MOLNÁR V.

JÓZSEF Adalékok a magyar mitológiához

Hitem és tudásom szerint népünk ősidőktől egyetlen Istent hitt teremtőjének. Tőle várta és kapta a törvényt is, amely életét igazította; és messzemúltból ismeri az Istenszülő Asszonyt, akit Boldogasszonynak nevezett, aki kereszténnyé vált népünknél –kozmikus parancsra” a FényKrisztust világra szülő Mária lett.

Boldogasszony-képünkben s rítusainkban szakadatlan folyamatban ősrégi –hitforma" van jelen; s a Boldogasszony kép a Teremtő akaratából eredendően lelkünk birtoka. Erről vallanak az öntudatlanul rajzoló gyermek tulipánkoronás, –oráns-pózú” fényes nőalakjai, amelyeknek – hasonmását" már Krisztus születése előtt az észak-afrikai punok, s tőlük tanulva a rómaiak, később az egyiptomi kopt-keresztények is kőbe faragták csakúgy, mint az iszlám hitű szeldzsuk törökök; de ismerték és különböző anyagba, anyagra formálták e fényes nőalakot az etruszkok, szkíták és görögök is. Kereszténnyé vált népünk az égre tárt karú nőalakot fába véste, csontba karcolta, de virágkarú nő-növényként vászonra is hímezte, karácsonyra szőtt terítők sarkaira, s párnahajra... Népünk Szent Lászlót tartja keresztelőnknek. Ő az, aki a csodaszarvast, a –pogány" magyarság fényes állatát angyalnak nevezi a mogyoródi dombon testvére, I. Géza előtt: –Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala." Nem tünteti el a szarvast, tartalmát változtatja meg csupán! S ahol a mogyoródi dombon a szemük elé tűnt szarvas lábát megvetette, Boldogasszonynak ott szentegyházat emeltettek. Az

hogy az Eget a Földdel összekötheti" . aki méhébe fogadta a madár (a Turul) közvetített üzenetet. amely éppen akkora.és lény. égi szerepéből. a szarvas pedig az. A szent imádkozott –táplálójáért". Falusi népünk archaikus imádságában a –se nem kicsi." Népi hitünk és a gyermekrajzok tanúsága szerint a Nap egyszerre teremtő. és emberei a szarvast üldözőbe vették. s köszöntik ma is imával minden reggelen a gyimesi csángók: „Köszöntelek téged Istennek szent igéje. s fia. Egyszer a király arra vadászott. a keresztet –adó\'. s aki lentről fölfelé közvetít. se nem nagy madár.angyallá változott szarvas jelen van a Szent István királyt említő dozn. Koppány dombján. . amelynek a fölépült Egyed lett a fejedelme. Jézus Krisztus analógiás kapcsolatára utal. Kelet felöl tekint a Nap. aki föntről lefelé. Álmos fejedelmünk anyja Emese a csodaszarvasunkba testesült fényt szomjazó nőség. Számos pásztorfaragásunk mustráján." Az imádság utolsó két sora a Nap és a közénk született Teremtő. A király megrendült. Szent szívét szorítván. alakul át: „Égen menő szép madár. s ő alázatosságból a pusztát választotta. a húsvéti pedig föltámadót. Igaz hitben Boldogasszony. ahol egy szarvas táplálta tejével. amelynek rendszerébe a Nap. Igen sok gyermekrajzon a sziromsugarú Napnak szeme és szája adódik. áldozat árán föltámadó. aki befogad és cselekszik. amely Egyedet találta el.) A magyarság –életvezető\' fényes állata egyszerre szarvas és madár. Keletnek fordulva ezért köszöntötték a régiek eképpen a Napot. egyik szolgája nyilat lőtt a barlangba. amelyet közvetlenül Saint Gines . de ő a törvénye által működő földi világ is . Álmos révén Árpád-házi dicső és szent királyaink ősanyja. (László Somogyváron. az Égből a Földre hozza a Teremtő időszerű parancsát. Számos régi imádságunkban a Nap minden hajnalon a vérből. Harmadnap maga a király jött a szarvas elejtésére. ő a törvényadó. s néhány mennyezetkazettánkon a szarvas agancsán vagy hátán madár látható. amely Egyed barlangjába menekült. Egyedet már ifjú korában szentként tisztelték. a barlang helyére klastromot rakatott.Egyed –hazája” bencés szerzeteseiből népesít be. s a szolgák nem tudtak közelébe férkőzni. Véres könnyét hullajtván. tér-idő létünk alapképlete. szárnyas angyal. A magot hozó madár és szarvas násza az ún. nekünk életet adó fényes Krisztust hozza. ”Ahol jön a mi Urunk Jézus Krisztus Arany fának az ágán. az égtájakat és évszakokat kijelölő maga is beletartozik. és teremtett. A régi falu népének a Nap. Szent oltárban igaz hit.ati regösénekben is. ahol régebben Somogy urának vára állt. amelynek romjai a környékbeliek ma is Kupa-váraként emlegetnek a szarvast –megmentő" Egyed oltalmában ajánlott monostort alapít. állatküzdelem összetett jele a szkítáktól napjainkig folyamatosan fönnmaradt. személy. Istennek szent eredménye. másokon a virág-Napot egyenlő szárú kereszt osztja. hogy Jézust megidézze: a karácsonyi Nap például a születő Jézust. Feltehetően a madár az a közvetítő. Szent fejét lehajtván. –tulajdonságából" következően alkalom arra. De nem madár. a magot. Ott látta az ő Szent Fiát.a szarvashoz hasonlóan kap új tartalmat. Szárnya alatt szent oltár.

Ő közvetíti a fény folytonosságát az alig-fényű karácsonyt övező nappalokban. akinek melege. Hitem szerint a gyermekrajzok koronás nőalakjával analóg Boldogasszony képünk. szárnyas-nappal Napkeleten. a magot közvetítő férfierőt május elseje pirkadatán a legény. (A virágban a Nap.. a szűzi anyaság érzete. formálódik a tulipán-koronás nőalak. aki még csak reménység. s általuk él Boldogasszonyunk. csöndes meghajlással. Adj szerencsés mái napot. a madár. mivel örökzöld fajta. a fényt. a fehér magyarok ekkor Dél-Anatóliában vagy éppen a Tigris és az Eufrátesz felső folyásánál tartózkodtak. teremtő ereje még nem adatott. a szarvassal. s képi megfelelője ez. A teremtett világ óvása. Egyszerre szól a halálán lévő Napról. annak mintegy két évezredében a Kaukázus környékén formálódhatott a szavárd magyarok lakóhelyén. A gyermekrajzokon ennek számos változata föllelhető. A tél végét. illat nélkül mondja el. az érlelő nyári Nap színekben. A gyermekrajzokon a virágból alakul. szikár levelű. a szárnyas égi lény. apró kék virágot hozó. Boldogasszony okán e szűzi anyaságra bízatott! Ezrével születnek az . Az egyik gyermekrajzon csillagköpenybe öltözött nőalak látható. hogy a mai magyarság egy része. a mi adventünk. A madár talán itt is a magot hozó. Ki a fényes világot megfényesítetted. hogy miféle –most" a közöttünk. Boldog munkálatot. Fényes világ. A telet a fás ágú s törzsű. A régi faluban minden ház előtt virágoskert pompázott. ölben fogant. A virág. busa.. a teremtett. de az sem lehetetlen. aki már megszületett. a koratavaszi Nap alig-erejét a hóvirág szűzi fehérséggel. szúrós illatú rozmaring mutatja. A rozmaring istenfa szerepű volt. s arról. a földi fény a régiek szerint a Nap földi kedves kedvese is egyben. aki a teremtő és igazító fény örök óhajtója. s bennük alakult ki. Más rajzokon a királyi nőalak a Hold maga: a fejet Hold ékesíti. bennünk is élő fény. Némely gyermekrajz nőalakja a –napbaöltözés" mikéntjéről vall: sár-arany sátor öltözettel. E kép akkor alakulhatott ki népünkben. a –kos\' világhavában. s a holdtermészetű anyai védelmet idéző hajkorona majdnem földig hajlik. virágot. E kertbe állította a hajnalfát. e kert rendszerint az –eladólány" gondja. amikor a világra készülő." A gyermekrajzok szirmos napalakjaiban ősi tudás mutatja meg magát. egyebek között a sólyommal. ahol aztán világra is született. s télen virágzó. Boldogasszonyunk életet óvó szerepét is a gyermekrajzok mesélik el a legteljesebben. keserű illatú fakó színű krizantém. nyulat találhatunk: az egész világot. E tulipánkoronás nőalak segít megéreztetni létével. A koronás nőalak hajsátra az anyai védelem jele. akinek fényes testében napvirág képében már közénk születni készül a világ ura. Napot. És minden jóra menendőséget. s a testháromszöge sátrába a rajzoló gyermeklány majdani anyasága jelenik meg. birtoka volt. aki az isteni fényességet mindig szomjúhozza. Édes áldott Napom. amelynek oltalmában házat. pünkösd szárbaszökkentő kedvéről a pipacs tűzpirosa kiabál.Istennek szent rendelése. Boldogasszony képünk a Krisztussal –halakat" hozó világhónap előtt. lángkoronával.) A virág mondja el a legékesebben. sassal. s kézben fölmutatott napvirággal. értelmes eszet. a magot hozó küldött együtt van az őt örökkön szomjazó nőséggel. amikor a hímporillatú megtermékenyülő határban Ég és Föld násza tombol. a fényt. hogy milyen természetű a Nap éppen érvényes parancsa. foganást adó szellemerőt (a személyeset!) jeleníti meg. akiben a legteljesebben élt a magot óhajtás. okosságot. csillagot. a késő ősz halálra készülődő bágyadt fénye loncsos. a lelkünkre és testünkre szabott –várakozás\'. A jellegzetes koronás nőalak sátor-testén a szirmos Naptól a szálkás csillagig igen sok rajzi jele adódik a születni készülőnek. a magot újra meg újra világra szülő ősanyasággal. amelynek tetején holdfészekben madárka ül. s illatokban tobzódó virágokban van jelen. lényével az örök fényességet. a közénk születni szándékozó Isten jelezte magát.

a virág az. A Nap szerepéből következően vallani tud a Teremtőről.. hogy általa emberként a világra (a világba) születhessen. Boldogasszonyunk. hogy Isten egyetlen teremtményét. amit azt már föntebb megállapítottuk.. s szülei szerzetesi ruhába öltöztették. a folyamatos boldogasszonyság egyre inkább formát ölt. Az egyiken még növénykar emelkedik a halmon álló nőalakból az égre. (A virágban a madár és a szarvas együttesen van jelen. a Turul és Emese násza!." Mindez Szent Gellért bakonybéli remeteségekor történt. s itt a méhben. de ő hozta az üzenetet is. Népünknek. hogy –mikor" és miféleképpen jelenik meg égi törvény szerint a Fény közöttünk.miképpen táltosaink javát . s Isten rendeléséből Máriában személyessé lesz.álomparancsot kap. ez az óhajtás. a rajzolat méhe-kerekében már jelen van a mag.tudhatjuk meg Bálint Sándortól -. aki világ-virágként születik közénk. s benne. Azonközben a pusztából jőve el. aki hétesztendős korában súlyosan megbetegedett. a magyaroknak és a világnak Nagyasszonya (Mária a mi Boldogasszony képünk által válhatott a világ Nagyasszonyává!) Csak Szent Gellért püspök tehette ezt. lelkünk. A Nap földi kedve. A magot fogadott fényes nőalak a gyermekrajzokon rendszerint dombra. vállán.ilyen gyermekrajzok. aki összetetten és mindig aktuálisan közvetíti érzékszerveink. nőalakká változik.Nap . Boldogasszony Máriává változik. mellén a fátyol fehérsége madarat formál. Gellért szentté avatását László királyunk kezdeményezi!). s a korona birtokát: egész népét és országát. hogy őshitünk Boldogasszonyában Mária tiszteltessék. Máriává lett. vagyis Istennek és a bencés rend szerzeteseinek oltalmába ajánlották.Teremtő egybetartozó analógiás hármasában érzékeli. általa születik a fény emberként a . a leendő gyermek.. az Istenszülő Asszonyt előlegezte. és fekőnek le Szent Gellérd előtt. Hétesztendős korában hívta őt el a Teremtő . kérését közvetíti a Teremtőhöz.. E madár egyben maga a világ fényszomjúsága. halomra kerül .. a kiválasztott: a minden-óhajtás egy személybe testesül. a koronát. de nem maga a Teremtő. megijede ím ez a nőstény szarvas esvan tőlük. egy nestény szarvas kisded fiával.Isten közelébe.amelyet a környékbéli faluk népe Nagyboldogasszony és Gellért ünnepén búcsújárással szokott megtisztelni. s a pápának Szent Gellért ajánlotta. A vizsolyi román kori templom Máriájának köpenye védelmében ott van az egész emberiség. a fehér fénymadár a köpenye védelmében élő emberek óhajtását. Kisfiát elhagyó Szent Gellérd előtt... Máriát kiválasztotta. (Figyelemre méltó az Érdy-kódex tudósítása is. Virág . hogy Istenről való gondolatjában elszunnyada.. Teljes folyamata áll előttünk a gyermekrajzokban. mikromindenségünk számára a fény üzenetét. mert annak –kozmikus ideje" érkezett. ki annak utána soha tőle el nem válék. Ő. E küldött a virágban valósítja meg a legteljesebben magát. a Teremtő legfontosabb küldötte ő. E Mária egyben életvezető is.. A Krisztus születése előtt kialakult Boldogasszony képünk Emese madártól való magot fogadásával népünknek Máriát. a másikon már naptenyér tárulkozik fölfelé. és elfutanék onnan. ami szerint Gellértnek a szarvassal is kapcsolata volt: –történék egy napon.és felnőtt korában. és mikoron odafutottak volna. A remeteségre ma is emlékeztet egy kút ... amikor remeteségre indul a Szentföldre. a virág –szüli meg\' a fény anyját..) A virág testesíti meg a legteljesebben lelkünknek azt az óhajtását. Másfeléi más szarvast űzni kezde egy farkas.. Dalmácia partján hajótörést szenved . középkori freskóinkban és szekrényrajzolatainkon annak.. Ennek megfelelőjét az alföldi szekrényrajzolatokon is föllelhetjük. a madár és a szarvas. ami Boldogasszonyként ősidőktől létezik a világban. éli az ember elküldő istenét. hiszen fején. Máriává lett Boldogasszonynak ajánlja föl Szent István a lelkét. Íme. s valamennyi mondandójában megegyezik középkori falfreskóink – köpenyes Máriá\'-fával. s szándéka ellen Isten hazánkba küldi el.

akkor egy tábla szőlő így szépen kivirágzott. Máriának az emlékére sok minden virág kinyit: kinyílt a fehér liliom. hogy hát kik mentek ott.ő. a virág Mária boldogsága. hát ott. Mikor ment a Szent Család a virágok mutatták be a népnek. az is a Mária emlékére van kinyílva. az utak szélén mind kinyíltak.php?kat=irasok_molnarvj&cikkid=2&pagetitle=MOLNÁR . Istentszülő boldogasszonyság. kazettás mennyezetek napvirága. lényegi azonossága népünk szellemi világában soha nem kérdőjeleződött meg. Így hát a virágoknak ma is nevük van. Éjfélkor a Szűz Mária meg kellett." E virág szülte virágról a parasztbiblia ekképpen szól: –Minden virág kivirágzott.hu/cikk. pásztorfaragások. hogy szülje Jézust. Mert minden virág. A virág népünk boldogsága. hogy: Ez a te neved! S így akkor mindegyiknek nevet adott. virágnak virága. Mária által személyessé lettek! Mária és a virág. S akkor mondta. s a viráglét ezáltal számára is –kötelező\' . A szőlőt. ugye. kinyit a kéknefelejcs. Külön-külön nevük." Így hát a virágok Isten kegyelméből. http://dobogommt.világra. Mert akkor ment ő szülni. ahogyan elérték. s azt adta a Szűz Mária Jézuskának. az a növény kivirágzott. az is Mária emlékére van kinyílva. S ahol ő elérte a nővényeket. s megért. –világ világa. a közénkszületett a gyermekrajzok. Jézus és a virág kapcsolata.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.