You are on page 1of 69

... az œz (ya§ni), magyar, besenyfi Øs onogur ... a t r k k e nØgy fajtÆja Keletrfil elk lt z tt ... hÆborœk Øs portyÆzÆsok voltak k z tt k Øs az oguzok-karlukok-kimakok k z tt az Aral-t mentØn. (Al Maszœdi X. szÆzadi arab r )
Tudni kell, hogy a besenyfik kangar nev¶ek ... (Constantinos Porphyrogennetos) ... egy Mik nev¶ kØtszÆz fegyveressel ØrkezvØn ki¶zØ a CsÆngurokat ... (Cs ki SzØkely Kr nika) ... ebben a korban ezeknek (Jazygum et Cumanorum) a megmaradt ut dai nevetsØgesen Øs zetlen l beszØlnek magyarul, mivel tÆvol Ølnek a t bbi vØreiktfil, Øs mÆs nØpekkel keveredtek. (Timon SÆmuel, 1762.)

2

0.1. BevezetØs

besenyfik a Dont l nyugatra vajon csak a IX. szÆzad vØgØtfil laktake, vagy mÆr esetleg t bb, mint szÆz Øvvel korÆbban is. Tudniillik ez
utbbi esetben a besenyfik semmikØppen sem azonosthatk a 893 krl a VolgÆtl keletre Ølfi oguzokkal Øs kipcsakokkal, s az egØsz tokuzoguz-okozat minden konklœzijÆval egytt kÆrtyavÆrkØnt omlik ssze. Sfit az idevonatkoz kœtffikbfil vÆrhatan arra is nyernk majd nØmi informÆcit, hogy a besenyfik voltakØppen honnØt is kerltek a Dnyeper partjÆra, s ezen kØrdØsek folytatlagos felfejtØsØvel talÆn sikerlni fog igazi fistrtØnetket kihÆmoznunk abbl a szennyznbfil, amit az elmœlt szÆztven Øv rÆhordott. Mindezek Æltal talÆn mØg arra a kØrdØsre is fØnyt derthetnk, hogy a besenyfik vajon mind beolvadtak-e mÆs nØpekbe, vagy esetleg ma is Ølnek valahol egyenesÆgi leszÆrmazottaik. Legperdntfibb kœtffiink Bborbanszletett Konstantinosz bizÆnci csÆszÆr ([32] Øs [34]) Øs Al Maszœdi arab polihisztor [24] lesznek, de hivatkozni fogunk mÆs grg, perzsa, arab, szr Øs szlÆv forrÆsokra is. Mielfitt azonban a kœtffik elemzØsØre tØrnØnk, kzelebbrfil is szlnunk kell a besenyfikre vonatkoz, ma hivatalosnak szÆmt elmØletrfil hogy az elemzØskor majd vilÆgosan lÆthassuk, mennyire sœlytalanok azok az Ørvek, amelyek a hivatalosok rØszØrfil a kœtffik ÆlltÆsaival szembefeszlnek. A helyzet tragikomikumÆhoz tartozik, hogy a hivatalos trtØnØszek is folyton Bborbanszletett Konstantinoszt Øs Maszœdit emlegetik (mintha valban rÆ3

Az alÆbbiakban megksØrlnk vÆlaszt adni a besenyfik Øs œzok eredetØnek kØrdØsØre. Ez a kØrdØs szÆmunkra azon kztudott tØnyeken tœlmenfien is fontos, hogy egyrØszt ezek a nØpek elvÆlaszthatatlanok a magyar fistrtØnettfil, mÆsrØszt a mai magyar etnikum jelentfis rØsze besenyfi eredet¶. A kØrdØs igazi fontossÆga abban Æll, hogy a besenyfik Øs œzok eredendfien testvØrnØpei-e a magyarnak, s ha igen, ez a testvØrisØg milyen fishazÆhoz Øs nØpcsalÆdhoz ktfidik. Mint az kzismert, a mai hivatalos trtØnettudomÆny a besenyfiket Øs œzokat az AltÆ j-Szelenga vidØki oguz nØpcsalÆdba sorozza, mg a magyarokat az Ural-vidØki manysi Øs chanti nØpekkel egy tfirfil fakadnak Ælltja lenni. Ezt az ÆllÆspontot a rØgi kœtffik egybehangz tanœsÆgÆnak nyomÆsa alatt majd a leghatÆrozottabban tagadni lesznk kØnytelenek. Annak eldntØsØre, hogy az igazsÆg melyik (vagy egyÆltalÆn milyen) oldalon Æll, leglÆtvÆnyosabban azon kØrdØs kielemzØse Æltal juthatunk, hogy a

0.2. A 893-895- s ÆmokfutÆs te riÆja

NØha persze elkerlhetetlenl szembeslnek konkrØt kœtffiadatokkal. akkor ezeknek krlbell annyi kzk lehet az Æltalunk vizsgÆlt besenyfikhz. Holott a kœtffiknek semmi kzk sem az indogermanisztikÆhoz. hogy e tendencizus hazugsÆgok magukbl a kœtffikbfil szÆrmaznak. (Mindezt a kvetkezfi szakaszban fogjuk lÆtni. akinek csak az Ælland vezØri k sØrete hœszezer lovas. II. amelyet a grg r a KÆspi-Aral tØrsØgben. amely csak tezer lovast kØpes kiÆlltani. amelyet Øppen akkor akart igazolni: a besenyfik altÆ ji eredetØt. a IX. mint JuliÆnusz magyarjainak a Magyar KirÆlysÆghoz. Emiatt aztÆn a kœtffiadatokat vastagon elfedik a priori hazugsÆgok tmkelegØvel. old. ugyanez a magyarsÆg viszont egØsz Nyugat-EurpÆt tartja szÆz Øven keresztl sakkban. Nevezetesen azt. hogy az idØzett sorok rjÆnak nem volt tudomÆsa a Sztrabn Æltal feljegyzett pasiani nØpnØvrfil. de konkrØt forrÆselemzØst soha nem vØgeznek. Chosroes AnosirvÆn h¶bØrØben szolgÆl hÆrom kangar t rzs rfil is tudomÆssal kellett brnia ( [16].juk hivatkoznÆnak). szÆzadi lakhelye kØrdØsØnek szemszgØbfil az sszes kœtffi egy ntet¶en ugyanazt vallja. Elfisz r egy tibeti nyelven fennmaradt ujgur k vetjelentØs eml ti a becsanag nØpet. sem a nnugrizmushoz. nyilvÆn nem lehet azonos egy nyolc trzsbfil Æll nagy nØppel. hogy a mondott idfiben a besenyfik a Don-Dnyeper vidØkØn Øltek. de ezzel rÆntjÆk csak le magukrl igazÆn a leplet. MÆsodszor: egy olyan nØp. s ha nem sikerl mert igazÆbl soha nem sikerl . ezt a priori nem zÆrhatta volna ki egy olyan ÆlltÆsra hivatkozva. hogy e nØv besenyfiket takar. akkor az illetfi forrÆsadatot rendszerint tØvedØsnek vagy rosszulØrtesltsØgnek bØlyegzik. sem egyØb modern kori ÆltudomÆnyhoz. Ezeket elfiszr mindig megprbÆljÆk a sajÆt verzijukhoz nyomortani. Hiszen ha 4 . (MØg ha PÆlczi nem is lehetett biztos abban. szÆzadban t¶nnek fel a forrÆsokban. NyilvÆnval. A logika az fistrtØnetben is logika!) Mint ahogy a VI. A baj ezzel csupÆn az. A mindezekrfil harmadkØzbfil Ørteslfi laikus olvas gy kØpes azt hinni. szÆzadban a Perzsia nyugati vidØkein Ølfi. a kœtffiket jobbÆra egymÆs m¶veire val hivatkozÆssal tisztes tÆvolbl hozzÆk csak szba.) Ezzel kapcsolatban kØt dolgot tartunk fontosnak megjegyezni. e. hogy a besenyfik VIII-IX. Elfiszr is: nem hisszk. szakaur ak. szÆzadra datÆlt (Strabn: Geographica [41]). lÆsd alÆbb). amely azt a hØt trzsnyi magyarsÆgot is kØpes legyfizni. PÆlczi HorvÆth AndrÆs gy r: A besenyfik elØg kØsfin. hogy ha az idØzett becsanag nØv tØnyleg besenyfiket takar. ([28] 107-108. amelynek tezer lovas harcosa van. Æsz ok Øs tochÆr ok tÆrsasÆgÆban a Kr. Egy mondvacsinÆlt hivatkozÆsuk mØgis van.) Ezzel szemben a hivatalos trtØnØszeknek maguk Æltal is bevallottan! semmi kØzzelfoghat ellenØrvk nincs.

mint azt. Kimondhatjuk hÆt. mind a hamissÆg makacssÆga arra kell. hogy a magyarok nem œgy robogtak Æt Etelkzn. akkor az ujgur kvetjelentØs nyilvÆn az egØsz nagy besenyfi nØprfil egytt szÆmolt volna be. akkor Bborbanszletett KonstantinosznÆl mØg csak fel sem merlhetett volna. s kzben a szintØn nem tœl ijedfis magyarokat is folyamatosan maguk elfitt ¶ztØk! A jzan Øsz egØszen egyszer¶en nem enged meg ilyen ÆmokfutÆst. s azt Konstantinosz meg sem emlthette volna. hogy a besenyfik a magyarokat kØt fokozatban szortottÆk KazÆriÆtl nyugatra (elfibb Etelkzbe. De szerepel. TehÆt a fentiek kzvetve Øppenhogy azt igazoljÆk. Øs szØgyen-gyalÆzat. hogy indtson minket. Azaz e kØtØves ÆmokfutÆsba a magyarok etelkzi pihenfi je nem fØrt volna bele. majd onnan a KÆrpÆtmedencØbe). sfit a kztudatban Etelkz a legismertebb fishaza! Mindezen fell: arra nØzve. ennek elvetØse cØljÆbl tehÆt egyÆltalÆn nem szorulunk rØszletesebb kœtffielemzØsre. Ezeket a kvetkezfi szakaszokban elemezzk ki. hogy a besenyfik mÆr legalÆbb a VIII. mint a KazÆriÆtl keletre Ølfi trk nØpek. a velk hadban Æll Øs fiket ldzfi kazÆrok terletØn keresztl. Azaz Etelkz mint a magyarok egykori lakhelye nem is szerepelhetne a kztudatban. szÆzad vØgØnek esemØnyeirfil! A hivatalos trtØnØszek szerint a besenyfiket a VolgÆtl keletre esfi lakhelykrfil kzvetve a szÆmÆnida Iszmail ibn-Ahmed emrnek a 893 tavaszÆn az œzok ellen indtott tÆmadÆsa mozdtotta ki. jelen helyen viszont azt tartjuk fontosnak kiemelni. hogy igazat rnak! Tudniillik ha igaz volna a bese- . A mondott hivatkozÆssal ugyanakkor PÆlczi maga ismeri el.egymÆs szomszØdsÆgÆban Øltek volna. szÆzadtl a Dontl nyugatra Øltek. ami nmagÆban kizÆrja a besenyfi ÆmokfutÆsnak nemcsak a 893-as. Æm mielfitt a kœtffik konkrØt vizsgÆlatÆra tØrnØnk. TehÆt e trtØnØszek nem kevesebbet Ælltanak. `m mind az igazsÆg teljesebb kidertØsØnek igØnye. miszerint az idevonatkoz bizÆnci forrÆsokat rØszletesebben is megvizsgÆljuk. hogy a hivatalos trtØnØszek a szbanforg ujgur kvetjelentØsen kvl mÆs Ørvet mØg csak szba sem tudnak hozni ÆllÆspontjuk alÆtÆmasztÆsÆra. hogy komoly trtØnØszek egyÆltalÆn felvetik ezt a verzit. rott kœtffiadattal is rendelkeznk. hogy az egØsz oguz-elmØlet minden forrÆsalapot nØlklz. miszerint a bizÆnci r k hittek abban. hogy a besenyfik nem egØszen kØt Øv alatt Ørtek az UrÆl vidØkØrfil a KÆrpÆtok tvØig asszonyokkal-gyerekekkel Øs jszÆgokkal. mit mond a hivatalos teria a IX. szÆzadban valahol egØszen mÆshol laktak. de a 889-es verzijÆt is! Ez 5 megb zhat voltÆra sincs sz ksØg. csak arra. Ezen forrÆsok teljesen vilÆgosan arra vallanak. hogy a hivatalos verzi cÆfolatÆhoz mØg e forrÆsok nyfik e kØtØves ÆmokfutÆsa. nØzzk meg. sfit oda 885 elfitt Ørkeztek. miszerint az fistrtØnetnkben szerepet jÆtsz besenyfik a IX.

akkor viszont egyÆltalÆn nem kell mindenÆron tØvedØsek egØsz sorÆt tulajdontanunk a bizÆnci rknak. a mÆsodikØ Tzour. amelyen azelfitt a magyarok (T o ‰•o¶& ) laktak. [45]).) Azaz a szbanforg ÆmokfutÆs mind a jzan Øsszel. hanem mindezen tœl sok fontosat is megtudhatunk a besenyfik val di trtØnelmØrfil. Mivel a legtbb trtØnØsz tfile legtbbszr csak fØlmondatokat idØz (hogy a mondat mÆsik felØt a neki tetszfi irÆnyba tekerje). tven t Øv ta mind e mai napig. (Metd halÆlÆnak idejØt a trtØnØszek tbbsØge ismeri. lÆtni akarta fit ( Metdot ). amint mondottuk is. TehÆt a magyarok 885 elfitt a Duna vidØkØn voltak. fontosnak tartjuk a besenyfik rØgi lakhelyØrfil szl kzlØsØt (rta 945-950 krl) sz szerint idØzni. Æprilis 6.. hogy ez az adat egymagÆban elspri az egØsz trk-oguz humbugot. s gy foglaltÆk el az Æltaluk ma is b rt f ldet. A feljegyzØsben ez Æll: Midfin pedig az ugorok kirÆlya a Duna tÆjØkÆra Ørkezett. KvetkezØskØpp ha a magyarokat a besenyfik ¶ztØk Etelkzbe mÆrpedig Konstantinosz csÆszÆr pontosan ezt rja! . s ugyanannyi nagyfejedelme van. a harmadikØ G la. tven Øvvel ezelfitt pedig a sz banforg œzok a kazÆrokkal egyetØrtØsben haddal tÆmadtak a besenyfikre. hogy egØsz BesenyfiorszÆg nyolc tartomÆnyra oszlik. A tartomÆnyok pedig a k vetkezfik: az elsfi tartomÆny neve ˚rtŒm. s azt az œgynevezett œzok birtokoljÆk mind a mai napig. mint Metd Øs `rpÆd talÆlkozÆsÆnak trtØnete. s akiket hÆborœban legyfizvØn. a hetedikØ Khopon. Tudni kell. hogy nem fog tfile baj nØlk l szabadulni . Ez a talÆlkozÆs mindenkØppen Metd halÆla (885. a negyedikØ KoulpeŒ. Øs szomszØdaik a kazÆrok (a szvegben M fi‡fi‰o¶& !) Øs az œgynevezett œzok voltak.) elfitt zajlott le. ˝rÆsaikhoz prekoncepcik nØlkl kell kzelednnk.3. ott tehÆt (a besenyfik) letelepedtek Øs az ta is b rjÆk azt a vidØket. mind a mÆr emltett Øs ezutÆn emltendfi kœtffikkel t bbsz r sen sszeegyeztethetetlen. Egyesek œgy vØltØk. mert m¶veikbfil nemcsakhogy cÆfolni tudjuk az amœgy is lehetetlen ÆmokfutÆs-teriÆt. s mØgsem veszik Øszre. hogy a besenyfik lakhelye kezdetben az AtŒl Øs GeŒkh foly knÆl volt. az vitathatatlanul 885 elfitt trtØnt. a nyolcadikØ 6 0. onnan ki¶ztek. az t dikØ KharaboŒ. Kezdjk Bborbanszletett Konstantinosszal. ( lÆsd pl.pedig nem mÆs.. A besenyfik pedig menek lt kben bolyongva letelepedØsre val helyet kerestek. Tudni kell. Ha mÆr egyszer tudjuk. a hatodikØ Talmat. ki¶ztØk fiket lakhely krfil. Besenyfik a Dnyeper partjÆn . s rajtuk diadalmat vØvØn. hogy a hivatalos vÆltozat teljessØggel tarthatatlan.

Tzopon. A nyolc tartomÆny negyven rØszre oszlik. tØrdigØrfik. hogy a besenyfik nØgy t rzse. a Boszporoszhoz (Kercsi-szoros) pedig mØg k zelebb. nØmelyek nszÆntukb l Øs sajÆt elhatÆrozÆsukb l ott maradtak. halÆluk utÆn pedig unokatestvØr ket vagy unokatestvØreik ait teszik meg azzÆ. hanem az is Øppen elØg. a KharaboŒ tartomÆny OroszorszÆg k zelØben ter l el. az t dik 7 . Kherszon Øs a t bbi kl ma-vidØk felØ nØz. Kourk ta G la) tartomÆny MagyarorszÆg ( T o ‰•¶fi) k zelØben. s zia. aki azokat viselik. KoulpeŒben Ipao. mert k vei egØszen fehØrek. G lÆbanKourkoutai. a Jabdiertim tartomÆny pedig OroszorszÆg ad k teles ter leteihez. amivel mintegy jelzik vØiktfil Øs t rzsbelijeiktfil val elszakadÆsukat. idegen nemzetsØgbfil azonban nem csœszik be senki Øs nem lesz fejedelem. A t bbi nØgy t rzs a Dnyeperen innen fekszik a nyugatibb Øs Øszakibb rØszek felØ. s ezek ujjai vÆllt l kezdve le vannak vÆgva. Ugyanis nÆluk az a t rvØny Øs rØgi szabÆly volt ØrvØnyben. mikor a besenyfiket ki¶ztØk tulajdon f ldj krfil. hogy azok. OroszorszÆgt l egy napi jÆr f ld. Tzourban Kouel. hogy kik voltak illetve hogyan esett meg vØiktfil val elszakadÆsuk. hogy meg lehet fiket k l nb ztetni Øs kivehetfi. Ezek halÆla utÆn az uralmat unokatestvØreik vettØk Æt. Tudni kell. hanem az oldalÆgiak is r k ljØk Øs elnyerjØk a tisztsØget. hogy a Dnyeperen innen (tœl?) a foly nak BulgÆria felØ esfi oldalÆn. a foly ÆtkelfiinØl elhagyott vÆrosok vannak: az elsfit a besenyfik Aszpronnak nevezik. a negyedik vÆros SzalmakÆtai. az ultinokhoz. a SziroukÆlpeŒ tartomÆny. Øs vannak kisebb fejedelmeik is. sszek lt ztek az eml tett œzokkal s mostanÆig k z tt k Ølnek. Øs olyan ismertetfijegyeik vannak. Khoponban GiazŒ. hogy abban az idfiben. AlÆnia. MordiÆt l t z napi jÆr f ld. mikor a besenyfik tulajdon f ldj krfil ki¶zettek. fejedelmeik voltak: az ˚rtŒm tartomÆnyban Maitza. AlÆniÆt l hat napi jÆr f ld. BesenyfiorszÆg tÆvolsÆga ziÆt l Øs KazÆriÆt l t napi jÆr f ld. az als (?) G la (Khabukszing la. a mÆsodik vÆros TouggÆtai. hogy nem Æll hatalmukban mØlt sÆgukat aikra Øs tesvØreikre ÆtszÆrmaztatni. Tudni kell. a Talmat tartomÆnyban Kosztan. Ølet k fogytÆig uralkodnak. nehogy a mØlt sÆg kizÆr lag a nemzetsØg egyik ÆgÆn szÆlljon tovÆbb. Tudni kell. KazÆria. a dervleninekhez. KharaboŒban Kaidoum. a harmadik vÆros KrakhnakÆtai. Kherszonhoz k zel van. BulgÆriÆt l fØlnapi jÆr f ld. lenzeninekhez Øs a t bbi szlÆvokhoz esik k zel. ugyanis fel ltfiik r videk. nevezetesen a Giazikhop n tartomÆny BulgÆria k zelØben fekszik. Azidfiben pedig. MagyarorszÆgt l nØgy napi jÆr f ld. a BorotalmÆt tartomÆny Øs a Boulatzop n tartomÆny a Dnyeperen tœl ter l el a keletibb Øs Øszakibb rØszek felØ. nevezetesen a Kouartzitzour tartomÆny. a Tzopon tartomÆnyban pedig Vata.

azaz a besenyfik rØgi ter lete szomszØdos a X. amelyet az fi korÆban a mai napig az œgynevezett œzok b rnak . ahol kzØpen szerepel a •fi¶ Øs sz. tehÆt az Etelk z olvasat fel sem merlhet. A¿ "‚ •fi¶ O ‡o . kvetkezØskØpp ez a rØgi terlet semmikØppen sem lehet az UrÆl Øs a Volga vidØkØn. PlÆne. tovÆbbÆ ugyanezØrt a 38. azaz Atel Øs z vidØke ! (A nØv 40. de nem mindnyÆjan. De a csÆszÆrr mÆs helyen vilÆgosan is kzli. ahova Gardz arab r a magyarok Atil folyjÆt helyezi (lÆsd a szakasz vØgØn levfi ezzel kapcsolatos fggelØket is). Ez a terlet pedig KazÆriÆtl nyugatra. old. 37. amelyekben beazonosthatan szerepel az O ‡o nØv. jllehet Konstantinosz azt KazÆriÆtl nyugatra helyezi. Kouartzitzour Øs Khabukszing la nØpei.vÆros SzakakÆtai. a hatodik vÆros GiaioukÆtai. hogy a csÆszÆrr maga rja. azaz csak a fentemltett hÆrom verzira tÆmaszkodhatunk.). MÆrpedig ha az œzok kØpesek megtÆmadni a besenyfiket. szÆzadi ter let kkel. (De administrando imperio. valamint tu akfibe metszett keresztek. midfin tartalmazza az œzok grgk Æltal hasznÆlt O ‡o¶ nevØt: A¿ "‚• O ‡o . hogy a besenyfik eredeti lakhelye az a terlet. A¿ "‚o ‡o ([32]. Tudni kell. tehÆt pontosan azokra. Ehhez nem Ørdektelen adalØk. hogy a besenyfik kangar nev¶ek. a JabdiŒrti. hanem csak hÆrom tartomÆny. fejezet. hogy a kazÆr-besenyfi hÆborœ e kzlØs elfitt tven Øvvel kezdfidtt. s a besenyfik mÆr akkor is Atelkuzu vidØkØn Øltek! Sfit mi tbb: Konstantinosz pontosan behatÆrolja. hogy a Konstantinosz csÆszÆr m¶vØnek 38. [32] Øs [34]) Figyeljk meg: Konstantinosz kzlØsØben a besenyfik eredeti lakhelye az AtŒl foly vidØkØn volt. fejezetØben szereplfi titokzatos Atelkuzu nØv amely a Dontl nyugatra esik legtbb olvasata mindenkØppen œzokra utal. mert a kangar elnevezØs ezt jelenti. hogy az Atel folyt a VolgÆval azonostsa. szÆzad kzepØn szomszØdosak az œzokkal. ugyanis a csÆszÆrr ugyanezen m¶ 9. amiØrt is nØmelyek k rØben az a hagyomÆny alakult ki. 172. fejezete vØgØn rja. hogy valamikor r maiak laktak ott. hogy csak az lehet helyes olvasat. fejezetbeli verzik kzl legalÆbbis az A¿ "‚•o ‡o alak mindenkØppen helytelen. ami a szintØn fi Æltala emltett Atel Øs Kuzu (Etelkz) nØvpÆros elsfi tagja! Sok trtØnØsz nem csinÆlt gondot magÆnak abbl. E rØgi vÆrosok Øp letei k zt templomoknak is talÆlhat k holmi maradvÆnyai. mint akik a t bbieknØl vitØzebbek Øs elfikelfibbek. fejezetbeli alakja egyØbkØnt kØtsØgtelennØ teszi. akkor velk szomszØdosak. mint a kazÆrok.) 8 . az œzok nem laknak tfilk tÆvolabb. a sz¶kebb Ørtelemben vett Etelkz tfiszomszØdsÆgÆban fekdt. hogy a besenyfik a X. hogy az œzok meg tudjÆk tÆmadni a besenyfiket. Pontosan arra a vidØkre.

.

.

.

.

hogy ha eredeti vilÆgkØpk antagonisztikusan klnbztt a trk nØpekØtfil. hogy ezek utÆn mØg lenne Ørv. hogy Zabargan fejedelem 50 000 ffit szÆmlÆl. azt megelfizfien pedig mÆgushitet pedig a besenyfik nem vehettek fl sem az AltÆ jban. Chosroes AnosirvÆn perzsa kirÆly nØletrajzÆban [16] rja.. hogy a besenyfik valaha mÆgushiten voltak egØszen 1000 krlig. addig az igazi trk nØpek egØszen kØsfin.) A besenyfik klnbzfi lakhelyeire vonatkoz adatok utÆn Ørdemes szÆmbavennnk a besenyfik vallÆsÆra vonatkoz kœtffiket. I. Ha a besenyfiket trkkkØnt fogadjuk el.. rdekes. El-Bakr arab fldrajzr Az orszÆgok Øs utak knyve c.. (LÆsd ezzel kapcsolatban a Maszœdi nØgy trk nemzetØrfil rottakat is. hiedelmØt a manicheusok szektÆja kØpezi . am g a dualista rd g k egyike k zib k nem vetfid tt Øs h mes-mÆzas beszØddel szem k elØ nem tÆrta a vilÆgban Øszlelhetfi ellentØtet (Maszœdi: Aranymezfik Øs drÆgakfibÆnyÆk. tokuzoguzokkal Øs a 21 0.. karlukokkal.. mitolgiÆ ja milyen volt. mintegy szimbizisban. egØszen addig. hogy a szbanforg nØp eredeti hitvilÆga.7.. a toguzoguz . akkor fisi hiedelemvilÆguknak hasonlnak kellett lennie a tbbi trk nØpØhez. hÆrom trzsbfil Æll kangar nØpe a nesztoriÆnus keresztyØnsØget kvette. A besenyfik eredeti vallÆsa . akkor fik valjÆban sohasem voltak trkk. csakis PerzsiÆban. hogy mg a hivatalosok rØszØrfil trknek kikiÆltott kazÆrok Øs besenyfik az arab rk szerint eredetileg is perzsiai mÆgushitet vallottak. (A XVIII. sem a kelet-eurpai sztyeppØken. szÆzadokban ugyanilyen szimbizisban talÆljuk ugyanitt a jÆszokat Øs kunokat. valamikor pogÆnyok voltak Øs hit dolgÆban k vetett œtjuk olyan volt. hogy a nesztoriÆnus keresztyØnsØg egytt virÆgzott PerzsiÆban a mÆgushittel AnosirvÆn idejØben.kzsen uraljÆk a KÆrpÆtoktl keletre esfi terletet.. fej. tovÆbbÆ tudjuk. 15. a VIII. m¶vØnek 9. Ez a kangar nØv mint lÆttuk a besenyfikre vonatkozik. szÆzadi manicheus tØrtØs nyomÆn ismerkedtek csak meg egyÆltalÆn dualisztikus vallÆssal: . sfit eredetileg a kazÆrok is. mint a k l nb zfi t r k fajtÆkØ. szÆzadi Timon SÆmuel mØg mindig jÆszok Øs kunok leszÆrmazottaikØnt ismeri Moldva lakit!) Alig hihetfi. Viszont ez azt is jelenti. [24]). Egy nØp eredetØnek kutatÆsakor ugyanis perdntfi jelentfisØg¶ lehet az. amely meg tudnÆ kØrdfi jelezni az œz-jÆsz kontinuitÆst. NesztoriÆnus keresztyØnsØget. hogy a XIII-XV. Mindez abbl az aspektusbl is Ørdekes. TehÆt a kazÆroknak Øs besenyfiknek mitolgiÆ jukat tekinve sincs kzs gykerk a tatÆrokkal. TredØkØben [24] rja.

az utast. akik kztt a mondott idfiben mØg csak nyoma sincs a keresztyØnsØgnek!) A besenyfik Øs magyarok rØgi (se nem bizÆnci. de czØljÆt a haszonlesØs Øs helybeli k r lmØnyek megvÆltoztattÆk . Øs semmi sem indokolja egy olyan verzi kialakulÆsÆt..) 0. halakb l. .) A rØgifajta keresztelØs hagyomÆnyÆt KÆllay Ferenc is megerfisti: A foly v zbemÆrtÆst rØgi magyar szokÆsnak rja Kreckvitz. rdemes lenne mØg megvizsgÆlni a JØzus -GØza Øs IllØs . TehÆt teljesen hasonlan a kazÆrokhoz Øs a besenyfikhz. akkor az mÆig pentekoszt alakœ maradt volna.. hogy a honfoglal magyarsÆg vilÆgkØpe alapvetfien dualisztikus volt. (Ha pl. e rØgi fis szokÆst maga BÆthori IstvÆn is tiszteletben tartÆ. hogy a kazÆroknak semmi kzk az altÆ ji trkkhz. ha meg nem vÆltja magÆt. Bihar megyØben œgymond a K r s melletti Fekete t lakosai rÆkokb l. keresztØny ifjakat is megkeresztelt a rØgi szokÆsok szerint . sszhangban a Zabargan kangar trzseinek nesztoriÆnus hitØrfil szl beszÆmolkkal. Ez a mondat is arrl Ærulkodik. ([20].. (ZakariÆs rØtor (lÆsd kØsfibb)... Egy XIII. p nk sd szavunkat a latin rÆsra val ÆttØrØs utÆn vettk volna csak Æt a grgbfil-latinbl. LÆszl Gyula kimertfien foglalkozott vele).. v zbe mÆrtjÆk. hogy a magyarok Øs besenyfik a rmai Øs bizÆnci tØrtØs elfitt is mÆr keresztyØnek voltak. szÆzadban Ølt Mocha nev¶ besenyfi mÆgus inkvizcis perØnek jegyzfiknyvØben tbbek kztt az alÆbbiak talÆlhatk: a tanœ felsorolja a pogÆny keresztelØst . Ez is azt bizonytja. Egy BacsunatelkØn lefolytatott eljÆrÆsban szereplfi egyik vallomÆs szerint a vÆdlottak a szenteket rØgi nØven nevezik .llfi nØvegyezØsek lehetfisØgØt is. Mint az kzismert. Ugyanakkor pØldÆul egy sereg nyom Ærulkodik arrl (de ezeket e helyen nem cØlunk kitÆrgyalni. Øs egyhÆzi terminolgiÆ juk sem eurpai kzvettØs¶ volt.. old. a rØgiek szertartÆsait vØgzi [11].tbbi val ban trk nØppel. se nem rmai) keresztyØnsØge mellett tanœskodik a Kassai Kdex is.8. mindenesetre mØg 555 elfitt. Øs teljesen eltØrfien a k l nb zfi t r k fajtÆk tl. 86-87. mind a szlÆvok kØptelenek kiejteni s a latinul r papok sem vetnek soha paprra. amelyet mind a grgk. A besenyfik mai nyomai De vegyk nagyt alÆ a besenyfik trk voltÆnak kØrdØsØt a besenyfik mÆig esetlegesen fnnmaradt nyomainak szemszgØbfil is. `rpÆd magyarjaival egytt kztudottan nagy bese22 . E szokÆs pogÆny idfiszaki volt.. tojÆsokb l. MihÆly szr pÆtriÆrka [4] Øs El-Bakr arab r [24] egybehangz vallomÆsa szerint a kazÆrok a mÆgushitet kvetfien keresztyØnekkØ lettek. keresztelfi pØnzbfil keresik Ølelm ket.

n. szerinte magyar eredet¶ szavakbl. szÆzadi hres kutatja 1844-45-ben utazÆst tett a Fekete-tenger Øs a Meotisz vidØkØn [19]. hanem a besenyfik hoszœ ideig ffi szÆllÆsterletØnek szÆmt Etelkzben nyomozdunk. mØg inkÆbb igaz az az ÆlltÆs. De ha nemcsak MagyarorszÆgon. ’s egy t rzs krfil szakadÆsÆt [28]. Magyar nyelvi elemek Øs klcsnszavak ugyanakkor nemcsakhogy az erdØlyi Øs moldvai. old. magyar nyelvbfil szÆrmaztathatkat annÆl inkÆbb (lÆsd [38]..s. valamint azokbl a helynevekbfil. [26])! A besenyfik kzponti szÆllÆsterletØn. ill.P. hogy az Etelkzben Øs az Al-DunÆnÆl mØg a XIII. Ha pedig Moldva fislakosai kzl ma egyedl a csÆngkat tudjuk kimutatni. hogy hogy e tartomÆnyok korÆbbi lakosai magyar nyelven beszØltek. ahol valszn¶sthetfien besenyfi fejedelmi lelet bukkant elfi (v.sz. akiknek a mienkØtfil k l nb zfi valamelly idegen nyelvØnek legkissebb nyomÆt ’s maradvÆnyÆt sem mutathatja f l bÆr melly szorgalmas kutat : a’ mi mÆr magÆban ellentmondhatlan bizonyossÆgra emeli a’ kunokkal azonegy nyelv¶ hatalmas besenyfi nØpsØgnek magyarokkali vØrrokonsÆgÆt. szÆzadban is csupÆn nyomokban fordulnak elfi (lÆsd Kniezsa IstvÆn tØrkØpØt. magyarok Øs szØkelyek egyarÆnt magyar ajkœak voltak.. akkor ez azt jelenti. M¶vØhez csatolt terjedelmes ØrtekezØsØben foglalkozik a besenyfikkel.k. mint Nagyszentmikls tØrsØgØben. de a havaselvei . jÆszok.ny. felkutatand a magyarok rØgebbi lakhelyeit. TØny. amelynek megfelelfii megvannak MagyarorszÆgon . [19]. 181-184. a +. mint magyarok a nevek eredeti ØrtelmØben. Mindebbfil azt a kvetkeztetØst vonta le. Tonuzba abÆdi szØkhelyØnek krzetØben Øppœgy nincs trksØgre utal nyom.nyfi tmegek telepedtek le MagyarorszÆgon. a magyar nemzet eredetØnek XIX. Ez akkor is sfit annÆl inkÆbb igaz. Jerney MoldvÆban Øs BesszarÆbiÆban hosszœ listÆt Ælltott ssze a moldvai romÆn nyelvben talÆlhat. . Jerney JÆnos. hogy fik sokkalta inkÆbb besenyfik. hogy az elmœlt hØtszÆz Øv alatt MoldvÆban magyar sz rvÆny elvileg fnnmaradhatott. a szakasz vØgØn levfi fggelØket)! Ha igaz az az ÆlltÆs.j. ugyanilyen eredmØnyre jutunk. ha a 23 .+ [besenyfi kenØz] rovÆsfelirattal). szÆzadban is tbbsØgben Ølfi besenyfikre Øs kunokra rÆtelepedett olÆhok nyelvØben mØg nyomokban sem mutathat ki trk hatÆs! MÆrpedig ez trk nyelv¶ besenyfik esetØben elkØpzelhetetlen lenne.+. Æm egyÆltalÆn feltØtelezhetfien trk eredet¶ helynevek a XI. vagyis a hajdan itt Ølfi Øs a romÆnok kzØ olvadt besenyfik. S a helynevekre is ugyanez Æll: MoldvÆban Øs Havasalfldn nem lehet trk helyneveket kimutatni. kunok. miszerint az elmœlt hØtszÆz Øv alatt ugyanott besenyfi t mb nem szvdhatott fl. sfit dobrudzsai olÆhok nyelvØben is nagy szÆmban mutathatk ki.

hanem a magyar nyelv¶ besenyfiktfil szÆrmaznak. rdekes mdon blcs nyelvØszeink mØg csak meg sem ksØreltØk pl. Az s hangot a XIII. hogy a KÆrpÆt-medencØbfil œgymond kirajz magyarsÆg csak az anyaorszÆg viszonylagosan modern nyelvØt kØpes Ætadni. hanem egy a csÆng nak megfelelfi korai alakot (amely az egykorœ forrÆsokban (Kiengir?-)kang’k -kanga-kangar alakokban kerlt feljegyzØsre). ami elsfire is oly annyira felt¶nfi az anyaorszÆgi flnek. amelyrfil mint besenyfi falurl szÆmol be egy XIII. amelynek neve szinte pontosan megegyezik azon FejØr megyei T b rcs k (ma T b rzs k ) hely nevØvel. hogy a besenyfik nem feltØtlenl mindnyÆ jan beszØltek sziszegfis nyelvjÆrÆsokban. hogy a MoldvÆban nagy tmbben Ølfi besenyfik a KÆrpÆtokon bel l Ølfi magyarok hatÆsÆra vÆltak volna nyelvkben magyarrÆ a X-XIII.) Lehet. hogy a csÆng (csÆngu) nØv a klnbzfi forrÆsokban a (Kiengir?-)kang’k -kanga-kangli-kangar nØven jelzett nØpnØv mÆra fnnmaradt alakja. az 1200 krli Halotti BeszØdnek sziszegfis olvasatÆt adni! (Persze szinte biztos. ill. senki nem gondolja komolyan. akik Etelkzben megfiriztØk eredeti besenyfi azaz magyar nyelvket. s nyilvÆn jval korÆbban is. 88-90. egyÆltalÆn nincs kizÆrva. hiszen ez Øppenhogy annak lehet egyik bizonytØka. hogy ha a csÆng nyelv valban kizÆrlag a XIII. hogy a besenyfiknek semmi kzk az altÆ ji trkkhz (hanem ØdestestvØrei a magyaroknak). old. 435. szÆzadban a Dnyeszter-parti Cs b rcs k volt ([10]. de a csÆngk egyik korai kzpontja vitathatatlanul besenyfi nev¶ volt. S mint mÆr korÆbban emltettk. s azon is illene valakiknek elgondolkozniuk. mg a sz¶kebb Ørtelemben vett magyarok kztt ilyen nyelvjÆrÆs akkoriban (mÆr) valszn¶leg nem Ølt. (Mindenesetre ezek a klnbzfi elnevezØsek a csÆng val kiegØsztve jl kvetik a besenyfik Æltalunk kØpviselt vÆndorlÆsi œtvonalÆt. hogy a besenyfik egy rØsze soha nem is hasznÆlta magÆt a besenyfi nevet. ellenkezfi esetben ugyanis ilyen nyelvjÆrÆs MagyarorszÆgon is mÆig 24 .csÆngk a magyarral kzel azonos nyelvet beszØlnek. Azt pedig ugye. TehÆt igencsak valszn¶. de mindenesetre volt ilyen nyelvjÆrÆsuk a XIII. hogy az olÆhoknÆl elfifordul magyarra utal helynevek Øs klcsnszavak nem is a magyaroktl. ha meggondoljuk. szÆzadokban? (PlÆne. klnben nemigen lett volna kln rovÆsjelnk az s -re Øs az sz -re. ezesetben a csÆngk legvalszn¶bben a besenyfik leszÆrmazottai. S mint mondottuk. szÆzadban mÆr hasznÆlta a magyarsÆg. de a csÆngra jellemzfi archaizmust nem kØpes teremteni!) PØldÆul tudjuk.). szÆzadban. szÆzadi levØltÆri adat. akkor nem fordulhatna elfi benne az a jellegzetes sziszegØs. szÆzad ta MoldvÆba vÆndorolt KÆrpÆt-medencei magyarok nyelve lenne. hogy a moldvai csÆngk egyik kzpontja a XV. TehÆt akÆrhogyan is.

halÆlÆt meghallvÆn a’ Bessusok. Ebben az idfiben MoldvÆban csak a besenyfik Øs az œzok brtak haderfivel. a’ CsÆngur Elek attya Æt. a’ jeles katona Kab Æt Øs a’ G metz f ldit visszafoglalÆ . Azonban Sandour IstvÆn is Sandor nevet vØvØn fel. Æm a szbanforg adat œgy illeszkedik kvetkeztetØseinkhez. amelyet a szØkelyektfil Bessus ok vesznek el.. akik igazÆbl tØnyleg œzok vagy besenyfik. sfit a XI.fnnmaradt volna. miszerint a csÆngk mÆr hosszœ ØvszÆzadok ta laknak a KÆrpÆtok keleti oldalÆn.. szÆzadi hatÆrvØdelmØt illetfien az idØzetteken kvl mÆs esemØnyt nem tart emltØsre Ørdemesnek. az mÆr nmagÆban is azt jelenti. s a krnika tØnyleg Bessusok at emlt. De Øppen szerencsØre egy Mik nev¶ kØtszÆz fegyveressel ØrkezvØn ki¶zØ a CsÆngurokat (Csanguros) Øs megszabad tÆ SÆndor IstvÆnt. mikor ezzel az adattal talÆlkozott). hogy e bessus nØv tÆrsasÆgÆban felbukkan csÆng k-csÆngur ok azonosak a Salamon Øs Szent LÆszl harcaiban felbukkan. Mindezeket a kvetkeztetØseket nagyon szØpen sszegzi a Cski SzØkely Krnika egy adata [5]. hogy az mÆr egyenesen lØlegzetelÆllt (e sorok rja az ezen Øs korÆbbi szakaszokkal mÆr teljesen elkØszlt. Ha e krnika hitelessØgØre nem is alapozhatunk. szÆzad mÆsodik felØben mØg annyira nem rØszei a politikai Ørtelemben vett magyarsÆgnak. MÆrpedig ha fik a XIII. hogy ez az adat trtØneti alappal br. . nyelvket pedig csÆng nak (tehÆt nem magyar nak) nevezik... A szbanforg szveg a kvetkezfi: IstvÆn kirÆly . Jllehet e krnika hitelessØgØt sokan kØtsØgbe vonjÆk. tehÆt 1038 Øs 1095 kzØ. szÆzad elsfi felØnek szØkely kztudatÆban az Ølt. hogy a XVI. SÆndor IstvÆn pedig a’ LÆszl a. szÆzadi krnikarnak semmi ØrdekØben nem Ællt a kangar-csÆng kontinuitÆs kiagyalÆsa. a szØkelyek kØsfibb CsÆngur nev¶ vezØrektfil veszik vissza!) TehÆt mÆr csak emiatt is csÆng=besenyfi. nagy valszn¶sØggel mondhatjuk hÆt. kun nak nevezett nØppel. mØgis elgondolkoztat. bØ akarÆnak tni. Tekintettel ezen csÆngk csÆngur Øs a besenyfik kangar nevØre. akkor nyelvk magyar nevezetØt is megtartottÆk volna mind e mai napig. A XVI. a tbbi tÆ jszlÆshoz hasonlan. csÆng=csÆngur=kangar=besenyfi. hogy annak terletØt sorozatos betrØseikkel hÆborgatjÆk! Ha egyØbkØnt a krnika a szØkelyek XI. (Ugyanazt a Gmtz fldjØt. a’ CsÆng k (Csangorum) vezØrivel Dottka Basillal veszekedni kezde..) s az a tØny is dntfi sœllyal esik latba. szÆzad ta MagyarorszÆgrl vÆndoroltak volna ki MoldvÆba. Ezek az esemØnyek IstvÆn kirÆly halÆla Øs Szent LÆszl bizonyos cselekedetei kzØ vannak idfirendileg illesztve. a’ Gergely testvØre ki¶zØ az ErdØlyi Vajda parancsolatjÆb l CsÆngur PÆlt. a’ G m tz mege f ldin lak keresztyØn SzØkelyeknek hadat izenvØn. hogy a csÆngk mindmÆig hazÆ juk gyanÆnt MoldvÆt emltik.. 25 .

hogy ebben a korban ezeknek (Jazygum et Cumanorum) a megmaradt ut dai nevetsØgesen Øs zetlen l beszØlnek magyarul. hogy kunok. hogy a moldvai csÆngk nem kzvetlenl a magyar. A csÆng teleplØsekre valban nem jellemzfi az a hØtmagyarra utal nØvanyag.rdekes. mint a XVIII. hogy ez a csÆngkra vonatkozik: Nem kell csodÆlkozni azon. hanem mint a legtermØszetesebb. PØntek-Sœr. A XI. hogy a csÆngk sajÆt hagyomÆnyuk szerint a magyarok AtillÆval bejtt csoportjai [22].] ( [46]. hogy a Pozsony megyei Hegy-Sœr. mivel tÆvol Ølnek a t bbi vØreiktfil. kunokra vonatkoz adatok pØldÆul szinte kizÆrlag besenyfikre vonatkoznak. Nagy. szÆzadban (Øs azta is) magyar nyelv¶ etnikum csak a csÆngsÆg lehetett (akiknek kiejtØse egyØbkØnt mÆr akkor is furcsa volt az anyaorszÆgi flnek). 1706-ban a rØgi emlØkezet mØg nyilvÆn sokkal jobban Ølt a kztudatban. A kun nØv persze nem jelenti azt.) Azzal egytt.Øs Nemes-Sœr. Ennek a hagyomÆnynak kvetkeztetØseink fØnyØben mindenkØppen van annyi trtØnelmi magja. old. Timon SÆmuel rja: Ad posteros Cumanorum anno 1706. hogy csak hÆromszÆz Øves) mÆsik rott adatunk is afelfil. Nem lehetetlen. beleØrtve a fentemltett 1038 Øs 1095 kztti esemØnyeket is (fik lelgettØk halÆlra II. hanem valamely testvØrnØp maradØkai. [1706-ban BesszarÆbiÆba egy TirnaviÆb l val papot k ldtek a kunok leszÆrmazottaihoz. szÆzad utÆn Øs ma is . gyelemremØlt az. MoldvÆban ugyanis a XVIII. 259-260. A kun nevezet az `rpÆd-korban elØggØ ÆltalÆnos gy¶jtfifogalom volt a magyarsÆg testvØrnØpeire. hogy a csÆngk eredetØre vonatkozan kevØs ismert adattal rendelkeznk. Valta-Sœr Øs Varza-Sœr (lÆsd [33]. hogy az r a csÆngk kun eredetØt nem mint valami ÆlltÆs tÆrgyÆt. EgyØbkØnt Timon SÆmuel idØzett m¶vØnek 20. amely MagyarorszÆgon nagyon is s¶r¶n elfifordul. (MÆr pusztÆn ebbfil is arra kell jutnunk. old. Øs nem besenyfik a csÆngk fisei. in Bessarabiam missus fuit Tirnavia sacerdos. oldalÆn is fØlreØrthetetlenl az fi korÆban MoldvÆban Ølfi jÆsz Øs kun maradvÆnyokrl r. de magyarnyelv¶ etnikum alaptÆsai!) De van (igaz. szÆzadi. hogy Moldva legfisibb teleplØsei egy a hØtmagyartl fggetlen. a Tzour nak nevØre vallanak. IstvÆn kirÆlyt is).) helynevek a nyolc besenyfi trzs egyikØnek. hogy a csÆngk-besenyfik `rpÆd magyarjainÆl korÆbban jelentek meg KeletkzØp-EurpÆban ahogyan arrl a Nyesztor-krnika is beszÆmol. amikor azt a felgyorsult vÆltozÆsok erzija sokkalta erfiteljesebben emØszti fl. Øs mÆs nØpekkel keveredtek. s hogy magÆban 26 . Øs afelfil sem lehet kØtsØgnk. Ezek tehÆt Timon tanœsÆga szerint kun Øs jÆsz ivadØkok! Van tudomÆsunk a XI. 75. kzismert tØnyt szerepelteti. szÆzadban nagy besenyfi tmbrfil Pozsony vidØkØn is.

ami gy az fishazÆban visszamaradt besenyfik. Ebben persze nem foglalkozunk grg szvegtorztÆsoknak mØg torzabb elmØk Æltal kitrkstett nyelvi adataival . mindhÆrom nØp egyik fishazÆ ja a KÆspiAral vidØk. hogy az fik a jÆszokkal azonosak. hogy a Krass -Sz rØny nØvpÆros X.Øs fldrajzi neveket besenyfi szempontbl kiØrtØkelni. amelyet a grg torztÆs Kuartzi-Tzour formÆban adott vissza.). ezØrt ehelytt nem tehetnk mÆst. 2. boszniai hely.1. hogy a boszanÆc nØpnØvben a besenyfi nØv rejtfizik. Mint a kvetkezfi szakaszokban lÆtni fogjuk. s az sincsen kizÆrva. Æm sokan eleve komolytalanul tekinthetnek Ørveinkre. jÆszok Øs magyarok egyik mÆig ØpsØgben megmaradt fosszliÆ ja. Szlnak forrÆsok a besenyfik nagy dØlvidØki telepeirfil is ([11]. Øs ha valaki ezzel nem Ørtene egyet. hogy a besenyfik trknyelv¶sØge œgyis jl dokumentÆlt tØny .8. havasalfldi ill. old. 0. hanem azt. hanem az fishazÆkban is kereshetjk (a magyarsÆg nyomaival egytt). eddigi Ørveink szerint nagyon valszn¶. az olvassa vØgig e fggelØket. EgyÆltalÆn nincs kizÆrva. amelyek œgymond a besenyfik trk volta mellett tanœskodnak. `m az œzok Øs besenyfik megmaradt nyomait nem csak KzØp-EurpÆban. Persze a kœtffikkel val szembestØs utÆn nyilvÆnval. de zenØje rØszben fnnmaradt. Ami az œzok mai nyomait illeti: mivel 1. mert bfisØgesen elegendfi. Szakaszf ggelØk: A kunok Øs besenyfik nyelvØrfil Ebben a fggelØkben azokat az Ælltlagos Ørveket vesszk nagyt alÆ. A jvfiben Ørdemes lenne valakinek az erdØlyi. Ezt nem azØrt tesszk. 3. miszerint Æ a magyar nØpzene legkzvetlenebb pÆrhuzamait Øppen KzØp-`zsiÆban lehet kimutatni. mint ha rÆsunk tbbi rØsze egytt nem volna elegendfi ÆllÆspontunk alÆtÆmasztÆsÆra. s ez a tØny nem csak a karakalpakok magyarokhoz f¶zfidfi tradcijÆval cseng ssze.a Pozsony nØvben is egyenesen a besenyfi nØv bœvik meg. HÆt nem az. az œzok MagyarorszÆgra kltzØsØrfil krnikÆink semmit sem tudnak. hogy ez Øppenhogy nem a magyarok Øs besenyfik trk eredetØt jelenti. mondvÆn. mint hogy a fentiekben mÆr lÆtottak alapjÆn kijelentjk: a rØgi œzok mai nyomai minden bizonnyal maguk a MagyarorszÆgon ma Ølfi jÆszok. szÆzadban rÆtelepedett nem szk ta t r k k valamennyire maguk is szktÆvÆ vÆltak. hanem a nØpzenekutatk azon megÆllaptÆsval is. nem cØlunk ugyanis ehelytt a priori feltevØseken alapul kvetkeztetØseket cÆ27 . 417-418. s ha a belØjk olvadt szktasÆg nyelve nem is. a jÆszok mai utdai kztnk Ølnek Øs jl ismerjk fiket. szÆzadi alakja azonos azzal a trzsnØvvel. hogy a KzØp-`zsiÆban visszamaradt magyar nyelv¶ szktÆkra a VI.

ami ugyanezen rk szerint se nem t r k. tehÆt a besenyfik nyelvØrfil szl ezen kzlØs esetØben igazi altÆji nyelv mÆr eleve f l sem mer lhet. A kzlØsben az is szerepel. amit korÆbban mÆr lertunk: egymÆst l tÆvol esfi nyelvek egymÆssal nem keverednek. (PÆlczi HorvÆth AndrÆs maga is megÆllaptja [28]. mint a mÆr emltett B run -idØzet. Mindez egyttesen arra mutat. semmi esetre sem vonatkozhat valdi trk nyelvre. hogy B run kzlØse a besenyfiket egyØrtelm¶en a Sztrabn-fØle pasiani kkal azonostja (az alÆnokkal egytt az fisidfikben az Amu-Darja Øs a KÆspi-t partvidØkØn laktak). hogy BizÆnci szerzfik Æltal feljegyzett t rzsnevek Øs szemØlynevek. szÆzadi forrÆs kzvetett adatokkal szolgÆl a besenyfik nyelvØrfil. hogy a mÆsik nyelv-sszetevfi. Arrl nem is szlva. ezØrt a besenyfi nyelv trk jelzfi je csak a szktÆkra alkalmazott klasszikus perzsa terminust jelentheti. a besenyfik Ælltlagos trknyelv¶28 .folni. A lÆthatatlan ruhÆkhoz mint az kzismert mindig szorgalmas Øs hosszas munkÆra van szksØg. amelybfil a besenyfik trk nyelvØre lehetne kvetkeztetni. orosz Øs magyar forrÆsokban megfirz tt szemØlynevek Øs helynevek hosszas elemzØse Ærulta csak el . hogy meztelen. s mÆr csak ezØrt sem lehet a besenyfi nyelv mÆs. akik a szokÆsos trk jelzfivel egytt sem lehetnek valdi trk nØpek. Az antik korban a mondott vidØken nem laktak trk nØpek. mint a korai alÆn nyelv egy dialektusa. Az Ælltlagos kipcsak trzs.szorgalmas kutat k’ nemzedØkeinek. Ez nem mÆs. B run szerint az alÆnok nyelve a besenyfik trk nyelvØnek Øs a horezmi nyelvnek a keverØke. hogy pl. se nem perzsa . Azaz altÆ ji nyelvrfil sz sem lehet. akirfil a vØgØn egy kisgyermeknek kellett kimondania. ami fØlelmetesen hasonlt a kazÆr nyelvrfil mondottakra. a kaukÆzusi oszØtek nyelvØn semmilyen nagyobb mØrv¶ igazi trk hatÆs nem mutathat ki. HÆt ehhez valban legalÆbb annyira szorgalmas Øs hosszas munkÆra volt szksØg. tehÆt megint csak arrl lehet sz.Øs szemØlynevekkel kapcsolatban lÆsd az utols szakaszt. hogy a besenyfik kipcsak t pusœ t r k nyelven beszØltek . a horezmi nyelv Øppen a X. mint a mesebeli kirÆly œj ruhÆ jÆhoz. Egy Horezmbfil szÆrmaz X. hogy a besenyfik az alÆnokkal egytt az fisidfikben az Amu-Darja Øs a KÆspi-t partvidØkØn laktak [47]. hogy a besenyfik nyelve valamely szkta dialektus volt. szÆzadi arab rk szerint homÆlyos Øs Ørthetetlen .) A vad etimologizÆlÆsokat leszÆmtva. Mint ahogy azt is œjra csak hangsœlyoznunk kell. hogy e trk jelzfi pusztÆn egy az alÆnhoz kzeli dialektusra utal. A kzlØs szerint az alÆnok nyelve felerØszben trk . hogy nincs oly kzvetlen nyelvemlØk. jllehet tudjuk. hozzÆtØvØn. s ismØtelten hangsœlyoznunk kell.

a tatÆr nyelvbe belej tt. hogy e nØv a szvegben mÆs sztyeppei nØpektfil val megklnbztetØsre szolgÆl. Az alÆbbiakban elfiszr a Petrarca-kdexet Øs az œn. A kztudatban meggykerezett hamis kØpzet miatt ezekkel is foglalkozni kvÆnunk. hogy a kunok trknyelv¶sØgØt egyÆltalÆn nem tÆmasztjÆk alÆ. œgy szÆmunkra maga Anna Komnena erfis ti meg.sØge mellett a hivatalos trtØnØszek amœgy is csak egyetlen Ørvet tudnak szba hozni. hogy a besenyfik sem voltak azok! Megjegyezzk. majd az olÆh nyelvnek Øs fldrajzi neveknek a kun Øs besenyfi nyelv magyar voltÆra vonatkoz kzvetett bizonytØkait tÆrgyaljuk dr. Ha ezekrfil az alÆbbiakban sikerl kimutatnunk. midfin arrl r. mongolt r k-tatÆr) az egyszer¶ tatÆr nyelvet beszØlte Øs nem a kœn nyelvet. hogy egy besenyfi vezØr Ætmegy a kunokhoz. knyvØnek 5. m¶ve 8. sfit ha azt is. hogy a kunok bizonyosan nem voltak trk nyelv¶ek. mØghozzÆ pusztÆn egy tatÆr nyelv¶ kdex ( Petrarca-k dex ) Øs egy tatÆr nyelv¶ ima (œn. olasz. mint vel k egynyelv¶ekhez [3]. mint amennyire azt pØldÆul a szÆzszor tØvedhetetlen Schlzer Ælltja. hanem van tatar tilge koneldi (hibÆs latinos rÆs k neldi. Ez az Ørv is kzvetett. MÆrpedig a trtØnØszek tbbsØge a kunokat eredendfien trk nyelv¶eknek tartja. azaz azon nyelvet. ennek pedig magyar ford tÆsa ez: . arab. Az 1081-1118 kztt Ølt Anna Komnena bizÆnci hercegnfi Alexias c. k neldi helyett). g th. A bizÆnci rk nem voltak annyira ostobÆk. sem kuman tili (kœn nyelve). hogy a Petrarca codex keletkeztekor a kr mi zagyvalØk-nØp (g r g. Nincs abban sem khun tili (Chun tili). hØber. Ezt Øn azzal bizony tom. hogy a Mongolok Æltal nyugatra nyomott t r k-tatÆr elem egyszer¶ nyelvØvel ama nehØz nyelv¶ hunn-kazar elemet pÆr Øvtized alatt magÆba olvasztotta Øppen œgy. mint a volgai BolgÆrorszÆgban. sem kumancsa (kumanul) kifejezØs. perzsa. hogy a kunok Øs besenyfik egynyelv¶ek. IdØzzk sz szerint Szent- . Kun MiatyÆnk ) alapjÆn. RØthy LÆszl [38] m¶ve alapjÆn. Ennek hibÆs rÆsœ nØmet ford tÆsa a Codex szerint: ha re-t di cuge gerade (pro he redet die Zunge gerade). amely a Codex korÆban ffinyelv (die 29 A Petrarca-k dex ( Codex Cumanicus ). katolnai BÆlint GÆbort: A Kr mben maradt nem t r k-tatÆr nyelv¶ kazarbesenye-kœn elem. Kun MiatyÆnkot vesszk nagyt alÆ. ami klns hangsœlyt kap. orosz. rmØny. mint f ldbirtokos nemessØg oly kevØs szÆmœ lehetett. amelyrfil az egØsz codexben egy sz sincs. hogy a hercegnfi a besenyfiket szk tÆk nak nevezi. fejezetØben emlti. ha meggondoljuk.

aki a nagybuzgalmœ kidolgoz t gyelmeztette volna e nagy tØvedØsre (magam ezidfitÆjt hazÆtlanul bolyongottam). e. quis ille sit Ol hunn (i. TatÆrok magukat . Cumanus.Az a birka.Pauco . a latin rÆs miatt ssze kellett hogy t rje az amœgy is nem tatÆr embertfil hallott talÆnyt.Zunge) volt. a Codex 1883-adiki p tlØkÆban (p. hogy megh zzØk. crusto saginatur . Øn nagyon sajnÆlom. Hogy a nagybuzgalmœ kidolgoz ezt nem vette Øszre. ezt a talÆnyt a 153. e.. 32) a k l nben homÆlyosnak tØlt talÆny megfejtØsØt a kidolgoz gy vØlte ford that nak: . s a ford tÆst œgy vØlte igazolhat nak.a TatÆr volt az œr. E szerencsØtlen talÆny szerØntem Øs minden t r k-tatÆrul tud szerint ez: Kicsike f¶nek t vØn megh zik (Mi az?) Ol huun (hibÆs az Ol coun. K l nben val sz n¶. Azaz: . akinek nem volt alkalma a t r k nyelvet . Ol huun. lapon gy ford totta: .. Kœn?) Minthogy a budapesti AkadØmiÆban senki sem akadt.) igØnek olyan szenvedfi alakja. mert a t r k-tatÆr nyelv a k zØpigØbfil is szeret szenvedfit csinÆlni..g r g. a Hunu (Kœn?) pedig a szolga. akinek a kenyØrhØj is elØg. codex p.. hozzÆszokik stb. De mØg sajnÆlatosabb az.. hogy .hunn nØven neveztØk. 30 .. Az itt adott Æt rÆs a hittØr tfi pÆter latinos rÆsÆnak az utÆnzata. hogy a kidolgoz a codex 17-edik talÆnyÆnak (aenigma. mint a kon-ul (helyezfidik) a kon (ugyanaz) igØbfil. mert eredetileg: K cs k ut n k ginde szemirir kellene hogy Ælljon. kurta) sz nak kicsiny tett alakja. crusto impingvatur. 144) tØves ØrtelmezØsØbfil azt hozta ki. (MegfejtØse).pauco . Kecsak ut(a)hi kegŒde szemirir. beleigazodik. kojun helyett) . perzsa. arab kiejtØs utÆn hallani. (Mi az?) . amelyet Øn bet¶k hiÆnyÆban magyaros Æt rÆsban adhatok. Cumanus). koun.KevØs kenyØrhØjon megh zik. rmØny. hogy a kr mi A szerencsØtlen talÆny (aenigma 17). hogy a kecsa-k alak a kabard ke-s (kis. r vid. ez: A kidolgoz . helyesen beszØli. Kecsak uth n keg-in-de szemirir. A codex konel (con-el) igØje a kazÆni tatÆr k n (belejfi.Az Huun (vagy Kuman. I.

ezek elfitt pedig a Besenyek voltak. Kicsinyke kenyØrhØjon a vilÆgon mindentt egyformÆn hznak vagy nem hznak. De a fentiekbfil talÆn Ørdemes kiemelnnk a szbanforg fejtrfi hivatalos olvasatÆnak lesœjtan morbid voltÆt. EgyØbkØnt ha az sszes eddigi Ørveinktfil eltekintenØnk. EkkØnt egy t r k-tatÆr talÆnynak rossz latin Æt rÆsÆb l keletkezett annak kis tØse. akkor azt nem kun ember rta Øs ffileg nem kunok szÆmÆra. hanem csak tatÆr nyelv (tatar til): kÆr volt a hittØr tfi pÆter kr mi tatÆr tanulmÆnyÆnak a . amikor Øn ott tanultam. hogy ez a legtbb embernek eleddig fl se t¶nt. neveztØk a keresztyØnyek Kr m zagyvalØk-nØpsØgØt KumÆn (Cuman)-nak. 165-168.Hogy a pÆter huun alakja cu-un ØrtØk¶. a helyes kojun (latin rÆssal coj-un = birka) sz b l coj alakot csinÆlt. old. amit az fi modorÆban huun-nak rt. mert a kazÆni TatÆrok elfikelfibbjei magukat bolgÆr eredet¶nek mondogattÆk mØg akkor. Com - 31 . azt mutatja az. m g a mÆs Ællatok legelØse utÆn megmaradt f¶ t vØn megh zik. amelyek erfisen valszn¶tlentik a huun = kun magyarÆzatot. mert az un vØgzetet genitivus-ragnak gondolta. szÆzadban nem adott fl ilyen talÆnyt valamely nØp nevØnek megfejtØsØre. ezzel szemben kuman nal kezdfidfi helynevek nagy tmegben talÆlhatk (pl.) Mindez nem szorul tovÆbbi kommentÆrra. RomÆniÆban Comanul. De mØg ezt is feltØve (Æm meg nem engedve) ha a kunokrl ilyen megalÆz adat szerepel a kdexben. Ezen t rtØneti alapon. Ily alapon a kazÆni tatÆr nyelvet is bolgÆr nyelvnek lehetne nevezni. Egyszer¶en mØg belegondolni is visszataszt. A legnagyobb baj az. Comanac. A cojun (birka) sz nem t r k ember szÆjÆb l koun kiejtØs¶ s ezt hallotta a pÆter coun. hogy a birka a tØrdigØrfi f¶ben megd glik. ([44]. TehÆt a Petrarca-kdexbfil a kunok nyelvØre abszolœte semmit sem kvetkeztethetnk. cuun-nak. mert egykor Moldva Øs OlÆhorszÆg urai a Kœnok voltak s az egØsz ter let Kumania nevet viselt j ideig. Minden juhos gazda tudja. hogy ezen irt zatos rÆfogÆs latin nyelven van rva s ment ki a nagyvilÆgba. A kr mi fØlsziget urai a TatÆrok elfitt a Kœnok. KumÆn nevezet egyetlenegy helyen sem fordul elØ. Comana. A legnagyobb csoda ebben az egØszben az. s mert talÆn a codex szerkesztØsekor mØg magukat Kœnoknak tart csalÆdok is voltak. hogy a kr mi Kœn magÆt huun nØven nevezte. De minthogy a Petrarcak dex nyelvØben a Kœn. hogy a kamis (nÆd) sz t is hamis-nak rta. mØg mindig olyan tØnyekkel kellene szembeslnnk.Codex Cumanicus nevet adni. Ily alapon a moldvai Øs olÆhorszÆgi rumuny nyelvet is kœn nyelvnek kellene mondani. sem a XIX. Tudniillik a KÆrpÆtokon kvli helynevekben a kun nØv csak elvØtve fordul elfi. s Øpesz¶ ember sem 1300 krl.

Kumanivci. Kun MiatyÆnk kal is tkØletesen ugyanez a helyzet. stb. MacedniÆban Kumanovo. hanem inkÆbb kipcsak ot hasznÆlnak. s mØg nagyobb csodÆlatra mØlt. de a kun semmikØppen sem. hogy a Petrarca-kdexben fllelhetfi huun nØv nem kun t jelent. Kunszentmiks szomszØdsÆgÆban volt TatÆrszentmikl s Øs TatÆrszÆllÆs. hogy gyfizzn arrl. Kumanivka. Az œn. XXI. ha a XIII-XVI. liszteusok (jÆszok) Øs tatÆrok nemrØg ÆttØrtek a keresztyØn hitre [35]. persze a kunokhoz kØpest elhanyagolhat szÆmban. Ez azt jelenti. szÆzadban lØtezett egy qun nev¶ nØp. UkrajnÆban Kumaniv. akik szintØn keresztyØnekkØ lettek. tehÆt a kunok megjellØsØre a kipcsak lett volna az egyetlen logikus alak. hogy a Petrarca-kdex kun kdex -kØnt val beazonostÆsa a trtØnelem legfatÆlisabb tØvedØseinek egyike. hanem kumÆn . Com nd . JÆnos pÆpa 1410-ben (Zsigmond kirÆly udvarÆban szolgÆl) Branda nev¶ pÆpai kvethez kldtt levelØben rja. De talÆn itt tœlzÆs is a tØvedØs kifejezØs.. Kuman ).) Mindez megint csak arra mutat. Sokan nem vesznek tudomÆst arrl. Kuman£evo. hogy a kipcsak rl ne is beszØljnk. Kumanidis . de a trk nyelv¶ szvegekre mØg ez az alak sem jellemzfi. hanem tatÆr MiatyÆnk. nyilvÆnvalan 32 . hogy MagyarorszÆgra a kunokkal egyidfiben tatÆrok is jttek. Kumanica. hogy az œn. A huun alak viszont mÆr a kumÆn nal sem egyeztethetfi. Ha az orszÆg kzepØt egy tmbben megszÆll kunok zmmel trknyelv¶ek lettek volna. stb.neasca. Kumanovci. MÆrpedig a Petrarca-kdex rja tatÆrul rt.. ezektfil pedig nem messze fekszik a mai napig fnnmaradt TatÆrszentgy rgy. hogy a Petrarca-kdex keletkezØsØnek idejØn a kunoknak Kelet-EurpÆban mØg vØletlenl sem kun volt a nevk. Kezdjk mindjÆrt azzal. de ezeknek a tÆvolsÆg Øs az idfipont miatt a mi kunjainkhoz semmi kze. MindjÆrt lÆtni fogjuk. Szentkatolnai BÆlint GÆbor magyarÆzata mindenkit meg kell. Kun MiatyÆnk. hogy a szbanforg ima nem kun. hogy a fent eml tett (magyar) kirÆlysÆgon bel l Øs hatÆrai mentØn Ølfi kunok. hogy valakiknek mÆr nagyon fÆ jt a foguk egy trk nyelv¶ kun nyelvemlØkre. Tudunk is a trk idfi elfitti tatÆr telepekrfil a KiskunsÆg terletØn. (Kelet-`zsiÆban a XI. Sokkal inkÆbb arra kell gondolnunk. ha valakik egy ilyen szvegmaradvÆny alapjÆn egy mÆsik nØp trknyelv¶sØgØt lÆtjÆk igazolva. Koman. Øs esetleg mØg szba jhetett volna a krnyezfi nØpek (esetleg maguk a kunok) Æltal hasznÆlt kumÆn nØv. Mindezek utÆn az lenne csoda. szÆzadokbl nem maradt volna fnn tatÆr nyelv¶ egyhÆzi szvegnk. Kumanci. hanem egyØrtelm¶en elrÆsrl vagy fØlremÆsolÆsrl van sz. BulgÆriÆban Kumanite.

mint amit az idØzett pÆpai levØl teljes nyltsÆggal r. hogy annak a kunokhoz az ØgvilÆgon semmi kze nincs. hogy tØnyleg nem korÆbbi nyelvemlØkrfil van sz. hogy rÆgdni sem Ørdemes rajta. az nem kevesebbet Ællt. hogy a kunok Øs jÆszok mindig is magyarnyelv¶ek voltak.mØrhetetlenl tbb trk nyelvemlØk maradt volna fnn MagyarorszÆgon. ugyanakkor œjabb szÆz Øv mœltÆn annak a trk nyelvnek viszont mÆr abszolœt semmi nyoma sem a lakosok nyelvØben. szÆzadi voltÆt. hogy a KiskunsÆgban Ølfi. hogy a XI-XV. s mØg csak emlØkezete sincs! Ez akkora kØptelensØg. et Tartari} nemrØg ÆttØrtek a keresztyØn hitre. hogy a kœn miatyÆnk csak a reformÆci korÆban keletkezett. S AKIK 33 .) S mØg valamit: a Kun MiatyÆnk -ot oly bfiszen lobogtatk kzl elgondolkodott-e valaki is azon. TatÆrszentmikls Øs TatÆrszentgyrgy falvaknak. sem a terlet fldrajzi neveiben. 182. mint ahogyan ezutÆn is el fogjÆk nyerni.). feltØve. Egy a reformÆci korÆban keletkezett trk nyelv¶ MiatyÆnk tehÆt csakis azt jelentheti. RØthy LÆszl rja: A Kuthen-fØle bek lt zØsben senkinek sem siker lt t r k elemek t meges betelep lØsØt constatÆlni. AKIK lelkigondozÆsukat az apostolinak nevezett minorita rendtestvØrektfil nyertØk el œgy eddig. (Ha igaz. ugyanekkor Øs ugyanitt magyar nyelv¶ bibliai szvegek viszont tmegØvel kerltek elfi?! (Az imØnt idØzett 1410-es keltezØs¶ pÆpai levØl idevonatkoz rØsze kirØszletezve gy hangzik: A fent eml tett kirÆlysÆg belsejØben Øs hatÆrai mentØn Ølfi kunok. Philistaei. jÆszok Øs tatÆrok {Cumani. szÆzadokban MoldvÆban amely ekkor elsfisorban Kun orszÆg Øs ott kun pspksØg m¶kdik egyetlenegy t r k s nyelv¶ egyhÆzi irat nem maradt fnn. gy a nyelv tfisgy keres magyarsÆga. mint a helynevek. az 1410-es pÆpai levØlben is emltett csekØly szÆmœ tatÆr csoport megfirizte trk nyelvØt legalÆbb a XVI. TehÆt RØthy LÆszl nØprajzi vizsgÆlatokbl pontosan ugyanarra a kvetkeztetØsre jut. old. mint hogy az orszÆg kzepØn egy masszv trk tmb hÆromszÆz Øvig tretlenl megfirizte trk nyelvØt. tehÆt a XVII. Az 1648-ban szletett Otrokcsi Fris Ferenc mindenesetre œgy tudja. hogy a magyar nyelv¶ jÆsz-kœnok k zØ t r k nyelv¶ek is voltak vegy lve ([38]. magyar eredet¶ lakossÆgr l beszØlnek. szÆzad elejØig. a KunsÆgban felmer lt t r k nyelv¶ kun miatyÆnk s hasonl emlØkek csak arra mutatnak. A kœn miatyÆnk -ot ugyanazon nØp ai imÆdkoztÆk. Ugyanis ha valaki egyidej¶leg vallja a kunok trknyelv¶sØgØt Øs a kœn miatyÆnk XVI. A kœn miatyÆnk a maga kuriozitÆsÆban tkØletesen megfelel az orszÆgba teleplfi csekØly szÆmœ kikeresztelkedett tatÆrsÆg szÆmarÆnyÆnak. szÆzad kzepØn mÆr csak emlØkezete sem Ølt egy esetleges kun-trk nyelvnek. mint akik nevet adtak TatÆrszÆllÆs. akkor mØg sokkal nyilvÆnvalbb.

vagy a magyarral k zvetlen rokon ugor nyelvet beszØlt.) Æ az ut bbi idfire jelentfis szÆmbeli gyarapodÆsra tettek szert . KÆlmÆn Øs II. Ha pedig ez a palcokra igaz. hanem a KiskunsÆg Øszaknyugati peremØn lak kikeresztelkedett tatÆrokØ. alkalmasint Lodomeria Øs Bukovina felfil hœz dva a MÆtra vidØkeire s az Øszakibb kÆrpÆti megyØkbe. hanem az irodalmi nyelv kiejtØsØvel beszØltØk a magyar nyelvet. szÆzadban tehÆt mØg stabilan tartja magÆt. A A kun Øs besenyfi nyelvre vonatkoz tovÆbbi adatok. hogy a Kun MiatyÆnk nem a kunokØ.cumani nevezet¶ nØpek j rØsze magyar. szÆzadi gyarapodÆsval kapcsolatban lÆsd a kvetkezfi alpontot is. s e gyarapodÆssal pÆrhuzamosan MoldvÆban abszolœte semmi nyoma holmi trks nyelvemlØkeknek.) Valban.. arra mutatnak. IdØzzk to- vÆbb dr. mely a nagy magyar nyelvtfil annyira el t. hogy benn k nem elmagyarosodott. hanem inkÆbb mØg gyarapodik. nemhogy fogyna. annÆl inkÆbb gyarapod magyar nyelvemlØkeknek!) A tØnyek bizony makacs dolgok. RØthyt: Hogy a . benne hagyva egy sereg Ærulkod idegen elemet. vagy a sajÆt logikÆ jÆhoz Øs nyelvtanÆhoz nyomortja hozzÆ. de eredetileg egy k l n s tÆjsz lÆst beszØlfi rokon nØppel van dolgunk. azt a pal czsÆg nyelvi viszonyai is tÆmogatjÆk. a leg nomabb logikai struktœrÆ jÆt pedig jl megtanulni. az vagy tkØletesen kicserØli nyelvØt. hogy e nyelv nem szÆrmazhat pusztÆn XIII. A csÆng nyelv archaikus volta mindenkØppen arra mutat. mely a Volga felfil a kœnok vÆndorlÆsai idejØn Ørkezett a KÆrpÆtokig s egyes lt a magyar nemzettel. midfin azt rja. hogy a palcok nem lehetnek elmagyarosodott trkk. mØg ezerszer). old. jra csak hangsœlyozzuk (ha kell. ([38]. szÆzadi tt parasztok pØldÆul nem palcosan. a csÆngkra is legalÆbb annyira. de az Ætvett nyelv eredeti struktœrÆjÆt teljes egØszØben megfirzfi dialektust nem kØpes teremteni! (Egy nyelvnek nem lehet egyidej¶leg a kiejtØsØt rosszul.) RØthy LÆszlnak tkØletesen igaza van. polovcoknak neveztetve itt is a k r llak szlÆv lakosokt l. Ezt a magyarorszÆgi pal cz-telep lØs teszi vilÆgossÆ. A XIX. de Øppœgy nem lehet valami magyar-trk 34 . A polovcz nØv alatt az oroszok Øs lengyelek Cumania uralkod nØpeit neveztØk ÆltalÆnossÆgban. IstvÆn korÆban jelennek meg pal czaink mai lak helyeiken. t r k ket Øs ugorokat egyarÆnt. 182-183. (A moldvai kunok XIII-XV. a pal czok nyelvØben nincs nyoma a t r k eredetnek. a speciÆlis kiejtØs pedig. de ragozÆsÆt Øs logikÆ jÆt sok szÆz Øv alatt is kØptelenek voltak megtanulni. ha egy nØpcsoport Ætveszi egy mÆsik nØp nyelvØt. S me. szÆzad utÆni magyarorszÆgi telepesektfil..kun Øs jÆsz etnikum a KÆrpÆtokon kvl a XV.

. mint azok. szÆzadban folyamatosan kltznek MagyarorszÆgra befelØ kunok. [10]. [10]. vagy a csÆng k Ætk lt zØsØvel azon falvakb l alakultak. hogy egyidej¶leg ÆlltjÆk a kvetkezfi kØt dolgot: 1. Vajon az œjonnan Ørkezett kunok. de bÆrmely esetleges t r knyelv¶ t mb megjelenØsØnØl is. [38]. Pontosan ugyanebben az idfiintervallumban. amelynek trknyelv¶ voltÆt egØszen egyszer¶en kizÆrja ama tØny. pl. old. kider l.keverØknyelv sem. a XIII-XIV. Nevezetesen hogy Moldva legrØgibb helynØvanyaga egyØrtelm¶en Øs szinte kizÆrlag magyar (nyelv¶). amelyek ter letØn csÆng falvak fekszenek. (Radu Rosetti szerint pedig azon birtokoknak okirataib l.. 183. . jÆszok Øs kunok nyelvi tovÆbbØlØsekØnt magyarÆzhat . mÆsrØszt a tatÆrok Æltal kipuszttott illetve mØg be nem teleptett fldterletek birtokbavØtelØre (œgyhogy a kunok vØgl MoldvÆbl teljesen el is t¶nnek). turkistÆk. 2. œgyannyira. AkÆrmilyen furcsa. A XIII-XIV. Tudniillik nnugristÆk. hogy a kØsfikzØpkorig jelentfis moldvai magyar nyelvterlet nemcsak az olÆhok bek lt zØsØnØl fisibb. hogy ezek a falvak vagy r k idfi ta Ællnak fenn. olÆhok Øs szerbek MagyarorszÆgra egyrØszt az Ælland tatÆr zaklatÆsok elfil. hogy Moldva j rØszØnek topon miÆja magyar. szumirosok. old. de mØg a dÆkoromÆn olÆh trtØnØszek is egyvalamiben tkØletesen egyetØrtenek. 198-206.. jÆszok. Egy 1091-re vonatkoz bizÆnci adat szerint viszont a kunoknak csupÆn egyetlen hadseregk is kitett negyvenezer katonÆt! Ez a besenyfikkel Øs œzokkal egytt olyan masszv nyelvi tmbt jelent a KÆrpÆtok Øs a Dnyeszter kztt 350 ØvnØl hosszabb ideig. A moldvai csÆng k Æltal ma beszØlt nyelv csakis a besenyfik. hogy a XIV. [39] Eszerint ha a csÆngk nem az idfik kezdete ta laknak MoldvÆban. akkor az fiket megelfizfi lakosok is magyarul neveztØk el teleplØseiket!) Ez klnsen Æll az egykori milki kun pspksØg terletØre [9]. `ll tja. Ez pedig egyØrtelm¶en azt jelenti. akik eleve ott laktak? s vajon a MagyarorszÆgrl MoldvÆba 35 magyarajkœak. olÆhok vagy szerbek knnyebben jutottak fldhz a felszaporodott MagyarorszÆgon. szÆzad kzepØre a magyar nyelvterlet egØszen a Dnyeszterig kitoldik. old. 44-45. amelyek Moldva alap tÆsakor mÆr megvoltak. jÆszok. szÆzadban nagyszÆmœ magyarorszÆgi magyar etnikum Æramlik folyamatosan kifelØ MoldvÆba ( Øppen a nØpszaporulat Øs a termfifldek fokozatos felaprzdÆsa miatt (!)). viszont ugyanezen helynevek kztt egyetlenegy trk eredet¶ sem fordul elfi! A besenyfik Øs kunok mÆr csak emiatt is kezdettfil fogva A hivatalos magyar trtØnØszek legtbbszr Øszre sem veszik. [9]. implicit mdon mØg maguk a hivatalos trtØnØszek is tudomÆsul veszik a kun-csÆng kontinuitÆst. szÆszok. amely szerint Moldva legfisibb helyneveinek tbbsØge magyar.

sisaklevetve Ælljon). a magyarorszÆgi nyelvØsz. ÆltalÆban mØg annyira sem hajlandk leereszkedni a mÆs nØzetet vallkhoz. Hanem egyszer¶en sarlatÆnnak bØlyegzik a mÆs vØlemØnyen levfiket. S ezt a trtØnØsz cinkos nØmasÆggal t¶ri. hogy a kunok trknyelv¶sØge csak a XX. hogy a kØt kultusz azonos gyker¶. hogy hamissÆgnak minfistenØk ÆlltÆsaikat (erre egyØbkØnt j okuk van. Ez a szarvas egyØbkØnt a KaukÆzuson keresztl Ørkezik Meotiszba. amelybfil egyØrtelm¶. mint az elfizfi. hogy az fi nagyapja mØg tudta a Kun MiatyÆnk -ot. nem Ørdekk ugyanis. 3. Avagy talÆn Atilla hunjai Øs a dØl-kÆspi szktÆk csodaszarvas-hagyomÆnya is mind-mind a vogul rØnszarvaskultuszbl szÆrmazik? MØg laikusok szÆmÆra is szØgyen. hogy a szatmÆrcsekei csnakos fejfÆk obi-ugor rksØget hordoznak.Øs trtØnØszhallgatkat tanÆraik mØg ma is azzal bolondtjÆk. s errefelØ igencsak ritkÆk a rØnszarvasok. MØg valamit illek ezen a ponton megemltennk: midfin a mai hivatalos trtØnettudomÆny kØpviselfii tanaikat terjesztik . A magyar sztyeppei kultœra a hivatalos trtØnØszek Æltal is elismerten szkta rksØg. ha valaki ebbfil a kunok trk nyelvØnek valamifØle kontinuitÆsÆt igyekszik lÆttatni a mit sem sejtfi utkor elfitt. szÆzadnÆl. az hÆrom nemzedØk mœltÆn sem egyØb durva mellØfogÆsnÆl. hogy az igazsÆg Øs hazugsÆg egymÆssal szemtfil-szemben. Iordanes Øs Procopius Æltal lejegyzett hun csodaszarvas-monda a megszlalÆsig hasonl a magyarhoz. s ha nØhÆny kunsÆgi ember haza œi buzgalmÆban elkezdi tanulni az fiseinek tØvesen tulajdontott nyelvemlØket. sugallva ezzel. hogy a magyar csodaszarvas-hagyomÆny valamely kzs vogul-magyar rØnszarvaskultuszbl szÆrmazik. ezt mØg csœsztatÆsnak nevezni sem talÆl. akkor semmi sem az. a dØli eredet¶ szkta szarvaskultusszal egytt. hogy a Sozomenos. hanem besenyfi Øs kun hatÆst kell lÆtnunk. diplomÆs trtØnØszek bizonygatjÆk. mØg a Meotisz mocsÆrvilÆga is mindkettfiben szerepel. Mivel a dolgok valdi ÆllÆsÆhoz kØpest ez igencsak arcpirt. 2. ami legalÆbb akkora sarlatÆnsÆg. Arrl nem is szlva. s a kztudat szerint a csnakos fejfÆk ezen idfiszak emlØkØt 37 . addig folyamatosan fennÆllott. SzatmÆrcsekØn volt idfi. Ha ez nem sarlatÆnsÆg.dobrudzsai magyar nyelvi eredet¶ fldrajzi nevekben elsfisorban nem magyar. mikor csak csnakkal tudtÆk a halottat kivinni a temetfibe. Az viszont mÆr mindenfØle tudomÆnyossÆgnak a megcsœfolÆsa. amikor 1. ha elhiszik ezt az ÆtlÆtsz rØnszarvasos kØptelensØget. olyannyira nyilvÆnval ostobasÆg. szÆzadra sz¶nt meg teljesen. egy magyarorszÆgi kun a Magyar RÆdiban azzal dicsekszik. kØnytelenek vagyunk fltenni a kØrdØst: Ugyan ki itt a sarlatÆn. A kunok trknyelv¶sØgØnek mØg csak a gondolata sem idfisebb a XIX.

hÆt akkor ki is itt a sarlatÆn? (Nem elØg Æm az akadØmiai dolgozatokban megfirizni a tudomÆnyossÆg lÆtszatÆt. hogy ez a temetkezØs vogul rksØget hordoz. a X. kiket Mirkhond geogin. kiket az arabok ghuz. œz okat (asi nØven!) Øs avar okat egytt emleget. (Maszœdi az œzokat ya§ni nØven nevezi. mint bÆrmikor korÆbban oguzok. Az igazi trksØg ffi csoportjai Øppœgy Mirkhond korÆban. Avagy fik is a voguloktl vettØk e hagyomÆnyt? A sort termØszetesen lehetne folytatni. a knaiak Øs a trkk pedig cangli nØven neveznek ([12]. kiket a grgk pacinaci.). ami mØgiscsak hihetfibb magyarÆzat a fejfÆk eredetØre. a grgk var. II. kimakok. old. szÆzadbl egymÆs mellett Ølfi pasiani krl. Figyeljk meg: ez a kzlØs megklnbzteti a turkok at a t r k k tfil. Sztrabn a Kr. ujgurok.hordozzÆk. a rmaiak picenarii. akik nemhogy nem azonosak az Æltala Guzz ya -nak nevezett oguzokkal. kazakok. hiszen mÆr nemzedØkekkel ezelfitt fentrfil ezt elÆrultÆk nekik az okosok . vØgre petseneg ekØre. kiket az arabok gozr. szÆzadi B run a tÆvoli mœltra vonatkozan ugyanott as okat Øs besenyfi ket emleget egytt. Mirkhond e turk megjellØssel egyØbkØnt mØg vØletlenl sem cØlozhatott valdi trkkre. Az œzoknak a knaiak Æltali asi megjellØse is fØlreØrthetetlenl Kang’k Øs Baktria ugyanezen nev¶ fislakosaira utal. tatÆrok. a knaiak geugeni Øs topa nØven ismernek. mÆsok gissr . a knaiak ossi Øs asi . Ptolemaiosz a II. Persze ma mÆr SzatmÆrcsekØn is tudjÆk . A turkok nØgy ffi Æga Mirkhond szerint . harmadszor œz okØra. amelyek kztt e fentiek egyike sem szerepel. Pharb-i LÆzÆr pedig 450 krl AbarorszÆg rl r [36]. kirgizek Øs zbØgek voltak. akkor kØtsØg nØlkl egØszen mÆs nØpcsalÆdrl van sz. Nos. mongolo k. asi krl Øs aparn okrl szÆmol be [41]. nem pedig az AltÆ j-Szelenga vidØki oguzokra.9. 59. mÆsodszor chazar okØra. œgymint: elfiszr abar okØra. Lehet.) Mirkhond kzØpkori perzsa trtØnetr az Æltala turkoknak vagy keleti hunoknak nevezett nØpet nØgy ffitrzsre szakadottnak Ælltja lenni. szÆzadban viszont parn okat emlt [37]. Ha valaki nØgy ffi Æg -rl beszØl. pacinacitae. Ffileg. a laikusok naponkØnti bolondtÆsa a nyomtatott Øs elektronikus mØdiÆban mØg sokkal nagyobb b¶n.e. hanem a ya§ni -k Øs oguzok egymÆssal 38 0. hogy tven Øv mœlva SzatmÆrcsekØn a kun miatyÆnk -hoz hasonlan a vogul eredet mÆsfØlezer Øves folyamatos Ølfi hagyomÆnyÆrl fognak beszØlni? EgyØbkØnt Øppen a magyar honfoglalÆst is magÆba foglal idfiszakban a vikingekre volt jellemzfi pontosan ugyanez a temetkezØsi forma. mint a trkkØ. karlukok. ahol Mirkhond besenyfi ket. ha ugyanott.

Scyth. Chosroes AnosirvÆn a turk jelzfit valban elsfisorban a fehØr hunokra hasznÆlja [16]. melly NØpeket a’ rØgi ˝r k szØltØben TURCUS nØvvel illetnek.) A turk megjellØs ne tØvesszen meg senkit: ez rØgi bevett perzsa elnevezØs volt a fehØr hunokra. ([18] ill. mert ne felejtsk el. hogy kØnytelenek lesznek kalandozÆsokkal Øs bet rØsekkel kÆrokat okozni.). midfin fiket legyfizve ÆtvettØk a vezetfi szerepet az Æzsiai SzktiÆban. TehÆt ne feledjk: Mirkhond fØlreØrthetetlenl a fehØr hunok nØgy ffit rzsØrfil beszØl. mint a’ CHAZAROK. (Karnamag. mint a’ MAGYAROK. amely a perzsÆknÆl amœgy is szokÆsban volt. ha Øn nem oldom meg valamikØpp helyzet ket. old. hogy mÆs fggetlen kœtffik is ugyanezt erfistik meg. mint ahogyan a frankok Øs a nØmetek megrkltØk a Rmai Birodalom nevØt (a csÆszÆri cmmel egytt). HUNNUSOK. fi az emltett nØpek tÆrsasÆgÆban beszÆmol egy szabarol nev¶ nØprfil is. I. annak ellenØre.) Azt sem Ært Øszrevennnk. Ehelytt mØg a magyar trtØnetrÆs hhØrÆnak. [42] 106-107. a kk-trkk megrkltØk a turk nevet Øs a kagÆni mØltsÆgot a fehØr hunoktl. [16]) Ezek a szegØny turkok bizony nem az akkor Øppen vilÆgbirodalommal 39 . (A kvetkezfi szakaszokban lÆtni fogjuk. August Ludwig Schlzernek is igazat kell hagynunk bizonyos tekintetben: Schl zer igen derekasan Æll tja. hogy fi a kk-trkkkel is szinte napi kapcsolatban Ællt. hogy az OsmÆnok egØszen mÆs eredet¶ NØpek. 84. pontusi (azaz eurpai) hunok tl. szÆzad ta van t rk neve ([33]. old. TehÆt ha œgy tetszik. miutÆn megsemmistettØk azt. Teo laktosz Szimokatta szerint is a perzsÆk Æltal legyfiztt fehØr hunokat a perzsÆk turkoknak szoktÆk nevezni . midfin abarokat. AVAROK Øs UZUSOK. chazarokat œzokat Øs petsenegeket emleget.ØlethalÆlharcot vvtak az Aral-t partjÆn. ugyanakkor a mai Ørtelemben vett trk nØpeknek csak a VI. BULGARUSOK. hogy a szabirok nem Nyugat SzibØriÆbl Ørkeztek a Fekete-tenger mellØ 463 krl. akikben a szabir okra ismerhetnk. hogy Mirkhond kzlØsØben keleti hunok szerepelnek. A turk megjellØs Mirkhond kzlØsØben tehÆt egØszen egyszer¶en nem lehet mÆs. 265. mert mÆr 400 krl is Pontus-vidØkiek voltak ( [43]. mint a’ PACINACIT`K. mint a’ P`RTUSOK. mint a szk ta nØv szinonmÆ ja. mÆrpedig keleti hunok alatt a korabeli rk mindig a fehØr hunokat ØrtettØk (Øs ebben a kontextusban sohasem az fiket likvidÆl trkket!!!). mint a’ SCYTH`K. megklnbztetve fiket az œn.). lÆsd a kvetkezfi szakaszt!) Ha mÆr Sztrabnt is emltettk. sfit Øppen a fehØr hunok miatt! PØldÆul: Az orszÆgom Øszaki rØszØn lak turkok elmondjÆk szegØnysØg ket Øs att l tartanak. teljesen analg mdon.

Ezzel egy mÆsik szomszØdos. kazÆr. hogy kØsfibb e nØv a mai Ørtelemben vett trkk kizÆrlagos sajÆtjÆvÆ vÆlt. sfit a SpanyolorszÆggal szomszØdos ter letekig Ørnek. Maszœdi nØgy t r k nemzete . mint az eftalita. ennek k zelØben mÆs nØp lakik. tÆmad hadjÆrataik egØszen R mÆig. amelyet œgy h vnak: ba§gird ( vagy bas§irt). hogy a kk-trkk felt¶nØsØnek idejØben a perzsÆknak mÆr kialakult szokÆsuk a hunokat turkoknak nevezni . hogy ha a perzsÆk elsfidlegesen a velk szvetsØgi viszonyban Æll kk-trkket neveztØk volna turk oknak. hogy Sebeos rmØny r 661 krl a kazÆrokat tetal (eftalita) nØven nevezi [40]. akik leszÆrmazÆsukat egyetlen fistfil eredeztetik. Ezek rØszben nomÆdok. Azaz a perzsÆknak mÆr rØgi szokÆsa volt a hunokat turkoknak hvni. Øs azon is tœlmenfien. fejezetØben [24] a kvetkezfiket rja: A kazÆrok s az alÆnok szomszØdsÆgÆban. Ezek s a kazÆrok kirÆlya k z tt egyessØg van. hogy Mirkhond kzlØsØben is az avar. mint hogy egyes kœtffik Æltal a kazÆrokra vonatkoztatott turk nØv semmifØle informÆcival sem br a kazÆrok Øs kk-trkk rokonsÆgÆt illetfileg. k zt k s a Nyugat k z tt elter lfi vidØkeken nØgy t r k nemzet Øl. szakaszban szereplfi kazÆr-abdØl-eftalita rokonsÆgot is. e nemzetek mindegyikØnek k l n kirÆlya van. hasonl an az alÆnok fejedelmØvel.§. melynek neve ba§anak ez e nØpek k z l a legvitØzebb vØg l 40 0. SzÆllÆsaik a kazÆrok vidØkeihez csatlakoznak. ba§ni). diadalmaskodva az ott Ølfi nemzetek f l tt. Theophylactos Simocatta vilÆgosan arrl r. Ebben a vonatkozÆsban Ørdekes adat az is. besenyfi Øs œz nØpek œgy jelennek meg. Ez nem kevesebbet jelent. akkor a fehØrhun-utdokat (eftalitÆk. avarok) semmikØppen nem ezzel a nØvvel illettØk volna.) Lehetetlen tehÆt nem lÆtni. sokkal inkÆbb a kazÆr-eftalita rokonsÆgot illetfileg.n ( vagy ya§ni ill. amikor a kk-trkk egyÆltalÆn megjelentek Perzsia lÆtmezejØben. TehÆt a turk megnevezØs a perzsa (Øs gy valszn¶leg szintœgy az arab) terminolgiÆban elfiszr elsfidlegesen a fehØr hunokra vonatkozott. (Ezzel kapcsolatban lÆsd mØg a ZakariÆs rØtor kaukÆzusi nØpnevei c. Al Maszœdi arab polihisztor Aranymezfik Øs drÆgakfibÆnyÆk c. Mindegyik k orszÆgÆnak kiterjedØse t bb napi jÆr f ldet tesz ki. K z l k az elsfi nemzetsØg neve y. hanem Øppen az Æltaluk el¶ztt fehØrhun-utd nØpek! Vegyk Øszre. rØszben f ldm¶velfik. m¶vØnek 17. egy rØsz knek az orszÆgai a Fekete-tenger mentØn ter lnek el. az kori dØl-kÆspi szkta birodalom utdnØpei. attl fggetlenl.10.rendelkezfi kk-trkk. uarchonok. nagy a tekintØly k Øs bÆtorsÆguk.

zok. Bborbanszletett Konstantinosz A birodalom kormÆnyzÆsa [32]. jÆszok. œzok.n -ya§ni variÆnsok az œz -jÆsz nØvvÆltozatokat kvetik.§. ami viszont azØrt nem Ællhat fnn. szÆzadi MagyarorszÆgot egy avagy kØt orszÆgnak tekintettØk). hiszen a szbanforg listÆkon a szabirok is szerepelnek. A bolgÆrok itt azØrt nem jhetnek szba. kztti Ællapotot rgzt. hogy az ugin-ugni =ugor-ugri. KirÆlyaik nomÆdok. Ezesetben az y. hogy Maszœdi egy mÆsik kzlØsØben a szbanforg nØp neve egyØrtelm¶en Øs kizÆrlag Ya§n . avarok. mert az alÆbbiakban mindjÆrt kiderl.n nØp magyarokkal val azonossÆga merlne fl. hogy a jÆszok azonosak az œzokkal. hogy œz a helyes olvasata. amely 515-re keltezve beszÆmol egy Kis-`zsiÆba trfi ugni nev¶ nØprfil [31].§. Az arabok Æltal t r k nek nevezett kategriÆba a szbanforg jl behatÆrolt tØrsØgben csak a besenyfik. mØghozzÆ a besenyfikkel egytt! Az ugni nØpet rendszerint a szabir okkal azonostjÆk. fis nek.ez ut bbi szomszØdsÆgÆban megint mÆsik nemzet lakik. hogy Maszœdi ezen m¶vØben 912-940. szakaszban felhoztunk. ami a mi szempontunkbl nem igazÆn gond. magyarok Øs szØkelyek jhetnek szba (nem tudni.n alakokbl gy elsfisorban az œz nØpre lehet kvetkeztetni. Æm ezesetben az y.n (vagy ya§ni ill.§. megjegyezzk. [34] c. • Az y. hfis nek vagy akÆr 41 . besenyfik c. tehÆt mindenkØppen ezt az alakot kell leginkÆbb valszn¶stennk. munkÆ jÆban (szintØn [24]) a burgar nØpet mÆr a szlÆvok egy fajtÆ jÆnak nevezi. Legelfiszr ksØreljk meg a nevezett nØpek beazonostÆsÆt. ba§ni ) nØp: az elsfi alakrl esznkbe juthat a Victoris Tonnennensis episcopi chronica (447-567). a ya§ni bl jÆszokra is. Az ugin-ugni-y. ha egyes klsfi szemlØlfik ssze is keverik ezeket a testvØrnØpeket. egØszen knnyen elkØpzelhetfi. Persze valaki azt is mondhatnÆ.§. amit a Kang’k fislakosai. De mielfitt tovÆbbmennØnk. hogy az arabok a X. tehÆt nem csoda. igencsak valszn¶. mert a kazÆrok testvØrnØpeinek listÆin (lÆsd a kvetkezfi szakaszt) szerepel egy ugin nev¶ nØp. Tekintettel a most elhangzottakon kvl a Kang’k-vidØki asi-pasiani nØvpÆrosnak az œz-besenyfi pÆrossal val pÆrhuzamÆra valamint mindarra. mert Øppen Maszœdi A gyelmeztetØs Øs visszapillantÆs knyve c. Ez annÆl is Ørdekesebb. melyet œgy neveznek: nukarda ( vagy bukarda). (Ha az œzok neve netÆn fiz nek. Megjegyezzk. m¶vØben szereplfi O ‡o¶ nØvnek egyØbkØnt egyÆltalÆn nem biztos. hogy a magyar a bas§irt tal azonos. hogy magÆnak a jÆsz nØvnek valamely archaikus alakja kerlt a grg hangrendszer hiÆnyos volta miatt O ‡o¶ alakban feljegyzØsre.

hogy az AlÆniÆt l f ggetlen ya§ni nØp mint a besenyfik testvØrnØpe csakis az œzokat jelentheti.). szakaszban lÆtni fogjuk . Anhang 28. v. lÆsd alÆbb!) TehÆt semmifØle logika nem mond ellent az œz-jÆsz kontinuitÆsnak. hogy az œz alak jÆsz szÆ alakulhatott. old. hogy ezen nØvnek EszlÆr alakœ pÆrja is van! (Tth JÆnos Øs Tth Marianna [28] pØldÆul az Aslar nevet egyØrtelm¶en alÆnnak tartjÆk. old. hiszen amint azt a KazÆr nØpnØvlistÆk c.. hogy itt az œzokrl s egyœttal jÆszokrl is van sz. hogy a Konstantinosz csÆszÆr m¶vØnek 38. old.). fejezetØben szereplfi titokzatos Atelkuzu nØv amely a Dontl nyugatra esik legtbb olvasata mindenkØppen œzokra utal. ill. ugyanis Kniezsa IstvÆn kØt olyan XIII. hogy akik a besenyfikkel az fishazÆ jukban egytt Øltek. a grgk ezt valszn¶leg akkor is Øppen O ‡o¶ alakban rtÆk volna le. szÆzadi UzlÆr (Vzlar) nev¶ helyrfil is beszÆmol. m¶vØben. lÆsd alÆbb!) A kzlØsbfil egyØbkØnt is teljesen nyilvÆnval. Mint mÆr mondottuk. t rk-t r k-¿ o ‰•o¶. • A ba§gird vagy bas§irt elnevezØst az arabok kizÆrlag `rpÆd magyarja42 . altÆ ji oguzokra viszont egØsz egyszer¶en nem vonatkozhat. B run pedig nyltan rja. hanem a Maszœdi Æltal emltett ya§ni nØppel. A¿ "‚o ‡o ( [32]. TermØszetesen mindez nem jelenti azt. a kœtffik viszont nagymØrtØkben tÆmogatjÆk is azt. Azaz az œzok e logika alapjÆn sem a VolgÆtl keletre lak oguzokkal azonosthatk. Maszœdi egy mÆsik helyØn e nØp neve egyØrtelm¶en Ya§n . azok . arrl nem is szlva. amely kØsfibb OszlÆr ra vÆltozott ([26] . hogy az alÆnok ne volnÆnak rokonai a jÆszoknak-œzoknak. Ugyanez igaz a ghuz -ghaz nØvpÆrosra. akkor milyen nØv alatt szerepelnek a bizÆnci iratokban a szaltov-majecki jÆszok? (Ehhez nem Ørdektelen adalØk. 566. azaz a ba§ni alak amœgy sem Ørdemel meg tœl sok tprengØst.h¶s nek hangzott volna is. de egy kvetkezfi nØpnØv is besenyfiket jelent. tehÆt ez ki van zÆrva. (Maszœdi ugyanezen fishazÆra vonatkoz adatot viszont Øppen a ya§ni nØppel hozza sszefggØsbe Az ismeretek fajtÆinak s az elmœlt idfik esemØnyeinek k nyve c. TehÆt szinte biztos. 172. Mint ahogyan a ya§ni nØv sem vonatkozhat a Guzz ya -kra. mind az alÆnok a kazÆrok testvØrnØpei. old.asok vagy alÆnok ( [47]. de jÆsz nØv alatt! A ba§ni alakrl: ez besenyfikre enged kvetkeztetni.) EgyØbkØnt fltehetjk a kØrdØst: ha az O ‡o¶ nØv nem jÆszokat jell. lÆsd alÆbb!) Ettfil fggetlenl is igaz.439. midfin tartalmazza az œzok grgk Æltal hasznÆlt O ‡o¶ nevØt: A¿ "‚• O ‡o . [15]. mind a besenyfik. Ez a nØv nyilvÆnvalan œzokra vonatkozik.). A¿ "‚ •fi¶ O ‡o .

hogy e nØgy nØp a besenyfik sszes legkzelebbi rokonÆt lefedi Maszœdi szerint. besenyfi. Ha viszont meggondoljuk. (A lombard nØv egyØbkØnt arabul nukabarda. A lombardok felfil egyØbkØnt sem volna informÆciØrtØk¶. lÆsd alÆbb)! Ugin rl nem is szlva. mert trknek ugyan tbbfØle nØpet is neveznek az arabok. mert mint emltettk. hogy ami nukarda vagy bukarda. hogy igazi testvØrnØpekrfil van sz. ez utbbiak nem KazÆriÆtl nyugatra laknak. Mint ahogy disznvÆgÆs utÆn lehet torozni is. akkor ez a nagy valszn¶sØg teljes bizonyossÆggÆ Ørik. A ba§anak nØp teljes bizonyossÆggal besenyfi. A lombardokat azonban senki soha nem nevezte trknek. aminek azØrt nagy a jelentfisØge.. Maszœdi ezeket mÆr szlÆvoknak tartja. tehÆt ki vannak zÆrva. hogy Maszœdi e 43 . akkor mØgiscsak nagyon valszn¶. A negyedik nØp nagy valszn¶sØggel az œz (jÆsz). magyar. hogy tÆmad hadjÆrataik egØszen R mÆig . besenyfik Øs avarok biztosan ott vannak (nem hinnØnk. A logika nnugor csÆszÆrai arra nem jttek rÆ. Ez utbbi verzi nem jhet szba. ez a nØp biztosan vagy avar vagy szØkely ( onogur nØv alatt). onogur (kØsfi avar). Ørnek. tovÆbbÆ a biztosan beazonosthat magyarokkal Øs besenyfikkel sem volt kzs szÆrmazÆstudatuk. Lombardokrl tehÆt sz nincs. Ungari. az biztosan nem nukabarda. avarokat Øs szØkelyeket hÆrom klnbzfi kirÆlysÆgnak tekintette volna).• • ira Øs a baskrokra alkalmaztÆk. Namost ezek a kœtffi szerint egy fistfil eredeztetik magukat. ez mÆr nmagÆban is pofon a nnugrÆszoknak!) Ami mØg Ørdekesebb: a szbanforg nØgy testvØrnØp kzl legalÆbb hÆrom szerepel Jzsef kirÆly Øs Joszef Ben-Gorion listÆin is ( Pacinak. A nukarda nØv onogurra enged kvetkeztetni.. Tekintettel a vÆlasztÆsi lehetfisØgekre. hogy Maszœdi a magyarokat. A nukarda vagy bukarda nØpet a hivatalos trtØnØszek egyszer¶en lombard nak (!) minfistik. mint ahogy arrl sem. (TehÆt a magyarok Øs besenyfik eleve testvØrek. hogy a felsorolt nØgy nØp kztt a magyarok. hogy a besenyfik legkzvetlenebb rokonai kzt az œzok ne szerepeljenek. a bukarda alak pedig a bolgÆrokra. de ha ezen bel l kiemelik a kzs szÆrmazÆst. A ba§gird ok teljes bizonyossÆggal `rpÆd magyarjai. TehÆt e nØgy nØp vitathatatlanul: œz (jÆsz). s ennek valszn¶sØgØt csak nveli. borozni is. Lehetetlen ugyanis. hogy ebben a tØrsØgben Øs idfiben a bizÆnci kœtffik alapjÆn a mondottakon kvl mÆs trk nØp nem jhet szba. de nem igazÆn lehet toborozni !) sszefoglalva azt mondhatjuk. Av r.

Ezzel kapcsolatban kØt dolgot jegyznk meg. valamint a Guzz ya. valamint az Aral-t vidØkØtfil egØszen KzØp-EurpÆig terjedfi nagy nØpmozgÆst idØztek elfi. sem a besenyfik nem az Aral-t vidØkØn laktak. amelyben a besenyfik a KÆspi-Aral vidØknØl keletebbrfil szÆrmaznÆnak. Øs a K mak ya k z tt a ur§an-t (Aral-t ) mentØn. nukarda ) testvØr voltÆt. kazÆr. TehÆt a Maszœdi Æltal emltett nØgy trk nØp minden jel szerint majdnem teljesen azonos a turkok Mirkhond Æltal emltett nØgy Ægval (MirkÆ hondnÆl avar. magyar. avar ). a magyaroknak Øs besenyfiknek) a IX. Æm ekkor mÆr bizonytottan sem a magyarok. szÆzadnÆl sokkal korÆbbi egy ttØlØsØrfil. Elfiszr is: Maszœdi nemcsakhogy Ælltja e nØgy nØp ( ya§ni. karluk Øs kimak) val hÆborœ miatt kltztek el. hogy a t r k k e nØgy fajtÆja Keletrfil elk lt z tt. ba§gird. karlukok Øs kimakok rØszvØtelØvel vvott. szÆzadokban. hogy Maszœdinak mÆr csak e k zlØse alapjÆn sem kerlhet szba olyan verzi. bolgÆrok Øs wugur ok eredetØrfil)([30]. œz besenyfi. de trtØneti adatokat is ismer e nØpeknek (tehÆt pl. akik szintØn szerepelnek e listÆkon. besenyfi.nØpeket a kazÆrokkal Øs alÆnokkal egytt emlti. nem nehØz beazonostani. hogy itt az avarok nyugatra vonulÆsÆt is elfiidØzfi t rk-eftalita hÆborœrl van sz a VI. az Æszi k Øs pasiani k valamikori hona). ezt a birodalmat dntttØk meg a trkk Øs a perzsÆk. [4] ill. szÆzad mÆsodik felØben. EurpÆra is kiterjedfi nØpmozgÆst elindt hÆborœ a magyar honfoglalÆs elfitt csakis egyetlen volt: a trk-eftalita hÆborœ. mint a IX-X. MaszœdinÆl pedig a fentiek szerint œz. De mindezzel mØg nincs vØge Maszœdi kzlØseinek e nØgy nØprfil. ba§anak. (MØg esetleg a 893-as szÆmÆnida-karluk kon iktus jhetett volna szba. Oguzok. [2]). Mindeme nØpek a kœtffik egybehangz tanœsÆga szerint PerzsiÆbl a KaukÆzuson keresztl jutottak Kelet-EurpÆba (lÆsd mØg MihÆly szr pÆtriÆrka kzlØsØt a kazÆrok. s eme lakhelykrfil bizonyos mÆsfØle t r k nØpekkel (oguz. A gyelmeztetØs Øs visszapillantÆs k nyve c. Az Aral-t vidØke eredetileg a fehØr hun birodalom terlete volt. Ugyanezt 44 .) A szbanforg nØgy trk nØp tehÆt a fehØr hun birodalom terletØn Ølt (mellesleg ugyanitt van az egykori Kang’k kirÆlysÆg terlete. kØsfibb pedig az arabok terjeszkedtek idÆig. mi volt az oka annak. MÆsodszor: Maszœdi informÆcija alapjÆn e nØgy nØp korÆbban valahol mÆsutt lakott egy tt. m¶vØben [24] (MegemlØkezØs a rum kirÆlyairl a hidzsrÆtl egØszen 345-ig) a kvetkezfiket rja: Az ismeretek fajtÆinak s az elmœlt idfik esemØnyeinek k nyvØ -ben eml tett k. mifØle hÆborœk Øs portyÆzÆsok voltak k z tt k. Ez azt jelenti. Mivel ez utbbiak vitathatatlanul altÆ ji trk nØpek. a Harluh ya.

besenyfi.) Maszœdi e legutbbi kzlØse mindezeken tœlmenfien az œz-oguz azonossÆg kØrdØsØhez is perdntfi adatot szolgÆltat. magyar. fehØr ugor. mint SzigetvÆr vØdfiinek gy¶llete a hozzÆ juk szintØn testvØrkØnt Ørkezfi trkk irÆnt. asi megjellØst. szÆzadi œzok egymÆssal testvØrnØpek.rja MihÆly szr pÆtriÆrka a kazÆrok. Mirkhond).) Meg kell azonban jegyeznnk. Teo laktosztl. mØgpedig direkt mdon. besenyfi nØpeket emltik. Sfit ez az antagonizmus annyira vØres. amelyre a ghuz t is. Øs megint mÆsok kazÆr. e nØpek egØszen mÆs eredet¶ek. S az œzok oguzokkal szembeni gy¶llete nem igen lehetett kisebb. 30. besenyfi. szÆzadi guzz ok KazÆriÆtl nyugatra. megint mÆsok œz. Viszont mÆr csak a fenti. mÆsok a kazÆr. MihÆlytl Øs Mirkhondtl szÆrmaz adatok is vilÆgosan mutatjÆk. hogy ugyanarra a nØpre hasznÆlja az osi. s ugyanezen nØpmozgÆst jegyzi fl a mÆsik. Maszœdi. hogy a legelismertebb trtØnØszek ÆlltÆsa szerint a honfoglalÆskor mØg csak sajÆt nØpi hagyomÆnyunk sem lØtezett a szkta vagy hun eredetre vonatkozan. kazÆrokat. fekete ugor nØpeket emltenek (Teo laktosz Szimokatta. bolgÆr. MaszœdinÆl is szerepelnek bizonyos IX. og r. az eurpai oldalon a kijevi Nyesztor-krnika. aki az avarokat. avar. TehÆt amint az az elfizfi szakaszban is szerepelt. œz. Ugyanezt rja teljes nyltsÆggal B run . egymÆssal ugyanakkor testvØrek.B run tl. vÆrhun. PØldÆul MirkhondnÆl lÆttuk. mint az altÆ ji eredet¶ trkknek. Ha tehÆt a besenyfik Øs a IX-X. hogy a besenyfik Øs rokonaik fisi fldjket kØnytelenek elhagyni miatta. TehÆt a fehØr hun birodalombl elvÆndorolt nØpek kzl egyes kœtffik az avar. (Bborbanszletett Konstantinosz pØldÆul nem kevesebbet Ællt. Nyesztor. MihÆly pÆtriÆrka. hogy a tØnyek ksznfiviszonyban sincsenek a HunfalvyØk Øs kvetfiik Æltal ki nomkodott elmØletekkel. œzokat Øs besenyfiket fehØr hunoknak tartja (a vÆrhun avarok fehØr hun eredetØrfil a bizÆnci kœtffik is bfisØggel szlnak). hogy fik avarok [32]. Nyesztortl. Sfit SzigetvÆr horvÆt vØdfiinek is az avarokon keresztl valszn¶leg tbb kzk volt TurÆn egykori fislakosaihoz. mint az altÆ ji trkk. hanem azzal szemben foglaltak helyet. Øs bizonyos az. szÆzadi. bolgÆr Øs wugur. Ugyancsak ezzel Æll sszhangban Mirkhond mÆr emltett kzlØse is. mint ChrovatiÆban ma is megtalÆlhat k az avarok leszÆrmazottai. ezek pedig nyilvÆnvalan nem lehetnek 45 . avar. Hiszen e kzlØsben a besenyfik Øs rokonaik vannak antagonisztikusan szembeÆlltva az oguzokkal Øs rokonaikkal. hogy mÆr a X. akkor a szbanforg Aral-vidØki fajok harcÆ -ban az œzok nem az oguz oldalon. de kivÆlt a kØsfibbi trtØnetrk sajnos nØmileg sszekeverik az œzokat-jÆszokat az oguzokkal. Maszœditl. megint mÆsok kazÆr. (Ezen a ponton emlØkeztetjk az Olvast. onogur. fej. bolgÆrok Øs wugur ok vonatkozÆsÆban.

1642-ben pedig Michael Le Quien domonkos szerzetes emlti JÆszvÆsÆrt Giazium nØven. amely nyilvÆn jÆsz. mint a kœtffik sokkalta szØlesebb skÆlÆ jÆt szemlØlfi modern trtØnØszeknek. Øs akik egyØbkØnt a szbanforg kon iktus ta mind mÆig KzØp-`zsiÆban laknak). (A ghuz -ghaz kØrdØshez: Ne feledjk. Mindezeket lÆtva senki nem merthet Ørvet a fentiekbfil az œz-oguz azonossÆg alÆtÆmasztÆsÆra. Æm ez nem jelenti azt. Az egyikfØle trkk az œz(jÆsz)-magyar-besenyfi-onogur trkk. akkor azok tØnyleg kzeli rokonok. hogy Maszœdi minden sztyeppei nØpet trknek nevez a tokuzoguzoktl a mordvinokig (burtas). A szbanforg kon iktust pedig csak egy indoeurpai vagy egy szemita r lÆthatta egyÆltalÆn 46 . hogy a ba§gird Øs ba§anak mÆs eredet¶. Lehet. hogy ama bizonyos KazÆriÆtl nyugatra Ølfi ghuz ok valjÆban ghoz ok vagy ghaz ok. hogy itt sz sincs ellentmondÆsrl vagy sszekeverØsrfil. Eddig Maszœdi adatainak szÆraz elemzØse. a mÆsikfØlØk pedig az oguz-karlukkimak trkk (tehÆt akiket a modern kor is t r k nØvvel illet. mert a jÆszokra hosszœ idfin keresztl a kØrdØses kort is magÆba foglalan Ølt ez a nevezet. hogy a ya§ni. Maszœdi szemmellÆthatan di erenciÆlni igyekszik mindeme nØpeket. s a k l nb zfi fajta t r k k kztt kiemeli. Ugyanis az arab rott magÆnhangzk kiejtØse tÆvolrl sem olyan egyØrtelm¶. ba§anak Øs nukarda egyetlen fistfil szÆrmaznak. hogy teljesen egybemosnÆ fiket. Viszont lehetsØges. mint a klasszikus eurpai nyelvekben. Azaz Maszœdi elbeszØlØsØbfil a KÆspi-Aral tØrsØgben tØnyleg kØt k l nb zfi fajta t r ksØg kon iktusa bontakozik ki. hogy a szaltovi jÆsz ok terletØt is mØg O ‡o kØnt adja vissza Konstantinosz csÆszÆr. A 700 krl r Ravennai GeogrÆfus pØldÆul a rØgi SzktiÆban emlt Gaz nemzetet (gens Gazorum ). hogy az egyØrtelm¶en alÆn trzsnevet jelzfi mai OszlÆr helynevek a XIII. egØszen biztosak lehetnk benne. mikØnt azt se. akkor miØrt nevezi mØgis fiket trkknek? Tudni kell. ˝r k l nb zfi fajta t r k t rzsek rfil.oguzok. Nekik ez inkÆbb megbocsÆthat. TovÆbbÆ ha Maszœdi ennyire igyekszik di erenciÆlni a trk jelzfi Æltal egybemosott nØpeket. szÆzadban mØg Vzlar alakban kerltek feljegyzØsre. megklnbztetve fiket ezÆltal a mÆsfajta t r k k tfil. TehÆt tœl a minden sztyeppei nØpet egybefoglal t r k elnevezØs bevett arab hagyomÆnyÆn.) A trtØnelem ffi sodrÆbl mÆr sokkal korÆbban kikerlt gaz Øs guzz nev¶ nØpeket ØvszÆzadok mœltÆn mÆr nem volt nehØz sszekeverni a kØsfikzØpkori trtØnetrknak. t r k k egyik fajtÆjÆ rl Øs mÆsfajta t r k k rfil. mint a valdi trk nØpek. ba§gird. bizonyos egy fistfil eredfi t r k k rfil. Æm a logika kedvØØrt valaki megkØrdezhetnØ: ha Maszœdi œgy tudja. hogy ha fi valakiket egy fistfil eredeztet. legfeljebb Mirkhond Øs a tbbi kØsfii r vonatkozÆsÆban.

E kØp mØlt kifejezfi je a besenyfik Øs rokonaik gy¶lletØnek az fiket hazÆ jukbl el¶zfi trk-tatÆr nØpek irÆnt. Viszont ha a ya§ni nØv az œzokat jelli. ha ez a bizonyos ya§ni nØv nem œzokat jell. Ez a lovas nem tartozott semmilyen. (KzØp-`zsia mai lakossÆga egyØbkØnt kevert turÆni-altÆ ji.trk-trk kon iktusnak. tehÆt semmikØppen sem irÆniak.) EgyØbirÆnt (ha csak elsfi olvasatban vizsgÆljuk is Maszœdi kzlØsØt). akkor akÆrhogyan is. szÆzadig megmaradt. szÆzadban mØg jrØszt besenyfi. szÆmœ korsjÆnak kØpe.) A kØpen szereplfi lovas bizony nem az altÆ ji rassz stlusjegyeit viseli: napfØnyes tekintetØvel. szaltov -majeck i kultœrÆt alÆn eredet¶nek tartja. mai Ørtelemben trknek nevezhetfi nØpcsoporthoz. (s itt nem is az az elsfidlegesen fontos. de valamilyen Ørtelemben csakis jÆszokat jelenthet. meg kell emltennk. sfit az oguzokkal 47 . mint 1552-ben Eger vÆrÆnak ostromakor. emellett a pÆrthus Øs szkta szobrokra is erfiteljesen emlØkeztet. Azok szÆmÆra.) A vÆrvØdfik kztt Øppœgy bizonyosan voltak kun. s ez nem mÆs. (Nota bene: Bon ni a XV. akit a kØp ffiszereplfi je hajÆnÆl fogva hurcol. akik majd felletessØggel fogjÆk vÆdolni a kors kØsztfi jØt. tehÆt ha e vØlemØny igaz. a VI. Az a tØny. szÆzadban fnnÆllt Don-Donyec vidØki œn. dœs bajuszÆval szinte egyØrtelm¶en nagyalfldi tpus. valjÆban ugyanazon nØpek nØztek egymÆssal farkasszemet. Ezek a jÆszok azonban Maszœdi tanœsÆga szerint AlÆniÆtl klnbzfi politikai kØpletet alkotnak.) Ugyanakkor ezek a besenyfik testvØrei. amely Ætmenetet kØpez a kØpen szereplfi lovas Øs ferdeszem¶ foglya kzt. abbl az aspektusbl is nyilvÆnval. szÆzadban Egert jÆsz vÆrosnak nevezi. (Ehhez Ørdekes adalØk. sfit œgymond trkk . karlukok Øs kimakok. mint a nagyszentmiklsi kincs 2. akkor mÆr csak emiatt is lØtezett egy AlÆniÆtl fggetlen jÆsz kØplet a Don vidØkØn. jÆsz Øs besenyfi ivadØkok. akkor az œzok nem oguzok. hogy a hivatalos trtØnØszek nagy rØsze a VIII. s az egØsz Eger-patak vlgye a XI. Nyugat-KzØp-`zsia szkta jellege a VI. hogy a kØpen igenis van egyØrtelm¶en mongoloid alak is: az a fogoly. (Lehet. szÆzadban azonban ugyanitt egy tisztÆn europid turÆni Øs egy tisztÆn mongoloid nØpcsoport nØzett farkasszemet egymÆssal. hogy e kincs a besenyfikØ vagy mÆs rokonnØpØ volt. mint az ellensØges seregben oguzok.) A Maszœdi Æltal elbeszØlt trk-trk kon iktus egyØbkØnt egy korabeli aranyvereten is megjelenik. Azaz a jÆszok nem irÆniak. hogy az eredeti kzØp-Æzsiai rassz abszolœte nem hordozta az altÆ ji trksØg jellegzetes jegyeit. mely szerint KzØp-`zsia alÆn-jÆsz-pasiani fislaki soha semmilyen tatÆros jelleggel nem brtak. hogy ez az ostrom jelentette a magyar-trk kon iktusok millenniumÆt. tehÆt csakis a kØsfibb MagyarorszÆgra kltzfi jÆszok lehetnek.

Ugin 5. Buz 8. Bizel 6. TogarmÆt nevezi meg a kazÆrok fisapjÆul. A hØber szveg szerint: Tugarma t z t rzse ezek: 1. hogy TogarmÆnak t z a volt (a nevek egy rØszØnek elmÆsolÆsa valszn¶!) . Balg r 10. Persze ezek az adatok nemcsak a besenyfik Øs œzok. Szavvir (szabir). A rabbi azon cØlbl rt levelet a kirÆlynak. hogy a mÆsok Æltal t r k nek nevezett tœlsÆgosan tÆg kategriÆn bell a magyarok Øs besenyfik valban testvØrek. vannak mÆs. akÆr œgy. az eddigiektfil fggetlen. Turqi 7. Ranbona) 6. -t TehÆt akÆr gy. Bulgar 5. Pacinak 3. amerre Bborbanszletett Konstantinosz A¿ "‚ •fi¶ OÆıoÆ emleget. Tir sz 3.). 48 0. Tilmac (Tilmic). Av r 4. Kozar 2. Øs hogy mely nØpek jelentik az fi kzvetlen rokonsÆgukat.ØlethalÆlharcot vvott nØpcsalÆd tagjai. Ezekben Ørdekes besenyfi vonatkozÆsokra lelhetnk. Mi a hetediknek. KazÆrnak vagy KozÆrnak ut dai vagyunk. Zagur 9. a hivatalos trtØnettudomÆny mindenkØppen megbukik Maszœdi kzlØsØnek mÆr csak elsfi olvasatÆn is. Azaz ezesetben az oguz-œz elmØlet bizonyul olcs szemfØnyvesztØsnek (Ehhez meg kell jegyeznnk. KazÆr nØpnØvlistÆk . hogy a sokak Æltal vÆrt igazi nagy trk nØpek kzl egyik sem azonosthat be a felsoroltak kzØ!) Jzsef kirÆly levelØben ez szerepel: ApÆink nyilvÆntartÆsÆban azt talÆltuk. akiktfil egy-egy nØp szÆrmazott: 1. Ragbiga (Ragbina. Zabuk 9. de azokat rØszleteiben is messzemenfien megerfistfi Øs teljesen vilÆgosan beszØlfi kœtffiadataink is. Arra nØzve. Joszef Ben-Gorion feljegyzØse hØber mÆsolÆsban Øs arab fordtÆsban is rÆnk maradt (sajnos ezekben is erfisen valszn¶ egyes nevek elmÆsolÆsa). Kazar 8. Aliqanosz 4. Ungari 10. szÆzadi spanyolorszÆgi rabbi Øs Jzsef kazÆr kirÆly 960-965 krli levelezØse [17]. Togarma ait pedig a kazÆrral rokon nØpek nØvad fisØl. Agi r 2. MindkØt forrÆs JÆfet unokÆ jÆt. s Jzsef kirÆly vÆlaszlevele flsorolja a kazÆrok sszes testvØrnØpØt legalÆbbis a korai kazÆr hagyomÆny szerint levfiket. Tarna 7. A kazÆrok testvØrnØpeinek csalÆdfÆ jÆra vonatkoz fontos dokumentumot tartalmaz Khaszdai Ben-Jic-haq X. Ugyancsak fontos adatot tartalmaz Joszef Ben-Gorion hØber trtØnetr 940 krli feljegyzØse a kazÆrral rokon nØpekrfil. hogy az elfibb emltett szaltovi jÆsz kultœra terlete ksØrtetiesen abba az irÆnyba esik. (Azt is elfirebocsÆthatjuk. de kzvetlenl a magyarok szempontjÆbl is felbecslhetetlen jelentfisØg¶ek. [23].11. hogy megtudja: a kazÆrok zsidk-e valjÆban avagy sem.

Ez annÆl is inkÆbb gyelemremØlt. hogy e levelekben a besenyfik a kazÆrok. bolgÆrok Øs ugo49 . TehÆt az œz-jÆsz azonossÆgra is legalÆbb kØt egymÆstl fggetlen forrÆsunk van! SzintØn Ørdekes. aki szrl-szra ugyanezt rja. miszerint kØt egymÆst l f ggetlen adatunk van arra nØzve.§.) Az ugin nØvhez viszont hozzÆkapcsolhat a MaszœdinÆl (az elfizfi szakaszban) szereplfi y. amelynek talÆn Bizel felel meg Jzsef kirÆly listÆ jÆrl. nem tœl meglepfi hÆt. Asz-al n 4. (Persze mondhatnÆnk. Talmisz 10. A besenyfik eszerint testvØrnØpei a Kozar. Badsanag 3. Nabir 8. akit a szabirokkal szoktak azonostani. Badsanag nØv. hogy e nØpnevek tbbsØge az eredeti alakhoz kØpest valszn¶leg erfis torztÆst mutat. hogy a listÆkon szereplfi nØpek legalÆbbis kzel magyar nyelv¶ek voltak. mert Jzsef kirÆly levelØben a szabir Øs ugin testvØrnØpek. Øs soha nem a kazÆr listÆkon szereplfi nØpeket!) LeszÆmtva. Andsar (Ajhar) 9.Az arab verzi szerint: Togorma t z t rzse ezek: 1. hogy a Jzsef kirÆly levelØben szereplfi Ugin nØpnØv a mÆr emltett Victoris Tonnennensis episcopi chronica (447-567) [31] sorai kztt is felbukkan. hogy e listÆk szerint az œzok Øs alÆnok egymÆs rokonai. mg mÆsok magyar nyelv¶ek lettek volna. a kirØszletezØskor mindig a karluk okat. ya§ni nØvvel illetett nØp (ami nagy bizonyossÆggal az œz ). ahogyan arra B run kzlØse alapjÆn mÆr korÆbban is kvetkeztettnk. a hØber tuds minden bizonnyal nem rta volna fiket legkzelebbi testvØrnØpeknek! (Ugyanez Æll Maszœdira is. hogy az ugin az ugor. Bulgar Øs Ungari nØpeknek (ez X. Fitrakh (Kotrakh?) 7. de mindenkØppen besenyfiket jelent. A Tilmac nØv is kØtsØgkvl a besenyfik TalmÆcs nev¶ trzsØt jelenti. azaz szØlesebb rÆlÆtÆs mellett is igaznak bizonyul azon elfibbi megÆllaptÆsunk. (EgyØbkØnt az arab rk midfin jelzfi nØlkli trkket emlegetnek. amely 515-bfil beszÆmol egy Kis-`zsiÆba trfi Ugni nev¶ nØprfil. hogy az Agi r az ugor. MindjÆrt szemnkbe t¶nik a Joszef Ben-Gorion feljegyzØsØben szereplfi Pacinak ill. kimak okat Øs rokonaikat soroljÆk fl. Zabub 6. Khazar 2. mØg mindig Ørdekes.n ill. tehÆt fØlreØrthetetlenl a besenyfikrfil Øs magyarokrl van sz! Ha e listÆk nØpei kzl egyesek trk. Bulghar 5. Mindez azt jelenti. hogy a MaszœdinÆl szereplfi nØgy trk nØp mindegyike szerepel e listÆkon. (az arab ÆtrÆsban egy tizenegyedik trzs is szerepel) Anszuh.) Ez egy igen erfis bizonytØka annak. ha egy klsfi szemlØlfi az egyikre a mÆsik nevØt hasznÆlja. hogy e nØpek magukat valban egy k z s fistfil eredeztetik ! Az is fontos ØszrevØtel. Sfit Joszef BenGorion rja. de valszn¶bb. hogy ezek kzl a Pacinak Øs Ungari nØpek az fi idejØben a Duna mellett Ølnek. szÆzadi adat!). Adz gher 11.

megjegyezvØn. Joszef Ben-Gorion vilÆgosan megrja. Øs 255. mint a trkk. (Az egyetlen esetleges turk nØvrfil tudjuk. sfit nyelvk semmilyen nagyobb nyelvcsalÆdba nem illeszthetfi bele ([24]. TehÆt mind a X. TehÆt a besenyfik sem trk nyelv¶ek. felt¶nfi. MÆrpedig ha a kazÆrok az altÆ ji trkket kzeli rokonuknak tekintettØk volna. Nota bene: a Kotrag nØpnek valamely nØv alatt ugyanazon sz veg hØber verzijÆban is szerepelnie kell s ez nem lehet mÆs. mint a Turqi. De ennek semmi nyoma. [4]. hogy NØmeth Gyula kit¶nfi nyelvØsz. hogy a trkknek nem is eredeti neve! Az arab fordtÆssal val sszehasonltÆs utÆn egyØbkØnt is valszn¶. akiket viszont a Ravennai GeogrÆfus a kazÆrokkal azonost [Glossar. hogy az akacirok valszn¶leg nnugor eredet¶ nØp [33]. de szakØrtelmØt a tekintØlytiszteletnek rendeli alÆ.82]. a trkktfil Øppœgy klnÆll csoportot jelentenek. hiszen ezek Øppenhogy mindnyÆjan messze keleten Øltek a kzlØs idejØben. nnugor nØpek. sem tatÆr okat vagy mongol okat. akiket MihÆly szr pÆtriÆrka a KÆspi-t dØli partvidØkØrfil eredeztet ( [30]. lÆsd az elfizfi szakaszt is). (A hivatalos trtØnØszek logikÆ jÆt jl jellemzi pØldÆul NØmeth Gyula azon megÆllaptÆsa. NØmeth Gyula szerint ugyanakkor a kazÆrok nemcsakhogy trk jelleg¶ nØp. old. sem kimak okat. Ez a kzlØs Ølbfil kizÆrja a mai trk nØpek fiseit a listÆrl. hogy csak œgy 50 . A Kotrag nØpnØv Nikephoros Øs Theophanes szerint is a bolgÆrok rokonnØpØt jelli. hanem œgymond fik maguk a trkk. de ettfil keletre aztÆn egyikk sem. szÆzadi olvas szÆmÆra nyilvÆnvalan a listÆkon szereplfi nØpek nem altÆ ji eredet¶ek. hogy a listÆn szereplfi nØpek mindnyÆjan nyugaton Ølnek . Az arab rk teljesen egyØrtelm¶ kzlØse szerint ugyanakkor a kazÆrok se nem t r k. hogy a turqi nØv uturgur t vagy kuturgur t takar. [2].rok testvØrnØpei. tehÆt a kazÆrokØt is.) TermØszetesen mondanunk sem kell. Az arab kzlØsekkel val sszevetØsbfil lÆthat. hogy azØrt valamelyikk az Etil mellett lakik .) TehÆt a listÆkon felsorolt nØpek sem trkk sfit sokkal kzelebbi rokonai a kazÆroknak. 29.). hogy a fenti listÆkon szereplfi nØpnevek kztt semmilyen okoskodÆssal nem talÆlhatunk sem kirgiz eket. szÆzadi. mint az œn. Ha egyØbkØnt a fenti listÆk nØpneveit szemlØljk. De nem is vagyunk e tekintetben pusztÆn kzvetett kvetkeztetØsekre utalva. akkor azok ffi trzsei okvetlenl meg lennØnek emltve a fenti szvegekben. tiszta kvetkeztetØsei nagyon is a kœtffik kzlØsei felØ mutatnak. mind a XXI. mint arra mÆr egy korÆbbi szakaszfggelØk alapjÆn ettfil fggetlenl is kvetkeztettnk. MirkhondnÆl Øs MaszœdinÆl is ugyanerre a terletre kvetkeztettnk. se nem irÆni nyelv¶ek.

szÆzadra egyÆltalÆn nem homogØn trk. avarok. -gor. miszerint a magyar sz -gyar tagja azonos az ugor. az egyetlen ujgur a tbbiek kzl egyikhez sem kthetfi! Ez a tØny akÆr meglepfi is lehet abbl a szempontbl. onogurok. Az ujgurok valamikori nyugati szÆrmazÆsÆt erfistik meg a Hszincsiangban nemrØg feltÆrt. -g vagy -z vØgzfidØs¶ek. gar. [43]). hanem a Fekete-tengerhez Øs a KaukÆzushoz kthetfi ( A Szapeir-ok a Pontus vidØkØn lak nØp. akiknek nevØt jelenleg fl bet¶vel Σfffi”´æ”&alakban ejtik. csak mi nem. mint pl. ha a magyarsÆg Konstantinosz csÆszÆr szerint maga is beszØlte a (trk) kazÆrok nyelvØt! Ebben az esetben az lett volna csoda. hogy szØles e hazÆban senki nem akad. a szlÆv peremvidØkeket leszÆmtva az egØsz terlet Øppenhogy homogØn magyar! Ezt a tØnyt szÆz orszÆg szÆz akadØmiÆ ja nem semmistheti meg. bolgÆrok.Øs -er sztagokra bontÆs kerljn. Ezek jobbÆra -k.hemzsegnek kztk az ar. vagy szibØriaiak. magyer. Hogy aztÆn senkinek ne szœrjon szemet. hogy az igazi trk nØpnevek kztt ez a fajta vØgzfidØs nem jellemzfi. amely mÆr 400 krl is nem az AltÆ jhoz vagy Nyugat-SzibØriÆhoz. hogy: ty¶ a mindenit. Hivatalos trtØnØszeink persze j elfire gondoskodtak arrl. hogy a szbanforg nØpnØvlistÆkon a szabir nØv is szerepel. mert ebbe a sorba nemcsak az ungar nØv illik bele (mint ahogy szerepel is benne) a besenyfik kan gar nevØvel egytt. (Arrl nem is beszØlve. hanem akÆr a ma gyar. miszerint a trkk Øppœgy rksei a szkta kultœrÆnak. aki homlokÆra csapna. akkor a KÆrpÆt-medencØbe kltztt trk nyelv¶ avarok. Ez azØrt Ørdekes. ami sok idfi utÆn mÆr termØszetesnek t¶nhet. Ehhez kØpest Kniezsa IstvÆn tØrkØpe [26] alapjÆn a XI. nØgyezer ØvnØl idfisebb kaukÆzusi eredet¶ mœmiÆk is. A kazÆrok. besenyfik. kabarok. megyer vagy magor is. hogy ennek ismeretØben mØg azon trk szrvÆnyok 51 . a germÆnok a rmainak. EgyØbkØnt mÆr nmagÆban is csodÆlatra mØlt. hogy a kztudatba a magy. bulgar nevek mÆsodik tagjÆval. Az ujgur nØv egyØbkØnt pedig akÆr a manicheus tØrtØssel is keletre kerlhetett. (Megjegyezzk. kÆlizok.) SzintØn gyelemremØlt. A dØl-kÆspi eredetet immÆr semmi nem cÆfolhatja. TehÆt felsorolt rokonnØpeik sem lehetnek sem altÆ jiak. riÆsi baj van a hivatalos trtØnettudomÆnnyal! Tudniillik ha a kazÆroktl az avarokon Æt a besenyfikig mindenki trk volt. akik ennek notriusan ellene mondanak. -gher vØgzfidØsek. -gur. sfit magukat teszik komolytalannÆ. ha a KÆrpÆt-medence belseje a XI. hungar. besenyfik dntfien mindig is kzel magyarajkœak voltak. kunok Øs œzok kztt az idegenek szÆmÆra amœgy is nehØzkes magyar nyelv rvid idfin bell asszimilÆldott volna. netÆn eszkimk. szÆzadra mØg csak egyetlen trk tmb nincs a KÆrpÆt-medencØben. ffileg.

. KWLS. BWRGR. 89. aki Perzsia kirÆlyÆnak alattval ja. KØpzeljØk el. szÆzad legvØgØn trtek be. k l n nyelvvel b r pogÆny Øs barbÆr nemzet.. hogy fik voltakØppen testvØrek. old. Sziszgan szintØn egy tartomÆny. hogy a tÆrgyalt kazÆr nØpnØvlistÆk adatainak helytÆll voltÆt egy œjabb fggetlen forrÆsadat is messzemenfien megerfisti. rØszØben jrØszt ugyanezen nØpeket sorolja fl mint a KÆspi-kapun bell egytt Ølfi nØpeket: . t bb vÆrosa van. old. ’WGR. A VI. [7].) S vajon a hivatalos verzi kØpviselfii elgondolkodtak-e azon. az Abaszgia f ldjØn lak knak is sajÆt nyelv k van. old.) XII. 52 . SRWRGWR. ezek hegyek k z tt laknak Øs erfideik vannak. Aran szintØn egy tartomÆny ArmØnia f ldjØn. ez a tizenhÆrom sÆtrak alatt lak . KWRTRGR.). hogy ezesetben a besenyfik a 900-as Øvekig csak mongoloid nØpekkel Ørintkezhettek volna. hogy a szent knyveket lefordtottÆk a hœnok nyelvØre . 137. hogy erre a legcsekØlyebb oka is lett volna. ’WNGR. 0.. egy kirÆlya van. SBR. Grœzia szintØn egy tartomÆny ArmØniÆban. de valahogyan kØzzel-lÆbbal elmagyarÆzzÆk egymÆsnak. egymÆs szavÆbl egy kukkot nem Ørtenek. amelyeket a tØrkØpØsz a priori trkkØnt jelzett anØlkl. KSR. valamint fegyverekbfil Ølfi nemzet. a j szÆg. Ugyanis ezek a trk zld foltok jrØszt besenyfikØnt adatolt telepek. knyvØnek 7. ([25]. de pogÆnyok is vannak k zt k. 251. a halak Øs vadÆllatok hœsÆb l. nØpe sajÆt nyelvvel b r Øs h vfi. Ebben a rØszben ZakariÆs rØtor arrl is beszÆmol.12. aki Perzsia kirÆlyÆnak alattval ja. hogy a 900-as Øvek elejØn sszetalÆlkozik egy mongoloid.. kzs fistfil szÆrmaznak ! Ugye. nØpe h vfi Øs megkeresztelt. ezeknek t vÆrosuk van. sajÆt nyelvvel b r. ’BR. DYRMYR. amelyek eredetileg oda be vannak jellve. sfit tungid alkatœ macskabajszœ zmk tatÆr egy nagyalfldi tpusœ nagybajszœ bÆcsival. a Ddw nØpØhez tartoz k. nem tudjÆk elkØpzelni? Mi sem. akkor Ællthatta volna-e csekØly negyven Øv elteltØvel kØt egymÆstl fggetlen kœtffi (Al Maszœdi Øs Joszef Ben Gorion). hiszen gyermekkorukban mØg csak nem is hallottak egymÆs nØpØrfil. ’FTLYT. nyelve a g r gh z hasonl . szÆzadban Ølt ZakariÆs rØtor a 450-491.is felszvdnak Kniezsa IstvÆn tØrkØpØrfil. ’BDL. kztti egyhÆztrtØnetet feldolgoz m¶ve (Historia ecclesiastica 450-491. A hunok k zØ tartoznak s a kapukon bel l vannak: burgare. hogy a magyarok Øs besenyfik kzs fistfil szÆrmaztatjÆk magukat? Gondoljunk csak bele. allanaje. ZakariÆs rØtor kaukÆzusi nØpnevei A fentiek kiegØsztØsØl megemltjk. [6]. B’GRSYQ. s van egy keresztyØn kirÆlya. hogy ha a besenyfik tØnyleg a Szelenga partjÆrl szÆrmaznak Øs EurpÆba tØnyleg csak a IX.

hogy az egyhÆztrtØnetr az ott Ølfi legkisebb nØpeket is belevette a felsorolÆsba. hiszen a IX-X. kazÆr. ha ezt ZakariÆs rØtor kiemelnØ. akÆrmi is volt kzttk a ktelØki viszony. hogy a magyarsÆg tbb nØp egyes lØsØbfil jtt lØtre a szbanforg nØpek kzl. a tizenhÆrom hun nØpnØl viszont Øppenhogy nincs! Mindennek a tetejØbe: ZakariÆs rØtor Øppen itt Øs Øppen e nØpekkel kapcsolatban mØg hasznÆlja is a hunok nyelve kifejezØst. szabar. abdØl Øs eftalita nevek. mint a tizenhÆrom felsorolt szintØn trk nØp. hogy fik k l n nyelvvel b r nemzetek. s amelyiknek ezek kztt a tbbitfil eltfi nyelve van az egyik bolgÆr csoportrl van sz . azt azonnal meg is emlti! Mindez erfiteljesen tÆmasztja alÆ azt. szÆzadi magyar haderfi csak nagylØtszÆmœ EurpÆban az egyik legnagyobb nØpessØggel magyarÆzhat. Ha pedig nyelvk elttt volna a tbbi felsorolt nØp (pl. onogur. talÆn a besenyfik TalmÆcs (Tilmic ) trzsØt jelenti. azt ZakariÆs rØtor okvetlenl kzlte volna. hogy a tizenhÆrom nØpen kvl mÆs hun nemzeteket is felsorol ZakariÆs ( alÆn ok.) Szumma szummÆrum: a felsorolt nØpek kzt ott vannak a magyar nyelv¶ magyarok. akkor igencsak furcsa lenne. midfin a magyarok sokkal eltØrfibb nyelvØt emltØs nØlkl hagyja!) 53 . (Hacsak nem Øppen az az igazsÆg. Ehhez fontos adalØk a kvetkezfi: a hivatalos trtØnetrÆs a magyarsÆgot Øppen az V. bolgÆr. de az is lehet. kÆliz) nyelvØtfil. szÆzadt l onogur ktelØkben szerepelteti. A tbbi tehÆt a magyart is beleØrtve ugyanazt a nyelvet beszØli. Burgar). hogy a tizenhÆrom hun nØp elfitt felsorolt nØpek mindegyikØnØl meg van emltve a nyelv ill. kÆliz. Az egØsz kzlØsben talÆn az a legfelt¶nfibb. Nota bene: a magyarok valamely nØv alatt explicite szerepelnek a felsorolt nØpek kzt. s ezek az onogurok a szabirokkal Øs avarokkal egytt szintØn szerepelnek a tizenhÆrom felsorolt kaukÆzusi nØp kztt. (TovÆbbÆ ha csak arrl volna sz. ddw Øs az egyik bolgÆr csoport). szabir. hogy a magyarok Gyarmat trzsØt jelli. Hiszen az elfittk felsorolt nØpek mindegyikØnek emltØsekor (Grœzia. NamÆrmost a felsorolt nØpek eme nagy szÆma ilyen kis terleten csak œgy lehetsØges. ugor. hogy a bulgÆrok a trk nyelv egy mÆsik dialektusÆt beszØlik.A szÆmunkra jelen helyen Ørdekes nevek kzl elØggØ vilÆgosan beazonosthatk az onogur. Sziszgan. abar. kiemeli. Ezesetben inkÆbb beszØlhetnØnk arrl ha mÆr valaki ilyeneket szeret emlegetni . a sajÆt nyelv. hogy az egytt emltett tizenhÆrom nØp viszont teljesen azonos nyelv¶. ami sokkal valszn¶bb. A hun jelzfi Øs a kØt legutbbi nØv ismØt csak megerfisti a kazÆr Øs a vele rokon nØpek dØl-kÆspi eredetØt. Aran. kuturgur. saragur. A b’grsyq nØv pedig talÆn a barszilokat. mØghozzÆ egyesszÆmban!!! Az is gyelemremØlt. avar. hogy az onogurok kerltek magyar ktelØkbe. A dyrmyr nØv talÆn az uturgurokat. kazÆr.

.

130 krl trtØnt). szÆzad kzepØn mÆr a KaukÆzusban.is szÆmol a besenyfikrfil ( pasiani ) Øs a jÆszokrl ( asi). s ez csak irÆni nyelvbfil jhetett. szÆzad mÆsodik felØben. Nem lehet tehÆt csodÆlkozni azon. e. a VI. ahonnan tovÆbb hœzdnak nyugat felØ. De hiÆba is keresne bÆrki sszefggfi perzsa szveget akÆr lÆmpÆval is a jÆsz nyelvemlØkek kztt. A dØl-kÆspi rØgibl viszont mÆr a 460-as Øvekben is indultak ki nagyobb nØpmozgÆsok. amint errfil Maszœdi emltØst tesz Az ismeretek fajtÆinak s az elmœlt idfik esemØnyeinek k nyve c. hogy a jÆszok a besenyfik trk nyelvØnek Øs a horezmi nyelvnek egy sajÆtos keverØkØt beszØltØk. Ezzel kapcsolatban nem igazÆn beszØlhetnk impØriumvÆltÆsrl. majd fik is nyugatra vonulnak testvØreik utÆn. az Amu-Darja als folyÆsvidØkØn emlti fiket egytt sokkal kØsfibb. NyilvÆn az fishazÆban is maradt a turÆni nØpeknek maradØka. annyi azonban (a fentiekben lÆtottak alapjÆn) bizonyos. mind a besenyfik valahol a KÆspi-t dØlkeleti partvidØkØn. A besenyfik Øs jÆszok mindenesetre kezdettfil fogva magyarajkœak. B run pedig Øppen itt. 56 .) Az is nagyon valszn¶. ha a jÆsz nyelvemlØkekben a megszokotthoz kØpest tbb irÆni szval talÆlkozunk. szÆzadban mÆr a fehØr hun birodalom fennhatsÆga alatt Ølnek. mert a jÆsz nyelv alapvetfien mindig is magyar volt. Mindenesetre a IV-V. hogy a jÆszok Øs besenyfik az Æzsiai hunok elfil dØlre (tehÆt nem Øszaknyugatra!) hœzdnak (ez Kr. IV. szÆzadokban fehØr hun vagy eftalita nØv alatt Ølnek mind a jÆszok. hogy a jÆszokat a magyarhoz kØpest idegen de csak kzvetett nyelvi hatÆsok ØrtØk. hogy a birodalom Kanga neve egyes besenyfi trzsek kangar nevØben Ølt tovÆbb (amelynek kiejtØse lehet hogy inkÆbb a csÆng ra hasonltott). 77. amelyek kzl nØha az egyik. majd attl Øszakra van tudomÆsunk. A tbbi besenyfi trzs a magyarok Øs jÆszok egy rØszØvel egytt ugyanebben az idfiben a KÆspi-vidØki fishazÆban hadakozik a trkkkel Øs perzsÆkkal kØt pogÆny kzt . u. Mindenesetre a magyarok Øs lovaskultœra-Ætad szerepk ma is ØlØnken Ølnek az Aral-t dØli partjÆn lak karakalpak nØp emlØkezetØben ([13]. Ez csak arra utalhat. Nem tudjuk. hogy az egykori KÆspi-Aral vidØki szkta birodalom egynyelv¶ volt-e. A Kr.). amint azokrl Priszkosz rØtor be is szÆmol (az avarok errfil a terletrfil kiindulva ¶zik maguk elfitt a szabirokat Øs onogurokat). ezek azonban rvid idfi alatt flszvdtak az ide znltt trk nØpekbe. nØha a mÆsik vihette a vezetfi szerepet. HÆrom besenyfi (kangar) trzsrfil mindenesetre a VI. Sztrabn arrl is beszÆmol. m¶ve kapcsÆn. hogy az fismagyar nyelv legalÆbbis az egyik legmeghatÆrozbb nyelv volt a szktÆk kztt. (B run azt rja. ImpØriumvÆltÆs majd csak a trk hÆborœval kvetkezik be. old. hiszen a szbanforg terleten rokonnØpek nagy sokasÆga Ølt egytt.

13. G la vagy Khabukszin-G la (ill. Khopon vagy Giazi-Khopon. 5. TouggÆtai. 6. amelynek ha pontos mai jelentØsØt nem is tudjuk. mindenesetre azonnal felt¶nik. Tudvalevfi pØldÆul. nemes) jelzfit is viseli. Besenyfi etimol gia Amint emltettk (Øs amint arrl I. a KulpeŒ.). Ezek kzl az elsfi hÆrom trzs a kangar (vitØz. Chosroes AnosirvÆn perzsa kirÆly is beszÆmol). hogy az emltett vÆrosok legtbbje -kÆtai (valszn¶leg -kÆta ) vØgzfidØssel br. a KulpeŒ trzsØ Ipao. Az itt Ølfi besenyfik nyolc trzsre (vagy tartomÆnyra) oszlottak. hogy a Nyesztor-krnika is a besenyfiknek a Dnyeper vidØkØn val 600 krli megtelepedØsØt sugallja. œgymint pØldÆul Aszpron. Mindezekhez hozzÆtehetjk.2. Kourk ta-G la ) 4. A fennmaradt nØvalakok: 1. 2. amelynek partjÆn rvidesen vÆrosokat is alaptanak. Tzour vagy Kuartzi-Tzur. E nevekrfil illik bfivebben is szlnunk. 8. hogy Aszpron a mai ZaporozsjØ val azonos. A trzsek (tartomÆnyok) neveit erfis grg torztÆsban Bborbanszletett Konstantinosz hagyta rÆnk. a Talmat Ø Koszta. A Tzour. PerkÆta (FejØr m. SzentlfirinckÆta (Pest m. Hetvennyolcvan Øvvel korÆbban a Tzour trzs feje Kouel. Øs a Dnyeper vidØkØn telepszenek le. 7. A besenyfik megjelenØse Eur pÆban. a Cski SzØkely Krnika idevonatkoz adatÆval. ˚rtŒm vagy Jabdi-Erti. KrakhnakÆtai. s valszn¶. KulpeŒ vagy Sz ru-KalpeŒ. (Egyetlen kivØtel Aszpron. 3. a besenyfiknek legalÆbb hÆrom trzse mÆr a VI. Talmat vagy Boro-Talmat. SzakakÆtai Øs GiaioukÆtai vÆrosokat. a 57 . Mindenesetre mÆr a Dnyeper-parti elhelyezkedØs Øs hangzÆs alapjÆn is valszn¶.zberØny nØv egy archaikus alakjÆnak [ `szb r ny ?] grg torztÆsval szembeslnØnk. v. NagykÆta. szÆzad kzepØn megjelenik EurpÆban. hogy ez jellegzetes magyar helynØvvØgzfidØs. A magunk rØszØrfil nem csodÆlkoznÆnk azon. E nevek Bborbanszletett Konstantinosz csÆszÆr grgs ÆtrÆsÆban maradtak rÆnk. hogy az avar alaptÆsœ Æ Br nn vÆros nevØben is a BerØny [B r ny ] nØv rejtfizik. SzalmakÆtai.) Ugyanakkor Ørdekes dolog. e tØrsØgnek is az Øszakabbi vidØkein.) A KaukÆzuson kelnek Æt. (Ez a Zabargan vezette hÆrom kangar trzs.). s Bborbanszletett Konstantinosz Øs Theophanes Continuatus rÆsai alapjÆn a besenyfik mØg a 800-as Øvekben is ugyanott talÆlhatk.0. LÆsd pl. esetleges jelentØskrfil a csÆszÆrr nem szÆmol be. hogy fik maguk ezt a nevet mÆr akkor is inkÆbb csÆngur nak ejtettØk. KharoboŒ. A Khopon tartomÆny (950 krl) az Al-DunÆtl Øszakra. BulgÆria kzelØben terlt el. amely Ælltlag fehØr kvei utÆn kapta nevØt. ha itt a JÆszberØny . a Tzopon Ø pedig Bata vagy Vata volt. Tzopon vagy Boula-Tzo(sz)pon. a Talmat Øs a Tzopon tartomÆnyok 950 krl a Don Øs Dnyeper kztt terltek el.

hogy tartomÆnyok kzl kettfinek is a jelzfi je (Kourk ta Øs Giazi ) azonos a megfelelfi trzs fejØnek nevØvel. Ha mÆr tippelni kell. Csepel. a kazÆr nØpnØvlistÆkkal. teszik mindezt anØlkl. mert a lÆtottak alapjÆn sziklaszilÆrdan meg vagyunk gyfizfidve afelfil. Fontosnak tartjuk mØg egyszer hangsœlyozni. a trzs feje korÆbban Kourk ta volt. a TheophanesnØl elfifordul kazÆr Z ¶ebŒl vezØrnØv ziebel-iebel-jabgu m¶vØszi alaktÆsa. hogy a besenyfik Øs magyarok testvØrnØpek. hogy talÆn a nevØt is kØkellfi sznØrfil kapta ez a szØp vz . Øs szges ellentØtben a hivatalos verzival. Sœr Øs Vata nevekre. majd kis idfi mœltÆn elegÆnsan kijelentettØk. hogy lÆm. akik a besenyfi neveket trk voltukra hivatkozva trkkØ nyomortottÆk. K lpØny. nØgy napi jÆrfldre MagyarorszÆgtl volt. ill. vagy tbb szÆz Øves korai egyttØlØst feltØtelez teljes sszhangban Maszœdival. A KharoboŒ tartomÆny (Konstantinosz korÆban) Kijevtfil egy napi jÆrfldre terlt el. B run val. 2. Kniezsa IstvÆn pØldÆul tØrkØpØnek egyes helyein csupÆn azØrt tntet fl trk szrvÆnyokat. miszerint a VII. mert azon ÆltalÆnosan elfogadott vØlemØnybfil indulnak ki. amelyrfil KÆnyÆdi SÆndor rja gynyr¶szØp versØben. mint a hivatalos trtØnØszek. akkor szerintnk Z¶"fl·‚ inkÆbb lehet 1. szÆzadokban a Maros vidØkØn trk nyelv¶ nØpek Øltek. 4. Ez mindenkØppen vagy kzs fishazÆt. hogy e nØv tØnylegesen trk eredet¶! Vagy: a nagyszentmiklsi kincs egyes feliratait a kutatk kizÆrlag azØrt minfistik trk nyelv¶nek. a trzs feje a ki¶zetØs idejØben Kaidoum. miszerint a magyarok Øs besenyfik azonos kultœrkrhz val tartozÆsa erfisen valszn¶. Ha nem is akarunk ilyen adatokat bizonytØkul felhasznÆlni. Nem akarunk ugyanis abba a hibÆba esni. Sebfi. CsobÆnc vagy ZsupÆn. a besenyfik trk voltÆnak legnagyobb bizonytØkÆt Øppen nyelvemlØkeik adjÆk. VezØr. hogy mÆr csupÆn e nØvegyezØsek is mutatnak legalÆbb annyit. mert ott helynevekben a besenyfi nØvvel talÆlkozik. hogy midfin e besenyfi nevek Øs maga a besenyfi nØv eredeti alakjait igyeksznk minØl jobban rekonstruÆlni. hogy bÆrki is megfejtette volna azokat! (Hasonl mutatvÆny pl. akkor is illik megjegyeznnk. Gyula. feje a ki¶zetØskor Maitza. A G la tartomÆny MoldvÆban. A fenti nevek kzl minden erfiltetØs nØlkl rÆismerhetnk a magyar KoppÆny.trzs feje korÆbban GiazŒ vagy Giazi volt. annak esetlegesen sikeres voltÆt nem szÆndØkozunk elmØletnk œjabb bizonytØkÆul felhasznÆlni. A sort 58 . rdekes. `m azt soha senki mØg nem bizonytotta (Øs nem is fogja). Az ˚rtŒm trzs terlete pedig az orosz h¶bØrben Ølfi szlÆvok fldje kzelØben hœzdott. Sfit az alÆbbiakat csakis azØrt merjk megtenni. 3.-IX. mintsem jabgu ! TovÆbbÆ trk nyelvi nyomok tekintetØben a nyelvØszek legffibb adu ÆszkØnt lobogtatjÆk Øppen annak a K k llfi folynak a nevØt.

a GyulÆ Ø K rk t ny (vagy Kurkuta ). hogy a KulpeŒ nØv Sz ru jelzfi je szrkØt jelent. a K lpØny Ø Ipa (vagy Ipoly ). aki mellesleg CsÆngur Elek Øs CsÆngur PÆl apja. miszerint a KoppÆny trzsnØv Γ¶fi‡¶ jelzfi je egyenesen jÆsz t. Gyula. mint a Cski SzØkely KrnikÆban szereplfi Kab jeles katona neve. mi sem Ællhatjuk meg.) Szinte nmagÆtl knÆlkozik ugyanakkor a konklœziink kzØ nagyon is jl illeszkedfi gondolat. hogy tovÆbbi nyltan knÆlkoz egyezØseket elhallgassunk. Garabonc. A Sœr nØv pedig mint emltettk nem csak egy magyar vezØr neve. 7. Ha mÆr NØmeth GyulÆnÆl is felmerlt bizonyos besenyfi trzsnevek korabeli magyar szemØly. a KoppÆny Ø JÆszi (ill. ha ehelytt mi mÆr sokkal szorosabb magyar-besenyfi rokonsÆgbl indulhatunk ki. Ebben az esetben mØg az sem lenne meglepfi. hanem a Sz r Øny (esetleg mindkettfi?). De az sincs kizÆrva. Szerintnk e trzsneveket a mai flnek az rtØny (vagy Ercsi ). (SzomszØdos tesvØrnØpek kztt az ilyesfajta elnevezØsek nem szÆmtanak kurizumnak. ami szinte ugyanaz. a TolmÆcs Ø KustÆn. a K’apan t a KoppÆny nyal egyezteti. Szerintnk valszn¶leg nemcsak a G la Gyula Øs Khopon -KoppÆny egyezØsek helytÆllak. ha a besenyfi trzsneveket mai magyar helynevekbfil is prbÆljuk restaurÆlni. Csoban. Yula.) A ki¶zetØs korabeli trzsffik nevei mai hangzÆssal: az rtØny Ø Majsa. K lpØny.illetve mØltsÆgnevekkel val egyeztetØse.) A CsobÆnc nØv a nagyszentmiklsi kincs edØnyeinek feliratai kztt is elfifordul (a besenyfi vel. Csur. 2. mint NØmeth Gyula. kenØz zel Øs GyulÆ val egytt). Sœr vagy Sz rØny (illetve Karcsa-Sœr vagy Krass -Sz rØny ). hogy itt nyilvÆnvalan trk trzsekrfil van sz. a Tzur -Sœr Øs a KulpeŒ -K lpØny (K lpfi) egyezØsek is. KoppÆny (JÆszKoppÆny vagy GÆcs-KoppÆny ). 8. aki a Khopon trzsnevet egyszer¶en Kap kØnt azonostja be. CsobÆnc nevek adjÆk leginkÆbb vissza. TolmÆcs. 6. 4. (rdekes.) NØmeth Gyula a besenyfi trzsneveket (nem minden cØlzatossÆg nØlkl) gy adja vissza [33]: 1. Pedig hÆt az igazsÆg ettfil messze jÆr. K’apan. hogy van. 3. 5. ha a KuartziTzour kØnt lejegyzett nØvpÆros az elmœlt Øvezredben a Krass -Sz rØny alakban Ølt volna tovÆbb! Ezek utÆn nem t¶nhet tœl vad tletnek. a Sœr Ø KÆl. azaz œz t jelent. ffileg. Yavd Erdim. (s lehet pØldÆul. Ettfil fggetlenl a fØl szemmel gyelfi olvasnak pusztÆn e nevek lÆttÆn mÆris az kezd a tudatalattijÆban lerakdni. TolmÆcs. 59 . A Yula nevet a magyar GyulÆ val. K l-bey. a Garabonc Ø Kajdony (vagy Ajtony ). Erdim ( rdem ) ill. hanem a Tzopon (Tzoszpon)-CsobÆnc. hanem egy sereg helynØvben fnnmaradt Pozsony megyØben. Bay. hogy a Tzour nØv mÆig tovÆbbØlt alakja nem a Sœr.termØszetesen vØgtelensØgig lehetne folytatni.

hanem ez a nyelvnkben meglevfi fldrajzi kznØv volt. Ennek kØt oka is lehet. hogy szerintnk a trkstØs kØnyszere erfiltette eddig ezt a magyarÆzatot. hogy az idegen forrÆsok ri nem vettØk Øszre. a meneh -menfi (menek l!). Æm nØmi fenntartÆsunk mØgis van e magyarÆzattal szemben. Boro-. hogy e nØpnØv valamikor mØg pl. Boula-) a legtbb trtØnØsz lsznnevekkØnt Ørtelmezi. Elfiszr is: Konstantinosz szvege azt sugallja. hogy mÆs az igazsÆg. hogy a besenyfik nmagukat tØnyleg becs nyeg nek 60 . mØgpedig az adghe-kabard nyelv segtsØgØvel [44]. s ha ezen ØrtelmezØs vØgl mØgis helytÆllnak bizonyulna. becsenyeg nek hangzott. g lyahely. Nem titkoljuk. a Γ"”fi´-Jenfi Øs a beke -bak -bak -bfi -ffi -fej vÆltozatok (ez utbbiakhoz kapcsolhatk a trkben meglevfi bØg -bej alakok. hatÆroldalon levfi. a maga termØszetessØgØben terletnØvkØnt magyarÆzza a kØrdØses neveket. Kuartzi-. Lehet. ami Øppen a magyaros besenyfi alakbl hiÆnyzik. Lehet pØldÆul. hogy a KoppÆny elsfidlegesen fldrajzi fogalmat takar. Khabukszin. a CsobÆncØ pedig Vata. sertØsnevelfi Øs k rtenyØsztfi jelentØsekkel. szÆzadban tanultÆk meg hallÆs utÆn. hanem azt fisidfik ta a sajÆt nyelvkn mondtÆk). ØrmellØk. Øs csak ezekbfil szÆrmazan trzsnevek. Sz ru-. hogy a klnbzfi rokonnØpek klnbzfi nyelvfejlfidØsi fokon lØvØn a besenyfik nevØt egyidej¶leg klnbzfikØppen ejtettØk (mivel nevket nem a IX. Ilyen vÆltozÆsra a magyarban szÆmos pØlda akad. ami hangfejlfidØssel besenyfi re vÆltott. s mindegyikk vØgsfi soron a szumir pe-e-ge [fej ] alakra vezethetfi vissza). EgyrØszt elkØpzelhetfi. hogy a trzsnevek elsfidlegesen terletnevek. az eddigi indoklÆsok akkor is erfiltetettnek t¶nnek. jl mutatjÆk ezt pl. ÆrpÆban gazdag. hogy a besenyfik sz tbbes szÆmot takar. A tartomÆnyok jelzfiit ( Jabdi-. amelyrfil egyarÆnt lehet elnevezni szemØlyt. aki NØmeth GyulÆØk mindent trkstfi kurzusa elfitt Ølt. A terletnØv-magyarÆzat egyœttal azt is jelentheti pØldÆul. -ek. Szembet¶nfi. tengerre Ørfi ÆllomÆs. Sfit ez utbbi esetben mØg valszn¶bb az. (Szentkatolnai BÆlint GÆbor. trzset vagy terletet. MÆsodszor: mint mÆr emltettk. Øs gy az egyes szÆmra is a plurÆlis alakot hasznÆltÆk. De lehet. hogy a besenyfi nØv idegen forrÆsokban fennmaradt alakjai mind -ak.vagy Kourk ta-. kØt trzs esetØben is a trzs jelzfi je azonos a trzs Øppen aktuÆlis fejØnek nevØvel.) TerletneveknØl pedig mindenesetre furcsÆn hat a lsznnØv mint jelzfi. Giazi-. E lehetfisØg egyÆltalÆn nincs kizÆrva. A dunÆntœli KoppÆny nev¶ folyk a hozzÆjuk tartoz helynevekkel egytt is valszn¶leg nem `rpÆd kunokÆ jÆrl vettØk nevket. amelyrfil aztÆn KoppÆny vezØr is nevet kapott. SzemØlynØvkØnt is furcsa a lsznnØv. -eg vØgzfidØs¶ek. szÆllÆs.GyÆszi vagy GÆcs ).

+) rovÆsfelirattal egytt. Egy korÆbbi szakaszban a besenyfimasszagØta azonossÆg kØrdØsØnek kapcsÆn flmerlt e nØv halevfi jelentØse a szanszkrit nyelv egy imponÆl upasunya szalakjÆval egytt. A magyarÆzat mindenesetre rØszben lehet helyes. becs ben Æll idfisebb fØr = sgor ) megszltÆssal. Ezesetben talÆn besenyfi = b lcs (becses) fejedelem. mert a besenyfi nØv kapcsolatban Ællhat a rØgi magyar bÆcs. A legtbb rØgØsz szerint ugyanis a nagyszentmiklsi kincs a VIII. az egyik kannÆn szereplfi besenyfi kenØz (+. hogy a nØmet terjeszkedØsnek œtjÆt ÆlljÆk. Ez az elgondolÆs mindenesetre jl megmagyarÆznÆ a klnbzfi forrÆsokban elfifordul besenyfi -bessenye -ps(e)ny j -pecseneg -bacsanag -bazsnÆk -pacinak alakok klnbzfisØgØt.vagy pecs nyeg nek neveztØk akkor. amelyek neve mÆra egymÆstl fggetlenl PecsenyØd dØ alakult! (Az mÆs kØrdØs. E falu mai nØmetajkœ lakosai valszn¶leg nem gondolnak rÆ. bÆr vissza lehetne kØrdezni.s. Nincs azonban kizÆrva. ezt erfisteni lÆtszik az a tØny is. azt teljessØggel mØgsem vetnØnk el. hogy kØt klnbzfi helyen is ugyanazon ÆtalakulÆs gyelhetfi meg. Mindenesetre legalÆbb szÆz Øvig a Don kØpezi a hatÆrt KazÆria Øs BesenyfiorszÆg kztt.k. Nem lehet vØletlen. Erre hatÆrozott vÆlaszt jelenlegi ismereteink alapjÆn nem mernØnk adni. hogy nevezi-e valaki sajÆt magÆt sgornak?). mely szerint a Senyfi (SØnyfi) alak a magyar helynØvanyagban is fnnmaradt ( BajÆnsenye = BajÆn kagÆn ?). tiszteletre mØlt. TehÆt a besenyfik Øs jÆszok a VII-IX. hanem erfiszakos elcsatolÆssal.n. bÆcsi (blcs. szÆzadokban a KazÆria Øs AvarorszÆg kztti terleten Ølnek. KØsfibb ebben a tØrsØgben jelenik meg a honfoglal magyarsÆg (fekete ugorok).) MÆs kØrdØs a besenyfi nØv jelentØse. hogy kiknek a sgora Øs milyen hÆzassÆg rØvØn (s plÆne. amikor a magyarok talÆn becs ny nek hvtÆk fiket (1086-bl egy Beseneu alak maradt fnn). rdekes. akik talÆn KazÆriÆbl. talÆn a KaukÆzuson tœlrl 61 . hogy helysØgket egykori nØvadi Øppen azØrt alaptottÆk. s a kazÆrok arkel erfidjØt is elsfisorban a besenyfik ellen Øptik 830 krl. Æm nem termØszetes fejlfidØssel. hogy ezen az idfiszakon bell a besenyfik egy rØsze mÆr a KÆrpÆt-medencØbe kltzik.P. E vÆltozÆsok egyes helynevek vÆltozÆsaiban is megmutatkoznak. hogy mind Nyitra. szÆzad elejØrfil val. De lehet. hogy e nØvnek kze van a hun senyfi (tanhu) fejedelmi cmhez. mind Sopron megyØben van olyan egykor Besenyfi nev¶ teleplØs. s bÆr magunk rØszØrfil ennek igazsÆgÆrl korÆntsem vagyunk meggyfizfidve.j. ami nagyon is hasonlt az Æltalunk adott lehetsØges magyarÆzatra.sz.+. . hogy pl. a Sopron megyei PecsenyØd tovÆbbfejlfidtt P ttsching alakkÆ.ny. NØmeth Gyula persze a besenyfi nevet a trkbfil magyarÆzza s gor jelentØssel [33].

sfit azt sem. hogy a kelet-eurpai Øs kÆrpÆt-medencei magyarsÆg Etelkzben egyestse erejØt mind a keletrfil. hogy ne lett volna fejlett fldm¶velØsk. mert az eml tett Ællatok egyike sem lelhetfi fel OroszorszÆgban. A besenyfik Kelet-EurpÆban elsfisorban nagyÆllattartÆssal foglalkoztak. s trtØnetesen dØli irÆnyban. hogy kØsfibb a szlÆvoktl tanultÆk volna meg a fldm¶velØst. hogy a X. hiszen nem voltak kevØsbbØ vØrrokonaik a szerzfidØst ktfiknek. mint maguk a szerzfidfi felek egymÆsnak. fejezetØben lerja. ami nem is csoda. ahogy arrl a Nyesztor-krnika is beszÆmol. 880 krl a KazÆriÆtl valszn¶leg Øszaknyugatra lak besenyfik hÆborœba keverednek az œzokkal Øs a kazÆrokkal. hanem Øppenhogy a kelet-eur pai magyarsÆg Øs a kÆrpÆtmedencei magyarsÆg kØpviselfii k z tt kttetett. de mindenesetre a besenyfik utÆn. hogy a szlÆvok mezfigazdasÆgi kultœrÆ jÆnak szintje egyÆltalÆn elØrte volna a besenyfikØt. s miutÆn veresØget szenvednek. Lehet. ugyanakkor Nyugat-Eurpa szÆz Øven keresztl fogvacogva emlti a magyarok nevØt. kovÆcs. Ennek azonban semmi kzvetlen kze nincs a szÆmÆnida terjeszkedØshez. gy a puszttÆs elfil nyugatabbra hœzdik. hogy ama etelkzi vØrszerzfidØs is nem a rØgta amœgy is kzs ffisØg alatt Ølfi kelet-eurpai magyar trzsek kztt. mind a nyugatrl jvfi tÆmadÆsokkal szemben. Azt sincs okunk feltØtelezni. Ha az oroszoknak nem volt lovuk Øs szarvasmarhÆ juk. S valban. Lehet. az esemØnyek teljessØggel EurpÆra lokalizÆlhatk. Fejlett kovÆcsipar nØlkl lehetetlen lett volna Eurpa egyik legtfikØpesebb lovashadseregØt fenntartani. de nincs okunk azt feltØtelezni. hogy e tÆmadÆst kÆr nØlkl elhÆrtsa. lakhelykrfil meneklni kØnytelenek. hogy a magyarok nyugatra hœzdÆsÆnak ffi oka Øppen az volt. a magyarok szÆllÆsai felØ vonulnak. Mindenesetre gyelemremØlt.Øs tvsiparuk. szÆzadban az oroszok a besenyfiktfil vÆsÆrolnak szarvasmarhÆkat. Ez mindenkØppen megbontja az addigi erfiviszonyokat. hogy a magyarsÆg etelkzi szvetsØgktØse megindtotta a besenyfik integrÆldÆsÆt is ehhez a politikai alakulathoz. hiszen mindez a magyaroknak is megvolt. lovakat Øs birkÆkat. Øptfi. A Don-Dnyeper vidØkØn Ølfi magyarsÆg ekkor mØg nincs olyan erfis. ugyan mivel szÆntottak volna? Hogyha pedig nem 62 . NagysÆgrendileg erfisebbØ vÆlik viszont az eleve KÆrpÆt-medencØben lak magyar-onogur nØpessØggel kiegØszlve. s ilyenformÆn k nnyebben Øs bfisØgesebben Ølnek. Az erfiviszonyok megvÆltozÆsa aztÆn a kazÆr-besenyfi-œz hÆborœval teljesedik ki. a magyarsÆg szÆmÆra addig fØlelmetes besenyfik a kvetkezfi Øvekben szinte gyep¶nØppØ szeldlnek. Bborbanszletett Konstantinosz m¶vØnek 2.(vagy mindkØt terletrfil) Ørkeztek. amely nmagÆban szintØn gyengØvØ vÆlt a frankokkal illetve nØmetekkel szembeni vØdekezØsre. a 890-es Øvek elejØn pØldÆul Kijev tØrsØgØt a magyarok uraljÆk.

0. Sz sincs tehÆt kØt besenyfi tÆmadÆsrl.szÆntottak. A kelet-eurpai (fekete) magyarok ekkor kltznek Etelkzbe. EgyØbkØnt azt sem gondolhatja senki komolyan. hogy fiseink a grgk kØt szØp szemØØrt tÆmadtÆk meg a bolgÆrokat. Etelkz egy rØsze Konstantinosz m¶vØnek 37. Ez rÆ juk amœgy is nagyon jellemzfi volt. mÆsokat sem tantottak meg szÆntani. hogy a grgk a magyarok fegyvertØnyØt szvesen hallgattÆk el. akkor a besenyfik tØnyleg legfeljebb csak a magyar utvØdet tudtÆk lerohanni. sem a kØsfibbiekben nem beszØlhetnk. MÆs kØrdØs. amelyhez kapra jtt a bizÆnci-bolgÆr hÆborœ. avaroktl. hogy a magyarok Blcs Le hvÆsÆra tehÆt nem menekltkben tÆmadtÆk meg BulgÆriÆt. A besenyfik Øs a magyar honfoglalÆs 880 krl hÆborœ tr ki a besenyfik Øs kazÆrok kztt. fejezetbeli ÆlltÆsÆt. hogy a magyar utvØdet bolgÆr biztatÆsra besenyfi tÆmadÆs Øri. fejezete szerint egyØbkØnt is mÆr korÆbban a besenyfik kezØn volt. inkÆbb fik tanultak meg azoktl akÆr kazÆroktl.3. Ha pedig a bolgÆrok megtÆmadÆsval a honfoglalÆs Æ kezdetØt vette. ez mÆr rØsze volt a honfoglalÆs zseniÆlisan megtervezett m¶veletØnek. ez semmikØppen nem Ørinti a magyarsÆg tœlnyom tbbsØgØt. Ez utÆn az idfi utÆn mÆr nem beszØlhetnk lØnyeges magyar-besenyfi kon iktusrl. fejezetØben pontostja is 38. arra sokkal inkÆbb az a jellemzfi. hiszen ezzel a sajÆt szerepket tudtÆk nagyobbtani az utkorra hagyott iratokban. Etelkz nyugati felØnek magyar kirtØse Øs besenyfik Æltali megszÆllÆsa folyamatos Øs fokozatos. A veresØget szenvedett besenyfik Øszak felfil a magyarok Don-vidØki szÆllÆsai felØ meneklnek. a mÆsodik tÆmadÆs inkÆbb csak csetepatØnak mondhat. midfin megrja. A magyar honfoglalÆs elfitti Øs utÆni Ællapot kztt besenyfi szempontbl 63 . Ami 895 krl Etelkzben trtØnt. szÆzadban kzs hadivÆllalkozÆsokat is folytattak. illetve az Al-Duna vidØkØre. A KÆrpÆt-medencei onogurmagyarokkal Øs szØkelyekkel szvetsØget ktve az etelkzi magyarsÆg tervszer¶en lÆt a KÆrpÆt-medence megszÆllÆsÆhoz. Nagyobb besenyfi-magyar kon iktusrl sem akkor. sfit Maszœdi kzlØse szerint a magyarok Øs besenyfik a X. EgØszen mÆs kØrdØs. majd a magyarokkal konfliktusba kerlvØn.13. fiket nyugati irÆnyba szortjÆk. akÆr bolgÆroktl. magyaroktl. hogy a magyar honfoglalÆssal egyidej¶leg a besenyfik Etelkz nyugati felØt is megszÆlljÆk az Al-Duna vidØkØvel egytt. jÆszoktl vagy besenyfiktfil. ebben az œzok a kazÆrok oldalÆn vesznek rØszt. Konstantinosz m¶vØnek 40. ahol `lmos vagy `rpÆd talÆlkozik Metddal.

csupÆn annyi a klnbsØg. majd az œzok Øs kunok rÆtelepszenek a besenyfikre. RØszben a besenyfik egy rØszØnek MagyarorszÆgra val beteleplØse folytÆn a rØgi besenyfi trzsi rendszer Ætszervezfidik. olÆhok) nagyobb mØretekben majd csak az oszmÆn fenyegetØs idejØn jelennek meg magyar fldn. Kzben persze mind a besenyfik egy rØsze. Idegen nemzetisØgek (szerbek. hogy a kirtett terletet a besenyfik megszÆlljÆk. Ez az Ællapot aztÆn krlbell szÆztven Øvig Æll fnn. Kegen pedig a csÆszÆrtl patrikioszi cmet kap. sfit a grgk ellen is sikeresen hadakozik. szÆzadban. felveszi a bizÆnci keresztØnysØget. viszont az ugyanekkor Ølfi Bon ni szerint MagyarorszÆg szkta nyelve a szomszØdos nØpekØtfil erfisen elt. a jÆszok Øs kunok pedig fokozatosan a XI-XIII. hanem csupÆn testvØrnØpekrfil lØvØn sz magÆt a magyar nØprajzot teszi sznesebbØ. A besenyfik MagyarorszÆg Øs BizÆnc szomszØdsÆgÆban A XI. MØg ugyanabban az Øvben TyrÆk hadat indt ellenk. s mØg a lÆzadk is visszatØrnek hozzÆ. TyrÆk katonÆinak bizÆnci terletre val kltzØse nyomÆn az etelkzi besenyfi Ællam katonai Ørtelemben lØnyegØben megsz¶nt lØtezni. szÆzad kzepØre tehÆt BesenyfiorszÆg az œzok-jÆszok nyomÆsÆra nagyjÆbl a mai sz¶kebb Ørtelemben vett RomÆnia terletØre szorul ssze. tbbek kztt az eleddig ismeretlen nev¶ Belemarnisz Øs Pagoumani trzsekrfil. Nem vØletlenl rja Galeotto Marzio a XV. (A moldvai JÆszvÆsÆr pØldÆul mÆr az fi alaptÆsuk. szÆzadokban. 0. a Dnyeszter-parti Cs 64 . EzidfitÆ jt a KÆrpÆtokon kvli besenyfiknek mÆr kzs uralkodjuk van TyrÆk fejedelem szemØlyØben. A beteleplt besenyfiket a csÆszÆr Øppen testvØreikkel szembeni hatÆrfirkØnt telepti le.4. Æm seregØben jÆrvÆny tr ki. az ebbfil az idfibfil szÆrmaz forrÆsok mÆr tizenhÆrom besenyfi trzsrfil szlnak. mind a jÆszok Øs kunok egy rØsze Æthœzdik MagyarorszÆgra is. az œzok-jÆszok bevonulnak a kirtett terletekre Øs rÆtelepszenek az ott maradt besenyfikre. Æm ez nem vÆltoztatja soknemzetisØg¶vØ MagyarorszÆgot. gy a Dnyeper-vidØktfil a KÆrpÆtokig Øs az Al-DunÆig besenyfi szuverenitÆs van. sfit meg is keresztelkedik a bizÆnci rtus szerint. szÆzadban. Øs a vØgØn maga is kapitulÆl a csÆszÆr elfitt. a besenyfik ffikØnt a X. mg az œzokjÆszok Øs kunok nyomÆsÆra a besenyfik keleti hatÆra fokozatosan nyugatra szorul. Ez a bekltzØs a mongol veszedelem kzeledtØvel aztÆn drÆmai mØreteket lt. hogy MagyarorszÆgon minden rØteg ugyanazon nyelvvel Øl. E kØt trzs 1048-ban bizÆnci terletre kltzik.13. aki ellen viszont az emltett kØt trzs lÆzad fel Kegen trzsffi vezetØsØvel.

1091-ben mÆr BizÆnc falait ostromoljÆk. gy a Lebunion mellett kirobbant csatÆban besenyfik megint egymÆst gyilkoljÆk. ez vÆlik sszetartozÆsuk ffi szimblumÆvÆ. miszerint a besenyfik voltak a legvitØzebbek a szkta nØpek kztt. A szÆzad legvØgØre aztÆn a bizÆnci h¶bØrben Ølfi besenyfik maguk is a grgk ellen fordulnak. melynek neve lØnyegØben azonos a SÆrvz mellett fekvfi besenyfi alaptÆsœ T b rcs k teleplØs nevØvel.13.) A bizÆnci csÆszÆr h¶bØrØbe kerlt besenyfik most mÆr sajÆt testvØreikkel nØznek farkasszemet az Al-DunÆnÆl. hogy nØhÆny szÆz 65 . sfit 1087-ben Tatusz vezetØsØvel DrinÆpolynÆl meg is verik fiket. Ezen besenyfik kzl nem kevesen MagyarorszÆgra meneklnek. Ezek utÆn besenyfik a bizÆnci oldalon mÆr csak szrvÆnyban maradnak fnn. 0. Ezidfibfil maradt fnn a bizÆnci oldalon harcol Karacs(asz) Øs Uz(asz) besenyfi vezØrek neve.) A terlet a XI. Ezen beteleplØsekkel pÆrhuzamosan a MoldvÆban egytt Ølfi besenyfik. Ahogy a XI.5. IstvÆn udvarÆba. s ami fiket integrÆlni tudja. 1122-ben aztÆn mØg egyszer (Øs utoljÆra) fllÆzadnak a grgk uralma ellen. Øs a csata utÆn kegyetlen ldklØst visznek vØgbe kztk. Ez viszont szksØgszer¶en a nagy KÆrpÆt-medencei szomszØdhoz is integrÆlja a moldvai testvØrnØpeket. Aki a csatamezfin Øletben marad. szÆzad vØgØre mÆr a jÆszok Øs besenyfik kzs orszÆga. jÆszok Øs kunok fokozatosan kezdik elveszteni kln etnikai tudatukat. a mÆsikon jÆsz szupremÆcia alatt.b rcs k viszont valszn¶sthetfien besenyfi. (Ezt Maszœdi Øs Konstantinosz csÆszÆr is megerfisti. azt a grgk mØszÆroljÆk le Øjszaka. de a csÆszÆr csapatai HerrhoØ mellett vØgzetes csapÆst mØrnek rÆ juk. Mindez flgyorstja a fggetlen besenyfi etnikai tudat flmorzsoldÆsÆt. Nem csoda hÆt. mØgpedig anØlkl. amelynek katonai erejØt mÆr ffikØnt a beteleplt jÆszok biztostjÆk. hogy valaha is MagyarorszÆgra kltztek volna. komoly katonai erfit egyÆltalÆn nem jelentenek. amely addig elsfisorban amœgy is azon bszkesØgben gykerezett. az a kzs magyar nyelv. besenyfik a besenyfik ellen: egyik oldalon bizÆnci. a XII-XIII. szÆzad mÆsodik felØben a jÆszok telepltek rÆ a besenyfikre. szÆzadokban a jÆszok nyomÆban Ørkezfi kunok teleplnek rÆ a jÆszokra Øs besenyfikre. BesenyfiorszÆg vØgnapjai. A moldvai tartomÆny arculatÆnak kialakulÆsa A helyzet az Al-DunÆtl Øszakra is egyre inkÆbb megvÆltozik. II. Ezek utÆn besenyfikrfil mÆr nem hallani BizÆncban. ekkor viszont a ravasz bizÆnci diplomÆcia a besenyfiorszÆgi jÆsz-besenyfi csapatokat nyeri meg sajÆt besenyfii ellen.

hogy minimÆlis cÆfolatot sem Ørdemel. Neki nyilvÆn se ideje. vagy Øppen a SÆrvz mentØn Ølfi besenyfik. Az az elkØpzelØs. hanem a Nagy TestvØr szeretetØvel ragaszkodik romÆnsÆgÆhoz. hogy nevØt magyarul hasznÆlja Øs otthon magyarul beszØl. TudomÆsunk szerint csÆngÆlni nev¶ magyar sz nem lØtezik. hogy a csÆngk mÆra elvesztettØk besenyfi. tbb szÆz Øve tart erfiszakos olÆhostÆs nyomÆn sok csÆng mÆr magyarnak sem meri vallani magÆt. a csÆngur -csÆng nØv pedig mintegy jelzfivØ vÆlik. ezzel kapcsolatban [38] Øs [10] nagyon igØnyes Øs alapos feldolgozottsÆgœ m¶vek. Moldva egyØbkØnt egØszen a mindent flforgat oszmÆn hdtÆsig megfirzi Cumania -KunorszÆg nevØt Øs rØszbeni kun jellegØt.Øv elteltØvel a moldvai besenyfik. jÆszok Øs kunok egyszer¶en magyar nak nevezik magukat. tehÆt a holmi elcsÆngÆl Æsbl eredfi elnevezØst semmi sem indokolja. annak ellenØre. a palcok. Ezen nØzet hirdetØse mÆra egyenesen divatossÆ vÆlt. illetve a XIII. hogy Domokos PÆl PØter m¶vØben a magyar honfoglalÆs krlmØnyeire Øs az fishazÆra vonatkoz kijelentØseket nem szabad komolyan venni. a kunokat pedig trk eredet¶ nØpnek tekinti. A csÆng elnevezØst jl magyarÆzza a Cski SzØkely Krnika XI. hogy a csÆngk a jÆszok Øs kunok utdai [46]. Azt viszont hangsœlyoznunk is kell. (Ez lehet a ffi oka annak. Øppen annyira.) A XVIII. mint a kis. hogy fi a csÆngk ffi magvÆt MagyarorszÆgrl KunorszÆgba teleplt magyar csoportokban lÆtja.Øs nagykunok. hogy trtØnetrÆsÆhoz nagynev¶ AkadØmiÆnk tudsai hamis kezdeti feltØtelek -et biztostottak. szÆzadi Kassai Kdexben a besenyfik kztt elfifordul Sengur nØv. Ilyen magyar sz ugyanis lØtezik. a jÆszok. (Az riÆsi gy¶jtfimunkÆt vØgzett Domokos PÆl PØter kutatmunkÆ jÆnak a magyar fistrtØnet nem kØpezte rØszØt. fi errfil azt rta. hogy ma sokan œgy gondoljÆk. szÆzadi csÆngur okrl szl adata. gy fi alapØrtelmezØskØnt a magyarokat nnugor . A moldvai besenyfik fistrtØnetØt rØsznkrfil itt lezÆrtnak is tekintjk. se kzvetlen oka nem volt azon eltprengeni. hiszen Moldva XIII. hogy a csÆngk elmagyarosodott olÆhok lennØnek. olyannyira bizarr. 66 . mint ahogy azt sem. szÆzadi Timon SÆmuel mindenesetre mØg œgy tudja. amit minden iskolÆban tantanak. Øs ha lØtezne is. jÆsz Øs kun tudatukat. a hazai kzvØlemØny a csÆngkrl sok szÆz Øvig tudomÆst sem vett. szÆzad utÆni trtØnete viszonylagosan jl dokumentÆlt.) Azon nem kell csodÆlkozni. hiszen az Orwell rØmÆlmait is megszØgyentfi. VØlemØnynk szerint az ilyenek kiagyalit kellene eltÆngÆl ni. azon kiegØsztØssel. hogy a moldvai besenyfik a mai Ørtelemben vØve igenis magyarok. miszerint a csÆngk MagyarorszÆgrl csÆngÆltak el MoldvÆba.

Nem vØletlen. miszerint a Krisztus szletØse krl Ørkezett szarmata-jazig telepesekkel egytt Ørkeztek-e besenyfik is Eurpa kzepØre. ezØrt minden magyarul Ørtelmesen hangz helynevet eleve kizÆrtak a szbajhetfi besenyfi teleplØsek sorÆbl.13.6. hogy kidertsk. hogy mg krnikÆink Øs hagyomÆnyunk nagyszÆmœ besenyfi beteleplfirfil vallanak. Tonuzba megØrte IstvÆn kirÆly korÆt. amikor Taksony fejedelem 950 krl besenyfi fejedelmi hÆzbl val lÆnyt vett felesØgl. mert az adatok modern feldolgozi a besenyfik a priori trksØgØbfil indultak ki.0. amely tudomÆsunk szerint mÆig fnnmaradt (Anonymus: Gesta Hungarorum). Mivel mind a fehØr. annyi azonban bizonyos. Tonuzba nØpe. Ennek rekonstrukcija azØrt is nagyon bizonytalan. Nem csoda. mind a fekete magyarok vØgÆllomÆsa a KÆrpÆt-medence volt. A rØgØszek nagyobb rØsze ugyanis a VIII. rknd azonban rmai hitre tØrt Øs IstvÆn egyik legh¶sØgesebb ffiembere lett. szÆzadban mÆr Ølnek nagyobb szÆmban besenyfik a mai MagyarorszÆg terletØn. Besenyfik megtelepedØse MagyarorszÆgon A besenyfik eurpai megjelenØsØvel szinte egyidej¶leg szÆmolhatunk egyes besenyfi csoportoknak a KÆrpÆt-medencØbe kltzØsØvel. (Ez olyasmi. hogy a VIII. amelynek edØnyein fltalÆlhatk tbbek kztt a Besenyfi. az abÆdi rØv mellett volt.) Nyesztor krnikÆ ja a besenyfik Kijev krnyØki megjelenØsØt a fehØr Øs fekete magyarok ØrkezØse kzØ teszi. s mivel fisei hitØhez ragaszkodvÆn (ami valszn¶leg nesztoriÆnus keresztyØnsØg volt) nem volt hajland rmai hitre Ællni. addig Kniezsa IstvÆn Øs a tbbi adatfeldolgoz kisszÆmœ Øs szrvÆnyos beteleplØsre kvetkeztet. A besenyfik beteleplØsØrfil szl magyar rÆsos adatok termØszetszer¶leg a magyar honfoglalÆs ideje utÆnra vonatkoznak. TermØszetesen jelen iratban nem vÆllalkozhatunk arra. mint ha valaki csak a -megyer. hogy a szarmatÆk Øs alÆnok fishazÆ ja a besenyfikØvel kzs volt. szÆzadra teszi azon Nagyszentmikls hatÆrÆban megtalÆlt kincslelet kØsztØsØnek korÆt. 67 . tfile ered a Tomaj nemzetsØg. valszn¶leg akkor teleplt az orszÆgba. Fia. IstvÆn kirÆly Ølve temettette el felesØgØvel egytt az abÆdi rØvnØl. amelynek kzponti szÆllÆsa a Tisza-parton. Gyula Øs CsobÆnc nevek. A besenyfik beteleplØsØt innen kezdve jszerivel csak teleplØstrtØneti adatok alapjÆn kvethetjk nyomon. Valszn¶ viszont. KenØz. hiszen fik kevØs kivØteltfil eltekintve csak a Besenyfi Øs TolmÆcs illetve a tbbi besenyfi trzs nevØre utal helyneveket azonostottÆk be besenyfikØnt. csoda is lenne. ha a kztk levfi besenyfiknek egy csoportja sem kltztt volna be a fekete magyarok elfitt. (A leletet NØmeth Gyula is egyØrtelm¶en besenyfinek mondja.

-nyØk stb. neveket azonostanÆ be magyarkØnt!) Mi mÆr tudjuk, hogy a besenyfik kzel magyarul beszØltek, gy nagyon sok magyarkØnt azonostott teleplØs lehetett valjÆban besenyfi. TehÆt egyÆltalÆn nincs kizÆrva, hogy a hagyomÆny igazat mond a nagyszÆmœ besenyfi beteleplfirfil. Abu Hamid al GarnÆti arab utaz is pØldÆul (aki 1150-1153 kztt MagyarorszÆgon tartzkodott), a magyarorszÆgi nemzetisØgek kztt mØg a XII. szÆzad kzepØn is elsfi helyre teszi a besenyfiket: Az orszÆgban ezerszÆmra Ølnek besenyfik, de rajtuk k v l horezmiek is... . (TehÆt a szlÆvok szÆmarÆnya csak ezek utÆn kvetkezik, akiket az utaz itt meg sem emlt!) A vitatott hitel¶, bÆr sosem cÆfolt Kassai Kdex is lØpten-nyomon besenyfi mÆgusok elleni inkvizcis eljÆrÆsokrl szÆmol be a XIII. szÆzadbl [11], ami szintØn a besenyfik viszonylagosan magas szÆmarÆnyÆrl Ærulkodik. A magyarorszÆgi besenyfi telepek elhelyezkedØsØrfil a bizonytalan helynØvanyagon kvl a magyar krnikÆk, egyhÆzi okiratok, de a jzan logika is Ærulkodnak. A besenyfik vitØzsØgØnek hre œgy nyugaton, mint keleten rettegett volt, ugyanakkor a magyar tÆrsadalomba mØgiscsak csatlakozott nØpkØnt illeszkedtek, gy csoda lenne, ha a kora `rpÆdok idejØn a magyar hatÆr firizetØt nem elsfisorban fik lÆttÆk volna el. Nem vØletlen, hogy egyidfiben BizÆnc is szinte kizÆrlag besenyfi hatÆrfirkkel vØdi magÆt. TehÆt a besenyfi telepek tekintØlyes rØszØt MagyarorszÆg hatÆra mentØn kell keresnnk. (TermØszetesen nem kizÆrlag besenyfi trzsnevek alapjÆn, hanem akÆr az eddig biztosan magyarnak tartott helynevek kztt is. Persze sok, eleddig trknek tartott helynØvrfil is kiderlhet a jvfiben, hogy azok voltakØppen magyar nevek; hiszen az eddig lÆtottak tkrØben a magyart legalÆbb annyira tarthatjuk fisi kultœrnyelvnek, mint a trkt. MØg sok klcsnszrl derlhet ki, hogy nem a trkbfil kerlt a magyarba, hanem a magyar-szktÆbl a trkbe.) Sopron, Moson, Gyfir, sfit Pozsony vÆrmegyei helynevek mindenesetre azt lÆtszanak igazolni, hogy ott nagy tmegben telepltek meg besenyfik, s errfil Anonymus is szl. DØl-ErdØlyben szintØn nagyszÆmœ besenyfi teleptØsnek vannak nyomai. Jelentfis besenyfi hatÆrfircsoport olvadt a kØsfibb rÆ juk telepedett szØkelysØgbe is az Olt vidØkØn, errfil Ærulkodik a dØli szØkelysØg egyik ÆgÆnak Besenyfi neve, Øs az Olt-vidØki Besenyfik pataka ill. Besenyfi falu is. A Vrstoronyi-szorostl nyugatra esfi terlet egykor a Besenyfik erdeje nevet viselte, a szoros kzelØben van egy TolmÆcs nev¶ falu is. ElkØpzelhetfi az is, hogy Sz rØny vÆrmegye nØvadi is besenyfik voltak, s e nØv kapcsolatban Ællhat a bizÆnciak Æltal lejegyzett Tzour trzsnØvvel. Mint ahogyan az sincs kizÆrva, hogy Bosznia is az odateleptett besenyfi hatÆrfirkrfil kapta nevØt. De nemcsak a hatÆrvidØkeken, hanem az orszÆg belsejØben is voltak je-

68

lentfis besenyfi tmbk, sfit etnikai tudatukat Øppen a hatÆroktl tÆvolesfi FejØr vÆrmegyØben firiztØk meg legtovÆbb. Ez erfisen arra mutat, hogy a magyarorszÆgi besenyfik szÆmarÆnya nagyon magas kellett, hogy legyen, ha mØg az orszÆg belsejØben is ekkora tmbjeik voltak. A kØt legjelentfisebb tmb a KzØp-Tisza vidØkØn (Tonuzba szÆllÆsterlete), illetve a dunÆntœli SÆrvz partjÆn, mind FejØr, mind Tolna megyØben egØszen a Duna-menti SÆrkzig. (rdekes, hogy ezek mind vz melletti helyek, s ezeken kvl is tbb ilyent is ismernk, pl. a Fertfi-t, Nyitra Øs Garam vidØkein is. Lehet, hogy mØgis igaz a besenyfi nØv halevfi ØrtelmezØse?) Az egyhÆzi iratok VeszprØmben is kiterjedt besenyfi tmbrfil tanœskodnak. A kimondottan Besenyfi nev¶ falvak elhelyezkedØsØt nem is Ørdemes klnsebben vizsgÆlni, azok szØtszrtan az orszÆg szÆmos vidØkØn fllelhetfik az Olt Øs Feketegy vidØkØtfil Fogarason, TorontÆlon, Temesen, Beszterce-Naszdon, Biharon, Szabolcson, Borsodon, Hevesen, BÆcs-Bodrogon, FejØren, Somogyon, ZalÆn, Vason, Barson, NyitrÆn Øs Sopronon Æt a Lajta vidØkØig. (Kniezsa mÆr a Olt vidØki besenyfi telepet letagadja az oklevØlben szereplfi besenyfi nevet a koncepcija miatt erfiltetetten rutØn nak literÆlja , pedig az ott fekvfi Besenyfi falurl Øs Besenyfik patakÆ rl OrbÆn BalÆzs is beszÆmol. A legrØgebbi szØkely emlØkezet szerint pedig ez a terlet Øppen a szØkelyek Besenyfi-Æg Ænak szÆllÆsterlete volt!) A Besenyfi nev¶ teleplØsek rendszerint magyar etimolgiÆ jœ teleplØsek kztt helyezkednek el. Ez Kniezsa IstvÆn szerint azt bizonytja, hogy a besenyfik csak szrvÆnyokban voltak jelen az orszÆgban. Szerintnk viszont sokkal inkÆbb amellett tanœskodik, hogy a besenyfik magyarnyelv¶ek voltak. CsupÆn szrvÆnyban Ølfi besenyfik nem Ællthattak volna ki kln besenyfi segØdcsapatokat hÆborœs idfikben œgy, ahogy arrl krnikÆink megemlØkeznek (lÆsd alÆbb). EgyØbkØnt az Olt vidØki Besenyfi nev¶ falu is besenyfi tmbhz tartozott, tehÆt a nØv nem feltØtlenl utal szrvÆnyra. MÆsrØszrfil kimondottan tudjuk, hogy a SÆrvz bal partjÆn vØgig egy nagy besenyfi tmb hœzdott (s hœzdik ma is). TehÆt ha az orszÆg kzepØn voltak besenyfi tmbk, akkor krben a hatÆrok mentØn annÆl inkÆbb kellett, hogy legyenek. A SÆrvz balpartjÆn FejØrben a kvetkezfi besenyfi teleplØsek szerepelnek a korai oklevelekben: T b rcs k, Cece, Alap, Zedereg, Hard, SÆrbogÆrd ; majd TolnÆban egØszen a SÆrkzig Dorog, Kajdacs, K zØpfalu, VarsÆd, KaptÆr, Hodos, Belc, BÆta. KØsfibbi adatok a SÆrvz jobb partjÆn is emltenek besenyfi teleplØseket. A levØltÆri adatok persze ÆltalÆban a jØghegy csœcsÆt jelentik, tehÆt valszn¶, hogy a konkrØt adatokhoz kØpest jval tbb besenyfi falu volt ezen a krnyØken. MÆr emltettk, hogy Tb rcs k nØv lØnyegØben azonos a Dnyeszter-parti Cs b rcs k Øvel, amely a 69

csÆngk egyik nagy kzpontja volt. SÆrbogÆrd lehet, hogy magÆnak a SÆrv z nek nevØvel azonos jelentØs¶, mert lehet, hogy a bogÆrd vznØv, ugyanis a turÆni fishazÆban 520 krl AbarorszÆg egy hatÆrfolyja Bagard nev¶ volt Mari Amu manicheus tØrtfi œtinaplja szerint. Kajdacs nak talÆn a Kajdony vezØrnØvhez van kze (rØgies kicsinytfikØpzfivel). A Tisza-parti AbÆd tØrsØgØben szintØn jelentfis besenyfi tmb helyezkedett el, sfit itt volt Tonuzba szØkhelye is. Utdainak, a Tomaj nemzetsØg tagjainak ffi birtokai is itt voltak: AbÆd, Tomajmonostora, Besenyfitelek, PÆlitelek, Szentimre, Szentjakab, Sarud. Ezektfil nem messze az Eger patak vlgyØben is jelentfis besenyfi telepek voltak: Besenyfi, Bogorbesenyfi, Becsenekf lde, Szihalom, ez utbbi hatÆrÆban Besenyfik kœtja Øs Besenyfik s rjai nev¶ hatÆrrØszek. Az orszÆgban mØg szÆmtalan helyen maradtak fnn besenyfikre utal elnevezØsek a XI. szÆzadbl. A zasty bencØs apÆtsÆg 1067-es alaptlevelØben pØldÆul a hatÆrjÆrÆs jelzfipontjai mutatjÆk, hogy a kolostornak adomÆnyozott falvak krnyØke mÆr elfibb a besenyfik egy nagyobb szÆllÆsa volt [11]. A hatÆrjellØs szerint a krnyØken magÆnyos Øs tmeges besenyfi srok voltak: tumulus Baranka, tumulus Bojtyn ... acervus Bessy et Basi ... sepulturae Bissenorum . A bakonybØli bencØs apÆtsÆg 1086-os hatÆrjÆrÆsÆnÆl is teljesen hasonl a helyzet: Sepulcrum Velen, sepulcrum Tati, sepulcrum Qukar , mely besenyfi srok elØg nagy terleten vannak szØtszrva, Øs egyben azt is jelzi az okirat, hogy a legtbb sr statua lepidea kfiszobrokkal volt dsztve, sfit a Dinna sr kfioszlopokkal volt bekertve. A somogyi ZselicsØg a maga tz falujÆval is egy nagyobb besenyfi telep volt mÆr legalÆbb Szent LÆszl kora ta, amikor is hÆromszÆz telke utÆn hÆromszÆz kvØr sertØst Øs hatvan kecskebfirt tartozott leadni a Szent MÆrton apÆtsÆgnak (Pannonhalma). A XIII. szÆzadbl a felsoroltakon kvl mØg mÆs terletekrfil is vannak besenyfi telepekre vonatkoz adatok (lÆsd lentebb). Persze a legtbb besenyfi tmbrfil Øs szrvÆnyrl nem igazÆn tudjuk, hogy pontosan mikori teleptØsek. PØldÆul Tonuzba AbÆd krnyØki szÆllÆsÆrl tudjuk, hogy a bekltzØs valamikor a X. szÆzad kzepØn ment vØgbe. Klhoni besenyfi csoportok X. szÆzad utÆni beteleplØsØre vonatkoz konkrØt adattal viszont csak nagyon kevØssel rendelkeznk. Ilyen pØldÆul az az eset, ami Szent IstvÆn kislegendÆ jÆban maradt fnn: Hatvan fØr a besenyfik k z l ... minden felszerelØsØvel, nevezetesen rengeteg arannyal-ez sttel Øs az ØkessØgek sokfØle fajtÆjÆval megrakott szekereken elhagyva a bolgÆrok vidØkØt, Pannonia hatÆrai felØ k zeledett. (Kurcz `gnes fordtÆsa.) Egy mÆsik ilyen eset akkor trtØnt, amikor 1071-ben az akkor bizÆnci kØzen levfi NÆndorfehØrvÆr felfil besenyfik trtek a SzerØmsØgbe. Salamon 70

A KØpes Krnika szerint a Sopron megyeiek JÆn nev¶ ispÆnja a tÆmad besenyfik nagy rØszØt fogsÆgba hajtotta. A kirÆly azutÆn vØrhasba esett. IstvÆn kirÆly (1116-1131) udvarÆba. TehÆt a besenyfi ntudat Ørdekei egybeestek a kirÆlyi 71 . amelyek egyrØszt a kzponti hatalmat erfistettØk. akik a sz¶kebb Ørtelemben vett kumÆnok nyilvÆnvalan nem lehettek. ekkor is javÆban d h ngtek a magyarok ellen. hogy vØgl halÆlra lelgettØk a nagybeteg kirÆlyt. TatÆr kun fejedelem elpanaszolta a kirÆlynak. IstvÆn ffi bizalmi emberei besenyfik voltak. Eszerint II. ami magyar kirÆly udvarÆban valszn¶leg akkor fordult elfiszr Øs utoljÆra elfi. harcedzett hadak Ørkeztek az orszÆgba. A csatavesztØst kvetfi exodusrl a magyar krnikÆk is tudstanak. Anonymus pØldÆul a honfoglalÆs idejØbfil emlØkezik meg mind etelkzi. mÆsrØszt a korÆbban beteleplt besenyfik addigra elhalvÆnyult etnikai tudatÆt mintegy flrÆztÆk. A KØpes Krnika a kvetkezfiket rja: Abban az idfiben IstvÆn kirÆly a kelletØnØl jobban szerette a kunokat. de korÆntsem tmeges beteleplØsrfil tanœskodik. Ami viszont mindenkØppen jelentfis volt a beteleplØsben. hogy a kirÆly halÆlÆn van. (A rØgi magyar terminolgia egyØbkØnt is elØg szabadosan kezeli a kun fogalmÆt. aki a csÆszÆr ld klØse elfil kevesedmagÆval menek lt a kirÆlyhoz. A bizÆnci terleten Ølfi besenyfik kzl sokan menekltek II. hogy ha felgygyul. Ez semmikØppen sem jelenti azt. akik HerrhoØ mellett vØgzetes csapÆst mØrtek rÆ juk. a kirÆly mellett tart zkodott TatÆr nev¶ fejedelm k. A kunok pedig.) A magyar krnika kun okat emlt. az az. de az idfipont miatt az emltett csÆszÆr ld klØse csakis a herrhoØi csata utÆni leszÆmolÆs lehet. hogy nagynev¶ vezØrek Øs jl kØpzett. A krnika elmondja mØg. akik a kirÆly kedvezØse folytÆn hozzÆszoktak a gonoszsÆgokhoz. amelynek besenyfik voltak a szenvedfi alanyai. hogy abban az idfiben az orszÆg lakossÆgÆhoz kØpest szÆmottevfi mennyisØg¶ besenyfi teleplt volna az orszÆgba a krnika kifejezetten kisszÆmœ beteleplfit emlt. azt szinte vÆlogatÆs nØlkl alkalmazva rokonnØpeinkre.kirÆly Øs GØza herceg vÆlaszul megostromoltÆk NÆndorfehØrvÆrt. mind eredendfien KÆrpÆt-medencei kunokrl. Amikor a magyar parasztok megtudtÆk. A kunok a krnika szerint hÆlÆ juk jelØl annyira elkezdtØk lelgetni-cskolgatni. A kvetkezfi dokumentÆlt eset mÆr nagyobb arÆnyœ. (GerØb LÆszl fordtÆsa. meg ltØk a kunokat. minden egyes kun halÆlÆØrt tz magyart fog megletni. akik javaikat ragadoztÆk. hogy meg ltØk embereit. hogy a kirÆly betegÆgyÆt krlvevfi panaszkod kunokat azzal vigasztalta. A bizÆnci birodalomban Ølfi besenyfik utoljÆra 1122-ben lÆzadtak fl a bizÆnciak ellen.) TehÆt a szbanforg kunok valjÆban besenyfik.

lÆssuk hÆt a szbanforg adatokat: III. hogy a krnika a magyarok Øs besenyfik kzti kon iktusl szÆmol be. Van mØg nØhÆny tovÆbbi adatunk a MagyarorszÆgon Ølfi besenyfik klnbzfi viselt dolgairl egØszen a XIV. A besenyfik a magyaroknÆl lØnyegesen tovÆbb firiztØk meg a szkta harcmodort. szÆzad kzepØig adtak kirÆlyi elit jÆszcsapatokat. mØrgezett nyilakkal ld stØk fiket. Ezekrfil is illik nØhÆny szt szlnunk. Ennek ellenØre a KØpes KrnikÆban fnnmaradt csekØly szÆmœ adat mØg arrl sem nyœjt felvilÆgostÆst. ugyanakkor a besenyfik is knnyebben mertek rajtatni a kirÆly ellensØgeinek birtokain. A felsoroltakon kvl nem Ællnak rendelkezØsnkre tovÆbbi olyan kzvetlen adatok. egy-kØt csata emlØke Øs nØhÆny adomÆnylevØl illetve inkvizcis perirat. hogy az r nem kifejezetten szimpatizÆlt a szØkelyekkel Øs a besenyfikkel. Øs nem gyÆvasÆg. Vagy az 1146. fØlelmetes nyilaikat minden ellensØg rettegte mØg a XII. A tovÆbbi adatok mØg kimondottan negatv sznben is tntetik fel a besenyfiket (a szØkelyekkel egytt). ezenfel l a magyarok Øs besenyfik ØjszakÆr l ØjszakÆra kegyetlen l zaklattÆk. A mi mostani cØlunk viszont Øppen ez. Az 1116. s a XIV. mint juhok a farkasok elfil. mint ahogy az sem. vagy melyik gyfizelem mennyiben mœlt rajtuk. de nem igazÆn sok. hogy a besenyfik egy-egy alkalommal milyen haditettet hajtottak vØgre. hanem gyes72 . A krnikarnak a jelek szerint nem sok fogalma lehetett a szkta harcmodorrl. akik a szokÆsnak megfelelfien a magyarok hadrendje elfitt haladtak. Øvi olsavai csatÆval kapcsolatban a KØpes Krnika kvetkezfiket rja: A hitvÆny besenyfik Øs szØkelyek sebes lØs nØlk l futottak a kirÆly tÆborÆig. a szvegbfil elsfisorban az derl ki.hatalom Ørdekeivel. A nemesek a lakossÆgot knnyen tudtÆk az œjonnan Ørkezettek ellen hangolni. minden elesØget elszÆlltottak vagy elpuszttottak. Cosmas cseh krnikÆs ugyanerrfil az esetrfil pØldÆul kifejezetten azt jegyzi meg. akiknek viselt dolgait nem Ørdemes kiemelni vagy sszegy¶jteni. valamennyien egykØpp futottak el. hogy a besenyfi-szØkely elfivØdek vitØzl hajtottÆk vØgre feladatukat. amelyek egyØrtelm¶en besenyfik MagyarorszÆgra kltzØsØrfil vallanÆnak. Henrik 1051-ben haddal tÆmadta meg MagyarorszÆgot. Øvi Lajta menti csatÆval kapcsolatban: A gaz besenyfik Øs hitvÆny szØkelyek. akik valami szolgÆlatban jÆrtak. szÆzadban is. szÆzad kzepØig. sÆtraik k zØ pÆnyvÆt hÆnytak Øs gy sokat elragadtak azok k z l. a krnika szerint ekkor a magyarok felØgettØk a vidØket a nØmetek elfitt. Nem vØletlen hÆt. hogy ebben a kon iktusban a kirÆly egyØrtelm¶en a besenyfik pÆrtjÆt fogja. s mindkettfi szembenÆllt az erfis kirÆlyi hatalmat kevØssØ szvelfi nemessØg Ørdekeivel. A krnika rja minden jel szerint olyan mÆsodlagos szereplfiknek tekintette a besenyfiket.

.

Bogomer. Delko. ugyanakkor a vÆdlott mÆgusoknak is csak egy rØszk besenyfi. hogy a magyar nØphagyomÆnyban Ølfi Szent LÆszl-kultusz elemei magÆnÆl Szent LÆszlnÆl sokkal rØgebbiek.. Fizgo. az ottani kondÆsok pogÆny szertartÆsokra hasznÆljÆk . szÆzadban. A bakonyi besenyfik a dokumentumokban tbb helyen erdei emberek -kØnt szerepelnek. Æm e hagyomÆny kØsfibb megkeresztelkedett Øs ffi alakja Szent LÆszlval azonosult. pl. Lesencetomaj. a kÆpolnÆt a besenyfik falvaiban. CsÆngur PÆl apja egyØbkØnt Kab volt. Persze itt nem gondolhatunk ÆltalÆban a besenyfikre. Boksa. Marcel. TehÆt a vÆdpontokbl krvonalazd rØgi hitvilÆg nagyrØszt Øppœgy a tbbi magyarokØ is. makkoltatk falvai . Cserszegtomaj ) is sugalljÆk. hogy a Bakony.Szent BÆba nØven. hogy a besenyfik jelentØkeny szÆmban foglalkoztak agarÆszattal Øs sertØsmakkoltatÆssal. egy mÆsikban csÆngur.) LÆszl Gyula kimutatta.. Nuwes. Kfirishegy. Holdu. sfit akÆr a Bakonytl a Zala folyig terjedfi terleten Ølfi nØpessØg nagy rØsze is besenyfi volt a XIII. egØszen az fisi szkta korba nyœlnak vissza. nnepeik. nem csak a besenyfikØ.) Az iratokbl kit¶nik. s e nØv pÆrhuzama szintØn fllelhetfi a Bakonyban: Kab-hegy. (Egy Sengur Gy rgy nev¶ Thepey -i lakos neve egybecseng a Cski SzØkely KrnikÆban szereplfi azon CsÆngur Elek Øs CsÆngur PÆl vezØrek neveivel. ugyanitt a mÆr emltett SzentgÆl. Arta mÆgusok nevei mint besenyfi szemØlynevek fordulnak elfi. . stb. A rØgi hiten levfiknek Øppœgy voltak szentjeik. Vajha csak ezt lÆtnÆd! ). Vezmech Øs Hœnfalva teleplØseken kvl mØg Forr Øs LÆbatlan biztosan besenyfi falvak. pecØrek nØpe . mint a katolikusoknak. makkoltat kondÆsok falva .. ez utbbi nØha .bek kztt a Mocha. pØldÆul Arta besenyfi mÆgusnfi peranyagÆban. sfit Sz¶z MÆria. pecØr jobbÆgyok . TalÆn a besenyfik Æltal klnsen tisztelt lovas szentek kultuszÆnak Szent LÆszlhoz ktØse is ugyanez a megkeresztelt ha75 . Thepey. Badhur. A periratokban megjelenfi mellØkkrlmØnyeken tœl termØszetesen maguk a vÆdpontok is sokat elÆrulnak a XIII. A magyar katolikus hagyomÆnyon mØg ma is Ætt Szent LÆszl lovas szerepe ( LÆszl kirÆlynak dicsfi lovassÆgÆt. elsfisorban vallÆsukrl. sfit hogy ezek a foglalkozÆsok jelzfiikkØ is vÆltak. hogy MoldvÆban szintØn a csÆngbesenyfik kztt maradt fnn Babba MÆria kultusza. s ezek kztt Szent LÆszl. Borkus. szÆzadi besenyfikrfil. hitvilÆgukrl. akiknek nØpe az egyik szvegkrnyezetben csÆng . Mindezek alapjÆn nem zÆrhat ki. s egyØrtelm¶en a szkta vilÆgszemlØlet tovÆbbØlØsØt bizonytja.. hiszen ezidfitÆ jt tbbsØgk mÆr nyilvÆn buzg katolikus. Ezt a szbanforg terlet klnbzfi rØszein elfifordul Tomaj helynevek (Badacsonytomaj. ami egy klhoni katolikus szÆmÆra elØggØ bizarrul hangozhat. (TalÆn nem vØletlen. Tanuz. egy harmadikban pedig bessus.

mint amennyire a besenyfik nyakassÆgukkal Øs vitØzsØgkkel mindig is kit¶ntek a magyarok kzl. A besenyfik kzvetlenl a nÆdor fennhatsÆga alÆ tartoztak. ad. A MagyarorszÆgon Ølfi besenyfiknek a XIV. hogy az hitet a besenyfik nagy rØsze a XIII. mint a tbbi magyarok. hogy nØpi neve Karasun ). ezt az intØzmØnyt Nagy Lajos szntette meg 1352-ben. Szl nØmi hagyomÆny arrl is. aki azidfiben Lipt vÆrmegyØben Ølt. a SÆrvz partjÆn (SÆrszentmikls. AkÆrhogyan is. Errfil azonban sajnos egyelfire semmilyen kØzzelfoghat dokumentum nem Æll rendelkezØsre. Az r e dolgozatot fisei irÆnt Ørzett tisztelete emlØm¶vØl kvÆnta Ælltani. ha kiderlne. arra a pontifex maximus bissenorum kifejezØs is utal. hogy a szveg ezt csak a Bakony terletØn Ølfi besenyfikre Ørti). Madocsa (ami neki is szlfifaluja) szintØn besenyfi eredet¶ volna. hogy fisi faluja valban besenyfi eredet¶. Øs a zgi kÆpolnÆt is alighanem fik emeltØk a tiszteletØre. Øs legalÆbbis a besenyfik kztt nem volt kihalfØlben. A rØgi hagyomÆnyok kztt szerepel mØg az œj kenyØr nnepe augusztusban Øs a slyomnnep karÆcsonykor (sfit a szveg a JØzus szletØsnapjÆra esfi slyomnneprfil rja. E sorok rja anyai Ægon besenyfi szÆrmazÆsœ. amely cmet 1252-ben Boksa mÆgus tlttte be. szÆzad kzepØig ugyanolyan szabadsÆgjogaik Øs kivÆltsÆgaik voltak. `m a kzsØg legrØgibb Ølfi csalÆdja Øppen e sorok rjÆØ. Az elnevezØs mindenesetre sugallja. Ettfil kezdve mÆr nincsenek fggetlen kirÆlyi besenyfi jÆszcsapatok. Alap) Øltek. mint a jÆszoknak Øs kunoknak megszaktÆsokkal 1848-ig. trtØnelmi tettei. amely elfitt egy lovasszobor is Ællt. de fisi birtokai FejØrben voltak. de a besenyfik tiszteltØk Szent LÆszlt. szerepket teljesen a kunok Øs a jÆszok veszik Æt. Az r mindenesetre nagyon bszke lenne rÆ. A madocsai nØp zenØje.gyomÆny. fisei egykor FejØr Øs Tolna hatÆrvidØkØn. fnn. amely talÆn a besenyfi fisvallÆsbl (esetleg mØg a nesztoriÆnizmus elfitti idfibfil) maradt. A besenyfi ispÆnsÆg megszntetØsØvel egyidej¶leg a kirÆly a FejØr vÆrmegyei nemes besenyfiket flvette az orszÆgos magyar rendek kzØ. Øs a kirÆly hvÆsÆra voltak ktelesek hadba szÆllni. szÆzadban mØg vallotta (de lehet. Hogy a periratokban szereplfi hit nem volt teljesen elszigetelt jelensØg. A vÆdakban tovÆbbÆ gyakran szerepel egy a besenyfikre jellemzfi hÆzassÆgi elhÆlÆs ( more bissenorum ). 76 . hogy nem kevØsbbØ h¶ ai a magyar hazÆnak. SajÆt ispÆnsÆguk volt. Az sszes besenyfik ispÆnja 1347-ben Besenyfi Gergely volt. nyakassÆga Øs rÆtartisÆga valban annyira elt a krnyezfi falvakØtl. mert a honfoglalÆs utÆni beteleplØstfil kezdve a legkØsfibbi idfikig a besenyfik szÆmtalanszor kimutattÆk. illetve a szØkelyeknek 1876-77-ig. s a besenyfi eredetrfil nem szl csalÆdi hagyomÆny.Øs vÆmkedvezmØnyeket is beleØrtve. hogy az r apai fiseinek faluja.

1958. a legnagyobb rØszbeni summÆzata ez: a KÆrpÆtok Øs a Don kzti tØrsØgben a besenyfik sokkal korÆbban jelentek meg. 1839. kinyœjtsÆk kezket a MoldvÆban vØgveszØlybe jutott besenyfi ivadØkok felØ. amelyek trtØnelmi tudatukban firzik a szilaj besenyfik rksØgØt. [4] CHABOT. .STIEHL. A kelet-eurpai sztyeppØk egykori fØlelmetes harcosainak kØsei utdai nazonossÆgukat ma mÆr kØt fnnmaradt testvØrnemzetk (a szØkely Øs a magyar) keretein bell lelik fl. Bonnae. azØrt nyelvk.STIEHL. B. Paris. [2] ALTHEIM. Patriarche jacobite d’Antioche (1169-1199). 1970. szÆzad ta megvetettØk lÆbukat. Nem szabad megengednnk. Niebuhr.: Michael der Syrer ber das erste Auftreten der Bulgaren und Chazaren. . R. Magyar HÆz. A besenyfik (kangarok.: Geschichte Mittelasiens im Altertum. EzØrt is flttØbb szksØges.14. F. amit jelen dolgozatban Ælltottunk Øs bizonytani igyekeztnk. 2000. J. [5] Cski SzØkely Krnika. s bÆr eredettudatuk elhalvÆnyult. hogy szegØnyebb legyen vele. egyszersmind a besenyfik ugyanitt sokkal tovÆbb fnn is maradtak. 2002. BefejezØs Mindannak. trk. mint ahogy azt a mai kzhiedelem tartja. csÆngurok. F. R. 77 . AntTan 5. Eurpa gazdagabb lehetne egy ezer Øv ta mØltatlanul elfeledett tÆrsnemzetØvel. Madocsa-Budapest. s azta is megszaktÆs nØlkl ott Ølnek. Berlin.-B. 1899-1924. I-IV. mÆrcius HivatkozÆsok [1] ALTHEIM. hogy e testvØrnemzetek.0. olÆh beolvaszt trekvØseivel. G. orosz.: Chronique de Michel le Syrien. 1950. [6] CZEGLDY K`ROLY: KzØpperzsa eredet¶ szr tudstÆsok. csÆngk) MoldvÆban mÆr legalÆbb a VII. mint ahogy az a mai kzfelfogÆsban szerepel. kultœrÆ juk Øs zenØjk mÆig dacol a klnbzfi sovinizmusok tatÆr. [3] ANNA COMNENA: Corpus Scriptorum Hystoriae Byzantinae. Budapest.

Theophanes Continuatus: Chronographia libri VI. [15] GTZ L`SZL: Keleten kØl a Nap. 1-45. Pest. SzentpØtervÆr. Budapest. [14] GOMBOS FERENC ALBIN: Catalogus fontium historiae hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI.[7] CZEGLDY K`ROLY: Pseudo-Zacharias rhetor on the nomads. 8-r.: Quelquas spØcimens de la littØrature Sassanides conservØs dans les bibliothŒques d’Istambul Journal Asiatique. [12] FEJR GYRGY: Aborigines et inconabula Magyarorum.: A kazÆrokrl [oroszul. [11] FEHR M`TY`S JEN : KzØpkori magyar inkvizci. [17] HARKAVY. [19] JERNEY J`NOS keleti utazÆsa a magyarok fishelyeinek kinyomozÆsa vØgett MoldovÆba. M. ac gentium. Studia Turcica. [8] Chronique dite de Nestor. traduite sur le texte slavon-russe. 1971. Zrnyi Kiad. 2001. Reg. Typ. 1829. 813-961. [9] DACZ `RP`D: Csksomly titka. 1994. Budapestini 1937-38. Cskszereda. 1840. 254 (1966). Budapest. Ligeti Lajos. [16] GRIGNASCHI. 1884. I-III. [18] HORV`T ISTV`N: JÆszok. Budapest. professeur Æ l’Øcole des languages orientales viviantes. 2001. A. 78 O xa3apax ]. . 1844-45. 1994. ed. KultœrÆnk a trtØnelmi fisidfikbfil. par Louis Leger. Gede testvØrek 1999. Paris. Budae. Pallas-AkadØmia Knyvkiad. Budapest. Hung. 1874. [10] DOMOKOS P`L PTER: A moldvai magyarsÆg. Pski. J. [13] GER J`NOS: vezredek zenete. Univ. Fekete Sas Kiad. Pest.

1870. [33] NMETH GYULA: A honfoglal magyarsÆg kialakulÆsa. 2000. Budapest. [28] MagyarrÆ lett keleti nØpek. Lucidus Kiad.: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae. szÆzadban. 1892-98. Magyar fistrtØneti knyvtÆr. 1861. 79 . J. [23] KOHN. [30] Michael Patriarcha Auctorianus. IV. Wien. 1988. 1938. VII.: HØber kœtforrÆsok Øs adatok MagyarorszÆg trtØnetØhez. AkadØmiai Kiad. 2000. saec. B. hajdankori nevei Øs lakhelyei eredeti rmØny kœtffik nyomÆn. S`MUEL DR. G. [21] KISZELY ISTV`N: A magyarok eredete Øs fisi kultœrÆ ja. Balassi Kiad. [25] KMOSK MIH`LY: Szr forrÆsok Gg Øs Magg nØpØrfil (KØzirat) [26] KNIEZSA ISTV`N: MagyarorszÆg nØpei a XI. szerkesztette Szombathy Viktor Øs LÆszl Gyula.. 2000. Pest.[20] K`LLAY FERENCZ: A pogÆny magyarok vallÆsa. Th. VI. Budapest. Bonnae. 1992. [31] MOMMSEN. 1840. [22] KISZELY ISTV`N: Honnan jttnk? Hatodik Sp AlaptvÆny. j MandÆtum Knyvkiad. Reprint kiadÆs. Budapest. [32] MORAVCSIK GYULA: Bborbanszletett Konstantin. 1950. Budapest.: Sdarmenien und die Tigrisquellen nach griechischen und arabischen Geographen. 1930. Lau er Øs Stolp. [34] NIEBUHR. Syrus Antiochiensis: Chronicon libri XXI. PanorÆma. [24] KMOSK MIH`LY: MohamedÆn rk a steppe nØpeirfil. Longlois 1868. Berolini. Chronica minora. Szent IstvÆn EmlØkknyv. 1881. [27] LUK`CSY KRISTF: A magyarok fiselei. Budapest. [29] MARKWART. Budapest. KolozsvÆr.: Monumenta Germaniae Historica. V. Pski. A birodalom kormÆnyzÆsa. Budapest 1991.

1691. Scriptores Graeci et Latini. [38] RTHY L`SZL: Az olÆh nyelv Øs nemzet megalakulÆsa. 1762. Claudius: Geographia. 1797. [36] LAZARUS PHARBUS (Parpecus. 8. 80 . Tomo XVII. 1901. ad annum 1410. [41] Sbordone 1963-1970. Longlois. L. 1970. Lugduni batavorum. [42] SCHLZER. Bucure‡ti. [46] SAMUELIS TIMON: Imago Novae Hungariae. . pag. KolozsvÆr. A. Gttingen. Vienna. Parpeci): Historia Armeniae 338-485. Tom. Sz a. RADU: Despre Unguri ‡i episcopiile catolice din Moldova. 1851. 1869. 1890. Coloniae Agrippinae. A. [47] ZEKI VALIDI TOGAN. Strabo. Nagybecskerek. [39] ROSETTI. Roma 1963. [44] SZENTKATOLNAI B`LINT G`BOR Dr: A honfoglalÆs revzija. [43] STEPHANUS BYZANTINUS: De Urbibus. fol. [40] SEBEOS: Heraclius trtØnetei. Zeitschrift der Deutschen Morgenlndischen Gesellschaft. 90. 29. 1920. 1905. [45] TEODOROV. [37] PTOLEMAIOS.: ber die Sprache und Kultur der alten Chwarezmier. Ser.BALAN: Kiril i Metodi. II. 408. 1694. Nro. 27. libri XV. A. 1936.[35] ODORICI RAYNALDI: Annales Ecclesiastici Baronii Continuati. KonstantinÆpoly. Analele Academiei Romane.: Kritisch-historische Neben Stunden. Geographica I-II.