P. 1
25315426 Kerteszeti Es Elelmiszeripari Egyetem Kerteszeti Kar

25315426 Kerteszeti Es Elelmiszeripari Egyetem Kerteszeti Kar

|Views: 58|Likes:
Published by Csilla Noemi

More info:

Published by: Csilla Noemi on Mar 16, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/13/2014

pdf

text

original

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar

Szántóföldi növénytermesztéstan
Szerkesztette: Dr. Radics László Írták: Dr. Borsos János Pusztai Péter Dr. Radics László Dr. Szemán László Tomposné L. Veneta Lektorálta: Dr. Bernáth Jenő egyetemi tanár Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Hallgatói véleményező: Székuthy Katalin V. évf. e. hallgató

Budapest 1994

TARTALOM
FÖLDMŰVELÉSTAN
A mezőgazdasági növények növekedési és fejlődési feltételei
A fény szerepe A hőgazdálkodás A növények vízgazdálkodása A talaj vízgazdálkodása A talaj tápanyag-gazdálkodása A talaj termékenysége Talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás és tárolás

Árpa
Rendszertan és biológiai jellemzés

Az őszi árpa termesztése
Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás

Trágyázás
A trágya érvényesülését befolyásoló tényezők A trágyák csoportosítása

Talajművelés
A talajművelés jelentősége A talajművelés célja A talajművelés műveletei Talajművelési eljárások és eszközök Talajművelési módok Talajművelési rendszerek

A tavaszi árpa termesztése
Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Növényápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Vetésforgó és vetésváltás
A vetésforgó A vetésváltás A monokultúra

Zab
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Növényápolás Betakarítás és tárolás

RÉSZLETES NÖVÉNYTERMESZTÉS Gabonafélék
A gabonafélék biológiája

Búza
A fontosabb fajok, változatok és ökotípusok Biológiai jellemzés Nemesítés, fajtaváltás és a fajták csoportosítása Éghajlat és talajigény Területkiválasztás, növénytársítás és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és vegyszeres gyomirtás Betakarítás és tárolás

Rizs
Biológiai jellemzés Éghajlat- és talajigény Vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás

Kukorica
Származás, rendszertan és biológiai jellemzés A kukoricaváltozatok gyakorlati csoportosítása A kukoricák gazdasági csoportosítása és a különféle hibridkukoricák jellemzése A hibridkukoricák jellemzése és a nemesítési célok A hibridkukoricák tenyészidő szerinti csoportosítása és az államilag minősített hibridkukoricák A fajtamegválasztás fontosabb irányelvei Éghajlat és talajigény Terület kiválasztás, növénytársítás és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talaj-előkészítés Vetés Növényápolás, vegyszeres gyomirtás és öntözés

Rozs
Biológiai jellemzés Éghajlat és talajigény, vetésváltás Trágyázás Talajelőkészítés Vetés Növényápolás Betakarítás és tárolás

Triticale
Származása és biológiai jellemzése Éghajlat és talajigény Agrotechnika Tápanyagigény és trágyázás

2

Betakarítás és tárolás A hibridkukorica-vetőmag termesztése

Hüvelyesek
Szója
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talaj-előkészítés Vetés Ápolás és vegyszeres gyomirtás Betakarítás és tárolás

Takarmánycirkok
Származása, jelentősége Biológiai jellemzés Éghajlat- és talajigényük, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás

Lencse
Biológiai jellemzés és a magnagyság szerinti csoportosítás Éghajlat- és talajigény, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talaj-előkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Gyökér és gumós növények
Burgonya
Származása, elterjedése, rendszertani helye és biológiai jellemzése A burgonyafajták csoportosítása és a nemesítési irányelvek Éghajlat és talajigény, vetésváltás Talajigény Vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetőgumó előkészítés Ültetés és az ültetési módok A vetőgumó mennyisége. Növényápolás, vegyszeres gyomirtás és öntözés Betakarítás és tárolás A vetőburgonya termesztése

Lóbab
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Csillagfürt
Rendszertan és biológiai jellemzés Fajtamegválasztás Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Csicsóka
Rendszertani helye és biológiai jellemzése Éghajlat és talaj igény, vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Ültetés Ápolás Betakarítás és tárolás

Cukorrépa
Származása, rendszertani helye és biológiai jellemzése A cukorrépa-típusok és a nemesítési irányelvek Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Növényápolás, vegyszeres gyomirtás és öntözés Betakarítás

Rostlen és olajlen
Rendszertani helyük és biológiai jellemzésük Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Kender
Rendszertani helye és biológiai jellemzése Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás és tárolás

Takarmányrépa
A takarmányrépák csoportosítása és a minősített fajták Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagellátás és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás és tárolás

Dohány
Jellemzése Fajták A dohány egyedfejlődése és környezeti igényei

3

Tápanyagigény és trágyázás Palántanevelés Talajelőkészítés, palántaültetés Növényápolás, növényvédelem Törés, szárítás

Trágyázás és talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás

Szálas takarmányok
Pillangós virágú szálas takarmányok Lucerna
Származás, rendszertan Biológiai jellemzés Éghajlat és talajigény Terület megválasztás, növénytársítás és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Telepítés és a telepítési módok Vetés és a vetésmódok Ápolás, ápolási módok és az öntözés Betakarítás és tartósítás

Bíborhere
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat, talajigény és vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés és ápolás Betakarítás

Szarvaskerep
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat, talajigény és vetésváltás Trágyázás és talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás

Vöröshere
Rendszertana, elterjedése és biológiai jellemzése Éghajlat és talajigény, vetésváltás Tápanyagigény és trágyázás Talajelőkészítés Vetés Ápolás és gyomirtás Betakarítás Magtermesztés

Keveréktakarmányok
Őszi keveréktakarmányok
A szöszösbükkönyös keverékek A pannonbükkönyös keverékek Őszi borsós-keverékek Egyéb őszi vetésű keveréktakarmányok

Tavaszi keveréktakarmányok
Zabosbükköny Zabos-borsós napraforgó

Kisebb jelentőségű pillangós virágú szálas takarmánynövények Baltacim
Rendszertani helye és biológiai jellemzése Éghajlat, talajigény és vetésváltás Trágyázás és talajelőkészítés Vetés Ápolás Betakarítás

Egynyári, nem pillangós szálas takarmányok
Kukoricacsalamádé Borsós csalamádé Borsós napraforgó és a napraforgócsalamádé Napraforgócsalamádé

Gyeptermesztési ismeretek
A gyepek területi megoszlása A gyep növényzete A gyep telepítése A gyep termesztése A legeltetés tervezése Szénakészítés

Somkóró
Rendszertan és biológiai jellemzés Éghajlat, talajigény és vetésváltás

4

FÖLDMŰVELÉSTAN 5 .

amelynek tényezői négy csoportba oszthatók.(edafikus) tényezők: a talaj fizikai. A zöld növények fény nélkül nem élhetnek. A hő. a szerves anyag előállítása során. A fényhiány kedvezőtlenül hat a növényre. A legkevésbé befolyásolható tényezők a fény. a kitettség (expozíció) és a meredekség (a lejtő hajlásszöge). IV. a hő és a levegő. Ezért a környezeti tényezők közül a legfontosabb az ember. aki módosítani képes környezetének számos tényezőjét. a legváltozóbb a víz. a hő. A mezőgazdaságban alkalmazkodni kell ezekhez a tényezőkhöz. A felsoroltak közül legállandóbb tényező a levegő. hogy az adott fényt és a hőt képesek jól kihasználni. Ez elsősorban a levelek világosabb színeződésében (etioláltság) és a zöldségfélék puhalevelűségében mutatkozik meg. Élő környezeti (biotikus) tényezők: az ember. anatómiai felépítésére. Az árnyékolás csökkenti a szilárdítószövetek fejlődését is. illetve kedvező befolyásolására korunkban egyre nagyobbak a lehetőségek. Periodikus tényezők a fény és a hő. III. az észak-déli irányú növénysorok. a ritkább sortávolság. amelynek révén a kultúrnövényekben olyan tulajdonságok fejleszthetők ki. A fény hat a növény növekedésére. Ez utóbbi növénytermesztési szempontból döntő fontosságú. Talaj. Fényhiány esetén a fénykedvelő növények testtömege nagyobb mértékben. mert agrotechnikai eljárásokkal szabályozható a talaj víz.és hőviszonyok. E tényezők közül a fényt. pl. a levegő és a víz egyben talajtényezők is. A zöld növények fényforrása a Nap. a vizet és a táplálóanyagokat tellurikus (földi) tényezőnek. a hő a levegő mozgása (szél). alakjára. esetenként tömörítése. hogy tehetetlenek vagyunk. a víz és a táplálóanyagok. Ez azonban nem jelentheti azt. Földfelszíni (geografikus) tényezők: az abszolút és relatív magasság. a növényzet és az állatvilág hatása a növényekre. az árnyékkedvelőké kisebb mértékben csökken. A felsorolt sokféle tényező közül a növénytermesztés szempontjából a legfontosabb és nélkülözhetetlen tényezők: a fény. mert ez feltétlenül szükséges energiaforrás a szén-dioxid asszimilálása. I. egyrészt a nemesítéssel. ha azokat alaposan megismeri. és gátolja a gépi betakarítást. az ilyen növény könnyebben megdől. Másrészt az agrotechnikával kedvezően szabályozhatók a fény. kémiai és biológiai sajátosságai. Közvetlenül hatnak a növényekre a fény. a talaj lazítása. ezzel befolyásolható a növény növekedése és fejlődése. a hő és a levegő. A fény szerepe A környezeti tényezők sorában a fénynek elsődleges és pótolhatatlan szerepe van.A mezőgazdasági növények növekedési és fejlődési feltételei A környezet bonyolult komplexumot képez. a szervestrágyázás stb. fejlődésére. valamint a víz. tápanyagfelvételére és földrajzi elterjedésére. A környezet átalakítására. a hőt és a levegőt nevezik kozmikus tényezőnek. a levegő. II. Közvetve (a talajon keresztül) hatnak a víz és a táplálóanyagok. Éghajlati (klimatikus) tényezők: a fény. 6 . transzspirációjára.és tápanyag-gazdálkodása.

A mérsékelt égöv alatt a fény. A hőgazdálkodás A növények növekedése és fejlődése meghatározott hőmennyiség és hőbehatási időtartam mellett folyik. és hatása többféleképpen észlelhető. így nemcsak melegebb. Például a csírázáshoz rendszerint alacsonyabb hőmérséklet szükséges. a burgonya. Ide tartoznak: a kalászos gabonák. 1. ha a napi fotoperiódus legfeljebb 12 óráig tart. Ennek megfelelően a növények földrajzi elterjedése szorosan összefügg a hőviszonyok földrajzi megoszlásával. A fagypont alatti hőmérséklet káros. a borsó. a rizs. a paradicsom stb. a hagyma. Ebbe a csoportba igen sok növényfaj tartozik. A növények ehhez alkalmazkodva életük különböző szakaszaiban különböző hőmérsékletet igényelnek. A virágzáshoz viszont melegebb. A növény teste a fagypont alá hűl. az ún. Egyes növényfajok némely fajtái rövidnappalosak. a plazmából kifagy a víz a sejt közötti járatokba. a len. ezeket afotoperiodikus növényeknek is nevezik. kiszárítja a növényt.Fotoperiodizmus. Ilyenek: a dohány. a répa. a szója. a lucerna. a tenyészidő alatti hosszú éjszakájú területekről származó növényfajok. A közömbös növények fejlődése a nappal hosszúságától független. - 7 . a fűfélék stb.. a száraz hideg levegő pedig fokozza a párologtatást. Megfagyás. évszakos és napi ingadozást mutatnak. A kritikus hosszúság 9-14 óra. a napraforgó. a cirok. mint a növekedéshez. hanem annak időbeli megoszlása is meghatározó. 3. Kifagyás. Ennél hosszabb fotoperiódusok e növények virágképződését gátolják vagy teljesen szüneteltetik. a kukorica. de a túl rövid napi megvilágítás is gátló hatású. ami az utolsó ártalmas tavaszi fagy és az első ártalmas őszi fagy között eltelik. A hosszúnappalos növények rövid fotoperiódusok esetén csak vegetatív fejlődést mutatnak. tehát a déli származású. a plazmaszerkezetben irreverizibilis károk keletkeznek. hanem hidegebb periódusokat is. Tenyészidőnek azt az időtartamot nevezik. annál gyorsabb és bőségesebb a virágképződés. ezért nemcsak az abszolút hőmennyiség. fotoperiódus hatása alatt állt. Ebből a szempontból három csoport (reakciótípus) különböztethető meg. Termesztett növényeink közül e csoportba sorolhatók: a köles. ha a növény a bimbóképződés előtt naponta hosszabb-rövidebb ideig meghatározott időtartamú nappali fény.és hőviszonyok periodikus jellegűek. a kender. A növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodizmusnak nevezik. más fajtái hosszúnappalosak. hogy a virágok csak akkor fejlődnek ki. tehát lényegében a fagymentes időszakot. az uborka stb. jóllehet a növény testében nem képződött jég. A fagyott talajból megszűnik a víz felvétele. a káposzta. A tenyészidő alatti hőmérséklet döntően befolyásolja a növények termését és egyben meghatározza a termeszthető növényeket. de minél jobban meghaladja a fotoperiódus ezt a kritikus értéket. 2. mint a növekedéshez. Ez lényegében azt jelenti. benne erős a jégképződés. A rövidnappalos növények virágképződése bőséges és gyors. a vöröshere. melyek a következők.

a gyökerek a nedvesség irányába növekednek. Száraz tájakon a gyökérzet növekedése meggyorsul. Ha elmarad a légköri csapadék. mert egységnyi területen több növény találja meg kedvező életfeltételeit. A gyökerek által kiszárított talajban. Pl. Akkor következik be. idővel a növény oxigénhiány miatt elpusztul. részben biológiai. Minden növény növekedési és fejlődési fázisában van egy ún. amelynek hatása részben mechanikai. a borsó és a burgonya viszont kevésbé. a növények sűrűbben ültethetők. Optimálisan nedves. kritikus időszak amikor a vízhiány különösen kedvezőtlenül hat a további fejlődésre és károsan befolyásolja a terméseredményt. Ez alatt a növények lélegeznek. Ráfagyást okoz az ónos eső. de a jég gátolja a légcserét. mint a dúsabb gyökérzetű és erősebb szívóhatású zab. ha a vetést huzamosabb ideig jégpáncél borítja. minél nagyobb talajtömeggel érintkeznek gyökereik. a lucerna. ezáltal az alsóbb részektől elmozdul. minden időszakban vízzel jól ellátott talajban a gyökérzet kevésbé terül szét. - - A növények vízgazdálkodása Az élő növény teste 50-90% vizet tartalmaz. A jég súlya alatt eltörnek a növényi részek. új aktív gyökérhálózat fejlődik. de a légszáraz magvakban és spórákban is található 8-10%. Ugyanez észlelhető a huzamos ideig vízzel borított területeken is. vagy igen mélyre hatoló (pl. a zab stb. mert nem célszerű a talajnedvességet erősen kihasználó növényeket közvetlenül egymás után termeszteni ugyanazon a táblán. kukorica). A szárazságtűrő növények gyökérzete vagy erősen szerteágazó (pl. Ezt az utánuk következő növény kiválasztásakor figyelembe kell venni. A növény vízszükséglete függ a fajtól és a fajtától. hogy milyen káros következményekkel jár a növények kielégítetlen vízigénye. lucerna). A talaj nedvességkészletét azok a növények képesek jobban kihasználni. A növények az ásványi tápanyagokat sóoldatok alakjában veszik fel a talajból. A gyengén fejlett gyökérzetű tavaszi árpa kevésbé használja ki a talaj vízkészletét. Itt egységnyi területen csak kevesebb növény találja meg életfeltételeit. A növények a talajnedvességet annál jobban felhasználják. kalászos gabonáknál a bokrosodás szakasza. A ráfagyás elsősorban a fás növényeket károsítja. amelyek gyökérzete erős szívóhatású és dús. A száraz időjárások rossz termései meggyőzően szemléltetik. a vöröshere. erősen kihasználják a talaj vízkészletét. a jégpáncél alatt pedig megfulladnak. de változik életének különböző periódusaiban is. Felfagyás. ha a talaj újra nedvesedik. Pl. a növények (főként gabonafélék) gyökerei elszakadnak.- Kipállás. mindinkább szétterül. Az éjszakai alacsony hőmérséklet hatására a talaj felső rétegében levő víz megfagy. A mezőgazdasági növények tehát különbözőképpen használják ki a talaj vízkészletét és ezen az alapon elővetemény-értékükben különböznek egymástól. keresve a még nedvesebb talajrétegeket. A növények vízfelvétele a gyökérzet növekedési dinamikájától és a talajvíz mozgásától függ. 8 .

A higroszkópos nedvességet a növények nem képesek felvenni.9 körüli.50). A hézagtérfogat a talajműveléstől függően erősen változó sajátosság.6-szerese. így rendszerint a mélyebb rétegekből pára áramlik a magasabban fekvő üregekbe. ez a nedvesség is a baktériumtevékenységet segíti elő. A térfogattömeg (Tt) a természetes állapotú hézagos talaj egységnyi térfogatának tömege.6 g/cm3. Jelölése: P%. általában 50% körül ingadozik. Ennek aránylag csekély mennyisége távolról sem elégíti ki a növényzet vízszükségletét.6 g/cm3 körül megállapodik. Magágykészítéskor a talaj általában 1 g/cm3 térfogattömegre lazul.4-1.6 g/cm3.és humuszkolloid van a talajban és minél nagyobb a levegő relatív páratartalma. a láptalajoké valamivel nagyobb (1. mert pl. A talaj levegőjében levő vízgőz a nagyobb páranyomású helyről a kisebb páranyomású hely felé áramlik. a tömődött talajban csak 40%. valamint az oldatba került tápanyagokat. de az erősen fellazított ásványi talajokban eléri a 60%-ot. térfogattömeg. A páratartalom növekedése vagy lehűlése következtében a vízgőz talajharmat alakjában kicsapódik. A hézagtérfogat (pórustérfogat) a szilárd részek által elfoglalt tér és a hézagtér viszonyát fejezi ki térfogatszázalékban. - - 9 . mert az 5 cm mélyre vetett vetőmag feletti talajtakaró vastagsága 21-23 napi ülepedés után csak 4 cm körüli lesz. A pára (vízgőz) a talajharmat képződésének forrása. Ez a folyamat azonban 25-30 cm-nél mélyebbre nem terjed ki. Ennek mennyisége annál nagyobb. Ennél mélyebben a talajhézagok csaknem telített állapotú vízgőzt tartalmaznak. akkor a talaj hézagtérfogata 50%. A növény hajszálgyökereivel behatol a hézagokba és felveszi a vizet. Ilyen tömör talaj a természetben nem található. majd megülepedve 1.A talaj vízgazdálkodása Hézagtérfogat. A hézagtérfogat a sűrűség és a térfogattömeg ismeretében a következő képlettel számítható ki: P% = Sû − Tt •100 Sû Ha tehát a sűrűség 2. az igen tömődöttben pedig csak 30% körüli. amelyet a talaj a vele érintkező légrétegből megkötni képes. a térfogattömeg 1. tehát a víz sűrűségének 2. Ugyancsak változó sajátosság. A hézag nélküli tömör talaj sűrűsége (Sű) 2. ahol a nedvesség. hanem az ülepedés utáni állapot. Mégis fontos szerepe van száraz periódusokban a hasznos baktériumtevékenység időleges elősegítésében. a frissen szántott talaj térfogattömege 0. laboratóriumokban állítják elő.8 g/cm3-t is. A sűrűség a talajt alkotó ásványok sűrűségétől és a humusz mennyiségétől függ. A talajban levő hézagok mennyiségét a talaj térfogatának százalékában fejezik ki és P%-kal jelölik. A víz a talajban többféleképpen fordulhat elő. sűrűség. Az ásványi eredetű talajok sűrűségingadozása igen kicsi. Tehát nem a vetésmélység pillanatnyi állapota a fontos. a levegő és a mikroorganizmusok helyezkednek el. Kifejezhető g/cm3 és t/m3 mértékegységben.25-1. A talajban a szemcsék (morzsák) között. a talaj beérlelésében. A higroszkópos nedvesség az a vízmennyiség. minél több agyag. illetve belsejében azok nagyságától és alakjától függően kisebb-nagyobb hézagok (pórusok) találhatók.3 g/cm3. az igen tömődött talajé pedig elérheti az 1.

- - A növényzet a vizet a talajból veszi fel. A tápanyagok mennyisége növekedhet vagy csökkenhet. Ismeretes a gyakorlatból. a durva hézagtérfogatú talajban gyors. víztartó képességének növelése és a vízveszteség csökkentése. és több molekula vízrétegből áll. A talaj vízgazdálkodását szabályozza a vetésforgó is. a tartósan morzsás szerkezet kialakítására. a növények jobb táplálásával. a burgonya pedig nem találja meg kedvező életfeltételeit. A többit a baktériumok hasznosíthatják. A gyorsabban mozgó talajvíz több oxigént és tápanyagot tartalmaz. a másik nem. de főleg közvetve. A talajvíz a talaj mélyebb rétegében alakul ki. ami lehetővé teszi a tarló. 10 . A trágyázás ugyancsak kedvezően hat a talaj szervesanyag-tartalmára. A talaj tápanyag-gazdálkodása A talaj tápanyag-gazdálkodásán azt értik. másrészt a tápanyagveszteségtől és -felhasználástól. ahol az összes hézagok teljes mértékben vízzel telítettek. A talaj termékenysége viszonylagos fogalom. ún. Ez vonatkozik az ellenkező tulajdonságokra is: a kevés tápanyag. hogy a talaj a növényt és a mikroorganizmusokat milyen mértékben képes tápanyagokkal ellátni. A gravitációs víz mozgása a túlnyomóan kapilláris hézagokat tartalmazó talajban lassú. A kapilláris víz a növények fő vízforrása. a termelt növények elszállításával. a termékeny kötött agyagtalajon a búza kiváló termést adhat. amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ennek csak azt a részét képesek felvenni a növények. függ a talajban található tápanyagok mennyiségétől és gyarapodásától. Legtöbbször oldalirányban mozog és a mozgás annál gyorsabb. amely az esőzések. minél lazább a talaj. illetve az öntözések közti száraz időszakban is kielégíti a növények vízszükségletét. hogy a nagy tápanyagtartalom. pangó talajvíz. légcserére és a tápanyagok felhalmozására. Ezért a növények csak kevésbé tudják hasznosítani. a csökkenés kilúgozásával.- A hártyavíz a talajszemcsékhez tapad. A gyakorlatban jól bevált számos eljárás (eljárások) kiválasztásakor hármas feladat megoldását kell szem előtt tartani: a talaj vízvezető képességének fokozása. amelyek tapadása nem haladja meg a gyökerek szívóerejét. A növekedés bekövetkezhet biológiai felhalmozódással vagy trágyázással. amely ártalmas lehet a növényzetre (redukciós viszonyok). A gravitációs víz csak nagy esőzések idején tölti ki a talaj összes hézagait és az esőzés megszűnte után lassan szivárog le a mélyebb rétegekbe. mint a lassabban mozgó. víztárolásra. A tápanyag-gazdálkodás a talaj termékenységének alapvető tényezője. A talaj termékenysége A termékenység fogalmába tartozik. végeredményben a növényzet szükségletének teljes kielégítésére. Pl. részben közvetlenül. Ez lehetőséget teremt a talajviszonyok megváltoztatásával a nedvességviszonyok szabályozására. kimosódással. a jó vízgazdálkodás olyan sajátosságok. a kedvező kémhatás. erózióval és a növénytermesztés útján. a savanyú kémhatás és rossz vízgazdálkodás összefüggenek. mert egy bizonyos talajban az egyik növény jól fejlődik. hogy a talaj egy időben képes a kedvező vízvezetésre.és gyökérmaradványok révén a szerves anyag növelését a talajban.

A termékenység nem mindig egyértelműen határozza meg a termesztett növények terméseredményeit. a kártevők és a betegségek távoltartása. mert a nagy termésekhez még kedvező éghajlat és időjárás is szükséges. továbbá szakszerű növényvédelem. A kisebb termékenységű talajok pedig kiváló agrotechnika. 11 . öntözés és bőséges trágyázás hatására mérsékelten kedvező években is nagy termést adhatnak. Például a termékeny csernozjom talajok aszályos években nem adnak nagy termést. A termékenység lehet természetes eredetű és az emberi beavatkozás eredménye.

és tarlómaradvány. amelyekkel a talaj termékenysége növelhető. Az állatvilághoz tartoznak a protozoák. Ezt nevezik adszorpciónak. A kémhatáson a talajoldat lúgos vagy savanyú voltát értik. Tágabb értelmezésben trágyának nevezik mindazokat az anyagokat. A növényvilághoz tartozók: algák. Tehát a kötöttség és a kémhatás fokából következtetni lehet a talaj tápanyagkészletének nagyságára. A talaj kémhatása A talaj kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét. A lekötés olyan laza. Eszerint a kolloidok a növényi tápanyagok megőrzőinek tekinthetők. hogy a laza talaj tápanyagtartalma rendszerint kisebb. A talajban maradt. másrészt elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását. Ezek részben a növény-. A savanyú talaj általában tápanyagban szegényebb. 12 . A szerves anyagokat a talaj mikroorganizmusai bontják el. A mikroorganizmusok életműködésére is döntő hatású. 4. valamint szalma és szárrészek alakjában a talajban marad. amelyek a növényt és a vele együtt élő mikroorganizmusokat táplálják. mint a közömbös vagy gyengén lúgos talaj. A Földön a szerves élet két folyamatban megy végbe: a szerves anyag felépítésében (asszimiláció) és annak lebontásában (mineralizáció). Szűkebb értelmezésben azonban csak azok az anyagok tekinthetők trágyának. mert a talajoldatban levő növényi tápanyagokat. illetve azok nagy részét mentesítik a kilúgozástól. részben az állatvilághoz tartoznak. illetve istálló.és más szerves trágyák alakjában újból visszakerül a talajba. 3. Kifejezésére használják a pHértéket. A talaj biodinamikája A növények termelte szerves anyag egy része gyökér. semleges molekulák és más kolloidok is megkötődhetnek. mint a kötött talajé.Trágyázás A trágyázás célja és fő feladata a talaj gazdagítása a kultúrnövények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal az adott viszonyok között elérhető legnagyobb termés céljából. A talaj tápanyagtartalma Ismeretes. A talaj adszorbeáló képessége A talajkolloidok felületén különböző ionok.és ipari nyersanyagként végleg kikerül az üzemből. illetve a talajba visszakerülő szerves anyag elbontásából a növények számára felvehető szervetlen tápanyagok származnak. A trágya érvényesülését befolyásoló tényezők 1. amely gyakorlati szempontból igen fontos. penészgombák. 2. hogy az adszorbeált ionokat (a talajoldatban levő sók kationjait) a növények és a talajbaktériumok könnyen felvehetik. actynomicesek és baktériumok. Más része azonban élelmiszer. élesztőgombák.

A műtrágyák csoportosításának alapja a hatóanyag-tartalom és a halmazállapot.összetett műtrágya. Tágabb értelmezésben trágyának nevezik mindazokat az anyagokat. amely több vegyületet és 2-3 vagy több tápanyagot tartalmaz egy képlettel nem fejezhető ki. Eszerint megkülönböztetnek: egy hatóanyagú műtrágyákat. NPK vagy PK vagy NP kombinációk. a szalmatrágya.kombinált műtrágya. továbbá az ipari szerves hulladékok. szerkezetére és biológiájára hatnak.és baromfitrágya. cseppfolyós ammónia.kevert műtrágya. a komposzt. Az utóbbi évtizedekben épült szarvasmarha. és alkalmazásuk (mész. a pillangósok tarló. a hígtrágya. amely gyári vagy üzemi keverék.) használják. . Az istállótrágya Istállótrágyának nevezik a gazdasági állatok szilárd ürülékének (bélsár) és a híg ürülékének (vizelet). a juhtartásban pedig kizárólagos. gipsz stb. szervtelen vegyületekből állnak. élelmiszeripari hulladék stb. - A szerves trágyák közé tartoznak: az istállótrágya. kálium vagy valamelyik mikroelem) tartalmaznak. a városi szemét. amely vegyület egy képlettel leírható. Ezeken a telepeken vízöblítéses módszerrel alom nélküli trágyát nyernek. valamint az alomnak különböző arányú keverékét. Szűkebb értelmezésben azonban csak azokat az anyagokat nevezik trágyának. a káliumnitrát (KNO3). a közvetett trágyák (talajtrágyák) elsősorban a talaj fizikai és kolloidikai tulajdonságaira. .) sok esetben már a talajjavítás fogalomkörébe tartozik. városi szemét. a tőzeg. Hazánkban a szarvasmarhatartásban még a hagyományos szalmaalmozás az általános. a Volldünger. minden molekulájában két tápanyagot tartalmaz. amelyek csak egy hatóanyagot (nitrogén. az 13 - . ilyen pl. ilyen pl.és gyökérmaradványai. amelyek ipari termékek. a szennyvíziszap. amelyek a növényeket és a velük együtt élő mikroorganizmusokat táplálják. a műtrágyák (ásványi trágyák). amelyek közül a szilárd halmazállapotú műtrágyákat három csoportba osztják: . Ezen az alapon két csoportot különböztetnek meg: a közvetlen trágyák (növényi trágyák) a növények tápanyagszükségletét elégítik ki. foszfor.A trágyák csoportosítása A trágyázásra használt anyagokat sokféleképpen csoportosítják. vizes ammónia stb. a fekália. ezeket a műtrágyákat szilárd és folyékony halmazállapotban is (pl. több hatóanyagú műtrágyákat. Az ilyen trágya a nyugati országokban már régtől fogva ismeretes. a kukoricaszár. amelyek a talaj termékenységét növelik.).és sertéstelepeken azonban az alom nélküli tartást vezették be. a zöldtrágya. Ezen az alapon ugyancsak két csoportot különböztetnek meg: a szerves trágyák túlnyomórészt a mezőgazdasági termelésből származnak és csak 1% körüli mennyiségben kerülnek ki az ipari vagy más üzemekből (fekália.

Nitrogéntartalma (karbamid. és a trágya porhanyós tömeggé alakulva.és húgysavvegyületek) igen könnyen elbomlik ammóniára és szén-dioxidra a Micrococcus ureae termelte ureázenzim hatására. Hazánkban a hígtrágya kifejezés terjedt el. amely tartalmazza mindazt. Ezt nevezik güllének. amelyeket az állat a veséjén keresztül választ ki. A nitrogén-. hogy a rendszeres istállótrágyázás hatására a kedvezőtlen talajféleségeken a termések kiegyenlítettebbek és biztosabbak. 4-6 kg vizelet. azonban már néhány óra múlva a mikroorganizmusok rohamosan elszaporodnak benne.2-2. de számításba kell venni azt is. szerkezetére és a biológiai folyamatokra.0 kg vizelet. Az erjesztés (érlelés) célja. ezért gyorsan elszaporodnak. A trágya elbomlása során keletkező szén-dioxid elősegíti a foszfátok feltáródását. A kiürített kálium nagy részét a híg ürülék tartalmazza. 4-5 kg. Az istállótrágyában a szerves kötésben levő tápanyagok hosszú időn át folyamatosan ellátják a növényt. A nitrogénmentes anyagok bomlása során víz és szén-dioxid keletkezik. Az istállótrágya összetétele A szilárd ürülék (bélsár) az istállótrágya legértékesebb része. A 14 . 1. hogy a friss trágyára jellemző igen tág C:N arány szűkebbé váljon. 0. mert erjesztése és hosszabb-rövidebb ideig tartó raktározása szükséges. 10-15 kg vizelet. lassabban ható alakban tartalmazza.és káliumvegyületeket nehezebben bomló.5-4. A különböző állatfajok által naponként kiürített szilárd és híg ürülék súlya a következő. és e címszóban tárgyaljuk. 6-8 kg. Az érlelés során két szakaszt különböztetnek meg. foszfor. Az oxidációs szakaszban a lazán összerakott szalmás trágyában a hőmérséklet gyorsan eléri az 50-70°C-ot. Az istállótrágya szerves anyaga kedvezően hat a talaj fizikai állapotára. Ezenkívül sok benne a bélbaktérium. 15-20 kg bélsár. a trágya szerves anyagai többé-kevésbé humifikálódjanak (a végleges humifikáció a talajban történik).6-1. Az istállótrágyát mikroorganizmusok erjesztik.alom hiánya miatt terjedt el. 1. a szalma elkorhadjon. az auxinok pedig serkentik a növényi gyökerek növekedését. A friss vizelet baktériummentes. Az istállótrágya erjesztése Az istállókból naponta kikerülő. Az alomszalmában levő sok és könnyen bontható szerves anyag részükre kitűnő táptalaj. Átlagos körülmények között számosállatonként (500 kg élősúly) és naponta a következő mennyiségű alom használatos: szarvasmarhák részére juhok részére lovak részére 5-6 kg.5 kg bélsár. friss istállótrágya nem használható fel azonnal. szarvasmarha sertés juh ló 20-30 kg bélsár. ún. amelyek a szerves anyagok lebontás során szintetizáló tevékenységet is végeznek.5-2. A híg ürülék (vizelet) azokat a végső anyagcseretermékeket tartalmazza.5 kg bélsár. amit az állat a takarmányból nem emésztett meg. 2. egyenletesen elteríthető legyen.5 kg vizelet.

A legrosszabb trágyakezelési eljárásnak tekinthető. töreket vagy tőzeget rétegeznek a trágyalé felitatása céljából. A trágyát az ún. Ezek közül az ismertebbek a következők. A redukciós szakaszban oxigén hiányában csökken a mikroorganizmusok tevékenysége. tápanyagokban szegény. A trágya nyáron 2-3 napig. napi szakaszra csak 2-3. Erjedése akkor a legkedvezőbb. nyáron gyorsan kiszárad. napi trágya mellé rakják és az 1. A beérett és jól leföldelt trágyakazal csak akkor bontható meg. hossza pedig általában 20-25 m. A következő napokon a kikerülő trágyát az 1. trágyakazalban erjesztik. A nitrogénveszteség elkerülése céljából az aerob oxidációs szakasz 3-5 napnál nem lehet hosszabb. A túlérett trágya kenőcsös. és a felszabaduló nitrogén a levegőbe távozik. Az érett trágyában a szalmaszálak alig észrevehetők. Az érés fokozatai különbözők. A naponta kihordott trágyát a kazal teljes szélességében úgy terítik el. A félig érett trágyában a szalmaszálak még jól megkülönböztethetők. A trágyakazal fenekére 25-30 cm vastagon szalmát. ami a leföldelés utáni érés során 3 hó múlva 2. mert lényeges tápanyagveszteséget szenved.nitrogéntartalmú anyagok közül az ammóniából a nitrifikáció során salétromsav keletkezik. hogy oldalfalai meredekek legyenek. A trágyakazal kiképzése során ügyelni kell arra. a szétterítés a táblán és az alászántás. illetve 3-5 nap múlva raknak újabb réteget azért. mert az érlelődő trágya így érintkezik a lehető legkisebb felületen a levegővel. színük még világos. Ezért a 3-5 napos trágyarétegből friss trágya. A mellette kialakuló szakaszokkal folyamatosan érik el a kijelölt 20-25 m-es hosszúságot. amelynek szélessége 4 m. sokáig és egyenlőtlenül érik. A meredek falú kazal magassága 3 m. és a szén-nitrogén arány eléri a kívánatos 20:1 értéket. színük sötétebb. hogy az alatta levő rétegből kiszoruljon a levegő és meginduljon a redukciós szakasz. a nedvességtől és a tömődöttségtől függően. télen 3-5 napig laza állapotban marad. hogy a trágya vastagsága elérje az 50-60 cm-t. Az erjesztés módszerei A friss istállótrágya sokféleképpen erjeszthető. ha nedvességtartalma 25% körül ingadozik. amíg a megkezdett szakasz a 3 m magasságot el nem éri. A szakaszos trágyakezelést a hazai nagyüzemi gyakorlat fejlesztette ki Kreybig útmutatásai nyomán. nehezen teríthető el. A kazalban az érett trágya tömege köbméterenként 70-90 t. amely a denitrifikáció útján elbomlik. mert könnyen szétszórható. üzemileg is a legjobban megfelel. a trágya anyaga egyneműbb. 15 .5 m-re csökken. Ezt mindaddig folytatják. mert ellenkező esetben tetemes a veszteség. s ekkor a szakaszt leföldelik. Az istállótrágyázás irányelvei Az istállótrágya a trágyakazalban átlag 100 nap alatt beérik. amely ma már egyre kevesebb nagyüzemben található meg. A szén-dioxid az ammóniával a nehezebben bomló ammónium-karbonát vegyületet alkotja. Száraz nyarakon célszerű vízzel nedvesíteni. Így a trágya nagy felületen érintkezik a levegővel. A lapos trágyateregetés során az istállóból a naponta kikerülő trágyát a trágyatelep egész területén egyenletesen elterítik. Ennél hosszabb ideig tartó érlelése nem tanácsos. télen pedig nem melegszik fel a kellő hőfokra. A jól érett istállótrágyában a C:N arány 20:1. ha azonnal kezdődik a kihordás. amelyet fokozatosan érnek el. Ennek következtében tetemes veszteséggel. hogy meginduljon az oxidációs folyamat. Az ilyen trágya biológiailag a legértékesebb.vagy földterheléssel ki kell szorítani a levegőt.

vizeletből. A jelentős hatáscsökkenés elsősorban a nitrogénveszteségnek tulajdonítható. de csak 24 óra múlva alászántotté a szétterített. Kezelés és tárolás Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya gyűjtését. valamint kis mennyiségű egyéb hulladékanyagokból áll. 70%. és innen terjedt el a 16 . Az alászántással egyidejűleg az üregesség megszüntetése és a trágya kedvező korhadásának elősegítése céljából nehéz gyűrűs hengerrel tömöríteni kell. A hígtrágya Az utóbbi évtizedben számos nagyüzemi szakosított szarvasmarha. A trágya talajba dolgozása Az alászántás eszköze a kormánylemezes eke. amikor egy növényt abból a célból termesztenek. a szétterítés és az alászántás egyidejűleg történjék. mert összehúzza a szétteregetett trágyát és az csomókban kerül a talajba. de csak 4 nap múlva alászántotté 100%. A gyakorlatban ezt úgy valósítják meg. de csak 6 óra múlva alászántotté a szétterített. a szétterített trágya a lehető legrövidebb idő alatt a legkisebb tápanyagveszteséggel kerül alászántásra. hogy zöldtömegét virágzás vagy bimbózás előtti állapotában teljes tömegében alászántsák. így folyékony halmazállapotú hígtrágyát nyernek. A trágya kihordását és szétterítését pedig azon a fogáson folytatják. Az ilyen hígtrágya konzisztenciája eltér a teljesen alommentes hígtrágyáétól. hogy hidraulikusan szállítható. elcsurgó ivóvízből. A zöldtrágyázás gyakorlata több ezer éves. hogy a trágyázandó táblát a szántásnak megfelelően fogásokra osztják fel és ezek helyét pontosan kijelölik. és amint azt befejezték. és növeljék a talaj termékenységét. A trágya kihordását és szétterítését az első fogáson kezdik el. Ezekben alom nélkül tartják az állatokat. tárolását és a hasznosításra való előkészítését a hígtrágyakezelő telepeken végzik. Érdemes ezt figyelembe venni és a trágyázást úgy megszervezni. Újabban a szarvasmarhatelepeken egyes tartási rendszerekben igen kevés szecskázott szalmát vagy fűrészport is használnak. 80%.és sertéstelep létesült.és mosóvízből. Ez alól az őszi alászántás kivételt képez. hogy a rakodás.Az istállótrágya értékcsökkenése a kihordástól. a kihordás. Egyiptomban és más keleti országokban évezredekkel ezelőtt alkalmazták. öblítő. Előhántó nem használható. amely a következő sorrendben kerül szántásra. itt nincs szükség a henger használatára. Ezt megkülönböztetésül almos hígtrágyának nevezik. amelyek szorosan kapcsolódnak az állattartó telepekhez. Így a munkavégzés folyamatos. amely bélsárból. a szétterítéstől és az alászántástól függően a következőképpen alakul: a szétterített és azonnal alászántott trágya hatékonysága a szétterített. azonnal megkezdik az alászántást. A zöldtrágya Zöldtrágyázásnak nevezik a szervestrágyázásnak azt az eljárását. már az istállótrágyázás előtt ismert volt. de olyan halmazállapotú. sőt a nedvesebb talajon kárt is okozhat. 50%.

a növény által igényelt N:P:K táparány figyelmen kívül hagyása. különösen a foszfátok lekötődésének. Még 1938-ban is az egy hektár szántóra jutó összes műtrágya-hatóanyag csak 2. amelyeket a talaj nem köt meg olyan erővel.olyan sok hatóanyag használata. Hazánkban az első műtrágyagyár 1890-ben létesült Budapesten. csak az utolsó évtizedekben terjedt el a kötött talajokon is. A műtrágyázás irányelvei A műtrágyázás során elkövetett leggyakoribb hibák . komposzt. Az átalakulás a műtrágya és a talaj érintkezési felületén megy végbe. a lejtős területeken és kiterjedtebb mértékben a nagyüzemi gyümölcsösökben. elsősorban az öntözött üzemekben. a mikroorganizmusok és a gyökérzet. amikor Liebig 1840-ben kénsavval feltárta a csontlisztet és előállította a szuperfoszfátot.és gyökérmaradványok. hanem többé-kevésbé átalakulnak.a következők: . így a műtrágya hatása az érintkezési felületen kis fészkekben érvényesül. az érintkezési felület nagysága. kukoricaszár. amelynek magját az ókori királysírokban is megtalálták. Ennek megfelelően nálunk a műtrágyázás csak a század végén kezdődött a szuperfoszfát egyoldalú használatával. A régi egyiptomiak úgy vélték. baromfitrágya.olyan kevés hatóanyag használata egységnyi területre.amelyek szakértelem és körültekintés hiányából adódnak. Ilyen növény volt többek között a csillagfürt is. Az átalakulásban fontos szerepet játszik a talaj nedvességi állapota.az egyik tápelem bő adagolása kiváltja más tápelemek elégtelenségét. . . figyelmen kívül hagyása. ipari szerves hulladékok. ezért könnyen és gyorsan leküzdhetők . városi szemét. . hogy ezzel hatóképességüket elveszítsék. Hazánkban a zöldtrágyázást hosszú ideig kizárólag a homoktalajokon használták. amely a termesztett növényre hatástalan. mert az egyes táblákon olyan műtrágyákat kell használni. A zöldtrágyázási rendszert nevezték el sziderikus földművelési rendszernek. de a műtrágya gyártása és rendszeres használata csak a XIX. A műtrágyákat a növények a talajból veszik fel. A talajban nem maradnak változatlan alakban.görögök és rómaiak útján Európába is. a csontliszt és a fahamu trágyaként való használata két évezredes múltra tekint vissza. és a felszabadulás előtt úgyszólván csak a nagybirtokokra korlátozódott. fekália. ott talajjavításra van szükség. tarló.3 kgot tett ki. tőzeg. Ahol ilyen okok gátolják a műtrágyázás érvényesülését. hogy egyes növények a csillagokból merítenek erőt a termékenység visszaállítására. század közepén kezdődött. amely már depressziót okoz. 17 . A műtrágyák átalakulása a talajban A talaj és a műtrágyák kémiai tulajdonságainak és kölcsönhatásainak ismerete a gyakorlat szempontjából rendkívül fontos.a talajviszonyok. Egyéb szerves trágyák: szalmatrágya. Az átalakulás iránya és mértéke függ a talaj és a műtrágya összetételétől. . A műtrágyák A mész. ahol szuperfoszfátot gyártottak.

18 . . a termesztendő fajta rossz megválasztása. . hogy az egyes fajták a műtrágyázás hatására rendkívül különbözőképpen reagálnak. mert olvadáskor a hatóanyag vagy lemosódik a tábláról.a foltosan kiszórt vagy a simítóval csomókban összehúzott műtrágyázás. vagy foltonként összemosódik..végül az egyik legnagyobb hiba. .a hótakaróra való műtrágyázás. annak figyelmen kívül hagyása. .a nem megfelelő mélységbe juttatott műtrágyák.a túl korán vagy elkésve végzett műtrágyázás. .az elővetemény (nitrogénben gazdag vagy szegény szerves anyag visszahagyása) figyelmen kívül hagyása.

Az alapvető műveleteket a következőképpen csoportosíthatjuk: forgatás. .Talajművelés A talajművelés jelentősége Adott növény termesztése során sokféle eljárást kell alkalmazni addig. A talajművelés műveletei A talajművelés különböző műveletek sorozata. Ezeknek az eljárásoknak a tervszerű és szakszerű sorrendje alkotja az adott növény termesztési rendszerét.a talaj időközönkénti forgatása. lazítás. Szántóföldi növényeink potenciális termőképességét megközelítő termést csak úgy érhetünk el.a trágya és a tarló alátakarása. hogy milyen hengert használunk. tömörítés. . de emellett lazítást és bizonyos mértékű keverést is végez.a felső réteg tömörítése bizonyos esetekben.a talaj felületének megfelelő alakúra formálása.a talaj morzsalékos struktúrájának előállítása.a talaj beéredésének előmozdítása. . Adott eszköz munkájára a felsoroltak valamelyike jellemző elsősorban.a talaj alkotórészeinek keverése. ha a termesztendő növényfajta minden igényét optimális összhangban kielégítjük.a gyomok és a káros rovarok irtása. . porhanyítás. tudományos megalapozottságának egyik alapvető feltétele a megművelni kívánt tábla talajának ismerete. időpontját és eszközeit. Ennek alapján határozhatjuk meg a művelés módját. mélységét. sőt a talajfelszínt is alakíthatja aszerint. keverés. . . . s így az adott növény termesztési rendszerének egyik alkotóeleme. valamint az erő. A talajművelés célja . A termesztésben alkalmazott eljárások sorrendje rendszerint a talajműveléssel kezdődik. az élő növényzet gyökereinek elvágása. de emellett még más műveletet is végezhet.és munkagépek összhangjának kialakításához is. melyeket egyes szerzők technológiai eljárásoknak is neveznek. Az eke munkájára elsősorban a forgatás a jellemző. A talajtulajdonságok és a talajállapot hatása a művelésre A talajművelés mint a talaj fizikai állapotába való közvetlen beavatkozás célszerűségének. 19 . A sokoldalú igények egyik csoportját a talaj megművelésével elégíthetjük ki. de ezzel egy időben porhanyít. Ezekhez az alapvető műveletekhez meghatározott eszközökre van szükség.a talajban felvehető tápanyagok mennyiségének növelése. A talaj ismerete szükséges az erőgépek megválasztásához. Ebben a rendszerben a talajművelés egyik fontos tényező. A henger munkájára viszont a tömörítés jellemző. felszínalakítás. . amíg a termesztés célját jelentő terméket betakarítjuk.

A közvetlen fizikai változással a talajban végbemenő folyamatokat is olyan irányban kívánjuk befolyásolni, hogy ezekkel növeljük a talaj effektív termékenységét. Ebből is következik, hogy nemcsak azokat a talajtulajdonságokat kell ismerni, amelyek közvetlenül befolyásolják a művelést, hanem azokat is, amelyek arra közvetve hatnak. A művelésre hatással vannak olyan talajtulajdonságok, amelyek hosszú időszak alatt nem változnak, tehát ezeket mint állandóan ható tényezőket kell figyelembe venni. Ezek részben fizikai, részben pedig kémiai tulajdonságok. A talajművelésre nemcsak az állandóan ható tulajdonságok, hanem az év folyamán változó talajállapot is hatással van. A talaj állapotára időjárási tényezők, a termesztés során alkalmazott eljárások (pl. gépek taposása), valamint maga a termesztett növény is nagymértékben hat.

Talajművelési eljárások és eszközök A növény számára optimális talajfizikai állapotot különböző eljárásokkal, sőt az esetek többségében több eljárás egymás utáni alkalmazásával állíthatjuk elő. Ezekhez meghatározott művelőeszközöket használunk. Egy művelőeszköz egy időben többféle műveletet (forgatás, lazítás stb.) végez. A művelési eljáráson tehát több művelet egy időben való elvégzését értjük. Ezek a következők: szántás, lazítás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, boronálás, hengerezés, simítózás és kombinált eljárások. A talajművelés gépesítésének fejlődésével egyre inkább terjednek az olyan eszközök, amelyek nemcsak többféle műveletet végeznek, hanem egy menetben többféle talajművelési eljárás megvalósítására is alkalmasak.

Talajművelési módok A műveleteket elsősorban a talaj fizikai állapotára gyakorolt hatás szerint különböztettük meg egymástól (lazítás, porhanyítás, tömörítés stb.). A talajművelési eljárásokkal kapcsolatosan viszont megállapítottuk, hogy ezek többféle műveletet egyesítenek. Egy eljárással tehát különböző műveletek valósíthatók meg, de ezek közül egy, esetleg kettő különösen jellemzi az adott eljárást. Így például a szántással és a boronálással is lazítjuk a talajt, de a szántásra elsősorban a forgatás, a boronálásra pedig a lazítás művelete a jellemző. Adott talajművelési mód viszont már többféle talajművelési eljárást egyesít. Ezért tehát a talajművelési mód fogalmán nemcsak többféle művelet, hanem több eljárás egyidejű, vagy egymás utáni megvalósítását értjük. A növény betakarítása után a felszabadult táblán a következő növény életfeltételeinek megteremtése érdekében kezdjük meg a tevékenységet. A betakarítás és a következő növény vetése közötti időszakot mindenekelőtt arra kell felhasználni, hogy a termesztendő növény számára optimális talajfizikai állapotot alakítsunk ki, vagyis olyat, amely a talajban végbemenő biológiai folyamatok és a növény fejlődése számára egyaránt kedvező. A megfelelő talajfizikai állapot a kedvező biológiai folyamatok egyik fontos előfeltétele. Más szavakkal ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a biológiai érettség csak akkor következhet be, ha ennek a fizikai feltételeit kialakítottuk.

20

A megfelelő fizikai állapot rendszerint több talajművelési mód egymás utáni alkalmazásával alakítható ki. A talajművelési módokat klimatikus adottságainkat figyelembe véve alapvetően két tényező befolyásolja. Ezek a következők: - a betakarítástól a termesztendő növény vetéséig rendelkezésre álló idő hossza; - a talajművelésre alkalmas idő az év melyik szakára esik. Tehát egyrészt a rendelkezésre álló idő vagy időszak hossza, másrészt pedig ennek az időszaknak a tagoltsága miatt különböző talajművelési módokat alkalmazhatunk. Ezeket a következő öt csoportba soroljuk: - tarlóhántás, - alapművelés, - alapművelés utáni elmunkálás (ápolás). - vetőágykészítés, - vetés utáni elmunkálás.

Talajművelési rendszerek Az eddigiek során a művelet, az eljárás és a talajművelési mód fogalmát ismertettük. Ezek a fogalmak tartalmukban összefüggő logikai sorrendet alkotnak. Ahogy egy talajművelési mód több eljárást foglal magában, egy adott talajművelési rendszerben is több talajművelési mód egyesül. A talajművelési rendszer elemei tehát a talajművelési módok. Ebből következik, hogy a talajművelési rendszer az egymást követő és kölcsönösen kiegészítő talajművelési módok összessége. A talajművelési rendszerbe foglalt eljárások és módok együttesen alakítják ki azt a talajfizikai állapotot, amely a termeszteni kívánt növény számára a legkedvezőbb. A talajművelési módok tárgyalásakor ötféle lehetőséget ismertettünk mint a talajművelési rendszer elemeit. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy talajművelési rendszerünkben ezek mindegyikét használjuk. Lehetséges olyan talajművelési rendszer is, amelyben például a tarlóhántás hiányzik. De olyan rendszert is megvalósíthatunk, amelybe az alapművelést és annak elmunkálását, ápolását nem iktatjuk be. Olyan rendszer azonban egyelőre nem képzelhető el, amelyben a vetőágykészítés és -lezárás valamilyen módszerét ne vennénk igénybe. Az elmondottak szerint tehát a talajművelési rendszer fogalmán adott területen (táblán), adott növény alá végzett talajművelési eljárások összességét értjük, amelyeket az elővetemény betakarításától a termeszteni kívánt növény vetéséig alkalmaztunk. A talajművelési rendszer fogalmát azonban nem minden esetben célszerű leszűkíteni egy évre és egy növényre még akkor sem, ha ezt a növényt két-három évig váltás nélkül termesztjük ugyanazon a táblán. Utaltunk már arra, hogy az előző művelés hatással van a következőre még egy éven belül is. Vannak olyan művelési eljárások, illetve módok, amelyeknek a hatása több évre is kiterjed. Ilyenek például a szántás vagy a lazítás, illetve az alapvető talajművelési módok, főleg ha ezeket a szokásosnál mélyebben végeztük (mélyítő művelés). Ez esetben tehát a talajművelési rendszer fogalmát nem korlátozhatjuk az egy évben, egy adott növény alá végzett talajművelési módok összességére. Ha tehát a talajművelési rendszerben olyan eljárást alkalmazunk, amelynek hatása több évre terjed, akkor a talajművelési rendszer fogalmán adott táblán több (három-négy) éven át, esetleg több egymás után következő növény alá végzett talajművelési módok összességét kell érteni.

21

Egy gazdaságon belül is többféle talajművelési rendszert alkalmazhatunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy egy gazdaságban nem is célszerű egy talajművelési rendszer sablonszerű alkalmazása. A tervezéskor a növény igénye, a talaj- és az egyéb természeti adottságok mellett a lehetőségek figyelembevételével tehát több rendszer megvalósítására kell törekedni. A talajművelési rendszereket öt csoportba sorolhatjuk: 1. a talajok szerinti rendszerek 2. a növény, illetve a vetésidő szerinti rendszerek 3. a szerzők szerinti rendszerek 4. a periódusos mélyítő művelési rendszer 5. a művelés csökkentésére irányuló rendszerek. A továbbiakban csak a talajok szerinti művelési rendszereket ismertetjük részletesebben. Talajok szerinti művelési rendszerek A talajművelési rendszerek talajok szerinti csoportosításának alapjául a talajok genetikai osztályozását tekintjük. Megjegyezzük azonban, hogy a talajművelési rendszer kialakításában elsősorban a fő típust vesszük figyelembe, a típus és az altípus módosító tényezőként játszik szerepet. A talajok szerinti művelési rendszereket hat csoportra osztva tárgyaljuk, melyek csupán az alapelveket és nem szigorúan követendő sablont jelentenek. A homoktalajok művelési rendszere Westsik Vilmos tapasztalatai alapján a homoktalajok művelési rendszerét két alcsoportban tárgyaljuk a talajvédő művelés szempontjából. Futóhomok talajok Westsik a tarlóhántást csak abban az esetben javasolja, ha másodvetésként a gabona után felszabadult táblán csillagfürtöt kívánunk zöldtrágyának termeszteni. A hántott talajfelületen a defláció szabadon érvényesülhet, a hántatlanul hagyott táblán viszont a deflációs károkat a tarló jelentősen csökkenti. A gabonafélék betakarítása után a talaj felső rétege rendszerint száraz. A gyomok és az elpergett gabonamagvak csak eső után kezdenek csírázni. Ezek a kikelt növények a defláció elleni védelmet fokozzák. Ezért WESTSIK még a kigyomosodott táblán sem javasolja a tarlóhántást. Szerinte helyesebb, ha a gyomokat maghozás előtt lekaszáljuk és a növényi maradványokat a táblán hagyjuk. A defláció veszélyének kitett homoktalajon az alapművelést mint különálló művelési módot nem alkalmazzuk. Legjobb ha a szántásra vagy a forgatás nélküli alapművelésre - mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növényeknél - közvetlenül a vetést megelőző időben kerül sor, utána azonnal vetőágyat készítünk és vetünk. A vetés után pedig kellően tömörítjük a talajt, ügyelve arra, hogy sima felületet ne alakítsunk ki. Ezért célszerű a vetés utáni gyűrűshengerezés.

22

A humuszos homok talajok A homoktalajok másik csoportját alkotják a humuszos homoktalajok. Ezeken nincs deflációs veszély, vagy legalábbis rövid időre korlátozódik. A tavaszi erős szelek vagy szélviharok ugyanis a humuszos homoktalajokon is károsíthatnak, ha a talajt növényzet nem fedi és a felszín erősen kiszáradt. A humuszos homoktalajokon a nyáron betakarított növények után a tarlóhántást a defláció veszélyének fokozása nélkül elvégezhetjük. Ezt a művelési módot elsősorban a közvetlen gyomirtás miatt alkalmazzuk. Az alapművelést és annak mélységét a termesztendő növény igényeinek megfelelően válasszuk meg. Őszi gabonafélék alá ezeken a talajokon rendszerint nincs szükség alapművelésre. Ha a talaj állapota, vagy az elővetemény után a táblán maradt szerves növényi maradványok szükségessé tennék, elegendő, ha az ősziek alá 18-20 cm mélyen műveljük meg a talajt. Száraz körülmények között, ha a táblán szerves maradvány nincs, akkor az alapművelést forgatás nélküli lazítással végezzük. Nedves talajállapot esetén viszont középmély szántással jobb munkát végezhetünk, és ezzel a művelettel a szerves maradványokat is aláforgathatjuk. Tavaszi vetésű növények alá a nyár végén vagy az ősszel szántunk. A csernozjom talajok művelési rendszere A csernozjomok természetes termékenysége az összes többi talajhoz viszonyítva a legkedvezőbb. Ezeken a talajokon adódik a legjobb lehetőség az adott növényfajta potenciális termőképességének megközelítésére. Éppen ezért kell nagy figyelmet fordítani mindazokra a termésalakító tényezőkre, amelyeket tudatos emberi beavatkozással szabályozhatunk. A talajművelés szempontjából a csernozjom talajokat a fizikai tulajdonságuk szerint két nagyobb csoportra oszthatjuk: középkötött és kötött csernozjom talajokra. Az utóbbi csoportba a réti csernozjomok, az előbbibe pedig a mészlepedékes, a kilúgozott és az erdőmaradványos csernozjomok sorolhatók. A középkötött csernozjomok művelése lényegesen könnyebb, mint a kötött réti csernozjomoké. A nyár folyamán lekerülő növények után, ha a talaj felső rétege elegendő nedvességet tartalmaz, a gyomok csírázása is megindul. Ilyenkor a tarlóhántást még a gyomnövényzet kezdeti fejlődése idején el kell végezni. A továbbiakban az ápoló műveletet szükség szerint ismételjük meg. Szárazság esetén, amikor a gyomok sem csíráznak, a tarlóhántással várhatunk addig, amíg az eső a talaj felső, legalább 5-10 cm-es rétegét átáztatta. Ilyenkor a sekély tarlóhántást megfelelő minőségben végezzük el. Az alapművelés módját és mélységét a termesztendő növény igénye, a talaj fizikai állapota és az előző évben végzett művelés figyelembevételével állapítsuk meg. Száraz körülmények között, vagy ha a talaj nem túlságosan tömődött, az őszi gabonafélék talajművelési rendszeréből az alapművelést kiiktathatjuk. A csernozjom talajok alapművelését szántással, vagy forgatás nélküli alapműveléssel oldjuk meg. Ezt az alapművelési módszert ilyen körülmények között nemcsak a nyár végi és az őszi, hanem a tavaszi vetésű növények alá is alkalmazhatjuk. Forgatásos alapművelést csak megfelelő nedvességtartalom esetén végezzünk. Száraz, tömörödött és kötött talajon szántáskor rendkívül nagy a rögképződés. Az ilyen szántás elmunkálása, vetésre alkalmassá tétele igen nagy költséget igényel. A forgatásos alapművelést sokszor a
23

Ezt az eljárást még késő ősszel. A tavaszi talajmunkáknál a nedvességtartalmat kell figyelembe venni. Megfelelő minőségű tarlóhántást a kötött réti talajokon csak akkor végezhetünk. és csak akkor kezdhetjük meg a munkálatokat. hogy elfogadható talajállapotot csak kétszeri tárcsázással érhetünk el. A talajművelési rendszer kialakításában az elmondottakon kívül figyelembe kell még venni azt is. Meg kell várni. 20-30 cm mély repedések keletkeznek. de a lazítózást először sekélyebben mintegy 10-15 cm mélyen végezzük és a következő alkalommal érjük el a kívánt mélységet Különös figyelmet kell fordítani a kötött réti talajokon az őszi szántás őszi és tavaszi elmunkálására. Ilyenkor a tarlóhántást a betakarítás után minél előbb végezzük el diszktillerrel vagy nehéz tárcsával. A tavaszi művelést ezeken a talajokon nem szabad elsietni. Az alsóbb talajrétegek termékenysége a felső. levegő. Ezek: nagymértékű kötöttség és ellenállás. A réti talajok döntő többségének fizikai tulajdonságai igen kedvezőtlenek. A tavaszi vetésű növények sikeres termesztésének egyik fontos feltétele csernozjom talajokon is az őszi szántás. rendszeresen megművelt réteghez képest lényegesen kisebb és a mélységgel hirtelen csökken. Ez esetben megfelelő minőségű csak akkor lesz a szántás. melynek eredményeként gyakran 5-8 cm széles. inkább a forgatás nélküli lazításos alapművelést válasszuk.táblán levő nagy mennyiségű szármaradvány is indokolja. hogy a talajvíz a szántott rétegig felemelkedik. amelyekkel a felső talajréteg gyorsabb kiszáradását és ezzel a gyorsabb felmelegedését segítjük elő. amikor a megművelendő talajréteg nem tartalmaz elegendő nedvességet.úgy végezzük. A réti talajok művelési rendszere A réti talajok művelési rendszerének kialakításakor a fizikai tulajdonságok mellett már a mélyebb talajrétegek kémiai tulajdonságaira is fokozottabb figyelmet kell fordítani.és duzzadóképesség. Csapadékszegény viszonyok között. Csapadékosabb időjárás esetén a gyomok már aratás előtt csírázásnak indulnak. A tapasztalatok szerint ilyen állapotban jobb. Gyakran olyan műveleteket is be kell iktatni a rendszerbe. Egyes réti talajok alsóbb rétegében a káros sók felhalmozódása is lehetséges (szolonyeces réti talajok). nedvesebb talajállapotban is alkalmazhatjuk. ha a szármaradványokat legalább 10-20 cm-es hosszúságra felaprítjuk. Ezt a szántást még nagy energiaráfordítással sem tudjuk megfelelően elmunkálni. nagy zsugorodó. A kétmenetű kultivátorozást . hogy a második menet iránya az előzőre merőleges legyen. a jó víztartó képesség és a lassú száradás miatt a réti talajok nehezebben és későbben melegszenek fel. 24 . akkor a tarlóhántáshoz célszerűbb eszköz a kultivátor. Az alapművelést forgatásos vagy forgatás nélküli lazítással végezhetjük. Gyakran előfordul.az előbb említett tárcsázáshoz hasonlóan . ha a felső réteg elegendő nedvességet tartalmaz. csapadékosabb téli időszak esetén gyakori. kedvezőtlen víz-. amíg a felső talajréteg kellően megszáradt. Szántásos alapműveléskor hatalmas méretű. Ilyenkor nagymértékű zsugorodás következik be. gyakran 25-30 cm átmérőjű hantokat forgat ki az eke. Ha a talaj száraz. A mélyebb fekvésű réti talajoknál. valamint a vetőágykészítésre. hogy a talaj felső 20-25 cm-es rétegének vízkészlete a holtvízérték alá csökken. ha a talajt forgatás nélkül műveljük meg. Az első alkalommal ék alakú kultivátorkéseket használjunk. hogy ezeknek a talajoknak a művelhetőségi nedvességhatára igen szűk. mint például a csernozjom talajok. A nyári és az őszi eleji időszakban gyakori. A nagy nedvességtartalom.és hőgazdálkodás.

Másrészt pedig az elmunkált felület közvetlenül növelheti az erózió veszélyét is. Mind a talajvédelemnek. amikor a meglazítandó talajréteg száraz. Az alapművelés forgatásos. hogy azzal terméketlen vagy kevésbé termékeny réteget hozzunk a felszínre. szintén a tárcsás talajművelő eszközök használatát tartja szükségesnek. A tarlóműveléssel kapcsolatban még az elmunkálásról kell szólni néhány szót. amely fokozza a talajvédelmet. A csapadékban szegényebb tájakon a talaj felső rétege teljesen kiszáradt. A talajfelszínen a víz nem képes beszivárogni. melynek elvégzésével kapcsolatosan különbözőek a vélemények. hogy ezeken a talajokon tavaszra szántatlan terület ne maradjon.Erdőtalajok művelési rendszere A talajművelési rendszer egyik alapeleme a tarlóhántás. Kemenessy szerint ilyen esetekben a 10-12 cm mélységű. A művelés minősége miatt is megfelelő figyelmet kell fordítani a művelés idejére és a talaj nedvességtartalmára. Az alapművelés elmunkálását illetően különbséget kell tenni aszerint. A nyugati tájakon. Szükséges tehát. A csapadékban gazdagabb lejtős erdőtalajokon a sekély tarlóhántás helyett inkább középmélyen szántsunk. mint a nyugati tájakon. Nedves állapotban még a vibrációs lazítók sem tudnak megfelelő hatást kifejteni. Csapadékban gazdag körülmények között a szántást csak durván kell elmunkálni. ahol az évi csapadék 600-700 milliméter között van. de nem szabad sima felületet hagyni. mintsem csökkentjük az eróziót. Ezek közül a sekélytermőrétegűség és a B-szint közelsége a legfontosabbak. esetleg a Cambridge-henger. lazább talajviszonyok között pedig a félmerev kultivátorokat. A forgatás tehát csak a termőréteget érintse. A szántásos alapművelésre a nyár második felétől egészen a tél beálltáig alkalmas az idő. a lejtő irányára merőleges diszktilleres tarlóhántás a legcélravezetőbb. Talajvédelmi szempontból azonban nem szabad sima felületre törekedni. mélységére. Ezzel ugyanis mélyebb talajréteget teszünk alkalmassá a csapadék befogadására. Az elmunkálás eszköze tehát a fogas vagy száraz talajállapot esetén a gyűrűs. A talajművelési rendszert úgy kell kialakítani és ennek feltételeit megteremteni. A forgatásos alapművelés nem lehet olyan mély. Erre az alapművelésre tehát a nyári és az ősz eleji időszak a legalkalmasabb. Célunk ezzel az. Országunk keleti részében az összcsapadék mellett a nyári időszakban lehullott csapadék mennyisége lényegesen kevesebb. Nyár végi és őszi vetésű növények művelési rendszeréből az alapművelés után azonnal vetőágyat készítünk. hogy az adott táblán milyen növényt kívánunk termeszteni. 25 . Egyesek szerint a sekély tarlóhántással inkább elősegítjük. Ennek megfelelően a betakarítás után a talaj állapota sem azonos. zsugorodott és tömődött. hogy minél gyorsabban alkalmassá tegyük a talajt a csapadék befogadására. mivel itt nem célunk az evaporáció csökkentése. A kultivátoros tarlóhántás után a tarló a felszínen marad. hogy mélyebb talajréteget tegyünk alkalmassá nagyobb mennyiségű csapadékvíz befogadására és tárolására. Csapadékban szegényebb viszonyok között a hántott tarló felszínét el kell munkálni. forgatás nélküli lazításos vagy a két módszer kombinációja lehet. A cél elérése érdekében az alapművelés módszerére. Lejtős talajokon az alapvető művelés a talajvédelem egyik legfontosabb eljárása. idejére és minőségére kell nagy figyelmet fordítani. A tarlóhántás szerepének megítélésében az eredeti talajállapot és a nyári csapadékviszonyokat kell figyelembe venni a rendelkezésünkre álló napi talajművelési kapacitás mellett. mind a tavaszi vetésű növények sikeres termesztésének alapvető feltétele az őszi mélyszántás. A forgatás nélküli alapművelést csakis akkor végezzük.

mivel vízvezetésük rossz. A tarlóhántás nedvességmegőrző szerepe tehát eleve nem érvényesülhet. A szántásos alapművelés mélységére a szikes talajokon különösen nagy figyelmet kell fordítani. A szántóföldi művelésbe vont szikes talajok nagyobb részén sekély az A-szint. Jelentősen befolyásolja a talajművelést a sók mélységi elhelyezkedése is. A nátriumsók miatt a víz hatására a talaj szétfolyósodik. Ezért is nevezik perctalajoknak. Ez a talajvédelem egyik legfontosabb lépése. tapadó-. amelyeket nem vagy nagyon nehezen tudunk csak felaprítani. A szikesekre általánosan jellemzők a kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságok. amelyek nemcsak a talajművelésre. és a sófelhalmozódás már 20 cm alatt jelentős lehet. Éppen ezért a mély. Lejtős területeken mindenféle talajművelést és a vetést is a lejtő irányára merőlegesen végezzük. holtvízértékük magas. A talaj még ez esetben is rendszerint tömődött. A tartósabb negatív következményt a káros sók felszínre hozása jelenti. Ezt azonban nem szabad forgatással végezni. Mechanikai összetételük szerint a szántóföldi művelés alatt álló szikesek legnagyobbrészt a kötött és az igen kötött csoportba sorolhatók. A szántás talajvédő hatásának megőrzése céljából jobb. Ebből következik. Ezért a tarlóhántásra csak nehéz tárcsát vagy diszktillert használhatunk a jelenleg rendelkezésre álló eszközök közül. víztartó képességük nagy. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságaikat elsősorban a kicserélhető. valamint a vízoldható sók formájában jelen levő Na-tartalom határozza meg. A szikes talajok művelési rendszere A szikes talajok művelési rendszerének kidolgozása és megvalósítása nagy szakértelmet és figyelmet igényel. kiszáradáskor pedig kemény. nem megfelelő eszközzel és módon művelve olyan méretű hantok keletkeznek. Nedvesebb állapotban végzett műveléssel és taposással hosszabb időre. A gyakoribb eset azonban az. zsugorodó. miközben igen nagy mennyiségű por képződik. Ilyen száraz állapotban sem a gyomok. A tarlóhántás a betakarítás után közvetlenül csak akkor lesz megfelelő. Az előzőkben vázoltak ugyanis a helytelenül végzett mélyszántás káros következményeinek csak a kisebbik részét képezik. A kémiai tulajdonságok kedvezőtlensége fokozza a rossz fizikai tulajdonságokat.Az őszi szántást lejtős területeken nem szabad elmunkálni még akkor sem. sem a termesztett növény elpergett magvai nem kelnek ki. A szikes talajok alsóbb rétegeinek fizikai állapota viszont növényeink számára nem kedvező. Éppen ezért célszerűbb megvárni a legközelebbi esőt és ezután gyorsan meghántani a talajt. néha évekre is tönkre tehetjük a talajt. Természetesen ezzel egy menetben a talajfelszínt el is kell munkálni. ha a felső talajréteg ehhez elegendő nedvességet tartalmaz. igen nehezen elmunkálható hantok képződnek. vizsgálatokkal győződjünk meg ennek lehetőségéről. ha azt a talaj nedvességállapota lehetővé tenné. hogy még a diszktillerrel sem tudjuk a hántást elvégezni. Száraz állapotban.vagy a mélyítő művelés indokolt. ha azt nyitottan hagyjuk. A sóban gazdag talajréteg felszínre hozásával jelentősen leronthatjuk a talaj egyébként sem nagy termékenységét. hogy ellenállásuk. hanem a hasznosításra is hatnak.és duzzadóképességük nagy. Szikes talajokon tehát a forgatásos művelés mélységét ne növeljük. sőt az esetleg alkalmazott kémiai javítóanyag kedvező hatását is megszüntetjük. vagy még mielőtt néhány centiméterrel növelnénk a mélységet. hogy a talaj felső rétege még a betakarítás előtt olyan mértékben kiszárad és kőkeménnyé válik. Vízgazdálkodásuk kedvezőtlen. A fizikai és kémiai tulajdonságok miatt a művelés optimális nedvességintervalluma igen szűk. Ezeken a talajokon a forgatás nélküli lazítás a legeredményesebb módszere a mély26 . tömődöttségük.

A talajművelést befolyásoló tulajdonságaik egyike a nagy szervesanyag-tartalom. a vetőmag csírázása ugyan megindul. tehát a talajmunkákat és a vetést késő tavasszal kezdhetjük csak meg. A forgatás nélküli lazításos alapművelést a szántás helyett tehát gyakrabban kellene választani. de azért sem. valamint a Fertő tó környékén vannak. Ezért a hantos szántást durván munkáljuk el. Gyakori az is. és a traktor elakadásának veszélye nélkül. a Balaton déli és nyugati részén. kotutalajokon 10-20% közötti. mint a csernozjom talajon. A tőzeges és kotus láptalajok művelési rendszere A tőzeges és kotus láptalajok művelése országosan kisebb problémát jelent részben azért.8 g/cm3 között van. A szántóföldi művelés előfeltétel a vízrendezés. Az elkenődött barázdaszeleteket ugyanis a téli fagyok sem képesek szétomlasztani. A kotutalajok viszonylag tömöttebbek. térfogattömegük 0. Gondosan ügyelni kell tehát arra. A szerves anyagban gazdag réteg vastagsága 50-150 cm. Az ilyen hantok vízelnyelő képessége ugyanis igen rossz. hanem rögös lesz. szervesanyag-tartalmuk és vízkapacitásuk kisebb. Az őszi szántást ősszel nem szabad apróra elmunkálni. április első felében tudjuk megkezdeni. de még így is számolhatunk az elsüllyedéssel. Vízkapacitásuk igen nagy. Gondosan ügyelni kell azonban arra. A talajművelési és a növényápolási munkákhoz lánctalpas vagy szélesített kerekes traktorokat használhatunk. Az ilyen talaj még kisebb eső hatására is elfolyósodik. A szikesek nem szerkezetes talajok. Nagyobb összefüggő tőzeges és kotus láptalajok Szabolcs-Szatmár megyében. ezért a biológiai beéredettség a vetés idejére nem következik be. szántóföldi művelésre alkalmasabbak. de nem képes ezt a réteget áttörni. Fejér megyében. A talajművelés minőségére a legnagyobb figyelmet a vetőágykészítéskor és a vetés utáni lezáráskor kell fordítani. A téli csapadék beszivárgásának elősegítése és a tavaszi munkák megkönnyítése céljából a szikes talajokon is el kell végezni az őszi alapművelést a tavaszi növények alá. de még a kultivátor sem végez megfelelő munkát.művelésnek. Elegendő az is. mert ilyen talajokon viszonylag kis területen folyik szántóföldi művelés. ha a szántást nehezebb simítóval járatjuk meg. ezért azt gyűrűs vagy Cambridge-hengerrel zárjuk le. Éppen ezért simítót nem használhatunk. Gyakori. A kiálló nagyobb hantokat a téli fagyok nem képesek elmállasztani. Nehezen melegednek fel. mivel ezeket a nedvesség nem itatja át. ami tőzegeken 30-50. hogy erre a fontos műveletre nedves talajállapotban ne kerüljön sor.5-0. A talaj felső rétege rendszerint tömődött. hogy a tárcsázást néhány nap múlva meg kell ismételni. 27 . Ezért a nehéz rögtörő henger a tavaszi vetőágykészítés gyakori eszköze. hogy a sziken tavasszal tárcsát kell használni. nedves és nehezen melegszik fel. amelyet a művelési rendszer kialakításakor szintén figyelembe kell venni. Az őszi alapművelést tehát az őszi esők beállta előtt fejezzük be. A tárcsázással a felső talajréteg gyorsabb száradását és felmelegedését segítjük elő. Szervesanyag-tartalmuk miatt ezek a talajok rendkívül lazák. mert ezzel csak az elfolyósodást segítjük elő. Jellemző még a rendkívüli gyomfertőzöttség. hogy a vetőágykészítéskor a porfrakció aránya ne legyen túlságosan nagy. de esetenként 5-6 m is lehet. Szikes talajokon a tavaszi talajmunkákat átlagos időjárás esetén csak március végén. mert arányuk nem nagy. Tehát a vetőágyat célszerűbb kissé rögösebbre hagyni. amikor már rámehetünk a talajra nagyobb taposási károk. a Körösök és a Berettyó mentén. A kiszáradás közben a talaj nem omlik.

tavaszi árpa + vöröshere-alávetés 3. tehát időben hogyan következnek egymás után. 50 ha=25%. A növények sorrendjén értjük azt. A növények aránya azt jelenti. Tehát a sorrendben a tavaszi árpa a vörösherét közvetlenül megelőzi. hogy a szóban forgó növényfajok az adott összterületből mekkora területet foglalnak el.a növények aránya. Egy fontos tényezőre hívjuk föl a figyelmet. Feltételezzük. A vetésforgó alapelemeit mi is egyszerűbb példán mutatjuk be.Vetésforgó és vetésváltás A vetésforgó A vetésforgó a növénytermesztésnek olyan rendszere. A vetés évében a tavaszi árpa mint a vöröshere takarónövénye adja a fő termést. hogy a már ismert összetételű és arányú növények az adott területen (térben) a következő években. . Ezt az arányt természetesen %-ban fejezzük ki.a növényi összetétel (szerkezet). A vörösherét mint évelő növényt a jelen esetben erre legalkalmasabb tavaszi árpával együtt vetjük. tavaszi árpa. Ha például az összterület 200 ha és mindegyik növényfajt azonos nagyságú területen termesztjük. Az összes növényt figyelembe véve a következő növényi sorrendet alakítottuk ki: 1. 50 ha=25%. vagyis a növényfajok száma 4. hogy egy gazdaság a következő növényeket termeszti: vöröshere. A négy alapelem a következő: .a növények sorrendje és . őszi búza 28 . vöröshere 4. kukorica 2. A növényi összetétel.a körforgás (rotáció). . kukorica. Ebben az esetben tehát az összterületet négy egyenlő arányra (szakaszra) kell felosztani. hogy egy gazdaságban vagy annak bizonyos tekintetben egységes területén milyen növényeket termesztünk. Az arányt bemutatva csak egy évi elhelyezését láthatjuk a termesztett növényeknek. őszi búza. 50 ha=25%. vagyis egyszerűbb növényi összetételre törekedtek. akkor a következő a helyzet: vöröshere kukorica őszi búza tavaszi árpa 50 ha=25%. A növényi összetételen azt értjük. melynek négy jellemző alapeleme van és ezek közül egyik sem hiányozhat. Az utóbbi időszakban mezőgazdasági üzemeink a kevesebb növényfaj termesztésére. A szóban forgó négy növénnyel többféle lehetőség van a sorrend kialakítására.

Ennek a szerkezeti egységnek tömb a neve. a szakasz táblákra oszlik.I. rövidített vetésforgóról. Az osztott szakaszokon belül gyűjtő szakasznak nevezzük azt a szakaszt. Jelölése római számokkal történik. Ez utóbbin belül megkülönböztetünk forgón kívüli szakaszos rövidített vetésforgót és forgón kívüli szakasz nélküli rövidített vetésforgót. Több önálló. Osztott szakaszokban. 29 . például: 1. A vetésforgók csoportosítása A vetésforgók csoportosíthatók a szakaszok szerkezete alapján. Ekkor beszélhetünk teljes vetésforgóról. A tábla szántóföldi művelésbe vont. kukorica 50 ha (25%) III. Forgón kívüli szakasznak azt a szakaszt nevezzük. tavaszi kalászos pillangós alávetéssel 3. őszi búza 50 ha (25%) A növényi sorrendet arab számokkal jelöljük. természetes vagy mesterséges határokkal körülzárt terület. tavaszi árpa 50 ha (25%) II. A csoportosítás elvégezhető a rotáció évei és a szakaszok száma közötti viszony alapján is. Aszerint. hanem agrotechnikai csoportok alapján állítják fel. amelyben azonos agrotechnikai igényű növényeket termesztünk. hogy a szakaszon egy vagy több növényt termesztünk. illetve összetett szakasznak nevezzük. és azok a körforgás befejezésével az eredeti szakaszra kerülnek vissza. de azonos növény termesztésére használt táblát munkaszervezési okokból célszerű együtt tartani. a szakaszokat feloszthatjuk egyszerű és osztott szakaszokra. ahol kevesebb a szakaszok száma. Jelölése az ABC kis betűivel történik. szakasznak nevezzük. vöröshere 50 ha (25%) IV. ha a termesztett növények agrotechnikai igényei eltérőek. ezért az évenkénti váltás területéből hosszabb időre kikapcsoltuk. Jelen esetben tehát a kukorica az 1-es. ahol évelő növényt termesztjük. ahol a rotáció éveinek száma és a szakaszok száma megegyezik. őszi kalászos A vetésforgó szerkezeti elemei A vetésforgó összterületének egy meghatározott részét. az őszibúza pedig a 4-es sorszámot kapta. amely alatt a vetésforgó összes növényeit az előbbiekben ismertetett sorrendnek megfelelően valamennyi területrészen (szakaszon) termesztettük. melynek területe és száma állandó a vetésforgó tartama alatt. pillangós szálas takarmány 4. mivel itt több növényt külön termesztünk. mint a rotáció éveinek a száma. A keretvetésforgó kialakítása során a növényi összetételt nem fajok szerint. amelyet azonos agrotechnikai eljárásokat alkalmazunk. A körforgás (rotáció) azt az években kifejezett időtartamot jelenti. széles sortávolságú kapásnövény 2. így beszélhetünk egyszerű szakaszokból felépített egyszerű illetve osztott szakaszokból álló osztott vetésforgókról.

valamint a termesztendő növény elővetemény-igényét. hogy az adott növény váltás nélkül termeszthető-e vagy sem. az önmagával összeférhetetlen növény (például ha a gazdaság összes területe 200 ha és 5 év visszatérhetőségű napraforgót kívánnak termeszteni. kártevők. betegségek és gyomok elszaporodása. A feltételek egyike a legmegfelelőbb elővetemény megválasztása. Az értékelést a következőkben ismertetett tényezők figyelembevételével végezhetjük: termőhelytől függő hatás. tavasziárpa repce őszibúza őszibúza cukorrépa tavasziárpa V. cukorrépa tavasziárpa repce őszibúza őszibúza cukorrépa II. 1991. őszibúza őszibúza cukorrépa tavasziárpa repce őszibúza A növényi sorrend kialakításának alapelvei Ha a növényi összetételt úgy állapítottuk meg. 30 . akkor a négy növény össztermése nem éri a lehetséges szintet. Az elővetemény értéke Az elővetemény-érték a különböző előveteményeknek az utánuk következő növényre gyakorolt mérhető hatása. a rotáció és a szakaszok száma egyaránt megállapítható: Évek I. hogy az összesvetésterület hány százalékán termeszthető.A rotációs táblázatból a vetésforgó térbeli és időbeli sorrendje. A koncentrálhatóság azt fejezi ki. 1992. 1993. A sorrendet úgy tudjuk jó összeállítani. Azzal tehát nem érjük el a célunkat. A növényi sorrend kidolgozásakor is arra kell törekedni. Elővetemény az a növény. 1995. hogy az adott területen négy növényt termesztünk és a négy növény közül csak kettőnek teremtjük meg a megfelelő feltételeket. repce őszibúza őszibúza cukorrépa tavasziárpa repce Szakasz száma III. hogy a termesztendő növények számára egyaránt kedvező feltételeket teremtünk. amelyet az adott táblán az előző évben termesztettünk. a visszatérhetőség figyelembevételével. talajra gyakorolt hatások. ha az összetételből egy-két növényt kiemelünk. az elővetemény termése. ha ismerjük az elővetemény értékét. összetétele. 1990. akkor az maximum 40 ha-on képzelhető el). őszibúza cukorrépa tavasziárpa repce őszibúza őszibúza IV. Ez a hatás kedvező és kedvezőtlen is lehet. mely elteltével az önmaga után nem termeszthető növényeket ugyanazon a táblán ismét termeszthetjük visszatérhetőségnek nevezzük. Azt az években kifejezett időtartamot. Az összeférhetőség azt fejezi ki. a többi számára pedig nem alakítjuk ki a megfelelő körülményeket. valamint a termesztése során alkalmazott eljárások. 1994. a másik kettő pedig átlagon aluli körülmények közé kerül.

Kétségtelen. . . de többségében ezt az elvet alkalmaztuk. hogy vannak olyan növények.A vetésváltás az egyes növényfajok termésnövelésének alapvető feltétele. . . Nemritkán ugyan azokat az okokat előnyként sorolják fel. hiszen közismert.A vetésváltás A vetésváltás egy adott táblán vagy területen a növények olyan sorrendjét jelenti. Ez utóbbi azonban önmagában még nem jelent monokultúrás termesztési rendszert. Az egyik értelmezés szerint ezt a rendszert csak egy-két táblára korlátozzák. . . . Tágabb értelmezés szerint ide sorolhatjuk még az olyan eseteket. . ahol ugyanazt a növényt hosszabb ideig váltás nélkül termesztik. lucerna. 31 . A monokultúra A monokultúrát. . amikor egy gazdaságban vagy annak nagyobb összefüggő területén egy növényfajt termesztenek hosszú időn át. amikor ugyanazt a növényt ugyanazon a táblán önmaga után ismételten vetve hosszabb ideig megszakítás nélkül termesztjük.A növényvédelem és a gyomok elleni védekezés. mivel a vetésváltás nélküli termesztést egy gazdaságon belül egy időben több növénynél is megvalósíthatjuk. amelyben az agrotechnikailag különböző csoportokba tartozó növények időben változnak. A vetésváltás szükségességét alátámasztó elméletekkel és érvekkel szemben a monokultúrás termesztés előnyeit is sokoldalúan bizonyítják. amelyeket egyszeri vetés (telepítés) után négy-öt évig.A monokultúrás gazdálkodással a környezetvédelmi problémák is fokozódnak.Tápanyag-utánpótlással a vetésforgó hiányának káros következményei nem mutatkoznak.A talaj termékenységének fenntartása és fokozása.A munkaerő és a gépek egész évi egyenletesebb és jobb kihasználása. illetve a vetésváltáson alapuló növénytermesztés szükségességét a következő indokok támasztják alá. levendula).Az állattenyésztés igénye. váltás nélkül.A minőségi vetőmagtermesztés.A talajvédelem.A talaj helyesebb és sokoldalúbb kihasználása. illetve a monokultúrás termesztés fogalmát kétféleképpen is értelmezik. A vetésforgó. sőt ennél is hosszabb ideig termeszthetjük ugyanazon a területen (pl. A másik értelmezés szerint a monokultúrás termesztési rendszer azt jelenti. .A talaj termékenysége vetésváltás nélkül is fenntartható. A vetésváltás nélküli termesztés fogalmán viszont azt értjük. amelyeket a vetésváltásnál a monokultúrás termesztés hátrányaként említenek. Több növény termesztése pedig nem jelent monokultúrát. amikor az évenkénti vetésváltásról csak egy-két évig térünk el. . hogy a monokultúrás termesztési rendszer egyik fontos feltétele a vetésváltásnélküliség. Az ismételt vetés fontos kritérium.

. .A monokultúrában azt a növényt termesztik.A sok növényfaj termesztése nem egyeztethető össze a gazdaságok specializálódásával.A vetésforgó korlátozza a herbicidek alkalmazását.A vetésforgóban nagyobb a talajfertőtlenítés költsége. 32 .A monokultúrás termesztés kevesebb gépi beruházást igényel. .. . amely az adott természeti körülmények között a legtöbb termést hozza.

RÉSZLETES NÖVÉNYTERMESZTÉS 33 .

teljesen átfogja a szárat. amelyet nyelvecskének (ligula) nevezünk. A búzáé valamivel kisebb. árpa). A gabonafélék közül csak a fontosabbakat . a köles.füzéres fürt . a fülecske alapján a gabonafélék megkülönböztethetők egymástól (gabona „ABC”). A gabonafélék hajtásrendszere főhajtásból és mellékhajtásokból áll.(búza. A levéllemez és levélhüvely érintkezésének vonalában vékony hártya helyezkedhet el. a kisebb jelentőségű gabonaféléket .búza.mint a levéllemez függeléke .sajátosságaik hasonlók és jellemzőek az összes gabonafélékre.8 millió ha) termesztünk gabonaféléket. rizs). szélessége és színe fajokra és fajtákra jellemzően eltérő. pohánka . A levél két részből áll: levélhüvelyből és levéllemezből. .növénytani . Virágzat. 34 . rozs. Az árpa fülecskéje a legnagyobb.a gabonafélék nagyobb részénél . vagy buga .a fontosabb alaktani bélyegek és fejlődési ismérvek alapján . a bokrosodási csomókból eredő másodlagos gyökerek pedig oldalirányban hálózzák be a talaj felső rétegét. A gabonafélék jelentősége világszerte nagy. Biológiai . bojtos gyökérzetük van. szilárdítja a szalmaszárat.jellegzetes szalmaszár. a pázsitfűfélék (Poaceae) családjához tartoznak. a cirkokat pedig a takarmánynövények csoportjában tárgyaljuk. A gabonafélék biológiáját röviden és átfogóan. köles. triticale.elhagyjuk. A szár minden csomójánál levél fejlődik. A levélhüvely csőszerűen körülöleli a szártagot és azáltal. A csírázáskor képződött elsődleges gyökerek a csíranövényből kiindulva.ismertetjük. A gabonaféléknek elsődleges és másodlagos gyökerekből összetett. mint kenyérgabonák és az állatok takarmányozásában. mivel fontos helyet töltenek be az emberiség élelmezésében. Növénytani jellemzésük Gyökérzet.Gabonafélék A gabonafélékhez a lisztes magvú növények tartoznak. zab. a talaj mélyebb rétegeibe hatolnak. mint 60%-án (2. vetésterületünk több. A gabonafélék szárát erőteljesen fejlett csomók (nodus) rövidebb-hosszabb szártagokra (internodium) osztják. Az alsó szártag a legrövidebb. A levéllemez alakja. hogy egymáshoz illeszkedő csőrendszert alkot. amelynek alakja és nagysága az egyes gabonafélékre jellemző. A virágzat kalász . A levélhüvely és a levéllemez találkozásánál . A kifejlődött szár . ennek végén van a kalász vagy a bugavirágzat. A levelek a száron átellenesen helyezkednek el. a rozs fülecskéje nagyon kicsi. kukorica. Levél.(zab. árpa. A gabonafélék biológiája A kalászos gabonafélék egy-nyári.lehet a fülecske (auricula).mint pl.füzéres füzér . A gabonaféléket jelentőségüknek megfelelően az egész világon nagy területen termesztik. Hazánkban is a gabonafélék foglalják el termőterületünk nagyobb részét. vagy áttelelő egyéves növények. rizs ismertetjük. mint takarmánygabonák.5-2. a felső a leghosszabb. rozs. cirok. Szár. A gabonafélék virágzata összetett. nagysága. a zabnak pedig nincs fülecskéje.

rozsnak. A virág. valamint a szem nagy részét kitöltő táplálószövetet. A maghéj (testa). Az árpának mindig egyvirágú kalászkái vannak. A szemtermésre az jellemző. Helyzetük szerint az egyik az alsó vagy külső virágpelyva (palea inferior). amelynek mindkét oldalán az orsópadkára illeszkedve sorakoznak a kalászkák. amelyből a belső réteget a benne levő festékanyagok miatt pigment-rétegnek is nevezik. mert a mag csírázásakor a pajzsocska közvetíti a táplálószövetben felhalmozott tartalék tápanyagokat a növekvő csíra részére. zabnak. pedig többvirágúak a kalászkái. maghéj (testa) és terméshéj (pericarpium). hogy a terméshéj szorosan összenőtt a maghéjjal. A pajzsocskának fontos élettani szerepe van. hogy a kalászkák (füzérkék) közvetlenül a kalászorsón ülnek.és harmadrendű elágazásokon) kapcsolódnak a virágzati tengelyhez. a másik a felső vagy belső virágpelyva (palea superior). nagysága.és fajtatulajdonság. a rozs kölcsönösen termékenyülő (allogam) növény. A szemtermés főbb részei: a csíra (embrió). A kalászkában minden virágot két virágpelyva vagy toklász (palea) vesz körül. a főbb részek a következő sorrendben találhatók: A terméshéj (pericarpium). levélpikkely (lodicula). A gabonafélék termése a magházból kifejlődött száraz zárt szemtermés (caryopsis). stb. tömöttsége a fajokra és fajtákra jellemzően eltérő. A termés és a maghéj szorosan összenőve védi a szemtermés legfontosabb részét: a csírát. A csírát a táplálószövettől a pajzsocska (scutellum) választja el. két tollas bibe és a legtöbb gabonafélénél . színe fajonként és fajtánként változik. nagysága. A kalász részei: a kalászorsó. a padka és a kalászkák. A kalász és a buga alakja. ezeken belül a kalászkatengelyen helyezkednek el a virágok. rozs). Ha a szemtermést kívülről befelé haladva vizsgáljuk. amely rendszerint kissé ferdén a szem alsó és hátsó részén helyezkedik el. A virágzat főtengelye a kalászorsó.vagy idegentermékenyülő növények. Csíra (embrió). A szem külső része a három rétegből álló terméshéj. A gabonafélék szemtermése csupasz (búza. A gabonafélék ön. az árpa és a zab általában önmegtermékenyülő (autogam). A szemtermés biológiailag legfontosabb része a csíra. Termés. táplálószövet (endospermium). A virágok száma a különböző gabonaféléknél eltérő. A szálkás kalászú gabonaféléknél a külső virágpelyva hosszabb vagy rövidebb szálkában (arista) végződik. vagy pelyvás szemtermés (árpa. A virágpelyvák és a magház között a termőhöz simul még két csökevényes virágtartó. míg a buga kalászkái hosszabb-rövidebb nyéllel (másod. A virág részei: a felső állású magház a magkezdeménnyel. A kalászkákat két oldalt egy-egy .három porzó. A szemtermés alakja. vagy lazábban ránőttek a szemtermésre. amely virágzás idején a virágpelyvák nyílását és zárását szabályozza. fajtára jellemző . zab.A kalászvirágzatot az jellemzi. A pelyvás szemtermésnél a virágpelyvák szorosabban.kalászkapelyva (gluma) zárja el. A magot kívül borító maghéj két rétegből áll. 35 . rizs köles). Alaktanilag a kalászka (füzérke) egyszerű virágzat (füzér).a fajra. A búza. alakja és állása faj. A gabonafélék virága kétivarú. a búzának.

a tavasziak rövidebb idő alatt és magasabb hőmérsékleten jarovizálódnak. ahol a sejtfalak az ún. A szemtermés legnagyobb részét a táplálószövet tölti ki. A fehérjék a gabonafélék legnagyobb részénél vízben oldódók. Ezért a gabonafélék korpája értékes abraktakarmány. ezt követi a „fényszakasz”. amelyhez kívülről szorosan kapcsolódik még a külső magfehérje szövet (perispermium). hogy fejlődésük hőszakaszában eltérő hőmérsékletet igényelnek. A jarovizációs szakaszt másképpen előkészítő szakasznak is nevezhetjük.hosszabb vagy rövidebb ideig tartó hőmérsékletű környezet szükséges. A fejlődés első szakasza a hő vagy „jarovizációs” szakasz. a búzáé vízben nem oldódó fehérjét. vízben oldódó fehérjéket és zsírokat tartalmaz.A csíra részei: a gyököcske (radicula) és a rügyecske (plumula). ún. hyalin-réteget alkotják. Ezeken kívül említést érdemelnek még a különféle enzimek és vitaminok. és a kettő közötti átmenet: a „járó jellegű” gabonák (ezek ősszel és tavasszal is vethetők).a hőmérséklet és a megvilágítás . ezek aránya és mennyisége adja a szemtermés minőségét. A fejlődés során a környezeti tényezők . Az őszi és a tavaszi gabonák lényegében abban különböznek egymástól. A keményítőn és a fehérjén kívül a gabonafélék szemtermésében cellulóz és hemicellulóz. (A tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba. amelyekből csak kelés után bújik ki. Ha a változásoknak nincsenek külsőleg érzékelhető jelei. amíg a termést megérlelik. A sejtek legfontosabb alkotórészei: a fehérjék és a keményítőszemcsék. A gyököcske a gyökérhüvelyben (coleorhysa). A fehérjék összetétele és a keményítőszemcsék nagysága az egyes gabonafélékre jellemzően eltérő.hatására minőségi változások mennek végbe. A gabonafélék fejlődése Fejlődési szakaszok: A gabonafélék egyedfejlődése a termő megtermékenyítésével kezdődik és addig tart. akkor a fejlődés szakaszairól (stádiumairól) beszélünk. tavaszi gabonák.) 36 . A generatív szervek differenciálódására főleg két környezeti tényezőnek: a hőmérsékletnek és a nappalok hosszának van hatása.jarovizálódniok kell a gabonaféléknek. valamint a csírával együtt nagyobbrészt a korpába kerülnek. a rügyecske pedig a rügyhüvelyben (coleoptyle) van. a fényszakasz pedig a ivaros (generativ) szervek differenciálódásának szakasza. A gabonafélék fejlődéséhez. Finom szemcséjű. A jarovizációhoz a faj és fajta igényeinek megfelelő . Az őszi gabonák alacsonyabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt. a csírában cukor és zsír van. sikért alkotnak (részletesebben a búzánál). A táplálószövet legnagyobb részét kitöltő lisztes-testet egyforma sejtek építik fel. de egyes gabonafélék fehérjéi pl. amelyek őrléskor a héjrészekkel. . Az aleuron-réteg a táplálószövet külső felületét borítja és szorosan simul a hyalin-réteghez. A táplálószövet két főrészre osztható: az aleuron-rétegre és a lisztes-testre. A táplálószövet (endospermium). Ezért a gabonafélék fejlődésében két jól elhatárolt szakasz különböztethető meg. A gabonafélék jarovizálódásához szükséges hőmérséklet és idő alapján három csoportba sorolhatók: őszi gabonák.vagyis a fejlődési fázisok kialakulásához .

3050% víz szükséges.) Fejlődési fázisok: A gabonafélék egyedfejlődésében .az egyes gabonafélékre jellemző számú mellékgyökér. Csírázáskor először a gyököcske indul fejlődésnek. Az őszi. megjelenik az alapgyökér vagy főgyökér. hogy mindig betartsuk az optimális vetési mélységet.A gabonafélék jarovizálódása és télálló képessége között szoros összefüggés van. és megjelenik az elsődleges lomblevél. (Az optimális hőmérséklet 15-20°C körül van. A csírázás a szemek megduzzadásával kezdődik és a csíra növekedésével folytatódik. Pl. Az őszi gabonák rövid-hosszúnappalosok. A bokrosodási csomó és a vetés mélysége között bizonyos fokú összefüggés van.és tavaszi gabonák fotoperiodikus igénye is eltérő. optimális és maximális értékei vannak. fejlődésük későbbi részében pedig hosszú nappalos megvilágítást igényelnek. A járógabonák is hosszúnappalos megvilágítást igényelnek. zab) csírázása már +1. a csíranövény fejlődése viszont addig tart. A fiatal gabonanövények hajtásai nem nyúlnak fel azonnal. A gyököcske mellett a rügyecske is növekedni kezd és a rügyhüvelybe burkolva áttöri a terméshéjat. virágzás és megtermékenyülés. (A búzáé sárgászöld. előbb a hajtás földalatti csomói közül egy vagy több bokrosodási csomóvá alakul és a csomó alsó rügyeiből oldalhajtások fejlődnek: „bokrosodik a gabona”. mert fejlődésük kezdetén rövid. Az oldalhajtások megjelenésével egyidőben fontos szervképződési folyamat is végbemegy. bokrosodás. az árpáé világoszöld. Az alapgyökér és a mellékgyökerek együttesen alkotják a gabonafélék elsődleges gyökereit. Megindul a csírázás. A gabonafélék csírázásához szükséges hőmérséklet fajonként eltérő.) A fiatal növény fejlődése a kelés befejezésétől a bokrosodás kezdetéig tart. 37 . stb. amelyek közül gyakorlatilag a minimum ismeretének van jelentősége. A csírázás és kelés legfontosabb feltétele a megfelelő hőmérséklet és víz. A kelés a rügyhüvely megjelenéséig tart. (Ez az időszak a „3 leveles kor” megjelöléssel is ismert. de vannak olyan fajok és fajták. kalászdifferenciálódás stb. melyek a rövidnappalos megvilágításra sem érzékenyek.megindul. (A hő és a fény hatására bekövetkezett változások a hajtás tenyészcsúcsában mennek végbe szárkezdemény kialakulása. szárbaindulás.a szikközépből . mivel a már jarovizálódott gabonák fagytűrése erősen csökken.egymástól többé-kevésbé elhatárolható fejlődési időszakokat. A bokrosodási csomóból és az oldalhajtások tövéből másodlagos (járulékos) gyökerek fejlődnek. majd . rozs. a fiatal növény fejlődésének időszaka. a rozsé lilásvörös. Így az őszi gabonák ősszel elvetve természetes körülmények között esnek át a jarovizációs szakaszon és azt követően tavasszal a fényszakaszon is. érés.) Bokrosodás. Ezek a következők: csírázás és kelés. fázisokat lehet megkülönböztetni. +2°C-on. a minimális hőmérsékleten . Ezért minél hosszabb valamely őszi gabona jarovizációs szakasza. A tavasziak hosszúnappalosok. áttöri a gyökérhüvelyt. A rügyhüvely színe és nagysága jellemző az egyes gabonafélékre. majd a vetőmagot takaró földréteget és kikel a gabona. annál jobb a télállósága. a legtöbb gabonaféle (búza. kalászolás. A csírázáshoz szükséges hőmérsékletnek minimális.) A csírázáshoz a kedvező hőmérsékleten kívül a szem száraz tömegéhez viszonyítva kb. ezért fontos az. amíg a rügyhüvely felreped. árpa.

Az agrotechnikai tényezők közül leglényegesebb a tenyészterület nagysága (állománysűrűség). majd „kitolódik” a kalász vagy a buga. A bokrosodás mértéke a különböző gabonafélékre jellemző. a vetésidő és a vetésmélység. A gabonafélék közül csak a hőszakaszon átesett gabona indul szárba. annak időtartamára nagy hatása van az időjárásnak. Zöld. Ha az érés idején hűvös. tavaszi árpa. A gabonafélék fejlődésének ez az a viszonylag hosszú időszaka. Ebben a fejlődési időszakban a legfelső levélhüvelyben megjelenik.vagy tejesérés. Ezért az érés elején (teljes-viasz) lévő szemtermés viszonylag gazdagabb fehérjében. Szárbaindulás. akkor az érés meggyorsul és a szemtermés viszonylag gazdagabb lesz fehérjében. Érés. pl. ezért a gyökérzet mintegy 7080%-a a feltalajban van. akkor az érés folyamata lelassul. őszi búza. viasz. hogy a búza állománysűrűségét a vetett mag mennyiséggel szabályozzuk. tavaszi árpa. több keményítő halmozódik fel. csapadékos az időjárás. A csíra kialakult. De az őszieken belül is jelentős különbségek vannak az egyes fajták között. az őszi árpa és a tavaszi árpa. meleg az időjárás. A szemtermésben először a fehérjék alakulnak ki.) Kalászolás. A tápanyagbevándorlás (főleg a keményítő) erőteljes. csak a szár töve kezd sárgulni. 38 .vagy tejesérés. zab (május). A szárbaindulás kezdetének megállapítása elég nehéz. mint a tavasziak. Az őszi gabonák jobban bokrosodnak. de még nem fejezte be fejlődését. a szemek teltebbek lesznek és nő az ezerszemtömeg. majd fokozódik a teljesérésig. A különböző gabonafélék érési ideje a fajoktól és fajtáktól függően eltérő. A főbb gabonafélék kalászolási sorrendje: rozs. így jobb lesz a minősége. A gabonanövény még zöld. s ne a véletlenre bízzuk. A bokrosodást nagy mértékben befolyásolják még a környezeti (talaj és időjárás) és az agrotechnikai tényezők is. belseje tejszerűen fehér és még sok vizet (50%) tartalmaz. Az intenzív termesztési feltételek között. (Sorrend: rozs.és a fajták bokrosodó képessége eltérő fajtatulajdonság. A virágzás ideje és tartama az egyes gabonafélékre jellemző. zab) vagy kölcsönös termékenyülés (rozs). Ezért gyakorlatilag a szárbaindulás kezdetének azt az állapotot nevezzük. Virágzás és megtermékenyülés. amikor a szárkezdemény 3-4 cm hosszú és az első csomó kitapintható.A másodlagos gyökerek főleg a talaj felső rétegét hálózzák be. A kalászolás ideje és sorrendje a különböző gabonaféléknél eltérő. őszi árpa. a keményítő beáramlása később kezdődik. őszi búza (április). Ha az érés második felében száraz. de kisebb mértékben a talaj és az időjárás is befolyásolja. őszi árpa. A fejlődés ezen időszakában a kalászkákban lévő virágok kinyílnak és megtörténik a megporzás. színe zöld. A környezeti tényezők közül a tápanyagokban gazdag talaj. Ebben az érési fokozatban még nem szabad aratni. A megtermékenyülés lehet öntermékenyülés (búza. árpa. zab és a rizs (május-június). amikor a megtermékenyített termőből kifejlődik a szemtermés. Az érésnek három fokozata van: zöld. mint a teljesen beérett. A szárbaindulás ideje a különböző gabonaféléknél a fajra és a fajtákra is jellemzően eltérő. kívánatos. a csapadékosabb időjárás kedvezően hat a gabonafélék bokrosodására. A szem már kifejlődött. a bugán belül a felső harmadban képződik és folytatódik tovább a többi részekben.vagy sárgaérés és teljesérés. A gabonafélék gyökérzetének nagysága és a behatolás mélysége a fajokra és fajtákra jellemzően eltérő. Az érés folyamatára. A virágzás a kalászon belül a kalász középső harmadában.

kétmenetes aratás esetén . ha kombájnnal. a pelyvák közül könnyen kihullanak (pereg).Viasz. minősége romlik és jelentős az anyagi kár. A szemekbe már csökkent a keményítőbevándorlás üteme. A toklászok (virágpelyvák) még szorosan tartják a szemet. A szár és a levelek sárgák. A szár még szívós. a szem túlérik. 39 . őszi árpa). de a levél törékeny.megkezdhetjük (búza. A szalma és a kalász is törékeny. A szemek kemények. őszi árpa). Ebben az érési fokozatban aratjuk a rozsot és a sörárpát. A szem víztartalma jelentősen csökken. Ha elkésünk az aratással. egy menetben végezzük az aratást.vagy sárgaérés. valamint a többi gabonát (búza. Ebben az érési fokozatban a legtöbb gabonaféle aratását . A szemek viasz-szerűek és víztartalmuk is (20-25%) elég nagy. Túlérésben a szem erősen pereg. Teljesérés.

amelynek mindenkori feladata az. turgidum (L. de ezek közül csak néhányat termesztenek. tészta. a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. Vadbúzák: T.) T.) Csupasz kultúrbúzák: T.) T." n = 7. monococcum (L. Felhasználási területe széles körű. valamint csupasz. Ezért a trópusok. energetika stb. polonicum (L. A búzanemzetségbe számos faj tartozik.kromoszómaszámuk alapján . Búzatermesztésünk nemzetgazdaságilag és üzemgazdaságilag egyaránt jelentős ágazata növénytermesztésünknek. de ipari felhasználása is előtérbe került (szalmacellulózgyártás. A búzafajok ." .) T. 3. timopheevi (Zhukov.) T.: ABD Részletesebb csoportosításnál vad. sphaerococcum (Perc/Mac Key. A sokrétű felhasználáshoz tartozik még az is. Népélelmezési jelentőségét . Vadbúzák: T. hogy a lakosság kenyérgabonaszükségletét hazai termeléssel biztosítsa. aestivum (L.és cukrászipari felhasználási módja van.) Tetraploid sorozat.és kultúrbúzákat. compactum (Horst) Mac Key.) Hexaploid sorozat. Széles körű elterjedését a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége tette lehetővé. macha (Dek et Men. carthlicum (Nevski.) A búza hazánkban is a legfontosabb és viszonylag nagy területen termesztett gabonaféle. vetésterülete 245-250 millió hektár körül van a világon. Az őrléskor keletkező búzakorpa fehérjében gazdag abraktakarmány.) Pelyvás kultúrbúzák: T.) T.) 40 .) T.és pelyvásbúzákat különböztetünk meg. Diploid sorozat.amelyben első helyen áll . durum (Desf. dicoccum (Schrank. nagyobbrészt kenyeret készítenek belőle. A búza élelmiszerkénti felhasználása főleg őrleményei formájában történik." Hexaploid (tönköly) . . A búzaszalma értékes alomanyag ." . 2.) Csupasz kultúrbúzák: T. de a kenyéren kívül még számos sütő-. Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása A búza a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába és a búzanemzetségbe (Triticum) tartozik. Diploid (alakor) sorozat Tetraploid (tönke) . Genom: A n = 14. spelta (L.esetleg takarmánypótló-. turanicum (Jakubz. de melléktermékei is értékesek. dicoccoides (Körn.) T.) T.csak a rizs közelíti meg.három csoportba sorolhatók: 1.: AB n = 21.Búza A világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza. hogy a búza jó minőségű abraktakarmány. boeticum (Boiss/Schiem) Pelyvás kultúrbúzák: T. a többi búzafajnak csak a búzanemesítésben van jelentősége. . Pelyvás kultúrbúzák: T.

). vagyis szálkanélküli.) A második fontos búzafaj. Hazánkban korábban nem volt jelentősége. Ebbe a csoportba 5 változat tartozik. melyek közül nálunk két változatnak van jelentősége: a. nagyobbrészt őszi búzát termesztenek. 1. de sikér minősége gyenge. melyek közül nálunk szintén csak két változat jelentős: a. és az ökotípuson belül még számos csoportba sorolhatók a búza fajták. kb. de száraztészta (pl. Ezért a termesztés számára hasznosabbak azok a csoportosítások. változatok és ökotípusok A közönséges búza (Triticum aestivum L. az Appenini és a Balkán félszigeten) Vetésterülete . mint a tavaszi búza. de a száraztészta tojás nélküli készítésére előtérbe került nálunk is. stb.) Vörös kalászú " " " (var. 41 . b. A humid éghajlat búzái: . 1. a mediterrán őszi búzák. amely a mérsékelt égöv melegebb vidékein terjedt el nagyobb mértékben. 20-30 millió hektár a világon.és közép-európai tavaszi búzák tartoznak ide. a pelyvák szőrözöttsége. valamint az észak-. Az őszi búza sokkal jelentősebb. b.európai és ázsiai búzafajták . lutescens). amelyek ökológiai sajátosságokon alapulnak. hybernum) és a tavaszi búza (f. A keményszemű búza szemtermése üveges törésű. erithrospermum). Ezért azokban az országokban. A búza ökológiai csoportosítása. A világ búzatermesztésében 14 változatnak. így hazánkban is ezt a búzafajt termesztik. A legfontosabb és a legelterjedtebb búza faj a világon. valamint a szemtermés színe. Ökológiai sajátosságuk alapján négy ökotípusba. aestivum). fehérjében gazdag. muticum) A külső virágpelyva tar. vagy Durum búza (Triticum durum Desf.amely összefüggésben van a száraztészta fogyasztásával . de azok termesztési értékéről nem ad tájékoztatást. Ezért lisztje kenyér készítésére egymagában nem alkalmas. Hazánkban is csak őszi búzát termesztünk. A búza részletes rendszerezése csak megkönnyíti a fajták csoportosítását. a kalász és a pelyvák színe. a közép-európai búzák. A közönséges búza valószínűleg Délnyugat-Ázsiában jött létre és onnan terjedt el még történelem előtti korban. mert többet terem. 2. nyugat. Tarkalászú búzák (ssp.A fontosabb fajok.) gyártására kiváló. (Pl. milturum). A változatok két csoportba sorolhatók: szálkás és tarkalászú búzákra. ahol a klimatikus viszonyok lehetővé teszik. a kelet-ázsiai búzák.) Fehér kalászú piros szemű változat (var. A mérsékelt égövön. Búza változatok: A búza változatai a következő alaktani bélyegek alapján különböztethetők meg: a kalász szálkázottsága. A külső virágpelyvának hosszú szálkája van.a nyugat-európai őszi búzák. Keményszemű búza. a pireneusi.növekvő tendenciát mutat. A búzának számos változata és két formája van: az őszi búza (f. makaróni. Szálkás búzák (ssp.) Fehér kalászú piros szemű változat (var. aristatum). ferrugineum). Ide 9 változat tartozik.) Piros kalászú " " " (var. a hazai termesztésben csak 3-4 változatnak van jelentősége.

Minél nagyobb a fehérjék aránya. Malomipari szempontból rendszerint az a jó minőségű. A búza öntermékenyülő növény. vagy ennél több legyen. Biológiai jellemzés A búza biológiai jellemzése során csak azokra a sajátosságokra térünk ki. rugalmas. A búzaszem minősége általában a következő indirekt mutatók alapján határozható meg: hektoliter-tömeg. Szemtermés. stb. valamint a kelesztésnél keletkező gázok (CO2) feszítő hatásával szemben ellenállóvá teszi. 4. (Az acélosság azt jelenti. ha nő a glutenin mennyisége. Kanada. A megtermékenyülő virágok száma több tényezőtől függ. Sivatagi és félsivatagi éghajlat búzái: Közép-Ázsia. A szemtermés és ezen belül az endospermium legfontosabb alkotórészei a fehérjék és a keményítő. amelyek főleg Közép-Ázsia magaslatain terjedtek el. A vízben nem oldódó fehérjék (gliadin és glutenin) a búzánál sikérfehérjét. Sztyepp típusú búzák: az extenzív. amelyek közül rendszerint 3-5 virág válik termőképessé. csak a nyitva virágzó növényeknél fordul elő kismértékben idegen megporzás.2. vagy egyszerűen sikért alkotnak. . Ha sok a gliadin. A szemtermés alakja. búzái tartoznak ide. amelyeknél jobb a termékenyülési arány.) Ismeretes. A búzának a változatokra és a fajtákra jellemző alakú és nagyságú kalászvirágzata van. ezerszemtömege (ez fajta tulajdonságtól is függ) és acélossága. tavaszi búzái. akkor pedig túl kemény. Ezért a búzafajták sütőipari minőségét mindig a sikér mennyisége és minősége határozza meg. nagysága. Szibéria. hogy a búzaszemek törésfelületének átlagosan hány %-a üveges. A kalászkákban 5-9 virágkezdemény helyezkedik el. Többek közt: Ukrajna. összetétele (beltartalma) a fajtákra jellemző és igen változatos. annál jobb a búzaszem minősége. A búza fehérjéinek nagyobb része vízben nem oldódó fehérjékből áll. Színe rendszerint barnás-piros. jól kiőrölhető búza. A párás éghajlat. akkor a sikér lágy. hogy az acélosság legalább 50%. magas hegyvidék búzái: Vízigényes búzák tartoznak ide. amelyek közt őszi és tavaszi búzák egyaránt előfordulnak. Általában az a kívánalom. de bizonyos fajták és évjáratok esetén az ezerszemtömeg nagysága és a kiőrlési % között egyenes arányú összefüggés tapasztalható. (A sikér átlagos összetétele: 75% gliadin és 25% glutenin. amelyek közül egyik fontos tényező a fajta. Észak-Afrika. 3. hogy az ezerszemtömeg a vetőmag értékének is fontos meghatározója. Azok a fajták az értékesebbek. őszi búzái. A fehérjék és a keményítő aránya adja a búzaszem minőségét. színe. vagy ennél több). A virágzás a kalászolás után 5-6 napra. A búzaszem minősítése. amelyek a gabonafélék általános ismertetésénél kimaradtak. 42 . Nyugat-Kína. vagy amelyek ismertetésére feltétlenül szükség van.a kalászon belül pedig a kalász középső harmadában . sőt a régi magyar fajták és tájfajták is ide tartoztak. ezerszemtömeg és a búzaszem acélossága. amelynek nagy a hektoliter-tömege (legalább 78 kg.kezdődik és 2-4 napig tart. Észak-Kaukázus stb. amely a búzalisztből készült tésztát rugalmassá és nyújthatóvá. de a vizet megkötő.) A sikér vízben nem oldódó. xerofita és kiváló minőségű őszi és tavaszi búzák tartoznak ide. kolloid anyag. stb.

gyengébb minőségű lisztek javítására is alkalmasak. stb.lehet megállapítani. fajták).) szembeni rezisztencia. Azok a búzafajták. Nemesítés. . amelyeknek csak „C” minőségű lisztje van. de a teljes értékeléshez a műszeres vizsgálatokon kívül sütési próbákra is szükség van. a minőségtől függően három csoportba sorolják a búzalisztet: jó (A1 -A2). A B1-B2 minőségű lisztek önmagukban is jól felhasználhatók. 43 . (A búzaliszt átlagos sikértartalma 30-40% nedves és 10-14% szárazsikér. farinograf. hogy a korszerű búzatermesztési technológiák megvalósításának fontos feltétele a korszerű búzafajták nemesítése és a fajtahasználat.) A részletes minőségi vizsgálatok alapján.elkezdődött a hibridbúzák előállítása is. és csak mérsékelten bokrosodjék. közepes (B1 -B2) és gyenge (C1 -C2). Részletesebben értékelve. Búzanemesítésünk azóta is erőteljesen fejlődik. A búzaliszt minősítése. betegségekkel (szár és levélrozsda. A búzaliszt sütőipari értéke legnagyobbrészt a sikér mennyiségétől és minőségétől függ. Sőt a klasszikus búzanemesítéssel párhuzamosan hímsteril és restorer alapon. stb. kedvező aminósavösszetétel. A vizsgálatok során . nagy herbicidtűrő képességgel rendelkezzen. hogy egyszerre érjen. a jó búzafajtákkal szemben támasztott főbb követelmények a következők: megdőléssel szemben ellenálló rövid (70-80 cm) és szilárd szár. mint hogy a magyar búza minőségét fenntartsa. elsősorban több lizin és nagy fehérje tartalom. hazánkban takarmánybúzának minősülnek. jó lisztminőség: magas sikér tartalom. A magyar búzanemesítésnek hosszú múltra tekint vissza. jelentős eredményeket értünk el a huszas években a Bánkúti és a Fleischmann fajták előállításával. fajták) és Martonvásáron a MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete (Mv. A búzanemesítéssel hazánkban két kutatóintézet foglalkozik: a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet (GK. sok esetben mégis fontos mutatóként szolgálhatnak a búzaszem malomipari minőségének megítélésénél. A minőséget laboratóriumi módszerekkel .főleg a sikérrel kapcsolatos mutatókat határozzák meg. lisztharmat.Annak ellenére.kikerültek a termesztésből . Amikor az extenzív típusú búzafajták visszaszorultak . jó télállóság és szárazságtűrés. és ma már számos új és értékes fajtával gazdagítja búzatermesztésünk fajtaválasztékát. amelyeknek egyik fontos jellemzője volt a kiváló minőség. illetve félsztyepp típusú búzákhoz tartoztak.és különböző műszerekkel pl. Így búzanemesítésünknek sem volt más célja. . hogy a felsorolt indirekt módszerek kiőrlést jelző értéke nem mindig jelent pozitív korrelációt. még fokozza. A C1-C2 minőségű lisztek viszont csak „A” minőségű lisztekkel keverve adnak megfelelő minőséget. Búzanemesítésünk rövid áttekintése.szükségessé vált az intenzív búzafajták hazai nemesítése is. Az A1-A2 minősítésű lisztek más.a beltartalmi értékek közül . Régi nemesített fajtáink az extenzív sztyepp-. kiváló termőképesség és jó alkalmazkodóképesség. fajtaváltás és a fajták csoportosítása Ismeretes. Fontos kívánalom még. De az első eredmények csak a hatvanas évek közepén és végén jelentkeztek. és ha lehet.

A búza kezdeti fejlődésére az enyhe. hótakaró alatt pedig -25°C hideget is elviselnek.fagytűrőképessége .a felfagyás okozhat kárt a búzavetésekben. ahol a fagymentes tenyészidő hőösszege a fajta minimális szükségletét még kielégíti. koraiság és jó télállóképesség. Az étkezési búzafajták közül azokat a fajtákat. mert kényszerérést (szemszorulást) okoz. de nem egyformán kedvező a búzatermesztésre. A zavartalan éréshez és a szemek kifejlődéséhez kedvező. Tél végén a hőingadozások következtében . Hazánk éghajlata az egész ország területén alkalmas. a javító fajtáknak nevezzük. hanem nagy mértékben megnehezíti a talajelőkészítést és erősen késlelteti a kelést is. amelyeknek kiváló a lisztminőségűk (A1-A2). vagy tavaszi búzák termesztésének vannak meg a hőmérsékleti feltételei. amelyek különleges körülmények között is termeszthetők.minősített . A tavaszi búza viszont ezen a határon túl is termeszthető mindenütt. ha a június nem túlzottan meleg.főként a jó télálló fajták -. főleg a csapadékhiány okozza. hótakaró nélkül -20°C körüli hideget. rövid szár. de még a gyengébb télállóságú fajtáknál sincs számottevő fagykár. A csapadékos meleg május kedvező. A búza termését nagy mértékben befolyásolja még a májusi és a június elejei időjárás. mert így a búza jól megerősödve kerül a télbe. Ezek mellett szükség van speciális fajták előállítására is.lisztminőség . A búzafajták télállósága . ettől délre csak a járójellegű. Felhasználhatóság . főleg akkor. termésingadozásokat is rendszerint klimatikus tényező. mivel a szárazabb klíma kedvez a jobb minőségű termés kialakulásának. nem kell a fagy kártételétől tartani. vagy hótakaró a növényzet áttelelését nem akadályozza.A jelenlegi búzanemesítési célkitűzések a következők: nagy termőképesség.búzafajtákat az érési idő és a felhasználhatóságuk alapján csoportosítjuk. mert a télen legyengült növények gyorsan megerősödnek. Az őszi búza fejlődésének a mérsékelt égöv felel meg a legjobban. és minőség romlást okoz.különösen a felfagyásra hajlamos talajokon .alapján pedig étkezési és takarmány búzafajták különböztethetők meg. míg a tartós hideg. Éghajlat és talajigény Éghajlatigény. Ezért búzatermesztésünk legnagyobb termés csökkentő tényezője az aszály. A mérsékelt égöv északi részein az őszi búza addig termeszthető. Különösen káros az érés elején hirtelen beköszöntő nyári hőség. Egyébként a csapadék mennyiségének és eloszlásának meghatározó szerepe van a termés mennyiségére és minőségére. A termesztésben lévő . komplex rezisztencia. mint a szélsőségesebb éghajlatú Alföldön. hanem kihat a termés mennyiségére is. csapadékos tavasz kedvező. csapadékos és hosszú ősz kedvező. mert a gyengébb szárú fajták megdőlnek. középérésű és középkésői érésű fajták. Érési idő szerint vannak: korai. A csapadékosabb Dunántúlon kisebbek a termésingadozások. Az őszi búza fajták . de a termés minőségére az Alföld éghajlata a kedvezőbb. Az éghajlati tényezők jelentősége meghatározó a búza termésére. Ezért. amelyet csak korszerű agrotechnikai eljárásokkal mérsékelhetünk. de a viharos májusi időjárás már kedvezőtlen. ha hó takarja a vetéseket. A búzafajták csoportosítása. ha nincs hótakaró nélküli erősebb hideg. Az enyhe. jó sütőipari minőség. ha száraz a tavaszi időjárás. ami nemcsak a betakarítást nehezíti meg. A száraz ősz nemcsak a búza fejlődésére kedvezőtlen.eltérő. több fehérje és lizin tartalom. 44 .

és ha ez mégsem kerülhető el. amelyeknél növényi sorrenden kívül a géprendszer nagy része is azonos a búza géprendszerével. szikesek csak nagyobb arányú talajjavítás után válnak alkalmassá búza termesztésre. mivel azok eltérő módon szárítják ki a talajt. Ezekkel a tulajdonságokkal főleg a mezőségi talajok rendelkeznek. vagyis jelentősebb terméscsökkenés nélkül két évnél tovább önmaga után nem termeszthető. sekély termőrétegű. stb. A főnövényként vetett csalamádé és silókukorica. mint előveteményre van szükség (pl. sülevényes talajok. A búza egyike azoknak a növényeknek. Rossz elővetemények: minden későn lekerülő növény (pl.és tavaszi keveréktakarmányok. A terület megválasztásánál a szabályos alakú.és réti agyagtalajokon. valamint a későbben feltört pillangósok. amelyek a korszerű géprendszerekre alapozott növénytársításba is jól beilleszthetők. Egyébként a gazdaságos növénytársításnál a gépek megfelelő kihasználása céljából nagyon fontos a géprendszer és a vetésterület közötti összhang biztosítása is. takarmánycirkok. ahol kevés. tápanyagokkal jól ellátott. cukorrépa). A búza nem tartozik a monokultúrában termeszthető növények közé. árpa). De azokkal a növényekkel is gazdaságosan társítható. Ezért a mezőségi talajok és a fő búzatermesztő övezetek elterjedése világszerte egybeesik. meszes. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Növénytársítás. humuszos homoktalajokon. Az erősen savanyú erdőtalajok. jó erőben. közepes és rossz elővetemények.Talajigény. vályogos. a korán lekerülő növények (rost és olajlen. a napraforgó. ahol a búzára. stb. nagyméretű táblák kialakítására kell törekedni. a korán érő kukoricák (és a gabonafélék (búza. ezért ez határozza meg a talajigényét is.. A búza azokkal a növényekkel társítható jól. Jó elővetemények: a hüvelyes növények. valamint termő szikeseken is. 45 . A mezőségi talajokon kívül termeszthető még a búza tápanyagokban gazdag. az őszi. növénytársítás és vetésváltás Területkiválasztás.). A tömbök kialakítása is helyes. jó szerkezetű. kender. Attól függően. öntés. A laza homok. Közepes elővetemények. A búza fejlődéséhez sok vizet és könnyen felvehető tápanyagot kíván. a későbben érő kukoricák. és a füves herék). Ezért a búza olyan előveteményeket igényel. repce. dohány. amelyek korán lekerülnek. hogy az elővetemények a búza igényeit milyen mértékben elégítik ki. vannak jó. az időben feltört pillangós szálas takarmánynövények (lucerna. Vetésváltás. A búza egyébként eléggé érzékeny az előveteményekre. vizenyős talajok búzatermesztésre alkalmatlanok. középkötött barna erdőtalajokon. cukorrépa. vöröshere. mák. Ezért arra kell törekedni. de nagyon jó minőségű búza terem. gyommentesen és elegendő vízkészlettel hagyják vissza a talajt. valamint a hideg. A búza a mély termőrétegű. stb. hogy minél kisebb területen kerüljön búza búza után. láptalajok. a korán letakarított kapások (pl. korai burgonya. fajtaváltásra van szükség. Területkiválasztás. burgonya. mivel a gépek gazdaságos üzemeltetése tovább növelhető.

mert nem csak a termés mennyiségét növeli. ezért az a helyes. sőt jó előveteménye lehet a kukorica a búzának.) és hosszabb lesz a tenyészidő is. ha a kukorica után kerülő búzavetések arányában korai érésű . mert az elősegíti a megdőlést. a kukorica gondos ápolásával és trágyázásával elfogadható. hogy a búza nagy területi aránya miatt meghatározó az üzemek vetésszerkezetében. vagyis az. Ismeretes. (A kijuttatás ideje szeptember első felétől október első feléig. amelyben a tápanyagok (N:P:K) aránya megközelítően 1:0. ha ezt nem is tudjuk mindig biztosítani.kukorica-kukorica és búza-búza növényi sorrendre is módosulhat. de még a jövőben sem tudjuk a búza egy részét megfelelő elővetemények hatását korszerű agrotechnikával . A kijuttatás idejét és a megfelelő készítményt a talajban található kártevők száma és összetétele határozza meg.7.Mivel a felsorolt növények előveteményértékét több tényező befolyásolhatja. A nagy és biztos termések eléréséhez fontos.esetenként más .7 kg N. De nagy jelentősége van az előveteményekben jelentkező különbségek mérséklésében is. 46 . A szükséges tápanyagellátottság csak trágyázással.1 kg P2O5. Tápanyagigény.illetve a kalászosok . A búza . hogy hazánkban elég nagy területen vetünk kukorica után búzát.4:0. főként műtrágyázással érhető el. Ezért az optimális nitrogénellátás igen nagyjelentőségű a búzatermés mennyiségére és minőségére. De a túlzott és egyoldalú adagolásra vigyázni kell. Ismeretes.) Tápanyagigény és trágyázás Az őszi búza tápanyagigényes növény. hanem javítja a búza sütőipari minőségét is. Így a korábban érő hibridkukoricák vetésével. trágyázással . stb.talajműveléssel. a kártevők mértékétől függően vetés előtti talajfertőtlenítést kell végezni. ha csak lehet. De. mert elősegíti a foszfor és a kálium értékesülését. Egyébként harmonikus tápanyag ellátás biztosítása esetén kalászos elővetemény után is érhetünk el nagy terméseket.ellensúlyozzuk. 1. Az elővetemények értéke közül ma már legfontosabb a korai lekerülés. mind a termesztési tapasztalatok azt bizonyítják.elővetemények után is. az előveteményeket. A nitrogénellátás azért is jelentős. 1. ezért ez a csoportosítás csak tájékoztató jellegű. A búza tápanyagigényét a szem és a hozzátartozó melléktermékek . a gombabetegségekkel való fertőzését (lisztharmat.8 kg K2O.hatóanyag. Talajfertőtlenítés.tápanyagtartalma alapján határozták meg. A búza fajlagos tápanyagigénye: 100 kg szem és a hozzátartozó szalmatermés biztosításához 2. A kalászos .NPK . szeptember végéig le kell takarítani az októberi vetéshez. vagyis 5. Így az elmúlt években. Mind a kísérletek.szeptember végéig beérő kukoricákat termesztünk. hogy az elővetemény letakarítása és a búza vetése között legalább egy hónap álljon rendelkezésre a talajelőkészítéshez. hogy a búza egyik legfontosabb tápeleme a nitrogén. mivel a kalászos elővetemény lehetővé teszi a jóminőségű talajelőkészítést és a korai vetést. (de csak a káros herbicid utóhatás nélkül). Nitrogén.6 kg vegyes . hogy könnyen felvehető tápanyagok álljanak a növények rendelkezésére. Egyébként a kukorica-búza hagyományos vetésváltása a körülményeknek megfelelően .talajfertőtlenítésére az engedélyezett szerek bármelyike alkalmas.

47 .rövidíti a búza tenyészidejét és növeli a szalma szilárdságát. de a harmonikus tápanyag-ellátás . mint a nitrogéné.65 körül vannak. De fontos szerepe van a fehérjék kialakulásában is. (Ezért a „MÉM NAK” trágyázási irányelvek lényegében a talajok tápanyagellátottságán alapulnak.) alapján vannak feltüntetve az NPK hatóanyag mennyiségek. ami rendszerint alaptrágyázás és fejtrágyázás.75:0. különösen a szemképződés időszakában lényeges a kielégítő foszforellátottság.talajtípus. 11-22 kg K2O.NPK . A tényezők közül legfontosabbak a következők: az elérhető termés biztosításához szükséges tápanyagigény. de a kálitartalomnak csak kis része van a növények számára felvehető állapotban.. stb. csak foszforban szegény.a műtrágyák mennyiségét és arányát . A foszfor hatása a búzatermés mennyiségére és minőségére bonyolultabb. Az utóbbi években számos irányelv és módszer alakult ki a gyakorlatban. ahol a termőhelynek (talajtípusnak) megfelelő tápanyagellátottsági szintek (gyenge. ha a talaj nitrogénnel és káliummal bőségesen ellátott. is depressziót okozhat. a kijutás módja és ideje. A gazdaságos műtrágyázás megvalósításánál nagyon fontos a műtrágya optimális mennyiségének megállapítása. a termesztés környezeti feltételei: . elővetemény. feltöltöttségi állapot.ellentétben a nitrogénnel .hatóanyag arányok kb. Kálium.hatóanyagnak felel meg. Egyébként a búza műtrágyázását .miatt is szükséges a búza megfelelő arányú kálium műtrágyázása.Foszfor. Ezért a szükséges műtrágya dózisok meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. az ökológiai körülmények szerint megfelelően módosulnak. A búza fajlagos („MÉM NAK” módszer szerinti) műtrágyaigénye hatóanyag kg/t szemtermés. hanem megrövidíthető és egyenletesebbé tehető a búza tenyészideje és mérsékelhető a megdőlés veszélye is. stb. de kiegészítő trágyázásként lombtrágyázás is lehet. Szervestrágyázás. 14-23 kg P2O5.arányokra is.konkrét talajvizsgálati eredményekre van szükség. ahol az . mert a fajlagos tápanyagigény helyett közvetlenül az 1 tonna szemtermés fajlagos műtrágya hatóanyag igényét határozzák meg.NPK . talajtápanyag-ellátátottság.az összehasonlítás végett . 1:0. szervestrágya utóhatás. azt mindig a konkrét viszonyok alapján kell megállapítani. A konkrét talajok tápanyagellátottsági szintjének megállapításához viszont .) A búza fajlagos műtrágyaigénye. Kötöttebb talajaink és a jobb búzatalajok általában káliumban elég gazdagok. A búza trágyázása nagyobb részt műtrágyázással történik.NPK .a körülményekre alapozott irányelvek azért használhatók jól. közepes. A búza alá ma már ritkán adnak istálló-trágyát. A foszfor . Ezek a növényfajtákra kidolgozott . Ezért is. amely 45-75 kg/t vegyes . de a túladagolt kálium. olyan táblázatból kereshető ki. A foszfor egymagában azonban csak akkor növeli a búza termését. Trágyázás. Ezért a megfelelő mennyiségű és arányú foszfor műtrágyázással nemcsak a termés növelhető. Különösen káros a túlzott nitrogénellátás. A korszerű műtrágyázásnál nagyon jelentős a műtrágyák mennyisége. A műtrágya mennyiség mellett ügyelni kell a megfelelő tápanyag .a fokozott nitrogén és foszfor műtrágyák használata .receptszerűen nem lehet előírni. hatóanyag kg/t: jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 20-30 kg N. jó. A foszfor segíti a búza gyökérfejlődését és télállóságát. valamint a fajták szárszilárdsága és intenzitása.

Általános irányelv napjainkig.) kell figyelembe venni a végleges és konkrét műtrágya adagok megállapításához. hogy a módszer szerint optimális legyen a műtrágyák mennyisége. A nitrogéntartalmú műtrágyákat alap.) megfelelő NPK . télvégi kiszórás üzemi jelentőségét felülmúlná. hogy a búza fajlagos műtrágya igény hatóanyag kg/t-nak és a tápanyagellátottsági szinteknek (gyenge. adják alaptrágyaként. a következők emelhetők ki: a fejtrágyázás végezhető télen tél végén. de az előny nem olyan nagy. A késői fejtrágyázások már csak repülőgéppel végezhetők. de permetező trágyázásra is alkalmasak. De az üzemi megfontolások az mellett szólnak. ha már a tarló feltörésekor bemunkáltuk a N-műtrágya egy részét. kora tavasszal és később. (Általános irányelv. Ez a szabály egyébként nem csak a szilárd. hogy a korábbi téli.az egyes műtrágyák csökkentésére. ugyanakkor a nitrogén felvételét mindenkor a rendelkezésre álló és felvehető állapotban lévő nitrogén készlet határozza meg.és gyökérmaradványt visszahagyó növény volt a búza elő veteménye.szuszpenziós trágyákra is vonatkozik.és fejtrágyázásra használják. főleg a talajok kötöttsége és a termőréteg vastagsága alapján. (Részletesebben lásd a kukoricánál. nagyon reálisan kell megtervezni a konkrét területen várható és elérhető átlagterméseket (t/ha). A műtrágya mennyiségek korrekciójához . hogy ősszel a maximálisan adható N-műtrágya hatóanyag mennyisége 70-100 kg/ha. hogy a március elejétől április közepéig adott N-fejtrágya nagyon jó hatású. hanem a folyékony . jó. Az alaptrágyázásra használt N-műtrágya mennyisége a talajok minőségétől és az előveteményektől függ. szárazságra hajló éghajlatunkon már korlátozott értékű a második és harmadik N-fejtrágyázás. stb. Összefoglalva a búza N-fejtrágyázásának fontosabb szempontjait. mint a korábbiaké.ősszel . közepes. valamint a búzafajták igénye alapján is lehet. vagy növelésére van szükség. Egyébként a fejtrágyázás legmegfelelőbb idejével és számával kapcsolatosan eltérések találhatók a gyakorlatban. Az biztos.) A műtrágyázási módok. De ahhoz.hatóanyag mennyiségeket megszorozzuk a tervezett búzatermés mennyiségeivel (t/ha). A megfelelő N-ellátás a tenyészidő minden szakaszában fontos. A foszfor és kálium műtrágyákat alaptrágyaként kell a talajba dolgozni.a módosításoknak megfelelően . ha kalászos vagy egyéb.alaptrágyaként. hogy a nitrogén felét. egyszer vagy több alakalommal. a nitrogén műtrágya 40-60%-a adható . hogy a talajok kötöttsége és termőréteg vastagsága szerint a N-műtrágya 40-50%-át célszerű a télvégi. hogy a búza alá szánt nitrogén 48 . ugyanakkor a szemtermés fehérjetartalmának növelésével jelentősen javítja a termés sütőipari minőségét.) Fejtrágyázás. szervestrágya-hatás. Kisebb a termésnövelő hatás és nem okoz már megdőlést sem. De a hazai. sok tarló. esetleg a későbbi időpontban végzett fejtrágyázásra használni. hogy helyes volna többször fejtrágyázni a búzát. A fejtrágyázásnál is általános irányelv. koratavaszi. A nitrogén felvétel szerint.A MÉM NAK által kidolgozott irányelvek alapján a búza műtrágyázásához szükséges műtrágya hatóanyag mennyiségeket úgy kapjuk meg. Alaptrágyázás. Egyébként a későbbi fejtrágyázások hatása már más. Különösen indokolt volt ez az eljárás akkor. A módszer segítségével meghatározott műtrágya mennyiségek után már csak a módosító tényezőket (elővetemény. A talajok minőségétől függően. Rosszabb elővetemények után azt tartottuk helyesnek. stb.

Ezért az őszi búza alá végzett talajelőkészítésnek kettős célja van: az ülepedett magágy biztosítása. vagy forgatás nélküli középmély talajművelést végeznek.). A talajművelési rendszerek két nagy csoportra oszthatók: az alapműveléses . stb. vetőágy-készítés (rendszerint kombinátorral). s ezzel a tápanyagok feltáródásának és a csapadékvíz befogadásának az elősegítése. a szárbaindulás előtt kiszórni. beéredett. A búza levéltrágyázására a korábbi években nagyobbrészt csak a karbamid használata volt elterjedve. művelőutas termesztés esetén a szántóföldi gépek a legalkalmasabbak. stb. gyomosodása. Az alapműveléses rendszer leggyakoribb változatai a következők: tarlóhántás (ekével. alapelvnek tekintsük azt. A kellően le nem ülepedett. esetenként gyűrűshenger. vetés utáni lezárás (azok után a vetőgépek után. Az alapművelés esetében egy szántást. Lombtrágyázás. magtakarófogas. A szemképződéshez szükséges nitrogén egy része permetező trágyázással is kijuttatható. A korán lekerülő elővetemények után általában lehetőség van különböző talajművelési módok és rendszerek alkalmazására. forgatásnélküli talajművelés valamelyik módszerét alkalmazzák. 49 . üreges.). A talajelőkészítés idejét és módját mindig a konkrét körülmények alapján lehet megválasztani. A fontosabb tényezők a következők: az elővetemény lekerülésének az ideje. rögös magágyban kevesebb mag kel ki és ritkább lesz a vetés. stb.forgatás nélküli . De a rendelkezésre álló talajművelő és erőgépellátottság is jelentős.). hogy a búza nem annyira a mély talajmunkát. henger.fejtrágyát . szántás elmunkálás (önálló vagy kapcsolt műveletekkel). a talaj mechanikai összetétele. alapművelés (középmély nyári szántás. nedvességi állapota és a talaj termőréteg-vastagsága. A korán lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés. Az egyoldalú N-trágyázás helyett a komplex mikroelemeket is tartalmazó folyékony lombtrágyák használata került előtérbe. ápoló talajművelés (a gyomosodástól és a talajállapottól függően tárcsa.rendszerekre. szántásos . vetőszántás). beéredett és ülepedett magágyat igényli. Ezért bármikor és bármilyen módot választunk.leghelyesebb egyszerre a tél végén. valamint a talaj beérlelése. csak a lazításos.és gyökérmaradványok mennyisége. mint a jó minőségű. tárcsával. Lekerülés szerint az elővetemények két csoportba oszthatók: korán és későn lekerülő előveteményekre. amelyet rendszerint gyomirtó-permetezéssel együtt adtak.és a sekélyműveléses . sőt még a tél folyamán is nagyobb lehet a kipusztulás aránya. A sekélyművelés rendszerében alapművelést nem végeznek. nyirkos magágy szükséges. A talajelőkészítési módokat leginkább az elővetemények lekerülésének az ideje határozza meg. kellően ülepedett.nagyobbrészt forgatásos ill. fogas. A fejtrágyázás végzésére a mezőgazdasági repülőgépek ill. Az utóbbi években módosult a búza levéltrágyázása. amelyek nem végzik el a magtakarást. ill. Talajelőkészítés A búza vetéséhez jól előkészített. a visszamaradó tarló. A talajelőkészítés idejét és módját különböző tényezők határozzák meg.ahol az egyszeri adag általában ne legyen több 40-50 kg/ha hatóanyagnál . Ezért az ilyen rossz minőségű magágyban még nagyobb vetőmagmennyiséggel sem biztosítható a szükséges növényállománysűrűség.

arra azonban vigyázzunk. A nyári szántás egyébként nagyon kényes munka. A tarlóhántás . de nagyobbrészt az augusztus végén és szeptember elején lekerülő elővetemények után kerül alkalmazásra. Ez a talajelőkészítési mód egyébként jól alkalmazható korán betakarított. hanem energiatakarékossága révén gazdaságosabb is. kell járatni és ezt a vetőágy készítéséig szükség szerint többször is meg kell ismételni. augusztus közepéig . A nyári szántást . A megfelelő talajállapot esetén célszerű azonnal elvégezni a tarlóhántást. gyomos talajokon.a talajok kötöttségének megfelelően könnyebb. Az így előkészített és a szükségletnek megfelelő ápolásban részesített talajon a vetés előtt egy sekély talajmunkával. Így 10-15 cm mélységű tárcsázással megfelelő talaj készíthető a búza részére. hogy milyen kultúrállapotban hagyta vissza az elővetemény a talajt. Ez végezhető korán lekerülő elővetemények után is. évelő pillangósok. mivel itt a talajt már a gépi betakarítással is fellazították. energiatakarékos talajműveléssel készítsük elő a talajt a búza vetéséhez. gyommentes. A talajelőkészítő munkák már sekélyebben végezhetők és az ülepedett magágyat csak kiegészítő talajmunkákkal állíthatjuk elő. A forgatás nélküli talajelőkészítési rendszer. Az időben elvégzett és elmunkált vetőszántás után a talaj kellően beérik és megülepszik. hogy a gyorsaság ne menjen a minőség rovására.végezzük el.ha csak lehet.De alkalmazható olyan talajművelési rendszer is. A talajelőkészítés módja nagymértékben attól függ. Egyébként hiányzik a tarlóhatás a feltörésre kerülő évelő pillangósok utáni talajművelésnél is. vagy nehezebb tárcsákkal és kultivátorokkal végezhető. jól kezelt talajokon szántás nélküli. jól ápolt burgonya és cukorrépa elővetemények után. Itt is többféleképpen készíthető el a talaj a búza alá. ezért. De bármilyen jelentős is a forgatás nélküli talajelőkészítési mód. A szántást azonnal el kell munkálni. nehézhengert. kombinátorral megfelelő magágy készíthető a búza vetéséhez. Különösen szárazságra hajló feltételek között. Ezért a jobb szerkezetű.) kerül a búza.mélyen művelt . vagy túl sok tarló. A korán lekerülő elővetemények után nem szükséges feltétlenül szántani a búza alá. nem mindig alkalmazható. A forgatás nélküli talajelőkészítés legelterjedtebben a júliusban és augusztusban lekerülő elővetemények után alkalmazható. mint a szántásos talajelőkészítés. A jól ápolt . A magágy-előkészités legmegfelelőbb eszköze itt is a kombinátor. stb. A szántás után azonnal tárcsát. Egyébként ez a talajelőkészítési mód nemcsak a talajok vízkészletének megőrzésében jelentős. ahol kalászos. pl. Nagyon fontos a gyorsaság. Nem nélkülözhető a szántás a rossz szerkezetű.a búza vetése előtt legalább 6 héttel . ha megkésünk a szántással.gyommentes kapások után is elhagyható a szántás. A későn lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés. mélységét mindig a talaj nedvességi állapota és a szántás ideje határozza meg. 50 . sőt ilyenkor alkalmazhatjuk leginkább a forgatás nélküli talajelőkészítést. ahol a kellő mélységű szántással kezdődik a talajelőkészítés.vetőszántást . stb.és gyökérmaradványt visszahagyó elővetemények után (pl. valamint ott.és a későbbi talajápolás . amelyből a tarlóhántás hiányzik. hogy a talaj kiszáradását megakadályozzuk. szikes és laza homoktalajokon. akkor sekélyebben kell végezni. ezért alkalmazása mindinkább előtérbe kerül a kalászosok talajelőkészítésében. amikor az elővetemény lekerülése után azonnal középmély (20-25 cm) vetőszántásra kerül sor.

jól teleljenek és tavasszal gyorsan fejlődjenek. vagy nagyobb (15 cm) sortávolságra is. nedves. Vetésidő. a szántás csak olyan mélységű legyen. többször végzett trágyázás. Művelőutas vetés célja az intenzívebb gabonatermesztés által megkívánt nagyszámú ápolási munkák. Nagyon fontos. ha a szántás előtt is tárcsázunk.mind a túl korai. hogy a gyomokat és a tarlómaradványokat még jól eltakarja. hogy hatással van a növények fejlődésére és áttelelésére. és III. A fajtára és a termőhelyre vonatkozó optimális vetésidőtől való eltérés . tiszta és fajtaazonos vetőmagot vessünk. a törpeüszög és a lisztharmat ellen. mert az egyenletes és gyors kelés biztosítása mellett a téli kifagyás elleni védekezésnek is hatékony módszere. hogy a vetőmag értékmérő tulajdonságai feleljenek meg a minőségi követelményeknek. hogy meleg. a magágy minősége és a fajták igénye határozza meg. rovarok és károkozók elleni védelem. De vethető valamivel kisebb (10. a gyomirtás végzésével járó káros taposás csökkentése. A rendelkezésünkre álló géprendszer 3 alternatív 51 . A búza vetésidejét mindenkor úgy kell megválasztani.jó csíraképességű.5 cm). főleg a gyűrűshenger. osztályozás és csávázás. Ezért nagyon fontos a termőhelyi viszonyoknak és a fajtáknak legmegfelelőbb vetési idő betartása. korszerű fajta és a jó minőségű vetőmag. hogy . hogy az őszi búza vetőmagot két-három évenként II.vetésidő a kedvezőbb. A vetőmag-előkészítés fontosabb munkái: a tisztítás. mert kevesebb lesz a termés. Az ország északabbra eső részein inkább október elején. Az optimális vetésidő legnagyobb jelentősége az. Újabban terjedőben van a 15.szeptember végi . A szikes és kötött talajokon viszont a korábbi . Közben saját termesztésű vetőmagot vetünk. lazább talajokon 5-7 cm a búza megfelelő vetésmélysége. A vetőmag csávázásával hatékonyan védekezhetünk a búza-kőüszög és porügzög. hogy a növények a téli fagyokig megerősödjenek. A búza vetésidejének megválasztása alapvetően fontos technológiai tényező.2 cm-es sortávolságú. A sikeres búzatermesztés fontos feltétele a nagy teljesítőképességű. Általános szabály az is. Vetésmód. a déli részekben pedig október közepe táján vetjük a búzát. illetve október 5-20 közötti időszak. de nagyon fontos. Vetésmélység. Vetés Vetőmagelőkészítés. ezért mesterségesen kell tömöríteni a magágyat. Kötöttebb és ülepedett talajokon 4-5 cm.a minőségi követelményeknek megfelelő . hogy a bokrosodási csomó az optimális 4 cm körüli mélységben alakuljon ki. fokú vetőmaggal célszerű felújítani. Általános irányelv. valamint a művelőutas vetés. A vetés mélységét a talajok kötöttsége. A vetésmélység is nagyon fontos tényező. A magágy készítésére itt is a kombinátor a legmegfelelőbb talajművelő eszköz. hűvös őszön pedig sekélyebbre kell vetni. mind a megkésett vetés . A búzát rendszerint a gyakorlatban kialakult „gabonasortávolságra” (12 cm) vetjük.Ha a gyomosság és más okok miatt mégis szántani kell. Mivel ilyenkor már nincs idő a talaj természetes ülepedésére. A búza optimális vetésideje október első fele. A szántás minőségét javíthatjuk és a rögösödést csökkenthetjük. vagyis a növény állománysűrűségének alakulására. A tömörítés legmegfelelőbb eszközei a különféle hengerek. száraz ősszel kissé mélyebbre.káros.

Vetőmag mennyiség.az őszi búzából 4. Tél végén. Az őszi és a tavaszi hóolvadás idején keletkezett pangó-vizeket minél előbb le kell vezetni. gyorsabban kevesebb költséggel kielégítően elvethető a búza. vagy ha-ra jutó csíraszám alapján adjuk meg. a vetés után járassuk könnyű magtakarót. ha egyáltalán szükséges. A vetőmag mennyiségét mindig a körülmények és a fajták igényeinek megfelelően kell megállapítani. Általában a kedvezőtlen körülmények miatt . mert ritkulást és gyomosodást okozhatnak.művelőnyom használatát teszi lehetővé. az őszi és kora tavaszi pangó-vizek. A nagy búzatermések fontos tényezője az adottságok és a termesztett fajták igényeinek megfelelő állománysűrűség kialakítása. hogy m2enként legalább 500-550. és a gyomok valamint a kártevők és kórokozók elleni védekezés. amely a lazításon kívül a kelőfélben lévő gyomok irtására is alkalmas. A szükséges vetőmag mennyiség többféleképpen is megadható.5-6 millió csírát kell vetni 1 ha-ra. hogy annyi csíraképes magot kell elvetni. A fontosabb védekezési eljárások. A porhanyítást. amelyek nem rendelkeznek magtakaró szerkezettel. és azt tárcsával takarják. de leghelyesebb. Azok után a vetőgépek után. ne fogassal. ha területegységre: m2-re. A száraz. Ápolás és vegyszeres gyomirtás Az őszi búza ápolása nem más. stb. hanem küllős kapával végezzük. Az időjárás okozta károsító hatások a következők: a téli hótakaró hiánya. le kell hengerezni (középnehéz simahenger. a magágy minőségétől is. 180-240 kg/ha vetőmag mennyiségnek felel meg. A 12 m-es. (Ez a vetőmag ezerszemtömegétől függően kb. hogy a növények levegőhöz jussanak. Szórvavetéssel a vetőmagot az erre a célra kialakított szórógéppel a talaj felszínére juttatják ki. mint az időjárás okozta káros hatások mérséklése. A jégkérges hótakarót fel kell törni. hogy elsősorban a szikes és egyéb nehezen megmunkálható talajokon.kb. (A nagyobb arányú bokrosodás általában nem kívánatos.).) A konkrét vetőmag mennyiségek megállapításánál a megadott csíraszám alapján a vetőmag használati értékének megfelelő súlykorrekciót kell végezni az elérendő csíraszám pontos meghatározásához. Egyébként a konkrét vetőmag mennyiség függ még a vetés idejétől. mihelyt a talaj megszikkad. E vetési eljárásnak előnye. a túl vastag hótakaró. Amikor a hónyomás hatására nagyon megtömődött a talaj. a tavaszi felfagyás és a tél folyamán összetömődött talaj. rögös. száraz magágy. Az optimális állománysűrűséget pedig nagyobbrészt a vetőmag mennyiségével szabályozhatjuk. kora tavasszal a felfagyott vetést a fagyok elmúltával. . A növényállomány sűrűsége függ még a búzafajták bokrosodóképességétől is. 52 . 10%-os vetőmag ráadással ajánlatos vetni a búzát. ahol a kalászos gabonák vetésterületi aránya is nagy. azonos időben beérett kalász teremjen. De általános irányelv lehet az.a körülmények és a fajták bokrosodóképességétől függően . stb.megkésett vetés. A hengerezéssel a felfagyott növények gyökereit visszanyomjuk a talajba és ezzel elősegítjük a növények legyökerezését. a 18 m-es és 24 m-es művelősávok alkalmazását. amelynek a felülete eljegesedett. üreges magágy és homoktalajok esetén a gyűrűshenger használata is előnyös lehet. Így . amikor a talaj megszikkadt és a hengerezés után a növények már jól legyökereztek. szükség lehet a talajfelszín porhanyítására is.

használjuk ki a talajművelési és trágyázási rendszerünk kínálta lehetőségeket. Az ország déli felén kissé korábban. amelyek az egyszerű hormonhatású készítményekkel jól irthatók. hogy minél jobb minőségben és minél kevesebb szemveszteséggel takarítsuk be a búzát. ennek ellenére érési és aratási idejük között csak néhány (5-7) napos eltérések vannak. A futrinka és a poloskák ellen a közvetlen vegyi védelem jelent megoldást. Általában június végén és július első felében érnek és arathatók a hazánkban termesztett búzafajták. A postemergens permetezés . gyomfésű stb. magról kelő egyszikű gyomnövények (pl. a sovány perje és a parlagi ecsetpázsit).és a többi kalászos gabona .) A vegyszeres gyomirtáson kívül az agrotechnikai gyomszabályozás eszközeit alkalmazhatjuk.a jó gyomirtóhatás és a búza minél kisebb károsodása végett . a repülőgépeknél 35-60 l/ha víz felhasználása az általános. Az első csoportba sorolhatók azok a kétszikű gyomok. A búza érési ideje több tényezőtől függ. A búza minősége és a szemveszteség mértéke nagyobbrészt attól függ. a nagy széltippan. csapadékosabb vidékeken és a kötöttebb. galajfélék.a vegyszeres gyomirtás szempontjából három csoportba lehet sorolni. A több betegség ellen csávázással és gombaölőszerekkel való permetezéssel védekezünk. A búza . A környezeti tényezők közül főleg az éghajlat. Betakarítás és tárolás Az aratás munkáit. tápanyagokban . csak tisztított vetőmagot idejében megfelelő növényállományt vegyünk. figyeljük az elővetemény hatásra. valamint lazább és soványabb talajokon korábban érik a búza. stb. úgy szervezzük meg. (Pl. mint a hűvösebb. ha a búza cukorrépa.) A harmadik csoportba sorolhatók a kalászosokban előforduló. illetve két érési csoportba tartoznak. a megelőzés a talajfertőtlenítés. Jelentősége különösen akkor szembetűnő. (A szántóföldi gépeknél hektáronként 80-150 liter. amelyek az előző készítményekkel eredményesen nem irthatók. Szárazabb és melegebb vidékeken. a termesztett fajta és az agrotechnika.gazdag talajokon.az engedélyezett gyomirtószerek technológiáját és hatását figyelembe véve . A vegyszeres gyomirtás esetenként összekapcsolható a lombtrágyázással és a különböző növényvédőszerek kipermetezésével is. A fontosabb tényezők a következők: a környezet. A kártevők ellen a legjobb védelem a vetésváltás. a vadzab fajok. északi felén kissé későbben éri be a búza. Ezért a búza vegyszeres gyomirtása az üzemen belül alkalmazott herbicidrotációnak is fontos része. Az érési idő. Kerüljük a váltásnélküliséget. A második csoportba tartoznak azok a kétszikű gyomnövények. hogy milyen érési fokozatban és milyen módon aratunk.vegyszeres gyomirtása általában állománypermetezéssel történik. ha csak lehet. A búzában és a kalászosokban előforduló fontosabb gyomnövény fajokat . az időjárás és a talaj minősége jelentős. a székfűfélék. 53 .főleg nitrogénben . pipitérfélék. A lisztharmat elleni hatásos védekezés több betegség fellépését is háttérbe szoríthatja. A vegyszeres gyomirtás nagyon fontos ápoló munkája az őszi búzának. Ennek első és legfontosabb eszköze a megelőzés. A hazánkban termesztett búzafajták három.körültekintő munkát igényel. A második feltétel használjunk mechanikai gyomirtó eszközöket.Vegyszeres gyomirtás. vagy más kapás növény előveteménye lesz a növényi sorrendben.

A fontosabbak a következők: simára munkált. 54 . Az előtisztító kapacitást. Ma már teljes egészében géppel és főleg egymenetes kombájnos aratással takarítjuk be a búzát.5%-kal a légszáraz alá kell szárítani. A frissen aratott és tárolt búza légszáraz állapotban is él. gyommentes növényállomány. megdőléssel szemben álló búzafajta. Egyébként a tárolás elején a búza 5-6 hét alatt utóérik és ezzel nagymértékben javul az ipari minősége is. aratógéppel. Pl. ha a nedvességtartalom nem több 1415%-nál. A búza minőségét befolyásoló tényezők: a fajta. a renden hagyott szalma járva bálázása. A többi aratási módra csak erősen megdőlt. és jól szervezett szemszállító kapacitás. tovább lélegzik. Szárítás. Az éghajlatnak a minőségre gyakorolt hatása elég jelentős. tárolószínekben . Tisztítás. Ezért a tárolás akkor kedvező az utóérésre. A kombájnszérűn előtisztított terményt a nedvességtartalomtól függően légszáraz (14-15%) állapotig. A búza tárolása történhet magtárakban. mint a humid éghajlat felé hajló Nyugat-Dunántúlon. optimálisan végzett nitrogén műtrágyázás. Ezért állandóan ellenőrizni kell a termény hőmérsékletét. minimális veszteséggel járó kombájn-aratásnak az érési idő helyes megválasztásán túl más feltételei is vannak. az alá szárított (13-14%) búza már könnyen tárolható. valamint a kiszolgáló egységeket úgy kell beállítani. A betakarított termést a szárítás és raktározás előtt tisztítani kell. mert a tartós melegedés és a nedvesség hatására minőségi károsodás következhet be. A gazdaságos és jó minőségű. Tárolás.Az aratás idejét befolyásolja az aratás módja is. vagy kétmenetes kombájnos aratással takarítják be a búzát. Amíg az árubúza szárításánál 50-70°C hőmérséklet is lehet. vagy a szecskázott szalma lehordása. és főleg több irányban összekuszált táblákon lehet szükség. illetve a biztonságos tárolás érdekében 0. Ezért a búzát rendszerint kombájnszérükre szállítják. hogy a naponta learatott mennyiséget fel tudják dolgozni. a termőtáj éghajlata. Szalma betakarítás. addig a vetőmagnál csak 40°C lehet a hőmérséklet maximuma. A légszáraz ill. A búzafajták eltérő minősége közismert. a talaj természetes termékenysége és a trágyázás.5-1. a szalma felszecskázása és szétszórása. Különösen esős nyarakon van nagy jelentősége a mesterséges szárításnak. és nem utolsósorban a terméshozamoknak megfelelő áteresztőképességű arató-cséplőgépek üzemeltetése. valamint az aratás ideje és módja. a teljes érés elején kezdhető meg a búza aratása. Amikor kézzel.és betonból készült tárolótornyokban (gabonasilókban) tárolható. a bálázott szalma lehordása majd kazlazása.garmadában -. de legjobban a különböző fém. akkor már viaszérésben megkezdhető az aratás. ahol a terményt keveredésmentesen fogadják és a „kombájntiszta” gabonát előtisztítják. De ezek hiányában végezhető forgatással. De ha egymenetes kombájnos aratással (aratvacséplés) aratunk. A szárítás ma már korszerű gabonaszárítókkal történik. A búzaszárítás technológiájában különbséget kell tenni a vetőmag és az árubúza szárítása között. szállítószalagokkal és gabonafúvókkal is. hazánkban a kontinentális jellegű Tiszántúlon és Fejér megyében jobb minőségű búza terem. barázdamentes talajfelszín. akkor csak a viaszérés végén. A kombájn után visszamaradó szalma betakarításának is többféle módja van: szalmalehúzókkal a szalmacsomók lehúzása és a tábla szélén való kazlazás.

De a különbség nem olyan nagy. hogy az egymenetes kombájnos aratás előnyeiről le kellene mondani. A holt érésben aratott búzánál viszont egyes fajták esetében lényeges minőségromlás tapasztalható. mint a viaszérésben aratott búzáé.A talajok termékenysége és az elővetemények hatása is eltérő a búza minőségére. 55 . A teljes érésben aratott búza minősége valamivel gyengébb. de a minőségkülönbségek korszerű műtrágyázással kiegyenlíthetők.

hazánkban is előforduló. mint a búzáé. Dániában. a fejlettebb gyökérzet.) és az egyéves. alaktanilag hasonló a többi gabonaféléhez. Főbb jellemzői: a hosszú szár. A homoki szőlő. Mindezek mellett a rozs fontos zöldtrágya és zöldtakarmánynövény is. A virágzás nagyobbrészt az időjárástól függ. Elsősorban mint kenyérgabona. stb. Ezenkívül a Somogy. Ez egyébként azzal is magyarázható. tetőfedésre. de a kalászkákban kevesebb a virágok száma (2-3) és csak kettő termékenyül meg. Sok rozsot termesztenek Lengyelországban. A szemtermésből készült rozsliszt vízzel kimosható sikért nem tartalmaz.).tavasszal . hogy azokon a gyengébb termékenységű talajokon is termeszthető. hűvös időben a virágzás elhúzódik és a megporzás is bizonytalanná válik. A rozs vetésterületének legnagyobb része Európában van.) Melléktermékei is értékesek. amelynek számos faja közül a következők az ismertebbek: a termesztett rozs (S. hosszú és szívós szalmája nem csak almozásra alkalmas. Veszprém és Zala megyék gyengébb termékenységű talajain is termesztenek rozsot. esős. ezerszemtömege 25-46 g. Hazánkban is jelentős a rozstermesztés. hanem mint zsuppszalma is sokoldalúan felhasználható (pl. ahol a búza termesztése már nem gazdaságos. vagy az őszi bükkönyös keverékei . hogy a jobb talajokon hazánkban is megszűnt a rozstermesztés. sárgásszürke. a nyolcadik helyet foglalja el.és gyümölcs ültetvényekben pedig a rozs a legbiztonságosabban termeszthető talajvédő és zöldtrágyanövény. stb. Jelentőségét növeli. főleg a búzához. (Tisztán vagy búzával keverten dolgozzák fel. A rozs igénytelen . hiszen kenyérgabona fogyasztásunkban főleg a választék növelésben van fontos szerepe. keresztmetszete háromszögalakú. vetésterülete 16-17 millió hektár körül van.extenzív . Kedvezőtlen. virágzata. korpája kiváló minőségű abraktakarmány. amelynek a termőképessége és terméshozama is sokkal kisebbek. sylvestre Hort. A rozs egyébként a „leguniverzálisabb” gabonafélénk. A rozs gyökér. stb.). lisztjéből jó minőségű kenyér készíthető. az erősebb bokrosodási képesség és a kölcsönös megporzással történő termékenyülés. facsemeték csomagolására.és hajtásrendszere. színe szürkészöld. Csehországban. A tisztán vetett zöldrozs. 56 . Olaszországban és Németországban. A kalász szerkezete hasonló a búzáéhoz. Szlovákiában. Fontosabb rozstermesztő tájaink: a Nyírség és a Duna-Tisza köze. mint a búzáé. törékenykalászú vadrozs (S. cereale L. A hazai termésátlagok mindig alacsonyak voltak.a legkorábban etethető zöldtakarmányok. A rozs szemtermése hosszúkás.Rozs Az észak-európai hűvös klíma legfontosabb gabonaféléje a rozs. A mérsékelt égöv alatt a búza után a második kenyérgabona növény. Biológiai jellemzés A rozs (Secale cereale L.gabonaféle. de lizintartalma nagyobb.) a Secale nemzetségbe tartozik. és még az utóbbi években is elmaradt a rozs más gabonafélék termésnövekedése mögött. A gabonafélék sorában világviszonylatban kb.

Jobb talajokon az elővetemény megválasztásának irányelvei azonosak a búzáéval. hogy gyorsan fejlődik és a gyomokat elnyomja. vagyis átlagosan 77-97 kg vegyes hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell adni.NPK . Érésére nem kedvező a nagy meleg. A rozs jól tűri a homokverést is. Az előveteményekkel szembeni igénytelenségének az az oka. erősen csökken a termése. A növényi sorrendben önmaga. mint a búza. már érzékeny a hideg időjárásra.4 kg vegyes . Trágyázás A rozs fejlett gyökérzetével jól hasznosítja a talajok tápanyag-készletét.hatóanyag. A rozsot korán kell vetni. mint a búzának. Ezenkívül a betegségekre és a kártevőkre sem érzékeny. különösen az optimális nitrogéntrágyázásra van szükség. csapadékosabb éghajlat növénye. Nagy előnye. de ilyen talajokon célszerűbb búzát termeszteni. Ezért a rozs az északibb tájakon is termeszthető gabonaféle. de jobb homokon helyesebb a zöldtrágyanövényeket kapásnövények előtt vetni és utánuk következzen a rozs. Talajigénye. A rozsnak egyébkén még a tél beálltáig kell elbokrosodnia. hogy a tápanyagokban szegényebb talajokon is kielégítő termést ad. De a túladagolásra nagyon vigyázzunk. A hosszú és csapadékos enyhe ősz kedvez a rozs kezdeti fejlődésének. Ilyenkor a gyökérzetét jól kifejleszti és elbokrosodik. ezért a rozsnak kisebb a tápanyagigénye.6 kg K2O. De később. mert tavasszal már nem bokrosodik. de jól tűri a szárazságot is. ellátottságú talajokon 1 tonna szemtermés biztosításához: 32-41 kg N. ezért azok a jó elővetemények. A gyengébb adottságú talajokhoz jobban alkalmazkodik mint a búza. vagy más gabona után is vethető. mert a rozs könnyebben megdől. 2. A konkrét trágyázás során a rozsnál is a MÉM NAK-szerinti fajlagos műtrágyaigény alapján kell megállapítani a szükséges műtrágya mennyiségeket. Így pl. Vetésváltás. közepes és gyenge N. A rozsot rendszerint sovány talajokon termesztjük zöldtrágyázás után is.2 kg P2O5. A gabonafélék közül a rozs legkevésbé igényes az előveteményekre. Műtrágyázás.Éghajlat és talajigény. Hazánkban mindenütt termeszthető. Jobb talajokon a rozs is többet terem. A gabonafélék közül a rozs bírja a legjobban a téli hideget és a fagyot. 1. vagyis 6. mert a nyitva virágzó rozsban nagy kárt okozhat a késői tavaszi fagy. vetésváltás Éghajlatigény. A rozs fajlagos tápanyagigénye 100 kg szemtermés és a hozzátartozó szalma NPK tartalma alapján: 2. főleg a virágzáskor. amelyek korán lekerülnek. Minden talajon megterem. A rozs a hűvösebb. mivel a termés nagyságát a rozsnál is a nitrogén mennyisége dönti el. Tavasszal alacsony a hőigénye. A rozs műtrágyázásánál is nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és tápanyagarányú műtrágyák használata. 57 . Hazánkban főleg soványabb homoktalajokon és sekély termőrétegű erdőtalajokon termesztjük. 21-27 kg P. korán fejlődésnek indul és szárba szökken. a fővetésű csalamádé és a korán lekerülő kapások. P. Kalászoláskor igényli a rozs a legtöbb nedvességet és ha nagyon száraz és tavasz (főleg a sovány homokon). az őszi és tavaszi keveréktakarmányok. de nálunk rendszerint beérik a kánikulai hőség beköszönése előtt. ahol nincs pangó nedvesség.6 kg N. Homoktalajokon legkedvezőbb elővetemények: a csillagfürt. K. 24-29 kg K.

vagyis a többi kalászos gabona főbb trágyázási irányelveivel. stb. széleróziót homokverést okoz. Homoktalajokon a talajelőkészítés módja legnagyobb mértékben a homokmozgás veszélyétől függ. lényegében azonosak a búzánál leírtakkal. kötött talajokon 2-3 cm. Növényápolás A vetést követően gondoskodni kell a tél végi vízállásos területeken a vízelvezető barázdák. Ha a vetés gyengébben fejlett is több káros gyom fordul elő (aprószulák. Ha a terület kigyomosodik. Vetés után homoktalajokon gyűrűshengert is járassunk a szeles erózió mérséklése céljából. Lazább homokon a tömörítést. vagyis hektáronként 4-5 millió csíra. mert a hőmérséklet 4°C fölé emelkedésével a rozs is elpusztul. A magágyat a homoktalajon a művelhetőségtől függően kombinátorral vagy ásóboronával készítjük el. árkok elkészítéséről. A mélyebb vetés késlelteti a kelést és a bokrosodást. ezért még fokozottabban kell törekedni az ülepedett magágy biztosítására. mert a homokot a szél könnyen kikezdi. A rozs jobban bokrosodik. jól bokrosodott rozs a talajt jól beárnyékolja gyors fejlődése miatt gyomelnyomó.Összefoglalva. mint a búza. Homokon simahengert nem használhatunk. akkor tárcsázásra. a műtrágyák mennyiségét a rozsnál is az elérhető termés. ezért kevesebb vetőmagra van szükség. akkor herbici- 58 . vadzab). Vegyszeres gyomirtásra ezért általában nincs szükség. repcsényretek. A vetőmagszükséglet megállapításánál ugyanazok a szempontok. A sűrű. Ezért futóhomok talajon nem végzünk tarlóhántást. De ha lehet. Ha nem vetjük el a rozsot a számára kedvező vetésidőben. Talajelőkészítés Kötöttebb talajokon a rozs talajelőkészítése megegyezik a búza talajelőkészítésével. Folyóméterenként elég 50-60 szem. Az optimális vetésidő gyengébb talajokon szeptember első fele. az elővetemény és a talajok tápanyag-ellátottsága határozza meg. de mivel a rozsot sekélyebben és korábban vetjük. Az alkalmazott vetési módok közül a szórva vetés nem javasolható. csormolyfajok. akkor nem bokrosodik el kellően és tavasszal a korai szárbaindulás miatt ritka lesz a növényállomány. foszfor és káliumtartalmú műtrágyák használatának irányelvei és módjai: az alapés fejtrágyázás. mint a búzánál. (Ez kiváló minőségű vetőmag esetén 130150 kg/ha vetőmagnak felel meg. hanem közvetlenül a vetés előtt végezzük el a vetőszántást. laza talajokon 3-5 cm a legkedvezőbb vetésmélység. A nitrogén.) A rozs termésének ezerszemtömege átlagosan 30-34 g. a rozs vetését szeptember végéig fejezzük be. A tél végi belvizek gyors levezetése is fontos feladat. A rozsot nem szabad mélyre vetni. jobb talajokon pedig szeptember második fele. hengerezésre vagy fogasolásra van szükség. amelyet gyűrűshengerrel tömörítünk. zárást tüskeboronával vagy fogassal végezzük. Vetés A rozsnál fontos a korai vetés.

akkor jó minőségű liszt-alapanyagot kapunk. Tárolás. gabona poloskák. a szemtermés tömegének kb. A rozs nem pereg annyira. A talajfertőtlenítés jó megelőző védekezés. Ismeretes.a rozsnál is a hektolitertömeget és az ezerszemtömeget. a porüszög. A rozsot is célszerű egymenetben aratni. illetve a teljesérés eleje. A rozsot még a búzánál is gondosabban kell tárolni. 59 .dekkel védekezzünk. A szalma betakarítás irányelvei mindenben azonosak a búzánál leírtakkal. de megkésett aratás esetén a rozsnál is fokozódik a pergési veszteség. pajorok. Betakarítás és tárolás A rozs június végén. egymenetes aratásnál a teljes érés. hogy a rozslisztben nincs vízzel kioldható sikér. A teljes vizsgálathoz a rozsnál is szükség van próbasütésre. A leggyakoribb kártevők a drótférgek. vagy július elején érik. A rozskenyér illetve a rozstészta vázának minőségét a keményítő és a nyálkaanyagok tulajdonságai határozzák meg. A termés minősége.5-szerese. A rozsliszt minőségvizsgálatára szerkesztett műszerek csak a különböző mértékben kicsírázott szemek. A termés minőségének vizsgálatakor . A rozsnak sok szalmája van.a búzához hasonlóan . A rozsnak és a belőle őrölt lisztnek a minőségét nagyobbrészt a betakarítási körülmények határozzák meg. A betegségek közül a fuzáriumos gyökérrothadás. márpedig a rozs ipari minőségét a betakarítás módja és a tárolás határozza meg. kendermagbogár. esetleg az acélosságát veszik figyelembe. az anyarozs a leggyakoribbak. Aratásra legmegfelelőbb érési fokozat a viaszérés vége. gabonalegyek. Ha a betakarítás száraz időben történt és nincsenek csírázásnak indult szeme. a kőüszög. a barnarozsda. a csíkos mozaikvírus. mert hamar bemelegszik. illetve lisztek közti minőségek vizsgálatára alkalmasak. mint a búza. 2. A csávázás fontos preventív védekezés. de hosszú szalmája miatt a kétmenetes aratásra is sor kerülhet. ezért az aratásával jobban lehet várni.

Fehérje tartalma átlagosan 18% körül van. hanem beltartalma miatt is jelentős gabonaféle. elkeskenyedő. Éghajlat és talajigény A Triticale éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Kalásza hosszú. Vetésterülete a termesztésbe vonása idején növekvő tendenciát mutatott. igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb. Ezért elsősorban a rozstermelő körzetekben termeszthető. amelynek a jelentősége világviszonylatban egyre jobban növekszik. Származása és biológiai jellemzése A Triticale céltudatos nemesítés útján jött létre. akkor elsősorban mint takarmánygabona jön számításba. A sterilitás leküzdése az oktaploid Triticalék és a primer hexaploid Triticale hibridek keresztezéséből származó F1 nemzedékek hexaploid Triticaléval végzett többszöri visszakeresztezésével valósult meg és így jött létre a másodlagos (secunder) hexaploid Triticale. A beltartalmi értékét tekintve első helyen a Triticale fehérjetartalma említhető meg. A búza és a rozs keresztezésének a terméke. jelenleg több mint 400 ezer ha-on termesztik. ha sokoldalúan értékeljük. általában 14-18% között ingadozik. (Állandósult búza-rozs hibrid. Jelentősége nem csak átmeneti jellegében van. (Ez is gátolta a Triticale nagyobb arányú elterjedését nálunk.) A Triticale.) Szára a rozshoz hasonlóan magas. nem a búzához. jobb talajokon pedig a búza terem többet.vagy . A korábban megvalósult elsődleges Triticalék . A külső pelyva hosszú szálkát hord. töppedt.Triticale A Triticale a búza és rozs keresztezéséből származó állandósult jellegű köztes típusú hibrid. Egyébként a Triticale egyformán értékes.a hexaploid búza x diploid rozs keresztezésével (42+14=56) oktaploid Triticalék voltak . de fertilis és állandósult hexaploid Triticale csak az 1950-es években (1950-1955) jött létre. kissé ráncos. mint takarmánygabona és kenyérgabona növény. Szemtermés. A búzát és a rozsot már nagyon régóta keresztezték egymással. A szem fehérjetartalma a környezettől. mint a rozs és öntermékenyülő. fakó színű és a rozshoz hasonlít. De csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthető gazdaságosan. évjárattól és a talajtól is függ. Gyenge talajokon a rozs többet terem. Biológiai jellemzés. Az alacsonyabb szárú fajták (50-100 cm) előállítása folyamatban van. az utóbbi években újból növekszik. mint a búza.(28+14=42) hexaploidok és meddők voltak. előlről nézve pedig a búzához hasonlít.a tetraploid búza x diploid rozs keresztezésével . oldalról nézve a rozshoz. De. mint átmeneti növény. 70-es évek végén erősen lecsökkent. Nagy. A Triticale alaktanilag a búza és a rozs között átmenetet képez. 60 .

amely 5.9-5. csak a magágy minőségére igényesebb azoknál.és takarmánygabona céljára szeptember közepétől szeptember végéig vessük. fuzárium és az anyarozs. 1. Ápolás Különösebb ápolást nem igényel.53 kg N. Betegségei a lisztharmat. A szükséges vetőmagmennyiség: 4. illetve azonos a búza és főleg a rozs ápolásával. mint a rozs és kevesebbet. általában a rozzsal egyidőben vethető. Ezek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk. amelyek ellen gombaölő szerekkel védekezhetünk.hatóanyagnak felel meg. vagyis a több vetőmag miatt .1 millió csíra/ha. mint a búzánál. A fajlagos tápanyag-igény 100 kg termés és a hozzátartozó melléktermékek biztosításához: 2. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel. Gabona-sortávolságra.NPK . célszerű a fajlagos tápanyag-igényének megfelelő NPK hatóanyagot adni a Triticale alá. A kártevők közül a drótféreg.18 kg vegyes .a gyenge csírázás. 230-260 kg/ha körüli vetőmagnak felel meg. mint a búza.kb. (Ez a csíraszám .több tápanyagot igényel.) Talajelőkészítés Mindenben azonos a búza és a rozs talajelőkészítésével.mivel többet terem a rozsnál . A gyakorlati trágyázás során . vagy a rozsnál.Agrotechnika A Triticale-termesztés agrotechnika irányelvei lényegében azonosak a búza és a rozs termesztésével . 61 .25 kg P2O5 és 1. már szeptember elején is elvethető.40 kg K2O. Vetés A Triticale-vetőmag előkészítésére és vetésére is nagy gondot kell fordítani a vetőmag gyenge csírázóképessége (85-88%) miatt. Nagyon fontos a korai vetés.főleg a rozstermesztés agrotechnikai irányelvei szerint kell termeszteni. ha zöldtakarmányozásra vetjük. a kendermagbogár. rozsszárüszög.) Ezerszemtömeg 43-45 g. a gabonalegyek és a gabonapoloskák fordulnak elő. Tápanyagigény és trágyázás Mindenben azonos irányelveket kell követnünk. 4-5 cm mélyre vessük. Kenyér. (Ezek a megállapítások főleg a hosszúszalmájú fajtákra érvényesek.

de cséplése nehézkesebb. mert a kalászorsó erősen töredezik. Aratása . Tárolása mindenben azonos a többi kalászos gabonaféle tárolásával. 62 .Betakarítás és tárolás A rozs és a búza után érik. Egyébként nem pereg.inkább a rozshoz hasonlít. mint a többi gabonaféléé.hosszú szalmája miatt .

A sörfogyasztás és a sörgyártás növekedésével párhuzamosan növekszik a sörárpa szükséglet.) Kétsoros árpák (Hordeum vulgare L. ezek közül hazánkban csak két változatnak van jelentősége. amely rendszerint többet terem.a kukorica és a búza után . mint a tavaszi árpa.a harmadik helyet foglalja el. a tavaszi árpa szalmája viszont értékes takarmányszalma. de a kultúrárpák is formagazdag növények. Az őszi és tavaszi árpák biológiai sajátosságai több vonatkozásban eltérnek egymástól.) a Hordeum nemzetségbe tartozik. Az őszi árpának dús gyökérzete van és igénytelen. fontos nyersanyaga a sör és a malátagyártásnak.) ALEF. Az árpa (Hordeum vulgare L.Árpa Az árpa nagyon fontos és értékes gabonaféle. A megtermelt árpának csak egy része alkalmas kifogástalan minőségű sör gyártására. de kásaként . Egyébként az árpagyöngyöt is tavaszi árpából készítik. 63 . valamint a kalászok tömöttsége alapján történik. hogy az őszi árpának hosszabb és durvább szára van. mint a tavaszi árpának. convar. Az árpának több változata (convar. Takarmányozási célra nagyobbrészt őszi árpát termesztünk. Az árpák rendszerezése: a kalász szerkezete.árpagyöngy . distichon (L. tápanyagigényes növény. convar. Az árpamennyiség 60%-át malátagyártásra. Különbség még az is.emberi fogyasztásra is alkalmas. A tavaszi árpa jelentős része söripari alapanyagként. ezért az őszi árpa egyik fontos abraktakarmány növényünk. különösen a sertéstenyésztés részére nélkülözhetetlen. A tavaszi árpa takarmányozási célra is értékes gabonafélénk. hogy az árpa egyike a legrégebben termesztett gabonaféléknek. A mérsékelten meleg nyarú tájakon pedig nagyobbrészt sőrárpát termesztenek. vulgare MSF. a déli. Rendszertan és biológiai jellemzés Az árpát a kőkorszakból visszamaradt leletekben együtt találták a búzával. amelyhez kb. Ez azt bizonyítja. Keletkezési helye valószínűleg Elő-Ázsia volt.) Növénytani jellemzés. amelyet nagy alakgazdasága miatt a legkülönbözőbb éghajlatú országokban termesztenek. a többit közvetlenül sörgyártásra használják fel. Hazánkban is elég nagy területen termesztünk árpát. mintegy 90-95 millió hektáron termesztenek árpát a világon. 16 vad árpafaj tartozik. a.) van. míg a tavaszi árpa sekélyen gyökerező.) b. amelynek még a szalmája is alkalmas takarmányozásra. Termőterülete alapján világviszonylatban a negyedik helyen áll a gabonafélék között. melegebb országokban főleg takarmánygabonaként hasznosítják. Ezért az őszi árpa szalmája csak almozásra való.) Többsoros árpák (Hordeum vulgare L. a kalászon lévő megtermékenyült kalászkák sorai. Az árpát hazánkban többféleképpen hasznosítjuk: nagyon értékes abraktakarmány. A rövidnyarú északi tájakon fontos kenyérgabona. mint sörárpa kerül felhasználásra. A vetésterület nagysága szerint a gabonafélék között .

Az árpa öntermékenyülő növény. A hazai őszi árpa fajtáink nagyobb része a szabálytalanul hatsoros árpához tartozik. nagyszemű és „finomhéjú”. de vannak csupasz szemű változatok is. sem túl világos. de a kalászkák elhelyezkedése lehet szabályos vagy szabálytalan. talajtól és főleg az időjárástól függően változó. A fehérje tartalom ne legyen több 1012%-nál. A malátakészítésnél fontos az egyenletes nagyságú sörárpa szem. ezért a kalász felülről nézve négysorosnak látszik. Meleg. 64 . A jó minőségű sörárpa szemtermése fehérjében szegény. ha nagy a fehérje tartalma. ne legyen túl sötét. száraz időjárásban a tavaszi árpa gyakran már a levélhüvelyben (hasban) megtermékenyül. Az árpa kalászkái . A szemtermés beltartalma. A többsoros árpa padkáin mind a három virág megtermékenyül. A tavaszi árpa fajtáink mind ide tartoznak.a többi gabonáéval ellentétben . a szélsők kisebbek és elállók.5%-nál nagyobb fehérje tartalmú árpák már nem tekinthetők sörárpának. Az árpának pelyvás szemtermése van. A 12. keményítőben gazdag.mindig egyvirágúak és hármasával ülnek a kalászorsó padkáin.Virágzata (kalásza). A többsoros árpák rendszerint hatsorosak. Fontos még a szín is. A szemtermés ezen kívül legyen telt.és fehérjearánya a fajtától. Kétsoros árpák. A szabálytalanul hatsoros árpák kalászán a középső kalászka nagyobb és a kalász tengelyéhez simul. A takarmányárpánál az a jó. A szemtermés. A kétsoros árpánál a kalászorsó padkáján lévő három virág közül csak a középső termékenyül meg. A sörárpánál viszont az a kívánatos. hanem egyenletesen fehéres sárga (szalmasárga). hogy minél kevesebb fehérjét és minél több keményítőt tartalmazzon. vagyis a táplálószövet (endospermium) keményítő.

A jobb búza elővetemények az őszi árpa részére is megfelelők. mint a búza. Az őszi árpa fajlagos tápanyagigénye 100 kg termés biztosításához: 2. mint a tavasziaké.legkorábban érő gabona csökkenti az aratási munkák torlódását. mint a régebbi fajtáké. A fajlagos műtrágyaigény jó és közepes N. mint a tavasziak. 2. mint a többi őszi gabonáé. P. 65 .a búza és a többi gabonaféle trágyázásának irányelveitől. De a kellő időben vetett. Az újabb fajták télállósága már jobb. mert korai érésével .csak nagyon kis mértékben tér el . vagyis 45-83 kg/t vegyes NPK hatóanyagra van szükség .6 kg K2O. Általában a gyengébb adottságú búzatalajokon és a jobb rozstalajokon termeszthető eredményesen az őszi árpa. ezért ritkán kerül az őszi árpa jó elővetemények után. Az őszi árpa hazánkban az északi. jól megerősödött őszi árpa vetések is jobban bírják a telet. Télállósága gyengébb. hideg klímájú tájak kivételével mindenütt termeszthető. de mivel ezek aránya elég kevés. 1. Ezért az őszi árpavetések tavasszal rendszerint rossz képet mutatnak. Éghajlat. különösen a hótakaró nélküli kemény hidegek okoznak fagykárt az őszi árpában.átlagos minőségű talajokon . de kiszántásukat nem szabad elsietni. mint a megkésett vetések.Az őszi árpa termesztése Hazánkban az őszi gabonák biztosabb és nagyobb termést adnak. Talajigény.0 kg P2O5.7 kg N. A túl buja vetéseket viszont a vastag hótakaró sanyargatja meg. és a korán felszabadult terület még másodnövények termesztésével is hasznosítható. 6. Az őszi árpa termesztése azért is előnyös. Különösen száraz éghajlatú vidékeken terem többet az őszi árpa a tavaszi árpánál. Tápanyagigény és trágyázás Lényegében azonos . A korai vetés miatt nehéz az őszi árpát jó elővetemények után vetni. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény.3 kg vegyes hatóanyag. Az őszi árpafajták termése is nagyobb. 14-24 kg P és 15-29 kg K. A gabona ugyan nem jó elővetemény. ezért nagyon sokszor gabona után kerül a növényi sorrendbe. Az őszi árpa nem olyan igényes az előveteményekre.1 tonna termés biztosításához. Talajelőkészítés Mindenben azonos az őszi búza és a rozs talajelőkészítési irányelveivel. K ellátottságú talajokon: 16-30 kg N. főleg a korábban lekerülő elővetemények után végezhető talajelőkészítési módokkal. de megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazásával kielégítő előveteménnyé tehető. Növényi sorrend.

) Ezermagtömege 38-42 g. a levéltetvek. A szükséges vetőmagmennyiség: fm-enként 45 vetőmag. ha csak lehet. Mindenben azonos a többi őszi gabonáéval. repcsényretek. Növényápolás. A talajlakó kártevők ellen legkésőbb a magágy készítésekor dolgozzuk a talajba a vegyszert. Ezért. osztályú vetőmag esetén 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg. porüszög és rózsaszínű fuzáriózis. ne késsünk meg. már június közepén. A szalmatermés kb. október eleje. (amely I. takarmányozásra nem alkalmas. a törperozsda és az árpa vírusossága. ha lehet. kamillafajok.Vetés Nagyon fontos a jó minőségű. Egyes fajták optimális vetésideje október első felében van. A vetésmélység 3-5 cm. a szemtermés 1. A vetéssel. Az őszi árpa aratásával ne késlekedjünk. de a szárbaindulás előtt. Kombájnnal egymenetben csak teljesérésben aratható. Betegségek: gyökér. A túl korai fejtrágyázás a felfagyott őszi árpán rendszerint káros.5 millió csírát kell vetni. kellően előkészített vetőmag. Az őszi árpát is gabonasortávolságra vetjük. aratását a többi gabonák érése előtt be kell fejezni.és lombbetegségei a lisztharmat a levélcsíkosság. Ápolás és gyomirtás A vegetáció kezdete után. Betakarítás Az őszi árpa a legkorábban aratható gabona. Szár. mert elmarad a bokrosodás és a téli fagy is nagyobb kárt okozhat. ha a talajon a traktor már mélyebb nyomot hagy. a gabonalegyek és vetési bagolylepke. Szalma betakarítás: ugyanúgy kell végezni. rozsnokfajok.0-4. amely általában csak almozásra használható. A vetésidő szeptember második fele. Kártevők. törpesége kalászbetegségek. vagyis 1 ha-ra 4. mert a túlérett árpa kalászai letöredeznek és nagy lesz a szemveszteség. A szár és a lomb kártevők: az árpabogarak. márciusban kell a vegyszeres gyomirtást alacsony hőmérsékleten is ható készítménnyel elvégezni. Vetésidő alapján a korábbi vetésű gabonákhoz tartozik az őszi árpa.5-szerese. talajlakók: a drótférgek és cserebogárlárvák. A fedettüszög és a porüszög ellen csávázni kell a vetőmagot. Felfagyás esetén tavaszi hengerezése csak akkor eredményes.és csírabetegségek közül legveszélyesebb a helmintospóriumos csírapusztulás az árpatő gombája. főleg a rozs ápolásával. A fuzáriumos gyökérrothadás és a tifulás vetésrothadás fiatalabb korban pusztíthat. mint a búzánál. vadzab vagy széltippan. második felén beérik. Gyomnövények: apró szulák. emiatt csak 4 évre kövesse önmagát. 66 .

a cukorrépa. tápanyagokban gazdag talajok: a mezőségi talajok. barna erdőtalajok. ahol jó minőségű búza terem. A kedvezőtlen éghajlati tényezők egyébként nemcsak a termés mennyiségére hatnak károsan. De az évjáratoktól függően az ország más részein (Mecsek magasabb részei és Délnyugat-Somogy) is termeszthető jóminőségű sörárpa.és könnyű agyagtalajok. ott nagyobbrészt sörárpát termesztünk. mint a takarmányárpa. De bármilyen célra termesztjük is a tavaszi árpát. Azok a jó előveteményei. hogy bőtermő. sör. A nyugati termőtájhoz Sopron vidéke és a Rába völgye tartozik Pápáig. Vetésváltás. (A sörárpa részére pl. A termesztési cél szerint kell megválasztani a fajtákat. jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető gazdaságosan. A sörárpa szénhidráttartalma csökken. A sörárpa az éghajlat és az időjárási elemek iránt igényesebb. vagy laza homok és láptalajok a tavaszi árpa. silókukorica. A kétféle hasznosításon alapuló tavaszi árpa termesztés agrotechnikája . korán érő. Az éghajlat egyébként hatással van a takarmányárpa minőségére is.és malátagyártás céljára termesztjük. a Sajó és a Hernád völgye tartozik ide Sátoraljaújhelyig. stb.) Megfelelő elővetemény még a repce. A legjobb elővetemények a jól ápolt kapásnövények: a cukor. A sörárpa viszont csak a mérsékelten meleg.és talajviszonyok alkalmasak a sörárpatermesztésre. Talajigény. fontos. csapadékos tájakon termeszthető eredményesen.és takarmányrépa. 67 . szárazságtűrő. terméketlen. Ezért a takarmányárpa . amelyek jó kultúrállapotban gyommentesen hagyják vissza a talajt.az aszályos tájak kivételével . Éghajlat. a Bükk alja. erősen kötött agyag. ott a takarmányárpa is gazdagabb lesz fehérjében. len és a korai vagy középkorai érésű szemeskukorica is. Az északi termőtáj a Mátra előterében kezdődik. savanyú.A tavaszi árpa termesztése A tavaszi árpát takarmányozás. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. burgonya. ahol az éghajlati. mint az állattenyésztés a takarmányárpa fajtákkal szemben. Ezért mindenütt. A termesztési cél mellett fontos a termesztési feltételek és a fajták igényeinek a figyelembevétele. Fajtaválasztás. főleg a sörárpa termesztésére alkalmatlanok. mivel a sörgyártás nagyobb kívánalmat támaszt a sörárpafajták iránt. sörárpa-termesztésre alkalmas táj van: az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Magyarországi táj. Hazánkban két nagyobb.kisebb mértékben eltér egymástól. ha a kukorica után nem maradt vissza káros vegyszerhatás a talajban. A tavaszi árpa gyengén fejlett gyökérzete miatt a talaj iránt igényes növény. könnyű öntés. hanem a minőséget is rontják. Termesztésére legalkalmasabbak a középkötött. mélyrétegű.hazánk minden területén termeszthető. A két fő tájon kívül a Dunántúli-Középhegység egyes részei (Tapolcai és Veszprémi járás) is alkalmasak sörárpatermesztésre. szilárdszárú és a betegségekkel szemben ellenálló legyen a fajta. Különösen fontos ez a sörárpatermesztésnél. A tavaszi árpa az előveteményekre is igényes. fehérjetartalma pedig a kívántnál nagyobb lesz. A hideg. Ezért csak a tápanyagokban gazdag.a környezeti igények és a termesztési technológiák szerint .

mivel a tavaszi árpát takarónövényként is felhasználhatjuk a pillangós takarmányok telepítésénél.1 kg K2O. 0. kb. de termés csökkenés is előfordulhat.). Talajelőkészítés A talajelőkészítés ideje. P. A tavaszi trágyázásra visszamaradt nitrogént.a többi gabonafélékhez hasonlóan .9 kg P2O5.takarmány vagy sörárpa . Az optimális N-arány főleg a sörárpatermesztésnél fontos. hogy a konkrét tápanyagellátást. A tavaszi árpa fajlagos tápanyagigénye 100 kg termés biztosításához: 2. amelyet a nyáron lekerülő elővetemények után szeptemberben. vagyis a trágyázást .különböző tényezők módosítják. A tavaszi takarmányárpa egyébként gyakori előveteménye. De ha a N-adag 50 kg/ha-nál kevesebb. főleg a sörárpának (a nitrogén miatt). A sörárpatermesztésnél a kedvező nitrogén hatás úgy érhető el. Tápanyagigény és trágyázás A tavaszi árpa rövid tenyészidejű. mert a túladagolás káros következményekkel járhat. De a tényezők mellett mindenkor a termesztési célt .A hüvelyesek és pillangósok. hatóanyag kg/t: jó és közepes N. stb. A foszfor és kálium műtrágyákat a lejtős és sekély termőrétegű talajok kivételével ősszel alaptrágyázásra kell felhasználni. gyengén fejlett gyökérzetű gabonaféle. A korábban betakarított elővetemények után tarlóhántással kezdődik.3 kg vegyes (NPK) hatóanyag. K ellátottságú talajokon 10-21 kg N. A tavaszi árpa elővetemény értéke csekély. 2. 25-30%-át vetés előtt kell kiszórni és magágykészítéssel a talajba dolgozni. ha a nitrogént szervestrágyázással az elővetemények alá adjuk. vagyis 5. az 68 . 16-28 kg P és 24-35 kg K. A fajlagos műtrágyaigény. A tavaszi árpa alapvető talajelőkészítő munkája az őszi szántás. főleg tavaszi vetésű növények vethetők utána. majd őszi szántással folytatódik a talajelőkészítés.3 kg N. A nitrogén műtrágyázás megosztása a tavaszi árpánál is célszerű. módja és eszközei az előveteménytől és a talaj tulajdonságaitól függően határozhatók meg. A tápanyagellátás és az egyes tápelemek (NPK) mennyisége és aránya alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. ezért sok és könnyen felvehető tápanyagokra van szüksége. vagyis fehérjetartalom növekedés.tekintsük a legfontosabbnak a konkrét trágyázás során. akkor az egészet tavasszal szórjuk ki. különösen a kálium hatása kedvező a sörárpa minőségére. a termesztési célnak megfelelő műtrágyázás. Minőségromlás. A foszfor és kálium műtrágyázás jelentősége is nagy a tavaszi árpa tápanyagellátásánál. valamint lejtős területeken a P és a K egy részét. A talajok kötöttségétől függően a Nműtrágya 30-50%-át már ősszel ki lehet juttatni. valamint a kalászosok rossz előveteményei a tavaszi árpának. amely 50-84 kg/t vegyes (NPK) hatóanyagnak felel meg. Természetes. A nagy és jó minőségű termés biztosításához igen fontos az optimális mennyiségű és tápanyagarányú. A műtrágyázás módja hasonló a többi kalászoséhoz. mert a nagyobb mennyiségű tavaszi Nműtrágya a sörárpa fehérjetartalmát a kívántnál jobban növeli. illetve takarónövénye az évelő pillangósoknak is (vöröshere.

ne használjunk vegyszereket. Vetőmagmennyiség. A sörárpánál. Tavasszal. A szántást a lejtős területek kivételével még az ősszel munkáljuk el. A vetendő csíraszám 4-5 millió csíra/ha között váltakozik (ez kb. repcsényretek. 160-200 kg/ha vetőmagnak felel meg). A sörárpában. ami a sörárpánál a termés csökkenésén kívül minőségi romlást is okozhat. alacsonyabb marad. Söripari célra termesztett árpát ne használjunk takarónövénynek. A tavaszi árpát is gabonasortávolságra vetjük. 69 . fogassal vagy . a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél. vadzab. a fehérjetartalom növekedése miatt. Vetés előtt a vetőmagot fedett üszög ellen csávázni kell. a drót féreg és a gabonaszipolyok a legveszélyesebbek. Növényápolás és gyomirtás Jó minőségű magágyban a tavaszi árpa gyorsan kikel. ha csak elkerülhető. pipitérfajok. akkor a szokásosnál kevesebb (30-50%) vetőmagot vessünk. mihelyt lehet. nem bokrosodik. de ha a talaj cserepesedésre hajló. jól bokrosodik és kevesebbet szenved a szárazságtól. tilos a hormonhatású vegyszerek használata. simítózással. akkor választhatunk kontakt hatású szerek vagy modern mikroherbicidek közül. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 3-5 cm.mihelyt annyira megszikkad a talaj. és az érése is elhúzódik. Ezért az árpa fontos ápoló munkája a gyomirtás. Leggyakoribb gyomok: apró szulák. hogy a ritkább állomány kevésbé károsítsa a pillangós takarmánynövényeket. készítsük elő a magágyat és vessük el a tavaszi árpát. De ha csak későn tudunk vetni. Ha a pillangósok telepítésénél takarónövényként használjuk a tavaszi árpát. A korán elvetett árpa gyorsan kel.ősszel betakarított növényeket követően pedig október végéig célszerű elvégezni.a talaj tömődöttségétől függően kombinátorral készíthető el a vetőágy. hogy rá lehet menni. le is hengerezhetjük a vetést. a kelést simahengerrel segítsük elő. A vetés után magtakaró boronát járassunk és ha szükséges. Vetés A gazdaságos tavaszi árpatermesztés fontos feltétele a jó minőségű vetőmag és a korai vetés. kamillafajok.február végén március elején . Előfordul sárgarozsda és levélfoltosság is. A tavaszi árpa érzékeny a gyomokra is. mezei acat. Ezért kora tavasszal . de ha mégis szükséges. Betegségei: árpaporüszög és lisztharmat. A vetésidő mindig a kitavaszodástól és a talaj állapotától függ. Kártevői közül a vetésfehérítő árpabogár. vadrepce. De hormonhatású herbicidekkel csak a takarmányárpában védekezhetünk.

3-szerese. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. 70 .(911. tárolásáról gondoskodni kell. fehérjeszegény.csak teljes érésben takaríthatjuk be. A teljes érést csak akkor várjuk meg. tisztasága. világossárga színű sörárpát. A szalmatermés a szemtermés 0. ha kombájnnal aratunk. A minőség megóvása céljából a kombájn beállítására is vigyázni kell. ami szintén rontja a sörárpa minőségét. fontos a toklászoló helyes beállítása. mert a sörárpát .a többi gabonafélétől eltérően . A sörárpa minőségét fizikai és élettani tulajdonságai. keményítőben gazdag termést. A takarmányárpa aratása csak akkor módosul. valamint a kivonható (extrakt) anyag mennyisége és az oldhatósági fok. Begyűjtése és tárolása azonos a többi kalászos gabonánál leírtakkal. ha kétmenetes aratással takarítjuk be a takarmányárpát. mert csak így kapunk jó minőségű. mert a túlzottan toklászolt árpa csírázóképessége csökken. hogy meg ne ázzon. A tavaszi árpa szárítása. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmányszalma. A sörárpánál arra is vigyázni kell. (2. A kémiai összetétel alapján a maláta. szaga.5% legyen) és keményítőtartalom aránya. valamint kémiai összetétele határozza meg. tárolása azonos a többi gabonánál leírt irányelvekkel. Ilyenkor az a helyes.Betakarítás és tárolás A sörárpa és takarmányárpa aratási ideje eltérő. jól csírázó. mivel csak így kapunk jó minőségű. az élettani tulajdonságok közül a csírázóképesség és a csírázási erély befolyásolja legjobban a sörárpa minőségét. héjfinomsága és a szemek lisztessége a meghatározó. osztályozottsága.2 mm-es hasítékrostán) szemnagysága. A sörárpa aratásával meg kell várni a teljes érést.8-1. A fizikai és élettani tulajdonságok közül főleg az árpa színe.és sörgyártás legfőbb minőségi fokmérője: a fehérje. A termés minősége. ezért begyűjtéséről. ha évelő pillangóst vetettünk alá.

A kultúrzab-fajok közül legfontosabb és legelterjedtebb az abrakzab (Avena sativa L. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány. et Graeb) és a zászlós zab (A. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.a virágzatán kívül . leginkább sárgásfehér. Az abrakzabnak bugatípusa alapján pedig két alfaja különböztethető meg: a bugás zab (A. Termesztésére főleg a hűvösebb. mérsékelt éghajlatú országok alkalmasak. melyek közül rendszerint csak kettő termékenyül meg. amely egyébként az abrakzab ősének is tekinthető. A tavaszi bükkönnyel együtt vetett zab .) (A termesztett zabok két típusra oszthatók: pelyvászabok és csupaszzabok csoportjára. Biológiai jellemzés.azonosak az előzőekben tárgyalt gabonafélével.) az Avena nemzetségbe tartozik. A zab takarmányértéke nagyon jó. stb. Egyéb biológiai sajátosságai . zabliszt. amelyek közül legismertebb a hélazab (Avena fatua L.). sativa L. A zab azonban nemcsak fontos abraktakarmány.a zabos bükköny . keményítő. A szemtermés alakja hosszúkás. A pelyvás szemtermés színe a fajtától függően változó. hanem értékes szálastakarmánynövény is. Gazdag a mész és foszfortartalma.) A vadzabok veszélyes gyomnövények. a tavaszi árpa szalmájához hasonló értékű takarmányszalma. A buga virágzása . vége felé elhegyesedő.fontos tavaszi keveréktakarmány. A zabpehely. de kis mértékben (1-3%) idegen megporzás is előfordul. sativa L. A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas.és zsírtartalmának köszönhető. orientalis Schreb.a buga csúcsán kezdődik és onnan halad lefelé.Zab A zab nagyon értékes takarmánygabona. Virágzata laza bugavirágzat. subsp. 71 . A zab gyökerének szívóereje a kalászosok közül a legnagyobb a talajvíz és tápanyagkészletét a többi gabonához hasonlítva jobban hasznosítja.és a szemek érése . Ezerszemtömege 25-40 g. 1 hétig tart. emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. Elhelyezkedés szerint . Ezenkívül a zabszalma is értékes. A bugán az oldalágak elágazásának iránya és főtengely állásszöge szerint két bugatípust különböztethetünk meg: a zászlós és a piramis alakú bugát. Egy buga virágzása kb. ami az apaállatok tenyészképességét növeli. jó tápanyagfeltáró képességű gyökérzete van. A zab öntermékenyülő. difussa Asch. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják.). amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz. subsp.és kultúrfajok egyaránt találhatók. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona. amely jól hasznosuló fehérje-.van egy nagyobb külső vagy alsó. A zabnak fejlett. Szemtermése pelyvás szemtermés. Hazai zabfajtáink a zászlós és a bugás zab közötti átmeneti alakhoz tartoznak. mélyrehatoló. Rendszertan és biológiai jellemzés A zab (Avena sativa L. ahol vad. A zab kalászkáiban a virágok száma 2-3. és egy kisebb belső vagy felső szemtermés.

Különösen jól terem a humuszban és nitrogénben gazdag talajokon. mint a többi gabonaféléé. A foszfor és kálium-műtrágyázás pedig csak megfelelő nitrogénellátottság esetén gazdaságos. foszfor). Jól terem még a gyeptörésben és erdőirtásban is. mert a gyomokat elnyomja. A zab számára a talaj pH optimuma 5. mint az ország többi tájain. valamint erősen kötött talajon is termeszthető. A zab nitrogénfelvétele a tenyészidő kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. Az enyhén savanyú talajokon. 5%) és ásványi anyagokat (kalcium.5 kg P2O5. Talajigény. A tavaszi takarmányárpa műtrágyázásához hasonlítható leginkább. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2. A zab a szélsőségesebb talajok kivételével minden talajon termeszthető. Legjobb előveteményei a zabnak is az istállótrágyázott kapások.4 pH. vetésváltás Éghajlatigény. A foszforigény a növekedés első szakaszában nagyobb. ilyen viszonyok között bővebben terem. A zab a hűvösebb. de önmaga után ne következzen. valamint az évelő pillangósok és füvesherék. 1.A szemtermésnek biológiailag értékes beltartalma van.8 kg K2O. valamint az észak-keleti dombvidéken többet terem. de a hűvösebb és csapadékosabb Dunántúlon. csapadékosabb éghajlat növénye. vagyis 5. A zab nem kényes az előveteményekre sem. 72 .NPK . Éghajlat és talajigény. melyek közül hazánkban csak a tavaszi zab fajtákat termesztjük. 1. A zab is meghálálja a jó előveteményeket.hatóanyag. Műtrágyázása pedig mindenben hasonló és csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona műtrágyázási irányelveitől. A foszfor és kálium igénye . A talajok kultúrállapotára sem igényes. A kalcium felvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van. A zabnak is vannak tavaszi és őszi fajtái. Tápanyagellátás és trágyázás Sovány talajokon kedvezően reagál az istállótrágyára is. A zab hazánkban mindenütt megterem. Vetésváltás.8 kg vegyes . mert erre érzékeny. és rossz elővetemények után vetik. A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb.5 kg N.3-6. ezért a zab nitrogén-igényes növénynek tekinthető. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja. A mélyített talajokon pedig a felhozott nyerstalajra sem kényes. mert sovány talajokon. valamint E-vitamint tartalmaz. Talajelőkészítés Mindenben megegyezik a tavaszi árpa talajelőkészítésével. Nagy a fehérjetartalma. Így ezeken a területeken nagyobb arányokban termesztik. de nagyobb termés csak a jobb vályogtalajokon várható. ezen kívül elég sok zsírt (kb.gyökérzetének jó tápanyag-feltáróképessége miatt kisebb. ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével.

Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével. (ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg.amely értékes takarmányszalma . mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A zab aratására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás. amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal.5-2-szerese. 55-60 szem folyóméterenként. A learatott és elcsépelt termés kezelése.az időjárástól függően március eleje. színe sárga. Betakarítás és tárolás A zab a legkésőbben érő gabonaféle.5-5 millió csíra/ha. A vetőmag mennyiség: 4. A zabszalma .betakarítása. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni. A zab szára ilyenkor még nedves. közepe -. vagyis minél korábban vessük el. főleg a tavaszi árpaszalma betakarításával. a buga közepén viaszérésben. A zab szalmatermése a szemtermés 1. általában július közepén érik. amikor a buga hegyén már kemények.Vetés Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek. kora tavasz . Akkor arassunk.) Növényápolás A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. A zabot is gabonasortávolságra vetjük. a szárcsomók még zöldek. a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. 73 . esetleges szárítása és tárolása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal. kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal. Vetési mélység: 4-5 cm. amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés kezdetén vannak.

A keményítője könnyen emészthető. valamint az Alföldön kialakult éghajlatnak köszönhető. javanica. hazánk a termesztésének északi határán fekszik és ez elsősorban a Kárpátok védőhatásának. Biológiai jellemzés A rizs (Oryza sativa L. amelyek 0.3-0. A rizstermesztés másik fontos tényezője a talaj. Magyarországon a XVIII. században kezdődött a rizs termesztése ami jelenleg is eltér a többi gabonafélék termesztésétől. a 130-150 napos tenyészidőben 2600-3000°C a hőigénye. A csírázáshoz 13-15°C-ot.6% összes sót és 0. A levélzet hasonló a többi gabonafélékhez levélhüvelyből-. Éghajlat. Csongrád. vízáteresztése kicsi. hasonló az állati fehérjéhez. A rizs a 40. amelynek számos faja van. Szolnok. Ellentétben a többi termesztett növénnyel. vagyis a termőszint alatt vízzáró réteg van. Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben található. amelyeknek a vízvezetése. a rizs számára olyan talajok kellenek. A trópusokon az indica egyéb földrajzi területeken a japonica alfaj az elterjedtebb. amelyet kiegészít a nyelvecske és a két sarló alakú szőrözött fülecske. A rizstermesztés harmadik fontos feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz. 74 . napfényes időt kedveli. A kalászkái egyvirágúak és pelyvás termése van. Sok E és B vitamint tartalmaz Magyarországon egy főre jutó évi fogyasztás 4-5 kg. Bugavirágzatán első. A fényigénye 1200-1500 óra.és talajigény A rizs termesztését hazánkban elsősorban az adott terület hőösszege határozza meg. A benne levő fehérje (8-12%) csaknem teljesértékű. Éréskor is a meleg. Ezek közül is azok. a virágzástól a megtermékenyülésig 20-22°C-átlaghőmérsékletet igényel. 130-140 millió ha. A vetésterülete kb.és másodrendű elágazások található. levéllemezből áll. szélességi fokig termeszthető biztonsággal. Az éghajlati tényezők közül. a szolonyeces és szoloncsákos (átmeneti és savanyú szikesek) talajok. A termesztés folyamán három ökológiai alfaj különült el: indica. A rizs őshazája Délkelet Ázsia. japonica. a bokrosodáskor 16°C-ot. A vegetációs időben 1 ha-hoz talajviszonyoktól és növényvédelmi problémáktól függően 10-15 ezer m3 vízre van szükség. Budapesttől délre eső területek biztosítják. Ide tartoznak a réti. az Oryza nemzetségbe tartozik. A rizsnek bojtos gyökérzete van és jellegzetes a gabonafélékre szalmaszár 60-120 cm magas fajtánként változó. Ezt az éghajlati igényt hazánkban a Debrecen. A rizs szemtermése nagyon értékes és kitűnő az emészthetősége.Rizs A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka hiszen a rizsnek 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel.1%-nál több nátriumot nem tartalmaznak. Legtöbb rizstermesztési terület Békés.) a pázsit fűfélék családjába.

a kalitkák egymástól független lecsapódási és árasztási lehetőségének megteremtése.és a tápanyag-visszapótlás mellett a talaj fizikai tulajdonságát is javítja. .a rizstelep területének 60-75%-át rizs foglalja le.a rizstermesztésből kikapcsolt táblák hasznosítási feltételeinek megoldása.az ugaros szakaszban állítjuk helyre a telepek műszaki állapotát.a rizsszakaszok után egy év ugaros művelést iktassunk a vetésforgóba a gyomirtás. A telepen belül egy-egy tábla területe .az évelő pillangós után egy évig kalászos növényt. . .30-50 ha-os. hogy a megépített sík terep minél tovább megmaradjon.ha nem istállótrágyáztunk . . gépkihasználási. A rizs monokultúrás termesztését felváltotta a vetésforgó. A rizstelep építése műszaki feladat. A vetésforgó (vetésváltás) kidolgozásának elve: . Az egyébként is rossz adottságú talajok (főleg szikesek) kémiai. esetleg napraforgót stb.a felületen egyenletes vastagságú humuszos feltalaj kialakítása vagy megtartása. a rizstermesztés számára alkalmatlanná váltak. repcét. Ezt a jó minőségű talajművelés mellett a telepek időnkénti karbantartásával teremthetjük meg. hiszen a speciálisan berendezett. A rizstelepeken a használat során folyamatosan ügyelni kell arra. Nem volt szükség egy évtizedre. . gyengébb talajú területet leggazdaságosabban rizstermesztéssel lehet hasznosítani.és lecsapolócsatornák méretezésével a technológia által meghatározott árasztási és lecsapolási idők betartásának biztosítása. valamint a talaj levegőztetése. környezetvédelmi követelményeinek biztosítása. A táblákat 4-6 ha-os kalitkák tagolták.a rizstelepen évelő pillangóst telepítünk. a telep műszaki állapotától függően legfeljebb 3-5 évig termeljük. illetve a rizs igényének megfelelő vetésváltás. Ezért itt csak az agronómiai követelményeket és ismereteket közöljük. A rizstelep berendezése. A telepeknek a következő termesztési követelményeknek kell megfelelni: . termesztünk.domborzati adottságaitól függően . . kémiai tulajdonságának helyreállítása céljából. amely a szervesanyag. fizikai tulajdonságai leromlottak.az ugaros szakasz után .a rizst önmaga után a talaj tulajdonságától. fizikai. 75 .a vegyszeres növényvédelem üzemi feltételeinek. elmocsarasodtak. beleértve a talajfelszín lézeres planírozását. amely az évelő mocsári gyomnövények irtását is lehetővé teszi. szervezési és egyéb követelményekből adódóan az 1980-as évek követelményének megfelelően a rizstelepek optimális nagysága 100-200 ha volt.a rizs élettani és ökológiai igényének megfelelő vízborítás. . esetenként az istállótrágyázást. Gépesítési. A telepek elgyomosodtak.az öntöző. . illetve minél kisebb mértékben változzon meg.Vetésváltás A magyarországi rizstermesztés kezdeti időszakát a monokultúra jellemezte. hogy ennek a káros hatása bekövetkezzen. valamint a vízszintszabályozás lehetősége. . .

Ha az őszi szántást nem lehet elvégezni. A megmaradt részt pedig fejtrágyaként juttassuk az állományra. de átütő eredmény még nincs. amelyek kiszáradás után csak sok menetben munkálhatók el. Akkor indokolt ebben az időben fejtrágyázni. amíg megfelelő magágyat kapnak. mert a rizs előbb kikel és legyökerezik. Az ekkor kiszórt N-műtrágya elősegíti a növényállomány megerősödését. A N-műtrágya felét. jó beforgatását. ilyenkor a vetés mélysége 2-4 cm. A felület elmunkálásra a nehéz késes simítókat.2 és K2O-ból 3. A fejtrágyázás első időpontja a bokrosodás előtti fejlődési állapot. fejlődését. A ha-kénti vetőmag szükséglet 220-230 kg.illetve szalmaterméshez. kétharmadát tavaszi alapműtrágyaként célszerű felhasználni. amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12-14°C-ot. 76 . akkor az tavaszra marad. A másik vetési mód a felületre vetés. de a rizstelep talaja legtöbbször nem teszi lehetővé a jó minőségű szántást. Ezek lebontásának elősegítése céljából szükség volna az őszi N-műtrágyázásra. illetve az utána következő időjárási viszonyok nagymértékben befolyásolják. mert csak ekkor van olyan talajállapot. sárga színű. A m2-kénti csíraszáma 600 db. Ilyenkor a barázdaszeletek nedvesség miatt egybefüggő „szalonnás” állapotúak. Ennek ideje októbernovember. A harmadik vetési mód a palántázás. Ezzel a módszerrel jelenleg próbálkoznak. Ilyenkor a vetőcsoroszlyákat felkötjük vagy leszereljük és az utolsó műveleteként alkalmazott gyűrűshenger mélyedéseibe a szemek belehullanak és ezt ezután célszerű sima hengerrel betakarni. mert az is a cél. Vetés A rizs vetése történhet talajba akkor. ha a rizs gyenge fejlődésű. Az őszi szántást nem kell elmunkálni. Az alapműtrágyázásra rendszerint tavasszal kerül sor. sortáv 12-15 cm. amellyel a felszínen maradt rizsszalma is alászántható.és tarlómaradvány van a területen. a trágya egyenletes. amikor a műtrágyát egyenletesen be tudjuk dolgozni a talajba. amikor is az adagolt nitrogén a szemképződést és a szemtelítődést segíti elő és elhanyagolható a tenyészidőt hosszabbító hatása. ezerszemtömege 25-35 g.Tápanyagellátás és trágyázás A rizs tápanyagigénye N-ből 2. Talajelőkészítés A rizs talajelőkészítését a rizs aratási ideje.2 kg 100 kg szem.5 kg P2O5-ből 1. Második alkalommal bugahányás után fejtrágyázunk. A rizs betakarítása után jelentős szalma. A vetés ideje április 2 és 3 dekádja. A talajba történő vetés előnyösebb. nehéztárcsákat. 5. ha az őszi mélyszántást elvégezték és tavasszal jó magágy készíthető. akkor még ősszel elvégezhető az őszi mélyszántás. így a hullámzó víz nem tesz kárt benne. továbbá a fejlődése is egyenletesebb. Ha az aratás utáni idő száraz. gyűrűshengereket használják addig járatva.8 millió palántát számolnak ha-ként. hogy a talaj átlevegőztessük.4-5.

helmintospóriumos betegség. a szem nedvességtartalma 20-25%. majd a vizet a tábláról leeresztjük. ez akkor történik. a tapadó lencserák. irtása. Az aratás előtt a vizet teljesen le kell ereszteni a területről. ha a vizet lecsapoltuk. a rizsaknázó légy pedig a végleges elárasztáskor kezd károsítani. Rizs kőüszög. Vetés után még árasztás előtt a rizsgátakat gyomtalanítjuk. A nyári pajzsosrák. ha a talaj felülete nagyon megcserepesedne. 77 . a tollas árvaszúnyog rendszerint a rizs keléskor jelentkezik. Aratás előtt 5-7 nappal lombtalanítani kell szükség esetén. hogy a növény alsó 1/3-a mindenkor vízben legyen. terméscsökkentő gyom a zsióka. A rizstermesztés sikere azon múlik. a vízpótlások ne tartsanak 48-72 óránál tovább. A betakarítás a rizs teljes érésében kezdhető. a vízcserék. a vízzel való gazdálkodás alapos szaktudást feltételez.A vetés után a talajba vetett területeken 24 órás árasztást végzünk. Gyomirtás. A nyár folyamán 20-25 cm-es vízmagasságot kell tartani. Betegségek. amikor a szemek a viaszérés kezdetén vannak. Abban az esetben. Az éréskor a pelyva színe sárga. A lecsapolást olyan ütemben végezzük. Káros gyomok a kakaslábfű fajok és helyenként a rizsfű. A betakarított rizst tisztítás után szárítani kell 35°C körüli hőmérsékleten 14-15% nedvességtartalomig. a szem olyan kemény. mert a csíranövények nem tudnak a felszínre törni. hogy a lecsapolások. A vízborítás. A növényápolási feladatokhoz a rizstermesztésben a vízszint szabályozása. a betegségek és kártevők elleni védekezés tartozik. A kikelt rizst fokozatosan kell elárasztani úgy. hogy körömmel nem vágható szét. a gyomok visszaszorítása. akkor ismét átfutó árasztást kell végezni. A felületre vetést 2-4 cm-es vízborítás alatt tartjuk és a szemek ezalatt csíráznak ki és jönnek a víz felszínére. Ápolás és gyomirtás Az ápolása nagy gondot kíván. hogy a telep a rizs teljes érésének kezdetére száraz legyen a veszteségmentes gépi betakarítás érdekében. A kelesztés után kikelt muhar-félék és hídőrfélék akkor írthatók sikeresen. az árasztások. Betakarítás A rizs érése szeptemberben következik be. Az aratás egymenetben történik lánc vagy féllánctalpas rizs arató-cséplő gépekkel. Kártevők. a rizsszúnyog és a tasakos moly a rizs levélzetének a felszínére kerülése után. Ez általában az állomány elvirágzása után 35-45 napra következik be. baktériumos barnulás.

pelyhesítés. Portugáliában.) A hazánkban felhasznált abraktakarmány 65-70%-a kukorica. textil. puffasztás. A kukorica emberi fogyasztása. A kukorica. Az utóbbi években . mint takarmánynövény. finomszeszt és egyéb készítményeket állítanak elő kukoricából. de egyéb élelmiszerféleségek forgalmazása is várható. 78 . a kukoricaliszt és dara. A kukorica takarmányozásra való felhasználása is sokféleképpen történik.High Fruitos Corn Sirup). vagy takarmánytápokba keverve használnak fel. gyorsfagyasztott) és a pattogatott kukorica emberi fogyasztása is.és papíripar használ fel.és olajtartalmát illetően az egyes fajták közt eltérések vannak. valamint . . de a teljes kukoricanövény is értékes takarmány. stb. 30%-a kukorica .az érett kukoricaszár takarmányozása. Sokoldalú hasznosíthatósága következtében igen jól értékesíthető. ami a takarmány fehérjeszükségletünk kb. keményítőt. hasznosíthatósága igen sokoldalú. A szemtermés fontos abraktakarmány. Közvetlen emberi fogyasztását a kukorica nagy energiatartalma és jó emészthetősége indokolja.HFCS . a keményítőből pedig 50 kg finomított folyékony cukrot lehet előállítani. Említést érdemel még a csemegekukorica (konzervált. Ezeken az országokon kívül még számos országban fogyasztanak kukoricát kisebbnagyobb mértékben. De ennél hatékonyabb a csírátlanítással és feltárással történő felhasználás. mivel az adalékanyag kb. Az abraktakarmányokban elsősorban mint energiaforrás szerepel. amelyet nagyobbrészt dara formájában. Mindezek mellett ipari felhasználásra. Ennek ellenére emberi fogyasztásra nagyobb arányokban csak Indiában. Ilyen pl. De a söripar felhasználása is jelentős. felhasználása. az átlagos fehérjetartalom 7-10% között mozog. 100 kg légszáraz kukoricából átlagosan 63-64 kg keményítő és melléktermékként 3 kg csíraolaj és fehérjetakarmány nyerhető. A teljes kukoricanövény takarmányként való felhasználása általában háromféleképpen történik: .több országban.választékbővítés céljából . Guatemalában. Jelenleg már kibővült a kukorica ipari feldolgozása: étolajat (kukoricacsíraolaj). A kukorica ipari felhasználása.különböző szárazanyagtartalommal betakarított silókukorica és a zúzva betakarított teljes kukoricanövény silózása. gyógyszer-. A kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövény. stb. Venezuelában és Mexikóban használják. Keményítőben gazdag szemtermése fontos abraktakarmány. így nálunk is előtérbe került a kukorica emberi fogyasztásra való felhasználása. Korábban az ipar a kukoricát többnyire csak szesz és keményítő előállítására használta. (A feltárás .Kukorica A kukoricatermesztés jelentősége. A fehérje. Brazíliában. Ezt főleg az élelmiszeripar használja fel.a sűrűre vetett kukoricacsalamádé zölden való etetése. . melyeket nagyobbrészt az élelmiszer-. robbantás. silózva. 40%-át biztosítja. sőt közvetlen emberi fogyasztásra is alkalmas. melyet többféleképpen (zölden. illetve a belőlük készített szilázs takarmányozása. a kukoricapehellyel sütött kenyér.jobb emészthetőséget és jobb minőségű takarmánykeverékek előállítását teszi lehetővé. cukrot (izocukor .) hasznosítanak.

A kukorica egyrészt a törökök közvetítésével. de le is legeltethető. zúzás után beszántásra kerül. Ezért a termésátlag növelést úgy kell megvalósítani. Ezek mind a kukorica gazdaságosabb tárolását és hasznosítását szolgálják. és abraktakarmány is egyszerre. A termésátlag növelés azért is jelentős.1940-es években már olyan jelentős növényünk. 79 . amely lédús. A kukorica . A feltépett kukoricaszár felhasználható még almozásra és tüzelésre is. a heterózis nemesítéssel pedig gazdaságosan növelhetők a kukorica termésátlagai. mert a kukoricatermelés gazdaságossága . Így a silókukorica a szarvasmarhák egész évi tömegtakarmány szükségletének a kielégítését biztosító kombinált takarmányféleség. század második felében kezdett elterjedni. vagy silózva. hogy termesztése gazdaságos és olyan ökológiai viszonyok közt is termeszthető. Ezért a silókukorica termesztését a szemes kukoricával. az utóbbi években a szemes kukorica tőszáma nőtt. A termőterület növekedése tovább folytatódott. A silókukorica egyébként ízletes. A silókukorica jelentősége már lényegesen nagyobb. másrészt Olaszországból került hazánkba.csökkenő tendenciát mutat. mivel a silókukorica a szarvasmarha állomány tömegtakarmány bázisa. mert termesztése teljesen gépesíthető. A kukoricatermesztés elterjedése és helyzete hazánkban. Ha nem használják fel. és jelenleg az egyik legjelentősebb kukoricatermesztő ország vagyunk Európában.2 t/ha-ról 6 t/ha szintre nőtt. A XVII. ahol a szemes kukorica már nem érik be.és karotintartalmú takarmány. de a XVIII.Az érett kukoricaszár etethető szárazon. a silókukoricáé pedig csökkent.a termelési költségek növekedése miatt . Fontosságát kiemeli. Köztudott. Őshazája Dél-Amerika. A korábbi eltérések. Kolombus hozta 1493-ban Európába. a betakarítási mód és idő átalakulóban vannak. A kukoricacsalamádé jelentősége főleg a zöldtakarmányozás folyamatosságában van (részletesebben a kukoricacsalamádénál). pl. a termőterület nagysága és aránya alapján. század végére már ismert növény lett az ország egész területén. hogy azok a költségek növekedését minél nagyobb mértékben ellensúlyozzák. Termőterülete elterjedésétől kezdve szinte állandóan nőtt és az 1930-as . illetve a kukoricatermesztéssel együtt ismertetjük. nagy tápanyag. hogy a szemes kukoricát és a silókukoricát az újabb irányelveknek megfelelően csaknem azonos technológiával termesztik. 20%-án termesztettünk kukoricát.azért is fontos növényünk. hogy a szántóterület kb. Párhuzamosan nőtt a termésátlag és a második világháború után a termés országos átlagban 2. ahol először a Földközi-tenger partvidékén kezdték termeszteni.sokoldalú felhasználása mellett . Nem csak a kukorica termőterülete nőtt. hogy a kukorica szilázs már a korszerű és gazdaságos takarmányozás megvalósítására is alkalmas. Az utóbbi években a szecskázott és zúzott teljes kukoricanövény silózásán kívül terjedőben van a kukoricacső-zúzalék és a kukoricacső-dara erjesztéses tartósítása és felhasználása is. mint a tőszám. amelynek a jelentőségét az is fokozza.

lágyszárú. microsperma) 5. de a gyors.emberi beavatkozás nélkül . A kukoricának bojtos gyökérzete van. a talaj kötöttsége.és tápanyagtartalma. amylosaccharata) 9. Gyökérzete három részre osztható: az elsődleges gyökerekre. Átmeneti kukorica (Zea mays L. convar. A gyökérzet fejlettségének . Száraz talajban egyes gyökerek 2 m mélyre is lehatolnak. Pattogatni való kukorica (Zea mays L.Származás.vagy támasztógyökerekre. Viaszos kukorica (Zea mays L. A kisebb tenyészterület csökkenti. csomó. A kukoricának kórószerű hengeres szára van. convar. melegigényes növény. Felemás kukorica (Zea mays L. convar. A szár magassága és vastagsága több tényezőtől függ. convar. Columbia és Peru hegyes vidékei) a kukorica géncentruma. amelyek a gyököcskéből fejlődő főgyökérből és mellékgyökerekből állnak. Simaszemű kukorica (Zea mays L. vulgaris) 3. Szár. a másodlagos. Guatemala. a harmat. a tenyészidő. A változatok: 1. convar. Csemege kukorica (Zea mays L. A származási helyén kívül ismeretlen még a kukorica ősi alakja is. ceratina) 7. japonica) 10. A főhajtásnak a talajszínt közelében lévő csomóiból gyakran erőteljes mellék. convar. egyenletes keléshez nagyobb melegre (12-14°C) van szükség.a víz és tápanyag felvételén kívül . A termesztésben a változatok közül csak néhánynak van nagyobb jelentősége. aorista) 8. Ilyen tényezők: a fajta. de függ a környezettől is.vagy fattyúhajtások fejlődnek. saccharata) 4. convar. amylacea) 6. Az agrotechnikai tényezők közül a tenyészterület nagyság van legnagyobb hatással a fattyasodás mértékére. Valószínű Közép.és Dél-Amerika (Mexikó. Lisztes kukorica (Zea mays L. a kukorica. A kukoricának a szemtermés és egyéb jellegzetességének alapján több változata (convarietas) van.vagy koronagyökerekre. rendszertan és biológiai jellemzés Származás. Dísz kukorica (Zea mays L.eltérően a többi gabonaféle szárától . A kukorica egynyári. tunicata) Biológiai jellemzés. A fattyasodás mértéke fontos fajtatulajdonság. ezek közvetlenül a földfeletti csomókból fejlődnek ki és a támasztáson kívül résztvesznek a növény táplálásában is. a kukorica tenyészterület nagysága és sortávolsága. A mai kukorica pedig vadon . Pelyvás kukorica (Zea mays L. A kukorica gyökérzetében is a 2-3 leveles korban kifejlődő koronagyökereknek van a legnagyobb jelentőségük. A kukorica Amerikából származó növény. amelynek a csírázásához minimum 8-12°C hőmérséklet szükséges. de a származás pontos helye még vitatott. a nagyobb 80 . A gyökérzet oldalirányú terjeszkedése és mélyrehatolása több tényezőtől függ. Gyökérzet. A nemzetségnek csak egyetlen faja van. convar.nagy szerepe van a kukorica megdőléssel szembeni ellenállóképességében is. mivel vad alakját nem találták meg. convar. ezek közül legfontosabb a fajta. nedvesség.nem képes fennmaradni. a kukorica (Zea) nemzetségbe tartozik.tömött. Lófogú kukorica (Zea mays L. convar. Rendszertan. dentiformis) 2. amelyek több szinten a hajtás földalatti csomóiból fejlődnek ki. A kukorica (Zea mays L.) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába. főleg az agrotechnikától. de a gyökérzet főtömege a talaj felső 30 cm-es felszíni rétegében helyezkedik el. amely .

A címer kalászkáiban két hímvirág van.kölcsönösen termékenyülő. A beltenyésztéses hibridek nemesítésekor több nemzedéken át tudatosan folytatott önbeporzással beltenyésztéses leromlást idéznek elő. A heterózis hatás csak az F1-ben érvényesül. A nemesítők heterózis hatást először fajták keresztezésénél észlelték (fajtahibridek) a múlt század második felében. amíg meg nem termékenyül. (A morzsolási arány átlagosan 80-85%) Termés. a hímvirág 10-19 napig is virágzik. A nővirág bibéi általában 6 napig frissek és termékenyülők. A keresztezésből származó utód (F1) nemzedéknek a szülőket felülmúló életrevalóságát nevezzük heterózis hatásnak. A levelek száma megegyezik a szár csomóinak számával. A levelek váltakozó állásúak és két részből állnak. illetve a belőle kifejlődő kukoricacső védelmére a módosult buroklevelek csuhélevelek . amelyeket zöld vagy ibolyás színű pelyva borít. a másik meddő marad. A torzsavirágzatban sorokban helyezkednek el a kalászkák és minden kalászkában két termős virág van. silókukoricánál azonban előnyös. A szemtermés 76%-a endospermium. Virágzat. kevés termést hozó növények egy idő múlva tovább nem romlanak.a szabad levirágzású fajtákhoz viszonyítva . A természetes elvirágzás biztosítja a növény idegen-megtermékenyülését. napján hullatja. bajusz. a morzsolási arány igen fontos értékmérő tulajdonsága a fajtáknak. A szemtermés négy főrészből áll: terméshéjból. zöld marad. táplálószövetből és csírából. A megtermékenyült torzsavirágzatból fejlődik ki a kukoricacső. a törpe oldalhajtásokon kifejlődő torzsavirágzat vagy csőkezdemény. A hímvirágzat (bugavirágzat) a hajtás csúcsán található címer. amelyek közül csak az egyik termékenyül meg. ezért a hibridkukorica vetőmagot minden évben újra elő kell állítani. A kukoricának szemtermése van. A szemek és a csutka súlyaránya. Levélzet. nagysága. A kukorica protandriás . Kukoricatermesztésnél kedvezőtlen a fattyasodási hajlam. valamint magsorok száma fajtánként változó. levélhüvelyből és levéllemezből. selyemszál) nő ki. Az egyre kisebb termetűvé váló. és a bibe 10-14 napig még friss. amelyből különböző hosszúságú bibe (haj.-5. A torzsavirágzat virágzati tengelyből és termős virágokból áll. színe.szolgálnak. A cső alakja. A termős virágoknak ülő magházuk van. A kukoricacső. Megtermékenyülés hiányában foghíjassá válik a cső. A bibe teljes hosszában alkalmas a pollen felfogására és mindaddig nő. A termős vagy nővirágzat a hajtások levélhónaljában.és maghéj. 81 . Szisztematikus vizsgálatok segítségével kiválasztják a jobb beltenyésztett törzseket (vonalakat).kb. maghéjból. A csőnek két része van: a csutka és a szemek. váltivarú egylaki növény.pedig növeli a fattyasodás mértékét. A kölcsönösen termékenyülő kukoricában nem igen fordul elő önbeporzás. mint a termős virágzat. A virágzás időtartama eltérő. 3-3 porzóval. Megtermékenyülése után 1-2 nap múlva a bibe elszárad.termő előző . A beltenyésztett törzsek megfelelő más törzsekkel keresztezve . de a legtöbb virágport a virágzás 4. 8-10%-a csíra és 16-19%-a termés. Napközben délelőtt 9-10 óra körül van a fővirágzás. mivel a porzós virágok korábban kezdenek virágozni. A virágzati tengely (a csutka) éréskor elfásodik. 20-25%-kal nagyobb termést hoznak. A torzsavirágzat.

Simaszemű kukorica (Zea mays L.a lisztes és a fehérjében gazdagabb. Cukortartalma nagyobb. convar. 5% olajat.) 3. felülete. mint a sima puhaszemű fajtáké. A lófogú kukorica a legértékesebb és legnagyobb területen termesztett kukoricaváltozat.alkoholban oldható fehérje -.változatonként és kisebb mértékben fajtánként is eltérő. bár a pattogatott kukorica kedvelt csemege. Ennek a kukoricaváltozatnak főleg ott van jelentősége. A lófogú kukoricák szemtermése nagy. 2% cukrot. Ezek a változatok a következők: lófogú kukorica. mintegy 40-50%-a zein . Éréskor a szem ráncos és zsugorodott. A kukorica-fehérje gyenge minőségű: ugyanis a fehérjék jelentős része. részben konzervipari felhasználásban van. 9% fehérjét. a korona tetején lófogkupához hasonló horpadással. A sima puhaszemű kukoricák endospermiuma nagyobb részt lisztes törésű. 82 . Pattogatni való kukorica. és fehérjében gazdagabb. színe. csemege-kukorica és pattogatni való kukorica. A sima keményszemű kukoricák szemtermése apró. Szemtermésük apró. A kukoricaváltozatok gyakorlati csoportosítása A kukoricatermesztésben csak négy változatnak van nagyobb jelentősége. kemény. Ide tartoznak a fontosabb régi kukoricafajták. alakja hosszúkás. microsperma Koern). Csemege-kukorica (Zea mays L. saccharata Koern). Az egyes fajták között nagyobb eltérések csak a fehérje. 2. üveges törésű endospermiumból áll.az endospermiumon belül alig van lisztes rész. 5% pentozánt és 2% hamut tartalmaznak.és olajtartalomban vannak. 77% keményítőt. convar. ezért az összes fehérjetartalom is csak 40-60%-ban hasznosul a takarmányozásban. 1. A lisztes a szem csúcsi részén. mint a lófogú kukoricának.üveges törésű . A kukoricaszem átlagos összetétele a következő: a vízmentes szemek kb. ezért fehérjében szegényebbek. Az endospermium nagyobb része szaruszerű. 4. conv. amely gyakorlatilag triptofánt és lizint nem tartalmaz. ahol a kukoricát. A szemtermés alakja szerint egérfogú és gyöngyszemű pattogatni való kukoricák különböztethetők meg. mint a többi változaté. convar. illetve a belőle készült lisztet emberi táplálkozásra is felhasználják. Jelentőségük részben közvetlen.A szemek alakja. mint a sima keményszemű kukoricák. Lófogú kukorica (Zea mays L. vulgaris Koern). valamint a szemtermés belső felépítése . a szaruszerű endospermium a szem oldalán és alján helyezkedik el. dentiformis Koern). A fehérje mennyisége egyébként genetikai és ökológiai tényezőktől függ. simaszemű kukorica. A simaszemű kukoricaváltozat a szemtermés endospermiuma alapján két alcsoportra osztható: sima keményszemű és sima puhaszemű kukoricákra. A színe: sárga. (Tiszta fajtáit ma már nem termesztik. de a hibridkukoricák nagyobb része is lófogú kukorica. (Zea mays L. Termesztésüknek nincs nagyobb jelentősége. fehér vagy vörös. nagysága. A szemtermés endospermiuma kétféle: lisztes és szaruszerű. szaruszerű endospermium aránya és elhelyezkedése . A kukoricatermesztésben kisebb jelentőségük van.

