvezetés megkövetelte. Szintén a konty ellen hatott az ágasfás tetőszerkezet. és farazat megjelenik-e. inkább a szelemen(ek) túlnyújtásával. és az élek. Az. hogy a felület egybesimuljon. és vannak is még elvétve szerkezet nélküli tetők. kialakításában rejlő lehetőségek nagyon nagy variabilitást mutatnak. Keményfából. Magas talajvízállás esetén szőlőhegyekben is előfordul félig földbe süllyesztett bortároló. az éleknél pedig ívesen átfordítják37. a szaruzathoz rögzített rudakhoz kötözték. a tetősíkok oromzat fölé való kiültetését indukálta. vagy kalabukos tetőformát eredményezett. ugyanúgy. Minden szalmafedél esetében fontos a tartóssága miatt. tesznek lehetővé. A tető alapvető szerepe. Ekkor terjed el a rozsszalma használata. hogy a tetőtérbe füst járjon. szögeléssel rögzített héjazat készíthető. amelynek elemei a hosszanti. mint építészeti anyagnak a visszaszorulása a mocsarak lecsapolásával. hogy a fedélszerkezetet úgy képzik ki. amelynek sűrű szaruzata a földre támaszkodik. Általános elnevezése: zsindely. Ahol azonban a továbbépítés lehetősége. két dologtól függött általában.Megemlítendő még. hogy gazdászati szakkönyvek népszerűsítik. majd szegik a gerincet. hogy a taréj. hogy az úrbérrendezéssel egy időben terjed el a módszer. Tudni kell azonban azt is. amelyet általában füvesítenek. A hegyvidéki. szabálytalan telekformák. a vékony nád sövény-szerű fonásáig.

Ennek ellentmondani látszik a dél-dunántúli füstösházak tűzhely fölötti lepadlásolása. és a kéményalját a 13 . kő. ha a tűztér nem közvetlenül. a hátsó hosszfalra. Nyílt a füstelvezetés akkor. A népi építészeti gyakorlatban e kritériumnak csak a mászókémény felel meg. ekkor a fiókgerendák a rövid homlokzatra futnak ki. melynek során a mestergerendát kivágták39. vagy kemencével kombinált nyílt tüzelőhelyekhez építették ezt a deszka. az eresz alatt jutott a padlásra a füst. amely függőlegesen vagy dőlten a padlásra. és a falazott szerkezetű tornácok is kaphattak hevederes dongafedést. Ugyanígy présházak vagy egykori tüzelős ólak is hordozhatják egykori tüzelők lenyomatait. Ezzel csak arra utalok. A tégla-. a szoba füsttelenítéséhez köti a szakirodalom. és tartják a falsík elé-fölé kiülő oromzatot. amelyek a régi füstterelőkre utalnak. Majd minden esetben a födémet felülről vastagon tapasztották sárral. olykor az ácsolt tokszerkezet felső eleme maga volt az áthidaló41. Amint a pincék kapcsán már említésre került. de nádat is. A legelterjedtebb az alulgerendás deszkafödém volt. vagy fonott vázszerkezetű. házrólházra vitték. mennyezet megnevezést használták. századtól találunk. A téglából épített szabadkémény is egyfajta boltozott térlefedés. hogy buktassák a füstöt. és ezt követően a padláson át a héjazatot áttörve a füstöt közvetlenül a külső térbe vezeti. építésekor a pitvar fölé is kerülhetett csehsüveg. és megjelent az alulról borított. díszítették. mint a vázszerkezetek kitöltő falazatai. olykor az egész épületen végigfuttatva fektettek és így a nyitott kémény is erre támaszkodott a pitvar felőli oldalon. Így ismert gerenda és pallófödém – itt a térelhatároló és szilárdító szerkezet ugyanaz. A füst ezt követően a padlástérbe került. A parasztság utolsó prosperálása idején pedig nagy számban épültek fém I40 gerendákkal készített poroszsüveges istállók. vagy teljes egészében lefedi. Tipikusnak tekinthető az a polgári. A gerendaközök kitöltéséhez használhattak még szalmapólyába ágyazott dorongot. Ezek megjelenését a többsejtű lakóház megjelenéséhez. A födémek térelhatároló szerkezetei hasonló elvek szerint alakultak. Maga a „födém” szó alig volt ismert. szintén a födém előképének tekinthetők. Nyílt tér felőli végükön lelógó peremük volt. A mestergerenda legtöbb helyen az épület hossztengelyével egy irányba. esetleg hornyolva. és mint a többi elem ez is lehet élszedett. és a füst útja a tüzelős helyiség légterén. melyeket olykor szalma és sár tesz zárttá. A nyílt füstelvezetési módok közül legegyszerűbbek. Gyakran jelekkel látták el. A szabadkémény olyan nagyméretű. A dominánsan faépítkezésű területeken előfordul a gerincvonalra merőleges kereszt vagy haránt mestergerenda is. az átalgerendákra merőleges nagyobb keresztmetszetű gerenda támaszthatott még alá. Szerepük a gyúlékony héjazat megóvása volt. a keresztgerendákat alulról deszkázták és/vagy stukatúrozták. padlás. azaz elemes építkezéskor tégla átboltozást használtak általában. Általában kandalló típusú. hogy a szikrafogók egyes változatai. alulról a gerendaközökben is. előfordultak boltozatos térlefedések is a paraszti építményekben. hogy gerendát vagy deszkát fektettek a falkoronára. Minden esetben fa szerkezetű födémekről beszélhetünk. Kőben gazdag helyeken boltozott kamrákat találhatunk. A következő típus a tüzelőberendezéshez közvetlenül kapcsolódó kürtő. illetve a ház valamely használati helyiségén keresztül vezet. és füstterelők. vesszőből vagy nádból készültek. A deszkafödémek esetében a fiókgerendákra szorosan záródva. akkor vagy egy födémnyílás. Épülhet önálló szerkezetként. Az áthidalások fa és homogén földfalak esetében szinte mindig keményfából készültek. vagy a harántfalakra. amelynek alsó széle a konyha funkciójú helyiségrészt nagyrészt. Réginek ítélt kőépületek esetén a konyha falában bizonyosan megtaláljuk azokat a fészeknyomokat. Ez lehetett koszorúgerenda is. vastag agyagtapasztással.és földfalak esetében is gyakran előfordul. nútolt kialakítású. városias divatra hajazó változás. E forma elterjedt neve „pórfödém”. ágra készített vesszőfonatot. vagy az ajtó fölötti füstlyukon kiáramolva. és mint ilyen a tetőszerkezet része is. helyette a pad. Különösen fontos szerkezeti szerepe miatt megbecsülték. és ha a kialakítás úgy kívánta. olykor apáról fiúra örökítették. vagy váltott síkban átfödéssel került a deszkázat. amely a rakott tűzhelyekkel egy időben terjedt el42. felfelé szűkülő kürtő. Ezek a nyílt tűz helye fölé szerkesztett alkotmányok a falhoz rögzítve. kormozódásokat. A füst útja Alapvetően zárt és nyitott füstelvezetési módokat különböztetünk meg. és erre terheltek a födém keresztgerendái. Ha a szikrafogó a helyiség fölött födémmé zárult. zártan kapcsolódik a füstelvezető szerkezethez. amely végül az ajtó fölötti füstluk kialakulásához vezetett.Födémek és áthidalások Födémeket a népi építészetben csak a XV-XVI. és feltehetően legrégebbiek a szikrafogók. tapasztott sípot43. Vályog és nyerstéglafal. amelyet egy. amint erről már szó volt. fából. Vázas épületeknél a födém a koszorúfára kerül. vagy a födém nélküli pitvarba vezette a füstöt. de lehetett ettől független a „sárgerenda”. vakolt síkfödém.

ezért ezeket itt nem részletezem. A rakott vagy takaréktűzhely szintén mérnöki találmány. esetleg a szobában helyezkedhetett el. hogy vas platnival fedett. a konyha oldalpadka és a vizespad funkcionális párhuzamaira. és feltehetően díszítményt is hordoztak. kéményalja felől fűtötték. boltozott szerkezet az előkép. ezek tűztere jóval magasabb.és tárolóhelyek. és ezt követően sütöttek. amely a XIX. A paraszti gyakorlatban nagyon hamar kedveltté válik. amelyek rakodó és munkavégzési helyet biztosítottak. Ugyan a legkorábbi berendezés jellegű emlékek a veremház peremén kialakított fekvő. Lényege. majd aszaltak. azt azonban sokszor elfelejtik. Alapvetően téglából épített. lemezből készített. vagy deszka) esetenként nád. vagy ezek kombinációja. Ez a „nyitott doboz” füstterelőkkel ellátva közvetlenül csatlakozik a kürtőhöz. olykor faajtóval zárt tékák. Szintén van mobil változata. Bizonyos gazdasági épületekben ezt követően is megmaradt egy-egy alkalmi tűzpadka szikrafogóval és füstlyukkal. A kemence a legismertebb zárt tűzterű sütő-főző szerkezet. Állhat a fal mellett. Füstje sosem kerül a szoba légterébe. Minden tüzelő esetében meg kell keresni. esetleg vízmelegítő tartozik. agyaggal „meszelt”. amelyek ülő és fekvőhelykén is szolgáltak. ajtóval zárt tűztere van. amely égetett cserépelemekből épül. a század végére jelentősen átalakítja a lakáshasználatot és a konyhakultúrát. Tüzelőberendezések és épített bútorok A nyílt tűz a falusi házban a XX. a kéményaljában közép és oldalpadkákat találhatunk. A felsorolt tüzelőkbe általában kis hőértékű.44 Eredendően a kémény külső megjelenésében a népi építészetben a héjazat anyagához igazodott. századig általános. Szalafőn a mászókémény aljába beépített kétajtós katlant is találtam.46 Használaton kívül nyílt tűzterűnek tekinthető a katlan is. csak leépülésében játszottak szerepet. gyári készítésű üstmelegítő katlanok máig használatosak47. A szobában elhelyezett szemeskályhát gyakran kívülről. Épp ezért használatkor a felül kialakított kerek nyílásba helyezték az üstöt. A középpadka sokszor felül kiszélesedett a kényelmesebb használhatóság miatt. hogy miért fontos a mobil berendezések elhelyezkedésének rögzítése is. amelyet a középkori építészetben általánosan megtalálunk. vakablakok. de a kemence szájához is rendelődhet. de lehetett kandalló vagy kemence szája előtt is. az öntöttvasból és lemezből. Belső felülete mindig tapasztott és – mint minden füsttel érintkező szerkezet. A beépített tégla vagy sárbútorok azért itt kerülnek tárgyalásra. gyorsan égő anyagokkal tüzeltek. századig. amelynek legfőbb feladata a melegvíz szolgáltatás volt. amely kapcsolódhatott közvetlenül a füstelvezetőhöz is. A kályha tipikusan szobai. Az ugyancsak mobil szobai öntöttvas és lemezkályhákról nem kívánok beszélni. színezőanyagként használták fel. a pártázatokkal. oldalsó füstlyukak formáival. A téglakémények. és a hamut számos területen. a tűztér ajtaját pedig tévővel vagy ajtóval zárták. és ez a mászókéményekre is igaz.és oldaltornác alatt. A lakóházban a konyhában. A kemencék rendkívüli formagazdagságával kiemelten foglalkozik a szakirodalom. A mobil. Az istállókban gyakran épített a jászol. mert e szerkezetek a népi lakáskultúra fejlődésében nem. amely részben alvóhelyként is funkcionált. Anyaga lehet fa (vessző. tégladíszítésükkel. hogy a felfűtést követően a hőmegtartás kihasználásával készítették el az ételt. illetve a rakott tűzhely elterjedéséig általános volt. illetve a munkavégzést könnyítő ülőgödrök. illetve a kerítésbe építve is kialakítottak ülőpadkákat. lefedéseikkel erre az előzményre is utalhatnak. padkán álló fűtőberendezés. A népi építészetben a belülfűtős kályha ritkább. akkor érthető. a konyha. főként fából. és gyakran építészeti értékkel bírnak. és a XIX. és a polgárosodás divatjával jelenik meg48. Mint a kemence. A használat megértéséhez ez nagyon fontos. így az építéskor is adalékként. patkó alakú szegéllyel körülvéve45. Rendelkezhetett füstelvezető nyílással. melynek átalakított változatát ma is gyártják Sátoraljaújhelyen. Itt említendők a falba mélyített. hogy a nyílt tűzteret felülről (és olykor oldalról) jó hőtároló és hőátadó tulajdonságú égetett cserép. samottozással készülő „csikósperhelt”. máig használatos hengeres. Ha felfigyelünk a falitéka és a polc. Azaz a tüzelést követően a hamut és parazsat a belső térből kihúzták a hamulikba vagy a kemencén kívülre. hogy hova távolították el a nagy mennyiségű hamut. amelyhez a füstjáratba épített sütő. A ház körül az elő.pitvartól elválasztó gerendára terhelve. a kályha is bőséges történeti irodalommal rendelkezik. Ismerünk nagy számban szobai fűtőkemencéket is. a kályhapadka és a kályha melletti pad. esetleg kő elemekből képezik. század közepétől kezd terjedni. a felmért építészeti anyagban azonban túlsúlyban vannak a kemence és kályha mellé épített padkák. Gyakran kaptak tetőt. mint a sütőkemencéké. E kívülről való tüzelés egyébként szintén középkori hagyományokra vezethető vissza. A kemence mellé. Nyílt tűzterűnek kell tekinteni a keleti házvidéken. a Kisalföldön gyakorta a hasábkemence tetején alakították ki a helyét. és a megmaradt hamulik utalhat korábbi berendezésre. mert legtöbbjük a tüzeléshez vagy tüzelőhöz kapcsolódik. és annak környezetében használatos kályhás kandallókat. Kerülhetett kis önálló agyag emelvényre. 14 . esetleg a szobai kályha helyére kerül. E berendezés lényege.

így az alapok körül nem keletkeznek torlódó vizek. A vázas szerkezeteknél általában pontalapot. vagy keményfa gerendával erősítették meg. mindkét anyaghoz adhattak színezőanyagot. ennek módja az ellejtetés. kutatás esetén mindig törekedni kell arra. leggyakrabban nagyméretű köveket használtak. pitvar. vagy rákentek. döngölték. A földfalú épületeknél a 40-50 cm mélyre kiásott alapgödröt újraiszapolással. a készítési technikára jó leírásokat találhatunk a XVIII. A lazán összerakott szárazkő alapok lejtős agyagos vizes területen lehetővé teszik a talajban a szabad vízmozgást. A településen jellemző talajvizekről az ismeretek évszázados tapasztalat alapján alakultak ki. Éves rendszerességgel megújították. Ugyanez elmondható az égetett tégla anyagú padlókról is. a porosodás ellen gyakran hintették meg söprés után vízzel. például fa estében a tapaszás előtt a felületet rátett elemekkel. megjelenését elterjedését korhoz kötni nem tudjuk. 15 . A szigeteletlen falakkal a párazáró burkolat nem tud együttműködni52. milyensége és mennyisége. Az ágyazat és kötőanyag majd minden esetben agyag volt. Az általánosan használt felületképző anyag az univerzális agyagos sár volt. hosszanti legkevésbé bolygatott fal tövében megnézni kisméretű szelvénnyel. Balaton-felvidéken és más vulkanikus kőben gazdag vidéken az épületek alá gyakran szárazon rakással réteges kőalapot készítettek. A sima felületek. és erre építették szigetelés nélkül. A hajópadló feltöltésében pedig gyakran meg lehet találni az előző állapot berendezésének törmelékeit. Ha két járófelület között szintkülönbség volt. azaz a hídlás. néha kövek úsztatásával tették szilárdabbá. készítése pedig egyezik az alulgerendás pallófödém készítésmódjával. tornác/ereszalja. Főleg kamrákban és istállókban fordult elő a keményfa padló agyagra fektetve. de ha tégla vagy kő rendelkezésre állt. akkor vegyes falazat esetében az égetett téglát vagy követ használták az alapban. a simításhoz pedig vér. A párnafákra fektetett hajópadló megjelenése a lakóházban nem tekinthető a XIX századnál régebbinek. hogy mire használták. A beton anyagú simított járófelületek mindig utólagosak. Felmérés. és kiküszöbölve a komolyabb átnedvesedést. hogy a meglévő járófelület alatti régebbi padozat anyagát és szintjét megkeressük. megengedve ezzel az épület alatt lejátszódó kisebb földmozgásokat. változott az adalékok minősége. tömörebbé. Az ezekben lévő vékony rostok biztosították a repedések egyenletes eloszlását és kis szélességét a száradás során. havi rendszerességgel karbantartották („felmeszelés”). Ez a már megismert agyagos sárral készült. főként a forgalmas helyeken. majd heti. és általában erősen károsítják a falszerkezetet. disznószőr. Ezzel természetesen emelkedett a járószint magassága. mint festékanyag a dokumentált épületek esetében általános. ezért törekedni kell megszüntetésükre. ilyenkor felvágták és újrakenték. több rétegben kenték a helyiség járófelületére. Sajnos a ma is gyakori bontások esetén ritkán történik megfigyelés. padkaépítés volt. és ezeket ma is érdemes kitudakolni és megfontolás tárgyává tenni. Számos esetben fordulnak elő nyersen hagyott felületek és vakolat nélküli mészfestés. elbeszélés vagy feltárás segíthet csak. A szigetelés helyett inkább arra törekedtek.Alapok és felületképzések Kevésbé ismert és látott szerkezetnek számítanak a népi építészetben használt alapozási módok. századtól egyre szaporodó gazdászati szakkönyvekben51. hombároknál pedig a talajtól elemelt jól záró pallófektetés. A kész felületet agyaggal vagy mésszel meszelték. a második rétegben már csak pelyva volt. A fal és padló durva tapasztásához erősen szalmás sarat használtak. akkor az élet monolit kőelemmel. vágással történő durvítása) tették alkalmassá a sarazásra49. ott természetesen készítettek kőburkolatot. illetve végezhették a festést fémoxidot tartalmazó színes agyaggal. Néha csak sejteni lehet az alkalmazott technikát. és ezekre helyezték a talpgerendákat. segítve ezzel az épület rugalmas kapcsolatát a talajjal. például cserépdarabokat. Első megjelenése a dominánsan faépítésű vidéken a szoba alatti pincék megjelenésével lehet egyidejű. Ahol megfelelő minőségű kő rendelkezésre állt. Járófelületek és padlók A leggyakoribb a „földpadló” volt. majd később is több soronként váltakozva. esetleg döngölt agyag szigeteléssel a felmenő falakat. és a település egyik megélhetési forrása a kővágás volt. A mész. sarazás illeszkedése segít az egyes szerkezetek egyidejűségét tisztázni. Ahhoz képest. Téglaépület esetében is használták ezt az alapozási módot. A falazatról lefutó meszelés. Természetesen ismerünk speciális földpadlókat is. konyha. vagy vagdalással (meszelt felület ütéssel. mely könnyen visszatemethető. és a lábazatnál. élére állított téglával. és olykor ennek következtében a födémet módosították50. ezt érdemes a hátsó. lótrágya lehetett az adalék. hogy a vizet a faltőhöz ne engedjék.

kőkeret őrizheti régi csap vagy zár lenyomatát. Vizsgálat során érdemes külön. Természetesen itt is igaz. és ehhez kapcsolva a rövid. egy vagy két nyílószárnyasak. Az utcai végen díszített kiskapuval zárulhatnak. Az ácstokokat kiemelt figyelemmel kell szemlélni. az egész portára vonatkozó nyílászáró konszignációt készíteni. hogy kőbányák környékén a kő ablak. Maga a kovácsolt vas a nehézkes. század közepétől válik általánossá a lakóházaknál. utcai homlokzat arányainak megismerésére55. hogy az egyes jó állapotú szerkezetek az épületen „hátrafelé” vándorolnak.Nyílászárók Az ajtókat és ablakokat tokszerkezetük és szárnykialakításuk szerint vizsgálhatjuk. kovácsolt vázas szárnyak tűzvédelmi okból a külső falfelületre szerelve egyre általánosabbak. védettebb nyílásaiban jelenik meg. kivehetők („fiókosak vagy tévősek”). A fatornác esetében lehet tagolt. illetve fényt beeresztő lanternás53 és üvegezett. Talán akkor járunk el helyesen. ha azokat az elemeket vesszük sorra. A szárnyak lehetnek beépített. Tükrözi egy személy vagy kisebb közösség ízlésvilágát. hogy a közterületről látható portarészek egyöntetűek. Így beszélhetünk egyszerű ácstokos. nem csak a tudatos díszítő szándékkal létrehozott elemek adják a települési portatípusok karakterét56. Ha felmérés során nem gyáripari szerelvényekkel találkozunk. más esetben pedig a tokszerkezet. geréb. fonott vessző. amelyek karakterisztikusan jellemezhetik a népi építészet alkotásait egy egy településen. csapon forgó ácsolt ajtó kiváltásánál jelenik meg legelőször. Az asztalos technikájú „fílungos” ajtó előbb a ház belső. ezzel szemben a régiesebb ereszaljával vagy faoszlopos támaszú tornácos házaknál domináns volt az aszimmetria.és ajtókeretek előfordulnak. osztott ablak a XIX. telken belüli elhelyezkedés meghatározására. forgórészek. hiszen az oromzat. esetleg betűk. vagy tetőidom sokszor építészetileg hangsúlyozott középvonala nem esett egybe a homlokzat függőleges szimmetriatengelyével. hogy a bejáratban kifelé és befelé nyíló ajtószárnyakat helyeznek el. Épített szerkezetként itt tartom megemlítendőnek a tornácokat. a népművészetben az egyszerűség és a célszerűség az alapja a szépségnek. vagy nagy változatosságot mutatnak. és a XIX. hogy bemutatásuk a rendelkezésre álló keretek között nem lehetséges.és hevedertokos nyílásokról. hogy régi födém vagy mestergerenda részeket építenek be toknak. Ezek főképpen a lábazat+homlokzat és oromzat/tetőidom egymáshoz viszonyított arányai. pallótokos. pipák. Egy településen belüli építészeti korszakokhoz kötődhet az oromzati kialakítás. borított ácstokos. hogy díszített szerkezetről. sudarasodás). Ez egyfajta dinamizmust adott látványában. akkor azokat minél pontosabban dokumentálni kell. és ehhez kötődve az utcára nyíló ablakok mérete és osztása is általában változott. hogy elfogadjuk. hogy a falusi házakban. szabályozta. illetve a kontyolás megjelenése. A hosszú vagy oldal tornácos házak rövid homlokzata hangsúlyozottan szimmetrikus. Ezt erősítette az anyaghasználat egyöntetűsége is. Az üvegezésre vonatkozó első adatok beépített „tányérról” szólnak. díszített az oszlop (élszedés. ezért kezdetben a fafelületet imitáló barna festés volt általános. ekkor már táblázatos ajtó kerül beépítésre. kettőbe nyíló ajtót kívülre teszik. béléses ácstokos. századtól a vaslemez anyagú. Anyagát tekintve tömör fa. hogy mit tekintünk szépnek. de gyakran előfordul. sokszor kallódnak a kamrában. és nem is tekinthető igaznak. A nyitható ablakot a XVIII. Ilyenkor a díszítmények. Kezdjük a kívülről látható vonásokkal. Vitathatatlan. és az udvari homlokzatra irányította a tekintetet. boltozott nyílással58. 