ANATÓMIAI JEGYZETEK

Az emberi test sejtekből áll. Ezek differenciálódnak és kialakítják saját funkcióikat. CITOLÓGIA: sejtek szerkezetével foglalkozó tudomány. HISZTOLÓGIA: szövetek és szervek mikroszkopikus felépítésével foglalkozó tudomány. SEJT→SZÖVET→SZERV→SZERVRENDSZER→TESTRÉSZ→ÉLŐ EMBERI TEST

Sejt: az emberi test legkisebb élő egysége, felépítése:

 SEJTMEMBRÁN:(plazmamembrán)
- izolálja a sejtet; - kommunikáció a sejtek között; - kapcsolódás (sejtmembránok összekapcsolódása, pl. bőr) - 8-10 nm vastagságú; - koleszterint és fehérjét tartalmaz;

 CITOPLAZMA: - fehérjeszintézis → az endoplazmás retikulum végzi
- Mitokondrium: - energia előállítása, nagy energiájú foszfátkötéseket tartalmazó molekulák - e nélkül nem életképes a sejt; biztosítja az energiát ahol energiaigényes folyamatok, zajlanak: testhőmérséklet fenntartása, izomkontrakció stb. - Lizoszómák:(emésztőenzimek) - fontos szerepet játszanak a fagocitózisban és az endocitózisban elpusztítják a baktériumokat - Citoszkeleton: - a sejt fehérjékből álló „csontváza”; az egész citoplazmát behálózza; - meghatározza a sejt alakját; sejt mozgását segíti; A sejtek nyúlványokat növesztenek:

1. Csillók: - szerepük: folytonos mozgásukkal tisztítják a hám felszínét;
- segítik a nyákréteg áramlását. 2. Ostorok: az emberi testben csak a spermium rendelkezik ostorral.

 SEJTMAG: - itt található életünk kódolása;
- DNS (kromoszómák); - fehérjeszintézis szabályozása; - a legtöbb sejt egy sejtmagot tartalmaz. A SEJTOSZTÓDÁS FORMÁI: <Mitózis: a testi sejtek osztódási formája, minden regenerációs folyamat alapvető jelensége. Így keletkeznek a többmagvú óriássejtek. <Meiózis: hosszabb és minőségileg is másabb, mint az előző, a fejlődő ivarsejtek jellemző osztódási formája. <Sejtfúzió: sejtek összeolvadása (fúziója) → óriássejtek létrejötte.

HISZTOLÓGIA
Hasonló formájú sejtek összekapcsolódása→csíralemez→szövetek. ALAPSZÖVETEK: 1. Hámszövet:- felületek borítása, védelme. - jól záródó szövetek, belső felületeket borítanak.
FAJTÁI:

Fedőhámok:

- jellemzője, hogy a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, lehet - egyrétegű: pl. bél hámja→egyrétegű hengerhám - többrétegű: pl. bőr hámja

-fontos transzport funkciót töltenek be (anyagok felvétele, bizonyos anyagok eltávolítása)

• Mirigyhámok: - a hámsejtek fehérjét és/vagy nyákot termelnek.
> Külső elválasztású mirigy: a hámfelszínre üríti váladékát, kivezető csövön keresztül. > Belső elválasztású mirigy: hormonokat termelnek, melyek közvetlenül a véráramba kerülnek.

• Érzékhámok:

- kémiai vagy mechanikai jelek érzékelése, impulzussá alakítása. - a csillók a sejt „érzékelői” - primer érzékhámsejt: az ingerületet a központi idegrendszerbe vezeti. - szekunder érzékhámsejt (nyelv ízlelőbimbói)

• Pigmenthám:

- a hámsejtek laposak, szorosan zárnak, folytonos réteget alkotnak. - a retinában található ilyen hám.

2. Kötőszövetek: - a sejtek messze vannak egymástól, mozgékonyak. - laza réteget képeznek a hámok alatt. - mátrix: nincs szerkezete; - laza rostos kötőszövet (bőr) - tömött rostos kötőszövet (mechanikai funkciót tölt be) - szerepük: immunvédekezés; 3. Támasztószövetek: - porcszövetek, fajtái: ◊ üvegporc (kemény,gége és légcső) ◊ elasztikusporc (rugalmasság,fülkagyló ◊ kollagén rostos (igen erős, keresztcsont) - csontszövetek: - mátrixban szervetlen állomány; - szerepe van a vér kalciuszintjének szabályozásában - káros anyagok elraktározása (ólom, cézium) - fajtái: ◊ oszteoblasztok: csonttörések gyógyulása; ◊ oszteociták: csontszövet fenntartása, alapállomány összetevőinek szabályozása ◊ oszteoklasztok: alapállomány felszívódásában van szerepük 4. Izomszövetek: Fajtái: ◊ Simaizom: - vastag rétegeket alkotnak az üreges szervekben (gyomor) VEGETATÍV IDEGRENDSZER IDEGZI BE! ◊ Harántcsikolt: -2 típusa van: ◙ szívizom - gazdagon erezett, nem igényel külön beidegződést, 0.02mm hosszú ◙ vázizom (a mozgás szervrendszerét alkotja, összehúzódásra képes) MOTOROS IDEGEK IDEGZIK BE! - transzmittere az acetilkolin 5; Idegszövetek: -az emberi idegrendszer részei: Idegsejt: - osztódásra nem képes; nyúlványai vannak: dendrit és az axon (csak 1 van belőle) - a nyúlványok elektromos impulzusokat képesek vezetni. - szinapszis: összeköttetés van a nyúlványok között; - neuró-transzmitter: kémiai átvivőanyag, ezek juttatják el az elektromos jeleket egyik sejttől a másikig.→KÉMIAI SZINAPTIKUS TRANSZMISSZIÓ -ACETILKOLIN, GLUTAMINSAV, DOPAMIN, SZEROTONIN; ◙ agyvelő ◙ gerincvelő - az idegszövet: idegsejteket, gliasejteket, és ereket tartalmaz.

a gliasejtek és axonok egy része alkotja az agy és gerincvelő fehérállományát . optimális feltételek létrehozása.(ganglion) . izületek.kisebb mint az idegsejt. finom mozgásokra képes) AZ EMBERI TEST FŐ RÉSZEI . idegsejt táplálása. az axon szigetelése. . mirigyei a hámfelszínre üríti a váladékot.Gliasejt: .feladata: a megfelelő környezet biztosítása.vegetatív ganglion (vegetatív és motoros funkciókat látnak el) pl: izzadás.hámréteg fedi.a légzőrendszer. Nyálkahártyák: . a betegségek az idegi funkciók elvesztéséhez vezetnek.Dúcok: perifériás ideg-és gliasejtek csoportulása. . 6. .a vegetatív idegek regenerációra képesek. .Sclerosis multiplex: a myelinhüvely pusztulása az axon körül. A központi idegrendszer idegsejtjei nem tudnak osztódni.érző ganglion (bőr. A perifériás idegrendszer szövettana: . a tápcsatorna belső felszínét borítja. -3 rétegből áll: ∆ felszínt borító hám ∆ kötőszöveti réteg(immunsejteket tartalmaz) ∆ simaizomréteg (támasztja a nyálkahártyát. osztódásra képes. izmok) . Az agy felszínén futó nagy erek vegetatív beidegzéssel is rendelkeznek.

frontális (CT vizsgálat).gerinc. . . Az emberi test fő tengelyei: .horizontális.nyílirányú.emlők) ► elülső felszíne (kulcscsont.mellüreg: .fej.szegycsont) ► hátulsó oldala (hát. A szervrendszerek egy-egy élettani funkció ellátására szolgálnak.nyak. .törzs.Az emberi test fő részei: . A mellkas és has közötti határ: a bordaív. AZ EMBERI TEST CSONTJAI.lapocka) A mellkas belseje: . A törzs részei: ■mellkas . IZÜLETEI . A törzs részei: ■has ►elülső oldala (köldök) ►elülső hasfal és a combtő közötti átmenet (lágyékhajlat) ►combhajlatok középponti találkozása (külső nemi szervek) ►hátulsó hasfal (ágyék) ►far (ágyék folytatása lefelé.végtagok. itt található a szív. .bordák.nagyobb részét a tüdők foglalják el. ► elülső oldala (mell.a farredők és a köztük lévő hasadékmélyén a végbélnyílás) ►gát (itt helyezkedik el a külső nemi szerv és a végbélnyílás) ►Michaelis-féle rombusz (ágyék és fartájék között) Az emberi testben szervek és szervrendszerek találhatóak.

háti csigolyák: (12 db) a bordákkal együtt izületet alkotnak.2 fő részre oszthatóak.kézközépcsont és az ujjpercek. elöl a szegycsonthoz. és a háti csigolyák a: mellkas csontos-porcos vázát alkotják. ►gerinc: . .csigolyákból áll.kar.köbös.kéz.csöves.ágyéki csigolyák: (5db) erősek.lapos.kéz csontjai: . (tenyér. →függesztőöv: amely a végtagot a tengelyváz struktúráihoz kapcsolja .ezért alkalmas a lumbálpunkcióra ez a gerincszakasz . →szabad végtag. .Az emberi csontváz tengelyszimmetriát mutat: a csontváz tengelyében a koponya a gerinc és a törzs van. ►végtagok: . robosztusak. csontjai: .a felső végtag csontjai a mellkashoz kapcsolódnak a függesztőövek révén. . A végtagok vázára az ötujjúság jellemző. hajlott csontok. vörös csont-velőt tartalmaz.alkarcsont.csukló. .szabad végtag részei. . tövisnyúlványaik vízszintesen futnak. . . . kézhát.szabálytalan. Az alsó végtag és a medence: . . .alak szerint lehet: . tömör csontszövet. . A bordák a szegycsont. ezekhez csatlakoznak a végtagok csontjai.nyaki csigolyák: (7 db) . a csigolyák alkotják a gerincet.felkarcsont. AZ EMBERI CSONTVÁZ A tengelyváz és a felső végtag: .a gerinc és a mellkas váza alkotja. amely a koponyaalapból indul ki .bordák: ív alakú.alkar. .a csontokat kívül és belül finom kötőszövetes réteg (csonthártya) borítja. . A végtagot csontos függesztő öv kapcsolja az axiális vázhoz. ízesülnek.külső állományuk kéregszerű. ujjak) . a szegycsont lapos csont.keresztcsonti csigolyák: (5db) egyetlen csonttá olvadnak össze →keresztcsontot alkotva ide tartozik a farkcsont.csuklócsont. . A csontok anatómiai jellemzői: . .harántnyúlványa 2 szárra oszlik és egy lyukat fog közre →itt halad a nyaki gerincvelő és az agyvelőt ellátó artéria.

. ilyenek a halántékcsont. vastagok. .köbcsont. .tetejét lapos csontok alkotják.lábujjak.oldalsó ékcsont. .medencecsont felső része a csípőlapát .nagymedence: a medence felső. a benne lévő szervek egy másik szerv-rendszerhez kapcsolódnak. . . nyílások vannak rajta.ugrócsont.a sípcsont. szabálytalan csont. a lábközépcsontok és a lábujjak alkotják.keresztcsont medencei felszíne sima.3 részből tevődik össze: csípőcsont. Agykoponya: . a koponyaalap csontjai üregeket tartalmazó csontok.függesztőöve a medenceöv.a szárkapocs alkotja. itt lépnek ki a gerincvelői idegek .a medencecsont széles. .a koponyaalap belső felszíne lyukakat.szeméremcsontok közötti porcos rész a szeméremdomb .belső ékcsont. nyitottabb része .férfi medence: csontjai erősek. A alsó szabad végtagot a combcsont. Az arckoponya: . .sarokcsont.. A láb csontvázát a lábtőcsontok. A koponya: 2 részből áll.női medence: a medence szélesebb. csatornákat tartalmaz az agyidegek. A női és férfi medence közötti különbségek: . ülőcsont és a szeméremcsont . kapcsolódik a garat is rajta rögzül. A láb csontjai: . .a koponyaalap külső felszíne elöl az arckoponya csontjaival. a csontok vékonyabbak.a halántékcsont belsejében a hallószerv és az egyensúlyozó szerv található .ujjpercek. erek számára . . ékcsont .közbülső ékcsont.sajkacsont.ülőcsont erős érdes ívszerű képződménye az ülőgumó . .kismedence: zárt.

háti szakasz hátra görbül A felső végtag ízületei : .a domború és nagyobb az: ízületi fej . rugalmasságot kölcsönöznek a gerincnek. arcüreg.ami sokféle mozgásra képes. A gerinc ízületei és a gerinc egészben: A gerinc rugalmas.szinoviális membrán: izületi folyadékot termel.szabálytalan csontokból áll. erős szerkezet. rostasejtek rendszere. Porckorongsérv: külső rostos porc sérülése. az áll és a gége között a bőr alatt jól tapintható) Az emberi test izületei Izület: csontok közötti összeköttetések.legfeltűnőbb csontok: állkapocs.orrmelléküreg: . illeszkedő az: ízvápa .megszakított összeköttetés: sokféle mozgást tesz lehetővé. és a szemüreget határolják. .az izületet rostos kötőszövet veszi körül: ízületi tok . az orrüreget. A koponyacsontok varratokkal kapcsolódnak egymáshoz. ►vállízület: olyan gömbízület.folyamatos összeköttetés: két csontot tömör szövet köt össze. helyükön kötőszövetes lemezek vannak → a kutacsok (kis-és nagykutacs). feszítés. igen korlátozott. A csigolyatestek között 1 cm vastag porckorong van.ízületek mozgásai: hajlítás. A csigolyákat minden oldalon hosszú kötőszöveti szalagrendszer köti össze.. . (a nagykutacs 2. .a homorú. év közepén tűnik el). alig érzékelhető mozgásokat tesz lehetővé . A koponya növekedésével és a csontosodási folyamatok előrehaladása következtében a kutacsok fokozatosan eltűnnek.légtartalmú csont keskeny csatornával melyek az orrüregbe nyílnak Ide tartozik: homloküreg. A csontvégek közül: . segít a testsúly viselésében. járomcsont.ízületi szalag: erősíti az izületet. távolítás. A nyakon egy különleges csont foglal helyet: nyelvcsont („U” alakú. amit a csigolyáknak és a csigolyákat összekötő szalagoknak köszönhet. korlátozza a mozgást. felső állcsont. forgás. . közelítés.a felső végtagot a vállöv kapcsolja a törzs csontjaihoz. . A szalagok a gerinccsatornát is bélelik és védik a gerincvelőt. Az emberi gerincen görbületek figyelhetőek meg: nyaki szakasz előre. . melyek a szájüreget. A koponyatető varratai az újszülöttben nem láthatóak.

. ►csuklóízület: . alátámasztja.tojásízület. AZ EMBERI TEST IZOMZATA .csípőficam: az ízületi vápa fejletlensége. .femur.az ízületet 3 csont alkotja: . . szerepe az erőátvitel. amely sokféle mozgást biztosít. feszes ízületek tartják össze. Bokaízület: . . A medence ízületei: . feszítés.ha ez nincs meg: lúdtalp .a medence csontjait erős. nincs benne mozgás. . . A csípőízület: .az emberi láb az egyenes testtartás és a járás miatt igen nagy erőket képes közvetíteni. . kisfokú rotáció.ezt az ízületet a test legerősebb szalagjai tartják össze.a lábszárhoz a bokaizület révén kapcsolódik.gömbízület. -az ízületi tok elöl és hátul laza. test súlyának átvitelére és hordozására képes mozgás közben is.az ízületben résztvevő csontok felszínét üvegporc borítja. -tibia. . -patella (térdkalács) . .a szalagok mellett a láb és a lábszár izmai a boltozatok legfontosabb tartói. oldalt pedig feszes. és rugalmasan mozgatja a végtagot. mint a vállízület.a keresztcsont és a medencecsont közötti ízület igen feszes szalagok erősítik.az ízület fő mozgásai: hajlítás.az emberi test legnagyobb ízülete.a lábnak boltos szerkezete van . pedig a patellát veszi körül.az ízületi tok hátul igen erős.boltos szerkezetű. . amelynek két tengelye van. . . A térdízület: .stabilabb. elöl. .egytengelyű csuklóízület.igen sérülékeny.az ízület 1 tengely körül mozog.stabilitását és rugalmasságát erős ízületek és izmok biztosítják.erős oldalszalagok stabilizálják. . hajlítás és feszítés lehetséges.►könyökízület: 3 csont vesz részt benne. A láb ízületei: .

Az ín tömött. Különböző alakú. Az izomrost köteg és a kötőszövet együtt alkotja az izmot.(vékony. rostos kötőszövetből áll. Az inakat ínhüvely veszi körül. Az acetilkolin észteráz más típusú bénítói egyes izomgyengeséggel járó betegségekben gyógyszerként lehetnek használatosak. ez határozza meg az izom alakját és méretét. amit neuromuszkuláris junkciónak nevezünk Az axonvégződésből acetilkolin szabadul fel. így az idegingerület az izmokra tevődik át. az enzim bénítása súlyos állapotot idéz elő. hosszúságú lehet. mert az ínhüvely belső rétegében erek és érzőidegek vannak.Az izmok mint szervek: Az izom kontrakcióra képes szerv. amelyet egy erős kötőszövet borít: izompólya Az izom húsos része alkotja az „izomhasat”. csőszerű képződmény) Ínhüvelygyulladás: fájdalmas betegség. Az acetilkolin receptor bénítása: az acetilkolin nem tudja kifejteni hatását. Az izmok elnevezése az alábbiak alapján történik: ▪ lokalizáció ▪ lefutási irány ▪ funkció ▪ alak ▪ alegységek. Miután az acetilkolin molekulák kifejtik hatásukat az acetilkolin észteráz nevű enzim. . . elvékonyodik.a harántcsíkolt vázizmokat a gerincvelői idegek és az agyidegek motoros idegsejtjei idegzik be. fejek száma szerint ▪ tapadási hely . lebontja azokat.A vázizmok gyógyulásra és regenerációra képesek. ez a rész mozdul el összehúzódáskor. vastagságú. Izomsorvadás: az izom meggyengül. Az emberi test fő izomcsoportjai: . Az axonok sérülése a gerinvelő megbetegedése elpusztíthatja az egész motoros egységet →az izom képtelen az akaratlagos mozgás végrehajtására. Szövettani alapegysége: az izomrost. Legfőbb szerepük: az izmok eredését és tapadását biztosítják. szinapszist hoznak létre.hasonló mozgást végző: szinergista izmok. Izomrostok által alkotott csoportok: izomrost köteg.az axonok az izomrostok felszínén spec. nem jön létre izomkontrakció. A harántcsíkolt izmok beidegzése: .

borintókat.csavarókat. . . . . . .emelőket. A vázizomzat mérete és alakja meghatározza az emberi test alakját és felszíni anatómiáját. .gát harántcsíkolt izomzata . → .. szívből tevődik össze.az izomcsoportokat anatómiai szempontok szerint különítjük el.feszítőket .hajlítókat. Anatómiai szempontból a keringési rendszer véredények nagy tömegéből. A VÉRKERINGÉS SZERVEINEK ANATÓMIÁJA A vérkeringés létfontosságú funkciót lát el: oxigén és tápanyagellátás.kifelé fordítókat. .hanyintókat.A nyelv-garat és a gégeizmok nem tartoznak a vázizmok közé! . ezek alapján megkülönböztetünk: . . ezek közvetlenül érintkeznek a sejtekkel.süllyesztőket.speciális.mimikai izom . .hátrahúzókat.gyakran funkciójuk alapján nevezik el őket. kapillárisokból.távolítókat.közelítőket. anyag-csere termékek szállítása.légzőizmok . és vénákból áll. Az artériák kisebb ágaiból nyílnak a kapillárisok. . . összetett mozgást végző izomcsoportok: .befelé fordítókat.ellentétes irányú mozgást végző: antagonista izmok.előrehúzókat. .vér szervezet minden sejtjéhez eljut. . a véredényrendszer artériákból.

belső felszíne sima.a bal pitvarból az oxigenizált vér a mitrális billentyűk irányításával jut be a kamrába és az aortán. .nagyobb és erősebb.a két pitvart a pitvarok közötti sövény választja el ►jobb kamra: .izmos szerv. ►jobb pitvar: .3 véna ömlik bele.vénás vért szállít a testből és a szívből.a tüdővénákat fogadja magába.kívülről kétrétegű savós hártya a szívburok veszi körül.A kapillárisok a vénákba ömlenek.a pitvarokat és kamrákat billentyűk választják el egymástól. ami nedvesen tartja a felületet és segíti az összehúzódásokat. ezek oxigéndús vért szállítanak a tüdőből .a szívnek a hátsó részét foglalja el. . háromhegyű vitorlás billentyűvel nyílik a jobb kamrába ►bal pitvar: .a vénás vér a jobb pitvar felől érkezik a tüdőverőéren át jut ki a kamrából ►bal kamra: . 2 kamra . bal-és alsó részét foglalja el . sinus coronarius) . A szív: . vena cava inferior. .a bal pitvart a bal kamrától a kéthegyű vitorlás billentyű választja el .a szív üregeit a szívbelhártya borítja. . fala 1-2cm vastag . keresztül távozik .Aorta: a legfőbb artériás törzs.a szív izomrétegét myocardiumnak hívjuk . az oxigéndús vért szállítja a test különböző részeibe. négy ürege van: 2 pitvar.a két kamrát kamraközti sövény választja el egymástól . belső felszínén vaskos izomkötegekkel . mint a jobb kamra.a szív jobb-elülső részét foglalja el. a két burok között folyadék van.izomfalának vastagsága 4-5 mm. . rendelkezik saját billentyűkkel /aorta félholdalakú billentyűi/ Kezdeti szakaszából erednek a szív saját erei: koszorúserek melyek a szívizomzatot látják el friss vérrel. (vena cava superior.a szív elülső-.

a belső fejverőér az agyvelő fő artériája.a következő szakasz: hasi aorta: .jóval kiterjedtebb.bal kamrából eredve felfelé halad a mellkasban a szegycsont mögött .felső végtag. ezután kampószerűen hátrahajlik. . Ezek a következők: .ágyéki csigolya magasságában kettéoszlik: közös csípőverőér. és jobb tüdőartériára ágazik el . oda tér vissza.az aortaív és a bal oldali tüdőartéria között vékony szalag található: ez a Botall-vezeték . AZ EMBERI TEST VÉREDÉNYEI Az emberi testben két keringési rendszer van.atrioventrikuláris csomó: a pitvarok közötti sövényben van.az aorta a test legnagyobb artéria.A szív beidegzése:→→ A szív önálló elektromos ingerképző-és ingervezető rendszerrel rendelkezik.e keringés célja: vénás vérben lévő széndioxid oxigénre cserélődjön.a hasi aorta a 4. mint az előző.5 cm.az aorta következő szakasza: mellkasi aorta: a tüdő és a mellkas képleteit táplálja . a szemgolyót is ellátja vérrel . ami a . a test minden részét ellátja vérrel Az aorta első szakasza: a felszálló aorta . ez a rendszer a myocardiumban jól látható anatómiai struktúrákat hoz létre.a közös fejverőér a nyakon 2 ágra oszlik: külső és belső fejverőérre . . mellkas számára . .szinuszcsomó: jobb pitvar falában található.innen erednek a koszorúserek (ezekből 2 van) . Mindkét rendszer artériákból. az artériás vér az aortán át hagyja el a szívet . .a jobb kamrából indul a tüdőverőérrel. mindkettő a szívből ered.His-köteg: átfúrja a pitvarokat és a kamrákat elválasztó rostos gyűrűt és átvezeti az ingerületet a pitvari izomzatról a kamrák izomzatára.az artériás vér a tüdővénákon átkerül a bal pitvarba. vénákból és kapillárisokból áll. létrejön az → aortaív: innen ered a közös fejverőér (fej. nyak ellátása).hossza kb.ez bal. A nagyvérköri keringés: . A kisvérköri keringés: .jobb és bal Tawara-szárak: a kamraközti sövény endocardiuma alatt haladnak a szívcsúcs felé és beidegzik az egész kamraizomzatot.ellátja az emésztőrendszer szerveit . a kulcscsont alatti verőér .

.belép a májba.élettartamuk 120 nap A fehérvérsejt: .a kisméretű molekulák könnyen átjutnak a kapilláris falán . A belső csípőartériának van egy ága. A portalis keringés: . de mivel ezek vízben nem oldódnak. rugalmas kötőszöveti rost) . melyek a jobb pitvarba ömlenek.a hasüregben lévő emésztőszervek vérét gyűjtik össze. A kapillárisok a legkisebb véredények az anyagok cseréjét biztosítják a vér és a szövetek között. Egyetlen endothelsejt réteg alkotja őket. ez a véna is a jobb pitvarba ömlik. így az értékes tápanyagok eljutnak azokhoz .a kapillárisok a májvénákba szedődnek össze. máj alatt található 2. A szív vénás vérét a sinus coronarius gyűjti össze.a vér lipideket is szállít. melyek a májsejtekkel érintkeznek.a vér folyékony vérplazmából és a benne úszó sejtekből áll A vörösvértest: . kapillárisokra.nem rendelkeznek sejtmaggal.belső réteget egyrétegű laphám alkotja Az artériák szűkülése és tágulása a vérnyomás szabályozásának alapja. vénák és kapillárisok szövettana: Az artériák és vénák falában 3 réteg található. A vér szövettana: A vér plazma: . amelyek a vena cava inferiorba ömlenek. Az artériák.külső réteg (kötőszövetek) . ami csak a magzatban funkcionál→köldökartéria A szisztémás keringés vénáit végül a vena cava superior és a vena cava inferior gyűjti össze.végállomása: májkapu véna (vena portae). ezek: . kettéoszlik: külső és belső csípőartéria. transzportjuk során különböző plazmafehérjékhez kötődnek. egyre kisebb ágakra oszlik. .5-3 cm vastag.középső réteg (simaizomsejt.nagymedencébe kerül és a kismedence magasságában. . citoplazmájukban hemoglobint tartalmaznak .kisebb-nagyobb molekulákat tartalmazó vizes oldat .

hanem apró plazmamembránnal borított testecske. . A vörös csontvelő: . ezek a születés után visszahúzódnak és csupán a bordákban.ide tartoznak: limfociták. csigolyákban.a magzatban minden csont tartalmaz vörös csontvelőt. A nyirokszervek termelik és tárolják az immunrendszer sejtjeit: a limfocitákat. .igen gazdag vérellátással rendelkezik és zsírsejteket is tartalmaz.a gyulladásos folyamatok során nagy számban vándorolnak ki a perifériás laza kötőszövetekbe. A NYIROKSZERVEK ANATÓMIÁJA ÉS AZ IMMUNRENDSZER SZÖVETTANA A nyirokszervek az immunrendszerhez tartoznak. a koponyacsontokban és a szegycsontban található meg. A vörösvértest. Ezek a vörös csontvelő őssejtjeiből származnak és . monociták.. a vérlemezke és a fehérvérsejt a vörös csontvelőben képződik a vérkeringésbe az érett sejtek. és részt vesznek különböző immunfolyamatokban A vérlemezke: -nem igazi sejt. amelyben a véralvadáshoz nélkülözhetetlen anyag van. a medencében. a lapockában. juthatnak be.

. amelyek limfocitákból.limfociták: őssejtjei a csontvelőben képződnek. . . . medence.  Nyirokcsomók: .  A nyirokszervek: ►csecsemőmirigy: . Az immunrendszer megtanulja az antitestek képzését: ez a folyamat az immunitás.a nagy nyirokér törzsek a mellüregben alakulnak ki és a vena cava superior nagy ágaiba ömlenek: a nyirok tehát a vénákba és a szívbe kerül. kerek halmazai. . nyak.bekerülnek a nyirokszervekbe.kívül kötőszövetes tok borítja. hasüreg   Az immunrendszer sejtjei: .a mellkas felső részében található.antigén prezentáló sejtek: a nyirokszervek saját sejtjei. makrofágokból és kötőszöveti sejtekből állnak. az áramlást a bennük lévő billentyűk szabályozzák.a nyirokcsomók kiszűrik a nyirokban lévő kórokozókat. majd egyre nagyobb nyirokerekből áll. A nyirokszervek emellett részt vesznek a nyirokkeringésben összekötve a perifériás nyirokszerveket. (bennük limfociták. belül nyiroksejtek százezrei vannak. a monociták és a kötőszövet hízósejtjei is részt vesznek. lágyék. . néhány mm.a nyirokerek útjuk során a nyirokcsomókba ömlenek. . helyét zsírszövet foglalja el. fagociták és antigén prezentáló sejtek vannak). A nyiroktüszőkben történik az immunválasz: antigének hatására elkötelezett plazmasejtek keletkeznek. . Az immunrendszer működésében a vér granulocitái.  Nyirokerek: . . lebenyekre oszlik.a nyirokkeringés a nyirokapillárisokkal kezdődik.a nyirokcsomók testtájanként nagyobb csoportokat képeznek: hónalj.pubertás környékén működése megszűnik.a nyirokrendszer sejtjei a szervezet immunrendszerét képezik. az antitestek pedig megsemmisítik az idegen anyagokat. amelyek nagy mennyiségben termelik az antitesteket.a nyirokerek fala igen vékony.ödéma: a nyirokkeringés elégtelensége. nagyságú szervecskék.a szövetek vizenyős duzzanata.nyiroktüsző: nyiroksejtek apró. .bab alakú. . .

gombostűfej nagyságú képletek. . védik a szervezetet az orrüregen és a szájüregen át behatoló kórokozókkal szemben. óriási vérkeringéssel rendelkezik. . a folyamatot humorális immunválasznak nevezzük. . ►mandulák: . amelyekben limfociták.garatban találhatóak.T-és B-limfocitákat tartalmaz.feladata: a hemoglobin anyagcseréjében való részvétel. .►lép: . vénájában keringő vér a portális keringés révén a májba kerül. A LÉGZŐSZERVEK ANATÓMIÁJA ÉS SZÖVETTANA . a baloldalon helyezkedik el a gyomor és a hasnyálmirigy közelében. ►nyiroktüszők: .a plazmasejtek kialakulása a nyiroktüszőkben történik.a vérben keringő baktériumok és idegen anyagok a lépben váltanak ki immunválaszt. makrofágok és antigén prezentáló sejtek vannak. .a nyirokszervek elemi egységei.a hasüreg felső részében.

a gégeporcok is elmozdulnak.elmozdul.az orrüreget és az orrmelléküreget erekkel gazdagon ellátott nyákahártya borítja. orrszárnyak és az orrsövény porcszövetből áll (hialinporc alkotja).pajzsporc: a legnagyobb. hangszalag rögzítése . .az orrüreg oldalsó fala szabálytalan csontokból áll ezek (az ún.orrgarat: nyálkahártyával bélelt izmos cső. ezekből indul ki a szaglóideg.az orrjáratok összeköttetésben állnak a légtartalmú orrmelléküregekkel.szagló régió: orrüreg tetején található. ékcsont ürege. A gége: . alsó). .gyűrűporc: a pajzsporc alatt található.az oxigénben gazdag levegő belégzése. A tüdő és a légutak fontos szerepet játszanak a belélegzett levegő megtisztításában.széndioxid kiválasztása a vérből. A légzés a születés utáni percekben kezdődik. .az orrkagylók az orrjáratokat alakítják ki (felső. . . . . (a magzat tüdeje nem tartalmaz levegőt.kannaporc: 2 db van. rostacsont apró légtartalmú sejtjei. orrkagylót alakítják ki) . .porcos és csontos elemekből áll. szerepe: hangrés kialakítása.a nyelvcsonton helyezkedik el. szaglóhámsejteket tartalmaz. arcüreg.A légzőrendszer feladata: . .elhasznált levegő kilégzése. . magzatvíz tölti ki) Az orr: .vér oxigénnel történő telítése. a porcokat szalagok és ízületek kötik össze. . középső.orrmelléküreghez tartozik: homloküreg.a nyelv hátsó része mögött a gégebemenettel kezdődik. A gége porcai: . a nyak bőre alatt tapintható ez az ”Ádámcsutka” .orrhát felső része és az orrüreg nagyobb része csontokból áll.a garat lefelé szájüregi szakaszában majd a gége feletti-mögötti szakaszában folytatódik. .porcokból álló vázakkal rendelkezik. széles szalaggal rögzül a nyelvcsonthoz . . .orrcsúcs.ezt a mozgást a gége saját izmai biztosítják.az orrgarat két oldalán nyílik a fülkürt: a középfül üregét köti össze a garattal. benne igen fontos nyirokszerv a garatmandula .az orrüreget az orrsövény két részre osztja. . .

a nyálkahártya gyulladása: laryngitis. a gége alatt kezdődik és a szegycsont mögött 2 főbronchusra oszlik. a nyelőcső..alegységei a lebenyek: a jobb tüdőnek 3. A légcső: . és a gyűrűporc alatt már a légcső kezdődik.a légcső jobb és bal főhörgőkre oszlik. A simaizom szabályozza a bronchiolusok üregének tágasságát. . a bal hosszabb és szűkebb. a nagy emésztőmirigyek . A hangrést a kannaporcok és a hangredők határolják. a felszálló aorta és az aortaív. A hangredőket a hangszalag és egy kis izom alkotják. így a táplálék nem jut a gégébe A gége nyálkahártyája: . idegek és sok nyirokcsomó található.11 cm hosszú porcos cső. . . .mediastinum: a két tüdő közti szövetes tér. A gégebemenet tölcsérszerűen szűkülő üregbe vezet alján a hangrés található. melyen gégemetszéssel lehet segíteni.gégefedő porc: a gégét borítja.a főhörgők szerkezete a légcső szerkezetével azonos. igen rugalmas páros szerv.rózsaszínű.a nyálkahártyát csillós hengerhám fedi (a hangredőt többrétegű laphám) . .a bronchusfa a tüdőn belül található. a bal tüdőnek 2 van. . a vena cava superior. a mellüreget teljesen kitölti. és a végbéllel végződik. AZ EMÉSZTŐRENDSZER ANATÓMIÁJA ÉS SZÖVETTANA Az emésztőrendszer a szájjal és a szájüreggel kezdődik.egyes allergiás reakciók gégeödémát okoznak. szivacsos tapintatú. A nagy kiterjedésű nyálkahártya a táplálék felszívását végzi. részben a nyálkahártya krónikus gyulladása miatt alakul ki. a nyelgyök mögött található. a jobb rövidebb és tágabb. A tüdő: . nyeléskor a gége bemeneti nyílását fedi. a tüdőartériák és vénák. .porcot.Asthma: részben a simaizom kontrakció.kb.a tüdőt vékony. . ebben már nincs porc de a simaizom és a rostok aránya nagyobb. melyben a szív. simaizmot és nyálkahártyát is tartalmaz. . A hangrés alatt a gége ürege egyre tágul. savós hártya borítja: mellhártya.

amelyekben a dentint termelő sejtek nyúlványai találhatóak. . amelyek a tápanyagok lebontásához szükségesek.biztosítják az emésztőenzimeket és egyéb járulékos anyagokat.szájpadlás: orrüreget és a szájüreget választja el egymástól. . . állkapocs alatti. ivásban. . ahová a nyelvfék rögzíti.fogak: -az alsó és felső állcsonttal ízesülnek. nyelv alatti mirigy. beékelődnek a csontokba.a szájüregben fogak és a nyelv található. fontos szerepük van az evésben.nyelv: . mely papillákat képez.a dentint termelő sejtek a fog üregében helyezkednek el és folyamatosan termelik a dentint. . .a gyökereket kívülről cement borítja (módosult csontszövet). .a zománc és a cement alatt található a dentin.a szájüreg hátulsó határa a torokszoros: itt találhatók a szájpadmandulák. . . beszédben. . .a korona alatt a fognyak található. . ez a rész közvetlenül kapcsolódik a szájfenékhez.a szájüreg két részre osztható: szájtornác és szájüreg.a dentin élő anyag: mikroszkopikus csatornákat tartalmaz. 2 részből áll: kemény-és . .a torokszorost felülről a lágyszájpad határolja.lágyszájpad funkciója: nyeléskor elzárja az orrüreget a szájüregtől. . .felső felszínét vastag és erős többrétegű laphám borítja.a gyökerek.a nyelv alsó felszínén látható a nyelv alatti véna.beszédben . a koronában a pulpaüreg. lecsüng róla a nyelvcsap.az ajkak és az orca izmos képletek. nyelésben.izmos szerv. amelyeket a mimikai izomzat erősít. . .a nyelv alsó felszínén vékonyabb a nyálkahártya. ugyanis a fogíny veszi körül . fontos szerepe van a rágásban. és az állcsont között erős összeköttetés van. . .a fogak koronáját zománc borítja mely az emberi test legkeményebb anyaga.a szájüregbe nyílnak a nagy nyálmirigyek: fültőmirigy. A szájüreg: lágyszájpad. mely egészséges fognál nem látható.a fogakban üreg található: a gyökérben a gyökércsatorna. a fog szilárd állományának a nagyobb részét alkotja .a táplálék felvételének a helye. ezek tartalmazzák az ízlelőbimbókat.

hámja változik – az orrüregben többmagsoros csillós hengerhám.alakja és nagysága egyénenként változó. éhbél. végül a rekeszizmot átfúrva jut a gyomorba.három része van: patkóbél. A garat: a torokszoros mögött van. ezek termelik a gyomornedvet.a táplálék lebontása itt kezdődik. .a gyomornedv fő enzime a pepsinogen. a gyomor a rekeszizom alatt található. amely a gyomorban pepsinné alakul. Gyulladása: gastritis. /duodenum. Pepsin: savanyú közegben működő fehérjebontó enzim. A nyelőcső: a garat egyenes folytatása. .. . . Bélbolyhok: kesztyűujjszerű képződmény.gége körüli szakasz: a gége bemenetét veszi körül. A gyomrot teljesen beborítja a hashártya. A gyomor: . . ami a nyelv dudoros része.szájüregi. a nyakon kezdődik. 7 m hosszú. . .részei: a nyelőcső–gyomor csatlakozásnál található a cardia.25 cm hosszú izmos falu cső.a gyomor belső felszínét redőzött nyálkahártya borítja. csípőbél. ezek az: enterocyták. A vékonybél: . Három szakasza van: . végül a duodenumhoz közel eső rész a pylorus.alul a nyelvgyök van.az emésztés itt zajlik. lejjebb el nem szarusodó laphám található Gyulladása: pharyngitis. kb. amely bélbolyhokat tartalmaz.a felszívást a vékonybél hámsejtjei végzik.a garat nyálkahártyája egységes. kb. Bélnedv: a nyálkahártya mirigyei termelik. Funkciója: a táplálék és az orrüregből érkező levegő továbbítása.2 l. . a cardia körüli rész a fundus és ez alatt található a test.orrüregi: ide nyílik az orrüreg. a tápanyag felszívódására specializálódtak. a nyálkahártyában sok gyomormirigy található. jeunum. .nyálkahártya fedi. izmos falu cső. mennyisége naponta kb. . ileum / .

A vastagbelet teljesen a hashártya.. a gyomor folytatását képezi. az epét szállító májvezeték itt hagyja el a májat. .5 kg súlyú a hashártya borítja és rögzíti. A lép mellett újabb hajlata van: leszálló vastagbél. anyagcsereközpont. a kismedencében található. ez a: szigmabél. a máj alatt helyezkedik el. hogy kúp formájában gyógyszert juttassunk a szervezetbe.utolsó 3-4 cm-es szakasza az analis csatorna. A vastagbél gyulladása a colitis. kb. Két nagy lebenye van: jobb és bal lebeny.a vékonybélnél tágabb és rövidebb. A patkóbél kb.1. alsó részéből nyúlik ki a féregnyúlvány A második szakasz: felszálló vastagbél a hasüreg jobb oldalán halad a máj felé. belülről nyálkahártya borítja. szinte keretezi a hasüreget. . A vastagbél: . amelyet egy akaratlagosan szabályozható záróizom vesz körül. ez a szakasz a: haránt vastagbél. részt vesz az emésztésben. az anális csatorna felső részében a nyálkahártya vékony ami lehetővé teszi azt.barna színű. amelyek tágulata panaszokat okozhataranyeres csomók. de a csípőbél nyálkahártyájában sok nagyméretű nyiroktüsző található.a máj tápláló artériája a hasi aorta egyik fontos ága. Utolsó szakasza a medencében kanyarog.hátsó felszíne a jobb vesével érintkezik. Funkció: vér tisztítása és tárolása. A végbél: a szigmabél folytatása. amely rögzíti is a szakaszokat. . 25 cm hosszú. A máj: létfontosságú szerv.a vékonybél gyulladása: enteritis.ez a végbélnyílással kezdődik. ezek a: Peyer-féle plakkok. . Első szakasza: vakbél . alsó felszínén van a májkapu. Az éhbél és a csípőbél felépítése hasonló. . . a hátsó hasfalhoz rögzül. a máj alatt meghajlik és keresztben halad a hasüreg bal felső szeglete felé. . a hasüreg alsó részén található.jobb oldalon.a nyálkahártyában nagy vénás fonatok vannak.

. -féregnyúlvány. a hátsó hasfalon helyezkedik el a gerinc előtt.a legnagyobb emésztőmirigy. .a májsejtek szekréciós tevékenysége az epe kiválasztása.a pancreas feje a duodénum homorulatában fekszik . .bonyolult kivezetőcsővel rendelkezik (Wirsung-féle vezeték) amely a közös epevezetékkel együtt nyílik a duodenum üregébe A mirigy exocrin és endocrin szövetekből áll. -orrmandula. bal felé nyúlik a test és a farok-ez keskeny. -Peyer-féle plakkok. emellett bilirubint. és koleszterint is.a májon belüli epevezetékek a májvezetéket alkotják kilépve a májkapun a közös epevezetékbe torkolnak amely a duodénumba ömlik a pancreas fő vezetékével együtt: ez a Vater papilla . a máj naponta 0. -a nyelvgyökben található nyirokszövet. az epe kiürülését idegi-és hormonális hatások befolyásolják.a közös epevezeték és duodénumba történő benyílása körül szintén sima izom található ez az Oddi-sphincter vezeték A máj fagocitái a Kupffer-sejtek. minden idegen anyagot bekebeleznek. . vagy közvetlenül a patkóbélbe. zsírbontó enzimek trypszin amylase lipase Endocrin szövet: létfontosságú hormont az inzulint állítja elő Az emésztőrendszer a táplálékfelvétel miatt igen sok idegen anyaggal és fertőző mikroorganizmussal találkozik.ami az epehólyagba kerül. A hasnyálmirigy: .fehérjebontó. Az emésztőcsatornában a következő nyirokszervek fordulnak elő: -szájpadmandula. a vérben lévő tápanyagokat a májsejtek veszik fel. a sinusoidokban helyezkednek el. A máj regenerációs képessége igen jó.5-1.2l epét választ ki. egészen a lép kapujáig ér. Ezért a nyálkahártyában kiterjedt nyirokszövet rendszerek vannak. /külső és belső elválasztású / Exocrin szövet: emésztőnedvet termel.a máj legnagyobb véredénye a portális véna. .. amely fontos szerepet játszik a jóindulatú hepatitis gyógyulásában. jobb oldali része a fej.az epe savakat tartalmaz. szénhidrátbontó.

a hátsó hasfal izmaihoz rögzül a 12. ezeket a kéregállomány által létrehozott oszlopok választják el egymástól. amit vesetestecskének nevezzünk . a vénás vért a vesevénák szállítják a vena cava inferiorba.a vese kéregállományában vesetestecskéket és a hozzájuk tartozó csatornarendszert találjuk e funkcionális egység neve a nephron.a vérből kiválasztott elsődleges folyadék neve a szürlet A húgyvezeték: . . a vastagbél mindenütt tartalmaz elszórt nyiroktüszőket.a velőállomány tartalmazza a gyűjtőcsatornákat. toxikus anyagokat. háromszög alakú struktúrái a vesepiramisok. . . gyógyszer bomlástermékeket ⇒ szabályozza a vérnyomást ⇒ szabályozza a szénhidrát (cukor) háztartást ⇒ hormonokat termel A vese: . ágyékcsigolya és az utolsó borda magasságában . 2. A VIZELETI SZERVEK ANATÓMIÁJA ÉS SZÖVETTANA A vese funkciói: ⇒ szabályozza a test folyadék és elektrolit háztartását ⇒ szabályozza a testfolyadékainak sav-bázis egyensúlyát ⇒ kiválasztja az anyagcsere végtermékeit.Ezen kívül a nyelőcső.a kéregben található a vizelet kiválasztásának szerve az a speciális érgomolyag. a gyomor.bab alakú.a vesepiramis csúcsa a vesepapilla amelyeket. amelyek a nyálkahártya védelmét szolgálják.metszetén egy külső kéreg valamint egy belső velőállomány látható .vérellátása: hasi aortából eredő veseartériák. kb. 12cm hosszú. amelyek a vizeletet a vesemedencébe juttatják. . a vesemedence kiskelyhei vesznek körül ezek majd a nagykelyhekben folytatódnak és végül vesemedencévé szélesednek.a kiválasztott vizelet a vesemedencében gyűlik össze majd a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba jut .5cm vastag . 7cm széles. vörösesbarna páros szerv.

-re kialakul a húgyvezeték az uréter. .a női húgycső (urethra feminina) igen rövid kb.nyálkahártyáját többrétegű hám borítja alatta igen vastag simaizom található.a húgycső belső nyílása körül a hólyag simaizomzata gyűrűszerűen megerősödik: ez a húgycső belső záróizma. és a gátizom lemezében található. elülső sarkánál pedig a húgycső belső nyílása található . 4 cm. a belső szájadékkal (orificium internum) indul a hólyagból.a felső részébe nyílnak a prosztata kivezető csövei. 28-34 cm hosszú izmos falu cső amely a vizeletet a veséből a húgyhólyagba továbbítja. AZ ÉRZÉKSZERVEK . A húgyhólyag: . amelynek alsó-hátsó része egy háromszög alakú területen sima felszínű: ez a trigonum vesicae amelynek.. a ductus ejaculatorius (vagyis az ondóhólyag és az ondóvezeték közös kivezető csöve) . amely akaratlagos működésű harántcsíkolt izom.a vizeletürétést mindkét nemben a húgycső sphinctere szabályozza. amely vesekövességben fordul elő és igen fájdalmas.a hólyagot erős simaizomréteg veszi körül.anatómiája és szövettana a két nemben erősen különbözik .a péniszen belüli alsó szakasz a leghosszabb kb. külső nyílása (orificium externum) a glans penisen található . a külső nyílása (orificium internum) a hüvely nyílása előtt van. hanem gerincvelői reflex működteti A húgycső: . ami vizelettartási nehézséget okoz (inkontinentia) .hátulsó fala a hüvely elülső falával szorosan összenő—ez a magyarázata annak. amely nem akaratlagos.a vesemedence folyamatosan keskenyedik és a vesekaputól néhány cm. hogy szülés közben gyakori az urethra záróizmának sérülése. kb.görcsös összehúzódása a kólika.a kismedence elülső felében a szeméremcsont előtt található.a férfihúgycső (urethra masculina) 17-20cm hosszú. belső szájadéka (orificium internum) a hólyagban. 15 cm. hátsó sarkainál van az uréterek benyílása. belső felszíne pedig redőzött nyálkahártya. . ez a szakasz a pénisz szivacsos államányába ágyazódik . üresen nem tapintható .

és részt vesz a szem ideghártyájának táplásában . nyílása a pupilla. többrétegű hám fed. az V.a cornea átlátszó. fényben beszűkül. gazdagon erezett. rostos fehér színű réteg: az ínhártya (sclera).sugártest funkciói: a szemlencse függesztése/fókusztávolságának szabályozása és a csarnokvíz termelése .pupilla fényreflex : sötétben tágul.a csontos koponya által védett szemüregben (orbita) található. amely tulajdonképpen agy. védelmét az arcon a szemhéjak látják el. ez a Schlem-féle csatorna—innen a csarnokvíz a szem vénáiba kerül .a csarnokvíz először a hátulsó szemcsarnokba. amely pigmentsejteket is tartalmaz. agyideg idegzi be—ezért nagyon érzékeny.a szem fehérjét a kötőhártya (conjunctiva) borítja.A szem . bármilyen enyhe inger kiváltja az un.a csarnokvíz termelése a sugártestben levő dús kapillárisok által történik. laza rostos kötőszövet.az iris tulajdonképpen fényrekeszként működik. táplálása az elülső szemcsarnok felől. amelyet I . ez normálisan 15-20 higanymilliméter . itt fog majd felszívódni a csarnokzugban. a csarnokvíz révén történik. a könnyet a könnymirigy termeli. a könnyvezeték az orrüregbe vezeti .hátulsó része vékony. fénytörő közegekből áll .gerincvelői folyadékhoz hasonló .. nem tartalmaz ereket. és felső nyaki szimpatikus ganglionok szabályoznak . valamint biztosítja a szemgolyó belső nyomását. cornea reflexet . simaizmot tartalmaz. elülső része fénytörő. tágasságát szimpatikus és paraszimpatikus rostok szabályozzák . gazdagon erezett hártya. átlátszó képlet: ez a szaruhártya (cornea) . III.az érhártya (tunica vasculosa) speciális képződményeket alkot: a sugártest (corpus ciliare) és a szivárványhártya (iris) . gyulladása a conjunctivitis . amely speciális mikroszkopikus réseket tartalmaz.a szemgolyó külső szövetrétegekből vagy hártyákból és belső átlátszó un.a külső hártya erős. majd a pupillán keresztül az elülső szemcsarnokba jut. melyet vékony.betegségek és sérülések miatt erek nőhetnek bele—elveszíti átlátszóságát—ez a folyamat vakságot okoz .a csarnokvíz táplálja a corneát és a lencsét. amelyek egy körkörös csatornába nyílnak.

ami vakságot okoz .a szem legbelső rétege az ideghártya vagy retina.a szem törőközegei a cornea. hallócsontocskák. bipoláris neuronokat ingerlik . amelyek axonjai a látóideget alkotják—II nervus opticus néven . amely a látóideg kilépési helye—itt nincsenek fotoreceptorok.a lencse mögött az üvegtest helyezkedik el – ez kocsonyaszerű.a külső hallójáratot szőrrel borított bőr fedi benne faggyúmirigyek találhatók. az üvegtest ( corpus vitreum) és a csarnokvíz – közös jellemzőjük. hogy ereket nem tartalmaznak .a hallójárat végén a dobhártya található. amelyet dobüregnek nevezünk (cavum timpani).fény hatására elektromos jeleket generálnak. nyálkahártya borítja és a fülkürt (Eustach-féle kürt) köti össze az orrgarat üregével. ez az éleslátás helye . tiszta átlátszó anyag.a lencse speciális fehérjéket un. mely átlátszóságot kölcsönöz. kb 99%a víz. benne a hallás és az egyensúlyozás érzékszervei) A külső fül: .ezekhez a retina ganglionsejtjei kapcsolódnak. a retinában vannak a fényt érzékelő receptorsejtek (fotoreceptorok): ezeket alakjuk miatt csapoknak és pálcikáknak nevezünk .felépítése: külső fül (fülkagyló.feladata a hanghullámoknak a külső hallójáratba való terelése—amely csontos és porcos szakaszokból áll .. amely a hanghullámokat rezgéssé alakítja. A fül (a hallás és egyensúlyozás érzékszervei) . neurotraszmittereket szabadítanak fel – glutaminsavat. .az itt található bőr sok idegvégződést tartalmaz. amelyek a fülzsírt a cerument termelik . a másik a sárgafolt (macula lutea) – a szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet. a lencse (lens crystallina). betegségeiben cataracta (lencsehomály) lép fel. ezért gyulladása az ottitis externa igen fájdalmas . és ezeket átadja a hallócsontoknak A középfül: . Crystallinokat tartalmaz. külső hallójárat) középfül (dobüreg.a retinán két jellegzetes foltot láthatunk: a vakfolt.apró gyufásdoboz alakú üreg.a fülkagyló egyéni alakú rugalmas porcból áll amit apró izmok vesznek körül . fülkürt) belső fül (labirintus. amelyek a fotoreceptorokkal kapcsolatban lévő un.

belső hallójárat révén a koponya belső terével is közlekedik--.amely tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás receptorait .apró csontos üregek bonyolult és összefüggő rendszere.az ovális ablak mögött folyadék van ez a labirintust kitöltő folyadék—innen a hanghullámok mint folyadék hullámok haladnak tovább és a hártyás csiga receptorait ingerlik amelyek végső soron hangérzetet keltenek .a dobüregben három kis csont. „ovális ablakára” viszi át a mechanikai energiát . .az első csonthoz izülettel kapcsolódik a középső csont az üllő (incus).a csontos labirintusban található az un.ily módon a hallócsontok a dobhártya rezgéseit izületi mozgásokká alakítják s ez a labirintus un. A belső fül: a „labirintus” . ezek: . hogy e szervek megfeleljenek a kopuláció követelményeinek.itt haladnak a VII:és VIII. amelyek valódi izületekkel kapcsolódnak egymáshoz.a vestibularis ingereket a látási információk támogatják—így alakul ki a test térbeli helyzetének komplex tudata A REPRODUKCIÓS SZERVEK ANATÓMIÁJA . fontos. amelyben a gravitációs receptorok foglalnak helyet.találhatóak. amelyek a mozgást érzékelik -a hártyás labirintusban lévő egyensúlyérzékelő szerv (vestibularis apparatus) a gravitációra és mindennemű térbeli elmozdulásra reagál. agyidegek .az ivarsejtek eljuttatása a megtermékenyítés helyeire A férfi nemi szervei: .. a zsákocska és a tömlöcske.a hallócsontok.feladata: az ivarsejtek a (gaméták) előállítása megfelelő mennyiségben és minőségben.hártyás labirintus. amelyhez szintén izülettel kapcsolódik a legbelső hallócsont a kengyel-stapes .a középfül az egyensúlyozásban nem játszik szerepet. amely a halántékcsontban található.a hártyás labirintus részei: a hártyás csiga (amelyben a hallóreceptorok vannak). és az un.a kalapács (malleus) a dobhártyához rögzül .a kengyel a belső fül (labirintus) ablakához rögzül.

a spermiogenézishez a testhömérséklettnél alacsonyabb hőmérsékletre van szükség!!! .a férfi „belső” nemi szerveihez tartozik a herezacskóban (scrotum) található.a mellékhere farki részében csak egyetlen csatorna található.a belső nemi szervekhez tartozó mirigy a húgyhólyag hátsó falához rögzül. fehéres színű páros szerv. ez a ductus ejaculatorius. Az ondóhólyag (vesicula seminalis): .ovális. amely tulajdonképpen a hasüreg kitüremkedéseként alakul ki .a herét ellátó aorta a hasi aorta ága.a vasektomia a kíméletes sterilizálás / India. oldalain laposabb.a hasfal és a hasüreg kitüremkedéseként fejlődik -a bőr alatt simaizomsejtek találhatóak.rövid kivezető csöve egyesül az ondóvezetékkel.részeiben a hashártya borítja.a mirigy váladéka sárgás viszkózus és fruktózban igen gazdag—a spermiumok számára energiaforrást.a herezacskó a lágyékcsatorna segítségével kapcsolódik a hasüreghez.gerincvelői funkciók vizsgálatára használják.a csatornák közti szövetben endokrin sejtek találhatóak.tartozéka a mellékhere az epididymis a tulajdonképpeni kivezető cső rendszer. .emberben csekély a jelentőssége .neurológia: „cremaster” reflex. orchis) . amelyet sima izom borít.önkéntes vasektomia—vadi új kerékpár!!! hm/ . hátul és felül kapcsolódik . a lágyékcsatornán keresztül jut a herébe A herezacskó (scrotum): . amely a prosztatán halad át. . biztosít .a hererázó izom. a hasizmok bőnyéi között elszórtan harántcsíkolt izomrostokat lehet találni. és így nyílik a húgycső azon szakaszába. elhagyja a mellékherét. emiatt a legkisebb sérülés is nagyon fájdalmas . .reflex kiváltáskor az izom. a magzati életben a hashártya is keresztül halad – a here leszállása után a herét-mellékherét borító kis hashártyai tasak marad vissza ez a tunica vaginalis testis.A here: (testis. összehúzódik és megemeli a herét.ez az izom a musculus cremaster.a hasüregben fejlődik és a hetedik magzati hónap végén. kanyarulatos csatornácskáiban képződnek a hímivarsejtek a spermiumok a folyamat neve a spermiogenézis . és mint ondóvezeték (ductus deferens) halad tovább . amelyek a férfi nemi hormont a testosteront termelik—másodlagos nemi jelleg kialakulásáért felelős! . száll alá.kívülről fehér kötőszövetes tok borítja ez a tunica albuginea.

alakja egyéni variációkat mutat . megnagyobbodása szűkíti a húgycső üregét ezzel vizelési problémákat.a penist vékony bőr boríthatja. enyhén savanyú.a penist szalagok is rögzítik a szeméremcsonthoz. enzimtartalma segíti a spermiumok áthaladását a méhnyak sűrű váladékán A hímvessző/ penis: . tápanyagokat. szexuális izgalom hatására a váladékuk a húgycsőbe kerül .a collum glandis a glans karimája és a barlangos test közötti mélyedés .nagysága. a kismedencében helyezkedik el.a külső nemi szervek közül a legfontosabb a férfi kopulációs szerve a penis/phallus .3 merevedő test alkotja. az alatta felgyülemlő váladék melyet verejtékmirigyek termelnek a smegma amely.50-150 milliót/ . ionokat. izmok-. enzimeket és citromsavat tartalmaz—fő enzime a savi foszfatáz ondó/semen: a here. amely megfelelő számú spermiumot tartalmaz /1ml.A dülmirigy (prostata): . amely a corpus spongiosumhoz tartozik . okoz.átfúrják a ductus ejaculatoriusok. erei és idegei a medencéből jönnek. a páros barlangos test a corpus cavernosumok a szivacsos test a corpus spongiosum . karcinogén hatású—melegégövi országokban a körülmetélés circumcisio—egészségügyi szempontból .mirigyes szerv. alakja és nagysága vadgesztenyeszerű .a gát állományában két borsó alakú mirigy található ezek a Cowper-féle mirigyek. medencecsontok védik.váladéka: híg opálos. amelyet simaizom és kötőszövet vesz körül. nyirokereit a lágyéki nyirokcsomók gyűjtik össze A nő nemi szervei: A női belső nemi szervek: . . a végbél felöl tapintható . A petefészek/ovárium.a húgycső áthalad rajta teljesen körülvéve ezt . és kötőszövet közé ágyazódik.a húgyhólyag alatt ahhoz nőve található. így ezek a húgycsőbe nyílnak .valamint a mozgáshoz szükséges folyadékot. mellékhere.az embrionális hámcsőből/ Müller-cső alakulnak ki.a penis végén a glans található. amely a glansra is ráhúzódhat ez a fityma a preputium. ben kb. az ondóhólyag és a prosztata váladékai.

A tüszőrepedés helyén az ovariumban kis vérömleny keletkezik (corpus rubrum) . megkezdődik az érésük . 400ezer—sérülékenyek!! / teratogén hatások!. amelyek gyorsan szaporodnak a petesejt körül. a tüszőrepedés (ovuláció) —a folyadék nyomásának hatására jön létre.a ciklus 14. ha nincs.. kötőszövet és kapilláris részből álló rész köti össze a tüszőt. körülvevő hámsejteket follicularis sejteknek nevezzük. valamint a hatalmas vegetatív idegrendszer .A tüszőrepedés során kisodródott petesejtet vastag granulosa réteg veszi körül egészen a megtermékenyítésig-. napja körül a tüsző érése a végéhez közeledik ekkor már a mérete. granulosa és theca sejtjei termelik—az agyalapi mirigy folliculus stimuláló „FSH” – hormonja szabályozza . majd egy kritikus sejtszám után közöttük üregek alakulnak ki.a központi idegrendszer: az agyvelő és a gerincvelő alkotja . elpusztul! .az idegrendszer un. összenyílnak és létrehozzák a cavum folliculit amelyben.ekkor már granulosa sejtekről.a petesejtet. mm .a petesejtek már az újszülöttben is jelen vannak kb. alakja és nagysága „szilva” alakú . a petesejt a hasüregbe majd a méhkürt üregébe jut!! /extrauterin*intrauterin terhesség/ . szalagok tartják.perifériás idegrendszer: gerincvelő és az agytörzsből eredő perifériás idegek és idegvégződések összessége.Ezek az endokrin sejtek kialakítják a sárgatestet (corpus luteum). ide tartoznak még az idegekhez rendelt érző dúcok (ganglionok).az ovariumban találhatók a petesejtek és itt képződnek a női sexhormonok .theca/tok: endokrin sejtek. beszélünk . perifériás és központi idegrendszerből áll /idegszövet leírása/ . kidomborodó részét stigmának nevezzük.igen védett helyen a kismedencében helyezkedik el.ösztrogén hormonok: a follicularis.a fiatal petesejtet egyszerű hám jellegű sejtek veszik körül: ezt a képződményt tüszőnek /folliculus/ nevezzük—a pubertás kezdetén.amely a ciklus második felének endokrin szervecskéje és progeszteront (sárgatest hormont) termel—a sárgatest kialakulását és hormontermelését az agyalapi mirigy luteinizáló hormonja (LH) irányítja AZ IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA . folyadék van .a vérömleny az ovariumban maradó theca és granulosa sejtek burjánzását segíti .fejlődéstani vázlatok…/ . eléri a 8.az érett tüsző az ovárium felszíne alatt helyezkedik el. amelyek a méh oldalaihoz és a méhet borító széles szalagokhoz rögzítik.

a 4ik pedig az agytörzs és a kisagy között található . idegsejt. feji része megvastagodik.az agyhólyagok belsejében üregek vannak ezek alkotják az agykamrákat. csigolyaközti dúc. súlyú – fehér és szürke állományból áll . az oldalsók a két agyféltekében.minden gerincvelői idegpárhoz egy gerincvelői szelvény tartozik. 45 cm hossszú és 30 gr. mellső és hátsó ideggyökerek.primitív kezdeménye a velőcső már a 4. elsődleges és másodlagos agyhólyagokká fejlődnek. amelyek fokozatosan differenciálódnak és növekednek. amelyekből majd az emberre jellemző agystruktúrák alakulnak ki .a szürkeállomány: H alakú – az alakzat szárait szarvaknak nevezik.kb. oldalsó és mellső kötegek amelyek velőshüvelyű rostokat tartalmaznak .a velőcső farki részei megőrzik csőszerű szerkezetüket .a fehérállomány anatómiája: kötegei – hátsó. a gerincvelői idegek egy elülső és egy hátulsó gyökérrel rendelkeznek .az agykamrákat a víztiszta agygerincvelői folyadék tölti ki – liquor cerebrospinalis A gerincvelő: . erek és idegrostok alkotják .a szarvak: hátsó szarv – szenzoros információk feldolgozása mellső szarv elöl található és funkciója főleg motoros oldalsó szarv: preganglionáris szimpatikus idegsejteket tartalmaz .a 3ik és a 4ik agykamrát a ductus cerebri köti össze egymással. a 3ik a diencephalonban.A központi idegrendszer anatómiája: .a hátulsó gyökéren egy szürkés duzzanat található ez a csigolya közti érződúc a ganglion intervetebrale. a szürkeállományban a funkcionálisan hasonló érző – és motoros neuronok egymással szimpatikus összeköttetésben állnak és a reflexívek anatómiai alapját képezik .az agyhólyagok un.kialakítják az agyvelőt . ebben elsődleges érző „primer” neuronok találhatóak .a gerincvelői szelvény anatómiája: egy pár gerincvelői ideg. magzati héten kialakul ez a velőcső. hólyagszerű megvastagodást mutat ezek az agyhólyagok.innen fejlődik ki az agyvelő . valamint szürkeállomány és a fehérállomány egy szelete tartozik.medulla spinaris a kp-i idegrendszer alsó szakasza a gerinccsatornában helyezkedik el . gliasejt. a gerincvelőben végig megtalálható a canalis centralis a kamrarendszer képviselője .

anatómiailag három szakaszból áll: . bőringereket. 80%-ban – az axonjai a mellső szarvi motoneuronban végződnek. szabályozza ⇒ corticospinalis pálya – piramispálya. nyomásérzést közvetít. bőrből és izomból viszik az ingereket a kisagyba ⇒ spinothalamikus pálya: a szürkeállományból ered. a belső fülben található egyensúlyozó érzékszervből kapják az információt amely a test térbeli helyzetét közvetíti a mozgató neuronok felé – a kisaggyal is kapcsolatban áll. tapintási információt.leszálló pályák: többségük a mellső szarvban végződik és a motoneuronok működését. az oldalsó és elülső kötegben halad fölfelé. a kisagy és a köztiagy felé. agytörzsből haladnak lefelé – a gerincvelőben végz. keresztezett pálya – fájdalomérzést. ⇒ reticulospinalis pálya: a gerincvelői motoros idegsejtek működését szabályozza. bőrből és az izmokból ⇒ spinocerebelláris pályák: a gerincvelő szürkeállományából erednek és az oldalsó kötegben helyezkednek el.felszálló pályák: mind érző pályák. az agykéregben eredáthalad az agytörzsön majd a nyúltvelő határán. a kisagy a törzsdúcok mozgásszabályzó hatásait közvetíti a gerincvelőbe. kereszteződik kb. az azonos oldaliak az ipsilaterális pályák míg a keresztezettek az ellenoldali v. ritkán sérül inkább a kisagy és a törzsdúcok sérülése miatt. és a kisagyban végződik .a gerincvelő folytatása. sérülése pl. eredményezi – vázizomzat bénulás. a fehérállomány hátsó kötegéből a nyúltvelőbe viszik az inf. a pálya ritkán sérül a belső fül betegségeinek következményei! Az Agytörzs: . contralaterális pályák ⇒ hátsó kötegi pályák: az elsődleges érző neuronok centrális nyúlványait tartalmazzák. köztiagy Leszálló pályák: agykéregből.a pályák/tractus azonos terület felé haladó és hasonló funkciójú axonok alkotják két típusa van: felszálló pályák: a gerincvelőből indul – fehérállomány – agytörzs.. agyvérzés miatt az akaratlagos mozgás képesség elvesztését.-: az oldalsó kötegben fut. a koponyában a koponyaalapon fekszik. PÁLYÁK: . kisagy. nem kapja meg az információt ⇒ vestibulospinalis pálya: az agytörzs vesztibuláris magvaiból ered és a VIII. ha nem történik meg akkor súlyos mozgászavar és testtartási rendellenesség lép fel. perifériás idegből érkező testérzeteket továbbítanak az agytörzs. agyideghez tartozik.

izom-.híd: felső olajka /oliva superior – a hallórendszer része .az agytörzs felső része a középagy.a nyúltvelő (medulla oblongata) fokozatosan vastagszik és elkülönül a köv.ízület-afferensek) Vestibuláris magok: egyensúlyi érzékszervi információk KISAGYKÉREG EFFERENSEK kimenet Gerincvelő: rubrospinalis pálya reticulospinális pálya Vestibuláris rendszer: visszajelzés a kisagy felől .fekete állomány /substancia nigra – mozgásszabályzó rendszer része .elszórt idegsejtcsoportok . .nyúltvelő: alsó olajka /oliva inferior – kisagy része .ín-. agytörzsi szakasztól. különálló szürke magvak alkotják .hídmagok /nuclei pontis ..fehérállomány: a gerincvelői pályák közül a hátsó kötegek végződnek itt. amely a híd és egyben a legvaskosabb is. amely már a köztiagy struktúráihoz kapcsolódik .vörös mag /nucleus ruber – kisagyi efferensek végződnek itt .szürkeállomány: nem olyan szabályos mint a gerincvelőé. szinaptálnak majd mint agytörzsi pálya – lemniscus pálya haladnak tovább A KISAGY AFFERENS ÉS EFFEREN KAPCSOLATAI AFFERENSEK bemenet Gerincvelő: spinocerebelláris pályák (bőr-.

mimikai arcizmok mot. garat.KISAGYI MAGVAK Formátió reticuláris: kevéssé feldolgozott polysensoros információ Agytörzs thalamus Nagyagykéreg: erősen feldolgozott polysensoros információ Motoros agykéreg a thalamus közvetítésével AGYIDEG MAGJAINAK AGYTÖRZSI LOKALIZÁCIÓJA Középagy Középagy Középagy. Távolító ideg Nervus facialisVII.és es.érző carotis receptorok idege lágyszájp.híd nyúltvelő Híd Híd Híd nyúltvelő a h. Arcideg Nervus vestibulocochlearisVIII.nyelőcső mot. hasüreg zsigereinek érző zsigerek paraszimp. és érző fej. Háromosztatú ideg Nervus abducensVI. beid. nyelv ízl.érző beid.súlyi és halló receptorok ingerületét közv garatizmok mot. garat nyálkah.gége.érzet magvai elkülönülnek Nyúltvelő FUNKCIÓ Nervus oculomotorikus III.beideg Nervus glossopharyngeusIX. Bolygóideg Nyúltvelő . szemmozgató izmok mot. száj nyálkahártya fog.nyelőcső.mellk.bimb. Közös szemmozgató ideg Nervus trochleáris IV. specifikus érzékszervi ideg belsőfül egy. orr. szemgolyó érző beid. Sodorideg Nervus trigeminusV. Nyelv-garat ideg Nervus vagusX. Egyensúlyozó és hallóideg szemizmok motoros beidegzése szemizmok motoros beidegzése rágóizmok: mot. nyelvíb..

hátulsó beszédértési központ magcsoport komplex alakzatok megnevezésének. tárolása testérző agykéreg. laterális szenzoros beszédközpont magcsoport térbeli orientációs központ komplex polysensoros asszociációs kéreg testérző. hátulsó mag- Fali lebeny Parietális lebeny Halántéklebeny Tarkólebeny Occipitális lebeny MIELINIZÁCIÓ A KÖZPONTI IDEGRENDSZERBEN PÁLYÁK.látási.beidegz.minták kidolg.hallási inf.beidegzése gerincvelői szakasz a fejbi centő és trapézizmot ideg nyelvizomok mot. FUNKCIÓI ÉS THALAMIKUS ÖSSZEKÖTTETÉSEI Neocortex lebeny Homloklebeny Frontális lebeny Funkciók Thalamikus kapcsolat motoros agykéreg mediális magcsoport motoros motoros thalamus beszédközpont magok szemmozgások központja szociális vis. A NEOCORTEX LEBENYEI. CGM.r. VPL. Nyelv alatti ideg Nyúltvelő nyaki gerincvelő Nyúltvelő garat mot.határos) látókéreg:3komplex terület reprezentálja az egész csoport látómezőt.Nervus accessoriusXi. Járulékos ideg Nervus hypoglossusXII. RENDSZEREK MIELINIZÁCIÓ IDEJE . VPM. szemmozgások kivitelezése CGL.integrátora hallókéreg. nyelvi kifejezésének központja szaglókéreg (mediális rész limb.

látópálya Mozgást szabályozó kisagyi agytörzsi rendszerek Pyramispálya (legfontosabb mozgatópálya) Agykérgi asszociációs pályák 6. több évig tart . magzati hónapban kezdődik 2 éves korra fejeződik be 2 éves korra fejeződik be születés után kezdődik. magzati hónapban kezdődik 9.Gerincvelői érzőpályák Agyidegek agytörzsi rostjai Látóideg. magzati hónapban kezdődik 6.