A kukoricák gazdasági csoportosítása és a különféle hibridkukoricák jellemzése A kukoricákat előállításuk módja szerint három csoportba soroljuk: szabad elvirágzású nemesített fajták (tiszta fajták). egy egyszeres keresztezésű hibrid és egy beltenyésztett vonal keresztezésével állítják elő. Jele TC (three way cross. 1. de kisebb termőképesség.) Négy beltenyésztett vonal („AxB” kétvonalas hibrid az anya. A fajtavonalas hibridek jelentősége is csökken. két egyszeres keresztezésű hibrid egymás közötti keresztezésével állítják elő. vagy egyszeres keresztezésű beltenyésztéses hibridkukorica.) Négynél több vonal felhasználásával állítják elő. (A vetőmag itt már egyszeres keresztezésű hibriden terem. A vonalon belüli testvérvonalak keresztezésével (AxA1) módosított hibrid kombinációkat állítanak elő. Fajtafenntartásukat ma már csak nemesítési. A keresztezések különféle típusaiból kiindulva a következő beltenyésztéses hibridkukoricák vannak: Kétvonalas. A háromvonalas hibridek főbb jellemzői: termőképességben és kiegyenlítettségben a kétvonalas hibridekhez. ezért előállításuk nem számottevő. vagy fajta x /vonal x vonal/. Más szóval. A többvonalas hibridek főbb jellemzői: hasonlók a négyvonalas hibridekhez. Ide tartoztak az Óvári fajtahibridek.és beltenyésztéses hibridek. Jele: M (modified). 2. Kevesebbet teremnek.vagy több vonalból állítják elő. fajta. 83 . Fajtahibridek. Jele DC (double cross. két beltenyésztéses vonal („A” az anya „B” az apa) keresztezési származéka (AxB). (A gyenge termőképességű beltenyésztéses vonalon kevés vetőmag terem. A kétvonalas hibridek főbb jellemzői: a nagyfokú kiegyenlítettség és heterózishatás. Egy fajtából és egy. Pl. Ezért ezek a legtermőképesebb és legintenzívebb hibridkukoricák. Fajtavonalas hibridkukorica. Jele: SC (single cross.) Két beltenyésztéses vonal („AxB” az anya.) Négyvonalas beltenyésztéses hibridkukorica. „CxD” másik kétvonalas hibrid pedig az apa) keresztezési származéka (/AxB/ x /CxD/) . majd a beltenyésztéses hibridek váltottak fel. hogy vetőmagjuk előállítása drága. mint a két. a vetőmag előállítás során nyerhető vetőmag mennyiség és az előállítás költségei terén pedig a négyvonalas hibridekhez állnak közelebb. Előállításuk genetikailag egymástól távolálló és jól kombinálódó fajták egyszeres keresztezésével történik. A négyvonalas hibridek főbb jellemzői: jó alkalmazkodóképesség. melyek 10-15%-kal adtak nagyobb termést. Ma már ilyen típusú hibridkukoricánk nincs. A hibridvetőmag előállítás itt a leggazdaságosabb. Másszóval. Az 1950-es években termesztették őket. Módosított (modified) beltenyésztéses hibridkukorica. főleg hibridek előállítása céljából végzik. (/AxB/ x /CxD/ x /ExF/). „C” az apa) keresztezési származéka (/AxB/xC).). Több vonalas beltenyésztéses hibridkukorica.és háromvonalas hibridek. Beltenyésztéses hibridek. A beltenyésztéses hibridkukoricákat beltenyésztéses vonalak egyszeres vagy többszörös keresztezésével állítják elő. mivel a vetőmagtermesztésben már egyszeres keresztezésű hibridekként szerepelnek. 3. Jele: MC (multi cross. Egyetlen hátrányuk. Ide tartoznak a régi nemesített kukoricafajták. mint a szabad elvirágzású fajták. alkalmazkodóképességük még azokénál is jobb. fajta x vonal.) Háromvonalas beltenyésztéses hibridkukorica. Szabad elvirágzású tiszta kukoricafajták. melyeket a fajta.

szárazságtűrő. háromvonalas (TC és MTC) hibridek 25-30%. Ezt a célt szolgálja a Waxy kukoricák előállítása. egy idegen vonal a „B” pedig az apa (/AxA1/xB). 84 . négyvonalas (DC) hibridek 10-15%. szárszilárdság növelés. és a beltartalmi értékek javítása. dőlésmentes hibridkukorica.a gombabetegségekkel és az állati kártevőkkel szemben ellenállóbb .) Az ilyen hibrideknek az az előnye. és főleg az ipari felhasználás szempontjából jelentős még az olajtartalom növelés és a szénhidrátok . hogy silózási célra a vegetatívabb típusú hibridek alkalmasabbak. A beltenyésztéses hibridkukoricák az 1960-as években teljesen kiszorították a köztermesztésből a tiszta fajta és fajtahibrid kukoricákat. Könnyű morzsolhatóság. valamint a monokultúrás termesztés megköveteli a rezisztens .az amiláz és amilopektin arányok . Éréskori gyors vízleadás. A hibridkukoricák jellemzése és a nemesítési célok A nemesítés főbb célkitűzései a következők: termőképesség fokozás. A biztonságos beérés és az energiatakarékos tárolás céljából fontos az egyenletes. A takarmányozás. éréskori vízleadás gyorsítás. A termőképesség fokozása. Jelenleg a vetésterület több mint 50%-án kétvonalas hibridkukoricákat termesztünk. Jele: MSC (modified single cross. majd fokozatosan terjedni kezdtek a két. rezisztencia fokozás. morzsolhatóság növelés. gyors vízleadó képességű . intenzív hibridek előállítása. hanem két testvérvonal keresztezésével kialakított anyán terem. Ezzel a 60-as években megvalósult a hibridkukoricák teljeskörű elterjedése és használata hazánkban.zöldszáron érő . Ezeket a célokat szolgálja a nagy lizintartalmú hibridek előállítása. A szárszilárdság növelése. A betegségekkel szembeni rezisztencia fokozása.hibridek előállítását. A silókukorica nemesítéssel kapcsolatos irányelvek. két testvérvonal (AxA1) keresztezése az anya. Továbbra is egyik legfontosabb követelmény a bőtermő.Kétvonalas hibridek esetében pl. A nagy termések biztosítása. Vonalszám szerint országosan a következő arányok kialakítására törekszünk: kétvonalas (SC) és (MSC) hibridek 55-60%. Takarmányozási szempontból legfontosabb cél a fehérje tartalom növelése és az aminosav összetétel javítása. mint a generatív típusúak. A jó morzsolhatóság főleg a morzsolásos betakarítás elterjedése miatt fontos. A veszteségmentes gépi betakarítás fontos követelménye a szilárdságú. Ismeretes. hogy a két testvérvonalban jelentkező heterózishatás miatt gazdaságosabb a vetőmagtermesztés. Ezért az a jó silókukorica.hibridkukorica.megváltoztatása. A beltartalmi értékek javítása. Kezdetben a négyvonalas hibridek terjedtek el. mivel a vetőmag nem vonalon. amely a nagy szemtermés mellett dús levélzettel is rendelkezik.és háromvonalas hibridek is.

hogy az egyes FAO szám csoportok elnevezését megváltoztattuk. ezáltal a betakarítás esetleges elhúzódása esetén is jó szilázst kapunk. Ezért a szükséges hőegység értéke jobban használható. A csoportba tartozó hibridek átlagos tenyészidő hossza kb. 130-140 nap.5°C. ezért a hőegység és a tenyészidő közt kapcsolat áll fenn. De az is fontos. Ezért a kukorica fajtákat és hibrideket . extra késői FAO 900-999. amelyek 30-40% szárazanyag-tartalom mellett lassan adják le a vizet. hogy a hőmérséklet a fajták tenyészidejének hosszát befolyásolja. szeptember első harmada. igen késői FAO 800-899. mivel ez utóbbi egyik évről a másikra nagy eltéréseket mutathat még azonos termőhelyeken is. korai érésű hibridek FAO 300-399. Az utóbbi években terjedni kezd a hibridek tenyészidejének hőegység alapján való besorolása is. Igen korai érésű (FAO 200-299) szemes és silóhibridek.9 érési csoportba sorolták. Ismeretes.értelemszerűen . amelyet azonban némileg módosítottunk. Mindezeken túl fontos követelmény még. igen korai FAO 200-299. Az érési csoportok és a FAO számok: extra korai FAO 100-199. a FAO szám szerinti átlaghőmérséklet-igény 14. középkésői érésű hibridek FAO 500-599.5-15. Mivel a kukoricák tenyészidejének a hossza relatív tulajdonság. középérésű hibridek FAO 400-499. A termesztésben lévő érési csoportok: igen korai érésű hibridek FAO 200-299. középkorai FAO 400-499. hogy a különböző érési csoportokban kellő számú hibridkukorica álljon a termelő üzemek rendelkezésére. közepe. korai FAO 300-399. de csak tájékozódásul szolgálhat. de egy adott országban is változó. amely szükséges ahhoz. Hőegység az a hőmennyiség. 85 .a FAO közreműködésével .a silókukoricára is vonatkoznak. A várható érési időpont a FAO számok nagyságától függően augusztus utolsó harmada. mint a szemeskukoricáé. Jelenleg nálunk is használatban van a FAO szám szerinti csoportosítás. hogy az előállított hibridkukoricák jó tőhiánykiegyenlítő és jó állománysűrítő képességűek is legyenek. késői FAO 700-799.A szemeskukorica hibrideknél leírt nemesítési irányelvek nagyobbrészt . A hibridkukoricák tenyészidő szerinti csoportosítása és az államilag minősített hibridkukoricák A hibridkukoricák tenyészidő hosszának ismerete a fajtamegválasztás fontos tényezője. Nagyon fontos. Silóhibrideknek azok a típusok felelnek meg. hogy a kukorica a csírázástól a fiziológiai érettség szakaszába jusson. Az egyes érési csoportok és a csoportba tartozó hibridek tenyészidő szerinti elnevezést és FAO számot kaptak. A silókukoricánál is fontos a zöldszáron való érés. szeptember első harmada. középérésű FAO 500-599. hogy valamennyi érési csoportban megfelelő számú és vonalszám összetételű hibridekkel rendelkezzünk. mint a tenyészidő hossza napokban. ezért az egy-egy FAO számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként. Ugyanakkor a megfelelő szárazszilárdság itt is fontos. A tenyészidő és a vonalak száma szerinti arányok biztosítása. de a szár lignintartalma kevesebb legyen. középkésői FAO 600-699. az által. A FAO szám szerinti csoportosítás jelentős.

A tenyészidő hossza szerinti fajta megválasztás. stb. a genetikai felépítettség szerint és az üzemi adottságoknak megfelelően válasszuk meg a hibridkukoricákat. A csoportba tartozó hibridek átlagos tenyészidő hossza kb. a hibridválaszték már kielégítő. 160-170 nap. az a helyes. utolsó harmada és október eleje. Ezért nagy jelentősége van a megfelelő fajta-ellátottságnak és a hibridkukoricák szakszerű megválasztásának. közepe és második fele. Ez azonban ne tévesszen meg bennünket. Nagyobbrészt az ország délebbi termőtájain termeszthetők biztonságosan. A fajtamegválasztás fontosabb irányelvei Ismeretes. biztonságosan beérő hibridet választunk.5°C. szárszilárdság. hogy a kukorica termesztés biológiai alapja a korszerű fajta és a kiváló minőségű vetőmag. A várható érési időpontok a FAO számok nagysága szerint: október első harmada. a FAO szám szerinti átlaghőmérsékleti igény 20.5-17.) Középkésői érésű (FAO 500-599) szemes és silóhibridek. 150-160 nap. A hibridek tenyészideje és termőképessége között pozitív korreláció van. A csoportba tartozó hibridek átlagos tenyészidő hossza kb. közepe és második fele. Középérésű (FAO 400-499) szemes és silóhibridek.mint a termőképesség. Ezek a hibridek a fő kukorica termesztő tájakon. a FAO szám szerinti átlaghőmérsékleti igény 16. Ezért a tenyészidő szerinti fajta kiválasztásánál is a termésbiztonságot kell előtérbe helyezni. de még korai másodvetésre is alkalmasak. rezisztencia. az ország középső és déli részén termeszthetők. mert megfelelő számú minősített hibrid áll a termelő üzemek rendelkezésére. A fő kukorica-termőtájakon búza előveteményként is termeszthetők.) A hibridek kiválasztásának legfontosabb szempontjai a következők: a tenyészidő hossza. hogy a fajták értékét közvetlenül meghatározó tulajdonságokon kívül . mert a nagyobb termőképesség nem mindig realizálódik. (Általában az országos vetésterület 80-85%-án beérnek. A várható érési időpontok a FAO számok nagysága alapján: szeptember második fele. Vetésterületük arányát főleg az ország északi részein célszerű növelni.5°C. Az ország nyugati és északkeleti termőtájainak nagyobb részén ezek a hibridek termeszthetők. 140-150 nap. ezért a hosszabb tenyészidejű hibridek nagyobb termelésre képesek. a FAO szám szerinti átlag hőmérséklet 19. a vonalszám összetétel és a genetikai felépítettség. Korai érésű (FAO 300-399) szemes és silóhibridek. az ország egyéb termőtalajain búza előveteményeként és másodvetésben termeszthetők. A fajták kiválasztásánál fontos. De az energiatakarékos betakarítás és tárolás is a korábban érő hibridek termesztését indokolja. . A várható érési időpont a FAO számok nagyságától függően szeptember második harmada. a vonalszám összetétel. ha rövidebb tenyészidejű. A csoportba tartozó hibridek átlagos tenyészidő hossza kb.5°C. (A minősített hibrideken kívül szaporításra engedélyezett hibridek is vannak.a tenyészidő hossza. mint a rövidebbek. A fajtaellátottság. 86 .Az ország északi és nyugati tájkörzeteiben főnövényként.

Így csökken a genetikai sebezhetőség. Ismeretes. stb. Szemes kukorica termesztés céljára az a helyes. A termőképesség azonban nem jelent mindig nagyobb jövedelmezőséget. a munkacsúcsok széthúzása. mint pl. Pl. A terület többi részén pedig egy érési csoporttal rövidebb és hosszabb tenyészidejű hibrideket célszerű megválasztani. Általában az a helyes. legintenzívebb hibridkukoricák. A silókukorica termesztésre. vagyis a kétvonalas hibridek a legbővebben termő. hogy az eltérő tenyészidejű hibridek kritikus fenofázisai nem esnek egybe. ha mind a szemes. mint a három (TC) és négyvonalas (DC) hibrideké. jobb minőségű talajokon termesztünk kétvonalas hibrideket. jó állóképességű hibridek alkalmasak. ha csak lehet. akkor vegetatívabb típusú hibridet kell választanunk. ha csak intenzív körülmények között. jó öntözési reakciójú korai és középérésű hibridek. hogy az üzemek vetésterületének kb. Ahol a feltételek kedvezőtlenebbek. hogy a kétvonalas (SC) kombinációk termőképessége jobb. Ezért az a helyes. De általános irányelvként elfogadható. ha teljes kukoricanövényt akarunk silózás céljára betakarítani. A tenyészidő szerinti fajta megválasztást még más tényezők is befolyásolják. ott megfelelő arányban három vagy négyvonalas hibrideket válasszunk. ha a felhasználást (ipari. A genetikai összetétel szerinti fajta megválasztás. a terület és a táblák adottsága. amelyek tenyészidőben legjobban megfelelnek a helyi éghajlati viszonyoknak. mert nem érnek be időben. mivel eltérő módon reagálnak a károsító tényezőkre. illetve szemtermést is biztosítanak. ha minél szélesebb genetikai alappal rendelkező hibrideket választunk. Ha a növényi sorrendben a kukorica után búza következik. olyan silóhibrideket válasszunk. A fajta megválasztásnak még más tényezői is vannak. Öntözésre csak az öntözést megháláló. 60-70%-án a tájkörzet időjárásának legmegfelelőbb hibrideket kell vetni. a vetésváltás. A közép késői érésű (FAO 500as) hibrideket nem célszerű öntözni. A tenyészidő szerinti fajtaarányokat mindig a termőtáj és az ökológiai adottságok figyelembevételével kell megállapítani. az öntözési lehetőség és a termesztési cél. Ennek a betakarítási munkacsúcsok széthúzásán kívül olyan jelentősége is van. stb. mind a silókukoricából több eltérő tenyészidejű hibridet termesztünk.) és a betakarítás módját is figyelembe vesszük a hibridek megválasztásánál. A vonalszám szerinti fajta megválasztás. Ebben a vonatkozásban az a helyes. Ezért az esetleges időjárási hatások sem érik egyformán az egész kukoricaágazatot. 87 . amelyek jól tűrik az állománysűrítést és a nagy szártermés mellett megfelelő csőarányt. A termesztési cél szerinti fajtaválasztás. még az ország déli részén is célszerű korábban érő hibridet vetni. mert a kétvonalas hibridek gyengébb alkalmazkodó képességűek. Ezek rendszerint intenzív. Ilyenek az üzemszervezési körülmények. abraktakarmány.Mindig azokat a hibrideket válasszuk.

Nem csak a késői kitavaszodás és a hűvös május káros a kukorica fejlődésére. főleg azokkal a növényekkel társítható jól.monokultúrában . A napfényes. 88 .és homoktalajokon.már károsak. Ha a kelés után a talajhőmérséklet 15°C-nál kisebb. A kukorica a futóhomokon. mert gátolják a beérést. Terület kiválasztás. A kukorica csírázásához 10-12°C hőmérséklet szükséges. mert a kukorica nagyon érzékeny a talajok légjárhatóságára. még önmaga után . meleg ősz kedvező a kukoricára. A nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetése a kukorica termesztésénél megkívánja a nagy táblák kialakítását. Ezért a kukoricát nem tartják talajigényes növénynek. Ezért a növényi sorrendbe jól beilleszthető. De szükség van a terület egyenletes. Vetésváltás. amelyeknek a géprendszerei nagyobb részt azonosak a kukorica géprendszerével. valamint a sekély termőrétegű talajokon nem termeszthető gazdaságosan. humuszban és tápanyagokban gazdag. A tenyészidőszak alatti hőmérséklet-igény fajtától függően kielégíthető. ahol a nyári átlaghőmérséklet 21-26°C között van. A kukorica. valamint a kötöttebb réti talajokon is. de itt fontos a talaj mélylazítása. Talajigény. akkor a levelek sárga színe jelzi. Különösen fontos a májusi meleg. Növénytársítás. A kukorica. levegőtlen talajokon. mivel vízigénye a címerhányás és a csőképzés idején a legnagyobb. Melegigénye mellett a csapadékigénye is elég nagy. De a nagy és biztos termések eléréséhez mélyrétegű. De a szikes talajokon csak öntözéssel termeszthető eredményesen a kukorica.Éghajlat és talajigény Éghajlatigény. hogy a fejlődés leállt.is termeszthető. ha a termőtáj éghajlati adottságának megfelelő tenyészidejű fajtákat termesztünk. A kukorica jól társítható az őszi búzával. A kukorica eredményes termesztéséhez meleg.az északi hegyvidék és a Bakony kivételével alkalmas a kukorica termesztésére. A zavartalan fejlődéshez meleget igényel az egész tenyészidőszak alatt. a sülevényes és nyirkos. Jól terem a tápanyagokban gazdag öntés. középkötött talajokra van szükség. növénytársítás és vetésváltás Terület kiválasztás. de a kora őszi lehűlések fagyok . A korai fajták termesztésére alkalmasak még a láptalajok és a termőszikesek is. napfényes időjárást igényel. Jó alkalmazkodó képessége következtében más talajokon is termeszthető. de a késői fagyok is nagy kárt okozhatnak a kukoricában. sima felszínének a biztosítására is. mert sietteti az érést. a júliusi és augusztusi csapadék mennyiség. A kukorica nem igényes az előveteményekre sem. Ezért a fő kukoricatermő terület az ország termőterületének csak 60%-át teszi ki. De nagy és biztos terméseket csak az ország déli részén érhetünk el. illetve kényszer-érést okoznak. Hazánk éghajlata az egész ország területén . különösen a hibridkukorica jól alkalmazkodik a talajok eltérő tulajdonságaihoz. mert a nagy munkaszélességű gépektől csak egyenletes talajokon várhatunk jó minőségű munkát. szójával és a napraforgóval. de a gyors és erőteljes fejlődéshez már 12-14°C-t igényel.

ezért a kukorica termésére igen nagy hatása van a N-ellátottságnak.NPK . A nitrogén nagyon fontos tápeleme a kukoricának. A kukorica-búza évenkénti váltásáról egyes üzemekben áttértek a bikultúrás .9 körül alakul. A kukorica. ahol a tápanyagok aránya 1:0. Foszfor.4:1.és a gyommentesség érdekében gyomirtószer rotáció. betegségekkel és kártevőkkel szemben rezisztens fajták termesztése.5 kg N. hogy milyen növényi sorrendben termesszük a kukoricát. A monokultúrán lényegében részleges monokultúrát kell értenünk. Mindig a természeti és üzemi adottságtól függően dönthető el. . és ahol a tápanyagok aránya 1:0. Összefoglalva: a kukorica eredményesen termeszthető vetésváltásban és monokultúrában is. mert késlelteti a kukorica fejlődését és érését.2 kg K2O. vagyis 5. ezért a N-túladagolás már káros. P. biztosítani kell a feltételeket is. de a részleges monokultúra megfelelőbb. De a korábban érő kukoricák és a silókukorica már elfogadható elővetemény az őszi gabonák részére is.eltérő tenyészidejű hibridek rotációja . foszfor és kálium-ellátottsághoz szükséges tápanyag mennyiségek több tényezőtől is függnek. 0.9 kg vegyes hatóanyag. K műtrágyahatóanyag igénye. Ezért a szemes kukorica és a silókukorica tápanyagszükségletének kielégítése csak trágyázással. nagy és biztos termések elérése csak tápanyagokkal harmonikusan ellátott talajokon képes. mint a szemes kukorica. A silókukorica fajlagos tápanyagigénye: 100 kg zöldtermés biztosításához 0. de más növények után is vethető. A szemes kukorica fajlagos tápanyagigénye: 100 kg szem és a hozzátartozó szárterméssel együtt 2. A kukorica monokultúrából való kiváltására a silókukorica alkalmasabb. melyek a következők: évenkénti tápanyag visszapótlás. 2. Kálium. hanem erőteljes vegetatív növekedést is előidéz.1 kg P2O5. ahol néhány éves (3-4 év) kukoricatermesztés után más növény következik a kukorica után. hogy növeli a csövön lévő szemek számát és nagyságát. amely 0. A szemes kukorica fajlagos tápanyagigénye. A kálium a termésnövelésen kívül gyorsítja az érést és növeli a szárszilárdságot.vetésváltásra és a részleges monokultúrás kukoricatermesztésre.kukorica-kukorica búza-búza . 1.A kukorica jól terem a talajokat gazdagító pillangós takarmánynövények után. Nitrogén. valósítható meg. 89 . mert jobb az elővetemény értéke. A korábbi években rendszerint két gabona közé került. Tápanyagigény.hatóanyag. mint elővetemény általában csak a tavaszi vetésű növények részére tekinthető jó előveteménynek. A fontosabb tényezők a következők: a kukorica fajlagos N. Ha monokultúrában termesztjük a kukoricát. Tápanyagigény és trágyázás A kukorica tápanyagigényes növény.4:0. mint a teljes monokultúra.15 kg P2O5. A foszfor is fontos makroelem a kukorica tápanyagellátásában. főleg az Alföldön volt elterjedve a kukorica utáni búza sorrend. A nitrogén-.1. vagyis az egységnyi termés előállításához szükséges tápanyagok mennyisége átlag adatok alapján azonos a MÉM NAK irányelvei szerinti mennyiségekkel. a talajok tápanyag (NPK) ellátottsága és az elérhető termések nagysága. A termésre gyakorolt hatása többek között az.35 kg N. 0.8 kg vegyes .40 kg K2O. A jó nitrogén ellátottság azonban nem csak a kukorica termését növeli.

ami 7. A kukorica tápanyag ellátásában is nagy jelentősége van a korszerű műtrágyázásnak. de jól értékesíti az évelő pillangósok tarló. mint a szemeskukorica termesztése során. Az istállótrágyát leghelyesebb nyáron. hogy külterjesebb viszonyok között általában a N mennyisége legyen a legnagyobb.5 kg P2O5. 30-40 t/ha istállótrágyát biztosítani. Ezért előtérbe kerül a féladagú istállótrágyázás. Szervestrágyázás.5 kg N. Műtrágyázás.95 körül van. de belterjesebb viszonyok között már a nitrogén és kálium aránya azonos legyen. A kukorica tápanyagellátása csak trágyázással biztosítható. De a végleges mennyiségek még rendszerint módosulnak: az istállótrágyázás. De kisebb eltérések azért lehetnek. (A zúzott kukoricaszár is leszántásra kerül.) A teljes adagú istállótrágyázás helyett gazdaságos az is. majd őszi mélyszántással a talajba dolgozni. ha nem takarítják be.hatóanyag kg/t . illetve tervezhető termésmennyiségek. A tervezett műtrágya hatóanyag mennyiségek az elővetemények alapján a következőképpen módosíthatók: a hüvelyes és pillangós elővetemények esetén a N-mennyiség csökkenthető.65:0. pl. és az elővetemények eltérő hatása miatt. 1. 2. 1:0.zöldtermés biztosításához jó és közepes tápanyagellátottságú talajokon: 3. gyengébb minőségű talajokon a kukoricaszár leszántásakor viszont plusz nitrogén adagolására van szükség.90 körül van. Az istállótrágyának és egyéb szervestrágyáknak a tápanyagpótló szerepük mellett a talajok szerkezetére gyakorolt hatása is jelentős. az öntözés. a szükséges műtrágya mennyiségek és a tápanyagarányok általában a következő tényezőktől függenek: a termesztési célnak megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban . a nitrogén-mennyiség a silókukoricánál jobban növelhető. 18-30 kg K2O. valamint gabonaszalma leszántásakor pedig a káliumot kell csökkenteni.5 kg K2O. A kukorica fajlagos műtrágyaigénye . A kukorica nagyon meghálálja a szervestrágyázást.és műtrágyát kell adnunk. Ezért a kukorica alá megfelelő mennyiségű szerves.Trágyázás. ahol a hatóanyagok aránya kb.és gyökérmaradványait is. ha a kukorica alá féladagú istállótrágyát . A szükséges tápanyagok mennyiségét mindenkor a várható termésnagyság és a talajok tápanyag-ellátottsága alapján kell meghatározni.hatóanyagnak felel meg. Összefoglalva. A legmegfelelőbb szervestrágya az istállótrágya.5 kg/t vegyes hatóanyagnak felel meg. a kukorica és napraforgószár. 1:0.5-5. a foszfor aránya pedig valamivel kisebb is lehet. az irányelvek lényegében azonosnak tekinthetők.55:0.5-14.hatóanyag kg/t .NPK . hogy a rendelkezésre álló víz maximálisan hasznosulhasson és a tápanyaghiány ne legyen a termés nagyság korlátozója. 90 . A kukorica alá ritkán tudunk teljes adagú. A silókukorica fajlagos műtrágyaigénye . A tápanyagok arányára vonatkozóan általános szabály. vagy ősz elején kihordani és középmély.adunk és azt a tápanyagigény fegyelembevételével műtrágyával egészítjük ki. ahol az NPK arány kb. és az elérhető.jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 20-30 kg N.15-20 t/ha .amelyek viszont a termőhely talajviszonyai és a talajok tápanyag ellátottsága szerint alakulnak-. Ebben nagy segítséget adnak a MÉM NAK szerinti trágyázási irányelvek és a konkrét talajvizsgálatok. Figyelemmel a szemes és a silókukorica műtrágyázás irányelveire. 12-20 kg P2O5.5-3.5-5. amely 50-80 kg/t vegyes .

a kultivátorozást kétszer kell elvégezni. Amennyiben elmarad a szántás és nehézkultivátorozást végzünk . Kalászosok után . jó minőségű őszi. amely őszi talajművelésből és tavaszi magágyelőkészítésből és a szervestrágyázástól függően változik. 91 . A lazább és a sekély termőrétegű talajokon viszont fordítva van. Talaj-előkészítés A kukorica termésnövelésének fontos tényezője a jó minőségű talaj-előkészítés. Jó minőségű vályogtalajokon.alapján történik.amennyiben a talaj 3 éven belül nem volt mélyen művelve. vagy őszi mélyszántással keverik be a talajba. tavasszal 50-70%. A sekély termőrétegű talajokon csak középmély lazítással végezhető el a mélyművelés. tavasszal pedig 40-50%. Az erősen kötött. laza és sekély termőrétegű talajokon helyes. Az ősszel kiszórt N-műtrágyát a többi alaptrágyához hasonlóan kell a talajba dolgozni. illetve 25%. elegendő. a termőréteg vastagságától és a éghajlati viszonyoktól függ.alaptrágyázásra használják.nagyon fontos a 30 cm körüli mélyszántás. kisebb részét pedig tavasszal adjuk a kötöttebb talajokon. hogy a foszfor és kálium műtrágyákat . A nitrogén nagyobb részét ősszel. valamennyi kukoricatermesztésre kedvező talajtípuson. A szemes kukorica és a silókukorica N-műtrágyázása abban is eltérhet egymástól. ha 25 cm körüli mélyen szántunk és altalajlazítóval mélyen meglazítjuk a talajokat. összetett vagy komplex műtrágyát adni. A kukorica szereti a légjárható. A mélyszántásnak a talaj művelésén kívül fontos szerepe van az évelő gyomok és a rovarkártevők irtásában is. amely rendszerint csak a megfelelő mélységű talajműveléssel. felét ősszel. Az őszi és a nyárvégi mélyszántás mélysége mindig a talajtípustól. A kukorica a mélyítő művelést is terméstöbblettel hálálja meg. Ezért az őszi műtrágyázásra a lassan ható nitrogén műtrágyák is felhasználhatók. amelyek tápanyag ellátottsága közepesnél gyengébb. A kukorica műtrágyázásánál is az az általános irányelv. vagy a középmély lazítás. A későn lekerülő elővetemények után általában csak szántásos talajelőkészítés végezhető. illetve 75%. Ezért rendszerint a nyári talajművelésekkel. lazításra szoruló talajokon jobb eredmény érhető el. ha megosztjuk a foszfor és a kálium műtrágyázását is. a másik felét pedig tavasszal szórjuk ki. Ilyenkor a korszerű kukoricavetőgépekkel a vetéssel egymenetben célszerű 100 kg/ha könnyen oldódó.A műtrágyázás ideje és módja. Szemes kukoricánál ősszel: 50-60%. illetve 60-70%.kötöttsége . vagy nyárvégi mélyszántással érhető el. Ezért eredményes termesztésének alapja az 52-56%-os pórustérfogatú talaj. vagy egyéb okok miatt a talaj tömődött . illetve 30-40%. A nitrogén műtrágyákat általában megosztva adjuk ősszel és tavasszal. ha 22-25 cm mélyen szántunk. A starter trágyázást általában olyan talajokon érdemes alkalmazni. Silókukorica termesztésekor ez módosul: ősszel 30-50%. valamint ott. A megosztás a talajok összetétele . A gyengébb minőségű. ahol nem adtuk tavasszal a N-műtrágyát.különösen zúzott szármaradványok esetén . A tavaszi N-műtrágyát és a gyengébb talajokon tavasszal adott foszfor és kálium műtrágyákat a vetés előtti vetőágykészítéssel egyidejűleg kell kiszórni és a talajba munkálni.a talajok túlnyomó részén . hogy a silókukorica alá tavasszal több nitrogén műtrágya adható. ahol az előző 1-2 évben 30 cm körüli mélységben művelték meg a talajt. mélyen művelt talajt.

Egyébként csak a láptalajokon szabadna a kukorica alá tavasszal szántani. de tavasszal már nem szabad mélyen szántani.esetleg fogassal . amely a talajadottságoktól függően vagy csak szántás. hogy a hibridkukoricák mellett a kukoricatermesztés biológiai alapja a kiváló minőségű vetőmag.is lezárható a talaj. majd az őszi mélyszántás elvégzése. vagy altalajlazítás és szántás is lehet. ahol az ormosszántás talajvédő hatására szükség van. ha csak lehet.magnagyság szerint kalibrálva és csávázva . legfeljebb a silókukoricánál lehetnek kisebb eltérések. mihelyt a talajra lehet menni. ezt követheti az istállótrágya és az alapműtrágyák leszántása. Ha az őszi mélyszántást nem lehet időben elvégezni. Ha istállótrágyázunk. A kombinátorozást a vetés mélységéig kell végezni. a vetőmagvak befogadására és csírázására alkalmas vetőágyat és egyenletes talajfelszínt hoz létre. Ezért a kombinátorozás gyomirtó hatása is jelentős.tarlóhántás nélkül következik a mélyművelés.A talaj-előkészítés ideje és módja rendszerint az elővetemények lekerülésének az idejétől függ. Ha a talajok őszi elmunkálása. Ezért a vetőmag előkészítésére az üzemben már nincs szükség. A korán lekerülő gabonák után tárcsával végezzük el a tarlóhántást. Későn lekerülő elővetemények esetén az alaptrágyák kiszórása után . valamint az eredményes vegyszeres gyomirtás megvalósításának is a jó minőségű vetőágy az előfeltétele. Ismeretes. lezárása elmarad. A tarlóhántás el is hagyható az istállótrágyát és az alaptrágyákat nyárvégi. majd gyűrűshengerrel zárni kell a talajt. csak a lejtős területek legyenek kivételek.kapják a vetéshez. mivel a megfelelő tőszám és az egyenletes növényállomány. A nyárvégi és a korábban végzett őszi mélyszántásokat célszerű még az ősszel elmunkálni. hogy október közepéig. ez utóbbira főleg a kötött talajokon van szükség. akkor a tavaszi szántás elkerülhetetlen. A tárcsa tavaszi használatát lehetőleg kerülni kell. A szemes kukorica és a silókukorica talajelőkészítése értelemszerűen mindenben azonos. Vetés A vetőmag előkészítése. ha másodvetésben termesztjük. 92 . vagy őszi mélyszántással dolgozzuk be a talajba. sekélyen járatott kombinátorral . végezzük el a simítózást. Tavaszi magágykészítés. melynek munkája a következőkben foglalható össze: lezárja a talajt. A magágykészítésnek igen nagy jelentősége van. végéig el kell művelni és le kell zárni a szántásokat. Ezért ilyenkor szántóföldi kultivátort vagy ásóboronát használjunk a vetőágy készítésére. Általában többszöri kombinátorozásra van szükség a jó minőségű magágy előkészítése érdekében. Ha a simító nem végez kielégítő munkát. hogy tavasszal alkalmas legyen a talaj elművelése. A hibridkukorica vetőmagot a termelő üzemek teljesen előkészítve . A szántást. a kombinátor tavasszal már nem végez kielégítő munkát. mindig kövesse az osztóbarázdák behúzása és a talajok elművelése. A magágykészítés munkagépe a kombinátor. Tavasszal.

és ha nagyobb a vetőmag. későbbi vetés esetén. Az éghajlati tényezők közül különösen a csapadék mennyiségének és eloszlásának van nagy jelentősége az állománysűrűség mértékére. kötöttebb talajokon és korábbi vetésnél. A fontosabb tényezők a következők: a vetés időpontja.) Minél nagyobb a vetőmagvak Cold-teszt %-értéke. valamint ha kisebb a vetőmag. mint a gyengébb vízgazdálkodású talajokon. mert ha túl korán vetünk. amikor a talaj a vetés mélységében a déli órákban 12°C-ra melegszik. ha a talajhőmérséklet tartósan eléri a 10-12°C-ot. A silókukorica optimális vetésideje azonos a szemes kukoricáéval. Ez rendszerint április 15-20-a körül szokott bekövetkezni. Vetésmélység. Ezért a tenyészterület-nagyság. Ezért a túlzott mértékű tősűrítés rontja a termesztés biztonságát és a kukorica minőségét. (A Cold-teszt % nem más. Az ország déli részein valamivel korábban. Ezért jó vízgazdálkodású talajokon hektáronként 5-10 ezerrel nagyobb tőszámmal termeszthető a kukorica. Tenyészterület az állománysűrűség. hogy a nagyobb állománysűrűség termésnövelő hatása csak a megfelelő tápanyag ellátottságú talajokon realizálódik. mert az optimálisnál kisebb és nagyobb tenyészterület egyaránt káros a kukorica termésére. a területegységre jutó optimális növényszám nagy hatással van a kukorica termésmennyiségére és minőségére. Főnövényként általában április közepétől május 5-10-ig. az északi és nyugati részeken későbben lehet elkezdeni a kukorica vetését. a talaj kötöttsége. mint ha optimális időben vetették volna. Általános irányelv. De ha másodvetésben termesztjük. Az állománysűrűség nagyságát is több tényező határozza meg. még a nagyon rövid tenyészidejű hibrideket is legkésőbb július elejéig el kell vetni. lazább talajokon. Nagyon jelentős a fajtára jellemző és a környezetnek megfelelő állománysűrűség. A vetésmélység általában 5-10 cm között váltakozik. A talajviszonyok közül a tápanyagellátottság és főleg a talajok vízgazdálkodása jelentős. De megkésni sem szabad a vetéssel. A talajok felvehető tápanyag-tartalma is fontos. 93 . Öntözés nélkül azonban csak a májusi másodvetés biztonságos. 6-10 cm körül van. a talaj nedvességtartalma. mint a termőhelyi körülmények között vizsgált csírázóképesség. A tőszámnak az optimumig való növelése sem mindig kedvező. egyébként terméscsökkenés következik be. annál jobb a minőségük. A kukorica vetése akkor kezdődik el. mert a későn vetett kukorica sokat szenved a nyári szárazságtól és kevesebbet terem. Általában akkor kezdhető el a vetés. hogy a hektáronkénti tőszám és a kukorica termése között szoros összefüggés van.Az utóbbi években a kukorica-vetőmagnak mint értékmérő tulajdonságnak: a Cold-teszt vizsgálata terjedt el. mert a hektáronkénti termés ugyan nő. 5-6 cm. de a növények egyedi termése és az ezerszemtömeg már csökken. Az optimális vetésidő betartása azért fontos. vontatott lesz a csírázás és különösen a gyengébb Cold-teszt értékű vetőmagvak esetében hiányos lesz a vetés. Az optimális vetésidő hazánkban a talajok felmelegedésétől függően április 15-30-a között van. A fontosabb tényezők a következők: A termőhely éghajlat. Ismeretes. Vetésidő.és talajviszonyai. A vetés mélysége is több tényezőtől függ. a vetőmag nagysága és a Coldteszt %. másodnövényként pedig május végéig vethető a kukorica.

Soros vetés. Az utóbbinak főleg akkor van nagy jelentősége. A jelenleg termesztésben lévő hibridek tőszám sűríthetősége jobban függ a genotípustól. hogy a rövidebb tenyészidejű kukoricák kisebb. ahány növényszámot (tő/ha) az adott termőhely viszonyai között . ahol csak mechanikai módszerekkel valósítható meg a kukorica ápolása. de 75 cm-re vető kukoricavetőgépek is vannak a gyakorlatban. Hazánkban a soros vetés sortávolsága általában 70 cm. Előnye.optimálisnak tartunk.alkalmazható. A kukorica fajták. Tehát öntözéses termesztés esetén nagyobb állománysűrűséggel termeszthetők a hibridkukoricák. illetve a különböző hibridek tenyészterületigénye. A kukorica legkorszerűbb vetésmódja a . mivel ez határozza meg azt. mint a korábban érő hibridek. A szemes kukorica és a silókukorica közt az állománysűrűségben van a legnagyobb különbség. A szemenkénti vetés sortávolsága az alkalmazott vetőgépektől függően 70.korszerű kukoricavetőgépekkel végezhető . Azokon a talajokon. A szemenkénti vetés lényege az. A vetésmódok azért jelentősek.szemenkénti vetés. Természetes. hogy mindenütt . de ekkor az egyenlőtlen és sűrű növényállományt ritkítani kell.a vetés. vagy 76. amely ugyan olyan jól tűri a nagyobb állománysűrűséget. 70 cm helyett 100 cm-ig bármely sortávolságra vethető a kukorica. A soros vetés gabonavetőgépekkel is végezhető. 94 . Ma már számos olyan hosszabb tenyészidejű hibridet termesztünk. A silókukorica optimális tőszáma (tő/ha) kb. a silókukorica tőszáma a nagyobb. Ez a kapcsolat azonban a korszerű hibridkukoricák termesztése során módosult. mind a silókukorica-termesztés esetében.és tőtávolságon kívül az egyedi tenyészterület alakját is meghatározzák. hogy milyen térállásban és elosztásban termesztjük a kukoricát.csak annyi vetőmagot vetünk el. A tenyészterület-igényen kívül fontos a hibridkukoricák tőszámsűríthetőségének és tőhiánykiegyenlítő-képességének az ismerete is. A tenyészterület nagysága mellett fontos a tenyészterület alakja is. Ezért jelenleg a talajok és hibridek tulajdonságaitól és az időjárástól függően 50-75 ezer tő/ha intervallumban célszerű termeszteni a hibridkukoricákat. hogy .Ha öntözzük a kukoricát. mind a szemes. hogy nagy a vetőmag és a kézimunkaerő szükséglete. Korábban általános szabály volt. Szemenkénti vetés.a hibridek tenyészterület igényét is figyelembe véve . A kukorica legrégibb vetésmódja a hagyományos soros vetés. mint a tenyészidő hosszától. Tehát az optimális tőszám és a tenyészidő hossza között is szoros kapcsolat volt. Jelentőségének megfelelően a továbbiakban csak a szemenkénti vetéssel foglalkozunk.2 cm. mert a sor. hogy egyes fajták esetében ezek a tőszámok módosulnak. 15-20%-kal legyen csak több. Vetésmódok. a későbben érő . mint ugyanazon a termőhelyen a szemes kukoricáé. általában 20-25%-kal növelhető a hektáronkénti tőszám.kis gazdaságokban is . A korábbi években lényegesen nagyobb állománysűrűséggel termesztettük a silókukoricát hazánkban.nagyobb testű fajták nagyobb tenyészterületet igényelnek. vagyis a silóhibridre jellemzően alakulnak.egyenlőtlen tőtávolságú .a vetőmagvak minőségétől függően . ha tőhiányos . Hátránya.

A vetőmagmennyiség. A vetőmagszükséglet kg/ha pedig a vetőmag ezerszemtömegétől és a kivetendő magszámtól függ. mert a hibridkukorica vetőmagvak nagysága erősen függ a változattól. de helyesebb. Így a kukorica agrotechnikai tényezői közül a növényápolás jelentősége igen nagy.a kívánt állománysűrűség . kalibrált és csávázott vetőmag. a kártevő lárvák számától függő talajfertőtlenítés. mivel a gyommentességek kiemelkedő szerepe van a termésnövelésben.) 95 . illetve a kivetendő vetőmagvak számának (db/ha). A súlyszerinti vetőmagszükségletek eltérése azért is jelentős. A szemenkénti vetésnek a már említetteken kívül még számos előnye van. melyek a következők: kevesebb a vetőmagszükséglet.vetőmagmennyiségekkel jobban és olcsóbban szabályozható. A kétszeri kapálás általánosnak tekinthető. Ezért nagyon nagy jelentősége van a megfelelő vetőmagmennyiségnek.Így lényegében a vetőmag mennyiségekkel szabályozzuk az egy hektárra szükséges tőszámot. A szerek kijuttathatók a teljes felületre. Ha a talajlakó kártevők száma a küszöbérték felett van. jól előkészített magágy és korszerű kukoricavetőgép. A vetőmagszükségletek: szemes vetésénél pedig rendszerint 20 kg/ha felett vannak. Általában csak akkor és olyan helyeken. ahol a mechanikai ápolómunkák a sor és sorközi kapálásokból és a soros vetés ritkításából állnak. a vetéssel együtt adjuk. Ezért a vetőgépen a tőtávolságot mindig a sortávolságtól és a szükséges vetőmag számától függően kell beállítani. vagyis a hibridekre jellemző állománysűrűséget. DC). mint a TC és a DC hibrideknek. De nagyon vigyázzunk. Talajfertőtlenítés. mert az indokolatlan kultivátorozásoknak csak negatív hatásai vannak. A mechanikai ápolás módszereire a jelenlegi technikai szinten ritkán van szükség a nagyüzemi kukoricatermesztés során. A termő tőszám pedig a csíraszámtól. A kukorica mechanikai ápolásának a korszerű termesztési technológiákban ma korlátozott jelentősége van. (Csökken a tőszám és megbomlik a gyomirtóvegyszer által kialakult réteg. a tervezett növényszám . ha a korszerű kukoricavetőgépekkel. A kapálások száma általában a gyomosodástól és az időjárástól függ. a termő tőszámtól függ. A szemenkénti vetés főbb előfeltételei a következők: kiváló csírázóképességű. talajfertőtlenítésre van szükség. Az SC hibrideknek általában kisebb szemtermésük van. vegyszeres gyomirtás és öntözés A kukorica nagyon érzékeny a gyomok kártételére. ahol a vegyszeres gyomirtás hatása különböző okok miatt elmarad. Növényápolás. de a jövőben a környezet terhelésének csökkentése miatt növekszik a jelentősége. a hibridek előállítási módjától (SC. Nagyobbrészt csak a kisgazdaságokban alkalmazzák. valamint a frakciók méretétől. hogy a vetőmagmennyiség a vetésmód és a vetőmag csírázóképességén kívül legnagyobbrészt az állománysűrűségtől. nagy Cold-teszt % értékű. ezért az ápolás legfőbb célja a gyomirtás. mint az egyeléssel. Ismeretes. de néha a harmadik kapálásra is szükség van. Ilyen helyeken rendszerint sorközi kultivátorozásra van szükség. nincs szükség tőszám beállítására. Mechanikai ápolás. mert ettől függ a szükséges növényszám (tő/ha). illetve a kivetendő szemszámtól (a vetőmag db/ha) függ. TC.

a kukoricamoly a leggyakoribbak. állománykezelésre van szükség. ha az alap kezelésre használt gyomirtószerek hatása nem kielégítő. ami támadhat szárat. amely a nagyobb tőszámával jobban árnyékolja a gyomokat. a hamvas szeder. A kukoricamoly szaporodását mérsékeli a május elején megmaradt kukoricaszár elégetése. A permetezések nagyon nagy figyelmet követelnek. a disznóparéj fajok. a parlagfű. Terméscsökkentő gyomnövényei a fenyércirok. 4. a levéltetvek. a kakaslábfű. A kukorica betegségei közül a legszámottevőbb a golyvásüszög. ezért a területen az utóhatás miatt legalább 2-3 évig csak kukorica termeszthető. előforduló gyomnövények és a különböző hatóanyagtartalmú gyomirtószerek alapján csoportosítható. Bonyolultsága azonban nem csak abban kereshető. A herbicidfajtát évente váltsuk. A jól csávázott vetőmag elegendő védelmet nyújt.) Az egy vegetáció gyommentességét biztosító herbicidek használata az ajánlott. mert a gyomok fejlettségén (2-3 leveles állapot) kívül a kukorica fejlettségét is figyelembe kell venni. csövet és szemet. ezért a gyomirtószerek megválasztása és használata is egyszerűbb. Vetésváltás nélküli termesztésében indokolt lehet a több évre is ható herbicidek használata. A silókukorica és a szemes kukorica vegyszeres gyomirtása lényegében azonos. A gyomirtás módját. Ezért a kukorica . a kukoricabarkó. a földibolhák. A kikelt kukorica vegyszeres gyomirtása. Az évelő és a magról kelő egyéves gyomokkal fertőzött területek gyomirtása. a vadköles. hanem a felhasználás ideje és módja is változó. 96 . a vegyszeres gyomirtás hatékonysága már romlik.vegyszeres gyomirtása is az. Több éves kezelés. ha a kukorica területének 20-30%-ára felülkezelést tervezünk.A kukorica vegyszeres gyomirtása jelenleg elég bonyolult és nagy hozzáértést igénylő feladat. a felhasználásra kerülő gyomirtószereket mindenkor a gyomfelvételezési eredmények és a talajadottságok alapján kell megválasztani. hogy a táblákon milyen gyomfajok fordulnak elő tömegesen és az uralkodó gyomfajokhoz igazítva kell meghatározni a gyomirtószereket és szerkombinációkat. hogy a gyomok rezisztenssé válását elkerüljük. 1. De ha másodvetésben termesztjük a silókukoricát. a frilégy. A magról kelő egyéves gyomokkal fertőzött területek gyomirtása. Rezisztens gyomok elszaporodása esetén kalászosokkal vagy egyéb növényekkel kell váltani a kukoricát. Növényváltásra kerülő területek vegyszeres gyomirtása. a levél foltosság. Figyelembe kell venni. 3. mint a silókukorica. a csillagpázsit. hogy sokféle gyomirtószer használható a kukorica kémiai gyomirtásával. (Tervezés esetén helyes. a baktériumos levélfoltosság és a fuzáriózis.a silókukorica . Kártevői közül a bagolypillék. a tarackbúza. A fácánok ellen a csávázott magra vadriasztó szer rávihető. a libatopfajok. de a szemes kukorica kényesebb a gyomosodásra. 2. az apró szulák és a csattanó maszlag. Abban az esetben. (Postemergens permetezés).

Főbb tényezők a következők: a silóhibridek tenyészideje. 97 . mint ha később takarítottuk volna be. Biológiai érettség előtt azért nem célszerű betakarítani. július közepén-második felén.takarítjuk be a silókukoricát.kisebb (20-25%) szárazanyagtartalommal . Hazánkban a fajták tenyészidejétől és vízleadóképességétől függően szeptember és október a kukorica optimális betakarítási ideje. a nagyobb mérvű szárdőlés miatt nő a betakarítási veszteség és erősen csökken a szár takarmányértéke is. munkacsúcsok nélkül végezhető. Ezért az öntözést mindig a talaj nedvességtartalmához és a növény fejlődéséhez kell igazítanunk. hanem lehetőséget biztosít a termésszint tartására is. Ez általában a késői viaszérésnek felel meg. De lényegesen nagyobb lesz a szárítás költsége is. nagy lesz a zöldtermés. mivel átlagos körülmények között 1 kg szárazanyag előállításához 300400 kg vizet párologtat el. Ez esőszerű öntözésnél 40-70 mm körüli öntözővíz. mivel a hibridek vízleadó képessége változó. vagyis kisebb takarmányértéket képvisel. de kevesebb lesz a betakarított keményítőérték. A megkésett betakarítás sem kedvező. akkor a betakarítás folyamatosan. ha a kukorica szárításra. a vetésidő és az érettségtől függő szárazanyagtartalom. ezért nagy a szemtörés aránya. A kukoricát teljes érésben kell betakarítani amikor a szemek nedvességtartalma 30-36% körül van. Az öntözés nemcsak növeli a termést. A silókukorica betakarítási ideje is több tényezőtől függ. Általában háromszor öntözzük a kukoricát: először a címerhányás előtt. június végén-július elején. mert a szemek tápanyagtartalma még nem alakult ki.Öntözés. A biológiai érés után a szemek nedvességtartalma fokozatosan függ. másodszor a nővirág megjelenésekor. harmadszor a szemképződés kezdetén. De barázdás öntözés esetén 10-20%-kal nagyobb öntözési normára van szükség. az alkalmazandó víznorma a talajok víztartalmától és az öntözési módtól függ. (Barázdás öntözés alatt mélybarázdás öntözést kell érteni. a szemek még rosszul morzsolhatók. amikor az egész kukorica növény 3040% . vagy nedves tárolásra kerül. Általános irányelv a talajok 35-40 cm mélységig való beáztatása. A kukorica elég gazdaságosan használja fel a talajok vízkészletét. A kukorica betakarítási ideje az érésen és a nedvességtartalmon túl nagymértékben a tartósítás és a tárolás módjától függ. mégis a vízigényes növényekhez tartozik. Ha tejes-viaszérésben . Ezért a fajták vízleadó képessége is másként ítélhető meg akkor.) Betakarítás és tárolás Betakarítás.átlagosan 35% . Az öntözővíz mennyiség. A kukorica jó alkalmazkodó képessége ellenére meghálálja az öntözést. Ezért az utóbbi években az a helyes betakarítási időpont.szárazanyagtartalommal rendelkezik. Ha az üzemekben megfelelő a fajtaarány. augusztus elején.

(CCM) és a leveles. amely olyan termék. felszecskázza és szállító járműre vagy tarlóra fújja.és szalmarázó betétek pedig a csutkanyerés arányát biztosítják. A szecskázódob a csöveket feldarabolja. amikor a szem nedvességtartalma 25-28%. Ez a betakarítási mód nemcsak azért gazdaságos. A kombájnokra felszerelhető dobbetétek és a dobkosár az intenzív csutkaaprítást végzi. Nedves tartósításra azok a hibridek alkalmasak. Az adapter által letört csövek a szecskázódobba kerülnek. A csőzúzalék elsősorban a kifejlett érett szemeket tartalmazza. a szárat levágja. és ezenkívül a csutka. A csőzúzalék elsősorban a kérődző állatok takarmányozására alkalmas. amivel a szárazkukorica-abrak részben helyettesíthető. A különböző lyukméretű zúzókosár alkalmazásával az aprítás minősége. majd a zúzókosár segítségével tovább aprítja. A CCM-ként történő betakarítás elsősorban olyan üzemeknek ajánlható. A nagyüzemi kukoricatermesztési technológiákban legnagyobbrészt morzsolva takarítják be a kukoricát. Csöves betakarítás. A gépi betakarításnak pedig nagyon sokféle módja terjedt el a gyakorlatban. A gép egy menetben letöri. A CCM-et abrak minőségű koncentrált takarmánynak minősítik. A betakarítás kukoricacső-törő adapterrel felszerelt arató-cséplő gépekkel végezhető. a szemek aprítása pedig a szemtörő rostával 98 . vagy ahol a megkésett vetés miatt nagy a betakarításkori nedvességtartalom. A fontosabb betakarítási módok a következők: csöves betakarítás. illetve a biológiai érés időszakában van. a csuhé és a levél kisebb hányada is belekerül a zúzalékba. megfosztja és pótkocsiba rakja a csövet. amelyeket csőtörő adapterrel szerelhetünk fel. mert a gabonakombájnokkal a kukorica betakarítása is elvégezhető. A rosta. betakarításának legkedvezőbb időpontja a biológiai érés időszaka. A betakarítás időpontja itt a szemtelítődés utolsó szakaszában. Csuhéleveles-csőzúzalék betakarítása. hanem azért is. A kukorica betakarítható kézzel vagy géppel. ahol a korai fagyok miatt a kukoricát nagy nedvességgel kénytelenek betakarítani. alkalmazása nagyobbrészt csak a kis gazdaságok. kukoricaszem-csutka keverék készítés és teljes növénybetakarítás. A csőzúzalék készítésének.A betakarítási módok. amelyek nagyobb nedvesség mellett érnek. Jelenleg csak a kis gazdaságokban és a tenyészkertekben takarítják be kézzel a kukoricát. a szárazanyag beépülése a szembe hosszabb ideig elhúzódik és lassúbb a vízleadásuk. Morzsolásos betakarítás vagy szemes betakarítás szántóföldi morzsolással. morzsolásos betakarítás. A kombájnra szerelhető adapterrel a szem és a csutka megfelelő arányban együttesen betakarítható. A csöves betakarítás erősen lecsökkent. amikor egységnyi területről a maximális tápanyaghozam takarítható be. A nedves tartósításra optimálisak a 28-30% szemnedvességet hosszú ideig tartó hibridek. mivel morzsoltan kerül betakarításra és tárolásra a kukorica. a háztáji területek egy részére és a vetőmag kukoricára korlátozódik. A betakarításra olyan szecskázógépeket használhatunk. A csöves betakarítás csőtörő-fosztó gépekkel végezhető. ami a kukoricaszem mellett a csutka 40-60%-át tartalmazza. kukoricacső-zúzalék készítés (LKS). A szem csutka keverék (CCM) betakarítása.

a csutkafrakció 10 mm alatt maradjon. A kukoricaszár veszteségmentesen csak a csöves. A kiszárított kukorica toronytárolókban vagy vízszintes tárolószínekben. A kombájnnal betakarított. Ha a teljes növényt takarmányozásra. A betakarítás lényege az. 99 . A kukorica betakarítása és tárolása között összefüggések vannak. szellős padlásokon és más helyiségekben is tárolható. A teljes kukoricanövényt hagyományos silózással és zúzva lehet betakarítani. a kézi és a teljes növény betakarításakor takarítható be. Az ép szemek aránya az 5%-ot ne haladja meg.nagyobb szárazanyagtartalommal történő . Az energiatakarékos nedves tárolásnak és a kukorica felhasználásának többféle módja terjedt el a gyakorlatban. szemes kukorica tárolás.a csőzúzalék készítéshez hasonlóan . Ha jó minőségben takarítják be. amelyeknek a szecskázódobja zúzókosárral is felszerelhető. teljes kukoricanövény. a szem nedvesség tartalma pedig 36-42% között van. Ezek szerint a silókukorica korszerű . A kukorica nagyobb részét morzsolásos technológiával takarítják be és száraz szemes takarmányként hasznosítják. azaz silózása. takarmányozásra is alkalmas. A fontosabb tárolási módok a következők: csöves kukorica tárolás. ezért a kukorica tárolása a betakarítási módoktól függ. hogy a gépek tömegteljesítménye ne csökkenjen. mivel felhasználása sokoldalú. A kukoricaszár betakarításának nagyon nagy jelentősége volna. De a zúzott betakarításra csak a kukorica nagyobb szárazanyag-tartalma esetén van szükség. A csöves kukorica leggyakoribb tárolási módja a górékban való tárolás. morzsolt kukorica általában kétféleképpen tárolható: a szárítás utáni tárolással és a nedves tárolás különböző módszereivel. silózásra akarják használni. de góré hiányában vékony rétegben. De ha kisebb szárazanyagtartalommal . A szecskahossz 10-20 mm legyen. Hesston 7160 stb. a betakarítás legcélszerűbb módszere a teljes kukoricanövény szecskázottzúzott betakarítása.a hagyományos silózással . akkor zúzókosár nélküli.szabályozható (Hesston 7600.csak azok a járvaszecskázó gépek alkalmasak. Szárítás és tárolás. Tárolás. kukoricacsőzúzalék és nedves szemeskukorica-zúzalék erjesztéses tárolása. Állat-egészségügyi okok miatt sem célszerű a túlaprítás.). A szárítás körültekintő munkát igényel. A teljes kukoricanövény betakarítása. Ezért a kukorica termés nagy részét szárítani kell.betakarítása mindenben azonos a teljes kukoricanövény betakarításával. A szemes kukorica tárolása. A kukoricaszár betakarítása és hasznosítása. amikor a teljes növény szárazanyag-tartalma 30-40%-os. e célra alkalmas helyiségekben tárolható. Kerülni kell a finom aprítást. Betakarítására . nagy nedvességtartalmú. de almozásra és fűtésre is használható.takarítjuk be a silókukoricát. és más. mert a kukorica lassan szárítható gabonaféle. A kukoricát általában 14-15%-os nedvességtartalomig kell szárítani. hogy a szemes kukorica és a silózás céljára termesztett teljes kukoricanövényt akkor takarítják be. A csőtörő adapteres betakarítások után a roncsolt állapotban visszamaradt kukoricaszárat csak részben lehet betakarítani. A morzsolt kukorica nedves tárolása. A csöves kukorica tárolása. közönséges járva szecskázó gépekkel is betakarítható. A szárítás különböző típusú és teljesítményű szemestermény-száritókban végezhető. pl.

Az apasorok felismerése céljából az apafajta vetőmagja közé napraforgó vetőmag is keverhető. A címerezés a hibrid-vetőmagtermesztés legfelelősségteljesebb munkája.. hogy milyen gép áll rendelkezésre az apasorok virágzás utáni . Az anya és apasorok aránya 2:1. Ez az árutermesztésre szánt vetőmag előállításakor minimum 300 m. halomban is megvalósítható. de több vonatkozásban mégis eltér a közönséges kukorica termesztésétől. A vetés . (Az előszelekció összekapcsolható a tőszámbeállítással. A címerezés két részre osztható: az előcímerezésre és tulajdonképpeni címerezésre. alapanyagelőállítás esetén pedig 500 m. mint az áru kukoricánál. A gyomirtás érdekében végzett ápolómunka ugyanaz. Az előcímerezést akkor kell 100 . stb. mivel itt a foszfor és a kálium megfelelő aránya fontosabb. Követelmény még az is.betakarításához.erősen különbözik a szemes kukorica vetésétől.A fontosabb tárolási módok a következők: légmentes .a tárolás egyszerű épületekben. illetve tárolni. az anyasorok számát viszont a betakarítógépek típusa határozza meg. hogy a kívánatos 1. vegyszeres tárolás . un. Az erjesztéses tárolások. A tápanyag mennyiségek azonosak lehetnek. Terület-kiválasztás. A hibridkukorica-vetőmag termesztése A hibridkukorica vetőmagot hazánkban több hibrid-vetőmag üzemben. mint a szemes kukoricáé. toronysilókban. stb. de fitotoxikusság miatt a gyomirtószerek megválasztására jobban kell ügyelni. Az arány általában az apa címerében termelt virágpor mennyiségétől függ. 5-6 nap alatt kell betölteni A szilázs tetejét kettős fóliával. amelyet az előszelekcióval kell megkezdeni: az előszelekció során el kell távolítani az eltérő típusú és fejlettségű növényeket. Hibrid-vetőmagtermesztésre csak tápanyagokban gazdag. Az erjesztéses tárolás vagy silózás.a nedves kukoricaszem propionsavas tartósítása . A megfelelő tömörítésről gondoskodni kell. Egy-egy silóteret max. szigetelt falú horizontálsilókban. hogy a tábla szélén mindig apanövények legyenek. Az anyasorokat fattyazni és címerezni. csak ha lehet. Célszerű fóliával a siló fenéklapját is borítani mind a légveszteség mind a beton melegítése végett. A hibrid vetőmag-termesztés agrotechnikája hasonló. vagy 3:1. hibridüzemben dolgozzák fel.) Az előszelekció után a szárbainduláskor és a címerek megjelenése előtt is idegenelni kell a növényállományt. de a tápanyagok aránya már változhat. általában az áthajtó rendszerű horizontálsilókban lehet leggazdaságosabban erjeszteni.az anya és apasorok váltakozása miatt . Az idegenelés több lépcsős folyamatos munka. közötte homokkal kell fedni. Ápolás. Lényegében azonos.széndioxidos . mint a szemes kukoricánál. Az eltéréseket csak röviden ismertetjük. Az apasorok számát általában a betakarítógépek munkaszélessége. jó vízgazdálkodású talajok alkalmasak. A terület kiválasztásánál be kell tartani még az izolációs távolságot is. 6:3 vagy 12:4. A szecskázott és zúzott teljes kukoricanövényt és a silókukoricát. valamint a csőzúzalékot. még gondosabban kell végezni. A hibridüzemek a hibridek vetőmagját a termelőüzemekben szerződéses alapon termeltetik meg. Talajelőkészítés és trágyázás. fóliaborításos vermekben. Az ápolás speciális munkái. Vetés.5% tejsavtartalom kialakuljon. az apa és az anyasorokban pedig idegenelni kell. Az apasorok számát megszabja még az is. elrendezése pedig 4:2.tárolás.

szárítás (41-43°C-on 13% nedvességtartalomig). és ha lehet. amikor minden címert el kell távolítani az anyanövényekről. Az előcímerezést általában egy héten belül követi a teljes címerezés. Az anyasorok termése betakarítható kézzel és géppel. valamint automata mérlegen egalizálva zsákolják. Gépi betakarításra csak az önjáró csőtörő-fosztó betakarítógépek használhatók. Ezt követi a hosszúság szerinti kalibrálás és végül az osztályozott vetőmagot csávázzák. Betakarítás. majd megfelelő rosták segítségével szélesség és vastagság szerinti . 101 . Vigyázni kell. hogy az apasorok termése ne keveredjen az anyasorok terméséhez. minél kevesebb levelet távolítsunk el az előcímerezés során. Betakarítás után az eltérő típusú csöveket ki kell válogatni.osztályozás. fémzárolják. A feldolgozás szakaszai: a válogatás. amikor a címerek már jól kitapinthatók. vagy szelektálás. hogy az apasorokat a megtermékenyülés után kivágják. A morzsolt kukorica további feldolgozása: előtisztítás. Ezért elterjedt az a gyakorlat. majd a termést a hibridüzembe kell szállítani. morzsolás.megkezdeni. A hibridüzemben történik a hibridvetőmag teljes feldolgozása.

Virágzatuk a változatoktól és fajtáktól függően eltérő nagyságú és tömöttségű bugavirágzat: cukorcirok: szemescirok: szudánifű: seprűcirok: tömött. Felhasználásuk sokoldalú. A takarmánycirkok értékes.és tömegtakarmányok. szárazságtűrő takarmánynövények. A szemes. csökkenés következett be. Hazánk a ciroktermesztési övezet északi határán van. ill. szétálló.2-3 cm -. 102 . előfordul. Vetésterületük alakulására azonban a hullámzás jellemző. Hazánkban az 1920-1930-as években már elkezdődött a takarmánycirkok termesztése. szárazságtűrő növényekké. technicum) és a takarmánycirkok. A gyakorlati csoportosítás szerint a fontosabb cirokfélék: a seprűcirok (Sorghum vulgare var. Magasságuk a változatoktól és a fajtáktól függően 1-3 m. Száruk hengeres. saccharatum) és a szudáni fű (Sorghum vulgare var. értékes szálas. mert néhány évi növekedés után rendszerint stagnálás. szemtermésük pedig értékes abrak. amelyek összefoglaló elnevezésébe a szemes cirok (Sorghum vulgare var. amely a felszínhez közeli talajréteget sűrűn behálózza. főleg a szemes és a cukorciroknál. vagy időszakosan szárazságra hajlamos területek takarmánytermesztésében van. a szudáni fűnek vékonyabb .a járulékos gyökérzet kifejlődéséig lassú a növekedésük. jelentősége A pázsitfűfélék családjába tartozó cirok (Sorghum) nemzetség Etiópia és Szudán sztyeppszavanna területein őshonos. belül telt. de az öntermékenyülés is. frumentaceum). a megporzás a szél és különböző rovarok útján történhet. ezért jelentőségük a száraz jellegű.Takarmánycirkok A cirkok meleg égövi növények.a szára. Egyébként Európában .és cukorciroknak vastagabb . a szemes és cukorcirok levelei szélesebbek mint a szudáni füvek. színe változó (fajtától függően) laza. A cirok virágok többségükben kétivarúak. Gyökérzetük mélyreható. Fejlődésük kezdetén . barna színű lazább. rugalmas.így hazánkban is . a cukorcirok (Sorghum vulgare var. Származása. ezért elterjedésüket a klimatikus tényezők határozzák meg. szélességük változó. színe változó (fajtától függően) hosszú. de nagyobb mértékben csak a második világháború után kezdett elterjedni. Levélzetük kissé hullámos szélű. bojtos gyökérzet.először csak a seprűcirok termesztése honosodott meg.1-2 cm . Biológiai jellemzés A cirkok melegigényes növények. és csak később válnak gyorsfejlődésű. A takarmánycirkok nagyobb arányú termesztése Európában csak az utóbbi évtizedekben terjedt el. sudanense) tartozik.

elsősorban magtermesztés céljára termesztjük. Másodvetésben is termeszthető. de az utónövények alá adott plusz N-adagolással már javítható. elsősorban az őszi keverékek után következzenek. Zöldetetésre nem érdemes vetni.változó: szemescirok magja: cukorcirok magja: szudánifű magja: gömbölyded. De szárazságtűrésük mellett az öntözővizet is jól hasznosítják. sülevényes futóhomok és erősen savanyú (4 pH alatti) talajokat. A takarmánycirkok közül felhasználás szerint csak a szudáni fű tartozik a szálas takarmány növényekhez. de legjobb helyük a gabonafélék és a korábban lekerülő kapás növények után van. amely emberi táplálkozásra is alkalmas. A szemes cirok szemtermése jó minőségű abraktakarmány. 103 . ezért is termesztik az ország délebbi részein. gömbölyded. A takarmánycirkok szárazságtűrő. Ha másodvetésben vetjük. vetésváltás Éghajlatigényük. Értékes zöldtakarmány.nem a legkedvezőbb. főleg a szudáni fű elővetemény értéke . mert zsenge korában . és ezért mérgező lehet.a változatoktól és a fajtáktól függően . valamint a talajok kiszárítása miatt . kivéve a túl kötött. A cukorcirok nagy zöldtömeget terem. ahol a júliusi átlaghőmérséklet meghaladja a 21°C-ot. vagy a sarjú legelőül is szolgálhat.a sok tarló és gyökérmaradvány. szára lédús és a lé nem kristályosítható cukrot tartalmaz. Talajigényük. A szemes cirkot .és talajigényük. de ez már csak öntözéssel biztonságos. Önmaga után maximum 2 évig termeszthető. mint a hőre. fehér. hogy nagyon jó a bokrosodó és sarjadzó-képessége. Nagy tömegű és jó minőségű zöldtakarmányt terem.kéksavat tartalmaz. mint kukorica pótló terjedt el. Szudáni fű. Az aszályos területeken. ezért a cukorcirok silózásra kiválóan alkalmas takarmánynövény. szántóföldi növényeink közül a leghőigényesebbek. A csapadékra nem olyan igényesek. Főleg Afrikában és Indiában fogyasztják.1 m-en alul . de biztonságos a kettős termesztés a zöldborsó után is. A szudáni fű az őszi gabonák feltört tarlójába is vethető.A szemtermésük alakja. Fontos kitétel a jó vízgazdálkodás. nagysága és színe . hideg. A nagyobb vízigényű kultúrák után ne vessük. Éghajlat. mert szemtermése értékes abraktakarmány. Jelentőségéhez tartozik. Hazánk a ciroktermesztési övezet északi határán van. barnás. kissé lapított és tojás alakú. De termeszthető magnak is. Általában minden talajtípuson termeszthetők. Rövidebb tenyészideje. 500 mm évi csapadék már elegendő. de lédús és leveles szára a bugák betakarítása után silózásra is alkalmas. melegigényes növények. A másodvetéses termesztésnek egyébként is az öntözés a feltétele. A takarmánycirkok. és felhasználása miatt másodnövényként is vethető. Vetésváltás. és legeltetéssel is hasznosítható. Élettani igényeiknek megfelelően általában a 160 napos tenyészidejű fajták a legalkalmasabbak hazai termesztésre.felhasználásának megfelelően . Cukorcirok. ezért többször is kaszálható. széna és silótakarmány is készíthető belőle és legeltetéssel is hasznosítható. Az előveteményekre sem igényesek.

Később. A műtrágyák kijuttatása. Ez pl.a megfelelő termésmennyiség és a minőség érdekében legkésőbb június elején . Ennek hiányában a ciroktáblák elgyomosodnak.NPK . Az esetleges vegyszeres kezelésük megegyezik a kukoricáéval. A takarmánycirkok kifejezetten tápanyagigényes növények. csírát vetünk egy hektárra. különösen a N-igényük nagy.az alkalmazott vetőgéptől függően . Különösen fontos.közepén el kell vetni a silócirkot és a szudáni füvet. ill. Ha másodnövényként vetjük . 60 cm-es sortávolság esetén 4-6 cm-es tőtávolságot jelent. mint a kukoricánál. A takarmánycirkok vetésmélysége 3-6 cm legyen és a vetéshez bármely típusú gabonavetőgép használható.NPK hatóanyagot is gazdaságosan hasznosítanak. A szemes cirkot és a silócirkot .50-60-70 cm-es sortávolságra vetjük.gyengébb termékenységű talajokon . amely 240-320 kg/ha vegyes NPK hatóanyag). kiritkulnak és így jelentősen csökken a termésük. A szudáni füvek vethetők a legkorábban: április végén. célszerű megvárni a 14-16°C-t. mind fővetésben. 120-160:60-80:60-80 kg/ha hatóanyag. silókukorica és a kukoricacsalamádé talajelőkészítés irányelveivel. de vethetők 24 x 12 cm-es ikersorokba is.30-35 kg/ha vetőmagnak felel meg. de az átlagosan adható . Adhatunk alájuk istállótrágyát is. árnyékoló hatásuk következtében visszaszorítják a gyomokat. ezért csak akkor vethetők. 104 . Ápolás A kezdeti lassú fejlődésük következtében gyomirtásuk elengedhetetlen. hogy a csapadékmegőrzés miatt a talaja elmunkáltan kerüljön a télbe. A 12 cm-es sortávolság vetőmagszükséglete: 55-65 kg/ha hibrid vetőmag. A szudáni füveket zöldtakarmánynak. A hibrid szudáni füvek esetenként 300-400 kg/ha .Tápanyagellátás és trágyázás Trágyázás. A nitrogén. A vetést a szükséges állománysűrűség miatt úgy kell végezni. és kelés után kell többszöri művelettel elvégezni a mechanikai gyomirtásukat. A talajelőkészítéskor. hogy a talaj minőségétől függően 250-420 ezer körüli szemet. Talajelőkészítés Mindenben azonos a kukorica. foszfor és kálium arányát különböző tényezők befolyásolják. ami 8-13 kg/ha vetőmagnak felel meg. de ha laza homokos talajba vetjük. Vetésmódok. silózásra és legeltetésre is 12 cm vagy 24 cm-es sortávolságra vetjük. ha a talaj hőmérséklete legalább a 13-14°C-t elérte. Vetés A takarmánycirkok csírázási hőmérséklete elég magas. május elején. vagyis vetés előtt. a 24 cm-es sortávolság vetőmag szükséglete . mind másodvetésben.arány 2:1:1 (pl. őszi és tavaszi megosztása ugyanaz.

a kukoricamoly. a vetési bagolylepke hernyója. 105 . a porüszög. Kártevői a drótférgek. valamint a fuzáriumos tőszáradás. a betakarításra legmegfelelőbb gépek az apró szecskát készítő silókombájnok. ill. A silócirok betakarítása a termesztési céltól függően változó. a levéltetvek. a cserebogárpajor. amikor a kombájn csak a bugákat vágja le és a szárat silókombájnnal takarítják be. a lótücsök.Leggyakoribb betegségei a fedettüszög. A legeltetést az 50-80 cm-es magasságnál célszerű elkezdeni. A betakarítást a szemek 30% körüli nedvességtartalmánál kell megkezdeni. rosszabbul sarjadzik és kevesebb lesz a sarjú. a mag tejes-viasz. Zöldtakarmányozásra már a bugahányás előtt elkezdhető a kaszálása. de szemtörés szempontjából a 25%-os nedvesség az optimális. Az alacsonyszárú szemescirok kombájnos aratása végezhető egy és kétmenetben. de a sarjú termés már korábban is legeltethető. a rostosüszög. viaszérés állapotában kell betakarítani. A betakarítás idejét a hasznosítási mód határozza meg. Betakarítás A szemes cirok zöld száron érő növény. Silózásra bugahányás után kell betakarítani. mert ha megkésünk. silózásra a bugahányás után.

A gyökérnövényekhez számos répaféle tartozik. Termesztésük gazdasági szempontból és az emberi táplálkozás szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen.Gyökér és gumós növények A gyökér és gumós növények a fontosabb szántóföldi növényeinkhez tartoznak. de a korai hajtatott burgonyatermesztéssel már nem foglalkozunk. mert ez a zöldségtermesztés tananyagához tartozik. A gumós növények közül a burgonyát és a csicsókát ismertetjük. 106 .és takarmányrépa termesztésével foglalkozunk. de tantárgyunk keretében csak a cukor.

amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás hazánkban is sokat változott. A burgonya mint élelmiszer. A burgonya fogyasztás mértékét több tényező befolyásolja. Európa legnagyobb burgonyatermesztő országai: a volt Szovjetunió európai része. például a burgonyatermesztés aránya. A burgonya élelmiszeripari feldolgozásának területén változások következtek be nálunk is az utóbbi években. Emberi táplálkozásra. a burgonyapehely. Németország és Franciaország. a táplálkozási szokások. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is. amely a háború vége után kissé nőni kezdett. de hazánkban a nagyüzemi állattenyésztésben nincs különösebb jelentősége. A fontosabb termékek: a gyorsfagyasztott hasábburgonya. megkezdődött a burgonya nagyobb arányú feldolgozása. ahol a burgonyatermesztésre szakosodtak. A burgonyatermesztés arányában és az egy főre jutó burgonyafogyasztás mértékében lényeges eltérések vannak az egyes burgonyatermesztő országok között. hogy jó alkalmazkodóképességénél fogva a sarkkörtől az egyenlítőig szinte mindenütt termeszthető. a burgonyával készült tésztás termékek. A burgonya mint takarmány.átlagosan 2% körül van -. a keményítő. stb. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18% között váltakozik. A burgonya népélelmezési jelentősége világviszonylatban is nagy. A termelés koncentrációja miatt azonban apró és hulladék burgonya nagyüzemi takarmányozása is előtérbe kerülhet azokban az üzemekben.és szesziparnak is fontos nyersanyaga. bár hazánkban az ipari felhasználás 107 . Fehérjetartalma alacsony . A burgonya nagyon értékes takarmány. állatok takarmányozására egyaránt alkalmas. a konyhakész és félkész termékek előállítása és forgalmazása.Burgonya A burgonya népélelmezési szempontból nagyon fontos növény. a burgonyaszirom.tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett . Legfontosabb tápanyaga a keményítő. Sokrétű felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki.burgonya kerül takarmányozásra.és szeszgyártás.változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer. Összefoglalva megállapítható. B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Gazdasági jelentőségét nagymértékben fokozza. A burgonya mint ipari nyersanyag. főleg C. hogy a burgonya . de nagyon jó a biológiai értéke. az élelmiszerellátás általános színvonala és a burgonya feldolgozottságának mértéke. Lengyelország. ugyanakkor az élelmiszeripar. de az 1970-es évek első felére már 70 kg körül alakult. Közkedveltségét elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. helye a kisüzemekben van rendszerint a sertések takarmányozására használják. valamint a gyógyszeripar részére is fontos nyersanyag. Jelenleg alig fogyasztunk többet évenként 60-62 kgnál. Általában az étkezésre kevésbé alkalmas apró és sérült . ahol a legtöbb burgonyát termesztik. de legnagyobb Európában. Az 1934-1938-as évek átlagos fogyasztása 130 kg volt. Az élelmiszeripari feldolgozás mellett a burgonya a keményítő. amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. az életszínvonal alakulása.

hogy több. Ezért a hajtások számát a gumó méretén kívül a vetőgumó tárolása és előkészítése is befolyásolja.volumene jelenleg nem nagy. A gumó közvetlenül nem hajt gyökeret. A gyökérzet nagyobb része (60-80%-a) a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. és a járulékos gyökerek csak később. A gumóval szaporított burgonyának csak járulékos gyökérzete van. Chile. ahol a különféle vadburgonyafajok ma is megtalálhatók. A szárnak földfeletti és földalatti része van. a szár alsó csomóiból fejlődnek ki. de a szár vastagsága és az éleinek száma is fajtabélyeg. Ezután nálunk is fontos kultúrnövény lett a burgonya. akkor főgyökerekre is van. elterjedése. A termesztett burgonyának számos testvérfaja van. Összefoglalva: burgonyatermesztésünk célja az. Különösen a homokvidékek növénytermesztését tette változatosabbá és biztonságosabbá. század végén került. A földfeletti szár hossza a fajtától függően 40-120 cm hosszú. vagy kevesebb rügyből fejlődnek ki a főhajtások. évente mintegy 140 ezer vagon burgonya termesztésére van szükség hazánkban. de termesztésének kezdete csak a XVIII. Rendszertan. Peru és Mexikó magas hegyvidéke. A burgonya (Solanum tuberosum L. dudvás szár. A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton gumóval szaporítják. ezek vadburgonyák. Biológiai jellemzés. belőle alakul ki a burgonyabokor. Gazdasági jelentőségét csak a XVIII. hogy a lakosság fogyasztói igényét kielégítse és az ehhez szükséges étkezési burgonyát évről-évre biztosítsa. a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. A gumón fejlődő rügyekből fejlődik ki a hatásrendszer. Vetésterület.és Dél-Amerika. amely a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését is elősegítette. A burgonya szára elágazódó. A generatív maggal történő szaporítását csak nemesítéskor alkalmazzák.jelentőségének megfelelően . Hazánkba a XVII.elég nagy. 108 . Általában csak a hulladék burgonya és a lakosság által el nem fogyasztott étkezési burgonya kerül ipari felhasználásra. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be. Gyökérzet.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába és a Solanum nemzetségbe tartozik. mert a földalatti szár és a sztólók csomóiból nőnek ki. a gumó nagyságától és a környezeti tényezőktől függ. (Ha a burgonyát magról szaporítják. A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb. Figyelembe véve a termés és a tárolási veszteségeket. század végére tehető. század közepén került a burgonya és kezdetben csak mint dísznövényt termesztették. Származása. amelyeknek csak a burgonyanemesítésben van jelentőségük. amelyet még a környezeti tényezők is befolyásolnak.) Szár. Általában a fajtától. században ismerték fel és csak ezután kezdett nagyobb mértékben elterjedni. rendszertani helye és biológiai jellemzése A burgonya származási helye Közép. ezért a járulékos gyökerek hajtás eredetűek. Európába a XVII. A burgonya vetésterülete . világviszonylatban jelenleg mintegy 18 millió hektáron termesztenek burgonyát.

sekélyen.A földalatti száron levelek helyett újabb szárak és sztólók képződnek.és felső részből. A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig (sárgás fehér. Ez a pincehajtás. A héjszín alapján a következő színű burgonyák különböztethetők meg: szürkés fehér. rózsaszínű.vagy koronarészt. A virágra egyébként jellemző az 5-ös szám (5 sziromlevél. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek. A szár és a levél együttesen alkotja a burgonya lombozatát. A rügyek a gumó felszínén . A héj felszíne is fajtabélyeg. közép. de a hossza függ a környezet páratartalmától is. világos sárga. amely két részből áll: az epidermiszből és a kéregből. de azoknál sokkal kisebb. Az alsó rész . Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához. A sziromlevelek színe . összetett levélzetet alkotnak. színe zöld. Levelek. stb. 109 . amelynek nagysága és habitusa. A szemek vagy rügyek elhelyezkedése is fontos fajtabélyeg. lila. de a mellékrügyek is kihajtanak. de nem minden szár hoz virágot. okkersárga. színe és állása. sötétlila vagy rózsaszínű. hengeres. A gumó felszíne lehet sima. A burgonyagumó. a gumóalak és a nagyság. A virág színe is fontos fajtabélyeg. vöröses és tarka vagy foltos.a növény földfeletti szárrész-kezdeménye . A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C-on már hajtanak. vagy mélyen helyezkednek el. A középső részé . érdes és hálózatos. Világos helyiségben . valamint a levelek alakja. A burgonya levelei páratlanul szárnyalt.szórt fényen . Először mindig a főrügy hajt ki. A felső rész a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. kékeslila.az alsó részhez viszonyítva rövid. Párás levegőn hosszabb lesz. A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. a hússzín. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész (tartalék táplálóanyag-raktározó szerv).fajtától függően . Három részből áll: alsó-.és gyökérkezdeménye . színe és nagysága fontos fajtabélyeg. vöröses. mint az oldallevelek. A gumón a rügyek vagy szemek a csúcs felé csavarszerűen sűrűsödnek és nagyobb részük a csúcs felöli harmadban található. mint száraz környezetben. amely a szárak csúcsán fejlődik ki. A gumót héj borítja. A burgonyának zöldes vagy lilászöld színű bogyótermése van. középmélyen. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad.fehér. kékeslila. mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható. sárga. Virágzat. kúp vagy körtealakú.a burgonya földalatti szár. A héj érdességét a paraszemölcsök száma határozza meg.fajtától függően . A burgonyagumón ezenkívül a következő fajtabélyegek vannak: a héjszín. a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű „fényhajtás” képződik. sötét sárga) váltakozik.zömök. kék. Termés. majd a sztólók végén fejlődnek ki a gumók. ahol a csúcslevelek valamivel nagyobbak. vöröseslila. ha a főrügy már hiányzik. A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs. A burgonya összetett virágzata bogernyőt képez.rendszerint gömbölyű. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló. 5 porzó). sárgásfehér. A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek.

amely nemcsak fajtabélyeg. Növekedés. A sztólóképződés és az azzal összefüggő gumóképződés laza talajt és fényhiányt igényel. A burgonyagumó beérés után nyugalmi állapotba kerül.a fajtáktól függően . A szár talajban lévő részein a gyökérzet mellett sztólók képződnek és a sztólók csúcsi részeiből alakulnak ki a gumók. talajhőmérséklettől. de nagyobb mennyiség csak a megzöldült gumókban található. A hajtásképződés 5°C felett kezdődik. A hajtás lehet pincehajtás. teljes érés és túlérés.A jellemző gumóalakok: gömbölyű. tojásdad.6 között váltakozik. Az érésnek gyakorlatilag három fokozata különböztethető meg: foszlós érés. A szár és a levél. stb. A burgonyagumó kémiai összetétele. kb. B1 és B2). utána . hemicellulóz. Ezen kívül a gumóhéjban alkaloid (solanin) is előfordul. 20°C-ig fokozódik és utána lelassul. A föld alatt maradó hajtásrészek ízeiből fejlődnek ki a járulékos gyökerek. A burgonya fontosabb élettani jellemzői. A hajtásokból alakul ki a burgonyabokor. A burgonyagumó kisebb mennyiségekben tartalmaz még: szervessavakat.) és oldható szénhidrátok . vagyis a lombozat növekedése csak a virágzásig tart. A gumók hajtásairól egyébként következtetni lehet a burgonya egészségi állapotára is. a beteg. A talajba ültetett gumó a pincehajtáshoz hasonló színtelen hajtásokat nevel és csak a föld felszínére kerülő hajtásrész zöldül meg és fejleszt leveleket. A burgonya érése összefügg a lombozat sárgulásával. A gumók kémiai összetétele a fajtától és a termesztési körülményektől függően változó. hengeres és kiflialak. gömbölyded. majd leszáradásával. vastag hajtásokat nevelnek. A nyugalmi időszak elteltével a hajtást elősegítő anyagok (auxinok) mennyisége megnövekszik és a gumó „csírázni”. egyedfejlődés. A szárazanyag legnagyobb része keményítő. Az egészséges gumók erőteljes. helyesebben hajtani kezd.is találhatók.cukrok . a későbben érő fajtáknál viszont a virágzás kezdete egybeesik a gumóképződés indulásával és a növény szárának elöregedéséig tart. vagy egyáltalán ki sem hajt. ásványi anyagokat és vitaminokat (C. A hajtás intenzitása elsősorban a hőmérséklet alakulásától függ. A burgonya a kelés után először a vegetatív szerveit fejleszti ki. gumóérettségtől.7-4.elkezdődik a lombozat fokozatos csökkenése. a fehérjetartalom pedig 0. leromlott gumók csak „cérnahajtásokat” fejlesztenek. A leromlás jelét mutatja az is. Ezért a megzöldült gumót étkezésre felhasználni tilos. nedvességtartalomtól. valamint a tárolás körülményeitől függően átlagosan 6-12 hét körül van. 110 . A fehérje biológiailag csaknem teljesértékű fehérje. Legnagyobb különbségek a szárazanyag. Kihajtás. vagy fényhajtás. A nyugalmi állapot hossza a fajtától. A gumó képződés a korai fajtáknál már a virágbimbók megjelenése előtt megkezdődik. Ezért a mérsékelt égövön a korai burgonya és a vetőburgonya termesztésekor nagyon nagy jelentősége van a burgonya hajtásának. de a keményítő mellett kis mennyiségben egyéb poliszacharidok (pektin. ha hajtás helyett apró gumókat hoz. hanem a burgonya tenyészidejét is lerövidíti.és a keményítőtartalomban vannak. A gumók keményítőtartalma a fajtáktól függően 12-24%.

Az étkezési burgonyákkal kapcsolatos követelmények attól is függnek. A burgonyafajtákat hazánkban a tenyészidő alapján 4 csoportba soroljuk: „AA” igen korai fajták. Átlagos tenyészidejük 85 nap körül van. A vegyes hasznosítású fajtákkal szembeni követelmények is felhasználásuknak megfelelően alakulnak. „B” középkorai érésű fajták.vöröses héjú . Aranyalma. A nyári betakarításra alkalmas fajták tartoznak ide. de komolyabb eredményeket csak az 1920-as évek óta értünk el. hogy milyen a felhasználási cél. „C” középkésői érésű fajták. kiegyenlített gumónagyság. a rózsatípusú . Bőtermő.burgonyafajták különböztethetők meg. Somogyi korai. egyenletes gumófelszín . később már Marietta pusztán (Somogy megye) is több burgonyafajtát állítottak elő. Burgonyanemesítés. mint az igen korai fajtáké. „AA” igen korai érésű fajták. ipari és takarmány.étkezésre is alkalmas.fehérhúsú burgonyafajták kedveltebbek. A termesztésbe került kisvárdai fajták: Gülbaba. „B” középkorai fajták. Hazánkban pl.A burgonyafajták csoportosítása és a nemesítési irányelvek A burgonyafajtákat általában a tenyészidő és a felhasználás szerint csoportosítjuk. Átlagos tenyészidejük 105-115 nap. Margit. Átlagos tenyészidejük 125 nap körül van. ép. A somogyi fajták közül: a Somogyi sárga. A primőr termesztésre alkalmas fajták tartoznak ide. pl. amelyeket általában októberben lehet betakarítani. amelyek közül számos fajta a köztermesztésben is elterjedt. Azok a fajták tartoznak ide. Ezek közül a Gülbaba és a Kisvárdai rózsa voltak legjobban elterjedve és ezeket a fajtákat elég hosszú ideig termesztettük. amelyek hajtatva primőr termesztésre is megfelelnek.5-4 cm-es keresztátmérő). „A” korai érésű fajták. főzés után ne legyen hajlamos szürkülésre és főzéskor ne essen szét. Somogyi sárga kifli és a Somogy gyöngye terjedt el a gyakorlatban. ipari felhasználásra a nagyobb keményítőtartalmú fajták alkalmasabbak. Korábban csak Kisvárdán. mint a sárgahéjú és sárgahúsú fajták. Fontos kívánalom még az átlagnál nagyobb fehérjetartalom.) Az étkezési burgonyára vonatkozó fontosabb követelmények: megfelelő gumónagyság (minimum 3. „C” középkésői fajták. jól tárolható fajták. Az étkezési burgonyákra általában az a jellemző. (Részletesebben csak az étkezési burgonyákkal foglalkozunk. vagy kissé szappanosak. Különösen az élelmiszeripari feldolgozáson belül jelentkeznek eltérő és speciális igények. egészséges. hogy keményítőtartalmuktól függően kissé lisztes állományúak. Termőképességük és tárolhatóságuk nagyon jó. Átlagos tenyészidejük 85-105 nap. Az őszi betakarítású fajták tartoznak ebbe a csoportba. „A” korai fajták. Az utóbbiakra főleg a gépi tisztítás miatt van szükség.a szemek sekélyen helyezkedjenek el . A burgonyanemesítés hazánkban már a múlt század végén elkezdődött. Kisvárdai rózsa és a Mindenes. Termőképességük jobb.és vékony héj. fajtaazonos gumó. Még a burgonyahéj és -hús színe iránt is eltérők a fogyasztói igények. megfelelő íz. átlagos (14-18%) keményítőtartalom. jó főzhetőség. A felhasználás alapján étkezési és vegyeshasznosítású . 111 .

hogy az érési csoportokban megfelelő legyen a fajtaválaszték. Hazai burgonya nemesítésünknek jelenleg is két központja van: Keszthely (ill. mert a termés biztonságát elsősorban a rezisztencia határozza meg. Éghajlat és talajigény. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek.a leromlással szemben ellenálló . A nemesítésnek a felsoroltakon kívül arra is törekedni kell. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. bár a burgonya gyorsan regenerálódik. Alacsony hőmérsékleten (-1. de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók. A fejlődés középső szakaszában . de a késői tavaszi fagyok is károsak. Hazánkban .a virágzás és gumóképzés időszakában . Somogy. Ezért minősítésüket néhány éve visszavonták és azóta csak mikroszaporítással tartják fenn azokat. Ezért burgonya nemesítésünk legfontosabb iránya a rezisztens . Somogy m. vagy megközelíti.a minőségi követelményeknek megfelelő. -2 °C) a lombozata károsodik. mert a lombozat fagykárt szenvedhet. Zala. ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri. főleg a vírusokkal szembeni ellenállóságra való nemesítés. mert vagy a hőmérséklet. Nagyon fontos a kórokozókkal.) is megnőtt a burgonya vetésterülete. 112 . vetésváltás Éghajlatigény.a talajadottságoktól függően . A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg.burgonyafajták előállítása. A nemesítés főbb irányelvei. A burgonya a mérsékelten meleg. Baranya. ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. mert a gumókötésre a mérsékelten meleg.mindenütt termeszthető a burgonya. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. Kisvárda). stb. csapadékos és párás éghajlat növénye.) és Nyíregyháza (ill. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas. vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. A nemesítési cél . melyek az intenzív termesztésre alkalmatlannak bizonyultak. biztonságosan termő burgonyafajták előállítása. nagytermőképességű. főleg öntözéssel termeszthető a burgonya.nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására. A burgonya vízigényes növény. ott a burgonya biztonságosan termeszthető.A felsorolt fajták nagyobb része leromlásra hajlamos. Azokban a kötöttebb talajú megyékben (Szolnok. csapadékos időjárás a kedvező. extenzív fajta volt. ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. ahol korábban kevés burgonyát termesztettek. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Veszprém. Győr-Sopron-Moson. Hajdu-Bihar. a magas (+26-28 °C) hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak.mind a két helyen . A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Rinyatamási. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t.

De önmaga után . de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő. vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak.) után is. Azok a jó előveteményei. A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is. nedves és szikes talajok. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával . Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény (borsó.ne termesszük. A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. Az eredményes burgonyatermesztéshez . jó tápanyag-ellátottságú talajok. légjárható. vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik. amelyekkel közös kórokozói és kártevői vannak. valamint azok a növények. Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen.fajlagos táp113 .monokultúrában . pl.érhető el gazdaságos burgonyatermesztés.terem.az erősen kötött. pl. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok. a repce. az a helyes. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények. akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény.tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek . ha a növényi sorrendben 4-5 évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára.Talajigény A burgonya . amelyek gyengén savanyú. A burgonya .következhetnek. Ilyenek a takarmánynövények. bár rendszerint a kalászosok kiszorítják ilyen esetben. a magnak termesztett csillagfürt. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok. ha kalászost nem kívánunk vetni.megfelelő trágyázásra van szükség.okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással.kalászosok . Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése.MÉM NAK szerinti . A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább. vagy semleges kémhatásúak (pH 6-7). Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény. hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. magtermő here stb. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Ha ilyen probléma nem merülne fel. A talaj lazaságára azért van szükség. vagy zöldtrágyázással . valamint a futóhomok kivételével szinte miden talajon termeszthető. amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Tápanyagigény. ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon . a cukorrépa. ezért csak takarmányozásra alkalmas. a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok. a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények .vályogos homokon és homokos vályogon . ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok. a dohány és a paradicsom. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. stb.

A kálium . De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell. leszántása. hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is. mert mérgezési tüneteket okozhat.) Zöldtrágyázás. Foszfor.20-30 t/ha .2 kg P2O5.és műtrágyázással. de ha kevés az istállótrágya. A foszfor termésnövelő hatása kisebb. 114 . Szervestrágyázás. valamint a burgonya számára fontos mezo. a talajok humusztartalma és tápanyagellátottsága. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is. mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége. Fontosabb. Nitrogén. (Az istállótrágyázás ideje.4:1. fehérmustár. A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik. még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét. A burgonya korszerű trágyázása szerves. tényezők: a talajtípus.25-35 t/ha. ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is.és mikroelemeket juttat a talajba. lazább talajokon kevesebb .hatóanyag. hanem a kötött talajokon is. Kötöttebb talajokon nagyobb mennyiség kell . Kálium. Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra. különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős.5 kg N.6 kg vegyes . A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. olajretek és káposztarepce. hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt. javítja a vetőgumók biológiai értékét. 0. Az érést sietteti. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással.9 kg K2O vagyis 1. amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell. Természetes. rezet és cinket igényel a burgonya. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető. A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának.hatással van a burgonya vízgazdálkodására is. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Nyomelemek. a többi talajokon napraforgó. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk. részletesebben a cukorrépánál. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében . A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli. Trágyázás. a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Istállótrágyázás.a termés növelésén kívül .8 körül van. de a túladagolásra vigyázni kell. ahol nem tudunk istállótrágyázni. Magnézium. A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét.NPK . de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük.augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. 0.istállótrágya is elég. Késlelteti az érést. A burgonya káliumigényes növény. valamint a termesztési cél. mint a nitrogéné. A mikroelemek közül főleg bórt.a humusztartalomtól függően .anyagigénye: 100 kg gumótermés és a hozzátartozó növényi részek biztosításához 0. stb. mangánt. ahol a tápanyagok aránya 1:0.

A burgonya alá a foszfor és a kálium műtrágyákat is nagyobbrészt megosztva: ősszel és tavasszal kell kijuttatni. valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. mivel az őszi és tavaszi arány is 40-60% körül van. amely 11. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyagszolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. itt a foszfor és kálium műtrágyákat teljes egészében ősszel. stb. műtrágyakeverék + bórsavas keserűsó oldattal és a korszerű mikroelemeket tartalmazó permettrágyákkal. alaptrágyázásra lehet felhasználni. hogy nagyobbrészt csak a somogyi homoktalajokon van szükség magnéziumtrágyázásra. kénsavas káliumot adjunk a burgonya alá. még ősszel le kell szántani.hatóanyagnak felel meg.a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya . A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is. mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet. A burgonya fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t az átlagos. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. 40%-át pedig tavasszal. ami egyébként jól kombinálható a növényvédő permetezésekkel. Műtrágyázás. pl. a vetőágy készítés előtt kell kiszórni. A burgonya termése gazdaságosan növelhető lombtrágyázással is. hatása miatt. ahol a tápelemek aránya 1:0. Lazább talajokon csak 25-35%-át szórjuk ki ősszel és így a nagyobb rész (65-75%) kerül tavaszi kijuttatásra. Lombtrágyázás. A kálium műtrágyák alkalmazásánál fontos irányelvnek tekinthető. Összefoglalva: a szükséges műtrágya hatóanyag mennyiségek és a tápanyag arányok legnagyobb részt a következő tényezőktől függnek: termesztési cél. (Részletesebben lásd a kukoricánál. hogy a kálisót ősszel célszerű kiszórni. 2-5 kg P2O5. Egyébként tavasszal. A pozitív hatásait fokozhatjuk.műtrágyázással valósítható meg. A nitrogén műtrágyázásnál az az általános irányelv.A zöldtrágyanövényeket . A barna erdőtalajokon és a homokokon az általános irányelv az.amint lehet.5-22 kg vegyes NPK . ha lehet. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek.6 körül alakul. ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. A burgonya harmonikus tápanyagellátása .7:1. a megosztás mértéke már a talajok összetételétől függ. Kötöttebb talajokon a nagyságrend közel azonos. Ez alól csak a csernozjom talajok a kivételek. hogy minden talajtípuson megosztva ősszel és tavasszal . tavasszal csak az ültetés előtt 3-4 héttel korábban szórható ki. az öntözés. az elővetemények. A somogyi homokon 65-85 kg/ha kristályos magnéziumszulfátra van szükség.) A műtrágyázás ideje és módja. hogy a foszfor és kálium műtrágyák 60%-át ősszel. A lombtrágyázás végezhető karbamiddal. A permetezés több alkalommal is végezhető. és az elérhető termésmennyiségek.adjuk a N-műtrágyát. 115 .5-7 kg N. A végleges mennyiségek azonban még módosulhatnak a szervestrágyázás. vagyis a jó és közepes NPK ellátottságú talajokon: 3. a termőhely talajviszonyainak és konkrét tápanyagellátottságának megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban.a növények teljes kifejlődése után . Közismert. A magnéziumszulfátot fejtrágyaként szokták kiszórni. virágzás előtt és virágzás után. és 6-10 kg K2O. ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében. Magnéziumtrágyázás.

ahol a talajlakó kártevők száma a m2-enként 3-5 db-ot meghaladja. Amennyiben zöldtrágyázunk. A burgonyát tömődött. egészséges. Kerülni kell minden olyan talajművelő eszköz használatát. A burgonya részére kellő mélységű . pl. kellően fel nem lazított talajba nem szabad ültetni. de együtt. amely a talajt forgatja és kiszárítja. gyorsan felmelegedő. mert a kedvezőtlen talajállapot hatással van a termés mennyiségére és minőségére is. jó szerkezetű. a hántott talajra szórjuk ki a szervestrágyát. laza. ill. nagy biológiai értékű.kb. A két eszköz külön-külön. Talajelőkészítés A burgonya zavartalan termésképzéséhez 30-35 cm mélységig megmunkált. A vetőgumó minősége akkor megfelelő. a téli csapadékot megőrző.jó minőségű vetőágyra van szükség. de célszerűbb az ültetéssel egy menetben kijuttatni. amelyet középmély szántással célszerű a talajba forgatni. A vetőágy készítésének legmegfelelőbb eszköze az ásó. ezért tárcsát még gyomos talajok esetében se használjunk. ha vírusfertőzöttsége nagyon csekély. levegős talajt igényel. A szerek kijuttathatók teljes talajfelületre (esetleg műtrágyákkal összekeverve) a vetőágykészítés előtt. A vetőgumó minőségére vonatkozóan szabványelőírások vannak. A talajelőkészítés minősége egyébként alapvetően befolyásolja az ültető és a betakarítógépek munkáját. 15 cm . Az őszi mélyszántást . ha a zöldtömeget leszántás előtt felaprítjuk. Általában 28-32 cm mélységű szántásra van szükség és az őszi mélyszántás mellett esetenként altalaj lazítás is végezhető.még az ősz folyamán le kell zárni. vagy külön műveletekkel . Ez rendszerint csak úgy érhető el. rontja a gumók formáját és a héj finomságát. ezért megfelelő szántásmélységre és jó minőségű aláfordításra van szükség. Az alapműtrágyákat is az őszi mélyszántás előtt kell kiszórni. Az őszi mélyszántás mélysége a burgonyánál is a talajok minősége és kultúrállapota szerint állapítható meg. kombináltan is alkalmazható. durván el kell munkálni. gyommentes talajba kerüljön. hogy a burgonya mélyen lazított. hajtóképessége pedig nagyon jó. talajfertőtlenítésre van szükség. a zöldtrágya vetőmagot mindenkor a tarlóhántás után vessük és a gyors kelés érdekében a vetés után feltétlenül hengerezzünk.Talajfertőtlenítés. Azokon a táblákon. Ha istállótrágyázunk. Ez alól csak a lejtős területek lehetnek kivételek. A zöldtrágyák leszántása egyben az őszi mélyszántás is. Tavaszi talajmunkák. a talajok nedvességtartalmának megőrzése. Az eredményes burgonyatermesztés fontos feltétele a jó minőségű.kapcsolt eszközökkel. légjárható. A talaj-előkészítés célja. 116 . A tavaszi talajmunkáknál nagyon fontos a talajok minél kisebb mértékű mozgatása. A korán lekerülő elővetemények után az első munka a tarlóhántás (részletesebben a cukorrépánál). jól előkészített vetőgumók ültetése. Őszi talajmunkák. borona és a rugós kapatestekkel felszerelt kombinátor. Vetőgumó előkészítés Vetőgumó-minőség.

30-40 g-os . hogy egészséges vetőgumók esetén a szabvány méretű gumókon kívül a méreten aluli és a méreten felüli gumók is ültethetők. méreten felüli gumókat azért nem tartják jónak. (Az osztályozás megfelelő gépekkel végezhető. ha nincs más kiút. A gumókat mindig hosszában kell vágni és a kést minden gumó után fertőtleníteni kell. akkor a méreten aluli . ha a tenyészterület nagysága a gumó méretének megfelel.) A válogatásnál . amelyet a korai burgonya és a vetőburgonya termesztésekor alkalmazunk. hogy a vetőgumó . (A vetőgumó termesztésre alkalmas területeken célszerű az is.cseréje mellett az üzemek külön saját vetőburgonya-termesztéssel is foglalkozzanak.) A vetőgumó nagysága. mert a vágó eszköz a vírust az összes gumóra átviszi.Vetőgumó felújítás.3-6 cm keresztátméretű. amelyeken legalább 4-6 rügy található. Kisparaszti. 117 . 50-80 gos . ha a hajtások a 0.ha erre szükség van . A kicsi. de a tenyészterület nagyságát mindig a vetőgumók méretéhez. Mivel a kisebb gumókból kevesebb. A pattanó hajtások általában könnyen kialakulnak . A gazdaságos burgonyatermesztés érdekében szükség van a vetőgumó évenkénti felújítására. legyünk biztosak benne. ezért csak akkor éljünk ezzel a megoldással. a gumónagyságnak megfelelően 3.csak megfelelő hőmérsékletre és időre van szükség. a szabványszerinti gumóméretnél pedig 2 frakció válogatására van szükség. ha későn kerül ültetésre a burgonya.időnkénti . a nagyobb gumókból több hajtású burgonyabokor fejlődik. Ha erre kényszerülünk. mert csenevész. Eszerint ültetésre is alkalmasak lehetnek a méreten aluli gumók. Hajtatás. ezért.tárolóhelyiségben vagy másutt . szelektált. hogy a vetőgumók nagysága minél egyenletesebb legyen. ha túl nagy a méretük. vagyis a gumókból fejlődő hajtások számához kell igazítani. A vetőgumó előkészítésnek nagyon fontos mozzanata a hajtatás. gyengén termő burgonyabokrok fejlődnek belőle. vagyis „pattanócsírás burgonyák” ültetése. A gépi ültetésnél nagyon fontos a vetőgumó osztályozása. Arra kell törekedni. hogy a gumók nem fertőződtek. A nagy.a gumókat le kell „csírázni”. A vetőgumó-méret alsó és felső határa között. családi gazdaságokban gyakran sor kerül a vetőgumó szeletelésére is. A burgonya gumó rendszerint a helytelen tárolás miatt kezd hajtani.5 cm-es nagyságot nem haladják meg. A hajtatás helyett javasolható a gumóhajtás megindítása (a pattintás). Ezek a vélemények azonban csak a gyenge minőségű gumók esetében elfogadhatók. automata ültetőgépekkel is ültethetők. úgynevezett méreten aluli (30-40 g-os) gumókat pedig azért tartják alkalmatlannak. akkor a területegységre jutó hajtások száma megközelítőleg azonos lesz. vagyis egészséges. leromlás-mentes tő alól származik a gumó. mert ha ellenőrzött. vagyis a hajtásokat le kell törni.gumókat tartják legalkalmasabbnak. mert nagyon sok a felhasznált vetőgumó mennyisége. A pattanóhajtásos gumók egyébként. A vetőgumó előkészítése. A vetőgumó nagysággal kapcsolatos módosított értékelés az. Ültetésre általában a közepes nagyságú . A vetőgumó méret vagy nagyság is fontos értékmérő tulajdonsága a vetőburgonyának. de kihajt a gumó akkor is.vetőgumókkal kapcsolatos értékelés is módosul. ha ültetéskor a tenyészterület nagyságát a gumók méretéhez igazodva állapítjuk meg és sűrűbbre ültetünk.

és növénytávolság. Ültetési mélység. Nagyüzemi termesztéskor az alkalmazott ültetőgépek sortávolságának megfelelően 75 cm-es sortávolságra ültetünk. A háztáji gazdaságokban.) Vetőburgonya termesztésekor . ezért az állománysűrűség . Ez országrészenként eltérő időben következik be. sor. Általában az a helyes.a területegységre jutó tőszámot és hajtásszámot . Kora tavasszal sekélyebben ültethetünk.van a gyakorlatban: az automata és a félautomata megoldás. kapa után jelenleg csak a családi gazdaságokban ültetik a burgonyát. Kézzel. Tenyészterület. ahol az előre elkészített barázdába kézzel ültették el a burgonyát. Az áruburgonya különféle automata ültetőgépekkel. Az étkezési burgonya termesztésekor .25 m2 körül alakul. A vetőgumó mennyisége. amelynek kétféle módja .a gumónagyságtól és egyéb tényezőktől függően .ill. 118 .a vetőgumó méretének megfelelően 40-60 ezer gumó ültetésére van szükség 1 ha-on. (Ez átlagos hajtásszám alapján kb. A burgonya ültethető kézzel és géppel. ültetőgépe .az állománysűrűségnek van a legnagyobb jelentősége. mert a gazdaságos nettó termés biztosításában egyéb tényezők mellett . Az ültetés üzemi módszere a gépi ültetés.a közepes nagyságú gumók növelése céljából . rendszerint a művelési módoktól függően. mint pl. Az ültetés akkor kezdhető meg. ahol a tenyészterület nagysága . A termesztési célnak megfelelő optimális tőszám kialakítása nagyon fontos.4050 ezer gumó/ha ültetése javasolható. Állománysűrűség. valamint az ültetési idő. mert az optimális mélység hatással van a gumók számának alakulására is.200. a fajták tenyészterület igénye.Ültetés és az ültetési módok Ültetési idő. A burgonya termés mennyiségére és minőségére is nagy hatása van az optimális tenyészterület nagyságnak. az ültetési és betakarításmód. Nagyon fontos az ültetési mélység megválasztása. ha március vége és április közepe között elültetjük a burgonyát. 180-220 ezer hajtásnak felel meg 1 haon.fajtától függően . Az ültetés idejét a termesztési cél és a talaj hőmérséklete határozza meg. 60-70 cm-es a sortávolság. De az étkezési burgonyák ültetésével sem szabad megkésni a nyári aszály és a beérés miatt. Mivel a sortávolságot meghatározza a művelési mód. A tenyészterület nagyságát . ha a talaj 10-12 cm-es mélységben tartósan eléri a 7-8 °C hőmérsékletet. A burgonyát nagyobbrészt 70-75 cm-es sortávolságra ültetjük.a termesztési cél.tőszám/ha .0. Ültetési mód. a talajok tápanyagellátottsága és a vetőgumó nagysága határozza meg. Az ültetés sorrendje szerint leghamarabb a hajtott primőr és a vetőburgonyát kell elültetni. Sortávolság. az éghajlat. a hajtatott vetőgumó csak félautomata ültetőgéppel ültethető. valamint a barázdás ültetés is. Korábban a kapa utáni kézi ültetés mellett elterjedt az eke és a lyuggató utáni ültetés. nyári ültetéskor.csak a tőtávolsággal szabályozható. de befolyással van rá az öntözés is. Kézi ültetésnél: homokos talajon 10-12 cm. kötöttebb talajokon 6-8 cm a megfelelő ültetési mélység. Az ültetés mélységét különböző tényezők befolyásolják: a talajok kötöttsége.

A töltögetést akkor célszerű elkezdeni. Vegyszeres gyomirtás. de azonnal fel kell töltögetni a burgonyát. A burgonya vízigénye a tenyészidő alatt változó. nagyon hasonlítanak a cukorrépánál és a kukoricánál leírt irányelvekre. stb. és nagy termések eléréséhez kb. háromszor . Töltögetés. A nagyüzemi burgonyatermesztés technológiájában igen nagy jelentősége van a vegyszeres gyomirtásnak. Mechanikai ápolás. mert elősegíti a gumókötést és megakadályozza a burgonya szárának a szétterülését. Növényápolás.kerüljön sor a másodlagos bakhát kialakítására.kétszer. az időjárástól és a talajok víztartalmától. A mechanikai gyomirtás munkái: a kelés utáni fogasolás. Gépi művelés esetén azonban kisüzemi keretek között is a nagyüzemi gyakorlatot kell szem előtt tartani. A vegyszeres gyomirtás irányelvei: a gyomirtószerek és kombinációk megválasztása. A gépi ültetésnél a takarótárcsák forgatásával egyidejűleg kialakul az elsődleges bakhát. vagyis véglegesen fel kell töltögetni a burgonyát.lehetőleg a talaj kiszáradását megelőzően . a kötöttebb talajokon 1-2 cm-es mélység is elegendő. ha többször . A gyomok irtása miatt az a helyes. A töltögetést egyébként a bimbózásig be kell fejezni. amely 8-12 cm mélyen takarja be a vetőgumót. Legnagyobb vízigény a virágzás és a gumóképzés idején van. A burgonya öntözése nagyon gazdaságos. Különösen nagy a vízigénye a nagy termőképességű fajtáknak. Lazább talajokon a talaj felszínétől 3-4 cm mélyre. 119 . de a gumók növekedésének is fontos feltétele a megfelelő talajnedvesség. Öntözés.és fokozatosan töltögetjük föl a burgonyát. A öntözés olyan agrotechnikai módszer. vegyszeres gyomirtás és öntözés A nagyüzemi burgonyatermesztéskor az ültetés utáni másodlagos bakhát kialakítással. és öntözni csak ezeket a fajtákat érdemes. Ültetés után minél előbb . majd a vegyszeres gyomirtószerek kipermetezésével lényegében befejeződik a burgonya ápolása is. A mechanikai ápolás: gyomirtásból. általában csak egyszer van rájuk szükség. azaz a töltögetést be kell fejezni addig. amíg a gépek a növényzet károsítása nélkül járathatók a sorok között. mert megindul a gumóképzés és a növényeknek zavartalan fejlődésre van szükségük. A csapadékhiány pótlására.A nagyüzemi gépi ültetéskor a gépi betakaríthatóság érdekében sekélyen kell ültetni. amely függ a növény fejlődési fázisától. a sorközi művelés és a tövek körüli kézi kapálás. amikor a növény a 10-15 cm-es magasságot elérte. A burgonyának nagyon fontos ápolómunkája a töltögetés. a korszerű nagyüzemi burgonyatermesztés alapvető feltételei között is nagy jelentősége van. a töltögetéssel. talajporhanyításból és töltögetésből áll. Mechanikai ápolásra rendszerint csak a családi gazdaságokban van szükség. 150-200 mm öntözővízre van szükség. amellyel hazánkban mérsékelni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati adottságokat és az optimálishoz közelálló ökológiai feltételeket teremthetünk a burgonya számára. Ha jól és időben végezzük ezeket a munkákat.

A burgonya általában a többszöri (4-5), kisebb vízmennyiségekkel (30-40 mm) végzett öntözést hálálja meg a legjobban és ez csak esőszerű öntözéssel valósítható meg. Ezért a burgonya részére ez a legmegfelelőbb öntözési mód. A burgonya nem szereti a túlöntözést. Az öntözést a betakarítás előtt 3-4 héttel be kell azt fejezni, mert a késői öntözés rontja a gumók eltarthatóságát.

Betakarítás és tárolás A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz - a gondos és hozzáértő munkán kívül - korszerű gépekre, gépsorokra és megfelelő tároló helyekre van szükség. Betakarítás. A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell betakarítani. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan burgonyafajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad, de a szár könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak a sztólókról. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A hazánkban termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal. A kapával végzett kézi szedés nagyon lassú és költséges munka, ezért csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. Szártalanítás nélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A gépi betakarításnál egyébként több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál, de a nagyobb lombozatú fajták és a kigyomosodott táblák esetében csak szárzúzás után végezhető. A burgonya gépi betakarításához korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás burgonyakiszedőgép (Kálló-3), amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonya-felszedő, kocsira rakó félkombájnokat és burgonyakombájnokat használunk. A burgonya-felszedő, kocsira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő munkát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is, ezért a burgonyakombájnok elsősorban a kötöttebb talajokra valók.

120

Tárolás. A tárolás célja: a tárolás ideje (4-7 hónap) alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. A jó tárolás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázásgátószerek használata magas áruk miatt hazánkban nem elterjedt gyakorlat, a nyugateurópai szabványok pedig használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik. Biológiai, környezetbarát csírázásgátlókkal folynak kísérletek az USAban, Nyugat-Európában, de hazánkban is. A burgonya tárolásra való előkészítése. A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A betárolás is kétféle lehet: amikor csak a méreten aluli apró gumókat válogatjuk ki, és amikor méretnagyságra osztályozott burgonyát tárolunk be. A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak (áruburgonya és vetőgumó) és a felhasználásnak (étkezési és élelmiszeripari, stb.) megfelelően kell elvégezni. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. A nagyüzemi tároláskor nincs mindig előtárolás; ha érett, jól beparásodott száraz és kevés földdel szennyezett a burgonya, előtárolás nélkül is betárolható. Ilyenkor a betárolás előtt válogatni és előosztályozni kell a burgonyát. (A manipulációs munkák korszerű gépekkel és gépsorokkal végezhetők.) Ha a nagyüzemi tároláskor előtárolásra kerül a burgonya, csak a földet és a szármaradványokat kell leválasztani, a válogatás és az osztályozás a betárolás előtt történik. Az előtárolásra a szellőztetéses tárolók is alkalmasak, ahol a tárolás első két szakasza - szárítás, parásítás megfelel az előtárolásnak. Előtárolásra főleg a vetőburgonya betárolása előtt van szükség. De a betakarítási és tárolási munkák torlódása miatt, a nedves, földes és vékonyhéjú, sérülékeny gumók miatt is szükség lehet az előtárolásra. Tárolási módok. Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos kisüzemekben alkalmazott - és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás tárolás volt a legelterjedtebb. A nagyüzemi tárolásra alkalmas módszerek: a tárházi tárolás, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagyprizmás tárolás. Tárházi tárolás. Ez a legkorszerűbb, jól gépesíthető tárolási mód, amely speciális, burgonya tárolás céljára épített tárolóházakban történik. A fontosabb tárolóház típusok a következők: nagyhalmos tárolók, boksz rendszerű tárolók, konténeres tárolók és vegyes típusú tárolók. A tárolóházak közül legkorszerűbbek a konténeres és a vegyes típusú tárolók; ez utóbbiak a többi tároló típus előnyeit egyesítik magukban. Szellőztetett halmos tárolók. A szellőztetett nagyprizmák mellett a halmos tárolók is a kiegészítő vagy szükségtárolókhoz tartoznak.

121

A nagyüzemi tárolási módok között nálunk is legelterjedtebb a szellőztetéses halmos tárolás. Ez a tárolási mód külön erre a célra épített épületekben - tárolóházakban - vagy meglévő épületekből (istállókból, stb.) és egyszerűbb megoldásokból kialakított szükségtárolókban is megvalósítható. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a tárolással kapcsolatos követelmények mellett a be- és kitárolás gépesíthető legyen. A sikeres tárolás feltételei: a megfelelő tárolótér, ahol kb. 500 tonna burgonya helyezhető el; a burgonya halom ne legyen magasabb 4 m-nél; a szellőztető légcsatornák megfelelően méretezettek és földbe süllyesztettek legyenek; betárolás előtt a burgonya előosztályozott legyen; a tárolás ideje alatt a halom és a szellőztető levegő hőmérséklete állandóan ellenőrizve legyen. A tárolás lényegében három időszakra osztható. Első a szárítás időszaka, néhány nap, esetleg 1 hét. Második a beparásodás, a sérülések begyógyulásának időszaka; ehhez kb. 10-14 nap, magas páratartalom, oxigén és 12-18 °C hőmérséklet szükséges. Harmadik a fokozatos lehűtés (kb. 20-40 napig tart) és a végleges tárolás időszaka, amikor a burgonya hőmérsékletét szükséges ventillációval alacsony (3-5 °C) hőmérsékleten tartjuk. (A tárolási hőmérséklet a burgonya hasznosítási céljától is függ, pl. étkezési burgonyánál 4-6 °C, vetőburgonyánál 2-4 °C.) Szellőztetett nagyprizmás tárolás. E tárolási mód lényege: szabadban kialakított, olyan nagyméretű (kb. 5 m széles, 2 m magas és 20-25 m hosszú) prizma, amely alatt hosszanti szellőztető berendezést építettek ki. A prizmát több rétegben szalmával, szalmabálával és fóliával takarják. A tárolás időszakai, a szellőztetéssel és a tárolási hőmérséklettel kapcsolatos irányelvek mindenben azonosak a szellőztetett halmos tárolásnál leírtakkal.

A vetőburgonya termesztése Az eredményes burgonyatermesztés alapvető feltétele az egészséges, nagy biológiai értékű vetőgumó, ezért a termelőüzemek részére biztosítani kell az évenkénti felújításhoz szükséges vetőburgonyát. A vetőgumó biológiai értékét a szaporítási fokozat - szuperelit, elit, utántermesztett - illetve a „leromlás” mértéke határozza meg. A burgonya leromlásán azt értjük, hogy a vegetatív úton szaporított burgonya termőképessége - a fajták rezisztenciájától és a környezeti feltételektől függően - fokozatosan csökken. A leromlás fogalma mellett a kiváltó tényezőket is komplexen kell értékelnünk, mert a burgonya leromlását az ökológiai tényezőkön kívül leginkább a vírusbetegségek okozzák. Az ökológiai leromlást a kedvezőtlen környezeti - klimatikus és edafikus - tényezők az által okozzák, hogy nem elégítik ki a burgonya környezeti igényét. A vírusok által okozott leromlás viszont patológiai jelenség, amely a vegetatív szaporodáskor fellépő vírusfertőzések miatt következik be. A két tényező közül hazánkban a vírusos leromlás okozza a nagyobb kárt, amely nem csak jelentős termés csökkenést okoz, hanem a vetőgumó értékét is rontja. A vírusos eredetű leromlást főleg a levélsodró vírusok okozzák, de jelentősek lehetnek az X, Y, A, M és az S vírusok okozta megbetegedések is.

122

A levéltetvek, mint vírus vektorok szerepe a burgonya vírusos leromlásában közismert. A perzisztens vírusokat, pl. a levélsodrás vírusát az őszibarack levéltetű (Myzus persicae Sulz.) és a sárga burgonya levéltetű (Aphis nasturitii Kalt.) terjeszti leggyakrabban. A fertőzés a levélen keresztül történik, majd a gumóba vándorolva a vetőgumó viszi át a vírust egyik évről a másikra. A burgonya leromlás elleni védekezés alapvető irányelve az egészséges vetőgumó ültetés, ennek feltétele pedig a leromlás mentes vetőburgonya-termesztés. Itt az a fontos, hogy megakadályozzuk az egészséges burgonyatövek külső vírusforrásból történő fertőzését. A vetőburgonya szántóföldi ellenőrzését és a vetőgumótételek fémzárolását az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi (OMMI). Az ökológiai feltételek és a vetésváltás A vetőburgonya-termesztés feltételei és az agrotechnikai irányelvek közel azonosak az áruburgonyánál leírtakkal, ezért röviden csak az eltérésekkel és a speciális minőségjavító eljárások értékelésével foglalkozunk. Ökológiai feltételek. A termőhely megválasztása nem csak a klimatikus tényezők miatt jelentős, hanem a vetőgumótáblák területi elhelyezése, a vírusfertőzés területi izolációja miatt is fontos. Éghajlat és talajigény. Vetőburgonya-termesztésre a hűvösebb, csapadékosabb, széljárta területek a legalkalmasabbak; ha nem kielégítő a csapadék mennyiség és az eloszlás, öntözésre van szükség. Ezek szerint a klimatikus tényezők és az öntözési lehetőségek határozzák meg hazánkban azokat a területeket, ahol eredményesen termeszthető a vetőburgonya. A talajok közül csak a semleges és gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású lazább talajok: a homokos vályog és a vályogos homok, valamint a humuszban gazdag homok talajok alkalmasak a vetőgumó termesztésére. Területi elhelyezés és vetésváltás. A területi izoláció miatt a vetőburgonyatáblák ne legyenek a házi kertek és az áruburgonya táblák közelében. Az izolációs távolság 200 m, de jobb, ha a szaporító táblák ennél nagyobb távolságra vannak. A vetőburgonya részére is a kalászosok a legjobb elővetemények. Burgonya után tilos, de még pillangós takarmányok után se ültessünk vetőburgonyát. A vetőburgonya-termesztési módszerek és azok agrotechnikai irányelvei. A tavaszi ültetésű vetőburgonya termesztése. Az ismertetés során csak az áruburgonyától való eltérésekkel foglalkoztunk. Trágyázás. Nagyon fontos, hogy a szükséges mennyiségű tápanyagokat megfelelő arányban biztosítsuk a vetőburgonya részére főleg a foszfor arányát kell növelni. Az NPK-arány 1:1,21,5:1,8-2 körül legyen. A részleteket illetően az áruburgonyánál leírtakból kell kiindulni. Vetőgumó előkészítés. Az ültetéshez nagyon fontos a gondosan osztályozott, egyenletes nagyságú - a magasabb szaporítási fokozatba (szuperelit, elit) tartozó egészséges vetőgumó. A vetőgumó előkészítéshez tartozó fontosabb módszerek: a méretszerinti osztályozás, hajtás eltávolítás, csávázás, hajtatás vagy pattintás, esetleg hőkezelés és hajtásstimulálás.

123

Ültetés. Az állománysűrűség nagyobb legyen. A negatív szelekcióval kell eltávolítani az idegen és a beteg töveket: a csenevész. A szelekció vegyszeres permetezéssel is végezhető. Az ápolás és az öntözés mindenben azonos az áruburgonyánál leírtakkal. (A hajtatást egyébként ugyanúgy kell végezni. ott alkalmazható a gumóhajtás megindítása.és a gumóméret szabályozása miatt rendszerint már a biológiai érés előtt szártalanítani kell. mint az áruburgonyát. illetve van szükség.Hajtatás és pattintás.5 cm-es nagyságot ne haladják meg. hogy a vetőgumó méretű gumók száma növekedjen. 250-300 ezer főhajtás . vékony héjú. aszerint.szár . mint az áruburgonyánál.legyen. vagyis hektáronként kb. De a mozaik vírusokra rezisztens fajták hajtásának is jelentősége van. A vetőgumót rendszerint korábban kell betakarítani. A hajtatásnak az előnyök mellett hátrányai is vannak. A szelekciót többször is meg kell ismételni és akkor kell elkezdeni. a súlyos mozaikos Y vírusos és a baktériumos rothadásos töveket. Betakarítás. mód. mélység. a pattintás. Lásd Zöldségtermesztés. A vetőburgonya szártalanításának többféle szerepe van. szuperelit) a burgonyabogár elleni védekezés megkezdésétől kezdve a tenyészidő végéig védekezni kell a levéltetvek ellen is. amelyek sárgulnak és a fejlődésben visszamaradtak. Irányelvként vehető. Az alkalmazott ültetőgépektől függ minden. A vetőgumó szaporítás nagyon fontos munkafolyamata a negatív szelekció. hogy a vetőburgonyánál m2-enként kb. mint a korai burgonyatermesztésnél. de a gumókat akkor is el kell távolítani. Szelektáláskor az idegen és beteg töveket az anya. Előhajtatásra főleg a leromlásra hajlamosabb fajták esetében volt. vagy pattintott. Az első itt is a gépi betakarítás biztosítása. mielőtt a vírusok a levélen és a száron keresztül a gumókat is megfertőznék. stb. 10-12 napos előny jelentkezik a pattintásban nem részesültekhez képest.a levéltetvek fertőzésének megelőzése . hogy a pattanó „csírák” a 0. és az. Az ültetési idő. csak a vetőburgonya szaporításánál van rá szükség. 25-30. Szelektálás. vagy a hajtatott burgonya ültetése nem oldható meg. ezért biológiailag még nem teljesen érett. a levélsodró vírusos. A növényvédelem egyik fontos feladata. A magasabb fokú szaporulatoknál (törzselit. vagy csak hajtatásnélküli vetőgumót ültetünk. csak arra kell vigyázni. a védekezést már a tárházakban és a hajtatókban is el lehet kezdeni. lényegében azonos az áruburgonyánál leírtakkal. mert a mechanikai ápolómunkák elmaradásával csökkenthető a nem perzisztens vírusok fertőzési lehetősége is. 124 . a többi már speciális. amikor a növények a 15-20 cm-es nagyságot elérték. hogy a hajtatott vetőgumó csak kézzel. hogy a burgonya tenyészideje lerövidül és a burgonyaszár a levéltetvek fertőző repülése előtt megsemmisíthető. sérülékeny gumók kerülnek betakarításra. valamint mindazokat a töveket. A pattanó hajtással ültetett növények fejlődésében kb. Szártalanítás. De a vegyszeres gyomirtás jelentősége tovább fokozódik. A vetőburgonyát virológiai okokból . Az előhajtásnak az az előnye. a hajtatással kapcsolatos többletköltségek. Ez a vetőgumó nagyságától függően 40-60 ezer tő/ha. hogy a levéltetvek ellen közvetlenül is védekezni kell. hogy hajtatott.és az új kötésű gumókkal együtt kell kivágni és a szaporító tábláról eltávolítani. vagy félautomata gépekkel ültethető.) Ahol az előhajtatásra nincs mód.

Szártalanítani csak akkor lehet a vetőburgonya táblákat, amikor a negatív szelekciót már elvégezték és a vírusokat terjesztő levéltetvek, kabócák rajzásának az ideje már megfelelő mennyiségű és biológiailag is eléggé érett gumók találhatók a tövek alatt. Tehát a szártalanítás idejét a gumók érettsége és a levéltetvek rajzása határozza meg. A levéltetvek rajzása általában július elején szokott bekövetkezni. A rajzás idejét és az egyes fajták szártalanításának az idejét a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások figyelőszolgálata jelzi, és a szártalanítás időpontját be kell tartani. A rajzás idejét egyébként sárgatálas módszerrel is meg lehet határozni. A szártalanítás technológiája mindenben azonos az áruburgonyánál leírtakkal. Azokon a táblákon korábban kell szártalanítani, amelyeken ezt a virológiai okok indokolják, vagy ahol a gumóméret szabályozása céljából kell elvégezni a szártalanítást. A vetőburgonyát a szártalanítás után kb. 15-20 nap múlva - a gumók héjának a beparasodása után - lehet csak betakarítani. A betakarítási munkák és a munkákkal kapcsolatos irányelvek lényegében mindenben azonosak az áruburgonyánál leírtakkal. Tárolás. A vetőburgonya tárolásánál nagy jelentősége van az előtárolásnak. A tárolás egyébként ugyanúgy történik, mint az áruburgonya elő- és betárolása. De a vetőgumó tárolása fokozottabb gondot, hozzáértést igényel, mint az étkezési burgonyáé. A vetőgumók mérete kisebb és éretlenebbek a gumók, ezért az egyenletes és biztos átszellőztetésre nagyobb gondot kell fordítani, mint az étkezési burgonyánál. A hagyományos tárolási módok közül a prizmás, a tárházi tárolások közül a konténeres, a szükségtárolók közül pedig a szellőztetett nagy prizmás tárolás javasolható a vetőburgonya tárolásához. Ismeretes, hogy az Alföld déli részein, főleg a Szeged környéki homoktalajokon már évtizedek óta foglalkoztak a másodvetésű tarlóburgonya-termesztéssel. A tarlóburgonyát a fővetésű növények lekerülése, vagyis az ültetési időtől függően étkezési vagy vetőburgonyaként hasznosították. Ha az őszi keveréktakarmányok után május végén, vagy június elején ültették el a tarlóburgonyát, a termés csak étkezési burgonyaként hasznosult. Ha azonban a burgonyát az őszi gabonák feltört tarlójába ültették július elején, akkor a termés, mint vetőburgonya és foszlós héjú „fojtott” burgonya került hasznosításra. (Az éretlenül, nyirkos homok közt tárolt burgonya a fojtott burgonya.) Mivel a tarlóburgonya agrotechnikai irányelvei sokban hasonlítanak a nyári ültetésű vetőburgonya-szaporítás keszthelyi módszeréhez, ezért részletesebben nem foglalkozunk vele. A nyári ültetésű vetőburgonya-termesztés jelenlegi módszerét a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Burgonyanemesítési Osztályán dolgozták ki, az újabb magyar nemesítésű fajták szaporítására. A nyári ültetésű vetőburgonya a szaporítás irányelveinek kidolgozásánál az volt a cél, hogy - a levéltetvek fejlődés- és rajzásbiológiája alapján - a nagyobb arányú vírusfertőzés a lehetőségekhez mérten elkerülhető legyen. Ezen kívül az ökológiai leromlást (elöregedést) okozó kedvezőtlen nyári meleg időszakot is elkerülve a vetőgumó fiziológiai állapota is kedvezőbb legyen.

125

A nyári ültetésű vetőburgonya szaporításánál nagyon fontosak: a kedvező ökológiai feltételek és az öntözési lehetőség. A legjobb elővetemények itt is az őszi gabonák, amelyeknek a tarlójába zöldtrágyanövények (olajretek, stb.) is vethetők. A jó minőségű vetőágyat csak július elejére kell előkészíteni, ezért a magágykészítésig a talajt feketeugarként kell művelni. A műtrágyázás irányelvei nagyobb részt azonosak a már leírtakkal. De, ha zöldtrágyázunk, akkor annyiban módosulhatnak, hogy a szükséges műtrágyák egy része a zöldtrágyanövények alá is adható. A vetőgumó előkészítés lényegében azonos az előzőkben már leírtakkal. Különbségek, hogy a vetőgumót június második felében kell a hűtőtárolókból kitárolni; az ültetés előtt melegíteni kell és ha szükséges, pattintani is lehet. Ültetés. Az ültetést úgy kell időzíteni, hogy a burgonya - ha lehet - csak a levéltetvek fertőzőrajzásának befejezése után, vagyis július 20-a után keljen ki, ezért az ültetési idő általában július 5-12 között van. Az ültetési mód, stb. azonos az áruburgonyánál és a tavaszi ültetésű vetőburgonyánál leírtakkal. De a körülményektől függően az állománysűrűség valamivel kevesebb is lehet, mint a tavaszi ültetésű vetőburgonyánál. Az öntözés, a növényápolás (vegyszeres gyomirtás) és a negatív szelekció, valamint a növényvédelem irányelvei azonosak a tavaszi ültetésű vetőburgonyánál leírtakkal. A talajfertőtlenítésnél nagyon fontos a felszívódó szerek használata, hogy a fiatal növényeken előforduló levéltetvek ellen is védelmet nyújtson. Betakarítás. A betakarítás technológiai irányelvei azonosak a már leírtakkal. A szártalanítást a vetőgumó méret szabályozása érdekében szeptember végén el kell végezni és a gumókat átlagos évjáratban október 20-ig a talajban kell hagyni, hogy beparásodjanak. A betakarítási munkák során, amennyire csak lehet, törekedni kell a kíméletes szedésre, mert a gumók parásodása ősszel nem olyan mértékű, mint nyáron. Tárolás. A betárolás előtt itt nagyon fontos az előtárolás, hogy a gumók héja tovább keményedjen és minél kevesebb sérüléssel legyen manipulálható a vetőburgonya. A tavaszi ültetésre kerülő vetőburgonya tárolására bármely jól bevált tárolási mód alkalmazható, de legmegfelelőbb itt is a konténeres tárolás. A magasabb fokú szaporulatok, vagyis a következő évben is nyári ültetésre kerülő vetőburgonyák hosszú - 7,5 hónapos - tárolása megbízhatóan csak hűtőtárolókban valósítható meg, mert csak így biztosítható a tárolás egész idejére a +2 - +4°C közötti tárolási hőmérséklet. A tárolás egyébként úgy is végezhető, hogy csak márciusban helyezzük el a vetőburgonyát a kiürült almatárolókban, az őszi betárolás ilyenkor burgonyatárolókba történik.

126

Csicsóka A csicsóka méltatlanul mellőzött növényünk, hiszen sok oldalú hasznosíthatósága és ellenállóképessége révén a mainál nagyobb szerepe lehetne, főként a teljesvertikumú farmgazdaságokban, de nagyüzemi viszonyok között is. Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában, az őslakosok burgonyához hasonlóan, gumóját fogyasztották. Európába francia közvetítéssel került be; máig itt van legnagyobb termőterülete Európában. Hazánkban Lippay János a Posoni kert című munkájában már leírja kedvező tulajdonságait, talajjal szembeni közömbösségét, de a burgonyáról nem tesz említést, hiszen azt csak akkoriban kezdték Magyarországon megismerni, feltehetően német diákok révén. Később mégis a burgonya terjedt el, bár 1888-ban végzett összehasonlító vizsgálatok során megállapították, hogy különösen szélsőséges talajokon a csicsóka sokkal jobb termést hoz, mint a burgonya. Jelentős szerephez csupán a világháborúk éhínsége idején jutott, amikor csaknem egyedüli élelemforrássá vált. A háborúk után visszaszorult termesztése, csupán kisgazdaságokban foglalkoztak vele. A mellőzés oka minden bizonnyal az, hogy termesztése nem volt teljesen gépesíthető, különösen a kiszedés jelentett gondot. A talajban maradó gumókról kihajtva a szántóföldi kultúrák kellemetlen gyomjává válhat. A nemesítés révén ma már fajtákkal rendelkezünk, melyek termesztése zömében a burgonyatermesztés gépsorával megoldható. Felhasználása sokrétű, hiszen a már említett emberi fogyasztáson kívül alkalmas gyógyszergyártási alapanyagnak (része cukorbetegek diétájának is), használja az édesipar, szeszipar és ami a leggyakoribb felhasználása napjainkban: kiváló takarmány alapanyag. Hajtásai kaszálhatók, szénaként vagy silózva is alkalmas takarmánynak, de fő értékét gumója jelenti, mely értékes takarmány kérődző állat fajaink és a lovak számára egyaránt. Azonos területen háromszor annyi hasznos zöldtömeggel és közel ötszörös mennyiségű fehérje hozammal számolhatunk, mint a burgonya esetében. Fruktóz tartalmánál fogva szirup készítésére használják, mert a fruktóz édesítő hatása a szacharózénak másfélszerese, azonos édesítő hatás 25%-kal kevesebb energia bevitelével érhető el, ami diétás felhasználását indokolja.

Rendszertani helye és biológiai jellemzése A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkes virágúak családjába (Asteraceae) tartozó évelő, dudvás szárú növény. A mi éghajlatunkon magot nem érlel, teljes hajtásrendszere minden évben megsemmisül, csupán gumója él tovább. Szaporítani is erről, vegetatív úton lehet. Akár 5-10 évig is helyén maradhat, de a burgonyához hasonlóan is termeszthető, „egy évesként”. Gyökérzet. A gyökérzete a burgonyáénak megfelelő. Az elültetett gumó járulékos gyökérzetet fejleszt. A sztólók, majd gumók kialakulása csak 3 hónap vagy több után kezdődik meg. A kezdeti fejlődés során alacsony tápanyag ellátottsági szint és kevés nedvesség esetén a gyökérzet hamar a mélybe nyúlik és nagyobb területet hálóz be, mint kedvező környezeti feltételek esetén, ami képessé teszi a szélsőséges helyzetek elviselésére is. Száraz, homokos talajon mindig jellemző, hogy gyökere nagy mélységbe is lehatol. A burgonyához hasonlóan meghálálja a töltögetést, de ezt nem alkalmazzák csak a vetőgumó előállítás során. A gumók formája alapján 4 típust különböztetünk meg: körte, tojásdad, orsó- és szabálytalan-alakú elágazó gumókat, de főképpen kötött talajon számtalan átmeneti forma is megtalálható.

127

Elhelyezkedésük a bokor alatt, azaz a sztólók hossza, típus és környezet függő. A gumókat csupán vékony periderma borítja, betakarításkor pedig nagyobb köldökseb keletkezik, mint a burgonyán, ami eltarthatóságát rontja. A héj színe fehér, pirosas, bronzszínű illetve ezek közti átmeneti lehet. Általában a színesek jobban eltarthatók, sima felszínűek, de kevesebbet teremnek, mint a fehéres színűek. Szár. Szára elfásodó, többé-kevésbé elágazó, melynek mértéke típustól és a környezeti tényezőktől függő. Szőrözöttsége miatt a szarvasmarha nem kedveli zöld állapotban, csak a fiatal növényi részeket. A szárat tagoló csomókból fejlődnek ki levelei. Szára felálló típusú, sűrű állomány alkot, magassága változó, 1-5 m is lehet. Levélzet. A haragoszöld levelek egymással szemben helyezkednek el, de szórt és örvös levélállás is megfigyelhető. Fiatal korában magas fehérjetartalmánál fogva lényeges, hogy levél szár aránya legalább 50:50 legyen, ha zöldhasznosítás a cél. Virágzat. A napraforgóéhoz hasonlító fészekvirágzata azzal azonos felépítésű. Nálunk virágzása szeptember végén, október elején várható, ezért termést nem érlel. Mediterrán vidékeken, illetve növényházakban hazai viszonyok között is, sikeres magkötés esetén 7-8 g ezer kasztatömegű, apró napraforgéhoz hasonlító, mozaikfoltos termést hoz.

Éghajlat és talaj igény, vetésváltás Éghajlatigény. Hazai termesztését éghajlati tényezők nem korlátozzák, az ország egész területén sikeresen termeszthető, jó szárazság és fagytűrő. Gumója a talajban hagyva többnyire hótakaró nélkül is átvészeli. Friss hajtásai is jól tűrik a fagyokat, esetleges elfagyás esetén újrahajtanak. A késő őszi fagyok csak -5 °C alatt károsítanak, de az ekkor besilózott hajtásrendszer a húshasznú marhák számára hasznosítható. Talajigény. Talaj iránt csaknem teljesen közömbös növény, de köves, erősen szikes talajokon csak tömegtakarmány céljára érdemes termeszteni. Laza homokon is kiválóan termeszthető, bár ekkor hosszú, mélyre nyúló sztólókat növeszt, ami a gépi betakarítást nehezíti. Ez azonban erózióvédő hatását nem befolyásolja (futóhomok!) Vetésváltás. A hagyományos termesztésben extenzív viszonyok között irtásban, szabálytalan alakú táblákon, szegélyeken termesztették és vagy disznókkal túratták, vagy vadföldként hasznosították. A vetésforgóba négyféleképpen kapcsolható be: 1. forgón kívül extenzíven (5-10 év) 2. forgón kívül intenzíven (3-5 év) 3. két évesként intenzíven forgóban 4. egy évesként intenzíven forgóban Az első változat a hagyományos, ma ritkán, főként vadgazdálkodási egységekben és hobby kertekben fordul elő. Az intenzív változatban (2.) első évben gumótermesztés a cél, a továbbiakban zöldtakarmány. Minden évben talajerő utánpótlást és mechanikai művelést végzünk. Ha több évben célunk a gumótermesztés, töltögető munkát is kell végeznünk tavaszonként. A harmadik változatban a vetőgumóköltség csökkentése mellett megtarthatjuk a vetésforgó előnyeit is. Előveteménye istállótrágyázott kapás vagy csillagfürt legyen, utána erőteljes növekedésű, kaszálható takarmányfélét, pl. szudánifüvet válasszunk. A csicsóka gyomosítóhatását az idejében alkalmazott vegyszeres gyomirtással gátolhatjuk meg. A negyedik változat főként a vetőgumó előállítás célját szolgálja. Ekkor előveteménye gabonaféle pl. zab

128

vetés és általában egy kultivátorozás elegendő a sűrű állomány gyomelnyomó hatása miatt. Betakarítható mennyisége 40-60 t/ha. Gondot okozhatnak évelő kultúra esetén a pockok. ha azok nagyon felszaporodtak. Betegségei közül csak a polifág lisztharmat és peronoszpóra említésre méltó. Ápolás Legfontosabb ápolási munkája a sorköz kultivátorozás. Ilyen esetben tápanyagigénye 10 t gumóhozamra 30-40 kg N. A gumók a burgonyabetakarító gépekkel szedhetők fel ezután. Tömegtakarmánytermesztés. Tápanyagellátás és trágyázás A szervestrágyát nagy. Ültetés 3-6 cm-es gumókat válasszunk. de általában a károsítás mértéke nem indokolja a vegyszerezést. Ha csak kétszer kaszálunk. 13 kg P és 75-80 kg K. amit 75 cm-es sortávolságra és 50 cm-es tőtávolságra 5-8 cm mélyre a ültessük. jó talajon 40-60 t/ha gumótermés érhető el. 30 t/ha adagban meghálálja valamennyi termesztési módban. Vegyszeres védekezést csak talajlakó kártevők ellen alkalmazzunk. A betakarítás tavasszal is végezhető. A továbbiakban a burgonyánál szokásos talajelőkészítést lehet alkalmazni.vagy őszi árpa. utóveteménye pedig valamilyen takarmánynövény: csillagfürt. Szükség esetén a gumók felezhetők. bár számottevő kárt nem okoznak. Optimális ültetési idő március eleje . lehet. Betakarítás és tárolás A gumótermesztésnél nagytömegű hajtás miatt a betakarítás első teendője a szárzúzás. Talajelőkészítés A csicsóka szereti a mélyen fellazított talajt de a nyers talajra nem érzékeny. Ritkításra csak túl sűrű állományban van szükség. így az őszi mélyszántáson kívül ha szükséges a mélyítő szántás is elvégezhető alá. utána következik a gumó kiemelése a földből. Gyomirtásra a talajelőkészítés.április közepe 26000 tő/ha sűrűségre. Ekkor a kedvező levéltömeget adó típusokat kell termeszteni ami 2-3 alkalommal lehet kaszálni 35% szárazanyag tartalommal. A vadkár (vaddisznó. bükköny. 129 . az első időpontja július a másodiké szeptember szokott lenni. Rossz talajon 10-15 t/ha. Töltögetni nem szokták. ami a talajállapot és istállótrágya beltartalom figyelembevételével intenzíven termesztve kiegészíthető műtrágyával. szarvas) ellen csak a vetésterület helyes megválasztása illetve az okszerű vadgazdálkodás segíthet. vörös here stb.

Vermekben a burgonyagumóhoz hasonlóan 5 hónap alatt 3-10% veszteséggel tartható el. így kevésbé sérült gumókat prizmában vékonyrétegben sikeresen lehet tárolni. Háztáji viszonyok között kézi szedésre csak kis területen vállalkozzunk a terjedelmes gyökérzet és nagy gumótermés miatt (1. A vékony héj (periderma) és a nagy köldökseb miatt minőségét nehezebb megőrizni mint a burgonyáét a tárolás során. Tárolás.Kettős hasznosításra nem célszerű számítani. 130 . mert 70%-os gumóveszteséget jelenthet. Üzemi felhasználás esetén földes.5 kg/tő).

Az európai kultúra és az újkor növénye. A cukorrépa azonban nemcsak fontos ipari növény. szántóföldi termesztése azonban csak a XVI-XVIII. Jelenleg a világ cukortermesztéséből 36% a répacukor és 64% a nádcukor. amely az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen. termesztését és a répacukor gyártását csak a múlt század elején kezdték meg. Származása. Létrejöttek a cukorrépatermelési rendszerek és megkezdődött a termesztés korszerűsítése. A tulajdonviszonyok rendeződésével várható a cukorrépa termés újbóli javulása. Ezek a készítmények is főleg a szarvasmarhák takarmányozásában jelentősek. amely önmagában is etethető. Ezek után ismét nőtt a vetésterület és a terület növekedés mellett emelkedtek a termésátlagok is. a mérsékelt égövön pedig a cukorrépa a cukorgyártás alapanyaga. hogy tovább növekedjen a melléktermékek betakarításának és hasznosításának az aránya is. A Beta-répát emberi táplálékként és takarmányozásra már a középkorban is felhasználták. ezért a trópusokon a cukornád. Nagyon fontos még. A megtermelt cukorrépa-gyökér mennyisége sokkal több volt mint amennyit a hazai feldolgozó ipar felhasznált. nemesítését. hogy a helyzet megváltozzon. A cukorrépa üzemi mellékterméke a leveles répafej. hanem melléktermékei révén jelentős a takarmánybázis biztosításában is. A cukorgyári melléktermékek: a répaszelet és a melasz is értékes takarmányok. A hazai gazdálkodási rendszer változása és a külföldi feldolgozás leállása miatt veszteségek érték az ágazatot. hogy a kultúrrépák őse a Földközi-tenger partvidékén található Beta maritima L. a technológiai váltás. amelyekből karbamid hozzáadásával fehérjepótló takarmányokat állítanak elő. Európai növény. ezért elsősorban a volt Jugoszláviába szállítottunk belőle és feldolgozott cukrot kaptunk vissza. hogy a szántóföldi növények közül a cukorrépával termelhető meg hektáronként a legtöbb energiaérték. hanem más földrészeken is termesztik. de ahhoz. Jelentőségét elsősorban az határozza meg. a vetésterület nagyobb legyen és több cukrot termelhessünk. Jelenleg már nemcsak Európában. 131 . de kukoricaszárral együtt be is silózható. rendszertani helye és biológiai jellemzése A Beta-répák és ezen belül a cukorrépa származására vonatkozóan a legáltalánosabb nézet az.Cukorrépa A cukorrépa az egyik legfontosabb élelmiszeripari növényünk. A cukorrépa termesztése nagyobbrészt csak a mérsékelt égövön elterjedt. különböző állami intézkedésekre és a cukorrépa termesztés korszerűsítésre volt szükség. értékes takarmány. A nagyarányú területcsökkenés miatt a cukor szükséglet mind nagyobb részét kellett import útján kielégíteni. Jelentőségéhez tartozik még az is. A változás már a hetvenes évek első felében elkezdődött. században kezdett elterjedni. A cukorrépa az egyik legfiatalabb kultúrnövényünk. hogy a cukorrépából fontos népélelmezési termék készül: a cukor.

és csak a második évben fejleszt magszárat és termést. de nagy változatosságot mutat a takarmányrépánál és a céklánál. A diploid répanövények testi sejtjeiben ennek a kétszerese 2n=18. A Beta nemzetség legfontosabb faja a répa (Beta vulgaris L. A répafej cukrot nem tartalmaz. vagy hypocotyl) és a karógyökér felső részének tartalék táplálóanyagokat tartalmazó módosulása. A répa csírázásához 6-8°C hőmérsékletre van szükség. a második évben fejlődik ki a magszár. A répa kétéves növény. Gyökérzete jellegzetes karógyökér. aki megállapította. mint változatok a cukorrépa. Termesztett répáink. A répában lévő fehércukrot Marggraf fedezte fel 1747-ben. amelynek a két oldalán előtörő hajszálgyökerek sűrűn behálózzák a feltalajt. a takarmányrépa.2-3 m mélyre is lehatol a talajba. A cukorrépa nemesítők a tetraploid répákat colchicines kezeléssel állítják elő és ezek képezik a poliploid nemesítés alapját. (Ha a répagyökér kemény talajba ütközik. A diploid és a tetraploid szülőpartnerek keresztezésével jönnek létre a nagy gazdasági értékű 3n= 27 kromoszómás triploid hibridek. A gyökértest két oldalán gyökérbarázda található. Kelés után a répa karógyökere erőteljesen fejlődik és fokozatosan kialakul belőle a répatest. Először a gyököcske jelenik meg és lefelé hatol a talajba. elágazik. hogy a répában lévő cukor azonos minőségű a nádból kinyerhető cukorral. var. amelyből oldal. Az első évben fejlődik ki a répagyökér vagy répatest. Felső részét a legalsó levelek. majd a csíranövény indul fejlődésnek.ha nem ütközik akadályba . mint a hajtás (szikalatti szár. Cukorrépa (Beta vulgaris L. amely lefelé kúpszerűen elvékonyodik és „gyökérfarokban” végződik. és valódi gyökérben folytatódik. 132 . A répatest lefelé elvékonyodik. saccharifera Alef.és hajszálgyökerek indulnak. illetve a cukorrépa jellemző alap-kromoszómaszáma n=9. A szikalatti szár (a hypocotyl) és a sziklevelek előbújnak a talajból. A répa kezdeti fejlődése. A fejen az első évben csak levelek nőnek. A gyökértest. A répatest alakja a cukorrépa-fajtáknál alig változik. A répatesten három részt különböztetünk meg: a répa fejét. ezért betakarításkor a cukorrépáról levágják. mind ehhez a fajhoz tartoznak. Rendszertan.) A Beta-répák. Biológiai jellemzés.) Takarmányrépa (Beta vulgaris L. kikel a répa és néhány nap múlva a sziklevelekre merőlegesen megjelennek az első lomblevelek. A répa. A cukorrépáé kisebb. „lábas vagy talpas” lesz a répa. a tetraploid változatokban a négyszerese 4n= 36 található. A kultúrrépák a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába és a Beta nemzetségbe tartoznak. alsó részét a gyökérbarázda határolja. Ezért a különböző alakú takarmányrépák nyaki részükkel kinőnek a földből. a cékla és a mangold. ezért a nyakon sem levelek. nyakát és gyökerét. főleg a cukorrépa főgyökere .) A répatest nem más. crassa Alef. mint a takarmányrépáké. A kultúrrépák nyaki részének nagysága eltérő.). var. sem gyökerek nincsenek. Felső része a megvastagodott karógyökér.A cukorrépa közvetlen őse az Achard által kiválasztott sziléziai fehérrépa. a cukorrépa pedig „belenő” a földbe. A répanyak a szikalatti szárból alakul ki. A répafej rövid szártagú tőszár.

alacsony hőmérséklet .) Levél. legtöbb van a répatest súlypontjában. Számuk cukorrépában 9-12. vagy sötétbarna. valamint a nem-cukor anyagok mennyisége kb. A répa hajtásrendszere. és a cukorrépafajták a következő csoportok valamelyikébe sorolhatók: . mint a többmagvúaké. takarmányrépában 5-8. (A cukorrépatest átlagos összetétele: 76% víz. Ezen a téren a nemesítés szép eredményeket ért el. de a főhajtásokon kis számban 2-3 virágú gomolyok is találhatók. A nemesítés eredményeként a cukorrépának a répatest nagysága és cukortartalma alapján négy típusa alakult ki. A magrépák szárbaindulásához megfelelő hő . A répa hosszúnappalos növény. Alakja lapított és a termésüregben rendszerint egy mag található. Az örökletesen egymagvú fajták virágainak többsége egyedül áll. A répafejen a központi rügy állapotától függően egy vagy több magszár fejlődik. színe és a levelek állása eltérő. ritkábban 46 toktermésből áll és ennek megfelelő számú magot tartalmaz. 24% szárazanyagtartalom. Termés. hiszen a kezdetben 6% cukrot tartalmazó répából sikerült a répa cukortartalmát 17-20%-ra növelni. de ez káros. 7%.vagy világoszöld színűek és szétterülők. későn érő típus. vagy sárgászöldek. A répának dudvás szára van. de ritkán önmegporzás is előfordul.A répa keresztmetszetén kör alakú edénynyalábgyűrűk váltakoznak a raktározó parenchima részekkel. A cukorrépa-típusok és a nemesítési irányelvek A cukorrépa nemesítését Achard kezdte meg a XVIII. A nemesítési cél kezdetben a répa cukortartalmának és termőképességének fokozatos növelése. 133 . A cukor elhelyezkedése a répatestben nem egyenletes. hogy a répa már az első évben szárbaindul.E (Ertragreich): bőtermő. A takarmányrépák levelei felállók. A többmagvú répafajták összetett virágzatából gomolytermés alakul ki. Az örökletesen egymagvú (monokarp) fajták egyedül álló virágaiból magányos termések képződnek egy-egy maggal. viszonylag kis cukortartalmú. A szárlevelek kicsinyek és váltakozva helyezkednek el a száron.) Szár. A termesztett répák és répafajták levélnagysága. A répa termése fedéllel nyíló csalmatok. amely 2-3. század végén a sziléziai fehérrépából. A többmagvú répafajták virágai gomolyos füzérben helyezkednek el és kettős bogas virágzatot alkotnak. felmagzik. A mag apró és vesealakú. A kölcsönös megporzásnak különösen nagy jelentősége van a hibridrépák előállításában.és fényhatások szükségesek. amelyek további hajtásokat hoznak. színe vörös. színűk rendszerint a répatest színének megfelelően színezettek. ebből 17% répacukor (szacharóz). és ezzel a cukorrépa méltó versenytársa lett a cukornádnak. Cukorrépa-fajtáink levelei sötét. legkevesebb a fejben és a farokban. az egyéb cukor. Virágzat. a virágzat és a termés csak a második tenyészévben fejlődik ki. (Előfordul. de nem virágzik. A virágok hímnősek és a répa túlnyomóan idegentermékenyülő növény. Az örökletesen egymagvú fajták magja nagyobb. rövidnappalos viszonyok között is szárbaindul.

134 .és rétitalajok. amelyek a termesztés és a cukoripar igényeit egyaránt kielégítik.. morzsalékos szerkezetűek.öntözés nélkül is . kiváló vetőmagértékű. A mezőségi talajok mellett alkalmasak még a jó minőségű csernozjom jellegű öntés. Nagyon jelentős az örökletesen egymagvú cukorrépa fajták előállítása is. A főbb nemesítési irányelvek a következők: olyan fajtákat kell előállítani. A mészben szegény. ezért a bőséges nyári esők . magas vízállású. hiszen ezek nélkül a fajták nélkül lehetetlen lett volna megvalósítani a gépesített cukorrépatermesztést hazánkban. csapadékosabb országrészeken többet és .N (Normál): közepes gyökértermés és közepes cukortartalom jellemzi az ide tartozó fajtákat. Az időjárási elemek közül a csapadék mennyisége és tenyészidő alatti megoszlása nagyon jelentős.igen kedvezően hatnak a termés alakulására.ZZ (Besonders Zuckerreich): nagyon nagy cukortartalmú. mechanikai összetételük középkötött és pH tartalmuk 6. A cukorrépa a MÉM NAK szerinti osztályozásának megfelelően. gépi betakarításra alkalmas fajtákra van szükség. mészállapotuk rendezett.Z (Zuckerreich): nagyobb cukortartalmat és viszonylag kisebb gyökértermést biztosító fajtatípus. A cukorrépa nemcsak a talajokra. szántóföldi termőhelyi kategóriában termeszthető. cerkospora-rezisztens. Ezekre a talajokra jellemző. a futóhomok és szikes talajok a cukorrépa termesztésére alkalmatlanok. hanem a talajok kultúrállapotára is igényes. Ezért az évelő gyomokkal és más egynyári gyomnövényekkel erősen fertőzött talajok alkalmatlanok a cukorrépa termesztésére. A cukorrépa a talaj iránt is nagyon igényes növény. hosszúnappalos megvilágítást igényel. májusban és augusztusban pedig az alacsonyabb hőmérséklet kedvez a cukorrépa termésmennyiségének. erősen erodált. bőtermő és jó alkalmazkodó képességű. hogy humuszban gazdagok. A hazai cukorrépa fajtáink az N és a Z átmeneti típusaiba tartoznak. Éghajlat és talajigény. hideg. A hőmérséklet vonatkozásában áprilisban a meleg. Ezért a cukorrépa termesztésére a mérsékelten meleg klíma felel meg a legjobban.5-7. humuszban és tápanyagokban gazdag mezőségi talajok. .biztonságosabban terem a cukorrépa. de kis gyökértermésű fajták. Ezek szerint örökletesen egymagvú. A cukorrépa nemesítés az 1930-as években kezdődött hazánkban. lejtős területek. de a kiegyenlítettebb éghajlatú. A cukorrépa a mérsékelt égöv növénye. és azóta sok értékes fajtát és nagy termőképességű poliploid és hibrid cukorrépát állítottunk elő. savanyú. Talajigény. csak az I-II-III. Termesztésére legalkalmasabbak a mélyrétegű.3 között van. vetésváltás Éghajlatigény. valamint a barna erdőtalajok. valamint a szélsőséges talajok. A cukorrépa július közepétől augusztus végéig igényli a legtöbb csapadékot. elegendő meszet tartalmazó. . Hazánk éghajlata mindenütt alkalmas a cukorrépa termesztésére.és az öntözés .

mint a nitrogént. hogy a cukorrépa négy évnél korábban nem kerülhet ugyanarra a táblára. főleg az őszi búza. Növényi sorrend. A cukorrépa . ezért helyes. A cukorrépa fejlődéséhez szükséges makroelemek közül a nitrogén gyakorolja a legnagyobb hatást a gyökértermés mennyiségére és minőségére.fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gyökértermés biztosításához 0. főleg a sörárpa. A cukorrépa elég későn kerül le.tápanyagtartalma határozza meg.35 kg N. A fontosabb feltételek a következők: korán lekerülő előveteményekre van szükség.4:1. 0.MÉM NAK szerinti .6 körül van. mert ha a szükségesnél többet adunk.NPK . A növényvédelmi szempontok miatt pedig ne kerüljön a cukorrépa az előző évi répaföld szomszédságába. A cukorrépa tápanyagigényét a gyökértermés . Mivel ezeket a feltételeket legnagyobbrészt csak a gabonafélék biztosítják. csökkenti a répa cukortartalmát és kinyerhető cukor mennyiségét. A cukorrépát olyan vetésváltásban kell termeszteni. a felesleges N késlelteti az érést. később. ahol a tápanyagok aránya 1:0. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell.szilárd burkolatú utak mentén. A cukorrépa a foszfort sokkal egyenletesebben veszi fel a tenyészidő alatt. Tápanyagigény és trágyázás A cukorrépa a legtápanyagigényesebb növények közé tartozik. a répatest minőségét pedig javítja. hogy a betakarított termés könnyebb elszállítása érdekében a cukorrépa táblákat . vagyis 1. Foszfor. A cukorrépa legjobb utónövényei a tavaszi gabonák. Tápanyagigény.és a hozzátartozó melléktermékek . terület-megválasztás.hatóanyag szükséges. Ezért az eredményes termesztésének fontos feltétele a tápanyagigényének megfelelő trágyázás.55 kg K2O. ezért a hazai viszonyok között a cukorrépa leggyakoribb előveteményei az őszi kalászosok. a tenyészidő végefelé már kevés nitrogénre van szüksége. A táblák 50-60 ha-nál ne legyenek kisebbek és kerülni kell a lejtős területű táblákat. Fontos még az is.05 kg vegyes . hogy a táblák alakja. A cukorrépa legnagyobb N-igénye a tenyészidő elején van. ahol a termesztési feltételek maximálisan biztosíthatók. A foszfor az érést gyorsítja. ha tavaszi növényeket vetünk a cukorrépa után.ha csak lehet . az elővetemények feleljenek meg a növényvédelem követelményeinek és a gyomok elleni védekezés lehetőségeinek. 135 . a zab és a tavaszi árpa.Vetésváltás. Nitrogén. fekvése összhangban legyen a speciális gépek teljesítményével és alkalmazhatóságuk feltételeivel. A helyes növényi sorrend összeállításánál arra is vigyázni kell. a szárazságtűrést fokozza. A tápanyagok harmonikus értékesülésében fontos szerepe van a foszfornak is. Az optimális N-adagok erre az időszakra rendszerint el is használódnak és a betakarítás előtti viszonylagos N-hiány nagyon jó hatással van a répa cukortartalmára. vagy azok közelében jelöljük ki. A terület kijelölésénél fontos. nagysága.15 kg P2O5 és 0.

amelyet a MÉM NAK irányelveknek és a konkrét talajvizsgálati eredményeknek megfelelően kell végezni. nyáron végezni: a búza tarlóra kihordjuk az istállótrágyát és középmély (18-22 cm) szántással a talajba dolgozzuk. Ezért mészszegény talajokon meszezésre van szükség. ill. A cukorrépa káliumigényes növény.és gyökérképződésben van szerepe. A cukorrépa tápanyagigényét.5-6. a rézhiány pedig csak láptalajokon jelentkezik. amely a fontos tápanyagok mellett kedvező hatással van a talajok fizikai tulajdonságaira is. amely 6. de a túlzott nátrium ellátottság már káros.9-9. Az istállótrágyázást leghelyesebb a kalászos elővetemények után. de klór és nátrium trágyázásra ritkán van szükség. A cukorrépa mész. valamint klorózisos tüneteket okoz.0 kg K2O.4 kg/t vegyes PK-hatóanyagnak felel meg. klórt. valamint a cukorrépa fajlagos tápanyagigénye alapján határozható meg. Az ismert élettani hatásán kívül a répa szárazságtűrését is fokozza. ha kálisóval trágyázunk. tervezhető termésmennyiség. Ha elmarad a nyári istállótrágyázás. vagyis kalciumigényes növény. A cukorrépát a magnéziumigényes növények közé szokták sorolni. A mezoelemek jelentősége. A mikroelemek hiánya ellen köztudottan nagy jelentősége van az istállótrágyázásnak is. mivel a mezo. Az istállótrágya mennyisége a termőhelytől. Trágyázás. A mikroelemek közül nagyobbrészt csak bórhiány szokott előfordulni. a szükséges tápanyagmennyiségeket és arányokat rendszerint műtrágyázással lehet megvalósítani. A szervestrágyázás leggyakrabban alkalmazott módja az istállótrágyázás. A nagy hamutartalom pedig rontja a cukor kinyerhetőségét. amely szívlevél rothadásban jelentkezik a cukorrépánál. Ennek ellenére Mgtrágyázásra csak Mg-hiányos. 136 . hanem a répa minőségét is javítja. kalciumot és magnéziumot igényel. A klór is fontos tápanyaga a cukorrépának. A cukorrépa fajlagos műtrágya-igénye a jó és közepes NPK-ellátottságú talajokon: 2. vagy legkésőbb szeptember közepéig.Kálium. Műtrágyázás. A mikroelemek jelentősége. A bórhiány csak bórtrágyázással vagy lombtrágyázással szüntethető meg. őszi szántással munkáljuk be az istállótrágyát. ahol a kalcium nemcsak a termés mennyiségét növeli. főleg savanyú homoktalajokon van szükség. A nátriumnak fontos élettani szerepe van. Pótlásukra szintén lombtrágyázás javasolható. Mangánhiány nálunk ritkán fordul elő.4-3. Szervestrágyázás. Ismeretes. mert növekszik a répa hamutartalma. a termőhely és a talajok tápanyagellátottsága. 4. A tápanyag-ellátás alapja a korszerű műtrágyázás.és főleg a mikroelemek harmonikus visszapótlása legbiztosabban az istállótrágyázással érhető el. de a túlzott kálium-adagolás már káros. Ezért a kálium nagyon fontos tápeleme a cukorrépának. A cukorrépa meghálálja az istállótrágyát.4 kg P2O5. a talaj termékenységétől függően 30-40 t/ha körül legyen. amely káliummal nem helyettesíthető. A műtrágyázás mellett nagy jelentősége van a cukorrépa szervestrágyázásának is. mert csökkenti a gyökértermést és növeli a répa hamutartalmát. Túlzott mennyisége gátolja a foszfor felvételét és beépülését is. A cukorrépa tápanyag-ellátását az országosan elfogadott irányelvek szerint kell megvalósítani. főleg a levél. akkor vagy elhagyjuk a szervestrágyázást. hogy a cukorrépa a mezoelemek közül főleg nátriumot. A szükséges műtrágyák mennyisége mindenkor a várható.

Ismeretes. Általában az a helyes.A cukorrépa fajlagos N-műtrágya-igényét hatóanyag kg/t termésre vonatkoztatva a MÉM NAK . De csak annyit és csak akkor szórjuk ki.nem határozta meg. hogy a tervezett gyökértermést (t/ha) ősszel 3 kg/t. ahol a talajok felső 60 cm-es rétegének nitrát N-tartalmát kell megállapítani. Az így kapott N-hatóanyag mennyiségekből azonban le kell vonni a talajok felső 60 cm-es rétegének ősszel és tavasszal mért N kg/ha-ban kapott nitrát . Ezért a területen ősszel és tavasszal talajvizsgálatokat kell végezni. A cukorrépa alá szükséges foszfor és kálium műtrágyák mennyisége: a tervezett termésnagyság és a fajlagos P és K-műtrágya hatóanyag igények alapján meghatározható. 137 .6-2 g N-hatóanyagnak felel meg. a cukorrépa fajlagos N-igénye és a talajok nitrogénszolgáltató-képessége alapján határozhatók meg. A talajok N-szolgáltató-képessége pedig a talajminták nitrát (NO3) nitrogén tartalmával jellemezhető. hanem visszatartjuk a tenyészidő alatt végezhető fejtrágyázásra. akkor a kiszámított értékekhez még adni kell. Öntözés esetén a kisebb értékek. Az ősszel és tavasszal kijuttatható N-műtrágya-hatóanyag mennyiségek meghatározása. ezért az a helyes. A foszfor és a káliumtartalmú műtrágyák teljes mennyiségét nyár végén. ha a talajok kötöttsége 40-nél kevesebb. mint ha túl adagoltuk volna a nitrogént. valamint a tenyészidőben kiszórható N-műtrágyák együttes hatóanyag-mennyisége osztva a tőszámmal. ősszel kell kijuttatni és a talajba dolgozni. A foszfor és a kálium műtrágyázás. de ha 40-nél nagyobb és öntözzük a cukorrépát. az öntözés és a tőszám tovább módosítja a tavasszal kiszórható N-műtrágyák mennyiségét. hogy a N-igény nem vizsgálható a tőszámtól függetlenül. A nitrogén-műtrágyázás.N . A cukorrépatermesztésre alkalmas talajokon a kiszórható N-műtrágya-hatóanyag mennyiségeket úgy kell meghatározni. akkor az ehhez szükséges mennyiséget az összesből le kell vonni. az istállótrágyázás és az öntözés. A műtrágyázás ideje és módja. De a termesztési célnak és az optimális N-mennyiségeknek megfelelő N-műtrágyázás még így sem valósítható meg. ha a tavaszi N-műtrágya mennyiséget az elérhető és főleg a megvalósított tőszám alapján határozzuk meg. A tőszámok figyelembevétele a N-műtrágyaigény számítása során nagyon fontos. A cukorrépa N-műtrágyázását megosztva: ősszel és tavasszal kell elvégezni. Kiszámítása az N minimum vagy az EUF módszer alapján történhet. ha a tőszám ismeretében a talaj tavasszal mért nitrát-N-tartalma és a vetés előtt. növényenként 1. ha a megvalósult tőszám ezt indokolja.a különböző tényezők módosító hatása miatt . tavasszal pedig 2 kg/t fajlagos N-igénnyel kell megszorozni. öntözés nélkül pedig a nagyobb értékek a megfelelők. A főbb módosító tényezők: az elővetemények. mivel a talajkötöttség. mert kis tőszám esetén olyan hatást érünk el.tartalmát. ill.). stb. öntözés. akkor csökkenteni kell a kiszámított értéket. De a véglegesen kijuttatásra kerülő műtrágyák mennyisége általában még módosul. A talajkötöttség szerint. (talajkötöttség. Ezért ősszel és tavasszal is csak a különbségeknek megfelelő hatóanyagú N-műtrágya mennyiségeket kell kiszórni. Az optimális és a ténylegesen kiszórható N-műtrágya mennyiségek csak különböző tényezők. De ha indító (starter) műtrágyázást is végzünk. Ennek érdekében a tavaszi N-műtrágya egy részét nem szórjuk ki tavasszal vetés előtt.

műtrágya keverékeket és bórsavas-keserűsót használtak. A cukorrépa alá úgy kell előkészíteni a talajt.megosztva történik ősszel és tavasszal. A tarlóhántást az elővetemények . ahol Ca-hiány mutatkozik. A tavaszi N-műtrágya egy része lehet starter és fejtrágya is. mert a késve adott N-fejtrágya csökkenti a répa cukortartalmát. a középmély talajművelés . Az őszi talajművelés legfontosabb munkája az időben és megfelelő mélységben végzett őszi mélyszántás.az őszi kalászosok . alap-talajművelés forgatással és kombinált módszerekkel. Alap-talajművelés.5 t/ha CaCO3-nak megfelelő mésziszap kiszórására van szükség. Indító trágyázásra összetett. Nyári vagy nyárvégi szántásra általában akkor van szükség. a talajok lezárása és a vetőágykészítés. Az őszi szántást célszerű szeptember végéig. magnezit meszet vagy dolomit lisztet. akkor az a helyes. a művelés mélysége 8-12 cm legyen. erre a célra legalkalmasabb eszköz a gyűrűshenger. az alap-talajművelés elmunkálása. indokolt a cukorgyári mésziszappal történő fenntartó mésztrágyázás. Lombtrágyázás. amelyet rendszerint csak megfelelő mélységű és jó minőségű talajmunkákkal lehet kialakítani. ha istállótrágyázunk. 6 leveles kor után. Talajelőkészítés A cukorrépa eredményes termesztésének alapvető feltétele az 56%-os pórustérfogatú talaj. pl.mint az előzőekben már érintettük . Az alap-talajművelés legelterjedtebb módja a szántás. Tarlóhántás. vagy komplex műtrágyákat használjunk. A starter műtrágyák . Amennyiben a magnézium ellátottság gyenge. hogy levélzáródás után már nem szabad fejtrágyázni. ha magnézium tartalmú meszező anyagokat használunk. A tarlóhántás eszköze rendszerint tárcsa.tárcsázással is elvégezhető. Ha csak alapműtrágyákat juttatunk ki. Jelenleg a mikroelemeket is tartalmazó folyékony levéltrágyák és a bórtartalmú anyagok használata került előtérbe. Kalcium és magnézium trágyázás.talajápolás .betakarítása után azonnal el kell végezni.középmély szántással (18-22 cm) . A műtrágya adagok 50-100 kg/ha körül legyenek. A tarlóhántást is azonnal le kell zárni. 138 . akkor magnézium-szulfát vagy magnéziumklorid adagolásra van szükség. mert a talajfelszín elmunkálása később már nem végezhető el jó minőségben. Az istállótrágyát .a vetéssel egymenetben is kijuttathatók. október közepéig elvégezni. De ha ezeken a talajokon meszezésre is szükség van. Azokon a területeken. hogy az mélyen megmunkált. A permetező trágyázásra korábban csak karbamidot. Indító műtrágyázás.) A magnéziummal közepesen ellátott talajokon magnézium tartalmú műtrágyák használatára van szükség.22.augusztusban kell leszántani és szántás után a talajt azonnal le kell zárni. a vetőágy pedig kellően ülepedett legyen. A talajművelési munkák a következő sorrendben végezhetők: tarlóhántás. A fejtrágyázásnál vigyázni kell a kismennyiségű trágya egyenletes szórására és arra.a korszerű cukorrépa-vetőgépekkel . (A talaj Ca-igénye szerint 1.A nitrogén műtrágyák kijuttatása .

lazított szemenkénti vetés és helyrevetés (örökletesen egymagvú vetőmagvak vetésére alkalmazható vetésmódok). A kombinátorozás mélységét a vetésmélységhez kell igazítani. Vetés A cukorrépatermesztés legfontosabb műveletei közé tartozik a vetés. A cukorrépa vetőmag előkészítését. Az őszi mélyszántást még az ősz folyamán célszerű elmunkálni.a vetőmagvak és a vetésmódok összefüggése szerint . hogy a vetésmódokat a vetőmagvak típusa és minősége határozza meg. . A vetésmélység helyes megválasztása nagyon fontos. ha szükséges.március közepe után várható. De ha 30 cm-nél mélyebb talajművelést akarunk elérni. Ismeretes. mert a mélyebben vetett répa nehezen és egyenlőtlenül kel. kevés talajmunkával készítsük el. Vetésmódok.lazított állományú vetés (mechanikailag vagy genetikailag egymagvúsított vetőmagvak vetésére alkalmazható vetésmód). többször kell kombinátorozni. a hektáronkénti növényszámot és végső soron a termés mennyiségét és minőségét. mert alapvetően meghatározza a répa kelését és fejlődését.sűrű vagy hagyományos vetés (több magvú vetőmagvak vetésére alkalmas vetésmód gyakorlatilag nincs).30-32 cm körül legyen. és ha gyomos a talaj. Vetőmag előkészítés.a talajok termőréteg vastagságától függően . 139 . hogy tavasszal nagyobb felszínalakítás nélkül jó minőségű magágyat készíthessünk. Ezért a cukorrépa vetésnek . Viszonyaink között ez évenként eltérő időpontban . A vetés legmegfelelőbb időpontja akkor van. A vetés minősége nagyon jelentős.a kivetendő vetőmagszám alapján a következő vetésmódjai alakultak ki: . amikor a talaj hőmérséklete 5 cm mélységben eléri a 7-8 °C-t. vagy mélyítő művelésre van szükség. Az a helyes. osztályozását.Az őszi mélyszántás mélysége . Jó minőségű vetőágy biztosítása esetén 3-4 cm mélyre kell vetni a cukorrépát. de nagyobbrészt csak március végén. gyomirtó művelőtestekkel felszerelt kombinátort kell használni. Vetésidő. Egyébként a hazánkban alkalmazott betakarítógépek is szükségessé teszik. akkor a középmély lazításé vagy az altalajlazításé pedig 50-60 cm körül legyen. ahol az erőgépek kerekei még kár nélkül haladhatnak a sorok között. ha a vegyszerbedolgozás és a vetőágykészítés egyetlen kombinátorozással megvalósítható. ha csak lehet. A cukorrépát jelenleg 45 cm-es sortávolságra vetjük. Vetésmélység. hogy a sortávolság egységesen 45 cm legyen. ezért a továbbiakban csak a lazított szemenkénti vetésmódot és a helyrevetést ismertetjük. vagy április elején szokott bekövetkezni. A cukorgyárak csak szabvány minőségű vetőmagot adhatnak. Mivel hazánkban már csak örökletesen egymagvú cukorrépa fajtákat termesztünk.a kitavaszodástól függően . Vetőágy-készítés. A vetés idejét legnagyobbrészt a talaj hőmérséklete és a talajok állapota határozza meg. csávázását. drazsírozását a cukorgyárak mellett működő vetőmagüzemek végzik. . mivel ez az a sortávolság. A vetőmagot a szerződéses termeltetésnek megfelelően a cukorgyárak bocsátják a termelőüzemek rendelkezésére. A magágyat.

amelyek a szükséges agrotechnikai feltételeket maximálisan tudják biztosítani. (A javasolt vetőmagnorma 300 000 db mag/ha. hogy betakarításra lehetőleg 80000 . és ezek közül legfontosabbak: a magágy minősége és a tőszám-beállításhoz szükséges munkaerő. 140 . legalább 85%-os csírázóképességű. Ott. vagy a magágy a vetés idejére kiszáradt. sűrűbbre kell vetni. Helyrevetés. ahol a talajlakó kártevők száma meghaladja a 10 db/m2-t. A helyrevetésnél. A fellazítás mértéke több tényezőtől függ. Mivel a gyomnövények elleni védelem nagyobbrészt a kémiai gyomirtás módszereivel valósul meg. drazsírozott vagy csupasz vetőmagra van szükség. drazsírozott vetőmagra van szükség.000 csírázó magot jelent. mivel nincs felesleges növény. A termesztési technológiákban jelentős szerepe van a vetés fellazítás mértékének. ezért a vetésnél csak annyi vetőmagot kell elvetni.) De ha a felszínalakítás tavaszra maradt. A helyrevetéshez legalább 85%-os. ami 100. örökletesen egymagvú. a vetőmag normában megadottaknak megfelelően. hogy. Vetéskor átlagosan 1. magtávolságú vetésre van szükség. de ha nagyobb. Növényápolás. amely különböző agrotechnikai módszerekkel és vegyszeres gyomirtással valósítható meg. (A javasolt vetőmagnorma 500000 db mag/ha. A vetéshez szükséges mennyiséget a termeltető azaz a cukorgyár adja a gazdaságnak.8-2. méretre osztályozott. 12 soros speciális vetőgépekkel végezzük. A cukorrépa vetőmag mennyiségét U egységben adják meg. esetleg 10 cm-es távolságra is lehet vetni a vetőmagot. ahol jó minőségű a magágy és elegendő munkaerő van: 8. A helyrevetés 13-16 cm-es magtávolságú vetésnek felel meg. cukorrépát vetni nem szabad.90000 növény legyen egy hektáron.A cukorrépa vetését korszerű. és ahol a 5-7 db/m2-t is meghaladja. Ilyenkor 5-6 cm gomoly. ill. biológiai és kémiai megoldásokkal a terület védettségéről gondoskodjunk. A gyökér és gumós növények termesztését jelentősen befolyásolja a talajlakó kártevők kártétele. (A javasolt vetőmagmennyiség 180000 db mag/ha. ha a fertőzöttség kisebb. Az a helyes.) Talajfertőtlenítés. Azokon a táblákon. amely gyengébb csírázóképességű vetőmaggal is elvégezhető. 85% feletti monogermitású. A 8 cm gomolytávolságú vetéshez örökletesen egymagvú. vagy ez feletti csírázóképességű és 90%-ot meghaladó monogermitású. Lazított szemenkénti vetés. elég a sorkezelés. amennyivel a szükséges növényállomány biztosítható.2 U egységet szokás számítani egy hektárra a termesztési feltételek szerint.) Ezt a vetésmódot tőszám-beállításos termesztési módnak is nevezhetjük. ahol a fertőzöttség több mint 3-5 db/m2. amelyek közül egyes típusok műtrágyaszóró. talajfertőtlenítő-szóró és sorvegyszerező adapterekkel is fel vannak szerelve. ott lazított vetést sem szabad alkalmazni. nem szabad helyre vetni. Azokra a területekre. A védekezés általános irányelve az. vegyszeres gyomirtás és öntözés Az eredményes cukorrépatermesztés fontos feltétele a gyomok elleni védekezés. mivel itt a kikelt növényállományból ritkítással kell kialakítani a szükséges növényszámot (90-95000 tő/ha). akkor általános felületkezelésre van szükség. méretre osztályozott. hogy agrotechnikai. ezért termesztésük alapfeltétele. ha arra törekszünk. A cukorrépa helyrevetésére csak azok a gazdaságok vállalkozhatnak.

A kultivátorozás a levélzáródásig . ezért alkalmazása célszerű és gazdaságos.) Annak eldöntése.sűrű vetés esetén szükség van az egyelésre. .többször is elvégezhető. A cukorrépa ápolás hagyományos módja a gépi kultivátorozás.amennyiben a vegyszeres gyomirtás nem volt eredményes. hogy az optimális tőszámot (90-95000 tő/ha). mert ha idő előtt megkapáljuk. szükséges a sorközök kultivátorozása. szerepe és jelentősége már erősen módosult. ha a gyomirtószerek hatása nem kielégítő. Az esetenként szükséges és a fontosabb mechanikai ápolómunkák: . ezért . a kelés elősegítése érdekében hengerezni kell. A mechanikai ápolás munkái közül részletesebben csak a kultivátorozással és a tőszámbeállítással foglalkozunk. amikor a répának már 2-4 levele van. a betakarítás előtt szükség van a nagyra nőtt gyomok eltávolítására is.az időjárástól és a gyomosodástól függően . ha csak lehet. A cukorrépa gyomirtásánál is az az általános gyakorlat. vagy ha 6 cm-es vetőmagtávolságra történt a vetés. hogy az eredményesebb gyomirtóhatás érdekében mind az alap. pl. ha 8 cm. . mind az állomány kezeléseknél gyomirtószer kombinációkra van szükség.ezért a mechanikai ápolómunkák száma. így csupán az esetleges tenyészidőszak végi gyomok ellen kell a későbbiekben postemergens kezelést alkalmazni az állomány szétnyílása után. preemergens és kiegészítő. hogy a cukorrépát csak szükség szerint kell kultivátorozni. De arra mindenkor törekedni kell. (A jól végzett helyrevetésnél nincs szükség tőszám-beállításra. A lazított. amelyre általában akkor van szükség. amikor a talaj felszíne erősen tömődött. postemergens kezelésekkel valósítható meg. szemenkénti vetésnél ritkítással kell beállítani a répa tenyészterületét.a kukoricához hasonlóan . A záródott répa állomány később már jó gyomelnyomó. Vegyszeres gyomirtás.a cserepesedett talajokon. . de kiegészítő szerepük jelenleg is fontos.az egyeléshez viszonyított kézi munkaerő szükséglet lényegesen kisebb. Választáskor mérlegelni kell a termés biztonság. Mechanikai ápolás. A tőszám-beállítás hosszúnyelű kapákkal végezhető munka. várható termőnövényszám kérdését és a tábla területét is. a vegyszerfilmet megbontjuk és ezzel fokozott gyomosodást idézhetünk elő. A cukorrépa vegyszeres gyomirtása .nyár végén. másként alakítható. vagy a talajok felszíne erősen tömődött. hogy melyik vetésmódot alkalmazzuk a gépesítettségtől és a rendelkezésre álló kézimunkaerő árától függ. biztosítsuk. A cukorrépa eredményes gyomirtásának fontos feltétele a vegyszeres gyomirtás.alap. A tőtávolság. 141 . a hektáronként szükséges tőszámot. de öntözött viszonyok között is szükséges kultivátorozni. Helyes vetésváltás és a megfelelő talajelőkészítés révén a sorköz kultivátorozással egy vagy több vegyszeres védekezést elhagyható. A ritkítást akkor kell elkezdeni. Tőszám-beállítás. Általános irányelvnek az tekinthető. a lazított szemenkénti vetésnél pedig a tőszám beállításra. vagyis a ritkítás mértéke mindig a vetéskori lazítástól és a kikelet növények számától függ.

hogy az öntözést július közepén kell megkezdeni és utána olyan gyakorisággal öntözzünk. Ismeretes. A cukorrépa ilyen esetben május közepére. azaz a technikai érettségi állapotban kell betakarítani. A vízigény kielégítése évjáratonként és országrészenként eltérő öntözési rendet igényel. Általános irányelvnek tekinthető.A kombinációkban az egyes komponensek arányát mindig a területen előforduló gyomfajok összetételének megfelelően kell meghatároznunk. Állománykezelések. A cukorrépa legnagyobb vízigénye júliusban van. ha szeptemberi betakarítást terveznek. hogy sohasem a vízhiányt pótoljuk. Ilyenkor a répa középső (szív) levelei még zöldek. amikor a hélazab 2-4 leveles fejlődési stádiumban van. csak az alsó levelek kezdenek leszáradni. a hélazab ellen akkor használható. ezért a júliusban és augusztus első felében végzett öntözés termésnövelő hatása igen jelentős. de ez is csak akkor felel meg a követelményeknek. Az alapkezeléseket a cukorrépa vetése előtt (presowing). ezért a cukorrépa öntözése nagyon gazdaságos. és a talajszerkezete lehetővé teszi ekkora vízmennyiség gyors befogadását. De még így is számolnunk kell azzal. Állománykezelésre van szükség. Ellenkező esetben még optimálisan beállított szórófejek esetén is célszerűbb a csökkentett vízadagú öntözés rövidebb fordulóidővel. sávos permetezéssel és kétlépcsős. Különösen fontos az első öntözés időpontja. mert a nagy vízigény mellett a répa a gyökérzóna levegőzöttségére is igényes. Általában szeptember és október hónapokban takarítjuk be hazánkban a cukorrépát. ezért a vízigény kielégítéséhez ismerni kell a csapadékmennyiségen túl a talajban tárolt hasznos vízkészletet is. A cukorrépa az öntözésre nagy termésekkel reagál. hogy a cukorrépát az ipari. Az állománykezelések végezhetők: teljes felületi permetezéssel. Az öntözést a cukorrépa vízigényének ismeretében kell elvégeznünk. mert a késői öntözés csökkenti a répa cukortartalmát és elnyújtja a répa technikai érését is. Az öntözővíz mennyisége: az egyszeri öntözések esetén 40-50 mm-nél ne legyen több. Az állománykezeléseket 23°C hőmérsékleten felül nem szabad végezni. Öntözés. A késői öntözésre vigyázni kell. Betakarítás A betakarítás kezdete mindig a cukorgyárak ütemtervétől függ. osztott permetezésekkel is. amelyet nem szabad túl korán kezdeni. 142 . kelés előtt (preemergens) kell elvégezni. június elejére szokott elgyomosodni. Magról kelő egyszikű gyomok elleni postemergens gyomirtószer. ha az alapkezelések nem hozták meg a kívánt eredményt. A cukorrépa nagy vízigényű és öntözővizet jól hasznosító növény. mert ebben az érettségi fokozatban legnagyobb a répa cukortartalma. A túlöntözésre azonban vigyázni kell. hogy a jelenleg alkalmazható herbicidek az egész vegetáció idejére nem biztosítanak teljes gyommentességet. Alapkezelések. akkor az öntözés termésnövelő hatása is elmarad. vagy vetés után. amikor már vízhiány van. ami különösen akkor célszerű. hanem a vízhiány bekövetkezését előzzük meg. de megkésni sem szabad vele. mert ha csak akkor kezdünk el öntözni. A kikelt gyomok irtására kontakt hatású gyomirtószerekre és kombinációkra van szükség. ha egyenletes lesz az öntözővíz elosztása.

Az egysoros egymenetes kombájnok üzemelése csak kisebb területeken (50 ha alatt és a tábla szegélyeken) gazdaságos. a lefejezett répát kiemelik. a második pedig a kiszedő. a másodikban a hat répasor kiszedése és rendrerakása. és részben gépesített szedése nagyon nehéz és lassú munka. ahol lemondanak a répafej hasznosításáról. majd a tartály tartalmát. Ezek a kombájnok a következő műveleteket végzik: a leveles répafejet levágják és rendre rakják. A kétmenetes önjáró betakarítógépek csak a nagyobb területek 200-250 ha .A cukorrépa betakarításakor kétféle terméket kapunk: a főterméket. hatsoros betakarítás. azért nagy jelentősége van a betakarítás teljes gépesítésének. megtisztítják és tartályba rakják.100-150 ha-os .területeken alkalmazhatók gazdaságosan.betakarító gépei. ha földdel nem szennyeződik. (A fejezésre azért van szükség. Az egymenetes betakarítás. A másik típusnál az első menetben történik a répa fejezése. Hazánkban általánosan nem terjedtek el. egymenetes betakarítógépek fordulnak elő. kocsira vagy rendre rakása. amely jelentős takarmányértéket képvisel. amely a répa kiszedését. Ezeknél a gépeknél a munkafolyamatokat három gépegység végzi három menetben. A cukorrépa betakarításánál a következő szempontokat kell kielégíteni: A cukorrépa betakarítását a cukorgyárral kötött átadás ütemének megfelelően kell végezni és lefejezve kell a répát betakarítani. Takarmányozásra csak akkor használható fel. mert a répafej megnehezíti a répa feldolgozását és rontja a cukor kinyerhetőségét. A hatsoros. Az első menetben történik a répa fejezése. kiszedése és rendre rakása. ha megtelt. hárommenetes betakarítógépek a közepes nagyságú . kiürítik. majd a második menetben kerül sor a répa tisztítására és kocsira rakására. fejezés után közvetlenül szállítójárműre kerül.) A cukorrépa kézi. A kétmenetes betakarítás. 143 . a harmadik menetben pedig a rendrerakott répa tisztítása és kocsira rakása. tisztítását és kocsira rakását végzi. Hazai gyakorlatunkban csak az egysoros. Ezek a gépek egyébként csak ott alkalmazhatók. Az egyik típusnál az első gép a fejező gép. amely a fejezést és a répafej kocsira rakását végzi. A hárommenetes. rakodógép. a répagyökeret és betakarítási módtól függően melléktermékként a répagyökérről fejezéssel leválasztott leveles répafejet. Ezeknek a betakarítógépeknek kétféle típusa terjedt el nálunk. A gépesített betakarításnak háromféle változata alakulat ki a gyakorlatban. mivel kisebb területeken ezek a gépek nem alkalmazhatók gazdaságosan.

mint napjainkban. A takarmányrépát ugyanúgy állíthatjuk be a növényi sorrendbe. ha cukorrépát vagy takarmány-cukorrépa fajtákat termesztünk. karó-gyökér. fajtától függően 8-16% között váltakozik. De mivel sokat terem. de a szárazságot nem bírja úgy. mert nagyon jó az étrendi hatása. mert tápanyagokban gazdag gyökértermése van. jelenleg már nem tartozik a fontos nagyüzemi takarmánynövények közé. Talajigény. A földből erősen kiálló és a kisebb gyökerű fajták sekélyebb termőrétegű talajok is termeszthetők. gömb. Színük is különböző. Talajigénye is hasonló. mint a cukorrépa. főleg a tejelő tehenek téli nedvdús takarmánya. A korábbi években nagyobb volt a jelentősége. stb. ezért az a helyes. de 40-50 t/ha termésnél nagyobbra még sem érdemes törekedni. Vetésterülete az utóbbi években 5-6 ezer ha körül ingadozik.Takarmányrépa A takarmányrépa. mint a cukorrépát. mert nagyon alacsony lesz a szárazanyagtartalma. A takarmányrépák csoportosítása és a minősített fajták A takarmányrépa-fajtákat a répatest alakja és színe szerint lehet megkülönböztetni. A takarmányrépát egyébként minden állatfaj szívesen fogyasztja. zöldesfehér. főleg nitrogénben gazdag talajokon (lápon) takarmányozási célra is helyesebb. olajbogyó. hanem azért. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. Jelentősége inkább a kis gazdaságokban van. amikor az olcsóbban előállítható silókukorica nagymértékben csökkentette a takarmányrépa vetésterületét. mégis inkább a szarvasmarhák. A takarmányrépa nem azért értékes takarmánynövény. A takarmányrépa-fajták alakja nagyon változatos. henger. alak. A szárazanyagtartalom egyébként típustól. Éghajlat. Éghajlatigénye lényegében azonos a cukorrépa éghajlatigényével. takarmányrépával keverten a kevésbé ízletes takarmányok is megetethetők az állatokkal. A jellemzőbb répaalakok a következők: takarmánycukorrépa. de lápra nem való. Vetésváltás. A jó minőségű talajokon bőven terem. Az alacsony szárazanyagtartalom miatt tápanyagokban. mint a cukorrépáé. de a mészre nem olyan igényes. 144 . A takarmányrépa átlagtermése lényegesen nagyobb. sárga és a vörös különböző árnyalatai. amely a lédús és tömegtakarmányokhoz sorolható. ha a takarmányrépát a felhasználás helyéhez közel termesztjük. Leggyakoribb takarmányrépa-színek a következők: fehér.

Ezért valamivel bővebben adhatunk alá nitrogén műtrágyákat. mint a cukorrépánál. A prizma 1. de 12-15 m-nél ne legyen hosszabb. A vetőmagszükséglet itt is a vetésmódtól függ. de a N-túladagolás itt is káros. A takarmányrépa kiszedése sokkal könnyebb. egészséges répákat rakjuk prizmába. Tárolás. Talajelőkészítés Mindenben azonos a cukorrépánál leírtakkal. hogy minél kevesebb répa sérüljön meg.5 m-nél. mert az ütődött. Ha hagyományosan sűrűre vetjük. mert csökkenti a répa szárazanyagtartalmát és rontja az eltarthatóságát.Tápanyagellátás és trágyázás A trágyázása lényegében azonos a cukorrépáéval. A takarmányrépát leggyakrabban prizmában tárolják. A kiszedett és leveleitől megtisztított répát kupacokba rakjuk. mivel a nitrogéntartalmú vegyületek felhalmozódása a takarmányrépában nem káros.) A takarmányrépát nem kell fejelni. Prizmázás előtt válogassuk át és csak a sértetlen. sérült répa könnyen megrothad. Betakarítás közben vigyázzunk. Betakarítás és tárolás A takarmányrépát általában október hónapban kell betakarítani. Erre az időre az alsó levelek már sárgulnak és száradni kezdenek. csak a leveleket kell lecsavarni.a növénytávolság 20-30 cm legyen. 145 . A legtöbb takarmányrépa-fajta kézzel könnyen kihúzható. hogy ha egyelni kell . ami kb. akkor 30-35 gomolyra van szükség folyóméterenként. A felszedett répát óvni kell a fonnyadástól is. Vetés A vetés ideje.5-2 m széles legyen és magassága se legyen több 1.a répatest nagyságától függően . Egyébként az örökletesen egymagvú fajták és jó minőségű vetőmagvak esetén a korszerű vetésmódok itt ugyanúgy alkalmazhatók. A hosszúsága a körülményektől függ. mélysége és sortávolsága is azonos a cukorrépáéval. mivel a földből kiáll. csak a nitrogénnel való műtrágyázás tér el kis mértékben. Ápolás A takarmányrépa növényápolása abban tér el a cukorrépáétól. Ezért a répakupacokat takarjuk le répalevéllel és minél hamarabb szállítsuk be a prizmázás helyére. csak a mélyebben ülőknél (takarmány-cukorrépák) van szükség az előzetes lazításra. mint a cukorrépáé. 17-24 kg/ha vetőmagnak felel meg. (A takarmányrépa betakarítása a földből való kiállás és a nagy nedvességtartalom miatt nehezen gépesíthető.

Pillangós virágú szálas takarmánynövények csoportja. amelyeket nagyobbrészt a magvaikért termesztünk: borsó. lóbab. szegletes lednek. csillagfürt. szarvaskerep.Hüvelyesek A hüvelyeseket vagy pillangósokat. lóbabot és a csillagfürtöt ismerteti a jegyzet. somkóró. bab. mivel a zöldborsó és a zöldbab a zöldségtermesztés tananyagához tartozik. nem tárgyaljuk. 2. esetleg zöldtrágyázás céljára termesztjük: lucerna. A kisebb jelentőségű. stb. A jegyzet . Azok a növények tartoznak ebbe a csoportba. Ezenkívül a hüvelyesek egyes fajai és fajtái értékes zöldtakarmány. A hüvelyesek közül részletesebben csak a lencsét. A csoportba tartozó pillangósokat általában szálas takarmányként. csicseri borsó. szóját. lencse. mert fehérjében gazdag magvaik fontos és értékes élelmiszerek és abraktakarmányok. homoki bab. földi mogyoró. mint a csicseri borsó. nyúlszapuka.a mezőgazdasági növények gyakorlati csoportosításának megfelelően . stb. stb. baltacim. De a talaj termékenységére gyakorolt hatásuk miatt is jelentősek. szója. szegletes lednek. mert kiváló elővetemények. Hüvelyesek csoportja.külön részben foglalkozik a hüvelyesekkel és a pillangós virágú szálas takarmányokkal. bíborhere. 146 . A hüvelyesek vetésterülete világviszonylatban és hazánkban sem nagy.és zöldtrágya növények is. vöröshere. de jelentőségük mégis számottevő. amelyek a hüvelyesek (Fabales=Leguminosae) rendjébe és a pillangósok (Fabaceae=Papilionaceae) családjába tartoznak. nagyon kis területen termesztett hüvelyeseket. a termesztés célja és felhasználásuk alapján két csoportba soroljuk: 1.

Innen terjedt el Ázsia és a világ más részeibe.szója adalékú . A szója őshazája Délkelet-Ázsia. de rendszeres termesztésre csak 1935-ben került sor.élelmiszerek (szójás kenyér. valamint különböző vitaminokat (A. A szójafehérje aminosav összetétele alapján biológiailag majdnem teljesértékű fehérjének tekinthető.). A szója vetésterülete növekvő tendenciát mutat az utóbbi években. 147 . Az iparszerű hús.) és biológiailag aktív vegyületeket is tartalmaz. Emberi táplálkozásra legnagyobbrészt Kínában. Ezért a szója szálas.a félig száradó olajok csoportjába tartozik. amely a nagy biológiai értékű beltartalma miatt emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra. A szójaolaj . cistin.) előállítása. margarin. csak a múlt század végén indultak el a kísérletek. A többi hüvelyes növényhez hasonlóan nem csak a szójamag. hogy az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara az állattartásban és hizlalásban nélkülözhetetlen fehérjetakarmány. stb. Elterjedőben van a szójával dúsított . a műanyaggyártás és a gyógyszeripar is. így Európában is növekszik a szója közvetlen emberi táplálkozás céljára való felhasználása. és 40-45 millió ha körül van világviszonylatban. Kína déli részén és Mandzsuriában már több mint 4 ezer éve termesztik. Az élelmiszeriparon kívül felhasználja még a szóját a festékipar. de a világ legnagyobb szójatermesztő országa ma már az USA. De az utóbbi években világszerte. De a szójatermesztés legnagyobb jelentősége mégis az. A szója takarmányértékénél fogva nagyon értékes növény és nélküle ma már elképzelhetetlen a modern állattenyésztés.és tojástermelésben pedig a korszerű takarmányozás egyik elengedhetetlen feltétele az extrahált szójadara megfelelő mértékű felhasználása.amelynek igen sokféle felhasználási lehetősége van.) megtalálhatók benne. A fehérjék közül legnagyobb mennyiségben az albuminok (5-7%) és a globulinok (60-70%) találhatók a szójában. stb. szójás silókukorica. A termőterület növekedését egyébként a szója széles körű felhasználhatósága indokolja. hanem az egész növény gazdag fehérjében.Szója A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A hazai hasznosítás még később kezdődött. kitűnő minőségű étolaj . mivel a legfontosabb aminosavak (triptofan. Japánban és Óceániában használják. pl. B. édességek. valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. húskészítmények. Mint szálasés tömegtakarmányt rendszerint más növényekkel társítva termesztik (szójás csalamádé. Európában csak a XVIII. K.és tömegtakarmányozás céljára is termeszthető. E. Jelenleg is sok szóját termesztenek Kínában. ahol évente mintegy 20-24 millió ha-on termesztik. A szójamag 36-42% fehérjét és 18-22% olajat. században kezdett meghonosodni. leucin. stb. A hüvelyesek közül az egyik legértékesebb növényünk. stb. lizin.

Az egyik vélemény az. fajták. dudvás szárú növény. vagy ezek kombinációja.Ezek alapján megállapítható. A gyakorlat a szójafajtákat 5 érési csoportba sorolja: igen korai 00. rózsaszín. citromsárga. hogy a főbb növénykultúrák területében érezhető változások ne következzenek be. zöld és barna. közepes I. barnás-zöld. a termesztés lehetőségeit napjainkban is eltérően ítélik meg. A levélkék alakja igen változatos: rendszerint megnyúltabb vagy zömökebb tojásdad alakúak.fajták szerint . 3-10 virággal. melyek a felső 20-30 cmes rétegben 30-40 cm szélességben hálózzák be a talajt. Rendszertan és biológiai jellemzés A szója (Glycine soja (L. Mindezek ellenére szójatermesztésünk helyzetét. A későbben érő (II.) Sieb.ez a besorolás csak viszonylagosnak tekinthető. hogy milyen mértékben lehet és érdemes hazánkban szóját termeszteni.lehullanak.általában szeptemberben beérő korai és közepes érésű fajták alkalmasak. Szára az alsó harmadban erősen elágazik. Magja lapítottan gömbölyded alakú (hasonlít a babhoz). A köztermesztésben lévő fajták ezermagtömege 140-200 g körül van. helyette a viszonyaink között sikerrel termeszthető gabonafélék (búza. dús gyökérágakkal. A virágok színe lila. (A bab leveleihez hasonlóak.) Magtermesztésre hazánkban csak a rövidebb tenyészidejű . de annál merevebb. Levelei hármasan összetettek. amelyet még az is befolyásol. A másik vélemény szerint reális lehetőség és szükség van a vetésterület olyan mérvű emelésére. et Zucc) a Glycine nemzetségbe tartozik. Régóta folyik a vita arról. stb. A hüvelyek csüngők és erősen szőrözöttek. késői II. fekete.) fajták csak a déli országrészekben termeszthetők eredményesen. vagyis az egész növény erősen szőrözött.szójacentrikus. Termése kard vagy sarló alakú hüvely. Színük éréskor sárga vagy barna. 148 . korai 0. Ezermagtömege 75-500 g között váltakozik.) A levelek és a szár. Virágzata fajtánként változó. Fajtától függően 20-150 cm magasra nő. Éréskor a levelek . hogy a kialakult vetésterületet nem kell tovább növelni. lazább vagy tömöttebb fürtvirágzat. A szója morfológiailag a babhoz hasonló egynyári. hogy állattenyésztésünk fajösszetétel (sertés és baromfi) és technológia tekintetében is . középnagy és nagymagvú szója. kukorica) bővülő exportjával kell megteremteni a szójaimport devizafedezetét. (Hazánk szélsőséges időjárása miatt az ország egész területére viszonyítva . A hüvelyekben 2-4 mag fejlődik. vagy a száron maradnak. A mag nagyságától függően van: apró. fehér. Eltérő és két csoportba sorolható vélemények alakultak ki. hogy a hazai szójatermesztés jelentősége a felhasználás és takarmányfehérje szempontjából igen nagy. Színe a fajtára jellemzően változó: sárga. Fajtamegválasztás.3-2 m mélyre hatoló karógyökér. igen késői III. Gyökérzete 1. Szára a bokorbabéhoz hasonló. szürkés. A szója öntermékenyülő növény.

Még a talaj kémhatása iránt sem érzékeny. Átlagos időjárású évjáratok esetén ezek a hőösszegek adottak. A szója elővetemény értéke sem olyan rossz. Melegigényes. De öntözéssel még biztonságosabbá tehető. végére beérnek. virágzáskor és magkötéskor pedig csapadékot és páradús levegőt igényel. A hazánkban termeszthető fajták közül a korábban érők 2200-2500°C hőösszeget. hogy a tenyészidő folyamán . Jól díszlik a gyengén savanyú (5-6 pH). De mindezek ellenére biztos és nagy termést csak jó talajokon várhatunk a szójától. de trágyázott kapások . A szója az elővetemények iránt sem igényes. Tápanyagellátás és trágyázás A szója a hüvelyesek közül a legtápanyag-igényesebb növényünk. De ha később érő fajtákat termesztünk. helyesebb tavaszi kalászost vetni a szója után. vetésváltás Éghajlatigény. Hazánkban a csapadék mennyisége általában elég a szójatermesztéshez.nagyon igényes növény. ezért a termesztett fajták a termőtájtól függően szeptember közepére. A másik fontos időjárási tényező a kellő mennyiségű csapadék és a csapadékkal összefüggő páratartalom. mélyfekvésű agyag és szikes talajokon sem termeszthető. sőt az ország egyes részein csak öntözéssel termeszthető a szója hazánkban. mint a bab. mivel a szója nagyon jól hasznosítja a talajok víztartalékait. A szója a talajtípus iránt .ha a kultúrállapot megfelelő . Nyáron szereti az egyenletes meleget. hogy elsősorban hazánk délibb és nyugatibb tájain. 149 . a későbben érők pedig 2600-2700°C hőösszeget igényelnek. Terméketlen. Helye a növényi sorrendben.kevésbé igényes. Ezért nagy jelentősége van hazánkban a szója öntözésének. Észak-Magyarország és Tiszántúl egyes részei viszont már alkalmatlanok a szója termesztésére. jó vízgazdálkodású. A Duna-Tisza köze. A szója átlagosan 300-350 mm csapadékot igényel a tenyészidőben. tápanyagokban gazdag középkötött vályogtalajokon érdemes termeszteni. homokos talajokra nem való. A szója az éghajlatra .a hőmérsékletre és a csapadékra .a szója és a napraforgó kivételével . és a hideg. Egyébként öntözés nélkül is termeszthető. A szója meleg. és nagy termésre akkor van lehetőség. Ezért üde fekvésű. Ezért a korai fajták után még őszi kalászost is vethetünk.így a Tiszántúl keleti felén már csak öntözéssel termeszthető. ha a júniusi.és páraigényéből következik. de a tavaszi fagyokra nem olyan érzékeny. Az ország többi részein .a tápanyagok megfelelő mennyiségben és arányban álljanak a növények rendelkezésére. a közömbös és a gyengén lúgos (8 pH) talajokon is. Az eredményes termesztés nagy mértékben a virágzáskor és a hüvelykötés idején hullott csapadéktól vagy öntözéstől függ.valamint a párás folyóvölgyekben termeszthető sikeresen.különösen a virágzás és hüvelyképzés idején . Talajigény. Ezért szükséges.és más növények után is vethető.a Dunántúl nyugati és délkeleti részein .Éghajlat és talajigény. mint amilyennek korábban tartották. de az eloszlása és a levegő páraszegénysége már akadályozza az eredményes termesztést. mélyrétegű. júliusi és augusztus első felének csapadék mennyisége egyenletes eloszlásban 160-180 mm felett van. Területi elhelyezése. Rendszerint kalászosok után kerül.

Ezért nagy jelentősége van a szója igényére és a körülményekre . mintha újból csáváznánk (nedvesített porcsávázás). 150 . Nagyon sok helyen 10 kg körüli vegyes műtrágya-hatóanyaggal állítanak elő 100 kg termést.hatóanyag. főleg a hüvelyesek trágyázásához hasonlóan . A MÉM NAK-szerinti fajlagos műtrágyaigény.a többi növényekhez. 5. A vetésmélység . A szóját 50 cm-es sortávolságra kell vetni.2 kg N. hogy a konkrét műtrágyázás során . vagy csak most kezdődött el. mivel szükségletének kb.közepes és jó tápanyagellátottságú talajokon -: 49-68 kg N.N.3-6 cm legyen. Vetés A vetéshez nemcsak jó minőségű vetőmagra van szükség. 3. Vetésmód. 40-50 kg/ha N-hatóanyagot starterként a talajba dolgozni. Foszfor. a vetőmag baktériumos oltása.és káliumműtrágyázás. hanem a vetőmagot elő is kell készíteni. Egyébként a szója N-trágyázását több tényező is módosítja. az biztos. hogy a szója kezdeti fejlődésének elősegítéséhez szükséges a Nműtrágya mennyiségének 40-60%-át. Bárhogy van is.talajtápanyag-ellátottság . A szója foszfor és káliumigénye elég nagy. Természetes. Csávázás. de a gyors és egyenletes kelés érdekében április közepén van. Oltás. A szója csírázásához legalább 6-8°C talajhőmérséklet kell. A vetőmag-előkészítés két fontos elemből áll: csávázásból és oltásból. 40%-át a légköri N megkötésével fedezi. hatóanyag kg/t . K .alapozott foszfor és kálium műtrágyázásnak. Nitrogénműtrágyázás.7 kg P2O5. 40-54 kg P és 40-54 kg K. késői érést vagy megdőlést okozhat. hogy a területen termesztettek-e már szóját. mert a túlzott adagolás erős gyomosodást. főleg a hüvelyesek talajelőkészítésével. Csávázáshoz Fuzárium és palántadőlés (Pythium és Rhizoctomia) ellen csak rhizobiumbaktériumokat kímélő szerek használhatók. és az.A szója fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 6. vagyis 15 kg vegyes .a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően . pl. A foszfort és a káliumot teljes mennyiségben ősszel kell kijuttatni és szántással a talajba keverni. Az optimális vetésidő április közepén van. de a gyors és egyenletes kelés érdekében április második felében is vethető. Vetésmélység. A nitrogén műtrágyázással a szójánál is vigyázni kell. Vetésidő. kb. P. A szója oltását csávázás után kell végezni és ugyanúgy kell a vetőmagra juttatni. A szója viszonylag kevés nitrogént igényel. mind a tavaszi talajelőkészítő munkák azonosak a többi tavaszi vetésű növényekével.ezek a tápanyagmennyiségek is módosulnak. Talaj-előkészítés Mind az őszi. ezért a szóját nem szabad korán vetni.1 kg K2O.

A talajfertőtlenítőt a talajba 5-8 cm-re kell a vetés előtt bedolgozni. Öntözés. A szója legkisebb veszteséggel akkor aratható egymenetes aratásra beállított kombájnnal. és általános irányelvként egy-egy öntözés vízmennyisége a talajállapottól függően 40-60 mm legyen. a kakaslábfű. A vetőmagszója még ennél is kíméletesebb szárítást igényel. Ha az érés elhúzódik. hanem betegségterjesztők is. Így a szóját a tenyészidő folyamán esetleg egyszer vagy kétszer géppel is meg kell kapálni (kultivátorozás). ha a felvételezéskor négyzetméterenként 3 db. a későbben érő . amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek és a levelek már mind lehullottak. Betakarítás és tárolás A fajtáktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. Vetés előtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. nemcsak károsítók. vagy mechanikai gyomirtásra van szükség. Aratás után a szóját szárítani kell.) Ápolás és vegyszeres gyomirtás Magágykészítéskor akkor van szükség talajfertőtlenítésre.Vetőmagmennyiség. Ilyenkor posztemergens kezelésre. mert a betakarítási veszteséget növeli. így a négyéves váltás megtartásával és egészséges. Általában 2-3 öntözésre van szükség.vegetatívabb típusú . a fajtához igazított növényszámtól és a vetőmagvak korábban érő. hogy a mag hőmérséklete nem emelkedhet 40-50°C fölé. A szója akkor érett és aratható. az atkák és a levéltetvek. drótféreg és pajor található. akkor a szóját is deszikálni kell. Az öntözés időszaka június közepétől augusztus közepéig tart (virágzáskor. Így a javasolt hektáronkénti csíraszám 550-700 ezer között változik. a rétimoly. De a szárítást csak alacsony hőmérsékleten szabad végezni. úgy. A vegyszeres gyomirtás mellett mechanikai gyomirtásra is szükség van egyes évjáratokban. hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója. a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb. (Átlagos ezermagtömegű vetőmagvak esetén ez 50-120 kg/ha vetőmagnak felel meg. amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek és a levélzet nagyobb része már lehullott. A kultivátorozás ne töltsön talajt a növényre. A szója szárítására is alkalmasak a különböző szárítók. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk. 151 . Tárolás. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni. az akácmoly. zöldhüvely állapot). A szükséges vetőmagmennyiség az alkalmazott vetésmódtól. a bogáncspille. A szója az öntözést nagyon meghálálja. hüvelymegkötéskor. Kártevők a bagolylepkék. Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás. ha a magvak nedvességtartalma 16-18% körül van. A szója növényápolása kémiai és mechanikai gyomirtásból áll. a disznóparéj és libatopfélék.fajtákat pedig ritkábbra kell vetni. kisebb testű fajtákat sűrűbbre. A szója betegségei közül vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. magas szaporulati fokú vetőmag használatával. Vegyszeres gyomirtás. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok. Előfordul. (35-40°C).

magátmérőjük 4-6 mm. amelynek biológiai értéke és a mag étrendi hatása jobb. belsejében 1-2 maggal. lehajló szár. Magja kerek és lapos.termesztjük a lencsét. A magja kb. 28% fehérjét tartalmaz. amelynek elég sok elágazása van.és talajigény. 152 . A lencsének a mag nagysága alapján három változata van: nagymagvú. Színük a fajtára jellemzően eltérő. Termése rövid. a magvak átmérője 4-5 mm-nél kisebb. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. A lencse az időjárásra érzékeny növény. A lencsemaggal kapcsolatos fogyasztói igények: legyen kiegyenlített nagyságú. A követelményeknek legjobban a kis magvú fajták felelnek meg. szürkészöld. a magvak átmérője 6 mm-nél nagyobb. borsó). Színük szürkés-zöld. húsos hüvely. A lencseszalma pedig értékes takarmány. Levélzete párosan szárnyalt. Nagymagvú (tányér) lencsék: ezermagtömegük 50 g-nál több. A lencse a hazánkban termeszthető hüvelyesek közül az egyik legértékesebb és legkeresettebb élelmiszer. Éghajlat. vagy zöldes-sárga. közepes magvú és kis magvú lencse. A mérsékelten meleg és nem szélsőségesen száraz vidékeken termeszthető csak eredményesen. Közepes nagyságú lencsék: ezermagtömegük 30-35 g. Gyökérzete gyenge orsógyökér. sárgás-barna stb. Jelenleg Európa déli. vetésváltás Éghajlatigény. vékony héjú. Hazánkban főleg a dombvidékeken északon és a Dunántúlon . mint a babé és a borsóé. ízletes. vékony. 1-3 virágból álló fürt. Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. A fogyasztói igények azonban a nagyobb magvú lencsék irányába tolódnak el. Színük többnyire sárgás-zöld. Kismagvú lencsék: ezermagtömegük 25-30 g. Biológiai jellemzés és a magnagyság szerinti csoportosítás A lencse (Lens culinaris Medic) morfológiailag nagyon hasonlít a bükkönyfélékhez. Virágzata a levelek hónaljában fejlődő. Hazai fogyasztásra ezek a legkedveltebb lencsék. A mag nagysága a változattól és a fajtától függően eltérő. összetett és a levélnyél kacsban végződik. Öntermékenyülő. Fagyállósága hasonló a többi korán vethető hüvelyesekéhez (pl. egyenletesen és gyorsan főzhető. Színe fajták szerint: világos szürkés-barna. tiszta. Szára alacsony (30-50 cm). tőben elágazó.Lencse A lencse nagyon régi kultúrnövény. A virágok színe: lila vagy lilásfehér. főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. amelyekkel egyébként könnyen korcsosodik (Lencse-bükköny). dél-keleti részein.

de a műtrágyázást is meghálálja. 12 vagy 24 cm-es sortávolságra. készen kapja. Betegségei. továbbá az egyszikű gyomok.) Vetés A lencsét korán vetjük és mivel rövid tenyészidejű növény. mint a többi hüvelyes. (Őszi mélyszántás.Talajigény. sortávolságtól és a fajtától függően 30-40 mag folyóméterenként.5-3. A vetés mélysége a talajtól és a mag nagyságától függően 3-6 cm. hideg. mert elgyomosodik és rosszul köt magot. Károsíthatja a lisztharmat és a szürkepenész. mivel a gabonafélék számára kiváló elővetemény. A mészben szegény. A vetőmagmennyiség a magnagyságtól. (ami a magnagyságtól függően kb. 20-30 kg/ha hatóanyagú. 153 . (Ezért a mérsékelt. 70-120 kg/ha vetőmagnak felel meg. ne vessük a lencsét. A borsóhoz hasonlóan rendszerint két gabona közé illesztjük a növényi sorrendbe. vetés előtt adott nitrogén műtrágya nagyon fontos a lencse tápanyagellátásánál. Vetésváltás. Termést csökkentő gyomok a libatopfélék és a porcsin. kora tavaszi magágykészítés. A műtrágyák közül a foszfor és kálium trágyázást jobban meghálálja.) Ápolás és gyomirtás A lencse ápolása nagyon hasonlít a borsó ápolásához. Önmaga után. (Átlagos adagként 50-70 kg/ha foszfor és kálium hatóanyagot adhatunk alaptrágyaként a lencse alá. A vetés módja: tisztán.) Talaj-előkészítés Mindenben azonos a többi hüvelyes. A lazább szerkezetű.) Nitrogén műtrágyázásra csak a kezdeti fejlődés elősegítése érdekében van szükség. az aprószulák és a mogyorós lednek. De nitrogénben nagyon gazdag talajra se vessük. hogy a tápanyagokat felvehető állapotban. ezért szükséges. Nagyon jó. főleg a borsó talajelőkészítésével. túl kötött. A gyökérrothadás megelőzhető jó minőségű alapozó talaj-előkészítéssel a talaj jó megválasztásával. Tápanyagellátás és trágyázás A lencsének gyengén fejlett gyökérzete van. 2. A lencse káros gyomnövényei a bükköny félék. nedves és nagyon laza talajokra nem való. egymagában vetjük. ha csak lehet. jó tápanyagellátottságú talajokat kedveli. április közepéig el kell vetni. Esetleg könnyű fogasolás és vegyszeres gyomirtás szükséges. ha a lencse 2-3 éve istállótrágyázott talajba kerül. A peronoszpóra ellen a gombaölőszer használatán kívül 4 éves vetésváltással védekezhetünk.3 millió csíra/ha.

A lencseszalmát is be kell takarítani. Kedvezőtlen . A permetezés a deszikáló szertől függően a betakarítás előtt 5-14 nappal végezhető. lencsebimbógubacsszúnyog vetésváltással. A lencse betakarítására legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos betakarítás. ezért az érés elősegítése érdekében a lencsét is deszikálni kell.a nagyobb arányú pergés elkerülése végett . Kártevői közül a gabonaszipolyok jó alapozó talaj-előkészítéssel.időben egyenetlenül érik a lencse. akkor valamivel a teljes érés előtt kell betakarítani. és csak azután tárolható. Károsítják még a levéltetvek. Vetés után közvetlenül vagy szárazabb talajon a kelés előtt 4-5 nappal vegyszerezzünk. A rendfelszedés és cséplés akkor kezdhető el a kellően átalakított és beállított kombájnnal. Akkor lehet aratni. amikor a növény alsó és középső részén lévő hüvelyekben a magvak nagyobb része már érett. hogy ha világos színű. Az elcsépelt magot még tisztítani és osztályozni kell. akkor ha nem tartalmaz növényvédőszer maradványt. ami a magtermés 1-1. az alsó hüvelyek már sárgás-barnák és bennük a mag kemény.csapadékos . Ha deszikáltunk akkor egymenetben takaríthatjuk be a lencsét.Kártevői. megjelenése esetén a következő évben a tábla helyétől távoli táblába való vetéssel. jó minőségű lencsét akarunk.a hajnali órákban ajánlatos elvégezni. védekezhetünk. a barkók és a lencse zsizsik. ha a magvak nedvességtartalma 16% körül van. A lencse rendrevágását . Betakarítás és tárolás A lencse július első felében érik. Általános szabály.5-szerese és kitűnő takarmány. 154 .

major). Gyökérzete. amely 2-10 virágból áll. A mag nagysága. Magyarországon régóta termesztik. Levélzete páratlanul. de nagyobb arányú termesztése azonban a legutóbbi időkig nem tudott kibontakozni. Szára merev. Nyugat-Európa egyes országaiban pedig zöldfőzelékként vagy konzervként is használják. de a körülményekhez jobban alkalmazkodó fajta termesztése biztonságosabb. A cukrász. Fürtvirágzat. A kisebb magvúak az igénytelenebbek. Magja fehérjében gazdag: nyersfehérjetartalma 26-28% körül van.Lóbab A lóbab vagy takarmánybab értékes. A hüvelyek fajtára jellemző alakúak. A fajtától és környezettől függően 60-160 cm magas. amely mind a kérődzők. ha helyes területkiválasztással biztonságossá tesszük termesztését. Ezenkívül a talaj termékenységére gyakorolt hatása is jelentős. Magja a keverőüzemek fontos nyersanyaga lehet. felállók és 2-5 mag fejlődik ki bennük. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. Éréskor sötét barnák vagy feketék lesznek.) a bükkönyfélék (Vicia) nemzettségbe tartozik. 155 . mint hüvelyes. Termesztése hazánkban azért is figyelmet érdemel. mélyrehatoló gyökérzete van. Fejlett. Virágzata. Nagy fehérjetartalmú abrak. Egyéves. sok oldalgyökérrel. Több változata és alakja van.) A hazánkban termesztett fajták ezermagtömege 500-700 g között van. elég sok légköri nitrogént köt meg és nagyon jó elővetemény. Rendszertan és biológiai jellemzés A lóbab (Vicia faba L. minor) változata van. A virágok mézelők és nagyobbrészt öntermékenyülők. mind az egygyomrú állatok takarmányozására felhasználható. vagy párosan szárnyalt és a fajtára jellemző. A termőképességben azonos fajták bármelyike választható. Mindezek mellett még emberi táplálkozásra is felhasználható.és a sütőiparban kezd elterjedni. barna vagy liláspiros folt van. De mivel szükség van rá. equina) és kis magvú (var. A magnagyság szerint: nagy (var. közepes (var. megfelelő vetésterület alakítható ki. tavaszi vetésű növény.és zöldtakarmányozásra is alkalmas hüvelyes takarmánynövény. A levelek és az egész növény szürkés-zöld színű. Európában nagyobb területen csak Németországban és Lengyelországban termesztik. Termőterülete egyenlőre még kevés hazánkban. régi kultúrnövény. A legtöbb fajta virágszíne fehér és az evezőkön fekete. Termesztésére főleg a mérsékeltebb klímájú területek alkalmasak. Fajtamegválasztás. felálló és csupasz. mert a jövőben vetőmagexportja is számításba jöhet. színe fajtánként változó. (Zöldes. sárgás vagy világos barna.

itt kevés gyökérgümőt fejleszt és rossz a magkötése is. fényigénye közepes. Talajigény.) Talajelőkészítés Mindenben azonos a többi tavaszi vetésű növény. Műtrágyázás. így a mérsékelt és hűvösebb klímájú területeken is termeszthető. Jelenleg a gyakorlatban a dupla gabonasortávolságú (24 cm) vetés terjedt el. ha csak lehet. A közömbös és a gyengén lúgos talajok növénye. A vetőmagmennyiség a növényszámtól: 500 ezer mag/ha (és a fajta vetőmag nagyságától függően 300-350 kg/ha vetőmag). de az öntözéssel az ország más területein is termeszthető. 156 . Rendszerint két gabona közé kerül. páratelt.Éghajlat és talajigény. A gyakorlati tapasztalatok szerint ilyen nagy adagú műtrágyázásra nincs szükség. de szélsőséges talajokon nem érdemes termeszteni. vetésváltás Éghajlatigény. jó csapadékeloszlású vidéken termeszthető sikeresen. Az előveteményekre nem igényes. 100 kg terméshez átlagosan 6 kg N. el kell vetni. mert rosszul köt magot. Tápanyagellátás és trágyázás Könnyebb talajokon meghálálja az istállótrágya utóhatását is. (Átlagos viszonyok közt 30-50 kg N. Melegigénye nem nagy. 50-70 kg P és 80-100 kg K javasolható hektáronként a lóbab alá. 2 kg P2O5 és 3 kg K2O-ot használ fel. A lóbab vízigényes növény. Vetés A jóminőségű vetőmagot az előkészítés során csávázni kell. Csapadékos viszonyok között igénytelen a talajokra.) A vetés mélysége a talaj állapotától függően 7-12 cm legyen. Ez 11 kg vegyes NPK-hatóanyagnak felel meg. A rövidebb tavaszi fagyokat is eltűri. Általában a jó búzatalajokon termeszthető eredményesen. Korábban a gyakorlatban többféle sortávolság volt. Hazánkban főleg a Dunántúl déli és nyugati vidékeire való. Nagyon fontos a korai vetés. március közepén. Ezért csak nyirkos. (4-6°C-on már csírázik. Vetésváltás. mert a légköri nitrogén megkötése és a gyökérzet kiváló tápanyagfeltáró képessége miatt kevesebb is elég. mivel kitűnő előveteménye az őszi kalászosoknak. de a nitrogén túlsúlyra vigyázni kell. Ezért a nagyobb arányú műtrágyázás csak gyenge talajokon jövedelmező. Vetésmód és a vetőmagszükséglet. A savanyú talajokat nem szereti. Figyelembe vehető a fajlagos tápanyagigény. főleg a hüvelyesek talajelőkészítésével.

a fekete levéltetű és a zsizsik. a magsérülések elkerülése végett. Káros gyomokat nem tartanak számon. ezért nincs mindig szükség szárításra. augusztus elején. Aratására legmegfelelőbb a . Betegségei: a fuzáriumos gyökérrothadás.és hüvelyfoltosság. Akkor aratható.célszerű megöntözni. Szellős helyen.Ápolás és gyomirtás A lóbab ápolása . Vetőmag aratásakor.30-40 mm vízzel . majd zsákokban is tárolható. Betakarítás és tárolás A lóbab július végén.egymenetes kombájnos aratás. Vízigénye a virágzás és a magkötés idején a legnagyobb. a libatopfajokat. a muharféléket és a kakaslábfüvet. öntözve valamivel később. A gyomok ellen pedig vegyszeres gyomirtással védekezhetünk. Mivel a magvak nedvességtartalma 13-16% körül van aratáskor. ajánlatos az aratást hajnalban végezni.a gyomok elleni védekezésből áll. de terméscsökkentőnek vehetjük a disznóparéjt. de tárolás előtt zsizsikteleníteni kell a lóbabot. a rozsda és a mozaikvírus kártevői. a levél. 157 . amikor a felső hüvelyek is feketék. augusztus közepén érik.hüvelyesek aratására átalakított .fokozott növényvédelem mellett . Szükség szerint 3-4 alkalommal . vékonyan terítve. Öntözés. Tárolás. a magvak kemények és a levelek nagy része már lehullott.

majd innen terjedt el Európa többi országaiba. 158 . Az édes csillagfürt termesztése csak a 30-as évek közepén kezdődött el. de különféle keveréktakarmányokban is felhasználható.) tartalmaznak. Egyébként mind a két fajnak van keserű és édes változata. de nagyobb arányú elterjesztésére csak a XX.sokoldalúan felhasználható. század közepén. mint a keserű csillagfürtök. Az édes csillagfürtfajok egyébként éppen úgy felhasználhatók zöldtrágyázásra. mélyrehatoló gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeiben lévő tápanyagokat a felszínre hozza. a növényi sorrendbe jól beilleszthető. amely silózásra és legeltetésre is alkalmas. a fehérje biológiai értéke pedig hasonló a szójáéhoz. termesztésével már az ókorban is foglalkoztak.okoznak. mert mérgező alkaloidákat (lupinint. Kezdetben csak keserű csillagfürtöt termesztettünk zöldtrágyázás céljára. jobb talajokon pedig a fehérvirágú csillagfürt. század első felében került sor. Ezek szerint a csillagfürt fajok nem csak fontos talajjavító és zöldtrágyanövények. A sárga virágú csillagfürtöt elsőnek Németországban kezdték el termeszteni a XIX. jól gépesíthető. fajták felhasználása már sokoldalú: a sárgavirágú édes csillagfürt értékes zöldtakarmány. Vetésterületük az ingadozó magtermés és felhasználásuk eltérő aránya emiatt mindig változó volt hazánkban.a zöldnövény és a mag .és tarlómaradványaival a talajok tápanyag és szervesanyag tartalmát gazdagítja. 1892-ben kezdték el a csillagfürt termesztését. és külön speciális gépekre nincs szükség a termesztéséhez. Hazánkban csak az 1800-as évek végén. földfeletti részei . ahol rövid idő alatt mint zöldtrágya növény terjedt el. stb. nagy mennyiségű gyökér.lupinozist . nagy biológiai értékű. hanem az édes csillagfürtfajták értékes takarmánynövények is. mivel magja fehérjében gazdag abraktakarmány. amelyek mérgezést . kiváló elővetemény és másodnövényként is termeszthető. Ezért csak zöldtrágyázás céljára termeszthetők. A keserű csillagfürtök takarmányozásra alkalmatlanok. ezért savanyú homoktalajaink legfontosabb zöldtrágya növényei az édes csillagfürtfajok: gyengébb és savanyúbb talajokon a sárgavirágú. nitrogéngyűjtő képesség terén első helyen áll a hüvelyes növények között. Ezen kívül még olajat is tartalmaz. A csillagfürt jelentősége röviden a következőkben foglalható össze: a talajjal szemben igénytelen növény. Az ókorban a rómaiak fehérvirágú csillagfürtöt termesztettek és ők vitték be a mai Franciaország területére is. Az édes csillagfürt fajok ill.Csillagfürt A csillagfürt nagyon régi kultúrnövény. Hazánkban a csillagfürt fajok közül csak két fő fajnak: a sárga és a fehérvirágú csillagfürt termesztése terjedt el. A fehérvirágú édes csillagfürtöt nagyobbrészt magtermesztés céljára vetjük. fehérjedús takarmány. A mag fehérjetartalma 34-36% körül van. Ezért a szójánál olcsóbban és biztonságosabban termeszthető fehérvirágú édes csillagfürt termesztésnek nagy jelentősége lehet a nagy biológiai értékű fehérjetakarmányok előállításában is.

A kék levelei a legkeskenyebbek. A mag színe változó. lupinidin. Egyéves fajok: Lupinus albus L. kissé szőrözött és nem pattan fel. A fehérvirágú levélzete 5-7. A mag színe: az édes csillagfürté általában csontfehér. mind a vetőmagtermesztés során meg kell akadályozni. virága fehér. ezért a továbbiakban külön-külön ismertetjük a csillagfürtfajokat. éretten barna. amelyen sok Rhizobium és gyökérgümő található. hüvelye vastagfalú. Ezért erősen pergeti a magját. Hüvelye érés után sárga. ezermagtömege 120-180 g. Magja gömbölyded vagy lapos.10. ezért keskenylevelű csillagfürtnek is nevezik.01% között tartalmaz alkaloidokat. A keserű csillagfürtök alkaloidtartalma 1-3% között van. Sárga csillagfürt. A másik két faj szára inkább csak silózásra való. A fajok és változatok alkaloidtartalma eltérő.) Virágaik laza fürtvirágzatot alkotnak.) okozzák. a keserűé rendszerint rózsaszínes árnyalatú. Száruk fajonként változó. a sárgáé 9-11 levélből áll. A levelek száma és szélessége fajonként eltérő. A magvak színében és nagyságában is a fajra jellemző eltérések vannak.A korábbi években mintegy 10 ezer ha-on termesztettünk csillagfürtöt fővetésben. A sárgavirágúak szára zöldtakarmányozásra is alkalmas. hogy kevés magtermésük mellett nagy a zöldtrágyázásra vetett csillagfürtök vetőmagszükséglete. Színük fajok szerint változik (sárga. a keserű fajtáké sárgás-fehér alapon feketén márványozott. illata erős. kisebb része pedig zöldtrágya és zöldtakarmányként került hasznosításra. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a csillagfürtök zöldtrágyázás céljára történő vetése. a keserű fajtáké felpattan. lágyszárú növények. lupanin. Magja lapos. az édes csillagfürt fajok magja csak 0. ezermagtömege 250-400 g. a fajon belüli kereszteződést és a technikai keveredést mind a takarmány. Ezért még másodvetésben is drágának bizonyul a zöldtrágyázás szántóföldi viszonyok között. Virágszíne sárga. (Kékvirágú csillagfürtöt nem termesztünk. kékvirágú. Biológiai jellemzésük. stb. amely még az időjárás hatására is változik. Az egyéves csillagfürt fajoknak keserű és édes (alkaloidban szegény) változatai vannak. Termésük felálló hüvely. a fajra jellemző maggal. bolyhos. A keserű jelleget a mérgező alkaloidok (lupinin. Fehér csillagfürt. Ennek nagyobb része magtermesztés volt. A csillagfürt fajok alacsony (2-6°C) hőmérsékleten csírázó. Rendszertan és biológiai jellemzés A csillagfürt fajok a csillagfürt (Lupinus) nemzetségbe tartoznak. Lupinus luteus L. az édes fajtáké csontfehér vagy rózsaszínes-fehér. Ezenkívül még jó néhány ezer ha-on vetettünk másodvetésű csillagfürtöt zöldtrágyázás céljára. kék. fehér. vagy keskenylevelű csillagfürt. A csillagfürt fajok közt évelő és egyéves fajok találhatók. Lupinus angustifolius L. 159 . stb. Az édes csillagfürtök visszakeseredését. Az ok az. Gyökérzetük mélyrehatoló karógyökér. sárgavirágú csillagfürt. nagy. Leveleik ujjasan összetettek és lándzsaalakúak. illata nincs.). fehér virágú csillagfürt.

A csillagfürt fajok melegigényes növények. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. hogy a tavaszi szórás legalább négy héttel a vetés előtt történjen. homoktalajokon (4. még a savanyú futóhomoktalajokon is termeszthető.5-6. amelyek csak zöldtrágyázásra használhatók. Talajigényük a homokos vályogtól az agyagtalajokig terjed. savanyú talajokon.Fajtamegválasztás A fajtamegválasztáskor minden esetben a minősített fajtákat részesítsük előnyben. A sárgavirágú szárazságtűrőbb. Zöldtrágyaként alászántva igen jó előveteménye a kapásoknak. A kereskedelmi fajták között egyébként keserű csillagfürtök is vannak. A sárgavirágú talajigénye a legkisebb. Rendszerint két gabona közé kerülnek. Tápanyagellátás és trágyázás Az istállótrágyázás utóhatását a fővetésű csillagfürtök meghálálják. Ezért az ország különböző részein előforduló erdőtalajokon jól termeszthetők. Legnagyobbrészt a Nyírségben termesztjük. de a tavaszi fagyokat könnyen elviselik. Ha a kezdeti fejlődésük rövidnappalos viszonyok közt történik. Általában a csapadékosabb klímát kedvelik. Talajigény. vegetatívekké válnak. ha már elértek 4-6 lombleveles állapotot. vagyis 60-150 kg/ha vegyes . De a másodvetés után tavaszi gabona vagy kapásnövény következzen. mint a fehérvirágú csillagfürt. tarlóvetésben vetjük a csillagfürtöt. átlagos körülmények esetén. fehér édes és sárga keserű). A talajok mésztartalmára legérzékenyebb a sárga. kisebb részét tavasszal kell kijuttatni és arra is vigyázni kell.5 pH) termeszthetők eredményesen. Éghajlat. Növényi sorrend. (gyakorlati tapasztalatok alapján közepes tápanyagellátottságú talajokon. 160 . ott csak másik fajhoz tartozó keserű csillagfürt termeszthető (pl. A csillagfürtök részére is szükség van a termesztési célnak megfelelő műtrágyázásra. még önmaguk után is vethetők. A fehérvirágú csillagfürt igényesebb és a két változat közül az édes csillagfürt az igényesebb. Zöldtrágyázásra rendszerint őszi gabonák után. A csillagfürt fajok csak a mészben szegény. generatívek. 20-50 kg/ha P és 20-100 kg/ha K-hatóanyag. A csillagfürt fajlagos tápanyag és műtrágyaigénye. A visszakeseredés elkerülése végett. a termesztési céltól függően 25-50 kg/ha N. ahol édes csillagfürtöt termesztünk. A műtrágyák (P-K) nagyobb részét ősszel.NPK hatóanyag javasolható.) A pontos mennyiséget talajvizsgálat alapján kell meghatározni. csak magtermesztésre igényel jobb talajt. A csillagfürtök az előveteményekre nem igényesek. A fővetésű csillagfürt igen jó előveteménye az őszi kalászosoknak. ha hosszúnappalos viszonyok közt megy végbe. majd sorrendben a keskenylevelű és a fehérvirágú következik.

a parlagfű. Ápolás és gyomirtás Mechanikai gyomirtás . vírusos keskenylevelűség.nagyobbrészt csak a szélesebb sortávolságú magtermesztésnél valósítható meg. A leggyakoribb terméscsökkentő gyomok a kakaslábfű.) A sárgavirágú édes csillagfürt keverékvetésben . A fehérvirágú vetőmagszükséglete magtermesztésnél 100-120 kg/ha. A csillagfürtöket sekélyen kell vetni. A vetőmagot itt is célszerű fajra specifikus Rhizobiummal beoltani. sekély és gyors talajmunkákra van szükség. Vetésmélység. De ha másodnövényként tarlóvetést végzünk.a korai fogasolás.fő vagy másodvetésben . magtermesztésre helyesebb.gabonasortávolságra (12 cm) kell vetni. zöldtrágyázásnál pedig 160-190 kg/ha. de legkésőbb augusztus közepéig vessük el a csillagfürtöt. Kártevői: csillagfürtlégy. 161 . (Sekélyszántás. mivel hosszabb tenyészideje miatt korábban vetve hamarabb beérik.Talajelőkészítés A talajelőkészítési munkák legnagyobbrészt a talaj minőségétől és a vetés idejétől függnek. 350550 ezer csíra/ha. Ha főnövényként vetjük . a mezei acat.ami sárgavirágúnál 120-140 kg/ha vetőmag. a libatopfajok. zöldtakarmányozásra március végén. bogáncspille. mozaikvírus.a talaj minőségétől függően . vagy szántásnélküli magágykészítés és szükség szerinti gyűrűshengerezés. A sárgavirágú fajtákat bármely célra és bármikor . mint a többi hüvelyes növénynél.is termeszthető. Betegségei: fuzáriumos hervadás.és hüvelyfoltosság. a ragadós galaj. A fehérvirágút csak zöldtrágyázás céljára kell gabonasortávolságra vetni. levél. a kamilla. cserebogárfajok. a vadzab. esetleg kapálás . szürkepenész.úgy kell előkészíteni a talajt. A vegyszeres gyomirtás a nagyfokú érzékenység miatt még csak részben tekinthető megoldottnak. másodnövényként pedig aratás után minél hamarabb. április elején. Vetőmagmennyiség és sortávolság.árpával vagy zabbal társítva . (Az optimális vetőmagmennyiség . 10 mag . gyomlálás. A korai vetésre főleg a fehérvirágú csillagfürt igényes. a muharfélék. kb. A fajtól és termesztési céltól függ.) Vetés A jól beállt növényállomány biztosítása érdekében jó minőségű. ha dupla (24 cm) vagy háromszoros (36 cm) gabonasortávolságra vetjük. a fehérvirágút pedig 4-5 cm-nél mélyebbre nem szabad vetni. fekete levéltetű. egyenletes nagyságú vetőmagra van szükség. A sárgavirágút 2-3 cm.folyóméterenként kb. Vetésidő. Főnövényként: magtermesztésre március második felében.

mert a sérült magvak elvesztik csírázó képességüket. A fehérvirágú csillagfürt betakarítása teljesérésben van. A betakarított magot rendszerint tisztítani és szárítani kell. Zöldtrágyának a hüvelykötés végén kell leszántani.tavasszal is leszánthatjuk. 162 .futóhomokon . vagy az érés nagyon elhúzódik. silózásra a virágzás elején lehet betakarítani. általában kevés. A lombtalanítás akkor végezhető. Ha nagyon elgyomosodott. Az aratás kellően átalakított . Magtermesztés esetén a sárgavirágú csillagfürt egymenetes kombájnos betakarításának optimális ideje a teljes érés előtt van. legkevesebb a sárgavirágúé és legtöbb a fehérvirágú édes csillagfürté. vagy . akkor késő ősszel. amikor a hüvelyek középbarna színűek. A csillagfürt fajok magtermése fajonként és fajtánként változó. Zöldtakarmányozásra. mert csak 12-14% nedvességtartalmú mag tárolható.gabonakombájnnal végezhető. a csillagfürtöt is lombtalanítani kell. hogy minél kevesebb mag sérüljön meg. De ha tarlóvetésű a zöldtrágya.Betakarítás és tárolás A csillagfürt fajok betakarításának idejét és módját a termesztési cél határozza meg. amikor a hüvelyek világos barnák és a magvak körömmel még átvághatók.és nagyon gondosan üzemeltetett . A kombájnolásnál nagyon kell vigyázni arra.

A rostlent sűrű állományban kell termeszteni.) alkalmas. az olajlen szára csak 40-50 cm magas. A rost minőségét jelentősen befolyásolja a termesztés módja. valamint az elágazások végén helyezkednek el. A gyökérzet fejlettségében a len-változatok eltérnek egymástól.a műszálak elterjedésével . de a legnagyobb rostlen termesztő ország csoport a FÁK. A szár vastagsága főként az állománysűrűségtől függ. Az olajlennek erőteljesebb gyökérzete van. usitatissimum) és a nagyobb magvú. olajáért termesztett olajlen (Linum u. valamint a szár elágazódási hajlama eltérő. Hazánkban főként a Nyugat-Dunántúl és az északi területek éghajlata felel meg rostlen termesztésére. háncsrostot tartalmazó növény. ha minél jobban elágazódik. A len sekélyen gyökerező növény. Az elágazódó karógyökérzet csak 1-1. Gyökérzet. A rostlen szára 70-100 cm magasra is megnő.2 m mélyre hatol a talajba. De öntözéssel az Alföldön is termeszthető. vagy csak a szár végén ágazzon el.sem csökkent. Szár. mert csak így terem jó minőségű rostot. ponyva. kötél.. A lenfajok közül termesztési célra csak egyetlen lenfaj (Linum usitatissimum L. A rostlennél az a kívánatos. Biológiai jellemzés. a talaj és az éghajlat. Lengyelország. A rostlen a mérsékelt. hogy a szár ne. készítésére alkalmas. és az oldalgyökérzet is csak 30-40 cm-es rétegét hálózza be a feltalajnak. a nyomda. A rost és az olajlen szárhosszúsága. és az alapi elágazás mellett járulékos elágazása is van. a lakk-. A lenolaj az egyik legismertebb száradó növényi olaj. mediteraneum). mint a rostlennek. Legnagyobb felhasználók: a festék-. Optimális termőterületei a hűvösebb klímájú országok. amely számos iparágnak fontos alapanyaga. Az olajlen részére viszont a ritkább állomány a kedvező. Rendszertani helyük és biológiai jellemzésük A lenek a lenfélék (Linaceae) családjába és a Linum nemzetségbe tartoznak. Az olajlennél viszont az a jó. A lennek (Linum usitatissimum L. A len levelei lándzsa alakúak és a szár felső részén. Hollandia. csapadékos éghajlat növénye. A rostnyalábok hossza a gyökérnyaktól az első elágazásig tart. de a durvább rost is értékes. a rostlen rostja pedig fontos nyersanyaga a textiliparnak. stb. mint pl. A rostlen jelentősége napjainkban . Az olajgyártás melléktermékei pedig értékes és jó étrendi hatású abraktakarmányok.Rostlen és olajlen A rostlen és olajlen fontos ipari növényünk.és a gyógyszeripar. convar.) két típusa alakult ki: a rostjáért termesztett rostlen (Linum u. A len lágyszárú. A len finomabb rostjából vásznat készítenek. amelyek a farész és a kéreg között helyezkednek el. sőt az utóbbi években egyre inkább növekszik. stb. convar. amely a kenderrosthoz hasonlóan zsák. Magjuk gyorsan száradó olajat tartalmaz. A lenszár rostjai elsődleges háncsrostok. Levél. 163 .

csapadékosabb éghajlat a kedvező. A sekély termőrétegű és szélsőséges talajok alkalmatlanok a lenek gazdaságos termesztésére.kapás növények után vetett . az olajlené pedig 9-15 g. Fajtamegválasztás. Az olajlen fajták megválasztásánál a betakarítási munkák széthúzása érdekében a tenyészidő hosszát is érdemes figyelembe venni. A rostlen és az olajlen éghajlatigénye eltérő. az erősen savanyú és a túl meszes talajok sem alkalmasak. A rostlen és az olajlen tápanyagigénye és trágyázása is eltérő. ezért a lenuntság elkerülése végett csak 4-6 év után kerülhetnek vissza ugyanarra a területre. A rostlenmag ezermagtömege 7-8 g. Az a fontos. Önmagukkal összeférhetetlenek. A rost. sárga vagy barna színű olajban gazdag (35-40%). A rostlen részére a hűvösebb. Mind a két len tápanyag-szükségletének kielégítésére a műtrágyázás a legalkalmasabb. mint a rostlen. A tokokban a rostlennél 7-10. A talajok kémhatása is fontos. Műtrágyázás. mivel korán lekerülnek és jó állapotban hagyják vissza a talajt. A virágok túlnyomórészt öntermékenyülők. általában kék vagy fehér. de az olajlennél is helyesebb.mag van. amelyek nem kálium igényesek. Az olajlen és a rostlen az előveteményekkel szemben nem támaszt különösebb igényeket. Az olajlen kevésbé érzékeny. A nagy hőség még a növekedésben is megállítja a rostlent. de lilás színű fajták is vannak.és az olajlen termesztésére legalkalmasabbak: a mélyrétegű. középkötött vályogtalajok. Viszonyaink között mind a két len részére legjobb elővetemények a . A hidegre kevésbé érzékeny. Éghajlat és talajigény. Csapadékosabb időjárásra főként a virágzás idején van szüksége az olajlennek. 164 . Az olajlen jóval melegigényesebb és a szárazságot is jobban tűri. Színük fajtától függ. A lenek alá közvetlenül ne adjunk istállótrágyát. mint a rostlen. vetésváltás Éghajlatigény. A lenek ugyanakkor kitűnő előveteményei az őszi gabonáknak. Tápanyagigény és trágyázás A rost és az olajlen tápanyagigényét gyökérzetük sajátosságain kívül rövid tenyészidejük és termesztésük célja határozza meg. Mivel a rostlen fajták közül csak holland fajták vannak minősítve. mint a melegre. könnyen felmelegedő. Termése toktermés. az olajlennél 6-8. ha az elővetemények alá adjuk az istállótrágyát. az olajlen részére viszont a közömbös és az enyhén meszes talajok a legmegfelelőbbek. Vetésváltás. hogy az elővetemények ne gyomosítsák el a talajt.Virág és termés. Szervestrágyázás. Vethetők még olyan kapás növények után is. lapos tojásdad alakú . Virágzata sátorozó többes bog. jó vízgazdálkodású.kalászosok. A rostlen részére az enyhén savanyú és a közömbös. ezért csak ezeket a termőképes fajtákat érdemes termeszteni. Talajigény.

vagyis összesen 10. Talajelőkészítés A sekély vetést kívánó olaj. majd szükség szerinti gyomirtó. A nitrogént itt is megosztva kell adni. Magjuk már 1-3 °C-on csírázik. A rostlent gabonasortávolságra (12 cm). 0. Ezért a korábban lekerülő elővetemények után azonnal végezzük el a tarlóhántást.2 kg K2O.6:2.6 kg P2O5. Az olajlen tápanyagigényeinek kielégítése valamivel egyszerűbb. 5 kg K2O. Ez összesen 57-64 kg vegyes NPK hatóanyag. A rostlen nitrogén szükségletének a kielégítése nagy figyelmet igényel. A MÉM NAK irányelvek szerint a közepes tápanyag-ellátottságú talajokon az olajlen fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t: 25 kg nitrogén. jól elmunkált magágyat kell készíteni. 1. de a műtrágyák mennyiségének itt is több tényezője van. és ha csak lehet. vagy ha lehet. A később lekerülő elővetemények után is igyekezzünk az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzésével.a körülményekhez méretezett nitrogén és kálium mennyiségeket az olajlen is meghálálja. Vetés Az olaj. mivel a minőségromláson kívül a megdőlés veszélye miatt is kerülni kell a nitrogén bőséget. a vetőágy-készítéskor adható. A vetés legkedvezőbb ideje március első fele. 18-20 kg foszfor és 28-31 kg kálium hatóanyag.és a rostlen koratavaszi vetésű növények.4-nek felelnek meg. különösen a káliumra igényes. A tavaszi magágykészitő talajmunka állhat simítózásból. Az optimális növényszám eléréséhez egy ha-ra 2529 millió csíra vetésére van szükség. Az erősebben leülepedett talajokon szükség van kombinátorozásra is. Az olajlen fajlagos tápanyagigénye 100 kg magtermésre vonatkoztatva: 4 kg N. Az olajlen gyakorlati műtrágyázásánál általában a következőket kell figyelembe venni: a tápanyagok közül a foszforra a legigényesebb. közepe. 1. talajápoló munka után az őszi mélyszántást. Rostlennél 30-40% ősszel. ahol az arányok 1:1:1.3 kg vegyes NPK hatóanyag. A rostlent sűrűre kell vetni. Az ilyen kis sortávolságú vetés úgy érhető el. Rostlen vetés. 35 kg kálium. Az olajlen műtrágyázása. A MÉM NAK irányelvek alapján a közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a rostlen fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t: 1113 kg nitrogén. A foszfor és a kálium műtrágyákat alaptrágyaként adjuk ősszel mind a két len alá.és rostlen számára aprómorzsás. március végéig vessük el a leneket. vagyis összesen 85 kg vegyes NPK hatóanyag. A foszfort és káliumot nagyon meghálálja. vagy fogasolásból.2 kg N. de az optimális . Az olajlennél 50% tavasszal. A kálium nagyon jó hatással van a rost mennyiségére és minőségére. vagyis összesen 3 kg vegyes NPK hatóanyag. még ennél is kisebb sortávolságra kell vetni. és a megdőlés veszélyét is csökkenti. hogy sávos csoroszlyákat szerelünk a gabonavetőgépekre. A rostlen fajlagos tápanyagigénye 100 kg kórótermésre vonatkoztatva: 1. 25 kg foszfor. ahol az arányok 1:1. 165 . 60-70%-ban tavasszal.A rostlen műtrágyázása.5-nek felelnek meg.3 kg P2O5.

A gyomok elleni védekezés módja a vegyszeres gyomirtás. kelésig kell kipermetezni. ritkábbra kell vetni. 140-160 kg/ha vetőmagnak felel meg. A betakarítás gépei: lennyűvő. mivel szigorúan alkalmazkodni kell a len fejlettségéhez. korai sárgaérés. amikor a len a 8-15 cm-es magasságot elérte. A betakarítás munkái a következők: nyűvés. ami kb. (Már mind a két len betakarítása gépesített.és preemergens módon ill. a kettő kombinációjával. kévébekötés vagy rendfelszedés és bálázás. 300-350 mag. Öntözés.) A rostlen betakarítás.) Vetésmélység. A vegyszeres gyomirtás végezhető post. De a biztonságos gyomirtás érdekében rendszerint szükség van a postemergens permetezésre is.) Olajlen vetés. Az öntözés módja az esőszerű öntözés. A rostlen legmegfelelőbb betakarítási ideje a korai sárgaérés. az olajlent viszont késői sárgaérésben kell aratni. Az olajlent. Ápolás és gyomirtás A lenek . Általában 13-16 millió/ha csíra szükséges a megfelelő növényállomány biztosításához.2-3 cm mélyen .kell vetni. A gyomirtószereket vetés után. az olajlent viszont le lehet kaszálni. Rendszerint két öntözésre van szükség. Legelterjedtebb vetésmód a gabonasortávolságú vetés. rendfelszedő-bálázó és esetleg univerzális lenkombájn. kocsirarakás és szállítás. elsősorban az Alföldön kerül sor a rostlen öntözéses termesztésére. fm-enként 160-200 mag. A két len betakarítása erősen különbözik: a rostlent tövestől kell kinyűni. A rostlennél a gyomoknak minőségrontó hatásuk is van. de vethető kétszeres gabonasortávolságra (24 cm) is. késői sárgaérés. Betakarítás és tárolás Mind a két len érésében négy fokozat különböztethető meg: zöldérés. (I-IV.) 166 . Száraz talajon célszerű a vetés utáni hengerezés. a vegyszeres gyomirtás után és a bimbózás előtt. mint a rostlent. A postemergens permetezés nagy figyelmet igényel.(A rostlen átlagos vetőmag-szükséglete . mert később már nagy lehet a pergési veszteség. osztály.12 cm-es vetés esetén . Általában szükség van a rostlen öntözésére. 90100 kg/ha vetőmagnak felel meg. hogy minél jobban elágazódhasson.különösen a rostlen .fm-enként kb. ami kb.nagyon érzékenyek a gyomokra. egy-egy alkalommal 30-50 mm öntözővizet adunk. A leneket sekélyen . A rostlent a kenderhez hasonlóan átvétel előtt minősítik. lenfelszedő-kévekötőgép. teljes érés. (A gabonasortávolságú vetés vetőmag-szükséglete: kb. A postemergens permetezésre alkalmas szerek károsítás nélkül csak akkor alkalmazhatók.

Amikor a gubók színe sárga. Az egy vagy kétmenetes aratással betakarított lenmag még nedves és szennyezett. már barnulni kezd.Olajlen betakarítás. ha a lenszár még kissé vonódott. Tárolás. ha a nedvességtartalom nem több 9%-nál. Az olajlen mag csak akkor tárolható. Ez az állapot az olajlennél is lombtalanítással érhető el. Az érett olajlen egymenetes aratása gabonakombájnnal végezhető. a gubók viszont szárazak. Ezért rendszerint szárítani és tisztítani kell. 167 . Az a jó. le kell permetezni az olajlent. 5-7 nap múlva már elkezdhető az aratás. permetezés után kb. ill.

Hosszú ideig csak háziipari célból foglalkoztunk a kenderrel. Finomabb rostjából vásznat. A kendernek fejlett gyökérzete van. Levél. A kender egynyári. szélporozta növény. A fontosabb tényezők a következők: földrajzi alakkör. A hím virágzat bogernyős fürt. 168 . Alaktanilag lágy szár. A hazánkban termesztett tiszta fajták a délikender alakköréhez tartoznak. kétlaki növény. az ivar és az állománysűrűség. amely a vegetáció végére . mivel termesztése teljesen gépesíthető.Kender A kender értékes és fontos rostnövény.) a Cannabinaceae családjába és a Cannibis nemzetségbe tartozik. amely azonban a föld feletti részekhez viszonyítva kicsi. A rostkender az egyetlen olyan alapanyaga textiliparunknak. stb. Gyökérzet. készítenek. mint a lennek. A kendernek négy típusa. Kendertermesztésünk alapján hazánk a jelentős kendertermelő és feldolgozó országok egyike Európában. amelyet a szükségletnek megfelelő mennyiségben megtermelhetünk. A szár vastagsága és elágazási hajlama is hasonló tényezőktől függ. A kétlaki kendernél külön növényen foglalnak helyet a hím (porzós) és a nő (termős) virágok. A kender idegen termékenyülő. Hazánkban a rostkender termesztésnek történelmi hagyományai vannak. amely a virágzati főtengelyen helyezkedik el. ponyvát. tömlőt. Újabban azonban a nemesítők egylaki kendert is előállítottak. A két faj közül hazánkban csak a C. közép-orosz kender. A Cannibis nemzetség két fajból áll: A Cannabis sativa (L. Az egylaki kender mellett ismeretesek még az unisexuális kenderállományok is. Rendszertani helye és biológiai jellemzése A kender (Cannabis sativa L. A kendernek lényegesen durvább rostja van.erősen elfásodik. ökológiai alakköre alakult ki: az északi kender. zsákot. és Cannibis indica Lam. A rostkender ma már a nagyüzemi növénye. vagyis földrajzi-. sativa egyik alfajának. Virágzat és termés. a termesztett kendernek van jelentősége. és csak az utóbbi évtizedekben alakult ki a kender nagyüzemi termesztése és a kenderrost ipari feldolgozása. ezért tápanyagokban gazdag talajt kíván. de egylaki formái öntermékenyülésre is képesek.) Serebr. ezért felhasználása is sokoldalúbb. A nővirágzat bogernyős füzér. Szára fás szövetből és háncs-szövetből áll. mint pollenadót kétlaki nőkenderrel keresztezik. a fajta. Ha az egylaki kendert. amelyek a levelek hónaljában vannak.különösen tág térállásban . A levelek alakja és színe fajtához kötött tulajdonság. Szár. hazánk legfontosabb textilipari növénye. főleg az ivar és a tenyészterület határozza meg. a durvábból zsineget. A szár magassága (1-4 m) igen sok tényezőtől függ. az F1-ben zömmel (8090%-ban) nő egyedeket kapnak. A kender levele ujjasan összetett. kötelet. déli vagy mediterrán kender és az ázsiai kender. A háncsszövet háncsrostokat tartalmaz.

Tápanyagokban gazdag talajon önmaga után több éven keresztül is termeszthető. Természetesen ez módosul az elővetemény. tompafényű. 1. Éghajlat. összesen 3. A szárazságra különösen a fejlődés kezdetén érzékeny. A kender egyike az istállótrágyázást megháláló növényeknek. A kender az előveteményekkel szemben nem igényes. Hazánk időjárása mindenütt megfelel a kender termesztésére. Zavartalan növekedéséhez meleg és párás időjárást igényel. Tápanyagigény és trágyázás A kender tápanyagigényes növény. már 1-2 °C-on csírázásnak indul. ezért fő termesztési körzeteit a talaj minősége határozza meg. Legjobb előveteményei a pillangós virágú növények és a gyepek. amelyet a gyakorlatban magnak nevezünk. A makrotápelemeken kívül nagy jelentőségük van a mikroelemeknek is (B.4 kg P2O5. A kender fajlagos tápanyagigénye 100 kg kórótermésre vonatkoztatva: 1. A nőkender jellemzői: az elágazó. Mn. 0. Jó elővetemények még az istállótrágyázott kapásnövények is.fajtától függően változó. valamint a rostok minőségi kialakításában nagy jelentősége van a foszfornak és a káliumnak is. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. sűrű és ritka állományban egyaránt nagyobb szármagasságot ér el. A magkender termesztésére főleg a láptalajok és a hordalék öntéstalajok alkalmasak. (Ezermagtömegük 15-25 g között váltakozik.Termése makkocska. stb. A kender a talaj. márványozottan barnásszürke. mélyrétegű mezőségi talajok.7 kg vegyes NPK hatóanyag. Talajigény vonatkozásában különbség van a rostkender és a magkender között. a szervestrágyázás és a talajok konkrét tápanyagellátottságától függően. valamint a nagyobb rosttermés. folyami öntéstalajok. Szervestrágyázás. Vetésváltás. Termeszthető a rostkender láptalajokon is. A korszerű tápanyagellátás a kendernél is műtrágyázással valósítható meg. Az istállótrágya mennyisége mindig a talaj típusa és tápanyag-ellátottsága alapján állapítható meg. nagy termések eléréséhez sok és felvehető állapotban lévő tápanyagot kíván.és nőegyedei között morfológiai és élettani különbségek vannak. A tápanyagok közül nagyon fontos a nitrogén. nagyságuk eltérő.) A kender hím. A hosszabb ideig tartó szárazság hatására szára alacsony marad. Színe .melegebb éghajlata a legalkalmasabb. Alakjuk. A kender csírázásához alacsony hőmérséklet is elegendő. A rostkender termesztésére legalkalmasabbak a tápanyagokban gazdag. A kálium főleg a rostok mennyiségére és minőségére gyakorolt hatásában jelentős. de itt a rost minősége főleg a szakítószilárdsága . valamint a nem túl kötött réti agyagtalajok. szürkészöld. A nagy termések biztosításában.főként a Dél-Alföld . főleg az altalaj minősége iránt igényes növény. Különösen virágzásig: július második felének időjárása jelentős a rostkendertermés mennyiségére és minőségére. de nálunk leggyakrabban két gabona közé szokott kerülni. alacsonyabb és vastagabb szár. A MÉM NAK irányelvei szerint közepes tápanyagellátottságú talajokon a rostkender fajlagos 169 . de az ország déli része . mint a nőkender.erősen kifogásolható. Cu).8 kg K2O. Talajigény. Tenyészideje is kevesebb. A hím kender finomabb felépítésű.5 kg N. Műtrágyázás. A kender legnagyobb nitrogénigénye fejlődése kezdetén van.

hengert is járassunk. A hímkenderek ekkor már technikailag és fiziológiailag is érettek. A rostkendert gabonasortávolságra vetjük.hagyjuk meg a magasabb szárú hím és az alacsonyabb szárú nő egyedeket. A rostkender aratását akkor kell elkezdeni. Később a dúsan fejlődő kender már elnyomja a gyomokat. Vetés után . ezért a ritkítást úgy végezzük. hatóanyag kg/t: 16-18 kg nitrogén. 170 . amikor már nem kell félni a talajmenti fagyoktól. akkor lehet vetni. Tavasszal forgatás nélküli talajművelő eszközökkel készítsük elő a magágyat. Az egyelés elvégzése különösen fontos a hibridkender-vetőmag termesztésekor. északi részén április közepe a legmegfelelőbb vetésidő. m2-enként 380-420 magot vessen. Középkötött talajokon 2-4 cm. hogy fm-enként 4550. stb. Ápolás és gyomirtás A kender kezdeti fejlődése vontatott. A nőkender színe még zöld. A termés minősége nagymértékben függ az aratás időpontjától.száraz időjárás esetén . Különösen fontos munka az egyelés. amikor a hímkender virágozni kezd. ilyenkor érzékeny a gyomokra. 15-22 kg kálium. vagyis összesen 40-52 kg vegyes NPK hatóanyag.) Magkender-vetés. Talajelőkészítés A kender szereti a mélyen művelt talajt. A kender elég korai vetésű növény. A foszfor és kálium műtrágyákat a kender alá is teljes egészében alaptrágyaként adjuk. Szín alapján a hímkender szára már sárga. hogy vegyesen . Egyeléskor fontos az ivararány beállítása is. (Vetőmagszükséglet 7-10 kg/ha. láptalajon 2-3 cm. A nitrogén megosztása: 40-60% ősszel.) Vetés Rostkender-vetés. Az ország déli részén április eleje. tavasszal kerül kiszórásra. A magkender gyomirtása végezhető vegyszeres gyomirtással is. A magkender ápolása gyomirtásból és ritkításból áll. A 70 cm-es sortávolságra vetett magkendert 25-30 cm-es növénytávolságra kell ritkítani. a nőkenderek ebben az időben még csak technikailag tekinthetők érettnek. 9-12 kg foszfor.műtrágyaigénye. ill.váltakozva . Ezért nagyon fontos a jóminőségű őszi mélyszántás.) A vetés mélysége. vagy sárgászöld és az alsó levelek is sárgulnak. Betakarítás és tárolás Rostkender aratás. A vetőgépet úgy kell beállítani. Az anyasorokból a porzós egyedeket el kell távolítani. (Így a vetőmag szükséglet 75-85 kg/ha vetőmagmennyiségnek felel meg. Vetőmagtermesztés céljára a kendert 70 cm-es sortávolságra vetjük. (kombinátor. vetés előtt.

de nem nagyon világos helyiségben tárolható. és III. 171 . II. Cséplés után a magot ki kell rostálni. A kúpokban a mag utóérik és 10-14 nap múlva kicsépelhető. A vegyszeres lombtalanítást a technikai érettség elején lehet elkezdeni és célszerű szakaszosan végezni. A rendre vágott magkender-kórót minél hamarabb kévébe kell kötni és kúpokba állítani. vagy tövestül nyűtték ki a kendert. A magkender aratását akkor kell elkezdeni. Az egymenetes betakarítás érdekében aratás előtt vegyszeresen lombtalanítani kell a kendert. A komplex gépi betakarítás munkái sorrendben a következők: vegyszeres lombtalanítás repülőgéppel vagy helikopterrel. és száradás után a kenderkóró tömbösítése. gépi rakodása és szállítása. A szabvány szerint három minőségi kategória van: I. vagy speciális cséplőgéppel történik. amelyet a reggeli és az esti órákban célszerű végezni.aratták. augusztus első harmada a rostkender aratási ideje. A kenderkórót átvételkor minősítik. Ma már speciális kenderbetakarítógéppel történik a rostkender aratása és kévébe kötése. a kenderkévék kúpokba rakása kézzel. osztály. amikor a lombja vonódott. Először rendre kell vágni. A gépi aratás csak kétmenetes aratással valósítható meg. Régen kézzel .kendervágó kaszával . Magkender aratás. Az aratás a permetezés után csak 8-10 nap múlva végezhető. ponyvához való ütögetéssel. amikor a magvak héja már kemény és a magot takaró levél sárga színű. bálázása.. Tárolás. szellős.Általában július vége. száraz. egymenetes aratás kévekötéssel. Az aratás módja. A cséplés a lombozáshoz hasonló módon.

tomentosiformis hibridizációjának eredménye. A nikotintartalom legkisebb az aljlevelekben és legtöbb a hegylevelekben. termesztési viszonyoktól függően 70-250 cm között változik. rózsaszínes összetett bogernyő virágzata június végén nyílik. Szára egyenes. Mellékalkaloidok: nornikotin. nikotein. tomentosa vagy a N. melynek termesztése és feldolgozása hazánkban 1867 óta állami monopólium. kacsleveleket. A közönséges dohánynak nevezett Nicotiana tabacum L. fás lesz. Gyakorlati szempontból megkülönböztetik a főszáron fejlődött haszonleveleket és az oldalhajtáson képződött ún. A nikotin a dohány gyökereiben képződik. A dohány kis. szív. a magvak nagyon aprók. zöld színű.az alsó 3-4-et alj.08-0. lándzsás). a Solanaceae családba tartozó egyéves lágyszárú növény. sylvestris x N. a középen lévő 9-15 db-ot derékvagy anyaleveleknek és a felső 3-4 db-ot csúcs. amelyek a dohány minőségét (íz. A dohány nitrogéntartalma igen tág határok között változik. gyanták mellett .és diszaharidok) javítják. Alakjuk változatos. Rákóczi MGTSZ) köt egy. összetett szénhidrátok (poliszaharidok) rontják a minőséget.Dohány Élvezeti növény.vagy hegyleveleknek nevezik. Ezermagtömege: 0. az ornitin családba tartozó: nikotin.vagy homokleveleknek. A nitrogéntartalmú vegyületek összmennyisége és a dohány minősége között fordított a kapcsolat. keserű ízű anyagok képződnek.7-3. majd onnan jut a levelekbe. Magassága fajtától. Szabolcs. A levélben lévő szénhidrátok mennyisége is jelentősen befolyásolja a dohány minőségét. A levelek elhelyezkedése alapján . amelyek rontják a minőséget. tojás. 172 . A dohánylevél illóolajok. zamat. A tenyészidő végére kemény. fajtára jellemző (kerülékes. épszélűek.vagy többéves termelési szerződést. tojás alakúak. sylvestris x N. Hajdú m.és nagygazdasági termeltetésére a dohánybeváltó és fermentáló vállalatok és a Nyírségi Dohánytermelési Rendszer (Máriapócs.0% közötti. a valódi alkaloidok rendjébe. A dohány nitrogéntartalmú vegyületei közül legfontosabbak az alkaloidok. Termése: felnyíló száraz tok. Általában az oldható szénhidrátok (mono. Piszkosfehéres.legnagyobb jelentőségűek a nitrogéntartalmú vegyületek és a szénhidrátok. feltevések szerint a N. anbazin. Hazai termőterülete az utóbbi három évben 8-10 ezer ha. Az érett dohánylevél főbb kémiai összetevői: A dohánylevél számos szerves és szervetlen alkotórészt tartalmaz. A dohánytermő terület közel 60%-a az ún. Gyökérzete mélyre hatoló főgyökér. Jellemzése A dohány Közép-Amerikából származik. hálózatosan recézettek. A levelek felülete gyantaanyagokat és illóolajat tartalmazó mirigyszőrökkel borított. illat. fedőszőrökkel borított. éghetőség) jelentősen befolyásolják. Köztermesztésű dohányfajtáink nikotintartalma 0.1 g. ahol raktározódik. Számuk fajtától függően 20-50 db/tő. „Keleti dohánytermesztési nagytáj”-ban (Nyírség. A mag csírázóképességét tíz évig is megtartja.a törési övezetnek megfelelően . míg a nem cukorszerű. Fő alkaloidja az azotoidok osztályába. A levelek szórt állásúak.) van. fiatal korban puha. A fehérje-nitrogén vegyületekből az égés folyamán kellemetlen szagú.

mert nem adnak jó minőséget. különösen a fejlődésben megkésett ültetvényben. Fő termelők: Bulgária.) természetes szárítással is jó minőséget adnak. Levélhosszúság 30 cm alatti. Havana II.és levélnövekedési szakasz a leghosszabb: 40-65 nap. 15-25 db/tő hasznosítható levélszám.Fajták Az élvezeti célra termesztett közönséges dohány nemesített fajtái két ökotípusba sorolhatók. Kedvező a 20-30°C közötti váltakozó hőmérséklet. Főbb jellemzőik: 30 cm-nél hosszabb levél. A mesterséges szárítású fajták (Virginia és Hevesi) csak műszárítással adnak jó minőséget. Ebben az időszakban nagy a vízigény. Minőség szerint vannak: világos cigaretta dohányok (Hevesi fajták) és sötét (barna) cigaretta dohányfajták (Tolnai kerti. Az optimális csírázási hőmérséklet 25°C. a hasznosítható levélszám 25-35 db/tő. 173 . Pallagi sárga).és szivardohány fajtákat. azonban az edzett palánták átmenetileg -1°C-t is kibírnak. Kiültetésre az 5-7 leveles palánták a legalkalmasabbak. A palántafejlődésnek két szakaszát lehet megkülönböztetni. Főbb jellemzőiket a táblázat tartalmazza. Hőmérséklet: a dohány a meleget kedvelő növények közé tartozik. kiváló minőség. Hazánkban csak nagylevelű dohányfajtákat termesztenek. Kállói. Az utóbbi években a hazai dohánytermőterület közel 60%-án a jegyzékében szereplő 11 fajta közül rendszeresen 8 fajtát termesztenek. A nagylevelű dohányfajtákat többféleképpen csoportosítják. A kislevelű vagy keleti (oriental) fajtákat kizárólag cigaretta gyártásra termesztik. a természetes szárítású fajták (Tolani kerti. azaz amikor az elsődleges lomblevelek mellett a második pár levél is megjelenik. A növekedéshez legkedvezőbb a 20°C körüli átlaghőmérséklet. Törökország. 10°C alatt és 35°C felett a dohánymag csírázása leáll. A csírázó magvak a fényre kisebb mértékben érzékenyek. A szár. a kiültetéstől a törésig 90-135 nap. változó minőség és nikotin tartalom. C. Ebben az időszakban az optimális hőmérséklet 20-30°C. Magérés: a megtermékenyülés időpontjától a mag teljes beéréséig 30-40 nap. Csírázás: időtartama 5-15 nap. A világ dohánytermésének közel 90%-át a nagylevelű ökotípusba tartozó fajták adják. Virágzás: időtartama fajtától és környezeti tényezőktől függően 20-30 nap. finom aroma és alacsony (0. amikor a hőingadozás nem nagyobb 10°Cnál. A második szakasz (időtartama 25-30 nap) a harmadik levélpár megjelenésétől az ültetésre alkalmas palánta állapotig tart. nagy terméshozam. A dohány a fagy iránt érzékeny.5-1%) nikotin tartalom jellemzi ezeket a fajtákat. keresztállásig tart.a kiültetéstől a magvak beéréséig . Gyakran kiegészítő fűtés szükséges.a szükséges hőösszeg 2000-2500°C. Albánia. Ez idő alatt erőteljes a növekedés. és az olyan időjárás. Felhasználás szerint megkülönböztetnek cigaretta dohány. Kállói. Időtartama: 12-15 nap. A tenyészideje alatt . Az első a keléstől az ún. A dohány egyedfejlődése és környezeti igényei A hazánkban termesztett dohányfajták tenyészideje a magvetéstől a magérésig 130-195 nap. Pallagi sárga. A kora őszi fagyok is kárt okozhatnak a dohányban. Hazánkban nem termesztik.

Palántanevelés Helye: nagylégterű fóliasátor. MgO-ból 1. Nagy humusztartalmú talajokat igényelnek a Kállói és a Havana II. Mivel a foszfor kilúgozódásától nem kell tartani. A vízben jól oldódó kálium tartalmú műtrágyák nagyobb része kötöttebb talajokon ősszel. csapadék: Tartós hiánya illetve káros bősége egyaránt a termés csökkenését vagy a növények pusztulását okozza. Általában kiegészítő fűtési lehetőséget (az erősebb lehűlések idejére) biztosítani kell.Víz. A talajelőkészítést még a fagyok 174 . talajelőkészítés: A sátor talaja ne legyen tömörödésre hajlamos.2 kg-ra van szükség. A nitrogén túltrágyázás a vegetatív részek túlzott növekedéséhez. durvább szöveti szerkezet kialakulásához. homok talajokon 2025%-át kell ősszel kijuttatni. K2O-ból 6.2 kg. Egy ha beültetéshez szükséges palánta mennyiség előállításához 40-50 m2 palántanevelő felület szükséges. árnyékban a levél szöveti szerkezete finomabb lesz. Nitrogén műtrágyából kötöttebb talajokon a szükséges mennyiség felét. homokos talajokon a tavaszi talajelőkészítés során szórható ki az egész mennyiség.0 kg. a redukáló cukortartalom növekszik. 3040%-a tavasszal adagolható ki.és fehérjetartalma. a középkötött jó szerkezetű és jó vízgazdálkodású talajok a legkedvezőbbek. Jó vízellátás esetén növekszik a termés. a laza szerkezetű talajon pedig finom. Fény: A cigarettadohányok fényigényesebbek. A szervestrágyát (20-25 t/ha) a kora őszi mélyszántással egybekötve kell kijuttatni. javul a levelek minősége. Talaj: A kötött talajon általában durva szövetű.5 kg. optimális ellátottság esetén nagyobb a dohány szárazságtűrése. Tápanyagigény és trágyázás A dohány folyamatos és harmonikus tápanyagellátást igényel. A foszfor gyorsítja az érést és a minőséget kedvezően befolyásolja. A Hevesi és a Kerti dohány a gyengén savanyú. kötött talajon a teljes mennyiség ősszel bedolgozható a talajba. vékony levelű dohány terem. Kissé humuszos homoktalajokon. fajták. P2O5-ből 0. elhúzódó éréshez vezet. Cigarettadohányok termesztésére azok a talajok megfelelőek. csökkent a levelek nikotin. közepes humusztartalmú homokos vályogon Hevesi és Kerti dohányokat érdemes termeszteni. Fokozza a szénhidrátképződést és az égőképességet is javítja. Talaj. vagy semleges kémhatású talajokat kedveli. A vizsgálatok szerint 100 kg száraz dohánylevél előállításához átlagosan a főbb tápelemek közül N-ből 4. Laza. A levelekben nő a nitrogén tartalmú anyagok aránya és a szárítás során könnyen barnul a levél.5 kg. a szivardohányok árnyékkedvelőbbek ill. fokozott klorofilképződéshez. C. vastag levelű. A maradékot tavasszal célszerű a növény alá adni. A kálium a kalciummal és a magnéziummal együtt hat a dohány vízháztartására. Laza talajokon a fele mennyiséget ősszel illetve tavasszal célszerű kijuttatni. amelyek összetételében a homokfrakció van túlsúlyban. A dohány vízigénye a tenyészidőben 360-450 mm. CaCO3-ból 8.

Magvetés. 175 . Powell dohányművelő gépsor alkalmazása esetén a két bakhát középvonala közötti távolság 117 cm. 50-80 mg/100 g P2O5 és 200-300 mg/100 g K2O. elmunkált őszi mélyszántást a palántázásig lazán és gyommentesen kell tartani. A hasított fóliatakarást a palánták keresztállapotának elérése után napos.beállta előtt el kell végezni. gyommentes.5 cm vastagon talajjal takarják.1 g/m2 (= 800-1000 db/m2 palánta). Palánta kiszedés előtt és után erős öntözés szükséges az ott maradt palánták gyökérzete körüli talaj kellő tömörítéséhez. A takaróföld minősége a magházföldével egyező. majd a keresztállapot után 3 héttel végleg eltávolítják.3-0.04 mm vastagságú hasított fóliával takarják. magházföldet kell egyenletesen elteríteni. palántaültetés A dohány jól előkészített. között célszerű kiültetni. Ültetés előtt hengerezés illetve simítózás javasolható. A tarlóhántás után a fogas vagy tárcsás boronával jó. A fűtési költség csökkentésére hasított fóliás takarás is alkalmazható. „salátateszt” ajánlatos. A gombakártevők (Peronospora. Permetezés után a talaj fóliával takarható. műanyagrácsos palántanevelés. a bakhát alapja 36-38 cm. később a ritkábban és nagyobb vízadaggal (10 l/m2) végzett öntözés a jobb. mert ültetés után a palánta gyökere csak így tud könnyen és gyorsan megerősödni. A talajelőkészítés után a fóliasátor talajára 10-15 cm vastagon ún. A magvetéstől a négyleveles állapotig a kevés vízmennyiséggel történő gyakori (naponta többször is) öntözés a kedvező. hogy igazodjon a törőgépek és a műszárítók kapacitásához. éjszaka ne legyen 15°C-nál kevesebb. és 15. talajfelszínre szórva vagy sorba (2 cm sortávolság). A palántanevelés alatt az optimális hőmérséklet 25°C. Március elején. nappal pedig 30°C-nál több. Vetőmagadag: 0. Ez esetben a magvetésre közvetlenül vetés után fertőtlenített szecskázott szalmát terítenek vékony rétegben (0.) ellen preventív védekezés szükséges. Tavaszi kezelés esetén az ún. Fusarium stb. meleg időszakban 3-4 órára felemelik.8-1. A palánták nagyobb részét (55-60%-át) május 1. Főbb műveletei: 15-25 cm mély szántás tápanyaghiány esetén műtrágyázással (NPK 1:2:1 arányú keverékből 80-120 g/m2) összekötve. 13-15°C-os talajhőmérsékletnél. 25% érett szervestrágya. 25% folyami homok). A vegyszeres gyomirtást az ültetés előtt kell elvégezni. Bakhátas művelés esetén célszerű az ültetés előtt 10-20 nappal négysoros tárcsás bakháthúzóval a bakhátakat kialakítani. porhanyós talajt igényel. A palántanevelő terület talaja vetés előtt herbicidekkel is kezelhető. Talajelőkészítés. A bakhátak méretei a betakarítógéphez igazodnak. A palántanevelés időtartama átlagosan 8 hét. A kezelést a fagyok várható ideje előtt 3-4 héttel kell elvégezni. Ültetés.0 kg/10 m2). A magház föld 10-15% humusztartalmú földkeverék (50% tőzeg. Kiültetés előtt 8-10 nappal meg kell kezdeni a palánták edzését. ezt követően 0. magassága pedig 35-40 cm. Szertől függően hetente vagy 10 naponként célszerű permetezni. A következő művelet a talajfertőtlenítés. A dohány palántázás általában április végétől május végéig tart. A palántakiszedés élőmunka szükségletének csökkentésére terjed az ún. A bakhát készítésével egyidőben kell kijuttatni a talajfertőtlenítőszert. A palánták kiültetését úgy kell ütemezni. melynek felvehető tápanyagtartalma 20 mg/100 g N. A földkeveréket felterítés előtt szintén fertőtleníteni (Ipam vagy Metilbromid) kell. Vetés után a magvakat 0.

síkművelés ill. a főér kivilágosodik. növényvédelem Ültetés és pótlás után egy héttel már célszerű elvégezni az első sorközkultivátorozást. hűvös. Céljuk értékesebb. amelyet a talaj levegőztetése és gyommentesítése érdekében még 2-3 alkalommal ajánlatos megismételni. töréskor éles. babosodik. a levéllemez fodrosodik. A tetejezés és a kacsgátlás sajátos dohányápolási műveletek. magas N-tartalom) a betakarítás késő őszre is elhúzódik. Mivel a levelek érése szakaszos. napon kell megkezdeni a preventív védekezést és a törés megkezdése előtt 21 nappal be kell fejezni. Előfordul.5-2 dl/tő.) végzik. A tetejezést mechanikai módon. fényesebb lesz. nem marad rajta szárrész (bajusz). A dohánytövön a levelek nem egyszerre érnek. 176 . hogy az érést gátló körülmények miatt (késői ültetés. Növényápolás. amikor már megnő a fagyveszély. Optimális vízmennyiség 1. amikor az állomány 50%-án megjelennek a virágbimbók. Törés. általában 4-5-szöri törés szükséges 5-10 napos pihenő szakaszok közbeiktatásával. tartalmas dohánylevél előállítása. a szárról könnyen letörhető. Az ültetést többnyire beöntözésre is alkalmas dohánypalánta ültető gépekkel (Balthes. többnyire géppel (Powell) vagy kézzel végzik. bakhátas) és az alkalmazott gépektől (DMG. A sor. Ez esetben célszerű érésgyorsító permetezést alkalmazni. szárítás A dohány törése a haszonlevelek technikai érettségének megfelelően július elejétől szeptember közepéig tart. hanem kifejlődésük sorrendjében övezetenként. Powell stb. A technikai érettség általános jelei: a levél sötétzöld színe elhalványul. alulról felfelé. A kacsgátlás a tetejezéssel egyidőben kontakt hatású kacsgátló szer dohányra permetezésével történik. Powell stb.) függően 100-117 x 35-50 ill. A 2-3 cm-es hónaljhajtások a kezelés után néhány órával megfeketednek. Az újabb virágzatok és hónaljhajtások növekedésének megakadályozására 8-10 nap elteltével a műveleteket meg kell ismételni. levéltetvek ellen szükség szerinti kezelést kell alkalmazni. Mocskospajor kártétel ellen szükség esetén egy vagy két alkalommal permeteznek. amit 14-16 naponként célszerű megismételni. íz. Általában 1-2 gazoló sorkapálás elegendő. A Peronoszpóra ellen az ültetést követő 7. hegye kissé lehajlik. A virágzat és az oldalhajtások kifejlődésének megakadályozása következtében az asszimiláták felhalmozódása növekszik a haszonlevelekben.és tőtávolság termesztési módtól (kisüzem. A kacsgátlást (hónaljhajtások leperzselése) ma már a tetejezéssel egymenetben végzik. Balthes.és zamatanyagokban gazdag.Az 5-7 leveles palánták a legalkalmasabbak kiültetésre. A tetejezés (virágzat eltávolítás a legfelső 2-3 hegylevéllel) optimális ideje akkor van. pattanó hang kíséretében válik el a szártól. 60-80 x 40 cm között változik. csapadékos időjárás. illetve a levélhozam fokozása. nagyüzem. a levél gyantás tapintású.

Fusio) végzik. Színrögzítés: a levél nedvességtartalmának fokozatos eltávolításával és a hőmérséklet emelésével megszűnik a levél biokémiai és enzimatikus aktivitása. melyek a dohánylevél értékét. A színesítés végére a dohánylevél eredeti víztartalmának mintegy 30-35%-át elveszti és a levéllemez valamint a főér is teljesen sárga színű lesz. redukálható cukor. Jelentősek a kémiai változások (klorofill lebomlás. A nagy kézimunkaigényű műveletet ma már fűzőgépek (Metz-Supra. A természetes szárítás. A dohánylevelek szárítása természetes és mesterséges körülmények között végezhető. A színrögzítési szakasz első részében a levél hegye. melynek időtartama 25-40 nap. hanem annál sokkal összetettebb feldolgozási eljárás. A természetes szárításhoz régen kézzel. így az előkészítés a dohánylevelek tűsorkeretbe rakása (rendezetten vagy ömlesztve) korlátozódik. meleglevegős dohányszárító esetében a szárítás ún. nikotintartalom. hogy a vízleadás üteme és mértéke szoros összhangban legyen a levelekben végbemenő biokémiai folyamatokkal. Fatex. A továbbiakban már csak ennek a megtartása a cél.). amelyekben a szárítás időtartama 100-150 óra és a szárítás minden tényezője szabályozható. Ezenkívül szárazanyagtartalmából is veszít mintegy 12-20%-ot. A szárítóba kerülő zöld dohány víztartalma általában 80% körüli. Ennek egyik módja a fűzés vagy fonás.. 90 → 75% RP. ha a levéllemez érintésre könnyen törik. a levél teljes kiszárítása. A szárítást úgy kell irányítani. A dohány mesterséges szárításának szakaszai: Színesítés: túlnyomó részben ekkor mennek végbe azok a biológiai-kémiai folyamatok. színükkel és fonákukkal váltogatva zsinórra fűzték a dohányt. 16-24 ó. Paraméterei: 41 → 51°C.0).5. Főérszárítás: akkor fejeződik be. minőségét döntően meghatározzák. biokémiai és fizikai jellegű folyamatok helyes irányításával történik. tűsorkeretekben történik. Paraméterei: 57 → 75°C. A mesterséges szárításhoz különböző típusú szárítóberendezéseket alakítottak ki (Sirokko. MINIDOSZ-1. A dohánylevél szárítása a száradás alatt végbemenő kémiai. 75 → 35% RP.) történik. Ezért a szárítás nem egyszerűen a víztartalom elpárologtatására korlátozódik. TDO típusú szárítók. ennek legnagyobb részét a szárítás során elveszti. A szárítás alatt alakulnak ki a dohány minőségét meghatározó tulajdonságok (szín. 35 → 30% RP. Az így elkészült pórékat akasztották be a dohányszárító pajtákba. 177 . Powellautomata stb. keményítő hidrolízis. Ebben a szakaszban a színesítés alatt elért sárga szín azzal egyidőben kialakult beltartalmi minőség megőrzése a cél. amikor a főborda pattanva törik.5-2. 18-30 ó. nagyüzemben géppel (Balthes törőkocsis. fehérjék hidrolizálódása.A dohány levelek törése kisgazdaságokban kézzel. stb. majd a leveleket elegyengették. Paraméterei: 30 → 41°C. 36-48 ó. Szárítás. A letört leveleket a legrövidebb időn belül a szárítás helyére kell szállítani. végére az egész levéllemez összezsugorodik és a dohánylevél eredeti víztartalmának majdnem a felét elveszti. A letört dohányleveleket a szárításra elő kell készíteni. KDSZ-1. A korszerű. nikotin csökkentés stb. Levéllemez-szárítás: célja a dohánylevél tartósítása. MKD25. hagyományos dohányszárító pajtákban (zsaluzi pajta) vagy kiegészítő fűtéssel ellátott fóliasátorban főként a levegő áramlási sebességének és páratartalmának szabályozásával történik.) is. 50-70 cm hosszú tűvel. amely akkor tekinthető befejezettnek.

szükség szerinti átrakásáról. Ilyenkor a levelek már nem törnek és összenyomás után is visszanyerik eredeti alakjukat.47 t/ha). Szárítás utáni műveletek: A dohány megszáradása és kellő mértékű bepuhulása utána válogatást a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. Várható hozam fajtától és termesztési módtól függően 1. 16-20 ó. Az utóbbi években a hazai termésátlag 1. törési övezetenként elkülönítve írják elő. A dohányt az érvényben lévő szabvány (MSZ-08 1682-79) szerint kell válogatni. 20-30 ó. penészedést idézhet elő. mivel az esetleges bemelegedés minőségromlást.5 t/ha zölddohány). Paraméterei. Hűtés.Paraméterei: 65 → 75°C.3-2. puhítási szakasz végére a levelek nedvességtartalma 16-18%. Az azonos minőségű leveleket csomókba kötik össze. 20 → 35% RP. 30 → 20% RP. 75 → 20°C.67 t/ha (világátlag: 1. 178 . Az átmeneti tárolás alatt is gondoskodni kell az asztagok hőmérsékletének állandó ellenőrzéséről. A minőségi követelményeket fajtánként.2-1. Közvetlenül szállítás előtt kell bálázni.5 t/ha száraz dohány (9-17.

és tömegtakarmánynövénynek nevezzük azokat a növényeket. 179 . amely jelentőségét az 1. 2. A szálas takarmánynövényeket három csoportra osztjuk .és jelentőségüknek megfelelő terjedelemben tárgyaljuk . stb. vagy közvetve (erjesztett és szárított takarmányként) az állatok takarmányozása céljából termesztenek. mint amilyen a nyúlszapuka.Szálas takarmányok Szálas. Pillangós virágú szálas takarmányok (lucerna. tyfon.és tömegtakarmányok. A szántóföldön termesztett szálas. Egynyári. valamint a takarmánycirkok). csak megemlítjük.és tömegtakarmányok is.és tömegtakarmányok (kukoricacsalamádé. nem pillangós szálas. de nem foglalkozunk velük.de csak a fontos növényekkel foglalkozunk: 1. baltacim. egyéb csalamádé és szilázs növények. Kis vetésterületük miatt kevésbé jelentős szálas. szarvaskerep. amelyeket közvetlenül (zöldtakarmányozásra). somkóró és bíborhere). Keveréktakarmányok (őszi és tavaszi keveréktakarmányok) 3. takarmánykáposzta. valamint a gyepek fűtermése képezi a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó állatok takarmánybázisát. Külön foglalkozunk a fejezet végén a gyeptermesztési ismeretekkel.és tömegtakarmánynövényeket.3 millió ha-os termőterület adja. de jelentősek a keverék és az egynyári szálas. szeradella. vöröshere. mohar. A szálas takarmánynövények közül legjelentősebbek a pillangós virágú takarmányok.

180 .a talaj nyers tápanyagkészletét feltárják.termesztésük jól gépesíthető.jól társíthatók.növényi sorrendbe jól beilleszthetők. .biológiailag értékes és jól emészthető fehérjét szolgáltatnak. . . . . .Pillangós virágú szálas takarmányok A szálas takarmányok közül a pillangósok a legértékesebb és legfontosabb takarmánynövények: .a talaj szerkezetét javítják.a talaj N tartalmát növelik.

de a fehérjéjének nagyon jó a minősége biológiai értéke . A lucerna termesztése teljesen gépesített.más növények számára felvehetetlen . bár keményítő és cukortartalma kevés. illetve abraktakarmányok részeként. szenázsként. kék. az országok között pedig az USA-ban termesztik a legtöbb lucernát. szénának szárítva. A lucernának nemcsak nagy fehérje tartalma van.Medicago sativa L.M. hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. A fajok nagyobb része vad lucernafaj. A kukorica mellett a lucerna a legfontosabb takarmánynövényünk. 181 . Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású.: komlós lucerna. A fehérjén kívül mészben és egyéb ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag a lucerna.Lucerna A lucerna egységnyi területről legnagyobb termést adó. amelyeknek a termesztés szempontjából nincs különösebb jelentősége.vagy takarmánylucerna . mind száraz művelésben biztonságosan termeszthető. Mindezeken kívül mint energiaforrás is jelentős. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok .foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel. A mélyebb talajrétegekből . A földrészek közül Észak-Amerikában. pillangós virágú szálas takarmánynövény. lupulina L.M. falcata L. A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. varia Martyn: tarkavirágú lucerna . ahol kiváló alkalmazkodóképessége révén mind öntözéses. Egyébként területegységre számítva a szálas takarmányok közül legtöbb emészthető nyersfehérje is a lucernával érhető el hazánkban. és ezzel a feltalajt is gazdagítja.vagy takarmánylucerna és a tarkavirágú lucerna. rendszertan A lucerna nemzetségbe számos lucerna faj tartozik. ahol meg vannak a termesztéshez szükséges feltételek. A felsorolt lucernafajok közül csak kettő jelentős: a közönséges kék.: sárkerep lucerna . vagy granulátumként. A fontosabb lucernafajok a következők: . A közvetlen takarmányozási jelentőségén kívül a lucerna felhasználható a biológiai talajművelésben és előnyösen hat a talajok termékenységére is. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is. Származás. Az állattenyésztés a lucernát sokoldalúan hasznosítja: zölden. különösen a karotin tartalma nagy. de az emészthető nyersrosttartalma fontos a kérődzők takarmányozásában. Európa minden olyan országában megtalálható. A lucernát jelentősége és alkalmazkodóképessége miatt a világ minden részén termesztik.3-4 év alatt .mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként.: közönséges. A sokoldalú felhasználás mellett említést érdemel a lucernamagtermesztés jelentősége is.M. jól beilleszthető az üzemi termesztés kereteibe. nagy fehérjetartalmú. silózva. és mivel a műtrágyázás (főleg a N tartalmúak) savanyítja a talajt a lucerna N gyűjtése révén védi szántóföldjeinket a savanyosodástól. zöldlisztként.is.

vagy svédlucerna) Európában. A tarkavirágú lucerna. rövidszártagú. A lucerna szára belül üreges.vagy takarmánylucerna őshazája Elő. ezért a gyengébb talajokon .van jelentősége. felálló. Általában a második és harmadik évben terem legtöbbet. Szárazságtűrő. de kevesebb rajta az oldalgyökér. tavasszal vetve már a vetés évében virágzik. Biológiai jellemzés A növénytani jellemzés a kék virágú lucernára vonatkozik. hogy ennél mélyebben is találunk gyökereket. század végefelé honosította meg a lucerna termesztését. Gyökér. mint a közönséges lucerna. de a tarkavirágú lucerna eltérő morfológiai és élettani különbségeit is ismertetjük. A gyökértörzs élettani szerepe a tápanyagraktározás. Szár. igénytelen növény. Hazánkban Tessedik Sámuel a XVIII. amely csak gyepes területeken jelentős.mindenütt megtalálható. Ennek köszönhető a lucerna kitűnő szárazságtűrő képessége. A gyökérzet nagyobb része . az ökotípustól és a fajtától függően 40-100 cm magas. 182 . vagy kissé elhajló és elágazó. termesztésének hazánkban nincs jelentősége. és 5. A komlós lucerna szintén vadlucernafaj.a talaj felső rétegeiben helyezkedik el. de előfordul.és kétéves változata a gyepkeverékekben hasznosítható. így hazánkban is előforduló vadlucernafaj. orsó alakú. általában 3-6 m mélyre hatol le. gyökértörzs (rizóma).mind a két lucernafajnál . a rügyekből kiinduló bokrosodás és az újrasarjadzás. Száraz. A jó télálló magyar fajták gyökérnyaka 2-3 cm mélyen. mélyrehatoló karógyökérzete van.gyepekben . vagy „homoki lucerna” állandósult keverékfaj. a tarkavirágú típusoké még mélyebben helyezkedik el. A sárkerep lucerna (sarlós-.0 pH-nál savanyúbb talajokon elpusztulnak a Rhizóbiumok. Az egy. mint a tarkavirágúé. Igénytelenebb. a kék lucerna és a sárkerep lucerna természetes hibridje. de a tarkavirágú lucerna gyökérzetére ez még jellemzőbb. később fokozatosan ritkulni kezd és elgyomosodik. még a talajvízből is pótolja vízszükségletét. meszes talajokon . A hajtásrendszer bokros jellegű és a hajtások száma a bokrosodás mértékétől függ. A lucernának jól fejlett. A kék lucerna karógyökere erősebb és mélyebbre hatol.és Közép-Ázsia arid klímájú országai. a gyökérelágazás. mint a tarkavirágúak.5-nél alacsonyabb pH-jú talajokon már gyengül a gümőképződés. A gyökér élettanilag fontos része a megvastagodott és erősen elágazó. és a talaj minőségétől függően ritkábban vagy sűrűbben helyezkednek el. innen terjedt el az egész világon. A karógyökér a talaj típusától és a talaj vízszintjétől függő mélységig. A lucerna évelő növény.főleg homok talajokon . A rizóma és a hozzá kapcsolódó gyökérnyak elhelyezkedési mélysége a lucerna fajától és ökotípusától függ. amely a szik alatti szár megvastagodásából alakul ki. A Rhizobium meliloti a semleges vagy gyengén lúgos kémhatású talajokon fejlődik jól. A gyökérgümők már a fiatal gyökérágakban megjelennek. Kedvező körülmények között helyes használattal több évig is kitart egy helyen. A 6. A kékvirágú fajták magasabbra nőnek.A közönséges kék.

5-2. vesealakú mag van. A kéklucernánál csigaszerűen csavarodott a hüvely. Virágzat és virág. a tarkavirágúé pedig a kettő közötti átmenet. Magtermesztésre a déli fekvésű dunántúli domboldalak is alkalmasak. stb. A télállóságot nemcsak a lucerna genetikai tulajdonságai. ahol bőséges a csapadék és kevés a napfényes órák száma. de termésűk kevesebb. növedéké a legkisebb. illetve a 4-5. A lucerna az éghajlattal szemben kevésbé igényes. Növendékenként eltérő a vízigénye: az 1. kezdeti fejlődés. csak fejlődése egyes szakaszaiban .7 g között van. Ezermagtömege 1. de néhány százalékban öntermékenyülés is előfordul. magérés. Éghajlatigénye alapján a lucerna hazánkban mindenütt termeszthető. A tarkavirágú fajták virágszíne rendszerint többféle kék. A lucerna virágai tömött fürtvirágzatot alkotnak. Ez fontos fajtatulajdonság. A hüvelyben 2-8. vagy vörösbarna. a tarkavirágúé pedig a kettő között van. főleg szabóméhek végzik. hogy más-más színű a vitorla. . az evezők és a csónak. A pártaszínek gyakran a fürtön belül is változnak. A levelek nagysága és alakja változó. sárgásfehér (vagy ezek átmeneti színárnyalatai). A szárazabb jellegű Alföld éghajlata kedvezőbb a lucerna termesztésére . a párta színe változó. amely kedvez a méhek járásának és az önbeporzásnak.25°C-t. a középső levélnyél hosszabb. a hótakaró nélküli hideget is elviselik. kékeszöld. hanem a kaszálási rendszert is helyesen kell kialakítani: minél több ugyanis a tartalék.) Éghajlat és talajigény Éghajlatigény. A házi méhek megporzó tevékenysége vitatott. többmagvú hüvely. fiziológiai állapota. virágzás. a kékvirágú fajtáké a halványkéktől sötét ibolyaszínig sokféle árnyalatú lehet.) Virágzáskor nagyon fontos a száraz. hosszantartó meleg és napfényes időjárás (borklíma). Hazai lucernafajtáink a . Azokon a területeken. A megtermékenyülést a rovarok. A tarkavirágú fajták levél. A megporzás feltétele. leggyakoribb a lándzsa alakú levél. napsütéses időjárás. A mag színe éretten fényes sárgás. a környezeti tényezők befolyásolják. sarjadzás. A virágok jellegzetesen pillangós szerkezetűek. száraz éghajlatot. Termés és mag. hogy a csónakba zárt ivarszervek a vitorlához csapódjanak. ahol viszont biztosabban és többet terem. A levél és a szár aránya is változó (kb. 183 . A magterméshez különösen fontos a száraz.mint a csapadékosabb Dunántúlé. A téli fagy csak a fiatal és a télre rosszul felkészült lucernásokban okozhat nagyobb kárt. (Az időtartam általában 4-14 nap. A virágzás időtartama és a megtermékenyítés nagy mértékben az időjárástól függ.Levél. 40-50%). zöldessárga. (A sárkerep lucerna magja kisebb.kívánja meg a kedvező időjárást. A virágok száma a fürtvirágzatban 5-50.főleg a magtermesztésre és élettartamra .csírázás. annál télállóbb a növény. A vadméhek a lucerna megporzását a virágok felnyitásával érik el. meleg. A sárkerep lucerna hüvelye sarlószerű. A lucerna fajok termése változatos alakú. A lucerna túlnyomórészt idegen termékenyülő. Termőképességét a talaj tápanyag-ellátottságán kívül a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja. mint a kékvirágú fajtáké. Szereti a mérsékelten meleg. de hidegtűrő képessége is jó. A lucernának hármasan összetett levelei vannak. de az is előfordul. a magtermés már bizonytalan. mint a két szélső.és száraránya kedvezőbb.

jelentősége az. hogy a talaj megfelelő mennyiségű meszet tartalmazzon.6. De. és az új lucernavetés . Ezért a talajok megítélésénél ma már az a lényeges. mint a kötött. a laza . jó vízgazdálkodású. Egyébként a kötött agyag. köves. különösen azokkal. azt mindig vegyük figyelembe. ha tartóssá válik az emelkedés és eléri az 1-1. A szikesekhez hasonlóan a savanyú talajokat is meszezéssel tehetjük alkalmassá a lucerna termesztésére. A lucerna nagyon érzékeny az altalaj minőségére és az altalajvíz mélységére. A lazább talajok kedvezőbbek. A lucernatermesztés sikerének nagyon fontos feltétele. jó minőségű vályogos homoktalajok. vagy digózással javított szikes talajokon már termeszthető. ha az altalajvíz 3-5 m mélyen helyezkedik el.Talajigény. mint a búza. ha mésztartalmuk elegendő. és csak átmenetileg emelkedik fel magasabbra. Ezért az üzemi vetésterületnek csak egy részén kell évenként új lucernát telepíteni. kavicsos. akkor a lucerna élettartama és termőképessége erősen lecsökken. Akár tömbösítve . lazább réti talajok. javított szikes talajok. Kedvező. így a növény számára fontos nitrogéngyűjtés lehetősége erősen lecsökken. de jobb homoktalajokon is termeszthető a lucerna.főleg savanyú . a lucerna termesztésére sorrendben a következő talajok alkalmasak: mezőségi talajok. Összefoglalva.és más talajjavító eljárások . rossz vízgazdálkodású agyagtalajok. vagy el is marad.vetésváltásban . Jól társítható pl. Nem termeszthető: a savanyú. vagy sem a lucerna termesztésére. hogy a lucernát több évig (3-4 év) termesztjük egy helyen. A lucerna a talajjal szemben igényes növény. semleges kémhatású barna erdőtalajok. középkötött. mészszegény altalajú.ne kerüljön a régi lucerna közelébe. meszes vagy közömbös kémhatású. hanem a talaj kémhatása miatt is. A mészben szegényebb talajokon csak akkor termeszthető. növénytársítás és vetésváltás Terület megválasztás. a búzával és a kukoricával. tápanyagokban gazdag talajokra van szükség.homoktalajokon. Terület megválasztás. réti agyagtalajok és jobb minőségű barna homoktalajok. vagy gyengén lúgos .5 méteres talajvízszintet.akár mellékszakaszon termesztjük a lucernát. mivel savanyú talajokon a Rhizobium meliloti rosszul fejlődik. Ezért a lucerna eredményes termesztéséhez mély termőrétegű. Ezért a lucerna csak a semleges. amely főleg a rossz vízvezető képességű talajokon jön létre. A lucerna jól társítható növény. rossz vízgazdálkodású. hogy a talaj alkalmassá tehető-e.5-7. Különösen a pangóvízre érzékeny. A nagyon lúgos és szikes talajokat sem szereti. durva szemcséjű talajokon.5 pH-kémhatású talajokon érzi jól magát. A meszezés . de meszezéssel. A terület kiválasztásánál a talajigényen kívül figyelembe kell venni. amelyek alapgépei a lucernánál is jól felhasználhatók.és a laza. 184 . ha az altalajban elegendő a mész. valamint a magas vízszintű láptalajokon. hogy a hagyományos lucernatalajokon kívül minél többféle talajon termeszthessünk lucernát. javított erdő talajok. hogy a lucerna 3-5 évnél korábban ne kerüljön ugyanarra a területre. a nagyon kötött. Növénytársítás. hiszen 10-12-szer annyit fogyaszt belőle.a rovarkártevők miatt . A meszet egyébként nemcsak tápanyagként igényli a lucerna.

Vetésváltás. A lucerna az előveteményekre különösebben nem igényes, ezért a jó kultúrállapotú talajokon minden elővetemény után eredményesen termeszthető. Kalászosok és kapások után egyaránt sikeresen telepíthető, ha a talaj lucernatermesztésre alkalmas és tápanyagellátottsága megfelelő. Egyébként, hogy milyen elővetemények után vetjük, az attól is függ, hogy mikor telepítjük a lucernát, tavasszal, vagy nyár végén. A tavaszi telepítéshez általában könnyebb a megfelelő elővetemények biztosítása, mint a nyárvégi telepítéshez. A nyár végén vetett lucerna megfelelő előveteményének megválasztására már nagyobb gondot kell fordítani. De itt nem annyira a gyomosodás elleni védelem a fontos, mint a jó minőségű nyirkos magágy biztosítása, ezért csak korán lekerülő elővetemények után vethető a lucerna. A leggyakoribb elővetemény ilyenkor a gabona - őszi árpa, vagy korábban beérő búza. Egyébként a nyár elején lekerülő jó búza elővetemények, mint amilyenek az őszi és tavaszi keveréktakarmányok, a korán lekerülő ipari és kapásnövények (repce, korai burgonya, stb.) a lucerna részére is megfelelők. A jó minőségű, gyommentes magágy biztosításához a tavaszi telepítésnél is előnyben kell részesíteni a korábban lekerülő növényeket. A lucerna a talajok termékenységére kedvezően hat. Jó elővetemény hatását a kapásnövények (burgonya, cukorrépa, stb.) értékesítik legjobban, de az időben - a második kaszálás után lucerna jó előveteménye az őszi búzának is.

Tápanyagigény és trágyázás Tápanyagigény. A lucerna nagyon tápanyagigényes növény. A nagy szénatermések eléréséhez elég sok tápanyagra és jó tápanyagellátottságra van szükség. Ismeretes, hogy a lucernaszéna tápanyagokban és ásványi anyagokban igen gazdag: 100 kg lucernaszénában átlagosan 2,7 kg N, 0,7 kg P2O5, 1,5 kg K2O, továbbá 3 kg CaO és 2,5 kg MgO található, amelyeket a N kivételével mind a talajból vesz fel a növény. A makroelemek mellett kisebb mennyiségben mezoelemek (Mg, Na, S), nyomokban pedig mikroelemek (B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn) is találhatók a lucernaszénában. A lucerna fajlagos tápanyagigénye 100 kg szénára vonatkoztatva: 2,7 kg N, 0,7 kg P2O5 és 1,7 kg K2O, ami összesen 5,1 kg NPK-hatóanyagnak felel meg. Természetes, hogy a lucerna fajlagos műtrágyaigénye és a konkrétan felhasználásra kerülő műtrágya mennyiségek még sok tényezőtől függnek. A tervezett lucernaszéna-termés előállításához szükséges NPK hatóanyagok felhasználását azonban több tényező is módosítja, pl. a termőhelyek talajainak kultúrállapota, valamint az, hogy öntözik, vagy öntözés nélkül termesztik-e a lucernát. A szükséges N-adagok meghatározásánál pedig figyelembe kell vennünk azt, hogy a lucerna N-igényét csak részben kell kielégíteni. (A túlzott N adagolás többek között csökkenti a baktériumok N-megkötő tevékenységét). A nitrogéntrágyázás hatékonysága a termőhelytől és a lucerna használati módjától függően változó, de az nem vitatott, hogy a kezdeti fejlődést serkentő „starter” N-trágyázás nagyon fontos és hatásos mivel ilyenkor szimbiózisban élő baktériumok tevékenysége még nem kielégítő.

185

Ezért - a kezdeti fejlődés elősegítése érdekében - még jó lucernatermő talajokon is adjunk a lucerna telepítésekor nitrogénműtrágyát. (A N-műtrágya mennyisége nagyon változó: általában a várható termésátlag alapján számított N-adag 20-25%-a; jobb talajokon 30-60 kg/ha, gyengébb talajokon 60-80 kg/ha N-hatóanyag adható a telepítés alá.) Az idősebb, termőlucerna N-műtrágyázása főleg az öntözéses és a füves lucernatermesztéskor gazdaságos. Egyébként a lucerna N-fejtrágyázás hatékonysága legnagyobb mértékben a talajok kémhatásától és mésztartalmától függ; savanyú talajokon sokkal hatásosabb, mint meszes talajokon. Öntözött lucerna esetén - ahol több a N-műtrágya - a számított adagot úgy kell felosztani, hogy kora tavasszal és a kaszálások után közvetlenül kerüljön kiszórásra a N-fejtrágya. A foszfor és kálium műtrágyák mennyiségében jelentkező eltéréseket általában több tényező is befolyásolja, amelyek közül legjelentősebbek: a körülmények alapján tervezhető termésátlagok, és a talajok tápanyag-ellátottsága. A szükséges foszfor és kálium műtrágya adagok megállapítása mellett fontos szempont még, hogy a lucerna több évre szóló foszfor és kálium igényét nagyobbrészt alaptrágyázással kell kielégíteni. A foszfor a lucerna legfontosabb tápanyaga: fehérje-alkotórész ill. a hatalmas gyökértömeg kifejlesztéséhez is sok kell belőle. A foszforadag teljes mennyiségét általában alaptrágyázással kell kijuttatni. Ez alól csak a gyengébb foszforellátottságú talajok lehetnek kivételek, ahol a számított adagból 180-200 kg/ha hatóanyag mennyiséget adunk telepítéskor, és a többit az első és második termőév végén, vagy kora tavasszal szórjuk ki. A káliumot csak kötöttebb talajokon adjuk teljes élettartamra. A lazább talajokon az a helyes, ha alaptrágyaként 200-240 kg/ha-nál több K-hatóanyagot nem adunk, a fennmaradó adagot pedig megosztjuk úgy, hogy az első és a második termőév végén zárófejtrágyaként szórjuk ki. A túlzott K-adagolás rontja a takarmány minőségét, mivel a K/Na arányát tágítja, ami állatbetegségeket idézhet elő. Magnézium hiány elsősorban a könnyű, savanyú homok talajokon fordul elő, de egyes Mghiányos kötött talajokon is gazdaságos lehet a Mg-trágyázás. Mg-trágyázásra a magnéziumszulfátot tavasszal kell fejtrágyaként kiszórni. Külön kén-trágyázásra hazai talajainkon ritkán van szükség, mivel a szuperfoszfáttal kielégítjük a lucerna kénszükségletét is. A mikroelemek közül gyakorlatilag a bór és a molibdén hiánya okozhat terméscsökkenést, vagy minőségromlást. A szükséges bór és molidbénmennyiséget legegyszerűbben és legbiztonságosabban bór és molibdénnyomelemes szuperfoszfáttal juttathatjuk a talajba. Egyébként a levéltrágyázás is eredményes, ilyenkor bórsavas keserűsót permetezünk a zöldbimbós lucernára.

Talajelőkészítés A lucerna sikeres telepítéséhez mélyen művelt, jó kultúrállapotú talaj szükséges. Vetéséhez aprómorzsás, nyirkos és ülepedett magágyat kell készíteni, annak érdekében, hogy a lucerna sekély vetést kívánó, apró magja gyorsan és biztosan kikeljen.

186

A talajelőkészítés idejét és módját főleg a talajok minősége, az elővetemények és a telepítés ideje - nyárvégi vagy tavaszi - határozza meg. Az a helyes, ha a talajelőkészítést már az elővetemények talajművelésével és ápolásával megkezdjük. Tavaszi telepítéskor - főleg a kötöttebb talajokon - ha kapásnövény volt a lucerna előveteménye, már a kapásnövény alá végezzünk középmély, lazítással egybekapcsolt őszi mélyszántást és fokozott gondossággal végezzük a növényápolást is. A kapásnövények betakarítása után a lucerna alá minél előbb végezzük el a kellő mélységű, jó minőségű őszi mélyszántást. Amikor gabona után vetjük a lucernát, nagyon fontos, hogy minél előbb, és minél jobb minőségben végezzük el a tarlóhántást és a hántott tarló rendszeres ápolásával biztosítsuk a jó minőségű őszi mélyszántás feltételeit. Az őszi mélyszántás után fontos a barázdák behúzása és - lejtős területek kivételével - a szántás elmunkálása. Egyébként az egyenletes, sima talajfelszín létrehozása nagyon fontos a lucerna telepítés előtt. Nyárvégi telepítéskor rendszerint tarlóhántással kezdődik a talajelőkészítés. A szántást a vetés előtt legalább 3-4 héttel szükséges elvégezni, majd elmunkálni, hogy a talaj a vetésig kellően leülepedhessen. A talajelőkészítési munka mindenkor a magágykészítéssel és a vetés előtti vegyszerbedolgozással fejeződik be. Magágykészítés. A jó minőségű magágykészítésnek legmegfelelőbb eszközei a kombinált művelőeszközök: a kombinátor, a rotációs borona és az ásóborona. De ezek hiányában a sekélyen jártatott kultivátorral, tárcsával, fogassal és szükség szerinti hengerezéssel is megfelelő magágy készíthető a lucernamag részére.

Telepítés és a telepítési módok A lucerna termésére igen nagy hatással van a telepítés módja. A telepítési módok: a takarónövényes telepítés, a tiszta telepítés és a füves lucerna telepítés. Tiszta telepítés. A lucerna biológiai igényének a tiszta telepítés felel meg a legjobban. Ebben az esetben a lucernatelepítés kockázata is kisebb. Szárazabb viszonyok között és a nyárvégi telepítéskor mindig takarónövény nélkül vessük a lucernát. De a tavaszi telepítés is jobban sikerül, ha tisztán vetjük. Összefoglalva a tiszta telepítés előnyeit, a következők állapíthatók meg: a takarónövényes telepítés a szelektív gyomirtóvegyszerek elterjedésével háttérbe szorult; a tiszta telepítéssel egyenletesebb és sűrűbb állomány biztosítható, mint a takarónövényes vetéssel; a tisztán vetett lucerna biztosabb és nagyobb termése pótolja a takarónövény termését. Ezért a tiszta, takarónövény nélküli vetés az általánosan javasolható lucernatelepítési mód. Takarónövényes telepítés. Csapadékosabb viszonyok között és laza, deflációs talajokon, ahol a homokverés veszélyezteti a tisztán telepített lucernát, indokolt lehet a takarónövényes lucernatelepítés. Az ilyen adottságok és körülmények között a takarónövények hátrányai (víz, fény, tápanyagelvonás, stb.) helyett az előnyök kerülnek előtérbe. Főbb előnyök: a talajvédelem, a gyomok elnyomása, a talaj cserepesedésének megakadályozása, valamint a takarónövények termése.

187

A lucerna legáltalánosabban használt takarónövénye a csökkentett magmennyiséggel vetett tavaszi árpa, de előfordul, hogy ritkább állományú őszi gabonára, főleg búzára vetik a lucernát. Az újabb vizsgálatok szerint a fél magmennyiséggel vetett és zölden betakarítható borsó a legjobb takarónövény. Füves lucernatelepítés. A lucerna jó termékenységű talajokon tisztán vetve többet terem, mint a füves lucerna. A pázsitfűvel társított lucerna termesztése ezért csak ott javasolható, ahol azt a termesztési adottságok és főleg a takarmányozási igények indokolják. A füves lucerna telepítése általában kétféleképpen történik: vagy egyszerre vetik a lucerna + pázsitfűkeveréket (pl. lucerna + csomós ebir, magas perje, stb.), vagy a második, esetleg a harmadik év végén pázsitfűmaggal (pl. szálkás perjével) felül vetik a lucernát.

Vetés és a vetésmódok A lucerna vetéséhez nagyon fontos a jóminőségű - arankamentes, fémzárolt lucerna vetőmag. A saját termésű vetőmagot is célszerű kitisztíttatni (arankamentesíttetni). Vetésidő. A lucerna legmegfelelőbb vetésideje tavasszal, vagy nyár végén van. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt biztosabb a tavaszi, mint a nyárvégi vetés. Egyébként mindkét vetésidőnek vannak előnyei és hátrányai, ezért a vetésidő mindig a helyi adottságok figyelembevételével dönthető el. A tavaszi vetés előnyei: legnagyobb előnye, hogy könnyű a megfelelő magágy előkészítés, a talaj elegendő nedvességet tartalmaz a gyors és egyenletes keléshez. Hátrányai: ha korán vetünk, az alacsony hőmérséklet miatt a kelés elhúzódik és a gyomosodás veszélye is nagyobb. De a legnagyobb hátránya az, hogy az első évben kevesebb termésre számíthatunk. Mindezek ellenére - a bizonytalan nyárvégi csapadékviszonyok miatt - a tavaszi vetés országos átlagban biztosabb, mint a nyárvégi vetés. A tavaszi vetésidőszak viszonyaink között elég hosszú, március közepétől április végéig tart. Tiszta telepítés esetén indokolatlan a túl korai tavaszi vetés, mert a gyors és egyenletes keléshez nagyobb talajhőmérséklet (8-12°C) szükséges. Ezért a lucerna legkedvezőbb vetési ideje áprilisban van. Nyárvégi vetésideje is elég hosszú, általában augusztus elejétől augusztus végéig tart; az optimális vetésidő augusztus közepe. A nyárvégi vetés előnyei és hátrányai: a legnagyobb előnye az, hogy az ősszel kellően megerősödött növények a következő évben már teljes termést adnak és a gyomosodás veszélye is sokkal kisebb, mint tavaszi vetés esetén. Hátránya, hogy a nyirkos, megfelelő magágy biztosítása sokkal nehezebb, ezért a nyárvégi vetés sikere is bizonytalanabb. De ahol csapadékosabb az időjárás, vagy az öntözés lehetőségei megvannak, ott a nyárvégi vetés előnyeit feltétlenül használjuk ki. Vetésmódok. A lucernát takarmánytermesztés céljára gabonasortávolságra vetjük, de előfordul a kétszeres gabonasortávolságú vetés is. (Újabban a gépi szórt vetést is alkalmazzák). Vetőmag-norma. A szükséges és gazdaságos vetőmag mennyiségek körül sok és eltérő nézet volt és van a gyakorlatban. Korábban - az erős gyomosodás miatt - a megfelelően sűrű növényállomány biztosításához kb. 13 millió/ha vetőmag normát tartottak célszerűnek. Ma már 7-10 milliót is elegendőnek tartanak. (Ez 15-20 kg/ha vetőmagot jelent).
188

A gyomok elleni védekezés célja. mely egyrészt a gazdanövényét pusztítja. lucernaböde.az új telepítésű lucernákat . hererák. lucernarügy-gubacsszúnyog. Álló lucernában az arankás foltokat szelektív hatású. lucernabogár. bélgyulladást okoz az állatoknál).őszi és kora tavaszi . tavasszal. a gyökérfekély. bagolypille. a baktériumos szárfoltosság. A lucernát apró magja ellenére sem szabad nagyon sekélyen vetni. mezei poloska. fekete vincellérbogár. lazább talajokon pedig mélyebben vessünk. évelő kultúrában megtelepednek a rágcsálók is. a nyárvégi vetéshez és a takarónövényes telepítéshez több vetőmagra van szükség.Egyébként a tavaszi vetéshez és a tiszta telepítéshez kevesebb. A kaszálásnál sokkal eredményesebb a gyomirtó vegyszerek használata. zöldborsó levéltetű. Ezeket a feltételeket az ápolási munkák biztosítják. lucernapoloska. hogy a kezdeti fejlődésben lévő növényeket .) Mechanikai ápolás. a lucerna szárragya. De kevesebb a vetőmagszükséglet akkor is. abból hausztóriumain keresztül szerves vegyületeket átvevő élősködő növény. (Az arankamag a mélyre kerülve nem tud kicsírázni). levélragya.és az idősebb (beállt) lucernákat is megvédjük a gyomok kártételétől. Az aranka a gazdanövényre telepedő. lisztharmat. kontakt herbicidekkel ill. A vegyszeres gyomirtásnak kétféle módja terjedt el a gyakorlatban: az új telepítésű lucernák és az idősebb . a baktériumos levélsárgulás. a rhizoktónia. Csírázóképességét akár 10-12 évig is megőrzi. Az ápolási módok közül legfontosabb a gyomok és a rovarkártevők elleni védelem (Az utóbbival a növényvédelem foglalkozik. Normális talajnedvesség esetén kötöttebb talajokon sekélyebben. másrészt a szénába kerülve mérgező (görcsöt.lucernák vegyszeres gyomirtása. a beállt lucernában a lucerna sarjadzása előtt. Vegyszeres gyomirtás. vetés után (kelés előtt). a lucerna fertőző hervadása. Leggyakrabban előforduló gyomnövényei a nagy aranka. lucernaormányos. magormányosok. ha kétszeres gabonasortávolságra (8-10 kg/ha) vetjük a lucernát. Ha a talaj termőrétegének vastagsága lehetővé teszi. A fogasolással vigyázni kell. lucerna rozsda stb. a hamvas vincellérbogár. tavasszal csak a sarjadzás megindulása előtt szabad fogasolni. mégpedig a mezei pocok. A fuzáriumok. lombperzselővel is irthatjuk. Vegyszeres permetezést végezhetünk preventíven. A vetés mélysége. a szádor. A vetésmélység a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm. ill.álló . a kis aranka. Betegségei a baktériumos hervadás. vagy füves lucernát telepítünk. pattanóbogarak lárvái. Rovarkártevői a csípkézőbogarak. ibolyaszínű gyökérpenész. a lucerna mozaikvírus. ápolási módok és az öntözés A telepítést követően a lucerna kelése és fejlődése számára optimális feltételek szükségesek. 189 . hörcsög. peronoszpóra. Jelentősége nem nagy.fogasolásból és a felfagyott lucerna hengerezéséből áll. A nagy szaporaságú. hogy arankamentes vetőmagot használjunk. Agrotechnikai és kémiai módszerekkel védekezhetünk ellenük. A gyomok ellen kaszálással és vegyszeres gyomirtással védekezhetünk. 35-40 cmes mélyszántást végezzünk a lucerna telepítése előtt. időszakonként . A fehérjedús. Nagyon fontos. Rendkívül veszedelmes parazita. apró állatokat vissza kell szorítani. Ápolás.

mégis nagyon meghálálja az öntözést. tehát többször háromszor vagy négyszer . főleg a csapadék mennyisége és eloszlása határozza meg. A lucerna öntözésére az esőszerű és a sávos-csörgedeztető öntözési módok alkalmazhatók. A túlöntözésre azonban vigyázzunk. vagyis szakaszosan kaszálunk. Az új lucernások első kaszálásával várjuk meg a teljes virágzást. stb.Öntözés. A lucerna azonban nemcsak tenyészidőben öntözhető. Az öntözés legalkalmasabb időpontja . vagyis romlik a takarmány minősége és csökken a sarjú mennyisége. Az öntözési módtól függően még tereprendezésre is szükség lehet. Egyébként. hanem az öntözési idényen kívül is. mert a szára megrokkan. Bár a lucerna szárazságtűrő. mint a felületi öntözés. a széna beltartalma iránt támasztott követelmények és a lucerna fejlettségi állapota határozza meg. ezért kaszálásával nem célszerű a virágzás elejét megvárni.tenyészidőben . Az öntözéses lucerna termesztésnél nagyobb jelentősége van a talajfelület porhanyításának . hogy a gyökérzete minél jobban megerősödjön. Betakarítás és tartósítás A nyár végén telepített lucerna a következő évben már teljes termést ad. Az esőszerű öntözés az előnyösebb és általánosabb. Tavasszal a tisztán vetett lucernát a vetés évében rendszerint kétszer vagy háromszor. pl. fehérjében és karotinban gazdag lucernaliszt készíthető. a takarónövénnyel vetett lucernát csak egyszer kaszálhatjuk. és a legtöbb emészthető fehérje.a kaszálások után van. ami a talaj 25-35 cm-es rétegét átnyirkosítja. A további években a talajtól és az időjárástól függően általában 3-4-szer. Többek közt: a trágyázást. a fajta választást. 190 . Az ilyenkor kaszált lucernából jó minőségű. A zöldbimbós lucernában van a legkevesebb rost. Az esőszerű öntözéshez egy-egy alkalommal kb. A virágzás kezdetén lévő lucerna adja a legtöbb emészthető tápanyagot. A tisztán vetett lucerna első növedékéről.a fogasolásnak . A több éves lucerna első növedéke rendszerint buján fejlődik. a szénakészítési munkák jobb szervezését is elősegíthetjük. Az öntözéshez általában annyi vizet használjunk fel. fehérjetartalom szempontjából pedig a 4 kaszálás tekinthető célszerűnek. ha az első kaszálást az egyes táblákon valamivel korábban elkezdjük. az alsó levelek sárgulni kezdenek. felületi öntözésnél. ha gyomtalan. amikor a növények magassága 1015 cm. 60-80 mm öntözővíz szükséges. a telepítést. mert erre a lucerna nagyon kényes.mint ha öntözés nélkül termesztjük a lucernát. öntözéses termesztés esetén rendszerint 5-ször kaszálhatjuk meg a lucernát. Ez lehet: nyári előöntözés a nyárvégi telepítés sikere érdekében. az öntözővíz mennyiségét a talajvíz ellátottságán kívül az időjárási tényezők. Az öntözés gyakoriságát.kaszálható. ha szükség van rá. Az öntözés egyébként csökkenti a lucerna élettartamát és módosítja a lucernatermesztés agrotechnikáját. vagy őszi tározó öntözés és tavaszi előöntözés is. de lényegesen drágább. Szárazanyagtermés szempontjából az évi 3 kaszálás. A kaszálások időpontját a takarmányozási igények. még magot is foghatunk. Öntözve lényegesen többet terem és évente ötször is kaszálható.

fehérjében és karotinban gazdag . hogy a lucerna áttelelése minél jobb legyen. a hideg levegős.puffasztó hatású.) felhasználásával is készíthetünk szilázst a lucernából.szőnyeg vagy szűkített rendre-vágás . vagy füves lucernát silózunk. vágott lucerna esetén . A rendre vágott lucernát . valamint a meleg levegős szénaszárítás.forgatni kell.az időjárástól függően . Amennyiben a takarmányozási igények megengedik.és egyben legdrágább. Az utolsó kaszálást pedig legkésőbb szeptember végéig.fűkaszával. mert sietteti a lucerna kiritkulását. Az erjesztéses tartósítás jelentősége is igen nagy. öntözött lucernánál pedig 4-5 hét múlva megosztva. váltakozva. A forgatás és a szálastakarmányok szellőztetése rendsodróval és rendterítő gépekkel végezhető. de lényegesen nagyobbak lesznek a szárítási költségek. renden szárított szálas és bálázásos szénakészítés. A lucerna . A lucerna legkorszerűbb .a kérődző állatokra .a levélpergés elkerülése és a jó minőség biztosítása végett . A tartósítási módok közül legelterjedtebb a széna készítés. A lucernaliszt és a silózással tartósított lucerna betakarítási menete azonos. De készíthető abrakos szilázs (pl.a renden szárított szénánál kb. Ha lucernaliszt készítéshez egy menetben takarítjuk be a lucernát. tartsuk be azt az irányelvet. vagy önjáró szársértős rendrevágó gépekkel.tartósítási módjai: a forró levegős gyorsszárítással készített lucernaliszt és a belőle készített préselvények (Pellet) amelyek nagy fehérjetartalmuknál fogva abraktakarmány-keverékek komponenseként is hasznosíthatók. mert a lucerna . ha évente egy kaszálásával megvárjuk a teljes virágzást. A lucerna egyébként önmagában nehezen silózható. Néha előfordul.olcsó és értékes tömegtakarmány állítható elő a szarvasmarhák takarmányozására. A betakarítási módok és a szénakészítés menete: Rendre-vágás . hogy a lucernát legeltetéssel is hasznosítják. ill. A rendsodrozott vagy rendrerakott széna a kívánt nedvességtartalomnál . A korszerű szénakészítési módok esetén .és a többi pillangós szálastakarmány . kukoricadara hozzákeveréssel). október elejéig fejezzük be és kaszáláskor hagyjuk magasabb tarlót. a szellőztetéses szénakészítésnél pedig 40-50%-os víztartalom .széna készíthető a lucernából. 60%-os nedvesség-tartalomnál rendsodrózni kell. stb.a fonnyasztott lucerna silózásával . majd a bála méretétől függő rakfelületű pótkocsival szállítható be a széna.a szőnyegrendre kaszált szénát kb.betakarítása . ha más növényekkel együtt silózzuk. valamint az erjesztéses tartósítási silózási . hiszen a lucernaszilázs és különösen a szenázs készítéssel . 2%. valamivel jobb lesz a minősége. A bálázásos szénakészítésnél pedig rendfelszedő bálázóval és bálafelszedő-rendező kocsival. Egyébként a legeltetésnél és a zöldlucerna etetésénél vigyázni kell. szellőztetéses szárítással készített szálas és bálázott széna.Az első kaszálás utáni kaszálások sorrendje általában a következők szerint alakul: öntözetlen lucerna esetében 5-6 hét. nagyon energiaigényes . zöldlucernaliszt készítés.amely általában a tartósítási módoktól függ . 191 .módok: a szilázs és a fonnyasztott szilázs (szenázs) készítése. A szénakészítés korszerű módszereivel jó minőségű . A szénakészítési módok: a hagyományos.rendfelszedő kocsival szedhető fel és szállítható be a tárolóhelyre és a szárító berendezésekre. könnyebb. amely lehet egyvagy kétmenetes. Ez azonban káros a lucerna élettartamára.ha nem kellett a rendet szétteríteni . hogy a lucerna élettartamára jó hatású.a következőkben foglalható össze: Tartósítási módok: szénakészítés. vagy tartósító (kémiai) anyagok (hangyasav.nincs szükség rendrakásra.

ahol 800-900°C hőmérsékletű levegővel igen rövid idő alatt 10% körüli víztartalomra szárítják. vagy tavaszi vetésű növényeket vetünk-e utána.és szállító gépekkel történik. A lucerna feltörése. A lucerna feltörési ideje attól függ. A kétmenetes betakarítás menete: rendrevágás szűkített rendrevágó géppel. akkor a második kaszálás után törjük fel. ősz elején kell feltörni a lucernát. A szállítás. akkor nyár végén. 192 . hogy őszi gabonát. a silózás és a szárítás az egymenetes betakarításnál leírtaknak megfelelően történik itt is. De ha tavaszi növények kerülnek a lucerna után. Ha őszi gabonát vetünk a lucerna után.Az egymenetes betakarítás mindig járvaszecskázóval és megfelelő gyüjtő.rendfelszedő járvaszecskázó géppel rendfelszedés és szecskázás. Silózás esetén a szecskázott lucerna silótérbe kerül. a liszt készítéskor 70%-os nedvességtartalomnál .a szenázs készítéskor 40-60%. A liszt készítésekor pedig a forrólevegős szárítóba szállítják. majd őrlik. majd a kellő szikkadás (fonnyadás) után . esetleg préselvényeket készítenek belőle.

két kaszálású típusokba tartoznak. amely általában 60-70 cm mélyre hatol a talajba. ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. és a korai érésű. A levelek színén félhold alakú. Nyugat-Európában a XVI. Szár. Virágzata összetett gombvirágzat. Hármasan összetett (Trifolium-levél). a felső szárlevelek rövid nyelűek. A vöröshere is idegen termékenyülő növény. A vöröshere alacsony hőmérsékleten (2-3°C) csírázó takarmánynövény. Hazánkban a Dunántúlon és az ország északi. Rendszertana. A vörösherének erős karó gyökere van. század elején kezd elterjedni. azokon a talajokon. de vannak folt nélküli levelek is. A gyökértörzs (rizoma) a lucernához hasonlóan a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Takarmányértéke közel azonos a lucernáéval. Általában két éves növényként hasznosítjuk. Levélzete. de nagyobbrészt csak a Bombus-fajok (poszméhek) vesznek részt a megporzásban. század végén és a XIX. Kisebb mértékben a háziméhek is látogatják a vörösherét. A friss zöld vöröshere . Hazánkban pedig csak a XVIII. csapadékosabb tájain termesztjük. században kezdték el a termesztését.a lucernához hasonlóan . ezért öntözéses gazdálkodásunk fejlődésével a vöröshere termesztés lehetősége is tovább növekedhet. de a talaj minőségétől függően egy-két méter mélyen is találunk gyökereket. Az alsó levelek hosszú. A szénakészítés és a többi tartósítási módok mindenben azonosak a lucernatermesztésnél leírtakkal. A hajtások a gyökértörzs csúcsi részéből törnek elő. Biológiai jellemzés. hanem értékes talajjavító-növény is. ezért a vörösherét sem szabad legeltetni. világosabb zöld színű folt (keresztsáv) látható. bár kevesebb szervesanyagot hagy vissza a talajba. és bokrot alkotnak. Jól és biztonságosan csak a hosszú szivókájú vadméhek képesek megtermékenyíteni. Az öntözést egyébként nagyon meghálálja. de ritkán fehér virág is előfordul. elterjedése és biológiai jellemzése A herefélék (Trifolium) nemzetségének legfontosabb és legértékesebb faja a termesztett vöröshere (Trifolium pratense L. A virág színe többnyire lilás piros. Gyökérzet. finoman és egyenletesen szőrözöttek.Vöröshere A vöröshere a lucerna után a második legértékesebb pillangós virágú szálas takarmánynövényünk. A vöröshere nemcsak fontos takarmánynövény. 193 . ezért elsősorban szénát készítenek belőle. mert a harmadik évben rendszerint kiritkul.) A termesztett vöröshere fiatal kultúrnövény. amelyek öntözés esetén háromszor is kaszálhatók.puffasztó hatású. mint a lucerna. de valamivel kisebb a fehérjetartalma és rosszabb az étrendi hatása. épszélűek. A nálunk termesztett vörösherék 2-3 évig élnek. De a lucernával öntözéses körülmények között sem versenyezhet. A levelek alakja tojásdad.

fényes. de igazán csak a 700 mm feletti csapadéknál érzi jól magát. illetve az utána kerülő tavaszi árpa.6-2. A vöröshere nemcsak a csapadékra igényes. A vöröshere kitűnő előveteménye az őszi gabonaféléknek. Ezért a vörösherét mészszegény talajokon is termeszthetjük. Hazai viszonyaink között a 600-650 mm évi csapadék mennyiség az. hanem az eloszlása is fontos. nyirkos talajokat igényel. ha tavaszi kapásnövényt vetünk a vöröshere után. Éghajlat és talajigény. humuszos homoktalajokon is. A vöröshere rossz előveteményei: a hüvelyesek. ezért az elővetemények értékeléséhez tartozik a takarónövények értékelése is. Tápanyagigény és trágyázás A vöröshere tápanyagigénye és trágyázása nagyon hasonló a lucernáéhoz.pH-értéke 6-6. Laza homoktalajokon és szélsőségesen kötött. Nagy termések biztosításához nemcsak a csapadék mennyisége. A vörösherét rendszerint takarónövénnyel vetjük. A vöröshere is mészkedvelő növény.5-2 m) sem olyan igényes. de száraz viszonyok között és késői feltörés esetén helyesebb. mint a lucerna. mint a lucernáé. ahol a talaj termőrétegének kémhatása . Hőigénye nem nagy. Az ilyen talajokon meghálálja a talajok meszezését. ahol a vörösherét már termeszthetjük. 194 . száraz. stb. de mészigénye kisebb. meleg időjárást. A vöröshere a téli fagyokat is jól bírja. a tetraploidoké 2. A vöröshere jó előveteményei: a kapás növények. mint a lucerna. hogy a vöröshere alá kevesebb trágyára van szükség. mint a lucerna. Helye a vetésváltásban. hanem a levegő páratartalmára is. és ezzel is növelhető a vöröshere termése. mint a lucernáé.Termés és mag. De nagy és biztos termések eléréséhez középkötött és tápanyagokban gazdag. főleg a búzának. A vörösherének egymagvú hüvelytermése van.). A száraz és az öntözéses termesztés kívánalmainak megfelelően kell megválasztani a vöröshere fajtákat. A talaj termőréteg mélységére és a talajvízszint magasságára (1.8 között van (Nyugat-Dunántúl erdőtalajai.3 g. A vöröshere a talajjal szemben igénytelenebb.2 g. üde. Talajigény. de tavasszal a felfagyásra érzékenyebb. A vöröshere az éghajlattal szemben igényes növény. csak a magtermesztés igényel csapadékmentes. csapadékosabb éghajlaton termeszthető gazdaságosan.5-3. Fajta megválasztás. A mag alapszíne sárga. napos. A két növény trágyázása között csak az a különbség. A tetraploid vöröshere magja túlnyomórészt sárga. jó vízgazdálkodású. De jól terem a mélyebb fekvésű. főleg a jól ápolt cukorrépa. a szélesebb rész gyakran lilás. A magvak lekerekített sarkú háromszög alakúak. csak a hűvösebb. vetésváltás Éghajlatigény. A diploid fajták ezermagtömege 1. mivel a vöröshere élettartama rövidebb és termése is kevesebb. Önmaga után 4 éven belül ne következzék „hereuntság” fellépése esetén pedig 5-6 évnél hamarabb ne kerüljön ugyanarra a táblára. A kétéves hasznosítású vöröshere nagyon jól beilleszthető a növényi sorrendbe. szikes talajokon nem termeszthető. főleg a bükkönyfajok.

de a tavaszi vetés általánosabb.5 kg P2O5. Tavaszi vetés esetén. 7-8 kg foszfor. a visszamaradó 1/3-ot pedig a második évben indító fejtrágyaként szórjuk ki kora tavasszal. ahol az NPK hatóanyagok aránya 1:0. arankamentes vetőmagot vessünk. először az árpa vetőmagját vessük el a szokásos mélységre. már március első felében is elvethető. A számított . ha kevesebbet vetünk (a szükséges vetőmag 50-70%-át). ezért csak öntözéses körülmények között javasolható. Ezért nagy termések biztosításához tápanyagigényének megfelelő műtrágyázásra van szükség. Tavaszi vetés esetén a lucernánál korábban. A műtrágya adagolása: A foszfor és a kálium műtrágyákat alaptrágyaként kell a talajba dolgozni.Szervestrágyázás. Talajelőkészítés A vöröshere talajelőkészítése mindenben azonos a takarónövényekkel telepített lucerna talajelőkészítésével. az öntözés. Istállótrágyát csak az elővetemények . ezeket rendszerint a Nitrogéntrágyázásra is hálásabb a vöröshere. A műtrágyaszámítás irányelvei szerint az átlagos körülmények és közepes tápanyagellátottságú talajok esetén az 1 t vöröshereszéna előállításához szükséges hatóanyagok kg-ban: 13-15 kg nitrogén. a vetésmód (pl.mivel a vöröshere jól tűri a takarónövény árnyékoló hatását. A vörösherét is vethetjük tavasszal és nyár végén. 2 kg K2O.6:1. . 1/3-át vetés előtt a magágyba dolgozva. hogy jó csírázóképességű. Különösen a savanyúbb talajokon van kedvező hatása a nitrogénnek. és ilyenkor takarónövény nélkül vetjük a vörösherét. takarónövények alaptrágyázásakor (ősszel) dolgozzuk be a talajba.4 körül van. Legjobb és leggyakoribb takarónövénye a takarmányozási célra termesztett tavaszi árpa.3 kgN. Ha tavaszi árpa a takarónövény. hogy a vörösherét kevésbé árnyékolja. mint a lucerna. 19-20 kg kálium hatóanyag. tiszta. 0.rendszerint takarónövénnyel vetjük. Ez összesen 39-43 kg vegyes hatóanyagnak felel meg 1 tonna szénatermés biztosításához. A tavaszi árpa vetőmagjából helyesebb. A vöröshere fajlagos tápanyagigénye 100 kg szénatermésre vonatkoztatva: 2.8 kg vegyes NPK hatóanyag. A túlzott nitrogén trágyázás a takarónövény buja növekedését és a vöröshere felnyurgulását okozza. A nitrogén műtrágyák mennyiségét befolyásoló tényezők a következők: a talajok nitrogénellátottsága.alá adhatunk.esetleg korrigált . a takarónövényes vetés). összesen 4. . A vöröshere a fejlődéséhez bőséges tápanyagot igényel. Gyengébb talajokon a vöröshere ritkább őszi gabonákra is rávethető.nitrogén műtrágyát három részletben kell adagolni: 1/3-át alaptrágyaként. Műtrágyázás. utána hengerezzünk. A műtrágyák közül főleg a foszfor és kálium műtrágyák fontosak.illetve a takarónövények előveteményei . Vetés A vöröshere telepítésénél is fontos. A nyár végi vetés kockázatos. 195 . A talajelőkészítés menete a takarónövényhez igazodik. majd az árpa vetésére keresztben vessük el a vörösherét.

A heretarló első ápoló munkája a könnyű fogas és utána a henger járatása. mert a kombájn-szalma alatt a vöröshere hamar kipusztul. A felfagyott vörösherét is hengerezzük le. Az öntözést jobban meghálálja. valamint a gyökérvész. Az aranka ellen pedig úgy védekezhetünk. vöröshere-magdarázs). A második évben vöröshere rendszerint kétszer kaszálható. A vöröshere legjobb öntözési módja az esőszerű öntözés.Vetőmagszükséglet kb. Gyengébb termékenységű talajokon vethetjük a vörösherét szarvaskereppel keverten is. A vöröshere száraz viszonyok között (az Alföldön) csak öntözéssel termeszthető. A takarónövénnyel vetett vöröshere ápolása a takarónövény aratása után kezdődik. Ha nagyon száraz a talaj. mert a későn kaszált vöröshere a tél folyamán erősen kiritkulhat. Füves keverékben legmegfelelőbb társnövénye az olaszperje és a réti komócsin. Kaszálások ideje: 1. apró szulák. Leggyakrabban előforduló gyomnövényei az aranka. 10-11 millió csíra/ha. hogy a talaj 25-30 cm mélyen beázzon. Betakarítás Első évben a takarónövény letakarítása után . Jellemző betegségei a herefoltosság. szeptember végéig fejezzük be. csörgedeztető öntözés is. repcsényretek. virágzöldülés és a lisztharmat. ha a takarónövény gabonaféle. rozsda (ezeket kaszálással megelőzhetjük). Öntözés. somkóró-bagolypille. kaszálás: augusztus vége-szeptember eleje. így a második kaszálás mennyiségét növelhetjük. fuzánózus. mint a lucernánál. Ápolás és gyomirtás A tisztán vetett vöröshere ápolása nagyobbrészt azonos a lucerna ápolásával. Kártevői a csipkézőbogarak. Az öntözést mindig kaszálás után végezzük. a szádor. lucernaböde. A takarónövényt minél előbb hordjuk le a tábláról. ennél lényegesen több vizet is adhatunk. valamint a magkártevők (ápionfajok. vadrepce. mint a lucerna. Az első kaszálást mindig bimbózáskor végezzük. útszéli zsázsa.rendszerint egy kaszálást ad a vöröshere. de gazdaságos a sávos. de a túlöntözésre vigyázzunk. szulák keserűfű. tarka koronafürt. lósóskafajok stb. Felülvetés esetén. kaszálás: július vége-augusztus eleje 3. a tarlóvirág. lehet postemergensen is permetezni a vörösherét. ami 12 cm-es sortávolság esetén 120-130 magot jelent folyóméterenként (és 19-21 kg/ha vetőmagnak felel meg). Egyébként jó minőségű vetőmag és magágy esetén 8-10 millió csíra (16-18 kg/ha) vetése is elegendő. libatopfajok. kaszálás: május közepe-június eleje 2. (50-60 mm vízadagig). A vörösherét vegyszeresen is lehet gyomirtani.az időjárástól függően . A kaszálást ne siessük el. de ha lehet. Öntözéssel és gyomos talajokon viszont füves keverékben is telepíthető a vöröshere. 196 . Tisztán vetett vöröshere esetén a vetés előtti gyomirtás azonos a lucernáéval. Az öntözővíz mennyisége egyegy öntözésnél annyi legyen. és kedvező időjárás esetén még harmadik kaszálásra is számíthatunk. vincellérbogár.

kaszálását hagyják meg magnak. akkor várhatunk a harmadik kaszálásra is. Ha búzát vetünk utána. De a vörösherénél is elterjedőben van az elkülönített. amelynek agrotechnikai irányelvei sokban hasonlítanak a lucernáéhoz. széles (60-70 cm) sortávolságú magtermesztés. Magtermesztés A vöröshere magtermesztésénél még általános.Feltörése hasonló a lucernáéhoz. hogy a sűrű. ill. akkor a második kaszálás után törjük fel. takarmányozásra termesztett vöröshere második növedékét. de ha tavaszi következik utána. 197 .

A sovány. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. lapos hüvely. A baltacim jó mézelő.Kisebb jelentőségű pillangós virágú szálas takarmánynövények Baltacim A baltacim elsősorban a száraz vidékek . étrendi hatása is jó.sülevényes. A baltacimnek van egy. A mag vese alakú és világos-barna színű. arenaria). Rendszertani helye és biológiai jellemzése Hazánkban kétféle baltacim található. bár itt csak 3-4 évig tart ki.) Szára gyengén szőrözött. Biológiai jellemzés. idegen termékenyülő növény. gyér levélzetű és 40-80 cm magas. Talajigény. sativa) és a vadon előforduló homoki baltacim (Onobrychis viciaefolia ssp. A hámozott mag ezermagtömege 13-15 g. A baltacim igénytelen évelő takarmánynövény. melynek mind a két oldala hálózatosan erezett. Szikes talajokon nem érdemes termeszteni. a szárazságot és a téli fagyokat jól bírja. (Ezért lehet a baltacimet legeltetni. Gyökérzete fejlett karógyökérzet. sekély termőrétegű. A mag nehezen fejthető ki a hüvelyből. A nyári meleget. Termése egymagvú. ezért legeltetéssel is jól hasznosítható szántóföldi pillangós takarmánynövény. főleg a házi méhek végzik. 198 . Termesztésének csak ott van jelentősége. mint a lucernáé. A megporzást rovarok. meszes talajok értékes évelő. Rizómája erősen elágazik és mélyebben helyezkedik el. erodált kavicsos feltalajú talajokon is termeszthető. A virágok színe rózsaszín árnyalatú. közös nyélen páratlanul szárnyalt. Jól termeszthető meszes homoktalajokon is. ezért rendszerint rajta hagyják a magon (hámozatlan baltacim).és kétkaszálású változata. Ilyenkor a sarjút legeltetéssel hasznosíthatjuk. amely nagyon jól alkalmazkodik a talajok minőségéhez. Virágzata füzéres fürt. ahol a lucerna és a vöröshere termesztése már nem gazdaságos. de száraz és mostoha viszonyok között rendszerint a kétkaszálású baltacim is csak egyszer kaszálható. Termés és a mag. ahol elegendő mész van a talajban és nincs magasan az altalajvíz. zárt. csak az altalajjal szemben igényes. (2-6 év). A feltalajjal szemben sokkal igénytelenebb. A baltacim az éghajlattal szemben igénytelen. a termesztett (Onobrychis viciaefolia ssp. Élettartama mindig a termőhelyi viszonyoktól függ. zölden sem puffaszt. A baltacim a legeltetést is jól bírja. hosszú. sötétebb erekkel. pillangós szálas takarmánynövénye. Talajvédő növény. Levélzete összetett. sekély termőrétegű. mint a lucerna. Éghajlat.

ha tisztán telepítjük. hámozatlan vetőmagból 130-150 kg/ha-nak felel meg). illetve nagyon hasonlítanak a lucernáéhoz. A legjobb takarónövény itt is a tavaszi árpa. A baltacimet úgy iktassuk be a növényi sorrendbe. szürkepenész. magyar rozsnok. Az a helyes. fehérgyűrűs csüngőlepke és a poloskák. Trágyázás és talajelőkészítés A baltacim trágyázása hasonló a vöröshere és a lucerna trágyázásához. Ápolás Ápolása megegyezik a lucernáéval. ezenkívül vethetjük még a ritkább őszi gabonákra is. vagy pázsitfűfélékkel (csomós ebir. Betakarítás A baltacim második évben adja a legnagyobb termést. ha legeltetéssel hasznosítjuk. Magnak általában az első kaszálást lehet meghagyni. Vetés A baltacimet önmagában. A vetőmagszükséglet folyóméterenként 100-120 mag (ez hámozott magból 120-130 kg/ha. akkor helyesebb. valamint a csabaire csökkenti termését. Talajelőkészítése is azonos a lucernáéval. levélgubacs szúnyog. Rendszerint a lucerna után.Vetésváltás. verticilliunos hervadás. Betegségei a levél. Lucerna-gyomok. A baltacim gyorsan szárad. de a levélpergés miatt jó minőségű széna csak korszerű szénakészítési eljárásokkal készíthető belőle. mivel a második kaszálásból csak jó talajon foghatunk magot. hogy 4-5 évnél korábban ne kerüljön ugyanabba a táblába. Egyébként az elővetemény igénye és az utóhatás vonatkozásai mindenben azonosak.) társítva vetjük. május közepén van a baltacim első kaszálása. de tápanyagigénye kisebb. Ha a második kaszálásra keveset ad. A vetés mélysége 2-3 cm-nél akkor se legyen mélyebb. a csipkezőbogarak. A baltacimet gabonasortávolságra vetjük.és szárfoltosodás. A többi herefélékhez hasonlóan a tavaszi vetés biztosabb. stb. Legeltetni a telepítés évében nem szabad. mint a lucernáé. Pázsitfüvekkel társítva a fele vetőmag is elég. de a vetés évében is adhat egy kaszálást.) 199 . mint a nyárvégi telepítés. lisztharmat. vagy takarónövénnyel. tavasszal vagy nyár végén. Kártevői a vincellérbogár. Vethető tisztán. (Legjobb az utolsó év első kaszálását meghagyni. ha virágzás kezdetén kaszáljuk.

Hazánkban mindenütt megterem. Hazánkban főleg a Duna-Tisza közi meszes homoktalajokon termesztik. ha szénát készítünk belőle. A magja színben (sárga) és nagyságban hasonló. A somkóró hasznosítása kettős.főleg fiatal korában . Gyökérzete fejlett. Biológiai jellemzés. rendszerint a takarónövénytől függ az előveteménye. A sülevényes. talajigény és vetésváltás A somkóró igénytelen. hogy a száraz. de az értékesebb pillangós takarmányok pótlására is alkalmas. hogy az egész növény kumarint tartalmaz. de növelhető az ízletessége silózással is. Ezért más takarmányokkal keverten.). fehérjében gazdag szálas takarmány. A korábban termesztésbe vont fehérvirágú somkórónak két termesztett formája van.morfológiailag hasonlít a lucernához. Hazánkban elsősorban a kétéves somkóró termesztése folyik. kavicsos. Rendszertan és biológiai jellemzés A somkóró fontosabb fajai a fehér virágú somkóró (Melilotus albus Desr. Vetésterülete hazánkban állandóan változik.és szárazságtűrő növény. Ha zöldtrágyának termesztjük. Talajigénye csak a mészigényben jelentkezik. Ezermagtömege 1.) és a sárgavirágú vagy orvosi somkóró (Melilotus officinalis Desr. sülevényes talajok szárazságtűrő szálas takarmány. meszes homokon és a szikes talajokon is megterem. Általában két kalászos növény közé kerül. de alakban eltér a lucernamagtól. fagy. Takarmányozási értékét befolyásolja.és zöldtrágya növénye. az egyéves és a kétéves somkóró.9-2 g körül van. 2-3 m magasra is megnő. Levelei hármasan összetettek és erősen fogazottak. Az előveteményekre igénytelen. Szára felálló és elágazó. Meszes talajainkon mind a két faj vadnövényként is megtalálható. Elterjedését főként az gátolja. ahol az altalajban elegendő a mész és a talajvíz nincsen magasan. Jó mézelő növény. főleg az altalaj mésztartalma fontos.Somkóró A somkóró a meszes. A színe fajok szerint fehér vagy sárga. Termése barnás-fekete egymagvú hüvely. A somkóró . vagy csak szoktatás után etethető. A kumarintartalom csökkenthető. Elsősorban zöldtrágyázás céljára termesztjük. kapásnövény következzen utána. és a kumarintól keserű íze van. meszes homokon nehéz megtelepíteni. sovány. Virágzata megnyúlt fürt. sovány. Éghajlat. 200 . mélyrehatoló karógyökérzet. A száron kevés levél van.

Kártevői a csipkézőbogarak. Talajelőkészítése azonos a többi hereféléével. Az egyéves somkórót helyesebb takarónövény nélkül vetni.Trágyázás és talajelőkészítés Igénytelen növény. a szárfenésedés. Homokon a vetés után mindig járassunk gyűrűshengert. A kétéves somkóró csak a második évben terem magot. Vetés Általánosabb a tavaszi vetés. mivel gyors fejlődése miatt felnövi a takarónövényt. de zöldtrágyának is leszánthatjuk. Felhasználható: zöldtakarmányozásra. Zöldtrágyázásra legalkalmasabb bimbós korban alászántani. magtermesztésre és zöldtrágyázásra. legeltetésre. Ápolás Mechanikai ápolást nem igényel csak hiányos beállottság esetén van szükség gyomirtására. de hogy melyiket szántsuk le. A második évi hasznosítása sokoldalú. azt mindig a körülmények és a termesztési cél határozza meg. Magnak meghagyható ugyan az első kaszálás is. a somkóró-cerkospóra. szénakészítésre. A kétéves somkórót leggyakrabban rozsra vetjük. illetve a takarónövényével. a műtrágyák közül kisebb foszfor. Gabonasortávolságra és 1-2 cm mélyre kell vetni. A betegségek közül a peronoszpóra. vagy leszántható. A kétéves somkóró első évi termése az időjárástól függ. de célszerűbb a második növedéket megfogni. Előfordul. a somkóró-bagolypille és a lucerna-bagolypille.és káliumadagok is elegendők számára. 201 . (Vetőmagszükséglete: 30-35 kg/ha). hogy az ősz folyamán számíthatunk egy kaszálásra. Magtermesztés. Zöldtrágyázásra az első és második növedéke is felhasználható. a pillangósok tifulás betegsége és a somkóró-mozaikvírus támadhatja meg. Betakarítás A tisztán vetett egyéves somkóró három hónap után lekaszálható.

Virágzata hosszúkás. A talajjal szemben igénytelen növény. tömött fürtvirágzat. kora tavasszal kaszálható. Levélzete hármasan összetett (trifolium-levél). Még másodnövények is vethetők a bíborhere után. még a talajok mésztartalmára sem igényes. ahol a lucerna és a vöröshere már nem díszlik. A szárazságot.6 g. Szára 50-60 cm magas. Tápanyagigény és trágyázás Megegyezik az igénytelen pillangósok trágyázásával (főleg foszfort és káliumot igényel). dúsan elágazó karógyökér.a növény szőrözöttsége miatt . A bíborhere gyors fejlődésű. 202 .Bíborhere A bíborhere egyéves áttelelő. Nagyobbrészt magtermesztés céljára termesztjük. A bíborhere az előveteményekre sem kényes. csapadékban gazdag éghajlat növénye. hideg telet nehezen tűri. utána bármilyen növény következhet. Rendszertan és biológiai jellemzés A bíborhere (Trifolium incarnatum L. Termése egymagvú hüvely. A mag tojásalakú.) a herefélék (Trifolium) nemzetségéhez tartozik. valamint a hótakaró nélküli. de a nyárvégi vetés miatt fokozott gondosságot igényel. Ezermagtömege 2. amely csapadékosabb viszonyok között olyan talajokon is termeszthető. dudvás szár. Idegen termékenyülő. de öntermékenyülés is lehetséges. Éghajlat.5-3. Talajelőkészítés Azonos a többi pillangós takarmányokéval. Színe bíborvörös. színe sárgásbarna. rövid tenyészidejű növény. Magja keresett exportcikk. talajigény és vetésváltás A bíborhere a kiegyenlítettebb. A bíborheréből . A bíborhere nagyon jó elővetemény. közömbös és enyhén meszes. pillangósvirágú szálas takarmánynövény. A gyengén savanyú. Hazánkban főleg a Dunántúl csapadékosabb nyugati és észak-nyugati részein termesztjük. A többi pillangósokhoz hasonlóan kiváló talajjavító növény. ezért csak magtermesztésre és zöldtakarmányozás céljára termesztjük. ezért utána még másodnövények is termeszthetők. Zöldtakarmányként minden állat szívesen fogyasztja. Gyökérzete mélyrehatoló. amely zöldtrágyázásra is felhasználható. kissé elkeskenyedő. hengeralakú. Rendszerint gabonafélék után vetjük.jó minőségű széna nem készíthető. könnyen művelhető talajokat kedveli.

2-3 cm. Teljes virágzásban szára nagyon elfásodik. Felfagyás esetén kizöldülés előtt hengerezzük.) Ápolása: ősszel.2 t/ha. 203 . óvatosan legeltessük. ha felfagyott. Zöldtermése 1-1. hagyjuk meg magnak. A vetésmélység kb.május elején. végén. Betegségei a gyökérfekély és a fertőző hervadás. Ápolás.Vetés és ápolás A bíborherét augusztus közepén.kaszálható. Betakarítás A bíborhere csak egyszer . (A vöröshere valamennyi betegsége és kártevője is megtámadhatja). ha nagyon buja. gabonasortávolságra vetjük. kártevői pedig a májusi cserebogár és a vetési bagolypille. tavasszal hengerezzük le. ezért zöldtakarmánynak csak a virágzás megindulásáig alkalmas. vagy készítsünk belőle silótakarmányt. közepén . (Vetőmagszükséglete 30-35 kg/ha. Amit nem tudunk zölden feltakarmányozni.

Idegen termékenyülő. Öntözéssel a szikes talajokon is érdemes termeszteni. csernozjomtalajon. Magja fényes. homoktalajon. et K. Gyökérzete mélyrehatoló karógyökér.termesztik. sekély termőrétegű. Emellett nagyon jól sarjadzik és nagyon igénytelen takarmánynövény.). amelyben 6-8 virág van. A szarvaskerep félig vad jellegű. Ezek: a szarvaskerep (Lotus corniculatus L. pillangós takarmánynövény. Somogy. Szára 15-40 cm hosszú. 204 . Éghajlat. a keskenylevelű kerep (L. Zala). tenuis W. öntéstalajon. Virágzata ernyő alakú virágzat. Szántóföldi szálas takarmánynövényként. Előnye ugyanakkor a hosszú élettartam. szántóföldön csak az ország egyes részein . uliginosus Schk. évelő (2-4 éves) takarmánynövény. amelyet csak a szarvaskerep sajátos igénye módosít. vagyis nagyon hasonló az előzőkben ismertetett pillangósokéval. Termése 4-6 magvú hüvely.főleg a Dunántúlon (Vas. A szarvaskerepet a lucernához hasonlóan állítsuk a növényi sorrendbe. mint az értékesebb pillangósoké. sok elágazással. de nagyobb termést csak a csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon ad. Színe narancssárga. elágazó és kissé elfekvő. melyek közül csak három faj termesztésének van jelentősége. Levélzete hármasan összetett. Biológiai jellemzés. .3 g. lejtős vagy erodált talajon egyaránt termeszthető. de van két lomblevélhez hasonló pálhalevele is. szárazságtűrő.2-1. talajigény és vetésváltás Éghajlatigény. Termése kevesebb és minősége is gyengébb.). változat és forma sorolható.Szarvaskerep A szarvaskerep főleg a gyepek növénytársulásában jelentős évelő. De tiszta vetésben. ahol az értékesebb pillangósok (lucerna. Ezermagtömege 1. Gyepkeverékekben az ország egész területén megtalálható. Trágyázás és talajelőkészítés Mind a trágyázás. mind a talajelőkészítés értelemszerűen azonos. alfaj. Veszprém. Rendszertan és biológiai jellemzés A kerep (Lotus) nemzetségbe is számos faj.) és a mocsári kerep (L. vöröshere) termesztése már nem gazdaságos. ill. Savanyú kémhatású barna erdő-. és a fagyra sem érzékeny. A szarvaskerep jól bírja a szárazságot is.általában 4-5 év -. alakja lapított gömb. de kedvezőbb körülmények közt tovább is kitart. a beporzást rovarok végzik. Vetésváltás. valamint Szabolcs-Szatmár és Nógrád megyékben . Az öntözést is meghálálja. Az átlagos szénatermés 2 t/ha körül van. vöröses sötétbarna színű. tisztán vetve csak olyan talajokon érdemes termeszteni.

de általánosabb a tavaszi vetés.Vetés A szarvaskerep is vethető kora tavasszal. mert a szarvaskerep levelei erősen peregnek. A sarjút itt is legeltetéssel lehet hasznosítani. fehér libatop. Kártevői a csipkézőbogarak. mert később megkeseredik. keserűfű. Ápolás Áttelelés után. Vetőmagszükséglete tiszta vetés esetén 14-16 kg/ha.ha tömött a talaja . Egyébként a baltacimhoz hasonlóan a szarvaskerepet is rendszerint csak egyszer érdemes kaszálni. Zöldetetésre virágzás előtt kaszáljuk. Füvesherés keverékekben mindig a természeti viszonyok és a termesztési cél határozza meg a szarvaskerep vetőmagarányát. akkor a hasznosítási célnak megfelelő pázsitfüvekkel és pillangósokkal társítjuk (réti csenkesz. mezei acat.fogasolni kell. Legjelentősebb gyomnövényei: tarlóvirág. de sarjadás előtt . ha szénát készítünk belőle. Betegségei a lisztharmat és a rozsda. 205 . szulák. de jobb talajokon sikeres lehet a sarjúból történő magfogás is. Betakarítás A szarvaskerep is a második évtől kezdve ad teljes termést. vöröshere. Jobb. a kabócák és a drótférgek.). útszéli zsázsa. Magnak az első növedéket hagyjuk meg. vadrepce. ami egyébként elég nehéz. de a tavasszal vetett szarvaskerep már a telepítés évében is adhat egy kaszálást. vagy nyár végén. Ha gyepkeverékbe vetjük. stb. csomós ebir.

Rendszerint többet teremnek. vetésidejük szerint őszi és tavaszi keverékekre oszthatjuk fel. A keverékekben szereplő gabonaféléket támasztó növényeknek nevezzük. stb.Keveréktakarmányok Az évelő szálas takarmányokhoz hasonlóan célszerű az egyéves szálas takarmánynövényeket is társítani. A keveréktakarmányok egyik komponense rendszerint valamilyen egyéves pillangósvirágú takarmánynövény (bükköny. A támasztó növények helyes aránya több szempontból fontos. növekszik a termesztés biztonsága. mint tisztán vetett komponenseik. őszi árpa.). Az együtt termesztett egyéves szálas takarmánynövényeket keveréktakarmányoknak nevezzük. a másik valamelyik gabonaféle (rozs. A keveréktakarmányok nagyobbrészt bükköny (szöszös ill. A keveréktakarmányok termesztésének számos előnye van. de legnagyobb jelentősége a keveréktakarmányok gépi betakaríthatóságának a biztonságában van. zab. javul a takarmányok ízletessége és táplálóértéke. pannon) és borsóskeverékek. 206 . stb.). borsó. búza.

ezért a folyamatos zöldtakarmányozás érdekében nagyon fontos az egyes keverékek támasztónövényének és a különféle keverékek egymás közötti arányának a helyes megválasztása. Az elvénülés a kikalászolás után hamar bekövetkezik. ezért rendszerint az őszi keverékek az első zöldtakarmányok. amikor a gabonakomponens kalászhányás előtt van. a szöszösbükköny 30-40%. Az alapműtrágyázásnál a másodnövények igényét is figyelembe kell venni.) Őszi árpás szöszösbükköny vetési ideje szeptember közepe-vége. melyből 60-65% az őszi búza és 35-40% a szöszösbükköny. (Vetőmagszükséglet 180-220 kg/ha. A vetési idő a támasztónövény szerint alakul. Termesztésük a szerint módosul. amíg a támasztónövények el nem vénülnek. elsősorban azonban a homoktalajok növénye. A szöszösbükkönyös keverékek Éghajlat és éghajlatigény. Vetés. amelyből 60-65% legyen a rozs és 3540% a szöszösbükköny. vagy a pillangósok szerint csoportosítjuk. Nemcsak a szárazságot és a téli fagyokat tűri jól. hanem gyengébb talajokon is megterem.Őszi keveréktakarmányok A keveréktakarmányok jelentősége elsősorban a folyamatos zöldtakarmányozás biztosításában van. őszi borsós-bükkönyös keverékek és egyéb keverékek. stb. október eleje-közepe.) A betakarítás. Egyébként etethetőségüket mindig a támasztónövények fejlettsége határozza meg. Az őszi keverékek vetésterülete a folyamatos zöldtakarmányozáson alapuló állattenyésztés igénye szerint alakul. A kaszálást akkor lehet elkezdeni. amelyek etetésre kerülnek. A korai betakarítás érdekében. Rendszerint gabonafélék után vetjük őket. pannonbükkönyös keverékek. és ha homoktalajokon termesztjük. ha másodnövények követik őket. A rozsos szöszösbükkönyt szeptember elején kell vetni. Jobb talajokon. Az őszi keveréktakarmányok tavasszal korán kaszálhatók. De helyesebb. Trágyázásuk: a műtrágyák mellett adhatunk alájuk istállótrágyát is. Az őszi keveréktakarmányokat általában a támasztónövények. A korábbi években nagyobb volt a jelentőségük. hogy már májusban lekerülnek és utánuk másodvetésű növények is vethetők (silókukorica. Talajelőkészítésük azonos az őszi gabonákéval. akkor rozzsal vetjük. egyébként is a rozsos szöszösbükköny minősége a leggyengébb. Az őszi keverékek jelentőségéhez tartozik. Zöldtakarmányozásra addig lehet felhasználni.). 207 . Mi az utóbbiak szerint csoportosítjuk: szöszösbükkönyös keverékek. A szöszösbükköny igénytelen növény. amelyből az őszi árpa 60-70%. vagy két kalászos közé kerülnek. hogy melyik gabonaféle a támasztónövény. Előveteményre igénytelenek. Leggyorsabban a rozsos szöszösbükköny vénül el. (A vetőmagszükséglet 150160 kg/ha. A növényi sorrendbe nagyon könnyű beleilleszteni a szöszösbükkönyös keveréktakarmányokat. és ha folyamatosan akarjuk etetni. akkor őszi árpával és őszi búzával is vessünk szöszösbükkönyt. takarmánycirkok.) Az őszi búzás szöszösbükköny vetésideje szeptember vége. (A vetőmagszükséglet 150-180 kg/ha. Mindenütt termeszthető.

Vetés. azonos az őszi káposztarepcéével. vagy őszi árpa. jó minőségben és gazdaságosan fel lehet használni. és erre keresztben 10-20 kg/ha repce.) Betakarításuk alkalmából ugyanazok az irányelvek érvényesek. A keszthelyi keverék igényes.mert még nagyon kevés benne a bükköny. csak a jobb búzatalajokon ad kielégítő termést. melyből 35-40% a pannonbükköny és 60-65% őszi búza. illetve kis mértékben módosulhat az igényessége miatt. a szárazságot nem tűri úgy. termesztése csak jobb talajokon gazdaságos. Vetés. amelyből 40-50% a borsó és 50-60% a támasztónövények aránya.) Rozsos bíborhere 208 .) Betakarításuk mindenben azonos a többi őszi keverékek betakarításával. őszi borsós keveréket kapunk. Igényessége miatt rendszerint búzával társítják. (Vetőmagszükséglete 70-90 kg/ha rozs. (A vetőmagszükséglet 180-200 kg/ha. mint a szöszösbükkönyös keverékeknél. A vetési idő itt is a támasztónövényektől függ. Talajigénye azonos a búzáéval. búzával pedig szeptember második felében vessük. Őszi borsós-keverékek Jobb talajokon. Agrotechnikája mindenben azonos a szöszösbükkönyös keveréktakarmányokéval. valamint agrotechnikájuk a pannonbükkönyös keverékével azonos. Vetés. Trágyázása és talajelőkészítése. A pannonbükkönyös keverékek Éghajlat és talajigény. (Vetőmagszükségletük 180-220 kg/ha. Őszi árpával szeptember elején. de a zöldtakarmányozás folyamatossága érdekében őszi árpával is vethető. amennyit zöldtakarmányozásra. stb. mint a szöszösbükköny. tavaszi takarmányozásra augusztus végén kell vetni. Szöszösbükkönyös keverékekből csak akkora területet vessünk. Őszi takarmányozásra augusztus első felében. Ez a legkorábban kaszálható őszi keverék. Éghajlat. Gyenge homokra nem való. Egyéb őszi vetésű keveréktakarmányok Keszthelyi keverék Az őszi káposztarepce és a rozs keveréke. A pannonbükköny igényesebb.és talajigényük. ha a kalászos komponensekhez a bükkönyfajok helyett őszi mezei borsót (Pisum arvense) társítunk.

Kaszálása nehezen gépesíthető.Ezt a keveréket főleg a bíborhere termesztésére alkalmas tájakon (Dunántúl) érdemes termeszteni. Igénye és agrotechnikája a bíborheréével azonos. Landsbergi keverék Jobb talajok hármas keveréke. igénye és agrotechnikája lényegében azonos a rozsos bíborheréével. hogy rozs helyett szálkás-perje a támasztónövény. Jelentősége. Legány-féle keverék Őszi gabona + szöszös. ezért nagyüzemi termesztésben kicsi a jelentősége. Abban különbözik a Legány-féle keveréktől. 209 .vagy pannonbükköny + bíborhere. igénye és termesztése azonos a Legány-féle keverékével.

A tavaszi keveréktakarmányok közül a legismertebb a zabosbükköny. Kora tavasszal gabonasortávolságra. 210 . de csak jobb talajon és csapadékosabb vidéken gazdaságos a termesztése. adhatunk alá istállótrágyát is. stb. vagy kerülhet két gabona közé is. borsós csalamádé. Kaszálása június elején van. Zöldetetésre június közepén ad jó minőségű tejelő takarmányt. Vetőmagszükséglete 80-100 kg/ha borsó. amely nemcsak zöldtakarmányozásra és silózásra alkalmas. Egyébként trágyázása és talajelőkészítése azonos a zabéval. A többi tavaszi keveréket az egy éves. zabos borsós napraforgó. (Vetőmagszükséglete 170-190 kg/ha. mint az őszi keverékeké. nem pillangós takarmánynövények csoportjában ismertetjük. amikor a zab már kihozta a bugáját. A tavaszi keveréktakarmányok közül itt csak a zabosbükkönnyel és a zabos-borsós napraforgóval foglalkozunk.) Betakarítás.Tavaszi keveréktakarmányok A tavaszi keveréktakarmányok jelentősége a nyári folyamatos zöldtakarmányozás biztosításában van. Trágyaigényes. Jó előveteménye a trágyázott kapásnövény. Éghajlat és talajigénye lényegében azonos a zabéval. borsós napraforgó. 40-50 kg/ha zab és 14-16 kg/ha napraforgó. hanem széna is készíthető belőle. valamint agrotechnikája azonos a zabosbükkönyével. amelynek kb. Zabosbükköny A zab és a tavaszi bükköny keveréke. Zabos-borsós napraforgó Termesztési igénye. 4-5 cm mélyre vessük. Igényessége miatt termése kevesebb és bizonytalanabb. 60%-a legyen a bükköny.

a pillangós virágú takarmánynövényeken kívül . amelyet többnyire zöldtakarmányozás céljára használunk fel. hogy a növényi sorrendbe jól beilleszthetők. Ide soroljuk a kukorica. A silótakarmányok egy részét is ezek a takarmányok képezik és nem utolsósorban szóba jöhetnek. mivel nagy termés biztosításához jelentős mennyiségű tápanyagot igényel. de csak a jó vízgazdálkodású. Vízigénye nagyobb. a fehérmustár. Fajtamegválasztás. a takarmánykáposzta stb. a silókukoricát. a borsós kukoricacsalamádét. Trágyázás. Csalamádénak általában az apróbb magvú. stb. mivel nemcsak a termést. jól fattyasodó fajták alkalmasak. nem pillangós szálas takarmányok A takarmánybázis biztosításában . (Ezek nagyobbrészt silóhibridek. Kisebb jelentőségű a mohar. csapadékosabb vidékeken őszi kalászosok után is. A kukoricacsalamádé keményítőértékben gazdag. Ezért a csalamádét hűvösebb éghajlaton is lehet termeszteni. melegigénye viszont kisebb. A műtrágyák közül főleg a nitrogén a legfontosabb. tápanyagokban gazdag talajokon díszlik jól. akkor nagyon fontos a magágykészítő munkák gyors elvégzése.és tömegtakarmánynövények termesztésének. Főnövényként vetve azonos a magkukoricával. vagy másodvetésben termesztjük-e a csalamádét. Kukoricacsalamádé Kukoricacsalamádénak nevezzük a sűrűre . a takarmánycirkot (cukorcirok. másodnövényként . leveles. A kukoricacsalamádé alá bőven kell trágyázni. Talajelőkészítés. Az utóbbiként vethető májusi másodvetésben őszi keveréktakarmányok. napraforgó csalamádét.és másodnövényként. Termeszthető fő.az időjárástól függően . korai burgonya. Elővetemény értéke attól függ.) Vetés. A fővetésű csalamádét istállótrágyázni is lehet. A csalamádé a talajra különösebben nem igényes. a borsós napraforgót. nem pillangós szálas. A nyári takarmányozáshoz szükséges zöldtakarmányok nagy részét általában ezek a növények biztosítják. szudáni fű).Egynyári.július elejéig vetjük.gabona vagy többszörös gabonasortávolságra vetett kukoricát. 211 . mint a magkukoricáé. Ha másodnövényként vetjük. rendszerint a szarvasmarhák nyári zöldtakarmány szükségleteinek kielégítésére szolgál és amely címerhányás után silózásra is alkalmas. a másodvetésű csalamádét csak műtrágyázni kell. és egy részük másodnövényként is termeszthetők. szemescirok. Főnövényként a magkukoricával egyidőben. után. bíborhere.nagy jelentőségük van az egyéves. és hogy fő-. hogy kapott-e istállótrágyát. hanem a csalamádé fehérjetartalmát is növeli. de tarlónövényként vetve keveset terem és termése is eléggé bizonytalan. Jelentőségüket növeli. mint zöldtrágyanövények.

Vetőmagszükséglet: 70-90 kg/ha borsó + 100-120 kg/ha kukorica. nagy szár. szakaszosan: március közepétől április végéig. Általában július első feléig takarmányozható. Általában fővetésben vetjük. mert az elvénüléssel tápanyagtartalma erősen csökken. valamint ha silózni akarjuk.) Ápolás.és levéltömeget adó borsófajtákat és korábban érő kukoricafajtákat vetünk együtt. A csalamádé betakarításával nem szabad megkésni. (Vetőmagszükséglet: 120-130 kg/ha borsó + 25-30 kg/ha napraforgó. A borsós csalamádé termesztésénél nagyon fontos a fajták helyes megválasztása. A napraforgó jól társítható a borsóval. fejlődésük üteme megegyezik. Így már június elejétől biztosít zöldtakarmányt az állatok részére.és fehérje aránya kedvezőbb. ha későbben érő. a sorokra keresztben szintén 24 cm-es sortávolságra elvetjük a borsót is. A borsós csalamádét két részletben kell vetni.) Betakarítás. (Különben a borsó elnyomja a kukoricát). Ilyenkor a termésbiztonság érdekében javasolt a kelesztő és egy nevelő öntözés. amennyit az állatok zölden elfogyasztanak.és a magnak termesztett kukoricáéval. silózásra címerhányás után azonnal be kell takarítani. Ezenkívül a keverékben szereplő borsó. Vegyszeres gyomirtása azonos a siló. Betakarítás. ha a napraforgó bimbós állapotban van és a bimbó átmérője 2-3 cm. kétszeres vagy háromszoros gabonasortávolság (24-36 cm). 212 . Akkor adja a legnagyobb termést. Csak a szélesebb sortávolságra vetett csalamádét kell ápolni. mint a kukoricacsalamádéé. csak az utóbbi években került előtérbe. ezért egyidőben vethetők. Zöldetetésre címerhányás közepéig. tőszámtól és az ezermagtömegtől függően 80-200 kg/ha között váltakozhat. mint pillangós még nitrogénben is gazdagítja a talajt. Borsós napraforgó és a napraforgócsalamádé A borsós napraforgó jó minőségű zöldtakarmány.A sortávolság a tővetésű csalamádénál „gabonasortáv” (12 cm) szárazabb viszonyok között és későbbi másodvetésekben. mert a keményítőérték. Először elvetjük a kukoricát kétszeres (24 cm) gabonasortávolságra. A vetőmagszükséglet a sortávolságtól. Borsós csalamádé A borsós csalamádé termesztése azért jelentős. A borsó virágzásakor lehet elkezdeni a betakarítást és csak annyit termesszünk belőle. majd amikor kikelt a kukorica. Célszerű. Betakarítás.

Száraz viszonyok között zöldtrágyának vethető úgy is. mint a szójás silókukorica és a silónapraforgó. Vetés. Ha zöldtrágyázásra vetettük a tarlóvetésű napraforgót. mivel érzékeny az időszakos szárazságra. és leszántáskor mindig adjunk nitrogénműtrágyát is.és másodvetésben. rendszerint tarlóra. A szálas és tömegtakarmányokhoz tartoznak még a kisebb jelentőségű silótakarmányok is. de egyébként is gyorsan elfásodik a szára. zöldtrágyázás céljára 12 cm (Vetőmagszükséglet: 50-60 kg/ha). Vethető fő. ezért csak megemlítjük őket. A csalamádé sortávolsága 24 cm. 213 . hogy a vetőmagot a tarlóra szórják. Jelentőségük és vetésterületük nagyon kevés. Zöldtakarmányozásra bimbózás kezdetén kell kaszálni. majd betárcsázzák a talajba. akkor még ősszel le kell szántani.Napraforgócsalamádé A sűrűvetésű napraforgót nagyobbrészt zöldtrágyázás céljára vetjük. de nem foglalkozunk velük.

élettartama. A különböző elvárásoknak az eltérő ökológiai viszonyok között csak a megfelelő fűfajok termesztésével tudunk eleget tenni. Ez a javítás legelőn 6 t/ha. a kaszálókat csak kaszálással. a talajvédő gyepek. a legelők 1. hogy azokon a területeken ahol más árunövényt eredményesen termelni nem lehet. tartós gyepek. A gyepek területi megoszlása A gyepterületeket a fenntartás célja.000 ha rét és 900. Az állandó gyepekhez tartoznak a takarmánytermő gyepek. Az országos átlagtermés szénában mérve 1. amelyeket szálastakarmány-termesztési célból legeltetéssel vagy kaszálással évente több alkalommal hasznosítani tudunk.Gyeptermesztési ismeretek Azokat a füves területeket. Magyarország gyepterülete 1. Az egyes fűfajok termeszthetőségét a természetes csapadékon kívül a talaj vízellátottsága és égtáj szerinti kitettsége is meghatározza.3 millió ha. amit 400. ló és juhtenyésztés takarmányellátásában van döntő szerepe. a díszgyepek.000 ha legelő és 200.000 ha legelő alkot. A gyephasznosítás szerint a legelőket csak legeltetéssel. az ott kialakított gyepeken minél olcsóbban.4 t/ha terméssel részesednek. amelyeket határozatlan ideig tartunk fenn. Ez alapvetően meghatározza a gyepnövényállományának fajösszetételét. hasznosítása stb.000 ha rét területen végezhetünk a prognózisok alapján.rövid életű szántóföldi herefüvesek.állandó. A termés mennyiségét a tápanyagellátottság színvonala. szerint több csoportra oszthatjuk. a réteken 10 t/ha szénatermés elérését tenné lehetővé. kaszálót és rétet. a réteket pedig mindkét formában használjuk. azaz környezeti hatások alapján létrejött növénytársulás és mesterségesen kialakított növénytársítás. Fontosnak tartjuk. minél jobb minőségű és tömegű szálastakarmányt állítsunk elő.5 t/ha ebből a rétek 1. sportgyepek és a tájvédelmi körzetek gyepjei. A hasznosítás alapján megkülönböztetünk legelőt. A gyepgazdálkodásnak a szarvasmarha. .7 t/ha. 214 . Az élettartamuk és fenntartási céljuk alapján lehetnek: . takarmánytermő gyepeknek nevezzük. Eredményes termőképesség javítást 500. A kialakulás módja szerint lehet a gyep természetes. ami a tömegtakarmányigény mintegy 60%-át tudná kielégíteni még növekvő állatlétszám esetében is.megközelítőleg 30%-át fedezik a gyepek. Az ország állatállományának széna értékben számolt tömegtakarmány igényétől .az 1990-es első harmadának adatai alapján . míg a termésbiztonságot a víz határozza meg.

réttípusú gyepeken telepíthetők vagy termeszthetők.káros vagy hasznos növények alkotják. a nedves fekvésben esetenként 100% és a vizenyős fekvésben túltelített vagy vízborításos. A gyep pillangós növényei a bokros herefélék (vörös here. hasznosíthatóságukat tekintve pedig a legeltetést alig tűrik.: cickafark. A tarackos füvek bokrosodási csomója a talajfelszín alatt van. üde fekvésnél 60-80%. így főleg kaszáló ill. (1. vörös csenkesz. különböztetünk meg. Gyep telepítés esetén az egyes gyepalkotóknak a talaj vízviszonyaival szemben támasztott ökológiai igényeit figyelembe kell venni a cél sikeres elérése érdekében. pillangósok és egyéb .A talaj pórusok időszakos vízzel való telítettsége alapján több „talajfekvést” és rajta kialakult jellemző növénytársulást. táblázat) Az aljfüvek morfológiai szempontból alacsonyabbak (30-50 cm). Magról könnyen telepíthetőek.-3. Ezt követően . A gyep növényzete A gyepek vegetációját füvek. Értékes takarmányfüvek tartoznak ide. Takarmányértékük jó. Az esetenkénti vagy relatív gyomnövények 30%-ot meghaladó mértékben elszaporodnak. A gyeptalaj pórustérfogat víztelítettségének átlagos változása aszályos fekvésnél 20-30%. de a tarackjaikról való felújulás állandó. A szálfüvek magasabbra nőnek. igénylés jelenti. a gyomnövények csoportját alkotják. Főbb képviselőik: angol perje. ezért laza borítású gyepet képeznek. Főbb képviselőik réti csenkesz. évtől kezdődően adják. A gyepben betöltött szerepük szerint az utóbbi két csoport aljfüvekre és szálfüvekre oszlik. réti perje. Termeszthetőségük 4-5 év. A gyep növényei közül azok. de termeszthetőségük nem. Pl. amelyek önmagukban termesztve takarmányozási célra alkalmatlanok. amelyek hasonló termeszthetőséggel rendelkeznek. sok tőlevelet fejlesztenek. a rágás-tiprás tűrés sőt.takarmányozási szempontból . A lazabokrú füvek bokrosodási csomója a talajfelszín alatt van. szarvaskerep) és az indás herefélék (fehér here). Magról való telepítésük nehéz. hasznosíthatóságukat pedig a jó legeltethetőség. sőt mikroelem tartalmukkal javíthatják a takarmányértéket. Teljes termőképességükre a telepítést követő 1-2. Teljes termésüket a 2. tocsogós a terület. szárazfekvésnél 30-60%. Az agrotechnikai beavatkozással való termésfokozást nem tudunk elérni. Életképességük 8-10 év. réti komócsin. A tömöttbokrú füvek bokrosodása csomója a talajfelszínén helyezkedik el. csomós ebir. magyar rozsnok. A gyep fűfajai a bokrosodási csomóból való hajtásképzés alapján olyan csoportokba rendezhetők. évtől számíthatunk.kiritkulnak a gyepből. egyébként az állat szervezetére nincs káros hatásuk. de hajtásaikat tarackokból fejlesztik. az agrotechnikai hibákra érzékenyek. lassú fejlődésűek. Értékes takarmányfüvek. 215 .magpergés hiányában .

A téli takarmányellátást szolgáló széna és szilázs készítés a nagyhozamú füveket igényli mint pl.: olasz perje. Cserepesedés ellen használjunk seprőboronát. Általában tiszta fajú. réti csenkesz stb. A tejelő tehenészet legelő igényét 5-7 növényfaj keverékéből alakítjuk ki. a termesztés célját.: mezei iringó. és a következő növedékeket pedig legeltetéssel hasznosítják. Lehetnek szúrós gyomok pl. A nyár végi telepítés előnye. A telepítés talajelőkészítésnél. A fű elnyomja a gyomokat. akkor az általunk tervezett növényállomány borítást ebből az adatból számíthatjuk fajonként. nagy lesz a kiritkulás. nádképű csenkesz. táblázat adatait használhatjuk.nincs elég csapadék. A tervezett vetőmag mennyiséget a táblázattól eltérő használati érték szerint növelni vagy csökkenteni kell és ha a táblázati érték magmennyisége (kg/ha) az adott fajból 100%-os borítást eredményez. A következő évben már hasznosítható. hogy az első növedékből szenázst. Ehhez az 1. Tavasszal március 3.: zöld pántlikafű. a másodikból szénát készítenek. az aprómorzsás magágy kialakítására kedvezőbb körülmények. ezért gazoló kaszálással kell védeni. amelyek csökkentik a felhasználható termést és lehetnek zölden vagy zölden és szárítva is mérgezőek. Pl. a művelés módját. A fű hideghatás nélkül nem képes magszárat nevelni. a nyitó gyűrűshenger alkotta tömör barázdafenékre szórvavetett magot a záró simahenger lazán betakarja és kedvező feltételeket biztosít a keléshez. magyar rozsnok. hogy a területet még a telepítés évében is hasznosítjuk. A vetést célszerű aprómagvetőgéppel végezni. táblázat adatait vehetjük irányadónak. A kiritkult gyepállományt felülvetéssel lehet javítani. A gyomosodás nem veszélyezteti. dekádjában és nyár végén. A tavaszi telepítés előnye a téli. a telepítés helyét. kisebb a kiritkulás. Gyepet két időpontban telepíthetünk. szeptember első fele közötti időszakban. Ez esetben. hogy nagy a gyomosodás. magyar rozsnok. héten van . vagy rosszabb esetben elhullását okozhatják. A telepítés évében a hasznosítható termésünk nagyon kevés lesz. történjék a gyeptörés vagy szántóföldi kultúra után. de nem legeltethető termést kapunk. a 3. Hátránya a nehezebb talajelőkészítés és száraz ősz esetén az elhúzódó kelés miatti kifagyás veszélye. 216 .-8. Elterjedt gyakorlat. A húshasznú állattartásnál a durvább de nagyobb tömeget adó igénytelenebb fűfajokat termesztünk. vagy 2-3 fűfajból álló állományban.A feltétlen vagy abszolút gyomok minden mennyiségben előfordulva gyomnak számítanak. ez alapján a figyelembe vehető gyepalkotókat. csomós ebír. amik az állat termelését csökkentik. az aprómorzsás kellően ülepedett magágy elérésére törekedjünk. A keverék összeállítását 100%-os növényborítottságra tervezzük. Hátránya. A gyep telepítése Új gyep létesítéséhez ismerni kell a termést hasznosító állatállomány igényét. A gyökérváltás idején több a harmat. tavaszi csapadék hatása.ami a kelést követő 6. Ha a gyökérváltás idején . A hasznosítási cél és a talaj vízgazdálkodása alapján a 2. tövises iglice. az augusztus vége.

juhokat 6-7 növedék hasznosításáig is legeltethetnek. a P-t és K-t ősszel a nitrogént pedig tavasszal egy adagban kijuttatva. Alapelv. A gyep termesztése A terület fekvése.kijuttatni. Az éves termés megoszlását a környezeti adottságok. hanem magának a műtrágyának a hatása is változik. A legelő állateltartó képességének meghatározásához ismerni kell a termés növedékenkénti megoszlását és a legeltetendő állat napi fogyasztását zöldfűből. N:P:K = 1:1:1 arányban. A legeltetés tervezése Legelőre alapozott állattartás esetén. Aszályos időben számolni kell azzal. nem célszerű szárazművelés esetén . és be kell tartani a regenerációs időt. Pl. A N műtrágya adagjának növelésével a füvek elszaporodnak a pillangósok pedig kiritkulnak a gyepből. és ezért az első növedék mindig több. amit napi 1 cm növekedés mellett ér el a gyep. tejelő állomány legelőjének termésmegoszlása üde fekvésben: I. N:P:K = 1:0.: 10-.: 30-. a műtrágyázást tovább fokozni nem érdemes. 30-40 cm. a növedékek számát pedig az állatállomány igénye dönti el.: 20%. vagy a meglévő gyep állateltartó képességét.: 40-. A valódi fehérjéhez viszonyítva megnő az amidok aránya és a mérgező szabad nitráttartalom is. Az adott gyepterület termésbiztonságát a szárazművelés esetén a talajpórustérfogat vízzel való ellátottsága. Egy növedék termése 40 napig hasznosítható. hogy az ammónium-nitrát hatóanyagából 50 kg/ha-nál kevesebbet a kedvezőtlen hasznosulás miatt és 200-220 kg/ha-nál többet a költségek miatt. Tejelő állományt 160-180 napig négy növedéken. mert a fűfélék egyszer nevelnek magszárat egy vegetációs időben. ami a talaj vízgazdálkodását jelenti. III. de tavasszal kevesebb és nyáron több. 217 . vagy ez alá csökken a hozam. vagy egy állattartó telep legelőterület igényét határozzuk meg. A műtrágyázást szárazművelés esetén évente kétszer.4:0. Az optimális legeltetési fűmagasság szarvasmarhának. Egy szakaszt 10 napnál tovább ne legeltessünk. A növedékek termését nem lehet 4 egyenlő részre osztani. káli kiegészítést. öntözés esetén célszerű négy egyenlő részre osztva növedékenként elvégezni. mert „kisülési” vagy kényszernyugalmi stádiumba kerül a gyep. A takarmány beltartalmi értéke azonban nemcsak ezért. hogy az augusztusi időszakban nem terem. A nitrogén kedvezőbb hasznosulása érdekében adjunk foszfor. Amennyiben ez nincs meg. a későbbieket pedig az időjárási viszonyok irányítják. IV.4 arányban.A talajelőkészítéssel egyidőben juttassuk ki az alaptrágyát. Megjegyzendő. öntözött művelés esetén pedig az öntözővíz mennyisége határozza meg. 100 kgN/ha hatóanyagra számítva. A termésmennyiség alakulását a tápanyaggazdálkodás színvonala befolyásolja. II. ami átlagosan 30 nap. hogy az elérhető alaptermésen felül 1 kg N hatóanyaggal az adott növényállomány 100 kg zöldfű terméstöbbletet biztosítson. húsmarhát 200-240 napig 5 növedéken tartjuk. meghatározza a rajta kialakuló növénytársulás faji összetételét és ezt telepítésnél is szem előtt kell tartani.

A virágzás kezdete és vége között olyan nagymérvű a gyepnövényzet takarmányértékének minőségi romlása.Villanykarámos adagoló legeltetésnél az adag területét célszerű kiszámítani a legeltetési nap függvényében.Az előbbiekben bemutattam. Az anyaszénát a gyep első növedéke adja. ha a fű nedvességtartalma e fölötti akkor a növény életfolyamatait nyújtja meg. A széna takarmányértéke a növényen kívül a kaszálás időpontjától. A rétek kaszálásakor a legnagyobb tömegben jelenlévő fű az ún. ha az adott növedék termését elosztom egy állat egy rotációs időre. hogy elérjük a kazlazáshoz. Az állateltartó képességet megkapom. rendkezelőgépekkel terítjük. (azaz 40 napra) eső fogyasztásával. A sarjú szénát a nyár folyamán újra sarjadzó fű lekaszálásával nyerjük. Az adott terület növedékének termését osztom az általam meghatározott pl. tároláshoz megkívánt víztartalmat. A gyep 1 kg/m2 zöldfű tömeget meghaladó mértékű termését érdemes kaszálással betakarítani. A rendelkezésre álló termés mennyiséget célszerű nyírási próbával megállapítani. Így az első növedékben marad kaszálni való és a harmadik növedékben kiegészítő legeltetést vagy szálastakarmány-ellátást kell tervezni. A szakaszok számát többféleképpen határozhatjuk meg. Készíthetünk laza és bálázott szénát. ha pedig ez alatti akkor a kilúgozási folyamat a meghatározó. A 40 napot meghaladó legeltetési területet kaszálni kell. a begyűjtés és raktározás helyes módjától függ. a termés és állatlétszám alapján. A kaszálást a renden való szárítás követi. ezért nem az átlagra. . A legelőt általában a túllegeltetés elkerülése miatt szakaszokra osztjuk. Behordás után a tárolás történhet kazalban vagy szénapajtában. A száradás feltételeinek javítására a levágott rendet fellazítjuk. A réti széna esetében anyaszénát és sarjú szénát készítünk. A sarjút fiatal növények alkotják ezért ennek minősége rendszerint jobb. Ekkor egy szakasz állateltartó képességét határozzuk meg napokban. majd sodorjuk. Húsmarhatartásnál elterjedt a fix-karámos szakaszhatár kiépítése. mert a friss széna etetése zavarokat okozhat az emésztésben. Szénakészítésnél a táplálóanyagveszteséget csak csökkenteni lehet. A szárítás ideje alatt a fű 70-85%-os víztartalmát 18-20%-ra kell csökkenteni. 3 legeltetett napra szükséges takarmányigénnyel. hogy a termés megoszlása növedékenként változó. hanem a rangsorba állított második legkisebb növedékre határozom meg egy legelőegység állateltartó képességét. 218 . hogy az elért többlet hozam ezt nem ellensúlyozza. de elkerülni nem. vezérnövény virágzását vesszük alapul és a füvet a virágzás kezdetén vágjuk. Ha a szakasz termését elosztom az állatlétszám egy napi igényével. Szénakészítés A zöld fűből napon való szárítással konzervált szálastakarmányt nevezzük réti szénának. Kazalban a széna 6-8 hétig utóerjedésen megy át és csak ennek lezajlása után lesz etethető. akkor meghatározható egy szakasz legeltetési ideje. A levágott növény a 38%-os nedvességtartalom eléréséig lélegzik és ez az életműködés tápanyagveszteséggel jár. hogy napra kész adatot kapjunk a villanykarám áttelepítésekor. Kedvező időjárás esetén a széna 2-3 nap után kazalba rakható. forgatjuk. Az eső is szerepet játszhat a veszteségben. a szárítás alatti időjárástól.

é.13 3. Francia perje 3.28 1. a haszn. Fehér here 2.00 1.50 0. Réti ecsetpázsit 3. Szarvaskerep 2.90 0.65 83 79 81 67 75 83 67 79 79 73 72 64 81 83 219 . vét.13 0.45 0. figy. Angol perje 2.80 3. Vörös csenkesz 3.90 1.50 1. Tarackos tippan Tarackos szálfüvek 1.50 0. Taréjos búzafű Lazabokrú szálfüvek 1. táblázat Adatok a gyepvetőmag keverék összeállításához Sorszám/Megnevezés 1 m2-re eső csíra-szám db 1500 1500 2000 1000 2500 3000 8000 2500 10000 1000 3000 3000 1500 2000 1 ha-ra eső csíra-szám millió db 15 15 20 10 25 30 80 25 100 10 30 30 15 20 Ezermag tömeg g Használati érték % Vetőmag szük. Réti csenkesz 2. Zöld pántlikafű Pillangósok 1. Magyar rozsnok 2. Réti perje 2. Réti komócsin Tarackos aljfüvek 1.20 0. Csomós ebír 4.1.60 0. t/ha 35 36 45 43 29 16 33 36 17 43 43 24 22 16 Lazabokrú aljfüvek 1. sz.

táblázat Rét típusú gyepen előforduló és a telepítéshez javasolható növényfajok A gyeptalaj fekvése Száraz Szálfű magyar rozsnok sudár rozsnok csomós ebír réti csenkesz francia perje csomós ebír nádas csenkesz zöld pántlikafű réti csenkesz réti ecsetpázsit réti komócsin nádas csenkesz zöld pántlikafű zöld pántlikafű hernyópázsit Aljfű vörös csenkesz taréjos búzafű sziki mézpázsit réti perje angol perje vörös csenkesz tarackos tippan réti perje Pillangós növény fehérhere szarvaskerep keskenylevelű kerep fehérhere szarvaskerep évelő vöröshere komlós lucerna korcshere mocsári kerep fehérhere -fehérhere szarvaskerep keskenylevelű kerep fehérhere szarvaskerep évelő vöröshere komlós lucerna fehérhere szarvaskerep mocsári kerep Pillangós növény Üde Nedves Vizenyős Üde Nedves Vizenyős tarackos tippan mocsári kerep korcshere 220 . sz. táblázat Legelő típusú gyepek előforduló és a telepítéshez javasolható növényfajok A gyeptalaj fekvése Aszályos Száraz -csomós ebír magyar rozsnok nádas csenkesz réti csenkesz csomós ebír magyar rozsnok nádas csenkesz réti csenkesz nádas csenkesz zöld pántlikafű Szálfű Aljfű barázdált csenkesz sovány csenkesz vörös csenkesz taréjos búzafű sziki mézpázsit réti perje angol perje vörös csenkesz tarackos tippan réti perje tarackos tippan 3.2. sz.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->