A beteg és az ápoló kapcsolata

Németh Erika

.

sebeket kezeltek. alkalmassági vizsgán estek át a jelentkezők ˙(ez mentális és fizikális vizsgálatot jelentett). de ha egyszer a fáradt katona hazaért. a betegre gondoljon és nem önmagára.Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége. a betegségek megelőzése. de a helyzet a gyakorlati alkalmazásban alig-alig változott. aminek ma is nagy hasznát vesszük. de nem fecsegő. mert itt a vallásos nézetek tökéletesen megfeleltek egy elesett ember ápolásának követelményeivel: empatikus odafordulás. bár nagyon kevés lelet bizonyítja. elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt vizsgát kellett tenni. a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével. Függetlenül attól. A görögök és rómaiak a katonák ellátására mozgó táborokat hoztak létre. a gyógyuláshoz. amit a család nő tagjai végeztek. legyen derűs és bizakodó. segítségnyújtás. kórházi és otthoni ápolásból is külön vizsgáztak. hogy kik lehetnek ápolók. Ez a keresztényeknél volt a legkifejezőbb. Szt. akkor lehetett része olyan ápolásban. az egészség megőrzése és helyreállítása. vagy olyan egyedülállók. Ebben az időben jelenik meg az első ápolástan könyv. A középkorra megszűnt a diakónia intézménye és a szerzetes rendek vették át a helyüket. de nőként csak 60 év felett dolgozhatott valaki az ápolásban. Az ápolási tevékenységet idősebbek végezték és a fő céljuk a szükségletek kielégítése volt. környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Szűk értelemben az a tevékenység. legyen igazmondó és megbízható. Azonban ezt a minőségi javulást a 19. Diakónusok és diakonisszák vettek részt a folyamatokban. nyájas. Már az ókori Egyiptomban is létezett ápolás. részeges tolvaj nők végezték az ápolást. legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes. Az újkorban már megválogatták. a gyógyulás érdekében füveket. század elejére teljesen elveszítették. Nightingale volt. becsületes és megvesztegethetetlen. hogy melyik nemzetről beszélünk. tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül. és fizikális alkalmasságot követeltek meg. ahol a katonák ápolása férfitársaik feladata volt. Léteznie kellett. Nem ismerték még el önálló szakmaként. legyen szíves és szolgálatkész. mert a gyógyító munka igen fejlett volt: a betegségeket képesek voltak diagnosztizálni. Louise de Marillac dolgozta ki az első nővérképző programot. a beteg állapotának stabilizálása. gyógyításhoz hozzátartozott a vallás. de sosem tétovázó. A nők szültek és gyerekeket segítettek világra. tágabb értelemben minden olyan fizikai és mentális tevékenység. melyet ápoló végez az egyén és a közösség egészségének helyreállítása vagy megőrzése érdekében. akik egész életükben a kórházban dolgoztak. az egyéni felelősség vállalásra és a valódi ápolásra. amelyek feladata az egészségi állapot javítása. Sorban alakultak a kórházak is. Természetesen kevés gondot fordítottak a higiéniára. de nem kapkodó. Ekkor a siralmas állapot megváltoztatásának érdekében kísérletet tettek a hierarchikus elkülönítésre. csak ha valamely vallási felekezet tagjaként végezték ezt a munkát.” . szeretet. gyorskezű. aki kidolgozta és megvalósította ”megnemesítette” és szakmává érlelte az ápolói munkát. sérült vagy remény nélküli embernek. melynek során az ápolást végző személy fizikai gondozást és emocionális támogatást nyújt a beteg. Kínában ebben az időszakban alakult ki az akupunktúra. olajokat használtak. de nem lassú. tapintatos. A jó ápolónő tulajdonságairól a következőképpen ír: „Az ápolónő legyen józan. szolid.

amennyiben a helyzet a beteg azonnali megértését és problémáinak átérzését követeli. az egészségügyi dolgozók. hiszen betegként ápolást és „testvéri” törődést. haláltól való félelmet. Arra biztatják az egészségügyi dolgozókat. Ezek beszélő nevek.  olyan orvosi interakciókhoz vezet. Ezért. hogy mindennapi munkájuk szerves része kell. de mindennap átélik a gyász. Az egészségügyi dolgozók számos munkahelyi és társadalmi érzelmi elvárással szembesülnek. Larson és Yao vizsgálatai szerint. ők maguk hassanak a betegre. a valós érzelmek megváltoztatására.  lehetővé teszi. türelmes. Azáltal. Az empátia. A betegekkel való pozitív érzelmi kapcsolat folyamatos érzelmi munkát jelent. így a következőképpen foglalható össze:  elősegíti a betegek megnyílását. Az empátia nem csupán hatalmas mennyiségű pszichés energiát emészt fel. hogy nincs két egyforma ember és szinte alig van két egyforma betegség. Ezért szabályokban . esetén hozzájárulhat a kiégés szindróma kialakulásához is. javítsák kedélyállapotukat. a betegségtől. és a betegek személyiségének és elvárásainak különbözőségéhez kell alkalmazkodniuk. hogy érzelmi kapcsolat jön létre a betegek és a kezelő személyzet között. Az ápolónak a beteg emberekkel való foglalkozás közben nem szabad elfeledkeznie arról. ami növeli a személyes hatékonyságukat és támogatja öngyógyító folyamataikat. hanem törekedniük kell arra. és hogy tudatosan törekedjenek annak elérésére. az empátia fogalmán keresztül a legkönnyebb megragadni. hogy minél előbb lássák be. hogy legyen az empátia. de folyamatosan változtatniuk kell érzelmeiket. hogy az empátia nem egyenlő az érzelmi bevonódással. szükség van csalásra. vagy asszisztensnek hívjuk. részletesebb és alaposabb háttér-információt biztosítva az orvosnak a gyógyításhoz. A tőlük elvárt viselkedést. de Halpern szerint az empátia erősen befolyásolja a betegek gyógyulási folyamatát. ápolónőnek. Az empátiának azonban nagy ára van. de túlzott érintettség. a betegek által elvárt érzelmi állapotban. kötődés. Finestone és Conter az empátia kapcsán a „jóhiszemű csalás” mellett érvelnek. ápolónak. a betegek nagyobb autonómiáját illetve a kezelésben való nagyobb fokú részvételét. az élethez és betegségükhöz való hozzáállásukat. az empátia hatékonyabb gyógyítást tesz lehetővé. gondoskodást várunk el tőlük. a kívánságokat azonnal teljesítő. a betegek érdekében történő „jóhiszemű csalás” a nővérnek a betegek és gyógyítás iránti elkötelezettségének jele. Az empátia nem csupán társadalmi elvárás az egészségügyben dolgozókkal szemben. Az egészségügyben dolgozóknak ugyanis nem elegendő az érzelmi megnyilvánulások egy meghatározott körét megjeleníteni. ha az egészségügyi dolgozó nincs a helyzetnek megfelelő. elegendő ráfordítható idővel rendelkező emberre vágyunk. Mindig mosolygó. segítőkész. az elvesztés fájdalmát. a felszíni érzelmi munkát javasolják. Brown és McMurtry szerint. Omdahl és O’Donnell éppen ezért felhívják a figyelmet arra. amelyek közvetlenül növelik a betegek jól-létét és közvetve az egész gyógyulási folyamatot stimulálják. megértő. hogy a beteggel való empatikus kapcsolat révén. Az egészségügyi dolgozóknak nem együtt kell szenvedniük betegeikkel. nővérkének. Véleményük szerint abban az esetben. ha csupán áttételesen is.Az egészségügyi szakdolgozókat a mindennapi életben nővérnek.

az érthetetlen kifejezések szorongásokat kelthetnek benne. figyelembevétele. támogatásra szorulnak. mindketten az ápolási folyamat résztvevői. a szaknővér inkább a gépek jelzéseire és teljesítményére figyel. óhatatlanul. Az ápolói kódex megfogalmazása szerint négy alapvető feladata van az ápolónak:  az egészség elősegítése  a betegség megakadályozása  az egészség helyreállítása  a szenvedés enyhítése. de csak megfontoltan szabad alkalmazni. mint a betegek komfortérzésének biztosítására irányul. kerülni kell a könnyen félreérthető kifejezéseket. a humor előmozdíthatja a jó közérzetet. Szintén az utóbbi évtizedek fejlődésének következménye a személyzet szakosodása. taglejtés. a társadalmi hovatartozás. a bőr színe. A kommunikáció fontos és összetett – a kommunikációs módszerek tudatos alkalmazásával alakítja ki az ápoló a beteghez fűződő kapcsolatát. A betegség nemcsak az egyénre. mint a beteg emberre. Így az egyénre összpontosító. általában nem gyógyítható meg. A kommunikáció az ápolás fontos része. kerülni kell a hirtelen témaváltásokat. Mindez hozzájárul a nővér-beteg kapcsolat kedvezőtlen változásához: személytelenebb. Az ápolás iránti igény egyetemes – az ápolás magában foglalja az emberi élet. így speciálisan képzett nővérek teljesítenek szolgálatot a speciális kezelési egységekben. mint egészre. méltóság és jogok területét. a testtartás és járás. . gyengéd gondozás háttérbe szorulhat. szemkontaktus. Vegyünk például egy krónikus betegségben szenvedő ember ápolási folyamatait: A krónikus megbetegedés tartós. Így. Az önállóság és a kölcsönösség fontos . Az üzenetet szavakban és szavak nélkül lehet közvetíteni. hosszadalmas lefolyású. a törődés. napjainkban az ápolási munkában is egyre nagyobb szerepet játszik a különböző műszerek és gépek működtetése. Figyelni kell a beszédünk sebességére. A nonverbális reakcióin az ember nehezebben uralkodik. a politika. a partneri viszony . a faj. Sajnos. Számos szerző az ápolást kölcsönös közlési kapcsolatnak tartja és véleményük szerint az ápolás alapja az érintkezésre való beállítódás. a nevetés segíthet feloldani a stresszt. A hanghordozás ugyancsak döntően módosíthatja mondanivalónkat. ezért a kezelésnek és az ápolásnak a tünetek enyhítésére kell irányulnia. jelzéseinek állandó követése. ezért sokszor több információt árul el. Minden segítő kapcsolatot a bizalom.a beteg számára támogató-segítő kapcsolatot kell kialakítani. az empátia. ha a beteg képtelen lefordítani magának a közlés szavait. az ápoló-beteg kapcsolat egyik fontos eleme. Fontos a megjelenés. mint a szóbeli kifejezés. Krónikus megbetegedésben szenvedők ápolása során az ápoló és beteg kapcsolata több mint. ütemére. az arckifejezés. A verbális kommunikáció kudarcot vall. az autonómia és a kölcsönösség jellemez.nem lehet meghatározni viselkedésük módját-magatartásukat mindig az adott helyzetnek megfelelően kell kialakítani. Ezt nem korlátozhatja a nemzetiségi hovatartozás. ahol a munka sokkal inkább a különleges szempontok figyelembevételére és a feladatok megoldására összpontosul. sokkal inkább a biztonságosságra. mint a „műveletek tárgyára”. Törekedni kell a beteg számára érthető módon történő beszédre. de a családra nézve is pszichésen romboló hatású lehet. az életkor.az ápoló és a beteg közös csapatként dolgozik. a beteg emberre. a nem. a vallás. Az érintkezés ugyancsak a kommunikáció egyik formája. A krónikus betegségben szenvedők a fizikai szükségleteik kielégítésén túl tartós pszichés vezetésre.

amik kihatnak munkavégzésükre. A kórházi osztályok. Az állandó halálközelség miatt az egészséges személyzeti tagok érzékennyé és „ vevővé” válnak a daganatos betegek folytonos „kisugárzásaira”. krónikus szorongás. A súlyos betegekkel foglalkozók esetében a probléma már ott kezdődik. azokon az osztályokon. és kedvezőtlenül befolyásolják azt. az aggódó családtagok hatásai. és olyan testi tüneteket eredményezhet. túlterhelő érzelmi jelenségek és a veszélyeztető ingerekre adott lelki védekező reakciók jellemeznek. kudarcok. tapintattal beszél a betegekkel. tartsa fontosnak az emberi kapcsolatokat. Fontos. tehát időben kell észrevenni. A gyógyítás. alvászavar. abban nyilvánulhat meg. Jó teherbíró. mint pl. De a nővérek.: testi/lelki kimerültség. ápolás és a gondozás során a betegnek ugyanolyan fontos szerepe van. mert mindenki tapasztalja. fokozott dohányzás. A betegekkel való együttműködésben nagy szükség van a beleérző képességre. ahol nagyon sok a tumoros.főként krónikus. gondozási tevékenységét végezni. A betegek az orvosokat általában felmentik a érzelmi problémák meghallgatása alól. hogy nem az önmaguktól elvárt módon cselekszenek. ugyanis ha nem tudnak együttműködni. hogy igen nehéz a napi munka folyamán tapasztalt. Fontos.. hogy az ápoló megtalálja a megfelelő kapcsolatot a beteggel. Ez túlzott távolságtartás kialakulásához vezethet a nővér-beteg kapcsolatban. gondozás. ott a pszichológiai légkör hatást gyakorol a nővérekre is.: kifejezett aggodalmaskodás. szorongások. hisz az ő együttműködése nélkül nem tudja ápolási. A súlyos gyógyíthatatlan betegek ápolásában résztvevő nővérek legfontosabb érzelmi állapotaiból adódó problémái: a gyásszal való megküzdés. főként nem verbális hatásokat (a szenvedő beteg közelsége. és tenni kell ellene. szeressen segíteni másokon. mint az ápolónak. és ezt a légkört a folytonos. onkológiai osztályok). hogy a nővér elvégzendő feladatának technikai részleteire összpontosítja a figyelmét a beteg ember egész állapotának figyelembevétele helyett. Ugyanakkor bűntudatuk is kialakul amiatt. mások boldogulását tartsa szem előtt. a gyógyíthatatlan beteg. megfelelő stílusban.) hiteles szavakba áttenni és azt kimondani. A jó ápoló hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat.technikai nehézségekkel kell foglalkozniuk”. . hogy aki ezt a szakmát választja.Speciális területeken. gyakori fejfájás. hogy „ az orvosok túlterheltek. a segítőkésségre és az elfogadó pszichés beállítódásra. szervezési-. (pl. halálfélelem. stb. sok lemondás és szakmai lelkesedés kell hozzá. sikertelenség-élmények. akkor nem sokat ér az ápolás. szókinccsel.és állóképessége van. néha ugyanúgy mint az orvosok. Ezek a problémák megoldás hiányában. ambulanciák és gondozók mindennapjaiban a nővérek vannak leginkább közvetlen kapcsolatban a betegekkel. fokozódó érzelmi túlterheltségük miatt – igyekeznek elkerülni a betegekkel való mélyebb kapcsolatot.mint pl. hivatást választ. s így számos alkalom kívánkozik a beszélgetésekre. a tehetetlenség érzésével való szembesülés. amelyek megoldhatatlan konfliktusforrást és bűntudatot idézhetnek elő. Beteget ápolni nem könnyű feladat. melyek némi hasonlóságot mutatnak a pszichotikus betegek szavak nélküli „közléseivel”. ami pl. vagy sikertelenség estén hozzájárulhatnak a már említett kiégési szindróma kialakulásához. így aki az ápoló szakmát választja. Mindezek következtében a súlyos betegeket gyógyító csoport tagjai olyan érzelmi állapotba kerülhetnek.

%20apolas/1_2321_013_101115.abbcenter.zsuduo.php Lazányi Kornélia Rozália Ph.com/medicine-and-healt/948591-az-emberi-kapcsolatok-tudatosalkalmaz%C3%A1sa/ http://atheneszki.hu/apolas.D.%20egeszseg.hu/tananyagok/kornyezet.egeszsegunkre.Források: http://www. értekezése: Az érzelmi munkát befolyásoló tényezők / Érzelmi munka az onkológiában/ http://hu.shoong.pdf .com/?cim=1&id=84762&PHPSESSID=722357c0d2a04 6b81dca95c7e9d802d0# http://www.