You are on page 1of 12

1.

AZ ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS PSZICHOFIZIKAI ÉS PSZICHOBIOLÓGIAI NÉZŐPONTBÓL

KLASSZIKUS PSZICHOFIZIKA ÉS SZIGNÁLDETEKCIÓS ELMÉLET ALAPFOGALMAI Pszichofizikai módszerek: ingerek fizikai nagysága + kiváltott ingernagyság közötti kapcsolat mérésére kidolgozott eljárások. Abszolút küszöb/éppen észrevehető különbség: azon legkisebb erősségű inger, amely különbözik az inger hiányától. Az az ingerintenzitás, melyet a vizsgálati személy az esetek 50%-ban detektál. Minden érzékleti modalitásra jellemző.  Alsó küszöb: mekkora ingerintenzitást észlel már az egyén.  Felső küszöb: mekkora erősségű ingert képes még észlelni, anélkül, hogy az ingerminőség percipiálása helyett fájdalmat éljen át. A két küszöbérték ily módon az észlelési tartományt határozza meg. Különbségi küszöb: 2 inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb intenzitás különbség. 2 inger között az az eltérés, amelyet a személyek az esetek 50%-ában észlelnek. Minden érzékszerv saját különbségi küszöb jellemez, amelyek egyénenként is eltérnek, és függenek az ingerintenzitástól. Weber-törvény: Minél nagyobb a kezdő inger, annál nagyobb növekedés kell az ingerintenzitásban ahhoz, hogy észleljük a változást. Minél kisebb a különbségi küszöb, annál érzékenyebb az adott érzékszerv. A különbségi küszöbök tehát nőnek az intenzitással, és úgy vélte, hogy a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez. ∆I/I = K Fechner-törvény: azt fejezi ki, hogy ahogy egy inger fizikai intenzitása növekszik, az észlelt erőssége először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Tehát az inger észlelt erőssége (pszi) a fizikai intenzitás ( fi ) logaritmusával arányos: pszi = k x log fi . Stevens-törvény: két alapfeltevésből indul ki: 1. elismeri s Weber-Fechner törvényt, illetve 2. a pszichikai intenzitás mérésére a különbségi küszöb a megfelelő mértékegység, vagyis az éék. Az alapfeltevések érvényessége esetén a szubjektív élmény intenzitása, a környezeti feltételektől függő konstansnak, illetve az inger és az ingerküszöb különbségének a szorzata. Feltételezése szerint a küszöbértékek modalitástól függően változnak. Adaptáció: ha a szenzoros rendszert sokáig érték ingerek, ideiglenes érzékenység lép fel, míg ha hosszabb ideig nem volt inger, az érzékenység növekszik. Az adaptációs szint tehát folyamatosan alakul. Klasszikus pszichofizika alapfeltételezése, hogy az ingerküszöb egyben tudatos észlelési küszöb is, a valóságban ez nem így van: fáradtság, motivációs állapotok, háttérzaj, válaszbeállítódás stb. befolyásolják az észlelést. A szignáldetekciós elmélet figyelembe veszi ezeket, a torzító tényezőket. Az elmélet szerint 4 féle inger(jel)-válasz kombináció létezik: 1. Van inger és van helyes válasz (találat) 2. Van inger, de nincs válasz (kihagyás) 3. Nincs inger, de van válasz (téves riasztás) 4. Nincs inger, nincs válasz (helyes kihagyás) 1

vagy egyáltalán nem észleljük.ÉSZLELÉS AZ EGYES ÉRZÉKLETI MODALITÁSOKBAN ÉSZLELÉS/PERCEPCIÓ: azon pszichológiai folyamatok összessége. a kép elektromos impulzusokká való átalakításáért. így életmódja nem korlátozódik a nappal-éjszaka ciklus egy maghatározott részére. A retinát elérő fény a retinális képben nyilvánul meg. Az észlelés természete függ a tapasztalatoktól és a kultúrától is. a transzdukcióért felelős rendszerre. Nagyon összetett. melyek fényelnyelése beindítja a transzdukciót – idegi képpé alakítja át a retinális képet) > bipoláris sejtek > ganglionsejtek: tevékenységük eredménye az akciós potenciálok (ganglionsejtek szemből kilépő hosszú axonjai alkotják a látóideget. Sárgafoltban csak csapok vannak. ezt hívjuk akkomodációnak. Az embernek kettős retinája van.  Lencse: tárgyakra való fókuszáláskor megváltoztatja alakját: közeli tárgyaknál – gömbszerűvé válik. saját vérellátása. ahol kilépnek. szervezzük. Itt találhatók a csapok és pálcikák. néha meg azt is látjuk. ÉRZÉKELÉS/SZENZÁCIÓ: az érzékszervektől az agyhoz érkező idegi információ. Kisgyermeknek 4 évbe telik. Döntő szerepet játszik a szemben alakuló kép megformálásában. így az apró részletek is remekül láthatók. Csapok. és nem objektív: néha nem azt észleljük. ahogy a környezeti információ élménnyé alakul. ami a szemünk előtt van. pálciák (fotopigmenteket tartalmaznak. itt nagyon sok receptor található sűrűn egymás mellett – ez nagyobb felbontást eredményez. illetve jelentős a tanulás szerepe is. így táplálékát a csarnokvízből nyeri. míg ettől távolodva nő a pálcikák száma. SZEM FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A szem két rendszerre osztható: 1. ami nincs előttünk.  Szaruhártya: nincs belső. míg a periférián jóval kevesebb. az a vakfolt) agy (látókéreg = nyakszirtlebeny/lobul occipitalis) 2 .  Pupilla: megvilágítás szintjétől függően változtatható nyílás. amelyek útján felismerjük. Képalkotó rendszer:  Retina: közepe a fovea. a kép kialakításáért felelős rendszerre és 2. Az a folyamat. távoliaknál laposabbá. és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleleteket. mire retinája eléri a végleges felnőttkori állapotot.

Hermann-rács: függőleges és vízszintes csíkok metszésében megjelenő illuzórikus pontok. alacsony fényintenzitásnál. A színek keverése additív színkeverés. ez a fény észlelt intenzitása. A nem spektrális színek léte megint arra utal. Világosság: a fényhullám amplitudójához tartozó pszichológiai jellemző. minden más hullámhosszra vakok vagyunk.) Ha az egyik fénynyaláb nagyobb intenzitású. amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek (színárnyalatnak) élünk meg. nagy felbontású és színes érzékleteket eredményeznek.) A Newton-féle színkör Newton a tiszta fényeket (legalábbis az általa annak hitt spektrális színeket) keverte egymással. Csapok: nappali látásra alkalmas. Szürkületi látásért felelős. 3. amelyik egyik spektrális színre sem hasonlít: ilyen a bíbor. akkor a keverék színe az előbbi felé tolódik el. hogy a fény fizikai jellemzői és ennek perceptuális következményei között különbségek vannak. mint a másik. (Szubtraktív színkeverés: ha a tárgyról visszaverődő és a tárgyon elnyelődő fény hullámhosszainak különbsége eredményezi a színt. kis felbontású színtelen érzékletet eredményez. hogy az egymáshoz közeli színek azonos erősségű fénynyalábjainak keveréke a közbülső színt adják ki.) Olyan színt is elő tudunk állítani. 3 . ha az erősség nem változik (sávok szélei csíkozottnak tűnnek). gazdagságát jelenti. és a színkeverés szabályainak szemléltetésére színkört fejlesztett ki. Telítettség: a szín élénkségét. Müller-Layer illúzió: Ponzo illúzió: LÁTÁS A látásban két külön vizuális rendszer vesz részt (kettős retina elmélet): 1. ami egy hosszú hullámú (vörös) és egy rövid hullámú (ibolya) fény keveréke. a felfogott fény mennyisége.) Ezeket nem spektrális színeknek nevezzük.Fontos jelenségek: Purkinje-eltolódás: a relatív világosság napszakoktól függő váltakozása. Mach-sávok: a világosság változhat akkor is. vörös és sárga narancsot. melyek. (Pl. (Több vörössel narancsvöröset kapunk. kék és sárga). A spektrális színek ezen úgy vannak elhelyezve. melyek a retinális ganglionsejtek receptív mezején belüli központi-környéki antagonizmus eredményei. 2. Fény jellemzői: 1. Pálcikák: éjszakai látásra. Szemünk csak a 400-700 nanométerig (ibolya = 400nm – vörös = 700nm) terjedő tartományt látja.(Az ibolya és a vörös egymás mellett vannak a Newton-féle színkörön. E két rendszer szüksége s a fényadaptációhoz (sötét helyről lépünk fényesre) és a sötétadaptációhoz (fényesről megyünk sötétbe – 30 percig is eltarthat) Színlátás: a fény egy elektromágneses sugárzás. Alapszínek: nem elemezhető más színek kombinációjaként (vörös. Hullámhossz: adja azt a dimenziót. zöld. A fizikai spektrum nem tartalmazza az emberi szem által észlelhető összes színt. magas fényintenzitásra való. ha eltérő hullámhosszú fényeket vetítünk egymásra. A látható terjedelembe tartozó sugárzást nevezzük fénynek. 2.

az a vörös. Nonopponens sejtek: minden hullánhosszra növelik aktivitásukat. másik szín esetén csökkenti válaszgyakoriságát. Ha mindkét egység egyensúlyba kerül. attól távolodva sűrűségük csökken. hogy a legkevesebb fehér fényt kell hozzájuk adni ahhoz. hogy fehérnek tűnjenek. a fehéret a kör közepén helyezte el. hogy az előbbit a csapok szintjén. h a színek élesen elkülönülnek egymástól) és a színnevek elosztását ésszerűsítették oly módon. rövid-(kékekre legjobban reagál) = R b. Színlátáselméletek: 1. ezért a teljesen telítetlen színt. A leggyakoribb H és a kevésbé gyakori K csapok a foveán vannak a legsűrűbben. hosszú receptor (vörösekre legjobban reagál) = H A szín érzékelését az adott hullámhosszra a három receptor együttes aktivitása határozza meg. a világosság és a telítettség hullámhossztól való függősége nem a fény fizikai tulajdonságaiból következik. a 497 nanométeres hullámhossznak (egyfajta zöld) nincs komplementere a hullámhosszak között. attól függően. mind a foveán. hiszen pl. A sárgák sokkal telítetlenebbnek is tűnnek. ahol a K és H csapokból érkező információ összeadódik. LG sejtek. A legritkább R csapok a fovea közvetlen környezetében a leggyakoribbak. hogy a szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja. az utóbbit egy magasabb idegrendszeri szinten képzelték el. hogy milyen hullámhossz éri őket. hogy a komplementer színek egymással teljesen szembe kerüljenek (hiszen együtt a kör közepén található fehéret adják ki).azt sugallják. két csoportra oszthatók (DeValois): a. hogy egyik szín esetén növeli. A csatorna aktivitása határozza meg a tárgyak láthatóságát. Newton színkörét később módosították: eltörölték a színeket elválasztó határokat (hiszen ezek – tévesen . Ha egyik sincs egyensúlyban. zöld. mind attól messzebb ritkák 2. mint a többi szín. A nonopponens sejtek alkotják az akromatikus csatornát. hanem a vizuális rendszer feldolgozásából. Opponens sejtek: képesek KI és BE válaszra is. Az opponens sejteknek is két fajtája van: a vörös-zöld sejteknél az átmenet (KI és BE válasz között) a vörös és a zöld szín határán van. Ellenszínelmélet. Már Newton is megfigyelte. Az árnyalat. b. hogy a spektrális színek nagyon élénkek (telítettek). nem pedig minden színt külön receptor. Úgy véli. közepes. két szín keveréke jelenik meg. kék színek egyikét. Hurvich és Jameson: a háromszín-elméletet és az ellenszín-elméletet úgy egyesítették. az fehéret eredményez. a másik egység a sárga-kék színpárral teszi ugyanezt. sárga.(zöldekre és sárgára legjobban reagál) = K c. Ez azt jelenti. Így a kör közepe felé a telítettség csökken. 3. hogy a zöldek és a sárgák sokkal világosabbak a többi színnél. más nonopponens sejtek minden ingerre csökkentik aktivitásukat (KI sejtek).Newton azt is megfigyelte. Így létrejött egy rés a színkörön. ha csak az egyik. Young-Helmholtz elmélet (vagy háromszín-elmélet): három féle színreceptor (csap) van: a. más sejteknél ez a sárga és a kék szín határára esik. A kromatikus rendszer két csatornából áll: a kék-sárga csatorna az R csapok jelzéseinek és a K és H csapok 4 . a fényadaptált érzékenységi görbe előre jelezhető a K és H csapok válaszainak összegzésével. a keverékek pedig kevésbé élénkek. de egyesekre erősebben (ezek a BE sejtek). Hering: a látórendszer kétféle színérzékeny egységet tartalmaz: az egyik a vörösre és zöldre válaszol oly módon.

Egy árnyalat akkor telítetlen. természetesen az eredeti színek komplementer színei láthatók. amiről semleges felületre tekintve először 2-3 sec latenciával egy fényes pont jelenik meg.és mintázat felismerést is segíti. (van előreható és visszaható) TÉR ÉSZLELÉSE Többféle tér van: vizuális. Textúragrádiens: változást jelez mind a tárgyak relatív méretében. mint változás az alak. Emmert-törvénye érvényesül: a retinális képet nagyobbnak érzékeljük. ha távolra fixálunk. így azok tisztábban láthatók. tanulási mechanizmusok is feltételezhetőek. Helmholtz szerint ez a jelenség retinális telítődési folyamatokból ered. Pozitív utókép egy erős fénypontra való fixálással demonstrálható. illetve elmosódásokat okoz = a tárgyat levegőréteg takarja. termikus. mint az összes percepciós jelenség esetében az információból levont tudattalan következtetés. Maga a mozgó inger tartalmazza a mozgás azonosításához szükséges információ egészét. Az eredeti ábrát látjuk a semleges felületen komplementer színeiben. majd fekete-fehér csíkokra pillantani. hogy a párhuzamos egyeneseket a távolban összetartónak észleljük. 4. szaglási. MOZGÁSÉSZLELÉS A mozgás. 5. Mivel a hatás egy hónapig is megmaradhat. Takarás: a közelebbinek észlelt tárgy részlegesen fedi a távolabbinak látszó tárgyat. tapintási stb. amit még mozgásnak észlelünk. hogy a biológiai mozgás egyértelműen felismerhető és elkülöníthető a nem biológiaitól. 3. Lineáris perspektíva: a távolságot annak alapján ítéljük meg. mintha közelre. hanem ugyan úgy. amikor sokáig mereven fixálunk egy színes ábrát vagy tárgyat. Ezt a feltételezést cáfolni látszik a látszólagos mozgásjelensége. A mozgásészlelés nem önálló perceptuális jelenség. A McColough-féle színes utóhatás is negatív utókép. Vizuális tér és látás: hagyományos felfogás szerint a térlátás a két egymást részben fedő vizuális mező sztereoszkópikus hatásának (binokuláris látás) köszönhető. Vizuális elfedés: 2 felvillanás idői közelségekor észleletben összeolvadhat a két inger. Az utókép A negatív utókép(szukcesszív kontraszt) akkor jelentkezik. A távolság és a mélység elemei Monokuláris mélységjelzők: 1. tehát a formaérzékelés és színérzékelés együttműködésével magyarázták. és utána hirtelen semleges színű felületre tekintünk. közelebbieket kevesebb. 2. Itt különböző irányú színes csíkokra kell fixálni. 5 . amelyek hatására az ellenszín túlsúlyba kerül. ha ténylegesen nem is zajlott le (pl. hogy az egyik pont átmegy a máikba). mind a környezeti tárgyak eloszlásának sűrűségében. Fontos. Ezt a jelenséget az agykéregben levő komplex (irányérzékeny) sejtekkel. Relatív méret: a közelebbi tárgyak nagyobbnak tűnnek. a szem mozgatásával az utókép is elmozdul.jeleinek összegének különbégét. Levegőperspektíva: a távolság színváltozásokat. auditív. mely szerint képesek vagyunk abban az esetben is mozgást észlelni. Helyüktől függetlenül az eredeti irány alapján lesznek a csíkok színesek. ez már a negatív utókép. A pozitív utókép magyarázata a retina „késése”. Phi-jelenség: 2 fénypont szakaszos felvillanásokar. azt észleljük. ha erős választ hoz létre az akromatikus csatornában. Kritikus fúziós frekvencia: az a frekvencia. majd nemsokára a pont elsötétül. kinesztetikus. a vörös-zöld csatorna a K csapok és az R és H csapok együttes ingerlésének különbségét jelzi.

Bizonyos mélységjelzők használata feltehetően veleszületett. ahol két tárgyat tőlünk ugyanolyan távolságra lévőnek észlelünk. ez adja az észleléshez a tulajdonképpeni harmadik dimenziót. 6 cm) is függ.) (Gibson gyűjteményéből még pár: 1. Mozgásperspektíva: ha folyamatosan mozgunk a térben. horopter: azoknak a helyeknek az összekötésével létrejött képzeletbeli sík. Binokuláris diszparitás: ugyanannak a tárgynak a retinaképe a két szemben enyhén eltér. Fény-árnyék átmenet: a megvilágítottság fokozatos átmenettel jelzi a domborulatokat. a hozzánk közelebbi mozdulatlan tárgyak gyorsabban mozgónak tűnnek. 2. keresztezetlen diszparitás van köztük (a szemeknek szét kell tartaniuk). 7. Konvergencia: a két szemtengely összetartásának mértéke. Akkomodáció: a szemlencsék domborúsága a fixált tárgy távolságától függően változik. Vizuális mező relatív függőleges elmozdulása: közeli tárgyakra le kell nézzünk.6. mert egymásnak megfelelő retinális területekre esnek a térben a sík felénk eső részén a keresztezett. annál nagyobb a diszparitás. Méretperspektíva: a tárgyak mérete a távolsággal csökken. 2. Ha két tárgy egyenlő távolságra van: nincs retinális diszparitás.) Mélység: a saját test referenciafelszínétől való távolság. míg a távoliakra föl. 6. A kettős kép változásai: egy távoli pont nézésekor minden köztünk és a pont között levő dolgot duplán látunk. Textúraváltozás: ha a textúrasűrűségben törés van a tárgyakat távolabbinak észleljük. Mozgási sebesség változásai: a közeli tárgyak elmozdulása nagyobbnak tűnik. annál közelebbinek tűnik a tárgy. hogy már születésünkkor tudjuk az összes mélységjelzőt használni. Ez a két szem távolságától (kb. avagy adott tárgy nézésekor a két szem látótengelye által bezárt szög. Ha egy tárgy messzebb van tőlünk. 3. Az is lehet. a tanulás azonban ezek kifinomultabb használatához szükséges 6 . a tárgyakról érkező képek a két szem egymásnak megfelelő területeire esnek a. 3. Minél közelebb van a tárgy. mint a valóságban. Binokuláris mélységjelzők: 1. ha közelebb. keresztezett diszparitás (a szemeknek össze kell tartaniuk). Perspektivikus hatás: a mélységi információk változása a távolságtól függően. Mozgásparallaxis: mozgó nézőpontból a közelebbi és távolabbi környezeti tárgyak sebessége és mozgásának irányultsága látszólag eltér. Minél nagyobb ez a szög (minél jobban konvergálnak). mint a fixált tárgy. attól távolabb eső részén a keresztezetlen diszparitás érvényesül (Látótengelynek nevezzük az adott tárgy nézésekor a tárgyat a retinaképpel összekötő képzeletbeli egyenest. 5. 4. míg mások alkalmazását meg kell tanulni. 7.

(kalapács. üllő. Hangerőküszöb: az a hangerő (dB) egy adott frekvenciánál. Oldalról jövő hangnál a két fül közötti késés 0. HALLÁS 7 . az idegsejtek frekvenciaérzékenysége szisztematikusan változik ezen az agykérgi területen. Nem minden hangingernek van azonban ilyen hatása. ezek összekötik a dobhártyát a belső fül határával . A hallópályák: A csiga a hangenergiát (nyomáshullámokat) az agy számára idegi jelekké alakítja át. a szőrsejtekre hajló hártya: a fedőhártya A receptorokat v. A hallóideg számos különböző pályára oszlik. A hallóideg: A két fület beidegző hallóideg kb. A hallókéreg az agy oldalsó részén található. Ez az idegi infó a belső fülből a hallóidegen keresztül jut ki. kengyel. akkor a hang által kiváltott aktivitási szint idővel csökken. 50 ezer egyedi idegrostból épül fel. amely az alaphártya tonotópiás szervezését tükrözi. amelyek aztán a hallókéregben ismét összefutnak.a támasztósejtekből kiálló szőrsejtek sorai . Létezik tehát egy olyan agykérgi hallási térkép. h. amelynél alacsonyabb intenzitási szintre a rost már „süket”.az ovális ablakkal. A különböző pályák az akusztikus infó más-más jellemzőit dolgozzák fel. A hallóideg rostjai akkor is aktívak. A baziláris hártyán nyugszik a Corti-féle szerv (=Ez a szerv alakítja át a mechanikus jelt idegi üzenetté). Az agytól a csigához visszafutó efferens rostok szimpatikus kapcsolatban állnak a hallóideg rostjaival. Belső fül: Itt van a csiga (cochlea) . Adaptáció: ha folyamatosan adunk egy állandó hangerejű hangot. 5% a külső szőrsejtekből származó infót szállít. részei: . A hallóideg rostokban a hang hatására megnövekszik a tüzelési arány.HALLÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Külső fül: a hangok téri elhelyezésében van nagy szerepe. Ezeknek a rostoknak a 95%-a a belső szőrsejtekből. A hallójárat felerősíti a hangot. A csigában folyadék van. ha semmilyen inger nincs jelen. A csiga hangerőt és hangmagasságot is mér. míg a maradék kb. ami azt jelenti. A belső fülből kiinduló afferens pályák a talamuszhoz. Középfül: A középfül levegővel telt üreg.az alaphártyán nyugvó támasztósejtréteg . a szőrsejteket szinapszisok kötik össze a hallóideg rostjaival. pl honnan jön vagy mit hallunk.5 másodperc. alaphártya hosszában kettéosztja. majd az agy más részeihez futnak.két félcsőből áll.tetőszerű. mégpedig a belső szőrsejtek beidegzési pontján. A hallókéregben az idői frekvenciák képviselete tonotópiásan szerveződik.

annál hangosabbnak halljuk a hangot. Az egyszerű vagy alaphang alapfrekvenciáját felharmonikusok (az alapfrekvencia többszörösei) gazdagítják. azaz a megfelelő intenzitáson belül. Hanglokalizáció: bármelyik oldalról érkező hang idői eltéréssel eltérő intenzitással érkezik fülünkbe. 2000-5000 Hz közöttiek a beszédhangok. azaz különböző szinuszhullámok összegére A hang pszichológiai észlelését a hanghullámok 3 fizikai tulajdonsága befolyásolja: 1. Az esetleges károsító hatás nagymértékben függ a hang időtartamától is. 2500 Hz a legkisebb intenzitás mellett is hallható. elektromos impulzus keletkezik. míg a magas frekvenciákra inkább az intenzitáskülönbség érvényes. Mértékegysége a decibel (dB).A hang a tárgyak mozgásából v. A szinuszhullám alakú hangokat hívjuk egyszerű hangoknak v. és nem harmonikusan kapcsolódnak össze. hogy honnan jön a hang. színezik. az elviselhető intenzitástartomány kb: 50/60dB – 100dB közötti. Ez a mechanizmus a külső és a belső zajoktól is véd. A bonyolultabb hangok felbonthatók egyszerű hangokra. Frekvencia: hangmagasság alapja. Az emberi fül számára a 20-20 000 Hz közötti hangmagasságok hallhatók. A késési idő és az intenzitáskülönbség segítségével tudjuk meghatározni. tiszta hangoknak. 2-3 óránként SZAGLÁS 8 . Minél nagyobb a hanghullám amplitudója. Nazális ciklus: a 2 orrlyuk egymással váltakozva működik. amely megmutatja. A normál emberi hallás hangintenzitás-ingerküszöbe a hang magasságától függ. Úgy tűnik. Terjedését szinuszhullámmal jellemezzük. a hang egyedi jellemzői. nikotin hatására. Hangminőség (hangszín): mintázat. 2. (Frekvenciamoduláció = ugyan annál a hangmagasságnál másféle hangszínt tudunk érzékelni. A levegőmolekulák sűrűsödése és ritkulása révén terjed.) 3. A zaj is összetett hang. Akusztikus reflex: intenzív hang esetén a továbbítási mechanizmus gátlódik (-30 dB). az 50-100dB-en. Mértékegysége a ciklus/sec. zajártalommal. csak hangösszetevőinek hullámai szabálytalanok. gyógyszerszedéssel. A hallás romlik az életkorral. hogy milyen gyorsan mozognak a molekulák oda-vissza. SZAGLÓRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Receptorai (10 millió) az orrüregben vannak. rezgéséből származik. azaz a hertz (Hz). ami a szaglókéreghez (halántéklebeny belseje) kapcsolódik. melyek a szaglóidegen keresztül a szaglógumóba (homloklebeny alatt) kerülnek. pl 1000 Hz-es hang esetén 0dB. Amikor a receptorok szaglórostjai (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek) egy illatanyag molekulával érintkeznek. hogy az alacsony frekvenciájú hangokra az idői eltérés elv. Amplitudó: az ennek megfelelő pszichológiai dimenzió a hangintenzitás (hangosság).

a savanyú: savakat. keserű . ezek mellet 2 járulékos íz is van: szappaníz és fémes íz. amelyek akkor keletkeznek. Édes íz forrásai: oxigén. szúrós. ez válaszol a legjobban olyan átmeneti ingerekre. Elméletei szerint a szaglósejtek mindegyike számos különböző szagingerre reagál. keserű. két féltekénk csupán 5%-át tölti ki a szaglókéreg. vagy amikor az ujjunkat egy tárgy felszínén végighúzzuk. Adaptáció: egy bizonyos íz huzamosabb hatása következtében az érzékelő rendszer adaptálódik. hogy az ízlelt anyag közvetlen kontaktusba kerüljön ezekkel. a sós: vízben lévő elektromos ionok miatt van. mint a Missner-testek. A bőrre gyakorolt folyamatos nyomásról szolgáltat információt. Meissner-testek: bőr felső rétegében hosszanti módon elhelyezkedő tokos receptor. sós – édes és savanyú között. mentolos. kámforos. ha valami a bőrnek dörzsölődik. garaton és szájpadláson lévő ízreceptorok. ezek adják a tenyér és az ujjhegyek barázdáit. Gyorsan adaptálódik. a férfiaknak a nőktől való megkülönböztetésében használjuk a szaglást. Ruffini végződések: nem tokos receptor. lassan adaptálódó rostok idegzik be. Amoore sztereokémiai szagláselmélete szerint 7 alapszag van: éterszerű.hátul. 9 . mélyebben van. sós. TAPINTÁSI RECEPTOROK/ MECHANORECEPTOROK: olyan átalakítók.oldalt. Ízlelés abszolút küszöbe nagyon alacsony. melyek a levegőn keresztül jutnak be az orrjáratba Intenzitás: az illatanyagtól is függ. ha a bőrt egy kis tárgy folyamatosan nyomja. párhuzamosak a bőr felszínével. és így a hétköznapi kevert ízek az interakciójukból származnak. A legösszetettebb szagélményt e 7 alapszag kombinációja adja. szén és hidrogént tartalmazó szerves anyagok. pézsma. dögszag. Önmagunknak a többiektől. savanyú. Ingere: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsátó anyagok. a keserű íz forrásai: nitrogén. desztillált víz. Anozmia: szagvakság ÍZLELŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A nyelven. ez az érintkezés eredményezi az elektromos impulzusokat. és erősen lecsökken az érzékenysége Ízélvezet: az ízek élvezeti minősége táplálék kiválasztást irányító biológiai tényezőkből fakad. Minőséget az idegi aktivitás mintázata kódolja. lassan adaptálódó rostok idegzik be. vagyis minden szaglósejtnek egyedi kémiai válaszmintázata van különböző szagokra. sókat. Minden íznek saját területe van. A legelfogadottabb elmélet szerint a receptorok nem elsősorban egyedileg reagálnak specifikusan a különböző ízekre. Ingere a nyálban oldódó anyagok. ÍZLELÉS Az ízlelés receptorai kontaktreceptorok – az észlelés feltétele. hanem a csoportosulásuk specifikus. Merkel korongok: nem tokos mechanoreceptor. akkor aktiválódnak. savanyú . egy egészséges ember 10-40 ezer szagot tud megkülönböztetni – nők valamivel többet. különbségi küszöbe viszont magas. Az ízérzékenység változik a korral – fokozatosan romlik (az alkohol és a nikotin is rontja). Szenzoros specifikus telítettség: egy bizonyos étel élvezeti érzékleti minősége evés közben csökken. rózsaolaj.: amikor az ízületek mozognak). a végükön rövid kinyúló szőrszerű képletek érintkeznek a szájban lévő oldatokkal.Jelentős szerepet játszott fajunk fennmaradásában. melyek az ízlelőbimbókon és a szájban csoportosan fordulnak elő. mint a férfiak. illetve a bőr nyúlásakor (pl. Négy alapvető ízminőség van: édes. 4 alapvető ízminőség van (Henning íztetraédere): édes nyelvcsúcs. melyek a bőr benyomódására vagy nyomására válaszolnak. szemölcsbe van beágyazva.

TAPINTÁS A tapintás kifejezést gyakran használják olyan általános értelemben. A felszálló tapintási rostok a gerincvelő dorzális részén lépnek be a gerincvelőbe. ám a kéz és az ajkak túlzott képviseletet kapnak – kis homunkulusz. Az érzőkéregben a test térképszerűen leképeződik. amelyek csipkés hálózatot alkotnak a bőr minden rétegében. hőmérséklet. A hőmérséklet. amely olyan intenzitású. gyors rostok egy csoportja tájékoztatja az agyat. A bőr viszonylag nagy területének elváltozása ingerli őket. elektromos ingerlés. az ingerületáttevődést a T-sejtekre viszont a kapumechanizmus módosítja -a kapu ingerület-továbbításának mértékét -egyrészt a nagy átmérőjű (A-béta) és a kis átmérőjű (C és A-delta) rostok aktivitásának egymáshoz viszonyított mennyisége befolyásolja: a vastag rostok gátolják az ingerületáttevődést. A mechanikai nyomás ingere egyszerre jelent súly-. genitális területek). rövid ideig tartó. és térben kiterjedt érzékenységet eredményeznek. Szabad idegvégződések: Finom. A bőr nyálkahártyával borított részein is sűrűn eloszlanak (ajkak. A szőrtüsző alapjára tekeredik rá. a másik felfelé küldi az információt az agytörzsbe. amik egyenletesen oszlanak meg a testfelszínen. és beindítja a szabályozást. mint bőrérzékleti inger az állandó testhőmérséklet fenntartása szempontjából lényeges (hideg.4 fok.és meleg receptorok vannak. és az. állandó mértékű) fájdalom. a vékonyak kaput nyitnak -másrészt az agyból leérkező jelek is befolyásolják -a vastag. A FÁJDALOM KAPUSZABÁLYOZÁSI ELMÉLETE –Melzack és Wall Lényege: -a gerincvelő hátsószarvában lejátszódó idegi mechanizmus olyan kapuként működik. majd innen az érzőkéreg fali lebenyébe. gyorsan növő majd csökkenő) és a tónusos (később jelentkező. minek eredményeként leszálló pályák hatnak a kapumechanizmusra -a T-sejtek aktivitásának egy kritikus szint felé emelkedése működésbe hozza az „Akciós rendszert”. így a szőrszál kismértékű meghajlás is idegi impulzusokat vált ki. mely a fájdalmi élményért és viselkedésért felelős. hosszan tartó. Fájdalmat vált ki bármilyen inger. amely magába foglalja a nyomás-. A fájdalom két fajtája a fázisos (a sérülést követő. hogy szöveti károsodást okozhat. párhuzamosak a bőr felszínével.15 fok. hajszálvékony struktúrák. hideg = 0.és fájdalomészlelést. Különbségi küszöbök: meleg = 0. hogy mit érzünk hidegnek vagy melegnek adaptációs szintünktől függ).Pacini-testek: bőr alsó rétegében elhelyezkedő tokos receptorok. majd a talamuszba. gyorsan adaptálódó rostok idegzik be őket.és nyomás lokalizációt. A modell részfolyamatai: -az afferens rostokról az ingerület a gerincvelői továbbító-sejteken (T-sejtek) keresztül halad az agy felé. mely növelni vagy csökkenteni képes a perifériás idegrostokról a központi idegrendszerbe érkező idegimpulzusok mennyiségét -a szomatikus input tehát még módosul. 10 . A bőr sokféle külső ingerre reagál szabad idegvégződései útján – nyomás. s ott az idegsejtek két csoportjával érintkeznek: az egyik a motoros idegsejtekkel lép kapcsolatba. hő. melyek magas küszöbű receptorokat (szabad idegvégződésű neuronok) ingerelnek. kaput zárnak. Ezen ingerek hatására a bőrben kémiai anyagok szabadulnak fel. Rendkívül érzékenyek az érintésre. vibráció. mielőtt fájdalompercepciót és –választ váltana ki.

többek között belépnek az észlelésbe az elhárító mechanizmusok. hogy a bemutatott inger tudatos észlelése gátolhatja a további perceptuális feldolgozást. Így a bemeneti inger jelentős perceptuális feldolgozáson mehet keresztül anélkül.ÉSZLELÉS TUDATOSSÁG NÉLKÜL Olyan észlelés. mely akkor is megtörténik. Fontos az inger emocionalitása: bizonyos mértékig emocionálisan telített ingerek a semleges ingerekhez képest emelik a felismerési küszöböt. vagy egy 1. ha a szavak ellentmondásos színnevek (PIROS szó zölddel van írva). Stroop-hatás: a kísérleti személyeknek meg kell nevezniük azokat a színeket. A nézetek legtöbbje a perceptuális tanulást gazdagodásnak fogta fel (Bruner). ha az a gyanú merül fel. A tudatosság objektív küszöbe (mely a felismerés és diszkriminációs teljesítményen alapul) és szubjektívküszöbe között (mely azon szubjektív beszámolón alapul. vagyis az előfeszítő inger jelentésében rokon. Vizsgálatára alkalmazzák a szódöntési feladatot: a vszeknek azt kell eldönteniük a lehető leggyorsabban. ez a szemantikai előfeszítő hatás. hogy az ingerhez tartozó fiziológiai küszöb alacsonyabb. hogy a tudatosság küszöbe alatt marad. ha a személy nem ismeri fel ezeket. hogy a feldolgozás terméke tudatossá válna. 3. aspecifikus. emocionális szinten. mikor az inger olyan rövid ideig vagy olyan kis intenzitással jelenik meg. A szóingerhez tartozó döntési idő rövidebb. egy specifikus szinten. de ha az emocionalitás még erősebb. mint a szubjektív tudatosság küszöbe. mint amikor semmi kapcsolat nincs köztük. amiket vetítenek nekik. Az alapvető elképzelés az. globális és értékelő és 2. mint amennyit fel tud dolgozni. hogy a szó durva vagy obszcén. és a perceptuális tanulás során. míg mások (Gibson) a diszkriminációban látták a tanulást. hogy jelen volt-e a tudatosság a folyamatban). Vagyis a szervezet több információt kap. amikor a felismerésben a belső perceptuális minták veszik át a vezető szerepet. védekezés helyett szenzibilitás lép fel és a küszöb lesüllyed. Az érzelmileg zavaró vagy fenyegető ingerek felismerési küszöbe magasabb. A tudatosság nélküli észlelés lehetséges magyarázata. melyekkel a szavakat írták. hogy egy betűsor szó-e vagy sem. 11 . melynek kialakulása és tökélesedése perceptuális tanulásnak tekinthető. Akkor történik meg. ha a megelőző inger. mint a semleges ingereké. A folyamat eredményeképpen nő a megfelelés a környezet és az észlelés között. Ezek a kritikus ingerek még akkor is érzelmi reakciókat keltenek. Kétlépcsős modellek: ezek szerint az egyén két egymástól független szinten képes a perceptuális különbségtételre – 1. A perceptuális elhárítás egyik magyarázata a freagmentáció avagy a részleges kulcsinger elméletén alapul. A perceptuális elhárítás 3 folyamatot foglal magába: 1. 2. változatlan mozzanatait. Az érzelmileg zavaró vagy fenyegető ingerek nagy valószínűséggel váltanak ki helyettesítő észleléseket. tudatos és az 2. mint a szubjektív küszöb. hogy ha a percepciót úgy fogjuk fel. egy kivonásos folyamat során kiemeljük a káoszból a megkülönböztető jegyeket és az ingerlés invariáns. Elfogadottabb magyarázata. hogy több feldolgozási szakasz és mechanizmus alkotja. PERCEPTUÁLIS ELHÁRÍTÁS A perceptuális küszöb emelkedését jelenti. Az objektív küszöb alacsonyabb. PERCEPTUÁLIS TANULÁS A látás és a manipuláció összerendezése = szenzomotoros koordináció során alakul ki egy látással ellenőrzött manipulációs séma. A megnevezés lelassul.

hogy ezt a gazdag információ mennyiséget közvetlen módon „kivonjuk” az optikus elrendezésből. vagy csak nagyon kevés a magasabbrendű folyamat. hogy nem képes számot adni az információ gazdagságáról. és nincs.  Az észlelés azt jelenti. vagy invariáns információt ad a térben elhelyezkedő tárgyak helyzetéről. Szerinte az észlelést az ökológiai környezetben kell vizsgálni. A környezet ingerei irányíthatják a feldolgozást – ez módosíthatja a múltbeli tapasztalatok alapján kialakult tudást (sémákat) = alulról fölfelé.) A KÉT MODELL SZINTÉZISE Neisser szerint az állandóan zajló észlelési ciklusban ténylegesen kombinálva használjuk a rendezett szenzoros információt és ezt értelmező múltbeli információinkat (sémáinkat). melyeket észlelünk. A tárgyak konkrét affordanciái. (Problémája. amelyet mi a tárgyakban és az emberekben észlelünk.AZ INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS SZINTJEI KONSTRUKTÍV ÉSZLELÉS Az észlelés nem objektív. KÖZVETLEN ÉSZLELÉS Gibson az észlelésben egy „alulról lefelé irányuló” elméletet alkotott. megkonstruálja az észleletet: hozzáteszi saját tapasztalatait elvárásait stb. Azaz nem a laboratóriumi helyzetben. következtetéseket vonunk le magasabb rendű agyi folyamataink segítségével.. Ez Helmholtz munkásságában gyökerezik. a megfigyelőtől és pszichológiai állapotától függenek. de a sémák is hatnak az információ feldolgozásra = fölülről lefelé 12 . mert az észlelő az érzékelt ingerek alapján mintegy felépíti. Fogalma az AFFORDANCIA: a tárgyak potenciális alkalmazásai (a szék a leülésre alkalmas). aki szerint az érzékleti információból tudattalan ítéleteket. és ezek alapján értelmezi a szenzoros információt. Gibson ökológiai modellje szerint az észleléshez nincs szükség magasabb rendű folyamatokra (érve az állati szervezetek hatékony perceptuális rendszerei – fontos döntéseknél nincs idő bonyolult kognitív értékelési folyamatokra). Fő elméleti feltételezések a következők:  A szemhez érkező ingerek magukban foglalják a környezetből bejövő minden vizuális információt (ez az optikus elrendezés)  Az optikus elrendezés egyértelmű.