You are on page 1of 82

SZEREMI GYÖRGY EMLÉKIRATAIBÓL

FORUM KÖNYVKIADÓ

ELŐSZÓ.
Én, Szerémi György, Lajos király és János király káplánja, Budán laktam több mint húsz évig. Most pedig, ahogyan tőlem telik, egy levelet szándékozom írni a magyarok országának pusztulásáról. Légy tehát segítségemre kegyelmeddel, magasságos isten, abban a szándékomban, hogy egy történetet írjak főképpen a magyarok főembereiről és főpapjairól. Mert ez az édes haza szült engem; miatta siránkozom éjjel-nappal, minthogy kiskoromtól fogva gyakran megjó­ soltam hazám pusztulását a királyok és a főemberek előtt, de meg a nemesek és a nem nemesek között is. Mindaz, amit ezután alábbi írásomból Kedvességed megtud, engem is, már akkori jóslásaimkor, csaknem a megőrülésbe kergetett.

SZILÁGYI MIHÁLY ÉS KÉT UNOKAÖCCSE, HUNYADI LÁSZLÓ ÉS MÁTYÁS. CILLEI ULRIK.
Az Úr 1484. évében, Mátyás király idejében.

Mátyásnak volt egy nagybátyja, anyjának testvére, Szilágyi Mihály. Ez vitéz ember, s két unokaöccse, Hunyadi Mátyás és László, Hunyadi János vajda fiai voltak. Szilágyi Mihály tartotta a híres várat, Nándorfehérvárt. Az ifjú Korvin Mátyást a csehek királya őrizte Prága várában. És ugyanabban az idő­ ben egy László nevű, német származású király tartotta Magyarország kor­ mányát.
2 3

1

Ezt a Lászlót Szerem-Újlaki Miklós nádor tette párthívei segítségével ki­ rállyá Ennek a Lászlónak volt egy német nagybátyja, név szerint Ciliéi ispán. aki vele együtt jött be Magyarországba. Ciliéit Miklós nádor és a magyarok egy gyűlésen megválasztották a nándorfehérvári báni tisztségre, hogy hűségc­ sen tevékenykedjék az izmaeliták ellen, s melléje társul Hunyadi Lászlót, hogy együtt kormányozzák a nevezett várat. De Miklós nádor semmiképpen sem akarta Hunyadi Lászlót. Szilágyi Mihály azonban eszes volt és vitéz; ne csak egyedül a Ciliéi ispán bírja a nevezetes várat, amelyet féltett a németektől és az agarénus néptől. De Mihály hazament Erdélybe.
s 6 7

4

CILLEI ULRIKOT LEKASZABOLJÁK.
Hogyan viszálykodtak egymással halálig.

Előbb azonban Szilágyi Mihály nagyon ellátta tanácsokkal és lelkesítette uno­ kaöccsét, Lászlót Nándorfehérváron, hogy buzgó, éber és józan legyen, rá ne szedjék. A leghíresebb bátor magyar szittya vitézeket válogatta ki Nándorfe­ hérvár várának kapuihoz; benn és künn a két kapuhoz állította őket. Ezek mindegyike esküvel ígérte, hogy hű lesz. Mikor a német Ciliéi ispán látta, hogy megelőzték a magyarok, egy júliusi keddi napon a Magyarország felé néző és a Vízvár felé eső palotában, ahol gyakran ebédelt és vacsorázott, magában haragudott, hogy bár nagy kísérettel volt, nem uralkodhat a magyarokon, s a kapu kulcsával nem rendelkezik. Elhatározta magában, hogy Hunyadi Lászlót megöli. Meghívta őt a palotába néhány szóra. Ez kardhordozójával jelent meg, s mindjárt elővette a játékkockát. A játékban csaknem mindig a magyar László győzött a németen. Ciliéi ispán mindjárt gőgösen felindult haragjában. Nagy, erős termetű férfi volt. A palota ajtaját erősen elreteszelte, úgyhogy se ki, se be senki nem mehetett. Majd a német hirtelen kirántotta görbe kardját. Teljes erővel bátran üldözte a palotában egyik sarokból a másikba a magyar Lászlót. Egy fából faragott szobor állott a palota közepén. Már mindketten akörül fu-

A király megígérte. A magyar Nagy Simon volt a száznagy. hogy nagybátyja halálát nem bosszulja meg. . s nagy nehezen betaszították az ajtót. 8 9 HUNYADI LÁSZLÓT KIVÉGZIK. hogy nagybátyja gonoszul. A fejet kidobták a palotának Magyarország felé néző és a Vízvár felé eső ablakán. Nagybátyja fejét testével . Megragadták hátulról a németet hajánál fogva. és így tovább.tottak. Volt az­ után ott egy fából készült asztal is. Hogyan nyakazták le viszont Vajdafia Lászlót. Máig is ott a vér nyoma. hogy ura. Már egy órája. Vajdafia László pajzsul használta ezt feje védelmére. Vajdafia László már az isten után kiáltoz segítségért. Hunyadi Lászlóhoz nagy sereggel Nándorfehér­ várra. Vére kifolyt a palota padlójára. Nem tudtak bemenni. amelyet én. s a szobor az egyik kardtól meg is sérült.Ezt hallva a magyar vitézek rögtön az ajtóhoz futottak. Az apród nyomban odafutott az őrség ajtajához. mert féltek tőle nagybátyja halála miatt. György. mert kardja rövid volt. borzasz­ tóan végezte életét. amekkorát csak összegyűjthetett. a fegyverfogásra alkalmasoknak azonban megkegyel­ meztek. De Német László királyt nem eresztették be a várba. hogy mindjárt megöli uramat Ciliéi ispán. Végül is László apródja az ajtón kívül meghallotta. s azonkívül ez a sok csa­ pástól. Meghallotta Német László király Budán.Tudjátok meg . És így tovább. A német idős szolgáit megölték. ki-ki védelmül használta azt. s fejét levágták. De előbb ért oda Szi­ lágyi Mihály unokaöccséhez. . tam sok évvel később.kiáltotta az apród -. Vajdafia László már hátrált. már ki is csorbult. hogy egymással har­ colnak. Ekkor a királyt beeresztették a várba. Nyomban akkora sereget indított. s gyorsan megérkezik Nándorfehérvár alá. Magam is láttam a megsérült szobrot és az asztalt. magam is lát-. Egy augusztusi keddi napon történt. melyekkel a német ellenében életét védte. Tüstént gyorsan rudat hoztak.

hogy mi történt a király és Szilágyi Mihály között. mert el nem kerülöd a halált. Kecskemét mezővárosban harmadszor hozatta ki az oltáriszentséget a templomból. Szilágyi Mihály azonban nem hitt a királynak. Ma­ ga a nevezett Mihály csapatával Kecskemét mezővárosból elment Világosvár­ ra. kísérje el öccsével együtt Budára vezető útján. s másodszor is esküt tett. László hitt neki. Lászlóhoz: Nekem nem tetszik. Ezután Kecske­ mét mezővárosba mentek. A magyar mágnások úgy látták. jó lesz megölni a királyt. nagyon megijedt. Szilágyi megtudva. Miklós vajda volt Magyar­ ország nádorispánja. hanem inkább azt tanácsolta unokaöccsének. A király ott éjszakázott. A király nyomban megijedt. Ezt hallva a király megijedt. . hogy nem bosszulja meg nagybátyja ha­ lálát. El is indultak. csapatával titokban. féltelek. Szegedre jött. Szent Ferenc szerzeteseinél. Lászlónak. hanem gyorsan. s ismét megesküdött. Erre megen­ gedték. s esküt tett a keresztre.Német László király nagyon kérte Hunyadi Lászlót. Szilágyi nem. hogy sohasem bosszulja meg nagybátyja halálát. futva a széles síkságon át. nem pedig a király. . Ezután tanácsot tartottak a magyar mágnások. Hittek neki.Ami­ kor ezt a király megtudta. hogy a királyt megöljék. 10 . sietve Buda felé evezett fel a Dunán. s erősen a királlyal tartott. mert különben a halálért halált fogsz szenvedni. hogy öljük meg a királyt. László unokaöccsét pedig hagyta menni a királlyal. hogy nem bosszulja meg nagybátyja halálát. a nádor ítélkezik. Én téged na­ gyon féltelek. Szilágyi megtiltotta a királynak az átkelést a Duna folyón.Mondta Hunyadi László nagybátyjának: Én hiszek esküjében. kihozatta az oltáriszentséget. öcsém. hogy a király átevezzen a Dunán a hegyen levő titeli várba. mert nagyon okos volt. hogy a nádor már Budán van. .együtt a király tisztességgel eltemettette Nándorfehérváron. hogy te elkíséred a királyt Budára. László és testvére beleegyezett. Ugyanabban az időben a szerém-újlaki nagyúr. Ott a király nem sokat pihent. Reggel tanácsot tartott a király a bírákkal és tanácsosai­ val. Szalánkeménnél azonban így szólt Szilágyi Mihály unokaöccséhez. Szilágyival pedig mindig viszálykodott. hogy nem bosszulja meg nagybátyja halálát. kijelentette. Mert ő választatta meg pártjával Lászlót királynak. mert ő nagy ellen­ ségünk. Mikor meghallotta a rettenetes hírt. Ezt mondta unokaöccsének: A nádor már Budán ül. Hanem öljük meg a királyt. hogy szabad akarattal tett hitet.

a kormányzó fia. hogy idejében távozzék el Budáról. . s kis aranykereszt rejtőzött hajában. hogy ne merészeljék őt elfogni nagybátyja. Zsigmond unokája. A király sietve átevezett Budára. de erősen bezárva találta. a kaput ott is elreteszelve találta. Szaladt ezután a Keresztelő Szent János kapuhoz. A budai bíró. és öccse. de azt is erősen bezárva találta. a mágnások is kamarásaikkal. Ez a bátor férfiú nyomban felemelkedett a földről. Midőn Hunyadi László már második napja tartózkodott szállásán. Vaj­ dafia László szintén. hogy ne hosszabbítsák meg életét. Ezért. ez gyorsan bezárta a kaput. megmondom neked az igazat. minthogy gyors ember volt és erős. Majd a budaiak bakója megtette a kardvágást. Másodszor és harmadszor is sértetlen maradt. mert az irigy Miklós vajda úgy határozott a hozzá hasonlókkal. mint Absolon. szaladt a logodi kapuhoz. Vajdafia tudta már azt. mert ott kimehetett vol­ na az a László.Ő azonban nevetett. hogy ez nem tréfa. Göndör hajú. mert arra gondolt. hogy később viszont nekik maguknak lesz miatta pusztulásuk. hogy mindenki hagyja kíséretét Pesten. hogy László semmiképpen sem kerüli el a halált. mert nem arra esküdött. erre nem felelt. hogy az isten igaz­ ságosságának megsértését nem bosszulja meg. a nádor kihirdette. A nádor nyomban megpa­ rancsolta. Negyedszer a temetőkapuhoz futott. Dénes budai bíró ugyanekkor titkon érte­ sítette őt. és fennhangon mondta: Halljuk magyar törvényünket: hogyha valaki 11 . Először sértetlen maradt. s Vajdafia László legyen őrizet alatt. De volt ott egy bestye harangozó. így is történt. Dénes elfogatta Vaj­ dafia Lászlót. Ám a király jól esküdött. hanem rövidítsék meg. Magyarország nádora ítéleté­ nek nem mondott ellent. mert a budai szállásokat a nádor foglalta le. Szilágyi Mihály. hogy valamennyi budai kaput zárassa be. És így játszották őt ki. Ezután a nádor a királyi felség felhatalmazásával parancsot adott Vajdafia László elfogatására. ki Cseh­ ország királyánál volt. hitét megtartotta. szállás­ adónője ezt mondta neki: Uramnak fia. Jeles férfiú volt. le fog­ nak fejezni. A nádor nyomban megparancsolta a bírónak ki­ rályi felhatalmazással és fejvesztés alatt. A budai bakók megkötözve vitték a Szent György vértanú terére Vajdafia Lászlót. le fogja őt fejeztetni.Mikor közeledtek Pest-Szentfalvához. jóllehet a bíró előbb megmondta neki. Harmadszor futott a szombathelyi kapuhoz. hogy nem bosszulja meg nagybátyja halálát. Vajdafia Mátyás miatt.

elszenvedi a bakó három csapását fejvesztésként, azt szerencséje megszabadí­ totta. - Miklós nádor mondta: Annyi csapást kapjon a bakótól, míg fejét tes­ tétől el nem vágja. - Ennek hallatára Vajdafia László maga vette elő a keresz­ tet hajából, odaadta a bakónak, s a bakó a bíró kezébe. És letérdelve három­ szor Jézust kiáltotta. Az első csapásra leesett a feje. Testét fejével együtt el­ temették a cseribarátok Szent János kolostorában.
12

V. LÁSZLÓT SZILÁGYI MIHÁLY A DUNÁBA FOJTJA.
Ugyanez a Német László király hogyan fejezte be életét; és így tovább.

Szilágyi Mihály mindig szomorkodott magában unokaöccse, Hunyadi László halála miatt, de nem mutatta mások előtt. Még kezében volt Nándorfehérvár. Buzdította a magyar mágnásokat, s abban az ügyben tárgyalt velük, hogy László király ne üljön hiába Budán. Mondta: Minthogy nagy ellenségünk a tatár császár, a király tartson magyar országgyűlést, s őfelsége indítson hadat. - A magyar mágnások csatlakoztak Szilágyi tanácsához. És leveleket írt minden vármegyé­ nek, hogy ki-ki a lehető legjobban készüljön fel a pogányok ellen. Szilágyi Mihály örült, hogy fegyverekkel minden módon felkészülhet a harcra. így tett a király, Német László is. A Duna folyón volt egy átkelőhely, Tüdőrév. A király tábort vert Gubacs mellett Pest alatt és a széles síkságon egészen Tü­ dőrévig. Szilágyi Mihály pedig derék magyar vitézeivel hűségesen őrizte kirá­ lyának révét. Amikor a király a sajkába lépett, Mihály és hívei hirtelen meg­ lepték a királyt. És amidőn a Duna folyó közepén hirtelen elfogták László királyt, nyakára nagy követ kötöttek, s a vízbe merítették. Szilágyi a király kincsét kamarásaival együtt nagy haddal Nándorfehérvárra vitte, s azután be­ járta Rácországot Barancsság tartományig. Ahol csak török tiszteket talált, kifosztotta őket, s nagy zsákmánnyal szerencsésen jött Nándorfehérvárra. Az
13 14 15

a hír is elterjedt, hogy a király Törökországban halt meg. És a magyarok sem­ mit sem féltek a német király halála miatt. És így végezte életét a király, mert a hasonló hasonlít a hasonlókhoz . . . És így tovább.

SZILÁGYI HALÁLÁRÓL. HOGYAN ÉS MILY KESERVESEN VÉGEZTE ÉLETÉT.
Mialatt Szilágyi még a nándorfehérvári bánságot kormányozta, egy nap kapta magát, s kétszáz lovasával sétaképpen Sarnó vára felé lovagolt, mely a rác despota fejedelemé volt. Ugyanakkor a despotát is ott találta Szilágyi Mi­ hály, amint sétaképpen a mezőn vadászott. És foglyul ejtette Szilágyi Mihály a despota fejedelmet s Nándorfehérvárra vitte. Ez a Mihály nagyon kemény ember volt, mert tiszta szittya volt. És hat hónapig őrizte a foglyot, s váltságul Szendrő várát követelte tőle. Maga a despota megígérte, hogy átadja a várat, de felesége, fiai s a bárók ellenezték. A despota látta, hogy nincs mást mit tennie; megalázva magát sokat könyörgött neki, hogy engedje őt Mihály vissza királyságába. Ezt azonban egyáltalán nem akarta Szilágyi. Volt Szilágyinak egy László nevű jegyzője. Ez mindig azt a tanácsot adta urának, Szilágyinak: Uram, semmiképpen se ereszd el őt, mert végül megbánod. Mert nagy úr ő, s bosszút állva megtorolja ezt nagyságodon. Ha elengeded őt, nem kellett volna foglyul ejtened. - Majd rác bárók jöttek Szilágyi Mihályhoz nagy könyörgéssel. Ötvenezer márkát ígértek urukért. Szilágyi Mihály ezt hallva százezer márkát követelt; a despota ezt megígérte. így megegyeztek, s abban állapodtak meg, hogy a despotát elkísérik az ország határára, s ugyanoda hozzák a kincset. László íródeák azonban kitartott előbbi tanácsa mellett, s azt bizonygatta urá­ nak, Szilágyinak, hogy a bárók állhatatlanok, egyáltalán ne bízzék bennük. A despota ezeket a szavakat többször hallotta László szájából; keserű szívvel nagy fájdalmat érzett, s azokat a szavakat szótlanul szívébe véste. És a rác bárók hamarosan elsiettek a kincsért Szendrőhöz, s a határnál megálltak, le­ tették a király váltságdíját, s titkon felállítottak kétszáz jeles vitézt egy rejtek16 17

helyen. Azután megjelentek a rácok urukért, s ezt jelentették Szilágyi Mihály­ nak. És ez mondta jegyzőjének, Lászlónak, hogy menjen velük, s szállítsa el a kincset Nándorfehérvárra. Ez pedig nagyon félt elmenni, de sehogyan sem tud­ ta magát kimenteni. És felkészült néhány lovassal és szállítókkal. És midőn a kijelölt helyhez közeledtek, hirtelen meglepte őket a kétszáz rác lovas. A des­ pota urat a kinccsel és László íródeákot Szendrő várába vitték. Nemsokára a despota jól megebédeltette László íródeákot. Azután megparancsolta a ková­ csoknak, hogy azonnal készítsenek vasból hadarót. Ezt mindennap a szájába nyomták, és sodorták a nyelvét, s így kínos halállal múlt ki a világból. És mondta neki a despota: Régen elengedett volna engem a te urad, s szabad lettem volna, ha te nem adtál volna neki tanácsokat nyelveddel, amely most a szádban szenvedve magad is szenvedsz. Szilágyi Mihály méltatlankodva dúlt-fúlt haragjában. Majd követet küldött megbízottért őszentségéhez, hogy ez hozzon keresztet apostoli felhatalmazás­ sal. És hoztak is, s megjött a pápai követ a legfőbb felhatalmazással a feloldozásra a büntetés és a bűn alól azoknak, akik felkészülnek a háborúra a po­ gányok ellen. És ez a Szilágyi Mihály nagy háborút indított keresztes lovasok­ kal és gyalogosokkal. És benyomult a rácok országába, s megostromolta Szendrő várát, ahol a despota volt. De semmit sem árthatott neki. Mégis megindította hadát az izmaeliták, a törökök császára ellen. De nem volt sok hadinépe, csak huszonnyolcezer embere. A Rigómezőn tábort ütött. A törökök császára kikémlelte, hogy nincs alatta sok hadinép, s tábort ütött ellene. Nagy csatát vívott mindkettő, s a csatában mindkét részen nagy volt a pusztulás. Szilágyi Mihály leesett lováról, s élve került a törökök császárának kezébe. És amidőn később az izmaeliták császára, tanácsosainak javaslatára, azt a tanácsot adta neki, hogy adja át a maga vakságául Nándorfehérvárt a császár kezébe, Szilágyi azt felelte: Ez nekem nem áll módomban, mert a ma­ gyar király nem engedi. - Még próbálta őt rávenni a császár, erősen beszélve neki. Őrizetlenül engedte a császár őt sétálni Konstantinápoly város várában. És kinccsel is sokat kérlelte őt, s országában négy várat ajándékozott neki, csak juttassa kezére Nándorfehérvárt. De ez a férfiú oly tökéletes és állhatatos volt, hogy semmiképpen sem engedett neki, hanem kitartott magában, mert tökéletes szívű és hitében szilárd volt. És így szólt: Halljátok, testvéreim, Krisztus azt mondta: Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. - Az ott levő
18

magyarok is tanácsolták, adja oda Nándorfehérvárt. - Halld, császár. A har­ madik napon kedvező választ adok felségednek. - A császár ezt hallva meg­ örült társaival együtt. - De, lám csak, előbb hadd küldjem el szolgámat Nán­ dorfehérvárra, vajon adja-e vicebánom beleegyezését. - A császár megengedte, hogy a szolga békén eltávozzék, s Szilágyi adhasson a kezébe egy levelet. Szi­ lágyi nyomban levelet írt vicebánjának és Nándorfehérvárnak. Ez volt a levél tartalma: Parancsolom és meghagyom neked, légy készen és felkészülve a harcra, s amikor ötszáz török lép be a város külső kapuján, akkor azokat a latrokat terítsétek a földre, hogy egy se tudjon közülük hírt mondani. Mert bizony tudd meg, én sohasem megyek többé Magyarországra. - Mikor a vice­ bán elolvasta ura levelét, keservesen sírt, és semmit sem árult el a követnek; a levél ugyanis titkos volt, hogy ne tudja meg a török. A vicebán választ írt urának: Bízzék benne nagyságod, hogy úgy lesz, amint akarod. - Csak ezt írta röviden; ezt a választ adta levelében az urának. És amidőn Szilágyi Mihály ezt meglátta, mindjárt a császár kezébe adta. Ez azt elolvasva megértette a választ; nagyon vidám lett az agarénus néppel. És azt kérdi a császár Mihálytól: Hány török katonát küldjünk a vár elfoglalására? - Válaszolta Szilágyi Mihály: Elég lesz ötszáz lovas; azután mi is menjünk velük együtt. - A császár elküldte a mondott lovasokat a híres Nándorfehérvár elfoglalására, s mikor ezek belép­ tek Nándorfehérvárba, a magyarok bátran várták őket ágyúikkal. Mögöttük mindjárt bezárták a kaput, s mindnyájukat egy szálig földre terítették. Mikor Murád, a törökök császára ezt meghallotta, Szilágyit kegyetlen fogsággal tömlöcbe vettette, s szívében annyira felháborodott, hogy beteg lett, mert ez a magyar őt annyira kijátszotta. Harmadnap kihozatta a tömlőéből, fűrészt hozatott, s magát Szilágyit egy cölöphöz köttette. És részenként tízfelé vág­ ták. Ily halállal múlt ki a világból, mert amilyen mértékkel mért, ugyanazzal a mértékkel mérnek vissza neki Német László király haláláért, minthogy sem­ miképpen sem kerüli el senki az isten igazságosságát.
19 20

Mátyás király idejében azonban Szendrő elveszett. mert nagyatyja.Hogyan? . Ajánlotta neki. s engem a legjobban biztosít. s így mondta el neki. Mátyás király már idős volt s hatalmas volt. s azon tépelődött. És a király még jobban megörült. Tállya és Boldogkő mezővárosokat s Borsod vármegyét.Mert neked is az én uram. Naponként sóvárogta a törökök várát. s tégy neki hitet. . A király nagyon megörült. kössön a szendrői vár basájával nagy barátságot. hogy ha esetleg megostromolja Szendrő várát. mégpedig Nagytúr. nemeseknek. Zsigmond király a rác despotától átadatta magyar kézre Szendrőt és Nándor­ fehérvárt. Ezt nagyon fáj­ lalta. hogy ki-ki 21 . . Zsigmond király adott a rác despotának. nem nemeseknek s tiszteiknek. mert Zsigmond király sok várat adott Magyarországon és birtokokat azért a két várért. És hívatta nándorfehérvári tisztjét.MÁTYÁS OSTROMOLNI AKARJA SZENDRŐT.A török tiszt eil mondta: Ha ezeket a magyar király hite alatt írásban nekem ajándékozza. átadod az ő kezére. Mátyás király nagy jóakaród. tüstént sietett a királyhoz. báróknak. . és megtudakolta. a lehető leg­ jobban készüljön fel hadifegyverekkel. .Menj vissza a királyhoz. s az is lesz . s fogadja testvérévé. hogy hogyan bosszulhatná meg. gondosan járjon el. s a királynak ily módon szemtől szembe jelentette. Gondolkodott tehát rajta.A bán. A NÉMETEK BETÖRNEK MAGYARORSZÁGBA. Mátyás király levelet íratott az országlakosoknak. Korvin Mátyás király haláláról és életéről. csakhogy légy hozzá hű. akkor én átadom az ő kezére Szendrő várát. amelyeket nagyatyja.mondta a nándorfehérvári tiszt. És Nagy Simon a királyi felség adománylevelét átadta a török tisztnek.Neked adja Magyarorszá­ gon azokat a várakat és városokat. vagyis a mágná­ soknak. melyik török tiszt kor­ mányozza Szendrő várát. Nagy Simon. s ez nagyon megörült az adománylevélnek. Tokaj. . s erősen kormányozta az ország gyeplőjét. Tiszavarsány.Nagy Simon bán ismét a királyhoz futott. Szendrőt. s hitet tett a török vajdának. . s sietve jöjjön mielőbb ostromolni a várat. nyomban kiállíttatta az adomány­ levelet azokról a birtokokról arany betűkkel. mert ha a török császár a tizenötödik napig meg nem segít.

és a többiek gyorsan megfutottak Bécs felé. Viszont a törökök császára is küldött különféle ajándékokat. Ezt hallva Kor­ vin Mátyás király. Végre később mondja: Ó.Négy sövényt készíttetett a Duna folyónál a várhoz. akkor hirtelen megjelenik egy követ Mátyás királynál. fosztogatják és dúlják a vármegyéket. CSEROSZLÓ. s nagy sereggel a németek ellen küldte egyik szolgáját. kik közeledtek. hajókat is építtetett a Duna vizére. Magyar Balázst. s ez tíz évre békét kötött vele. Meghozták Korvin Mátyásnak is a császárnak mindket­ tejük szerződéséből eredő jókívánságát. Sokszor tettek így a né­ metek az egész kereszténység és a magyarok ellen. amennyi kincset csak fel­ rakhattak tíz tevére. a szívfájdalomtól majdnem félholtan nem tudott szólni. . másokat pedig megkötözve küldött Budára a királyi felséghez. hogy Mátyás király igen nagy és gazdag ajándékokat készíttetett a törökök császárának. 22 MÁTYÁS OSTROMOLJA BÉCSET. mert rövid időn belül útra akarok kelni. A király Budán tartózkodott. sokat a földre terített. mégpedig egy kocsit fénylő színaranyból és egy értékes sátrat és más sokfélét. És amikor megérkezett Szalánkeménbe nagy hadinéppel. És így tovább. és azt mondta a királynak: Már betörtek a németek Magyarországba. s ezt teljes hét évig ostromolta. . Ott volt az a Csupor vajda 23 24 . és gyújtogat­ nak. BÉCS ELFOGLALÁSA. JAKSITH DEMETER. És a királyi felség követei ajándékba vitték Mátyás ki­ rálytól ezeket a pogányok császárának. Ez azok közül. tele különböző ágyúkkal. de az isten segítségével majd rátok viszem a halált. gaz németek! Mily nagy szerencsét s az egész ke­ reszténységnek mekkora hasznát veszejtitek el velem. Ezután a király hirtelen megindult ágyúival s hadával Bécs alá.gyakorolja magát a háborúra. Úgy mondják. Sok báró és vitéz volt vele. Zalát és Somogyot. Miként kötött Mátyás király tíz évre szövetséget a törökök császárával. s tépelődött magában a németek ellen.Visszatért a király ismét Budára.

Csupor nem hízelgett a királynak. nagyon csodálkozott. sátrába dobta. én megvívok vele.Midőn reggel lett. és így szólt: Mit tegyünk vele? Azt tanácsolták a királynak. csak nézték őt. Sok bajt okozott a ma­ gyaroknak. ha élve vezeted elém. név szerint Ali bég. Másnap a német vitéz kijött Bécs falának kapuján. És amidőn jobbjába kapta kardját. ha győzni akarsz. Azt mondta a király: Figyelj ide. A király fájdalommal mondja: Miért ölted meg? Jobb lett volna. így is lett. . király. Erdélyben van.Baranyából csapatával. A rác vitéz. és a király elé. lóháton. katonáim. és a német mind­ járt két részben a földre zuhant. és felki­ áltott: Ki lenne olyan ember. hadd kapjam jobbomba kardomat. hogy a német vitéz már kijött a harcra. Mindjárt meglátjátok az én csodálatos vitézségemet. a királynak sok zsákmányt ajándéko­ zott. Jaksith Deme­ ter: Ha megadod. Jaksith Demeter felkészült vitézeivel a harcra. aki legyőzné ezt a latrot? Mindjárt adnék neki egy várat jövedelmeivel. . amilyen jól csak tudott. 25 . királyom. neki ajándékozta Kórogy várát. Amidőn kockával játszottak a ki­ rályi felség sátrában. szemébe mondta a királynak: Jól gondold meg. . s én őt országomban kegyeltem volna híres vitézsége miatt. A rác vitéz. látva a király elszomorodását a német vitéz miatt.A király teljesítette ígéretét. így szólt katonáihoz: Igaz tanúim. s ezt jelentették a királynak. ez vitéz katona volt. egy csapást tett. Csupor vajda egy bástya ellen háromszor vezetett ostromot. amit mondtál. A király felindult szívében. . A király ezt látva. Majd hátsó részénél fejével együtt Jaksith saját kezével megragadta. hanem mindig szemébe mondta igazát. látva a vitéz vakmerő elbiza­ kodottságát. Jaksith sietett haza csapatával. És mondták Jaksith Demeternek. hol­ nap támadj csapatoddal. Senki sem merte őt bevárni. mert éppen hírlik. s merészen lovagolt. hogy ily nagy tettet vitt véghez a rác vitéz a híres német vitéz felett. társaival lovára pattanva. Csupor gyakran nyert a királlyal szemben.A király. különben hagyjuk az ördögbe! . a magyar mágnásokra nézett. küldjék haza. győz­ zünk. elfoglalta. Ti csak harcoljatok teljes szívvel csapatával. Pedig egészen páncélban volt. és harcban áll ott Kinizsi Pállal.így is tettek. Egy híres német vitéz viszont a magyarokat támadta meg fegyverzetben. így a király ma­ gában mintegy meghasonlott szolgájával.Akkor a király elé állt egy rác vitéz. s másnap már Bécs fala alatt táborozott.A király kezét Jaksith Demeter kezébe tette. . hogy a török.

s felismerte. A török tanácsolta. mert Cseroszló azzal mentegetőzött a király előtt. s előadta a királyi felség üzenetét.A király haragra lobbanva négyezer lovas vitézt küldött nyomban Bécs alá. Nagy kiáltozás támadt a németek között. Ár­ tatlan és derék papokat ugyanazzal a büntetéssel büntettek. Több mint hat órát várt. hogy városukat átadják a királynak. főként rácokat. s a törökkel sétálva a palota másik sarkába ment. Úgy szerette őt a király. Cseroszlót. hogy árulás történt. . A király megörült. hogy pusztítsák őket tűzzel. ha a király . hogy miért is áll ő célpontul az ablakban. És ő belépett mint követ a bécsi urak tanácsházába. Ezt hallva. Elküldte őt a bécsi urakhoz. s vele volt a törökök futára is. s az áruló nagyon megijesztette a bécsi urakat azzal. s fejüknek kegyelmet nyer­ jenek. hogy a király már az ablakban áll. hanem sies­ sen sátrába. hogy mily nagy veszedelemben forgott a király. míg a király el nem foglalja. hogy édes­ testvéréért sem adta volna oda. pontosan adta elő a királynak. név szerint Cseroszló. a cseh vitézt a bécsi tanács­ urak a tanácsházán rávették nagy kincses ajándékokkal. hogy a király megparancsolta. És magyarjai a királyhoz futottak. A király látta. A király a németek bosszújáról beszélgetett a törökkel. jöjjenek a törökök rabolni. hogy nem az ő tanácsából követték el a merényletet. hogy a várost átadják. hogy vezesse ki sátrá­ ból a királyt egy külvárosi palotába. s nagyon a lelkére beszélve mondták: Felséged miért akar bennünket elveszejteni? És így tovább. minthogy a magasságos isten nem akarta halálát. az izmaeliták császárától volt a futár. A júdás Cseroszló gyorsan a város tanácsosaihoz futott. s nem is tudott róla. Cseroszló a polgároktól gyorsan a királyhoz ment. s az apródot a golyók mindjárt széttépték. hogy adják át Bécs városát. s jelentette nekik. És az egész udvart megdöbbentette. De eszébe ötlött. hogy addig adják át Bé­ cset. Erre a bécsiek megígérték. A királyt csupán egy apród kísérte. hogy a királyi felség tábora megfutamodik. ontsák a vért vassal. a bécsi urak megrémültek. Apródját állította oda a király. Cseroszló visszatért a királyhoz. Azután csakhamar megjelent Cseroszló Bécsben. s állítsa az egyik ablakba. Akkor hirtelen az egyik bástyáról egy ágyúval egyenest az ablakra kezdtek lőni. s kérdezősködött a törökök császáráról az áruló Cseroszló által kijelölt ablakban. hogy odajöjje­ nek a bécsi urak a királyhoz. s követet küldtek a királyhoz. azt remélte. hogy ne sétáljon a palotában.Volt a királynak egy másik vitéze is. Közben megjött a királyhoz a török követ.

Mondta ekkor a király: Fogjátok meg ezt a latrot. aki törvényes házasságon kívül született. ULÁSZLÓT KIRÁLLYÁ VÁLASZTJÁK. 26 27 28 KORVIN JÁNOS. Egyszer azonban a király haragra lobbant. . már nem emlékszik rá.És ezt sokszor mondta. s az igazak öröklik a földet. Ezentúl Mátyás király Bécsben kormányozta a németek országának gyep­ lőjét. és gyorsan elébe állott. hogy ő adott nekik tanácsot. És főtisztté a király István kincstárnokot tette. Pettkai Mihály. akkor elvesztek. És így tovább. hogy fiát koro­ názzák meg. továbbá a havasalföldi Bazarád vajda és a nagyon híres szittya vitéz. ami abban a várban volt s az élelemre és a védelemre vonatkozott. A FŐPAPOK* ÉS A FŐURAK ESKÜVEL ÍGÉRIK MÁTYÁSNAK KORVIN JÁNOS TRÓNUTÓDLÁSÁT. és lefejezték Cseroszlót. Még éle­ tében nagyon kérte Mátyás a mágnásokat és a főembereket. Volt szegénynek egy fia. még életé29 . II.esküt tesz. név szerint Korvin János. Ugyanazon a napon Erdélyben megverte a török Ali béget Kinizsi P á l Báthori Istvánnal. És így minden árulót kiirtanak. . a despota és Jaksith csapataival. a cseh latrot. s tisztázták magukat. A király bevonult. Min­ dent. hogy a németeket a polgári jogban megtartja. s vigyétek a város tanácstermébe. a király elhitte ezt. És ők hétszer tettek esküt. nagyon bizalmas viszonyban volt ugyanis a királlyal. hogy a király előtt térdre esve eszközöljön ki kegyelmet fejének. de előbb István kincstárnok elfoglalta a várat.Minthogy már a bécsi polgárok a király előtt ellene vallottak. Egyszer. úgy hagyták. mert Cseroszlő egyszer a király után futott. Mátyás halálakor a magyarok király nélkül voltak. Cseroszlónak gyakran mondták és tanácsolták jó barátai a magyarok közül is. s folyton mondta a magyaroknak: Hogyha a fiamat vonakodtok megkoronázni. De Cseroszló azt mondta: Már régen elfelejtette a király. Azt a Cseroszlót nagyon beártották a királynál. Mátyás király így mind a két császárt legyőzte.

Bementek a királyhoz. vonakodott Báthori István. vagyis István kincstárnok. a misekönyvet. ez oltári szentség. Ezután a fő­ urak.Hogy ezt hallotta. mondta. . hogy Korvin János. a második volt Kinizsi Pál. elsőnek Korvin János keresztapja. hogy király uram. míg élek. e szent Evangélium és a Szent Já­ nosnak szent ereklyéi.És letették ilyen módon az esküt egyenként mindennap. személyében egy püspök. Boldogasszony. . nem akart eljönni Kinizsi Pál Temesvárról. hogy halála után királlyá fogadják fiát. az ötödik Lőrinc herceg a hatodik Both András volt. így köteleztette el Mátyás király őket fiával. Országgyűlést tartott egyszer Korvin János.Ezt hallva. trónjáról felkelt. Korvin Jánost. a második a pécsi. gyűlést tartottak maguk között. Jánossal. országgyűlést tartott a király. Vonakodott már eljönni Korvint királlyá koronázni Tamás ér­ sek.A király mondta: Nem hétszerest. . kit Mátyás ki­ rály tett nagyságossá. Alamizsnás Szent János sír­ jára hozatta Mátyás az oltári szentséget. az arany keresztet. Hogy már a magyarok Mátyás király halála után király nélkül voltak. a főemberek és a főpapok tegyenek hétszeres esküt. és határoztak. az evangéliumot. csak ötszöröst. hogy úgy lesz. Midőn a főurak és a főpapok látták a király szándékát. vonakodott István kincstárnok. És így Magyarország főpapjai egyenként letették az esküt. És így egyetemlegesen esküt tettek egészen az ötödik napig. Úristennek mind sok szentjei. . elfogatott a király által. A gyűlésen a nemesek és nem nemesek azt kiáltozták.ben. Mátyás ezt hallva mondta: Nem hiszek nektek. kit a király választott meg a méltóságra. a királyi felség fia legyen a király. Ezek kivételével mások mind megjelentek. a magyar mágnások mondják: Fiadnak. . említett fiával és a mágnásokkal belépett a Mária Mennybevitele szentélyébe. És elsőnek esküt tett ily módon magyarul: Isten engem úgy segéljen. a negyedik a bácsi volt. a harmadik az egri. És először az esztergomi Tamás két keze egyikét rátette az ol­ tári szentségre s a másikat az evangéliumra. a szerémi. a harmadik Báthori István. akit Mátyás király tett nagy hadinép élére. És így tovább. ki-ki es30 31 3 2 33 . nem akart eljönni Drágffy Bertalan.Tamás esztergomi érsek. Korvin Jánosnak esküt teszünk királyi felséged előtt. a negyedik Drágffy Bertalan. amelyet a régi Lajos király szen­ teltetett fel Mária mennybevitelének tiszteletére. e szent kereszt. hogy János herceget tesszük magyar királlyá. Kor­ vin János kormányozta atyjának székét Budán. ezek a személyek: először az esztergomi érsek. az ötödik napig. s nagy könyörgéssel mondták a királynak. hogy azon fiát megkoronázzák.

A magyarok az 1493. És amikor a bécsi kapun kisietett. meg meri ölni is.küje szerint. Még édes ételünket sem fogyaszthattuk el nyugodtan atyja ide­ jében. terebesi Tárczay és Perényi Imre s más hasonlók. hogy akik Korvin Jánoshoz hűtlenek. lován elnyargalt. mely Korvin Jánosé volt. kettenként gyorsan lementek a vi­ segrádi várból. évét írták. És így másodszor is tartott Korvin János országgyűlést. bocsássátok meg nekem illetlenségemet: a magyar mágnások esküszegéseiről itt először van szó. Báthori István mondta: Bizony nem akarunk fattyúgyereket koronázni. És azok az előbb említettek a királyválasztást a következő gyűlésre halasztották. És a nemes országlakosok viszont mindnyájan őt kiáltozták. esküjük szerint. Nem sokkal azután. hogy sétálni me­ hessen. Ő könyörgött az uraknak. Ezért betegnek tettette magát. Az előbb nevezettek ismét vonakodtak eljönni. És amikor fent a várban ettek és ittak. fosztassanak meg fejüktől. kedves testvé­ reim. mert fejünkön mindig visszafordult a sisak. Azonnal lovakat hoztak Istvánnak és Kinizsi Pálnak. A szerémi szigeten. és így ravasz­ ságával kimenekült. s így költözött el a világból. kedves olvasók. aki el meri árulni természetes urát. Szent Antal hitvalló kolostorában. hogy ő lesz Magyarország királya. És így volt. mert. midőn az üd­ vösség 1492. Báthori István: nagy elmezavarba jutott. és Valkó. . és egyenként rút halállal pusztultak el. Ez volt Mátyás király halála után. Egyszer a fent nevezett mágnásokat Korvin János meghívatta magához. És tiszttartójának Korvin János meghagyta.És gyorsan ellovagoltak. hogy a király testét elvitték Bécsből. s ezek eljöttek. hogy rendeljen kétszáz fegyveres vitézt a várka­ puhoz. ki-ki a maga házába. mert már félt az árulástól. István kincstár­ nokot a bécsiek őrizet alá vették. Ezt megtudta Báthori István. Hogy fel­ szálltak lovaikra. És a várnagy azonnal elrendelte. akkor Korvin János utasítást adott a várnagynak. évben nagy gyűlést tartottak Pest-Szentfalván. És a lator magyar főurak mondták: Ne legyen többé olyan urunk. Akkor természetesen Korvin János erősen bereteszeltette a budai kaput. akitől mindig prüszköl és resz­ ket a májunk. hogy rendezzen la­ komát Visegrádon. és a többi országlakos örült. csapatával együtt Magyarország felé irányította lovát. Itt most már kérlek benneteket. Esküszegő ez a három: Kinizsi Pál: végül néma lett. s így múlt ki a világból. Baranya és Somogy vármegyékben és Szlavóniában lakók s a horvátok és sok mágnás őt kiáltotta 34 35 . egyenként.

engedik.Minthogy Korvin ifjú volt.És így szerzett tőlük. és ez felkészült az útra. és sokan akarták őt és kiáltották: Korvin János legyen a király! . a harmadik Báthori István. amely latrot koldusságából magának Kor­ vinnak az atyja tett nagy úrrá. És Korvin Jánossal tartott a rác despota is.A másik párt a krakkói lengyel Albertet kiáltotta a Fel­ vidéken. mert ez a László az öregségtől már megtörve nem sokáig él. és semmi érettséggel nem bírt. a szegény csatlakozott az esztergomi tanácsához. És Budán szomorúan tépelődött magában Korvin János. hogy nyugodtan. így terebesi Tárczay. a nagyságos Kanizsai György. . tettek meg. Perényi Imre. s neked ítél­ ték örökre a zenggi bánságot. a második Kinizsi Pál.királynak. s ismét visszahozlak Budára a királyságra. És a nagyságos urak esküvel ígérték neked. Ezután a harmadik párt Kázmér fia László cseh királyt kiáltotta ki királynak. . A hízelgés szelíd szavaival kezdte őt rábeszélni. megre­ megett magában. a nagyságos Homonnayak. Ökröt hoztak be királynak.Mikor János herceg ezeket hallotta. és elküldték János herceghez Buda vá­ rába az esztergomi Tamást. kit csatlósságából ugyan­ csak Korvinnak atyja emelt nagyságossá. vagyis akik már hamisan esküvők és es­ küszegők: az esztergomi Tamás.Bárcsak megtartanák az urak esküjüket. mert már senki sem mert neki segítséget nyújtani a hűtlenek ellen. a somogyi Széchy Tamás.Mondogatta az esztergomi: Én mindjárt szerzek tőlük levelet lelkiismeretükre. ki a törökök határán lakott birtokain. vele volt a nagyságos Kesserü Ist­ ván és a pécsi főpap. hogy felkészüljön az útra. és más. Ez a kis párt felül­ múlta amazt a két pártot. hogy nem zaklatnak engem az úton! . a varanói Rozgonyi István és mások. s kiváltképpen Lőrinc herceg. . s átadta Korvin kezébe. A hűtlenek tanácsot tartottak. . hogy atyjának egész kincsével menjen ki Buda várából. hoz­ zájuk hasonlók. békésen távozz. választottak. Egy he­ tet engedtek neki. És ez a lator esztergomi nagyon mentegette magát: Csak fogadd meg tanácsomat. 36 37 . meg a siklósi Both András.

de Korvin János kimúlt a világból. A hercegné pedig gyakran elküldte tiszt­ tartóját. Ez a hír igen erős volt a magyar parasztok között. Azután a királyné hívatta István kincstárnokot és Báthori Istvánt és az esztergomit. Hogy Lajos király anyja. .KORVIN JÁNOS HALÁLA. Kérlek téged. a magyaroktól. hogy ha az isten őket megtartani méltóztatik. Lajost a magyarok minek akarják? . És amikor Kor­ vin János gyermekei már kezdtek lovagolni és futkározni. BRANDENBURGI GYÖRGY ŐRGRÓF FELESÉGÜL VESZI KORVIN JÁNOS ÖZVEGYÉT. meghívta őt ebédre. szintúgy más hívei is. FRANGEPÁN BEATRIXOT. s az ifjak mily egészségben vannak. hogy Korvin János fia érdemli meg a koronát. GYERMEKEINEK KIIRTÁSA. Azután pedig a magyarok folyton emlegették. Ura után maradt felesége. Azt mondták a királynénak: Valóban. Légy nálam holnap is ebéden. tisztelt nagyságos Imre. Török Imrét Budára szükségletért. A királyné meghagyta a gyógyszertár gyógyszerészének. hogy az intéző.Lajos anyja tépelődött magában. . mert mi is nyugtalanko­ dunk. Magyar­ ország királynéja megtudta. valóban igen hatalmasok lesznek. hogy jó mérget készítsen. . És azok a fent mondott hűtlenek. mint uramat.És akkor azt mondja Magyar­ ország királynéja: És fiamat. Török Imre volt Korvin Jánosnál mint intéző vagy tiszttartó. Török Imrével. Korvin Jánost. hogy Kristóf herceg lesz Magyarország királya. amily ügyesen csak tudsz. s hogy a magyar nép igen óhajtja a királyságra. Lajost. hogy ne siess el gyorsan a mi városunkból. . tudja meg királyné őfelségéd. De egyezz meg tisztjével.Imre intéző elment szállására. És a királyné féltette fiát.Török Imre felelte: Oly módon elégítik ki fiadat. hogy s mint él. Különösen Kristóf herceget mondják ilyennek. Török Imre Budán van. a magyar nép is igen gyakran kiáltozta. Török Imre elkezdett me­ sélni a Korvin ifjakról. Budáról. kivált István kincstartó. valamilyen mérgezéstől. társaival együtt azt 38 39 40 . míg élt e világon. s azonfelül megajándékozlak téged. hogy a magyarok ispánjai a gyermek Kristóf hercegről álmodoznak. s ebéd után kérdezgette Imrét Korvin János fiairól és feleségéről.Mondta a királyné: Hallottam és tudom. és gyógyszerésze elkészítette. Kelletlenül adtak ezek tanácsot.

Mondja a királyné: Megteszem. Korvin János ellenségeivel.Teljességgel megteszem. ismét gyorsan ma­ gához hívatta ebédre Imrét. Hogy már el volt látva tanáccsal Kázmér fia Lászlónak felesége. amire biztatsz. s hogy látta a király­ nét nagyon könyörögni és kérni. . s azután majd eljárok felséged megbízatásaiban. . másodiknak a Duna folyóhoz közel fekvő szerémi Cserög várát tartozékaival. mint megszületni hagyni. s megígértette vele.mondták. negyediknek Világosvár várát jövedelmeivel. buzgón el fogsz járni azért a sok birtokért. . . drága uram. én azt mind neked fogom ajándékozni függő­ pecsétes bullás privilégiummal. inkább el kell ezt ke­ rülni.mondja Imre. És a királyné maga nyomban tanácsosaival. hogyan ke­ rülhetjük el. de te is abban. s az ebéd után a királyné hízelgő szavakkal kérlelni kezdte őt. s maga Török Imre írta fel elsőnek a Körösközben levő gyulai várat. s nagyobb leszel Magyarországon. hogy mielőtt elmennének az adományozandó helyre. És azonfelül a királyné többféle kedves hol­ mival együtt adatott Imrének négy poroszkáló lovat s költségeire kétezer már­ kát. hogy amit csak igazgat és kormányoz Török Imre Magyarországon tisztségében. ahány várost csak igazgatsz tisztségedben Magyarországon. .Hogy ezt Imre hallotta. azt mind meg kell ígérni neki örökre fiáról fiára birtokul. nagy pusztulás lesz a magyarok között. és tervemben hűségesen eljársz. mert ha azok emberkorba jutnak. Imre uram.Jól van . Korvin János fiai pajtásaikkal. és könyörögve kérni. azokat a gyermekeket. Azért. s meglátták Imrét. a pecsétes bullát. s a hercegné házánál lováról leszállott. s felnyergelt lovat vittek érte. És amidőn Imre gyorsan Horvátországba érkezett. nagyobb zűrzavar.Imre azt mondja: Nem tudom. . Ezalatt a királyné hívatta Török Imrét. nevelőatyjukhoz futottak. tisztjüket. harmadiknak a Bács vármegyei Sza­ badka várát telkeivel. . abbahagyták a játékot. s átnyújtotta és odaadta a megírt adománylevelet. amire buzdítasz. Ezt az írást átadta a királyné kezébe. de előbb add át nekem a kezembe a függőpecsétes privilegiális levelet. hogy királynéja kérésének jó teljesítője lesz. mint most. mint előbb voltál. hogyan kell őket kiirtani a világból. . megörült szívében. hogy ha el tudnád veszejteni.És hozatott írótáblát. vizsgálják meg az adományok tárgyát. Eljött az ebédre. hogy játszottak a gyermekek. amire buzdítalak. hogyan kell elveszejteni. és átadta neki a kezébe a mérget.Mondja a királyné: Vállald el nekem hitedre és emberségedre titkon az én tervemet. határoztak fiai ellen. Hogyha elvállalod. s felolvastatta. ve­ szejtsd el.

s hogy a magyar országlakosok a zenggi bánságot Both Andrásnak adták. apám. s a lator óvadékkal úrnőjét arra kötelezte. csakhamar betegségbe estek. hogy a leány egészségére alkalmazta a szakácsot. Bejött Magyarországra a hercegné. hogy a leány nemsokára kimúljék a világból. Korvin Jánostól volt egy nagyon szép leánya. mert rájöttek a szakács latorságára. Szegényke már nem tudta hova lehajtani fejét. És én előénekes voltam a parokiális templomban. És a hercegné nem tudta. Korvin János özvegye nem tudta fiai vesztének okát. De keserű volt végül nekik.És mondta: Hoz­ tam. 41 . Török Imré­ nek rendeli Perényi Imrétől szerződés szerint Attya várát. hogy a királyné kívánsága szerint cselekedve. hogy ha Pálóczi nagyságostól neki gyermekei lesznek. uramnak fiai. mit hoztál nekünk? . s vele jóvégre elintézte. A leánynak ezért egy jó szakácsot rendelt. hogy ő még leányával van. megengedte. És úrnője előtt. És ez volt már az 1500. Édes sütemény volt az. Török Imre örült magában. És nemsokára. s két hét alatt eltávoztak a világból Atyjukhoz. a megerősített Lippa várost és Világosvár várát. s társaimmal énekeltem a zsoltárkönyvet nyolc sze­ méllyel. a jövőben talán bosszút állnak rajta. hogy a gyulai várat átengedi úrnőjének. s úgy is tett. A hercegné. . Imrétől megkapta a három falut. s azonfelül neki. hogy neki ötezer márkát fizessen. Gyula várába való érkezése után a hercegné mindjárt elfoglalta Sólymos várát. név szerint Pálóczi Mihály jegyezte el magának. úgy folyt szava Imrének. A lator Imre tiszttartó számvetést csinált úrnőjével. Most már elégedett volt Török Imre. évben. ez viszont leteszi az ötezer márkát. És leányát egy nagy úr. hogy úrnője elmehessen a gyulai várba. mint a méz. Hogy ezt megtudta Lőrinc herceg. És a lator szakács ígéretet tett neki. és nyolc márkát adtak. És Imre gyorsan tüstént ellovagolt Magyarországba mintegy jogos birtokára. Török Imrét magához hívatta. s azt. mely részre lovagoljon. a hercegnének. aki a fogásokat nagyon ügyesen tudja elkészíteni. hogy megy a zenggi bán­ ság elfoglalására.És az ártatlanok mindegyikének adott egy-egy kis dobozt a kezébe. s hogy őt nemessé teszi. És a szakácsnak három falut ígért. A lator Imre arra gondolt.s mondták a szegények: Apám. És azután a le­ ányt nagy tisztességgel temették el a barátoknál. és örültek a gyerekek az ilyen nyalánkságok­ nak. A szakács megugrott. Azt mondta a hercegnének. de epét hordott szívében. nagy haddal felkészült. a királyné ígéretét beteljesedve látta. s kirekesztette úrnőjét törvényes jószágaiból.

És a menyegző gazdag volt. 42 BAKÓCZ TAMÁS ESZTERGOMI ÉRSEK A PÁPAVÁLASZTÁSON.Ezután a hercegné még nagyobb özvegységben maradt. összeesett a verés után. az egészet. évet írták.Cseh László király halála után György őrgróf kiment Magyarországból. György őrgróf. bement László királyhoz Budára. ő pedig. vagyis hívja-e össze csak a mágnásokat. hogy az ő tudtukkal menjen Rómába pápát választani. Tíz évig élt a hercegnével. . hogy ily jósá­ gos urunk van. Végül az a nagy gazember nagy fényűzéssel ivott. kik már fiatalok voltak. A nagy gazember megragadta őt a hajánál fogva. s minden öt arany forintból egyet átengedett Lő­ rinc hercegnek. aki jó bajnoka volt a hitnek. Nem sok napot élt. meg­ tagadta. és hazájába. Nagy fényűzéssel élt ez a jövevény Korvin János birtokából és kincseiből. Levelet küldtek Tamás esztergomi érseknek. Hogy elolvasta a bíbornok levelét. Kincset kezdett ez tőle tudakolni. Kázmér fia László királynak volt egy rokona. játszott. a parasztok iránt mégis nagyon igazságos volt. . Morvaországba tért vissza. És mondták: Mi hálát mondunk. szegényke. hogy tartson-e részgyűlést. Az úrnő természetesen gyenge volt. s a jobbá­ gyoktól az adót behajtatta. s sokat tárgyalt vele. s eltemettük őt a barátoknál tisztes­ séggel. s ennek rendelték feleségül a hercegnét. És szüléssel az őrgróftól nem tudott gyermeket kapni. paráználkodott. amit csak tudott. és nagyon verte. hanem hamarosan kimúlt a világból. Őérette is énekeltem a zsoltárkönyvet tíz iskolás személlyel. És így tovább. hogy menjen a konzisztóriumba pápát választani. s a szegényke megmutattatott mindent. Majd Lőrinc her­ ceg jótállásával az egész gyulai vármegyét megadóztatta magának. s bősége­ sen megvendégeltek. evett. amikor az 1505. És így pusztult ki Mátyás király nemzetsége az esküszegő magyar mágnások által. és meg­ tartotta őket megterhelés nélkül. s az isten kosarában vagyunk. És eltávozott a világból Atyánkhoz. a legfénye­ sebb királyi javakat. Rómában püspök nélkül voltak.

. s mindennap a lehető legjobban kezdett felkészülni a ró­ mai székhez való utazásra. Ta­ más érsek volt már a szenior a királyi felség tanácsában. hogy jelen le­ gyek a pápaválasztáson. hogy a város fel van díszítve. harmadszor csináltatott háromszáz különböző piros színű atlaszselyemből és aranyos bársonyból öltönyt. Mindegyik meg­ szállt a saját házában. A pohárasztalra való kincsét tíz nagy szekérre rakatta fel. Én ezeket saját szememmel lát­ tam. tisztelendő érsek atyánk. feldíszítették a város utcáit és tereit.A magyar mágnások egy lélekkel azt felelték: Jól van ez nekünk. Amikor közel volt a Tiberishez. hogy öltsék magukra. Majd megparancsolta intézőjének. ha a törökök ellen szent keresztet hoznék Rómából attól. Az útra rendelt három hordó bort. negyedszer készíttetett háromszáz személyre fe­ kete bársonyból öltönyt. magyaroknak tisztességére és gyarapodására. s a következő nap bementek a királyhoz gyűlésbe. mint atya ülve köztük. nagyoknak-kicsinyeknek négyféle öltözet ru­ hát készíttetett. Úgy mondják.Mondja az esztergomi: Ezért is akarom én.Ezt hallva az ifjú mág­ nások egyszerre felkiáltottak s mondták: Jól van. . És megjelentek Budán. Temesvárra. És így megparancsolta nekik László király. hogy adja ki először a zöld színű aranyos bársony öltözetet. s egyáltalán ne is legyen másképp. aranyos öltözetekkel s más külön­ féle ékességekkel megrakott tíz aranyos és díszes négyfogatú kocsit. Némelyik ruha csiszolt gyöngyökkel. És így készült fel az útra. és így tovább. Drágakövekkel. hogy az isten kegyelméből Rómában engem óhajtanak. De hát te különben is egyéb címeid közt konstantinápolyi pátriárkának írod magad. hogy egy magyarnak.Mondja az esz­ tergomi. s a harmadikhoz. mert még élt. aki gazdagon öltözve lépett be Rómába. Udvarának. az erdélyi vaj­ dához. Először háromszáz cselédjének zöld színű aranyos bársonyból készíttetett ruhát. . másodszor csináltatott háromszázat fehér tafotaselyemből. aki az új szentséges lesz. búcsúkkal a büntetés és bűn alól? . hogy a török császárnak már jelentették ezt kémei.A király tüstént levelet küldött Lőrinc herceghez. Szepesi Jánoshoz. s bele vol­ tak rakva ágyneműi. köztük ülve előadta ügyét. s a másik nagyságoshoz. Báthori Istvánhoz.És így röviden befejezték gyűlésüket. némelyik drágakövekkel volt elkészítve. Az esztergomi elment főpapságba. jól van. hogy jöjjenek el. Meghallotta Tamás érsek. . azt mondták. Amikor Tamás érsek meg43 . hogy hallották őt Rómába jönni. mert ifjak voltak: Jó lenne-e. mert fontos ügyük van. legfőbb felhatalmazással. A rómaiak csodálkoztak gazdagságának ily pompáján.

de ő szigorúan megparan­ csolta étekhordóinak. Egyszer hoztak neki ajándékba élő halakat. Az esztergomi úr mondja: Menjünk be a konzisztóriumba. Erre meghagyta. és semmit másképpen ne tegyenek. s ezt megmondták Tamás érseknek.És a maga szavazatát mások szavazatához adta le. 44 . hogy mindent piacon vásároljanak a konyhára. És amikor 1514-et írtak. Tamás esztergomi mondta: Akire a sors esik. . és vigyázzanak. si Deus pro nobis. Megtöltötték asztalait. Némelyek azonban azt mondták. főkötője.vagy selyemruhában legyenek. hogy kétszáz pénzverő sem tudná pénzzé verni két évig. Összevesztek ketten. hanem olasz. sok skorpiót találtak a halakban. . s mindnyájan bársony. hogy az esztergomi legyen. kolostoriakat és doktorokat is. a másik szenior. elindult Magyarország felé. hogy eloszthassák maguk közt kincseit. . Tamás kerékgyártó meghívatott főpapokat. A harmadik napra meghívatta a bíbornokokat. hogy Róma összes tereit és utcáit be tudnám vetni. s ő szerzett egy mutétát: Quis. hogy felhatalmazásával a büntetés és bűn alól való feloldozásra búcsúbiztos legyen Magyarországon. s három napra vendégül látta őket. . az legyen közülünk. hogy a magyar legyen a pápa.Bizony te sem leszel. És tizenkét évig volt pápa.Válaszolta Tamás kerékgyártó: Nekem annyi ezüstöm van. . így is lett. György szenior azt akarta.szállt palotájában. György. Kérte a pápától. s csak egy szavazattal volt kevesebb. hogy ő lesz a pápa. mint azelőtt. . Körülbelül tíz asztalt s egy hosszú asztalt díszíttetett fel olasz módra aranyedényekkel és ezüstedényekkel. s mindenkinek legyen meg a szava­ zata a cédulán. akié kevesebb volt. contra nos.Azután mindegyik letette szava­ zatát.Micsoda gazdagságod van neked velem szemben? Annyi pénzem van. És ez tizedik Leó volt. si Deus est nobiscum. és kezdték megszámlálni. s nagy zenész volt.Úgy is lett. megparancsolta szakácsainak. Mikor ezeket ki­ belezték. György szenior nem jelent meg az ebéden. hogy legyenek éberek. ahhoz adta szava­ zatát. Ez Györgyön múlott. Az olaszok nagyon szerették volna őt meg­ mérgezni. pohárnokainak és szakácsainak. hogy mindegyiknek legyen a fején aranyos szalagja. mert az olaszok mind azt akarták. s ez a magyar. Tamás kerékgyártó négy évig tartózkodott Rómában. Erős volt a hír Tamás kerékgyártóról. hogy ő maga legyen a pápa. hogy jöjjenek az ebéd­ re. Nem kímélték egymást. s körülbelül huszonöt aranyozott tállal hordatta fel a fogásokat. ha én nem. De egy közülük. a bíbornokok szeniora. hogy ne más nemzetiségű legyen.

Amikor a szendrői törökök meghallották. hanem veszni hagyta. hogy a követ már jön Ró­ mából Budára. hogy ez a vár a törökök kezére kerüljön: a legnagyobb csapás lesz a széthúzó egész kereszténységre. szép és nagy körmenettel Óbudáról mennyezet alatt vezették be Buda várába. egész Magyarország ujjongott jövetelének. Ahány parókus és kolostori csak volt Buda és Pest városában. mert a pogányok ellen vörös keresztet hozott. himnuszokat és egyházi énekeket énekeltek. ki négyre. más főemberek pedig sok trombitával és dobossal voltak ott. egy hónap múlva mások jöttek.És amidőn megérkezett Magyarország határára. név szerint Török Imrének kezébe. elébe mentek és körülvették. vagy az élelmet és a puskákat szaporította volna benne: semmit.És végül beteljesedett atyám jövendölése. megígérték. Ők mindig atyámnál szálltak meg Kamonc városban. Azután pedig a magyar mágnás urak meghallva. hogy a szendrői vár kulcsát átadják a nándor­ fehérvári bánnak. s kiáltva mondtak neki köszönetet. Atyám előtt panaszkodtak. hogy az agarénus nép a tenge­ ren át elmenekült. térdhajtással imádta őt a kereszttel együtt. hogy bemehessen pátriárkái javadalmába. És hátas lováról ujjaival áldást osztott. hogy építkezéseket végeztetett volna a tetőn. Konstantinápolyba. s ki-ki hazulról vitt élelmet egy hónapra. külön ki nyolc mérföldre. mint az isten képviselőjét tisztelte őt az egész nép. mert ezek hópénz nélkül szolgáltak. . s mondta atyám: Az isten mentsen. ki tíz mérföldre. Azután meghívatta ebédre a mágnásokat. És mindnyájan elő­ készítették már hadifegyverzetüket. ki három­ ra és így tovább. s három napig vendégelte őket. s azon a nagy pénzösszegen várakat és birtokokat vásárolt magának. . De azért minden évben öt megyében behajtatta az adót. Ez a lator azonban sem­ mit sem törődött a híres Nándorfehérvárral. Nagy aranyozott keresztet vittek előtte. És nagy pompával szállt meg budai házában. Félpogány embereit kényszerítette bevonulni Nándorfehérvárra és Szabács várába.

Ez a török a leghíresebb volt Szendrő várában. mert neki. mert György keresztény vitéz megsebezte a törököt. kik fegy­ vert foghatnak kezükben. És kitűzték a párbaj napját. . a vitéznek. Most könnyen be tudunk nyomulni Görögországba. . s megszerezzük Konstantinápoly városát a pátriárkák javadalmára. hogy a keresztény lelkeket feloldozzuk. s nagy panaszt tett előtte. hogy fi­ zesse ki. Elment az esztergomi legátushoz. mást nem kívánok e világon. húshagyókedden. teljesen levágta kardjával jobb kezét. hogy a király ígért nekem adatni a csanádi püspök által kétszáz forintot bajvívásomért a krisztusi hit mellett az izmaelita törökkel. az összes magyarok. név szerint Székely György. s a vitéz nagyon felháborodott. Volt ugyanabban az időben a végeken egy vitéz. Egyformán lándzsákkal rontottak egymásnak. Ádáz párbajt vívott ugyanabban az évben egy törökkel Nándorfehérvár alatt. nemesek.A búcsúbiztos mondja: Jöjj el holnap. és a kardommal levágott jobb kezét bemutattam a királyi felségnek. bárcsak elnyerhetném halálomat a pogányok ellen. Ezután a török felállott a magyarok fe­ lől. lelki szent­ atyám uram. a magyar bárók. s a mi keresztény hitünk igaz volta azonnal bebizonyult. sőt illetlen szavakkal feddett meg engem. De a püspök nem adta meg a kétszáz forintot. ő. s megparancsolta Csáky Miklós csanádi püspöknek. M i mindnyájan egy akarattal va­ gyunk. nem nemesek. György pedig Jézus Krisztus­ nak. A tö­ rök csak Mohamed hitét tartotta igaz hitnek. s a magyar vitézek közül egy sem merte bajvívását elfogadni. s felvarratom és felszentelem neked a skarlát posztóból való vörös szent keresztet. a magyar vitéz pedig a törökök felől. 46 45 . ily gyalázatos szavakat még senki sem mondott. Szűz Mária fiának a hitét vallotta annak.Ezt hallva az érsek így szólt György vitézhez: Vedd a szent keresztet a pápai felhatalma­ zással adott búcsúkkal az izmaeliták ellen. s ezt a cseh királynak Budán bemutatta.A PARASZTHÁBORÚ. A püspök megszidta őt. csak Székely György. Amikor a kitűzött nap már elérkezett.Székely György ezt hallva mondja: Ó. A király kétszáz arany forin­ tot adatott neki. a Nándorfehérvár alatti mezőn kezdi magát mindegyikük lovon gyakorolni. . György vitézt a királyi felség udvarosai elvezették a nevezett püspök szállására. illően üdvözölte őt.

és egyházi szertartással megkapta Szent György kápolnájában a szent keresztet. és ötszáz márka volt nála készpénzben. megörült neki. sokan tódultak hozzá. És az az Ambrus pap és jegyző megadta magának a felhatalmazást megszentelni a népet a szent keresztre. hogy vegyék fel a szent keresztet a büntetés és bűn elengedésével. . Szent György vértanú ünnepén. Székely György tisztességgel megünnepelte s meg­ ülte névünnepét. Amit hallva a szittya magyar nép. és a pénzt elvette. Amint Székely György tá­ borához érkezett. Az esztergomi érsek kinevezte őt. jöjjenek a szent kereszt felvételére. A vezér levelet íratott említett jegyzőjével a királyhoz. és Tamás érsek legátusnak ezt írta: Induljon már el hadával. Azonnal sokaság jött össze. kikiáltatta. Közben talált Székely György egy adószedőt. ez krakkói baccalaureus volt és dühös természetű. igen híres férfiak. Györgyöt. S elment Tiszavarsányba. A szám már hatszázat tett ki. Békés mellett is tábort ütött. szentséges atyaságod. Őt megölte. mert van már tízezer lovasom és háromezer 47 48 . s száz forin­ tot adott neki költségekre. beajánlotta magát. És Pest alatt. és felkerekedett Nagytúrról. megindította a keresztes had­ járatot. háromszáz lovas is. utánam. jöjjenek a szent kereszthez. Szentfalván szállt meg. Ott hasonló módon kikiáltatta a vezér. s ismét kihirdettette.Másnap tíz vitézzel jelent meg. És elment ezután Nagytúrba. s újra kikiáltatta. s ott megszámlálta népét. és Szent György vértanú kápolnája mellett. hogy a büntetés és bűn elengedésével ve­ gyék fel a vörös szent keresztet. És miután felszentelték a tíz vitézt. ebéd után. Tamás érsek Róma szent városából hozott üdvösségünkre s a mennyei korona elnyerésére. ki-ki jöjjön megváltani lelkét bűneitől. Mindjárt háromszáz lo­ vas állt mellé. mert ez végül beteljesedett. hogy jöjjenek felvenni a szent keresztet. amelyet a mi szentséges atyánk. mikor már részeg volt. ott is kikiáltatta. ugyancsak eljött háromszáz lo­ vas és háromszáz gyalogos. s jöttek a szent kereszt felvételére több mint nyolcszázán.Jól jövendölt. évet írtak. Vele volt Ványai Ambrus parókus egy csapattal. És jöttek sokan. A folyó mentén elindult Hegyére . hadvezérré. s a vezér a Szent György vértanú terén lovát táncoltatva hetykélkedett. mikor 1514. Rendelt már Székely György trombitásokat dobosokkal. megváltani lelküket a büntetéstől és a bűntől. Megszámláltak kétezer lovast és háromezer gyalogost. amekkorával csak tud. készen a halálra a szent kereszt mellett. mégis tele minden tudománnyal. Mivel Székely Györgynek nem volt jegy­ zője. Rendelkezett.

De semmiképpen sem akartak ők menni. Most már keljünk fel. Balogh István nevű deák háromszáz gyalogossal. de ezek helytálltak. hogy engem kijátsszatok. A király magyar udvari emberei vádolták a királyt és a legátust. ti kértetek engem. hogy már harmincháromezer ember van. több mint kétezer emberrel. mert már elszoktak a háborúskodástól. Ezután István ispán és a püspök Balogh Istvánra támadt. látva haszontalan tétlenségüket. lovasokkal a gyalogosok. Közben jött egy Lőrinc nevű pap nagy csa­ pattal. . főpapok és más magyar urak. elhallgatott. hogy inkább a szent kereszt ellen akarnak harcolni. A legátus. megfenyítlek benneteket. s jelentkezett hadinépével.Hogy a levelet elvitték Székely Györgynek. hogy hozzak szent keresztet az izmaeliták ellen. . főemberek. mert már húszezer ember volt alatta. hogy ha Székely György nem áll el a szent kereszttől. Kétszer intéztek támadást ellenük. Látta és hallotta Cseh László király. mert ettől már elszoktak. elolvastatta ne­ vezett jegyzőjével. hogy ő is álljon el a háborútól. hogy önkényesen adott az érsek fel­ hatalmazást ilyen latornak. György már a Körös mellett fekvő Gyulához indította el seregét.Amint e szavakat megtudták a bá­ rók. . A gyűlésből levelet küldtek Székely Györgyhöz. Az istenre és a szent keresztre. s én be fogom őt vezetni Konstantinápoly városába. nem vagyok én őrült.Ugyanakkor a fiatal mágnások semmit sem gondoltak azzal. . Úgy találták a számot. Másfelől pedig a magyar mágnás urak akkor titokban nagy sereget gyűjtöttek. És jött egy másik. s levelet írt Székely Györgynek. összejövetelt tartottak. hogy belső háborút támasztottak. mert a mágnások nem akar­ ják. Hogy már megértette a főurak nemakarását a törökök ellen. s a me­ zőn tábort ütött. és menjünk hadvezérem. Báthori István Temesvárról. csak nagy nehezen vették 49 . semmit sem félt az uraktól. akkor ki fogunk téged irtani. A nevezett Balogh Istvánt kétezer emberrel a csanádi szöglettel szemben levő apáti rév elfoglalására küldte. kezébe adták. sőt azt. Az érsek ezt mondta: Ugye. haragra gyulladt: Nem va­ gyok gyerek. meg Csáky Mik­ lós csanádi püspök.gyalogosom. Azután Balogh István elfoglalta az apáti révet a Maros folyónál. pátriárkaságába. s ott harmadszor számlálta meg hadinépét. több mint egy óráig nem bírták a keresztesektől elfoglalni a tábort. s a nemesek mindegyik alispánja felkelt a keresztesek el­ len. Székely György után. hagyja abba a toborzást. hogy a pogányok ellen menjenek. s nagy viadalt vívtak egymás közt.

s te megtagadtad. 50 51 . Majd Székely György így szól a püspök­ höz: Jól jöttél. hogy a püspök. Már sok nép fel­ kelt: nehéz már megszüntetni. énekeltek és örvendeztek. Balogh István elfutott urához. s mindent elmon­ dott. Bár én éretted. Szent Lőrinc vértanú előünnepén. Mert az esztergomi legátus látta az igen nagy széthúzást Magyarországon. Báthori István még ágyban feküdt a szerémi bor bőséges ivásától. s más nemeseket karddal földre teríttetett. s karóra húzták lábával felfelé. Minthogy már tizenkétezer embere volt Gyulánál. Lőrinc rendelte oda. Azután pedig Székely György kikémlelte. hogy a vár nagy lánggal égni kezdett. s nagyon nagy volt vérük folyása.Megparancsolta a gulyásoknak a következő magyar szavakkal: Korpázd meg ezt a bestyét! Mindjárt megragadták a nevezett püspököt. s így a többiek is. Miklós püspök Csanád felé menekült. Ezután az érsek megtudva a keresztesek pusztulását. citeráztak és bodzasipon fu­ rulyáztak. A sok nép a mezőváros házainak cserepeivel gyorsan feltöltötte a vár árkát egészen a tetejéig. egy ingben Temesvárra futott egy nyereg nélküli lovon. Azután.el tőlük. püspök úr. hogy megverték és kifosztották a mágnások és a nemesek. És Ravazdi Pétert keresztre szegeztette fel. hogy mezítláb. ezt káplánja. éj­ szaka. a parasztok közül pedig sokan elmerültek a Maros folyó­ ban. emlékezz rá. így jutott Temesvárra. A királyi felség udvarosai mondták: Előbb kellett volna e pusztulást meggondolnod. Ő megmenekült oly módon. Ezután Nagy­ lak mezővároshoz lovagoltak. hogy minden keresztes menjen haza. A főemberek és a nemesek örültek a zsákmány hasznának. hogy nekem kétszáz márkát adj az én vitézi asztalomra. engem mégis hálátlannak mondtatok. süveg nélkül. megost­ romolta reggel a folyó melletti nagylaki várat a benne levő magyar urak felett. A nap már felkelt. . Székely Györgyhöz. miképpen utasított téged a múltkor a király Budán. Báthori István és a többi nemes nagyon örvendezik. az özvegyekért és az ártatlanokért a pogányok ellen vé­ remet ontottam. De a keresztesek utolérték. név szerint Ravazdi Péterrel együtt. az árvákért. s megkötözve Székely Györgyhöz vitték egy ispánnal. az esti imádság órája után gyorsan megindította seregét Székely György. azonfelül gyalázatos szavakkal szidalmaztál mint latrot. s a várat felgyújtották. kiközösítés átkával kihirdettette. ott tábort ütöttek.

háborút hirdetett. hogy kegyetlen halállal halunk meg. félelmükben megfutamodtak. Lászlónak és fiának halála után nagysá­ godat fogjuk megkoronázni. szenvedő és békés parasztok. semmiképpen se higgyünk neki. a kereszteseket Nagylakról. Báthori István temesvári tiszt ismét sok nemest gyűjtött Székely György népe ellen. Székely György gyorsan megindította seregét. . hogy szabadítsa k i őt övéivel együtt az oroszlán torkából. hogy ne féljen. s ez elolvasta és meg­ értette. mert nagy kétségbeesésben vagyunk. mert én is veled vagyok. DÓZSA KIVÉGZÉSE. Szepesi János erdélyi vajda pedig nem törődött velük. .És saját kezű levelet küldött János erdélyi vajdához.A levélben határidőt írt a 16. .A keresztesek azonban mondták: Nagyságos urunk. . Mindjárt kihirdettette a keresztesek népének. olvasó. Ezt hallva. megindult seregével. az ő levele hite alatt írva. napra. a vajda úr jön a mi védelmünkre. Székely György mondja a kereszteseknek: íme. hogy mivel ők szegény. úgyhogy már nem volt élelmük. ki-ki iparkodjék már haza gyerme­ keihez a tél miatt élelmiszert gyűjteni. s a fegyvereseket és huszárokat rendezte. Székely György ostrom alá vette felettük Temesvár várát.A PARASZTHÁBORÚT LEVERIK. Itt támad a harmadik hitszegés. semmit se féljünk! . jól fogd fel. A temesvári Báthori István. Amikor meglátták a keresz­ tesek csapatait. de azok követték őket egészen Temesvár városáig. s várta. Tizenhat nap előtt. nemeseivel és nem nemeseivel együtt. már az ötödik napra Erdélyből Temesvárnál állott se­ regével János vajda. íme. velük volt a rác nép nagyobb része. s két hónapig. és ló­ húst ettek. kérte őt nagy reménnyel a mindenható isten és az ő Anyja szerelmére. Amikor meghozták a vajda kezébe a levelet. eszedben! Hitére írt levelet Györgynek. És amikor sokasága volt. bezárta őket. Szent Lőrinc ünnepétől Szent Mihály arkangyal ünnepéig ostromolta a nevezett várat. mert Katalin ő.Azaz elasszonyosodott ember.

nagy tűzbe tették.A bírák ellenségei voltak. s ma­ guk elé vezették. s fejére helyezték a koronát. A harmadik nap bírói székbe gyűltek. Hogy látta vesztét Székely György a gonoszok keze által.Vajda uram. Hogy már jól áttüzesedett.A vajda György szavaira nem válaszolt. Györgyöt keményen bilincsekben tartották. a magyar mágnások össze­ gyülekeztek. akkor té­ ged teszünk királlyá. És mondta: Kérlek megígért hitedre. Már Temesvár várából is kitörtek a többi keresztesre. . Amint látta János vajda. És így egy óra alatt felfalták. Mindent békésen elviselt: Ezt szom52 53 . s az említett gulyásokkal felfalatták. akiket fogságban tartottak. hogy legyen nyilvános ítélet arról. . hanem türelmesen elviselte. mint a magyarok egész nemes­ sége. vajon van-e bűnöm vagy nincs. És engedett nekik. Azt mondják. ne ölj meg. s letették egy föld alatti verembe a harmadik napig. semmi sem lesz a ti lelkiismeretetek terhére. így szól: Vajda uram. György fejére helyezték. és sokat kiirtottak. mert állatiasak. többet. Hogy már így György vereségét teljessé tették. hogy még harcoljanak vele. vajda uram. csak test­ véremet ne engedd megölni. s sokat megkötözve ve­ zettek a vajdához. ismét kikáltatta harmadszor hitére. Mezítelenre vetkőztették őt. azaz a hajdúk. és sokat fogsz még tőlük szenvedni. És nagyon ajánlották magukat örökre az ő szolgá­ latába. ahová tudtak.Mondja János vajda: György kegyelmet nyer rokonom. És harmad­ szor szintén. Petrovytt által az én hitem s az ő hite alatt. hogy csak add át nekünk kezünkbe Székely Györgyöt. s ezek vasból egy koronát készítettek. mint én. . . És a hitetlenek megragadták őt. hogy ki-ki menjen haza ennivalót gyűjteni télire. És így különbözőféle beszédekkel könyörögtek. mert jövőre neked sokat szolgálhatok. hogy elpusztítsuk őt kegyetlen halállal. .Odarendeltek fáraókat szénnel és fogókkal. Ezután a gulyások. hogy jó tüzes legyen. És mondta: Vigyetek Budára. vagy tízen körülvették. mert jobb vitéz. Köszönetet mondtak az erdélyi vajdának. Hogy hittek neki. mert nagy romlást tett Magyarorszá­ gon tűzzel és karddal.Azután pedig. hogy még állhatatosak szívükben. s fogók­ kal a tűzből kihúzták. hogy ha Magyarország magszakadásra jut fejedelem nélkül. hogy a keresztes hadvezért elfogták. hogy megszabadította őket az oroszlán torkából. a nemesek elkezdték azokat a szegényeket karddal megsebezni és nyakazni. meg sem mozdult.Mi nem akarjuk. . csak a mi akaratunk legyen kedves nagyságodnál. És másodszor is rá­ tették a szénre. akiknek gyors lovuk volt. futottak. A gyalogosok együvé összegyülekezve a vajdával szemben felálltak.

K i ­ hirdette. hogy amelyik paraszt csak haza akar menni. . Másodszor egy Lőrinc nevű pap kelt fel. Bátor férfiú volt. A parasztok sokaságával rohamot intézett Sólyom vára ellen. Szé­ kely György. vagyis ugyanazzal a mértékkel mért vissza. nemesekkel és nem nemesekkel Lőrinc pap ellen indult. és felvette sok néppel a szent keresztet. s csalfa hittel rászedték. Székely Györggyel együtt. . És Jeromos kántor nagyon könyörgött neki. s nagy pusztítást vitt véghez. s Keresztszeg várát ostromolta. s vért ontva a váradi hívek közt. mondta: Jöjjetek utánam. mert ezek csatlakoztak hozzá. . lefejezték Szent Demeter vértanú napján. Ez a vitéz ka­ tona felkelt. s azután bátyjával. sokat pusztított és zsákmányolt. Bihar mezővárosnál volt hadával.júhoztam mindig a pogányoktól a szent kereszt mellett. másodszor. harcolt.Második Macedóniai György vértanúként csodálták. Lőrinc pap nemsokára táborát ellenük fordí­ totta. mert ez buzgó volt hadifegyverzetben harcolni. És György fejét Szegedre küldték. megütközött velük. hogy a gulyások fogaikkal marcangolták belső részeit. Midőn hallotta. mert békésen szenvedte el. s bevette. Amikor megtudta. a koronázásra a pogányok ellen és a magyarok hitetlenjei ellen. hogy Györgyöt oly kegyetlen halállal kivégez­ ték. akinek ez harma­ dik büntetése volt. hitemre és János vajda hitére meg az országlakosok hitére szabadon hazamehet.És így végezte életét. hogy Tomori Pál csapa­ tával már Váradon van. Lőrinc pap ellen. A vajda úr Tomori Pált küldte utána. És így neki a mérlegén három­ szoros büntetés volt: először a tüzes vaskorona. A szegediek ereklyének te­ kintették a fejet. s íme. megmaradt 54 55 56 . ezután természetesen ő is Bihar mezővároshoz közel ütött tábort. Amint ezt Lőrinc pap látta. hogy ő Biharban van sokasággal. jóslatod már beteljesedett akkor. s Lőrinc pap a saját akaratából csatlakozott hozzá. És szeme láttára testvérét. Azután Sólyom várát ostromolta a hitetlenek ellen. s igen nagy hírű férfiú volt. Megtudva Tomori. mások azonban gúnyolták. Ott a nemeseket és bárókat megfenyítette. mert ezek is sokat megöltek a keresztesek közül. Ezt megtudva. Székely Gergelyt dara­ bokra vágták. Ő is sok talentumot adott nekik. megijedt. Sok hitetlent legyőzött. amikor.Ezt hallva egyesé­ vel. most testvére­ imtől szenvedtem el. Váradról Keresztszegre sietve. mialatt a szent keresz­ tet rajta megszentelték. íme. és egészen Váradig vágta őket. hogy lefejezték. kettesével megugrottak. Azután viszont Pöstyéni Gergely váradi tiszt kelt fel. harmadszor. akik felkeltek ellene. testvéreim. nem sietett ellene. a földön sok holttes­ tet számláltak meg.

A keresztesek vezére futásnak eredt. A szegényeket leverték. hogy Lőrinc papot legyőzték. ezzel ítélték halálra. harma­ dikul egy szerzetest és sok más foglyot. Hogy meghallotta a keresztes nép vesztét. hogy ha a felséges isten segítségével győzel­ met nyerünk. . Megtudták ezt a végeken a vitézek. soha többé nem jelent meg. mindenki megkapja a nemesek birtokát. a keresztesek pedig mind földre terültek. felkészültek a háborúra. Kolozsvárott nyársra húzták. hogy szerzetbe ment. s így vértanúságot nyert. nagy sokasággal a kamonci révnél. s ve­ zessük a vajdához. s az isten testét találták nála. Hogy ezt nemsokára Blaskó nándor­ fehérvári vicebán megtudta. Budára vitte a nevezett bán Nagy Benedeket. taná­ csot tartva maguk között ily módon határoztak: Fogjuk el Lőrinc papot.Amint Tomori Pál megtudta. . éjjel megszökött népéből. Lőrincet levetkőz­ tették. Benedeket természetesen négy részre ha­ sították. nagy máglyát emeltek. A kereszteseket legyőzték. másokat megnyúztak. egy csanádi származású kereskedőt. a magyarok hite. és zsákmányukat elvet­ ték. A keresztesek egy másik hadvezére volt Szerémségben Nagy Benedek. Gyor­ san a keresztesekre támadtak. hogy Lőrinc kevés néppel van. Itt veszett már el. és Havasalföldre jutott. és elvitték az erdélyi vajdához. s így irtották ki őket Térjünk vissza Balogh Istvánra. és Munkács vidékén volt. utána ment faluról falura. másokat pedig megsütöttek.népét bátorította. hogy magunknak kegyelmet nyerhessünk. Mindkét oldalról szemben felálltak és támadtak. Hogy ő így ügyesen elmenekült. s kijelentette. Lőrinc pap Zilahra futott. megindult ellene. olvasóm. a tűznél megsütötték. .És így valóban elfogták. Perlakon elfogta. s azt mondják. s kegyelmet kaptak. akik Nándorfehérvár várában és Szabácsban laktak. Végül a parasztok látták.

Angyal Tamásnak és Bezerédi Ferenc­ nek. miképpen árthatna Bánffy Jakabnak. Volt a király őfelségének egy szakácsmestere. Ezután nem félek tőle. hogy Lajos király az udvari tanácsosok­ kal temesvári ispánságát Bánffy Jakabnak adta. És a helytartó Budán Báthori Ist­ ván volt. Bosnyák Mátyás vett egy nagy csukát.És ebben egyetértően megegyeztek. hogy Bosnyák meghívja Bánffy Jakabot ebédre. név szerint Bosnyák Mátyás. péntekre ebédre. De ott elveszítette Bánffy Jakabot fösvénysége miatt. epét hordott szívében. csütörtökön. s csak hitvány hópénzt adott neki. Midőn Báthori meghallotta. De máshonnan meg­ környékezték őt. Köztünk elterjedt a hír. Bánffy Jakab hálásan fo­ gadta az iránta való szeretetet. Ezek akkor ezt elmondták neki. hogy csak jöjjön el ebédre a logodi kertbe. s azt a pénzt Kolozsvár utcáin és terein szétszórta. ami végül bé is igazolódott. de jól odakötözte. hogy Báthori István Velencéből titkon hozatott mérget. elhelyezte Jakabot jobbjára. először Bosnyák vette . és vitézeit hasonlóképpen. Bánffy azért is hagyta el őt. s azonfelül lelkifiam is volt.Oly szert adok neked. hogy az én javadalmamba ülve fel­ emelkedik. Bosnyák Mátyás meghívatta Bánffyt már másnap. tud­ tára adtam gyanúmat vitéz szolgáinak. Azután meghívta Bosnyák Báthori Istvánt is. hogy elkeveredjék. Kérte. s a kicsinyek örültek neki. hogy mások is ne szenvedjenek halált. Mivel káplán voltam Bánffynál hat hónapig. . Ketten elhatározták.BÁTHORI ISTVÁN NÁDOR MEGMÉRGEZTETI BÁNFFY JAKAB TEMESVÁRI ISPÁNT. s a sáfránba ő egyedül tette bele a mérget. Bánffy igen szégyenkezett ma­ gában. s ezt ispánná választotta. de mivel a nádor négy vendéget hívott magához. azt a nagy csukát. . És így végül ő egyedül beletette a fazékba. hogy ne járja át az egész ételt a méreg ereje. mert megtudta. s gyomrát megtöltötte illatos drága fűszerekkel. hogy üljenek az asztalhoz. Azon gondolkodott. hogy a törökökkel barátságra lépett. amelyet beadhatsz neki vagy ételben. s nagyon őrizték. buzgón kimentette magát. mert nem ajándékozott meg ilyen vitézt. Hogy az asztalra tették az első fogást. vagy italban a szájába. Báthori István közölte ezt a szándékát Bosnyák Mátyással. Ez a Bánffy Jakab Budára érkezett. A vajda ismét nagyon vidám arccal lakmározott vitézeivel Erdélyben.

és egyszers­ mind sok összekötött levelet. hanem kiadta titkárának. mert én már mindjárt meghalok. s tányérjára helyezte. És Verőcére vitték őt. dobd el magad­ tól. Botha István mondta: Uram. . kikapta Menyhért kezéből az aranygyűrűt .Szombathelyen volt szállása Csaplár Istvánnál .ki a tálból a csuka gyomrát. Báthori jegyzője már várta szállá­ sán. s mindjárt jó bort ivott.nagyon boros volt . s Bánffy Jakab szembe megfenyegette őt. Hogy már Jakabot szállására kísérték vitézei . Ezután egy óra múlva Bánffy Jakab ágynak dőlt. s ez megkérdezte. hogy azonnal menjünk ki Budáról.a viasz már rá volt illesztve a papírra -. Minthogy Bánffy kedves volt Bosnyák Mátyás irányában. És mondták: Ez. nem jó. hogy nem kellett volna neked elmenned mulatni Budára. nem szólhattam.Mondja jegyzője. hogy saját kezűén tegye fel a hetedik pecsétet. uram. s nem is tartoz­ tam szólni. ezt láttam. . beleegyezésül arra. hogy napról napra jobban felfúvódott a teste. nem bírt gyónni. Menyhért deák gyorsan elfutott nádor urához. mert az jól tudta az ebéd álnokságát. s egy részt odadobott Bánffy Jakab tányérjára. s Budáról ellovagoltak a Duna folyó mellett fekvő Őrszigetre. hogy Verőce vármegyében behajtsák az adót. átadott neki a kezébe egy nagy vésett aranygyűrűt és viaszt.Mondta a nádor: Jól van. De én nagyon néztem Bosnyák Mátyás álnokságát. és meg­ bénult a nyelve.akkor Menyhért deák. Ez volt októberben. . Úgy megdagadt a szeme. mondván . vajon megnyálazta-e nyelvével. s megparancsolta. Szent András apostol előünnepén. mintha nem lett volna jól megfőzve. M i tanácsoltuk neked.. Mivel én ott álltam. .Amikor ezt meglátta Bánffy Jakab . és mondta: Nagyságos uram. s a pecsétet a viaszra helyezte. Ez belül nagyon veres színű volt. s a beteget ismét a szekérre helyezték. Bosnyák Mátyás azért félt Bánffy Jakabtól. mint valami félbolond vagy dühöngő volt ez a Bosnyák Mátyás. A méreg őt még jobban átjárta. És mikor maga Bánffy ránézett vitézeire. De Bosnyák Mátyás a tányérján a maga részét nem akarta megenni. mert nagy barátságban volt Bosnyák Báthori Istvánnal. a budai ebéd. uram.Vitézei tüs­ tént szekérre tették. . És az ebédet bőségesen befejezték. A beszélgetések közben Bosnyák a tányérján késével középen ketté­ vágta a csuka gyomrát. az én nádor uram kéri nagyságodat.De ő bátran lenyelte. hogy már nem láthatták a szemét. mert látták. mert valami gyalázkodást mon­ dott Bánffy Jakab ellen. nyelvével mindjárt megnyálazta. Hamar ismét lóra kaptak. Menyhért: Igenis. mivel szegény nagyon fecsegő volt.

. És őket. És átkozták őt. Először is utasította szendrői tisztjét. Budán temették el az augusztinusok Szent István kolostorában. ahol a Bánffyak régtől fogva temetkeznek. mint a szén. és megengesztelte sok ajándékkal. mert ismerte a törökök császára a ma­ gyarok állhatatlanságát.De ő azután kérlelte. a törökök nem támadtak. Viszont Blaskó is ajándékozott. .neki: Bizony. És így tovább. Menj tüstént. s ként éreztek kamarásai. akik kormányozzák Nándorfehérvárt uruk. És ez ifjú. és piszkos. milyen a szolgálatuk.És ily módon kezdett Bali bég neki bőven ajándé­ kozni először. 57 . hirtelen meghalva találták meg ágyában. el fogod szenvedni a halált. hogy a teste olyan volt. És Bali bég jelentette a császárnak: Két vicebán van. És sokáig nem háborúskodtak egy­ más közt. mert te tisztességem és em­ berségem ellen gyalázatot mondtál. . bestye. Török Bálint után. Bali basát. És eltemették a sírba Verőcén. pedig ezek havibéresek. de gyors. hogyan tartson barát­ ságot a helyettes magyar vártisztekkel. s tudta. mondta: Nagyságos uram. hogyan járjon el vigyázva. Végül Bánffy kimúlt a világból. és köss barátságot velük. s hogyan foglalta el. főleg Blaskó bánt különféle ajándékok­ kal ajándékozd meg. Nándorfehérvár Itt már kezdetét veszi a császár óvatos mesterkedése. másodszor és harmadszor is különböző ajándékokat. NÁNDORFEHÉRVÁR OSTROMA ÉS ELESTE. De ez a Bosnyák nem sokáig élt. . amennyire tehette.Mondja a császár: Hála istennek. az egyiket Blaskónak s a másikat Morgai Jancsi­ nak hívják. És így tovább. Én azt gondoltam. Ábrahám őséhez. ezenfelül ígérj nekik sok birtokot az országban a te hi­ tedre és az én hitemre. fiatal. én bizony nem. Hogyan vette már ostrom alá a törökök császára várát. s elment atyáinkhoz. s másoktól sem hallottam. hogy Magyarországon urak van­ nak.Amidőn Bosnyák ezt hallotta.

ebédet rendeztek. hanem csak a keresztesektől zsákmányolás útján rabolva kaptam valamit. nagyon szeret és kedvel. a mi országunkban nagy csendességünk van. mint Magyarország királyának. Blázsi uram.És megölelték egymást. Mikor egyik a másikat megölelte. egyedül a császár parancsol. kü­ lönösen Nándorfehérvárra.Egyszer Bali bég Sarnőba hívta csak egyedül Blaskót néhány szóra. a török hízelgő szavakat mondott neki.És mondta Bali bég: Legyen hát! Itt a ke­ zem. Tisztességgel fogadták szolgáival együtt. És a legjobb földet és várakat adja neked a császár fiúról fiúra.Sokat tépelődött magában. s lovaikon korán reggel futkároztak. mert az én uram tudatta velem: én neked uramtól annyi birtokot és várat rendelek. Blaskó nagy panaszba kezdett. . A következő nap felkeltek. a kereszteseket és másokat. hogy a várat megőrzöd a császártól. hogy van már két esztendeje és több.Hogy a titkos üzenetből Blaskó megtudta szomszédja kívánságát. mondja Blaskó. s megkérdezte. hogy nem szolgálnak a közné­ pért s örökségük védelméért. s lepihentek. Mert a magyart jól rá lehet szedni kedveskedő szavakkal és bőséges ajándékokkal. testvérem és barátom.És sok ilyet mondott Bali bég. s vajon őbarátságodnak van-e már birtoka Magyarországon oly hűséges szolgálatáért? Mert a török tudta a magyar vitézek felfogását. Feltéve. . a kezedbe adom. a törökök szokása szerint megcsókolták egymást. hogy lássuk egymást időtöltésül. Én hal­ lottam uramnak azt a tulajdonságát. És Bali bég magához hívta. én Magyaroszágon sokszor gyötörtem a magyarokat. mint ahogyan János vajdát. Bizony. Fogadd meg szavamat. hogy úgy fogsz neki szolgálni. És azonkívül a császár készül rátok fegyverrel támadni. hogy előbb megfontolom magamban. hogy nem kaptak fizetést. pecsét alatt. hogy téged. csak a mi császárunknak fogadd hitedre. miként János erdélyi vajda. . megígérte. . Mondja Blaskó: Ha a császár hitét adja nekem levélben. ismer­ kedésből. vajon jól fizet-e a magyarok királya vitézeinek. mint amennyi volt nálatok Magyarországon valami Lőrinc hercegnek. Midőn több mint három óráig beszélgettek. éppen úgy. . vagy nem. mit adnak neked? Véredet hiába ontod. jó malozsai likőrt ittak. . És mikor egy helyre összejöttek. Minek vesztegeted így idődet hiába? És azután ná­ lunk szabadon élhetsz. hogy elmegy kijelölt és előre megmondott helyre és időben. a szalánkeménieket. .Mondta a török: Itt jól szolgál­ hatna a török császárnak őtestvérséged. vajon jó lesz-e.

hogy Apolló jövendölje meg mindkét követnek az igazságot. mert kém! . akkor esküvel és hízelgő sza­ vakkal: semmi vétketek nem lesz. s futot59 60 58 . hogy örülnek a festett arany betűknek.Ha a császár ostromolni akarja a várat. . s előre megmondja a jövőt. harmadszor szám szerint hét. . megengedte.De Blaskó megvédte. má­ sodszor öt. Sokat ígért neki adni a pecsétes pergamenen pecsétje alatt. hol egy jött. de semmit sem akart teljesíteni. és Blaskó a törökök császárával. Ulisszészt Apolló istenhez a Tindarus szigetéről. most újonnan tá­ madt fel. semmit se habozzon. mert már így volt kicsinálva. hogy a török császár a várat el fogja foglalni. És híre nagyon elterjedt Magyarországon. jöjjön hamar. Blaskó már örült az aranyos levélnek és a különféle ajándékoknak. mint mikor a görögök az Úr megteste­ sülése előtt követségbe küldték Kalkhász püspököt és Agamemnón vitézét.Ezt hallva. hogy ha nem kardotokkal. És maguk a törökök. mondták: Elhoztuk őt. És hoztak vállukon egy mezítelen törököt. vajon bevehetik-e Tróját a görögök vagy nem. és elmentek Szendrő felé. A város néhány öregje mondta: Ó. hűt­ lenségből pártolt a törökhöz. s hogy egészen mezítelenül mutatkozik szemér­ mével. s azt mondták a törökök. hogy ez a szent próféta.Nemsokára Blaskó a törökökhöz pártolt. hogy nektek előre meg­ mondja a jövőt. s a városból futottak a népek a falhoz. Bali basa mindjárt futott örvendező lélek­ kel urához. De a lator kikémlelte a jeles várat. pedig ezt már kicsinálták ők maguk: a császár János vajdával. Éppen úgy volt. És amikor a török igen gyakran eljött a várhoz. hogy búcsúkat lehet nyerni. Ulisszész pedig örült. mert prófétájuk meghagyta. A tizenhatodik napra beeresztem. hogy belépjen. Bali basa elvitte az aranyos levelet s azon­ felül a törökök császárától sok ajándékot. Mondták a várparancsnok szolgái: Öljük meg. . Kalkhász püspök elszomorodott. A császár azonnal rendelkezett. mert a császár tudta már a magyarok módját. És azután Apolló igen nagy hangon ordította és mondta. mily nagy bolondság! . Hogy ezt ketten hallották.Az ördöngös mondja a jövőt. És Blaskó megajándékozta őket. mert látták a törököt belépni a királyi várba. mondván. ha nekem se­ gítséget nem adnának. s jelentette ily módon urának. s íratott fehér pergamenre fénylő arannyal. Má­ sok is jöttek. hogy a tizedik évre a görögök beveszik Tróját. Ez már az ötödik árulás. És beengedte őket Blaskó a szörnyű latorral. Azután mondta a jövőt.A tiszteknek nem volt az. kik behozták a mezítelen prófétát. hogyan tudnák minél gyorsabban birtokukba venni.

És hogy megtudta a nevezett László kancellár. egyedül János vajda nem. 61 62 63 64 . nem volt vele egy nagy úr sem. mint Móré László. Eközben az urak félbolondok voltak. Azután Mária jött udvarhölgyeivel. És azok a királyi tanácsosok. a legjobb hadinéppel. A budai utakon járkált egyedül csapatával. zenéltek és szerelmeskedtek a pad alatt és a kárpit alatt a királyné udvarhölgyeivel. hogy jó lenne nektek. vagyis lelkifia volt. Ezért kétszer tartottak el­ lene gyűlést. A Duna vizéről Óbuda felett szállt partra. hogy ne bocsássák be az ilyen hűtlent. A lator nő a Duna vizén jött meg naszádokon. A temetésen mind ott voltak a magyar mágnások. Esztergom felett állt meg. Ezután Báthori István Temesvárról sok magyar hadinéppel tábort ütött Futaknál . s azonfelül hűtlennek és esküszegőnek nyilvánították Buda várában. s meg akarta tudni tőle. s mert az anatóliai basa a keresztfia. név szerint Mária. És midőn a törökök hallották. Mondta János vajdau No. Kétházy Lu­ kács és más hozzájuk hasonló latrok vezették Budára. s Gután. Azután a szegény király készült az ütközetre a törökök császára ellen. táncoltak. s így hozták Budára. hogy Tamás érsek meghalt. nem engedték a várba belépni. Ezután nem sok nap múlva ostrom alá vették Nán­ dorfehérvárt. de nem lesz nektek. mindjárt eljön oly rettenetes nap. maga is megparancsolta udvari embereinek. míg írták az Úr 1521. . És az ő temetése után jött be Magyarországba egy német leány. mert még féltek tőle. de ő vonakodott eljönni. űrnapja nyolcadán. évét. jaj nektek. s felszabadítaniuk a mondott jeles várat. június hónapban. s halogatták Nándorfe­ hérvár felmentését és védelmét a tizenhatodik napon túl. Ugyanabban az évben halt meg Tamás érsek. Ártándi Pál is. akiket magával hozott Németországból. Azután a királynak menyegzőre kellett készülnie. aki pedig előbb titkára volt és kétszeres komája. Dorottya nagyságos asszonyt. És a budai kaput felhúzták János vajda előtt. Pedig jókor segítséget kellett volna küldeniük a törökök ellen. ha har­ minckét János vajdátok volna. aki már el volt jegyezve Lajos királynak. Várták a főemberek és főpapok János vaj­ dát Erdélyből segítségül. Elébe küldték a pécsi püspököt és néhai Perényi Imre feleségét. mindjárt ostrom alá vétette a török csá­ szár a mondott várat. be akart menni Szálkai László püspökkancellárhoz.tak vissza Törökországba. nem előbb. kizárták őt. Batthyány Ferenc.És nem volt senkijük Nándorfehérvár megvédésére. miért csináltak vele ily csúfságot.

s sok rosszat mondtak neki. . És a szalánkeméniek. Ez a lator papirossal alfelét kitörölte. kell a csá­ szárnak. hogy Báthori István mondta. eb higgye. hogy a segítségért hópénzüket kérjék a királytól. A király Pál kincstárnokhoz. de a királyhoz nem eresztették be őket. . És igen gyakran jöttek futárok Lajos királyhoz. Az egész kereszténység kapuja is fel fog szabadulni.minthogy jó ismerősük voltam. a harmadik Péchy János. de a nép közt ez a hír járta. hogy induljon meg seregével a nevezett vár megmentésére. Már három évvel előbb tudták a nándorfehérvári polgárok és a zimonyiak. pedig kitűnő hadinéppel volt. Azután pedig a latrok kórusban mondták: Eb higgye.. De a Duna folyón túl János vajda sohasem evezett a törökök ellen. őt könnyen megverhetjük.És újra elmentek a királyhoz. Ebben kételkedem. uraim. hanem becstelenség. eljöttek. ő azonban egy énekes fiút sem adott volna valamennyiükért. Ezután a rácok és a ma­ gyarok. hogyan áll a határon Magyarország.És Mária királyné azonnal írt a németeknek Alemanniába. s mindig kértek. . amennyit csak hét tevén elvihettek. és mások. mert ha elragadják Nándorfehérvárt. hogy a törökök császára sok kincset küldött János vajdának. de már késő volt. kik mind naszádosok. nagyságos uram. az egyik volt Kozimor. kik három évvel az ostrom előtt kérték tőle hópénzüket . s szennyét dobta a vitézek arcába.Én mondtam: Ez nem tisztesség. menjünk és rohanjunk Bali bégre. És ezt nem hitték el. mert földijük voltam . mondták: György pap. mint a magyar 65 66 . hogy a törökök császára ostromolni fogja Nándorfehérvárt.De sohasem akarózott neki menni. s mindnyájan ismertek engem azért. És jöttek lándzsások pompás öltözetben. s mondták és kiabálták neki: Uram. Ilyen hír járt ellene. hogy mocskot dob az arcunkba? Ha a magyaroknak nem kell Belgrád. a törökök csá­ szára mindjárt megrémül. s ha ezt az isten segítségével tehetjük. a másik Marcis. az egész ke­ reszténység nagy bajban lesz.Mondják azután. s mint tolmács rác nyelven tolmácsolni szoktam nekik. hogy a törökök császárának nem voltak ilyen emberei a Duna folyón. micsoda dolog az. Hanem inkább ott tartotta udvari embereit és jó vitézeit a budai rossz nők között. Nem tudta a lator. Zászlajukat azonban kikötötték a budai vár kapuja elé. hogy elfoglalják Nándorfehérvárt. hogy írjam meg kérvényüket. . Szent Zsigmond templom prépostjá­ hoz küldte őket. Pedig azt mondhatom. s ellép a vár alól. de semmit sem törődött vele.

Térjünk már vissza a királyhoz. Egy hónap múlva ismét eljöttek Lajos királyhoz.És légy. És így tovább. nagy­ ságos uram. hogy adott száz márkát a konyhájára. A budai bíró Herber Já­ nos volt. s benn elhelyeztette jó ágyúit. s a pestieket épp­ úgy. . a budaiak háromszázat. elhelyeztek a bástyahajón összesen hatszáz embert. És engem meglátott.Hogy én ezt hallottam. A szegény szívesen adott volna nekik. én ma neked a századosságot megadom száz gyalogos élén. Tüstént leesett a földre a két zászló.Gyorsan leszaladtak a naszádosok a hajókhoz a Duna folyóra. de ott többé nem akarták kifeszíteni. és hópénzt kapsz. mint fentebb írtuk: M i többé nem szolgálhatunk a királyi felségnek. hogy ott álltam csodálkozva. s amit mindkét parton rabol­ hattak. A király há­ rom bástyahajót rendelt a Duna folyóra a budaiakkal és pestiekkel. Ez már a vég. György atya. s többé nem jelentek meg. Mondta: Mit tétlenkedsz ott? íme. száznaggyá teszlek. András nagyságos a nagyobb bástyahajóra szállt egy lóval. kész vagyok veled menni egészen a halálba. És azt is megírhatom. Bosnyák Mátyás a főpapoktól és mágnásoktól koldult a királyi felség asztalára. az Úristen legyen veled! . Vé­ gül szívesen fizettek volna bőségesen nekik. s neki az asztalra csak egy fogást készíthettek. . És háromszor kiáltottuk Jézus nevét. tudom. ezt láttam. de nem volt kinek.S a királyi felség két zászlaját kezükben hozták. Megindult a háborúra a törökök császára ellen Nándorfehérvár védelmére. hanem szakácsmestere. s erősen megkötötték a kúthoz. mondtam: Szívesen. Szóltak ugyanolyan módon.királynak. de jövedelmét egészen a mágnások kezelték. s a királyné az ablakon át tekintett le kísérőivel. Hogy a nevezett lator kincstar­ tó az alfelét kitörölte papírral. Megjött Báthori András úr is sok hadinépével. s ugyanolyan módon mondták: Isten veled. leeveztek szegények. ismét az arcukba dobta. . mert én semmiképpen nem tudok ellenni mise nélkül. Báthori Andrást. És a naszádosok lefutottak hajóikhoz. A pestiek háromszáz gyalogost adtak. Kiküldte a király őt. útravalóval. hogy legyen a Duna folyón kapitány. hogy hét alkalom­ mal nem készíthettek neki vacsorát és ebédet. Magyarország! . Magyarország.És így felkészültem. készen szent ruhákkal. És ily módon a naszádosokat megint Pál prépost kincstartóhoz irányították. elrabolták. Különféle néppel gyorsan sietett az útra ha­ dikészület nélkül. s vígan ellovagoltam vele. 67 . A pécsi. A budai gyalogosokat levezették a bástyahajóra.

Megüttette a dobokat. Mondta nekem: Jaj nekünk. Légy itt velem ebéden. Lőrinc herceg. Ezért vonakodtam egyedül hozzátok menni. hol három. György atya. máskülönben nem mert eljönni. hol egy. s küldd hoz­ zám Pál háromszáznagyot mielőbb. igen örült. nemsokára gyorsan sebesen elfutott. s vártuk a királyt. s a többi főemberekhez is. mert a törökök csá­ szára elfoglalta a jeles Nándorfehérvárt. Hogy meghallotta tőlem a kapitány válaszát. ebéd után siess a hajókra. Azután pedig választottak három had68 69 70 . hogy ő ott van szálláson. Most is gyakran támad köztük viszálykodás. .Én pedig eszerint intézkedtem. mert azt mondták. s a hadinép kevesbedik. s Pált gyorsan elküldtem a kapitányhoz. Pál igen derék ember volt és harcias. s megparancsolta. veszekedés. Báthori András kapitány elment a vérhez. kérjük uraságodat. A tíznagyok hozzám jöttek. hogy elnyerje a keresztbúcsút. mert igen gyakran elküldette János vajda után követét. Hogy két napig elmaradt. s bementem Nagy Ágoston polgár házába. ahol megjelent a mi Urunk. s ott megvárja Lajos királyt. a hadinéphez. hogy a király térjen vissza Pécsre. hivatkozással hitükre. hivatkozással hitére. hogy azokat egyedül csak neki mondjam el.Midőn megjöttünk Bátára. Bánffy János és sokan mások a fájdalom szomorúságában nagyon gondolkodtak. János vajda a király után érkezett Mohácshoz. és senki sem segítette meg őket. mondta a ki­ rály: Mit csinálunk már most. csodálkoztunk. mert elfoglalta tőlünk a törökök császára a híres Nándorfehérvárt. Hat óra múlva érkezett vissza a hajókra. Szegény Lajos király már ismerte a mágnások állhatatlanságát. két szolgámmal gyorsan elmentem Báta mezővá­ rosba. . atyánk.Én felkeltem. És én mindent előadtam. és mondták: György úr. Hogy megjött. ámde a vele levő más mágnás urak. ha tehát itt volna. . mert ezen a három napon nem jelent meg kapitány urunk annyi hadinépnél. Jézus Krisztus vé­ re. biztatta a királyt. Ott kikötöttünk. mondván: Vissza is vesszük azoktól a latroktól. Naponként megszökik hol kettő. . Désházi István. s elrendelte. az én uram. És elküldtek bennünket a Duna folyón az erdődi révbe. már hatvanhat napig ostromolta. hogy a zászlókat a három hajón tűzzék ki. menjen el atyaságod Bátára. így Já­ nos vajda eljött. Engem helyettes kapitánnyá ren­ delt. magyaroknak. Hogy engem meglátott. jobb lenne. amit rám bíztak a tíznagyok.Azt a tanácsot adta a király őfelségé­ nek. hogy mindenki legyen készen a harcra. vajda uram.Hallva a vajda. s ismerte a törökök hatalmát.

Bálint ezt megígérte. Sulyok István és Sulyok Balázs. Társnője. öccse. s a bírák úgy találták. évében. Fánchy Orbán özvegye. Ezek jó katonák voltak egész életükben. Dóczy Jánost. Ger­ gely pápa ünnepéig Bingolában őrködött. Ott még a kassai György tartotta a püs­ pökséget. Míg tá­ bort vert a király. s ezenfelül hűtlennek nyilvánították örökre. Akkor még fiatal volt. hogy rokonunkat addig nem bocsátjuk ki kezünkből. És sátrát szétszedték. hogy védelmül a határon legyenek. hogy megöljék.Azután János vajda hatalma alá menekült Erdélybe. megrettentek. a tömeg támadást intézett sátra ellen. felnyergelve. s amit csak megragadhattak. Az a két lator rokona. egymás közt viszálykodtak és vá­ daskodtak. s mindegyik hazalovagolt télre. Ezt hallva. Urának. inkább áruba fektették hópénzüket. Szegény Lajos király két hónapig időzött ott. ki később elfoglalta az esztergomi érsekséget. s elmenekült Magyarországból. aki végül jó lutherána lett. Gyorsan felugrott Bedeviájára. Bálint­ nak elfogatása után Debrecenben halt meg. Dóczy János és Somi Gáspár a hópénzen összeszedtek sok hordó bort a marhapiacon. Márton püspök és hitvalló ünnepén. hogy az Török Bá­ lint bűne. hogy kinek a hibája. . Az a két lator hamisan szolgált. És volt neki egy lova. s őt gyorsan elrejtették. hogy hol van. Egy egész évig nem lehetett hallani. És így tovább. János vajda Szerem-Újlakra ment hadinépével. s én vele hat hónapig. zsákmányuk lett. Felosztották maguk közt a hópénzeket négy részre. s két év múlva kegyelmet eszközölt ki neki Mária királyné a királytól és az országlakosoktól. míg Lajos király negyven­ ezer márkát le nem tesz. Két lator vett jó szerémi bort. Ezután menjünk a királyhoz. Ez volt az Úr 1521. Bedevia nevű. s Boldogságos Szűz Mária megtisztulásának ünnepé71 72 73 74 75 . s rendesen kitöltötték hópénzes idejüket. Lajos király megindult Pécsre. Bánffy Jakabot és Bánffy Zsigmondot. Hogy már tele voltak a szomorúság fájdalmával. s a latornőt elvette. azt mondták a királynak. hogy Nándorfehérvár elve­ szett. Egész örökségét lefoglalta Báthori István nádor. Bánffy Zsigmond pedig Füzegyen csapatával Szent Márton ünnepétől egészen Gergely pápa ünnepéig. október havában. egészen télig. de el kellett vennie feleségül egy német udvarhölgyet. s ott temették el a barátoknál. Somi Gáspárt. Kezükhöz adott két­ ezer márkát.vezért. És törvényszéket hívtak össze. Lajos királlyal voltak a magyar főemberek és papok. Arról beszéltek. míg Mohácson voltak mindnyájan. a latornő kitartott mellette. Jakab helyesen kivette magát közülük.

hogy a császár ígéretét tisztjei nem telje­ sítették. aki bízik a törökben. hogy János vajda legyen kormányzó. ökörszarvakat tettetek rá. így vádolta a főpapokat Pécsett. ami az isten ellen volt. hogy Bali basa van vele szemben a környéken. láttam volna. Lőrinc herceg semmit sem törődött birtoka megsegítésével. aki jó tanácsot adott volna. ezt még jobban meglátod a végén! . Egy vitézem volt. Nagy fájdalmában búsulni kezdett. Bárdi István. Azt mond­ ják. hamar visszafutott Szerem-Újlakra.És hadával mindjárt átment Pétervárad elfoglalá­ sára. amilyenek ti is vagytok. s ezt nem akarta neki adni. és ellovagolt Erdélybe.Ő pedig nem sokáig időzött ott. ti gonoszok. amelynek. és őt nagy ravaszsággal kivégeztettétek egy olyan lator segítségével. . már nagyon sokat gondolkodott. János vajdával volt rokona. . és az összes szentek ellen. én megtaláltam volna az ilyen férfiút. És te. s ti nem akartátok.-És hagyták az egész Szerémszigetet hajó és véde­ lem nélkül. két hónap múl/a ellovagolt Erdélybe. miképpen kormá­ nyozza országát. A vajda csak SzerémÚjlak várát kérte tőle. s kígyófarkam volt. s ő tartaná Magyarország gyeplőjét és kormányát. a király tenyerével ezt arcul is ütötte. s ti őket kivertétek. lábamra ökörlábat. Egyedül én kiáltottam. s mondta magában: Átkozott az az ember.Tomori Pál végezte ki ugyanis az említett Bárdi Istvánt. hanem 77 7 8 76 . atyám idejében voltak vitézei az én fejem koronája alatt. hogy így szólt: Ó. s felvettem volna vitézi viselkedést.így tett szemrehányásokat. fő­ leg a varga Szálkai Lászlóra.Hogy ezt hallottam. míg gyermek voltam. Látta. mondtam magamban: No bizony. vidám lélekkel szolgált nekem. inkább elvittelek volna Temesvárra vagy Nán­ dorfehérvárra a végekre.Azonfelül engem bolonddá tettetek minden évben húshagyókor. mivel szegény már elérte a férfikort. Újlakon sétáltak beszélgetve: Lőrinc hercegnek ez a bir­ toka mind az enyém lesz. de mikor hallotta. Ha lett volna egy köztetek. Homonnay Ferenc. . János vajda Szerem-Újlakon volt. s lovagi erényétől félt az agarénus nép. Bornemisza János vén agg eb. a kalmár kassai Györgyre. mindig azt tanácsol­ tátok. gonoszok! . . Lám. most hallom.re fellovagolt Budára. fejemre Lucifer-fejet helyeztetek. s orrom mindig olyan volt. aki igen sokszor hozott nekem török foglyokat Budára nagy diadallal. Magyarországgal törődött vol­ na. hogy nincs nekem szükségem hadinépre a törökök ellen. Megharagudott a püspökökre. miképpen vesztettétek el Magyarországot. s Lőrinc herceg megajándékozta őt tizenhat hordó borral. mint a gólyáé.

s ezt mondta: Hol a te hited s megígért emberséged. el fog veszni Magyarország. egy gyönyörű mezőre érkezett. A császár vizsgálódni kezdett. s sok földet hányatott rájuk. a jó tarto­ mányt. Pedig féltette urát. Végül a törökök császára megdorgálta Blaskót Bali basával. ezt a szép vidéket? Szeretnél-e itt lakni? . és azért. Török Bálintot a királytól s az országla­ kosoktól a hűtlenség miatt. ami szükséges csak kellett. kiment a várból. elárulják a gonoszság szabadosságáért.csak hallgatott nagy fösvénysége miatt.Gyorsan egy gödröt ásatott a császár a földbe. és nagyon hozzáfogott kiostromlásához. Jobban szeretik az izmaeliták hitét. s az isten méltán bünteti így általuk a keresztényeket. mint a magukét. Morgai Jancsival a rác tartományba. Barancsságba. Jól tudta ugyanis. s élve mindkettőt belevettette a verembe. Amidőn a valach Blaskó társával. az özvegyeket és az ártatlanokat. hogyan foglalta el a törökök csá­ szára. hogy ne legyek esküszegő. a mai napig is ott laknak. hogy örökösen ott lakhass a jó földön. Mivel a valach Blaskó már megszánta az árvákat. elhelyezte. s Mária meglátogatásának előünnepén érkezett a vár alá. bárcsak. 79 . mert hitüket felcserélik a mohemedán hittel. az Úr 1521. hogy a nekem járó napot elhalasztottad? No de én eltekintek hálátlanságodtól. azt mondta: Látod. s megvádolta őt nagy szemrehányással az ő szokásuk sze­ rint.A császár mint jótevő ellátta övéit Nándorfehérvárban élelemmel. el­ adják ajándékokért. Már ostromoltatta. amelyen ígéretet tett Blaskó a török császárnak. amit csak neked ajándékozni ígértem. Térjünk már vissza Nándorfehérvárhoz. császár uram! . hogy a vár feladásával majd Török Bálintot vádol­ ják.Az így szólt: Ó. hogy amikor Cseh Lászlót királlyá ko­ ronázták. mert kiostromolták őt Szerém-Újlak várából. És Keresztelő Já­ nos fővételének előünnepén vonult be a császár. évében. És így tovább. És hatvan napon túl tolódott ki a tizenhatodik nap. megadom neked. így van jól. Balázs. .

a szegedi János testvér: György uram.Én mond­ tam: Azt hiszem. mondtam neki: Bizony. mivel téged jól is ismer. ahol ő lakott. amint haladtam. mint Tomori Pál. Amikor beléptem Esztergomban a kolostorba. megengedte neki a kilépést. atya. hogy nincs oly személyük a lelki és testi pásztorkodásra. és jóban is van veled. siess a kertbe. Rögtön követet küld­ tek a magyarok a szentségeshez ajándékokkal s leveleikben megírt könyörgé­ sekkel. És Osvald Bernáld fia.És átvettem a budaiak kérését. Megkérdezte. .TOMORI PÁL FERENCES BARÁT PÁPAI FELMENTÉSSEL BÁCSI ÉRSEK LESZ. Mondja már a szerzetes. ott ült a vár­ kapu közt. akkor a vén Bornemisza János. Hogy ezt hallották. amelyet a kezemben látsz. s fogadja el a bácsi érsekséget tartományaival. elolvasván és megértvén a magyarok kívánságát cédulái­ kon. Mondtam: Tomori Pálhoz jöttem. Én pedig készültem Esztergomba menni. Hogy meglátott engem. egyáltalán semmit sem tehetek hitem ellen pápai felmentés nélkül. Hogy ezt hallottam. s hozzám jött. akkor kapált a hüvelyesek vetésére. mert nekünk nem tetszik.És mondja: Kérlek téged. s megjelentem nála. azok esztergomi kolos­ torába. . s én már fogadalmas vagyok. . Én tisztelettel át­ adtam neki a budaiak kérését. hogy kapába öltözzem. Azok a mágnások könyörögtek neki. ha már híjával vannak az alázatos és példa­ adó főpapnak. uraságod . ott találod őt imád­ kozva.És amidőn be­ léptem a barátok kertjébe. . mert ő már ismeri rossza­ ságukat. kérdezték a testvérek. hogy világi ruhában járok. . a vén Bornemisza írását.Szívesen. Én mondtam: Esztergomba. írott bullái vannak. s tanácsolta nekem. Ezután az a Tomori Pál belépett a Bernard-szerzetbe. És a szentséges. add át neki ezt az írást. Pál már kifelé tart a kolostorból. mindjárt előadták Lajos királynak. hogy jöjjön ki a kolostorból. FERHÁT BASÁT MEGVERIK A MAGYAROK. kihez jöttem. nyomban eldobta a kapát a kezéből. Tomori Pál: De már elfoglalta Szálkai László. hálás lélekkel átvette. Hogy már felkészülve elindultam Buda várából. csak elvinné az isten közülünk. hová megyek. És nekem szemrehányást tett. s ő nagyon önmegtartóztató volt gyermeksége óta. csak bízza rám ura­ ságod.

Ez az 1522. mindenszentek ünnepén vonult be Tomori a bácsi érsek­ ségbe. megjelentek a törökök. hiszen a pápa felmentett téged? . s egy külön parancs. de csak annak a négy vitéznek a nevét emlegették. szefencsés volt az a sereg. A király átadta neki az oldó és kötő levelet. mert kémjük rosszul jelentett. És elhozta Buda-Pestre. név szerint Bosith Radics. sétaképpen. s ahol ő csak jelen volt. kormány nélkül van. Miután a tavaszon elérkezett Szent György vértanú ünnepe. a királyi felség káplánjai.És amidőn különféle beszél­ getések közben ezalatt róla is szó esett. azonnal elküldte Tomorihoz Esztergomba Bor­ nemisza Jánost. aki csak méltán megérdemli a halált az isteni igazság szerint. Nem sok nap múlva közben megjött a követ Rómából a szentségestől. egy rác. A törökök leveré80 . nagy gazdag felszereléssel. mert mi. míg vitézi. nemes származású szolgája. Markó diák. Bodó Ferenc. Tudom. hogy atyaságod lesz a bácsi érsek. boldogta­ lanok voltak. És ott előadtam. elküldött engem ismét Budára. . s üdvözletét küldi. megverték azt az egész török csapatot. évben. Ellenben Pál atya mondta: György atya. kezében volt a felmentő bulla búcsúkkal. már mind tudjuk. s egészen haláláig ez volt a neve. Hogy Lajos király meglátta. világi ruhában volt. s ez halála után megjelent egyik jó ba­ rátjának álmában. Bárdi István. ugye olvastad.is rövid időn belül kolostoron kívül lesz. hogy egy sem me­ nekült el. És Cseribasának nevezték el őt a magyarok. Amidőn ezt meghal­ lotta Bánffy Jakab. igen szerencsés volt. így a lenyakazásnak. Az 1522. Már régen pápai felmen­ tésért küldtek a magyarok. És megkérdezte a barátja: Miért égsz ily borzasztóan a tüzes lángban. Volt Lajos királynak egy igen derék. felakasztásnak és a megégetésnek hatalmát. és ő királyi felsége a tanácsosok egyakaratával. így hát elkárhoztam. s tüzes lángokban égett. mert Tomori azelőtt hűségesen szolgált neki az erdélyi Fogaras várában. négyszáz lóval. s azt mondják. hogy Pál testvér egészséges. évben volt. csak úgy vé­ letlenül. de azért ez min­ dig az ő szolgálatában volt. s Péterváradot mindjárt átvette Fekete Mihály kezéből. hogy amelyik csatában ő ott volt. hogy egyszer pápa atyánk felmentést adott egy vitéznek. ahol ő nem volt jelen. vagyis a büntetésnek.De az isten nem egyezett bele. hogy Szerémország elhagyva. Cseribasa ott volt. hanem mindnyájan foglyul estek. Szent Pé­ ter apostol kolostorába. főemberek. Bárdi István. Ez ugyanis azt mondta nekik.

mert betegnek tettette magát. mint a császár személye. hogy azonnal készüljön fel vitézeivel. mert ők igazak. nagy fájdalomban volt. maga Cseribasa. a negyediket a pécsi püspök hadna­ gyához. s amikor megjelent a végeken. nagy gazdag felszereléssel küldték őket ide. Én bizony visszaszerzem és visszaveszem azt a zsákmányt a magyaroktól. . . hadd lássam! . ahol volt a törökök csatája a magyarokkal. Vannak a lovasokból szám szerint ezerötszázán.És amidőn Tomori Pál ezt hal­ lotta. tengerentúli törökök jöttek csatára. uram. a rácot megajándékozta és visszaküldte. Az ő hadnagya Kis Ferenc volt. vagyis a császár veje volt. Ezalatt a császárnál volt Ferhát basa. félni kell odamen­ ni. és Száva-Szent-Demeter mezőváros mellé ér­ keztek. s ez a törökök császárának is tudomására jutott. az egyi­ ket elküldte Bánffy Jakabhoz Borohra. mert gonosz farkasok vannak ott. . ügyes vitézeket és jókat. És mondta Mehmed bégnek: Készülj fel. Midőn Bali basa ezt meghallotta. vo­ nakodott elmenni. bírta a császár leányát házassági kö­ telékben. a harmadikat elküldte Bosith Radicshoz. hogy a magyarok oly nagy nyereséggel győztek a törökökön. . az ötödiket Bodó Ferenchez. semmit sem adtak rá a törökök határain. Keresztjáró hétfőn volt a csata. Azután Mehmed bég mindjárt küldött egy rácot Tomori Pálhoz. És akkor már Bali basa eltávozott a világból testvéreihez. Ha vesztek. helyébe állították Mehmed béget Szendrőben és Nándorfehérváron.Ferhát ezt hallva szidni kezdte a nevezett basát: Jöjj velem. Új. s amikor a Száván túl eveztek. Mindjárt öt levelet írt.séből zsákmányuk igen nagy volt. hogy háromnapos áldomást tartottak. hadinépét mégis elküldte a harcra a pogányok ellen. s a császártól kért ötszáz lovast. Jól felkészült.És mondta Mehmed bég: Valóban. úgy­ annyira. A számban hatodik. a másodikat elküldte Bárdi Istvánhoz. és mutasd meg azokat a farkasokat. kezdett parancsolgatni a végeken. s császári felhatalmazását adta Ferhát számára. sohase legyen emberségem vagy be­ csületem császári felséged előtt. Ez a török nagyon panaszkodott. Hogy azt a Ferhátot gőgös pompával meg­ jelenni látták. s jöjj velem Szerem mezejére. s hogy készüljön fel a magyarok elleni háborúra a lehető legjobban. a pécsi hadinépé 81 .A császár megörült Ferhát szavainak. s felfalják a törököket. és maga is fényesen felkészült a csatára a végeken levő ötszáz lovasával. Megérkeztek a Szávához. mert a mindenha­ tó isten megint nagy nyereséget juttat nekik.Nyomban haragra lobbant Mehmed bég is. ott a síkon tábort ütöttek. hogy parancsnokoljon.

lásd már. s igaz hírt hozok nagyságodnak. mert Pál vajda Tomori Pál neve alatt harcolt. mindjárt gyorsan ismét visszalovagolt seregéhez. s hálát adtak az . mit teszel! . Hogy már egy hét elmúlt. s nagy lett a pusztulás közöttük. Utánuk futott lován. s kettőt közülük elfo­ gott. mint a keresztények. Hogy ezt észrevette Mehmed bég. hogy a magyarok megtudták. te elasszonyosodott lator? Régen megrémítettek téged. fejükön mitrával. uraim. s már gyakran voltak had­ menetekben az izmaeliták ellen. A szegények ugyanis bíztak saját magukban. elküldték a legkiválóbb vitézt. szólt Mehmed bég Ferhátnak: Már. az egyiket szereti. és táborukba vitt. nyomban meglátta a keresztények csapatát. mert csata nélkül szégyellnék a császár tekintete elé menni. s amint széttekintett. . Ezek mindent elmondtak a vitézek előtt. Végül a török legyőzte őket. hogy ő az. És amikor megindult a keresztények hada. a végén még meg is ajándékozták ezeket. úgyhogy. és nagy ütközetet vívott Pál vajda az agarénusokkal. mert már hit alatt voltak. Mindkét részről támadtak. és sokat földre terítettek. Azután. És a keresztényeket ott mind a földre terítették. az agarénusok lovasok. Pál alatt háromszáz gyalogos volt. odarohant. megjöttek a farkasok. egy sem jött el megmondani a hírt. Felszaladt egy nagy hegyre. mondta Ferhát úrnak: Ha nagyságodnak ez az akarata. És amikor Ferhát eljött a tá­ borból öt mérföldnyire. s összes társai. Bodó Ferencet csapatával.Mehmed bég azonnal lóra ült. mint az angyalok. én fel­ keresem őket. mint mondják.Egy vajda. Mivelhogy. És amikor már szemtől szemben felálltak. És az élve maradt főbbeket megkö­ tözték. díszesen és gazdagon. akiket nekem említettél. szólt Ferhát basa Mehmed bégnek: Hol vannak azok a farkasok. nagy diadalt ültek. Az isten segítségével a ma­ gyarok győztek. ezek gyalogosok. és szívükben bátor férfiak voltak. Pál egy szőlő árnyékában rejtőzött el az említett gya­ logosokkal.Hogy tetszik-e nekem? Ha nem tetszett volna. s nap mint nap csuklyában járt. Ezek a magyarok egy éjjel visszahúzódtak Magyarország felé. uram. mert sokkal többen voltak. olyanok voltak. miután kolostorból ment a háborúba. De hát meg van írva: Nem lehet két úrnak szolgálni. az alsóbbrendűeket elpusztították. . és a másikat megveti. most azonban ne félj! . ékesen.Hogy meghallgatta Mehmed az őt szidalmazót. sohasem volt szerencsés ez a semmirekellő. nem is jöttem volna ide. És ezek velük lovagoltak.Dréghi Ferenc.

Már napról napra közeledett a törökök császára a szerémi tartományhoz. És e kettős küz­ delemben senkinek sem lett hírneve. Ez a győzelem ugyanabban az évben. s kitették a veszedelemnek az annyira szépséges Magyarországot. hol van. nagyon szegény volt. Benedek parókus. hanem csak hódoltassák meg a népet és a várakat. meghagyta és megparancsolta a törökök főembereinek. Egy török a basa elé állt. évet írták.istennek. Csak várat foglaltatott el erőszakkal.A basa megijedt. Ez a csata ősszel volt. jelentették a nándorfehérvári basának. De a magyar mágnások semmit sem törődtek ezzel. amit csak összeszedett. de Ferhát nem jelent meg. a Duna folyó mellett mindkét part népes. szerdán. Karom város még tele volt. Nándorfehérvárba A farkasoktól való félelmében megbetegedett. maga is szegény. 82 A MOHÁCSI CSATA. senki sem tudja. és a másik. hogy a császár veje elkószált. Az adószedők ezek voltak: Serédi Gáspár. szabadon bejött a magyarok országába. és így ment házába. Az isten házát már megadóztatták. Sok várból elmentek. 1522-ben volt. ami­ kor az 1526. merre jár. és elszedték a kereszteket. s mondja: Uram. a budai adószedő. ki-ki csak magáért harcolt. azután már mindenki le volt igázva. s megtalálták négy nap múlva Szomjazva és éhezve elvezették. parancsnok senki sem volt. Mehmed bég mindjárt Ferhát után indult a törökökkel. s hon­ nan jön elő. mind fel­ etette az egyháziakkal. Szalánkemén városban még laktak. de a templom kincséből nagyságos lett. a tömjénezőket és másokat. és 83 . mindenszentek nyolcadán. . Látta ezt az ellenség. Szalánkeméntől egészen Budáig az egyes városok is. vagy megjöttek. hogy tüzet ne vesse­ nek. mert egy szőlő árnyéka alatt hallgatózik és fekszik. s nyolcadnapra kimúlt a világból. Mehmed bég idejekorán befutott Nándorfehérvárba. nem tudom. Hogy ezt meghallot­ ták a törökök. Szerémsziget még ép volt. a kelyheket. Ezután jött a törökök császára hatszázezer emberrel Magyarországba. a többiek vagy elvesztek. hogy Ferhátot rászedték a magyarok.

kivéve az egy János vajdát. nem döföd. Hogy látta a király. őt felhizlalta. a király széttörette darabokra ezüsttányérjait. a Szent Zsigmond templom papjainak mezővárosait.György pécsi püspök hallotta ezeket a szavakat. Szent­ gergelyt. falvait kifosztotta csapatával. azonfelül megölte Bos­ nyák Jakabot. És a ki­ rályi felség saját kezű aláírását nagy ravaszsággal szerezték meg. őt bolondnak mondta. Ezek miatt az okok miatt fejezték le. Attyát. Már ezután a királyi felség vitézei és udvari emberei szétosz­ tották a kereszteket és a kelyheket a budai rossz nőknek.üresen hagyták. s a rablott holmit egy papnak adta. Újlakot. aki híres vitéz volt. akik nem voltak hozzáértők a harcra. Szadát. hogy egyformán hét vármegyének szólnak. így fizették az elasszonyosodott katonákat. hogy szabadon a törökök kezébe adták a várakat. Szentdemetert. mivel már senkitől sem félt. A felső levelet adta a királyi felség kezébe. mint Zimonyt. Kelpént. és így tette rá kezét: A király őfelsége megbíza84 85 . Lajos ki­ rály kedvesen fogadta őt. Salavárt Budánál örökségi joggal. Borohot. Bercazzót és másokat. úgyhogy a törökök császára nem bírta megtölteni a várakat török tisztekkel. aki elolvasott hármat. s a Cseribasa ba­ rátot mindig bosszantotta.És mindjárt kiment a püspök a királyi felség palotájából. Mondta neki: Az én orromhoz bi­ zony. hogyha valakinek az orrához kellene döfni. mert udvari embere volt Lajos királynak. hogy tegye le a csuklyát. Rachiát. hogy azonnal fejét vegyék a királyi felség tudta nélkül. Bánmonostort. ha lehet. Csereget. Azt mondta ő a királynak: Király uram. Bárdi Istvánt. Szalánkemént. s ezért íratott jegy­ zőjével. Kirabolt ugyanis kolostorokat. Csodálatos dolog volt és hallatlan. . És bejött Magyarországba Bakytt Pál anyjával és testvéreivel. Oláh Miklóssal levelet álnoksággal Cseribasa barátnak a királyi felség parancsaként. s neki adományozott egy várat. Erdődöt. megdézsmálta Lőrinc herceg redneki borait. s mondta neki. el­ foglaltak tizenhat várat. gúnyolódott vele. Baricsot. Valkóvárt. s a királyné nagyon szerette őt szerencsés vitézkedése miatt. és kimérette márkára felbecsülve. így megszámláltuk a szerémi szigeten a várakat. Mivel a király sietett vadászatra Nyékre. A király azt mondta. Péterváradot. azt hét levél között alul tartotta Miklós írnok a ke­ zében. akinek én ne döfném az orrához. kifosztotta Lőrinc herceg jószágait. a Bárdi István elleni álnok levelet nem olvasta el. . mi­ velhogy Magyarország kancellárja is volt. már lefejezték Péterváradon gonosztet­ tei miatt. Ily szavai miatt neheztelt rá a püspök. te lator. nincs oly nagy. hogy ad neki egy cseh kardot.

hogy az esztergomi Szálkai László a szakállánál fogva vitette Kristóf grófot Csepel szigetére. de a király nem akarta. Hogy már megtudták. és tábort ütött. A királyné Budán maradt. s készíttetett hidat a Dráva folyón. hogy Jakabot megmérgezték. nagyon szomorkodtak. És velük volt Antal dok­ tor. aki az ezüstedé­ nyek beszedője volt az isten házából. Hogy meghallotta. Mikor a király megérkezett Bátához. hetenként kétszer mossátok meg őket. a király s a királyné. és nem tudtak előlem megugrani. hogy mi ez. Nyolc naszádosa volt a szegény királynak a Duna folyón. Batthyány Ferenc. Ilyen vitéz vagyok én. s hogy neki kell vezetnie. Azután a törökök császára napról napra mindinkább közeledik Buda felé. más nem. És udvari emberei azt mondták: Uram. Móré László. nem lett volna lenyakazva. Ő szegény csodálkozott. Mondta a királynak az a lator.És Péterváradra vitték. kardommal szereztem mindig ágyas nőt a gulyásoktól. de ezek tudatlanok voltak. tiszta gyónást végzett. Azután leszállt Mohácsnál. És a hajókra ágyúkat rendelt a király őfelsége. Ő is a háborúba akart lovagolni a királlyal. de ez már akkor semmit sem használt. s éjszaka Péterváradról Futakra ment.tása. 86 87 88 8 9 9 0 . hogy Lajos király és a királyné meg ne tudják. Ott Bárdi Istvánt reggel a szállásán ágy­ ban fogták el. s nagy buzgósággal vette magához az oltáriszentséget.Ennyire eltompította az isten az eszét. Csak mondták neki: A királyi felség foglya vagy. ha tudtak volna róla. kik értettek hozzá. hogy a vitézt lefejezték. . Pálóczi csanádi.És így adták át Tomori Pál kezébe. Pál egri püspök és Móré Fülöp pécsi. pedig olykor tizenketten voltak. s hogy János erdélyi vajda száműzetésben van. . És ez felkészült Bárdi István ellen. mind­ ketten. mesterek nélkül.Mondta: Jól fog­ lalkozzatok a kutyácskákkal. Perényi Péter Szepesi György Széchy Ta­ más és a Cseribasa s az esztergomi varga László kancellár. hogy amikor én diák voltam és az iskola rektora. Csak a varga érsek buzdította. bátran jött a Száva folyón át. prédikátor. megkaptam. Perényi Ferenc váradi. s aznap mindjárt lefejez­ tették. király uram. még arra sem. Vele volt Báthori István. . nekünk pedig mi a teendőnk itt Budán? . mert őt nagyon szerették. És a király kiment Budáról csak az esztergomi varga vitézzel. mert már híjával voltak a derék vitézeknek. Azután pedig a magyar királyt senki sem buzdította. hogy szükséges tanulnia a hadindítást.

s én ilyen rendelkezéseket határoztam volna el. esedezett. s mindig a sze­ gény magyarok győztek. Mária fián. s nincs hozzá hasonló. bármit ajándékul adtak török őseink és én is Mohamed prófétánk tisz­ teletére. hogy tisztelnünk kell őt. mit mondott a törökök császára: Bosszút akarok állni Jézus nagy prófétáért. csak pénzt küldjenek. mondta: Bizony. Ott állt Korlát Péter a király előtt a sátorban. . Mohács mezején több mint egy hónapig feküdt mind a két fél. hanem ő lesz Magyarország örököse. mert a királyné már küldött Budáról hadinépért Németországba. Azután pedig csalárd levelet írtak Ferdinándhoz. mert félnie kell tőle valamennyiünknek.Dóczy J á n o s 91 92 .Hogy ezt hallották a főemberek. külön tábort ütött egymással szemközt. mert látom. hogy nem szükséges ne­ kik jönniük. De már biztosabban haladok.íme. név szerint Bosith Radics.És szóltak a királyhoz ismét: Ne kételkedjék. mi pedig kevesen va­ gyunk . hogy a törökök császárának nagy hadai vannak. aki fegyvert foghat. a török császár és Lajos király. ezért. hogy a magyarok megadóztatták temp­ lomaikat. . Ez ifjú volt. próféta. már ellenségükké tették és maguk ellen állították istenüket. mert a magasságos isten már nekünk adta ezt a győzelmet. nyomban megölt vol­ na engem az egész török nép. mert elég hadinépünk van. mint bárányt vitték a mészárszékre. ne jöjjön az az áruló. s jön már az emberek sokasága És a nádor úr is küldött parancsleveleket valamennyi vármegyé­ hez. mert győzelmet nyerek a magyarok felett. Ő ki van zárva társaságunkból. felséged. és a többi nemesek hasonlóan. . vigyá­ zatlan és gyakorlatlan a harcra. mire kértek. menjünk feljebb Buda felé. ne menjen felséged. mit kértek. hogy keljenek fel a parasztok személy szerint. akit Krisztusnak mondanak. hűtlenségi íté­ lete miatt. Mondja Lajos király: Nem tudjátok. és kérte a királyi felségtől Trencsén várát minden birtokával. mondták: Bizony.Hogy a törökök császára hallotta.Mondták a mágnások: Felséges király. Mondta Lajos király: Azonnal János vajda után! Jöjjön. kit istennek és embernek hisznek és vallanak. . mert eset­ leg nem más. És már mindkét fél. rácul ezeket a szavakat mondta: Mivel kevesen vagyunk. ne ingadozzék. Mohamed prófétánk megparancsolta nekünk. . ezen nem kell csodálkozni. felséges király. jöjjön. a királyi felségnek is. mert a törökök már fogynak. menj feljebb Buda felé. mert óvatos volt a harcban.És az a rác hasonló módon beszélt. . De természete­ sen a harcban naponként gyakorolták a magyarok a haditudományt. Bi­ zony.De Lőrinc herceg mondta: Király uram. Jézus Krisztust. mert igen nagy sértést követtek el a magyarok Jézuson.

s János vajda Debrecenben volt számos hadinéppel. Két káplánja a csatában esett el. s megfogva belevezette a Kisduna folyóba. Bodó Fe­ renc sok törököt elpusztított. mert azok a lator udvari emberei inkább rosszra tanítot­ ták. borzasztó jelet láttam róla: mikor felült pej lovára. Kálmán vértanú napján. diakovári. hogy a császárnak sok hada van. amire jött. Tomori Pál. És az én káplán­ társaim valami jó újságot tudakoltak tőlem. amit én gyakran láttam. s egész nap mind­ ketten nagy küzdelmet vívtak.és Pál egri püspök tudta. mit jóra. Másnap támadtak. mindig belerészege­ dett a borba és az evésbe. de később vonakodtak Lajos királyhoz menni Mohács mezejére. ők ketten azzal az ürüggyel. Szepesi György. És ő. mint meg van írva. hanem tegye. idejében visszatértem Budára. és még sokan pusztultak el. Ily látomást láttam. hogy harcoljon a törökök ellen. Én mondtam nekik: Nemde Mária királyné bordélyházzá tette a várat udvarhölgyeivel. főkép­ pen magyar vitézekkel. szerdán. pécsi. hogy annyi keresztény lelket levágnak és lekaszabolnak. És a német hadinép sohasem jelent meg. hogy jöjjön Magyarország kirá­ lyának segítségére. hogy hadinépért mennek. mert itt az ideje. mert rosszalkodott a földön. s elhozzák azt a királyhoz védelmül. mégpedig a váradi. el is jöttek. . őt fogta. amint kérdezősködtem felőle. mindjárt meg­ dorgálta őt. váci. csanádi. Paksi. János vajda titkon megüzente a császárnak. s nagy szomorúsággal ágynak esett. Becskei János. hogy lelkemből megértettem és láttam a magyarok sok jogtalanságát és hűtlenségét. eles­ tek ezek: Drágffy János. És mindkét fél felkészült a harcra. hogy rosszul cselekedett. esztergomi. vajon az én uram. s hamarosan meg­ ütköznek. akkor háta mögött kétszarvú fekete kecske ült lován. s rossz és parázna életet élt szegény.És mondta nekem: György uram. s hogy ezt János vajda meghallotta. rút halállal egy mocsár­ ban elmerült lovával. János vajdát igen sokszor kérték. hogy ne sokat pihenjen. Nagy Máté és Gyön­ gyösi Tamás. és elme­ rítette. Hét főpap veszett el a háborúban. bácsi. A törökök legyőzték a magyarokat. a püspök megmenekült-e a háborúból. és gyilkos volt. Széchy Tamás. És ez a derék vitéz magában elkeseredett. Ugyanaz a Lajos király gyermekkorától fogva mindig gyakorolta a lányok­ kal való feslettségét. mondják. a mágnásokból pedig. ne halogassa. Én pedig. 93 94 . Perényi Ferenc váradi püspök ka­ marása elmondta.

mert a törökök a magyarokat mind földre terítették. éjfél felé.Felkeltünk Zsigmond deák­ kal. A budai utcákon és tereken a németek égő fáklyákkal a kezükben sok fekete ládikát és szekrényt vittek ki karjukon a városból Lógod felé. nem bírt belépni a kapun. Megkérdezték azokat a németeket. A TÖRÖKÖK BEVONULNAK BUDÁRA. Ennek a lakása az esztergomi érsek háza mellett volt. mások pedig a hajókra. s ketten beszélgettek egymás közt. És velük mentek mind a budai németek. Amint észrevette. hogy valami újságot megtudakoljunk tőle. hogy bevárja kincstárnokát a városból. Láttuk nagyságos Thurzó Eleket. Felszaladt a palotához. már vecsernye után volt. de csaknem félőrülten. s nem szólt senkinek semmit. amint ezt mi ketten láttuk az ablak­ ból. Akkor. ez rossz jel. Másnap.én a városban az esztergomi úrnál Zsig­ mond deákkal aludtam László érsek kincstára mellett . Azután Mária királyné Buda várából ötven lovassal ellovagolt a logodi kapun udvarhölgyeivel. És Thurzó a királynéval volt. mondtam: Testvérek. mondta: Keljetek fel. Amint láttuk. és a kincsekkel teli ládikákat hordták. mert féltek a magyaroktól.MENEKÜLÉS BUDÁRÓL. Mindegyik égő fáklyát tartott a kezében. mert Thurzó úr mindig víg volt. Lógódon megállt a királyné. És a budai magyarok csodálkoztak. ugyan mi ez. gyorsan meg­ érkezett a királyné egyik német szolgája a háborúból. Mohács mezején az ütközet szerdán volt. le a Duna folyóhoz. káplánok a budai kapun kívül vártuk azt az embert. de nem jött. hogy kifosztják őket. hogy már fellángolt a hajnal. csütörtökön. keljetek fel. Azután pedig a magyarok meg sem mozdultak. sokat elraboltak tőlük. most pedig rosszkedvű. s vállukon vitték Thurzó kincsét nem egészen reggel hat óráig.. Több mint háromszáz lovassal és gyalo­ gossal együtt vonult ki. Mi. akik fő latrok voltak. de ezek semmit sem válaszol­ tak. ahogy lehetett. útra keltek Bécs felé. . azalatt István pohár­ nok ébren volt. mert ők még nem tudták. leküldték a budai hegyről cserépedényekben jól elzárva a drága holmikat és kincset a logodi völgybe. Hogy már rárakták a lovakra és a sok kocsira. míg aludtunk . paripán sietve elrohant a királynétól a vár­ ból lehajtott fővel. mert otthon lakó nép vol95 96 . Amikor ezt megtudták azok.

mások eltemették őket a föld alá a törököktől való félelmükben. ki cseh. ki lóháton. ahová tudott. magyaroknak! Micsoda gonosz korba jutottunk. vakok. az ilyenek ott maradtak Budán. jaj nekünk. s elszállítottuk Pozsonyba. aki elbeszélte nekem ezt. És háromszáz török elkezdte gyújtogatni Buda városát. És bement a császár Budára! s ott székelt ráérve tizenhat napig.tak.Egyes szegény asszonyok az árokban földet szórtak rájuk. . felkerekedett Buda felé vízen és szárazon. mindenki saját érdekében útra készült. vajon fel kell-e gyújtania a várat. . És az özvegyek eldobták csecsemőiket a vízbe. s ezért csak a magyar nyelvet tudták. aki tudott menni. Azután tanácsot tartott tanácsosai­ val arról. s mondták: Jaj. Budán maradtak a szegé­ nyek. mikor egyszer vacsorázott. s így lovagolt békében haza. nem tudom. A budai és pesti néptömeg messiásként várta János vajdát védel­ me miatt. És a budaiak és a pestiek János vajdában bíztak. a csecsemőikre. A neve neki Antal volt. kik tudtak beszélni: Édesanyám. És mikor a királyi felség káplán­ jai hallották a magyarok ekkora romlását. és a császár ezenfelül megajándékozta őt tíz arannyal. hogy senki nincs. ki lengyel. És így tovább. Akiknek nem volt hamarjában lovuk vagy kocsijuk. megragadtuk Alamizsnás Jánost ur­ nájával. 97 . hogy legyen emlékezetül minden népnek. a keresztény hadinép. hogy itt volt a törökök császára. tüstént hajóra vittük. vagy nem. ki gyalog. Mai napig ott fekszik És a törökök császára tábort ütött Kelenföldön. hogy ne hallják csecsemőik sírását. ki német. egészen az ütközet nyolcad­ napjáig csapatosan jöttek.És volt a császárnak egy tűzgyújtogatőja. Hogy ezt megtudták a budaiak és a pestiek. aki közvetítő volt a magyarok és törökök közt. Volt egy kereskedő Budán. van-e még valami ellenség vele szemben a magyarok között. ki magyar. És így egyenként nagy keserűséggel hányódtak az úton jajveszékelve. hülyék. És mond­ ták. s ő kegyelmet eszközölt ki a keresztényeknek a csá­ szártól. sánták. de nem volt nekik megígérve János vajda. Ezután hidat készített a császár a Duna folyón. ne temess el engem. s kérdezték: Hol van János erdélyi vajda? A csata után tábort ütött a törökök császára Mohács mezején. s még vá­ rakozott. hogy legyen rá gondja. És már a menekülők pénteken és szombaton. gyorsan elfutott. és a vár békén maradjon főhelye miatt. Konstantinápolyba. igazán nem sírok. Tanácsosai mondták: Nem. Amint megtudta a törökök császára. az istentől-e vagy az ördögtől. így a magyar asszonyok keserűséggel siratták gyermekeiket. neki megparancsolta. Ő pedig a Tisza folyónál tétlenül időzött. de Buda városát fel kell.

Ez megjelent nála Tokajban. főleg Lippa tájáról. És az a Jován cár a rácok sokaságával gyorsan ellovagolt a Tisza folyón át. alázatosan. parókus volt Miskolc mezővárosban. azonfelül mesélték róla. s mondta. térdét meghajtva és hízelgő szavakkal kezdte magát ajánlani. SZERÉMI GYÖRGY A VAJDA KÁPLÁNJA LESZ. mint új prófétához.És csatlakozott mint szolga János vajdához. hogy a Fekete ember sokaságot gyűjt. ott fogok állni. láttam Vitéz Kállay Jánost. mentek hozzá a kassai polgárok. hogy rendesen fog szolgálni neki letett hite szerint. hogy jöjjön hozzá. s hogy a rácok hozzá mint új szenthez tódulnak. míg ugyanazt az 1526. kik megmaradtak a császár mohácsi csatájából. én is elindultam János vajdához. Azután már János vajda megtudta. név szerint Jován cár. évet írták. a magyarok őt Fekete embernek nevezték. Én Kassán voltam. hogy a törökök császára hazalovagolt. hogy csodákat tesz tetszése szerint. akkor láttam Dóczy Jánost. s ugyanabban az időben Bécsbe futottak. magához véve csak tíz vitézt. s megparancsolta neki. amelyek az isten sorsára ott maradtak. ki mielőtt püspök lehetett újra a paraszti nemből. hogy én legyek. Mikor a vajda úr hallotta. láttam Bebek 98 99 100 101 . . hogy bárhol akarja nagy­ ságod. Akkor pedig János vajda Tokaj mezővá­ rosban volt. így bocsátotta el őt. Mivel megparancsolta. láttam Perényi Pétert. Én pedig hallva. TOKAJI GYŰLÉS. láttam György budai prépostot. Amikor belépett a vajda úrhoz. Bács vármegye el­ hagyott földjére. s én is velük. asztag és marhák.JOVÁN CÁR SZAPOLYAI JÁNOS SZOLGÁLATÁBA LÉP. Török­ országból sok rác futott hozzá. Ma­ gyarország fele romokban hever. Ezután János vajda úr megajándékozta őt lovakkal és költséggel és más holmival. hogy lovagoljon a Tisza folyón túlra. A vajda úr szíves lélekkel fogadta ajánlkozását. s hogy gyorsan gyűlést tart a kassaiakkal. kérte. mert Bács megyében még sok élelem van faluszerte. felkelt Erdély felől. Nagyon járta a hír. vagyis Báthori István és Tamás váci püspök-kancellár. És ami­ kor siettünk Tokaj felé. őszintén tett esküt a vajda úr kezébe. hogy János vajda Tokajon székel. hogy menjenek hozzá. hogy egy rác ember.

hogyan találták meg. hogy ismét menjek vissza kápolnájához. vagyis janicsárok puskáikkal lőve elpusztították.Én természete­ sen igazán előadtam neki. láttam Homonnay Ferencet. Közben Bosith Radics küldött neki egy élő törököt minden felszerelésé­ vel. házának tornácán sétálva. térdet hajtva.És amikor meglátott Dóczy János úr. ajánlani kezdett neki káp­ lánságára. s miképpen ölték meg a császár török gyalo­ gosai. Kassáról ide nagyságodhoz. . s én is az enyémet adtam. És amikor meglátott engem. Bátornyírből. Borzasztó volt ez.Úgy van.Ferencet. s egy török turbánban egy olyan nagy kígyófejet. . de Lajos király megparancsolta nekem. hogy mindenki készüljön fel Buda felé menni. . .És beszélgetés közben kérdezgetni kezdte. To­ kajba. és így a gyalogosok.Vele voltam két hétig. ujjával jelt adott nekem. láttam a főurak közt a nagy meghasonlást. és a tevék kezdtek megijedni tőle. s a királyné megírta. hogy miképpen távozott el Mária királyné Budáról. miképpen jöttem el Budáról. Pest várme­ gyéből. Budáról Kassára. a kietlen erdőségen át Bécs felé. hogy a kígyó fejének hossza kéttenyeremnyi volt. És úgy hatá­ rozták. s én elébe járultam. s két társam a királyi felséggel a mai nap is ott van Mohács mezején. s sok mágnás urat láttam. és a vajda úr kezét nyújtotta nekem. de a vajda úr semmiképpen sem akarta. visszatér­ tem ismét Budára. Én feleltem neki: Nagy­ ságos és kegyelmes uram. amikor mentek a császár tevéi a Vértesen. hogy le­ gyen neki most már a vajda úr az ura. mindenképpen legyen a férje. . Túróéból. s megparancsolta. És kezdte a tevéket rémíteni. Mindjárt elkezdett kérdezősködni. s a török elkezdte hangosan mondani. s mit tettetek Alamizsnás Jánossal.És voltál vele a háborúban? . és most hová megyek.Azt a törököt János vajda elküldte Mária királynéhoz Bécsbe. ahogyan előbb meg van írva. A dobos hamarosan kezdte verni a dobot. . És János vajda hadinépének tábora közel Fegyvernek mezővárosnál volt. hogy mindenki jöjjön Budára mindenszentek ünnepére. nagyságos uram. és így a mágnások közül is sokan voltak.És kanonok voltál te akkor Aradon? . mégpedig Ungból. Négy ispán volt a tokaji gyűlésen. . hogy menjek vele.

mert ennek a Péternek az atyja. aki most fogolyként ül Ferdinándnál. és Imrének. semmit se törődj a koronával. Én megmondtam előre ő királyi felségének. És a király azonfelül egy nagy díszes és aranyozott zászlót is adott neki. igen gyakran kérte János vajdát. Siettem a királyi felség ajtajához. hogy király ne legyen. Basi Györgyöt és Horváth Bertalant hívta ma­ gához.De mindjárt beleszólt Pöstyéni Gergely. Perényi Imre nádor. s mondd neki. hogy ne adja át a koronát Perényi Péter kezébe. s azonfelül az erdélyi vajdaságot is. hogy az új király csak régi tanácsosait. s így békésen kivitték. mert már meg vagy koronázva. mondta nekem: Mit akarsz. hogy a fiamat. nem eresztettek be a kapuőrök. Perényi Pétert ajánlom nagy­ ságod oltalmába. s ennek. mert ebből olyan nagy baj lesz. Perényi Péterrel. György atya? .ÁRULÁS JÁNOS KIRÁLY ELLEN. Verbőczi István is így óhajtotta. amilyen még nem volt. hogy semmi esetre se adja oda az angyali koronát az ő kezébe. érettség nélkül való és állhatatlan. hogy János vajda semmiképpen nem múlhat ki anélkül.És ő mindjárt megígérte neki. És ezt mondták: Felséges király. uram. Már. JOVÁN CÁR JÁNOS KIRÁLY SZOLGÁLATÁBAN MEGSZÁLLJA BÁCS VÁRMEGYÉT. Péter atyjának ha­ lála után igen kedvezett Péternek. s fe­ csegők voltak egész életükben. mert ifjúsága óta szolgája volt neki. ki Perényi Péter szíve volt. . János király átadta a koronát Perényi Péter kezébe. míg élt. a szél visszalökte. megint visszalökte a szél. hogy amikor ki akarták vinni.Mondtam neki: Menj azon­ nal a királyhoz. Szembe jött velem Menyhért deák. Hirtelen nagy szél támadt. Csoda történt. És ki akarták vinni a zászlót a prépost palotájából. hanem in­ kább megvertek szavakkal és ütlegekkel. mert lator. voltak szám szerint tizenketten. mert már régóta jövendölték. Én pedig megértettem. Móré László Lőrinc herceg birtoka miatt azonnal számkivetésbe ment a vá- . . kedves testvéreim. főleg Batthyány Ferenc. s senki mást nem lehet életedben megkoronázni királyi felséged ellenében. mi fog történni vele s azzal a latorral. amely a palotában volt. s mások is. Bár a katonák erősen megfogták a zászlót. itt elkezdődött János király ellen a fő árulás. Perényi Péternek. Azután fájáról lehúzták a zászlót.

ti kába kamarások! bizony.És így elkezdték serényen kifejteni János király elárulását. És íme. mert emleget­ ték János vajdáról. . György atya. hogy a király már kizárta magát Magyar­ országból. Azután Radics. sípok mel­ lett. És ez Bálintnak adta a temesvári ispán­ ságot. hogy véres habbal fogjátok kiköpni. Leültettek engem az asztaluk mellé. dobok. már kizárták János királyt.És felkelve elmentem szállá­ somra. György uram? . baj van. mert János király hamarosan nagy üldözésnek lesz kitéve.Mondta Menyhért: Nem. rác nyelven mondta János királynak: Miért időzöl itt tétlenül Székesfehérvárott? Hiszen az előző királyok törvénye. mert hirtelen kiadta kezéből a koronát Perényi Péter kezébe. s Török Bálintnak az is­ pánságot. ünnepelnek citerák. uram. mert a király bízott Perényi Péterben és Török Bálintban. azál­ tal. hogy tüstént fus- . hogy hirtelen kiadta kezéből a koronát és az erdélyi vajdaságot. Akkor ezek is a fájdalom nagy szomorúságával ültek az asztalnál. ahol két férfi volt.Hogyan . Közben engem odahívtak ebédre. sem nem eszem. mint a múlt. És már bőségesen esznek és isznak. Percnyinek rokona Báthori István. És régi szolgáit semmibe sem vette. György atya. egy rác vitéz.Amit esztek s amit most ti isztok. . s Török Bálintnak az ispánságot. Nagy szomorúságomban sem nem iszom. Csorba Ferenc. hogy egyem. Boza Bence. És Budáról nyomban Füzérvárra futott. nem várta meg a királyt végig. Kezdtek engem nó­ gatni. De tanácsot adok. .mondta nekem Menyhért deák -. hogy a király csak három nap és három éjjel tar­ tózkodjék itt. To­ mori László. ahol a királyi felség udvari emberei és kamarásai szoktak étkezni. s sem nem ettek. Azt gondoltam. de nagyon félbolond volt. jól tudjátok meg. hogy ő okos. Perényi Péter azt mondja. a királyi felségre piszkoltatok s ürítettétek ki végbeleteket. .Én mondtam: Az ember nem rághatja meg ujját fogával. . elég jártas a hadi művészetben. vi­ szont Perényi Péter rokona Báthori Istvánnak. miért mondod ezt. sem nem ittak.rosból. hogy ha elcsíphetné Báthori Istvánt. s ott helyezte el a koronát biz­ tos helyen. Ó. felakasztaná. bizony mondom nektek. . és azonfelül az erdélyi vajdaságot is. mert félt már János királytól. és így mások. hogy jót tett nekik. Felséged már több mint két hete itt van. Én ebben veszélyt látok a jövőre. s a jövő rosszabb lesz. Basi György és Horváth Bertalan. És Perényi Péter azonnal vígan elrohant Budára.Azért mondom. mert rosszul fog állni felséged. S mondták nekem: Bizony.

hogy drágaságot ne csináljanak a rácoknak. s meg is halunk egyenként felségedért.És ő még ezt mondta nekik: Én is hatalmastól kaptam. ha folyamodást vagy valami levelet akartak. Most ő Katalin király.volt már köztük kincstárnok. de a Fekete ember azt mondta nekik: Én ezt a földet elhagyatva találtam. megírtam nekik. Kik köptek. mert a magyarok sem pusztították el. És urunk. hogy futottak. .Követei így beszéltek: 102 . nyelvüket nagyon tudtam. s hogy az én emberem. amikor testvérével elszaladt Nándorfehérvár felé. Sok nemes panaszra ment János királyhoz.És így ócsárolták azokat a rácokat.A ki­ rály Budára indult. Minthogy én írnokuk voltam. ha a leghatalmasabb ember nem jött volna ránk. Gyapjút piszkol a farkas a tétlen pásztor alá. mindenütt volt. az a Fekete ember sok rosszat követett el. Vedd elejét a bajoknak. M i gondoltuk. . s egész népemmel megszálltam. a rácok császárának.Mint­ hogy már sokan voltak vele rácok . Jánosnak. de azok az új tanácsosok mondták: Ne most. mert most már tél van. de ezek semmit sem törődtek a magya­ rokkal. az eleség miatt.sunk vízen és földön elfoglalni Pozsonyt és a csehek királyságát. mert a törökök nem égették fel az eleséget. hamiskodnak és fajtalankodást követnek el. Zubota vaj­ da. ajándékokkal. És megérkeztünk Budára. János király mondta Jován cár követének: Maga Jo­ ván cár. A Fekete ember igen gyakran küldte követeit János királyhoz. hogy megvédi a báránykákat a farkasoktól. . király uram.. a ti fejedelmetek. kik ezeket mondták: Bizony. s ezt mondták követei János királynak: Hogyha tetszik. késve hiába a gyógyszer. három ízben tett nekem esküt Tokajban. . csak parancsoljon felséged urunknak. jól nevezte őt Székely György Katalin vajdának Sarnó alatt.És azok a magyarok ellenkeztek: Mi nem hagytuk volna el ezt a földet. a nemesek örökségét adomá­ nyozás útján kiosztotta a rácoknak. .A király ezt hallva helyeselte. És azok a nemesek részben megjöttek a maguk birtokára. hogy lo­ vam lába alatt akar meghalni. és mondták neki: Felséges ki­ rály. már a nemességeket. Közben mentek a nemesek és nem nemesek a saját birtokukra Bács vármegyébe. hogy jó pásztora lesz a mezőnek. szolgálunk felségednek. s övéivel a föld alá nyomja a keresztény magyar embereket. hogy ott lakjanak. majd április hónapban jó lesz mozgósítania felségednek. . volt nádor is alatta . De Jován cár nem engedte meg nekik. Hozzám szaladtak tisztelettel. . hanem később. mint egy elasszonyosodott ember.

tót eb nem mérges. és azokat. . . s így küldte vissza Jován cárhoz követeit. hogy je­ lentsék neki: Szükség esetén jöjjön teljes buzgalommal hozzám. mert Jován cár mondta nekik: Szegény magyarok. M i csodáltuk. mit kívántok. már nem szabad bírnotok ezt a földet. miként a magyarok szokták mondani közmondásaikban. s sokan látták őt ott járni. Már gyakran járta a hír János király udvarában Budán és a polgárok között is. kik Bács vármegyéből voltak. és mondogatták róla udvari emberei: íme. hogy Perényi Péter Ferdinánd királynál volt egy fekete gubában. . Mondtam én magamban. hanem remegő volt. felbátorodva szavaiban méz folyt a szájából. s az ügyekben gyorsan intézkedett. de elmulasztotta megtenni. hogy a mindenható isten elvette tőle vitézségét. hogy a mi urunk. amit felséged mond előttünk. s mondta. de királyságában semmit sem mert.És jól mondta a Fekete ember Ezt a földet és a Sze­ rem-szigetet megmentem a törököktől. És sok nemes. s elfoglalhatta volna velük Pozsonyt és a csehországi Prágát. A király az isten segítségével azokat mind maga alá igázhatta volna. akiket tudtak. megöltek. mint Iskariót. a félelemnek megvan a büntetése. akiknek birtokait a török császár el­ pusztította. Nagyon panaszkodtak és esedeztek neki azok.És a király őfelsége elbocsátotta őket. mégis epét hordott szívében. MÁR PERÉNYI PÉTERRŐL. HOGYAN HARCOLT A FEKETE EMBERREL A MAROS FOLYÓNÁL. Én bizony azt véltem. vármegyei is­ pán jött Péterhez. mert egy éjszaka megkötözve visznek el benneteket a martalócok Nándorfehérvárba. hogy a felség foglyul ejtve vetteti őt a Csonka-toronyba. mert erdélyi vajda volt. Volt a király alatt tizenkétezer rác. Nem tud­ játok hát. Pedig vajdasága idején vitéz volt és gondos.Igazán higgye el felséged. . Jován cár azt mondja.És megaján­ dékozta őket. de restségből elmulasztotta. Azután eljött Budára a királyhoz nagy hízelgéssel. Bosith Radics többször meg is indult vízen és szárazon Bécs felé.

És a te urad. és földre terítette egész csapatát. hogy voltatok Ferdinánd királynál és elárultátok János királyt? . hagyd csak. hogy jártam én. de látni fogja felséged. Megragadtam őt a hajánál.No. hogy jártál Perényi Péter káplánjával?! . s mondta: Én édes György papom. ahogy csak tudtam. csodákat fogsz látni a vajda úrtól. hitemre. nem János királyhoz. .Én mondtam: Ó. s György káplán győzött. de az isten segítségével ő volt alul és én felül. hogy olyanok vagytok.Én újra megmond­ tam neki. ahogy csak tudott. Ezt hallva János király. .Hogy ez a pap hallotta a szemébe mondott szavaimat . ki fogom irtani azt a latrot. hogy én írom az ő kérvényeiket. Hát nem tud­ játok.mindig is gőgös volt szívében -. átadta nekik a nagy aranyos zászlót. Ugye hal­ lottátok. csak Gáspár káplánt. Perényi Péter vajda úr és az egész budai udvar. Perényi Péter már esküszegő. hogy küldjek neki egy káplánt. És amidőn sok hadinépe volt. amelyet a király adott neki Székesfehérvárott az erdélyi vajdasághoz. Azután a király nagyon nevetett rajtam. Zubota vajda.Mondta a király: Mit tudsz te. van alatta nádor és kincstárnok. ti balgák. ti azt gondoljátok. név szerint Verebéli Gáspárt. Nem találtam őt. mondták a nemesek: Vajda úr. nevettek. hogy lefejezte nagy­ ságos Csáky Lászlót. mi vitája volt a királlyal.Hogy nagy volt a tódulás Péterhez. És János királyt nagyon vádolta és mondta: Ellenséget rendeltél fölénk. hogy igazak a szavaim. a gyalo­ gosoknak kettőt. árvákat. Én. . milyen katonái vannak a Fekete embernek. mint az oroszlánok. Bizony. . a mindenható isten szerelmére. megfricskáznak benneteket azok a rácok. György úr. Hallottátok ugye. mert gyapjút piszkol a farkas a tétlen pásztor alá. hazudsz! . hogy mindjárt megverik azt a felfuvalkodottat és botort a rácok.Bement a királyhoz. György atya?! . Én pedig egy káplánt szereztem neki. ne hagyj el minket. s ő is engem. mondta nekem szembe: A fejedre mondom. Mondta nekem: Bizony. mert őnagysága kért engem. M i talán nem tudjuk. Én csak tudom. mivel még nem látott embert ez a petykó. hűtlen és állhatatlan János királlyal szemben. és megvertem. hogy két pap párbajt vívott egymással.Én mondtam ismét: . Megkérdeztem őt. megindult Jován cár ellen.Mondta nekik Péter vaj­ da: A királlyal fogok előbb tárgyalni. Perényi Péter hópénzt kiáltatott ki. a lovasoknak három forintot. hogy vele szemtől szemben beszéljek és tanácsot ajánl­ jak. És átmentem Perényi Péter erdélyi vajdához. hogy megverte Török Bálintot.

és így más nemesek is sokan elestek. mint például Kerei Pált és Ábránffy Györgyöt.Hogy ezt Perényi Péter meghallotta. ha egyetértünk. hogy nincsenek felkészülve a harcra. Úgy járnak. mert azt a földet nem ismerte. megállott Perényi vajda hadinépe előtt. neme­ sek és nem nemesek voltak a vajda úrral. Szöllős mezővárosnál tábort ütött. s keresték őt: Hol láttátok Perényi Pétert? . óvatosak. gőgjében mindjárt felfuvalkodott. Midőn hadát áttette a Maroson. . Látták a rácok. nem kellett volna tennie. mert Perényi Péter karjában tehetetlen. de nem tudta.Bizony tudom. vajon elpusztultak-e annyian Mohácsnál. akiket a királyi felség udvarában ismertem. mint a hét püspök Mohács mezején. Azután a lovasokra törtek. kik keresztények vagyunk. Úgy mondják. s azonfe­ lül járatlan hadifegyverzetben harcolni. a kétezer emberből nem maradt több gyalogos ötven férfinál. aki hadvezér volt. A rácok megtudták. s a cár követe átadta a választ a vajdának: Nagyságod miért gyűjtött annyi hadi­ népet ellenünk. Mondták. király uram. s mindjárt megütötték a dobot és trombitáltak.Egy lovat adott neki Mehmed bég ajándék- . s így megszabadítjuk a Szerémszigetet a pogányok kezé­ ből. Hogy én ezt meghallottam: Ó. úgyhogy. a rácok pedig nagyon tapasztaltak. ravaszak és karjában erős nép. akik hirtelen halállal vesztek el. hogy Jován cár készüljön fel a harcra. jobb. s hogy a papokat. Bátran utána futottak a rác katonák. mert szennytelen kezeik emberi vérrel lesznek bekenve. hogy nagy sokaságú hadinépe van. hogy a rácok már megijedtek tőle. s azt a választ adta a Fekete ember futárának. Azután Perényi Péter nem tudta olyan gyorsan rendezni csatasorát. hová fusson. A futár átadta az üze­ netet urának és vajdájának. hadinépe rendezetlen volt. a parókusokat és a deákokat is feltüzelte a háborúra. szabad zsákmányra. a vén Radicsnak. s nagy mészárlást és pusztítást vittek véghez. Bizony sokat leterítettek azokból a nemesekből. Ahol a kétezer magyar gyalogos állott. Perényi Péter elfutott lován. rácok ellen? Nemde nekünk is. tizenkétezer. Azután egy rác. hogy csatát akar vívni velük. s a hadinép gyorsan felkészülve a harcra. Azután hallottuk. hogy az egyháziakat erővel háborúra izgatta. Jován cár mindjárt elküldte követét Perényi Péterhez gyorsan. istenem. mint mondják. hogy Perényi Péter Gyulán kihirdette a háborút a Fe­ kete ember ellen. Jaksith Márk nagyságos úrnak a szolgája igazí­ totta el Nagylak felé a révhez. Azt gondolta. azokra támadtak. mint a rácok.

szeplős. hogy menjen ki Budáról. mert mél­ tóságát azért jól őrizte. s már azt üzenték János királynak. évben volt. mert Jován cár már három csatát nyert. s Ferdinánd alá állt. CIBAK IMRE SZÉTVERI JOVÁN CÁR HADÁT. ifjúságától szolgált neki. A CÁRT SZEGEDEN HALÁLOSAN MEGSEBESÍTIK. király uram? . hogy a Fekete ember uralkodjék. Bácsi Ferencet mégis szerette. De a szegény esküszegő lett. mégpedig azért. név szerint Cibaknak. Azután szégyenét János királyra tol­ ta. hogy tutajon szállítsák át a Maros folyón. Nagyságos Jaksith Márk a várból a korláton át megismerte külsejéről. Másokat szegény nagyon megdorgált. amint Perényi Péter a Maros folyó part­ ján állt.Es ez az ütközet az 1527. Ked103 . vele gyakran ült kocsin. János király megbízást adott egyik atyafia szolgájának. Ezek után Perényi Péter. A lutheránusokat nagyon szidta. és azt mondogatták.ba. ahogy én láttam. hogy semmiképpen sem használ világi ruhát egy­ házi kenyéren. s végül János királyt félrevezették. mert fogadalmát nem teljesítette. Rögtön megparancsolta szolgáinak. látszatra alázatosan. hanem világi ruhá­ ban múlt ki végül a világból. s már a váradi püspökséget kormányozta. Mert a magyarok rác mágnásai maguk sem tudták elviselni. János király levélben királyi tekintéllyel megparancsolta Cibaknak. inkább nevették őt. hogy végül elfogy a magyarokkal szemben. megcsúfolva és megverve a rácoktól. Ezután megrettentek a magyarok. S mikor megérkezett a vajda Márk úrhoz Nagylakra. hazasietett Füzérvárra. Fehér ló volt. hanem egyházi rendben akarja papi szolgálatát ellátni. Mondtam később a királynak: Ugye igazat mondtam. A HALDOKLÓT TÖRÖK BÁLINT LEFEJEZI. hogy a jelen levél láttára azonnal készüljön fel mielőbb és a lehető legjobban. ennek szolgálatába szegődött. s fogadalmat tett a király előtt. ott titokban egy héten át pihent. június vagy május havában. itt mégis csalódott. ezek itt hízelegtek a királynak. ki régóta. s más lutheránusokat is a királyi felség udvarához hasonlóan.

Már sok nemes bir­ tokát elfoglalta. itt már helyes és jogos lesz megmondani. De amikor már látták a rácok.Hogy ezt a keresztényeknek egész hada meghallotta. az tolvaj és lator. a Maros folyó innenső részén. s mindnyájan kimentek csatára. . felkiáltottak: Inkább mindnyájan haljunk meg veled. Amikor már látta. hogy ezek megérkezzenek. hogy táborukban kitűnően felkészültek ágyúikkal. a királyi felség szent tekintélye miatt. megérkezik. Jován cár nagyon sietett. a lugosi vajdának s a Kőrösbánya vidékén lakó valachok előkelőinek. míg a hadinép. .ves testvérek. És amikor a követ elvitte neki a levelet. s bejött a mi országunkba. aki jövevény. mind­ járt kinyitották a tábor kapuját. Maguk a sebesiek messziről látták. mert ravaszok voltak. de azok ágyúikkal nagyon vé­ dekeztek.És Cibak Imre úr mindjárt tábort ütött Aradnál.És parancsot küldött a per­ zsák tartományába is a karánsebesi vajdának. mert távol vol­ tak. felkészültek s rendezkedtek. mintsem hogy ezt el kell­ jen tűrnünk. melynek ezt meg­ parancsolta. s ő el­ olvasta és megértette. mindjárt rárontottak a magyarokra. táborukra. Hogy a rácok már látták. hogy a rácok harcolnak Cibak ellen. hogy a sebesiek már itt vannak. Cibak Imre miért alázkodott meg a királyi felség előtt. A karánsebesiek nagyon siettek. s feleségüket és leányaikat erőszakkal paráznaságba hurcolja. És Cibak három napig nem engedte harcra vitézeit a rácok ellen a sebesiek miatt. s ne hagyja őket csatarendbe állni. . nem tudjuk. s nem szanaszét vannak. jobban kezdtek sietni. Cibak nagyságos úr. aki így lép fel. s ott tábort ütöttek. hogy az az aláza­ tos személy. hogy népe jelen van. hogy a jelen levél láttára tüstént készüljenek fel a harc­ ra a lator és hűtlen Jován cár ellen. Előbb a lovasok s utánuk a gya­ logosok álltak fel a síkon. Amikor a magyarok és Cibak úr látták. honnan való. hogy kimentek táborukból.És a réven egy éjszaka áteveztek a Maros folyón Szőgynél a mezőre. . mégis meg akarta őket várni Cibak. maga Cibak úr így szólt: Egy jö­ vevény bejött Magyarországba. s szekerekkel igen megerősítették magukat. mindenki azt mondta: Jól van. A levelet majdnem mindjárt átadta követe kezébe a várme­ gyék ispánjai számára. mindjárt beleegyezett. . hogy mint Perényi Pétert. felszerelt csatarendet. Amint ezek meghallották e felhívás tar­ talmát. íme. Magyarországba. Ami­ kor a rácok meglátták a kelő nap fényében a ragyogó. mielőtt kimentek a táborból. rendezetlenül találja őket. vissza­ tartották magukat. és alávetette magát a királyi fel­ ség tekintélyének.

hogy besétáljon Szeged városába. mivel jól bánt puskájával. s három mérföldnyire volt Szabadkától. s hogy meglátták őt az előkelő rácok.Bizony. és gonosz zsákmányukat az isten a jő szabad keresztényeknek adta. Hogy őt félholtan elvitték Tornyosra egy szállásra. Szegedről rögtön egy faluba. hogy ők egészen a vé­ gig tökéletesek. ki van ellenünk. nem olyan nagy sokasággal. védőnknek ismerünk el. istenem! ha volna egy golyóm. Mikor a szegény király meghallotta. Hogy már elfá­ radtak a magyarok a küzdelemben. tanácsra rendezte össze eszét. És hogy ezt meghallotta Török Bálint. Az a falu tíz mérföldnyire van Szegedhez. És Török Bálint Szabadkán újra nagyon felkészült. Jován cár elől sokan bezárkóztak a fallal kerített Szilágyi-házba. azaz szederjes ruhában volt. ágyúztatott. . Azután megérkeztek a karánsebesi vitézek. a szent királyi felség tekintélyével ily erő párosul. Lám. mert hátulról a rácok egy része megtámadta őket. Bátor szívvel küzdött ki-ki magáért. hogy Jován cárt kijátszották. Éjfélkor befogta lovait a szekérbe. . akinek lett volna puskája. mások a rác parasztok között szóródtak szét És vele kevesen ma­ radtak. oly hamar leverték a karánsebesi vitézek a rácokat egészen a legkisebbig. Szegedre futott. És mindent elmondott urának. Ezért. és hátba kapták őket a Maros folyó vize mellett. mintha boglár lett volna. Török Bálint pedig csendben ült Szabadkán és sóhajtozott.Akkor egy szegény ember vitt neki. míg Jován cár fel-alá sétált a tereken és az utcákon. csatasorban felké­ szülve rohantak a rácokra. egyenként-kettenként ki-ki ellovagolt a maga dolgára. Ó.rájuk rohantak. sok golyója és lőpora. amíg téged élve látunk. eltalálta. hogy halálosan meg van sebesülve. Ezután Jován cár udvari embereivel együtt csekély kísérettel. hogy halomban feküdt a sok holttest a mezőn. s rögtön futott urához. Török Bálinthoz. És nem volt senki. A magyar házigazda. mert rettegtek tőle. És Jován cár skar­ látszínű. hogy miképpen lőtte meg a Fekete embert pus­ kából Szegeden egy félpogány. nagyok és kicsinyek. ha az isten velünk van. Nagyon har­ colt mindkét fél. mint előbb. Amint a vajdák látták. egyesek Török­ országba mentek. azonnal 104 . de nem volt golyója. Végül már rászedték a magyarokat. Egy szegény embernek volt egy puskája. a Magasságos látta. s ennek megvan az eredménye. mintha egy golyóbis darabja. meg nem menekülne ez a lator. Úgy mondják. Tornyosra vitték. És mindjárt porral keverve a puskába tette. és tedeumot énekeltetett. ahol Jován cár feküdt. Szent Iván-tüzet gyújtatott.

hogy én ezt álmomban láttam. megparancsolta katonáinak. uram. Bebocsátották. mindjárt elsza­ ladtak. de még nagyon gyanakodott. a pesti bíró bronztálra tette a Fekete ember fejét. György atya. nem fogja megkötözni a Fekete embert. . . vajon él-e még. s valamit halk szóval mondott neki. s minket hívatott. Török Bálint megtudta szállását. A király alfelével ült az ablakban.És mondtuk: Valóban. amint meg van írva. Hogy Jován cár ott feküdt az ágyban. .Menj. Amint Török Bálint látta. a hajnali mise és a nagymise közt volt ez. akik még néhányan ott maradva vele megszálltak. évben és Szent Jakab apostol ünnepén. Az­ után beléptek. és félt a rácoktól Török Bálint. Mikor Pestre vitték. akik vele voltunk udvari emberek.Pöstyéni Gergely azt felelte. És kérdezte: Ugyan mi ez? . mely megjelent a királyi felség szeme előtt. Az 1527. Gotthárd úr volt ugyanabban az időben a várnagy a budai várban. mondd meg a királynak.És ezután belépett a budai várba az a csapat. mint meg van írva. és fejét magával vitte Szabadkára. mintha halottat hoznának. Nagy három mér­ földet tettek meg. testét otthagyta. hogy senkit se bocsássanak be.Míg a király ebédelt. És amikor Török Bálint megérkezett a házához. hogy ha bebocsátják őt. Már haldoklott. mintha már megtörtént lenne. és mondtam: Király uram. És a városok népének sokasága futott a dunai révhez. még félig élve. Török Bálint kérdéseire semmi választ sem adott neki. háromszor kérdezte. hogy a Fekete embert is megölték. átnyújtotta Jován cár fejét 105 106 107 . s örült a király. hogy már halálra váltan fekszik hanyatt az ágyban. A Fekete ember háborújának befejezése az apostolok oszlása napján volt. A fejet a Fekete ember egy zászlajával mindjárt elküldte Já­ nos királyhoz Budára. hogy a Fekete embert megfosztották fejétől. Nem sokat idő­ zött Tornyoson. s belé­ pett hozzá. Mivel szegény Jován cár már látta halálát. mondtam az udvari embereknek: Én bizony hallottam. hátranézett.háromszáz lovasával ellovagolt azon az éjszakán Tornyorsra. még azok a rácok is. A pesti bíró. én bizony hallottam. s ravaszságuktól. . A bíró ugyanabban az időben az öreg Szűcs A n d r á s volt. Miután Cibak Imre úr megverte a Fekete embert. Török Bálint hitére ígérte. én a királyhoz futottam. én úgy véletlenül. s urukat egyedül hagyták ágyban fekve. mindjárt le­ vágta fejét. s vele a fehér zászlót. Közben belépett a királyhoz. és mindjárt odarohant az ajtóhoz.

hogy jöjjön hozzá. Sőt én is kezdtem már félni tőle. a kezébe tettem. Levéve fejéről süvegét. A király átvette az ember kezéből. és künn a vár előtt egy hosszú lándzsán az oromra tette. Hogy evett és ivott a király. ezután bedobták a Duna vizébe. megismertem őt. Zákány István. én lőttem meg a Fekete embert Szegeden a puskámból. Ezalatt jött egy Orbán nevű parasztember. János király egy fu­ tárt küldött utána. Ha igaz. Bálint jött. testvér. Nyomban rávetette tekintetét a király a fiatalemberre. te vakmerő fej.Mondta a szegedi bíró: Sohasem kellett volna Török Bálintnak ellene párbajt vívnia. A király kezében egy kis kést tartott. mindjárt szépen megírtam neki a kérvényt. amint elmondtad. amilyen török lova csak a császárnak volt. . Ott több mint egy hétig őrizte a budai várat. Ferdinánd felé. Ezalatt megjött a szegedi bíró is.A király ekkor félretette. Én: Miért írjak neked kérvényt? . jöjj hozzám harmadnapra. alázatos ember által. Hogy a király hallotta a szegedi bírótól. És a fej át volt itatva ecettel. s kezemtől jött neki a halál. hogy a nyár miatt ne legyen szaga. a királyi felség s az összes hallgatók előtt. Bálint pedig újra kegyelmet nyert János királynál. a város esküdtjeivel a királyi felséghez Budára ajándékokkal. mindig mondta: Hol van a te hited? Ebéd után Gotthárd várnagy fogta a fejet. Mikor bezárkóztunk a gonosz ember elől. hogy az igaz.Szavaik közben nemsokára megjelent az az Orbán nevű ember. s a királyhoz igazítottam. s hallottuk. galambviselkedésű. hogy ő az a Jován cár. s megütve vele mondta: Ó. s hogy fel-alá sétál a Szilágyi-palota mellett.Hogy ezt hallottam. ha nálunk nem jött volna neki a halál egy szegény. ki engem elvakult fejeddel rémítettél. . de ebédkor az asztalra maga mellé helyezte. egy kis falut adományozott és juttatott neki . kezdett könyörög­ ni előttem. A király mond­ ta neki: Jól van. . s a város jövedelmeiről tettek jelentést. hogy megverte őt Cibak Imre úr.rézérc tálon. arccal Bécs felé fordította. A fej fekete színű volt. mintegy a sors rendelésére. hogyan és miképpen ejtették el a lator Fekete embert. s megtekintette az írást. s az így kezdte elmondani. de az isten segítségével Török Bálint elejtette őt párbajban. amint meg van írva. odajött hozzám.Mondja: Uram. arccal ura. a király ajándékozott neki ezer aranyat meg egy lovat. bizony téged megjutalmazlak. s az istent kérni. Azután beszélgetésük végeztével a király kikérdezte a nevezett bírót. hogy írjak neki egy kérvényt János királyhoz. . hogy Török Bálint az ágyban haldoklásakor vágta le Jován cár fejét. amiképpen régtől fogva híre járt.

Hogy ezt Török Bálint meghallotta. Bécsben előtte áll és esküt tett Ferdinánd­ nak háromszor. hogy Bosnyák 109 . Eközben hallottuk Budán.és adománylevelet. a királyi felség udvara. mi­ képpen Gosztonyi János erdélyi püspökkel is. s azzal a remetével Ladon ko­ lostor közelében. szégyenét oly nagy pironkodással viselte. 108 JÁNOS KIRÁLY ÚTJA LIPPÁIG. Cibak Imre nem magasztalta fel magát dicsekedve beszédében. Én adtam át szegénynek a kancellár úrtól. Ezért nem segítette János királyt életében a magasságos isten. Méltatlanul tették ezt vele. És megint Ferdinándhoz pártolt. akik nagy fáradsággal s vérük nagy ontásával foglalták el Pannóniát. hogy végül nem tudott kimenni házának szál­ lásáról. Havi Boldogasszony napján.ezért örök joggal. és a királyi felség előtti gyalázata miatt egy éjszaka csendben kiszökött Budáról. Azelőtt az a hír járta az udvari emberek között. hogy egy ilyen holt embernek a fejét az ágyban mily jól le tudta vágni Török Bálint. előbb fejét vették. s a budai közönség elkez­ dett nevetni. Lengyelországból nem jött vele Pöstyéni Gergelyen kívül más magyar báró. János király ejőtti gya­ lázata miatt. s beszélték. De nem úgy volt. Csak csodálkoztunk ezen egy reggel. hogy Török Bálint Sze­ geden a Fekete ember fejét vitézül levágta. hogy megtudták Jován cár halálát. akit szegényt végül négy részre vágatott Budán. Verbőczi István­ tól kiállított szabadság. így a magyarok serények voltak hűtlenségükben. És ezután. mint Török Bálintnak azzal. A negyedik ok. azután vág­ ták négy részre. mely hűtlenségük által el­ vesztették saját őseik hitét is. Neki nem volt akkora híre. így végezte életét Jován cár a magyarok között. a csontfülű. hogy ő vágta le a Fekete ember fejét. Ferdinándhoz pártolt. csak Verbőczi István. miként János királynak Székesfehérvárott a koronázás idején. Ferenc b a r á t és György apát volt vele. hogy Perényi Péter is. ki maga is fel volt szentelve. Azután kezdte megint támadni János királyt. sem semmi szerencsét nem ajándékozott neki. hogy ő verte meg a Fekete embert.

És így tovább. kegyel­ mes király uram. Ott János király a városon háromezer forintot hajtatott be. Bíró Gáspár apám. Ezért Kelemen szentsé­ ges pápa ki is közösítette. Ez volt mindenszentek nyolcadán. mint Kőrösy Ferenc és Kun Gotthárd. Nagytúrra jöttünk. M i is hasonlóan valljuk az egyházzal.A király csak Dóczy János miatt tért ki Szeg felé. azt a tornyot már Fer­ dinánd pártja birtokolta. Szegen.Tamást Mária meglátogatásának előünnepén vízbe fojtotta. Azután el­ jöttünk Kenderesre. hasonlóképpen ez is fel volt szentelve. Bodó Ferenc. A ki­ rály szállása Bíró Gáspár családapa házában volt. És így tovább. kifosztottak és elnyomtak az Ártándi urak. ha meghallják a latrok a királyi felséged nagy hatalmát. . Sírva és jajgatva mondta: Ó. mint meg van írva. Korán reggel felkeltünk. s nekem megparancsolta a ki­ rály. hallgass. s ott aludtunk. s Albert szuffraganeus Esztergomban három vasár­ nap ezt kihirdette: mint publikánust és pogányt az anyaszentegyház őt ki­ zárja. Senki sem volt a plébániaházban. . és mások. Jobban üldözte az egyháziakat. vele volt egy jeles ember. talán megfutnak a szegi toronyból. És azonfelül nekünk. A pápát pedig János király megfe­ nyegette. Azonfelül végül hitehagyott lett a lutheránusok által. s ott éjszakáztunk. Felkerekedett a király Debrecenből Nádudvarra. továbbá Ártándi Pál és Ártándi Balázs. a két testvér. s ott maradtunk négy napot. a királyi felség káplánjainak fából készített csengettyűt küldött Budára az az Albert szuffraganeus gúnyból. Reggel felkeltünk. hogy ha az isten meggyarapítja őt sikereiben. hogy én olvassak misét. Mikor lovon 111 112 110 . hallottam és megtudtam a te elnyoma­ tásodat még Lengyelországban. hajnalban verték a dobot mindenütt. mintha mindig hűek lettek volna a királyhoz. akit elfogott és megcsalt Török Bálint. ahol pihentünk. azonfelül az. Az Óbudáról való Kaszás Miklós mondta a királyi felségnek: Kegyelmes király uram. mint egy pogányt. igazán megbünteti. Dóczy Jánosnak volt egy tornya birtokán. aki bűnbánattól vezettetett Gosztonyi János püspök halála miatt. Telegdi Miklós.Mondja a király: Hallgass. csak ket­ ten háltunk ott István káplánnal. a morva Kuna. Nagyon fagyos nap volt. arcpírral. Újra eljöttek a királyhoz a hűtlenek: Cibak Imre. ez adott a királynak egy kö­ böl árpát és egy köböl zabot lovainak. s ott háltunk. Nagytúrról Sebestyénházára jöttünk. A magyarok közt egy sem volt olyan állhatatos és tökéletes. s egy jeles férfi.

Bereck hitvalló napjáig. bizony mondom. ha ők nem akarnak jönni. A ta­ lálkozót egy kis falu. Mikor ezt meg­ hallották a magyar urak. hogy a törö­ köktől sok jót tudnék kieszközölni. Elértünk Makóra. Osvát kincstárnokkal és Kőrösy Miklós deákkal. s ott feküdt hat napig. Mindjárt a királyi felségnek azokra a szavaira. a fájdalmak nagy szomorúsága fogta el. mondd meg a kamarásoknak. Já­ nos király el akart menni oda a kijelölt napra. Makóhoz legfeljebb két nagy mérföldre volt. György atya. hogy végül átad bennünket a törökök kezébe. és mondták: Lám. nemde jól mondtuk. ahol rév van a Tisza folyón. A király örömmel elfogadta. . Kezében kis korbácsot tartott. Ez alatt a hat nap alatt jött egy török követ János királyhoz Mehmed bégtől. . hogy jöjjön a kijelölt helyre. Menjen. Tápé mellé tették. ha az isten velem tartana. . ahol mondta. Azután a király megparancsolta Mehmed bégnek.Én előtte álltam. csak hogy ők ne menjenek János királlyal. Ezután a király kéri az urakat. hogy várja meg őt Makónál. hogy végül a törököket keresztségre kényszerítené. magá­ ban. A király Pozsár Bálint polgár házában szállott meg. hogy ké­ szüljenek fel a királlyal ellovagolni a török Mehmed béghez. Szent Márton hitvalló napjára.Azután mondta nekem a király: Menj. hogy csak szolgáikat küldjék el kopja nélkül. Ezt hallva ebbe szívesen beleegyeztek. A szegény király nagyon örült.futottak a nevezett torony alá. és a szomorúságtól sóhajtva mondta: Ó. A király felkerekedett csapataival Mehmed béghez. szám szerint kétszáz lovas huszár. és meghallgatná szavaimat. mondtam neki: A magasságos isten védje és segít­ se felségedet.Ki-ki mondta: Én nem megyek. Becsét és Becskereket neki adta ajándékba. Telegdinek a lábát a várból puskával meglőtték. Boza Benedek megrakta a kocsit. s egész életére mindig sántított. és szállásán az ebédlőben le-föl járkált. mert még Ungvárról elküldte a király a magyar törököt követül Mehmed béghez. hogy Mehmed bég két. hogy rakják meg a szekereket az útra. Mehmed bég ugyanis fel volt készülve török hadinéppel János király megvédésére az ellenpárttal szemben. Sokan összegyűltek a királlyal a meghatározott helyen. Elment 113 . ha tetszik neki. megijedtek. . s végül a keresztény hitre vezetném őket. erővel bevett várat. mert Szegen hallotta. A találkozót vasárnapra tűzték ki. A király megparancsolta a magyarok főembereinek. . Makó felől.Én ismételten fáradoztam a királyi felség parancsaiban.Amikor ezt János király meghallotta.

hogy tökéletesek legyünk. mert meg akarja ostromolni Temesvár várát a hűtlenek miatt. Nem mi vagyunk tehát árulói a szentkoroná­ nak. Fő­ tisztje. hogy hitünk esküje kötelez minket ő királyi felségéhez. a rác Bosith Radics már meghalt. hanem a keresztény királyhoz. hogy ha enge­ delmeskednek. Sólymost és . s testvériséget mutat­ tak. Mert ez a vár nem tartozik a törökhöz. levelet hozott. akkor Temesvárra lovagol. János király a magáét feszítette ki. Szakoli András írta azt a levelet. hogy minél gyorsabban hozzák Temesvár vára alá. Amikor a király megérkezett a kijelölt helyre. hanem őfelsége. A király reggel felkelt a lengyel hadinéppel. Kuna.János királlyal Pöstyéni úr. a magyarok pedig. mint a de­ nevérek voltak János király mellett. Ezután eljött Csanádra. Cibak Imre. János király pedig Mehmed béggel sétált a Tisza folyó partján. egymásnak adott kölcsönös engedelemmel a távozásra. hogy védjék magukat. Majd a király ismét eljött vacsorára Makóra. Ott három napig éjjeleztünk. A két sátor közé padot tettek. azonnal Lippára küldött ágyúkért. Hogyha a mi urunk. és így tovább. a második Verbőczi István és Ártándi Pál. de jól emlékezzék őfelsége. A levél tartalma így hangzott: Igaz ugyan. Hogy ezt megtudta a király. senki sem tudja. akkor sem adnánk vissza mindhalálig. maguk közt egyik a másikat megajándékozta. És megparancsolta tisztjeinek ily módon Lippára. s legyenek tökéletesek a neki tett hűségesküjükben. A városnak és Temesvár várának tisztje. A futár azonban nyomban vissza­ jött a királyhoz Csanádra. Csorba Ferenc egy nagy törököt fogadott testvérévé hite alatt. Ártándi Balázs. amikről még hallani fogunk. amikor még Lengyelországban vol­ tunk. végül azonban kiderült. s átadta azt a királyi felség kezébe. hogy akkor magyar király volt. És a török vitézek meg a magyar vitézek is. mert azt vélték. s csak ketten beszéltek egymással több mint négy órát. A király követet küldött a temesváriakhoz. nagyságos Török Bálint parancsolná is. hogy adjuk ismét vissza felségednek. de képében rokona. két sátor volt kifeszítve a Tisza partja mellett. Mehmed bég a magáét. De hogy ott mit határoztak. hogy a törökök ott elfogják a királyt. Amikor a király már útban volt Makóról. nem török. mért az már meg volt hódoltatva János királynak. s azután őket is vele együtt elfogják. Csáky Mihály. hirtelen elkezdtek a magyarok futásra felké­ szülni Várad felé: az a morva úr. A követ elfutott a királyi felség levelével. a rác Bálint kormányozta a két várat.

hogy a törökök császára Nándorfehérvárott van. A király ott feküdt. János királyt ők már pajtásuknak tartották. azonnal leszállt Csanádról Temesvárra. Advent vasárnapjára jöttünk meg. megjött Cibak is. de először Lippára irányította ágyúit. FELVONUL A SZULTÁN BUDÁIG. Hogy a király meghallotta.hat . JÁNOS KIRÁLY PESTIG. újra megjöttek. Senki sem merte a követséget vállalni. Ártándi Balázs apródja. mindjárt megparancsolta a törököknek. és így mások is. hogy Temesvárba menjen. évben. Egy rác faluban. akik megugrottak Makóról. A király egy mérföldre volt Temesvár mellett. személyileg igen derék ember. Két török jött Nándorfehér­ várról Lippára. Hadnagyuk Jazincky volt. Közben tudtára adta a törökök császára János királynak. Hetysben feküdtünk november 23-án. Már csak körülbelül háromszáz gyalogos volt. Amikor megjött az apród jó üzenet nélkül.Lippát. s az egész adventet ott ünnepelte az Úr születéséig. A lator magyar főurak. a király mindjárt megindult hí­ veivel együtt. A lengyel hadinép már nagyon meggazdagodott a nagy zsákmányolásból. hogy az ágyúkat . ágyúsok voltak. név sze­ rint Tüdő. a többiek megugrottak Lengyel­ ország felé. Egész télen át nagyon sok ideje volt a királynak pihenésre. s a városban Szabó Tamásnál volt szállásuk. még az 1528. hogy elvigyék Temesvár alá. A nevezett faluban maradtunk öt nap és öt éjjel. Hogy ezt meghallotta a király Lippán. mivel már maga tartotta Buda várát Ferdinánd után. JÁNOS KIRÁLY TALÁLKOZIK VELE MOHÁCSON. csak egy magyar. mikor visszatért János király Mehmed bég vajdától szállására Makóra. s ettől a gyermektől vették át az átkötött levelet Temesvárott. Nagy morgással adta át ez az ágyúkat. Megjött Bebek Ferenc. titokban követ jött Budáról Nádasdi Tamástól. hogy Havi Boldog­ asszony napján felkerekedett Magyarország felé. és semmit sem féltek tőle. 114 A SZULTÁN BÉCS ELLEN INDUL. hogy ágyúit már elküldték.

Az előkelő urak már részben ott voltak. hogy Szerem-Újlakon várja. Cibak Imre. mint Bajomi Bence. s Aradon hallgatott misét. hogy János király 115 . hogy János király szembe akar szállni a törökök császárával. ostromolják a várat. Verbőczi István és Csáky Elek. s megparancsolta. Ezután én megtudakoltam a törököktől. mert templomokat törtek fel. és eljutottunk PestÚjlakra. Aradról Csanádra lovagolt. Ezért eljöttünk Bod­ rogból Kiskülödre. Ferenc barát. amint meg van írva. A király ismét kérte őket. miért oly vidám a király. hogy tüzet gyújtsanak. vagyis Ferenc és György remete volt vele. Nem értették. És az aga el­ ment hatszáz törökkel ura. mindent elvittek onnan. s ők mondták. kiosztott nekik háromszáz forintot. a Duna folyó mellett a parti úton.süssék ki. s meg­ dicsérésük után elénekelték a Te Deum laudamust. Ott jött a török Mehmed János királyhoz. Bekényi Be­ nedek. Pöstyéni Gergely. amit csak találhattak. hogy a törökök császára feljebb megy. György remetebarát. és Csanád­ ról Becsére. Verbőczi István és két barát. hogy maradjanak vele. Buda felé. noha előbb megígérte neki. János király titkon kiment Lippáról kora reggel Szent László király átvi­ tele napján. Amint megtud­ ták. És azt a négyszázat elküldte Temesvár alá. hogy onnan szabadon ne járjanak ki. A király megint adott nekik zsoldot. Pöstyéni Gergely úr. Mindegyik tíznaggyal ott volt a felesége. És jöttünk Bodrogba Szent Lőrinc vértanú előünnepén. s lovagoljanak vele. s bort hoztak bőségesen hordóval. mert féltek. Az összes ágyúkat kilőtték. hogy a király átkeljen és vele négy­ szemközt beszéljen. Ők vonakodtak János királlyal menni a törökök császárához. s a haszonra nagyon törtek. hogy mi ez.ágyúja volt a vár előtt . szerettek enni. hogy a törökök császára azt akarja. Már sok zsákmá­ nyuk volt a magyarok fölött. A király látta. A törökök császára megígérte János királynak. másképpen csontfülű György. A császár már Erdődön volt. a császár felé. Azután a lengyel hadinép rég kitöltötte szolgálatát. s Lengyelországba akartak lovagolni. hogy visszaadja neki Szerém-Újlak várát. Ott János király réven átkelt a Tisza folyón. csakhamar egyenként-kettenként éjjel megugrottak a szerfeletti félelemből. A király mindjárt utána ment Bács vármegye felől. hogy a törökök császára Nándorfehérváron van. csak Cibak Imre. De a törökök császára nem ott várta meg. A magyar török a királyi felség sátrában igen csodálkozott.

miért énekeltem ott felette a zsoltárt. csakhamar összeesett testében és sánta lett. le volt terítve bársonnyal s különféle puha kárpitokkal egészen a császár sátráig. mint egy tuskó. Az a kis mérföld. ennek feleségét nőül vette. jön az ellenség. ami azután történt. Közben jöttek a császár hajói János királyért a Duna folyó partjára. Mondja a király: Bizony. Hogy a király már szemközt volt a császárral. egy kocsiról leszállt egy szerfelett szép ifjú. s én zsolozsmáztam lelkéért négy pappal. amelyen a király a császárhoz ment. és új csiz­ ma a lábán. hogy haldoklása­ kor látomásra felemelkedett betegágyából. és őt egy kis táborban otthagyták a törökök. s a császár sátrai egy mérföld távolságra voltak Mohács mezővároshoz. híres ember volt. kezébe vette pajzsát. Láttuk sokan. s egyházi birtokot kezdett élvezni. ott áthajóztak János királlyal. megsza­ kadása után. de nem bíznak a törökökben. Székely Benedeket elébük. fején piros bársonysüveg. És utána János király. mert a törökök császárával tartok. csak szerzetesekkel. hogy hallgassák meg. s ezért bennem sem. Ily tiszte­ letet adatott a törökök császára János királynak. ahol ez személy szerint magától beigazolást nyer. akkor a császár tábort ütött Mohács mezején. De hogy az az ifjú honnan való volt. Azt mond­ tam: így pusztul el mindenki gonosz halállal. És csodás dolog. Míg János király Pécs felől volt csapatával Dánóc vár mellett . senki sem tudta. kezébe aranytálat. És így haladtak a törökök császárához Mohács mezejére. mint látjuk általa a bizonyságot. A törökök nagyon megcsodáltak ben­ nünket. Igen derék. vannak vitézek Magyarországon. s rablással akar élvezni egyházi vagyont. aki csak nem tiszteli az egyházi­ akat. s Mohács mezővárosnál szállt le a király. Mint Ábránffy Miklós örököse Esztergomban csodálatosan és borzalmasan távozott a világ­ ból. vagyis koszorú volt.Herceg György vára volt -. .Úgyhogy sokan ott állva elszaladtak borzasztó halála elől. Engem megkérdeztek. Láttam a császár aranytól .nincs díszítve vitézekkel. mint Absolon. s a tálon az ifjú kezében egy násfa. amilyent fejükön viselnek a királyok és a föld fejedelmei. s fel volt öltöztetve különböző színű selyemruhába. A törökök császárának lovasai mindkét oldalon sorban álltak úgy egy mérföldön át. . Fejére fátylat tettek. arcában szép.E szavakat én hallottam. három szekere volt. és mondta: íme. mintegy tizenhat éves volt. de amikor Ábránffy Sebestyén halála után. s közöttük kellett mennie János királynak a törökök császárához. János király küldött egy vitézt.

tündöklő sátorát. és elhelyezték a szekéren. átadta. nyomban leszállt a ló­ ról. E szavakat a magyar török Mehmed. megvédelek ellenfeleidtől. A föld igen díszesen le volt terítve drága bársonyokkal és különböző puhaságokkal. Azért ne félj! Ezeket a szavakat viszont már János királynak a nevezett magyar török pont­ ról pontra elmondva adta elő. Az ifjút elvezették a törökök császárának kamarásai az ajándékokkal egy rejtett helyre. Amikor a császár megpillantotta már sátra alól a királyt. s a császár zulakjai. És amikor harmadszorra már a törökök császárának sátra elé értek. a másik sátor Ibrahim basáé volt. s a magyar főurak. ez a császár kincstárnoka volt. Amikor János király megérkezett az első sátor. ezt ráadták. És ott már szemben beszélt a császárral a király ma­ gyarul. ahányan csak a királlyal voltak. Ajaz basáé elé. akkor kétségtelenül. hogy ha a magasságos isten őt megőrzi. és Ibrahim basa ruháját neki ajándékozva. Azonfelül még. hogy ő császári felsége nagy irgalmasságot cselekedett vele a hűtlenjeitől való szorongattatása nagy szükségének idején. egyik a másikat egyaránt karjával körülfonva. másik drága és Ajaz basáénál is gyönyörűbb ruhát hoztak. amazt levetették a király­ ról. várakat. s bevezette sátrába. Amikor pedig elérkeztünk Ibrahim basa sátrához. . míg egy dárda lesz a törökök kezében. azonfelül mondta. mellyel a császárt megajándékozni akarták. ez mindjárt drága ruhát hozott János királynak. amelyet az ifjú tartott. És az az ifjú a király után ment. más sátorba az ajándékot. s a sajátját átadták a királyi felség kamarásainak. ajándékkal a császárnak. a népet távol tartották. ki velük jött Lengyelországból. s a király és a császár. egészséggel és jó szerencsével üdvözölte. Akkor a császár meg­ fogta kezénél János királyt. mindjárt kisietett a sátorból. mind elő­ adta a császárnak török nyelven. az én hadinépeimben. ezt újra ráadták. Viszont a császár olyképpen ajánlotta magát. a harmadik sátor Ajaz basáé. budai királyi székébe. s otthagyták. Nándorfehérvárt és Szabácsot. Amikor János király már megpillantotta a császárt. Amazt Boza Benedek kezébe adták. mint Iskariót Krisztust. kivéve kettőt. Ez valóban csodálatos volt. míg én e világon élek. gyalog ment a törökök császára felé. vagyis akik mindig a császár előtt szoktak járni gyalog jogarukkal. s az ajándékot. s azonfelül visszaadja neki a Szerémsziget egész tartományát. megölelte egymást oly módon. egészen biztosan visszahelyezi őt székébe. a pogányok sokasága körös-körül csodálkozott János királyon.

s a ma­ gyarok azt mondták maguk közt: Valóban. mondta a királynak: Drága testvérem. évet írtak. az enyéimet mind felülmúlja. nekem ajándékba adtál. az angyali koronához hasonló volt a fején. A törökök császárának tábora jobbra tőlünk a Duna túlsó részén volt. . . . s mindkét kezében nagy pörölyt emelt feje fölé. Révet talált Paks előtt. nincsenek oly kiváló lovai a törö­ kök császárának. nála maradt. György. Hogy már ez a beszélgetés bevégződött köztük. Én pedig Lőrinc vértanú előünnepén víziót láttam..Mondja a császár: Nézd meg a lovaimat. a lovak istállója volt. míg még 1529. minthogy atyám magá­ nak Mátyás királynak volt a kincstárnoka. Ez a beszélgetés Mária mennybevitelének nyolcadában volt. amíg Bodrogon tar­ tózkodtunk a Duna mellett.a lovat Ko­ pottnak hívták . Patajon túl.szerfelett szép és drágakövekkel díszített. Akkor Székely Benedek hadnagy elindította a királyi felség táborát egy kies síkságon a szőlőskertek között. de az ő drágakövekkel díszített tró­ nusa még értékesebb és ragyogóbb volt. hogy a halottak vecsernyéjét és vigíliáját olvastam.Mondta a király: Magyarorszá­ gon eleget találnak.Mondja a császár: Mekkora árat jelent nálatok ez a kő? . de eddig nem tudtam látni. . A törökök császárának tábora felett felhő függött olyan módon. amelyen belépett. hogyha úgy tetszik királyi felségednek. mintha nagy asztag lenne. ezt a víziót láttam: a felhőben meg­ jelent egy király. S én. mint János királynak. elment azon az úton.A király leszállt a lóról. .Barátom . János király felült a lovára. 116 . az összes törököket és ma­ gyarokat a császár és a király elbocsátotta a császár sátrából. a császár engedelmével. Ezután a király. s mentek egy nagy sátor­ ba. amelyet most. Csak ketten ma­ radtak. látod drágaköveimet. . amilyen követ sok év óta kíván­ tam látni s kerestettem. Lába alatt egy nagy fejedelem feküdt koronával.Mondta a király: Ötvenezer márkát jelent nálunk. ez azonban.Nálunk bizony ez a kő több mint másfélszázezer márkát ér mondta a császár. Fényes nap volt. hol tudtál ily lovat találni? Nekem sohasem tudnak ilyet találni. és egy órát töltöttek a császár sátrában.mondta a császár a ki­ rálynak -. barátom. Ugyan hol szerezted ezt a követ? . Hogy a császár meglátta a lovat . s így kölcsönösen elváltak egymás­ tól. Azután a császár a királyt mindkét kezénél fogva kivezette sátrából.Mondta a király: Mátyás király halála után. És végigszemlélte a király a császár lovait.

. egészen a talpáig ércbe öltözve. a körben felhő. ott tábort ütöttünk. hogy ne féljenek. mert már kétszer árulta el őt. És a ráckeveiek János király­ hoz jöttek ajándékokkal. hogy segítségére a császár jön János királynak. gyor­ san elmenekült Budáról Ferdinándhoz Bécsbe Báthori nádor. . évet írták. mint Báthori nádor. s így Nádasdi Tamást bízta meg képében. Mikor Ráckeve közelébe jöttünk. mint egy ártány. a felhőben egy király.Hogyan tudod te. A király nem adott neki semmi feleletet. mint valami asztag. A császár parancsából nagyon sietett a király Budára. Én mondtam neki: Én bebizonyítom neked. amidőn még az 1527. Megfogtam a kezét. az ezt mint valami ártányt le akarja ütni. És a király megkér­ dezve őket. a budaiak része felől a törökök császára. hogy a császár fel­ kerekedett seregével. Látod-e a császár táborát? . s már nem mer bármit is ellenem tenni. . Tamás nagyon remegett. mert már megverte őt a valach vajda. s a másik felől. És amikor Gubacshoz közeledtünk. Hogy meghallotta. . ha­ nem mindjárt térdet hajtva a király előtt kegyelmet kért fejének. s mondtam neki: Uram. akkor jött Buda várából Nádasdi Tamás. mindkét kezében nagy kala­ pácsot tartva.Én mondtam: Meg van írva: átko­ zott az az ember. mondták: Azt hallottuk. Nagyon meg117 . fején egyszerű koronát viselve. György atyám? .kérdezte. .A császár tábora felett a levegőben függ egy kör. könyörögve és kérve. hogy a temesváriak gyorsan futárt küldtek Török Bálint után. amikor távozott Magyarországból. Detrik Kálmánnak hívták. s annak a királynak a lába alatt egy nagy fejede­ lem. s olyan volt. vajon hallottak-e valami újságot. s a mi angyali koronánk látszik a fején. hogy parancsoljon. hogy a király rideg vele szemben.Mondja a király: Ne higgyétek. nem vette tréfára. És volt ott egy igen ájtatos ember. Báthori István Buda várában lakott.ez a fejedelem egyszerű volt. és Szerem-Újlakon tábort ütött a törökök császára. A Duna mellett a császár serege előtt haladt a király kis táborával a pesti rész felől. hogy ne nyomják őket valami­ lyen terhekkel.És az a jel mintegy négy óráig látszott. s íme.Mondja nekem a kereskedő: Nem tudom felfogni. mert Ferdinánd király őt bízta meg a maga személyében. A király mondta nekik. ezen az úton a törökök császára nem jól jár Bécs alatt. mert íme a király bízik a törökök császárában. . aki emberben bízik. hogy mindjárt látni fogod az ő leendő veszedelmét. De ne jósolj.És mondja: Látom. Amint Nádasdi Tamás látta. ütésre emelve.

. mert a császár mindjárt bizalmatlan lett volna János király iránt. A császár ágyúi a Duna folyó vizén naszádokon voltak. az volt. mindjárt meg­ szánta őt. Nádasdi Tamás Buda várába ment. hogy alig tudtok lábatokon megállni a földön. Azután a császár egy csauszt és tíz zulakot küldött sok janicsárral János királyhoz Kisjenőre hajókon a Duna vizén át. A császár már másodszor járt vidáman az aranyos palotákon át. de a király nem akarta. akkor átadja Buda várát csata nélkül is. A második ok. mert mindjárt akkora földrengést csinál. mivel tudta. a lépcsőkön fel. tudta nélkül. A szegény németek tizenhat nappal ezelőtt Bécs felé futottak. A király nem akarta ezt a török császár ellen. hogy menjen ismét Buda várába. hogy már a török kezek által el van foglalva Buda vára. add át neki. És a császár leszállt kelenföldi táborába. s megígérte a királynak. A harmadikat Nádasdi Tamás nem akarta megvárni. hogy add át neki a várat. hogy már a király nem hitt nekik teljesen. A király látva könyörgését. és követet küldene hozzá. s megparancsolta neki. És mindegyikünk elrejtett helyen védte magát. a csá­ szár mindjárt kijátszott vagy feldühített s János király nyomban a törökök csá­ szárával szemben gyanúsított lett volna. mert már a törökök császárától várta az orvosságot. Mondták a törökök: Mindenki vigyázzon magára. A párnákból sok tollat kidobáltak a padlóra. hogy megostromolják.ijedt. mint a magyarok. késedelem nélkül mindjárt megkezdték a császár nagy ágyúit a hajókból kiemelni és a Dunáról a Bécsi utcai rév mellett a partra kihúzni. hogy ha ostromolni akarja Buda várát. mások azonban szegények sokan a várban szálltak meg. hogy nem ment be Budára. s az István úr tornya egy nagy résen leomlott. most már ott volt kis táborával. Azután pedig a törökök császára mindjárt felsietett Buda várába. de a császár nem félt ettől. 118 . Mert ha János király előbb átvette volna Nádasdi Tamástól. Kelenföldön ütött tábort a törökök császára. s hogy ha ostromolná a császár. gyorsan elment János királyhoz Kisjenőre. Azután el­ sütötték. s sietve jöttek Buda alá.Nádasdi hívta János királyt Buda várába magyar hadinépével az el­ foglalásra. A másodikra leomlott Buda vára. Előbb szívesen át akarta adni János királynak. A törökök császára nem oly elasszonyosodott. hanem ígérte Buda várát átadni a törökök császárának. Ez volt Egyed apát napján. Hogy Tamás meghallotta. aranyos saruban. Amikor megjöttek. hogy ők állhatatlanok.