A Japán és Kína közti feszültség és Washington Ázsia-geopolitikája

George Bush újraválasztásával egybeesett egy jelentős változás, az Egyesült Államok Kínapolitikáját érintően; mely változás az USA – Japán biztonsági kapcsolatok jelentős felminősítését hordozta magában. Ez, következményként, a dollár erősödését, és a világgazdaság növekedését jósolja meg. Nem meglepő, hogy ezen változások egybeestek Kína azon eszeveszett törekvésének kezdetével, mely során az energiahordozókat tekintve (főleg olaj és földgáz) kíván magának biztonságos és stabil helyzetet teremteni; Iránnal, Oroszországgal, Venezuelával és Kanadával kötött üzletek útján. Ezen országokat sokszor a BRIC- szövettség néven emlegetik. (Brasil, Russia, India, China... ezt itt nem igazán értem :S) Condoleezza Rice államtitkár márciusi látogatása Tokióba, Szöulba és Pekingbe kihangsúlyozta az új Igazgatási Politika fontosságát, mely segítségével Japán lépéseket tesz Kína növekvő gazdasági és politikai befolyása ellen a térségben. Egy Kína és Japán közötti elmélyülő stratégiai szembenállás, világgazdaságra és pénzügyi folyamatokra való kihatásainak elemzése megfontolandóvá vált. Március 20-én, Tokióban, Rice kijelentette, hogy Japán lenne az USA politikájának ázsiai „esernyője”, hiszen mind Tokió, mind Washington „rendelkezik közösen kinyílvánított értékrendszerrel és egyetértéssel.” Ezen felül Rice, a kínai növekedést a világ-politika egy új faktorának nevezte. Ez igaz, de azért a hangleejtéssel Rice mégis negatív töltetet adott mondandójának, vélhetően a 2001 Szeptember utáni USA – Kína politikának köszönhetően. „Kína belső átváltozása továbbra sem meghatározott és egyértelmű ... vallásszabadsági ügyek, emberi jogok ... Taivan ...ezen problémák mind rossz irányba fordulhatnak.”- tette hozzá Rice. Az a tény hogy ezen megjegyzéseinek helyszínéül Tokiót választotta, egy hatalmas célzás Peking számára, aki természetesen vette a lapot. Washington nyíltan látókörébe helyezte Kínát, mint egy potenciális „kormányváltás” helyszínét. Ázsiai körútja során Rice többször kihangsúlyozta, hogy az Washington támogatja Japánt, és Japán törekvését arra hogy állandó vétójogot élvezzen az ENSZ BT-ben. Tokióban Japánt és a terület más országait egyesülésre szólította fel, és hogy követeljék : „Kína karolja fel a demokráciát !” Nyíltan ellenezte hogy az EU meg kívánja szüntetni az 1989-től életben lévő fegyver-embargót Kínában, és felhívta a figyelmet hogy Kína veszélyt jelent Taivan-ra nézve. Nem meglepő: Washginton a klasszikus hatalmi egyensúly gyakorlatához folyamodik. Japánt – a két rivális közül a gyengébbet – lépésekre kényszeríti Kína ellen – mely a nagyobb rivális – hogy ellensúlyozza annak gazdasági növekedését a Csendes- Óceáni térságben. Múlt Decemberben, az USA „bátorítása” alatt a Koizumi kormány bejelentette 10-éves védelmi programját, mely (az első alkalommal) nyíltan nevezte meg Kínát, mint potenciális fenyegetést. Két hónappal később, Februárban, Japán nyíltan egyetértett Washingtonnal abban, hogy a Taivan-szoros „közös stratégiai aggodalomra” ad okot Washingtonnak és Tokiónak is. Ez az első alkalom, hogy Japán nyíltan belevetette magát a háború utáni Taivan ügyébe; és melyet természetesen Pekingben Kína belpolitikai ügyébe való pimasz beleavatkozásnak

a Biztonság Tudományi Központ munkatársa. Nyilvánvaló. Ők Japánt ugyan úgy látják mint Britanniát. Szintén tárgyal a rakéta elhárításról és a haderők mozgósításáról. Tokió szintén előrehaladott tárgyalásokat folytat a Pentagonnal arról. az USA harcba száll Taivan mellett. Washington ezeken felül nagyon szeretne (főleg anyagi) segítséget kapni Japántól. Ez egy esetlen kínai válaszlépés volt néhány apró-cseprő provokációra. melyfigyelemre méltó. geopolitikai „szigethatalomnak”. Chalmers Johnson Ázsia szakértő szerint. egy a „Szentek legszentebbikébe” történő látogatással. Washington ismétlődően sürgette Japánt az újrafegyverkezésre.tekintettek. Kína gazdasági dominanciájától való félelmét. melyet Tokió követett el. egy négy csillagos tábornok irányítása alatt. Azzal hogy az USA a japán katonai célokat támogatja. hogy Japánba megerősített amerikai katonai vezetés alatt lévő támaszpontokat létesítsen. A japán alkotmányon való változtatáson túl – mely lehetővé teszi a „területen kívüli” katonai hadműveleteket (melyek köztudottan nem védelmi célt szolgálnak). Koizumi csapatokat küldött Irakba. egy kivétellel: atombombákat hordozó tengeralattjáróflottája még nincs. Pekingnek ezen lépése Washingtonnak pont . hogy a Japán Partiőrség hivatalosan is irányítása alá veszi a vitatott helyzetű Senkaku-szigetet (kínaiul Diaoyo). Global Hawk de a Pentagon Hawk sajnos nem tudom mi) Japánt a „Távol-Kelet Britanniájának” nevezi. A Koizumi Kabinet jelenleg nem tartalmaz „Kína pártinak” mondott tagokat. van Black Hawk. a döcögő rakéta-elhárító projektjéhez. Az USÁ-n kívül pedig egyedül Japán volt az egyetlen. és Peking-ellenesek. hogy Február 9-én Tokió bejelentette. mint ahogy Taivannak megígérte: ha Kína fegyveres erők bevetésével próbálja meg a taivani függetlenség kikiáltását megakadályozni. és melyet Washington szép csendben támogatott. Egyesek szerint a növekvő japán katonai határozottságnak köszönhetően. Washington az Első számú Hadtestét Washington államból Tokió közelébe szeretné mozgósítani. az mostanra nyilvánvalóvá vált” – mondja Carl Baker. hogy Japánt egy Észak Kórea és Kína elleni megbízottként kívánják hasznélni. hogy az amerika-ellenes hangulat lassan teret hódít a térségben. hiszen már minden lényeges technológiája meg van hozzá. egy megerősített tengerparti szövettségé. a Crawford Birtokra. ha a Kínával való kapcsolatok hatalmas gazdasági jelentősségére gondolunk. Ezen hátterek között fogadta el Kína a kivonulás-ellenes törvényét Március 14-én. Japán hamarosan beléphet az „atombombások klubbjába”. és katonai erőinek növelésére. USA-GRB közötti. Nem csoda. és személyesen fektetett bele Bush újraválasztásába. Ami eddig burkolt volt. Kabinetének tagjai erősen Taivan-pártiak. Bush már megkörnyékezte Koizumit. visszautalva a háborús és jelenlegi. Ez az ötvözet minden szempontból nagyon illékony. mérsékli a japán nacionalizmus növekedését és enyhíti Japán. A Pentagon Hawks (ezt sehol nem találtam. „különleges kapcsolatra” a hadviselést és más stratégiai ügyekben. „Az USA újraszervezi Japánnal való szövettségét. Olaj a tűzre. aki hangot emelt az EU fegyver-embargó megszüntetése ellen.

addig Kína inkább a „Kórea” nevű játékot űzi. Taivannal kapcsolatban Kína nyugodt és kimért lépéseket tett: közvetítő szerepet vállal Kórea és Taivan között. hogy nem kárpótplta Kóreát a korábbi sérelmekért. Míg az USA és Japán a „Taivan Kártyajátékot” játsza. egyesült Kórea kialakulásától”. és gazdasági nehézséget eredményezhet. és Tojo Tábornok. Japán szándékosan keltett feszültséget.ahol japán hősi halottak. bejelentette hogy Japán szuverenitása alá vonta a vitatott Takeshima szigeteket. hiszen ez Franciaország és Németország pozíciója az embargó-megszüntetést tekintve tarthatatlanná tette. Roh nagy jelentősséggel kijelentette: „Egy kemény diplomáciai háború is kialakulhat. az Észak-Kóreai nukleáris vitát illetően. Ezen lépéseket Szöul megalázásként értette. és nem kívánt nyilatkozni a vitatott Dokdo-szigetek miatti tüntetésről (mely vita DK és Japán között húzódik). Koizumit jutalommal vagy veréssel. Más provokációk is jelen vannak. a fent említett Szigetekért. valamint több japán magas rangú háborús vezetők nyugszanak – is szóvá tette. és jelentősen fokozta a területi feszültséget. egészen napjainkig. Takano Toshiyuki. Ez az év általában Kóre-Japán barátsági év. a Pentagon legfőbb stratégiai fenyegetését a Kína-Kórea ügy képezte.USA-Japán front kialakulására. hogy készüljenek fel egy „diplomatikus háborúra” Japán ellen. Észak Kóreával és Kínával szemben. A londoni Financial Times nemrég kijelentette hogy Peking „fél egy USA-barát. például egy Japán iskolás olvasókönyv tisztára mossa a japán háborús bűnöket Kóreával és Kínával szemben. Most..mely a különböző szektorok kereskedelmét csökkentheti. Válaszul az új – Kína ellenes . Szeptember 11-e előtt. Koizumi ismételt látogatásait a Yasukuni Síremlékhez . ezért ott jelentős befolyással rendelkezik. A 9-11 utáni Saddam Hussein hajtóvadászat természetesen átrendezte Washington prioritásait. Ez a területi együttműködést és kereskedelmet lehetetlenné teszi a térségben. aki 2001 Szeptember 11-óta több mint kooperatív. és érdekelt a kóreai status quo megtartásában. és hogy a nukleáris tárgyalások továbbra is eldöntettlenek legyenek. Kína irányítja az Észak-Kóreai kereskedelem nagyrészét. mert rázós útja lehet majd a dollárnak.” Kapaszkodjatok meg Hedge Fund kereskedők. a kóreai vita rendezését illetően. Ez a mozdulat régi japán-ellenes húrokat pendített meg Kóreában.. A Kórea és Taivan közötti egész terület egy stratégiai egység része. Roh Moo-Hyun elnök. ha ezúttal nem csak szószátyárkodnak majd – mint ahogy a Kóreai Központi Bank csinálta egy hónapja. halkan . Rice szintén kevés jelentőséget tulajdonított Dél-Kóreának látogatása során. mely könnyen zátonyra futhat a világgazdaság és pénzügyi folyamatok káros hatásai miatt. amikor dollárról euróra akartak váltani – hanem végre tesznek is valamit. Március 23-án arra buzdította vidéki lakosságát. Washington sem játszik éppen becsületes szerepet. Ez egy világosan új taktika Kína részéről. mikor is szöuli nagykövete. A feszültség két pólusa végét Japán állt. egyűttal meggyanúsította Japánt. Dél-Kóreát tekintve. Ez a probléma azonban Kóreában koránt sem ilyen kis jelentősségű.kapóra jött.

A kínaiak erre még jól emlékszenek a háborúból. és öt csillagos fogadtatásban részesítette a japán képviselőket. Taivan kereskedelmet és szállítási útvonalakat létesített a . melyek akadályozták volna a taivani függetlenedést. és Japán biztonságát védelmező. hiszen Japán. Taivan 150 milliárd dollárt fektetett bele Kína gazdaságába. a közelmúltbeli japán provokációk előtt. melyek már évtizedek óta nyugszanak. például a Védelmi Ügynökség vezetője. Chen Shui-biant megválasztották. miszerint ő csak a Japán adományok és fejlesztések haszonélvezője. magára az Észak-Kóreai fenyegét elleni élharcos. Ezt az üzenetet Észak-Kórea és Kína természetesen megértette.nél hogy Japán megváltoztathassa békés alkotmányát. Koizumi. hogy látogatása végén tekintse meg a háborús síremléket.bátorítgatva. miszerint Kína mindig is úgy tekintett a Japán segítségnyújtásra. Összességében. Tavaly májusi választások eredményeként. Aba eddigi politikai karriere „Kórea-pusztító”. Más. 2004-es látogatásuk során. mivel nem volt területen kívüli összeütközés. Kína elsőszámú embere Wen mérgesen válaszolt az ASEAN keretein között. és magát Japán védelmezőjének titulálja. nem kezdő politikusként. Chalmer Johnson Japán-szakértő szerint. hogy kampányoljon az ENSZ. kijelentve hogy itt az idő hogy Kína felülemelkedjen azon státuszából. USÁ-tól való fegyver-vásárlása is elbukott. címet aggatta. Lényegében. és Koh Se-kait nevezte ki (nem hivatalosan) Tokiói Nagykövetté. a választási bukásával együtt. a két állam között. Egy kína mérsékelt politikust nevezett ki japán nagykövetének. Nagyon fontos kihangsúlyozni: Hu szintén indítványozta egy Kínai-Japán olajkutatás elkezdését a térség partmenti vizeiben. Hu személyesen kérte meg Koizumit. Ezzel megengedve hogy Japán katonai erőket vethessen be saját területén kívül is. Johnson szerint. Koizumi kabinetének tagjai. és szorosan kötődik a szűk japán hatalmi körökhöz. míg Chen alatt. Nincs fontosabb gazdasági tényező Peking számára. aki a volt Miniszterelnök unokája. Yoshinori Washingtontól azt követelték. egy sértéssel reagált Hu felvetésére. amikor is a japánok voltak felelősek 23 millió kínai haláláért. Peking Hu Jintao elnöksége alatt nyilvánvaló lépéseket tett arra. Decemberben Chen ismét elbukott egy parlamenten belüli szavazáson. mint a háborús kártérítesek nyújtása helyetti kompenzációra. A legutóbbi ASEAN csúcstalálkozón. Augusztusban a taivani parlament megpróbálta megakadályozni Chen alkotmánymódosítási törekvését. a Kínával való feltörekvő baráti kapcsolatok érdekében. aki 33 évig élt Japánban. Washington olyan tüzeket lobbant fel. Johnson szerint. A jelentősségtől való megfosztás Koizumi részéről egyértelműnek bizonyult. hogy konszolidálja Japánnal való kereskedelmi partneri kapcsolatát. a kínai-taivani kapcsolatok úgy tűnik békésen megoldódnak majd. Shinzo Abe Liberális Japán Demokrata Párt tag esélyes arra hogy ezen év végén Koizumi „örököse” legyen. és ezért a 20 milliárd dolláros. a háborús megszálló ma az arrogáns közgazdaságtan tanár képében pöffeszkedik Kínának. mint az olaj. Abe.

