1

Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra.
Baji Béla. be-jo@t-online.hu Dőlt betűvel: A második kiadás beszúrásai.

Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan, újszerű, a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében, mint amilyen a permakultúra. Ki-ki személyiségének, beállítódásának megfelelően kell, hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van, akiknek fogalmuk sincs, mi lehet ennek a könyvnek a tartalma, csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok, mint én, hogy akármiféle etikai megfontolások, és alapelvek csak akkor érdeklik őket, ha előbb megmutatják, nekik, hogy mit, és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban, azok a végén, „A permakultúra mit-hogyan”, és a „Permakultúra praktikák” c. részeknél kezdjék. Akik az Anyaföldet védő, természetszerető lelkek, netán Greenpeace aktivisták, a „Permakultúra tanítása” c. részt olvassák el először. Az olyan agrárvégzettségű, gyakorló szakembereknek, és kutatóknak, akiknek az az érzésük, hogy az „egész úgy hülyeség, ahogy van”, „A permakultúra az ökogazda szemével”, „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai, „A

2

permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”, valamint a „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. fejezeteket ajánlom figyelmébe. Leginkább azoknak ajánlom azt, hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák, mint egy regényt, akik már hallottak valamit a permakultúráról, és alig várják, hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. Éppen azért, mert nem számítok arra, hogy könyvemnek mindenki, -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa, a szöveg számos ismétlést, és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. Mindig van egy hely ahol a kérdéses, kevéssé ismert, nehezen elképzelhető fogalmat részletesen, összefüggéseiben ismertetem, de mindenhol, ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom, röviden ismertetem a lényegét, és utalok arra a helyre, ahol részletesen lehet olvasni róla. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző.

Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását, és annak rendje-módja szerint, ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem, metszettem műtrágyáztam a fákat. Termettek is szépen, de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt, a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Ez a vizsgaidőszakban volt, és a körtefák tele voltak körte levélbolhával, ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól.

3

Pár évvel később, 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. könyve. Amit ebben a könyvben olvastam, hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák, ha nem permetezzük őket gomba, és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak, addigi tapasztalatomnak ellentmondott. Mégis úgy döntöttem, megpróbálom. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére, és elhagytam a műtrágyázást. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly, körtevarasodás, gyümölcsmolyok). A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam, helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket, teákat alkalmaztam permetező szerként. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem, némelyek viszont megjelentek. Így a levéltetvek az őszibarackfán, a cseresznyén a Blumeriella. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. 1986-ban olvastam Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát.

hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége. és körtefáin. szellemessége. Ezekről majd később szólok. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. természetszerűen művelt. abban a reményben. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. A levéltetvekkel. atkákkal kezdetben sem volt gond. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak a levéltetvek nagyon elszaporodni. valószínű valami hiperparazita. Továbbra is nagy gond még kajszinál. alma. és meggynél a monília. mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. és szépsége annyira megragadott. Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. Így a visnyeszéplakiak. őszibaracknál a levélfodrosodás. lisztharmatot illeti. már érdemes kipróbálni. sem a lisztharmat. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom. ha ennek csak a fele is megvalósítható. szilvám. Azonban az ajánlott módszerek természetszerűsége. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. és bíztató. és nedves időben a burgonyavész. a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. hanem több is. hogy . a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben.4 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. Az mindenképpen érdekes. Ami a varasodást. hanem minden hasonló. Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. Magam semmivel sem permetezem. hogy úgy gondoltam.

) . (Gyümölcsmolyok.) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. általában kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen. (Levéltetvek. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát. kivéve az utóbbi néhány évet. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben.5 azok a károsító szervezetek.

fátyolkákat. . A piaci értékesítést nagyban segíti. Egy ökogazdaságban is. gyógyszerek. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. fürkészdarazsakat. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I. pozitív közösségi kapcsolatokat. Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. Ilyenek a városok. stb). használhatósága javul. létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink. A rendszernek része az ember is. takarmány. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. és a természetes fauna tagjai között. állatokat. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek.6 I. embercsoportok között. a szívesség bank. szántóföldünk. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. a termelők-fogyasztók szövetkezése. hasznos rovaroknak. kimondva-kimondatlanul. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. építményeket. és a szükségleteket egészséges. domborzatot táj. és parazita rovarok számára. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. virágokat ültetünk a ragadozó. szép természetes környezetet. az élővilág védelmét. fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. „box-rendszer”. Célja az is.

Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. vagy lelkileg sérült embereken. fogyatékos. természetvédelmi területek. és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára.7 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. Hasznos lehet még a nemzeti parkok. természetesebb tájképet nyújt. Gonda Béla. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. megfelelő . és a XX. és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. II fejezet: A permakultúra. mivel a permakultúrás gazdaság szebb. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára. század. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait. tanítását szeretném összevetni a permakultúrával.

hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. ha a talaj gyommentes. többszintes polikultúrákat láthatunk az Robert Hart angliai erdőkertjében. kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk. Tény. hogy az aratást minél hamarabb. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. Ugyanezért javasolják.8 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. valamint Geoff Lawton szubtrópusi „Ehető erdejé”-ben . kultivátorozást. A takaróanyag . de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák. akkor is. míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. a megfelelő talajszerkezet. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. Sőt. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. A sorközöket befedi a növényzet. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. A klasszikus talajművelés tankönyveiben. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori.

sovány homoktalajon. alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. Verticillium. Megemlíthető az is. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. században. és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben. helyettem a giliszták ásnak. Ahogy szoktam mondani. Pythium). Az 1. hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. az esővízgyűjtés változatos módszerei. képen egy ilyen módon. – XX. 2007 aszályos. humusszá alakítják. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben. különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken. válozatosabb módon alkalmazható. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják.9 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. forró nyarán. Tápiószele határában. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. Meg kell említenünk azt is. A tisztított szennyvíz használata. és a . A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják. Ezt csak rendszeres. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik.

Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan. Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát. és az erdőket a falu népe közösen használta. míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. előadásai a legközismertebbek. különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki. III. Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás. A középkorban a legelőket. és a gyümölcsészet. amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. olyan módszereket írtak le. Mindkettőben legeltettek. Három területet emelnék ki.Medencében több gazdálkodási területen. amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. Az erdő ligetes jellegű. ritkás volt. Bereczky Máté munkái. A . Egy jó példaként említhetném a gledícsiát. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség. az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás. és gyümölcsöket termesztettek. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban. Márpedig a fák. és röviden ismertetnék. amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel. de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is. Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”).10 takarmánytermelést. amelynek ágait az állatok szívesen legelik.

században is őrizték ennek a szemléletnek emlékeit. Gyümölcsészet. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. hogy az állatok ne férjenek hozzá. a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították. vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. gondozása is. természetszerű telepítése. tározókba. amelyekben a „fok”. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken. Az alanynak alkalmas csemetéket. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. A régészeti ásatások kimutatták. míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. és ott leívtak. amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba. Drávafok. mélyfekvésű területekre vezették. A fokok olyan. amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek . hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak. Például Siófok. Bár Mária Terézia reformintézkedései. De Szeged neve is innen származik. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. hogy az állatok ne károsítsák. beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit. amikor már eléggé megnőttek ahhoz. A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített. Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle. a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték.11 gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő.

12 el. és az ebből adódó mai nézetkülönbségeket a „Metszek. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit. különböző korú valamint erdei fák. vagy ne metszek” c. és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. A ritkásan. genetikai sokféleségének. . fejezetben ismertetem majd. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben. képen láthatjuk. lecsúszott rétegeknek. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. tüzelő). Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét. gazdasági. valamint a „főúri” gyökereit. és az idős fák ifjítását gyakorolják. Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést. (tölgy. kiveszőben lévő fajták különféle használatának. a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás. nagyméretű gyümölcsfák. A gyümölcsös ápolásának metszésének népi. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi. szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják. A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet. ökológiai. társadalmiszociális előnyeit. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés. A gyümölcsöt. kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. megélhetést biztosítani a helyben maradt.

és másodveteményes. és a „Természetes gazdálkodás” c. Egyrészt Ken Yeomans munkájára. sikeres útkereső munkába fogott. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra. Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre. ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban. vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt. talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”. könyve alapján. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. fákkal kombinált. Fukuoka vegyeskultúrás. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában Bill Mollisont megelőzve. aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit. műveiben publikált. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti. másodsorban. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. katasztrófákat okoz. a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. a „Vizet minden gazdaságnak!” c.13 III. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat. eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. amely a XX. sőt. illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. elő. nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra. fejezet: A permakultúra előzményei. tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban. A másik forrás a japán M. ha a talaj felvevő képessége így . Mollison két életműre támaszkodott elsősorban.

Azt gondolnánk. a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. Amikor öntöznek. A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. Amint az 1. a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. ábra). A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. ahol a víz egy. mint az oldalvölgyekben. akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. A kivezetés a tározó alsó részén. mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel. a gát alatt van. és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. Ezért. és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. mely a lejtő infexiós pontja. ábrán megfigyelhetjük. ábra). az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát. hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos.14 sem lenne elég. A kapatest a felszínről kiinduló réseket. Ez az oka annak. mint az oldalvölgyekben. Ez azonban egyáltalán nem így van. akkor gyűjtőcsatornák révén. és 3. a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken. de nem teljesen egyezik azokkal. vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik. a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a .

Münhausen báró meséjének gondoltam. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. (Úszó sziget. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. hullámzó. amit erről a teljesen talajművelés nélküli. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő. Annyiban fejleszti tovább. hogy ötleteket ad. hogyan lehet összetömörödött. hogy amíg videón nem láttam. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről .15 „zászlóval” szakaszosan lezárják. Felveti. erodált talajokat ily módon feljavítani. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. könyvében. könyvében ismerteti a Yeomans. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára). egy állandó köztes növénnyel. és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. Bill Mollison Permakultúra I-II c. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. a használati vízként alkalmazás háztartásban. és elárasztja az alatta lévő részt. sőt harmatgyűjtési. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés.féle talajművelést. felszínen lehet kialakítani. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. félsivatagi időszakos vízfolyásokra. leírja. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. Megemlítem még. több száz hektáros. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja.

két héttel vet.16 olvastam. annak betakarítása előtt kb. A búza betakarítása után a rizst kb. A köles október közepére érett be. A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. hogy mindig az elővetemény állományába. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. Ez vezette őt arra a gondolatra. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. Arra gondolt. ha nem akarják. Télen a búzát kacsákkal legelteti. A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam. Japán egyik déli. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. szubtrópusi. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. A legnagyobb . 1 hétig sekélyen elárasztja. és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztesvetemény mellett. és miért kell egyre többet permetezni ellene. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza. Maszanobu Fukuoka frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. hogy az erdők kipusztuljanak. hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. A módszer legnagyobb furcsasága. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst.

hogy jobb gyomfojtó növényekkel. vetés után két alkalommal. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. és láp az állatvilág változatossága érdekében. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel.és díszfákkal. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. Akácia sövénnyel vette körbe. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult.17 nehézséget az évelő gyomok. Felvetődik a gondolat. soha sem permetezett. ellentétben a szomszédjaival. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. Fukuoka pár holdas földjén.” c. amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. könyvében. Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. főleg a tarackbúza apró szulák. Egyik . főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. pl. mezei aszat okozták. A kert fontos része a mesterséges tó. Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek. Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe. Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására. a fákat.

Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni. (Geoff Lawton: Food forest: Élelmiszererdő). Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja.at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el. Csapadék ugyan van bőven. Tapasztalataimat a „Permakultúra mit-hogyan” c. A gyermek Sepp Holzer észrevette például. Néhol még a fenyvesekben is. az ehető erdő megalkotását dolgozza ki. hogyan lehet pár év alatt a természetes többszintes trópusi erdő mintájára pár év alatt hihetetlen bőséget árasztó. Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holzer Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén. ő is rájött. hogy egy napsütötte kő környékén a növények hamarabb kifejlődnek. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. hagyma. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. Mint Bill Mollison. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez. A Mollison-tanítvány Geoff Lawton viszont egy szubtrópusi változat. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat.krameterhof. (www. . A vídeofilm bemutatja. Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne.18 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. gondozást alig igénylő erdőt létrehozni. részben írom le. és oktatja. A 3.

hatását felfokozza. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni. mondván: Majd az marad meg. mint a talajt feltúró. hullott gyümölcsöt összeszedő. vetéseket előkészítő. A magvakat szórva veti.  Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti.19 arra. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít. .  Hangsúlyt fektet arra. amelyek egyébként nem volnának termelhetők. A háziállatok közül a sertést emeli ki. Így lehetővé válik számára. A teraszok közötti rézsűkön az erdő érintetlenül marad. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. Ilyenek: Rozs-endívia. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők:  A lejtőt teraszírozza. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. A teraszokra gyümölcsfákat. amelyet csatornák segítségével gyűjt össze. ez az egyik fő terméke. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja. A tavakban halat tenyészt.

Madártávlatból egymást szabályosan váltogató. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. és erdősávok mintázatát látjuk. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. hogy produktív. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. általában kapás növények) sávjait. domborzatával. és mélyen gyökerező fajokat társít. pl. és a gazdálkodókat. sekélyen. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. a talajerózió mérséklésére. a tökfélék. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik. Vagy olyanokat. Az így létrehozott gazdaság amellett.20 pl. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. melegigényes növényei számára. A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. és alkalmaznak dombvidékeken. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. kukorica. Ezért az . Az egyik ilyen a „sávos kultúra”. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják. tavai. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. változatos növényzetével. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok. természethű esztétikájával. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket. kanyargós gabona.

Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. . számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban. részben fogom bemutatni. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. de emellett a mezőgazdasági kártevők. és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c.21 erdősávokba nitrogéngyűjtő. föleg akácia fajokat ültetnek. internetes folyóirat. A sávos kultúra. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél. amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. „Lombkoronaszint”) c. Mindezek.

az ember. és az általa. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent. termesztéstechnológiákra. sokszor eldugott. Kalandos életútja volt. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. (Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. Fukuoka életművében találta meg. prémes állatot csapdázó (trapper). (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. fejezetben . traktoros. majd a földrajz-biológiai doktorátust. amelynek lényege. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. és energiaigényét. vagy „évelősített” növényekre. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. betelepített külországi állatfajok (nyúl. és működése. és David Holmgren voltak. Ausztrália és Tasmánia számos. Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. Munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. cserjék. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. Másrészt „évelő” kultúrákat. sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának.22 IV. volt erdész. évelő lágyszárúak). A permakultúra elveinek. A közös mindezekben az volt.

1978-ban. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét. Tanfolyamokat tart először Ausztráliában. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig.) Mollisont gondolatának finomításához. Meg lehet vele eleveníteni erodált. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. Célja az. Bebizonyosodik. A mintegy tíz napos tanfolyamon . A permakultúra világmozgalommá vált. szövetségek alakulnak világszerte világon. permakultúra szövetségek. a Permakultúra I. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek. amint könyvében kifejti. „Permakultúra II” címen. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását.23 ismertettem. vídeo is dokumentálja. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását. ökofalvak alakultak világszerte. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. ki fogja pusztítani önmagát is. majd a Föld számos pontján. A mozgalom úgy gyarapszik. Mollison. és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. közösségek. közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. Ezt a „The Global Gardener” c. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. így Európában is. Indiában. Új életreményt. elhagyott vidékeken. meg van győződve arról. lepusztított területeket. lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban.

Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait.nak elnevezett szervezet. Ehelyett inkább a fentiekben említett. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére. gazdálkodók. hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. többek között a Gyűrűfű Alapítvány. diplomázók. fejezetben ismertetek. Három-négy évig tartott. Az egyesület szervezői találkozókat.24 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. Kilián Imre. A közösség megszavazza. vagy. és kiadvány segítségével. kiadványokat adnak ki. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett gyakorlati feladatokat hajtanak végre. saját gazdaságot alapítanak. míg úgy éreztem. tanfolyamokat szerveznek. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. amely ma is működik. részt vesznek valamilyen közös projektben. nem jött létre külön permakultúra szövetség. valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. . Ilyen diplomások. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. Bokorliget Alapítvány.

hogy létrehozzunk egy külön.hu. 2006-ban érett meg a helyzet arra. forr a világ. legújabban a városon belüli önellátó. és természetkímélő életmód iránt. a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítvány. a permakultúrával foglalkozó. a budapesti „Közös kertek” mozgalom. tanyasi.permakultura. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”.25 Néhány évvel ezelőtt. Úgy érzem. Magyarok Szövetségének több csoportja. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki. egyelőre informális baráti kört. a „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. természetszerű közösségi gazdálkodásban. Honlapunk: www. Különféle vallási. Csak hogy néhányat említsek: Az „Anasztáziások”. eljött az ideje valaminek… .

lakást és egyéb anyagi. oda pottyan a tojás. stabilitásával és rugalmasságával. amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja. mutatván. elemei (emberek. amely mintegy "maguktól" működnek. hogy mennyi minden kell ahhoz. a táj eredeti. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. energiát. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. melyekben azok résztvevői. szállítójárműveket. és működtetése. növények. és nem anyagi szükségleteit. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet. ha kell.26 V." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól. amelyek egy konvencionális. Hátul. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. létrehozása. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése. inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyarázom őket: Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára.a "Példabeszéd a tyúkról" c. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat. ábrapárost. hogy ennek . előtte a vályú. alul is vályú. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. a gyógyszereit. vagy "öko" gazdálkodó egység. állatok. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával. Az egész ábra gépeket.

27 a tyúknak a szükségleteit biztosítani. kényelmes szalma. mert éppen tojik. A tetejéről az esővíz egy hordóba. Ö is bent ül egy ládában. A bokrok alatt vastag lombtakaró. Itt is pottyan a tojás. A bokrokon ízletes bogyók. Azt a földet. vetik. ami egy tyúk szemének. háztetőt is meg kell csinálni valahol. és "melléktermékeit" (trágya. A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő. nyersanyag és munkaráfordítás. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. csak össze kell szedniük. szállítják. bogárért. gépekkel szántják. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet. A tojóláda egy kis házban van. Csak úgy sugárzik róla. a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk. magvak teremnek. Persze a csirkedrótot. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. csőrének ingere. gép összeszerelés kell. majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába. amelynek nyitva az ajtaja. Legelnivaló zöld is van bőven. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". Az ábrapárosból . A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. toll) semlegesíteni tudjuk. keverik. Benne ülőrudak. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. ahol jól láthatóan minden megvan. műtrágyázzák. acélgyártás. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. Mindez hatalmas mennyiségű energia. hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni. onnan itatóedénybe folyik. alomnak. amin a takarmányt megtermesztik. hogy miben. ahol őrlik. stb. villanyáram kell. és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól.

olyan közösségeket hozunk létre. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. Ez jelentheti azt. fogyasztási szokásain úgy változtatni.és vadon élő lények életét. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények. az emberi közösségek élőhelyének.28 kiindulva hangsúlyoznom kell. hogy egy. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon. hogy a Föld javai nem végtelenek. Hogyan tudjuk jobbá. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést. Osszuk meg a fölöslegeinket . egy határozott etikai állásfoglalás képezi. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal.  A javak igazságos elosztása. gazdálkodásán. Ez egyrészt azt jelenti. hogy az ne ártson magunknak. hogy tudomásul vesszük. Tudomásul kell vennünk. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. hogyan tudna életén. hogy a permakultúra alapját. hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki. hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. és háziasított lények természetes szükségleteit. Csökkenteni kell fogyasztásunkat. és a világnak.

és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg. ágakat fejlesztenek belőle. A gilisztákat megint csak a tyúk. férgek. hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez. hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. annál stabilabb. cserealap lehet a tudás. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági. A hullott gyümölcsöt. Egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. levelet. információ. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok"). Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat. foszfor.29 egymással. és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva: "Minden hulladék valami más lénynek az eledele". Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok (nitrogén. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. te megtanítasz számítógépezni. csak az kellett hozzá. Azok gyümölcsöt. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. kálium. és mozgási szokásaiban. valamely szakértelem. Pl: "Én megcsinálom a tetődet. hogy felismeri. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. Szinte magától működik az egész rendszer. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. marék füvet beadják a kifutóba. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. komposztálják. a trágyát összegyűjtik. De nem csak anyagi dolgokat cserélhetünk egymással. A gyümölcs javát az ember. . különböző ízeltlábúak.

Például a kísérleti területemen kb. és kiheverik a támadást. ami károsítja. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. ugyanakkor „nem kár értük”. Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport. Egy permakultúrás gazdaságban vagy egy természetes élőhelyen sokféle növény. és minden növényhez tartozik egy. Ha végleg kifogy az „éléskamra”. a lisztharmatgomba fonalain. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. a kányabangita. táplálék híján éhen hal. életmódjuk. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két- . Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. az egyes levéltetűfajoknak más-más a hő optimumuk. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek. vagy néhány levéltetűfaj. spóráin nevelkedtek fel. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. 40-60 növényfaj él. feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. nektárt esznek. annak sokféle kártevője-kórokozója. és a labdarózsa. a kártevő szervezet.30 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. Ilyenek a kecskerágó. és időről-időre újra kihelyezni. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. vagy annak vad alakja. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. hogy a huszonnégypettyes füsskata nevű sárga. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. annál stabilabb. akkor egy háromelemű rendszer kapnak: A termesztett gazdanövény. és annak parazitája vagy kórokozója. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek.

és levéltetűfürkészek. és melyik áll el sokáig a pincében. és télen az őszapók is. néhányféle zengőlégy. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. és fátyolka. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. szén-dioxidból. Régen tudták. hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. Láttam például lilás piros virágú. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. Manapság. Voltak. hogy melyik alma jó a rétesbe. Mohácsi áttelelő kelkáposzta. génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. Drávafokon. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. amely napfényből. mások az édeskéset. példánkban a levéltetvek . Ezeken túl a kétféle cinke.31 három katicabogár faj. Ezt az elsődleges fogyasztók. Fóti paradicsom. Lényegében a fentebb leírtak is egy. Úgy tele ettem magam a harmincegynéhány féle almával. pótolják a többiek. Cecei. Nem régen részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján. akik a borízű almát kedvelték. vízből. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. a ragadozó gubacsszúnyog. Ezt bizonyítja az. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. és a Kocsolai paprika. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve. stb. hogy a végén alig bírtam mozogni. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. ezeknek jelentőségét felismerve. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet (legújabb nevén Növényi Diverzitás Központ) különböző génbanki gyűjteményeiben. Ha valamelyik elem kiesik. melyik aszalni.

mint hasznot.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak: A levéltetveket nem biztos. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. hogy egy levéltetű fürkészdarázs fúr lyukat a hátán. talán a szitakötő sem.32 elfogyasztják. de lehet. hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. De az is lehet. Csak annyit jegyeznék még meg. de a körülmények. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő. A levéltetű fürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele. De végezheti egy apró pók gyomrában. Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak. seregélyek. a szitakötőt egy veréb. hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. a verebet egy vércse. Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. A harkály ugyan magának készít fészekodút. Egyik . aki megeszi a szőröshernyókat. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. A következő láncszem a fátyolka. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék. hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. Lehet. Ez most már egyre többször az ember. hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. hogy a fátyolka eszi meg. A cinke is kerülhet vércse karmai közé.

és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. Azonban csak másnap jutott eszembe. amíg a bokrok fölé. amikor egy tenyérnyi helyen kefe sűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. Megláttam egy vakondtúrást egy. a henger tovább gördül. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. éppen olyan vastag. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. el tudják képzelni. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túrtatni. ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy. mert tudtam. azt hiszem. ha megtermett a csicsóka. No. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. De csak addig. A henger palástja kerítésdrótból van. hogy visszamenjek összeszedni. Ebből jött az ötlet: Mi lenne. akkor összeszedik a növényi maradványokat. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte: Enyhe januári nap volt. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. Ősszel. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. összeszedem a kis piszkok elől. Nos. most gondoltam. kerítsük be. Nem lepődtem meg rajta. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. ültessünk bele csicsókagumókat. Csak tavasszal lehet megtalálni. és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt.33 permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. A tyúkok kapirgáló szokása közismert. Az egerek nem . vagy kétmaréknyi mogyoróval a tetején. felgereblyézik az ágyást. kártevőket. Ezt nevezik csirketraktornak. De ezt a raktárt a vakond éppen kitúrta. Ahogy mozognak benne.

amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört. Nos. tavak aljzata. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. amíg a mogyoró lehullik. mert ott több a rovar. és azok odalláncai által . a víz felülete. erdők szélei. és ráadásul még néhány fajt. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait. Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó. Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása. és mert el szerettem volna talicskázni. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. a sövényt. azokban temérdek mogyorót találtam. közvetlen a víz felett. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. zegzugosra. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. vagy anyag érintkezik. levettem róla a fóliát. erdőszélet alakítsuk hullámosra. Ilyenek a tó és a folyópartok. azokat a határfelületeket. amit a nyári aszály meghagyott. Mintázatok: A természetben a domborzati. Ilyenek a hegyláncok. és vízrajzi viszonyok sajátos. nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. azt otthagyják. Kirágják a kupacsból. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél. ahol két különböző jellegű térség. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. Szegélyeknek nevezi a permakultúra.34 szokták megvárni. Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával.

Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. állatitatásra használják.35 alkotott többnyire rácsszerű mintázat. élőhelyet hoz létre. A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. A hegy. kitettségi. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták. gyümölcsösök vízellátását is javította. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. amelyek a nagy halakat visszatartották.és domboldalak ferde "S" formájú keresztmetszeti profilja. és öntözési rendszerének lényege az. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott. A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. és vízellátási viszonyait. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer. amelynek méretei elérik egy . hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai. A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték. Ezáltal sokféle életfeltételt. növelve az ott élő fajok változatosságát. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. Ennek lényege az volt. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására.

Ilyen tó a természetben nincs.) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. ahol az általa létrehozott előny. Ilyen például a csigaház. és ritkulások okozzák. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. (Egy patak vízgyűjtője. ezért gyakran alkalmazzák pl. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja. amit én mesterkéltnek érzek. A csigák. fejezetben) Magam azt gondolom. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. „kulcslyuk kertet". amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével. vagy egy hegygerinc az oldalláncaival együtt. vagy a folyódelták ágrendszerével. hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere. és kialakítása nehéz lehet. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c.36 ilyen természetes formáció nagyságát. és a polipszerű Nautilusok. a spirálkertet. . természeti formációban.

vagy egyéb geometriai formákat. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. mesterséges domborzati kiemelkedéseket. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén. nagyobb tábla szélén. egyben esztétikusak is. Általában fantáziaszegény. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. Spirális alakú domb sincs a természetben. települések. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. részt) Ezek déli oldalukon a meleget. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. ipari területek létesítésekor. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. bokrokból egy-egy tóval. négyszögletes. A hazánkban gyakori keskeny. mezőgazdasági parcelláikon. Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai. ökológiailag nem hatékony mintázatokat.37 Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. cserje sávokat. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. . kiskertben. amely sok faj számára nyújt életteret. most mégis úgy érzem. és részei változatos hőmérsékleti. fogják a szelet. Azonban ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt. Egyben a különböző oldalai. vagy sövénnyel. pl: ház közelében. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. Magam szívesen alkalmazom a kétfelé. Legelőn takarmányozásra. a spirális falak határolt kertecske számára. "nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával. déli és északi irányban homorú alapterületű fa.

38 .

Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. kiszárítanak a Napon. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe. az utolsó szálig összegereblyéznek. Minimális beavatkozás.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. Minden ajándék.39 VI. amelyek a permakultúrás tervezés. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. Felelősség az erőforrások iránt. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. amennyire feltétlenül szükséges. vagy amivel a növények tövét takarni. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. majd afölötti örömükben. fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából. ha nem szükséges. csak tárcsázták a gabonatarlót. gazdálkodni. majd úgy vetettek . Ne szántsunk. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. Erőforrás minden. hogy a legtöbb helyen minden gyomot. amit komposztálni. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották. mulcsozni lehetne. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. falevelet stb. ha a permakultúra szerint akarunk élni. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. tervezni.

ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. ha nem szükséges. Ökörrel dolgoznak. sok abrak kell neki.40 bele gabonát ősszel. Még messzebbre megy a japán Fukuoka. amikor a metszésről esik szó. Általában harmadszorra már nincs . sok türelemmel. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre. Még jobban is termett. A szürkével dolgoznak ugyan. Nálunk tapasztalataim szerint a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel. Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. de az elég makrancos. Erre legjobb példa barátom. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. szeretettel. mert az igényes. de nem akármilyennel. talajművelési munkákat. Nem lovat használnak. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat: Lásd: „A gyomirtás művészete” c. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni. ha meg tudunk lenni nélküle. részt! Ennek az a lényege. mint a szántott kontroll. A magyar tarka nem bírja a nyári meleget. Ne metsszük a fákat. Ne használjunk energiát.

illetve felhasználják egymás hulladékait. a trágya. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) magtermő . Később könyvben olvastam. bábjait. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. lényeket. és nem társítható fajokat. mint a tarackot kiásni. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. disznótök. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. termékenységét. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. miközben fürödtem. hullott gyümölcsöt. Minden probléma hordoz magában egy megoldást. Az elemek társítása. Két éve rájöttem. Az elemeket úgy társítjuk.41 ereje kihajtani. hogy csicsóka. Tipikus példa a baromfik társítása a gyümölcsfákkal. Sötétedés után két órával. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. egyéb létesítményeinkkel is. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket. Lényegesen kisebb munka. uborka. Hogyan fordíthatok káros eseményeket. Melléktermékeik. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. Volt. ezek éheznek. toll táplálják a gyümölcsfákat. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. Avagy: „A kár haszonba megy”. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak. Kapirgálással. Meztelen csiga viszont legtöbbünk kertjében van. nekem volt még üvegházban is. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. abban törpeharcsák.

42

hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek, ráadásul nitrogént gyűjtenek. Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. A karámot falevéllel almoztam. Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. Mivel a mag kőkemény, többségét nem tudják megemészteni. Azonban miután átment az emésztőrendszerükön, a magok megpuhultak, a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett, volt miért a tyúkoknak kapirgálni. A folyamatosan kapirgált alom, amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált. De beszélhetünk létesítmények, épületek „társításáról” is. Például egy, a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli, ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest, hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire, illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon.

Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk, hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. Az életközösség kapcsolatain keresztül

43

végighalad a hálózaton, miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. Az itt tárgyalt elv arról szól, hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat. Ezt teszi az egér is, amikor mogyorót raktároz el télire. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem, és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését, tél végén pottyantva le a földre. Feketediót könnyű télire raktározni. Kiváló takarmány. A csicsókán kívül számos évelő növény van, amelyek gumóval, hagymával a talajban telelnek. Csak disznó legyen, „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert. Annak is az a lényege, hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban, és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe, amikor az szükséges. Az már Bill Mollison ötlete, hogy a tározókat föld alatti, zárt csatornákkal összekötve, és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve, akár áramot is termelhetünk. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”, egy olyan szerkezet, amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva, egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni, öntözési célokra. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is, (www.krameterhof.at). Hozamok halmozása, avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót, de még illik rá az a magyar mondás is, hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni", vagy „két legyet egy csapásra”. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről, aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot,

44

megtanulta, hogy hasznos a marháknak, ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. A marhák jobban érzik magukat, a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. Nitrogénnel dúsítják a talajt, ezért a fű is jobban nő. A virágaik jól mézelnek. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. A vége az lett a dolognak, hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott, a másik méhészkedéssel, a harmadik facsemeték neveléséből, és eladásából élt meg, ugyanazon a területen. Hazánkban a lepényfa,(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas, főleg ínség eledelként. A hozamok halmozását az teszi lehetővé, hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy, vagy több más fajjal lehet betömni. A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes, és a kukorica-bab köztes. Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás, ahol a bab, és a tök egyidejűleg nő a kukorica között. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát, aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal, díszfákkal elegyítette. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”, ahol a talajeróziót, és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg, hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. Geoff Lawton videóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi

cserjék. illetve később érik el teljes méretüket. de emberi tápláléknak is használható. Szemre olyan. mert mire a paradicsom megnő. a rozs akkor is termett valamennyit. A fényigényes. mint a közönséges. Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. hogy zöldborsó. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől.45 klímán élő fák. Ide hozható még például a feketedió. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. illetve a paradicsomsor mellé.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. belép helyette a másik. Az állatok között járványok . mert ha az egyik elem kiesik. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra. Az időbeli. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája. amely egyúttal polikultúrás halastónak. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes. illetve álljunk több lábon. vessünk. és alig kell gondozni. ezek árnyékában pedig olyanok. a karalábét úgyis kihúzzuk. valamint fürdésre is használható. és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek. amelyek a teljes árnyékban is megélnek. mely biztonságosabban terem. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. komplex társítása. Ez teszi lehetővé például. vagy saláta után feketeretket stb. de mind-mind valami ehetőt terem. ha aszályos volt a nyár. amely azon alapul. mint egy dzsungel.

A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom. vagy egyéb célra felhasználható. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. Ha ez már kész. A csalánfőzelék talán még közismert. hogyan fogyasztották valamikor." Ha van egy nagy elvadult kertünk. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. Mindezek amellett. kutyabenge. vagy fűszernövényért az ebédhez. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. megszűntek a lopások. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. homoktövis. akárcsak a vasfáé. a talaj javítását célozzák. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják. csak kicsit nehézkes kiásni. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya. teába valóért. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. hanem csak egy kis részét. Magja főzve ehető. kitúrják) használhatjuk. "Kezdd a konyhalépcsőnél. A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. jobb egy kis siker. akkor lépjünk tovább. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell.46 törhetnek ki. Ide tartozik az a gondolat is. Számos vadon élő. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. a szegélyhatás növelését.” Vagyis ott. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált. mint egy nagy kudarc. ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni. dombot emeltem. kökény. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. . Azóta. hullámos terepfelszín). hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák. összeszedik. hogy a mikroklimatikus változatosságot. és gyomnövény ehető. bokrok. amit van erőnk rendben is tartani. több gödröt ástam.

Azaz ne vállalj többet. mint amennyit meg tudsz enni". mint amennyire szükséged van. ne termelj többet. .47 "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról. mint amit el tudsz végezni.

egymást megvédik. szíve a lakóház. a "csirketraktor" korlátozásával. Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. amelyek egymást "kiszolgálják". társíthatóságának vizsgálata: Számba vesszük. és a ház közé tegyük. hozamai. ha nincsen zöldség a kertben. milyen elemekből (létesítményekből. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei. mikroklimatikus hatásai vannak. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. fejezet: A tervezés segédletei. a lakóház és a zöldséges. a kút. épületekből. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. azok társíthatóságáról. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egymásra. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. baromfiak. Zónák. ennek környezetében . Ha szeretnénk üvegházat. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. hogy melyek azok. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. Az üvegházat nyárra lombhullató fával. vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. növény.48 VII. Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. egymás melléktermékeit elfogyasztják. vagy vándoroltatható ketrec. füvek. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. a napsugár tó. melléktermékei. Az elemek egymásnak megfeleltetése. télikertet. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. madáreleséget termelő bokrok. azt a ház déli oldalára.

A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. és maghozó bokrokkal. Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. a leghidegebb időszakban. edényben nevelt kedvenceinket. A 2. amit így a kacsák birtokba vehetnek. domboságyhoz. méhkaptárak. egy-egy kistermetű gyümölcsfa. a füge. lóbab). ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. a málnás. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. . hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe. hamar beérik korainak szánt paradicsom. az almozott baromfiudvar. és étkezési hüvelyes növény parcella (csicseriborsó. szója. szegletes lednek. Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. A 3. ill. Mivel naponta többször is látjuk. zöldhagymáért. A ház felőli parton elég egy kb. Ide tesszük a gyógy. bogyós gyümölcsű. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. a téli tárolásra szánt zöldségek. magas. ha vannak. melyeket télikertben tartunk. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot. zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. a lakóháztól való távolság függvényében. mint a szőlőlugas.49 tartózkodunk legtöbbet. hamar észrevesszük. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. intenzív gabona. pergola kerüljön. zónában van gyümölcsös. petrezselyemzöldért. vadon élő gyógynövényekkel. lelegelik a füvet. vadvirágokkal. citrusféléket és egyéb nem télálló. A keleti. a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. ahol kitelel. és az északi oldalra árnyékadó fák. A rozmaringfácskát. közel függőleges partszakaszt kiépíteni. azaz a krumpli. Ez lehet pl. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. egyéb bogyósgyümölcsűek. füvekkel. kacsákat. sárgarépáért. gyöngyöst. Az 1. 40-cm. sertést.

zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok. kecskerágót. . melyek ágait az állatok legelik. húsos. a szél is. ha tartunk. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. főleg a sertéseknek. vadgyümölcsök. ami meleg. Az istállót a 3. zóna határára építjük. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. a napsugárzás is délies irányból jön. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg. Minden. levághatjuk nekik. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. sóskaborbolyát. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. elterelni. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. Még kisebb kertekben is hagyhatunk magukra helyeket terület sarkaiban. kérgét lerágják. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni. azzal. csatornázni. rügyeit. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. Az ilyen levágott. nedves helyen fűzfélék) is. A 5. amikor nálunk csak széna van. a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni. kecskerágó. Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . és 4. szarvasmarha. domborzatnak. A 4. illetve ha nem érik el. A lepényfa. szamár. és vörösgyűrű somot. akkor kecske. keskenylevelű ezüstfát is. hogy két ellentétes hatás dominál.50 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. ló. és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. zóna az ember által nem háborgatott rész. hogy az éghajlatnak. vagy egyéb hatások.

Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. úgy. mint nálunk. kellemetlen látvány. A zónák. és szektorok elhelyezkedését a 4. (Csak hogy megmutassam. A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. ábrán tanulmányozhatjuk. Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk. mint az északi. alacsonyabb lombhullató fával. amint ott már említettük. Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. a kellemetlen. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. zaj. károkat okozó északias szelek ellen. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. ami egyúttal a tűző naptól is véd. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga. zónában. forró szél. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet. Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. egyben gyümölcstermő kúszónövény. pl. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. Némi megfontolást igényel azonban. . az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. de ezek ennek ellenére melegek. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz.) Tehát első közelítésben két szektorunk van.51 szelek is északnyugatról. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös.

52 .

Az a földterület. hosszú „nadrágszíj” parcellák. A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. terület alakja. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. napsugártó. . méhessel. esetleg gabonaparcellával. Előfordulhat.53 VIII. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. gyümölcsös. ötször olyan hosszú volt. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. tyúkudvarral. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. hűsölő) a legdélebbi sáv a 2-es zóna. mondjuk tüzelőt lejtős területen. Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. A legészakiabb. mint amilyen széles. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja. zónát (zöldséges. hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. telkek okozzák. hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. amit induláskor megvetettem kb.

hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető. Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”. és vízgazdálkodási rendszere” c. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. mint a völgytalp. Mégis leírom. részben) A lejtőn a ház és az 1. főleg ha lapos. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. Ennek okait. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. . Ebbe terelhetjük a csapadékvizet. majdnem olyan fagyos.54 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos. héjas gyümölcsűekkel. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. Nem érdemes rá házat építeni. hogy valaki egy teljes domboldalt. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. akkor ez tényleg egy pont. Azonkívül itt a legerősebb a szél. és az első zónát az érzékeny növényekkel. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. és mikroklíma” c. (Találjunk rá ki jobb. A dombtetőre és a lejtő felső domború. részben mutattam be részleteiben. A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. csupán a szép kilátás kedvéért. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. Hazánkban ritkaságszámba megy. (Lásd még: „A domborzat.

„amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. a mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak.55 IX. kitettség. hanem vizsgáljuk meg. gondoljak utána: Biztos. hogy magas a talajvíz a talaj fekete. azaz télen nagy hidegek lehetnek. idős hölgy. amelyet a talajerózió. Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. vízfolyások. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. fejezet: A tervezés első lépése: A terület megfigyelése. stb. ahogyan nevezi magát. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. hogy alaposan megismerjük területünket. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma). hogy a mélyben szikes. lehet. Elővettem tehát a Világatlaszt. Hajdúság. közeli tavak. mint az ott élő növény és állatvilág. indikátorfajok előfordulása. a Hortobágy keleti széle. amit mi szeretnénk. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves. A terület Balmazújvárosban van. A természetes mikroklimatikus hatások . Györgyi Nagyi. A talaj. minek nézzek. talajvízszint közelsége. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. mi az. de a helyi. klíma. Megvallom. kötött réti talaj. hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. tározók. Nagyjából már tudtam. A klíma kontinentális.

Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. mint kétszáz méterrel előtte az út. amit észrevettem. a közelben van egy vizenyős. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”. Megnyugodva állapítottam meg. A mélyedésekben. milyen fák élnek ott. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. stb. 2007 tavaszán megfigyelhettem. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében. a terep észrevehetően hullámzik. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. Az árokban 2006.56 elhanyagolhatóak. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. meggy. egy rendkívül csapadékos ősz. alma. és diófából sok volt és jól érezték magukat. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. . Tovább haladva lassan emelkedik az út. Ezt akkor érzékeltem igazán. mert a környezet majdnem tökéletes sík. mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. szikes legelő található. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. és hogy érzik magukat. a határában mélyen fekvő sík. lapos rész is. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. tél után fél méter mélyen állt a víz. Ezt követte a terepszemle. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. amikor később. és a dió. Az első. hogy szilva. Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. Az utcákon. március elején. virágzásában. majd egy hirtelen lejtő jön.

lucfenyőt. Végigtekintve a területen jól látszott. A cseresznyének nincs olyan alanya. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. amely bírja „lábvizet”. illetve víztűrő alanyokra kell oltani. Tehát nem egy fagyzugos terület. és nem mirabolánra. Mikor lementem az alsó részre. őszibarackot. Viszont kajszit. Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: Az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. A szomszédoknál az ide ültetett alma. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. talajvizes területen. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz. hogy az előbb említett . cseresznyét alig. és azok a gyümölcsfajok kell. bár állítólag termett. körte. Ezt a telket Györgyi Nagyi pár éve visszavásárolta. amit aztán több részletben eladogattak. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. hogy adják. A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. Elmondták azt is. vagy sarjra. szilvafák is csak kínlódtak. amit lehet. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt. Azt mondták nem. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. szilvát és kajszit szilvamagoncra. jobbra-balra tekintve látható volt. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle. A súlypontokat zöldség. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. keskeny L alakú terület volt. illetve arra oltani.57 Láttam néhány tujabokrot. A talaj olyan volt. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt. Meggyet gyökérsarjról nevelni. amelyek jól érzik magukat. A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. A kert egy hosszú.

Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. a magasabb pontjain magasítsunk. Másik terület. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. fagyérzékenység nem számít. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. Tehát az a föld jó. 10km. A klíma szubmediterrán. ami kevés helyen az országban. Györgyi kertje jól bírta a próbát. mint hulladékot. más eset: Balaton-felvidék. A helyén tavat létesítettünk. érdemes lesz gyümölcsfák. tönkretéve a termést.58 mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki. majd keresztbehosszába. Az volt a tervük. tovább mélyítsük. Györgyi Nagyi el is nevezte Zaboshegynek. ahol lehet. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. mikor találkozunk. Szentantalfa. hogy növeljük a terület adottságaiban lévő kontrasztot: Ahol mély. utcát elöntött a víz. zöldséges alá hordani. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. itt aztán többféle olyasmi is megterem. mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. A mély fekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. tűrhető csapadékviszonyok. . Igen büszke rá. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet. először a szélei mentén. enyhe telek. A tervezés fő csapásvonala az volt. Zánkától északra kb. tápdús. aztán megint körbe-körbe. Füge. A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. meg a tó! (lásd:kép). azóta mindig mondja. hogy milyen jó az a domb. Számos kertet. meleg nyarak. a TSZ időkben szántónak használt területet. akkor karsztos. mandula.

szőlő termett. Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát. barack. hogy a Dobogó. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig. Azóta találtak egy másik forrást is. Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. felül meredekebb. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. Térképről hamar kiderült. krumplit termeltek. Talán több évezredes vízmosás nyoma. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. a legfelső részeket kivéve.59 Először egy összképet kap az ember. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. utána keresi a részleteket. Volt egy malom is. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. különlegesen jó volt a körte. a domboldalon cser. A Klímaatlaszból pedig . Fehér kövek sokasága jelezte. mérsékelten savanyú. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. Elmondták. Még feljebb. itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. A lejtő közepén. majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. Kárász község határa. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”. mely a platót nyugatról megkerülte. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. a közepe táján egy platószerűség. ez a legtöbb növénynek jó. olyan 20 fokos. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. vízszintes irányban. A lejtő közepe táján. hosszában egy árkot formáló horpadás. és egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. ahol gyengébb fű nőtt. tehát a talajréteg elég mély. hamvas szederrel vegyesen. Megkérdeztük az odavalósi. némi parlagfűvel.

szilvát. halat. A juhokat a májmétely veszélyezteti. Barátaimnak igazuk lehet abban. kacsát. Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet. ott tartsanak libát. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. de kilátás van a bővítésre kb 200 hektárig. Házigazdáim juhtenyésztéssel. Kajszi is van. . északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. hogy a gyümölcsfaültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint. pár gyümölcsfa is elférne. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. sok a csapadék. Ez stimmel. Lekvár főzésre kiváló. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. birset.60 az. hogy a körte. Mivel történészek. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles.majombarack”. eperfát. a teteje viszont lapos. Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. néprajzosok. hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. a telek hidegek. A helybeliek elmondták. az az ötletem támadt. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk. A évezredes épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok. lejtői feltűnően meredekek. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. de először is tisztázzák pontosan a határokat. de helyi magoncok afféle „.

A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk.a pockok. alig hallható egércincogás. egéren is. melyet alkonyatkor. etetéséről. Hasonlóan. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat. vagy mintha üveget tűvel karcolnának. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. A vadakat nyomukról. Ha sokan vannak. mint a nagyon magas. könyvét ajánlom. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. A madarak védelméről. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. Télen napraforgó maggal. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. ürülékükről. Van-e a közelben vizes élőhely. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet.61 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam. melyet késő este hallatnak. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak. őz. Egyébként elvan a pockon. a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda irodalomban. Fontos szempont a róka. amikor fiait neveli. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. denevérek. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. egerek fontos pusztítói. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. mivel a fajok . más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. A téli etetés. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. esetleg rágásukról ismerhetjük fel. olyan. menyét jelenléte. kóbor kutyák.

odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. ha felfedeztük őket. Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó. nagyobb épületek padlásain. és denevérvédelem” c.62 többsége barlangban telel. Több faj lakik templomok tornyaiban. kérjük meg a tulajdonosokat. . könyve. átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”.

Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. stb. Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda.) virtuális. Ez a hazai ökofalvakon belül. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte. csoportok együttműködésének szükségességét. ami pedig a rövidítés mögött rejlik. valami olyasmi.63 X. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. amire nekem szükségem van. Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái. batkának. Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének. Az egyéni képességek. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. szaktudások kiegészítik egymást. hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval.ek. csináljunk már valamit!” Azt. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. suskának. felhalmozni nincs értelme. és ökofalvak között is széleskörűen működik. egymással is kapcsolatban állnak. ahol . amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS. szolgáltatással. hogy: „Na. és a „piac” egy zárt közösség. zöld dollárnak. amelyek civil szervezeteken belül.

Ahogy múlt az idő. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat. de egyre kevésbé érdekelte az embereket. Példa volt erre Ausztráliában. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. Végül annyi összegyűlt neki. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re. Maleny városkában. hogy már nem tudott mit tenni vele. a rendszer működött tovább. Pedig nem is számított rá. aki ebben a városkában lakott. Mariskának 15. 15 batkáért. Az is érdekes volt. hogy mennyi az egyenlege. hogy ő azért kapott például bunyákat. Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival. Így János bácsinak marad még 10 batkája. János bácsi viszont szereti a rántottát. Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. Julis néninek . hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. Lea Harrison. mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. . hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. és jóváír neki 20 batkát. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak.20. ki hogy áll. senkit sem érdekelt. Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. a permakultúra tanárunk. a lényeg az. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás.64 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. mesélte a tanfolyamon. egy fogorvos.

hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . Kevesen tudják. A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói. és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. a betétesekkel.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. mint amilyet a betétért adnak. a marhahús visszakerül az USA. vagy gyümölcsöt. olyan pénzintézeteket hoztak létre. Mostanában több alakult: Körös kör. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. Suska kör. a bankok nem vizsgálják. Talentum körnek hívják. amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. A beruházások „etikusságát”. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal. A gödöllői „Nyitott kertek” egy ilyen próbálkozás. Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. hogy a betétesek. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni. hogy a bankok úgy működnek. amiről tudok. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA.65 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. azaz hogy az adott beruházás mennyire környezet. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget. ismerik egymást. A tagok megegyeznek. Kis pénzintézetek ezek.ba a hamburgerekbe. stb. vagy erkölcsromboló. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják. „Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. Így születnek . A legutóbbit. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt.

. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban.66 kisvállalkozások pl. emberarcúbbá teszik a társadalmat. amint ezt az ausztráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket. vízpumpák. napkollektorok. szélkerekek. permakultúrás faiskolák stb. növelik a régió lakosainak együvé tartozását. létesítésére. Érdekes.

helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés. A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. salátaféléket nevelhetünk cserépben. belső udvar. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. Svédországban. bérházi folyosó. ahogyan például díszkerteket építettek a West End. Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. vagy a Millenáris tetején. Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. . Lapos tetőkön. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. csak ehető növényeket ültessünk.67 XI. Ugyanezt mi is megtehetjük. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. és snidlinget. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. Az erkélyen. Többen kérdezték tőlem. amelyen a permakultúrát művelni lehet. Külföldön. lapos háztetőkön konténerekben. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. hogy ott. Angliában. hogy. mekkora az a legkisebb terület. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. akik természetszerűbb életre vágytak. és emberléptékű közösségi lét feltételeit.

Vegyük ezért sorra. mint környezetüké. ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. levélsaláta-káposztafélék). Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. nyáron a napsütötte betonfelületek miatt. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. galambbegy-saláta. Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. Olyannyira. és többféle növény terem meg. Suzannah mesélte nekem. Sokan vannak. amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak. több. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . Az épületek falai. vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. Egy texasi lány. szedik a termést. Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. A városi permakultúra másik formája. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével.68 Érdemes tudni. (rukola. télen a fűtés miatt. hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet.

két évtizedig termesztettünk fejessalátát. a szövetekbe nem jutnak be. Faforgácsból készült közegben. mínium) keveredhetett ólom. vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok.Kén-dioxid. Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére. Ha van módunk rá. . használt vas.69 . .Szálló por. mit sem tudva a városi permakultúráról. nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják. és műanyaghordókban. sárgadinnyét ebben az üvegházban. mesterséges közegben termesszünk növényeket. A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c. Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl. részben ismertetem majd. ládákban kb. .Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot. alapos mosással eltávolíthatóak. aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. egyébként emelt ágyásokban. paradicsomot. vizsgáltassuk meg a talajt.

azok a végén.70 Önellátó biogazdálkodás: Permakultúra Ajánló: Ki hogyan olvassa ezt a könyvet? Egy témát számos oldalról meg lehet közelíteni. Ki-ki személyiségének. Az olyan agrárvégzettségű. és a „Permakultúra praktikák” c. ahogy van”. nekik. mint én. csak úgy kíváncsiságból leemelték a polcról. mint amilyen a permakultúra. a konvencionális gondolkodástól eltérő téma esetében. valamint a . természetszerető lelkek. részeknél kezdjék. és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában”. hogy az „egész úgy hülyeség. beállítódásának megfelelően kell. újszerű. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi néhány sorban: Legkönnyebb dolguk azoknak van. Különösen fontos ezt tudnunk egy olyan. „A permakultúra az ökogazda szemével”. és hogyan valósítottak meg belőle a gyakorlatban. akiknek fogalmuk sincs. netán Greenpeace aktivisták. Ők olvassák el az „Előhang”-ot! Akik olyanok. mi lehet ennek a könyvnek a tartalma. hogy mit. hogy megközelítse ennek a könyvnek a tartalmát is. és alapelvek csak akkor érdeklik őket. a „Permakultúra tanítása” c. Akik az Anyaföldet védő. akiknek az az érzésük. hogy akármiféle etikai megfontolások. „A permakultúra mit-hogyan”. részt olvassák el először. és kutatóknak. gyakorló szakembereknek. „A permakultúra előzményei. ha előbb megmutatják. „A permakultúra és a magyar földműveléstan klasszikusai.

összefüggéseiben ismertetem. röviden ismertetem a lényegét. és annak rendje-módja szerint. és ugyanakkor a más részekre való utalást tartalmaz. fejezeteket ajánlom figyelmébe. hogy végre olvashassanak róla valamit magyar nyelven. kevéssé ismert.71 „Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban” c. ahol részletesen lehet olvasni róla. és a körtefák tele voltak körte levélbolhával. a fákat ellepték a kártevők. Éppen azért. akik már hallottak valamit a permakultúráról. kórokozók. Leginkább azoknak ajánlom azt. Előre is köszönöm érdeklődésüket: a szerző. Mindig van egy hely ahol a kérdéses. ahol még szóba kerül a kérdéses fogalom. metszettem műtrágyáztam a fákat. mert nem számítok arra. Ez a vizsgaidőszakban volt. de ha a kétheti permetezésből akár egy is kimaradt. hogy írásomat elejétől végéig végigolvassák. -ráadásul sorrendbenminden egyes részét elolvassa. a szöveg számos ismétlést. Termettek is szépen. mint egy regényt. ahogy a Kertészeti Egyetemen tanultuk permeteztem. és utalok arra a helyre. . ragadtak a kárevők által kibocsátott mézharmattól. Előhang: Gödön a családi házunknál volt egy gyümölcsösünk. de mindenhol. nehezen elképzelhető fogalmat részletesen. és alig várják. Egyetemistaként átvettem szüleimtől gondozását. hogy könyvemnek mindenki.

hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését. Így a levéltetvek az őszibarackfán. és a természetből való „házi” energianyerésnek a fontosságát. addigi tapasztalatomnak ellentmondott. hihetetlennek tűnt egy kertészmérnök számára. Meglepő módon nem szaporodtak el a körte levélbolhák és a több más kártevő sem okozott komoly gondot (barackmoly. A kór és károkozók közül általában a fentebb felsoroltak nem okoztak komoly gondot továbbra sem. némelyek viszont megjelentek. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén.72 Pár évvel később. és David Holmgren könyvét a permakultúráról. és rovarölő szerekkel? Ez minden tanulmányomnak. Fő mondanivalója az. megpróbálom. . 1986-ban olvastam Bill Mollison. Mégis úgy döntöttem. helyette a „bio” receptekben ajánlott növényi leveket. A második évben a vegyszeres permetezést is elhagytam. és elhagytam a műtrágyázást. Az első két évben átálltam Alwin Seifert komposztkészítési módszerére. Amit ebben a könyvben olvastam. gyümölcsmolyok). 1981-ben jelent meg Magyarországon Alwin Seifert: „Kertészkedés mérgek nélkül” c. ha nem permetezzük őket gomba. akkor el fogja pusztítani az élővilágot. és szükségletei megtermelése során. körtevarasodás. teákat alkalmaztam permetező szerként. a cseresznyén a Blumeriella. Termést ennek ellenére hoztak ezek a fák is. Ezután állásváltoztatás miatt el kellett hagynom ezt a kertet. Nem mennek tönkre a gyümölcsfák. könyve. A vegyszeres permetezést évi 4-5-re ritkítottam. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének. és önmagát.

valószínű valami hiperparazita. Az mindenképpen érdekes. Így a visnyeszéplakiak. hogy úgy gondoltam. Pedig egy „intenzív” almaültetvényben nem lehet megúszni évi 12-14 gombaölő szeres permetezés nélkül ez ellen a két kórokozó ellen. őszibaracknál a levélfodrosodás. Azomban az ajánlott módszerek természetszerűsége. általában . abban a reményben.73 Néhány javaslata éppen olyan megvalósíthatatlannak tűnt. Ezekről majd később szólok. amint megjelentek a még kicsi telepeket gyorsan felszámolták a természetes ellenségek. hanem minden hasonló. Ami a varasodást. és szépsége annyira megragadott. már érdemes kipróbálni. és meggynél a monília. és nedves időben a burgonyavész. mint annak idején a kertészkedés mérgek nélkül. lisztharmatot illeti. vagy antagonista szervezet tartja féken őket. ha ennek csak a fele is megvalósítható. Továbbra is nagy gond még kajszinál. hogy előbb-utóbb minden károsító szervezetet megtalálja a természetes ellensége. Lantos Tamás markóci gyümölcsösében. amelyek ellen hiába permeteztem a gödi kertünkben. természetszerűen művelt. hogy azok a károsító szervezetek. a lárvákat megölik a ragadozó poloskák. Huszonnégy év után azt mondom: Nemcsak a fele. sem a lisztharmat. A levéltetvekkel. pedig az elmúlt 2010-es nyáron országszerte nagy károkat okoztak a sok eső miatt. Ezt nemcsak a magam tanyáján látom. a szakember szemével elhanyagoltnak tűnő gyümölcsösben. hanem több is. alma. Paradicsomnál az alternáriás levélpusztulás. és bíztató. szilvám. (Lásd: kép) Még az idén sem tudtak nagyon elszaporodni. Egyik almafámat sem bántja sem a varasodás. A legutóbbi években jóval kevesebb a kukacos almám. szellemessége. atkákkal kezdetben sem volt gond. Magam semmivel sem permetezem. a krumplibogarak tojásait lenyalogatják apró meztelen csigák. és körtefáin.

kivéve az utóbbi néhány évet.) Amelyeket annak idején Gödön meg tudtam fogni „bio” permetlevekkel. a nem permetezett permakultúrás kísérleti területemen inkább azok jelentenek problémát. (Levéltetvek. (Gyümölcsmolyok.74 kevés gondot okoznak a permakultúrás kísérleti területemen.) .

és parazita rovarok számára. RÉSZ: MI IS AZ A PERMAKULTÚRA??? I.75 I. A piaci értékesítést nagyban segíti. embercsoportok között. domborzatot táj. gyógyszerek. Ilyenek a városok. pozitív közösségi kapcsolatokat. létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink. Mindezek több helyen megvalósultak már a világban. és a szükségleteket egészséges. és a természetes fauna tagjai között. stb. takarmány. fátyolkákat. „box-rendszer”. Ugyanakkor a ráfordítás (ápolás. hasznos rovaroknak. a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek. a termelők-fogyasztók szövetkezése. hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Egy ökogazdaságban is. amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása. tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. . Célja az is. hogy közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek. Ezt igyekszünk is elősegíteni: Búvóhelyet készítünk a sünnek. kimondva-kimondatlanul. fejezet: A permakultúra az ökogazda szemével. virágokat ültetünk a ragadozó. szántóföldünk. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél. és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés. építményeket. hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket. a szívesség bank. szép természetes környezetet. A rendszernek része az ember is. használhatósága javul.). fürkészdarazsakat. elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket. az élővilág védelmét. állatokat.

Gonda Béla. vagy lelkileg sérült embereken. Többféle érdekességet lehet bemutatni a „városiaknak”. és különlegesebb termékeket lehet helyben eladni. Hasznos lehet még a nemzeti parkok. Kállay Kornél és sokan mások) kivétel nélkül hangsúlyozzák a talaj megfelelő eszközökkel. század. megfelelő . akik egyúttal ökoturizmussal is foglalkoznak. jelentősen kibővítve lehetőségeiket Mindezeken túl a permakultúra különösképpen javasolható olyan karitatív szervezetek számára.76 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. és a XX. század első felének magyar talajművelési tudományának megállapításait. fogyatékos. tanítását szeretném összevetni a permakultúrával. mivel a permakultúrás gazdaság szebb. A klasszikus fölműveléstan hazai szakemberei (Grábner Emil. Magyarországi viszonylatban az olyan gazdák nyerhetik a legtöbbet a permakultúrával. amelyek együtt élő közösségek létrehozásával szeretnének segíteni társadalmilag hátrányos helyzetű. II fejezet: A permakultúra. és a magyar földműveléstan klasszikusai Ebben a rövid fejezetben a XIX. Könyvem egyik későbbi fejezetében konkrét példákon fogom ezeket a közösségi formákat bemutatni. természetvédelmi területek. természetesebb tájképet nyújt. és az ivóvízbázisok területén gazdálkodók számára.

A klasszikus talajművelés tankönyveiben. A permakultúrában bemutatott többszintes rendszerek nálunk csak öntözés mellett valósíthatók meg. másodvetéses gabonatermesztési rendszerével.77 nedvesség tartalom mellett való művelésének fontosságát. „Egy kapálás felér egy esővel!” Így mondták a régi gazdák. akkor is. ha a talaj gyommentes. így megakadályozzuk a talajfelszín párolgását. Ugyanez a helyzet a Fukuoka vegyeskultúrás. Sőt. míg a permakultúrás fotókon a terültet teljesen beborítja a növényzet. A magyar könyvek régi képein nyílegyenes sorok között jól látszik a tág sorközökben a megművelt föld. a megfelelő talajszerkezet. vagy azok különböző növényi maradványokkal vannak takarva. de a legszélsőségesebb példáit a permakultúrában látjuk. hogy a Kárpát-medencében a termesztés egyik limitáló tényezője a víz. kultivátorozást. Ugyanezért javasolják. Ezzel szemben a permakultúra a talajművelés elhagyására ösztönöz. Tény. Ez utóbbi elérésére javasolják a gyakori. és a permakultúrás kiadványokban látható fotókon a művelt terület látványa egészen más. A takaróanyag . kapásoknál nyolc-tíz naponkénti (!) sekély kapálást. Öntözés lehetőségének hiányában a permakultúra által javasolt talajtakarás. többszintes polikultúrákat láthatunk az erdőkertben. hogy az aratást minél hamarabb. mulcsozás helyettesítik a gyakori talajművelést. A sorközöket befedi a növényzet. legtöbbször két-három faj vegyes kultúrája látható. A „minimum tillage” (minimális talajművelés) számos példáját publikálták már a világban. lehetőleg a kasza (kombájn) után haladva kövesse a tarlóhántás. (morzsalékosság) a talaj levegőzöttsége és a víztartalom megőrzése érdekében. hogy a felszín felé vezető kapillárisokat elromboljuk.

hogy az intenzívem művelt talaj humusztartalma évtizedek alatt csökken. A tisztított szennyvíz használata. 2007 aszályos. forró nyarán. öntözés nélkül művelt parcellát láthatunk. Pythium). A talajművelési tartamkísérletekben ugyanakkor megállapították már a XIX. a permakultúra feltételei mellett az öntözés jóval széleskörűbben. miközben a növényi maradványokban tárolódó kémiai energiát mozgásukkal többek között a talaj „művelésére” fordítják. hogy a permakultúra a lehető legnagyobb mértékben a fás vegetációra alapozza az élelmiszer. képen egy ilyen módon. Verticillium. Meg kell említenünk azt is. humusszá alakítják. Tápiószele határában. ami kedvez a talajlakó kórokozóknak (Fusarium. Ahogy szoktam mondani. században. Ken Yeomans csapadékvíz gyűjtésre. helyettem a giliszták ásnak. A talajba juttatott levegő (oxigén) hatására ugyanis a humusz gyorsabban oxidálódik. Az 1. Megemlíthető az is. – XX. az esővízgyűjtés változatos módszerei. válozatosabb módon alkalmazható. A talajfelszínre bőségesen kijuttatott növényi maradványokat a talaj élőlényei elhasználják. nagyadagú istállótrágyázással lehet ellensúlyozni. alatta elszaporodó talajélőlények pedig megteremtik a morzsalékos levegős talajszerkezetet. Újabb eredmények szerint a talajba juttatott oxigén megbontja a talajban a levegőslevegőtlen viszonyok egyensúlyát. mint a hagyományos szántóföldi termesztésben. Ezt csak rendszeres. sovány homoktalajon.78 megakadályozza a talajfelszín párolgását a belőle élő. és a . különösképpen a lakóház körüli intenzívebb részeken. sajátos technikák alkalmazása teszi ezt lehetővé. és tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét részletesebben ismertetem a permakultúra nemzetközi előzményeiről szóló fejezetben.

79

takarmánytermelést. Márpedig a fák, különösen a szárazságtűrő fajok mélyebbre tudják ereszteni gyökereiket és olyan talajrétegek vízkészletét aknázzák ki, amelyeket a lágyszárú növények nem érnek el. Egy jó példaként említhetném a gledícsiát, amelynek télen lehulló terméseit a kérődző állatok szedik fel, míg a kihulló magvakat a tyúkok hasznosítják. Azonban a babhoz hasonló ízű magvai megfelelő előkészítés után emberi fogyasztásra is alkalmasak. Termésének belsejében lévő édeskés krémszerű anyagot a falusi gyerekek szívesen nyalogatták („szentjánoskenyér”). Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az ostorfa, amelynek ágait az állatok szívesen legelik, ősszel-télen megtalálható barnás bogyótermése fontos madáreleség, de szintén szívesen eszegetik a gyerekek is.

III. fejezet: Permakultúra a hagyományos magyar népi gazdálkodásban.

Néprajzos-történész szakemberek az elmúlt évezred népi gazdálkodását kutatva a Kárpát- Medencében több gazdálkodási területen, olyan módszereket írtak le, amelyek a permakultúra szemléletét hordozzák. Napjainkban ezek közül talán Andrásfalvi Bertalan, Bereczky Máté munkái, előadásai a legközismertebbek. Három területet emelnék ki, és röviden ismertetnék. Az egymást részben átfedő területek a következők: A középkori rétlegelő és erdőgazdálkodás, az Árpád-korban a Kárpát Medencében széles körben elterjedt ártéri fokgazdálkodás, és a gyümölcsészet. A középkorban a legelőket, és az erdőket a falu népe közösen használta. Mindkettőben legeltettek, és gyümölcsöket termesztettek. Az erdő ligetes jellegű, ritkás volt. A

80

gyümölcsoltásra alkalmas alany vad csemeték kifejlődését úgy segítették elő, hogy a pásztor egy-egy területet tüskés ágakkal körbekerített, hogy az állatok ne férjenek hozzá. Az alanynak alkalmas csemetéket, a pár év alatt elbozótosodó területen körbetisztították, amikor már eléggé megnőttek ahhoz, hogy az állatok ne károsítsák. Ezután jött az "oltogató ember" aki beoltotta nemes fajtákra őket. A gyümölcsöt a falu közösen hasznosította. Bár Mária Terézia reformintézkedései, amelyek az exportra történő gabonatermelést ösztönözték, beszűkítették ennek a gazdálkodásnak a lehetőségeit, a legelőkön a "hagyásfák" még a XX. században is őrizték ennek emlékeit. Az ártéri fokgazdálkodás emlékeit olyan településnevek őrzik, amelyekben a „fok”, vagy a ”szög”/”szeg” szótag szerepel. Például Siófok, Drávafok. De Szeged neve is innen származik. A fokok olyan, nagyobb folyókból kivezető csatornák voltak, amelyek a folyó vizét áradáskor holtágakba, mélyfekvésű területekre vezették. A régészeti ásatások kimutatták, hogy helyenként az ilyen fokok szántóföldi öntözésre használt csatornarendszert tápláltak. Máshol az árterek magasabb területeire gyümölcsfákat telepítettek. A fokgazdálkodás másik területe a halgazdaság volt. Az árvizekkel a halak felúsztak a holtágakba, tározókba, és ott leívtak. A folyó apadásakor a nagy halak fennakadtak a kifolyónál elhelyezett rekesztékeken, míg az ivadék átférvén a fűzfafonat résein a visszahúzódó vízzel leúszott a folyóba. Egy civil szervezet a Bodrog torkolatvidékén kísérleteket folytat a fokgazdálkodás rekonstruálására. Gyümölcsészet. A népi hagyományokon alapszik a gyümölcsfák alapjaiban másféle, természetszerű telepítése, gondozása is, amelyet művelői gyümölcsészetnek neveztek

81

el. Lantos Tamás "Gyümölcsészet a Dráva mentén" c. könyvében ismerteti a gyümölcsfák természetszerű kezelésének alapelveit, ökológiai, gazdasági, társadalmiszociális előnyeit. Ő maga mintegy tizenöt éve kezeli így gyümölcsösét. A gyümölcsészet jellemzői: Vegyes telepítés, különböző korú valamint erdei fák, (tölgy, kőris és egyéb hasznos fák) szálankénti meghagyása a gyümölcsösben, nagyméretű gyümölcsfák, a lehető legkevesebb beavatkozás a fák életébe. Gyakorlatilag csak a koronaalakító metszést, és az idős fák ifjítását gyakorolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a régi, kiveszőben lévő fajták különféle használatának, genetikai sokféleségének. A ritkásan, szabálytalanul álló különböző korú fák közeit kaszálják, kiválasztott helyeken kaszálékkal a füvet lefojtva zöldséges parcellákat alakítanak ki. A gyümölcsöt, de még a kivágott fák anyagát is sokoldalúan hasznosítják (fafaragás, tüzelő). Lantos Tamás szerint a gyümölcsészet Dráva menti elterjedésével vissza lehetne állítani az Ormánság népességmegtartó erejét, megélhetést biztosítani a helyben maradt, lecsúszott rétegeknek. A Palocsai Egyesület nevű civil szervezet a gyümölcsészet, és a régi gyümölcsfajták elterjesztését tűzte ki céljául. Lantos Tamás barátom Dráva menti Markócon művelt gyümölcsösét a 2. képen láthatjuk.

82

III. fejezet: A permakultúra előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában

Bill Mollisont megelőzve, vagy vele párhuzamosan több szakember is akadt, aki meglátva a konvencionális gazdálkodás alapvető problémáit, sikeres útkereső munkába fogott. Bill Mollison az őt megelőző gazdálkodási rendszereket ismerteti, eredményeiket továbbfejlesztve belefoglalja saját művébe. Már csak ezért is ismertetnünk kell őket. Mollison két életműre támaszkodott elsősorban. Egyrészt Ken Yeomans munkájára, amely a XX. század elején az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta problémákra, nevezetesen a hirtelen lezúduló nagy záporok okozta eróziós problémákra, illetve a hosszú csapadékszegény időszakok miatt fellépő aszályos periódusokra keresett megoldást Ausztrália hegy és dombvidékein. A másik forrás a japán M. Fukuoka vegyeskultúrás, elő, és másodveteményes, fákkal kombinált, talajművelés nélküli gabonatermesztési rendszere volt melyet az „Egyszalmaszál forradalom”, és a „Természetes gazdálkodás” c. műveiben publikált. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás nálunk is károkat, katasztrófákat okoz, sőt, a globális klímaváltozás miatt ezek a problémák várhatóan fokozódni fognak. Ezért Ken Yeomas csapadékvíz gyűjtésre, tározásra alapozott vízgazdálkodási rendszerét kissé aprólékosabban, ábrákkal szemléltetve fogom ismertetni, a „Vizet minden gazdaságnak!” c. könyve alapján. Módszere a lejtőn lefolyó víz felfogását és tárolását célozza meg. Elsősorban egyfajta speciális talajművelés révén a talajban, másodsorban, ha a talaj felvevő képessége így

83

sem lenne elég, akkor gyűjtőcsatornák révén, a domb oldalán elhelyezett tározórendszerben. Ken Yeomons vezeti be a „kulcspont” fogalmát, mely a lejtő infexiós pontja, vagyis ahol a lejtő profilja domborúból homorúba megy át. A „kulcsvonal” már térbeli fogalom, a lejtő egyes metszeteinek kulcspontját összekötő vonal (lásd 1. ábra). A talajművelés során egy kultivátorszerű lúdtalp alakú kapát (chisell plaugh=vésőkapa) alkalmaz egy kisteljesítményű traktor által vontatott gépen. A kapatest a felszínről kiinduló réseket, és a rések alján dréncsőszerű üregeket hagy a talajban. A haladás iránya a szintvonalakhoz igazodik, de nem teljesen egyezik azokkal. Mindig a „kulcsvonallal” párhuzamosan halad (2. ábra). Azt gondolnánk, hogy a kulcsvonal a szintvonalakkal párhuzamos. Ez azonban egyáltalán nem így van, mert a lejtő profilja más az oldalgerinceken, mint az oldalvölgyekben. Amint az 1. és 3. ábrán megfigyelhetjük, az oldalgerincek élén a kulcspont többnyire jóval lejjebb van, mint az oldalvölgyekben. Ezért, ha a kulcsvonallal párhuzamosan haladunk, akkor a drénjáratok az oldalvögyből kifelé haladva lejtenek. Ez az oka annak, hogy az oldalvölgyekben folyó vizet fel tudják „húzni” az oldalgerincekre. Ezáltal egyenletes lesz a vízelosztás a hullámos talajfelszínen is. Második lépésként Yeomans víztározó rendszert készít az arra alkalmas völgyek elgátalásával. A lejtőn lezúduló vizet a szintvonalaktól kissé eltérően, mintegy fél százalékos eséssel megásott gyűjtő csatorna fogja fel, és az elgátalt oldalvölgyben lévő tározómedencébe vezeti. A kivezetés a tározó alsó részén, a gát alatt van, ahol a víz egy, a fentihez hasonló gyűjtőcsatornába lép be. A gyűjtőcsatornák egyben öntöző csatornák is. Amikor öntöznek, a csatornákat egy megfelelően kialakított eszközzel a

félsivatagi időszakos vízfolyásokra. felhasznáása a háztartásban használati vízként.84 „zászlóval” szakaszosan lezárják.féle talajművelést. A víztározók rendszerét az eredeti módon csak egybefüggő. ezen túl elő és utóveteménnyel működő rendszerről . és tározási ötletet ismertet sziklás hegyoldalakra. és az őket összekötő gyűjtő/öntözőcsatornák hálózatából áll. A Fukuoka féle gabonatermesztési rendszer: Előzetesen annyit. Bill Mollison Permakultúra I-II c. majd a tisztított szürkevíz kiöntözése a házközeli zöldségesben. egy állandó köztes növénnyel. Annyiban fejleszti tovább. Maga az öntözőrendszer akár tizenöt tározó. amit erről a teljesen talajművelés nélküli. Münhausen báró meséjének gondoltam. könyvében. leírja. víz alatti rejtekhelyek ikrázó. Ismerteti a lejtőn való vízgyűjtésnek tárolásnak módszereit. könyvében ismerteti a Yeomans. erodált talajokat ily módon feljavítani. sőt harmatgyűjtési. hullámzó. több száz hektáros. (Úszó sziget. ivadéknevelő fészkek halak és rákok számára.) Felveti. A dréncsőrendszer a vizet csapadékvízhez hasonlóan szétoszlatja. felszínen lehet kialakítani. hogy ötleteket ad. hogy a tározókat nemcsak árasztásos öntözésre. hogyan lehet víztározókat a vízi élővilág számára alkalmasabbá tenni. hogy amíg videón nem láttam. Megemlítem még. A lezárt szakaszba a fönti tározóból vizet engedve a víz a csatorna peremén túlfolyik. hanem egyéb önözési módokra is lehet használni (gravitációs szivárogtató öntözés. hogyan lehet összetömörödött. egyéb félsivatagi viszonyokra „Permakultúra II” c. és elárasztja az alatta lévő részt. hogy Bill Mollison több ötletes csapadékvíz. A talajművelés kisebb területeken is alkalmazható. A felesleges vizet egy lejjebb lévő párhuzamos gyűjtőcsatorna felfogja.

hogy ennek elsősorban a monokultúra lehet az oka. két héttel vet. a kölesé 2 és 7q/ha között váltakozott. hogy a fehérhere növekedését visszafogja. hogy mindig az elővetemény állományába. A módszer legnagyobb furcsasága. Amikor betakarít a következő termékeny egyleveles stádiumban van. hogy a rizst más növényekkel elegyesen illetve váltogatva termessze. nedves klímájú szigetén: Az év során őszi búza. Japán egyik déli. Télen a búzát kacsákkal legelteti. és miért kell egyre többet permetezni ellene. és az éppen kelő másodvetemény állományából kézi nyűvéssel végzi a betakarítást. ha nem akarják. hogy az erdők kipusztuljanak. A cséplés után a szalmát visszaszórja a területre. Mintegy húsz év alatt dolgozta ki az alábbiakban ismertetendő rendszert.85 olvastam. Fukuoka Maszanobu. frissen végzett növényvédő mérnök fejébe az ütött szöget nem sokkal a második világháború után. A búza betakarítása után a rizst kb. A rizs ugyancsak sok permetezést igényelt egy gombabetegség miatt. annak betakarítása előtt kb. A köles október közepére érett be. A legnagyobb . 1 hétig sekélyen elárasztja. hogy miért fertőzi el egy rozsadagomba faj a japán fenyőültetvényeket. Mintegy 4 évig tartó próbálkozás során a búza termésátlaga 12 és 40q/ha. Arra gondolt. Magam klímánkhoz alkalmazkodva az őszi búza betakarítása után kölest vetettem. majd nyáron a búza érése előtt abba rizst. és rizs váltogatja egymást egy állandóan jelenlévő fehérhere köztes mellett. Ilymódon vet ősszel rizs állományba őszi búzát. ezt követően magam is elkezdtem vele kísérletezni. tyúkokat a táblára terelve összeszedeti a kártevőket. szubtrópusi. Ez vezette őt arra a gondolatra. A videót 1990 -ben az IFOAM Budapesti konferenciáján láttam.

amely hasonló méretű kisparcellák között helyezkedett el. Az egyetlen lényeges különbség hogy ő háziállatokat nem foglalt a rendszerébe. Mindenesetre hazai viszonyok között vagy intenzíven öntözhető körülmények között. főleg ha a Fukuoka parcellát előzetesen alaposan gyomtalanított területre tesszük. soha sem permetezett. Robert Hart erdőkertje (Forest Garden): Nagyjából Bill Mollisonnal egy időben a de a mérsékelt övi Angliában kezdte kísérleteit egy hasonló rendszerrel Robert Hart. hogy jobb gyomfojtó növényekkel. a fákat. akik monokultúrás rizstermesztéssel foglalkoztak. pl. mozaikszerűen foltokban retekkel és káposztafélékkel vegyesen narancsot és őszibarackot ültetett a rizstáblába. vetés után két alkalommal. könyvében. Fukuoka földje teljesen elütött környezetétől.és díszfákkal. Akácia sövénnyel vette körbe. Felvetődik a gondolat. vagy nem” alapon érdemes próbálkozni ezzel a módszerrel. mezei aszat okozták. Bill Mollison kis változtatásokat javasolva ezt a rendszert ismerteti „Permakultúra II. vagy állat számára takarmányozási céllal „vagy sikerül. A kert fontos része a mesterséges tó. ellentétben a szomszédaival.86 nehézséget az évelő gyomok. Fukuoka pár holdas földjén. Pár hektáros kísérleti területén gyümölcs. A kertet saját szerves anyagával mulcsozza. Nálunk vetés után legtöbbször kelesztő öntözést kellett adni a kölesnek. cserjékkel elegyített zöldségest hozott létre. bokrokat szükség esetén visszavágja az alattuk fejlődő zöldségnövények fényellátásának javítására. Egyik . és láp az állatvilág változatossága érdekében.” c. főleg a tarackbúza apró szulák. Alföldi viszonyok között a fehérhere kipusztult. a búzát rozzsal váltakoztatva és köles helyett pohánkát (hajdinát) vetve talán lehetne javítani ezen a helyzeten.

at) Szülei farmja 1500m tengerszint feletti magasságban helyezkedett el. Magam is gyümölcsfák alatt foltokban termesztem az arra alkalmas zöldségfajokat. Sepp Holzer alpesi tündérkertje: Sepp Holner Ausztriában kezdte el működését az 1960as években az Alpok egyik délies lejtőjén.87 kedvence Goldie (aranyoska) a küszöb alatt lakó barna varangy. Robert Hart tapasztalatait elsősorban a mérsékeltövi (európai és észak-amerikai) permakultúra hasznosítja. ő is rájött. Tapasztalataimat a „permakultúra mit-hogyan” c. és egy kisebb napos elkülönített részen neveli amelyet „antie forest garden”nek nevez. Gyerekkori megfigyelései alapján egy másfajta gazdálkodás lehetősége kezdett megfogalmazódni benne. Azonban ott a már meglévő szubtrópusi erdők ökoszisztémájának módosításával. Csapadék ugyan van bőven. részben írom le. A gyermek Sepp Holzer észrevette például. A kifejezetten fényigényes apró termetű veteményeket (sárgarépa. de a víz nagy része lefolyik a lejtőkön eróziót okozva. hogy a számunkra hasznos elemek között mindannyiuk számára hasznos kapcsolatok sokaságát lehet létrehozni.krameterhof. (www. petrezselyem) kiemeli az erdőkertből. kép egyik ilyen parcellámat mutatja. hogy egy napsütötte kő környékén a nővények hamarabb kifejlődnek. Ebben a magasságban kevés dolgot lehetett megtermelni. Robert Hart munkássága nem jelenik meg az első ausztrál publikációban. Néhol még a fenyveskben is. Mint Bill Mollison. A 3. arra. hagyma. Sepp Holzer farmjának fő vonásai a következők: . bár idővel ott is megfogalmazódik az erdőben való gazdálkodás szükségessége.

. A teraszok közötti rézsükön az erdő érintetlenül marad. amelyik szereti a helyét és az egymáshoz való növények „kiválogatják egymást. hullott gyümölcsöt összeszedő. Számol a vízfelületek mikroklíma alakító hatásával.88  A lejtőt teraszírozza. mint a talajt feltúró.  Mindezen túl teraszokon mélyedéseket készítve tavak rendszerét hozza létre. Így lehetővé válik számára. A nagy szintkülönbségek között fellépő vízenergiát hasznosítja. és a géppel végzett földmunkák során szerves anyagot. a tökfélék. A teraszokra gyümölcsfákat. vetéseket előkészítő. tavai. nedves dagonyázó helyeket kialakító „eszközt”. mondván: Majd az marad meg. A tavakat a lejtőn lefolyó csapadékvíz táplálja. elsősorban az ott élő lúcfenyőket ágastul gyökerestül a teraszok talajába temeti. Iyenek: Rozs-endívia. A tavakban halat tenyészt. mozaikszerű kis parcellákon tudatosan megtervezett mesterséges növénytársulásokat telepít. amelyet csatornák segítségével gyűjt össze. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a napsütötte köveknek. zölségfajok-nektártermő növények-gyümölcsfák együttesei.  Hangsúlyt fektet arra. melegigényes növényei számára. amelyek egyfajta fűtő eszközként szolgálnak. ez az egyik fő terméke. hogy a délies lejtő meleg mikroklímáját bizonyos helyekre fókuszálva. pl. A magvakat szórva veti. amelyek egyébként nem volnának termelhetők. hatását felfokozza. hogy olyan zöldségféléket is tudjon termelni. A háziállatok közül a sertést emeli ki.

89 A növények társításában a természetet igyekszik utánozni. és tereptárgyaival pihenést is nyújt. . sekélyen. és a gazdálkodókat. de itt a katasztófális tápanyag-kimosódás ellensúlyozása a fő cél. amelyek eltérő időszakban érik el kifejlettségüket. Ezért az erdősávokba nitrogéngyűjtő. A gabonaföldeket a szintvonalakkal párhuzamosan művelik. Madártávlatból egymást szabályosan váltogató. A „mezőgazdasági erdészet” (agroforestry) a trópusi országokban dívik. és alkalmaznak dombvidékeken. sőt katasztrófa a fentieken túl még többféle sajátos technológia kidolgozására kényszerítette a kutatást. „Lombkoronaszint”) c. Vagy olyanokat. A mezőgazdasági erdészet egyik jelentős orgánuma az „Overstorey” („Felső szint”. pl. és meghatározott térközökben erdősávokat ékelnek be a gabonatáblákba. a talajerózió mérséklésére. kukorica. és lombjukkal takarják a kapások sorközeit. Különféle zöldségfélék magvait összekeverve és szórva veti. Itt is erdősített sávok váltogatják az élelmiszernövények (cirok. A vegyes állományban az egyes fajok a talaj eltérő módon hasznosítják. melyet az USÁ-ban dolgoztak ki. Az így létrehozott gazdaság amellett. A kikelt állományokba minimálisan avatkozik be. internetes folyóirat. föleg akácia fajokat ültetnek. és mélyen gyökerező fajokat társít. domborzatával. hogy produktív. és erdősávok mintázatát látjuk. kanyargós gabona. általában kapás növények) sávjait. változatos növényzetével. amelyeknek gyorsan növő ágait levágják. A konvencionális mezőgazdaság által okozott számos környezeti kár. természethű esztétikájával. Az egyik ilyen a „sávos kultúra”.

90 A hagyományos európai földművelés a vetésforgók számtalan változatát ismeri. számos speciálisan permakultúrás elemmel feldúsítva alkalmazhatók a permakultúrás gazdálkodásban. és a vetésforgós szántó permakultúrás áttervezését a „Permakultúra mit-hogyan” c. és kórokozók felszaporodásának mérséklése a cél. Mindezek. . részben fogom bemutatni. Ezeknél is a talajtermékenység fenntartása. A sávos kultúra. de emellett a mezőgazdasági kártevők.

és energiaigényét. az ember. 1954-ben csatlakozva a CSIRO Természetállapot Felmérő Szekciójához. és gyakorlatának kidolgozói az ausztrál Bill Mollison. és az általa. Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne a mezőgazdasági termelés ipari háttér. Ausztrália és Tasmánia számos. sokféle mesterséget megtanult a molnárságtól a cápahalászatig. és párhuzamai a Világ mezőgazdaságában” c. cserjék. Gazdag tapasztalatai alapján jutott el egy alapgondolathoz. Bill Mollison 1928-ban született egy tasmániai halászfaluban. A permakultúra elveinek. és működése. volt erdész. hogy foglalkozásainak túlnyomó része a természethez kötötte. és David Holmgren voltak. (Fukuoka gabonatermeszési rendszerér a „Permakultúra előzményei. majd a földrajz-biológiai doktorátust. betelepített külországi állatfajok (nyúl. évelő lágyszárúak). prémes állatot csapdázó (trapper). Kalandos életútja volt. A „perma” szótag egyrészt állandót jelent.91 IV. hogy létre lehetne hozni az ember számára hasznos fajokból a természetes életközösségekhez hasonlóan működő rendszereket. Fukuoka életművében találta meg. Másrészt „évelő” kultúrákat. traktoros. fejezet: A Permakultúra világmozgalmának története. (nálunk a „fenntartható” kifejezést használják erre a gondolatra). sokszor eldugott. környezetromboló hatásait éppen javító hatásúvá lehetne fordítani. pisztráng) káros hatásait a helyi életközösségekre. vadregényes pontján tanulmányozta a különböző ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat. vagyis az évenkénti szántás-vetés ráfordítás igényét kiküszöbölendő. és munkája mellett megszerezte a környezetbiológus diplomát. termesztéstechnológiákra. Az évelősített gabonatermesztésre a technológiai megoldást a japán M. A közös mindezekben az volt. vagy „évelősített” növényekre. amelynek lényege. Ezt az alapgondolatot nevezte el permakultúrának. fejezetben . táplálkozásunkat alapozzuk évelő (fák.

Célja az. A mozgalom úgy gyarapszik. nem szüneti meg a természetes élő rendszerek pusztítását. hogy permakultúra tanárok tanfolyamokat hirdetnek meg. meg van győződve arról. szövetségek alakulnak világszerte világon. és nagyvárosokban a legkülönbözőbb természeti körülmények között. lepusztított területeket. hogy kinevelje a permakultúra tanárok első nemzedékét. nem teszi igazságosabbá a Föld javainak elosztását. Az elvek lefektetése utána a lehetséges gyakorlati megoldásokat ismertető második kötetet már maga Bill Mollison publikálja 1979-ben. Ezt a „The Global Gardener” c. Az 1980-as években permakultúrás kísérleti projektek. Új életreményt. így Európában is. a félsivatagtól a folyódeltáig a trópusoktól a hideg klímáig. ökofalvak alakultak világszerte. majd a Föld számos pontján. lakhatóvá lehet tenni mocsaras folyódeltákat Vietnamban.) Mollisont gondolatának finomításához. vídeo dokumentálja. 1978-ban. közösségek. hacsak az emberiség sürgősen nem korlátozza fogyasztását. elhagyott vidékeken. „Permakultúra II” címen. Indiában. oázist lehet varázsolni egy időszaki vízfolyás medréből Afrikában. amint könyvében kifejti. Bebizonyosodik. Meg lehet vele eleveníteni erodált. A permakultúra világmozgalommá vált. Ezért ezután életét teljes egészében a permakultúra terjesztésének szenteli. és kifejtéséhez az akkor éppen végzős egyetemista David Holmgren nyújtott segítséget és így jelent meg közös publikációjuk. ki fogja pusztítani önmagát is. hogy a permakultúrás gondolkodás elvei megvalósíthatóak a legkülönbözőbb tájakon.92 ismertetem. permakultúra szövetségek. akik a saját régiójukban továbbviszik a stafétabotot. Mollison. A mintegy tíz napos tanfolyamon . közösséget és egészséges élelmet lehet teremteni nagyvárosi lecsúszott egzisztenciájú embereknek. Tanfolyamokat tart először Ausztráliában. a Permakultúra I.

részt vesznek valamilyen közös projektben. Bokorliget Alapítvány. amely ma is működik. hogy a diák megkaphatja-e a teljes jogú permakultúra diplomát. többek között a Gyűrűfű Alapítvány. Magam Bill Mollison könyvét 1986-ban elolvasva először is ki akartam próbálni állításait. Ekkor már intenzíven szerveződtek Magyarországon hasonló célú civil szervezetek. Ezt követően előadást tartanak a munkájukról a kontinens vagy régió permakultúrás közösségének egy nemzetközi találkozóján. Visnyeszéplaki Faluvédő Egyesület. és kiadvány segítségével. fejezetben ismertetek. melyet a „Mit tanít a permakultúra” c. valamint a később létrejött további szervezetek összefogását igyekeztünk erősíteni egy „Élőfalu hálózat”. gazdálkodók. érdeklődők alkotják egy-egy ország permakultúrás közösségét. míg úgy éreztem. vagy. nem jött létre külön permakultúra szövetség. Ilyen diplomások. saját gazdaságot alapítanak. A közösség megszavazza. A tanulók a továbbiakban két évig oktatói irányítás mellett végrehajtanak gyakorlati feladatokat. diplomázók.93 lehet elsajátítani a permakultúra alap tananyagát. Ezek a szervezetek a permakultúráról többet-kevesebbet hallva vagy attól függetlenül lényegében annak elvei szerint kívánták szervezni életüket. Az egyesület szervezői találkozókat. Amikor 1991 őszén a Gyűrűfű Alapítványból Borsos Béla. Ehelyett inkább a fentiekben említett. tanfolyamokat szerveznek. Kilián Imre.nak elnevezett szervezet. hogy kísérleti eredményeim publikálhatóak. Magyarországon a permakultúra története kicsit sajátosan alakult. Három-négy évig tartott. valamint Tápiószeléről jómagam szervezésében az első magyarországi tanfolyam az ausztrál Lea Harrison vezetésével lezajlott. . kiadványokat adnak ki. lefordítják a permakultúra alapirodalmat az illető ország nyelvére.

eljött az ideje valaminek… .permakultura. Csak hogy néhányet említsek: Az „Anasztáziások”. és természetkímélő életmód iránt. egyelőre informális baráti kört. és politikai csoportosulások igyekeznek új életlehetőségeket találni a vidéki. A megalakulást 2006 -ban a Somogyvámoson tartott nyári „élőfalu” találkozón „kiáltottuk ki”.hu. Honlapunk: www. Magyarok Szövetségének több csoportja. természetszerű közösségi gazdálkodásban.94 Néhány évvel ezelőtt. hogy létrehozzunk egy külön. a somogyvámosi Krishna- faluhoz kötődő Ökovölgy Alapítványa „Reclaim the Fields” nevű nemzetközi mozgalom magyarországi „Földkelte” nevű csoportja. a permakultúrával foglalkozó. Különféle vallási. tanyasi. 2006-ban érett meg a helyzet arra. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a természetszerű. legújabban a városon belüli önellátó. Könyvem első kiadása nyomán többségüket személyesen ismerhetem. forr a világ. Úgy érzem. a budapesti „Közös kertek” mozgalom.

előtte a vályú. szociális és egyben ökológiai egységekről van szó. létrehozása. és mesterséges úton létrehozott természetföldrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. melyekben azok résztvevői.95 V. épületeket ábrázoló rajzokkal és nyilacskákkal van tele." Megpróbálom ezt a tömör definíciót egy kicsit emészthetőbbé tenni: Tehát olyan gazdasági. stabilitásával és rugalmasságával. és . Az egész ábra gépeket. inkább az olvasó képzelőerejében bízva elmagyaráznám őket. szállítójárműveket. a táj eredeti. lakást és egyéb anyagi. mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet. ábrapárost. elemei (emberek. és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja. mutatván. oda pottyan a tojás. hogy mennyi minden kell ahhoz. amelyek egy konvencionális.a "Példabeszéd a tyúkról" c. növények. Hátul. alul is vályú. Az első képen egy tojásgyári szűk ketrecben ül a szegény pára. fejezet: Mit tanít a permakultúra? Maga Bill Mollison a permakultúrát a következőképpen definiálja: ”A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése. és nem anyagi szükségleteit. energiát. a gyógyszereit. ha kell. és működtetése. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése. állatok. hogy ennek a tyúknak a szükségleteit biztosítani. amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával. amibe kapja a tudományosan összeállított takarmánykeverékét. amely mintegy "maguktól" működnek. vagy "öko" gazdálkodó egység. Példaként hadd mutassam be -szintén Bill Mollisontól. és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét. Nem reprodukálnám magukat az ábrákat.

háztetőt is meg kell csinálni valahol. Társai kint kapirgálnak egy fás bokros kertben. kényelmes szalma. A műtrágyát vegyi gyárban állítják elő. nyersanyag és munkaráfordítás. hogy a permakultúra alapját. villanyáram kell. A bokrokon ízletes bogyók. szállítják. ahol jól láthatóan minden megvan. A tetejéről az esővíz egy hordóba. A termést el kell vinni a takarmány-feldolgozóba. onnan itatóedénybe folyik. Az ábrapárosból kiindulva azt is hangsúlyoznom kell. Ahhoz hogy a gép működjön olaj. Csak úgy sugárzik róla. toll) semlegesíteni tudjuk. stb. Itt is pottyan a tojás. Kezdjük az elejéről: Minden gép előállításához először is vaskohászat. hogy miben. és mennyire különbözik a permakultúra által kiépített ökológiai kapcsolathálózat a konvencionálisan elfogadott technikai-gazdasági kapcsolathálózattól. ahol őrlik. amit érdemes fölkapirgálni egy kis gilisztáért. A tojóláda egy kis házban van. amelynek nyitva az ajtaja. műtrágyázzák. úgyhogy a kép jobb felső sarkában látunk néhány gyárépületet. A bokrok alatt vastag lombtakaró. Mindez hatalmas mennyiségű energia. Azt a földet. mert éppen tojik. csak össze kell szedniük. csőrének ingere. gép összeszerelés kell. Persze a csirkedrótot. bogárért. Benne ülőrudak. acélgyártás. Legelnivaló zöld is van bőven. amin a takarmányt megtermesztik. ami egy tyúk szemének. egy határozott etikai . keverik. vetik. Ö is bent ül egy ládában. magvak teremnek. Innen ismét szállítják a "tojásgyárba". hogy ez bizony "tanyasi"! A fenti két tyúk sorsának kontrasztjával megpróbáltam érzékeltetni. majd szintén gépesítetten kerül a tyúk vályújába. gépekkel szántják.96 "melléktermékeit" (trágya. Az éppen lepottyanó tojás mellett egy nagy kérdőjel: Milyen a minősége? A szemben lévő oldalon. alomnak. a második ábrán a permakultúrás tyúk körül egészen mást látunk.

Ez egyrészt azt jelenti. nem az anyagi javak tesznek boldoggá. olyan közösségeket hozunk létre amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki. és a világnak. (Visszautalnék a tyúk példára)  Az emberek védelme. Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon.és vadon élő lények életét. Ezt ökológiai törvényszerűségek ismertetésével és felhasználásával tudja érvényesíteni azáltal. Hogyan tudjuk jobbá. Ez lehet egy közösségen belüli "csere-bere" kapcsolat. hogy a Föld javai nem végtelenek.97 állásfoglalás képezi. gazdálkodásán. biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést. hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet. A permakultúra által hangsúlyozott etikai következmények. De nem csak anyagi . fogyasztási szokásain úgy változtatni. Ez jelentheti azt. és háziasított lények természetes szükségleteit. az emberi közösségek élőhelyének. Ez a tervezési rendszer messzemenően tekintetbe veszi az embert körülvevő vad. hogyan tudna életén. hogy tudomásul vesszük. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. hogy fejlesztjük a kommunikációs készségünket. hogy irányítsa: A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el. Csökkenteni kell fogyasztásunkat. amelyek minden a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell. Osszuk meg a fölöslegeinket egymással. Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban. emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét. hogy életmódunkat olymódon változtassuk meg. hogy egy. Tudomásul kell vennünk. és szükségleteinek megteremtését szolgáló tervezési rendszert alkalmaz.  A javak igazságos elosztása. hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. hogy az ne ártson magunknak.

hogy a kifutós ólban tartják a tyúkot. csak az kellett hozzá. és mozgási szokásaiban. levelet. és egyben ökológiai egységeket lértehozni. A permakultúra azáltal képes „természetszerű” gazdasági. a trágyát összegyűjtik. Láttuk már a permakultúrás tyúknál: A tyúk "hulladékát" megeszik a baktériumok. Ehhez már naponta többször meg kell látogatnunk tyúkjainkat. hogy felismeri. különböző ízeltlábúak. A biogazdálkodásokban ezt a körfolyamatot úgy oldják meg. A gyümölcs javát az ember. Azok gyümölcsöt. és alkalmazza azokat az ökológiai törvényszerűségeket. valamely szakértelem. te megtanítasz számítógépezni. . és ne ellene!" Nézzük hát őket: Körforgás: Másképpen fogalmazva:"Minden hulladék valami más lénynek az eledele". férgek. amelyek a természetes rendszerekben általánosan működnek. foszfor. ugyanakkor a tyúk korlátozva van a természetes élelemszerzési. A gilisztákat megint csak a tyúk. marék füvet beadják a kifutóba. a lehulló leveleket a giliszták emésztik fel. információ." Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek -magyar megfogalmazásban "szívességbankok") . és így viszik ki (mondjuk) a gyümölcsösbe. Pl:" Én megcsinálom a tetődet. ágakat fejlesztenek belőle.98 dolgokat cserélhetünk egymással. annál stabilabb.egy későbbi fejezetben tárgyaljuk őket. Egy mondatban kifejezve "Dolgozz együtt a természettel. cserealap lehet a tudás. A hullott gyümölcsöt. a "kukacost" a "kukaccal" együtt a tyúk. Szinte magától működik az egész rendszer. komposztálják. kálium. Az ő "hulladékuk" azok a szervetlen tápanyagok ( nitrogén. hogy a tyúkot beengedjük a gyümölcsösbe! Minél rövidebb a ciklus. nyomelemek) melyeket az eső lemos a fák gyökereihez.

Minden levéltetűfajnak megvan a maga gazdanövényköre. A különböző gazdanövények más-más időpontban hajtanak ki. és . és időről-időre újra kihelyezni. annál stabilabb. néhányféle zengőlégy. ami károsítja. hogy a huszonnégypettyes feketepettyes katicabogár lárvái levéltetvek híján az füsskata nevű sárga. Például a kísérleti területemen kb. táplálék híján éhen hal. Tehát egy változatos ökológiai rendszerben ilyen nem várt kapcsolatok is felléphetnek. nektárt esznek. és kiheverik a támadást. amelyeken garantáltan megjelennek a levéltetvek. és annak parazitája vagy kórokozója. akkor ezek a ragadozó rovarok virágport. annak sokféle kártevője-kórokozója. vagy annak vad alakja. termesztett és „vad” növényeken egyaránt. Ilyenek a kecskerágó. A termesztett gazdanövény. a lisztharmatgomba fonalain. spóráin nevelkedtek fel. Tömeges fellépésüknek az időpontja különböző. Ha a biológiai növényvédelem során kihelyeznek egy parazita vagy ragadozó szervezetet. Egy permakultúrás gazdaságban vagy természetes élőhelyen sokféle növény. 40-60 növényfaj él. A levéltetveket nálam öt rovarcsoport fajai pusztítják: Két-három katicabogár faj. és a károsító szervezeteknek ismét csak sokféle természetes ellensége él együtt. a kártevő szervezet. és a labdarózsa. és minden növényhez tartozik egy. a kányabangita. Ha végleg kifogy az „éléskamra”. ezért együttesen hosszabb ideig nyújtanak táplálékot parazita és ragadozó ellenségeiknek. életmódjuk. Ezeken időről időre megjelennek levéltetvek.99 Sokféleség: Másképpen fogalmazva: Minél több elemű egy ökológiai rendszer. ugyanakkor „nem kár értük”. Sőt: Egy érdekes megfigyelésem. Ültethetünk „levéltetű tutjgató” cserjéket. az egyes levéltetűfajoknak más-más a hőoptimumuk. erősen lisztharmatos mogyoróleveleken. akkor egy háromelemű rendszer kapnak. Ezért laboratóriumban folyamatosan tenyészteni kell. vagy néhány levéltetűfaj. Ha a kihelyezett szervezet „elvégzi a dolgát”.

Manapság. példánkban a levéltetvek elfogyasztják. Fóti paradicsom. Ez a sokféleség stabilitást ad a rendszernek. amely napfényből. Ha valamelyik elem kiesik. Azonban hadd közelítsem meg ezt a kérdést más oldalról: Az ökológusok táplálékláncról beszélnek. mások az édeskéset. Úgy tele ettemmagam a harmincegynéhány féle almával. és levéltetűfürkészek. A következő láncszem a fátyolka. biológiai érettségben fekete magvú zöldborsót. stb. Láttam pédául liláspiros virágú. melyik aszalni. pótolják a többiek. Kiindulva a levéltetvekből: Van egy növény. és a Kocsolai paprika.l és szervetlen sókból szerves anyagot állít elő. Cecei. mennyivel többféle megjelenésű típus fordul elő egy-egy növényfajon belül. vízből. hogy a levéltetvek nálam kevés kárt okoztak húsz-egynéhány évre visszatekintve. Lényegében a fentebb leírtak is egy. Voltak. Részt vehettem a Gyümölcsész közösség almafajta bemutatóján Drávafokon. génbanki gyűjteményekben őrzik ezeket. akik a borízű almát kedvelték. a ragadozó gubacsszúnyog. és melyik áll el sokáig a pincében. Régen tudták. a . a levéltetvek körül kialakult kapcsolathálózatot mutatnak be.100 fátyolka. Ezt az elsődleges fogyasztók. magam is rendelkezem egy közel két méter magasra kúszó tájfajtával. Ezt bizonyítja az. és télen az őszapók is. ezeknek jelentőségét felismerve. Ezeken túl a kétféle cinke. Alkalmam volt látni a tápiószelei Agrobotanikai Intézet különböző génbanki gyűjteményeiben. Kapcsolathálózatok: Vagyis minden mindennel összefügg. A változatosság másik megjelenési formája a fajon belüli változatosság. a fátyolkát elkaphatja a szitakötő. Mohácsi áttelelő kelkáposzta. szén-dioxibó. mint amilyeneket a vetőmagboltban kapni lehet. hogy végén alig bírtam mozogni. Minden vidéknek megvoltak a jellegzetes tájfajtái: Nagydobosi sütőtök. hogy melyik alma jó a rétesbe. nemzetközi koordináló intézetekkel együttműködve.

Egyes ragadozó madarak elhagyott varjú vagy szarkafészekben költenek. Vagy egy katicabogár lárva tűzi szuronyvégre. (Ne haragudjunk rá nagyon: Ő az egyedüli. mint hasznot. feltételek célszerű „átszervezésével” ezeket a hatásokat előnyössé lehet fordítani.101 szitakötőt egy veréb. Lehetne még szövögetni a hálót a végtelenségig. seregélyek. A cinke is kerülhet vércse karmai közé. Valójában ez a lánc szinte minden pontjában elágazhat. Ez most már egyre többször az ember.) „Mindenki kertészkedik”: Avagy lehet. A lánc végén ott van a csúcsragadozó. A harkály ugyan magának készít fészekodút. A . hogy nem csak olyan ökológiai kapcsolatok vannak. és az elágazások más láncokhoz kapcsolódnak. de mivel minden évben újat készít az elhagyott odúkat birtokba veszik a cinkék. de a körülmények. hogy egy ügyesen légtornázó cinkefaj szedegeti össze. a verebet egy vércse. hogy jövőre az egerekkel szedetem le a mogyorót a bokraimról? Ez a permakultúrás mondás. Lehet. A levéltetveket nem biztos. hogy minden állat a maga természetes viselkedésével hat a környezetére. de lehet hogy a kedvenc cicuskánk fogja meg. A kakukk fészekparazitizmusa közismert. Egyik permakultúrás könyvben láttam a következő ábrát: Nyulak vannak egy fekvő hengerben. hogy egy levéltetű fürkész fúr lyukat a hátán. A levéltetűfürkész olyan apró hogy a légykapó biztos nem törődik vele. De végezheti egy apró pók gyomrában. aki megeszi a szőröshernyókat. A fátyolkát elkaphatja a légykapó is. Csak annyit jegyeznék még meg. Bár ez egy konvencionális kertben inkább kárt okoz. A vetési varjú fészektelepeinek kilövése veszélybe sodorta a kékvércsét. hogy „ki kit eszik meg” A legtöbb odúlakó madár szálláskészítője a harkály. talán a szitakötő sem. hogy „mindenki kertészkedik” azt akarja kifejezni. De az is lehet. hogy a fátyolka eszi meg.

Az egerek nem szokták megvárni. kerítsük be. a föld felszínéről induló kissé ferde cső vezetne le. el tudják képzelni… Nos. Egy másik ábrán birkák nyírták a sövényt. most gondoltam. A tyúkok kapirgáló szokása közismert.102 henger palástja kerítésdrótból van. hogy egy egér kényelmesen beleférjen. A henger a fűben fekszik és a nyulak „nyírják” (és közben trágyázzák) a füvet. Enyhe januári nap volt. Nem lepődtem meg rajta mert tudtam. Van „disznótraktor” is: Ha egy elgyomosodott területet alaposan fel akarunk túratni ültessünk bele csicsókagumókat. ha megtermett a csicsóka. amíg a bokrok fölé. Azonban csak másnap jutott eszembe. De csak addig. . Ebből jött az ötlet: Mi lenne. éppen olyan vastag. azt hiszem. No. összeszedem a kis piszkok elől. Megláttam egy vakondtúrást egy. Ezt nevezik csirketraktornak. amíg a mogyoró lehullik. Ha egy mozgatható ketrecben az éppen betakarított ágyásra tesszük őket a zöldségesben. ha megfelelő lyukkal ellátott kis dobozkákat ásnék le a mogyoróbokrok közelébe? A dobozon lévő lyukhoz egy. amikor egy tenyérnyi helyen kefesűrűn kel a mogyoró az ottfelejtett raktárakból. és oldalára helyezett csirkedrót hozzáférni engedte őket. Ahogy mozognak benne. hogy az egerek összegyűjtik a mogyorót a bokorról és a földben üreget ásva elraktározzák. felgereblyézik az ágyást. Csak tavasszal lehet megtalálni. hogy visszamenjek összeszedni. vagy két maréknyi mogyoróval a tetején. és tegyünk bele néhány mangalicát! Az eredményt. és legalább nevelek belőle mogyorócsemetét. a mogyoróval kapcsolatos bizarr ötletemet egy kicsit mulatságos kalandom szülte. Az egerek gyorsan biztonságba helyezték az éléskamrát. a henger tovább gördül. kártevőket. Csak két lyukat találtam a mogyorókupac hűlt helyén. hanem fölmásznak érte a bokor csúcsára is. Ősszel. akkor összeszedik a növényi maradványokat. De ezt a raktárat a vakond éppen kitúrta.

azokban temérdek mogyorót találtam. csalhatatlanul megtalálják melyik az üres. a sövényt. Ugyanezt teszik szürkületkor a denevérek. erdők szélei. Ilyenek a tó és a folyópartok. erdőszélet alakítsuk hullámosra. közvetlen a víz felett. Nem úgy az egereknek! Szépen behordanák a kis dobozkába. adott körülmények között ismétlődő mintázatokat hoznak létre. Nagy meglepés ért: A fólia alatt járatokat. A tó szélén csináljunk öblöket és félszigeteket. Mintázatok: A természetben a domborzati. és azok odalláncai által alkotott többnyire rácsszerű mintázat. hogy maximalizáljuk a határfelületeket. Mégiscsak nevelhetek mogyorócsemetét! A szegélyek (határfelületek) fokozott produktivitása.és domboldalak ferde "S" formájú .103 kirágják a kupacsból. Fontos szempont tehát a permakultúrás tervek készítésénél. és ráadásul még néhány fajt. akkor legtöbbet a vízfelszínt követve vadásznak. Ilyenek a hegyláncok. amely kifejezetten a szegélybeli életre specializálódott. ahol két különböző jellegű térség. amit a nyári aszály meghagyott. tavak feneke. nekem csak ki kellene szedni… A dolognak márciusban lett folytatása: Egy évvel korábban egy földkupacot letakartam fóliával. Nyáron el szoktam nézni a fecskéket: Ha van a közelben tó. Megtaláljuk benne mindkét érintkező élettér jellemző fajait. levettem róla a fóliát. A hegy. és vízrajzi viszonyok sajátos. mert ott több a rovar. azt otthagyják. zegzugosra. A szegélyekben többféle élőlény fordul elő. Nos nekem nincs kedvem 3-4 m magas bokorról létrázva leszedni azt a kevés mogyorót. a víz felülete. azokat a határfelületeket. Szegélyeknek nevezi a permakultúra. és mert el szerettem volna talicskázni. Még az én mintegy 8x12 m-es tavam felett is gyakran tesznek egy-egy kört. vagy anyag érintkezik.

(Egy patak vízgyűjtője. Hazai körülmények között ritkán adódik akkora birtoknagyság. A gyűtőcsatornák a vizet az oldalvölgyekben elhelyezett tározómedencék rendszerébe vezetik. amelyek a nagy halakat visszatartották. Ezáltal sokféle életfeltételt. hogy változatossá teszi a terep hőmérsékleti. A folyók apadásakor a csatornákat fűzfaágakból font rekesztékekkel elzárták. hogy a lejtőn nagy csapadékintenzitásnál lezúduló esővizet csatornákban felfogják. Újabban a Bodrog-közben civil szervezetek végeznek kísérleteket a fokgazdálkodás rekonstruálására. Ken Yeomans dombvidékekre kidolgozott vízgyűjtő. élőhelyet hoz létre. amelynek méretei elérik egy ilyen természetes formáció nagyságát. és öntözési rendszerének lényege az. míg az ivadékhalakat visszaengedték a folyóba. A vízzel együtt sok hal is ily módon a holtágakba jutott. hogy a hullámzó felszín sajátosságait bizonyos tervezési módszerek alkalmazásával felhasználják arra. Ennek lényege az volt. majd száraz időszakban az így tárolt vizet öntözésre. kitettségi. A folyó holtágak rendszerének kihasználása termelő tevékenységre a Kárpát-medencében a középkorban folytatott fokgazdálkodás. Nagyobb léptékben gondolkodva ezeket a természetes mintázatokat felhasználhatjuk a mezőgazdasági termelésben. és vízellátási viszonyait. hogy tavasszal az áradó folyók vizét csatornákkal a holtágakba vezették. gyümölcsösök vízellátását is javította. növelve az ott élő fajok változatosságát. Egyben az árvízveszélyt is mérsékelték. A mintázatok legfőbb jelentősége leginkább az. A szél fújta homokbuckák párhuzamos vonulatai. A fokrendszer egyben a közbeeső szántóterületek. állatitatásra használják. A sík vidékeken kanyargó (meanderező) folyók főága és az azt övező holtágrendszer. vagy egy hegygerinc az .104 keresztmetszeti profilja.

hogy az adott mintázat létrejöttének okait kell megvizsgálni az adott élőlényben. valamint a kihalt Ammonitesek házának spirális alapszerkezetét a jobb stabilitás előnye rögzítette az evolúció során. mely a galaxisoknál is sok esetben megtalálható. természeti formációban. és a polipszerű Nautilusok. Építettem spirális gyógynövénykertet megrendelésre. amit én mesterkéltnek érzek. Azt gondolom ilyen mintázatokat alkalmazni a permakultúrás tervezés során csak ott érdemes. Láttam például permakultúrás terveket spirális alakú tóval. Spirális alakú domb sincs a . vagy a folyódelták ágrendszerével. Sokan ezeknek a mintázatoknak univerzális. és kialakítása nehéz lehet. "kulcslyuk kertet". A csigák. ahol az általa létrehozott előny. amely párhuzamba hozható a folyók és mellékfolyóik elágazási rendszerével. fejezetben) Magam azt gondolom.(Lásd a „Permakultúrás gazdaság elemei” c. Ilyen tó a természetben nincs. a spirálkertet. sőt természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. és oldalágainak spirális elrendeződését tükrözi. Ilyen még a fák fraktálszerűen ismétlődő elágazási rendszere. és a karfiol alapszerkezetében található spirális mintázat. és ritkulások okozzák. Ilyen például a csigaház.) A gyűrűfűi ökofaluhoz tartozó 172ha területet tervezésekor csak erőltetve találtam a Yeomans-féle vízgyűjtőrendszer számára tározóknak alkalmas völgyet. A karfiol spirális szerkezete ugyanakkor a növények leveleinek. Élőlényekben is találunk különböző fajokban visszatérő mintázatokat. ezért gyakran alkalmazzák pl. amelyet a fénykihasználás maximalizálására kényszerítő versengés hozott létre a növényvilágban.105 oldalláncaival együtt. A galaxisokban a spirális szerkezetet a gravitáció által irányított. hullámszerűen terjedő csillagsűrűsödések. vagy valamilyen más praktikus szempont indokolja.

"nadrágszíj" parcellákon ilyen sávok sorozatával.: ház közelében. ipari területek létesítésekor Általában fantáziaszegény. vagy egyéb geometriai formákat. Legelőn takarmányozásra. . Persze ennek is megvannak a maga praktikus okai. és vízviszonyokat teremtek a különféle ökológiai igényű gyógy és fűszernövények számára. ökológiailag nem hatékony mintázatokat. mesterséges domborzati kiemelkedéseket. fogják a szelet. A hazánkban gyakori keskeny. (Felülnézetből mint a kétszer homorú lencse keresztmetszete. és a közöttük lévő nagyjából kerekded területek különféle használatával egy változatos mikroklímájú "élőhely mozaikot" hozhatunk létre. részt) Ezek déli oldalukon a meleget. kiskertben. most mégis úgy érzem. és részei változatos hőmérsékleti. négyszögletes. de ahol nem okoz a működésben jelentős hátrányt. a ház északi oldalán gyümölcstermesztésre lehet használni őket. Egyúttal a kert egésze hozzáférhetőbbé válik. hogy a kövekből kirakott kívülről befelé emelkedő spirális fal valóban szilárd vázat ad egy ugyancsak kívülről befelé emelkedő. északi oldalukon a "hűvöset" gyűjtik. amelyek így praktikus módon elkülönülnek a kert többi részétől. amikor le akarunk csípni egy-egy ágacska levendulát a teába. Az ember is létrehoz mintázatokat lakóhelyén. nagyobb tábla szélén.106 természetben. települések. bokrokból egy-egy tóval. vagy sarkokban bárki létrehozhat természetszerű mintázatokat fákból. cserje sávokat. lásd még a „Terepplaszikaés mikroklímaalakítás”c. mezőgazdasági parcelláikon. pl. déli és északi irányban homorú alapterületű fa. a spirális falak határolt kertecske számára. vagy sövénnyel. amely sok faj számára nyújt életteret. Magam szívesen alkalmazom a kétfelé. egyben esztétikusak is. Egyben a különböző oldalai.

tervezni. fejezet: A permakultúrás tervezés alapelvei: Részben a permakultúra etikájából. Minimális beavatkozás. kiszárítanak a Napon. amennyire feltétlenül szükséges. hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Ezzel szennyezik a levegőt és elpocsékolnak egy fontos „erőforrást” a szerves anyagot. Ne szántsunk. hogy „tiszta a kert” meggyújtják. Olvastam egy talajművelési kísérletről a Balaton mentén. Esetleg egy-két műanyag palackot is „mellékelnek” hozzá. és életmód alappilléreit adják: Avagy mire figyeljünk. A hazai földműveléstanban is vannak hagyományai eke helyett a nehéz kultivátorok (grubberek) használatának. vagy amivel a növények tövét takartni. Aztán megkérdezik tőlem: „Neked miért ilyen szép az epred?”. részben a fentebb tárgyalt ökológiai törvényszerűségek alkalmazásából fakadnak azok az alapelvek. amelyek a permakultúrás tervezés. falevelet stb. Úgy is szokták ezt mondani: „A Földet nem apáinktól örököltük. majd úgy vetettek . gazdálkodni. amit bármilyen módon emberi (állati) szükségletek kielégítésére használhatunk. amit komposztálni. hogy a legtöbb helyen minden gyomot.” Közvetlenül adódik ez a permakultúra etikájából. csak tárcsázták a gabonatarlót. Felelősség az erőforrások iránt. mulcsozni lehetne. ha nem szükséges. ha a permakultúra szerint akarunk élni. Erőforrás minden. az utolsó szálig összegereblyéznek. Most eszembe jutott ennek ellenpéldájaként. Minden ajándék. A minimális talajművelés különféle módozataival világszerte kísérleteznek. majd afölötti örömükben. Csak annyira avatkozunk bele a természetes rendszerek életébe.107 VI. A tó szennyezésének csökkentése érdekében nem szántották.

részt). Nálunk tapasztalataim szerint -a maga teljességébencsak öntözött kiskerti gabonaföldeken valósítható meg ez a rendszer. talajművelési munkákat. Általában harmadszorra már nincs . Ne használjunk energiát. Erre legjobb példa barátom. Még jobban is termett. de az elég makrancos.108 bele gabonát ősszel. aki semmilyen talajművelést nem végez a rizsőszibúza-fehérhere rendszerében. aminek az a lényege. mert az igényes. de nem akármilyennel. ha meg tudunk lenni nélküle. mint a szántott kontroll. Még messzebbre megy a japán Fukuoka. Már egészen kicsi korukól elkezdték tanítani őket. A szürkével dolgoznak ugyan. Alkalmam volt látni milyen nagyszerűen betanítottak két kis tinócskát a legkülönbözőbb vezényszavakra engedelmeskedni. Ökörrel dolgoznak. Csak a túl hosszúra nyúlt lelógó vesszőket vágja vissza és az öreg fákat ifjítja. Nem lovat használnak. sok abrak kell neki. Példának hozhatnám a saját tarackirtási gyakorlatomat (Lásd: „A gyomirtás művészete” c. Minimális befektetés a maximális hatás érdekében. rizs helyett köles vagy pohánka másodveteménnyel. Lantos Tamás gyümölcsészeti gyakorlata. mert a felszínen maradt gabonaszárak védték a vetést a tavaszi szelektől. „Még a koronaalakítás fontos” -mondja a fiatal csemetékre. Beszereztek valami olaszországi borzderes fajtát. „Minimális beavatkozás” -mondja ő. hogy a tarackos területet a növényzet visszavágása nélkül (!) ismételten letakarom valamivel. ha nem szükséges. ami a fénytől elzárja a zöld növényi részeket. sok türelemmel. szeretettel. A Krishnavölgyi ökofaluban csak állati erővel végeznek szállítási. amikor a metszésről esik szó. A magyar tarka nem bírja a nyári meleget. Ne metsszük a fákat.

egyéb létesítményeinkkel is. sőt mindezeket „társítjuk” épületeinkkel. bábjait. Hogyan fordíthatok káros eseményeket.109 ereje kihajtani. Tipikus példa a baromfiak társítása a gyümölcsfákkal. hogy a kezemből ették ki a darabkákat a törpeharcsák. A permakultúrában a társíthatóság kiterjed a növény-növény társíthatóságon túl a növény-állat és az állat-állat társításra is. elemlámpával világítva így sokat lehet gyűjteni. mint a tarackot kiásni. és nem társítható fajokat. hogy csicsóka. Később könyvben olvastam. Kapirgálással. abban törpeharcsák. Melléktermékeik. A biogazdálkodásból ismerjük a különféle zöldségnövények társíthatóságát a társítható. Bogyótermő bokrok (ezüstfafélék) . Avagy: „A kár haszonba megy”. lényeket. Meztelencsiga viszont legtöbbünk kertjében van. Lényegesen kisebb munka. Legsikeresebben úgy gyűjtöttem őket. ezek éheznek. toll táplálják a gyümölcsfákat. Üvegbe szedtem őket majd másnap egy éles kővel amúgy Neandervölgyi módra feldaraboltam őket a tóparton. tényezőket a hasznomra? Hát erre tudok egy pár példát: Van egy tavam. Két éve rájöttem. hogy kölcsönösen kielégítsék egymás szükségleteit. Sötétedés után két órával. Volt. termékenységét. uborka. mert a természetben nálunk nincs igazán táplálékállata. disznótök. Az elemek társítása. További elemek társításával még növelhetjük a rendszer stabilitását. a trágya. legeléssel némileg gyérítik az aljnövényzetet. káposzta vagy salátalevél darabokat kihelyeztem csalinak. A tyúkok a gyümölcsösben szabadon engedve összeszedik a gyümölcsmolyok és egyéb rovarkártevők lárváit. Minden probléma hordoz magában egy megoldást. Lényegében ugyanez a módszer egyik biokertész társunk „vándorló szalmakazla”. nekem volt még üvegházban is. illetve felhasználják egymás hulladékait. hullott gyümölcsöt. hogy hazánkban azért olyan sovány a törpeharcsa. Az elemeket úgy társítjuk. miközben fürödtem.

Télen a kecskék gyakran kaptak enni gleditsia (lepényfa) hüvelyt. épületek „társításáról” is. Az életközösség kapcsolatain keresztül . A karámot falevéllel almoztam. Tyúkokat kecskékkel együtt tartottam karámban. A folyamatosan kapirgált alom. Juhok hozzáadásával a fű nyírásáról gondoskodhatunk kis befektetéssel. többségét nem tudják megemészteni. A meredeken érkező nyári napfény a beesés szöge miatt nem jut be az ablakon. ha a déli oldalára készítünk egy „napsugár tavat” A tavat úgy helyezzük el a házhoz képest. Maximalizáljuk a tárolt energiát a rendszerben. Az ökológiai törvényszerűségek között láttuk. A fehérjedús magokat a hüvellyel együtt lenyelték. amire újra és újra falevelet rétegeztem csaknem érett komposzttá vált. a tyúkok meg kicsipegették a trágyából. a passzív napenergia hasznosításra tervezett ház hatékonyságát növeli. hogy a vízfelület ősztől tavaszig a Nap sugarait tükörként a ház fényhasznosító felületeire. volt miért a tyúkoknak kapirgálni. De beszélhetünk létesítmények. hogy egy adott hely életközössége (állat és növényfajai) egy kapcsolathálózatot adnak.110 magtermő hüvelyes bokrok (borsófa fajok) takarmányt termelnek. A tyúkok összeszedik az állatokban élősködő bélférgek petéit. Mivel a mag kőkemény. Ebben a rendszerben a növények alakítják át a Nap fényét a közösség többi tagja számára is hasznosítható energiaforrássá. Például egy. ráadásul nitrogént gyűjtenek. a magok megpuhultak. illetve az ablakokon keresztül a belsejébe vetítse. A trágyás alomban sok giliszta is megtermett. Azonban miután átment az emésztőredszerükön.

avagy "húzzunk emeletet a kertre": Nehéz lefordítani az itt szereplő angol szót. de még illik rá az a magyar mondás is. amely a csőben lefelé zúduló víz energiáját felhasználva. Szintén ausztrál ötlet a „hidro-ramp”. zárt csatornákkal összekötve. Ezt teszi az egér is. Azt gondolom permakultúrás gazdálkodásban a téli élelem. hogy "egy rókáról két bőrt lehúzni". tél végén pottyantva le a földre.krameterhof. és a csatornacsövekbe minigenerátorokat elhelyezve. miközben csökken a mennyisége a csúcsragadozóig. amelyek gumóval. hogy a hálózat egyes „rácspontjain” helyezünk el tartalékokat. egy Y elágazású csövön keresztül a víz egy kisebb részét még a magasabb tározónál is följebb tudja nyomni. Csak disznó legyen. Miután elvégzett egy permakultúra tanfolyamot.111 végighalad a hálózaton. hogy a tározókat föld alatti. Ez utóbbiakat láthatjuk Sepp Holzer vídeóin is. A csicsókán kívül számos évelő növény van. hagymával a talajban telelnek. amikor mogyorót raktároz el télire. (www. Feketediót könnyű télire raktározni. és onnan akkor vezessük alsóbb medencékbe. Hozamok halmozása. aki eredetileg kizárólag marhatartással foglalkozott kétszáz-valahány ha -os farmján. és takarmánytárolás lehető legegyszerűbb megoldásait lehetne példának hozni. akár áramot is termelhetünk. Annak is az a lényege. Az már Bill Mollison ötlete. Kiváló takarmány. Az itt tárgyalt elv arról szól. . vagy „két legyet egy csapásra”. Egy példa hogy konkrétan miről is van szó: Olvastam egy ausztrál farmerről.at). hogy az összegyűjtött esővizet minél magasabban tározzuk a domboldalakon épített tározókban. A lepényfa (Gleditsia) az ágain „tárolja” termését. öntözési célokra. egy olyan szerkezet. amikor az szükséges. „aki” kitúrja! Említettem a Yeomans-féle talajművelő-vízgyújtő-öntözési rendszert.

112 megtanulta. Az akáciákról levágott ágakkal a mezőgazdasági növények sorait takarják. vagy több más fajjal lehet betömni. hogy a mezőgazdasági haszonnövények sávjait akáciafélék sávjaival váltogatják. ahol a bab.(Gledisia triacanthos) és a vasfa (Gymnocladus dioicus) jön szóba az akáciák helyett. hogy egy faj elegyetlen állománya nem tudja kihasználni a termőhely valamennyi adottságát. Magjuk emberi fogyasztásra is alkalmas. A marhák jobban érzik magukat. Nitrogénnel dúsítják a talajt. Hazánkban a lepényfa. a harmadik facsemeték neveléséből. A térbeli hozamhalmozás hagyományos magyar példája kukorica-tök köztes. és eladásából élt meg. és a tök egyidejűleg nő a kukorica között. A virágaik jól mézelnek. díszfákkal elegyítette. főleg ínség eledelként. ahol a talajeróziót. Geoff Lawton vídeóján látható többszintes „ehető erdő” (food forest) szubtrópusi-trópusi . a gyorsan növő akácia fák ágai jók takarmányozásra. Gyümölcsfákat is lehet közéjük ültetni. ezért a fű is jobban nő. a másik méhészkedéssel. A vége az lett a dolognak. aki zöldségnövényeket gyümölcstermő és díszbokrokkal. hogy a farmer egyik fia marhatartással foglalkozott. ugyanazon a területen. Jó példa még a trópusi országokban alkalmazott „mezőgazdasági erdészet”. A hozamok halmozását az teszi lehetővé. és a kukorica-bab köztes. és a tápanyagkimosódást úgy előzik meg. A térben vagy időben jelentkező „lyukakat” (szakszóval élve: ökológiai fülkéket) egy. Az angol Robert Hart vezette be az erdőkert fogalmát. hogy hasznos a marháknak. ha szélvédő erdősávokat ültet a puszta legelőre. Ennek kiteljesedettebb formája az amerikai indiánok által alkalmazott „három nővér” társítás.

Ezzel gazdaságunk stabilitását növeljük. vagy a tövek közé korai karalábét palántázzunk. Ez teszi lehetővé például. amely azon alapul. A fényigényes. Az elsőre példaképp a „napfény tavat” említeném. komplex társítása. amelyek a teljes árnyékban is megélnek. feltörve alkalmas tyúkok téli takarmányozásárra. hogy zöldborsó. vessünk illetve a paradicsomsor mellé. ha aszályos volt a nyár. és ugyanazt a szerepet több elem lássa el: Másképpen: Üssünk több legyet egy csapásra. és lágyszárú növények ennél jóval termékenyebb tökéletes.113 klímán élő fák. hogy a búzát rozzsal keverve vetették. hogy egyes zöldségfajok csak a tenyészidő egy részében foglalnak helyet a kertben. és alig kell gondozni. mint egy dzsungel. amely egyúttal polikultúrás halastónak. Az állatok között járványok . mert ha az egyik elem kiesik. valamint fürdésre is használható. nagytermetű fák árnyékában félárnyékot kedvelő fajok élnek. Az időjárás szélsőséges jelenségei megfoszthatnak termésünk jó részétől. illetve álljunk több lábon. a rozs akkor is termett valamennyit. Szemre olyan. Minden elemnek több funkciója legyen a rendszeren belül. mint a közönséges. Ide hozható még például a feketedió. A másodikra jó példa az a középkorban alkalmazott gabonatermesztési gyakorlat. illetve később érik el teljes méretüket. mert mire a paradicsom megnő. vagy saláta után feketeretket stb.(Csak legyen türelműnk a héjából kimorzsázni!) Tervezés ínségre és bőségre: Előfordulhatnak "szűk" és "bő" esztendők. belép helyette a másik. a karalábét úgyis kihúzzuk. mely biztonságosabban terem. és részben a térbeli hozam halmozás legjobb példája Gertrud Franck vegyeskultúrája. de mind-mind valami ehetőt terem. Az időbeli. de emberi tápláléknak is használható. ezek árnyékában pedig olyanok. cserjék.

hullámos terepfelszín). Számos vadon élő. Ide tartozik az a gondolat is. belsejét nehezen áttekinthetővé (bokrokkal szegélyezett enyhén kanyargós utak. hogyan fogyasztották valamikor. hogy a mikroklimatikus változatosságot. A talaj javítását célozzák. jobb egy kis siker. Ha ez már kész. dombot emeltem. ne próbáljuk az egészet egyszerre rendbe tenni. és gyomnövény ehető. bokrok. A harmatkása és a kásafű magját még a neve is elárulja. vagy fűszernövényért az . kutyabenge. Mindezek amellett. Azóta. homoktövis. teába valóért.114 törhetnek ki.” Vagyis ott. Magja főzve ehető. és ezzel az erőszakos cselekmények gyakoribbá válásával számolhatunk. kitúrják) használhatjuk. Még néhány permakultúrás jó tanács: "Kezdd kicsiben. A mogyorós lednek gumója kifejezetten finom. hogy a globális környezeti problémák miatt fokozódó népvándorlással. kökény. megszűntek a lopások. vagy egyéb célra felhasználható. több gödröt ástam. összeszedik. A csalánfőzelék talán még közismert. A szegélyhatás növelését. Normális időben ezeket a növényeket "öntakarmányozásra" (állataink lelegelik. hogy területemen megnőttek az ily módon elültetett fák." Ha van egy nagy elvadult kertünk. akkor lépjünk tovább. megnehezítik az illetéktelen behatolók dolgát. amit van erőnk rendben is tartani. Az ilyen időszakok túlélésére is gondolnunk kell. hanem csak egy kis részét. A lepényfa termésének belsejében található édeskés zselészerű anyagot a gyerekek szívesen nyalogatják. ahol közel van állandó tartózkodási helyedhez. ott ahova csak úgy ki lehet lépni egy kis salátáért. tüskés bokrokból vegyesen ültetett sövénnyel (galagonya. akárcsak a vasfáé. csak kicsit nehézkes kiásni. mint egy nagy kudarc. "Kezdd a konyhalépcsőnél. Vegyük körbe területünket földsánccal kombinált.

mint amire szükséged van. mint amit el tudsz végezni. ne termelj többet. . Azaz ne vállalj többet. mint amennyit meg tudsz enni". "Ne rázz le több gyümölcsöt a fáról.115 ebédhez.

Ilymódon egy csoportba kerülnek az előbbiekben tárgyalt gyümölcsös. melléktermékei. melyet a napsugár tóról visszaverődő napfény felerősít. egymás melléktermékeit elfogyasztják. mikroklimatikus hatásokról a gazdaság elemei között létrehozható kapcsolatokról. madáreleséget termelő bokrok. Végiggondoljuk melyiknek milyen szükségletei. a napsugár tó. a "csirketraktor" korlátozásával. egymást megvédik. Ha szeretnénk üvegházat. Az üvegház napos időben hozzájárul a ház fűtéséhez.116 VII. szíve a lakóház. A zóna és a szektoranalízis foglalja egységes keretbe mindezeket a szempontokat: A permakultúrás gazdálkodás központja. A tóból vagy kútból könnyen tudjuk öntözni a zöldségest. és a ház közé tegyük. a lakóház és a zöldséges. vagy vándoroltatható ketrec. a kút. Az almozott tyúkudvart a zöldséges és a gyümölcsös határára célszerű tenni. hozamai. azok társíthatóságáról. hogy melyek azok. fejezet: A tervezés segédletei. ennek környezetében . vagy kúszónövénnyel árnyékoljuk. Az elemek egymásnak megfeleltetése. milyen elemekből (létesítményekből. füvek. A gyümölcsös felé egész évben kiengedhetjük őket. és szektorok: Eddig beszéltünk a mintázatokról. növény. és állatfajokból) szeretnénk felépíteni a gazdaságunkat az előbbiekben tárgyalt elvek szerint. Egy másik ilyen csoport a napsugár tó. azt a ház déli oldalára. vagy előnyös mikroklimatikus hatással vannak egyásra. baromfiak. amelyek egymást "kiszolgálják". Zónák. épületekből. ha nincsen zöldség a kertben. télikertet. egy-egy kapuval a gyümölcsös és a zöldséges felé. a zöldséges felé késő ősztől kora tavaszig. társíthatóságának vizsgálata: Számbavesszük. Ez után csoportosítjuk őket aszerint. mikroklimatikus hatásai vannak. Az üvegházat nyárra lombhullató fával.

A rozmaringfácskát. A 3-as zónába bizonyos időszakokban beengedhetjük a juhot. sárgarépáért. Az 1. egy-egy kistermetű gyümölcsfa. edényben nevelt kedvenceinket. a málnás. A háziasszony kiszaladhat az ebédhez egy kis salátáért. hamar észrevesszük. gyöngyöst. A délnyugatira a legmelegigényesebb növények. zónába kerülnek a tömeget adó zöldségnövények. . Ebből indul ki a gazdaság zónákra osztása. lelegelik a füvet. és aromanövényeket "csokorba kötő" gyógynövényspirált. a leghidegebb időszakban. ha valami tennivaló akad legféltettebb kedvenceink körül. bogyós gyümölcsű. ha vannak. Ide tesszük a gyógy. zóna ennek megfelelően a ház közvetlen környezete. a bejáratnál elhelyezett intenzív zöldségágyáshoz. a téli tárolásra szánt zöldségek. melyeket télikertben tartunk. domboságyhoz. egyéb bogyósgyümölcsűek. A ház felőli parton elég egy kb. ill. hogy a kacsák ne jöhessenek ki a házhoz és a zöldségesbe. magas. vadon élő gyógynövényekkel. A 2. ahová a forró napokon kiülhetünk hűsölni. kacsákat. A 3. szegletes lednek. sertést. pergola kerüljön. közel függőleges partszakaszt kiépíteni.117 tartózkodunk a legtöbbet. vadvirágokkal. zöldhagymáért. lóbab). és az északi oldalra árnyékadó fák. a napsugár tó házzal szemben lévő oldala. mint a szőlőlugas. 40-cm. Mivel naponta többször is látjuk. zónában van gyümölcsös. Ez lehet pl. és étkezési hüvelyesnövény parcella (csicseriborsó. Ide egész évben kiengedhetjük a tyúkot. méhkaptárak. szója. amit így a kacsák birtokba vehetnek. és maghozó bokrokkal. a lakóháztól való távolság függvényében. az almozott baromfiudvar. füvekkel. korainak szánt paradicsom. azaz a krumpli. a füge. intenzív gabona. ahol kitelel. citrusféléket és egyéb nem télálló. A keleti. petrezselyemzöldért.

A 4. míg a hideg és egyúttal a legerősebb . szarvasmarha. nedves helyen fűzfélék) is. vasfa (Gymnocladus dioicus) hüvelyeit télen. hogy az éghajlatnak. elterelni. rügyeit. keskenylevelű ezüstfát is. kérgét lerágják. ami meleg. Még kisebb kertekben is hagyhatunk maguka helyeket terület sarkaiban. zóna határára építjük. kora tavasszal potyogtatja az állatok lábai elé. illetve ha nem érik el. . zónába kerülnek a nagytestű legelésző állatok. (Ez utóbbitól a fákat nagyon kell védeni. Nálunk a klimatikus viszonyok leegyszerűsítik a dolgunkat. égtáji kitettségnek megfelelően milyen irányból érkeznek hozzánk kívülről kedvező és kedvezőtlen energiák. azzal. Az istállót a 3. amikor nálunk csak széna van. A tölgyfajok makktermése szintén takarmény. Minden. levághatjuk nekik. a kártevő gyümölcsmolyok lárváival együtt. és vörösgyűrű somot. sóskaborbolyát. zóna az ember által nem háborgatott rész. csatornázni. ha tartunk. a szél is. A 5. lelegelt ágakat kiszárítva tüzelőnek használhatjuk. A lepényfa. és 4. ló. kieső részein egy-egy sűrű bozótost. Szektorok: Szektoranalízis során azt vizsgáljuk meg.) Ide tesszük a takarmányfákat (szilfélék. szamár. ahol a madarak zavartalanul fészkelhetnek. Az 5-ös zónába csak megfigyelés céljából megyünk. húsos. Az ilyen levágott. kecskerágó. A kecskék télen a fákról levágott ágakat is szívesen fogyasztják. akkor kecske. Az elemek fentebb tárgyalt csoportjainak megfelelő elhelyezésével hogyan tudjuk ezeket kihasználni.118 összeszedik a lehullott gyümölcsöt. főleg a sertéseknek. a napsugárzás is délies irányból jön. hogy két ellentétes hatás dominál és ezek a legtöbb helyen nagyjából ellentétes irányból érkeznek. vadgyümölcsök. Elegyítsünk a gyümölcsfák közé néhány lepényfát. vagy egyéb hatások. melyek ágait az állatok legelik. domborzatnak.

ábrán tanulmányozhatjuk. Némi megfontolást igényel azonban. Az északi oldalon a mongol kiwi (Actinidia arguta) a legalkalmasabb és leghasznosabb árnyékadó. (Csak hogy megmutassam. Ugyanakkor a fagyokat ott is az észak-északkeleti szelek hozzák. pl. Sűrűbben lakott helyen jelentkezhetnek egyéb káros hatások szag. ezt azonban egy sövénnyel legfeljebb csak mérsékelni lehet. alacsonyabb lombhullató fával. A ház északi oldalára kellő távolságra ültetett erdő. és szektorok elhelyezkedését a 4.119 szelek is északnyugatról. Kánikulai napokon gyakran fúj délies irányból a száraz. míg a délutáni maximum hőmérsékletek a délnyugatra néző részeken a legmagasabbak. mint nálunk. mint az északi. Szélvédő sávok azonban főleg az északi oldalra kellenek. gyümölcsfasáv árnyékával egy hűsölő zugot alakít ki. az ausztrálokkal ellentétben nem tudunk kijelölni egy meghatározott tűzszektort. de ezek ennek ellenére melegek. . hogy a kánikulai napok forró délutánjain az árnyékolt délkeleti oldal majdnem olyan hűvös. A zónák. úgy. a kellemetlen. főleg ha még egy pergolával is kombináljuk.) Tehát első közelítésben két szektorunk van. Ezért ültetjük ide a legmelegigényesebb növényeket az 1. Falun leggyakoribb a szomszéd disznójának a szaga. ami egyúttal a tűző naptól is véd. Angliában a legpusztítóbb szelek délnyugat felől fújnak. kellemetlen látvány. Hatását mérsékelni lehet egy szőlőlugassal. egyben gyümölcstermő kúszónövény. zaj. amint ott már említettük. A tűz hazánkban szándékos gyújtogatásból. vagy gondatlanságból eredően bármely irányból jöhet. zónában. károkat okozó északias szelek ellen. forró szél. egy déli „nap” vagy „meleg” szektor és egy „hideg”egyúttal „szél” szektor. hogy lehetséges ennél összetettebb helyzet is.

120 .

ötször olyan hosszú volt. mint amilyen széles. A középső sáv biztosítja a ház szélvédelmét. mondjuk tüzelőt lejtős területen. hosszú „nadrágszíj” parcellák. ha a házhoz rendszeresen kell szállítanunk. hogy a megközelíthetőségi viszonyok miatt a házat közel kell tennünk a terület széléhez. az üressel lejtőn felfelé kelljen mozognunk. hűsölő) a legdélibb sáv a 2-es zóna. esetleg gabonaparcellával. Ilyenkor a fentebb leírtakat a célszerűségnek megfelelően alkalmazzuk Például. zónát (zöldséges. Az a földterület. főleg takarmányfákból álló sáv a legelő szélvédelmét biztosítja. A mikroklíma hatásokat három szélvédő sávval kívántam elérni. amit induláskor megvetettem kb. . méhessel. domborzata miatt a zónák határai nem koncentrikus körök. Így egy „kétpólusú” rendszert terveztem egy déli „meleg” szektorral és egy északi „hideg” szektorral. fejezet: Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre? A valóságban már meglévő tereptárgyak.121 VIII. hogy kétoldalt megvettem egy-egy szomszédos területet. A szélvédő sávok által határolt két „tisztás” közül az egyik a házzal együtt magában foglalja az 1. A legészakibb. Előfordulhat. és a tőle északra elhelyezkedő legelő északi szegélyét árnyékolja. és külterületen a legtöbb gondot a keskeny. Ezt azonban a kezdeti tervezésnél és kivitelezésnél nem tudtam figyelembe venni. napsugártó. hogy a tele kocsival lejtőn lefelé. telkek okozzák. Később sikerült javítanom a helyzeten azzal. akkor lehetőleg úgy helyezzük el a házat a tűzifaraktárhoz képest. tyúkudvarral. Azonban a hazai birtokviszonyok között a falvakban. terület alakja. gyümölcsös.

Hazánkban ritkaságszámba megy. ahol a domború szakasz átvált a homorúba. Azonkívül itt a legerősebb a szél. Ilyen esetekben még több szélvédő sávval. héjas gyümölcsűekkel. ezek „kulcspontjai” adják a „kulcsvonalat”. Nem érdemes rá házat építeni. vagy egy lejtőt teljes hosszában magáénak tudhasson. felső részére erdőt kell telepíteni elegyítve gyümölcsfákkal. hogy mit tanácsol a permakultúrás irodalom egy ilyen kedvező helyzetben: A dombtető. Ha a lejtő egyetlen metszetét vesszük. A lejtő felső meredekebb részével együtt a legjobban veszélyezteti a talajerózió. .122 Találkoztam még ennél is hosszúkásabb telekkel is. A hideg levegő áramlási viszonyai miatt ugyanis itt a legenyhébbek az éjszakai fagyok. A dombtetőre és a lejtő felső domború. zóna alatt egy gáttal víztározót építhetünk. Ennek okait. és a köztük elhelyezkedő kerekded tisztások eltérő használatával lehet egy változatos. (Találjunk rá ki jobb. akkor ez tényleg egy pont A lejtő azonban térben végtelen számú ilyen metszetből áll. (Lásd még „A domborzat. és az első zónát az érzékeny növényekkel. Ebbe terelhetjük a csapadékvizet. hogy valaki egy teljes domboldalt. Mégis leírom. majdnem olyan fagyos. mint a völgytalp. A lejtőnek egy kulcsfontosságú pontja. Öntözhetjük belőle az alatta elhelyezkedő gabonatáblákat. Az angol permakultúrás szakkifejezés tükörfordítása: „kulcspont”. főleg ha lapos. részben) A lejtőn a ház és az 1. eltérő ökológiai rendszert kiépíteni. és térbeli geometriáját a „Yeomans-féle talajművelési. magyar kifejezést!) A kulcsvonal nem a szintvonalakkal párhuzamosan halad. Közvetlenül a kulcsvonal alá építjük a házat. és mikroklíma” c. részben mutatom be részleteiben. csupán a szép kilátás kedvéért. és vízgazdálkodási rendszere” c.

Egyszóval: Azzal kell kezdenünk. hogy készítsek egy permakultúrás erdőkertet. A talajban is lehetnek akár néhány méter átmérőjű eltérő jellegű foltok. mi az. amelyet a talajerózió. Elővettem tehát a Világatlaszt. Hajdúság. megfigyelése. „amit szívesen ad”! Hazánkon belül is igen eltérő adottságú területek vannak. Dőlt betűvel: a második kiadás beszúrásai. Hazánk nagy földrajzi tájainak általános klimatikus adottságait már iskolában tanultuk. tározók. Mottó: Ne próbáljuk meg a területünkből kierőltetni. fejezet: A tervezés első lépése: A terület. de a helyi. A klíma kontinentális. gondoljak utána: Biztos. stb. közeli tavak. a Hortobágy keleti széle. amit mi szeretnénk. kötött. hogy magas a talajvíz a talaj fekete. klíma. indikátorfajok előfordulása. a néhány tíz km méretű kistáji jellegzetességekig (mezoklíma) sokat módosítanak lehetőségeinken. ahol az unokái jól érezhetik majd magukat. hogy alaposan megismerjük területünket.123 IX. réti talaj. mert a . felszín alatt megbúvó szikla vagy egy-két méter mélyen húzódó kemény réteg. illetve ezeknek mozaikossága a kérdéses területen belül igen változatos lehet. idős hölgy. mészkőpad vagy vaskőfok okozhatnak. Nagyjából már tudtam. mint az ott élő növény és állatvilág. azaz télen nagy hidegek lehetnek. hanem vizsgáljuk meg. kitettség. hogy a mélyben szikes. lehet. minek nézzek. Sokat számítanak az egyéb természetföldrajzi jellegzetességek. azt sem tudtam Balmazújváros hol található. A terület Balmazújvárosban van. Megvallom. A természetes mikroklimatikus hatások elhanyagolhatóak. talajvízszint közelsége. néhány méterestől néhány száz méteres méretekig kiterjedő hatásoktól (mikroklíma). Mondok néhány példát: Felkeresett egy kedves. A talaj. vízfolyások.

Vadász Vilmos klímaatlaszából kinéztem az átlagos téli minimumot és az átlagos nyári maximumot. Autóval utaztunk Hajdúszoboszlóról. Hajdúszoboszló északi széle viszonylag mélyen fekszik. milyen fák élnek ott. a határában mélyen fekvő sík. (Lásd még: „Domborzat és mikroklíma”) Balmazújváros is viszonylag mélyen fekszik. mint kétszáz méterrel előtte az út. Ezután enyhén lejt az út Nagyhegyes széléig. majd egy hirtelen lejtő jön. egy rendkívül csapadékos ősz. stb. szikes legelő mintegy ötszáz méterre a „célterülettől”. és diófából sok volt és jól érezték magukat. 2007 tavaszán megfigyelhettem. a szomszéd kertekben azt figyeltem meg. Az árokban 2006. március elején. és hogy érzik magukat. A legmélyebb részeken elfagyott a cseresznyeszilva virágja. ha nincs is fagy egy-két fokkal hidegebbek az éjszakák. meggy. Láttam . Ezt akkor érzékeltem igazán. hogy szilva. alma. hogy a „majdnem tökéletes” sík nem is annyira tökéletes. hogy ez tavasszal néhány napos késedelmet okoz a mélyebb részeken a fák rügyezésében. Az első. lapos rész is. A mélyedésekben. és „magaslatoknak” a mikroklimatikus hatása meglepően nagy. virágzásában.124 környezet majdnem tökéletes sík. Tovább haladva lassan emelkedik az út. Ezeknek az alig észrevehető „völgyeknek”. A legmagasabb része az útnak az 5-6km-rel tovább lévő MOL gáztelepnél van. a terep észrevehetően hullámzik. Ezt követte a terepszemle. a közelben van egy vizenyős. amikor később. amit észrevettem. és a dió. Az utcákon. rendszeresen odajárogatva kerékpárral tettem meg a Hajdúszoboszló-Balmazújváros utat. tél után fél méter mélyen állt a víz. Nagyhegyes déli széle 2-3m-rel is lejjebb fekszik. Megnyugodva állapítottam meg.

. szilvát és kajszit szilvamagoncra. Mikor lementem az alsó részre. szilvafák is csak kínlódtak. Eredetileg házigazdám férje szüleié volt a szomszéd telkekkel együtt. hogy bár a talajvíz jelentős korlátozó tényező. lucfenyőt. amely bírja „lábvizet”. bár állítólag termett. nyilvánvalóan valamikor folyómeder volt. talajvizes területen. hogy a mély fekvésű terület mindkét irányban folytatódik. amelyek jól érzik magukat. hogy adják. Mindezek a körülmények „elmondták” nekem. A kert egy hosszú. és azok a gyümölcsfajok kell. illetve víztűrő alanyokra kell oltani. őszibarackot. egy kis permakultúrás csalafintasággal szinte mindent ki lehet hozni belőle. amit aztán több részletben eladogattak. és nem mirabolánra). vagy sarjra. Ez egyben megmagyarázta a telek furcsa alakját: az a mély fekvésű vizenyős terület az a kutyának se kellett csak az utolsó részlettel együtt tudták eladni a néhai tulajdonosok. A cseresznyefa a következő évben kiszáradt. Viszont kajszit. A szomszédoknál az ide ültetett alma.125 néhány tujabokrot. illetve arra oltani. A súlypontokat zöldség. jobbra-balra tekintve látható volt. Végigtekintve a területen jól látszott. A szomszéd cseresznyefája kicsi volt. A talaj olyan volt. keskeny L alakú terület volt. A cseresznyének nincs olyan alanya. körte. Viszont az egyik szomszéd kertje végébe ültetett josta sövény kiválóan érezte magát. cseresznyét alig. Ezt a telket házigazdám pár éve visszavásárolta. amilyenre számítottam: vendégmarasztaló fekete sár. amit lehet (meggyet gyökérsarjról nevelni. hogy az utcafront felől nézve a felső harmadától lefelé egyre erősebben lejtett és a túlsó végén az L „talpában” már állt a víz.

mikor találkozunk. Egy katolikus közösség a falu határában megvett egy 24 hektáros. hogy leköltöznek és egy karitatív szándékú. itt aztán többféle olyasmi is megterem. Az volt a tervük. fagyérzékenység nem számít. enyhe telek. mint hulladékot. Györgyi kertje jól bírta a próbát. A földből egy dombot emeltünk a terület közepe táján. hogy az előbb említett mély fekvésű részre rengeteg marhatrágyát hordtak ki. Másik terület.126 A szomszédokat megkérdeztem el szokott e fagyni a barack a meggy a szőlő. zöldséges alá hordani. aztán megint körbe-körbe. Zánkától északra kb. tönkretéve a termést. Azt mondták nem. majd keresztbehosszába. mandula. más eset. meleg nyarak. Kérdések: milyen vastag a talajréteg a mészkő tetején? Ha mészkő. akkor karsztos. azóta mindig mondja. Györgyi Nagyi el is nevezte Zabos-hegynek. a TSZ időkben szántónak használt területet. meg a tó (lásd:kép). 10km. permakultúrás önellátó közösséget hoznak létre. . A helyén tavat létesítettünk. Balaton-felvidék. tápdús. Tehát nem egy fagyzugos terület. Szentantalfa. 2010 nyarán két óra alatt leesett 110mm eső Balmazújvárosban. Tehát az a föld jó. minőségi csemegeszőlő és a kajszinál is rá lehet menni a minőségre. Füge. tűrhető csapadékviszonyok. ami kevés helyen az országban. először a szélei mentén. Hogy állunk a felszín alatti vizekkel? Hogyan tudunk a talajból vizet nyerni? Van-e forrás a területen? Párszor bejártam a területet. érdemes lesz gyümölcsfák. A mélyfekvésű területből kiszedtünk olyan 40-50köbméter földet. Számos kertet elöntött a víz. Igen büszke rá. mert szerinte az Balmazújváros legmagasabb pontja. A klíma szubmediterrán. Elmondták azt is. hogy milyen jó az a domb.

Lent a patakvölgyben zöldséget főleg káposztát.127 Először egy összképet kap az ember. A Klímaatlaszból pedig . Térképről hamar kiderült. és molyhos tölggyel elegyes virágos kőris erdő nőtt. hogy a tsz-esítés előtt gyönyörű gyümölcsösök. ez száraz meleg lejtőkre jellemző. krumplit termeltek. szőlő termett. vízszintes irányban. némi parlagfűvel. felül meredekebb. hosszában egy árkot formáló horpadás. Talán több évezredes vízmosás nyoma. Egy délnyugati fekvésű lejtő volt. Még feljebb a domboldalon cser. hamvas szederrel vegyesen. majd megint erősebben lejtett az aljában lévő patakig. itt a talajerózióra nagyon kell vigyázni! Ez az északkeleti-délnyugati irányú horpadás egyúttal csatornázva felerősíti az északkeleti szeleket! Keresztben szélvédő erdősávokat kell ültetni! A területet magas fűvel kevert lucernás fedte. Volt egy malom is. a legfelső részeket kivéve. Itt forrásnak kellett lennie! Volt is! Barátaim kitisztították most ez biztosítja a nyári tábor vízellátását. ahol gyengébb fű nőtt. ez a legtöbb növénynek jó. különlegesen jó volt a körte. Elmondták. hogy itt már vékony lehet a talajréteg. hogy a Dobogó. A talaj rozsdaszínű tehát barna erdőtalaj. A lejtő közepe táján. olyan 20 fokos. idősebb embereket mi volt a területen „azelőtt”. és a Köves tető északi lejtőjén vagyunk. Fehér kövek sokasága jelezte. mely a platót nyugatról megkerülte. A lejtő közepén. Ismét egy másik helyszín: Északkelet-Mecsek. Megkérdeztük az odavalósi. Kárász község határa. a közepe táján egy platószerűség. mérsékelten savanyú. Azóta találtak egy másik forrást is. a nyugati harmadában észrevettünk egy náddal. tehát a talajréteg elég mély. utána keresi a részleteket. barack. egyéb vízigényes növényekkel borított foltot. majd annak aljában egy mélyedést formálva tovább húzódott a patakig.

hogy ez egy évezredekig ember által lakott hely volt. 200 hektárig. Kajszi is van de helyi magoncok afféle „. Mivel történészek. az az ötletem támadt. A régészek tellnek nevezik az ilyen helyet. hogy bár a Mecsekben vagyunk ebben a 20-30km-széles. birset. A helybeliek elmondták. Házigazdáim juhtenyésztéssel. .majombarack”. néhány magyar kendermagos tyúk és kakas is elkapirgálhatna alattuk. néprajzosok. és szerezzenek meg minél többet a magasan fekvő területekből. Lekvárfőzésre kiváló. hogy a gyümölcsfa ültetés lehetőségeit erősen korlátozza a patak által fenntartott magas talajvízszint. Azt javasoltam duzzasszák fel a patakot. valamelyiket rekonstruálva a helyi turizmust előmozdítani. északias lejtőktől uralt sávban a klíma inkább a Borsodra emlékeztet: a nyár hűvös. alma és ribizkefélék teremnek a legjobban. de először is tisztázzák pontosan a határokat. lejtői feltűnően meredekek. sok a csapadék. szilvát. Maga a terület Kárász községtől északnyugatra lévő nagyjából keletről nyugatra folyó kis patakocska völgye. A sokezer éves épületeket rekonstruáló skanzenben ellegelhetnek a juhok. Barátaimnak igazuk lehet abban. A mintegy 20 hektáros terület pontos határai tisztázatlanok. ott tartsanak libát. kacsát.128 az. A terület különleges alakzata egy furcsa alakú domb. pár gyümölcsfa is elférne. Ez stimmel. Csak a patak szintjénél legalább fél méterrel magasabb fekvő helyekre lehet ültetni almát. eperfát. halat. A juhokat a májmétely veszélyezteti. hogy a körte. a teteje viszont lapos. lótartással valamint gyümölcstermeléssel szeretnének foglalkozni. hogy a dombot felépítő településrétegeket jó lenne régészileg feltárni. a telek hidegek. Végigjárva a patakvölgyet megállapítottam. ahol egymásra épített vályogházak rétegei magasíthatták ezt a dombot ilyen furcsára. de kilátás van a bővítésre kb.

amikor fiait neveli. melyet alkonyatkor. Van-e a közelben vizes élőhely. Szintén hangjukból szerezhetünk leghamarabb jelenlétükről tudomást. Télen napraforgó maggal. és mintha üveget tűvel karcolnának. A madarak védelméről. Fiatal koromban a lokációs kiáltásaikat is hallottam.a pockok. más fajokat almahéjjal etetve magunkhoz csalogatjuk őket. etetéséről. Élnek-e a környéken hasznos énekesmadarak. Fontos szempont a róka. alig hallható egércincogás. Egyébként elvan a pockon. fészekodúk kihelyezéséről több szakkönyvet is olvashatunk. olyan. ahol a kétéltűek szaporodhatnak? Mennyire kell szarvas. Hasonlóan. melyet késő este hallatnak. denevérek. kirepüléskor odújuk környékén hallhatunk. A vadakat nyomukról. egerek fontos pusztítói. Az egerészölyvet hangos "kiaa" kiáltásáról ismerhetjük fel. menyét jelenléte. könyvét ajánlom. esetleg rágásukról ismerhetjük fel. akkor négyzetméterenként 5-6 járat is lehet. Ez utóbbiak gyakoriságát lyukaik számából tudjuk megbecsülni. A róka a nyár első felében támadja a baromfiudvart a leginkább. A denevérek hangja jellegzetes csipogás-cincogás. őz. A kóbor kutyák a legveszélyesebbek. fészekodúk kihelyezése egyébként is fontos. A téli etetés. a rovarok téli búvóhelyéül számos eszközt találhatunk az ökogazda . kóbor kutyák. Ha sokan vannak. A rágcsálók pusztítói még a baglyok. nyúl kártétellel számolnunk? A madarakat távcsöves megfigyeléssel. ürülékükről. A régebbi a jobbik alapon főleg Wertse Albert: „Madárvédelem” c. A róka és a menyét -bár szintén veszélyeztetik a tyúkokat. sok káros rovartól szabadítanak meg minket. tavasszal énekükről ismerhetjük föl. mint a nagyon magas.129 A megfigyeléshez tartozik az állatvilág megfigyelése is. Ilyenkor fényes nappal is meglátogathat. egéren is.

Fontos alapirodalom Bihari Zoltán: „Denevérhatározó. és denevérvédelem” c. kérjük meg a tulajdonosokat. A denevérek védelme sajnos csak részben múlik rajtunk. hogy ne rácsozzák be a nyílásokat. odúk kihelyezésével csak nyári szállásukat tudjuk biztosítani. Több faj lakik templomok tornyaiban. könyve. mivel a fajok többsége barlangban telel. . ha felfedeztük őket. nagyobb épületek padlásain.130 irodalomban. átépítéskor legyenek tekintettel az értékes „potyabérlőkre”.

Számukra legérdekesebbek a gazdasági célú kooperáció különféle formái.) virtuális. Lényegében egy virtuális fizetőeszközzel működő lokális piac. szolgáltatással. és ökofalvak között is széleskörűen működik. Az ilyen csere-bere kapcsolatoknál fejlettebbek a LETS. az adósoknak pedig mindenki munkát ajánl. szaktudások kiegészítik egymást. amire nekem szükségem van. ami pedig a rövidítés mögött rejlik. Mivel a fizetőeszköz (nevezhetjük csillagnak. Azt egy harmadik-negyedik személy közvetítésével kapom meg. vagy különféle civil szervezetek együttműködésével. Ez a hazai ökofalvakon belül. csoportok együttműködésének szükségességét. hogy cserepartneremnek nem szükséges rendelkeznie azzal az áruval. amely egyesíti a közvetlen csere-bere személyességét azzal a lehetőséggel. A rendszer központja egy számítógéppel rendelkező kis iroda.131 X. hogy: „Na csináljunk már valamit!”. fejezet: A permakultúra gazdasági-szociológiai vonatkozásai A permakultúra mindig is hangsúlyozta az egyének. Az egyéni képességek. és a „piac” egy zárt közösség. batkának. A legegyszerűbb forma a gazdálkodó családok közötti termékcsere. amelyek civil szervezeteken belül.ek. A permakultúra világmozgalma számtalan ilyen lokális csoportok hozott létre világszerte.stb. valahogy így fordíthatjuk: Helyi Erőforrás Kereskedelmi Rendszer. felhalmozni nincs értelme. suskának. Az angol betűszónak van egy közvetlen értelme is. és egységes egészet alkotnak a helyileg együttműködő csoportokon belül. ahol . Azt. egymással is kapcsolatban állnak. zöld dollárnak. valami olyasmi.

mert rendszeresen átjárt egy idős nénihez beszélgetni. a lényeg az. Mariska mínusza viszont lecsökken 5 re. Kénytelen volt lejjebb vinni az árait. a rendszer működött tovább. Mariskának 15. Az is érdekes volt. senkit sem érdekelt. A cserearányok önszabályozó módon kialakulnak. Most Julis néninek már csak 5 batka „mínusza” van. Példa volt erre Ausztráliában. egy fogorvos. Végül annyi összegyűlt neki. Maga a rendszer a következőképpen működik: Julis néni megjavíttatja az ereszcsatornát János bácsival. mesélte a tanfolyamon. a permakultúra tanárunk. de egyre kevésbé érdekelte az embereket. hogy a városka lakosságát egy együttműködő közösséggé formálja. A végén már csak a rend kedvéért tették ki a listát. Folytathatnám még a mesét a végtelenségig. Így János bácsinak lesz + 20 batkája. Vagyis ez a rendszer egy eszköz volt arra. Ahogy múlt az idő. ki hogy áll. hogy ő azért kapott például bunyákat. hogy kezdetben mindenki buzgón böngészte a kifüggesztett listán. hogy már nem tudott mit tenni vele. . Pedig nem is számított rá. Lea Harrison. Julis néninek – 20. De Mariskának jó tojó tyúkjai vannak. és jóváír neki 20 batkát. aki ebben a városkában lakott. mivel senkinek sem érdeke a felhalmozás.132 nyilvántartják minden tagnak az egyenlegét. Hóvégente pedig kifüggesztik egy listán közszemlére. hogy mennyi az egyenlege. János bácsi viszont szereti a rántottát. Közben Mariska vesz Julis nénitől epret befőzésre. hogy optimálisan mindenki egyenlege 0 körül ingadozik. Kezdetben sok bunyáért (ott így hívták) húzott-tömött fogakat. Így János bácsinak marad még 10 batkája. 15 batkáért. Vesz tehát 10 batkáért tőle tojást. Maleny városkában.

stb. és a kölcsönt felvevők egy helyen élnek. hogy mire fordítják a bankok a kölcsönadott pénzüket. vagy erkölcsromboló. Az őserdő helyén marhalegelőket létesítenek. A beruházások „etikusságát”. mint amilyet a betétért adnak.133 Magyarországon is elindult több ilyen kezdeményezés. a betétesekkel. A befektetések etikussága bárki által közvetlenül ellenőrizhető. amiről tudok. „Etikus” befektetések és beruházások: Azt tudjuk. Ennek fejében a termelők hetente egyszer vagy kétszer szállítják az éppen termő zöldséget. és a velük szomszédos városkörnyéki farmerok alakítják. a marhahús visszakerül az USA. A tagok megegyeznek. hogy a bankok úgy működnek.béli kisbefektetők pénzéből finanszírozzák. azaz. ismerik egymást. Suska kör. A legutóbbit. amelyek garantáltan környezetkímélő tevékenységeket tűznek ki célul. Mostanában több alakult: Körös kör.jellemzően organikusan termelt zöldségekre. Az ausztrál permakultúra mozgalomban felismervén a pénz mozgásának eme visszásságait. Így születnek . amelyek csak olyan beruházóknak adnak kölcsönt. A betétesek végleg nem tudják kontrollálni. hogy az adott beruházás mennyire környezet. hogy a fogyasztók egy évre „előfizetnek” a farmerok termékeire . A helyi együttműködésnek más formái is vannak: A termelői-fogyasztói szövetkezeteket egy város lakói.ba a hamburgerekbe. hogy a betétesek. Kis pénzintézetek ezek. a bankok nem vizsgálják. vagy gyümölcsöt. olyan pénzintézeteket hoztak létre. Talentum körnek hívják. befizetők pénzeit kölcsön adják másoknak magasabb kamatlábbal. Kevesen tudják. A nagybankok a kölcsönt jórészt különféle beruházások finanszírozására nyújtják. hogy Közép-Amerikában az őserdőirtásokat az USA.

emberarcúbbá teszik a társadalmat. permakultúrás faiskolák stb. szélkerekek. napkollektorok. növelik a régió lakosainak együvé tartozását .134 kisvállalkozások pl. létesítésére. Érdekes. vízpumpák. A fentiekben felsorolt kezdeményezések sokszor párhuzamosan működnek egy-egy régióban. amint ezt az auszráliai kiadású Nenzetközi Permakultúra Magazin cikkében olvashattam. (vagy talán természetes?) módon a pénzügyi világválságok alig érintik az ilyen kis helyi szervezeteket.

A dupla szárnyú ablak közét be lehet polcozni. Számos publikációt lehet olvasni ilyen kertekről az angol permakultúra magazinban. Angliában. Többen kérdezték tőlem. salátaféléket nevelhetünk cserépben. bérházi folyosó. Csupán az utóbbi évben (2010-ben vagyunk) kezdődtek Budapesten olyan próbálkozások. akik természetszerűbb életre vágytak. Ausztráliában már évtizedek óta léteznek ilyesféle városi kezdeményezések.135 XI. helyben a lakásuk környékén hozzák létre valamiféle élelmiszertermelés. szinte kivétel nélkül valahol a városoktól távol. belső udvar. hogy ott. mekkora az a legkisebb terület. amelyen a permakultúrát művelni lehet. tanyasi életkörülmények között képzelték ezt megvalósíthatónak. Ugyanezt mi is megtehetjük. Mollison után mondom: Akár egy panelházi erkély. vagy a Millenáris tetején. Lapos tetőkön. hogy elkezdtek élelmiszert termelni minden talpalatnyi földön a városokban is. fejezet: A városi permakultúra Az elmúlt évtizedekben Magyarországon azok. A szocialista tábor széthullása után Kuba lakosságát az mentette meg. sőt egy jó megvilágítottságú szoba is elegendő. Az erkélyen. és snidlinget. Külföldön. . ahogyan például díszkerteket építettek a West End. Svédországban. hogy. jó vízszigetelés mellett kertet is létesíthetünk. és emberléptékű közösségi lét feltételeit. lapos háztetőkön konténerekben. a növények között még néhány fürjecskét is tarthatunk. csak ehető növényeket ültessünk.

ahol például a téli minimum hőmérsékletek enyhébbek. vagy egyéb foghíjtelkeken közösségi kerteket létesítenek. Néhány emeletmagasságban szintén kevésbé hűl le a levegő. Egy texasi lány. Ezért megpróbálkozhatunk például olyan téli salátafélék termesztésével. nyáron a napsütötte betonfelületek miatt.136 Érdemes tudni. Suzannah mesélte nekem. Máshol a munkahelyen létesítettek közösségi kertet a dolgozóknak. Sokan vannak. hogy használaton kívüli önkormányzati területeken. levélsaláta-káposztafélék). Emiatt hosszabb a tenyészidőszak. Az épületek falai. és többféle növény terem meg. akik a munkaszünetekben ápolják a kertet. hosszabb ideig élvezhetjük például a paradicsomot ősszel. és egyéb kiemelkedő tereptárgyak hőkapacitása miatt pedig sajátos mikroklíma zugok alakulnak ki. Vegyük ezért sorra. több. télen a fűtés miatt. hogy többeknek életük jóra fordulását eredményezte szabadulásuk után. átlaghőmérsékletük több fokkal magasabb. (rukola. mint környezetüké. amely testi-lelki felüdülést jelentett a fogvatartottaknak. A városi permakultúra másik formája. hogy Austin városában van egy néhány száz főből álló közösség. hogy a városok többszörösen előnyösek a növénytermesztés számára. Olyannyira. amelyek egyébként csak enyhe telű Nyugat-európai országokban termeszthetők télen. galambbegy-saláta. hogy milyen főbb szennyező anyagok vannak a városi levegőben: . Ausztráliában egy börtönudvarban alakítottak ki permakultúrás kertet. A nagyvárosok „hőszigeteket” képeznek. akik a város szélén közösen művelnek egy farmot. akik tartanak a városi levegő szennyezettségétől. szedik a termést.

vizsgáltassuk meg a talajt. használt vas. ládákban kb. Foghíj kertek talajába régi festékekből (pl.Kén-dioxid. sárgadinnyét ebben az üvegházban. Faforgácsból készült közegben. a szövetekbe nem jutnak be. . .Szálló por. egyébként emelt ágyásokban. mesterséges közegben termesszünk növényeket.Ólom: szerencsére az autóközlekedés ma már szinte nem bocsájt ki ólmot. Még gimnazista koromban apám készített egy üvegházat Gödön a háztetőnk lapos részére. részben ismertetem majd. nitrogén-oxidok: Ezek a növényt kívülről károsítják. alapos mosással eltávolíthatóak.137 . két évtizedig termesztettünk fejessalátát. vagy mérgező mennyiségben egyéb fém-oxidok. és műanyaghordókban. Ha van módunk rá. aromás szénhidrogének: Ezek ugyancsak a növény felületére tapadnak. paradicsomot. . mit sem tudva a városi permakultúráról…A termesztés technikai részleteit a „Permakultúra mit-hogyan” c. mínium) keveredhetett ólom.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.