Szegedi Tudományegyetem Mezıgazdasági Kar Hódmezıvásárhely

KERTÉSZET JEGYZET
I. Gyümölcstermesztés
Szerkesztette: LANTOS FERENC

2008

Szegedi Tudományegyetem Mezıgazdasági Kar Hódmezıvásárhely Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet Növénytermesztéstani és Kertészeti Tanszék

I. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS BSc képzés részére

Szerkesztette: LANTOS FERENC Ph.D hallgató

Lektorálta: Prof. Dr. TANÁCS LAJOS egyetemi tanár

Színes illusztrációk: KURT STÜBER

Készült nyomtatásban 5 példányban. PDF fájlban terjesztve.

Hódmezıvásárhely 2008.

1

BEVEZETÉS

A kertészet kifejezés a magyar nyelvhasználatban egyetlen szó, amely több tevékenységi kört is magába foglal. A kertészeti tevékenységek köre valójában a földmővelés egyik ága, amely fıbb ágazatként a zöldségtermesztést, a gyümölcstermesztést, a szılészetet és a dísznövénytermesztést foglalja magába. A fıbb ágazatok mőködtetéséhez ún. kiegészítı mezıgazdasági tevékenységeket is alkalmaznunk kell, melyek egyrészt szorosan összefüggnek a kertészeti tevékenységekkel, de sok esetben annak alapjául is szolgálnak. Ezek közé tartozik a kertészeti vetımagtermesztés, a gyümölcs-és díszfaiskola, a borászat és természetesen a növénynemesítıi munkák is. Ezek nélkül maga a kertészet nem mőködne. Ezek a kertészeti tevékenységek egymásra vannak utalva. A sikeres termesztésnek több feltétele is van. A növények optimális talaj, hı, fény és tápanyag igényének kielégítése mellett gondolnunk kell a megfelelı növényvédelmi eljárásokra is. A kertészeti termesztés jellegét szorosan meghatározzák a növényvédelem során alkalmazott eljárások. Az integrált és a biológiai kertészeti termesztés élesen elválik egymástól több tekintetben is. Ezekre a jegyzetben részletesen kitérünk. A kertészeti tevékenységek, munkálatok az elmúlt években rengeteget változtak, fejlıdtek. A jegyzetben elsısorban a fıbb kertészeti ágazatok kialakításával, alkalmazásával, a növények élettani és gazdasági jelentıségével foglalkozunk. Természetesen a kiegészítı mezıgazdasági tevékenységek széleskörő ismertetésével kiegészítve. A kertészeti tevékenységek jelentıségét több szempontokból is vizsgálnunk kell. A kertészeti termesztés során elıállított termékek nélkülözhetetlen vitaminokat, könnyen emészthetı tápanyagokat tartalmaznak, melyeket a humán táplálkozásban napi szinten kell alkalmaznunk az egészséges életmód elérése érdekében. A kertészet felvevı piacot jelenthet a gépiparban elıállított munkagépek, szerszámok, növényvédı berendezések számára. Ugyanakkor a fıbb kertészeti ágazatok foglalkoztató és eltartó képessége kimagasló, hiszen még a legtökéletesebb gépesítéssel és üzemszervezéssel rendelkezı kertészetek is sok emberi munkaerıt igényelnek. Erre kell, hogy épüljön a hazai mezıgazdasági oktatás is. Köztudott, hogy a kertészetekben alkalmazott gépek, berendezések, és természetesen az elıállított növények is igen magas szintő, szakszerő kertészeti ismereteket igényelnek. Magyarország ökológiai adottságai szinte minden mérsékelt-égövi gyümölcs termesztésére alkalmas. A zöldség-és dísznövények termesztéséhez, szaporításához több esetben ún. termesztı berendezéseket kell alkalmaznunk, mivel sok zöldség-és dísznövény géncentruma nem a mérsékelt égöv. Ebben az esetben a növények számára a megfelelı környezeti feltételeket csak mesterséges termesztı berendezésekben tudjuk biztosítani. Természetesen a mesterségesen kialakított termesztı berendezésekben is egyre inkább törekednünk kell a környezetkímélı ökológiai termesztési rendszer megvalósítása felé. A jegyzet elıtérbe helyezi a környezetkímélı gazdálkodás során alkalmazható agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat. Célunk a gyümölcstermesztési rendszerek megismertetése és elsajátítása.

Lantos Ferenc

2

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
A mérsékelt égövben termesztett gyümölcsök közül 20 faj jól termeszthetı Magyarországon is. A gyümölcsök cukor, C vitamin, ásványi anyag és szerves sav tartalma miatt a humán szervezet számára esszenciális tápanyagot jelentenek. A gyümölcstermesztésnek hazánkban tradicionális termıtájai alakultak ki, hasonlóan a zöldségnövény kultúrák termesztéséhez. Az Európai Unió nem korlátozza kvótákkal a hazai gyümölcstermesztés mennyiségét, így a kialakult gyümölcstermesztı tájainkon a piaci igényeknek megfelelıen továbbra is folyik a gyümölcstermesztés. Az újabb telepítésekhez pályázati források állnak rendelkezésre. A feldolgozóipar számára a gyümölcsízek, lekvárok, befıttek, ivólevek és babyételek elkészítéséhez alapanyagul szolgálnak a friss gyümölcsök. A gyümölcsök nagyobb része feldolgozva kerül értékesítésre. A világ gyümölcstermesztésének mennyisége, gazdasági mértéke azonban évrıl évre változik. A FAOSTAT adatok szerint a világ legnagyobb gyümölcstermelı országai közül, Kína: 93 EU: 66,35 Brazília:37 USA: 27 millió tonna gyümölcsöt állított elı a 2007-es évben.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Kína EU Brazília USA

millió tonna gyümölcs

A világ legnagyobb gyümölcstermelı egységei

Európában Olaszország, Spanyolország és Franciaország gyümölcstermesztése a meghatározó mértékő. Magyarországot vizsgálva 1,3 millió t a 2007-es év gyümölcstermelési adatainak mennyisége. A termesztés mértéke megyénként eltérı. Az összes gyümölcstermelési mennyiségek részaránya megyénként a következı képen alakult: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Pest megye és Budapest Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye 37,6%, 13,9%, 6,7%, 6,6%, 5,3%.

3

Magas szintő növényvédelmi és termesztési ismereteket igényel. a kártevıkkel szemben különbözı csapdákat. a fogyasztóvédelmi hatóságok szabályzatai értelmében. vagy ökológiai termesztés során szigorú termesztési elıírások. a faj és a fajták igényei hozták létre az ún. A hagyományos gyümölcstermesztés esetén a termesztéstechnológiát nem ellenırzik. melyet tekintve hazánk nemzetközileg is jelentıs. A rendszertevékenység és a magasabb szintő termesztési feltételek. A rendszer alkalmazásakor törekedni kell az ökológiai egyensúly megóvására. de az ökológiai és környezetvédelmi szempontok nem minden esetben jellemzik a termesztést. mőtrágyákat. ennél kisebb terület a kiskerti gazdaságok. a terményrıl hitelt érdemlı tanúsítványt nem állítanak ki a szakhatóságok. Mohácsy Mátyás. környezetkímélı insekticideket lehet alkalmazni. növekedés szabályozó vegyszereket is kijuttatnak. A másik. 4 . A gyümölcstermesztés alapvetıen két nagy területre osztható. Elıtérbe helyezik a növény biológiai adottságait. A növényvédelem során a kórokozók ellen csak az engedélyezett növényvédı szereket alkalmazhatják. melyek elsısorban az önellátásra szolgáló gyümölcstermesztésre. Az intenzív gyümölcstermesztés (IP) szervezetten és állandó ellenırzés alatt történik. A XX. Számos államilag elismert gyümölcsfajtáink váltak világhírővé. szabályzatok alapján köteles a gazda a kertészeti tevékenységet folytatni. A terményekrıl hitelt érdemlı tanúsítvánnyal rendelkeznek. Probocskai Endre. Terméseiket a feldolgozóipar. bogyósoknál az 500 m²-t elérı vagy meghaladó ültetvények tartoznak. bio-. A bio-. Tápanyag utánpótlásra csak az elıírt trágyákat alkalmazhatják (www. Intenzív korona típusokat alkalmaznak. Ez a kimagasló eredmény Fejes Sándor és munkatársai munkájának volt köszönhetı. és a vidéki piacokon való értékesítésre rendezkedtek be.hu). gyümölcstermı tájakat. illetve üzemi gyümölcstermesztés. A gyümölcstermesztés sikerességét a nemesítıi munkák is befolyásolták. A hazai gyümölcstermesztés kialakulásában és világszintővé válásában Entz Ferenc és Bereczky Máté munkásságának jelentıs szerepe volt a XIX. Az ültetvényekben a következı termesztési módok alkalmazhatók: hagyományos gyümölcstermesztés. és vált a térség legnagyobb gyümölcsexportáló országává. A termesztık a legkedvezıbb feltételeket biztosítva választják ki az adott gyümölcs termesztésének legjobban kedvezı területeket. A hagyományos gyümölcstermesztés is magas szintő kertészeti ismereteket igényel. vagy ökológiai gyümölcstermesztés. Ennek fı alapelve a piacon maradás feltétele. de a termesztés során kémiai növényvédı szereket. biológiai ellenségeket. A termesztésrıl és terményekrıl hitelt érdemlı tanúsítványt állítanak ki a szakhatóságok.biokontroll. Maliga Pál. Az elsı nagy terület az áru. illetve a nagybani zöldség-gyümölcs piacok vásárolják fel. század közepére hazánk nagyarányú gyümölcstelepítési rendszert valósított meg. A termesztés során kialakult növénynemesítıi munkában is számos kimagasló hazai eredmények születtek. és az ahhoz megfelelı támrendszereket építenek ki. Magyarországon az árutermesztés kategóriában a törzses gyümölcsfajoknál az 1500 m²-t elérı vagy azt meghaladó területő ültetvények tartoznak.A mennyiség mellett azonban meg kell említenünk hazai viszonylatban a minıséget is. században. melyet az ellenırzı hatóságok meghatározott rendszerben ellenıriznek. Okályi Iván a magyar gyümölcstermesztésben kiváló érdemeket szereztek. intenzív gyümölcstermesztés.

a cseresznye és a körte termesztése dominál. Zalaszentgrót az alma. Debrecen környékén a meggy. Göncön a kajszi. Szeged környékén az alma mellett az ıszibarack. a szilva. a meggy és a cseresznye található. Felvidéki termıtáj Pest megyére a cseresznye és a kajszi termesztése a jellemzı. a Balaton felvidékén pedig a mandula. 1993). a cseresznye. a körte és a szilva termesztésével foglalkoznak egészen a Bácskai-hátság kiterjedéséig. a szilva és a dió termesztésének termıtája. A Belsı-Somogy déli részén a körte termesztése mellett a gesztenye. A Marcal-medencében a hazai gesztenyetermesztés mintegy 20%-át találjuk. körte és a gesztenye termesztése a jellemzı. cseresznye és a meggy termesztése is folyik. Eger és Szomolya térségében az alma. ahol a téli alma. A Zemplénben. Csongrád és vidékén az alma. Dunaföldváron a meggy termesztése terjedt el. az alma.Magyarország gyümölcstermı tájai Észak-dunántúli termıtáj A termıtáj magába foglalja többek között a Gyıri-medencét. A szilva termesztése Szentgotthárd és Nagykanizsa környékén terjedt el. a mandula. a szamóca és az egres termesztése terjedt el. Nyírségi termıtáj A Felsı-Tisza vidékét soroljuk ide. körte. míg a Budai-hegyvidéken az ıszibarack termesztése terjedt el. A Komáromi-síkságon a kajszibarackot termesztik. Duna-Tisza közi termıtáj Jellegzetes termıtája a kajszinak. 5 . málna és a szamóca termesztése folyik. körte és az ıszibarack termıvidéke. a szilva és a kajszi is terem. a szilva és a körte termesztése terjedt el (Angeli. A Tisza ezen szakaszának árterén az alma és a szilva is termeszthetı. Tiszántúli termıtáj A Hajdúságban. A Duna jobb partján a bogyósoknak kedvezıek a termesztési feltételek. szilva. A téli alma. Nyugat-dunántúli termıtáj Zala megye igen jó termıterülete az almának. téli körte. ıszi körte. a cseresznye és a kajszi termesztése is megtalálható. Gyöngyös. Sopron és környéke a gesztenye és a mogyoró termesztésének kedvezı.Cselıtei. Szekszárd környékén a szilva. Békéscsaba körül a szilva és a birsalma termesztésével találkozunk. a körte. Dél-dunántúli termıtáj A Mecsek déli oldala a legkiválóbb az ıszibarack termesztés igényeinek. Tolnában a dió termesztése a meghatározó. de e mellett a nyári alma. Kıszeg vidékére a cseresznye. 1960. Balassagyarmat vidékén a mogyoró és a bogyósok. a kajszi.

Rosaceae Malus domestica Borkh. Starking. Prunus cerasus l. A faj nemesítésébıl alakulnak ki a fajták pl.: Jonathan. Red deliciouse. vagy gyakorlati rendszert alkotnak. Nyírfafélék-Betulaceae Coryllus avellana Mill. gazdasági. Pl.Növényrendszertani alapfogalmak A kertészet számára a legfontosabb rendszertani egység a faj.: Jonathan M 40. A nemzetközi nomenklatúrák értelmében a termesztett fajokat kettıs latin elnevezéssel rendszerezzük. Cydonia oblonga Mill. például szemzéssel továbbszaporított anyagot klónnak nevezzük. Szilvafélék-Prunoideae Amygdalus communis L. Mespilus germanica L. A klónok neve után betőbıl és számokból álló elnevezés található. Pyrus communis L. Pl. Prunus armeniaca Lam. A fajtáknak lehetnek eltérı színváltozataik. Delicious stb. Prunus avium L. A gyümölcsök a külsı megjelenési formáik alapján morfológiai csoportokat alkotnak. 6 . melyeket külön fel kell tüntetnünk. Héjasok Dió Mandula Gesztenye Mogyoró Diófélék-Juglandaceae Juglans regia L. A fajtából vegetatív úton. Gyakorlati rendszer Almatermésőek Alma Körte Birs Naspolya Növénytani rendszer Rózsafélék.: Malus domestica Borkh. Prunus domestica l. Pl. Ezeket a csoportokat rendszertani egységeknek nevezzük! A gyümölcstermı növényeket virágaik és termésképzési sajátságuk alapján növénytani rendszerbe soroljuk.: Golden deliciouse. akkor az utódot hibridnek nevezzük. Ha a nemesítés során két fajtát keresztezünk. Csonthéjasok İszibarack Kajszibarack Cseresznye Meggy Szilva Szilvafélék-Prunoideae Prunus persica L. Termésük hasonlósága alapján ún. a fajon belül a fajta és a fajtából származó kisebb egységek. Bükkfafélék-Fagaceae Castanea sativa Mill.

7 . Ribes nigrum L. áfonya. de hazánkban (ha kis mértékben is) termesztett gyümölcsfajokat – bodza. Az rendszerben nem említett. Rózsafélék-Rosaceae Rubus caesius L. Ribiszkefélék-Grossulariaceae Ribes uva-crispa L. 1994). Rózsafélék-Rosaceae Rubus idaeus L. Rózsafélék-Rosaceae Fragaria ananassa Duch.Bogyósok Ribiszke Köszméte Málna Szeder Szamóca Ribiszkefélék-Grossulariaceae Ribes rubrum. húsos som – általában a bogyósok közé soroljuk a gyakorlati rendszerben (Sipos. homoktövis.

cserje. a vázágakból a 2-4 éves termıgallyak. (1. bokor. földfeletti részük a törzsbıl és a koronából állnak. hajtás és termés fejlıdik. melybıl a több éves vázágak. félcserje. A korona rendszerint a sudárra épül (központi tengely). ábra) 8 . A gyümölcsfa felépítése. az 1 éves vesszık. lágyszárú. virág.A gyümölcstermı növények morfológiai és biológiai felépítése A gyümölcstermı növények lehetnek fejlıdés rendszerint: fa. valamint az évente megújuló levél. Általában hosszú élető növények. morfológiája: A gyümölcsfák fıgyökér rendszerőek.

A gyümölcs cserjék közé soroljuk a piros és a fekete ribiszkét. ebbıl a részbıl újul fel a növény. A hosszú ideig tartó termıképesség rájuk is jellemzı. Általában mellékgyökér rendszerőek. morfológiája A gyümölcstermı bokrok gyökérzete sekélyen hatol a talajba. mint központi tengely és a többéves vázágak hiánya.: a birset. és mindig alulról újulnak. A gyümölcstermı bokrokra jellemzı. Föld feletti részükre jellemzı a sudár. naspolyát és a mogyorót is. Természetesen metszési eljárásokkal lehet törzsesre nevelni pl. A föld feletti részük felépítése hasonló a bokrokéhoz. morfológiája Gyökérzetük járulékos gyökér rendszerő. valamint az egrest. (2. ábra) 9 .A gyümölcstermı bokrok felépítése. ugyanakkor nagy területet hálóz be. Termırésze megegyeznek a fákéval. A gyökérzet jellegzetessége a cserjetörzs. hogy rögtön a föld felett ágaznak el. de természetesen aranyribiszke alanyra oltva mindegyiket lehet törzses fácska alakra nevelni. ábra) A gyümölcs cserjék felépítése. mely sekélyen gyökerezik a talajban. (3.

2. A magról nevelt szamócának a gyökérzete mintegy 20 cm mélyen hatol a talajba. éves termısarj. és a letermett termısarjakból állnak. éves nem termı sarj. éves termı sarj (4. a. tısarj (5. éves nem termı sarj b. majd ezekbıl pedig gyökér sarjak fejlıdnek. ezekbıl fejlıdnek a tısarjak. morfológiája E csoportba a málna (Ribes iadeaus) és a szeder (Ribes ceasius) tartozik. a 2. termı-és hajtóindákból. A terméshozó sarjak az érés évében elszáradnak.A gyümölcstermı félcserjék felépítése. Föld feletti részeik az 1. ábra) A lágyszárú gyümölcstermı növény felépítése. ezeket el kell távolítani. termés b. 1. hajtóinda c. azzal a jellegzetességgel. Szaporítására a hajtóindáról nevelt palántát használjuk. Gyökérrendszerük járulékos gyökér rendszerő. A föld feletti része lomblevelekbıl. A termısarjak föld feletti részén rendszerint két helyettesítı rügy található. hogy ezeken a járulékos gyökereken járulékos rügyek. ábra) 10 . a. A hajtóindáról nevelt szamóca gyökérzete azonban sekélyebben terül el. valamint tısarjakból áll. morfológiája: A szamóca tartozik ebbe a csoportba.

melynek oldalán fejletlen hajtásrügyeket. sima termınyárs c. melynek oldalán nem találunk rügyeket. a körténél pedig a szélsı virágok nyílnak ki hamarabb. ezért célszerő eltávolítani.A gyümölcstermı növények termırészei Az almatermésőek termırészei Az almatermésőek gyakorlati rendszerbe tartozó növényeknek az almának és a körtének. A vegyes rügybıl fejlıdı hajtás végén jelennek meg a virágok. oldalán hajtásrügyek. azokból pedig hajtások fejlıdnek. A jelenség miatt nevezzük a rügyet vegyes rügynek. A dárda végén jól fejlett vegyes rügy található. A terméskötıdés idején a termést hordozó hajtás megvastagszik. Az almánál a virágzat középsı virága. Ezeket levél ripacsoknak nevezzük. különbözı hosszúságú vesszık fejlıdnek. Sima termınyárs: 5-20 cm hosszú vesszı. sima termınyárs. amelyen dárda. ábra) 11 . A fejletlen hajtásrügyekbıl rendszerint dárdák képzıdnek.5-5 cm hosszú vesszı. csúcsán pedig jól fejlett vegyes rügyek találhatók. Rövid termırészek Dárda: 0. Termıbog Többszörösen elágazott termıkalács. a. csak a levélrozetta levélnyél helyeit. A hajtások hosszát metszéssel tudjuk szabályozni. Termıkalács Vegyes rügyekbıl fejlıdı termırész. 4-5 év után általában csököttebb vegyes rügyeket fejleszt. termıbog (6. termıkalács d. dárda b. valamint a birsnek és naspolyának azonosak a termırészeik.

melynek oldalán jól fejlett hajtásrügyek. a cseresznye és a meggy jellegzetes termırésze. a többi pedig a virágrügy. Ezekbıl elıször 5-10 cm hosszú hajtás fejlıdik. a vesszın hozzák. Kisebb számú virágrügybıl álló termınyárs a mandulán és az ıszibarackon is elıfordul. melynek csúcsán helyezkednek el a rügyek. Hosszú termırész Hosszú termıvesszı: 40 cm-nél hosszabb vesszı. ezért ezeket el kell távolítani. ezért tulajdonképpen idısebb termırészeik nincsenek. melynek oldalán jól fejlett hajtásrügyek. A csonthéjasok termırészei A csonthéjasok termırügyeiket a fa egyéves részén. ábra) 12 . Kivételt képez a bokrétás termınyárs. csúcsán ugyancsak fejlett vegyes rügyek fejlıdnek. oldalán pedig rügyek képzıdnek. A rövid termırészek az almához hasonlóan a kétéves gallyakon fejlıdnek. (7. A hajtás végén a virág. Ezek közül a középsı a hajtásrügy. Rövid termırészek Bokrétás termınyárs Rövid termırész. Ezért a termés beérése után ezek rendszerint elszáradnak. csúcsán ugyancsak fejlett vegyes rügyek fejlıdnek.Középhosszú termırész Középhosszú termıvesszı: 20-40 cm hosszú vesszı. A birs és a naspolya termırészei Mindkét gyümölcsfaj rövid termıvesszıinek a rügye vegyes rügy. de hajtásrügy ezeknél nem mindig fejlıdik. A 4-5 éves alapú bokrétás termınyárs virágrügyeinek fejlettsége már csököttebb.

A középsı rügy a hajtásrügy. mely a hajtáscsúcson fejlıdik. Tövises termınyárs Jellegzetessége a szúrós tövis. A termırész csak néhány (1-2) gyümölcsöt képes nevelni. Ezek nem azonosak a bokrétás termınyárssal.három virágrügy fejlıdhet. melyeken a rügyek hármas csoportokban helyezkednek el.mivel nem fejlıdik rajta hajtásrügy . Legértékesebb termırésze. Ezek azonban lényegesen gyengébb termést eredményeznek. vagy rügycsoportok fejlıdnek. aztán . mint a teljes termıvesszı. mert a virágrügyekbıl elegendı termést nevel. termınyársaknak nevezzük! A termınyársak megkülönböztetése több nyárstípust is magába foglal.és hajtásrügyek.a következı évben elszárad.két. A termırügyek vesszıkön való elhelyezkedése alapján megkülönböztetünk: Teljes termıvesszıket. Rövid termıvesszıket. melyeknek oldalán virág.Középhosszú és hosszú termırészek Termınyársak Azokat a 2-10 cm hosszú vesszıket. Hiányos termıvesszıket. 40-50 cm hosszú. a hajtásrügyekbıl fejlıdı. A tövises termınyárs oldalán virág. ezért munkánkban három különleges nyárstípusra hívjuk fel a figyelmet. tápanyagban gazdag leveles hajtások biztosítják a termés beérését. A nemesített csonthéjas gyümölcsfákon már nem fordul elı ez a nyárstípus. melyeken a hajtásrügyek mellett. ceruza vastagságú termırész. Generatív termınyárs Ennél a nyárstípusnál csak virágrügyeket találunk. Ennél a nyárstípusnál csak hajtásrügyeket találunk. Ebbıl eredendıen a termés beérése után elszáradnak. a két szélsı pedig a virágrügy. mivel nincsenek rajta virágrügyek. annak jobb vagy bal oldalán fejlıdnek a virágrügyek. melyeken elszórtan egy. (a kajszira jellemzı termınyárs típus) Vegetatív termınyárs Termést nem tud nevelni.és hajtásrügyek is fejlıdnek. Az ıszibaracknak jellegzetes rügyalakulása. 13 . a vadkörte és a magról kelt gyümölcsfák tipikus termırésze. Méretben is eltérnek a teljes termıvesszıtıl. mivel hajtásrügyet nem fejlesztenek. A kökény.

A mogyoró nıivarú virága már december végén látható a bíbor bibéinek ragyogásával. ennek csúcsán alakul ki a dió termıvirágzata. A barkák csak februárban fejlıdnek ki. Ez a mogyoró egyedi sajátsága. a mogyoró és a szelídgesztenye termırészei rájuk jellemzı. a csúcsi részén pedig a hím barkák fejlıdnek. barka és vegyes rügyeket fejleszt. A vegyes rügybıl fiatat hajtásokat nevel. melyek csak a csúcsrügy elfagyása esetén hajtanak ki. A hajtásrügyek a vesszık alján helyezkednek el. porzórügy c. sajátságos módon alakultak.és a hajtásrügy található. A mogyoró megporzása és termékenyülése között 4-5 hónap is eltelik. Némely diófajta nem csak a vesszık csúcsán. termıvirág (Andrasovszki. porzóvirág (8. melyek alsó részén a nıivarú virágok. A vegyes rügybıl mindig rövid hajtás fejlıdik. alatta a barka. Ezek a bıtermı fajtatípusok. A vesszık oldalán a barkák és a nıivarú virágot is magába foglaló vegyes rügyek fejlıdnek ki. A hajtás oldalán különbözı rügyek képzıdnek. A gesztenye termırészei A vesszık alsó részén alakulnak ki a hajtásrügyek. 14 . A dió termırészei A dió három féle rügyet nevel. 1961) d. A gesztenye vegyes rügyeibıl vegyes barkák keletkeznek. hanem az oldalán is fejleszthet vegyes rügyeket. melyek végén láthatóak a makktermések. A porzós virágokat (barkákat) hozó rügyek a vesszık oldalán helyezkednek el. a. A vegyes barkarügybıl hajtások fejlıdnek. A vegyes rügy a rövid vesszık csúcsán fejlıdik. termırügy b. Mindkét növény hajtás. ábra) A mogyoró termırészei A mogyoró rövid vesszıi végén fejlıdnek a vegyes rügyek. az elızı évi levélnyelek okozta ripacsok hónaljában. A dió. ebben megegyezik a mogyoróval. Más szóval tartalékrügyeknek is nevezzük.A héjasok termırészei A héjas növények közül csak a mandula termırészei egyeznek meg a csonthéjasokéval. az oldalán pedig különbözı rügyek fejlıdnek.

piros ribiszke b. az alsó részén pedig a hajtásrügyek. a. és a rövidebb elágazásokban fejlıdnek. A termırügyeket a rövid vesszık oldalán találjuk. A piros ribiszke rügyei különálló termı. fekete ribiszke c. Ezeket a metszés során el kell távolítani. rendszerint újabb vegyes rügy fejlıdik. törpe hajtás végén. A vegyes rügyekbıl hajtásokat fejleszt. A fekete ribiszke termırészei Termırészei az almáéhoz hasonlóak.és hajtásrügyek. ábra) A piros ribiszke termırészei Termırészei nagyban hasonlítanak a csonthéjasokéhoz. A termés vegyes rügyekbıl fejlıdik. de természetesen méretben ezek is lényegesen eltérnek. Az 5-6 éves gallyak rövid vesszıin gyengén fejlıdnek ki a termırügyek. A termıvesszık utolsó harmadában fejlıdnek ki a vegyes rügyek. köszméte (11. természetesen méretben lényegesen eltérnek. A köszméte termırészei A hajtásrügyek és a vegyes rügyek leginkább a rövid veszıkön fordulnak elı. ábra) 15 . A vegyes rügyek a hosszabb vesszık oldalán.A bogyós gyümölcsőek termırészei A málna és a szeder termırészei Mindkét növény termırészei azonos felépítésőek. (10. melyek végén jelennek meg a virágzatok. A vegyes rügyekbıl fejlıdı ún.

de a gyümölcsfa termést még nem hoz. kialakul a gyökérzet. A generatív inda pedig a virágot fejleszti. de evvel párhuzamosan felerısödik a generatív jelleg. ezért a rügydifferenciálódás késıbb következik be. A korona egyes részein megindul a termırész elhalás. Ezt az idıszakot tavasztól tavaszig kísérjük figyelemmel és határozzuk meg a biológiai változásokat. melyekbıl tısarjak keletkeznek. a korona és a rajta lévı vegetatív részek. 1994). amely további vegetatív indát hajt. Ezek az ún. rejuvenilizáljuk (kiskertekben). Virágzás után a gyümölcsök fejlıdése és majd a beérése zárja le ezt a szakaszt. de még nem éri el a fajra és fajtára jellemzı mennyiséget. Termıegyensúly szakasza A korona terméshozama évrıl-évre folyamatos és kiegyenlített. Ebbıl kétféle inda képzıdik. Csökkenı termés idıszaka A korona terméshozása még megtörténik. A termés mennyisége a fajra és a fajtára jellemzı mértékő. A koronán napi 8-10 °C átlaghımérsékletnél 20-25 nap alatt beindul a rügyfakadás. Február végétıl április közepéig tart fajonként eltérıen a virágzás idıszaka. a törzs. vagy oltványként elıállított fák növekedése és fejlıdése eltérı. A koronán kialakuló termés mennyisége növekvı mértékő. A vegetatív indán gyökeres szaporító anyag képzıdik (palánta). Ebben a szakaszban következik be a virágrügy differenciálódás. A szamóca gyöktörzse rügyeket nevel. 16 . Vegetációs idıszak A föld alatti részekben indul meg a legelsı változás a gyökérfunkciók aktiválódásával. Az oltvány lényegesen elıbb fordul termıre. A legfontosabb életszakaszok a gyümölcsfák fejlıdése során a következıek: Növekedési szakasz A szakasz az ültetéstıl a termıre fordulásig tart.A szamóca termésképzése A szamóca fırügye vegyes rügy. A gyümölcstermı növények éves biológiai ciklusa Az éves biológiai ciklus az éves vegetációs és a nyugalmi idıszakot jelenti. de a termés mennyisége már nem a megfelelı mértékő. egy vegetatív. és egy generatív. Ezeket a részeket megifjítjuk. vagy az ültetvényt újra telepítjük (intenzív üzemi rendszerben). A gyümölcstermı növények életszakaszai A gyümölcstermesztés során a magról vetett (magonc) fa növekedése és a dugványról nevelt. A tısarjképzés fontos tényezı a szamóca szaporításában (Sipos. hajtó és a termı indák. mint a magonc. A magoncok fiatalkori stádiuma hosszabb. A vegetatív részek fejlıdése erıteljes. Termı idıszak A vegetatív részek fejlıdése kissé lelassul.

MM 106. A teherbírás. (12. A gyümölcsfa koronák kialakítása több csoportosításban is lehetséges. ábra) 17 . Legfıképpen alma termesztésénél használják. Alanyai: MM 104. jó fény. A helyes térigény megválasztása a korona termékenyülésében. de az ültetvény tervben már elıre fel kell tüntetnünk a kialakítandó korona típust. M 4. A nyugalmi idıszak létrejövéséhez minden esetben a hımérséklet radikális csökkenésének kell bekövetkeznie (jarovizáció). A korona kialakítását mindig a gyümölcsfa fejlıdési szakaszában kell elkezdenünk. A gyümölcsfák korona kialakítása Ahhoz. hogy igazodjon a betakarításhoz. de a növény élettevékenysége nem áll le. Éppen ezért csak relatív nyugalomról beszélhetünk. A túl sőrő ültetvényben a korona nehezen asszimilálódik.Nyugalmi idıszak Ez a szakasz ısztıl a következı év tavaszáig tart.és levegıellátottság meghatározó tényezık a termıképesség fenntartásában. A hideghatás a virágzás egyik alapvetı feltétele (Cselıtei. A növény nyugalmi idıszakát a korona lombhullása jelzi. alacsony törzset alakítsunk ki. a gyümölcsfákon a célnak megfelelı koronát kell kialakítanunk. A sudarat a legfelsı vázkar felett elmetszik. több szinten alakulnak ki. A vázkarok a sudár mentén emeletenként. A rázógépes betakarítás esetében mindig erıs. a megfelelı arányosság. A vegetatív részek növekedése szünetel. emiatt a fa biológiai ciklusában zavar áll be. hogy a kívánt minıségő és mennyiségő termést tudjuk betakarítani. így ezek szinte vízszintesen állnak. A gépi szedéskor a magas törzs. a kézi szedéskor pedig az alacsonyabb törzs kialakítása a hatékonyabb. A sőrő korona jobban ki van téve a gombás fertızéseknek is. és terjedt el széles körben. A korona és a törzs helyes aránya is kell. fotoszintézisében és növényvédelmében is szerepet játszik. 1993). A koronával szemben támasztott követelmények igen sokrétőek. Jegyzetünkben a következı csoportot elemezzük: Kör alapvetülető koronák Termıkaros orsó Fejes Sándor kertészmérnök fejlesztette ki ezt a korona formát. hiszen az ültetvény térigényét ez nagyban meghatározza. A nyugalmi állapot nélkül nem jöhetne létre a következı tavaszon a virágrügy képzıdése. A vázkarokat az elsı és második évben súlyozzák.

meggy. Kialakítása kezdetén a sudarat meghagyjuk. kajszi. (14. meggyen. Az emeletek közötti távolság 60-70 cm. A szórt állású kombinált korona vázágai a sudáron csigavonalban helyezkednek el. Az ágcsoportos kombinált korona forma esetében a vázágak emeleteket alkotnak egymással szemben. Az egymás feletti vázágak közötti távolság ugyancsak 60-70 cm. Az almán kívül a kajszin. Több emeletes korona. (13. ábra) 18 . szilván és a körténél is alkalmazható. melynek a vázkarjait lépcsızetesen alakítjuk ki. ábra) Kombinált korona forma Az erıs alanyra szemzett gyümölcsfajok és fajták korona típusa ez. Két féle módon jutunk el a kombinált formához. Így egy kisebb katlant alakítunk ki. de az utolsó vázág felett eltávolítjuk. szilva és a körte termesztésénél használjuk. hanem metszéssel alakítják ki.Szabad orsó A vázkarokat nem súlyozással kényszerítik majdnem vízszintes állapotra. mint a termıkaros orsóé. de lényegesen meredekebb. A cseresznye.

alig éri el az 1 m-t. (16. a telepítést követı évben már terem. Metszése fıleg augusztusban történik. illetve V alakú támrendszerrel (15.Szuperorsó Németországban fejlesztették ki. M 27. félfás metszést alkalmazunk. de mára már egész Európában használják. ábra) Karcsúorsó Hollandiában kifejlesztett korona. Telepítése esetén a sor és tıtávolság rendkívül kicsi. ábra) 19 . Törzsmagasságát csak a termıre fordulás után alakítjuk ki. Korszerő. a többi része eltérı korú termıgally. Alanya kifejezetten gyenge növekedéső M 9. Gyorsan termıre fordul. könnyen kezelhetı korona típus. Szuperorsó korona T . A koronán csak 3-4 vázágat nevelünk. Az ıszibarack karcsúorsó termesztése esetén erıs (vad) alanyt kell választanunk. Mindkét támrendszernél alkalmazható. melyet gyenge alanyú alma és körte termesztésére alkalmazunk.

Erıs. melynek sudarát a második évben eltávolítjuk. Szinte minden gyümölcsfa kialakítható erre a korona típusra. (17.Katlan korona forma Egyszintes. (18. a rázógépes betakarítást jól tőrı korona típus. alacsony törzs. és a fa termete mintegy méterrel magasabb. hogy a vázágak meredekebben állnak. nyitott. 3-4 vázágból álló korona. A katlan koronától abban különbözik. Az ıszibarack jellegzetes korona típusa. nyitott. ábra) Váza korona forma Egyszintes. szellıs korona jellemzi. ábra) 20 .

5 m.sövény Gyúró Ferenc kertészmérnök munkája. A Hungária sövény technológia a világon több országban is elterjedt.Gömbkorona Ez egy természetes korona forma.sövény A HAAG. A vázkarok szögállása vízszintes. hanem az esztétika is szerepet játszhat. A birset. Hungária. Téglalap alapvetülető koronák Ezeket a korona formákat csak huzalos támrendszer mellett tudjuk alkalmazni. A vázkarok a huzalhoz vannak kötözve. A törzs magassága 60 cm.sövény esetében a vázkarok szabályos ágemeleteket alkotnak. a fa teljes magassága 3-3. A sövényeket szívesen alkalmazzák a kertek kialakításában a dísznövénykertészek is. Bokorkorona Természetes korona forma. (19. a naspolyát és a mogyorót neveljük így. Kialakításukban nem csak a termelési viszonyok. de a hagyományos kertekben a kajszinak is természetes koronát engedünk nevelni. egy bizonyos idı után a növény koronája felveszi a gömb alakot. A vázágak közötti távolság 30-40 cm. HAAG. ábra) 21 . amely kialakításában csak a karbantartó metszést végezzük el. Bármely korona formát próbáljuk kialakítani. Leginkább a dióra és a szelídgesztenyére jellemzı. 20-30° – os szögben állva. Középerıs vagy gyenge alanyra szemzett alma esetében alkalmazzuk.

sövény Olaszországban kidolgozott termesztési technológia. melyet a hazai viszonyokra Mihályffy József adaptálta. támrendszere egyszerő. nyitott korona forma. (20. ettıl függ a vázkar szögállása.sövény A rügyekkel berakódott suhángokat 30º -os szögben megdöntve. olcsó. a vázágakat 30° –os szögben rögzítjük a huzalokhoz.Thomas. (21.Palmetta. ábra) Bouche . Tóth. rázógépes betakarítás céljából. Egyenletes. Visszametszés nélkül neveljük tovább. Alma függöny Ezt a korona formát a Kertészeti Egyetem és a Gödöllıi Szent István Egyetem munkatársai közösen dolgozták ki. A dísznövénykertészetben is alkalmazzák (G. 1997). egymással szemben ültetjük. A ferdekarú sövény kialakításánál figyelembe kell venni a fajta növekedési erélyét. ábra) 22 . Franciaországban Solen néven ismert technológia.

hogy ivaros és ivartalan úton is szaporíthatóak. mint a vad alanyra oltott nemesé. ezért alanyként többnyire a vadon termett ısét. élettartama viszont kevesebb. Az ivaros szaporítás során elıállított ültetvényanyagot magoncnak nevezzük! A legtöbb gyümölcsfánk azonban a helyi ökológiai viszontagságok miatt kipusztulna magoncként termesztve. A közös kapcsolat fogja meghatározni a gyümölcsfa élettevékenységét. A genetikai egyöntetőség érdekében az ivartalan szaporítás kedvezıbb a gyümölcstermı növények szaporításában. a tápanyag biztosítása és a növekedés szabályozása. Az alany szerepe a termesztési szélsıségek elviselése. 1993). Az ilyen alanyon nevelt nemes koronája kisebb. A magról szaporított gyümölcsfa és annak termése azonban eltér attól a növénytıl. Ebben az esetben az anyanövény jellemzı tulajdonságai stabilabban jelennek meg az utódokban. A gyenge növekedéső alanyon nevelt gyümölcsfának a termésképzése nagyobb. vagy más növekedési erélyő. A gyümölcsfa termıre fordulása kissé eltolódik. Erıs növekedést kölcsönöznek. Mivel az alany szolgáltatja a gyökérrészt. de a szélsıségeket jól bíró alanyon termesztjük. A szövettenyésztés az új vagy értékes fajták szaporításának egy lehetséges módja. hogy egy rügybıl egy év alatt.A gyümölcstermı növények szaporítása A növények legtöbbjének sajátsága. Ez általában a nemesített növény vadon nıtt ıse. Ezzel a módszerrel elérhetı. hogy a két összetevı között ne legyen összeférhetetlenségi tényezı. ebbıl eredıen hatása a gyökértevékenységekben fog megmutatkozni. jól adaptálódnak a környezethez. A mikroszaporítás valamely növényi részbıl mesterséges szövettenyésztésen alapuló biotechnológiai folyamat. A termést adó rész a nemes. hiszen a porzó növény tulajdonságait is magában hordozza valamilyen mértékő genetikai mennyiségben. az alanyra oltva fogja a rá jellemzı gyümölcsöt nevelni (Cselıtei. 1961). 23 . Az alanyszaporítás Az alany szaporítható magról (ezeket magonc alanyoknak) és szaporítható vegetatív részrıl (ezeket klónalanyoknak nevezzük) is. A magoncalanyok viszonylag igénytelenek. Az alany és a nemes kapcsolatának lényege. Gyengébb növekedést biztosító alanyok elıállítása is lehetséges a gyümölcstermesztésben. Ebben az esetben klónértékő állományt kapunk. Az ivaros szaporítás alapanyaga a vetımag. ezért a vegetatív és a generatív szaporítási lehetıségeket is igénybe vesszük a gyümölcstermı növények szaporítása során. akár több ezer dugványt állítsunk elı. és viszonylag nagy koronát nevel az erre oltott fa. termıre fordulása korábbi. melyet a vegetatív szaporítási módok közé sorolunk. ellenállóak. Nagyüzemi méretekben hazánkban még nem elterjedt (Andrasovszky. melyrıl származik.

amikor az alany nedvkeringése még a kezdetén van.szemzésrıl beszélünk. hogy sikerült az oltás. A téli fagyok miatt takarjuk le a vesszıket szalmával vagy falombbal. A melegen tartott vesszık idı elıtt kihajthatnak és hamis képet szolgáltathatnak az oltás eredményességérıl. Néhány nap múlva azonban a vesszı elszárad. Az oltóvesszıt mindig lombhullás után szerezzük be. ekkor a növény vad törzsét neveljük fel és csak a korona magasságában végezzük el az oltást. majd tızeg homok keverékbe vermeljük el. Vannak olyan szélsıségek is. Ügyeljünk arra is. Elıfordulhat az is. A keverék legalább 75% . és ne tartsuk a vesszıket meleg helyen sem. Az oltásnak különbözı módszerei lehetségesek. Az összenövesztés nem más. Az ilyen oltóvesszıt törzsvesszıknek nevezzük. a virágrügyek erre a célra alkalmatlanok. Ügyelni kell arra is. hézag ne legyen közöttük. ekkor egy harmadik fajtával közben oltjuk. hogy a sebfelületek ne mozduljanak el. A sebek felületei szorosan fedjék egymást. rügyet vagy hajtást növesztünk össze!” (Jeszenszky Árpád) Az oltás egyik alapvetı feltétele a két növény összenövesztése. A másik idıpont szeptember vége a lombhullás ideje. mint az általunk nemesnek választott növény egy részét ráoltjuk az alanynak szánt növényre.Az oltás „Oltásnak mondjuk mindazokat az eljárásokat. éveken keresztül hordozzák magukban. vesszıt. lehetıleg középkorú termı törzsfákról. amikor ágat. Bármely módszert választjuk.ban tartalmazzon homokot. A vesszıket kisebb csomókba kötegeljük. hogy csak egészséges vesszıt használjunk fel az oltási célokra. gallyat. Az ilyen vesszı kihajt és arra enged bennünket következtetni. melyek a kívánt termesztési tulajdonságokat maradéktalanul. ügyeljünk arra. Ekkor a nedvkeringés már lényegesen lecsökken. és csak erre szemezzük rá a Dr. hogy csak azonos növénycsaládhoz tartozó növényfajok és fajták növeszthetık össze. A helyben oltás – szemzés munkafolyamatát akkor végezzük. Az egyik a kora tavaszi idıpont. 24 . Az oltást két idıpontban végezhetjük el. ha az alanyokat felszedjük és kézben végezzük el az oltást vagy szemzést. hogy a verem jól szellızött legyen. hogy a kívánt gyümölcsfánk gyenge törzset nevel. hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a két kambiális szövet. amikor az alanyon a kívánt gyümölcs nem jól fejlıdik. amikor az alanyt már állandó helyére beültettük és ott végezzük el rajta az oltást vagy a szemzést. ellentétben a magról nevelt oltóvesszıkkel. Az oltás során lényeges. Guyot Gyula körte nem fejlıdik jól. A vesszıkrıl a száraz leveleket távolítsuk el. Guyot Gyula körte fajtát. Az oltásra és szemzésre mindig hajtórügyeket használjunk fel. Ekkor kézben oltásról. Ekkor a birs alanyra elıször a Bosc kobak fajtát oltjuk. Az összenövés feltétele. A takaróanyagot a tél elmúltával távolítsuk el. A növényeken ejtett sebek csak a sebfelületen forrnak össze az osztódó (kambiális) szövetek érintkezése mentén. Ennek ellentéte. A kétszikő növények osztódó szövete a kéreg belsı háncsszövete és a faszövet között helyezkedik el. Pl: A birs alanyon a Dr. A Bosc kobakja viszont igen. hogy összeforrva egy növényt (oltványt) alkossanak. szükséges azonban egy sebet ejtenünk mindkét növényen ahhoz.

A fácska törzsét főrésszel enyhén bevágjuk. Ez a legrégibb oltások egyike. majd kacorral (az oltás kézi szerszáma) kimélyítjük a hasítékot. Ezt követıen oltóviasszal egyenletesen befedjük. Az oltás helyét rafiával kössük be. mert ezen a helyen biztosabb a forradás. 25 . A vad fácskát a kertben elültetik. jegyzetünkben csak a legismertebbeket soroljuk fel. Az oltóvesszın éket vágunk úgy.Az oltásnak több változata is ismeretes a kertész szakmában. és a következı évben a kívánt magasságban a fácska derekára oltják a nemes vesszıt. hogy az alanyrész ne repedjen meg. a természetes areából nyerik. párosítása. Az ökogazdaságokban még ma is ezt használják. ábra) A hasíték készítésénél ügyeljünk arra. Jobb. ha a metszéseket egy-egy rügy alatt végezzük el. mivel a nem nevelnek alanyt. ferde irányú vágással elmetszük. hanem azt az erdıbıl. majd oltóviasszal egyenletesen fedjük be. hogy annak lapjai párhuzamosak legyenek. Párosítás Az oltóvesszı és az alany egyszerő összeillesztése. hogy a hasíték nehogy leszaladjon. A párosítás csak az egyforma keresztmetszető növényi részek esetében alkalmazható. A rügy alatti levél ripacsoknál a kötelék megakad és nem csúszik el. A nemes oltóvesszıt beleillesztjük az ékbe. majd rafiával az oltás helyén összekötözzük. ezt követıen az oltóvesszın is elkészítjük a vágás negatívját. (22. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti. Hasíték oltás Az eltérı keresztmetszető növényi részek esetén alkalmazott oltási eljárás. Vigyázni kell arra. ezért a hasíték alját erısen rafiával átkötözzük.

Az alanyból egy kisebb részt kimetsszünk. ábra) Kecskeláb oltás Akkor alkalmazzuk. Az oltóvesszıt ék alakra vágjuk. (24. Ezt követıen oltóviasszal egyenletesen befedjük. ha az alany jóval vastagabb az oltóvesszınél. majd oltóviasszal egyenletesen befedjük. A két növényi rész metszését összeillesztjük. 26 . ábra) A kecskeláb oltás munkafázisai. az oltóvesszınél pedig a párosítás esetében végzett eljárást alkalmazzuk. hogy éket vágjunk bele. akkor lapozással oltunk. az oltást rafiával átkötözzük. de annyira nem.Lapozás Ha az alany vastagabb az oltóvesszınél. Az alanyon az oltóvesszı ékméretének megfelelı vályút készítünk. amennyiben ezek fedik egymást rafiával átkötözzük a lapozás területét. Amennyiben az oltás mérete pontos. Hátul összeérnek. (23. de a két metszési lapok nem párhuzamosak.

T. Szempajzs kimetszése. (25. Az alanyra helyezett szem néhány hét alatt összeforr. ezért fontos az alany nedvkeringése. hogy ne legyen rücskös a bırszövet. Az alvószemzés ideje a második nedvkeringés idejére tervezzük. A rafiát a 21. de abban az évben nem hajt ki. A szempajzzsal eltávolított hajtórügyet az alanyba elıre elkészített T alakú vágásba helyezzük. levelei érettek. A hajtószemzést az elsı nedvkeringés idejére tervezzük. Egyetlen vadhajtást a szívóhajtást hagyjuk meg. a szemzés teljes helyét rafiával kötözzük át. a sebfelületeket levédjük. Az oltás mellé minden esetben egy vékony védıpálcát tegyünk (Jeszenszki. Ezt követıen a szemzést oltóviasszal egyenletesen befedjük. A szemzıhajtás legyen beérett. azaz augusztus-szeptember. A hajtószemzést ugyanúgy végezzük. A szemzést követı 18. szemei kifejlettek. A fiatal hajtásrügyeket szemeknek is nevezzük. A szemzés mechanizmusa csak akkor lehet sikeres. A gyümölcsfák átoltása A rosszul termı vagy nem kívánatos. ezt nevezzük szempajzsnak. Kötözés közben figyeljünk arra. A szemet az alatta lévı vékony héjszövettel együtt metsszük le. Az átoltás kezdetén a fát megifjítjuk. azaz a tavaszi hónapokra.hasíték készítése. A cseresznye esetében a szem elálló.Szemzés A hajtások levélnyelének tövében találjuk a hajtásrügyeket. ezért a kötözést a szempajzs alá visszük. Egy telet „átalszik”. Amennyiben a szemzés területe megfelelı. napon megvizsgáljuk a szemet. kecskeláb oltással. 27 . A hajtószemzés. mint az alvószemzést. Aztán attól függıen. A szem csak hajtórügy lehet! A szemzésnek két változatát különböztetjük meg: Az alvószemzés. Párosítással. a többit eltávolítjuk. Az alany kérgének könnyen vághatónak kell lennie. ügyelve arra. és csak a következı tavasszal hajt ki. napon el kell távolítani. ha az alany növekedésben van. más és másként oltjuk. A szemzést dudvás szárú növények esetében is alkalmazhatjuk. ábra) A szemzés munkafázisai. hogy a szem el ne mozduljon. esetleg lapozással oltjuk át. 1968). a szem rögzítése. a szemzés sikeres. A szempajzsot a T vájat alá pontosan illesszük be. nem piacos gyümölcsöt adó fákat érdemesebb átoltani. Az átoltásra 4-5 rügyes vesszıt használjunk. hogy milyen vastag a termırész. ezért az alany rögtön a szemzés után 15 cm-re elcsípjük. mert az ezekbıl fakadó hajtások már az elsı évben megadják a korona kialakításának alapjait. Az szem ilyenkor rövidesen kihajt. a vázágakat visszavágjuk. amennyiben az nem fekete és sima felülető.

M9 Alma alanyok Középerıs növekedés M4. M106 Erıs növekedés vadalma Törpe növekedés galagonya Körte alanyok Féltörpe növekedés EM-A. hanem bizonyos mikrobiológiai fertızések. Az oltás és szemzés a faiskolai munkák alapvetı része. mert ehhez tudjuk viszonyítani az alany növekedési erélyét.Gyümölcsfa alanyok Törpe növekedés M 27. illetve a sövény korona kialakítások lehetıségeit. 28 . Myrabolán Igen erıs növekedés vadbarack Középerıs növekedés Besztercei szilva Kajszi alanyok Erıs növekedés Myrabolán Igen erıs növekedés Tengeri barack Szilva alanyok Erıs növekedés Myrabolan. a katlan esetleg az ıszibaracknál a karcsúorsó korona kialakítás jöhet számításba. Az erıs és igen erıs növekedéső alanyoknál a kombinált. A gyengébb növekedéső alany vonja maga után az intenzív. vadcseresznye Igen erıs növekedés sajmeggy Középerıs növekedés keserő mandula İszibarack alanyok Erıs növekedés Elberta. A jó alany a gyümölcsfa számos tulajdonságában meghatározó lehet. Ezért a helyes alany megválasztás már a faiskolákban elkezdıdik. M104. EM-C Erıs növekedés vadkörte Középerıs növekedés Colt Cseresznye és meggy alanyok Erıs növekedés SL 64. fonálféreg kártevık elleni ellenállóságában is. ezért az ültetvény anyag megvásárlásakor. ezért fontos ismernünk a koronák jellemzı adatait. GF 43 (Hrotkó. 1990) A felsorolt alanyoknak nem csak a növekedés szabályozásában van szerepük. mindig kérdezzük meg a faiskola vagy a faiskolai lerakat vezetıjétıl az alany nevét. Az alany tulajdonsága ugyanis mértékadó a korona késıbbi kialakításában is.

esetleg 5. sor pollenadó legyen. míg az egyivarú. (26. A szél porozta gyümölcstermı növények esetében viszont csak a légmozgásra tudunk építkezni. a megporzandó fajtával legalább 50%-ban fedje egymást a fıvirágzás ideje. a mogyoró és a gesztenye.. hogy párosuljon. A tartós esızés. A pollenadó fajtával szemben támasztott követelmények: évente rendszeresen virágozzon. ehhez egy optimális légmozgás és páratartalom is kell. egylaki gyümölcsök szélporozta növények. Hiszen a bogernyı virágzatot rovarok porozzák.: a hússzilárdság. ezért hermafroditának nevezzük. a virágzás stabil legyen. melyek bogernyıben helyezkednek el az ágakon. hiszen ez adja a legnagyobb minıségi biztonságot. Ebben az esetben a telepítési tervnél figyelembe kell venni a termékenyülési tényezıket. vagy enzim hiány miatt nem képes felnyílni a portok és ezért nem képes termékenyíteni (Pándy meggy). A pollenadó fajták közbeiktatásával természetesen változik a termesztendı fajta minısége is. esetleg 5. egylaki virággal rendelkezik. íz. A leghatékonyabb. értékes fajta legyen. pl. genetika jellemzıket is eredményez. a 10°C alatti hımérséklet és a 15-20 km/óra erejő szél leredukálja a méhek győjtı tevékenységét. ábra) 29 .ként ültessük. A metaxénia jelensége már belsı. A nemesítés során elvesztette ezt a tulajdonságát. a bibe (nıivar) és a porzók (hímivar). Ezt a továbbiakban pollenadó fajtának nevezzük! A pollenadó fajtákat legalább kettıt (de lehet egy biztosító harmadikat is) vagy minden sorban minden 3. Mivel ugyanazon virágon belül található a két nem. héjszerkezet (Sipos. 1994). vagy minden 3.A gyümölcstermı növények termékenyülési viszonyai A gyümölcstermı növényeink többsége váltivarú. azaz nem képes koronán belül termékenyülni. színében mutatkozik meg. ha a növényünk koronán belül tud termékenyülni. és ún. A termesztett gyümölcsfáinknak legtöbbje azonban önmeddı. Kivétel ez alól a dió. piacos. Ezeknél a fáknál külön helyezkedik el a barka (hím) és külön a nıivarú virág. A xénia esetében a pollenadó hatása a gyümölcs méretében. Megporzás tekintetében is eltérnek egymástól. porzó fajták alkalmazása válik szükségessé. alakjában. ne legyen összeférhetetlenség a megporzandóval szemben. A vadméhek 20-21°C-on aktívak. egészséges pollent szolgáltasson. A rovarok munkája ebben a feladatban óriási jelentıségő. Hazánkban sajnos még nem elterjedt a házi méhekkel való folyamatos termékenyítés. ezért ebben a folyamatban leginkább a vadméhekre tudunk számítani.

A megfelelı bibén megtapadó virágporszem sejtje kettéosztódik. A vegetatív sejt tömlıt hoz létre a termı belsı szöveti állományában. FAJ alma körte naspolya. (27. legfontosabb része az embriózsák. majd egy vegetatív és egy generatív sejtet képez. A következı táblázatban a fontosabb gyümölcsfajok termékenyülı sajátságait ismertetjük (Cselıtei 1993). A két hímivarsejt közül az egyik a petesejtet termékenyíti meg. Ezek a petesejt sérülése esetén át tudják venni a petesejt szerepét. mellette a lévı kettı a két kísérısejt. melybıl a mag csírája. A másik a központi sejtet termékenyíti meg. mert itt az embriózsákot szabadabban hagyja a magkezdemény burka.A kettıs megtermékenyítés A bibére hulló virágporszem egyszeres információtartalmú sejtbıl áll. A magkezdemény a magházban helyezkedik el. A vegetatív sejt mögött halad a generatív sejtbıl létrejött két hímivarsejt. ebbıl képzıdik a mag táplálószövete (Oláh. ábra) A gyümölcstermı növényeink nagy része önmeddı. amely a magkezdemény csírakapujáig hatol. amely 8 sejtbıl áll. azaz az új növény fejlıdik ki. birs cseresznye meggy szilva kajszi ıszibarack dió mandula málna ribiszke köszméte Önmeddı Öntermékenyülı de elınyös az idegen porzás Öntermékenyülı X X X X X X X X X X X X 30 X X X X . és egy központi sejtet alkot. a vele szemben elhelyezkedı sejtek az ellenlábas sejtek. 2001). Az egyik a petesejt. ezért pollenadó fajtákat célszerő az ültetvényhez társítani. Az embriózsák közepén elhelyezkedı két sejt összeolvad.

alakjának kialakítása. Az érés egy minıségi változás. bár a kajszi és az ıszibarack kismértékben utóérésre hajlamos. beltartalmát és érési idejét határozzák meg. héjasok és a csonthéjasok is. A gyümölcs éréséhez elengedhetetlen az etilén termelıdése. amely a gyümölcs ízét. Az utóérık közül az almatermésőeket és a banánt tudjuk elsısorban megemlíteni. Tóth. és ezeket a változásokat az eredményesebb. csak a fán vagy a bokron válnak teljes értékővé. ábra) A gyümölcstermesztés fontos gyakorlati teendıje a metszés. A metszéssel létrehozható. A metszési eljárásokkal több biológiai. karotinoidok és xantofillok képzıdése Illatanyagok kialakulása Cukrok képzıdése Krebs. Az utóérı gyümölcs esetében a gyümölcs a növénytıl elszakítva tovább él. Az utóérésre képtelen gyümölcsök ezzel szemben leszedve már nem képesek tovább érni. a korona méretének. Ezek alapján beszélünk klimatérikus és nem klimatérikus gyümölcsökrıl. fogyasztásra alkalmatlanok.Az érés Az érés a gyümölcs fejlıdésének befejezı szakasza. az idısebb részek ifjítása (Sipos 1994). 31 . elfagyott. a tápanyag transzspiráció dinamikájának szabályozása. 1997) Szintézisek Antocianidok. Ide tartoznak a bogyósok. E tekintetben megkülönböztetünk utóérı és utóérésre képtelen gyümölcsöket. színe kialakuljon és az érés bekövetkezzen. hatékonyabb gyümölcstermesztés érdekében iktatjuk be a gyümölcskertészetbe. kialakítható változások a következıek lehetnek: A vegetatív és a generatív növényi részek harmonikus kialakítása. a termıegyensúly létrehozása. feldolgozásra alkalmas állapotot. A teljes érés elıtt ízük nem harmonikus. hogy íze. amely során biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsben.szint Az etilén képzıdés útjainak kialakulása (28. a benne végbemenı biokémiai folyamatok elérhetıvé teszik. élettani tényezıt tudunk módosítani a növényünk termesztése során. Ennek során éri el a gyümölcs a fogyasztásra. a beteg. Kémiai és fizikai változások a gyümölcs érése során Lebomló folyamatok Kloroplasztiszok szétesése Klorofill lebomlása Keményítı hidrolízise A savak lebomlása Légzési szubsztrátunok oxidációja A fenol vegyületek inaktiválódása A pektinanyagok oldódása A hidrolitikus enzimek aktiválódása A sejthártyák áteresztıképességének növekedése A sejtfal puhulása (G. A gyümölcs beérése során olyan lebontó és szintetizáló folyamatok játszódnak le.ciklus aktiválásának növekedése Növekvı ATP . sérült részek eltávolítása.

A visszametszés mértéke a hajtástól függ. sérült koronarészeket távolítjuk el. így erısödik a termırügy képzıdése. júliusban viszont el kell távolítanunk. Az eljárással a sudár felkopaszodását gátoljuk meg.A metszéssel kapcsolatos alapfogalmak Alakító metszés Ültetéstıl a termıre fordulásig tart. Gyökérmetszés Amennyiben az oltás során. Ez a korona alakját. Félfás metszés Kora ısszel végzett metszés. világossá válik. Erre egy dróthuzalt használunk. 32 . Ezzel az eljárással a következı évi hajtásnövekedést mérsékeljük. a növény növekedése túlzott mértékővé válhat. a nagyobb mérető. Ezt az eljárást leginkább a skandináv országokban alkalmazzák. termıgally ifjítás. mellyel a hajtásokat visszavágjuk. Ifjítás Az idısebb. A következı évben ezt követi egy koronametszés. amely elszorítja a kérget. Az ifjítást kisebb gazdaságokban végezzük rendszerint. méretét létrehozó általános metszési módok. Győrőzés A gyengén termı gyümölcsfák termırügyei tápanyagokkal igen gyengén ellátottak. a vele azonos fejlettségő hajtásokat. az alany/nemes kialakításánál tévesen jártunk el. lomb nélküli állapotban végzett metszése. termıegyensúlyt nyújtani már képtelen koronarészek eltávolítása. Ezáltal a tápanyagok a koronában maradnak. A korona ezáltal nyitottá. Álsudarazás A fa sudárvesszıjét eltávolítjuk. amely során a felesleges. üzemi szintő gyümölcsösökben az újratelepítés célszerőbb. valamely konkurens vesszıbıl neveljük ki a sudarat. Konkurensek eltávolítása A vezérhajtás zavartalan növekedése érdekében. vesszıket távolítjuk el. a vesszıbeérés. és az alatta lévı. A tápanyagoknak a gyökérbe való áramlását a törzs győrőzésével tudjuk meggátolni. termırész ifjítás. csökken a gombás eredető fertızések kialakulása. Fás metszés A növények nyugalmi idıszakában. Hatására erısödik a rügydifferenciálódás. Csapra metszés zölden Augusztusban végezzük a metszést. teljes ifjítása. A föld alatti és a föld feletti részek egyensúlya érdekében a gyökérzeten egy erıteljes visszavágást alkalmazunk. A győrőzéshez a huzalt rügyfakadáskor helyezzük fel.

A korona világosabbá válik. Színezı öntözés Az érés idıszakában kijuttatott esıztetı rendszerő friss víz elısegíti a gyümölcs tetszetısebb. tárgyi eszközei folyamatosan újulnak. káros UV sugárzásnak van kitéve. vagy hőtı öntözést alkalmazunk. a környezeti tényezık nem tudják a kívánt csapadék mennyiségben biztosítani. ha a termesztett gyümölcsünk vízigényét a termés érlelés idıszakában. frissítı. Az öntözés Az öntözés lehet: vízpótló. Frissítı öntözés A klíma változás hatására a Kárpát-medencében a nyári hónapokban gyakran alakul ki. súlyozás. hı stressz éri. érési folyamatának biztosítása. Megvalósítható csepegtetı. A korona transzspirációja fokozódik. alkalmazni. termıképessége jobb lesz. mikro szórófejes és esıztetı rendszerekben. Ilyenkor az érésben lévı gyümölcsöt ún. ezért a termesztésük során célszerő valamilyen öntözı berendezést kiépíteni. javítása. fagyvédelmi. A vízpótláson kívül azonban egyéb célokat is megvalósíthatunk az öntözéssel. sebkezelés. 1994) Öntözés A magyarországi csapadékviszonyok nem elégítik ki mindegyik termesztésbe vont gyümölcs kultúránk vízigényét. Az öntözés berendezései. piaci igényeket kielégítı színének kialakulását. a környezeti hatások kiküszöbölése. Vízpótló öntözés Abban az esetben alkalmazzuk. Metszést kiegészítı eljárások Ezen munkafolyamatok nem járnak metszési sebzéssel. Ebben az esetben esıztetı rendszerő frissítı. tápoldatozó. (Sipos. 33 . ezáltal a gyümölcsfa jobban párologtat. nagy hıséggel járó. amely befolyásolja a termés minıségét. a termesztési rendszerekhez igazodnak. kémiai növekedésszabályozás. színezı. Az intenzív gyümölcstermesztés kivitelezhetetlen – a nagy számú ültetvényanyag miatt – öntözés nélkül. lekötözés. de a termıegyensúly létrehozását nagyban elısegítik. Az öntözés célja a gyümölcs élettani. A levelek és a termések bırszövete erıs hıhatásnak. Ezek a: gyümölcsritkítás. csapadék nélküli légköri aszály.Ritkító metszés Valamely feleslegessé vált koronarész eltávolítása tıbıl.

kis mértékő rendellenességek lehetnek a torzult alak.és zamatanyagaik miatt fogyasztjuk. kedvezı étrendi hatásuk. bár kisebb hatásfokkal. vagy féregrágás. A gyümölcsöt a piacra vagy a feldolgozóba való szállítás elıtt tároljuk. Varga. A feldolgozó ipar egyik feladata. A csepegtetı rendszer elınye. vagy növényi betegségekbıl származó fertızés. az ember fáradékonyabb lesz.száraz hibák esetében az elváltozások maradandóbbak. A gyümölcshibák három csoportba oszthatók: . „A gyümölcshibák az áru élvezeti értékét csökkentik. automatizálható hőtıtároló házakban végezzük. ágdörzsölések. vagy permetezésbıl adódó enyhe perzselés” (Tanács. 34 . B2. tápanyag utánpótlásról kell gondoskodnunk. Helyes. A szervezet vitaminszükséglete sokkal egyenletesebb. amelyek a gyümölcs gyors romlását eredményezhetik. B1. . A vitaminok hiányában növekedési és élettani zavarok lépnek fel. és meggátolja virág elfagyását. hogy felhasználva a különbözı tartósítási lehetıségeket. vitamin ellátásunkat egész év folyamán az élettani igényeknek megfelelıen biztosítsa. Az öntözést a légköri hımérséklet 5-7 °C-os emelkedéséig kell végeznünk. A víz hıenergiája biztosítsa a fagy elhárítását. Amennyiben a talaj tápanyagtartalma nem kielégítı a növény tenyészidıszakában a fejlıdéséhez. A gyümölcsök feldolgozása „A gyümölcstermı növényeink termésének nagyobb részét elsısorban vitamin. mint a friss gyümölcsellátás. 2003). 2005).szépség hibák a gyümölcs megjelenésében is mutatkozhatnak. 1990. hogy az oldott tápanyag koncentrátumot könnyen a gyökérzónába tudjuk a rendszerrel juttatni. Egyrészt víztakarékos. Ilyenek lehetnek a beszáradt sebek.os páratartalom mellett kell biztosítanunk. . Az öntözést kivitelezhetjük a korona alatt és felett is.romló hibák. A levegı optimális hımérsékletét -1és -4 °C között.és ásványi anyag tartalmuk. és így azok könnyen a növény tápanyagszállító rendszerébe jutnak. A jól kivitelezett fagyvédı öntözés lassítja a környezet drasztikus lehőlését. Fagyvédelmi öntözés A virágzásban lévı koronát óvjuk meg a fagyveszélytıl. bort.” „Az érett gyümölcsbıl szárított gyümölcsöt. A nyílott.és C-vitamin ellátásában. ahol feloldja a talajban a tápanyagokat. íz. de a víz mennyiségét legalább 3 mm/óra intenzitással kell kijuttatnunk. Különösen fontos szerepük van a gyümölcsféléknek a szervezet A-. egyébként mi fogjuk a fagykárt elıidézni (Dimény. legalább 90 % . Ilyenek lehetnek a nyílt sérülések. A tárolást nagy légterő. esetleg hiánybetegségek tünetei is mutatkoznak. almaecetet és pálinkát készítenek”. de ezek nem vezetnek romláshoz. másrészt a kijuttatott víz rögtön a gyökérzónába jut. nagyobb a fogékonysága a betegségekkel szemben. gyümölcsízt. mint a csepegtetı rendszer. A tápoldatozó öntözésre a mikro szórófejes öntözés is alkalmas. . de még nem termékenyült virág igen hajlamos az elfagyásra.Tápoldatozó öntözés A csepegtetı rendszerő öntözı berendezés több tekintetben is gazdaságos és korszerő. ivólevet.

önmeddı. a késı tavaszi fagyokra fıleg a virágkötıdéskor érzékeny. Virága Bogernyı virágzata van. 2006). Termése Alma termés. fényigényét a hazai viszonyok kielégítik. Törzse sima kérgő. amely váltivarú.06kg K2O 0. (Rosaceae) Géncentruma Ázsia. Gyökérzete az alany szaporításától függıen lehet járulékos (vegetatív szaporítás esetén) és fıgyökér rendszerő (generatív szaporítás esetén).3kg 100 kg terméshez (Buzás. egylaki. A mérsékelt égövben biztonságosan termeszthetı. 600-800 mm csapadékigény. melegigényes. Morfológiája Gyümölcstermı fa. koronája szinte bármely koronatípusra kialakítható. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. vízigényes. Magyarországon az ország bármely területén terem. pH 5. generatív úton magról csak az alanyt szaporítjuk. tápanyagigénye: N 0. 35 . levegıs talajokat igényli. Termesztése esetén szükséges a porzófajta alkalmazása. meleg. homoktalajokon is jól terem. Szaporítása Vegetatív úton oltással vagy szemzéssel. 3 évente talajmeszezés (CaCO3) szükséges.2kg P2O5 0. Termesztési igényei Középkötött.Gyümölcstermı fák Alma Malus domestica Borkh.7-7.

vagy suhángot. Kéziszerszámokkal vagy ültetıgéppel is végezhetjük. karcsúorsó. a ısszel kell elvégeznünk a mőveletet a fagyok beálltáig. A telepítés során ügyelnünk kell az egészséges gyökérzetre és koronára. A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt. gyenge növekedéső M 9. középerıs növekedéső M4. szabadorsó. Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után. M 26. alma sövények ( Hungária. füzérorsó. Almaültetvény telepítése jégháló alkalmazásával Intenzív almaültetvény 36 . M 27. alma függöny. Busche-Thomas. Alanyai Erıs növekedéső vad alany.Termeszthetısége Az alma a hagyományos. szuperorsó. a bio és az intenzív termesztési rendszerekben egyaránt jól termeszthetı (intenzív termesztésnek tekinthetjük a 2 ezer tı/ha ültetvényt). termıkaros orsó. Palmetta). Koronaformák kombinált korona.

Éva. 1994) Hónap fajta dekád Julyred Éva Nyári zamatos Summerred Prima Ozark gold Elstar Gala Jonathan M 40 Jonagold Kovelit Starking Golden Delicious 1 július 2 X 3 augusztus 1 2 3 szeptember 1 2 3 1 október 2 3 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Idared Mutsu Granny Smith X X X X 37 . Summerred) ıszi alma: (pl: Cox narancs renet.2000 Az alma érési ideje fajták szerint (Sipos. Mutsu. Kovelit.Érése Az alma érési ideje alapján a következı csoportokat különböztetjük meg: nyári alma: (pl: Asztraháni piros.Tóth Magdolna KÉE. Granny Smith) Forrás: G. Nyári zamatos. Príma) téli alma: (pl: Delicious.

rovarcsapdák alkalmazása.A gyümölcsfák növényvédelmét két idıszakra osztva elemezzük. talajlakó (terrikol) kártevık elleni preventív növényvédelmi munkák. baktériumok. 1979). Az elsı fontos idıszak a telepítést megelızı növényvédelmi teendık alkalmazása. elemi kén. Növényvédelme Kártevıi Cserje pattanóbogár drótféreg (Adrastus rachifer lárvája) pajor (Melolontha melolontha lárvája) Rügylikasztó ormányos (Anthonomus pomorum) Alma moly (Lespeyresia pomonella) Alma ilonca (Adoxophyes reticulana) Gyümölcsfa takácsatka (Panonicus ulmi ) Zöld alma levéltető (Aphis pomi) Kaliforniai pajzstető (Quadraspidiotus perniciosus) (Bodnár. nikotin oldatos permetezések. nyitott. évente megismétlıdı növényvédelem a termesztés idejét öleli fel. Biokiller. prognózis kiépítése. 2000). rezisztens fajták nemesítése.: Micostop. Champion. A másik hosszabb. Tiosol. Ökológiai védekezés lehetıségei Tavaszi-ıszi rezes lemosó permetezés. káli szappan oldatos. Ezek fıleg talajfertıtlenítı és a gyökeret károsító gombák. szellıs korona kialakítása. Biosekt. környezet kímélı fungicidek alkalmazása pl. 38 . Ökológiai védekezés lehetıségei Tavaszi-ıszi rezes lemosó permetezés. Vertimec. növényvédelmi elırejelzı rendszerek. Kórokozói Baktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens) Alma mozaik vírus (AMV) Venturiás varasodás (Venturia inaqualis) Almafa lisztharmat (Podosphaera leucotricha) Monilia (Monilia fruchtigena) Erwiniás fertızés (tőzelhalás) (Erwinia amilovora) (Glits.

Körte Pyrus communis L. növekedési erély csökkentése. fényigényét a hazai viszonyok kielégítik. rezisztencia. tápanyagigénye N 0. vízigényes. kısejtek finomítása (vajkörte). Pest és Somogy megyében termesztik intenzíven. 3 évente talajmeszezés (CaCO3) szükséges. amely váltivarú. szélsıségek elviselése. levegıs. Morfológiája Gyümölcstermı fa. Magyarországon Zala.3kg 100kg terméshez (Buzás. meleg. kevésbé tőri a szélsıséges idıjárást.2kg P2O5 0.06kg K2O 0. Nemesítési cél koronán belüli termékenyülés. 39 . ellenálló képesség növelése. Termése Alma termés. Törzse szürkésbarna színő. Termesztési igényei Középkötött. (Rosaceae) Géncentruma Ázsia. 2006). A mérsékelt égövben termeszthetı. önmeddı. telepítést megelızıen 40-50 t/ha szerves trágya . Termesztése esetén szükséges a porzófajta alkalmazása. melegigényes. Természetes koronája gyertyaláng alakú. Gyökérzete az almáéval megegyezı. tavasszal CaNO3 lombtrágya javasolt. mélyrétegő talajok. Virága Bogernyı virágzat. egylaki. 600-800 mm csapadékigény.

Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után a mőveletet ısszel kell elvégeznünk. A körte érési ideje fajták szerint (Sipos. a fagyok beálltáig. Koronaformák kombinált korona szabadorsó karcsú orsó sövény korona (Hungária sövény) Alanyai Erıs növekedéső a vadkörte és a birs. generatív úton magról csak az alanyt szaporítjuk. Vilmos).Szaporítása Vegetatív úton oltással vagy szemzéssel. Conference). Téli esperes). Kéziszerszámokkal vagy ültetıgéppel is végezhetjük. Termeszthetısége A körte hagyományos. bio és intenzív termesztési rendszerekben is jól termeszthetı. téli körte (pl: Hardepont téli vajkörte. Érése A körte érési ideje alapján a következı csoportokat különböztetjük meg: nyári körte (pl: Clapp kedveltje. 1994) Hónapok fajták dekád Clapp kedveltje Guyot Gyula Conference Bosc cobac Tongern Paskham’s Triumph Hardepont téli vajkörte Vilmos Augusztus 1 2 3 X X X X X X X 1 Szeptember 2 3 1 Október 2 3 X X X 40 . A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt vagy suhángot. Törpe növekedéső a galagonya. Piros clapp. ıszi körte (pl: Bosc cobak. A telepítés során ügyelnünk kell az egészséges gyökérzetre és koronára.

2000). Kórokozói Baktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumofaciens) Venturiás varasodás (Venturia pirina) Körtelevél fehérfoltosság (Mycosphaerella sentina) Körte monilia (Monilia fruchtigena) Körte rozsda (Gymnosporangium sabinae) Erwiniás fertızés (tőzelhalás) (Erwinia amilovora) (Glits. 41 .Intenzív körte ültetvény Az érett körte Növényvédelme Kártevıi Cserje pattanóbogár drótféreg (Adrastus rachifer lárvája) pajor (Melolontha melolontha lárvája) Körte levélbolha (Psylla pyrisuga) Körte moly (Laspeyresia pyrivor) Poloskaszagú körtedarázs (Hoplocampa brevis) Zöld alma levéltető (Aphis pomi) Gyümölcsfa takácsatka (Pannonicius ulmi) (Bodnár. 1979).

vörösesbarna. amely bokrétában fejlıdik. önmeddı. Magyarországon a Nyírségben. a mérsékelt égövben biztonságosan termeszthetı. télállóság. törzse szürkés. rezisztencia kialakítása. Termékenyülésében a méhek fontos szerepet játszanak. Váltivarú. Levelei tojás alakúak. Nemesítési cél Koronán belüli termékenyülés. Fıgyökér rendszert fejleszt. korona méret csökkentése. 42 . korai termıre fordulás. Termesztése során pollenadó fajták alkalmazása szükséges. rügyei vörösen fénylık. (Rosaceae) Géncentruma Ázsia. egylaki.Cseresznye Prunus avium L. Termése Csonthéjas termés. Csongrád megyében és a Duna-Tisza közében termesztik intenzíven. Virága Bogernyı virágzat. Morfológiája Gyümölcstermı fa.

A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt. Koronaformák kombinált korona szabadorsó javított Brunner orsó karcsúorsó váza korona Alanyai Erıs növekedéső a sajmeggy alany. melegigényes. tápanyagigénye N: 0. közepes vízigényő.Termesztési igénye Középkötött. Termeszthetısége A cseresznye a hagyományos. tavasszal Ca(NO3)2 lombtrágya javasolt. 2006). telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. megrepedhet.6 kg 100 kg terméshez (Buzás. enyhén meszes talaj. 1994) Hónapok fajta Bigarreau burlat Valerij Csekalov Margit Solymári gömbölyő Germerszdorfi Linda Kavics Katalin Alex Sunburst X: pollenadó fajta dekád 1 május 2 3 X 1 X június 2 3 1 július 2 3 X X X X X X X X 43 . a tavaszi fagyokra a rügyek és a virágok érzékenyek (-2 °C alatt károsodnak). Szaporítása Vegetatív úton oltással vagy szemzéssel. A cseresznye érési ideje fajták szerint (Sipos. középerıs növekedéső a colt alany. Kéziszerszámokkal vagy ültetıgéppel is végezhetjük. vagy suhángot.14 kg K2O 0. 500-600 mm csapadékigény. mélyrétegő. bio és intenzív termesztési rendszerekben jól termeszthetı. Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után. a túlzott vízfelvétel hatására a gyümölcs bırszövete könnyen felszakadhat. A telepítés során ügyelnünk kell az egészséges gyökérzetre és koronára. generatív úton magról csak az alanyt szaporítjuk. a mőveletet ısszel kell elvégeznünk a fagyok beálltáig.5 kg P2O5 0.

Kórokozói Baktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumofaciens) Monilia (Monilia laxa) Blumeliella (Blumeliella jaapii) Fómás megbetegedés (Phoma pomorum) PNRSV (Prunus necrotic ringspot ilarvirus) (Glits.Hagyományos cseresznye ültetvény Intenzív cseresznye ültetvény Növényvédelme Kártevıi Cserje pattanóbogár drótféreg (Adrastus racifer lárvája) pajor (Melolontha melolontha lárvája) Cseresznye légy (Rhagoletis cerasi) Füstösszárnyú levéldarázs (Caliroa limacina) Fekete cseresznye levéltető (Myzus cerasi) (Bodnár. 44 . 1979). 2000).

5 kg P2O5 0.6 kg 100 kg terméshez (Buzás.Meggy Prunus cerasus L. Levele szabályos. Termékenyülésében a méhek fontos szerepet játszhatnak. Virága Bogernyı virágzat. meszes talaj. bio és intenzív termesztési rendszerekben jól termeszthetı. Magyarországon Újfehértó. Eger és a Balaton környéke szolgáltat jó körülményeket a termesztéséhez. mondhatni fagytőrı. Termesztése során pollenadó fajtaalkalmazása szükséges. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya kijuttatása. Termeszthetısége A meggy a hagyományos. széle enyhén főrészelt. nem mélyre hatoló. egylaki. mélyrétegő. Koronaformák kombinált korona váza korona szabadorsó Alanyai A cseresznyével megegyezıek. levegıs. közepes vízigényő. 2006).Európa. Termesztési igényei Középkötött. tápigénye N 0. Gyökérzete szélesen kiterjedı. 500-600 mm csapadékigény. a mérsékelt égövben biztonságosan termeszthetı. Váltivarú. amely bokrétában fejlıdik.14 kg K2O 0. nem melegigényes. Törzse barna színő. 45 . 3 évente talajmeszezés javasolt. önmeddı. Vidéken gyakran alkalmazzák árok menti díszítı fának. Morfológiája Gyümölcstermı fa. ( Rosaceae) Géncentruma Ázsia és Dél. Békés megye.

A telepítés során ügyelnünk kell az egészséges gyökérzetre és koronára. a mőveletet ısszel kell elvégeznünk a fagyok beálltáig. vagy suhángot.Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után. A telepítést kéziszerszámokkal vagy ültetıgéppel is végezhetjük. 46 . A meggy érési ideje fajták szerint (Sipos. 1994) Hónapok fajták Meteor korai Érdi jubileum Cigánymeggy klónok Érdi bıtermı Debreceni bıtermı Újfehértói fürtös Kántorjánosi 3 X: pollenadó fajta dekád 1 X június 2 X X 3 X X X 1 július 2 3 X X X Növényvédelme A cseresznyével nagyban megegyezı. A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt.

meleg. telepítése során kerülni kell a fagyzugokat. törzse barnásszürke. öntermékenyülı.3 kg P2O5 0. Termesztési igényei Középkötött. amely váltivarú. termesztése során öntözıberendezés alkalmazása szükséges. enyhén meszes talajok. A mérsékelt égövben csak a melegebb vidékeken termeszthetı biztonsággal. Magyarországon a Mecsek déli lejtıi tudják a legkiválóbb körülményeket biztosítani a termesztéséhez. generatív úton magról csak az alanyt szaporítjuk.İszibarack Persica vulgaris L. Termése Csonthéjas termés. (Rosaceae) Géncentruma Kína déli fekvéső része. kimondottan fagyérzékeny. Morfológiája Gyümölcstermı fa. 600-700 mm csapadékigény.16 kg K2O 0. Levele lándzsa alakú. öntözırendszer kiépítése célszerő. 47 . Gyökere gazdagon elágazó.9 kg 100 kg terméshez (Buzás. Bıre lehet molyhos. Virága Bogernyı virágzat. vagy kopasz. Szaporítása Vegetatív úton oltással vagy szemzéssel. egylaki. tavaszi fejtrágya javasolt pl. tápanyagigénye N 0. 2006).: Pétisó NH4NO3 + CaCO3. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. vízigényes.

A telepítés során ügyelnünk kell az egészséges gyökérzetre és koronára. nektarinok nemesítése. rezisztencia kialakítása.Termeszthetısége Az ıszibarack a hagyományos. gyengébb növekedéső alany a keserő mandula. A molyhos ıszibarack érési ideje fajták szerint (Sipos. bio és intenzív termesztési rendszerben jól termeszthetı. A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt. Koronaformái katlan korona váza korona karcsúorsó (vadbarack alanyon) Alanyai Erıs növekedéső a vadbarack és a mirabolán. vagy suhángot. Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után. Nemesítési cél Fagytőrı képesség fokozása. A telepítést kéziszerszámokkal vagy ültetıgéppel végezzük. a mőveletet ısszel végezzük el a fagyok beálltáig. 1994) Hónapok fajták Springcrest Dixired Early redhaven Jerseyland Redhaven Suncrest Cresthaven Maystar Michelini dekád 1 június 2 3 X 1 X július 2 3 augusztus 1 2 3 szeptember 1 2 3 X X X X X X X A nektarinok érési ideje Hónapok fajták Red jun Independence Nectared 4 Flavortop Fantasia Fairline dekád 1 július 2 X 3 1 X augusztus 2 3 szeptember 1 2 3 X X X X 48 .

Ipari ıszibarackok érési ideje a fajták alapján Hónapok fajták Baladin Loadel Babygold 5 Babygold 6 Babygold 7 dekád 1 június 2 3 július 1 2 3 X augusztus szeptember 1 2 3 1 2 3 X X X X X İszibarack termesztése katlan korona kialakítással Virágzó. öntermékenyülı ıszibarack Piacra szállítható ıszibarack 49 .

Fıgyökér rendszerő. Szaporítása Vegetatív úton oltással. Pécs. amely sekélyen helyezkedik el a talajban. A mérsékelt égövben termeszthetı. Szibéria és Európa is számításba jöhet. amely váltivarú. 50 . Magyarországon Szeged. öntermékenyülı. kérge repedezett.Növényvédelme Kártevıi İszibarack zöld levéltető (Myzus persicae) Barack moly (Anarsia lineatelle) Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) (Bodnár. koronája ún. generatív úton magoncként szaporítjuk. és a Balaton környéke szolgáltat kellı ökológiai igényt a termesztéséhez. egylaki. Termése Csonthéjas termés. Cegléd. levele tojás alakú. természetes korona. Törzse egyenes. Kajszibarack Armenica vulgaris Lam. Hazánkban Hungarikumként tartjuk számon. 1983) Kórokozói Baktéruimos gyökérgolyva (Agrobacterium tumofaciens) Barack himlı (Annulus pruni) Tafrina (Taphrina deformans) Lisztharmat (Sphaerotheca pannosa) Sztigminiás levéllyukacsosodás (Stigminia carpophila) Monilia (Monilia laxa) (Glits. Virága Bogernyı virágzat. Morfológiája Gyümölcstermı fa. 2000). (Rosaceae) Származását tekintve Kína. de termesztése során porzófajta alkalmazása is szükséges.

500-600 mm csapadékigény. 2006).6 kg 100 kg terméshez (Buzás. koronára. levegıs.4 kg P2O5 0. (20-25m²/fa) Intenzív kajszi ültetvény Nagymágocson Az érett kajszi 51 . a mőveletet ısszel végezzük a fagyok beálltáig. Termesztése A kajszi a hagyományos.13 kg K2O: 0.: Pétisó. Kerüljük a fagyzugos területeket. Ha a természetes korona kialakítása mellett döntünk. közepes vízigényő. A telepítéskor vegyük figyelembe a talajvíz szintjét. koronán belüli jobb termékenyülés. kellı teret kell biztosítanunk a zavartalan növekedés érdekében. melegigényes. Nemesítési cél Klímatőrı képesség javítása.Termesztési igényei Középkötött. tavasszal fejtrágya javasolt pl. vagy suhángot. tolerancia (gutaütéssel szemben) kialakítása. magas talajvízszint esetén kipusztul (2 m felett ne legyen!). A telepítésre alkalmazhatunk koronás oltványt. a fagyokra kifejezetten érzékeny. bio és intenzív termesztési rendszerekben jól termeszthetı. kedveli a hosszan tartó napfényt. meleg. enyhén meszes talaj. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. ügyeljünk az egészséges gyökérzetre. rezisztencia. Koronaformák kombinált korona váza korona szabadorsó karcsúorsó javított Brunner orsó Papp-féle ernyı Telepítése A megfelelı talaj-elıkészítés után. tápanyagigénye N 0.

syringae van Hall. Kórokozó Kajszi elhalása (gutaütés) (Pseudomonas syringae pv.A kajszibarack érési ideje fajták szerint (Sipos 1994) Hónapok fajták Ceglédi piroska Ceglédi óriás Magyar kajszi Pannónia Ceglédi arany Mandulakajszi (önmeddı) Ceglédi kedves Bergeron Rózsakajszi C 1406 dekád 1 X július 2 X X 3 1 augusztus 2 3 X X X X X X Növényvédelme Az ıszibarackéval megegyezı.) 52 . kivéve egy kórokozó tekintetében.

Virágzása igen korai. Magyarországon a Hajdúságban. enyhén meszes talaj.9kg 100kg terméshez (Buzás. Szaporítása Vegetatív úton oltással. bio és az intenzív termesztési rendszerekben nagy biztonsággal termeszthetı. Borsodban és Heves és Pest megyében termesztik intenzíven. 500-600mm csapadék igény. mélyrétegő. generatív úton magról csak az alanyt szaporítjuk. Termeszthetısége A szilva a hagyományos. (Rosaceae) család Géncentruma Ázsia és a Fekete-tenger vidéke. virága a fagyra nem érzékeny de a korona kedveli a napsütést. Morfológiája Gyümölcstermı fa.Szilva Prunus domestica L. öntermékenyülı. közepes vízigényő. Termesztési igénye Középkötött. Gyökérzete erıs fıgyökér rendszer. 2006). Virága Bogernyı virágzat. levele ellipszis alakú. egylaki. Törzse ezüstös szívő. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. Vidéken gyakran alkalmazzák árok menti díszfának.18kg K2O 0. A mérsékelt égövben nagy biztonsággal termeszthetı.6kg P2O5 0. 53 . Termése Csonthéjas termés. tápanyagigénye N 0. amely váltivarú. 3 évente talajmeszezés javasolt (CaCO3).

GF 43 A szilva érési ideje fajták szerint (Sipos. 1994) Hónapok fajták dekád Cacanska rana Cacanska lepotica Cacanska rodna Althan ringló (önmeddı) Stanley Besztercei Debreceni muskotály President 1 július 2 X 3 X 1 augusztus 2 3 1 szeptember 2 3 X X X X X X X Szilva ültetvény Szabolcsban Az érett szilva 54 .Koronaformák váza korona kombinált korona javított Brunner orsó karcsúorsó szabadorsó Alanyai mirabolán.

) (Bodnár. 2000).Növényvédelme Kártevıi Cserje pattanóbogár drótféreg (Adrastus rachifer lárvája) pajor (Melolontha melolontha lárvája) Szilvamoly (Grapholitha funebrana) Szilva darázs (Hoplocampa minuta) Szilva takácsatka (Schizotetranycus pruni) levéltetvek (Aphididae sp. 1979) Kórokozói Baktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumofaciens) Szilva himlı (Plum pox potyvirus) Tafrina (Taphrina pruni) Polysztigmás foltosság (Polystigma rubrum) Lisztharmat (Podosphaera tridactyla) Szilva rozsda (Tranzschelia pruni spinosa) (Glits. 55 .

Levele ovális. Erıs fıgyökér rendszere mélyen helyezkedik el a talajban. esetleg amerikai feketedió alanyra oltjuk. intenzív termesztési rendszerben nem tudjuk alkalmazni. rezisztencia kialakítása. Morfológiája Gyümölcstermı fa. fagytőrı képesség javítása. öntermékenyülı. Virága Egyivarú. Szaporítása Generatív úton magoncként neveljük. Ázsia és Európa is számításba jöhet. Nemesítési cél Korai termıre fordulás. ezért érzékeny a kora tavaszi fagyokra. Magyarországon fıként a Tisza mentén termesztik. A mérsékelt égövben termeszthetı. „papírhéjúságot” idézi elı. egylaki. Termése Héjas termés. A rossz termékenyülés hatása a termésen az ún. (Juglandaceae) Származását tekintve Amerika. A bıtermı képességét viszont nemesítıi munkával javíthatjuk.Dió Juglans regia L. 56 . szélporozta. A barkát nem fedik pikkelylevelek. igen nagy mérető. Termeszthetısége A dió hagyományos és bio termesztési rendszerekben jól termeszthetı. A korona nagy térigénye miatt.

1000 mm csapadékigény.1 kg P2O5 0.Koronaformák gömb (szabályos) váza korona Termesztési igénye Jó vízháztartású. nagy vízigényő. 2006). 1994) Hónapok fajta dekád Alsószentiványi 117 Tiszacsécsi 2 Milotai 10 Tiszacsécsi 83 Pedro Sebeshelyi gömbölyő 1 X szeptember 2 X 3 1 október 2 3 X X X X A dió nıivarú virága A dió hímivarú barka virága A dió érett termése 57 .7 kg 100 kg terméshez (Buzás. termıre fordulást követıen tavaszi fejtrágyázást kell végeznünk. telepítés elıtt 40-50 t/ha szerves trágya. A dió érési ideje fajták szerint (Sipos. tápanyagigénye N 1. a barka virágzat a tavaszi fagyokra érzékeny. melegigényes. laza.2 kg K2O 1. humuszban gazdag talaj.

2000) 58 . Juglandis) Gnomóniás megbetegedés (Gnomonia leptostyla) (Glits.Növényvédelme Kártevıi Kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) Dió nemezes gubacsatka (Aceria arineus) levéltetvek (Aphididae) (Bodnár. Kórokozók Baktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumofaciens) Xantomonaszos megbetegedés (Xantomonas arboricola pv. 1983).

fényigényes. keskeny levelei szúrósan fogazottak. Június-júliusban virágzik. Morfológiája Gyümölcstermı fa. század végétıl datáljuk Muck Endre munkásságának köszönhetıen. (Fagaceae) Délkelet-Európa párás völgyeibıl származik. Hazánkban jelentısebb szelídgesztenye termesztés Sopron környékén folyik. szélporozta. akár 30 méterre is megnı. alattuk ugyanazon vesszın a nıivarú virágok fejlıdnek (kétnemő füzér virágzat). a téli fagyokra érzékeny. Termése Héjas termés. bırszerő. Törzsét bordás kéregkötegek borítják. üde talajt kedveli. mészhiányos. Virága Egyivarú. egylaki. 59 . fagykárok után kevésbé terem. vízigénye közepes 600mm csapadékigény. A XIX.21kg K2O 0. Hosszú élető gyümölcsfák. A római ültetvények maradványait lelték meg a Börzsönyben és Zalában. Hatalmas termető.Szelídgesztenye Castanea sativa Mill.8kg 100kg terméshez (Buzás. (ligeterdı maradvány). P2O5 0. Fényes. A barkák mindig a vesszık csúcsán helyezkednek el. a Kárpát-medencébe a római seregekkel egy idıben kerülhetett be. tápanyagigénye N 1. melegkedvelı. Termesztési igénye Középkötött.4kg. térigénye a dióéhoz hasonló. 2006).

1983). 60 . Telepítése a déli fekvéső. A szelídgesztenye érési ideje fajták szerint (Sipos. szubmediterrán vidéken javasolt. Kórokozói Fitoftora (Phytophthora cambivora) Mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella maculiformis) Fomopsziszos betegség (Phomopsis endogena) (Glits. könnyen melegedı. 2000). figyelembe véve a fa térigényét.Telepítése Dugványról szaporítjuk. 1994) Hónapok fajta Iharosberényi 2 Kıszegszerdahelyi Nagymarosi 22 dekád 1 Szeptember 2 3 X 1 X Október 2 3 X X Több éves természetes gesztenyés A szelídgesztenye érett termése Növényvédelme Kártevıi Kéregszú (Scolytus rugulosus) Kéregmoly (Enarmonia formosana) Gesztenye ormányos (Balaninus elephas) (Bodnár. A dugványokat ısszel telepítsük.

almaecetet. befıtteket.: Vilmos körtepálinka.: sőrített paradicsom elıállításánál homogenizáló hatású.vitaminokat. Meggy (Prunus vulgaris L. B1.(tiamin). Legtöbb almafajtánál a cukor/sav arány megfelelı és az íze harmonikus. kiegyenlített mérető. egyöntető sárga húsú. İszibarack (Persica vulgaris L. Vitaminjai megegyeznek a cseresznyéével. nyálka. pulpot. Az ıszibarackot a konzervipar egész.3 %). fehérjetartalma (0.) Elsısorban a meggy szénhidráttartalma (11 mg % ). Cseresznye (Prunus avium L. Cukortartalma nagy. Jelentıs mennyiségben készítenek körte ivólevet. B2 és az A. Termés tartalmaz A. de fontosak a B1. Egyes fajtákból jó minıségő körtepálinka készíthetı. 61 . illetve a túlérett vagy sérült cseresznyébıl pálinkát állítanak elı.) Íz.(riboflavin) és a C. B2 és C. A szerves savak egyes fajtáknál enyhén savanykás ízt kölcsönöznek a gyümölcsnek. A zöldalma viszonylag nagy tömegarányban tartalmaz pektint. Jellemzı a meggy igen nagy szárazanyagtartalma. amely delikatesz árunak számít pl.és aromaanyagokban az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. Az érett almából készítenek szárított készítményt. Vitaminjai közül legfontosabb a Cvitamin. Vitaminjai közül az A. kellemes íző és illatú. nem zavaros. vagy darabolt formában dolgozza fel.és héjmaradványoktól mentes. tisztalevő termékeket eredményeznek (Babygold 5. melyek nem rostos.(retinol). A nagy cukortartalmú Szomolyai fekete fajtából. tetszetıs.) Az alma fogyasztása. rost anyagtartalma (0.) Konzervipari felhasználásra alkalmas a közepes nagyságú. ivólevet. gömb alakú. A pektin hozzáadása egyes konzervipari készítményekhez pl. Sunheaven). dzsemet és befıtteket készítve belıle. feldolgozása és felhasználása Alma (Malus domestica Borkh. Körte (Pyrus communis L. majd párolva készítik el. almabort. A szesziparban vegyes gyümölcscefrével együtt erjesztve. amely az ipari feldolgozás egyik alapját képezi. B2. maghoz kötöttfajták. almapálinkát és a vegyes gyümölcsízek legnagyobb komponensét képezi.) A húsos termés fehérjét és rostanyagokat is tartalmaz. táplálkozás biológiai értéke nagy. B1. A cseresznyébıl legnagyobb mennyiségben befıtteket. A körtébıl az almához hasonlóan készítenek körte szárítmányt és a gyümölcsvelıt.8 %).7). Tartalmaz cukoranyagokat (8-12%) és szerves savakat. szerves sav és ásványi só tartalma azonban jelentısebb. ezen kívül dzsemet és ivólevet is elıállítanak.zamat.vitaminjai is. 6. és lesz belıle vegyespálinka.A gyümölcsök beltartalmi anyagai.vitamin (aszkorbinsav) a meghatározó. ivólevet. Gyors fagyasztásra alkalmasak a nem oxidálódó sárgahúsú fajták (Redheaven.

Ásványi só összetétele értékes. amely 150-300mg% között mozoghat. A konzerviparban szilva. Ezután cukrot és citromsavat adagolnak hozzá. ezen kívül jelentıs az almasav. önállóan. vas és a foszfor. melyet a csészelevelektıl megfosztott.vitaminokat tartalmaz. Cukortartalmát feldolgozott állapotban is jól megırzi. B2. befıtt.és vegyesízek felhasználására. C. Jelentıs szılıcukor (glükóz). citromsav.(nikotinsavamid) vitaminokat is. szörp. a mezoelemek közül pedig 30mg kalciumot tartalmaz 100g málna gyümölcs. ízt.) A kajszi cukortartalma (8-14%). B2 . majd mőanyag fedéllel lezárt poharakba töltik.) A ribiszke C. melyet a tisztítás és csurgatást követıen polietilén zacskóba töltve fagyasztják. PP. szénhidráttartalma (12-18%). mikroelemek közül 0. A kajszibarackból gyümölcsízt. kálium és a kalciumtartalma számottevı. de ezen kívül tartalmaz B1 .Kajszibarack (Armenica vulgaris Lam. ivólevet készítenek.) A szilva cukortartalma és savkészlete harmonikus ízt kölcsönöz a gyümölcsnek. Szilva (Prunus domestica L. C. A szesziparban minıségi pálinkát készítenek belıle. Természetesen a szamócából is készülhet lekvár. dzsemet és befıtteket készít belıle. illetve ivólé. valamint az oxálsav készlete. Vitaminokban igen gazdag beltartalmú gyümölcs. Málna (Rubus ideaeus L. ízt.vitamintartalma 50 mg %. vagy más gyümölcsökkel keverve a ribiszkébıl készítenek dzsemet. Felhasználási területei a friss fogyasztás mellett a gyorsfagyasztott szamóca.vitamintartalma a legértékesebb. míg a szénhidráttartalma jelentıs. dzsem. Makroelemek közül 35mg foszfort. Ribiszke (Ribes nigrum L. és Ribes rubrum L. Fehérjetartalma nem jelentıs. A gyorsfagyasztott szamócakrém. kalcium. 62 .9mg vasat. így kimutatható kálium. és PP. dzsemet. csumázott szamócából zúzó és passzírozó technológiával állítják elı. Szamóca (Fragaria ananassa Durch. magnézium. A szesziparban erjesztett Szatmári szilvapálinka Hungaricum.) A szamóca fehérje tartalma alacsony. valamint befıttek készítésére dolgozzák fel. A konzervipar a málnaszörpöt. az anorganikus elemtartalma rendkívül változatos. Vitaminkészlete megegyezik az elızıekkel. A ribiszkét fıleg iparilag feldolgozott állapotban fogyasztjuk. Ásványi elemek közül a foszfor.) Feldolgozási lehetısége sokirányú. Beltartalma igen gazdag vitaminforrás. B1. szörpöt és ivólevet (Tanács 2005). gyümölcscukor (fruktóz) tartalommal rendelkezik.

termésmennyisége 15-20 t/ha. mivel virágzása májusban történik.Gyümölcstermı bokrok Fekete bodza Sambucus nigra L. nyirkos. (Caprifoliaceae) Egész Európában elterjedt. Termesztési igénye Nitrogénben gazdag. a levélszél fogazott. húsos bogyótermés. belül fehér színő. A szennyezett levegıt jól tőri. Termése Fekete színő. szerves trágya igénye 40-50 t/ha telepítést megelızıen. Üzemi szintő termesztése napjainkban Ausztriában. Váltivarú. A Kárpát-medencében nyirkos erdık. jó vízháztartású talaj. amely megfelelı metszési eljárással törzses faként is termeszthetı. ezért pontos származási helyét igen nehéz lenne meghatározni. parlagok. csontfehér színő ernyı virágzat. .8kg 100kg bogyó terméshez. puha rostok építik fel. tavaszi fagyoktól nem károsul.2kg K2O 0. Morfológiája Gyümölcstermı bokor. tápanyagigénye N 1. Gyökere a talajban szerteágazó.mintegy 700 ha-on termesztik . öntermékenyülı. kitőnıen alkalmazkodott az urbanizáció peremein kialakuló másodlagos élıhelyek feltételeihez. 63 .de hazánkban is nagy biztonsággal termeszthetı. Belgiumban és Dániában történik. Virága Jellegzetes illatú. Levele az ágakon egymással szemben helyezkednek el. de nem mélyen helyezkedik el.4kg P2O5 0. útszélek növénye. Magyarországon még nem elterjedt. Vesszıi ívesen lehajlóak.

Az érett bogyókat el kell távolítani a kocsánytól. A bogyó teljes biológia érettségét mindig meg kell várnunk. A feldolgozó üzemben a kipréselt bogyólevet 100 °C fölé hevítik. Az ısszel 5x3m távolságra telepített bodzát kehely formájú koronára alakítsuk ki. 64 .Szaporítása A bodzát vegetatív módon dugványról szaporítjuk. A virág mindig az egyéves hajtások végén fog fejlıdni. Komárom 2008. Sambu. Termesztett fajták A köztermesztésben résztvevı nemesített bodza fajták közül a Haschberg a legelterjedtebb. Samidan és a Fertıdi. karbantartó metszések során kell megválasztani az egészséges. A szétválasztott bogyót le kell hőteni a feldolgozás elıtt. mivel a kocsány is tartalmazza ezt a mérgezı vegyületet (sambunigrosid). A Haschberg bodza fajta jellemzıi június elsı hete Virágzás ideje augusztus vége Terméshozás ideje 1 kg 10 ernyı tömege 15-20 t/ha Terméshozam Forrás: Wiandt Díszfaiskola. A bodza ültetvény a tavaszi metszést követıen Termı bodza ültetvény Betakarítása A bodza termését augusztus-szeptemberben minden esetben kézzel takarítjuk be. A köztermesztésben lévı nemesített bodza fajták: Donau. hosszú termıhajtásokat. így válik felhasználhatóvá. Termesztése Célszerő alacsony törzső fácskaként nevelni. melyen 1m magasságban 6-8 vázágat alakítunk ki. mivel az érettlen bodza termése egy toxikus vegyületet (hetero-cianogént) tartalmaz. A vázágakon a kialakító.

Ökológiai védekezés lehetıségei Kora tavaszi rezes lemosó permetezés.Növényvédelme Kártevıi Fekete bodza levéltető (Aphis sambuci) Kórokozói Botritisz (Botrytis cynerea) Korompenész gomba (Apiosporium salicinum)a levéltetvek által ürített „mézharmaton” telepszik meg. környezet kímélı fungicidek alkalmazása (TIOSOL). nikotin oldat többszöri kijuttatása. Ökológiai védekezés lehetıségei Káli szappan oldat. Fito-insekt) 65 . (Vertimec. Biosect.

egylaki. amely megfelelı metszési eljárással és alanyválasztással törzses faként is termeszthetı. amikor a kivágott szılık helyére ıszibarackot és mandulát ültettek.2kg K2O 0. könnyen melegedı talaj. A mandula hazai nemesítésében Magyar Gyula. Magyarországon a filoxéra vész idején kezdıdött a termesztése. Termesztési igénye Mészben gazdag. Virága A legkorábban virágzó gyümölcsünk. Kína. szerves trágya igénye 40-50 t/ha a telepítést megelızıen. ezért a tavaszi fagyokra érzékeny. ezért termesztésük során porzófajta alkalmazása célszerő. Morfológiája Gyümölcstermı bokor. Baranyában. amely váltivarú. mélyrétegő. (Rosaceae) Géncentruma Nyugat. Biológiai ciklusa a kajsziéval nagyban megegyezı. 2006). vízigénye 600-800 mm csapadék igény. Törzse erıs. de behálózza a talajt. melegigényes. Gyökere nem mélyre hatoló. 66 .Mandula Amygdalus communis L. ezért a virágzást követıen cinkszulfát adagolása célszerő. A hazai mandulák önmeddıek. vaskos. középkötött.5kg P2O5 0. Zn.21kg 100kg terméshez (Buzás. Legközelebbi rokona az ıszibarack. Virágzata bogernyı virágzat. Szisz Gyula és Brózik Sándor vállaltak úttörı munkát.hiányra érzékeny. a Balaton-felvidéken és a Budai hegyekben termesztik. öntözı berendezés kialakítása célszerő. virága a tavaszi fagyokra érzékeny. Magyarországon is csak a szubmediterrán hatásoknak kitett tájakon. A mérsékelt égövben csak a melegebb klímájú vidékeken termeszthetı. Termése Felnyíló héjas termés. Levelei lándzsa alakúak. mészhiányos talajon kevésbé terem. tápanyagigénye N 1.Ázsia.

A termésrıl a magburkot eltávolítjuk. melyrıl könnyen összeszedhetı a mandula. St. Julien szilva (nyirkos. A mandula érési ideje fajták szerint (Sipos. Szaporítása Hazánkban a mandulát vegetatív úton oltással vagy szemzéssel. (A nyers mag hetero-cianogént tartalmaz. igyekezzünk a telepítést minél korábban elkezdeni. A mediterrán országokban viszont magoncként is termesztik. Ültetéskor ügyeljünk az egészséges gyökérzetre. Az oltványokat 7-8 m távolságban ültessük egymástól.Termeszthetısége A mandula hagyományos. mészszegény talajokon). padláson szárítjuk.pollenadó fajták dekád 1 X Szeptember 2 X 3 1 Október 2 3 X X X Betakarítása Az érett mandula egész hosszában felreped. ritkább esetekben kehely formájú koronával termesztjük. ezért fogyasztása életveszélyes! 67 . Telepítése A mandulát koronás oltvánnyal ısszel telepítjük. 1994) Hónapok fajta Tétényi bıtermı * Tétényi kedvenc * Szigetcsépi 32 Tétényi rekord * Szigetcsépi 55 * . majd a magokat száraz. A fa alá ponyvát készítünk. Ebben az állapotban a termés könnyen lerázható a fáról. magvetéssel csak az alanyait szaporítjuk. A mandulát sudaras koronával. fedett helységben. Alanyai Keserő mandula. a magburok teljesen szétnyílik. A tértávolság megállapításához a fajták növekedési erélyét is figyelembe kell venni. bio és intenzív rendszerekben is jól termeszthetı. vad ıszibarack alany (intenzív termesztéshez). Mivel a nedvkeringés viszonylag korán beindul. szellıs.

felvidéken A mandula gyümölcse Növényvédelme Kórokozói. növényvédelme az ıszibarackéval megegyezı.Mandula ültetvény a Balaton. kártevıi. 68 .

de a – 25 °C -ot is elviseli.Mogyoró Corylus avellana Mill.5-3kg között várható.. bokronkénti terméshozama fajtától függıen 0. de a termékenyülés csak 4-5 hónap múlva következik be. 6-7pH. 69 . szerves trágya igénye 25-30 kg istállótrágya/bokor. kétszeresen főrészelt szélőek. szélporozta. (Betulaceae) Származását tekintve inkább mediterrán flóraelemnek tekinthetı. levelei oválisak. Kemény tısarjakat fejleszt. Termesztési igénye Középkötött. Törökország. Termése Kupacsba ágyazott makk termés. öntermékenyülı. amely egyivarú. vízigényét a hazai csapadékmennyiség fedezi. gyorsan melegedı talajok. a nıivarú virágokat rügypikkely veszi körül. Morfológiája Gyümölcstermı bokor. melegigényes. egylaki. Olaszország. Virága Barka virágzat. Gyökere igen sekélyen hálózza be a talajt. A barkák lepellevelei hiányoznak. Mediterrán országokban törzses faként is termesztik. dugványról termesztve természetes korona formát nevel. leginkább kiskertekben termesztik vagy szélfogónak alkalmazzák intenzív gyümölcsösökben. Termesztése Leginkább bokor formában termesztjük. jó vízgazdálkodású. A barka sárga színő pollenje már februárban megporozza a nıivarú virágokat. Görögország és Franciaország klímája rendelkezik. Hazánkra a mogyoró intenzív termesztése nem jellemzı. Termesztéséhez Európában legkiválóbb adottságokkal Spanyolország.

1994) Hónapok fajta dekád Bıtermı nagy Római mogyoró 1 Grosse aus Trient Costford K2 Princess royal K6 Nagy tarka Zelli K5 Bollwilleri csoda K4 1 augusztus 2 3 X X 1 szeptember 2 3 X X X X X Betakarítása Az érést követıen kézi betakarítással.Alanyai Coryllus chinensis. A mogyoró tısarjai igen kemények. Coryllus colurna. A mogyoró termırügye A hímivarú barka Kupacsba ágyazott makk termés 70 . Szaporítása A mogyorót vegetatív úton bujtással elıállított dugványról szaporítjuk. A kupacsoktól megtisztított mogyorót szellıs helyen szárítjuk. Telepítése Telepítését ısszel végezzük. A mogyoró magva avasodásra hajlamos. ezért a dugványokat legalább 5m-re ültessük egymástól. nem túl mély gödröt ásva a dugványok számára. ezért a metszését gyakran kézi főrésszel végezzük. Természetes élıhelyén magoncként is szaporítható. A mogyoróbokor térigényét azonban figyelembe kell vennünk. ezért a leghamarabbi idıben szállítsuk el a feldolgozóba. A mogyoró érési ideje fajták szerint (Sipos. A telepítést követıen évente a karbantartó metszéseket el kell elvégeznünk.

Növényvédelme Kártevıi Mogyoró gubacsatka (Phytoptus avellanae) Mogyoró ormányos (Curculio nucum) Mogyoró levéltető (Corylobium avellanae. 1983) Kórokozói Mogyoró lisztharmat (Phillactinia corylea) Monilia (Minilinia fruchtigena) (Glits. 2000) 71 .) Mogyoró poloska (Pantilius tunicatus) (Bodnár.

humuszban gazdag talaj. ezért csak az éves karbantartó metszéseket kell elvégeznünk rajta. Termése Alma termés. mélyrétegő. vízigénye 700-800 mm csapadékigény. A mérsékelt égövben is termeszthetı. Alakja hasonlít a nemes almáéhoz. A kéreg hajlamos a hámlásra. N 0. öntermékenyülı. ízben.Birs Cydonia oblonga Mill. a fácska erıs. (Rosaceae) Géncentruma Perzsia. A bokor erıs. Morfológiája Gyümölcstermı bokor. Megkülönböztetjük a birsalmát és a birskörtét. Termesztése Hagyományos termesztési rendszerben neveljük. alacsony fácska formájában természetes koronát fejleszt.3kg 100 kg terméshez. kemény tısarjakat. ezért azt metszeni nem szabad. fényigényes bokor. Fıgyökér rendszerő. amely váltivarú. 72 . leginkább bokor formában. de megfelelı eljárásokkal alacsony fácskaként is termeszthetı. héjában és feldolgozhatóságban lényegesen eltérnek tıle. a mediterrániumban bizonyára csak meghonosodott. Virága Bogernyı virágzat.06kg K2O 0. Termesztési igénye Középkötött. de színben. A görögök és a rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén. szerves trágya igénye megegyezik a nemes almáéval. Törzses. egylaki.2kg P2O5 0. hazánkban üzemi méretekben nincs termesztésbe vonva. Mivel termését az egyéves hajtások végén neveli. kemény törzset nevel. melegigényes. mitológiai jelentıséget tulajdonítva a birsnek (krétai alma).

73 . termeszthetı. vagy 6x6 m távolságban. A birs érési ideje fajták szerint (Sipos. Telepítése A dugványokat ısszel a fagyok beálltáig ültessük el 5x5 m. kártevıi. de a birs bokor lényegesen ellenállóbb. A körtének jó alanya.A birs egyéves hajtása és virága A birs termése Szaporítása Dugványról szaporítjuk. növényvédelme nagyban megegyezı a nemes almáéval. igénytelenebb (Bozsik). de generatív úton magoncként is szaporítható. 1994) Hónapok fajták Berecki birs Konstantinápolyi Leskováci dekád 1 Szeptember 2 3 X 1 X X Október 2 X 3 X Növényvédelme A kórokozói.

Naspolya Mespilus germanica L. Morfológiája Gyümölcstermı bokor. ezért a naspolyánál a termıre metszésrıl nem beszélhetünk. de a nyirkos talajokon jól terem. A naspolya a virágait mindig az egyéves vesszık rügyeibıl fejlıdı 6-8 cm-es hajtások végén hozza. ısszel 25-30 kg/bokor istállótrágya beforgatás javasolt. Gyökérzete nem hatol mélyre. Az ifjítást jól tőri. Esetenként ritkító metszést alkalmazhatunk. egylaki. illetve bio gazdaságokban. Termesztési igénye Talaj iránt kissé igénytelen. Hazánkba nagy valószínőséggel olasz közvetítéssel került be. öntermékenyülı. Virága Bogernyı virágzat. Termése Álalma termés. Hazánkban Szeged és Szentes környékén termesztik hagyományos. Alanya Birs. ıshonos a Kaukázusban és Japánban. 74 . (Rosaceae) Géncentruma Ázsia. de üzemi szintő méretekben nincs termesztésbe vonva. tápigényét szerves trágyával ki tudjuk elégíteni. de az alacsony törzső fák alanyaként a vadkörte alany is alkalmazható. Utóérésre hajlamos. melegkedvelı. Kisebb termető fácskaként is termeszthetı. Legközelebbi rokona az almának és a körtének. Termesztése Oltványként célszerő termeszteni. telepítése az elızıekkel megegyezı. de a hideg tél és a tavaszi fagy sem tesz kárt benne. amely váltivarú.

tőzelhalás kórokozója (Erwinia amylovora) a naspolyát is megbetegíti. A hagyományos és bio gazdaságokban még megtalálhatók a házi és hollandi naspolya fajták. Virágzó naspolya bokor Az érett naspolya termése Növényvédelme A naspolya kórokozói alig ismertek hazánkban. . esetleg 5x5 m távolságra ültessük. 75 .: Early red. Az utóbbi években volt tapasztalható.Telepítése A mőveletet ısszel kell elvégeznünk. mivel gyümölcse utóérésre hajlamos. de az éretlen naspolyát is leszedjük. A köztermesztésben lévı fajták szinte egyszerre érnek be. Pl. hogy nincsenek számottevı károkozói. Eulalia A naspolya bokor 40-50 kg gyümölcsöt képes teremni. Kártevık közül a nemes almát is szívogató Zöld alma levéltető (Aphis pomi) ellen kell védekeznünk. Pineapple. de Európa mediterrán országaiban az intenzív nemesítéső fajtákat termesztik. A naspolya igen nagy csersav tartalma utalhat arra. az oltványokat 4x4 m. Grossa de Sicilia. A betakarítást késı ısszel októberben. kézzel végezzük. hogy az ún.

századba került be. Európába a XV. Föld feletti részük hasonló a bokrokéhoz. 76 . Arany ribiszke alanyra oltva mindegyik termeszthetı törzses fácskaként. İshazája a Kaukázus és a Himalája. A hazánkban termesztett ribiszke fajok a köszmétefélék (Grossulariaceae) családjába tartoznak.Gyümölcstermı cserjék Piros ribiszke Ribes rubrum L. Fekete ribiszke Ribes nigrum L. Gyöngyös. Ebben a környezetben vadon termı növény. Budától északra és a Duna-Tisza közén termesztik. Virágzata Fürtvirágzat. hosszú öntermékenyülı fürtök. század óta ismert. egylaki. Egy fürtön belül 10-30 virág is fejlıdhet. a gépi betakaríthatóság és az ipari feldolgozhatóság javítása. amely váltivarú. Nemesítési cél Egyenletes bogyók. Morfológiája Gyümölcstermı cserje. Járulékos gyökerekbıl jellegzetes cserjetörzset alkot. öntermékenyülı. Termése Bogyó termés. Sopron környékén. hazánkban csak a XVIII. rezisztencia létrehozása. leginkább erdıszéli félárnyékban él.

5 m távolságra telepítünk. 350 mm vízigény. a generatív részek fejlıdése idején megemelkedik a vízigénye. 1994) Hónapok fajták dekád Altajszkaja deszertnaja Fertıdi 1 Hidasi bıtermı Brödtorp Silvergieter F 59 Neoszüpajuscsajaszja Wellington XXX Titánia 1 X X Június 2 X X X 3 1 Július 2 3 X X X X A piros ribiszke érési ideje fajták szerint Hónapok Fajták Jonkheer von Tets Red lake Primus (fehér) Fertıdi hosszúfürtő Rondom Blanka (fehér) dekád 1 Június 2 X 3 X X X X 1 X X X X X Július 2 3 X X X X X 77 . vagy káliumszulfát mőtrágya adagolása javasolt. a dugványokat a már meglévı sorokba iktatva 1-1 sorba helyezzük el. pH 5. gyümölcsérlelés idején kálium dús.2-7 között. tápanyagigénye 40-50 t/ha szerves trágya bedolgozása a telepítést megelızıen. gyengén savanyú. de származásából adódóan a félárnyékot is elviseli. Telepítése Tavasszal korán megindul benne a nedvkeringés. évtıl végezhetünk A fekete ribiszke érési ideje fajták szerint (Sipos. Ha fiatal gyümölcsösben köztesként telepítünk. (45-50 kg/ha).-5. ezért ısszel telepítjük. A dugványokat üzemi telepítéskor 2x2. melegigényes. Folyamatos betakarítást a 4.Termesztési igénye Középkötött. vagy Arany ribiszke alanyon koronába oltva oltványként szaporítjuk. humuszban gazdag talaj. Szaporítása Vegetatív módon bujtással dugványként.

Törzses piros ribiszke Bokor mőveléső ribiszke (Fehér Blanka) Növényvédelme Kártevıi Kaliforniai pajzstető (Quadraspidiotus perniciosus) Üvegszárnyú ribiszkelepke (Synanthenon tipuliformis) Levélpirosító ribiszke levéltető (Cryptomyzus ribis) Ribiszke levéldarázs (Pristiphora pallipes Lepechin) (Bodnár. 1983) Kórokozói Ribiszke amerikai lisztharmata (Sphaerotheca mors-uvae) Mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella ribis) Ribiszke rozsda (Cronartium ribicola) (Glits. 2000) 78 .

melyek egylakiak. Virága Rövid virágfürtök. hogy a nagy mennyiségő termés és az esetleges viharok miatt a vesszık elfekszenek. Termesztési igénye Középkötött. A 3. Gyökere sekélyen terül el a talajban. de eltőri a félárnyékot is. A közönséges köszméte (egres) a sziklás erdık. Hazánkban Szentendre. ágai. Termeszthetısége A bokor mővelésben alkalmazott köszméte hátránya. öntermékenyülıek. A tüskék miatt a szüret nehézkes. 79 . váltivarúak. növényvédelme megoldottabb. A törzses mővelésben alkalmazott köszméte telepítése. telepítés elıtt legalább 40 t/ha szerves trágya bedolgozása. a növekedése leáll. ligetek cserje szinten élı növénye. szereti a napfényt. Morfológiája Gyümölcstermı cserje. a bogyók napperzselést szenvednek. homokos. parasztházak udvarában az ország bármely részén megtalálható. A tanyasi kiskertekben. (Grassulariaceae) Géncentruma a Kaukázus és Közép-Ázsia. Termése Bogyó termés.Köszméte Ribes uva-crispa L. kevésbé igényes a P2O5 iránt. vályog talaj. A Skandináv-félsziget északi részét kivéve egész Európában megterem. tıhajtásai a cserjetörzsbıl fejlıdnek. Gyöngyös és Debrecen környékén termesztik. a N és K2O igénye folyamatos. Termesztése történhet ipari célra és nyersfogyasztásra. évben fordul termıre. betakarítása. Tıhajtásai a második évben alakulnak át termıgallyá. a tőzı napot nem bírja. a korai szüret miatt a téli csapadék mennyiség kielégíti a vízigényét.

1983) 80 .A köszméte érési ideje fajták szerint (Sipos. 1994) Hónapok fajták dekád Szentendrei fehér Zöld gyıztes Piros ízletes Pallagi óriás X – nyersfogyasztásra 1 Május 2 3 X X X 1 X X X Június 2 3 1 X X Július 2 X X X 3 A köszméte virágzata Fehér színő köszméte Piros színő köszméte Növényvédelme Kártevıi Köszméte araszolólepke (Abraxas grossulariata) Köszméte levéldarázs (Pteronidea ribesii Scopoli) Kórokozói Köszméte amerikai lisztharmata (Sphaerotheca mors-uvae) Köszméte mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella ribis) (Bodnár.

Gyümölcstermı félcserje

Málna

Rubus ideaeus L. (Rosaceae)

İshazája Eurázsia, de hazánk erdeiben is megtalálható azon tisztásain, erdıszélein, melyek humuszban (lehullott levelek, növényi részek korhadása miatt) gazdagok. Ezek a vadon termı málnák. A termesztésbe vont málna fajtáink Amerikából, Angliából vagy a Németországi nemesítésekbıl származnak. Ezeket a fajtákat a mérsékelt égövben biztonságosan termeszthetjük. A Dunakanyarban és az Ipoly völgyében termesztik intenzívebben. A hazai málnanemesítést Dr. Kollányi László munkássága tette teljessé. Morfológiája Gyümölcstermı félcserje. Járulékos rügyekbıl járulékos sarjakat fejleszt. A sarjak az elsı évben még nem termenek. A második éves sarjai a termısarjak. A harmadik éves ún. letermett sarjakat a karbantartó metszés során el kell távolítanunk. Levelei szárnyaltak, tojásdad alakúak, főrészes szélőek. Az erek mentén apró tüskéket találunk. Virága Fürt virágzat, amely váltivarú, egylaki, öntermékenyülı. A fürt 8-12 virágból tevıdik össze.

Termése Bogyó termés, amely a vacokkúpról leválik. Nemesítési cél Termıképesség növelése, sarjadzó képesség fokozása, tüskétlen típusok nemesítése, rezisztencia kialakítása.

81

Termesztési igényei A talajjal szemben kissé igénytelen, pH 5,5- 6,5 között, enyhén nyirkos talaj, homokos, vályog talajon kiválóan terem, vízigénye 600-700 mm, ezért a termesztése során öntözı rendszer kialakítása célszerő, hıigénye változó, a vegetatív részek fejlıdése a párás, enyhe hımérsékletet, a termésképzés idején viszont igényli a napfényt, tápigényét az ıszi alaptrágyázás kielégíti, 40 t/ha istállótrágya, a talaj CaCO3 szintje max. 6% legyen. Szaporítása A málnát gyökérsarjakról szaporítjuk. Telepítése A gyökérsarjakat ısszel telepítsük a termesztési rendszertıl függıen. Amennyiben karós mővelésben termesszük, a sorokat 2 m-re, a sarjakat pedig 1m-re ültessük egymástól. A huzalos mővelésbe vont málna esetében a sorokat 1,5 m-re, a sarjakat pedig 80 cm-re ültessük egymástól. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a sarjak tövén lévı fejlett rügyek le ne törjenek. Egyszer, illetve kétszer termı fajtákat termesztünk.

A málna érési ideje fajták szerint (Sipos, 1994)

Hónapok fajták dekád Malling Canby Nagymarosi Willamete Fertıdi zamatos F. 23 Heritage X kétszer termı fajták

1

Június 2

3 X X X X X X

1 X X X X X X

Július 2 X X X X X

3

Augusztus 1 2 3

Szeptember 1 2 3

X

X

X X

X X

Növényvédelme Kártevıi Málna vesszıszúnyog (Thomasiniana theobaldi) Kis málnabogár (Byturus tomentosus) Málna sodrómoly (Notocelia uddmanniana) (Bodnár, 1983)

Kórokozói Agrobaktériumos vesszıgolyva (Agrobacterium rubi) Elzionés levélfoltosság (Elsione veneta) (Glits, 2000)

82

Lágyszárú gyümölcstermı növény

Szamóca

Fragaria vesca Duch.

(Rosaceae)

A vad szamóca (erdei szamóca) ıshonosak Amerikában, Ázsiában és Európában. A termesztésbe vont nemesített szamóca a Fragaria ananassa, egy spontán keresztezıdés eredménye. A szamóca termesztése és hajtatása Leányfalun, Pomázon, Veresegyháza határában, Kecskemét és Szeged környékén történik hazánkban. Morfológiája Lágyszárú, évelı gyümölcstermı növény, amely generatív (termı) és vegetatív (hajtó) indákat fejleszt. Virága Bogernyı virágzat, amely váltivarú, egylaki, öntermékenyülı. Virágát és termését mindig a generatív indákon fejleszti. Termése Aszmag termés. Termesztési igénye Középkötött, homokos, vályog talaj, pH 5-7 között, melegigényes, a téli fagyok ellen takarással (istállótrágyával) védeni kell, vízigénye 600-800 mm csapadék igény, termesztése során öntözırendszer kiépítése célszerő, a magas talajvíz, só és CaCO3 tartalmú talajokon rosszul fejlıdik, tápanyagigénye 40-50 t/ha szerves trágya bedolgozása a telepítést megelızı évben, komplex mőtrágya kijuttatása a csepegtetı öntözırendszeren keresztül folyamatosan történik a termı idıszakban.

83

Szaporítása A szamócát a vegetatív indákról palántával szaporítjuk. Termeszthetısége A szamóca szántóföldi termesztése esetén, ha egysoros telepítést alkalmazunk a sor éstıtávolság 90x20 cm távolságra ültessük ki ısszel a palántákat. Ikersoros mővelés esetén az ikersorok közötti sortávolság 30 cm, a 2-2 ikersor közötti távolság 90 cm legyen. A szamóca szántóföldi termesztése esetén az életciklusa hasonló a gyümölcstermı növények biológiai ciklusához. Tavasztól nyár közepéig a vegetatív részek fejlıdése fokozódik, evvel egy idıben a virágzás és a terméshozás is beindul. Nyár végén a növekedése leáll, ısszel a termırügy differenciálódás idıszaka következik be. Késı ısztıl a nyugalmi állapot következik be, melyet a hideghatást követıen a tavaszi felmelegedés újra aktiválja.

A szamóca szántóföldi termesztése fekete fólia takarással

Szamóca termesztése szalma takarással és jégháló alkalmazásával

Szántóföldi szamócatermesztés szalma takarással

84

2000) 85 . A napszak közömbös „day–neutral„ fajok folyamatosan egész évben virágzanak és teremnek. Termesztésük csak hajtató berendezésekben lehetséges. 1983) Kórokozói Fitoftórás gyökérpusztulás (Phytophthora cactorum) Szamóca lisztharmata (Sphaerotheca macularis) Mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella fragariae) Botritisz (Botrytis cinerea) (Glits. Tápanyag utánpótlásuk is folyamatos. vagy fóliasátras hajtató berendezésben egész évben folyamatosan történhet.A szamóca hajtatása főtött üvegházakban. Szamóca hajtatása konténerben a talajon (3 palánta / konténer) Szamóca hajtatása függı konténerben Növényvédelme Kártevıi Kétfoltos takácsatka (Tetranychus ultriae) Szamóca levéltető (Aphis forbesi) Szamóca sodrómoly (Ancylis comptana) (Bodnár.

1968 Oláh Zsuzsa: Biológia I. 1979 Bodnár Sándor: Kertészek növényvédelmi zsebkönyve. 1997 Hrotkó Károly: Gyümölcsfaiskola.Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Österreich und der Schwiez. Egyetemi jegyzet Gödöllı. 1960 Bodnár Sándor: Növényvédelmi állattan. Mezıgazdasági Kiadó Budapest. Mezıgazda Kiadó Budapest. Glits M. 2006 Cselıtei László: Kertészet. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. Mezıgazdasági Kiadó Budapest.: Kertészeti növénykórtan. KÉE Élelmiszeripari Fıiskolai kari jegyzet Szeged. 1982 www. 1990 Tanács Lajos: Élelmiszer-ipari nyersanyagismeret. Mezıgazda Kiadó Budapest. Mezıgazda Kiadó Budapest 2003 Sipos Béla Zoltán: Gyümölcsösgazdák kézikönyve. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Budapest. Mezıgazda Kiadó Budapest. 2001 Papp János: Gyümölcstermesztési alapismeretek. hu 2008 www. 2003. dugványozás.. Mezıgazda Kiadó Budapest. 2000 G.Folk Gy. Wikipedia free enciklopedia. Gyümölcsfa lap. 1994 Stüber Kurt: www. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. hu 2008 www. 2008 86 . Flora von Deutschland. PRIMON Vállalkozásélénkítı Alapítvány Nyíregyháza. Mezıgazdasági Kiadó Budapest. szemzés. Mezıgazdasági Kiadó Budapest. Szaktudás Kiadó Ház Budapest. Mezıgazdasági Kiadó Budapest. 1961 Angeli Lanbert: Kertészeti ismeretek. 1977 Tanács Lajos: Mezıgazdasági anyagismeret I. Mezıgazdasági Kiadó Budapest. Gyümölcs lap . 1995 Jeszenszki Árpád: Oltás.FELHASZNÁLT IRODALMAK • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Andrasovszky István: Kertészek kézikönyve. 2005 Varga Zoltán: Állatismeret. 1983 Buzás István: Segédlet a talajtermékenység megóvásának helyes gyakorlatához. 2008 Szepessy István: Növénybetegségek. 1993 Dimény Judit: Öntözés a kertészeti termesztésben.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful