You are on page 1of 29

KISS DÁVID * A MUNKÁSŐRSÉG SZERVEZETI KERETEINEK KIALAKÍTÁSA

Az 1957-ben létrehozott Munkásőrség egységeinek a felállítása nehezen ment, aminek több oka is volt. A helyi pártszervek átrostálását ekkorra sikerült végrehajtani, így biztosítottnak láthatta az MSZMP vezetése azt, hogy ezek a megfelelő személyeket fogják a párthadseregbe felvenni. 1 E mellett a fegyverhiány is problémát okozott a testület szervezése során, és az sem lehetett elhanyagolható szempont, hogy a forradalom leverését követő piszkos munkát nem az új pártmilíciával akarták elvégeztetni. Bár már a forradalom alatt próbáltak párthadsereget szervezni, mivel a fegyveres erők-és testületek szétesését követően ebben látták a megoldást, a kísérlet ekkor azonban csődöt mondott. A forradalmat követően az újjászerveződő hatalom a hivatásos fegyveres szervek újjáalakításával kezdte pozíciói megszilárdítását, nem pedig a Munkásőrség szervezésével. Természetesen a pártmilícia felállításának a gondolata 1956 végén is felvetődött az MSZMP vezetésében. Az erőszakszervezetek újjáalakítása persze nem volt egyszerű. Fegyveres szervek helyzete Magyarországon az 1956-os forradalmat követően Az új hatalomnak az egyik legfontosabb feladata volt a hozzá hű fegyveres szervek megalakítása. Ennek koordinálására létrehozták Münnich Ferenc vezetésével a Fegyveres Erők-és Közbiztonsági Ügyek Minisztériumát, amely a Belügy-és a Hadügyminisztériumot is magában foglalta. E két szerv csak 1957. március 1.-én vált önállóvá. A párt részéről az Adminisztratív Osztály, Czinege Lajos vezetésével, foglalkozott az erőszakszervezetekkel. Fontos szerepe volt a korszakban újjáalakuló Honvédelmi Tanácsnak is, amelynek a 60-as évek elejétől a Honvédelmi Bizottság volt a jogutódja. Ez közvetlen a Minisztertanács alá tartozott, tagjai a legfelsőbb politikai és katonai vezetők voltak, a fegyveres szervek főbb strukturális változtatásáról, költségvetéséről, hadiipari fejlesztésekről, a gazdaság és a honvédelem közös kérdéseiről döntöttek az ülésein, illetve hajtották végre a felettes szervek határozatait. Leegyszerűsítve a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a pártban politikai döntést hoztak egy adott katonai kérdésben, de a szakmai döntés, és a részletes tervek kidolgozása a HT ülésein történt meg. A határozatok titkosak voltak, a BM és a HM hajtotta őket végre. 2 A Honvédelmi Tanácsnak március 12-i ülésén nevezték ki a tagjait. 3 1956 novemberében a Magyar Néphadsereg letette a fegyvert a szovjet csapatok előtt. A megalakuló Kádár-kormány az első időszakban így csupán a megszállókra tudott támaszkodni. Azokból a tisztekből, akik aláírták a tiszti nyilatkozatot, illetve megbízható pártmunkásokból megkezdték a karhatalom megszervezését, amelynek 1957 tavaszára 18 ezer fősre nőtt a létszáma. Feladatuk volt a tömegoszlatás, a fegyverek begyűjtése, az agitáció a munkahelyeken és az iskolákban, a zsibvásárok megszűntetése és a forradalmárok elfogása. A hadsereg és a Munkásőrség szervezésével párhuzamosan egy részüket leszerelték. A

* 1 2 3

A szerző a Történettudományi Doktori Iskola Új- és Legújabbkori Magyar Doktori Programjának II. éves hallgatója. Feljegyzés a községi pártszervezetek létszámáról 1956. XII. 28. Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) 288. f. /21/1957/1. ő. e. MOL Honvédelmi Tanács (A továbbiakban: HT) Minisztertanács (A továbbiakban: MT) Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d MOL HT MT Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d. 1-70 fólió-í 1957. III. 12.

Munkásőrség tiszti karának döntő többsége is közülük került ki. 4 Már decemberben több terv készült egy pártmilícia felállítására is. 5 Ugyanebben a hónapban a Néphadsereg újjászervezése is megkezdődött. Határozat született arról, hogy a hadsereg-parancsnokságot Honvédelmi Minisztériummá kell szervezni, ami március 1.-én meg is történt, majd 12-én kinevezték a HM Katonai Tanácsának a tagjait is. 6 A Magyar Néphadsereg átszervezését 1957/58-ban kellett végrehajtani, kezdetben 50 ezer fős létszám felállítását tervezeték. 7 1960-ig a hadseregnek csak karhatalmi és kiképzési feladatokat határoztak meg, ugyanakkor az egyesített fegyveres erők parancsnokával egyetértésben közös mozgósítási terveket kellett kidolgozniuk. 8 A forradalmat követően a rendőrséggel szemben sokáig bizalmatlan volt a hatalom, így 1957 elején javarész rendvédelmi feladatokat láttak el.9 A Munkásőrség megalakítása, és kapcsolata más szervekkel Az „állami” fegyveres szervek mellett idővel a párthadsereget is megszervezték. 1957. január 29-én, egy IIB határozattal létrehozták a Munkásőrséget, amelynek a működését az Elnöki Tanács által február 12-én kiadott törvényerejű rendelettel, később, 18-án kormányrendeletben is szabályozták 10 Legfontosabb feladatainak az ipari, mezőgazdasági épületek biztosítását, a karhatalmi együttműködést a rendőrséggel, az elemi csapások elhárítását, a rendezvények biztosítását, az állami és a társadalmi szervekkel való együttműködést tekintették 11 Hivatalosan a Minisztertanács alá rendelték a megalakult milíciát, de a gyakorlatban a párt irányítása érvényesült. A párt részéről az Adminisztratív Osztály mellett a Párt-és Tömegszervezetek Osztálya irányította őket. A PTO helyi szintű szervei végezték az állomány kiválogatását. 12 Ugyanakkor a politikai nevelőmunka szervezése, az alapszervi titkárok beszámoltatása, a munkásőr parancsnokokkal a kiképzési és
4

5

6 7

8
9

10

11 12

Szabó Árpád: A magyar forradalmi honvéd karhatalom 1956 november-1957 június Zrínyi Katonai Kiadó Bp. 1977. 93-164. o. ; Bohár András: A rendőrség a politikai nyomozó szervek funkcióinak és szervezetének rövid áttekintése 1945 és 1956 között IN: Huszár Tibor - Szabó János: Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése 1956-1962 Zrínyi Kiadó 1999. 363-390. o. A Munkásőrség 216 fős tiszti karából 1957. VI. 10-én 154 fő volt olyan, aki korábban a karhatalomban szolgált. Káldor Gyula Munkásőrség Országos Parancsnokság (A továbbiakban: MOP) Személyügyi osztályvezető: Kimutatás a Munkásőrség állományába tartozó 216 kinevezett főről MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. Javaslat a Népőrség felállítására Kovács Imre vezérőrnagy 1956. XII. 19. MOL MSZMP KB Adminisztratív Osztály iratai 288. f. 30/1957/6. ő. e. Ez a következő forrásgyűjteményben is megjelent: Kahler Frigyes- M Kiss Sándor: Rejtett dokumentumok Forrásszemelvények 1956 tanulmányozásához Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Bp. 2006. 371-381. o. Tervezet az üzemi munkás fegyveres őrségek /M. F.Ö./ felállítására” MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. HT MT. Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d. 1-70 fólió-í 1957. III. 12. MOL HT MT. Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d. 1-70 fólió 1956. XII. 8.-i ülés anyaga. Uo. Szántó Mihály: Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a Magyar Néphadsereg lefegyverzése és tevékenysége a békekiképzés megkezdéséig IN: .: „… Tizenhárom nap, amely…” Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből Szerk.: Horváth Miklós: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2003. 184-201. o. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. k. 1957. január 25 1957. április 2. Sorozatszerkesztő: Balogh Sándor Intera RT 1993. 55-80. o. (A továbbiakban: MSZMP II.) A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei V. k. 1956. november 14 -1957. június 26. Sorozatszerkesztő: Balogh Sándor Napvilág Kiadó Bp. 1998. 344-347. o. (Továbbiakban: MSZMP V.) Elnöki Tanács 1957/13 sz. tvr. Magyar Közlöny 1957. II. 12. , Népszabadság 1957. II. 19. A Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. MSZMP V. 277-279. o. Az új hatalom a tanácsi vb-k vezetésében csak 1957. január végére tudta átvenni az irányítást. („Feljegyzés a PTO. vezetők értekezlete anyagához, a tanácsok helyzete és a tanácsok pártirányítása (sic!) néhány szempontjáról” MOL 288. f. /21/1. ő. e.)

2

a politikai feladatok megbeszélése, a parancsnokoknak a párthatározatokról való értesítése is a PTO feladatai közé tartozott 13 Fontos azt is megemlíteni, hogy a munkásőr egységek kirendeléséhez az illetékes MSZMP IB-nek kellett hozzájárulnia. 14 Tehát a párszervek jelentős beleszólással rendelkeztek a Munkásőrség ügyeibe, bár egy pártállamban teljesen mindegy volt, hogy a párt alá, vagy az állami szervekhez rendelik a pártmilíciát. A Munkásőrséget tehát nem csupán a rájuk vonatkozó törvények miatt nevezhetjük párthadseregnek, hanem leginkább azért, mivel a pártszervek jelentős mértékben odafigyeltek állományának az összetételére, és eszmei irányítására is. A fent leírtakkal kapcsolatban megemlíteném, hogy a fegyveres szervek politikai irányításáról a következő volt a hivatalos ideológia: „A marxizmus-leninizmus tanítása szerint a hadsereg fegyveres emberek szervezett testülete, amelyet az uralkodó osztály-az állam – tart fenn, és használ politikai céljainak a megvalósítása érdekében. A hadsereg tehát nem felfegyverezett emberek csoportja, hanem politikai felépítmény: az állam része […] a hadseregek politikamentességéről, semlegességéről való fecsegés nem más, mint a tömegek megtévesztését, félrevezetését célzó burzsoá politikai manőver.” 15 Az ideológiával kapcsolatban azt is fontos megemlíteni, hogy a Kádár-rendszerben a milícia jelentőségének a növelésével többen foglalkozhattak, amit korábbi szovjet példával igyekeztek alátámasztani. „Az orosz forradalmárok, a bolsevikok programjában még a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat közvetlenül megelőző időszakban is, a forradalom gyors nemzetközi győzelme reményében, az állandó, reguláris hadseregnek a nép általános felfegyverezésén nyugvó milíciarendszerrel való felváltása szerepelt.” 16 Több, ehhez hasonló idézetet is fel lehetne sorolni, de mindezt nyilván a vezetés nem vette komolyan. Még a politikai irányítást tekintve a párthoz, a szakirányítás szempontjából a Belügyminisztérium alá tartozott a Munkásőrség. Kezdetben a BM költségvetésén belül különítették el a milíciáét is. Fegyvert és ruhát a szovjetektől, illetve a Honvédelmi Minisztériumtól kaptak. A költségvetési tervek kialakításánál az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal kellett együttműködniük. 17 Helyi szinten a pártmilícia ügyeibe a körzeti karhatalmi parancsnokságok is beleszóltak. Ezekben a fegyveres erők helyi képviselői, az MSZMP pártbizottságának a helyi titkárai, és a helyi tanácsok titkárai vettek részt. Utasításaikat a munkásőr egységeknek kötelezően be kellett tartaniuk. Feladatuk volt a naprakész riadótervek kidolgozása, és az itt szolgáló munkásőr parancsnokoknak a törzsükkel kellett kapcsolatot tartaniuk, megfelelően kidolgozott munkatérképpel, és a területükön található objektumok védelmi tervével kellett rendelkezniük. 18 A milícia szervezeti felépítése: I. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága

13 14 15 16 17

18

A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek működésére MOL MOP M-KS295-1 1. d. 1. ő. e. FMPK 3075/1957. sz. határozata az 1957. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról MOL MOP M-KS-295-1 558. d. 1. ő. e. Zágoni Ernő – Somogyi Gyula – Farkas Ferenc: Hadsereg, honvédelem Bp. Zrínyi Kiadó, 1968. 7-39. o. Uo. MOL HT MT. Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d. 1-149. fólió; A Honvédelmi Tanács 3/104/1957. számú határozata a Belügyminisztérium 1957. évi tervéről” 1957. V. 22. 1956 HT MT. Védelmi Iroda okmányai XIX-A-98 1. d. 1-172 fólió 1957. VII. 26; A Honvédelmi Tanács 10/105/1957 számú határozata a Munkásőrség 1957. évi költségvetéséről. 1957. július 26. Münnich Ferenc, Horváth Mihály vörgy; Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium jelentése Kádár Jánosnak a Munkásőrség költségvetéséről és anyagi ellátásáról 1957. VI. 12. Antos István, Kiss Árpád MOL XIX-A-2-q 4. d. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek működésére MOL MOP M-KS295-1 1. d. 1. ő. e.

3

1957. február 19-én az IIB határozatot hozott a megalakítandó Munkásőrség Országos Parancsnokságának a törzséről. A központja az V. Arany János utca 25. lett, ami korábban a Kohó-és Gépipari Minisztériumé volt.19 A megszervezés nem ment könnyen, de egy hónappal később már több osztály működött a parancsnokságon. Ahhoz, hogy a testület szervezeti felépítését megérthessük, előbb állományának az összetételéről is kell néhány szót ejteni. A Munkásőrségben függetlenített, azaz hivatásos tisztek, társadalmi munkásőrök és polgári alkalmazottak teljesítettek szolgálatot. Az elsőként említett állománykategória a felsőbb parancsnoki posztokat töltötte be, szolgálatáért fizetést kapott. Őket az országos parancsnok nevezte ki, a néphadsereg tisztjeivel megegyező igazolványuk volt, a HM személyi tartalékállományához tartoztak, egészségügyi ellátásukat is a minisztérium biztosította. 20 Az alparancsnoki és a legénységi állomány társadalmi munkában, többnyire szabadidejében, látta el a feladatait. Adott esetben a kieső munkabérüket megtérítették. A polgári beosztottak fő,- vagy mellékállásban végezték el az adminisztratív feladatokat. A Munkásőrség élén az országos parancsnok állt. Először Halas Lajos 21 töltötte be ezt a tisztséget. Hatáskörét a következőképpen szabályozták: „Munkásőrség élén közvetlenül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és a kormánynak alárendelt országos parancsnok áll. Az országos parancsnokot a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának a javaslata alapján a kormány nevezi ki.” 22 A parancsnok feladatai a következők voltak: a kiképzés és a fegyverellátás szervezése, s függetlenített tisztek kinevezése, a párt és az állami szervek részére javaslatok kidolgozása.23 Az MSZMP PB döntése alapján nevezhette ki a budapesti és megyei, egyszóval területi parancsnokokat, a területi hivatásos állományt viszont a helyi MSZMP PB határozata alapján. Az átcsoportosításokat is a párt jóváhagyásával hajthatta végre, az országos mozgósítást az MSZMP KB első titkárának az utasítására, vagy jóváhagyásával rendelhetett el.24 1957. március 19.-re a MOP struktúrája javarészt kialakult, több osztály is működött a parancsnokságon. Hivatalosan a MOP állományát 1957. február 15. és április 1. között nevezték ki. 25 A Szervezési és Ellenőrzési Osztályon a következő tisztek szolgáltak: Fekete János 26 százados, Papp Árpád 27 százados, Boros Gergely, Fekete Sándor, 28 Zgyerka János 29 és Szabó
19 20 21

22 23 24 25 26

MSZMP II. 141-142. o. Munkásőr c. lap 1980/12. sz. Halas Lajos: A Munkásőrség ideiglenes működési szabályzata 1957. V. 27. MOL M-KS -295-1 1. d. 1. ő. e. Halas Lajos 1910-ben született Abádszalókon, szegényparaszti családban. Később a fővárosba került, ahol az Építőmunkások Szakszervezetének munkájában is részt vett. Itt került kapcsolatba a KMP-vel, ahová 1935-ben belépett. A háború alatt a légvédelemnél szolgált, majd a szerveződő MKP Rendező Gárdájának a vezetésével bízták meg. Ennek három évig volt a parancsnoka, ezt követően tiszti iskolába küldték, a gárdát pedig feloszlatták. Később Vas megyében az Országos Választási Bizottság tagja lett, majd politikai tiszt, ezt követően a pártőrséget vezette. 1951-ben katonai akadémiára küldték, majd lövészhadosztályparancsnok lett, később vezérkari csoportfőnök, a forradalom előtt pedig a Budapesti Hadkiegészítő Parancsnokságot vezette. A forradalom alatt Mező Imrével együtt próbált a hatalomnak megbízható kommunistákat szervezni. A forradalom leverését követően pártmilícia szervezésével foglalkozott, majd 1957 és 1962 között a Munkásőrség országos parancsnoka, és e mellett, majd ezt követően, a KB póttagja is volt. (Halas Lajos: Az „R” Gárdától a Munkásőrségig Bp. Zrínyi Katonai Kiadó 1986.) Hivatalosan az FMPK csak 1957. IV. 20-tól nevezte ki országos parancsnokká. (Magyar Közlöny 1957. IV. 20. 45. sz.) A Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa 1957. IV. 17. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. 1957. IV. 20-án lépett életbe. A Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. IV. 24.-én a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. A Munkásőrségbe történő kinevezése előtt a Budapesti Hadkiegészítő parancsnokságon szolgált, a XXI. kerületben a besorozási ügyekkel foglalkozó tiszt volt. 1957. február 15-én nevezték ki a Munkásőrség állományába. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP

4

Júlia gépírónő. 30 Az osztály feladatai a következők voltak: a megyei parancsnokságok havi értékelése, az országos parancsnok utasításai végrehajtásának az ellenőrzése, a rendkívüli események, az állomány, a fegyveranyag nyilvántartása, állománytáblák, szervi határozványok, megyei parancsnokságok elhelyezési terveinek a készítése és a diszlokációs térképek kidolgozása. 31 A Személyügyi Osztályt Káldor Gyula 32 vezette, helyettese Hegyi János 33 ezredes volt. A személyügyi tiszt Sipos Sándorné, előadó Kóti Margit volt. 34 Az állomány felvételével és leszerelésével kapcsolatos ügyek mellett a függetlenített állomány nyilvántartása, előléptetési javaslatok készítése, szabadságolási tervek, igazolványok kiadása, és a legénységi állomány nyilvántartása volt a feladatuk. 35 A Kiképzési Osztályt kezdetben Szekeres István ezredes, 36 majd Virág Ede irányította. 37 A tervezőtisztek a következők voltak: Palotás Ferenc alezredes és 38 Rékai
M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 8-án helyezték át a MOP-ra hivatalosan. (Kovács Imrének, a honvédelmi miniszter első helyettesének 0172. sz. parancsa 1957. IV. 8. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 15-én került a testület állományába. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Pártközpont küldte a Munkásőrségbe. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) 1957. II. 15-én került a testület állományába. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1903-ban született Sárisápon, egy bányászcsaládban. 1918-ban lett szakszervezeti tag. 1929-1931. Franciaországban dolgozott, ahol Karikás Frigyessel jó kapcsolatba került, 1932-től volt KMP tag, majd a szegedi Csillag börtönben együtt raboskodott Révai Józseffel. 1944-ben a sárisápi partizáncsoport tagja volt. 1945-1950. A Központi Bányász Szakszervezet titkára, e mellett 1945-1951 között a Partizánszövetség tagja, illetve 1945-1953 között országgyűlési képviselő volt. 1951-ben az Ércbányászati Feltáró vállalat igazgatója, majd 1956-ban a Bányász Szakszervezet titkára lett. A forradalom alatt Sárisápon szervezett fegyveres kommunista egységet, amit a nemzetőrség valószínűleg egy időre felszámolt. A forradalmat követően Budapesten a Munkásőrséget szervezete, illetve a Dorogi Szénbányászati trösztnél volt kormánybiztos. 1957. V. 1-én lett nyugdíjas. (Munkásőr 1981/ 10. szám. ; MOL 288. f. 8. cs. 20. ő. e. Halas Lajos: I. m. 194-206. o.; Munkásőrök. Szemelvények a Munkásőrség tízéves történetéből. Szerk.: Vadász Ferenc Bp. MOP 1967. 13-17. o.) Nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. (Magyar Közlöny 75. sz. 1957. VII. 5.) Egyébként a Partizánszövetségtől került a milíciához, Halas a későbbiekben alkalmatlannak nevezete őt erre a feladatra. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. Az első forradalmi ezred 2. zászlóaljában teljesített szolgálatot a forradalmat követően. Itt az a hír terjedt el róla, hogy „ellenforradalmár” volt. Ezt megcáfolták azzal, hogy a budapesti pártszervezetben tartózkodott ebben az időben. Biszku Béla levele Káldor Gyulával kapcsolatban az I. ezd. 2. zj. MSZMP IB-nek Budapest Főváros Levéltára (A továbbiakban: BFL) XXXV 1. d. 1. ő. e. Adminisztratív Osztály iratai. 1957. III. 1-én nevezték ki a MOP-ra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. III. 15-től felmentették, és más területre helyezték át a milíciától. (MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Halas Lajos elmondása szerint a Partizánszövetségtől került a MOP-ra, de alkalmatlan volt feladata elvégzésére. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) Korábban a HM Politikai Főcsoportfőnökségen volt osztályvezető. (Kovács Imre vezérőrnagynak, Személyügyi csoportfőnöknek a 0118. sz. parancsa 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A forradalom alatt a Forradalmi Tanács elnöke volt. (Szekeres István Budapesti parancsnok feljegyzése 1957. X. 25. BFL XXXV/1/b 10. ő. e.) A MOP-ra 1957. III. 12-én nevezték ki. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A MOP-ra 1957. III. 19-én nevezték ki, előtte az Országos Légvédelmi Parancsnokság Csoportfőnökségének Szervezési osztályvezető helyettese volt. (Kovács Imre vezérőrnagynak, személyügyi csoportfőnöknek a 0118. sz. parancsa 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Más adatok szerint 1957. III. 5-én kapott kinevezést. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.)

27 28

29

30 31 32

33

34 35 36

5

Miklós alezredes. 39 A lőkiképzési tiszt Zábráczki Ferenc őrnagy, 40 a híradós tiszt Gáva András százados, 41 Tuza Antal alezredes 42 pedig kiképzési előadó volt 43 Feladatuk a munkásőr parancsnokok terveinek a koordinálása, a rendezvénybiztosítási tervek, riadótervek, kiképzési tervnaptár, kiképzésekkel kapcsolatos nyilvántartások készítése volt. A kiképzésekhez nekik kellett módszertani segédleteket gyártani az és előadásokat tartani, ugyanakkor ők dolgozták ki az anyagszükségletet is. A továbbképzések szervezése, lebonyolítása is a feladataik közé tartozott.44 A Fegyverzeti és Technikai Osztály később vált önállóvá, Frey Andor ezredes 45 irányította. Kulcsár Béla főhadnagy, Kocsis S. Lajos főhadnagy tisztek 46 és Járomi Sándor főhadnagy tiszthelyettes voltak a beosztottjai. Utóbbi a nyilvántartással foglalkozott. 47 Az országos parancsnok távollétében ennek az osztálynak a vezetője az országos parancsnok hatáskörével és kiadványozási jogkörével rendelkezett, fegyverzeti kérdésekben tárgyalásokat folytathatott a honvédelmi miniszterrel, és a Belügyminisztérium „illetékes szakközegeivel.” Az osztály biztosította a fegyvereket és a lőszert, amelyeket a hadseregtől kellett igényelnie. Meg kellett tervezniük a fegyverek karbantartását és a lőszerellátást is. Utóbbi nyilvántartását megyénként kellett megoldani, a készletekről a HM-t évente kellett tájékoztatniuk. A fegyveranyag-ismeret oktatását nekik kellett lebonyolítaniuk. 48 Az Anyagi Osztályt Lajta Ferenc alezredes 49 irányította, Garamvölgyi Tibor alhadnagy 50 volt az irodavezető, Ágel Vilmos hadnagy 51 ruházati főnök, a raktáros Angel
37

38

39 40

41 42 43 44 45 46

47 48 49

A BM állományából érkezett a Munkásőrséghez. (Garamvölgyi Vilmos belügyminiszter-helyettes 02573. sz. parancsa 1957. VIII. 23. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. ) Az MSZMP KB Káderosztályának a javaslatára, Biszku Béla egyetértésével nevezték ki. (Földes László levele Halas Lajosnak 1957. V. 31. MOL MOP M-KS-295-1 6. d. 23. ő. e.) Hivatalosan csak 1957. VI. 1-től kapott kinevezést. (Az országos parancsnok 0272. sz. parancsa 1957. VII. 4. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.)1958. IV. 1-től felmentették, a rendőrséghez helyezték át. (MOP 079. sz. parancs 1958. IV. 15. MOL MOP M-KS-2951 393. d. 1. ő. e.) Korábban a XIV. kerület hadkiegészítő parancsnoka volt. 1957. IV. 8-án helyezték át a MOP-ra. (Kovács Imrének, a honvédelmi miniszter első helyettesének a 0173. sz. parancsa 1957. IV. 8. MOL MOP M-KS295-1 393. d. 1. ő. e. ) Valójában 1957. február15-től ott dolgozott. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. II. 4-én felmentették, azzal az indokkal, hogy megszűnt a munkaköre. (Az országos parancsnok 023. sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 16-án, a 3. karhatalmi ezredből került a Munkásőrséghez. (Kovács Imrének, a honvédelmi miniszter 1. helyettesének 0238. sz. parancsa 1957. IV. 16. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. 1957. II. 15-től kapott a MOP-ra kinevezést. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A honvédelmi miniszter 1957. XII. 14-én alezredessé léptette elő. (0602. sz. parancs MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. 1957. III. 21-én nevezték ki a MOP-ra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. 1957. II. 15-én helyezték át a MOP-ra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Kulcsár és Kocsis korábban a Fegyverzeti Csoportfőnökség Fegyverellátó és javító osztályán szolgált. (Kovács Imre a honvédelmi minisztérium első h. 0373. sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 26-án kaptak kinevezést a MOP-ra. (Halas Lajos 002. sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Honvédelmi Minisztériumnak közvetlen alárendeltségében működő csapat intézetének ellátó osztályvezető helyettese volt korábban. 1957. II. 15-től a MOP-on dolgozott. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 8-án helyezték át hivatalosan a Munkásőrséghez. (Kovács Imrének, honvédelmi miniszter első helyettesének

6

János törzsőrmester, a gépjármű és üzemanyag főnök Ispánovits Imre főhadnagy, 52 a gépkocsi garázs parancsnoka Fenyvesi László törzsőrmester 53 volt. Rajtuk kívül egy épületgondnok, egy gépíró és 9 sofőr, portás, fűtő, liftkezelő, 3 takarító tartozott az osztály állományához. 54 Az osztályvezető szintén az országos parancsnok hatáskörével és kiadványozási jogkörével rendelkezett, szakkérdésekben a társfegyveres szervek képviselőivel tárgyalásokat folytathatott. A következő anyagok igénylését, beszerzését, tárolását és megyei szinten történő nyilvántartását kellett biztosítania: élelmiszer, ruházat, üzemanyag, irodaszer, egészségügyi anyagok, elhelyezési anyagok. A gépkocsik használatát is kellett ellenőrizniük, és a fent említett anyagokat szét is kellett osztaniuk. 55 A Pénzügyi Osztályt Rajnai József százados 56 vezette. Rajta kívül Szijj György hadnagy 57 pénzügyi tiszt és még egy pénztáros teljesített itt szolgálatot. 58 A MOP osztályvezetőivel és az illetékes minisztériumok szerveinek a képviselőivel kellett a testület költségvetését elkészíteniük. Adott esetben a beruházási költségeket is meg kellett tervezniük, a társadalmi állomány munkahelyeivel az átlagbér visszatérítést is ők bonyolították le. 59 Az Ügyviteli részleget, később alosztályt, Nyárádi Róbert 60 61 főhadnagy vezette. Feladatuk a többi osztály nyomtatványokkal történő ellátása volt, ugyanakkor a titkos iratokat is ők kezelték. 62 A későbbiekben kerülhetett sor a Tájékoztatási és Sajtó Osztály felállítására, amelynek az osztályvezetője egyben az 1958-tól induló, és 1989-ig működő Munkásőr című lap főszerkesztője lett. Feladata e lap szerkesztése, a társszervek lapjainak a szerkesztőségével történő kapcsolattartás, más országok milíciáiról anyagok közlése, propagandaanyagok terjesztése volt. Ugyanakkor fényképezési, filmezési kérelmeket neki kellett felülbírálnia, és erről javaslatot tennie. 63

50 51

52

53 54 55 56 57 58 59 60

61 62 63

0172. sz. parancsa 1957. IV. 8. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.)1958. II. 18-án felmentették, és visszahelyezték a Néphadseregbe. (Az országos parancsnok 045 sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1393. d. 1. ő. e.) 1958-tól dr. Sós Béla tartalékos alezredes vezette az osztályt. (MOL MOP-M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 15-től helyezték át a MOP-ra, korábban tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 15-től dolgozott a MOP-on. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 3-án az elöljárója javaslatára főhadnaggyá léptették elő. Révész Géza honvédelmi miniszter 0100 sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. Az MN Páncélos Gépjármű Csoportfőnökség kiképzési osztályán gépkocsi kiképzőtiszt volt korábban. (Kovács Imrének a honvédelmi miniszter 1. helyettesének 0409 sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. V. 2-án nevezte ki Halas Lajos. (002. sz. parancs 1957. V. 2. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Angel és Fenyvesi 1957. IV. 26-án lett kinevezve. (Halas Lajos 002. sz. parancsa MOL MOP M-KS-2951 393. d. 1. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. 1957. II. 15-től dolgozott a MOP-on. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 15-én került a MOP-ra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. 1957. III. 8-án került a MOP-ra, előtte tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. XI. 1-én századossá léptették elő. (MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. ) A MOP személyi állománya 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának szervi határozványa MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e.

7

1957. májusára változások történtek a MOP-on. Szekeres István az újonnan szervezett Operatív Osztályt vezette, Laáb Antal 64 került a Szervezési élére, Lajta Ferenc pedig a szintén új Gazdasági Osztályt irányította. 65 A MOP szervezetével kapcsolatban megemlíteném, hogy 1957 áprilisában Münnich Ferencnek kritizálták az 66 agyonszervezettségét. Az év második felében jelentősebb változás nem történt az országos szervnél. 25 tiszt 4 tiszthelyettes, 39 polgári személy volt az állomány. 1 motort, 12 személygépkocsit, 1 raj gépkocsit, 4 háromtonnás tehergépkocsit és ugyanennyi buszt használtak. A Kiképzési Osztályra egy tervezőtisztet állítottak be, az Anyagi Osztályon a ruházattal foglalkozó tiszt később élelmiszerrel és irodaszerekkel is foglalkozott. Az összlétszám 68 főre nőtt. 67 Több egységet is közvetlen az országos parancsnokság alá rendeltek: A Szegedi városi zászlóaljat, az Építő zászlóaljat és a Vasas zászlóaljat. 68 A milícia szervezeti felépítése: II. A Munkásőrség területi szervei A Munkásőrség Országos Parancsnokságának közvetlen alárendeltségében állították fel a budapesti és a megyei parancsnokságokat, amelyeket 1957. február 28.-ig kellett megszervezni. A területi parancsnokságoknak a vállalatok, pártszervek segítségével megfelelő épületet kellett szerezniük, ahol felállíthatták a törzsüket. A függetlenített állomány listáját már 25.-re le kellett adniuk a MOP-ra. Kezdetben május 1.-ig tervezeték a testület 60%-át felállítani, és év végére akarták befejezni a szervezést.69 Az egységek felállításának az ütemezését február 21.-re dolgozták ki részletesen. Négy ütemet határoztak meg. Az elsőben 1957. március 10-ig 5241 főt kellett megszervezni. Ebből a MOP-ot, a területi parancsnokságokat, a 22 budapesti kerület törzsét tervezték felállítani. A következő közigazgatási egységekben szerveztek egységeket: III. IV. X. XIII. XXI. „ipari

64

65 66 67 68 69

A forradalom kirobbanását követően a KV apparátusából többen bejártak az V. kerület Akadémia utca 13; 17. és az Árpád utca 6-8. számú házakba, és több fontos iratot igyekeztek megsemmisíteni, vagy áthelyezni. 1956. október 31.-től kezdve az épületeket őrző Kaposvári önálló század közülük több embert letartóztatott. November 2.-ra ezek az épületek az V. kerületi nemzetőrök ellenőrzése alá kerültek, a Nádor utca 28-at kivéve. Ide a Petőfi Akadémiáról kilenc főt toboroztak, ők több iratot is el tudtak innen szállítani. November 4-ét követően részt vettek a Lenin Intézetben lévő nemzetőrök lefegyverezésében, majd őrizték az épületet, és propagandaanyagokat szállítottak vidékre. Amikor a Kormányőrség átvette a feladatukat, az egyik karhatalmi ezredbe osztották be őket. Laáb Antal is közéjük tartozott. Így ezt a kilenc főt 1957. augusztus 1.-én Kaszás Ferenc, a PTO egyik vezetője Vörös Csillag Érdemrenddel javasolta kitüntetni. (MOL PTO 288. f. 30. cs. 14. ő. e.) 1957. IV. 1-én lett a MOP-ra áthelyezve. (Halas Lajos 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan 1957. IV. 24. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. január 31-én felmentették, és a Néphadseregbe helyezték vissza Lajta Ferenccel együtt. (Az országos parancsnok 045. sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Ez Halas Lajossal való konfliktusa miatt történt meg, azt terjesztette róla Laáb Antal, hogy „ellenforradalmár” volt. Még pártbüntetést is kapott. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) Itt a későbbiekben a HM pártbizottságának a titkára lett. 1961-ben Czinege Lajosnál tiltakozott Csémi Károly előléptetése ellen, így a későbbiekben a Szalai József alezredes és társai ellen indult vizsgálatban bujtogatásért három évre ítélték. (Rainer M. János: Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961 IN: Évkönyv VIII. 2000. Magyarország a jelenkorban. Szerkesztette: Körösi Zsuzsanna, Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet 2000. 40-57. o.) Levél az MSZMP IB Titkárságának 1957. V. 7. előtt. Sándor József, Czinege Lajos, Halas Lajos MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 4. ő. e. Szlatki János: „Feljegyzés a munkásőrségről” (sic!) 1957. IV. 9. Agitációs Propaganda Osztály MOL XIXA-2-q 4. d. MOP állománytábla 1957. 2. fele MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának a szervi határozványa 1957. IV. 17. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Munkásőrség országos parancsnokának a 1. sz. intézkedése a megyei parancsnokságok és alárendelt egységek felállítására MOL MOP M-KS -295-1 1. d. 3. ő. e.

8

kerületekben”, továbbá Miskolcon, Salgótarjánban 2-2 századot, VII. VIII. IX. XI. XV. kerületben, Tatabányán, Pécsett, Szegeden 1-1 századot. Április 1.-ig 15 408 főt akartak fegyverbe állítani, a hónap 25-ig további 4897 fős emelést terveztek, november elsejéig a maradék 10399 főt is fel akarták fegyverezni. 70 Mivel sokan jelentkeztek, ezért a későbbiekben változtattak a terven. A területi parancsnokságok a hozzájuk tartozó városokban és járásokban szervezett munkásőr alakulatokat irányították. 71 Egy egység gyakran több településen szervezett alegységekre oszlott. A MOP mellett a PTO megyei, járási, stb. szervei is beleszóltak a munkásőr erők irányításába. Az ezzel kapcsolatos feladataik a következők voltak: a politikai nevelőmunka szervezése, a kiképzés menetének és a politikai feladatoknak a megbeszélése az illetékes parancsnokkal. Ugyanakkor a testületre vonatkozó párthatározatokról tájékoztatást kellett adniuk a parancsnokoknak. 72 A PTO mellett a körzeti karhatalmi parancsnokságok 73 utasításait is be kellett tartani a Munkásőrség területi szerveinek. Itt dolgozták ki a riadóterveket, meghatározták, hogy melyik fegyveres szervnek milyen objektumokat kell védenie, majd később ezeknek a védelmi tervét egyenként ki kellett dolgozniuk. A megyei munkásőr parancsnoknak bizonyos esetben a körzeti karhatalmi parancsnokságon kellett szolgálatot teljesíteniük.74 A területi parancsnokok munkájának döntő többségét természetesen nem a körzeti karhatalmi parancsnokságokon teljesített szolgálat tette ki. A fő feladataik a következők voltak. Az alárendelt egységek kiképzését kellett irányítaniuk, az egységparancsnok előterjesztése alapján a szakaszparancsnokig bezáróan nekik kellett kinevezniük a társadalmi munkásőr állományt, és az alárendelt egységtörzsek társadalmi állományát. Az adott területen szervezett rendezvények biztosítására is oda kellett figyelniük. Ugyanakkor felelősek voltak a kiadott anyagok, a pénzeszközök, különböző nyilvántartások, és a lőszer kezeléséért is. A parancsnokok feladatait igen részletesen szabályozták karhatalmi alkalmazás esetén is. Ilyenkor részt kellett venniük a körzeti karhatalmi parancsnokság ülésein, és az ott hozott döntéseket végre kellett hajtaniuk, illetve ennek eredményességéről tájékoztatást kellett adniuk beosztottjaiknak. Ugyanakkor a működési területen meg kellett ismerniük a kialakult politikai helyzetet, amelyről tájékoztatniuk kellett a felettes szerveket. A törzs munkájának az irányítása is a feladataik közé tartozott. A „karhatalmi feladatok végrehajtásának a politikai biztosítását” is meg kellett oldaniuk. Egységeiknek a hollétével tisztában kellett lenniük, és a törzsüket a kialakult „operatív helyzetről” tájékoztatniuk kellett. 75 Azt is lényeges tisztázni, hogy milyen hatáskörrel rendelkeztek a területi parancsnokok. A működési körzetükre csak az illetékes első párttitkár utasítására, vagy hozzájárulásával rendelhettek el riadót, de a közvetlen veszély elhárítására mindent meg kellett tenniük. A munkásőr erők alkalmazását a rendőrkapitány is kérhette a helyi párttitkártól, vagy annak akadályoztatása esetén a munkásőr parancsnoktól. „Ellenforradalmi megmozdulásnál” a
70 71

72 73 74 75

Halas Lajos - Jakus Vendel: Munkásőrségek megszervezése, felfegyverezése 1957. II. 21. MOL MOP MKS-295-1 1. d. 1. ő. e. A Munkásőrség Budapesti Parancsnokságának az állománytáblája MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. I. típusú megyei munkásőr parancsnokságok állománytáblája, 3. sz. állománytábla MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. Megyei Munkásőrség Parancsnokság II. típus, 4. sz. állománytábla” MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség Országos Parancsnokságának a szervi határozványa 1957. IV. 17. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A tagjai a következők voltak: A fegyveres erők képviselői, MSZMP pártbizottság 1. titkára, és a helyi tanácselnök. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e.

9

riadóterv alapján össze kellett vonni az erőket. A néphadsereggel és a rendőrséggel egységes karhatalmi alkalmazási terveket dolgoztak ki erre az esetre.76 A területi parancsnokok irányítása alatt működtek a területi törzsek. A terveknek megfelelően a fővárosban központi törzset szervezetek, ennek lett a feladata a kerületi, üzemi egységek irányítása. A vidéken szervezett törzseknek különböző volt a felépítésük, ennek alapján I. és II. típusúaknak nevezték őket. Az első kategóriába a következő megyék tartoztak: Baranya, Borsod, Fejér, Nógrád, Pest, Veszprém. Itt a megyei törzsben 3 tiszt, és ugyanennyi polgári alkalmazott, továbbá 15 fő társadalmi munkatárs teljesített szolgálatot. A parancsnoknak egy szervező és egy anyagi helyettese volt. 77 A II. típusba tartoztak a fentiekben fel nem sorolt megyék, törzseikbe 2 tiszt, 3 polgári és 12 társadalmi munkatárs volt beosztva. A parancsnoknak csak egy helyettese volt, a szervezéssel és az anyagi ügyekkel is ő foglalkozott. 78 Az év második felében, 79 annyi változás történt, hogy egy kiképzési és szervezési /hadműveleti/, és egy ellátó szakcsoportot hoztak létre. Előbbihez a kiképzéssel kapcsolatos teendők mellett még a sajtó, a híradó és a műszaki feladatok ellátása tartozott, a szakcsoport vezetője volt egyben a parancsnok első helyettese is. A társ- és az állami szervekkel ők tartották a kapcsolatot. A következő beosztásokat rendszeresítették ebben a szakcsoportban. A tervező és szervező munkatárs feladata volt, hogy a parancsok kiadásához szükséges adatokat összesítse, a riadóterv elkészítését segítse, és a parancsnok utasításait továbbítsa. Ugyanakkor kiképzési és nyilvántartó, önvédelmi kiképző, kiképzési anyagnyilvántartó, személyi nyilvántartó, sajtószervező és tájékoztató munkatársak, és híradó rendszervezető is dolgozott a szakcsoportban. 80 Az ellátó szakcsoport a szükséges anyagok biztosítása mellett a fegyverek ellenőrzésével, egészségüggyel, jogi ügyekkel, és a megyei parancsnokság mellé rendelt híradóraj irányításával is foglalkozott. Ebben a szakcsoportban a következő beosztásokat rendszeresítették: tervező és szervező, ruházati és hadtápnyilvántartó, gépjármű-és üzemanyag nyilvántartó, pénzügyi és elhelyezési szakértő munkatársak. Az utóbbi gondoskodott a karhatalmi alkalmazás esetén az egységek elhelyezéséről. Egyébként a területi törzseket a területi MSZMP bizottságok épületében helyezték el. Fegyvermester, fegyver-és lőszernyilvántartó munkatárs, fegyverellenőr, vezetőorvos, jogi referens, segédhivatal vezető is dolgozott ezen az osztályon. 81 A területi parancsnokok kinevezése nem mindenhol ment könnyen, különösen a budapesti parancsnok személye körül lehettek viták. Kezdetben Bugár János neve került szóba, 82 a későbbiekben Dékány Sándor 83 neve is felmerült, végül Szekeres István 84 mellett
76 77 78 79

80 81

82 83

A Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. I. típusú megyei munkásőr parancsnokságok állománytáblája, 3. sz. állománytábla MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. „Megyei Munkásőrség Parancsnokság II. típus 4. sz. állománytábla” MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Budapesti; az I, és a II. típusú megyei parancsnokságok állománytáblái 1957. második felében MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. Keletkezésük dátumáról a későbbiekben nem voltak teljesen biztosan meggyőződve, utólag kézírással dátumozták őket. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A „megyei munkásőrség Parancsnokság (sic!) szervi határozványa címmel 1957. IV. 30.-án készítettek egy tervezetet, amelyben a következő szervezeti egységek felállítását javasolták: Szervezési, Kiképzési, Személynyilvántartó, Pénzügyi-és Anyagi, Fegyver alosztályok és Titkos iroda. Mindkét típusú megyében, de különböző létszámmal tervezték ezeket felállítani. Ebből a tervből 1957-ben valószínűleg nem lett semmi. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. MSZMP II. 141-142. o. „A Budapesti Munkásőr parancsnoknak javaslom: Dékány Sándor elvtársat, aki 1936 óta tagja a Kommunista Pártnak. A Szovjetunió területén több mint két évig volt partizán. Egyéves Pártfőiskolát végzett, tartalékos százados. Jelenleg a Fővárosi Tanácsnál a Közmű Igazgatóságot vezeti. Foglalkozása műszerész, szakérettségit tett. Az október 23-i események és az azt követő ellenforradalmi felfordulás során

10

döntöttek. A parancsnok helyett kezdetben a következő személyek irányították a budapesti egységek megszervezését: Florek Gyula parancsnokhelyettes, akit még február 15-én nevezték ki, tehát a Munkásőrségre vonatkozó kormányrendelet hivatalos megjelenése előtt. A későbbiekben Winkler Ágoston 85 százados anyagi helyettesnek, Vágó László alezredes 86 kiképzési tisztnek, Gyarmati Andor 87 ruházati és élelmezési főnöknek került a parancsnokságra. 88 Február 15.-től kezdve a kerületi parancsnokokat is kinevezték, mindez április elejéig eltartott. A legkorábban a II. IV. V. VIII. XV. kerületben történtek meg a kinevezések. 89 A megyék élére a következő személyek 90 kerültek: Baranya: Duga József, 91 BácsKiskun: Patus József, 92 Békés: Faraghó Elek százados, 93 Borsod: Csulák János őrnagy. 94
közvetlen közelről láttam nagyszerű helytállását. Igen jó szervező, politikailag jól képzett. Javaslom, hogy a fenti beosztásban Dékány elvtársat az Intéző Bizottság fogadja el. (Halas Lajos levele a Budapesti IB-nek 1957. III. 15. MOL MOP M-KS-295-1 6. d. 23. ő. e.) „Szekeres István ezredest javaslom elfogadni a Budapesti Munkásőrség parancsnoknak. (sic!) … eredeti foglalkozása: bádogos-szerelő. Sztálin-akadémiát (sic!) és egy éves Pártfőiskolát végzett. Tagja volt a KIMSZ-nek, 1945 óta párttag. Leigazolt partizán, felesége és gyermekei párttagok. 1949-től a Népköztársaság tisztje, a légierőnél politikai osztályvezető volt. Az ellenforradalmi események után a tiszti felülvizsgáló bizottság elnöke volt az OLLEP-nél. (sic!) (Országos Légvédelmi Parancsnokság - kiegészítés a szerzőtől.) Jelenleg kiképzési osztályvezető a Munkásőrség Országos Parancsnokságánál.” (Halas Lajos levele a Budapesti IB-nek 1957. IV. 30. MOL MOP M-KS-295-1 6. d. 23. ő. e.) A későbbiekben Halas Lajossal konfliktusba keveredett, így pártbüntetést kapott 1957-ben. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) Tartalékos tiszt volt, majd a karhatalomban szolgált, 1957. III. 15-én került a MOP-ra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Orbán Miklós ezredes, a Forradalmi honvéd karhatalmi ezred 3. zj. Parancsnoka 1957. III. 22.-i levelében arról tájékoztatta Halas Lajost, hogy Winkler Ágostont rendőr századosnak nevezték ki. MOL MOP M-KS295-1 6. d. 23. ő. e. A későbbiekben, 1957. X. 24-i hatállyal alezredessé léptették elő. (Halas Lajos 0136. sz. parancsa 1958. X. 27. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 1-én került a parancsnokságra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 1-én került a parancsnokságra. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy a parancsnokok honnan kerültek a Munkásőrséghez. A következő személyek mentek át a BM-ből: Kelemen Sándor, Palkovics István, Mata Gábor, Virág Ede, Káldor Gyula, Winkler Ágoston, stb. Őket a MOP fizette, de a belügyi tisztek jogaival rendelkezhettek továbbra is. (Garamvölgyi Vilmos belügyminiszter-helyettes helyettes 02573. sz. parancsa 1957. VIII. 23. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Néphadseregtől vezényelték át a következő személyeket: Pesti Endre, Hegyi János, Arató Jenő ezredes, 9. lövész hadtestparancsnokság politikai osztályvezetője volt. A Petőfi Politikai Akadémiáról is több hallgató kapott a milíciánál kinevezést: Vágó László, Simeoni Ernő, Cserni József, B. Tóth Sándor, stb. (A honvédelmi miniszterhelyettes 0118 sz. parancsa 1957. III. 19. Kovács Imre személyügyi csoportfőnök aláírásával. MOL MOP M-KS-295-1 1. d.) A kiegészítő parancsnokságoktól is többen kerültek a Munkásőrséghez. (A honvédelmi miniszter első helyettesének 0172. sz. parancsa 1957. IV. 8. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Munkásőrséghez történő kinevezés több esetben előbb történt, mint a hivatalos áthelyezés. (A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-től lett parancsnok, korábban tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-én lett parancsnok. Korábban tartalékos tiszt volt. (Halas Lajos 003. sz. parancsa 1957. V. 23. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. ) 1957. III. 12-én lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.)

84

85

86 87 88 89 90

91 92 93 94

11

Csongrád: Bán László őrnagy, 95 Fejér: Szabó Antal főhadnagy, 96 Győr: Kőhegyi Béla őrnagy, 97 Hajdú-Bihar: Mályi Imre őrnagy, 98 Heves: Deák Ferenc őrnagy, 99 Komárom: Rigó József őrnagy, 100 Nógrád: Dános Ferenc őrnagy, 101 Pest: Arató Jenő ezredes, 102 Somogy: Oravecz Ferenc százados. 103 Továbbá: Szabolcs: Csernák József őrnagy, 104 Jász–Nagykun– Szolnok: Gila Pál őrnagy, 105 Tolna: Palkovics István őrnagy, 106 Vas: Vass Ferenc százados, 107 Veszprém: Árvai Mihály 108 alezredes, Zala: Dittrich Antal őrnagy. 109 A megyei

95 96 97

98 99 100

101

102

103

104

105

106

107 108

1957. III. 1-től töltötte be ezt a posztot, más forrásban századosi rangjelzés található. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 25-én állt szolgálatba, korábban tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 10-én nevezték ki, korábban tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. X. 24-i hatállyal alezredessé léptették elő. (Az országos parancsnok 0136. sz. parancsa 1958. X. 27. MOL MOP M-KS-2951 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-től töltötte be ezt a beosztást, korábban tartalékos tiszt volt. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Tartalékos tiszt volt, 1957. III. 10-től lett parancsnok. 1957-ben, az nem derül ki az iratokból, hogy miért, pártfegyelmi ügye volt, ezért fenyítésben részesült. (Tartalomjegyzék az 1957-es Munkásőr személyi ügyekről MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958-ban „Hazánk felszabadulására rendezett 13. évfordulóval” kapcsolatos hadtápmunkájáért dicséretben részesült. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 15-én nevezték ki. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A honvédelmi miniszter 1957. XII. 14-én alezredessé léptette elő. (0602. sz. parancs MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Március 11.-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Hivatalosan csak 1957. III. 19-én nevezték ki a MOPra, előtte a 9. lövészhadtest parancsnokság politikai osztályvezető-helyettese volt. (Kovács Imre személyügyi csoportfőnöknek a 0118. sz. parancsa 1957. III. 19. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. XII. 5-én Halas Lajos figyelmeztetésben részesítette, mivel egy budai borospincében ittas állapotban verekedett, és a testület gépkocsiját magáncélra használta. (Halas Lajos 0295. sz. parancsa MOL MOP MKS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957-ben pártfegyelmi ügye volt. (Tartalomjegyzék az 1957-es Munkásőr személyi ügyekről MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. II. 20-tól lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. VII. 2-án feddésben részesítették, mivel 1956. X. 30-án felolvasta az Országos Légvédelmi Parancsnokság levelét, és ezt a tényt önéletrajzában nem tüntette fel. (Halas Lajos 0139. sz. parancsa 1957. VII. 2. MOL MOP M-KS-295-1 393 d. 1. ő. e.) Ezt a megyei pb első titkára, Szirmai Jenő is aláírta, aki a későbbiekben az OTP vezérigazgatója lett 1968-tól. (Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról Kossuth Könyvkiadó 1972. 532. o.) Más forrás Kolláth Ernő tartalékos alezredes nevét említi. (A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 13-án lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. X. 24-i hatállyal alezredessé léptették elő. (Az országos parancsnok 0136. sz. parancsa 1958. X. 27. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. III. 1-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A BM állományából érkezett a Munkásőrséghez. (Garamvölgyi Vilmos belügyminiszter-helyettes 02573. sz. parancsa 1957. VIII. 23. MOL MOP M-KS-2951 393. d. 1. ő. e. ) 1958. X. 24-i hatállyal alezredessé léptették elő. (Az országos parancsnok 0136. sz. parancsa 1958. X. 27. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Tartalékos tiszt volt, majd 1957. III. 1-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957. IV. 1-től lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1957-ben, az nem derül ki pontosan, hogy miért, felfüggesztették. (Tartalomjegyzék az 1957-es Munkásőr személyi ügyekről MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.)

12

parancsnokok közül a legkorábban, február 20-án a Somogy megyeit, legkésőbb, április 1.-én a Veszprém megyeit nevezték ki. Legtöbbjük március 1.-én kapott kinevezést.110 A milícia felépítése: III. A Munkásőrség helyi szervei A budapesti kerületek, és a megyéken belül a fontosabb egységek élére 1957. március 1. és 15-e között nevezték ki a parancsnokokat. 111 A kerületek élére a következő személyeket állították: I. kerület: B. Tóth Sándor őrnagy, 112 II: Csizmadia József őrnagy, 113 III: Lakatos Ernő tartalékos főhadnagy, 114 IV: Fajszi Lajos őrnagy, 115 V: Fejes István százados, 116 VI: Lázár Károly őrnagy, 117 VII: Tőkés László őrnagy, 118 VIII: Gelencsér János százados. 119 (A későbbiekben: Ruzsbatzki László tartalékos főhadnagy.) IX: Mészáros Sándor őrnagy, 120 X: Kelemen Béla, 121 XI: Supka Kálmán tartalékos alezredes, 122 XII: Ágh János tartalékos
109

110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122

MOL MOP M-KS-295-1 3. d. 49/a. ő. e. Dittrich Antal 1957. III. 1-én lett parancsnok. (Az országos parancsnok 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. X. 24-i hatállyal alezredessé léptették elő. (Az országos parancsnok 0136. sz. parancsa 1958. X. 27. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. Káldor Gyula: Nagybudapesti kerületi parancsnokok névsora és rövid jellemzése 1957. III. 14. MOL MOP M-KS-295-1 6. d. 23. ő. e. ;MOL MOP M-KS-295-1 3. d. 11-13. ő. e. Petőfi Politikai Akadémián tanult, majd Sztálin Akadémián a tiszti tanfolyam parancsnoka volt. A forradalmat követően a Budai karhatalmi ezrednél szolgált. 1949-ig mezőgazdasági munkás volt, a következő évtől politikai munkás lett a hadseregnél. Az 50-es években kizárták, majd a forradalom előtt visszavették az MDP-be. A forradalom alatt „szilárd” magatartást tanúsított. A forradalom alatt pártmunkás volt, októbertől kitartott a rendszer mellett. Sztálin Akadémiát végzett. 1945-1948 járási pártitkár. 1948-1950 üvegfúvó segédmunkás, majd politikai munkás a hadseregben. 1949-től a hadsereg valamelyik hadosztályánál volt politikai osztályvezető helyettes, Sztálin Akadémiát végzett, majd a forradalom után a pécsi karhatalomnál szolgált. 1948 óta volt katona, politikai munkás, majd a karhatalomnál szolgált. A VIII. kerületi pb osztályvezető helyettese volt, majd 1956. novemberétől karhatalmista. A IX. kerületi pb-ben, majd a kiegészítő parancsnokságon dolgozott, innen 1955-ben leváltották, mivel az öccse papnak tanult. A forradalom alatt kitartott a rendszer mellett. 1922 óta volt pártmunkás, 1955-től a Katonai Komendáns Hivatal vezetője, majd leváltották. Hadosztály politikai osztályvezető, majd Személyügyi csoportfőnök helyettes. Laáb Antallal együtt távolították el a Munkásőrségtől, ezt követően a vezérkarnál lett osztályvezető helyettes, Laáb Antallal együtt 1961-ben elítélték. (Rainer M. János: Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961 IN: Évkönyv VIII. 2000. 122 A forradalom kirobbanását követően a KV apparátusából többen bejártak az V. kerület Akadémia utca 13; 17. és az Árpád utca 6-8. számú házakba, és több fontos iratot igyekeztek megsemmisíteni, vagy áthelyezni. 1956. október 31.-től kezdve az épületeket őrző Kaposvári önálló század közülük több embert letartóztatott. November 2.-ra ezek az épületek az V. kerületi nemzetőrök ellenőrzése alá kerültek, a Nádor utca 28-at kivéve. Ide a Petőfi Akadémiáról kilenc főt toboroztak, ők több iratot is el tudtak innen szállítani. November 4-ét követően részt vettek a Lenin Intézetben lévő nemzetőrök lefegyverezésében, majd őrizték az épületet, és propagandaanyagokat szállítottak vidékre. Amikor a Kormányőrség átvette a feladatukat, az egyik karhatalmi ezredbe osztották be őket. Laáb Antal is közéjük tartozott. Így ezt a kilenc főt 1957. augusztus 1.-én Kaszás Ferenc, a PTO egyik vezetője Vörös Csillag Érdemrenddel javasolta kitüntetni. (MOL PTO 288. f. 30. cs. 14. ő. e.) 1957. IV. 1-én lett a MOP-ra áthelyezve. (Halas Lajos 003. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozóan 1957. IV. 24. MOL MOP MKS-295-1 393. d. 1. ő. e.) 1958. január 31-én felmentették, és a Néphadseregbe helyezték vissza Lajta Ferenccel együtt. (Az országos parancsnok 045. sz. parancsa MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e.) Ez Halas Lajossal való konfliktusa miatt történt meg, azt terjesztette róla Laáb Antal, hogy „ellenforradalmár” volt. Még pártbüntetést is kapott. (Halas Lajos feljegyzése 1962. I. 25. MOL 288. f. 47. cs. 732. ő. e.) Itt a későbbiekben a HM pártbizottságának a titkára lett. 1961-ben Czinege Lajosnál tiltakozott Csémi Károly előléptetése ellen, így a későbbiekben a Szalai József alezredes és társai ellen indult vizsgálatban bujtogatásért három évre ítélték. (Rainer M. János: Ki van ellenünk? Kis magyar katonai puccskísérlet, 1961 IN: Évkönyv VIII. 2000. Magyarország a jelenkorban. Szerkesztette: Körösi Zsuzsanna, Standeisky Éva, Rainer M. János. Bp. 1956-os Intézet 2000. 40-57. o.)

13

százados, 123 XIII: Sós Dezső tartalékos százados, 124 XIV: Somlai Géza tartalékos alhadnagy, 125 XV: Ölveczky Károly főhadnagy, 126 XVI: Mári József tartalékos alezredes. Továbbá: XVII: Mata Gábor tartalékos főhadnagy, 127 XVIII: Szutter Ferenc őrnagy, XIX: Simeoni Ernő alezredes, 128 XX: Hidvégi Károly őrnagy, XXI: Cserni József alezredes, 129 XXII: Kuzma János főhadnagy. 130 A sietség legfőbb oka az ünnep lehetett. 131 A parancsnokok elsődleges feladata a törzsek megszervezése volt. Természetesen ezeknek is megszabták a felépítését: a parancsnoknak egy helyettese volt, aki egyben a kiképzési és szervezési /hadműveleti/ csoportvezetői feladatokat is ellátta. Rajta kívül még volt egy anyagi szolgálatvezető is a törzsben. A „hadműveleti” csoportban tervező és szervező, kiképzési, személyügyi nyilvántartó, híradórészleg vezető és híradó munkatársak dolgoztak. Az anyagi szolgálatvezető alárendeltje volt az anyagnyilvántartó, a raktáros, és a fegyvermester. A parancsnok kötelességeivel kapcsolatban kimondta a Munkásőrség szervi határozványa, hogy a megyei parancsnoknak és az MSZMP helyi szerveinek az alárendeltje, így a helyi PTO osztályokkal köteles volt együttműködni. Ezeket az egységeket a helyi MSZMP épületekben helyezték el. 132 A törzsekben szolgálókkal szemben a következő követelményeket támasztották: ismerniük kellett a karhatalmi szolgálat szabályait, és operatív tevékenységeinek a fajtáit, a karhatalmi harcászat módjait, és a különböző okmányokat. Havi nyolc óra kiképzésben részesültek. 133 A helyi munkásőr szervek törzsei irányították az önálló századokat és a zászlóaljakat, utóbbiaknak kettőtől hat századig tervezték a struktúrájukat kialakítani. 134 Egységeket Budapesten a kerületekben, több esetben az üzemekre támaszkodva, míg vidéken a járásokban, és a városokban próbálták megszervezni. Természetesen, ahol lehetett, az egységeket, és az alegységeket egy-egy gyáron belül állították fel. A 1. számú melléklet azt mutatja, hogy mely településen mekkora erőt szerveztek 1957 első felében. Jól látható, hogy a Munkásőrség döntő többségét, közel egyharmadát Budapesten állították fel, ennek az elosztását jól szemlélteti a 2. számú melléklet. Sőt, Pest megyében is jelentős erők álltak készenlétben, itt több mint kétezer főt fegyvereztek fel, a megyék közül itt volt a legtöbb munkásőr. Vidéken a második legnagyobb létszámú állományt Borsodban állították fel. A Pest és a Borsod megyei egységek elosztása jól látható a 3. és a 4. számú mellékletekben. A többi megyében ezeknél jóval kevesebb ember kapott fegyvert. A felállított egységek száma és nagysága egy-egy

123 124 125 126 127 128 129 130

131 132 133 134

MSZMP IB tag volt, előtte pedig hivatásos tiszt. 1945 után pb titkár, innen az Országos Káderosztályra került. 1952-ben tartalékos tiszti tanfolyamot végzett. Igazolt partizán, 1956. novemberétől karhatalmista. 1948-1957 között a hadseregben dolgozott. Kecskeméten szolgált, 1956 októberében a pártházat védte, majd a karhatalomban szolgált. 1950-től a néphadseregben hadosztály politikai osztályvezető, majd karhatalmista. 1949-től a hadseregben szolgált, majd a karhatalomban. A budapesti kerületi parancsnokok életrajzait a következő dokumentumból dolgoztam ki: Káldor Gyula: A Nagybudapesti kerületi parancsnokok névsora és rövid jellemzése 1957. III. 14. MOL MOP M-KS-295-1 6. d. 23. ő. e. A munkásőrségnél szolgáló hivatásos tisztek személyi kartonjai nincsenek meg, ugyanis a Magyar Országos Levéltárban csak a társadalmi állomány kartonjait lehet megtalálni. 1957. VI. 10-én a testületnél szolgáló hivatásos tisztek közül 154 a karhatalomból, 85 a honvédségtől, 40 az állami és pártszervektől került a testülethez. (Káldor Gyula: kimutatás a Munkásőrség állományába tartozó kinevezett 216 főről. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e. A Munkásőrség országos parancsnokának 003. sz. parancsa, 1957. április 24-én, a személyi állományra vonatkozóan. MOL MOP M-KS-295-1 393. d. 1. ő. e. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek működésére MOL MOP M-KS295-1 1. d. 1. ő. e. Állománytáblák MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 10. ő. e.

14

megyén belül attól is függött, hogy milyen ipari gyárak, üzemek működtek az adott területen, hányan laktak, vagy a forradalom alatt mekkora erő támadt a diktatúra ellen. A toborzás mellett a felfegyverezésre is oda kellett figyelni. 1957-ben a következő lőfegyvereket rendszeresítették a Munkásőrségnél. 7, 62 mm-es TT pisztolyt, amivel mindenkit elláttak, ezeket a 60-as évek közepéig maguknál is tarthatták a munkásőrök, amiből rengeteg baleset származott. A marokfegyver mellett 7, 62 mm-es karabélyt vagy ugyanekkora kaliberű PPS géppisztolyt is kaptak. DP golyószóróval és Gorjunov géppuskával, mindkettő 7, 62 mm-es volt, nehézfegyver rajokat, ritkább esetben szakaszokat szerelték fel. 135 A fegyverzet megoszlását mutatja az 5. számú melléklet. 1958-tól 150 darab 45 mm-es páncéltörő ágyúval is ellátták a testületet, amelyek kezelésére 4 tisztet és 1315 fő társadalmi állományú munkásőrt rendeltek a szervezési tartalékból. 136 Az egységek felfegyverzése a korábban ismertetett tervnél gyorsabban haladt, így a Titkárság 1957. április 19-én többek között azt a határozatot hozta, hogy 1957. június közepéig be kell fejezni a felfegyverezést. 137 Május 1.-re Budapesten- pár kerület kivételével – felállították a tervezett létszámot. Így Halas Lajos azt kérte az IB-nek írott levelében, hogy abban a 37 járásban, ahová eredetileg nem tervezetek egységeket, ott is induljon meg a szervezés. 138 Fontos tény, hogy csak augusztusra haladta meg az országos létszám a 30 ezer főt. Bár nagy volt a fluktuáció, 139 ennek ellenére Halas a későbbiekben is kitartott a testület létszámának közel 45 ezer fősre emelése mellett. 140 A létszámemelésre már augusztustól kezdve készítettek terveket. 141 1957. december 5-én Kádár János végül jóváhagyta a változtatásokat. Így a Munkásőrség állományának az emelése a következő évtől elkezdődött. 40 ezer fősre tervezték az állomány országos bővítését, így az említett 37 járásban is megkezdődhetett a munkásőr erők felállítása. A megyénként felállított új egységek szintén a 1. számú mellékletben láthatóak. A Munkásőrség országos diszlokációját jól érzékelteti a 6. számú melléklet. A létszámemelés arányait tekintve a területi parancsnokságok között nem volt lényeges különbség. A tiszti és a társadalmi állománnyal szemben a technikai állományt csak minimálisan növelték. Látható, hogy a MOP-on jelentős számú társadalmi állományt rendszeresítettek, ugyanakkor a bővülő gépjárművek technikai kiszolgálására és tárolására felállították a központi garázst, a testület népszerűsítésére pedig énekkart szerveztek. 142 A szervezési táblázatok adatai sok esetben nem pontosak, gyakoriak az összeadási hibák. A márciusi, Apró Antal, és a decemberi, Kádár János által jóváhagyott táblázatok közötti eltérések abból is adódhatnak, hogy a testület létszáma a különböző okokból, mint például halálozás, kilépés, kizárás, szinte állandóan változott, illetve sok esetben nem tartották be, túllépték az engedélyezett létszámot. 143

135 136 137 138 139 140 141 142 143

A munkásőr egységek tervezett diszlokációja vidéken. Fegyverzet, gépjárművek ellátási norma. 1957. III. 15-én hagyta jóvá Apró Antal MOP MOL M-KS -295-1 2. d. 10. ő. e. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. december 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. MOL MOP M-KS -295-1 2. d. 8. ő. e. MSZMP V. K. 176-177. o. Halas Lajos levele az IB-nek 1957. V. 15. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 4. ő. e. A Munkásőrség havi létszámkimutatásai MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 6. ő. e. Halas Lajos javaslata a Munkásőrség létszámának a felemelésére 1957. VII. 30. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 4. ő. e. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 9. ő. e. Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. december 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. MOL MOP M-KS -295-1 2. d. 8. ő. e. A munkásőr egységek tervezett diszlokációja vidéken. Fegyverzet, gépjárművek ellátási norma. 1957. III. 15-én hagyta jóvá Apró Antal MOP MOL M-KS -295-1 2. d. 10. ő. e. Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. december 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. MOL MOP M-KS -295-1 2. d. 8. ő. e.

15

A munkásőrök jogai és kötelezettségei A testület szervezetének a kialakítása mellett a fontos volt a munkásőrök jogait és kötelességeit is tisztázni. Ezt 1957. január 29-én hozott megalakításról szóló párthatározatban, majd az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletében és a kormány 3075/1957. számú, február 18-án kiadott határozatában szabályozták. Ezekben a dokumentumokban lefektetett elvek mindehhez azonban nem voltak elégségesek, így kiadták a Munkásőrség szervi határozványát és a Munkásőrség Működési szabályzatát is. 144 A testület fennállása alatt végig nagy figyelmet fordítottak az állomány megfelelő kiválogatására és összetételére. 1957-ban szigorúan megszabták, hogy kiket lehet felvenni a párthadseregbe. „A munkásőrség (sic!) tagja lehet minden 18. évet betöltött dolgozó: a) elsősorban az, aki 1919-ben vöröskatona volt, valamint az, aki résztvett (sic!) a spanyol szabadságharcban, vagy a II. világháborúban partizán volt, illetőleg 1945 előtt résztvett (sic!) a kommunista mozgalomban, vagy 1945 előtt szervezett munkás volt, továbbá: b) munkás, tsz tag, dolgozó paraszt, néphez hű értelmiségi”. Természetesen a forradalomban való részvétel kizáró oknak számított. 145 Akárcsak az 1956. november 4-ét követő külföldre távozás, a „párt és a kormány politikájával történő szembehelyezkedés” és a jogeltiltás is. 146 A testületbe történő felvételhez két munkásőr írásbeli ajánlása kellett, ezt követően az illetékes MSZMP alapszervezetének intéző bizottsága a felvételi kérelmet elbírálta, majd az illetékes parancsnok rendelte el a felvételt, amelynek során esküt kellett tennie a jelöltnek. Az állomány kötelességeit részletesen szabályozták. Az elöljáró parancsait végre kellett hajtaniuk, a felszerelésüket kímélni kellett.147 Fontos tény az is, hogy a Kádár-korszak első részében a Munkásőrség feladatai között kiemelten szerepelt egy esetleges megmozdulás, „ellenforradalom” elfojtása is: „a népi demokratikus államrendet, a munkás-paraszt hatalmat minden ellenséges támadással szemben megvédeni, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló előkészületeket, mozgalmat, vagy szervezkedést – amint arról tudomást szerez – elöljárójának, illetve a rendőrségnek jelenteni.” E mellett a „szocialista tulajdon védelmét” is a feladatok közé sorolták. Ugyanakkor a munkásőröket példaképként szerették volna az emberek elé állítani. Nem azt akarták, hogy féljenek a párthadseregtől, hanem inkább azt, hogy felnézzenek rá, így „mind a párt, mind a magánéletben kommunistához méltóan, szerényen kellett viselkedniük,” és parancsnokaik életét a munkásőröknek a saját életük kockáztatása árán is meg kellett védeniük. A testület tagjai egyébként a szolgálat ellátása során közhivatalnoknak minősültek. 148 A kötelezettségek közé tartozott az is, hogy a Munkásőrség objektuma, vagy szolgálatban lévő tagja ellen intézett támadást azonnal kellett jelenteni az állomány tagjainak. E mellett politikai és katonai ismereteiket bővíteniük kellett, az elemi csapások elhárításában is részt kellett venniük. A karhatalmi alkalmazás esetén az ellenség megsemmisítésében, alegysége feladatainak az ismeretében és végrehajtásában jelölték meg a teendőket. 149

144

145 146 147 148 149

MSZMP II. 55-57. o. MSZMP V. 344-348. o. Az Elnöki Tanács 1957/13 sz. tvr. Magyar Közlöny 1957. II. 12. ; A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e. Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP MKS-295-1 1. d. 1. ő. e. FMPK 3075/1957. sz. határozata MOL MOP M-KS-295-1 558. d. 1. ő. e. A dokumentumot az MSZMP V. kötetében is közölték. A Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. FMPK 3075/1957. sz. határozata MOL MOP M-KS-295-1 558. d. 1. ő. e. Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. A Munkásőrség szervi határozványa. Utasítás a Munkásőrség törzseinek a működésére. 1957. Nincs dátum. MOL M-KS-295-1 1. d. 3. ő. e.

16

Az 1957-es szabályzatokban a munkásőrök jogaival jóval részletesebben foglalkoztak, mint a kötelességeivel. Jelentős jogosítványokkal rendelkeztek. A munkásőr gyakorlatilag a karszalag 150 és a jelvény 151 felvételével bármikor „szolgálatba helyezhette” magát: „A munkásőrt szolgálatban állónak kell tekinteni, ha szolgálati feladatának teljesítése közben jár el, vagy ha a körülmények a közérdek védelmében (a) munkásőri minőségben való szolgálati fellépését indokolttá teszik. A munkásőrt szolgálatának ellátása közben megilleti a büntetőjogi védelem az egyenruha és a fegyverviselés joga. Karhatalmi alkalmazása esetén az igazoltatási, az előállítási és a fegyverhasználati jog is.” A szolgálatban lévő munkásőr gépjárműveket is átvizsgálhatott. Ennek során a rendőrségre kellett előállítania a gyanús, stb. személyeket. 152 Hiába szabályozták részletesen a testület tagjainak a fegyverhasználatát, ennek ellenére sok baleset, visszaélés, vagy ahogy akkortájt nevezeték, „rendkívüli esemény”, történt, aminek az volt a legfőbb oka, hogy a ’60-as évek közepéig maguknál tarthatták a szolgálati fegyverüket. A fegyvert elvileg csak indokolt esetben használhatták, mint például: „A fegyverhasználatnak egyes személyekkel és zavarkeltő, ellenforradalmi tömeggel szemben egyaránt helye van. Zavartkeltő, ellenforradalmi tömeg az a csoportosulás, mely az abban résztvevők számától fogva, vagy ettől függetlenül is – tevékenysége és magatartása miatt a közrendre és a közbiztonságra fegyvertelenül is veszélyes.” A „zavartkeltő, ellenforradalmi” tömeg esetén a fegyverhasználatot meg kellett előznie a figyelmeztetésnek, figyelmeztető lövésnek. De a fegyverhasználatnak igen tág teret szabtak: „Még a figyelmeztető lövések is mellőzhetők, ha a társadalom védelmének az érdeke nem engedi meg az alkalmazásukat, vagy ha a munkásőrt hirtelen és váratlan, az életét fenyegető támadás éri.” A gyermekre, a terhes nőre és az elmebetegre tilos volt lőni. A munkásőr akkor is tüzet nyithatott, ha a szolgálatának az ellátásában akadályozták, ha olyannal került szembe, aki súlyos bűncselekményt követett el, vagy ennek az elkövetésében kellett megakadályozni. Szökött elítélt elfogása esetén, illetve a munkásőr közvetlen megtámadása esetén is használhatta a fegyverét: „Közvetlen a támadás akkor is, ha a zavartkeltő, ellenforradalmi tömeg a munkásőr, vagy más személy ellen nyomul, s a munkásőr felhívására és fegyverhasználattal történő fenyegetésére a meghatározott távolságban nem áll meg.” 153 Látható, hogy a hatalom igyekezett biztosítani munkásőreit, hogy esetleges rendszerellenes tüntetőkkel szembeni fellépésüknél nem érheti őket felelősségre vonás. Sőt, a nem indokolható mértékű intézkedések esetén is szemet hunytak. Erre jó példa volt az önvédelem szabályozásának az esete: „A védelem szükséges mértékének ijedtségből, vagy menthető felindulásból való túllépése azonban nem büntethető.” 154 A kilépés és a kizárás menetét is rendezték a szabályzatban. Előbbire a parancsnok és az illetékes MSZMP IB határozata alapján kerülhetett sor. Ezek mellet felsorolták azt is, hogy mi számít rendkívüli eseménynek. Ilyen volt az egységen belüli tömeges parancsmegtagadás, a szolgálati hatalommal történő visszaélés, a fegyverbaleset, a hanyag őrszolgálat miatt keletkezett kár, a fegyver elvesztése, és a rongálása, az 1000 forintnál nagyobb kár a

150 151

152 153

154

A karszalag vörös színű volt, középen Munkásőrség felirattal. Eredetileg volt olyan elképzelés is, hogy nemzeti színű legyen. A jelvény a következőképpen nézett ki: A felső részén „… búzakalász és fogaskerék koszorúalakban. Középen nemzetiszínű mezőben keresztben géppisztoly kicsinyített mása. A jelvény felső részén középen öt ágú (sic!) vörös csillag, a nemzetiszínű mezőben a munkásőrség (sic!) kezdőbetűi MÖ láthatók egymás alatt.” Népszabadság 1957. III. 13. Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. Halas Lajos: Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. Az esetlegesen kialakult tömeg, és a munkásőrök viszonyát is szabályozták: „Az egység tagjai a tömeggel közvetlenül ne érintkezzenek, a tömegben lévőkkel ne keveredjenek, s velük közvetlenül ne alkudozzanak és megegyezést ne kössenek.” Halas Lajos: (A Munkásőrség ideiglenes működési szabályzata 1957. V. 27. MOL M-KS -295-1 1. d. 1. ő. e.) Halas Lajos: Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e.

17

felszerelésben, a más fegyveres szerv tagjaival történt összetűzés még akkor is, ha ebből nem keletkezett kár. A szolgálatban elkövetett bűncselekmények a katonai bíróságra tartoztak. 155 Az állomány nyilvántartását is szabályozták. A megyei parancsnokságokon szolgáló hivatásos állományig bezárólag karton, a többiekről csak létszámnyilvántartást kellett vezetni. Az alsóbb beosztású munkásőrök kartonnyilvántartását pedig az egységparancsnokságoknak kellett intézniük. 156 * 1957-ben szűk fél esztendő alatt megszervezte az MSZMP a Munkásőrséget. A párthadsereg felállításához külföldi és hazai példák is egyaránt szolgáltak. Már az 1956-os forradalom alatt és azt követően is felvetődött egy pátnak közvetlen alárendelt erő felállításnak a kérdése, de ezzel, különböző okok miatt csak 1957. január végén tudtak foglalkozni. Mindemellett azt is meg kell említeni, hogy természetesen ez az év nem csak a milícia tagjainak a toborzásáról és felfegyverezéséről szólt. Már a megszületésétől kezdve konkrét feladatokkal látták el a Munkásőrséget. Az első ilyen a március 15-én való készenlét volt, majd az ezt követő ünnepségek biztosításában is részt kellett venniük. 1957 elején még valószínűleg többekben élhetett a remény, hogy az 1848-as forradalom évfordulóján sikerül valamiféle megmozdulást kirobbantani, így több helyütt megjelent a falakon a MÚK, azaz a Márciusban Újra Kezdjük felirat. A hatalom persze tisztában volt azzal, hogy nem törhet ki újabb forradalom, hiszen a nemzet a forradalom leverését követően elveszetett vezetőit, a Magyar Néphadsereget a szovjetek lefegyverezték, és jelentős erőkkel állomásoztak az országban. Ennek az ünnepnek nem egy újabb szabadságharc kirobbanása, hanem inkább az volt a tétje, hogy az MSZMP újonnan szervezett fegyveres szerveivel, így többek közt a szerveződő Munkásőrséggel képes lesz-e a rendet fenntartani. A hatalom felkészült az ünnepre, így megszervezték a fegyveres szervek feladatait, begyűjtötték azokat, akik egy esetlegesen kirobbanó megmozdulás szervezői lehetnek. Március 15-én, pár kisebb megmozdulástól eltekintve nem is történt semmi. A magyar társadalomnak így be kellett látnia, vagy inkább bele kellett törődnie abba, hogy belátható időn belül nem sikerül egy demokratikus rendszert kialakítania, tovább kell élnie egy diktatúrában. 157 Ugyanakkor több egység tartott márciusban felvonulást, vagyis egyfajta diadalmenetet a leigázott országban. Az 1957-es hadseregbe történő toborzást megelőző agitációban is aktívan részt vettek. Mindezekkel terjedelmi korlátok miatt nem foglalkoztam ebben a tanulmányban. A szervezet struktúrájával kapcsolatban több lényeges momentumra is felhívnám a figyelmet. Mint azt láthattuk, az MSZMP nem csak a legfelsőbb szinten irányította a Munkásőrséget, hanem az alsóbb szervei is beleszólhattak a helyi egységek mozgósításába, a tagok kiválasztásába. Ez több szempontból is lényeges volt. Egyrészt a helyi szervek magukénak érezhették így az egységet, másrészt jobban ki tudták választani a „megfelelő” embereket, hiszen sokszor személyesen ismerték őket. Adott esetben rendelkezhettek is a helyi erővel, nem kellett a központ engedélyére várni. Ugyanakkor a munkásőrparancsnok, és a helyi pártszerv vezetője a kialakított struktúrában egymást is ellenőrizte. Még egy fontos tényre rávilágítanék. 1958-ra a testület létszáma elérte a 40 ezer főt. A 60-as években átalakították a testületet, tovább emelték a létszámát, évente lecserélték az állomány egy résztét, a 80-as évek végéig nagyjából évente 10%-át. Ugyanakkor tartalékos
155

156 157

Halas Lajos: Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. A Legfelsőbb Bíróság Kollégiuma elfogadta, hogy az összes bűncselekmény, amelyet munkásőr követett el, polgári bíróság elé kerüljön. Halas Lajos ez ellen tiltakozott. Halas Lajos levele Jahner Bakos Mihály ezredesnek, az IM Katonai Főosztály vezetőjének. 1957. IV. 30. Halas Lajos: Munkásőrség működési szabályzata 1957. XII. 5. MOL MOP M-KS-295-1 1. d. 1. ő. e. Kiss Dávid: A beletörődés ünnepe: 1957. május 1. Társadalom és Honvédelem 2007/1. 53-111. o.

18

munkásőri állományt is létrehoztak. Mindebből tehát az következik, hogy a magyar társadalom több mint 1%-a volt munkásőr, így nem elhanyagolható a szervezet szerepe a Kádár-korszakban! 2008

19

Mellékletek
1. számú melléklet: A munkásőr egységek tervezett diszlokációja vidéken 1957. III. 15.-én és 1957 decemberében. (A létszám és az egységek decemberben eltervezett változását dőlt betűvel jeleztem. A megyei törzsek többnyire a megyei székhelyeken működtek.) Baranya megye: Megyei törzs: 21 fő; (+5 fő) Zászlóaljak: Pécs város: 354 fő (+1 fő); Komló: 354 fő (-112 fő); Mohács: 236 (+6 fő) Önálló századok: Szigetvár: 116 fő; Pécs járás: 116 fő; Siklós: 116 fő; Sellye: 116 fő (+1 fő) Újonnan alakult: Pécsvárad és Sásd (116-116 fő) Bács-Kiskun megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Kecskemét: 236 fő (+6 fő) Önálló századok: Kalocsa: 116 fő; Kiskunfélegyháza: 116 fő; Baja: 116 fő, Kiskunhalas: 116 fő Újonnan alakult: Dunavecse, Kiskőrös, Bácsalmás (116-116 fő) Békés megye: Megyei parancsnokság: 17 fő (+9 fő) Önálló századok: Békéscsaba (+32 fő); Gyoma, (Kezdetben valószínűleg Szeghalom is szóba került helyette.), Orosháza (+64 fő), Sarkad, Mezőkovácsháza, (Valószínűleg Szarvas helyett.) Gyula. Mindegyik 116 fős volt. Újonnan alakult: Békés, Szarvas, Szeghalom (116-116 fő) Borsod megye: Megyei parancsnokság: 21 fő (+5 fő) Zászlóaljak: Miskolc 705 fő (+3 fő), Kazincbarcika: 354 fő (-238 fő, így önálló század lett.), Ózd: 354 fő (+1 fő) Önálló századok: Szerencs, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely (+32 fő), Mezőcsát, Encs, Edelény (+32 fő). (116 fős századok) Újonnan alakult: Abaújszántó, Szikszó, Putnok (116-116 fő) Továbbá Miskolc járásban egy 2 százados zászlóalj alakult. Csongrád megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Szegedet kezdetben közvetlen a MOP alá rendelték, kivették a megye irányítása alól. Itt egyébként 354 fő teljesített szolgálatot. Önálló századok: Hódmezővásárhely, Szentes, Makó (Csongrád helyett.), Szeged járás. (116-116 fő) (Mindegyik +126-126 főt kapott, így 2 százados zászlóaljakká váltak.) Újonnan alakult: A Szeged városi 353 fős zászlóaljat közvetlen a megyei parancsnokság alá rendelték. Fejér megye: Megyei törzs: 21 fő (+10 fő) Zászlóaljak: Székesfehérvár: 354 fő (-112 fő), Dunapentele: 468 fő (-114 fő), Mór: 236 fő (-6 fő) Önálló századok: Sárdbogárd, Bicske (116-116 fő) Újonnan alakult: Székesfehérvár járás (148 fő), Enying (116 fő), Sztálinváros járás (116 fő) Győr megye: Megyei törzs: 17 fő (+14 fő) Zászlóaljak: Győr: 354 fő (-1 fő), Sopron: 354 fő (-1 fő), Mosonmagyaróvár: 354 fő (-112 fő) Újonnan alakult: Kapuvár (116 fő), Csorna (116 fő) Hajdú - Bihar megye: Megyei törzs: 17 fő (+8 fő) Zászlóaljak: Debrecen: 354 fő (-1 fő) Önálló századok: Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Püspökladány (116-116 fő) Újonnan alakul: Polgár, Derecske, Biharkeresztes, Hajdúsámson (116-116 fő) Heves megye: Megyei törzs: 17 fő (A decemberi tervben 14 főről 28-ra tervezték növelni.) Zászlóaljak: Hatvan: 236 fő (+38 fő), Gyöngyös: 354 fő (-112 fő), Eger: 236 fő (+38 fő) Önálló századok: Pétervásár (+37 fő), Füzesabony (116 fő) Újonnan alakult: Füzesabony, Heves (116-116 fő) Komárom megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Komárom: 236 fő (-6 fő), Tatabánya: 354 fő (+117 fő), Dorog: 354 fő (-1 fő), Tata: 354 fő (-1 fő) Önálló századok: Ororszlány: 116 fő (+32 fő) Nógrád megye: Megyei törzs: 21 fő (+5 fő)

20

Zászlóaljak: Salgótarján: 1073 fő (Ez 9 százados volt, a későbbiekben ebből 5 maradt Salgótarjánban, négyet Kisterenyében szerveztek meg.) Önálló századok: Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó (116-116 fő), A pásztói egység később 32 fővel nőtt. Újonnan alakult: Balassagyarmat, Szécsény (116-116 fő), Rétság (120 fő) Pest megye: Megyei törzs: 21 fő (+5 fő) Zászlóaljak: (Eredetileg mindegyik 354 fős volt.) Budai járás (-1 fő), Szentendre (-5 fő), Ráckeve (112 fővel csökkent, ebből szervezeték meg a dabasi járást), Gödöllő (112 fővel csökkent, ebből szervezték meg az aszódi járást), Vác (-185 fő, ebből a szobi századot szervezték meg.) Önálló századok: Cegléd (-1 fő), Nagykáta, Monor (116-116 fő) Újonnan alakult: Aszód, Szob, Dabas (116-116 fő) Somogy megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Kaposvár: 236 fő (+6 fő) Önálló századok: Nagyatád, Barcs, Marcali, Siófok (116-116 fő) Újonnan alakult: Fonyód, Tab, Csurgó (116-116 fő) Szabolcs – Szatmár – Bereg megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Nyíregyháza: 236 fő (+6 fő) Önálló századok: Tiszalök, Kisvárda (Nyírbátor helyett), Vásárosnamény (Nagykálló helyett), Mátészalka (116116 fő) Újonnan alakult: Nyírbátor, Nagykálló, Fehérgyarmat, Csenger, Baktalórántháza (116-116 fő) Szolnok megye: Megyei törzs: 17 fő (+14 fő) Zászlóaljak: Szolnok: 354 fő (-112 fő) Önálló századok: Jászberény (+32 fő), Törökszentmiklós, Karcag (+64 fő), Mezőtúr (+32 fő), Kunhegyes (+64 fő), Kunszentmárton (Tiszaföldvár helyett.) (Eredetileg: 116-116 fő) Újonnan alakult: Kunszentmárton, Szolnok járás, Tiszafüred, Jászapáti (116-116 fő) Tolna megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Önálló századok: Szekszárd, Tamási, Paks (+32 fő), Dombóvár (+32 fő), Gyönk, Bonyhád (116-116 fő) Újonnan alakult: Szekszárd város (116 fő) Vas megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Szombathely: 236 fő (+6 fő) Önálló századok: (Eredetileg mindegyik 116 fős volt.) Sárvár, Celldömölk, Szentgotthárd, Körmend, Vasvár, Kőszeg, Szombathely járás (+32 fő) Veszprém megye: Megyei törzs: 21 fő (+5 fő) Zászlóaljak: Veszprém (+6 fő), Várpalota (+6 fő), Pápa (+6 fő), Devecser (236 fő), ebből 120 fő kivált, az Ajka városi század lett belőle. Önálló századok: Zirc, Sümeg, Keszthely (Balatonfüzfő helyett), Tapolca (116-116 fő) Zala megye: Megyei törzs: 17 fő (+9 fő) Zászlóaljak: Nagykanizsa: 236 fő (+6 fő) Önálló századok: Zalaegerszeg (+ 6 fő), Lovászi (Letenye helyett), Zalaszentgrót (Lenti helyett) (116-116 fő) Újonnan alakult: Lenti (116 fő) A munkásőr egységek tervezett diszlokációja 1957 elején. Összesítő táblázat. Egységek MOP Budapest Baranya Bács – Kiskun Békés Borsod Csongrád Tiszt fő 26 37 9 7 8 13 6 Tiszthelyettes fő 4 1 Polgári fő 37 4 3 3 3 3 3 Társadalmi fő 9628 1419 707 702 2114 710 Zászlóalj 23 3 1 3 1 Önálló század 1 3 4 6 6 3 Század 81 9 2 12 3

21

Fejér Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala

9 5 6 7 6 10 11 7 7 9 8 10 11 6

-

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1291 1071 710 1065 1068 1429 2125 707 707 1055 702 1052 1415 712

2 3 1 3 3 3 5 1 1 1 1 4 2

3 3 2 1 3 3 4 4 6 6 7 4 2

8 9 3 7 8 9 15 2 2 3 2 8 4

1. ábra: Munkásőrségek rendszeresített állományát valószínűleg a Halas Lajos által készített tervek alapján 1957. III. 15-én hagyta jóvá Apró Antal. Munkásőrségek rendszeresített állománya MOP MOL M-KS -295-1 2. d. 10. ő. e. A táblázathoz kapcsolódó szövegben az 1957 decemberében feltüntetett változtatások a következő dokumentumokból származnak: Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. XII. 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 8. ő. e. Továbbá: Palotás Ferenc alezredes (Kiképzési Osztály): Megalakulási terv a Munkásőrség átszervezésének végrehajtására 1957. XII. 18. Halas Lajos jóváhagyta. (1958 januárjában tervezték az átszervezést.) MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 8. ő. e. A Munkásőr egységek tervezett diszlokációja 1957. decemberi terv. Összesítő táblázat. Megnevezés Budapest Baranya Bács-K. Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú-B. Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala MOP Vasas zj. Építők zj. Kp. Énekkar Kp. Garázs Összesen Mindösszesen Tiszt 34 9 7 8 13 7 9 5 6 7 7 10 11 7 7 9 8 10 11 6 25 1 1 218 Jelenleg Technikai 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 39 100 31178 30978* Társadalmi 8922 1417 707 702 2114 825 1299 1071 710 1065 1421 1429 2122 707 707 1055 702 1052 1415 712 353 353 30860 30660* Tiszt 36 12 11 12 17 8 11 8 11 9 9 11 14 11 13 13 10 11 12 8 19 1 2 270 Javasolt Technikai 7 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 30 34 129 128* 38352 38131* Társadalmi 9817 1564 1101 1186 2445 1452 1536 1235 1212 1224 1611 1589 2192 1101 1331 1528 924 1133 1503 882 37 392 583 120 37953 37733*

22

Szervezési 11 6 1632** tartalék Országos 31178 40000 létszám 30978* 39780* *Helyesen összeadva. **1957 végén négy tisztet és 1315 társadalmi állományú munkásőrt terveztek a tartalékból elkülöníteni, a hadrendbe állítandó 45 mm-es páncéltörő ágyúk kezelésére. 2. ábra: Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. XII. 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. Továbbá: Palotás Ferenc alezredes (Kiképzési Osztály): Megalakulási terv a Munkásőrség átszervezésének végrehajtására 1957. XII. 18. Halas Lajos jóváhagyta. (1958-ban tervezték az átszervezést.) MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 8. ő. e. 2. számú melléklet: A munkásőr egységek tervezett megoszlása a budapesti kerületekben 1957. március és december. (A decemberi létszámváltozás dőlt betűvel van feltűntetve.) Budapesti parancsnokság: 31 fő Rádió szakasszal egészült ki: +26 fő I. kerület: 116 fő +69 fő II. kerület: 236 fő +11 fő III. kerület: 354 fő +116 fő IX. kerület: 580 fő +37 fő X. kerület: 705 fő +2 fő XI. kerület: 580 fő +5 fő XII. kerület: 236 fő +11 fő XVIII. kerület: 236 +11 fő XIX. kerület: 354 fő +4 fő XX. kerület: 354 fő +4 fő XXI. kerület: 705 fő Ez lett a Csepel Vas-és Fémművek zászlóalja decemberben. E mellett Csepelen 247 fővel új egység alakult. XXII. kerület: 354 fő -107 fő Vasas zászlóalj: 354 fő Építők zászlóalj: 354 fő

IV. kerület: 705 fő +2 fő V. kerület: 236 fő +154 fő VI. kerület: 236 fő +43 fő VII. kerület: 354 fő +36 fő VIII. kerület: 705 fő +34 fő

XIII. kerület: 705 fő +2 fő XIV. kerület: 354 fő +94 fő, a Pártfőiskola és a Tanácsakadémia is ide tartozott. XV. kerület: 354 fő + 4 fő XVI. kerület: 236 fő +11 fő XVII. kerület: 236 fő +11 fő

3. ábra: Munkásőrségek rendszeresített állománya 1957. III. 15-én hagyta jóvá Apró Antal MOP MOL MOP M-KS -295-1 2. d. 10. ő. e. Az 1957 decemberében feltüntetett változtatások a következő dokumentumokból származnak: Halas Lajos: A Munkásőrség szervezésének létszámkihatása 1957. XII. 5. A dokumentumot Kádár János jóváhagyta. Továbbá: Palotás Ferenc alezredes (Kiképzési Osztály): Megalakulási terv a Munkásőrség átszervezésének végrehajtására 1957. XII. 18. Halas Lajos jóváhagyta. (1958-ban tervezték az átszervezést.) MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 8. ő. e. A Munkásőrség budapesti diszlokációja 1957 márciusában

23

4. ábra: MOL MOP M-KS-295-1 3. d. 49/a ő. e. 3. számú melléklet: A Munkásőrség diszlokációja Pest megye északi és déli részén. (MOL MOP M-KS295-1 2. d. 9. ő. e.)

24

25

4. számú melléklet: A Munkásőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egységeinek a diszlokációja (MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 8. ő. e.)

5. számú melléklet: A munkásőr egységek fegyverzete, gépjárművek ellátási normája. 1957. III. 15. Egységek MOP Budapest Baranya Bács – Kiskun Békés Borsod Csongrád Fejér Pisztoly 47 9669 1430 716 712 2129 718 1302 Karabély 3231 473 235 232 705 236 433 Géppisztoly 47 6437 956 480 479 1423 481 872 Golyószóró 2 104 15 6 6 22 7 13 Géppuska 2 104 15 6 6 22 7 13 Kerékpár 60 11 8 8 16 7 10 Motor 3 25 7 6 7 10 5 6 SzemélyGépk. 10 2 1 1 1 1 1 1 R. Tgk.* 222 36 22 24 56 20 32

26

Győr Hajdú Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

358 719 12 12 8 4 1 24 236 481 7 7 7 5 1 20 356 717 10 10 10 6 1 28 357 718 11 11 9 5 1 26 473 967 15 15 13 8 1 38 709 1428 23 23 15 9 1 52 235 480 6 6 8 6 1 22 235 480 6 6 8 6 1 22 350 715 10 10 10 8 1 32 232 479 6 6 8 7 1 24 349 714 9 9 10 9 1 34 473 954 12 12 14 9 1 40 238 481 6 6 8 5 1 20 10156 20501 308 308 249 158 31 799 10146** 20508** 156** 794** *Rendkívüli tehergépkocsi. Meghatározták, hogy bizonyos esetekben melyik vállalatnak mennyi teherautót kell a kijelölt munkásőregység rendelkezésére bocsátani. A MOP-nak két saját busza és 5 tehergépkocsija volt. **Helyesen összeadva. 5. ábra: A munkásőr egységek tervezett diszlokációja. Fegyverzet, gépjárművek ellátási normája. 1957. III. 15. (Munkásőrségek rendszeresített állománya 1957. III. 15-én MOL MOP M-KS -295-1 2. d. 10. ő. e.) 6. számú melléklet: A Munkásőrség egységeinek diszlokációja Magyarország nyugati és keleti részén 1957 decembere után. (MOL MOP M-KS-295-1 2. d. 9. ő. e.)

1078 718 1074 1076 1441 2138 716 716 1066 712 1064 1428 720 30670

27

28

29