LÁZÁR ERVIN

A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ

BEMUTATKOZUNK
Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül. Hű, komor ám, sötétbarna! Lép egyet, s már a Ráday-kastély tetején van, még egyet, s már itt áll a vasúti kocsma udvarán; s mi neki onnan az én ablakom! Semmi. Már kopog. „Dehogy eresztlek - gondolom -, dehogy!” Törődik is vele! Átszivárog az ablaküvegen, betelepszik a szobámba. A fekete feketébb lesz tőle, a barna barnább, a pirosok kialusznak, elszürkülnek a sárgák, megfakulnak a kékek, a zöldek, mint a hamu. Reménykedem mindig, hogy nem hozzám jön. Annyian laknak errefelé... És már kopog is, kopp... kopp. Ma is elég bánatosan kelt fel a nap. „Rossz jel, hű, de rossz jel!” - gondoltam. Nézek a dombhát felé... Akár ne is mondjam: ott komorlott, gomolygott, nőtt, nődögélt. Jött. Kapkodtam a fejem, menekültem volna. De hova? Az meg ott már lépni készült. Na, néztem riadtan, mindjárt a Ráday-kastély tetején lesz. S ebben a pillanatban csöngettek. Nagyon vidáman szólt a csengő. Mert az én csengőm tud vidáman szólni, kétségbeesetten, egykedvűen. Aszerint, hogy éppen ki nyomja kint a gombot. Ugrottam, tártam az ajtót. Na, mondhatom! Még az állam is leesett. Egy macskaforma kis figura állt az ajtóban, fekete kalapban, piros ingben, farmernadrágban, a lábán ormótlan bakancs lotyogott-kotyogott. Már nyitottam a számat, hogy ilyesféléket mondjak: „Kicsoda ön, uram, és mit akar?” - de nem jutott rá idő, mert az ott kint rám kiáltott: - Fussunk! Eszembe jutott rögtön a Szomorúság. Hej, lehet, hogy már ott kipeg-kopog az ablakomon! Nosza, neki a lépcsőháznak! Ropogott a cipőnk talpa, mint a géppuska, a fordulókban meg csisz-csosz, csisszent-csosszant, aztán megint ripp-ropp, klipi-klapi... De a második fordulóban észbe kaptam. Megálltam. - Hiába futunk. Úgyis elkap. Megállt a nagy bakancsú, és szelíden rám nézett. - Mikkamakka vagyok - mondta. - Hallottál már rólam? - Még nem. - Akkor most majd hallasz - hadarta. - Fussunk! Most már nem aggályoskodtam. Futottam. Ha egyszer Mikkamakkának hívják, nem lehet akárki. Futottunk végig a falun, ahogy a lábunk bírta. A szembejövőknek kikerekedett a szeme láttunkra. Nicsak, itt fut egy medveforma férfi meg egy gyerekforma macska! Ettől elnevették magukat. A nevetés ránk is ránk ragadt, a réten már nevetve futottunk. - Az ott a Négyszögletű Kerek Erdő - mutatott előre Mikkamakka, s tudtam, ha benn leszünk a fák közt, már meg vagyok mentve.

Bent az erdőben aztán kiszuszogtuk magunkat, s megfordultunk. Lássuk csak, hol az a Szomorúság! Ott volt mögöttünk. De már oszladozott, foszladozott, sápadozott, halványodott. Eloszlott lassacskán, mint a köd. - Köszönöm! - mondtam Mikkamakkának. - Ne köszönd - nevetett Mikkamakka -, ez a dolgom. Most egy pár napig itt laksz velünk a tisztáson, s meglátod, utána nem lesz semmi baj. - Mi az, hogy veletek? Kikkel? - kérdeztem, miközben elindultunk egy ösvényen az erdő belseje felé. - Jó társaság, ne félj! - mondta Mikkamakka: - Elsőnek ott van mindjárt Bruckner Szigfrid. - Az kicsoda? - Hej, micsoda nagy hírű oroszlán volt! - nézett rám Mikkamakka. - Nem hallottál róla? Artista, főzsonglőr, bűvész, bohóc, balett-táncos. Versengtek érte a cirkuszok. - Aztán? - Aztán? - mormogott Mikkamakka. - Aztán megöregedett. Meglassult, meggörbedt, meggyengült. Csak a nagy hangja maradt a régi. - Nagyhangú? - Az, az, nagyhangú. De bárcsak mindenki úgy lenne nagyhangú, ahogy ő! Majd meglátod. - Hogy került ide? - Öreg volt, nem kellett már senkinek. Rá se néztek a cirkuszigazgatók. „Mit akar ez a kivénhedt fráter?!” - azt kérdezték. Ő meg szomorkodott, csavargott, kujtorgott. Egy szép este kint ült a város szélén, potyogtak a könnyei. - S akkor jöttél te - mondtam. - Igen - nézett rám Mikkamakka -, mondtam már, hogy ez a dolgom. Jöttem, és elhívtam ide a Négyszögletű Kerek Erdőbe. Azóta is itt él. - Kettesben veled. - Dehogy kettesben. Itt él Ló Szerafin is, a kék paripa. Ő, tudod, kéknek született. Ami nem csoda, mert Ló Szerafin lócsoda. Vagyis hogy csodaló. Csakhogy az emberek nem hisznek a csodákban, a kék lovakban meg még kevésbé. Mosták, dörzsölték, szappanozták, sikálták szegény Ló Szerafint. Persze kék maradt. Erre befestették szürkére, pejre, feketére, sárgára. De egykettőre levedlette a festett szőrt, és újra kéken ragyogott. Akkor aztán minden kezdődött elölről. Majd náthát kapott szegény Ló Szerafin a sok mosdatástól. Megszökött hát, s nekivágott a világnak. Bujkált, vándorolt, igen szomorú volt. - S akkor jöttél te. - Igen - mondta gyorsan Mikkamakka. - Meg aztán itt lakik Aromo is. - Hát ő? - Aromo nyúl. Ugrifüles, nagyeszű. Úgy is hívjuk: fékezhetetlen agyvelejű. Ő meg, tudod, kint lakott a mezőn. Szabad foglalkozású nyúl volt. Káposztaszakértő. Egyszer hoz ám neki a postás egy levelet. Azonnal jelenjék meg itt meg itt, ekkor és ekkor, mert köteles elvégezni a nyúlfutás-tanfolyamot. El is ment szegény. Egy nagy épületre ki volt írva, hogy Nyúlfutást Oktató Főtanfolyam. Oda kellett mennie. Egy bizottság elé vezették. Kövér, pirospozsgás urak

mondták a kövérek Aromónak. A kisfiú nagyon boldog volt. hiszen még nem tud rendesen futni.. hullámvasutaztak. gokartoztak.Meg itt él Vacskamati is. Olyasféle szerzet. vesd el magad! Isten veled. sírdogált. a másik kezében meg szorongatta Vacskamatiét.Elhoztam ide. igen szerette mindenki. fogják meg!” De mire kettőt léptek. egy kisfiú. hogy hiszen ő nyúl.mondták. de a főkövér már rá is reccsent: „Na. ingatták a fejüket. de a kisfiú már nincs ott. Aztán másnap kezdődött minden elölről. egyet magának. ez az! .Becsöngettél hozzá . majd a lábát töri. látod. de útközben találkozott egy másik barátjával. . már csak a lucskos tölcsért szorongatta a kisfiú. vérebeket eresztettek utána.Kicsit szeleburdi. hogy ő most ekkora bánatot okozott a kisfiúnak is meg a másik barátjának is. hogy minek tanulja ő a nyúlfutást. . Akkor aztán. . a megbeszélt találkozóra pontosan megérkezett. de Vacskamati csak nem jött. „Rettenetes! sopánkodtak a bizottság tagjai. a gyorsaságát még icipicit fejleszteni kell.mondtam.Ez az igazi nyúlfutás. csakhogy. milyen szépen ingatja a fejét.kiáltja. Így találkoztam Aromóval.nevetett rám a macskaforma képével. „Jaj de jó . Elolvadt a fagylalt. Mert mi történt? Elindult ugyan Vacskamati a találkozóra. nyomában a vérebek.Csakhogy? . Látod. „Na.bólintott Mikkamakka. és sírdogált odahaza. „Jaj!” . Bementek a Vidám Parkba. . rídogált. aki éppen a Vidám Parkba igyekezett. és uzsgyi neki. mert minden este keservesen megbánta. Volt ennek a Vacskamatinak egy nagyon jó barátja. .S azóta ő is itt él. csak zsupsz! átugrott a kerítésen.Most is olyan szeleburdi? . és három hét múlva előhoztak egy teknősbékát. Aromo éppen mondani akarta. . s a teknősbéka fél nap alatt végigcsoszogott a kerten. utána. mint én . a saját fagylaltját elnyalogatta. Igen nehéz lett a szíve. A fagylalt már olvadozni kezdett. De Vacskamati csak nem jött. fusson egy kört!” Aromo futott. Megbeszélték. . . hogy bánatot ne okozott volna valakinek a szeleburdiságával. Mikkamakka elgondolkodott. de nem engedték szóhoz jutni.. Heteken át gyakoroltatták. azt se mondta fapapucs. .mondta kis hallgatás után. Nyúlfutásra oktatták a kövérek.. egyet Vacskamatinak. mint a nyúl. hogy délután elmennek moziba. mit gondoljon. csöpögött az aszfaltra. csak egy szétmázolódott fagylaltpacni az aszfalton.Az igazán nem nagy baj .” Aromo igen mérges lett. .. amikor.bólintott Mikkamakka. milyen kecsesen rakja a lábát?! Igaz.Nem nagy. és már ugrik is ki.Hogy dobálja a farát. még két fagylaltot is vett. De Vacskamati csak nem jött.kiáltotta Vacskamati -. ő is kiugrik az óriáskerékből. táncikáltak. s egyszer csak az óriáskerék tetején Vacskamatinak eszébe jut a kisfiú. . Hazament. .ültek a bizottságban. és fut a megbeszélt helyre.. De igen elégedetlenek voltak vele. . Bizonyos körülmények között nem nagy .. . Igen elkeseredett Vacskamati. Nosza.Ő is . micsoda rossz lábtartás. A másik barátja meg nem tudja. nyúlfutásra oktató tanfolyam! A kövérek meg: „Utána. elmondok egy esetet. de akkor is így fut egy igazi nyúl. de akkorra Vacskamati már eltűnt a tömegben. virslit ettek. amit aznap rosszul csinált..Na várj. a kisfiú álldogált a sarkon. Nem múlt el nap. mutasd meg neki!” .Bent élt a városban. „Na. Múlt az idő.mondtam. Aromo farkincája végét se látták. De legfőképpen magának.Be . Ilyen rossz tanulójuk még sose volt. Vacskamati meg fut a sarokra. megyek veled!” A kisfiút azon nyomban el is felejtette.. Nagyon elszomorodott a másik barátja. Futott. ezt a gyenge technikát!” Aromo megint mondani akarta.

elhallgatott. és nekivágott a világnak.Mert tudja.De csúfnak se csúf.Igen . és Szörnyeteg Lajosnak egy darab kenyér van a kezében.. s a tölgy se meg a bükk se ugyanaz. csakhogy egyszer elkezdett sajogni a szíve. De hogy találta volna meg. de háromszáz év. hogy ez nem ugyanaz a völgy.Tud. mert éppen hegyre kapaszkodtunk.mondta Mikkamakka -. a folyót. Ha elmenne. Na de ha arról van szó. és kicsit abbahagyta a beszédet.. az biztos .Talán egyszer meglátom . . az igen!” De Nagy Zoárdnak aztán beszélhetett! „Jól van .És akkor találkoztatok.Szörnyeteg? . . Otthon aztán úgy érezte. ahol Nagy Zoárd ne járt volna. a tengerek partjait..bólintott Mikkamakka. Még Nagy Zoárd is szereti.mondta a tündér . mint háromszáz évig nézni egy völgyet. .Annyira csúf? . szeretett volna elbeszélgetni a tölggyel és a bükkel. Egy percig nézni nem érdemes.mondta Mikkamakka -. járt körbe a világban örökké.Az kicsoda? . . csak látnád! .csodálkoztam. szakadatlan.kérdeztem.És velünk van Szörnyeteg Lajos is.. hogy éhes vagy.S ő hogy került ide? . jéghideg északon. . hogy megkeresse azt a völgyet. . aki egy hétig is eltöpreng azon a kacifántos kérdésen. Nem akar örökké egy sziklás hegyoldalban állni egy tölgy meg egy bükk szomszédságában. mindenkinél hamarabb észreveszi.mondta Mikkamakka.mondtam. Járt.mehetsz!” Na.Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa. . olyasféle. Azt kérte annak idején egy tündértől.Hát nem valami nagy szépség. ugyanazt a folyót. .Nem is egy lángész. húsz év nagyon kevés rá. délszaki földeken. elszomorodott. hazament. Mondjuk inkább csúnyácska. . hogy szükségünk van rá.kiáltotta. . . álldogálhat kedvére .mondta neki a tündér -. amit keresett?! Belefáradt. És egy hét töprengés után nagy boldogan kisüti. „Ez nem ugyanaz a hely. hogy engedje őt vándorolni.Miért nem megy akkor el? Mikkamakka elmosolyodott. és mindenkinél hamarabb próbál segíteni. azt a folyót. Meg hát. el is indult Nagy Zoárd. örökké ugyanazt a völgyet nézni. Csak fönn a csúcson szólalt meg újra. hogy mennyi kettő meg kettő. azt a bükköt és azt a tölgyet.Köztetek jól érzi magát? . nem ugyanaz a folyó. Fogta magát. „Pedig nincs annál szebb . Ha valami bajod van. hogy néha elvágyódik. Mi is szeretjük mindannyian. .Lehetséges . .Járkálhat kedvére. .Meg hát? . Újra látni szerette volna a völgyet. Tudod. Megjárta a sivatag homokját.. gyertyákat teszünk rá.Lehet. találkoztunk. . Úgy is hívjuk: a legjobb szívű behemót. Van lába. . hogy öt. Karácsonykor feldíszítjük. .Most is . szigeteken járt. Igen ám. szemvillanás alatt megfelezi veled. de azért majd megszereted. ahol születtem!” .mondta Mikkamakka. ki lenne akkor a karácsonyfánk? S boldog ám ő is a gyertyáival meg a díszeivel.Tud menni?! . Talán nincs is olyan hely. megtehette.

de útközben látott két asszonyt. . De azért nagyon jól megértjük.Itt . mert odakint senki se értette meg. és azt mondta: „Dömdödöm.” S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Megállt előtte. és elgáncsolta a poroszlót. mert akkor meghallotta. Igen megörült. akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember. hogy nem igazán? Ha nem igazán. .Meg . Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból. de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!.És miért nem? . .” Azóta se hajlandó mást mondani. Mást se tettek. . és akkor kapsz a húsból meg az uborkából. . és azt mondja: szeretlek. és zutty! a somfa pálcával. Gondolhatod. Jó messziről. A kovászos uborkát igen szereti Szörnyeteg Lajos.háborgott magában Dömdödöm. éhes vagy! Szaladj el. hogy dömdödöm. . akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett. és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz. . ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: „Én igazán szeretlek.” Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm.Azóta itt lakik a Négyszögletű Kerek Erdőben . Egyszer igen éhes volt. De Aromo. és odaért a templomtérre. hogy majd odaáll az elé a valaki elé. Világéletükben gyűlölték egymást. milyenek az emberek. ugye. El is indult Dömdödöm. Járatták vele a bolondját. akkor az már nem is szeretet.Kicsoda? .Akkor talán olyan is van.gondolkozott Dömdödöm -. hogy Dömdödöm tudna beszélni.válaszolta Mikkamakka -. akit megszeretett. Igen ám. mennyire megörül az ember annak. rápillantott.mondtam. s amíg őkelme feltápászkodott.” Mi az hogy „de ha még egyszer” . magam sem tudom pontosan. .Semmi mást? . de azt nem tűrhetem. hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. segíteni akart.Tudod.folytatta Mikkamakka -. S ha szereti. Elküldték a patikába velős csontért. vágyakozva nézett a böhöm ember felé.. csak nem akar.bólintott Mikkamakka. „Én szeretem az embereket . mekkorákat nevettek rajta.ordította a poroszló.Ő meg. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. akármit is akar mondani. „Ejha!” .Aromo úgy meséli.Semmit. ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. vagy sem. azért jött ide.Mert találkozott velem. és ki is nevették . Az meg odakiáltott neki: „Látom. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl azt állítja.. már megint ez a szeretni szó!” .!” óbégatta a poroszló. .Dömdödöm. és zitty! a somfa pálcával -.mormogott Dömdödöm. .És meglelte? . s akkor ismerte meg a két asszonyt. hozzál nekem fából vaskarikát. A henteshez meg aszpirinért.. mert csak annyit tud mondani: dömdödöm. de ez nem volt elég. Majd csak megleli valahol azt a fából vaskarikát. te is tudod. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: „Én igazán szeretem magukat. ha megszeret valakit.. Kenyeret is kapsz!” Lajos már futott is. . A böhöm ember nagy szelet húsokat evett kenyérrel meg kovászos uborkával. akárcsak Dömdödöm. Ami nincs is. csak nevették szegény Lajost..mondtam. Azért nevezzük így. Néhány nap alatt te is megérted. és meglátott egy böhöm embert. „Már megint ez a szó.” „Mi az hogy igazán?! .Lehet . S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány.mondta Dömdödöm. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: „Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem. És ő meg ment. csak ennyit.

mondta Mikkamakka -. és Dömdödöm tényleg nem tud mást mondani. hogy ezt a történetet Aromo találta ki.kérdeztem. .És akinek azt mondta.dadogtam a hirtelen felzengő csendben -... megértette őt? . hogy kinek mondta .csillant fel a szemem. de Mikkamakka nem válaszolt.Egészen bizonyos lehetsz benne . Egyszer csak a nagy lármában hozzám fordult Mikkamakka. csak azt.Csak azt akarom. Előremutatott. hogy dömdödöm. Bizony ott voltak valahányan. Ölelgettek engem is. mintha ezer éve köztük laktam volna. „Isten hozott benneteket!” . . ámbár könnyen meglehet. csak annyit akarok . hogy dömdödöm. hogy dömdödöm.Már tudom is. . .Odanézz! Ott vannak.kiabálták.Akartál valamit mondani? . Futottak elénk.. .

méltatlankodott Egér Elek a szomszédjának.mondta Bruckner Szigfrid. Egy eukaliptuszt. hogy valakinek a finom szellemet is képviselni kell a társaságban.. Szörnyeteg Lajos tátott szájjal nézte (sosem látott még eleven finom szellemet). Mert mégis. Szégyenlősen lenézett. a lépkedő fenyőfa meg egyenesen azt mondta. hogy vajon mit kezdenek favágás közben a finom szellemmel. A KICSI ZÖLD TÜNDÉR . hogy igazán udvariatlan dolog egy fát kivágni. Dömdödöm csak annyit mondott: „döm”. Egér Elek.Csak erősek jelentkezzenek.De hiszen tegnap még repülőt akartál építeni . a lépkedő fenyőfa és a szűkszavú Dömdödöm. tekintetével megkereste a szürke avarban szürkéllő egeret.mondta Egér Elek. hova dől a fa.Tapintsd meg a muszklimat! Történetesen Ló Szerafin.Repülő hajót . Bruckner Szigfrid megvetően elhúzta a száját.MAMINTI. . a legjobb szívű behemót. Természetesen. a lépkedő fenyőfa a fejét csóválta. . aki nem volt ugyan erős. Különben tényleg pompás izmaid vannak.Nem merlek megtapintani. hogy Bruckner Szigfrid a nap bármelyik órájában képes reggelizni. ne nyújtogasd az ujjad! Gyenge vagy. mert délután két óra volt. a vállalkozó szellem! A favágásban viszont elég járatlanok voltak. . de azt mondta.Ezt rám mondja! . . Mikkamakka mint brigádvezető és faügyi szakértő. . . Aromo a térdét csapkodta nevettében (még hogy nála finomabb szellemet. . Azért persze összegyűlt a favágó brigád. Sőt reggeltől estig képes reggelizni. Ez a válasz mindannyiukat elkápráztatta. Hiába. Nagy Zoárd.Olyat még nem hallottál? Vízen hajó. hogyan fogjanak hozzá. Mikkamakka lekicsinylően rápillantott. .. Mikkamakka a fej. s reszketeg hangon mondta: . . Lehurrogták.Ma fát vágni megyünk . Nagy Zoárd. majd kis szünet után enyhe gúnnyal hozzátette: „dödöm”.mondta a foga közül. a fűrésszel folytatni vagy fordítva? Merről kell odaállni. és fél kézzel kinyomott egy fenyőtobozt. Ezt titokban Vacskamati is tudta. merre kell mellőle szaladni? Nagy Zoárd. Mert titokban mindnyájan szerették. öreg oroszlán. Persze. Meg persze Vacskamati.Na ugye! . Aromo.mondta Mikkamakka. Az erdő mélyén Mikkamakka kiválasztotta az alkalmas fát. Bruckner Szigfrid. De azért magukkal vitték Vacskamatit. Ló Szerafin azon tépelődött. . szárazföldön vonat. mert belehalsz. Vitatkozni kezdtek. ki hallott ilyet?!).Először is reggelizzünk! . Hogy fejszével kell elkezdeni. Szörnyeteg Lajos. Bár valamennyien tudták. levegőben repülő. már csak azért is. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl. a kék paripa állt mellette.kotyogott közbe Vacskamati. a fent említett kék színű Ló Szerafin. és rátartian beballagott az erdőbe.mondta. s ki lenne erre őnála alkalmasabb! A brigádvezető válaszra sem méltatta. favágás. És vitatkoztak tovább. az agyvelő. a nagyhangú.Ebből lesz a legjobb hajó .

Nekiveselkedtek. de sajnos oda is rontottak. döfölték. Segíteni akartak.Úgyse bírjuk. mert aki megszólította őket.Ne zavarj bennünket. alig látszott ki a fű közül.még Bruckner Szigfrid is félbehagyta a reggelizést.Míg a többiek vitatkoztak.Nem szöcske vagyok! . . . . zöld a haja. . ráncigálták Szörnyeteg Lajost meg Dömdödömöt. és odafutott. Egy picike zöld lány.kiáltott az icike-picike lány.mondták. az nem lett volna baj. Persze nem is igen láthatták.mondta Mikkamakka -. dömdödöm! . . Újra nekiveselkedtek a fának. engedd. majdnem végeztek is a munkával. De szegény Dömdödöm a nagy tolongásban nem tudott elugrani. meg se moccant. Nevezetesen Bruckner Szigfrid. Mire ezek befejezték a vitatkozást (és Bruckner Szigfrid a dereka táján járt a reggelinek). emitt szorítsd. kis zöld sityak a fején.szólt rá Vacskamati. Ekkor egy vékonyka hangot hallottak a hátuk mögül. . Dömdödömöt mentjük! . S szomorúan hozzátette: . mint a kisujjam. De hiába erőlködtek.Ha ez a finom szellem.Majd én segítek .mondta nekik tele szájjal Bruckner Szigfrid. Akkora volt.Ne úgy állj. . Bruckner Szigfrid reggelizett. lökdösték. úgyse bírjuk! .rikoltoztak. vigyázz balra. . a másik kettő meg elővett szépen egy fűrészt. akkor edd meg! . alá.siránkozott fájdalmasan. Először nem láttak semmit. Mind arra fordították a fejüket.A lábánál fogva húzzuk.Dömdödöm. emeld. Emezek meg kiabálni kezdtek Dömdödömnek és Szörnyeteg Lajosnak.nyögte neki izzadva Bruckner Szigfrid. a fejénél fogva! .morgott Mikkamakka. hárman félrevonultak. rúgjad. fölé.Ugyan már. . Puff! ráesett a hátára. vonjad. A fa alól meg egyre halkabban jött a „dömdödöm”.Vigyázat. a fát kell fölemelni! . vágjad. azonnal dől! . fűrészelni kezdte a fát. .csilingelte valaki. . amott lazítsd. egy felcicomázott szöcske. Ugrottak százfelé. . kalapáljad! Ha csak kiabálnak.Aha . rángatták. Szörnyeteg Lajos és Dömdödöm. De úgy fénylett. Mint a mákszem.Nehogy a reggelimre dőljön . A többiek rohantak vissza . toljad.sápítozott Vacskamati. a kezénél fogva. amúgy húzd.Reggelire! Erre Vacskamati is beállt emelni. akkora. . A zöld sityakon egy zöld gyémánt. vigyázz jobbra. és nyissz-krr-zrr-nyissz. Pedig Ló Szerafin még a szemüvegét is feltette. Reccsent s dőlt az eukaliptusz. .Maminti vagyok. hogy végül is emiatt vették észre. zöld a szeme. De csak nem mozdult a fa. Zöld a ruhája.

Ostobák! . Ez meg azt jelentette: „Ha lehet. a kicsi zöld tündért Ló Szerafin kék hátára ültették. hol Mikkamakka könyökébe.Mássz ki! . Mamintit. Hálálkodtak. Csak Bruckner Szigfrid morgott: .Dömdödöm .Azonnal takarodj. A ruhája ujjából elővett egy zöld varázspálcát. hol meg Vacskamati hüvelykujjába ütközött.Remélem. hordd el magad.mondta.nyögte.Engedjetek! Engedjetek! . dömdödöm! A zöld lány oda akart furakodni hozzá. hogy köszönöm. Aztán még egyszer mondta. pucolj. Maminti futkosott hát körülöttük.Dömdödöm meg csak jajgatott: . nem látod. hol Szörnyeteg Lajos hátába. .Dömdödöm. úgy vitték haza diadallal. Azt jelentette. a reggelimet nem változtattad sóbálvánnyá! A többiek nevették. Máig is ott lakik köztük. . megkönnyebbülten tapogatta a hátát. hogy Dömdödömöt mentjük?! Maminti. Mind sóbálvánnyá váltak. ezeket változtasd vissza.mondta. hogy zavarsz?! Nem látod. de Nagy Zoárd szelíden eltolta onnan. . . a picike zöld lány méregbe gurult.” Maminti megint suhintott a zöld varázsvesszővel. Csak úgy fél kézzel megemelte. . Hol Ló Szerafin csánkjába.Ne lábatlankodj itt! . Visszaváltoztak. lépj olajra. . Mikkamakka feléje fordult. De nem fért a fához. Akkorkát. Zöld szeme villámokat szórt. Suhintott vele. hol Nagy Zoárd ágaiba. Maminti odasétált köztük a fához. hol Aromo oldalába. hogy dömdödöm. tűnj el.mondta. hol Bruckner Szigfrid sörényébe.kiáltozta. Dömdödöm kimászott. . mint egy negyed fogpiszkáló. Csak a szemük forgott ijedten.

. le akar ütni a lábamról. mint a forró-hideg . kurtábbacska. Aztán meg: . hogy szél kerekedett tőle.jelentette ki boldogan. hideg-forró.Ó. .. ajaj. támolyogni.Dömdödöm? . És zimzum-zumzim. Huszonkilenc bukfenctől még az álomkór is elmúlik.Aztán meg hol hideget. Az utolsó kilenc meg.Ne haragudj. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl.De én az álmosságomat kérdezem.hadarta. hogy hol forró. Meg támolyog. . úgy elmúlik . gyúr. gyömöszöl..magyarázta élénken Dömdödöm. . A második tíz már csak olyanforma. és nagyon igyekezett.Rettentően köszönöm . jajdenehezenkelekföl. potty. Azaz csak az első tíz bukfenc volt zimzum-zumzim. . hogy a nagy locsikolásra odajött Aromo. csak annyit tud mondani: dömdödöm -.Ugyanaz. szédelegni. gyere csak a zuhany alá! A módszer lényege az. álmosság ellen ezer módot tudok . kedves Dömdödöm . Dömdödöm . de nagyon. . zutty! hideg. .Jaj.tette hozzá kis gondolkozás után nem egészen értem.Az.Döm. ilyesféleképpen.Nagyon. szédeleg.Igen . Bár .bólogatott Szörnyeteg Lajos -. már-már alig volt sóhajnyi. Au! ..mondta Vacskamati.Na. mint a pinty. Akkorát ásított Szörnyeteg Lajos. Hideg-forró? Mi az? .ordított Szörnyeteg Lajos. de nagyon gyötör az álmosság.panaszolkodott neki Szörnyeteg Lajos -. bukfencezni kezd. Le akar teperni. ez meg elalszik a zuhany alatt .Jaj de hideg! . de szerencsére arra jött éppen Vacskamati. és már tuszkolta is Lajost a zuhany alá. holott már réges-rég a hihideheg folyt rá.mondta Vacskamati. tizennyolctól már szétveti az éberség. döm . . . és már mutatta is. Zitty! hideg. Oda is ment hozzá Dömdödöm . talánfölsekelek. és megkérdezte: . .Jaj de forró! . . hogy zikk. lődörögni. de ettől a huszonkilenc bukfenctől huszonkilencszer álmosabb lettem. mire Vacskamati vasvillaszemeket meresztett rá. zutty! forró.Nicsak. .de egyre halkult a hangja. kódorog. hogy: jahaj dehe fohorohohohó.suttogta két ásítás között Szörnyeteg Lajos. Mi sem egyszerűbb ennél! Ha az ember álmos. aztán: zitty! forró. Hét bukfenctől már majdnem virgonc.A legeslegjobb a hideg-forró módszer . Nekiállt volna újra ténferegni.nagyot ásított. . hogy ziim-zuum. hogy abból az ezerből legalább egy eszébe jusson.És aztán? .SZÖRNYETEG LAJOS JAJ DE ÁLMOS Nicsak! Mi történt szegény Szörnyeteg Lajossal? Már egy jó félórája csak ténfereg.akiről mindenki tudja.mondta.. lődörög itt a tisztáson. lassabbacska. . hol hideg vizet engedünk rád gyors egymásutánban. hol forrót. Még szerencse. zökk. dödöm. nagyon. .motyogta -. csak ilyen.érdeklődött Szörnyeteg Lajos. bukfencezett huszonkilencet. csendesebbke.

Egy órája ugyanis megevett egy sült kappant. . ha fát vágna. a lépkedő fenyőfa meg Bruckner Szigfrid. mégiscsak van esze ennek a Bruckner Szigfridnek.mondták a többiek -. sitty-sutty! már ott se lenne.A fogadást megnyerted. az agy. lecsapna. .mondta neki -. hehehe! . hogy itt csak egyetlen dolog segít. . adott neki két szelíd kis pofont. a kiérdemesült cirkuszi oroszlán is. három nyárson pirított úritököt. hurrogtak.toppantott Vacskamati -.Hogyhogy mikor? Most azonnal. .Ez az . És gondoljuk meg.mondta Aromo -..A munka.Még hogy kutyabengekérget álmosság ellen! .Az álmossága ellen küzdünk. négy almás pitét. Nagy Zoárd. Magamra. persze. Igaz? .háborogtak a többiek. . Koplalnod kell! . . . Egy jó kiadós ebéd után szívesen koplal az ember uzsonnáig.Mikor? .Ki tudna? . dobogtak. és egyáltalán nem használ .Na. öt bőralmát. A kérdő tekintetekre már magyarázta is: . Az utolsó mondatot már hallotta Ló Szerafin. gyere ki onnan! Kiráncigálta Szörnyeteg Lajost a zuhany alól.Ki tud valami jó módszert? . .hahotázott Aromo. .Fogadjunk. úgysem tud elaludni. Aromo. Rágicsáljál kutyabengekérget. . A kutyabengekéreg.kesergett Szörnyeteg Lajos. Így hát kútba esett a koplalás is.Zuhannyal.mondta hetykén Aromo -.kiáltották kórusban. amíg megy a hasa. . a kék paripa. . megint lecsapna. nem? A többiek topogtak. Emelné a fejszét.legyintett nagyképűen Aromo. magadra gondolsz.Ilyen körülmények között elég könnyű a koplalás .Szó sem fér hozzá . koplalnod kell. .kérdezte Szörnyeteg Lajos. .Tudod te.Halottnak a csók . Merthogy a nagy zajongásra előkászálódtak a hűvösből.Igenis . Világos. mire való lenne?! Hashajtó. a főzseni? Ló Szerafin gyanakodva nézte az oroszlánt. A koplalás az biztosan jó álmosság ellen. .És te hashajtóval akarod elmulasztani az álmosságát?! . .vélte Ló Szerafin.Hát ki itt az ész. . . .szólt közbe rögtön méltatlankodva Ló Szerafin.mondta ekkor Ló Szerafin. hogy magához térjen. igaza is volt.Már egy órája koplalok.Éppen erről van szó . . hat ringlit és hét habos tortát. . Az álmosság meg. két rittyentett hőzönbőzönt.Szörnyeteg Lajoshoz fordult. hideg-forró módszerrel.mosolygott fölényesen Bruckner Szigfrid. .Tartsanak ébren téged hashajtóval! .mondta szemrehányóan.Mondjuk. megint emelné. hogy mire való a kutyabengekéreg? . az segítene . és egyszeriben elmúlik az álmosságod.mondta neki Vacskamati.Hogyne tudnám . .mondta neki -.Egyféleképpen múlik el az álmosságod .Persze .

Dehogy mond. hé! . és ebben a pillanatban kilépett a tisztásra Mikkamakka. . Szörnyeteg Lajos alig tudott bólintani az álmosságtól. hogy be ne csukódjon a szemed. . A többiek meg lábujjhegyen. Lajos. .Ez az! Legalább összevágja télire a tüzelőt . s azon nyomban le is feküdt. jaj de gyengén..Hé.riadt meg Vacskamati.mondta.mondta Mikkamakka -.újságolta Vacskamati -.. hogy erre nem gondoltam . koplalt. azért sem alszom el.Jé. óvatosan. majdnem kutyabengét evett.mosolygott Mikkamakka. Na. . hogy úszta át annak idején a Dunát. most meg majd mondókát mond. Mire odaért.. szép favágás volt! . Szörnyeteg Lajos már teljesen fölemelte a fejszét. amikor úgy szenvedek az álmosságtól?! . . Lám. hirki-horki-horkolászott. Nagyon büszkék voltak.Most lecsap .Már emeli a fejszét . . Mikkamakka .Jó . És közben mondogatod: azért sem alszom el.Rögtön elalszik . Szörnyeteg Lajost gyötri az álmosság. forró-hidegben fürdött. dehogy .. csöndeskén. .közvetítette Aromo.kérdezte. Szörnyeteg Lajos lecsapott a fejszével. hogy „és akkor kimásztam az innenső parton”. feküdj le és aludj! Valamennyiük szája tátva maradt.Én most adok neked két fenyőtűt. Jaj de lassan csapott le. Már mindenfélét kitaláltunk álmosság ellen. .suttogta elámulva Szörnyeteg Lajos. . majd rettentő hosszasan elmesélte.kiabálták neki.siránkozott Szörnyeteg Lajos -. hogy annak idején hogyan úszta vissza a Dunát.helyeseltek mind. jaj de erőtlenül. azon nyomban el is aludt. a lépkedő fenyőfa így szólt: . mondhatom.De mit csináljak . alig-alig. .Hát aludj .. fát vágott. Megmentették Szörnyeteg Lajost. Odarohantak hozzá. ezekkel feltámasztod a szemhéjadat. Majd Nagy Zoárd. nem gyötri már az álmosság szegényt.Mi ez a nagy ramazuri? . Bukfencezett.közvetítette Aromo.Képzeld. majd ugyanolyan körülményesen elmesélte. Szörnyeteg Lajos meg nekilátott fát vágni. hogy „és akkor én kimásztam a túlsó parton”. Mire odaért.

Először is nem mondjátok. .Ló Szerafinnak.rikácsolt Bruckner Szigfrid. Aromo és Bruckner Szigfrid hejehujázott és hippszi-hoppszázott.Ne haragudjatok. nem természete. . Mikkamakka meg a rángatástól zordan így szólt hozzá: . Ezek hárman annyira meglepődtek. nézd csak meg magad! . .Nem hiszem .Miféle nagyképűsködés folyik itt? .szólalt meg végre szemrehányó hangon Vacskamati -. mert magától is ment volna. .kérdezte Ló Szerafin. hogy tátva maradt a szájuk.Hol? . bömbölitek. . Hát nem te nagyképűsködtél itt az előbb?! . .ordította Vacskamati. Másodszor pedig. Még az ordibálást is abbahagyták. egy szarvasbőrdarabbal tisztogatta a szemüvegét.Ez már több a soknál.kiáltotta Aromo.Na hát akkor gyere. Esetleg befoghatta volna. az lenne ám a szép” .bömbölték kórusban. a kék paripa. Ott állt Ló Szerafin. miről beszéltek. mindenkinél gyorsabban tudsz futni. Bruckner Szigfrid egyenesen így bődült el: . . .Még hogy nem hiszed .Na látod.gondolta Mikkamakka. hanem ordítjátok.Ló Szerafin! .Hencegős! .kiáltozta Aromo. .Nagypofájú! . A fülét is lehunyta volna. még tetézi is?! .Én? .mondta Mikkamakka. . Már csak azért is.LÓ SZERAFIN LEGYŐZI ÖNMAGÁT „Ha egyszer tíz percig csend lenne itten.Kicsoda? . . . és rángatni kezdték Mikkamakkát a tisztás másik vége felé. és lehunyta a szemét.A nagyképűség. Oda is rángatták egykettőre. Vacskamati.nyitotta tágra a szemét Ló Szerafin. de hogy ezek valamin igen felháborodtak. harsogjátok.Kinek? . Szelídnek látszott. a hippszi-hoppsza. Hogy jobban lásson.Majd én emlékeztetlek! . amikor hárman mondjuk neked? .Micsoda? . de minek? Mert éppen őfeléje közeledett a lárma.kiabált nekivörösödve Aromo. mint a ma született bárány.Nagyképű! . Ott is voltak már Mikkamakka előtt. . Még Mikkamakka se. nem tudom. a szemüvegét is feltette. de tudvalevő. az már egyszer biztos.kérdezte Mikkamakka. Érteni ugyan semmit sem lehetett a kajdácsolásból. . hogy a fülét senki sem tudja behunyni.Azt mondtad. és körülnézett. a hejehuja.

.lobogott Bruckner Szigfrid.nézett rá szomorúan Ló Szerafin. Aromo . hogy arról erre vagy erről arra! Pedig ha erről arra . . Az a tiszta dolog. Hiszen sohasem volt nagyképű. Akkora volt ez a Nagy-rét.A gazellánál is gyorsabban.Sok beszédnek sok az alja. .kérdezte Bruckner Szigfrid. kedves Ló Szerafin. Már a füle hegye is piroslott.És talán .. annyira szégyellte magát.mondta ekkor szégyenlősen Ló Szerafin -. . Ha ők vesztenek. Mikkamakka félbeszakította a szóáradatot.A gepárdot is .Értem én. az éppen ellenkezője annak..Arról fussunk erre.Hazugság . mi? .Nekem mindegy .Ez így elég zűrzavaros. mint ha arról erre! Éppen ezért. Szóval jókora rét volt.Egyelőre elég lesz neki egy nálam gyengébb ellenfél is. .Igen . mi? . .Az lesz a legjobb. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl -. Ilyeneket állít ez a szerény. ..Azért pirultam el. . mégis olyan. . . És bár az igazat mondom.háborgott Bruckner Szigfrid -.Rajta. az igazat mondom.És a gepárdot is lepipálod.szájaskodott Bruckner Szigfrid.bólintott Ló Szerafin.. és elpirult. mintha dicsekednék.Nem hazugság .mondta Ló Szerafin. ha versenyt futsz velük. és talán engemet is? . Nem beszélve a másik végéről. de Vacskamati közbevágott.bólintott Ló Szerafin. . Az is ellátja a baját. és még jobban elpirult.Te se hiszel nekem . tégedet is.Szívesen . . mert irtózom a dicsekvéstől. . . . Már éppen szóra nyitotta a száját. Aromo vagy Vacskamati. Alig-alig.Akarsz futni.Akkor meg mit dicsekszel itt! ... vagy erről fussunk arra? . Mikkamakka. El is indultak azonnal a Nagy-rét felé. Mondjuk. hogy egyik végéről éppen hogy csak látni lehetett a másikat. . akkor jövök én.Ne haragudj.kapott a szón Ló Szerafin. értem .Az igaz.Elhallgatott.Akkor miért pirultál el? Még a füled hegye is piros .mondta Ló Szerafin. versenyt futunk! .. neki teljesen mindegy. már futhatunk is! . vagy sem? Persze megint fején találta a szöget. . amit kötve hiszek. Mert Bruckner Szigfrid hímezett és hámozott. .hadonászott Bruckner Szigfrid.kérdezte drámai hangon Aromo.Még hogy mindegy. . Mikkamakka csak ámult-bámult. .Úgy van. majd azt mondta: .mondta Mikkamakka. Éppen versenyfutásra való. . Mert onnan meg az egyiket lehetett alig-alig látni.rázta a fejét Ló Szerafin.Csakhogy nem dicsekszem.mondta Aromo. azt mondtam . . .bólogatott Mikkamakka. nem akart hinni a fülének.

nagyon igyekezett.Csalnak? Miért csalnának? . még a nyelve is kilógott.mondta Bruckner Szigfrid.Alhatunk is egyet.Jön már Aromo! . .Találkoztam vele .mondta Mikkamakka.mondta Mikkamakka.Csak a szája nagy ennek a Ló Szerafinnak .vélte Bruckner Szigfrid.mormogta -. phü. Vacskamati meg nagyban helyeselt. aztán meg a vak is láthatta. .Mondtam én.örvendezett Bruckner Szigfrid.Nicsak . hát legyen. Ehhez bizony nem fér kétség. úgy otthagyom! . . a zöld gallyat maga mellé ejtette. .Ilyen hihetetlen gyorsan? . de akkor ő is meglátta a közeledő pontocskát. Mert akkor már öklömnyivé nőtt a pontocska. Mintha már ott lett volna.jegyezte meg Vacskamati.kérdezte Bruckner Szigfrid.csodálkozott Mikkamakka.Hohó! . vissza. Akkor mi van? . és odaadta a tiszafagallyat Mikkamakkának.Indulhattok. . .Nono! ..Hát a győzelemért . phi. Somolygott is a bajsza alatt Mikkamakka. hogy úgy legyőzi Ló Szerafint. Jó? Bólintottak.szólt közbe Bruckner Szigfrid. ameddig visszaérnek . . Aromo? .Akár indulhattok is . Igaz. mint Ló Szerafin.mondta szerényen Ló Szerafin -. Sitty! Aromo.Ezt szépen kitalálta. totty le a földre. nem győztes . Háromra indultak is.És Aromo? . Ló Szerafin lehajtotta a fejét. Mindegyik versenyző köteles egy gallyat hozni az erdő szélén álló tiszafáról. nődögélt. mint a pinty . mint a szélvész.. és uzsgyi. . Most már elhiszem. de Vacskamati fölkiáltott: . Jó félóra múlva vágtatott be Aromo.lihegett -. . Sitty! ott is volt mellettük.. . meghatódott.Hát te. .Mint a sicc. hamarabb el is tűnt szem elől. olyan gyors vagy.De ha már ennyire kötöd az ebet a karóhoz. aztán dinnye nagyságúvá. . Az lesz a bizonyíték. .pöffeszkedett Aromo.csodálkozott Mikkamakka. . A pontocska nőtt.És ha csalnak? . mintsem elérné az erdő szélét. mert ugye Aromo jóval kisebb. Már csak két kicsi pont a távolban. hogy nem Aromo száguld ott. .Elfuttok az erdőszélig meg vissza.mondta Mikkamakka. .mondta Bruckner Szigfrid. de bizony a végén nagyon elhalkult a hangja.Valamelyik jóval előbb megfordul. hanem Ló Szerafin. . Ló Szerafin első lett.Akkor az csaló.Ez az . ha Aromo legyőzi. hogy nem győzhet le senki.mondta Mikkamakka. szusszant egyet.Igaza van Szigfridnek! Elég. ez aztán gyors lábú legény! . sutty! Ló Szerafin. . s már alkalmas fekvőhely után kutatott a tekintetével.Nono! . . . Aztán már csak egy kicsi pont a távolban.. hogy ott jártak.

lássatok csodát. Bruckner Szigfrid csuklott egyet.Én? .dühöngött Aromo. hogy min mulatnak. csak Bruckner Szigfrid heherészett. No de Mikkamakka jól látta ám. Ló Szerafin meg sehol. . A pont dinnye nagyságú lett.mormogta. mint a nyíl. én meg még azt hittem. Vacskamatit ette a méreg. Vacskamati visszasutyorgott. nevetett. motyorogtak.Hahaha .hadonászott.ugrált Bruckner Szigfrid.De hiszen láttad.Nem is tudtam. Na és akkor. valamit sutyorogni kezdett a fülébe.Csak pár lépés hiányzott . . és puff! elsüvített mellette Ló Szerafin a zöld gallyal. Most majd Vacskamati móresre tanítja.legyintett Bruckner Szigfrid.Miféle gallyak? Vacskamati is csuklott egyet. lobogtatta a zöld gallyat. Futott. Vacskamatinak már csak ötven méter. És jött száguldva Ló Szerafin. . .ijedt meg Vacskamati. meg höhö. . ahogy a lába bírta. akinek amúgy sem volt erős oldala a futás. . . Sutyorogtak.És a gallyak?! . első Ló Szerafin.Na. . .Végig se tudod futni a távot. . De nem szólt semmit.Haha! Jó vicc. Mikkamakka meg nevetett. talán nem gyorsabb? Te egy héttel Ló Szerafin után értél a célba.kapott a homlokához Aromo -. hogy te ilyen gyors vagy . nevetett Vacskamati. Mert egy vacak nyulat legyőzött. El is indult a két futó.mormogta.próbálkozott Vacskamati.mordult rá Bruckner Szigfrid. Kisvártatva eltűntek mind a ketten. Összenevettek Vacskamatival.nevetett Mikkamakka -.Még hogy te! .Még hogy senki! . és kacsingatott. őt meg alig tudta legyőzni . Ló Szerafin meg.Aha . nevetett Bruckner Szigfrid. Vacskamati lassan.Miért.mondta Vacskamati Ló Szerafinnak. kocogva. Aztán: hihi. Vacskamati gyorsabb nálam. Vacskamati már csak száz méterre volt a céltól. Vacskamatinak már csak tíz méter. . Már csak húsz.Majd én most megtanítlak . integetett Vacskamatinak.Te hát . hogy mint a szélvész . de Bruckner Szigfrid nem is engedte neki végigmondani. . második Vacskamati! Ló Szerafin most már lihegett egy kicsit.Odanézz! Nézd a győztest! Ám ekkor a távolban megjelent egy icipici pont. föltűnt a láthatáron Vacskamati. .mondta magabiztosan Bruckner Szigfrid. látjátok?! .Még hogy a leggyorsabb! Majd most megkapja . . . .De nem ám Bruckner Szigfrid! . Csend lett. Hihi-höhö! .A legyőzött tartsa a száját! .dühödött meg Aromo. és fénylett az orra hegye. .lihegte elismerően Vacskamatinak. mit mondtam. .

. amikor Bruckner Szigfridnek felcsillant a szeme. Mikkamakka már azt is jól látta különben. Bruckner Szigfrid meg Vacskamati nagyon sunyított. Ló Szerafin ebből az egészből nem értett semmit.Én? Én fussak versenyt egy közönséges kék csodalóval? Aki ráadásul szemüveges is. egyszer csak lefeküdt a fűbe. amikor a lábamban a csúz megtámadta a köszvényemet? Azaz hogy fordítva: a köszvény a csúzomat.Különben majd ha tíz évvel fiatalabb leszek. amikor Vacskamati az Aromo hozta zöld gallyat a blúza alá rejtette. . hogy még így sem sikerült. csak az igazat mondta. Kiderült a csalás. . . .próbálta lezárni a vitát Mikkamakka.Ez az! Éppen ez az! . ahogy a torkán kifért.kérdezte Bruckner Szigfrid.Már pedig nincs! . akkor majd megmutatom neked.Hol a negyedik? Mikkamakka csak mosolygott. Szigfrid! Fuss! Bruckner Szigfrid a lábához kapott.Láttam hát .Egy.Ló Szerafinnak nem egy nyúllal meg Vacskamatival kell versenyt futnia. Nem is egy öreg oroszlánnal.. Azaz lócsoda.ordította Aromo -.És a negyedik? . és elindult visszafelé. Földerült Ló Szerafin képe is.Az ám! .Jaj . vagy elismeritek. Arra persze nem gondolt. ..rikoltotta . láttad?! . Félúton járhattak. . . .nevetett Mikkamakka.Vagy te versenyt futsz vele. hogy Ló Szerafint így sem tudja legyőzni. Azt már nem.Láttad ezt. tisztes távolra tőlük.Sántikált. előkotorta a zöld gallyat.nevetett Mikkamakka. Mikkamakka .Igaz is . . .Azt még megvárjuk . Aromo odaugrott hozzá.mondta ekkor Mikkamakka -. Jaj! . mutasd meg neki. Mert elfelejtette. annyira nem alacsonyítom le magam.kiabált Aromo. . .mondta Vacskamati -. .mondta -.mordult rá Aromo. .Akkor fuss vele versenyt! . kicsit várt.Akkor pedig neki van igaza .Ja. hogy Ló Szerafin nem nagyképűsködött a mese elején. és elindultak vissza a tisztás felé.számolt Ló Szerafin. Azt is jól látta. és legyőzöd. éppen most fussak vele versenyt.kérdezte. amikor Vacskamati verseny közben. kettő.toppantott Bruckner Szigfrid. .Nincs más hátra . most már értem.Számold csak meg a gallyakat! Hány tiszafagallyat látsz? . három . Nevetett.. Még a csúzos köszvényéről is megfeledkezett. hogy Ló Szerafin csodaló. Vagy mi a szösz! . .Mi az? Mi történt? .Vagy? . Vagyis rokkant. te szélvészló.Azt nevetem. .

Legyőzte önmagát.Lóval . .Na menjünk csak. csak Mikkamakka mosolygott.emelte fel az ujját Bruckner Szigfrid. . akkor elhiszem. .mondta kis szünet után. Bruckner Szigfrid ezen elgondolkodott. azt már rég megtette Ló Szerafin.Amikor nem adott neked egy nyaklevest .Akkor fusson versenyt önmagával.ámuldozott Ló Szerafin.Hanem? . hogy te vagy a leggyorsabb. . .terelgette őket hazafelé: . . .Igen . csak ő .De amikor itt nincs más ló. menjünk .ragyogott Bruckner Szigfrid -.Úgy igazságos lenne.Önmagammal? . .akadékoskodott Aromo.Körülállták.Amit kérsz.Mikor? .Megvan .nevetett Mikkamakka. .tiltakozott Bruckner Szigfrid. . . Győzd le önmagad! Ámulva nézték.

mondta mélabúsan. hogy a nagyobbik csavargókülsejű Mikkamakka volt.Gepárd Géza alőrmester majd elájult a meghatottságtól. Meg mindazokról. három szilfahajtást és tévedésből egy folyami kavicsot. A riadóautó egy tölgyfa alatt szundikált. Ahogy egy riadóautóhoz illik. És menjetek nyugodtan.Aha . Vadkan Valdemárról és Szirénfalvi Szürkevarjú Szerénáról. Ha gyorsan mentek. hogy ő a főőrmester. Medve Medárd bólintott. Ezzel megevett négy makkot. azaz őrajta. mert Gepárd Géza legalább ötször olyan gyorsan tud futni.mondta örömmel Medve Medárd. a kisebbik pedig Vacskamati.mondták. ekképpen: .Hogy lehet így cammogni! Sose érünk az erdőbe! Most már nem is lehet kétséges. .Ez.kiáltott Gepárd Géza alőrmester -.mormogta -.Ne ijedjetek meg. jó napot! . esetleg szirénát is használunk .Eléjük vágunk a riadóautóval! . .A BÁRÁNYFELHŐ-BODORÍTÓ Ez a mese két csavargókülsejű egyénről szól. Csak rendbe hozzuk a riadóautót. . jó . .Sok szerencsét hozzá! . Mármint Vadkan Valdemár. . .rikkantotta. és igen szigorú ábrázattal hozzátette: . ha egyszer majd ő is megtanul ilyen szépen beszélni! . Ebben a pillanatban ért oda melléjük Mikkamakka és Vacskamati. . két borbolyagyökeret.Isten hozott benneteket! . mint ő. akik szerepelnek benne. Ez ügyben be is festették kékre. mert mindjárt letartóztatunk benneteket. s az oldalára egy fehér csíkot pingáltak. Nevezetesen Gepárd Géza alőrmesterről.Irgum-burgum-teremtette-szedtevette! .Jó napot. Te jó ég.Csavargókülsejűek! Vadkan Valdemár nagy nyugalommal a másik oldalára fordult.mondta Mikkamakka. Tudta. .Jó.böködte őt Gepárd Géza alőrmester. mert akkor Gepárd Géza a saját lábán közlekedne. . két csavargókülsejű! . Nem tudom. Medve Medárd főőrmesterről.tette hozzá Gepárd Géza.Ébredj! .Ez a Négyszögletű Kerek Erdő? .Mit rohansz. . ekképpen: . mert a kisebbik csavargókülsejű elég gyakran mirgett-morgott.köszönt vissza Medve Medárd főőrmester.Az utóbbi időben kissé kemények a csigabigák . aztán eszébe jutott. csak feltöltöm az akkumulátoromat. aki a mese kezdetén éppen a Négyszögletű Kerek Erdő felé ballagott. nagy fittyekkel. Őket vette észre a Négyszögletű Kerek Erdő két rendfenntartó közege egy tisztásról. Vagy kis fittyekkel. Azaz egy riadóvadkanhoz. nem szalad el az erdő! Ha erre a nagyobbik lassított. A riadóautó ugyanis maga Vadkan Valdemár volt. hogy nem lehet ez valami sürgős ügy. és nem a riadóautót helyettesítő Vadkan Valdemáron. . De azért persze legfőképpen a két csavargókülsejű egyénről.Isten hozta őket! . már csak azért is.

Na jó. . mert éppen napozott egy ághegyen. dehogy.toldotta meg Vacskamati.Akkor recsegni fog a sebességváltóm.Ne vitatkozz! . Erre a varjú maradt. úgy szólsz. ami annyit jelent. Istenien.Én aztán nem . Előbb egyesbe tegyél . dehogy . közben megette Gepárd Géza sapkáját is.mondta Valdemár. .Ééén? Öt kilót! Amikor összevissza fél kiló vagyok! . mikor tanulod már meg! .mondta dühösen. . A varjú megsértődött. már lebbentette is a szárnyát.mondta elgondolkodva Medve Medárd -.Négyes sebesség! . Szürkevarjú Szeréna Vadkan Valdemár fejére ült. hogy ne egyetek folyton.rikkantott az alőrmester. Mármint Szirénfalvi Szürkevarjú Szeréna. amikor végre kisütött a nap! . biztos Szürkevarjú Szeréna hízott öt kilót. akkor egyes . hogy ő is mondjon valamit. Vadkan Valdemár ekkor már négyes sebességgel haladt. igaz. Vadkan Valdemár végre feltöltötte az akkumulátorát. . és szirénázott tovább. gepárd vagy. Szürkevarjú Szeréna rikácsolt.mondta neki Gepárd Géza -.Éppen most. Mondtam. én szilfid vagyok.méltatlankodott Gepárd Géza -. Okvetlenül. A legutóbbi út óta legalább öt kilót híztatok. A gyorsasága mit sem növekedett.ijedt meg az alőrmester -.mérgelődött Medve Medárd.Nagyon jól csinálod. amikor öt kilóval kevesebb voltál? .torkollta le az alőrmester. és meg se mozdult. Kocogni kezdtek. .Egy kis fogyókúra jót tenne nektek . Az alőrmester sivalkodott.mondta hivatalos hangon Gepárd Géza.Sapka nélkül is gyönyörű vagy. hogy én híztam öt kilót?! . .Szirénázzatok magatok! .Kérjétek meg Rigó Rezsőt.És fityfiritty .egyezett bele Gepárd Géza. mint egy repedt fazék.Azazhogy nekem tenne jót. a hátára meg Medve Medárd és Gepárd Géza. Ő volt ugyanis a sziréna. de Medve Medárd közbeszólt: .Nem szilfid vagy.Érdekes .Á. hogy négyszer annyira lihegett. Medve Medárd megnyugtatta: . Még Bölömbika Balambéron és Szélkiáltó Szidónián is túlteszel. Szeréna torkán akadt a szirénázás. De Szirénfalvi Szürkevarjú Szeréna vitatkozott: . ő majd szirénázik nektek. Ezzel mentek tovább. Mert őneki mindig kell valamit mondania. mint egyes sebességben. hogy elröpüljön. . ..nyögte. Végre elkészültek. . . akkor hány kiló lehettél.Nem elég félelmetes .S csak nem azt akarod mondani. . . .Elég gyengén adod elő . Kerítsd elő a szirénát! A szirénát elég nehéz volt előkeríteni.

lihegte Vadkan Valdemár. . . amikor végre meglátták Mikkamakkát és Vacskamatit.szólt rá Gepárd Géza. .nyögött fel Medve Medárd -..bizonytalankodott Gepárd Géza.Munkakerülés .Ezt nem értem .. . szándékosan defektet kapok .Na jó .Nem vitatkozunk . miközben lekászálódott Valdemárról (a riadóautó megkönnyebbülten felsóhajtott) -.Nézz csak az égre! . azt jelenti.Hát hogyne lennénk csavargókülsejűek .Ajaj . én nem! . . kérlek alássan.Nagyszerű . Szeréna szirénázott..Csak ő csavarog .mosolygott Mikkamakka -.örült Vacskamati -. . És különben is fáradt vagyok.Mi az.Mi az. ez nagyot változtat a tényálláson! Tényleg csavarognak. Vállára kapta a riadóautót szirénástul. akkor viszlek egy kicsit. én rengeteget dolgoztam! . . hogy le vagyunk tartóztatva? .Őrült..vihogott Szeréna.Foglyokat nem szállítok . .mondta Mikkamakka.mondta neki Gepárd Géza. gepárdostul.Csak ő . .Hát az..De hát hogy képzeled .szakította félbe Mikkamakka -. Csak akkor ültek vissza Vadkan Valdemárra.kiabált Vacskamati -.mormogta Medve Medárd. igazad van . .kérdezte Vacskamati. izé. . mennyit dolgoztam én? . még sohasem voltam letartóztatva! . .Csend! . . .Mert csavargókülsejűek vagytok .. .mondta fölényesen Gepárd Géza alőrmester.mondta Gepárd Géza szigorúan. .mondta gyanakodva Vadkan Valdemár.érdeklődött Mikkamakka.utasította rendre Gepárd Géza.mondta neki Gepárd Géza. ahogy a torkán kifért. és Medve Medárdhoz fordult.Ha tovább folytatjátok.Munkakerülők vagytok.A gépkocsi nem beszél! . . hogy le vagytok tartóztatva.kiabált megint Vacskamati -.szegezte neki a kérdést Medve Medárd. félrenyeltél? . azt jelenti . nem látod. tudod..Akkor hét nem létező varjú voltam . miért vagyunk letartóztatva? . .Én is csak félig értem. Világéletemben utáltam a számtant. .Csend! . Azaz félig nem értem . .csapott a homlokára Medve Medárd.Hát akkor halljam: mit dolgoztál? .Csend! .Le vagytok tartóztatva. hogy sziréna vagyok? . szóval. hogy. .mondta Medve Medárd -. amikor tényleg csavargunk! . . .S ha szabadna tudnom.morgott Medve Medárd. . Medve Medárd megköszörülte a torkát.Szóval akkor munkakerülésért.súgta neki.Aha.kérdezte tőle Vacskamati. miközben fürgén lepattant a riadóautóról.

.vihogott kárörvendően Gepárd Géza alőrmester. a kitüntetéseidet eszem! .Ó .Mit gondolsz. Mikkamakka felelet helyett az égre mutatott. mitől? . Olyan kócos.szegte hátra a nyakát Medve Medárd.Na látod! .Mit látsz? . gyönyörűséges! . hogy „na látod”? . . azt ő csinálta.Bodrosak.kérdezte Medve Medárd.Mert ez nem dolgozott semmit.. . .kérdezte tisztelettel Medve Medárd.Akkor csak ezt visszük el .Hát mert kibodorítottam őket .vigyorgott Valdemár -.Már megint kavicsot eszel csigabiga helyett . . .Bárányfelhőket. .csapott a mellére Mikkamakka.álmélkodott Medve Medárd. mitől bodrosak? . hogy még! .mondták mindannyian -. .Tényleg segített? .Engem is kibodoríthatnál .Milyenek? . Vadkan Valdemár foga alatt nagyon ropogott valami.mosolygott Mikkamakka -.De hiszen az a legszebb .Haha . Ezek után nagy békességben együtt ebédeltek valamennyien.Na. . Mikkamakkának segítettem.Nézek . az a kócos. . .Mivelhogy én vagyok a bárányfelhő-bodorító.Nézzétek csak! Ott úszott egy bárányfelhő.sóhajtott Szirénfalvi Szürkevarjú Szeréna.mutatott Gepárd Géza Vacskamatira.siránkozott Vacskamati -. . Egymásra nevettek Vacskamatival. .Mi az.Dehogynem . .Mitől? Tényleg. .Miért engedsz neki belekontárkodni? . A többiek is az eget nézték.

Hogyhogy mikor? .kiáltott Vacskamati. ez az.egyszóval úgy. .örült Vacskamati.Mit na ugye! . mit mondtál .Mikor? . Mikkamakka vakarta a feje búbját. hogy majdnem mindent tudok.rukkolt elő a nagy kérdéssel Vacskamati. . Kicsit sírósan.Születésnapja mindenkinek van .mondta. ugye.Tudtam.Ajaj! . nem azért mondtam. .Ugye.folytatta Vacskamati.Azazhogy csak emlékezni tudtok. .Mikkamakka. . . avagy majdnem tudok mindent. .Ez az.Akkor megállapodtunk abban. ahogy szokott. jó.jelentette ki Mikkamakka.kérdezte reménykedve.Honnan tudnám azt én? Neked kéne tudni.Nem baj .morogta Mikkamakka. . Vacskamati nem tágított. neked! De nekem mikor van? . . .legyintett Mikkamakka -. tudtam! .VACSKAMATI VIRÁGJA Ott állt Vacskamati Mikkamakka előtt.mérgelődött Mikkamakka.mondta boldogan Vacskamati. .mondta. .Nem értem pontosan. Mikkamakka ábrázata azt mondta: elő vele.Egyszer beszéltünk már erről . ezt tisztáztuk . vagyis hogy mindent majdnem tudok. te mindent tudsz? .mérgelődött Mikkamakka.Egy kérdésem lenne . . .mondta szomorúan Vacskamati.Ugye nekem van születésnapom? . meghallgatsz? Mikkamakka ábrázata azt mondta: meg hát. kicsit nevetősen . .Nekem például december elsején.Hát mégis igaz. emlékszem! .tárta szét a kezét Mikkamakka. .Neked .De ha egyszer van! . .mondta fitymálva Vacskamati -. Mikkamakka elég komor képet vágott. . . Mikkamakka ábrázata azt mondta: de még mennyire.Jó.Na ugye! .mondta mogorván. . .keseredett el Vacskamati. Vacskamati kicsit félénken azt kérdezte: .Emlékezni azt tudtok . Vacskamati izgett-mozgott.De nem tudom .Azazhogy még sincs születésnapom . .komorodott el Vacskamati -. de mikor? . .

Mit akkor? . . Nagy kő esett le a szívéről.. és eddig egyszer sem volt születésnapod.Mi történt? .virult Vacskamati. Mikkamakka mélyen elgondolkozott.Kedden? Mikkamakka bólintott.De hiszen akkor.Na.Hát a születésnapom! .Már tizenöt éve ismerlek.És akkor mi van? .ugrott fel Mikkamakka. . Aromo.mondta Bruckner Szigfrid. .mondta aztán. .. Ló Szerafin.Isten éltessen! Kiszaladt a tisztás közepére.emelte fel az ujját Mikkamakka -. Nagy Zoárd.Április tizenötödike. csak. Vacskamati felvidult. hogy a többiekbe is belefulladt a szusz.. kedd. Szörnyeteg Lajos és Dömdödöm. . Milyen kedd van ma? . De olyan feltűnően.Ma április tizenötödike van! . Isten éltessen! .Hogy minden kedden születésnapom legyen.kérdezte Nagy Zoárd. Bruckner Szigfrid hirtelen elhallgatott. .mondta sarokba szorítva Mikkamakka. .Hogyhogy kedd? Hiszen kedd van.kiáltott Bruckner Szigfrid.De ma kedd van . .kiabálta -.mondta Vacskamati. .. . .Tényleg kár . . és újra gondolataiba mélyedt. Vacskamatinak születésnapja van! Elő is sereglettek mind.mondta Vacskamati.Csak. .. akkor ez az .Fiúk . és Vacskamatihoz fordult.kiabálták.Még mit nem! Csak minden április tizenötödikén. .Például ma . majd elfelejtettem! . .kiáltott Vacskamati. .Nem lehetne inkább kedd? . . Egy évben mindenkinek csak egyszer lehet születésnapja. .Azt már nem.Tehát minden kedden .Az mindjárt más! .. Ott sürögtek-forogtak Vacskamati körül. Bruckner Szigfrid. elég furcsa . .Isten éltessen. és felragyogott az arca. április tizenötödikén születtél. .Kár .. .Jé.

Bizony kornyadozik. aki mind a két fülére süket. Bruckner Szigfrid. amíg egyszer csak nagy mérgesen azt nem mondta Dömdödöm. na lám. sápadozott. sikongatott.A többiek meg suspitoltak. rá is nézett? Nem nézett rá. csuda egy virág volt. Egészen addig. El is futottak mindjárt. tessék kékelleni! .Jaj. Sok kedd elmúlt. hogy dömdödöm. És két nap múlva azt mondta: .Pedig az én virágom. Vacskamati meg nekiesett. Vagy még annál is jobban.Bizony nem öntözi. kékje. Vissza is jöttek mindjárt. Úgy hívták: Vacskamati virágja. Vacskamati virágja. öntözte? Nem öntözte. . elfelejtettem! . Azt hiszitek. odanézz.Öntöztelek. fonnyadozott. kék is volt. Dörömbölt boldogan. sárga is volt. sutyuru-mutyuru. .Bizony hervadozik szegény virág. Igen boldog volt. kornyadozott. simogatta.” Ezt pedig csak az nem érti. A virág meg! Uramfia! Szegény. Pedig hozzá is elhallatszott. de biztosan nagyon dörömbölt akkor a szíve. csak úgy sercegett szegény virág gyökere. tessék zöldelleni. De egyik sem volt Vacskamati születésnapja. a kezükben.Bizony rá se néz. Hát így zajlott le az a születésnap.Dömdödöm azt mondta. Na és a kezükben. . Merthogy Dömdödöm azt mondta. kapálta naphosszat. Láttátok volna Vacskamatit! Irult-pirult. mégis kornyadsz. tessék lilállani. Így beszélt Ló Szerafin. Azt hiszitek. kapálgatta? Nem kapálgatta.Hát akkor törődj vele! A virág hervadt volt.Hát akkor gondozd! . Hogyne hallották volna! . két napja csak veled foglalkozom. öntözte reggeltől estig. . mintha nem tudná miről van szó. sárgája. . akinek tizenöt év óta ez a kedd az első születésnapja. Mindig tudtam. Aztán elmúlt. Összedugták a fejüket. Dömdödöm és Szörnyeteg Lajos. Vacskamati meg úgy tett.mondta Ló Szerafin.sápítozott Vacskamati. kapáltalak. becézgette. szegény Vacskamati virágja! Azt hiszitek. lehelgette a virágját. ugrált. zöld is volt. lilája. törődött vele? Nem törődött. . Azt hiszitek. hogy „dömdödöm”. Aromo.Bizony nem gondozza a virágját. . A virágnak odalett zöldje. Nagy Zoárd. adjunk ajándékot az ünnepeltnek.Hallottátok? . Ne haragudjatok! .Hát akkor öntözd! . fonnyadt volt. mégis hervadsz! Mi lesz már! Tessék sárgállani. ahogy Dömdödöm azt mondja: „Dömdödöm. estétől reggelig. dédelgette. . a kezükben egy cserép virág! Lila is volt. táncolt.

mondta ekkor Dömdödöm.mondta a virág.mondta Ló Szerafin -. Nagy Zoárd. hogy kérdezzük meg a virágot is? . . hogy elvesszük tőled a virágot.esett kétségbe Vacskamati.mondta a virág.De hiszen nem kapálgatott! .De igenis elvesszük! . erre megint összesereglett Ló Szerafin.Lilállani! .Jaj. .Sárgállani! . két nap alatt virulni fog?! .Döm. Szörnyeteg Lajos és Dömdödöm. .Aztán meg agyonöntözött.Agyonkapált. ne! .Akkor meg miért maradnál nála?! .Tudom .mondta Bruckner Szigfrid -. . és most azt hiszed. . . .Mit képzelsz .mondta a virág.Tudom .Sápadt lettél.Tudom . Aromo. Bruckner Szigfrid. .Tudom .mondta a virág. . .mondta a virág. . . Csodálkozva néztek rá.Akarsz Vacskamatinál maradni? A virágnak szép virághangja volt.Csenevész lettél.Na.Zöldelleni! . .mondta a virág. Megkérdezték hát a virágot.mondta a virág. .Dömdödöm .De hiszen nem öntözött! . . .mordult rá Bruckner Szigfrid. .Tudom .Tudom .Kékelleni! .Igen .Azt mondod.mondta. .Dömdödöm! .De hiszen rád se nézett! .Úgy határoztunk . hónapokig nem törődtél vele.Tudom . .

Hiszi a piszi.Azért. rendesen öntözlek. törődöm veled ezután .mondta a virág. .Meglátod. . Vacskamati táncra perdült.. amilyen még soha. mert szeretem .Miért szereted? .Csak . alig látott az örömtől.háborgott Aromo. ugrált a virágja körül.mondta a virágnak. A virág meg azt mondta: .mondta a virág. . És olyan boldog volt. kapállak. .

úgy látszik. De Vacskamatinak aztán mormoghatott. a pancsikálást.Ványadt? Még hogy ványadt?! . ösztövér. mert abbahagyta a zörgés-börgést.Ez az! Mitől?! .mondta fennkölten. kis földhöz ragadtak.kiabált Aromo. a labdázgatást. csenevész. A NAGY.Nem téged kérdeztelek . . ezt a pillanatot várta. Ide süssetek! Ettől a szónoklattól még Aromóba is némi kis tisztelet költözött. labdázgatott a ványadt barackokkal. . mint a sicc? . Szájtátva bámulták őt. . barackbefőttet csinálok.Úgy fogtok tisztelni. EGYETEMES. .kérdezte drámai hangon.Nem látod? . egyetemes. . Mint a sicc! .Mi ez? . De ti. . egyetemes. gyöszös. . csökött! Vacskamati.Mi az hogy ványadt! Csenevész. pancsikált a gyanús lében.És mitől fogunk úgy tisztelni. mitől fogsz meggazdagodni? .kérdezte gúnyosan Bruckner Szigfrid. Vacskamati meg mint egy bűvész fölkapott egy ványadt barackot. magasra emelte.legyintett Vacskamati. gyöszös.Talán a nagy.suttogta Szörnyeteg Lajos. hogy gazdag leszek .mondta működés közben. az egy Aromo kivételével.Mint a sicc? . .Valóban .mérgelődött Vacskamati.Nyúlnak nyúlfarknyi esze . . nem ismeritek Vacskamati nagy.Ha szabad érdeklődnöm. És zörgött-börgött az üvegekkel.Egy dió . Odasütött hát ő is. ösztövér.A barack az ványadt.mondta Vacskamati -. a nagy. mert Ló Szerafin megkérdezte: . világméretű agyvelejének nagy. . Hősi pózba vágta magát. VILÁGMÉRETŰ CSALÓ Vacskamati igencsak működött. Na persze Aromo azonnal elhúzta a száját. . csökött.Ha egy macskaféle azt mondja.Igenis ványadt! . .mondta nagy büszkén Vacskamati. . annak jó vége nem lehet . . . pancsikált és labdázgatott tovább. világméretű befőttesüveggel.VACSKAMATI. világméretű agyvelődet akarod befőttként eladni? . mint a sicc . . egyetemes.Igen.mormogta.Ezekből a ványadt barackokból? ..heherészett Ló Szerafin. .nevetett Vacskamati. hogy sicc. világméretű agyvelejét! A hatás elsöprő volt.Attól.kérdezte Szörnyeteg Lajos. Vacskamati zavartalanul zörgött-börgött.mondta megvetően Vacskamati. világméretű találmányával. egyetemes. . Aromo csak vihogott.Most megismerkedhettek a nagy Vacskamati nagy. egyetemes.bődült el Bruckner Szigfrid.. . Azaz nem egészen zavartalanul.

mondta komoran Bruckner Szigfrid.mondták a többiek. . .Még kérdi! Nagyítóüvegből csinál befőttesüveget. Az emberek majd boldogan megvásárolják a befőttedet. világméretű csaló vagy. De ezt figyeljétek! Meglóbálta a feje fölött a barackot. köpnek és pöknek . .ugrándozott Vacskamati.védekezett Szörnyeteg Lajos -. mogyorónyi barackot találnak az üvegedben. . és ványadt. . . egyetemes.Akkor aztán lesz haddelhadd .Bizony.Ványadt ez a barack? . jól mondjátok. Fölhördültek a csodálkozástól.. .De be ám! . csenevészke. egyetemes. ez nem jelenthet mást. akkor sem veszik meg. .Nahát ez az! .Azt akartam mondani .De hát ez nagyszerű! . aminek az a címe. .Akkor ez azt jelenti. egyetemes. egyetemes.vette át a szót sugárzó arccal Aromo -.bólogatott Szörnyeteg Lajos.folytatta Ló Szerafin -.nézett rá szemrehányóan Ló Szerafin. hogy csodabefőttet vásárolnak csodabarackból.Gondoljátok. hogy egy dió nagyságú barack. hogy én egy nagy. . Odahaza kibontják.mondta büszkén Vacskamati.Nem kétséges.. mert azt gondolják. világméretű találmányom. Az emberek köpnek. Szemből is. . hogy Nagy. vacak..Megrendül benned a bizalmuk . pöknek . még a fényképed is benne lesz. . mint egy úritök.Jobban mondva ez a te nagy.Miért volna ez nagyszerű? . mint. Fölcsillant Vacskamati szeme. világméretű csalók? . . . sose mosod le magadról. gyöszöcske. töppedt. világméretű csalásod .Azt mondod. hogy ez egy nagy.mondta Aromo. világméretű csaló vagyok! Ló Szerafin bólintott. világméretű csalás? Bruckner Szigfrid böffentett.Bizony . . Árulhatsz nekik akkora barackot.Ez a helyes beszéd . világméretű csaló. Ványadtka.mondta Bruckner Szigfrid. belehelyezte az előtte fényeskedő befőttesüvegbe. mint egy sárgadinnye. . .bólintott Vacskamati. és még kérdi! Vacskamati kivirult.Sőt. . meg profilból is. becsapás. . Ez az én nagy. hogy nagy.Az emberek kapkodni fognak a befőttem után.rikkantott Bruckner Szigfrid -.Te nagy. A ványadtka barack akkorának látszott a befőttesüvegben..Hát bizony.. mert azt hiszik. egyetemes. hogy bevesznek akkor abba a könyvbe is. és mint egy varázsló. egyetemes. ha találkoznak veled. . és soha többé egy szavadat sem hiszik. . egyetemes.Az bizony.

Ezt nézzétek meg! Mit tud a nagy. .kiabálták az emberek. mert ilyen még nem volt. majd a torkán akadt a barackmag.Mert ezekben a befőttesüvegekben akkorka barackok vannak.Már miért volnál? .Na itt van. .Dehogy verik .Ingyen .Édesnek édes . .Ugye csodálatosnak látjátok? .A szégyentelen . sikogatva kísérték haza Vacskamatit. nyisd csak ki! .. mint egy ma született dió. . meggazdagodtál? . Haha! .Na. nagy barackok! Vacskamati a hasát fogta nevettében. .Oda nézzetek. nyisd csak ki! A nagy bajszú kinyitotta az üveget. egyetemes. Nahát. Hamm.mondta Vacskamati -. .Miért ne látnánk annak. Na nézd! Tényleg mint egy csökött dió.mondta Ló Szerafin.mondta gyanakodva Aromo.Mennyiért adod? .néztek utána mogorván a többiek. Mert ilyesmi csak egyetlenegyszer fordulhat elő a világon. . mi az . már verik! .mondta. milyen mókás! .Nagyon jó fényképarcom van . Na. nótaszóval. de csodálatos! Ilyen szép barackot még sose láttunk.mondták az emberek. Vacskamati! Vacskamati csak vihogott örömében. a piacon körülállták ám Vacskamati portékáját. . majd kidűlt az oldala.Éljen Vacskamati! .Mégiscsak én vagyok a világ legnagyobb csalója! .rikkantott boldogan Vacskamati. amikor az . Nem is emlékezhettek. . Ekkora ingyenes. Nagyon híres. kivett egy barackot. . És talán nem is lesz. Úgy kacagott a nagy bajszú. . amikor a saját szememmel látom. Az emberek meg egyre többen tolongtak Vacskamati körül.suttogta boldogan Vacskamati. Néztek nagy ámuldozva.Híres ember leszek. . Hogy adod. világméretű csaló! Nagy vigasság volt.mérgelődött egy nagy bajszú -. Nagy ünnepelve.Éppen hogy majdnem a vállukon hozzák.Nézd.Hogy mondhatsz ilyet .mondták az emberek -. amióta a világ világ. rikogatva. . .kiabálták. És már vitte is a piacra a befőttjeit. hogy gyönyörű. kacagásos befőttevésre még a legvénebbek sem emlékeztek.De gyönyörű barack . és úgy nevetett. nagy befőttevés. . .Nahát! Vacskamati osztogatta a befőtteket. bekapta a ványadt barackot.kérdezte Bruckner Szigfrid -.

kérdezte boldogtalanul Bruckner Szigfrid. gazdagság . Mert egyfelől a befőtt már réges-rég elfogyott.Legalább nekünk is hagytál egy üveg befőttet? . mert arról álmodott. Mert én vagyok a földön a legnagyobb. és az égzengető ünneplés és hejehuja közepette elaludt. legvilágméretűbb csaló. . egyetemetlen. . . s mosolygott álmában. egyetemes.mondta mérgesen Aromo.Nem érdekel az engem.Ugyan. hogy a nagy.Pfuj! . legegyetemesebb és legvilágméretűbb csalója.Aromóra nézett. Nem látod. világméretetlen mezei nyúl vagy. De hiszen kérdezhette. . .. Vacskamati meg fáradtan a fűre hajtotta a fejét. Másfelől mert Vacskamati már aludt.legyintett Vacskamati.Te meg csak egy pici. hogy a világ legnagyobb. legegyetemesebb. világméretű csalásomat ünneplik. .

.Színészkedik .mondta síri hangon Bruckner Szigfrid -. talán meg akarsz vendégelni bennünket? .kérdezte Mikkamakka. .bólintott Mikkamakka -.Azért ordít. mert negyven kiló parizer nyomja belülről. legvégül pedig Szörnyeteg Lajos.Dömdödöm. Csodanekem.mondta. a kiérdemesült cirkuszi oroszlán először üvöltött föl.suttogta megrendülten Szörnyeteg Lajos. Elöl ment Mikkamakka és Vacskamati Mamintival. Bruckner Szigfrid egy tölgyfa alatt ült. megtekintjük. csak egyétek meg.rázta a fejét Ló Szerafin. Egy nagy könnycsepp jelent meg a szeme sarkában. A második ordításnál azonban már gyanakodni kezdett. . a lépkedő fenyőfa. És ekkor megint fölhangzott a fájdalmas oú-aú-uó. Vacskamati megjegyezte: . Keservesen.mondta csendesen Nagy Zoárd.mondta élénken. . telezabálta magát . . .Itt van . .üvöltött Bruckner Szigfrid. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl. .Világos.Nem látod.kérdezte Mikkamakka. Mert nadrágtartóból kettő volt neki. Már sírt.És ünneplőbe öltözött . . Fölkerekedett az egész társaság.Vége a világ legrendesebb élőlényének.Micsoda történt? .mondta még síribb hangon Bruckner Szigfrid.Tudtommal ez az egy pepita nadrágja van.Mégiscsak meg kellene néznünk . mellette érintetlenül hevert a negyven kiló parizer. . Mit se törődjetek vele. dömdödöm . .A FÁJÓS FOGÚ OROSZLÁN Amikor Bruckner Szigfrid. Nagy ünnepnapokra pirosba öltözött.A halotti toromra . a kicsi zöld tündérrel. Egy szürke és egy piros. . . faljátok föl. Utánuk Ló Szerafin. Bruckner Szigfrid ordított. . tömjétek magatokat.morogta Aromo -. .Megcsodaőrültél? . tegnap kapta meg a nyugdíját.Mi az. és negyven kiló parizert vett magának. a legjobb szívű behemót és Dömdödöm. hogy a halotti toromra tartogattam.. Szigfrid a piros nadrágtartóját vette föl. .Talán éhes .Én ugyanis meghalok. .Vége a világ legszebb oroszlánjának.mondta neki szemrehányóan Ló Szerafin. Nagy Zoárd és Aromo. semmi baja. .Mire? .Úgy van . Erre Dömdödöm Bruckner Szigfridre mutatott..érdeklődött Mikkamakka. a kék paripa -.Oú-aú-uó! .Hogyhogy ünneplőbe? .Ijesztgetni akar bennünket.vélte Aromo.kérdezte Vacskamati. . . . hogy nem nyúlt a parizerhez? . . Csodabruckner Csodaszigfridnek. Ahá! Most vették észre.Lehetetlen .

. Bruckner Szigfrid rázta a fejét. Bruckner Szigfrid felugrott. jaj de siratom szegényt! . ... Mert annak idején igenis mostam.Likacska .A fogam . Aromo. . a hideg csak úgy futkosott a hátukon: Hű..toldotta meg Nagy Zoárd. hogy annak idején se mostam fogat. Ezzel.Kicsodát? Kicsodát? Hát kinek lyukadt ki itt a foga? Ki van itt halálra ítélve? Kicsoda? .pattant fel Bruckner Szigfrid. vágok.. hogy mi bajod! .engedte el Bruckner Szigfrid. és ütök. .bólogatott Vacskamati... sajnálom..Hát bizony. Nézzétek..mondta Aromo.. Most nem kellene siránkoznod. azt magyarázza.. Lebiggyesztette a száját. . dödöm.Egy lyuk . a foga! . hogy dehogyis ilyesmiket mondott.s nehogy kétsége legyen bárkinek is. .így Szörnyeteg Lajos... Bruckner Szigfrid lehajtotta a fejét. megdöngette a mellét. a fogam! Ojjé. . De majd. ölök.rázta a fejét ijedt arccal Dömdödöm.. . Látszott.mondta Ló Szerafin. Sőt.. ha.Kicsodát? . . .Szóval te is... .Dödöm. .. jaj de szánom. egyáltalán nem fáj. hogy lyuk? He? Vagy lik? Luk? Likacska? Lyukacska? He?! Vagy liki-luki? Mi?! .kérdezte részvevően Aromo.Hát ez igaz.Még egy szójáték. har..Liki-luki . siratom. hogy sohasem mosok fogat?! . és akkor Bruckner Szigfrid szörnyűségesen felüvöltött: .mondta borzongva Mikkamakka.. aú-oú-uó. és mindannyian látták. te is gúnyolódsz! Azt mondtad talán. ez kilyukadt . egy-két nap múlva.zokogta -. . .Azt . .kérdezte gyanakodva Aromo. . egy sötét foltocska a jobb fölső szemfogán! . De az nagyon csúnya rágalom volt. . Ide nézzetek! Felhúzta az ínyét..Inkább a fogmosást gyakoroltad volna annak idején. harapok ..Azt állítod.Jaj de sajnálom.De hát ne ordíts már. .fordult hozzá Mikkamakka. tudok is én már harapni. dömdödöm .Döm . s azon nyomban sírva is fakadt.itt elcsuklott a hangja . Most . Ez igaz.mondta ekkor Dömdödöm -. mondd meg..Azért mondom! . ó jaj. brrr.Lyukacska . .Magamat! Magamat szánom. bevallom. .Lik . Aromónak elege volt már a nagy siránkozásból.Nem.mondta bánatosan Maminti.suttogta Bruckner Szigfrid -.tette hozzá jelentőségteljesen. és galléron ragadta.Nagyon fáj? .és hara. ellenkezőleg! .. én úgyis meghalok..Most még nem fáj.

akadékoskodott Vacskamati -.Olyan. .Hathatóst.Ezt nem értem .nézett Aromóra tátott szájjal Nagy Zoárd. . hanem héthetőst találjunk ki. . . inkább üljünk össze. mit?! . beletörött! . mikor egy pálcán kézen állt a fálcán. ha egyenesen is megmondanád.Valóban nagyon szép szónoklat volt . Amit Aromo mond. az volt a múlt. . hogy sohasem mostál. hogy nyolcnyatóst. Igaz. amikor.mondta Mikkamakka.Az milyen? . amitől biztosan elmúlik Bruckner Szigfrid fogáról a lyuk..Beletörött. lefetyeltek itt. mondd azt.. hogy annak idején mégis mostál.háborgott színésziesen Bruckner Szigfrid. sőt! . nem jön ki. . elismered. .rikoltotta Aromo. de azt állítod. neki meg. mikor .. mikor a róka volt a tyúknak a legjobb móka.kiáltott Vacskamati -.. akkor mikor mostál te fogat? . és találjunk ki egy hathatós módszert. hogy nem? Az annak idejénről beszélj! . . még csak ott tartok. . és mikor a récék voltak az észmércék.Mibe törött bele? . Az agyvelőm. aj.bődült el Bruckner Szigfrid -.suttogta Vacskamati -.rebegte Szörnyeteg Lajos -.Helyes . de annak idején mégis. . egy szörnyű lyuk van a szemfogán. .Jaj. mikor a szamár volt számtantanár..Ó.Az az annak idején akkor volt . hogy tizenhathatóst vagy tizenhéthetőst! Kész.Nem.Már elnézést .Micsoda? .Milyen módszert? . . a lépkedő fenyőfa. akkor miért móka? .Ezt a pofonegyszerű dolgot nem érted? Sohasem. . vagy azt.mondta Aromo -.Na.vágott közbe Mikkamakka -. . majd elfelejtettem. mit hadrikáltál itt. .Csak locsogtok. ..érdeklődött Ló Szerafin. Hogyhogy.esett kétségbe Maminti. hogy mikor egy pálcán kézen állt a fálcán. de nem ártana. .Majd én megmondom. neked is a fogad? . Azt állítottad.Az ám . hogy mostam annak idején fogat.kérdezte Nagy Zoárd..ordított föl Szörnyeteg Lajos. kérlek szépen .. szegénynek .mondta Mikkamakka -.Mikor a hírt a birka írta. Most már csak okos dolgokat akarok hallani..Különösen az volt szép .Nem baj .Hát ebbe az egészbe. amikor a róka megeszi a tyúkot. Körbeülték Bruckner Szigfridet. ebből elég . ahogyan mondta. . hogy mikor a róka volt a tyúknak a legjobb móka. .Az.Ne ordíts. ami elmúlt. és ami ezután lesz.Ez gyönyörű szónoklat volt . . akkor ne is hathatóst. nem a fogam.Mit értesz te.és itt elakadt.mondta gyanakodva Bruckner Szigfrid -. . . Mit nem értesz ezen? . az lett a jövendő. nem tudtam olyan gyorsan követni.Bruckner Szigfridre mutatott -.

Ráadásul. .Jó. És persze megint Aromónak jutott eszébe legelőször a megoldás. .szólt közbe Vacskamati.. Aromo haragosan a közbeszólóra villantotta a szemét. Sárga kalucsnit viselt. és összevissza hazudozott nekem. azzal előálljál . . hogy úgy döntöttél? Talán az a véleményed! Aromo lesújtóan ránézett.rikkantott Szörnyeteg Lajos.Mi lenne .folytatta zavartalanul Bruckner Szigfrid -.Jaj.Szóval. ..Halljátok? Ez megőrült! .Egyszer találkoztam egy miszerinttel.Tehát kettős feladat: Bruckner Szigfrid foga kilyukadt. . Az ugyebárokról meg az ámbátorokról nem is beszélve.Úgy döntöttem .És hazudozott? ..Szerinted mi az a miszerint? . És ez a csokornyakkendős miszerint raccsolt is.Azért volt a tyúknak jó móka a róka. miszerint.intett Mikkamakka.legyintett mérgesen Bruckner Szigfrid. Csokornyakkendővel. .. Szörnyeteg Lajos agya beletörött.Ezeket a miszerinteket hagyjuk! .Úgy döntöttem. de Ló Szerafin rögtön félbeszakította. akkor ülj oda Bruckner Szigfrid mellé! .Most nem arról van szó.De mennyire! .És te találkoztál egy kötőszóval? . .Most mondtam. . . hogy akármi eszedbe jut.Mi az. .. majd ismét Bruckner Szigfridhez fordult.nézett szét segélykérően Aromo.Akinek valami eszébe jut. . Azaz. az jelentkezzen! . várjuk csak ki a végét! Mert Aromo igen vészjósló ábrázattal emelkedett fel a helyéről.kezdte. .Mondjad! . csak ha Bruckner Szigfrid fogának megjavítására támad egy gondolatod. . Elegem van a miszerintekből. .. Csokorny. elő a mentő ötletekkel! Egy darabig gondterhelten bámultak maguk elé valamennyien. . mégiscsak beletörött az agyvelőm! . Az ámbárokból meg az annakellenérékből is elegem van.magyarázta türelmesen Mikkamakka -.Köcsögkalapot viselt .siránkozott Szörnyeteg Lajos. egy kötőszó. . Aromo feldühödött. . nekem mégsem jut eszembe semmi.. Sőt. te találkoztál egy miszerinttel? Szerinted mi az a miszerint? .Szitakötőszó . hazudozott! Raccsolva hazudozott. Rajta.néztek rá kíváncsian. hogy az a véleményem.rántotta meg a vállát Bruckner Szigfrid -.Eszembe jutott! . sárga kalucsnit és frakkot.

sóhajtott Bruckner Szigfrid.Hiszen az kis híján öt hónap .Azt akarod.. Naponta öt percet kellett volna eltöltenie fogmosással. Így hangzott: . Elég büntetés neki a lyuk a fogán. aúaúaú! . évi.szellemeskedett Ló Szerafin. . és ami marad.kérdezték tőle részvéttel.Döm . .Csak ez a megoldás . . ne igyon. .Dömdödöm! . és egyszercsak. és sajnos egyre nagyobb büntetés lesz. hogy közadakozásból vegyünk kétszáz fogkefét és kétezernégyszáz tubus fogkrémet. . de ne szóljatok közbe! Bruckner Szigfrid foga azért lyukadt ki.Éppen ezért kérünk valami mentő ötletet. azt is ki kell húzni. . Moshatja ítéletnapig.Hát .Egyáltalán nem őrült meg . Lélegzet-visszafojtva figyelték.. az aztán a szörnyű! Mikkamakka. foghúzás. az száz év alatt. .mondta magabiztosan Aromo.Uuuuuuu! .állt fel pironkodva Ló Szerafin -. és még a szökőnapokat bele se számítottam. nekem volna egy ötletem. .mondta Aromo -. Ami azt jelentette.mondta sajnálkozva Ló Szerafin. Legföljebb tiszta lesz.. s amíg el nem fogy. csak nyiszálja. évi harmincnégy óra...Juhuj .És Bruckner Szigfridnek tiszta lyuk lesz a foga . esetleg.rázkódott meg Vacskamati -. zözözizizözizö. izé. jó . csak tanuljon egy kis tisztességet ez a mosdatlan fogú oroszlán.mondta halkan Mikkamakka -. hogy igenis. . semmikor se mosott fogat. . ne egyen. Meg kell előzni a bajt. ne szólj közbe. zözözizizuzu. de száznegyvenkét éjjel és nappal?! Egyfolytában. megszólalt.. mert sohasem mosott fogat. fáj? . ugye. húzza-vonja? .és már mondta is -.. . mondjuk azért. esetleg száztizenöt.. ... mert abbahagyom. sikálja.Egyáltalán nem megoldás . még mielőtt Bruckner Szigfrid felüvölthetett volna.Aromo az égre emelte a tekintetét. alig marad fog. . kaparja.Azt akarod mondani. Tudomásom szerint őkelme legalább százéves.Mert a lyuk egyre nő. Jó.Miért? . fenébe a miszerintekkel! Térj a tárgyra! .Bizony . zutty. a lyuk attól nem múlik el.. hanem meggyógyítani. szégyellje magát. eszi. csiszálja.Mi az. eszegeti a fogat.mondta Dömdödöm. Mert nem megbüntetni kell Bruckner Szigfridet.sírt fel Bruckner Szigfrid. a lyuk lyuk marad. Az nagyjából. Bruckner Szigfrid éjjel-nappal egyfolytában mossa a fogát.Jó.. és számolt. . de maradjunk csak a száznál. hogy szégyelljem magam? . Pótolja a mulasztást! Aromo elégedetten leült.mondta Maminti -.. .nézett az izgő-mozgó oroszlánra -. mert csak annak idején. száznegyvenkét nap.nézett rá felháborodottan Dömdödöm.Zözözizizözözuzu . azaz száznegyvenkét napig. . hogy meggyógyul . hogy ne aludjon.Nem is arra gondoltam. Azt javaslom tehát.rázta a fejét Mikkamakka -. . az annyi mint.Dehogy. az annyi mint évi ezernyolcszázhuszonöt perc.

háborgott Bruckner Szigfrid. mert Bruckner Szigfrid fölugrott.Neki is így akarjon jót mindenki! . éljen Maminti! Nem nagyon értették a hirtelen boldogságot. legföljebb kettővel többet rúg ki! Azok akkor többé már nem fájnak. .mondta Mamintinak.Sajnos.Mondd már.Honnan vetted a csöngőt? .Bruckner Szigfrid ide ülne.Akkor gyorsan csináljál egy újabb krakszot és krikszet. és már nyújtotta is a csengőt Mikkamakkának. Miért örül ennyire egy csengőnek? De nem a csengőnek örült.Dömdö. és mondd. hogy éppen azt a fogamat rúgja ki.hadonászott Bruckner Szigfrid. és felhúzta az ínyét.Nem is olyan rossz ötlet .Csak azt akarom mondani .Megvan .Azt mondja. fordítsam el a szemem. azt rúgja ki! . Maminti azonban szomorúan csóválta a fejét. Kész.Honnan vettem volna. Nem is kellene vele törődni többé. . két krakszot meg egy krikszet csinált a levegőben. .Mert ide tudok varázsolni egy csengőt.ordított lelkesen Bruckner Szigfrid -. mert hiszen Maminti egy varázspálca-suhintással megmentette egyszer Dömdödöm életét. szép. de nem folytathatta. . A csengőszóra elcsöndesedtek. hogy tűnjön el a fogamról a lyuk! Hogy erre nem jöttem rá előbb! Gyerünk. . kíméletes rúgással kirúgnám a fogát. vagy ha nagyon akarod.Mi.szólt rá hangosan Bruckner Szigfridre Dömdödöm. . a fogam meg tartsam oda. de fogtömést varázsolni. hogyne volna akkor tündér! . én meg egy jól irányozott. . Mikkamakka nem tudott rendet teremteni.Mi az. Ló Szerafin igazán csak jót akar neked! . egy lexikont.háborgott Bruckner Szigfrid.A te fogad. .folytatta Ló Szerafin -. .mondta Aromo. azt aztán nem tudok. elfordítaná a tekintetét. Maminti! Meg se kottyan ez a kicsiség egy tündérnek! Odament Mamintihoz. . Még jól is jársz . és mindannyian bólogattak. . Talán rakjam a szemem a fülem mögé? Mi? És egyáltalán mi a biztosíték. .kezdte szigorúan Mikkamakka -. Maminti előhúzta a varázspálcáját. egy traktort is. Nagy hangzavar támadt.kuncogott Aromo. hogy nem megy?! . . azt.Akkor te nem is vagy igazi tündér! .Mit ordítasz. erre a tisztásra . amelyiken a lyuk van? . hiszen Maminti varázsolta.kiabált Bruckner Szigfrid. micsoda?! .. nem megy. Szigfrid. dömdö! . .Varázsolj már egy csöngőt! .

. Vacskamati emelkedett ekkor szólásra. sajnos. az maradna.Mondjatok rá egy rímet . nem kell azért megsértődni! Maradj csak.. mint lyukas fogú szamár.sírt fel kétségbeesetten Szörnyeteg Lajos.Akkor.Na jó. ahhoz értetek.kérte.De hát nem lehet egyszerre szamár is meg oroszlán is . ne gyanúsítgass senkit! Halljuk Vacskamatit! Vacskamati újra felállt.ágált Bruckner Szigfrid -. hogy fogok fetrengeni a fájdalomtól! .förmedt Bruckner Szigfridre -.Arra gondoltam. ha akarna.mondta Mikkamakka -. majd fölolvassuk neki a levelet. . milyen háládatlan vagy . és itt elakadt. A gúnyt azonban senki nem vette észre. amikor ő maga sem tud. így érdemes segíteni neked! Én nem is maradok itt tovább.Ez most egyáltalán nem érdekes .Te. . .lelkesedett Nagy Zoárd -. az egésznek semmi értelme . . a beletörött agyvelőddel.szólt közbe Nagy Zoárd -. .Esetleg verseket is írhatnánk Bruckner Szigfrid szemfogának . de akkor egy lyukas fogú oroszlán helyett egy lyukas fogú szamár lennél. .. jaj..Még hogy én nem tudok ..mondta Aromo.kérdezte gyanakodva Bruckner Szigfrid.sértődött meg Vacskamati. . de meggyógyítani.. . . hogy ne lyukadjon tovább. mi? Vagy parittyával kilőni? Ahogy én téged ismerlek.Gúnyolódni a szerencsétlen betegekkel azt igen. A lyuk.. Már szedelőzködött is.Kalapáccsal kiverni a fogamat. .. ez a legjobb megoldás! .. mirniksz-dirniksz. Vacskamati! . . . hogy a szemfoga tud olvasni. Szigfrid.Inkább vagyok lyukas fogú oroszlán.Pedig a te esetedben ez tökéletesen mindegy . és Vacskamati már szavalta is a verset: Igen tisztelt szemfog.Látod. Ló Szerafin mérgesen lekapta a szemüvegét.mondta Nagy Zoárd -. .Nekem lenne egy ötletem. és visszaült a helyére. . hogy nem tündér .Nono . Önön nevetni fogunk.szomorkodott Bruckner Szigfrid. . . akkor nem is mondok semmit .Nagyszerű .Tényleg. hogy levelet kellene írni Bruckner Szigfrid szemfogának. szamárrá változtatna téged.Mi az. És mit írunk benne? Mondjad. ha nem tud a szemfogad olvasni. Te meg. ne szólj közbe! . . .. az ábécé mind az öt betűjét ismerem! .És miből gondolod.gúnyolódott Aromo. már látom.Megkérjük. és ne fájjon Bruckner Szigfridnek. Rajtunk ön ki nem fog.oktatta Aromo.mondta Bruckner Szigfrid.Tényleg szamárrá tudnál változtatni? .

ez el akar menni a fogorvoshoz! Uramteremtette! Csodabruckner. Be kell tömni a szemtelen szemfogat. akkor isten veled. fúróval..bólogattak a többiek.Mit szemtelenkedsz.Nem értem . . hihi.Jó. ezt nem tehetitek velem! . csakis egy orvossága van a bajnak.illegette magát Vacskamati.sírt fel Szörnyeteg Lajos -.Mondhatjuk vidáman is . de nem ám! .Mivel nem a mi fogunk . hogy csak a fogorvos segít. hervatag Bruckner Szigfridnek.kiáltott rémülten Bruckner Szigfrid..vihorászott Aromo.Akk.Már állt is fel. ..ordított torkaszakadtából Bruckner Szigfrid. főleg szegény Szigfrid nézhet! . Szeme dülledt. s Bruckner Szigfrid láthatta az arcukon.Mondtuk.mondta. és Bruckner Szigfridre mutatott. Ki vállalkozik? .Dödöm . amit Dömdödöm mondott. a mellét kidüllesztette. A többiek lélegzet-visszafojtva figyelték: na most mi lesz? Mi lett volna? Bruckner Szigfrid pózba vágta magát. melle kosara. . majd megsértődik a szemfog. ha nem.Nana.mondta Aromo. ..Gyerünk ahhoz a fogorvoshoz! Hát mi vagyok én. hehe. valaki elkísér. arca horpadt valamennyiüknek ekkora hősiesség láttán. s szomorkásan motyogta maga elé: . .. pontosan azt gondolják.Micsoda?! .kérdezte óvatoskodva Bruckner Szigfrid -.Halljuk.mondta Mikkamakka -.Gyertek! szólt a többieknek. . halljuk .. Csodaszigfrid! Még Mikkamakka is dadogott a csodálattól..heherészett Aromo -.Döm. ha egyszer szemfog. .. csak ne nyulazzunk! . segít. mit mond? .Halljátok. . haha. . na. Ezen a Bruckner Szigfriden feszült a piros nadrágtartó. hogy hiába ugrálnak. döm! . hát nem . akkor majd va.Hát azt aztán nem.. a szemfog a szemtelen.Csak a.bólogatott Dömdödöm. De lendülete már az első lépés után elhervadt. de még ez a közbevetés sem csökkentette a pillanat nagyszerűségét.Mi lesz a fogammal? .. az volt aztán a királyi! .Nem én vagyok a szemtelen . . . Szedelőzködtek.hápogott Bruckner Szigfrid. s aztán nézhetünk.Arra gondolsz . a fejét fölemelte. hogy elmenjek egy fogorvoshoz. vállát leejtette.Szétlapítom! .Olyan mogorva vagy velem .kiáltotta. fogorvos. és krrrzrrr. és a hangja. akkor hogy lehet szemtelen? S ekkor szigorúan megszólalt Dömdödöm: ... .Ezt..duzzogott Bruckner Szigfrid. Bruckner Szigfrid felugrott. . .Csak a fogorvos segít. Nyoma sem maradt az előbbi. .? .. Uramteremtette.. gyáva nyúl?! . . nyakát behúzta. mint egy kétakós hordó. Mindenki jól értette: azt mondta Dömdödöm.

sőt. két lépcsőkanyar. és Bruckner Szigfrid mellére pillantott. elvégre nekem lengetsz.Hogyhogy teveled mi lesz? . .A. .. három lépcsőkanyar. egy lépcsőkanyar. . Bár egy kicsit azért sírhattál volna. . A lépcsőházban már csak huszonegy kitüntetés fért volna Bruckner Szigfrid mellére.Én.Akkor egy fogorvos.Minek? Bőgni akarsz? . mert ő már kétszer is járt a városban. Aromo bólintott.mondta Vacskamati. . bim-bum: Bruckner Szigfrid....A bátrak bátra. .nézett rá megütközve Nagy Zoárd. ha ok nélkül sírnak az emberért. a hős oroszlán! . . Bruckner Szigfrid Aromóval és Szörnyeteg Lajossal eltűnt az erdei úton. Vacskamati lengetett. tényleg ..kérdezte Vacskamati. tizenkilenc kitüntetés.Tényleg.Kinek van egy zsebkendője? . Az megnyugtató.mondta Ló Szerafin. már elfelejtetted. Ezt hallották: ziirrrrzzrrr. . Átnyújtotta a zsebkendőt. én! . Zsebkendője azonban csak Bruckner Szigfridnek volt. amikor már éppen indulni készültek. . Búcsúztak.zúgták -.Dehogy akarok sírni! .mondta Mikkamakka. de végül is Aromóra esett a választás. és kliff-klaff: Szörnyeteg Lajos -..szavalta Aromo. Nem a halálba indulok. „Már csak ötszázegy kitüntetés férne el rajta” .zokogott csöndesen Szörnyeteg Lajos.kiabálták.. Tessék. sőt saját állítása szerint egy ízben már majdnem ült villamoson is.bökött a fejére -. kölcsönadom . amíg a városba értek.mordult rá Bruckner Szigfrid..gondolta kárörvendve.kipi-kipi: Aromo.Itt a ház. Bruckner Szigfrid olyan büszkén ballagott az utcán. .Akkor a kölcsönzsebkendőmet.Íme.Semmi szükség bőgésre. és aztán sorban valamennyien.Valamit fúrnak . . Visszamegyek. . Jó párat lépegettek . Ugyan! Csak egy vacak fogtömés! Mi az egy hősnek?! . és azt mondta Bruckner Szigfrid: .És énvelem mi lesz? . ..mondta -.Otthon felejtettem a zsebkendőmet. Ámde ekkor megszólalt Aromo: . . . hogy az agyvelőm beletörött? .tekergette a nyakát Bruckner Szigfrid. nyolc kitüntetés. a rettenthetetlen! Hihi. hogy hétszázhúsz kitüntetés elfért volna a kidüllesztett mellén. vigyétek Lajost is! . és utána egy agyvelőjavító .Csak szeretném utánatok lengetni a zsebkendőmet.Az agyvelőm .Ami nincs .mondta Szörnyeteg Lajos.Na jó. a fogorvosé? . hallod? Mindhárman füleltek.

Zirzurr arcára. Zirzurr. .Igen. .Doktor úr .Jaj! . miért? . Zirzurr. Zirzurr: . nem lehetne egyet nekem is? .Nna! . és rohant volna le a lépcsőn. .mondta. Hétszázhúsz kitüntetés. .mondta ekkor Aromo -.. . . ami nem is csoda. vagy amit akar! . .Betömve . Huszonegy kitüntetés.ugrált Bruckner Szigfrid. pottyant is valami.szólt ekkor közbe Bruckner Szigfrid -. ha megcsókolna egy oroszlán. amelyen ez a felirat díszelgett: DR. te is azt mondanád. Zirzurr. Csodafogtömésem! . csörrent is valami. lenyomták ott Bruckner Szigfridet egy székbe. . . drága doktor úr . .legyintett Bruckner Szigfrid. egy hősnek! .Azért is! . .Ha fúrni tetszik.Jaj! .ÉS AGYARBARÁT Na. .Kész.Kifúrva .sugárzott dr.Tömés? . . nyekkent is valami. ZIRZURR FOG.Két cuppanós csókot nyomott dr. kinek? .mondta. . rettenetesen ordítani fogok. a fogamat fúrják! .Ugyan. milyen gyönyörű! A legcsodálatosabb tömés! Na.A fogamat.Ha tömni tetszik.fordult Aromóhoz.mondta neki megrovóan dr.Egyáltalán nem fájt? . . és zirzurr.kérdezte gyanakodva Aromo. és egy tükörhöz rohant.Láttál már ilyen gyönyörűt? .. .. .Lyukas? Aromo reménykedve eltátotta a száját.Kész? .Ide süss! . .És megpöccentette a fogát.mondta dr. már berregett is valami. kottyant is valami. és megindult felé a fúróval..ordította Bruckner Szigfrid. .Itt a tömés! Ide nézz.kérdezte dr.Dokikám. és betuszkolta Bruckner Szigfridet egy ajtón.Kitátani! .Természetesen csak nekem! Csodabruckner Csodaszigfridnek.Kinek van az erdőben fogtömése. . mit szólsz? .ordította. nyikkant is valami.mondta büszkén dr. .. de Aromo eléje ugrott. És ekkor azt mondta dr. Zirzurr. Ráadásul kétszer is. Csodanekem. zuttyant is valami.Én.rikoltott Bruckner Szigfrid.És ha szabad érdeklődnöm.Nyolc kitüntetés.Ne ijesztgessen! . maga egy műbűvész vagy bűművész. na. Zirzurr. . Bruckner Szigfrid fölugrott.

Kanállal . de szükség esetén kanállal is meg tudom enni. Zirzurrhoz. . .Remek. príma agyvelő. Bruckner Szigfrid egy fogtöméssel fölébe kerekedett. Zirzurr. . . Na.Na. hurrá. .Nézzen mélyen a szemembe! Szörnyeteg Lajos nézett. .heherészett Bruckner Szigfrid a tükör előtt. agyvelőügyben forduljon bizalommal dr.. Beletörött. amíg vissza nem értek a Négyszögletű Kerek Erdőbe. Egy agyvelőjavító kellene. . . volt ám öröm.Egy kis tömést azért. megjöttek! Csak Ló Szerafin gyanakodott egy picinykét.Hehe . .Aá! Ao eée! . Zirzurr.És a mákos tésztát? . még szükségebb esetén. bim-bum: Bruckner Szigfrid. Addig-addig kipi-kipi és addig-addig bim-bum meg kliff-klaff. tessék csak mondani! . Majd mély hangon megkérdezte: .Itt valamennyiük előtt ünnepélyesen kijelentem. Az agyvelőm..mondta Szörnyeteg Lajos.mondta a fogorvos -.. ti fogatömetlenek! . Foglaljon helyet! Szörnyeteg Lajos boldogan leült. . ami azt jelentette: talán.Egy pár virsliért megmutatom neked a fogtömésemet . kalaplengetés. kérem?! . Gyertek. . á . hogy lyukas a foga.kérdezte. Sőt. .mérgelődött dr.Csodálatos fogak . . És mentek hazafelé. Zirzurr belekalamolt a szájába egy kis nyeles.És én? Énvelem mi lesz? .mondta dr. Csak Aromo volt kicsit szomorú..Megőrült.morgott. Hurrá. Szuper jó.Egyedülálló produkció! Fogtömés az erdőn! Mehetünk. várakozáson felüli! . .Egy árva lyuk nincs rajtuk.Fájni fog? . Kipi-kipi: Aromo.Egy picikét se .Kiváló . Mármint reméli.Á. hogy az ön agya a legtöretlenebb. Zirzurr. Majd én. Zirzurr. ..Kézzel is . Dr. Aromo elkeseredett. . na.suttogta Szörnyeteg Lajos.Azt villával. ti.Elég mély? ..nyögte tátott szájjal. kerek tükörrel.Önnek is lyukas a foga? . Lám.Nem. hejehuja.motyogta Szörnyeteg Lajos. és kliff-klaff: Szörnyeteg Lajos. .mondta neki nagyképűen Bruckner Szigfrid.Egészséges fogat kifúrni! Hogy képzeli?! .. .Kanállal eszi ön a levest vagy villával? . . amikor mindig rendesen mosom a fogam? . Zirzurr..mondta dr. .mondta elismerően.mondta dr.Ezt érdemlem. . Így hát boldogan és egészségesen elindultak hazafelé.kérdezte..kérdezte dr... nagyon remélem.

. mi van ott fönt olyan érdekes? De Bruckner Szigfrid elhúzta a száját. az én agyvelőm egy szuper.Szigfrid.Nézzétek. .mondta Vacskamati.Mindig tudtam. az én agyvelőm egy szuper.mondta Vacskamati.Na meséljetek már. Éppen Szörnyeteg Lajos felé fordult.kérdezte ámultan Ló Szerafin. .Ide nézz. Zúgtak.. nem remeg! Szájtátva nézték Bruckner Szigfridet. aki. és magyarázni kezdett: . íme nem sír. meresztgették a szemüket. . .Mutasd a fogtömésedet! . mi történt? Aromo könnyedén előlépett és legyintett. Szerafin.mondta izgatottan. Bruckner Szigfrid hogy fönnhordja az orrát . tekergették a nyakukat. . De Vacskamati rá se hederített.Hogy beszélsz egy hőssel? Egy kis csend támadt. és Bruckner Szigfrid előtt termett. s egyúttal meg is kérdezte: .. s ezt a kicsi csodálatszünetet használta föl Szörnyeteg Lajos a megszólalásra.A fogorvosi székben.. De egy hős nem sír.. De nem jutott szegény tovább. . morogtak a többiek. . nem jajgat.Igazán? . hogy nagyképű vagy.zsörtölődött. ide figyelj.Doktor Zirzurr betömte Szigfrid szemfogát. De Bruckner Szigfrid erre is csak legyintett.Ingyen? Majd bolond volnék ezt az egyedülálló csodát ingyen mutogatni! Egy pár virsliért megnézheted. mert Ló Szerafin egy finom patamozdulattal félresöpörte. s csak úgy foghegyről odavetette Vacskamatinak: .Mit irigykedsz! Hogy könyörögtél egy fogtömésért. keresték a hőst. . ott bezzeg nem volt ilyen nagy legény! . nem remeg.Talán lát valamit az égen . . Bruckner Szigfrid felkacagott. . . Lajosnak ez éppen kapóra jött. Szörnyeteg Lajos most hozzá fordult.rikkantott közbe Aromo.Még hogy csecsemő! Rettentő fájdalmas volt. de hogy ennyire! förmedt Bruckner Szigfridre.mondta .értetlenkedett Mikkamakka. Bruckner Szigfrid harsogó gúnykacajt hallatott.Láttatok már ilyen nagyképű oroszlánt?! .egy szuper.. csak hősöknek lehet . Egy csecsemő is nevetve kibírná.Ez megőrült . és elfordult az oroszlántól. Semmiség az egész. ..mormogta.mondta gúnyos félmosollyal. . nem jajgat. A csillagokat láttam. .Hogyhogy hőssel? . de doktor Zirzurr megmondta..Vacskamati. .És az én agyvelőm . A társaság megint ámulatba esett.

bődült el. Bruckner Szigfrid erre még jobban felhúzta az orrát. csiribi.kiabálta. csak nézze az eget . De annak kiabálhatott. . süket is a dicsőségtől.sopánkodott Szörnyeteg Lajos. törődöm is én veletek. hadd menjen . kis mitugrász. A többiek meg rohantak a verem köré. éppen a verem felé megy. most már bánom.Csinált a varázspálcájával egy krikszet meg egy krakszot. . mit mondogatod annyit . . suttyant és a gödör fenekén egy nagyot huppant Bruckner Szigfrid. Mert akkor már csörömpölt.De most sem juthatott a mondat végére.Nahát. elég buta oroszlán vagy te. . Na de ordíthatott. . . s úgy tetszik.Na kinek? Csodabruckner Csodaszigfridnek! . . Szomorúan bámultak a távolodó oroszlán után.Egy törpeszuper.Hova mész. .vágott közbe Aromo..Dödöm . . De Szörnyeteg Lajos talán észre sem vette. legyen itt egy létra! . a régi farkasverem felé mész.De beleesik a verembe . még nem is láttuk a fogtömésedet. . a kicsi zöld tündér -.szólalt meg erre Maminti. vak is volt. nézzétek. Mikkamakka mélyen a gödör fölé hajolt. csak sírdogált. Ordított is nagy kétségbeesetten. . hogy megint félbeszakították a mondókáját.Vigyázz! A verem! . . . Szigfrid. hogy elmentem veled.Az én agyvelőm egy szuper. .mondta Ló Szerafin. Belepottyant a verembe. . közbevágott: .helyeselt Dömdödöm. . mert Aromo.Hagyjad csak. A csendben megint megszólalt Szörnyeteg Lajos..Ezt mégsem kellett volna hagyni . ..Ugyan. Ezzel hátat fordított nekik. nézz a lábod alá! . és elindult az erdő felé..Ha a büszkeségtől nem tud a lába alá nézni..mondta Vacskamati. és Szigfrid felé mutogatott. Szigfrid. zokogott.mondta Maminti.ordította Mikkamakka.Varázsolok neked egy létrát.. Szigfrid. .Nagyon megütötted magad? Bruckner Szigfrid nem válaszolt.Csiribá.Mintha bizony egyedül nem találtam volna oda! Kinek van az erdőn fogtömése?! . ijedelem ült az arcára. tudjuk. zörömbölt.ijedezett Szörnyeteg Lajos. sittyent. .Jaj.. Az orrát nagyképűen az ég felé tartotta.mondta csendesen Mikkamakka.Ami azt illeti .horkant fel erre Dömdödöm. .Hadd essen . irigy társaság.Dömdödöm! . miközben vad tekintettel nézett Bruckner Szigfridre..Na gyere már ki . jajgatott a verem fenekén.

.Sajnos.mondta szigorúan Aromo -. és Vacskamati már mondta is.Szegény fogam . Mikkamakka elé tartotta a bal markát. dehogyisnem törött .Például az nagyon jó lenne.Dehogyisnem.zokogott -.mondta reménykedve Bruckner Szigfrid. . Gratulálok.mondta szigorúan Mikkamakka.helyeseltek a többiek. .Te meg. hogy: Ez arról egy emlékmű. nem .mondta Vacskamati.Elég gyenge versike .Ez nagyon szép volt. . Valami sötétlett a bal markában. mi ez?! .Ugyan.mondta Maminti.Vigyázz. . legyen itt egy gránitkő! És már zúgott is a levegőben a gránitkő. nem törött el semmid . akkor minden rendben van .mondta sírósan Bruckner Szigfrid. Tanulságos. . Kitörött. . . És ez itt marad örök emlékeztetőül. ígérd meg.mondta Vacskamati -. . Mondd. és besuttyant a gödör fala mellé. rád ne essen! . . kalapálták. szép csendesen odatornyosult a lábuk elé. . Ez a csodafog.csóválta a fejét Maminti. Ne haragudjatok rám.vette védelmébe Ló Szerafin Vacskamati zöngeményét. mit csinálunk a gránitkővel? .A létra zúgva átrepült a légtéren. és jajgatva fölmászott a létrán.Ide nézz! Kitörött.Mit siránkozol . aranyozták.Úgy van.Igen . . kidüllesztette a mellét. .. . csak azt mondd meg. . . .. .háborgott Bruckner Szigfrid. .De hát mi ez? . .A fogadat? . úgy van . nem tudnád visszavarázsolni? . aki nagyképű.siránkozott Bruckner Szigfrid. Na persze hogy nem esett senkire.Na. mit kellett megérned! A többiek felélénkültek az események eme új fordulatától. hogy így jár. Csiribi-csiribá.kérdezte Ló Szerafin. nem is végződött olyan rosszul ez a történet. Bruckner Szigfrid . .Nagyképű voltam.De tudod mit! Idevarázsolok egy gránitkövet.Egy kis verset is kéne a gránitba vésni arany betűkkel .mondta neki Mikkamakka.Nem látod?! A betömött szemfogam.Ide fölülre beleágyazzuk Bruckner Szigfrid kitörött szemfogát . miután alaposan szemügyre vette a veremből kimászót. . . Maminti .mondta elégedetten Mikkamakka -.kiabált Ló Szerafin. van is neked költői érzéked .Megérdemelted.Mi ez. Véssük csak! És vésték. Szigfrid nyöszörögve föltápászkodott.Add csak ide! Így ni. Bruckner Szigfrid fancsali ábrázattal nézte a művet. Egykettőre elkészültek vele.. igaz .. hogy nem leszel többé nagyképű! Bruckner Szigfrid vadul szökkent egyet.fitymálta Aromo. Maminti.Nagyon jó versike. . A bal tenyerében nagyon szorongatott valamit. hogy senki se legyen többé közülünk felvágós. .Igaz.Mit jajgatsz.

Megszólalni csak az egy Dömdödöm tudott.Dömdödöm . . kiállítva az erdőn? Hol állítottak a te szemfogadnak emlékküvet? Sehol! Mert kinek a szemfogának van emlékküve? Gránitból.mondta megrendülten. arany betűkkel! Kinek? Csodabruckner Csodaszigfridnek! Csodanekem. . A többiek földbe gyökerezett lábbal nézték.Épp a te szád jár! Egyáltalán hogy mersz engem megszólítani! Hol van a te fogad gránitba ágyazva..

lengettek.Miféle döntőbíró? . De nem vette le a kezét a füléről. kikérem magamnak! . a kék paripa. fütyörésztek. hogy Bruckner Szigfrid azt állítja. . . hogy költői versenyt rendezünk. rengettek. A múltkor Mikkamakkával Fát vágni mentünk az erdőre.Arról van szó. Mikkamakka először is befogta a fülét. hogy elszavalja. a kiérdemesült oroszlán. és bármelyikünknél szebb verset tud kitalálni. Aromo. és vadul nekiláttak. Mikkamakka. ..Mikkamakka újra befogta a fülét.mondta Mikkamakka -. Huhú. ő itt a legnagyobb költő kezdte Aromo -. nem vers?! .üvöltötte éppen Bruckner Szigfrid. a lépkedő fenyőfa. Fölült a tisztás szélén egy emelvényre Maminti mellé. Egyszóval henceg. fiúfütty.. és a végén te meg Maminti. Sőt odajött Nagy Zoárd is.kérdezte.. .Elhatároztuk hát . Csak úgy sistergett a sok ceruza. Az oroszlán elhallgatott. amíg nem kezdtek csendesen és egyenként beszélni. .Hadd mondja végig Aromo.mondta magabiztosan Bruckner Szigfrid.. . s nem sokkal később Ló Szerafin. Hárman is.Hallod. mert amazok hárman egyszerre kezdtek kiabálni. hogy melyik kapja az első díjat.Jól van . De olyan szerencsétlenül dőlt A fa. Majd beszakadt a dobhártyája. Valamennyien papírt és ceruzát ragadtak. .kérdezte akkor. Föl is állt.dühöngött Bruckner Szigfrid. .mondta Mikkamakka -. még Szörnyeteg Lajos. . a kicsi zöld tündér eldöntitek. fityirésztek a többiek. Nevezetesen Bruckner Szigfrid. ezen ne múljon.Éntőlem megszakadhattok az ordibálásban .folytatta Aromo -. . Mindenki Bruckner Szigfridnek támadt. . addig úgysem veszem el a kezem a fülemről. Legelsőnek Szörnyeteg Lajos készült el a verssel.Természetesen az én versem . Nem csoda. Aromót választották szószólónak. Mindenki fölemelte a kezét. .Még hogy én hencegek! Igenis.DÖMDÖ-DÖMDÖ-DÖMDÖDÖM Mikkamakka nagy rikoltozásra ébredt.Ki akar versenyezni? .Ez nem vers. a legjobb szívű behemót és Dömdödöm is. Mindenki költ egy verset.Te meg Maminti lesztek a döntőbírók! . mert éppen az ő fülébe rikoltoztak. a fékezhetetlen agyvelejű nyúl és Vacskamati.méltatlankodott Szörnyeteg Lajos. kérlek szépen. hogy Dömdödöm alászorult. Most már öten üvöltöztek. Mikkamakka levette a füléről a kezét. . . azt mondja. de megint lehurrogták.

Elég szégyen . hogy miért nem vers.mondta Mikkamakka. ezt nem te írtad! . Ki is sütött. . nézd meg a papírt. Valami okosat akart kisütni. mi a kő. igaza volt. saját költeményt előadni. . akkor nem az Anyám tyúkját mondom. lelőni.mondta újra Bruckner Szigfrid -.Megölni. Ej.Jobb is. . és nekikezdett: Ej.Miért . itt bent lakik a szobában kend? . és minden sor nagybetűvel kezdődik? Akkor miért nem vers? Mikkamakka elgondolkozott. vakarta a feje búbját.vágott közbe Mikkamakka -.mondta Maminti -. kirúgni. .Mikkamakka ráncolta a homlokát.Úgy van! . .Ki az a Petőfi Sándor?! . . Rögtön színre is lépett a második versenyző. .Tudok én mást is.Ki az ördög írta volna.Bizony nem .Na jó .Így nem lehet szavalni! . . Pózba vágta magát. .Rímnek kell benne lenni? .Hohó . Elkezdte: . mi a kő! tyúkanyó.mondta aztán -. arc az ég felé.lobogtatta a papírját Szörnyeteg Lajos -.Hát kicsoda? . kend a szobában lakik itt bent? . Maga Bruckner Szigfrid. de ezt már régen megírta Petőfi Sándor.kiabált Bruckner Szigfrid. . szétfűrészelni! .mondta Mikkamakka -. mert amikor Szörnyeteg Lajos harmadszor kérdezte. ha abbahagyod. ez tényleg nem vers. nem az én írásom ez?! .Csak! És lássuk be. Mi meg abban állapodtunk meg. Halljuk a következőt! .hadonászott Aromo -. amikor a sorok szépen egymás alá vannak írva.Sohase hallottam a nevét.Hát nem árt . tyúkanyó. mi a kő.Állj . kend.kérdezte Bruckner Szigfrid Mikkamakkát.háborgott Bruckner Szigfrid.Apám tyúkja.dühöngtek a többiek.háborgott Bruckner Szigfrid. hogy mindenki a saját versét adja elő. az égre emelte tekintetét. jó . . itt van. itt bent lakik a szobában? .Na jó . de ne az Anyám tyúkját mondjad.mondta Bruckner Szigfrid. Légy szíves. elzavarni. ha jól emlékszem. Ide süssetek! Póz. rávágta: . szétvágni. kedves Lajos. ugyanazt mondod kitekerve! És ráadásul rím sincs benne. írta Bruckner Szigfrid.mondta az -. tyúkapó.Jó. Akárhogy forgatod. . Itt csalással nem élsz meg. de a verset akkor is ő írta.helyeseltek a többiek. . .Hát bizony . Nekikezdett: Ej. úgyis ráismerünk. .

Az anakonda igenis egy állat . . széttiporná az anaménest. Legszebb állat az anakonda.Bruckner Szigfrid elsompolygott onnan. . ha ráterelnék ama ménest. prucs! És már ott is volt a lába előtt.Vagy azt is mondhattad volna: Legszebb állat az anacsorda. prics. Ha nincs benne.kiabált közbe Vacskamati -. .Nem ér! . .Senki . de akkor már Nagy Zoárd diadallal felkiáltott: . csak úgy sistergett. és elővette zöld varázspálcáját.bizonygatta Nagy Zoárd.Ugyan.mondta szemrehányóan Aromo.„Anakonda (Eunectes murinus): állat. csiribá. amit az anakonda . vágjanak föl tűzifának. Nagy Zoárd tobozai vöröslöttek a méregtől.Senkinek .felelték kórusban. el kellett fogadni Nagy Zoárd versét.érdeklődött Aromo. széttiporná az anakondát.tette föl a kérdést Mikkamakka. nekiestek.Itt van. miféle vers ez! . . legyen itt egy. de nem tudja ezt ama konda. tíz métert is elérő. a lépkedő fenyőfa ugrott a helyére. ha ráterelnék ama csordát.Kinek van Természettudományi kislexikonja? . mi a csudát jelent az az anacsorda meg anaménes? .Ki ismeri? .kérdezte Mikkamakka.mormogta Aromo. ha ráterelnék ama kondát.Ilyen erővel azt is mondhattad volna: Legszebb állat az anaménes. tetszett nekik Aromo gúnyolódása. .Ugyanazt.Hátulról vagy elölről számítva? . csak úgy zengett. . . s Nagy Zoárd. hogy köszörüljön a költőtudományán esett csorbán. íme kiderült.szólt ekkor Maminti.És olvasta: . . . kislexikon.kérdezte Vacskamati. de nem tudja ezt ama csorda. . Áldozatát körülgyűrűzi és összeroppantja. van anakonda nevű állat. dél-amerikai óriáskígyó.Tessék megnézni a Természettudományi kislexikonban.Csiribi. A többiek tapsoltak. Szavalt. Sőt.Ezen ne múljon . széttiporná az anacsordát. de mit volt mit tenni.zúgták a többiek. természettudományi. Nosza. azaz semmit! . de nem tudja ezt ama ménes. Bruckner Szigfrid is megszólalt: . . lapozták.” .Hányadik betű az ábécében az a? .hadonászott Nagy Zoárd. . az ötvenkilencedik oldalon! . .És azt nem mondanád meg.Hát legyen neked ez a legszebb állat .

középre ballagott.mondta. . . . szarvából lesz a tülök.Jöhet a következő .. Mikkamakka megrázta az elnöki csengőt. . Egy darabig csend volt. ha péntek. . .akadékoskodott Bruckner Szigfrid. belőlem nem lesz tulok. hogy hottentottául is lehet verset írni.Halljuk Aromót! Aromo fölényes mosollyal sétált a tisztás közepére.Még hogy elpüsztülök . Rázendített: bálomböki bag u fan bálombökö big a fún .Hadd mondja végig .Elpüsztülök a rühügéstől. egy hangot se értek belőle! Arról nem volt szó. meghajtotta magát: Ha elpusztul a tulok. Ló Szerafin méltóságteljesen fölállt.Eszed tokját hottentotta .mondta Bruckner Szigfrid. . péntekül ordítana.felelte Aromo.kiáltott Mikkamakka.ordított közbe Bruckner Szigfrid -.Csend legyen! .Ki következik? .próbált rendet teremteni Mikkamakka.Miért csütörtökül ordít? . ez igenis magyarul van! .Idegen nyelveket nem tud? .Egy egészen rövid verset írtam.mondta Vacskamati -. . mert már most egy nagy tulok vagy! .mondta Vacskamati -.Nem ér .Elég .vihogott Bruckner Szigfrid. . . és ordít csütörtökül.háborgott Aromo -.Halljuk! Szerda ablakában csütörtök ül. Aromo újra belefogott: bálömböki bag u fan bálombökö big a fún búlámbákö bög i fan balúmbaká bög ö fin bilambúka bág ö fön bölimbakú bag á fön bölömbika búg a fán .Mert csütörtök . .intett Mikkamakka. .Nem .Akkor én megeszem a fülem .Már meg is sózhatod . . de ha én elpüsztülök.Hát az biztos .kiabálták a többiek -. ez egy műveletlen csütörtök.mondta Vacskamati.Én . aztán Szörnyeteg Lajos megkérdezte: .

ha ugyan ez egyáltalán vers.epéskedett Nagy Zoárd -. prampa-prampa-prampapam . de egy kutyaól! .rikoltozott Bruckner Szigfrid. dömdödöm. .Nem ér! . .mondta Ló Szerafin -.Engem is? . .Jó.Igenis vers! . kapásból is elmondhatom. .kérdezte gyanakodva Bruckner Szigfrid. bizonyítsd be! Írj egyet! . jó.kelt Bruckner Szigfrid is Ló Szerafin védelmére. . mégis az én találmányom.mondta Mikkamakka -. hogy olyan könnyű ilyet írni. mit jelent Dömdödöm verse.kiáltott Bruckner Szigfrid -. hogy mindannyiunkat nagyon szeret.szólt Aromo. tetszett ez a bálömböki. de ennek semmi értelme sincs. mit jelent? .jelentette ki Mikkamakka. . hogy: Prampapam.vetette közbe Vacskamati.És már mondta is: kómirelű kőtyual kamórile kütyőul kumaróli ketyüől kőmuraló kityeül kőmürula kótyiel kemürőlú katyóil kimerülő kutyaól . hogy csak annyit tud mondani. .Éljen Dömdödöm .Nem is kell leírnom .Találmánynak nem rossz .Vagy a kutya nagyon nyomja belülről . dömdö-dömdö-dömdödöm .mondta Mikkamakka.Rendben .hagyták helyben a többiek.mondta Ló Szerafin -. .Miért ne fáradhatna el egy kutyaól? .Akkor én meg azt mondom. . Mikkamakka megint csengetett.Ez semmi . téged név szerint is megemlített .Nono . Mi az. csak versnek. de a módszer. így egy gyerek is tud verset csinálni. rajta.Esetleg elfárad .Miért. Így szavalt: Dömdödöm. dömdödöm. csak azért kiabálsz. . akinek úgy látszik.Azt. adjuk neki az első díjat! .. hogy kimerülő kutyaól? . . prampapam.S ha azt hiszed.Persze.Ez igaz . . Kimerülhet egy zseblámpaelem vagy esetleg egy hegymászó. mert nem tudod.Halljuk az utolsó versenyzőt! Nagy pironkodva előállt Dömdödöm.mondta Aromo -. . akiről mindenki tudja. ahogy a verset írtam.

veregette meg a győztes vállát Bruckner Szigfrid. dömdödöm.Adjuk! .Majd kölcsönadhatod a krumplifőzelékembe . és fennhangon dúdolgatta a győztes verset. Dömdödöm meg boldogan elindult az erdő felé.kiabálták a többiek. . Dömdödöm. dömdö-dömdö-dömdödöm. .mondták neki. Mikkamakka és Maminti egy babérkoszorút helyezett Dömdödöm fejére. .Te győztél ..

mondta Dömdödöm.Hiszen egyáltalán nem vagyunk jókedvűek . .El ne hidd.. . .. És itt közbevágott Bruckner Szigfrid.A fű puha. Ő maga meg azt mondta: . de Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon toppantott tuskólábával. ha valakinek jó a kedve?” . felperzselés..Nyaktiló. jön a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. döbb. szájpecek.Vagy hogy egy üres hordó gurul . hogy azért a legdühösebb Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. és szigorúan Szörnyeteg Lajosra nézett. .Igen. a lépkedő fenyőfa. mondd ki.Itt vihorásztatok. . Feje köcsög. bár ne szólt volna! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon elfeketedett a méregtől. hogy. a szája kemence. amikor itt a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon?! Majd adok én nektek! .. hogy döböl egy döbös.Én azt hittem.Ajaj . csak a vége felé.BIKFI-BUKFENC-BUKFERENC Egyszer csak dübögni kezdett ám a föld: Döbb. hogy döbb.Na.mondta Mikkamakka -.Mert jó a kedvünk.Hát hogy is mondjam. .rikkantott Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. röhécseltetek. mert.Szóval itt hevertek s heherésztek . Mikkamakka meg feddő pillantást vetett Bruckner Szigfridre..Dömdödöm . . . a fülünk cseng .így Vacskamati. .. igen. lebbentett lepényfülével. kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.bizonygatta. A hangja csikorgott és nyikorgott. annyira..Szerinted mi volt? Szörnyeteg Lajosnak reszketni kezdett a térde kalácsa..Kuss! . te buta. „Ej. a melle melence. Nagyon rissz-rossz a kedvünk . velem akarsz te.. Ott is állt már a tisztás szélén. hát heverészünk. Ó. izé.icsorgott-vicsorgott. lába tuskó.. . . miközben hallhattátok. és heherészünk is.heherészünk. sárgállott a fogsora. .. . döbb.Nem hallottuk .Nekem akarsz te..kérdezte ordítva Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.. szegény Szigfrid eszét elvette a mérhetetlen szomorúság.bólogatott Nagy Zoárd.Vagy?! .mondta a pillantása..tiltakozott Ló Szerafin -. . .Vagy hogy dobol egy dobos ..mondta sírósan Vacskamati. só és hamu! Ti jókedvűek vagytok. . kaccantott kemenceszájával. nem tudod.. hasa hordó. . hogy közeledem. . füle lepény.. alig-alig. . s azt hittük. talán még vicceket is meséltetek egymásnak. mert. . Éppen hogy rosszkedvünkben heherészünk.mondta Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. .. pallos.dadogott Mikkamakka .mondta.toldotta meg Aromo. ugyanis. éppen hogy. merd kimondani! .

Nem volt rossz a kedvetek .A bikfenc is? . döbös. ki a fene alszik állva? .mondta a nevetéstől fuldokolva Aromo -.bólogatott Mikkamakka... . mennykövek verdesnek? Hogy eső hullik.Jó a kedvük . de a bukfencet! Majd épp az én vén csontjaimmal állok oda bukfencezni! Hahotáztak. tűnj már. de Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon folytatta: . villám csapkod és zivatar zúg. Aztán még dühödtebben: . .toppantott zordan Zordonbordon -. elsötétül az ég. melencemellű.” El is ment.Hazudtok! És most halljátok a büntetést.kapott észbe Mikkamakka. . vagy a napozást .bólogatott Ló Szerafin.Csak szenvedünk. Hallottam. Aromo már éppen szólni akart. hordóhasú. . .Hu! Éppen hogy csak..Merő szomorúság az életünk .Vagy döbölt egy döbös. avagy éppen hogy a feje lágyára esett. szél egy sóhajnyi se.Netalán még bukfencezni is szoktatok? .Ezt a tökfejt. .Vagy tücsökcirpelést hallottál .kérdezte Vacskamati.Heherésznek . heherésztetek.mormogta. fülcsengés. ugyan. és. . Na. . . megértettük . mi?! . hó esik.. jég potyog.A bikfenc is.Mert ahol én járok. .Még ha az evést tiltotta volna meg. bánatoskodunk . döbb . pusztulj innen..mondta Ló Szerafin...mondta dühödten Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon..Elég a szövegből! Elhallgatott.azért is volt ilyen rossz a kedvünk. és recseg az erdő? Azt nem láttátok? Egymásra néztek nagy álmélkodva. .Aj. de Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon se esett a feje lágyára.toppantott Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon -. A felhőtlen égig ért a jókedvük. felhő egy rongyocska se. hó szálldos? Hogy fütyül a szél. és a többiekre kacsintott . az halál fia! Megértettétek?! . kemenceszájú. ezt a bárgyút.Nono! . hogy láttuk .vette át a szót Mikkamakka. bugyután bámult maga elé. Mától tilos az erdőn a bukfenc! . hogy képzeled! . mintha sose akarná abbahagyni. hígvelejű széllelbélelt: .Hi! ... lepényfülű.rötyögött Bruckner Szigfrid -. Döbb.zúgták ezek. mintha azt tiltotta volna meg.Ez éppen annyi .mondogatták boldogan. És azt nem láttátok. jég zuhog. . ki tudja.döngött a föld. .hazudta.Dehogyis.. és ti ezt nem láttátok! . Mindenesetre így szólt a köcsögfejű. Hihi.. . mert aztán áztunk-fáztunk és citeráztunk.mondta gúnyosan Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon..Hogyne.dörmögte. ezt a rövid agyvelejűt! . tuskólábú. kitört ám a hihi és a haha. hogy elsötétül az ég? Hogy villámok csapkodnak. hogyne. . és a bukfenc is . és aki megszegi a tilalmat. de mennyire. szomorkodunk. sírunk.Talán a füled csengett . dobos. Még hogy jég? Mennydörgés? Hó? Szél? De hiszen úgy sütött a nap. És magában azt gondolta: „Csak menj már. üres hordó. hogy állva aludjunk.mondta Aromo.

szoktál. hiszen akkor a halál fia vagy! . Nagy Zoárd a távolba meredt.Ez most azt jelenti.mondta Nagy Zoárd.legyintett Ló Szerafin -. hogy nem szabad állva aludni. Mikkamakka vakargatta az orrát. egy magamfajta öreg ló megtanulhat bukfencezni? . . Tényleg! Hiszen Ló Szerafin állva alszik.fordult ekkor sóvárogva Aromóhoz Ló Szerafin -.És a bukferenc . . . Vacskamati a körmét rágta.csodálkozott Ló Szerafin. hiszen Aromo is minden reggel bukfencezik! „Bikfibukfi-bukferenc!” .A bukfencet a magadfajta öreg lovaknak találták ki.mondta Szörnyeteg Lajos. Aromo a földet bámulta. Ezt meg ki gondolta volna! Ennyit tesz. Hű de szomorúak lettek. Semmi az egész. Meg állva alszik Nagy Zoárd is. Te úristen.mondta Mikkamakka -. Idenézz! Fej a talajra . Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. .kiáltott Bruckner Szigfrid -. Az ám! És Vacskamati is! Mekkorákat bukfencezett a múltkor is örömében.Az ám . De még mennyire! . és mint egy guriga száguldozik a füvön. Ló Szerafin tisztogatta a szemüvegét.Ne bomoljatok! Hiszen egy árva szóval sem mondta.vakarta a fejét Szörnyeteg Lajos. Mert a fenyőfák is állva alszanak. mint egy gyászoló gyülekezet. . Bruckner Szigfrid a nadrágtartóját babrálta. . csak úgy áradt belőlük a szomorúság.mondta felvillanyozva Aromo.kiabálja.Mit gondolsz . Dömdödöm magában gubbasztott. mert eszébe jutott.kezdte Aromo. .mondta Dömdödöm.. Szörnyeteg Lajos ráncolta a homlokát. itt betiltották a bukfencet! A bikfencről és a bukferencről nem is beszélve! Úgy ültek a tisztás szélén.Ami azt illeti. .És elnevette magát.Már hogy te szoktál? . hiszen csak a bukfenc tilos! .. . . . de buták vagyunk .Az ám . . ahogy Dömdödöm esetlenül és boldogan veti a bukfenceket. Hökkenten néztek egymásra. Bukfencezni nem szabad.Meg a bikfenc . Mikkamakka az égre emelte a szemét. pamatfarkincája az ég felé meredt.Hohó. nehogy bukfencezz! . de még mennyire! .Igaz is. ki szokott itt bukfencezni? . ha tilos a bukfenc! Nahát.Kit érdekel . hogy nektek fekve kell aludnotok! Ettől valamennyien elszomorodtak.s már le is tette a fejét a fűre. .tette hozzá szomorúan Aromo. Nem is szólalt meg sokáig senki.Tényleg.Ajaj! .És a grabancánál fogva felrántotta Aromót. és el is hallgatott nagy szomorúan.Jaj .nevetett Vacskamati -.Nana! . Elgondolkozva rájuk néztek.Dödöm . . még a napot is elfelhőzte! S ekkor az öreg tölgy megszólalt a hátuk mögött. Mert az öreg lovak állva alszanak. ..jutott eszébe a többieknek -.

Gyertek csak ide! Köréje sereglettek. A köcsögfejű. a rókák is.Dömdödöm . Bikfenc.. Bukfencezett. És Mikkamakka is. döbb.Fej lent. . nosza az állatok. jaj. egy-egy pengecsivit. a császármadarak is. egy-egy ólomhaha. az őzek is.mondta az öreg tölgy a többi fának. Aromo harsogó hangon magyarázott: . Közelebb jöttek.. . mert. nosza a füvek! . Ott állt a tisztás szélén tuskólábán Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. kézzel támaszt. . őzek. már nyoma sem volt szomorúságnak a tisztáson.. . nosza a madarak. A sustorgásból néha ki-kihangzott egy-egy pehelyhihi. Megint újra.morrantott -.. .Jaj.. nosza az erdő. . . a szarvasok is. Nagy Zoárd is. Vacskamati is. Mert amikor szétszéledtek. rókák.jajgatott. a többi fák is. a hiúzok is.Ti is gyertek közelebb . medvék. vaddisznók. az uhuk is.bukfenceztek. Megint újra. borzok. Sustorogtak. hordóhasú. ki.Bikfi-bukfenc-bukferenc! Nosza az öreg tölgy. kemenceszájú. Bukfencezett. ahol éppen a feje volt. forog a világ! . döbb. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon földbe gyökerezett lábbal állt a tisztás szélén. a vaddisznók is. az ölyvek is. a pityerek is. egy-egy dorongbrumma. Bukfencezett. Bukfencezett. mi sem egyszerűbb ennél! . az öreg tölgy is. lepényfülű. láb lendít! . hogy a fejet jól előrehajtsuk. a pacsirták is. a siketfajdok is. lábbal lendít.vezényelt Aromo.. egyszer lentről.rikkantott Ló Szerafin. de nem folytathatta. s jöttek a szarvasok. a hódok is. mocorgás. tuskólábú. .intett a tölgy az erdei állatoknak. a borzok is.Hrrr . elsöpörnek.mondta Dömdödöm. hódok. Megint újra. a pintyek is.Az a fontos. miféle pusmorgás. sutymorogtak.vetette oda foghegyről Bruckner Szigfrid. Bikfi-bukfenc-bukferenc .Hihi.Nekem magyarázol. Bukfenc. Elbukfencezgettek alkonyatig. Valamit ezek eldöntöttek ott. a gerlék is. köcsögfejére támaszkodott. a medvék is. jaj eltipornak! . jaj. aki cirkuszban léptem föl annak idején? .Ti is .. Egyszer fentről. elgázolnak. és gyorsan előrehajolt. hanem ő. döbb. melencemellű. Szörnyeteg Lajos is. tuskólábával lendített. sutymorgás volt itt? Mi?! Talán jó a kedvetek? Talán megszegtétek a parancsomat? Hé! Tilos a bukfenc! Mikkamakka elkiáltotta magát. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonnak sajgott ám a háta. onnan. Bukferenc. hiúzok. elsodornak. és már villant is pamatfarka... nekem. pedig nem a világ forgott. vicegettvacogott félelmében. jött ám! Mindenki tudta.

.Érdekes . aki tízszer nagyobb.A nap nem tesz különbséget. de tízszer több jégeső is.Neked például legalább tízszer akkora hasad van. Ott volt valami sürgős elintéznivalója. . mint nekem. hogy „dömdödöm” meg Szörnyeteg Lajost. Már csak azért sem.Majd megjön Mikkamakka. Vacskamati felült. Dömdödömöt. Meg mindenkire. Ló Szerafin úgy vélte.Persze . ennek jár az esze valamin. csak annyit tud mondani. de ekkor. Meg különben is. Valami efféle mocorgott Ló Szerafin fejében persze nagyon lomhácskán.. no. Ami annyit jelent.mormogta Bruckner Szigfrid -. a fékezhetetlen agyvelejű nyulat. Szörnyeteg Lajos elcsüggedt.méltatlankodott -.Bruckner Szigfridet.. .Éppen hogy nem! .Ő biztosan tudja. zsongító melegben ugrándozni. Kora reggel elment a városba. A nap nem tesz különbséget.GYERE HAZA. MIKKAMAKKA Hiába.nyöszörgött Bruckner Szigfrid -. S már mondta is: . . megdöndült.mondta lassan Szörnyeteg Lajos -. fölkönyökölt. Igen ám. a kiérdemesült cirkuszi oroszlánt. amit akar. Ezt már Aromo sem állhatta szó nélkül. mert talán meg sem hallották. .Mit mondtál? . .magyarázta Ló Szerafin.Na.egyáltalán nem zavarta ez a mondat.Éppen ezen járt az eszem . furcsa. amikor egyformán süt rád is meg rám is. és a hideg szél is tízszer annyira fújja. itt mindjárt vita kerekedik.. vége a boldog napozásnak .Jézusmária . mint rám. de Mikkamakka nem volt otthon. hogy rád tízszer annyi napsütés jut. Egyformán süt mindenkire . mégiscsak gondolat volt. . nem hagyja kárba veszni. . . Kimondja. . borzasztó! Micsoda őrültségeken tudtok ti vitatkozni! . megdobbant . már mondta volna.Már hogy lenne igazságtalan ..mondta -.kérdezte élesen.mondta pátosszal -. mintha Vacskamatinak tényleg igaza volna. és eldönti . Aromót. . Süt boldogra-boldogtalanra. A többieket . De nem úgy Vacskamati! Ő bizony hegyezni kezdte a fülét. De ha halovány is. Belezavarodott kissé ebbe az okfejtésbe. aki mint köztudott. az egyik legjobb dolog a világon. csigalassú is.Nincs igazság a földön .replikázott Vacskamati.mondta. azt tízszer több napsugár éri. Mocorogtak boldogtalanul.Hogy a nap nem tesz különbséget.. Motyogjon Ló Szerafin. lassúdadan mocorgott: a gondolatnak sincs kedve ilyen álmosító. még a napsütés is igazságtalan! Most már Ló Szerafin is felkönyökölt. megzördült. ad is valamit Vacskamati Mikkamakkára! Már tátotta a száját. süttetni a hasunkat a nappal. Még mozdulni se volt rest.mondta. . Vacskamati zavartalanul folytatta: . a legjobb szívű behemótot .

bimm-bumm.” Elmélyültek a ráncok a homlokán. Ütemesen döngött-böngött. ez nagyon izgalmas. nem én mondtam. .valami. szúrósan nézett Aromóra. nagy fönnen süt a nap. Néha egy hétig is törheti az ember a fejét. ez itt gúnyolódik velem. mi? . csak úgy döngött! Na de mintha nem is hallották volna.csillant fel Vacskamati szeme -. . Persze csak akkor. Te mondtad.csapkodta a hasát Bruckner Szigfrid.mondta Ló Szerafin -. Én csak annyit mondtam.Egyáltalán.mormogta -. kedves Lajos . Vacskamati.. . aha. Na. Valahogy ilyesféleképpen. Hát az tényleg így szólhat. .nyitotta nagyra a szemét. Még hogy az ég? Hiszen sehol egy árva felhő. mit akartál tulajdonképpen. . . . Aromo felvihogott. Aromo! . hogy még ezt a dinnyefamesét is elhiszed. De hát dinnyefa? Ki látott már dinnyefát? Húzta is az orrát Ló Szerafin. . hogy üres a fejem.Ott elég hely van egy dinnyefának . Se többet.Dinnyét enne! . . szánakozó tekintetet Szörnyeteg Lajos felé.Dinnyefáról! Ló Szerafin somolyogva csóválta a fejét. dörög az ég. csak Vacskamati fejében. .. . hol láttál te dinnyefát? Úgy ennék egy kis dinnyét! A zaj meg nem szűnt ám! Csak úgy zengett. hogy van hely a fejedben egy dinnyefa számára. hogy a fejedben éppen elég hely van egy dinnyefa számára. ott nő az úritökfa mellett. Aromo is megeresztett egy fölényes. kitört ám a hahota! Csak Aromo mímelte a komolyságot és a csodálkozást. biztosan a dinnyefáról potyognak a dinnyék.Ej. De a hang csak nem szűnt: döbb-döbb. Mérgelődött. Csak kacarásztak. de kevéske eszed van neked.. Vacskamati belezavarodott ebbe a szónoklatba. nevetgéreztek... Azt magyarázol bele. se kevesebbet. amit akarsz. . megvan. Azt. hogy üres a fejed.Halljátok . .Jaj. „Akárhogy is . No még ilyet! .Még hogy dinnyefa! . csak Szörnyeteg Lajos képe ragyogott. Vacskamati keményen ráncolta a homlokát.mondta boldogan..Te mindig mást mondasz.mondta -.Egy pillanat! Mondd csak még egyszer. hogy.Én? . Dinnyefa nem létezik. ezzel azt akarod mondani.Amit az előbb mondtál a fejemről meg a dinnyefáról.A többiek kuncogtak.gondolta Vacskamati -. ha jó nagy dinnyék potyognak egy jó nagy dinnyefáról. mint amit gondolsz.Azt mondtam. Néztek rá megütközve. S nem is hagyta abba. kattogott-pattogott.Szóval. zirgett-zörgött.Micsodát? .Aha . kipp-kopp és riccs-reccs. .Dinnyefa .

Ugyan. Ez a Szörnyeteg Lajos.Hű. . . . de nem tudta befejezni. megismételte.mondta.Jókedvéből.A hígvelejű.Szóval azt állítod. Mikor szokott Dömdödöm viccelődni! Bruckner Szigfrid.. hátha nem komolyan mondja. . ez miket tud mondani! .Dömdödöm! Elsápadtak valamennyien.A kemenceszájú.A lepényfülű. . Dömdödöm nem szólt semmit. .A szerencsétlen . hogy igenis azt állítja. hogy Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon közeledik. . mint egy gyászoló gyülekezet.Egy hordót gurítanak.És éppen most. .A hordóhasú. Még a szusz is beléjük fulladt. .mondta.A melencemellű. Széles mozdulattal csendre intette a többieket. .Persze hogy komolyan mondja. földöngött és fölböngött. Erre mind az égnek emelte a tekintetét. a tekintetéből is láthatta.mondta gyorsan -.bátorodott fel Vacskamati.sírt fel Vacskamati.Mégiscsak az ég dörög. dobol a fődobos . de aki akarta. . Ijedten néztek Dömdödömre. . . a nagymellényű oroszlán bátorsága is kezdett lefelé szálldogálni. Mert Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon a jókedvet utálja a legjobban. Olyanok legyünk.csillant fel Szörnyeteg Lajos képe. Bruckner Szigfrid is belekottyantott: .gúnyolódott Aromo. De Ló Szerafin rögtön le is torkollta: .A köcsögfejű. széllelbélelt. amikor nincs itthon Mikkamakka! Aromo ocsúdott elsőnek. Ló Szerafin följajdult. És nehogy félreértsék. .kezdett bele egy mondatba Vacskamati. Dömdödöm? . .Az a fontos . ez nem kétséges .De most aztán igazán fölzengett. mint egy litániát. hogy fancsali képet vágjatok! Mindnyájan. akkor ezer jaj nekünk! Jön a tuskólábú. . . . Reszketett a hangja. Siránkozással semmire se mennek.Dömdödöm . Mondták. . Ló Szerafin megszeppenve tekergette a nyakát. Rákezdtek a sápítozásra. .Vagy csak úgy magától döng . az ina felé. mert Dömdödöm szigorúan közbevágott: .Lajoskám.kérdezte reménykedve Vacskamati..Az eszed tokja! .Csak nem? Ezt komolyan mondod.

. . igazán kellemetlen . Ott állt a tisztás szélén morc pofával Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.Nevetni? Mi az..Még hogy sír?! Nevet! Röhécsel! Kacarászik! . . Így szokott sírni. alázatos hangon megszólalt: .Kesergünk . nem tudta visszatartani a nevetést. kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon? Azt se tudjuk.És jó a kedvetek. . vágjunk keserves pofát! Éppen idejében. rötyögni.. pulykavörös lett a képe.dadogta -. nevet.üvöltött Zordonbordon. viháncolni. mit jelent ez a szó.böffent ki belőle. széllelbélelt.hazudta Bruckner Szigfrid.Hát ez meg mi?! .toldotta Ló Szerafin. ..Csak sírunk-rívunk .. . persze.Mit csinál?! . Zordonbordon toppantott egy nagyot.. Ebből meg mi lesz? Rémülten nézték Vacskamatit. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonnak kiguvadt a szeme. Aromo gyorsan előrelépett. Éppen hogy sír.mondta gyorsan Aromo.Ilyen szavak már rég nem szerepelnek szótárunkban. melencemellű. Csak csilingelt. Tényleg sír .Hazudsz! . Pukkadozott.Itt vagyunk. mosolyogni. . . A többiek látták. de mindhiába. nevetgélni.. .mondta kétségbeesetten Aromo. Kitört belőle. de Vacskamati sír. csak gilingalangolt.Dehogy. reszelt. .Dehogyis! Te nem ismered Vacskamatit. Aromo előrelépett. hiszen tudod. hogy segíteni kell Aromónak.Higgyél nekünk. köcsögfejű. mit jelent.Hallottam. kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon..Bánatoskodunk . mi? . heherészni. lepényfülű. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon már emelte a rettenetes mancsát.üvöltött Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. fulladozott. Eleinte mi is azt hittük. vagy hogy is kell mondani. . Aromo finoman bokán rúgta Vacskamatit. hogy nevettetek! Aromo erre aztán igazából nekilátott színészkedni. hígvelejű. Rissz-rossz a kedvünk. hordóhasú.mondta Vacskamati. mert dimm-dömm.. csilingelt. kemenceszájú. fogalmunk sincs! Aromo belelendült. de mindhiába. A többiek meg kórusban rávágták: . még lélegzetet venni is elfelejtettek.. . Egyikről se tudjuk.Ne siránkozz! Rajta. gilingalangolt. hogy itt lakunk. Röhécselni. ott állt a tisztás szélén a tuskólábú. Vacskamatinak azért ez már sok volt. . . Rákezdték hát: . még a fák is recsegtek. dehogy jó .recsegett Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.Szóval itt a díszes társaság! . . nagyon igyekezett. és szemrehányóan Vacskamatira pillantott.Bizony. de egyáltalán nem. fűrészelt a hangja.recsegett. Éppen ellenkezőleg.Kérlek. hahotázni.

Mondta. mi valamennyien nagyon tisztelünk téged. Meg is szólalt: . . .Így szokott sírni.És az a híres Mikkamakka hol van? Elbújt talán? Végre Vacskamati abbahagyta a vihogást.Bement a városba. És egyébként is.Mert különben hátrakötöm a sarkatokat. . . Dömdödöm szeméből kipattant egy dühös kis szikra. gondolkozik . .mondta. dolga van.Bizony sír. Lehet. ha erre járna Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. Mézesmázos lett az arca.Ki tudja.Nagy ritkán . .mondta.Nagyot nyelt Aromo. Zordonbordon nagy büszkén fölemelte a fejét. Mindenesetre jól szemügyre vette a társaságot.Azért jöttem. Aromo is megkönnyebbült. . de látszott. toporgott.Szóval az a nagy hírű Mikkamakka nincsen idehaza? Pedig ha jól tudom. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon? Tudod.Hát tisztelhettek is! . adjuk át neki hódolatteljes üdvözletét. .Dehogyis bújt . hogy dömdödöm? Zordonbordon hitte is. . .Mit mondott? Aromo Dömdödömhöz fordult. . nem is. mint egy felfuvalkodott pulykakakas.mondta Zordonbordon. Dömdödöm rosszallóan nézte a cirkuszt.Mit lehet azon megérteni.Dömdödöm! A mézmáz azonnal eltűnt Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon ábrázatáról. hogy csak ennyit tud mondani: dömdödöm.legyintett Aromo. mert segíteni akarok nektek . . Mikkamakkát kereste. máson jár az esze. És tiszteltet téged. kedves. köztársaság . hogy másra terelődött a szó. Bruckner Szigfrid kihúzta magát. .Itt. kérlek. .Ez meg mit mondott? Aromo széttárta a kezét. . . pöffeszkedett. .Dömdödöm.Aha. úgy látszott.mondta elégedetten. .. Elhallgatott. . . .ha ugyan az ilyen böhöm zordonbordonok szoktak gondolkozni. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon fölkapta a fejét. hogy csak holnap este jön haza.De állítólag ti megértitek. köztársaság van . gyanakodva nézett Dömdödömre.Vacskamati így sír. ő a vezéretek.mondta hetykén.

Nem egyet láttunk már. hogy nem tudjátok. Úgy látszott.kérdezte Szörnyeteg Lajos.. . de. mik azok a pomogácsok? Aromo szigorú tekintetet villantott rá. Zordonbordon végigpásztázta az értetlen arcokat.Majd ha megmondom.Azért mondom! .erősködött Szörnyeteg Lajos. .Ezt a műveletlenséget! . .Tényleg..Mi ne tudnánk! Ló Szerafin is lódított: . Zordonbordon tekintete szúrós lett. .Dömdödöm.Na látod.Izé . .mondta fitymálóan.Micsodákok? .Hallgass. és azt kérdezte: . Na. ne szólj az okosabbak dolgába! . mik azok a pomogácsok? Aromo tanácstalanul tekergette a nyakát. erre a többiek nekiestek. .Ne szórakozzatok velem. És recsegett volna tovább.Tudjátok meg. Aromónak most már volt bátorsága egy icipici vigyorra is. suttogva mondta: . nem lesztek ilyen hetykék. Még egy ilyen közbeszólás. mint a szamártövis. . Dömdödöm? Dömdödöm utálkozva megismételte: .Bennünket? Megmenteni? Mitől? Zordonbordon vészjóslóan csóválta a fejét. Zordonbordon elfojtott egy gúnyos mosolyt. . ennek a fele se tréfa. Lajos. Bruckner Szigfrid is kidüllesztette a mellét. Zordonbordon előredöntötte a felsőtestét. ezt mondta .Azt akarjátok mondani.mondta -.kérdezte ijedten Vacskamati.Mégis mi történt? . .De amikor sose hallottam még pomogácsokról . mert baj lesz! Én itt kiteszem értetek a lelkem. dehogynem tudjuk. . .. ti meg gúnyolódtok. és nem mentlek meg benneteket! Ló Szerafin ámulva nézett rá.Mit mondtál. .nézett Zordonbordonra. de Szörnyeteg Lajos ártatlan tekintettel körülnézett. hogy az erdőben rettenetesen elszaporodtak a pomogácsok! Tátott szájjal nézték.recsegte. .

Nem kell vele törődni. Dömdödöm Aromóra nézett. mint egy nagyothalló gúnár. . Szörnyeteg Lajos álmélkodva nézett körül. El tudom képzelni.mondta. Segíteni kellene rajtuk. . .Dömdödöm! Mindenki behúzta a nyakát. minden színészi képességét latba vetette.Mi az. Zordonbordon már horkantott is egyet. kedves Zordonbordon .Miért fogtad be a száját?! .Ott hagytad abba.Jaj de sajnálom szegényeket! . Semmit? Mi az. mert Ló Szerafin odaugrott hozzá és patáját Szörnyeteg Lajos szájára tapasztotta. elfintorodott.vágta rá Aromo.Ez a nagyeszű meg Szörnyeteg Lajos.védekezett Vacskamati. És most ez lett volna a tizenharmadik.De. .A tizenharmadiktól idegzsábát kapok. . de befejezni nem volt ideje.Naponta csak tizenkét butaságot tudok végighallgatni . . mi? .Mit mondott? . hogy nagyon elszaporodtak a pomogácsok.. aztán suttogóra fogta a hangját.De hát ha egyszer szoronganak ..kérdezte.mondta.Hagyd abba! .recsegett Zordonbordon. .Csend! . hogy szoronganak most szegények.mondta mézesmázosan -.De igenis. Az a fontos. Zordonbordon a fejéhez kapott. azt mondta. . Zordonbordon vészjóslóan ránézett.Fogd be már a szád! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon szemügyre vette Szörnyeteg Lajost..Eszedet hagytad? Segíteni a pomogácsoknak?! Tudod te. dehogynem elég. . . és méla undorral azt mondta: . . hogy ott hagytam abba? Ennyi talán neked nem elég? Vacskamati bizonytalanul behúzta a nyakát.Szoronganak! . .kezdett bele. Szörnyeteg Lajos arcára őszinte szánalom ült. hogy semmit? Süketek ezek? .Kicsit lassú észjárású . de Vacskamati okosan elterelte a figyelmét. csak Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon nyújtogatta a magáét. . . mik azok a pomogácsok. .Semmit . .mondta gunyorosan. Zordonbordon se volt rest. hogy. mit beszélsz? . hogy mi tudjuk.Rövidesen megindítják a döntő támadást. Aromo legyintett. hogy most aztán ad nekik a hazudozásért.hadarta Ló Szerafin.

Aromo.Bruckner Szigfrid. . .Segítség! . Ló Szerafin. . Még hogy kitömés! . ugráltak. kerékbe törnek.Mi az. a vakmerő oroszlán.És akkor most mit csináljunk? Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon élvezte a zűrzavart.ordított fel boldogan.sírt fel Vacskamati. elemésztenek. felnyársalnak. Bruckner Szigfrid csillapította: . A nagy zajongásból Vacskamati hangja sivított elő: . karba tett kézzel egy fának. a lángeszű nyúl.. kinyírnak. mondd már meg! .jajdult föl Szörnyeteg Lajos. siránkoztak.mondta. . hogy a fejét feléje fordítsa.Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. A halálmegvető bátorságú oroszlán.Na végre. a kék csodaparipa meg ez a bikaerejű Szörnyeteg Lajos. hogy Ló Szerafin segítette ki: .Dömdödöm.dadogta. . vagy mi a neve! Dömdödöm még arra sem érdemesítette Zordonbordont.Micsoda pipogya társaság . a pomogácsok kezére juttok. reszkettek. és ettől a sóhajtól Aromo észbe kapott. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul. hogy leesett a húsz fillér! . hogy a pomogácsok .Jaj de ostobák vagytok! . Bármerre futtok. s annyira belekeveredett a dadogásba. . . porrá zúznak benneteket! .Most aztán dömdömözhetsz! . a híres Vacskamati és ez a becsület szobra. . . Sápadoztak. jajgattak..Azt akarod mondani.De hát mit tehetünk. .Hiába is menekülnétek. Ettől keseredett el igazán Vacskamati. átpasszíroznak.Hát akiket megdöntőtámadnak. kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. Már amennyire egy ilyen észveszejtő csúfság ragyogni tud.Én annyi minden szeretnék még lenni.Kiket? . úgy mondta a fa mellett álltában: . Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak. Na de a többiek se különbül. Azt suttogta: . .Majd a pomogácsok kitömetnek benneteket az iskolai szertáraik számára.förmedt rá Zordonbordon.siránkozott.Jaj istenem! . de iskolai szemléltetőeszköz egyáltalán nem.sóhajtott galádul Zordonbordon.. ez a Dömdödöm. hogy a kis pomogácsok még száz év múlva is láthassák a világ leggyávább társaságát. szepegtek.Minket támadnak meg? Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon arca felragyogott. a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Körül vagytok zárva. hogy. miszlikbe vágnak. .villogott Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. hogy megtámadnak! Széttépnek.

Egy dolog segít csak: a harc! A reménykedő arcok elfintorodtak. hogy magatoktól sose jutna eszetekbe. hahotázott. Bruckner Szigfrid dühösen felhorkant: . .. Zordonbordon felnevetett. Döbbent csend lett. .Az . Hogy mered azt állítani.Dömdödöm . Hiszen éppen ezt akarta. És mondom: csak a harc segít. te talán láttál már pomogácsot? .hebegte Vacskamati. Egy csöpp eszük biztos van. .Miért.Dömdödöm! Mintha késsel vágták volna el a zajongást. ne hagyj itt bennünket. Vacskamati odaóvakodott Dömdödömhöz. Na.Az üsd-vágd.. szívósak. . Zordonbordon meg pöffeszkedett nagy boldogan. Ez kellett csak! Csak úgy zengett az erdő a sírás-rívástól. De segíteni akarok rajtatok. Akárha egy rekedt sziréna szólalt volna meg..mondta Zordonbordon.habogta Szörnyeteg Lajos. kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon! Jaj. mit siránkozol? Majd beszélünk azokkal a pomogácsokkal. melencemellét kidüllesztette. Dömdödöm? . kegyetlenek.Tudom. . Az is egyre kisebbedett.Jaj. . hogy pomogácsok egyáltalán nincsenek? Szörnyeteg Lajos Dömdödöm védelmére kelt. de Dömdödöm erélyesen rájuk szólt: . Bátrak. csak úgy rezegtek a levelek. isten veletek! Sarkon fordult.A harc? . Vacskamati. Höhö! Meg kell küzdeni a pomogácsokkal. nem apád? . tudod. hát megmondom.Egy dolgot próbálhattok csak meg. mi? Na. mik azok a pomogácsok.. Ment döngő léptekkel.mondta határozottan Dömdödöm.A csihi-puhi? . A pomogácsok rettenthetetlen harcosok. akkor megyek is. Vacskamati tétován utána lépett. Még ennek a tisztásnak a helyét is sóval hintik fel.Begyulladtatok. alaposak.Ugyan.. . . Reménykedve néztek rá. nevetgélt.Haha! Beszélni a pomogácsokkal! Az előbb azt mondtad. mi lesz velünk! Siránkoztak volna tovább.rebegte Bruckner Szigfrid. Fel kell venni a kesztyűt. Most meg tárgyalni akarsz velük! Akkor aztán százszorosan végetek.Te mindig egészen biztos vagy mindenben. Csak nem fognak ok nélkül öldökölni. .Micsodát? Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon kihúzta magát.Itt jelentőségteljesen elhallgatott. csak úgy reszkettek a fák. majd egész más hangon folytatta: .Bár reményetek úgyse sok van. . Te mindent jobban tudsz. csak a háta közepét látták. Suttogva kérdezte: . . .Ebben egészen biztos vagy.

helyette Aromo fordult szegény Szörnyeteg Lajoshoz. aki azt sem tudja.A lángeszedet inkább majd szalonnasütéshez használjuk. . . Muttert. . . hogy ebben a fontosabb dologban éppen arra hallgatunk. Aromo csípőre tette a kezét. talán bumerángot láttál már? Vagy hangyászsünt.. . hogy mennyi kétszer kettő? Szörnyeteg Lajos harciasan dobbantott. . gyűrögette a nadrágja varrását. kacsacsőrű emlőst. mert Aromo odalépett hozzá. vagy esetleg. De guttermutter meg harisnyakötő?! Bruckner Szigfrid szúrósan nézte Vacskamatit.Én igazán nem tehetek róla. hogy nem annyi.Ezek szerint te is azt állítod. harisnyakötőt. és jelentőségteljesen Szörnyeteg Lajosra nézett... Meg a harisnyakötőt se.. anakondát.Mit kétszerkettőzöl itt. se több.. az annyi. Lajos .Egy szóval se . . Aromo elé penderedett.Hagyjátok már ezt a guttermutterezést! A fejünk felett lóg a baj. amikor sokkal fontosabb dolgokról van szó? A pomogácsokról! Aromo fensőséges ábrázattal nézte. ti meg az eszeteket járatjátok.Csak a guttermutter meg a harisnyak.. Toporgott.Na jó! Hát akkor kétszer kettő az öt! Láthatta jól Aromo arcán.Akkor. azt már láttam. hogy mennyi kétszer kettő! Szörnyeteg Lajos elmélázva nézte az eget. bálnát. .Bruckner Szigfrid válaszra sem méltatta. ..tanácstalankodott.tiltakozott ijedten Vacskamati.Teheti. hogy pomogácsok nincsenek? . Elbizonytalanodott. azt most már sose tudjuk meg. Szörnyeteg Lajos behúzott nyakkal állt Aromo előtt. mint .Esetleg befoghatod a szádat . huszonnégy karátos aranyat. lámát. . . se kevesebb. . hogy egy kicsit lassabban forog az eszem kereke. Hogy mit mondott volna a „de” után.A guttermuttert nem hiszem. . a szónoki hév elsöpörte maradék biztonságát is. . de. .kottyantott közbe Vacskamati.Akkor se láttam még soha egy darab pomogácsot sem.avatkozott bele Bruckner Szigfrid. Mondd meg. akinek van . aztán méregbe gurult. hexencsúzt. .És azt gondolod. meg főkötőt is. hat..Miért.. gőzkalapácsot. vállon veregette.mondta hetykén -. föltennék neked egy kérdést.. Szörnyeteg Lajos konokul lehajtotta a fejét.. . és így szólt: .Nézd. mint akit oldalba lőttek. Az meg szegény majd elpityeredett. bálombökit és guttermuttert? Láttál? Nem láttál! És mégis létezik valamennyi.Ló Szerafin fölordított..Kétszer kettő az. De Vacskamatinak valami nem tetszett a szónoklatban. odaballagott Szörnyeteg Lajos elé. mint...

Hát hogyan kezdenénk?! Haditanácsot tartunk. De Aromo most már elemében volt.Kizárjunk téged is? . mi az.Kuss! .legyintett Aromo. . nagyon kérlek.Igen. . . .kiabált rá Aromo. Nem adjuk ingyen a bőrünket! . és ad nektek .Úgy is lehet mondani . most már végre kezdjük el. . .helyeselt Bruckner Szigfrid.kiabált Vacskamati is -. Ló Szerafin is tűzbe jött.Úgy van. .Még elárulná a pomogácsoknak .kiabált Aromo. Szedd a sátorfádat. de a lelkesedése hirtelen elpárolgott. . hátat fordított nekik.. Aromo ráförmedt: . .Dömdödöm .Majd én kezembe veszem a pomogácsügyet.Dömdödöm . .. Hogyan kezdjük? . azt tudom. De azt biztos tudod. hogy csönd. Ló Szerafin szúrósan ránézett. akkor maradjál csöndben! Mi meg fölkészülünk a pomogácsok elleni harcra. és kész..Ezt igazán nem kellene csinálnotok Dömdödömmel . . . .Lajoskám. Szörnyeteg Lajos szánakozva nézte. . Nem tudod.. ne.mormogta Szörnyeteg Lajos.mondta.tódította Bruckner Szigfrid.mondta Dömdödöm. még csak nem is hallgathatod a haditanácsot. és leült a fűbe. és vonulj a tisztás másik végébe! . kezdjük .Mindegy. . . Aromo elvörösödött. A fontos az. átballagott a tisztás másik végébe. ne bomlaszd a fegyelmet.Nana! .Dömdödöm. . . .tekergette a nyakát. és kizárlak a haditanácsból. hogy mennyi kétszer kettő.mondta Dömdödöm. .. téged senki se hibáztat. Aromo katonás léptekkel föl-le sétált a tisztás közepén.Vedd tudomásul. senki se okol.Majd megjön Mikkamakka.Úgy van . .Talán kezünkbe vesszük.Ne.mondta.Jaj de félek! .Csak semmi félelem . Még egy ilyen megjegyzés.jajdult föl Vacskamati.Nahát.Már ki is vagy zárva! .mondta. én inkább.Úgy van! Takarodj a tisztás másik végébe! Dömdödöm egy szót se szólt.

milyen a pomogácsok termete. ne tegyél föl ostoba kérdéseket! Te meg. Aromo biztatta is: . hogy te milyen távolságról láttál pomogácsot.jegyezte meg Aromo.. Szerafin.Lajos! Lajos! ... hogy a pomogácsok ellen legeredményesebben úgy harcolhatunk. Kicsi. Ló Szerafin csűrte-csavarta. Megkérdezte: .Mondom. az én véleményem szerint. mivelhogy a pomogácsok termete.Na. . Krákogott. ha. .Légy szíves. . ha..Miért. Bruckner Szigfrid ámulva kérdezte: . . Váratlanul érte a kérdés. hogy pomogácsot én csak meglehetős távolságról láttam. . Ha meg a távolság igen kicsi. Ló Szerafin. . Mert ha az a meglehetős távolság nagyon nagy. közepes.olyan kicsi.Én szerintem. hogy is mondjam.. .Hát ez. mi lenne a legeredményesebb módszer? Ló Szerafin igencsak zavarba jött. .nyögte nagy kínban Ló Szerafin .Most akkor kicsi. De most már nem bírta tovább. Kivágta hát nagy vitézül: .rikoltoztak a többiek.Nagy? Ló Szerafin most már végleg nem tudta. na mondd! A pomogácsok termete? ..A közepes távolságot már el se mondd . akkor a pomogács óriásnak látszik. Szerinted.Az az igazság.mondta Bruckner Szigfrid. De még mennyire váratlanul! Dadogni kezdett: ... hogy meglehetős távolságról. kérlek szépen..A pomogácsok termete . Itt elakadt. . . . Ló Szerafin nem tágított..Na..Tehát az a kérdés. Szörnyeteg Lajos egész eddig tátott szájjal hallgatott. .kíváncsiskodott Szörnyeteg Lajos. akkor mi az eredmény? ..A termetét meglehetős távolságból is megítélheted . akkor ugye.diadalmaskodott Aromo.Mit mondasz? Kicsi? Ló Szerafin rázta a fejét..Azazhogy nagy.. Bruckner Szigfrid ezen még jobban elcsodálkozott.. mondd meg végre. nagy vagy közepes? Aromo felcsattant: . akkor csönd! . nem egészen így van.Akarom mondani. nagy vagy közepes? Ló Szerafin lesunyta a fejét. mit mondjon. pedig valamennyien nagy érdeklődéssel néztek rá.Lássunk munkához! Úgy gondolom. Vacskamati Ló Szerafinhoz fordult. a pomogács kicsinek látszik.

. odakötözték szegény Dömdödömöt a fához. .Na és meglehetős távolságról mekkorának láttad? . immár helyesen.Akarsz te is mellé kerülni? Jaj. . hogy meglehetős sötét volt .Lehet. .Lehet.rikoltozta Aromo. Mert ugyanis. hogy egy bodzabokor volt.. Csak Dömdödöm érthette meg azonnal . ez már mégiscsak több a soknál! . .kérdezte Aromo.Ha egyáltalán.Vedd tudomásul. Ezen a kacifántos okfejtésen egy kicsit mindenkinek gondolkoznia kellett. . .Lehet . Odavágtattak Dömdödömhöz.Renegátnak . .javította Vacskamati.sürgette Bruckner Szigfrid. .bólogatott Ló Szerafin. és azt kiabálta: .Meglehetősnek. . Itt aztán renegáthatsz! Nosza. A többiek hüledeztek.Megbüntetjük. .Én téged ezennel regenátnak nyilvánítlak. Sőt Szörnyeteg Lajosnak nagyon kellett gondolkoznia. csuklóján. hogy hadiállapot van! .morogta Bruckner Szigfrid. de Ló Szerafin nem folytatta. és mukkanni sem mert.A belső ellenség a legveszélyesebb . . mert megszólalt: . Büntetésből idekötözzük a fához.. miről beszélnek Szerafinék -.mondta Aromo. A többiek meg kötötték a nagy csomókat Dömdödöm bokáján.Ha egyáltalán pomogács volt . .Regenátor vagy generátor. Csak Szörnyeteg Lajos nem vett részt a kötözésben. rémülten ugrabugrált körülöttük. dehogyis akart! Összehúzta magát. mindegy. . körülállták. Vacskamati hadonászott. . és mirniksz-dirniksz. már meglehetősen sötét volt.vette át a szót Aromo.És hogy talán nem is pomogács volt az a bizonyos bodzabokor vagy fatönk.nyögte ki nagy nehezen Ló Szerafin. . amit láttál. .visított Aromo.. Értve? Visszakocogtak folytatni a haditanácsot.Ló Szerafin elmélázott.a tisztás másik végén is jól hallotta. hogy mi egyáltalán.csodálkozott Aromo. amikor meglehetős távolságról láttam azt a meglehetős nagyságú valamit.Így . még a szádat is betömjük.mondta elégedetten Aromo -. .Ott hagytuk abba.Ezt csinálni Dömdödömmel! Ezt csinálni Dömdödömmel! Aromo ráripakodott: . gyorsan kerítettek egy kötelet.Na. Vagy egy fatönk.. hogy nem pomogácsot láttál meglehetős távolságról? . Bruckner Szigfrid ünnepélyesen Dömdödöm felé nyújtotta a mutatóujját. és ha még egyszer meg mersz szólalni.Talán generátornak . Várták. .Dömdödöm.Ha egyáltalán . . még a derekán is..

.Jobb.Hát.Úgy is van. Öt lábuk van.kezdett bele -. .mondta még óvatosabban Aromo.Lehet .Jaj nekem! . S mind az öt kezükben egy-egy gyilok.riadt meg Bruckner Szigfrid. De Bruckner Szigfrid sem érezte valami jól magát.Lehet.Ez csak természetes .helyeselt. a pomogácsok kétszer akkorák. Ez már tetszett Bruckner Szigfridnek. kérlek szépen . Dömdödöm! . Dömdödöm! Ide hallgass. Erre Aromo is vakarni kezdte a feje búbját.Nahát .Gyilok. .magyarázta Vacskamati. . . . rajtad a sor .Vagy fatönknek. .mondta gúnyosan -. De semmi vész .bólogatott Bruckner Szigfrid.Miért éppen én? . . . hogy ijedten körülszalajtsa rajtuk a tekintetét.Fölugrott.Kezdje inkább Vacskamati .helyeselt Aromo. Szörnyeteg Lajos esdekelve nézett rájuk. .kiabálta.Térjünk a tárgyra! .szólt rá Vacskamati. . . . Vagyis békanyúzó .Ló Szerafin megunta. . Azaz gyíkleső.reszketett Szörnyeteg Lajos. Szörnyeteg Lajos ámuldozott.Úgy van . .mondta Bruckner Szigfrid.kérdezte izgatottan.mondta -.Mi aztán láttunk .. ha te kezded.Igen. Vacskamati fölényesen elmosolyodott.Micsoda? .kérdezte. hogy öt lábuk van? . mint egy elefánt.Biztos. Szigfrid. meséld el a pomogácsokkal való találkozásodat. De az ijedtség csak egy szempillantásig tartott.. .kérdezte zöldre váltan Szörnyeteg Lajos. Most Vacskamatin volt a sor. hogy én is láttam? . ez eszembe se jutott! Pedig mennyi bodzabokrot meg fatönköt láttam az utóbbi időben. hogy folyvást őrajta lovagolnak. .Engedjük el most már! De lehurrogták. .Mi ne láttunk volna .suttogta Vacskamati. . ti aztán biztosan láttatok közelebbről és tiszta időben pomogácsot.mondta. . . Szörnyeteg Lajos felkapta a fejét. Szóval azok pomogácsok voltak. Dömdödöm felé fordult. és öt kezük. itt vagytok ti. .Légy szíves. hogy hadiállapot van? . . . .mondta óvatosan Bruckner Szigfrid.A renegáttal nem tárgyalunk .Csak talán bodzabokornak nézted. Vacskamati.Nem érted.

de Bruckner Szigfrid ráförmedt: . . Bruckner Szigfrid ugrott egyet izgalmában.Annyira biztos.Én? Kikérem magamnak! Én nem horkolok! . Aromo szigorúan ránézett. hogy pomogácsok voltak? . mérgelődjenek-e.Hallgass! Beszéljen Aromo a pomogácsokról.mondta Vacskamati -. .háborgott Bruckner Szigfrid.Ne idegesítsük egymást fölösleges vitatkozással.kérdezte. .Egyszer .Na tessék! Nem látott! .. . hogy az én képzelőerőm a legcsodálatosabb a világon .Neked..legyintett lemondóan Aromo. amennyire az öt kezük .Sokra megyünk a képzelőerőddel! Megtarthatod magadnak. egyszer hallottam. öt láb. Szörnyeteg Lajos ijedt képpel toporgott mellettük.Engedjük szabadon Dömdödömöt! .Azt akarod mondani.kérdezte Aromo.Beszélgettek? .. szerencséd van.És miből gondolod.mondta neki Vacskamati. Vacskamati. .. sitty-sutty. . .Nem beszélgettek.Hogyhogy hol? Hogyhogy milyen messziről? Sehol se láttam őket. Éjszaka volt.. Egyszer csak hallom ám: zii.Akkor meg honnan szeded.vágta ki hetykén Vacskamati.Vedd tudomásul. És igenis a képzelőerő néha nem árt. Aromo gyanakodott.Azt.Hát mik lettek volna? Hallottál már éjszaka ilyesmit. Szörnyeteg Lajos nagy tisztelettel nézett Aromóra.Ne haragudj. Süvítve zúgtak el a fák fölött. Szigfrid.Így képzelem . meg gyilok. De akkor Bruckner Szigfrid horkolt. . hogy te is csak képzeletben láttál pomogácsokat. . de hol láttad őket? És milyen messziről? .kérdezte Vacskamati.? .Már csak az hiányzik. Az igaz. Bruckner Szigfrid felfortyant: .Hát ez mégiscsak nevetséges! Éppen képzelgésekre van szükségünk! .kérlelte őket. hogy nem láttam pomogácsokat. örüljenek-e. ..kiabált Ló Szerafin. . . .Ezen talán ne vitatkozzunk .. hogy zii-zuu-sitty-sutty? . a megkötözött Dömdödömre pislogott.mondta nagy ravaszul Vacskamati.. Süvítettek a fák fölött. hogy repültek? . . Még hogy ötkezűek! Miért nem mindjárt huszonöt kezűek?! Aromo csitította őket: . de hallottam őket. Zavartan néztek rá. . aztán: zuu. hogy öt kéz. .Látni nem láttam.. . .Beszélek is.Na mondhatom! . nem tudták.

- Miért lenne szerencsém? - Mert amikor horkolsz, olyankor mindig alszol. Nem kell hallgatnod. Bruckner Szigfrid már tátotta a száját, de belefulladt ám a szó. Mert az erdő felől felsivított, felpengett valami: zii-zuu-sitty-sutty, aztán döngések, böngések, zuhanások. Aztán néma csend. Vacskamati reszketve bújt Ló Szerafin háta mögé. - Te jóisten, ez meg mi volt?! Rémülten néztek egymásra. Mindannyiuknak ugyanaz járt a fejében. Aromo ki is mondta: - Semmi kétség, a pomogácsok! Megkezdték a felderítő repüléseket. Erre újra megdobbant, megzörrent, felsivított: zii-zuu-sitty-sutty-ding-döng-dong. Ajaj! - És még semmit sem csináltunk - siránkozott Vacskamati Ló Szerafin háta mögött. Gyerünk, Szörnyeteg Lajos! Törjél bunkókat. Kiállsz az útra, és addig bunkózod őket, amíg vissza nem fordulnak. Ha kell, repülni is megtanulsz! Szörnyeteg Lajos már futott is bunkókért, hallották, ahogy recsegve törnek az ágak, Szörnyeteg Lajos nagyon igyekezett, és erős is volt, hát jókora bunkókat tudott törni. Aromo elszontyolodva, lecsüngő kézzel állt a tisztás közepén. - Bunkóval a repülő pomogácsok ellen - suttogta. - Igaz is - kapta fel a fejét Ló Szerafin. - Azazhogy még azt sem tudjuk pontosan, milyenek a pomogácsok. Szigfrid! Te biztos láttál pomogácsokat, mondd: milyenek? Bruckner Szigfrid rémülten lapult egy fatörzs mögött, vadul forgatta a szemét. - Kérlek szépen, a pomogácsok rendkívül furcsa lények. - Mégis? - Hol ilyenek, hol olyanok. - De repülni tudnak - szólt közbe Aromo. - Azt jól hallottam, igaz? - Az attól függ - hadarta Bruckner Szigfrid. - Támadhatnak szárazon, vízen, levegőben és... Elhallgatott, reszketni kezdett, még a foga is összekoccant. - És? - kérdezte Ló Szerafin. - És föld alatt - vágta ki Bruckner Szigfrid. Vacskamati reménykedve közbeszólt: - Nincs is a közelben víz. Se tó, se folyó. - Mi az nekik - mondta síri hangon Bruckner Szigfrid -, ide vezetik! Szörnyeteg Lajos előtrappolt az erdőből egy nyaláb bunkóval. - Ezekkel aztán elláthatjuk a bajukat - mondta. - Én már megyek is ki az ösvényre két bunkóval. Már futott volna, de Aromo rákiáltott: - Állj! Kitől kaptad a parancsot?! Szörnyeteg Lajos megállt, nagy csodálkozva Aromóra nézett. - Hogy micsodát? Miféle parancsot? Aromo hetykén kidüllesztette a mellét.

- Ha nem tudnád, itt hadiállapot van. Parancsot csak a vezér adhat. Szörnyeteg Lajos tanácstalanul tekergette a nyakát. - Igen. Értem... azazhogy... és ki most a vezér? Aromo most már úgy kidüllesztette a mellét, amennyire csak bírta. - Én! - mondta. Ló Szerafin feléje fordult. - Micsoda? Bruckner Szigfrid is kiugrott a fatörzs rejtekéből. - Mit beszélsz? Hogyhogy te vagy a vezér? Aromo csípőre tette a kezét. - Hát kinek van itt a legtöbb esze? Nekem. Azért vagyok én a vezér. - Fittyfene vagy, nem vezér! - fortyant föl Bruckner Szigfrid. - Még csak az hiányzik! Egy nyúl parancsolgat egy oroszlánnak! Nem beszélve arról, hogy az az oroszlán én vagyok! A világ legokosabb, legbátrabb oroszlánja. Még hogy ő! Viccnek is rossz! Ló Szerafin bólogatott. - Nem kétséges, a parancsnok itt csak egy lehet. - Na látod - örült meg Bruckner Szigfrid -, Ló Szerafin is mellettem van. - Melletted - mondta Ló Szerafin. - Annyiban, hogy egy nyúl nem lehet a vezérünk: Egy oroszlánnak és egy lónak! Na nem, azt már nem! Vacskamati kicsit sértődötten szólalt meg. - És engem kihagysz? - Nem, téged se hagylak ki, Vacskamati. Neked se lehet a vezéred egy nyúl. Szörnyeteg Lajos tátott szájjal állt előttük, hol az egyikre, hol a másikra kapta a tekintetét, és szorongatta a két bunkót. Bruckner Szigfrid meg hősi pózt próbált fölvenni. - A ti vezéretek csakis egyvalaki lehet - mondta. - Egy oroszlán. Azaz én. Ló Szerafin dobbantott. - Hogyisne, egy hebehurgya oroszlán! - Ki a hebehurgya? Mondd még egyszer! - vicsorgott Bruckner Szigfrid. - Ide egy megfontolt ló kell - szónokolt Ló Szerafin. - Ide én kellek. - Még hogy megfontolt ló! - ordított fel Bruckner Szigfrid, és odaugrott Szörnyeteg Lajoshoz, kitépte a kezéből az egyik bunkót, és vívóállásba helyezkedett. Ló Szerafin se volt rest, ő meg a másik bunkót kapta fel, és meglengette Szigfrid felé. - Te akarsz velem kikezdeni, te vén, fogatlan oroszlánárnyék?! Már estek volna egymásnak, emelkedtek a bunkók, amikor... zii-zuu-sitty-sutty, ding-döngdong. Zengett-zöngött, sittyegett-suttyogott, feljajdult az erdő, égnek állt a csend haja. Nosza, a két vezérjelölt úgy elhajította a bunkót, mintha sose lett volna a kezében. - Meneküljünk - üvöltötte a bátor oroszlán -, jönnek a pomogácsok! - s mint a mókus, eltűnt egy vén fa ágai között.

Ló Szerafin se különbül, gyorsan lelapult a magas fűbe, menekült Vacskamati is. Csak Szörnyeteg Lajos ugrált Dömdödöm körül, mindenáron ki akarta szabadítani. De ahogy a zaj erősödött, egyre jobban megijedt, s elfutott rémületében, sorsára hagyva szegény megkötözött Dömdödömöt. Jaj, jönnek a pomogácsok! De nem jött senki. A döngés, zúgás, sittyegés is félbeszakadt. Csend volt. De azért nem merészkedett elő senki. Lapultak. Dobolt, kolompolt a szívük. Meg még valami dobolt, kolompolt. Azaz inkább dingett-döngött. Vagyis hogy még inkább így szólt: dibb-döbb. De ez a hang a mostani körülmények között nem is volt annyira félelmetes. Megismerték. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon közeledett. Kilépett a tisztásra. Hát ezek meg hova tűntek? Meglátta a megkötözött Dömdödömöt. Fölcsillant a szeme. - Mi az, Dömdödöm, téged már elkaptak a pomogácsok? Dömdödöm undorral elfordította a fejét. Már amennyire bírta a kötelektől. - Dömdödöm - mondta. - Na, csak dödögjél - vigyorgott kárörvendően Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. - Tőlem ítéletnapig dödöghetsz itt. Elsőnek Vacskamati szólalt meg a rejtekhelyén: - Te vagy az, kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon? - Én hát. Hol vagy? Vacskamati előkászálódott a bokor mögül. - Itt. Azt hittük, a pomogácsok jönnek. - Miért, még nem voltak itt? Pedig hallottam, hogy nagyon zajonganak. Ti talán nem hallottátok? - Jaj, dehogynem, azért is ijedtünk meg annyira. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon tekintete meg mint a rókáé, ide-oda surrant. Észrevette Aromót egy fa tetején. - Nicsak, ott meg egy nyúl - mondta gúnyosan. - Csak nem a fékezhetetlen agyvelejű Aromo? Mondhatom, sose láttam még ennyire begyulladt nyulat. Még fára mászni is megtanult ijedtében. - Nemcsak én tanultam meg fára mászni. Megtanult más is - morogta Aromo. Most vette észre Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon Bruckner Szigfridet fönn, az ágak között. - Hát te mit csinálsz ott a magasban? - Elmélkedem - morogta Bruckner Szigfrid. - Ez a legjobb hely az elmélkedésre. Ló Szerafin éppen előkecmergett a magas fűből. - Mi az, hogy elmélkedsz? Ijedtedben bújtál oda! Bruckner Szigfrid kidüllesztette a mellét. - Mikor voltam én megijedve? - De jobbnak látta, ha nem folytatja a melldüllesztést. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonhoz fordult. - Kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, láttad a pomogácsokat?

segítsen-e vagy sem. ne .kérdezte Ló Szerafin.suttogta mohón.Akár piszi. . az obulusokat és a fabatkákat is adjátok ide.ordította Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.kiabálták -.Meneküljünk! . Mindent. Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon megfordult.A pomogácsok . kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon! Zordonbordon úgy tett. No csak ámuldoztak. akár nem piszi .Kérj. esdeklően néztek rá. . . . Zordonbordon szeméből pattogtak a kapzsiság szikrái.Na. Halk. Aromo meg ott hadonászott Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon orra előtt. Még egy fabatkánk se. akkor nagyon sajnállak. Új nadrágtartó . Bruckner Szigfrid szemében felvillant valami.bár én meg tudnám őket fékezni.A micsodáinkat? . Azt nem adom. De nem ingyen ám! . hogy csak úgy ideköltöztetek a Négyszögletű Kerek Erdőbe? Hogy nem kincseket gyűjteni.Egyáltalán nem ócska. szánj meg bennünket! Kérj akármi mást. amit akarsz . . Értetlenül néztek rá. könnyed.Bár.Na jó. Aztán nagy kegyesen bólintott. .mondta vészjóslóan Zordonbordon. És ekkor valami nesz az erdő mélyéből. a tallérokat. .Ha a piros nadrágtartómra gondolsz . Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon dúlt-fúlt. Zavard el a pomogácsokat.. .Azt akarod mondani. .suttogta rémülten Vacskamati. Léptek zaja.mondta Aromo -. .Jaj. mint aki nagyon gondolkozik.. Az aranyat.Nincs kincsünk. mindent megadunk. .Hazudtok! . nekünk egy fia kincsünk sincs. összehúzott szemmel végignézett rajtuk. Füleltek.mondta sértődötten Bruckner Szigfrid. meggazdagodni jöttetek? Hiszi a piszi! .Kell a fenének az ócska nadrágtartód. a karbunkulusokat.folytatta . megadom a jelt. .De hiszen nekünk egyáltalán nincsenek kincseink. segítek.Segítség! .. mert intek a pomogácsoknak! .Segíts rajtunk. Aztán elhallgatott. Elő a kincsekkel.A kincseiteket. Értsd már meg! Tévedtél. . . Akkor megmentlek benneteket. akkor hadd jöjjenek a pomogácsok. Gyorsan odasereglettek köréje. a jáspisszobrokat.Adjátok ide a kincseiteket! . az ezüstöt. . .Bármelyik pillanatban támadhatnak . .mondta sietve -. a gyémántokat.mondta Vacskamati -.

dömdödöm . nem másképp. és odaszaladt hozzá.mondta.. .Szaladj csak. . Hej.folytatta Vacskamati -. Mikkamakka a homlokára csapott. . . mit látsz? . de közben Mikkamakka észrevette a megkötözött Dömdödömöt. .Na.Szörnyeteg Lajos meg szélesen elvigyorodott. Bruckner Szigfrid nagy hévvel magyarázott Mikkamakkának. Lajos. Még a fegyverüket is próbálgatták. hallottuk.Én. Mi az ördög! .De hiszen ez Mikkamakka . ugyanis . Mikkamakka felnevetett.Nahát! . Volt ám nagy öröm. .mesélte Dömdödöm.Ja. Mikkamakka lépett a tisztásra.Igen .És mit akart? . dödöm. Ön itt? .Dömdödöm.Dödöm .Hát ez meg micsoda?! Ki kötözte meg Dömdödömöt? . . mint akinek gyökeret eresztett a lába.Ne higgyél Dömdödömnek. Csak Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon szívta csalódottan a fogát. Zordonbordon úr. . majd Zordonbordon felé fordult. döbögtek.Dömdödöm.dadogott Zordonbordon. . . csak Zordonbordon cövekelt a másik oldalon. . Szörnyeteg Lajos már szaladt is.. . . Megdöngette a benzineshordót is: ding-döng-ding-döng. oda a bokor mögé. dödöm. sittyegtek-suttyogtak.Jópofa! Kincseket? Aranyat? A többiek odasereglettek köréjük.Egy keresztfűrészt meg egy benzineshordót! .mondta Dömdödöm. . mély tiszteletem. hogy közelednek a pomogácsok.suttogta mérgesen.Pengesd csak meg a fűrészt! Szörnyeteg Lajos megpengette.így szólt a fűrész. akkor már értem! .Szervusztok . egyszeriben elpárolgott a félelmük.Mikkamakka.Ló Szerafin is? . Zii-zuu-sitty-sutty . kivillant mind a harminckét foga.kiabálta Szörnyeteg Lajos a bokor mögül.kérdezte Mikkamakka. elkomorult ám Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon ábrázata. és oldozta a csomókat.Dödöm.csodálkozott Mikkamakka.mondta boldogan.köszönt nekik Mikkamakka. .És ezek mind beugrottak? .Ez volt az? . . Úgy volt.Á. . .

Ló Szerafin lehajtotta a fejét.Megszabadítani bennünket a kincseinktől. .De a vezér akkor is én vagyok! .mondta Mikkamakka.Hallottál már olyat.mondta Dömdödöm. . a világ legokosabb oroszlánját! . Bruckner Szigfrid tapasztalata. .Dömdödöm . nagyon szégyellték magukat! Még hogy pomogácsok! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon behúzta a nyakát.mondta Dömdödöm.oOo.De azért ne felejtsük el. Vacskamati. Dömdödöm. te senkiházi! Engem.Persze.mondta Vacskamati -. ő is elhitte a pomogácsokat.Mégis vannak kincseink? . hogy egy nyúl parancsoljon egy oroszlánnak? Hallatlan! A pomogácsok elleni harcmodort én ismerem a legjobban. . .morgott Ló Szerafin. döngetni kezdte a mellét. azt tudott. Ekkor Bruckner Szigfrid a tisztás közepére pattant. . . ne beszéljünk róla .Hát akkor milyenek? .Micsoda? . . Mikkamakka. .Aromo esze nem kincs? Ló Szerafin bölcsessége. Csak Dömdödöm becsületessége meg Szörnyeteg Lajos jó szíve maradt rendíthetetlen.Hej. Mert Bruckner Szigfrid. És ez igaz volt.ordította -.Még hogy kincseket! . . .Dömdödöm .Ezt jól megkapta . és a fák felé sompolygott. . . De Bruckner Szigfrid se volt rest. Igazad van. de célozni.mondta Mikkamakka.Szörnyeteg Lajos is beijedt . Vacskamati szeme felcsillant. majdnem elvesztettétek.Hát majdnem sikerült neki . a te kedvességed.Az esztelen.mondta. . amilyenekre Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon gondolt. ha nem is volt a világ legokosabb és legbátrabb oroszlánja. Meg mindenféle harcmodort én ismerek legjobban! . . Csak úgy dingett-döngött Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon háta.kiabálta. .mondta bánatosan. . Látjátok.De legalább letörte a bunkókat .Persze hogy vannak .Te akartál minket becsapni . .mondta Mikkamakka -.örült Vacskamati.és piff-puff utánahajigálta az összes bunkót. Miféle kincseink vannak nekünk?! Mikkamakka csóválta a fejét. Odarontott a bunkókhoz. csak nem olyanok.Nem ártana velük a mi hátunkra is egypárat odasózni .