Gondolatok a fels oktatásról, annak jelenlegi és tervezett szabályozásáról hallgatói szemszögb l

§
Budapest, 1996. március 10.
készítette:

dr. Györgyi Dóra
ELTE ÁJTK Tanulmányi Bizottságának egykori vezet je

TARTALOMJEGYZÉK
El szó _________________________________________________________________________ 3 8. fejezet _______________________________________________________________________ 4 Hallgatók ______________________________________________________________________ 4 10. fejezet ______________________________________________________________________ 7 A hallgatók fegyelmi felel ssége____________________________________________________ 7 13. fejezet ______________________________________________________________________ 8 A fels oktatási intézmények m ködése és vezetése _____________________________________ 8 14. fejezet _____________________________________________________________________ 13 A karok és az oktatási szervezet m ködése ___________________________________________ 13 16. fejezet _____________________________________________________________________ 13 A hallgatói önkormányzat________________________________________________________ 13 67/A.§ ________________________________________________________________________ 16 22. fejezet _____________________________________________________________________ 20 A tanulmányi és vizsgarend általános szabályai ______________________________________ 20 24. fejezet _____________________________________________________________________ 20 Záróvizsgák, oklevelek és címek ___________________________________________________ 20 A hatályos fels oktatási törvény kivonatos szövege és a javasolt szöveg, emelked sorrendben _ 21 27.§ _________________________________________________________________________ 21 31. § _________________________________________________________________________ 22 42. § _________________________________________________________________________ 22 43. § _________________________________________________________________________ 22 51. § _________________________________________________________________________ 22 53. § _________________________________________________________________________ 23 54/A. § _______________________________________________________________________ 24 55.§__________________________________________________________________________ 24 61. § _________________________________________________________________________ 24 66. § _________________________________________________________________________ 25 67.§__________________________________________________________________________ 26 67/A. § _______________________________________________________________________ 26 77. § _________________________________________________________________________ 27 80. § _________________________________________________________________________ 27 88. § _________________________________________________________________________ 27 89. § _________________________________________________________________________ 28 96. § _________________________________________________________________________ 28 97. § _________________________________________________________________________ 28 2

EL

SZÓ

Feladatom a hatályos 1993. évi LXXX. törvény, a fels oktatási törvény kritikája, az el zetes javaslat tanulmányozása volt, valamint azokban a kérdésekben, amelyek a hallgatókat érintik javaslat tétele, els sorban hallgatói szemszögb l. Mindennek igyekeztem megfelelni. Az általam elkészített anyag - bár id ben nem úgy készült - a törvény felépítését követi, fejezetekre bontva. Ez azt jelenti, hogy amelyik fejezetr l nem teszek említést, ott értelemszer en nem találtam olyan pontot, amely változtatásra szorulna. A fejezet számának és címének megadása után el ször azt a problémát vázolom föl, amit a hatályos törvény megfogalmazása idézett el . Ezt követ en leírom gyakorlati megközelítésb l a lehetséges megoldást, majd kísérletet teszek ezt normaszövegként rögzíteni. Igyekeztem áttekinthet munkát rendelkezésre bocsátani, meglehet ez nem minden esetben sikerült. A munkám során az alábbi bet típusokkal dolgoztam: Kerek bet : vélemény, indokolás, magyarázat Álló, vékony szögletes betű: változatlanul maradó törvényszöveg Álló, vékony, szögletes betű, aláhúzva: a kiadott munkaanyagban javasolt szöveg Dőlt, félkövér, szögletes betű: az általam javasolt megoldás Dőlt, félkövér, szögletes betű, áthúzva: javaslom az elhagyását Az indokolásokkal ellátott rész után csatoltam egy tisztán normaszöveget tartalmazó részt, amelyben könnyebben áttekinthet , hogy mi az eredeti szöveg és én azt hogyan javaslom átszerkeszteni vagy éppen átfogalmazni, illetve kiegészíteni. Ez a munka abszolút hallgató centrikus, igyekeztem úgy dolgozni, mintha a leírt változat még engem is érintene, így elképzelhet , hogy néhol „forradalmi” gondolatok is belekerültek, de csak így tudtam h en eleget tenni a feladatnak. dr. Györgyi Dóra ELTE ÁJTK Tanulmányi Bizottságának egykori vezet je

Budapest, 1996. március 10.

3

8. FEJEZET HALLGATÓK
Különösebb változtatásra vagy módosításra nincsen szükség ebben a fejezetben. Ami viszont könnyedén megoldható, az a pontosítás, mégpedig a 27. - 28.§-ok esetében. Javaslatom:
27. § (1)... (2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. (3) Megszűnik a hallgatói jogviszony az abszolutórium megszerzése utáni első záróvizsga időszak utolsó napját követő negyvenedik napon, az elbocsátás, a hallgatói névsorból való törlés, illetve az intézményből való kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedése napján.

Indokolás: A.) Jogviszony megsz nés A jogviszony megsz nése egy problematikus pont véleményem szerint. Ennek egy egész prózai oka van: a TB. fizetési kötelezettség. Jelen esetben a joghallgatókat félretájékoztatja a Dékáni Hivatal, mikor azt a felvilágosítást adja minden frissen végzettnek, hogy a jogviszonya január 31-vel megsz nt. Ez nem igaz, hiszen a törvény egyértelm en kimondja a 97. § (3) -ban, hogy az oklevél tartalmazza kibocsátása (avatás) helyét, évét, hónapját, napját. Már pedig akkor ez a dátum lesz a kiállítás napja is, és akkor a jogviszony egyes személyeknek február 24-én, másoknak március 2-án, megint másoknak március 9-én sz nik meg. Ez azonban azt is jelenti, hogy min. egy hónapot minden gond nélkül lehet feketén is dolgozni, hiszen a munkáltató a munkaszerz dést nem fogja megkötni február 1-i hatállyal, ha a jelöltjének a korábbi jogviszonya még meg sem sz nt, s úgyis él a Tb. még 90 napig. Az „abszolutórium megszerzése utáni els záróvizsga id szakot követ negyvenedik nap” minden valószín ség szerint korrektebb megoldás, mint az eredetei megoldás. Ez ugyanis azt jelenti, hogy - normális esetben - az abszolutórium megszerzése után a hallgató a záróvizsga id szakban leteszi a záróvizsát, majd a vizsgaid szak befejezése után legfeljebb 40 napra kezébe is kapja a diplomáját.

4

Ez a megoldás azonban meggátolja azt, hogy valaki - csak azért meg nincs kedve záróvizsgázni - hallgatói jogviszonyban maradjon mindaddig, amíg végre lesz kedve hozzá. A törvény eredeti szabályozása ugyanis arra is lehet séget ad, hogy valaki akár 10 évig ne záróvizsgázzon le, és ezzel a hallgatói jogviszonya is az oklevél kiállításának napján, azaz 10 év múlva fog megsz nni. Ha viszont a fentiek szerint módosítjuk a törvényszöveget, akkor a hallgatói jogviszony akkor is megszünik az „abszolutórium megszerzése utáni els záróvizsga id szakot követ negyvenedik nap”, ha az illet éppen 10 év múlva teszi le a záróvizsgát. Ebben a rendszerben a 97.§. (3) is módosításra szorul. Pl:
97. § (1) (2) ... (3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány(szak), a képzési forma megnevezését, záróvizsga helyét, évét, hónapjának utolsó napját. ...

Érthetetlen számomra, hogy az eredeti szabályozás miért az avatás id pontját tüntetteti fel a diplomán, hiszen a pontosabb és a helyesem véleményem szerint a záróvizsga id pontja, hiszen a záróvizsgáról jegyz könyv készül, így az bármikor hitelesen igazolja a tanulmányok befejezésének id pontját. A hallgató szempontjából is az az id pont a mérföldk , és nem az, hogy másfél hónappal az záróvizsga után már el is felejtve a vizsgaid szak ny gét és terheit - szép ruhában, ünnepélyesen kezébe adják azt az okiratot, ami a fels oktatási tanulmányokat igazolja. B.) Kizárás kimondása Javaslatom, hogy az eredeti „ a hallgatói jogviszony az intézményb l való kizárás kimondásának ... napjáig tart” egészüljön ki a „joger re emelkedéséig” szavakkal. Egy intézményi döntés ellen jogorvoslattal lehet élni a 40.§ (2), és a 42. § alapján. Gondoljuk végig az eseményeket. Egy hallgató rosszalkodik, megindul ellene a fegyelmi eljárás, kimondják, hogy a cselekménye miatti jogkövetkezmény a 39. § (1) d)-ben szabályozott kizárás a fels oktatási intézményb l. Ezek után az jogviszonya megsz nik. De a hallgató fellebbez, aztán a másodfok határozata ellen a 42. § alapján bírósághoz fordul, a bíróság pedig majd egyszer dönt, és azt mondja, hogy a kizárás jogszabálysért vagy Szabályzatsért volt, és a határozatot hatályon kívül helyezi. Mi van ekkor? Kérelmeznie kell az „ex-hallgatónak”, hogy hagy iratkozhasson be?! Ne sz njön meg a jogviszonya mindaddig, amíg a sorsa véglegesen el nem d lt.
5

Mindez szükségessé teszi a 42. § átfogalmazását is:
42. § Az első fokú határozat elleni fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések tekintetében hozott jogerős határozatok a közléstől számított 15 napon belül a bíróság előtt megtámadhatók, a megtámadásnak halasztó hatálya van. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, ezt a határozatban közölni kell.

Indokolás: Az eredeti szabályozás nem szab id beli határt a bíróság el tti megtámadás lehet ségének. Ha azonban azt mondjuk, hogy a határozatnak halasztó hatálya van, és a végleges döntésig a hallgatói jogviszony sem sz nhet meg, akkor viszont kell egy id pont, amelynek elmulasztása esetén a határozat jogereje beáll, és ezzel a határozat végrehajthatóvá válik. Azonban, hogy ne mondhassa azt senki, hogy nem tudta, hogy 15 napja van, és közben beteg lett, és ezért nem tudott bírósághoz fordulni, legyen a jogorvoslatra való felhívás kötelez . 27.§ (1)... (3) (4) (5)... A megkapott törvénymódosítási javaslatban szerepl kiegészítésekkel, amelyek a 27. szakaszra vonatkoznak, egyetértek, amely tulajdonképpen tiszta képet ad a jogok gyakorlásáról, mert azért rendszertani értelmezéssel az azért kikövetkeztethet , hogy kétféle jogokkal bírnak a hallgatók: egyéni és kollektív, s hogy ez utóbbit a HÖK gyakorolja, de jobb a biztonság, legyen csak ez így leírva. 31. § (6)... A 31.§ -sal kapcsolatosan csak egy megjegyzésem volna. Nem tudom, hogy a kapott munkaanyag mikor készült, de szerepel még benne a (6) bekezdés, amit az 1993:CX. tv. hatályon kívül helyezett, és 1995. IX. 1-t l hatálytalan. Viszont jó lenne módosítani azt a törvényhelyet, amely az egyik legpublikusabb probléma volt a tandíj körüli vitákban. Ez pedig annak az eldöntése, hogy vajon csak az kaphat tandíjmentességet, akinek: a.) tanulmányi eredménye kiváló és még ráadásul szociálisan rászorult is, vagy b.) egyesek a tanulmányi eredményük miatt, mások pedig a szociális helyzetük miatt,
6

c.)

vagy csak és kizárólag az egyik alá besorolhatók, tehát vagy csak tanulmányi eredmény, vagy csak a szociális helyzet miatt engedheti el az egyetem a tandíj fizetési kötelezettséget.

Miután ez nem volt egyátalán tisztázott, így fordulhatott az el , hogy a szegedi jogi karon mindenki, aki az évfolyam átlag fölött teljesített mentesült a 2000 Ft megfizetése alól, míg a pesti jogi karon jómagam kit n tanulmányi eredményre nem kaptam meg a mentességet, amit azzal indokolt a HÖK, hogy sokkal fontosabb a szociálisan rászorultaknak adni azt, amit lehet, mert én úgyis kapok majd ösztöndíjat. Csak annak összege is alacsonyabb volt, mint korábban, mivel megsz nt a „húspénz”, pluszba hozzá jött a havi 2.000 Ft. Tehát a kompenzálás nem következetett be. Méltánytalannak tartom, hogy van aki nem fizet tandíjat, plusz havi 20.000 Ft-ot vesz fel „szociálisan rászorult” alapon tanulmányi átlag nélkül, míg a kit n tanulmányi eredmény kevés ahhoz, hogy a HÖK megadja a mentességet. Ezért - bár tudom, hogy létezik tandíjrendelet - javaslom a törvény szövegét az alábbiak szerint módosítani:
31. § (5) A tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény eseteit és mértékét a kormányrendelet alapján az állami felsőoktatási intézmény Szabályzatában határozza meg. A Szabályzatnak rendelkeznie kell a tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény alapjául szolgálható körülmények (tanulmányi eredmény, szociális helyzet) figyelembevételi arányáról.

10. FEJEZET A HALLGATÓK FEGYELMI FELEL
SSÉGE

A 42. § módosítását már említettem. Itt csupán a 43.§ (2) bekezdésére térnék ki azzal a megjegyzéssel, hogy indokolására a 13. fejezethez írt megjegyzéseim az irányadók.
43. § (1) ... (2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad a fele.

7

13. FEJEZET A FELS
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK M KÖDÉSE ÉS VEZETÉSE
A törvény egyik legneuralgikusabb pontjának tartom a Szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket. Tapasztalataim szerint az autonómia megteremtésére érdekében tett törekvések olyan területeken is szabadkezet adnak az intézményeknek, amelyek magasabb fokú szabályozást igényelnének, ezzel nagyobb biztonságot és érvényesíthet séget biztosítanának. Leginkább igaz ez a gazdasági kérdések mellett a hallgatói jogokra. Véleményem szerint azonban megoldást nem csupán a törvényi szabályozás módosítása, hanem a struktúra átalakítása adhat. Kari tanácsi tagságom ideje alatt többször volt feszült hangulat egy-egy ülésen, amelynek oka ugyanazon rendelkezésre volt visszavezethet . Az oktatók sérelmezték, hogy a hallgatók olyan kérdésekbe is „dönthetnek” közvetten, amely nem tartozik kifejezetten az jogkörükbe. Gondolok itt a személyi kérdésekre. Szegeden azzal, hogy 1/3-os képviselettel bírt a HÖK, képes volt a kari tanács arra, hogy tanszékvezet i, tanársegédi kinevezéseket ill. meghosszabbításokat megakadályozni. Más oldalról viszont képtelenség volt tanulmányi és vizsgarenddel kapcsolatban reformokat bevezetni, mert hiába volt HÖK-i el terjesztés, ha a szükséges szavazatokat nem voltak képesek a hallgatók megszerezni. Ennek oka a törvény 55.§.-nak (1) bekezdésében keresend (miután a 62. § erre utal vissza) amely kimondja, hogy „Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a vezet oktatók (tanárok, docensek) képvisel i alkotják...„ Miután a tanácsok összetétele a szavazatok lehetséges megoszlását is magába foglalja, nem lehet abban bízni, hogy a probléma megoldódik. Éppen ezért egy új rendszer kialakítására van szükség. Elvileg a fentebb említett probléma megoldása a részvételi és ezzel a szavazati arányok megváltoztatásával, vagy több testület felállításával képzelhet el. A különböz jogköröket 3 f csoportra lehet osztani:

8

a.) Személyi ügyek b.) Tanulmányi ügyek c.) Gazdasági ügyek A megoldás keresésénél abból kell kiindulnunk, hogy a törvény 53.§ (2) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy... „Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik az intézmény Szabályzatának megalkotása és más szabályzatainak jóváhagyása...” Ebb l az is következik, hogy azok módosítása is az intézményi tanács hatáskörébe tartozik. Tovább gondolva ezt, nyilvánvaló, hogy a Szabályzatban a tanácsok saját magukra nézve is kötelez rendelkezéseket alkotnak. Miután minden eljárásnak és döntésnek az alapja javarészt kés bb a Szabályzat lesz, érdemes a fenti problémát egyrészt err l az oldalról megközelíteni, másrészt az intézményi tanács hatáskörét is az „ügykörök” szerint csoportosítani. Els lépésként át kellene szerkeszteni a hatályos törvény szövegét. pl:
51. § (1)... (2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a) a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, b) az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, c) az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, d) az intézményi testületek meghatározását, ezekben az 55. § keretei között a képviselet és a választás rendjét, e) az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; f) a működés és más intézményekkel létesített együttműködés szabályait, g) az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; h) a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezető más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását. (3) A Szabályzatnak része a) a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési szabályzata, továbbá b) a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer és

9

c) a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje. + (4) (5) + 52.§. 53. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testületi az intézményi tanács és az általa létrehozott más intézményi testületek. (2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik... (3)... (4) Az intézményi tanács a különböző hatásköreit - a 53.§ (2) b) pontjában foglaltak kivételével - az általa létrehozott más testületekre átruházhatja.

Tehát 2 megoldás van el ttünk. Az egyik megoldás szerint marad a tanács, és annak az összetételére fog vonatkozni az alább vázolt 54/A. §. A másik megoldás pedig az, hogy a tanács az t megillet hatáskörök gyakorlására létrehoz pl. 3 testületet, és ezen három testület összetételére fog vonatkozni az alábbi szakasz. Bármelyik megoldás kivitelezésére jó a megfogalmazás. Pl:
54/A. § (1) A Szabályzat által meghatározott testületek tagjait a) az 51.§ (2) a) e) f) g) h) és az 51.§ (3) c) valamint az 53.§ (2) e-k) és az 53.§ (3) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben legfeljebb egynegyedét, de legalább egy főt a hallgatók, legalább egyharmadát a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői b) az 51.§ (2) c) d) és az 51. § (3) b) valamint az 53.§ (2) a-d) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egynegyedét a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői c) az 51. § (2) b) és az 51. § (3) a) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben, valamint a hallgatókat jelentős mértékben érintő ügyekben, különösen a tandíj felhasználásával kapcsolatos ügyekben legalább felét a hallgatók képviselői alkotják. Az intézményi testületekben a karok képviseletét biztosítani kell. (2) Az intézményi tanács törvényességi felügyeletet gyakorol az intézményi testületek felett, jogszabályba vagy a Szabályzatba ütköző döntéseit, határozatait hatályon kívül helyezheti.

A megfogalmazásból az is kiolvasható, hogy a Szabályzatra van bízva annak eldöntése, hogy melyik ügyfajtában hány %-os részvételt ad a hallgatóknak. Az a) pont szerint akár olyan bizottság is létrejöhet, amelyikben csak egy hallgató van, a c) pont szerint viszont az is elképzelhet hogy akár 100%-os a hallgatói arány.

10

Táblázat az 54/A. §-ról
a fels oktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatai, az intézmény szervezeti tagozódása, a hatáskörök intézményen belüli megoszlása, az intézményhez tartozó szervezeti egységek; a m ködés és más intézményekkel létesített együttm ködés szabályai, az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályai a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezések, így különösen a gazdasági vezet más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlása. a Magyar Köztársaság állami ünnepeir l szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje a rektor, illet leg a f igazgató megbízásának kezdeményezése, és a javaslattétel; az egyetemi és a f iskolai tanárok kinevezésére el terjesztés; a rektorhelyettesek és a f iskolai f igazgató-helyettesek, továbbá a karok vezet i megbízásának véleményezése; az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek vezet i megbízásának véleményezése; az egyetemi és f iskolai docensek kinevezésének véleményezése; a f titkár, valamint a gazdasági (f )igazgató megbízásának véleményezése; javaslattétel karalapításra az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezet k feladat- és hatásköre, az intézményi testületek meghatározását, ezekben az 55. § keretei között a képviselet és a választás rendje, a tudományos kutatásra, a m vészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illet leg jóváhagyása; az intézmény Szabályzatának megalkotása és más szabályzatainak jóváhagyása; a tantervek meghatározása, illetve jóváhagyása; tudományos programok meghatározása és kutatási eredmények értékelése; az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességei, a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illet leg fegyelmi, kártérítési szabályzata max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f max .1/4, de min.1 f min. 1/4 max 1/3 min. 1/4 max 1/3 min. 1/4 max 1/3

min. 1/4 max 1/3 min. 1/4 max 1/3 min. 1/4 max 1/3 min. 1/4 max 1/3 min. 1/2 min. 1/2

55.§. (1)+ (2) + (3) + (4) (5) Az intézményi tanács és az általa létrehozott testületek tagjait három évre választják: tagságuk újraválasztással egy ízben további három évre megismételhető. Hallgatókat évente választják, tanulmányaik ideje alatt újraválaszthatók.

Indokolás: Ez a megoldás alkalmas lenne a véleményem szerint arra, hogy megoldja a szükségtelen patthelyzeteket. Vannak egyaránt el nyei, de hátrányai is. Hátránya - és feltehet en ezt hoznák fel a legtöbben ellenérvként - hogy ezzel a szabályozással csökkentenénk az egyetemek autonómiáját. Hiszen kívülr l határozzuk meg, hogy az egyes kérdéseknek megkorra jelent séget tulajdonítunk, s nem bízzuk ezt az intézmények Szabályzatára. A másik, hogy a tanácsok elvesztenék eredeti
11

„mindenható” jogkörüket, mert a döntések a testületek kezébe kerülnének. Ezek a testületek lehetnének a korábban Tanulmányi Bizottságként, Fegyelmi Bizottságként stb. ismert „alszervek”, de lehetnek egy mer ben újonnan, és más elnevezéssel létrehozott testületek, amelyek átvennék a korábbi bizottságok szerepét, immáron er sebb jogosítványokkal. A tanácsok szerepe megmaradna az „irányelvek kidolgozása”, esetleges jogorvoslati fórumként m ködne tovább, ill. törvényességi felügyeletet gyakorolna. Másik hátránya, hogy egy ilyenfajta szabályozási mód nehézkes, és kevésbé áttekinthet . Bár úgy gondolom, hogy - amennyiben nem a testületek felállításával, hanem a részvételi arányokkal manipilálunk - a napirendi pontokból nyilvánvaló volna a hallgatók számára, hogy az adott kérdésben hány f vel kell magukat képviselniük a tanácsban. El nyei között lehetne említeni, hogy azoknak adná meg a legnagyobb beleszólás lehet ségét, akiket az adott kérdés igazán érint. Be kell látni mindannyiunknak, hogy az oktató-hallgató ellentétet soha nem lehet maradéktalanul felszámolni. Ez egy kompromisszumos megoldás volna, mivel a hallhatók nem tudnák megakadályozni pusztán emberi, érzelmi okok miatt valamely oktató továbbfoglalkoztatását, de az oktatók sem tudnák elérni, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzatba ne kerüljenek bele olyan rendelkezések, amelyek a hallgatók vizsgakötelezettségeinek teljesítéséhez nyújtanának segítséget. A hallgatói tagság idejét azért kívánatos módosítani, mert ellentmondásos a rendelkezés. Bár az is kétségtelen tény, hogy jellegzetesen olyan szabállyal állunk szemben amely a gyakorlatban nem hatályosult. Nem derül ki ugyanis pontosan a törvény szövegéb l, hogy mit jelent ez a 2 év. A gyakorlat szerint a HÖK választásokon az elért helyezés arányában jutnak be a hallgatók a tanácsba. Azonban a HÖK választásokat évente kell megtartani, és ha valaki igazán jeles képvisel volt, azt valószín leg újraválasztják. Az eredeti szabály azonban nem tenné lehet vé, hogy valaki els éves korától a végzésig a tanács tagja legyen. Másik oldalról pedig biztos, hogy akit nem választanak meg HÖK tagnak, az nem lesz tanácstag sem, tehát felesleges a 2 évet említeni. Ezért én jobbnak látom, ha lehet vé tenné a szabályozás, hogy mindig azok vegyenek részt az üléseken, akiket a hallgató társaik ott kívánnak látni.

12

14. FEJEZET A KAROK ÉS AZ OKTATÁSI SZERVEZET M
KÖDÉSE
Ez a rendszer szükségessé tenné a 14. fejezet átalakítását is jogtechnikai szempontból az alábbiképpen:
61. § (1) ... (2) A kar vezető testületei a kari tanács és a kari tanács által a Szabályzatban meghatározott ügyfajtákra létrehoz testületek. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetője feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben. A kari testületekre az 54/A. §-t megfelelően alkalmazni kell. (3) ... (4) ...

16. FEJEZET A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT
A törvénymódosítási javaslatban szerepl szöveggel egyetértek, csupán annak helyét változtatnám meg, miután az én elképzeléseim szerint logikailag oda illik. Én a (2) bekezdésbe írnám:
66. § (1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik képviselik az intézmény hallgatóit. (2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók évente választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - gyakorolják.

Indokolás: Az eredeti rendelkezés lehet séget teremt az „örökös” tagságra, s ez összhangban van azzal az eredeti rendelkezéssel, amit már fentebb említettem, hogy 2 évig lehet egy hallgató a tanács tagja. Ez azt jelenti így a gyakorlatban, hogy valakit els éves korában képvisel nek választanak, ha nincs újabb HÖK választás, akkor 2 évig tanácstag, majd további 3 évig HÖK tag, s lehet, hogy rég alkalmatlan a tisztség betöltésére. Igaz, hogy ez az eset a gyakorlatban nem igazán képzelhet el, de nem kizárt, hogy a alacsony részvételi arány miatt a választások nem vezetnek eredményre, és úgy dönt a HÖK, hogy erre a rendelkezésre tekintettel a korábbi képvisel marad a HÖK-ben. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás nem jó. Ki kell

13

alakítani, hogy a képvisel i státuszokért verseny legyen, évenkénti választással, ezzel lehet vé téve, hogy mindig a legalkalmasabbnak vélt hallgatók képviseljék az érdeket, s mindaddig, amíg bizalmat élveznek.
(3) A hallgatói önkormányzat dönt a) az egy főre jutó hallgatói normatíva felhasználásáról, b) a tanulmányi ösztöndíj kategóriáiról és mértékéről, c) a szociális támogatás odaítéléséről, d) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti egységek, létesítéséről, megszüntetéséről, valamint mindezek és a kollégiumok (diákotthonok) irányításáról e) valamint mindazon esetekben, amelyeket a Szabályzat a hatáskörébe utal. (4) A hallgatói önkormányzat egyetértése szükséges a) a hallgatók tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési szabályzata módosításához, b) az intézmény tandíjbevételének felhasználása, c) az intézmény sportlétesítményeinek hasznosításához, d) valamint mindazon estekben, amelyekre nézve ezt a Szabályzat előírja. (5) A hallgatói önkormányzat véleményének kikérése kötelező a) a tantervek meghatározása, b) a rektor, a dékán kinevezése, valamint az oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása előtt, c) az oktatói munka értékelése; d) az intézményi költségvetési javaslatai és a jóváhagyott költségvetés felhasználása; e) valamint mindazon esetekben, amelyekre nézve ezt a Szabályzat előírja. (6) A hallgatói önkormányzat joga, különösen a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése az intézményi és a kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe; b) részvétel a felvételi ügyek intézésében és a felvételi vizsgákon bizottságok munkájában; c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; valamint külső oktató (előadó) meghívására; d) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele; e) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése; (7) (4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet a hallgatói önkormányzat törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezései, döntései ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat

14

a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén a művelődési és közoktatási miniszterhez... (8) (5) ... (9) (6) .. 67.§ - hatályon kívül

Indokolás: Abban az esetben, ha nevesítem a jogosítványokat, akkor az eredeti 67.§ bizonyos részeit bele tudom illeszteni a hármas (döntés, egyetértés, véleményezés) felosztásba, a többit pedig egy csokorba szedve a triász végére illeszteném. Azért így, mert ez egy logikus rendszert hozna ki, a leger sebb jogosítványtól, a legkevésbé határozott (joga, különösen...) jogosítványig. Ez a megoldás összhangban van az intézményi tanácsnál már említettekkel. Miután a hallgatók „lemondanak” egyes korábbi jogaikról, mint pl. a személyi kérdésekben való döntésr l, cserébe meg kell adni a döntési jogot a tisztán hallgatói ügyekben. Ez még önmagában nem jelent szabadkezet a HÖK-nek, hiszen a korábbi (4) (5) (6) szakaszok változatlan tartalommal tovább élnek, tehát a törvényességi felügyeletet továbbra is az intézmény látná el. Azzal azonban, hogy törvényi szintre emelnénk a különböz jogköröket, tényleges hatalmat adnánk a HÖK-ok kezébe, arról nem is szólva, hogy a hallgatókat is nagyobb aktivitásra ösztönöznék. Ahelyett, hogy minden hallgató a Kormányt vagy az intézmény vezetését vádolná, a saját maguk választott embereik kérd re vonása kerülhetne az el térbe. Ha ily módon átalakítanánk a szabályozást, akkor a módosítási javaslatban szerepl eredetileg 67.§ (2) az én rendszeremben a 66.§ (10) lenne, bár szintén szólva nem értem ennek a szabálynak a pontos okát.
(10) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható. Ebben az esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési jogkört átadóhoz lehet fordulni. A másodfokú döntés meghozatala előtt a hallgatói önkormányzatot véleményét ki kell kérni meg kell hallgatni.

Indokolás: Ez a tervezett bekezdés nehezen illeszthet be az én rendszerembe. Hiszen az én megoldásom szerint minden esetben, amikor lehet séget ad a „törvény” a döntésre, a fellebbviteli fórum az intézményi tanács, amely viszont leadhatja az ügyet az abban inkább kompetens testületnek. pl. a sportlétesítmények esetén a gazdasági testületnek. Ha pedig az eredeti rendszerben gondoljuk végig ezt a tervezett rendelkezést, akkor ez azt jelentheti, hogy els sorban a tanácsok - esetleg a vezet k - azok, amelyek a
15

hatásköreiket átruházhatják, hiszen ezek képezik mindennek a fejét jelenleg (mert pl. a tanulmányi bizottság is alatta van), tehát ugyanoda érnénk el, ahol már most is vagyunk a jelenleg hatályos 66.§ (4) ill. (6) bekezdése alapján. A tervezett bekezdés utolsó mondata ebben formában nem igazán logikus. Hiszen alapvet en a panasz a hallgatói önkormányzat döntése ellen irányul, így azt nem véleménynyilvánításra kell kérni, hanem meg kell hallgatni, mint „felet”.

67/A.§
A legtöbb vitát kiváltó pontja a fels oktatási törvény módosításának. Egyetértek a javaslattal annyiban, hogy a HÖKOSZ-t nem javallott nevesíteni, hiszen való igaz, hogy küls szemmel nézve „párt természet ” azaz, szétválhat, megsz nhet, bomlásnak indulhat. Éppen ezért egy olyan megoldást kell találni, amely - a jogállam elveinek megfelel en - lehet séget teremt a különböz - és általában eltér nézeteket valló - hallgatói érdekképviseleti szervek bevonására. Az azonban megengedhetetlen, hogy néhány f úgy döntsön, hogy k nem értenek egyet a HÖKOSZ-szal, és létrehoznak egy másik szervezetet, kikiáltva magukat az egyetlen és igaz diákképviseleti szervnek. Az általam elképzelt struktúra: Minden karon (már ahol van) az adott kart látogató hallgatók megválasztják a hallgatói önkormányzatot (HÖK), amelyek aztán egyesülnek az egyetemi hallgatói önkormányzatban (EHÖK). Ezt követ en feláll (v. éppen már m ködik) egy országos hallgatói érdekképviseleti szerv, amely azt mondja, hogy különböz EHÖK-öket egyesít magában, és mondjuk EGY-nek hívják. Aztán jön egy másik szerv, aki ugyanezt mondja, és mondjuk KETT -nek hívják, és ez így megy tovább, mígnem 15 ilyen szerv nincs. Ahhoz, hogy ez elkerülhet legyen, meg kell adni azokat a paramétereket, amelyek alapján egy szervezetet országosnak tekintünk. Ez úgy oldható meg, hogy amolyan „elektori” rendszert alakítunk ki. Minden egyes EHÖKnek el kell döntenie, hogy EGY, KETT , vagy HÁROM mögé áll-e. Ezután mi azt mondhatjuk, hogy csak azt a szervet tekintjük országosnak, amely mögött, legalább 10.000 hallgatót képvisel EHÖK sorakozik fel. Ez azt jelentené, hogy több f iskola, ill. egyetem támogatása szükséges ahhoz, hogy egyátalán az adott szervet tárgyalóképesnek tekintsük. Önmagában pl. az ELTE 5000 hallgatóval bír, de csatlakozik még hozzá a SOTE 2000 és a BKE 3000 f vel, akkor k már létre tudnak hozni egy szervezetet.

16

Persze a számok példaszer ek, fel kellene mérni, hogy mennyi ma a hallgatók száma, és így egy egészséges limitet meghúzni. Vegyük azt példának, hogy van 100.000 hallgató összesen. Ha nem akarjuk, hogy sok országos szervezetünk legyen, akkor a határt 10.000 f nél érdemes meghúzni, így max. 10 szervezet tud létre jönni. Nyilvánvaló, hogy ez nem így lesz, hiszen biztos, hogy lesz 2-3 tömegszervezet (mint most a HÖKOSZ, aki a hallgatók legalább 70%-át tartja a sajátjának), és lesz néhány kisebb, amely vagy eléri az országos limitet, vagy sem. Azt, hogy egy adott EHÖK mely országos szervezethez akar csatlakozni, bízzuk az EHÖK-re, vívják meg a csatát maguk között, és ha konszenzusra jutottak, akkor jelentsék be, hogy k az EGY nev szervezetet tagjai. Ehhez a rendszerhez valahogy így lehetne szabályozást adni:
(1) A felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak országos képviseletét a hallgatói önkormányzatok által létrehozott országos szervezet látja el. Egy hallgatói önkormányzat egyszerre csak egy országos szervezetnek lehet tagja. Országosnak az a szervezet minősül, amelyet összességében legalább tízezer hallgatót képviselő hallgatói önkormányzat alkot. A szervezet véleményt nyilváníthat, ill. javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben.

Indokolás: Nem lenne helyes, ha lehet vé tennénk, hogy egy és ugyanazon hallgatói önkormányzat több országos szervezet bázisát is alkossa. Ezért van szükség a sz kítésre.
(2) A felsőoktatási intézmények hallgatói az intézményi hallgatói önkormányzatokon kívül más országos szakmai, érdekképviseleti szervezeteket is létrehozhatnak. Országosnak az a szakmai szervezet minősül, amely az adott szakterületen tanuló hallgatók legalább egyharmadát a tagjai között tudja.

Indokolás: A hallgatói önkormányzatok els dleges feladata az érdekképviselet. Ekkor nem a pedagógus hallgató, medikus hallgatók, joghallgatók érdekeir l van szó, hanem „A” hallgató érdekeir l. Mivel azonban a hallgatói önkormányzatok alulról szervez dnek (hiszen az egyéni hallgató hatalmazza fel arra, hogy képviselje az érdekeit), nem hiszem hogy helyes volna, ha lehet vé tennénk, hogy a hallgatói önkormányzatokat kikerülve, azokkal szemben „néhány” hallgató külön érdekképviseleti szervet hozzon létre. Ez azt eredményezné, hogy az ELTE csatlakozik EGY mellé, de a hallgatóság 20 %-a KETT -vel szimpatizál, s megindulna a belharc, hogy melyiknek van igaza. Arról nem is szólva, hogy a támogatottság ellen rzése szinte lehetetlen, mert ez csak
17

választásokkal volna elérhet , de akkor meg mire volt jó a HÖK, EHÖK választás?! Tehát a tervezett (2) bekezdésben az érdekképviseleti szó elhagyását feltétlenül javaslom. A szakmai érdekképviseleti szerv mellett már több érvet lehet felhozni. Nem baj, ha szakmai szempontok miatt is tömörülnek a diákok, mint már említettem példának a medikusokat, joghallgatókat, bölcsészeket, m szakiakat. A parttalanság veszélye azonban ezen a területen is fenyeget. Megengedhetetlen volna, hogy minden bölcsészkar önálló szervezetként lépjen fel. Erre mondjuk csak az lehet a megoldás, hogy - amennyiben több ilyen szervezet van, bár véleményem szerint ennek igen kicsi az esélye -, hogy évente az érintett karokon, szakokon, f iskolákon, akár a HÖK választással egyidej leg szavaznak arról is a hallgatók, hogy k személy szerint melyik szakmai érdekképviseleti szervet támogatják. Megint csak külön kérdés, hogy a szavazás mennyire lenne tiszta, és mennyire mutatnak valós képet, de jobb elképzelést nem tudok.
(3) Több országos szervezet esetén a felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét az általuk létrehozott Hallgatói Országos Tanács (továbbiakban HOT) látja el. A HOT alapszabályát bemutatja a művelődési és közoktatási miniszternek.

Indokolás: Az eredeti módosító javaslatban az „általuk létrehozott országos hallgatói érdekképviseleti szerv (fórum, szövetség stb.)” elnevezés szerepel. Szemmel láthatóan kínban volt a jogalkotó, hogy hogyan hívja azt a szervet, amib l aztán már tényleg csak egy van. A jogalkotó által adott megfogalmazás azonban alkalmatlan arra, hogy megkülönböztesse az „országos szervezetet” az általuk létrehozott „országos szervt l”, s nem árt, ha arra is gondolunk, hogy ezt a szervet szánjuk arra, hogy tárgyaljon a legmagasabb szinten. Próbáljuk meg elkerülni az értetlenséget, ha lehet, azt, hogy a sajtó ne írjon össze-vissza pusztán azért, mert képtelen átlátni, hogy melyik szervezetnek hol a helye, és mi a szerepe. A HOT-ot nem választják, hanem van, és létezik mindaddig, amíg hallgató érdekképviseleti szervezetek léteznek, csupán a tagjai változhatnak.
(4) A HOT vezeti az országos szervezeteket alkotó hallgatói önkormányzatok nyilvántartását, képviseli a hallgatókat a Kormány, a miniszter előtt, valamint az egyeztető tárgyalások során, A HOT véleményének kikérése kötelező minden olyan közigazgatási döntés meghozatala előtt, amely a hallgatók jelentős hányadát érinti.

18

Indokolás: A HOT nem egy „Országos országos” szervezet, hanem egy integráló intézmény, amely elkerülhet vé teszi a „szerteágazóságot”. Miután ez több országos szervezetb l áll, ez azt jelenti, hogy képviselteti magát EGY, KETT és HÁROM. Miután ezeknek meg kell felelni az „országos” jelz nek, nem lehet ezt bemondás alapján elhinni, szükség van egy megbízható nyilvántartásra. Ez azt jelentené, hogy az egyes hallgatói önkormányzatoknak a megalakulásukat követ en egy nyilatkozatot kellene eljuttatniuk a HOT-nak, hogy mely országos szervezet mögött áll, és hogy hány hallgatóval. A HOT-nak jogkört kell adni! Ez legyen az egyetlen olyan intézmény, amely a Kormánnyal kapcsolatba kerül. A HOT alapszabályára, bels csatáira kell azt bízni, hogy hány emberrel és kikkel jelenik meg. Feltehet en ez csak konszenzussal lehetséges, pl. 3 országos szervezet esetén, akik 70 -15 -15%-os bázissal rendelkeznek, ha 5 embert küldhetnek az egyeztetésre, akkor 3 f a legnagyobb szervezet részér l, 1-1 f pedig a két kisebb szervezet részér l lesz ott. Mindez további törvényhelyek módosítását teszi szükségessé:
C - változat 77. § (1) A tanács elnökből és huszonegy tagból áll. A Tanács négy tagja a társtárcák képviselője (MüM, PM, BM, HM), további hét tagja a felsőoktatási intézmények képviselői, két tagja a Hallgatók Országos Tanácsa és a szakszervezet egy-egy képviselője.... 78. § ... 80. § (1) B-változat ... (2) ... (3) Az Országos Akkreditációs Bizottság ülésein – tanácskozási joggal Országos Tanács egy küldöttje is részt vesz.

a Hallgatói

Indokolás: Azt, hogy egy-egy intézmény ülésén a HOT-ot, mint integráló szervet ki képvisel, rá kell bízni szintén a HOT-ra, illetve annak Alapszabályára.

19

22. FEJEZET A TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
88. § A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény e törvény keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg. Az intézménynek a tanulmányi és vizsgarendet a hallgatók részére hozzáférhetővé kell tenni.

Indokolás: Szomorú tapasztalatom az, hogy nemcsak, hogy nem tájékoztatják a hallgatókat a jogaikról, de még a lehet ségt l is megfosztják, hogy arról ismeretet szerezzen. Jómagam negyedéves koromban a szakmai gyakorlat szüneteltetése iránti el terjesztés miatt tájékozódni szerettem volna az ELTE hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatáról. Nem tudott nekem adni, sem a HÖK, sem pedig a Dékáni Hivatal. Végül ez utóbbi a saját egy példányát a kezembe adta, és hozzáette, hogy ez egy évek óta „Ideiglenes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat”, több ponton már hatálytalan, csak még „nem írták át”. Ez azt jelenti, hogy nincs „közzé téve” az ELTE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata. Kívánatos lenne, ha egy állandó helyen (mint egykoron léteztek a munkavédelmi és t zvédelmi szabályok) ki lenne függesztve, vagy legalább a könyvtárban vagy a Dékáni Hivatalban meg lehetne tekinteni, valamint arról másolatot készíteni.
89. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületekben ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal az 54/A. §. (1) alapján biztosítani kell.

Indokolás: Az én rendszeremben már a 13. fejezet kifejezésre juttatja a hallgatói részvételt tanulmányi ügyekben, csupán a szavazati jog hangsúlyozása válik itt szükségessé. Másrészt viszont nem tartom igazságosnak, hogy az 50%-os részvételt csak az els fokon eljáró testület esetén tesszük lehet vé. Ez áldemokratikus. Hiszen ez azt jelentené, hogy az els fok esetleg a hallgatói szavazatok miatt nem „ítél el” valakit, akkor a „vád” képvisel je fellebbez, és a másodfok könny szerrel - miután ott már nemcsak, hogy 50%, de még részvételi lehet ség sincs el írva - „lesújt a terheltre”.

24. FEJEZET ZÁRÓVIZSGÁK, OKLEVELEK ÉS CÍMEK
96. § (1) ... 20

MELLÉKLET
A hatályos fels oktatási törvény kivonatos szövege és a javasolt szöveg, emelked sorrendben
Jelmagyarázat:
Kerek bet : eredeti, hatályos törvényszöveg Álló, vékony szögletes betű: változatlanul maradó törvényszöveg Álló, vékony, szögletes betű, aláhúzva: a kiadott munkaanyagban javasolt szöveg Dőlt, félkövér, szögletes betű: az általam javasolt megoldás Dőlt, félkövér, szögletes betű, áthúzva: javaslom az áthúzott rész elhagyását

Példa:
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségvisel it a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. ez a szöveg található most a törvényben. (2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók évente választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - gyakorolják. Azt javaslom, hogy a bekezdés els mondata maradjon változatlan azzal, hogy beillesztésre kerül az ÉVENTE szó, a hallgatók, és a választják szavak közé. Ezt kövesse a munkaanyagban szerepl javasolt szöveg.

27.§
27. § (1) (2) A hallgató a fels oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményb l való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a fels oktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett id pontok után is megilletik, illet leg terhelhetik a hallgatót. 27. § (1)... (2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. (3) Megszűnik a hallgatói jogviszony az abszolutórium megszerzése utáni első záróvizsga időszak utolsó napját követő negyvenedik napon, az elbocsátás, a hallgatói névsorból való törlés, illetve az intézményből való kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedése napján.

21

31. §
31. § (5) Az állami fels oktatási intézmény a tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény eseteit és mértékét a kormányrendelet alapján a hallgató tanulmányi eredményének és szociális helyzetének figyelembevételével Szabályzatában határozza meg. 31. § (5) A tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény eseteit és mértékét a kormányrendelet alapján az állami felsőoktatási intézmény Szabályzatában határozza meg. A Szabályzatnak rendelkeznie kell a tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény alapjául szolgálható körülmények (tanulmányi eredmény, szociális helyzet) figyelembevételi arányáról.

42. §
42. § A 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések tekintetében hozott joger s határozatok a bíróság el tt megtámadhatók. 42. § Az első fokú határozat elleni fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A 39. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések tekintetében hozott jogerős határozatok a közléstől számított 15 napon belül a bíróság előtt megtámadhatók, a megtámadásnak halasztó hatálya van. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, ezt a határozatban közölni kell.

43. §
43. § (1) ... (2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad. 43. § (1) ... (2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább a fele.

51. §
51. § (1) ... (2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a fels oktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezet k feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; a m ködés és más intézményekkel létesített együttm ködés szabályait, az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezet más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását.

22

(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illet leg fegyelmi, kártérítési szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a m vészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer és a Magyar Köztársaság állami ünnepeir l szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje. 51. § (1)... (2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a) a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, b) az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, c) az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, d) az intézményi testületek meghatározását, ezekben az 55. § keretei között a képviselet és a választás rendjét, e) az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; f) a működés és más intézményekkel létesített együttműködés szabályait, g) az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; h) a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezető más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását. (3) A Szabályzatnak része a) a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési szabályzata, továbbá b) a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer és c) a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje.

53. §
53. § (1) A fels oktatási intézmény vezet testülete az intézményi tanács. (2) ... (3) ... (4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt hatásköreit átruházhatja más testületekre. 53. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testületi az intézményi tanács és az általa létrehozott más intézményi testületek. (2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik...

23

(3)... (4) Az intézményi tanács a különböző hatásköreit - a 53.§ (2) b) pontjában foglaltak kivételével - az általa létrehozott más testületekre átruházhatja.

54/A. §
54/A. § (1) A Szabályzat által meghatározott testületek tagjait a) az 51.§ (2) a) e) f) g) h) és az 51.§ (3) c) valamint az 53.§ (2) e-k) és az 53.§ (3) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben legfeljebb egynegyedét, de legalább egy főt a hallgatók, legalább egyharmadát a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői b) az 51.§ (2) c) d) és az 51. § (3) b) valamint az 53.§ (2) a-d) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egynegyedét a vezető oktatók (tanárok, docensek) képviselői c) az 51. § (2) b) és az 51. § (3) a) pontjában szabályozottakkal kapcsolatos ügyekben, valamint a hallgatókat jelentős mértékben érintő ügyekben, különösen a tandíj felhasználásával kapcsolatos ügyekben legalább felét a hallgatók képviselői alkotják. Az intézményi testületekben a karok képviseletét biztosítani kell. (2) Az intézményi tanács törvényességi felügyeletet gyakorol az intézményi testületek felett, jogszabályba vagy a Szabályzatba ütköző döntéseit, határozatait hatályon kívül helyezheti.

55.§
55. § (1) ... (5) Az intézményi tanács tagjait három évre választják: tagságuk újraválasztással egy ízben további három évre megismételhet . Hallgatók legfeljebb két évre választhatók. 55.§ (1)+ (2) + (3) + (4) (5) Az intézményi tanács és az általa létrehozott testületek tagjait három évre választják: tagságuk újraválasztással egy ízben további három évre megismételhető. Hallgatókat évente választják, tanulmányaik ideje alatt újraválaszthatók.

61. §
61. § (1) ... (2) A kar vezet testülete a kari tanács. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezet je feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben. 61. § (1) ...

24

(2) A kar vezető testületei a kari tanács és a kari tanács által a Szabályzatban meghatározott ügyfajtákra létrehoz testületek. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetője feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben. A kari testületekre az 54/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

66. §
66. § (1) A hallgatói önkormányzat a fels oktatási intézmény önkormányzatának részeként m ködik. (2) A hallgatói önkormányzat tisztségvisel it a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. (3) A fels oktatási intézmények szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illet leg amelyekben véleményének kikérése kötelez . 66. § (1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként képviseli az intézmény hallgatóit. (2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit a hallgatók évente választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - gyakorolják. (3) A hallgatói önkormányzat dönt a) az egy főre jutó hallgatói normatíva felhasználásáról, b) a tanulmányi ösztöndíj kategóriáiról és mértékéről, c) a szociális támogatás odaítéléséről, d) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti egységek, létesítéséről, megszüntetéséről, valamint mindezek és a kollégiumok (diákotthonok) irányításáról e) valamint mindazon esetekben, amelyeket a Szabályzat a hatáskörébe utal. (4) A hallgatói önkormányzat egyetértése szükséges a) a hallgatók tanulmányi és vizsga-, tandíj és ösztöndíj-, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési szabályzata módosításához, b) az intézmény tandíjbevételének felhasználása, c) az intézmény sportlétesítményeinek hasznosításához, d) valamint mindazon estekben, amelyekre nézve ezt a Szabályzat előírja. (5) A hallgatói önkormányzat véleményének kikérése kötelező a) a tantervek meghatározása, b) a rektor, a dékán kinevezése, valamint az oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása előtt, c) az oktatói munka értékelése; d) az intézményi költségvetési javaslatai és a jóváhagyott költségvetés felhasználása; 25

e) valamint mindazon esetekben, amelyekre nézve ezt a Szabályzat előírja. (6) A hallgatói önkormányzat joga, különösen a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése az intézményi és a kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe; b) részvétel a felvételi ügyek intézésében és a felvételi vizsgákon bizottságok munkájában; c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; valamint külső oktató (előadó) meghívására; d) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele; e) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése;

(4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és m ködési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illet leg azt megsemmisítheti. ... (7) (4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet a hallgatói önkormányzat törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezései, döntései ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. ... (8) (5) ... (9) (6) .. (10) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható. Ebben az esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési jogkört átadóhoz lehet fordulni. A másodfokú döntés meghozatala előtt a hallgatói önkormányzatot véleményét ki kell kérni meg kell hallgatni.

67.§
67.§ - hatályon kívül

67/A. §
67/A. § (1) A felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak országos képviseletét a hallgatói önkormányzatok által létrehozott országos szervezet látja el. Egy hallgatói önkormányzat egyszerre csak egy országos szervezetnek lehet tagja. Országosnak az a szervezet minősül, amelyet összességében legalább tízezer hallgatót képviselő hallgatói önkormányzat alkot. A szervezet véleményt nyilváníthat, ill. javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. 26

(2) A felsőoktatási intézmények hallgatói az intézményi hallgatói önkormányzatokon kívül más országos szakmai, érdekképviseleti szervezeteket is létrehozhatnak. Országosnak az a szakmai szervezet minősül, amely az adott szakterületen tanuló hallgatók legalább egyharmadát a tagjai között tudja. (3) Több országos szervezet esetén a felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét az általuk létrehozott Hallgatói Országos Tanács (továbbiakban HOT) látja el. A HOT alapszabályát bemutatja a művelődési és közoktatási miniszternek. (4) A HOT vezeti az országos szervezeteket alkotó hallgatói önkormányzatok nyilvántartását, képviseli a hallgatókat a Kormány, a miniszter előtt, valamint az egyeztető tárgyalások során, A HOT véleményének kikérése kötelező minden olyan közigazgatási döntés meghozatala előtt, amely a hallgatók jelentős hányadát érinti.

77. §
77. § (1) A Tanács elnökb l és huszonegy tagból áll. A Tanács elnöke a m vel dési és közoktatási miniszter. A Tanács hét tagja a Kormány képvisel je, további nyolc tagja a fels oktatási intézmények, közöttük a Magyar Rektori Konferencia, a F iskolai F igazgatói Konferencia, a M vészeti Egyetemek Rektori Széke és a hallgatói önkormányzatok országos képviselete. ... C - változat 77. § (1) A tanács elnökből és huszonegy tagból áll. A Tanács négy tagja a társtárcák képviselője (MüM, PM, BM, HM), további hét tagja a felsőoktatási intézmények képviselői, két tagja a Hallgatók Országos Tanácsa és a szakszervezet egy-egy képviselője.... 78. § ...

80. §
80. § (1) .... (2) .... (3) Az Országos Akkreditációs Bizottság ülésein – tanácskozási joggal – a hallgatói önkormányzatok országos képviseletének egy küldöttje is részt vesz. 80. § (1) B-változat ... (2) ... (3) Az Országos Akkreditációs Bizottság ülésein – tanácskozási joggal Országos Tanács egy küldöttje is részt vesz.

a Hallgatói

88. §
88. § A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a fels oktatási intézmény e törvény keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg.

27

88. § A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény e törvény keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg. Az intézménynek a tanulmányi és vizsgarendet a hallgatók részére hozzáférhetővé kell tenni.

89. §
89. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a fels oktatási intézmények járnak el. Az els fokon eljáró intézményi testületben ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal biztosítani kell. 89. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületekben ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal az 54/A. §. (1) alapján biztosítani kell.

96. §
96. § (1) ... (2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van.

96. § (1) ... (2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A záróvizsga értékelési mechanizmusát a Szabályzatban részletesen rögzíteni kell.

97. §
97. § (1) .... (2) ... (3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó fels oktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány(szak), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. .... 97. § (1) (2) ... (3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány(szak), a képzési forma megnevezését, záróvizsga helyét, évét, hónapjának utolsó napját. ...

28

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful