A NYÍLEGYENES ÖSVÉNY

RAMANA MAHARSI TANÍTÁSAI

* * *

T au — Benső ú T - ik alauz k önytár ából

!

http://www. T au.hu

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

2

ATHANOR

KÖNYVEK

A Stella Maris Kiadó Athanor könyvsorozata bármily széles szellemi spektrumot ölel is fel, alapelveiben lényegileg szilárd marad, a felületek hátterében pedig egységes. Ez a szilárdság és egység ama Bölcsességen alapul, amely – illessék bár különböző nevekkel: sophia perennis, integrális tradíció, metafizikai tradicionalitás, a vallások transzcendens egysége – egyetemes, örökérvényű, kikezdhetetlen. A sorozat elsődleges célja olyan művek közzététele, amelyek e Bölcsesség legkülönbözőbb területekre való „kiterjesztéseit” reprezentálják, szellemi támpontokat nyújtva ezzel azok számára, akik az egyéni vélekedések, „saját filozófiák” és modern babonák mai tengerében csillapíthatatlanul szomjazzák az igazságot, és tudják, hogy valójában nincsen profán téma, csak profán nézőpont. * * *

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

3

Ramana Maharsi India legmértékadóbb körei szerint Jivanmukta volt, vagyis olyan, aki földi-emberi életében elérte, megvalósította az abszolút, metafizikai Felszabadulást (Felébredést). Általános értelemben nem volt meghatározható útja, és nem is tanított szokványos értelemben definiálható utat: tanítása a lehetséges utak legbensőbb lényegére irányult. Ha yógának tekintjük, teljes jogalappal nevezhetnénk Ádi-(Őseredeti)yógának, amely az általános yóga-utak közül egyértelműen implikálja mind a Bhakti, mind a Karma-, mind a Jnána-yogát, és bizonyos tekintetben a Rája-Tantra-yógát is, anélkül, hogy ezek bármelyikével vagy ezek együttesével azonos lenne. Az implikáció alapja az, hogy mindezen yógák felső hátterével, bázisaival függ a legszorosabban össze. Jóllehet a „nyílegyenes ösvény” általában a tantrizmussal kapcsolatban használatos kifejezés, más hagyományokban is megjelenik, mint a végső cél elérésének lehető legközvetlenebb útja.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

4

Nem él nélkülem egy árva pillanatig sem, Ha megsemmisülök, velem pusztul az Isten. Angelus Silesius

Tiruvannamalai. Budapest. 1998 ISSN 1417-1457 ISBN 963 85374 7 4 . 1996 Maharsi Evangéliuma Maharshi's Gospel Srí Ramanasramam.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 5 Ki vagyok én?/Szellemi útmutatás The Collected Works of Ramana Maharshi Srí Ramanasramam. 1979 © Ramanasramam (Tiruvannamalai) Fordította: Buji Ferenc. Németh László Levente A szöveget gondozta: Splény Solange STELLA MARIS KIADÓ. Tiruvannamalai.

A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 6 Tartalom A NYÍLEGYENES ÖSVÉNY ___________________________________________1 ATHANOR K Ö N Y V E K ________________________________________1 Tartalom ___________________________________________________________6 Srí Ramana és üzenete a modern ember számára___________________________8 Előszó a magyar kiadáshoz____________________________________________15 Bhagaván Srí Ramana Maharsi életének fontosabb eseményei_______________27 A kötetről __________________________________________________________32 Ki vagyok én? ______________________________________________________34 Szellemi útmutatás __________________________________________________52 Útmutatás (Upadesa) _________________________________________________ 52 A gyakorlás (Abhyása) _______________________________________________ 58 Tapasztalás (Anubhava) ______________________________________________ 79 Célbaérés (Árúdha) __________________________________________________ 84 .

Ramana Maharsi tanításai 7 Maharsi evangéliuma ________________________________________________94 Munka és lemondás __________________________________________________ 94 Csend és magány ___________________________________________________ 107 Az elme megfékezése ________________________________________________ 110 Bhakti és jnána_____________________________________________________ 120 Önvaló és individualitás _____________________________________________ 124 Az Ön-megvalósítás _________________________________________________ 129 A guru és kegyelme _________________________________________________ 137 Béke és boldogság __________________________________________________ 147 Az Ön-kutatás _____________________________________________________ 149 Sádhana és kegyelem ________________________________________________ 161 A jnání és a világ ___________________________________________________ 168 A Szív mint Önvaló _________________________________________________ 180 Aham és aham-vrtti _________________________________________________ 195 A STELLA MARIS KIADÓ korábban megjelent kötetei: __________________206 .A nyílegyenes ösvény .

vagyis ego-tudat drámája ez. és millió lényből visszhangzik. E dallam egyetlen monumentális alapmotívumra épül fel. Korszakok éneke ez. Gyönyörű dolog Srí Ramana gondolatait olvasni. van benne valami egészen rendkívüli is. az Önvalóval. India napos oldalán ő a legvilágosabban ragyogó fénypont. az örökkévalóság lélegzete. Amit ezekben találunk. hogy hitelesen indiai. Az atmant Maharsi is ego-egónak [»én-én«-nek] nevezi. De túl azon. ami fölöttébb sokatmondó. hiszen az Önvaló valóban az alany alanyaként. az India kvintesszenciája. Az atmannal. az ego tulajdonképpeni forrásaként és felügye- . melynek legutolsó testetöltése maga Srí Ramana Maharsi. amely – monotóniáját megannyi visszaverődésének színpompás fátyla alá rejtve – fáradhatatlanul újra és újra megújul abban az indiai szellemiségben. mely a nyári éjszakák tücsükkoncertjéhez hasonlóan millió.A nyílegyenes ösvény . vagyis a nem-egóval szemben álló és annak igáját nyögő ahamkára. s éppen ezért európai szemmel nézve joggal tekinthető egyedülállónak a maga nemében. »‚én’-generáló«.Ramana Maharsi tanításai 8 Srí Ramana és üzenete a modern ember számára Srí Ramana India földjének igazi fia.

»ember-Isten«-korrelációval ellentétben az indiai ember az »ego és az Önvaló« közötti ellentétet – vagy megfelelést – posztulálja. hogy az ezzel való foglalkozás nem az ő illetékességi körébe tartozik. hogy ez nem így van. hanem – azt kell. hogy Indiában az »ember-Isten« metafizikai problémáját lélektani síkra vetítették. vagyis az »atman« lényegileg »Isten« szinonimája. Az európai ember megbotránkozással fogadja az Önvaló Istennel történő azonosítását. Az »ego« az »emberrel« szembeállítva határozottan lélektani fogalom. Éppen ezért hajlamosak vagyunk feltételezni. Mivel az »Önvaló«. hacsak azt a megjegyzést nem. amelyet az Önvaló kölcsönzött neki. A közelebbi vizsgálat azonban kideríti. itt egy sajátosan keleti meglátásról van szó. E konfliktus nem ismeretlen a nyugati ember előtt sem: számára ez az ember Istennel való kapcsolatának felel meg. a modern indiai ember – mint ahogy arról saját tapasztalatomból meggyőződhettem – jórészt magáévá tette az európai beszédmódot.Ramana Maharsi tanításai 9 lőjeként tapasztalható meg. mert az »ego« és az »Önvaló« indiai koncepciója valójában nem lélektani jellegű.A nyílegyenes ösvény . . mint a mi »ember-Isten«-korrelációnk. De a nyugati. noha az egónak minden – téves – igyekezete arra irányul. Mint ahogy Srí Ramana kijelentései mutatják. s így megfelel az »Önmagam«-nak – legalábbis a mi gondolkodásmódunk szerint. hogy mondjuk – éppen annyira metafizikai. A pszichológia ehhez semmit nem tehet hozzá. hogy kisajátítsa azt az autonómiát.

addig sem a megismerés (jnána). hogy az ego eltűnik az Önvalóban. Srí Ramana idősebb kortársa. Míg Srí Ramana félreérthetetlenül kijelenti. Hiába vágod le . hogy az »ön-birtoklást« (az ego általi birtokbavételt) minél inkább a Krisztus általi birtokbavétel váltsa fel. hogy az Önvaló mint a psziché létesítő alapja nem különbözik Istentől. Rámakrsna ugyanezt az álláspontot foglalta el az Önvalóval kapcsolatban. A keleti gyakorlatok célja azonos a nyugati misztika céljával: áthelyezni a súlypontot az egóról az Önvalóra. az ember az Istenben. addig Rámakrsna ebben a tekintetben némiképp tétovázó magatartást tanúsít: »Amíg az ‚én’-érzet jelen van. Hasonló törekvés jelenik meg az Exercitia spiritualiában is. hogy az ő esetében az ego és az Önvaló közötti dilemma jobban előtérbe került. hogy a szellemi gyakorlat tulajdonképpeni célja az ego kioltása. és amennyiben az ember Önmagában van.« Ugyanakkor kénytelen elismerni az ahamkára (az »‚én’-generáló«) végzetes szívósságát: »Csak nagyon kevesen képesek megszabadulni az ‚én’-érzéstől a samádhi révén. amely arra irányul. az ‚én’ újra és újra visszatér. Srí Ramana a ebben a tekintetben semmilyen félreértésre nem ad okot. nemcsak Istenen belül van. Hiába próbáljuk kiküszöbölni akár ezerszer is.Ramana Maharsi tanításai 10 Azonban az indiai ember számára egyértelmű. Ez pedig azt jelenti. az emberről Istenre. hanem ő maga az Isten. sem a megszabadulás (mukti) nem lehetséges.A nyílegyenes ösvény . csak úgy tűnik.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

11

a fügefa ágait ma, másnap azt fogod látni, hogy új hajtások jelentek meg rajta. Amikor majd végül rájössz arra, hogy nem tudod elpusztítani az ‚ént’-t, tedd meg Isten szolgájává.« Ami az egóval kapcsolatos engedményt illeti, Srí Ramana sokkal radikálisabb, vagyis – az ind tradíció vonatkozásában – sokkal konzervatívabb álláspontra helyezkedett. E két tényező, vagyis az ego és az Önvaló közötti viszony alakulása alkotja a tapasztalásnak azt a területét, amit a keleti introspekció olyan mértékben derített fel, hogy az a nyugati ember számára csaknem megközelíthetetlen. A miénktől olyannyira különböző keleti filozófia szinte felbecsülhetetlen kincset jelent; de ahhoz, hogy e kincset birtokba vehessük, előbb ki kell érdemelnünk. Srí Ramana szavai még egyszer összefoglalják azokat az alapelveket, amelyeket India szelleme az idők folyamán felhalmozott; Maharsi élete és műve újból az indiai ember legbensőbb törekvését illusztrálja a megszabadító »Alap« után. A keleti nemzeteket szellemi javaik gyors széthullása fenyegeti, és ami azok helyére lép, azt nem mindig lehet a nyugati elme legkiválóbb vívmányai közé számítani. Ezért tekinthetjük az olyan bölcseket, mint Srí Rámakrsna és Srí Ramana modern prófétáknak. Ők nemcsak emlékeztetnek bennünket India évezredekre visszatekintő szellemi kultúrájára, hanem közvetlenül meg is testesítik azt. Életük és tanítá-

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

12

suk meggyőzően figyelmeztet arra, hogy a lélek igényéről a materialisztikus technológiával és kommerciális nyereség hajszolással átitatott nyugati civilizáció újdonságai között sem feledkezhetünk meg. Az a lázas igyekezet, amely a politikai, társadalmi és intellektuális hatalom és növekedés területén láthatólag telhetetlen mohósággal rágja a nyugati ember lelkét, Keleten is folyamatosan terjed, és beláthatatlan következményekkel fenyeget. Nemcsak Indiában, hanem Kínában is sok elveszett már abból, ami valaha a lélek életének és növekedésének keretét nyújtotta. A kultúra kifelé fordulása számos olyan negatívumot kiküszöbölhet, aminek eltávolítása kívánatosnak és áldásosnak látszik, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy ezért a haladásért nagyon drágán, a szellemi kultúra elveszítésével kell fizetni. Kétségtelenül sokkal kényelmesebb egy jól megtervezett és az egészségügyi követelményeknek megfelelő házban lakni – azonban ez nem ad választ arra a kérdésre, hogy ki lakik ebben a házban, s hogy a lélek is örömét leli-e abban a rendezett és tiszta környezetben, amely külső életét szolgálja. Az az ember, akinek érdeklődése teljesen kifelé irányul, sosem áll meg a szükségesnél, hanem folytonosan valami több és jobb után sóvárog, amit – egyoldalúságához híven – mindig Önmagán kívül keres. Teljesen megfeledkezik arról, hogy ő maga bensőleg minden külső siker ellenére ugyanaz marad, és ezért panaszkodik szegénységre akkor,

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

13

amikor csak egy, s nem két autóval rendelkezik, mint körülötte mások. Természetesen az emberek külső életére mindig ráfér egy kis javítás vagy szépítés, csakhogy amikor a belső ember nem tud lépést tartani a külső élet haladásával, akkor az újdonságok elveszítik jelentőségüket. A »szükségletek« kielégítése kétségkívül a boldogság egyik forrása, azonban a belső ember továbbra is olyan követelésekkel fog előállni, amelyeket nem lehet külső dolgokkal kielégíteni. És minél kevésbé hallatszik ez a hang a világ nagyszerű dolgai utáni hajszában, a belső ember annál inkább a megmagyarázhatatlan balszerencse és az érthetetlen boldogtalanság forrásává fog válni, éspedig olyan életfeltételek közepette, amelyektől pedig az ember joggal várhatna valami teljesen mást. A kifelé fordulás orvosolhatatlan szenvedéshez vezet, mert senki sem gondol arra, hogy az ember önmagától is szenvedhet. Senki sem lepődik meg saját ingatagságán, hanem úgy gondolja, hogy neki az jogában áll, miközben soha nem jut eszébe, hogy végül is e »pszichikus diéta« egyoldalúsága a legkomolyabb egyensúlyzavarhoz vezet. Ez a nyugati ember betegsége, és a nyugati ember mindaddig nem fog megnyugodni, míg az egész világot meg nem fertőzi mohó nyugtalanságával. Ezért szolgálhat számunkra tanulságul Kelet bölcsessége és misztikája éppen akkor, amikor saját utánozhatatlan nyelvezetén szólal meg. Arra figyelmeztet bennün-

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

14

ket, hogy saját kultúránkon belül mi is rendelkezünk valami hasonlóval, amiről már megfeledkeztünk, és figyelmünket a jelentéktelenként mellőzött belső ember sorsára irányítja. Srí Ramana életének és tanításának nemcsak India számára van jelentősége, hanem Nyugat szempontjából is. Nem pusztán »emberi dokumentum« ez, hanem figyelmeztetésül is szolgál az emberiség számára, mely annak a veszélynek van kitéve, hogy elveszíti magát az öntudatlanságban és az anarchiában. Carl Gustav Jung

és a XX. személyiségfelettiséget reprezentáló személyisége és útmutató tanításának . Ezt élete. aki földi-emberi életében elérte. akikről egyáltalán tudunk. vagyis olyan. hogy ezen utóbbi felszabadultságának valóságát konstatálja. E tekintetben csak valószínűsíthetőségekről lehet beszélni. Legfeljebb azt lehetne mondani: »ha én felszabadultam. mint a XIX. században bárki más. nyilvánvalóan azok közül.Ramana Maharsi tanításai 15 Előszó a magyar kiadáshoz Bhagaván Srí Ramana Maharsi India és a világ (eddig) utolsó Szentekfeletti Szentje és Bölcsekfeletti Bölcse. önmagam számára minden felszabadultságot felismernék«. Azt. hogy ki a Felszabadult (Felébredett) és ki a fel-nem-szabadult (fel-nemébredett) – teljes bizonyossággal – nem lehet eldönteni. s ennek így kellene folytatódnia »ad infinitum«. Egy Felszabadultról csak egy Felszabadult tudná tévedhetetlenül megállapítani felszabadultságát. de egy további másik Felszabadult kellene ahhoz. metafizikai Felszabadulást (Felébredést). megvalósította az abszolút. Bhagaván Srí Ramana Maharsi összehasonlíthatatlanul sokkal nagyobb mérvű valószínűsíthetőséggel tekinthető Felszabadultnak–Felébredettnek. aki India legmértékadóbb körei és személyiségei szerint Jívanmukta volt.A nyílegyenes ösvény .

e tanítások specificitása és egyetemessége sokszorosan és kétségbevonhatatlanul megerősíti. ennek az életnek minden ismert mozzanata. fokozatosan.Ramana Maharsi tanításai 16 mélysége-magassága. Származásának árya-dvija és bráhmana háttér-volta tökéletesen megfelelő kiindulási alap volt. s olyanok is. nem ment az emberek közé tanítani. akik a megvalósításfeletti megvalósítás vonatkozásában más utakon már magasra jutottak. az . biztos útmutatásainak. bár soha nem nagyon sokan. de – önmagában – egyáltalán nem magyaráz meg semmit. hogy tanítvány lehessen. A Maharsi életszentséget sugárzó élete. Ezt a feltételezést erősíti meg az is.A nyílegyenes ösvény . az előkészítést. A köréje gyűlők között voltak olyanok is. legfelsőbbrendű tanításainak mélysége és magassága. bár a későbbi időkben már nagyobb ütemben gyűltek köréje egyre többen és többen. a beavatást. Minden bizonnyal. az előbeavatást. nem is hívott magához senkit. Lassan. hogy – tudomásunk szerint – minden szorosan vett útnak az előzetes végigjárása nélkül. de legalábbis minden valószínűség szerint születetten virtuális Bódhisattva volt. A fiatal Ramana – úgy tudni – már a tizenhetedik életévében célhoz ért. személyekhez szóló különállósága és egyetemes érvénye még a szintén kimagasló Srí Ramakrsna tanítói életét és élet-opusát is messze meghaladja-felülmúlja. Ramana Maharsi nem Világtanítóként lépett fel. akik a spiritualitás vonalán a kezdőknél is kezdőbbek voltak.

mind a Jnana-Yógá-t. még a lehetséges létformák valamelyikéhez is kevéssé kapcsolódik. anélkül.) A Maharsi-féle Ádi-Yóga – ha az általunk javasolt megnevezést használjuk – alig tekinthető világkorszakhoz kötöttnek. Útmutatása a lehetséges utak legbensőbb. bázisával függ – a legszorosabban – össze az.A nyílegyenes ösvény . sőt. hogy mindezen yógá-k felső hátterével. Bhagaván Srí Ramana Maharsi útját – ha yógá-nak tekintjük – teljes jogalappal nevezhetnők Ádi-Yógá-nak. Általános értelemben nem volt meghatározható útja.Ramana Maharsi tanításai 17 előmegvalósítást. a megvalósításfeletti megvalósítás fokozatait. . Az implikáció alapja az. és bizonyos tekintetben a Raja-Tantra-Yógá-t is. de ez nem érinti a mi megnevezésünket. mind a Karma-. hogy ezek bármelyikével vagy ezek együttesével azonos lenne. ami a Maharsi Ádi Yógá-jának tekinthető és nevezhető. és nem is tanított szokványos értelemben definiálható utat. a betetőzést és a »transscendentalis« átlépést egyetlen »transactus supravoluntaris« által – egyetlen időtlen pillanat alatt – elérte. (Ádi-Yógá-nak nevezték-nevezik a PadmasambhavaBuddha által kijelölt egyik utat is. Egyértelműen implikálja – az általános yóga-utak közül – mind a Bhakti-. leglényegibb lényegére irányult.

a »meditatio«. és ennek – úgy véljük – igen nagy a jelentősége. és a kifejezett elbukási lehetőség sem túlságosan nagy ezen a vonalon. a prayóga és a yógá-nak megfelelő. az »autocorrectificatio«. a yógá-hoz kapcsolódó metafizikai megvalósulás szintjén. sőt. kiváltképpen az. mint a »könnyebb«-é. a »contemplatio« kiinduló alaptémája egy – nem megválaszolásra váró – »kérdés«. fogalmak és »thematicum« nélkül és felett. A Maharsi útján a »consideratio«. feltevés nélkül és felett feltéve. persze. Az egyértelműen bizonyosnak tekinthető.Ramana Maharsi tanításai 18 A Maharsi által javasolt út – amennyiben igazán útnak minősül – járható az előelőkészítés. hogy bármilyen más valóságosan járható úttal összeköthető. Szorosan és szigorúan értelmezve. Elvileg kivétel nélkül bárki járhatja és gyakorolhatja ezt az utat.A nyílegyenes ösvény . A »Tráditiónálitás Metaphysica« valamennyi – valóban autenticitással rendelkező – tanítása. némely tekintetben nehezebb bármely más útnál – és e tekintetben a »nehezebb« hangsúlyozása legalább annyira fontos. amely szorosabban összefügg a metafizikai magvalósítás- . Némely tekintetben könnyebb. hogy ez könnyű út lenne. és ez a »Ki vagyok Én?« kérdése – bizonyos szinteken már szavak. az előbeavatás. a »concentratio«. az előkészítés. szó sem lehet arról. a beavatás.

mind a »sólipsismus hyperphilosophicus« egyértelműen azt tanítja. egy hatalmi-uralmi lehetőség aktualizációjának megfelelően. hanem – valóban a »theourgo-mageia« értelmében – a megvalósíthatóságra és a megvalósításra utal. ám még önmaga mágikus meggyógyítását sem tekintette szükségesnek és megvalósítandónak. összefüggésben áll a Maharsi által tanított alapszemlélettel. olyan. Semmi sem lett volna számára. A »sólipsismus« vagy pontosabban »magicus sólipsismus«. vagy – méginkább pontosítva – »theourgomagicus sólipsismus« – szigorúan a filozófiafelettiség értelmében – szoros és közvetlen kapcsolatban. s ez az alany Én-Önmagam vagyok – min- .A nyílegyenes ösvény . de – bár csodálatos történések mentek végbe a közelében – elutasító volt a siddhi-k megnyilvánításának vonatkozásában. »máya« – is) nem a siddhi-k megnyilvánítására vonatkozik. hogy filozófiafeletti szinten megfelel annak a létszemléletnek.) Mind a »sólipsismus philosophicus«. hogy – egyes-szám első-személyben fogalmazva – egyetlenegy alanya van és lehet a Tudati Létnek.Ramana Maharsi tanításai 19 sal – közvetve vagy közvetlenül –. Itt a »magicus« jelző (mint maga az esetleg felvethető »magia« – »mageiá«. akárcsak az Advaita-Védánta-Váda. amelyet a filozófia szintjén »sólipsismus« néven ismerünk. a »tantrikus« DvaitádvaitaVáda. vagy Meister Eckhart bázis-tanításaival. (A Maharsi – feltehetően – Mahásiddhá-k fokán és még magasabb fokon állt.

hanem – lényege szerint – »sophiá«.A nyílegyenes ösvény . A »Realitás Obiectíva« a Tudat »Realitas Obiectivá«-ja – »Reálitás Obiectíva Illúsória«: realitás is. Ennek értelmében joggal mondhatjuk. ez viszont a »philosophiá« szintjén is megérinthető. Az »Auton«-ez felel meg a szanszkrit »Átmá«-nak – mint »Egon-Auton« (»Aham-Átmá«) nyilatkozik meg. az én tárgyi világom. hogy Ramana Maharsi – mint »sophos«. »hyperphilosophiá«-kénti értelmezése mégis lehetséges. sőt nem is »hyperphilosophiá«. hogy az »antisólipsisticus« felfogás és állásfoglalás egyszersmind – akarva-akaratlanul – min- . ha tanítása nem is »philosophiá«. Itt szükségesnek tekintjük – rövid kitérőként megjegyezni. Van »Reálitás Obiectíva«. vagyis »Heteron« – lényegileg – fel nem ismert »Auton«.Ramana Maharsi tanításai 20 den »áctiónálitás« az én »áctiónálitás«-om és minden tárgyiság. azonban. s rajtam kívül – voltaképpen – nincs senki és semmi. mint a »sophiá« tökéletes ura és birtokosa – olyan tanítást közölt. s minden más (másvalaki. az egész tárgyi világ az én tárgyiságom. A Maharsi – s ez nyilvánvaló – nem volt filozófus. de tudattól. amely vitán felüli egyértelműséggel »sólipsisticus«-nak tekinthető. s tanítása végtelenül magasabb minden filozófiánál. másvalami). tudatunktól és – mindenek előtt – tudatomtól független tárgyi valóság nincs és nem is lehet. illúzió is – egyszerre. Legvégső fokon minden Én-Önmagam vagyok. de magasabb a filozófiafeletti filozófiánál is.

akik különben a »Tráditiónálitás Spirituális et Metaphysica« kimagasló értői és »representáns-interpretátor«-ai.Ramana Maharsi tanításai 21 dig »antitráditionális«. amely a »philosophiá«-t összeköti a »sophiá«-val. – nem többnek és nem is kevesebbnek.A nyílegyenes ösvény . Ez a »philosophia« betetőzése és ez a »hyperphilosophia« egyetlen lehetséges irányvonala. alapvetőnek és iránytadónak tekintjük. és csakis ilyenként értékelhető. Azt is szükségesnek tartjuk megjegyezni. amit a sorok szerzője egyéb írásaiban a következőképpen nevezett meg: »metideálismus tránsscendentáli-immanentális et immanentáli-transcendentális theourgo-magico-sólipsisticus absolútus«. »antispírituális« és »antimetaphysicális« állásfoglalás. Ez egyébként azoknak az esetleges állásfoglalására is vonatkoztatható. akiket számos más vonatkozásban messzemenően tisztelünk. amely a »Sophiá« eléréséhez vezet. pontosabban az. a »hyperphilosophiá«-nak pedig azt a szellemi »hidat« nevezzük. . de a philosophiá-k legadekvátabb irányvonalát és betetőzését a »solipsismus« jelenti. Sok legitim philosophia lehetséges. s akiknek a munkásságát mellőzhetetlennek. hogy mi az adekvát »philosophiá«-t »propaedeuticá«-nak tekintjük.

ha nem a »tránsscensió sophiatica« előkészítője.Ramana Maharsi tanításai 22 Az előbbiekben megnevezett »irányzat« philosophiai-hyperphilosophiai tanulmányozása – meggyőződésünk szerint – kitűnő előtanulmánya Maharsi szemléletének mélyebb-magasabb megértéséhez.A nyílegyenes ösvény . anélkül. Ennek értelmében – végső lényegem szerint – Én-Magam vagyok Isten. hogy önnön »hyperphilosophiá«-ba való átvezethetőségét művelője-művelői által biztosítaná. amit a Maharsi ezen vonatkozásban tanított. vagyis az Önvaló azonos Istennel. ha az őhozzá fordulók »kimondások«-hoz tartották magukat. mint a . A »philosophia« bizonyosan érvénytelen. A Maharsi joggal »sólipsisticus«-nak tekinthető tanításának velejárója. hogy a »heterotheisticus« (»heteronotheisticus«) felfogással szemben az »autotheisticus« (»autonotheisticus«) állásfoglalást részesítette előnyben.) Voltaképpen leginkább az »autometapantholotheisticus« Istenség-felfogásként lehetne meghatározni azt. (Eltekintve attól. A személytelen-személyfeletti Istenség-felfogás lényegesen közelebb áll e szemlélethez. Isten mássága helyett az Istennel–Istenséggel való azonosság van a Maharsi tanításában kimondva. A külső Istennel szemben a benső Isten. A »hyperphilosophia« elégtelen – s ilyen értelemben érvénytelen is –. ha meg akar maradni csak »philosophiá«-nak. hogy nem minősítette helyesnek. és Én-Önmagam vagyok az Önvaló.

a testtel-testiséggel való önazonosításra. A Maharsi számára – magától értetődően – nem léteztek sem filozófiai. Tudnunk kell. noha ebben az értelemben is. Tudjuk. mégpedig abban az értelemben.A nyílegyenes ösvény . . hogy Isten vagy az Istenség az egyes-szám első-személyen keresztül közelíthető meg. sem pedig egyéb problémák. s végül a Heteron-t – ám már Auton-ként felismerve – vissza kell vennem önmagamra.Ramana Maharsi tanításai 23 személyes. hogy a Heteron-ok – így a hordozók – összességétteljességét le kell választanom önmagamról. a legkülönbözőbb szubtilis testeket is. hogy minden arra mutat: a Maharsi nem csupán a legszorosabb értelemben vett fizikai test »externalis« és »internalis« átélhetőségének vonatkozásában beszél testről. hanem minden »hordozó«-t ide sorol. s a »problématificátió«-t mások számára sem javasolta. de mint Heteron-t. de még a lelket is. A Maharsi tanítása igen erős határozottsággal irányul az auto-identificatió-ra és az ezzel kapcsolatban felmerülő bázis-tévedésre. mégpedig a leghatározottabban nem. hogy minden spirituális-metafizikai tanítás megvalósítás vonatkozású lényegének köréhez tartozik az. Ez – más szavakkal kifejezve – Ramana Maharsi tanításában sincs másként. noha a Maharsi egy bizonyos – sajátos – értelemben mégis a »személyes« Isten-felfogás mellett foglalt állást. sőt. a nem legmagasabb szellemet-szellemiséget úgyszintén.

de benső és lényegi rangja megegyező volt ezek rangjával. akik számára szorosan vett metodikai útmutatást is adott. a Zarathustrá-ké és a Birodalmak alapító Isten-Királyaié. A Maharsi tanítása és útmutatása egyetlen spirituális-metafizikai tanításnak sem mond ellent. a Jiná-ké. Romulus és Jézus Krisztus mögött. amit a Maharsi tanított. Lehet. de erre nézve nem állnak rendelkezésre részletes. Jimmu Tenno. a történelmi Zarathustra. a történelmi Buddha. mint az Avatárá-ké. a történelmi Jina. Autenticitáson alapuló tekintélye semmiben sem marad el a történelmi Lao-tse. A »realificatio metaphisica« vagy »suprarealificatio metaphisica« metodikáját illetően a Maharsi nem adott egy »manualé«-t a tanítványok és majdani követőik számára. pontos és . hogy voltak olyan benső tanítványok. ahogy azok sem mondanak ellent annak.A nyílegyenes ösvény . a Buddhá-ké. hogy Bhagaván Srí Ramana Maharsi nem lépett fel Világtanítóként a világ felé. a Lao-tsé-ké. Önmaga számára meghatározott és önmagára vállalt missziója – külső »volumen«-ét tekintve – nem volt akkora. Ezzel együtt és ennek ellenére – normatív rangját tekintve – egyértelműen Világtanítónak kell tartanunk.Ramana Maharsi tanításai 24 Már megjegyeztük.

ami a Maharsi-féle út teljes végigjárását. a »cél«. néhány egyéb más tényező és a törekvők kvalitáshiánya mellett jelentősen megnehezíti. Esetleg valamiféle noétikus út és valamiféle tantrikus út előzetes kombinációjával. Némi túlzással azt lehetne és kellene mondani. Valószínűnek tűnik. és nincs mit megvalósítani. néha fel is kell adni. ami a megvalósítással közvetlenül összefügg – csak analógiákkal lehet érzékeltetni. Ezek mind érvényes kijelentések – ahogyan az ezektől eltérőek is azok. Ez az. az »elérendő« és még sok más – mind csak hasonlat. ám ehhez hasonlóval. de metodikailag nem pontosított utat.A nyílegyenes ösvény . Bizonyos tekintetben nincs is út. nem mellőzheti a Maharsi által kijelölt. de hasonlat. mesterek vezetésével vagy haladottabbak útmutatásával összekötve. adekvát hasonlat.Ramana Maharsi tanításai 25 megbízható utalások. Mindazonál- . az út eleve végig járt út. hogy – egészen kivételes esetektől-egyénektől eltekintve – a Maharsi-féle utat a leghelyesebb valamiféle más úttal kombinálni. Azt. Olykor – valamilyen szempontból – ezeket fel lehet. ám célszerű ha nem csak ezt a vonalat követi. vagy a cél máris jelen van. bizonyos tekintetben nincs cél sem. Maga az »út«. hogy az. aki ma megvalósítási utat akar követni. hanem más – egymással is és ezzel is összeegyeztethető – utakat is kijelöl önmaga számára. vagy valamilyen más.

A Maharsi kizárólagos követése súlyosan hibás. de sajnos még ez sem lehetetlen. A tanítvány vagy leendő tanítvány soha ne ragaszkodjék mereven valamely szóhasználathoz. ennek a hatalmas szellemnek a magyarul megjelent és megjelenő útmutató tanításai a spirituális-metafizikai világosság fokozódásának kiemelt fontosságú-jelentőségű mérföldkövei lesznek és maradnak mindenki számára. Bhagaván Srí Ramana Maharsi inadekvát tisztelete igen nehéz. hogy Bhagaván Srí Ramana Maharsinak. még a Maharsi követése is. de tisztelettel viseltessék mindegyik iránt. Remélhető. Minden »követés« elhibázottá válhat.A nyílegyenes ösvény . és nem is felel meg a Maharsi szellemi intencióinak. rögzíttetik írásba az egyik vagy éppen a másik.Ramana Maharsi tanításai 26 tal egy benső és feltárandó rendet követve hangzik el. Egy Acarya vagy egy Guru néha eltér mások szóhasználatától. sőt olykor még önnön megszokott szóhasználatától is. Dr. László András .

Édesapja halálát követően ő és idősebb bátyja Maduraiba.Ramana Maharsi tanításai 27 Bhagaván Srí Ramana Maharsi életének fontosabb eseményei 1879 A dél-indiai Madurai közelében. és zsebében három rúpiával elindul a Tiruvannamalai melletti Arunacala szent hegye felé. 1892 1896 1896 . hajnali 1 órakor egy bráhmana család második gyermekeként megszületik Vénkataraman. rokonai házába költözik. Augusztus 29-én édesanyja és rokonai tudta nélkül elhagyja Madurait. amely Önmaga maradéktalan megvalósítását eredményezi. a későbbi Ramana Maharsi. Tiruculiban. majd az amerikai missziós gimnáziumban folytatja tanulmányait. s előbb az ottani skót középiskolában.A nyílegyenes ösvény . december 30-án. Július közepén egyfajta spontán – és minden fizikai indítéktól független – haláltapasztalaton megy keresztül. E pillanattól fogva soha el nem halványuló Öntudattal rendelkezik.

. és madurai nagybátyja felkeresi. Februárban Arunacala hegyére költözik. nyáron pedig a Mangóligetbarlangban – lakik.Ramana Maharsi tanításai 28 1896 Szeptember 1-én megérkezik Tiruvannamalaiba. és az ottani templom különböző pontjain szinte minden idejét samádhiba mélyedve tölti. Gambiram Sesayya kérdéseire adott írásbeli válaszaiból megszületik első műve. az ugyancsak később publikált Nán Jár? (Ki vagyok én?). 1898 1898 1899 1900-1902 Egyik első tanítványa. ruhájáról és maradék pénzéről lemond. Májusban rokonai rátalálnak.A nyílegyenes ösvény . 1902 Sivaprakásam Pillai kérdéseire válaszolva megszületik második műve. a Vicára Sangraham (Ön-kutatás). de az ő kísérlete is kudarcba fullad. és a hegy különféle barlangjaiban – többnyire a Virúpáksa-barlangban. Decemberben édesanyja is felkeresi. hogy hazavigye. mely azonban csak évekkel később kerül kiadásra. hogy hazavigye.

Második haláltapasztalata. Maharsi pedig leköltözik a hegy lábánál lévő Pacaiamman-szentélybe. aki az addig csak »Bráhmana Svámi«-nak nevezett bölcsnek a »Bhagaván Srí Ramana Maharsi« nevet adja. Ő az. Felkeresi Kávyakantha Ganapati Muni. Tamil prózára fordítja Sankarácárya Vivekacúdámani és Drgdrsyaviveka című műveit. 1908 1911 1912 1915 1916 1917 . aki ezt követően talán legkiválóbb tanítványává válik. Himnuszok Arunácalához.A nyílegyenes ösvény . Ganapati Muni megírja a Srí Ramana Gítát. Maharsi tanításának szanszkrit nyelvű verses összefoglalását. Humphreys.Ramana Maharsi tanításai 29 1905 1907 A környéken kitört pestisjárvány következtében a város elnéptelenedik. Édesanyja odaköltözik hozzá a Skandasramba. Átköltözik az egyik tanítványa által létrehozott Skandasramba. Novemberben felkeresi legelső nyugati tanítványa. Frank H.

telugu.Ramana Maharsi tanításai 30 1922 1927 1928 Édesanyja meghal. malajálam és szanszkrit változatait. Az édesanyja sírja fölötti Mathrubhútesvara-templom alapkőletétele. December közepén átteszi székhelyét a hegy lábánál lévő Ramanasramamba. 1933 1939 1940 1946 1947 1948 . Tamilra fordítja Sankarácárya Átmabodháját. Kiválasztja a Bhagavad Gítá negyvenkét legfontosabb versét. amely a későbbiek folyamán a legtöbbet kommentált művévé válik. Összeállítja az Ulladu Nárpadu (Sad-Vidyá. majd telugura és tamilra fordítja azokat.A nyílegyenes ösvény . Szeptember elsején Maharsi Arunacalára érkezésének ötvenedik évfordulója alkalmából az asramban ünnepséget tartanak. Megírja az Upadesa Sáram (Az útmutatások lényege) bölcseleti költemény tamil. vagy másképpen Negyven vers a Valóságról) című költeményét. Megírja az Ekátma Pancakam (Öt vers az Önvalóról) című költeményét. Két rövidebb ágamát tamilra fordít.

majd Arunácala csúcsa mögött eltűnik. . Április tizennegyedikén. este 8 óra 47 perckor Ramana Maharsi mahánirvánája (parinirvánája).Ramana Maharsi tanításai 31 1949 1950 A Mathrubhútesvara-templom felszentelése.A nyílegyenes ösvény . Pontosan e pillanatban dél felől északi irányba tartva egy lassan mozgó. fényes üstökös jelenik meg az égbolton.

39-50. amikor Maharsi huszonkét éves volt.1950. A fordítás forrása: The Collected Works of Ramana Maharshi. a szóban elhangzott kérdésekre írásban válaszolt. pp. . december 30. Srí Ramanasramam. amely eredeti formájában 1902-ben született.) három önálló művét foglalja magában.. 1996. Ekkoriban még Arunácala szent hegyének délkeleti oldalán. Tiruvannamalai.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 32 A kötetről Ez a könyv Bhagaván Srí Ramana Maharsi (1879. a Virúpáksa barlangban tartózkodott (csak jóval később költözött le a hegy lábánál fekvő – róla elnevezett – Ramanásramamba). április 14. Maga a mű eredetileg Maharsi egyik első tanítványa. Sívaprakásam Pillai kérdéseire adott válaszokat foglalja magában. Ki vagyok én? (A tamil nyelvű mű eredeti címe: Nán Jár?) A Ki vagyok én? Ramana Maharsi időrendben második könyve. Mivel Maharsi ebben az időben nem beszélt (habár soha nem tett formális hallgatási fogadalmat).

A nyílegyenes ösvény . 1918-ban. majd az általa összeállított művet Maharsi korrigálta. csupán tizenhat évvel később. pp. 1996. A könyvet Maharsi híveivel való beszélgetései alapján Sadhu Natanánanda állította össze. 1979. Tiruvannamalai.Ramana Maharsi tanításai 33 * * * Szellemi útmutatás (A tamil nyelvű mű eredeti címe: Upadesa manjari) Hasonló körülmények között keletkezett. mint a Ki vagyok én?. Tiruvannamalai. Srí Ramanasramam. A fordítás forrása: The Collected Works of Ramana Maharshi. hanem angol nyelvű változata a különböző nyelveken elhangzott kérdéseknek és Maharsi úgyszintén különböző nyelveken adott válaszainak. Srí Ramanasramam. 51-79. . * * * Maharsi Evangéliuma (Az angol nyelvű mű címe: Maharshi’s Gospel) Az 1935-ben összeállított mű nem tartozik Maharsi eredeti művei közé. A fordítás forrása: Maharshi’s Gospel.

Ennek alapvető eszköze (mukhya sádhana) egyedül a »Ki vagyok én?« kérdésén alapuló kutatás (jnána vicára). a helyváltoztatás. szenvedéstől mentes boldogságra vágyik. az ürítés . nevezetesen a beszéd. a helyváltoztatás. s amely az elme működésétől mentes mélyalvás állapotában naponta megtapasztalható –. az ürítés és a nemzés képessége. nem én vagyok az öt megismerő képesség. vagyis a beszéd. vagyis a hangot. meg kell ismernie saját valóját. a fogás. nem én vagyok az öt akarati képesség. amelyek a nekik megfelelő tárgyakat. a tapintást. az ízt és az illatot érzékelik. amerre boldogságot talál. a látás. a tapintás. a színt. az ízlelés és a szaglás képessége. hogy az ember elérje ezt a boldogságot – amely tulajdonképpeni természetét alkotja.Ramana Maharsi tanításai 34 Ki vagyok én? Mivel minden élőlény (jíva) állandó.A nyílegyenes ösvény . a fogás. s mivel a szeretet csak arrafelé fordul. ahhoz. amelyek a nekik megfelelő funkciókkal. nevezetesen a hallás. Ki vagyok én? Nem én vagyok a hét alkotóelemből (dhátu) álló durva [anyagi] test. mivel a mindenekfölötti szeretet (parama priyam) mindenkiben kizárólag önmagára irányul.

ami–a–látott. »az sem« válaszokkal elutasítottuk. vagyis a prána és a többi. s ugyanígy nem vagyok azonos a [mélyalvásban megvalósuló] tudatlansággal sem. amelyek a belégzésnek és a többi négy lélegzési funkciónak felelnek meg.A nyílegyenes ösvény . hogy én vagyok. . nem én vagyok az öt életszél. amelynek nincsenek funkciói. Mi a tudatosság természete? A tudatosság természete: lét–tudat–üdv. Ha ezek közül egyikkel sem vagyok azonos. de nem én vagyok a gondolkozó elme sem. amely mit sem tud a objektumokról. Mikor éri el az ember az Önvaló megvalósítását? Mikor a világ. akkor ki vagyok én? Miután a fent említett azonosítások mindegyikét az »ez sem«.Ramana Maharsi tanításai 35 és gyönyörérzés funkcióival rendelkeznek. egyedül [maga] a tudatosság marad – az. eltávolíttatik. valósul meg az Önvaló: a látó. s amely a tárgyaknak csupán maradványszerű benyomásait hordozza.

Az elme az összes gondolat keletkezésének oka. Gondolatoktól függetlenül létező elméről . ha többé nem vetíti rá a kígyó hamis képzetét. Mikor mondhatja azt az ember. Ahogy a kötéldarabot csak akkor ismeri fel kötéldarabként az ember. Miért? A látó és a látott tárgy viszonyát a kötél és a kígyó hasonlata szemlélteti.A nyílegyenes ösvény . ha felszámolja a világ valóságába vetett hitét. Mi az elme természete? Amit »elmének« neveznek. amíg a világ (valóságosnak tekintve) jelen van? Nem lehetséges.Ramana Maharsi tanításai 36 Nem lehetséges az Önvaló realizálása. vagyis a látás tárgyát? Mikor az összes megismerés és az összes cselekvés forrásául szolgáló elme lecsillapodik. hogy sikerült eltávolítania a világot. éppúgy az Önvaló megvalósítására is csak akkor nyílik lehetősége. a világ el fog tűnni. az egy Önvalón belüli rendkívüli hatalom.

hogy a testben hol jelenik meg először az »én« gondolata. az az elme. az elme felszámolódik. mint reziduum. akkor ez alatt az átmant értjük. hogy az először a Szívben bukkan fel. Az ébrenléti és az álomállapotban viszont vannak gondolatok és van világ is. Amikor az elme kilép az Önvalóból. Mint ahogy a pók magából ereszti ki hálója fonalát. Ha az ember állhatatosan tanulmányozza az elme természetét. hogy aztán ismét magába vonja. Az elme mindig csak valami durva objektum függvényében létezik. a világ nem tud megjelenni. Ha az ember egyszerűen csak . Ezért amikor a világ valóságos létezőként megjelenik. akkor rájöhetne arra. úgy vetíti ki magából az elme is a világot. Az álomtalan mélyalvásban nincsenek gondolatok és nincs világ. megjelenik a világ. ha meg akarja érteni az elme természetét? Ami »énként« jelenik meg a testben.A nyílegyenes ösvény . úgy hogy elhagyja az Önvalót. Az elme az. hogy aztán újra visszahúzza magába. és amikor az Önvaló felragyog. A világról mint gondolatoktól független entitásról nem beszélhetünk.Ramana Maharsi tanításai 37 nem beszélhetünk. Ha az ember megvizsgálná. Az elme lényege ugyanis éppen a gondolkozás. az Önvaló rejtve marad. egyedül nem képes fennmaradni. Amikor az Önvalóra utalunk. Innen ered az elme. amit szubtilis testnek vagy léleknek (jíva) nevezünk. Milyen módon kell vizsgálódnia az embernek.

Ekkor következik be az Önvaló megvalósítása. Hogyan lehetséges folyamatosan kitartani a »Ki vagyok én?« gondolata mellett? Ha más gondolatok bukkannak fel. hanem a következő kérdést kell feltennie magának: »Kinek a gondolatai ezek?« Hogy mennyi gondolat bukkan fel. A »Ki vagyok én?«-kérdés gondolata az összes többi gondolatot elpusztítja.A nyílegyenes ösvény . az ezúttal érdektelen. végül maga is megsemmisül. az embernek nem szabad követnie azokat. Amint egy gondolat felbukkan. »én«. Az elmében megjelenő összes gondolat közül az »én« gondolata az első. hogy »én«.Ramana Maharsi tanításai 38 folytonosan arra gondolna. A második és a harmadik személyű személyes névmás csupán az egyes szám első személyű személyes névmás megjelenése után születik meg. . Hogyan csendesíthető le az elme? A »Ki vagyok én?«-vizsgálódás segítségével. az egyes számú személyes névmás nélkül nem születhet meg a második és harmadik sem. akkor is eljutna az elme forrásához. s miként a halottégető máglya piszkálására használt bot. Csak e gondolat megjelenése után jelenik meg a többi gondolat.

az összes gondolat forrását képező »én« eltűnik.Ramana Maharsi tanításai 39 késlekedés nélkül fel kell tenni a kérdést: »Kinek a gondolata ez?« Az erre adandó válasz: »Az én gondolatom. akkor mindenben meglátja a Siva-természetet. hogy az elme kilépjen a Szívből. hogy az elme kifelé irányuljon. akkor az elme visszatér saját forrásához. hogy. hogy uralja az elmét. és felragyog az örökké létező Önvaló. »Ki vagyok én?«. azt az »én«-énsége (egoitása) nélkül kell tennie. hanem megtartja a Szívben. Ha az ember kitartóan folytatja ezt a gyakorlatot. amikor az ember engedi. akkor az elme jártasságra fog szert tenni abban: miként maradjon meg saját forrásánál. akkor úgy fog tűnni. megjelenik a nevek és formák durva világa. Antar-mukhának [befelé fordulásnak] azt nevezik. Ha az ember ekképpen cselekszik. Amikor az elme a Szívben marad. amikor az ember nem engedi. . Bármit is tegyen az ember. ha viszont megmarad a Szívben. Ha az ember más módon igyekszik uralma alá vonni elméjét. a felbukkanó gondolat pedig elenyészik. a nevek és formák világa eltűnik.« Ha ezek után az ember felteszi azt a kérdést. Bahir-mukhának [kifelé fordulásnak] azt nevezik. Vannak-e még más módjai is a mentális nyugalom elérésének? A vizsgálódáson (vicára) kívül nincs más kielégítő módszer.A nyílegyenes ösvény . Amikor a szubtilis elme az agyon és az érzékszerveken keresztül kifelé irányul.

Az elme lecsendesítését a légzés feletti uralom révén is el lehet érni. amíg a légzés uralása tart. s önmagában nem képes arra. Ezért a légzés ellenőrzése csupán segédeszköze lehet az elme lecsendesítésének (manonigraha). Mindazonáltal hiába csendesül le az elme az álomtalan mélyalvásban. az elme magával viszi a légzést. nehogy mások halottnak gondolják a testet. s amint megszűnik a légzés ellenőrzése. A légzés az elme durva formája. a légzés is szabályossá válik. ő ugyanis így gondoskodik a test fennmaradásáról.A nyílegyenes ösvény . Az »én«-gondolat az elme első gondolata. A légzést a halál pillanatáig az elme tartja fenn a testben. . onnan ered a légzés is. Amikor az elme az ébrenléti állapotban a samádhi során elcsendesül. Ez Isten akaratának köszönhető. és a légzés szabályozásával az elme is lecsendesül. és erre-arra kezd vándorolni. ez az énség. Ezért amikor az elme lecsendesül. Ahonnan az énség ered. Az elme lényege valójában a gondolkozás. hogy felszámolja az elmét (mano-nása). viszont az elme csak addig marad nyugalomban. és arról.Ramana Maharsi tanításai 40 de azután ez ismét tovatűnik. az elme a maradványszerű benyomások hatására ismét mozgásba lendül. a légzés is szabályozottá válik. Az elme és a légzés forrása ugyanaz. a légzés mégsem áll le. amikor pedig meghal a test.

épp ilyen módon foglalja le az elmét egy név vagy egy forma. Amikor az elme számtalan gondolatra osztódva szétfolyik. mindegyik gondolat elerőtlenedik. amikor egyedül csak azzal foglalkozik. s ahogy az attól fogva már csak a lánccal törődik. amely arra vonatkozik.Ramana Maharsi tanításai 41 A légzésszabályozáshoz hasonlóan az isteni formákon való meditáció. e szabályt betartva az elme sattvikus minősége erősödik. . Minden olyan korlátozás. Az isteni formák fölötti meditáció és a mantrák ismétlése révén az elme egyhegyűvé válik. Ahogy az elefánt [ide-oda himbálózó] ormányára egy láncot tesznek. igen hasznos. hogy csak sattvikus élelmet vegyünk magunkhoz – s azt is csak kis mértékben –. a mantrák ismételgetése. az ilyen elme számára az Önvaló kutatása már nem okoz különösebb nehézséget. hol arra fog csapongani. és ez segítséget jelent az Önvaló kutatása során. [Egyébként azonban] hol erre.A nyílegyenes ösvény . a gondolatok felszámolásával azonban az elme egyhegyűvé és erőssé válik. a táplálék korlátozása és a többi hasonló módszer is csupán segédeszköze lehet az elme lecsendesítésének.

úgy fognak a gondolatok is megsemmisülni. akkor bizonnyal sikerrel jár. akárcsak az óceán hullámai. akkor . akkor sem szabad aggodalmaskodnia és panaszkodnia: »Ó. Nincs két elme – egy jó és egy gonosz elme. A maradványszerű benyomások azok.A nyílegyenes ösvény . Elképzelhető-e az. amelyek kétfélék: kedvezőek vagy kedvezőtlenek. amelyek az idők végtelensége óta áramlanak. hogy a tárgyak maradványszerű benyomásai.Ramana Maharsi tanításai 42 A tárgyak maradványszerű benyomásai (a gondolatok) vég nélkül követik egymást. mint a tiszta Önvaló? Anélkül. elenyésszenek. Még ha nagy bűnös volna is. Mikor sikerülhet az embernek eltávolítania az összeset? Miként az Önvaló feletti meditáció egyre magasabb és magasabb fokra hág. hogyan menekülhetnék meg?« Ha az ember megszabadul a »bűnös vagyok« gondolatától. és figyelmét állhatatosan az Önvaló feletti meditációra irányítja. Amikor az elme kedvező befolyások hatása alá kerül. én bűnös. az embernek állhatatosan ki kell tartania az Önvaló feletti meditáció mellett. csak egyetlen elme létezik. vagy nem lehetséges?«-kételynek helyet adna. hogy a »Lehetséges-e. és hogy az emberben ne maradjon más.

mindaddig. Amint felbukkannak a gondolatok. Ha az ember szakadatlanul az Önvaló kontemplációjába merülne. hogy az elme a világi tárgyak és a többi emberrel kapcsolatos dolgok irányába csapongjon. Bármennyire is rosszak legyenek az emberek. [vele együtt] minden felébred. A vágyaktól éppúgy tartózkodnia kell. Meddig kell a kutatást gyakorolni? A »Ki vagyok én?«-vizsgálódást mindaddig folytatni kell. hogy másoknak adjanak? Amikor az ember felébred.] önmagában is . valójában magának adja. Ha az elme elcsendesül. akkor gonosznak tekintik. amikor pedig kedvezőtlen befolyások hatása alá kerül.Ramana Maharsi tanításai 43 jónak nevezik. a törekvőnek nem szabad gyűlöletet éreznie irántuk. Nem szabad hagyni. [vele együtt] minden elcsendesül. amikor elcsendesül. olyan mértékben fog ez a beállítottság jó eredményeket szülni. Ha az emberek megértenék ezt az igazságot. Amilyen mértékben alázatosak vagyunk. Mindazt. amíg az elmében tárgyak benyomásai jelennek meg. mint a gyűlölettől. ott és akkor. amíg az Önvalót el nem érné. az ember bárhol élhet. akkor ez [a »Ki vagyok én?« kérdésének vizsgálata nélkül. ki tarthatná vissza őket attól. amit az ember másoknak ad.A nyílegyenes ösvény . közvetlenül megjelenésük pillanatában kell őket e kérdés révén elpusztítani.

az individuális lélek és az Isten. a vár a mi kezünkre kerül. a lótusz virágba borul. Az Önvaló maga a világ. Mint ahogy a mágnes közelében megmozdul a tű. Az Önvaló ott található. úgy viszik véghez tetteiket és úgy térnek nyugalomra . ahonnan az »én«-gondolat teljesen hiányzik. az emberek nekilátnak különféle feladataiknak.A nyílegyenes ösvény . az Önvaló. amíg a várban ellenséges erők vannak. ha azonban felbukkanásuk pillanatában elpusztítjuk őket. Mi az Önvaló természete? Ami valójában létezik. A világ. szándék és erőfeszítés nélkül kel fel. hogy azután nyugovóra térjenek. a nedvesség elillan. Minden Siva –. az egyedül az Önvaló. A Nap puszta jelenléte révén a napkőből tűz csap ki. akár a gyöngyházban az ezüst-csillogás. csupán az Önvalón belüli tünékeny jelenségek. e három ugyanabban a pillanatban jelenik meg és ugyanabban a pillanatban tűnik el. az Önvaló maga az »én« az Önvaló maga az Isten. újra és újra támadásba lendülnek. Ezt nevezik »csendnek«. Mindaddig.Ramana Maharsi tanításai 44 elegendő volna. Nem Isten műve-e minden? A Nap vágy.

hogy folytonosan olyan gondolatok nyugtalanítsanak bennünket. Ki tekinthető legnagyobbnak a törekvők közül? Aki Önmagának. minden terhet az visz.A nyílegyenes ösvény . vagy mint ahogy a többi négy elemhez kapcsolódó érdemek avagy érdemtelenségek sem gyakorolnak befolyást a mindent átható éterre. Bármily terhet rakunk is Istenre. hogy teret engednénk bármilyen gondolat megjelenésének az Önvaló gondolatán kívül. miért tartanánk csomagjainkat kényelmetlenül fejünkön ahelyett. és miért engedjük. hogy miután felszálltunk a vonatra. mint állandóan az Önvalóban maradni anélkül. Istennek nincs semmi szándéka. hogy mit és hogyan kell tennünk. mint ahogy e világ cselekedetei sincsenek semmilyen hatással a Napra. Magunkat Önmagunknak szentelni annyit jelent. ő elbírja azt.Ramana Maharsi tanításai 45 saját karmáikkal összhangban Isten puszta jelenlétének köszönhetően a három kozmikus funkció és az ötrétű isteni tevékenység által irányított lelkek. miért nem vetjük alá magunkat e hatalomnak. hogy leraknánk azokat. és kényelembe helyezkednénk? . az a legkiválóbb törekvő. Hozzá éppúgy nem tapad semmilyen karma. azaz Istennek szenteli magát. illetve mit és hogyan kell elkerülnünk? Ha egyszer tudjuk. Ha egyszer mindent Isten legfelső hatalma mozgat.

alámerülnie önmagába. Mint ahogy a gyöngyhalász egy derekára kötött kő segítségével merül le a tenger fenekére.A nyílegyenes ösvény . nem másvalakién keresztül. Mint ahogy a tigris nem ereszti többé zsákmányát. úgy kell az embernek is felöveznie magát a nem-kötődéssel. Isten és a guru valójában nem különbözik. hogy megtudja: ő Ráma? . akire a guru kegyes tekintete rávetül. és saját erőfeszítésével kell kivívnia a megszabadulást. mégis mindenkinek saját erejéből kell járnia az Isten vagy a guru által mutatott ösvényen. Lehetséges-e Isten vagy a guru részéről egy lélek megszabadításának véghezvitele? Isten és a guru csak a megszabadulás útját mutatják meg.Ramana Maharsi tanításai 46 Mit jelent a nem-kötődés? A felbukkanó gondolatok teljes és maradéktalan elpusztítása keletkezésük pillanatában – ez a nem-kötődés. Az ember csak saját tudása szemén át ismerheti meg magát. ha már egyszer megragadta. az nem vész el. hogy megszerezze az Önvaló igazgyöngyét. pusztán ők nem fogják a lelket a szabadság állapotába emelni. hogy ott gyöngyöket kutasson fel. Ráma vajon tükör segítségére szorul-e.

mit is dob ki. hogy a szemetet vizsgálva megnézze. . mint egy álmot. miközben alszunk. más különbség nincsen. az álom rövid. az az Önvalót elrejtő valamennyi kategória elutasítása.Ramana Maharsi tanításai 47 A megszabadulás után vágyakozónak kell-e vizsgálódnia a [mindenséget alkotó] princípiumok (tattvák) természetét illetően? Miként annak. éppúgy valóságosnak tűnnek az álomban történtek is. nincs szüksége arra.A nyílegyenes ösvény . Az álomban az elme egy másik testet ölt magára. aki az Önvalót akarja megismerni. aki konyhai hulladékot akar kihajítani. nevek és formák egyidejűleg jelennek meg. Mint ahogy az ébrenlét során történtek valóságosnak tűnnek ébrenlétünk folyamán. Az ébrenlét és az álom állapotában egyaránt a gondolatok. amit tennie kell. Van-e különbség az álom és az ébrenlét között? Az ébrenlét hosszú. A világot úgy kell tekinteni. éppúgy annak sincs szüksége a tattvák számbavételére avagy jellegzetességeik kutatására.

szenvedéssel szembesül. Tudatlanságunknak köszönhetően képzeljük azt. Mi a boldogság? A boldogság az Önvaló igazi természete.Ramana Maharsi tanításai 48 Van-e valamilyen haszna a könyvek olvasásának azok számára. Ha egyszer ezt megértette az ember. A boldogság a világ egyetlen tárgyából sem fakad. S minthogy az Önvalót az öt burok eltávolítása után lehet megtalálni. s Önmagát vajon hogyan találhatná meg a könyvekben?! Önmagunkat saját bölcsességünk szemével kell felismernünk. akik a megszabadulás után vágyódnak? Az összes [szent] szöveg azt mondja. amit valaha is tanult. Valójában akkor teljesülnek be az elme . a könyvek azonban a burkokon kívül vannak. hasztalan lenne azt könyvekben keresni. hogy az elmét le kell csillapítani. Amikor az elme kifelé irányul. ebből következően azt tanítják. Az Önvaló az öt burkon belül lelhető fel. Eljön majd az idő. semmi szükség a könyvek végnélküli olvasgatására.A nyílegyenes ösvény . a boldogság és az Önvaló nem különböznek. Az elme lecsendesítéséhez az embernek csupán saját Önvalóját kell felkutatnia magában. amikor az embernek mindazt el kell felejtenie. hogy a tárgyakból boldogságot meríthetünk. hogy a megszabadulás előfeltétele a nyugodt elme.

nem hagyja el Brahmant. A fa alatti árnyék kellemes. Az álomtalan alvás közben. miközben erre-arra forog a világban.A nyílegyenes ösvény . hogy a boldogságot megízlelje. mi másnak nevezhetnénk. hol viszszatér hozzá. amikor azonban újra megjelenik a világ. és hol kilép az Önvalóból. Aki a napon volt.Ramana Maharsi tanításai 49 vágyai. az elme boldogságot tapasztal. Amikor a világ eltűnik – vagyis a gondolatoktól mentes állapotban –. s csak egy kis időre tér vissza Brahmanhoz. illetve vágyainak tárgyát elérve avagy az ellenszenves tárgyakat eltávolítva éppen ez történik: az elme befelé fordul és tiszta Ön-boldogságot élvez. A balga ember elméje. annak az embernek az elméje. akkor az elme szenvedésbe merül. amikor visszatér saját forrásához és elmerül a boldogságban – vagyis az Önvalóban. amikor eléri az árnyékot. nyughatatlanul vándorol. aki ismeri az igazságot. Hasonlóképpen. éppen ellenkezőleg. Amit világnak neveznek: csupán egy gondolat. Az elme ily módon megállás nélkül. a samádhi alatt és az eszméletlenség állapotában. majd utána ismét az árnyék hűvösébe menekül. Aki viszont újra és újra elhagyja az árnyék hűvösét és kimegy a tűző napra. a szabad ég alatt perzselő a hőség. az árnyékon kívül. csak szenvedést tapasztal. mint bolondnak? A bölcs ember állandóan az árnyékban marad. az kellemes hűvöset érez. .

A bölcsesség azt jelenti: nem jelennek meg tárgyak. az Önvaló el nem hagyása – a bölcsesség. Más szavakkal az elkülönülés és a vágytalanság nem más. E kettő nem különbözik egymástól. A telepátia. hogy valamely tárgy irányába elmozduljon. mint az Önvalót.és jövőbeli dolgok ismerete és a tisztánlátás nem azonosak a bölcsesség meglátásával. a múlt. Az elme Önvalóban történő feloldásának eszköze: a csendben maradás. Mi a különbség a vizsgálódás (vicára) és a meditáció (dhyána) között? A vizsgálódás az elme Önvalóban történő tartózkodása. mint csendben maradni.Ramana Maharsi tanításai 50 Mit jelent a bölcsesség meglátása (jnána-drsti)? A bölcsességet meglátni annyit jelent.A nyílegyenes ösvény . A meditációban az ember önmagának és a lét–tudat–üdv-vel egyenlő Brahmannak az azonosságára irányítja gondolatait. . jelen. A vágytalanság védi meg az elmét attól. Milyen viszonyban van egymással a vágytalanság és a bölcsesség? A vágytalanság – bölcsesség. ugyanazok. mint az Önvaló keresése – nem keresni mást.

. majd megvalósítani igazi természetünket – ez a megszabadulás.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 51 Mi a megszabadulás? Vizsgálódás rabságban lévő Önmagunk természetét illetően.

aki annak megtestesülése. hogy . desa – »hely« avagy »ülőhely«). A guru. amit a sat (»lét«). Milyen sajátosságai vannak az útmutatásnak (upadesa)? Az upadesa szó jelentése: »közel a helyhez« vagy »közel az ülőhelyhez« (upa – »közel«. mindent egyforma szemmel nézés.Ramana Maharsi tanításai 52 Szellemi útmutatás Útmutatás (Upadesa) Milyen tulajdonságok jellemzik az igazi tanítót (sadguru)? Állhatatosság az Önvalóban.A nyílegyenes ösvény . cit (»tudat«) és ánanda (»üdv«) szavak kifejeznek. Milyen tulajdonságok jellemzik az igazán komoly tanítványt (sadsisja)? A bánat felszámolására és a boldogság elérésére irányuló intenzív vágyakozás. megakadályozza. valamint a világi élvezetekkel szembeni mélységes ellenszenv. mindenhol és minden körülmények között való rendíthetetlen bátorság. és mindenkor.

Ha az ilyen guru azt mondaná – annak. vagy bármiféle okkult képességekkel is rendelkezzék. akiről azt hiszi.A nyílegyenes ösvény . tovább maradjon ebben az állapotban. hol arra vettetik. aki az érzéki tapasztalás tárgyainak formáit valóságosnak tekintve elfordult a valódi állapottól. és tőle nem különböző. mi az alapja annak a tanításnak.Ramana Maharsi tanításai 53 a tanítvány. hogy Brahman. amely szerint bármennyire is képzett legyen egy tanítvány. Ha igaz az. hogy a guru az ember saját Önvalója (átman). a tudatlanság révén individuális lélekké (jíva) vált Önvaló számára a guru kegyelme nélkül mégis komoly nehézséget jelent igazi állapotának avagy természetének megvalósítása. Az upadesa ugyanakkor egy távoli tárgy közelről való megmutatását is jelenti. az Ön-megvalósítást (átma-siddhi) nem érheti el a guru kegyelme nélkül? Jóllehet az abszolút igazság szempontjából a guru állapota azonos az ember állapotával. . és megszilárdítja őt saját valódi. aki öntelten azt állítja. valójában közeli. s ennek következtében az örömöknek és bánatoknak kiszolgáltatva hol erre. hogy távoli és tőle különböző. A mentális képzetek fölött a tanítvány már a valódi guru puszta jelenléte révén is uralmat szerezhet. Ennek révén győződhet meg a tanítvány arról. differenciálatlan természetében.

vagy aki dölyfösen kijelenti. aki képes arra. hogyan lehet azt állítani. úgy a guru kegyelmének jótékony hatására a tanítvány is kétségtelenül a valódi tudás éberségére eszmél a tudatlanság álmából. hogy olyan tetteket hajtson végre. Tehát nyilvánvaló. és semmilyen más módon nem lehetséges az Önmagunk megismerése.Ramana Maharsi tanításai 54 hogy ő már látta a tudás óceánjának túlsó partját. hogy ő képes olyan cselekedeteket végrehajtani. hogy a tanítvány a guru kegyelme révén valósítja meg igazi állapotát? Olyan ez. ön megtanulta mindazt. de vajon megtanulta-e önmagát megismerni? Ön pedig. Ha ez így van. amelyek majdnem lehetetlenek –. hogy csupán a guru kegyelmének segítségével. akkor ezek az emberek szégyenkezve. . Mik a jelei a guru kegyelmének? [A guru kegyelme] túl van a szavakon és a gondolatokon. Ahogy az elefánt az oroszlán puszta megpillantásától felébred. amit meg kellett tanulnia. hogy »Igen. amelyek majdnem lehetetlenek: látta-e önmagát?«. fejüket lehajtva elhallgatnának. mint amikor az elefánt. oroszlánt látva álmában.A nyílegyenes ösvény . felriad.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

55

Mi a jelentősége annak a kijelentésnek, hogy az igazi guru természete azonos a Legfelső Úr [Sarvesvara] természetével? Először is az individuális lélek, amely az Istenség (Ísvara) állapotát – vagyis a valódi tudás állapotát – szeretné elérni, szüntelen odaadást gyakorol. Amikor aztán ez az individuális odaadás elér egy bizonyos szintet, az Úr – aki az individuális lélek szemtanúja, ám [ugyanakkor] azonos is vele – megnyilvánul [számára]: a sat–cit– ánandának, három természetes tulajdonságának segítségével emberi alakban, valamint formával és névvel (náma-rúpa) felruházva – melyet ő úgyszintén kegyesen magára ölt – jelenik meg. Akkor a tanítványt áldás formájában magába vonja. E tanítás szerint a guru valóban azonosnak tekinthető az Úrral. Hogyan nyerhette el akkor néhány kiváló személy (mahátma) a tudást guru nélkül is? Néhány arra érett személynek az Úr a megismerés fényeként ragyog, és az igazság ismeretében részesíti őket.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

56

Mi az odaadás (bhakti) célja, és hová vezet a siddhánta [vagyis a saiva siddhánta] ösvénye? Annak az igazságnak a felismeréséhez, hogy az ember összes tette, amit önzetlen odaadással, a három megtisztított eszköz [gondolat, beszéd és cselekvés] segítségével és az Úr szolgájának minőségében hajt végre, az Úr cselekedetévé válik és megszabadul az »én« és az »enyém« tudatától. Ez az igazság azonos azzal az igazsággal, amit a saiva-siddhántinok parábhaktinak [»legmagasabb rendű odaadásnak«] avagy az »Isten szolgálatában töltött életnek« (irai-paninittal) neveznek. Mi a célja a tudás (jnána), vagyis a vedánta ösvényének? Annak az igazságnak a megismerése, hogy az Én nem különbözik az Úrtól (Ísvara), valamint annak a tudatnak a felszámolása, miszerint »én vagyok a cselekvő« (kartrtva, ahamkára). Milyen megfontolások alapján jelenthető ki az, hogy mindkét ösvény ugyanoda vezet? Bármilyenek is legyenek az eszközök, a cél az »én« és az »enyém« tudatának elpusztítása; s minthogy ezek kölcsönösen függnek egymástól, bármelyikük elpusztítá-

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

57

sa a másik megszűnéséhez vezet. Így hát ahhoz, hogy a gondolatokon és szavakon túli csend állapotát elérjük, éppúgy célravezető az »én« érzését eltávolító tudás (jnána) ösvényének követése, mint az »enyém« érzését eltávolító odaadás (bhakti) ösvényének követése. Ilyenformán kétségtelen, hogy az odaadás és a tudás ösvényének célja egy és ugyanaz. Megjegyzés: Mindaddig, amíg létezik az »én«, az embernek el kell fogadnia az Urat is. Annak számára, aki könnyen vissza akarja szerezni az azonosság legfelső állapotát (sáyujya), melyet most nélkülözni kénytelen, csak az a helyes, ha el tudja fogadni ezt a következtetést. Mi az ego ismertető jegye? Az ego az »én« formájában megnyilvánuló individuális lélek. A tudat (cit) természetével rendelkező Önvaló nem ismeri az »én« érzését; és az érzéketlen test sem ismeri az »én«-érzést. Az illuzórikus egónak az értelmes és az érzéketlen lét közötti rejtélyes megjelenése képezi minden baj gyökerét. Ezen ok bármilyen módon történő

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

58

felszámolását követően Az, ami valóban létezik, akként tárul fel, Ami. Ezt nevezik megszabadulásnak (moksa).

A gyakorlás (Abhyása)
Mi a gyakorlás módja? Minthogy az Ön-megvalósítás végrehajtását megkísérlő ember Önvalója nem különbözik [magától] az [Ön-megvalósításra törekvő] embertől, s minthogy [Önmagán kívül] semmi más vagy magasabb rendű nem létezik, amit el kellene érnie (ugyanis az Ön-megvalósítás egyszerűen a tulajdon természet megvalósítása), a megszabadulás keresője kétségek és tévedések nélkül, az örökkévalót a mulandótól megkülönböztetve valósítja meg valóságos természetét, és természetes állapotától sohasem fordul el. Ez az, amit úgy neveznek: »a tudás gyakorlása«. E kutatás (vicára) vezet az Ön-megvalósításához.

a yoga.Ramana Maharsi tanításai 59 Minden törekvő követheti a kutatásnak ezt az ösvényét? Ez az út csak az erre érett lelkek számára járható. A többieknek tudatuk állapotának megfelelő módszerekhez kell folyamodniuk. A japa az istenek neveinek vagy az omhoz hasonló szent mantráknak gondolatban vagy fennhangon való ismételgetése. Amikor az ember belemerül a dhyánába. az elme nem érintkezik az érzékek tárgyaival. E módszert követve az elme állapota könnyen felismerhetővé válik. a japa. A stuti az Urat dicsőítő himnuszok odaadással áthatott éneklése. az elme időnként zárttá. A dhyána a nevek és mantrák gondolatban való áhítatos ismétlését (japa) jelenti. ezekhez hasonló módszer. Melyek ezek a módszerek? A stuti. mert az elme nem lehet egyszerre összeszedett és szétszórt. amikor az elme érintkezik a . azaz szétszórttá válik. Megjegyzés: Miközben az ember a stuti és a japa módszereit követi. a dhyána.A nyílegyenes ösvény . időnként pedig nyitottá. a jnána és a többi. azaz összeszedetté. [mindazonáltal] az elme effajta szeszélyes viselkedése e módszerek követői előtt nem lesz nyilvánvaló.

hogy további gondolatokat hozzon létre. a légzésnek és az elmének ugyanaz a forrása. ezért az egyik lecsendesítése szükségképpen a másik lecsendesítéséhez vezet. sem felébredés. Miközben a yogik a pszichikus centrumokra. mint amilyen a dhyána. és megakadályozva az elmét abban. Ekkor fog az elme elérni abba az állapotba. akik ebben az állapotban vannak. képesek azt a dhyánában rögzíteni.Ramana Maharsi tanításai 60 tárgyakkal. Ezért azok. Tökéletességre jutni a dhyánában annyit jelent. Ami a yogát illeti. korlátlan ideig képesek testtudat nélkül maradni. . Az elme légzésszabályozás (pránáyáma) révén való lecsendesítésének gyakorlatát nevezik yogának. újra belemerül világi gondolataiba. a yogik láthatólag egyfajta boldogságba merülnek. Amikor azonban a lecsillapodott elme feltámad.A nyílegyenes ösvény . vagyis amikor ismét aktívvá lesz. mint az Önvalóban tartózkodni [tadákáranilai – szó szerint: az »‚Az’ formájában tartózkodni«]. amelyben már nincs sem lecsendesülés. például a sahasrárára. megfigyelhetik az elme szeszélyes viselkedését. az ember nincs dhyánában. amíg ez az állapot tart. Ezért kell a kifelé fordult elmét olyan gyakorlatokkal edzeni. vagyis az ezerszirmú lótuszra rögzítik elméjüket. nem nehéz észlelni az elme felébredését és lecsendesülését. S mivel a meditáció rendkívül finom módon működik az elme forrásánál. Mindaddig.

valamivel való felhagyás és így tovább) az elme módosulása. Megjegyzés: 1. többé már nem fordulnak el igazi természetüktől. Így hát megismerni az emberi lét igazságát és annak lenni egyet jelent a béklyókból való megszabadulással és a kötelék kioldásával (granthi násam). ezen állapot az. vágy.A nyílegyenes ösvény . gyakorolnia kell az Önvalóban való tántoríthatatlan jelenlétet. vonzódás. Az ember voltaképpeni természete az egyszerű és változatlan lét. gyűlölet. felejtés. . akik megtartják magukat ebben az állapotban. Valamennyi gyakorlat csak az elme összpontosításával folytatható. amelyben minden erőfeszítés megszűnik. Mivel minden mentális aktivitás (emlékezet. és elméjét meg kell őriznie a különféle gondolatok beszennyező hatásától. amíg a törekvő az elmének ezt a nyugalmi állapotát szilárdan el nem éri. így ezek egyike sem tekinthető az ember valódi állapotának.Ramana Maharsi tanításai 61 A jnána az elme visszavonása. Azok. amelyben a meditáció (dhyána) vagy a kutatás (vicára) állandó gyakorlása révén az elme az Önvaló formáját ölti magára. Mindaddig. A »csend« (mauna) és a »nem-cselekvés« kifejezések egyedül erre az állapotra vonatkoznak.

Ramana Maharsi tanításai 62 2. azok mindegyike ugyanahhoz a célhoz vezet. az elme a mentális képek felszámolásával az adott tárgy [mentális] formáját ölti magára. Az összes világi cselekvés – amelyet közönségesen »erőfeszítésnek« neveznek – az elme egy részének segítségével és gyakori megszakításokkal megy végbe. a törekvők feladata: a két módszer valamelyikének megszakítás nélküli gyakorolása mindaddig. vagy az erőfeszítés nélküliség állapotát foglalja-e magába? A csend nem a tétlenség erőfeszítés nélküli állapota. az [egyedül] meditációjuk tárgya. vagyis a benső nyugalom állapotában való időzés olyan intenzív benső aktivitást feltételez.A nyílegyenes ösvény . Mert bármilyen tárgyra is összpontosítsa elméjét az ember. amelyet az elme egészével és megszakítás nélkül kell végrehajtani. hogy ami az eredményes meditációban fennmarad. Ezt nevezik sikeres meditációnak (dhyana siddhi). felismerik. Azonban az Önvalóval való egység (átma vjavahára). felismerik. . míg csak el nem érik a célt. akik a kutatás (vicára) ösvényét követik. Azok. Mivel az eredmény mindkét esetben ugyanaz. hogy a kutatás végére megmaradó tudat Brahmannal azonos. akik a meditációt (dhyána) gyakorolják. Azok. A »csend« állapota az erőfeszítés. Noha az elme erejének művelését számos gyakorlattal el lehet érni.

az nem más. De ha mégis feltételezzük. mint a világ más tárgyait? Bármilyen konkrét tárgy is váljék a megismerés tárgyává.Ramana Maharsi tanításai 63 A máyát [a káprázatot avagy tudatlanságot] semmilyen más módon. míg a mindig és mindenütt következetesen nemlétezőnek bizonyuló individuális lelket (jíva) és a világot (jagat) létezőnek tekintjük. mint az Önvaló hatalma (átma sakti). amely az adott tárgy formájában önmagát megismeri. csak ezzel a »csendnek« (mauna) nevezett intenzív aktivitással lehet tökéletesen elpusztítani. sem pedig egymást nem ismerhetik meg. Minthogy az Önvaló önként ontja sugarait. mindent átható és önfényű Önvalót. a máyának tulajdonítható. hogy az Önvalón kívül vannak objektumok. mindig az Önvaló az.A nyílegyenes ösvény . Miben áll a máyá természete? Az. s ennélfogva sem magukat. miért nem ismeri fel mindenki éppúgy. a Valóságot nemlétezőnek tekintjük. S mivel az Önvaló nem ismeri fel igazi természetét ezen a módon. akkor azok [mindenképpen] érzéketlenek. úgy tűnik. Az Önvalón kívül semmi nincs. Mert ami megismerésként vagy tudatosságként ismeretes. hogy a mindenkor és mindenhol jelenlevő. . Az Önvaló az egyetlen érzékelő objektum.

őt mint »áldott kegyelmet« ismerik. mint a »felékesítvén őt kegyelmével« –. Noha az Úr mindeneket áthat. hogy adja a kegyelmét. s mivel a kegyelem az Úr jelenlétét avagy megnyilatkozását jelenti. . hogy csak kegyelme révén lehet megismerni. akinek maga a kegyelem a természete. Ha a Nap fénye a bagoly számára láthatatlan. egyetlen olyan pillanat sincs. nem kell adnia a kegyelmét. úgy tűnik – például az olyan kijelentések révén.Ramana Maharsi tanításai 64 hogy belemerült a születés [és halál] óceánjába. midőn az individuális lélek formájában van. mint saját tökéletlenségüknek? Hogyan lehetne ezt az Önvaló tökéletlenségének rovására írni? Mivel a kegyelem az Úr igazi természete. mi másnak köszönhetnék a – tudatosság természetével rendelkező – Önvalóra irányuló tudatosságuk hiányát. Hogyan érheti el akkor az Úr kegyelme nélkül az individuális lélek saját erőfeszítése révén az Ön-megvalósítást? Mivel az »Úr« [megnevezés] az Önvalóra vonatkozik. S ugyanígy a tudatlan emberek. s nem a Nap hiányosságának tulajdonítható.A nyílegyenes ösvény . Ezért az Úrnak. és hadakozik azzal. az csak az ő tökéletlenségének jele. amelyben az Úr ismeretlenségben maradna. nincs is külön ideje annak.

mert akkor. akkor a fejnek nem volna szabad előrebuknia az elalvás vagy az eszméletvesztés következtében.Ramana Maharsi tanításai 65 Hol található az Önvaló a testben? Azt szokták mondani. és amelyik [a test középvonalától] két ujjnyira jobbra helyezkedik el. Itt fut össze az összes pszichikus idegvezeték (nádi). Némelyek azt mondják. 1 Ezek a szervek nem azonosak sem a csakrákkal sem a fizikai szervekkel. különböző színű szerv található. az ezerszirmú lótusz az Önvaló tartózkodási helye. hogy a Szív a mellkas jobboldali részében található. az elme és a [tudat] fény[ének] tartózkodási helye. Mi a Szív? A szent szövegek a Szívet a következőképpen írják le: A két mellbimbó között. rendszerint a mellkas jobboldali részére mutatunk. hogy a sahasrára. amely a vágyakkal teli sűrű sötétség (tudatlanság) székhelye. a mellkas alatt és a hasüreg fölött hat. amelyik a vízililiom bimbójához hasonlít. Ha azonban ez így lenne.A nyílegyenes ösvény . Ezen a fordított állapotban lévő szerven belül egy parányi nyílás található.1 Ezek közül azt. amikor magunkra utalunk. Ez a vitális erők. mégpedig azért. Szívnek nevezik. .

az üdv (ánandam). Amikor az ember a különféle dolgokat érzékeli. Azt a nyugalmi állapotot. a »Ki az. akkor azonnal eltűnnek. Mivel a lét (sat).Ramana Maharsi tanításai 66 Mindazonáltal a Szív (hrdayam). fent és lent. még ha így is írják le. amelyek a Szívet valamilyen testen belüli vagy testen kívüli helyre akarják lokalizálni. . érvényüket veszítik az olyan próbálkozások. amikor az már nincs kapcsolatban a külső tárgyakkal? Az efféle gondolatok megjelenése a lappangó tendenciáknak (púrva samskára) tulajdonítható. [Mindazonáltal] ezek a gondolatok csak a valódi természetéről megfeledkező és kifelé forduló individuális tudatban (jíva) jelennek meg. az örökkévalóság (nityam) és a teljesség (púrnam) kifejezések is a Szívre vonatkoznak. voltaképpen (maga az] Önvaló (átman). aki ezeket látja?«-kérdést kell feltennie magának. a tudat (cit). amelyben minden gondolat megszűnik.A nyílegyenes ösvény . nem érvényesek rá az olyan megkülönböztetések. Ha egyszer az ember elérte ezt az állapotot a maga valójában. az Önvaló állapotának nevezik. mint külső és belső. Miért merülnek fel az elmében a különféle tárgyakra vonatkozó gondolatok még akkor is.

a megismerő. vagyis a világ. 2. Ha egyszer az Önvaló szabad a tudás és a tudatlanság eszméjétől. s . [Maga] a jelenség.] hogy miként az elektromosság szubtilis és láthatatlan ereje különleges dolgokat eredményezve halad keresztül vezetékeken. hogy az érzékelés alakjában az egész testet áthatja.Ramana Maharsi tanításai 67 Hogyan nyilvánul meg a samádhiból és az álomtalan mélyalvásból hiányzó három tényező. hogy kapcsolat van a különböző pszichikus idegvezetékek forrása és az Önvaló között. A jíva [az individuális tudat]. a megismert és a megismerés az Önvalóban az ébrenlét és az álomállapot során? Az Önvalóból egymás után az alábbi három dolog jön létre: 1. rajtuk keresztül hatva át az egész testet és általuk látva el érzékelőképességgel az érzékszerveket. amíg az igazi tudás pallosával szét nem vágják őket. hogyan mondható róla. amely egyfajta fényesség.A nyílegyenes ösvény . vagy hogy az érzékeket az érzékelés képességével ruházza fel? A bölcs emberek tudják. azaz a látó. [tudják. így áramlik az Önvaló ereje is a pszichikus idegvezetékeken keresztül. hogy az érző és érzéketlen közötti kapcsolat mindaddig fennmarad. vagyis az első gondolat. 3. A cidábhása [a tükrözött tudat]. s hogy ez a kapcsolat a Szívben valósul meg.

amelyek Önvaló.Ramana Maharsi tanításai 68 [végül] hogy mihelyt e kapcsolatot megszakítják. A lámpa előtti lencse. A lámpa a vetítőgépben. amelyek együtt hozzák létre együtt hozzák létre a fókuszált a[z individuális] látót. Az Önvalóhoz közel lévő tiszta (sattvikus) elme. . a lencsén keresztülAz elme. A szubtilis gondolatokból álló lappangó lappangó tendenciák tárháza. Az Önvaló. mely az elméből kilépve az érzékszerveken keresztül vetül a világra. fényt. ami – mindenféle tulajdonságot nélkülözve – mindig is volt. az elme megvilágítása és az haladó fény és a lámpa.A nyílegyenes ösvény . Az Önvaló fénye. A lencse. A lencsén áthaladó és a filmvászonra vetülő fény. az Önvaló az marad. vagyis a jívát. Hogyan lehet kapcsolat a tiszta tudást képviselő Önvaló és a relatív tudást képviselő hármas tényező [megismerő – megismert – megismerés] között? Ezt bizonyos értelemben a filmszínházban történő vetítéshez hasonlíthatjuk. A filmkockák sorozatából összeálló film.

amíg a lappangó mentális benyomások léteznek. A szerkezet. és egyetlen másodperc leforgása alatt számos képet vetít. amikor a tendenciák formájában megjelenő mentális fogalmak az álomtalan mélyalvás. Mint ahogy a lencse hatalmas méretűvé nagyítja az apró porszemeket. . úgy ragyog az Önvaló is a három tényező nélkül önmagában. Az elme lappangó tendenciáit felszínre hozó isteni törvény. amely mozgásba hozza a filmszalagot. egyetlen másodperc alatt megszámlálhatatlanul sok világot hozva létre. miközben maga változatlan marad. S ahogy a lámpa megvilágítja a lencsét és az utána következőket. tárgyakként megjelenő különféle formák és nevek. miközben ő maga változatlan marad. a jelenségvilág is mindaddig folyamatosan megjelenik az individuum számára az ébrenléti és álomállapotban. úgy növeli az elme a csíraszerű tendenciákat fához hasonlatos gondolatokká. A világra vetülő fényben észlelt. amíg a film a lencsén keresztül az árnyképeket vetíti.Ramana Maharsi tanításai 69 A vászonra eső fény révén megjelenő különféle képek. Ahogyan mindaddig képek jelennek meg a filmvásznon. úgy világítja meg az Önvaló is az egót (cidábhása) és az utána következőket.A nyílegyenes ösvény . az eszméletvesztés és a samádhi állapotában nincsenek jelen. Továbbá ahogy a filmszalag hiányában csupán a lámpa fénye látható.

hogy a legkisebb mértékben se forduljon el ettől az elmélyedéstől. az alvás úgyszintén [egyfajta] dhyánának tekintendő. szokatlan hangokat hallhat. és magának a meditáció végzésének tudata nélkül. De ezeknek [a jelenségeknek] nem szabad félrevezetniük: nem engedheti meg. Valódi természetétől elfordulva [ugyanis] ragyogó sugárzást láthat maga előtt. hogy ezek eltereljék figyelmét Önmagáról. Mi a különbség a dhyána és a samádhi között? A dhyána szándékos mentális erőfeszítéssel érhető el [és tartható fenn]. Mivel ekkor az ember egyáltalán nincs tudatában a különböző állapotoknak (ébrenlét. Milyen tényezőket kell figyelembe venni a dhyána során? Annak. aki szilárdan kitartja magát Önvalójában (átma nisthá).Ramana Maharsi tanításai 70 Mi a dhyána (meditáció)? A dhyána nem más. mindenekelőtt arra kell ügyelnie.A nyílegyenes ösvény . a samádhi nem ismeri az erőfeszítést. . álom és így tovább). vagy valóságosnak vélheti a benne vagy rajta kívül megjelenő istenek vízióját. mint megmaradni az Önvalóban az igazi természettől való legcsekélyebb elfordulás.

Önmaga utáni kutatásra fordítaná. Ha az ember azon pillanatokat. 3. szükség van valamilyen bhávanára [egy megszemélyesített isten vagy istenség mély érzelmekkel és vallásos érzéssel áthatott kontemplációjára]. mint az »én vagyok Siva« vagy »én vagyok Brahman« – amelyeket [összefoglalóan] nirgunopásanának [a tulajdonságok nélküli Brahman kontemplációnak] neveznek –.Ramana Maharsi tanításai 71 Megjegyzés: 1.A nyílegyenes ösvény . Enélkül ugyanis az elmét gyakran elárasztják a csapongó gondolatok. az Önmagára kérdezés módszerét kell gyakorolnia. amíg az elme nem állapodott meg az Önvalóban. akkor az Ön-megvalósítást igen rövid idő alatt elérhetné. mihelyt az efféle upásana [kontempláció] eredményeként megjelenő mentális erőt elérte. Mindaddig. hogy az ember vég nélkül az olyan bhávanák gyakorlásába merülne. 2. vagy éppen rátör az álom. amelyeket a tárgyakon – vagyis nem Önmagán – való gondolkozás során veszteget el. Ahelyett. .

. amíg az elme el nem éri a fogalmaktól való mentesség erőfeszítés nélküli és természetes állapotát. A gyakorlás (sádhana) csak akkor tekinthető sikeresnek. Milyen életvezetési szabályokat kell követnie a törekvőnek (sádhaka)? Mértékletesség az étkezésben. Meddig kell folytatni a gyakorlást? Mindaddig.A nyílegyenes ösvény . illetve addig. Mi a jelentősége a magányban való tartózkodásnak (ekánta váza)? Mivel az Önvaló mindent áthat. a magány nem a tartózkodási hely függvénye. ha az ember egyetlen mentális fogalomnak (vrtti) sem ad helyet. mértékletesség az alvásban. mértékletesség a beszédben. amikor az »én« és az »enyém« érzete már nem létezik.Ramana Maharsi tanításai 72 4. A »magányos élet« a mentális fogalmaktól mentes állapotot jelenti.

aki az Önvalóban való megállapodottságot (átma nisthá) tűzte ki céljául? Az az erőfeszítés. aki valódi Önmagát keresi. mint az igazság megvalósítását követően létrejövő káprázattól mentes állapot. Azt. hogy a test az Önvaló. amíg fennmarad az az elképzelés. Szüksége van-e aszkézisre (samnyása) annak. s nem az .Ramana Maharsi tanításai 73 Miről lehet felismerni a bölcsességet (viveka)? A bölcsesség szépsége nem más. amelynek révén az ember saját testéhez való kötődéstől igyekszik megszabadulni. A félelmet csak azok ismerik. Ha minden a [prárabdha] karma [a múltban elkövetett cselekedetek következménye] szerint történik.A nyílegyenes ösvény . az ember – bármilyen is legyen [egyébként] – nem valósíthatja meg az igazságot. az önmaga felé fordulót nem. Mindaddig. nem fél semmiféle akadálytól. valójában az Önvalóban való tartózkodásra irányul. akik még valamilyen különbséget vélnek felfedezni a magasztos Brahmanban. Egyedül a gondolkozás és a kutatás érettsége szünteti meg a testhez való kötődést. akkor hogyan győzhetők le a meditáció (dhyána) akadályai? A prárabdha csak a kifelé forduló elmét érinti.

amelyek figyelmetlensége következtében kerültek rá. . s mivel a szenvedélytelenség a kutatás eszköze. mindenekelőtt a képzelődések (samkalpa) és kétségek (vikalpa) családjától kell elkülönítenie azt – vagyis az embernek bensőleg kell eloldódnia a családi köteléktől. mint például a tanulási időszak (brahmacarya). Ahhoz. Ez a valódi aszkézis. hogy időnap előtt az aszkéták rendjéhez csatlakozna. sokkal inkább helyénvaló a családfő életét élnie. mint a szenvedélytelenségen keresztül végbemenő kutatás eszközét. az aszkéták rendjéhez való kapcsolódást bizonyos módon úgy lehet tekinteni. S vajon miképpen tudnák a testi állapotok az elmében gyökerező kötődést kiküszöbölni? Minthogy a gondolkozás és a kutatás érettségéről [csak] az elme vonatkozásában beszélhetünk. [Ám] ahelyett. hogy az ember arra vesztegetné életét. hogy az ember az Önvalóban – vagyis voltaképpeni természetében – rögzítse elméjét.Ramana Maharsi tanításai 74 életszakaszok (ásrama). míg az életszakaszok a testhez kapcsolódnak. A kötődés ugyanis az elme kötödése.A nyílegyenes ösvény . egyedül csak ez az elme képes eltávolítani a kutatás révén azokat a béklyókat. Mivel azonban az aszketikus fegyelem (samnyásásráma) a szenvedélytelenség (vairágya) elérésének eszköze.

de vajon a családfői tisztet betöltő törekvő ennek tudata nélkül is kielégítően elvégezheti kötelességeit? Mivel nem létezik olyan szabály. ha múltbeli karmájának köszönhetően családjának az ő erőfeszítésével kell fenntartania magát. hogy a kincstár felügyelője egész nap figyelmesen és felelősen végzi munkáját. hogy »ehhez a tömérdek pénzhez nekem igazából semmi közöm nincs« – kötődés nélkül fog eleget tenni kötelességének. A cselekvés és a megismerés nem akadályozza egymást. hogy vajon bármilyen adott cselekedet végbe fog-e menni a cselekvő vagy a cselekvés aktusa nélkül. Noha mások szemében úgy tűnik. aki nem törődik testi kényelmével. ő – arra gondolva. az Ön-ismeretet nem lehet elérni. hogy addig. amíg a legkisebb mértékben is létezik az »én vagyok a cselekvő« gondolata. S ugyanígy a bölcs családfő is kötődés nélkül eleget tehet családfői kötelezettségeinek. amely szerint a cselekvés előfeltétele az »én vagyok a cselekvő« tudata volna. hogy elméjében megjelenne a birtoklás érzése. mint ahogy egy szerszám jut valakinek a kezébe. anélkül. ak- . értelmetlen abban kételkedni. melyek múltbeli karmájának megfelelően úgy jutottak osztályrészéül.A nyílegyenes ösvény . és mire jó egy ilyen családfőnek a család? Noha a bölcs családfőt a testi kényelem egyáltalán nem érdekli. Mire jó a családnak egy bölcs családfő.Ramana Maharsi tanításai 75 Alapszabály.

Ramana Maharsi tanításai 76 kor úgy kell őt tekinteni. hogy a családdal kapcsolatos kötelességeit elvégzi. hogy ő pusztán jelen van a tevékenységeknél. Hogyan érhető el a tevékenység megszüntetése (nivrtti) és az elme békéje a családfői teendők közepette. s nem véghezvivője azoknak. Ő ugyanis ismeri az igazságot. akár tömérdek feladatot is végezhet. akkor erre azt válaszolhatjuk. . amelyeket éppen az állandó tevékenység jellemez? Minthogy a bölcs (jnání) tevékenységei csak mások szemében léteznek. valójában nem csinál semmit. hogy mivel elérte minden jótétemény felső fokát és a legmagasabb rendű jót jelentő teljes megelégedettség állapotát. Éppen ezért tevékenységei nem állnak útjában a nem-cselekvésnek és az elme békéjének. Ily módon ő csendes tanúja lesz [csupán] a különféle tevékenységeknek.A nyílegyenes ösvény . nem pedig sajátjáéban. Ha azt kérdezzük. mint aki másoknak tesz szolgálatot. merít-e valamilyen hasznot a bölcs ember abból. családi kötelességeinek teljesítése révén már nem nyerhet semmit.

a tanulók (brahmacárinok) rendjéhez tartozó törekvők erénygyakorlatai igazi segítséget fognak jelenteni tökéletesedésük során. aki minden lappangó tendenciától (vásana) szabad. aki már teljesen eloldódott a cselekvéstől? Mi a brahmacarya [az önmegtartóztató tanulói életszakasz] értelme? Csak Brahman keresését nevezhetjük brahmacaryának. akkor a karmikus tendenciák miképpen gyakorolhatnának hatást arra. akkor a jelenlegi cselekedetek által létrehozott benyomások (vásana) nem fogják-e követni őt a jövőben? Csak azt nevezhetjük bölcsnek. .A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 77 Ha egyszer a bölcs jelenlegi cselekedetei múltbeli karmájából fakadnak. S ha egyszer így van. A tudás eszközei közé tartozik-e az életszakaszok (ásrama) rendjével összhangban történő brahmacarya gyakorlása? Mivel a tudás különféle eszközeit – például az érzékszervek megfékezését – a brahmacarya magában foglalja.

nem kell az életszakaszok sorrendjét betartva formálisan brahmacárinná válniuk. ha nem tartja be a kasztra és az életszakaszokra vonatkozó szabályokat? Mivel a tudás megszerzése [anustáana – szó szerint: gyakorlása] az összes gyakorlat legmagasabb célja. nincs olyan szabály. követnie kellene az adott életszakaszhoz tartozó szabályokat. nem tesz különbséget a különböző életszakaszok között. ezért nincs olyan életszakasz. Az. aki valamelyik életszakaszban tartózkodik – s ugyanakkor folyamatosan a tudás megszerzésének szenteli magát –. hogy annak. ha ezeket nem tartja be. De nem is veszít semmit. aki megvalósította Önmagát. azt csak a világ érdekében teszi.A nyílegyenes ösvény . Ha követi a kasztra és az életszakaszokra vonatkozó előírásokat. A szabályok betartásából ő már semmiféle hasznot nem merít. amely segítené vagy gátolná őt. akik megfelelő képességekkel rendelkeznek. .Ramana Maharsi tanításai 78 Átléphetünk-e közvetlenül a tanulók rendjéből (brahmacarya) az aszkéták rendjébe (samnyása)? Azoknak. Elveszít-e valamit a törekvő (sádhaka) akkor.

a törekvő által megtapasztalható nyugalmi állapota. . amit másképpen kevala nirvikalpának [a fogalom nélküliség állapotának] is neveznek.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 79 Tapasztalás (Anubhava) Mi a tudat fénye? Az önfényű lét-tudat tárja fel a látó számára a nevek és formák világát kívül és belül [egyaránt]. E léttudat létére az általa megvilágított tárgyakból lehet következtetni. Ez az az állapot. Mi a tudás (vijnána)? A vijnána a lét-tudatnak a hullámtalan óceánhoz avagy a mozdulatlan éterhez hasonló. Ez [a lét-tudat azonban soha] nem válik a tudat tárgyává. Mi az üdvösség (ánanda)? Az üdvösség: a boldogság és béke tapasztalata a vijnána minden aktivitástól mentes. álomtalan mélyalváshoz hasonló állapotában.

még akkor sem aktív. nekik nem.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 80 Mi az az állapot. Ezért ők a látszattal szemben valójában nem hajtják végre ezeket a cselekedeteket. aki ebben az állapotban tartózkodik. Ebben az [üdvösségen túli] állapotban a test és az érzékek aktivitása ellenére sincs külső tudatosság.2 A yogi. akárcsak a [szoptatás közben] álomba merült gyermek esetében (aki nincs tudatában annak. az elme szüntelen békéjének állapota. . ha cselekvésbe bocsátkozik. a jágrat-susupti [éberalvás] állapotában lelhető fel. 2 Az alvó gyermekek cselekedetei – mint például az evés és ivás – csak mások szemében számítanak cselekvésnek. Ez az az állapot. mely a tökéletes nyugalom. hogy édesanyja táplálja). s amely az aktivitástól mentes mélyalváshoz hasonlítható. amit másképpen sahaja nirvikalpa samádhinak [a fogalmak nélküli magába merülés természetes állapotának] is neveznek. ami az üdvösségen túl van. amely túl van az üdvösségen? Az.

és minden az Önvalóba tér vissza. nincsenek látható tárgyak. Mivel a testek és az őket éltető lelkek [ang.A nyílegyenes ösvény . hogy az összes mozgó és mozdulatlan világ magától függ? A megtestesült lét nem más. hogyan állítható az. amelyben e képzet eltűnik. Mindezek fényében bizonyossággal állítható: minden az Önvalóból származik. A különböző kötelékek közül ez – a tudatost az érzéketlennel összekötő kötelék – az oka az emberi lény rabságának. hridajagranthinak (a szív kötelékének) nevezik. az Önvaló. Ebben az értelemben tekintendő az Önvaló egyként. ha a mélyalvás állapotában addig rejtett energia az »én« ideájával együtt felbukkan. Az Önvaló jelen van minden észlelésben. mivel ebben az állapotban nincsenek tárgyak. mint észlelő. .Ramana Maharsi tanításai 81 Milyen alapon jelenthetjük ki azt. Ha az »én« nincs jelen. A tárgyak világa csak akkor tapasztalható.3 akkor a lelkek valóban megszámlálhatatlanul soknak tűnnek. hogy az ember testével egyenlő. mint az Önvaló. Azon állapot. hogy az Önvaló csupán egyetlenegy? Ha az »én test vagyok« ideáját elfogadjuk. selves] megszámlálhatatlanul sokan vannak. 3 Azt az ideát.

de felfogható a tiszta elme által. és a tudat tükörképével (cidábhása) egybeolvadva különböző formákat ölt magára.A nyílegyenes ösvény . amelynek Brahmantól való elválasztottsága azt jelenti. Midőn az elme a megkülönböztetés révén a tudat tükröződésétől mentessé (abhása) válik. akkor azt tiszta elmének nevezik. . A tudat tükröződése által kísért energiát tisztátalan elmének nevezik. Mi a tiszta elme és mi a tisztátalan elme? Midőn Brahman meghatározhatatlan hatalma elválasztja magát Brahmantól.Ramana Maharsi tanításai 82 Milyen alapon állíthatjuk. [Az elme] Brahmannal való egységének állapota egyenlő Brahman felfogásával. hogy nem fogja föl Brahmant. azt tisztátalan elmének nevezzük. hogy Brahman felfogható az elme által. hogy Brahman nem fogható fel az elme által? Nem fogható fel a tisztátalan elme által. egyszersmind.

az érzékelőtől és a nem-érzékelőtől különbözik? Habár az Önvaló valóságos. amelynek a karma maga is függvénye – nevezetesen a test és az Önvaló között létrejövő ego –. minthogy mindent magában foglal. nem hagy teret valóságossága és nem-valóságossága kettősségét magában foglaló kérdéseknek. mind a nem-érzékelőtől különbözik. Ha egyszer az Önvaló lét (sat) és tudat (cit). Igen. amelyről pedig azt mondják. Ezért mondjuk azt. milyen megfontolásból írják úgy le. eggyéválik eredetével és elveszíti formáját. hogy egyaránt különbözik a valóságostól és a nem-valóságostól. mely ennek függvénye? Ha nincs »én«. nincs karma. Hasonlóképpen: habár [az Önvaló] tudat. hogy a testi létezés végéig fennmarad. mint ami léttől és nem-léttől. de mivel semmi megismernivalója vagy megismertetnivalója nincsen.Ramana Maharsi tanításai 83 Legyőzhető-e már testi létezés alatt a prárabdha karma. hogyan élhetne tovább a karma.A nyílegyenes ösvény . Ha az a tényező. azt mondjuk – mind az érzékelőtől. .

Rendszerint mindenki.A nyílegyenes ösvény . éppúgy amikor az ember arra gondol. testét tartva szem előtt. hogy »én nem vagyok sem kecske. amelynek során az elme eggyé válik az Önvalóval. amely létezés. sem tehén. akkor mondható el róla. tudat és üdvözült boldogság«. én ember vagyok«. hanem az Önvaló vagyok. sem bármilyen más állat. .Ramana Maharsi tanításai 84 Célbaérés (Árúdha) Mi jellemzi a tudás elérésének állapotát? Ez az állapot szilárd és erőfeszítés nélküli jelenlét az Önvalóban. [vagyis amikor önmagát] az eredendő Öntudat[tal (átma prajná) azonosítja]. hogy a megingathatatlan tudás birtokába jutott. hogy »én nem vagyok azonos a testtel kezdődő és a hanggal (náda) végződő princípiumok (tattva) összességével. magától értetődően úgy gondol önmagára. s azt követően többé már nem bukkan fel.

satvápatti (Ön-megvalósítás). 7. subhecchá (a megvilágosodás utáni vágy). brahmavitnek. 2. 6. 5.Ramana Maharsi tanításai 85 A bölcs (jnání) a tudás hét fokozata (jnána-bhúmiká)4 közül melyikhez tartozik? A negyedik fokozathoz. vicárana (kutatás). Azokat. őt csak az előző születései során elért – és üdvössége okául szolgáló – különleges érdeme miatt becsüljük nagyra. padárthábhávana (a tárgyak nem-észlelése). Ebben az esetben miért különböztetünk meg további fokozatokat? Az utolsó három fokozat jegyei a realizált személy (jívanmukta) tapasztalatain alapulnak. brahmavidvarijának illetőleg brahmavid varisthának nevezik.A nyílegyenes ösvény . tanumánasa ('nom elme). miért egyedül a varisthát [szó szerint: a legkiválóbbat] magasztalják annyira? Amennyiben a varistha üdvösségre vonatkozó általános tapasztalatát nézzük. akik az utolsó négy bhúmikát elérték. Ha egyszer a megszabadulás [állapota] mindenki számára azonos. brahmavidvarának. 4 A hét jnána bhuniká a következő: 1. 3. 4. Ezek [már] nem a tudás és megszabadulás fokozatai. asamsakti (nem-kötődés). A tudás és a megszabadulás szempontjából semmi különbség nincs e négy fokozat között. . turjaga (transzcendencia).

ezen az állapoton túljutva mi lehetne az. egyesek kar- . akkor semmilyen különbség nem lenne ezen állapot és a mélyalvás állapota között. amelyek különös hangsúllyal említik a varisthát. amikor egyszer fennáll. vajon szólnak-e arról. Továbbá. hogy az utolsó három [fokozathoz tartozó] személy nemmegvilágosodott? Minthogy néhány szent szöveg azt állítja. hogy a legfőbb állapot az. hogyan egyeztethető össze ez az állapot a test és az érzékek tapasztalásával? Ha ez így lenne. hogy nem minden bölcs (jnáni) éri el a varistha állapotát? A vágy és az erőfeszítés önmagában nem elegendő ezen állapot eléréséhez. vagy éppen erőfeszítéseket tehetne valamiért? Mindaddig. mégis mi az oka annak. amíg az ember erőfeszítéseket tesz. aki ne vágyódna az állandó boldogság megtapasztalására. A szent szövegek (sruti). Ez a prárabdha karma miatt van így. ami valamire még vágyakozhatna. hogyan tekinthetnénk ezt természetes állapotnak. nem lehet bölcsnek (jnáni) tekinteni.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 86 Nincs olyan ember. amelyben az érzékszervek működése megszűnik és az elme teljesen kialszik. másszor viszont nem? Mint ahogy már mondtuk. Mivel az ego – okával egyetemben – már a negyedik fokozaton (bhúmiká) megsemmisül.

nem voltak megvilágosodottak. Ezért nevezik ébernek ezt az alvást. hogy az összes nagy lélek. sem pedig az elme nem létezik. a nagy lelkek kijelentették. . amelyben sem az érzékek nem működnek.Ramana Maharsi tanításai 87 májuknak megfelelően ideig-óráig. hanem a tudatosság hiányát is magában foglalja. amelyben ezek léteznek. s nem az. Ha annak tekintenénk. Ha az a legfelső állapot. valamint az Úr. vagyis olyan alvásnak. akkor hogyan lehetne ez a tökéletes állapot (paripúrnam)? Mivel a bölcsek cselekvése avagy nem-cselekvése kizárólag a karmának tulajdonítható. Az éberalvásban megvan a tudatosság. akkor ez azt jelentené. Ezt [azonban] nem lehet végső állapotnak tekinteni. hogy egyedül a sahaja nirvikalpa állapota (a fogalmak nélküli természetes állapot) tekinthető a végső állapotnak. vagy [egészen] halálukig ebben az állapotban maradnak. akik a vedikus művek (jnána grantha) és a Vedák alkotói voltak. amelyben jelen van a tudatosság.A nyílegyenes ösvény . Mi a különbség a közönséges alvás és az éberalvás (jágrat-susupti) között? A közönséges alvás nemcsak a gondolatok.

mint ami túl van a negyedik állapoton (turiyátita)? A turíya azt jelenti: »negyedik«. . a három [állapot] tapasztaló[ja] eltűnik. álmodás és mélyalvás állapotának tapasztalói (jíva). milyen jótékony hatása van a szentkönyvek (sruti) olvasásának? A bölcsnek.A nyílegyenes ösvény . azaz egy negyedik [tényező] volna. mint ami túl van a negyedik állapoton (turíyatita). taijasaként és prájnaként ismeretes ébrenlét. ezért hívják az Önvalót negyediknek (turíya). nincs szüksége e könyvekre. miszerint az Önvaló egy tanú. akik egymást követően ebben a három állapotban vándorolnak. hogy az Önvaló. Ezért írják le úgy az Önvalót. A visvaként. A bölcs számára. s ugyanakkor eltűnik az a képzet is. nem azonosak az Önvalóval. Amikor ezt felismeri az ember. mint e három állapot tanúja.Ramana Maharsi tanításai 88 Miért írják le az Önvalót hol negyedik állapotként (turíya). Hogy világossá tegyék ezt – tudniillik. különbözik ezektől –. hol pedig olyanként. aki az írásokban említett igazságok megtestesülése.

hogy minden képesség tulajdonképpeni célja a Brahmannal való egyesülés. akkor néhány szöveg miért kapcsolja össze [ezt az állapotot] a testtel.A nyílegyenes ösvény . ha nem hagyja el a testet? A megszabadulást és a megszabadulás átélését csak akkor kell figyelembe venni. A permanens Önmagam-megvalósítás az egyetlen igazi képesség (siddhi). amelyek hol megjelennek. Ha ez a megszabadulás (moksa) természete. Tudnia kell. Némelyek azonban karmájukból kifolyólag anélkül is hozzájutnak ezen képességekhez. hogy az individuális lélek csak akkor érheti el a megszabadulást. és miért mondja azt. Ezek a hírnév és egyéb örömök élvezetét szolgálják. Azon képességek. hogy törekednének utánuk.Ramana Maharsi tanításai 89 Létezik-e kapcsolat a természetfölötti képességek (siddhi) és a megszabadulás (mukti) között? Egyedül a megvilágosodott kutatás vezet el a megszabaduláshoz. Ami az Önvalót (purusa) illeti. ha a kötöttség valóságos. nem lehetnek valóságosak. az valójában a négy állapot egyikében sem ismer kötöttséget. Mivel a kötöttség a Vedánta-rendszer határozott . amelyet egyesülésnek (sáyujya) is mondunk. A természetfölötti képességeket a máyá-hatalom (máyásakti) hozza létre – vagyis ezek mind hamis látszatok. Ez egyben a megszabadulás állapota is (aikya mukti). hol eltűnnek a máyá-hatás következtében.

bizonyítja.Ramana Maharsi tanításai 90 tanítása szerint pusztán egy nyelvi feltevés. az időtlen idők óta fennálló tudatlanság alkotta kötöttség káprázatát csak a tudás távolíthatja el – és evégett fogadták el általánosan a »megszabadulás« (mukti) kifejezést. akkor az írások kötöttségre és megszabadulásra vonatkozó megfogalmazásai vajon nem minősülnek-e lényegtelennek vagy éppen hamisnak? Nem. akkor az olyan erőfeszítések. Éppen ellenkezőleg. hogy azok képzeletbeliek.A nyílegyenes ösvény . hogyan jelenhet meg a kötöttség kérdésétől függő megszabadulás kérdése magának a kötöttségnek a hiányában? Ezen igazság ismerete nélkül a kötöttség és a megszabadulás természete utáni kutatás olyan. után érdeklődnénk. egyáltalán nem. hogy a megszabadulás jellemző vonásait különbözőképpen írják le. Ennyi az egész. Minden erőfeszítés legfőbb célja ama szilárd meggyőződésre jutni. Ha ez igaz. vajon nem haszontalanok-e? Nem. Az a tény. Ha azonban ez így van. vagy egy mezei nyúl nem létező szarvának nagysága. mintha egy meddő asszony fia után. sem megszabadulás. hogy nincs sem kötelék. színe stb. Minthogy az ember csak az . mint amilyen például a tanítások hallgatása vagy az elmélkedés.

hogy nincs sem kötelék. s így önmagukban érvénytelenek. hogy »én«. Ha ekkor azt kérdi. hogy közvetlen tapasztalat révén bátran felismerje a kötöttség és a megszabadulás illuzórikus természetét. sem megszabadulás? Ez csupán a tapasztalásban tárul fel. hogy »a kötöttség és a megszabadulás az én számomra kötöttség és megszabadulás«. pusztán az írások alapján nem lehet kijelenteni. hogy »Ki vagyok én?«. Ha az ember felteszi a kérdést. Ha ez csupán a tapasztalásban tárul fel.A nyílegyenes ösvény . amelynek ezek csupán módosulásai. hogy »a kötöttség és a megszabadulás kinek a számára kötöttség és megszabadulás?«. annyira magától . akkor azt fogja látni. akkor rájön arra. Saját valóságuk nincsen. ezen erőfeszítések hasznosak. Alátámasztja-e valamilyen tekintély azt a kijelentést. akkor miképpen lehet erről tapasztalatot szerezni? A »kötelék« és a »megszabadulás« pusztán nyelvi kifejezések. Ami valójában van – az ember valóságos lénye –.Ramana Maharsi tanításai 91 előbb említett gyakorlatok révén juthat el oda. hogy nincs olyan. [Viszont] kell lennie egy fundamentumnak.

Ha erről az igazságról természetes és félreérthetetlen tapasztalatot szereznek azok. akkor az ember miért tapasztal örömet és szomorúságot? Ezek csak akkor tűnnek valóságosnak. és bensőleg kutatják önmagukat. sem megszabadulást nem ismernek. hogy ha a mélyalvás vagy az eszméletlenség állapotában az egész mozgó és mozdulatlan világegyetem – a földtől kezdve egészen a meg- .Ramana Maharsi tanításai 92 értetődő lesz számára. mint egy kezében tartott ámalaka-gyümölcs.A nyílegyenes ösvény . hogy az Önmagukat megvalósítók igazi Önmagukat tekintve sem kötöttséget. sem megszabadulás. Hogyan? Mindenki tapasztalta már. akkor többé nem fognak kételkedni abban. hogy mi az ember voltaképpeni természete? Természetesen. ha az ember elfordul igazi természetétől. Ha valójában nincs sem kötöttség. Megismerheti-e mindenki közvetlenül és minden kétségen felül. akik maguk mögött hagyták a puszta nyelvi fejtegetéseket. Valójában ezek nem léteznek.

bármily rendkívüli tapasztalat is –.A nyílegyenes ösvény . és amit mindenki mindig közvetlenül tapasztal. amely mindenki számára azonos.Ramana Maharsi tanításai 93 nyilvánulatlanságig – el is tűnik. ő maga nem tűnik el. Ebből következően az összes tapasztalat – legyen az a megvilágosodott avagy a tudattalan állapotban megjelenő. Így hát az ember igazi természete a tiszta létnek az az állapota. . szemben áll az ember igazi természetével.

Ha ez nem így lenne. s ha az valami új lenne. Akár családos valaki.A nyílegyenes ösvény . akkor nem volna érdemes törekedni rá. . Mert ami nem természetes. képes Önmaga megvalósítására – az [Önvaló] ugyanis itt és most is jelen van. Én azonban azt mondom. ha [az Önmegvalósítást] csak egy adott időben véghezvitt adott erőfeszítéssel lehetne elérni. Megvalósíthatja-e egy családos ember Önmagát? Természetesen. az nem is maradandó.Ramana Maharsi tanításai 94 Maharsi evangéliuma Munka és lemondás Mi az ember által elérhető legmagasabb rendű szellemi tapasztalat? Az Ön-megvalósítás. hogy az Önvaló itt és most is jelen van – és egyedül az Önvaló van. akár nem. amit külön meg kellene szerezni.

El kell-e hagynom az otthonomat? Ha ez lenne a sorsa. Az ilyen ember munka közben is megőrzi magányát. de még az imádságra is alig hagynak időt! Igen. az elme az esőkabát... . A munka. Akkor ön miért fordított hátat otthonának fiatal korában? Minden az isteni gondviselés szerint történik. mint az óceán. amelyben éjjel-nappal küszködnünk kell. prárabdhánktól [sorsunktól] függ.A nyílegyenes ösvény . bilinccsé válik. olyan. Igen. és ilyen módon végzik. Ezek szerint az ember belemerülhet a munkájába. s ugyanakkor vágyaktól érintetlenül megőrizheti magányát? Csakhogy az élettel járó kötelezettségek nemhogy a meditációra. Az. Ez a világ. míg az eloldódással végzett munka nem gyakorol hatást a cselekvőre. míg az Istenben lakozás az egyetlen igazi ásana [testhelyzet]. e kérdés fel sem merült volna önben. amelyhez kötődnek. Eleget tenni a kötelességeknek: ez az igazi namaskára [imádás].Ramana Maharsi tanításai 95 A tengerbe merülő sóbábut nem fogja megvédeni egy esőkabát. hogy ebben az életben milyen életrendet építünk ki.

hogy bármi másra is törekedne. aki most megszületett? Miért érdeklik önt a további születések? Az igazság az. vigasztalja magát [az újraszületés gondolatával] az. aki született! Meg tudná idézni nekünk halott rokonainkat? Talán ismerte a rokonait születésük előtt. Ha [azonban] ezt nem tudja megtenni. Hatással lesznek-e az emberre [mostani] cselekedetei későbbi születései során? Ön az. amíg az ember kénytelen fenntartani aktivitását. Foglalkozzék a halállal az. hogy csendben marad? Mindaddig. hogy haláluk után is tudni szeretne róluk? . hogy sem születés.Ramana Maharsi tanításai 96 Érdemes-e minden időmet az Önvaló keresésére fordítanom? Ha ez nem lehetséges. az a legjobb.A nyílegyenes ösvény . elegendő pusztán csendben maradnom? Ha csendben tud maradni anélkül. sem halál nincs. akkor a megvalósítás szempontjából mi haszna lenne annak. nem szabad feladnia Önmaga megvalósítására irányuló igyekezetét.

és ennek hatására tekinti magát grhasthának.A nyílegyenes ösvény . ha koldussá válna? Miért gondolja. miért ne tudná legyőzni otthon? Miért változtatná meg hát környezetét?! A környezettől függetlenül már most belefoghat a [megszabadulásért folytatott] küzdelembe. hogy samnyásí. Ha le tudja győzni az erdőben. hogy ön grhastha? De még ha a samnyásíkhoz [vándorló szerzetesekhez] hasonlóan el is vonulna a világtól. nem tesz mást. Akár családjában marad. De a mentális akadályokkal még mindig nem történt semmi. az új környezetben azok igencsak felerősödnek! A környezet megváltoztatása nem jelent segítséget. akár lemond róla és az erdőbe megy. és azt kell legyőzni akár otthon. Ez teremti a testet és a világot. mint a grhastha gondolatát felváltja a samnyása [magányos aszketikus élet] gondolatával. . Az ego a gondolatok forrása. Az egyedüli akadály az elme. a családot mint környezetet pedig az erdővel mint környezettel. Sőt. Ha elvonul. akár az erdőben. mert akkor meg azt gondolná.Ramana Maharsi tanításai 97 Mit tehet egy grhastha [családfő] a moksa [megszabadulás] érdekében? Nem az lenne a kézenfekvő. akkor is hasonló gondolatok kísértenék. elméje [továbbra is] háborgatni fogja.

Ramana Maharsi tanításai 98 Miközben az ember világi munkába merül. »kint« a munka magától megy tovább. belül valójában Krsnát kereste. az úgyis meg fog történni. [a puszta] elhatározás sem a lemondáshoz. ami rabságban tartja. Ha [viszont] az a rendeltetése. Mindazonáltal kétségeket ébreszt bennem az.A nyílegyenes ösvény . hogy ki ön – és akkor a munka nem kötöttséget fog jelenteni az ön számára. hogy vajon a munkát nyu- . Tegye fel a kérdést önmagának: »Ki dolgozik?« Gondoljon arra. Ha az a sorsa. és kénytelen lesz valamilyen munkát végezni. élvezheti-e a samádhi [a valóság tudatának] állapotát? Az akadályt az »én dolgozom« érzése képezi. akkor a munkát semmiképpen nem fogja tudni elkerülni. éppen erőfeszítése az. sem a [munkáról való] lemondás érdekében. hanem magától fog menni. akkor még ha nagyon akarja. hogy dolgozzon. Aminek a sors szerint meg kell történnie. hogy amíg az ember »bent« Isten keresésével van elfoglalva. Bhagaván tegnap azt mondta. hogy ne dolgozzék. sem a[z otthon] maradáshoz nem elegendő. akkor sem lesz munkája. Ne tegyen erőfeszítést sem a munka. Hagyja hát ezt a magasabb hatalomra. hogy miközben tanítványainak előadásokat tartott. Srí Caitanya életéből tudjuk. testével kapcsolatban pedig mindenről megfeledkezett – közben pedig tovább beszélt Krsnáról.

hogy törődik-e a munkával vagy sem? Amikor az egyik helyről a másikra megy. A munka magától fog menni. Így van ez az öszszes többi munkával is. De a munka szenvedéssé válhat. mert őket Isten már halálra ítélte. Nem az volt Arjuna dolga. Krsna is azt mondta Arjunának. hogy a munkát ön végzi. nem törődik a megtett lépésekkel. akár nem. . s így akár igyekszik elfoglalni magát valamilyen cselekvéssel.A nyílegyenes ösvény . mintha a munkával törődne. Láthatja tehát. nem léteznek az Önvalótól függetlenül. Nem kellene-e az embernek figyelme egy részét a külső munkára irányítania? Az Önvaló minden.Ramana Maharsi tanításai 99 godtan magára lehet-e hagyni. hogy döntsön ez ügyben. minden cselekvés folytatódni fog. hogy saját természete hajtsa végre a magasabb hatalom akaratát. hogy fölösleges aggodalmaskodnia a Kauravák megölése miatt. az annyi. ideértve a munkát is. De a test és tevékenységei. s aztán aggodalmaskodjék miatta – hanem engednie kellett. s egy idő múlva mégis a célnál találja magát. Mit számít az. Minthogy azonosítja magát testével. ha az ember nem törődik vele! Ha Önmagával törődik. hogy a lépések anélkül folytatódnak. Létezhet-e ön Önmagától függetlenül? Vagy csinálhat-e bármit is Önmaga nélkül? Az Önvaló egyetemes. azt gondolja. hogy gondot fordítana rájuk.

amikor az mélyen alszik.Ramana Maharsi tanításai 100 Akkor ez olyan. hogy az ember tudatánál van. vagyis azt. tegnap este nem ettem«. Hiába merült boldog tudatlanságba az utazás eseményeit illetően. mint az alvajárás. Az utazás során az ökrök hol haladnak. »Mama. mint« a holdkórosság. Az utas ezekről az eseményekről mit sem tud. hogy az anya akkor táplálja gyermekét. az utazás mégis sikeresen befejeződött. hol nyugodtan állnak. Az éber állapot az ökrök mozgása.A nyílegyenes ösvény . A cselekvés mégis végbement. ébredése után mégis egy másik helyen találja magát. Az anya és a többiek [azonban] jól tudják. de nem mozognak). de nem vesz részt a cselekvésben. Egy utas elalszik a kocsiban. Van úgy. hogy evett. ő mégis azt állítja. Hasonlóképpen van az ember is Önmagával. a samádhi az ökrök nyugodt állásának felel meg (mivel a samádhi jágrat-susuptit [éberalvást] jelent. a gyerek éppúgy megeszi a táplálékot. Azonban a következő reggel azt mondja az anyjának. hogy nem evett – [mert hogy] nem volt tudatánál. hol meg ki vannak fogva a járomból. az [álomtalan] alvás az ökrök járomból való . mint amikor teljesen ébren van. Jól mondja: »olyan. Az örökké éber Önvalót a kocsiban alvó utazóhoz hasonlíthatjuk. az ökrök be vannak fogva.

akár nincs. amelyen a képek. a vászonról mégsem vesz tudomást senki.Ramana Maharsi tanításai 101 kifogása. a képek.A nyílegyenes ösvény . a vetítővászon és a többi: ezek mind érzéketlenek. s így szükségük van egy gépészre. A nézőközönség ezekre figyel. a cselekedetek és a többi efféle követi egymást. Vagy vegyük például a filmszínház esetét. Az Önvalón kívül nem lehet más gépész. a tettek folytatódni fognak. Azonban a filmszínházban van egy gépész is! A filmszínház érzéketlen anyagokból áll. azonban arról. vagyis az előbbiről [az Önvalóról] nincs tudomása. mivel az alvás során a cselekvés teljes megszűnése az ökrök járomból való kifogásának felel meg. ami igazán lényeges. nem alakítják azt át. A mozgó képek azonban nincsenek hatással a vászonra. és ezért külső tényezők nem gyakorolhatnak rá hatást. Hasonlóképpen: az Önvaló az a vetítővászon. Az ember ez utóbbiaknak tudatában van. A lámpa. ahol képeket vetítenek egy vetítővászonra. Noha a képek nem létezhetnek a vászon nélkül. s nem a vetítővászonra. Mindazonáltal a képek világa az Önvaló nélkül elképzelhetetlen. Akár tudatában van a néző [az individuum] a vetítővászonnak [az Önvalónak]. Másrészt az Önvaló az abszolút tudat. . azaz egy érzékelőképességgel rendelkező cselekvőre.

és színésznek képzeli magát. hogy Isten a jívák működtetőjeként lakozik a Szívben.A nyílegyenes ösvény . a színészeket. aki vászon nélkül akarna eljátszani egy jelenetet! Pontosan ez történik azzal az emberrel is. Arjuna. aki cselekedeteit az Önvalótól függetlennek véli. fejezetének 61.« A test funkciói. Tulajdonképpen nincsenek jívák. szükség van egy érzékelőképességgel rendelkező működtetőre. a képeket. . Képzeljen el egy színészt. az elmében születnek. mintha a néző színészként viselkedne a filmszínházban. és rajtuk kívüli működtető sincs. Mivel az emberek azt hiszik magukról. Az. az Önvaló mindent magában foglal – magában foglalja a filmvásznat. a nézőt. azaz érzéketlen. a gépészt. és káprázatával mozgat minden élőlényt. hogy ön öszszetéveszti Önmagát a testtel. verséből: »Az Úr minden lény szívében ott lakozik. a fényt. minthogy a test jada. Krsna azt mondja. a filmszínház épületét és minden egyebet.Ramana Maharsi tanításai 102 Én nem keverem össze a testet a gépésszel. olyan. ideértve a működtető iránti igényt is. mint bábjátékos a bábukat. hogy ők jívák [individuális lelkek]. inkább Krsna szavaira utalok a Gítá XVIII.

A nyílegyenes ösvény . hanem az ember tiszta állapota. A cselekedetek és az állapotok összhangban vannak az ember nézőpontjával. ébrenléti világban kell foglalkoznunk a fizikai testtel! Ha munkavégzés közben elalszunk vagy ha megpróbálunk dolgozni. mintha a nézőt arra kérnénk. hogy a varjúnak egy szeme van. az ébrenlét nem tudás. vagy fülnek hívja a kígyó szemeit: ez mind ugyanazt jelenti.Ramana Maharsi tanításai 103 Másrészt olyan ez. hanem hall is a szemével. az ébrenlétet a teljes tudatlanság. De nekünk egy fizikai. hanem tudatlanság. hogy játsszon a filmben. A varjú. Akár azt mondja. Az alvást a teljes tudatosság jellemzi. mialatt alszunk. a kígyó nemcsak lát. akár azt. munkánk aligha lesz eredményes. az álom közbeni alvás vagy álom közbeni ébrenlét nagyjából mind ugyanazt jelenti. Az [álomtalan] alvás nem tudatlanság. hogy szemei vannak. akár úgy utal az elefánt ormányára. ébrenlét közbeni alvás. Hasonlóképpen a jnání számára az alvás közbeni ébrenlét. az elefánt az ormányát egyformán használja fogásra és szaglásra. mint »kézre« vagy »orra«. Az ön valóságos természete mindkettőt magában foglalja – s . a kígyó [bizonyos] testrészeit két különböző dologra is használja. az elefánt. A varjú egyetlen szemmel kétfelé is nézhet. Vagyis meg kell tanulnunk az alvajárást.

akár tudatában van ön ezeknek. Ezek a válaszok az ajnání [tudatlan] számára valók. mind a tudatlanságon. Ön az Önvaló. vagy éppen kifogják őket. miközben az ökrök mennek. Természetesen ezeket a kérdéseket nem az Önvaló teszi fel. olyan.A nyílegyenes ösvény .) . akiben a samádhi. Meg kell szabadulnia attól a gondolattól. Az álomteljes alvás. máskülönben ilyen kérdések fel sem merülnének. Az Önvaló túl van mind a tudáson. az álomtalan mélyalvás és az ébrenlét állapotai csak múló alakzatok az Önvaló előtt. az álomteljes alvás és az álomtalan mélyalvás állapotai megjelennek.Ramana Maharsi tanításai 104 [ugyanakkor] mindkettőt transzcendálja. amelyben nem volt tudatában Önmagának? Ezek szerint az alvajárás vagy az álmodozás állapotában kell kísérletezgetnünk? (Nevet. az ébrenlét. Volt-e valaha olyan pillanat. állnak. megjelennek. mint az utazó. A jnání. hogy ajnání [tudatlan]. és még meg kell valósítania Önmagát. Ott ki is kérdezhetne? Sajnálatos módon azonban én még nem valósítottam meg Önmagamat! Éppen ez jelent akadályt az ön számára. aki nyugodtan alszik. akár nem.

Lehet tevékeny is. Bhagaván hogyan vélekedik erről? Ön az én álláspontom megingathatatlan bizonyítéka. és a kérdéses kifejezés itt is ebben az értelemben szerepel. Ezenfelül a test. A keresztény misztika terminológiája szerint azonban a »kontempláció« minden további nélkül a samádhi szinonímájának tekinthető. Mások ezzel szemben azt állítják. . az a[z elme] tárgy[a]. a látás. Mindkét félnek igaza van: ön a sahaja nirvikalpa samádhira utal. mint ami túl van minden erőfeszítésen. a másik fél a kevala nirvikalpa samádhira. lehet tétlen is. míg a samádhira úgy tekintenek.A nyílegyenes ösvény . Az olyan elmére. 5 A »kontempláció« szót gyakran – és meglehetősen pontatlanul – egy akaratlagos mentális folyamat jelzésére használják.Ramana Maharsi tanításai 105 Fenntartom. és ami még különbséget tesz a samádhi és a samádhiból való ébredés utáni aktivitás között. a vitális erők és az elme aktivitása. amely ebben a »kontemplációban« megállapodott. hogy az Önvalón történő töretlen »kontempláció«5 eredményeként a samádhiba merült ember fizikai teste mozdulatlanná válhat. vagyis a töretlen »kontemplációt«. Ez utóbbi esetben az elme belemerül az Önvaló fényébe (míg ugyanez az elme a mélyalvásban a tudatlanság sötétségébe merül). hogy a fizikai aktivitás nyilvánvalóan meghiúsítja a samádhit. a test vagy az érzékek mozgása nem lehet hatással – mint ahogy az elme nyugtalansága sem a fizikai aktivitás jele.

aki a kevala nirvikalpa samádhi6 megvalósítására törekszik. a kevala nirvikalpa samádhi és a sahaja nirvikalpa samádhi közötti különbség egyértelműen látható az alábbi. mintha neki is éppúgy volna elméje.Ramana Maharsi tanításai 106 valamint a tárgyak észlelése: mindezek akadályokat jelentenek annak. Ilyen módon az . . valójában azonban sem szubjektív léte. Halott. A kívülálló számára azonban úgy tűnik. A sahaja samádhiban azonban az elme már átalakult az Önvalóvá. Így hát a fent említett különbségek és akadályok itt már nem létez- 6 Az alvás. mint egy világi embernek. sem objektív realitása nincsen« (Ramana Maharsi). s ilyen módon nincs többé. amelyet leeresztettek a kútba a kötéllel felhúzzák a vödröt sahaja nirvikalpa samádhi halott elme beleolvadás az Önvalóba hasonló egy óceánba ömlő folyóhoz amely elveszítette azonosságát folyót már nem lehet visszafordítani az óceánból »A bölcs elméje.én’ a bölcsben pusztán látszólagos ‚objektív realitással’ rendelkezik. Srí Bhagaván által összeállított táblázatból: alvás élő elme elmerülés a felejtésben kevala nirvikalpa samádhí élő elme elmerülés a fényben hasonló egy kötélen lógó vödörhöz.A nyílegyenes ösvény . maradéktalanul elpusztult. aki megvalósította Önmagát.

mivel elméje a cidánanda [az Önvaló üdvözült boldogságának] elragadtatásába való belemerülés során visszavonatott. Az ilyen emberről . mint az ego tudata nélkül élni. aki így tesz.Ramana Maharsi tanításai 107 nek. Másvalaki viszont hiába él erdőben. A mozgó kocsiban alvó utazó nincs tudatában a kocsi mozgásának. mégis képtelen elméjét uralni. fenntarthatja elméje tökéletes nyugalmát. S ez annyit jelent. Még ha a világ sűrűjében él is az ember. mert ez is csak a külső rátekintő számára érzékelhető. Ugyanígy a sahaja jnání sincsen tudatában testi tevékenységének.A nyílegyenes ösvény . ha az ember hallgatási fogadalmat tesz? A belső csend az önmagunkról való lemondással egyenlő. az ételt elfogyasztó számára nem. A samnyásínak feltétlenül magányban kell élnie? A magány az ember elméjében van. Egy ilyen lény tevékenységei a szundikáló kisgyermek etetéséhez hasonlatosak. mivel elméje elmerült a sötétségben. Csend és magány Van-e valami haszna annak. mindig magányban van.

A csend nem más. A szóbeli előadások korántsem annyira ékesszólóak. Mi a mauna? A mauna [csend] a beszédet és a gondolkozást felülmúló állapot. nem válhat magányossá. hogy javítanának rajtuk. Létezik olyan állapot. Ez a legnagyszerűbb nyelv. A magány egy mentális beállítottság. A csend egyfelől állandó. mint a csend. Ezt az áramlást szakítja meg a beszéd – mert a szavak e néma »nyelv« számára csak akadályt jelentenek. bárhol éljen is.Ramana Maharsi tanításai 108 nem mondhatjuk azt. és a csend kerül uralomra. aki az élet dolgaihoz kötődik. a mélymeditáció örökkévaló beszéd. . ez a »nyelv« örökéltű áramlása. A csend örökbeszélő. amelyben a szavak megszűnnek. mint ékesszólás. másfelől az egész emberiség üdvét szolgálja. hogy magányban van. az az ember. A csend szakadatlan ékesszólás.A nyílegyenes ösvény . A meditáció az elme leigázása. Akkor hogyan közölhetjük gondolatainkat másokkal? Ez csak a kettősség tudatának megjelenése után válik szükségessé. Az eloldódott ember azonban mindig magányban van. a mauna mentális aktivitás nélküli meditáció. Az előadások képesek órákig lekötni a hallgatókat anélkül.

és szónoklatot intéz a körülötte álló sokasághoz? Az igazság hirdetése egyszerűen a tudás átadását jelenti. s ezt csak csöndben lehet véghezvinni. hogy nem teszem? [Gondolja.A nyílegyenes ösvény . Melyik a jobb: hangosan. Mit gondol arról az emberről. Ítélje meg ön: ha már a szó is képes kiváltani bizonyos hatást. hogy élete megváltoztatásának gondolata felmerült volna benne? Vesse össze ezt egy másik ember magatartásával. mennyivel erőteljesebbnek kell lennie a csenden keresztül megnyilvánuló prédikációnak! Csakhogy az emberek nem értik ezt az egyszerű. hogy élete gyökeresen megváltozott. majd egy idő múlva azzal a meggyőződéssel távozik. hogy az ember emelvényre áll. vagy csendben ülni és belső erőt sugározni? Ezenfelül [gondolja csak meg.] hogyan jön létre a beszéd? Először is van egy [minden partikuláris ismerettől] elvonatkoztatott tudás. a gondolatokból pedig szavak. aki egy álló órán keresztül hallgat egy prédikációt. amelyből gondolatok fakadnak. Így a szó az eredeti forrás dédunokája. s aztán anélkül távozik. nyilvánvaló igazságot – min- . aki egy szent ember jelenlétében tartózkodik. hogy] az igazság hirdetése abban áll. miért nem hirdeti mindenfelé az igazságot? Honnan tudja. ámbár hatás nélkül prédikálni. Ebből emelkedik ki az ego.Ramana Maharsi tanításai 109 Miért nem járja Bhagaván a világot.

hogy a túlvilágról spekuláljon. ahhoz. hogy a túlvilág szemlélőjévé válhasson. fölragyog az Önvaló. amikor a tárgyakat látja. hogy elméje tevékeny vagy tét- . Az elme megfékezése Hogyan fékezhető meg az elme? Ha megvalósította Önmagát. aki nincs tudatában Önmagának? ők azonban mégsem szeretnek hallani erről az igazságról. Ez az igazság az Önvaló igazsága. a vallások gondoskodnak arról. Amikor az elme eltűnik. állandóan jelenlevő. a pokolban –. szükség van az Önvalóra. Mivel az emberek a titokzatos dolgokat szeretik. így hát ezek nem különböznek az Önvalótól. Még a tudatlan ember is. s hogy mi a reinkarnáció.Ramana Maharsi tanításai 110 dennapi.A nyílegyenes ösvény . Úgyhogy bármily eszközöket is alkalmazzon. hogy végül is Önmagukhoz térjenek. nincs szüksége az elme megfékezésére. Függetlenül attól. örökös tapasztalásuk igazságát. valójában csak Önmagát látja. s nem az igazságot. Van-e olyasvalaki. végül önnek is mindenképpen az Önvalóhoz kell visszatérnie: s hát miért ne ütne tanyát Önmagában [már] itt és most? Ahhoz. ellenben mohón keresik a választ arra. hogy mi van a túlvilágon – a mennyben.

Az elme. Ha a Nap felkel. a test és a világ ugyanis nincsen elválasztva az Önvalótól. az objektív megismerés megszűnik. és egyedül az Önvaló. senkinek sincs szüksége a Holdra. még ha tányérja látható is az égen. és ezek nem is maradhatnának fenn az Önvalón kívül.A nyílegyenes ösvény . Amikor a Nap lemegy. tudatában van a világnak. akkor az ember hogyan szerezhet tudomást az Önvalóról? Az Önvaló az önfényű Szív. Az agyat. Így van ez az elmével és a Szívvel is. ily módon a világot az Önvaló tükrözött fényének segítségével láthatja. a megvalósított emberben már csak az Önvaló létezik. A világot az elmével látjuk. [Így hát] hogyan is különbözhetnének ezek magától az Önvalótól? Amikor az ember tudatában van Önmagának. az elme székhelyét a Szívből származó fény világítja meg. a Szív ragyog. nincs tudatában a világnak. amikor az elme nem kap fényt. Ha az elme befelé. miért kellene aggodalmaskodnia ezek miatt az árnyképek miatt? Hogyan gyakorolhatnának hatást ezek az Önvalóra? Ha az elme pusztán árnyék. a Hold világítja meg a tárgyakat. Amikor az elme fényt kap. A Hold fénye a Nap fényének visszatükröződése. A világot az elme aktusa észleli. Az elme tükrözött . a fény forrása felé fordul.Ramana Maharsi tanításai 111 len.

Ramana Maharsi tanításai 112 fénye miatt hasznos. Ha viszont a Szívet kívánjuk látni. ha szemünket a magától ragyogó Nap felé fordítjuk. Hasonlóképpen van ez az elmével is: a tárgyak látásához szükségünk van az elméből származó tükrözött fényre. elég. nincs szükség lámpára. Segítségével észleljük a tárgyakat. belemerül a magától ragyogó fény forrásába. Amikor besötétedik. Ilyenkor az elme olyanná válik. hogy fényt teremtsünk. ha az elme a Szív felé fordul. És akkor sincs szükségünk lámpára. Amikor befelé fordul. a Szív pedig magától ontja a fényt. lámpára van szükségünk ahhoz.A nyílegyenes ösvény . a tárgyak láthatóvá válnak. Ha azonban felkel a Nap. . Ekkor az elme elveszíti jelentőségét. ha a Napot akarjuk látni: elég. mint a nappal látható Hold.

mint az a kettős tudatosság amelyet az ember akkor tapasztal. a béke később sem fog megszakadni. A béke időtartama az ismételt gyakorlatok által megszerzett mentális erővel arányos. hanem az a képzet. amikor egy unalmas előadás alatt félálomba merül.A nyílegyenes ösvény . s amely engem tíz napon keresztül beragyogott. folyamatosan éreztem az egységben való béke rejtett áramlását. A megerősödött elme képes arra. majdnem olyan volt ez. ha munka közben állandóan arra figyelmeztetem magam. Elég-e az. A munka nem hagy időt a magányos meditációra. hogy megtartsa önmagát ebben az áramlásban. ami önt akadályozza. akár nem. amely Srí Bhagaván jelenlétében uralkodott. ez az áramlás érintetlen és szakadatlan marad. hogy ön végzi a munkát.Ramana Maharsi tanításai 113 Miután ezt az ásramamot [remetetelepet] októberben elhagytam.) Ha megerősíti elméjét. hogy »én vagyok«? (Rövid szünet után. [Mindazonáltal] nem a munka az. Azután ez az egység fokozatosan elhalványult. tudatában voltam annak a kisugárzásnak. . Miközben munkámmal voltam elfoglalva. és felváltották a régi butaságok. Ez esetben akár elfoglalja magát valamivel az ember.

A nyílegyenes ösvény .] az nem az ön munkája. később azonban ez a gondolat magától értetődővé és folyamatossá válik.] amit most a többi gondolat távoltartásával próbál elérni. Most még meditációnak nevezi. akkor nem. ekkor felszínre kerül. Ha nem jelennének meg ezek a gondolatok. hogy [amivel elfoglalja magát nap közben. mert ami önben rejtőzik.Ramana Maharsi tanításai 114 Szükség van-e az elme megerősítéséhez az ülés közben gyakorolt meditációra? Ha mindig szem előtt tartja azt a gondolatot. hogyan pusztítaná el őket? A gondolatok mintegy maguktól jelentkeznek. Az ön valódi természete a meditáció. és ez az ön igazi természete – [vagyis az. És ez így van jól. A munka önmagától megy majd végbe. Ha elűzi ezeket a gondolatokat. komoly erőfeszítésre van szükség. Ahhoz. Ezt a gondolatoktól való távolságtartást most meditációnak nevezi. amelyek megzavarják. mivel vannak más gondolatok is. a többi gondolat szinte rátámad! Igen. egyedül marad – vagyis a gondolatoktól mentes meditáció állapotába kerül. hogy erre [folytonosan] emlékeztesse önmagát. a meditációban mindenfajta gondolat megjelenik. de csak . Amikor az ember megkísérli a meditációt. De ha a gyakorlás megszilárdul. és békéjét semmi sem fogja megzavarni. a valódi természet fog igazi meditációként megmutatkozni.

Így szolgálják az elme megerősödését. valamiféle önhipnózis eredménye? Vagy ez az állapot az ideiglenes béke elérésének egyik eszköze? [Elmondása szerint] az elme nyugalmát [az ön esetében] a tudat jelenléte kíséri. Az elmében mély csend honol. létüknek csak passzív módon van tudatában. Pontosan ez az az állapot. Ezekben az időszakokban az embernek [valóban] e külsődleges jelenségek felszíne . amikor az emberek és a dolgok valamiféle határozatlan. hogy ezen a ponton megfogalmazódott önben a fenti kérdés – anélkül. Az ember többé nem kívülről látja őket. azt mutatja.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 115 azért. Vajon ezekben a pillanatokban válik alkalmassá az elme arra. ha az embernek befelé kell fordítania elméjét. sőt aktív módon még az énségről sincsen tudomása. Vannak pillanatok. hogy elkerülje az elme kifelé irányuló tendenciái által megzavart létezést. hogy felismerte volna tapasztalatában az Önvalót –. [Mindazonáltal] az a tény. hogy ezt az állapotot még csupán alkalomszerűen birtokolja. akárcsak egy álomban. csaknem átlátszó formát öltenek magukra. hogy belemerüljön az Önvalóba? Netán ez valamiféle egészségtelen állapot. hogy a megfelelő pillanatban kioltsák őket. A »belemerülés« szó csak akkor használható. amelyet el kell érni.

akkor mibe kellene belemerülni? Ha az ember ebben az állapotban nem ismeri fel Önmagát. akkor az Önvaló elérése érdekében kifejtett erőfeszítést joggal nevezhetjük »belemerülésnek«. De amikor a tudatot akadálytalanul hatja át a mély csend. Ilyen módon az ön által feltett utolsó két kérdés érvényét veszíti. A gyermekek iránt az elme mindig elfogult – talán azért. mert a gyermekben gyakran az Eszményi megtestesülését látja. Hogyan lehet ezt a részrehajlást kiküszöbölni? Önmagához ragaszkodjon! Miért foglalkozik a gyermekekkel és feléjük irányuló reakcióival?! .Ramana Maharsi tanításai 116 alá kell merülnie. Ebben az értelemben mondhatjuk erről az állapotról.A nyílegyenes ösvény . hogy alkalmas a megvalósításra vagy a belemerülésre.

Önnek pedig az a feladata. s nem az. Ez a hely is éppúgy önben van. mint ahogy az összes többi.A nyílegyenes ösvény . hogy föléjük emelkedjen. Ez vajon egy lényegtelen. . mert a helyeknek mint olyanoknak semmi közük az elme tevékenységéhez. hogy beléjük gabalyodjon.Ramana Maharsi tanításai 117 Most vagyok itt harmadszor Tiruvannámalaiban. és a meditációm is nehezebbé vált. hogy ezentúl az ilyen helyeket kerülnöm kell? Ez csak egy képzeletbeli dolog. ittlétem alatt elhatalmasodott bennem az egoizmus érzése. átmeneti fázis. vagy annak a jele. Az efféle képzelgéseknek véget kell vetnie. ezek maguktól adódó dolgok. Körülményei sem pusztán egyéni választásától függnek.

Ramana Maharsi tanításai 118 [Este öt körül. hogy az elme felszámolódjék. A kisfiú húsz percig ült Srí Bhagaván jelenlétében. hogy eltűnjön. hogy miközben az emlékképek felidézésére tett kísérletek időnként kudarcba fulladnak. csak merőn figyelte őt. Azután könnyek szöktek a szemébe. vagy mondjon le magáról. hogy ő még vár az Önmegvalósítással. Amikor közel háromnegyed óra múltán Srí Bhagaván belépett a csarnokba. egyszerűen. Bal kezével letörölte őket. Azonban bármennyire is erősek legyenek. a kisfiú tisztán. Miközben Srí Bhagaván távol volt.] Hogyan magyarázhatjuk e fiúcska rendkívüli viselkedését? Erősek voltak benne utolsó születésének jellegzetességei. s . egy szót sem szólt. mint az ön-ismeret.A nyílegyenes ösvény . a yogáról és a vedántáról beszélt. elcsendesült elmében nyilvánulhatnak meg. Hogyan csendesíthető el. amikor Srí Bhagaván felment a hegyre. az irodalmi tamil nyelvet használva és szabadon idézve a szentek mondásait és a szent szövegeket. Az önmagáról való lemondás ugyanaz. a csendes és nyugodt elmébe gyakran betör valami [távoli emlékkép]. teljes csend uralkodott. ezek csak egy nyugodt. és nem sokkal később elment azzal. egy nyolc és fél éves fiúcska ült a csarnokban. Mindenki tapasztalhatja. hogyan nyugtatható meg a rakoncátlan elme? Vagy keresse meg a forrását.

Az ego csak akkor adja meg magát. és még alvás közben is tapasztalhatóvá tenné magát. Amikor az ember eltávolítja az Önvalót a nem-Önvalóval azonosító tudatlanságot. Ha így tenne. Hogyan menekülhetünk meg az elme nyugtalanságáért felelős samsárától [létforgatagtól]? Elérhető-e az elme nyugalma a lemondás révén? A samsára csak az ön elméjében van. Minthogy az Önvalón kívül semmi sem rendelkezik realitással.Ramana Maharsi tanításai 119 így mindkettő szükségképpen magában foglalja az önuralmat. a nem-Önvaló léte megszűnik. hogy »Itt vagyok én. nem állandó. És ez az igazi lemondás. . nincs szubsztanciája. akkor mindig jelen lenne. S mivel nem állandó. A lemondás Önmaga nem-Önmagával való azonosításának megtagadását jelenti. [a világ] könnyen legyőzhető az Önvaló révén. Egyedül az Önvaló maradandó. a világ«. ha felismeri a magasabb hatalmat.A nyílegyenes ösvény . A világ nem mondja azt. Minthogy azonban alvás közben nincs jelen. A tetteket egy ilyen [fokú] lemondás híján is végre tudjuk hajtani kötődés nélkül? Csak az átma-jnáni [Önmagát ismerő] lehet jó karma-yogi.

nyilvánvalóan Istenre kell gondolnia. hogy az ember akkor talál rá szívében Krsnára.Ramana Maharsi tanításai 120 Bhagaván elutasítja a dvaita [kettősségen alapuló] filozófiát? A dvaita [kettősség] csak akkor maradhat fenn. Bhakti és jnána A Srí Bhagavatam azt írja. . mintha az maga az Úr volna. ha Önmagát nem-Önmagával azonosítja. illetve a megvalósítás csak az Önvaló számára lehetséges. mint a »Ki vagyok én?« mentális vizsgálata révén az elmefölötti valóságot keresni? Amikor ön mindenben Istent látja. Ha Istent ilyen módon emlékezetében tartja. Az advaita [a kettősség elutasítása] ezen azonosítás elutasítását jelenti. Ez az út vezet az Ön-megvalósításhoz? Nem volna-e könnyebb mindenben Bhagavánt imádni. Az Önvalótól függetlenül nincs lehetőség a megvalósításra. akkor ez [a mentális beállítottság előbb-utóbb] dhyánává [meditációvá] válik – és a dhyána a megvalósítást megelőző állapot.A nyílegyenes ösvény . A megvalósításra csak az Önvalóban van lehetőség. Istenre gondol-e vagy sem? Ha maga körül mindent Istennek akar látni. ha mindenre úgy tekint és minden előtt úgy borul le.

De még e gyakorlat végzéséhez is szükség van egy látóra vagy egy gondolóra.A nyílegyenes ösvény . hogy Istent választja-e dhyánája tárgyául. Vajon ki az? Hogyan lehet meglátni egy mindent átható Istent? Istent látni annyit jelent. Csak Isten van. hogy ön is Isten? Ez az a módszer. töretlen és természetes állapota. Mivel Isten . Ahhoz. Mindenben Istent akarja látni. amit a Srí Bhagavatam és más [hasonló] művek is ajánlanak. mint Istennek lenni. A »minden« nem Istenen kívül van. mi különös van azon. akkor ebbe a mindenbe ön talán nem tartozik bele? Ha egyszer minden Isten. hogy az ember Önmagában tartózkodjék. csak épp önmagában nem? Ha minden Isten.Ramana Maharsi tanításai 121 A dhyánának meg kell előznie a megvalósítást. Önmagát sehogyan sem tudja megkerülni. mert a cél ugyanaz. szeretnie kell Önmagát. Olvasgassuk-e időnként a Gítát? Mindig! Milyen viszony van a jnána és a bhakti [szeretet] között? A jnána az Önvalóban tartózkodás örökkévaló. de az már lényegtelen. vagy az Önvalót. hogy Isten azt átjárhatná.

úgy gondolja. az Önvaló szeretete Isten szeretetét jelenti.Ramana Maharsi tanításai 122 igazából az Önvaló. A jnána és a bhakti ilyen módon egy és ugyanaz. hogy »alváshoz hasonló«. hogy az az ön természetes állapota. és ez a bhakti. Jól mondja. hogy mindaddig igyekezzék megismételni ezt a tapasztalatot. Ez a japa célja. hogy a japa független [öntől]. Ez egy természetes állapot. Vagyis önnek arra van szüksége.A nyílegyenes ösvény . Akkor aztán rá fog jönni arra. A japa azt jelenti. Mivel ön még az egóval azonosítja magát. és magától folytatódik. amíg fel nem ismeri. valamiféle alváshoz hasonló állapotba esem. Ha a japát [Isten nevének ismétlését] egy-két óra hosszat csinálom. amely megszakítja a japa gyakorlását. hogy a természetes állapot olyan állapot. Jelenlegi kétsége ennek a hamis identifikációnak köszönhető – nevezetesen annak. Így vezet el a japa a jnánához. hogy a japát végző elmével azonosítja magát. . amely azután Önmegvalósításban. hogy a japa megszakadt. az összes többit pedig kirekeszti elméjéből. vagyis jnánaban végződik. Felébredve visszaemlékszem arra. Akkor aztán ismét megpróbálkozom vele. hogy az ember egyetlen gondolathoz ragaszkodik.

csak úgy hívhatja segítségül őt.A nyílegyenes ösvény . ha az ember maradéktalanul tisztában van azzal. vagyis a vicárára? A ráhagyatkozás csak akkor vezet eredményre. Csak e ráhagyatkozás után marad Isten neve állandóan az emberrel. hogy mit jelent a valódi ráhagyatkozás. akár szóban. . nem követelhet tőle kegyeket. hanem az odaadás érzésével eltelve.Ramana Maharsi tanításai 123 Hogyan folytassam a japát? Az embernek Isten nevét nem mechanikusan és felszínesen kell ismételgetnie. Ahhoz. Mi szükség van akkor a kutatásra. hogy az odaadás teljes legyen. akár cselekedetben. hódolat és szeretet. Ez a teljes odaadás mindent magában foglal: [egyszerre] jnána és vairágya [szenvedélytelenség]. Isten nevét csak úgy használhatja az ember. feltétel nélkülinek kell lennie. történjék ez utóbbi akár gondolatban. a hívő nem alkudozhat az Úrral. Nincs különbség a jnána és az Úrnak való tökéletes odaadás között. [Azonban] az ember ezt a tudást – mely mindig önfeladásban végződik – csak kutatás és elmélkedés révén tudja megszerezni. ha vágyakozik utána és fenntartás nélkül aláveti magát neki.

Mert mindaddig. Az individuumok is hasonlóképpen elveszítik egyedi voltukat az alvás során. Az emberi individualitás a samskárákkal együtt tehát nem veszhet el. mint ahogy az óceánba ömlő folyók is elveszítik egyediségüket? Csakhogy amikor a víz elpárolog és eső formájában visszatér a hegyekre. újra folyókká válik. azok újra kihajtanak. Nos. a fa újra kihajt.Ramana Maharsi tanításai 124 Önvaló és individualitás Az emberi individualitás nem oldódik fel a halálban éppúgy – lehetetlenné téve az újraszületést –. hogy ha a fa ágait levágják. s azok újra az óceánba torkollanak. de samskáráiknak. S ugyanez történik a halált követően is. vagyis régmúlt hajlamaiknak megfelelően mégis individuumokként térnek vissza. Hogyan lehetséges ez? Gondoljon arra. .A nyílegyenes ösvény . Így születnek újra a jívák [individuumok]. amíg a gyökérzet ép. a halál során a Szívbe visszahúzódó – következésképpen még elpusztítatlan – samskárákkal is hasonló történik: a megfelelő pillanatban ezek is újraszületéshez vezetnek.

Ez az összekapcsolódás annak az ajnánának [tudatlanságnak] köszönhető. Ha az embernek sikerül elpusztítania ezt az objektumokkal való identifikációs hajlamot. akkor az ego tisztává válik. úgy árad ki az individualitás az Abszolút Önvalóból. A szikrát egónak nevezik. Az ajnání esetében az ego – megjelenésével egyidejűleg – [mindig] valamilyen tárggyal azonosítja magát.A nyílegyenes ösvény . amelynek elpusztítására irányul erőfeszítésünk. ettől kell megszabadulnia. Ugyanis ha nem kapcsolódna tárgyakhoz. majd pedig egyesül forrásával. és hogyan lehetséges visszatérnie bele? Ahogy a szikra kipattan a tűzből. . Amikor az ember önmagát alaptalanul testével azonosítja.Ramana Maharsi tanításai 125 Hogyan jöhet létre a számtalan jíva s rajtuk keresztül a nevekkel és formákkal teli hatalmas univerzum ezekből a Szívbe merült szubtilis samskárákból? Ahogy a nagy fügefa egyetlen apró magból sarjad ki. nem maradhatna fenn. Hogyan sugárzódik ki az individualitás az Abszolút Önvalóból. vagyis »én vagyok a test«-gondolatnak. úgy hajt ki az összes jíva a nevekkel és formákkal teli univerzummal együtt a szubtilis samskárákból. hogy az ember sikerre vigye erőfeszítését. Ahhoz. azt nevezzük dehátmabuddhinak.

hogyan létezhetne test nélkül a susuptiban? Ami az ön számára külsődleges.Ramana Maharsi tanításai 126 Hogyan lehet ezt kiirtani? A susuptiban [a mélyalvás állapotában] ön test és elme nélkül létezik. attól nem. a svapna [álom] és a susupti tanulmányozásából nyert meggyőződés révén ezt a köztességet kell megvalósítania maradandó és változhatatlan valóságként.A nyílegyenes ösvény . amikor nem érintkezik tárgyakkal avagy gondolatokkal. attól elválaszthatja magát. de ami egy önnel. Ezt kell felismerni az ébrenléti állapotban. amely csak akkor engedi el az egyik levelet. A három állapotot azért tanulmányozzuk. önnön valódi léteként. míg a másik két állapotban mindkettővel rendelkezik. mint a hernyó. Ha egy lenne a testtel. A [pusztán] két állapothoz kötődő ego hogyan valósíthatja meg azt. hogy elérjük ezt a tudást. . Ebből következően az ego nem lehet egy a testtel. A három állapot. Igazi természete akkor tárul fel. a jágrat [ébrenlét]. ami mindhárom állapotot magában foglalja? Az ego a maga tisztaságában leginkább két állapot vagy két gondolat között tapasztalható. Az ego olyan. ha már belekapaszkodott a másikba.

A nyílegyenes ösvény . akárcsak az ajnání esetében. mivel természete arra kényszeríti. Valójában a susuptiba sem belépni nem lehet. Ezzel szemben a jnání esetében az ego . mintha időnként a prárabdha hatására az ő esetében is felbukkanna az ego.Ramana Maharsi tanításai 127 Az ébrenléti állapothoz hasonlóan nem maradhatok-e akaratlagosan a susuptiban mindaddig amíg szeretnék? Hogyan éli meg a jnání ezt a három állapotot? A susupti az ébrenlét állapotában is létezik. Ön most is a susuptiban van. A jnání azonban az egót forrásánál pusztította el. Van azonban egy alapvető különbség közöttük. hogy amikor az ajnání egója felbukkan (igazából a mélyalvás kivételével sohasem tűnik el). Egója nem halott. Ebbe a susuptiba kell tudatosan behatolnia. mégpedig az. Néha úgy tűnik. Az ajnání nem képes sokáig susuptiban maradni. és ezt kell elérnie ebben az ébrenléti állapotban. életben tartja az egót. sem pedig kilépni nem lehet belőle. Tudatában lenni a susuptinak a jágrat állapotában: ez a jágrat-susupti [éberalvás] – ez a samádhi. Vagyis a kifelé irányuló szándékok vonatkozásában a jnáni esetében is az a benyomás alakulhat ki [a külső szemlélőben]. hogy kilépjen belőle. egyáltalán nincs tudatában forrásának: más szavakkal az ajnáni nincs tudatában susuptijának álmában vagy ébrenléte alatt. s ezért újra meg újra felbukkan. hogy a prárabdha fenntartja.

Ha az ember folytonosan az elme forrására összpontosítja figyelmét. Jézus. Mi a keresztre feszítés értelme? A kereszt a test. Krisztusnak – Isten Fiának a feltámadása. üdvösséggel teljes. De mivel indokolható a keresztre feszítés? A gyilkosság nem szörnyű bűn? Mindenki öngyilkosságot követ el. Ilyen módon a jelenlegi élet az örökkéva- . mint az elégett kötél maradványa – noha még őrzi eredeti formáját. természetes állapotot megfojtotta ez a tudatlan élet. Az ilyen ego [tehát] ártalmatlan. hogy bármit is megkössenek vele.Ramana Maharsi tanításai 128 megjelenése avagy léte csupán látszólagos. alkalmatlan arra. az az Abszolút Lény Ez a dicsőséges Önvalónak. s ami megmarad. az ego éppúgy eltűnik ebben a forrásban. olyan. mivel figyelmét mindig az elme forrására rögzíti. mint a sóbábu a tengerben. Az örökkévaló. az ego megsemmisül.A nyílegyenes ösvény . vagyis az »én vagyok a test« képzete. az ember fia az ego. Amikor az ember fiát keresztre feszítik. és ő az ego látszólagos felbukkanása avagy léte ellenére sem szakad el soha töretlen és transzcendentális tapasztalatától.

S ez vajon nem egyfajta öngyilkosság? Úgyhogy miért aggasztja annyira önt [ez] a gyilkosság? Srí Rámakrsna azt mondta. Valóban így van? Amikor a prárabdha kimerül. Ez a végső megszabadulás (nirvána). Mindössze attól a gondolattól kell megszabadulnia. Ha a prárabdha nem merül ki. mint ahogy a jivanmukták [a földi életük során megszabadultak] esetében is úgy tűnik. az ego újra feltámad.Ramana Maharsi tanításai 129 ló. . az illető meghal. ha tovább tart. elérendő cél. feltétlen lét meggyilkolásának következménye. hogy a nirvikalpa samádhi nem tarthat tovább huszonegy napnál. hogy »még nem értem el a megvalósítást«. hogy bármilyen nyomot is hagyna maga után. maradéktalanul szertefoszlik. a megvalósítás már [az idők kezdete előtt] végbement. Az Ön-megvalósítás Hogyan érhetem el az Ön-megvalósítást? A megvalósítás nem valami távoli. mintha feltámadna.A nyílegyenes ösvény . az ego anélkül.

Ramana Maharsi tanításai 130 Nyugalom és béke: ez a megvalósítás. Mihelyt kétsége merül fel a megvalósítással kapcsolatban. pusztán az akadályokat kell eltávolítania. próbálja megszabadítani magát az ilyen gondolatoktól. Ezek a kétségek Önmaga nem-Önmagával való azonosításából fakadnak. . amelyben az Önvaló ne létezne. akkor hogyan kell megvalósítanom azt az állapotot. Ha egyszer a vásana ksaya [a mentális hajlamok felszámolása] nélkül nincs mód a realizációra.A nyílegyenes ösvény . Ez azt jelentené. Ami a nem-Önvaló eltűnése után egyedül fennmarad. Ha teret akar adni neki. hogy a megvalósítást még nem érte el. hogy az Önvalóhoz ragaszkodva akkor és ott kell megsemmisíteni a vásanákat. amelyből ezek a hajlamok hiányoznak? Ön most éppen ebben az állapotban van. ami. akkor azt nem valahol másutt kell megtennie. az az Önvaló. Nincs olyan pillanat. amikor és ahol azok megjelennek? Ha ön az lesz. akkor az összes vásana magától elpusztul. vagy úgy érzi.

azzal nem érdemes foglalkozni. akkor az azt jelentené. amely maga az üdvösség. Maga az a gondolat képezi az akadályt. Ha az Önvalót el kellene érni. Ha felszámolja e téves identifikációt. Kétségtelen.A nyílegyenes ösvény . Csupán a tudatlanság e fátylát kell eltávolítania. azt el is fogja veszíteni.Ramana Maharsi tanításai 131 De hogyan érhetem el az Önvalót? Az Önvalót nem lehet elérni. illetve »még nem valósítottam meg Önmagamat«. és elfátyolozza a tiszta Önvalót. Ezért a megvalósítás mindenki számára kész tény A megvalósítás nem tesz különbséget a törekvők között. hogy az Önvalót nem lehet elérni. [Márpedig] ami nem állandó. hogy vajon »sikerül-e megvalósítanom Önmagamat«. Vagyis az nem lesz állandó. s hogy még nem érte el. amely nem egyéb tévedésen alapuló tudásnál. hogy az Önvaló itt és most nincs jelen. Ön az Önvaló – és már most is az. hogy e pillanatban ön nincs tudatában üdvösségtől áthatott állapotának. Ámde amihez újonnan jut hozzá. Ezért mondom azt. A tudatlanság ugyanis közbeékelődik. Szabaduljon meg ezektől az akadályoktól! . akkor egyedül az Önvaló marad. A tévedésen alapuló tudás az Önvaló helytelen azonosítása a testtel és az elmével.

A gondolatok elfátyolozzák a valóságot. és megmarad-e a gondolkozás a samádhi állapotában? Egyedül a samádhi képes feltárni az igazságot. szükség van a gyakorlásra. Az »én vagyok« megtapasztalása nem más. mint csendben maradni. s így az a maga mivoltában csak a samádhi állapotában ismerhető fel.Ramana Maharsi tanításai 132 Mi az értelme a samádhinak. amit az ön jelenlétében [egyszer már] sikerült elérnem? Az ön jelenlegi tapasztalata amaz atmoszféra hatásának tulajdonítható.A nyílegyenes ösvény . vagyis a mozdulatlanságnak azt a tapasztalatát. hogy birtokába juthat-e a samádhinak ezen az atmoszférán kívül is? A tapasztalat meg-megújuló. A samádhiban csak az »én vagyok« érzése van jelen. gondolatok nincsenek benne. amely itt [a Ramanásramamban] körülveszi. Hogyan ismételhetném meg a samádhinak. Míg állandóvá nem válik. Azt kérdi. .

amely túl van ezen a szubjektumon. és a vizsgálódás révén érhető el. hogy ezek csupán a szubjektumban léteznek. Vizsgálja meg. Az elmének megvannak a maga korlátozottságai. amely az Önvaló megnyilatkozását akadályozza. Ön azt mondja: »normális én«. megtartani és meghosszabbítani? Ha ilyen tapasztalatokra akarok szert tenni. hogy ki ez a szubjektum. s akkor majd kutatása el fogja vezetni abba a tiszta tudatba. A tiszta tudat túl van a korlátozottságokon.A nyílegyenes ösvény . Önnek pusztán el kell távolítania azt a fátylat.Ramana Maharsi tanításai 133 Az ember időnként élénk tudatfelvillanásokat tapasztal. akkor az abhyása [spirituális praxis] érdekében esetleg vissza kellene vonulnom a világból? Ön azt mondja: »kívül«. Ön azt mondja: »elérni«. De kin belül vagy kin kívül? A »kívül« és a »belül« csak addig létezik. . A »normális én« az [ön számára] az elme. Továbbá ki tapasztalja ezeket [a tudatfelvillanásokat]? Vizsgálódása folytán rá fog jönni arra. Bhagaván szerint hogyan lehetne ezeket a ritka tudatfelvillanásokat elérni. és amelyek valamiképpen mindent magukban foglalnak. Ha most eltekintünk a filozófiai fogalmaktól. Az Önvaló mindig jelen van. amíg a szubjektum és objektum kettőssége fennáll. amelyek középpontja már kívül van a normális »én«-en.

Az abhyása csupán az inherens békét elfedő nyugtalanság elhárítására szolgál. Az Önvaló [tapasztalata] nem hosszabbítható meg. Minthogy minden az Önvaló. Ön azt mondja: »meghosszabbítani«. Kétségek és kérdések nélkül megmaradni annak. sem másik hely nincsen. Akár végzi az abhyását. mert az Önvaló mindig az. ami – megrövidülés és meghosszabbodás nélkül. akár nem. Ön azt mondja: »vissza kellene vonulnom«. . De az Önvalón kívül sem egyik. Az Önvalóban lenni annyit jelent. a visszavonulás képtelen és értelmezhetetlen vállalkozás. ami: ez az ön természetes állapota. akkor ön az Önvaló közvetlen és természetes tapasztalatára tesz szert. Ön azt mondja: »abhyása«. egyik állapotból a másikba kell. Az Önvaló sosem vész el. hiszen az Önvaló számára semmi sem idegen. mint magányban lenni. Ha egyszer megvalósítja Önmagát.A nyílegyenes ösvény . ön mindig saját természetes állapotában van. Visszavonulni egyik helyről a másikra.Ramana Maharsi tanításai 134 Ön azt mondja: »megtartani«.

Saját realizációm segítségére lehet másoknak? Természetesen. Ez az elképzelhető legjobb segítség.A nyílegyenes ösvény . Ha sikerül transzcendálnia testét. Éppen ezért nem érdemes foglalkozni a siddhikkel. az többé nem tekinti Önmagától különbözőnek a világot. hogy aki ezeket gyakorolja. Ez azt jelenti. akiken segítenie kellene. .Ramana Maharsi tanításai 135 A samádhi megvalósításával siddhiket [természetfeletti képességeket] is elér az ember? Ha siddhijeit be akarja mutatni. szüksége van másokra. Ha a testtel azonosítja magát. Egyedül a jnánát kell célul kitűzni és elérni. amikor a különféle ékszerekben felbecsüli az arany értékét. abból hiányzik a jnána. A realizált lény ugyanis [mindenben] csak Önmagát látja. hogy felismerjék azokat. mint ahogy az aranyműves is csak az aranyat látja. test-tudatával egyetemben a »mások« is eltűnnek. Ámde nincsenek »mások«. Aki elérte a megvalósítást. akkor csak formákat és alakokat lát.

Ramana Maharsi tanításai 136 Nem volna-e jobb. Amikor az »én« pusztán »énként« jelenik meg. hogy gondot viseljen rá. S ami- . hogy segítsék őket? Nincsenek »többiek«. mert minden név és forma (náma-rúpa) nyomorúsághoz vezet. Ha a világot Isten teremtette. A teljes igazságot az »Én vagyok az én vagyok« foglalja össze. hogy legyen. a módszert pedig a »Légy csendben!« summázza. Az »én én vagyok« az Önvaló. s nem a magáé. az »én ez vagyok« az ego. És mit jelent a csend? Azt jelenti: »Pusztítsd el önmagad!«. Meg kell próbálnom orvosolni a világ szenvedéseit? Önt is ugyanaz a hatalom teremtette. hogy ez vagy az legyen. gondoskodni tud a világról is. az az Önvaló. akkor az ő dolga.A nyílegyenes ösvény . Feladataink közé tartozik-e a haza szolgálata? Az ön kötelessége az. mint ami a világot. Ha ez a hatalom gondoskodni tud önről. ha a szentek elvegyülnének a többi ember között. akik között elvegyülhetnének. Az Önvaló az egyetlen valóság. s nem az.

Ramana Maharsi tanításai 137 kor az »én« a megszokottól eltérően váratlanul azt mondja. hogy »én ez vagy az vagyok.. Ha Isten az Önvalón kívül lenne. akkor Önvalótlan Istennek kellene lennie – márpedig ez képtelenség.A nyílegyenes ösvény . Vannak emberek. Ki akkor az Isten? Az Önvaló az Isten. Az »én vagyok« az Isten.. Miközben Isten ismeretére vágyakoznak. én ilyen vagy olyan vagyok« akkor az az ego. elmé- . És hát mi lehetne ennél könnyebb? Ennélfogva az átma-vidyá [az Ön-ismeret] elérése mindennél könnyebb. s minthogy az immár nem elégíti ki őket. akik egyre elégedetlenebbé válnak életükkel. és hogyan vezet el ez a kegyelem az Önmegvalósításhoz? A guru az Önvaló. . Isten felé forduló imádsággal igyekeznek betölteni kínzó ürességüket. Az Önvaló megvalósításához az embernek pusztán csendben kell maradnia. A guru és kegyelme Mi a guru-kripá [a guru kegyelme].

A Teozófiai Társaságban [többek között] azzal a céllal meditálnak. A guru egyszerre külső és belső. Ez a zavartalan kiterjedés az Önvaló. Nincs különbség Isten. hogy ön különálló [individuum]. Belülről az Önvaló felé vonzza az elmét. hogy elcsendesedjék. akkor [előbb-utóbb] el is kell tűnnie. akik aztán majd vezetik őket. miszerint ő csak külső lehet.Ramana Maharsi tanításai 138 jük fokozatosan megtisztul. és segítségére van abban. a guru és az Önvaló között. akire ön vár. A mester belül van. Akkor Isten kegyelme fokozatosan megnyilatkozik számukra. vagy azonosítja magát testével. megtanítja az igazságra. hogy befelé forduljon. hogy mestereket találjanak. s ekképpen képessé válik arra.A nyílegyenes ösvény . elcsendesedik. A tanítvány elméje megerősödik. a meditáció révén még jobban megtisztul. Ha a mester egy másik ember. . [Ezt követően] Isten felveszi a guru formáját és megjelenik a törekvőnek. sőt a [vele való] érintkezés során megtisztítja elméjét. míg végül legkisebb fodrozódása is eltűnik és teljesen elsimul. S mi haszna lehetne egy efféle tünékeny lénynek? De mihelyt úgy véli. Ez a guru kegyelme. hogy eltávolítsa azt a tévképzetet. Kívülről lökést ad az elmének. a meditáció arra szolgál. hogy befelé forduljon. és a világi vágyak kielégítése helyett egyre inkább Isten kegyelmét tartják szem előtt.

hogy útja során észrevegye tévedéseit. és ő is úgy fog megjelenni. hogy megismerjük az Önvalót a beavatás során? Gondolja. Segítségünkre lesz-e a guru abban.A nyílegyenes ösvény . . Ő [azonban] bent végzi a maga dolgát. azt gondolja. a szellem birodalmában. és a hívő előrehaladottságának megfelelően megnyilvánul [előtte]. vagy valamilyen titkos dolgot súg a fülébe?! Azt hiszi. Hogyan lehet megtalálni a gurut? Istennek. segíti abban.Ramana Maharsi tanításai 139 szüksége lesz külső mesterre is. rá fog jönni arra. Ha többé már nem azonosítja magát helytelenül testével. A hívő azt hiszi. megesik a szíve kedves hívén. míg csak fel nem ismeri önmagában Önmagát. hogy neki is van teste. aki immanens. mint Önmaga. mint akinek teste van. s valami kézzelfoghatót fog önnel tenni. De a guru – aki Isten. és [ennek megfelelően] két fizikai test közötti kapcsolatra számít. hogy a mester nem más. vagyis az Önvaló – belülről viszi véghez műveit. mint amilyennek ön képzeli magát?! Minthogy önmagát testi lénynek tekinti. és a helyes ösvényen tartja. hogy ő egy ember. hogy ő olyan. hogy a guru majd kézen fogja.

ráébred az igazságra: »Ó. amelyet csak egy olyan hatalom hajthat uralma alá. . amely nagyobb az embernél!« Az ego olyan. Ahhoz. A mester egyszerre van kint és bent. hogy ezt az állapotot elnyerje. Amikor majd csalódik a külső dolgokban. és munkálkodnia kell önmagában. hogy megfelelő állapotban van ahhoz. hogy aztán végül megvethesse lábát a középpontban. akinek pillantására az elefánt megfelelőjéül szolgáló ego rémületében elpusztul. hogy a középponthoz vonzza. ahol megszűnik létezni. Ekkor a mester látni fogja. hogy a vezetést megkapja – és ő vezetni fogja önt. megtudja. Kívülről tehát lökést ad önnek. hát van egy hatalom. mint a guru. Ha majd eljön az ideje. mint egy hatalmas elefánt. ilyenformán megteremti a feltételeket ahhoz. mint amilyennel az oroszlán rendelkezik – aki ez esetben nem más. és figyelmét elkezdi befelé fordítani. belülről pedig befelé vonzza. hogy befelé irányítsa önt. hogy dicsőségét ott találhatja meg.A nyílegyenes ösvény . le kell mondania önmagáról.Ramana Maharsi tanításai 140 Mit kell tennie akkor a hívőnek? Neki egyszerűen a mester szavai szerint kell eljárnia. hogy a világot pusztán saját erőfeszítése révén is legyőzheti. és ugyanakkor a »belsőt« is előkészíti arra. Ön [most] úgy gondolja.

mint valamiféle kinyilatkoztatásnak. Az örökkévaló lét a tökéletes boldogság. mint a szent szövegek tanulmányozása? A csend a munka leghatékonyabb formája. hatásukat tekintve elmaradnak a csendtől. és ebben az állapotban már sem a szomorúságnak. hogy az individualitásnak immár nyoma sincs benne. Úgy jut birtokába ennek az ember. mint az összes szentírás együttvéve. Bármennyire hathatósak és erőteljesek legyenek is az írások. akkor az összes »én«érzet eltűnik. Ez a csend jóval hatalmasabb és erőteljesebb. De elérheti-e a hívő a boldogságot? A hívő aláveti magát a mesternek. Ha ez a ráhagyatkozás tökéletes. .A nyílegyenes ösvény . sem a szenvedésnek nincs helye.Ramana Maharsi tanításai 141 Hogyan lehet a guru szavánál hatalmasabb a csendje – ami pedig nem ad sem beavatást. és ez azt jelenti. A guru a mindenben uralkodó csend és kegyelem. sem bármilyen más érzékelhető dolgot? Vagy miképpen lehet hasznosabb az ilyen csend.

s váljon eggyé ilyen módon Önmagával. Ilyen módon a kegyelemhez sem lehet hozzájutni. Bármelyik utat is választja. Ha felkel a Nap. hatoljon be az elme forrásába. Két dolog közül egyet mindenképpen meg kell tennie: vagy mondjon le önmagáról. Isten avagy a guru sohasem hagyja cserben azt a hívőt. megfelelő hozzáállásra van szüksége. hogy létezik.A nyílegyenes ösvény . és szemét rá kell szegeznie. végül megszabadul a szenvedéstől. Hagyatkozzon rá feltétel nélkül. hogy rászorul egy magasabb hatalomra. vagy kutassa fel a szenvedés okát. A Nap csak a világosságot ismeri. mint az Önvaló. Ismeretlen előtte a sötétség. hogy az ember rátaláljon. felismerve tehetetlenségét és azt. S ugyanígy a hívő tudatlansága is – akárcsak a sötétség káprázata – eltűnik a guru pillantására. aki fejet hajtott előtte. de ha látni akarja a Napot. . akkor annak irányába kell fordulnia. Előmozdíthatja-e a kereső érettségét a kegyelem? Hagyja ezt teljesen a mesterre. Egyszerűen csak tudnia kell.Ramana Maharsi tanításai 142 Hogyan nyerhetem el a kegyelmet? A kegyelem nem más. a sötétség meghátrál előle. Napfénnyel van körülvéve. S ugyanígy hiába van jelen a kegyelem mindig és mindenütt: ahhoz.

A nyílegyenes ösvény . megjátszott leborulással. Pontosan látja ő. A tanult ember nem alkalmasabb-e a megvilágosodásra abban az értelemben. [Mindazonáltal] egy másik megközelítésből a bölcs is tudatlannak nevezhető: számára már nincs »más«.vagy főhajtással. Az igazi cél vonatkozásában mindkettő tudatlan. hogy az egóra gondolna. vagy sem. Ekkor bármit fog enni. . Nem kaphatnék Bhagaván leveléről kegyelmének jeléül prasádot [áldozati eledelt]? Egyen anélkül. hogy az ego jelen van-e.Ramana Maharsi tanításai 143 Mi az Isten vagy a guru előtti leborulás jelentősége? A leborulás az ego lecsendesedésének a jele. s ugyanakkor az ego forrásába való belemerülést jelenti. A műveletlenség tudatlanság. Istent avagy a gurut nem lehet becsapni színlelt térd. az Bhagaván prasádjává fog válni. a műveltség pedig tanult tudatlanság. hogy neki nincs szüksége guru-kripára? Még a tanult embernek is meg kell hajtania fejét a tanulatlan bölcs előtt.

korábbi életeikben nyilvánvalóan már minden beavatáson keresztülmentek. mint amikor a halat csalétekkel fogják meg? Talán az a fontos a horgásznak. A teozófia azt mondja. akik a móksát elérik ebben az életben. hogy megetesse őket? Nem. . de nem mindannyian.A nyílegyenes ösvény . akik így járhatnak el. hogy megegye a halat! Helyes-e az a teozófiai elképzelés. Mi erről Bhagaván véleménye? Vannak. akkor is rám erőszakolják adományaikat! Miért? Vajon nem olyan-e ez. hogy a moksát megelőzően az embernek beavatások sorozatán kell keresztülmennie? Azok. ha ajándékokat ajánlunk fel neki? Ezért ajánlanak-e fel ajándékokat a látogatók Bhagavánnak? Miért hoznak nekem ajándékokat? Kértem én azokat? És még ha vissza is utasítom őket. neki csak az a fontos. hogy a jnáníknak a halál után – de nem feltétlenül ezen a világon – négy vagy öt működési területet kell választaniuk.Ramana Maharsi tanításai 144 Könnyebben elnyerjük-e a guru kegyelmét akkor.

Csak egyetlen mester van. azután majd ráér foglalkozni az elkövetkezendőkkel. Nem ismerhetem fel őket? Ha felismeri önnön valóságát.A nyílegyenes ösvény . A tudatban semmilyen külsődleges nincs. sem most nincs. Van-e a reinkarnáció? A reinkarnáció csak addig létezik. hogyan láthatja őket? A tudatban. Megismerheti a yogi elmúlt életeit? Talán már megismerte jelenlegi életét. Ez a végső igazság. hogy a múltbelit szeretné megismerni? Előbb fedezze fel a jelent. sem ezelőtt nem volt. akkor a rsik és a mesterek valósága is nyilvánvalóvá fog válni ön előtt. Valójában egyáltalán nincs reinkarnáció. És ezentúl sem lesz. és az az Önvaló. amíg a tudatlanság fennáll. Ön .Ramana Maharsi tanításai 145 Ön tudatában van-e a láthatatlan rsik testvériségének? Ha egyszer láthatatlanok.

ha maga az elme is hiányzik. Mivel azonban a bölcs számára. . hogy másokat az Önvaló megismeréséhez segítsen. Csak ott uralkodik béke. ahol nincs nyugtalanság. mint bármilyen okkult erő. nincsenek »mások«. Mivel a bölcs előtt ismeretlen az ego. A béke akkor válik tökéletessé.Ramana Maharsi tanításai 146 éppen jelenlegi korlátozott megismerése miatt szenved oly sokat.A nyílegyenes ösvény . Aki nem semmisítette meg az elmét. vagy elegendő ehhez Bhagaván megvalósítottságának puszta ténye? Az Ön-megvalósítás spirituális ereje messze hatalmasabb. Miért kellene megterhelnie magát még több [ilyen jellegű] ismerettel? Hogy még többet szenvedjen? Használ-e Bhagaván okkult erőket ahhoz. következésképpen nem lehet boldog. Ön-megvalósításának puszta ténye is elegendő ahhoz. akinek nincs elméje. hogy »másokat« boldoggá tegyen. És a boldogság a békéből születik. számára nincsenek »mások«. amit ön elnyerhet? A boldogság. Mi az a legfőbb jótétemény. az nem nyerheti el a békét sem. a nyugtalanság pedig az elmében feltámadó gondolatok következménye. akkor nem adományozhat boldogságot »másoknak«. Ha pedig nem boldog.

eléri az örök békét. Mindazonáltal a gondolatok jelentkezése miatt úgy véli. rá fog jönni. Az ön természetes állapota a béke. hogy elme. hogy azoknak valahonnan származniuk kell. Ha azonban alaposabban megvizsgálja. s akkor az semmivé lesz. ami a természetes állapotot [ön elől] eltakarja.Ramana Maharsi tanításai 147 Béke és boldogság Hogyan érhetném el a békét? Mert egyre inkább úgy látom. az azt jelenti. Ha az elme ilyenformán szertefoszlik. Ha nem tapasztalja a békét. Vizsgálja meg. hogy valójában nincsen olyan. hogy a vicárát pusztán mentális szinten gyakorolja. és ezt nevezi elmének. hogy mi az elme. Nincsen gondolatoktól függetlenül létező elme. Az elme az.A nyílegyenes ösvény . hogy számomra nem a vicára a megfelelő eszköz. hogy mi az. .

a zene.A nyílegyenes ösvény . vagyis az egyetlen realitás –. az Önvalón kívül nincs boldogság. amit kellemesnek ítél. a spirituális versek sorai révén az ember időnként megérez valamit abból.Ramana Maharsi tanításai 148 A költészet. amelyben a személyes énnek már nincs helye. akkor [annak hatására] belemerül az Önvalóba. a bhajanok [vallásos énekek]. Vajon a mélységes üdvteli csendnek ez az érzése. amely valójában maga az Önvaló. Márpedig az Önvaló nem valamiféle idegen vagy távoli dolog. s így végső soron magának a valóságnak a szemtől szemben való megtapasztalásához? Amikor az elme ilyen nemes dolgokat tapasztal. mint az a Szívbe való belemerülés. [Azt mondja. hogy] fenti tapasztalatai során az Önvalóba merül. habár tudattalanul. amely valójában önben van. a japa. hogy] ha találkozik valamivel. Ön [azt mondja. boldognak érzi magát. Ha [viszont] ezt tudatosan tenné – azzal a szilárd meggyőződéssel. amelyről Bhagaván beszél? Vajon elvezethetnek-e ezek a dolgok egy mélyebb samádhihoz. a szép tájak. hogy mi is az a mindent átható egység. ugyanaz volna. hogy ön azonos azzal a boldogsággal. helytelenül más dolgoknak tulajdonítja. és ez az Önvalóba merülés egy önmagában nyugvó üdvösség tapasztalatához vezeti. akkor ezt . Vagyis [a jelek szerint] azt az üdvösséget. Ez a boldogság magában az Önvalóban rejlik.

Az Ön-kutatás Hogyan kell az embernek megvalósítania az Önvalót? Kinek az Önvalóját? Derítse ki! Az enyémet – de ki vagyok én? Oldja meg a kérdést maga! De hogyan oldhatnám meg? Egyszerűen gondolkozzék ezen a kérdésen! Ki mondja azt. az az Önvalóba. vagyis a Szívbe való tudatos belemerülés.A nyílegyenes ösvény . Ki az a valaki? [És] kiben? .Ramana Maharsi tanításai 149 már joggal nevezhetnénk megvalósításnak. aki ebben a kijelentésben rejlik? Mi az. amit nem ismer? Valaki vagy valami bennem. hogy »hogyan oldhatnám meg«? Ki az az »én«. Amire tehát önnek szüksége van.

hogy kicsoda ön.) Azért jött. hogy engem vizsgáztasson? Önnek kell meghatároznia. Bármennyire is próbálom. hogy a másikat nem tudja felismerni? .A nyílegyenes ösvény . Ki mondja azt.Ramana Maharsi tanításai 150 Talán valamilyen erő. [Számomra] még nem ismerhető fel egyértelműen. hogy nem tudom az »ént« megragadni. úgy tűnik. Derítse ki! Miért születtem erre a világra? Ki született? A válasz minden kérdésére ugyanaz. hogy az »ént« nem tudja felismerni? Talán két »én« van önben. hogy az egyik azt mondja. De hát akkor ki vagyok én? (Mosolyogva.

ha a »Ki vagyok én?«-kérdés helyett a »Ki vagy te?«-kérdést tenném fel? A kutatás bármely formáját alkalmazza. Mindazon megkülönböztetések. Egyedül a legfelső Én létezik.A nyílegyenes ösvény . hogy életét a vallási szertartások előírásai szerint irányítsa. a mester és a tanítvány stb. hanem letelepedett szülővárosában. amelyeket az »én« és a »te«. Kora ellenére Rbhu [gyakran] elment tanítványához a városba. Nidágha puránikus történetét. milyen messzire jutott a szertartások gyakorlásában. Hiába oktatta tanítványát Rbhu az egyetlen Brahman legfőbb igazságára. Időnként álru- . Nem kerülnék-e közelebb kutatásom céljához. között tesznek.Ramana Maharsi tanításai 151 A »Ki vagyok én?«-kérdés helyett feltehetem-e magamnak a »Ki vagy te?«kérdést? Akkor ugyanis elmémet Bhagavánra irányíthatom. önmagát csapja be. és én Bhagavánt a guru formájában megnyilatkozó Istennek tekintem. A bölcs azonban éppen olyan mélyen szerette tanítványát. hogy megnézze. Nidágha képzettsége és felfogóképessége ellenére sem volt képes elfogadni és követni a jnána ösvényét. Ha másképpen gondolkozik. az Önvalóhoz kell eljutnia. mint ahogyan tanítványa tisztelte mesterét. Ebben az összefüggésben különösen érdemes megfontolni Rbhu mester és tanítványa. végül is az Énhez. csupán az emberi tudatlanság jelei.

az elefánton – mondta Nidágha. hogy »felül« és »alul«. Nidágha éppen elmerülten figyelt egy királyi menetet.A nyílegyenes ösvény . de melyik a király és melyik az elefánt? – Micsoda? – kiáltott fel Nidágha. ne légy türelmetlen egy olyan tudatlan emberrel szemben. . amikor nem tudja. miképpen cselekszik Nidágha.Ramana Maharsi tanításai 152 hát öltött magára. akiben a városlakó Nidágha nem ismerte fel mesterét. mint amilyen én vagyok – kérlelte a »paraszt« –. – Ott. Mit jelentenek ezek a kifejezések? A pohár betelt. az iránt érdeklődött tőle. a király! Ott megy a menetben!. – Azt mondod. hogy a király az elefánton van? Valóban kettőt látok ott – mondta a »paraszt« –. A vidéki »paraszt«. hogy az az ember ott felül a király. hogy megfigyelhesse. de azt mondtad.. hogy éppen a király megy ott a menetben. az az állat ott alul meg az elefánt?! Miféle szerzet vagy te? – Könyörgök. de nem tudod. De hol van? – kérdezte a »paraszt«. – Látod mindkettőt. hogy mi ez a nyüzsgés mindenfelé.. amikor Rbhu paraszti álruhában kereste fel tanítványát. hogy mestere figyeli. mire azt a választ kapta. – Ó. Egy ilyen alkalommal.

könyörgök.A nyílegyenes ösvény . ahogy tanítványa mondta. könyörgök az áldásodért.Ramana Maharsi tanításai 153 – Látod a királyt és látod az elefántot. aki elmémet a fizikai létezés felszínességéből az Önvaló igazi létébe emelte?! Ó kegyes mester. . – Ha a látott dolgok és a kimondott szavak ennyire keveset mondanak neked. és azt mondta: – Most aztán jól figyelj! Én vagyok felül. »felül« és »alul« – ez eddig világos. Rbhu az. amit nem nagyon értek – válaszolta alázatosan a »paraszt«. mint a király. Azonnal leugrott mestere válláról. – Azt mondod. Mégis azt akarod tudni. és azt mondta: – Ki más. De. és elméjében fény gyulladt. akkor egyedül csak a példából fogsz tanulni. az egyik felül van. Nidágha felült a vállára. mint az elefánt. lábához borult. mit jelent az. mint a király és én vagyok alul. ha nem az én tiszteletreméltó mesterem. »Király« és »elefánt«. Guggolj csak le. a másik alul. hogy mit jelent a »felül« és az »alul«? – fakadt ki Nidágha. és azonnal megértesz mindent! A »paraszt« úgy is tett. mint az elefánt. hogy te vagy felül. áruld el nekem. s te vagy alul. Elég világos? – Sajnos még mindig van itt valami. hogy »én« és »te«? Ekkor Nidágha hirtelen szembesült az »én«-en kívüli »te« meghatározásának hatalmas problémájával.

mint egyszerűen egy mantra ismétléséről. szüntelenül fel kell tennem magamnak? A »Ki vagyok én?« kérdése nyilvánvalóan nem egy üres formula.A nyílegyenes ösvény . De hát nem mulatságos. és az is kétségtelen. és szüntelenül ismételgetnem kell. Önmagává kell válnia. hogy az egyik »én« elkezdi keresni a másikat. Ha a »Ki vagyok én?« kérdésének vizsgálata egy pusztán mentális kérdésfeltevésben merülne ki. hogyan tehetnénk különbséget a csak a testre vonatkozó »te« és »én« között? Amikor gondolatai forrását keresve elméjét befelé fordítja. hol lehetne a »te« és hol lehetne az »én«?! Önmagát kell keresnie. S még kevésbé mondható az.Ramana Maharsi tanításai 154 Így hát miközben ön az átma-vicára révén itt és most túl akar lépni a fizikai létezés felszínén. nem sokat érne. hogy az Ön-kutatás üres for- . mert az Önvaló mindent magában foglal. Éppen ezért itt nem arról van szó. hogy az »én«-nek kell felkutatnia az Ént? Végül is a »Ki vagyok én?« kérdésének vizsgálata nem válik üres formalitássá? Vagy pedig egyfajta mantrának kell tekintenem ezt a kérdést. Az Ön-kutatás tulajdonképpeni célja az elme egészének fókuszálása saját forrására. hogy itt sokkal többről van szó.

aki kiforgatott mindenemből! Azonnal végzek vele!« – a király valójában az egóra. hanem más sádhanák segítségével próbálja meg felszámolni. de [ilyen módon] soha nem számolható fel. mint ön. hiszen az az egész elme részéről a tiszta Ön-tudatosság szilárd megtartásának intenzív tevékenységét követeli meg. az éppen olyan.Ramana Maharsi tanításai 155 mula. Ha valaki az elmét nem az átma-vicára. Amikor Janaka felkiáltott: »Most csíptem nyakon azt a tolvajt. s így azokat az elme nélkül nem lehet végezni. De a tolvajt éppígy más sádhanákkal is kiválóan el lehet fogni. . abszolút létet. vagyis az elmére utalt. Miért egyedül az Ön-kutatás tekintendő a jnána egyetlen közvetlen eszközének? Mert az átma-vicárát kivéve az összes sádhana [gyakorlat] előfeltételezi az elmét mint a sádhana gyakorlásának eszközét. hogy megvalósítsa azt a feltételekhez nem kötött. ami nem más.A nyílegyenes ösvény . A gyakorlás különböző stádiumaiban az elme különböző és egyre szubtilisabb formákat ölthet magára. az egyetlen közvetlen módszer ahhoz. Az Önvalóra való kérdezés az egyetlen csalhatatlan eszköz. mintha a tolvaj rendőrnek tettetné magát.

amelyek idegenek az ön számára?! S ha ilyen módon hozzá is jutna [a boldogsághoz]. Megvalósíthatom-e valaha is ebben a korlátozásokkal teli életben az Önvaló üdvösségét? Az Önvaló üdvössége mindig önnel van. azaz magát. hogy megvalósítsa Önmaga. amikor az valójában önben van?! Milyen boldogságot nyerhetne azoktól a dolgoktól. s ha komolyan keresi. meg is fogja találni. Minden boldogtalanság az ego következménye. vagyis az abszolút[um] vegyítetlen és differenciálatlan létét. hogy átlépje azokat. utána meg hiábavaló erőfeszítéseket tesz annak érdekében. Mi haszna lenne a szenvedés okát külső tényezőknek tulajdonítani. Önmagát megvalósítva semmi nem marad.A nyílegyenes ösvény . a szenvedés oka az ego formájában önben található: korlátokkal veszi körül magát. hogy valójában sem az ego. amit még meg kellene ismernie. mert ez a tökéletes boldogság – mert ez a minden. Szenvedésének okát ne a külső körülményekben keresse. és egyedül e sádhana révén válik képessé az ember arra. az összes baj az ego miatt szakad az ember nyakába. vajon meddig tartana az?! .Ramana Maharsi tanításai 156 hogy elfogja a tolvajt. sem az elme nem létezik. Egyedül az átma-vicára képes feltárni az igazságot.

szabaddá lenne. Mivel azt hiszi magáról. Ha viszont elfogadja a létét. Mivel mindeddig még nem valósítottam meg azt az igazságot. amihez hozzá kellene jutni.és yoga-márgát [bhakti. akik hasonló tudatlanságuk következtében egyik társuk meg nem történt elvesztése felett bánkódtak. ami valójában.Ramana Maharsi tanításai 157 Ha elutasítaná az egót. Egyedül csak úgy valósíthatja meg azt az üdvösséget. azaz a Brahma-jnánának [Brahman megismerésének] a megvalósítása nem jelent-e valami teljesen megvalósíthatatlan dolgot egy olyan világi ember számára. értelmetlenül és fölöslegesen bánkódik. hogy túllépjen ezeken a korlátokon. Az embernek [csupán] önmagára irányuló tévképzeteit kell felszámolnia. ha Önmagává válik – vagyis azzá. és tudomást sem véve róla pusztulásra ítélné. . akárcsak az a tíz bolond. mint amilyen én vagyok? A Brahma-jnána nem egy olyan jnána. hogy a tudatlanság béklyójában van.és yoga-ösvényt] követnem a vicára-márga helyett? Az ember abszolút létének. amit meg szeretne ismerni. akkor az ego korlátok közé szorítja önt. nem kellene inkább a sádhana célkitűzései számára alkalmasabbnak tűnő bhakti. amely öröktől fogva az öné. Valójában ön az az Önvaló. majd pedig hiábavaló erőfeszítésre készteti. hogy aztán az ember ilyen módon elérhesse a boldogságot. amely szerint egyedül az Önvaló létezik.A nyílegyenes ösvény .

s hogy mindegyikük sikeresen . Azonban minden erőfeszítésük. és a túlpartot elérve meg akartak bizonyosodni arról. és nem tudtak rájönni arra. Aztán egytől egyig mind megszámolták önmagukat. s miután látta. s ugyanakkor maga előtt tíz embert látott. és maga is megszámolta a többieket. rájött arra. hogy miért sírnak. egyikünk bizonyára elveszett. Éppen arra járt egy vándor. hogy »hiányzó« társukat megtalálják. csakhogy az éppen számoló mindig kifelejtette magát. – s mi végleg elveszítettük őt. hogy mindannyiuknak sikerült-e az átkelés. Hogy ők is felismerjék. hogy mi történt. »Bárki is legyen az.A nyílegyenes ösvény . hogy akárhányszor is számolták magukat. de miközben a többieket számlálta. »Jól számoltál?« – kérdezte egy másik. magát kifelejtette.Ramana Maharsi tanításai 158 A példázat szerint tíz bolond gázolt át egy sebes folyamon. kezdve rajta. Egyikük számba is vette őket. nyilván belefulladt a vízbe – mondta a tíz bolond közül a legérzelgősebb. hiábavalónak bizonyult. hogy valójában tízen vannak. hogy ki a »hiányzó» tizedik. hogy ott sírnak a parton. mindig kilencen voltak. segítőkészen megkérdezte őket. hogy mi történt. de ki lehet a hiányzó tizedik?« – kérdezték maguktól. »Csak kilencet látok.« Majd e szavak után. egytől egyig sírva fakadtak. és elmondták. De ő is csak kilencet számolt. »Csak kilencen vagyunk állapították meg szomorúan –. De vajon ki lehet az?« – mondta. Beszámoltak neki arról. Miután a vándor végighallgatta a történetet.

mely végtelen lét. hogy megszabadította őket szomorúságuktól. hogy véges teremtmény. A segítőkész vándor tehát sorban mind a tízre rásózott egyet. hogy nem maradt ki. ti meg hangosan számoljátok magatokat. amikor megkapta a tizedik ütést. három és így tovább. »Tíz« – szólt az utolsó. hogy boldogtalannak érezze magát. hogy megtalálhatják »elveszett« társukat.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 159 kelt át a folyón. és hogy csak egyszer számláltatott meg. Valójában semmi oka arra. s így aztán mindenki biztos lehet abban. és el legyen keseredve. Saját maga szorítja korlátok közé önnön természetét. így hát elfogadták a vándor javaslatát. hogy mindvégig ott volt velük? Tulajdonképpen nem amiatt voltak bánatosak. kettő. mert egyikük elveszett. Honnan került elő a tizedik ember? Egyáltalán elveszett? Vajon megtudtak-e valami újat. s külön- . aki az ütést éppen kapta. Eddig a példázat. Hirtelen elképedve egymásra meredtek: »Tízen vagyunk!« – mondták egy emberként. miután ráébredtek arra. Így megtalálhatjuk hiányzó tizedik társatokat. hanem saját tudatlanságuk. azt mondta nekik: »Én majd egyenként mindegyikőtökre ráütök. és megköszönték a vándornak. hogy egy.« Ezt hallva [a bolondok] nagyon megörültek annak. fennhangon mondta az éppen következő számot. vagy inkább egyikük elvesztésének puszta feltételezése miatt. majd amiatt panaszkodik. Pontosan így van ez önnel is. s az.

színtiszta lét. Az üdvösség semmit sem ad hozzá az ön [eredeti] természetéhez. akkor az hogyan lehetne segítségére önnek a korlátok meghaladásában? Éppen ezért azt mondom: ismerje fel. hogy a valódi megismerés semmiféle új létet nem eredményez az ön számára.A nyílegyenes ösvény . akárcsak azoké a bolondoké. A szomorúságtól és szenvedéstől az ember csak úgy szabadulhat meg. az ön valódi. s önnek csupán arra van szüksége. természetes állapota az örök és hervadhatatlan üdvösség. Ismerje fel végre. csupán az Önvalóval. hogy azt szabaddá tegye. Hogyan lehetne ez elérhetetlen?! . és semmi mással [nem azonos].Ramana Maharsi tanításai 160 féle spirituális praktikákkal kísérletezik. [maga] az Önvaló. De ha a korlátok létét maga a spirituális praxis feltételezi. ha megismeri Önmagát és Önmagává lesz. hogy a nem létező korlátokat meghaladja. hogy ön valójában végtelen. Az ön tudatlansága csupán képzeletbeli tudatlanság. Ön mindig azonos ezzel az Önvalóval. akik »elveszett« tizedik társuk után bánkódtak. Úgyhogy önnek szükségképpen mindig tudomása van az Önvalóról. hanem csupán tudatlan[sága folytán előálló] tudatlanságát számolja fel.

) Úgy tekintsem Srí Bhagaván csendjét.A nyílegyenes ösvény . Kimondták-e már a végső szót? (Egy ideig csendben marad. Ezért nevezték őt súnyavádinnak [nihilistának]..) (Zavarban van..Ramana Maharsi tanításai 161 Sádhana és kegyelem Isten kutatása időtlen idők óta folyik. .« Azt mondják. Ez az értelme a kijelentésnek: »A legfelső Brahman igazsága a csendes ékesszóláson keresztül nyilatkozik meg. A mauna Ísvara svarúpa [a csend Isten valódi formája]. mint választ a kérdésemre? Igen.. hogy a keresőt itt és most az üdvösség megvalósítása felé irányítsa. Tulajdonképpen Buddha nem annyira az Istenről szóló akadémikus vitákkal törődött. hogy Buddha erről az Isten utáni kutatásról tudomást sem vett. mint inkább azzal..

Én egy esendő teremtmény vagyok. ismerje meg önmagát. mint e világ részei. . a megnyilvánult Istenről pedig azt mondják. De a belül lévő Úr legfelső hatalma miért nem távolítja el ezeket az akadályokat? El fogja távolítani őket. akkor mi. Akkor mi akadályozza meg önmagam vagy Isten megismerését? Szétszórtsága és természetellenes szokásai. mint megnyilvánultat és megnyilvánulatlant. ha ön is törekszik rá. [a világ megismerése révén] könnyen megismerhetjük őt megnyilvánult formájában? Mielőtt Isten és a világ természetéről véglegesítené álláspontját. Ha ez így van. hogy a világot ő lénye részeként foglalja magában. Önmagam megismerése Isten megismerését is magában foglalja? Igen. Isten önben van.Ramana Maharsi tanításai 162 Istent gyakorta úgy írják le.A nyílegyenes ösvény .

előbb nem kell-e megértenünk az Úr természetét? Ha hisz abban. amit vár tőle. akkor hagyatkozzék rá. Ha lemondok magamról.Ramana Maharsi tanításai 163 De miért nem teremti meg bennem a törekvést? Megteremti. És mielőtt lemondunk magunkról. hogy Isten mindent megtesz az ön számára.A nyílegyenes ösvény . Ha nem. akkor az Istenhez szóló imára már nincs is szükség? A magunkról való lemondás a leghatalmasabb ima. . hogy ők sokkal féltőbb gondoskodással keresik önt. hanem egy és ugyanazon valóság. bármelyiket is keresi közülük. Vajon gondot visel-e rám Isten vagy a guru? Noha Isten és a guru valójában nem két. biztos lehet abban. mint azt valaha is el tudná képzelni. akkor hagyja békén Istent. csak mondjon le magáról. és ismerje meg önmagát.

az nem jelenti azt. Az ember azonban nem lehet teljesen biztos Isten kegyelmében..Ramana Maharsi tanításai 164 Jézusnak van egy példázata az elveszett pénzérméről. . hogy ez mit jelent? A keresőnek az odaadás révén alkalmassá kell tennie önmagát [arra. Ha az éretlen elme nem érzi Isten kegyelmét.. amelyet addig keresett egy asszony. ez ugyanis azt feltételezné. amíg meg nem találta. hogy Isten vagy a guru keresse]. hogy Isten vagy a guru mindig keresi legbuzgóbb keresőit. az asszony nem kereste volna olyan sokáig. Érti. Igen. Ez ugyanazt jelenti. hogy az Isten időnként nem gyakorolja kegyelmét – azaz megszűnik Istennek lenni. Ha az érme hamis lett volna. ez a példázat találóan jeleníti meg azt az igazságot. hogy Isten kegyelme hiányzik.A nyílegyenes ösvény . mint Krisztus mondása: »Hited szerint méretik neked«? Igen.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

165

Az Upanisadok mondják, hogy egyedül csak az ismeri az átmant, akit az átman kiválaszt. Miért kell egyáltalán az átmannak választania? És ha már választ, akkor azt milyen alapon teszi? Amikor a Nap felkel, csak néhány bimbó nyílik ki, nem mind. De hát ki hibáztathatja ezért a Napot?! Viszont a bimbó sem képes magától virágot bontani: szüksége van a Nap fényére. Nem mondhatjuk-e azt, hogy szükség van az átman segítségére, tekintve, hogy az átman az, ami a máyá fátylát magára vonta? De mondhatja. Ha azonban az átman vonta magára a bűnt, akkor nem neki kell-e eltávolítania a fátylat? El fogja távolítani. Vizsgálja meg, hogy a fátyol kinek a látását homályosítja el. Miért én vizsgáljam meg? Hadd távolítsa el a fátylat maga az átman! Ha az átman beszél a fátyolról, akkor maga az átman el is fogja távolítani.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

166

Isten személyes? Igen, örökösen ő az első személy, az »én«, aki mindig megelőzi a »te«-t. Minthogy ön a világ dolgainak ad elsőbbséget, úgy tűnik, mintha Isten a háttérbe húzódna. Ha minden egyébről lemond, és egyedül őt keresi, mint Én és mint Önvaló egyedül ő fog fennmaradni. A megvalósítás végső állapotáról az advaita azt mondja, hogy az az Istennel való abszolút egyesülés, a visístádvaita [Rámánuja advaitája) szerint minősített egyesülés, míg a dvaita azt mondja, hogy egyáltalán nincs is egyesülés. Melyik nézet felel meg az igazságnak? Miért foglalkozik azzal, hogy mi fog történni a valamikori jövőben? Azzal, hogy az én létezik, mindenki egyetért. Bármelyik gondolkozási iskolához is tartozzék, a komoly keresőnek először arra kell rájönnie, hogy mi az én. Azután majd lesz elég ideje arra is, hogy megismerje, milyen lesz a végső állapot, s hogy vajon az én el foge merülni a Legfelső Lényben, vagy rajta kívül marad. Ne vágjunk elébe a végső következtetésnek, hanem tartsuk nyitva a kérdést.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

167

De hát a végső állapot bizonyos fokú megértése nem jelentene-e segítséget még a törekvő számára is? Most céltalan volna annak meghatározásával próbálkozni, hogy a megvalósítás végső állapota milyen lesz. Ennek ugyanis nincs valós értéke. Miért? Mert rossz úton jár. Az ön tisztázási kísérletének egy olyan intellektustól kell függenie, amely az Önvaló fényéből kölcsönzi világosságát. Nem elbizakodottság-e az értelem részéről olyasvalami fölött ítélkezni, aminek ő csupán egy korlátozott megnyilvánulása, és amiből halvány fényét meríti? Miként lehetne alkalmas e kérdés tisztázására az az értelem, amely sohasem éri el az Önvalót, s amely még kevésbé képes dűlőre jutni a megvalósítás végső állapotának természetével kapcsolatban? Ez éppen olyan, mintha a Nap fényét közvetlenül a forrásánál egy gyertya fényével próbálnánk megmérni. A viasz még azelőtt elolvadna, hogy a gyertya a Nap közelébe érne. Ahelyett, hogy puszta spekulációba merülne, szentelje magát itt és most arra, hogy felkutassa azt az igazságot, amely örökké önben van.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

168

A jnání és a világ
Észleli-e a jnání a világot? Ki teszi fel ezt a kérdést? Egy jnání vagy egy ajnání? Bevallom, hogy egy ajnání. A világ az, ami valóságosságának kérdését szeretné eldönteni? A kétség önben jelent meg. Előbb ismerje fel, hogy ki a kételkedő, azután majd elgondolkozhat azon is, hogy a világ vajon valóságos-e vagy sem. Az ajnání látja és ismeri a világot és annak tárgyait, amelyek hatnak tapintási, ízlelési stb. érzékeire. A jnání is ilyen módon tapasztalja a világot? Ön a világ látásáról és megismeréséről beszél. De hát anélkül, hogy önmagát, vagyis az alanyt ismerné (amely nélkül elképzelhetetlen a tárgy ismerete), hogyan ismerhetné meg a világ, vagyis a megismert tárgy valódi természetét?! A tárgyak kétségtelenül hatnak a testre és az érzékszervekre – de vajon a teste az, ami számára ez a kérdés felmerül? Mondja-e a test azt, hogy »Érzékelem a tárgyat, [tehát] valóságos«? Vagy a világ az, ami azt mondja önnek: »Én, a világ, valóságos vagyok«?

s az. [A világot] mindkettő látja. Mit számít. hogy mi történik a világgal az Önmegvalósítás után? Előbb valósítsa meg Önmagát. akár nem. hogy érzékeli-e a világot. hogy érzékeli-e a világot. az Önvalónak. hol a különbség közöttük? A jnání a világot látva Önmagát. hogy alvás közben nem érzékeli a világot? Vagy a másik oldalról megközelítve: mit veszít a jelen pillanatban a világ érzékelése miatt? A jnání és az ajnání számára teljesen lényegtelen. vagy sem. Ha a jnání és az ajnání hasonlóképpen látja a világot. a látható világ egészének szubsztrátumát látja. vagy sem? Segítségére van-e kutatásában akárcsak a legkisebb mértékben is az. mielőtt elkezdődne az előadás? Csupán a vásznat. az ajnání akár látja a világot. nincs tudatában valódi létének. Ezen a vásznon látja az egész . nézőpontjaik azonban [alapvetően] különböznek egymástól..Ramana Maharsi tanításai 169 Próbálom megérteni. Gondoljon csak a filmszínház vásznán megjelenő mozgóképekre. Mit lát maga előtt. hogy milyen nézőpontból tekint a jnání a világra. Az Ön-megvalósítást követően [egyáltalán] érzékeli még a világot? Miért izgatja annyira a világ.A nyílegyenes ösvény ..

azt gondolja. az Önvaló megnyilvánult formájában van. A jnání számára [azonban] teljesen mindegy. hanem csak a képeket látja. a képek többé nem fogják megtéveszteni. megnyilvánulatlan formájában van. és a képek nagyon is valósághűnek látszanak. Ő mindig Önmaga. De az ajnání. Ha megragadja az Önvalót. aki nincs tudatában Önmagának. tevékenykedni látva a jnánít.Ramana Maharsi tanításai 170 előadást. De menjen csak oda. A jnání tudja. Így van ez az Önvalóval is. nem érti a dolgot.A nyílegyenes ösvény . hogy a vászon és a képek sokasága nem más. mint az Önvaló. hogy látó nélkül nincs látott – mint ahogy a vászon nélkül sincsenek képek –. Mit foghat meg? Csupán a vásznat. . ha nincsenek jelen. Ha az ember rájön arra. hogy az Önvaló az egyik vagy a másik formában van-e. És a vetítés után. Ha éppen jelen vannak a képek. mi marad? Újra csak a vászon. hogy a világ valóságos – mint ahogy a néző sincs tudatában a vászonnak. mintha azok a vászontól függetlenül léteznének. Az ajnání. A képek megjelenése és eltűnése akkor már egyáltalán nem fogja befolyásolni. Egyedül az Önvaló létezik. és próbálja megfogni őket. amikor a képek már eltűntek. amelyen a képek megjelennek. kiszabadul az illúzió hatalmából. a képek csak jönnekmennek.

akkor azt szeretném tudni. hogy önt elvittem Lengyelországba?« Nos.) Nyilván a madurai templom fényképére céloz. hogy azt álmodja. Önnek is volt valamilyen hasonló álma. hozzánk hasonlóan érzékeli-e a világot. hogy feltegyem első kérdésemet: vajon az. A fényképet néhány perccel eltűnése előtt a látogatók kézről kézre adva nézegették. ami arra ösztönzött engem. Lengyelországba. s ha igen. Mi a véleménye Bhagavánnak a fénykép titokzatos eltűnéséről éppen akkor. vagy valahova máshová keveredett el.A nyílegyenes ösvény . és azt kérdezi tőlem: »Ezt és ezt álmodtam. hogyan értékelne ön egy ilyen kérdést? .Ramana Maharsi tanításai 171 Éppen ez az. meglepő esemény volt. Igen. aki megvalósította Önmagát. nem tudták megtalálni. amikor szükség lett volna rá? Tételezzük fel. Majd felébred. Mit gondol erről Bhagaván? Hiába keresték anynyira a fényképet. Biztos becsúszott valamelyik könyv lapjai közé. elvisz engem távoli hazájába. hogy mit gondol Srí Bhagaván a tegnapi fénykép titokzatos eltűnéséről? (Mosolyogva. vagy tudja-e valamilyen más forrásból.

Ramana Maharsi tanításai 172 Ami azonban a fénykép eltűnését illeti. az egész esemény Srí Bhagaván jelenlétében zajlott le. Yoga-máyád [jóga-varázserőd] segítségével változtasd át magad Sítá formájává. Ráma ide-oda futkosva kereste.« Párvati így is tett. mint egy tökéletes lényről. valamint jelenlegi kérdései egyaránt pusztán az elme művei. és jelenj meg előtte. mint annak előtte. és hogyan szomorkodik Sítá elvesztése miatt!« Siva azt felelte: »Ha kételkedsz Ráma tökéletességében.A nyílegyenes ösvény . Amikor Sítá eltűnt erdei remetelakából. Nézd csak. eltűnése. A fénykép látása. mintha csak vak volna. hogy Párvati és Paramesvara fentről látta. megdöbbenésére azonban Ráma tudomást sem vett jelenlétéről. amely megvilágítja a lényeget. hogy mi történt az erdőben. Megjelent Ráma előtt Sítá tökéletes másaként. hanem tovább járkált fel s alá. Sítá!« Azt mondják. .. Párvati meglepve fordult Sivához. és azt mondta neki: »Úgy beszéltél Rámáról. akkor győződj meg róla magad.. s közben siránkozott: »Ó Sítá. hogyan viselkedik most. kiáltozva: »Ó Sítá. Van egy puránikus történet. ó Sítá!«.

Ramana Maharsi tanításai 173 Egyszerűen nem értem.A nyílegyenes ösvény . valamiféle illúzió lenne csupán? Ha az igazságot – és egyedül az igazságot – keresi. aki szeme előtt megjelent. aki az elvesztett Sítá tökéletes hasonmásaként állt előtte. hogy világos előttem ez az egész. Sítá éppúgy nem volt valóságos. érzünk és tapasztalunk. Érti most már. akkor fel kellett volna ismernie Sítát abban a személyben. Ráma természetesen nem volt vak. ezt követő keresése. [mert] számára az elveszett. azonban Rámának – a jnánínak – a remeteségben élő Sítá. valamiféle álom. hogy a világ nem valóságos. De nem [ismerte fel].. hogy mi ennek a történetnek a tanulsága. A világ melyet oly sokféleképpen látunk. Ha Ráma valóban Sítá testi jelenlétét kereste volna.. csupán egyetlen alternatívája van: elfogadni. mint az a Sítá. Sítá eltűnése. . majd pedig Párvati megjelenése Sítá formájában egyaránt nem volt valóságos. hogyan tekintendő az elveszett fénykép? Nem mondhatnám.

sosem fogja megismerni magát a valóságot. mert ha nem adja fel a világ realitásának eszméjét. álomvilága is valóságos. de nem könynyű meggyőződni arról. elméje mindig a világ után fog futkosni. hogy a kötél kígyó. képtelen meglátni a kötelet kötélként. hogy tényleg nem valóságos. noha egyedül a valóságos létezik. valóságos. A világ ezek szerint nem jobb egy álomnál? Miért lenne rossz az a fajta valóságtapasztalat. S ekkor egy pillanatra kétségei támadnak. Egy kötéldarabra pillantva hirtelen azt hiheti. mondjuk arról. Miközben álmodik.Ramana Maharsi tanításai 174 Miért? Azon egyszerű oknál fogva. Könnyű feltételezni azt. és azt . mindaz.A nyílegyenes ösvény . Ameddig az álom tart. hogy a világ végső soron nem valóságos. míg a valóságos kötelet mint olyant teljes mértékben nem létezőnek tekinti. hogy] valami egészen képtelen dologról álmodik. hogy az egy kígyó. Ezt illusztrálja a kígyó és a kötél hasonlata. S miközben azt hiszi. A nem létező kígyó valóságossá válik ön előtt. hogy jókedvűen cseveg egy halottal. Ha a jelenséget valóságosnak tekinti. amit ön abban lát vagy tapasztal. amellyel ön álmában rendelkezik? [Képzelje el.

hogy nem valóságos az a világ. hogy kétségbe vonja realitását. éppen annyira nélkülözi a valóságot. s mihelyt az elme belemerül valamelyikbe. amikor ébren van. s nem tudja elutasítani az éber világ realitását. azaz ha folyamatos éberségre tesz szert az Önvalóval szemben – amely minden tapasztalatának szubsztrátuma –. . Mindkettő az elme teremtménye. hiszen az illető az álom szempontjából éppoly jól funkcionál. befelé fordítja. Más szavakkal az álom mint álom nem engedi meg. míg ébren van. képtelen elutasítani realitását.A nyílegyenes ösvény . hogy az a világ. Aztán elméje valahogy mégiscsak megbékél a gondolattal. és bent rögzíti.Ramana Maharsi tanításai 175 mondja magában: »De hisz ez egy halott!«. amelynek most tudatában van. Ha ezzel szemben ön maradéktalanul visszavonja elméjét a világtól. mint egy élő. rá fog jönni arra. amelyben álmában élt. amelyet akkor lát. míg álmodik. amelyet ő maga teremtett?! Ez az értelme az éber állapot és az álomállapot közötti párhuzam keresésének. Ugyanez jellemzi az ébrenléti állapotot is: képtelen kétségbe vonni annak a világnak a realitását. mint az a világ. Nem tudja elutasítani az álomvilág realitását. Hogyan fogadhatná el az elme.

hogy maga az álom illúzió.A nyílegyenes ösvény .. mint az álombeli világok. az illuzórikus víz illuzórikus ivása enyhíteni fogja illuzórikus szomját. amikor ébren van.Ramana Maharsi tanításai 176 [De hiszen] oly sokféleképpen látjuk és érzékeljük a világot! Ezek az érzéki benyomások a látott és tapasztalt objektumok visszahatásai. hogy alvás közben is megmutatkozzék ön előtt? Nem mondhatja azt magáról. Vagyis ezek az objektumok nem mentális produktumok. Azonban mindaddig. az álom tökéletesen integráns egész. . amit ön nyilvánvalóan az »objektív világ« alatt ért). Ha viszont a világ [a tapasztaló szubjektumtól] függetlenül létező realitás (vagyis az. amelyek nemcsak személyenként különböznek egymástól. Azaz ha álmában szomjasnak érzi magát.. hogy miközben aludt. amíg rá nem ébred arra. ez az egész nem illuzórikus. nem létezett. hanem ugyanazon személy tekintetében is eltérőek. mi akadályozza meg a világot abban. Míg álmodik. hogy a világ valóságos. Hasonlóképpen van ez az ébrenléti világgal is. Ez nem elegendő a világ objektív realitásának bizonyítására? Ezek az álomvilág belső ellentmondásaira vonatkozó észrevételei csak akkor fogalmazódnak meg önben. Az önt érő érzéki benyomások azzá a szilárd meggyőződéssé állnak össze önben. hanem nagyon is valóságos lesz az ön számára.

valójában kineveti önt amiatt. Saját tapasztalata [azonban] más volt. s ami örökös és változatlan. miközben aludt. s így bizonyos mértékig a legmélyebb álomban is tudatában van önmagának. de a világról mondom. Nos hát ez a világ. akik nem alszanak. hogy volt egy mély álma. Az mindvégig létezik. ha ön már felébredt. hogy látták a világot. hogy a világ valamilyen módon valóságos.Ramana Maharsi tanításai 177 De alvás közben nem is vonom kétségbe a világ létezését. miközben önnek még saját realitásáról sincs tudomása.A nyílegyenes ösvény . mások. ami magától nyilvánul meg. hogy bizonyítani igyekszik valóságos voltát. mások tanúbizonyságára kénytelen támaszkodni? Miért hivatkozik most az ő tanúságukra? Ezek az emberek csak akkor tájékoztathatják arról. ami azt mondja: »Valódi vagyok« – vagy ön mondja ezt? Természetesen én mondom. Felébredve azt mondja. hogy [a világ] alvás közben létezett. hogy valóságos. De mi a valóság mértéke? Egyedül az valóságos. noha eközben a világ létezésének leghalványabb eszméjével sem rendelkezett. amelyről ön azt állítja. ami önmagától létezik. Most. miközben ébren van. . a világ az. látják. Ha alvás közben nem is látom a világot. Annak bizonyítékaképpen. Ön mindenképpen ragaszkodik ahhoz a gondolathoz.

lényegében önmagának van tudatában. amelynek ön tudatában van. hanem olyan létezés. hogy a világ nincs tudatában magának.Ramana Maharsi tanításai 178 A világ magától létezik? Látható volt-e valaha is az elme eszköze nélkül? Az [álomtalan] alvásban nincs sem elme. Valóban. Az öntudatlan tudatos létezés [ang. van elme. Ha ön tudatában van bárminek. a sat. ez a létezés azonos a tudattal. Miért nem dönti el a világ realitásának e kérdését a logika emez alapelveinek fényében? Természetesen [nyugodtan] kijelentheti: »Létezem. Hogyan állíthatná azt. Ha felébred. Pusztán tulajdonított létezés. míg a valódi létezés. hogy egy ilyen világ valóságos? . nem attribútum.A nyílegyenes ösvény .« Vagyis az ön létezése nem puszta létezés. mégis létezik! A tudat mindig Ön-tudat. Lehet. A valóság ezért sat-cit. a sat maga a szubsztancia. De mit jelent [az elmének] ez az állandó kísérőjelenség[e: a világ]? Ön otthonosan mozog az induktív logika alapelvei között. amelyek a tudományos kutatás tulajdonképpeni fundamentumát alkotják. lét-tudat. A világ nem magától létezik. és sosem csupán az egyik a másik nélkül. és létének sincs tudatában. unself conscious existence] önellentmondás. Ez a vastu [valóság]. sem világ. és ott a világ is. Ez egyáltalán nem létezés.

amit elfogadott elméletben. Miért tennék ezt. De miért adnak olyan részletes kozmológiai leírást akkor. de a Vedák is aprólékos kozmológiai leírást adnak a világról és eredetéről. azaz kiegészítő érvelésként. Amit nem tud elfogadni. öntudat nélküli. végeláthatatlan áramlás. Egy függő [helyzetben lévő]. a folyamatos. Nem csak a nyugati empirikus tudomány tekinti a világot valóságosnak. kezelje arthavádaként.A nyílegyenes ösvény . és nem mindenki ugyanolyan szellemi beállítottságú. A sástráknak [a szentírásoknak] a keresők mindegyik típusát rá kell vezetniük az igazságra.« Ez kétségtelenül így van. . örökké változó világ nem lehet valóságos. a többivel pedig ne foglalkozzék. és teljes tekintélyükkel jelentik ki: »Az te vagy. ha a világ nem volna valóságos? A Vedák elsődlegesen az elpusztíthatatlan átman természetére szeretnék megtanítani önt. ha nem tartják a világot valóságosnak? Alkalmazza a gyakorlatban is azt.Ramana Maharsi tanításai 179 És mi a világ lényege? A szüntelen változás.

nevezetesen a mellkasban. Srí Bhagaván azonban a Szívet egy meghatározott helyen lokalizálta a testen belül.. Ez a szellemi Szív-centrum teljesen más. hogy a Szív az emberi lény igazi magja. mind ugyanazt jelenti. [Ez] az [a . Igen. Mindaz. az az. Az énnek és természetének kutatása minden mélyen gondolkodó elme számára ellenállhatatlan vonzerővel bír.A nyílegyenes ösvény . A lényeg. Bármilyen névvel is illetjük [ezt a valóságot]. akár Önvalónak. mert ön a tudat forrását keresi. amely a vérkeringést teszi lehetővé. mint a tudat székhelyéről. akár Szívnek vagy a tudat székhelyének nevezzük. amit ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell érteni.Ramana Maharsi tanításai 180 A Szív mint Önvaló Srí Bhagaván úgy beszél a Szívről. az a középpont. hogy ez lénye igazi középpontja. két ujjnyira jobbra a középvonaltól. Tulajdonképpen mi a Szív? A Szív kérdése azért jelenik meg. akár Istennek. A szellemi Szív-centrum nem testi szerv. a bölcsek tanúsága szerint ez a szellemi tapasztalás központja. annyi. amit ön a Szívről mondhat.. s mint ami azonos az Önvalóval. amely nélkül semmi más nem létezhet. mint az ugyanezen név alatt ismert fizikai szerv.

vagyis a tudat a fizikai testben semmilyen meghatározott helyhez nem köthető. Nincs formája és nincs alakja. Ez a végső igazság. mint aki testtel rendelkezik vagy testben van. ön [nyilvánvalóan] testi létezését feltételezve mondta azt. vagyis a Szív mindent magában foglal. amellyel ön valójában azonos (mint ahogyan maga a szó is szó szerint ezt jelenti a szanszkritban). akár munkájával foglalkozik vagy samádhiba merül. De az. akkor fiziológiai határok közé zárnánk azt. akár ébren van. Miért? Maga a test puszta projekci- . ami túl van a tér és az idő korlátain. nincs »kívül«-je és nincs »belül«-je. A tiszta tudat tulajdonképpen oszthatatlan. akár alszik. míg ön valahonnan máshonnan beszél? Nem.Ramana Maharsi tanításai 181 középpont].A nyílegyenes ösvény . úgy tekint magára. akár álmodik. amit mondott. Ebből az abszolút szempontból a Szív. Miközben az imént feltette a kérdést. az Önvaló. vajon úgy tekintett önmagára. hogy csupán a teste van itt. akit a Szív helye érdekel. nincsenek részei. Ebben az esetben a Szív hogyan lokalizálható a test bármelyik részébe? Hiszen ha egy adott helyhez kapcsolnánk. Így igaz. És ebből a szempontból lehet bizonyos utalásokat tenni a fizikai testre. Számára a »jobb» és a »bal« nem létezik. s rajta kívül vagy tőle függetlenül semmi sem létezik. A tiszta tudat.

ahol mindig is volt. erre az egyszerű igazságra úgy tekint.« Pedig valójában nem ez történt. hogy a Szív a fizikai test egy bizonyos pontján található. míg aztán végül eljutott ide az ásramba. Ön például azt mondja: »Hosszú út áll mögöttem: a Himaláján túlról jöttem ide az ásramba. mindent átható szellem számára.A nyílegyenes ösvény . csupán az utazott egyik helyről a másikra. Hogyan volna lehetséges »jövés« vagy »menés«. fenomenális megnyilvánulásába azt. ami mindent magában foglal? De az emberek ezt nem értik. vagy egyáltalán bármiféle mozgás amaz egyetlen. Az ő gondolkozásuk szükségképpen a fizikai test és a világ jegyében áll. aki önmagát egy objektív világban élő szubjektumnak véli. amely valójában önnel azonos? Ön ott van. Csupán teste mozgott. mint valami képtelen gondolatra. vagyis az egyetlen valóság végtelenül kicsiny. Hogyan lehetne bezárni a fizikai testbe. [Csupán] a hétköznapi megértés szintjére alászállva lehet azt mondani. az elme pedig csupán szegényes tükörképe a ragyogó Szívnek.Ramana Maharsi tanításai 182 ója az elmének. . Az az ember.

hogy a Szív-központ tapasztalata a mellkas egy bizonyos helyéhez köthető? Ha egyszer majd – az igazi és abszolút nézőpontot magáévá téve – belátja azt. akkor majd a [Szívvel kapcsolatos] többi dolgot is könnyűszerrel meg fogja érteni. A tiszta tudat. A tiszta tudat testetlen tapasztalásában a bölcs túl van téren és időn. lekicsinyített tükörképe annak a tiszta tudatnak. amely semmilyen vonatkozásban sem áll a fizikai testtel. és sohasem állhat fenn együtt az utóbbival. és amely transzcendálja az elmét. amellyel a . és a Szív helyének kérdése egyáltalán fel se merülhet benne. A bölcsek éppoly jól ismerik testetlen és örökkévaló létüket. A tudat tapasztalása azonban éppúgy végbemehet a testi tudatosság jelenléte mellett. Mivel azonban a fizikai test nem maradhat életben a tudat nélkül. hogy a Szív mint színtiszta tudat túl van a téren és az időn. Engem inkább Srí Bhagaván tapasztalata érdekelne. mint anélkül. A testtudat pusztán monádszerű. Az előbbi természeténél fogva korlátozott. a testi tudatosságot a tiszta tudatnak kell fenntartania. közvetlen tapasztalásként jelenik meg. mint ahogy a hétköznapi ember ismeri testi létezését.A nyílegyenes ösvény . Csak kiindulási pontként tettem fel a Szív helyére vonatkozó kérdést. amely végtelen és örökkévaló.Ramana Maharsi tanításai 183 Akkor hogyan értsem Bhagaván kijelentését.

mint amilyen én vagyok. Számára ezért a testtudat csupán mintegy visszaverődött sugara annak az önfényű. ezt az egészet nem könnyű megértenie. Egy olyan embernek. akkor a kérdés minden bizonnyal nem érdemelne sok figyelmet. ő ezt az abszolút tapasztalatot a testi tudatosság megjelenését követően [csak] egyfajta érzés-visszaemlékezés révén lokalizálja a fizikai test határán belülre. Csak ebben az értelemben lehet azt mondani. akinek nincs közvetlen tapasztalata a Szívről. Ami magát a Szív helyét illeti. hanem egy csalhatatlan intuícióról van szó. amely ő maga. végtelen tudatnak. hogy a bölcs tudatában van testi létezésének.Ramana Maharsi tanításai 184 bölcs megvalósította azonosságát. s ebből következően emlékképe sincs róla. Mivel a Szívnek mint tiszta tudatnak a testetlen tapasztalása közepette a bölcs egyáltalán nincs tudatában a testnek. talán valamiféle találgatásra kellene hagyatkoznunk? Ha a Szív helyzetének meghatározása – még a hétköznapi ember esetében is – valamiféle találgatástól függne.A nyílegyenes ösvény . . Nem. itt nem valamiféle találgatásról.

) Én vagyok az személyesen. akire Srí Bhagaván utal? Igen. Srí Bhagaván azt mondja.A nyílegyenes ösvény . a Szívé nem.Ramana Maharsi tanításai 185 De hát kinek van ilyen intuíciója? Kivétel nélkül mindenkinek. hogy a fizikai testben intuitíve ismerem a Szív helyét? Miért ne? (Magára mutatva. Pontosan ez az intuíció! Hogyan mutatott önmagára az iménti pillanatban ezzel a kézmozdulattal? Vajon nem a mellkas jobb oldalára tette-e az ujját? Pontosan ez a Szív-központ helye. csak a Szív helyéé saját azonosságát illetően. hogy jelen van bennem a Szív intuitív ismerete? Nem. Srí Bhagaván úgy gondolja. .

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

186

Ilyenformán tehát a Szív-központ közvetlen ismerete híján erre az intuícióra kellene hagyatkoznom? Miért lenne ez baj? Amikor a tanuló azt mondja az iskolában: »Én végeztem el pontosan az összeadást«, vagy amikor azt kérdezi öntől: »Én szaladjak el, és én hozzam el a könyvet?«, akkor ő talán a fejére mutat, amely az összeadást pontosan elvégezte, vagy a lábaira, amelyek gyorsan elviszik, hogy a könyvet elhozza? Nem, mindketten teljesen természetesen a mellkas jobb oldalára fognak mutatni, így adva öntudatlan kifejezést annak a mély igazságnak, hogy az énség forrása ott benn található. Egy csalhatatlan intuíció késztet arra mindenkit, hogy ilyen módon mutasson magára, vagyis a Szívre, amely az Önvaló. Ez a mozdulat teljesen akaratlan és egyetemes, azaz minden ember esetében azonos. Kell-e ennél meggyőzőbb bizonyíték a Szív-központ testi helyét illetően? Azt hallottam egy szenttől, hogy szellemi tapasztalását a két szemöldök közötti területen érzi. Mint ahogy az imént már említettem, a szubjektum-objektum viszonyt csak a végső és tökéletes megvalósítás haladja meg. Ha az ember elért erre a szintre, már nem számít, hol érzékeli a szellemi tapasztalást.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

187

Kérdéses azonban, hogy melyik a helyes nézet e kettő közül: a szellemi tapasztalás centruma a két szemöldök közötti hely-e, vagy a Szív? Ha olyan gyakorlatot végez, amely a két szemöldök közötti helyre irányuló összpontosításból áll, akkor az [csupán] bhávana, vagyis mentális imaginációs kontempláció lesz; ezzel szemben az anubhava legfelső állapota, vagyis a megvalósítás, amellyel ön teljesen azonosul, és amelyben individualitása teljesen feloldódik, meghaladja az elmét. Ebben az esetben már nem tapasztalható olyan tárgyiasult központ, amely öntől mint szubjektumtól különbözne vagy el lenne választva. Szeretném a kérdésemet némileg más módon megfogalmazni. Lehet-e a két szemöldök közötti helyről azt mondani, hogy az az Önvaló helye? Ön [ugyebár] elfogadja azt, hogy az Önvaló a tudat végső forrása, és hogy az Önvaló egyaránt fennmarad az elme mindhárom állapotában. De figyelje csak meg mi történik, amikor a meditációban lévő személyt legyőzi az álom. Az elalvás első jeleként az ember feje lecsuklik, ami viszont nem történhetne meg akkor, ha az Önvaló a két szemöldök között, vagy a fej bármely más részén helyezkedne el.

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

188

Ha az alvás ideje alatt az Önvalót nem tapasztalja az ember a két szemöldök között, akkor ezt a központot nem nevezhetjük az Önvaló helyének, mert ez azt jelentené, hogy az Önvaló időnként elhagyja saját helyét, ami viszont képtelen állítás volna. Kétségtelen, hogy a sádhaka [törekvő] mindazokon a központokon vagy cakrákon átélheti tapasztalatát, amelyekre elméjét összpontosítja. Emiatt azonban ez a hely nem válik ipso facto az Önvaló helyévé. Van egy érdekes történet Kamalról, Szent Kabír fiáról, amely jól illusztrálja azt, hogy a fejet (és a fortiori a két szemöldök közötti helyet) nem lehet az Önvaló helyének tekinteni. Kabír teljesen Srí Rámának szentelte magát, és sohasem mulasztotta el jól tartani azokat, akik Urának dicséretét zengték. Egy alkalommal azonban az történt, hogy kifogyott az élelemből, és így nem tudta megvendégelni a hívők gyülekezetét. Nem volt tehát más választása: még virradat előtt valahogyan elő kellett teremtenie a hiányzó eledelt. Így hát fiával együtt nekivágott az éjszakának, hogy megszerezzék a szükséges élelmet. A történet úgy folytatódik, hogy miután az apa és fia egy nyíláson keresztül, amelyet maguk vágtak a falon, kihozta az élelmet az egyik kereskedő házából, a fiú ismét bemászott, hogy felébressze a háziakat és figyelmeztesse őket, hogy a házukba

A nyílegyenes ösvény - Ramana Maharsi tanításai

189

betörtek. Miután a háziakat felverte, a nyíláson keresztül próbált kimenekülni és csatlakozni apjához, ám teste beszorult. Mivel el akarta kerülni, hogy az őket üldöző háziak felismerjék (ha ugyanis megtudták volna, hogy ki ő, a hívők másnapi megvendégelése kútba esett volna), kiszólt apjának, hogy vágja le a fejét, és vigye magával. Miután levágta a fiú fejét, Kabír megszökött a lopott élelemmel, és hazaérve a várható nyomozás elől elrejtette a fejet. A következő nap, amikor ünnepséget rendezett a bhaktáknak, teljesen megfeledkezett arról, hogy előző éjjel mi is történt. »Ha Ráma akarata az volt – mondta magának Kabír –, hogy a fiamnak meg kellett halnia, akkor legyen meg az ő akarata!« Este Kabír szokásának megfelelően a gyülekezettel együtt bhajanákat [szent énekeket] énekelve körmenetre indult a városba. Időközben a megrabolt családfő értesítette a királyt, s megmutatta neki Kamal megcsonkított testét, amely semmit nem segített a nyomozásban. Hogy felderítsék kilétét, a király a testet egy főút melletti feltűnő helyre kiköttette, azzal a szándékkal, hogy aki majd követelni fogja a testet, vagy el akarja vinni (mivel a rokonok és barátok egyetlen halottat sem hagynak úgy, hogy végtisztességben ne részesítenék), azt a titokban lesbe állított rendőrség kihallgathassa és letartóztathassa. Kabír és vendégserege a bhajanákat énekelve javában ment a főúton, amikor mindenki legnagyobb meglepetésére Kamal megcsonkított teste (amelyről tudták,

Ez a történet tehát megcáfolja azt a nézetet. Kamalnak volt egy vele azonos korú barátja.Ramana Maharsi tanításai 190 hogy már szikrányi élet sincs benne) tapsolni kezdte a bhajana-gyülekezet által énekelt dallam ritmusát. a test azonban mégis tovább futott. A következő nap. hogy tartozását behajtsa. amikor egy katona fejét a csatában. míg végül holtan össze nem rogyott. Kamal teste azonban már órákkal azelőtt halott volt? Amit ön halálnak nevez. vagyis lábai mintegy küzdelmet színlelve mindaddig tovább mozogtak. ahol azonban játszótársa a verandán feküdt. Kamal elment a fiú házához. azt másnap meg kell adnia. hogy ha valamelyikük a másiknak egy vagy két játszmával tartozik. amely szerint az Önvaló székhelye a fejben vagy a két szemöldök között lenne. De megemlíthetjük még azt az esetet is.A nyílegyenes ösvény . még fiatalabb korából. akivel rendszeresen golyóztak. hogy barátja tartozott Kamalnak. Egyik szokásos játékszabályuk az volt. harc közben egy hirtelen és hatalmas kardcsapás leválasztotta testéről.. az Kamal számára valójában semmi rendkívülit nem jelentett. hozzátartozói pedig mellette jajveszékeltek. Íme egy másik történet. Egy este úgy hagyták abba a játékot. .

A szerencsétlen hozzátartozókat. Az Ön-tudatosság legfelsőbb állapota . hogy megadja az adósságát. »Dehogy – mondta Kamal –. E történet tanulsága az. hogy elkerülje tartozása megadását.« A rokonok tiltakoztak. és most már Kamal halála miatt is sírni kezdtek. de én ilyen színészkedésnek nem dőlök be. sem a halál. de ismét feltámadtam. akik eddig csak saját fiuk halála miatt sírtak. »Csak így próbálja elkerülni. megdöbbentették és összezavarták a történtek. Mit számít. nézze meg maga. hogy a test halála nem jelenti az Önvaló kioltódását. és fizikai testben való tapasztalása sem korlátozódik egy adott helyre. például a két szemöldök közé az itt végzett dhyána következtében. Így akar a maguk fia is becsapni engem. lefeküdt. és egy szempillantás alatt meghalt. mint mondtátok.A nyílegyenes ösvény . és tartozik nekem egy játékkal.« De a rokonok csak annál jobban sírtak. halott voltam.« Végül Kamal benső szentsége életet adott a halott fiúnak. Kamal azonban újraéledve kijelentette: »Látjátok már? Én. Az Önvaló testtel való kapcsolatát nem korlátozza sem a születés.« S miután így szólt Kamal. tegnap még velem játszott. hogy a fiú meghalt. hogy a fiú már kihűlt és merev. hogy teste kihűlt és merev? Én is tudok ilyen lenni.Ramana Maharsi tanításai 191 »Mi történt – kérdezte őket Kamal –. csak halottnak tetteti magát. és azt mondták. s így visszakapta az őt megillető tartozást. és kutya bajom sincs. nem halott. és kérték Kamalt.

Ön szubjektumnak. a látás tárgyává válik. És ez a Szív. Érdemes foglalkozni a két szemöldök közé irányuló koncentrációval? Bármilyen is legyen a dhyána. és ilyen módon az a hely. látónak tekinti önmagát. éppúgy transzcendálja az elme mindhárom állapotát. . mint az életet és a halált.A nyílegyenes ösvény . de az Önvaló helyére vonatkozó spekulációk a valósággal sosem lesznek összhangban. végső soron arra irányul. hogy a két szemöldök közötti pontra irányuló intenzív koncentráció vagy dhyána révén ez a centrum váljon az Önvaló székhelyévé? Nyugodtan irányíthatja figyelmét a test egy bizonyos pontjára. De ez pusztán bhávana [mentális képzet]. különálló objektumként létezni. megszűnjön a szubjektumtól elválasztott. Ha ezzel szemben magára a látóra tekint. ahová figyelmét irányítja. akkor nem képzelhető el az. Ekkor a szubjektum és az objektum az egyetlen Önvalóvá válik. Ez a Szív. hogy az Önvaló – miközben a Szívben van – bármelyik centrumban vagy cakrában funkcionálhat. Ha Srí Bhagaván azt mondja.Ramana Maharsi tanításai 192 mindig jelen van. hogy az a tárgy. akkor az Önvalóba merülve eggyé válik vele. amelyre a kereső irányítja a figyelmét.

s ennélfogva szétszóródásáról. Meg kell azonban jegyezni. Akár az elme uraltságáról. akár megzavarásáról. és a gondolkodás elsősorban a – fizikai vagy mentális – »látványt« követi. a fizikai szem után a fontossági sorrendet tekintve a fizikai fül következik. gyakorolnia kell a náma [név] vagy a mantra [szent szótag avagy szótagok] mentális artikulációját is. Ellenkező esetben képtelen lesz hosszú ideig megtartani a koncentráció tárgyát. Ez [ennek a gyakorlatnak] az értelme. . az elme szeme (vagyis az objektum mentális vizualizációja) után az elme füle (vagyis a beszéd mentális artikulációja) következik. Mert akár az elme uralásáról. hogy a figyelem két szemöldök közé rögzítésének sádhanáját japával együtt kell gyakorolni. s e módszer révén a gondolatok egy időre valóban uralttá válnak.Ramana Maharsi tanításai 193 A két szemöldök közötti centrumon végzett koncentrációs gyakorlat a sádhana módszereinek egyike. akár az elme megzavarásáról van szó. s ennélfogva megerősítéséről van szó. Így hát miközben az elme szemét valamelyik központra rögzíti – például a két szemöldök közé –. Minden gondolat az elme kifelé forduló tevékenysége.A nyílegyenes ösvény .

a végső cél az »én vagyok«-ság forrásának realizálása – s az »én vagyok«-ság az ön tapasztalatának is elsődleges momentuma. Hogy a sádhakában semmilyen kétség ne merülhessen fel [az Önvaló helyét illetően]. Mert először is az »én«-eszmével kapcsolatban senkinek nem lehetnek kétségei. vagyis a Szív jelenti a végső megvalósítást. én azt mondom neki.Ramana Maharsi tanításai 194 A fentiekben leírt sádhana a náma. másodszor pedig. Miért nem javasolja nekünk Bhagaván azt.A nyílegyenes ösvény . A Purusa Súkta kijelenti. amelyre a dhyána irányul. hogy figyelmünket valamelyik központra vagy cakrára összpontosítsuk? A yoga-sástrák azt mondják. az Önvaló. . hogy a sahasrára [az agyi cakra]. vagyis az Önvalót. és kövesse nyomon egészen forrásáig. bármilyen eszközt is alkalmazzon [a törekvő]. hogy vegye fel az »én« avagy az »én«-ség fonalát. hogy ez a hely a Szív. A tiszta tudat. vagyis az agy az Önvaló székhelye. Így hát az átma-vicára gyakorlása révén érheti el a Szívet. a mantra vagy az Önvaló (tetszése szerint nevezheti) egyesüléséhez vezet azzal a központtal.

A nyílegyenes ösvény . amelyből az »én«-gondolat származik. hogy az egónak csupán egyetlen formája van. egy finom és egy kauzális. hogy mindenféle Ön-kutatás teljességgel lehetetlen. nevezetesen az aham-vrtti. ugyanis az ego megszámlálhatatlanul sok formát ölt magára. mint aminek három teste van: egy durva. Az egót [ezek a szövegek] úgy írják le. hogy az ego háromszoros formával rendelkezik. Ezt azonban csupán az analitikus kifejtés érdekében teszik.Ramana Maharsi tanításai 195 Aham és aham-vrtti Hogyan leplezhetné le az ego által kezdeményezett kutatás saját valótlanságát? Ha ön belemerül abba a forrásba. De hát az aham-vrtti [»én«-gondolat] nem csupán egyike annak a három formának. transzcendálja az ego fenomenális létezését. Ha a kutatás módszere az ego formájától függne. Ezért az Ön-kutatás sikere érdekében önnek ahhoz a nézethez kell tartania magát. Így van. amelyben az ego megnyilvánul? A Yoga Vásistha és más ősi szövegek [ugyanis] arról írnak. joggal gondolhatná. .

Hogyan lehetséges ez? Úgy. Tartózkodjék bár gazdája valamilyen távoli. sem bőrének színe-nem érdekli. mint amikor a kutya pusztán szaglása révén rátalál gazdájára. hogy az aham-vrtti [megragadása] elegendő a jnána megvalósításához. ismeretlen helyen. hogy amit ez a szó jelöl. nevezetesen az »A« és a »Ha» a szanszkrit ábécé első és utolsó betűje. hogy megkeresse. s végül pusztán a szag nyomán haladva sikerül rátalálnia. De a kérdés továbbra is fennáll: miért az összes többi vrttitől megkülönböztetett aham-vrtti forrásának keresését kell az Ön-megvalósítás közvetlen eszközének tekinteni? Maga az aham szó igen tanulságos. míg gazdája után kutat. Ez azt sugallja. csupán a szag után megy. ez nem akadályozza meg kutyáját abban.A nyílegyenes ösvény . A szó két betűje. sem a testalkata. Noha az »én«-ség vagy »én vagyok«-ság fogalmát a nyelvi konvenciók miatt aham-vrttiként ismerjük.Ramana Maharsi tanításai 196 De nem biztos. Az aham-vrtti nyomát követő Ön-kutatás éppen olyan. hogy az aham magát a létezést jelenti. Gazdája szaga tévedhetetlenül nyomra vezeti. az valójában – ellentétben az elme többi vrttijével – nem . és [ezen kívül] semmi más – sem a ruhája. az mindent átölel. A kutya.

amelyből az »én vagyok«-ság keletkezik. Ugyanis a többi vrttitől eltérően. de az aham-vrtti fennmaradhat önmagában is anélkül. Más szavakkal. hogy függne az elme bármely más vrttijétől. Tegyük fel. és mert az aham-vrtti forrásának keresése az Önvaló megvalósításának egyetlen használható eljárása.A nyílegyenes ösvény . Aham-vrtti nélkül nem lehet más vrtti. De akkor is fennáll a kérdés: miért egyedül ezt a vrttit kell az Önkutatás eszközévé tenni? Mert ez az ön tapasztalatának másra visszavezethetetlen premisszája. Az aham-vrtti ezért alapvetően különbözik a[z összes] többi vrttitől. az aham-vrtti az elme mindegyik és összes vrttijéhez ugyanúgy és lényegi módon hozzákapcsolódik. Azt mondják.Ramana Maharsi tanításai 197 vrtti [mentális módosulás]. amelyeknek nincsen lényegi kölcsönviszonya [egymással]. az aham-vrttiként megnyilvánuló ego forrásának kutatása és megvalósítása szükségképpen magában foglalja az ego transzcendálását lehetséges formáinak mindegyikében. hanem annak a tulajdonképpeni forrásnak a kutatása. Így tehát az aham-vrtti forrása utáni kutatás nem csupán az ego egyik formájának bázisa utáni kutatás. hogy az egónak van egy kauzális teste [az »én« állapota alvás . hogy az aham-vrtti tényleg lényegi módon magában foglalja az ego összes formáját.

ha egyszer az ember az egótól minden tekintetben független kondicionálatlanságot.Ramana Maharsi tanításai 198 közben] – de hát azt hogyan tehetné kutatása tárgyává?! Amikor az ego felveszi ezt a formát. az ego lényegi cit-aspektusát ragadja meg. valamint a tehetetlen és érzéketlen test közötti összekötő kapocsként funkcionál. De a szubtilis és kauzális formájában megnyilvánuló egót az ébrenléti állapotban nem lehet megragadni az aham-vrtti forrására irányuló kutatás során. Az aham-vrtti forrásának kutatása az ego tulajdonképpeni létét érinti. Ezért a kutatásnak az Önvaló tiszta tudatának megvalósításához kell vezetnie. Mi értelme lehet az aham-vrtti formáját magára öltő egóra irányuló vizsgálatnak. Miközben az ember az aham-vrtti forrását kutatja.A nyílegyenes ösvény . Az egót ezért cit-jada-granthinak [a tudat és a tehetetlen test közötti kapocsnak] nevezik. . az Önvaló tiszta létét igyekszik megvalósítani? Funkcionális szempontból az egónak mindössze egyetlen jellegzetessége van: az ego a tiszta tudatot képviselő Önvaló. Ezért az ego formájának szubtilitása nem lényegbevágó kérdés. ön éppen az alvás sötétségébe van alámerülve. Ez nem így van.

vagyis a hrdayam. az individualitástól a jnání sem lehet teljes mértékben mentes. mely azonos az ön végső valójával. az ego is valóságosnak tűnik. mint az ajnáníban egy [egyszerű] tapasztalat. Magában véve ez az »én vagyok«-ság színtiszta (sudhásattva).Ramana Maharsi tanításai 199 Milyen viszony van a jnání által megvalósított tiszta tudat és a tapasztalat elsődleges adottságaként felfogható »én vagyok«-ság között? A tiszta lét differenciálatlan tudata a Szív. Ha a jnáníban az ego tiszta formaként él. nemde? Az ego bármilyen formában való megjelenése a jnáníban éppúgy. De az ajnání számára. hogy az ébrenléti állapot és a világ valóságos. Az »én« a jnáníban a rajas és a tamas [a tevékenység és a tehetetlenség] által szennyezetlen eredeti tisztaság formájában (sudhá-sattva-svarúpa) jelentkezik. valamiképpen valóságosnak kell lennie. . A Szívből az emberi tapasztalat elsődleges adottságaként az »én vagyok«-ság emelkedik ki.A nyílegyenes ösvény . aki félrevezetve azt gondolja. Mivel azt látja. hogy a jnání a többi individuumhoz hasonlóan cselekszik. úgy érzi.

Ramana Maharsi tanításai 200 Hogyan funkcionál akkor az aham-vrtti [az »én«-gondolat] a jnáníban? Egyáltalán nem funkcionál benne. a feltétlen. vagyis az individuum elméjének lappangó tendenciái is csak egy töredékét képesek felfogni és visszatükrözni a tudat Szívből előtörő. amelyre az Upanisadok mint prajnánára [teljes tudatra] hivatkoznak. minthogy egy és azonos azzal a differenciálatlan. Mi akadályozza meg a tudat Szívből fakadó végtelen és differenciálatlan fényét abban. E visszatükröződés az a jelenség. amely a Szívből eredő tiszta tudat puszta tükröződéseként jelenik meg. tiszta tudattal. mint a prajnána. végtelen fényének. Miért? Mert elméje kifelé fordul és sohasem keresi önnön forrását. Akkor hogyan jelenhet meg erre az egyetlen és egyedüli valóságra vonatkozó tudatlanság az ajnáníban? Az ajnání csak azt az elmét látja. hogy fölfedje magát az ajnání előtt? Mint ahogy a fazékban lévő víz csupán a fazék szűk keretei között tükrözi vissza a hatalmas Napot. mindeneket átható. A jnání valóságos természete maga a Szív. Magáról a Szívről mit sem tud.A nyílegyenes ösvény . éppígy a vásanák. A prajnána valójában [maga] Brahman. és Brahman nem más. amit el- .

hogy elméje már elpusztult.A nyílegyenes ösvény . annak a tévhitnek az áldozata. hogyan pusztíthatja el magát az elmét? Az aham-vrtti forrásának kutatását a sádhaka kétségtelenül az elme ébrenléti állapotában kezdi meg. hogy ő egy véges lény. a tapasztalás köre az ébrenléti állapotban lévő elmére fog korlátozódni. Ha az elme az aham-vrtti forrásának keresése során befelé fordul. Azonban magának az Ön-kutatásnak a folyamata fényt fog deríteni arra. amit az ember ilyen módon az elme három állapota közül csak az egyikben hajt végre. a Szív fénye. egy jíva. Az ajnání. Nem lehet azt mondani. mivel magába vonja az egyetlen valóság. amit a törekvőnek tudnia kell. Az a kutatás. hogy az elme három állapotának váltakozása és egymásba való átalakulása éppúgy a jelenségvilághoz . Azonban bármennyire is komolyan törekszik az ember. Az egyetlen megkerülhetetlen követelmény az aham-vrtti forrásának komoly és összpontosított kutatása. minthogy csak ezt a visszatükröződést észleli. Ez mindannak a lényege és veleje. és a tükröző közeg hiányában a tükröződés jelensége.Ramana Maharsi tanításai 201 mének nevezünk. [vagyis] egy individuális »én«. a vásanák elpusztulnak. vagyis az elme is eltűnik.

mint maga a három állapot. mert számára a világ nem több. míg a jnání számára a valóság mértéke maga a valóság. Az ő állapota az örök ébrenlét állapota. s éppen ezért nem létezik a befelé vagy kifelé fordulás sem. mint egy újra és újra . amit ön ébrenlétnek. De az ajnání képtelen ilyen módon tekinteni ezekre az állapotokra: számára ugyanis a valóság mértéke az ébrenléti állapot. s ilyen módon nem lehet hatással intenzív. sem annak három állapota. benső kutatására. Ami végül az aham-vrtti forrásának kutatása során megvalósul. nem létezik sem az elme. s ezért egyaránt ott van mindamögött. A jnání számára tehát nincs különbség az elme három állapota között? Hogyan lehetne. Annak számára. az ő állapota az örök álom állapota. A tiszta tudatnak ez a valósága természeténél fogva örökkévaló. aki azonos ezzel a valósággal. az valójában a tiszta tudat differenciálatlan fényeként megjelenő Szív. amelyben az elme tükrözött fénye már maradéktalanul felszívódott. mert tudatában van Önmagának. álomnak és alvásnak nevez. Az Önvaló kutatása csak az elme intenzív befelé fordításán keresztül vihető véghez. ha egyszer az elme feloszlott és elveszett a tudat fényében? A jnání számára mindhárom állapot egyaránt irreális.Ramana Maharsi tanításai 202 tartozik.A nyílegyenes ösvény .

mint a nemlétezés. Így van. Alvás közben azonban mégiscsak létezik! . s ez számomra ugyanolyan. az az. Amit én üresség alatt értek. holott elméje az Önvaló vonatkozásában mindvégig alszik. hogy aligha vagyok tudatában bárminek is alvás közben. s ezért valójában ön most is mélyen alszik. a jelen pillanatot ébrenléti állapotnak nevezi. az ő állapota az örök alvás állapota. Akkor úgy kell Srí Bhagavánra tekintenem. mert minden pillanatban mentes a »test vagyok« tudatától.A nyílegyenes ösvény .Ramana Maharsi tanításai 203 jelentkező álomkép. mivel ébrenléti állapota a nyugtalan elme puszta pezsgéséből áll. mint aki egyszerre mindhárom állapotban beszél hozzám? Mivel tudatos tapasztalása jelenleg az elme kifelé fordulásának időtartamára korlátozódik. Az alvás számomra puszta üresség.

tudatában vagyok azonosságomnak. Ha egyszer így van. Ez nem így van. nem volt elméje? Milyen értéke van az elme tanúságának az alvás során az ön létével vagy tapasztalásával kapcsolatban? Ha az elme tanúságát keresi annak érdekében. hogy az alvás alatti létezését vagy tudatosságát kétségbe vonja. hogy alvás közben megszűnik létezni? (Nevetve. De miközben aludt.) Ha ön X. mintha a fia tanúságát felhasználva igyekezné cáfolni saját születését! Emlékszik. Csak nem akarja komolyan azt mondani. úrként alszik el. hogy a létezés és a tudatosság nem két különböző dolog. éspedig alighanem az emlékezetnek köszönhetően. Ki mondja azt. nem vagyok tudatában. talán Y.Ramana Maharsi tanításai 204 Ha így is van. úrként fog felébredni? Nem. el kell . nemrégen azt mondtam önnek. akkor ez hogyan volna elképzelhető a tudatosság folytonossága nélkül? De én nem vagyok tudatában ennek a tudatosságnak. hanem egy és ugyanaz? Nos. hogy ön alvás közben nincsen tudatánál? Az elméje. akkor az éppen olyan. ha bármilyen ok miatt úgy érzi.A nyílegyenes ösvény .

hogy tudatában is volt annak a létezésnek. s hogy a tiszta lét örökkévaló és végtelen tudata. hogy az elme és három állapota nem valóságos. . hogy sértetlenül megőrizze önazonosságát. mindig fennmarad. A prajnána ugyanakkor túl van a három állapoton is. Ön ezt a testi tudatosságot téveszti össze az Önvaló igazi és örökkévaló tudatosságával. az testi létezése.A nyílegyenes ösvény . s ez teszi lehetővé az ön számára azt. Aminek valóban nem volt tudatában alvás alatt. amely az »én vagyok«-ság forrása. anélkül. mint ön. hogy az alvás alatt létezik. mivel ezek nélkül és ezek ellenére is fennmaradhat. biztos lehet abban. vagyis a Szív nem más. Ez az a valóság. E kutatás intenzív gyakorlása fényt fog deríteni arra. A prajnána. az Önvaló. amit úgynevezett ébrenléti állapota során keresnie kell az aham-vrtti forrásának felkutatása révén. hogy az elme három átmeneti állapota hatással lenne rá.Ramana Maharsi tanításai 205 ismernie azt a tényt.

Iszlám tradíció a mór kultúrában – 980 Ft Titus Burckhardt: Muszlim asztrológia – (elfogyott) Martin Lings: Shakespeare titka – 590Ft René Guénon: Dante ezoterizmusa / Szent Bernát – (elfogyott) Szépirodalom: Mircea Eliade: Honigberger doktor titka – 440 Ft Edward Bulwer. avagy a félhold bukása – 398 Ft ATHANOR KÖNYVEK Megjelent: Jean Robin: Az UFO-jelenség.Ramana Maharsi tanításai 206 A STELLA MARIS KIADÓ korábban megjelent kötetei: Tanulmányok: Titus Burckhardt: Kristályparadicsom.A nyílegyenes ösvény .Lytton: Leila. avagy a Nagy Paródia – 590 Ft Julius Evola: Orientációk – 590 Ft .

Gellérthegy u. vagy 20% kedvezménnyel utánvétellel megrendelhetők a Kiadó címén: STELLA MARIS KIADÓ.A nyílegyenes ösvény . .3.Ramana Maharsi tanításai 207 Előkészületben: Hubert de Mirleau: Fatalitás-e a demokrácia? Jean-Marc Allemand: René Guénon és az Ördög Hét Tornya Luc Benoist: Az ezoterizmus A kötetek kaphatók a nagyobb könyvesboltokban. 1016 Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful