I. 1. 2. 3. 4. II. 5. 6. 7. 8. III. 9. 10. 11. 12. 13.

Közgazdaságtan elméletekből: Merkantilizmus és a fiziokraták A klasszikus közgazdaságtan Neoklasszikus elméletek Keynes hatása a közgazdaságtanra Nemzetközi kereskedelem és valutaárfolyamok A nemzetközi kereskedelem kifejlődésének okai Valutaárfolyamok és kiszámítási módjai Valutaárfolyam rendszerek Hume-i alkalmazkodási mechanizmus

A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás A nemzetközi munkamegosztás története A nemzetközi munkamegosztás okai Szakosodás az abszolút előnyök alapján A komparatív előnyök klasszikus koncepciója Heckscher-Ohlin-modell Heckscher-Ohlin-Samuelson Leontief-paradoxon 14. A protekcionizmus gazdaságtana 15. A protekcionizmus megalapozott a megalapozatlan indoklása IV. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. A nemzetközi erőforrás áramlás és a transznacionális beruházások A nemzetközi munkaerő áramlás A nemzetközi tőkeáramlás A transznacionális vállalatok A külföldi közvetlen tőkeberuházások hatása a befogadó és a tőkeexportőr ország számára 5. A globális problémák Az ökológiai problémák A humán problémák A hagyományos közgazdaságtan problémái A fenntartható fejlődés

1

A gazdaság története Közgazdaságban felügyeli: erőforrások felhasználásával felállítanak árukat, szolgáltatásokat, hogy igényeiket ki tudják elégíteni Görögök: összegző, rendező dolgok; meg akarták magyarázni az okokat00 I. Hériodosz: i.e.7.sz. Görög gondolkodó volt. Az első olyan, aki komoly gazdasági dolgokat vetett papírra. Ő írta: „Munkák és napok”. A törzsi társadalomról szólt; redisztribúció: újraelosztás, reciprocitás: kölcsönösség. Azt vizsgálta, hogy ebből a törzsi társadalomból hogyan alakult ki más társadalom. „egyén éhségfélelme” – ez által egyéni gazdasági tevékenységre van szorulva. II. Platón: i.e.4-5.sz. Szókratész tanítványa volt. A munkamegosztás gondolata megtalálható nála. Nem így nevezte, ezt mondta: minden embernek egy tevékenységet kell folytatnia. Mindenki azzal foglalkozzon, amire születésétől fogva alkalmas. I. Xenophón Platón kortársa volt. Ökonómia című műve jelent meg. Jelentései: - oekos: ár, gazdaság - oekos nomos: gazdaság szabályozása - oekos némeis: javakelosztása, elrendezése II. Arisztotelész Rendező elvű, rendezte a görög tudást. Nagy hatást kelt az utókorra. Skolasztika nagy alakja. Nagy Sándor tanítója. Művei: Politika, Retorika, Mikhomakloszi etika Úgy gondolta, hogy a világ legfontosabb része a filozófia. 2 fajtája van: - elméleti: matematika, logika, teológia - gyakorlati: etika, politika, gazdaságtan Gyakorlati filozófia: 2 nagy intézmény van a görög gazdasági életben: 1. háztartás, család - hierarchizált volt - élén férfiak álltak, utána nők, fiatal felnőttek – gyereket – rabszolgák - háztartás: • önellátó: megtermeli saját szükségleteit (kremátisztika) • felesleg: lehetett értékesíteni (kapélosz) 2. állam, polisz - gazdasági javak elosztása - szociális támogatás rendszere (színházpénz, gabona adományok) - közmunkák megszervezése (Akropolisz) - tengeri kereskedelem felügyelete: létszükséglet volt a gabona behozatala, ezért kellett uralniuk a tengert (kapélike) - hadizsákmányok elosztása - rabszolgák esetleges lázadásának elfojtása - ajándékozási rendszer felügyelete (metadoszisz) Arisztotelész szerint kétféle kereskedelem van: - természetes kereskedelem: olyan szükségletet elégít ki, amit másképp nem lehet - természetellenes kereskedelem: olyan igénykielégítés, mely mások kárára megy A pénz szerepe ugyanaz volt: - értékmérő funkció - forgalmi eszköz funkció - kincsképző funkció 3 fontos dolog határozza meg a termék árát: - munkavégzés

2

-

hasznosság hatalmi helyzet

Római jog: az európai jogrendet meghatározza, rá épül Gazdasági jog: eladó-vevő viszony, tulajdonviszonyok Tulajdonjog: - rendelkezés joga - használat joga - birtoklás joga - végső elfogyasztás joga Arab, iszlám: közvetítésben volt nagy szerepük az araboknak. India felől is jöttek gazdasági értékek: arab számok (ez indiai eredetű, csak az arabok által került Európába). Mátyás korában terjedtek el az arab számok, addig római számok voltak. Legjelentősebb arab tudós: Ibn Rushd (határszámítás). Sok európai egyetem arab mintára épült. Kereszténység, feudalizmus kora: - mindent a vallás határozott meg, így a gazdaságot is - a gazdaságot kimondottan etikai kérdésnek tartották - 1903-ban jelent meg először a közgazdaságtan tantárgy és tanszék, előtte az erkölcstan része volt - nem volt szokás, hogy az embereket pénzzel ösztönözzék - a Bibliával kellett harmonizálnia minden gazdasági eseménynek - munka szeretete - harcolnak a rabszolgamunka elítéléséért, megszűntetéséért Aguinoi Szent Tamás: - Mi az igazságos ár? – a befektetett pénzt kell visszakapni + befektetett munkák 3 nagy társadalmi réteg: • arisztokrácia: nem volt vállalkozói szellem, kisajtolták a jobbágyoktól a hasznot, nem fejlődtek láthatóan • jobbágyság: nem volt szervezettség • kézműves: céhek; ne menjenek mennyiség irányába; inas-segéd-mester; mindent meghatároztak, saját érdekszférájukat védték Eredeti tőkefelhalmozás kora: (Marx) volt anyagi és szellemi oka. Anyagi ok: akkumulációs lavina, megjelenik egyfajta vállalkozás - nagy piaca volt a gyapjúnak - a modern szövőszék technikát átvették a Németalföldön - bérbe vették a jobbágyokat, hogy ők szőjenek és a földesúr húzott hasznot - Angliába is átmentették, ott nagy hasznot hozott - Benyomultak a nagyvárosokba, 1 milliós nagyvárosok jöttek létre Európában - A szállításra jöttek komoly gépek (gőzmozdony, gőzhajó, gőzgép) - Meg kellett előznie egy fejlett, szabad, modern társadalmi rendszernek - Létrejött a kapitalizmus (Max Weber szerepe) - Angliában és az USA-ban fejlődik ki legjobban a kapitalizmus

3

1. hogy az államnak ne legyen szerepe.kereskedelmi jellegű elméletek voltak . műve: 1758 – Gazdasági táblázatok. („Laissez fair. Petty: a gazdasági statisztika megalakulása fűződik nevéhez. ehhez kellett tengeri flotta .komoly elméletek megjelenése .fontos szerepe van az államnak. hogy a versengést. Colbert Moncheretien: 1615. lényeg. Laissez passer” – minden menjen a maga útján) 4 .úgy áramolhatott be. hogy gyarmatokat szereztek. hogy lehet ezt elérni: • a kivitelt kell megerősíteni • ipai támogatása • teremtsen munkalehetőségeket • segítse elő a munkamegosztást M. és pénz kellett. háborúskodást bírja az adott nemzet .céljuk: minél több arany áramoljon be az országba . azt mondta. Hibája: túlzottan a mezőgazdaságot tolta előre. – Politikai gazdaságtan W. az emberi tőke szerepét is felismerte Fiziokraták: . A gazdaságot összefüggő rendszerként ábrázolta. tétel Merkantilizmus és a fiziokrácia Preklasszikusok (2 irányzat) Merkantilisták: . Quesnay: orvos volt.egy erős állam.voltak riválisok – állandó háborúskodáshoz vezetett . hogy arany áramoljon be.hogyan változik a természet viszonya F.nem a vállalkozásban látták a javakat .

ezt Angliában vizsgálták: 25 évente megduplázódik a népesség (mértani sor) . kiforrott kapitalizmus: .1776 – Vizsgálódás a nemzetek gazdaságának természetéről és okairól . Az emberek alapvetően. hogy igaza lett) . pl.mikor szabad egy országnak egy másikkal kereskedni . • Adam Smith – közgazdaságtan atyja. ész szerepe.fellép a monopóliumok ellen 4.az adott termékben mennyi munka fekszik benne. amely ezeket a munkálatokat a társadalom jóléte félé vezeti 3.korábban céhek – mindenki elvégezte a teljes munkát .„minden kínálat megteremti a maga keresletét” • Marx .„minden termék megteremti saját pozícióját” .2. Spinoza – emberi szabadság fogalmáról írt. közoktatás ügye . abszolút előnyök tana .csak azt szabad csinálnia. jól működő kapitalizmus 1. . ha abszolút előnye van .pl.ezt továbbfejlesztette Taylor és Ford • Malthees – népesedésről szóló tanai (úgy tévedett. a munkamegosztás a nemzetgazdaságon belül . ipari forradalom 2.ez határozza meg az értéket 5. Kant – „merj tudni”.voltak érdemei a közgazdaságtanban.Néhány fontos megállapítás: 1. jól látta a hibáit (gyerekmunka) 5 .közvilágítás. társadalmi. az állam feladata minimális . a kereskedelemre 2.angol közgazdász .: nagy francia forradalom.kiforrott. vagy rosszabbul csinálna . szúnyogirtás.komparatív előnyök tana • Say . amelyeket a magánszféra nem. eredendően hajlamosak a cserére. a forrása a gazdaságnak az emberi munka .: átállás más szerszámra .védekezési intézkedéseket lát el . de megadta a kapitalizmus bírálatát. „láthatatlan kéz” elmélete: . Locke – minden ember egyenlő. gondolati előzmény: • D.ez a nemzetközi kereskedelem alapja 6.minden embernek a saját önös érdekét kell követni . Defoe • Bernard Mandeville: cél szentesíti az eszközt • Benjamin Franklin: az amerikai gazdaság nyomán a puritán gazdasági erkölcs kidolgozója volt • Liberális demokrácia: Grotius – népfelség elve.van egy ismeretlen tényező. amerikai függetlenségi háború. tétel A klasszikus közgazdaságtan Klasszikusok.a részmunkával időt lehet spórolni .csak akkor szabad.ez a harmadik világban lett igaz • Ricardo . politikai előzményeknek kellett lenni.munkaérték elméletét fejlesztette tovább .

az a lényeg. tétel Neoklasszikus elméletek Neoklasszikusok: . a többi állandó) 6 .ő vezette be a „ceteris paribus” elvet (csak egy tényező mozog. mennyi hasznot hoz a munka nekem • Marshall .mind a kereslet. mind a kínálat fontos .3.ennek bemutatására szóló ábra: a Marshall-kereszt .

a világon a gazdaság 30-40%-a az állam kezében van ma .fontosak a várakozások Monetarizmus: • Friedmann . akik ezeket a problémákat felismerték .megoldások: fenntartható fejlődés elve. M.savas esők. vizek.mindent a pénz kínálatán keresztül meg lehet oldani Ökológiai/alternatív gazdaságtan: . Keynes . tétel Keynes hatása a közgazdaságtanra New Deal: • J.globális válságra ad választ . monetáris politika . beruházások szerepe a gazdaságban . Schumacher 7 . képviselői: • H.a gazdasági változások szerepe . Daily • E. termőföldek problémás helyzete .4.pl.: költségvetési politika.megtakarítások. F.az államnak a szerepe a kereslet erősítése .az állam szerepének megerősítése a cél .1972-ben a Római Klub tagjai voltak az elsők.

3. mikor fizet. 1. 4. amelyeket a tulajdonos kívánságára a jegybankok a feltűntetett névértékben kötelesek voltak aranyra váltani • az aranyat is. tétel A nemzetközi kereskedelem kifejlődésének okai A nemzetközi kereskedelem pénzügyi kérdései 1. 5. 4. hogy el lehessen adni kellenek olyan tárgyak. ezüst lettek a pénzek? – vannak tulajdonságai. amelyben az adós kötelezi magát.5. 1914-ig az arany jelenti a pénzt 1914-ig a pénzhelyettesítők átválthatók voltak aranyra – volt a pénznek belső értéke (arany állt mögötte) később: úgy kell termelni. Bankszámlapénz: . kockázati és kezelési költséget diszkontkamat: ami kamatot a bank felszámít rediszkontálás – viszontleszámítolás: a kereskedelmi bankok (akik váltót számítottak be) ugyanazt csinálták a jegybankkal szemben. 2.a 18. 3. kamatot. de nem volt rajta időpont Papírpénz: olyan pénzhelyettesítő. 2. ami csak ezeknek van: ritka tartós (nomád népeknél: bőr) könnyen osztható kis mennyiségben nagy értéket képvisel fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon jók (nem rozsdásodik) jól ötvözhető (bármilyen fémmel) savaknak ellenáll esztétikum zavar volt a pénzforgalomban az aranynál kellettek pénzhelyettesítők klasszikus pénzhelyettesítők: váltó bankjegy papírpénz bankszámlapénz Váltó: kötelezvény. mint amennyi a váltón állt meg kellett fizetnem a jövőbeni értéket. mint a magánszemélyek a kereskedelmi bankkal szemben Bankjegy: az államnak a saját nevére szóló váltója ugyanúgy működik. amely ezeket a váltókat pénzzé váltotta – leszámítolás vagy diszkontálás így a jövőbeni pénzt jelenlegiben kifizeti a bank a bank nem annyit adott. század közepétől 1933-ig (klasszikusan 1914-ig) volt az aranystandard rend . 8. akik megvették 4. 6. nem érte kár azokat. 1. hogy a váltón szereplőidőpontban megfizet egy összeget 4 dolog szerepel rajta: ki tartozik.a látra szóló folyószámla-követelések összege . érmét is.néhány fontos tulajdonsága: • az arany. bőr) miért az arany. 2 tanú váltóforgatás: valamilyen módon tovább lehetett adni az írt váltót a bank egy olyan intézmény lett. amely az állami adósságok finanszírozására szolgált ezt meg kellett venni pl. 3. tömböt is korlátlanul ki-be lehetett az országból vinni • a belső pénz kibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték 8 . 2. 7. amelyeket más dologra át lehet váltani ez lett a pénz sok mindennel kísérleteztek (só. mint egy váltó. érme és tömb formájában közvetlenül funkcionált • különböző pénzhelyettesítők vannak forgalomban.: háborús időszakban – de az állam garantálta. mennyivel.

amit el kell fogadni – a nemzetközi kereskedelemben valuták vannak. Ny-Európa nyitottabb . hogy az USA nem vált be dollárt ekkortól minden valutának csak képviseleti értéke van – nem belső értékű már a dollár a mai modern pénzrendszer: a mai pénz belső értékkel nem bíró. 1 gramm aranyat adott 1 dollárért ekkor az USA a világ aranykészletének 70%-át birtokolta az bizonyos szempontból sikeres rendszer volt a 2. számítógépes műveleteken alapuló papíranyagú hitelpénz Valutapénz/Nemzetközi kereskedelem: .: ebből a szempontból: USA zárt.elvileg szabadon lehet kereskedni bármivel.más a korlátozása: nagyobbak a korlátai a nemzetközi kereskedésnek . ez is dollárkiáramlást eredményezett lecsökkent az USA aranykészlete emiatt.jellemző. de nem sikerült utoljára 1933-ban az USA-ban próbálták meg visszaállítani. a nemzeti hitelügyeket is a pénzügyi tartalékokat dollárban határozták meg cserébe az USA vállalta. hogy mennyire nyitott – tehát a kereskedelem hányad részét teszi ki a GDP-nek . de ez nem így van – protekcionizmus .a nemzetközi kereskedelem többrétegű fogyasztói kielégítettséget ér el – nagy ára van: környezetszennyezés (kamionkereskedelem miatt) . másfelől nem: hosszan nem lehetett csinálni amikor egyes Nyugat-Európai országok megerősödtek.a nemzetközi kereskedelem kibővíti a kereskedelmi kérdéseket . ami mögött arany állt: dollár a dollár lett az aranypénz a világpiaci árakat dollárban határozták meg a nemzeti kereskedelmet dollárban csinálták. stb. és leértékelődött a dollár 1970-ig működött ez a rend – Nixon ekkor bejelentette. egyre több dollárhoz jutottak – dollár kiáramlás illetve USA háborúkba bonyolódott. amik átválthatóságát kell megoldani .- ez a 19. világháborús károkat helyreállították.pl.miért jön létre nemzetközi kereskedelem: • természeti adottságok miatt • ízlésbeli eltérések – fogyasztói preferenciák miatt • ezáltal csökkennek a termelési költségek – olcsóbb behozni mint előállítani 9 .a belföldi kereskedelemben van egy egységes pénznem. hogy a dollárt korlátlanul átváltja aranyra. század végéig jól működött kapitalizmus válsága 1914-ben megszűnt ez a rend később Angliában Churchill megpróbálta visszaállítani. de nem sikerült Bretton Woodsi rendszert hozták létre 1944-ben új pénzügyi rendszert dolgoztak ki: aranydeviza rendszer lényege: nemzeti forgalomban egy kulcsvaluta volt.

tétel Valutaárfolyamok.6.lehetnek zavarok: valamelyik valuta inflálódik .hogy lehet egyensúlyt elérni ekkor? .más országok törvényes fizetőeszköze és az arra szóló követelések .a japán kereskedők így többet keresnek – kevesebb lesz az adott amerikai termék.mi az oka. keresztárfolyam: 2 ország valutájának egymáshoz való viszonyát úgy adom meg. van kereslete és kínálata . segély miatt .Jelentései: 1.pl. ajándékozás. és kiszámítási módjai Valutaárfolyamok: .: infláció van – csökken a dollár értéke a jenhez képest .: támogatás. ahol a külső országok valutáinak adásvétele folyik és ahol kialakulnak az árfolyamok . egységnyi hazai A valutáért mennyi B valutát kapok 3. egységnyi B valutáért mennyi hazai A valutát kell fizetnem 2.ha van piaca. hogy szükség van valutára?: • az áru import miatt • a másik ország szolgáltatásainak eléréshez • a másik országba történő tőkeberuházás miatt • egyoldalú átutalások miatt – pl. több jent adnak érte – kínálat törvénye .ha nő a dollár értéke.az a piac. ez a kereslet törvénye . reálárfolyam Valutapiac: .a valutaárfolyamok adnak tájékoztatást mennyit ér az én pénzem más ország valutájához képest .ez vezet el a valutaárfolyam rendszerekig 10 . hogy előtte mindegyiket C országhoz viszonyítva kiszámítom 4.

csökkenti a kínált mennyiséget.ez volt az aranyparitás .7.2 módon lesz túlkínálat: kínálat lép a kereslet fölé. rugalmas árfolyamrend .mindent az aranyhoz mértek . 1dollár: 1.minden ország valutájának volt aranytartalma . vagy fordítva .pl.a kormány nem ad meg konkrét valutaárfolyamot.az adott kormány határozza meg az átváltási összegeket .csökken a kínálat pezóból .3225g. rögzített árfolyamok rendszere .aranystandard rendszer volt ilyen .USA-ban sokkal több pezót kaptak 1 dollárért 2. vagy növeli a keresletet.pl. ezt a piac határozza meg .: 1 font: 7.ez rögzítette a font és dollár értékét 11 . tétel Valutaárfolyamrendek Valutaárfolyamrend: 1.5047g .a piaci erők határozzák meg .: 4 pezó 1 dollárért – túlkínálat pezóból .hogy reagál rá a piac? . vagyis lerántja a pezót a dollárhoz képest – 6 pezó 1 dollárért .

8. importja csökken . tétel Hume-i alkalmazkodási mechanizmus D. ha csökkennek az árak. szabályozott árfolyamok rendszere: .valutaövezetek: pl.USA-ban infláció – csökken a kivitel Anglia felé. Anglia nyer .az USA-ban így csökken a pénzkínálat – csökkennek az árak.külkereskedelmi hiány alakul ki – több dolgot hozunk be.: monetáris unió Európában . nő az USA exportja.tehát Anglia aranyat nyer – nő a pénzkínálata. az import nő . amelyik szabadon lebegtetett. van ami rögzített.az angol export drágább lesz. nőnek az árak .van olyan valuta.a kormányok be tudnak avatkozni a kereslet-kínálat rendszerébe .így az USA fizetési mérlege helyreáll .így Anglia fizetési mérlege is helyreáll (ábra) 3.ezt ki kell egyenlíteni – aranyat szállít az USA Angliába. az USA aranyat veszít. Hume: alkalmazkodásmodellje . mint amennyit kiviszünk . export csökken. van csúsztatott (kis országokban) .részt vesznek a valuta adás-vételében – valutaintervenciók (ábra) 12 . a behozatal nő .

9.: Európába Kínából a selyem technikai tudás előnyös volt bizonyos országok rendelkeztek olyan árukkal. • • az alkalmi cserékben keresendő kialakulásának oka – egyik árut kicserélték a másikra lehetett valamiféle kényszer is. tétel A nemzetközi munkamegosztás története Nemzetközi munkamegosztás 1. dolgot azért kezdtek el gyűjteni. csinálni. ami kialakította jó dolog elcserélni egy árut a másikra érdemes ezt tervezetten. szándékosan is csinálni tehát egy bizonyos árut. • • • • 2. hogy az el tudják cserélni – munkamegosztás első formája ebből alakult ki a nemzetközi munkamegosztás 2 módon történt kialakulása: spontán: egyes nemzetek közötti természeti adottságok közötti különbségek miatt pl. amelyek egyedülállóak voltak a piacon (kínai porcelán) kényszer útján: gyarmatok és gyarmatosítók között nyersanyagvadászat 13 .

10. talaj) 2.2 elmélet a nemzetközi szakosodás kialakulására: 1. bizonyos termékeknél fennáll az ún. a termékek előállításánál fennálló alternatív költségek közötti különbségek (opportunity cost) 4. speciális szituációkban még alkalmazzák 2. abszolút előnyök elve – ez volt a legelső. külső gazdaságossági okok: • szállításbeli • közlekedésbeli • kommunikáción belüli különbségek • a környezetvédelem helyzete 8. transznacionalizálódás miatt . tétel A nemzetközi munkamegosztás okai Kialakulásának okai: 1. komparatív előnyök elve 14 . fogyasztói szokásokban és preferenciákban megmutatkozó különbség 9. az országok közötti természeti feltételek közötti különbség (éghajlat. a termékek életciklusának különböző szakaszaiban meglévő inputok közti különbség 7. munkaráfordításbeli különbség 3. piacdifferenciálódás nyújtotta eltérő lehetőségek miatt 10. az egyes országok közötti termelési tényezőkkel való relatív ellátottság közötti különbség (más a munka és a töke közötti ellátottság 5. az egyes országok közti technikai és műszaki fejlettség közti különbségek 6.

ha A ország olcsóbban tudja előállítani az X terméket. a másik termékhez cserével jutnak hozzá . ha 8X-ért több mint 2Y-t kap.A ország 1 óra alatt 8 terméket X-ből. B-nek pedig Yra érdemes szakosodnia .Adam Smith nevéhez fűződik . Y-ból 2t csinál. ill. és ezt a terméket nemcsak saját maga. Y-ból 3at – A-nak X-ben. hanem B országnak is gyártani. Y . tétel Szakosodás az abszolút előnyök alapján Abszolút előnyök tana: . a B pedig Y terméket.ez csak akkor éri meg A-nak. B. mindkettő 2 féle termék: X. B ország X-ből 1et.van 2 ország: A. B 3Y-ért több mint 1X-et kap (2X: 1Y – cserearány) 15 . akkor A országnak X termékre érdemes szakosodnia.akkor járnak el jól.11. B-nek Y-ban van előnye . ha saját előnyükre termelnek.

olyan szituáció. relatív termelékenység: 2 relatív termelékenységű adat hányadosát összehasonlításával lehet eldönteni. amikor 1 ország mindkét termékben előnyös helyzetben van .Torrens és Ricardo dolgozta ki .van néhány fogyatékossága: • csak 2 ország több terméket vagy több termék 2 országot tud • statikus jellegű • tökéletes egyensúlyban tud számolni • tökéletes piacokat feltételez • csak egy termelési tényezőt vizsgál.12. Két hányados 16 . bizonyos szigorú feltételek között az árak alapján . mire kell szakosodni. tétel A komparatív előnyök klasszikus koncepciója Komparatív előnyök tana: .melyikben van nagyobb abszolút előnye? Mi alapján lehet megállapítani? 1. relatív költségek alapján (ráfordítás) 3. a munkát veszem. 2.

ha az országok a viszonylag bőven rendelkezésre álló természeti tényező intenzívebb felhasználást igénylő termék előállítására szakosodik Hechscher-Ohlin-Sammelson-tétel: . amíg ki nem egyenlítődnek a relatív árak Zeontief-féle paradoxon: . 2 tényező lesz vizsgálva . tétel Hecksher-Ohlin-modell Hecksher-Ohlin-Samuelson Zeontief-paradoxon Ezt korrigálni próbálta: Heckscher-Obein-modell: .tehát a szakosodás addig tarthat.lényeg a partnerországok mennyire vannak ellátva munkaerővel és tőkével . hogy az USA gazdasága tőkeerős.az ’50-es években az USA külkereskedelmét vizsgálva arra a megállapításra jutott.de! azt tapasztalta.13. hogy exportjában a tőkeerős termékek dominálnak . hogy a tényezők nemzetközi áramlása szükséges lenne) az egyes termelési tényezők ára. 2 termék. illetve költségszínvonala nemzetközileg kiegyenlítődik .a szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként (anélkül.2 ország. varható az lett volna.egy ország akkor juthat előnyhöz egy másikkal szemben és az a másik is az egyikkel szemben. hogy exportjában a munkaerőig termékek dominálnak 17 .ők bevonták a tőkét is a munka mellé .

mint egy vámnak.3 ilyen van: Vám – Kvóta – Szállítási költségek Vám: .lehet kevésbé szigorú kvóta.kvóta is erősíti a hazai termelést így . ami az államkasszába jut • kvóta nem egyértelműen az államot erősíti.hasonló hatása van. hanem adottság . de nem teljesen lehetetlenítik el • plusz 2 dolláros emelés: 6 dollár – nehezíti az importot. akinek haszna van az adott termékből Szállítási költség: .hatással van a belföldi piacon: emeli az árat.14.a kormányzat olyan beavatkozást tesz. amely csak nehezíti. hanem azt.vannak elveszett vámok (példa) 18 . ami miatt a szabadkereskedelem gátolva lesz .vám és kvóta különbsége: • vám az importra kivetett adó.2 féle vám van: 1. nem tiltó vám: • megnehezítik az importot.nem kormányzati tevékenység. hogy maximált egységet ad az importra . a hazai termelőknek ez jó (150 egység) • ez keresletcsökkenést okoz.lehet tiltó kvóta – import . tétel A protekcionizmus gazdaságtana Protekcionizmus: .külkereskedelmi korlátozások léphetnek fel. hogy azzal ne legyen értelme az adott terméket behozni 2. de nem tiltja meg teljesen az importot . korlátozó hatása van . de 50 egységgel többet termelnek a hazai kereskedők • 100 egység az import (250-150) Kvóta: .az importra kivetett adó . tiltó vám: • a kormányzat ezzel el tudja érni. szűkíti a kereskedelmet .

hogy komparatív előnyt adnak .optimális vám: ami a hazai reáljövedelmet maximálni igyekszik . mi is ezt tesszük az „övékkel” 5. az export árait növeli .ez minden termék árába beépül – növeli az exportárat .remélik. Gazdaságon kívüli érvek A.a hazai vállalkozások be tudnak kapcsolódni .merkantilizmus irányait követi 1. vámérdekcsoportok elemei (lehet termelői) 2.pl. amelyek ki tudnak teljesedni.divatosak .így kettős hatást vált ki 2.ez a csökkenés az egész világpiacra kihat .ezt a nagy ország kiveti – megemeli az árát a világpiacihoz képest .ezek ellenlépést szülhetnek 19 .tehát a nemzeti árakat leszorítja.ha csökkenti a keresletet. Megalapozott indokok Megalapozatlan érvek: .lehetnek olyan iparágak. hogy ettől megerősödik az adott iparág 3.így új munkahelyek jönnek létre . „kiskorú” iparágak védelme: . megtorló vámok elmélete – ha valamely ország kivet valamilyen kvótát a „mi termékünkre”. az olcsó külföldi munkával való versenyzés 3. a munkaerőtől független az előny azonban a valóságban (komparatív előnyök elve) 4.így nőtt az ár a világpiacon – lecsökkentette a keresletét . tétel A protekcionizmus megalapozott és megalapozatlan indoklása Protekcionizmus melletti érvek: A. a vámok javíthatják egy ország nemzetközi cserearányait: . indokok 2.: USA kőolajbehozatalra vetett ki optimális vámot . ha baj van) • antidömping vámok • kiegyenlítő vámok (ha egy másik ország támogatja import termékét.emeli a belföldi árakat . Gazdasági érvek B.ha csökken a kereslet – csökken a kőolaj világpiaci ára . csökkenti az árat . az import-verseny korlátozására vonatkozó intézkedések.15. a vámok bizonyos körülmények között javítja a munkanélküliséget .ezzel csökkenti a keresletet . ezt mi nehezítjük) Megalapozott indokok: 1. Megalapozatlan érvek. Gazdasági érvek: 1. 3 intézkedés van a kormánynak erre: • menekülési záradék (védekezési intézkedés.

faji megkülönböztetés elől.16. 9.elvesztett jövedelem 20 .önmagára találás . szakképzetlen munkaerő családdal együtt történő áttelepülése véglegesen: . sportpolitikák terjedése Nemzetközi munkaerőáramlás. a család számára jobb körülmények teremtése . a mennyiségi tényezők fontosak: föld munka tőke ebből a legmobilabb a tőke a munka is mobilis. illetve a jobb adókörülmények okozzák 3. menedzselés) információáramlás kultúraáramlás sportkapcsolatok.jobb iskolák.pl.jobb. magasan képzett munkaerő áramlása: . 11. illegális betelepülő és munkát vállaló . stb 2. 7.brain drain . kalandvágy: . egészségesebb éghajlat .valami elől menekülnek . 5. tudatlan.vegyesházasság miatt 4.szellemi dolgozókat jelent leggyakrabban . menekülés . vallási okokból Okai: 1.korlátozott idejű munkavállalás 4. 6. politikai okokból. éhínség.: természeti katasztrófa elől.politikai.ezt a magasabb jövedelmek.idegen tájak.jó részük menekült – menekültstátusz kérése politikai okok miatt 3.egy ország szellemi elitjének egy részét külföldre csábítják . letelepedési törvények korlátozhatják a föld. képzés . személyes érvényesülés . járványok elől. tétel A nemzetközi munkaerőáramlás Nemzetközi erőforrásáramlás (transznacionális vállalatok) 1. kultúrák megismerése miatt 5. 8. természet immobilis további tényezők a szellemi tőkeáramlás tudományos kutatás – fejlesztés kapacitása technológiai-technikai ismeretek szabadalmak vállalkozói képességek (vállalatvezetés. család nélkül átmenetileg külföldön tartózkodó és onnan rendszeresen hazajáró munkaerő . de a bevándorlási. 4. 3.az USA-ban ez igen magas 2. 2. különböző okoknál fogva ideiglenesen vagy véglegesen külföldre menekülők áramlása . családegyesítési szándék: . 10.feketén vállal munkát 5.tehetségkifejtés más országokban Külföldre távozás költségei: . migráció: Fajtái: 1.

új környezetbe való beilleszkedés költsége .jobb TB rendszer . alacsonyabb bérszínvonalú és relatíve tőkehiányban szenvedő országok felől folyik a tőkeáramlás a fejlett. mint a költség.jobb közbiztonság . ideiglenes vendégmunkások jövedelmének hazautalása bevándorlók jövedelmének plusz megadóztatása – anyaországnak jár • • 21 . munkaerővel rendelkező. megéri külföldre távozni fő iránya: a kevésbé fejlett.jobb lakáshelyzet . csak tökéletes körülmények között megoldások: külföldre áramló.új életmód.magasabb jövedelem . hogy külföldre megyek vagy sem Külföldre távozás hasznai: .jobb adórend . tőkés országok felé ez a valóságban nem így működik. magasabb bérszínvonalú. munkaerőbőséggel rendelkező.egyfajta kockázat költsége – jó lesz-e..jobb iskolák – elhelyezés ha a haszon nagyobb. új törvények elsajátítása .

külföldi közvetlen tőkeberuházásnál: • magasabb tőkehozadék megszerzése • kockázat diverzifikálása (felvásárol egy céget) • anyavállalatok szerepének – gazdasági szempontból – erősítése = aggregált profit emelése • piacok megszerzése. portfólióberuházások Külföldi közvetlen tőkeberuházások: . amelyek egymás ellen hatnak) b. közvetlen tőkeberuházások 4.irányítom és ellenőrzöm a tőkét Portfólióberuházások: . külföldi.pl. nemzetközi szervezetek által nyújtott segélyek és kedvezményes kölcsönök 3. portfolióberuházásoknál: • magasabb tőkehozadék megszerzése • kockázat diverzifikálása (megosztása. megtartása a régieknek 22 .17.tisztán pénzügyi dolog .olyan módon fektetünk be külföldön.külföldi értékpapírokat.: külföldi leányvállalat alapítása esetén . aminek sorsában a tőkeberuházónak szerepe van . kormányhitelek 2. részvényeket vásárolok .e 2 csoport indítékai: a. csökkentése / olyan értékpapírokat veszek. tétel A nemzetközi tőkeáramlás Nemzetközi tőkeáramlás 4 formája van: 1.

amelynek működése (leányvállalatok révén. bedolgozó cégek révén) egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki.az állampolgári hovatartozástól független a vállalat .olyan vállalat. • • • • • • • Előnyök szerzése: miből adódhatnak előnyök: földrajzi okokból.mihez kapcsolódnak az előnyök / hozadéknövekedés: 1. ezek révén bizonyos specifikus előnyökre tesznek szert 2. letelepedési engedélyek) a spontán piaci mechanizmus működésképtelensége (láthatatlan kéz elmélete) a világban adottak a már meglévő árupiacok.18.működésüket nemzetek feletti érdekek határozzák meg Motivációk a transznacionális vállalatokra: 1. és elsősorban az anyagazdaságban lévő bázis érdekei által meghatározott • szupranacionális vállalat: (nemzetek feletti) .2 fajtája van a korporációs rendszernek a.a korporációs rendszer előnyei: a vállalat profitrátája növekszik: • kiszámítása Pi’=(TR-TC)/K • bizonyos költségek csökkenését lehet elérni (pl. a másiknak kezdő termék .legalább 2 szuverén állam vagy ezek illetékessége alá tartozó vállalat közös tulajdonaként vagy együttműködés irányítás és ellenőrzés feltételével hozták létre úgy. tétel Transznacionális vállalatok Transznacionális vállalatok: • nemzetközi vállalat: . olcsó munkaerő alkalmazása 23 . tőketulajdona lehet multinacionális és nem multinacionális . vertikális: ♦ a termelés teljes spektrumát osztja el az előállítástól az értékesítésig a leányvállalatok között (egymásra épültség) ♦ ami az egyiknek végtermék. tőkepiacok korporációs rendszeren keresztül előnyök szerzése – szabadkereskedelem hiányából hiányosságok kezelése így .: gyarmati rendszer) 2.olyan vegyes tulajdonú vállalat. a már meglévő előnyök kisajátítása. bizonyos hátrányok leküzdése 1. horizontális: ♦ ugyanannak a terméknek a gyártása zajlik egy időben különböző nemzetgazdaságok leányvállalataiban ♦ Konglomerátumszerű is lehet – szorosan egymással össze nem függő termékek gyártása folyik a leányvállalatokban b. monopóliumok. adottságokból tényezőellátottságban való differenciákból eltérő kulturális értékekből piaci struktúrák és mechanizmusok fejlettségének különbségéből mi okozza az előnyt ezek révén közgazdaságilag a piac tökéletlenségei (vámkorlátok. amelynek különböző állampolgárságúak a részvényesei. monopolizálása 3.: olcsó munkaerővel) • hatékonyságnövekedés érhető el • megtérülési idő elérése összvagyon növelése a vállalat piaci részesedése bővül a piaci kockázat csökkenése . a természeti vertikum a nyersanyaghoz és energiabázishoz kötődő része (pl. viszont amelynek az irányítása és az üzletpolitikája egységes • transznacionális vállalat: . hogy a tulajdonjogok és az illetékességek szerződésben rögzítettek • multinacionális vállalat: .működése globálisan a globális optimalizálásra orientált.

illetve mobilizálható finanszírozási források) • kormányzati politikai befolyásolásának lehetősége . természeti tőke.gyengébb a versenytársak szolgáltatási hálózata . természeti beruházás.: munkaerő.ekkor 3 lépés közül választhat: 1. illetve a kormányzati döntések befolyására épít 3. 9. 5. megőrzése: • méretgazdaságosság előnye és a piaci erőviszonyok előnye • technológiai fölény • kutatás-fejlesztés birtoklása • a gyártott termék minőségében. termelési technológiai bázisához (hardver. stratégiai előny megteremtését célzó beruházások 2. szoftver) a termék életciklusához a termelés méretgazdaságossága a vállalati tevékenység finanszírozási bázisa az értékesítés pillanata (protekcionizmus) a vállalati tevékenység információs bázisa az irányítási és ellenőrzési mechanizmushoz . ami azokra az objektív tényezőkre épít. erőforrások megszerzését célzó beruházások (pl. hatékonyság növelésére törekvő beruházás (hatékonyság: eredménytelen ráfordítás) d. 4. szellemi tőke.anyaországi szigorú környezetvédelmi és adóztatás miatti menekülés . ami az állam által nyújtott védelemre épít.kulturális ismeretek elsajátítása 24 .: domináns vállalkozások államilag támogatott ellenlépéseket tudnak tenni) 3. infrastruktúra) b. olyan vállalati stratéga létesítése.gyenge tőkeerő vagy valutahelyzet miatt külföldi leányvállalat lévén valutához lehet jutni . piac megszerzésére irányuló beruházás c. Meglévő előnyök kihasználása. ezeket a technikai előnyöket „licence” formájában értékesíti .hiányzó nyersanyagok és energiaforrások külföldi forrásokkal való kiegészítése . illetve exportot bővíti 2.transznacionalizációs előnyre törekszik: 1.a transznacionális vállalatok külföldi beruházásainak 4 fő típusa: a. külföldi tőkeberuházásokat folytat és külföldi leányvállalatokat létesít 3. hazai terméket.3. 8. Hátrányok leküzdésének az indítéka . versenytársak piacra lépésének megakadályozása vagy hátrányosabb piaci helyzetbe való kényszerítése 2. 7. melyek természetszerűen meg vannak (pl. piaci bevezetettségében lévő előny • információs adatszerző lés szolgáltató monopolhelyzet • piaci részesedés nagysága • értékesítési és kooperációs hálózat szervezettsége • pénzügyi előny (tényleges rendelkezésre álló. olyan vállalati stratégia. 6.

az idegen országban az adó exportált és az ott beruházott tőke profitrátája magasabb.: a kormány hitelpolitikáját lehetetlenné tudják tenni e. fejlett technikához való hozzájutás vállalat szervezési és irányítási módszerek megismerése (pl. melyek az egyenlőtlenségek kiküszöbölését szolgálják 2. a szellemi tőkét. külföldön való tőkeberuházás csökkentheti az anyaország adóbázisát 2. a külföldi befektetéssel szerzett tulajdon révén ellenőrzést nyer a tőkeexportőr az ottani erőforrások felett 2. a világ szabályozásában nincsenek olyan mechanizmusok. sok probléma van vele. amilyet a helyiek sohasem – helyiekkel szemben diszkrimináció A tőkeexport országok előnyei: 1. a világgazdaság valamennyi országra.globalizálódás folyamata . a tőkeberuházások és a tőkét befogadó országok technikai előnye következtében a tőkeexportőr ország elveszítheti technikai fölényét A fejlődési egyenlőtlenségek . azért nincsenek ilyen mechanizmusok. elszámolási rendszerek) külpiaci kapcsolatok fejlesztése nemzetgazdaság makroszintű hatékonyságának javulása a világgazdasági alkalmazkodóképesség növelés Külföldi tőkét befogadó ország hátrányai a tőkeáramlás veszélyeztetheti az adott ország autonómiáját: függőség emiatt hazai vállalatokat kiszorítják befolyást gyakorolnak az adott ország gazdaságpolitikájára pl.globális problémák Egyenlőtlenségek okai: 1.19. szerves rendszerré válik a globalizáció része az interdependenciák (országok kölcsönösen függnek egymástól) kialakulása globális problémák 25 . gyorsabban fejlődnek a tőkét befogadó országok a külföldi tőkeberuházások révén csökkennek a korábbi exportlehetőségek 5. illetve a nem kívánt irányba tudják terelni a befogadó ország fogyasztói struktúráját nehezen adaptálható. olcsóbb külföldi munkaerőforrás felhasználása miatt elképzelhető. kiterjedő. egy külföldön végzett tevékenység folytatásával együtt jár egy exportnövekedés 3. szakértők fogyasztási dolgai az anyaországból) 4. lobbytevékenységnél. tétel A külföldi közvetlen tőkeberuházások hatása a befogadó és a tőkeexportőr ország számára Külföldi tőkét befogadó országok előnyei: a gazdasági fejlesztés finanszírozási forrásait bővítheti a foglalkozási lehetőségek bővítése korszerű. és a kutatási kapacitásokra is ráteszik a kezüket 4. hogy az anyaországban foglalkoztatási problémák lesznek 3. vagy idejétmúlt technológia jön be 3. mintha otthon fektették volna be – nagyobb haszon Tőkeexport országok hátrányai: 1. a transznacionális vállalatok elszívják a munkaerőt. mert nincs olyan. a külföldi leányvállalatok működéséből származó jövedelmek egy részét is az anyaországból származó javakra fogják elkölteni (menedzserek. aki ezeket a szerepeket ellássa megindult a világ globalizálódása. ezek a transznacionális vállalatok marketingtevékenységükkel jelentős mértékben befolyásolni tudják. a tőkeexportálás folyamatosan a kihelyezett leányvállalatnál a kutatás-fejlesztés miatt. gazdasági súlyánál fogva olyan kedvezményeket tudnak kiharcolni a transznacionális vállalatok.nemzetközi gazdasági rend intézményei .a hazait elhanyagolják 4.

2. 3. Világháború után jött létre 4 alappilléren nyugszik.1. aranydeviza rendszer (Bretton Woods) Nemzetközi Valutaalap (IMF) Nemzetközi Újjáépítési.az emberiség jövőjét katasztrófák sorozatával fenyegetik . nemzetközi gazdasági rend: vannak elvek. szabályok és intézmények. 4. hanem a Föld egészére kiterjednek . ami ma uralkodik . hogy: . amik együttesen a világgazdasági folyamatok és viszonyok rendezésére szolgálnak az a gazdasági rend.és Fejlesztési Bank (IBRD) – Világbank (WB) Általános Vámtarifa –és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Globális problémák Definíció: olyan gazdasági.hatásuk nem szűkíthető le lokális szintre. társadalmi és környezeti jelenségek és folyamatok. amelyekre jellemző.elhárításuk vagy kezelésük is csak globális méretekben. a föld egész népességének összehangolt együttes cselekvési programjával valósítja meg 26 .2.

1. 3.kőolaj. mert az USA nem ratifikálta alternatív energiahordozók. de nem mind 6. ha most leállunk a pusztítással mitől pusztulhat: elsavanyodás miatt. 4. pH érték csökken a gombaölőszerektől biodiverzitás csökkenése: biológiai sokféleség csökkenése állat-. Kyoto-egyezmény: CO2 kibocsátás csökkentése 2010-re ez nem sikerült. víz) savas esők problémája természetes vizek problémája (édesvíz. • • • • 7.meg tud újulni a halállomány. a gazdaság és a természet konfrontációja 3 ilyen kapcsolat lehet a gazdaság és a természet között: a gazdaság erőforrásokat vesz ki a természetből a maga számára – probléma ha ez túlzott! valamiféle kibocsátást juttat vissza a természetbe – probléma a nagy mennyiségű visszajuttatás! a gazdasági beavatkozások strukturális változásokat idézhetnek elő a természetben – fajok halnak ki! ilyen ökológiai problémák: klímaváltozás : felmelegedés. tétel Ökológiai probléma 1. elenyészők cél 2015-2020-ra növelni az alternatív energiahordozókat talajszennyezés és erózió: pusztulás esetén nem lehet pótolni több ezer km2-nyi terület pusztul el évente 102 cm talajképződéshez több száz év kell. • • • • 9.ez nemzetközi konfliktusokat szülhet – migráció oka is . növényfajok kihalása – újak előtérbe kerülése minden órában kihal egy állatfaj (rovarfaj) élőhelyek tönkretétele ebben fontos szerepet játszik 27 .szennyezettségük nagy . meg nem újuló energiahordozók kérdése (kőolaj. üvegházhatás ózonpajzs sérülése: emiatt veszélyes UV anyagok jutnak a földre faszilis.a meglévő készletek egy része nagy mennyiségben természetesen olvad . • • • • erdők pusztítása: a föld „tüdeje” az állatvilág 80%-a itt él a talaj megkötésében fontos – talajenodáció esztétikai szempontból is fontos légszennyezés: ipari forradalom óta megváltozott a levegő tisztasága nőtt a CO2 szint a levegőben az ipar nagy mennyiségekben bocsát ki ilyen anyagokat energiahordozók égetése során kerül CO2 a levegőbe 1997. a fejenkénti vízfogyasztás is megnőtt .20.a vizek szennyezettsége is probléma – ipar miatt Tengerek és óceánok problémája: . szén. amelyek nem bocsátanak ki CO2-t.állatfajok kihalnak emiatt (korallzátonyok) .talajvíz fogy: a mezőgazdaság nagy mennyiségű vizet fogyaszt. 2.van párolgása . • • • • • • • • 8. 3. 2. tengerek) Édesvizek problémája: . földgáz. 5. vegyipar melléktermékei jutnak a tengerekbe .

4. vándorlás USA felé) urbanizációs probléma: manapság a lakosság több mint fele él városokban középkorban megindult városodás problémái már akkor megmutatkoztak (járvány terjedése) ma más problémák is vannak bádogvárosokban higiéniai problémák Mexikó. arrébb nyomor található szociológiai problémák a nagyvárosokban fegyverkezés. Világháború után fellendülés .globális problémák kialakulásának korszaka ez . Rio de Janeiro nagy lakosságú városok.ODT növényvédő szer – brutális hatásai vannak 28 . 6.pénzügyi viszonyok megváltozása (Bretton Woods) rádöbbenés korszaka: . 9.az egész Mediterráneumban jellemző volt . tétel Humán problémák: 1.az emberiség még nem tudott és. fegyverkereskedelem: a 2. harmónia korszaka: . vannak elitnegyedek.21. buddhisták üldöztetése politikai megkülönböztetés – nagy számú kubai menekült ügye. 5.műanyagipar fellendülése (nylonharisnya ’50-es évek) . Ebola) menekültáramlatok (háborúk elől) Világméretű bűnözési hullám. 3. 2. túlnépesedés problémája szegénység – gazdagság: Észak (gazdag) – Dél (szegény) ellentéte a föld lakosságának 20%-a birtokolja a 80%-át az összes erőforrásnak GDP mennyiségével mérik a leggazdagabb országokban 32ezer dollár/fő/év legszegényebb országokban pár száz dollár/fő/év nagy embertömegek vándorolnak emiatt el lakhelyükről (pl. Világháború óta fegyveres harcban több 10 millió ember halt meg atomfegyverek problémája emberi jogok és az alapvető emberi szükségletek korlátozása: női diszkrimináció (iszlám) fejlett világokban nem így van faji üldöztetés problémája (kurdok üldözése) vallási megkülönböztetés alapján – iszlám fundamentalizmus.a Föld védelme – „Csak egy Földünk van!” .technikai fejlődés . 7.: USA – Mexikó. 8.folyók szennyezése .’50-es évek vége. vagy nem akart annyi kárt tenni – a generációkra gondolt maga után .ez a talaj kimerüléséhez vezet .a 2.ipari forradalom – szén felhasználása – komoly erdőpusztítások . ’60-as évek eleje .a mezőgazdaság megjelenésétől indul . terrorizmus Maffiák és kábítószer kereskedelem Az ökológiai problémák története (környezetgazdálkodás) 3 korszak van: 1.természeti népek időszaka – természet kihasználása harc korszaka: .természet legyőzése a lényeg – intenzív öntözéssel . Kína rabszolgaság intézménye – 1870 körül ezt az ENSZ betiltotta országhatárokon át terjedő betegségek (AIDS.atomenergia-felhasználás .

’70-es évek elején indult be a dolog .= össz.W. ktg/fő) 2./népesség száma. 1992. hogy egy népesség mennyire függ más tájaktól Mérése: 1.az ökológiai lábnyom azt mutatja meg. amire szükség van az összes erőforrás megtermeléséhez és elnyelhesse a hulladékot = ökológiai lábnyom . hogy ez az átlagpolgár a fogyasztás során mekkora földterületet sajátít ki (kfc=fc/Pfc. közzétette az ezzel kapcsolatos dolgokat innentől kezdve felfigyeltek a környezeti problémákra – kormányok pénzt különítettek el erre 1972. Rees – M.) 29 . Wackernagel dolgozták ki ezt a módszert . hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációit felbuzdult a világ ezen.= össz.fogy.l.eszköz kell a környezeti problémák mérésére . Nobel-díjas tudósok csatlakoztak ehhez a mozgalmakhoz (Gábor Dénes) jöttek a nagy konferenciák.ennek lett a neve az ökológiai lábnyom . annak megbecsülése. művésze hozta létre ezt cél: figyelemfelhívás összegyűjtötte.• • • • • • • • - ezt nem tudja lebontani a természet ezek a szerek nem tudnak kiürülni mindez népbetegséghez vezetett 1968-69 Római Klub megalakulása: tudományos igényű volt – természeti problémákra válasz 70-80 db világ vezető tudósa.ha ez az ország területénél nagyobb.L.nay adathalmazt kellett feldolgozni .eredményeik figyelemre méltóak . egész ország ökológiai lábnyoma (Ö. Rio de Janeiro – Világkonferencia (sok ország kormányfői szinten képviseltette magát azóta helyet ilyen módon folyik tovább nehéz eredményt elérni Ökológiai lábnyom: .azt a termékeny víz és földmennyiséget értjük alatta. feldolgozta. de ezek csak ajánlás jellegűek ’80-as évek: fenntartható fejlődés gondolata Brundtlana miniszter asszony vezetésével alakult 1987-ben adott jelentése: „Közös jövő” fontos a fenntartható fejlődés olyan módon kell kielégíteni a jelen igényeit.ez modellnek számít ma is – reformgondolat . egy átlag polgár mennyit fogyaszt egy adott cikkből (fc=össz. ha/fő) 3. Stockholm – Világkonferencia: fejlődő országok ezen nem vettek részt szocialista országok sem mentek el rá Beindultak környezetvédelmi mozgalmak – Greenpeace ’70-es években működött a leginkább a Római Klub – 6 világ felmérést tett nagy. akkor ez az ország a Földdel szemben rablógazdálkodást folytat . ökológia lábnyom teljes kiszámítása (ö. statisztikai adatokkal meg kell becsülni. X öl.kfc) 4.

: nyelvtudomány) Mi az élet célja? Mi az emberiség célja? maga a közgazdaságtan a filozófia része volt régen – nem volt külön tudományág 1903-ig nem volt önálló közgazdaságtan – változik a közgazdaságtannak középtájon kell elhelyezkednie a tudományok között a közgazdaságtanban is fontos a metaszint ez 3 problémát hoz elő: Mi a tárgya? Mi az értékválasztása? Módszere? Tárgya: . Hagyományos közgazdaságtan tárgya . mód rá pl.22. F. ezek a monetáris tevékenységek csak a jéghegy csúcsai . ebből merít (pl.nagyobb értéket kapunk a háztartások és a közösségek pénz nélküli gazdálkodásában . megújíthatatlan (nincs eszköz. gyümölcsök).ingyenes javak-közlegelők tragédiája .ettől még nagyobb a természet: kb.p=0 . kőolaj) Másodlagos: ember által előállított javak: áruk. ármegállapítása . jelenkori közgazdaságtan problémái: • • • paradigmaváltás következett be ezt mindig egy nagy probléma hívja elő (kell egy új paradigma) sok probléma jön mindenhonnan manapság (ez valami újat hoz) néhány probléma merül fel a tudományt nem lehet a tárgyszintről megítélni.a természet ingyenességének problémái: • Hordin: „Közlegelők tragédiája” című műve • egyre több közgazdász van. értékmódszere 3.ha tágabban nézem a gazdaságot.monetarizált.ma mindent a kereslet és kínálat dönt el Javak: Elsődleges: . a tudomány tárgya: mivel foglalkozik 2. szolgáltatások gondolat megalapozója: E.pénzközvetítéssel megvalósult akció .természetben előforduló javak: megújítható (búza. de a föld véges - 30 .természeti javak ára. ehhez a metaszint kell a tudományágak a metaszint által vannak lefordítva. értékválasztása 1. az információ • Zsolnai László írásai Hagyományos közgazdaságtan problémái: 1. pénz közvetítésével (foglalkozó) lejátszódó folyamatokkal foglalkozik . aki megpróbálja a közgazdaságtant kritika alá vonni • egyre több az érv. Schumacher ő a modern közgazdaságtan atyja modern felfogás: a pénz elvileg végtelen. 33x10 12-en dollár/év Értéke: . tétel Hagyományos.2 szemlélet nem tulajdonítunk neki árat – P=0 P>0 –van valamilyen ára .

ENSZ kutatócsoport dolgozta ki indiai közgazdász elgondolásai alapján. megháromszorozódott a GDP.000 dollár legszegényebb: GDP/fő: 400 dollár a GDP azonban sok mindent nem már.) Bizonyos tényezőket figyelembe vesz.egy szám csak egy átlag .Victor Anderson több mutatót használ: 1. szolgáltatások legfejlettebb ország: GDP/fő: 30.nem lehet mindent összevetni . 9. írni-olvasni tudás 3. gyakorlat. +. külön kell venni pl. aki 1998-ban Nobel-díjat kapott: Amartya sem.3 tényezőt vizsgál: 1. iskolai szint 3. ami közgazdaságtanilag fontos GDP problémái: Bizonyos tényezőket nem vesz figyelembe: háztartáson belüli munkavégzés háztartások közötti munka és termékcsere természeti szolgáltatások emberi tőke (emberekben rejlő képesség potenciál: tudás. ISEW = fenntartható gazdasági jólét indexe szintén a GDP korrigálása szolgáló mutató Világhírű közgazdászok: Cobb-Dally alap: személyi fogyasztás pl. erdőpusztulás mértéke 11. de nem reálisan perköltségek bűnözés egészségügy Megoldás: GDP korrigálása NEW (exonomic) mutató=nettó gazdasági jólét Nodhaus-Tolin (2 Nobel díjas közgazdász. születéskor várható élettartam 2. reklámköltségek 70-es évekig lassabb ütemben növekedtek.: környezeti károk. lány. anyagi javak bősége (mennyire részesül a javakból az illető) . ők dolgozták ki ezt a mutatót kiindulási alap: GDP. arab országokban) 2. szolgáltatások értéke dollárba kifejezve GNI: bruttó nemzeti jövedelem (régebben GNP): 1 év alatt a nemzetállam állampolgárai által megszerzett jövedelem. népesség átlagos növekedési rátája 13. a háztartások legfelső és legalsó arányának szám.) életminőség (munkahelyi.korrigálási tényezők a fejlett országokban az 50-es évektől kezdve megkettőszereződött. ami még akár több ezer évig is sugároz) 31 . . iskolába járók aránya (fiú. stb. ami adott. CO2-kibocsátás mértéke 12. étkezési kalória-bevitel a szükség mennyiség %-ban 5. működő atomreaktorok (nagy probléma a hulladék anyag tárolása.Makrogazdasági mutatók: GDP: bruttó haza termék: 1 év alatt egy adott ország területén belül előállított. megtermelt javak.ebből még nem lehet következtetni . tiszta ivóvízzel ellátott népességarány 6. munkanélküliségi arány 4. otthoni.Kornay János: magyar közgazdász .HDI=Emberi Fejlődés Indexe (Human Development Index) . telefon ellátottság 7. utána visszaesik 70-es években volt a legtöbb lehetőség Alternatív mutatók: . megtermelt javak. stb. gyermekhalandóság 10. utolsó 20%-ban 8.bizonyos tényezőket szét kell szedni .

termelés intenzitása 2. Módszer: hagyományos közgazdaságtan esetén Pozitivizmus teljes objektivitásra való törekvés leírja objektíven érzelmektől. értékektől mentesen mi van.14. Értékválasztás: hagyományos közgazdaságtan értékválasztása a materiális fogyasztás növelése 3. mi lesz Descartes-i fordulat A közgazdaságtan mentes az etikai kérdésektől Machiavelli: „cél szentesíti az eszközt” • politikát leválasztja az etikától • méhek meséje: méhtársadalmat ír le • a politikában nincs etikai kérdés • a profit növekedése érdekében minden megengedett - 32 .

úgy fogyasztói magatartás kialakítása .a nyersanyagkészletek csökkenni fognak . majd drasztikus csökkenés. nagy fordulat: római klub: • tudatos erővel.2 szélsőhelyzet lehet a.ki kell alakítani felelősségtudatot az emberiségért . kivéve a nyersanyagkészlet .: népesség száma. krízis .egyre gyorsuló növekedést mutattak az adatok.23.D. környezet szennyezés mértéke) .2100-ig megpróbálták ezekből az adatokból a jövőt kiszámolni. az emberi tudat megreformálása .„mit hoz a jövő?” • ha jövőkép rossz jövőt jelez.a föld és a gazdaság jövője attól függ. Meadows volt a vezetője . alapítványi pénzekből jött létre • a globális problémák természetéről tudományos igénnyel beszéltek. közvéleményt figyelmét megragadták • korlátozni kell a fejlődést • Aurelio Peccei alapította Rómában a Római Klubot • függetlenül.a jövő generációért érzett felelősség 3. változtatatás kell • világmodelleket alkottak: mi várható. tétel Fenntartható fejlődés nem minden gazdasági növekedés jó – lehetnek olyan hátrányok. 1974: RK-2: Fordulóponton az emberiség . .beosztották 10 övezetre világot fejlettség szerint.ehhez az ENSZ gyengekezű .1900-1970 között tényadatokat mértek . 1975 RK-3: Nemzeti rend átalakítása .előnye felhívta a világ és a kormányok figyelmét a globális problémákra 2.nem tudta kezelni a világ bonyolultságát sem .egy darabig növekedés lesz. hogy a világban fennálló egyenlőtlenséget hogyan sikerül megváltoztatni .ehhez visszamenőleg 4 pontos adatokat adtak meg: (pl.regionális különbségeket nem tudott érzékelni . az ipari és mezőgazdasági terméket. amik lehúzzák a fejlődést 60-as években ennek voltak jelei 1968.nem lehet a múltból a jövőre következtetni .a földnek van egy határa eltartó képességben b.régiónként különböző időben és mértékben következnek be a változások .ebből is akartak egy egészt létrehozni . mindent megváltoztatnak .2 dologban látták a kiutat: a. hogyan néz ki az emberiség jövője • jelentéseket alkotott: 1. 1972: RK-1 növekedés határai: .12 különféle terv készült erre .fontos ezek egymásra gyakorolt hatása .ezt meg kell próbálni megszűntetni: a.természet kímélése .takarékos szemlélet kell .utópisztikus ez a jelentés 33 .gyengesége: nem tudott differenciálni . természeti erőforrások készletei.differenciálni kezdtek .Tibergen (Nobel-díjas közgazdász) a kidolgozó . gazdasági reformok és támogatások kellenek a fejlődő országokban b. ha maradnak a trendek . organikus fejlődés b. nemzetek feletti szervezet kell ehhez .Mesanovic-Pestel dolgozták ki .ez számítógépes modell .

illetve az új kihívásokra milyen válaszokat kell és lehet adni .azt gondolták.pl.erre nem vagyunk felkészülve .4. végtelenben nincs . .felmérő munka folyik itt . és kihasználásából baj nem lehet sosem .azt vizsgálta. 1979: RK-6: a tanulásnak nincsenek határai .új problémafajtára fel kell készíteni az embereket .Brundtland. hogy a tudás és a technika hogyan tudja befolyásolni a fenntartható fejlődést .fontos lenne a változások megvizsgálása .biztonság. új gazdasági világrend 6. de nem mindenre: ez a megállapításuk .1992-ben terjed el ez folyamat a jelentés hatására .sosem volt ilyen helyzetben az emberiség . szolidaritás világ kell .az egész probléma nagyon komplex .minden egyes embert erre meg kell tanítani .80-as években bement a köztudatba .ez kissé utópisztikus .mert nagyon sokan ezt fel sem fogják .nem volt ekkora technikai felkészültség . ami számos a korlátokkal .ehhez olyan gazdasági fejlesztés kell. ami egyrészt kielégíti a jelen szükségleteit. hogy a föld olyan nagy.nemzetközi egyezmények.lassú változáshoz most nincs idő.az utolsó 300 évben megnövekedett a népesség és a környezet szennyezés (kapitalizmus) . hogy az ezredfordulón és az azt követő időszakra mi várható.innovatív tanulás kell .ebből ered a Fenntartható Fejlődés folyamata .ebből jelentés . világméretű kooperáció b.miről hajlandóak lemondani . ami jövőorientált .erre találták ki a fenntartható fejlődés fogalmat .Gábor Dénes a vezető . amelyre képesek áldozni . nem jó 34 .megállapításai: • felmérték a világ helyzetét • egyrészt a gazdasági fejlődés túlhajszolása következett be • másrészt a javak egyenlőtlen eloszlása zajlik • ezzel párhuzamosan a termelési javak felélése zajlik • a 2 emberiség és a föld jövője veszélyben van • nem élhető világot hagyunk a jövő generációjára • ennek a problémának a megoldását a fenntartható fejlődésben látták • a termelés és mesterséges tőke olyan módon való felhasználása. • emellett ebben nem akadályozzák meg a jövő generációját. tudati átalakítás kell .de ez csak egy végtelen rendszerben lehet igaz.biztos korlátozott mértékben megoldást hoz. de egyetlen egy dologra nem – környezeti gondokra.1987: eredmény: „Közös jövőnk” címmel . népességszaporodást nem tudja .ehhez tanítás.melyek az emberiség azon céljai.1984: ENSZ közgyűlés létrehozott egy Környezet és Fejlődés Világbizottságot . béke. 1976 RK-4: Hulladékkorszak után .ezt a nemzetközi termelésvédelmi Unió használta először .a növekedésnek korlátai vannak .ez Rió de Janero-i konferencián vált ismertté .megváltozott egy csomó minden . 1977: RK-5: Célok az emberiség számára .Záng István magyar ökológus is benne volt .ehhez 2 dolog kell a.az volt a feladatuk. új intézmények kellenek 5.olyasfajta tudás kell.a gazdasági növekedés mindenre jó.

Biztosítani kell az integrált fejlődés és a természetvédelem kereteit .képesek-e az emberek ilyen szövetséget létrehozni 35 .ez a felismerés vitte el az emberiséget a fenntartható fejlődés gondolatáig . A föld életképességének és diverzitásának a megőrzése . Meg nem újuló erőforrást használnak minimalizálása .ez új gazdasági korszakot nyit .van egy plafon/keret . de nem ez a legfontosabb . hogy 80-as években az ENSZ-nek egy komoly bizottsága volt-e célra . bűncselekmények velük szemben.fiatalok munkanélküliség. kábítószerezés.komoly eredményt elérni az emberek magatartásának megváltozásával lehet . Az ember életminőségének javítása .azokról az életközösségekről kell gondoskodni.az életminőségbe beleszámít a környezet állapota (tisztasága) .. mennyire elérhető a különböző rétegek számára .évmilliókkal ezelőtt speciális körülmények között jött létre 5.lakóhely együttes tisztán tétele 8.ez vittel el a világot.generáltak egy újfajta tudományt: számítógépes modellezés . tiszta ivóvíz hiánya.fontos összetevő az anyagi gazdaság is. hogy ne nyúljanak ilyenhez a fiatalok 2. magatartását . generációs kérdések szerepet játszanak az életközösségekben .szociális kérdések. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről . földgáz.mindenhol más a probléma (szigetországban pl.kőolaj.ez volt az a „Közös Jövőnk” jelentés (1980). Lehetővé kell tenni.ez egyfajta féket jelent Fenntartható fejlődés: természetes és mesterséges tőke olyan jellegű felhasználása.ez nem egyenlő az elfogyasztott javak összességével .világjelenség.családi viszonyok is számítanak – atomizálódik a társadalom főleg a fejlett országokban (szinglik) .ezt nem látták a 60-as évek végéig . hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről .minden élet a fotoszintézisből indul 6 CO2+6U2O—C6H12O6+6O2 .) 9. hogy ez a korlátlan növekedés véget ért.oktatás is fontos – lehet-e tanulni.nem kell a másikat ellenségnek tekinteni – ezzel lehet a háborút megideologizálni 7.életet támogató rendszerek megőrzése .ilyen szövetség ma az ENSZ – de ez nem olyan szereppel bír.Fenntartható Fejlődés . akik ezért fontos intézkedéseket tesznek (turizmus szempontjából is) . hogy a fejlett világban öregszik a népesség (idősekről való gondoskodás problémája) .környezettel szemben szennyezést váltott ki ez a gazdasági növekedés . akik a legalsó szinten vannak (éhínség. ami kielégíti a jelen igényeit és nem csorbítja a jövő generációját Alapelvei: 1. alkoholizmus nagy száma körükben . Meg kell változtatni az emberek attitűdjét. ami bebizonyította.a közbiztonság is problémás – jövedelem egyre nagyobb hányadát költik az emberek biztonsági eszközökre .megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása . integráló hatási is fontos – mit közvetít.megújuló erőforrások problémája – ha lehetősége van rá meg tud újulni 4. betegségek gyakorisága) . Globális szövetséget kell létrehozni .ez többszintű probléma . hogy irányítani tudja a földet . hagyományok megőrzésében való szerepe 3.kultúra ereje.vannak országok.olyan élethelyzetet kell teremteni.vizek tisztítása is fontos kérdés . A föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni . új korszak jött.ezen kívül még a víz is alap lételem . szén .társadalmi viszonyok összessége is fontos .probléma a természet megőrzése .70-es években ezt már felismerték (számítógépes világmodellek kora) .a fenntartható fejlődés szerint a fejlődés véges 6.rendezni kell a viszályokat tudni és ehhez az ENSZ kevés .

3 dolgot hozta a tárgyalások: 1. diverzitását értjük ez alatt . Elfogadták a Fenntartható Fejlődés alapelveit és keretprogramját.reform közgazdászok radikális erő • a társadalmi rend okozza a problémát • komoly reformok . Keretprogramok: 1. Ökológiai tőke • ökoszisztémák egészségét. hogy Földi környezete minőségi jellemzői alapvetően ne alakuljanak át 4.A tőkékkel úgy kell bánni. Mindenki számára méltányos életminőséget kell elérni és fenntartani 3. egyházak működőképessége. Mind a nemzetközi. amelyek használata során áru és szolgáltatás áramok keletkeznek = „flow”-k keletkeznek. Brundthand jelentés igazságát elfogadták . hogy nem csökken – ez közgazdaságilag a fenntarthatóság . Szervezeti tőke • vállalatok. 3. szakszervezetek. produktivitását.másik oldal: konzervatív. Célja: 1992-es gondolat erősítése . Mindezt úgy kell elérni. mind az egyes országok szintjén azonnali cselekvésre van szükség Mindezek ellenére a világ nem javult fenntarthatóság terén Fenntartható Fejlődés (folyt.1992 Rio De Janero: ENSZ csúcsértekezlet: „Környezetről és Fejlődésről”. hogy a tőkék értéke időben ne csökkenjen – ez a fenntarthatóság 4 féle tőke van: 1. amit ez a jelentés leírt 2. hogy az utódgenerációk számára megőrzik ezt a bolygót. magatartásformai • oktatás színvonalának emelése fontos 3.mind a 4-re igaz.még az értelmezésében is eltérnek a szakemberek 2 féleképpen értelmezhető: . amelyeket aztán az emberek közvetve vagy közvetlenül elfogyasztanak .- Stock: egy bizonyos állomány az idők folyamán nem romlik.): Johannesburgi találkozó . hagyományos • növelni a gazdasági növekedést 36 .A Rio-i (10 év telt el) eredményeket tudta csak megerősíteni . nem pusztul = fenntartható állomány Tőke olyan állomány.léteznek ezek a problémák. A fejlődés középpontjában az emberek állnak 2. Emberi tőke • emberi tudás • emberi képességek • egészségi állapota. Johanessburg: ENSZ csúcs. Nyilatkozatban elkötelezték magukat a kormányképviselők.2002.Rioi elvek jogosultságának elismerése Gazdaságelméleti problémák: . technikai tőke • gépek • berendezések • infrastruktúra • sokan ezzel azonosítják a fenntartható fejlődést 2.ezután több nagy konferencia is volt –mind a fenntartható fejlődés gondolatában zajlott .1987 – Brundthand jelentés – közös jövő jelentés: • gazdasági korlátozások… • technika fejlődés… • társadalmi szerveződés… Fenntartható fejlődés: elérésének módja a gazdasági növekedés által érhető el: . Itt már kimondottan a téma a Fenntartható Fejlődés . civilizáltsága ez • ezek a társadalomra nagy hatással vannak 4.

Fenntartható fejlődés = Fenntartható növekedés . de más struktúrákkal (pl.a jelenlegi színvonal fenntartása a cél.minőségi növekedés (átalakulás) . Reformszárny .mennyiségi értelmezése van. ezért ellentétben áll 2.1. környezetkímélőbb) 37 .

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.