Bolton. míg az eredeti első helyezett a 3. Japánt felváltotta az EU és az USA. különösen az elmúlt 5-6 évben a japán ipar jelentős összegeket fektetett a kínai iparba. Kína nincs olyan pozícióban. mely a népességpolitikájának köszönhetően. hogy az EU meg akarta szüntetni a kínai fegyver-embargót. Ez egy hatalmas eurázsiai ellensúlyt létesített Washingtonnal szemben. The risk for the United States. hogy katonai összeütközésbe kerüljön Tokióval vagy Washingtonnal. valamint az iraki háború utáni gazdasági biztonságkeresés nem maradt észrevétlen Washingon számára sem. korábban a Taivani Kormány fizetett tárgyalója) nyíltan a taivani függetlenedés mellett foglal állást. and now Paul Wolfowitz at the World Bank. A Világban Kínai Kirendeltségéne volt vezetője. Burki megjegyzi. 2004-ben is csökkent Japán férfi lakossága. and the hawkish Bush II Administration. hogy Japánt Kína és Kórea ellen hangolja Washington. . A váltás okát Washington Kína politikájában nem nehéz megtalálni. mint elsődleges kereskedelmi partnerre. mint Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. S. is also not minor. with neoconservatives or hawks in most key policy posts from the State Department to the UN Ambassador John Bolton. Hosszú távon Japán aggasztó demográfiai problémával néz szembe. Japánnal és az USÁ-val összehasonlítva. (hardly neutral credentials ???) Ez a bekezdés kicsit zűrös nekem. Ezzel egyidőben Kína Japántól való függősége csökkent. 2004-re. Az elmúlt évtizedben. melyek az ellenséges állapot megsüntetését fogják megcélozni. 2010 után drasztikus gazdasági visszaesésre és népesség csökkenésre van ítélve. (ezzel a sok „hawk”-kal még mindig nem tudok mit kezdeni :S) lényeg: USÁ-nál is rezeg a léc. 2001 és 2004 között a Kínába irányuló Japán export 70%-kal emelkedett. Az elmúlt néhány évben. (a Külügyminisztériumból aki korábban már tárgyalt Ázsiával és Észak-Kóreával. Ugyanakkor.. Japán rizikója nem kicsi. A válasz a jól bevált hatalmi egyensúly megteremtése azzal. félelmet keltve Japánban egy esetleges Kínai Szuperhatalommal szemben. A ’90es években Japán volt Kína legfontosabb kereskedelmi partnere. helyre szorult. inkább Kínára hangsúlyozódnak. 2025-re Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága. az ASEAN kereskedelem és befektetések az USA helyett. Kína lakossága stagnálni fog 1.J. férfi többséggel fog megvalósulni. Burki szerint. míg az USA csak 170 milliárd dollár értékben cserélt árut. kis külső adósságait pedig a kereskedelemből finanszírozni tudja.Taivani-szoroson keresztül Kínába. és fefüggesztik a Független Taivan létrehozására irányuló szeparatista mozgalmukat.. míg ez a szám Japánt tekintve 168 milliárd dollár volt. Japán ezzel egyidőben.4 milliárd fő körül.” 2004-ben az EU vette át Japán és az USA helyét. és ezt Washington jól tudja. Kína többé kevésbé adósság mentes. Ez annak az eredménye. bármikor tarthatóak ülések. Oroszországgal. A decemberi Védelmi Fehér lapjában. Brazíliával és Iránnal. 2004-ben Kína kereskedelme az EU-val 177 milliárd dollár értékű volt. Peking kijelentette: „amíg a taivani hatóságok elfogadják az Egy-Kína alapelvet. A nemrégi energiapolitikai tárgyalások Indiával.

amikor is a dollár árfolyama nagyban függ a külföldi befektetések napi befolyásától hogy megőrizze stabilitását. Japánba bekerült a nyugati liberális demokrácia. Japán jelenleg nem lenne képes a 2004 Márciusi Herkulesi dollár mentőakciót véghez vinni. a modern állam kialakulásának folyamatával egyidőben. a „japánság” ideálja is megszületett. Ezzel egyidőben a japán nacionalizumus (melyet ma egész Japánra kiterjedtnek értünk). felfedezhetünk arra utaló jeleket. 10 milliárd dollárra. A japán geopolitika a német modell alapján formálódott ki. ugyanakkor több gondolatot is találunk. Japán után) a döntés: ideiglenesen bojkottálhatja a dollár vásárlásokat. az OECD adatai szerint. Jelenleg. nekünk mint földrajztudósoknak meg kell állapítanunk. ezzel sokat lendítve saját iparágainak helyzetén. A japán nacionalizmus és földrajzi elképzelések I. Ennek következtében. Japánnak pedig 840 milliárddal. A háborús Japán geopolitikát vizsgálva. azt önsanyargatásnak ítéli. Azt állítják hogy történelmünket nem háborús önsanyargatásnak kell felfogni. de a kínai adósság még így is nagy jelentősségű. Ilyen szemszögből nézve a dolgokat. Ezen fenyegetettségek a háttérben maradnak. melyről elképzelhető hogy hasznára válhat. a tradicionális japán ultranacionalizmussal fűszerezve. az okatásban és a társadalomtudományokban megjelent a háború előtti és a háború utáni Japán két típusa. mely kritizálja a liberális demokráciát. hanem büszkének kell lenni rá. Ezen ideálok a klasszikus japán elméletekben gyökereznek. A háború elvesztése után. A Hidegháború utáni korszakban. hogy a térség fejlődése bizonytalan. de a folyamatot figyelve nyilvánvalóvá válik. valamint pletykák szerint Japán egy újabb gazdasági visszaeséssel néz szembe. Japán Kínával való kereskedelmének értéke 22% al esett vissza. amikor is az ultranacionalizmus eszméjét hangoztatta a szigetország.Kína egy fegyvert tart a markában. Az Egyesült Államok Kincstára 610 milliárd dollárral tartozik a Kínai Nemzeti Banknak. hogy ekkor a globalizáció és és nacionalizmus új ága jelent meg. Kínaának vagy Észak-Kóreának is hasonló lépéseket kell majd tennie. Ez arra enged következtetni. Japán exportjának több mint egy harmada ma Kínába irányul. Japán gazdaságára ma a visszafogottság jellemző. és gyökereit a háborús bűnökhöz vezeti vissza. és a második világháború ideje alatt érték el csúcspontjukat. melyeket Japán valaha megszállt vagy gyarmatosított. Ezen gondolatok felszínre kerülése régi sebeket szakít fel olyan közeli országokban. Kínáé (mint a világ második legnagyobb dollártartalékával rendelkező államé. amire elég nagy esély van. mely háromszor roszabb mint az éves várható előrejelzés volt. Dél-Kórea kormánya a dollárról euróra való átállást javasolta. Ez Japánt inflációs pénznyomtatásra kényszerítené. Ekkor úgy gondolták hogy a háború utáni Japán egyetlen és legjobb lehetősége a liberális demokrácia felvétele. ha Tokió és Washington szorosabbra vonja hálóját Kína körül. ami ugyan nagyobb mint Kína része. vagy eladhatja tartalékait. A dollár szabad esését is előidézhetné. csakúgy mint 2004 Márciusában. bevezetés Japán az 1868-as Meidzsi restauráció után nyitott a nyugati civilizáció felé. Ezen tényezők bármelyikének romlása súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra és a világbékére nézve. hogy a Kína és Japán közötti kereskedelem már most elkezdett visszaesni. Az . egyedi jelenségként szintén megfogalmazódott ebben a korszakban. hogy ha a feszültség növekszik.

és hogy a gyerekekben kialakítsuk a hazafias szellemet. A Kabinet 1885-ös megalakulása után. mely a hazafiasságot keltette életre. főleg a nyugati kutatásokra alapozva. A gyereket a felsőbb álltalános iskolákban heti négy órában tanulták a történelem-földrajzot. Az 1868-as Meidzsi restauráció után. az új kormány létrehozta az Oktatási Törvényt. A központi oktatási rendszer lassan . 1890-ben helyesbítettek az általános iskolákat érintő törvényen. Elemzem majd a neonacionalizmus megjelenését is az Öbölháború utáni Japánban.” Ilyen módszerekkel. A tananyag lényegi részét a törvény hatályba lépése után többször is módosították.utóbbi években hatalmas viták zajlottak a japán történelem értelmezéséről. II. melyet az alsó iskola második osztályától kezdve tanultak a gyerekek. Ebben az időben az alső iskola. Először Japán. a földrajz nem alkotott külön tantárgyat. hogy fontos dolgokat értsenek meg más emberek életéről. Ennek következtében a földrajz jelentőssége az általános iskolai órarendekben lecsökkent. mely négy éven át tartott kötelező volt. A legtöbb földrajztudós. tevékenységét a földrajztudományi tényekre és tájakra korlátozza. ami azért érdekes. a tankönyveket az Oktatásügyi Minisztériumnak kellett hitelesítenie. kiadtak néhány bevezető jellegű földrajz tankönyvet. majd a Világ földrajzával kezdték. a földrajzot szétválasztották Japán és a világ földrajzára. Az alsőbb iskolákat szabályozó törvény szerint. Ezeket az 1886-os „Gakorei”-ként ismerjük. Ez az oktatási rendszer azonban nem volt kötelező. melyek mindegyikát négy év alatt lehetett elvégezni. A Meidzsi korszak földrajz oktatása Japán a világhoz fűzött reményei drasztikusan megváltoztak a Meidzsi korszak alatt. 5 iskolatörvényt hírdetett ki. hattól egészen tizenhárom éves korig. Fel sem merül bennük a népközpontú földrajzi nézet és a földrajzi jártasság politikai fontosságának kérdése. 1872-ben. Ez a politikailag semleges hozzáállás mitsem változott. A földrajz egy kötelező tantárgy volt. mert a hatalomban lévők a földrajz tárgyát ugyan úgy kezelték mint a történelem tárgyát. Ezután rátérek a háborús korszak geopolitikájára és földrajz oktatására. annak ellenére hogy az Első Világháború előtti földrajztudományi módszerek gyökeres változáson mentek keresztül. mely a kötelező iskoláztatást ajánlotta a gyermekeknek. az államot támogató oktatási szellem erősödni kezdett. melynek következtében a japánok (főleg a nők és gyermekek) elkezdték megérteni a világ földrajzát. az első Oktatási Miniszter. Ezen fejezetben a Meidzsi korszak földrajz oktatásával kívánok foglalkozni. A földrajz értelmezése ugyanakkor nem okozott gondokat. de ez nem volt kötelező. hanem az a történelembe volt beleépítve. az összes könyvet és munkafüzetet az Oktatásügyi Minisztérium adta ki. A kor előtt a legtöbb japán nem volt tisztában Japán földrajzával vagy elhelyezkedésével a Földön. Őket alsóbb és felsőbb iskolákba osztották. japán körökben. hogy ezekről általános képük legyen a gyerekeknek. Ez azt jelentette hogy az azonos korú gyermekek az összes tantárgyat hasonló könyvből tanulták mint társaik. mely elsőnek járult hozzá a japán nacionalizmus kialakulásához. Arinori Mori. Az alapszintű tananyagot Japán és a világ területi földrajza képezte. II. 1903-ban az iskolai tankönyvek rendszerét megváltoztatták. Az általános iskolai oktatás alapelvei hasonlóképpen hangzottak: „Japán és a világ földrajzának célja. melyet a „Gakusei” néven ismerünk.

alakzattal. Földrajz oktatás és geopolitika Japánban a totális háború kormánya alatt 1. és elhelyezkedéssel áldott meg.úgy hasít bele a Csendes-óceánba mint egy nyíl. A Japán-Szigetekről szintén azt tartják. és közvetve Japán militarizálásának megvalósításához. Tartalma nem egyetemes.” Ahogy azt fent is említettük. Ezt az olvasókönyvet két részre osztották. Ezt tudva úgy érezzük. A második fejezettől kezdve a fejezetek tartalma kronológiai. azt a Csendes-Ázsiai térség középpontjaként jellemzik. és meghatározzák Japán jövőbeli jelentősségét a Nagy Kelet-Ázsiai Térségben. és népességének növekő lélekszáma nagyon ritka jelenség a Földön. melyhozzájárult a hazafias szellem kialakulásához. csak Óceániára és Ázsiára terjed ki. az ahonnan a Nap felkel.” A fejezet utolsó bekezdése a következő képpen ír: „Japán magas népsűrűsége. egészen az Ázsiai kontinenstől az . Az utolsó fejezetben az olvasókönyv az alábbiakat írja: „A mi országunk.szigettel délen. főként a Nagy Kelet-Ázsiai Régióról. a Fő Szigettel Honshu-val középen. például: „A szigetek alakja . Szemünk előtt látjuk ahogy a Szigetek előretörnek az Óceánba. Formosszát. Japán fizikai környezetét a második fejezet taglalja.Kuril északon. A japán szigetek alakja nem egy közönséges alakzat. Az általános iskolás tankönyvek jellemzői Ezen fejezetben nézzünk meg egy általános sikolás olvasókönyvet melyet 1943-ban adtak ki. Érezni lehet ezen alakzat hatalmas erejét. Japán. ami nekem nincs itt) Az első rész első fejezetében a Japán-szigetek és a Csendes-óceán ázsiai részének kapcsolatáról olvashatunk. az új általános iskolák. Japán egyes régióinak földrajzát a harmadik fejezettől kezdve tárgyalja a könyv. mely megnyugtatja lelkünket. az első részt Japán földrajza. hogy kulcsfontosságuk van a kontinens megvédésében a Csendes-óceán felől. és Okinawa. Maláj-félsziget. III. ez a Nagy Kelet-Ázsia középpontjában áll. melyet olyan térségek leírásai követnek mint: Szingapúr. a földrajzi nézetek istenítik a Japán-Szigetek alakját. *Sok felsorolás amit kihagynék ha lehet* Már az első fejezetben harcias. hazafias hangvételű mondatokkal találkozhatunk. a másodikat pedig a világ földrajza képezte.erősödni kezdett. A második részben az Ázsia-centrikus világképpel találkozhatunk. bátran megmutatkozva az egész ázsiai kontinens előtt. mely magában foglalja a Csendes-óceánt és szigeteit. valamint hozzá veszi a Kóreát. Mandzsúria stb. hogy Japánt valóban az Isten teremtette. (Tartalom az 1-es ábrán. az úgy nevezett „Kokumin-gakkou”-k (nemzeti iskolás) részére. Fülöp-szigetek. Sakalint és a kínai Kanton provinciát is a Japánt taglaló részhez. A Nagy Kelet Ázsiát az első fejezet taglalja. Ezek ebben az időben Japán részét képezték. melyet páratlan területtel. melyeket 1941-ban alapítottak meg. ezzel még szorosabbra húzva a Szigetek közötti tartóerőt. és az egyes területek által előállított termékekre is kitér. Ez az állami hatalom mindenre való kiterjedségét jelzi.

a hagyományosan és történetileg kialakult japán szellemmel együtt. megjelent egy olyan neo-nacionalista nézet. megvizsgálom az 1940-benm Saneshige Komaki (Kiotói Birodalmi Egyetem professzora és a kiotói iskola képviselője) által írt Japán Geopolitikai Kiáltványát. mely a Második Világháború utáni japán történelmi felfogást „önsanyargatásnak” és a „Tokió Tárgyalás nézetének” titulálja. A neo-nacionalizmus megjelenése az elmúlt években Az Öbölháború óta. hogy az Önvédelmi Erőinket mozgósítsuk-e az öbölbe. a japán geoplolitikusok három iskolához tartoztak. Egy kreatív japán geopolitikát kell létrehozni. a Diet tagja. Japán geopolitikája a háborús időkben Nem kívánom megismételni azokat a gondolatokat. melyeket már Takeuchi (1980-ban. hogy a japán geopolitika egy akadémiai tudományág. A Kiotóihoz. A legtöbb ázsiai ország azt a nézetet vallja. Uralkodónk akarata szerint. mely megfér az Uralkodó örökletes japán politikája mellett. 2. japán többi geopolitikájától. A világbéke minden örömét feladatunk megosztani minden emberrel a Földön. és arról hogy hogyan viszonyuljon Japán a háborúhoz. hogy a Csendes-Ázsiai háborúk Japán agresszív dominanciája miatt robbantak ki. mely a tősgyökeres japán geopolitikát szorgalmazta. Ezen vitában egy olyan vélemény került tovább. néhány . egy általános iskolás földrajzkönyv segítségével. Japánban a geopolitika fontos szerepet játszott a nacionalizmus felemelkedésében. Ez volt a helyzet Japánban is. „ Az előbbiekben Japán világnézeteinek körvonalait olvashattuk. észrevehetőek hasonlóságok a német geopolitikára és a japán ultranacionalizmusra tekintve. Komaki azt állítja: „ a japán geopolitikának soha nem szabad a német utat követnie. Takeuchi szerint. amely szerint Japánnak meg kellene osztania politikai és katonai terheit és gazdasági hatalmát. melyben nekünk nem szabad csalódást okoznunk az eljövendő nemzedékeknek. az anyagi jóléttel együtt. melyek Japán felelősségét vitatják az ázsiai államokkal kirobbant háborúban. Habár Komaki ragaszkodik ahhoz a kijelentéshez. Ez a világnézel egyértelműen államcentrikus. Szintén gyakori vitatéma Japán a második világháború után. IV. politikusok és katonák. A legtöbbször felszólalt egyén ebben a témában Ichiro Ozawa volt. Ennek ellenére. Japán földrajzi mozgalma kapcsán. Komaki megkülönbözteti azt a japán geopolitikát melyet az ő csoportja támogat. Komaki szerint. a harmadik csoport pedig azok az akadémikusok. akiket erősen befolyásolt a német geopolitika. Ezért okosabb. mely példa a japán geopolitika beolvadására a hagyományos japán ultranacionalizmusba. és 1994-ben) részletesen megfogalmazott. ha a japán geopolitikát egy szellemi mozgalomként fogjuk fel. nem szabad a brit agresszivitást felvennie. Nagy viták voltak a Dietben arról. melyek a japán geopolitikai társadalmat alapozták meg. és nem szabad olyan régimódinak lennie mint a Kínai.Indiai-óceánig. A második csoport az akadémikusok. Ezt a nézetet „szabad történelmi nézetnek” nevezik. száz millió eflebarátunknak kell felvirágiztatnia a dicsőséges Nagy Kelet Ázsiai Térséget. Gyaran kerülnek felszínre azok a viták. Habár úgy tartják hogy a harmadik iskola a japán társadalom széles körét befolyásolta. „az újonnan alapított geopolitikáknak (ez hülyén hangzik mert: polity+politics+policy=politika a magyarban :S ) az állami politika alpját kell képezniük.

minden esély megvan a fundamentalizmus megjelenésére. Hogyan magyarázzuk az új neo-nacionalista vélemények megjelenését. Ezt az általános iskolás tankönyvek újraírásával indítanák el. territorial integrity and community identity) is increasingly becoming uncertain. and narratives of the old splintered world order. emiatt a politikai földrajz nem közismert Japánban. Földrajztudós-körökben azonban vannak néhányan akiket érdekel ez a téma. Mindezek miatt. melyet akár geopolitikai szédelgésnek is nevezhetünk. Végkövetkeztetés Több idő szükséges ahhoz hogy megértsük: mi most vajon egy átmeneti korszakhoz érkeztünk a geopolitikában.. Épp ellenkezőleg: Japán segített ezen államoknak elnyerni függetlenedésüket. Sokan kritizálják azt is.S. otthon és külföldön is. Az utóbbi japán kormányok azon törekvése. sosem volt különleges jelenség Japánban. advanced drastically and the stability of sociospatial triad of the interstate system(sovereign state. hogy általános iskolás olvasókönyvekben is megjelentek „örömlányokra” való utalások. customs. Minden alkalommal amikor ilyen kijelentéseket tettek. hogy ezen háborúk nem aggresszív háborúk voltak. hogy kiszolgálják a Japán hadsereget a Második Világháború alatt. EZ A RÉSZ PICIT NEHÉZ. Az „örömlányok” is egy folytonosan visszatérő probléma. practices. Ilyen módon. hogy segítse ezen nők helyzetét nagy ellentmondást keltett a parlamentekben. gyakran kijelentik. Egy politikai földrajztudós ezen torz kapcsolatokat az alábbi képpen jellemzi: Ezen hidegháborús geopolitikai rend berobbanása erős alapot nyújtott annak Második Világháború utáni világrend felbomlásának. mely könyvek a mai történelmi világnézetet tükröznék. akiket prostitúcióra kényszerítettek. a japán földrajztudósok soha nem politizáltak munkájuk során. hegemony.konzervatív képviselő. (Ide kéne még . Ezek olyan nem-japán nemzetiségű nők voltak. melynek következtében a fentebb említett „szédelgés” táptalajt talált. mely különbözik a második világháborút követő történelem japán értelmezésétől? Otuathail (1996) és Kang (1998) az alábbiakat állítják: „Az a bizonytalanság.. minek következtében a „Nyugat” „Európa” és az „Egyesült Államok” mint társadalmi életterek válságba kerültek. Ahogy azt korábban amlítettük. a történelmi szemléletről szóló viták nagy társadalmi problémákká nőtték ki magukat. Sokak szerint ez a jelenség is az „önsanyargató” történelmi szemlélet mellékterméke. vagy beléptünk az új geopolitikai világrandbe? Annyi biztos: kaotikus világot élünk manapság. Geopolitical vertigo does not have no relation that economic and ideological 'deterritorialization' of world geopolitical order which was established under the U. ű V. Ezen emberek egy szabadabb történelmi kép kialakulását sürgetnék Japánban. főleg a Szabad Demokrata Párt tagjai. But every deterritorialization of order using fragments of the beliefs. a probléma diplomáciai szintre emelkedett.

egyedül Japán az ahol az idealizmus áll a középpontban. A nemzetközi kapcsolatok elméletei között a realizmus dominál. Az 1980-as években a Japán iparpolitika az erős amerikai érdekeltség középpontjábal állt. annál kisebb a kockázat. megjelentek kritikus megközelítések is Japán nemzetközi kapcsolatait és geopolitikáját illetően. és közösségek újonnan kitalált képeit alkalmazzák azért. Ez stratégiai és költségbeli előnyhözz juttatja a céget a külföldi versenytárshoz képest. az elfeledett protekcionista fenyegetés A kereskedelmi fronton ma mindenki Kínától tart. hogy az iparban elért sikereik a protekcionizmusnak köszönhetők. Ennek ellenére Japán továbbra is sokkal fontosabb marad az USA számára mint Kína. ezért megjelentek nála a realisztokus gondolatok is. Ő a szabad demokrata történelmi felfogást OTuathail területének visszaállításaként fogja fel. Ez egy olyan nemzet . és annál nagyobb a valószínűsége hogy a japán versengők növelik kapacitásukat. Ez az érdek azóta már megszűnt. Minél erősebb a hazai piac. miszerint Japán egy gazdasági visszaesés közepében van. Egy japán üzletember. A japánok egyhangúlag úgy hiszik. terület. Nézzük meg Japánt egy percre. Kozo Yamamura. ahol annak fokozott figyelmet kell szentelnie. Eamonn Fingleton alaposan leleplezte.) A „Szédelgés”-t megtapasztalva. kormányhivatalnok vagy akadémikus sem hiszi azt. és úgy tűnk hogy Amerika valóban beleszólhat az iparpolitikába (mely soha nem történt meg). nem ok nélkül. A kritikai geopolitika térnyerését aggodalommal tanulmányozhatjuk..legalább 2 mondatközi írásjel hogy megértsem. talán a legfontosabb ösztönzés. ezért érdemes néhány pillantást vetni a japán kereskedelem történetére... Kína most a régi japán forgatókönyv szerint kereskedik. hála annak az akaratosan elterjesztett pletykának.. egy idegen környezetben.. melyet a a japán kormány valaha is nyújtott. gazdaságtörténész szavaival élve: A külföldi versenytől való védelem volt. de 80 milliárdosat az EU-val és 60 milliárdosat Japánnal is. míg Kína az alapcsony bérek politikájával kíván versenyben maradni. hogy egy fejlett ország versenyezzen vele. Ez az eszköz azonban alkalmatlan arra. Japán szabad kereskedelmet való elutasításának kulturális gyökerei különösen mélyre nyúlnak – legalább olyan mélyre mint Amerikában a kapitalizmus gyökerei.. De ne feledjük el hogy Kína csak a leg szemtelenebb egyirányú szabad kereskedelemben kereskedő a mezőn. állam. Mostanában a hagyományos nemzetközi kapcsolatok elméleteinek antitéziseként. pusztán a kereslet növekedésének megelőzésére. Japán az Öbölháború után rá volt kényszerítve. 2010-ben 273 milliárd dolláros deficitet hoztunk össze Kínával. hogy közreműködjön a nemzetközi politika színterén. hogy ezek a sikerek a szabad kereskedelemnek lennének köszönhetők. (ezt a pletykát a Tokióban tartózkodó ír újságíró. Japán protekcionizmusa mélyen a politikai és gazdasági struktúrájában gyökerezik. hogy stabilizálni tudják és vissza tudják adni a területeit az identitásoknak a Földön. azért mert a Japán bérek hasonló szinten állnak mint az USA bérei. Japán.) Könyvek sorozatát publikálták ekkor.

Az ipar térnyerését más államokban akadályozta az import-kvóta.. Azokat alárendelték a nemzeti gazdasági érdekeknek. Thayer White.mely szó szerint elszikgetelte magát a külvilágtól. megszállás utáni kereskedelmi egyezményükről tárgyalt.. mivel: 1. melyet sokak allami kapitalizmusnak titulálnak. 1945-ben Japán gazdaságilag összeomlott. White természetesen 100%-ig igazat mondott. 1995-ben. 3. vagyis „gazdag ország. Úgy tűnt Japánnak nincs kiútja. Japán erőszakkal kiharcolt nyitása a modern világ felé 1853-ban – amikor is Matthew Perry amerikai sorhajóskapitány behajózta híres „fekete hajóit” a Tokiói-öbölbe kereskedelmi jogokat követelve – új elemet adott a már létező autoritárius japán társadalmi rendhez: a technológiai és gazdasági kifinomulást. A történelem során ezen témában hatalmas változás állt be. városai romokban hevertek. hogy nem volt remény a felzárkózásra. azért hogy egyensúlyban tartsa fizetői mérlegét. mely magába foglalja az egész poszt-háborús szabadkereskedelmi vitasorozatot. egy olyan rendszer keretein belül. több mint két évszázadon át (1635-1853). amikor az USA és Japán az első. de tulajdonképpen. ez velejárója a japán civilizáció tartósságának. Sokan azt várták hogy Japán majd egy. 4. Az iparágnak érdekében áll a világkereskedelemben való térnyerés. Annyira lemaradt az USÁ-hoz képest. 2. Az Egyesült Államok ipara a legnagyobb és leghatékonyabb az egész világon. azt tanácsolta a japánoknak hogy hogy szüntessék meg tarifájukat az import autókra vonatkozólag. mely ahhoz volt szükséges. Ezért egyéni gazdasági érdekek soha – kivétel egy rövidke liberális pillanatot 1920-ban – nem képezték a nemzeti gazdaság legfőbb iránymutatóját. melyeket érintetlenül hagytak a B-29esek. az amerikai delegáció feje. Kenichi Otabe így válaszolt: . Ezt a cselekedetet a legtöbb nyugati furcsának tartja. Japánnak érdekében állna hogy autókat importáljon az USÁ-ból. erős hadsereg”. Japán a saját szabályai szerint fogadta el a modenr világ kapcsolatát. Még néhány afrikai országnál is szegényebb volt. Ennek ellenére a japán tárgyaló fél. A protekcionizmus ezen rendszer öröklött ága. Ezen korszak legfőbb mottója ez volt: fukoku kyohei. a Fülöp-szigetekéhez hasonló gazdasági stratégiával fog előállni. hogy létét független nemzetként is meg tudja védeni. A ricardói komperatív előnyök elméletére alapozva. a birodalom a múlté volt. A gazdasági ideológiát tekintve Amerika Japánt a szabad kereskedelem és a komparatív előnyök ötletével támogatta. Habár az Egyesült Államok Kormánya tiszteletben tartja hogy néhány államnak szüksége van behozatali korlátozásokra. mivel a Szigetországnak komparatív előnye csak az alacsony értékű termékek terén volt. C. és exportáljon olyan árukat melyek előállításában jeleskedik.

Japán kivonulása a munkaerőt nagyban igénylő iparágakból az 1970-es években helyt adott Taivannak. több évtizeden keresztül. Ahogy a harvardi Ázsia szakértők. Henrik 300 évvel ezelőtt.. melynek 1930-ban a „repülő ludak” nevet adta a japán gözgazdász. Kórea. és nem abból áll hogy minden munkahelyet és iparágat foggal körömmel kell védeni. Japán csak addig engedélyezte a külföldi befektetéséeket. Ma Japán két és félszer annyi személygépjárművet gyárt mint az USA.000 dollárra korlátozva évente. Ha a nemzetközi kereskedelmet teljes mértékben lecsupaszítanánk elméleti szintre akkor az USA autókat gyártana. majd az ipart leadja a kevésbé művelt szomszédos gazdaságoknak. ez szépen megmutatja hogy az ésszerű protekcionizmus egy dinamikus. Hong Kong és Szingapúr). stratégia. nem pedig merev. a kínai gazdaság 30%-át az állam birtokolja. hogy a cégeket nem a zsákutca végének tekintik. Malajzia vagy Vietnam. Japán és az USA . Kína.1. Roy Hofheinz és Kent Calder írták. Más dolgokkal együtt. Taivan. „Több mint egy évszázadon át. 2. és Hong Kongnak. Japán pedig tonhalat halászna. és VII. Taivan. hajózást. Annak következtében hogy történetileg Japán a Konfúciuszi Ázsia gazdasági vezetője (Japán. Vietnam. hogy Japán nem akart a halászfalvak nemzetévé válni! Ehelyett uralkodói ugyan arra a következtetésre jutottak mint amire Alexander Hamilton jutott 150 évvel korábban. Ezt a kaptafát húzták rá a ruhaipartól kezdve a televíziógyártásik. Ilyen munkamegosztásról szó sincs. Protekcionizmus és iparpolitika! Bezárták a külföldiek előtt azokat az iparokat melyeket megakartak védeni. Mondani sem kell. és tőzsdéjét arra kötelezték. Csendes-Ázsia geopolitikája: Kína. A szomszédaival kapcsolatban Japán egy olyan stratégiát alkalmazott. Tokió az 1950-es években védelmezte gyerekcipőben járó autóiparát. onnan kisöpri a nyugati vetélytársakat. hogy olcsó tőkét nyújtson az iparnak. Akamatsu Kaname. Több mint egy tucat stratégiai fontosságú iparág marad állami irányítás és tulajdon alatt. Ezen politika alapeleme az. amíg azok technológiai fejlődést biztosítottak saját termelőinek.” Mind a mai napig. a telekommunikációt. melyek a japán ipar fejlődését segítették. Adminisztratív segítséggel látták el a külcsfontosságú iparágakat.. és csak olyan termékeket engedtek be. polgári légiközlekedést és az acélipart. DélKóreának. melyet a nemzeti politika szempontjából fontosnak tart. Ez nem éppen a szabad kereskedelem. Szingapúrnak. beleértve az információ-és technológiát. míg ezen államok kivonulása helyet folyamatosan helyet ad Kínának. a fuvarozást. a behozatalt 500. Thaiföld. mint például Kórea. a nacionalista felfogás állt a Kelet-Ázsiai gazdasági növekedés mögött. mert minden kormány azt az iparágaz ösztönzi és védelmezi. a protekcionista politikáját a környező országok széles köre átvette. ezeket főleg exportra. valamint Japán bankrendszerét. (ezt az 1960-as években korlátozó tarifák voltották fel). Japán betör egy iparágba. hanem a nemzeti hatalom eszközének.

a stabilitás és gazdasági növekedés Ázsiában ugyan olyan mértékben – ha nem jobbn – függ Kína és Japán kapcsolatától. Az „Auslin” megnevezés továbbra is azt sejtteti. Japánnak ma is nagyon erős gazdasága van. melyek különböző társadalmi és politikai rendszereket képviselnek. Annak ellenére hogy néhányan ezt ellenkezőleg gondolják. és hadseregét. Ennek ellenére lépten nyomon olyan cikkekbe ütközöm. hanem egy versenytársként. Kína geopolitikai növekedése Japánt (a Második Világhánorús lidércet) az amerikai érdekek fontos tárgyává tette. Ezen két ország . Nyugattal szembeni geopolitikai fenyegetésére koncentrálta. Ha Japán sikeresen modernizálja magát egy több mint ütőképes geopolitikai katonai hatalommá.A Csendes-Ázsiai geopolitikában három (talán négy ha Ausztráliát is beleértjük) nagy játékos vesz részt: Kína. habár még ma is szorosan kötődik az USÁ-hoz. (WWII) Személy szerint én a fegyveres Iszlám térség. ezért kevés ismerettel rendelkezem a Csende-Ázsiai geopolitikáról. nem is beszélve a majdnem közös természeti erőforrási érdekekről. Az évtizedekig tartó Terror ellenes Globális Háború (GWTO) kissé elhomályosította azt a valós tényt. hogy a kínai-japán kapcsolatok változatlanul feszültek maradnak majd. akik más szemszögből nézik a dolgokat. jó vagy rossz dolog? A kínai-japán kapcsolatok barátságtalan jövője Habár minden figyelem az USA és Kína kapcsolatára szegeződik. Amerika számára egy ellensúlyként szolgál Kína modernizálódó hadseregével szemben. hogy Kína nem fél egyre jobban szembefordulni saját szomszédaival. Kína geopolitikai státuszának magasabb szintre emelése egy erős gazdaságban és saját hadseregének modernizálásában megmutatta. mely sikerre fejlesztette gazdaságát. amikor is a jövőbeli japán nemzeti érdekek talán egy szimbiotikusabb szövettség felé sodorják majd az országok Kínával. Habár gazdaságilag egyre függetlenebbek. mely a kínai geopolitika fenyegetéseire hívja fel a figyelmünket. egyre távolodnak majd az USÁ-tól. az USA pedig Észak-amerikai szuperhatalom. Kína és Japán ázsiai. melynek hatalmas érdekeltsége van a Csendes-Ázsiai geopolitikában. mely fel tud lépni Kína ellen. Szintén nagyon erős hadsereggel rendelkezik. Japán és az USA. Amerika részéről a kérdés a következő: meddig tarthatja Amerika hűséges szövetségesének Japánt. Szükséges-e hogy Amerika arra ösztönözze Japánt. hogy koncentráljon jobban a katonai védelemre? Egy ütőképes Japán. Véleményem szerint. Azonban Auslin bogarat ültet fülünkbe: lehet hogy vannak a japán parlamentben és hadseregben olyanok. Más szavakkal élve: Japán militarizálása Kína ellensúlyozására hosszú távon. hanem ők két jelentős katonai hatalom. a politikai elkötelezettség és az Ázsia felett gyakorolt befolyás között ingáznak. az hozzá vezethet ahhoz hogy számára Amerika már nem szövetéges képében fog megjelenni. Ezek alapján Japán és Kína a közös gazdasági érdekeiket felkarolva. hogy Kína egy kommunista diktatúra. Ezen országok nem pusztán a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságai.

nem segített Japánnak abban. Ezen 2010-es válság befagyasztotta a nemzetközi kapcsolatokat. és a harc a befolyásért a regionális és nemzetközi szervezetekben. A valóságban mindkét ország 400 kilód gorilla. és közép hatótávolságú ballisztikus rakéták számának gyarapodása. Habár a hasonló összetűzések ritkák.képtelensége a katonai egyensúly megtalálására. Minél jobban növekszik Kína katonai ereje. folytonos versenyben állnak egymással. melyben mégis ők állnak vesztésre a látszólag megállíthatatlanul fejlődő kynai gazdasági növekedéssell szemben. a Senkaku/Diaoyu –szigetek körüli nézeteltérés következtében. Nem elhanyagolható ugyanakkor. és azzal hogy magáénak tekinti a Dél-Kínai Tengert. Az elmúlt években. míg Kína fogyasztási cikk termelése átformálta a világpiacot. Japán high-tech ipari szektora alegfejlettebb a világon. eltörpítik maguk mellett a többi ázsiai állam gazdaságát. Ezen szigetek körüli tengerfenék nagyon gazdag földgázban és kőolajban. öt éven belül – jelezte hogy fejleszteni kívánja Pekinggel való kapcsolatát. Ami kifejezetten aggodalomra ad okot. Tokió próbálkozásait a szabad kereskedelem létrehozására. a kínai kormány megtorlás céljából számos japán állampolgárt letartóztatott. Peking mégis elidegenítette magától számos szomszédját. diplomáciai kezdeményezésre és három vagy négyoldalú csoportok létrehozására. és jelenlétét Kelet-Ázsiában. vasászgépek. Japán a minőségre. Japán új kormánya – a hatodik. ahogy Peking drámaian megnövelte katonai haderejét.politikát hozzon létre. Ez a kettő a két legfejlettebb katonai hatalom Ázsiában. Peking ugyanakkor attól tart hogy az USA-Japán szövettség megaakdályozhatja őt a tengeri utak szabad használatában. Kína inkább a mennyiségre koncentrál. További problémás témák a fogyasztási cikkek biztonsága. ezzel tönkretéve évek diplomáciai eredményeit. hogy egy stabil Ázsia. mely veszélyeztetheti a japán kereskedelmi útvonalakat. a kynai-japán kapcsolatok inkább negatyvak voltak mint pozitívak az elmúlt években. hogy helyét bebiztosítsa Ázsiában. arról nem is beszélve hogy Kína elégtételt követel a Második Viláűgháborús Japán attrocitásokért. 8 trillió dolláros össz-GDP-jükkel. meghatározza egész Ázsia politikáját. és korlátozta számos kulcsfontosságú nyersanyag Japánba exportálását. és arra ösztönzi Washingtont. annál valószínűbb hogy zsarnokoskodni fog szomszédaival. külön külön is gyorsan fejlődnek. Külön külön is jelentősek. mégis bizalmatlanságuk rabjai. Japán félelmet keltett az a tény. a kontinensről. A japán vezetőség ezt egy szélmalomharcnak tarja. folyamatos viták zajlanak Kína és Japán közt hogy kihez tartoznak ezen szigetek. Mindkettő dollármilliónyi segítséget ad közvetetten vagy közvetlenül a világ számos országának. hogy Japán legfontosabb üzleti partnere Kína. Az elmúlt évek gyökerestől megmozgatták a kínai-japán kapcsolatokat. a többi ázsiai államhoz képest. Míg ez táptalaj a japán félelmeknek Peking térségbeli szándékaival kapcsolatban. hogy a kínaiak nagy nyilvánossággal közlekednek hadihajóikkal a Japán szigetek között. az a kínai tengeralattjárók. 2010 Szeptemberében a Japán Partiőrség megszállt egy kínai halászflottát és letartóztatta annak legénységét. a kínai lakosság visszaélései a japánokkal szemben. gyakran csak a kínai bájvigyor megszakítási kísérleteként értelmezik. Tokió aggódva figyelte. főleg a területi vitákban való heves megmozdulásaival. míg a japán cégek 10 millió kínait foglalkoztatnak a Szárazföldön. és azóta hogy 1972-ben Okinawával együtt visszaadta az USA a szigeteket Japánnak. .

Amikor fél évszázados Szabad Demokrata Párti uralom után. hogy már nagyon várja hogy ő legyen az elnök. több száz fős delegációkat vezetett Kínába. míg az ellenzékben volt. ugyan akkor nem valószínű hogy Tokió olyan fog tenni. Ha a Noda kormány felhagy a tengerfenék közös kutatásának követelésével a Senkakus szigetek közelében. ő is a katonai szövetségek szorosabbra fűzésében reménykedik. hogy Japán kapcsolata az USÁ-val bátorságot ad arra. ezel elképzelések füstbe mentek. miután Yoshihiko Nodát választották meg Japán miniszterelnökévé. hivatalnokcseréken keresztül. úgy hogy közben eredményeket is lerakjon az asztalra. Xi 2009ben látogatott Japánba. ahol Hirohito tudtára adta Xi-nek. 2009 Augusztusában a Demokrata Párt került hatalomra Japánban. Koichiro Gemba nagy reményeket fűznek a Xi Jinpinggel való együttműködéshez. ahelyett hogy a biztonsági kérdésekre helyezik a hangsúlyt elsősorban. annak ellenére hogy egyik oldal sem szándékozik kompromisszumot kötni a kulcskérdésekben. hogy Kína érdekei veszélyeztetik Japán hosszú távú biztonságát. Yasuo Ichikawa a Kínával való kapcsolatok fejlesztését indítványozta. Az egymással való szükségtelen szembenállás mindkét fél számára előnytelen. és pénzt von el a rekéta-védelmi rendszer megépítésétől. azt az illúziót keltve hogy Japán meggengült Kínához képest. Noda és a japán külügyminiszter. mely tárgyalások közben Japán is rá fog jönni. Összességében. hogy Kínával egyensúlypolitikát létesítsen. Sokat segíthet majd. és a nemzetközi kapcsolatok soha nem látott szintre süllyedtek. Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva. Egy sokka lpozitívabb környezet megteremtésének kísérletével. az a kínai vezetőségváltás 2012-ben. Eddig nem volt semmilyen kézzel fogható megvalósulása Ichikawa javaslatának. hézag keletkezhet a demokraták politikájában. Yukio Hatoyama miniszterelnök. Ichikawa kijelentette. Ebben a hónapban csak rosszabbodtak a dolgok. ha hezitál a japán hadsereg modernizálásával. aki korábbi nyilatkozataiban tagadta az hogy Japán Második Világháborús vezetői háborús bűnöket követtek volna el. Természetesen vigyázva arra. Ichikawa kijelentése vitákat kelthet Japán könnyelműségéről. a ma már kegyvesztett Ichiro Ozawa. mindkét oldalnak érdeke a kapcsolataik fejlesztése. a képviselők lehetőségeket kerestek a Kínával való feszült kapcsolat enyhítésére. melyben Kína és Japán. ha kereskedelmi és más gazdasági témákban tárgyalna egymással (melyek összekötik őket). A nehézség a pozitív hangvétel megőrzése lesz. A Noda álltal kinevezett mostani védelmi miniszter.Néhány évvel ezelőtt számos megfigyelő azt várta hogy ez a folyamat megváltozik majd. megbizonyosodtak róla. hogy . hogy az USÁ-val való kapcsolatok keretei között mozogjon. hivatalba lépése után odáig ment el. ennek ellenére Tokióban csak nagyon kevesen állítják azt hogy képesek lesznek áthidalni a szakadékot maguk és Peking között. Dél-Kóreával együtt töltenék be a vezető szerepet. Egy éven belül. Miután tudatosodott a szakértőkben a Japán-Kína kettős függősség mértéke. mellyel alárendeli magát Pekingnek. A két fél jobban tenné. ha Kína és Japán elkezdenek tárgyalni egy szabad kereskedelmi övezet kialakításáról. A párt egyik alapítója. hogy egy új Kelet-Ázsiai közösség megalakulását indítányozta. Ahogy az amerikai társai. Az egyik ok a közös nevező megtalálására.

Ez összefüggésben van a 30-as évek válságával. annak kötelessége konzultálnia Japánnal. nem is beszélve az Oroszországtól való védelmi szerepéről. Mindezek felett. . mely lehetővé tette számos más hatalmonak – többek között az USÁ-nka és a UK-nek – hogy Kínában különleges gazdasági előjogokat élvezzen. bármely harmadik fél Kínához való bekapcsolódása előtt. Az Amau Doktrinában Japán kijelentette. Britannia Kína Lobbija azt követelte meg – hasonlóképpen a Közel-Keleten – hogy Kína kormánya védelmezze Britannia gazdasági érdekeit a térségben. az Amau doktrina ütközött a nyitott ajtók elvével. A közös nevező megtalálása a gazdasági ügyekben hozzájárulhat ahhoz. A japán Amau Doktrina Arról hogy hogyan vált a gyenge államok gazdasági jelentősége. mely célja az amerikai érdekek védelmezése a Nyugai Féltekén. Az első a megnövekedett Szovjet jelenlét a Mandzsukuó frontján. és mitöbb.milyen mértékben függ egymástól ezen két ország gazdaságilag. mely Japánt aggodalommal töltötte el. működjön vele együtt. évtizedes bizalmatlanság felszámolása. jelentős szovjet segítséggel. hogy tárgyalások kezdődjenek munkavállalási – esetleg még érzékenyebb területeket érintő – ügyekben. hogy Kínának nincs joga külföldi segítséget keresni Japánnal szemben. hogy Japánnak joga van egyoldalúan cselekedni „a béke és rend megőrzése céljából Ázsiában”. amikor is Japán. lépjen kapcsolatba Japánnal. a második pedig egy Japán-ellenes szövettség 1936-os megalakulása. a nemzetközi kereskedelmi korlátozások következtében. két olyan dolog is történt. Japán számára Kína volt az elsődleges nyersanyagforrás. Történészek szerint 1933 és 1937 között. és hozzon enyhülést feszült kapcsoaltukba. hogy Kínát alárendelje Japánnak. Akkoriban a doktrina célja az volt. A közeljövőben a Kína-Japán kapcsolat egy feszült. nincs joga a Kelet Ázsiai Liga égisze alatt új rendet létrehozni. és Japánt domináns helyzetbe helyezze a Csendes-óceáni térségben. Sokkal nehezebb lesz a katonai ügyekben gyökerező. de józanul kontroll alatt tartott kapcsolat fog maradni. a Kínai Nemzetiek és Kommunisták között. külföldi érdekek tárgyává Az Amau Doktrina gyakorlatilag a „japán Monroe-elveknek” is tekinthető (1823). Amau előítélete – melyet 1934-körül fogalmazott meg – azt mondja ki. kereskedelmének jelentős hányadát vesztette el. A Senkakus Sigeteket érintő vitában nem várható lényeges előrelépés.

Több mint 70 évvel később.000 és 300. még az ő aggressziója ellenére is. a legtöbb hatalom tartózkodott az olyan cselekedetektől. ezen emlékek még mindig felszínen vannak. Továbbá a világválság közepében.következménye. Ez példát állít annak hogy mekkora katasztrófához vezethet néhány vezéralak önkényes döntéshozása. Történészek szerint ehhez hozzájárult az is. Először is. mint társa a Brit Kína Lobby. Az eredmény: események melyek hátrányosan befolyásolják a Csendes-térséget. főleg kísérletek egy minden ediginél erősebb Kínával való üzelteléshez. melynek következtében 250. a fontos nyersanyaglelőhelyekben gazdag de gyenge országok – pl Kína – a nagyhatalmag arénájává válhat a nemzetközi hatalomszerzésben. Ezt a hírhedt Nankingi Erőszak követte 1937 Decemberében. Ehhez az kellett hogy Japánnal szemben elnézőek legyenek. akiknek hatalmas kereskedelmi és bankár épületeik voltak Sanghaiban.American Asian Association (AAA) . viszont kevésbé eredményes saját érdeke védelmében Kínában. mint hogy elkerülje az összeütközést Németországgal. Amerika Kína-politikája nagyrészt egy Amerikai Ázsiai Együttműködés .A 30-as évek alatt Nagy-Britannia és Franciaország semmit sem akart jobban. Japán 1936-ban szövetkezett a Nemzetiszocialista Németországgal. Mission Completed! . hogy ebben az időben az USA relatíven alacsony mértékű kereskedelmet folytatott Kínával a Britekhez képest. és megmérgezik a kínai-japán kapcsolatokat.000 közötti kínai lakost mészárolt le a Japán Birodalmi Hadsereg. Japán 1930-as évekbeli története sok hasonlóságot mutat a jelen válsággal. Másodszor. melyek a Japánnal való kereskedelmi kapcsolatuk rontásához vezet. az Amau Doktrinát akukába dobták a globális válság miatt. majd a következő és Júliusában „megszállta” Kínát.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful