You are on page 1of 18

A Japán és Kína közti feszültség és Washington Ázsia-geopolitikája

George Bush újraválasztásával egybeesett egy jelentős változás, az Egyesült Államok Kínapolitikáját érintően; mely változás az USA – Japán biztonsági kapcsolatok jelentős felminősítését hordozta magában. Ez, következményként, a dollár erősödését, és a világgazdaság növekedését jósolja meg. Nem meglepő, hogy ezen változások egybeestek Kína azon eszeveszett törekvésének kezdetével, mely során az energiahordozókat tekintve (főleg olaj és földgáz) kíván magának biztonságos és stabil helyzetet teremteni; Iránnal, Oroszországgal, Venezuelával és Kanadával kötött üzletek útján. Ezen országokat sokszor a BRIC- szövettség néven emlegetik. (Brasil, Russia, India, China... ezt itt nem igazán értem :S) Condoleezza Rice államtitkár márciusi látogatása Tokióba, Szöulba és Pekingbe kihangsúlyozta az új Igazgatási Politika fontosságát, mely segítségével Japán lépéseket tesz Kína növekvő gazdasági és politikai befolyása ellen a térségben. Egy Kína és Japán közötti elmélyülő stratégiai szembenállás, világgazdaságra és pénzügyi folyamatokra való kihatásainak elemzése megfontolandóvá vált. Március 20-én, Tokióban, Rice kijelentette, hogy Japán lenne az USA politikájának ázsiai „esernyője”, hiszen mind Tokió, mind Washington „rendelkezik közösen kinyílvánított értékrendszerrel és egyetértéssel.” Ezen felül Rice, a kínai növekedést a világ-politika egy új faktorának nevezte. Ez igaz, de azért a hangleejtéssel Rice mégis negatív töltetet adott mondandójának, vélhetően a 2001 Szeptember utáni USA – Kína politikának köszönhetően. „Kína belső átváltozása továbbra sem meghatározott és egyértelmű ... vallásszabadsági ügyek, emberi jogok ... Taivan ...ezen problémák mind rossz irányba fordulhatnak.”- tette hozzá Rice. Az a tény hogy ezen megjegyzéseinek helyszínéül Tokiót választotta, egy hatalmas célzás Peking számára, aki természetesen vette a lapot. Washington nyíltan látókörébe helyezte Kínát, mint egy potenciális „kormányváltás” helyszínét. Ázsiai körútja során Rice többször kihangsúlyozta, hogy az Washington támogatja Japánt, és Japán törekvését arra hogy állandó vétójogot élvezzen az ENSZ BT-ben. Tokióban Japánt és a terület más országait egyesülésre szólította fel, és hogy követeljék : „Kína karolja fel a demokráciát !” Nyíltan ellenezte hogy az EU meg kívánja szüntetni az 1989-től életben lévő fegyver-embargót Kínában, és felhívta a figyelmet hogy Kína veszélyt jelent Taivan-ra nézve. Nem meglepő: Washginton a klasszikus hatalmi egyensúly gyakorlatához folyamodik. Japánt – a két rivális közül a gyengébbet – lépésekre kényszeríti Kína ellen – mely a nagyobb rivális – hogy ellensúlyozza annak gazdasági növekedését a Csendes- Óceáni térságben. Múlt Decemberben, az USA „bátorítása” alatt a Koizumi kormány bejelentette 10-éves védelmi programját, mely (az első alkalommal) nyíltan nevezte meg Kínát, mint potenciális fenyegetést. Két hónappal később, Februárban, Japán nyíltan egyetértett Washingtonnal abban, hogy a Taivan-szoros „közös stratégiai aggodalomra” ad okot Washingtonnak és Tokiónak is. Ez az első alkalom, hogy Japán nyíltan belevetette magát a háború utáni Taivan ügyébe; és melyet természetesen Pekingben Kína belpolitikai ügyébe való pimasz beleavatkozásnak

az mostanra nyilvánvalóvá vált” – mondja Carl Baker. hogy Japánt egy Észak Kórea és Kína elleni megbízottként kívánják hasznélni. a döcögő rakéta-elhárító projektjéhez. USA-GRB közötti. a Crawford Birtokra. Egyesek szerint a növekvő japán katonai határozottságnak köszönhetően. A japán alkotmányon való változtatáson túl – mely lehetővé teszi a „területen kívüli” katonai hadműveleteket (melyek köztudottan nem védelmi célt szolgálnak). hogy Február 9-én Tokió bejelentette. aki hangot emelt az EU fegyver-embargó megszüntetése ellen. visszautalva a háborús és jelenlegi. melyfigyelemre méltó. Bush már megkörnyékezte Koizumit. A Pentagon Hawks (ezt sehol nem találtam. Az USÁ-n kívül pedig egyedül Japán volt az egyetlen. egy kivétellel: atombombákat hordozó tengeralattjáróflottája még nincs. az USA harcba száll Taivan mellett. Pekingnek ezen lépése Washingtonnak pont . és személyesen fektetett bele Bush újraválasztásába. a Biztonság Tudományi Központ munkatársa. Ez egy esetlen kínai válaszlépés volt néhány apró-cseprő provokációra.tekintettek. Washington az Első számú Hadtestét Washington államból Tokió közelébe szeretné mozgósítani. és melyet Washington szép csendben támogatott. Nem csoda. hogy az amerika-ellenes hangulat lassan teret hódít a térségben. van Black Hawk. Global Hawk de a Pentagon Hawk sajnos nem tudom mi) Japánt a „Távol-Kelet Britanniájának” nevezi. Ami eddig burkolt volt. Nyilvánvaló. egy a „Szentek legszentebbikébe” történő látogatással. Tokió szintén előrehaladott tárgyalásokat folytat a Pentagonnal arról. Japán hamarosan beléphet az „atombombások klubbjába”. hogy a Japán Partiőrség hivatalosan is irányítása alá veszi a vitatott helyzetű Senkaku-szigetet (kínaiul Diaoyo). Koizumi csapatokat küldött Irakba. Azzal hogy az USA a japán katonai célokat támogatja. egy négy csillagos tábornok irányítása alatt. Ez az ötvözet minden szempontból nagyon illékony. ha a Kínával való kapcsolatok hatalmas gazdasági jelentősségére gondolunk. geopolitikai „szigethatalomnak”. Washington ezeken felül nagyon szeretne (főleg anyagi) segítséget kapni Japántól. Szintén tárgyal a rakéta elhárításról és a haderők mozgósításáról. Kína gazdasági dominanciájától való félelmét. Chalmers Johnson Ázsia szakértő szerint. Kabinetének tagjai erősen Taivan-pártiak. hiszen már minden lényeges technológiája meg van hozzá. melyet Tokió követett el. mint ahogy Taivannak megígérte: ha Kína fegyveres erők bevetésével próbálja meg a taivani függetlenség kikiáltását megakadályozni. egy megerősített tengerparti szövettségé. Ők Japánt ugyan úgy látják mint Britanniát. hogy Japánba megerősített amerikai katonai vezetés alatt lévő támaszpontokat létesítsen. A Koizumi Kabinet jelenleg nem tartalmaz „Kína pártinak” mondott tagokat. „Az USA újraszervezi Japánnal való szövettségét. Ezen hátterek között fogadta el Kína a kivonulás-ellenes törvényét Március 14-én. mérsékli a japán nacionalizmus növekedését és enyhíti Japán. és Peking-ellenesek. „különleges kapcsolatra” a hadviselést és más stratégiai ügyekben. Olaj a tűzre. és katonai erőinek növelésére. Washington ismétlődően sürgette Japánt az újrafegyverkezésre.

Ez a mozdulat régi japán-ellenes húrokat pendített meg Kóreában. és érdekelt a kóreai status quo megtartásában.mely a különböző szektorok kereskedelmét csökkentheti. A 9-11 utáni Saddam Hussein hajtóvadászat természetesen átrendezte Washington prioritásait. a Pentagon legfőbb stratégiai fenyegetését a Kína-Kórea ügy képezte. hiszen ez Franciaország és Németország pozíciója az embargó-megszüntetést tekintve tarthatatlanná tette. mely könnyen zátonyra futhat a világgazdaság és pénzügyi folyamatok káros hatásai miatt. Taivannal kapcsolatban Kína nyugodt és kimért lépéseket tett: közvetítő szerepet vállal Kórea és Taivan között. Válaszul az új – Kína ellenes . a kóreai vita rendezését illetően. addig Kína inkább a „Kórea” nevű játékot űzi.ahol japán hősi halottak. az Észak-Kóreai nukleáris vitát illetően. Washington sem játszik éppen becsületes szerepet. Roh Moo-Hyun elnök. Ez az év általában Kóre-Japán barátsági év. hogy készüljenek fel egy „diplomatikus háborúra” Japán ellen. A londoni Financial Times nemrég kijelentette hogy Peking „fél egy USA-barát. Március 23-án arra buzdította vidéki lakosságát.” Kapaszkodjatok meg Hedge Fund kereskedők. A feszültség két pólusa végét Japán állt. valamint több japán magas rangú háborús vezetők nyugszanak – is szóvá tette. Rice szintén kevés jelentőséget tulajdonított Dél-Kóreának látogatása során. egészen napjainkig.USA-Japán front kialakulására.. Míg az USA és Japán a „Taivan Kártyajátékot” játsza. Ez egy világosan új taktika Kína részéről. és Tojo Tábornok. hogy nem kárpótplta Kóreát a korábbi sérelmekért. és jelentősen fokozta a területi feszültséget. és gazdasági nehézséget eredményezhet. Ez a területi együttműködést és kereskedelmet lehetetlenné teszi a térségben. Szeptember 11-e előtt. aki 2001 Szeptember 11-óta több mint kooperatív. egyesült Kórea kialakulásától”. halkan . például egy Japán iskolás olvasókönyv tisztára mossa a japán háborús bűnöket Kóreával és Kínával szemben. Takano Toshiyuki. és nem kívánt nyilatkozni a vitatott Dokdo-szigetek miatti tüntetésről (mely vita DK és Japán között húzódik). Más provokációk is jelen vannak.. Japán szándékosan keltett feszültséget. A Kórea és Taivan közötti egész terület egy stratégiai egység része. Kína irányítja az Észak-Kóreai kereskedelem nagyrészét. Koizumi ismételt látogatásait a Yasukuni Síremlékhez . a fent említett Szigetekért. mikor is szöuli nagykövete.kapóra jött. Most. bejelentette hogy Japán szuverenitása alá vonta a vitatott Takeshima szigeteket. mert rázós útja lehet majd a dollárnak. ezért ott jelentős befolyással rendelkezik. egyűttal meggyanúsította Japánt. Dél-Kóreát tekintve. és hogy a nukleáris tárgyalások továbbra is eldöntettlenek legyenek. Roh nagy jelentősséggel kijelentette: „Egy kemény diplomáciai háború is kialakulhat. ha ezúttal nem csak szószátyárkodnak majd – mint ahogy a Kóreai Központi Bank csinálta egy hónapja. Ezen lépéseket Szöul megalázásként értette. Koizumit jutalommal vagy veréssel. Ez a probléma azonban Kóreában koránt sem ilyen kis jelentősségű. amikor dollárról euróra akartak váltani – hanem végre tesznek is valamit. Észak Kóreával és Kínával szemben.

Chalmer Johnson Japán-szakértő szerint. miszerint ő csak a Japán adományok és fejlesztések haszonélvezője. 2004-es látogatásuk során. melyek akadályozták volna a taivani függetlenedést. mint a háborús kártérítesek nyújtása helyetti kompenzációra. és öt csillagos fogadtatásban részesítette a japán képviselőket. Kína elsőszámú embere Wen mérgesen válaszolt az ASEAN keretein között. Aba eddigi politikai karriere „Kórea-pusztító”. Egy kína mérsékelt politikust nevezett ki japán nagykövetének. Lényegében. Nagyon fontos kihangsúlyozni: Hu szintén indítványozta egy Kínai-Japán olajkutatás elkezdését a térség partmenti vizeiben. Hu személyesen kérte meg Koizumit.nél hogy Japán megváltoztathassa békés alkotmányát. Shinzo Abe Liberális Japán Demokrata Párt tag esélyes arra hogy ezen év végén Koizumi „örököse” legyen. hogy látogatása végén tekintse meg a háborús síremléket. Ezzel megengedve hogy Japán katonai erőket vethessen be saját területén kívül is. a háborús megszálló ma az arrogáns közgazdaságtan tanár képében pöffeszkedik Kínának.bátorítgatva. Washington olyan tüzeket lobbant fel. és Japán biztonságát védelmező. és magát Japán védelmezőjének titulálja. Ezt az üzenetet Észak-Kórea és Kína természetesen megértette. a Kínával való feltörekvő baráti kapcsolatok érdekében. Koizumi. például a Védelmi Ügynökség vezetője. Koizumi kabinetének tagjai. hiszen Japán. Taivan kereskedelmet és szállítási útvonalakat létesített a . Összességében. A jelentősségtől való megfosztás Koizumi részéről egyértelműnek bizonyult. hogy kampányoljon az ENSZ. Peking Hu Jintao elnöksége alatt nyilvánvaló lépéseket tett arra. Decemberben Chen ismét elbukott egy parlamenten belüli szavazáson. mint az olaj. Tavaly májusi választások eredményeként. A kínaiak erre még jól emlékszenek a háborúból. és szorosan kötődik a szűk japán hatalmi körökhöz. nem kezdő politikusként. Taivan 150 milliárd dollárt fektetett bele Kína gazdaságába. a kínai-taivani kapcsolatok úgy tűnik békésen megoldódnak majd. magára az Észak-Kóreai fenyegét elleni élharcos. Augusztusban a taivani parlament megpróbálta megakadályozni Chen alkotmánymódosítási törekvését. amikor is a japánok voltak felelősek 23 millió kínai haláláért. Abe. Johnson szerint. a két állam között. mivel nem volt területen kívüli összeütközés. Johnson szerint. egy sértéssel reagált Hu felvetésére. USÁ-tól való fegyver-vásárlása is elbukott. aki a volt Miniszterelnök unokája. Chen Shui-biant megválasztották. aki 33 évig élt Japánban. miszerint Kína mindig is úgy tekintett a Japán segítségnyújtásra. a közelmúltbeli japán provokációk előtt. és Koh Se-kait nevezte ki (nem hivatalosan) Tokiói Nagykövetté. Más. a választási bukásával együtt. címet aggatta. Yoshinori Washingtontól azt követelték. hogy konszolidálja Japánnal való kereskedelmi partneri kapcsolatát. és ezért a 20 milliárd dolláros. Nincs fontosabb gazdasági tényező Peking számára. melyek már évtizedek óta nyugszanak. A legutóbbi ASEAN csúcstalálkozón. kijelentve hogy itt az idő hogy Kína felülemelkedjen azon státuszából. míg Chen alatt.

férfi többséggel fog megvalósulni. Ezzel egyidőben Kína Japántól való függősége csökkent. kis külső adósságait pedig a kereskedelemből finanszírozni tudja. Kína többé kevésbé adósság mentes. A váltás okát Washington Kína politikájában nem nehéz megtalálni. and the hawkish Bush II Administration. and now Paul Wolfowitz at the World Bank. Az elmúlt évtizedben. Burki megjegyzi. Japán ezzel egyidőben. Burki szerint. Japánt felváltotta az EU és az USA.Taivani-szoroson keresztül Kínába. valamint az iraki háború utáni gazdasági biztonságkeresés nem maradt észrevétlen Washingon számára sem.. Oroszországgal. Brazíliával és Iránnal. 2004-ben is csökkent Japán férfi lakossága. (a Külügyminisztériumból aki korábban már tárgyalt Ázsiával és Észak-Kóreával. Bolton. Ez egy hatalmas eurázsiai ellensúlyt létesített Washingtonnal szemben. S. 2025-re Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága. Japánnal és az USÁ-val összehasonlítva. Az elmúlt néhány évben. és fefüggesztik a Független Taivan létrehozására irányuló szeparatista mozgalmukat. különösen az elmúlt 5-6 évben a japán ipar jelentős összegeket fektetett a kínai iparba. with neoconservatives or hawks in most key policy posts from the State Department to the UN Ambassador John Bolton. Ugyanakkor.” 2004-ben az EU vette át Japán és az USA helyét. Japán rizikója nem kicsi. Ez annak az eredménye.. (ezzel a sok „hawk”-kal még mindig nem tudok mit kezdeni :S) lényeg: USÁ-nál is rezeg a léc. korábban a Taivani Kormány fizetett tárgyalója) nyíltan a taivani függetlenedés mellett foglal állást. helyre szorult. mely a népességpolitikájának köszönhetően. A Világban Kínai Kirendeltségéne volt vezetője. hogy Japánt Kína és Kórea ellen hangolja Washington. is also not minor. míg az USA csak 170 milliárd dollár értékben cserélt árut. 2001 és 2004 között a Kínába irányuló Japán export 70%-kal emelkedett. míg ez a szám Japánt tekintve 168 milliárd dollár volt. míg az eredeti első helyezett a 3. mint elsődleges kereskedelmi partnerre. Peking kijelentette: „amíg a taivani hatóságok elfogadják az Egy-Kína alapelvet. inkább Kínára hangsúlyozódnak. bármikor tarthatóak ülések.J. az ASEAN kereskedelem és befektetések az USA helyett. A decemberi Védelmi Fehér lapjában. Hosszú távon Japán aggasztó demográfiai problémával néz szembe. mint Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A válasz a jól bevált hatalmi egyensúly megteremtése azzal. és ezt Washington jól tudja.4 milliárd fő körül. 2010 után drasztikus gazdasági visszaesésre és népesség csökkenésre van ítélve. 2004-ben Kína kereskedelme az EU-val 177 milliárd dollár értékű volt. A nemrégi energiapolitikai tárgyalások Indiával. (hardly neutral credentials ???) Ez a bekezdés kicsit zűrös nekem. hogy az EU meg akarta szüntetni a kínai fegyver-embargót. The risk for the United States. Kína nincs olyan pozícióban. hogy katonai összeütközésbe kerüljön Tokióval vagy Washingtonnal. 2004-re. Kína lakossága stagnálni fog 1. félelmet keltve Japánban egy esetleges Kínai Szuperhatalommal szemben. A ’90es években Japán volt Kína legfontosabb kereskedelmi partnere. . melyek az ellenséges állapot megsüntetését fogják megcélozni.

egyedi jelenségként szintén megfogalmazódott ebben a korszakban. csakúgy mint 2004 Márciusában. de a kínai adósság még így is nagy jelentősségű. hogy a térség fejlődése bizonytalan. Kínaának vagy Észak-Kóreának is hasonló lépéseket kell majd tennie. Az Egyesült Államok Kincstára 610 milliárd dollárral tartozik a Kínai Nemzeti Banknak. amikor is a dollár árfolyama nagyban függ a külföldi befektetések napi befolyásától hogy megőrizze stabilitását. hogy ha a feszültség növekszik. Ezen fenyegetettségek a háttérben maradnak. a „japánság” ideálja is megszületett. Japán gazdaságára ma a visszafogottság jellemző. Japánnak pedig 840 milliárddal. de a folyamatot figyelve nyilvánvalóvá válik. a tradicionális japán ultranacionalizmussal fűszerezve. Kínáé (mint a világ második legnagyobb dollártartalékával rendelkező államé. A dollár szabad esését is előidézhetné. az OECD adatai szerint. hanem büszkének kell lenni rá. felfedezhetünk arra utaló jeleket. A háborús Japán geopolitikát vizsgálva. bevezetés Japán az 1868-as Meidzsi restauráció után nyitott a nyugati civilizáció felé. A japán nacionalizmus és földrajzi elképzelések I. nekünk mint földrajztudósoknak meg kell állapítanunk. ezzel sokat lendítve saját iparágainak helyzetén. és gyökereit a háborús bűnökhöz vezeti vissza.Kína egy fegyvert tart a markában. mely háromszor roszabb mint az éves várható előrejelzés volt. Japán jelenleg nem lenne képes a 2004 Márciusi Herkulesi dollár mentőakciót véghez vinni. A japán geopolitika a német modell alapján formálódott ki. Ezzel egyidőben a japán nacionalizumus (melyet ma egész Japánra kiterjedtnek értünk). Azt állítják hogy történelmünket nem háborús önsanyargatásnak kell felfogni. Ezen ideálok a klasszikus japán elméletekben gyökereznek. ugyanakkor több gondolatot is találunk. Japán exportjának több mint egy harmada ma Kínába irányul. Japán után) a döntés: ideiglenesen bojkottálhatja a dollár vásárlásokat. Ennek következtében. vagy eladhatja tartalékait. 10 milliárd dollárra. ami ugyan nagyobb mint Kína része. Japán Kínával való kereskedelmének értéke 22% al esett vissza. Az . amire elég nagy esély van. melyről elképzelhető hogy hasznára válhat. Ekkor úgy gondolták hogy a háború utáni Japán egyetlen és legjobb lehetősége a liberális demokrácia felvétele. valamint pletykák szerint Japán egy újabb gazdasági visszaeséssel néz szembe. Ez arra enged következtetni. és a második világháború ideje alatt érték el csúcspontjukat. hogy ekkor a globalizáció és és nacionalizmus új ága jelent meg. mely kritizálja a liberális demokráciát. hogy a Kína és Japán közötti kereskedelem már most elkezdett visszaesni. Jelenleg. Japánba bekerült a nyugati liberális demokrácia. Ezen gondolatok felszínre kerülése régi sebeket szakít fel olyan közeli országokban. A Hidegháború utáni korszakban. Ez Japánt inflációs pénznyomtatásra kényszerítené. A háború elvesztése után. az okatásban és a társadalomtudományokban megjelent a háború előtti és a háború utáni Japán két típusa. azt önsanyargatásnak ítéli. Ezen tényezők bármelyikének romlása súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra és a világbékére nézve. melyeket Japán valaha megszállt vagy gyarmatosított. Dél-Kórea kormánya a dollárról euróra való átállást javasolta. Ilyen szemszögből nézve a dolgokat. a modern állam kialakulásának folyamatával egyidőben. amikor is az ultranacionalizmus eszméjét hangoztatta a szigetország. ha Tokió és Washington szorosabbra vonja hálóját Kína körül.

melyet a „Gakusei” néven ismerünk. a földrajz nem alkotott külön tantárgyat. Ezen fejezetben a Meidzsi korszak földrajz oktatásával kívánok foglalkozni. Ennek következtében a földrajz jelentőssége az általános iskolai órarendekben lecsökkent. hogy fontos dolgokat értsenek meg más emberek életéről. a földrajzot szétválasztották Japán és a világ földrajzára. annak ellenére hogy az Első Világháború előtti földrajztudományi módszerek gyökeres változáson mentek keresztül. A tananyag lényegi részét a törvény hatályba lépése után többször is módosították. majd a Világ földrajzával kezdték. Ezután rátérek a háborús korszak geopolitikájára és földrajz oktatására. Ebben az időben az alső iskola. Az 1868-as Meidzsi restauráció után. az első Oktatási Miniszter. melyek mindegyikát négy év alatt lehetett elvégezni. 1903-ban az iskolai tankönyvek rendszerét megváltoztatták. 5 iskolatörvényt hírdetett ki. az összes könyvet és munkafüzetet az Oktatásügyi Minisztérium adta ki. A Meidzsi korszak földrajz oktatása Japán a világhoz fűzött reményei drasztikusan megváltoztak a Meidzsi korszak alatt. mely elsőnek járult hozzá a japán nacionalizmus kialakulásához. A gyereket a felsőbb álltalános iskolákban heti négy órában tanulták a történelem-földrajzot. mely a kötelező iskoláztatást ajánlotta a gyermekeknek. tevékenységét a földrajztudományi tényekre és tájakra korlátozza. melynek következtében a japánok (főleg a nők és gyermekek) elkezdték megérteni a világ földrajzát.” Ilyen módszerekkel. főleg a nyugati kutatásokra alapozva. 1890-ben helyesbítettek az általános iskolákat érintő törvényen. Ez az oktatási rendszer azonban nem volt kötelező. kiadtak néhány bevezető jellegű földrajz tankönyvet. II. mert a hatalomban lévők a földrajz tárgyát ugyan úgy kezelték mint a történelem tárgyát. és hogy a gyerekekben kialakítsuk a hazafias szellemet. Ez a politikailag semleges hozzáállás mitsem változott. melyet az alsó iskola második osztályától kezdve tanultak a gyerekek. mely négy éven át tartott kötelező volt. de ez nem volt kötelező. A kor előtt a legtöbb japán nem volt tisztában Japán földrajzával vagy elhelyezkedésével a Földön. Ezeket az 1886-os „Gakorei”-ként ismerjük. az államot támogató oktatási szellem erősödni kezdett. A legtöbb földrajztudós. Először Japán. japán körökben. II. a tankönyveket az Oktatásügyi Minisztériumnak kellett hitelesítenie. hanem az a történelembe volt beleépítve. 1872-ben. Az általános iskolai oktatás alapelvei hasonlóképpen hangzottak: „Japán és a világ földrajzának célja. Az alsőbb iskolákat szabályozó törvény szerint. A földrajz egy kötelező tantárgy volt. A földrajz értelmezése ugyanakkor nem okozott gondokat. mely a hazafiasságot keltette életre. A központi oktatási rendszer lassan . Elemzem majd a neonacionalizmus megjelenését is az Öbölháború utáni Japánban. ami azért érdekes. hattól egészen tizenhárom éves korig. Arinori Mori. Az alapszintű tananyagot Japán és a világ területi földrajza képezte. A Kabinet 1885-ös megalakulása után. Ez azt jelentette hogy az azonos korú gyermekek az összes tantárgyat hasonló könyvből tanulták mint társaik. az új kormány létrehozta az Oktatási Törvényt. hogy ezekről általános képük legyen a gyerekeknek.utóbbi években hatalmas viták zajlottak a japán történelem értelmezéséről. Őket alsóbb és felsőbb iskolákba osztották. Fel sem merül bennük a népközpontú földrajzi nézet és a földrajzi jártasság politikai fontosságának kérdése.

és az egyes területek által előállított termékekre is kitér. Érezni lehet ezen alakzat hatalmas erejét. Formosszát. Fülöp-szigetek. melyet olyan térségek leírásai követnek mint: Szingapúr. az úgy nevezett „Kokumin-gakkou”-k (nemzeti iskolás) részére. és meghatározzák Japán jövőbeli jelentősségét a Nagy Kelet-Ázsiai Térségben.erősödni kezdett. Földrajz oktatás és geopolitika Japánban a totális háború kormánya alatt 1. a másodikat pedig a világ földrajza képezte. hogy kulcsfontosságuk van a kontinens megvédésében a Csendes-óceán felől. Az általános iskolás tankönyvek jellemzői Ezen fejezetben nézzünk meg egy általános sikolás olvasókönyvet melyet 1943-ban adtak ki. csak Óceániára és Ázsiára terjed ki. Japán. az ahonnan a Nap felkel. Tartalma nem egyetemes. hogy Japánt valóban az Isten teremtette. bátran megmutatkozva az egész ázsiai kontinens előtt. Ezek ebben az időben Japán részét képezték. melyet páratlan területtel. alakzattal. A japán szigetek alakja nem egy közönséges alakzat. és közvetve Japán militarizálásának megvalósításához. az új általános iskolák. Maláj-félsziget. mely megnyugtatja lelkünket. Japán fizikai környezetét a második fejezet taglalja.” Ahogy azt fent is említettük.szigettel délen. melyeket 1941-ban alapítottak meg. melyhozzájárult a hazafias szellem kialakulásához. ezzel még szorosabbra húzva a Szigetek közötti tartóerőt. A Japán-Szigetekről szintén azt tartják. mely magában foglalja a Csendes-óceánt és szigeteit. és népességének növekő lélekszáma nagyon ritka jelenség a Földön. Az utolsó fejezetben az olvasókönyv az alábbiakat írja: „A mi országunk.Kuril északon. ez a Nagy Kelet-Ázsia középpontjában áll. a Fő Szigettel Honshu-val középen. A Nagy Kelet Ázsiát az első fejezet taglalja. Ez az állami hatalom mindenre való kiterjedségét jelzi. Szemünk előtt látjuk ahogy a Szigetek előretörnek az Óceánba. azt a Csendes-Ázsiai térség középpontjaként jellemzik. III. A második részben az Ázsia-centrikus világképpel találkozhatunk. A második fejezettől kezdve a fejezetek tartalma kronológiai. ami nekem nincs itt) Az első rész első fejezetében a Japán-szigetek és a Csendes-óceán ázsiai részének kapcsolatáról olvashatunk. a földrajzi nézetek istenítik a Japán-Szigetek alakját. *Sok felsorolás amit kihagynék ha lehet* Már az első fejezetben harcias.úgy hasít bele a Csendes-óceánba mint egy nyíl. Japán egyes régióinak földrajzát a harmadik fejezettől kezdve tárgyalja a könyv. Mandzsúria stb. és Okinawa. Ezt tudva úgy érezzük. Sakalint és a kínai Kanton provinciát is a Japánt taglaló részhez. például: „A szigetek alakja .” A fejezet utolsó bekezdése a következő képpen ír: „Japán magas népsűrűsége. az első részt Japán földrajza. egészen az Ázsiai kontinenstől az . valamint hozzá veszi a Kóreát. főként a Nagy Kelet-Ázsiai Régióról. és elhelyezkedéssel áldott meg. (Tartalom az 1-es ábrán. hazafias hangvételű mondatokkal találkozhatunk. Ezt az olvasókönyvet két részre osztották.

Ennek ellenére. A második csoport az akadémikusok. Takeuchi szerint. Japán földrajzi mozgalma kapcsán. Japán geopolitikája a háborús időkben Nem kívánom megismételni azokat a gondolatokat. ha a japán geopolitikát egy szellemi mozgalomként fogjuk fel. akiket erősen befolyásolt a német geopolitika. Szintén gyakori vitatéma Japán a második világháború után. száz millió eflebarátunknak kell felvirágiztatnia a dicsőséges Nagy Kelet Ázsiai Térséget. Komaki megkülönbözteti azt a japán geopolitikát melyet az ő csoportja támogat. 2. Gyaran kerülnek felszínre azok a viták. Ezt a nézetet „szabad történelmi nézetnek” nevezik. egy általános iskolás földrajzkönyv segítségével. Japánban a geopolitika fontos szerepet játszott a nacionalizmus felemelkedésében. hogy a japán geopolitika egy akadémiai tudományág. mely megfér az Uralkodó örökletes japán politikája mellett. japán többi geopolitikájától.Indiai-óceánig. „ Az előbbiekben Japán világnézeteinek körvonalait olvashattuk. melyeket már Takeuchi (1980-ban. az anyagi jóléttel együtt. és arról hogy hogyan viszonyuljon Japán a háborúhoz. Habár Komaki ragaszkodik ahhoz a kijelentéshez. politikusok és katonák. A legtöbbször felszólalt egyén ebben a témában Ichiro Ozawa volt. a harmadik csoport pedig azok az akadémikusok. és 1994-ben) részletesen megfogalmazott. megvizsgálom az 1940-benm Saneshige Komaki (Kiotói Birodalmi Egyetem professzora és a kiotói iskola képviselője) által írt Japán Geopolitikai Kiáltványát. A neo-nacionalizmus megjelenése az elmúlt években Az Öbölháború óta. „az újonnan alapított geopolitikáknak (ez hülyén hangzik mert: polity+politics+policy=politika a magyarban :S ) az állami politika alpját kell képezniük. IV. észrevehetőek hasonlóságok a német geopolitikára és a japán ultranacionalizmusra tekintve. néhány . Komaki szerint. Ez a világnézel egyértelműen államcentrikus. megjelent egy olyan neo-nacionalista nézet. mely a tősgyökeres japán geopolitikát szorgalmazta. Ezen vitában egy olyan vélemény került tovább. Ezért okosabb. és nem szabad olyan régimódinak lennie mint a Kínai. hogy a Csendes-Ázsiai háborúk Japán agresszív dominanciája miatt robbantak ki. Uralkodónk akarata szerint. a Diet tagja. Nagy viták voltak a Dietben arról. a japán geoplolitikusok három iskolához tartoztak. Komaki azt állítja: „ a japán geopolitikának soha nem szabad a német utat követnie. melyek a japán geopolitikai társadalmat alapozták meg. mely példa a japán geopolitika beolvadására a hagyományos japán ultranacionalizmusba. mely a Második Világháború utáni japán történelmi felfogást „önsanyargatásnak” és a „Tokió Tárgyalás nézetének” titulálja. Ez volt a helyzet Japánban is. hogy az Önvédelmi Erőinket mozgósítsuk-e az öbölbe. amely szerint Japánnak meg kellene osztania politikai és katonai terheit és gazdasági hatalmát. A Kiotóihoz. Habár úgy tartják hogy a harmadik iskola a japán társadalom széles körét befolyásolta. Egy kreatív japán geopolitikát kell létrehozni. melyek Japán felelősségét vitatják az ázsiai államokkal kirobbant háborúban. A legtöbb ázsiai ország azt a nézetet vallja. nem szabad a brit agresszivitást felvennie. a hagyományosan és történetileg kialakult japán szellemmel együtt. melyben nekünk nem szabad csalódást okoznunk az eljövendő nemzedékeknek. A világbéke minden örömét feladatunk megosztani minden emberrel a Földön.

territorial integrity and community identity) is increasingly becoming uncertain. Egy politikai földrajztudós ezen torz kapcsolatokat az alábbi képpen jellemzi: Ezen hidegháborús geopolitikai rend berobbanása erős alapot nyújtott annak Második Világháború utáni világrend felbomlásának. akiket prostitúcióra kényszerítettek. Mindezek miatt. ű V. Ezen emberek egy szabadabb történelmi kép kialakulását sürgetnék Japánban. a japán földrajztudósok soha nem politizáltak munkájuk során. Ezek olyan nem-japán nemzetiségű nők voltak. otthon és külföldön is.. Ezt az általános iskolás tankönyvek újraírásával indítanák el. advanced drastically and the stability of sociospatial triad of the interstate system(sovereign state.konzervatív képviselő. But every deterritorialization of order using fragments of the beliefs. a történelmi szemléletről szóló viták nagy társadalmi problémákká nőtték ki magukat. vagy beléptünk az új geopolitikai világrandbe? Annyi biztos: kaotikus világot élünk manapság. mely könyvek a mai történelmi világnézetet tükröznék. (Ide kéne még . Az utóbbi japán kormányok azon törekvése. gyakran kijelentik. hogy ezen háborúk nem aggresszív háborúk voltak. minden esély megvan a fundamentalizmus megjelenésére. EZ A RÉSZ PICIT NEHÉZ. a probléma diplomáciai szintre emelkedett. melynek következtében a fentebb említett „szédelgés” táptalajt talált. főleg a Szabad Demokrata Párt tagjai. minek következtében a „Nyugat” „Európa” és az „Egyesült Államok” mint társadalmi életterek válságba kerültek. Sokan kritizálják azt is. sosem volt különleges jelenség Japánban. hegemony. Földrajztudós-körökben azonban vannak néhányan akiket érdekel ez a téma.S. and narratives of the old splintered world order. Végkövetkeztetés Több idő szükséges ahhoz hogy megértsük: mi most vajon egy átmeneti korszakhoz érkeztünk a geopolitikában. hogy kiszolgálják a Japán hadsereget a Második Világháború alatt. Ilyen módon. Hogyan magyarázzuk az új neo-nacionalista vélemények megjelenését. Ahogy azt korábban amlítettük. emiatt a politikai földrajz nem közismert Japánban. Épp ellenkezőleg: Japán segített ezen államoknak elnyerni függetlenedésüket.. Az „örömlányok” is egy folytonosan visszatérő probléma. Minden alkalommal amikor ilyen kijelentéseket tettek. mely különbözik a második világháborút követő történelem japán értelmezésétől? Otuathail (1996) és Kang (1998) az alábbiakat állítják: „Az a bizonytalanság. melyet akár geopolitikai szédelgésnek is nevezhetünk. hogy általános iskolás olvasókönyvekben is megjelentek „örömlányokra” való utalások. customs. hogy segítse ezen nők helyzetét nagy ellentmondást keltett a parlamentekben. Sokak szerint ez a jelenség is az „önsanyargató” történelmi szemlélet mellékterméke. Geopolitical vertigo does not have no relation that economic and ideological 'deterritorialization' of world geopolitical order which was established under the U. practices.

Kína most a régi japán forgatókönyv szerint kereskedik. azért mert a Japán bérek hasonló szinten állnak mint az USA bérei. az elfeledett protekcionista fenyegetés A kereskedelmi fronton ma mindenki Kínától tart. hogy egy fejlett ország versenyezzen vele. ezért érdemes néhány pillantást vetni a japán kereskedelem történetére.. talán a legfontosabb ösztönzés. 2010-ben 273 milliárd dolláros deficitet hoztunk össze Kínával. Mostanában a hagyományos nemzetközi kapcsolatok elméleteinek antitéziseként. nem ok nélkül. és úgy tűnk hogy Amerika valóban beleszólhat az iparpolitikába (mely soha nem történt meg). Kozo Yamamura. megjelentek kritikus megközelítések is Japán nemzetközi kapcsolatait és geopolitikáját illetően. Ő a szabad demokrata történelmi felfogást OTuathail területének visszaállításaként fogja fel. A kritikai geopolitika térnyerését aggodalommal tanulmányozhatjuk. melyet a a japán kormány valaha is nyújtott. állam. és annál nagyobb a valószínűsége hogy a japán versengők növelik kapacitásukat. Az 1980-as években a Japán iparpolitika az erős amerikai érdekeltség középpontjábal állt..) Könyvek sorozatát publikálták ekkor. kormányhivatalnok vagy akadémikus sem hiszi azt.. de 80 milliárdosat az EU-val és 60 milliárdosat Japánnal is. hogy ezek a sikerek a szabad kereskedelemnek lennének köszönhetők. egyedül Japán az ahol az idealizmus áll a középpontban. Japán protekcionizmusa mélyen a politikai és gazdasági struktúrájában gyökerezik. hogy az iparban elért sikereik a protekcionizmusnak köszönhetők. Japán. Eamonn Fingleton alaposan leleplezte. Nézzük meg Japánt egy percre. hogy közreműködjön a nemzetközi politika színterén. míg Kína az alapcsony bérek politikájával kíván versenyben maradni.legalább 2 mondatközi írásjel hogy megértsem. ahol annak fokozott figyelmet kell szentelnie. (ezt a pletykát a Tokióban tartózkodó ír újságíró. Ez az eszköz azonban alkalmatlan arra. Ez az érdek azóta már megszűnt. pusztán a kereslet növekedésének megelőzésére. ezért megjelentek nála a realisztokus gondolatok is. Ez egy olyan nemzet .) A „Szédelgés”-t megtapasztalva. Ez stratégiai és költségbeli előnyhözz juttatja a céget a külföldi versenytárshoz képest. gazdaságtörténész szavaival élve: A külföldi versenytől való védelem volt. terület. A nemzetközi kapcsolatok elméletei között a realizmus dominál. De ne feledjük el hogy Kína csak a leg szemtelenebb egyirányú szabad kereskedelemben kereskedő a mezőn. miszerint Japán egy gazdasági visszaesés közepében van. annál kisebb a kockázat.. Japán az Öbölháború után rá volt kényszerítve. Minél erősebb a hazai piac. Egy japán üzletember.. hogy stabilizálni tudják és vissza tudják adni a területeit az identitásoknak a Földön. hála annak az akaratosan elterjesztett pletykának. Japán szabad kereskedelmet való elutasításának kulturális gyökerei különösen mélyre nyúlnak – legalább olyan mélyre mint Amerikában a kapitalizmus gyökerei. egy idegen környezetben.. A japánok egyhangúlag úgy hiszik. Ennek ellenére Japán továbbra is sokkal fontosabb marad az USA számára mint Kína. és közösségek újonnan kitalált képeit alkalmazzák azért.

1945-ben Japán gazdaságilag összeomlott. Japán a saját szabályai szerint fogadta el a modenr világ kapcsolatát. Az ipar térnyerését más államokban akadályozta az import-kvóta. A történelem során ezen témában hatalmas változás állt be. megszállás utáni kereskedelmi egyezményükről tárgyalt. Ezt a cselekedetet a legtöbb nyugati furcsának tartja. Úgy tűnt Japánnak nincs kiútja. Még néhány afrikai országnál is szegényebb volt. 4. mely ahhoz volt szükséges. amikor az USA és Japán az első. Azokat alárendelték a nemzeti gazdasági érdekeknek. C. Az Egyesült Államok ipara a legnagyobb és leghatékonyabb az egész világon. A protekcionizmus ezen rendszer öröklött ága. de tulajdonképpen. 2. A gazdasági ideológiát tekintve Amerika Japánt a szabad kereskedelem és a komparatív előnyök ötletével támogatta. mely magába foglalja az egész poszt-háborús szabadkereskedelmi vitasorozatot.mely szó szerint elszikgetelte magát a külvilágtól. egy olyan rendszer keretein belül. a Fülöp-szigetekéhez hasonló gazdasági stratégiával fog előállni.. Az iparágnak érdekében áll a világkereskedelemben való térnyerés. White természetesen 100%-ig igazat mondott.. mivel a Szigetországnak komparatív előnye csak az alacsony értékű termékek terén volt. Ennek ellenére a japán tárgyaló fél. az amerikai delegáció feje. több mint két évszázadon át (1635-1853). Thayer White. Sokan azt várták hogy Japán majd egy. Japánnak érdekében állna hogy autókat importáljon az USÁ-ból. Ezen korszak legfőbb mottója ez volt: fukoku kyohei. a birodalom a múlté volt. melyeket érintetlenül hagytak a B-29esek. és exportáljon olyan árukat melyek előállításában jeleskedik. melyet sokak allami kapitalizmusnak titulálnak. ez velejárója a japán civilizáció tartósságának. mivel: 1. erős hadsereg”. városai romokban hevertek. vagyis „gazdag ország. hogy létét független nemzetként is meg tudja védeni. Ezért egyéni gazdasági érdekek soha – kivétel egy rövidke liberális pillanatot 1920-ban – nem képezték a nemzeti gazdaság legfőbb iránymutatóját. Kenichi Otabe így válaszolt: . azért hogy egyensúlyban tartsa fizetői mérlegét. Japán erőszakkal kiharcolt nyitása a modern világ felé 1853-ban – amikor is Matthew Perry amerikai sorhajóskapitány behajózta híres „fekete hajóit” a Tokiói-öbölbe kereskedelmi jogokat követelve – új elemet adott a már létező autoritárius japán társadalmi rendhez: a technológiai és gazdasági kifinomulást. Habár az Egyesült Államok Kormánya tiszteletben tartja hogy néhány államnak szüksége van behozatali korlátozásokra. 3. Annyira lemaradt az USÁ-hoz képest. 1995-ben. A ricardói komperatív előnyök elméletére alapozva. hogy nem volt remény a felzárkózásra. azt tanácsolta a japánoknak hogy hogy szüntessék meg tarifájukat az import autókra vonatkozólag.

és Hong Kongnak. hogy a cégeket nem a zsákutca végének tekintik. „Több mint egy évszázadon át. melyet a nemzeti politika szempontjából fontosnak tart. és csak olyan termékeket engedtek be. valamint Japán bankrendszerét. stratégia. Ha a nemzetközi kereskedelmet teljes mértékben lecsupaszítanánk elméleti szintre akkor az USA autókat gyártana. melyek a japán ipar fejlődését segítették. Akamatsu Kaname. DélKóreának.000 dollárra korlátozva évente. Taivan. Vietnam. Thaiföld. és tőzsdéjét arra kötelezték. és nem abból áll hogy minden munkahelyet és iparágat foggal körömmel kell védeni. mint például Kórea. Annak következtében hogy történetileg Japán a Konfúciuszi Ázsia gazdasági vezetője (Japán. beleértve az információ-és technológiát. Japán és az USA . hajózást. míg ezen államok kivonulása helyet folyamatosan helyet ad Kínának. hanem a nemzeti hatalom eszközének. Japán kivonulása a munkaerőt nagyban igénylő iparágakból az 1970-es években helyt adott Taivannak.” Mind a mai napig. 2. Adminisztratív segítséggel látták el a külcsfontosságú iparágakat. több évtizeden keresztül. Más dolgokkal együtt. a nacionalista felfogás állt a Kelet-Ázsiai gazdasági növekedés mögött. Ilyen munkamegosztásról szó sincs. Protekcionizmus és iparpolitika! Bezárták a külföldiek előtt azokat az iparokat melyeket megakartak védeni. Japán csak addig engedélyezte a külföldi befektetéséeket. A szomszédaival kapcsolatban Japán egy olyan stratégiát alkalmazott. Japán pedig tonhalat halászna. Henrik 300 évvel ezelőtt. amíg azok technológiai fejlődést biztosítottak saját termelőinek. Kórea. a kínai gazdaság 30%-át az állam birtokolja. Ezt a kaptafát húzták rá a ruhaipartól kezdve a televíziógyártásik. Taivan. Hong Kong és Szingapúr). Japán betör egy iparágba. Malajzia vagy Vietnam. mert minden kormány azt az iparágaz ösztönzi és védelmezi. Ezen politika alapeleme az. a behozatalt 500. ez szépen megmutatja hogy az ésszerű protekcionizmus egy dinamikus. Mondani sem kell. Tokió az 1950-es években védelmezte gyerekcipőben járó autóiparát. Roy Hofheinz és Kent Calder írták. onnan kisöpri a nyugati vetélytársakat. (ezt az 1960-as években korlátozó tarifák voltották fel). Több mint egy tucat stratégiai fontosságú iparág marad állami irányítás és tulajdon alatt. Szingapúrnak. melynek 1930-ban a „repülő ludak” nevet adta a japán gözgazdász.. hogy Japán nem akart a halászfalvak nemzetévé válni! Ehelyett uralkodói ugyan arra a következtetésre jutottak mint amire Alexander Hamilton jutott 150 évvel korábban.. a telekommunikációt. polgári légiközlekedést és az acélipart. és VII. Ez nem éppen a szabad kereskedelem. a protekcionista politikáját a környező országok széles köre átvette. Ahogy a harvardi Ázsia szakértők. hogy olcsó tőkét nyújtson az iparnak. majd az ipart leadja a kevésbé művelt szomszédos gazdaságoknak.1. nem pedig merev. Kína. a fuvarozást. ezeket főleg exportra. Ma Japán két és félszer annyi személygépjárművet gyárt mint az USA. Csendes-Ázsia geopolitikája: Kína.

a stabilitás és gazdasági növekedés Ázsiában ugyan olyan mértékben – ha nem jobbn – függ Kína és Japán kapcsolatától. egyre távolodnak majd az USÁ-tól. Kína geopolitikai státuszának magasabb szintre emelése egy erős gazdaságban és saját hadseregének modernizálásában megmutatta. (WWII) Személy szerint én a fegyveres Iszlám térség. Nyugattal szembeni geopolitikai fenyegetésére koncentrálta. Az évtizedekig tartó Terror ellenes Globális Háború (GWTO) kissé elhomályosította azt a valós tényt. melyek különböző társadalmi és politikai rendszereket képviselnek. mely a kínai geopolitika fenyegetéseire hívja fel a figyelmünket. Az „Auslin” megnevezés továbbra is azt sejtteti. Szintén nagyon erős hadsereggel rendelkezik. Véleményem szerint. Más szavakkal élve: Japán militarizálása Kína ellensúlyozására hosszú távon. Amerika részéről a kérdés a következő: meddig tarthatja Amerika hűséges szövetségesének Japánt. Habár gazdaságilag egyre függetlenebbek. az hozzá vezethet ahhoz hogy számára Amerika már nem szövetéges képében fog megjelenni. hogy Kína egy kommunista diktatúra. Azonban Auslin bogarat ültet fülünkbe: lehet hogy vannak a japán parlamentben és hadseregben olyanok. Annak ellenére hogy néhányan ezt ellenkezőleg gondolják. Ezen két ország . Ha Japán sikeresen modernizálja magát egy több mint ütőképes geopolitikai katonai hatalommá. Ezek alapján Japán és Kína a közös gazdasági érdekeiket felkarolva. Ezen országok nem pusztán a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságai. akik más szemszögből nézik a dolgokat. hogy a kínai-japán kapcsolatok változatlanul feszültek maradnak majd. Japánnak ma is nagyon erős gazdasága van. hogy koncentráljon jobban a katonai védelemre? Egy ütőképes Japán. Szükséges-e hogy Amerika arra ösztönözze Japánt. nem is beszélve a majdnem közös természeti erőforrási érdekekről. jó vagy rossz dolog? A kínai-japán kapcsolatok barátságtalan jövője Habár minden figyelem az USA és Kína kapcsolatára szegeződik. hanem egy versenytársként. Kína és Japán ázsiai. melynek hatalmas érdekeltsége van a Csendes-Ázsiai geopolitikában. hanem ők két jelentős katonai hatalom. Japán és az USA. Ennek ellenére lépten nyomon olyan cikkekbe ütközöm.A Csendes-Ázsiai geopolitikában három (talán négy ha Ausztráliát is beleértjük) nagy játékos vesz részt: Kína. mely sikerre fejlesztette gazdaságát. Kína geopolitikai növekedése Japánt (a Második Világhánorús lidércet) az amerikai érdekek fontos tárgyává tette. ezért kevés ismerettel rendelkezem a Csende-Ázsiai geopolitikáról. Amerika számára egy ellensúlyként szolgál Kína modernizálódó hadseregével szemben. az USA pedig Észak-amerikai szuperhatalom. és hadseregét. amikor is a jövőbeli japán nemzeti érdekek talán egy szimbiotikusabb szövettség felé sodorják majd az országok Kínával. habár még ma is szorosan kötődik az USÁ-hoz. mely fel tud lépni Kína ellen. a politikai elkötelezettség és az Ázsia felett gyakorolt befolyás között ingáznak. hogy Kína nem fél egyre jobban szembefordulni saját szomszédaival.

nem segített Japánnak abban. Ez a kettő a két legfejlettebb katonai hatalom Ázsiában. gyakran csak a kínai bájvigyor megszakítási kísérleteként értelmezik. Peking ugyanakkor attól tart hogy az USA-Japán szövettség megaakdályozhatja őt a tengeri utak szabad használatában. az a kínai tengeralattjárók. a kontinensről. melyben mégis ők állnak vesztésre a látszólag megállíthatatlanul fejlődő kynai gazdasági növekedéssell szemben. Minél jobban növekszik Kína katonai ereje. Tokió próbálkozásait a szabad kereskedelem létrehozására. meghatározza egész Ázsia politikáját. folyamatos viták zajlanak Kína és Japán közt hogy kihez tartoznak ezen szigetek. hogy helyét bebiztosítsa Ázsiában. vasászgépek. míg a japán cégek 10 millió kínait foglalkoztatnak a Szárazföldön. és korlátozta számos kulcsfontosságú nyersanyag Japánba exportálását. hogy Japán legfontosabb üzleti partnere Kína. arról nem is beszélve hogy Kína elégtételt követel a Második Viláűgháborús Japán attrocitásokért. ahogy Peking drámaian megnövelte katonai haderejét.politikát hozzon létre. és közép hatótávolságú ballisztikus rakéták számának gyarapodása. 8 trillió dolláros össz-GDP-jükkel. hogy egy stabil Ázsia. a többi ázsiai államhoz képest. és arra ösztönzi Washingtont. Ezen 2010-es válság befagyasztotta a nemzetközi kapcsolatokat. . főleg a területi vitákban való heves megmozdulásaival. Ezen szigetek körüli tengerfenék nagyon gazdag földgázban és kőolajban. Nem elhanyagolható ugyanakkor. További problémás témák a fogyasztási cikkek biztonsága. A japán vezetőség ezt egy szélmalomharcnak tarja. folytonos versenyben állnak egymással. hogy a kínaiak nagy nyilvánossággal közlekednek hadihajóikkal a Japán szigetek között. Japán a minőségre. eltörpítik maguk mellett a többi ázsiai állam gazdaságát. diplomáciai kezdeményezésre és három vagy négyoldalú csoportok létrehozására. annál valószínűbb hogy zsarnokoskodni fog szomszédaival. és azzal hogy magáénak tekinti a Dél-Kínai Tengert. Japán high-tech ipari szektora alegfejlettebb a világon. Az elmúlt években. a kínai kormány megtorlás céljából számos japán állampolgárt letartóztatott. a kínai lakosság visszaélései a japánokkal szemben.képtelensége a katonai egyensúly megtalálására. Peking mégis elidegenítette magától számos szomszédját. Az elmúlt évek gyökerestől megmozgatták a kínai-japán kapcsolatokat. Külön külön is jelentősek. A valóságban mindkét ország 400 kilód gorilla. 2010 Szeptemberében a Japán Partiőrség megszállt egy kínai halászflottát és letartóztatta annak legénységét. Japán félelmet keltett az a tény. Mindkettő dollármilliónyi segítséget ad közvetetten vagy közvetlenül a világ számos országának. a Senkaku/Diaoyu –szigetek körüli nézeteltérés következtében. és jelenlétét Kelet-Ázsiában. a kynai-japán kapcsolatok inkább negatyvak voltak mint pozitívak az elmúlt években. Japán új kormánya – a hatodik. Ami kifejezetten aggodalomra ad okot. öt éven belül – jelezte hogy fejleszteni kívánja Pekinggel való kapcsolatát. mégis bizalmatlanságuk rabjai. és azóta hogy 1972-ben Okinawával együtt visszaadta az USA a szigeteket Japánnak. Habár a hasonló összetűzések ritkák. míg Kína fogyasztási cikk termelése átformálta a világpiacot. és a harc a befolyásért a regionális és nemzetközi szervezetekben. mely veszélyeztetheti a japán kereskedelmi útvonalakat. Tokió aggódva figyelte. külön külön is gyorsan fejlődnek. Kína inkább a mennyiségre koncentrál. ezzel tönkretéve évek diplomáciai eredményeit. Míg ez táptalaj a japán félelmeknek Peking térségbeli szándékaival kapcsolatban.

a képviselők lehetőségeket kerestek a Kínával való feszült kapcsolat enyhítésére. hivatalnokcseréken keresztül. mely tárgyalások közben Japán is rá fog jönni. Noda és a japán külügyminiszter. Yukio Hatoyama miniszterelnök. Egy éven belül. hogy már nagyon várja hogy ő legyen az elnök. A nehézség a pozitív hangvétel megőrzése lesz. Ha a Noda kormány felhagy a tengerfenék közös kutatásának követelésével a Senkakus szigetek közelében. Az egyik ok a közös nevező megtalálására. Miután tudatosodott a szakértőkben a Japán-Kína kettős függősség mértéke. Yasuo Ichikawa a Kínával való kapcsolatok fejlesztését indítványozta. melyben Kína és Japán. több száz fős delegációkat vezetett Kínába. hogy egy új Kelet-Ázsiai közösség megalakulását indítányozta. Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva. A két fél jobban tenné. és a nemzetközi kapcsolatok soha nem látott szintre süllyedtek. míg az ellenzékben volt. hézag keletkezhet a demokraták politikájában. hogy Kína érdekei veszélyeztetik Japán hosszú távú biztonságát. Természetesen vigyázva arra. ha kereskedelmi és más gazdasági témákban tárgyalna egymással (melyek összekötik őket). hogy . Amikor fél évszázados Szabad Demokrata Párti uralom után. és pénzt von el a rekéta-védelmi rendszer megépítésétől. mellyel alárendeli magát Pekingnek. ahelyett hogy a biztonsági kérdésekre helyezik a hangsúlyt elsősorban. ennek ellenére Tokióban csak nagyon kevesen állítják azt hogy képesek lesznek áthidalni a szakadékot maguk és Peking között. Koichiro Gemba nagy reményeket fűznek a Xi Jinpinggel való együttműködéshez. Ahogy az amerikai társai. 2009 Augusztusában a Demokrata Párt került hatalomra Japánban. hogy Kínával egyensúlypolitikát létesítsen. Ebben a hónapban csak rosszabbodtak a dolgok. ugyan akkor nem valószínű hogy Tokió olyan fog tenni. Az egymással való szükségtelen szembenállás mindkét fél számára előnytelen. az a kínai vezetőségváltás 2012-ben. Eddig nem volt semmilyen kézzel fogható megvalósulása Ichikawa javaslatának.Néhány évvel ezelőtt számos megfigyelő azt várta hogy ez a folyamat megváltozik majd. ha hezitál a japán hadsereg modernizálásával. A Noda álltal kinevezett mostani védelmi miniszter. azt az illúziót keltve hogy Japán meggengült Kínához képest. hogy Japán kapcsolata az USÁ-val bátorságot ad arra. aki korábbi nyilatkozataiban tagadta az hogy Japán Második Világháborús vezetői háborús bűnöket követtek volna el. ő is a katonai szövetségek szorosabbra fűzésében reménykedik. annak ellenére hogy egyik oldal sem szándékozik kompromisszumot kötni a kulcskérdésekben. Összességében. A párt egyik alapítója. Egy sokka lpozitívabb környezet megteremtésének kísérletével. Sokat segíthet majd. Dél-Kóreával együtt töltenék be a vezető szerepet. hogy az USÁ-val való kapcsolatok keretei között mozogjon. hivatalba lépése után odáig ment el. Xi 2009ben látogatott Japánba. megbizonyosodtak róla. úgy hogy közben eredményeket is lerakjon az asztalra. Ichikawa kijelentette. ahol Hirohito tudtára adta Xi-nek. Ichikawa kijelentése vitákat kelthet Japán könnyelműségéről. ha Kína és Japán elkezdenek tárgyalni egy szabad kereskedelmi övezet kialakításáról. miután Yoshihiko Nodát választották meg Japán miniszterelnökévé. a ma már kegyvesztett Ichiro Ozawa. ezel elképzelések füstbe mentek. mindkét oldalnak érdeke a kapcsolataik fejlesztése.

Sokkal nehezebb lesz a katonai ügyekben gyökerező. mely Japánt aggodalommal töltötte el. és Japánt domináns helyzetbe helyezze a Csendes-óceáni térségben. Britannia Kína Lobbija azt követelte meg – hasonlóképpen a Közel-Keleten – hogy Kína kormánya védelmezze Britannia gazdasági érdekeit a térségben. annak kötelessége konzultálnia Japánnal. mely célja az amerikai érdekek védelmezése a Nyugai Féltekén. és mitöbb. két olyan dolog is történt. A közös nevező megtalálása a gazdasági ügyekben hozzájárulhat ahhoz. A japán Amau Doktrina Arról hogy hogyan vált a gyenge államok gazdasági jelentősége. külföldi érdekek tárgyává Az Amau Doktrina gyakorlatilag a „japán Monroe-elveknek” is tekinthető (1823). de józanul kontroll alatt tartott kapcsolat fog maradni. a Kínai Nemzetiek és Kommunisták között. hogy Japánnak joga van egyoldalúan cselekedni „a béke és rend megőrzése céljából Ázsiában”. a nemzetközi kereskedelmi korlátozások következtében. működjön vele együtt. Történészek szerint 1933 és 1937 között. hogy Kínát alárendelje Japánnak. kereskedelmének jelentős hányadát vesztette el. bármely harmadik fél Kínához való bekapcsolódása előtt. jelentős szovjet segítséggel. Amau előítélete – melyet 1934-körül fogalmazott meg – azt mondja ki. amikor is Japán. a második pedig egy Japán-ellenes szövettség 1936-os megalakulása.milyen mértékben függ egymástól ezen két ország gazdaságilag. nincs joga a Kelet Ázsiai Liga égisze alatt új rendet létrehozni. évtizedes bizalmatlanság felszámolása. Mindezek felett. az Amau doktrina ütközött a nyitott ajtók elvével. Az Amau Doktrinában Japán kijelentette. Az első a megnövekedett Szovjet jelenlét a Mandzsukuó frontján. mely lehetővé tette számos más hatalmonak – többek között az USÁ-nka és a UK-nek – hogy Kínában különleges gazdasági előjogokat élvezzen. lépjen kapcsolatba Japánnal. Japán számára Kína volt az elsődleges nyersanyagforrás. A Senkakus Sigeteket érintő vitában nem várható lényeges előrelépés. Akkoriban a doktrina célja az volt. nem is beszélve az Oroszországtól való védelmi szerepéről. Ez összefüggésben van a 30-as évek válságával. és hozzon enyhülést feszült kapcsoaltukba. . A közeljövőben a Kína-Japán kapcsolat egy feszült. hogy tárgyalások kezdődjenek munkavállalási – esetleg még érzékenyebb területeket érintő – ügyekben. hogy Kínának nincs joga külföldi segítséget keresni Japánnal szemben.

Több mint 70 évvel később. Japán 1930-as évekbeli története sok hasonlóságot mutat a jelen válsággal. Ezt a hírhedt Nankingi Erőszak követte 1937 Decemberében. Először is. Mission Completed! . mint társa a Brit Kína Lobby.000 és 300. a fontos nyersanyaglelőhelyekben gazdag de gyenge országok – pl Kína – a nagyhatalmag arénájává válhat a nemzetközi hatalomszerzésben.következménye. főleg kísérletek egy minden ediginél erősebb Kínával való üzelteléshez. és megmérgezik a kínai-japán kapcsolatokat. Amerika Kína-politikája nagyrészt egy Amerikai Ázsiai Együttműködés . viszont kevésbé eredményes saját érdeke védelmében Kínában.American Asian Association (AAA) . Továbbá a világválság közepében. Ez példát állít annak hogy mekkora katasztrófához vezethet néhány vezéralak önkényes döntéshozása. a legtöbb hatalom tartózkodott az olyan cselekedetektől. melynek következtében 250. ezen emlékek még mindig felszínen vannak. Másodszor. Történészek szerint ehhez hozzájárult az is.A 30-as évek alatt Nagy-Britannia és Franciaország semmit sem akart jobban. hogy ebben az időben az USA relatíven alacsony mértékű kereskedelmet folytatott Kínával a Britekhez képest. még az ő aggressziója ellenére is. Japán 1936-ban szövetkezett a Nemzetiszocialista Németországgal. akiknek hatalmas kereskedelmi és bankár épületeik voltak Sanghaiban. melyek a Japánnal való kereskedelmi kapcsolatuk rontásához vezet. az Amau Doktrinát akukába dobták a globális válság miatt. majd a következő és Júliusában „megszállta” Kínát. mint hogy elkerülje az összeütközést Németországgal.000 közötti kínai lakost mészárolt le a Japán Birodalmi Hadsereg. Az eredmény: események melyek hátrányosan befolyásolják a Csendes-térséget. Ehhez az kellett hogy Japánnal szemben elnézőek legyenek.