You are on page 1of 25

A KERESZTYÉNSÉG: KRISZTUS! (Christianity IS Christ!

by James Fowler)

A keresztyénséget nem lehet elválasztani a feltámadott Úr Jézus élő, erőteljes valóságától, dinamizmusától. Nem szabad a keresztyénséget olyan haszon- vagy áldás-forrásként kezelni, amely el van választva a feltámadt Jézus valóságos lényétől és cselekedeteitől.

©1998 BY JAMES FOWLER. MINDEN JOG FENNTARTVA.
A SZERZŐ ENGEDÉLYT AD A CIKK INGYENES LETÖLTÉSÉRE AZZAL A FELTÉTELLEL, HOGY ABBAN SEMMILYEN VÁLTOZTATÁST SEM HAJTANAK VÉGRE. TOVÁBBÁ ENGEDÉLYT AD A CIKK TERJESZTÉSÉRE IS, ILLETVE A CIKKBŐL VALÓ IDÉZÉSRE IS, A SZERZŐ NEVÉNEK PONTOS FELTÜNTETÉSÉVEL. Megjelent a "A keresztyénség NEM vallás" című sorozatban. A cikk eredeti forrása: http://www.christinyou.net/pages/XnisXst.html

Óvakodnunk kell a keresztyénségnek csupán csak oly módon való meghatározásától, hogy mi NEM a keresztyénség. A tagadással való (negációs) meghatározás szükséges volt a korábbi tanulmányokban, különösen azért, mert a jelenkori zavaros helyzet a keresztyénséget összemossa a vallással, és annak minden fogalmával és szóhasználatával. Jóllehet minden korábbi írásunkban utaltunk arra, hogy a keresztyénség lényege nem más, mint Jézus Krisztus élő dinamizmusa (erőteljes valósága), most, pozitív oldalról megközelítve a dolgokat, azt a tényt jelentjük ki, hogy a „keresztyénség: Krisztus”. Mit is jelent keresztyénnek lenni? Mi a keresztyénség? Az e fogalmak jelentése körüli zavar, és az általuk kifejezett valóság félreértése a keresztyénség téves bemutatását eredményezte, még azok részéről is, akik azt állították magukról, hogy elkötelezett keresztyének. Ez az, ami miatt rendkívül fontosnak tartjuk keresztyénség lényegének újraértékelését.

2 Jézus követőit "először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek" (Apcsel. 11:26). Kezdetben ez egy gúnyos vagy lekicsinylő megnevezés lehetett, azonban Agrippa király már láthatóan semleges módon használta ezt a megnevezést azokra, akik Jézus Krisztusban hisznek (Apcsel 26:28), és Péter elfogadott utalásként használta mindazokra, akiket Jézus nevével azonosítottak (1 Péter 4:16). Majd ezt követően azt az átfogó jelenséget, amely során az egyes emberek Jézus Krisztussal azonosultak, már általánosságban "keresztyénségnek" hívták. Ignatius és Polycarpus, akik János apostol tanítványai voltak – az első század végén és a második század elején – ennek megnevezésére a görög christianismos szót, a későbbi írások pedig a latin christianitas szót használták. A "keresztyénség" szó jelentéstani változatai az évszázadok során mintegy túlburjánoztak, egészen a mai napig. A "keresztyénség" mint olyan ma az egyik világvallásként van meghatározva. Történelmileg úgy értelmezik, hogy a keresztyénség nem más, mint Jézus követőinek a tettei, és a keresztyénség szervezeteinek a történései századokon, sőt majdnem két évezreden át. A "keresztyénség" szót gyakran használják szinonimaként a "keresztyén világ"-ra, habár ez utóbbi meghatározást gyakran pejoratív értelemben az intézményesedett keresztyén-vallásra használják. Kierkegaard "A keresztyén világ elleni támadás" ("Attack on Christendom") című művében azt kifogásolta, hogy Dániában mindenki "keresztyénnek" tekinti magát – csak mert beleszülettek az állami egyházba, és csecsemőkorukban megkeresztelték őket. Kierkegaard arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy "ha mindenki keresztyén, akkor tulajdonképpen senki sem keresztyén". Boszorkány-üldözések, inkvizíciók és „vallási” háborúk történtek a „keresztyén-vallás” nevében. Ennek eredményeképpen sokan sértődöttségből, vagy károkat szenvedve elutasították a "keresztyénséget", annak nagyszámú vallási eltévelyedései és igazságtalanságai miatt. Megint mások (mint ahogyan mi ebben a tanulmányban tesszük), megtartották a "keresztyénség" kifejezést arra, hogy leírják vele az élő Úr Jézus tevékenységének szellemi valóságát a keresztyének életében. Mindazonáltal nem a terminológia fejtegetése itt most a célunk, hiszen maga a nyelv is folyamatosan változik. A kérdéseink inkább a következők: Mi volt az eredeti és Biblia szerinti értelmezése annak, hogy mit is jelent keresztyénnek lenni? A bibliai írók szerint mi is tehát a keresztyénség lényege? Jóllehet a "keresztyénség" kifejezést nem találjuk meg a Szentírásban, mi mégis úgy tartjuk, hogy ez jelzi mindazt, amiért Jézus Krisztus eljött, hogy legyen, és amit cselekedjen. Istennek az emberrel kapcsolatos kinyilatkoztatásának teljessége nem más, mint a Jézus Krisztus

S a "keresztyénségnek" ez a szellemi. Ő a lényeg (szubsztancia). Nem valami „dolgot" nyilatkoztat ki vagy kínál Önmagával kapcsolatban.S. azt teszi. Aki. A keresztyénség tehát: Krisztus! C. evangéliumi valósága egyedül úgy határozható meg. akik hit által Őt elfogadták. Isten az Ő kegyelme által jelenti ki Magát . Jézus Krisztusban."1 Korábban John W. működésbe lép. amely Önmagától elkülöníthető lenne. teljesen azonosulva az életükkel. ami szükséges. amely Őbenne kezdődött el. Cselekedetei sohasem választódnak el annak megnyilvánulásától. vagy árnyék volt. aki Ő maga Önmagában. személyesen jelen van az emberek között. Az Istenség az Atya. sohasem statikusak (időben állandóak). és a tevékenysége mindig az Ő lényének a kifejeződése. Isten egybeszerkesztett – megbonthatatlan – egységben cselekszik. Amikor Jézus ilyen módon szellemben ott lakozik és uralkodik azokban. dinamikus élete és tevékenysége. Amikor cselekszik. belénk kell. amit Isten adhat nekünk nem más. a Fiú és a Szent Szellem egylényegű (homoousion) egységében páratlan módon fejezi ki magát az ember számára. hogy helyreállítsa az emberiséget az Ő isteni akarata szerinti működésbe. oszthatatlan egységet fejez ki. Lewis ezt úgy magyarázza. amit teszi – és azért. hogy az illető az Egyház gyülekezeteinek (i.3 személyére és tetteire való rámutatás. és sohasem az Ő Személyének kifejeződésétől elválasztott cselekedetek. amihez képest minden korábbi prófécia csak hang. és ahhoz. ismét felruházva az embert Istennek az emberiségben való isteni jelenlétének és működésének a szellemi valóságával. Isten az Ő Fiában és az Ő Fia által mindent megtett. hogy helyeződjön. Nevin a következőt írta: "Jézus Krisztus személyében a kinyilatkoztatások új rendszere ‘robbant be’ a világba. a királyság.e. a kihívottak közösségének) részévé váljon. Az Ő lénye az Ő tevékenységében fejeződik ki. hogy: "Krisztusban egy újfajta ember tűnt fel. Ő Maga a tökéletes igazság." 2 Isten ön-kijelentése a Fiában. egy egybeszerkesztett. Sohasem cselekszik a személyiségétől eltérő módon. Mindaz. hogy az az élő Úr Jézus Krisztus erőteljes. mert Ő az. amire Jézus Krisztus olyan gyakran utalt. mint Önmagának az adása. és az az új típusú élet. Ilyen módon Ő nem lehet részekre osztott vagy szétválasztott. az Ő tevékeny Személye. Ebben az isteni hármasságban nem lehet két vagy három részre osztott független működés. Jézus feltámadott élete adja a szellemi felhatalmazást a keresztyén ember életéhez. és nem is ad olyan ‘árut’ vagy ‘terméket’.

Jézus Krisztus az evangéliumot Önmagában jelenti ki. de inkább elítélendőek: A történelmi Jézusra gyakran úgy emlékeznek vissza. az Egyházat. T."4 A fundamentalista kettősség ilyen „különválasztott fogalmi” példái tanulságosak lehetnek. megjegyezve. mint Isten adja Önmagát az embereknek. eredményezett vagy éppen kirendelt. "keresztyén történelemben". mint egy olyan vallás történelmi megalapítójára. amely van aközött. a Fiú és a Szent Szellem egységét fenntartani a Személyük és cselekedetük egységében. F. Önmagát adja az embereknek. és kicsoda az Atya. Isten ön-kijelentését a Megváltó (Messiás) Fiúban mindig úgy kell látnunk és megértenünk. A keresztyénséget úgy értelmezi. és a leginkább elterjedt az ún. alapított. amelynek története dokumentálható és elemezhető. "Senki sem tudja. csak az Atya. és hogy elválasszák Krisztus munkáját az Ő Személyétől.4 és cselekszik (János 1:17) a Szellem ereje által az Ő Fiában. Isten királyságát úgy tekinti. Dualisztikus (kettős) szétválasztás Ha nem tudjuk az Atya. amely magától Krisztustól függetlenül lett alapítva. Az Ő története átadódik nemzedékről nemzedékre a . hogy: „a fundamentalizmus nem hajlandó elismerni azt az azonosságot. és akinek a Fiú akarja kijelenteni Magát. Ő. és amely Tőle teljesen különálló. Ez utóbbi. Torrance pontosan beazonosítja a „keresztyénségnek Krisztustól való ilyenfajta szétválasztását"3 az ismeretelméleti kettősség (dualizmus) eredményeként. és az Ő lényük és tevékenységük megbonthatatlan egységében történik. Az evangéliumot. mint egymástól függetlenül létező kínálatot. Feljegyzik és megörökítik Jézus földi életének egyedi eseményeit. ami Isten felénk a Jézus Krisztusban való kinyilatkoztatásában. A keresztyén vallás története (mint amely különbözik az igazi keresztyénségtől) tele van olyan emberi kísérletekkel. hogy az az Ő isteni lényük szétválaszthatatlan egységében. a szétválasztó dualizmus a legalattomosabb. az mindig a keresztyénség értelmezéseinek és kifejezéseinek torzulásához vezet. Isten a Fiúban saját Magát jelenti ki. hanem csak a Fiú." (Lukács 10:22). amelyet Jézus Krisztus – Önmagától függetlenül – adott. Jézus Krisztusban. mint egy olyan "dolgot". kicsoda a Fiú. és ami Ő maga az Ő saját lényében és valóságában. hogy felosszák az Istenség személyét különböző tevékenységekre.

Amikor Jézust csupán egy vallási vagy teológiai tanítónak írják le. amely már csak a tételesen. Ha Jézus pusztán csak az üdvösségből származó előnyök adományozója. akkor Ő nem más. 5:22. amely olyan magatartást bátorít és vár el. mint egy történelmi jellegű társaságot. amit „keresztyénségnek” hívnak. elkülönítve az Ő Személyétől. nyelvileg nagy precizitással megfogalmazott teológiai igazságok magyarázására. hogy a "Szent Szellem gyümölcsét" (Gal. termékek vagy vagyontárgyak forrása csupán. Mennyiben különbözik ez George Washington születésnapjáról való ünnepi megemlékezésektől és attól a felhívástól. mint pl. A keresztyénség ekkor egy olyan teológiai társasággá válik. s amelyet már a feltámadt Úr Jézus személyének elfogadása és megtapasztalása már nem érdekel. amely elválasztja a jó megcselekvését az Isten-ember. szolgáltatások. szétosztóvá válik. Az ilyen erkölcsi "erőfeszítések” . ami alkalmazkodik a törvényként megfogalmazott szabályokhoz és rendeletekhez azáltal. hogy bizonyos eljárásokat. és az azzal kapcsolatos vitákra szakosodik. mint csak a hasznos dolgok. és Isten Fiaként (János 11:27). Jézus Krisztus dinamizmusától. ruház ránk. és adományoz nekünk. ha Jézust helyesen beazonosítják Isten közbenjárói képviselőjeként (1 Tim. Isten Főpapjaként (Zsidó 3:1. Azok. egy olyan elválasztó dualizmust hoznak létre. az isteni jellemet engedné kialakulni Krisztus Szelleme által (Róma 8:9). mint ahogy ezt teszik is a teljes evangéliumi igehirdetésekben. akik a viselkedésbeli moralitást propagálják. "áruk". amelyeket egy olyan személy ad át nekünk. 2:5). Ha azonban a Megmentőt szétválasztják a megmentés folyamatától. amelyet egy történelmileg jól elkülöníthető alapító tiszteletére és/vagy emlékére hoztak létre. akkor ott szétválasztó dualizmus van Jézus Krisztus között és a között. 8:1).5 különleges megemlékezési-ünnepekben. amely viszont már Jézus Krisztus élő jelenlététől teljesen elkülönül. a doktrinális és teológiai állítások racionális megfogalmazásait gyakran átültetik a magyarázatoknak egy olyan rendszerezett összeállításába. Jézust ki lehet hirdetni az emberiség Megmentőjeként. Jézus!" (Karácsony) és "Emlékezz a feltámadásra" (Húsvét). akkor az Ő tanításainak tartalma egy ideológiai hitrendszerré válik. hogy "Emlékezzünk meg Pearl Harbor-ról"? Amikor a keresztyénséget tévesen úgy értelmezik. technikákat és viselkedési szabályokat alkalmaz – ahelyett. Még akkor is.: "Boldog születésnapot.23). vagy egy olyan "keresztyén erkölcs" szószólói. A szellemi Szabadító így pusztán csak egy vallásos adományozóvá. akkor az egy tranzakciós (műveletes) dualizmust eredményez. aki dualisztikusan elkülönül az általa átadott dologtól.

és akinek a történetét aztán elmondták. mint olyan valakire. Krisztus Testével. mint olyan egy valaki történetét. egy ihletett könyvben leírt rendelkezéseibe. tágabban. az Ő Nevét viselő vallásnak az eredeztetője és alapítója. ami gyakran isteníti a Bibliát. hanem mint egy olyanra. aki Van. Az Ő fősége nem pusztán annyi. aki élt. aki létezett. És nem is olyan értelemben "fej" Ő. és azáltal. hogy egy olyan biblicizmusban vesznek részt. a protestáns fundamentalisták gyakorlatilag egy olyan könyv-vallást fejlesztettek ki. Sohasem gondoltak Rá úgy. Amikor azonban ez a krisztusi élet a Krisztus személye általi kimunkálástól elválasztva jelenik meg. és akinek az élete befejeződött. aki élt és meghalt. A protestantizmus különösen vétkes a részekre bontó szétválasztásban (disszociatív dualizmusban). akinek a tanításait meg kellene tárgyalni. amely Isten Igéjének sokatmondó. vagy. mint egy olyan valakire. előírt szöveget tart túlzott tiszteletben. és egy „Biblia-imádatban” jut kifejezésre. és akinek a folyamatos. amely egy kanonizált. mint egy könyvbeli szereplőre. és továbbadták a történelemben."5 E véleménnyel egyet értve Juan Carlos Ortiz a következőt írja: . William Barclay a következőt jegyzi meg: "Volt egy olyan hibalehetőség.14) átviszi Istennek az elszemélytelenített. hogy pusztán csak egy szervezett intézmény hierarchikus vezetője. A részekre bontó szétválasztás (fragmentált dualizmus) akkor következik be. Az első keresztyének nem úgy gondoltak Jézusra. amikor Jézus Krisztus nincs élő egységben az Egyházzal. Azokban a korai időkben az emberek sohasem gondoltak Jézus Krisztusra úgy. mint olyan valakire. kifejező tevékenységét Jézus Krisztustól (János 1:1. mint egy olyan valakire. vagy a társadalmi jó érdekében. S azáltal. akkor ezeknek az erkölcsi erőfeszítéseknek nincs közük a keresztyénség valóságához. hogy egy testületi papi szervezet kialakulhasson.és szétosztó helyéül szolgál – mintha ezeket el lehetne választani Istennek a Krisztusban való isteni cselekedetétől. Nem úgy gondoltak Rá. az emberiség jobbá tétele érdekében. vitatni és érvekkel igazolni. amely majd aztán a kegyelem és igazság raktárául. Jézus nem csak olyan értelemben "Feje az Egyháznak". velük való közösségét megtapasztalták. akinek a jelenlétét élvezték.6 történhetnek a személyes spiritualitás szintjén. hogy egy. hogy Ő közreműködött és hozzájárult ahhoz. Úgy gondoltak Rá. hogy különböző igemagyarázási módokat hoztak létre. A hitük nem egy könyvön – hanem egy Személyen alapult. megőrző. amely a korai gyülekezeteket sohasem veszélyeztette.

Westcott a következőt tanácsolta több mint egy évszázaddal ezelőtt: "Néhányak szerint a keresztyénség lényege az a tény. aki meg tud minket igazítani (2 Kor. a tökéletességre jutást. Jézus nem csupán csak egy könyvet hagyott ránk. amely mindenhol elterjedt a „keresztyén teológia" évszázadaiban. a Tanítást (Tantételeket).7 Itt található tehát a keresztyénség fő gondolata: a keresztyénség bemutatja a megváltást.8 . amit csak tudtok..' . amelyek már Jézus Krisztusnak – az Ő Szelleme által a keresztyén emberben lévő – személyes jelenlététől már teljesen függetlenek. 5:21). s ami magában foglal egy megfelelő motivációt az engedelmességre. törvényi. függetlenül az Egyetlen Igazságos. Amikor Jézus munkáját olyan jogi.. amelyek továbbítják azokat a ‘szankciókat’ amelyeket a mennyei bíróság a megigazulásra vonatkozóan hirdet ki vádoló jelleggel. és aki a magatartásunkban nyilvánvalóvá tudja tenni az "igazságosság gyümölcsét" (Fil. azt mondva nekünk. Én itt vagyok. minden véges emberi lény beteljesedését az Istennel való egységben. akik tudják azt. és egybeesik a szabadság megvalósulásával.F. B. a Megváltást és az Egységet. azonban ezeket egy sokkal átfogóbb elgondolásban kapcsolja össze. és a "keresztyén teológiát" nagymértékben megcsorbítottuk. és bírói kategóriákba rendezzük. Mások szerint a keresztyénség lényege az igaz tantételekben – különösen a megváltás tervére. amely belső és nem külső. hogy az Egyház középpontjában egy olyan Személy van. a ti szívetekben. de ez az igazság nem elgondolásokban jelenik meg. Konkordanciát és magyarázatokat készítve próbáljatok meg ebből kitalálni mindent. hanem megígérte. (Jakab 1:25). hogy a könyv Szerzője bennünk él… "6 A fent említett dualisztikus tendenciák mellett még megemlíthetnénk azt a teológiai szétválasztást is. 1:11) – akkor újra elválasztottuk a teológiát az Isten-ember dinamikus isteni Személyétől.Csak tudnunk kell azt. hogy a keresztyénség a legmagasabb erkölcsi törvény. vagy az embereknek az Istennel való egység elérésének a módjaira vonatkozó tanokban – keresendő. pusztán csak egy könyvvel.7 "A keresztyének egy új nemzedékére van szükség. amely Krisztus munkáját olyan külső kategóriákba tárgyiasította nagy előszeretettel. hanem egy élő Személyben. hogy: 'Rátok hagytam a Bibliát. Jézus Krisztus Szellemétől és jelenlétének megtapasztalásától (1 János 2:1). hanem tényekben. Ez az Igazságnak a kifejeződése. 'Nem hagylak titeket egyedül. és nem elvont állításokban. aki bennük él. hogy 'Én mindig veletek vagyok'. A keresztyénség egy olyan Törvény alapelvét fekteti le. A keresztyénség valójában magában foglalja a Törvényt.' Nem! Ő nem ezt mondta.

töredékes hit. A "jó hír" Maga Jézus! Istennek az örömhírről (evangéliumról) szóló kinyilatkoztatása Krisztusban nem egy Tőle elkülönült filozófia. a teológiát fenyegető állandó kísértés. hogy Ő valóban az a kijelentés. nem képzelhetjük azt. hogy azt átadja. hanem ott van Krisztus Személye. egy olyan etikává.és viselkedésbeli alapelvekkel.Amit Jézus tesz az pontosan az.8 A keresztyénség történelmi jellegű. és kinyilatkoztatott bizonyos igazságokat. olyan. Dietrich Bonhoeffer – egy német mártír – ezt írta: "Krisztus nem egy alapelv. mert Krisztus egy meghatározott időben és helyen belépett a világba. Szükséges. Ezért nem az az akarata.. Krisztus nem egy elvont viselkedéstant tanít. Ha hűséges hittel akarjuk Őt követni. hanem egy ember."10 Jacques Ellul francia szerző egyetért ezzel: "Nincs olyan. Az evangélium kijelentése nem más. egy. hogy a korunkban. új törvénnyé. meghatározott tanok követői. hogy mi is lenne jó ma. hogy a valóságot életbe lépteti. Ez a tendencia. és teológiailag a legnagyobb hűtlenség az. hanem. következésképpen tehát minden emberi valóság alapja. valódi ember.. illetve minden időben. amely pedig az emberben Isten szerint való gyümölcsöket hoz létre. hogy 'keresztyén alapelvek'. amelyben élünk. amely alapján az egész világot át kell alakítani. amelyeket csupán csak ‘alkalmazni’ kell. egy valóságos ember.9 Az isteni kinyilatkoztatás nem választható el az élő Úr Jézus isteni valóságától. Krisztus elsősorban nem egy tanító és törvényhozó volt. magyarázói és szószólói legyünk. itt és most. vagy jellemző módon azért. hogy Isten előtt valódi emberek legyünk. Krisztus nem egy olyan rendszer kihirdetője. de nem egyszerűen."11 Istennek a Krisztusban való természetfeletti munkáját dualisztikusan eltárgyiasították. és történelmileg leválasztották a feltámadott Úr élő személyéről. A keresztyénség azért történelmi jellegű. mert Jézus – a saját Személyében – feláldozta Magát. ha bármibe is kerül. aki mindennek az alapelve. amely arról szólna. ‘alapelvekké' alakítják át. miszerint az Élő Isten munkáját filozófiai tanokká alakítsuk át. mint a Jézusról szóló kijelentés. amikor a teológusok a Szellem tevékenységét. amit. amely miatt Ő eljött. hogy Istennek a . de be kell vezetni a gyakorlatban. . Ő Maga az igaz. mint mi magunk. hogy a keresztyénséget bizonyos számú alapelvre redukáljuk le. és lefektetett bizonyos szabályokat egy társadalom működésére és viselkedésére vonatkozóan. és az életének eseményeiben megmutatkozott. amelyek következményei logikailag kikövetkeztethetők.

. amelyek nem történelmi tényeken alapulnak. mint pl. és ezáltal összekapcsolja a történelmi Krisztust a hit Krisztusával… ily módon a keresztyénség lényege valójában a Szent Szellemnek Krisztussal kapcsolatos munkája. S annak ellenére. stb. erkölcsi illemszabályokká. amelyek az ún. Másrészt viszont a keresztyénségnek a történelmi és a teológiai alapjairól való leválasztásával a keresztyénség könnyen érzékeléseken alapuló szubjektivizmussá. W. akkor a hitünket a jelen Krisztusának megtapasztalásában is el fogjuk veszíteni. objektív és szubjektív. hogy egy olyan kiegyensúlyozott bibliai megértésre törekedjünk. degradálódik. Griffith Thomas „A keresztyénség Krisztus”("Christianity is Christ") című könyvében ezt a következtetést vonja le: "Krisztus megtapasztalása nem választható el a történelem Krisztusától. olyan szubjektív élmény legyen.13 "A keresztyénség központi igazsága az. túlzott érzelmi elragadtatottsággá. Krisztus az alap.”15 . amely egybeszerkeszti a külső és a belső jellemzőket azáltal. egységes (mindenki által ugyanúgy megélt) megtapasztalás is. akik ezt a hitet elfogadják. mint ahogy már korábban utaltunk erre.9 Krisztusban való. stb. szükséges. és nem lehet olyan megtapasztalásokhoz fordulni. Istennek az ember életében történő. korcsosodik. múló egzisztencializmussá. hogy Istennek a Krisztusban való. "keresztyén teológia" történetében végig felbukkantak –. A történelemnek kell biztosítania az egyén megtapasztalását. hogy az emberek hajlamosak visszariadni ettől – azoknak a misztikus túlkapásoknak és egyházi jellegű visszaéléseknek köszönhetően. ismeretelméleti. liturgikus ismétlésekké.Ha elveszítjük a hitünket az evangélium Krisztusának történelmi valóságában. az igazságosság isteni adásának félreértelmezése12 és az emberek istenítése. és tapasztalati. hogy fenntartja Jézus Krisztus örök Személyének és munkájának a megbonthatatlan egységét. H. történelmi és személyes munkájával kapcsolatban kiegyensúlyozott magyarázatok és bemutatások történjenek. hogy a Szent Szellem az élő Krisztus jelenlétét és erejét hozza el a szívünkbe és az életünkbe. a Szent Szellem által történő szellemi munkája – amely Istennek a Krisztusban való helyreállító munkájának a történelmi és teológiai tárgyilagosságán.14 "Krisztus a lényeg. Ezért olyan fontos az. tapasztalati jellegű munkája nélkül a keresztyénség rövid időn belül pusztán történelmi megemlékezéssé. teológiai kategóriákká. a Biblia szó szerinti értelmezésének fejtegetéseivé.. tényein alapul – azon emberek életében. földöntúli miszticizmussá. amely egyúttal egy közös.. karizmatikus rajongássá. Krisztus minden.

Jézus Krisztus élettani (lételméleti) lényege a keresztyénben Az. hogy alaposan átgondoljuk a feltámadott Úr Jézus jelenléte és cselekedetei belénk helyeződésének (internalizálódásának) az isteni valóságát. A "Krisztus-van-benne" kifejezés "Krisztusi/Krisztushoz hasonlót" is jelent. hogy személyes megértése legyen Krisztusnak az Ő örökké jelen lévő szellemi Lényének az egyesített. Ha valakiben nincs meg Krisztus Szelleme által Krisztus Személye valóságának az illetőben lakozó jelenléte és bizonysága. hogy Önmagát adja át az Őt elfogadó embereknek. radikális valóság. és egészen az örökkévalóságig. hogy mit jelent alapvetően keresztyénnek lenni. a "keresztyént". valódi egysége áradt ki Pünkösdkor Krisztus Szelleme formájában. v. Miközben végiggondoljuk Jézus Krisztusnak a keresztyénekben lévő életének a szubjektív és tapasztalati implikációit (jelentéseit és kihatásait). Így azzal folytatjuk. amit Isten tett elérhetővé az Új-szövetségben. Ez az az új. mind pedig Jézus Krisztusnak a keresztyénekben és a keresztyének által való munkálkodásának a dinamikus kifejeződését. hogy az emberek úgy tudjanak . azaz. "Ha valakiben nincs Szent Szellem. Isten Szellemének ebben az emberi szellemet helyreállító munkájában (azaz. amely egység folyamatosan működik minden korban. mert a "Szent Szellem Maga tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt. és nem része a keresztyénségnek. hogy Isten Szelleméből részesülnek az emberek. amelyet egyértelműen és világosan meg kell őrizni. akkor az nem az Övé" (Róma 8:9). mint a keresztyénség lényegét. hogy Isten gyermekei vagyunk" (Róma 8:16). és a feltámadt és mennybement Jézus belső. arról Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében beszél. ö. amely az Ő szelleme által megy végbe.10 Valójában a fizikailag megtestesült Jézus. hogy a keresztyén teológiát visszavigye ahhoz. akkor az az ember nem keresztyén. hogy figyelembe vesszük mind Jézus Krisztus keresztyénekben lakozó Személyének a lételméleti (ontológiai) lényegét. a saját maga Lényének (Személyének) kifejeződéseként – és ez az egység az. egybeszerkesztett munkájáról. élete és Lényének az alapvető és nélkülözhetetlen jelenléte: az. Ennek a tanulmánynak a tényleges célja az. meg kell őriznünk Jézus Személyének és tevékenységének a megbonthatatlan egységét azáltal. vagyis magának Krisztus Szellemének a Személye. 1 Mózes 2:7) azért.

"Ha valaki Krisztusban van új teremtés az" (2 Kor. és amely sajnos továbbra is – még a teljes evangéliumi teológiai magyarázatokban is – egy komoly probléma. Krisztust helyettesítő személy. hanem meg kell értenünk azt. ami azt jelenti. Az ember igazi személyazonossága az ő szellemi állapotát alkotó szellemi lényével (szellemmel) való azonosulásban található. Ez nem egy feltételezett azonosság. hogy a Szent Szellem felbonthatatlan egységben van Krisztussal. maga munkálkodik a keresztyénben. mint ahogy azt Isten eltervezte az Ő teremtő tervében. . hogy mi Jézust megőrizzük a gondolatunkban és tudatunkban. hogy Isten Szelleme.11 működni. Krisztus Szelleme és a Szent Szellem megnevezések felcserélhetők16 (Róma 8:4-11). elferdítve ábrázolnak dolgokat. a Fiú és a Szent Szellem személye valóságának (lételméleti lényegének) a keresztyén szellemében való lakozása alkotja a Krisztusban való "új teremtés" isteni valóságát. Ez nem egy pszichológiai értelemben vett lelki egység. hogy megpróbáljuk Jézus példáját követni. Különösen fontos észben tartanunk azt. hogy: „Jézus Krisztus Személye és tevékenysége az Ő Szent Szelleme személyének és tevékenységének formájában a keresztyénségnek és a keresztyéneknek az eredeti és előrevetített (megprófétált) létrejötte és valósága. hanem ez egy olyan szellemi egység. ahol az istenség az emberben lakik és munkálkodik: Krisztus van a keresztyénben. amely által el vagyunk kötelezve arra. se nem Krisztus helyettesítője. hogy a feltámadott Úr Jézus jelenlétét a keresztyénben nem szabad elválasztani a Szent Szellem személyétől és jelenlététől. létrejön egy olyan szellemi egység. Jézus Krisztus Személye valóságának (lételméleti lényegének) a Szent Szellemtől való elválasztása eltorzította az Isten hármas személyéről alkotott látásmódot. hogy valaki "Szellemtől született" (János 3:1-6). mivelhogy a Szentháromság-Isten. azaz. 4:24. amely századokon át rontott bele a "keresztyén teológiába". Egy szellemi újjászületésről van tehát szó. 6:17). Nem. mert ennek hatására helytelenül. egy "új ember" (Ef. A Szent Szellem nem egy. 5:17)."17 Az Atya-Isten. hanem egy új szellemi azonosság. amelyben szerepjátékszerűen részt veszünk a keresztyén életformában. aki Szellem (János 4:24). amely által „egy szellem” leszünk Krisztussal (1 Kor. Jézus ezt a szellemi állapotot szemléltetette Nikodémusnak az „újból megszületés” hasonlatával. Pál egyértelműen kijelenti. Karl Barth svájci teológus azt írta. és nem is egy erkölcsi egység. Kol. 3:10) Krisztusban.

a szellemiségünket úgy nyerjük. és így mi "isteni természet részesévé" (2 Péter 1:4) váltunk úgy. Krisztustól eltérő más "dolgot” kapunk. rendszertelen. amelyre azelőtt isteni harag várt csak (Ef. Még a személyiségünk lényegét sem az elmebeli. 2:2). hogy létrehozzon. vagy az igazság szelleméhez (1 János 4:6). jellemet. Krisztusban. amely azt állítja. Krisztussal való instrumentális. egy olyan természetből lett átalakítva. vagy magára öltsön egy olyan személyazonosságot. vagy a világ szelleméhez vagy Isten Szelleméhez (1 Kor. hanem Krisztusban az Isten Személyével való egységünk. Mindaz. mivelhogy egyedül "Isten Szellem" (János 4:24). mert az istenné tenné az embert. amely által valamilyen. esszenciája van. vagy ok-okozati kapcsolódáson alapszik. amelyek a társadalmi erkölccsel és értékekkel összhangban vannak. hogy szellemben kapcsolódunk vagy a tévelygés (hamisság) szelleméhez. Ez nem egy. aki – az Ő szentháromságbeli azonos lényegűségéből eredően – tökéletessége a szeretettel teljes. Azonban kizárólag a Jézus Krisztus Személyével való szellemi egységben – a Tőle való teljes függésben és a Vele való oszthatatlan egységben – tud egy keresztyén ezekből a szellemi valóságokból részesülni. . hogy egy olyan. és vele született lényege. amely Istentől független. Mi lényegében nem szellemiek vagyunk. természetet. Isten képe az emberben nem az ember veleszületett teremtményi tulajdonságait foglalja magába. továbbá. ha szellemileg megújultunk Jézus Krisztus képmására (Kol. hanem a jellemünket az határozza meg. Keresztyénekként a szellemi természetünk nem egy „velünk született” emberi természet. az a Krisztus Szellemével való szellemi egységünkből ered és ettől függ. sem nem az ember Istennel kapcsolatos. hogy Krisztusban magának Istennek a szellemi természetéből részesültünk. szétesett gondolatait vagy képzeteit.12 Itt újra szembekerülünk a keresztyén vallásban oly nyilvánvaló módon ott lévő dualisztikus szétválasztással. 2:12). egy azzal való egyesülési szövetségben. hogy milyen bennünk lakozó szellem természetét. akik vagyunk. saját maga által generált képességgel is rendelkezik. hogy a viselkedésünkben megnyilvánuljon és látható módon kifejeződjön Isten természete – akkor. amely által Krisztus maga lesz minden isteni és szellemi valóság bennünk. személyek közötti kapcsolatok kölcsönhatásának. hogy az emberi lény különálló. életet vagy halhatatlanságot. jellegét hordjuk magunkban. hanem Isten szellemi jelenlétének valóságát. A jellemünk nem a személyiségünk feltűnő jellegzetességeiből áll. és amit keresztyénként cselekszünk. arculatot. hanem ez egy személyes és kapcsolati egység. amely azt eredményezi. érzelmi vagy akarati működésünk határozza meg. szellemiséget. 3:10).

Ő (Jézus) ez az Élet!"18 Az a szellemi élet. mondta Jézus.. és örök élet nem más. amikor meghalsz. az azt jelenti. Az élet.. amit megtapasztalunk Krisztusban. Jézus Krisztus a tiéd (benned van). hogy pusztán csak kiadja a parancsokat. Ian Thomas a következőképpen magyarázza: "Jézus Krisztus és az örök élet rokon értelmű kifejezések.” . "Ha Jézus Krisztus feltámadt a halálból. Ez azt jelenti..13 "Krisztus a mi életünk". "Isten örök életet adott nekünk és ez az élet az Ő Fiában van" (1 János 5:11). az azt jelenti. Ezt az örök szellemi életet W. hogy egy keresztyénnek nem egyedül kell megoldania a feladatokat. Pál gondolkodásáról ("The Mind of St. nem egyedül kell szembenézniük a problémákkal. amit Krisztusban kapunk nincs elválasztva Krisztustól. Ha újjászülettél. hogy a tőlünk telhető lehető legjobban próbáljunk azoknak engedelmeskedni – hanem azt. és "azért jöttem. hogy Jézus nem azt teszi. amivel már most rendelkezel." "Az örök élet nem egy különleges belső érzés! Az örök élet nem a végső állomásod. az Jézus Krisztus valóságos feltámadott élete. sem az elvárásokkal. hanem egy jelenlévő erő. Jézusnak a fizikai halálból való feltámadásának történelmi eseménye lehetővé tette a feltámadt és élő Úr Jézusnak azt. vagy megszerzés hatására történik. Ha egyáltalán neked örök életed van. Paul") William Barclay a következőt írta egyik magyarázatában: "Pál számára a feltámadás nem egy múltbeli tény volt. az örök élet az életnek egy olyan minősége. hogy lehetséges a keresztyének számára minden napnak minden egyes pillanatát megélni az élő Krisztus jelenlétében. hogy meg tudjuk tenni azokat. A szellemi élet átadása nem öröklés. hogy állandóan velünk van. és a Vele való közösségben. hogy életetek legyen" (János 10:10). és Jézusnak nem csupán egy részét tesszük magunkévá. Jézus szellemi életét befogadjuk be. hogy a Fiú. teljesítmény (János 1:13). és aztán minket magunkra hagy. abból részesedünk. "a mi életünk el van rejtve Krisztussal Istenben" (Kol. magyarázza Pál apostol. Ez azt jelenti. "Én vagyok az élet" (János 14:6). és nem egyedül kell ellenállniuk a kísértéseknek. hogy képessé tegyen minket arra. nem egyedül kell hordoznia a fájdalmat. hanem az "újjászületés" jelképes hasonlata által "felülről születve" (János 3:1-6) vagy "Istentől születve" (János 1:13) valósul meg.. ahová te majd fogsz menni. 3:3. "Én vagyok a feltámadás és az élet" (János 11:25) – magyarázta Jézus. amelyeket parancsol nekünk. hogy a Szellem által átadja a feltámadott életét minden keresztyénnek. mint maga Jézus Krisztus.4).

hogy erőteljesen és dinamikusan tanítsanak Róla. Jézus "világosságra hozta az életet és halhatatlanságot az evangélium által" (2 Tim. hogy minden egyes emberi életet meg lehet élni Jézus Krisztus szeretetének és erejének a jelenlétében. valóságos meggyőződéssel rendelkeztek. amely azt jelentette. amikor valaki felismeri. kérdezte Pál a korinthusiaktól. a dicsőségnek ama reménysége" (Kol. Az ilyenfajta halhatatlan élet nem az emberiség velejárója. hanem a halhatatlanság Jézus Krisztus örökkévaló feltámadott életének a velejárója. és most már Ő a gyülekezet (Egyház) Ura. hogy ezek a korai keresztyének nem valamiféle halott názáreti prófétát imádtak. a konkrét helyzetekben megvalósított és alkalmazott szabadság azonban csak akkor érthető meg. hogy utánozzon vagy betartson bizonyos lefektetett keresztyén alapelveket. hogy ezt a Jézust Isten igenis feltámasztotta a halálból. hanem a legfontosabb megtapasztalás."19 Karl Paul Donfried lutheránus professzor hasonló magyarázatot adott: "A korai gyülekezet nem arra kérte a követőit. és élvezi az örökös halhatatlanság folyamatosságát.”20 A keresztyénség létezésének oka és lényege nem más. 1:10). A kolossébelieknek pedig azt magyarázta. 1:27). amelyről tájékoztatni kell az embereket. A keresztyén ember részese ennek. A keresztyéneknek az újjászületés által létrejövő szellemi állapotát e szellemi valóságok oldaláról nézve megpróbáltuk érthetően megfogalmazni a keresztyénben lakozó Jézus Krisztus Személyének a lételméleti lényegét. hogy az Ő örökkévalósága a halhatatlanságban jusson kifejezésre. hogy az evangélium szellemi titka az. hanem inkább. hogy "Krisztus ti köztetek van.14 „Pál számára Jézus Krisztus feltámadása sohasem egyszerűen csak egy történelmi tény vagy egy teológiai tan volt. és hirdessék az evangéliumot. "Vizsgáljátok meg magatokat. mint a feltámadt és élő Úr Jézus feltámadott élete. hogy aztán annak implikációit erőteljesen meg tudják valósítani abban a helyzetben. hogy "nem halhat meg" (János 11:26). a teljes életükre kiható. amelyben éltek. de mindezt egyedül csak az élő Úr Jézussal való szellemi egységben. mert "a halhatatlanság egyedüli birtokosa Isten" (1 Tim. és nem is egy olyan jövőbeni jutalom. A Feltámadott Krisztusnak ez a jelenléte késztette és tette lehetővé a korai keresztyének számára. közösségben tudja megtenni. hogy Krisztus bennetek van-e?”. Ez a fajta. hanem azon. hogy megértsék a Krisztus-esemény jelentőségét. 6:16). . Az Ő örökkévalóságban való folyamatos élete. és jelen van annak valóságos életében. lehetővé teszi.

mert a múlt megbocsáttatott. munkálja ki vagy állítja elő Krisztus megváltói munkájára vagy szellemi jelenlétére adott válaszként. dinamikus módon ki tudjon fejeződni a mi viselkedésünkben a menny felé vezető utunk során (már ha a ‘menny’ kifejezést pusztán helyhez kötötten és jövő időben értelmezzük). akaratát cselekedte. és az élet. A keresztyén életnek egy ilyen statikus és elválasztott értelmezése arra buzdítja a keresztyéneket. A keresztyén szellemi állapota. hogy elkerüljük a poklot. 12:49). a földön. Thomas Merton azt magyarázta. hanem az Atya benne lakozó isteni jelenléte által. hanem él bennem a Krisztus. teszi lehetővé az Ő Személyének megnyilvánulását a keresztyének magatartásában.21 A keresztyén élet . hanem hogy engedjük azt. amelyet Jézus Személyének a benne lakozó jelenléte határoz meg. dinamikus kifejeződését a keresztyénekben. amit most testben élek Isten Fiában való hit által élem. ami garantálja a jövőbeni mennyei jutalmakat. vagy annak elismeréseként.15 Jézus Krisztus erőteljes megnyilvánulása (dinamikus kifejeződése) a keresztyéneken keresztül A továbbiakban – hogy az isteni Személynek és tevékenységének a megbonthatatlan egységét megőrizzük – azzal folytatjuk. aki szeretett és önmagát adta értem" (Gal. Jézusnak az itt. Hasonlóképpen a keresztyén élet sem egy. hogy " a keresztyén életet Jézus hozza létre a mi lelkünkben. (János 14:10). hogy Ő az Atya tetteit. a jövő pedig garantált. az Ő Szellemének tevékenysége által". Jézus Krisztus élete a keresztyének szellemében nem csak egy biztosíték. A keresztyénségben és a keresztyén életben való részvételünk célja azonban nem csupán az. hogy Jézus Krisztus élete az Ő Szelleme által erőteljes. saját magunk által generált élet. A szellemi állapotunk megújítása – a Szellem által való újjászületés során – egy olyan döntő pillanat. A krisztusi élet lényegét és kiábrázolódását Pál a galatáknak címzett levelében így írta le: "élek többé nem én. hogy figyelmesen átgondoljuk Jézus Krisztus tevékenységének erőteljes. Ez az evangéliumnak egy olyan módon való félreértelmezése. hanem Jézus Krisztus erőteljes (dinamikus) életének bemutatását és megvalósulását jelenti a keresztyén ember életén keresztül. és belépőt szerezzünk a mennybe. testben tanúsított viselkedése és szolgálata nem a saját akaratából származott (János 8:28. hogy türelmesen kitartva "túléljék" és elviseljék a jelen szenvedéseit. és azáltal. mintha az egy ‘mennyei tűzbiztosítási kötvény’ lenne a pokol elkerülése céljából. azok viselkedésén keresztül. a saját magunk kezdeményezésére elindított. amely egy élő folyamatot indít el nálunk! A keresztyén életet nem a keresztyén hozza létre. 2:20).

és megfosztja azt az erejétől. hogy elméleteket valósítsunk meg egy jó és erkölcsös élet megélésére. és hogy "az Ő erkölcsi tisztaságát utánozzuk". bizonyos viselkedési rendszabályoknak és előírásoknak megfelelve. régóta belénk vésett elgondolások ellenére azonban a keresztyén élet nem egy utánzási kísérlet. hogy olyanok legyünk Mint Krisztus (‘Like Christ’. hogy krisztusi élet van bennük. hogy Isten jóvá fog tenni minket azért. vagy. az a benne lévő krisztusi életből fakad.. hogy gyakorlatilag Krisztus munkálkodik rajtuk keresztül…"22 "az a keresztyén elgondolás. Valójában ők úgy értik. Ez .16 éltető. a keresztyénség nem egy erkölcsös viselkedés. hanem azt. ha bármi jó dolgot tesz. mint a keresztyénség lényege. ‘Krisztushoz hasonlóan’. hogy erőteljesen.24 A Krisztus követése (‘Imitation of Christ’. ily módon teljesen különbözik az ‘erkölcsösnek’ és 'jónak lenni' szokásos elképzelésétől. akkor nem valami gondolkodásbeli vagy erkölcsös dologra gondolnak.. dinamikusan megnyilvánuljon a keresztyének magatartásában. A keresztyénség semmi mást nem kínál.” "Amikor a keresztyének azt mondják. Lewis a következőt magyarázza: "a keresztyén úgy vélekedik. de ez egy elhibázott dolog.S. bennük lakozó krisztusi élet kell. Sokkal inkább egy folyamatos. hogy Isten azért fog szeretni bennünket. Maxie Dunnam metodista pásztor a következőt magyarázza: ". mint Istennek a Jézus Krisztusban nekünk adott kegyelmének dinamizmusa."23 A keresztyén élet nem is egy arra irányuló kísérlet. mert szeret bennünket. Ez a fő problémája a keresztyén gyülekezeteknek már egészen a második évszázad óta. Amikor arról beszélnek. C.és hajtóereje nem más. vagy utánozzák Őt. hogy ‘Krisztust öltözzük fel’… nem más. Még csak nem is egy arra irányuló kísérlet. Thomas a Kempis). akkor ők nem egyszerűen csak azt fogalmazzák meg. hogy Jézus erkölcsi tanításait bevezessük a gyakorlatban. A keresztyén élet nem egy emberi vagy vallásos kísérlet arra. mint a keresztyénség lényegét hangsúlyozni egy erkölcsi és etikai vallássá fokozza le a keresztyénséget. Jézus követését. hogy Krisztusról gondolkodnak. hogy ‘Jézus példáját’ kövessük. Mint azt korábban megjegyeztük. mert jók vagyunk. hogy 'Krisztusban' vannak vagy Krisztus van 'őbennük'. a Nyomdokaiban járva (‘In His Steps’. Andrew Murray) klasszikus művekben leírt.azt látjuk. Nem azt gondolja. mintha ez lenne a keresztyénség lényege. Charles Sheldon). hogy emberek Jézus életét utánozzák.

1:11. „Jézus élete megnyilvánuljon a mi halandó testünkben" (2 Kor."25 Ortiz a következőkre figyelmezteti a keresztyéneket: "Ne próbáljátok meg utánozni a közel 2000 évvel ezelőtti Jézust. Ti a megdicsőült. 7:52. és ami keresztyén magatartásként elfogadható lenne. hogy az élő Krisztus áradjon ki a jellemeteken keresztül. hogy az Ő élet-fenntartó élete áramoljon a keresztyének fizikai viselkedésén. ami létrehozhatná vagy bemutathatná a keresztyénséget. . a nekünk betudás. hogy. aki bennetek él. amint írta. hogy azok képtelenek arra.17 történt a keresztyénség történetében évszázadokon át. szelídség és önuralom (Gal. Jézus a következőképpen jelezte a tanítványainak. bizalom. hogy szükséges azt megengedni. hogy a keresztyén életet saját maguk reprodukálják: "Nélkülem semmit sem cselekedhettek" (János 15:5). lehetővé téve a keresztyének számára. A keresztyének életében megélt krisztus jellem pedig nem más. békesség. ahogyan "Krisztus számunkra…igazságossággá vált" (1 Kor. 4:10-11). 3:13. 5:22-23). amit Jézus annak bemutatására használt. 22:14. mint a Szellem gyümölcse: "szeretet. A krisztusi jellem gyümölcse az "igazságosság gyümölcse" is (Fil. hanem engedjétek. jóság. Nincs semmi. Az "Én vagyok a szőlőtő és ti vagytok a szőlővessző" (János 15:5) egy olyan hasonlat. örökkévaló Krisztus kifejeződése vagytok. Pál apostol vágya az volt. Az igazság megértését nem szabad pusztán csak a kinyilvánítás."26 A keresztyén élet nem Jézus életének az utánzása. 3:7) alakot öltött "ama Igazságosban" (Apcsel. hogy annak nincsen semmilyen gyakorlati vonatkozása a fizikai tagjaink ‘igazságosság eszközeiként’ (Róma 6:13) való használatára nézve a krisztusi jellem rajtunk való átsugározása során. amely Jézus szerepét pusztán csak egy számunkra követendő mintává degradálta. 5:21). 1:30). amit egy keresztyén önmaga kezdeményezhet vagy működésbe hozhat. magatartásán keresztül. türelem. öröm. amely által aztán a keresztyén képes megteremni (nem pedig létrehozni!) a jellem gyümölcsét. vagy megdicsőítené Istent. Az igazságosság isteni tulajdonsága (1 János 2:29. Jézus Krisztusban. 1 János 2:1). "igazakká legyenek" (Róma 5:19). hogy "igazzá váljanak" (2 Kor. hanem az Ő Személyének és életének megnyilvánulása a magatartásunkban. szívesség. Jakab 3:18). elismerés vagy megbékéltetés ‘helyzeti igazságaiban’ tárgyiasítani oly módon.

amely képes "megőrizni bennünket" a visszaélésektől és hibáktól (diszfunkcióktól).26). aki munkálja bennünk mind az akarást és a munkálást az Ő jó kedvében" (Fil. Pállal együtt kijelentjük: "Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni. mert az ember egyértelműen felelős – mind kezdetben. hogy ez az állítás az isteni eleve elrendelés egyik formája. energizál és léptet életbe minden keresztyén magatartást és szolgálatot. hogy az ilyen hit erőtlen és hiányosságokkal teli (v. Az üdvösség (megmenekülés) nem egyszerűen csak egy újjáteremtő átváltozás okozta statikus esemény. 12:6). 2:10).13). hogy úgy tudjunk működni. Ellenkezőleg. Ezért jelentette ki Pál: "Mert nem merek szólni semmiről. hogy gyakorolja a hit szerinti választást. hogy ha minden keresztyén cselekedetet Krisztusnak tudunk be. hogy "az élet számomra Krisztus" (Fil. hogy "ugyanaz az Isten munkál minden dolgot minden keresztyénben" (1 Kor. amit a keresztyén azért tesz. "Isten nem emberi kezekkel szolgált. A keresztyén szolgálat hasonlóképpen szintén nem valamiféle cselekedet. Jakab 2:14. A keresztyén hit megvallása Krisztus természetének és tevékenységének átformáló hatása nélkül csak azt bizonyítja be.18 "Megtartatunk az Ő élete által minekutána megbékéltünk Ő vele. ö. mind pedig a későbbiekben folyamatosan – azért. és teszi azt bennünk Jézus Krisztus életének erőteljes megnyilvánulásává. az passzivitásra és beletörődésre bátorít. Isten Krisztusban az Ő Szelleme által hatalmaz fel.17. mely . Lehetővé tesszük Krisztus munkájának a kiformálódását az életünkben annak felismerése által. 2:12. hogy "Isten az. teremtve a Jézus Krisztusban jó cselekedetre. "Mi az Ő alkotása vagyunk. inkább azt ismerjük fel. hogy azokban járjunk” (Ef. tesz képessé. A keresztyén élet magának Jézus Krisztusnak az élete és jelleme a keresztyén ember életében megélve. hogy azzal Jézust szolgálja. mert a mi alkalmasságunk Istentől van" (2 Kor. 1:21). amely lehetővé teszi számára Isten tevékenységének befogadását. Néhányan kifogásolhatják. mintha Neki szüksége lenne bármire" (Apcsel 17:25). amely befolyásolja az ember szabad választását.27 Ezért mondhatta Pál is. A keresztyén élet minden cselekedete és tevékenysége a krisztusi tevékenység kiáradása. hanem a krisztusi élet erőteljes megnyilvánulása bennünk. ahogyan azt Isten számunkra eltervezte az Ő jelenléte és tevékenysége által. amit nem Krisztus cselekedett volna általam” (Róma 15:18). Figyeljük meg azonban Pál szavait: "Amire igyekszem is. tusakodván az Ő ereje szerint. 3:5). Mások esetleg azt kifogásolhatják. azon átsugározva. Azonban ez az állítás ilyen módon nem áll meg." (Róma 5:10) – magyarázza Pál. A keresztyének "Krisztus megmentő élete" által élnek. A keresztyénség tehát: Krisztus. amit Ő előre elkészített.

szükségszerűen bekapcsolódnak Krisztus életének tevékeny megnyilvánulásába." (Kol. hanem "bennünk" van testületileg is (v. hogy Jézus az örökkévalóságban lakozó Isten megtestesülése. tanításbeli különbözőségektől. és azok.19 én bennem hatalmasan munkálkodik. életkortól. Krisztus nem csupán egyénileg van bennünk. Kol. hanem Ő éli az életét bennünk. A továbbiakban pedig hadd folytassam azzal. szellemi valóságának a teljességét – amely nem más. 1:29). személyes példaképektől. Ef. aki az Ő Személyét és jellemét mindig tevékenyen mutatja meg. értelmi képességtől. hogy Krisztus jelenlétének és tevékenységének ezen isteni. Krisztusban már nem a saját életünket éljük. mint a keresztyénség –. műveltségtől. közösségben testet ölt –. 3:28). akik elérhetők számára. úgy kell felfognunk. mint Krisztus jelenléte a Szent Szellem által. és mi. az Egyházat (Ef. Jézus Krisztus Személyének lényege – ami az összes keresztyénben együttesen. 1:18. 1:13). 1:22.23. hanem személyként –természetesen egy igen egyedi. hogy ez a Test egy új emberi faj (emberiség). A hűséges hívők élete az Egyházban valójában Krisztus élete bennük. nemzetiségtől. a mi életünkben). Mihelyst felismerjük ezt az igazságot. Isten egy cselekvő Isten. Jézus Krisztus Egyházának (gyülekezetének) egészében.” 29 "Krisztus Egyháza nem más. 1 Kor. vagy felekezeti elkötelezettségektől. függetlenül fajtól. 3:16). ha azt mondjuk. Ilyen módon Krisztus Testének élete a saját életünkké válik. egyfajta új emberként. mindannyian is "Őbenne” vagyunk (v. mint amikor azt mondjuk. Nem intézményként kellene gondolnunk a gyülekezetre (Egyházra). már jó úton vagyunk afelé. különleges értelemben vett személyként”. Éppen úgy igaz. aki Egyházként létezik.24). Dietrich Bonhoeffer ezekkel a szavakkal fejezte ki a "Krisztusban" lévő Test egyedülálló lényegét: "A gyülekezet Krisztus valódi jelenléte. hogy helyreállítsuk a gyülekezet létéről alkotott gondolkozásunk egyik fontos nézőpontját. 28 "Az Ő Szelleme által a megfeszített és feltámadott Úr az. "Mi mindannyian egyek vagyunk a Krisztusban" (Gal. hogy Isten nem csupán minden keresztyén életében egyénileg munkálkodik (ahogy pl. ö. nemtől."30 Manfred Haller svájci szerző szintén így látja Krisztus és az Egyház egyedülálló egységét: . alkotja Krisztus Testét. ö. amely sajnos a múltban nagyon el lett hanyagolva. hanem együttesen vagy testületileg is.

.. mint az Ő Személyének a dinamikus kifejeződése. cselekszik és beszél. A gyülekezet tekintélye az Ő tekintélye. egyedülálló valóság! A test nem egy tartozéka Krisztusnak. mint Jézus Krisztus személye. A gyülekezet teljesen átitatódik a feltámadt és jelenlévő Úr megtapasztalásával. és a gyülekezet teljes szélessége és hosszúsága nem más. aki a szentekben él a Szent Szellem által. hanem megtestesíti Őt. A gyülekezet a megtestesült Krisztus. Az az elképzelés." 34 "Krisztus és a gyülekezet egyetlen. felépítése. igazságát és bizonyságát: Krisztus a minden a gyülekezet számára. bemutatva Isten szeretetét a világ számára. Krisztus az Egyház tartalma. olyan emberek közössége. mint a megtestesült Krisztus33. ami a gyülekezetben. hogy Ő mindenekfölött való Úr. és a gyülekezet szentsége az Ő szentsége. egységét. a keresztyén közösség egyik formája. Krisztus belső valósága és jelenléte kitörölhetetlenül rányomja a bélyegét a gyülekezetre. hogy megtestesítse Krisztust. hogy a gyülekezet bármi más lehetne. A gyülekezet semmivel sem rendelkezik saját magától. rögtön emberek sokaságának olyan képe jelenik meg előttünk. Amikor gyülekezetről beszélünk. Az Egyház ábrázolja ki Krisztust.. lehetővé ."31 "A mai szóhasználatban a gyülekezet (Egyház) nem más. még csak eszébe sem jutott volna sohasem. A gyülekezetet Krisztus irányítja és tartja egyben. Krisztus. és mindaz. mindig Krisztusra gondolt.20 "Krisztus az Egyház lényege és természete a Szent Szellem által."37 Az élő Úr Jézus tehát az Egyház létezésének lényege. mint egy intézmény32. akik hisznek Krisztusban (vagy legalábbis rendelkeznek valamilyen elképzeléssel Istenről). aki minden egyéni keresztyént Önmagában egy másik keresztyénnel kapcsol össze."36 "A gyülekezetnek csupán annyi a feladata. kifejezve az Ő természetét. felépítését. akik valamilyen közös felfogás és elrendeződés alapján alakítottak egy keresztyén társaságot. Jézus Krisztus. Ez a benne élő Krisztus határozza meg a gyülekezet természetét. a testben Krisztus maga él. teljessége és az Egyház Krisztus teljességének a része. az Ő Testében történik nem más. akik rendszeresen összegyűlnek. és hogy kinyilatkoztassa.Amikor azonban Pál a gyülekezetre gondolt. és Krisztus él a Test (Egyház) minden részében (tagjában)!" 35 "Krisztus és a gyülekezet teljes mértékben és oszthatatlanul egyek. Krisztus teljességét és magában hordozza Őt. A gyülekezetben. a gyülekezet értelme az Ő értelme.

ezzel azt jelentette ki. hogy minden Őbenne áll fenn. és ezáltal a keresztyénségnek és az egyháznak is az életereje. hogy ily módon egy szerető közösség jöjjön létre. amelyet Isten. hogy a keresztyének mennyire "szerették egymást. hogy "Én vagyok a keresztyénség!" . hogy Jézus Krisztus az egyedülálló lényege és kifejeződése az evangéliumnak. hogy "a keresztyén egyház története a Feltámadt Krisztus győzelmeinek története. Jézus megígérte. Ő az út41. és Ő az Istennel való szellemi közösség és a megfelelő módon működő emberi élet megvalósulási módja.korszakokon át egy isteni közösséget. és Tőle függ. és isteni úton vezet bennünket. amit keresztyénnek hívunk.. amely ilyen módon az Ő életének jelenléte és cselekedete által működik. vagy egy hasznos dolgot az "örök élettel" kapcsolatban. A keresztyénség egésze Belőle részesedik. Krisztus szellemi ajándékaiban működve – mint ahogyan az az Egyház működésének a célja is volt. Az ősegyház és a keresztyénség korai szemtanúi csodálkoztak azon. Minden. Ő nem egy történelmi példát kínál nekünk az életre vonatkozóan. Jézus nem egyszerűen olyan igaz állításokat tanít Istenről. hogy az Egyház. hogy "Krisztus nélkül egyáltalán nem létezhet Egyház. és a pokol kapui sem fognak diadalt aratni rajta" (Máté 16:18)."38 "Egy Isteni Életet látunk megnyilvánulni. önmagát kijelentve. a keresztyénségnek és az Egyháznak? Minden. sem pedig szolgálat. . A keresztyénség tehát összefoglalva: Krisztus! Amikor Jézus kijelentette a tanítványainak. Jézus Krisztus éppen úgy mondhatná azt is.. és Őt fejezi ki. a valóság és Istennek." A szeretet krisztusi jellemének kinyilvánításával szolgáltak egymás felé. az embernek adott. az igazság és az élet" (János 14:6)."39 James Denny következtetése az volt. győzedelmeskedni fog minden erősség – pokol kapui – felett. "Ezen a kősziklán (ÉN) fogom felépíteni az ÉN egyházamat. hogy "én vagyok az út.21 teszi a kölcsönös. B. teljes egészében Tőle függ. mely győzelmek az Ő Nevében küldött Szent Szellem által mentek végbe.F. Westcott megfigyelte. személyes (interperszonális) kapcsolatokat. hanem az Ő valóságos Személye az élő Isten ön-kifejeződése. hanem az Ő teljes Lénye az az Út. Isten kijelentésének. Ő nemcsak megtanít bennünket Isten útjára. ami "keresztyén". amelyek Őtőle függetlenek lennének." 40 Nem bizonyítottuk-e már elegendő módon tényekkel. s ami a keresztyénség valósága. hanem az Ő Személye az. a keresztyén élet kirobbanó életereje. ami (aki) Isten hiteles Igazsága. Jézus létezéséből és cselekedetéből származtatható.

akik a körülmetélkedést kötelező pót-törvényként propagálták nekik. elég fontos volt ahhoz. sola fide. sola scriptura. hogy a 16. akik behódoltak azoknak. akiket ravaszul rávettek arra. sola Christus) kérdése. hogy igenis sürgető szükség van arra. Istennek a Krisztusban való kijelentését. Krisztus igazságának és megszentelő munkájának üdvözítő hatása. Jézus Krisztus erőteljes . hogy megtagadják azt. egyedül hit.22 Az evangélium részekre bontása Nos. egyedül Krisztus (sola gratia. ily hamar más evangéliumra hajlotok. századi reformáció állást foglaljon abban. egyéb hit és cselekedet nélkül (pl. továbbá az Ő – a keresztyénségben és az Egyházban való – erőteljes kifejeződése megbonthatatlan egységének kérdése igenis időszerű és eléggé fontos ahhoz. hogy komolyan foglalkozzunk a keresztyénségnek Krisztustól való elválasztásának és részekre bontásának kérdésével. körülmetélkedés). amiket az Ő nevében tesznek? Ennek az írásnak a szerzője meg van győződve arról. egyedül az ige. amely elválasztja Krisztust azoktól a cselekedetektől. hogy a Niceai Zsinat állást foglaljon abban a negyedik században. mert egy ilyen torzítás részeire szaggatja az evangéliumot. amit a kezdetekkor Pál a galatáknak fogalmazott meg. ha az egyedül kegyelem. hogy megőrizzük az Ő lényegének és kifejeződésének egységét? Meg kell-e valóban kérdőjeleznünk a "keresztyénvallás" hagyományos szétválasztó szemléletét. A jelen kérdés pedig nem más. hogy foglalkozzunk ezzel a 21. hogy feje tetejére állítsuk azt a fennálló vallásos állapotot. az Ő létezésének és tevékenységének megbonthatatlan egysége? Valóban annyira fontos lenne. 1:6-9). században! Krisztus és a keresztyénség szétválasztása a jelenkori "keresztyén vallásban" az oka annak. mint egy másik formája annak. hogy a keresztyénség egyedül az élő Krisztusban jön létre. hogy Jézus Krisztus Személyének lényege a keresztyén egyénben igencsak leértékelődött egy – történelmi vagy teológiai –. Pál hibáztatta azokat a hívőket. akkor Jézus Krisztus Személyének lényegével kapcsolatos kérdéskör. amelyet kizárólag hit által nyerhetünk el – egy rendkívül jelentős kérdés! –. amikor szembeszállt a galácziai hívőkkel. Ha a Szentháromság megbonthatatlan egységének azonos-lényegűségi kérdése elég fontos volt ahhoz. leereszkedő jóváhagyás szintjére. amely rítus pedig Krisztustól teljesen elválasztott volt: „Attól. aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott. hogy mindenképpen ragaszkodnunk kellene ahhoz. bármely azt kiegészítő. hogy mennyire is fontos Krisztus személyének és munkájának ez a megbonthatatlan egysége. de ez az elferdítés egyedül méltó a kárhozatra" (Gal.

2:23). mint Krisztus "befejezett munkáját” (János 19:30) teszik félre. amely egyedül képes arra. Krisztus és a keresztyénség megbonthatatlan egységének. A keresztyénség ilyen módon egy megcsonkított és ember-alkotta "keresztyén-vallássá" mutálódott. Gal. hogy aztán majd emberi elkötelezettséggel és képességgel tegyék teljessé. 2:21). hogy a keresztyénség és Krisztus így elválasztódjon. logikus kihatásai és következményei vannak annak. előre elhatározott feladatokkal lett helyettesítve. amely csupán a jelenlegi teológiai hitrendszer és az egyház-felépítés átalakítását foglalná magába. ez azonban nem lenne elegendő. dinamikus kifejeződésétől – azzal a következménnyel. Kol. Amikor a keresztyénségről úgy gondolkodunk. Gondoljuk csak végig. Amikor a "keresztyén-vallás" a keresztyénséget pusztán emberi képességek erőfeszítései által elérhető erkölcsös viselkedéssé degradálja. 7:52) elválasztják és levágják a keresztyén igazságosság erőteljes. és a kereszt a történelem szükségtelen és felesleges tragédiájává válik (v. egymástól külön váljon. hogy a keresztyén életmód egy kegyes ‘előadását’ valósítsák meg –. hogy ahhoz ragaszkodnak. amely aztán a bálványimádás tárgya lesz. erőteljes megnyilvánulása pedig vallásos tervekkel és programokkal. Jézus Krisztusnak az Ő Testében való. ama Igazságost (Apcsel. az Ő Szent Szelleme segítségével. és amelyekkel szembe kell nézni. hogy az emberiséget visszaállítsa Istennek a ránk vonatkozó működési céljába. Ezek pedig olyan súlyos megalkuvások és eltévelyedések. erőteljes és lételméleti kapcsolódásának felismerése nélkül elkerülhetetlenül hiányos és torzult lesz a Szentháromságról vallott felfogásunk: annak megértése. amelynek Isten előtt nincs értéke (v. mint az. amelyeket szóvá kell tenni. ö.23 megnyilvánulása a keresztyén egyénben pedig a kötelezően előírt és gyakorolt moralitás és etika szintjére degradálódott. mint az élő Úr Jézus Személyének jelenléte és erőteljes megnyilvánulása. milyen komoly. az nem más. 5:11). hogy eltűrtük azt. Amikor Krisztust. 3:14. hogy Isten hogyan cselekszik a keresztyénben és a gyülekezetben az Ő Fia által. akkor "a kereszt botrányát" (Gal. és szétessen. Jézus Krisztusnak a keresztyén emberben való lakozása által. és hagyják ott befejezetlenül. Amire szükségünk van. Jóllehet néhányan egy "új reformációt"42 emlegetnek. hogy újra a helyére kerüljön a feltámadt Jézus valóságával – mint amely a keresztyénség lényege és kifejeződése – kapcsolatos felismerésünk. akkor Krisztus halálának hatását tagadjuk meg. . Jézus Krisztus Személyének lényege az egyházban kollektív értelemben véve csupán a papság szervezeti kérdésére korlátozódik. ö. hogy az kevesebb. akkor valamilyen leválasztott és elkülönített dolog és szabályzat – legyen az eszmerendszer vagy egyház-felépítés – jön létre.

azt egy tökéletességre törekvő idealizmusnak. C. és eltűrjük azt. The Mind of St.. amikor azt írja. London: Macmillan and Co. pg. pg. hogy az élő Úr Jézus feltámadott élete "megnyilvánuljon a halandó testünkben" (2 Kor. 1965. 6 Ortiz. 255. 18. hibás módon mutassa be a keresztyénséget? Itt az ideje. Philadelphia: United Church Press. pg. Living With Jesus Today. The Mystical Presence. 1978. 1982. Reality and Evangelical Theology. John R.1895. Brooke Foss. The Gospel of Life: Thoughts Introductory to the Study of Christian Doctrine. hogy megőrizzék az értelmi és klerikális dolgok leválasztottságát. New York: Macmillan Publishing Co. pg. vagy szubjektív miszticizmusnak titulálva. 18. hogy a "keresztyénség Krisztus nélkül olyan. William. Isten dicsőségére! Fordította: Abonyi Sándor. vagy egy még pontosabb ortodox hitrendszer védelmezését. Ez egy felhívás arra. Lektorálta: Elleh Hajnalka. 1984.. Paul. aki megkísérli figyelmen kívül hagyni ennek a megbonthatatlan Krisztusközpontúságnak a hangsúlyozását. pg. és annak viselkedésbeli kifejeződése. mint egy láda kincs nélkül. 216. 1846. amelyek megtagadják és ellehetetlenítik Krisztus élő Szelleme valóságának az erőteljes szellemi megtapasztalását önmaguk és mások számára. aki a keresztyénség létezésének a lényege. 4:10.html 1 Lewis. Kétségtelen. 3 Torrance.christinyou. John W. hogy térjünk vissza a feltámadt és élő Úr Jézus Krisztus valóságához.19."44 Megmaradunk-e abban önelégülten. Thomas F. hogy tétlenül ülünk. Stott élénk képeket fest le szavakban. megengedve. Ők azon fognak majd erősködni. hogy a keresztyénség azonos Krisztussal. és annak üres. 2 Nevin.11) Isten kegyelme által. és hogy személyesen tegyünk bizonyságot erről. Juan Carlos. pg. pgs. 8 Ibid. 7 Westcott. és ebből adódóan a "keresztyénség isteni természetű"43 nem csupán valami újfajta ismeretelméleti ideológia népszerűsítését jelenti. Mere Christianity: What One Must Believe to Be a Christian. hogy a "keresztyénség: Krisztus".24 Azon állítás. egy halott test lélek nélkül. 250. .S. 9 Ibid. 2012-02-27 A cikk eredeti forrása: http://www. 62. W. 4 Ibid. pg. pg. hogy egy "keresztyén-vallás".net/pages/XnisXst. London: Triangle Books.. 16. egy képkeret arckép nélkül. hogy szégyenérzet nélkül állítsuk. London: Fontana Books. 249. steril teológiája ilyen élettelen és torz. Philadelphia: Westminster Press. 5 Barclay. hogy lesz néhány teológus. 87..

52. 278. Princeton: Princeton University Press. cit. Maj. pg. pg. 1982. 269. 22 Lewis.. pgs. 271. Maxie. 149. 36 Ibid. ugyanazt a valóságot fejezik ki – a ford 17 Barth. 1908. struktúra – a ford.F.. Dietrich. 1976.. New York: Macmillan Publishing Co. pg.. 15 Ibid. pg. pg. Grand Rapids: William B. op. 43 Kierkegaard.S. 132. Thomas. The Saving Life of Christ.. 1968. Sargent: The SeedSowers. cit. pg.. pg. cit. op. 27. 121. The New Man. 1996. 29 Ibid. Thomas. 169. W. 1965. 25 Dunnam.e a hívő emberekben a Szent Szellem által munkálkodó Krisztus – a ford. 44 Stott. pg. 105.. 64. Christ as All in All. Jacques. 18 Thomas. pg. William.W. op.e. 13 Thomas. pg. Green and Co. pg. Philadelphia: Westminster Press. pgs. The Dynamic Word: New Testament Insights for Contemporary Christians. The Presence of the Kingdom. IV. Maj.. Krisztus nekünk betudott igazságossága helyett az emberbe helyezett.. 110. 42 Torrance. W. cit. London: Hodder and Stoughton. 35 Ibid.e. 3. C.. 28 Bonhoeffer. pg.. San Francisco: Harper and Row. pg. ellentétben a ‘személynek betudott krisztusi igazságossággal’ – a ford. 1988. Nashville: Abingdon Press. 31 Haller. op.. Title of book. 156. pgs. Attack on Christendom. James. 19 Barclay. Focus on Christ. 24 Merton. pg.111. 118. Alive in Christ: The Dynamic Process of Spiritual Formation. Vol. pg. Ian. 22. 20 Donfried. B. W. 1961. 30 Ibid. 26 Ortiz. op. 1961.25 10 11 Bonhoeffer. 21 Merton. Ethics. azaz a ‘beleöntött igazságosság’ tana. Christianity is Christ. 27 Thomas. New York: The Noonday Press. 34 Ibid. . pg. pg. pg. pg. Dietrich. Church Dogmatics. Grand Rapids: Zondervan Publishing Co.. 37 Ibid. cit. Juan Carlos. 281. pg. Jesus and the Gospels: Christianity Justified in the Mind of Christ. Manfred. op. Karl Paul. 1979. Griffith. 14 Ibid." Edinburgh: T&T Clark. John R. 41 mód: szervezet. Karl. mind gyülekezetet is jelölhet – a ford. "The Doctrine of Reconciliation. 272. pg. 23 Ibid. 115. Part I. 42. Theology in Reconstruction. London: Longmans. 89. pg. 33 i. 259-283. 12 i. 116. pg. Ian. 16 i. Soren. 165. 40 Denney. Eerdmans. Ellul. 1951. Thomas F. 39 Ibid..H. 155. 166. 32 Az angolban a ‘church’ szó mind templomot. 102. 149. az illető személyével fuzionált igazságosság. cit. pg. New York: Macmillan Publishing Co. pg. 38 Westcott. 118. The Cost of Discipleship. New York: Collins. pg. 1981.. 117. 1916.