P. 1
Energianovenyek a Szantofoldon

Energianovenyek a Szantofoldon

|Views: 250|Likes:
Published by zpataki1

More info:

Published by: zpataki1 on May 06, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/28/2014

pdf

text

original

Energianövények a szántóföldön

Fogarassy Csaba

Energianövények a szántóföldön

Gödöllõ, 2001

Fogarassy Csaba. Fogarassy Csaba Lektorálta: Dr. 6. Tessedik S. u. Kocsis Károly Dr. Káposzta József Borítóterv és tipográfia: 3C-Grafika Kft. 2001 ISBN 963 9256 47 1 Kiadja a SZIE GTK Európai Tanulmányok Központja 2100 Gödöllõ. © Dr.Szent István Egyetem Gazdaság.és Regionális Gazdasági Intézet Írta: Dr.és Társadalomtudományi Kar Agrár. Telefon: (28) 521-132 Felelõs kiadó a Központ Igazgatója .

..2..................................... A szántóföldi energianövény-termesztés értékelése ................... Etanol .. 131 4.......... A CO2 emisszió csökkentésének költségtényezõje... mint bio-energiahordozók........38 3........................ Olajnövények ...............................3...............1.. Az értékelés lehetséges rendszere...................... 103 4...................................2.. Szántóföldi növényeink „energetikai” értékelése.......23 2...................... javaslatok ............................................... 7 1................................................................................2.........................2..... Rostnövények ............5............ Felhasznált irodalom................3........................2.............................................................................................................. Bevezetés ..........2......................................................3............66 3...........1. Szilárd bio-tüzelõanyagok ...............................4..........2.................. A téma jelentõsége......... Következtetések.................................................................3...........98 3....................................................... Az energia-elõállítás termelési költségei..............2......6................. A munkahely teremtés gazdasági értéke........35 3....................................................... 136 5........4................10 2............................ 127 4...42 3....................25 2............................1.......................................... egyéb növények ...13 2....................33 2......................................................2...............................TARTALOMJEGYZÉK Elõszó........................................................ Az energianövények....... 139 ...........2.............1............... A növények területi eloszlása alapján kijelölhetõ speciális termesztési körzetek..86 3...................................... Területiség a növények termesztésében ......... 8 2.5..................................................... Gyökér és gumós növények............................ Bioenergia-hordozók és alapanyagaik ........ Hüvelyesek ................................... Fûfélék. 127 4............10 2.........................................................2.....................3....2.. (Szocio-) ökonómiai vonatkozások ..........................1... Szántóföldi energianövények.......................... Gabonafélék ................................2..................................33 2.........................................29 2........... Olajok..........3......43 3......................3.3........................................................38 3.....23 2.............. Biogáz.......2.....34 2........... Hazai és külföldi irányzatok......................................................31 2........2.............................1....2........57 3.............2......

6 .

hogy ez a koncepció az elmélet szintjérõl a gyakorlatba is átjusson hazánkban. hogy a gyakorlati alkalmazás technológiai feltételeinek tökéletesítése. hogy a növénytermesztés szempontjainak is megfeleltessem ezeket az energiatranszformációs rendszereket. tudva azt.Elõszó Több éve már. Annak érdekében. azok jövõbeli megoldásaként kerülnek elõtérbe. Ezek ismeretében. február A Szerzõ 7 . Munkám során fõként ezen hiányosságok kiküszöbölésén fáradoztam. illetve ezekhez a növényekhez tartozó különleges vetésszerkezeteket. hogy ezideig még senki nem határozta meg a hazánkban potenciálisan termeszthetõ energianövény-fajokat. Gödöllõ. és az energianövények piaci értékének meghatározása is csak az energetikai növénytermesztés összefüggéseinek alapos feltárása után ítélhetõ meg reálisan. politikai körökben a bio-energiahordozók kérdésköre. illetve a már mûködõ gyakorlati irányzatokat figyelemmel kísérve azonban kijelenthetõ. mivel az energianövények termesztésének szakirodalma nagyon hiányosnak nevezhetõ. 2001. A nyugat-európai agrárfejlesztési tendenciákat. hogy napirenden van különbözõ szakmai. konkrét. azonban az energianövények termesztésében rejlõ lehetõségek leginkább csak kritikus agrárpiaci helyzetekben. hogy a mezõgazdasági termelés általános átsrukturálódásának egyik legfontosabb állomásaként az energianövények termesztésbe vonása jelölhetõ meg a jövõben. szakmai specifikus munkákra van szükség. arra fektettem különös hangsúlyt. A szakirodalom áttekintését követõen az elsõ megállapításom az volt. a hagyományostól eltérõ technológiai vonásokat.

hazánkban az elmúlt 15 év során nagyrészt kimaradt a nemzeti agrárkoncepciókból a mezõgazdaságban keletkezõ szerves anyag alternatív. amely az energianövények termesztési rendszerének felépítését érinti. A napjainkban igen aktuálissá vált energianövény-termesztési programok a legtöbb esetben nélkülözik a konkrét értelemben vett alapos szakmai vizsgálatokat. Nagy áttörést jelentett a lehetõségek terén az 1998-as agrárpolitikai váltás. a felzárkózni kívánó közép-európai országok kutatói szintén a kiemelkedõen magas energetikai hozamokkal kecsegtetõ növényfajok hazai adaptációjába kezdtek. milyen mértékû fajtakorrekcióra kell számítani a felhasználási csoportokon belül. Véleményem szerint azonban.és takarmánynövényeink között. illetve repcemagból repce-metilészter elõállítása és felhasználása került a gazdaságipolitikai érdeklõdés középpontjába. alacsonyabb szintû csoportosításra is a termesztési szerkezet összeállításakor. illetve fafélék közül a fûz és nyár. véghasznosítással kapcsolatos kérdések és a különbözõ növények termesztésének ökonómiai aspektusai álltak. A magyarországi energianövény-kutatásban így került elõtérbe a repce. vagy lehet-e energetikai vetésforgókról beszélni? Csak akkor tudunk hitelesen válaszolni ezekre a kérdésekre. Az autenti8 . Bevezetés A nyolcvanas évek fellángolását követõen. Nincsenek tisztázva azok a kérdések többek között. a miscanthus. Élelmiszer. A nyugat-európai kutatások nyomában.és gazdasági környezetének feltárásával. illetve kalkulálunk az energetikai növénytermesztés ismert és megismerésre váró specifikumaival. elemzés foglalkozott a témakör fõként mûszaki. azok tulajdonságait. ha sorba vesszük egyegy régióban az ott termeszthetõ potenciális energianövényeket. hogy hol és milyen körülmények között termesszük nagy hozamú energianövényeinket. vagy külön. lehet-e létjogosultsága a génmanipulációnak energetikai célú termesztés esetén? Szükség van-e az energianövényeken belül. Az elmúlt évek energianövény-termesztési kutatásainak fókuszában elsõsorban a feldolgozással.1. energianövény-termesztõ ültetvényeken képzelhetõ el az energetikai célú termesztés? Minden növény esetben szükséges-e új termesztési eljárás kidolgozása. azonban a gyakorlati megvalósítás azóta is elmaradt. megújuló energetikai alapanyagként való felhasználása. melynek következtében az elkövetkezõ évek agrárprogramjának igen fontos részét képzi a mezõgazdasági növények „energiatermelésbe” való bevonása. azokkal együtt. a zöld pántlikafû. fõként a szántóföldi energianövények kutatásából kimaradt (és nemcsak Magyarországon) egy nagyon fontos mozzanat. Magyarországon – az elmúlt években – az õszi repce termesztése. Számtalan kutatás.

amely kiinduló pontja lehet termesztési rendszerek kialakításának. illetve termesztésükkel kapcsolatos mennyiségi. illetve az új technológiában rejlõ lehetõségek feltárása csak sokoldalú.kus energia-célú termesztési eredmények. A következõ fejezetekben közölt eredmények áttekintést adnak a Magyarországon. felépítésének is a jövõben. és messzemenõkig következetes vizsgálatok eredményeként valósulhat meg a jövõben. Ezen túl pedig ajánlást teszek az energianövények termesztésének sajátos formájára is. 9 . minõségi paraméterekrõl. energetikai célra termeszthetõ szántóföldi növényekrõl.

egyes gyógyszeripari és könnyûipari termékek) származik a nemzeti jövedelem közel egyharmada. akkor egy nagy váltásra van szükség a mezõgazdasági struktúrában. erdõgazdálkodás. Ha nem akarunk sem túltermelni.1. összefüggéseket. amely a lakosság élelmiszer-szükségleteit maximálisan kielégítve a túltermeléssel küszködik. eszközöket és módszereket. Eredményeik alapján. mivel ezek határozzák meg döntõ mértékben a biomasszatermelés termékösszetételét és színvonalát. feltételeket. ami ezen erõforrásunk kiemelkedõ jelentõségét mutatja. a biomassza hasznosítását. Erre jó példa lehet a biológiai eredetû anyagok (biomassza) tüzelõanyagként való hasznosítása vagy belõle különbözõ üzemanyagok elõállítása. mint amennyi aztán elégetésekor a légkörbe kerül. hasznosítás akkori helyzetérõl és fejlesztési lehetõségeirõl. állati melléktermékeket és az energetikai növénytermelést lehet megemlíteni. mint bio-energiahordozók 2. Ennek oka. hogy a növény fejlõdése során ugyanannyi CO2-ot épít be szöveteibe a fotoszintézis segítségével. a fenntartható fejlõdés elérése érdekében.2. A már mindenki által ismert üvegházhatás. A bilógiai eredetû anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetõségei címû tanulmányban foglalták össze többek között a fontosnak tartott irányvonalakat. a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan. a mezõgazdasági melléktermékeket. Ezek tehát egyúttal egy-egy megújuló energiaforrásként is szerepelnek. illetve 2000-ig prognosztizálták a biomassza keletkezését és hasznosítását. A biomassza ipari hasznosítása ma már hazánkban is gyakorlattá vált. A kutatás során fõként azt vizsgálták. A felmérés módszere alapvetõen a meglévõ tudományos 10 . élelmiszeripar. hogy feltételezett növekedési korlátok között. sõt ezen anyagok termelésébõl és hasznosításából (mezõgazdaság. Az élelmiszer-termelõ funkció részleges megtartása mellett a mezõgazdaság jelentõs tényezõként szerepelhet akár az energiatermelõ szektorban is. a biomassza energetikai hasznosításával kapcsolatban. Ezzel szemben a megújuló energiahordozók – köztük a biomassza – energiatranszformációja úgymond „0”-ás CO2 mérleggel jellemezhetõ. Az energianövények. sem a parlagon hagyott földek miatt munkanélkülivé vált tömegekkel szembe kerülni. A téma jelentõsége A mezõgazdálkodás mára már olyan szintet ért el a legtöbb fejlett országban. ennek okozataként jelentkezõ globális felmelegedés fõ oka a fosszilis energiahordozók felhasználására vezethetõ vissza. hogyan kell alakítani a termelés szerkezetét. Alapos vizsgálatok folytak már a biomassza eredetû energiatermelés. Az energiatermelési és foglalkoztatási problémák megoldása mellett ugyanekkora súllyal szerepel a CO2 egyensúly fenntartásának szükségszerûsége is. Meghatározásra fõként a növénytermesztés fejlesztésének lehetõségei és korlátai kerültek. 1981-1983 között a Magyar Tudományos Akadémia végzett országos felmérést a biomasszatermelés-. az erdészeti biomasszát.

Az 1995-ös év mezõgazdasági termelési prognózisát a valós adatokkal összevetve már egészen más képet kapunk. hogy ez az új termesztési forma hogyan illeszthetõ be a mezõgazdasági biomassza komplex termelési és felhasználási szerkezetébe. hogy benne a hagyományos növénytermesztés és az energetikai termesztés egymástól különálló egységeket képeznek. ha a napraforgó termesztésénél a napraforgómag. hogy a valós és prognosztizált adatok az 1990-es évig mindössze 4-8%-os eltérést mutattak. mely alatt az azonos véghasznosítást (energetikai) feltételezve. mégis megállapítható. állami dotáció hiánya stb. illetve annak olaja a fõtermék. A gazdasági helyzetet ismerve kijelenthetjük. A potenciálisan feldogozható mezõgazdasági melléktermékek mennyiségének felmérése már megtörtént az elmúlt évek során. Az 1. hogy optimális körülményeket feltételezve. illetve fokozottabb mértékben valósulhat meg a jövõben. felhasználási kultúraváltást indukálva. Ugyanakkor feltételezhetõ. Az általam elképzelt új struktúrában.és melléktermék-hozamokra. A mezõgazdasági hulladékok. hogy a különbözõ területeken elért eredményeket egységes rendszerbe foglalja. melléktermékek hasznosítása Magyarországon magas szinten kidolgozott technológiai feltételek mellett valósul. a különbözõ felhasználási formák mennyiségi differenciáltságát értem. ábrán jól látható. Mivel az ipari hasznosítás kapacitása csak kismértékben növelhetõ. Most. és a jelenlegi termelési kapacitás között tehát jelentõs különbséget feltételezhetünk. tulajdonosi szerkezet megváltozása. komplex termelési. Az élelmiszer-termelés növelése helyett tehát a kapacitás kihasználásának egy más módját lenne talán célszerû alkalmazni. a mezõgazdaság jelenlegi potenciáljának hozzávetõleg 60%-án teljesít. Az eltérés expanziójának. Néhány év távlatában a két adatsor közötti különbség 30-50%-ra duzzadt. Továbbá a felosztás szerint az energetikai termesztés is elkülönül fõ. akkor mellékterméknek a növény szár és levélrészét nevezhetjük.). ami számszerûen a mai termelési mutatók 30-40%-kal való fokozása révén lehetne minimálissá tenni. amelyet a fõtermékhez képest eltérõen.ismeretek és gyakorlati tapasztalatok összegzése és elemzése volt azzal az igénnyel. azaz a termelés csökkenésének számos oka van (rendszerváltás. a fõtermékként termesztett energetikai növényekbõl származó alapanyagok képezik a mezõgazdasági eredetû megújuló energiahordozók bázisát. az élelmiszer-ipari célokra termelt növények melléktermékei mellett. A jelen mezõgazdálkodásában. szilárd tüzelõanyagként hasznosítunk. A mezõgazdasági struktúraváltás legfontosabb kérdései tehát. Alternatív megoldásként a megtermelhetõ biomasszamennyiség ipari vagy energetikai célokra való felhasználása jöhet szóba. az energetikai felhasználás fokozása lehet talán perspektivikus a jövõben. A magyar mezõgazdaság lehetõségeinek optimális kihasználása. illetve ezeken a termõterületeken milyen energianövények termesztése 11 . Nevezetesen. az energetikai célra való hasznosítás legegyszerûbb módja a melléktermékek energetikai felhasználása. 16 év távlatából a felmérésre visszatekintve megállapíthatjuk. Az ábra különlegessége. hogy az energetikai növénytermesztés nagyobb mértékû bevezetése egy új korszakot jelent majd a mezõgazdaság életében. hogy energetikai hasznosításra a hagyományos termesztésbõl mekkora területek és milyen módon vonhatók ki. hogy az élelmiszer-piaci viszonyok még ezen termelési kapacitás mellett sem teszik lehetõvé a megtermelt javak gond nélküli értékesítését.

hasznosítás Talajtápanyag ellátás Biogáz elõállítás Élelmiszeripar Takarmány Állattenyésztés Takarmány elõállítás Energia tüzeléssel Trágya Élelmiszer Ipari hasznosítás Energetikai növénytermesztés Ipari feldolgozás. ami tulajdonképpen a mezõgazdasági szubvención felüli extra támogatottságot jelentene. A biomassza termelés és hasznosítás modell rendszere (Láng. ipari nyersanyag Energia Hulladék 1. Ezzel összefüggésben.javasolható. akkor az externális költségek internalizálásával. Ha az elõzõekben említett mezõgazdasági potenciál maximális kihasználását tûzzük ki célul. A termõterületek milyensége miatt eleve megkérdõjelezhetõ az energetikai termesztés rentabilitása. Ez a területnagyság elméletileg rendelkezésre áll. a fõtermékként hasznosított energetikai növénytermesztés tehát gond nélkül megvalósítható lenne. rekultivált szemétlerakók és az élelmiszer-termelésre alkalmatlan szennyezett termõterületek kerülnének elsõsorban bevonásra. akkor az élelmiszer fogyasztást és az exportlehetõségeket kielégítõ mennyiség. környezeti hasznosságot is. a rendelkezésünkre álló szántóterület 60-70%-án megtermelhetõ. a köz. ami az összterület 30-40%-a is lehet. energetikai termesztésre a gyengébb termõképességû mezõgazdasági területek. de ha számításba vesszük a társadalmi. Mezõgazdasági és erdõterületek Természeti feltételek Erdõgazdálkodás Melléktermék. A mezõgazdasági alapanyagokból származó energia felhasználásával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. 1984 alapján) Ez tulajdonképpen a területfelhasználásban jelentene változásokat. A fennmaradó területeken.és vasút menti területek. ábra. de mivel fõleg a kedvezõtlen 12 . a mezõgazdaság energiaönellátásra való törekvése a legerõsebb irányzat. mely szerint az aktuális termõterület 3035%-ának felhasználása elegendõ lenne a teljes mezõgazdasági energiaigény fedezésére. életképesen mûködhet a rendszer. hulladék Növénytermelés Rekultiváció talajerõvisszapótlás Melléktermék feldolgozás.

amely a mezõgazdaságban termelt energiát tüzelõanyagként központi energiaellátó rendszerre vagy kisebb tüzelõberendezések részére. közepére tehetõ. az általam szakmai körökben végzett közvélemény-kutatások eredményeit is figyelembe véve kijelenthetem. 1981-es évi nagyszabású kutatás megvalósulásának legfontosabb tényezõjeként szintén a politikai akaratot nevezhetjük meg. A hetvenes évek végén lecsapódó olajválság okozta „politikai rémület”.adottságú területek alternatív felhasználása az elsõdleges cél. A megújuló forrásokból.2. A szintetikus anyagok elárasztották a világot. hogy az aktuális gazdaságpolitika milyen álláspontot képvisel a témakörrel kapcsolatban. Ekkor kezdõdött meg – a fosszilis energiahordozókkal egyenértékû – megújuló energiaforrások intenzív 13 . az elsõ közel-keleti olajválság okozta rémületnek köszönhetõen élénkült fel újra. mert a hagyományos termesztéssel kombinált energetikai hasznosítás kusza költségvonzatai. század elejére. A bevezetõben már említett. amely a szintetikus termékeket gyártó vegyipar kifejlõdését is generálva. Az ipari forradalom okozta gyors fejlõdés volt az. hogy az energetikai növények elterjesztésének egyik legfontosabb tényezõje. a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Az ilyen típusú rendszer kialakítása azért lenne célszerûbb. az intenzíven fejlõdõ vegyipar legtöbb termékének alapanyagává vált. azaz növényi alapanyagokból származó termékek csak ott tudták megtartani piaci részesedésüket. Ez pontosabban a XIX. ahol speciális elõnyöket nyújtottak. mint a hagyományos termékek. mint például a textilipar. Néhány éven belül. illetve a Nyugat-Európában intenzíven folyó kutatótevékenység késztette az akkori kormányt arra. mivel ezáltal a megtermelt élelmiszerek termelési költsége nagymértékben nõne. hogy a mezõgazdasági biomassza potenciál feltérképezése révén. elõször változásokat eredményezett a felhasználás vonatkozásában. minõsége pedig számottevõen romolhatna. A kutatás befejezését követõen azonban az eredmények gyakorlati megvalósítása lényegében elmaradt. a biogáztermelés mezõgazdasági hasznosításával kapcsolatos negatív tapasztalatok nem teszik lehetõvé az így elõállított energia értékének korrekt meghatározását. A megoldás egy olyan rendszer kialakítása. textil alapanyagként vagy más ipari célokra használt növényi eredetû alapanyagokat felváltotta a „fekete arany”. 2. hisz már az õsember is ezen energiaforrás felhasználásával könnyítette meg mindennapi életét. a támogatások kialakításának szempontrendszere. a kõolaj. a kitûnõ adottságú területeknek nem vonhatjuk ki 35%-át energetikai alapanyag termesztésére. Az elmúlt évek során. vagy bizonyos mosószerek gyártása. olcsóbbak és vonzóbbak voltak a fogyasztók számára. A gazdaságosságot szem elõtt tartva tehát. A megújuló energiaforrások iránti érdeklõdés. Hazai és külföldi irányzatok A növényi eredetû anyagok energetikai célokra való felhasználása nem tekinthetõ újdonságnak. a hetvenes évek közepén. Hosszú évszázadokon keresztül az emberiség alapvetõ energiaforrásaként vették számításba. a mezõgazdaság folyamatosan növekvõ termelõkapacitása. az alternatív energiahordozókban rejlõ lehetõségek felmérésére hazánkban is sor kerüljön. illetve üzemanyagként a fogyasztók számára képes elõállítani. A tüzelõanyagként.

az Egyesült Államok termelési energiamérlegének példáján keresztül jutott különös megállapításokra. A legjelentõsebb eredményeket a FAO által koordinált nemzetközi kutatócsapatok érték el. aki a technikai inputok szerepét vizsgálta az agrártermelésben. amely a vizsgálatokból kiderült.8 MJ). Ezt olyan tények támasztják alá. Az elsõ olajválság elmúltával már nem volt égetõen szûkséges a „mindenek fölött álló” energiahordozó megteremtése. amely szinte korlátlan mennyiségben elõállítható és felhasználható.termelõ képességgel rendelkezik. akár ipari nyersanyag-készítés céljából. és az ehhez kapcsolódó technológiák kifejlesztése szinte a világ minden pontján. Külön története van a biogáztermelõ egységek fejlõdésének. ebbõl mennyi növényolaj. alkohol. mint például az. A legfontosabb eredmény. feldolgozás során felhasználásra kerülõ energia megtermelésére redukálódott. hogy a növényi szervezeteknél hatékonyabb energiatranszformációs rendszert még nem fedeztek fel. A növényi termékek termelésének közvetlen energiaráfordítása tehát jóval nagyobb. Az egységnyi élelmiszer kibocsátásra vetített (5 MJ) összes növénytermelési produktumot az agrárszektorban 9. fõként az itt keletkezõ melléktermékek vizsgálatával kezdõdtek meg a technológiai alapok. hogy a használati cikkek elõállításának már 80%-a nem nélkülözheti az alapanyagot. Az kõolajtól való gazdasági függõség sajnos akkora mérteket öltött. akár energianyerés. A bio-energiahordozók felhasználásának vannak korábbról is ismert formái. mint a növénytermesztés közvetett energiaráfordítása (2. Több száz tanulmány és elemzés is született a témakörben világszerte. és felhasználását semmiféle bizonytalansági tényezõ nem korlátozza. Ezért indultak meg akkor. az energiafelhasználás minimalizálását próbálták megoldani több-kevesebb sikerrel. hogy a mezõgazdaság mekkora szervesanyag. A mezõgazdasági energiatermelés elsõdleges célja akkoriban már az ágazat energia önellátására. Az 1973-as olajválság okozta krízis. szilárd energiahordozó vagy biogáz nyerhetõ ki. Mivel a növényi produktum elõállításának a mezõgazdasági termelés a színtere. azaz 68. század közepén sok helyen komoly biogáz erõmûveket is lehetett találni a világban.0 MJ közvetlen és közvetett energiaráfordítás terheli. tovább folytak az évek során. A biogáztelepek nyersanyagát is a szerves eredetû melléktermékek és hulladékok képzik. azaz a mezõgazdaságban a termelés.2 MJ. A XX. A mezõgazdaságból származó melléktermékeket mindig igyekeztek felhasználni. 14 . illetve energiahordozó. Különbözõ számítások születtek arra vonatkozólag is. Az amerikai Stout (1981).és alapanyaghiány már egy más szempontból világította meg felhasználás kérdését. olyan nagy erõvel az alternatív energiaforrás keresésére vonatkozó vizsgálatok. eljárások kifejlesztésének kezdeti lépései. de a kutatások bár nem akkora lendülettel. amelybõl a közvetlen. amely hosszabb távon rendelkezésre áll.kutatása. energiahordozóként való felhasználását. már évezredekkel ezelõtt mindennapi gyakorlat volt. technikai (kemikália és gépesítés) energiahordozó-felhasználás 6. melyeknek használata fõleg Indiában.8%. Olyan energiaforrásra lett szüksége a fosszilis energiahordozókkal nem rendelkezõ országoknak. melyek közül szeretnék megemlíteni néhány fontosabbat. Ezek a munkák fõként a melléktermékek felhasználásának optimalizálását. hogy a megújuló energiaforrások közül a növényi eredetû biomassza az. illetve belõlük szinte bármilyen típusú energiahordozó elõállítható.

bevásárlásoknál 9 MJ. a háztartáson belüli elõkészítésre és fogyasztásra pedig 6. Ily módon a teljes vertikum energiainputja már 35. 15 . a fejlõdõ országokban pedig ezen nemzetgazdasági ágazat kiemelt fontosságú fejlesztése szoros kapcsolatban áll a világ általános energiahelyzetével. illetve a mûszaki gazdasági problémák megoldásával. a nemzetközi energiaárakkal. hogy 1. Abban az esetben. a távolsági szállítással 2. Nem kell tehát túlbecsülnünk az ebben rejlõ lehetõségeket.és kiskereskedelem szféráiban 5. Annak ellenére. Ez az arány tükrözi a mezõgazdasági termelés népgazdasági összenergia-felhasználásában betöltött szerepét is.1 MJ/kg. amely a mezõgazdaság energiaönellátásán keresztül megvalósítható lenne. az agrártermelés energiaellátásának hosszú távú biztonsága. hogy legalább a mezõgazdasági termékek feldolgozásához szükséges energia minél jelentõsebb részét a biomasszából származó megújuló energiaforrások képezzék. ami fõleg erdészeti biomasszát jelent. a kukoricatermelés és fogyasztás teljes láncolatára végzett energiainput elemzése. az értékesítési hálózatban 3. A mezõgazdasági termékek. az ehhez kapcsolódó energiaértékek a következõk. valamint a hõenergiaigények kielégítéséhez jelenleg leginkább használt folyékony szénhidrogének (tüzelõolaj. 6585%-át teszi ki a szántóföldi szállítási. az ún. az élelmiszer-szállításban 4.9 MJ energiatartalmú elfogyasztott állati eredetû élelmiszer 15 MJ járulékos energiát igényel. azok értékesítésére 3. az elsõdleges termelés mindösszesen 10-15%-ot tesz. amelybõl az elsõdleges termelés részesedése csupán 12. amely egységnyi élelmiszer (5 MJ) elõállításához szükséges. Megállapították. Az élelmiszeriparban feldolgozásnál 6. Ez azt jelenti. a szükséges energiaigény 3%-át elégítik ki ma biomasszaforrások segítségével. Az élelmiszer-elõállítás energiahordozó-szükségletében.5 MJ. Ezen belül.9 MJ/kg.6 MJ összes energiaráfordítására a feldolgozó-iparban 6.0 MJ-t használnak fel. míg a háztartásokban 10 MJ. mobil munkafolyamatok ellátásához szükséges hajtóanyag. de törekednünk kell arra.1 MJ/kg.5 MJ. Az állati eredetû élelmiszerek szállítására 2. Az adatokból elsõsorban arra lehet következtetni. hogy a különbözõ élelmiszerek felhasználásának energiaigényében csak minimális energiafogyasztással lép fel az elsõdleges mezõgazdasági termelés. Ez rendszerint sokszorosa az elsõdlegesnek. fûtõolaj) részaránya.0 MJ-t. a mezõgazdasági termelés közvetlen energiafelhasználásának jelentõs részét. még akkor is jellemzi a folyamatot 80-90% olyan energiafogyasztás. Konkrétabb adatokat tükröz Bridges és Smith (1979) vizsgálatának.0 MJ/kg.Az elsõdleges energiaigényen kívül.0 MJ. hogy a termesztés 4. Magyarország összes energiafelhasználását nézve. csomagoló anyagokra 20 MJ. míg a bevásárlásnál és a háztartásokban 6.0 MJ közvetlen energiaráfordítás terhel.9 MJ állati termék energia-egyenérték elõállítását az agrártermelés szféráiban 2. Az 1. tehát összesen 65 MJ az a komlex energiamennyiség.2 MJ/kg. amelyet más energiaforrásból kell pótolni. úgymond fogyaszthatóvá tételéhez szükséges energia mindössze 8-10%-át teszi ki az az energiamennyiség. a feldolgozóiparban ugyancsak 2.0. hogy az elsõdleges élelmiszer-termelés közvetlen energiahordozó szükséglete az ipari országokban mérsékelt (4-10%-os) részarányt képvisel a nemzeti energiamérlegben.9 MJ/kg energiaráfordítás szuperponálódik. mint az elõbbiekbõl kiderült. a csomagoló anyagokkal 10.8%-ot tesz ki. illetve 3. a nagy. egy másodlagos energiafelhasználás is szükséges a termékek fogyaszthatóvá tételéhez.5 MJ. ha a mezõgazdaság energia-önellátó rendszert képez.0 MJ-t.

Búza esetében. faipari hulladékok mennyiségével: 4. Ø tüzelõ . a mezõgazdaság növényi termékeinek közel háromnegyedét adják. a nyolcvanas évek adatainak alapján. Érdemes néhány gondolatot szánni a mezõgazdaságban keletkezett fõtermék és melléktermék viszonyának elemzésére is.1%. * más célra nem hasznosított vagy hasznosítható 16 .6 millió tonna „elpazarolt” szalmatömeget jelent. amely 55 500 millió MJ fûtõértéket képvisel.De ez az arány az egyéves és évelõ energetikai növények termelésbe vonásával akár 10-15%-ra is felmehet a közeljövõben.38%-a melléktermékként jelenik meg az energiamérlegben.63. 1996): Ø primer biomasszából (mezõgazdasági melléktermékbõl ) 251 PJ Ø secunder biomasszából ( állattenyésztési hulladék ) 91 PJ Ø tercier biomasszából (feldolgozás hulladékai ) 75 PJ összesen: 417 PJ E potenciál még tovább növelhetõ az erdészeti. a földeken maradó mennyiség megközelítõleg 3.9%. ≈ 30 PJ energiatartalommal. ami a gazdasági energiaforgalomban nagyrészt negatív elõjellel szerepel. amely igen nagy jelentõséggel bír a mezõgazdasági termelési. a melléktermékeknek lényegében 90%-át a gabonafélék termékei teszik ki.7%. illetve az ezzel kapcsolatos adatokat a következõképpen lehetne összefoglalni. A növényi eredetû biomassza tömegében meghatározó szerepük van a gabonaféléknek.5. táblázat). A fõ és melléktermékeket együttesen véve figyelembe. Ø alom . Az összes fõterméknek közel 60%-át. egyeztetett állás* foglalás szerint. A mezõgazdaságban keletkezett biomasszából: fõtermék: 22 114 ezer tonna melléktermék: 24 329 ezer tonna összesen: 46 443 ezer tonna Ez azt jelenti.15%. Ø egyéb . az energiacélú hasznosításra évenként keletkezett melléktermék mennyiségek a következõk (Barótfi.9 millió tonna szárazanyagot megközelítõ.2%. Ez a földeken maradó 63.3% hozzávetõleg 15 400 ezer tonna biomasszát jelent. hasznosítási irányok meghatározásánál.3. Barótfi (1998) szerint a mezõgazdasági melléktermékek minél szélesebb körû felhasználása kell hogy legyen az elsõ lépés az energetikai felhasználás területén. Ø takarmányozásra kerül .6.5.3%. A melléktermékek felhasználására vonatkozó észrevételeit. Az elmúlt évek kutató-fejlesztõ munkájának eredményeképpen. Ø földeken marad . a felhasználásra kerülõ mellékterméken kívül. A következõ táblázatból viszonyítási alapot kaphatunk az elmondottakkal kapcsolatban különbözõ gazdasági növényeink vonatkozásában (1. A mezõgazdaságban keletkezett melléktermékekbõl. hogy a mezõgazdaságban megtermelt biomasszának 52. Ø gyökér és tarlómaradvány .

2 1:0. Összterületünk 66. az összes földterületünk pedig 2. hogy a mûvelt földterületeken évente átlagosan 25 GJ/ha elsõdleges energiahordozó keletkezésével lehetséges számolni. – a szélsõ értékek 10100 GJ/ha. normál Rozs Tavaszi búza Rizs Õszi árpa Tavaszi árpa Zab Kukorica Kukorica. Számottevõ a különbség az erdõterületet tekintve: hazánkban az erdõsültség csak 19%-os. a búza.4 hektár az egy lakosra vetített mezõgazdasági terület.8 százaléka az EU népességének.) 17 . míg az EU. A mezõgazdasági területen belül nálunk a szántóterület jóval nagyobb arányt (77%) képvisel. de ez az összes termõterület növénytípusonkénti arányához viszonyítva elhanyagolható mértékû. termelési kultúrától. A különbözõ növények melléktermék-fõtermék aránya Forrás: Segédlet a mezõgazdasági termelõszövetkezetek éves üzemtervének elkészítéséhez. rövid tenyészidejû Cukorrépa Napraforgó Édes csillagfürt Szegletes lednek Fõtermék szem szem szem szem szem szem szem szem szem szem gyökér szem szem szem Melléktermék szalma szalma szalma szalma szalma szalma szalma szalma szár szár leveles fej tányér szalma szalma Fõ és melléktermék arány 1:1 1:1. hulladék jelenik meg. hogy a fõtermék az összes termelés arányában a gabonánál a legkisebb.ban és Magyarországon az egy fõre jutó földterület így csaknem azonos: 0.5 1:1.8 1:1 1:0. míg az EU-ban csak 0.3 1:1. mûvelési módtól függõen. mint az EU-ban (53%). nagy hoz.8 1:1. évenként és szükségszerûen. Ezt támasztja alá az a tény is.4 1:1 1:1.6 hektár.1. Õszi búza. Az elõbbi adatokból az is kiderült.9 hektár. A mezõgazdasági terület tekintetében viszont hazánk helyzete az elõnyösebb. mint azt már az elõbbi számításokban is kiderült.5%-a alkalmas mezõgazdálkodásra. 1990. Növény Õszi búza. (Csak a hüvelyesek elõzik meg. Magyarország természeti adottságai kedvezõbbek mezõgazdasági termelésre az EU egészében tapasztaltaknál.8 1:1 Elméletileg bizonyított.8 1:0. Hazánk népessége 2. p. Ez az energiaforrás mint melléktermék. Ezen belül.1 1:1.9 százalékát teszi ki az Unió egész földterületének. táblázat. mint az átlag EU országokra. Az EU átlagában lényegesen magasabb viszont a gyümölcsös. Az EU. illetve a kalászos gabonák energetikai melléktermékeinek hasznosításában rejlik a legnagyobb lehetõség. nálunk 0. a szõlõ és gyepterület aránya. az EU 45%-os arányával szemben.2 1:1.ban 35%. hogy hazánk agrárgazdaságára sokkal jobban jellemzõ a gabonafélék termelése. 29. MÉM Tervgazdasági Fõosztály.

kevesebb mint 40%. A környezetbarát. illetve a zárt CO2 ciklussal jellemezhetõ biomassza eredetû hajtó. A mezõgazdasági melléktermékek közvetlen tüzeléssel történõ hasznosítása szempontjából a gabonaszalma a legjelentõsebb biomassza eredetû energiaforrás. Összességében tehát Európában mintegy 30 MtOE mezõgazdasági melléktermék hasznosítható energetikai célokra a talajszerkezet és termékenység károsodása nélkül. úgynevezett zöld energiaforrások termelése és felhasználása jelentõs mértékben hozzájárulhat a fenntartható mezõgazdasági termelés és vidékfejlesztés megalapozásához. hogy a távoli jövõben.086 kgOE). a régió élelmiszerellátásának veszélyeztetése nélkül mintegy évi 10-50 millió tOE biomassza eredetû folyékony motor hajtóanyag termelhetõ meg. Marosvölgyi és Berze (1994) szerint. amely nemcsak a melléktermékek feldolgozását.5 millió tOE erdészeti és faipari melléktermék közcélú hõenergetikai hasznosítása révén Európában a fagazdaság tekinthetõ a legjelentõsebb megújuló energiaforrás termelõ ágazatnak.6 millió tOE. ami közel négyszerese az agrártermelési ágazatok fosszilis energiahordozó szükségletének. A hagyományos és a sokkal biztatóbb.6 MJ = 0. Összegezve az elmondottakat. A mintegy 17 millió tOE kereskedelmi tûzifatermelés és a további 2.62 kWh . Mindezek alapján Marosvölgyi feltételezi. a régió fûtési célra jelenleg felhasznált folyékony energiahordozó felhasználásának mintegy 44%-át. továbbá egyéb nagy nedvességtartalmú mezõgazdasági melléktermékbõl anaerob erjesztéssel biogáz termelés révén további mintegy 20 millió tOE megújuló energiaforrás nyerhetõ (1kgOE = 41. hogy a gabona-biomassza több mint 60%-os melléktermék tömegének. Átlagos hozamokat feltételezve. módosítása révén az agrárágazatok a teljes mértékû energia-önellátásán kívül nettó energiatermelõ ágazatokká alakíthatók át. A sokkal nehezebben hasznosítható kukoricaszár és egyéb száraz melléktermékek energetikai potenciálja további mintegy 7. a jelenleg Európában nehezen értékesíthetõ élelmiszerfelesleget termelõ mintegy 8-10 millió ha földterület energetikai célokra történõ hasznosítása révén.2 millió tOE erdészeti és fagazdasági hulladékot illetve mellékterméket használ fel hõtermelésre. tiszta.a (a teljes biomassza 25%-a) kerül csak valamilyen másodlagos hasznosításra.és tüzelõanyagok mind szélesebb körû elterjesztése révén az egyes mikro. a termelési profilok és technológiák jelentõs. Európa mezõgazdasága mintegy 1. elsõsorban az e célra rendelkezésre bocsátott területek nagyságától függ.5 millió tOE-re tehetõ. A környezetvédelmi szempontból talán legnagyobb károkat okozó állati hígtrágyából.Megdöbbentõ tény. és a régió összes energiafelhasználásának mintegy 10% -át teszi ki. hanem úgymond iparszerû mezõgazdasági energiatermelés koncepcióját körvonalazta.és makro-régiók környezetszennyezési problémáinak megoldásához. az agrárszektorok összes biomassza eredetû energiahordozó termelési potenciálja az európai FAO tagországokban mintegy évi 140 millió tOE-re tehetõ. az 18 .3 millió tOE energetikai célú felhasználásra. Az elsõ olyan elképzelés. úgynevezett energetikai növényekbõl nyerhetõ biomassza eredetû folyékony hajtóanyagok évrõl évre újratermelhetõ potenciális készletei. 1kWh = 3. Ebbõl jelenleg mintegy 0. A potenciális készletek maximális kihasználása esetén a biomassza eredetû energiaforrások. az összes motorhajtóanyag felhasználás 15%-át helyettesítené. amelynek ilyen célra hasznosítható évenkénti hozama Európában mintegy 21.868 MJ = 11. a termesztési célok.

mintegy 73 energetikai szempontból potenciálisnak nevezhetõ növényt dolgoz fel. egyegy ország saját kutatásainak menedzselésére. ipari felhasználás útján hõ vagy elektromos áram termelése. Ez azért nagyon fontos mert. három. eredményeiket mindenki számára hozzáférhetõvé teszik. leginkább a magas cellulóztartalmú fajok képzelhetõk el. a különbözõ EU-s kutatási programok. aki könyvét fõként farmereknek. az olasznádat és az energiagabonákat nevezi meg. illetve határozza meg termeszthetõségük feltételeit Európa és a Világ viszonylatában. Mint azt az elõzõekben már említettem. El Bassam és Dambroth (1992) koncepciója szerint a biomassza-energia rendszerek két útja képzelhetõ el: a) A biomassza anyag közvetlen elégetése. melyek nagy elõnye. hogy „átlépik” az Unió határait is. édes cirok. így bárki számára felhasználhatók. amely révén teljes körû. illetve folyamatosan foglalkoznak a jövõben is. konverzióval vagy a feldolgozás kérdéseivel foglalkoztak. mezõgazdasági szakembereknek szánja. A különbözõ projektek átlagos költségvetése 250-300 ezer EUR. termikus. Nagyon fontos ezeknél a kutatásoknál. kukorica. A (b) típusú biomassza-energia átalakító rendszerek esetében szóba jöhetõ növények a szerzõk szerint. Véleményem szerint ezen programok eredményei lehetnek mérvadóak hazánk biomassza felhasználására vonatkozóan is. esetleg négy évre oszlik el. nem tud ekkora összegeket áldozni. amelyek közvetlenül a témakörhöz kapcsolódnak: FAIR. az EU-ban az energianövényekre vonatkozó fõ kutatási témáknak a következõket nevezte meg: 19 . A listában a szántóföldi növényeken kívül évelõ fûfajok és energetikai fafajok is szerepelnek. hogy az elsõ esetben. csicsóka. szintén a már az elõzõekben említett N. Industry and Environment Konferencián került publikálásra. b) Olyan biomassza anyagok elõállítása. A biomassza feldolgozása mikrobiológiai. üzemanyagként használhatók fel. hogy részeredményeiket. A könyv a Braunschweigi Agrárkutató Központ eredményeire és különbözõ EU-s kutatásokra támaszkodik. amelyek adott helyen energetikai termesztés szempontjából számításba jöhetnek. megbízható eredményekre lehet számítani. A növényekkel kapcsolatban a szerzõk hangsúlyozzák. potenciális növényként. Ma az energianövények kutatásának legjelentõsebb színterei. a projektek hatósugara kiterjed szinte az összes európai országra. Egy FAO-nak készült tanulmányban El Bassam (1996) az egész európai régióra vonatkozólag meghatározta a potenciálisan termelhetõ növényeket. fõleg ha a környezeti hasznosság a fõ cél. El Bassam. A programokat elemezve 62 db olyan projektet találtam az 1994-es évtõl kezdõdõen.1992-es Biomass for Energy. A koncepció az (a) variáns esetében a leginkább számításba jöhetõ növényekként a Miscanthust fajokat. amely kettõ. amelyek a biomassza elõállítással. kemotermikus és egyéb módszerekkel valósítható meg megújuló energiahordozókká. THERMIE és az AIR programok. Négy nagy olyan programcsoportot különböztethetünk meg. Az Italian Biomass Association (ITABIA) az Uniós kutatási programok eredményei alapján. Növénycsoportonként adta meg azoknak a növényeknek a listáját. napraforgó. amelyek C és H tartalma magas. A Concept of Energy Plant Farm címû elõadás akkor még sok vitát váltott ki. JOULE. repce. N és O tartalma pedig alacsony. és nagyon futurisztikus elképzelésnek bizonyult. Az Energy Plants Species (Energianövény Fajok) címû könyv szerzõje.

Ø olajrepce. Az évelõ fûfajok és intenzív fafélék között nagyon sok a hasonlóság. csicsóka. Így a farmerek könnyebben elfogadják. eukaliptusz. megszokják mûvelésüket. Ø spartina fajok. hajtásokkal való szaporítás igen drága. az Európában energetikai célra felhasználható növények közül a következõket jelölte meg legfontosabbakként: Ø napraforgó. palántákkal. Azonban az is nyílvánvaló számukra. Carruthers (1998). mivel a rizómákkal. hogy a környezeti terhelés alacsonyabb. Az egyéves növények elõnyei között fõleg azt emelik ki. éveken keresztül alacsony költséggel fenntarthatók. Ø kínai nád. rostmályva (kenaf). Az 20 . ugyanakkor a farm mûködtetése szempontjából az is nagyon jelentõs. Ø a biomassza növények talajtermékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos tanulmányok készítése. Ø nádfélék. aki az egyik vezetõ angol agráregyetem professzora (kutatócsoportjának eredményei alapján). Ø minimális mûvelési eljárások bevezetése a különbözõ energianövények termesztése esetén. Ø zöld pántlikafû. Az ültetés költségei mindkét típusnál igen magasak. Ø a biomassza növények környezetre gyakorolt negatív és pozitív hatásai. olasznád. kínai nád (Mischantus). termesztési hagyományok miatt. Ø csicsóka. az energetikai növények közül. Ezzel szemben a növények ültetvényei telepítés után. Ø fûz és nyár. hogy az energianövények milyen besorolás alá essenek. mint a hagyományos termesztés esetében. Ø Évelõ fajok: fekete akác. hogy több évre lefoglalják a termõföldet. illetve mûvelésük nagyon hasonló az élelmiszernövényekéhez. Véleményük szerint.Ø különbözõ környezeti feltételek mellett. Ø cirokfélék. hogy termesztésük nem igényel nagy beruházásokat. Ø etióp mustár. Ø Évelõ fûszerû növények: kárdi. Mindkét növénytípus esetében kijelenthetõ. milyen fajok és mûvelési eljárások kiválasztása az optimális. fûz és nyár. Ø gazdaságos módszerek kidolgozása a gépi betakarításra. ültetési eljárások kifejlesztése. Ø különbözõ szaporítási. mivel ezek igénye a kemikáliákkal és mûveléssel szemben évrõl évre alacsonyabb. a kutatások eredményei ezen növényfajok energetikai termesztést támasztják alá Nyugat-Európában. Ø kárdi. Az elmúlt években bizonytalanság tükrözõdött a szakemberek véleményében arra vonatkozólag is. Azonban fokozottan érvényesül ez az évelõ növények esetén. seprûcirok. A kutatások tárgyaként az ITABIA (1999) a következõ növényeket ajánlja Európában: Ø Egyéves növények közül: rostcirok. ez a növényi sor még kiegészülhet jó néhány valóban hasznos növényfajjal. hogy a klimatikus adottságok. feldolgozásra és a biomassza raktározására. környezeti feltételek.

ökonómiai hasznosságának teljes körû tisztázása. Ø megfelelõ elméleti alapot kell létrehozni a különbözõ gyakorlati megvalósításokhoz. Ø nagyon gyorsan szükséges tehát olyan tanulmányok elkészítése a foglalkoztatásra vonatkozóan. Ø a megújuló nyersanyagok ökológiai. Ø feltétlenül szükséges nagyobb lökést adni a lehetséges beruházásoknak és reklámoknak. 21 . de nem igazán célszerû az összevonás. kereskedelem. a standardizálás és a mérnöki eljárások vonatkozásában is. amelyek regionális szinten határozzák meg a lehetõségeket az EUban és az EU-n kívül. így a „NONFOOD növények” lett az a kategória. Ø 2010-re a megújuló energiaforrásokból 130 millió tOE hõ. társadalmi problémák megoldása) nem azonosak az ipari növényekével. Würzburg) által kijelölt irányelveken alapulva fogalmazza meg a témát érintõen a jövõbeli teendõket.nf-2000. ökológiai kiértékelése. Ø a különbözõ modellek gyakorlati megvalósítása és azok gazdasági. A kutatás. 3. ipari feldolgozás több. amelyet a legutóbbi össznemzeti kinyilatkoztatásnak tekintth hetünk. Európai Biomassza Konferencia (Biomass for Energy and Indusry – 10 European Conference.élelmiszernövény és ipari növény kategóriák ugyanis már nem kielégítõk. amely a „Növények a Zöld Iparért” (Crops for a Green Industry) címû konferencián 1998 októberében került megfogalmazásra. úgymond „felszívható” lenne. illetve népszerûsítõ akcióknak. az energianövényeket és ipari növényeket együtt kezelendõen fogalmazta meg a jövõbeni célkitûzéseket. 4. A Nyilatkozat. Az energiafelhasználással kapcsolatban: Ø az externális költségek internalizálása az energia és a szállítási szektorokban. Néhány olyan fontosabb részletet szeretnék kiemelni ezek közül. Minden esetre a „Gmundeni Nyilatkozat”. melyeknek egy része a megújuló energiaforrások fokozottabb termelése révén. A foglalkoztatásra vonatkozólag: Ø jelenleg az EU-ban 18 millió munkanélküli található. amelyek hazánk megújuló energiapolitikájára is hatással lehetnek (www. és körülbelül 350 ezret a környezõ országokban. mint 500 ezer új munkahelyet teremtene az Európai Unióban. mivel az energianövények termesztésének alapvetõ céljai (környezeti. Ø a jövõben sokkal jobban kell koncentrálni a „non-food programok” elindítására és széles körû kiterjesztésére Európa szerte. Az ehhez kapcsolódó agrár és erdészeti foglalkoztatás. A mezõgazdaságra és az erdészetre vonatkozó irányelvek közül: Ø politikai és gazdasági kereteket kell teremteni a megújuló nyersanyagok széles körû felhasználásának. Ø a különbözõ nemzeti programok összehangolása a célok hatékonyabb elérése érdekében. amely az energianövényeket is magába foglalja. szállítás. amely sokkal határozottabb fellépést igényel az agrárpolitikusok részérõl.org/secure/Crops/Energy alapján): 1. Ez tulajdonképpen az ipari növények kibõvített csoportját jelenti. elektromos és üzemanyag elõállítását irányozták elõ az EU-ban. a X. fejlesztésre vonatkozóan: Ø az ide vonatkozó alap és alkalmazott kutatások pénzügyi kereteinek növelése. mint eddig. 2. társadalmi.

Nyolc országból vesznek részt a projektben. és a „Gmundeni Nyilatkozat” célkitûzéseihez a legszorosabban kapcsolódik. az energianövényekrõl és a biomasszáról készített összefoglaló jól tükrözi hazánk felzárkóztatásának jövõbeli lépéseit. aki a 2000-es év végére el szerette volna érni. Mivel az energianövények termesztése és feldolgozása sokkal szorosabban összekapcsolódik mint az élelmiszernövényeknél. fõként a bioenergia termelési és üzemanyag felhasználási oldalról. egyetemeit stb. fõleg annak megállapítására törekszik. „Bioenergia-piac kialakítása Közép -Európában” (Development of an bioenergy market development plan for central Europe) elnevezésû projekt azért fontos számunkra. hogy a különbözõ országokban folyó kutatások eredményei egymással korrekt módon összehasonlíthatók legyenek. melynek címe: First EC Bioenergy Market Strategy Conference for CEC (Az Elsõ EU-s Bioenergia-Piac Konferencia Közép-Európában). hogy Európában mely bio-energiahordozók alkalmazása a leggazdaságosabb. Ezek részletezésére sajnos terjedelmi okok miatt nincs lehetõség a dolgozatban. kereskedelmi vállalkozásait. a biomassza felhasználásának lehetõségeirõl is készült már a közelmúltban egy tanulmány. melynek segítségével reprezentálni kívánják az EU közösségét. ezért úgy gondoltam az ide vonatkozó technológiák bemutatásának rövid összefoglalója mindenképpen szükséges az energianövények termesztésével kapcsolatos részek tárgyalása elõtt.Végül szeretnék néhány olyan Uniós kutatásról szót ejteni. Az angol Hollingdale vezette. a még nem ismert technológiákat mutassam be. Ezt azért tettem. amelyek az 1999-es évtõl kezdõdõen indultak két. inkább arra helyeztem a hangsúlyt. amely a „Mezõgazdaságunk útja az Európai Unióba” címû témadokumentációs sorozatban jelent meg. amelyet az ide tartozók közül szerettem volna még kiemelni. A projekt címe: Bioenergy for Europe: which one fit best? A comparative analysis for the community. hogy jelenleg honnan-hová tart az európai megújuló forrásokkal foglalkozó szakmai élet. Hazánk Európai Unióhoz történõ csatlakozásának elõkészítése már köztudottan folyamatban van. Nem feledkeztem meg azonban teljesen róluk. hogy a kutatási irányokat. illetve a különbözõ a hasznosítási formákat szeretném bemutatni. hogy a Nyugat-Európai Biomassza Energia Hálózatba bevonja a Kelet-Európai országok kormányait. Nem törekedtem a teljesség igényére a kidolgozásnál. de mindössze említés szintjén szerepelnek a különbözõ részletek feldolgozásánál. A projekt fõ célkitûzése. három éves lefutással. és a különbözõk technológiai megoldások egységesen alkalmazhatóvá váljanak Európa szerte. mert nagyon nagy mennyiségû szakirodalom foglalkozik például a repceolaj kérdéskörével. A projekt vezetését a stuttgarti Kaltschmitt végzi. Egy másik FAIR projekt. vagy a különbözõ brikettálási technológiákkal. mert jelentõs részt képvisel benne az 1999-ben Budapesten megrendezésre kerülõ konferencia is. A projektek címei és célkitûzései talán némiképp érzékeltetik. A harmadik nagyobb jelentõségû kutatás. A következõ részfejezetekben az energiahordozók típusait. intézeteit. 22 . amelyet Reinhardt professzor koordinált az 1999-2000-es években. ha a környezetvédelmi és a gazdasági szempontokat együtt mérlegelik. a Szilárd Bioenergiahordozók Standardizálása Európában (Standardization of solid biofuels in Európa) címet viseli. Sági Ferenc (1998) által.

2.2.2. hidrogén). cseppfolyósítás (bio. az iparilag fejlett. A lignocellulózból üzemanyag/etanolt elõállító technológiák már ismertek. Bioenergia-hordozók és alapanyagaik Az európai és egyéb iparosodott országokban. amelyek szükségleteik biztonságos ellátása.1. cukorból vagy keményítõ tartalmú növényekbõl. A biológiai átalakítás technológiái az enzimatikus és mikrobiológiai folyamatokon alapulnak. Más energia-konverziós technológiák a ligno-cellulózban gazdag biomasszák átalakítására koncentrálnak. A hidrogén. Amerikában és Ázsia egy részén). extrakcióval. Alkoholt hatékonyan elõállíthatunk más. Az olajtartalmú növények pedig a legegyszerûbb fizikai. ammónia és bio-üzemanyagok segítségével történõ energiaellátás a hosszabb távú célkitûzések között szerepel. metanol. hidrolízis (metanol) és porítás. és a jövõbeli piac szempontjából a legfontosabbak. manióka stb. hogy a „megújuló energia” és technológiai környezete növekvõ szerepet játszik a jövõbeni együttmûködési tervekben. amelyekben pl. A különbözõ mezõgazdasági termékekbõl nyert cukor fermentációja alkohol készítésre. gázalapú energiaellátó rendszerek kifejlesztése a közelmúltban már szinte mindenhol megvalósult. majd desztillálása ma már jól megalapozott kereskedelmi technológia. illetve a Harmadik Világban is. hogy ezek a technológiák – minimális módosításokkal – alkalmazhatók a mediterrán régió kevésbé fejlett részein. Élesztõ alapú fermentációval pl. Nagy jelentõsége van annak is. az elõállított cukrot alkohollá vagy a kémiai iparban. hogy bemutassam az üzemanyag. kukorica. A kihí23 . és jövõbeli lehetõségeit. Rövidtávon nagy jelentõséggel bíró. A keményítõ hidrolízisébõl nyert glükóz is fermentálható alkohollá. szintézissel vagy a termék valamilyen feljavításával. illetve tüzelõanyag elõállításának jelenlegi legmodernebb. desztilláció közbeiktatásával könnyedén nyerhetünk etanolt. 2. búza. Szilárd és folyékony hulladékok együtt vagy külön-külön is felhasználhatók metán (biogáz) fejlesztésére anaerob baktériumok segítségével. hogy biomasszából a hagyományos és modern folyékony üzemanyagok teljes sora nagyüzemileg is elõállítható. illetve más folyékony üzemanyag elõállításában hasznosítható „oldószerré” lehet alakítani.). Etanol A nyers növényi anyagokból való alkoholnyerés régi tradíció a mezõgazdaságban. A mezõgazdaságban keletkezõ cellulóz tartalmú biomassza célirányos felhasználása alkohol elõállítására még nem terjedt el a gyakorlati életben. burgonya.olaj. melynek célja. Grassi és Bridgewater már 1992-ben rámutatott arra. termokémiai eljárással. maradékanyagok és hulladékok feldolgozására korlátozódik. észterifikáció) segítségével válhatnak energiaszolgáltatóvá. Ezért feltételezhetõ nagy valószínûséggel. kémiai eljárások (extrakció. metanol). A következõ alfejezetekben néhány részletesebb adattal szeretnék szolgálni. a régiók közötti export piacon. A cellulózhasznosítás technológiája fa. keményítõ tartalmú alapanyagokból is (pl. fejlõdõ és elmaradott országok között egyaránt. szilárd tüzelõanyagoknál). (Európában. Ezek lehetnek tömörítés (pl. gázosítás (szintézis gázok. az üzemanyagokra vonatkozó kutatási és fejlesztési munkák jelenleg olyan technológiákra koncentrálnak.2.

dehidratálás nélkül speciális vagy módosított motorokban (Brazília. Svédország). amely a bio-etanol és az izobutilén közötti katalitikus reakció eredménye. míg a keverékekben és az ETBE elõállítása során tiszta etanol szükséges. Ezen törzsek biomassza→butanol átalakító képessége magasabb szintû. Ø különbözõ arányban keverve benzinnel (Brazília: 22% alkohol + 78% benzin. Ezen üzemek nyersanyagaként már eleve sok melléktermék. Ennek egyik oka a víztolerancia hiánya és az illékonyság. a bio-üzemanyagok minimum 5%-ot tegyenek ki. hogy az olajvállalatok illetve az autógyárak számos európai országban nem szimpatizálnak a bio-etanol keverékek bevezetésével. hogy az ETBE nagyon hasonló. mint a különbözõ energomezõgazdasági termékek. illetve feltételezik. Így ez a francia próbálkozás néhány hónap múlva véget is ért. Az aceton-butanol-etanol lehet tehát a bio-hajtóanyag készítés egyik alapanyaga. 24 . éter üzemanyagadalékként. amelyek valószínûleg alacsonyabb áron fognak cellulózt szolgáltatni. úgymond stabilitását. az aceton-butanol-etanol (ABE) fermentáció fejlesztésére vonatkozó fejlesztések középpontjában a hyper-amylolitikus és hyper-cellulitikus klosztridium törzsek vizsgálata áll. Az ETBE készítésnél az abszolút alkohol használata. Az olaj-vállalatok és autóipari cégek érdeklõdése azonban ennek ellenére is megmaradt az ETBE iránt. Ø etil-B-butil éterré (ETBE) való átalakítás után. ha a hagyományostól eltérõ összetételû. Az Európai Unió Altener Programjának egyik célkitüzése az. sõt bizonyos tekintetben jobb tulajdonságokkal rendelkezik. maximális kihasználtságának biztosítása lesz. mivel bebizonyosodott. A másik ok. és a legismertebb éter üzemanyag. USA: 10% alkohol+ 90% benzin). A kinemesített törzsek 55-65%-kal több butanolt képeznek. hogy mit tartalmaz az üzemanyag abban az esetben. fahulladék és maradékanyag áll rendelkezésre. és csak nagyon alacsony szennyezettségi szint engedélyezett. A kutaknál elhelyezett vevõ-tájékoztatók nem hozták meg a várt hatást. az új termék iránt szinte alig volt érdeklõdés. ami azt jelentené. hogy ezeket az egyedi technológiákat nagyobb vagy kereskedelmi mennyiségben elõállítani képes üzemben gyûjtsük össze. Nagyon régóta használják már a világban. az olajnövényekbõl származó olaj pedig a nagyobbik részt az „bio-üzemanyag” palettán. Az elsõ esetben nincs szükség dehidratálásra. amely bio-etanol helyett metanolból készül. Azonban tény az is. Az ETBE egy olyan éter. mint az régen ismert „õsi” törzsek. mint az évek óta használt MTBE. Európában 1973ban került bevezetésre mint benzin adalék. A kísérleti eredmények megerõsítik a törzs. ETBE esetében pedig 15%-ig engedélyezi egy 1985-ös rendelkezés alapján. Nagyon hasonlít az MTBE-hez. A bio-etanol kiindulóvegyülete. A mezõgazdasági eredetû alapanyagok elõállításának célja végsõ soron az üzemek ellátásának komplexé tétele. hogy a keverékek árusításánál minden esetben tájékoztatni kell a vásárlót arról. hogy ez tenné ki a kisebbik. hogy jelentõs gazdasági elõny származhat felhasználásuk révén a bio-etanol készítésben. Az európai szabályozás a bio-etanol üzemanyagba való közvetlen keverését 5%-ig.vás ma az. mely az üzemanyag kezelésével kapcsolatban lép fel. A bioetanol üzemanyagként való felhasználásának különbözõ lehetõségei vannak: Ø közvetlenül. hogy 2005-ig az üzemanyagok piaci részesedésében.

Véleményem szerint ezekre az oxidált benzin adalékokra nagyon nagy igény lesz Európában és Amerikában is. hogy egyrészt megfelelnek az üzemanyagokkal szemben támasztott oktánszám követelményeknek. Olajok A növényi olajok és zsírok – ellentétben az egyszerû glükóz és fruktóz egységeket felépítõ CHO-kal – molekulaszerkezetüket tekintve számos változással jellemezhetõk. metil-észterezésel – akkor sokkal nagyobb teljesítményt. vagy fûtõértéket kapunk. hogy hogyan alakul a kettõs kötések száma. mivel csak csekély technológiai módosítás szükséges a váltáshoz. Ezen növények nemesítése és termesztése szempontjából az elsõdleges szempont mindig a hektáronkénti legmagasabb olajhozam elérése volt. másrészt benzinnel keverve számos elõnyt jelentenek a környezetkímélés szempontjából. illetve kisebb a Reid-féle gõznyomása is. hogy a különbözõ növényi olajok tüzeléstechnikai tulajdonságai nagyban eltérnek egymástól. aromás alapú (pl. vagyis a glicerinnek a különbözõ szénatomszámú zsírsavakkal alkotott vegyületeit is tartalmazza (2. csak a bio-alkohol nagymennyiségû mezõgazdasági elõállításával lenne leküzdhetõ. már beszélhetünk a növényi olajok minõségi különbözõségérõl. Ezekrõl az oxidált benzin adalék anyagokról (ETBE. A legtöbb MTBE-t is gyártó visszajelzése szerint. Az ETBE-vel kevert benzin üzemanyagok elõnyei a következõkben foglalhatók össze: Ø a magas oxigéntartalom csökkenti a CO emissziót. MTBE) még annyit kell tudni. akármikor megkezdõdhet kereskedelmi mennyiségben az ETBE gyártására. illetve az eladás és a fogyasztók tájékoztatásának megszervezése. és az el nem égett szénhidrogének mennyiségét. ez történik az égetés folyamatában is. vagy a zsírsavak lánchosszúságát vesszük figyelembe. Nagyon fontos a tulajdonságok szempontjából. Ø az alacsony gõznyomás csökkenti a szennyezõ ózon keletkezését. Az akadály tehát az elegendõ alapanyag (bioalkohol) hiánya. Nagymértékben csökkentik a CO emissziót. ha meg akarjuk valósítani a levegõ tisztán tartására vonatkozó elképzeléseinket 2. a kevés kettõs kötés jó éghetõséget jelent. benzolok). hogy az ELF még ebben az évben megkezdte az ETBE ipari méretû elõállítását. azaz a glicerinnek a zsírsavakkal képzett észterei. rákkeltõ oktánszám növelõk használatának szükségességét. A hosszú telített láncú zsírsavak a legjobbak. a francia „ELF” és az „ACRO” végzett 1995-ben. táblázat).3. háttérbe helyezve a minõségi szempontokat.2. Az alapanyaghiány. az olajainkat felépítõ zsírsavakban.) A növényi olajok a gliceridek közé tartoznak. Komolyabb kísérleteket két olajipari vállalat. Abban az esetben.Az ETBE-nek magasabb az oktánszáma. csökkenti a más. ha a telitett vagy telítetlen zsírok arányát. amelyek révén energetikai szempontból is értékesebbnek nevezhetõk. A kutatások olyan biztatóak voltak. Egy-egy növényi olaj többféle gliceridet. illetve megoldotta az MTBE maximális helyettesíthetõségét. pl. Krakolással a hosszú telített láncok alakíthatók át jól oktánná (amely az üzem25 . Ø oktánszám emelése révén. ha már égetés elõtt sikerült ezeket a kötéseket megszüntetnünk – pl. alacsonyabb az oxigéntartalma. (Megjegyzendõ. amely lehetetlenné teszi a gyártást. A különbözõ kémiai folyamatokban rendszerint ez a gliceridek és a zsírsavak közötti észterkötés felszakad.

hogy nem volt szerencsés a nemesítés. mert növekedésgátló és szívizomkárosító hatása van. Rudolph Diesel egyik motorjának hajtásához már az 1900-as Párizsi Világkiállításon mogyoró olajat alkalmazott. Német szakemberek véleménye szerint a német dízelolaj-felhasználás maximum 5%-át lehet biodízellel fedezni. Viszont az ilyen repceolaj étkezésre nem használható. gyümölcsükben. A dízel motor feltalálója. három pfenningel olcsóbb. Az oldószeres extrakció az olajkinyerés leghatékonyabb és legköltségesebb módja. Az olaj a magvakból sajtolással. hogy a növényi olajok megfeleljenek a dízelmotorok elvárásainak. táblázatban látható. nem pedig fordítva. mellyel számtalan kutatás és kísérlet foglalkozott az elmúlt években. egy 1912-ben megjelent könyvében így írt: „A növényi olajok motor hajtóanyagként való alkalmazása jelentéktelennek tûnhet ma. A legszélesebb körben elterjedt nézet. Így keletkezett pl. amelyek több-kevesebb olajtartalommal rendelkeznek magjaikban. melegítés nélkül lényegesen kisebb mennyisége (60-70%) nyerhetõ csak ki. A mai gyakorlat számára az észterifikálás technológiája a legelérhetõbb. mekkora arányban van jelen a növényi eredetû üzemanyagokban a C18:1). A növényi olajok üzemanyagként való felhasználása nem új keletû dolog. Ebbõl a szempontból a legkedvezõbb tulajdonságokkal az erukasav rendelkezik: C22H42O2. A C22:1 és a C18:1 tüzeléstechnikai vagy motortechnikai szempontból való összehasonlítása után egyértelmûen kijelenthetõ. már 900 üzemanyagtöltõ állomáson lehetett biodízelolajat (repce-metilésztert) tankolni. Erre a mezõgazdaság feltehetõleg nem lesz hajlandó. Világszerte több. már õsidõk óta használják tüzelésre és világításra. Huszonkettõ szénatomot és mindössze egyetlen kettõs kötést tartalmaz. Elõmelegítéses préseléssel az olaj 95%-a. és leginkább kidolgozott. hogy a bio-üzemanyagot kell a mai dízelmotorokhoz igazítani.anyag felhasználás szempontjából a legoptimálisabb vegyület). mert megújuló energiaforrásként nem terheli adóteher. gumójukban vagy gyökerükben. Annak érdekében. hogy Németországban 1998 végére.) Az észterifikáció – a növényi olajok üzemanyaggá alakításának legismertebb módszere – folyamán tehát. mint a petróleum. az „õsi repce” olaja 10-30%-kal jobb tulajdonságokkal rendelkezik mint utódja. és ami a legfontosabb. (2. A magvakból az olajtartalom közel 99%-a nyerhetõ így ki. vagy nincs erukasav tartalma. A folyamat lényege. Ennek eredménye. a metil-észterek (RME – repce-metil-észter. mint a hagyományos üzemanyag. hogy a nö26 . a CANOLA is. A dízelmotorokban való felhasználás esetén szükség van a nyers növényi olajok finomítására. (Ez az üzemanyag már nem károsítja a motorokat. valamilyen szintû módosításra van szükség. vagy egyéb széntermékek jelenleg”. mechanikus préseléssel. Az egy kettõs kötést tartalmazó sav aránya a repceolajban az 50%-ot is elérheti. mint 280 olyan növényfajt ismerünk. talajba kerülve három hét alatt biológiailag lebomlik. Rudolph Diesel. amelyeknek kicsi. de idõvel az ilyen olajok olyan fontosak lehetnek. elõmelegítéssel vagy anélkül vonható ki. SME – napraforgómetil-észter) és glicerin jelenik meg a folyamat végén. és ugyanúgy egyetlen kettõs kötést. mivel a mennyiség további növeléséhez hatalmas területeket kellene repcével bevetni. Ez azért lehetséges. amely C22 helyett C18 -as. vagyis csak 18 szénatomot tartalmaz. Ezért a nemesítõink már evtizedek óta csak olyan fajtákat nemesítenek ki.

36 7.3 – – – – – – RME (Gyõr) % – – 3..07 RME (osztrák) % 0.5 Az olajban levõ triglicerid molekula másik.4 – – – 60. dízelolaj.vényi olajokat alkohollal (metanol) és katalizátorokkal (vizes NaOH vagy KOH) észterré alakítjuk. propán.12 0.04 5.83 9. Ezután a keveréket hidro27 .12 13.59 1.79 0. Az ásványi olaj különbözõ. A krakkolás hatására keletkezõ termékek sajnos nagyon egyenetlenek és inkább a benzin helyettesítésére szolgálnak.09 21. ezért a költségek számottevõek.63 60.52 0.5 19.07 1.75 8. Repcetermékek finom molekulaszerkezetei zsírsavak szerint (Forrás: Farkas F. A növényi molekulák ekkor elszakadnak egymástól. 1993.29 8. Az eljárást széles hõmérsékleti tartományban kell végezni. kevésbé közismert lehetõsége a „krakkolásos eljárás”.2 9. bután) való finomítása során max.88 0.31 0.68 7. Egy harmadik.76 55. illetve az átalakítási veszteség is jelentõs.) Szénszám – telítetlen kötések száma C 14:0 C 15:0 C 16:0 C 16:1 C 17:0 C 18:0 C 18:1 C 18:2 C 18:3 C 20:0 C 20:1 C 22:0 C 22:1 Telített molekulák Egy kettõs kötésû molekula Két kettõs kötésû molekula Három kettõs kötésû molekula Összes telítetlen molekula Telítetlen/Telített arány Repceolaj natúr% – – 4.36 7. a VEBAeljárás.33 0.06 1. kevésbé ismert módszer a triglicerid molekula átalakítására.36 0. 20% repcemag olajat adnak a vákuum párlatához.8 10. 2. táblázat.22 0. hagyományos üzemanyaggá (benzin. Ezek a negatív tényezõk az alacsony hatékonysággal párosulva csökkentették a „krakkolásos eljárás” iránti érdeklõdést.98 0.88 19.05 64.88 92.4 – 2.83 9.22 21.03 91.46 0.76 58.04 0.63 19.0 – 3.

A növényi olajok észterifikációja tehát lehetõvé teszi a növényi olajok felhasználását a használatban lévõ dízelmotorokban. Egy másik motor (Deutz-fejlesztés) szintén a turbulencia elvén mûködik. örvénylõ-kamrás (ELSBETT-motor) dízel motorokban. amelyeket szabványos traktorokban és autókban alkalmaznak. víz és a szürke üledék. hogy ez a nagymolekulájú zsírsavakból álló vegyület felelõs elsõdlegesen a motor és az égõfejek károsításáért. A nyers növényi olajok. Továbbá kiegészítésként néhány magyar vonatkozású kutatási eredmény. A létrehozott molekulák nem különböznek a hagyományos üzemanyag molekuláitól. de hosszútávon így is növekvõ berakódást okoz a hengerben. Jelentõs költségnövelõ tényezõ a folyamatban a magas H2 fogyasztás is. Ennek fogyasztása 6%-kal nagyobb ugyan. Feltételezik. Egy új fejlesztésû John Deer „Wankelmotor” viszont már univerzális tervezésû. Véleményem szerint az eljárás nagyon figyelemre méltó. de bizonyítottan erõs és megbízható. viaszszerû volt. Bár a növényi olajok észtreinek alkalmazásánál még adódnak problémák. Ugyanez hátrányként is megemlíthetõ. A biodízel elvileg közvetlenül felhasználható. turbulenciásan nyers növényi olajat éget el. Dr. Kis mennyiségû növényi olaj hozzáadása lehetséges az üzemanyaghoz minden dízelmotor esetében. Az ülepítés során. Más források szerint az örvénylõ-kamrás indirekt befecskendezéses dízelmotorok fogyasztása 10-20%-kal nagyobb. Ez a csapadék nem oldódott. amelyek szintén a témához tartoznak. A kezelés után nyert szuszpenziót ülepítették. de az indirekt befecskendezéses motorok ma már szinte mindegyike azonnal alkalmas elégetésükre. hogy nem képzõdik glicerin melléktermék. és többek között növényi olajjal is kifogástalanul mûködik. glicerin. hogy házilag. A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán. a dízelmotor üzemeltetésére alkalmas üzemanyagot. drága észterifikáló berendezések nélkül állítsanak elõ. Az eljárás lényege röviden a következõ. A VEBA-eljárás elõnye. Az eljárás során négy frakciót nyerünk. mint más dízelmotoroké. mert néhány órás mûködés után kokszosodás lép fel. Farkas (1993) MTZ-80 -as traktormotor üzemeltetésén keresztül vizsgálta az üzemanyag és a motor paramé28 . Hidegen sajtolt repceolajat 24 órán keresztül vizes-levegõs kezelésnek vetettek alá. és a keletkezett üzemanyag nem különbözik a standardizálttól. egy-egyszerûbb eljárás kifejlesztésén is dolgoztak az elmúlt években. Vas Attila professzor vezetésével folytak kutatások. Egy speciális kamrában. mint az összehasonlításként használt hagyományos szabvány dízelmotoroké. különösen finomítás után használhatók elõ-kamrás (indirektbefecskendezéses DEUTZ-motor). Az olajat és az üledéket centrifugálással lehet elválasztani egymástól. akár önmagukban vagy ásványi olajjal való keverés útján. Hazánkban az észterifikálás mellett. és melegítés hatására megkeményedett. A kísérletek célja az volt. olaj. a kutatások folytatása jelentõs eredményekhez vezetne. az alsó vizes fázisban piszkos szürke színû csapadék vált ki. mindössze a nagy sûrûség miatt 10-15% petróleumot ajánlott hozzá keverni. különösebb veszteségek nélkül. vagy egyszerûen csak dízel üzemanyaggal keverve. A legújabban kifejlesztett dízelmotor – az Elsbett-motor – a duotermikus égési rendszer elvén mûködik.génnel kezelik. indirekt befecskendezéssel és tisztított (észterezett) növényi olajat felhasználva. A GATE Mezõtúri Fõiskolai Karán. Nyers növényi olaj nem használható befecskendezéses dízel motoroknál. mivel ezáltal megszûnik biológiai lebonthatósága.

a gabonafélék. álgabonák. Szén-monoxidból és káros szénhidrogénbõl is 40-60%-kal kevesebb kerül a levegõbe bio-üzemanyagot használva. Szilárd bio-tüzelõanyagok Négy alapvetõ növénycsoportot ismerünk. 3. A gyorsan növõ nyár és fûzesek ugyan a mezõ. kaszálógépeknél és hóekéknél. az erdészek tekintik e területet az alternatív erdõgazdálkodás egyik járható útjának.) alakításra: 1. Véleményem szerint az energetikai növénytermesztés szempontjából az elsõ két növénycsoport jelenthet perspektívát. akác. a Miscanthus és egyéb nádfajok. Évente aratott évelõ fajok. mint 8000 MW. a nyár. A natúr növényi olajok égéstérbe porlasztása szintén nem járható út. mint pl. jelenleg elektromos áram fejlesztésére használják hagyományos gõzturbinákban.és erdõgazdálkodás határán mozognak. hogy repce-üzemanyagos motor feleannyi kormot. Gyorsan növõ fafajták. valamint szilárd kommunális hulladékot jelent. A lobbanásponton kívül. mivel a porlasztócsúcsokat hamar eltömítik a különbözõ kiválások.4. kukorica.és cellulóztartalmuknál fogva alkalmasak szilárd bio-tüzelõanyaggá (bála. illetve egyéb átalakítás után közvetlenül felhasználhatók. repce. A növényi olajokat nemcsak üzemanyagként. kender. forgács. mint pl. (egész növényként). vagy natúr tüzelõanyagként is számításba vehetjük. amelyek magas lignin. Bár ezek az erõmûvek általában kicsik (többnyire 29 . a lignocellulózt tartalmú fajokban rejlik a legnagyobb lehetõség. rezgõ nyár. A világ minden táján megtalálható biomassza nyersanyagok közül. még a nyersolaj nagy viszkozitása is problémát okoz. A biomasszát. fûz stb. amely ma elsõsorban ipari és mezõgazdasági mellékterméket. Ezt árasztásos rendszerû olajkályhákban végzett vizsgálatok igazolták. hidraulikus olajként. emelõ berendezéseknél. mint a gázolajjal hajtott motor. Az égés során a folyadék felszíne nem párolog – az égést nem táplálja – ezért még az ásványi olajjal való keverésnek is szûk határai vannak. viszont 10-12%-kal több nitrogén-oxidot bocsát ki. 2. hanem pl.tereinek változását. 4. mustár. állandó aratási ritmussal (short rotation or cutting cycle – SRC). por stb. Néhány adat eredményei közül: a kipufogógáz elemzése során kimutatta. napraforgó. pellet.2. kenõanyag. Tüzelõanyagként a nyers repce vagy napraforgóolaj sajnos közvetlenül nem alkalmazható. A „bioelektromos energia” elõállítás fõ trendjei jelenleg a kombinált energia (hõ és villamos) szolgáltatás felé tolódnak el. Egyéves növényfajok. több mint 1000 MW „bioelektromos energiát” termelnek évente az európai üzemekben hagyományos vagy modern biomassza elégetése révén. brikett. Ezen növényekbõl származó nyersanyagok mechanikai kezelés vagy tömörítés. Hosszú rotációs ciklusú fafajok. csak ásványi olajjal keverve égethetõ el. de fõleg hazánkban. 2. Kenõanyagként jól bevált az eddigi szokványos ásványolaj helyett motorfûrészeknél. mint pl. A kisebb fûtési rendszereket leszámítva. Magas lobo banáspontja (180-210 C) miatt. Az Egyesült Államok biomassza felhasználás kapacitása elektromos áram elõállítására több. kanári köles stb.

mégis versenyképesek lehetnek ott. ábra)). ha az olaj ára a jövõben ezen árszint fölé emelkedik. A termokémiai gázképzõdéssel járó folyamatokban. jobb minõségû alapanyagok elõállítására kerül sor a jövõben. amelyeken intenzív biomassza termelés folyik kizárólag energetikai felhasználás céljából. tárolható (míg más bio-olajok csak alig) és sok olyan esetben felhasználható. Létjogosultsága akkor lesz. Ennek ellenére.20 MW alatt) és relatíve költségesek. A lignocellulóz tartalmú nyersanyagok átalakításának legígéretesebb termokémiai technológiája a pirolízisolaj (pyrolytic oil) vagy bio-olaj elõállítás (bio-nyersolajnak is nevezik (2. 2. mivel az olcsó biomassza nem lesz könnyen elérhetõ egy ideig. A miscanthus biomassza konverziójának mennyiségi egyensúlya Forrás: saját kutatás 30 . szárító kemencékben és esetlegesen turbinákban. de drágább mezõgazdasági biomassza források használhatóságának megteremtéséhez. ezen okból kifolyólag számtalan laborban és vállalatnál folynak erre vonatkozó kutatások. termokémiai eljárással történõ metanol és hidrogén elõállítás nagyságrendekkel drágább. szilárd biomassza nyersanyagokból. és további finomítással dízel és benzin üzemanyagok adalékaként használható fel. mint a hagyományos üzemanyagoké. melyek különbözõ kémiai eljárásokkal valósíthatók meg. Számtalan kiaknázatlan lehetõség kínálkozik ezeken kívül is. de szállítható. A problémát csak az okozza. ábra. A pirolízisolaj (bio-nyersolaj) felhasználás technológiái gyorsan fejlõdnek majd. és a kombinált energiaszolgáltatás (hõ és villamos) megoldható. Ez az energiahordozó villám. mely révén igényesebb égetõkben (gázturbinákban). ahol az olcsó biomassza források könnyen elérhetõk. A katalitikus oxidáció és az extrakció ígéretes lehet a bio-üzemanyagok vagy más kemikáliák elõállítására szilárd biomasszából. cukorból elõállított etanol vagy növényi olajok esetében. Az alkalmazás ökonómiai járhatósága középszinten már zökkenõmentes. Ezalatt olyan ültetvények létrehozását kell érteni. mint keményítõbõl. Kevésbé tõkeigényes és nagyobb hatékonyságú technológiák szükségesek a bõségesebb. Az energiaforrás ipari felhasználása a legnagyobb horderejû terület. ahol a hagyományos üzemanyagok csak körülményesen. Például olaj kazánokban. metanol és hidrogén elõállítása esetén figyelemre méltóan több energiát kapunk hektáronként. ha magasabb hozamok. hogy szilárd biomasszából. Fûtõértéke mindössze fele a hagyományos fosszilis üzemanyagoknak. Nagyobb hatékonyság és alacsonyabb tõkeigény a gázturbinák ciklusonkénti bevonásával lenne elérhetõ. a massza tömegének maximum 80 súly%-ra vonatkoztatva.vagy gyors pirolízis utján állítható elõ. valószínû hogy nem fognak elterjedni a közel jövõben. A jelenlegi fejlesztések a felhasználás és elõállítás optimalizálására koncentrálnak. Minõsége feljavítható hidrogénes kezeléssel vagy más módszerekkel is. A gazdálkodás és az energia elõállítás csak ebben az esetben lehet versenyképes.

Erõsebben tömörített anyag esetén ez a reakcióképes felület kisebb. A hulladék nagyon olcsó nyersanyag. pellet. és jelenleg a világ minden részén létezõ technológia. Még vannak ugyan problémák felhasználás és a megfelelõ minõség biztosítása terén. viszont maga az égés tökéletesebb lesz. és 30-40%-ban CO2-t tartalmaz. Mind az atmoszferikus. A termokémiai átalakítás technológiái alkalmasak a városi hulladék kezelésére is. forgács. A szilárd biomassza tüzelõanyagok felhasználásának legegyszerûbb formája Nyugat-Európában – fõleg Németországban és Ausztriában – a biomassza eltüzelése kisteljesítményû kazánokban. Ezen energiahordozók legnagyobb problémája. az égés elsõ fázisában a viszonylag kisméretû tömörség következtében rendelkezésre álló nagy fajlagos felület hatására az illógázok könnyen felszabadulnak. A biológiai metánképzés segítségével szinte minden növény fel31 .A faszenet hagyományos lassú pirolízissel állítják elõ. feldolgozásában játszik fontos szerepet. Nagybálák esetében. vagy kisebb energiaszolgáltató központokban. A szilárd biomassza formák (brikett. bála vagy por alakra „tömörített energiaforrások” felhasználása folyik. nagy térfogat). ennek következtében az anyag meggyulladása lassabb és nehezebben megy végbe. de ezek hamarosan megoldódnak. mint a szenek égetésénél. A kifejezetten biogáz termelésre termesztett növények nagyon ritkák. A magasabb nedvességtartalom viszont fûtõérték csökkentõ. amely esetenként a villámpirolízis melléktermékeként is keletkezik. Szerves anyagok nedves közegben végbemenõ anaerob fermentációjával keletkezik.5. melynek felhasználása egyben környezeti tehermentesítést is jelent. illetve az üzemanyagok pirolitikus oxidációval való elõállítása a hosszabb távú célok között szerepelnek és a legnagyobb kapacitású üzemekre épülnek. ammónia. pellet) energiatartalma hozzávetõleg a barnaszén energiatartalmával egyezik meg. mind a nyomás alatti gázosítási technológiák szorosan kapcsolódnak a gázturbinák alkalmazásához. és alacsonyabb széntartalma azt jelenti. 2. Így élvezhetnek talán a legnagyobb ökonómiai elõnyöket a jövõben is. folyékony tüzelõként vagy aktív szén készítésére használható. A „termikus gázképzés” felhasználása elektromos áram termelésére inkább a rövid távú potenciál kihasználására alkalmas. így a tárolás és az adagolás meglehetõsen körülményes. hogy az égetés során az égési levegõigény és a keletkezõ füstgáz mennyisége csekélyebb. 15-20 MJ/kg. Tüzeléstechnikai szempontból ezen anyagok nagy oxigén. analóg technológiákat és kisebb változtatásokat alkalmazva nagyon hasonló végtermékeket kapunk. Ipari méretekben speciális szilárd tüzelõanyagként. Biogáz A biogáz összetételét nézve 60-70%-ban metánt (CH4). Ez az eljárás fõleg a mezõgazdasági termékek elõállítása és az állattartás során keletkezõ szerves melléktermékek eltüntetésében. Az égési folyamat másik fontos meghatározó tényezõje a tûztérbe adagolt anyag formája. de azért némelyikük csak metánként hasznosítva is gazdaságosan termeszthetõ. A H2. amely kb.2. A speciális kazánokban brikett. és a füstgázok elvezetésénél problémát okoz a kondenzációs jelenség miatt is. amelyet bio-metán fejlesztésnek hívnak. hogy nem eléggé koncentrált formák (kis energiasûrûség. metanol.

Az így nyert. Ezeket tehát biogáz energianövényeknek nevezhetjük. így a CO2 karbonátot alkotva visszamarad a vizes közegben. tejhûtés. a többi elem visszamarad a szilárd vagy híg komposztban. Az eljárás azonban nagyobb mennyiségû szervesanyagot. nevezetesen az. melegvízellátás. hogy a biogáz cseppfolyósításának költsége. Így a hígtrágya elhelyezésének. szinte földgáz minõségû biogáz már robbanómotorok hajtására (benzin-dízel) is alkalmas. a stabil géppark ellátása vagy akár személygépkocsik mûködtetésére is lehetséges. szudánifû. terményszárítás. mint pl. Ezáltal csökkenthetõ a telepek külsõ energiafogyasztása. A biogázt zárt tartályban lévõ vizes közegen kell átbuborékoltatni. amelyet lényegében a (CO2) tesz ki. Különbözõ helyiségek (fejõház. Így a biogázfejlesztés tulajdonképpen a hulladékhasznosítás részének tekinthetõ. Így mezõgazdasági gépek. keltetõ) fûtése. A vizet célszerû nátrium. A szükséges szervesanyagot az állattartók alacsony költséggel termeszthetõ. 1997). hogy nem rendelkeznek nagyobb mezõgazdasági földterülettel a telepek környékén. A biogáz termelésre leginkább alkalmasak a könnyen bontható. (leginkább sertéstelepek). A biogáz telepek számának szaporodása fõként azzal indokolható. hogy nagyon sok állattartó telep kiegészítõ egységként. fóliasátrak fûtése stb. melyek közül a nádképû csenkesz. illetve egyúttal megoldható a tenyésztés melléktermékeinek megsemmisítése is. ami fõleg hõ. annak további 50-60%-a. Termesztésüknél a legfontosabb szempont. a nyersanyagok égetése nagyon alacsony nedvességtartalomhoz kötött. az egész éven át folyamatos nyersanyagellátás a mezõgazdasági növénytermelés oldaláról. a pántlikafû hozamának biogáz termelésre való felhasználása szintén komplikált és költséges. A zöld növények. A minõség javításában a metánon kívüli gázok eltávolítását kell megoldani. istálló. A lignocellulóz tartalmú növények kevéssé alkalmasak biogáz fejlesztésére. 32 . anaerob biogáztermelõ berendezéseket mûködtet. nagy hozamú növények termesztése révén szeretnék biztosítani. szivattyúk. Az elfogadható mennyiségû. ártalmatlanításának a biogáz termelésben való felhasználás a legegyszerûbb módja. A biogáz lehetõségeit nagyban javítja. olasznád a legjelentõsebb. amely nehézkesen valósítható meg. hogy minél nagyobb cellulózhozammal rendelkezzenek hektáronként. Ezekre. A biogáz fejlesztés technológiája ma nagyrészt azért épül a hulladékokra. míg pl. a kanári köles és a különbözõ évelõ fûfajok silózás és fermentáció utáni metán-hozamai azonosak voltak. mert a gyakorlatban a kiindulási szervesanyag mindössze 50-60%-ban bontható le. A megtermelt biogázt a mezõgazdaság számtalan területén lehet hasznosítani. Zauner és Kützel (1986) vizsgálatai szerint a kukorica.dolgozható. addig a biogáz termelés természetes nedvességtartalom mellett történik (Vas. Egyetlen tényezõ gátolja csak az ilyen jellegû felhasználást. gazdaságos biogáz termelés legfontosabb feltétele. óriás keserûfû. Európa biogáz termelését az elmúlt évek során bekövetkezett nagyobb arányú növekedéssel jellemezhetjük. cellulózt is igényel a megfelelõ C:N arány beállításához. magas szénhidráttartalmú növények. ha fûtõértékét növelik.vagy villamosenergia elõállításán keresztül valósul meg. lehetnek a felhasználás területei. üvegházak.vagy kálium-hidroxiddal lúgosítani. a biogáz fajlagos üzemköltségéhez viszonyítva. az jellemzõ.

Az energetikai termék árának végsõ költségnövelõ faktora az a konverziós költség. Biewinga és van der Bijl (1996) úgy gondolja. gyomirtás. Ø A CO2 emisszió csökkentésének költségtényezõje.3. hatásai. hogy az energetikai célú növénytermesztés megítélése nem történhet kizárólag közgazdasági alapon. hanem az. Az energia növények termelési költségei. Ø gyomirtás. és a termõfölddel. Az a nettó árrés. Én viszont a kritériumrendszert kiegészíteném egy. Ø éves menedzsment költségek (bemeneti változó költségek: trágyázás. Ezen alapelvbõl kiindulva a Holland szakemberek három kritérium alapján értékelték – szocio-ökonómiailag – az energetikai növénytermesztést: Ø Az energia elõállítás költségei. Az elõbbi költségkategóriák adódnak össze a termelési költségek számítása során. gyomlálás költségei: évelõ növények gyökérrendszerének kezelése. A jövedelmezõség mérlegelésénél ugyanolyan súllyal szerepelnek a tevékenység környezeti és társadalmi vonatkozásai. hogy gazdaságos-e az energianövények termesztése. tehát nem az a kérdés. 33 . munkaerõ és gépköltségek: trágyázás. 2. A termelési költségeket négy kategóriába sorolták. amely tulajdonképpen az energiahordozó koncenrálását. Társadalmi hasznosságát figyelembe véve. Egyéves növények termesztési költsége értelemszerûen egy évre vonatkoztatható (ECU/ha/év). A szállítási és szárítási költségek azok amelyek a következõ szinten növelik az energianövények árát a termelési költségeken felül. amelyet a farmereknek szükséges megkapniuk. tonna). felhasználható formába alakítását jelenti. majd egy évre kiszámolni az aktuális termelési költségeket. hogy milyen eszközökkel tehetõ gazdaságossá. hogy versenyezhessenek az élelmiszertermelésbõl származó bevételekkel. 2. A szállítás és szárítás költségei a termelõtõl (farmertól) a feldolgozó (konvertáló) egység kapujáig terhelik a terméket (ECU/ha v. hogy ezen három kritériumon keresztül lehet csak ésszerûen áttekinteni az energetikai növénytermesztés sokrétû gazdasági hatását. Az ár a következõ három elembõl tevõdik össze Lawson (1995) szerint: 1. amelyet a farmereknek szükséges realizálniuk az energia növények eladása révén. Ø Az egy hektárra jutó relatív munkahelyteremtés gazdasági értéke. a növények termeszthetõségére vonatkozó faktorral is.3. (Szocio-) ökonómiai vonatkozások Már a alfejezet címe is sejteti.2. Ø betakarítás költségei: betakarítás és tárolás.. épületekkel kapcsolatos fix költségek).1. növényvédõ szerek. mint az ökonómiai szempontok. tisztítás stb. Az energia-elõállítás termelési költségei Az energia növények ára az az ár. magágy elõkészítés és vetés). 3. melyek a következõ munkafolyamatokat foglalják magukba: Ø telepítés költségei (magvak és dugványok ára. permetezés. Területtámogatások. Évelõ növények esetében az egész termelési ciklust figyelembe kell venni. mûtrágyázás.

Ø szubvenció. 3. a CO2 emisszió csökkentés költségeinek hiányában kompenzálódik. az energia árának CO2 emisszióra vonatkozó költségeit a következõképpen számíthatjuk ki: 1. esetleg negatív. egy hektárra vetítve. 1995): 1. A CO2 emisszió csökkentésének magas költsége az a tényezõ.combined heat and power generation) 5MW teljesítményû berendezésekben brikett vagy pellett formájában. 2. Energianövény ára: Ø termelési költségek. hogy az energianövényekbõl elõállítható bio-energiahordozók magasabb ára. mégpedig úgy. édes cirokból stb. 1995): 1. Második lépésként kiszámítjuk az egy hektárra jutó CO2 emisszió elkerülés értékét: a biomasszából származó energia termelési költsége. Ez tulajdonképpen azt jelenti. mínusz az energiatermelés pénzbeli értéke a fosszilis energiahordozók energiaértékében kifejezve. Szállítási és Szárítási költségek 3. 10%-os arányban (co-fireing coal). búzából. A energianövényekbõl származó energia felhasználása révén a környezetbe jutó CO2 mennyiség a növények megújulásával a légkörbõl ki is vonódik.. Olaj extrakciója magvakból. amely a fosszilis energiahordozókból származó energiával szemben gazdaságossá teheti a bio-energiahordozók fokozottabb alkalmazását. A CO2 emisszió csökkentésének költségtényezõje A biomassza/energia konverzió egyik legfontosabb célja. 3. a „növényi eredetû energia” elõállítása a következõ költség tényezõkbõl tevõdik össze (Biewinga. A Feldolgozás. Kiszámítjuk a CO2 emisszió elkerülés mértékét tonnában. Ø a farmerek nettó árrése. az üvegházgázok emissziójának csökkentése. Konverzió költségei 2.2. Ez azt jelenti. a növényolaj metil észterezése. kombináltan hõ és elektromos energia termelése céljából (CHP. 34 . Ø elgázosítás és égetés gõzfejlesztésre és gázturbinák hajtására 50 MW teljesítményû berendezésekben. dízel motor üzemanyaggá alakítása. Ø 500 MW feletti hagyományos erõmûvekben való elégetés szénhez keverve kb. hogy a második lépés eredményét elosztjuk az elsõvel.A konverzióra vonatkozó eljárások a következõk lehetnek (Lawson. az etanol desztillációja és benzin motorokhoz való üzemanyaggá alakítása. Alkoholos fermentáció. 2. hogy biomassza energiaforrások esetében a CO2 mérleg egyensúlyban van. éves viszonylatban.3. Végül kiszámítjuk a CO2 emisszió elkerülés nettó költségét tonnára vetítve. területi támogatás. 2. Röviden. Összegezve tehát. A CO2 emisszió csökkentésének költségtényezõje mutathatja meg az energianövények termesztésének igazi hatékonyságát. cukorrépából. Rostnövények elégetése energiatermelés céljából: Ø elgázosítás (pirolízis).

növelve a mezõgazdaság aktivitását és a klasszikus foglalkoztatást. A Holland szakemberek által számított. 50 ezer tonna RME üzemanyag felhasználása révén 681 munkahely teremtõdik a farmokon közvetlenül. ha a bio-üzemanyagok elõállítása a háztartásokban. 3. A munkahely teremtés gazdasági értéke Kormányzati vélemények és egyéb szakmai csoportok egyaránt megemlítik a biomassza energetikai felhasználásának a foglalkoztatásra vonatkoztatható pozitív hatását. Egy hektárra jutó munkaerõ igények energianövények esetében Forrás: Biewinga és van der Bijl. Majd az egy hektárra kiszámított teljes munkaerõ igényt osztjuk a referencia rendszer munkaerõ igényével.és középméretû vállalkozásoknak nagyon fontos szerepe lehetne vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelésében. szántóföldi energianövények esetében. családi kisvállalkozások révén valósulna meg. 1996 Növény Repce Cukorrépa Õszi búza Cukorcirok Kukorica Kender Kínai nád Fûz és Nyár Munkaerõ igény óra/ha/hónap 17 36 17 17 10 17 9 6 35 . a vidéki munkanélküli réteg helybentartása és bevonása a munkaerõpiacra. Ezeknek a kis. A „British Association for Bio Fuels” szerint. 2. ha magas költséggel állítjuk elõ a bio-energiahordozókat. Ebben az esetben azonban a legfontosabb szempont. és 381 pedig a farmokon kívül. mint a piaci terméket elõ nem állító munkanélküli segély költségtényezõje.3. egy hektárra jutó munkaerõ igényeket látjuk a 3. A másik igen fontos szempont.3. Oegema és Posma (1994) szerint. táblázatban. Ezen kívül munkahelyek teremtõdnek a szállítás és a biomassza közvetlen feldolgozása révén is. A foglalkoztatás növekedése a vélemények szerint akkor valósulhatna meg optimálisan. közvetett módon. amelyek betartása szintén csökkenti a felhasznált munkaerõ mennyiségét. Ezeknél a munkahelyeknél az a legfontosabb. Elsõ lépésben kiszámítjuk az energianövények termesztésének munkaerõ igényét. A munkahelyeteremtés gazdasági értékének kiszámítási módszere a következõ: 1. a kötelezõen ugaroltatott területek mennyiségének növekedése.2. A magas munkaerõ igény természetesen nem szükségszerûen pozitív. a fosszilis üzemanyagok helyettesítése repcemetil-észterrel (RME) 30 ezer hektárra vetítve 190 újabb munkahelyet eredményezne. táblázat. Nyilvánvaló. Ezen feltételek mellett még egy bizonyos szinten dotált munkabér kifizetése is gazdaságosabb. hogy az elsõdleges szektorban keletkeznének. nem biztos hogy piacképessé tehetõ áruvá válnak. és e területek folyamatos fejlõdésének biztosításában.

A 4. 36 . a szárítási és átalakítási költséget határozzák meg. A cukorrépa-alkohol elõállítása. kukorica. betakarítás. hogy az említett költségtényezõk mellett. és a repce mutatói a legjobbak. Az elõkészítési költség pedig a szállítási és szárítási költségekbõl tevõdik össze. Folyékony üzemanygként történõ felhasználás esetén a cukorcirok. kívánt éves jövedelem. Ezek költségadatok nagymértékben meghatározzák a különbözõ energianövények perferancia sorrendjét is. melyeket hat fõ csoportra oszthatunk. gépszükséglet stb. táblázatból kiderül. Járulékos költségek között szerepel: a farmerek nettó árrése. a kender és kínai nád tüzelõanyagként törénõ felhasználása jellemezhetõ legalacsonyabb összköltséggel. rizóma kezelés. amelynek kialakítása az energetiakai termesztés egyik kezdõ lépésének tekintendõ. hogy a különbözõ növények esetében feltüntetett összköltségeket. területtámogatás. munkaerõ. a bioenergiahordozó keletkezésének teljes vonatkozásában feltárja azokat az ökonómiai tényezõket.). legnagyobb mértékben.A szakemberek által végzett vizsgálatok alapján készített összefoglaló táblázat. A termelési költségcsoportban szereplõ költségtényezõk: telepítési költség. Ezeken kívül a feldolgozás vagy kovenverzió. és a kukoricából származó biogáz elõállítás kiugróan magas költségszintje egyértelmüen a magas konverziós költségekkel magyarázhatók. a CO2 emisszió elkerülés és a munkahelyteremtés gazdasági mutatóit szükséges számításba vennünk. Általánosságban azonban kijelenthetõ. éves menedzsment költség (mûtrágyák.

Szállítási költség Szárítási. 1996 alapján). táblázat. égetés 337 gázos. égetés 482 gázos. ECU/ha/év. raktározási költség Teljes elõkészit. /CHP 337 Kender Gázosítás 337 köz. /CHP 482 Kukorica gázosítás 482 köz.desztil.4. Költség Betakarítási költség Rizóma ápolás költség Teljes termelési költség Farmerek nettó árrése Terület támogatás Kívánt éves jövedel. /CHP 387 Kínai nád Gázosítás 387 köz. költség Konverzió költség Teljes költség CO2 emisszióelkerülés költsége Munkaerõszükséglet óra/ha/év extr. CHP 343 Cukorrépa Búza Repce desztil. (Biewinga és van der Bijl. A néhány fontosabb szántóföldi energianövény termesztésének ökonómiai aspektusai. CHP 312 gázos.égetés 387 Desztillá. ció CHP 420 343 1187 1469 1187 965 977 977 977 807 807 807 816 816 816 429 616 429 449 511 439 439 507 435 435 411 338 338 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 31 31 31 1959 2505 1959 1726 1990 1898 1898 1651 1579 1579 1645 1572 1572 -529 500 930 143 -529 500 1476 432 -529 500 930 143 -529 500 697 49 -529 500 941 338 -529 500 868 434 -529 500 868 434 -529 500 622 115 -529 500 550 148 -529 500 550 148 -215 500 930 87 -215 500 857 112 -215 500 857 112 0 0 0 0 324 74 74 0 54 54 0 41 41 143 432 143 49 662 508 508 115 201 201 87 152 152 852 1925 995 2903 852 1925 722 1468 1467 3070 1276 2653 546 1923 1061 1799 923 1675 395 1147 802 1819 698 1708 299 1309 615 1735 615 672 1395 1051 363 587 516 18 903 832 455 17 36 17 17 10 10 10 17 17 17 9 9 9 37 . Cukorcirok Hasznosítási irány Telepítési költség Éves menedzs.

A növények ökológiai igényeit is figyelembe véve. A hazai és nemzetközi szakirodalmat figyelembe o o véve – a 40 -50 szélességi fokok között – 37 potenciálisan számításba vehetõ növényt találtam (5. amelyek európai termõhelyeken is megfelelõ hozamok mellett termeszthetõk. táblázat). Európai energianövényeink regionális eloszlása Forrás: saját kutatás A térképen jól látható. mely energianövények társíthatók (a hosszúsági fokokat csak tájékoztató jelleggel jelenítettem meg). ábra. A hazánkban hagyományosan termesztett növények energetikai szempontból való értékelését. Az elemzés során. amely áttekintõ képet ad az egyes növények termeszthetõségi határairól (3. a térkép kijelölése alapján kezdtem el. A térképi felsorolást egyfajta energetikai felhasználás szerinti csoportosításban végeztem el. táblázatban kiemelve).3.1. Területiség a növények termesztésében Energianövényként számításba vehetõ 73 mezõgazdasági növény közül El Bassam (1996) 41 növényt nevezett meg (5. mely szélességi övekhez. ábra). készítettem egy európai vonatkozású eloszlástérképet. a növény ökológiai adottságaink 38 . 3. Ez az általános termeszthetõségre vonatkozó térkép képezte munkám kiindulási pontját. Szántóföldi energianövények 3.

hogy a hagyományos termesztés feltételei közül.) kárdi (Cynara cardunculus) nád (Phragmites communis) mohafû (Spartina spp.) óriás keserûfû (Polygonum sachalinensis) olasznád (Arundo donax L.) cukornád (Saccaharum officinarium L.) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.) 39 .) köles (Panicum virgatum L. amelyeket nyolc kategóriában további teljes körû vizsgálatnak vetettem alá. Potenciális energianövények az európai régióban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Annual ryegrass Bamboo Black locust – Broom Cardoon Common reed Cordgrass Eucalyptus Giant knotweed Giant reed Groundnut Hemp Kenaf Lupines Meadow foxtail Miscantus Perennial ryegrass Rape Reed canarygrass Root chicory Rosin weed Safflower Salicornia Soybean Sugar cane Sudangrass – Sunflower Switchgrass – Tall fescue – Timothy Topinambur Willow and Poplar – egynyári olaszperje (Lolium multiforium Lam.) kínai nád (Mischantus spp.) komócsin (Phleum pratense L.közötti jó termeszthetõségét.) olajrepce (Brassica napus L. optimális hektáronkénti energetikai hozamokat vettem figyelembe. 5.) földimogyoró (Arachis hypogea) kender (Cannabis sativa L.) nádképû csenkesz (Festuca arundinacea L.) rostmályva (Hibiscus cannabinus L.) bambusz (Gramineae subf.) eukaliptusz (Eucalyptus spp.) pórsáfrány (Carthamus tinctorius) szalokornia (Salicornia bigelovii) szója (Glycine max L. hogy a kétféle hasznosítás között összefüggéseket keressek. táblázat.) akác (Robinia pseudoacacia L.) zöld pántlikafû (Phalaris arundinacea L.) rózsagyom (Silphium perfoliatum L. illetve a hasznosítási iránynak megfelelõ. az energia célú felhasználás vonatkozásában is leginkább figyelembe vehetõ jellemzõket emeljem ki úgy. sudanense) napraforgó (Helianthus annuus L.) csillagfürt (Lupines spp. Hazánk termesztési hagyományai alapján is elfogadható 22 olyan szántóföldi növényt találtam.) szudánifû (Sorghum vulgare p. Az elemzés során arra törekedtem.) és nyárfa (Populus ssp.) katángkóró (Cichorium intibus L.) csicsóka (Helianthus tuberosus L.) évelõ angolperje (Lolium perenne L.v.) seprõzanót (Spartium junceum L.) fûzfa (Salix spp.

Cukor.) zab (Avena sativa L.) Energianövényként csoportosított szántóföldi növényként azokat az évelõ és egyéves növényfajokat kategorizáltam. Az olyan növények.vagy tüzelõanyag céljára termesztett növény általános minõségi kritériumai a következõkben foglalhatók össze: Ø a napenergia hatékony átalakítása biomasszává. inulin és cukortartalmú növények termesztése etanol elõállítására. A energianövények segítségével megvalósuló alapanyag (biomassza) termelés a következõ fõ célokkal jellemezhetõ: Ø Keményítõ. hidrolízissel pedig etanol képzésre. Termikus vagy termokémiai folyamatokkal (direkt vagy indirekt elfolyósítás és gázosítás) a lignocellulózban gazdag nyersanyagok felhasználhatók metanol. Energetikai termesztés szempontjából a nagyobb energiasûrûségû. Cereals and Pseudocereals – Gabonafélék és Álgabonák 33 34 35 36 37 38 39 40 41 Barley Maize Oats Rye Triticale Wheat Amaranth Buckwheat Quinoa árpa (Hordeum vulgare L. magvak vagy akár az egész növény. gyümölcsök. direkt vagy indirekt módon alkalmasak szilárd tüzelõként energiaszolgáltatásra. A növényi olajokat magas olajtartalmú növényekbõl.) tritkálé (Triticosecale) búza (Triticum aestivum L. keményítõ. táblázat. szalma. illetve a magas energia hozamú növények azonosítására. Az általam ideálisnak tartott energia.6. Ezt követõen tüzelõ vagy üzemanyagként használhatjuk fel. folyékony és gáznemû energiahordozó vagy alapanyag állítható elõ. a felhasználástól függõen az energetikai produkció (fõtermék) lehet gyökér. a gazdaságosságtól. a fenntartható és környezetileg elfogadható termelési rendszerek. de fõleg a magas szénhidrát és olajtartalmú növények alkalmasak folyékony energiaformák elõállítására. közvetlenül vagy közvetett módon elégetett tüzelõanyagon keresztül. Ø Zöld biomassza alapanyag termelés biogáz elõállításra.) libatop (Chenopodium quinoa L.) rozs (Secale cereale L. A betakarítás módjától. gumó. cellulóz és inulin tartalom nyújt lehetõséget elsõsorban etanol nyerésére.) disznóparéj (Amaranthus spp. cellulóz. ágak. kiemelkedõen magas hozamú fajok termesztése igazán optimális. (Szervesanyag maradékok és mezõgazdasági melléktermékek széles skálája is alkalmas energia elõállításra.) kukorica (Zea mays L. szintetikus gáz és hidrogén. Ø Szilárd biomassza termelése hõ és elektromos energia elõállítására. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a jövõbeni kutatások.) pohánka (Fagopyrum esculentum L.) Minden növényfaj. az elméletihez közeli hozamok elérése. ezek hasznosítása lehetõség szerint összeköthetõ az energetikai növények feldolgozásával. levelek. bio-nyersolaj. amelyekbõl termesztés után szilárd. 40 . kémiai vagy fizikai eljárások útján nyerhetjük. Ø Olajtartalmú növények termesztése bio-dízel elõállítás céljából. melyek nagy mennyiségû lignocellulózt tartalmaznak. biodízel.

ugyanis a termesztésre alkalmas termõhelyek aránya mindössze százezres nagyságrendû. A szántóföldi energianövények kijelölése és csoportosítása. amelyek a domborzati vagy eróziós viszonyok miatt nem alkalmasak az adott növény termesztésére. de szükségtelen is volt. regionális eloszlást határoztam meg. Ø talajigény. A szakirodalom szerint. Az így elõállítható bio-dízel mennyisége viszont nem képez komoly mennyiséget a felhasználás szempontjából. Ø minél magasabb szárazanyag tartalom. de országos viszonylatban kalkulálhatunk területcsökkentõ hatásukkal. kiválasztott növényeink mely termõhelyeken termeszthetõk optimális hozamokkal. Az ökológiai szempontok szerint történõ értékelés kielégítõnek bizonyult a kiválasztás elvégzéséhez. Ø alacsony input. Ø csapadékigény. a domborzati viszonyok és a lejtõs területeken keletkezõ különbözõ színtû erodáltság fajlagos terméshozam csökkentõ hatása átlagosan 9. de mivel erre vonatkozó kalkulációkat az összterület.vagy takarmánynövényekkel szemben támasztott követelményekhez. Ezzel az eljárással ugyan nem jelölhetõk ki pontosan azok a területek. Az energianövényekkel szemben támasztott környezeti elvárások hasonlóak az élelmiszer. logisztikai kérdések még nem tisztázottak. Például arra. hogy az energianövényként favorizált olajrepce termesztésének határait hazánkban leginkább az ökológiai feltételek szabhatják meg. tápanyag és vízfelhasználás. A célom az volt.9053 domborzati tényezõvel” megszorozzuk. 41 . valamint a velük szemben támasztott elvárások maghatározása után legfontosabb feladatnak a termeszthetõségi jellemzõk felállítását tartottam.47%. Ø optimális pH tartomány. agroökológiai befolyásoló tényezõként szerepet játszanak a domborzati viszonyok is. A következõ öt legfontosabb ökológiai szempont szerint értékeltem kiválasztott növényeimet. Ø jó betegségek elleni rezisztencia.Ø hatékony ásványi anyag. A termõhelyek meghatározásánál. erodáltság és fajlagos terméshozam csökkenés vonatkozásában a szakirodalomban találtam (Thyll. hogy megtudjam.nak tekinthetõ. Mivel az energianövények tekintetében ökonómiai. Ø környezettel való összeférhetõség. mivel a környezettel való összeegyeztethetõséget ebben az esetben is biztosítani kell. A MapInfo programmal elvégzett terület-meghatározás igen meglepõ eredményekre derített fényt. Ø hõmérséklet igény. nem tartottam szükségesnek a domborzati térképek hibáiból származó pontatlanságokkal terhelni modellemet. ezen feltételek beépítését nem végeztem el modellembe. mert elsõsorban a potenciál nagyságrendi meghatározására törekedtem. A végleges területszámításnál – domborzati viszonyok területcsökkentõ hatását is figyelemben tartva – tehát úgy járhatunk el. Ø az energiafelhasználás megfelelõ egyensúlya. hogy az öt agroökológiai paraméter által kijelölt területet „0. 1996). mivel a célkitûzésemben megfogalmazottak szerint. Ø megfelelõ talajvízszint. a potenciális szántóföldi energianövényeink vonatkozásában.

Ø csillagfürt. szaporítás. A vizsgált szántóföldi növények: Ø napraforgó. mivel a növény sokkal érzékenyebbé vált ökológiai és növény-egészségügyi szempontból is. Több növény esetében a fogyaszthatóvá tétel. 3. Ø szója. illetve ezen jellemzõk alapján határoztam meg regionális eloszlásukat is. termesztésre alkalmas területek – amelyek alapján hazánkban termeszthetõ energianövényként kiválasztásra kerültek. Ø angol perje. ezek általános tulajdonságairól a segédanyagban találhatók meg azok a részletek – általános leírás. Nem cél például a gabona vagy takarmánynövények esetében a minél magasabb fehérje tartalom elérése (extra nitrogén bevitellel). hogy a növény csak ehetõ alkotóelemeket tartalmazzon. A potenciálisnak nevezhetõ mezõgazdasági növényeinkrõl (6. termesztés. 42 . a magasabb fehérjetartalom csak kedvezõtlen. az élelmiszer vagy takarmányként való hasznosíthatóság a nemesítések során csak igen jelentõs relatív terméscsökkenés árán valósulhatott meg.A szántóföldi növények energetikai termesztését. nem kell hogy megfeleljen például esztétikai. hogy a növény fejlõdése során nem az egészségkárosító erukasav. Szántóföldi növényeink „energetikai” értékelése A következõ fejezetben a hagyományos növénytermesztés szerinti csoportosítás alapján szeretném a Magyarországon termeszthetõ szántóföldi növényeket bemutatni. ökológiai igények. Az energianövények növényvédelmi szükséglete is kb. Ø olajrepce. feldolgozás és felhasználás. Energetikai felhasználás szempontjából azonban az erukasav jellemezhetõbb kedvezõbb tüzeléstechnikai paraméterekkel. változnak a növénnyel szemben támasztott követelmények is. táblázat). úgy hogy kiemeljem azokat a kedvezõ „növényi tulajdonságokat”. hanem olajsav keletkezik legnagyobb mennyiségben. mivel a végtermék jellegénél fogva. vagy a további feldolgozás minõségi követelményeinek. A repceolaj esetében például a magas erukasav tartalom volt az élelmiszeripai felhasználás legjelentõsebb akadálya. felhasználását érintõ sajátos tulajdonságok. 20-30%-kal alacsonyabb szinttel jellemezhetõ. Nem kell arra sem figyelni. Ø kínai nád. A növénycsoportok szerinti jellemzésben elõször a csoportra jellemzõ általános energia-termesztési kritériumokat foglaltam össze. A nemesítésekkel elérték. betakarítás. illetve a növénycsoportok speciális jellemzõire a következõ alfejezetekben találhatók további részletek. amelyek alapján egy-egy hagyományos növény energetikai felhasználás szempontjából is számításba vehetõ. Ennek ára is volt.2. Mivel az energetikai hasznosítás esetén nem a hagyományos értelemben vett termék – élelmiszer vagy takarmány – elõállítása a cél. mivel ebben az esetben a táplálóérték teljesen mellékes. ezután az egyes energianövényeket egyenként jellemzetem. raktározás.

Mivel napjainkban a szintetikus alkoholgyártás olcsóbban valósítható meg. Bár néhány növényt a gabonafélék közül felhasználnak már energiaforrásként. energiahordozóként való felhasználásuknak. amely talán már a maximumnak tekinthetõ. vetés. ezen növényeink feldolgozása kissé háttérbe került. a kukoricaszárat. Ugyanis a teljes biomassza mennyiségének növekedésére ezeknek a „fajtakorrekcióknak” értelemszerûen nem volt hatása. a gabonafélék hozamai átlagosan 10-15%-kal növekedtek. A nyersanyagok közül legfontosabb szerepe a keményítõtartalmú növényeknek. zöld pántlikafû. bálázás. akkor égetett bor néven terjedt el a köztudatban. magtermesztés stb. cukorcirok. A sikerben azonban – energetikai felhasználás szempontjából – van egy kis keserûség is. betakarítás. Ez utóbbi alatt a mûvelés.2. búza. kender. energetikai termesztésbe való bevonásuknak igazi oka mégis a gabona-túltermelés jelenségének tompítása. Alapanyagait egyedül és kizárólag a mezõgazdaság szolgáltatta. csuhét összevetve az egyik legnagyobb elméleti biomassza forrással lehetne számolnunk a jelen mezõgazdaságában. óriás keserûfû. fejlett technológiai feltételrendszer lesz. illetve a már rendelkezésre álló. árpa) és a burgonyának volt.5 körüli értéket. Gabonafélék Az élelmiszerek és takarmányféleségek legfõbb forrásának ma a gabonafélék tekinthetõk. cukorrépa. A növénynemesítõk az utóbbi tíz évben is igen aktívan dolgoztak. illetve okai lehetnek energianövényként való termesztésüknek. szudánifû. Azonban a gabonafélék szalmáját. 3. jobb hasz43 . Ennek következtében a gabonanövényekhez kapcsolódó termesztési. raktározás. Ezért a jellemzésükkel nem kívánok részletesebben foglalkozni.Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø csicsóka. hatékonyabb lett a tápanyag-felhasználás és jobb lett a növények adaptációs képessége a különbözõ környezeti feltételekhez is. növényvédelmi eljárások. A magmennyiség növekedése több fehérjét. gabonafélék. mindössze néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet. A gabonáknál elérte a 0. amelyek a hagyományos termesztéstõl. cikória. kiemelkedõen magas technológiai színvonala értendõ. Ez egy hatalmas potenciált jelent energetikai alapanyagként való felhasználás szempontjából is.1. nádképû csenkesz. illetve a gabonafélékkel szemben támasztott igényektõl eltérõek. Ennek eredményeként a Harvest-index is kedvezõbben alakult. nemesítési programok nevezhetõk a mezõgazdaság legfejlettebb. században ismert tevékenység volt. legismertebb területének. A szeszgyártás hazánkban már a XIV. burgonya. Javult a genetikai készlet. közülük egyes gabonaféléknek (kukorica.

vad. a betegségek elleni rezisztencia stb. és ezek között is fõként a búza sajátságos táplálkozástani szerepe nagyon kivételessé teszi a növénycsoportot. A környezeti adaptáció képessége. mivel a Harvest-index csak egy tulajdonság a sok közül. Megállapították. amely növekedés viszont egyenesen arányos az „elégethetõ részek” arányának csökkenésével. illetve kissé elnyújtható bármely gabonafélénél.nosítási arányt jelent a gabona-feldolgozók számára. ha emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra nem kerülnek. azaz a szalma vagy kukoricaszár hasznosításának megoldása. melyeknek eredményeként növekedne a gabonafélék szalmahozama a maghozam részleges megtartása mellett. különösen az árpánál kecsegtetnek kedvezõ eredménnyel. sokkal jelentõsebb arányban adnak szalmát. E tulajdonsággal az õsi. A kísérletek. Ezeket speciális energia-gabonaként lehetne termeszteni szilárd biomassza tüzelõanyag céljára.). Ø Nitrogénfelhasználás. energetikai célra termesztett növényekkel kapcsolatos kérdéskört kívánom áttekinteni. a következõ jellemzõk optimalizálása tartandó szem elõtt különbözõ fajtakorrekciók. amelyeket eddig végeztek. mely magába foglalja a levágást és begyûjtést is. Nagyon fontos feladat a gabonaféléknél a melléktermék. olcsóbban. a fõtermék energia-gabona biomassza hasznosításától. hetekkel korábban is megkezdhetõ. nemesítetlen fajták rendelkeznek legfõképp. Azonban. A gabonafélék egyik elõnye a többi kultúrnövénnyel szemben. az energianövények szempontjából is nagyon fontos jellemzõk. vagy nemesítés során: Ø Azok a fajták. Itt sajnos nagyon nehéz szétválasztani az élelmiszer búza vagy egyéb gabonák melléktermék szalmájának felhasználását. Illetve a gabonákat magas enzimtartalmuk alkalmassá teszi bio-etanol hatékony fermentációs kivonására is. Az alkalmazott nitrogénmûtrágya mennyisége – mely gabonaféléknél nagyon nagy költségnövelõ tényezõ – energetikai felhasználásnál a szokásos mennyiség 20-40%-ra redukálható.. mint az már az elõzõ fejezetben is említettem. amelyeknek nagyobb a Harvest-indexe. A kisebb sikér és nagyobb szénhidrát. (De a visszanemesítéssel is óvatosan kell bánni. e könyvben fõként a fõtermékként. A proteintartalom növelésére azonban nincs szükség. Ø A növény egészben történõ betakarítása. szinte veszteségek nélkül oldható meg. egy menetben. praktikusan. hogy a gabonanövények. mivel a nitrogénszükséglet legnagyobb része a magvak proteintartalmának növelésére szolgál. Olyan nemesítési kísérletekre lenne szükség a jövõben. hogy magjukban olyan arányban vannak a nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagok. Amennyiben energetikai célra szeretnénk felhasználni egészben betakarított gabonanövényeinket. ha az egész növényt energetikai alapanyagként takarítjuk be. keményítõ tartalom növeli az energetikailag hasznosíthatóság esélyeit. és csökkenti a környezeti igénybevételt is. Ø A betakarítást nem szükséges kampányszerûen végezni. Ennek oka. Ø A felhasználáshoz tökéletesen alkalmazkodó génmanipulált fajok bevezetése is elképzelhetõ a termesztésben. mely révén az ember szükség esetén csak kenyérrel és vízzel táplálkozva is fenntarthatja életét. hogy az energetikai felhasználás jelentõsen minimalizálja a termelési inputokat. Ez a tény a gabonafélék energetikai hasznosítását mindig másod44 .

mivel a gabonakeményítõt az élesztõ baktériumok még oldott formában sem voltak képesek elerjeszteni. Itt a bioetanol-kukorica termesztõket premizálják. a szudánifû hagyományos termesztés esetén értékes szálastakarmányként vehetõ számításba. közepén a kukoricából nyert alkoholnak. addig Észak-Amerikában az elsõként számításba vett és vehetõ bio-etanol nyersanyagforrásként szerepel. ami kiemelkedõen nagy mennyiségû. a növényrõl 80-100 t/ha termés is várható. Az Ameriai Egyesült Államokban. a diverzitás fenntartásába lehet leginkább jelentõs. A több lépcsõs feltárásra azért volt szükség. árpa. zab) szerepe az energetikai vetésszerkezetek összeállításában. míg Európában a cukorrépa után a második. az üzemanyagtartályt kicsit meg kellett növelni. benzinhez keverve 20%-ig alkalmazható. cukorrépa: 35%. A hazánkban megtermelhetõ klasszikus gabonafélék (búza. de termesztésük végeredménye más fõtermék. hogy ugyan a gabona növényeink közé tartoznak. mint a búzánál. a cukorcirok cukorszirupként. Rövid idõn belül az egyik legfontosabb bio-alkohol alapanyag növénnyé léphet elõ. mint klasszikus gabonaféléink.65 liter benzin). Termesztett növények: Árpa – (Hordeum vulgare L. kedvezményekben részesítik. A benzinkutaknál is tankolható „gasohol” nevezetû bioalkohol használata esetén azonban. Átlagos feltételeket biztosítva.lagossá fogja degradálni. illetve kitûnõ hazai termeszthetõsége nagy perspektívát kínál a növény számára az energetikai hasznosítás terén.) 45 . hogy C4-es növényként sokkal magasabb biomassza produktummal jellemezhetõk. A cukorcirok termesztésének elterjedését hazánkban.45 millió hl bioetanolt termeltek. hogy a növény cukortartalma fõként nem kristályosítható cukorból tevõdik össze. Óriási zöldhozama szinte egyedülálló a takarmánynövények között. Különbség még az is. A kukoricát és a többi gabonafélét mechanikai felaprózás. annak ellenére. hogy az ágazat folyamatos túltermeléstõl szenved. de mindenképpen számolni kell velük. Alkohol kinyerésre való alkalmasságát elsõsorban cukor és keményítõtartalma határozza meg. Szintén a cirokfélékhez tartozó szudánifû térhódítása jelenleg is tart a takarmánytermesztõk körében. mivel a burgonya után a második legfontosabb szeszgyártási alapanyagként vették számításba. A bioalkoholt az USA-ban elsõsorban motorhajtásra használják. azaz darálás után igen kifinomult technológiával dolgozták fel. mint járulékos energiahordozókra számíthatunk a jövõben. 1980-ban 5. Egészen más a helyzet a kukoricával. 20-30 t/ha szárazanyagot jelent. A cukorcirok és szudánifû esetében megjegyzendõ. A kukoricához hasonló termesztéstechnológiája. így árban versenyépesek tudnak lenni a hagyományos energiahordozókkal. rozs. illetve más országokban az a sajnálatos tényezõ akadályozza. takarmányként. vagy szilárd tüzelõanyagra. A többlépcsõs eljárás azonban némileg megdrágítja az ily módon elõállított növényi eredetû alkoholt. csaknem kizárólag kukoricából. Ezen gabonafélékbõl származó bio-etanolra. de mégis kétszer akkora nettó etanol-hozamra lehet számítani hektáronként. búza: 24%). Hazánkban is nagyon fontos szerepe volt az évszázad elején. mivel az etanol energiatartalma kisebb a benzinénél (1 liter etanol 0. tritikálé. amely lehetetlenné teszi kristálycukorként való kereskedelmi megjelenését. A kukorica ugyan a cukorrépától kisebb hatékonysággal alakítható át etanollá (kukorica: 32%.

) Tritikálé – (x Triticosecale) Zab – (Avena sativa L. ha energetikai termesztésbe kívánjuk õket vonni. hogy az energetikai vetésforgóba való beillesztés. amelyeket feltétlenül szükséges ismernünk. kender Napraforgó. gabonák Õszi árpa Egyéb megjegyzés: energetikai hasznosításra a gyengébb minõségû területeken is 4. repce termeszthetõ Utónövény Burgonya. Az õszi árpa optimális termõhelyei (3. Ezért növényenként külön táblázatba kerültek az elõvetemény és utónövény igényre vonatkozó paraméterek. valamint a termeszthetõségre vonatkozó.v. csicsóka Kukorica.000 ha) 46 . Õszi árpa elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Napraforgó Gabonafélék Kukorica Kender. valamint a területiség pontos meghatározása ezen növények esetében is kézzelfogható legyen. Az elõbbi általános jellemzésben pedig már kifejezésre kerültek azok a jellegzetességek. sudanense) A gabonafélék közé sorolt növények részletes leírását.) Szudánifû – (Sorghum vulgare P. Azonban nagyon fontosnak tartom.) Cukorcirok – (Sorghum bicolor L.) Kukorica – (Zea mays L. szója.Búza – (Triticum aestivum L. Mays) Rozs – (Secale cereale L. táblázat. országos szintû térképi kijelölések. cukorcirok Repce. ábra.810. Ssp. Õszi árpa 7. jellemzését – a cukorcirok és a szudánifû kivételével – a közismertség miatt nem tartottam szükségesnek.

gabonafélék Napraforgó.898. táblázat. Az õszi búza optimális termõhelyei (3. cikória Õszi gabonák Utónövény Napraforgó. burgonya Pántlikafû. kender Csillagfürt. kender Búza Utónövény Burgonya. csicsóka Cukorrépa. szója Szudánifû. Õszi búza elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Repce. csicsóka Kukorica Szudánifû.000 ha) Kukorica 9. ábra.burgonya Zab. Kukorica elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Csicsóka. kukorica Csillagfürt Egyéb megjegyzés: monokultúrában vagy vetésváltás nélkül 2-3 évig termeszthetõ. energetikai búzafajok alkalmazása javasolt 5. zölden kell betakarítani 47 . pántlikafû Csillagfürt. kender Csillagfürt. csicsóka Pántlikafû.Búza 8. táblázat. kender Repce. szója Napraforgó. gabonafélék Egyéb megjegyzés: alkoholos növények vetésforgójának alapnövénye.

ábra. rozs Rozs Burgonya Napraforgó Egyéb megjegyzés: monokultúrában vagy vetésváltás nélkül 3-4 évig nagyon jó hozamok mellett termeszthetõ 7.000 ha) 48 .6. táblázat. ábra. Rozs elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Repce Csillagfürt Rozs Utónövény Burgonya Cukorrépa Repce.000 ha) Rozs 10. A rozs optimális termõhelyei (2.588.065. A kukorica optimális termõhelyei (2.

Tritikálé 11. táblázat. A tritikálé optimális termõhelyei (2. kender Repce. angol perje Napraforgó Zab Utónövény Napraforgó Csillagfürt Kukorica. táblázat.000 ha) Zab 12. kínai nád Gabonafélék. szója Csenkesz. repce Egyéb megjegyzés: fõleg termõhelyi adottságok okozhatják vetésforgóba illesztését 49 . gabonafélék Napraforgó Tritikálé Csillagfürt Cukorrépa Egyéb megjegyzés: energetikai szempontból jó fõtermék/melléktermék aránnyal rendelkezik 8. Zab elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Kukorica Repce.580. ábra. szója Napraforgó Burgonya Utónövény Burgonya. Tritikálé elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Repce.

7 C körüli. Hosszabb aszályos periódus után.574. A legkisebb hõmérséklet. A cirokfajták között. a késõbbiekben részletezésre kerülõ szudánifûvel együtt a cirokfélék családjába tartozó. hogy szárazság alatt anyagcsere folyamatait képes majdnem teljesen leállítani. ahol az éves csapadékmennyiség nem csökken 350-400 mm alá. A zab optimális termõhelyei (2. a növény nagyon meghálálja az öntözést is. azonban igen nagy különbségek vannak. kétszerese a kukoricáénak. Jelenleg még minden cukorcirok fajta érzékeny a fagyra. nagyobb terméshozamának. hogy nagyon tolerálja a szárazságot. Az optimális növekedési tartomány 25-30 C fok. amelyet még o o károsodás nélkül elvisel. A valaha más igényû növények az északi fotóperiódus igényeihez igazodtak.9. 50 . ábra. Szára amely a kukoricához hasonlóan belül szivacsos. akár 5 méter magasra is megnõ. a teljes bugavirágzat 1000-5000 virágocskát tartalmaz. A virágzatok felállóak vagy csüngõk lehetnek. illetve Közép és Észak európai intenzívebb elterjedésének csak az alacsony hõmérséklet szab határt. esõ után pedig maximálisan újraindítani. A növény megjelenésében is nagyon emlékeztet a kukoricára. Ökológiai igények A cukorcirok rövidnappalos növény. A száron egymással szemben. újítani képes. amikor az idõjárás újra csapadékosabbra fordul a cirok regenerálódni. A cukorcirok olyan területeken nõ igazán jól. Ez pontosan azt jelenti. A nagyobb terméshozamú fajták mindig „felálló” virágzattal rendelkeznek. Különösen jó tulajdonsága a cukorciroknak. a vízigény tekintetében. Az cukorcirok önmegporzó. a nóduszok tövében helyezkednek el viaszosan fénylõ levelei. egyéves C4-es növény. Ezt igen jól fejlett és hatékony gyökérrendszerének köszönheti. amely kb.000 ha) Cukorcirok – Sweet Sorghum (Sorghum bicolor L.) Általános leírás A cukorcirok Észak-kelet afrikai eredetû haszonnövényünk.

a kelés elõtti herbicidek alkalmazása ajánlott. Ennek az a magyarázata. Németországban a vetés dátuma májusra tolódik. mint a kukoricánál. másrészt a cirok erõsebb hajtásokkal és nagyobb gyökérrendszerrel rendelkezik. Olaszországi kísérletek adatai szerint a vetésidõ a Pó-síkságon és Észak-Olaszországban is április második felére húzódik. A négyzetméterenkénti növénysûrûség 35-40 db. M 81E. amely már elég jól tûri ezeket a feltételeket is. Az 5-8. hogy a sortávolság kisebb. A cukorcirok vetése hazánkban április 20.5 közötti pH tartományban nagyszerûen tolerálja a különbözõ sós vagy szikes talajokat.) Ezek a fajták a következõk voltak: Wray. Az itt használatos sortávolság 402 50 cm.Gyökérrendszerének köszönhetõen nagyszerûen veszi fel az ásványi tápanyagokat. A cukortartalom és a biomassza tömeg fokozása. Mivel a növény érzékeny a fagyokra az Észak-európai régióban olyan cukorcirok fajtákat kell választani. közülük csak 9 hozott igazán jó eredményt szár (55-70 t/ha) és cukorhozam (6-8 t/ha) tekintetében. és május 10. a vetés pedig 2-4 cm mélyre történjen. a hogy magvak CaO2 réteggel való bevonása növeli a kelési százalékot egyes fajtáknál. a növénysûrûség pedig 16-18 növény/m közötti. a fagy és a betegségek iránti ellenálló képesség kifejlesztése a végsõ céljuk. a vetésmélységet 3-5 cm között kell meghatározni. így intenzívebb azok növekedése és növekszik a csírázási százalék is. mint hat hónap. A tényezõk. a talaj ezért gyorsabban képes felmelegíteni a magvakat. Az édes cirkot maggal szaporítják. (Ez a zöldtömeg százalékában nézve több mint 11%. aminek a melegebb klímán bekövetkezõ intenzívebb növekedés és nagyobb zöldhozam az oka. Belgiumi kísérletek bizonyították.2% cukortartalom növekedést is eredményezett az MN 1500 esetében. Ezek lehetnek pl. Theis.7%-kal volt intenzívebb a kelés CaO2-ot alkalmazva. Az erózió veszélye a cukorcirok állományokban sokkal kisebb. az Atrazine és Propachlor. amelyek leginkább meghatározzák az öntözés szükségességét a hõmérséklet és a 51 . Savanyú talajok nem alkalmasak a termesztésére. között optimális. Ennek oka egyrészt az. A cukorcirok évi 700 mm csapadék mellett öntözést nem igényel. A vetés elõtti gyomirtós kezelés helyett. Dale és hibridjei /3/. A kísérletek szerint a Thesis-nél 28%-kal. a nemesítésben Keller és Korall érte el a legnagyobb sikert Európában. hogy a CaO2 a talajba került mag felületén mintegy védõréteget képez. Keller. a megdõlés. Rio. Olaszországi kísérletekben 39 cukorcirok fajtát vizsgáltak egyszerre. Ez 5. Szaporítás A cukorcirok jelenleg széles körû népszerûségnek örvend a nemesítõk körében. de az ajánlott sortávolság itt 70 cm. A vetõmagvak csávázása nagyban csökkenti a szükséges növényvédõ szer mennyiséget. MN 1500. a sortávolságot 50-60 cm. Termesztés A magágy elõkészítésnél a 10-15 cm-es szántásmélység javasolt. amelyek vetésideje kevesebb. ezért talaj iránti igénye nagyon szerény. de néhány cirok hibrid mégis létezik. a 2 növénysûrûség pedig csak 7-8 növény/m . a MN 1500-nál 14.

Figyelembe véve a munkaerõ költségét. Pántlikafû Egyéb megjegyzés: 2-3 vetésváltás nélkül termeszthetõ Produkció Az optimális termésszintek jelenleg átlagosan 25 t/ha/év szárazanyagot. Állati kártevõi fõként a drótférgek. Mûtrágyaigénye magyarországi termesztés esetén: N : 130-150. fõleg a búza után vetve. P : 90-110. Elõveteménye lehet továbbá a napraforgó. a kukoricamoly. nagyon nehéz meghatározni a növény igazi értékét. a fuzáriózis miatt. kukorica Burgonya. a lótücsök és a levéltetvek lehetnek. ezért ott a csökkentett adagok alkalmazása ajánlott. a vöröscsíkosság. táblázat). kukoricát se elõtte se utána ne vessünk. csillagfürt Gabonafélék Napraforgó. az cukorcirok változó költségeit. K : 130-170 kg/ha. A gombás megbetegedéseket a már említett gondos vetõmagcsávázás nagyban mérsékli. és az ehhez tartozó 9 t/ha cukortartalmat irányoznak elõ. Vetésforgó A cukorcirok kezelése a vetésforgóban nagyon hasonló a kukoricáéhoz. Közép-Európában a víz és a nitrogén a két limitáló faktora a növény produktivitásának. vetésváltás nélkül 2-3 évig is termeszthetõ. szója. Egy dologra nagyon érdemes odafigyelni. a porüszög valamint a fuzáriumos tõszáradás. a 52 . csicsóka is. táblázat. A cukorcirok nem gyakori házigazdája a különbözõ betegségeknek és kártevõknek. az éves bevételek a hagyományos növények szintjén fedezik a kiadásokat. Baktériumos betegségei közül a legfontosabbak. napraforgó lehetnek elsõsorban (13. 13. A eredmények kimutatták. a rostosüszög. szója Cukorcirok Csicsóka. Mediterrán körülmények között a cukorciroknak hasonló a vízigénye a többi mediterrán növényhez. A dél-németországi állományokról 8-10 t/ha fermentálható cukrot várnak el minden évben. hogy nincs szignifikáns hatása a nitrogén növelésének a biomassza és a cukorhozamokra. Görögországban különbözõ nitrogén mennyiségekkel tesztelték a növényt négy éven keresztül. A cukorcirok elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Cukorcirok Napraforgó. A cukorcirok hibridek nagyon jól fejlõdnek gabonák. a levélfoltosság. repce Kínai nád. Utónövényei a gabonák. Olaszországi tapasztalatok szerint. repce. z.növénysûrûség. Az energianövény piac zártsága miatt. Önmaga után. keserûfû Utónövény Cukorcirok.

Semmiképpen nem szabad hó vagy fagyhatásnak kitenni a már beérett növényt. A végsõ cél az. akkor a tárolás maximum 19 nap lehet. A komposztként való hasznosítás sem ritka. fõként az extrakció után megmaradt melléktermékeket érinti. vagy annál kicsivel nagyobb darabkák kb. brikettálva vagy natúr használhatjuk fel. A biokémiai eljárással a feldolgozott cukrot. hogy a növény hogy lett kezelve. illetve elválasztják a cukrot a növényi maradványoktól. Ezeket leginkább szárítás után.hozamokat. a szecskázott cukorcirkot betakarítás után azonnal fel kell dolgozni. zöldtömeg). hogy a szárak. a levágott szivacsos szárakat el kell szállítani a feldolgozó helyre.85 (a feldolgozás hatásfoka)×teljes biomassza (t FM/ha) 53 . ha méréskelt európai hozamokat vesszük figyelembe.12 napig tárolhatók. amennyire csak lehet. vagy szárítást követõen hosszabb ideig tárolhatják is. a piacosítható termékek és a hagyományos termékek bruttó értékét. vagy elküldik bio-alkohollá való feldolgozásra. hogy a növény mikor éri el a maximális beltartalmi értéket (max. de fõleg a bugavirágzatot a száraktól. ahol ezeket tovább aprítják amennyiben szükséges. de a prototípus kifejlesztése már folyamatban van. attól függõen. Ezt követõen kipréselik belõle a cukorlevet. A növény tárolhatósága nagyrészt attól függ. a 2646 ECU/t az eladási ár. A cukorcirkot két módon lehet energiává alakítani: biokémiai és termokémiai úton. a másikban az aprítékot szétterítik és kivonják belõle a vizet. ami nem is túlzás. A betakarítógépeknek szét kell tudniuk válogatni a leveleket. Ha már 25-40 cm-es darabokról van szó. Az extrakciónak kétféle technológiája ismeretes. össze legyenek darabolva. mint bio-etanol üzemanyagot hasznosítják. amely lehet égetés. hogy 1 hektár cukorcirok 1 óra alatt betakarítható legyen. Feldolgozás és felhasználás Betakarítást követõen. mivel azok alacsony cukortartalma rontja a kinyerés hatásfokát. 27-30 napig lehet különösebb veszteségek nélkül elraktározni.5 (konverziós faktor)×0. amelyet a termelõnek meg kell kapnia a cukorcirok biomasszájáért. A 10 cm-es. A termokémiai eljárás. amilyen hamar csak lehet. A feldolgozással körülbelül 6000 liter bio-etanolt nyerhetünk hektáronként. A cukorfermentáció szempontjából lényeges. Az eljárás során keletkezett mellékterméket azonnal feldolgozzák. Az egész növényt egyben kb. A betakarítógép kiválasztásánál néhány tényezõt fontos figyelembe vennünk. Betakarítás és raktározás A betakarítás optimális ideje szeptember október hónapban van. Extrakció után a cukortartalmat a tárolás miatt koncentrálják. hogy az éves bevételei reálisan összevethetõk legyenek a hagyományos növényekével. Az elméleti etanol hozam a következõ formula segítségével kalkulálható (El Bassam et al. A jelenleg használatban lévõ betakarítógépek sajnos nem alkalmasak erre a feladatra. elgázosítás vagy pirolízis. 1987): Teljes cukortartalom (%) a zöldhozamban (fresh matter-FM)×6. az egyikben a szétzúzás guruló préssel történik.

A szudánifû. Kisebb nagyobb területeken 1925 óta termesztik Magyarországon. Magasságuk 2-2. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó területeken alakultak ki a C4-es fiziológiai csoportba tartozó növények.000 ha) Szudánifû – Sudangrass (Sorghum vulgare P. Termesztésre alkalmas területek 10. amely 30-40%-kal adott nagyobb zöldtermést. sudanense) Általános leírás A takarmánycirok növények közül a hazai növénytermesztés elsõként a közönséges szudánifûvel ismerkedett meg. ábra. A cukorcirok optimális termõhelyei (2. 54 . mint neve is elárulja. miscanthus. mint az addig ismert legjobb külföldi és hazai fajták. jól bokrosodó és sarjadzó egyéves cirokváltozat.775. Mint „alkoholos növény”. elefántfû stb. és a cirkok között a szudánifû is. dús levélzetû. Szudán és Etiópia sztyepp. amely energetikai és ipari célra is hasznosítható.A legjobb genotípusok 6000 liter etanol/ha feletti hozamok elérésére is képesek.v. részben innen eredeztethetõ nagyon jó szárazságtûrõ képessége. termõterületének növekedése 1994-óta ismét megfigyelhetõ. A külsõ morfológiai bélyegek alapján a szudánifû a cirokfüvekhez tartozik. hogy nagyon könnyû a különbözõ tulajdonságú hibridek elõállítása. (Barabás. a kukorica.5 méter. A szudánifû laza bugájú.és szavannaterületeirõl származik. Elterjesztésében fontos szempont. illetve Barabás és munkatársai a cirok nemesítését. A cukorcirok minden valószínûség szerint tért fog hódítani a jövõben. vékony szárú. 1962). A ciroknemesítés legátütõbb eredményét a Hybar Mv 301 hibrid szudánifû jelentette. kiemelkedõen magas biomassza és fermentálható cukorhozammal rendelkezik. A második világháború után a Martonvásári Kutató Intézetben Surányi és munkatársai alapozták meg hazánkban a cirok termesztésének agrotechnikáját.

ezért már április utolsó. aszályos idõ esetén. de kellõ hígtrágyázás vagy tápanyag visszapótlás szükséges. Nem érzékeny a talaj savanyúságára sem. A szudánifû rossz elõveteménye pl. A szudánifû nagyon meghálálja az öntözést. Vetésforgó Rendkívül dús. ezért kétszer. Gyengébb talajokon nagyobb termés eléréséhez N (240). 1-2 milló/ha csiraszámmal.0-5. ami fõleg az Alföldi területeken biztosítható leginkább. különösen ha figyelembe vesszük talajjavító hatását. takarmányozási célra nagyon alkalmas. sõt öntözéssel háromszor is kaszálható évente. Mivel kelésük-csírázásuk elhúzódhat. napraforgó vagy a pillangósok jól díszlenek már kevesebb mûtrágyapótlással is (14. Csírázási hõmérséklete 12 C. csak csávázott vetõmagot szabad alkalo mazni. cukorrépa vagy burgonya képzelhetõ el leginkább az energianövények közül. Ezen kívül nagy tömegû gyökeret hagy a talajban. szárbaszökéskor 60 mm-es normával öntözhetünk. amelynek elbomlása hosszú idõt vesz igénybe.Ökológiai igények A szudánifû szárazságtûrõ képességérõl már szó esett. 55 . aszályos területeken 34 cm-es sortáv ajánlatos. ha az hûvös idõjárással párosul. A növény hõmérsékleti igénye o 25-27 C. A futóhomok és a sziklás talaj kivételével szinte minden talajon termeszthetõ. a hektáronkénti szárazanyag hozam így is meghaladhatja a 25-30 t/ha-t. táblázat). vagy május elsõ hetében vethetjük. A növény akkor viseli nehezebben a szárazságot. Május eleji vetés esetén a szudánifû állomány augusztusra éri el a maximális zöldtömeget. de az ezzel együtt járó hõ és fényviszonyok is alapfeltételei a növény növekedésének. P (100). gabonáknak. de a homok és erodált vályogtalajokon is nagyon jól termeszthetõ. Tenyészideje 100-110 nap.5 pH esetén is igen jó hozamokkal számolhatunk. mert 5. Energetikai célra való termesztés esetében azonban csak az évi egyszeri betakarítás ajánlott. mélyre hatoló gyökérzetükkel – amely egyben legfõbb biztosítéka szárazságtûrõ képességüknek – nagymértékben igénybe veszik a talajnedvességet ezért kiszárítják a talajt. monokultúrában is termeszthetõ 3-4 évig mint energianövény. zölden betakarított szudánifû után a kukorica. lábon illetve helyben szárítás javasolt felhasználás elõtt. Általában 12-es gabona-sortávra vethetjük. Szaporítás Idõjárásunk hõmérsékletének kiegyenlítettlensége miatt a szudánifû csírázóképessége gyenge. Különösen kedvezõek a tapasztalatok szudánifûvel szikes talajokon. mert igen nagy zöldhozam mellet kitûnõen sarjadzik. így kedvezõtlen C:N arányt okoz. Elõveteményre igénytelen. Termesztés A növény. de elõtte repce. Önmaga után. de takarmánynövényként. K (210) kg/ha mûtrágyahatóanyag felhasználás ajánlható. A gyengébb talajokon.

Közeli rokona a szudánifûnek az édes cirok (illetve hibridjei). Szudánifû elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Szója. a gazdaságosság érdekében a szénaliszt-üzemek a lucerna feldolgozás szüneteiben. szudánifüvet használtak alapanyagként a mûködtetéshez. A gyorsabb szárítás végett szársértõ fûkaszát használnak. Hátránya. amely kifejezetten cukor. mint szilárd biomassza forrás jöhet szóba. Energetikai szempontból a szudánifû. táblázat. s ebbõl alkohol elõállítására lett kinemesítve. az energiaár-robbanás elõtt. Betakarítás és raktározás Az optimális betakarítási idõszak októbertõl november közepéig tart. idõjárástól függõen. szikes vagy homokos talajokon is 40-80 t/ha zöldterméssel számolhatunk. burgonya Egyéb megjegyzés: velõ növény. szilárd biomasszát produkáló haszonnövényként. ami fõleg C4-es tulajdonságainak köszönhetõ. kender Cukorrépa. aminek kb. 56 . Szudánifûbõl takarmányszéna is készíthetõ. A múltban. inkább a termõhelyek iránti igénytelensége. fontos szerepe van az energetikai vetésforgók összeállításában. hogy csak kis méretû bálákban préselhetõ. gabonafélék Csillagfürt Pántlikafû Szudánifû Óriás keserûfû Csicsóka. pelletálás után használható fel.14. Lábon szárítás majd brikettálás. önmaga után 3-4 évig termeszthetõ Produkció A szudánifû hibridek potenciális termése zölden 90-120 t/ha. Gyenge adottságú. Optimális körülmények között termesztése során igen magas biomassza tömeg nyerhetõ hektáronként. amely az ismert elõnyökkel jár e növénynél is. csicsóka Utónövény Kukorica. Burgonya. Feldolgozás és felhasználás A szudánifû Magyarországon való energetikai termesztésbe vonását nem különösebben nagy terméshozama. Energianövényként termesztve. Betakarításánál a már említett késleltetett betakarítás is alkalmazható. a talajjavító hatása illetve közismertsége indokolja. 20-30%-a szárazanyag. aztán hideglevegõs kezelésû kazalban tárolják.

éppen ezért energetikai célra való termesztésüknek csak szélsõséges esetben. fõleg a szójával kapcsolatban. Hüvelyesek Az elsõsorban a magjukért termesztett hüvelyesek közül. hogy fõként a szója termesztésének nincs hagyománya Magyarországon. Ennek leginkább az az oka. ábra. A hüvelyesek közül a szója és a csillagfürt magjai rendelkeznek a legmagasabb fehérje. E két növényt még együttesen sem jellemezhettük nagy volumennel. A hüvelyesek terméseiben a nagy fehérjetartalom jelent értéket.és olajtartalommal.és olajtartalom vonatkozásában a magtermésben. A két növényt hazánkban fõleg takarmányozási célból termesztik.280. Ezek az arányok szükség esetén nemesítéssel némiképp módosíthatók az olajtartalom javára. illetve a magvak olajtartalmának fokozott növelésével lehet esélye. Ezen a területen. csillagfürt: 37:18 -es arányokkal jellemezhetõ százalékosan a fehérje. Amerikában igen elõrehaladott kísérletek folynak már évek óta.) 57 . mivel nemzetközi viszonylatban – a gabonafélék után – a második legfontosabb élelmiszernövényünkké lépett elõ. a szója és a csillagfürt magyarországi termesztése leginkább ismeretes.Termesztésre alkalmas területek 11. de megoldás lehet e növények esetében is a genetikailag módosított fajták termesztésbe vonása. Termesztett növények: Csillagfürt – (Lupinus spp. A szudánifû optimális termõhelyei (3.2.2.) Szója – (Glycine max L.000 ha) 3. bár a szója nemzetgazdasági jelentõségének növekedésére lehet számítani. A szója: 39:21.

Szára szõrös.5-2 cm hosszúak.5 m magasra nõ meg. mint állati takarmányra. átmérõjük 5 mm alatti. A magvak simák. amely fõleg Ausztráliából és az Egyesült Államokból származik (Rehm and Espig.2 m magaságig nõ meg. a szemek gömbölydedek fehér színûek lila árnyalattal. A hüvelyek 4-6 magot tartalmaznak.Csillagfürt – Lupines (Lupinus spp. 10 ezer ha.5-2. Az elõbbiekben az említett Lupines fajok mindegyike egyéves. Bár a Lupinus nemzettség eléggé nagy. ibolyába hajló. A hüvelyek 0. 5-9 levelet tartalmaz. A háziasított fajok közül kettõ csoportot különböztetünk meg. az „Óvilági fajokat” Lupinus albus (fehér csillagfürt). A hüvelyek 4-7 magot tartalmaznak. magassága alig éri el a 0. A szára többé-kevésbé sima. Az 1800-as évek végén. több mint 300 faj keveredik genetikailag. és fõleg a juhoknál jelentkezett. Az „Újvilági” magvak kisebbek. A párták kékek vagy lilák. A hüvelytermések 0. Hazánkban csekély. szára és levélszára sima. Pártái fehérek. melyek szõrözöttek. kb. Lupinus albus 1. amelyet a csillagfürt fogyasztása okozott. 1872-ben. eléri a 2 m-t is. A hüvelytermésekben egyenként 3-6 magocskát találunk. A legnagyobb különbség az „Óvilági és az Újvilági” fajok között a magvak mérete.) Általános leírás A csillagfürt a Dél-Amerikai kontinensrõl és a mediterrán régióból származtatható. a párták élénk sárgák. ibolyakék árnyalattal a széleken. egy-két tünet kísért csak. Lupinus angustifolius 1. az olajtartalom 10-20%-a szárazanyagnak (Hondelmann. Az „Újvilági fajok” legismertebb képviselõje a Lupinus mutabilis (gyöngy csillagfürt). vagy sötétbarna pettyekkel. A világ csillagfürt termelése becslések szerint 1. egy betegség leírása kapcsán figyeltek fel a csillagfürtre. A magvak gömbölyûek fehérek vagy fehér alapon barna-fekete cirkásak. 1991). néhol szõrözött.5 cm hosszúak. Ez fõleg az idegrendszerre hatott. 1996). az eredeti élõhelyeken csak néhány mezõgazdasági szempontból fontos változatot találunk. fehér és sárga pettyekkel. súlyuk pedig több mint 60 mg. különbözõ színûek. amely DélAmerikai eredetû. barnás-feketék. fordított tojás alakú. vöröses-barnák vagy fehérek. a magvak feketék. szár nélküli. Az „Óvilági” fajok magjainak átmérõje nagyobb. levelei kissé hegyesek. A betegség. rajta 5-9 spatula alakú levelet találunk. A hüvelyek 5-30 cm hosszúak. vagy máj58 .8 métert. A szárak 5-9 tojás alakú levelet tartanak.5 millió tonna/év. Fürtvirágzata 5-30 cm hosszú. virágai enyhén illatozók. Lupinus luteus a legalacsonyabb csillagfürt fajta. vagy ez alatti termõterületen termesztik. mint 5 mm. Lupinus mutabilis a legmagasabbra növõ csillagfürt fajta. melyek nyújtott-tojásdad alakúak. A csillagfürt képes megkötni a levegõ oxigénjét és feloldani a talajban lévõ foszfort és ásványi anyagokat. selyemfényû. ezeket nevezzük mediterrán eredetûeknek. Lupinus luteus (sárga csillagfürt) és Lupinus angustifolius (kék csillagfürt). élük finom csúcsban végzõdik. nyél nélküliek. A párták színe világosból sötétkékbe. A csillagfürt értékes élelmiszerforrásként vehetõ számításba a magvak magas fehérjetartalma miatt. Szára majdnem teljesen szõrtelen. A átlagos fehérjetartalom 31-44% között van. Hüvelye nem pereg. súlyuk 50 mg alatt marad. A hüvelyek 2-6 magot tartalmaznak.

Lupinus mutabilis. boronálással történik. és a Rhizobium loti. igényli a nedves klímát. a felhasználásnak megfelelõ vetõmagot válasszunk. a közepesen erõs fagyoknak is ellenáll. a csillagfürt átlagos mûtrágyaigénye a következõképpen alakul: P2O5 : 60-90. mint a többi csillagfürt. az esõs évszak elején. mint a legnagyobb maghozamú növény. Az új fajok. amelyek pH-ja enyhén savas. Vízigénye igen alacsony. vagy az agyagtalajt preferálja. amelyeknek alkaloid-tartalma igen csekély (nem mérgezõ) volt már. Szereti az enyhén savanyú talajokat. Ajánlott olyan területeken elvetni. A fehérhere enyhén fagyérzékeny. A növény mész érzékeny. Ez a mérgezõ alkaloid volt a kapcsolat az „õsi” és a mai alacsony alkaloid-tartalmú fajok között. míg a vetésmélység 2-4 cm. vagy peremterületeken termesztik. Az ajánlott klíma meleg.6 t/ha magtermés eléréséhez homokon és erodált talajokon a következõ mûtrágya adagokat igényli: (N) 30-60. Szaporítás A csillagfürt közismerten maggal szaporítható. a gyengébb fagyokat átvészeli. vagy savas kémhatású. szinte csak savanyú talajokon található. A talaj-elõkészítés normál szántással. Lupinus angustifolius nagyon érzékeny a szárazságra. de bizonyos esetekben elég csak meglazítani a talajt. A talaj nem mindig tartalmaz elegendõ baktériumot. a savanyú homokot vagy a homokos agyagtalajt. illetve még véletlenül se tartalmazzon egyéb „szennyezõanyagot”. (P) 2273. (K) 37-76 kg/ha. hogy jó minõségû. a Lupinus albus-nál 50-60 növény/m . Általában a csillagfürtöt marginális. ezért ilyen esetekben mesterséges injektálással kell a megfelelõ szintet biztosítani. illetve nem túl nedves. 59 . Magyarországi átlagban. A gyengén savas homokos agyagtalajt. közepesen vagy erõsen napos. Termesztés A maximális hozamot a növény csak a nitrogénfixáló baktériumok segítségével érheti el. Vetés a szubtrópusi. A legtöbb esetben mindkét hatás halálos volt. Nagyon fontos. A sortávolság 18-25 cm között változtatható. K2O : 90-120. A mérsékelt övben kora tavasszal vetik a csillagfürtöt. a meleg nyári klímát szereti.gyulladást okozott.5-2. vagy a semleges agyagos homokot kedveli. a fehér csillagfürt 1. A javasolt növénysûrûség Lupinus luteus és Lupinus angustifolius esté2 2 ben 80-90 növény/m . MgO : 25-35 kg/ha. fõleg magérés alatt. A csillagfürthöz kötõdõ baktériumok a legtöbb esetben a Bradyrhizobium spp. Lupinus albus a gyengén savas agyagos homokot. az 1930-as évektõl jelentek meg. Német kutatások szerint. mediterrán régióban augusztustól novemberig történik. Ökológiai igények Lupinus luteus rendelkezik a legalacsonyabb ökológiai igényekkel.

93 t/ha. napraforgó se elõtte. Az állati kártevõk közül a különbözõ bogárlárvák. Gabonafélék után. A maghozam Bellido szerint. hogy a csillagfürt nitrogén-fixáló baktériumai által. régióról-régióra változnak. tritikálé Utónövény Csillagfürt Kukorica. legyek.71-1. A csillagfürt állományban rendszerint a rozsdagombák. Ausztráliában a termésátlagok 1. hogy hüvelyes növényeket ne ültessünk közvetlenül egymás elõtt vagy után. Produkció A csillagfürt termésátlaga széles határok között változik. Vetésforgó A csillagfürt vetésforgóba illesztését a klasszikus szakirodalom a következõképpen javasolja. 60 . táblázat). Németországban 1. c. burgonya. Másik fontos szempont. Csillagfürt elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Gabonafélék. Napraforgó azonban se elõtte. Ez történhet gyomirtó szerekkel.5-2. Magyarországon 1. Ennek az oka.1 t/ha. tetvek.6 t/ha között mozognak. Csillagfürtöt sem követhet közvetlenül csillagfürt a vetésforgóban. illetve csicsóka. sõt 4 évenkénti egyszeri alkalmazása javasolt ugyanabban a talajban. fehér répa és káposztafélék elõtt alkalmazva érjük el a legjobb termésfokozó hatást. a talajban felhalmozott plusz nitrogén jelentõs része így feleslegesen elpazarolódna. ez nagyban függ atermesztés helyétõl. amelyek a csillagfürtöt megtámadják. rágcsálók kártételével lehet számolni. táblázat.A gyomok távoltartása nagyon fontos feladat. vagy mechanikai úton. A betegségek és a kórokozók.0-1. fuzárium fajok. cikória Zöld pántlikafû Csicsóka Burgonya Cukorrépa. A gyomirtó szerek alkalmasak a leghatékonyabb gyomirtásra az állományban. pántlikafû Zöld pántlikafû Egyéb megjegyzés: önmaga után kb. Cirok Cukorrépa. különösen a fejlõdés korai szakaszában. gyökérparaziták. és a vírusok közül az uborka mozaik vírus okozhatnak károkat. fajtától függõen a következõképpen alakul (16. se utána 2 éven belül nem ajánlott. se utánna két évvel nem tehetõ a vetésforgóba. táblázat). 15. Jó elõveteménynek számít burgonya és csicsóka elõtt (15. 4 évente vethetõ. a fajtától és a mûvelés módjától.

Általában csak azokat az „édes” csillagfürt fajokat használják takarmányozásra.5-8. amelyek magas növényolaj produkcióra képesek. Azok a fajták. hogy a szempergést elkerüljük.8 0. A magvakat közvetlenül állati takarmányozásra. vagy igen alacsony az alkaloid koncentrációja. rendszerint sokkal több alkaloidot is tartalmaznak.16. hogy a csillagfürtöt teljeséréskor kell betakarítani. táblázat. táblázat mutatja (Plarre.5-4 0.6 16. Fehérje és zsírsavtartalom a különbözõ fajtákban Száraz anyagban Fehérje% Zsírsav% Albus 34-45 1016 Angustifolius 28-40 5-9 Luteus 36-49 4-9 Mutabilis 32-49 13-23 Érdekes a növényekben található zsírsavak százalékos összetétele is.3-2 Betakarítás és raktározás Általában elmondható. vagy humán élelmezésre használhatjuk. Mutabilis). 1979): 18.6 61 .6-60. példaként a fehér és sárga csillagfürt zsírsavösszetételét (18. táblázat. L. stabil cséplõgéppel.5-4 0. 1989): 17.4 2. amelyeknek nincs. A növényi fehérje és olajtartalmat a szárazanyag százalékában a 17. Egyes fajtáknál vigyázni kell.0-48. szénaként vagy zöldtrágyaként hasznosítható. Feldolgozás és felhasználás A növény föld feletti része zöld-takarmányként.8-2. Csillagfürt fajták a hozzájuk tartozó hozamokkal Fajta Lupinus albus Lupinus angustifolius Lupinus luteus Lupinus mutabilis Hozam (t/ha) 0.1 Sárga (luteus) 23. A fehér és ságra csillgafürt zsírsavösszetétele Zsírsavak Olajsav Linolsav Linolénsav Fehér (albus) 52. albus.1 45.táblázat) nézhetjük meg (Sator.9-7.5-23.8-39. Ez a magas alkaloid-tartalom energetikai felhasználás szempontjából természetesen mellékes. L. táblázat. viszont ezekkel a fajtákkal sokkal magasabb olajhozamok érhetõk el (pl.6 0.

a csillagfürtrõl nyerhetõ bio-olaj mennyisége 500-2000 liter hektáronként. A teljes biomassza tömeg (zöld részekkel együtt) elérheti az 5-20 t/ha-t. A szója szára dudvás. ami fajtabélyegként szerepel. nincs szükség számottevõ nitrogén bevitelre. Virágzata fürtvirágzat. A késõbbi növekedés során az orsó alakú fõgyökér oldalgyökerein telepednek meg a Rhizobium japonicum telepei. alacsonyabb viszkozitását biztosítja. a többi lomblevél pedig hármasan összetett. színe a fehéres-sárgától a barnásfekete árnyalatig mindenféle lehet. amely tüzelõanyag. de elõfordul egy és négymagvú is. A növényen a hüvelyek száma 80-120 között változik. termése hüvelytermés. Termesztésre alkalmas területek 12. azaz a szója „gümõi”. hogy a 2. termesztése kényelmes. A szója kelés után erõs fõgyökeret fejleszt. kínai eredetû haszonnövényünk. Levélzete szórt állású. A mag összetevõi a következõ határok között mozognak: 38-43% fehérje. A legnagyobb termelõk a világon. Magja ovális alakú. 8-20%-os olajtartalom mellett. illetve a talajt nagyon jó fizikai állapotba hozza. ábra. a növény felülete mindenütt szõrökkel borított.vagy bio-dízelként való felhasználásnál a legfontosabb szempontok egyike. amelybõl szabályos elrendezõdésben kisebb oldalgyökerek ágaznak el. A csillagfürt optimális termõhelyei (1. A hüvelyben legtöbbször három mag fejlõdik ki. az elsõdleges lomblevél egyszerû. Kína és Argentína. Eredetileg a szóját csak szubtrópusi területeken ter62 . 18-25% olaj és 24% szénhidrát. A szója nagyon fontos fehérje és olajnövényünk. USA.A magasabb olajsavtartalom a kinyert növényi olaj kezelhetõségét.796. A csillagfürt energia-mérlege nagyon pozitív.5-6. bokorszerû C3-as.) Általános leírás A szója egyéves.000 ha) Szója – Soybean (Glycine max L. Kutatások igazolják. Brazilia.0 t/ha-os maghozamot elérve. amely általában csüngõ. A sziklevél felett és az elsõdleges levél között alakul ki az epikotil. amely a késõbbiekben megfásodik. Átlagos magassága 80-120 cm körül van. amelynek felülete már szõrözött.

milyen klímán. a Mosonmagyaróvári Haberlandt Frigyes. kívánjuk a növényt termeszteni. fõleg Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában. azért a 20-30 C hõmérséklet tartomány minden növekedési fázisban kitûnõ feltételeket biztosít a növény számára. mint a kukoricáé. vagy ennél lazább. de a növény tolerálja a kicsivel savasabb vagy lúgosabb talajokat is. a szerint hogy milyen feltételek között. talajon. Európába az 1800-as évek második felében kezdtek el foglalkozni a szója honosításával. nedves. akkor homokos talajokon is termeszthetõ. Érési idõszakban viszont a csapadékmentes. már a bevezetõben említett. mivel a nemesített fajták e baktériumfaj nélkül szinte nem is „mûködnek”.5 között van. Rendszerint adaptálták a helyi termesztési körülményekhez. Agyagos középkötött. öntözést vagy 500-750 mm évi természetes csapadékot igényel. o 63 . Ezért a biztos hozamok reményében. hogy számtalan nemesítõ foglalkozott és foglalkozik a növénnyel világszerte. egészen eltérõ jellemzõkkel. A rhizóbiumokkal való kapcsolat az egyik legfontosabb feltétele a jó növekedésnek és a bõséges terméshozamnak. A szója a kukoricához hasonló ökológiai igényekkel rendelkezik. szubtrópusi klímát szereti a legjobban. de sem a kötött kemény. a vetõmagvakat szükséges.mesztették. sem a túl nedves talajokat nem hoz jó eredményeket. Bradyrhizobium japonicum-mal beoltani. A növény magas. meleg klímát preferálja. Ennek oka. Alkalmazás elõtt tehát ki kell választanunk a megfelelõ vetõmagot. jó hõ és vízgazdálkodású talajok növénye. A legjelentõsebb nemesítõk szerint virágzáskor a nappalhosszúság nem lehet kevesebb. mely feltétele az õszi beérésnek. a trópusoktól a mérsékelt övig. A szója nagyon érzékeny a megvilágítás idõtartamára. és termeszthetõ haszonnövényünk. nyári hõmérsékletet igényel. Ha megfelelõ öntözõberendezés áll rendelkezésre. Nagyon nagy választékot találunk a nemesített szójafajták között. Az optimális pH tartomány 6-6. Az északi félteke 35-40 foka között érzi magát a legjobb feltételek között. Minden tonna magtermés 15 kg foszfort és 50 kg káliumot von ki a talajból. hõmérsékleten stb. Bár 24-25 C -on növeko szik legoptimálisabban. o Az egyenletes. mint 14 óra. A beoltás 0.2-0. Ökológiai igények A szója mára igen különbözõ környezeti feltételek között termesztett. Fagytûrõ képessége jobb. de mára nagyon széles körben elterjedt. környezeti adottságokhoz. már saját nemesítésû magyar fajtával jelent meg nagy sikerrel. 12 óra alatti megvilágításnak idõ elõtti virágzás és csökkent hozam az eredménye. Szaporítás A szója szaporítása magokkal történik. Az 1873-as bécsi világkiállításon.3 l/100 kg vízben oldott oltóanyagban való kezelést jelent vetés elõtt. azaz nem fejlesztenek gumókat. A növény 4-5 hónapos növekedési periódusában.

hogy a szója a többi pillangóssal nem egyenértékû elõvetemény. ami azt eredményezi. 70-90 kg/ha vetõmag szükséges. köles-tavaszibúza-szója stb. különösen a virágok kialakulása elõtt és a szemképzõdés idõszakában. hogy napraforgó után soha ne vessük a szklerotínia fertõzés miatt. A betegségek okozta károkat nagymértékben csökkenthetjük megfelelõ mûveléssel és jó magszelekcióval. a sortávolság pedig 25-45 cm. A talajhõmérsékletnek o 5 cm-es mélységben legkevesebb 10 C kell hogy legyen. Jó elõveteményei közé tartozik a búza. Vigyázni kell arra is. fõleg semi-arid területeken. K 80-100 kg/ha. Vetés után néhány héttel az állományban gyommentesítés szükséges. A Dél-Európai és Mediterrán régiókban ezért nagyobb növénysûrûséget alkalmaznak. levéltetvek nemcsak károsítók. különösen abban az esetben. A szója gyökérgumóinak nitrogénkötõ képessége negatív korrelációban van a talajhõmérséklet növekedésével. hogy a szóját négy éven belül ugyanarra a területre ne vessük (19. A legjelentõsebb termést csökkentõ gyomnövényei a muharfajok. illetve arra is. sokkal jobban rontja a talaj vízkészletét. Utóveteményként a szakirodalom alapján a búzát. táblázat). A klímától függõen szükség lehet öntözésre. gabonaféléket. fuzáriumos hervadás. az akácmoly. A szélesebb sortávolság viszont egyhébb klímán nagyobb növekedéshez és maghozamhoz vezet. Vetés utáni vegyszeres gyomirtás a leghatékonyabb. A növénysûrûséget 40-60 növény/m -re szükséges beállítani. hanem betegségterjesztõk is. ami fõleg a növény-egészségügyi szabályok betartását és vetésforgó alkalmazását jelenti. így hûtik egymást. P 70-80. cukorrépa vagy a cukorcirok. atkák. szójaperonoszpóra és a fehérpenészes szárrothadás. hogy a melegebb klímán a növények árnyékolják. Vetésforgó A szója nagyon sokféle vetésforgóba beilleszthetõ. ha az elõvetemény növény bõségesen kapott nitrogén trágyát az elõzõ évben. õszi árpa. Állati kártevõk közül a bagolylepkék. szója-búza-cirok. a mag intenzív fejlõdésének idõszakában. Lehetséges vetésforgók a hagyományos termesztésben a következõk: kukorica-szója-búza. de rendszerint két gabonaféle közé helyezik be. a disznóparéj és a libatopfélék. Az ajánlott vetésmélység 3-4 2 cm. baktériumos levélfoltosság. A legnagyobb károkat okozó növénybetegségei a következõk: szója-sárgamozaik vírus. Fontos betartani. 64 . vagy mechanikai ápolással. a legtöbb talaj esetében nem szükséges kiegészítõ trágyázást végezni. Az aszálynak és a szárazságnak rendkívül erõs negatív hatása van a terméshozamra. mint bármely más hüvelyes. A nitrogénfixáló baktériumok jelenléte miatt. Figyelnünk kell továbbá a szója négyéves vetésváltására. repcét illetve az évelõket ajánlom. Egyébként az ajánlott átlagos mûtrágyaszükséglet a következõ: N 50-70.Termesztés A Glycine max vetése április közepétõl május elejéig optimális. A gyomtalanítás történhet gyomirtó szeres kezeléssel. amelyhez kb.

cikória Cukorrépa Cukorcirok Utónövény Búza. Az így leszárított magvak egész évben felhasználhatók. napraforgó után ne vessük a szklerotínia miatt Produkció Egy – a már a repcénél említett – olajnövényekrõl szóló amerikai tanulmányban Goering és Daugherty meghatározta a teljes energia input mennyiséget öntözetlen szója állományban. a szója mag árától kezdve az olajból származó bevételekig. 12% körüli nedvességtartalomig kell visszaszárítani. A kombájn sebességét 3-5 km/h-ra kell csökkenteni. táblázat. egyébként a tárolhatóság kedvéért. Betakarítás és raktározás A növény betakarítását akkor kell megkezdeni. A betakarítás idõpontjának megválasztása a termesztés egyik legfontosabb mozzanata. nagy része lehullott és a csúcsi hüvelyekben a magok egészen megkeményedtek. Szója elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Kukorica. amelyek mindegyikét öntözetlen körülmények között vizsgálták.378 t/ha olaj volt. A repce mutatta a következõ legmagasabb arányt sorban 4. 65 . hogy megengedhetõ lenne olajának energiaforrásként való felhasználása. rosszul megválasztott vágószerkezetek alkalmazása esetén akár 30-35% betakarítási veszteség is bekövetkezhet. Ennek alapja 2623 kg/ha-os maghozam.1 t/ha maghozam esetén.19. A betakarításra használt kombájnokon csak flexibilis vágószerkezettel ellátott adaptert lehet használni. gabonafélék Gabonafélék Egyéb megjegyzés: négyéves vetésváltás szükséges. A jelenlegi gyakorlatban a szójának még nincs olyan magas hozama (amelyet az elõzõ számítás feltételez). A Reglone-val történõ desszikálás is gyakori szabályozási módszer. akkor szárítani nem szükséges. A betakarított termést elõtisztítón feltétlenül végig kell engedni. 20%-os olajtartalom mellett. Ha a termény 15% alatt van. Szudáni fû Óriás keserûfû Szója Búza. Legújabb németországi adatok szerint 2. amelyek talajkopírozó szerkezete lehetõvé teszi az alacsony tarlómagasság tartását. Betakarításkor a magvak nedvességtartalma 20% alatt van. Rossz idõpontban. Az energia output/input arány így 4. 18% olajtartalom mellett elért legmagasabb eredmény 0. Az olajhozamok növelése az európai kutatások és nemesítések célja.56 lett. Ez volt a legkedvezõbb arányszám a kilenc tesztelt növény közül. A számítás magába foglal mindet költséget. hogy a bekerült szármaradványok vissza ne nedvesítsék a magvakat. Az energia outputot 20777 MJ/ha-ban határozták meg.18 -at. ha a levelek már teljesen elsárgultak. Ez az érték 12044 MJ/ha volt.

az ezt következõ lépés pedig az észterifikálás. használják. Bioenergia hasznosítás szempontjából a növény legfontosabb eleme az olaj. Protein tartalma miatt szintetikus rostok és ragasztó is elõállítható belõle. nyomtató tinta és peszticid alapanyagként stb. vagy non-food célokra. Cukorrépa esetében. Termesztésre alkalmas területek 13. Ezt fõként a már jelenleg is igen magas színvonalon végzett termesztéssel. Oldószeres extrakcióval tiszta növényi olajat nyerünk. azaz alkoholos üzemanyag elõállítása a cél. Magas lecitintartalma miatt gyógyászati emulzióként. ábra. Az olajkinyerés a magvakból oldószeres extrakcióval történik. levélzet – is jelentõs biomassza tömeget (8-10 t/ha) képvisel.2. tofu. akár dízel olajhoz keverve. A szója optimális termõhelyei (700.Feldolgozás és felhasználás A szójának nagyon széles a falhasználási területe akár élelmiszerként. és a fejlett ipari feldolgozással indokolható. A növény többi része – szár. a cukor kristályosítása helyett.3. Szójaolaj használható fõzésre. amely szilárd tüzelõanyagként használható fel. texturált szójafehérje (TSP) valamint szójaolaj és szójapogácsa. juba. extrudált szójafehérje. margarinkészítésre vagy salátaöntetekhez. szójaliszt. szójaszósz. A szójamagból a következõ ehetõ termékek állíthatók elõ: szójatej. ha energetikai célú véghasznosítás. Ez az olaj aztán használható akár önmagában.770 ha) 3. Magát a zöldnövényt abrakként is felhasználhatjuk. A magvak nem élelmiszeripari felhasználása is sokrétû. misu. Gyökér és gumós növények A Magyarországon termesztett gumós növényeink szinte mindegyike alkalmas energianövényként való hasznosításra is. mindössze az ipari feldolgozás során. alkoholos lepárlást kell alkalmaz66 . mint bio-üzemanyag. a termesztés szempontjából nem szükséges változtatásokat eszközölni.

Az igénytelenebbnek nevezhetõ. Alkoholos üzemanyag elõállítása a gumókból tehát nem támaszt különösebb technológiai feltételeket. Fontos megjegyezni. A cikóriagyökér inulintartalma. a cukorrépa és a melasz is. gyomnövényként az egész országban elterjedt. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról sem. Kétéves növény.nunk. Ennek oka. Termesztése csak igen kis területen jellemzõ hazánkban.és inulingyártásban kerül felhasználásra. Húsz tonna cukorrépából igen egyszerû és olcsó eljárással 20-22 hl szeszt lehet elõállítani. Mindkét növény esetében a magas keményítõtartalom az. Ennek következtében nagyobb mennyiségû répafejet dolgozhatunk fel.) Csicsóka – (Heliantus tuberosum L. és a kis mértékû tárolhatóság miatt. „Igen hálás alapanyaga” a szeszgyártásnak a mai napig. hogy az üzemanyag elõállítás alacsonyabb költséggel jár együtt a tisztasági fok mérséklésének következtében. évelõ növény. hogy vad alakja. hogy jóval kisebb hozamokkal jellemezhetõ.) Cukorrépa – Sugar-Beet (Beta vulgaris L. A cukorrépához hasonlóan hasznosítható gyökeres növényünk a cikória.) Cikória – (Cichorium intybus L. de az szinte teljesen bizonyos. a burgonya volt a szeszgyártás legfontosabb alapanyaga. hogy a szintetikus alkohol-elõállítás elõtt. Termesztett növények: Cukorrépa – (Beta vulgaris L.) Általános leírás A cukorrépa (Beta vulgaris) a Chenopodiaceae családba tartozik. A cukorrépa feltehetõleg a Földközi-tenger 67 . korábbi termesztési hagyományokkal rendelkezõ csicsókát mára teljesen kiszorította a termesztésbõl. mivel az élelmiszercukorra vonatkozó tisztasági követelményeket nem szükséges betartanunk. a burgonya nevezhetõ a második legjelentõsebb élelmiszernövénynek. második évben pedig virágzik és magot érlel. amely az elsõ évben az ipari feldolgozás nyersanyagát szolgáló répatestet fejleszt. A szeszgyártás legolcsóbb alapanyagának mégis a cukorfeldolgozás egyik mellékterméke a melasz nevezhetõ. Jól alátámasztja ezt az a tény. viszont gyökere lényegesen tovább tárolható a betakarítást követõen. Az eljárás során 100 kg melaszból 30-32 liter szesz állítható elõ. üzemanyagként történõ hasznosítás esetén is indokolt lehet. amely egy ritkán elõforduló polifruktóz. hogy a csicsóka betakarítása idõben elcsúsztatható. a katángkóró. A burgonyából történõ alkohol kinyerésnek már évszázados hagyományai vannak. amely energianövénykénti hasznosíthatóságát indokolja. Hátránya cukorrépával szemben. 100 liter tiszta szesz elõállításához hozzávetõleg 1000-1200 kg burgonyagumót használtak fel. gyengébb minõségû termõhelyeken is a vetésszerkezetbe illeszthetõ. nem a cukorgyártásban. Talajigénye a cukorrépához hasonló. Hazánkban a gabonafélék után. A csicsóka háttérbe szorítása az alacsonyabb hozamok. de inkább mérsékeltebb igényekkel jellemezhetõ.) Burgonya – (Solanum tuberosum L. hogy nagyrészt erjeszthetõ cukrot tartalmaz és erjesztéshez való elõkészítése nagyon egyszerû. hanem a pótkávé.

A középkötött. a levelek fejlõdése a vegetációs idõszakban többféle fejlõdési fázissal jellemezhetõ. az erodált. perennis var. az évi csapadék eloszlását. Az öntözött termesztésben – a kedvezõ biológiai tulajdonságok kiaknázása érdekében – nagyon körültekintõnek kell lennünk. Hosszúnappalos megvilágítást igényel. amelyeknek fotoszintetizáló képessége rendkívül nagy. mély termõrétegû. hazánkban 1808-ban Ercsiben. a szikeseket. Az elsõ cukorgyár Franciaországban 1802-ben létesült.2 pH értékû. répanyak. mely 3-5 mag összenövésébõl fejlõdik ki. Ökológiai igények A cukorrépa a mérsékelt égöv tipikus növénye. termése gomoly. A cukorrépatábla iránt támasztott legfontosabb követelmények. A feldolgozás szempontjából négy fõ részre osztják: répafej. Az öntözõvíz mennyiségére is különösen érzékeny a cukorrépa. a gyengén humuszos és futóhomok talajokat és a láptalajokat. Répagyökérnek a levelek nélküli répanövényt hívjuk. Elõször olyan nagyméretû. az igen kötött réti talajokat. 68 . sekély termõrétegû vagy laza erdõtalajokat. A cukorrépa virágzata gomolyos fûzér. õsének a Beta vulgaris ssp. rendszerint bordázott. heterogén. Magyarországra a répát Tessedik Sámuel – 1767-ben – Németországból hozta be. 1747-ben kezdték a nemesítési munkálatokat cukortartalmának növelésére. gyökértest és gyökérfarok. Vízigénye 550600 mm. Réti. a barna erdõtalajok esetleg réti vagy öntéstalajok. viszont fotoszintézisük intenzitása jóval kisebb. Figyelembe kell venni többek között. morzsalékos. A cukorrépa gyökere azonban igen mélyre hatoló. mély termõréteg. Alkalmatlanoknak tekinthetjük a termesztés szempontjából. maritima egyéves vad növényt tekintik. a növényállomány fejlettségét stb. mint az elõzõ típusé. jó víz és tápanyag-gazdálkodású talajokon hozza a legnagyobb termést. 6. mert részek cukortartalma jelentõs mértékben eltérõ lehet. sima felületû levelek alakulnak ki rövid levélnyéllel. ekkor nagyobb cukortartalmú gyökeret fejleszt. melynek azért van jelentõsége. A cukorrépa nagy vízigényû növény. 34 millió tonna cukrot állítanak elõ. csernozjom és öntéstalajon 40-60 mm-nél nagyobb vízadagot egyszerre a táblára ne adjunk ki.és az Atlanti-óceán partvidékérõl származik. nagy vízigényébõl fakadóan az ország legszárazabb tájai nem kedveznek termesztésének. A növény másik nagyon fontos szerve a levélzet. Jelenleg a világon kb. Ezek a levelek töltik be a legfontosabb szerepet a cukor felhalmozásában. Talajigénye a legtöbb növényét felülmúlja. fõleg az északi féltekén termesztik.9-7. Az optimális talajai a különbözõ csernozjomok. o Tenyészideje 170-200 nap. a talaj vízszolgáltató képességét. s így jó vízháztartású talajokon a tárolt nedvességbõl tekintélyes mennyiséget képes hasznosítani. mely alatt 2400-2600 C a hõösszeg igénye. A mai cukorrépa õse a fehér sziléziai répa volt. így az öntözõvizet is nagyon jól hasznosítja. homogenitás és a sík fekvés. Mivel a növénynek nincs szárrésze. hosszú nyelû levelek. Ezt követik a kisebb. réti csernozjom talajon 30-50 mm-nél. mely révén a szárazabb klímájú területeken is elfogadható termésszintet produkál.

Vetésmódja is többféle lehet. mikor a talaj hõmérséklete o elérte a 6-7 C-t. Az ajánlott sortávolság 45 cm. az állomány 20-80%-át is elpusztíthatja. március elején esedékes. A cukorrépában a kora tavaszi gyomosodás veszélye igen nagy. A cukorrépa átlagos mûtrágyaigényét a következõ trágyázási adagokkal lehetne jellemezni 50 t termés/ha esetén (Ruzsányi.és kétszikû gyomok ellen vetés és kelés elõtti kezelésekkel a leghatékonyabb. muharfajok. Na : 10-15 kg/ha. Az egy hektárra szükséges vetõmag „U” egységben kifejezve kb. a biztonságosabb vetés érdekében drazsírozni szükséges õket. vadzab. A vetõmagvak diploidok és poliploidok is lehetnek. Termesztés A növény vetése április végén. melyet az ide vonatkozó szakirodalom részletesen taglal. ezért a vetés-váltást a répa igényei szerint elõre meg kell tervezni. Elõforduló betegségek továbbá. A levélkártevõk elleni védekezés elmulasztása esetén nagyobb mértékû lehet a lombozat károsodása.Szaporítás A cukorrépa szaporítása gomolytermésnek magjaival történik. Leghatásosabb védekezés a csávázás és a vetésváltás. ami hektáronként 90-100 ezer egyedet eredményez. melynek mennyisége 30-35 t/ha kell hogy legyen. Az istállótrágyát a nyári tarlóápolással vagy õszi mélyszántással forgatjuk a talajba. a csirázás és kelés idõszakában a répát leginkább a gyökérfekélyt okozó gombák támadhatják meg. melyek igen aprókák ezért. A növényeket 18-22 cm-es tõtávolságra kell beállítani. mûtrágyázás idõpontjára. a répamozaik és a rizománia (gyökérszakállasodás). Gyakori kártevõi pedig a répabolha. Jellemzõ gyomok a répában a következõk lehetnek: disznóparéj. drótféreg. Jó kultúrállapotú talajon istállótrágyázás nélkül. K2O : 150-200. A mûtrágyaszükséglet megállapítására. cserebogár. 1992): N : 100-130. P2O5 : 130-160. Kórokozók közül. Legfontosabb szempont az. 1. A cukorrépa tápanyagigénye legkedvezõbben istálló és mûtrágya együttes adagolásával elégíthetõ ki. ezért mindig kötelezõ az ellenük való védekezés. ami 170000 magot jelent. Vetésforgó A cukorrépa igen érzékeny az elõveteményekkel szemben. mivel a növény kezdetben gyengén fejlõdik. répabarkók. fonálféreg és a répa-aknázómoly lehetnek. ami a répagyökér cukortartalmát jelentõsen csökkenti. a répavarasodás. libatop. ez másod vagy harmadlagos levélképzõdéssel járhat. A gyökérfekély nagy károkat okozhat. hogy önmaga után 69 . CaCO3 : 2000. a cerkospóra. répalevéltetû. módjára vonatkozó részletek a szakirodalomban igen részletesen megtalálhatók. A védekezés egy. a vetésmélység pedig 3-4 cm. tarackbúza. a gyökérrothadás. mezei acat.7 U. Mg : 40. csak mûtrágya adagolással is biztosítható a szükséges tápanyagmennyiség.

hogy a cukorrépa gyommentesítése a vetésforgó egész idõtartamára kihat.) Az egy hektárra jutó legmagasabb cukortermést a nyugat-európai országok érik el. táblázat). mely szerint a fajták a következõ csoportokba sorolhatók be: Bõtermõ Normál Cukordús Nagyon cukordús – – – – E (Ertragreich) N (Normal) Z (Zuckerreich) ZZ (Besonders Zuckerreich) A fajták E-tõl a ZZ-ig egyre nagyobb cukortartalommal.2-4. Gabonák. napraforgó. rostlen (20. napraforgó. Fontos megjegyezni. Egyéb megjegyzés: önmaga után négy éven belül soha ne vessük. A cukorrépatábla mellett a lucerna káros szomszédságnak számít. szudánifû Zöld pántlikafû Csillagfürt Cukorrépa Óriás keserûfû Kukorica. Ezen tulajdonságok alapján még ma is a Német megjelölés használt a nemzetközi gyakorlatban. és így kedvezõ kultúrállapotot is teremt. Cukorrépa elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Õszi gabonák Pántlikafû Kender Utónövény Õ. 20. (A cukornád termésátlaga ugyanekkor 55-60 t/ha. A nyolcvanas években a világ cukorrépa-termésátlaga 30-35 t/ha gyökér és 4. A cukorrépa után ne vessünk cikóriát. Mivel a cukortartalom kinyerése után. kisebb gyökértermõ képességgel és nagyobb igényességgel rendelkeznek. tavaszi árpát és kendert. szója. de bátran vethetünk õszi búzát.4 éven belül sohase vessük. hogy elõvetemény értékét nagy nitrogén és humuszfogyasztása miatt nem sokra értékelik. A cukortermést a gyökértermõ képesség és a cukortartalom határozza meg. kukoricát. rozs. Fontos. burgonyát vagy gyökereseket. hüvelyesek és a zöldségfélék. Jelenleg termesztésben lévõ korszerû fajtáink a Dáma és a Vitola. A cukorrépa termésátlaga 25-60 t/ha gyökér között változik a világban. amely kis nitrogén és kálium felhasználású. táblázat. szója után nem ajánlott Produkció Energetikai hasznosítás esetén. olajlen.5 t/ha cukortermés volt. annak fermentációs erjesztése révén juthatunk a bioalkoholhoz. silókukorica. szintén a magas cukortartalom elérése a cél. Rossz elõveteménynek számít cukorrépa esetében a burgonya. ezek közül kiemelkedik Ausztria terméseredménye 45 t/ha-os átlagos gyökérter70 . 5-6 tonna cukorterméssel. Jó elõveteményének számítanak hazánkban a kalászosok (fõleg búza után gyakori). hogy elõveteménye nyáron letakaruló növény legyen. a pillangósok. Ezért manapság a termesztési és feldolgozási igényeknek (energetikai hasznosítás szempontjából is) a Z típusba tartozó fajták felelnek meg. burgonya. repcét (répanematóda gazdanövénye lehet). de elõnye.

A betakarítási veszteség esetenként meghaladhatja a 20%-ot is. a betakarítás üteme rendszerint a betakarítástól függ. Takarmányozásra azonban külön takarmányrépát termesztenek. illetve a cukorrépa feldolgozásának melléktermékeit használják. A kálium és nátrium tartalom együttesen 35-60 mg/100g között változik a répatestben. ami fõleg a betakarítás technológiájától és a termés homogenitásától függ. A répa betakarítása betakarítógépekkel történik. száraz õszi idõben napi 1%-os tömeg és 0. A répa betakarítása nagyon alapos szervezõmunkát igényel. Beltartalmi értékek alapján a cukortartalom következõ képlet szerint számolható: H% = dig.1%-os cukorveszteség következik be.%) átalagban 80%-át teszi ki. amelyek a szerves szennyezõdések minimalizálását hivatottak elõsegíteni. amelynek például energetikai feldolgozás esetén nincs ekkora jelentõsége. A répafejek veszteség nélkül gyakorlatilag nem tárolhatók néhány héttõl tovább. Magyarország eredményei közepesnek tekinthetõk 40 t/ha-os hozamokkal és a változó cukortartalommal (16-18. Betakarításkor a répafejet a répanyakon a legalsó alvó rügykoszorú felett és a zöld. 71 . Betakarítás és raktározás A répafej szeptember elejére érik be.5 ha silókukoricával egyenértékû. a gyárnak cukorveszteséget okoz.343(K+Na) + (0. Tapasztalatok szerint. cukortermelésre és takarmányozásra. amelyet már betakarításkor lekerül a növényrõl.5%). A répa fonnyadni kezd.094) + 0. A cukorrépát energetikai üzemanyaggá való feldolgozásra a biológiai érettség állapotában érdemes betakarítani. A minõsítési feltételrendszer „lazítása” révén 5-8%-kal több répagyökér dolgozható fel hektáronként bio-üzemanyag elõállítás céljából. kettõ és három-menetben lehetséges. A minél tisztább cukor elõállítása a feldolgozóipar célja. mikor a répában nappal képzõdött cukor mennyisége egyensúlyba kerül a légzéshez felhasznált cukor mennyiségével. mivel a betakarítás és a feldolgozás közötti szinkront minden esetben meg kell valósítani. egy. eleven levelek alatt kell elvágni. A hasznos cukortartalom a mért cukortartalomnak (dig. kitûnõ takarmányként áll rendelkezésre. A cukorrépa kizárólagos energetikai hasznosítása esetén a leves répafejet zöldtrágyaként alkalmazhatjuk.%-0. mivel akadályozzák a cukor kikristályosodását. A répafejek átvételének igen szigorú követelményei vannak. A cukorrépa ipari értékét (ami alatt az energetikai hasznosíthatóság is értendõ) a répatest beltartalma és fizikai tulajdonsága határozza meg. Feldolgozás és felhasználás A cukorrépa felhasználásának ma két iránya van. A cukorkinyerés szempontjából a legnagyobb mértékû cukorveszteséget a kálium és nátrium tartalom okozza. és 0. ami a gyári technológiák szerint kikristályosítható cukrot jelenti.29. A leveles répafej.méssel és 18-19%-os cukortartalommal. Ez akkor következik be. amely a termelõnek tömegveszteséget.

0 Kinyerhetõ etanol (l/ha) 5600 5400 5400 Termesztésre alkalmas területek 14. amely nem indokolható egyértelmûen a magasabb százalékos cukorértékekkel. másrészt a hozamok nagyságától függ.112. ábra.400 ha) 72 . a cukorkinyerés magasabb technológia színvonal nevezhetõ meg.29. A különbség okaként. A következõ táblázatban az is megfigyelhetõ. hogy mekkora jelentõsége van a K és N tartalomnak. táblázat.% = dig.094) + 0.% + (0. táblázat).0 90. Energetikai felhasználás esetén a képlet azonban a – 0.343(K+Na) tényezõvel csökkenthetõ. A cukorrépa optimális termõhelyei (1.0 10. hogy a cukorrépa viszonylagosan alacsonyabb összhozamok mellet is nagyobb kinyerhetõ etanolt tartalmaz. Így a hasznos cukortartalom az energetikai hasznosítás szempontjából jelentõsen növekszik és a következõképpen számolható: Henerg. mivel nincs szükség az etanol elõállítás során a cukortartalom kikristályosítására. 21.0 10.A képletbõl is kitûnik.0 80. Különbözõ cukornövények „etanol hozamai" Növényfaj Cukorrépa Cukornád Cukorcirok Cukortartalom %-ban 16.0 Hozamok (t/ha) 57. A cukortartalmú növények kinyerhetõ etanol tartalma (21. egyrészt a cukortartalom százalékos arányától.

73 . kúpban végzõdõ gyökerekkel. amelyet kémiai úton dolgoznak fel. Var.9 – 1. Ha a gyökerek rostjait megpörkölik. hogy kiküszöböli a nemkívánatos keresztezõdéseket. henger alakú. Általában 100 g gyökér száraz anyaga 0. erõs. július végén jelennek meg a sötétkék színû fészkes virágzatok . Az optimális pH érték homokos talajokon 6. ezért pótkávénak is nevezik. a következõk a legfontosabbak: jobb csirázási százalék. 215-230 mg kalciumot. Egy C3-as kétnyári gyomnövény. illetve a tenyészidõszak hõösszegétõl. nedves klímán termesztik. A cikóriát leginkább mérsékelt. amely a babkávé olajához hasonló összetételû és tulajdonságú. Az Európai Unióban. decemberig be kell takarítani. néhány száz hektáros nagyságrendben.0% nitrogént. amelyeknek az agyagtartalma kevesebb 30%-nál. A cikória a katángkóróból kinemesített haszonnövényünk. A termesztés tervezésénél nagyon fontos. Hátránya azonban. különbözõ gyógyászati és élelmiszeripari célokra használják fel. 34-42 mg nátriumot. A jellemzõk között. amelyek nagyon kövesek vagy valamilyen oknál fogva alkalmatlanok a magágy elkészítésére. rezisztencia különbözõ betegségekre. ahol a növény még a fagyok elõtt. ha a talaj nem túl száraz és tavasszal gyorsan felmelegszik. az ebbõl származó kivonat növeli a kávéaroma erõsségét. alkalmazkodás korábbi vetés idõhöz. illetve azokat. A növényt már évtizedek óta kinemesítették.15-0.Cikória – Root Chicory (Cichorium intybus L. 1993). intybus). vályog vagy más jó minõségû talajokat kedvel. A cikórianövény legnagyobb értéke a gyökerek inulin tartalma. Különösen szereti. vályogon inkább 7 körül van. Európában hagyományosnak számító cikóriatermesztõ területek Észak-Franciaországban és Belgiumban találhatók. amelyeket a késõbbiekben még javítani kívánnak. Ezt a polifruktózt. Az elsõ évben kifejlesztett húsos gyökér jóval kisebb mint a cukorrépáé (0. de a fajta tökéletesítése még számos helyen folyik ma is. Hazánkban fõleg a Hanságban termesztik a növényt. melynek elõnye. A hatást cikóriaolaj tartalmának köszönheti. a csirázó magvak sótûrõ képességének növelése. A szaporítás persze palántázás útján is történhet. adaptáció. Virágot a fejlõdés második évében hoz. 88-95 mg magnéziumot és 270-320 mg foszfort tartalmaz (Baert. Ökológiai igények Az olyan homokos vályog. hogy sokkal költségesebb mint a vetés. a mûvelt terület aránya miden évben 14 000-15 000 ha között mozog. magasabb cukortartalom. A karógyökerek tápanyag összetétele nagyban függ a termesztett fajtától. Szaporítás A cikóriát leginkább kaszattermésû magjáról szaporítják.) Általános leírás A Cikória (Cichoriaceae) nemzettség legismertebb vadon élõ növénye a katángkóró (Chicory intybus L. lapos leveleket és „hatalmas” gyökeret fejleszt. kb. Nem szereti a szélsõségesen nedves vagy savanyú talajokat. azaz vetik. mely az elsõ évben rozettás. 1480-1980 mg káliumot.30 kg/db).

74 . A növénysûrûséget a gyakorlatban 140 000160 000 növény/ha-ra állítják be. A vetéshez. A cikória. a tõtávolság pedig 9 cm-nél nevezhetõ optimálisnak.5-1. a kalászosok után vetve érzi magát a legjobban. bizonyos esetekben érzékeny lehet a mûtrágyázásra is.: ezek az adatok csaknem teljesen megegyeznek Antal J. fõleg csírázás idején. akkor újravetés szükséges. Nincs elõírás vagy korlátozás viszont arra vonatkozólag. A trágyázási adagok Németországban Bramm és Batz (1988) szerint a következõk (megj. talajmûveléshez a cukorrépánál használt összes gép alkalmazható. burgonya. gyökérnövény lévén. Az erõsebb esõzések utáni összetömörödött talajfelszín sem kedvez a gyökerek fejlõdésének. Vizsgálatok szerint. ha a talajt mûvelés elõtt analizáltatjuk. A talajhõmérséklet lehetõleg 10 C fölött legyen.0-1. Nitrogénbõl 2/3-ot vetés elõtt 3 héttel. melyek ellen talajfertõtlenítéssel védekezhetünk. A cikória nagyon érzékenyen reagál a szegényes vízellátásra. szélesen elágazó gyökérrendszere révén kíméli a talajt. Sajnos a gyomosodásra hajlamos növények közé tartozik. A növény mélyen gyökerezõ. A magvakat a jobb kelés érdekében rendszerint drazsírozzák. A vetésidõ április közepe és máo jus eleje között tervezhetõ. 1/3-ot pedig 6 leveles korban ajánlott kijuttatni. sárgarépa. a kisebb magvak. Abban az esetben. A foszfort és a káliumot õsszel adjuk ki. illetve a gyökerek pontos érésidejének meghatározása. a drazsírozatlanokat 0.0 cm mélyre ajánlott vetni. amelyet 250 000 mag elvetésével érhetünk el (Baer. ha az állomány 14 nap után sem csírázik ki. lényeges szempont. napraforgó. A drazsírozott magvakat 1.hogy a megfelelõ fajtát válasszuk ki. Termesztés A vetés elõtti. a cikóriát egyáltalán ne istállótrágyázzuk. ezért vegyszeres gyommentesítése vetés vagy kelés elõtt ajánlott. táblázat). 1993). Állati kártevõi a drótféreg és a cserebogár lehetnek.5 cm mélyre. hogy egyenletes. MgO : 40-60 kg/ha. idõjárástól függõen. A sorok közötti távolság 45 cm. sima legyen. tavaszi szántás 30 cm mélyen ajánlott. P2O5 : 60-130. Célravezetõ. mûtrágyázni röviddel vetés elõtt. mert negatív hatással lehet a csíragyökerek fejlõdésére. Vetésforgó A szklerotínia fertõzés veszélye miatt a cikóriát ne vessük cukorrépa. hogy mekkora hozamra számíthatunk. és csak ezután határozzuk meg a különbözõ trágyázási szinteket. így az nagyon jó állapotban marad a betakarítást követõen. hogy a cikóriát mi kövesse. (1992) által megadott dózisokkal): N : 100-130. A cukorrépa után már két évvel vethetõ energetikai gyökérnövényünk(22. és a gyengébb csírázóképesség kedvéért a talajt lehetõleg simítózzuk le. annak becslése. káposzta után. K2O : 200-250. Nem ajánlott pl.

A gyökerek betakarítása módosított hatsoros cukorrépa betakarító segítségével történik. A hazánkban jelentkezõ alacsonyabb termésátlagok minden bizonnyal a kevéssé intenzív fajták alkalmazására vezethetõk vissza. táblázat. Feldolgozás és felhasználás Frese és munkatársai szerint (1991) a cikóriagyökér szárazanyag tartalma 22. 75 .2-26. Ez az a polifruktóz vegyület. ha a növény külsõ levelei sárgulni kezdenek. Ez a legjobb fajtáknál 4500-5500 l/ha etanol hozamot eredményez. és potenciális alkohol alapanyagként (bio-üzemanyag) vehetõ számításba a jövõben.5-3. amely 18.22. amely a vegetációs periódusban halmozódik fel. amely 4-5 t/ha inulin-fruktóz. Az érésidõ persze nagyban függ az elvetett fajta milyenségétõl. Vetõmagtermesztésnél a betakarítást a második év szeptemberében végezzük. glükóz pedig 2. az októberi fagyok elõtt kell betakarítani. szudánifû Egyéb megjegyzés: egyéves gyökérnövény.5-22% közötti. A magyarországi termelési mutatók 20-25 t/ha gyökérhozammal kecsegtetnek mindössze. melynek 8-12 t/ha inulin-fruktóz az eredménye (Meijer and Mathijssen. ebbõl fruktóz 14. napraforgó. 1993). Cikória elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Õszi gabonák Kender. mely nagyban függ a klimatikus viszonyoktól és a növényápolástól. A gyökér száraz anyag hozama átlagosan 10. Betakarítás és raktározás A cikória gyökereit rendszerint õsszel. burgonya. tápanyagtartalmát a következõ növény mûtrágyaigényéhez kell hozzászámolni. és 2000-2500 l/ha etanolt jelent. angol perje Pántlikafû Utónövény Kukorica Zöld pántlikafû Csillagfürt Cikória Óriás keserûfû Szója. Az inulin a fruktózfrakció szirupjából nyerhetõ (inulin-fruktóz 75%-a a szirupnak). két éven belül önmaga.8% között változik. a szklerotínia fertõzés miatt ne vessük cukorrépa. és cukorrépa után nem vethetõ.6-16.5% tesz ki. Ez a produkció 10 t/ha fölötti inulin-fruktóz hozamot jelent (Baert.2% inulint tartalmazott. A gyökerek akkor számítanak érettnek. Az eddig elért legmagasabb hozam 56 t/ha gyökér volt. Az optimális hozam vetõmag esetében 800-1200 kg/ha. Produkció A cikória legmagasabb gyökérhozamai 32-50 t/ha között mozognak. Betakarítás után a leveles cikóriafejek a szántóföldön maradnak.6-20%.5 t/ha között alakul a gyakorlatban. A magvakat 15% fölött szárítani szükséges a tárolhatóság érdekében. Ekkorra a magvak nedvességtartalma természetes száradás utján elérheti a 1215%-ot. A teljes cukortartalom 17. 1991).

mivel 1-tõl 4-méteres magasságig nõhet meg.000 ha) Csicsóka – Topinambur (Heliantus tuberosum L.5 – 7. 2-3% fehérje és 1516% szénhidrát. rövid nappalos C3-as növény. Durva érdes szárán elhelyezkedõ szike élességû. mivel az agyagos talajok leginkább elkerülendõk. Késõ nyáron kezd virágzani. ezzel is megkönnyítve a betakarítást. 76 .Termesztésre alkalmas területek 15. A talaj pH-ja 5. A növekedési ciklus végére a szénhidrát. A gumók összetétele 75-79% víz. sárga virágai 4-8 cm átmérõjûek. így van ez a csicsókánál is. Erre a mérete is utal. amelybõl a fruktóz polimer. A növény nagyon érzékeny a fagyra. Ökológiai igények A csicsókának nincsenek speciális környezeti igényei. transzferálódik a gumókba. hogy a talaj kõmentes legyen. hasonlóan a burgonyához. az inulin 7-8%-ot tesz ki (a burgonyagumó inulin helyett keményítõt tartalmaz). évelõ. A csicsóka a legnagyobb szárazanyag/hektárt produkáló növények közé tartozik. de mindegyik fehér húsú. Fontos szempont még. szív alakú levelei igen balesetveszélyesek. A föld alatti indák szabálytalan alakú gumókkal együtt növekednek.0 között a legoptimálisabb. Rokonságban áll a napraforgóval. bár egy alapos talajvizsgálat sohasem árthat. hogy a csicsóka gumóknak nagyobb a víztartalma és több a mellékgyökere. barna és vörös héjú. A cikória optimális termõhelyei (573. de a gumók a talajban elviselik a –40 Celsius hõmérsékletet is. Közép-Európában a növények virágai alig termelnek magvakat. ábra. A különbség az. Fajtától függõen a gumó lehet sárga. amely magas koncentrációban kezdetben a szárban található.) Általános leírás A csicsóka észak-amerikai eredetû. A legtöbb talajtípus alkalmas csicsóka termesztésére.

burgonyaültetõvel elévégezhetõ. mivel a csicsóka évelõ növény. 50 cm-es tõtávot és 26000-30000 db/ha tõszámot alkalmaznak hazánkban. Megjegyzendõ. mivel a csicsóka a gyors növekedés és lombosodás miatt rendszerint elnyomja a legtöbb gyomot. hogy milyen növény elõzi meg a vetésforgóban a csicsókát. Ezek közül a közepes gumókkal való hajtatás a legelterjedtebb és leggazdaságosabb. minimális talaj-elõkészítést végezve. fõként hígtrágyázás formájában nyugodtan alkalmazható. ha élelmiszer vagy takarmány céljából termesztjük növényünket. igaz nagyon erõs szárazság esetén a gumó növekedése szünetelhet. A leggyakrabban elõforduló kórokozók a következõk: Sclerotinia sclerotiarum – fehérpenészes rothadás. (A hagyományos mûvelési technológiában 75 cm-es sortávot. Puccinia helianthi – napraforgórozsda.) A helyes trágyázási arányok megállapítása itt is. Termesztés A csicsóka ültetése április közepétõl kezdhetõ. ha kukorica vagy õszi búza. Erysiphe cichoracearum – lisztharmat. ezek közül a nyulakat. A betegségek. A növényt szívesen károsítja néhány állatfaj is. Vetésforgó Nem igazán jelentõs szempont. de meghálálja. amelyek megtámadhatják a csicsókát fõleg a száron és a gyökéren jelentkeznek. Energianövények közül a szudánifû után vetve kecsegtet különösen magas hozammal. a mezei pockot és az egeret lehet megemlíteni. a szarvast. A csicsókát 77 . hajtásokkal. illetve a csapadékmentes periódust a növény gond nélkül elviseli. A kívánt növénysûrûség 38 000-40 000 növény/hektár. azaz a monokultúrára A Sclerotinia-ra való fogékonysága miatt 3 – 4 év után mindig ajánlott egy kis szünetet tartani a termesztésében. MgO : 60-90 kg/ha. P2O5 : 90-140. K : 240-300. Szaporítás Hoffman (1993) szerint a csicsóka szaporítható magvakkal. Bramm and Batz (1988) szerint ajánlott trágyázási szintek: N : 40-80. A szerves trágyázás például ezen növény esetében sem ajánlott a gumófejlõdés stádiumában.A csicsóka hatékonyan képes megtartani a vizet és a tápanyagokat. gumóhajtással vagy rizóma darabokkal. A kevés csapadékot. Mechanikus gyomirtást ajánlott alkalmazni a csicsóka kezelése során. sõt ajánlott a minél magasabb inulin tartalom elérése céljából. A sortávolságot 75 cm-re a tõtávolságot 35 cm-re kell kialakítani. megvan a lehetõség a saját maga után való termesztésre. mint minden más növény esetében nagyon fontos a maximális terméshozam elérése szempontjából. Energetikai termesztés esetében viszont a szervestrágyázás. csillagfürt után vetjük.

A csökkenés oka nagyon egyszerû. Sajnos újabban nemesített magyar fajtákkal nem büszkélkedhetünk. rozs Gabonafélék. A rekordhozamot követõ évben a terméshozam már csak 50 – 60 t/ha gumómennyiségre és benne 7 t/ha inulinra csökkent. 78 . Napraforgó elõtt a csicsóka nagyon nem ajánlott (23. Schittenhelm (1987) által Németországban végzett kísérletek eredményeit követhetjük figyelemmel a 24. a „Violet de Rennes” amelyet Spanyolországban nemesítettek ki. A gumó mennyisége 92 – 105 t/ha. illetve mai is mûködõ árszint a hagyományos növények árát követi. táblázatban. a csicsóka termesztés változó költségeit. burgonya Cukorcirok. táblázat. Figyelembe veszi a munkaerõ költségeket. az eladható termék mennyiségét és a hagyományos termesztés bruttó költségeit. évente 16 tonna/ha szárazanyag termelésre képes. ami azon az éghajlaton egészen kiemelkedõ. Az egyik csicsóka fajta. Utónövényként az óriás keserûfû vagy évelõ fûfélék jöhetnek szóba. de külföldi fajták nagyon jól adaptálhatók a hazai körülmények közé is. Fajtakutatásokkal a Hollandiában nemesített Bianka és Yellow Perfect fajtákkal homokos talajon szintén kiemelkedõ eredmények születtek 1989-ben. s ez ilyen intenzív technológia mellett fokozott mértékben csökkentette a végsõ termelési mutatókat. Az átvételi árak így 18 – 47 ECU/t sávban mozognak a csicsóka gumóért. táblázat). Csicsóka elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Kukorica Csicsóka Szudánifû Utónövény Zöld pántlikafû Csicsóka. kínai nád Csicsóka Õszi búza. majdnem csapadékmentes idõszak következett. a gumónövekedés szakaszában egy nagyon alacsony. mint bármely más energianövényét. Ez körülbelül 65 – 70 tonna/hektár gumóhozamot jelent évente. a terméshozamot. Egy Olaszországban mesterségesen kialakított. 23. a termés inulin tartalma megközelítette a 16 t/ha rekordmennyiséget. kukorica Egyéb megjegyzés: önmaga után 2-3 évig váltás nélkül termeszthetõ Produkció Az energianövény-piac hiánya miatt nehéz megállapítani e növény valós értékét ugyanúgy.egyéb egyéves növények után vetve nagyobb hozamot várhatunk. Ez a bevétel már versenyképes a hagyományos növények termesztésébõl származó bevételekkel. mintha önmaga vagy évelõ után vetnénk.

betakarítást követõen nagyon rossz viszont a gumók tárolhatósága a burgonya gumókhoz képest. kémiai és mikrobiológiai módszerekkel történhet. A felszedést. de ez az eljárás inkább alacsonyabb cukortartalomnál jellemzõ.5 MJ/kg száraz anyagra vonatkoztatva. o kiküszöbölve a tárolási költségeket.33 7447.16 7086. A gumó és a zöld részek kipréselésével kapjuk meg a csicsóka extrakciót. Kémiai módszerrel az etanol kioldás lehet a kinyerés útja. A növényi zöld massza.71 49. A csicsóka betakarítása nagyon hasonló a burgonya betakarítás technológiájához. 7. 6. amelynek fûtõértéke kb. Laza homokon. Növénymagasság Érés Gumó méret Sz. Biológiai. Katalitikus dehidratációval HMF (5-hidroximetil-2-furfural) nyerhetõ ki belõle. anyag (%) Cukortartalom (%) Gumóhozam (t/ha) Sz. Különbözõ csicsóka fajták termesztési jellemzõi Karakterisztika 1.33 19. mosószereknek. Feldolgozás és felhasználás A csicsókagumók legértékesebb alkotórésze az inulin.3 15.57 3969. Két maximum három héttel a betakarítást követõen a feldolgozást feltétlen szükséges megkezdeni. hasznosítás szerinti folyamatos betakarításra novembertõl márciusig. Megközelítõleg 8-10 liter etanolt lehet elõállítani 100 kg csicsóka gumóból. mivel lehetõséget ad a felhasználás. használható még papír alapanyagként vagy takarmányozásra is.8 61. táblázat. gyógyászati termékeknek stb.33 Betakarítás és raktározás A gumó betakarítását már november elején meg lehet kezdeni. 5. Megközelítõleg 10 – 15 t/ha mennyiségben van jelen a termésben.27 13. Fizikai úton tangencionális ultrafilitrációval nyerhetjük ki a legmagasabb cukormennyiséget az extrakcióból. Ez egy D-fruktóz polimer.5 62. s a betakarítás folyamatosan végezhetõ a következõ év elejéig.6 9. 3. Ez nagyon elõnyös lehet. hó alatt a gumó –35 C fokot is könnyedén elvisel.67 Medius nagyon magas késõi közepes 24.85 Wald spindel nagyon magas közepes nagy 26. 8. A növény szárának ipari felhasználására vonatkozólag is ígéretes eredmények születtek már a közelmúltban. 4. Ez a vegyület (HMF) pedig alapanyaga különbözõ agro-kemikáliáknak. 2. Az inulin kivonása az extrakcióból fizikai. a gumók leginkább burgonyabetakarítóval szedhetõk fel.59 20. anyag (t/ha) Etanol Bianka alacsony nagyon korai nagyon nagy 19. 79 . 17. amelybõl etanolt lehet elõállítani vagy hidrolízissel fruktóz és glükóz izomerekre bontható.24. azaz élesztõs fermentációval mind a két forma – cukor és etanol – kinyerhetõ.42 16.

nagy biológiai értékû és olcsó táplálék. és az oldalhajtásokon (sztólókon) fejlõdik ki.Termesztésre alkalmas területek 16. a pártalevelek pedig sárgásfehér. ezért a burgonya nagyobb arányú termesztése Európa észa80 . hogy az ide sorolható növények kromoszámaszáma nem egységes. Peruban található. az indiánok fõ táplálékának számít már 5-6 ezer éve. A burgonya generatív termése a paradicsomhoz hasonló. Szaporításkor szinte minden magból más növény fejlõdik. Az Andok magasabb fekvésû tájain. A burgonya a Solanaceae családba tartozik. A kenyérgabonákat követõen.) Általános leírás A kukoricával együtt az „Újvilág” növényei közé tartozik. zöld színû bogyó. A csicsóka optimális termõhelyei (1. Virágzata bogernyõ. mérsékelten meleg nyarú. kékeslila vagy rózsaszínûek lehetnek. Gyökere 30-45 cm mélységig gazdagon behálózza a talajt. Mexikóban. hogy a különbözõ vadfajok bevonása rezisztencia-nemesítésekbe rendkívül körülményes. Ez annyiban jelent hátrányt.199. melynek magjait fõleg a keresztezéses nemesítéseknél használják fel. ezért fajtafenntartás csak gumóról. az ott nem termeszthetõ kukorica helyett. melyben a csészék világoszöld. a legfontosabb népélelmezési növényünk. vegetatív szervekkel történhet. Géncentruma is itt. Mindenki által közismert gumójáért termesztik. páradús levegõjû. Ökológiai igények A burgonya a hûvösebb idõjárású. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek. ízletes. dús. ábra. sûrûn elágazó. lila.600 ha) Burgonya – Potato (Solanum tuberosum L. a kukoricához hasonlóan. mely a növény föld alatti megvastagodott szárrészlete. erõteljes levélzet és szár kialakulása jellemzi a növényt. mivel könnyen emészthetõ. csapadékosabb tájakat kedveli. jellemzõ a családra.

Ehhez jó idõzítés. ezért mondhatjuk azt. A tenyészidõszak hosszának megválasztásával is lehet befolyásolni a csapadékszükséglet kielégítését. ahol a burgonya megfelelõ eredménnyel és biztonságosan már nem termeszthetõ. elõrejelzési tapasztalat szükséges. A gépesítés a talaj-elõkészítéstõl kezdve a betakarításig az optimálisabb feltételek között megvalósítható. vagy homokosabb talajokat is fokozottan tudják hasznosítani. különösen akkor ha jó a talaj pufferolóképessége. Itt a legfontosabb szempont a termesztés. A növény nagy alkalmazkodó képességének ellenére. beltartalmának kialakítása a nemesítések fõ célja. Magyarországon termesztett fajták három éréscsoportba sorolhatók: 81 . Közép-Európában Magyarország területe a burgonya gazdaságos üzemi termesztésének alsó határa. Termesztés Hazánkban a burgonya-termesztés technológiai folyamata magas szinten kidolgozott. A burgonyafajták csoportosítása is érésidõk szerint. milyenségének. emellett íze és eltarthatósága is a legjobb. o A hõmennyiség iránti igénye 1300-1500 C körül ingadozik. redzinák és szikesek alkotják azokat a szélsõségeket. ahol ezáltal a homok. A burgonyagumó minõségének.5) károsodás nélkül elviseli. Egyébként pedig szinte minden talajon termeszthetõ. mely 60-160 nap között változik. A termesztés eredményességét tehát döntõ módon az évi csapadék mennyisége (min. A tenyészidõszak nagy részében hûvös éjszakákat és nagy páratartalmat igényel a nagyobb szénhidrát és gumóképzõdéshez.kibb államaiban terjedt el. A burgonya kiváló alkalmazkodó képessége a fajták különbözõ tartamú tenyészidején alapul. A burgonya klimatikus igényei elsõsorban ÉszaknyugatEurópában kielégítõek.5-7. ahol kiegyenlítetten nagyok a termések és csak kivételesen fordulnak elõ nagyobb terméscsökkenések. A burgonya homoktalajokon érik és parásodik be a legjobban. betakarítás maximális gépesítése és a fogyasztók. Szaporítás A burgonya bogyójának magjait csak nemesítésnél használják. inkább szárazra hajló klímája mellett a laza homoktalajok. Az érés idõszakában viszont a száraz. Hazánk. Hazánk szárazra hajló klímája nem optimális a termesztésre. A burgonyagumó képzõdési folyamat miatt a nagyon kötött agyag vagy agyagos talajok sem alkalmasak termesztésre. 450 mm a vegetáció alatt) befolyásolja. tényleges szaporítása gumóinak elültetésével történik. amelyek a növény föld alatti szerveinek nagy levegõ és térigényét kielégítik. felhasználók igényeinek a kielégítése volt és lesz a jövõben is. amelyeken biztonságosan nagy termések érhetõk el. A különbözõ talajoknak nemcsak a burgonyatermés mennyiségére. hogy a termésmennyiség alakulására a nyári csapadék (vagy öntözés) mennyisége döntõ jelentõségû. de elsõsorban nagyüzemi méretekre szabott. hanem a minõségére is hatása van. meleg idõjárás a kedvezõ számára. A talaj pH viszonyait széles intervallumban (4. valamit felhasználási cél alapján történik. hazánkban szûken behatárolhatók azok a területek.

Ø kései (115< nap).) Hazánk éghajlati viszonyai a burgonya kezdeti fenofázisában az ültetéstõl a kelésig kedvezõek. baktérium és vírus okozhatja. megbetegedés burgonyavész burgonyarák fertõzõ varasodás Gomba fertõzõ hervadás alternáriás levélfoltosság fuzáriumos szárazrothadás rizoktóniás gumó.táblázat).és szártõbetegség fekete szártõrothadás Baktérium barna szárrothadás baktériumos hervadás mozaikkárosodás (A. a hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékû mineralizálódás folytán a talajból több tápanyagot képes hasznosítani. K : 180-250. A burgonya kórokozói és az általuk okozott betegségek Kórokozó típusa Fajok. A növény fertõzéses megbetegedését sokféle gomba. táblázat. A hosszabb tenyészidejû burgonya kisebb tápanyagellátás mellet is nagyobb termést hoz. Magyarországon a gazdaságos termesztési szintek eléréséhez (30-40 t/ha) a következõ tápanyagpótlások szükségesek: N : 150-220.5 C-on elfagynak. mert a hosszabb tenyészidõ alatt. mely a közölt adatoktól 10-15 nappal eltérhet. A gumók vetésének optimális idõpontja március végére tehetõ. az ültetési mélység 2-4 cm kell hogy legyen. bizonyos területeken 15-30%-os termésnövekedést érhetünk el. A burgonyatábla meszezésével. Egy hektárra 43 000-46 000 db.S -vírusok) Vírus vonalas betegség (Y-vírus) bíborszínû levélsodródás 82 . Ezek közül a következõket szükséges leginkább megemlíteni (25.X.Ø korai (tenyészidõ 85-105 nap). már -1. A fiatal hajtások az éjszakai fagyokra nagyon o érzékenyek. 25. 3-6 cm átmérõjû gumót kell elvetnünk az optimális növénysûrûség eléréséhez. (A tenyészidõ. MgO : 60-80 kg/ha. mikor már o a talaj hõmérséklete elérte a 7-8 C-ot. P : 60-80. fokozott magnézium adagolással illetve mikroelemek lombtrágyaként való kijuttatásával. A sortávolság 70-75 cm. a keléstõl az érésig eltelt napok számát jelenti. A burgonya tápanyagigényének pontosabb meghatározását a különbözõ termesztési módok és a fajták fiziológiai sajátosságai is befolyásolják.K. Ø középérésû (105-115 nap).

Viszont a leromlott. Produkció Magyarországon a 80-as években 20-22 t/ha-os termésátlagokat értek el a különbözõ Holland vetõgumóknak köszönhetõen. napraforgó. borsó és vörös here is (26. Burgonya elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Õszi búza Õszi árpa Rozs. angol perje Õszi gabonafélék Szudánifû Burgonya Csicsóka Repce Egyéb megjegyzés: zab. mert ezek nagy gyökértömeget hagyva maguk után csökkentik a gyökérhozamot. A korábban betakarított kalászosgabona-félék növényvédelmi.A vírusos betegségek csak egészséges vetõgumók alkalmazásával. repce. 3-4 évenként termeszthetõ újra A burgonya. mint elõvetemény kiválóan megfelel minden növénynek. csökken a gumók tárolhatósága és fertõzések veszélye is háromszorosára nõhet. burgonyabolha. középkötött talajokon 4 év elteltével ültethetõ újra.és tápanyag-gazdálkodási szempontból a legjobb elõveteményei. 26. cukorrépa és cirokfélék után ne termesszük. paradicsom. táblázat). öntözéssel és extra mûtrágya adagokkal 40-60 t/ha termésátlag sem ritka. csillagfürt. napraforgó. paradicsom stb. az elõveteményre igényesebb növények közé tartozik. drótféreg és a lótetû. cirokfélék után. táblázat. csillagfürt vetését azonban ajánlatos elkerülni. A burgonya leggyakrabban elõforduló kártevõi a következõk: burgonyabogár. Vetésforgó A cukorrépához hasonlóan. lucerna. Növényvédelmi okok miatt a Solanaceae családba tartozó fajok rossz elõvetemények: dohány. olajlen. A fõleg nagyüzemekben termesztett Desire fajta termesztésénél. vagy kevésbé kötött talajokon 3 év. tritikálé Utónövény Csenkesz. csillagfürt. valamint a rostlen. Önmaga után homokon. mivel a növényvédelem költségei így nagymértékben csökkenhetnek. Jó elõveteménynek számít továbbá a mustár és az olajretek. burgonya-fonálféreg. gyenge termõképességû talajokon még extra mûtrágya 83 . vagy ennél gyakoribb ültetésnél a termésátlag gyorsan leromolhat. burgonyamoly. és a kártevõk irtásával elõzhetõk meg. cserebogárpajor. többszörösére növelhetik a növényvédelmi munkát. Ne következzék továbbá kukorica. mivel kisebb gyökérszívó ereje révén nem bénítja meg a talaj életét és nem meríti ki annak vízkészletét. cukorrépa. Monokultúránál. Cukorrépa.. víz. napraforgó.

A burgonyagumó összetétele friss anyagra vonatkoztatva Megnevezés Szárazanyag Keményítõ Oldható szénhidrát Nyers rost Nyers fehérje Emészthetõ fehérje (a nyers feh. csak optimális körülmények között végezhetõ.%-ban) Nyers zsír Összes hamu Átlag (%) 23.5-1.5 0. táblázat) alakulása (kukoricával összehasonlítva) a következõ táblázatokban látható: 27.adagokkal sem lehet megteremteni a gazdaságos termesztés feltételeit. Fokozott gondot kell fordítani a termesztett fajta érettségének megállapítására. A burgonyagumó összetétele friss anyagra vonatkoztatva (27.7 2. takarmány) a szárazanyagtartalom cukor és szénhidrátaránya a legfontosabb tényezõ. s a gumók könnyen leválnak az oldalhajtásokról. mert kizárólag teljesen száraz állapotban tárolható (szárítani körülményes).7 17.1 1.1-0.7 0. hogy magas keményítõ tartalma az. Betakarítás és raktározás A burgonyaállomány sérülése. amely alkalmassá teszi a burgonyát energetikai növényként való felhasználásra. táblázat.33-035 Keményítõ tartalom % 12-20 65 A táblázat adataiból kiderül. A keményítõtartalom hidrolízisével és fermentációval 1800-2000 liter alkoholt nyerhetünk hektáronként.1 28. A burgonyát a közepes. A burgonya és a kukorica energetikai hozamainak összehasonlítása Növény megnevezése Burgonya Kukorica Cukortartalom % 0. A burgonya tárolása három fõ fázisra osztható: 84 . Az érett gumó héja erõs dörzsölésre még a csúcson sem válik el. további felhasználhatósága erõteljesen függ az érés állapotától. táblázat.5 2-3 Fajlagosan kinyerhetõ szesz hlfok/kg 0. A burgonyagumók felhasználásának szinte minden területén (étkezési. Általában érettnek tekinthetõ a burgonya. vagy közepesen nagy tápanyagigényû növények közé sorolják.0 54. táblázat). A burgonya betakarítása kézzel vagy speciális burgonya kombájnnal történik. ipari. a gumósérülések mértékétõl. tárolhatósága.115 0.5 0. ha a szár könnyen kihúzható a talajból. illetve a cukor és szénhidráttartalom (28.

a gyógyszeriparban (dextrin elõállítás) egyaránt nagy jelentõségû. táblázat. A burgonya és a csicsóka „energetikai hozamai” Növény Burgonya Csicsóka Termésátlag t/ha 17. hõmérséklet: o 2-7 C ). felhasználási területe újra kibõvülhet. majd a pépbõl a keményítõt vízsugárral kimossák. A keményítõ híg savval fõzve D-glükózra hidrolizál: (C6H10O5)n + n(H2O) = n(C6H12O6) 85 . Feldolgozás és felhasználás Magyarországon a burgonya a negyedik legnagyobb termõterületen termesztett növényünk. az állatok takarmányozásában. a feldolgozott burgonya keményítõtartalmától függõen. igénytelenebb csicsókát a fogyasztásból szinte teljesen kiszorította. Ø alkohol üzemanyagba való keverése. 18-20 kg 20% nedvességtartalmú keményítõ állítható elõ. táblázat) táblázatban figyelhetõk meg: 29. utána a keményítõt ülepítik és centrifugáló gépeken víztelenítik. alkohollá alakítás. Ø keményítõ alkoholos fermentációja. Termesztésre vonatkozó országos adatok a következõ (29. nagyfokú termeszthetõségének köszönhetõen. amely felhasználhatóság tekintetében a burgonya versenytársa lehetne. szesz és keményítõiparban. o o Ø kitárolás (10 C-ra való felmelegítés felhasználás elõtt. Már az elõbbiekben részben említett emberi táplálkozásban. Energetikai felhasználásának módja a következõ: Ø keményítõ kivonása. Kultúrnövényeink között kevés az olyan. mint intenzív üzemanyagforrás jöhet számításba a jövõben. levegõhõmérséklet igény: o 12-16 C). Ø fõtárolás (a gumók lehûtése nyugalmi állapotba (5-8 hónap). Energetikai hasznosítás esetén leginkább a magas keményítõtartalmú fajták (keményítõ burgonya) elterjesztése lenne szükségszerû. opt. takarmányozási és ipari célokra történik. Adaptációs képességének. A megmosott burgonyát péppé zúzzák.Ø betárolás (leszárítás és gyógyítási periódus (2-4 hét).72 40-60 Területegységrõl nyerhetõ alkohol 1863 t/ha 4230 t/ha Felhasználása élelmezési. gazdasági jelentõsége tehát nagynak tekinthetõ. 100 kg burgonyából 90-93%-os kihasználással. a régen hazánkban nagyobb mennyiségben termesztett. napi 2 C hõmérséklet emelés). A burgonyából a keményítõt mechanikai úton a következõképpen állítják elõ.

Termesztésre alkalmas területek 17.000 ha) 3. Az üzemanyag hatásfokának kismértékû csökkenése is tapasztalható lesz az üzemeltetés során. mivel értékes olajuk táplálkozásunk nélkülözhetetlen alapanyagát képezik. CO2. amely nem tudja saját olajszükségletét elõállítani. Az olajnövénypiacra általában az jellemzõ. Olajnövények A legfontosabb szántóföldi növények közé tartoznak. gázolaj) keverve. hõ). ez az alkohol benzinhez képest kisebb energiatartalmából adódik. ábra. A 40%-nál alacsonyabb olajtartalmú napraforgófajtákat madáreleségként vagy silótakarmánynak is vetik. korom és SOx kerülnek a levegõbe a motor mûködése során. Ezért hazánk mezõgazdaságára is érvényes. Leginkább ellentétes ökológiai igénnyel jellemezhetõ növénycsoport hazánkban a termeszthetõségük határán mozognak.4. Különösen a napraforgó termesztésének fõ célját az étkezési olaj-szükséglet elõállítása jelenti. hogy termékhiánnyal küszködik. A két növény együttes vetésterülete országos szinten 600 000 ha körül mozog. hogy maximálisan igyekszik kielégíteni az ex86 . NOx . A burgonya optimális termõhelyei (430. A vetésterületek felfutása az elmúlt évtizedben kezdõdött el. fõleg a nyugat-európai régió az. A keletkezet etanolt 10-20%-ban egyéb üzemanyaghoz (benzin. mely üzemanyagból a keverés hatására kevesebb CO. kitûnõ üzemanyaghoz juthatunk.A keletkezett glükóz pedig alkoholos erjesztéssel alakítható etil-alkohollá. melynek összegképlete a következõképpen írható fel: C 6H12O6 + 2 ADP → 2C2H5OH + 2CO2 + 2ATP(96kJ) + 113 kJ (felszab. Ez jól érzékelhetõ az eredeti élõhelyekhez viszonyított relatíve alacsonyabb terméseredményeken is.2.

Ez egy mereven álló. hogy a levelek párologtatása kisebb mértékû. és E-vitamin tartalom. Az ilyen jellegû zsírok (olajok) nagy elõnye. Nedvességi stressz hatására például a növény leveleinek száma és mérete csökken. telített zsírsavakat pedig szinte alig tartalmaz. már az 1600-as évek elõtt elkezdõdött. illetve hajolajként is használták. vagy hõ esetleg nem fedezi a tenyészidõ minden szakaszában a nagyobb termésekhez szükséges igényeket. A napraforgót fõleg étkezési célra. tudományos neve Helianthus annuus. szemi-Arid területeken is bátran javasolható. hogy a vér koleszterin és foszfatidtartalmát csökkentik. Jól fejlett gyökérrendszerének köszönhetõen. Ökológiai igények A napraforgó nagyon jól adaptálható a különbözõ klimatikus és talajviszonyokhoz. A Helianthus nemzettség 67 egyéves és évelõ fajtát foglal magába. amelyek révén a termesztés teljesen gépesíthetõvé vált. ezáltal a tápanyagmozgás mérsékeltebb.) Napraforgó – Sunflower (Helianthus annus L. melyrõl a XVI. magas hozamú hibrideknek köszönhetõ. a leginkább szárazságtûrõ növények közé sorolható. Jelenleg a napraforgó vetésterülete világviszonylatban is növekszik. században elõször Spanyolországban. Ennek egyik jele. Termesztett növények: Napraforgó – (Helianthus annus L. A napraforgó a Compositae családba tartozik. el nem ágazó durva szárú fajta. a repcét ipari alapanyagként fogadja szinte korlátlan mennyiségben a nyugat-európai régió.) Általános leírás A napraforgó eredeti élõhelye az Amerikai kontinens. így az egymást követõ tenyészidõszakok hozamai is eltérõek lesznek. A növényt kezdetben az indiánok termesztették étkezési célból. ezért termesztés a déli. Magjai ehetõk. Értékét növeli továbbá. hogy telítetlen zsírsavakban gazdag. valamint a különbözõ provitaminok. illetve az olaj energiatartalma (36. akkor csökkentik a legnagyobb mértékben. Magyarország éghajlata nagyon megfelel a napraforgó termesztésének. A Helianthus.portlehetõségeket. melynek jelentése „nap”. az anthos pedig görögül virágot jelent. ha a fõ növekedési idõszakban vagy virágzáskor állnak fenn. A termesztésben lévõ napraforgó egyéves növény. a nemzettség elnevezése a görög „Helios” szóból ered.) Repce – (Brassica napus L. majd Európa többi részén terjedt el gyors ütemben. A nyugat-európai csökkentett olajtermõ területeknek fõként növénytermesztési okai vannak. A fajták továbbnemesítése. Az olajhozamot. igen nagyméretû „aranyló” tányérral. a nagy mennyiségû oldott D-. Ezek a fajták kerültek aztán késõbb bevezetésre kultúrnövényként az Amerikai kontinensen. Az ország különbözõ termõtájain a rendelkezésre álló víz.8 J/g) az emberi szervezetben 98%-ban hasznosul. illetve a kisebb levél87 . ezek az úgymond stresszelõ tényezõk. Ez fõleg azoknak az alacsony termetû. rendszerint olaját étkezési célra kipréselik. Az elterjedés másik oka. itt Európában.

mint például a kukoricának.felület extenzívebb fotoszintézist is feltételez. lisztharmat valamint a diaportés szár. Kártevõk és kórokozók közül a levéltetvek. hogy öntözött viszonyok között folyik e a termesztés. a nemesítés szempontjaként másodsorban a különbözõ gombákra való rezisztencia kifejlesztése a cél.5-8-ig terjedõ. A különbözõ típusú talajokhoz viszont remekül alkalmazkodik. A napraforgó önmaga után 4-5 évnél hamarabb ne kerüljön ugyanabba a táblába. mezei poloska és a bagolylepkék lárváját kell megemlítenünk. legnagyobb mértékben a szürke.és tányérfoltosság veszélyezteti. Az alacsonyabb termékenységû talajokon terméshozama sokkal jobb. ha a téli csapadék legalább a 300 mm-t megközelíti. hogy öntözéssel nagymértékben fokozható ugyan a terméshozam. de érdemes megemlíteni. Ez nagyban függ a talajtípustól. Vetés vagy kelés elõtti gyomirtásnál az egyszikûek és a kétszikûek ellen ezért kombinált gyomirtót alkalmaznak. illetve minden vonatkozásban igényesebo bek. a kukoricával körülbelül egy idõben.és tányérrothadás. 88 . A napraforgót az egyszikû és kétszikû gyomok egyaránt fertõzik. A legalkalmasabb pH tartomány a 6. Termesztés A napraforgó magágyelõkészítése megegyezik a kukoricáéval. bár az olajhibrid-fajtáknál a sortávolság szûkítése a javasolt. hogy azoknak terméscsökkentõ hatása jóval meghaladja az öntözéstõl várható terméstöbbletet. A hektáronkénti növényszám 35 000-60 000 között változtatható. A napraforgó melegigényes növény. A rendszerint csávázott. Szükség lehet kelés utáni vegyszeres kezelésre is. hibrid vetõmagot (5-15 kg/ha) középkötött talajokon 4-7 cm-re. azonban ez oly mértékben növelheti a gombás fertõzéseket. vagy végi vetésidõt jelent. az olajhozam fokozásán kívül. (Napraforgónál öntözéssel 100-120% -kal nagyobb hozamok is elérhetõk!) A napraforgó növényápolása nagyon hasonló a kukoricáéhoz. Közepes mennyiségû termést. Vetéskor 8-12 C talajhõmérsékletet kíván. A vetéskori sortávolság a kukoricához hasonlóan 70-76. burgonyának vagy a búzának. Hazánkban a napraforgó nem tartozik az öntözött kultúrák közé. mint az étkezési hibridek. hogy a hibrid fajtáknál. ami április közepi. A gombás betegségek elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a vetésváltás. „minimum tillage” az ajánlott. hegyekkel körülzárt vagy fagyzúgos katlanokban termesztése nem ajánlott. de a növény 35-40 cmes magasságot elérve már igen jó gyomelnyomóvá válik. Szaporítás A nagy olajtartalmú hibrid napraforgók (50% olajtartalom felett) általában alacsonyabbak (110-160 cm). ezért hûvösebb hegyvidéken. a homokostól az agyagosig. illetve attól. kötött talajokon 4-5 cm-re. A növény termésbiztonságát évrõl évre. A nagy olajtartalmú fajtáknál öntözés esetén 25-50%-kal nagyobb növényszám javasolt hektáronként. öntözés nélkül is elérhetünk.2 cm. Hozzátartozik az igazsághoz azonban az is. A napraforgó termõképességének alakulásában hazánkban is nagy szerepe van a gombás eredetû megbetegedéseknek.és fehérpenészes szár. Sós talajokra kissé érzékeny. 50-60 cm-re. a hibridtõl. napraforgó rozsda. laza talajokon 5-7 cm-re vetjük.

intenzíven termesztett olajhibridek esetében. gyomnapraforgót mindig figyelembe kell venni. energianövények közül pl. Károsak mindazok a növények. burgonyának. Különösen érvényes ez magas hozamú. homokon. ezért ugyanabba a táblába 5 éven belül újra elvetni nem szerencsés. mert azok gyökér és gümõképzõdését hátráltatják. ha a fertõzés erõteljesebb volt a táblára való visszatéréshez 6-7 év szükségeltetik. 4-5 éven belül újravetni nem szerencsés A napraforgó utáni növényeket is nagy odafigyeléssel kell megválasztani. csillagfürt. 30. illetve cukorrépa. CaO : 24. burgonya és csicsóka sem. Magas humusztartalmú talajok esetében. szikeseken. intenzív tápanyagfeltáró és alkalmazkodóképességével a tápanyagok jelentõs részét – közepes tápanyag-ellátottság esetén is – képes felvenni. szója. táblázat. Hüvelyesek (szója. az ún. erdõtalajokon. Produkció A napraforgó terméshozamát lényegében a talajminõség határozza meg. csenkesz Kukorica Napraforgó Pántlikafû Kínai nád Egyéb megjegyzés: kifejezetten nem ajánlható napraforgó után cukorrépa. P2O5 : 30. Kedvezõek általában a napraforgó után a tavaszi vetések. A napraforgó betakarításkori elkerülhetetlen pergési veszteségébõl adódó gyomosító hatását. az egyébként 89 . Napraforgó elõtt nem ajánlott a pillangósok termesztése. A napraforgó nem jó elõveteménye a cukorrépának. csicsókának nagy vízfogyasztása és gyomosító hatása miatt. Termeszthetõ ugyan minden talajtípuson. A napraforgó fajlagos tápanyagigénye: N : 41. táblázat). Napraforgó elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Gabonafélék Szudánifû. K2O : 70. csillagfürt) sem vethetõk napraforgó után. a cirokfélék.A napraforgó jól kifejlõdõ gyökérrendszerével. sekély termõrétegû talajokon. A napraforgó legjobb elõveteményei a kalászos gabonák. MgO : 12 kg/ha. Vetésforgó Mivel a napraforgó a betegségekre fogékonyabb növények közé tartozik. burgonya és repce. de a növény-talaj kapcsolat minõsége szerint változnak. amelyek szürkepenész betegségre fogékonyak. kínai nád Cukorcirok Utónövény Cukorcirok Angol perje. de energianövények közül a szudánifû és a cukorcirok is nagyon megfelel (30.

Speciális napraforgó adapter alkalmazása mellett is. A tányér súlyának közel felét pedig a szemek teszik ki. Színváltás idején a kaszatok vízleadása jelentõsen felgyorsul. ezért a termést betakarítás után azonnal szárítani szükséges. fehérje tartalom 15-20%. és magas (20-25%) rost-tartalommal jellemezhetõk. Az olajtartalom a maghéjban 22-28% között. rosttartalom 10-15%. a beérés utolsó két hetében a magvak szárazanyag tartalma 50-100%-kal növekszik. A vágási magasság 50-80 cm. ha nedvességtartalmuk nem haladja meg a 8-9%-ot. A magvakat csak akkor lehet tárolni. a magban 72-78% körül van.0-3. amelyen a magvak még eltarthatók.5-3. 31. Az érés kezdetét tányér és a szárrész sárga elszínezõdése jelzi. A napraforgó kritikus nedvességtartalma fordított arányban változik az olajtartalommal. A terméshelyek kiválasztásakor fontos szempont. annál alacsonyabb az a nedvességtartalom. kártevõk és a virágzás eltolódása egyenetlen érést okozhat.0 t/ha 1. 90 . A betakarítás arató-cséplõ gépekkel végezhetõ. A növény talaj kapcsolatot tükrözik a következõ átlagos adatok (31.0 t/ha 1. az átlagos betakarítási veszteség 8-10%-ra tehetõ. A talaj-hozam kapcsolatok alakulása napraforgó esetében (Antal. itt 15-25% a szár nedvességtartalma. Az olaj átlagos összetétele a következõ.2-3. olajtartalom 40-50%. A betakarítás csak akkor kezdhetõ meg. a kaszatok 30-32%-os nedvességtartalmának idején kémiai beavatkozással állományszárítást (desszikálást) végeznek. ha a kaszatok nedvességtartalma 1516%-ra csökken. amely ezt követõen néhány nappal gyorsan barnulni kezd.5 t/ha 1. Minél nagyobb az olajtartalom. táblázat. A jelenlegi gyakorlat szerint.0 t/ha 1. Állományszárításra a Reglone és Harvarde szerek a leginkább alkalmasak. Nem olaj hasznosítású fajták esetén az elõbbi arányok a következõk: maghéj (45-50%). ekkor vágja el legkönnyebben a vágószerkezet. Feldolgozás és felhasználás A napraforgó tányér tartalmazza a növény összes szárazanyagának 50%-át. mag (50-55%). Ezek a fajták alacsony olajtartalommal. mivel a betegségek.0 t/ha 1.0-4.0-2. 1992 alapján) Talajtípus csernozjom talajok barna erdõtalajok kötött réti talajok laza és homoktalajok szikesek sekély termõrétegû talajok Hozamok 2. Becslések szerint. ami nagyfokú (10-30%-os) betakarítási veszteséget jelent. hogy a terület homogén legyen. a tányér nedvességtartalma pedig 30% alá.5 t/ha Betakarítás és raktározás A napraforgótányérokat teljesen érett állapotban kell betakarítani.0-3.megfelelõ termésbiztonságú hozamok.táblázat).

termõterületének növelése agronómiai. Franciaországban minden bio-üzemanyag adómentességet élvez. Öntözött 91 . Európában az átlagos hozam 738 kg/ha. ezért a növény fõleg a kevésbé fejlett országok növénykultúráinak domináns növénye. mivel jelenleg szinte valamennyi fejlett ország napraforgó étolaj importra szorul. amely részben napraforgóból. például a repcéhez képest is. míg az észak-európai régióban a repce képezi a kutatások középpontját.és a linolsav tartalom között. A növény igen alacsony hozammal jellemezhetõ. Bárhogyan is nézzük. A napraforgó termesztése esetében hûvösebb. vagy az öntözöttség mértéke is. Átlagosan 50% olajtartalmat feltételezve a termésben. Ez fõleg a földön maradó szár és a betakarításból.66 millió hektáron termelnek minden évben napraforgót. nem szívesen teszik a vetésforgókba. agresszív tulajdonságai miatt. Erõs túlzással. a hektáronkénti olajprodukció Portugáliában 280 kg/ha. 1349 kg/ha. míg a napraforgót déli. hogy a többi energianövényhez képest a napraforgó nem versenyképes. illetve utótisztításból származó tányérmaradványokból ered. Ezek fûtõértéke szárazanyagra vonatkoztatva 17-18 MJ/kg körüli. talajfenntarthatóság illetve limitáltsági okokból szinte elképzelhetetlen. mivel sokkal fontosabbnak tartják a talaj termõképességének egyensúlyban tartását. A támogatási rendszer még az EUban sem egységes. északi klímán. ami átlagosan 1473 kg magtermést jelent hektáronként. mely révén olajának energetikai felhasználása csak igen jelentõs támogatási rendszer keretén belül lehetséges. Ennek oka. szinte kizárólag étolajnak. felhasználása is fõként a humánélelmezésben terjedt el. Spanyolországban és Görögországban a folyékony bio-hajtóanyagokra vonatkozó ösztönzõrendszer teljesen hiányzik (The Liquid Biofuels Newsletter. A dél-európai országokban a napraforgó van napirenden. rendszerint 70%-nál magasabb a magvak linolsav tartalma. 1997). a napraforgót agresszív gyomként kezelik. mint potenciális biodízel forrás. Átlagosan a szár és a maradványok tömege a magtermés kétszeresét adják. Ennek fõ oka a klimatikus adottság. mint az egyik legjobban exportálható mezõgazdasági termék. mint a termesztésbõl származó minimálisan magasabb profitot. A termõterületek közötti nagyobb hozam különbségek fõként a tenyészidõszak hosszának különbözõségeibõl erednek az európai országokban. A napraforgó termesztésben jelentõs a maradék vagy melléktermék mennyisége is. de tényezõként szerepel a talaj adottság. A napraforgóolaj táplálóértéke az olíva olajjal egyenértékû. Rendszerint negatív korreláció van az olajsav. A dél-európai országokban 2. Legvégsõ és leginkább befolyásoló tényezõ. A napraforgóolaj felhasználása bio-üzemanyagként akkor jöhet számításba. míg Portugáliában. A napraforgóolaj jellemzõje a nagyon magas linolsav és a közepes olajsav tartalom. adómentesség) mellett lehetséges. részben repceolajból tevõdik össze. Olaszországban adómentesen 128000 t/év biodízelt állítanak elõ. Olaszországban pedig majdnem ötszöröse. mediterrán területeken termesztve az olaj linolsav tartalma mindössze 30% körül alakul. A napraforgó biodízel elõállítás hosszú távú perspektívájának fõleg az agronómiai szempontok kedvezõtlensége szab határt. Hozzávetõleges adatok szerint. Az éves napraforgó maghozam 3.Becslések szerint a világ összes napraforgó termelésének 90%-a étolajként van hasznosítva.92 millió tonna. a napraforgó biodízel elõállítás csak igen erõs pénzügyi ösztönzés (szubvenció. Mint azt már az elõbbiekben említettem. hogy a napraforgót. ha lényegesen nagyobb területeken fogják termeszteni.

igényei jól ismertek. termesztése. bio-hajtóanyag mennyiség összevetését a napraforgóéval már az elõbbiekben láthattuk. míg ugyanezen feltételek mellett a napraforgó 1100 -1500 kg/ha biodízelt eredményez. A kukoricából nyerhetõ. Megjegyzendõ továbbá az is. hogy Európában limitálni kell az olajnövények biodízel elõállításra vonatkozó mennyiségét. 4500 l/ha etanolt produkál. Mindenütt elterjedt. hogy mint növényi „olajforrás” már évszázadok óta ismert. a folyékony bio-hajatóanyagok piacán.körülmények között pl. mivel az igények növekedésével.306. Ugyanez a helyzet a cukorcirokkal. hogy GATT megállapodás született arról. az õszi és tavaszi ismeretes.000 ha) Repce – Rape (Brassica napus L. A jövõben. Termesztésre alkalmas területek 18. mint 1 millió hektár olajnövény. a kukorica kb. két változata. ez nem lesz több. hasznosításával kapcsolatban nincs szükség technológiai fejlesztésre. Rendszertanilag a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. amiben a repce és a napraforgó terület egyaránt benne van. Becsült adatok szerint. A napraforgó optimális termõhelyei (3. Nagy elõnye viszont a többi növénnyel szemben. olasz náddal és a pántlikafûvel való összehasonlítás esetén is. a kínai náddal.) Általános leírás A repce egy mediterrán eredetû C3-as növény. valószínûleg az agronómiai szempontok kedvezõtlensége miatt fogják háttérbe helyezni a napraforgó biodízel elõállítását. mely92 . egész Európát figyelembe véve. Neve a latin rapum szóból ered. Végül egy jól ismert tény. hogy a napraforgóolaj fogyasztás világ és európai viszonylatban is folyamatosan nõ. az étkezési célra szánt olajok minõsége is javulni fog. ábra. A bio-dízelként felhasznált napraforgóolaj nagyon jó hatással lehet a növényi olajok piacára. de hazánkban csak az õszi repce hozamai gazdaságosak.

áttelelõ típus. A repcét -6. vékony maghüvellyel. becõvel rendelkezik. maximális magtartalommal. Vetése o után a repce kb. A tavaszi repce sokkal gyengébb gyökeret fejleszt. A téli fagyokat a gyenge fejlettségû repce nagyon megsínyli. A növény 110-160 cm magas. míg a tél beálltáig megerõsödött repce elég jól bírja a száraz fagyokat. Minden egyes növény kb. kerek. de származási helye valószínûleg Észak-Afrika. 100 napig 2 C feletti klímát igényel. Ez azért szükséges. Kénsárga virágai laza fürtvirágzatban helyezkednek el.) néven ismert. mely a repcefajok közeli rokona. Az alacsony erukasav tartalom vagy erukasav mentes repce termesztés volt a célja az elmúlt évek nemesítéseinek. Ezt csak az elõbb említett. csapadékos párás klímát kedveli. hûvösebb vagy mérsékelten meleg. Azokat a fajtákat. -8 C hideg is kipusztíthatja. Rozettás levelei és szára is kékeszöld színû. vagy vályog. ha a talaj erõsen nedves. illetve a vályog is nagyon megfelel. humuszban gazdag homokos agyagtalaj az optimális a repce termesztésére. Ennek legismertebb eredménye az alacsony erukasav tartalmú. 93 . A mélyen mûvelhetõ. 120 db hosszú. 14% linolsavat és 10% linolénsavat találunk. túl buja repce is hajlamos a téli kipusztulásra. a repce megkezdi növekedését.5-2. A magvai nagy mennyiségû olajat tartalmaznak. A repce egész tenyészideje során a származási helyének megfelelõ. fekete magvacskát jelent növényenként. „nyári repce” is ismeretes. hogy a nagy termések egyik legfontosabb feltétele a garantált vízellátás. 45% erukasavat. A becõkben 18-20 magot találunk átlagosan. mely 1. Ökológiai igények A repce az ökológiailag igényes növényekhez sorolható. ez a növény nálunk réparepce (Brassica rapa oleifera L. fõleg áprilisban a fejlõdés kezdetén.0 méter mélyre is lehatol. amelyek közül 40-60 un. ott ahol a tél túl szigorú az õsszel vetett repce átteleléséhez. A repce talajigényét régebben sokan alábecsülték. Az összes olajtartalom zsírsavösszetételét nézve 6% a telitett és 94% a telítetlen zsírsavak aránya. A telítetlen zsírsavak között 14% olajsavat. „00-repce"-nek nevezzük. A növény gyorsan csirázik. nagy fagyoktól mentes. Késõ o télen vagy kora tavasszal. Fagytûrõ képessége nagymértékben függ a talaj nedvességi állapoo tától. -22 C hideget is kibírják. fõhajtás. ezáltal jóval érzékenyebb a vízhiányra.nek jelentése fehérrépa. Nyáron elvetett repce. mivel az erukasavnak erõs növekedésátló és szívizom-károsító hatása van. hogy a gyökerek és a levelek (8-11 db) elérjék az átteleléshez szükséges fejlettséget. amely 20003000 kicsi. fajtától függõen. a repce az erukasavat tartalmazó növények csoportjába tartozik. jó kultúrállapotú talajok képesek biztosítani. mint az õszi. Ezért termesztése lápos vagy vizenyõs területeken sem ajánlott. de kiderült. gyökere karógyökér. viszont száraz o talajon jelenlegi repcefajtáink a néhány napig tartó -18. A korábban vetett. amelyek nem vagy csak alacsony erukasav tartalommal rendelkeznek. rendszerint az északi területeken használják. kanadai eredetû CANOLA hibrid. Ázsiában évezredek óta ismert és termesztett növény. mikor a hõmérséklet tartósan 5 C fölé emelkedik. de ezen kívül humuszos agyag.

94 . a kedvezõtlen. és a dupla 00-ás repce (erukasavtartalom nélkül és alacsony glükozinolát tartalommal).Szaporítás A repce szaporítása vetõmaggal történik. tyúkhúr és gabonafélék után vetve a gabona-árvakelés a legveszélyesebbek. hogy a talajkondíció a gyökerek intenzív növekedése következtében évrõl-évre romlott. parlagi ecsetpázsit. Igaz. Pre-emergens és post-emergens növényvédelmi kezelés javasolható a káros gyomok ellen. A szükséges növénysûrûség 60-80 2 növény/m . melynek során kb. A tavaszi repce vetése március végétõl május elejéig. ha élelmiszer vagy takarmány elõállítása a célunk. hozamok nagysága stb. A megfelelõ fajta kiválasztásánál fõként a glükozinolát és az erukasav tartalom a meghatározó. repceormányos. homoktalajon nincs szignifikáns különbség a maghozam és biomassza hozamok között a két mûvelés esetében. a szürkepenészes (Botrytis) rothadás és a repcebecõrontó betegség az. az üzemanyag felhasználás. Liberator and Vivol. Az állományban négy kártevõ leküzdésére kell figyelmet fordítanunk. fõleg csapadékos idõjárás hatására elõfordulhat még gyökérnyak és szárrothadás. Wotan and Silvia.5-3 cm mélyre szükséges elvetni. Falcon. széltippan. a repcebecõ-ormányos. Az õszi káposztarepce vetése augusztus végére. Dupla. Tavaszi fajták közül a „Lisonne and Evita” a legjelentõsebb. a sortávolság a búza sortávolsága (13. ha a talaj kondíciója optimális. Egyszeres és a Hagyományos fajtacsoportok ismertek a gyakorlatban. nevezetesen a repcefénybogár. többek között a terület elhelyezkedése. A téli repcénél javasolt növénysûrûség eléréséhez legalább kétszer annyi vetõmag szükséges a tavaszi repce esetében. ezért ott nem is õszi. az energia igény és a termelési költségek is jelentõs mértékben redukálódtak az MT esetében a CT-hez képest. szeptember elejére ütemezhetõ. A csávázást közvetlenül a vetés elõtt kell végezni. vadzab. Ezek a jellemzõk a legfontosabbak abban az esetben. A gyakorlatban leginkább elterjedt változat a 0-ás repce (erukasavtartalom nélkül). A sortávolság 20-28 cm-ig növelhetõ. melynek eredménye szerint a 3 éves periódust figyelembe véve. Az õszi káposztarepce fiatalkorban fellépõ talajlakó kártevõi ellen (repcebolha. A legmagasabb hozamokkal a németországi õszi (téli) fajták közül a következõk rendelkeznek: Lirajet. klíma. valamint peronoszpóra és káposztagolyva is. árvacsalán. kamilla. tél és nyár hosszúsága. amely hazánkban elõfordul. az idõjárási viszonyoktól függõen végezhetõ. Gombabetegségek közül a fehérpenészes (Sclerotinia) rothadás. A magvakat 1. melynek eléréséhez 3-4 kg vetõmagot kell elvetnünk. érésidõ. 150 magra van szükség 2 m -ként (8-10 kg/ha). Egyes termõhelyeken. 45%-kal csökkent. hanem nyári repceként (summer rape) ismert. de más faktorok is befolyásolják. Termesztés Olaszországi tesztekben hasonlították össze a hagyományos mûvelést (CT:25 cm mély szántással) és a minimum tillage-t (MT:10-15 cm mély boronálás). de a munkaráfordítás pl. Az õsszel kikelt gyomnövények közül a galaj. Északi területeken a vetésidõ augusztus eleje vagy július vége is lehet. mivel a csávázószer hatása nagyon hamar csökken.5) legyen minimálisan. Magyarországon a Tripla. a repceszár-ormányos és a repcebecõ-gubacsszúnyog. repcedarázs) a leghatásosabb és legolcsóbb védekezés a csávázás.

hígtrágyával ajánlott. P2O5 : 35. per. takarmánykeverékek. A szükséges nitrogén mennyiség fokozatosan. (1992) szerint a következõ adatokkal jellemezhetõ: N : 30 (õsszel). zöld pántlikafû stb. A legalacsonyabb hozamokat a repce monokultúrában történõ mûvelése során mutatkoztak. Németországi szakemberek által ajánlott trágyázási szinteket láthatjuk a következõ táblázatban. Ezért elõveteményként a következõ növények javasolhatók: tavaszi és õszi kalászosok. Észak-németországi Christe and Sieling (1995) kísérletei szerint a legjobb hozamokat a repce borsó után vetve adta. õszi árpa. ha a vetésforgó kiterjedtebb. zabosbükköny. táblázat). A Sclerotinia gazdanövényeit sem ajánlatos repce-vetésforgókba alkalmazni. 32. termésmennyisége növekszik azokban esetben. A kutatások eredményei szerint. szója. Szintén kedvezõ hozamok mutatkoztak gabonafélék után történõ vetés esetében (33. 25 (veg.) 80-100 kg/ha (4 héttel késõbb) 80-100 kg/ha 180-220 kg/ha 25-30 kg/ha Vetésforgó Az õszi káposztarepce szempontjából a legfontosabb tényezõ. hogy az olajrepce hozamai.A növény szerves trágyázása fõleg folyékony trágyával. a repce 3 évnél korábban nem kerülhet vissza ugyanarra a területre. Az õszi káposztarepce átlagos hatóanyag szükséglete Hatóanyag Nitrogén (N) Nitrogén (N) Nitrogén (N) Foszfor (P2O 5) Kálium (K2O) Magnézium (MgO) Mennyiség 0-50 kg/ha (õsszel) 0-100 kg/ha (veg. K2O : 43 kg/ha. a fejlettség függvényében kerül adagolásra. Magyarországi körülmények között a repce fajlagos tápanyagigénye Máthé. 95 . azaz a repcenövény egymás utáni termesztése között minél hosszabb idõ telik el. periódus kezd. kezdetén). Fõleg növény-egészségügyi okok miatt. borsó. táblázat. táblázat). A fonálférgek (Nematode) elszaporodása miatt a repcét nem szabad beilleszteni répás vetésforgókba. Manapság a különbözõ tápanyagok kijuttatása csaknem kizárólag szervetlen mûtrágyák formájában történik. õszi káposztarepce (winter rape) esetében (32. s lehetõvé tegye a talaj idõben és jó minõségben való elõkészítését. õszi búza. általánosságban megállapítható. mivel a fertõzés igen jelentõs terméskiesést okozhat. hogy elõveteménye korán lekerüljön a tábláról. A.

és 2. A szalmát rendszerint szecskázzák és takarmánynak hasznosítják. A becõket mozgatva a benne lévõ magvak zörgõ hangot adnak.53. hogy nettó energiaképzõdés történik.33. Egy másik.94. hogy a teljes energia input öntözetlen körülmények között tavaszi repcénél 7624 MJ/ha. más esetben szárítják vagy ipari célokra használják fel. Pihentetett területeken az energetikai együttható szárral együtt 6.9 körüli. A fosszilis üzemanyagok finomításának energetikai együtthatója 0.56-os érték. hogy a bio-üzemanyagok pozitív energiamérleggel. cukorrépából nyert etanolnál pedig 2. amiben nincs benne az extrakció és a szállítás stb. hogy a növény tárolható vagy más feldolgozásra alkalmas legyen. melynek olajtartalma 41%. szár nélkül pedig 3. a repce mag árától kezdve a kinyerés költségéig. keserûfû Repce csillagfürt Angol perje. mivel 12%-os nedvességtartalmat szükséges elérni ahhoz. táblázat.18 volt.6-3. búzából nyert etanol esetében az együttható 3.9-et mutat. a legmagasabb rátával a szója rendelkezik. Repce elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Õszi gabonák Kukorica Zöld pántlikafû Utónövény Gabonafélék Cukorcirok Csillagfürt. A becõk és a szár színe hamvas. melyeket öntözetlen körülmények között vizsgáltak. ez 4. a kilenc tesztelt növény között.43-2. Csenkesz Egyéb megjegyzés: 3 évnél korábban nem kerülhet vissza ugyanarra a területre Produkció A növény biomassza-értékének megállapítása energiamérlegének elemzése alapján történhet. költsége. A repce volt a második legjobb arányt felmutató. Az energia outputot pedig 20066 MJ/ha értékben állapították meg. A szárítás a legtöbb esetben szükséges.2 körül alakul. fekete színûek érett állapotban. Összehasonlításként. 5. Az egynél nagyobb energia ráta azt jelenti. a magavak barnás-fekete. A kutatások szerint. Betakarítás és raktározás Az õszi káposztarepce betakarítása júliusban történik. szintén olajnövényekkel kapcsolatos tanulmányban Goering and Daugherty (1982) megállapította. Az õszi káposztarepce éves átlag maghozama 3 t/ha.1. A repce-metilészter (RME). Ebben az idõpontban a növény nedvességtartalma 20% alatt van. 96 . míg az ásványi eredetûek kissé negatív energiamérleggel jellemezhetõk. száraz szalmahozama pedig 10-12 t/ha közötti . ha a teljes növényt (szárral együtt) számításba vesszük. Ez az energiamennyiség 1233 kg/ha maghozamon alapszik. Ez magába foglalja a teljes folyamatot. amelyet a gyakorlat a dízel olaj helyettesítésére használ. n. a vegetációs periódust követõen. Ebbõl kitûnik. ha szárral nem számolunk.vagy szürkésbarna. ami kb. 330 nap. Az energia output/input arány ebben az esetben tehát 4.5 energetikai rátával rendelkezik abban az esetben. Ez a ráta a növény által megtermelt összes energia és a növény által felhasznált bruttó energia hányadosa.

például hidraulika olajnak. A tavaszi repce maghozama 1. Ha az olajnak alacsony az erukasav tartalma. A növény szalmáját el lehet égetni kazánokban. A magvakból feldolgozás során az olajat elõször préseléssel nyerik ki. Finomítás után 1279 kg/ha repcemag olajat nyertek. A magvak feldolgozása során 1848 kg/ha ballaszt maganyag. kenõanyagnak. a vegyiparban különbözõ termékek gyártására. margarin. RME alapanyagnak. ábra. Az 1460 l/ha repcemetil-észter energiatartalma 47.A tavaszi káposztarepce akkor érett a betakarításra. akkor élelmiszeripari célra. majonéz. Termesztésre alkalmas területek 19. fûtõolajnak. dízel motorokba vagy tüzelésre optimális energiahordozó. vagy gyors-pirlízissel bio-olaj nyerhetõ ki belõle. A magvakból. Feldolgozás és felhasználás Greaf és társai (1994) megvizsgálták.5 t/ha között várható. melyet 139 kg/ha metanollal kevertek össze. hogy milyen összetevõk és mekkora arányban szerepelnek a repcenövény feldolgozásának folyamatában. A bio-olaj felhasználása teljesen megegyezik a közönséges.5-2. különbözõ termékek elõállítására. és 1332 kg/ha repcemag olaj keletkezett. fõzõolaj. A maradékanyagot takarmányként hasznosítják. Ez a nyers bio-olaj is több területen felhasználható.700 ha) 97 .8 GJ/ha. Ebbõl 1285 kg/ha (1460 l/ha) repceolaj-metilészter (RME) és 133 kg/ha glicerint különítettek el. fosszilis gázolajéval. ebbõl 5470 kg/ha a repceszár és 3180 kg/ha a repcemag mennyisége. amikor a növény elbarnult. szárnyasok részére is felhasználható. sertés. a préselés után megmaradt olajat extrakcióval vonják ki. fûrészolajnak. mint pl. és a becõk kezdenek szétválni. A nyers repcemag körülbelül 40% olajat és 60% egyéb anyagot tartalmaz. vagy állati takarmányként szarvasmarha. Kazánokba. A vizsgált állomány össztömege 8650 kg/ha. A repce optimális termõhelyei (239.

C3-as növény. Energetikai termesztés szempontjából való figyelembe vételét ugyan olajtartalma és viszonylag magas szárazanyag hozama elvileg indokolhatná. a hibrid kendert. 15 t/ha szárazanyaggal lehet kalkulálni. A kender közép-Ázsiai eredetû növény. aki újabb fajtákat. Rostnövények A rostlent egyik legrégebben termesztett növényeink közé sorolhatjuk. Magyarország földrajzi viszonyai.) Rotslen – (Linum usitatissimum) Kender – Hemp (Cannabis sativa L. hogy az 1930-as években nagy értékû magyar fajták váltották fel a külföldi fajtákat. mediterrán. Termesztését egyrészt ökológiai igénye. A nemesítõi munka sikeres folytatása Bócsa Iván nevéhez kötõdik. amelyeket a következõképpen csoportosíthatjuk: északi. másrészt kórokozókra. északi szélességi fok között termesztik nagy területen. középorosz. az olasz fajták behozatala után vált ismerté. A rostnövények energetikai felhasználás szempontjából egyértelmûen a szilárd biomassza. Termesztése nem tervezhetõ biztonsággal. hagyományos termesztésben hosszú rostjainak textilipari felhasználása okán termesztik. innen hódította meg évszázadok alatt az összes kontinenst. Szára 120-200 cm magasra nõ. Hazánkban elsõsorban a középorosz kender-csoport jellemzõ: Az 50-60. A kender esetében kb. A kender egyéves. Fleishman Rudolf nemesítõi tevékenységének köszönhetõ. cultához tartozik. mind a szárából nyerhetõ rostok. Magyarországon a történelmi idõkben már termesztették a kendert.5. a rostlen ugyancsak 10 t/ha-os hozamokkal termeszthetõ.) Általános leírás A kender közép-ázsiai eredetû növény.3. Az érdeklõdést a növény iránt tovább fokozza. A földrajzilag is jól elkülöníthetõ termesztett alfajok mindegyike a Cannabis sativa subsp. Tenyészideje 90-110 nap. Erre utal a bolgár-török ere98 . A jóval értékesebb és nagyobb termést adó déli kender csak egy évszázaddal ezelõtt. rövidnappalos. de hazánk éghajlati adottságai nem biztosítanak megfelelõ termésszinteket. hogy nagyon alacsony termelési és konverziós költségekkel jellemezhetõ. Kiemelkedõen nagy rost és magterméssel jellemezhetõ. kártevõkre való fokozott érzékenysége korlátozza leginkább hazánkban. vagy a szilárd energiahordozók elõállítására alkalmas növények közé tartoznak. az uniszex kendert is elõállította. Hazánkban az utóbbi évszázadot kivéve az északi kendert termesztették. mind a magjában található olaj jól ismert alapanyagok. mely révén az energetikai termesztés kapcsán is reflektorfényébe került. hõmérsékleti és csapadékadottságai kiválóan alkalmasak a kender termesztésére.2. innen hódította meg évszázadok alatt az összes kontinenst. Termesztett növények: Kender – (Cannabis sativa L. mivel igen változó terméshozamokkal jellemezhetõ évrõl-évre. Magyarországon a történelmi idõkben már termesztették a kendert. A honfoglaló magyarok a vándorlások alatt ismerték meg.

északi szélességi foktól délre termesztik. az olasz fajták behozatala után vált ismertté. A termõterület csökkenésének oka egyértelmûen a mûszálak elterjedése volt. hazánkban 1980-ban még 62 000. Tenyészideje 130-150 nap. kerülete szögletes. de magfogásra már nincs lehetõség. Szármagassága a 150 cm-t nem haladja meg. A kender egyéves. Mai ismereteink szerint két faja van. spontanea (vadkender) elvileg nincs termesztésben. így a többi kender csoport jellemzõivel a továbbiakban nem foglalkozom. ma már csak 6-7000 ha-on termelünk kendert. aki újabb fajtákat. Rosttermesztés szempontjából nagyon elõnytelen. Kiemelkedõen nagy a magtermése. Szára 120-200 cm magasra nõ. Termeszthetõségének déli határa ott van. Hosszú nappalos.: Nagyobb területen az 50. Kínában. Tenyészideje 90-110 nap. mivel szára hajlamos elágazódásra. Ruzsányi.detû neve (kendir). A tenyészidõ végére szára elfásodik. amelynek két alfaja közül a subsp. 260 000 ha-on. igazából a hibrideknek van. a hibrid kendert.5-9 t/ha kóró) a magyar fajták a világ élvonalába tartoznak. Gyökere karógyökér-rendszerû. A nemesítõi munka sikeres folytatása Bócsa Iván nevéhez kötõdik. A nagy hektáronkénti hozammal (7. 1992 alapján): Északi kender csoport: A 60. Gazdasági jelentõsége a C. Északabbra néhány szélességi körnek megfelelõ sávban még rostipari célra termeszthetõ. Szára igen magas. amelyeket a következõképpen csoportosíthatjuk (Bócsa. Ázsiai kender: Közép-Ázsiában. Magyarországon egy évszázada már. rosttartalma 8-32%. Európában 55 000 ha-on. szára 1. nagyon jó a vízgazdálkodása. Fleishman Rudolf nemesítõi tevékenységének köszönhetõ. hogy szinte kizárólag csak a déli kender termesztése folyik. Hazánkban az utóbbi évszázadot kivéve az északi kendert termesztették. A jóval értékesebb és nagyobb termést adó déli kender csak egy évszázaddal ezelõtt. a Cannabis indica és a Cannabis sativa. A világon kb. C3-as növény. Középorosz kender cs. északi szélességi foktól északra termesztett. de az 5 métert is elérheti. a subsp. tenyészideje csökken. A földrajzilag is jól elkülöníthetõ alfajok mindegyike a Cannabis sativa subsp. északi szélességi fok között termesztik nagy területen. Japánban termesztik fõleg. Tenyészideje 150-170 nap. Tág térállásban pedig a 4-5 m magasságot is meghaladja. Magyarországon a kelés után 21-30 nap múlva virágzik. Sûrû állományban is eléri a 2-3 m-t.5-3 m-re nõ meg. A szár felülete hosszirányban kissé barázdált. melegigényes rostnövények.: Az 50-60. az uniszexuális kendert is elõállította. A szár vastagsága sûrû állományban 3-9 mm között változik. ahol a kendert felváltják az értékesebb. Déli (mediterrán) kender cs. A legrövidebb tenyészidejû (50-80 nap) kender. Hossza megfelelõ körülmények között a 2-3 méter. 1966. Szára – különösen fejlõdésének kezdeti szakaszában – érdes. culta (ipari kender) a termesztésben elfogadott. a Cannabis nemzetséghez tartozik. A Kárpát-medencében õseink honfoglalása elõtt a szlávok már ismerték és hasznosították. szõrökkel borított. ezért ha délebbre termesztik. Hazánkban jelentõsége még a déli variánson belül is. sativának van. délebbi területeken pedig jóval 150 cm alatt marad. cellulóz tartalma 5799 . hogy az 1930-as években nagy értékû magyar fajták váltották fel a külföldi fajtákat. rövidnappalos. cultához tartozik.

ez hosszabb és jobb minõségû rostokat eredményez. egylaki hímvirág pollennel való megtermékenyítése utján állítható elõ. A virágok sok pollent tartalmaznak. A továbbnemesítés fõ szempontja. Az uniszexuális kender a kétlaki nõvirágok. Ez a változat mintegy 90%-ban nõ és egylaki. linolsav tartalma pedig 46-70%. A magvak 4-6 nap alatt kicsiráz100 o . A szükséges vetõmag mennyisége 35-50 kg/ha. hogy egyre magasabb legyen a rosttartalom és minél alacsonyabb a THC (van Soest et al. humuszos. A kender általában jól elboldogul a legtöbb talajon. hõösszeg igénye 18002000. Erre az állapotra mondják. hogy vetés elõtt a talaj jól elõkészített legyen. Nagyobb növényszámnál a szárak vékonyabbak maradnak. A makkocska egyetlen magot tartalmaz.60%. A fajta kiválasztásánál nagyon kell figyelni. olajat és THC-t (delta-9-tetrahydrocannabinol-t) tartalmaznak érettségkor. Évi 550-600 mm csapadék és vízigényét rendszerint kielégíti. az F2-ben pedig a rosttermése. Egyébként a szokásos vetésidõ április közepétõl május végéig tart. Termesztés A kender az ország déli területein korai tavaszodás estén már március végén elvethetõ. a talajadottságoknak stb. a virágzatban csoportosulnak. lignin tartalma pedig 8-10% közötti. hogy mennyi rostot. mészben gazdag. amelynek elsõ változatában. Csírázási idõszakban igen érzékeny a fagyokra. illetve ki kell választani a megfelelõt. ebbõl következõen virágzáskor a porzóvirágzat gazdagon ontja a virágport. Nem alkalmas viszont termesztésére a homok. vagyis magot termõ egyedekbõl áll. Ez 200-300 növény/ha. A hagyományos és az energetikai termesztés szempontjából is hibrid változatok a legjelentõsebbek. fajtától függõen. a túlságosan nedves és tömörödött talaj. Megfeleljen a termõhely klimatikus viszonyainak. mivel igen sokféle kender ismeretes. az F1-ben 70-90%-kal nagyobb a magtermõ képessége. A magasabb növénysûrûség csökkenti a nemkívánatos levélmennyiséget is. Ilyen tulajdonságú az UNIKO-B hibrid. de különösen szereti a mélyebb. pontosan ki lehet. A sortávolság fajtától és hasznosítástól függõen 10-20 cm között változik.os állomány-sûrûséget eredményez. ezért az eltérõ nemû virágok külön egyeden.. Véleményem szerint az energetikai termesztés szempontjából is ez a hibridváltozat lehet a legjelentõsebb. amelyeket 2-4 cm mélyre vetünk. amelynek olajtartalma 35%. A kender termése makkocska. hogy füstöl a kender. Kétlaki növény. Szaporítás A szaporítás megszokott formája a kendernél. szántóföldi növényeink között a melegigényesek közé soroljuk. a magról történõ szaporítás. Ökológiai igények Az általunk preferált kender (Déli típus) a mérsékelt klímát szereti. A 6-7-es pHt kedveli. jó vízellátású területeket. a nehéz agyag. Nagyon kell figyelni arra. A kender levele tenyeresen vagy más kifejezéssel ujjasan összetett. 1993). 13-22 C közötti az optimális hõmérsékleti tartomány. A variánsokat a szerint osztályozzák.

a botritis. K2O : 150-180 kg/ha. A kendertermés átlagos összetevõi pedig a következõk: 52% felhasználható anyag. cukorrépa Õszi gabonák Kukorica. a „rost hozam” 2-4 t/ha között volt. Csenkesz Kender Cukorcirok Angol perje Egyéb megjegyzés: napraforgó után ne vessük lehetõleg Produkció Holland kísérletek eredményei szerint. A növény gyors növekedésû.5% rosttartalommal. Kender elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Búza. P2O5 : 70-100. 23. 60% rövid). késõbb pedig a kenderbolha és a kis kendermoly. pl. ha a hõmérséklet legalább +5-7 Celsius. táblázat). 8% mag és 9% a nem hasznosítható részek aránya. 31% rost (40% hosszú. a szárazanyag hozam 8-16 t/ha.5-10 t/ha között mozog. Vetésforgó A kender önmaga után hosszabb ideig termeszthetõ. 34. amelyek a növényen elõfordulhatnak. optimális körülmények között a szárazanyag hozam. illetve hozama 7. cikória Kender Gabonaélék Utónövény Kender. Csírázási idõszakban a csiga és drótféreg okozhat károkat. A „szakma” a leghatásosabb gyomelnyomó szántóföldi kultúrának a kendert tartja. Az eddig megfigyelt betegségek.nak. A Magyarországon nemesített hibridek terméseredménye. ezért a gyommagvakkal nincs sok probléma a termesztés során. vagy kórótermés 12-13. táblázat. a kalászosokat. Kiváló gyomelnyomó tulajdonságánál fogva vegyszeres gyomirtásra nem igazán van szüksége.6 t/ha-nál jónak mondható (Mejer et al. A kendernek – más növényekhez viszonyítva – kevés kártevõje és kórokozója van. 1995).5-24. n. Augusztus végéig szabaddá válik utána a terület. fuzarium és a szklerotinia. Napraforgó után nem ajánlott (34. 101 . Néhány betegség és kártevõ közismerten megtámadhatja a növényt. A kender elõtt ajánlatos nem nagy vízigényû növényt alkalmazni. Hasonló eredményt mutatnak a Németországi kutatások is. ezeket az ültetvényeket nevezik kenderföldeknek. A németországi Nemzeti Agrárkutató Központ ajánlása szerint az ajánlott trágyázási szintek a következõk: N : 60-100 (3 alkalomra. elosztva).. így az õszi vetésû növények számára nagyon jó feltételt biztosít.

Energetikai célra a teljes növényt egészben fel lehet használni (tömörítés után). nagyon ígéretes energianövényünk lehet a közeljövõben. ugyanis többféle minõségû papír állítható elõ belõle. A finomabb rostszálakat a textilipar dolgozza fel ruházattá vagy szõnyeggé. szeptember eleje. A kévéket néhány hét múlva RKB-1 típusú aratógéppel 400 kg-os bálákká alakítva teszik alkalmassá szállításra. hogy a kendertermesztés szubvenciója az Európai Unióban 1998-ban 780 ECU/ha volt. de ez függ a növényfajtától vagy a hasznosítás módjától is. kévekötõ aratógéppel takarítják be. majd a hazai gyakorlat szerint.Betakarítás és raktározás A betakarítás idõpontja általában augusztus vége. már más eljárás szükséges. amelyek az elõzõ két esetben nem „keltek” el. levelek. nevezetesen 600 liter olaj. durvább minõségû papírokat képesek gyártani belõle. alomként. A maradékot felhasználhatjuk ugyanarra a célra mint a leveleket. Feldolgozás és felhasználás A növény sokoldalú hasznosítását figyelve könnyû megállapítani a négy fõ növényi alkotórészt: rostok. Energianövényként betakarítva a kendert. talajtakarásra vagy komposztnak használhatjuk. A speciális olajkender igen is meglepõ eredményeket mutat. A leveleket alomnak. Az úgynevezett feldolgozható maradékot szintén nem kell kidobni. mivel a papíripar dobozokat. fõként ha figyelembe vesszük azt is. Szilárd tüzelõanyaggal mûködõ berendezésekben. A magvakat magas fehérje és olajtartalmuk miatt szintén sokfelé hasznosítják. gépolaj stb. Lehet madáreledel. és 10-12 tonna hektáronkénti rostanyaganyag produkcióval. 102 . takarmány-kiegészítõ. A papíripar is szívesen hasznosítja a rostanyagokat. Az építõipar szintén örömmel felhasználja az olyan vastagabb rostanyagokat. a kender biomasszája azok átalakítása nélkül elégethetõ. kipréselve biodízel. A rostkendert aratás elõtt lábon deszikálják. de sikereket értek már el a sor-független kukorica kombájn alkalmazásával is. komposztnak. Megfelelõ betakarítógép kifejlesztése még folyamatban van. A már említett – a magvakból nyert – kender biodízel szintén ígéretes alternatíva. magvak és a feldolgozható maradék. A kender egy potenciális. A kendernél elérhetõ legmagasabb biomassza hozam 18 t/ha. mivel a darabolást. szecskázást a táblán lenne szükséges elvégezni.

is. az a késleltetett betakarítás. kaszáló. Fûfélék. a zöld pántlikafû és az óriás keserûfû az. A betakarításkori nedvességtartalom ugyan jóval alacsonyabb ebben az idõszakban.2. A fõleg takarmánynövényként hasznosított gyepek közül azért ezek a növények kerültek kiválasztásra. takarmánynövényként termesztett gyepek esetében a mennyiségi viszonyok a legfontosabbak. amelyek kiemelkedõen magas hozamokkal jellemezhetõk. Fokozott figyelmet kell fordítani azonban a gyepkultúra fenntarthatóságára is. valamint az alacsonyabb fehérjetartalom jellemzõ. amelyet fõként a szárítási költségek csökkentése miatt alkalmaznak. mert hektáronként a legnagyobb szárazanyag hozammal jellemezhetõk.Termesztésre alkalmas területek 20. Például az óriás keserûfûnél általános.000 ha) 3.874. vagy brikettált tüzelõként való felhasználás kezd általánossá válni. A hektáronkénti 20t szárazanyag mennyiség reálisan elvárható a növényektõl. egyéb növények A csoport növényei a kínai nád kivételével a gyepnövények közé sorolhatók. szárazon kerül felhasználásra. Az állattartás részére elõállított takarmányok egy része zölden. Évi 3-4 szeri kaszálással próbálják a minél magasabb hozamot elérni úgy. A különbözõ hasznosítási formák között. Ennek megfelelõen eltérõek a kezelési eljárások. Ezekre a növényekre inkább a magasabb rost és szénhidrát tartalom. hogy ezzel magas fehérjetartalom is párosuljon. hogy az egyszer vagy többször betakarított kultúrák esetében az utolsó kaszálást téli idõszakra halasztják. változik a vágások száma stb. díszgyepek és sportgyepek csoportba sorolják. 103 . Ez tulajdonképpen azt jelenti. ábra. vagy öntözéssel is. de a betakarított összes szárazanyag tömege 10-20%-kal is kevesebb lesz. Amit még ezeknél a nagy hozamú gyepfajoknál meg kell említeni.6. A felsorolt négy gyepnövény közül. Hasznosításuknál is a papíralapanyagként. A kender optimális termõhelyei (2. A gyepnövényeket a hagyományosan legelõ. illetve a betakarítható mennyiség jelentõs mértékben növelhetõ a mûtrágya adagok fokozásával. nagyobb része szénaként. hogy a teljes levéltelen föld feletti biomassza a téli idõszakban kerül levágásra.

illetve a növény magas hozamában rejlõ lehetõségek indokolják a nyolcvanas évek kezdetétõl. A növény májusban vagy júliusban virágzik. egyébként pedig távol tartja a növénytõl a rovarkártevõket. míg energetikai célra hasznosítva kifejezetten elõnyös a gombásodás. Takarmányként termesztve a növényt tehát gombamentesítésre van szükség. pelletálva javasolnak felhasználásra a nemesítõk.) Nádképû csenkesz – (Festuca arundinacea L. Ebben a szimbiotikus kapcsolatban a gomba olyan alkaloidokat termel.) Általános leírás Az angol perje a legjelentõsebb takarmánynövényeink közé sorolható. földfeletti magassága 40-80 cm közötti. Az angol perje gyakran fertõzött enfiton gombával. Sajnos ezeknek az alkaloidoknak bizonyos formái a haszonállatokban is kimutathatók. A levélszálak nagyon vékonyak. A növény nyúlványai illetve föld alatti szára 30-70 cm-re nõ meg. a virágzat hossza általában nem több 20 cm-nél. A sötétzöld színû levelecskék felül barázdáltak. szakmai körökben elterjedt az a mondás. amelyet fõleg szilárd fûtõanyagként brikettálva. amely a növényt rezisztensé teszi a különbözõ rovarokkal szemben. hogy az angol perje ismerete és helyes alkalmazása a gyepgazdálkodás kulcsa. a legeltetés szempontjából igen kedvezõtlen (mérgezõ). Termesztéstechnológiájának részletes kidolgozását a megújuló energiaforrások igen intenzív kutatása. fõleg az Acremonium lolii-val.) Kínai nád – (Miscanthus spp. mivel energetikai hasznosítás esetén az esetleges alkaloid felhalmozódás nem számít hátránynak.) Angol perje – Perennial ryegrass (Lolium perenne L.A takarmánynövényként termesztett nádképû csenkesz szinte minden egyede fertõzött egy bizonyos endofita gombával (Acremonium coenophialum). A gomba.) Óriás keserûfû – (Polygonum sachalinensis F. mivel a rovarölõ szer megtakarítással egy idõben környezetkímélést is megvalósítunk. ami nem a legszerencsésebb. nem szélesebbek mint 5 mm. Schmidt) Zöld pántlikafû – (Phalaris arundinacea L. mely toxikus anyagot termel. amellyel szimbiózisban él. Esetünkben azonban ezzel a negatív visszacsatolással nem kell számolnunk. megfordítva a levelet sima fényes felületet találunk. Termesztett növények: Angolperje – (Lolium perenne L. A egyéb növények közötti csoportosításban említett kínai nád nem tartozik a hagyományos mezõgazdasági kultúrnövények közé. 104 . Az angol perje föld feletti habitusa félig álló vagy földön elterülõ lehet. sõt a biológiai védekezés szükségszerû eszközévé tehetõ. A cukornáddal rokonságban álló C4-es növény óriási hektáronkénti szárazanyag hozammal jellemezhetõ (20-30 t/ha). csíkosak.

MgO : 50 kg/ha. vagy más növénnyel felváltani. amely nélkülözhetetlen a termesztése során. a penészgombák (Fusarium nivale) és a rozsdagombák (Puccinia spp. Legfontosabb szempontok a növény növekedése szempontjából a viszonylag kötött. telepítése minden olyan helyen javasolható. A második év jelenti a maximális terméshozamot a termesztése során.). kettõ emelhetõ ki. P2O5 : 93-160. A mûtrágya mennyiségére való tekintettel a folyékony formában történõ kijuttatás terjedt el a gyakorlatban. Németországban végzett állománykísérletek mûtrágyázási adatait mutatják a következõ számok (Kusterer et al. Betegségek közül. illetve az enyhébb nedves klíma. ahol gyorsan kell a talajt megkötni. 1995): N : 284-380..Ökológiai igények A hõmérsékleti zónák közül a szubtrópusi és trópusi területek a legalkalmasabbak klimatikusan az angol perje termesztésére. mivel a szárazabb fekvésû dombokon is megél. 105 . amelyek leginkább károsítják a növényt. laza bokraival állandó. A növény nem tolerálja a szárazságot. Az erózióvédelemben is nagy szerepe lehet. Fõleg a nitrogén az a tápanyag. Szaporítás Az angol perje szaporítása magvakkal történik. ezért több évig állományban tartható. repce. eszerint változik regenerációs képessége is. burgonyának vagy a csicsókának is. Gyorsan csírázik és növekszik. Vetõmagként a gyakorlat a termesztés elsõ két évének maghozamát használja fel. A hótakarótól és késõi fagyoktól függõen lesz a növény álló. de a gazdaságos termesztés miatt 3-4 év után ajánlatos újravetni. de tulajdonságait ismerve bátran vethetõ burgonya. táblázat). Az évelõ angolperje magas igényekkel rendelkezik a trágyázásra vonatkozólag. K2O : 176-463. vagy földre terülõ habitusú. ami kiválóan védi a talajt. Évelõ fûféleként a szántóföldi növények vetésforgójába vonása nem megszokott dolog. Termesztés A növény vetése nyár végén aktuális. tápanyagban gazdag talaj. a kezdõállomány létrehozásához 25-30 kg vetõmag szükséges hektáronként. jól záródó gyepet ad. Vetésforgó Mivel a növény évelõ. kender és a cukorcirok után is (35. lehetõséget adva ezzel a vízerózióra. Kedvezõtlen környezeti hatások esetén azonban könnyen megritkulhat. sem a nedves vagy sós talajt. Az angol perje jó elõveteménye a cukorrépának. Az alkalmazott mûtrágya arányokat természetesen nagyban befolyásolja az adott termõtalaj minõsége.

Az égéshõ és fûtõértékek 19 MJ/kg és 17 MJ/kg körüliek. Új technológiák kifejlesztése és a régiek továbbfejlesztése irányul a növény üzemanyag forrásként való felhasználására. Magyar fajták közül a G-658-as illetve a Szarvasi-61-es nemesített angol perje fajtákat érdemes megemlíteni. A legnagyobb zöld produkciót elérõ fajták a Morenne. csicsóka Kender. a zöldtömeg átlagosan 78. 106 .7 t/ha szárazanyag tartalommal számolható. Angol perje elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Repce Burgonya.1 t/ha. az angol perje hozama virágzás idején történõ évi egyszeri betakarítással 7. A zöldnövény szárazanyag tartalma átlagosan 32-33% között alakul. amelyek különbözõ angol perje fajtákra vonatkoztak. Phoenix és Sambin voltak. Az 1994-ben végzett kísérletek szerint. rendszerint 1-5 alkalommal vágják évente. Ezek késõn lekerülõ fajták. Ennél az ütemezésnél – május végétõl október elejéig – 3-4 hetenként kell betakarítani a zöldállományt. táblázat.4-13. Kutatások folynak a betakarítások számának optimalizálására vonatkozólag.35. A növényt. 3-4 év után újravetni vagy leváltani Produkció Németország négy különbözõ helyén végzett állománykísérlet adatai alapján. illetve a fajtával kapcsolatos nemesítések is fõleg erre a területre koncentrálnak. a maximális zöld és szárazanyag produkciót teljesen beérett növényeknél mutatták ki. Betakarítás és raktározás Az angol perje betakarítása kaszálással történik. mint biomassza forrást elsõsorban üzemanyag – tüzelõanyag – elõállítására használhatjuk fel. A növény évi 4-5-szöri betakarítása esetén az elsõ kaszálást 40-60 cm-es növénymagasságnál kell elvégezni. szárazanyag tartalom szempontjából pedig a Parcour és Tivoli fajták mutattak kiemelkedõ eredményeket. kukorica Burgonya. Feldolgozás és felhasználás Az angol perje igen fontos takarmánynövényünk. Németországi kiegészítõ kutatások. csicsóka Óriás keserûfû Angol perje Cukorcirok Õszi gabonafélék Egyéb megjegyzés: évelõ növény. a szárazanyag 13 t/ha volt. zöldtermésük 40-55 t/ha közötti intenzív termesztési viszonyok között. keserûfû Utónövény Cukorrépa. jelenlegi felhasználása. így egész nyáron sûrû állományt képeztek.

Termesztésre alkalmas területek

21. ábra. Az angolperje optimális termõhelyei (2.431.000 ha)

Nádképû Csenkesz – Tall Fescue (Festuca arundinacea L.) Általános leírás A nádképû csenkesz a hûvösebb területek évelõ gyepnövénye, hasznosítása abrakként, gyeptéglaként és hagyományos gyepként történik. A növény 0,6-1,8 méter magas, igen széles bokrot növeszt. A levelei felül barázdáltak, az alsó oldalon pedig simák. Virágzata bugavirágzat, a virágzás fõ idõszaka júliustól júliusig terjed, melynek végére durva, nádszerû szárat növeszt.
36. táblázat. A nádképû csenkesz ásványianyag összetétele Ásványi anyag típusa Hamu Szilícium-dioxid Nitrogén Vas Magnézium Réz %-os arány 9-10% 2-3% 2,5-3% 100 mg/kg 60-70 mg/kg 5-6 mg/kg

A legtöbb nádképû csenkesz fertõzött egy bizonyos endofita gombával (Acremonium coenophialum), amellyel szimbiózisban él. A gomba, mely toxikus anyagot termel, a legeltetés szempontjából igen kedvezõtlen, egyébként pedig távol tartja a növénytõl a rovarkártevõket. Takarmányként termesztve a növényt tehát gom107

bamentesítésre van szükség, míg pl. energetikai célra hasznosítva kifejezetten elõnyös lesz hatása, mivel a rovarölõszer megtakarítás mellett környezetkímélést is megvalósítunk. A nádképû csenkesz ásványi anyag összetétele pedig a 36. táblázatban látható, melyben az igen magas hamutartalom szerepel érdekességként. Ökológiai igények A nádképû csenkesz könnyen adaptálódik a különbözõ talaj és klíma viszonyokhoz. A hõmérsékleti zónák közül a trópusi, szubtrópusi területek magasabb felföldjei a lego kedveltebbek számára. Enyhébb klímán a növekedése télen (-4 C-ig) is folytonos, de a forróbb nyarakon is állandó növekedést mutat. A növény jól fejlõdik gyengébb minõségû talajokon, viszont nem szereti a túl nedves vagy szikes talajokat. Nyirkos kötött talajokon, sõt még lápon is eredményesen termeszthetõ. A szárazságot elviseli, de jó termést csak elegendõ nedvesség esetén ad. Szaporítás Szaporítása rendszerint magvakkal történik, a vetéshez kb. 20 kg vetõmag szükséges hektáronként. Termesztés Mûtrágya adagolási kísérletekben – amelyeket Moyer és társai (1995) az USA-ban végeztek – kimutatták, hogy felszín alatti (subsurface) alkalmazás esetén 20%-kal növekednek a hozamok a felületi adagoláshoz képest. Meglepõ, hogy a hozamnövekedés 69%-át a nitrogén mennyiségének 13 kg/ha-ról 168 kg/ha-ra növelésével érték el. A gyeptégla készítést is nagyon jól befolyásolhatjuk mûtrágya adagolással. Megfelelõ mûtrágyázás hatására a növény veszít durva minõségébõl, és öntözés nélkül is nagy termést ad. A mindennapi gyomok közül, melyek eláraszthatják nádképû csenkesz állományunkat, a következõket fontos megjegyeznünk: fehérhere (Trifolium repens L.), muharfélék (Digitaria ssp.) Pre-emergens gyomirtó kezelést a növényen október közepe körül, post-emergens kezelést pedig december elején ajánlott végezni. Mindkét idõpontban szükséges a kezeléseket végrehajtani, ha a gyomosodás túlzott mértékû. A leghatékonyabb herbicid a kísérletek szerint pendimethalin hatóanyagot tartalmazó szer volt, amelyet kelés elõtt alkalmaztak. Az ismert gombabetegségek közül szinte mindegyik megtámadhatja a növényt, a rizoktóniás rothadás vagy pl. a különbözõ rozsdák (feketerozsda, vörösrozsda) stb. Különbözõ rovarok lárvái is gyakran károsíthatják a csenkesz gyökereit. Vetésforgó A nádképû csenkesz évelõ, ezért több évig állományban tartható, de a gazdaságos termesztés miatt 3-4 év után ajánlatos újravetni, vagy más növénnyel felváltani. A második év jelenti a maximális terméshozamot termesztése során. A növény jó elõvete108

ménye a cukorrépának, napraforgónak, burgonyának vagy a csicsókának is. Évelõ fûféleként a szántóföldi növények vetésforgójába illesztése nem megszokott dolog, de tulajdonságait ismerve bátran vethetõ burgonya, csicsóka, repce, kender és a cukorcirok után is (37. táblázat).

37. táblázat. Nádképû csenkesz elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Burgonya, csicsóka Kender Cukorcirok Nádképû Csenkesz Utónövény Gabonafélék Kukorica, cukorrépa Napraforgó

Repce Csicsóka, burgonya Egyéb megjegyzés: leginkább a hûvös területeken, angol perje helyett helyezik vetésforgóba

Termesztésre alkalmas területek

22. ábra. A nádképû csenkesz optimális termõhelyei (1.805.000 ha)

Óriás Keserûfû – Giant Knotweed (Polygonum sachalinensis F. Schmidt) Általános leírás A keserûfû C3-as évelõ bokornövény, melynek többféle változata is ismert. Bár a keserûfû kelet-ázsiai eredetû, gyakran megtalálható hazánk természetes vegetációiban is, folyók körüli réteken vagy nedves nyirkos folyópartokon. Európába eredetileg, mint takarmánynövény került be a XIX. század közepén. A növény típustól függõen igen magasra, 2-5 méterre is megnõ. Erõs, üreges szárának átmérõje meghaladja az 5 cm109

öt centiméteres magasságot érnek el. Termesztés A palánták kiültetése – mint már említettem – április végén. A gyomok távoltartása fõleg az elsõ évben szükséges. majd o egy éjszakán (8 órán) át 10 C -os hõmérsékletet biztosítunk nekik. melynek fokozott jelentõsége gyengébb tápanyag ellátottságú területeken van. melyekbe elõtte mûtrágyával. A növény virágzása szeptemberre és októberre tehetõ. május elején történik egy 2 2 növény/0. A rizómákkal az a gond. és 1 C -on tartjuk.t is. illetve a betakarítás során. Az edényeket ezután egy napig (16 óráig) 20 C -on tároljuk. igen fejlett gyökérrendszere lehetõvé teszi számára a talajban lévõ tápanyagok és víz felvételét még a szárazabb évek alatt is. Összefoglalva megállapítható. mivel a keserûfû 4-8 pH-nál is igen magas hozamokkal kecsegtet. Nagyobb sûrûséget alkalmazva a növények növekedésük során árnyékolják egymást. hogy nem egységes növekedésûek. Igazán nagy hozamokat öntözéssel és mûtrágya adagolással lehet elérni. amely alatt leginkább meliorált réti talajok vagy cserjoznom értendõ. A gyomok eltávolítását az elsõ 110 . A növény elõnyös tulajdonságai közé tartozik. A palántázással egy idõben – mint a gyomok elleni védekezés egyik leghatásosabb eszköze – ajánlott egy szalmaréteg kiszórása a talajra. o két hétre (13-17 napra) hûtõszekrénybe tesszük. így az állomány különbözõ fejlettségi szinteket mutat majd a termesztés. Május elején. Érdekessége. A palántázás az eredményesebb eljárás. mivel késõbb. mikor a palánták elérik a 60 cm-t. és az üvegházban átteleltetjük. hogy a levelekben egy olyan összetevõ található. menete a következõ: A betakarított (vetõ)magvakat kb. mint a palántázás. Az optimális pH érték 7 körül van. hogy erõs. Ezután a magvakat nagyobb edényekbe elültetjük. így az alsó levelek legtöbbször elhalnak. amelyet extrahálva. a fõleg gyökérszõrökön kialakuló rizómák rendszere.75 m vagy egy növény/m állománysûrûséggel. A talaj pH tartománya nem igazán van hatással a növekedésre. Ökológiai igények Termesztésének leginkább a jó kultúrállapotú talajok felelnek. Szaporítás Az óriás keserûfû szaporítása leginkább palántával vagy rizómával történik. savanyú és kissé szikes talajokon egyaránt termeszthetõ. rezisztensé teszi azt a porüszöggel szemben. A palánták ekkorra a kb. az állomány beállta (2-3 éves kortól) után a keserûfû elnyomja az összes gyomfélét. nitrogénnel jól ellátott o talajt helyeztünk. A rizómákkal történõ szaporítás egyszerûbb ugyan. Termesztése során kiugróan magas hozamok érhetõk el önötözéssel vagy extra mûtrágya adagolásával. hogy a növény széles pH tûrése révén. a szabadva való kiültetésüket meg lehet kezdeni. de jóval kisebb hatékonyságú. majd más növényre kijuttatva. 17 cm hosszúak és 12 cm szélesek. A nagyméretû ovális levelek kb. A növény földalatti biomassza állományának igen fontos részét képezi. A kis növényeket ezt követõen nagyobb edényekbe szétültetjük.

a levelek lehullását követõen. elemzéseket. Új-Zélandi kísérletek kimutatták. K : 50 kg/ha. 8-10 t/ha volt átlagosan. Vetésforgó Mivel a keserûfû évelõ növény. repce. a fekete répalevéltetûtõl. Elõveteményeként a pillangósok. csicsóka Óriás keserûfû Szója. hogy a keserûfû nem különösebben érzékeny betegségekre. A kísérletek eredményei szerint. Ezek az adagok 75-80 cm-es palántákat és 3. Szántóföldi kísérletek bizonyítják. Téli betakarítás esetén. mint pl. de az állati kártevõk közül. Németországi teszteredmények szerint. nehogy a fejlõdésben lévõ rizómákban a gépi beavatkozás kárt tegyen. táblázat. 2. táblázat). nincs nagyon nagy jelentõsége a vetésforgóban való elhelyezésének.8 t/ha lesz. de hasonlóan ígéretes energianövényként tartják nyílván. 111 . P : 250. cukorcirok Csillgafürt. Az óriás keserûfû termesztésére vonatkozólag még nem végeztek olyan átfogó vizsgálatokat.4 t/ha-os szárazanyag hozamot eredményeznek. csicsóka. 38. Ha feleannyi. gabonafélék Pántlikafû Egyéb megjegyzés: évelõ növény. A növény gazdaságos termesztésben tartása 4-7 évre tehetõ. szárazanyag hozama pedig kb. a még megtérülõ legmagasabb mûtrágya adagok a következõk lehetnek: N : 200. a hozam már jóval kevesebb. a miscanthusra. kb. különösen a nagy nitrogén adagok vezetnek – fõleg palántázásnál – intenzív növekedéshez és óriási szárazanyag hozamokhoz. illetve a nyulak rágásától fokozottan óvni kell a növényt. a palánták magassága 55-60 cm körüli. hogy szervetlen mûtrágyák közül. a növényt augusztusban vagy szeptemberben betakarítva 20-30 t/ha szárazanyag hozamot értek el. napraforgó Utónövény Cukorrépa. Utónövényként pedig cukorrépa. cukorcirok jöhet szóba (38. Óriás keserûfû elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Cukorrépa Csicsóka. 4-7 évig tartható termesztésben Produkció A keserûfû nagyon nagy hozamú növény. a talajt nagyon alaposan meg kell tisztítani a benne maradt rizómáktól. kukorica. szója. burgonya Repce. Az óriás keserûfû termesztését befejezve.évben lehetõleg kézzel végezzük. gabonák Burgonya. gumós növények. mivel a keserûfû is megjelenhet az új növényállományban. burgonya javasolható leginkább. 100 kg/ha nitrogént használunk fel.

pellet) elégetve fûtésre vagy elektromos áram termelésre használhatjuk. a levél nélküli kisebb hozam alacsonyabb nedvességtartalommal is párosul. hanem 3-4 betakarítást is lehet végezni minimum 4-5 hetenként egymást követõen (Kowalewski and Herger. Friss vagy szárított levelekbõl. 1964). Ha a növény növekedési intenzitása engedi. nem igazán nemesített fajták alkalmazásával (Iwaki et al. nem szükséges kiegészítõ szárítást végezni. és jól ismert porüszög inhibitor (Kowalewski and Herger. Észak-Japánban.táblázat). évente nemcsak egy. A betakarított növényt nem lehet a mezõn. Tároláshoz vagy egyéb feldolgozáshoz a nedvességtartalmat 8-12% közé kell beállítani. Szilárd bio-tüzelõanyagként való alkalmazásához a nedvességtartalom 12% alá szorítása indokolt. igen hûvös klímán 12-15 t/ha-os szárazanyag hozamokat értek el már a 60-as években. Ha a leveleket. hogy a betakarítást amennyiben lehetséges. Más kutatások eredményei pedig azt mutatták ki. A második évtõl kezdve. A legoptimálisabb megoldások kialakításához még további kutatások szükségesek a jövõben. Feldolgozás és felhasználás A betakarított növény. úgymint az ólmot és a kadmiumot. fehérítés nélkül is fel lehet használni papíralapanyagnak. A tömörített növény szárazanyagot (brikett. 1992). 1992). hogy a talajban lévõ rizómákban kárt ne okozzunk. hogy a keserûfû hatékonyan tudja abszorbeálni a nehézfémeket. a porüszög rezisztenciát okozó kivonat miatt szeretnénk betakarítani. A betakarítógépek használatánál vigyázni kell. hogy az õszi betakarítás a télitõl azért jelent sokkal nagyobb szárazanyag hozamokat.vagy fosszilis tüzelõanyaggal kombinálva is fel lehet használni. Szelektív nemesítéssel és termesztéssel. A kutatások eredményei bizonyították. szigetelõanyagnak vagy szilárd bio-tüzelõnek. Vetter és Wurl (1994) kutatási eredményei szerint a keserûfû szárazanyaga a következõ jellemzõkkel rendelkezik (39. kukorica betakarító gépet is alkalmazhatunk..2 t/ha-os föld feletti átlaghozamot is (Morozov. sõt ajánlott. Ha a növény nedvességtartalma már a betakarításkor 15% alatt van. vagy nedves körülmények között hosszabb ideig tartani. a növény e számunkra fontos tulajdonsága még tovább fokoz112 . A száraz biomasszát más bio. hogy ekkor van a legnagyobb mennyiségben jelen ez a bizonyos rezisztenciát okozó összetevõ a levelekben. A növényt a dohányhoz vagy a fûszernövényekhez hasonlóan lehet a megfelelõ nedvességtartalomra szárítani. Szárítás után a növény bálázható és szállítható. Világosabb színû papír készítéséhez fehérítés is szükséges. már megfelelõ adapterrel felszerelt. kézzel vagy könnyû géppel végezzük. 1979). Az elsõ évi betakarításkor ez kell hogy legyen a legfontosabb szempont. akkor a betakarítással minimum június közepéig tanácsos várni. vizes vagy alkoholos extrakcióval nyerhetõ a már említett. Betakarítás és raktározás Megjegyzendõ. mert igen könnyen bepenészedik.Oroszországban – Szahalin-szigetén – nemesítési kísérletek során elérték a 27. mert ekkor a leveleket is betakarítják. de szárító-berendezést is alkalmazhatunk. Téli betakarítás esetén azonban.

A keserûfû szárazanyag tartalmának%-os összetétele (Vetter és Wurt.54 0. Az óriás keserûfû optimális termõhelyei (3. fõutak melletti mezõgazdasági területek mûvelésénél.6 9. 1994 alapján) Összetevõ Fûtõérték MJ/kg Lignin tartalom (%) Hamu tartalom (%) Illóalkotók (%) Szén tartalom (%) Hidrogén tartalom (%) Szilicium-dioxid tartalom (%) Klór tartalom (%) Nitorgén tartalom (%) Kálium tartalom (%) Kén tartalom (%) %-Os Arány 17.2 18.75 0. Elképzelhetõ. táblázat. Nagy lehetõség kínálkozik a növény alkalmazására – többek között – autópályák.7 6. 39. ábra. azaz eltávolítják az összes szennyezõdést.0 0. hogy a keserûfû segítségével megmenthetõk és helyreállíthatók azok a talajok. a növény évi 2-3 szori betakarítása mellett a rizómák és a gyökerek 2 év után akkumulálják.3 75.139.ható. Szennyezett területekrõl.000 ha) 113 .17 Termesztésre alkalmas területek 23. amelyek nehézfémmel szennyezettek.9 47.9 6.22 0.

Kedvelt élõhelyein. egy ritkább 114 . rizómás. bár a megengedett nedvesség mértékét nagyban meghatározza a növényápolás gépeinek alkalmazhatósága. és erõs levélhajtásokkal rendelkezik. nedves. karotin-tartalom) nem meghatározó. ahol a fûnövényzet minõsége (pl. Ökológiai igények A növény igényeinek a jó tápanyag. C3-as növény. illetve az éves vágási számot is 2 alkalom/év. A pántlikafû hozamtöbblete a különbözõ nitrogén-dózisok alkalmazásakor négyszeri betakarítás/év esetén a 40. A 8-20 cm hosszú levélkéinek felszíne barázdálatlan. 1981-ben végzett kísérletekben. 3 alkalom/év és 4 alkalom/év között váltogatták. Nagyon kedveli a nedves talajokat. hogy egy olyan biomassza produkciós rendszerben. ha nedves árokpartok vagy rétek növénytársulásait vizsgáljuk. amely csak virágzás idején szétterülõ. Termesztés A zöld pántlikafû termesztéséhez leginkább a nedves területek illenek. ahol a különbözõ pántlikafû állományokhoz 112 kg/N/ha. júliusban virágzik.5 – 2 méter között változik. A pántlikafû szárának magassága 0. Szaporítás A zöld pántlikafû magvakkal. sötétzöld színû levelek fonáka viszony matt színû. A vetõmagról történõ szaporítás a leggyakoribb. Rendszerint július. A növény szára merev.Zöld Pántlikafû – Reed Canarygrass (Phalaris arundinacea L. enyhe barázdáltsággal. A pántlikafû virágzata 15 – 20 cm hosszú bugavirágzat. amely helyenként 100-150 t/ha zöldhozamra is képes. A lapos. 224 kg/N/ha és 336 kg/N/ha mûtrágyát adtak.8 – 2 cm közötti. de a pangóvizes vagy belvizes terület termesztésére nem igazán alkalmas. nyirkos folyópartokon lehet megtalálni a szabadban. vagy zöld növényi részekkel szaporítható. egyes fajták gyengébb minõségû talajokon is kimagasló eredményre képesek kiváló víz és tápanyag-hasznosító képességük révén. egyenes a szár alsó részén sûrûn elágazó. Következtetésként levonhatjuk. táblázatba láthatóak szerint alakult. Általában nem tolerálja a szárazságot és a sós talajt. A szubtrópusi régiótól kezdve az egész Északi-félgömbön fellelhetõ. Az adatok szerint a várható hozamnövekedés 112 kg/N/ha és 224 kg/N/ha adagok alkalmazásakor 30%-kal nagyobb 2-3-szori vágás estén. fehérje-.) Általános leírás A zöld pántlikafû egy évelõ. A magyar szakirodalom szerint. Ilyen nemesített fajtánk a Szarvasi-50 -es. Az évi négyszeri betakarítás esetén ugyanazokkal a mûtrágya adagokkal tehát kisebb hozamok realizálhatók.és oxigénellátás felel meg. érdekes eredmények születtek. Lechtenberg által. szélességük 0. Rizómája és gyökérrendszere igen kiterjedt és intenzíven fejlõdõ.

40.2 t/ha. cukorcirok Napraforgó Csicsóka. a Ventura. a Vantage és a Mutterwitzer – termelési eredményeit. 336 kg/N/ha Termésnövekedés 3X vágás esetén 82% 67% 63% 4X vágás esetén 64% 67% 55% Svédországi adatok szerint. 5. 224 kg/N/ha 3.8 t/ha. táblázat. Ezt fõleg a kezdeti években elérhetõ nagyobb hozamok ökonómiai szempontjai. kender Szudánifû. maximum négy évig tartható állományban Produkció Svédországi növénytermesztési kísérletekben hasonlították össze néhány különbözõ pántlikafû fajta – a Platon.2 t/ha 115 . másrészt a gumósok elõtti kiváló elõveteményként való alkalmazhatósága indokolja (41. A zöld pántlikafû köztudottan könnyen fertõzõdhet többek között. 4.betakarítási technológiával. nagyobb biomassza produkciót érhetünk el. A pántlikafû termésnövekedési mutatói különbözõ „N” dózisok esetén Mennyiségek 1. amelynek termesztése során érdemes nagyobb figyelmet szentelni. szója Egyéb megjegyzés: évelõ növény. kukorica Zöld Pántlikafû Utónövény Burgonya. Vetésforgó A zöld pántlikafû évelõ növényként. a realizálható haszon egy jelentõs része a következõ tényezõk eredménye (Olsson. 41. 112 kg/N/ha2. a pántlikafû termesztése esetében. a takarmánytermesztési technológiák szerint. nem ajánlható vetésforgóba.3 t/ha. rozsda és üszöggombával. meghatározott nitrogénadagok alkalmazása mellett. 3. repce Cukorcirok. 1993): Ø alacsony beruházási költség a mûvelés elkezdésére illetve a gépsorokra. cukorrépa Csillagfürt. Zöld pántlikafû elõvetemény és utónövény igénye Elõvetemény Repce. táblázat). csicsóka Napraforgó. Termesztésének idõtartama ennél a hasznosítási formánál 1012 év lehet. a hozamok a következõképpen alakultak: 4. táblázat. Energianövényként termesztve viszont négy évtõl hosszabb ideig nem illik termesztésben tartani ugyanazon a táblán. Ø rugalmas földhasználat és a szállítás szükségtelensége.

4 A 19.szárazanyag volt. hígtrágyával öntözött termõterületen (42. hogy a téli veszteség eléri a 2530%-ot is (Olsson. A tapasztalatok szerint a módszer legnagyobb hátránya. hogy a növényt a hó elolvadása után takarítják be. az össz-termelési költségek „tavaszi betakarításnál” (lásd késõbb) mégis alacsonyabbak maradnak. amely mostanában a vizsgálatok középpontjába került. hogy bár nyári betakarítás esetén nagyobb a hozam. A betakarítást követõ szárítás kétféle formában történik.3 R 11. május elején (Svédország!).3 A növény 1993-ban háromszor. míg a feldolgozás szempontjából igen fontos cellulóz viszont a növényben marad. Ennek az az eredménye. Betakarítás és raktározás A zöld pántlikafüvet legtöbb esetben csak kétszer kaszálják és bálázzák évente. A zöld pántlikafû szárazanyag hozamai különbözõ termõhelyeken 1993 R Zöld pántlikafû (t/ha) 12. Mediavilla vezetésével. Ez a „végtermék” takarmányozás szempontjából nem a legelõnyösebb. 116 . illetve a jó nyersrost minõség fenntartásában is. idõpontjának optimalizálására is. s miközben a mezõn szárad elveszti nedvességtartalmát. A tavasszal betakarított növény jobb minõségû tüzelõ.táblázat). tavasszal. Reckenholz-ban (R) és Anwil-ben (A): 42. hogy a növény föld feletti részei elhalnak. silókban vagy fedett boglyákban.0 R 13. Ezen kívül megállapították azt is. 1995). táblázat. hogy a tél folyamán a növény tápanyagainak nagy részét visszajuttatja a talajba. úgymint csûrben. Különbözõ kísérletek folynak Svédországban a betakarítás módjának. A szárításnak fontos szerepe van a szállítási költségek csökkentésében. A módszer különlegessége. hogy a megnövelt mûtrágya adagok csak bizonyos határig fokozzák a termés mennyiségét. vagy fedett tárolókban. évi kétszeri betakarítás esetén ez a határ pedig még lejjebb húzódik. Késleltetett betakarításnál 10-15%-ra csökken a betakarítás-kori nedvességtartalom.vagy nyersanyagot eredményez. A késleltetett betakarítás módszere az. Az 1995-ös adatokból kitûnik. Reckenholzi területen a kijuttatott hígtrágya NH4-N tartalma 70-90 kg/ha/év volt.0 1994 A 17. 1993-1995 – ban végzett kísérletekben szintén a termesztés során keletkezõ szárazanyag mennyiséget vizsgálták két különbözõ.5 1995 A 12. de ipari vagy energetikai felhasználásra sokkal alkalmasabb. A módszer elõnye még. 1994-ben és 1995-ben pedig csak kétszer-kétszer lett betakarítva. 180 kg NH4-N hektáronként. kint a helyszínen rendekben. A neves svájci professzor. míg Anwilban a kétszerese.

Feldolgozás és felhasználás Az egyik leginkább kutatott és nagyon ígéretes felhasználási területnek a közeljövõben a finompapír elõállítás tûnik. tavasszal betakarított pántlikafû nagyon megfelel tüzelõanyagként való felhasználásra.5 tonna/ha lesz (Olsson. amely az üzemanyag vagy nyersanyagként való hasznosítást helyezi a kutatások középpontjába. A késleltetett betakarítás alkalmazva kb. a jobb minõségû alapanyagok és a mûtrágya vagy szerves trágya megtakarítás kompenzálhatja. A nyomtatási minõségû papír elõállítása esetében a rövidrost minõségi követelmények a következõk: Ø egységnyi súlyra vonatkoztatott magas rosttartalom.3 tonnás betakarítási különbséget a szárítási-tárolási költségek elmaradása. a 35%-os betakarítási veszteséget (igen intenzív levélpergés miatt) levonva a nettó terméshozam 6. Tüzelõanyagként fûtõértéke 4. termesztésére az itt megtalálható ártéri legelõk a legalkalmasabbak. Ø merev és rövid rostok. Ø Tavaszi betakarításnál a 10. úgymint pellet.1995). A késleltetett betakarítás – a növényi szárazanyagban – csökkenti a nemkívánatos elemek jelenlétét. brikett vagy „fûpor”. mint a nyári betakarításkor. táblázat). Csehországban (Vymazal. 1995). mint szennyvíztisztító növénytakarót. keskeny rostok alkalmasabbak papír elõállításra.8 tonna/ha marad. Az 1. alacsony hemicellulóz tartalom. Uniós szinten a zöld pántlikafû is része egy olyan termesztési programnak. a nettó hozam 5. pl.4 tonna a teljes hozam. 20%-kal több növényi pép. Alacsony nedvességtartalmú. ezáltal az alapanyag tüzelésre. A zöld pántlikafûben nagy számban elõforduló rövid. 117 .Összehasonlítva a hagyományos.4 tonna bruttó hozamból levonva a 28%-os téli veszteséget és a 18%-os betakarítási veszteséget. A növény jelenlegi felhasználása fõleg takarmányként történik dél-Európától Finnországig. augusztusi betakarítás mérõszámait a késleltetett betakarítás adataival a következõket kapjuk: Ø Augusztusi betakarításnál 10. azaz papír alapanyag nyerhetõ. égetésre is alkalmasabb környezetbarát tulajdonsága miatt. A zöld pántlikafüvet más növényekkel együtt a mai gyakorlat is felhasználja.7 kWh egy kilogramm szárazanyagra vonatkoztatva. A következõ táblázat a tüzelõanyag jellemzõket mutatja nyári és tavaszi betakarítás esetén (43. fõzni vagy fehéríteni. mint a legtöbb keményfa rostjai. A zöld pántlikafû rostjait a már meglévõ technikák segítségével is könnyû préselni.

7 1.5 0.04 Késleltetett betakarítás 17.2 0.33 0.17 0.43.13 0.09 74 1404 0.27 0.9 6.35 0.56 71 1074 1.23 0.6 5.05 0.4 46 5.6 46 5.06 Termesztésre alkalmas területek 24. Kálium Kalcium Magnézium Foszfor Szilíciumdioxid Kadmium (mg/kg) Nyári betakarítás 17.600 ha) 118 . táblázat.11 1.85 0.88 0.2 0. ábra. A zöld pántlikafû modell által kijelölt optimális termõhelyei (1.17 1.700.09 0. Tüzelõanyag paraméterek nyári és téli betakarítás esetén Paraméterek a szárazanyag%-ban Nettó fûtõérték (MJ/kg) Hamu Szén Hidrogén Nitrogén Kén Klór Éghetõ anyag Hamuképzõdési hõm.

Kínai Nád – Miscanthus (China Grass) (Misanthus spp. A növény magassága az elsõ év végére eléri a 2 métert. Termeszthetõségének hõmérsékleti tartománya igen tág. A Miscanthus rizómája rendkívül elágazó. egyszerre. Ugyan volt már rá példa. sajnos a rügyek és a levelek már elpusztulnak. illetve találhatók rejtett rügyek a föld alatti rizómákon is. Kanadában. illetve gyökérrendszert fejleszt. rizómával vagy gyöktörzzsel rendelkezõ növény. hogy a növény nagy rizómát. belül kemények és átmérõjük kb. és a növény kezd elszáradni. negyedik évben éri el. Habár a Miscanthus a meleg klímát szereti. s a középsõ tengely mentén rendezõdnek el. de talán a kukorica igényei a leghasonlóbbak a Miscanthusé-hoz. A gyökerek is nagyon mélyen. A kínai nádat eredetileg Európába. több mint egy méterre hatolnak a talajba.) Általános leírás A Miscanthus a fákhoz közel álló. Egyenes nádszerû szárai vékonyak. évelõ. Nagyszámú lignin és lignocellulóz rostokat tartalmazó. C4-es fotoszintézist folyató haszonnövényünké vált mára.10 mm . amely igen intenzíven felhasználja a növény energiáit. hogy a kínai nád C4-es fotoszintézissel mûködik. A különbözõ Miscanthus hibrideket a föld olyan régiói számára tenyésztették ki. erõteljesek a növekedési csúcs körül. o Ha a hõmérséklet -5 C alá megy. amelyek igen gyengén fejlettek. a Miscanthusra is igaz. Ökológiai igények A növekedési idõszak hõmérséklete nagy hatással van a Miscanthus terméshozamára. Az elsõ évi alacsonyabb növekedés oka az. a tápanyagok a rizómába áramlanak. mint kerti díszfüvet hozták be. 119 . az utána következõ években pedig a 4 méteres magasságot. nem elágazóak. Ennek oka az. A virágok a száron szórt fürtökben állnak. lapos és egyenes nóduszokon állnak. a teljes érettséget mégis csak a harmadik. A szél is szerepet játszik a kínai nád termesztésében. hatékony raktározó rendszert képez. Ekkor várható a növény termésciklusában a legnagyobb zöldhozam is. amelyekkel a Miscanthus a tavaszi fagyokat is átvészeli. Ezzel egy idõben a növény elhalása felgyorsul. Fûszerû levelei rendszerint cseppszerûen elnyúltak. de a szél hûtõ hatása is rendkívüli mértékben hátráltathatja a növekedést.ra csökkent. hogy a növény alacsonyabb hõmérsékletet is átvészelt. A kukoricával kapcsolatban szerzett megfigyeléseket felhasználva. mégis kedvezõ hozamokkal termeszthetõ Európa szerte. a nagy tavak mellett egyik téli idõszakban a hõmérséklet néhány hétre o -40 C. A növény rügyei igen vastagok. Elsõsorban a leveleket károsítja. A növény gyökérrendszerének kialakításában bár az elsõ év a domináns. hogy végül a növény rezisztensé kezdett válni a téli fagyokkal szemben. hogy a szár teljes lignifikációja elõtt az erõs szél nagy károkat okozhat a növényben. amely rokonságban áll a cukornáddal. a kínai nád bár elég ritkásan. Ez a fejlesztõ munka vezetett oda. Az elsõ fagyok a növekedési idõszak végére várhatók a kukoricánál és a Miscanthusnál kb. egyébként Kelet-Ázsiában õshonos. amely magas hõmérsékleten és intenzív fényviszonyok között a leghatékonyabb. de mégis újra tudott hajtani. ahol a téli és nyári hõmérsékletingadozás igen nagy.

a pH. A növényállomány 5-7. Az alacsonyabb rizómaszám (és hozam) valószínûleg a részleges elárasztásnak köszönhetõ. 120 . Szaporítás Generatív módon Bár már bebizonyosodott.5 cm -es darabokból fejlõdik. A Miscanthus mélyen gyökerezõ növény. de kevesebb rizómát fejlesztett a szárazabb parcella növényeihez képest. Giganteus. Sin. Az erõteljes öntözés. ezért esetükben a tõosztást használják szaporításra. A Misc. illetve a sok víz okozta stressz szintén csökkenti a fiatal növény növekedési erélyét. Dániai és angliai adatok az optimális növekedéshez szükséges pH tartományt 5. A „Miscanthus Giganteus” (elefántfû)-nak a virágzóképessége is nagyon-nagyon csekély. a csírázáskori hõmérséklet nem lényeges szempontok a fejlõdésben. szín és pH értékek is hatással vannak a kínai nád növekedési mértékére. A nedvesebb parcella növényein ugyan több hajtás fejlõdött. nagyban függ a csapadék megfelelõ mennyiségétõl. Zebrinus nem termel életképes magvakat. Japán kísérletek eredményei azt mutatják. Nyilván elkerülendõk a szélsõséges pH értékek. A kísérletek eredményei szerint a talajsavanyúság. A rizómák alacsony száma hosszabb távon oda vezet. mely vizsgálatokból kiderült. Sin. Ezek a részek a lassú tápanyagáramlás miatt. hogy a magvakkal történõ szaporítás a legolcsóbb. A sikeres termesztés a homok vagy kemény talajokon.5 között állapítják meg. A talajszerkezet. hogy a növény nem tudja magát megújítani. de egyszerû és hatalmas növényekhez juthatunk rövid úton. hogy az 50 mmrel öntözött talaj nagyobb szárazanyag hozammal zárta tenyészidõszakot. hogy a Miscanthus sinensis növekedése mélyen humuszosodott lejtõkön a legintenzívebb. Variegatus és a Misc. amely tavasszal gyûjtenek be. de az eljárásnak határt szab a heterozigozitás és a vetõmaghoz való hozzáférhetõség. ami szintén természetes. hogy a legtöbb hibrid faj nem rendelkezik életképes magvakkal. Japánban megvizsgálták a Miscanthus sacchariflorust terméseredményeit 50 mm és 150 mm felszíni öntözést alkalmazva. A hideg és a hosszabb idejû tárolás nincs negatív hatással a termékeny magvak életképességére. Ennek elsõ sorban az az oka. a sötét talajok felmelegedési képessége pedig sokkal gyorsabb. a Misc. 3-6 hónap múlva válnak eladható szaporítóanyaggá. szinte minden mûvelhetõ talajtípuson termeszthetõ. Ez magába foglalja a nagyon savas és nagyon lúgos talajokat is. A növény fokozott növekedési rátával jellemezhetõ kellõen laza szerkezetû talajokban. és a 20-30 Celsius-os hõmérséklettartomány a legoptimálisabb. Így elõnyben részesíti a mélyen mûvelhetõ talajokat. fõleg a völgyes területeken. amelyeken egyaránt lehetõség nyílik a Miscanthus optimális termesztésére. Sin. Vegetatív módon A szaporítás tõosztással egy lassú folyamat ugyan. gyökerei több mint 1 méter mélyre hatolnak. A legnagyobb hozamok pedig a magas humusztartalmú. A homok és az agyagos homok (10% agyagtartalomig) a kedvelt talajtípusa például Dániában.5-7. jól öntözött talajokon várhatók.A kínai nád nem támaszt magas igényeket a talajjal szemben.

és ezt a szövetanyagot használják a továbbiakban szaporítóanyagként. Szaporító edényekbe ültetett növények alól is robosztus gyökerek nyerhetõk. Ez a szaporítási forma viszonylag elõnyösnek mondható. hogy a mikroszaporított növények „erõsebbek”. összefonódva találhatók. amely a Miscanthus sin. Rizóma darabokkal végzett kísérletek sikeresek voltak. 10000 db rizóma/ha sûrûségben.Kifejlett nem virágzó szár darabokat is használnak a szaporításhoz. 3-6 cm mélyre. amely félautomata rendszerû. A mûvelethez hagyományos zöldségpalántázó nyugodtan alkalmazható. A Németországi Piccopant laboratóriumban Miscanthus sinensisre fejlesztették ki azt mikroszaporításos eljárást. Hozamkísérletek bizonyítják. illetve elkerülendõ. melynek lényege. A mikroszaporításos eljárás ezen felül az ökonómiai mutatók alapján sem élvez prioritást a jelenlegi technológiai színvonalon. A jelenlegi gyakorlat szerint. amelyek megfelõ méretre vágva bármikor felhasználhatók. megfelelõ takarás. A levágott rizóma darabok szaporítóanyagként -1 és +1 Celsius között tárolhatók. Rövidebb rizóma darabok is vághatók a szaporításhoz. amikor az ültetési mélységben a talaj o hõmérséklete 10 C vagy ennél magasabb. hogy a fiatal növényeket fagyhatás érje. Rizómák a szántóföldbõl forgó kultivátorral szedhetõk ki. de ezek sokkal érzékenyebbek a téli hatásokra. Rizóma palántákkal: A rizóma képzõdmények a föld alatt 10-15 cm-re. A gyakorlatban azonban ez ideig nem tudott kielégítõ eredménnyel szolgálni. vagy palántázó gépet. Dániában és Németországban született. hogy legyen elegendõ talajnedvesség. A kutatások szerint a fiatal palánták és a kitárolt rizómák ültetése akkor optimális. de nem nagy eredménnyel jár a Miscanthusnál. illetve szárdarabok ültetése nem igényel speciális ültetõ-. Angliai kísérletek eredményei szerint a Miscanthus sacchariflorus legsikeresebben rizóma darabokkal szaporítható. 121 . ha az ültetést május elején végezték. hogy a termesztés során egyes növényekbõl az osztódó szövetet eltávolítják. A levágott szárakat ezután elültetik. A szárdarabokkal történõ szaporítás sikerre vezet nagyon sok évelõ fûfajnál. Termesztés A legtöbb tanulmány. 15x15 -ös áteresztõképességû ültetõcsõvel rendelkezik és négyfõnyi kiszolgáló személyzetet igényel. Ez a késõ áprilisi vagy kora júliusi idõpontnak felel meg. bár a dániai kísérletekben ugyanezzel a növénnyel csak 65-75%-os sikert könyveltek el. A rizóma palánták ültetésére az elmúlt évek során egy speciális ültetõgépet fejlesztettek ki. Giganteus termesztés-technológiájával foglalkozik. mint a másként szaporított állományok. mivel a legnagyobb számú növény produkálható segítségével a legrövidebb idõ alatt. mivel több utód állítható elõ egyetlen anyanövénybõl. novemberben a gyökérzet 2-3 éves darabjaiból vághatunk le 8-10 cm hosszú szaporítóanyagot. amelyeket ezután szaporítóanyagnak takarítanak be. A rizóma. A „Piccoplant véleménye” szerint évente 2 millió növényt lehetne ily módon elõállítani. A további fontos tényezõ. mivel termesztését rendkívüli fagyérzékenysége hátráltatja. Ezenkívül e módszer révén érhetõ el a legnagyobb mennyiségi produkció is. Mikroszaporítással: Ez a szaporítási módszer nagyon elõnyös. vagy rizóma palánták. amelyek legfeljebb 2-3 nódusz hosszúságúak.

122 . szeptóriás és citospórás foltosság. peronoszpórák. fuzárium. ha 2 db növény/m ültetési sûrûséget alkalmazunk. palántadõlést okozó fuzárium. megtisztítása az összes évelõ gyomtól. S : 25. Ajánlott ültetés elõtt a talaj teljes gyomtalanítása. Az ültetés sûrûségérõl ugyan meg2 oszlanak a szakvélemények. Közép-Európában a következõ betegségek jelenthetnek veszélyt a Miscanthusra: rozsdagombák. Németországi kutatók ajánlása szerint az optimális tõtáv 0. Mivel a kínai nád évelõ növény. hogy a már ezeken a területeken „honos” betegségek megtámadják. Homokos talajon egy kis magnézium pótlás is termésfokozó tényezõként szerepel. A kutatások még nem teljesek a Miscanthus tápanyagigényének meghatározására vonatkozólag. anyarozs. Mg : 13. alternária. A kedvezõbb nyári hõmérséklet igen gyors növekedést eredményez a késõbbiekben. A gyomszabályozás nagyon fontos tényezõ.85 m-re. illetve a Miscanthus Handbook is tartalmaz ajánlásokat ide vonatkozólag. nagyon fontos alapos gyomtalanítást végezni. Dán kísérletek eredményei szerint a fiatal növényeknek 30-35 cm hosszúnak kell lenniük ültetéskor. a talajból és a levegõbõl általában pótlódik a legtöbb felevett tápanyag. ahová haszonnövényként telepítették be. de azokon a helyeken. rizoktónia és pythium gomba fajok. amely minden Miscanthus spp. botritisz. A Miscanthusnak lehet egy vírusos megbetegedése is. A legproblémásabb gyomokká a vadzab.0 m. az Avena fajok. 3 sõt 4 növény/m -t is alkalmaznak. de a növekedésük május végétõl június elejéig nagyon lassú.A rizóma darabok legsikeresebben burgonyapalántázó géppel ültethetõk a talajba. Ca : 25 kg/ha. eddig nem fertõzték meg patogén kórokozók. Erdõ vagy más növény-ültetõ gépekkel végzett kísérletek nem vezettek sok sikerre a fiatal Miscanhus növények telepítésében. K2O : 45. a szárak elsõ évben 2 méter magasra. hogy rezisztens a kórokozókra. a „Miscanthus csíkos vírus” (Miscanthus streak virus). A Miscanthus ugyan már bizonyította. A hajtások ugyan gyorsan elõbukkannak a talajból. a Miscanthus sin. A kínai nád eredeti élõhelyén áldozatul eshet néhány betegségnek. foszfor és kálium bevitel azért minden évben szükséges. de mivel többféle Miscanthus van termesztésben Európa szerte illetve a mediterrán régióban. a tõtávolságot 2 0.0 m közötti. a következõ években 4 méterre nõnek meg. A vizsgálatok szerint a nagyobb sûrûség nagyobb szárazanyag hozamot eredményez. A Miscanthus alacsony tápanyagigénye miatt. P2O5 : 21. de a nitrogén. a sorok közötti távolság pedig 0.75 m-re állapították meg (kb. Egy kivétel van. 2. de néhány használható kalkuláció készült már Rutherford és Heath (1992) által.8-1. 10-15 évig tartják fent a növénykultúrát. üszöggombák. nagyobb az esély arra. különösen a telepítéskor és a termesztés elsõ két évében.-re alkalmazható. 1. Angliában a Miscanthus ültetése mikroszaporítással vagy rizómadarabokkal már márciusban vagy áprilisban elvégezhetõ. illetve a talajegyensúly fenntartása érdekében: N : 50. Az adatokat összevetve a következõ dózisok alkalmazása javasolható az éves tápanyag visszapótlás. mert a növény telepítése után nagyon nehéz gyomtalanítást végezni. Dániai kutatások a kínai nád átlagos sortávolságát 0. valamint a mezei aszat (Cirsium arvense) válhatnak.7-1. 1 növény/m ). Giganteus amely akkor nyújt a legnagyobb hozamot a második 2 évtõl.

táblázat. Németországi mûtrágyázási adagok Elsõ évben Nitrogén Foszfor (P2O 5) Kálium (K2O 5) Dán. Telepítéskor. hogy a terület teljesen meg legyen tisztítva az évelõ gyomoktól. A legfontosabb szempont termesztés elõtt. táblázat). repce és cirokfélék alkalmazhatók (45. A víz játszik a legnagyobb szerepet a terméshozam növelésében. gabonafélék Kínai nád Napraforgó Cukorcirok Egyéb megjegyzés: évelõ. termesztésben tartása gazdasági okok miatt minimum 10 évig indokolt 123 . 56 kg/ha 16 kg/ha 68 kg/ha Következõ években Dánia 75 kg/ha 15 kg/ha 90 kg/ha Németország 60 kg/ha 50 kg/ha 100 kg/ha A legjobb idõpont ezen tápanyagok visszapótlására a tavaszi periódus. a még fiatal növények öntözése nagyon célszerû a Német és Dán kísérletek szerint. Kínai nád elõvetemény és utóvetemény igénye Elõvetemény Burgonya Csicsóka Repce. Az állomány felszámolása után gabonafélék közül a zab. illetve az elsõ évben. az utolsó betakarítás után. 45. becslések szerint 600 mm csapadék szükséges a 20 tonna szárazanyag eléréséhez hektáronként. Folyékony vagy granulált mûtrágyák alkalmazása a leghatékonyabb. táblázatban (El Bassam et al. Német ua. egyéb növények közül a napraforgó. szója Utónövény Napraforgó Repce Zab. Vetésforgó Mivel a kínai nád évelõ növény. Nagyobb hozamok öntözéssel érhetõk el. még az új növekedési szakasz elõtt..Németországi és Dán mûtrágyázási adatok figyelhetõk meg a 44. mivel csak 10-15 év után kerül le. a vetésforgó alkalmazása nem szükséges. táblázat. 1994): 44. A növekedési idõszakban.

Az éves bruttó bevétel kiszámításánál nem veszi figyelembe a kormányok által nyújtott pénzügyi segítséget sem. Ezen adatok alapján modellezhetõvé válnak a következõ tenyészidõszak munkaerõ.30 ECU/növény 20 t/ha 736 240 ECU 86 ECU 245 ECU 0. amelyhez már a jelen gyakorlatában is hozzá lehet jutni.Produkció Jelenleg a termelési költségeket nagyon nehéz pontosan megbecsülni. neve APROCHOPS (Agricultural Production Chain Optimisation Simulation) – amellyel kiszámolható a biomassza növények teljes költsége és energiainputja a több évre visszanyúló helyi idõjárási adatok alapján. fényviszonyok. az olajegyenértékhez viszonyítva ** Telepítési költség a 15 éves tenyészidõszak alatt egyenlõen törlesztve (benne van a 10000 növény ára. mivel pl. A modell olyan számításba vehetõ tényezõk alapján mûködik mint. táblázat. de más biomassza növények esetében is alkalmazható. Évelõ növények esetében még nehezebb maghatározni a termelési költségeket.10 ECU/növény 20 t/ha 736 102 ECU 86 ECU 245 ECU Éves bruttó bevétel 165 ECU 303 ECU Becsült érték. költségei. illetve 10000 növénnyel számol egy hektáron. amelyet 1994-ben Heath és társai készítettek (46. Kínai nád bruttó árbevételének analízise Miscanthus bruttó árbevételének analízise Palántaköltség Éves bevétel Éves hozam (telj. Ezek nélkül a farmokat. Egy költséganalízis. gépmennyiség. csapadék. szél. a gyakorlat számára csak a késõbbiekben lesz elérhetõ. ültetési stb.) Hozam értéke – 36. Az analízis legnagyobb problémája. 124 . A modell jelenleg még fejlesztés alatt áll. A növényhozam értéke egyenes arányban van a szárazanyag tartalommal. hogy az egy növényre jutó költségeket több figyelembe nem vett tényezõ is befolyásolja. Az ültetési költséget 15 évre osztja el. hõmérséklet.8 ECU/t* Éves költség Telepítési költségek** Mûtrágyázás/Permetezés Betakarítás * 0. 46. az elsõ év trágyázási és növényvédõ szer költsége). betakarítási. érett áll. A modell elsõsorban a Miscanthus termesztéséhez készült. táblázat). mint elszeparált egységeket kellene figyelembe vennünk. a telepítés költsége. két különbözõ bekerülési költséget vesz figyelembe palántánként (szaporítási módtól függõen). a Miscanthus is csak a harmadik vagy negyedik évben éri el „teljes értékét”. addig a kölség/hozam arányok akár negatívak is lehetnek. Van egy szimulációs modell – a Wageningeni Agrártudományi Egyetem rendszere.

4 tonna/ha/év 4 növény/m növénysûrûséget alkalmazva (Kilpatrick et al. ezzel is csökkentve a szállítási költségeket. a gazdálkodó munkadíjának és az általános géphasználatnak a költségeit. a szántóföldrõl a „szecskát” ürítõkocsi vagy pótkocsi szállítja el. Az éves változó költségeket vizsgálva megállapítható. A költségek legnagyobb hányadát az állandó költségek csoporja jelenti.2-24. Az általános fejlõdéshez ezért a legjobb technológiák elterjesztése elengedhetetlen. melynek elõnye. Betakarítás és raktározás A Miscanthus betakarítását februárban vagy márciusban végzik.A Miscanthus ültetvények hozamai Németországban 11. A levágott növények rendekben történõ szárítása. 1 növény/m esetében. ha az összes föld feletti biomasszát szeretnénk betakarítani. úgymint: pelletálás. amelyet P. A gyakorlatban már ismert kezelési eljárások a kínai nádnál is alkalmazhatók. A betakarítógépekkel nagyon óvatosan kell a munkafolyamatot végezni. szállítás. illetve a tápanyagok a növénybõl a rizómákba vándorolnak. A Claas és HAIMER cégek a közelmúltban kifejlesztettek egy speciális Miscanhus betakarító gépet is. a következõ következtetésekre jutottak. amely sajnos nagy tömege miatt (túlzott talajtömörítést okoz) nem felelt meg a várakozásoknak. kévézés. A mûveletet legcélszerûbb azonnal a helyszínen elvégezni. Ez az az idõszak. bálázás és takarmánypogácsa készítés. A másik lehetõség. a kukorica betakarítására használt kukorica-kombájn. 1994). a választást a betakarítás minõsége fogja meghatározni. az épületek. de megtehetõ késõ õsztõl kora tavaszig. mikor a növény szárazanyag tartalma a legmagasabb. szakmai szimpóziumok rendezése szerte Európában. és 12. tárolás jelenti. az elsõ évben esetlegesen szükséges gyomírtáson kívül. Egy harmadik területtel összehasolítva (Anglia). ami tartalmazza a földhasználat.5-40 tonna/ha/év. ezek kimagasló eredményeknek tekinthetõk. A termesztés költsége évenként így 200 ECU/ha körüli. majd a széna bálázása inkább a 125 .. koncentrált kutatások kidolgozása. amellyel még nincsenek komoly tapasztalatok. Venturi és munkatársai 1998ban végeztek. Egyik legígéretesebb lehetõségnek kínálkozik a „modern cukorrépa betakarító” gép.5 tonna/ha/év szá2 2 razanyag. a legjelentõsebb költségként a betakarítás. a hozamok a második évtõl kezdve 2. hogy nem távolítja el olyan mértékben a leveleket. hogy a termelés során.5-16. Ehhez szükséges a nemzetek közötti szoros együttmûködés. A pellet és a brikett a szecskázott növényi részek összepréselésével nyerhetõ. eléri a 80%-ot. brikettálás. Egy „Hollandiai költségelemzés” szerint. Jelenleg még folyik a gépi betakarítás különbözõ lehetõségeinek tanulmányozása. vagy a rizóma ágyban károkat okozzon. Ez nagyon fontos. amelyet Hollandiában értek el. Dániában pedig 12-44 tonna/ha/év közötti tartományban mozog. Ez a gép biztosítja a leggazdaságosabb betakarítást. Az egyes országok között meglévõ technikai differenciáltság a költségek közt is jelentõs különbségeket eredményez. míg a tápanyag-visszapótlás költsége (a már említett alacsony tápanyag igények miatt) kisebb mértékû. nehogy túlzott talajtömörödést. Némi módosítással a berendezés még alkalmasabbá tehetõ a kínai nád betakarítására. A maximális hozam elméletileg 55 tonna/ha/év. mint a hagyományos betakarítók.

nagy nedvességtartamú állományok betakarítását követi. Hagyományos bálázás ese3 tén a bálák összenyomás után 120 kg/m sûrûségûek, de egy újabb német gép prése3 lési teljesítménye már eléri a 450 kg/m -t is, amely a Miscanthusnál is alkalmazható. A takarmánypogácsa készítés a kiszárított Miscanthus rendek felszedését és pogácsává préselését jelenti. A takarmánypogácsa készítés sûrûbb végterméket eredményez, mint a bálázás, de rendkívül magas költségekkel jelentkezik. A szárítás és raktározás lehetséges, de jelenleg nem ez a folyamat áll a kutatások középpontjában. Az eddigi eredmények szerint, betakarítás után, a kiszárított növény korlátlan ideig elraktározható, tüzelési célra felhasználható. Szárítás közben nagyon figyelni kell a nedvességtartalomra. Nagy bálákban 25% nedvességtartalom mellett, sûrûbb bálákban 18% nedvesség-tartalomnál tárolható. Feldolgozás ás felhasználás A költségmegtakarítás leghatékonyabb módja, ha a növény feldolgozása és hasznosítása amennyiben lehetséges, a farmon, az elõállítás helyén történik. A kínai nád felhasználásának végsõ célja, hogy az egész növény szilárd tüzelõanyaggá tömöríthetõ legyen. A tömörítés alatt a pelletálás, a brikettálás és a bálakészítés értendõ. A „tömörítvények” kétféle célból készülhetnek, szállításra és/vagy közvetlen tüzelésre. Ezek a -1 szilárd tüzelõanyagok (energiatartalom – 18,1 MJ kg ) alkalmasak nagyobb kapacitású tüzelõberendezések üzemeltetésére is. A szilárd tüzelõanyagok elégethetõk kisebb családi házakban, „fûtõ közösségekben”, ipari termelést hõ-ellátó rendszerekben, regionális és nemzeti energiaellátó erõmûvekben. A Miscanhus Handbook szerint az energianövény fõleg fosszilis energiahordozók kiváltását célozza meg, ezért egy könnyen értelmezhetõ összehasonlítást közöltek. E szerint 20 tonna Micsanthus fûtõértéke 12 tonna jó minõségû szénnel vagy 8000 liter olajjal egyenértékû. Egy tonna (száraz anyag) elégetése során pontosan 1,67 MWh energia szabadul fel. Alternatív felhasználási területekként számításba jöhetnek még a papír alapanyag, geotextil és bútoralapanyag gyártás is. Termesztésre alkalmas területek

25. ábra. A kínai nád optimális termõhelyei (3.365.000 ha)

126

4. A szántóföldi energianövénytermesztés értékelése
4.1. Az értékelés lehetséges rendszere
A különbözõ szántóföldi energianövényeket a területi eloszlás, a termesztési sajátságok alapján külön-külön értékelve, arra a megállapításra jutottam, hogy a potenciális növényeink energetikai jelentõségük alapján történõ megítélése csak e két különbözõ kategória összehasonlító értékelése révén lehetséges. Ezeken kívül, mivel az energetikai termesztés szempontjából legfontosabbnak tartott kritérium, a „0”-ás CO2-mérleg tekinthetõ az energia célú növénytermesztés sarokpontjának, ezt sem lehet elhanyagolnunk egy alapvetõ minõsítõ rendszer összeállításánál. A CO2 tényezõt az európai szakirodalom a csökkentett CO2-emisszió költségtényezõjeként, vagy az elkerülhetõ CO2 bekerülési költségeként veszi figyelembe. A számításának, illetve a növényenkénti érték megállapításának menete pedig a következõ: 1. a nettó CO2-elkerülés nagyságának meghatározása (azaz a fosszilis energiahordozóval összehasonlítva, egy egység megújuló energiaforma felhasználása révén mekkora CO2-mennyiség jut a légkörbe, illetve vonódik ki onnan a növény fotoszintézise révén egy év alatt, egy hektárra vonatkoztatva); 2. a biomassza eredetû energiatermelési költségbõl ki kell vonnunk a megtermelt energia értékét, fosszilis energiahordozó egyenértékben; 3. ha a kettes pontban kapott értéket elosztjuk az elsõ pontban kiszámított tényezõvel, akkor megkapjuk az adott növényre vonatkozó „elkerülhetõ CO2 -bekerülési költséget”. Minél alacsonyabb „elkerülhetõ CO2-bekerülési költséggel” jellemezhetõ egy energianövény, annál rangosabb helyet foglal el, azaz értékesebbnek tekinthetõ energetikai termesztés szempontjából. A fent említett szakirodalom négy különbözõ Európai Uniós tagországban végzett vizsgálatok összesített eredményei alapján számolt energianövényenként „elkerülhetõ CO2-bekerülési költséget”. Úgy gondoltam – az EU-s tagságot szem elõtt tartva – hogy az itt alkalmazott termelési és bevételi költségarányok hazánk mezõgazdaságára vonatkozóan is elfogadhatóak lesznek a jövõben, így az értékelési rendszerembe torzítás nélkül beépíthetõk. Annak érdekében, hogy a terméshozamok is megfeleljenek az Uniós elvárásoknak – a braunschweigi Federal Agricultural Research Center által javasolt – az energianövényekkel szemben támasztott, minimálisan elvárható terméshozamszinteket alkalmaztam. Ezek termésszintek ugyan kissé magasabbak, mint a hazánkban eddig hagyományos termesztésben elért átlagos hozamok, de arányaikban mégis párhuzamba állíthatók. Az analitikus szakirodalmi vizsgálatok és az általam elkészített agroökológiai térképek elemzése alapján tehát megállapítottam, hogy energianövényként számításba vehetõ legfontosabb szántóföldi növények értékelése a következõ tényezõk összehasonlítása alapján végezhetõ el reálisan: 127

Ø a fajlagos energetikai hozamok (Hozam), Ø a termesztésére alkalmas terület mérete a növényi rotáció függvényében (Terület faktor) Ø a növények termesztése révén elért „CO2-elkerülés költségtényezõjének” nagysága, amely a különbözõ energianövények környezeti hasznosságát és annak árát hivatott jelezni, tehát azt, hogy hány tonna CO2 nem kerül pluszban a légkörbe, és ez az adott növény esetében mennyibe kerül. A fajlagos energetikai hozamot minden növény esetében a jellemzõ energiahor3 dozó(k)ra: alkohol (l/ha), olaj (kg/ha), biogáz (m /ha), szilárd tüzelõ anyag (sz.a. t/ha); egy éves idõtartamra hektáronként határoztam meg, majd az értékeket MJ- ra számoltam át. Az így kapott értékszámokat ezután indexáltam, így ezek „Energetiaki hozam indexként” szerepelnek a számításokban. Azonban az energetikai-hozam értékek és indexek is csak energetikai növénycsoportonként hasonlíthatók össze, mivel a különbözõ enrgiahordozók energiaegyenértéke más és más. Az adott energianövény termesztésére hazánkban alkalmas területnagyságot az elõzõ fejezetben részletezett módszerek alapján számítottam. Mivel a növények egy tenyészidõszakban való termeszthetõségi volumenét termesztéstechnológia szempontjából a vetésváltás határozza meg leginkább, e tényezõ bevonását is szükségesnek tartottam az értékelésbe. Növényenkénti vetésváltásra meghatározott értékeket (vetésforgó faktorokat) a 47. táblázat tartalmazza. Ezeket a következõ módszer alapján számítottam: pl. a cukorcirok esetében, a növény három évig maradhat termesztésben ugyanazon a táblán, negyedik évben le kell váltani. Ez négyéves ciklust jelent, ami teljes termõterület vonatkozásában évente 75%-os kihasználást feltételez. A vetésforgó faktor ezért itt 0,75. Mivel az értékelési tényezõk jelentõségüknél fogva különbözõ súllyal szerepelnek, legfontosabb tényezõként a terméshozamot 3-as szorzóval, a területi jellemzõket pedig 2-es szorzóval láttam el. A CO2-elkerülés költségtényezõje azonban negatív korrelációval számítandó (minél magasabb annál kedvezõtlenebb), ezért ezt egyszeres szorzóval az elõbbiekbõl kivontam. Az is könnyen belátható az említett kategóriarendszereket sem lehet az értékelés szempontjából ugyanakkora jelentõségûnek tekinteni, a különbözõ tényezõk 1-tõl 10-ig terjedõ indexálása után kaphatunk csak egymáshoz hasonlítható mutatókat. A felsorolt tényezõket az elõzõekben említettek szerint súlyozva, a különbözõ szántóföldi növényeket energetikai hasznosíthatóságuk alapján tehát egy indexszámmal jellemeztem (47. táblázat). Az indexet ECT indexnek neveztem el, amelyet az „Energetikai Célú Termesztés” szóösszetételbõl rövidítettem. Az ECT index kiszámításának módját pedig a következõképpen határoztam meg: ( 3 × hozamindex) + (2 × területindex − CO2 költség) 6

Növény ECT alkohol ,olajsz. biomassza ,biogáz =

128

28 5.06 0.94 2.57 1.8 csenkesz óriás keserûfû kender zöld pantlikafû kínai nád szudánifû angol perje búza Biogáz növények nádképu csenkesz angol perje cukorcirok kukorica 3.25 3 3.89 3.78 3.5 0.29 6.81 4.06 4.71 4.2 7.11 2.2 9.4 3.2 6.38 Energetikai hozam index CO2 elekerülés ktg.36 3.12 2.2 0.5 6. illetve növényi sorrendek felhasználási kategóriák szerint a következõk (48.67 0.75 0.8 0.06 4.33 3.76 0.39 1. Energianövények „ECT index” számításának kiinduló táblázata Növény/ Növénycsoport burgonya cikória cukorrépa cukorcirok csicsóka kukorica búza Olaj-növények napraforgó repce csillagfürt szója Terület mill.2 5.5 5.29 3.28 4 6.75 0.35 3.6 3. Mivel az eredményül kapott indexszámok csak felhasználás szerinti beosztásban.7 5.30 4.18 4.14 4. energetikai növénycsoportonként mérvadóak.75 0.17 2.9 3.10 3.7 2.3 9 0.74 4.98 3. a csoportok közötti összehasonlítás nem ad reális képet.25 0.25 0.98 5.75 0.48 3.23 1.77 1.17 2.3 0.1 5.57 2.82 5.7 6.38 1.9 4.8 0.77 1.6 5.3 0.43 2.25 0.indexe 5.9 7.75 5. táblázat): olajnövények közül – 129 .5 0.9 7 8.9 3.75 0. táblázat.77 2.85 8.75 3.11 2.64 5.8 3.06 3.8 0.75 1.Inex (AXB) 0.13 2.93 3.57 7.15 3.47 3.8 3.47.43 3. Az ECT index alapján értékelt legfontosabb energianövények.27 2.8 0.7 0.75 4.50 Szilárd biomassza növények nádképu 1. ha (A) Vetésforgó faktor(B) Területi fakt.01 5.7 3.06 3.7 0.89 4.2 0.4 5.8 1.8 2.19 2.31 1.5 4.03 2.05 2.38 5.7 0.8 0.79 0.25 0.7 5.43 0.5 2.8 6.5 4.8 0.28 2.4 5.96 0.75 4. és azoknak egymáshoz viszonyított változásai.98 0.39 Az ECT index számításának kiindulási táblázatából jól követhetõk a növényekre vonatkozó jellemzõk.6 3.9 7 2.5 5.75 0.24 ECTIndex (010) Alkohol-növények 0.

cikória Olaj-növények 1. búza Biogáz növények 1. búza 3. a tüzelõ-alapanyag elõállításban kiemelkedõ kínai nád.48 3.35 3. táblázatban látható sorrendiség jellemzi. búza. hozam-jellemzõk valamint CO2 emisszió csökkentõ hatásuk alapján értékelve a 48. Így egy-egy növény csoporton belüli kiemelésének gyakorlati szempontból nincs jelentõsége.78 0. cukorcirok 4.38 4.és olajnövények esetében szükséges a megfelelõ növényfaj választékkal dolgozni annak érdekében. cukorcirok 2.11 1. szudánifû 3.39 2. táblázat. csicsóka 6. csillagfürt. Az alkohol-növények között kiugróan magas értékekkel szereplõ cukorcirok. A magas energetikai hozammal termeszthetõ gumós növények háttérbe szorulásának fõ okaként pedig. repce 4. Különösen az alkohol. szilárd biomassza növények közül – kínai nád. napraforgó 2.05 2. óriás keserûfû 6.napraforgó. óriás keserûfû. nádképû csenkesz 3. cukorrépa 5. 48. angol perje 2. energetikai növénytermesztés az energetikai növénycsoportokon belül meghatározott növények konzekvens termesztésével valósulhat csak meg. csicsóka.50 5. cukorrépa. burgonya. zöld pántlikafû 4.18 3.03 2.81 3. 1.30 4. A különbözõ növénycsoportok elsõ soraiban feltüntetett növényfajok legfontosabb közös tulajdonsága. hogy gazdálkodásunk hosszabb távon fenntartható legyen.64 1.94 Index Növény Szilárd biomassza növ.06 2. kukorica 4. szója 4.29 3. szudánifû vagy az olajnövények között legjelentõsebb napraforgó termesztése sem oldható meg monokultúrában. kender 5. szója. energiacsoportonként található egyegy kiugróan jelentõsnek ítélhetõ energianövény. 130 . kukorica 4. alkohol-növények közül – cukorcirok. kukorica. zöld pántlikafû.31 Index A szántóföldi energianövényeket tehát területi-. kender. repce. szudánifû.39 4. hogy termesztésüknek hazánkban gyakorlatilag nincsenek területi korlátai. a magas termelési költségekhez képest relatíve kicsi CO2 megkötõ képesség nevezhetõ meg. cikória. kínai nád 2.10 3. csillagfürt 3. Hazánk potenciális energianövényeit értékelve. egy a hagyományos növények termesztésben még nem alkalmazott szempont.71 3. Az energetikai növénycsoportonként megállapított ECT indexek Növény Alkohol-növények 1.

kukorica. burgonya. Az un. zab. hogy termesztésükkel növénycsoportonként foglalkozzunk. búza. Ez azt jelenti. A növények területi eloszlása alapján kijelölhetõ speciális termesztési körzetek Az energianövények speciális felhasználása szükségessé teszi. amelyek alkohol elõállításra alkalmas. Ezt egyrészt a tárolás. másrészt a szükséges speciális technológiai berendezések. minimum négy különbözõ alkoholnövényt feltételezve – „alkoholnövényt termesztõ ültetvények” (23. A kérdéskör vizsgálatát az alkalmazható vetésszerkezet és az ökológiai igények összevetésének kidolgozásával kezdtem. tritikálé. ábra.2. feldolgozás. hogy melyek azok a termesztési körzetek. olajtartalmú vagy szilárd biomassza növények termesztésére – a megfelelõ vetésszerkezet kialakítása mellett – megfelelõek. Alkoholnövény-termesztõ körzetek hazánkban (világossal) 131 . rozs. hogy az adott termõhelyen úgy állítsuk össze a vetésszerkezetet. cikória. Minden egyes növény esetében meghatároztam az optimális elõ. Ezért az egyik legfontosabb kérdésnek az energianövények termesztése kérdéskörön belül azt tartom.4. illetve a felhasználás indokolja. alkohol-növények közül – melyek a kiválasztás alapján a következõk: cukorcirok. búza. ábra). illetve a termesztéshez kapcsolódó specifikumokat. majd a növényenkénti eloszlás-térképek alapján termesztési körzeteket jelöltem ki. csicsóka. cukorrépa. árpa. Alkohol-növények termesztési körzetnagysága: 1 024 553 hektár az általam alkalmazott Fuzzymodell kijelölése alapján. hogy lehetõleg azonos véghasznosítású növények kerüljenek termesztésre. Ennek felhasználásával energianövény-csoportonként határoztam meg a kijelöléshez szükséges feltételeket. angol perje – a térképen kék színnel jelölt területeken válogathatók össze – optimális vetésszerkezetet kialakítva.és utóveteményeket. ra 26.

Mivel az ide sorolható növények száma mindössze négy: repce. Az elõvetemény. melyet úgy állítottam össze. A mindössze négy olajnövény. ahol mindegyik növény termesztése javasolt A modell szerint. illetve a potenciális termõhelyek csak igen „szûk” lehetõségeket biztosítanak. BelsõSomogy.Lássuk tehát.és utónövényeket alkalmazva. Ugyanezzel az eljárással határoztam meg az optimális hozamokkal számításba vehetõ olajnövény-termesztõ területeket is. a hosszú rotációs periódus alkalmazása miatt igen nehéz lenne olyan vetésforgót alkalmazni. táblázat). Észak-Alföldi hordalékkúp. Természetesen az egyes növények a kijelölésektõl eltérõ területek is termeszthetõk. (A táblázatból kitûnik. Az optimális elõ. táblázat egy lehetséges változatot tartalmaz az összeállításra. a nekik megfelelõ elõ. Körös-Maros köze. ha a termesztendõ fajokat az alkohol-növények energetikai növénycsoport növényei közül választjuk meg. amelyben csak olaj-növények szerepelnek. ha az alkohol-növénycsoporthoz tartozó növényeinknek szeretnénk. Dráva menti síkság. Berettyó-Körös vidék. A napraforgó és repce termesztése során. táblázat. termesztési sajátosságokat is.és utónövény-táblázatok felhasználása szerint. A 49. napraforgó. az így kijelölhetõ terület nagysága hazánkban néhány ezer hektár mindössze. A megnevezett tájegységeken nyílik tehát leginkább lehetõség az akohol-növények termesztésére. Kisalföld. Ez is csak azokon a területeken alkalmazható. csillagfürt. Tolna-Baranyai dombvidék. Felsõ-Tiszavidék. úgymond „alkohol-növényes vetésszerkezetben” termeszteni. A modellem által kijelölt területek nagysága ezáltal is mindössze 410 578 ha lett.és utónövényekre vonatkozó ajánlásokat az elõzõ fejezet tartalmazza. Bácskai síkvidék. hogyan alakulhat az energianövényeink egymásutánisága. szója. mivel a közös jellemzõk alapján történõ területi szelekció sok növény esetében jelentõs területcsökkenést eredményezett. hogy nem olajnövényként a búza kapott helyet a az egyik lehetséges vetésszerkezetben. Lehetséges „alkohol-növényes vetésszerkezet" Forrás: saját kutatás Növény és sorrend Kukorica Õszi búza Cikória Cukorcirok Csicsóka Idõtartam 2 év 2 év 1év 2 év 2 év Hasznosítás alkohol alkohol alkohol alkohol alkohol Évi szántóterület arány 11% 33% 11% 33% 11% Az általam készített modell kijelölése alapján pedig az alábbi tájak javasolhatók alkoholnövény-kultúrák termesztésére: Mezõföld. Nyírség. 49.) 132 . figyelembe vettem az energianövényekre vonatkozó specifikumokat. Duna menti síkság. az olajnövények termesztésére például a következõ vetésszerkezet állítható össze (50. hogy a hagyományos növénytermesztés szempontjai mellett. a területek leválogatását adott termõhelyen minimum két növény termeszthetõségére szorítottam le.

Komárom-Esztergomi síkság. Olajnövény-termesztõ körzetek hazánkban (világossal) Az olaj. olaj olaj Évi szántóterület arány 25% 25% 25% 25% Középtájak szerint a következõ körzetekben alakíthatók ki – legalább két olajnövény alkalmazásával – olajnövényes vetésszerkezetek: Marcal medence.50. ábra) A szilárd biomassza növények nagy száma már eleve nagy területi lefedettséget feltételez. Kisalföld és Dunántúli dombság. Szinte mindegyik növény vetésforgóban összeegyeztethetõ. így a szelekció során fokozott figyelmet fordíthattam a technológiai folyamatok összeegyez133 .500 ha alkalmas termõhelyet jelölt meg. Dráva menti síkság. Mezõföld. Tolna-Baranyai dombvidék.990. így a kijelölésükkor alkalmazott legalább négyes összegyeztethetõség nem volt igazi szempont. az elõzõekben elmondottak szerint már sokkal könnyebben kivitelezhetõ. mely a 28. Felsõ-Tiszavidék. szilárd biomassza vetésszrekezet kialaktása. és egyszerû termeszthetõsége. ábrán látható részleteiben. Ezt tovább fokozza az ide tartozó növények viszonylag jó ökológiai türõképessége. "Olajnövényes vetésszerkezet" Növény és sorrend Napraforgó Szója Õszi búza Repce Idõtartam 1 év 1 év 1 év 1 év Hasznosítás olaj olaj alkohol. táblázat. ábra. Dél-Nyírség (50. Az elvégzett elemzést követõen a modell 1. A nagy számú növény tág lehetõségeket biztosít számunkra. és tulajdonképpen három nagytájat teljes egészében lefed (Alföld.) 27.és alkoholnövényes vetésszerkezetekhez hasonló.

A szilárd biomassza-termesztõ körzetekben lehetséges vetésszerkezet – többek között – a követezõ lehet (51. az energianövény-csoportok kialakításának meghatározó szerepe lehet annak eldöntésében. táblázat. "Szilárd-biomasszanövényes vetésszerkezet" Forrás: saját kutatás Növény és sorrend Kender Szudánifû Kender Zöld pántlikafû Idõtartam 2 év 3 év 2 év 3 év Hasznosítás brikett brikett brikett brikett Szántóterület arány 20% 30% 20% 30% A tüzelõanyagként felhasználásra kerülõ növények között igen sok évelõ növénnyel találkozunk. Az ipari növények. Szilárd biomasszanövény-termesztõ körzetek hazánkban (világossal) (A vizsgálatok során a vizsgált terület nagysága 9. 28.tethetõségére és a költségek minimalizálásra is. táblázat). vagy az óriás keserûfû. illetve zöldség és gyümölcsfélék termesztésénél általános szempontként figyelembe vett termesztési körzetek megvalósítása elsõsorban a 134 . szudánifû legalább öt éves termesztésben tartása inkább egynemû ültetvények kialakítását indokolják.291. ábra. 51. melyeknek megfelelõ vetésszerkezetbe illesztése nem különösebben fontos szempont. hogy a különbözõ energianövények milyen egymásutániságban és hol termeszthetõk a termõhely szerint optimális terméshozamokat feltételezve. A kínai nád esetében minimálisan tíz éves tenyészidõszak.000 ha.8 ha volt) Összefoglalóan tehát. az átlagos táblaméret pedig 650.

logisztikai tényezõk és feldolgozás követelményének tekinthetõ. Energianövények esetében az ökológiai adottságokhoz simuló, a véghasznosítást figyelemben tartó területiség kijelölése a cél, mivel növényeink közül nem egyedileg, hanem növénycsoportonként valósítható meg leginkább a gazdaságos termesztés. A hasonló hasznosítású növények termesztése költséget és technológiai beruházást csökkentõ tényezõként jelentkezik a gazdálkodás során. Az elõbbieken túl mégis kijelenthetõ, hogy az élelmiszer célú termesztéshez viszonyítva az energianövények alkalmazása növeli az adott mezõgazdasági termõhely diverzitását, melyet az elmúlt évek alatt, a mono- és bikultúrás termesztés általánossá válása erõteljesen degradált. Az ECT index alapján értékelt energianövények, illetve növénycsoportok felhasználási kategóriák szerinti fontossági sorrendje a 52. táblázatban látható, amely alapján szántóföldi növényeink energetikai termesztésben való esetleges részvétele is körvonalazódik.

52. táblázat. Az ETC indexek alapján megállapított növényi sorrend energetikai növénycsoportonként a legfontosabb növények esetében Növény és sorrend I. Alkohol-növények 1. cukorcirok 2. búza 3. kukorica 4. cukorrépa 5. csicsóka 6. cikória III. Olaj-növények 1. napraforgó 2. csillagfürt 3. repce 4. szója II. Szilárd biomassza növ. 1. kínai nád 2. szudánifû 3. zöld pántlikafû 4. kender 5. óriás keserûfû 6. búza IV. Biogáz növények 1. angol perje 2. nádképû csenkesz 3. cukorcirok 4. kukorica

Az energianövényenként optimális hozamokra elkészített területi eloszlástérképek, valamint a termeszthetõ növények termesztéstechnológiai feltételeinek elemezése alapján megállapítható, hogy a magyarországi agroökológiai adottságokat figyelembe véve, az optimális termesztési feltételeket biztosító energetikai növénytermesztési körzetek nagysága (az energetikai vetésszerkezet alkalmazása esetén) olaj-növényeknél 410 600 ha-ra, alkohol-növények esetén 1 025 000 ha-ra, szilárd biomaszsza-növényeknél pedig 1.990.500 ha-ra tehetõ hazánk mezõgazdasági mûvelésre alkalmas területein (29. ábra).

135

T 2000000 E R 1500000 Ü L 1000000 E 500000 T (ha) 0 Olajnövények Alkoholnövények Szilárd biomassza növények

29. ábra. A különbözõ felhasználási csoportok termõterületeinek alakulása

(Az energetikai növénytermesztésre alkalmas területek kijelölését, a hasznosítás szerinti növénycsoportok energianövényeinek területi leválogatása alapján úgy végeztem, hogy az olajnövényes csoportból legalább kettõ, alkohol- és szilárd biomassza-növények közül pedig minimálisan négy különbözõ energianövény termesztésére legyen lehetõség a kiválasztott termõhelyeken.)

4.3. Következtetések, javaslatok
A következõ fejezetben összefoglalóan szeretném áttekinteni vizsgálati eredményeimen alapuló, gyakorlati alkalmazásra és a további kutatások célkitûzéseire vonatkozó javaslataimat. Ezen túl arra is vállalkozom, hogy a témához kapcsolódó szakirodalom részletes áttekintésére alapozva az általam ugyan nem vizsgált, de az egyéb tudományterületeket is érintõ részletekrõl áttekintést adjak. Mindezt teszem azért, mert az energetikai növénytermesztés a mezõgazdaság igen szûk, de jelentõs tématerülete sajnos hazánkban elég hiányosan mûvelt. Ø A gazdasági kérdések tárgyalása között – amellyel csak érintõlegesen foglalkoztam – a legfontosabb megválaszolásra váró kérdés, hogy mekkora a megújuló „növényi energia” nettó gazdasági értéke, illetve hogyan, mi módon határozható meg. Az azonban bizonyos, hogy a növényekbõl származó energia elõállítási költségei mellé, költségcsökkentõ tényezõként, az energianövények termesztése következtében fellépõ, CO2-emisszió csökkenés, illetve egyensúly fenntartás gazdasági, társadalmi értéke, valamint az energetikai termesztés bevezetése következtében fellépõ munkahelyteremtés, kiegészítõ szolgáltatások, vidéki munkaerõ foglalkoztatása, gazdasági és társadalmi hasznának meg kell jelennie. A társadalmi hasznosságot figyelembe véve tehát, nem az a kérdés, hogy gazdaságos-e az energianövények termesztése, hanem az, hogy milyen eszközökkel tehetõ gazdaságossá. 136

Ø A kérdéskör társadalomtudományi hátteréhez hozzátartozik, hogy a szakmai élet minden szintjén általános informálatlanság jellemzõ a témát illetõen. Kutatásaink alapján világossá vált számomra az is, hogy hazánk növénytermesztési gyakorlata még kezdeti szinten sem „fogadta be” az energetikai termesztés elvi és gyakorlati létezését, illetve még az alapvetõ definíciók ismeretei is hiányoznak a témakört érintõen. A megkérdezett szakemberek véleményét összegezve megállapítható, hogy pozitív elmozdulás az új termesztési eljárás irányába az esetleges agrárpolitikai változásoknak, az EU integrációnak, a feldolgozói, felhasználói háttér kialakításának, illetve a megfelelõ szakemberek megjelenésének a feltétele. Ø Az „energia-termesztési” kontextusban, a vetésforgók összeállításának fontossága is sokkal élesebben vetõdik fel, mivel az azonos véghasznosítású növények száma, pl. olajnövények esetén igen kevés. Ezekbõl a növényekbõl megfelelõ vetésszerkezetet összeállítani fokozottan nehéz szakmai kihívás. Az energianövény-csoportok kialakításának meghatározó szerepe lehet annak eldöntésében, hogy a különbözõ energianövények milyen egymásutániságban és hol termeszthetõk a termõhely szerint optimális terméshozamokat feltételezve. Az energianövények termesztésével kapcsolatos vizsgálódásaim során megállapítottam, hogy többek között a következõ, a témával kapcsolatban még feltáratlan területekre kell további fokozott figyelmet fordítani: Ø Génmanipulációs kísérletek. Az energia célú növénytermesztés során tehát megváltozik a végtermék hasznosítása, amely több vonatkozásában más igényeket támaszt a termesztés folyamatával szemben is. Nem cél az elõírt élelmiszer vagy takarmány minõség elõállítása, a végtermék összetétele nem kell, hogy a táplálkozási szabványoknak megfeleljen. Ezért úgy gondolom, hogy a génmanipulációs eredmények gyors felhasználásának tág lehetõséget biztosíthat a terület. Itt gondolok többek között arra, hogy a növényi végtermékek (pl. olaj) megfelelõ molekuláris összetételének kialakítása – mely genetikai úton a legegyszerûbb – energianövények esetén szükségszerû az „optimumok” eléréséhez. Lehetõséget ad továbbá arra is, hogy olyan erõsen szennyezett földterületeken folytassunk növénytermesztést, ahol élelmiszer elõállítás nem lehet cél. Ez oly módon tehetõ meg, hogy közben termesztett növényeinkkel nehézfémtõl, vagy egyéb szennyezõ anyagoktól szabadítjuk meg a talajt. Így nemcsak energiát állítunk elõ, hanem a környezet szennyezõ tényezõket is kiküszöbölhetjük. Ezek a lehetõségek a génmanipuláció alkalmazásával mindennapi gyakorlattá válhatnak anélkül, hogy a humán szférát bármilyen károsodás érné. Ø Alternatív energiahordozók tárolása. Fontos kérdésként vetõdik fel az energiahordozókkal kapcsolatban, hogy milyen energiasûrûséggel rendelkeznek. A megújuló energiahordozók esetében pedig még fokozottabban jelenik meg ez a kérdés. A folyékony és szilárd bio-energiahordozók tárolása relatíve nehézkes, de sokkal jobban megoldható, mint a szél- vagy napenergiai esetében, azonban kevésbé hatékony a hagyományos, fosszilis energiahordozókhoz képest. A dolgozat több fejezetében is szó esett arról, hogy mind a növényi eredetû olaj-, alkohol- vagy szilárd biomassza-tüzelõanyag kisebb energiasûrûségû, mint a már megszokott hagyományos formák. Ennek következtében, többek között nagyobb mennyiséget kell felhasználni ugyanakkora teljesítmény eléréséhez, üzemanyag137

Ø Nagyon nagy lehetõség nyílik továbbá a nehézfém szennyezéssel sújtott területek energianövényekkel történõ különbözõ színtû kármentesítésére is. Azonban ezeken a területeken – minden különösebb nehézség nélkül – lehetõség nyílik növényalapú tüzelõanyag elõállítására. ez csak az egységes.ként való felhasználás esetén ez nagyobb üzemanyagtartály kialakítását is szükségessé teszi. Az esetek többségében alkalmazott pelletálás és brikettálás külsõ energia-bevitelt igénylõ. a mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek is hosszú idõre alkalmatlanná váltak élelmiszer vagy takarmány elõállítására. de a bio-olajnál fontos kérdés a tárolhatóság idõtartama is. és minden lehetõségre kiterjedõ megoldások révén kezelhetõ. Sok új eredmény született. Ebbõl a szempontból hazánk igen szerencsés helyzetben van. A vízi élõvilág megsemmisülése mellett. A brikettálási. mely végzetes szerkezeti hibákat okozhat a molekulaszerkezetben. illetve összehasonlítása a hagyományos módszerekkel. Az így elkészített üzemanyagot tehát légmentes. kis tárolóegységekben kell tárolni. mûszaki. az energianövény-termelés nagyban elõsegítheti. Hiábavaló a próbálkozás akkor. pelletálási technológiák illetve a biogáz hasznosítás területén pedig kiemelkedõk eredményeink. vidékfejlesztési. Az általam elvégzett felmérések és tréningek eredményei egyértelmûen rámutatnak arra. gazdasági. ha csak egy-egy szegmens emelünk ki a témakörön belül. Ø Mûszaki háttér kialakítása. a mezõgazdaság és az energiaellátás korszerûsítését Magyarországon. mivel a kérdéskör komplexitása miatt. toxikus anyagokkal és nehézfémmel árasztotta el. Összességében tehát kijelenthetõ. hogy igazán komoly eredmények – a témakör összetettségébõl adódóan – csak a növénytermesztési. gazdaságpolitikai szakemberek szoros együttmûködése esetén érhetõ csak el. Csak száraz. drága folyamatok. Alkohol esetében nem probléma. mégsem tekinthetõk tökéletes megoldásnak. Ø Szakemberképzés. továbbá jelentõsége a környezetgazdálkodásban is számottevõ lehet. Erre teremtett precedenst a közelmúltban megtörtént sajnálatos természeti katasztrófa. mivel minimális nedvesség hatására is alakváltozást szenvednek. amely a Tisza és Szamos folyókat mérgezõ. fõleg a növényolajok üzemanyagként vagy tüzelõanyagként való felhasználása vonatkozásában. a biodízelnél is fellép az avasodás. A tüzelõanyagként felhasználásra kerülõ növényekbõl származó apríték és szecska esetében is szükséges – a nagyobb térfogat csökkentése végett – egy bizonyos fokú koncentráció. mivel a biomassza és az ide tartozó szántóföldi energianövényekbõl származó energiahordozók kutatása. hogy megfelelõ felkészültségû szakemberek nélkül elképzelhetetlen az energetikai termesztés meghonosítása Magyarországon. lényegében csak erre a területre terjed ki. nedvességtõl teljesen elzárt helyen tárolhatók. 138 . mind mûszaki. ily módon csökken az energiahordozó hatásfoka. gazdasági vonalon biztosítani kell. Mindezek mellett azonban az is nyilvánvalóvá vált számomra. Azonban kimaradt a kutatásokból a különbözõ termesztéstechnológiai eljárások adaptációjának feltérképezése. Mint az étolajok esetén. felhasználása korlátozódik. szerkezetük megbomolhat. Az ide vonatkozó szakirodalom magyar nyelven való hozzáférhetõségét mind mezõgazdasági.

Ireland p. Athen Barcsák. l996. J. Industry and Environment. – Menyhért. Mezõgazdasági Kiadó. J. p. Netherlands Baert. Maastricht. Antal. Blaschek. 121123. p. Netherlands. G. 27-37. Proceedings of a 1-day meeting of the Institution of Agricultural Engineers. J. J. Conference. p. In: Növénytermesztõk zsebkönyve. G. I. 28. (2000c) Csicsóka. (1998) A biomassza energetikai hasznosítása. Centre for Agriculture and Environment. Budapest. 24. Barótfi.A.. – Vas. La Rochelle. (2000d) Napraforgó. J. 147-185. H. A. K.C. Chapelle J. 7th E. 6th E. (1984) World Report on Lupin. Proc.C. Antal. p. France. (1996) Miscanthus-lts Future as a UK Crop. Mezõgazdasági Kiadó.(1995) Hõtechnika a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban. Barótfi. (1991) Varietal experimentation on sweet sorghum: result of seven years of trials in different localities of emilia romagna region. Z. Aso. In: Energiagazdálkodási sorozat (9). Biological and Geological Science 23. p. (1991) Incidence of cultural methods on the extension and on the yealds of sweet sorghum in European high latitudes.. Mahieu. J. 53-61. J. T. (1996) Alternatív energetika II. Badler. (2000b) Cukorrépa. et al. p. Budapest. (1995) Recent Developments in the ABE fermentation.E. In: Növénytermesztõk zsebkönyve. (1977) Studies on the germination of seeds of Miscanthus sinensis Anderss. Proc. L. 159-160. – Prieger. Cionference. J. Sym. Gödöllõi Agrártudományi Egyetem.C. Athen 139 . Mezõgazdasági Kiadó. Conference. (1992) Economic convenience of vegetable oils as combustible.5. J.R. In: Növénytermesztõk zsebkönyve.P. (1980) Fuzzy power sets and Fuzzy implication operators. p. A. Biewinga. – Kohout. (1978) Gyeptermesztés és –hasznosítás. Z. (2000e) Szója. Bartolelli. Workshop on Energy from Biomass and Wastes. 137140. Florence. of EC workshop on the production and impact of specialist minor crops in the rural community. E. V. Antal. Gödöllõ. – Mutinati. (1991) Cultivation and breeding of root chicory for inulin production. Brussels. In: Növénytermesztõk zsebkönyve. In: Növénytermesztõk zsebkönyve. – Petrini. Belgium Balletti. Section II. 6th E. Felhasznált irodalom Anon. Dublin Castle.A. Bodson. Baert.. 136. – Baskay-Tóth. Industrial Crops and Products. J. 88-90. Fuzzy Sets an Systems 4:13-30. (1993) The potential of inulin chicory as an alternative high income crop. 192194.R. Yokohama National University. Lupine Conf. 50-55. 1st Europ. Utrecht p. Budapest. Budapest. Beke. Silsoe. In: Biomass for energy. (1996) Sustainability of Energy Crops in Europe. Antal. Mezõgazdasági Kiadó Budapest p. – van der Bijl.. Scientific report. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. Ángyán.. Proc 3rd Intern. C. ésszerû környezetgazdálkodás. (2000a) Burgonya.P. In: Biomass for Energy and Industry. Mezõgazdasági Kiadó. I. Tankönyvkiadó. p. (1997) Alkalmazkodó növénytermesztés. B. 1995 Bellido. J. UK Antal. Környezet és Tájgazdálkodási Szak. Budapest. Mezõgaz-dasági Kiadó. W. Energiaközpont Kht. G. 466-487. L. Budapest p. Budapest.C.

684690. Industry and Environment. Curt. El Bassam. Z. Mezõgazdasági Kiadó. Vol. El Bassam. London p.htm Christen.. N. (1996) Cereals. (1979) A Method for Determining the Total Energy Input for Agricultural Practices. Bonn. Farkas. Roma. I.C. 5. Rome p. Clarke. Bócsa. N. 179-191. „Violet de Rennes” gown in drainage lysimeter. – Smith. El Bassam. Dhellemmes.Bonari. in: Idustriepflazenbau: Productions. El Bassam. Pflanzenbauwiss. R. in: A növénytermesztés kézikönyve. and Jacks. F. In: Industriepflanzenbau: Produktions und Verwendungsalternative. GATE Gödöllõ. 8: p. Natural Resources and Development. N. and Martinez. A. K. N. Mazzoncini. Budapest.. Int. (1966) A burgonya. Mezõgazdasági Kiadó. Vol. 76. N. C. Doktori disszertáció.und Verwendungsalternativen. E.. FAO. M. 6th E. USA. in: A növénytermesztés kézikönyve II. 39.5. (1991) Die Elsbett-Motortechnologie. Journal of Agronomy and Crop Science – Zeitschrift für Acker und Pflazenbau 174(4): p. N. E. El Bassam. (1987) Agronomy of chicory. 111-116.. El Bassam. GFP-Project F 46/91 NR-90.20-21. In: Landbauforschung Völkenrode. – Batz. Jahrgang 1987. 6 th E. Ges. Pflanzenbauwiss. R. Jena p. 781-784. 8: p.. 449451. W. El Bassam. Bridges. NR-026. p. Athen p. Csák. U. – Manninger. El Bassam. U. M.) in sandy soil. 201-212.P.. Biomass for Energy. In: Renewable Energy. Industry and Environment. No. Elsevier. N. und MacRae. Forum für Zukunfts-enrgien – Energetishe Nutzung von Biomasse im Konsenz mit Osteuroa. Rome p. 91-108. K. 27-36. M. Bócsa. 34-41. Bramm. p. Athen Feuerstein. Conference. I. 11: 450-453. (1995) Effect of different preceding crops rotations on yield of winter oil-seed rape. REU Technica Series 46. G. 169-172. Deutsche Saatveredelung Lippstadt – Bremen GmbH Feurstein. M. G. FAO (1997) Production Year Book 1996.. Jg. p. http://www. Ges. Soil and Tillage Research 33:2. – Dambroth. (1987) Die Zuckerhirse – eine neue Rohstoffbasis für die Zuckerindustrie. p. Bonn p. In: Renewable Energy. Eds. Esslingen. I. (1984) Topinambur-eine Konkurrenz für den Inustriekartoffelanbau? Der Kartoffelbau. Bundesminister für Ernahrung. O. 124-126. (1996) The utilization of Miscanthus sinensis as an energy and industrial row material. D. J. (1981) A kender és a rostlen termesztése. (1995) Erzeugung standortgerechter zur Ganzpflanzenverbren-nung geeigneter Gräser für die Nutzung als nachwachsende Rohstoffe. 164-164. Dambroth.. Budapest p.M. Carruthers. 85-93.. Mezõgazda-sági Kiadó. 22. A. (1996) Auswirkungen einer Klimaveränderung auf den Anbau von C4 Pflanzenarten zur Erzeugung von Energieträgern. – Sieling. Transaction of the ASAE. El Bassam. Tagung Marz 1994. Mitt.C. Deutsche Saatveredelung Lippstadt – Bremen 140 . 155. 1993 Fernandez. – Batz. (1988) Topinambur.C. p. Bramm A.04. (1995) Erzeugung standortgerechter zur Ganzpflanzenverbren-nung geeigneter Graser für die Nutzung als nachwachsende Rohstoffe. N. p. 28-29. 265-271. N.org/secure/Crops/F623. Heft 4:201-206. M. 37. und Rühl. Symposium Biokraftstoffe für Dieselmotoren. and Peruzzi. W. Rome p. El Bassam. (1996) Renewable energy – Potential energy crops for Europe and Mediterran region. (1992) A concept of energy plant”s farm. (1966) A kender. (1996) Sunflower.nf2000. Mitt. REU Technica Series 46. (1998) NF-2000 Item: Crops – Crops for Industry and Energy in Europe. T. FAO. Dambroth. In: Coffe. Related Beverages. N. Budapest p. M. Vol. FAO. (1996) Renewable energy – Potential energy crops for Europe and Mediterran region. Dambroth. (1988) Hanf. In: Biomass for Energy. (1994) Miscanthus – Stand und Perspectiven in Europa. GFP-Project F 46/91 NR-90 NR-026. Landwirtschaft und Forsten. 159-163. S. Elsbett. M. (1991) Water use effiency of Helianthus tuberosus L. Roma. (1996) Auswirkungen einer Klimaveränderung auf den Anbau von C4 Pflanzenarten zur Erzeugung von Energieträgern. Landwirtschaft und Forsten. p. Conference.J. (1995) Effects of conventional and minimum tillage on winter oilseed rape (Brassica napus L. (1993) A növényi olajszármazékokkal mûködtetett biodízel motorok üzemeltetésének fõbb kérdései.

. W. R. (1985) Lupinen in: Lehrbuch der Züchtung landwirtschaftlicher Kulturpflazen. M. 109-111.J. George Thieme Verlag. ITABIA (1998) Annual report 1997 – Biogas.energ. Haas. 7-8: p. K. p. Gibson. http://www. L. (1988) Pflanzen reinigen Schwermetallböden. Transactions of the ASAE. 918. Conference. Brussels.Seasonal Change in standing crop. Aspects of applyed biology 40. B. Robacker. Berlin. Haase. J. A strategy for the future. p. N. J. Graef.. Technol. Gottwald. (1985) Inulin liefernde Pflanzen. Heft 4. Mezõgazdasági Kiadó. Honemeier.162. et al.. W. II. Stuttgart p. Tokyo 77: p. Conference. Conclusions and Recommendations. 5. Biologischen Bundesanstalt für Land. p.. M. 185-90.. F. Comission of the European Communities. p. Hondelmann. Agriculture and Industry. H. Kowalewski. T. p. – Bullard. G. In: Nutzpflanzenkunde 3 unveränderte Auflage. 342-344. and Corley. – Daugherty. 3. (1992) Biomass for energy and enviroment. Georg Thieme Verlag Stuttgart – New York Franke. (1992) Inulin –containing crops: improvement of fermentatation economics through co-products valorization. G. (1982) Energy accounting for eleven vegetable oil fuels.und Aufbereitungsverfahren. (1979) Az élelmiszerkémia alapjai. C. (1988) Effects of water stress on germination and seedling growth of Miscanthus. Journal of Taiwan Lifestock Research 21. (1986) Hints for propagating ornamental grasses.. A. 44. J. 7 th E. Landbauforschung Völkenrode. 90-97.. 314-324. (1994) Fuel from sugar beet and rape seed oil – mass and energy balances for evaluation. (1996) Die Lupine – Geschichte und Evolution einer Kulturpflanze. Goering. Directorate General for Science Research and Development. p. and Hogetsu.”. 58-59. Luxemburg p. 509-511. (1983) Inulin hydrolysis by an immobilized yeast-cell reaktor.P. A. Nilson. P. Hortscience 22.. 185-196.J. Gasztonyi. M.. (1964) Studies on the productivity and nutrient element circulation in Kirigamine grassland. G. R. Ingram. Bonn Hoffmann. W. Potsdam Höppner. Florence Franke. Jahrgang 1944. Gross (1993) „Warum der 00-Raps so interessant für uns ist. F. (1993) Der Anbau von Topinambur: Alternative oder botanische „Kuriosität”? Neue Landwirtshaft 12/93. Auflage. p. W. Dublin Castle. p. Gawel. Arbeitsheft. 25(5): p. Nutzpflanzenkunde. A. L. Sonderheft p. 17. Landbauforschung Völkenrode. agriculture and industry in Europe. M. In: A növénytermesztés kézikönyve I. Herger. Bonn Guiraud. American Nurseryman 164. Italy.. 377-379. Mudra. 505-515. Parley. Midorikawa. Verband Deutscher Oelmühlen. H. (1990) Untersuchugen über die Möglichkeiten eines feldmabigen Anbaus von Knöterich-Arten mit fungiziden und insektiziden Eigenschaften und Entwicklung von Anbau-.C. Comission of the European Communities. Hsu. W.O. 129-1215. (1994) A comparison of the production and economics of biomass crops for use in agricultural or set-aside land. In: Biomass for Energy and Environment. Umwelt. – Guiraud. Doran..C. Moncada P. 8th E. Grassi.. U. Roma. 69.B.G. und Güttler. – Vellguth. C. Mezõgazdasági Kiadó Budapest p. Budapest. W.it/ITABIA Iwaki. Central Japan. 2. I’só.. (1993) Ölfrüchte – Empfehlungen zum Anbau in Brandenburg. G.P. (1995) Genetic Engineering of Bacteria for the Conversion of Lignocellulose to Ethanol. Adam. J.. Enzyme Microb. Bothast. and Zibetta. Druckhaus Schmergow GmbH.polimi.und Forstwirtchaft.J. 141 . Bot.H. In: Biomass for Energy and Industry. (1994) Anbauversuche zur Stickstoffdüngung und Bestandesdichte von Faserhanf.Fontana. H. Heath. E. J. István (1966) A csicsóka. – Bridgewater. (1992) Sweet Sorghum. Vienna Grassi. B. Herbert. – Menge-Harmann. (1985) Inulin liefernde Pflanzen. F. Pflege-.. Workshop on Energy from Biomass and Wastes. azaleas and junipers. J. G. Mag. (1987) Propagation of Miscanthus sinensis through tissue culture. and Plarre. Ernte. Darmstadt Hoffman. 37-52.C. Ireland p. Bd.

The 3rd Symposium on Analytical and Environmental Problems. Landsrug Gron Viden 85. (1995) Energiegras/Feldholz – Energiegras. Of Viticulture and Horticulture. Heath. (1987): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Information für die Pflanzenproduktion – Forchheim p. (1995) Zöld pántlikafû. Gödöllõ. Hrsg. Szarvas p. 1995/6.. „Agro-21” Füzetek. A. COST Workshop. (1994) Establisment. Belea A. Budapest p. W. K. J. Galbács Z. Keszthely. p. Energy Technology Support Unit. Jahresbericht 1995. M. – Wurth. p. (1981) Kukoricatermesztés szilázsnak. M.. Tychsen. (1992) Sweet sorghum biomass productivity in the Mediterranean area. (1991) Inulineproductie via aardpeer of cichorei. 6. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. USA Lawson. Kocsis. Hopt. p. Fac. K. Netherlands. New York p.J. Kovács. Rome p. Wiscosin. Mastrolilli.. – Berze. Agronomy Abstracts. Institute of Lanscape Plants. 1996. F. In: Biomass for Energy and Industry. Mezõgazdasági Kiadó.W. p.. Freising. P. in: International Agrophysics 4 (3). – Botanikai Közlemények 74: 93-100. Germany. Gödöllõ. Mezõgazdasági Kiadó. G. C. Láng István (1985) A biomassza hasznosításának lehetõségei.. MTA-Agrár-Mûszaki Szakbizottság. and Kuhn. Marosvölgyi. Kilpatrick. Deel 4: Gewasdiversifikatie en Agrificatie. Bundesamt für Energiewirtschaft.J. Kürtösi... W. F. Janovszki. – Herger. Landbouww. Gent. Cologne Germany.. Med. Szeged. 34-36. Würzburg Kowalewski. Galbács G.. (1982) The effect of nutrient supply on the productivity of Sudangrass and Sorgum. (1998) A szója fajták mennyiségi és minõségi tulajdonságainak változásai különbözõ termesztéstechnológiai beavatkozások eredményeként. p.C. 91-106. (1999) A biomassza energetikai hasznosításának lehetõségei. J. A. Speller. Lehmann.(1991) Miscanthus sinensis giganteus.S. (1995) Firs Year Report AIR3-CT1671 – Integrating Energy Crops with Niche Energy Markets in Rural Areas. In: Envronmental Aspects of Production and Conversion of Biomass for Energy. 142 . Marosvölgyi. 55-57. cited in: Textilforum 2/95. K. Jonhson. (1981) Management of coolseason grasses for biomass production. E. Kusterer. Larson. Meijer. (1994) Die energetische Verwertung von forstlicher Biomasse in Ungarn. and Kjeldsen. – Leson. 75-79.H. p. 64-66. Kevey. (1990) Investigation relating to the productivity of perennial grasses for the production of energy and raw materials.B. XXIII.. Conference. A. N. Univ.. p. 26. 24-26. Kajdi. 198-200. In: Energy as an Instrument for Socio-Economic Development. K. Hornum. Meister. B. growth and dry matter yield of Miscanthus sacchariflorus over two years under UK conditions. p. W. (1992) Investigations about the occurrence and chemical nature of the resistance inducing factor in the extract of Reynoutria sachalinensis. p. (1995) Ergebnisse der Landessortenversuche mit ausdauernden Gräsern 1994. (1995) Biomass Plantation Energy Systems and Sustainable Development. L.. In: Szarvasi fûfajták. Lechtenberg. Gy. – Udvardi. Jozsa. P. Danish Research Service for Plant and Soil Science.. 449-456. G. 10-19. Defilippis. V. B.. W. Budapest p. 73rd annual meeting. p. 119-122. S. 263-284. SZAB. M. R. Madison.C.D. 7th E. B. E. (1998) A rozs és árpa magvak ásványi összetételének fajonkénti változása Study of mineral composition of rye and barley species Proc. Potential energy crops for Europe. (1988) International collaboration for decentralized energy supply of rural areas.18. Kiss A. Rasen-Turf-Gazon 4. American Society of Agronomy. Moore. – Mathijssen. K. Kolb. Kluwer Academic Publisher. J. Denmark Kocsis. Hotz. L. 120-122. (1996) Giant knotweed.D. Georgikon Napok PATE 1998 Karus. Knoblauch.L. B. Öntözési Kutató Intézet. REUR Technical Series 38.. B. Inst. 25 London . Katerji. p. Budapest. Pannon Agrártudományi Egyetem Mezogazdaságtudományi Kar. (1995) Környezetbarát energiatermelés és felhasználás az agrárgazdaságban. 137. FAO REU Technical Series 46. 57/2b.. 10-15. Budapest. J.: Mejer und Vertregt.szám. Láng István (1984) A Biológiai eredetû anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetõségei.Janiak. E. In: Agrobiologische Thema”s CABO-DLO. Komplex Bizottság jelentése – MTA. Oxfordshire. J. – Williams. Bern. I. R. (1995) Nova-Institute. Florence Mediavilla. Sorgum Newsletter. Vageningen. V.

Vol. In: Biomass for Energy and Environment.W. 52-67.O. J. ÖKL Colloqium 1988. (1994) Mineral composition and pulping characteristics of several field crops cultivated in Finland. Budapest p. 8th E. – Wilson. C. (1988) Plant oil as fuel. S.C. W. (1994) Energy balance of bioethanol and rape seed methyl ester. (1979) Productivity of tall herbaceous vegetation in the Far East.. – Heath. Small-Scale Biomass Burning International Seminar Hungary. 1-20. (1989) Lupinus ssp. of Oklahoma Press p. Portugal. P. Ireland p./Silsoe Research Institute Joint Conference. Rutherford. Directorate-General XII. 122-123. Asien Vegetatio 44. Nitske.. 39. Agronomy Journal. P. T..L.5. Numata. p. 8th E. (1994) A new concept for canary grass production and its combined processing to energy and pulp. Athens Pimentel. p. E. G. Oxford. (1965) Rudolph Diesel. Vienna Palz. S. Olsson. 143 . 6 th E. Hannover Ruiz-Altisent. Non-wood fibres for industry. In: Biomass for Energy. 676-690. In: Walter. 132-145. (1994) Rapportage Analyse Biodiesel (Report on Analysis of Biodiesel).M.2. W. 1981. Florence Italy Morozov. P. Akad. 2. J. and soil pH. Science. Priese GmbH.): Spezieller Pflanzenbau in den Tropen und Subtropen.C. pioneer of the age of power. Plarre. (1991) The cultivated plants of the tropic and subtropics. Vanderwerf. EUR 15647 EN. (1983) Food Production and Energy Crisis. Environment. Young. (1987) Vegetative propagation of Miscanthus sinensis giganteus. Sweeney. Bd 4. p. (1995) Future options for biomass in Europe. 125. G. Conference. 443-449. p. and Schindler.). (1994) Biofuels-application of biologically derived products as fuels or additives in combustion engines. p. H.. – Posma.. Conference. 361368. 87(3): p. p. Verlag Joseph Margraf. M.182. Mezõgazda Kiadó. Agriculture and Industry. L. (1995) Response of tall fescue to fertilizer placement at different levels of phosphorus. M.Meijer. M. Nelson. Science. Ser. P. Nauk SSSR. p. Workshop on Energy from Biomass and Waste. Muellerwarrant. (1975) Ecological Studies In Japanese Grasslands with Special Reference to the IBP Areas – Tokio JIBP Synthesis 13. Pernkopf.N. 729-746. Europen Journal of Agronomy. Otd. In: Pira Int. 37-41. W. 109-117. USA p. 187. Über höchstwerte der produktion von natürlichen Pflanzenbestanden in N. International Conference. R. H.A. A preliminary evaluation. Harwell. 423-429. (1996)Contrains to dry matter production in fibre hemp (Cannabis sativa L. Research and Development. Pecznik. Moyer. (1995) Residue removal method and herbicides for tall fescue seed production. E. T..R. 44-48. and Lamond. L. Energy Technology Support Unit. 2: p. (1992a) A kender. (1992) Industrial valorization of agricultural biomass In: Biomass for Energy and Industry and Environment. Növénytermelés. R. Schrottmaier. M. Crop tolerance. Institute of Environmental and System Analysis (IMSA) Amsterdam. G. Research and Development. Izvest. EUR 15647 EN. 7th E. D. Mathijssen. Ulmer. J. W. p. 18(4): p.J. Tidssk Planteavl 91. R. Journal of Plant Nutrition. (1990) A cukorrépa vízigénye és az öntözés hatása. Rottmann-Meyer. potassium. 103. Berlin p. L. Pignatelli. P.J.C. Gödöllõ. p. 558-562. Pahkala. Handbuch der Landwirtshaft und Ernährung in den Entwicklungsländern. V. – Espig. Ruzsányi. 32-39. Dublin Castle. (1995) Nachwachsende Rohstoffe – Möglichkeiten und Chancen für den Industrie. Science. 34-40. (1999) Decreasing polluting flue gases emission by working out quality control systems of biofuels. in: Szántóföldi növénytermesztés. Vienna Rehm. D.. Evora. Proc. Bedfordshire United Kingdom Ortiz-Canavate (1994) Technical application of existing biofuels. and Wörgetter. and Laamanen. Conference. UK p. Biol. 268 Oegema. (1992) Biomass projects in Europe. 2. Conference. Agriculture and Industry. (1993) The development of the Lupin industry in Western Australia. W. V. 2.und Energiepflanzenanbau.C. – Barontini.M. (1992) The Potential of Miscanthus as a Fuel Crop. M. K. L. In: Biomass for Energy and Industry. VII. Aufl. Directorate-General XII. Univ.C. p.. and Mellbye.. Mela. Stuttgart Poitrat. Sibir. Nauk. In: Application of Biologically Derived Products as Fuels or Additives in Combustion Engines. In: Rehm. Ruzsányi. Nielson. Moncada. 4(1): p. L. (Hrsg. 185.Auflage Landwirtschaftskammer.E.

In: Rehm. E. (1981) Energy for the World Agriculture. – Gergely. 10. New York.P. A. Shittenhelm. (1993) Genetic resources and breeding: a necessity for the succes of industrial crops. E.M. In: Biomass for Energy and Environment. p. R. (1995) Costructed wetlands for wastewater treatment in the Czech Republic – State of the Art. The Liqued Biofuels Newsletter. S. and de Meijer. (1996) Flash pyrolysis: a technology to produce biofuels from Miscanthus. (1994) Research into thermocemical conversion of biomass into fuels. Hotz. E. Mastebroek. 1. Yamasaki. chemicals and fibres. M. Villax. Bruxelles 1: p. Rabat p. (1978) Vetésforgó és vetésváltás. J. (1975) „The calculus of Fuzzy restrictions”. Dokumentation Nachwachsende Rohsthoff. Industrial Crops and Products. Industrial Crops and Products. A. p. Kolb. and Molenaar. (1994) Möglichkeiten der Nutzung von Topinambur and weiteren Pflanzenarten als Festbrennstoff. Stout. Bd. (1991) Energetische Nutzung von Rapsöl und Rapsölmethyester. B. 137-140. (1963) La Culture des Plantes Fourrageres dans la region Méditerranéenne Occidentale. FAO. Wymazal.. Austria. W. No. C. 144 . 43-53. Forccheim. E. 357-364. p. Vas. W.H. The Centre for Energy and Environmental Studies. In: Földmûveléstan. Italy p. RENTEC – Technishe Mitteilung p. Lohnunternehmer Jahrbuch 1987. (1991) Anbau von Miscanthus sinensis giganteus. 1-39. XXXIX. in Fuzzy sets and Applications To Cognitive and Decision Making Processes.. Nat. Longman. (1993) Genetic resources and breeding: a necessity for the success of industrial crops.. (1989) Sojebohne. S. 1. G. H. (1998) Mezõgazdaságunk útja az Európai Unióba címû témadokumentációs fûzetek. p. Vol. (1997) BLT.J. Mastebroek. Zauner. G. P. (1979) Lupinenanbau zur Körnerproduktion unter besonderer Berücksichtigung der Gelben Lupine. Handbuch der Landwirtschaft. S. and de Meijer. Gödöllõ Vellguth. 4. Conference. Garten Organisch 3/79. S.74-77. p. Academic Press.. Vetter. E. Vienna p. FAL p. Rech. 1-20. Aufl. F. p. Van Soest. REUR Technical Series 38. J. Mezõgazdasági Kiadó. Mezõgazdasági Technika. 283-288. Mezõgazda Kiadó. P. S. 2. U. Water Science and Technology. Sipila. with comparisons to methanol and hydrogen from natural gas and coal. 207-223. 267270. Schuster.M.. Sutor. 353-359. 8th E. (1981) Effect of water level on the development of rhizomes of three hygrophytes. 1988 Budapest Sator. Agron. K. Larson. (1987) Topinambur – eine Pflanze mit Zukunft. L. Sturm. (1986) Methane production from ensiled plant material. (1983) Oilseed crops. E. S. Germany Technical University. p. Venturi. 86-124. Stuttgart Shakir. Inst.. Research. p. Soest van. Zadeh. p. Wieselburg. A. 110. (1996) Környezetgazdálkodás a mezõgazdaságban. J (1998) Mechanization and cost of primary production chains for Miscanthus giganteus in the Netherlands. Weiss. A. Katofsky.Sági.P. 209-215. L. A. Williams.C. L. 535.7. Agriculture and Industry. évf. Rome.J..2. p.: Spezieller Pflanzenbau in den Tropen and Subtropen. Sipos. p. Japanese Journal of Ecology 31.H.D. Munich The Liqued Biofuels Newsletter (1997) Information from the IEA-BA „Liqued Biofuels Activity”. R. 46-47. Weiselburg 2: p. Agr. In: Workshop on Environmental Aspects of Production and Conversion of Biomass for Energy.D.. Biomass 10. Thyll. p. FAO Agricultural Series. Eng. Tokyo. Huisman W. – Wurl. 169174.D. 2-14. 17-21.E. Sub Heft 8/91. 283-288. Fûzet. Seite III. 113115.. 32(3): p. Z.A. – Kützel. Budapest. H. Ulmer. Budapest.. (1995) Methanol and hydrogen from biomass for transportation. London. Princeton Univ. (1998) A hidegen sajtolt repceolaj komplex falhasználása.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->