You are on page 1of 6

Demokrácia : eredetileg népuralom, a szabad városállami /démosz

/
polgárok személyes részvétele a döntések meghozatalában. Az újkorban bonyolult társadalmi struktúrák, nagy népességű államok: a közvetlen részvétel háttérbe szorul a képviseleti formák mögött. Kiegészítő intézményként lehet népszavazás, tüntetés, sztrájk, polgári engedetlenség.

A demokratikus berendezkedés általános vonásai /Dahl-Wieseman/ Demokrácia: 1. Pluralizmus lényege: - versengő politikai pártok, eszmék, értékek- versengés és együttműködés. Különböző pozíciók /kulturális, tudományos, gazdasági/ egyenlőtlenül oszlanak meg, de ezek nem kumulálódnak. Egyetlen csoport sem rendelkezik az összes erőforrással. Egyetlen ideológia sem „örökérvényű”, sem nem változatlan. 2. Általános, egyenlő, titkos választójog 3. Aki választó, az választható is, senki sincs kizárva a hatalom meghatározásából. 4. Törvényhozás a választások eredménye alapján: feladata a végrehajtó hatalom és a pénzügyek ellenőrzése 5. A végrehajtó hatalom a győztes politikai párté- miniszterelnök a győztes párt listavezetője 6. Rendszeres választások 7. A kormány szabályozott választási eljárással lecserélhető. 8. Az ellenzék és a kisebbségek jogai ismertek és elismertek, Az ellenzéket nem azonosítják az ellenséggel 9. „Lecsapható fejű államgépezet”- választás után csak a politikailag bizalmi állásokban történik személycsere, szakértők, bürokrácia marad a helyén, és szakértelmét a következő kormányzat szolgálatába állítja, lojalitás bármely színezetű kormányhoz alapvető a stabilitás és kontinuitás meglétéhez. 10. Kormányzattól független igazságszolgáltatás. A hatalmi ágak elválasztása/Törvényhozó, végrehajtó-, és igazságszolgáltatás egymás jogkörébe nem avatkozhat/. Pl. így nem születhet politikai ítélet, koncepciós per, vagy ügyek ejtése/. 11. Az alkotmányt ismerik, és elfogadják az állampolgárok. 12.Más létszférák /gazdaság, kultúra, tudomány, vallás/, függetlensége Független sajtó. /nem hatalmi ág, közvetítő csatorna/. 13. Emberi jogok garantálása Állam „kitiltása”, a magánszféra, magánélet sérthetetlen./Emberi jogok: élet, egészség, szabadság, magántulajdon/ ellentétes az állampolgári jogok koncepcióval, melyek állami szabályozástól függhetnek. 14- Szociális és kulturális jogok,/?/ Nyugdíj, családtámogatás, ösztöndíjak stb. 15, Közvetlen formák: népszavazás, érdekképviseletek, szakszervezetek, kamarák, lobbyk, civil társadalom fellépése

A törvényhozás-végrehajtás és bíráskodás elválasztása alapgarancia. tudomány vezénylése. melyek a demokrácia garanciái. Alkotmánybíróság. e döntéseknek nincsenek alkotmányos korlátai. ombudsmanok/. kancellária típusú és parlamentáris kormányzás. legitimitás alapja: isteni. hanem a politikai szubjektum dönthet arról. a bírói testület nem a polgárok választása. nemcsak a felsorakoztatás. és eljárások. Kétkamarás is korlátoz. hanem szakmai tudás alapján. és azonosul azok tartalmával.így diktatúrák alapja is lehet.sz-i tömegpárthoz kapcsolódik. . Más interpretáció szerint a tartalmi demokrácia nem összegezése a partikuláris akaratoknak. Felvethető témák. a pluralizmus felszámolása valamennyi terület politikai kontrollja. államrezon. és le nem válthatók. Jellegzetesen 20. /Államhatalom túlsúlyának korlátozása: fékek és ellensúlyok rendszere: Közt.ne azok hozzák a törvényeket. Monopolisztikus és hegemonisztikus hatalomgyakorlás . gazdaság. érdekképviseleti szervek megszüntetése: erőszak kitüntetett szerepe Kampányok. 2. hogy az állampolgár ismeri az alkotmányt. Alkotmánybíróság. Demokráciaértelmezések. szubsztantív cél: iparosítás. / hatalommegosztás. nem a formáktól függ. Elnöki. Elitek felszámolása. kommunikáció. hanem az elbizonytalanítás is a cél.elnök. személyükben sem. egyeztető fórumok/ 2. Többségi vagy konszenzusos. hanem attól.16. osztályuralom. vagy procedurális /Körössényinél/: az a legfontosabb. 1. illetve megvitatásuk valamely helyszínen. DIKTATURA: Ha sem az Alkotmány. hogy kiépülnek a meghatározott intézmények. fajelmélet. akik elbírálják a végrehajtást. Formális /institucionális/. többi létszférát hagyja totális: valamennyi létszférára kiterjed. vagy a karizmatikus vezető alapján autoriter: a kormányzati hatalom birtoklása.hol melyik nem sért társadalmi érdeket? /Westminster-többségi. a demokratikus intézményeket. kultúra. sem az állampolgárok nem korlátozzák: Döntéseket nem nyilvános vita révén hozzák. /Orwell/. hogy mi a közjó. fragmentált-arányos választási rendszer és koalíció/ A polgári forradalmak legfőbb célja /Bill of Right/ az állampolgár védelme az államhatalommal.nincs korlátozva. Tartalmi/szubsztantív/. az önkényuralommal szemben.

hogy a többség nem ismeri fel az erkölcsi jót. egyetlen embernek is az egész világgal szemben. minden ember. mi hát a közakarat? Létezik-e egyáltalán az a valami. amely saját módszerével önmagát halálra ítélheti. S a csoportok és az emberek többnyire nem értenek egyet. arculata lényegesen megváltozott. szociális és kulturális jogok. Most már csak az a kérdés. amelyben erre kötelezte magát. vagy ez a magányos bölcs képviseli a valódi közakaratot a többség ellenében. ami pedig azonos az erkölcsi jóval. Sőt.Állampolgári jogegyenlőség. A régi. A kisebbségé persze még kevésbé. . Megtörténhetik azonban. helyes. Abban. különböző pártokra. amely erkölcsi ellentmondáshoz vezethet. Legalábbis a demokrácia erkölcsi fölénye minden más államrenddel szemben ezen a hipotézisen alapul. hogy mindenki alárendeli saját akaratát a közakaratnak. hogy a közakarat csak a közjót akarhatja. hogyan lehet felismerni? Elegendő-e. nyilván csak téveszme és hamis rendszer lehet. De a kisebbségnek is lehet igaza a többséggel szemben. végső soron pedig egyénekből áll. De a nép. ha a közakaratot azonosnak tekintjük a többség akaratával? Az újkori demokrácia erre határozott nemmel válaszol. S akkor ez a kisebbség. diszkrimináció tilalma Egyéni és kollektív szabadságjogok. Hogyan érvényesüljön hát a mindenki akarata. egy államrend. a társadalomban él. Vagy felismeri. ha lényege a többségi elv lenne. Nem volt vitás. naiv és züllött többségi elv. a nép egésze elvileg nem akarhat mást. de nem akarja. Vagyis azon. hogy a kisebbséget irtsuk ki. mint ami igaz. hogy a demokráciának az egész népet magában kell foglalnia. Egy eszme. osztályokra. a demokratikus többség azt is elhatározhatja. amit Rousseau volonté generale-nak nevez? S ha létezik. a hamis népuralom helyett az újkori demokrácia az erkölcsi törvények uralmát követelte. A többség azt követelheti. És amikor az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom győzelme nyomán új életre kelt. és Barabást bocsássuk szabadon. hogy magát a demokráciát töröljük el. érdekcsoportokra tagolódik. gondolatban csakugyan aláírta azt a társadalmi szerződést. célszerű. hogy Jézust feszítsük meg. ha többé-kevésbé mindenki más akar? Legalább egy alapvető kérdésben mindenesetre egyet kell érteni. A többség akarata semmi esetre sem szent. Mert a köz. Az újkori demokrácia/ajánlott/ a hellén világ bukásával a demokrácia eszméje kétezer esztendőre feledésbe merült. Ezt meg sem kell kérdezni. A többség például azt akarhatja. Ilyen lenne a demokrácia.

ezek azok a legfontosabb emberi alapjogok. vagy relatívak. S a köztudat azt követeli. Minden ember szabadnak és egyenlő jogokkal születik. maga a demokratikus többség sem sértheti meg. napról-napra. A szellem föltétlenül szabad. A törvény és a hatalom forrása egyedül a nép. amely ennek a két alap-alkotmánynak legalábbis a sarkalatos tételeit elismeri Az ókori korlátlan népuralommal szemben tehát a tizennyolcadik század forradalmainak eredménye egy . mert rossz. Azon se vitatkozzunk most. akár nincs. ami másnak nem árt. Kívülről. az amerikai Nyilatkozat szerint a boldoguláshoz való jog. sem a nép nem mondhat le. gazdasági élet mindenkori rendje ezekkel az elvekkel összhangban legyen. hogy az állami. hogy erkölcsi értékeink abszolútak-e. mechanikusan persze nem lehet korlátozni. amelyeket az emberek általában elismernek. hogy igazságosnak és emberségesnek kellene lennünk. vagy materiális érdekek. mit tegyünk. amíg nem vét a törvény ellen. mindenesetre vannak minden kor köztudatában olyan. Mindent tehetünk. Határozni kell. hanem hogy a köz javát szolgálja. meg kell állapítani a többségi akarat korlátait. Nem vitás. hogy egyesek hatalmát biztosítsa. Minden állampolgár élete és szabadsága szent. az egyén szabadságát csak a többi ember szabadsága korlátozza. Akár van abszolút erkölcs. Ezeket az emberi jogokat semmilyen kormány és semmilyen hatalom. Az állam nem azért van. eléggé világos erkölcsi elvek. A többségi elv szükséges rossz a demokráciában. vagy legalábbis nem mernek nyíltan megtagadni — még bűnözők és államférfiak sem. Csak erkölcsi korlátokról lehet szó. De nem azért. hogy a történelmet eszmék mozgatják-e. választani kell eltérő javaslatok között. A francia Deklaráció szerint közéjük tartozik a tulajdonjog is. amely ezeket a jogokat megsérti.A többségi akarat korlátai Az államot valahogyan kormányozni kell. S ez demokráciában mégsem lehetséges másképp. hogy részt vegyen a közügyekben. jogos az ellenállás minden olyan hatalommal szemben.. mintha ez a megoldás eszményi lenne. mindenki gáttalanul nyilváníthatja meggyőződését. Szabadságjogairól sem az egyes ember. mert nincs jobb. hanem azért. Az új államrend erre az új erkölcsre alapította létjogát: azért van szükség demokráciára. Fölösleges most azon vitatkozni. társalmai. mint hogy a számszerű többség akaratát tekintjük döntőnek. amelyeket az újkori demokrácia az igazságos alkotmány fundamentumaként megállapított. Az újkornak ilyen erkölcsi axiómája az. Minden állampolgárnak egyenlő joga van. hogy az újkori demokráciát egy gazdasági forradalom kényszeríttette ki: a feltörekvő polgárosztály szétrobbantotta a feudális gazdálkodás elavult kereteit francia forradalom Deklarációja az Emberi Jogokról ennek az új világszemléletnek politikai megfogalmazása volt. mit ne tegyünk. mert csak ennek keretében valósulhatnak meg az igazságosság és emberség követelményei. A törvény előtt mindenki egyenlő. Röviden összefoglalva. És szerintünk máig is csak azt az államrendet nevezhetjük demokráciának.

ha a különböző felfogások szabadon mérkőzhetnek. Minden diktátor ezt vallja. az egyénnek végre súlya és célja van. nem is gyöngeelméjűek. sőt butaságában és erkölcsi nyomorában akár őszintén is akarja-e elnyomatni magát.inviduális demokrácia lett. akkor a társadalom valóban csorda. kétharmad. amely valamilyen történeti jogra vagy Isten akaratára hivatkozik. de annyi kétségtelen. hogy az eltérő javaslatok közül a többség mindig a leghelyesebbet fogja-e magáévá tenni. demokraták. hanem magát a népet kell megkérdezni. hogy gondolat-. Különösen fontos ügyekben minősített. Akarhatja. s általában. hogy az elbutított és leterrorizált többség csakugyan fedezi-e a zsarnokot. A korrektivumok közé tartozik az államfő vétójoga is. De ha ebben nem hiszünk. De csak akkor. Az ember ugyan társadalomban él. mint legfőbb gyakorlati korrektivum a többség esetleges tévedéseivel szemben. hanem helyes érvekkel meggyőzhetők és jó példával jóra bírhatók. hanem az állampolgár jogain van a hangsúly. akkor Hitler rémuralma is tiszta demokrácia volt. Többé nem a többség akaratán. vagy még nagyobb arányú többségre van szükség. tagja lehet százféle csoportnak: mégsem molekula. erkölcsi és egyéb kötöttségekben él. sajtószabadság nélkül a nincs demokrácia. épp ez a demokrácia. Túlságos optimizmus ez? Lehet. nem adhatjuk fel a hitet. hanem individuum. Nem rendelheti alá magát semmilyen rajta kívül álló hatalomnak. hogy a józan belátás legalább néha mégis győzhet. közjót és egyéni érdeket. A nemzet életébe vágó kérdésekben pedig a parlament nem is határozhat. mi. amelyben a valóságos embernek. S ezek közül is kiemelkedik. hanem magának kell megszerveznie az együttélés rendjét embertársaival. egyik vagy másik osztályhoz tartozik. hanem az emberért. sajtóban a közvélemény ellenőrzése mellett. amely egy népszavazáson mellette megnyilvánult. Legföljebb abban bízhatunk. A többségi akaratot tehát az emberi alapjogok korlátozzák. Ha a demokrácia egyszerűen a többség uralma lenne. amelyet csak ostorral lehet kormányozni. része egy nemzetnek. Sohasem lehetünk bizonyosak abban. Gazdasági. Legutóbb Franco is büszkén hivatkozott arra az elsöprő többségre. a teljes véleményszabadság. de ettől ez az uralom mégsem lesz demokrácia. Teljes . de mégis öncélú lény. Nem az ember van az államért. S emberen nem valamilyen tömeget kell érteni. . nyílt vitában mérlegelünk minden hasznot és kárt. Ez talán túlságos leegyszerűsítés. mert a német nép túlnyomó többsége kétségtelenül egyetértett vele. hanem végső soron mindig az egyént. S ez az ember alkotta rend. ha parlamentben. s a kisebbség is követelhet népszavazást. Nem arról van azonban szó. hogy az emberek szívük mélyén többnyire mégsem gonoszak. vélemény-.

hanem csupán többségi diktatúra. s az emberi alapjogok tisztelete nélkül még a 99. .9 százalékos többség uralma sem demokrácia.véleményszabadság.