SZOCIOLÓGIA

A SZOCIOLÓGIA TÁRGYA, JELLEGZETESSÉGEI
Társadalomtudomány, a társadalmi élet törvényszerűségeivel foglalkozó empirikus valóságtudomány. A társadalmi jelenségek individuális vonásait kutató tudomány. Egy jelenség miért úgy alakult, ahogy? Miért éppen olyanná lett, amilyenné fejlődött? Oksági magyarázat. Az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás kutatása. Az emberi viselkedés, gondolkodás vizsgálata: Mennyiben befolyásolja a viselkedésünket, gondolkodásunkat a társadalmi pozíciónk, a stratifikáció rendszerében elfoglalt helyünk? A „homo sociologicus” magatartásának vizsgálata. A kultúra, mégpedig a modern kultúra kutatása. Mennyiben alakítja az emberi magatartást? A társadalmi élet tudománya. Az ipari-szolgálatói társadalmak tudománya. Az emberi cselekvések mellett azon intézményeket kutatja, amelyek a felvilágosodás és a két forradalom hatására kialakultak. Gyakran fontosabb kérdés: Hogyan tanulmányozza mindezt?

EDWARD T. HALL – REJTETT DIMENZIÓK – KOMMUNIKÁCIÓS
TÁVOLSÁGOK
1. Intim, belsősége távolság a. rövid: 0-15 cm b. hosszú: 15-45 cm (A szerelem, a szeretet, a bírkózás, a védelem és a vigasztalás zónája. A bőrünkkel és az izmainkkal kommunikálunk, suttogunk.) 2. Személyes távolság a. rövid: 45-75 cm (A feleség állhat a férj rövid személyes zónájában) b. hosszú: 75-120 cm (Kapcsolatban lenni, „to be in touch” – ez a személyes dominancia határa) 3. „Társadalmi” zóna a. rövid: 120-210 cm (Munkatársak.) b. hosszú: 210-360 (Beosztott és főnök.) 4. Nyilvános távolság a. rövid: 360-750 cm b. hosszú: 750-

definiálatlanság. tudományos érdeklődés. Eredményeinket ellenőrizni.  Tér és idő dimenziók meghatározása. s felismerjük torzító hatásukat. Irodalomkutatás 3. embert barátjáról. Vita a hétköznapi vélekedésekkel. verifikálni kell.   A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁS LÉPÉSEI 1.EMPIRIKUS KUTATÁSI MÓDSZEREK     dokumentumelemzés megfigyelés kísérlet megkérdezéses módszerek SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK     ténykérdések fejlődési kérdések összehasonlító kérdések elméleti kérdések A SZOCIOLÓGIAI KÉPZELŐERŐ (C. tesztelni. életstílus. 2. min aminek tűnnek! Lépjünk túl a napi rutinon. Változók. Képesnek kell lennünk. kutatót témájáról lehet megismerni.: státusz. és helyezzük a „dolgokat” új fénybe! Objektivitás: Ismernünk kell előítéleteinket.”  Problémát okozhat a túlzott leszűkítés. WRIGHT MILLS. pl. Kutatási koncepció kidolgozása  „Ex post facto” hipotézisek  Verifikáló kutatások Ezek célja a hipotézisek ellenőrzése A fogalmak meghatározása. mutatók. hogy ezeket külsővé tegyük.  Gyakorlati szempontok. 1970-71)       kritikai érzékenység történeti érzékenység antropológiai érzékenység A dolgok nagyon gyakran mások. témaválasztás  „Madarat tolláról. Operacionalizálás. . parttalanság. életmód. A probléma megfogalmazása.

Dokumentumelemzés  Hivatalos. Az eredmények kiértékelése. naív megfigyelés és a tudományos megfigyelés  a kutató személye rejtett  a kutató szándéka ismert  a kívülálló felfedi magát (antropológiai kutatások)  a kívülálló rejtve marad (rejtett kamera) C. privát  Kvantifikálás  Belső tartalomelemzés.3. visszacsatolás az elméletekhez 7. Mintavétel 4. kvantitatív szemantika  Reprezentativitás B. Kísérlet  Laboratóriumi vagy terepkísérlet D. vita . Megkérdezéses módszerek  asszociatív  mondat kiegészítés „picture frustration”  mélyinterjú  fókuszcsoportos kérdőíves szakértői megkérdezés 5. Megfigyelés  hétköznapi. Az adatok feldolgozása 6. A vizsgálat körének kialakítása. Adatgyűjtés A. média. Publikálás.

” H. másfelől pedig – és ez a fontosabb – része az embertudománynak. VISELKEDÉSFELFOGÁSOK AZ EGYES TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN „Amikor meghatározzuk kutatási programunkat és nyilatkozunk kutatási módszereinkről.EMBERFELFOGÁSOK. haszonmaximalizáló. szerepjátszó (É. 4. nem képes a hatékony kommunikációra. Célracionális cselekvés – Homo Oeconomicus Értékracionális – Homo Sociologicus Emocionális. szélsőségesen önző. semmi sem fontosabb. „Dráma a színpadon” (Goffmann) Kultúra – norma – érték – szerep – szankció A „leleplezés tudománya Rendbiztonság – realizálási biztonság – orientációs biztonság szégyen és kín HOMO PSYCHOLOGICUS  Érzelmek bázisán cselekvő Max Weber szerint az ember racionális lény 1. ami segíti a tudománnyá válás folyamatát   HOMO SOCIOLOGICUS      Normakövető. Így tehát a közgazdaságtan egyfelől a gazdaság tudománya. 2. individualista. nincs tekintettel embertársaira. erőfeszítés minimalizáló. minden másnál jobban hatottak az emberi jellem formálódására. melynek viselkedését tanulmányozzuk. A mindennapos munka és az ezáltal biztosított anyagi javak ugyanis – kivéve tán a vallásos eszméket.” Alfred Marshall HOMO OECONOMICUS  Racionális. affektuális – Homo Psychologicus Tradicionális – Homo Sociologicus . amely a legszorosabb kapcsolatban áll a jólét anyagi eszközeinek biztosításával és hasznosításával. hiper-szuperracionális. Simon „A politikai gazdaságtan vagy közgazdaságtan az ember hétköznapi életét tanulmányozza. mint az emberi lényről alkotott véleményünk. 3. Szükséglet – piac – költség – ár – preferencia – profit Megalapozza a látványos modellalkotást. Dürkheim). Az egyéni és a társdalmi cselekvésnek azt a vonatkoztatását vizsgálja.

4.és makro szinten hogyan viselkedik az ember) H. szóbeli máz) 1. de nem egyeznek) 1. 2. 5. öltözködés (nincs objektív és szubjektív cél) o vallásos cselekvések (csak szubjektív cél van) o reaktív (csak objektív van) o forradalmi cselekvések (mindkettő jelen van. Parsons: Bináris elkülönítés o indulati – semleges o egyéni – közösséorientált o univerzalista – partikularista o minőség – teljesítmény o diffúz – specifikus  1. Logikus cselekvés (van szubjektív és objektív cél. Szerepjátszó: Az egyén a szerepvállalásoknak megfelelően cselekszik 3. Szocializált: Az egyén normákat és 2. metaforákkal történő igazolás INTEGRÁCIÓ (mikro. Tényállítások. 3. illem. 3. D&G Light Blue reklám) DERIVÁTUMOK (ideológiai. 1. A cselekvés tudatosan irányított viselkedés o irracionális cselekvések? o szenvedély? o káros szenvedély? o „racionális káros szenvedély” Gary S. ezek megegyeznek) 2. Simon: „Korlátozott racionalizálás”  nincs mindenre kiterjedt információ  idő és keresés  nincs empirikus bizonyíték a vásárló haszonmaximalizálására  határköltség és határhozadék?  részérdekek érvényesülése (erőforrások allokálásánál)  optimális döntés helyett kielégítő/elfogadható döntés . Becker T. Érzelmek szívóssága Változtatásellenes érzelmek Egyéni álmok megvalósítása Kapcsolattartás embertársainkkal Szexuális érzelmek (Algida 5 Sense reklám. tények és elvek keveredése A tekintély derivációi Érzelmek és elvek keveredése Szavakkal. Szankcionált: Az egyént a többiek szankciói kényszerítik a normaszegés elkerülésére (ha nem tökéletes a szocializáció) Wilfredo Pareto szerint az ember irracionális lény. Nem logikus cselekvés o tradíciók. 4. 2.

A munkában lelt öröm 3. A status/státusz öröme 2. sem pedig más haszna nem érdekes Az elégedettség forrásai: 1. 3. Az egyén haszonfüggvényében csak más haszna szerepel 3. 4. 7. 2.    a keresés irracionális mértékben drágít túlzott önbizalom. Politikai alrendszer – Célok 2. Gazdasági alrendszer – Eszközök 3. Az egyén haszonfüggvényében csak a saját haszna szerepel 2. Kulturális alrendszer – Integrálás 4. Parsons és W. 5. A szokásokhoz való kötődés . 6. Piaci javak és szolgáltatások Közjavak Önellátás okozta elégedettség Kölcsönös stimuláció Másoknak járulékosan okozott élvezet (extern hatások) A munkában lelt kielégülés Társadalmi tevékenységekben lelt kielégülés A szabadidő értéke Az öröm forrásai 1. Az újdonság öröme 4. Személyiségi alrendszer – Szocializálás Sen: Erkölcsi közgazdaságtan 1. túlzott optimizmus időpreferencia (a hitelfelvételből fakadó előnyöket messze túlértékelik) Earl lexiografikus modellje – gépkocsivásárlás T. Bizonyos elvekhez ragaszkodik – Sem a saját. 8. Eucken: Alrendszerek és funkcióik 1.

adókedvezmények 3. autópálya-beruházások o jóléti redisztribúció o a nyelv is alkalmazkodik a gyakorlathoz: „XY község járdát. Redisztribúció o központi újraelosztás. intézményi feltétele a centritás intézményeinek megléte o a többlettermék elvonása. Reciprocitás o kölcsönösség o intézményi feltétele: szimmetrikus viszonyok megléte és az erre épülő jószándék. „szereznek” o o o Monolitikus. óvodát kapott”. jóindulat o ajándékozás . különféle ideológiák bázisán 1. vállalkozások támogatása 4. „juttatnak”. „vesznek” o Mellérendeltségi viszonyok 2. INTEGRÁCIÓS MECHANIZMUSOK ELOSZTÁSI ELVEK:      Egyenlő elosztás Az individuális szükségletek alapján Érdem alapján (meritokratikus elvek bázisán) A társadalmi hozzájárulás alapján Az individuális erőfeszítések alapján POLÁNYI KÁROLY INTEGRÁCIÓS MECHANIZMUSAI Eloszlási sémák – tehát nem foglalkozik a termelés folyamatával. csak az elosztás kérdéseire összpontosít A mechanizmusok közül egyiket sem tartja magasabb rendűnek a többinél 1. munkahelyteremtés 5. újraelosztása o történhet a hagyomány. tradícionális redisztribúció 2. unilineáris rendszer Nincsenek párhuzamos hierarchiák-struktúrák Alá-fölérendelt viszony: „adó” és „kapó” szerepben Piacgazdaságban „vásárolnak”. központosítása. modern racionális redisztribúció o gazdasági redisztribúció 1. „hol kaptad. bankkonszolidáció 2. „kiutalnak”.ELOSZTÁSI SÉMÁK. hol szerezted?” Redisztributív gazdaságban általában „kapnak”.

a külkereskedelem az ókorban állami monopólium.o o o o o 3. Piac o paraszolvencia – aszimmetrikus viszonyok tevékenységcsere segítség csapás vagy betegség esetén nagy családi rendezvények (lakodalom. önszabályzó. a városkapuknál csak esetlegesen zajlott kereskedelem 2. disznótor) „fehér korrupció” a fogalom kettős érdelmezése 1. Háztartásgazdaság . piachely  az ókori társadalmakban is létezett. árszabályzó mechanizmus  a kapitalizmussal párhuzamosan nő fel  kereslettámasztó és kínálatnyújtó tömeg 4.