You are on page 1of 24

A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

só). probiotikumok. gátlóan hatnak a károsakra. szuperpremix formában hoznak forgalomba. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. a Tetravit Combi. További kiegészítők a hozamfokozók. baktériumok termékei.5 % felhasználású egységes premixeket. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. Növelik az állatok ellenálló képességét.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. vagy komplett. valamint színezőanyagok. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. Jelentőségük a takarmányozási. 0. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. Ásványianyag. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. Előző esetben a takarmányba. Újabban főleg a tápban 3. vitaminok. nyomelemek. komplett premix. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei.6% foszfor. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. szabályozó szerepet töltenek be. Cl pótló anyagok.kiegészítők a Ca. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák.5-5 %-ban felhasználandó. amelyek élő mikroorganizmusok.vitamin. makroelemeket (kalcium. a flavomycint. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. A Phylasol Combi. energiadúsítók. Az antibiotikumok gombák. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. Nyomelem. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. Különösen a fiatal állatok . a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. Na.és vitamin. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. 23. foszfor. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. illetve ÁP-17 (21% Ca. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. hogy a tejsavbaktériumokat. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. a virginiamycint. a tömeggyarapodást. tartási feltételek javításával. a Jolovit B. termelését. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. takarmányhasznosítást javítják. gyógyszerek. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba.9% kalciumtartalmú). 16.kiegészítők a speciális baromfi premixek. enzimek. A kortól függően is kezdetben indító. Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. szintetikus aminosavak. Bizonyítható. vagy folyékony állapotban.3% kalcium tartalmú). amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. amelyeket többnyire premix. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. P. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E.

A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. savszám sokszor gondot okoz. a rost nem több 10-12 %-nál. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. avasodását.kiegészítés szükséges. Neomicin készítményeket. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. amelyek lizin-. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. Stressz. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni.2 MJ/kg.és szójaalapú tápokban a metionin. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. 3. Szintetikus aminosavak. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású.készítmény beszerezhető.2-3. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. a tojás sárgájának színezésére. amelyeket a takarmányhoz kevernek. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. A nyers szóját hõkezelni szükséges. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. energiában. Trierra. illetve metionin tartalma eltérő. A teljes olajtartalmú. A kukorica. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. repcedara) alkalmazása esetén lizin. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. metioninban viszonylag szegény. Viton. A két elsősorban limitáló aminosav. legfeljebb a tojássárgáját színezi. Tylan. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. A pirospaprika kapszantinja jó színező. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. a hatása teljes értékű. A fehérje . Ilyen a Galloxasin. A hõkezelt. az Energomix-40 21.4 % lizint tartalmaz. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. lazalicid. Az Energomix-50 24. A teljes szójadara fehérjében. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. Aminosav tartalma jól kiegészíti. de a baromfi bőrébe nem épül be. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. Esetenként. szalinomicin) használják. avoparcin.és metionin. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. A hántolt. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek.

Lizintartalma nem elhanyagolható. Tojótyúkok. A napraforgómagot tyúkokkal. rostban gazdag.összetétele hiányos. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. Fehérjetartalma lizinben szegény. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk.és energia. A napraforgódara emészthetõsége javítható. tenyésznövendékek. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. granulálás) részesítik.biológiai értéke kedvezõ. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. A borsó közepes fehérjetartalmú. közepes fehérjetartalmú takarmány. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. A lucernaliszt energiában szegény. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. gyöngytyúkkal. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. A lóbab lizinben gazdag. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. kifejlett pulykával. B. . tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. kesernyés ízû. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. Energiában szegényebb. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. mert a hüvelyesek aminosav. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. mert a tojások hal-ízûek lesznek. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. A tojótyúkok. a C a legértékesebb. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. A pelletált termék jól tárolható. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. háromféle változatban készül (A. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. mint a szójadara. lizin és metionin tartalomban van különbség. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. tojótyúk. mint a kukoricáét. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. Antinutritív anyagoktól mentes. metioninban szegény fehérjetakarmány. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. gyengébben. 1-1. Tudjuk. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas.kiegészítés esetén. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. az úgynevezett "Szapkot". energiában viszont gazdagabb. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza.4 MJ/kg értékkel. Dugító hatású takarmány. C) A termékek között energia. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük.

vagy felfõzve. lizinben.és B-vitamin forrás. a cisztinben. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. Befejezõ hízótápban. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. A baromfi táplálóanyag szükséglete . Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. metioninban. a terméketlen és a befulladt tojások. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ. illetve alvasztva alkalmazzuk. a sajt. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ.és foszfor. A toll. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. de metioninban hiányosak. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. lizinben gazdagok. hús) fehérjében gazdagok. A savó. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt. Csak friss állapotban. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. A tejtermékek közül. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban. jelentõs a kalcium. különösen akkor.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet.és foszfor .értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál.tartalma . biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. Keltetõ üzemek melléktermékei. Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. Minden baromfifajra jellemzõ. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. ME. A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. ha a héjrészeket eltávolítjuk. mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel. A baromfi termékei (tojás.liszt nagy fehérjetartalmú (82%). benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. Kalcium. mert a hús hal-ízû lesz.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz. jó fehérje. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. ME értékük kisebb a halliszténél. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag.

és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. Hiába tartunk értékes. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. vagy növényi eredetûek lehetnek. zsírok. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. A tétel fordítva is igaz. nagy termelõképességû fajtát. ásványi anyagok és vitaminok. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. A korszerû. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött.: Biometin. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. hogy minél rövidebb idõ alatt. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. stb. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. külterjes tartási. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki.) lehet azokat pótolni. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást.: zsírpor). Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. fehérjék. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. . Biolizin.

A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. A rozs etetése baromfival nem javasolható. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. Nutrafosz-3. Ilyen készítmények pl. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. a jó egészségi állapothoz. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. A különbözõ ocsúk.) A vitaminok olyan járulékos anyagok.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. DCP. MCP. stb. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. Az állatok elzsírosodását csökkenti. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba). Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható.: az AP-17. fehérjetartalmuk kevés. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. a felét képes hasznosítani. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk.

vagy csak kis mennyiségben javasolható. biológiai értéke nagy. jércenevelõ tápokba. Sajnos elég drága. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. hogy halízû lesz a hús tõle. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. Elõfordulhat. ezért bélgyulladást okozhat. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. osztályú napraforgódara héjtalanított. Az I. 00-s fajtákból készített változata is. vagy broiler befejezõ keverékekbe. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. . Ez csak abban az esetben igaz. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. nagy fehérjetartalmú takarmány. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. Rosttartalma magas. A vágás elõtt két héttel ne etessük. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Bvitaminokban gazdag. sok ásványi anyag és karotin található benne. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. kb.n. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. úgy tudják. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. Fehérjetartalma magas. Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. nagy fehérjetartalmú takarmány.

: Biometin. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. stb. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. vagy növényi eredetûek lehetnek. DCP. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Nutrafosz-3. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak.A korszerû. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. a felét képes hasznosítani. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. A tétel fordítva is igaz.: az AP-17. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ.) lehet azokat pótolni. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. zsírok. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. ásványi anyagok és vitaminok. Ilyen készítmények pl. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. külterjes tartási. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz.: zsírpor). Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. hogy minél rövidebb idõ alatt. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. fehérjék. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. . A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. Biolizin. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Hiába tartunk értékes. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. nagy termelõképességû fajtát. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. stb. MCP.

A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. hogy kalciumot is tartalmaznak. stb. Ez az egyik oka annak. Igen értékes takarmány-kiegészítõ. vitaminokat. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. stb. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. komplett-premixek is. foszfor. általában 2.: az AP-17. nyomelemeket (pl. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény.2-0. a jó egészségi állapothoz. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz. Nutrafosz-3. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. intenzív broiler indító koncentrátum. esetleg olyan gyógyszereket. a kornak megfelelõ fehérjéket. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. az ellenálló képesség fokozását szolgálják. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk. amelyek a betegségek megelõzését.5-1 %-ban). Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt.a tojótápon kívül mészkõgrittet.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. a hallisztet sóval tartósítják) 0. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen.i. Ilyen készítmények pl. ásványi anyagokat. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny. stb. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. sajnos nagyon drága.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. porosít. A premixek olyan gyári készítmények.n.3 % takarmánysót adagolunk. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba.). Hiánya termeléscsökkenést eredményez.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. hogy a tojótápot granulálva etetjük. A gyártók minden terméken feltüntetik.

ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. mozgásukban korlátozott húshibridek 2. kukorica-búza. táblázat).metabolizálható energiatartalmát. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. . ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. páratartalom. Minél idõsebb az állat. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük.etethetõk. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más. akkor a gazda jobban teszi. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. hõmérséklet.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget.0 kg nevelõ. .0 kg indító-. Ehhez az is szükséges. 1. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. stb. v. gazdasági abrakkal (kukorica. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív.5 kg befejezõtápot számíthatunk.koncentrátum hígítással. Ha erre nincs mód. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása.gyári táp vásárlásával. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni.5-2.) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli.és 1-1. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk. Ügyelni kell arra. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: .5-2. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0.42. A zártan nevelt. stb.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-. . beszerzése lényeges. A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék .saját keverékek összeállításával.8-1. Intenzív. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra.

7 21.0 Halliszt 4. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1.nyersrosttartalmát.4 Takarmánysó 0.nyersfehérjetartalmát. .5 Extr. .0 2.0 Összesen: 100..4 2.6 2. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés.1 0. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható. Ne alkalmazzuk olyan esetben.9 0. Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható.2 0.4 Takarmánymész 0. élesztő 1.szójadara 21.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt.foszfor és kalciumtartalmát.2 0. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.3 Biolizin 0.4 0.0 Tak.vitamintartalmát.0 1.3 Vitaminpremix 1.0 1.) A fenti felsorolás érzékelteti.1 71. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67.0 20. búzával.8 Biometin 0. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani. lizin) elõírt szintjét.0 Nutrafosz -3 2.9 73.8 0. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával. vagy egyéb gazdasági abrakkal. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés . . . mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb. . táblázatban közöljük.0 100.0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.0 100.0 Energomix-50 1.a limitáló aminosavak (metionin. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat.0 2.

A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. E módszer egyik változata az.Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. kannibalizmus kialakulásának veszélye. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. állományt neveljünk fel. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. nevelõ-. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. nem unatkoznak. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. Hátránya az. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. táblázatban közöljük. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. majd 13 hetes korig jérce 1. megakadályozzuk a korai elhízást. 18-20 hetes kortól mészgrittet. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. Ha a tojástermelés során az ú. 2. az alomra szórva. szilárd szervezetû. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. 70 % délután adjuk. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. kisebb a csipkedés. de ellenállóképességük kisebb lesz. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. ezért azokat ad libitum takarmányozzuk.n. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. Ismeretes olyan változat. Hátránya: az állomány szétnövése. hogy azokon a napokon amikor az . A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. nevelõtáppal takarmányozzuk. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. hogy 10 hetes kortól csak kb. Az unatkozó.

hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19. hogy mit etetünk.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból. amikor abrakkeveréket etetünk úgy.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. Megjegyezzük. a középnehéz testûek pedig 7. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz.3-6.7 kg tápot fogyasztanak el. hasmenés léphet fel. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez.5 cm itatóhossz/csirke 19. Gippert Tibor . Erre azért van szükség. intenzitás) is szükség van. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük. Így emésztési zavarok. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik. lágy begy. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam.5 kg. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell. Etetõ. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel.5-7. mint annak. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak.

növendékekkel a "luxus" többlet. Az intenzív broilertápsor (indító-.hiányos lesz a takarmány. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. majd 50. nevelõ-.és befejezõtápokat gyártanak. A pulykák esetében általában az indító. stb. belterjes. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. A földterülettel nem rendelkezõ. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. befejezõtáp) etetése mellett. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. A baromfi számára a kortól. kalcium-. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. 75 és végül 100 %-os arányban. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni.és nyomelem. foszforban gazdagok. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. szálas. fázisos tojótápokat használunk. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. kalciumban szegények. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. ezért általában háromféle: indító-. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. a tenyészállatokkal. legfeljebb premixeket. hiánybetegségek léphetnek fel. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. vitamin.Hazánkban a baromfihús. Így lényegében saját tápot gyártanak. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. teljes értékû baromfitápot etetnek. A kis. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. Ross. A tápokat mindig szárazon etetjük. A nevelés során. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. gyökgumós) . A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük. nevelõ. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek. A táplálóanyagban szegény szálas. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. aminosav-. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni.

de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . Elõfordulhat kivételes esetekben. könnyen és jól tárolható. Ezért célszerû a táplálóanyagban. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában.hígítani.elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk. kevésbé munkaigényes folyamat. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége. penészesedik. keverési munka és költség is elmarad. búza. Újabban. amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. Hátránya viszont. amelyek a fehérjetakarmányokon. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke.és nyomelemeket. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. így csak dercés tápot tudnak elõállítani. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya.hiányos. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. fehérjében. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. illetve vegyesen etetni. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. tojóhibrid). Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. vitaminokat. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. A táp kis helyen. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. vagy külön-külön etethetõ. hogy drága. hogy a darálási.koncentrátumokat. ásványi. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. Ez utóbbi módszer elõnye. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. a délután pedig a szemestakarmányt. Hagyományos takarmányozási módszer . árpa. fõleg külföldön. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat.

stb. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. csillagfürt). keltetõi hulladékok (terméketlen. takarmányozási igénye írta: Dr. fehér. Háztáji tartásban a fehérje. rozs . Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. A fentiekbõl megállapítható. egészen az értékesítéséig (6.igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. az 1-3. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést.tritikale). só) kiegészíteni. lóbab. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. hét) igen jó a súlygyarapodása. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. 2. ellenállóképességük is kisebb. Hiányos takarmányellátásuk. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a . bab. búza árpa.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. Ezt követõen is. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. a hagyományos fajtákéval szemben.0-2. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. repcemag) házi keveréket. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk.).) juthat és még ez is kiegészíthetõ. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri. rovarok. napraforgódara. vágóhídi melléktermékek felhasználásával.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással. szójadara. stb. hét között pedig hetenként megkétszerezi.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. Az egyhasznosítású hibridek. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit. A házkörüli tartásban.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. de mint említettük. napi átlagban. Rod-Izlandi. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire.és energiaszükséglete. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. kendermagos. Baromfi tápanyag. hüvelyes darákból (borsó. befulladt tojás. húsliszt. magyar õshonos: sárga.-7. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak.

5-13 MJ/kg. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett . a 4-5 hetes 14-15 kJ-t.6 g fehérje élõtömeg kg-onként. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t. búza) takarmánykeverékekben 12. részben a kukorica helyettesítésére. elõállítása . energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese.0-13. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. a nevelõben 13. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. A megkívánt energiaszint azonban .4 kg). anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban.2-2.legkedvezõbb.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. festékanyagokat nem tartalmaz. A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos. linolsav-tartalma alacsonyabb. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. a teljes repcemagot. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe. Hazai árviszonyaink mellett.csak zsírbedolgozással oldható meg. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12. A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell. 6-7 hetes korban viszont már csak 1.3-13. A gabonaalapú (kukorica.3-12. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. tollasodásra és hústermelésre fordítja. de így is értékes abraktakarmány. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. A broilercsirke növekedésében. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. Energiában szegény takarmányból többet.5 szerese. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet. a tápba enzimkészítményt keverni.

Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló. Ásványi anyag. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. táblázatban ismertetjük.35-0. aminosav. A szintetikus aminosavak (lizin. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint. Lizinnel kiegészített repcemagdara.5:1 Ca:P arány kívánatos. Adagolásukat a magas áruk korlátozza. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. stb.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá.és kolinellátás érdemel külön figyelmet. Hasznosítható foszforból 0. a repcedara (38-40 % nyersfehérje).40 % elegendõ. a niacin-.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. A nátrium és klór pótlására 0. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ .tetemes mennyiségû fehérjét követel. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. Ritkán fordul elõ.7 % P szint. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje). hanem egyéb más anyagokból is. valamint 1.a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki.2 % Ca és 0. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban.7-1.6-0. a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról.tartalmát is csökkenthetjük.jelen esetben a fehérjének .és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. A vitaminok közül az A. a zsíremésztést. biotin. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. Az alacsonyabb fehérjetartalmú. A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . a cisztint. hanem a tápok nyersfehérje.2-0. majd harmadik. A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható. akkor léphet elõ a sorrendben második. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. annál több jó. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. a 40 %-ot eléri. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül. valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét. D. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen . E. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. Minél fiatalabb az állat. kukorica alapú tápoknál a triptofánt. a talaj. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma. viszont mérsékelhetjük vele a környezet. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti. majd a kor elõrehaladtával csökken. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). aminosav limitálóvá. a lizint. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. ha ezt pótoljuk. Az indító.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy.minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. A vitaminok szerepével.

foszfor). 15-30 %-ot is elérhet.5 g . zsírkiegészítést nem igényelnek. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280.90 %-os termelésre: 6. A többlet energia-felvétel elhízást. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium. míg a nehéztestû.foglalkoztunk.8 g . a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220. búza. táblázatban közöljük. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést. A termék elõállítása energia-. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.7 kJ/g ME energiát és 1.90 %-os termésre: 603 kJ . A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. a petefészek elzsírosodását. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. zab) megoldhatjuk. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz.alapanyag.3-1. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét.létfenntartásra: 600 kJ . az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. Fehérjeigény és .tömeggyarapodásra: 0.5 g . árpa. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: .5 %-ban használt indító.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME. jó hatással van az ivari életre. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet.létfenntartásra: 3. fehérje. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban. A broilercsirkék vitaminigényét a 8. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg. a tojás 16.igénye: . hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként.és ásványi anyag-igényes. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente.8 g kalciumot ad le. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk. 6. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ.

táblázatban ismertetjük. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé. A napraforgó gazdag metionin.4 g Összesen: 11. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. lóbab.5-18. a lizin a másodlagos. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. A tojótyúk ásványi anyag. az aminosavellátás érdekében igényel. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás. vagy 0. A tojótyúk fehérje. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15.igényét a 13. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik. a középnehéz testû 3. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt. amelynek kalcium tartalma 37-40 %.5 MJ/kg-éhoz 18.3 g kalcium szükséges. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni. mert a tojótápban 4. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. napraforgódara. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása.32-0. számítva arra. repcedara.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani.leadás.5 % rostszint is megengedhetõ.4 % nyersfehérje ellátás indokolt. Egy tojás elõállításához 3. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül. fehérje.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet.tolltermelésre: 0.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. A tojótyúk takarmányában 0. borsó. (Ca CO3) használjuk. ez kb.50-0.hasznosításuk rosszabb. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja.0-4. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek..2 %.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. állati fehérjét nem. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. mivel minden tojással 1. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17. 70 %-os tojástermelés mellett. nagyobb ütemben. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ.55 % összes foszfor. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. 4-6 tojásra elegendõ. vagy csak kis mennyiségben.2 g A nehéztestû.0-3.takarmányokkal (szójadara. lucernaliszt) kielégíthetõ.5 %.6 %.és aminosav. csillagfürt. 7. hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta. csökkenti a takarmányfelvételt. a hústípusú broilerszülõpár 2.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét.2-3.8 % kalciumot igényel takarmányában. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. a 11.7-2. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ.

A tojatást fény. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. Általánosságban elmondható. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.3-0. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni. Tojótápokban 0. Ahol dercés tápot etetnek. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. A foszfor-kiegészítést mono. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük.3 % kalciumot tartalmaz. A foszfor túladagolása káros. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás"). a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik.5 %-os tojópremixek a nyomelem. a komplett premixek a foszfor és a só . mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül. Az a nézet alakult ki. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. Az egységes 0.és foszfor. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség. Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen.2-1.6 % foszfort és 16. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ. Vitatott kérdés az is. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük. A monokalcium-foszfát 24.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. valamint lényeges az A. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják.5 % linolsavtartalom szükséges.hasznosítják.vagy dikalciumfoszfát. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot.és takarmányozási programmal biztosítjuk. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával. A tojótyúkok takarmányában 1.9 % kalciumot.forgalom miatt.és vitaminigényt .

Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni. A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. mint a takarmányellátásból eredõ hibák. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. . A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt.