You are on page 1of 13

Caenorhabdistis elegans

A féreg biológiája
A Caenorhabditis elegansnak nincs magyar neve. Feltehetıleg kicsisége, hasonlósága más fonálférgekhez és rejtett életmódja miatt a magyar köztudat nem ismeri és nem illette névvel. Tudomásom szerint más nyelveken sincs külön neve a fajnak. Azok a laboratóriumok, amik használják, kutatják, C.elegans, vagy csak egyszerően féreg néven emlegetik. A magyarban ugyanezeket használhatjuk. A C.elegans egy mm körüli hoszszúságú, áttetszı, apró fonálféreg, szemmel éppen hogy látható. A természetben, a talajban él és talajlakó mikrobákkal táplálkozik. A Föld teljes szárazföldi területén elterjedt. Nem okoz kártételt, nem parazitál semmilyen élılényt. A C.elegans populáció elsısorban hímnıs és kevés (0,1-0,2%) hím egyedekbıl áll. A C.elegans genetikának nem volt elızménye 1963-at megelızıleg. Sydney Brenner választotta genetikai modellrendszerül és dolgozta ki laboratóriumi fenntartásának és genetikai vizsgálatának módszerét. Elsısorban abból a célból választotta, hogy a szövetes állatok differenciálódásának és az idegrendszer mőködésének tanulmányozására alkalmas genetikai rendszert építsen ki.

C.elegans anatómiája A C.elegans áttetszı teste kínálja szkópban az apró részletek is látváa lehetıséget a sejtszintő anatómiai lenyossá tehetık, mégis kevés anatómiai írásra (http://www.wormatlas.org/). És részlet fedezhetı fel a féregben. valóban rövid életciklusa során minden A kifejlett férgek morfológiája neaz adult testét alkotó sejt eredetét vémi dimorfizmust mutat. A hermafroditák gigkövették, és leírták leszármazási vonagyobbak a hímeknél, rendszerint penalát. A kifejlett C.elegans egyedek teste ték látszanak bennük. Testfelületükön szigorúan azonos számú testi sejtbıl áll, egyetlen megkülönböztethetı morfológia hermafroditáké 959, a himeké 1031 ai képlet látható, a vulva, az ivarnyílás. sejtbıl. Nem tudjuk ez a szigorú sejtEz a féreg testhossza felénél egy kis kiszám szabályozás mennyire elterjedt az csúcsosodás a hasi oldalon. A hímek élıvilágban, a muslicára az egérre és az teste rövidebb és karcsúbb a emberre bizonyosan nem érvényes. A hermafroditáéknál. Vulvájuk nincs. A C.elegans tulajdonságai azonban nafarkukon egy jellegzetes legyezı-szerő gyon elınyös kísérleti rendszert ajánl képlet látható. arra, hogy tanulmányozhassuk, milyen A féreg testfelépítése nagyon stimulusok hatására és hogyan válik egy egyszerő. A kutikula alatt egymáshoz bizonyos sejt egy osztódás után egy, az szorosan tapadó sejtekbıl álló eredeti sajátosságától különbözı másik hipodermisz és izomok veszik körül a típussá, vagyis, hogyan differenciálódik. testüreget. Az idegrendszer a A C.elegans teste egy vastag kuhipodermisz és az izmok közé ágyazot. tikulával fedett csı. Bár teste átlátszó, és kontraszt interferencia (Nomarski interferencia) segítségével a fénymikro-

A gonádok petesejteket és spermiumot egyaránt termelnek. A gonádok teljes hosszuk felénél visszahajlanak. Érett kifejlett állatban a petevezetéket és az uteruszt centripetális irányban növekvı mérető petesejtek töltik ki. . ami az uteruszhoz kapcsolódik. Az ivarnyílást a két karral az uterusz kapcsolja össze. 2. Ábra.elegans anatómiája. A kifejlett féreg testüregének nagy részét a gonádok töltik ki. két lebenybıl álló gonádot találunk. disztális és proximális kart alkotnak. Az emésztırendszer csı a férget alkotó csıben. Ábra. a bél a fark tövében végbél- nyílásban végzıdik. A két csı közötti. páros. elegans emésztırendszere. Az elülsı testvégen nyíló szájtól emésztıcsatorna egyenes csıként húzódik a végbélnyílásig. pszeudocölómának nevezett teret a gonádok töltik ki. Az ábra felsı felében a hermafrodita féregrıl készült fénykép és rajz. A C. A C. az aldsó felén a hím állat fényképe és rajta látható. ami a bélben folytatódik. A proximális karokon az uterusz fele haladva petevezetéket és spermatékát találunk.1. Az emésztıcsatorna eleje a nyelıcsı. A hermafroditák testében a vulvát alkotó ivarnyíláshoz képest elıre és hátra nyúló.

n. 3. A megtermékenyítéstıl a lárva kikeléséig az embriógenezis 14 órát vesz igénybe. nyugalmi állapotba vonul. L3 és L4) át tart. és visszatér a fejlıdésbe. A lárva növekszik. Kedvezıtlen körülmények során. Nyugalmi állapotban is érzékeli környezetét. A C. adult féreggé vedlik. Ez az alak nem táplálkozik. Mint adult állatok. Az L4 lárva kifejlett. érintésre mozgással reagál. . L2. Az L4 lárva szakasz végére során a gonádok mőködni kezdenek. a kiszáradásnak ellenálló kutikula védi. mintegy két hétig maradnak életben. majdnem pontosan két nappal azután hogy kibújt a petébıl. súlyos tápanyaghiány. és hónapokig (akár fél évig) képes elviselni a táplálékhiányt és a szárazságot. miközben az állat folyamatosan táplálkozik és növekszik. és a hermafroditáknan is spermiumokat termelnek. Ábra. A kifejlett hermafroditák az adult vedlést követı három-négy nap alatt aktívan termelnek petéket. majd adultá válik. A fent leírt lárva fejlıdés egy környezetfüggı alternatívája is létezik. „dauer” (=tartós) lárvává vedlenek. A dauer lárvát vastag. amibıl lárva bújik ki. Ha táplálékhoz jut. többször vedlik. L4 lárvává vedlik. A C. A C.elegans lárva élete három vedléssel elhatárolt. Ilyenkor az L2 lárvák nem szabályos L3 lárvává. az magához veszi. szaporodóképes.elegans életciklusa. hanem egy u.elegans esetében a szokásos laboratóriumi feltételek között egy életciklus körülbelül három napig tart. szárazság esetén az L2 szakaszban a lárva fejlıdés leáll. A lárva kikeléskor kb. négy lárva állapoton (L1.Életciklusa A férgek petével szaporodnak. 250 µ mérető.

A nemmeghatározás kromoszóma háttere XX/X0.elegans szaporodása nem a magasabb rendőeknél megszokott módon történik. A zigóta mintegy 2 órát tartózkodik az uteruszban. fejlıdése.elegans hermafrodita gonád elülsı lebenyének morfológiája és a gaméták kialakulása. A spermiumok a magasabb rendőeknél megszokott flagellummal rendelkezı alak helyett amıboid mozgásra képes izodiametrikus sejtek. A petesejtek a petevezetıben az uterusz irányába vándorolnak. hogy a hermafroditák petéket termelnek. A párzást jellegzetes viselkedés elızi meg. A két nem általános morfológiai különbségei is megmutatják. A spermatékák a petevezetık és az uterusz találkozásánál biztosítják a megtermékenyítést. A spermiumok az ivarnyílások elıtt és mögött elhelyezkedı spermatékákba (elülsı és hátulsó spermatéka) kerülnek és ott raktározódnak. az adultokban azután csak petesejtek keletkeznek (összesen mintegy 1000). A hermafroditák két X kromoszómát hordoznak. A fényképen az amıboid mozgásra képes spermiumok látszanak. A meiózis termékei elkülönült sejtekként jelennek meg. A sejtmagok a gonád csúcsától eltávolodva a disztális és proximális kar határához közeledve meiózisba kezdenek. 4. a másik hím. mint a hermafroditákban. Ez alatt vastag peteburok alakul ki. a hímeknek egyetlen X kromoszómájuk van (X0).elegans egy hermafrodita élılény A C. folyamatosan a csiravonal ıssejtjeit alkotó sejtmagok. amit bevezet a . A hímekre jellemzı kariotípus nondiszjunkcióval jön létre. hanem a két alteratív nem egyike hermafrodita. A gaméták ugyanúgy jönnek létre. A meiótikus termékek a gonádok visszahajlásában jelennek meg. de petesejtek nem keletkeznek.elegans szaporodása hímek nélkül önmegtermékenyítéssel zajlik. Ábra. C. Keresztezhetjük a hermafroditákat hímek hozzáadásával. A hímek gonádjainak csak egy lebenye van.C. A kopuláció során a hím speciális tüskeszerő képletet (spicula) használ. ami magyarázza ritkaságukat is. A hermafroditákban a gonádok csúcsain sejtmembrán nélküli szincíciumban osztódnak mitózissal. miközben érnek. ami a petesejt spermatékán történı áthaladásakor történik meg. A C. A meiótikus termékek az L4 lárvaélet végén az adult vedlésig spermiumok (gonádonként mintegy 150 db).

elegans.hermafrodita vulvájába. Alapos vizsgálattal végigkövették a C. A hermafrodita 959 szomatikus lehetıvé teszik. Párzó C. Amikor a lárva kikel. A spermiumok az ueruszból bevándorolnak a spermatékába. A sejtsors térérintkezik a pete felszínével. fele X0. hogy pontosan követhetı és leírható legyen. 5. hogy sejtenutódsejteket eredményez. hogy minden egyedben pontosan ugyanúgy történik a sejtosztóáll. hogy különbözı sejtjének pontos leszármazási sora az egyedfejlıdés egy különleges képét adsejteknek mely sejtek voltak a szülei. és ezen át juttatja be spermiumát. A következı osztódásnál két sejt bevándorol az kép cell lineage néven került az irodalomba. A Nomarski interferencia mikroszkópia.elegans blasztomereknek nevezik. Az embrióosztódás sajátosságai dás. A nagy sejteket ként kövessék az osztódásokat. hogy mely sejtekbıl milyen szerja. A párzás eredményeként létrejövı zigóták fele XX. Ábra. Ez alól csak a csírasejtvonal kivételével. amivel keskeny optikai azonnal osztódni kezd. 558 sejtbıl vetkeztetése az. A sejtosztódások jelentıs hányada különbözı mérető síkokban pontosan megfigyelhetık az élı sejtek. A sejtsors térkép A zigóta a megtermékenyítést követıen vek keletkeztek. A vizsgálatok egyik fontos köembrió belsejébe és a bél primordiumát képezi. ez úgy nevezet unekvális osztódás. Az embrió 28 blasztomer állapotában még minden sejt mindkét nem minden szomatikus sejtjének leszármazási sorát. lehetıvé tette. . illetve. A párzást követıen lerakott peték szinte kivétel nélkül hibridek.

a másik három (AB.n. Az alapító sejtek létrehozásáért felelıs sejtosztódások nem szinkronok. Ábra. mint az ízeltlábúaké. D. következésképpen több szerv létrehozásában is részt vesz. MS. .6. P4) csak egy szerv (bél. A C. izomzat és csíravonal). alapító (founder) sejt hozza létre. mégis bizonyos szakaszai metamerek. osztódási idejük és leszármazottaik. Ábra. 7. azaz ismétlıdnek. vagy nem szelvényes mint a gerinceseké.elegans alapító (founder) sejtjei. mi több. osztódásuk eltérı ideje genetikailag meghatározott. C) több csiralemez. Az egyes szerveket hat u. A sejtsors térkép néhány általános szabályt világít meg. Ezek közül háromból (E. A C.elegans teljes sejtsors térképe. Bár a nematoda teste nem tagolódik ízekre. Például a ventrális idegköteg a test hosszában egyenletesen eloszló12 ıssejtje azonos mintázat szerint osztódik és hoz létre analóg funkciójú sejteket.

hogy elpusztulnak.A vizsgálatok során figyelték meg az apoptózis. egymástól nehezen megkülönböztethetı kromoszómából áll. a húzófonalak a kromoszóma több pontján tapadnak meg. vagy a rekombinációhoz szükséges bemetszés végzı endonukleáz célsorrendjei ritkábban helyezkednek el ezen a szakaszon. A féreg genom tízszer nagyobb. Másképpen fogalmazva. mint a Saccharomyces cerevisiea genomja.elegans genetikai térképén a lókuszok (mintegy 1600) eloszlása nem egyenletes. hogy bizonyos sejtek sorsa a fejlıdés során az. A C. hogy kevesebb átkeresztezıdés történik itt a lókuszok között.elegans kariotípusa hat. A genom A C. a kromoszómák többi részén azonban egyenletes az eloszlás és nagyobbak a lókuszok közötti távolságok. A genetikai és a fizikai térkép összevetése megmutatta. egymástól rövid rekombinációs távolságra helyezkednek el a gének. A jelentéget kétféleképpen magyarázhatjuk: a csoportosuló gének területén a rekombináció gátolt. és kb. egyetlen sorsra determináltak. A C. hogy a kromoszómák közepén a gének közötti fizikai távolság nem kisebb. Bár a jelenség pontos okát nem ismerjük. Azt nevezetesen. kétharmada a Drosophila melanogaster genomnak.elegans az elsı szövetes élılény aminek leolvasták a teljes genom nukleotid sorrendjét. Az 1 cM-ra esı fizikai távolság a kromoszómák közepén 1500 kb.elegans genom teljes nukleotid sorrendjét 1998-ban tették közzé. A kromoszómák szegregációja ugyanúgy történik.elegans bio- lógiájának egyik sajátossága. Elpusztításuk vagy eltávolításuk esetén más sejtek nem képesek átvenni szerepüket. azaz centromereik nincsenek jól körülhatárolva. A féreg kromoszómáinak különlegessége. mint a kromoszóma többi részén. vagyis a programozott sejthalál jelenségét. hogy sejtjei a magasabb rendőek embrionális sejtjeitıl eltérıen nem totipontensek. a kromoszóma karokon egy cM csak 50 kb. kis mérető. A C. Minden kromoszóma közepén sőrőn. mint a jól azonosítható centromert viselı kromoszómákkal rendelkezı sejtekben. hanem diffúzak. A mikroszkóp optikáján át vezetett lézer nyalábbal egyes sejtek elpusztíthatók és azután követhetı a sejt törlés következménye. hogy holocentrikusak. A genom teljes hossza 97 Mb. A genetikai és a fizikai térkép viszonya A C. mint a kromoszómák más szakaszain. csoportosulva. A gének csoportosulása területén . ez a sajátosság teszi a férget különösen alkalmassá a sejtsors vizsgálatára. A gének csoportosulása a genetikai térképen annak a jele. A sejtsors leszármazások tanulmányozásának másik technikája a lézer sejttörlés.elegans genom A C.

ugyanezen a területen sőrőnbb a diffúz centromerek elıfordulása is.791. nem mozognak. 2nd Ed. Az osztódási orsó fonalai elsısorban ezekhez a szakaszokhoz kapcsolódnak. A C. A gének jelentıs részérıl (70%) készült mRNS kü- . C. Féreg specifikus fehérjék alig találhatók. Fig C. amik aktív transzpozont hordoznak. (Harewell: Genetics: From Gene to Genomes. A C.elegans genom nem gazdag ismétlıdı DNS sorrendekben. A sejt alapvetı életfolyamataihoz szükséges fehérjék a C. A legtöbb törzsben a transzpozonok stabilak.tehát gétolt a rekombináció.elegans genom szervezıdése A C.000-re becsülik a gének számát. 8. Ábra. A C.elegans genom nukleotid sorrendben 19.elegans gének sajátossága A féreg génjeinek 25% a baktériumoknál megismerthez hasonlóan.2) A C. Ezek közül a transzpozon ismétlıdések a legjobban vizsgáltak. A gének kis méretét az intronok kis méretével magyarázzák. A többi fehérjérıl úgy vélik. azaz . a szövetes szervezıdéshez szükségesek. ami kompakt genomot jelez. Hétféle transzpozont írtak le a féreg genomjából. policisztronokba szervezett. Ezek homológjai minden élı sejtben megtalálhatók. Egy génre átlagosan 5 kb DNS esik. Vannak azonban törzsek.elegans proteom mintegy 20% teszi ki. ezeket Tc1tıl Tc7-ig nevezték el.elegans gének sorrendjébıl lefordított fehérjeféleségek minden nagyobb csoportja homológ valamilyen más élılénybıl ismert fehérjével. p.elegans genetikai térképe.

elegansban. Elıfordulnak azonban rángatózók (twiching muscle). Ezek mozgása egyszerően különbözik a normálistól. A szaporodáshoz sincs a mozgásra szükségük. p. szemölcsös. 2nd Ed. hanem mozgásuk eltéréseire is vonatkozik. (Harewell: Genetics: From Gene to Genomes.792. csak a szájukat kell kitátaniuk. tömzsi. ráadásul ezek az emberi szem számára könnyen azonosíthatók. kicsi. lehajló fejő.lönleges abban. Policisztronikus transzkripció és trans-spliceing C. megkeressék és megszerezzék a táplálékot. . morfológiai mutánsok azonosítását célozza. A folyamat transz-spliceing. Érdekes módon a laboratóriumi tenyészetekben a tökéletes.3) Genetikai eszköztár Új mutánsok elıállítása Az új mutánsok elıállításának technikáját Sydney Brenner dolgozta ki. hogy 5’ végén két lehetséges vezetı sorrend közül hordoz egyet. Ahhoz. jó mozgás a férgek számára nem létszükséglet. Ábra. 100 gén genetikailag jellemzésérıl számolt be. stb). hogy egyenek. stb. Ezek a vezetı sorrendek 22 nukleotid méretőek. A séma recesszív. vagy egyirányban körözık (roller). A sémát és a kísérlet kivitelezését változatlanul használják. Evvel a technikával 1967-ben végzett kísérletbıl 1974-ben kb. Sıt ez utóbbi normális hullámvonalú mozgástól az eltérések széles palettája jelentkezett. villás fejő. jobb hatékonyabb módszert azóta sem sikerült kidolgozni. és a spliceing építi ezeket be a primer transzkriptbe. A fı fenotípus osztályt „uncordinated. Transz-spliceinget korábban csak a tripanoszóma egysejtőeknél ismertek. A laboratóriumi tenyészetekben baktériumtenyészetben fürdenek az állatok. Fig C. unc” (=koordinálatlan)nak nevezték el. A morfológiai fenotípus ennél a részletszegény anatómiával rendelkezı lénynél nem csak az anatómiai eltérésekre (hosszú. 9. azaz a 22 nukleotid hosszú szakasz egy másik transzkriptról kerül spliceing folyamat eredményként a mRNS 5’ végére. nem kell.

egy gén 2000 példányát kell átnézni. majd a felnıtteket és a már kikelt F2 lárvákat lemossák a lemezrıl. A felnıtt F1-et egy napig hagyják petézni. hogy ismeretek legyenek molekuláris markerek az illetı gén környékén. Körülbelül 10 féreget (P0 nemzedék) mutagén kezelés után nagy petricsészére helyeznek. Box2) A pontmutációk esetén a mutáns fenotípust okozó gén molekuláris azonosítására leggyakrabban használt módszer a pozicionális klónozás. Az F2 peték jól tapadnak a táptalajhoz. Az F2 utódokat a fenotípus szempontjából vizsgáljuk és a mutáns jelöltet friss lemezre tesszük. közvetlen mutánsizolálási kísérletben Sulston és Horwitz vulva nél- küli (vulvaless) és több vulvájú (multivulva) fenotípussal nagyszámú mutánst izoláltak. minden lókusz 200 példányát vizsgáljuk. Tipikus F2 mutagenezishez a férgeket a következıképpen kezelik. p360. Az egyes mutációk által azonosított gének az EGF/RAS és a Notch jelátviteli útvonalak feltárásához vezetett. EMS mutagenezis protokol férgekben. hogy meggyızıdjünk a fenotípus öröklıdésérıl. Ábra. (Nature Reviews Genetics (2002): 3. A C. hogy a figyelemre számot tartó gén egy mutációját megtaláljuk. az F1-et adulttá nevelik. hogy egy mutációt találjunk. etil-metilszulfonát). 10. Brenner úttörı munkájában elıállított mutánsok nagy része az idegrendszer mőködését érinti. Mivel minden féregtenyészet 100 F1 leszármazottja. Tipikus mutagén koncentrációt használva (50 mM EMS. Így az F1 állatok egyedenkénti potenciális 250 utódja egy része (20-30 db). mint minta marad. így ha ezekhez térképezzük a fenotípus változást eredmé- . és miután körülbelül 100 F1 utódot hoztak létre a P0 állatokat eltávolítják. A módszer hatékonyságának elıfeltétele az.elegans genomban ma már nagyszámú SNP (single nukleotid polimorphism) hely ismert. Ezek helyzete a genomban pontosan leírható. így egy 14 óránál fiatalabb F2 csapat marad a lemezen.hiszen a hermafrodita. Vagyis körülbelül tíz lemezt kell átvizsgálni. Másik nevezetes egyszerő. párzás nélkül is létrehozza az utódokat. vagyis a P0 csíravonalában bekövetkezett mutációból 5-7 homozigóta utódot várunk. Ebbıl a 20-30-ból az egy-negyed lesz homozigóta a mutáns kromoszómára nézve.

Ez a vizsgálat tárgyát képezı génre és a transzpozonra specifikus primer párral végzett PCR ad közvetlen lehetıséget. A mutációt okozó gén pozitív azonosítására a fenotípust menekítést okozó. Ábra. GFP) használják. Riporterként az E. A Tc1-re és a keresett génre (YFG) specifikus primer-párral végzett PCR csak akkor eredményez terméket. és azt vizsgálják PCR segítségével. szincíciumot tartalmazó szakaszába rendszerint avval jár. Idegen DNS injektálása a gonádok disztális. Mozgékony elem inszerció okozta mutáció azonosítása.elegans elıállítása lehetséges. ha riporter fehérjét kódoló DNS-t injektálunk. ami kihasználható mozaik elıállításához. Az RNS interferencia egy másik hatékony lehetıséget biztosít. de fennmarad a sejtekben. mind a meiózis során vész el. Minden törzsbıl genomikus DNSt izolálnak. A klónok méretének csökkentésével és a fenotípus követésével szőkíthetjük azután a keresést egyetlen génre. . hogy az utódokba is átjut az injektált DNS. A jelölt vonal azután felolvasztva vizsgálható fenotípusra. Nagyszámú transzpozon inszerciót állítanak elı. hogy egy bizonyos aminosav sorrendet kódoló gén elrontása eredményez-e fenotípus változást egyáltalán. és ha igen milyen folyamatot befolyásol az. DNS transzformálás Transzgénikus C. A példában aktív Tc1 transzpozont hordozó törzsbıl nagyszámú független mutánst állítanak elı. Az injektált DNS nem épül be a kromoszómába. ha a transzpozon a génbe ékelıdött. Ez utóbbi közvetlenül látható az élı állatban. Ez esetben transzpozon mutagenezist használnak.elegans fagyasztva tárolható).nyezı mutációt. Fokozatosan mind a mitózisok. hogy melyik gén csendesítése eredményez a mutánssal azonos fenotípust. 11. a törzsbıl egy mintát lefagyasztanak (a C. Mindez úgy követhetı legkönynyebben. A reverz genetikai megközelítésben a kérdés az.coli lacZ enzimét. amikor a jelölt génekre specifikus RNSi konstrukciókkal állapíthatjuk meg. akkor néhány jelölt génre szőkíthetjük a jelölt (candidate) gének számát. ma inkább a meduza zöld fluoreszcens fehérjét (green fluorescent protein. a genomikus szakaszt lefedı genomikus klónokkal végzett transzformálásával léphetünk elıre. hogy melyik állatban ékelıdött a transzpozon a szóban forgó génbe.

. Az öröklıdés ezután stabil. és akár több nemzedéken keresztül érvényesül. ami húszonegy nukleotid hosszúságú darabokra vágja a kétszálú RNSt. A siRNS darabok sejtrıl sejtre is képesek terjedni és következésképen hatást okozni.12. hanem csökkent mRNS szintet eredményez. A végeredmény a specifikus mRNS alacsony szintje. Az RNAi. p. azóta részletesen feltárt és RNS-közvetített interferencia (=RNS-mediated interference. A C.elegansban. amit a dicer feldarabol. mint a szervezet védekezési mechanizmusainak egyike. A keletkezı RNS darabok. Fig C.elegans transzformálása DNS-el. Homológ rekombináción keresztül történı génbeépülést is leírtak a C. ami így részben endonukleázok szubsztrátjává válik. a target mRNS komplementer szálával kétszálú szakaszt képez. a kétszálú szakasz reverz transzkriptáz szubszrátként RNS-DNS heteroduplexet hoz létre.798. A beékelıdés helye véletlen.8a) Ha az injektált DNS-t hordozó állatokat ionizáló sugárzásnak tesszük ki. siRNSs). ha a férgeket a kétszálú RNS-t kifejezı baktériummal etetjük. Másrészt. 2nd Ed. Ez utóbbi eseménysor fokozza a hatást. ugyanis a géncsendesítı hatás úgy is elérhetı. Ezért nevezzük magyarul géncsendesítésnek. a transzgén beékelıdik a kromoszómákba. a megfelelı mRNS gyors degradálását erdményezi.elegans genetikai kutatásokban korán lehetıvé vált egyes gének kikapcsolása. (Harewell: Genetics: From Gene to Genomes. RNSi) néven elterjedt technikává vált módszerrel a C. C. ami elınyös az alkalmazás szempontjából. ez azonban nagyon alacsony gyakorisággal következik be. elvágódik és lebomlik. A hatás egyik fı közvetítıje a „dicer” enzim komplex. „small interfering RNAs” (=kis interferáló RNSek. a kikapcsolni kívánt gén egy rövid átíródó szakaszának kétszálú másolata sejtbe juttatásával. Legtöbbször azonban az RNSi nem amorf állapotot.elegans kutatásban kényelmes a technika használata. Ábra. Géncsendesítés Növények RNS vírusok elleni védekezése kapcsán felfedezett.

hogy a kromoszómák holocentrikus természete miatt a kromoszóma darabok csak fokozatosan vesznek el. 2nd Ed. és így jelenléte az osztódások során akár sejtrıl sejtre követhetı. sejtben fejti ki a hatását. és azt követik.13. Könnyen belátható például. Ábra. A féreg sejt leszármazási vonalainak ismert adatai segítségével az is kikövetkeztethetı a mozaik adatokból. azaz azt. markergénnel felszerelt szabad duplikációt. (Harewell: Genetics: From Gene to Genomes. hogy a kromoszóma darab. A genetikai mozaikok alkalmasak hogy megállapítsuk egy vizsgált gén hatásának fókuszát. A mozaik analízis fı lehetıségét a féregben az adja. hogy egy bénaságot eredményezı mutáció esetén evvel a technikával egyértelmően eldönthetı. hogy azokban az egyedekben.9) Mozaik analízis Ha egy élılény testét különbözı genotípusú sejtek alkotják. hogy hordozza a vizsgált gén vad típusú allélát ahhoz. hogy milyen szervben.799. hogy mely szövet vagy sejttípus kell. szövetben. . akkor genetikai mozaikokról beszélünk.vagy az izomsejtekben van-e. Fig. GFP). A mozaikok vizsgálata. A vizsgálatok azt jelzik. hogy homozigóta mutánsba juttatnak be a mutációt átfedı. Mozaikok többféleképpen jönnek. vagy hozhatók létre. Mozaikokat úgy állítanak elı. Az RNS interferencia mechanizmusa. hogy melyik sejtosztódástól szükséges a gén hatása. A szabad duplikáció jelenléte láthatóvá tehetı markergénnel (pl. p. hogy a mutáció fókusza az ideg. a mozaik analízis a fejlıdésgenetika központi fontosságú eszköze. Elegendı mozaik átvizsgálása után egyértelmő kép rajzolódik ki. hogy a mutáns fenotípus ne fejezıdjön ki. az un szabad duplikáció (free duplication) elvesztéséhez mintegy 200 sejtosztódásra van szükség. amik a mutáns fenotípust mutatják milyen sejtekben veszett el a duplikáció. C.