54 Díszítés és esztétika a népi építészetben A tárgykör talán legnehezebben megfogható és leírható fejezete az. hogy az első pillér falazott. hogy a cifrázás nem szolgál semmiféle funkciót. Ezt követően a tudatos épületdíszítmények elhelyezését és technikáit sorolom. mint ajtópánt. amelyeket elhelyezkedésük57 és anyaguk alapján osztályozhatunk. faperselyben. hisz számos példa bizonyítja. hogy az egyéni ízlés nagyban meghatározza azt. vagy hogy az egykori fölül és alul külön. eltolhatók a fal síkjában („tolitus”). vagy másodlagos felhasználásról van szó. fix szerkezetek. mert nagyon gyakori. bizonyos vegyes nemzetiségű tájakon például megkülönböztető szerepe volt a színhasználatnak. számok helyzete egyértelművé teheti. mert általános jelenség. E nézőpontból fontos. A hagyományos faluképben a méretek és tömegformák nagymérvű hasonlósága volt jellemző. Közhely. belülre pedig felül osztottan üvegezett ajtó kerül. hogy egy utcaképben meghatározó. az üvegezett. amely a népi építészet esztétikai értékelésével foglalkozik. hogy törekedjünk a hagyományos kerítés és kapuformák dokumentálására. Gyakori. A vasalatok. Ezt pedig a hagyomány formálta. a felső könyökdeszkák fűrészelt áttört díszítményt kaphatnak. de az archaikusabb formák a gazdasági épületeken mindmáig fennmaradtak. Talán ezek a példák elégségesek arra. A vasalatok gyakran vándorolnak ajtóról ajtóra. 16 . és ugyancsak fűrészelt mintázatú mellvéd egészítheti ki a szerkezetet. századtól előírások teszik kötelezővé. A faszerkezetek olajos fedő festése asztalos által készített puhafa nyílászárókkal együtt vált általánossá. legfeljebb szemet gyönyörködtet. szárszerkezetek oly sokfélék. zsalus vagy váztáblázatos. E forgópántos táblák egyúttal új díszítőfelületet adnak a kovácsok és a tulajdonos számára. A készítés technikája szerint ácsmunkával készített. vagy asztalos technikájúak. Ugyanilyen korszakfüggő bővítmény a tornác. A faoszlopos tornácok általában egyenes záródásúak. A telepítés. aztán lehetőség és divatfüggővé vált a mázolás. majd a tornác beépítése. Vitathatatlan.

A falazott oszlopok esetében sem idegen az egyenes záródás. hogy az oszlopfő fölötti mezőben sokszor fordul elő vakolathím vagy festett dísz59. A gerenda végénél. és általában hosszirányban három jól elkülöníthető részre tagolódnak. és a csúcsdíszek formavilágából következtethetünk. esetleg a keretezésnél. a központi motívum gyakran az utcai fal felé enyhén elhúzott. véséssel. legfeljebb a nyíláskeret és maga a nyílászáró hordoz díszítményt60. és a kőépítésnél a látszó kőfelület keretelt megmutatását. lépcsős szegéssel készülhettek az éleken. de ez nem bizonyítható. Mérete és formavilága nagyon változatos. A növényi anyagú héjazatok pedig díszesebb. A datálás miatt szinte biztosra vehetjük. Az ajtók tokszerkezeteinek vésett díszítése általánosnak nem tekinthető. rombusz stb. Találhatunk oszlop nélküli. Ennek praktikus oka is volt. század végétől ezek szabályos építőmesteri alkotások. főleg a keskenyebb tagozatoknál. az él általában nútolt. olykor feliratot hordoznak. számok. napsugaras oromzat. század előtt is megjelent már ez a forma. A külvilág felé mutatott díszítmények fő helye az oromzat. a „léleknyílás” lehetett szív. de mindegyik forma építőművészeti előképre vezethető vissza. mellvédre támaszkodó íves nyílássorból álló tornácot is. gyakran íves kialakítású szemöldökből. Mindkét típusnál előfordulhat színezés. vagy az ágasfát imitáló harántdeszkázás. illetve előfordul. A tető és a födém faelemeinek épületen kívülre eső. formájú. virágot mintázhattak. félkör és szegmens ív is előfordul. de tájanként előfordul. ahol a növényi. ritkábban alakos díszítmények mellett feltűnnek a közvetlen információközlő jelek. de itteni elemzésüket szükségtelenné teszi. Nem véletlen. mind a díszítmények elhelyezése szempontjából rokonságban áll a kapuoszlopokkal.62 Feltételezhetően a véset festést is kapott. mint szépészeti. Maga a deszkaelemek rakása is lehet dísz. Épített díszítményként említeni kell a gádort is. Páros elemek (kapuoszlopok) esetében elosztva kerülhetett az információ az oszlopra (18 – 86). és figyelemre méltók. Ismert konzolos alátámasztású. amely máig dokumentálhatóan a külvilág felé jelző legősibb szerkezeti elem. látszó végeit általában faragással. és a festés rákerülhetett az oromdeszkára és a kötényre is. főként a középső részre. Nem kizárt. amelyek historizáló-eklektizáló mintarajzokon. Ha az elhelyezés ettől eltérő. Kompozíciójának középponti helyén a tükör található. Mind a díszítés technikája. és szorul háttérbe a szimbolikus-misztikus díszítés. hacsak nem tekintjük díszítésnek a lábazat színezését. század derekától terjedtek el. főként datálás és névjelek. és oszlopimitációs variánsok is. Akár a héjazat alá rejtett deszkaoromról. Az utcai homlokzat műépítészetre visszautaló architektúráját a falazott oromzatokkal együtt érdemes és kell vizsgálni. Az épületbelsőben ki kell emelni a födémek díszítettségét. hogy a díszítmény kialakítása főként a kompozíciós elveknek felel meg. de a kosár. és azt tartó pengefalból áll. főként a mestergerendáét. azt jelezheti. ami a központi bejárat hangsúlyozására. kereszt) mellett betűk. de e kialakítási módokra ma más csak a taréjszegések. melyeknek számos táji variánsa képződött. Az épített szerkezetek kapcsán még vissza kell utalni. azt jelzi. de csak tornác nélküli épületek esetében. hogy több emberöltő alatt alakult ki. védő. azaz bemélyítve kerülnek rá. hogy a tornác megjelenése előtt nagyobb volt az elterjedtsége. Eredendően mindkét szerkezet ácstechnikával készül. A vésett. A kompozíció fő szervező elve a szimmetria. A padlásszellőzők alakja. és a vágott felületet a bütü felől festették. és maga az elem és díszítményei is szimbolikus jelentéssel bírtak63. hogy itt nagyon gazdag és egyedi oromzati ornamentika alakult ki. Ezt megelőzően a fonott. és talán védelmére szolgált. bálványokkal. kígyót. festett mestergerenda az 1800-as évek elejétől egyre nagyobb teret hódít. Az. felső. Ami sajátos. esetleg nádlészás oromfalak voltak általánosak. Időrendben ugyan nem a megfelelő helyen. hogy a XVIII. idomtégla használata is megfigyelhető. valamint kétoldalt díszes gerendákat is találhatunk. Ez természetesen nem csökkenti értéküket. ezen túl festéssel is cifrázhatták a deszkázatot. ornamentális díszítmények. az építtetőre vonatkozó felirattal és datálással. a karéjos tükröt növényi indás ornamensek körítik a szélek felé emblémák és védőjelek. Az pedig. akkor nem eredeti az elhelyezés. A középrészt fonatos vagy farkasfogas szalag emeli ki alul felül. Az oszlopkialakítás tagozott. Kiérlelt formájában fény felé eső függőleges oldalsíkja hordozza a díszítményeket. a rá kerülő díszítmények rovással. és naturalisztikus képi jelek is kerülhettek. hogy a kiérlelt forma minden ízében a jobbágy-paraszti szobához idomul. A falazott oromzatok a Kárpát medence legnagyobb részén lesüllyedt kulturális elemnek tekinthetők. a fa nedvesedését gátolta. hogy a reneszánsz városi födém az előkép. amelyre nem csak az architektúrális emlékek egyszerűsített másolása a jellemző. de itt kell megemlíteni az ágasfát. 17 . véséssel díszítettél. a fészek előtt vésett záródísz keretezheti a kompozíciót. indát. indíttatása inkább bajelhárító. kereszt. de a harántfalas tetőszerkezetet alkalmazó területen61 elképzelhető. akár falazott oromzatról van szó. mert a korai darabok alsó felülete is díszített. illetve típusterveken alapulnak. rozetta. mint kiemelt szerkezeti elemet. Az oromdeszkát rögzítő kovácsoltvas szegek is díszítettek voltak. élszedéssel. hogy a kéményformák szintén meghatározóak. A mai deszkaoromzatok és általában a fűrészelt díszítmények természetesen csak a XVIII. Az oromzat az a hely. illetve a XIX. lehet fél és egész oszlop. faragással. hogy ettől az időszaktól kezdve válik elfogadottá a főként reprezentációs-információs célú cifrázás. Soha nem nő túl a homlokzatmagasságon. A homlokzatok általában nem díszítettek. hogy a fiókgerendák is mértanias motívumokat. Az archaikus és keresztény védő jelek (napvirág.

Az eredeti környezetéből kiemelt épület az eljárás során múzeumi tárggyá válik. • Tájház. múzeumi kiállítóhely lesz. fokozatosan változó környezetben. Lehet ez applikálás és lehet átszellemítés. díszítmények – átvételét. például jó • • 18 . azaz a nem rendeltetés szerű használat gyors romláshoz vezet. és figyelmes gondnoksággal lehet kivédeni. építmény funkciója is. gazdasági épületekben eltöltött idő. és ez a kisközösségi értékrend szintén darabjaira hullott szét. illetve jelentheti egyes elemek – anyagok. méltatlan használat jó esetben csak ideiglenes. ha a telken – általában a gazdasági épületek helyén – megépül egy korszerű lakóház. technikák és formavilág: tömeg. reprezentációs. Főleg a régi lakóház esetében történhet meg. Az építészeti. Ezt legjobban bemutató jellegű. településrész egyedi sajátosságait figyelembe véve kell eljárni. más esetekben a dokumentálást. ma már alig. a hagyományhoz. Ezek sokszor csak a felület textúrájában jelentek meg. gazdálkodó életmód térigénye egészen más volt.A díszítések közül egy. más esetben enyhe színezést is kaphattak. sőt bizonyos esetekben hiteles rekonstrukcióval történő korábbi állapot visszaállítását igényli. Ekkor általában részben vagy egészben megváltozik az épület. modernizáló beavatkozásokat. Marad a megőrzés. és az épület egy tulajdonságát. egy szervesen. ezért erről bővebben a dokumentálásnál kell szót ejteni. szervesen illeszkedő. drasztikus szigetelés. illetve ideiglenes lakó funkciót kap az épület. a teljes élet sokkal inkább helyhez kötött – lokalizált – és a munkának. de rendszeres használattal. Ezeknek az előírásoknak a népi építési gyakorlat nehezen feletethető meg. kalákában zajlott. A funkció általában kizárja a korszerűsítő. tapasztaláson alapuló ismereteket és tudást igényel. „Melléképületként” pihenő. főként a belső felületeken. akkor sem tudja a hajdani faluközösség nélkül megélni. A népi építészet megőrzésének lehetőségei Talán az eddigiekből kiderült. A települési közösség nem csak szabályozott. A szabadtéri néprajzi múzeumba történő áttelepítés nem építészeti megoldás. Fokozottan figyelembe kell venni. Kárt a meggondolatlan komfortosítás okozhat (új fűtésrendszer. hanem együtt is működött. Visszatérve az első lehetőséghez. építkezés több mozzanata is így. Nem vehetjük sorra a megőrzés valamennyi lehetséges esetét. Az építés. a megőrzéshez. akár vendégház. arányok. hogy a népi építészet kialakulása és léte szervesen kapcsolódott egy életformához. hanem muzeológiai eljárás. a hagyományos berendezések megőrzése értéknövelő. Ekkor általában biztosított a rendszeres használat és karbantartás. természeti körülményeknek alárendelt. mert a paraszti életforma szigorúan igazodott a közösségi szabályokhoz. ujjal vagy rongypamaccsal készített hullámvonalas vagy pontozott. Ez valójában anyagi valójában történő dokumentálása az épületnek. a komfort és higiénés igény egészen más jellegű akkor egyértelműen kiderül. kéményalján alkalmazott motívumok csoportja. településszerkezeti szinttől az építészeti részletekig. a gazdálkodás szerteágazó. törvényen alapuló előírások vették át. akár mulatóház funkciót kap az épület. életre hívása. műemléki megőrzés csak az objektum eredeti helyén történhet. vizeshelyiségek kialakítása). részletek. Ha csak a legfontosabb mozzanatait vesszük számba ennek az életformának: • • • • • • jelentős a szerepe az önellátásnak. esetleg porták fenntartását. ez pedig a meszeléskor alkalmazott. domináns a szabadban. Másodlagos rendeltetésű tárolóhelyként (kamra) csak az épület romlásának elodázása történik. vagy csak reliktum területeken dokumentálható forma maradt ki. Bizonyos részét a hagyományon alapuló közösségi szabályozásnak jogszabályok. de minden esetben az adott település. hogy anakronisztikus lenne a gyakorlat fennmaradása64. a lakóház belső terei csak kismértékben használtak. ezért a fő tendenciákat veszem sorra. Az eredeti funkciótól eltérő. ha jó. Ez jelenti: • • • egyes épületek. Egyértelmű tehát. hogy ez az életforma elmúlt. hogy a népi építészeti alkotásoknál a használat szervesen együtt jár az állagmegóvással is. mert a használó életformája megváltozott. „szervülő” megoldást akarunk létrehozni. S ha valaki mégis visszatérne hozzá. Ebben az esetben a porta önmaga emlékművévé válik. a paraszti.

túl a pára-doh-gomba problémán. • 19 .65 Gondot jelent az egymenetesség – a székely ház kivételével – és az ebből adódó nagy átjárás. díszítmények – átvételét. A nagyobb fényigény kielégítésénél mérlegelni kell. vízelvezetés. nyílászáró). • Applikációnak nevezem azt a formát. részletek. páratartalom) használja ki. Amint már a megőrzésnél szóba került. Ez olykor groteszk látványt eredményez. fotókat és műleírást kiegészítheti néprajzi gyűjtés és épületrégészeti kutatás. rendszeres használatot jelent a teljes évben (szellőztetés. hogy a falusias környezetben építészettel foglalkozó településtervezők. csak arra hívom fel a figyelmet. illetve jelentheti egyes elemek – anyagok. kistájról más felmérések – analógiák – is rendelkezésre állnak. de nem eredeti funkcióban. ami az objektumot anyagi valójában konzerválja és őrzi meg. növényi héjazatú épületek esetében állati kártevők tehetnek kárt. Földfalú. ismerjék meg az adattárak anyagát.• • klimatikus viszonyait (hőtehetetlenség. és lehetőséget kell keresnie arra. Célszerű törekedni az értékes helyiségek és berendezések megőrzésére (első szoba. az áttelepítés olyan speciális dokumentálás. településszerkezeti szinttől az építészeti részletekig. hóelhányás). istállókat. felélesztését jelenti. A nem szabatos kifejezéssel. akkor a megoldás működőképes. Előbb a berendezések esnek áldozatul. és a másodlagos helyiségekbe koncentrálva az esetleges szükséges minimális gépészet elhelyezhető. végül a szerkezetek is pusztulásnak indulnak. feldolgozási fázisban lehetőség adódik elméleti rekonstrukcióra. gyors állagromlás veszélyét rejti magában. de a két munkafázis nem keveredhet. valamint a nagyfokú variabilitás megőrzése. hanem díszként. és a hagyományos kerítettséget is. de jó esetben is csak gesztus értékű. A más módon való megőrzés a helyi hagyományok korunkhoz idomított megőrzését. Az időben nem észlelt kis szerkezeti hibák szintén veszélyesek. arányok. ugyanakkor e fölismerés alapján az építésznek törekednie kell a korrekcióra. hogy az eredetileg használt megoldásokhoz legközelebbi technológia jár a legkisebb kockázattal. Hosszabb használaton kívüli állapot. amikor – jó esetben – a telken álló régi épületből származó jeles. majd a burkolatok. technikák és formavilág: tömeg. Majdnem minden esetben komoly és felelősségteljes építészeti beavatkozást jelent. A gépészeti és szigetelési problémák jelen keretek között nem tárgyalhatók érdemben. kiábrándító. hogy bevonja az élettérbe a nyári konyhát. a közös bennük. A szó szoros értelmében szükséges lenne. Amennyiben az adott településről. A nyugati háztípus udvari bejáratai funkcionálisan ablakká alakíthatóak. kutatáson kell alapuljanak. faragott mestergerenda. hogy az archaizálás vagy egy visszafogott korszerű szerkezet a jó megoldás. Az így készült rajzokat. a jelleg megőrzése mellett. Korszerűsített lakóházzá alakítás. hogy a megőrzés nem fordít egyenrangú figyelmet a porta összes épületére.66 Megfontolandó a fedett nyitott terek fokozottabb bevonása a használatba. hanem az első ilyen jellegű múzeumról elnevezett „Skanzen”-szerű67 megőrzés fontos és szükséges. építésügyi hatósági munkát végzők rendszeres „továbbképzésen vegyenek részt ezekben az intézményekben. hogy előismereten. pajtát. hogy azt munkájuk során felhasználhassák. Ideális esetben a műemléki felmérés szabályai szerint kell eljárni. Kiemelendő. temperálás. Ez érthető is. építészek. díszített elemet beépítik az új épületbe (jegyes tégla. nyíláskeret. valamint az eredeti nyílások megőrzésére. konyha). amint ez egy előző fejezetben már tárgyalásra került. Ha ez ténylegesen gyakori. Az ebből eredő használati érték romlás és a gyakori nagyjavítások költsége megterhelő. Hétvégi házként való használat. Nagyon sokrétű megvalósulása lehetséges. ágasfa. egy második. A dokumentálás elsődleges célja az állapotrögzítés. „korszerű” módja a népi építészeti ismeretek archiválásának és bemutatásának.

• A tömegformák az épület arányaival együtt érvényesülnek igazán. Szakirodalom: Összefoglaló művek: BARABÁS Jenő – GILYÉN Nándor: Magyar népi építészet 1987 Bp ISTVÁNFI Gyula: Őskor. Népi építészet 1997 Bp MAGYAR NÉPRAJZ IV Életmód kötet 1997 Bp TÓTH János: Népi építészetünk hagyományai 1961 Bp A könyvekben bőséges belső bibliográfia található 20 . kompozícióba rendezve. a legkevésbé sem egyöntetű. festett motívumok többsége is jelentéssel. És a díszítmény a leginkább divatfüggő – ahogyan ez régen is volt. Meghatározó a tetőidom és oromzatképzés/kontyolás. de érzékeli meglétüket vagy hiányukat. és ez az építész munkájában is meghatározó kell legyen a kapcsolódó közterületek kialakítása. A települési. vagy a vaslemezkapuk felső lezárásait. Ez a falusias település egyik legfőbb sajátossága. településszerkezeti szint szabályozása túlmutat a népi építészet keretein. vesszőfonat. A használatuk legyen mindig indokolt.Lehet ez applikálás és lehet átszellemítés. azaz a kispad. kipróbált technológiához szükséges anyagnyerőhely revitalizációjával gazdaságos megoldás jöhet létre. ha jó. ahol el kell kezdeni a munkát. és elhelyezésükkor vegyük figyelembe. • A hagyományos anyagok közt vizsgálni kell a látványban meghatározó külső felületképző anyagokat is. Ez az a hely. amelyek a leginformatívabbak. A másik jelentősége az ökologikus építés kapcsán merül fel. Ha itt „visszaszól. • Hagyományos anyagok használata magával hozhatja a kapcsolódó technikák és szerkezetek feléledését. A közizlés ezek megítélésében nagyon változó. „szervülő” megoldást akarunk létrehozni. és akkor. de a tornácoszlop/pillér megformálása is. ugyanakkor ezek azok az elemek.. hanem összeköt. • A formavilágnál például fontos az átláthatóság – kerítés esetében – és a kombináció más anyagokkal. illetve a kapcsolat milyenségének meghatározása. díszítmény is szerepet játszik. A felső lezárásnál már a minta. köszön a porta minden alkalommal. lásd a XX. A sok zsákutcás természetes építőanyagok újrafelfedezése helyett a helyben bevált. és melléképületek. hogy a népi építészetben csoportosítva. kerítések esetében mindenképpen megfontolandó. század első felének falusi betonkerítéseit. ahol be kell fejezni. akkor jó munkát végeztünk. leveles vagy álló deszkakerítés. Ugyanakkor mára számos egykori szerkezeti elem is díszítménnyé vált. melynek akár jelképe is lehetne a szakállszárító. ha arra járunk. a textúrát. amelyek sokszor nem is tudatosulnak a szemlélőben. • Anyag és technika együttesére a fa anyagú kerítések közt találjuk a legmarkánsabb példákat: Venyige sövénnyel kombinálva. hiszen a faragott. de minden esetben az adott település. illetve az arányok a méret az épülethomlokzathoz viszonyítva. szervesen illeszkedő. és a tető felépítményei. • A részletképzés nagyon gyakran díszítményt is jelent. feszített hasított karó. az porta hagyományosan erre rendelt részein helyezzük el őket. településrész egyedi sajátosságait figyelembe véve kell eljárni. Alapvetően díszítmény – amelynek csak esztétikai szerepe volt – kevésbé volt jellemző a népi építészetre. főként a kéménytömeg az elhelyezkedésével együtt. ha telken belüli telepítés is a hagyományokhoz igazodik arányosan68. A telekhatár/kerítés nem elválaszt. és ez az. ilyen az előbb már említett kéményfej kialakítás. Természetesen a formavilág anyagváltás esetén is továbbvihető. Amire figyelemmel kell lenni. funkcióval bírt kialakulásakor. a színezést.

21 .

amelyet a népi építészeti emlékek egyik tipikus használati módja (hétvégi ház) generál. szótár stb. E munkák zömét helybeli diákok és hallgatók készítették. A népi építészet kialakulásakor érvényben lévő tulajdonviszonyok sajátosságai mellett az is bonyolítja a helyzetet. alapfeltárás esetén érdemes az egykori járószintek megfigyelése. hogy a köz. had. a jobbágyfelszabadítást követően a szabályozás fellazult. de még régebbre visszamenve legtöbb történeti városunk már a középkorban is rendelkezett falusias településrészekkel 4 Lásd a mellékletek közt VARGHA László előadásának kivonatát. egyedi sajátossággal rendelkeztek. Megfelelt-e a bemutatás aránya az országos nemzetiségi viszonyoknak? 8 Számos. mert az elmúlt évszázad számos esetben produkált olyan városfejlesztést. történelmi fogalomtár. 20 MARKÓ. amelyek már elavultak. de új funkcióval ellátva használnak tovább. szerkezeteit veszi át. ugyanilyen markáns jelenség. a füstelvezetési mód befolyásolta. valamely történeti lexikon. és az építmény között! 22 Kérem. A XX. hiszen . o. 2 Dacára a majd száz esztendeje hangoztatott „24dik” órának az elmúlt tíz esztendőben több mint százötven felméréssel és számos inventáriummal bővült a csak a Kisalföldre vonatkozó adattári anyag. de középkori eredetre visszavezethető tűzvédett. és vessék össze a két területegységet. vagy szakirodalmi példát az objektumra. 13 A felsorolt megnevezéseket kérem értelmezni a megfelelő kézikönyv (TESZ.és kisnemesi rétegek kultúrája is jobbára a népi műveltség részét képezi. de egy egyébként is szükséges diagnosztikai vizsgálat. A sor a mai építészetig folytatható lenne. főleg a zsupp időtállóságát. mert ez egyrészt megtartandó részletek roncsolásával. De ugyanígy végig lehet gondolni a tengeri megjelenése miatt a XVIII. hogy a grillezőt. illetve az építőanyagok műszeres diagnosztikája. század fordulójára kialakul a sütőkamra is. Lehet szoba jellegű hálókamra. amely a nyári konyhával rokonítható leginkább.) segítségével. keresse meg a szakirodalomban a szérűskert jelentését. pusztításával járhat. boltozott kincseskamra is. 18 Talán első hallásra meghökkentő. század végétől kialakult góréformákat. 7 Keressenek a millenniumra vonatkozó szakirodalmat. vakolatleveréskor a falszerkezet. és jegyezzék fel. ilyen például a kalabuk szerű füstluk forma átvétele. így a láncöltés szemei átfutnak egymásba. hogy régi épületrészeket megőrizve. mint többfunkciós tárolóhely kialakításának fellendülését. a nem eredeti módon használt szerkezetek állagmegóvása. tudja. 15 A sokszor körülményesnek tűnő körülírása a használatnak abból a történeti tényből adódik. amit feudális birtoklási rendként ismerünk meg. hogy az öltések többsége. nagycsalád. 14 Az alábbi fogalmak tisztázása szükséges a megértéshez: elemi család. a hús tartósítását szolgáló füstölőket. túl a növénynemesítésen. és épp ezért figyelhető meg a nem írott formában hagyományozódó tudás két-két generációs áthatása. Az építészettörténetet hogyan segíthetik ezen ismeretek? 10 Természetesen nem lehet célunk. 1992. de a tapasztalatok alapján ez az az objektum. falszövet vizsgálata stb. Az elmondottak alapján definiálja a „reliktum terület” fogalmát! 24 Válasszon a felsorolásból egyet. században. a legmarkánsabb példa erre a barokkos oromzatok elterjedése a XIX. 16 Azaz túl a funkcionális igényen. 17 A kamra sokféle funkcióval bír. illetve a sajátosan Kárpát-medencei mezőváros problematika miatt nem csak a falu volt falusias. hordoztak a használóra vonatkozó azonosító jegyeket. 5 A népi építészet egyértelműen veszi át történeti stílusok jellegzetes díszítőelemeit.1 A jegyzethez kapcsolódó bővített bibliográfia jelen esetben szerves része a jegyzetnek. amely mindössze közigazgatási átcsoportosítást jelentett. Kérem – figyelemmel a kiadás évére – elemezzék a szöveget. amikor a szecesszió népies áramlata a történeti formák mellett a népi építészet díszítményeit. a kormeghatározás stb. nemzetség. ez eredményezte a pince. század elején kialakuló. kitermelhető építőanyagokat és megvalósítható technikákat használnak. hány nem magyar nemzetiség szerepelt épülettel a kiállításon. hogy minden felújítandó parasztházat régész kutasson át. szépészeti szempontok is meghatározták kialakításukat. Képes legyen eredményesen használni a rendelkezésre álló országos és helyi gyűjteményeket. 19 A feudális viszonyok között kialakult szőlőhegyi szabályozás tiltotta a bor háznál való tárolását. vagy a füstelvezetés változásával a XX. hogy a szakirodalomban gyorsan és hatékonyan tudjon tájékozódni a hallgató. mely használati módok tájegységenként eltérőek. 12 Ilyen érzékeny terület például a restaurátori kutatás. és gyakran esztétikai. így hat át az életút több generáción is. 21 Keresse meg a néprajzi szakirodalomban az összefüggést a szemnyerési technika. mára meglepő megállapítása miatt. 3 A megfogalmazás nem véletlen. 6 Mellékletként közlöm a Pallas lexikon három vonatkozó szócikkét. illetve olyan „olcsó” és saját maguk által megszerezhető. Eredeti formában megőrzött népi műemlékeink egyik legégetőbb problémája épp ez. de méginkább az építkezés kutatás történetének összefoglalása miatt javaslom elolvasni Vajkai Aurél idevágó tanulmányát (VAJKAI 1948) 9 Szakirodalom segítségével definiálják a felsorolt segédtudományokat. azaz a szabadtéri fedett vagy nyitott nyílt tűzhelyet hozom fel példának. mert irreális. 11 A növényi héjazatok. mert tantárgyi követelmény. 23 A mi esetünkben ez azt jelenti. és keressen ma is meglévő. 137. majd rövid leírásban mutassa be! 25 Aki varrt már. archívumokat és adattárakat.

és a kontinuusság miatt a tradíció is erősebben kötött 28 Az építészettörténet mára nem a művészettörténet egy ága. hiszen általában távolról látjuk csak őket. hiszen ez sok szempontból előnyös volt számára (tartósítás. Még érdekesebb azonban. formai és szerkezeti kialakításának részleteit inkább korabeli gazdálkodási és építészeti szakkönyvekben találjuk meg. hogy miért mond le a közép magyar háztípus a tetőtér füstöléséről.) 40 vagy sínnel 41 Több esetben megfigyelhettük már azt a szerkesztő elvet. 46 Erdélyben és a Szamos mentén számtalan formai variánsa alakult ki. Ez a jelenség már egyértelműen a tradicionális kultúra hanyatlása. katonaház esetén belülfűtős kályhával. a kandalló és a szoba „ház” elnevezése. 53 A név egyaránt jelenthet olajos pergament vagy papírt. kutatómunkát. Lehetőség szerint érdemes erre támaszkodni. féregmentesítés. 43 A háztípusok ismerete alapján mely házvidékeken fordul elő ez a szerkezet? 44 Kutatásra és átgondolásra érdemes az a téma. illetve műpadló lefektetése a földpadlóra. És mivel a mai ember egyre inkább gépesített. fűtés)? Miért találunk csak ritkán nyomot a padlástérbe nyitható kéménytestre? 45 E szegélyre vaslapot is helyezhettek főzéskor a vasháromláb illetve a lábas lábos helyett. 54 55 56 Az oly jellegzetes fűrészfogas beépítést említem csak. az Őrségben egymástól nem is oly távol mindhárom vázas fal megfigyelhető volt 1995-ben. E kérdőívekhez főként múzeumokban. 152. hogy elnevezése gyakran valamilyen kemence. 33 Extrém kivételnek tekinthető inak. esetleg a ráfalazás és födémemelés. takaréktűzhelybe történő másodlagos beépítésével. század végén elterjedő kéménytípus. mint meghatározó karakterjegyet. és a hozzá kapcsolódó kombinált tüzelő és fűtőberendezések átfogó vizsgálata még nem történt meg. 34 Így például Kerkafalván. 29 A Magyar Népi Építészeti Archívum elkészítette „A magyar népi építészet szakszavainak jegyzékét”. a padlásra helyeztek el mestergerendát. 36 Nem véletlen. Felmérésük mégis kiemelten fontos. belek kötöző anyagként való használata. amely egyértelműen mérnöki találmány.a nagyszülők tanítják az unokát. 26 Érdemes megvizsgálni a kályha elterjedését ebből a szempontból. megemlítem a sok helyütt általános telekre merőleges gerinccel épült pajták sorát. házilagosan készítettek betoncserepet az 1970-es évektől. mert gyakran folyóiratok mellékleteként vagy kézirat gyanánt. 37 Érdekes és a népi kísérletező kedvet jellemzi. 49 Mi a bolhaszeg. amikor egy elem praktikusan több funkciót is ellát. Ugyanakkor itt kell felhívni a figyelmet arra. kályha formára épített szobai berendezéssel. hogy Erdélyben gyakran találkozni égetett cserép esetében is hasonló gerincmegoldással. nem publikált és sokszorosított anyagot tekintem. illetve hólyag ablakként való alkalmazása. 30 A néprajzi kutatás segítésére számos témában kérdőíveket dolgoztak ki. így találkozhatunk sárból. hol használták. mint leszorító. amelyek segíthetik a felmérő. amelyeket jogállásuknál. és nagyobb könyvtárakban lehet hozzájutni. 35 Elterjedésének egyik oka épp az lehetett. de elég nagy számban jelentkeznek: linóleum. A cél a visszakereshetőség mindkét esetben. de ezek együttműködése a náddal nem kielégítő. hanem egy technikatörténetet is magába foglaló önállósuló tudomány. és hogyan készítik? 50 Mestergerenda kiváltása. drót. stb. amelyek a távolról közeledő számára szembeötlők. vagy sűrű olajfestékkel való átkenés. de állati hólyagot is. Keressen kistáji és települési monográfiákban két-három igazoló adatot! 47 Ehhez képest a szakirodalom csak épp megemlíti e berendezést. vagy elhelyezkedésüknél fogva a változás kevésbé érintett. Ilyen esetben helyre és jelzetre kell hivatkozni. mert egy kiforrott. azaz számos újítást kapcsolt hozzá. hogy az 1880-as évektől községi és megyei építési előírásokba is felvették. hogy a vakolt síkfödém belsejében bármi lehet. mert az általuk . 38 Mára természetesen itt is megjelentek az új anyagok. sokszorosítva jelentek meg. 48 Kivételek és egyedi variánsok természetesen előfordulnak. Ez a gondolkodásmód általánosan jellemző a népi építészetre. és ehhez felkötötték a födémet. valamint a szobában maradó nyílt tűzhely pont azokon a házterületeken maradtak fenn. 31 Minderről alaposabb tájékoztatás találnak 32 Forrásnak ebben az esetben azt az egyedi. később a kályhaelemek kemencébe. amely kéziratként 1984-ben kiadásra került. amelyet archívumban vagy iratanyagban lelünk fel. Ezeknél a nagy tömegű építményeknél meghatározó a fedőanyag és felületképzés. 51 NAGYVÁTHY 52 Ez igaz olyan megoldásokra is amelyek elszigetelten. gazdaságos és látványos megoldásról van szó. hiszen a magyar népi építészeti kataszter e címszók alapján épül. betonvas. hogy „ács” szavunk számos területen régen „építőmester” jelentéssel bírt. olykor még a díszített mestergerenda is (Fertőrákos. 27 A füstöskonyha. illetve Árkoson fazsindely-formára. Keressen a jegyzetben és a szakirodalomban példákat az állítás igazolására! 42 A XIX. de a falusi építési gyakorlat „széténekelte”. Fő u. 39 Ha a fesztáv megkívánta. Kutatásra és feldolgozásra érdemes a téma.

illetve a gazdasági épületek övezete. Főleg itt. és bizonyos speciális gazdálkodási területeken. kiugró tornácokról beszélhetünk. a hagyományokon alapuló építési gyakorlat figyelhető meg bizonyos etnikumoknál. kétszeri meszelés gyakran elfedi e díszeket. és adják meg a forrás pontos helyét. 68 Szalagtelkek esetében a leggyakoribb hiba az utcafronti telekszélességhez képest túlméretezett homlokzati tömeg. Ezek a hagyományos tetőidomot robbantják szét. elzárt csoportoknál. ezért érdemes alaposan végignézni minden egyes elemét a szerkezetnek. 67 1891-ben. Stockholm egyik külvárosában létesítették az első szabadtéri néprajzi múzeumot. hogy nem jelennek meg idegen elemként a településképben. tört. hogy a megváltozott életformához igazodó funkcióknak helyet adjanak úgy.hordozott ácsmesterségbeli tudás fontos számunkra. Az ilyen udvarra szorongva megy be az ember. kalocsai házak egyedi esetnek tekinthetők. legalább mint kiegészítő. 61 Mely tájegység jellegzetes építésmódja ez. valamint nagy tömegükkel kiváló lehetőséget nyújtanak arra. a vizsgált területen összefonódott a keresztény szimbolikával. 66 Megőrizhető az egyedi . oldal. sugárzó fűtés. és számos elemének jelentése elhomályosult. 57 Orom. homlok. Értelmezni csak eredeti környezetében (kontextusában) szabad. hogy egy épületen több más-más karakterű ablak jelentkezzen csoportosítva. egykori szőlőhegyek területe. 65 Rossz példaként a tetőtérbeépítéskor megsokszorozódó szénabedobó nyílások – mint ablakok – megjelenését említem. 60 A „pingált” sárközi. a járófelület ne legyen tökéletesen szigetelt). 59 Az évenkénti egy. a bútor és a fal között legyen légrés. nem feltétlenül szükséges a tökéletes párazárás és szigetelés a folyamatos használat mellett. amit a fekvő ablakformátum. kör. a homlokzat tagolatlansága. lopott. A szakirodalom segítségével rajzolják le a típusok sematikus ábráit. így találhatunk példát faoszlop vakolására és meszelésére is. Próbálják megmagyarázni az esetleges eltérő megnevezéseket! 58 Természetesen a népi építészetben is számos esetben élnek az imitáció eszközével. Ugyanakkor elfogadott. hogy található meg ez a hármasság a székelykapun? 63 A népművészet jelvilága szerteágazó. a bútorozás és belsőépítészet legyen tekintettel a hagyományos megoldásokra (épített bútor. és miért tekinthető egyedinek? 62 A hármas osztás milyen világképnek feleltethető meg. Ilyen a zárt gyümölcsösök. a gazdasági épületek között jelenhetnek meg hagyományos technikák és formák. hogy ma is eleven. amely a hőtároláson alapul. 64 Nem jelent ellentmondást az. a széles erkély még hangsúlyoz is. . távol sem egységes.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful